/
Текст
Osiris konyvtar
Szociologia
Sorozatszerkeszto
Szanto Zoltan
Wessely Anna
EMILE DURKHEIM
Az ongyilkossag
Szociologiai tanulmany
Osiris Kiado • Budapest, 2003
A forditas alapjaul szolgalo mu
Emile Durkheim: Lc Suicide. Paris, 1960
Presses Universitaires de France
Forditotta
JOZSA PETER
Szerkesztette
NEMEDI DENES
Minden jog fenntartva. Barmilyen masolas, sokszorosi'tas,
illetve adatfeldolgozo rendszerben valo tarolas
a kiado elozetes frasbeli hozzajarulasahoz van kotve.
© Presses Universitaires de France, 1930
Hungarian translation © Jozsa Peter ordkose, 2000
© Osiris Kiado, 2000
TARTALOM
BEVEZETES
I. Annak sziiksegessege, bogy objektiv meghatarozas utjan rog-
zitsiik a kutatas targyat. Az ongyilkossag objektiv meghataroza-
sa. Mikent tudjuk igy az onkenyes kizarast es a csaloka hasonlb-
sagokat megelozni: az allati ongyilkossagok kizarasa. Mikent je-
liilheto meg az ongyilkossag kapcsolata a viselkedes kozonseges
formaival.................................................... 15
II. A kiilonbseg az egyenek ongyilkossaga es az ongyilkossag
mint kollektfv jelenseg kozott. Az ongyilkossagok tarsadalmi
aranya; ennek meghatarozasa. Ennek allandosaga es sajatos volta
az altalanos halandosaghoz kepest.
Az ongyilkossag tarsadalmi aranya tehat sui generis jelenseg; ez
kepezi a jelen tanulmany targyat. A munka beosztasa.......... 21
Altalanos bibliografia....................................... 29
ELS6 RESZ
A TARSADALMON KIVULI TENYEZOK
Elso fejezet
AZ ONGYILKOSSAG
ES A PSZICHOPATOLOGIKUS ALLAPOTOK
F6 tarsadalmon kfviili tenyezdk, amelyeknek befolyasa lehet az
ongyilkossag tarsadalmi aranyara: elegge altalanos egyeni ten-
denciak, a fizikai kornyezet allapotai......... 33
I. Az az elmelet, amely szerint az ongyilkossag az oriiltseg egyik
kovetkezmenye. Bizonyftasanak ket modja: 1. az ongyilkossag
sui generis monomania; 2. az ongyilkossag az oriiltseg egyik szind-
romaja, amely masutt nem talalhato meg........................... 34
II. Az ongyilkossag monomania? A monomaniak letet ma mar ta-
gadjak. Klinikai es pszichologiai ervek e hipotezissel szemben.. 35
5
III. Az ongyilkossag az oriiltseg egy sajatos szakasza? Az elme-
betegsegbol fakado ongyilkossagok felosztasa negy tfpusra. Olyan
normalitassal egyiitt jaro ongyilkossagok, amelyek nem illeszt-
hetok be e keretbe................................... 39
IV. De az ongyilkossag, ha nem is oriiltseg termeke, szorosan
osszefiiggne a neuraszteniaval? Azok az okok, amelyek hihetove
teszik, hogy a neurasztenias az ongyilkosok legaltalanosabb pszi-
chologiai tfpusa. Meg kell hatarozni ennek az egyeni tenyezonek
a hatasat az ongyilkossagi aranyra. E meghatarozas modszere:
kerdes, hogy az arany ugyanugy valtozik-e, mint az oriiltseg ara-
nya. A kapcsolat teljes hianya e ket jelenseg valtozasaban, a ne-
met, a kultuszokat, a kort, az orszagot, a civilizacio fokat tekintet-
be veve. A kapcsolat hianyanak magyarazata: a neurasztenia ko-
vetkezmenyeinek meghatarozatlansaga.................. 46
V. Kozvetlenebb-e a kapcsolat az alkoholizmus aranyaval? Az it-
tassag miatti vetsegek, az alkoholizmusbol kovetkezo elmebeteg-
segek es a tomeny szesz fogyasztasa teriileti megoszlasanak osz-
szehasonlftasa. Az osszehasonlitas negatfv eredmenye. 58
Masodik fejezet
AZ ONGYILKOSSAG
ES ANORMALIS PSZICHOLOGIAIALLAPOTOK.
A FAJ. AZ ATOROKLES
I. A faj meghatarozasanak szuksegessege. Nem hatarozhato meg
orokletes Hpuskent; de igy a szo ertelme bizonytalan lesz. Ezert a
legnagyobb foku ovatossag ajanlatos.................. 66
II. A Morselli altal megkiilonboztetett harom nagy faj. Az on-
gyilkossagra valo hajlam nagy elteresei a szlavoknal, a kelto-
romanoknal es a german nepeknel. Egyediil a nemeteknek van
altalanosan erds hajlama, de ezt elvesztik Nemetorszagon kiviil.
Az ongyilkossag es a testmagassag kozotti allitolagos osszefiig-
ges: veletlen egybeeses eredmenye.................... 70
III. A faj csak akkor lehet az ongyilkossag tenyezoje, ha lenyegi-
leg orokletes; az orokletesseg mellett szolo bizonyitekok elegte-
lensege: I. az oroklott tenyezoknek betudhato esetek viszonyla-
gos gyakorisaga ismeretlen; 2. egy masik magyarazat leheto'sege;
az oriiltseg es az utanzas befolyasa. A sajatos oroklodes elleni er-
vek: 1. az ongyilkossag miert oroklodik kevesbe a ndknel? 2. az a
mod, ahogy az ongyilkossag a kor fiiggvenyeben alakul, ossze-
egyeztethetetlen ezzel a hipotezissel................ 79
6
Harmadik fejezet
AZ ONGYILKOSSAG ES A KOZMIKUS TENYEZOK
I Az eghajlatnak nines befolyasa..............................
II. A homerseklet. Az ongyilkossag evszakonkenti valtozasa; en-
nek altalanossaga. Mikepp magyarazza ezt az olasz iskola a ho-
inerseklettel.................................................
III. Az ezen elmelet alapjat kepezo ketseges ongyilkossag-foga-
lom. A tenyek vizsgalata: az abnormalis hoseg vagy hideg hatasa
nem bizonyi't semmit; hianyzik a kapcsolat az ongyilkossag ara-
nya es a homerseklet evszakonkenti vagy havi alakulasa kozott;
az. ongyilkossag ritka szamos meleg orszagban.
А/. a hipotezis, amely szerint az elso melegek artalmasok, ossze-
egyeztethetetlen 1. az emelkedo vagy csokkeno ongyilkossagi
gtirbe folytonossagaval; 2. azzal a tennyel, hogy az elso fagyok,
amelyek hatasa ugyanez kellene legyen, artalmatlanok..........
IV. Az okok termeszete, amelyektol a valtozasok ftiggnek. Тбкё-
letes parhuzamossag az ongyilkossag havi valtozasa es a nap
hosszanak valtozasa kozott; ezt erositi, hogy az ongyilkossagok-
i .i tobbnyire nappal keriil sor. A parhuzamossag oka: nappal a
l.irsadalmi elet elenk aktivitasii. Ezt a magyarazatot megerSsfti,
hogy az ongyilkossag maximuma azokon a napokon es azokban
az orakban van, amikor a tarsadalmi tevekenyseg a csiicspontjan
van. Hogyan magyarazza a tarsadalmi elet az ongyilkossag ev-
szakonkenti valtozasat; kulonbozo megerosito bizonyitekok.
Az ongyilkossag havi valtozasa tehat tarsadalmi okoktol f ugg.
Negyedik fejezet
AZ UTANZAS
Az utanzas az individualis pszichologia jelensege. Az ongyilkos-
s.igok tarsadalmi aranyara gyakorolt esetleges hatasanak jelento-
..........................................................
I. A kiilonbseg az utanzas es nehany, vele osszetevesztett jelen-
seg kozott. Az utanzas meghatarozasa..........................
11. Szamos olyan eset, amikor az ongyilkossag ragalyosan terjed
az egyik egyenrol a masikra; a kiilonbseg a jarvany es a ragaly ko-
ziitt. Az utanzas altal az ongyilkossag aranyara gyakorolt esetle-
ges hatas kerdese ezzel meg nem oldodott meg..................
III. Ezt a hatast az ongyilkossagokfoldrajzi eloszlasan keresztiil
kell tanulmanyozni. Azok a kriteriumok, amelyekrol felismerhe-
to lehet. E modszer alkalmazasa a francia ongyilkossagokrol jara-
93
94
97
105
114
115
123
7
sok szerint keszftett terkepre, Seine-et-Marne megye kozsegeirol
keszftett terkepre, Europa terkepere altalaban. Az utanzasnak
nines lathato nyoma a foldrajzi eloszlasban.
Elvegezheto kfserlet: no-e az ongyilkossag az ujsagolvasok sza-
matol fiiggden? Ervek az ellenkezo allaspont mellett........ 126
IV. Annak oka, hogy az utanzasnak nines felismerheto hatasa az
ongyilkossagok aranyara: nem onallo tenyezo, csak mas tenye-
zok hatasat erosi'ti.
Az elemzesbo'l adod6 gyakorlati kovetkeztetes: nines ok a bun-
iigyi tudositasok betiltasara.
Elmeleti kovetkeztetes: az utanzasnak nines olyan tarsadalmi ha-
tekonysaga, amilyet neki tulajdonftanak..................... 138
MASODIK RESZ
TARSADALMI OKOK ES TARSADALMI TIPUSOK
Elso fejezet
MEGHAT AROZASUK MODSZERE
I. Hasznos lenne az ongyilkossagi Hpusokat morfologiailag osz-
talyozni, onnan haladni az okaikhoz; eme osztalyozas lehetetlen-
sege. Az egyetlen kdvetheto modszer az ongyilkossagok okaik
szerinti osztalyozasa. Miert alkalmasabb ez minden masnal az
ongyilkossag szociologiai tanulmanyozasara.......... 145
II. Hogyan lehet eljutni az okokhoz? A statisztika altal adott felvi-
lagositasok az ongyilkossagok feltetelezett okairol: 1. gyaniisak; 2.
nem mutatjak meg a valodi okokat. Az egyetlen valdban hate-
kony modszer annak keresese, hogyan valtozik az ongyilkossa-
gok aranya a kiilonbozo tarsadalmi kiserojelensegek szerint. 149
Masodik fejezet
AZ EGOISTA ONGYILKOSSAG
I. Az ongyilkossag es a vallasok. A protestantizmusnak tulajdo-
nfthato altalanos sulyosbodds; a katolikusok es foleg a zsidok ve-
dettsege............................................ 154
II. A katolikusok immunitasa nem a protestans allamokon beliili
kisebbsegi helyzettikbol ered, hanem kisebb foku vallasi indivi-
dualizmusukbol, ebbol kovetkezoen a katolikus egyhaz erosebb
integraltsagabol. Hogyan alkalmazhato ez a magyarazat a zsi-
dokra............................................... 159
8
III. A magyarazat igazolasa: 1. Anglia mas protestans allamok-
hoz kepest mutatkozo immunitasa, amely az anglikan egyhaz
rntsebb integraciojaval fiigg ossze; 2. a vallasi individualizmus
ngyanugy valtozik, mint a tudasvagy; marpedig a) a tudasvagy
vrosebb a protestansoknal, mint a katolikusoknal, b) a tudasvagy
minden esetben az ongyilkossaghoz hasonloan valtozik, amikor
.i vallasi individualizmus haladasanak felel meg. A zsido kivetel
nukepp erositi a szabalyt................................. 164
IV. Kovetkeztetesek e fejezetbol: 1. a bajra, amelynek az ongyil-
kossagok haladasa a tiinete, a tudomany orvossag, de nem oka
annak; 2. a vallasi tarsadalom azert 6v meg az ongyilkossagtol,
inert erosen integralt tarsadalom......................... 174
Harmadik fejezet
AZ EGOISTA ONGYILKOSSAG (FOLYTATAS)
I A hazasok altalanos immunitasa Bertillon szamitasa szerint.
Annak a modszernek a hianyossagai, amelyet kovetni kenysze-
iiill Annak sziiksegessege, hogy teljesebben elvalasszuk a kor
h il.isat a csaladi allapotetol. Azok a tablak, ahol ez megtortent.
A z ebbdl levonhato torvenyek............................. 177
II E torvenyek magyarazata. A hazasok megdvasi egyiitthatoja
nem a hazassagi kivalasztasbol kovetkezik. Bizonyitekok: 1. a pri-
nt i ervek; 2. tenybeli ervek, amelyek a) az egyiitthato kortol fiiggo
v.illozasabdl; b) a kiilonbozo nemu hazastarsak eltero immunita-
•„ibol kovetkeznek.
Ez az immunitas a hazassagnak vagy a csaladnak tulajdonitha-
lo-e? Az elso hipotezis elleni ervek: 1. ellentet a hazassagkotesek
szainanak stagnalasa es az ongyilkossag novekedese kozott; 2. a
gyermektelen hazas ferfiak gyenge immunitasa; 3. fokozodas a
gyermektelen hazas noknel................................. 188
111. Vajon a gyermektelen hazas ferfiak gyenge immunitasa a ha-
zassagi kivalasztasnak koszonheto? Bizonyftek az ellenkezojere,
amely a gyermektelen hazas noknel levd fokozodasbol kovetke-
zik. Mikent magyarazhatd az egyiitthato reszleges allandosaga a
gyermektelen ozvegyeknel anelkiil, hogy a hazassagi kivalasz-
l.kshoz fordulnank. Az ozvegysegaltalanos elmelete........ 198
IV. Az eldzd eredmenyek osszefoglalo tablazata. A hazas ferfiak-
nal az immunitas csaknem teljesen, a hazas noknel pedig teljesen
,i csaladnak tulajdonithato. No a csalad surusegevel, azaz integ-
r.iltsaga fokaval....................................... 208
9
V. Az ongyilkossag es a politikai es nemzeti valsagok. Az ilyen-
kor vegbemeno visszaeses realis es altalanos. Annak tulajdonft-
hato, bogy e valsagokban a csoport erosebb integraciora tesz
szert.................................................... 215
VI. A fejezet altalanos vegkovetkeztetese. Kozvetlen kapcsolat
az ongyilkossag es barmely tarsadalmi csoport integracioja ko-
zott. E kapcsolat oka; miert es milyen feltetelek mellett sziikseges
a tarsadalom az egyen szamara. Amikor hianyzik, hogyan fejld-
dik ki az ongyilkossag. Az e magyarazatot megerosfto bizonyfte-
kok. Az egoista ongyilkossag alkata...................... 222
Negyedik fejezet
AZ ALTRUISTA ONGYILKOSSAG
I. Az ongyilkossag az alacsonyabb rendu tarsadalmakban: azok
a jellemvonasok, amelyek az egoista ongyilkossagtol megkiilon-
boztetik. A kotelezo altruista ongyilkossag alkata. E tfpus mas
formai................................................... 232
II. Az ongyilkossag az europai hadseregekben; a katonai szolga-
latbol kovetkezo fokozodas altalanossaga. Fiiggetlen a notlen-
segtol; az alkoholizmustol. Nem a szolgalat iranti undorbol ko-
vetkezik. Bizonyitekok: 1. egyiitt no a szolgalat iddtartamaval;
2. erosebb az onkenteseknel es a tovabbszolgaloknal; 3. a tisztek-
nel es az altiszteknel, mint az egyszeru katonaknal. A katonai
szellemnek es a vele jaro altruizmusnak tulajdonithato. Megero-
sito bizonyitekok: 1. annal erosebb, minel kisebb a nep hajlando-
saga az egoista ongyilkossagra; 2. a maximumat az elit csapatok-
ban eri el; 3. abban a mertekben csokken, ahogy az egoista ongyil-
kossag fejlddik....................................... 245
III. Mikentigazoljakanyerteredmenyekakovetettmodszert 258
Otodik fejezet
AZ ANOMIAS ONGYILKOSSAG
I. Az ongyilkossag no a gazdasagi valsagok eseteben. Ez a nove-
kedes megmarad a fellendiilesi valsagokban: Poroszorszag es
-Olaszorszag peldaja. A vilagkiallftasok. Az ongyilkossag es a
gazdagsag....................................................... 260
II. E kapcsolat magyarazata. Az ember csak ugy elhet, ha sziik-
segletei osszhangban vannak eszkozeivel; ebbdl kovetkezik ez
utobbiak (sic!) korlatozasa. A tarsadalom korlatozza oket; mikent
mukodik ez a korlatozo befolyas normalis esetben. Mikent aka-
10
ilalyozzak meg ezt a valsagok; ebbol kovetkezik a szabalyozat-
lansag, anomia, ongyilkossag. Igazolas az ongyilkossag es a gaz-
dagsagkozti viszonybol.................................... 267
III. Az anomia pillanatnyilag kronikus allapotban van a gazda-
H.igi vilagban. Az ebbol eredo ongyilkossagok. Az anomikus on-
gyilkossag alkata......................................... 276
IV. A hazastarsi anomiabol kovetkezo ongyilkossagok. Az oz-
vegyseg. A valas. A valasok es az ongyilkossagok parhuzamossa-
ga. Ez a hazassag alkatanak tulajdonithato, amely ellentetesen
hat a ferjekre es a felesegekre; bizonyitekok e mellett. Miben all a
h.izassag alkata. A hazassagi fegyelemnek a valasbol kovetkezo
ineggyengiilese sulyosbitja a ferfiak ongyilkossagi hajlamat, csok-
kenti a noket. Ennek az ellentetnek az oka. A magyarazatot meg-
eiosito bizonyitekok.
A z e fejezetbol kovetkezo hazassagfogalom................ 282
Hatodik fejezet
A KULONBOZO ONGYILKOSSAGI TIPUSOK EGYENI FORMAI
Az elozo etiologiai osztalyozas morfologiai osztalyozassal valo
kiegeszitesenek hasznossaga es lehetosege.............. 303
I. Azok az alapveto formak, amelyeket a harom ongyilkossagot
cloidezo aramlat az egyenekben megtestesulve olt. A vegyes for-
mak, amelyek ezeknek az alapvetd formaknak a kombinalodasa-
bbl erednek............................................ 304
II. Be kell-e vonni ebbe az osztalyozasba a halal valasztott eszko-
zet? Ez a valasztas tarsadalmi okoktol fiigg. Ezek az okok fiigget-
lenek azoktol, amelyek az ongyilkossagot meghatarozzak. Nem
lartoznak tehat a jelen kutatasra.......................... 317
Akiilonbozodngyilkossagtipusokosszefoglaloattekintese...... 321
HARMADIK RESZ
AZ ONGYILKOSSAG MINT TARSADALMI
JELENSEG ALTALABAN
Elso fejezet
A TARSADALMI ELEM AZ ONGYILKOSSAGBAN
I. Az elozdekbol szarmazo eredmenyek. Az ongyilkossagi arany
vs a kozmikus vagy biologiai jelensegek kozti kapcsolat hianya.
11
Meghatarozott kapcsolat a tarsadalmi tenyekkel. A tarsadalmi
arany tehat a tarsadalom kollektfv hajlamanak felel meg... 325
II. Mashogy nem magyarazhato ennek az aranynak az allando-
saga es egyedisege. Quetelet errol szamot ado elmelete: az atlag-
ember. Cafolat: a statisztikai adatok meg akkor is szabalyosak,
amikor nem az atlagnak felelnek meg. Fel kell tetelezni egy kol-
lektfv erot vagy kollektfv erok egy csoportjat, amelynek az eros-
seget az ongyilkossag tarsadalmi aranya fejezi ki......... 328
III. Mit kell erteni kollektfv eron: ez kiilsd es az egyenhez kepest
magasabb rendu valosag. Az e felfogassal szemben tett ellenvete-
sek bemutatasa es vizsgalata:
1. Az az ellenvetes, amely szerint egy tarsadalmi teny csak
egyenek kozotti hagyomanyok iltjan adodhat at. Valasz: az on-
gyilkossagi arany fgy nem adodhat at.
2. Ellenvetes, amely szerint csak az egyen az igazan realis a tar-
sadalomban. Valasz: a) mikent valnak az egyenhez kepest kiilso
anyagi dolgok tarsadalmi tennye, s e minosegukben mikent jat-
szanak sui generis szerepet; b) azok a tarsadalmi tenyek, amelyek
ebben a formaban nem objektivalodnak, tulterjednek minden
egyes egyeni tudaton. Szubsztratumuk a tarsadalomban egyesiilt
egyenek tudata altal kepzett aggregatum. Ebben a felfogasban
nines semmi ontologiai.................................... 335
IV. Ezeknek a gondolatoknak az ongyilkossagra valo alkalma-
zasa...................................................... 351
Masodik fejezet
AZ ONGYILKOSSAG KAPCSOLATA
A TOBBI TARSADALMI JELENSEGGEL
Milyen modszerrel kell meghatarozni, hogy az ongyilkossag a
moralis vagy immoralis tenyek koze osztalyozando-e?....... 357
I. A kulonbozo tarsadalmakban az ongyilkossaggal kapcsolat-
ban hasznalatban volt jogi vagy moralis rendelkezesek tbrt^neti
bemutatasa. Elftelesenek folyamatos novekedese, a dekadencia
korszakait kiveve. Ennek az eh'telesnek az oka; ma jobban, mint
barmikor, a modern tarsadalmak normalis alkataban gyokerezik. 358
II. Az ongyilkossag kapcsolata az erkolcstelenseg mas formai-
val. Az ongyilkossag es a tulajdon elleni vetsegek; hianyzik a
kapcsolat. Az ongyilkossag es az emberoles; az az elmelet, amely
szerint mindkettoben ugyanaz a szervi-pszichikai allapot lelheto
fel, de ellentetes tarsadalmi feltetelektdl ffiggenek..... 371
12
Ill Az allitas elso felenek vizsgalata. A nem, a kor, a hdmerseklet
nrm ngyanazon a modon hat a ket jelensegre...................
IV A masodik resz vizsgalata. Azok az esetek, ahol az ellentetes-
•fg nem igazolodik. Azok a szamosabb esetek, ahol igazolodik.
I l.ilszolagos ellentmondasok magyarazata: kiilonbozo tipusu
Ongyilkossagok leteznek, amelyek nemelyike kizarja az ember-
<»lesl, mig masok ugyanazoktbl a tarsadalmi feltetelektol fiigge-
iwk E tfpusok termeszete; miert gyakoribbak ma az elobbiek,
mini az utobbiak.
Mikent vilagitjak meg a fentiek az egoizmus es az altruizmus tor-
li’neti viszonyanak kerdeset.................................
Harmadik fejezet
GYAKORLAT1 KOVETKEZTETESEK
I A gyakorlati problema megoldasa kiilonbozik attol fiiggoen,
bogy az ongyilkossag mai allapota normalis vagy abnormalis jel-
li gn-e. Mikent meriil fel a kerdes az ongyilkossag immoralis ter-
mes/ete ellenere. Miert hihetff, hogy a mersekelt aranyu ongyil-
kiiss.igban nines semmi morbid. Miert gondolhato, hogy az euro-
pn i nepeknel a jelenlegi arany egy patologikus allapot jele.
II A rossz eluzesere javasolt eszkozok: 1. Repressziv rendsza-
b.ilyok. Melyek azok, amelyek lehetsegesek. Miert csak korlato-
*nil hatekonysaguk lehet ezeknek. 2. A neveles. Nem alakfthatja
iM a l.irsadalom moralis allapotat, mert annak tiikrozddese. An-
na к sziiksegessege, hogy az ongyilkossagot eloidezo aramlatok
ukaira kell hatni; mindenesetre figyelmen kiviil lehet hagyni az
iillmista aramlatot, amelynek az allapota nem abnormalis.
Az orvossag az egoista ongyilkossag ellen: osszetartobba kell
li'iini a csoportokat, amelyek koriilveszik az egyent. Melyek a
legalkalmasabbak erre a szerepre? Ez nem lehet a politikai tarsa-
।l.ilom, amely till messze van az egyentol - sem a vallasi tarsada-
loin amely ugy szocializalja, hogy megfosztja a szabad gondol-
luxl.istol - sem a csalad, amely a hazasparra redukalodik. A haza-
nk ongyilkossaga ugyantigy no, mint a hazassagon kfvulieke..
Ill A hivatasi csoportrol. Miert csak ez kepes betolteni ezt a
hinkcibt. Milyenne kellene valnia ehhez. Mikent hozhat letre
nioialis kozeget. - Mikent kepes megakadalyozni az anomikus
niigyilkossagokatis. - Ahazastarsi anomiaesetei. Aproblema el-
kntniondasos helyzete: a nemek ellentete. Eszkozok az orvos-
I.I.1.1 .....................................................
375
380
397
408
416
13
IV. Kovetkeztetes. Az ongyilkossag jelen allapota moralis nyo-
moriisag jele. Hogyan kell erteni a tarsadalom moralis bantalmat.
A javasolt reformokat torteneti fejlodesiink egesze megkoveteli.
Az allam es az egyen kozotti osszes koztes tarsadalmi csoport el-
tunese; ezek lijraalkotasanak sziiksegessege. A hivatasbeli de-
centralizacio szemben a teriileti decentralizacioval; miert ez a tar-
sadalmi szervezet sziiksegszeru alapja.
Az ongyilkossag kerdesenek fontossaga; osszefiiggese a mai kor
legnagyobb gyakorlati problemaival...............................
425
BEVEZETES
i.
Л/ ongyilkossag szo a koznapi tarsalgasban oly gyakori, hogy
п/I hihetnenk, ertelmevel mindenki tisztaban van, tehat folos-
h’ges definialni. Valojaban azonban a mindennapi nyelv szavai,
linkent a fogaimak, melyeket kifejeznek, mindig bizonytala-
nnk, s ha a tudos atdolgozas nelkiil, ugy alkalmazna oket,
tthogy a kozhasznalatbol atvette, zurzavarnak tenne ki magat.
Nemcsak arrol van szo, hogy a szavak ertelme oly kevesse van
koi tilirva, hogy esetrol esetre valtozik a beszelgetes pillanatnyi
и/nksegletei szerint, hanem arrol is, hogy miutan nem valami-
lyen modszeres elemzesen alapulo osztalyozas termekei, csak a
loineg zavaros benyomasait tukrozik, ezert lepten-nyomon elo-
loidtil, hogy tenyek meroben eltero kategoriai megkiildnbdzte-
les nelkiil keriilnek egy rovatba, vagy azonos termeszetu reali-
LV.ok kiilonbozo elnevezeseket kapnak. Ha tehat a kozkezen
lorgb szavak bevett hasznalatahoz igazodunk, fennail az a
Vi-.zely, hogy kiilonvalasztjuk azt, ami osszetartozik, vagy ossze-
k.rverjiik azt, amit kiilon kellene valasztanunk. fgy szem elol
h-vrsztjiik a dolgok kozotti valodi rokonsagot, es ennek kdvet-
kczleben felreismerjiik termeszetiiket. Barmit csak az osszeha-
mmhlas eszkozevel tudunk megmagyarazni. Ennelfogva a tu-
loindnyos vizsgalat csak ugy erhet celt, ha osszehasonlithato
Iruyekre tamaszkodik, es annal biztosabb a sikere, minel in-
к.ibb bsszegyujtdtte mindazt, ami haszonnal dsszehasonlftha-
h> Ahhoz azonban, hogy valamennyire is megbizhatoan fel-
fvdjnk a tenyeknek ezeket a termeszetes osszefiiggeseit, nem
r Irgcndo az a feliiletes vizsgalat, amelybol a vulgaris termino-
logia szarmazik. Kovetkezeskeppen a tudos nem teheti vizsga-
l.il.i t.irgyava azokat az eleve kesz tenycsoportokat, amelyek-
nrk <i mindennapi beszed szavai felelnek meg. Sajat maganak
krll tehat kialakftania a vizsgalni kivant csoportokat, hogy biz-
lostlsa szamukra a homogenitast es specifitast, tudomanyos
kr/.elhetoseguk feltetelet. Peldaul a botanikus, amikor viragok-
15
rol vagy gyiimolcsokrol beszel, a zoologus, amikor halakrol
vagy novenyekrol beszel, a szavakat mindig egy bizonyos,
meghatarozott ertelemben hasznalja, amelyet elore pontosan
koriil kell hatarolnia es rogzitenie.
Elso kotelessegiink tehat meghatarozni a tenyeknek azt a rend-
jet, amelyet ongyilkossag neven vizsgalni kivanunk. E celbol
tisztazzuk, hogy a kiilonbozo fajta halalesetek kozott vannak-e
olyanok, amelyek kozos jellemzoi eleg objektivek ahhoz, hogy
minden johiszemu megfigyelo elismerhesse oket, amelyek eleg
specialisak ahhoz, hogy mas esetekben ne legyenek megallapit-
hatok, egyebkent azonban eleg hasonlok azokhoz, amelyeket
altalaban az ongyilkossag elnevezeshez sorolnak, tehat a szo
kdzhasznalatd ertelmenek csorbitasa nelkiil megtarthassuk a
megszokott kifejezest. Ily modon az ongyilkossaghoz soroljuk
kivetel nelkiil mindazokat a tenyeket, amelyekben fellelhetok e
megkiilonbozteto jellemzok, es nem torodiink azzal, ha az igy
kialakitott osztaly nem foglalja magaban mindazokat az esete-
ket, amelyeket altalaban igy neveznek, vagy ellenkezoleg, maga-
ban foglal olyanokat is, amelyeket mas szoval illetnek. Nem az a
feladatunk, hogy pontosan fogalmazzuk meg azt a kepzetet,
amelyet egy atlagos ertelmu ember alkotott maganak az ongyil-
kossagrol, hanem az, hogy az objektumok olyan kategoriajat al-
kossuk meg, amelyet problema nelkiil beilleszthetiink ebbe a ro-
vatba, de ugyanakkor objektive megalapozott, azaz a dolgok
egy meghatarozott termeszetenek felel meg.
A kiilonfele halalesetek kozott egyreszt vannak olyanok, ame-
lyek sajatsagos vonasa, hogy maga az aldozat idezte oket elo,
hogy egy olyan cselekves eredmenyei, melyet maga a szenvedo
alany hajtott vegre; masreszt pedig ketsegtelen, hogy ugyanez
a vonas az ongyilkossagrol alkotott kozkeletu elkepzeles volta-
keppeni alapja. Az ilyen eredmenyt eloidezo aktusok belso ter-
meszete egyebkent lenyegeben kozombos. Igaz, hogy az on-
gyilkossagot altalaban pozitiv es eroszakos akcionak kepzelik
el, amelyhez bizonyos izomero kifejtese sziikseges, am kony-
nyen lehetseges, hogy a puszta negatfv magatartas vagy tartoz-
kodas ugyanezzel a kovetkezmennyel jar. Az ember nemcsak
vassal vagy tuzzel pusztithatja el magat, hanem ugy is kiolthat-
ja eletet, hogy nem hajlando taplalkozni. Ahhoz, hogy a halalt a
szenvedo alanytol kiindulo tett okozatanak tekinthessuk, meg
csak az sem sziikseges, hogy ez az aktus a halal kozvetlen eloz-
16
niriiyc legyen; az oksagi kapcsolat kozvetett is lehet, ez mit sem
vAllozlat a jelenseg termeszeten. A keprombolo, aki a marti-
iiuns.ig dicsosegere ahitozva felsegsertest kovet el, tudvan,
hogy az fobenjaro vetseg, es meghal a hoher kezetol, ugyanugy
fiiag.i idezi eld a sajat halalat, mintha onnon kezevel merte vol-
na m.igara a halalos csapast; vagy legalabbis az onkentes halal-
n.ik ezt a ket valtozatat nem tekinthetjiik kiilonbozo nemunek,
ini’i I csupan a kivitelezes anyagi eszkozei tekinteteben ternek
111’gymastol. Elso formulank tehat a kovetkezo: ongyilkossag-
inik neveziink minden olyan halalt, amelyet kozvetve vagy
kiizvetleniil maganak az aldozatnak valamilyen pozitiv vagy
iH’galiv aktusa idez eld.
I z a definicio azonban nem teljes; nem tesz kiilonbseget ket
Igrn eltero halalfajta kozott. Nem sorolhatjuk ugyanabba az
nvl.ilyba es nem kezelhetjiik azonos modon a hallucinalo be-
li-g halalat, aki kiugrik az emeleti ablakbol, mert azt hiszi, hogy
л loldszinten van, es az egeszseges emberet, aki osszezuzza
iinig.it, tudva, hogy mit tesz. Sot bizonyos ertelemben igen ke-
V»S az olyan halaleset, amely ne a szenvedo alany valamelyik
hllenek kozelebbi vagy tavolabbi kovetkezmenye volna. A ha-
lt 1 okai sokkal inkabb rajtunk kiviil alloak, mint belsonkbol fa-
k.ulo.ik, es csak akkor ernekel minket, ha hatokoriikbe meresz-
keihink.
V.ijon azt kell tehat mondanunk, hogy ongyilkossagrol csak
«ikkor beszelhetiink, ha az aldozat a halalt eloidezo aktust en-
ni’k .iz eredmenynek a szem elott tartasaval kovette el? Csak
Akkor mondhatjuk, hogy valaki megolte magat, ha ezt akarta
li’inu, es hogy az ongyilkossag dnmagunkon elkovetett szande-
kos emberdies? De ezzel eloszor egy olyan jellemzo jeggyel ha-
l.noznank meg az ongyilkossagot, amely, bar figyelemre melto
er. lontos, legalabbis azzal a hatrannyal jar, hogy nehezen felis-
iiui heto, mert nehez megfigyelni. Honnan tudjuk, milyen indi-
lek inozgatta a cselekvot, es hogy a halalt akarta-e, amikor ddn-
loll, vagy valamilyen mas celja volt? A szandek sokkal benso-
'.cgesebb dolog annal, semhogy kiviilrol valo megismereseben
lov.ibbjuthatnank a durva megkozelitesnel. Meg a belso megfi-
gyelcs elol is elrejtozik. Hanyszor tevediink sajat cselekvgsiink
v.ilodi indokait illetoleg! Sokszor magyarazzuk nemes'mdula-
inkkal vagy emelkedett szempontokkal olyan tetteinket, ame-
lyeket alacsonyrendu erzesek vagy a vak rutin diktaltak.
Egyebkent pedig altalaban veve az aktus nem definialhato a
cselekvo celjaval, mert a mozdulatok azonos rendszere, anelkiil
hogy termeszetet megvaltoztatna, nagyon sok kiilonbozo celt
szolgalhat. S valoban, ha csak azt nevezhetnenk ongyilkossag-
nak, ha valaki meg akarta olni magat, meg kellene tagadni ezt
az elnevezest szamos olyan tenytol, amelyek latszolagos kii-
lonbozosegiik ellenere alapjaban veve azonosak azzal, amit
mindenki igy nevez, s amelyeket nem is lehetne maskent ne-
vezni, hacsak nem akarjuk kiiktatni a hasznalatbol ezt a fogal-
mat. A katona, aki elindul a biztos halalba, hogy megmen tse ez-
redet, nem akar meghalni, es megis, vajon nem ugyanugy
maga idezi-e elo sajat halalat, mint az a gyaros vagy kereskedo,
aki megoli magat, hogy megmenekiiljon a csod szegyenetol?
Ugyanezt mondhatjuk el a vertaniirol, aki meghal a hiteert, az
anyarol, aki felaldozza magat gyermekeert, stb. Akar arrol van
szo, hogy valaki egyszeruen elfogadja a halalt, mint a maga ele
tuzott cel sajnalatos, de elkeriilhetetlen feltetelet, akar magat a
halalt akarja es keresi, az egyen mindket esetben lemond a lete-
zesrol, s a lemondas kiilonbozo modjai csak ugyanannak az
osztalynak a kiilonbozo valtozatai. Sokkal tobb benniik az alap-
veto hasonlosag, semhogy ne kellene oket ugyanazon nem fo-
galma alatt egyesfteni, s legfeljebb az igy kidolgozott nemen be-
liil kiildnbdztethetjiik meg a fajtakat. A kozonseges felfogas
szerint az ongyilkossag mindenekelott annak az embernek a
ketsegbeesett tette, aki nem ragaszkodik tobbe az elethez. Valo-
jaban azonban az ember meg kapcsolddik az elethez abban a
pillanatban, amikor megvalik tole, s megis megvalik tole; s
mindazoknak a cselekveseknek, amelyek reven egy eloleny le-
mond arrol, amit valamennyi java koziil a legdragabbnak tart,
vannak olyan kozos vonasai, amelyek nyilvanvaloan lenyege-
sek. Masfelol az ilyen donteseket eloidezni kepes inditekok kii-
lonbozosege mindenkeppen csak masodlagos kiilonbsegeket
sziilhet. Amikor tehat az odaadas az elet biztos felaldozasaig
terjed, tudomanyos ertelemben ongyilkossagrol van szo; ke-
sobb majd latjuk, hogy milyen fajtarol.
E vegso lemondas valamennyi lehetseges formajanak kozos
vonasa, hogy a kivitelezo aktust a dolog ismereteben hajtjak
vegre; vagyis az aldozat a cselekves pillanataban tudja, mi lesz
viselkedesenek eredmenye, tekintet nelkiil arra, hogy milyen
indok kesztette erre az elhatarozasra. Mindazok a halalesetek,
18
iiinelyekben fellelheto ez a jellemzo sajatossag, elesen elternek
Viil.imennyi tobbitol, amelyeknek szenvedo alanya vagy nem
m.iga idezte elo sajat elhunytat, vagy tudattalanul idezte elo
<i/l. Ezek az esetek egy konnyen felismerheto jegyben kiilon-
hoznek, mert nem megoldhatatlan problema annak tisztazasa,
hogy az egyen elore ismerte-e akciojanak termeszetes kovet-
kc/inenyeit vagy sem. Ezek a halalesetek tehat meghatarozott,
lioinogen, minden mastol megkiilonboztetheto csoportot al-
kninak, ezert oket kiilon szoval kell jelolni. Az ongyilkossag
n/6 megfelel erre a celra, es nines ertelme helyette mas szot al-
kolni, mert a mindennapi szohasznalatban ezen a neven emle-
gvlctt esetek oriasi tobbsege beletartozik ebbe a csoportba. Meg-
li.ilarozasunk tehat vegiil is igy fest: ongyilkossdgnak nevezilnk
iiiinden olyan haldlesetet, amelyet kozvetleniil vagy kozvetve nuiga-
imk az dldozatnak valamilyen pozitiv vagy negah'v tette idezett elo, ha
tudtn, hogy aktusa szilksegkeppen erre az eredmenyre vezet. Az 6n-
gyilkossagi kiserlet az az igy definialt aktus, amely megsza-
k<ult, mielott a halal bekovetkezett volna.
I’z a definicid elegseges ahhoz, hogy kizarjuk kutatasunkbol
inmdazt, ami az allatok ongyilkossagaval kapcsolatos. Az allati
•I Idem ismereteben ugyanis nem tetelezhetjiik fel az allatok-
10I, hogy elozetes kepzetiik lehetne a sajat halalukrol, meg ke-
vesbe az azt eloidezni kepes eszkozokrol. Ha tapasztalhatunk
h olyasmit, hogy az allatok nem hajlandok bemenni olyan
hclyisegbe, ahol elozoleg mas allatokat leoltek; azt szoktak
mondani, hogy megsejtik sorsukat. Az dsztonds visszahokolest
ugyanis a verszag kielegitoen megindokolja. Mindazokat a va-
l.i i nennyire is hiheto eseteket, amelyekre hivatkozni szoktak, es
iimelyeket ongyilkossagnak akarnak feltiintetni, egeszen mas-
ki'iit is megmagyarazhatjuk. Ha a felbosszantott skorpio sajat
inagaba dof (ami egyebkent korantsem bizonyos), ez valoszi-
ntileg automatikus es meggondolatlan reakcio kovetkezme-
nye. Az allat izgalmi allapota altal keltett mozgasi energia ve-
h’llenszeruen vezetodik le, ahogy eppen tud; s tortenetesen sa-
j.il maga lesz az aldozat, anelkiil hogy azt mondhatnank: elore
Hsztaban volt mozdulatanak kovetkezmenyevel. Vagy ha bizo-
nyos kutyak nem hajlandok taplalkozni gazdajuk elvesztese
iil.in, ennek az az oka, hogy a rajuk telepedett szomorilsag fizi-
k.nlag megszuntette etvagyukat; ebbol eredt halaluk, de azt nem
Mlhattak elore. A kutya a bojtot, a skorpio a dofest nem eszkoz-
19
kent alkalmazza, a kovetkezmenyek ismereteben. Itt tehat hia-
nyoznak az ongyilkossagnak az altalunk adott definicio szerin-
ti megkiilonbozteto jellemzoi. Ezert a kovetkezokben csak az
emberi ongyilkossaggal foglalkozunk.1
Ennek a definicionak azonban nemcsak az az elonye, hogy
elejet veszi a megteveszto hasonlatossagoknak vagy az bnke-
nyes kizarasoknak; ezen tulmenoen elkepzelest nyujt arra vo-
natkozolag, hogy az ongyilkossag hogyan helyezkedik el az
erkolcsi elet egeszeben. Megmutatja ugyanis, hogy az ongyil-
kossagok nem kepeznek valamilyen kiilonallo csoportot, nem
tekinthetok a borzalmas jelensegek valamilyen elszigetelt osz-
talyakent, amelyeknek nines semmi kapcsolatuk mas viselke-
desi modokkal, hanem ellenkezoleg, folytonos kozbiilso sorok
kotik ossze oket mas viselkedesi modokkal. Csupan a szokasos
eljarasok tulhajtott formajat jelentik. Hiszen, mint mondottuk,
ongyilkossagrol akkor beszelunk, ha az aldozat abban a pilla-
natban, amikor vegrehajtja az eletet kiolto aktust, tokeletesen
tisztaban van tettenek termeszetes kovetkezmenyevel. Ez a bi-
zonyossag azonban lehet erosebb vagy gyengebb. Mihelyt egy
kis ketely t vegyitunk bele, maris uj tennyel van dolgunk, amely
mar nem ongyilkossag, de igen kozel all hozza, hiszen csak fo-
kozati kiilonbseg van a ketto kozott. Az az ember, aki tudato-
san kockazatot vallal a masikert, anelkiil hogy bizonyos lenne a
dolog halalos kimeneteleben, nyilvanvaloan nem ongyilkos,
meg ha tortenetesen az eletevel fizet is. Nem ongyilkos az az
oktalan ember sem, aki kacerkodik a halallal, bar igyekszik el-
kerulni, tovabba az az apatikus ember sem, aki, miutan semmi-
hez sem ragaszkodik, elhanyagolja es nemtorodomsegevel tonk-
reteszi az egeszseget. Ennek ellenere ezek a kiilonfele cselekvesi
modok nem kiilonboznek gyokeresen a tulajdonkeppeni bn-
gyilkossagtol. Hasonlo lelkiallapotokbol erednek, hiszen a cse-
lekvo elott nem ismeretlen a halalos kockazat veszelye, s e koc-
1 Marad meg egeszen kis szamu eset, amelyekre nem lehet igy magyaraza-
tot adni, de ezek tobb mint gyanusak. Ilyen peldaul az az Arisztotelesz altal kd-
zolt megfigyeies, hogy egy 16, amikor felfedezte, hogy meghagattak vele az
anyjat anelkiil, hogy eszrevette volna, s miutan ezt elozoleg mar tobbszor vona-
kodott megtenni, allitolag szandekosan levetette magat egy szikla tetejerol
(Hist, des anim., IX, 47). A tenyesztok egybehangzo allitasa szerint a 16 egyalta-
lan nem vonakodik az incesztustol. Lasd errol az egesz kerdesrol Westcott:
Suicide (Ongyilkossag), 174-179. o.
20
k.izat felismerese nem akasztja meg a cselekvest; minddssze
.mnyi a kiilonbseg, hogy ezekben az esetekben kisebb a halal
cselye. Eppen ezert nem egeszen alaptalanul szoktak mondani
<1/ olyan tudosrol, akit tonkretett az ejszakazas, hogy elpuszti-
lotla ma gat. Ezek az esetek tehat az embrionalis ongyilkossa-
g< >k fajtai, s bar nem lenne helyes egy kalap ala venni oket a teljes
vs kifejlett ongyilkossaggal, megsem szabad szem elol teveszte-
iii, hogy szoros rokonsagban vannak ez utobbival. Az ongyil-
kossag is egeszen mas megvilagitasban jelenik meg, mihelyt
felismertiik, hogy a folytonossag megszakadasa nelkiil kapcso-
k'ldik egyreszt a batorsagbol es odaadasbol fakado aktusokhoz,
inasreszt a meggondola tlansagbol es egyszeru hanyagsagbol
viedokhoz. A kesobbiekben majd vilagosabban kideriil, hogy
ezek a vonatkozasok igen tanulsagosak.
II.
Vajon erdekli-e az igy definialt teny a szociologust? Minthogy
nz ongyilkossag egy egyen aktusa, amely csak azt az egyent
ci mti, ugy latszik, hogy kizarolag egyeni tenyezoktol kell fiigg-
llle, es ennek kovetkezteben csak a pszichologiara tartozhat. S
v.iloban, nem az ongyilkos vermersekletevel, jellemevel, elodei-
vel, maganeletenek esemenyeivel szoktak altalaban megma-
gyarazni ezt a dontest?
I’illanatnyilag nem kell kutatnunk, hogy milyen mertekben es
milyen feltetelek kozott jogosult az ongyilkossagok ilyen jellegu
vizsgalata, de az bizonyos, hogy egeszen mas aspektusbol is
inegkozelithetok. Ha ugyanis az ongyilkossagokban nem kiilon-
uiio, egymastol elszigetelt es kiilon-kiilon megvizsgalando ese-
inenyeket latunk, hanem valamely tarsadalomban adott ido alatt
cikovetett ongyilkossagok osszesseget vessziik szemiigyre, azt
l.ipasztaljuk, hogy az igy kapott egesz nem egyszeriien a fiigget-
len egysegek osszege, valamilyen kollekcio; hanem mint egesz
ii| es sui generis tenyt alkot, amelynek megvan a sajat egysege es
hidividualitasa, kovetkezeskeppen termeszete, es raadasul e ter-
meszet jellegzetesen tarsadalmi. Ugyanazon tarsadalmon beliil
i igyanis, felteve, hogy az alapul vett periodus nem tul nagy, ez a
N/.im nagyjabol valtozatlan, amint azt az/, tablazat is mutatja. Az
rgyik evrol a masikra ugyanis lenyegeben azonosak maradnak
21
az egyes nepek eletkorulmenyei. Olykor ugyan nagyaranyu val-
tozasok kovetkezhetnek be, de ezek teljes mertekben kivetele-
sek. Egyebkent az ilyen valtozasok mindig valamilyen, a tarsa-
dalmi allapotot atmenetileg megzavard valsaggal jarnak egyiitt.2
Igy peldaul 1848-ban valamennyi europai allamban nagyaranyu
csokkenes kovetkezett be.
Ha valamivel hosszabb idokozt vesziink figyelembe, mar
jelentekenyebbek a valtozasok. Ekkor azonban a valtozasok
kronikussa valnak; vagyis arrol tanuskodnak, hogy ezzel egy
idoben melyrehatoan modosultak a tarsadalom alapveto jel-
lemzoi. Meg kell allapitanunk, hogy ezek a valtozasok egyalta-
lan nem azzal a hallatlan lassusaggal kovetkeznek be, amelyet
eleg sok megfigyelo tulajdonit nekik, hanem egyidejuleg hirte-
lenek es fokozatosak. Miutan a szamok eveken at igen szuk ha-
tarok kozott ingadoztak, egyszerre csak emelkednek, majd nemi
ellentetes iranyu tetovazas utan megszilardulnak, elesebben je-
lentkeznek, es vegul allanddsulnak. Valahanyszor megbomlik
a tarsadalmi egyensuly, meg ha hirtelen kbvetkezik is be, min-
dig bizonyos idore van szukseg valamennyi kovetkezmeny ki-
fejlodesehez. Ily modon az ongyilkossagok valtozasa egymast
koveto, megkulonboztetheto hullamokban jelentkezik. E hulla-
mok lokesszeruen allnak elo, egy ideig fejlodnek, majd megall-
nak, hogy vegiil ujabb lokes kovetkezzek. Az 1. tablazat tanusit-
ja, hogy az egyik ilyen hullam majdnem egesz Europaban az
1848-as esemenyeket kovetoen, vagyis orszagonkent valtakoz-
va 1850 es 1853 kozott kezdodott; egy masik hullam Nemetor-
szagban az 1866-os haboru utan indult el, Franciaorszagban pe-
dig valamivel korabban, 1860-ban, abban az idoszakban, ami-
kor a csaszari kormany ha talma es tekintelye a tetopontjan volt,
Angliaban viszont 1868 koriil, vagyis az akkori kereskedelmi
szerzodesek altal eloidezett gazdasagi forradalom utan. Talan
ugyanez okozta azt az djabb emelkedest, amely Franciaorszag-
ban 1865 tajan allaplthato meg. Vegiil az 1870-es haboru utan
djabb hullam indult, amely meg most is tart, megpedig szinte
egesz Europaban.3
2 Zarojeibe tettiik a kiveteles evekre vonatkozd szamokat.
3 A tablazatban a kiilonbozo hullamokat reprezentalo szamsorokat valta-
kozva allo es dolt szamokkal szedtiik, hogy jobban erzekelhetove tegyiik egye-
disegiiket.
22
I. TABLAZAT
Az ongyilkossag konstans volta a fobb europai orszdgokban4
(abszolut szamok)
Ev Francia- orszag Porosz- orszag Anglia c Szasz- orszag Bajor- orszag Dania
1841 2814 1630 290 337
1842 2866 1598 318 317
1843 3020 1720 420 301
1844 2973 1575 335 244 285
1845 3082 1700 338 250 290
1846 3102 1707 373 220 376
1847 (3647) (1852) 377 217 345
1848 (3301) (1649) 398 215 (305)
1849 3583 (1527) (328) (189) 337
1850 3596 1736 390 250 340
1851 3598 1809 402 260 401
1852 3676 2073 530 226 426
1853 3415 1942 431 263 419
1854 3700 2198 547 318 363
1855 3810 2351 568 307 399
1856 4189 2377 550 318 426
1857 3967 2038 1349 485 286 427
1858 3903 2126 1275 491 329 457
1859 3899 2146 1248 507 387 451
I860 4050 2105 1365 548 339 468
1861 4454 2185 1347 (643)
1862 4770 2112 1317 557
1863 4613 2374 1315 643
1864 4521 2203 1340 (545) 411
1865 4946 2361 1392 619 451
1866 5119 2485 1329 704 410 443
1 Durkheim altalaban a helynevek francia alakjat hasznalja (pl. Prusse es
‘«in.ibe). A forditasban azokban az esetekben, amikor a helynevnek van altala-
liosan hasznalt magyar alakja, ezt adjuk meg (pl. Poroszorszag Preussen he-
IVeil) ha nines, akkor az eredeti nyelvi alakot hasznaljuk (pl. Schwaben es nem
’v.lbfold). (Szerk.)
23
Ev Francia- orszag Porosz- orszag Anglia Szasz- orszag Bajor- orszag Dania
1867 5011 3625 1316 752 471 469
1868 (5547) 3658 1508 800 453 498
1869 5114 3544 1588 710 425 462
1870 3270 1554 486
1871 3135 1495
1872 3467 1514
Vagyis minden tarsadalomnak tortenelme minden pillanataban
meghatarozott hajlama van az ongyilkossagra. Ennek a hajlam-
nak az intenzitasat ugy merhetjiik, hogy az onkentes halalesetek
teljes szamat viszonyitjuk az egesz lakossaghoz, korra es nemre
valo tekintet nelkiil. Az igy kapott szamadatot a szoban forgo tar-
sadalom dngyilkossdgi halalozrisi aranyanak nevezziik. Az aranysza-
mot altalaban egymillio vagy szazezer lakosra szamitjuk ki.
Ez az arany hosszii idoszakokon at nemcsak allando, hanem
allandosaga meg erosebb is, mint a fontosabb demografiai jelen-
segeke. Az altalanos halandosag peldaul sokkal gyakrabban val-
tozik egyik evrol a masikra, es maguk a valtozasok is sokkal na-
gyobb aranyuak. Errol azonnal meggyozodhetiink, ha tobb ido-
szakon at osszehasonlitjuk egymassal a ket jelenseg alakulasat.
Ezt tettiik mi is a II. tdbldzafban (lasd 26-27. o.). Az osszehasonlitas
megkonnyitese vegett mind a halalozasok, mind az ongyilkos-
sagok evi aranyszamait kifejeztiik a periddus atlagos aranysza-
mahoz viszonyitva is (amelyet 100-nak vettiink). Ezzel osszeha-
sonlithatova valik, hogy a ket oszlopban mekkora a kiilonbseg a
szamok kozott evrol evre, illetve az atlaghoz kepest. Ebbol az
osszehasonlitasbol az deriil ki, hogy a valtozasok minden ido-
szakban sokkal nagyobb meretuek az altalanos halandosag terii-
leten, mint az ongyilkossagoknal: a valtozas nagysaga az utobbi-
nal atlagosan ketszer akkora, mint az elobbinel. A ket utolso ido-
szakban a ket adatsomal csupan a ket egymast koveto ev kozotti
minimalis kiilonbseg ugyanakkora nagyjabol. Csakhogy ez a mi-
nimum a halandosag oszlopaban kivetel, mig az ongyilkossagok
evi valtozasaiban az ettol valo elteres a kivetel. Ez vilagos, ha
osszehasonlitjuk az atlagos kiilonbsegeket.5
5 Mar Wagner is igy hasonlitotta ossze a halanddsagot es a hazasodasi
aranyt [Die Gesetzniassigkcit (A torvenyszeriiseg), 87. oj.
24
Igaz, ha nem ugyanannak a periodusnak az egymast koveto
cveit, hanem kulonbozo periodusok atlagait hasonh'tjuk ossze,
n halandosagi arany teren megfigyelheto valtozasok szinte je-
irntektelenekke valnak. Az egyik evrol a masikra ervenyesiilo,
,UiTicneti es veletlen jellegu ok ok altal eloidezett, clienteles ira-
нуй valtozasok kolcsonosen semlegesitik egymast, ha nagyobb
idoegyseget vesziink a szamitas alapjaul, az atlagbol el is tun-
nek, s ennek kovetkezteben az meglehetos valtozatlansagot
mutat. Igy Franciaorszagban 1841 es 1870 kozott a halalozasi
nr.iny az egymast koveto tizeves periodusokban 23,18,23,72 es
22,87 volt. Mar az is figyelemre melto teny, hogy egyik evrol a
masikra az ongyilkossag legalabb ugyanakkora, ha ugyan nem
nagyobb allandosagi fokot mutat, mint az altalanos halandosag
liosszabb idoszakokban. Ezenfeliil pedig a halalozasi arany-
»z.im ezt a szabalyossagot csak azaltal eri el, hogy altalanos es
szemelytelen lesz, tehat igen kevesse tekintheto az adott tarsa-
da lorn jellemzojekent. A hasonlo foku civilizacioban elo nepek-
nel ugyanis ez a szam lenyegeben azonos; illetve igen cseke-
lyek a kiilonbsegek. Igy Franciaorszagban, mint lattuk, 1841 es
1870 kozott az 1000 lakosra juto halalozasok szama 23 koriil
mozog; ugyanebben az idoben Belgiumban 23,93, 22,5, 24,04;
Angliaban 22,32,22,21,22,68; Daniaban 22,65 (1845-1849), 20,44
(1855-1859), 20,4 (1861-1868). Ha eltekintiink Oroszorszagtol,
ii niely ekkor meg csak foldrajzilag europai, mindossze ket nagy
eiiropai orszag van, ahol a halalozas nemileg jelentekenyebben
ter cl a fenti szamoktol: Olaszorszag, ahol 1861 es 1867 kozott
l(),6-re emelkedett, es Ausztria, ahol meg ennel is nagyobb volt
('2,52)/’ Ezzel szemben az ongyilkossagi arany, mig evrol evre
csak csekely valtozasokat mutat, az egyik tarsadalomban ket-
szer, haromszor, negyszer vagy meg tobbszor akkora, mint va-
l.nnely mas tarsadalomban (lasd a III. tabldzatot). Kovetkezes-
keppen sokkal nagyobb mertekben sajatos tiinete egy-egy tar-
sadalmi csoportnak, mint a halalozasi arany, s igy e csoport
lellemzo mutatojanak tekintheto. Sot oly szorosan osszefiugg
rgy-egy nemzeti vermerseklet melyen rejlo osszetevoivel, hogy
ha a kiilonbozo tarsadalmakat e szerint az ismerv szerint ren-
'’Bertillon Mortalitc (Halandosag) c. cikke nyoman; fasd Dictionnnirc en-
< I/, liiiiedicjiie des sciences inedicnles (Enciklopedikus orvostudomanyi lexikon),
I XI, 738. o.
25
dezziik sorba, a sorrend pontosan ugyanaz marad egeszen kii-
lonbozo korszakokban is. Ez is kideriil a HI. tablazat elemzese-
bol. A harom osszehasonlitott periodus folyaman mindeniitt
nott az ongyilkossagok aranya; ezen az azonos iranyu folyama-
ton beliil azonban megmaradt a kiilonbozo nepek egymashoz
viszonyitott tavolsaga. Mindegyiknck megvan a ra jellemzo
gyorsulasi egyiitthatoja.
n. tablAzat
Az ongyilkossag miatti halalozdsi ardny es az altalanos halalozdsi
ardny valtozekonysdganak dsszehasonlitdsa
1841- Ongyil- 1000 1849 Ongyil- 1000 1856 Ongyil- 1000
1846-os kossag 100 000 lakos- bol el- 1855-ds kossag 100 000 lakos- bol el- 1860-as kossag 100 000 lakos- bol el-
idoszak lakosra hunyt idoszak lakosra hunyt idoszak lakosra hunyt
A) Abszoliit szatnok
1841 8,2 23,2 1849 10,0 27,3 1856 11,6 23,1
1842 8,3 24,0 1850 10,1 21,4 1857 10,9 23,7
1843 8,7 23,1 1851 10,0 22,3 1858 10,7 24,1
1844 8,5 22,1 1852 10,5 22,5 1859 11,1 26,8
1845 8,8 21,2 1853 9,4 22,0 1860 11,9 21,4
1846 8,7 23,2 1854 10,2 27,4
1855 10,5 25,9
Atlagok 8,5 22,8 Atlagok 10,1 24,1 Atlagok 11,2 23,8
B) Az evenkenti halalozdsi aranyok,
1841 ha a megfelelo periddusok dtlagdt szdznak vessziik 97
96 101,7 1849 98,9 113,2 1856 103,5
1842 97 105,2 1850 100 88,7 1857 97,3 99,3
1843 102 101,3 1851 98,9 92,5 1858 95,5 101,2
1844 100 96,9 1852 103,8 93,3 1859 99,1 112,6
1845 103,5 92,9 1853 93 91,2 1860 106,0 89,9
1846 102,3 101,7 1854 100,9 113,6
1855 .. .. 103 107,4
Atlagok 100 100 Atlagok 100 100 Atlagok 100 100
26
C) A tdvolsdg nagysdga
Mini- Maxi malis malis Atlagos Az atlag folotti maxi- mum Az atlag alatti maxi- mum
kiilonbseg 1 mast koveto ;et egy- >v kozott
1841-1846-os idoszak Altalanos halandosag.... 8,8 2,5 4,9 7,1 4,0
Ongyilkossagi arany 5,0 1 2,5 4 2,8
1849-1855-os idoszak Altalanos halandosag.... 24,5 0,8 10,6 13,6 11,3
Ongyilkossagi arany 10,8 1Д 4,48 3,8 7,0
1856-1860-as idoszak Altalanos halandosag.... 22,7 1,9 9,57 12,6 10,1
Ongyilkossagi arany 6,9 1,8 4,82 6,0 4,5
III. tablAzat
Az ongyilkossagi ardny egymillio lakosra szamftva
kiilonbozo europai orszdgokban
Periodus Rangsor
1866-1870 1871-1875 1874-1878 1. pe- riodus 2. pe- riodus 3. pe- riodus
(Haszorszag... 30 35 38 1 1 1
Belgium 66 69 78 2 3 4
Anglia 67 66 69 3 2 2
Norvegia 76 73 71 4 4 3
Ansztria 78 94 130 5 7 7
'ivedorszag.... 85 81 91 6 5 5
Il.ijororszag.... 90 91 100 7 6 6
1 ranciaorszag 135 150 160 8 9 9
I'oroszorszag. 142 134 152 9 8 8
1 ).inia 277 258 255 10 10 10
Szaszorszag... 293 267 334 11 11 11
Az ongyilkossagi arany tehat a tenyeknek egy kiilonallo es
meghatarozott rendjet jelenti; ezt bizonyitja mind allandosaga,
mind valtozekonysaga. Ez az allandosag ugyanis megmagya-
r.i/.hatatlan volna, ha nem kovetkezne bizonyos megkulonboz-
Ictheto, de osszetartozo es a valtozo koriilmenyek kiilonbozd-
27
sege ellenere is egymast kolcsonosen erosfto jellemzok egyiitte-
sebol; a valtozekonysag pedig ugyanezeknek a jellemzoknek
individualis es konkret termeszeterol taniiskodik, hiszen a tar-
sadalom individualitasaval egyiitt valtoznak. Egy szo, mint
szaz, ezek a statisztikai adatok azt mutatjak, hogy egy-egy tar-
sadalom kollektive hogyan hajlamos az ongyilkossagra. Itt most
nem bocsatkozunk bele abba, hogy miben all ez a tendencia,
hogy a kollektiv leleknek valamilyen sui generis allapota-e,7
amelynek megvan a maga kiilon realitasa, vagy pedig csupan
egyeni allapotok osszesseget jelenti-e. Bar mar az eddigiek is
nehezen volnanak dsszeegyeztethetok ez utobbi hipotezissel,
egyelore nyitva hagyjuk a kerdest, majd kesobb visszateriink
ra.8 Barhogy gondolkodunk is errol, a tendencia, akar ezert,
akar azert, mindenesetre letezik. Minden tarsadalom predisz-
ponalva van arra, hogy meghatarozott szamti onkentes halal-
esetet produkaljon. Ez a prediszpozicio ennelfogva a szociolo-
giara tartozo kiilon vizsgalat targya lehet. Munkankban erre a
vizsgalatra vallalkoztunk.
Nem szandekozunk tehat minel teljesebb leltart keszi'teni
azokrol a feltetelekrol, amelyek kiilon-kiilon kozrejatszhatnak
az ongyilkossagok eloidezeseben, csupan azoka t a felteteleket
vessziik szemiigyre, amelyektol az altalunk szocialis ongyil-
kossagi aranyszamnak nevezett koriilfrt teny fiigg. Nyilvan-
valo, hogy ez ket meroben kiilonbozo kerdes, barmennyire
osszefiigghetnek is egyebkent egymassal. Az egyeni feltetelek
kozott ugyanis ketsegteleniil szerepelnek olyanok, amelyek
nem eleg altalanosak ahhoz, hogy befolyasoljak az onkentes
halalesetek osszes szamanak a lakossag szamahoz viszonyi-
tott aranyat. Eloidezhetik esetleg, hogy ez vagy az az elszige-
telt egyen megdlje magat, de abban mar nem jatszanak kozre,
hogy a tarsadalom in globe erosebben vagy gyengebben le-
gyen hajlamos az ongyilkossagra. Minthogy nem a tarsadal-
mi szervezet egy bizonyos allapotabol erednek, nines is tarsa-
dalmi kovetkezmenyiik. Kovetkezeskeppen nem a szociold-
7 Amikor ezt a kifejezest hasznaljuk, termeszetesen korantsem ohajtjuk hi-
posztazalni a kollektfv tudatot. Semmivel sem felteteleziink inkabb valamilyen
szubsztancialis lelket a tarsadalomban, mint az egyenben. Erre a kerdesre
egyebkent meg visszateriink.
8 Lasd Ш. resz, I. fejezet.
28
gust, hanem a pszichologust erdeklik. A szociologus azokat az
nkokat keresi, amelyek kozvetitesevel nem az elszigetelt egye-
nekre, hanem a csoportra lehet hatni. Az ongyilkossag tenyezoi
kozul tehat csak azokkal foglalkozik, amelyek a tarsadalom
egeszere ereztetik hatasukat. Az ongyilkossagi arany ezeknek
a tenyezoknek az eredmenye. Ezert kell vizsgalnunk ezeket a
tenyezoket.
Ez a targya jelen munkanknak, amely harom reszre tagolo-
tlik.
A megmagyarazando jelenseget vagy igen altalanos ervenyu
l.irsadalmon kivuli okok, vagy sajatsagosan tarsadalmi okok
klezhetik elo. Eloszor azt vizsgaljuk meg, milyen hatast gyako-
rolnak az elobbiek; mikozben tapasztalhatjuk, hogy befolyasuk
rgyenlo a semmivel, illetve igen korlatozott.
Ezutan meghatarozzuk a tarsadalmi okok termeszetet, azt,
hogy milyen modon ervenyesitik hatasukat, es milyen kapcso-
l.ithan allnak az ongyilkossag kiilonbozo fajtainal megfigyelhe-
lo egyeni allapotokkal.
Ezek alapjan pontosabban megallapithatjuk, hogy mi is az
tnigyilkossagban a tarsadalmi elem, vagyis mi tulajdonkeppen
(iz emlitett kollektiv tendencia, hogyan kapcsolodik ez mas tar-
•Mid.ilmi tenyekhez, es milyen eszkbzbkkel befolyasolhato.9
11 Valahanyszor indokolt, minden fejezet elejen kozoljiik az abban targyalt
leidesek kiilon irodalmat. Az alabbiakban lasd az ongyilkossag altalanos irodal-
nml
I AZ ALTALUNK ELSOSORBAN FELHASZNALT HIVATALOS STATISZTIKAI ANYAGOK
((vslerreichische Statistik (Statistik des Sanitiitswesens). - Annuaire statistique
ilc la Belgique. - Zeitschrift des Koeniglisch Bayerischen statistischen bureau.
I'm’ Szerk.]- Preussische Statistik (Sterblichkeit nacb Todesursachen und Al-
li'isi tassen der gestorbenen). - Wiirttembergische Jahrbiicher fiir Statistik und
t iimleskunde. - Badische Statistik. - Tenth Census of the United States. Report
(in the Mortality and vital statistic of the United States 1880, II. resz. - Annuario
Mitlislico Italiano. - Statistica delle cause delle Morti in tutti i communi del
Regno. - Relazione medico-statistica suite condizione sanitarie dell' Exercito
Italiano. - Statistische Nachrichten des Grossherzogthums Oldenburg. - Compte
li'iidu general de Tadministration de la justice criminelle en France.
Sl.ilistisches Jahrbuch der Stadt Berlin. - Statistik der Stadt Wien. - Sta-
tist isches Handbuch fiir den Hamburgischen Staat. - Jahrbuch fiir die amtliche
Rialistik der Bremischen Staaten. - Annuaire statistique de la ville de Paris.
Г/cnkiviil hasznos felvilagosftasokat talalunk a kovetkezo cikkekben: Plat-
h i Ueber die Selbstmorde in Oesterreich in den Jahren 1819-1872 (Az ongyil-
koss.ig Ausztriaban 1819-tol 1872-ig). Statist. Monatsch., 1876. - Brattassevic:
I >ie Selbstmorde in Oesterreich in den Jahren 1873-77 (Az ongyilkossag Auszt-
29
riaban 1873-tdl 1877-ig). Stat. Monatsch., 1878, 429. o. - Ogle: Suicides in Eng-
land and Wales in relation to Age, Sexe, Season and Occupation (Ongyilkossag
Angliaban es Walesben, kiilonos tekintettel a korra, nemre, evszakra es foglal-
kozasra). Journal of the statistical Society, 1886. - Rossi: Il Suicidio nella Spagna
nel 1884 (Ongyilkossag Spanyolorszagban 1884-ben). Arch. di psychiatria, Tori-
no, 1886.
11. TANULMANYOK AZ ONGYILKOSSAGROL ALTALABAN
De Guerry: Statist ique morale de la France (Franciaorszag erkolcsi statisztikaja).
Paris, 1835; es Statistique morale comparer de la France el Angleterre (Franciaorszag
es Anglia osszehasonlito erkolcsi statisztikaja). Paris, 1884. - Tissot: De la manie
du silicide et de I'esprit de revolte, de leurs causes et de leurs remedes (Az ongyilkos-
sag maniaja es a lazadas szelleme, okaik es orvoslasuk). Paris, 1841. - Etoc-
Demazy: Recherches statistiques sur le suicide (Az ongyilkossag statisztikai vizs-
galata). Paris, 1844. - Lisle: Du suicide (Az ongyilkossagrol). Paris, 1856. -
Wappaus: Allgemeine Bcvolkerungsstatistik (Altalanos nepesedesi statisztika).
Leipzig, 1861. - Wagner: Die Gesetzmitssigkeit in den scheiiibar willkiirlichen men-
schlichen Handlungen (A torvenyszeruseg a latszolag onkenyes emberi cseleke-
detekben). Hamburg, 1864, II. resz. - Brierre de Boismont: Dn suicide et de la
folie-suicide (Az ongyilkossagrol es az ongyilkossagot eloidezo oriiltsegrol). Pa-
ris, 1865, Germer Baillitre. - Douay: Le suicide ou la mart volotitaire (Az ongyil-
kossag avagy az onkentes halal). Paris, 1870. - Leroy: Etude sur le suicide et les
maladies uientales dans departement de Seiiie-et-Marne (Ertekezes az ongyilkossag-
rol es a lelki betegsegekrol Seine-et-Marne megyeben). Paris, 1870. - Oettingen:
Die Moralstatistik (Az erkolcsi statisztika). 3. kiadas, Erlangen, 1882,786-832. o.;
es a fiiggelekben levo tablazatok 103-tdl 120-ig. - Ugyano: Uber acuten und
chronischen Selbstmord (Heveny es id ill t ongyilkossag). Dorpat, 1881. - Morselli:
ll suicidio (Az ongyilkossag). Milano, 1879. - Legoyt: Le suicide ancien et moderne
(Az okori es a modern ongyilkossag). Paris, 1881. - Masaryk: Der Selbstmord als
sociale Massenerscheinung (Az ongyilkossag mint szodalis tdmegjelenseg). Wien,
1881. - Westcott: Suicide, its history, literature etc. (Az ongyilkossag, tortenete,
irodahna stb.). London, 1885. - Motta: Bibliografia del suicidio (Az ongyilkossag
irodalma). Bellinzona, 1890. - Corre: Crime et suicide (Biinozes es ongyilkossag).
Paris, 1891. - Bonomelli: Il suicidio. Milano, 1892. - Mayr: Selbstmordstatistik
(Ongyilkossagi statisztika), in Handworterbuch der Staatswisseiischaften. Heraus-
gegeben von Conrad, Erster Supplementband. Jena, 1895. - Hauviller D.: Sui-
cide (Ongyilkossag). Disszertacio. 1898-1899.
30
ELSO RESZ
ATARSADALMON KIVULI TENYEZOK
ELSO FEJEZET
AZ ONGYILKOSSAG
ES A PSZICHOPATOLOGIKUS
ALLAPOTOK1
kelfcle tarsadalmon kiviili ok van, amelyekrol a priori feltete-
hv.heto, hogy befolyasoljak az ongyilkossagi aranyt: az embe-
rvk organikus-pszichikus hajlandosaga es a fizikai kornyezet
Imneszete. Elkepzelheto, hogy az egyenek alkataban vagy leg-
rtlabbis egyenek szamottevo csoportjanak alkataban fellelheto
t-gyreszt egy orszagonkent valtozo intenzitasd hajlam, amely
kozvetlenul hajlamossa teszi az embereket az ongyilkossagra;
niAsreszt az elo szervezetre valo hatasuk modjatol fiiggoen
ugyanez lehet a kovetkezmenye az eghajlatnak, a homerseklet-
nek stb. E hipotezist mindenesetre nem zarhatjuk ki megvitatas
nilkul. Ezert sorban megvizsgaljuk a tenyezoknek ezt a ket
irndjet, es tisztazzuk, hogy csakugyan van-e szerepiik az alta-
luiik vizsgalt jelensegben, es ha igen, milyen.
1 Imdalom: Falret: De I'hypocondrie et du suicide (A hipochondriarol es az 6n-
Uyllkossagrol). Paris, 1822. -Esquirol: Des maladies mentales (Alelki betegsegek-
>ilt) Paris, 1838 (I, 526-676. o.), tovabba a Suicide c. cikk a Dictionnaire de
mAlecine-ben (60. koi.). - Cazauvieilh: Du suicide et de Г alienation mentale (Az 6n-
Hyltkossag es az elmebetegseg). Paris, 1840. - Etoc-Demazy: De la folie dans la
liKiduction du suicide (Az oriiltseg szerepe az ongyilkossag eloidezeseben).
Aniudes medico-psych., 1844. - Bourdin: Du suicide considere comnte maladie (Az
Ongyilkossag mint betegseg). Paris, 1845. - Dechambre: De la monomanie
homicide-suicide (A gyilkossag es ongyilkossag monomaniaja). Gazette tne-
lli 1852. - Jousset: Du suicide et de la monomanie suicide (Az ongyilkossag es
tit ongyilkossagi monomania). 1858. - Brierre de Boismont: i. m. - Leroy: i.
in A Suicide c. cikk, in Dictionnaire de medecine et de chirurgie pratique,
X\XIV, 117. o. - Strahan: Suicide and Insanity (Ongyilkossag es oriiltseg).
I uiidon, 1894. - Lunier: De la production et de la consummation des boissous
nh wliqlies en France (Szeszes italok termelese es fogyasztasa Franciaorszag-
li.ui) Paris, 1877.-Ugyan6: cikk in Annales medico-psych., 1872; valamintin jour-
iiul de la Soc. de stat., 1878. - Prinzing: Trunksucht und Selhstmord (Iszakossag es
ilngyilkossag). Leipzig, 1895.
33
I.
Vannak olyan betegsegek, amelyeknek evi aranyszama adott
tarsadalomban viszonylag allando, egyes nepenkent viszont
eleg lenyegesen valtozik. Ilyen az oriiltseg is. Ha tehat indo-
koltnak bizonyul, hogy minden onkentes halalesetben az elme-
betegseg megnyilvanulasat lassuk, az altalunk folvetett proble-
ma megoldast nyert; ebben az esetben az ongyilkossag csupan
egyeni bantalom folyomanya volna.2
Meglehetosen sok elmeorvos vallja ezt a tetelt. Esquirol igy
ir: „Az ongyilkossag az elmebaj valamennyi jellemzojet felmu-
tatja."3 - „Az ember csak akkor vet veget az eletenek, ha elfogja
az oriilet, es az ongyilkosok elmebetegek."4 Ebbol az elvbol ki-
indulva arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az ongyilkost, be-
szamithatatlan leven, a torvenynek nem szabad biintetnie. Fal-
ret5 es Moreau de Tours majdnem szo szerint ugyanezt mondja.
Igaz, hogy utobbi, amikor kifejti az altala vallott tanitast, olyan
megjegyzest is tesz, amely mindjart kerdesesse is teszi allas-
pontjat: „Vajon azt jelenti ez - irja hogy az ongyilkossagot
minden esetben az elmebetegseg kovetkezmenyenek kell te-
kinteniink? Anelkiil, hogy meg akarnank itt oldani ezt a nehez
kerdest, szogezziink le altalanossagban annyit, hogy az ember
osztonosen annal inkabb hajlik az igenlo valaszra, minel elme-
lyiiltebben tanulmanyozta az oriiltseget, minel tobb tapasztala-
tot gyujtbtt, es vegiil minel tobb elmebeteget latott."6 1845-ben
dr. Bourdin egy brosuraban, amely megjelenesekor eleg nagy
port vert fel az orvosok koreben, meg kevesebb fenntartassal
vallotta ugyanezt a nezetet.
Ez az elmelet ket kiilonbozo modon vedheto, s e ket modon
vedtek is. Vagy azt mondjuk, hogy az ongyilkossag mar maga-
ban veve suigeneris betegseg, bizonyosfajta oriiltseg; vagy nem
tekintjiik kiilon valfajnak, csak egyszeruen egy vagy tobb 6'riilt-
segfajta egyik epizodjanak, amely egeszseges kedelyu egye-
2 Amennyiben ti. maga az oriiltseg is tisztan egyeni jelenseg. Valojaban resz-
ben tarsadalmi jelenseg. Kesobb meg visszateriink erre a kerdesre.
3 Des и inladies met dales, 1,639. o.
4Uo.,I,665. o.
5 Du sicide etc., 137. o.
6 Lasd Aiinales medico-psych., VII, 287. o.
34
ncknel nem fordul elo. Bourdin az elobbi allaspontot kepvisel-
|r; Esquirol viszont a masodik koncepcio legtekintelyesebb szo-
nzoloja. „А fentiek utan vilagos - irja -, hogy szerintiink az
(ingyilkossag csupan sok kiilonfele ok altal eloidezett jelenseg,
timely igen kiilonbozo jellemzoket mutat; s ezzel a jelenseggel
Hem jellemezhetunk egy bizonyos betegseget. Az ongyilkossa-
gi >t sui generis betegsegnek tekinto allaspont alapjan tobb alta-
Irtnos ervenyu megallapitast tettek, amelyeket azonban megca-
lolI a tapasztalat."7
Az ongyilkossag elmebetegseg voltanak e ket bizonyitasi
modja koziil a masodik a kevesbe szigoru es kevesbe igazolha-
|6 annak az elvnek a kovetkezteben, hogy negativ tapasztalat
Hem adodhat. Lehetetlenseg ugyanis teljes leltart kesziteni az
( л/es ongyilkossagi esetrol, es mindegyikben kimutatni az el-
mebetegseg hatasat. Csak peldakat hozhatunk fel, s ezek bar-
mely szamosak, nem szolgalhatnak a tudomanyos altalanosi-
hU alapjaul; s hiaba nem hivatkoznak clienteles peldakra, azok
imndig lehetsegesek. Az elso bizonyitek azonban perdonto
vulna, ha sikeriilne kimutatni. Ha sikeriilne megallapitani, hogy
nr ongyilkossag oriiltseg, amelynek megvannak a maga jellem-
zoi, a sajat fejlodesmenete, a kerdes megoldodnek; minden on-
gyilkos oriilt.
Am letezik-e ongyilkossagi oriiltseg?
II.
Mmthogy az ongyilkossagi hajlam termeszettol fogva sajatos es
koriilhatarolt, akkor, ha az oriiltseg egyik valfaja lenne, csak
irszleges es egyetlen aktusra szoritkozo oriiltseg lehet. Ahhoz,
hogy az ongyilkossag jellemzo legyen az oriilet egy fajtajara, az
hnikseges, hogy az oriilet kizarolag erre az egy mozzanatra ira-
liyuljon; mert ha mas mozzanatai is vannak, nines jogunk defini-
i liijanal elonyben reszesiteniink az egyiket a tobbivel szemben.
Л korlatozott oriiletet az elmekortan hagyomanyos terminologia-
|>i monomaniasnak nevezi. A monomanias olyan beteg, akinek
ludata egyetlenegy pont kivetelevel tbkeletesen egeszseges; esu-
7 Des maladies mcntales, 1,528. o.
35
pan egyetlen, vilagosan lokalizalt zavart mutat. fgy peldaul ido-
ro'I idore valamilyen ellenallhatatlan es keptelen indulat arra
keszteti, hogy igyek vagy lopjon, vagy sertegessen; valamennyi
tobbi cselekedete es valamennyi tbbbi gondolata azonban toke-
letesen hibatlan. Ha tehat van ongyilkossagi orultseg, ez csak
monomania lehet, es a legtobbszor annak is tekintettek.8
Masfelol nyilvanvalo, hogy ha elismerjiik ezt a monomania-
nak nevezett sajatosfajta betegseget, magatol kinalkozik az a
megoldas, hogy az ongyilkossagot is koze soroljuk. Az ilyenfajta
bantalmakat ugyanis, eppen az iment idezett definfcio ertelme-
ben, az jellemzi, hogy nem okoznak lenyeges zavarokat az ertel-
mi mukodesben. A lelki elet alapja teljesen azonos a monomani-
asnal es az egeszseges kedelyu embernel; csupan annyi а ku-
lonbseg, hogy az elsonel egy kulonleges es kiveteles pszichikus
allapot valik le errol a kozos alaprol. A monomania ugyanis a
hajlamok rendjeben mindossze egy eltulzott szenvedely, a kep-
zetek rendjeben egy tevkepzet, de olyan intenziv, hogy maga ala
gyuri az egesz elmet, es megfosztja minden szabadsagatol. Igy
peldaul a becsvagy normalisbol betegesse valik, es cezaromania
lesz belole, amikor olyan aranyokat olt, hogy valamennyi tobbi
agyfunkcio szinte megbenul. Vagyis elegendo, hogy egy, az erze-
kenyseg szferajaban bekovetkezo, nemileg hevesebb esemeny
megzavarja a lelki egyensulyt, es a monomania maris jelentke-
zik. Ketsegtelenul ugy tunik, hogy az ongyilkosok altalaban va-
lamilyen abnormalis szenvedely hatasa alatt allnak, hogy ez a
szenvedely vagy egy csapasra kimeriti a szervezet energiajat,
vagy csak hosszu tavon fejlodik ki; sot talan meg amellett is szol
bizonyos erv, hogy mindenkeppen sztikseg van valami ilyen jel-
legu erore, amely semlegesiti a fennmaradas oly eros alapveto
osztonet. Masreszt sok ongyilkos, eltekintve attol a specialis ak-
tustol, amellyel veget vet eletenek, semmiben sem kulonbozik a
tobbi embertol; kbvetkezeskeppen nines okunk ra, hogy feltete-
lezzuk naluk az altalanos oruletet. Ime igy avattak elmebeteg-
segge az ongyilkossagot a monomania kategoriajaban.
Csakhogy vannak-e monomaniak? Letezesuket hosszu ideig
nem vontak ketsegbe; az elmeorvosok vita nelkul, egyhangulag
magukeva tettek a reszleges orultek elmeletet. Nemcsak ugy hit-
8 Lasd Brierre de Boismont: i. m., 140. o.
36
I»'k, hogy letezeset a klinikai megfigyeles is bizonyitja, hanem
ngyenesen ugy allitottak be, mint a pszichologia tanitasainak fo-
lyumanyat. Akkoriban tigy veltek, hogy az emberi elme kiilonal-
lo kepessegekbol es elkiiloniilo erokbol all, amelyek rendszerint
rgyiittmukodnek, de elszigetelten is ervenyesiilhetnek; igy ter-
incs/ctesnek latszott, hogy a betegseg kiilon-kiilon is erintheti
Akel. Ha egyszer az ember ertelemrol tehet bizonysagot akarat
ш-lkiil, es erzekenysegrol crtelem nelkiil, miert ne betegedhetne
meg az ertelem vagy az akarat az erzekenyseg zavara nelkiil, es
megforditva? Ugyanezt az elvet e kepessegek specialisabb for-
ni.iira is alkalmazva, vegiil eljutottak arra az allaspontra, hogy a
мм tiles egyetlen elszigetelt hajlamot, akciot vagy eszmet is erhet.
Ma mar azonban ezt az allaspontot altalanosan feladtak. Ket-
m'gteleniil nem lehet megfigyeles utjan kozvetleniil bebizonyi-
tiini, hogy monomania nem letezik; de megallapitottak, hogy
ugyellenegy vitathatatlan pelda sem all rendelkezesre. A klini-
kai megfigyeles sohasem tudta tetten erni a kedely valamilyen
In-leges hajlamat a tiszta elszigeteltseg allapotaban; valahany-
»/i>i egy kepesseg megseriil, a tobbi is serial, s a monomania hi-
ve! csak azert nem vettek eszre ezeket a kisero seriileseket, mert
inss/ul iranyitottak sajat megfigyeleseiket. „Vegyiink peldaul -
lip i'alret - egy vallasos eszmekkel eltelt elmebeteget, akit a
Vitll.isi monomaniasok koze sorolunk. Azt allitja, hogy Isten ih-
leli; hogy isteni kiildetes jegyeben uj vallast ad a vilagnak...
I hiok erre azt mondjak, hogy ez a gondolat tiszta orultseg
ngy.in, de ettol a vallasos gondolatsortol eltekintve ugyantigy
gnndolkodik, mint a tobbi ember. Nos, rendben van. Kerdez-
gessek csak gondosabban, es igen hamar mas beteges gondola-
lok.il is felfedeznek nala; igy peldaul azt talaljak majd, hogy a
Viill.isos gondolatokkal parhuzamosan gogos hajlama is van.
Nvmcsak a vallas megujitasara, hanem a tarsadalom megrefor-
iii.il.is.ira is hivatottnak erzi magat; talan azt is kepzeli magarol,
Inigy a legmagasabb poziciora van rendeltetve... De tegyiik fel,
hi igy hiaba kutatjak ennel a betegnel a gogos hajlamokat; ebben
a / esetben az alazatossag eszmeit vagy a retteges hajlamait alla-
I'Hli.itjuk meg. Ez a vallasos eszmekkel eltelt beteg elveszett-
nek, pusztulasra rendeltnek stb. hiszi magat."4 Ketsegtelen,
41 ><-s nutladies mentales, 437. o.
37
hogy mindezek az 6'riiletek altalaban veve nem talalhatok meg
egyiitt ugyanabban a szemelyben, de ezek azok, amelyek a fen-
ti csoportositasban a leggyakrabban egyiitt fordulnak elo; vagy
pedig, ha nem jelentkeznek egyidejuleg a betegsegnek ugyan-
abban a pillanataban, tobbe-kevesbe suru fazisokban kovetik
egymast.
Vegiil, fiiggetleniil ezektol a specialis megnyilvanulasoktol,
az allitolagos monomaniasokra mindig jellemzo az egesz lelki
eletnek valamilyen altalanos allapota, amely maganak a beteg-
segnek az alapja, s amelynek az oriilt gondolatok csupan felszini
es idoleges kifejezesei. Ez az allapot lehet felfokozott egzaltalt-
sag, vegletes depresszio vagy altalanos perverzio. Igen fontos
tiinet az egyensuly es a koordinacio hianya mind a gondolko-
dasban, mind a cselekvesben. A beteg gondolkodik ugyan, de
gondolatai nem kapcsolodnak egymasba hezagok nelkiil; nem
viselkedik ugyan kepteleniil, de viselkedesebol hianyzik a kd-
vetkezetesseg. Kovetkezeskeppen pontatlansag azt mondani,
hogy az oriiltseg egyetlen reszt, egy korlatozott szferat erint-
het, mert mihelyt behatol az ertelembe, mindenestol hatalmaba
keriti.
Egyebkent az az elv, amelyre a monomaniak hipoteziset ala-
poztak, ellentmondasban van a tudomany tenyleges adataival.
A kepessegekrol szolo regi elmeletnek manapsag alig van hive.
Ma mar a tudati tevekenyseg kiilonbozo modozataiban nem
kiildnallo eroket latnak, amelyek csak valamilyen metafizikai
szubsztanciaban kapcsolodnak egymashoz es alkotnak egyse-
get, hanem osszetartozd funkcioknak tekintik oket; lehetetlen-
seg tehat, hogy az egyik megseriiljon anelkiil, hogy a seriiles a
tobbit is erintene. Sot ez a kolcsonds athatas az agymukodesben
meg melyrehatobb, mint a szervezet tobbi reszeben, mert a
pszichikus funkcioknak nincsenek olyan szervei, amelyek eleg
kiildnallok lennenek egymastol ahhoz, hogy barmelyikiikkel a
tobbitol fiiggetleniil tortenhessen valami. Az agyvelo kiilonbo-
zo teriiletei kozotti eloszlasuk egyaltalan nem elesen elhatarolt.
Ezt bizonyitja az is, hogy az agy egyes reszei kolcsonosen igen
konnyen helyettesitik egymast, ha valamelyik resz nem kepes
feladatat elvegezni. Ezek a reszek, funkciok sokkal jobban egy-
masba vannak tehat szovodve, semhogy az oriilet erintetleniil
hagyhatna a tobbit, ha az egyiket hatalmaba keritette. Az pedig
teljesen lehetetlen, hogy eltorzitson egy eszmet vagy egy erzel-
38
anelkiil, hogy gyokereben el ne torzulna az egesz pszichi-
kiis elet. Mert a kepzeteknek es a hajlamoknak nines sajat lete-
I I’-'iik, mindezek nem megannyi piciny szubsztanciak, spiritua-
ls alomok, amelyek tomoriilve alkotjak az elmet, hanem csak
kuK6 megnyilvanulasai a tudati kozpontok altalanos allapota-
n.ik, ebbol az allapotbol szarmaznak, es ezt fejezik ki. Kovetke-
(•‘•keppen nem lehetnek beteges tiineteik anelkiil, hogy ez az
Ml.ipot is ne seriilne.
Lie ha az elmebajok nem lokalizalhatok, akkor nem letezhet a
• zo tulajdonkeppeni ertelmeben vett monomania sem. Azok a
lillszolag helyi zavarok, amelyeket igy neveztek, mindig egy ki-
ln jedtebb perturbacio kovetkezmenyei; nem betegsegek, ha-
i irm a Italanosabb jellegu betegsegek sajatos es masodlagos meg-
nyllvanulasai. Kovetkezeskeppen, ha nines monomania, akkor
nem lehet ongyilkossagi monomania sem, tehat az ongyilkos-
nem az oriiltseg valamelyik fajtaja.
III.
Meg mindig lehetseges azonban, hogy ongyilkossag csak oriilt
Allapotban kovetkezik be. Тёпу es valo, hogy bar magaban
v eve nem specialis elmebetegsёg, ir^g sines olyan elmebeteg-
*cg, amelyben ne jelentkezhetne. Epizodikus szindroma esu-
jMn, de gyakori. Vajon levonhatjuk-e ebbol a gyakorisagbol azt
а kovetkeztetest, hogy ez a szindroma egёszsёges allapotban
«ihasem all elo, ёв biztos jele az elmebetegsёgnek?
I z elsietett коте1кег1е1ё5 lenne. Mert igaz ugyan, hogy az el-
iiivbetegek tettei kozott vannak olyanok, amelyek sajatosan jel-
It'inzoek rajuk s az oriilet leirasara hasznalhatok, mas aktusaik
\ hzont kozosek az egёszsёges emberekevel, csupan naluk spe-
i 1.1 lis format oltenek. Semmi sem sz61 a priori amellett, hogy az
niigyilkossagot az elobbi kategoriaba soroljuk. Az elmeorvosok
ketsegkiviil azt allitjak, hogy az altaluk ismert ongyilkosok
kibbsege az elmebetegsёg valamennyi |е1ё1 felmutatta, de ez a
lamtsag nem elegendo а кёМёэ megoldasahoz; mert az ilyen
flllekii^sek tiilsagosan sommasak. Kiilonben sem lehet altala-
hiin tonrenyt kimondani ilyen szuk, specialis tapasztalat alap-
|An Az elmeorvosok altal ismert ёз nyilvanvaloan elmebeteg
ilngyilkosokbol nem lehet кдуе1кег1е1ё51 levonni azokra, aki-
39
ket nem figyeltek meg ilyen orvosok, s akik mindenkeppen az
ongyilkosok nagyobb reszet teszik ki.
Itt egyetlen modszeres eljaras all rendelkezesiinkre: osztalyoz-
nunk kell lenyeges tulajdonsagaik szerint az oriiltek altal elkove-
tett ongyilkossagokat, ezen az alapon meg kell allapitanunk az
elmebeteg-ongyilkossagok fo tipusait, es meg kell vizsgalnunk,
hogy az osszes onkentes halaleset beillik-e czekbe a kortani kere-
tekbe. Mas szoval, ha meg akarjuk tudni, hogy az ongyilkossag
csakugyan az oriiltekre jellemzo specialis tett-e, meg kell allapi-
tanunk, milyen formakat olt az elmebetegsegben, es utana ki kell
deriteniink, hogy ezek kizarolagos formai-e.
A szakemberek altalaban nemigen torekedtek az elmebete-
gek ongyilkossagainak osztalyozasara. Mindamellett elfogad-
hatjuk, hogy a kovetkezo negy tipus magaban foglalja a legfon-
tosabb valtozatokat. Ezt az osztalyozast alapvonalaiban Jousset-
tol es Moreau de Tours-tol vettiik at.10
I. Maniakus ongyilkossag -Hallucinaciok vagy deliriumos kep-
zetek okozzak. A beteg azert oli meg magat, hogy megmene-
kiiljon valamilyen kepzeletbeli veszelytol vagy szegyentol, vagy
hogy alavesse magat egy feliilrol kapott titokzatos parancsnak,
stb.11 Az ilyen ongyilkossag motivumai es kifejlodesi modja
azonban visszatukrozi a forrasaul szolgalo betegseget, ti. a ma-
nia altalanos jellemzoit. E bantalom megkiildnbozteto vonasa
hallatlan mobilitasa. A maniakus kedelyeben rohano sebesseg-
gel kbvetik egymast a legkiilbnbozobb, sot legellentmondobb
gondolatok es crzcsek. Mintegy orokos forgoszelben el. Alig olt
alakot egy tudatallapot, maris kiszoritja egy masik. Ugyanez a
helyzet a maniakus ongyilkossagot eloidezo mozgatoerokkel:
megdobbento gyorsasaggal sziiletnek meg, tunnek el vagy ala-
kulnak at. Egyszer csak megjelenik az a hallucinacio vagy deli-
rium, amely az egyent arra keszteti, hogy elpusztitsa magat; be-
kovetkezik az ongyilkossagi kiserlet; majd egy pillanat mdlva
valtozik a helyzet, s ha a kiserlet nem jart sikerrel, nem ismetlo-
dik meg, legalabbis egyelore. Ha kesobb megdjul a kiserlet,
10 Lasd a Suicide c. cikket, in Dictionnaire de medecine el de chirurgie pratique.
11 Nem szabad osszeteveszteni az ilyen hallucinaciokat azokkal, amelyek ko-
vetkezteben a beteg nem ismeri fel a ra leselkedo veszelyt, peldaul amikor ajto-
nak nezi az ablakot. Ebben az esetben a fentebbi definicio ertelmeben nem on-
gyilkossaggal van dolgunk, hanem halalos balesetekkel.
40
иi/i। inas a motivuma. Ezeket a hirtelen valtozasokat a legjelen-
li klclenebb aprosag is eloidezheti. Egyszer egy ilyen beteg, ve-
uvl akarvan vetni eletenek, belevetette magat egy altalaban se-
kely vizu folyoba, majd elindult a vizben, hogy m el у ebb helyet
kri essen, ahol alameriilhet. Ekkor egy vamor megsejtette a
a/ihidekat, rafogta fegyveret, es megfenyegette, hogy tiizet nyit,
ha nem jon ki a vizbol. Emberunk erre bekesen hazament, es
(W/ebc sem jutott tobbe, hogy megolje magat.12
// Melankolikus ongyilkossag - Ez szelsosegesen depresszios
4ll.ila nos lelkiallapottal, felfokozott szomorusaggal van ossze-
kapesolva, amelynek kovetkezteben a beteg nem tudja tobbe
nnnnalisan megitelni a koriilotte levo emberekhez es dolgok-
linz valo viszonyat. Az oromok egyaltalan nem vonzzak; min-
dent soteten lat; unalmasnak, fajdalmasnak erzi az eletet. Mint-
hngy ez a beallitottsag allando, ugyanolyan allandosaggal
|i'lenlkeznek az ongyilkossagi gondolatok is; rendkiviil szilar-
d.ik, s az oket meghatarozo altalanos inditekok lenyegeben
uiindig ugyanazok. Peldaul egy egeszseges sziiloktol szarma-
/<> Icany, miutan falun toltotte gyermekkorat, tizennegyedik
pleleveben, neveltetesenek befejezese vegett, kenytelen volt el-
li.igyni falujat. Ettol a pillanattol fogva valamilyen kifejezhetet-
(<•11 unalom fogta el, allandoan a maganyt kereste, s nemsokara
vlsszavonhatatlanul eluralkodott benne a halalvagy. „Orakon
Al mozdulatlanul ill, szemet a padlora szegezi, melle zihal, dgy
h-sl, mint aki valamilyen baljos esemenytol retteg. Szilardan el-
Inkelte, hogy a folyoba veti magat, s folyton a legtavolabb eso
hdyeket keresi, hogy senki se siethessen a segitsegere."13 Ami-
koi raebred, hogy szandeka bun, atmenetileg letesz rola. Egy
<-v elteltevel azonban meg erosebben ter vissza az ongyilkossa-
gi hajlam, es kis idokozokben egymast erik a kfserletek.
I .bbe az altalanos ketsegbeesesbe gyakran hallucinaciok es
i>i ult gondolatok is szovodnek, amelyek kozvetleniil az ongyil-
kossaghoz vezetnek. Ezek azonban a maniakus elobb ismerte-
h'll esetetol elteroen nem valtozoak, hanem ugyanolyan allan-
i kiak, mint a forrasul szolgalo altalanos allapot. Az egyent mindig
Ugyanazok a felelmek kinozzak, ugyanazokat a szemrehanya-
nikat teszi maganak, ugyanazok a keservek gyotrik. Ezt az dn-
l? Bourdin: i. m., 43. o.
111-alret: De I'hypocondrie el suicide, 299-307. o.
41
gyilkossagot is ugyanugy kepzeletbeli indokok valtjak ki, mint
az elozo esetben, de kronikus jellegeben kiilonbozik attol. Ep-
pen ezert igen makacs. Az ilyen betegek a legnagyobb nyuga-
lommal keszitik elo halaluk eszkozeit; sot celjuk erdekeben hi-
hetetlen kitartasrol, olykor lelemenyessegrol tesznek tanusa-
got. Semmi sem hasonlit kevesbe erre a kovetkezetes kedelyre,
mint a maniakus orokos instabilitasa. Mig a maniakusnal csak
tartos okok nelkiili, miilo elhatarozasokat latunk, itt allando-
sult allapottal van dolgunk, amely az egyen altalanos jelleme-
vel fiigg ossze.
1П. Lidercnyomasos ongyilkossag - Ebben az esetben az ongyil-
kossag oka nem valamilyen akar realis, akar kepzeletbeli indi-
tek, hanem csak a halal rogeszmeje, amely megfogalmazhato
indok nelkiil hatalmaba keritette a beteg kedelyet. A beteget
egyszeruen elfogta a vagy, hogy megdlje magat, holott tokelete-
sen tisztaban van vele, hogy erre semmifele esszeru indoka
nines. Osztonos sziikseglet ez, amely felett nines hatalma a ref-
lexionak es az okoskodasnak, hasonloan a lopas, az oles, a gyuj-
togatas sziiksegletehez, amelyeket egy idoben ugyancsak mo-
nomanianak akartak elkonyvelni. Minthogy az egyen tisztaban
van vagya keptelensegevel, eloszor megprobal kiizdeni ellene.
De az ellenallas egesz ideje alatt szomoru, nyomott, s a gyo-
mortaji iiregek felol naprol napra novekvo szorongast erez.
Emiatt nevezik ezt a fajta ongyilkossagot olykor szorongdsos on-
gyilkossdgnak is. Hallgassuk meg egy beteg vallomasat, amelyet
egyszer Brierre de Boismont-nak tett, s amely tokeletesen leirja
ezt az allapotot: „Egy kereskedocegnel vagyok alkalmazasban.
Megfeleloen ellatom a munkammal kapcsolatos teendoket, de
ugy viselkedem, mint egy automata, s ha szolnak hozzam, ugy
erzem, mintha az ur visszhangozna. Allando gyotrelmemet az
ongyilkossag gondolata okozza, amelytol egy pillanatra sem
tudok szabadulni. Egy eve tart fogva ez az indulat. Eleinte csak
gyengen jelentkezett; koriilbeliil ket honapja mindeniitt utoler,
pedig semmi okom rd, hogy megoljem magamat... Egeszsegi allapo-
tom jo; csaladomban senki sem szenvedett ilyen bantalomtol;
vesztesegeim nem voltak, jovedelmem kielegito, es biztositja
szamomra a koromhoz illo oromoket."14 Mihelyt azonban a be-
14 Du suicide et de la folie-suicide, 397. o.
42
|*-g udajut, hogy feladja a harcot, mihelyt elhatarozza, hogy
itwgiili magat, szorongasa elmulik, esnyugalma visszater. Ha a
kiwi let kudarcot vail, olykor a balsiker ellenere is lecsillapitja
i»gy idore a beteges vagyat. Ugy is mondhatnank, hogy az
egyen kitoltotte kedvet.
/V. Impulztv vagy automatikus ongyilkossag - Semmivel sem
mulivaltabb az elozonel; sem a valosagban, sem a beteg kepze-
leleben nines semmi indoka. Csupan az a kiildnbseg, hogy nem
nigeszmebol sziiletik, amely rovidebb-hosszabb ideig ranehe-
jvdik az elmere, es csak fokozatosan keriti hatalmaba az akara-
|ti|, hanem hirtelen es kozvetleniil ellenallhatatlan impulzus
idr/.i elo. Egy pillanat alatt teljesen kifejlodve jelentkezik, es ki-
tilllja az aktust, vagy legalabbis elinditja a vegrehajtast. Ez a
lilt lelenseg emlekeztet arra, amit elobb a manianal lattunk; de a
inani.ikus ongyilkosnak mindig van valamilyen indoka, meg
Ini rsztelen, oriilt kepzeletbol fakado is. Itt viszont az ongyil-
kossAgi hajlam valosagos automatizmussal tor elo es ervenye-
«lli hatasat, anelkiil hogy barmifele intellektualis elozmenye
кч» ne. Pusztan egy kes latvanya vagy seta egy szakadek szelen
nil* minden atmenet nelkiil felkeltheti az ongyilkossag gondo-
la 1.11, s az aktus olyan gyorsasaggal kovetkezik be, hogy a bete-
gek gyakran tudatara sem ebrednek, mi tortent. „Egy ember
nyugodtan beszelget a barataival; hirtelen futasnak ered, atveti
magat egy mellveden, es a vizbe zuhan. Azonnal kilnizzak, es
keidore vonjak viselkedёsёёrt; semmit sem tud mondani; vala-
iii il yen eronek engedett, amely akarata еПепёге rantotta maga-
v<il."15 „А furcsa az - szamol be egy masik -, hogy кёр1е1еп va-
gvnk visszaemlekezni, hogyan masztam fel az ablakba, ёв mi-
lyen gondolat уегёгеИ akkor; mert eszem agaban sem volt
vdgezni magammal, vagy legalabbis ma mar nem tudok visz-
h/iieinlekezni ilyen gondolatra."16 Vannak esetek, amikor а кёэг-
Ivles кеуёзЬё eros. Ilyenkor a betegek ёгг1к, amint megsziiletik
brnniik az impulzus, ёв sikeriil kiszabaditaniuk magukat a ha-
hlll hozo eszkoz lenyugozo hatasa alol azzal, hogy azonnal el-
incnekiilnek elole.
()sszefoglalva azt mondhatjuk, hogy az elmebeteg-bngyilkos-
hiigok vagy teljesen indokolatlanok, vagy meroben кёргек indi-
r'U<>., 574. o.
'"IJo., 314.0.
43
tekokbol fakadnak. Az onkentes halalesetek jelentekeny resze
azonban e ket kategoria koziil egyikbe sem fer bele; a legtobb
ilyen esetnek ugyanis realis alapii motivumai vannak. Vagyis, ha
nem akarunk a szavakkal jatszani, egyaltalan nem lehet minden
ongyilkosban oriiltet latni. Az elozoekben jellemzett ongyilkos-
sagi fajtak koziil elso pillantasra a melankolikus ongyilkossagot
lehet a legnehezebben megkiildnbbztetni az egeszseges elmeju
emberek ongyilkossagaitol; mert gyakori eset, hogy az ongyil-
kossagot elkbveto normalis ember is ugyanolyan levert es de-
presszios allapotban van, mint az oriilt. De megis megvan kbzbt-
tiik az a lenyeges kiilonbseg, hogy az elobbinel ennek az allapot-
nak es a belole fakado tettnek objektiv oka van, az utobbinal
viszont a depresszio es az ongyilkossag semmilyen kapcsolat-
ban sines a kiilso koriilmenyekkel. Mindent osszevetve, az elme-
beteg-ongyilkossagok iigy kiilonboznek a tobbitol, mint az erze-
ki csalodasok es hallucinaciok a normalis eszlelestol, s mint az
automatikus impulziok a tudatos aktustol. Az igaz, hogy e ket
veglet kozott megszakftatlan a folytonossag; de ha ezen az ala-
pon azonositani lehetne oket, akkor altalaban ugyanigy egy ka-
lap ala vehetnenk az egeszseges es a beteg szervezetet, hiszen az
utobbi csak egy valtozata az elobbinek. Meg ha mcgallapitast
nyerne is, hogy az atlagemberek sohasem blik meg magukat, es
csak azok emelnek kezet magukra, akiknel valamilyen anomalia
figyelheto meg, ez sem jogositana fel benniinket arra, hogy az
oriiltseget az ongyilkossag sziikseges feltetelenek tekintsiik; mert
az clmebeteg nem tekintheto egyszeruen olyan embernek, aki
csak abban kiilonbozik az atlagtol, hogy kisse maskent gondol-
kodik es cselekszik.
Eppen ezert azok, akik az ongyilkossagot ilyen szorosan
osszekapcsoltak az oriiltseggel, ezt csak iigy tehettek meg, hogy
bnkenyesen korlatoztak a szavak ertelmet. „Egyaltalan nem te-
kintheto dnmaga gyilkosanak az az ember - irja fel Esquirol -,
aki csak nemes es emelkedett erzeseire hallgatva biztos ve-
szelynek teszi ki magat, farkasszemet пёг az elkeriilhetetlen
halallal, es onkent felaldozza eletet, hogy engedelmeskedjek a
torvenyeknek, hogy hu maradjon eskiijehez, hogy vedje haza-
jat."'7 Es hivatkozik Decius, d'Assas stb. peldajara. Falret ugyan-
17 Des maladies inentales, 1,529. o.
44
csak kijelenti, hogy Curtiust, Codrust, Aristodemust nem lehet
ongyilkosnak tekinteni.18 Bourdin pedig mar nemcsak azokat
az onkentes halottakat veszi ki az ongyilkosok kategoriajabol,
akiket vallasos hitiik vagy politikai meggyozodesiik inditott
tettiikre, hanem felfokozott gyenged erzelmeik aldozatait is.
Tudjuk azonban, hogy az ongyilkossagot kozvetleniil determi-
nalo inditekok termeszete nem alkahnas az ongyilkossag defini-
ciojara, s ennek kovetkezteben annak masvalamitol valo meg-
kiilonbbztetesere sem. Mindazok a halalesetek, amelyeket maga
a szenvedo alany idezett elo sajat tettevel, az aktus elkeriilhe-
tetlen kovetkezmenyenek teljes ismereteben, annak celjatol tel-
jesen fiiggetleniil tulsagosan lenyeges hasonlosagokat mutat-
nak, semhogy kiilon nemekbe lehetne sorolni oket. Az ilyen
cseteket legfeljebb csak ugyanannak a nemnek kiilonbozo fajtai-
ra oszthatjuk; sot meg ehhez a megkiilonbozteteshez is valami-
lyen mas kriteriumra lesz sziikseg, mint az aldozat altal kove-
tett cel, hiszen az meglehetosen bonyolult. Tehat mar legalabb
egy olyan csoportja van az ongyilkossagoknak, ahol nem be-
szelhetiink oriiltsegrol. De ha egyszer ajtot nyitottunk a kivete-
leknek, nehez lesz bezarni, mert azoktol, akiket kiilonosen ne-
mes szenvedelyek inspiraltak a halalra, egeszen azokig, akiket
kevesbe fennkolt mozgatoerok hajtottak, megszakitatlan a foly-
tonossag. Eszrevetlen fokozatossaggal haladunk az egyik veg-
lettol a masikig. Ha tehat az elobbiek ongyilkosok, semmi okunk
sines elvitatni ezt a minositest az utobbiaktol sem.
Ilyenforman tehat igen nagyszamu nem elmebeteg jellegu
ongyilkossag van. Ezeket arrol a kettos tulajdonsagukrol is-
merhetjiik fel, hogy szandekosak, es hogy a szandekban kozre-
jatszo kepzetek nem teljesen hallucinativ jellegiiek. Tehat ezt az
oly sokat vitatott kerdest meg lehet oldani anelkiil, hogy felvet-
nenk a szabadsag problemajat. Amikor azt akartuk megtudni,
hogy minden ongyilkos oriilt-e, nem tettiik fel azt a kerdest,
hogy szabadon cselekednek-e vagy sem; kizarolag azokra az
empirikus jellegzetessegekre tamaszkodtunk, amelyeket a meg-
figyeles szamara az onkentes halalesetek kiilonbozo fajtai nyiij-
tanak.
18 De I'hypocondrie et du suicide, 3. о
45
IV.
Minthogy az elmebetegek ongyilkossagai nem kepviselik az
egesz nemet, hanem annak csak egyik valtozatat, az elmebeteg-
seget alkoto pszichopatologikus allapotok nem adhatnak ma-
gyarazatot altalaban a kollektiv ongyilkos hajlamra. De a szoros
ertelemben vett elmebetegseg es az ertelem tokeletes egyensu-
lya kozott kozbiilso fokozatok egesz sora van. Ezek a kiilonbo-
zo anomaliak, amelyeket rendszerint neurasztenia gyujtone-
ven emlegetnek. Ezert helyenvalo megvizsgalni: ha nem az
oriiltseg, akkor a neuraszteniak nem jatszanak-e fontos szere-
pet a vizsgalt jelenseg eloidezeseben.
A kerdest maga az elmebeteg-ongyilkossag letezese veti fel.
Ha ugyanis az ongyilkossag kivaltasahoz teljesen elegendo az
idegrendszer melyrehato seriilese, akkor a kisebb seriilesnek,
bar kisebb mertekben, de ugyanebben az iranyban kell hatnia.
A neurasztenia affele kezdodo oriiltseg; s igy reszben ugyan-
azokat a hatasokat kell eredmenyeznie. Emellett sokkal elter-
jedtebb allapot, mint az elmebetegseg; sot egyre altalanosabba
valik. Lehetseges tehat, hogy az ezen a neven emlegetett ano-
maliak egyiittese az egyik olyan tenyezo, amelytol az ongyil-
kossagi arany valtozasa fiigg.
Egyebkent konnyu belatni, hogy a neurasztenia prediszpo-
nalhat az ongyilkossagra; mert a neuraszteniasok vermersek-
letiiknel fogva hajlamosak a szenvedesre. Hiszen tudjuk, hogy
a fajdalom altalaban az idegrendszer valamilyen till eros meg-
rendiilesebol ered; a tulsagosan intenziv ideges hullam a leg-
tobb esetben fajdalmas. De az a maximdlis intenzitas, amelyen
tul a fajdalom kezdodik, egyenenkent valtozik; magasabb az el-
lenallobb idegrendszerueknel, es megforditva. Kovetkezeskep-
pen a kevesbe ellenallokepes idegzetueknel korabban kezdo-
dik a fajdalomzona. A neuropata szamara minden benyomas
banto, minden mozgas faraszto; idegei, mintha csupaszok len-
nenek, a legkisebb erintesre is megrandulnak; altalaban gyot-
relmes erzeteket kelt benne a normalis esetben egeszen nyugalmas
fiziologiai funkciok elvegzese is. Igaz, hogy viszont az oromok zo-
naja is alacsonyabban kezdodik; mert a gyenge idegrendszert
ez a felfokozott ateresztokepesseg hozzaferhetove teszi az olyan
ingerek szamara is, amelyek a normalis szervezetet nem tud-
nak mozgasba hozni. Ily modon az ilyen egyen szamara jelen-
46
Ii kielen esemenyek is mertektelen orom forrasava valhatnak.
Ugy tunhetne tehat, hogy az egyik oldalon mintegy vissza kell
iiyernie azt, amit a masikon elveszit, es hogy e kompenzacio jo-
Volt.ibol nines rosszabbul felfegyverezve a harcra, mint a tobbi-
«k Ez azonban nem igy van, s vitathatatlanul gyengebb; mert a
nimdennapi elet feltetelei kozott leggyakrabban visszatero szo-
kusos benyomasok, erzetek mindig bizonyos intenzitassal ren-
delkeznek. Ezert az ilyen embert az a veszely fenyegeti, hogy
t'lele nem elegge mertekletes. Ketsegtelen, hogy ha visszahu-
/i>ilhat, ha olyan kiilon kornyezetet teremthet maganak, ahol
, s.ik letompitva eri el a kiilvilag zaja, kepes nagyobb szenvedes
nelkiil elni; ezert latjuk olykor, hogy menekiil az ot ingerlo vi-
lAgbol, es keresi a maganyt. De ha nem vonhatja ki magat a tii-
It'kedesbol, ha beteges erzekenyseget nem tudja gondosan meg-
nvni a kiilso megrazkodtatasoktol, nagyon valoszinu, hogy
Rnkkal tobb lesz a fajdalma, mint az drome. Ugyhogy az ilyen
WiTvczetek kedvezo talajt jelentenek az ongyilkossag gondola-
la ч/.imara.
I >e nem is ez az egyetlen, ami megneheziti a neuropata eletet.
klrgrendszerenek e szelsoseges erzekenysege miatt gondolatai-
ii,i к es erzeseinek az egyensiilya mindig instabil. Minthogy az
i gi'szen konnyed benyomasok is abnormalis visszhangra lel-
nek bonne, lelki szervezete minden pillanatban teljes egesze-
hen .italakul, s a szakadatlan razkodtatasok kozepette nem tud
/Hard, vegervenyes alakot olteni. Allandoan a valtozas allapo-
lilh.in van. Ahhoz, hogy megszilardulhasson, a miiltbeli ta-
rwszlalatok tartos hatasara volna sziikseg, de ezeket mindunta-
I in leromboljak es elsoprik az egymast koveto hirtelen fordula-
ink Az elet pedig csak akkor lehetseges szilard es konstans
kinnyezetben, ha az eloleny funkeioi is ugyanilyen mertekben
konstansak es szilardak. Mert elni annyi, mint megfelelo mo-
duli reagalni a kiilso ingerekre, es ezt a harmonikus megfelelest
I*uk az ido es a megszokas alakithatja ki. Ez a megfeleles azok-
nak a nemzedekeken at tobb izben lijrakezdett probalkozasok-
nak .1 termeke, amelyeknek eredmenyei reszben orokletesse
\Allak, s amelyeket nem lehet mindannyiszor ujrakezdeni, va-
lah.inyszor cselekedni kell. Ha viszont a cselekves pillanata-
I in hogy iigy mondjuk, mindent eldlrol kell kezdeni, lehetet-
l«'ii .eg, hogy az eredmeny olyan legyen, amilyennek lennie
kell lirre a stabilitasra nemesak a fizikai kornyezettel, hanem a
47
tarsadalmi kornyezettel valo kapcsolatainkban is sziikseg van.
Valamely meghatarozott szervezettel rendelkezo tarsadalom-
ban az egyen csak abban az esetben tarthatja fenn magat, ha
maga is hatarozott lelki es erkolcsi alaptermeszettel rendelke-
zik. Marpedig eppen ez hianyzik a neuropatabol. Minthogy
szakadatlanul megrendiilt allapotban van, a koriilmenyek min-
den pillanatban varatlanul erik. Nines felkesziilve a valaszra,
ezert kenytelen eredeti viselkedesi formakat rogtonozni. Ebbol
ered jol ismert vonzodasa az lijhoz. Amikor azonban a tradicio-
nalis szituaciokhoz kell alkalmazkodni, a rogtonzott kombina-
ciok semmikeppen sem alljak meg a helyiiket azokkal szem-
ben, amelyeket szentesitett a tapasztalat, es a legtobben csodot
mondanak. Ezert aztan minel merevebb a tarsadalmi rendszer,
annal rosszabbul erzi magat benne az ilyen mozgekony egyen.
Nagyon valoszi'nu tehat, hogy az ilyen pszichologiai tipus a
leggyakoribb az ongyilkosok kozott. Mar csak azt kell tisztaz-
nunk, hogy mekkora resze van ennek a meroben egyeni tenye-
zonek az onkentes halalesetek eloidezeseben. Vajon elegendo-e
az ongyilkossagok kivaltasahoz, s legfeljebb csak a koriilme-
nyek segitsegere van sziiksege, vagy pedig nines mas hatasa,
mint hogy hozzaferhetobbe teszi az egyeneket olyan, rajtuk ki-
viil allo erok befolyasa szamara, amelyek egyediil tekintendok
a jelenseg meghatarozo okainak?
Ahhoz, hogy a kerdest kozvetleniil eldonthessiik, ossze kelle-
ne hasonlitanunk az ongyilkossagok es a neurasztenia alakula-
sat. Sajnos ez utobbit nem dolgozza fel a statisztika. De kinalko-
zik egy keriilo lit, amelynek segitsegevel tiiltehetjiik magunkat e
nehezsegen. Minthogy az oriiltseg csupan az ideges elfajulas fel-
fokozott formaja, nagyobb hiba kockazata nelkiil feltetelezhet-
jiik, hogy az idegbetegek szama ugyaniigy alakul, mint az oriil-
teke, s igy az elobbiek helyett figyelembe vehetjiik az utobbiakat
is. Ennek az eljarasnak ezenkiviil az az elonye is meglesz, hogy
altalanos crvcnnyel tisztazhatjuk az ongyilkossagi arany es a kii-
lonbozo lelki anomaliak osszessege kozotti osszefiiggest.
Az egyik, rogton szembetuno teny miatt olyan hatast is tulaj-
donithatnank ezeknek az anomaliaknak, amelyekkel azok va-
lojaban nem rendelkeznek. Az ongyilkossag ugyanis, eppen
iigy, mint az oriiltseg, gyakoribb a varosokban, mint a falvak-
ban. Az a latszat, mintha az ongyilkossag szama egyiitt nove-
kedne es csokkenne az oriiltseggel, tehat azt hihetnenk, hogy
48
higg tole. Ez a parhuzamossag azonban nem jelent sziikseg-
ki-ppen ok-okozati kapcsolatot; lehet ez egyszeru osszetalalko-
z.is eredmenye is. Ez utobbi hipotezis annal inkabb megenged-
lielo, minthogy az ongyilkossagot eloidezo tarsadalmi okok,
mint majd kesobb latjuk, maguk is szorosan osszefiiggnek a va-
lusi civilizacioval, es a nagy kozpontokban hatnak a legintenzi-
vebben. A pszichopatologikus allapotok ongyilkossagra gya-
korolt esetleges hatasanak felmerese erdekeben ki kell tehat
kiiszobolniink azokat az eseteket, amikor ezek az allapotok
ugyandgy alakulnak, mint az ongyilkossag tarsadalmi felte-
li-lei. Ha ugyanis ez a ket tenyezo egy iranyban hat, vegered-
menyben lehetetlenseg kiilonvalasztani, mekkora szerepe van
,iz egyiknek, es mekkora a masiknak. Kizarolag ott szabad oket
hgyelembe venni, ahol egymassal ellentetes iranyban hatnak;
i sak akkor lehet tisztazni, hogy a ketto koziil melyik a determi-
n.ins, amikor, hogy iigy mondjuk, konfliktus tamad kozottiik.
I la a lelki rendellenessegek azt a lenyeges szerepet jatsszak,
.imelyet olykor tulajdonitottak nekik, jelenletiiknek jellemzo
h.ilasban kell megmutatkozniuk meg akkor is, ha a tarsadalmi
feltetelek semlegesitesiik iranyaban hatnak; es megforditva, a
l.irsadalmi feltetelek ervenyesiilesenek akadalyba kell iitkoz-
uie, ha az egyeni feltetelek ellentetes iranyuak. Az alabbi te-
nyek tanilsaga szerint azonban ennek az ellenkezoje a szabaly.
I Minden statisztika azt mutatja, hogy az elmegyogyinteze-
Ickben a nok szama valamivel nagyobb, mint a ferfiake. Az
iii.iny orszagonkent valtozik, de, mint az alabbi tablazatbol ki-
ileitil, altalaban 54-55 no jut 45-46 ferfira:
Ev 100 elme- beteg koziil Ev 100 elnie- beteg koziil
ferfi no ferfi no
i/ilezia 1858 49 51 New York 1855 44 56
•i. .ib/orszag.. 1861 48 52 Massachusetts 1854 46 54
Winltemberg 1853 45 55 Maryland 1850 46 54
| Unia 1847 45 55 1890 47 53
Norvegia 1855 45 56 Franciaorszag 1891 48 52
hn li osszesitette tizenegy allamnak az elmebetegek szamara
vimalkozo kimutatasait. Megallapitotta, hogy 166 675 mind-
lo-l nembeli oriiltbol 78 584 a ferfi es 88 091 a no, vagyis 1000
tci 11 lakosra 1,18 elmebeteg, 1000 noi lakosra pedig 1,30 elme-
49
beteg jut.19 Mayr, Kochtol fuggetleniil, hasonlo eredmenyeket
kapott.
Felvetodhet a kerdes, hogy a nok magasabb szamanak nem
az-e az egyszeru oka, hogy a ferfi orultek halalozasi aranya na-
gyobb, mint a noi oriilteke. Ketsegtelen, hogy Franciaorszag-
ban az elmegyogyintezetekben elhunyt 100 elmebeteg koziil
koriilbelul 55 a ferfi. Kdvetkeztcteskeppen, ha az osszeirt nok
szama egy adott pillanatban nagyobb, ez meg nem bizonyitja
azt, hogy a nok hajlamosabbak az oriiltsegre, hanem csak azt,
hogy ebben az allapotban - ugyandgy, mint egyebkent minden
mas helyzetben - nagyobb az eletkepesseguk a ferfiakenal. Ez
azonban mindenesetre nem valtoztat azon a tenyen, hogy a je-
lenlegi elmebeteg-nepessegen beldl tobb a no, mint a ferfi; ha
tehat, mint ahogyan az jogosultnak latszik, az oriiltek statiszti-
kajabol az idegesekere kovetkeztethetiink, le kell szogeznrink,
hogy mindenkor tobb a neurasztenias no, mint a ferfi. Ebbol az
kovetkezne, ha az ongyilkossagi arany es a neurasztenia kozott
ok-okozati viszony allna fenn, hogy tobb nonek kellene megdl-
nie magat, mint ferfinak. Vagy legalabbis ugyanolyan gyakori-
nak kellene lennie koriikben az ongyilkossagnak. Mert meg ha
figyelembe vessziik is kisebb halalozasi aranyukat, es ezen az
alapon korrigaljuk az osszeirasok adatait, legfeljebb annyit mond-
hatnank, hogy prediszpoziciojuk az oriiltsegre lenyegeben azo-
nos a ferfiakeval; hiszen kisebb halalozasi ratajuk es minden el-
mebetegekre vonatkozo osszeirasban mutatkozo szamszeru fo-
1ёпуйк szinte pontosan kiegyenliti egymast. Ezzel szemben a
nok onkentes halalra valo hajlama nemhogy nagyobb vagy
ugyanakkora, mint a ferfiake, hanem az az igazsag, hogy az dn-
gyilkossag lenyegeben ferfijelenseg. Minden egyes dnmagat
megdlo asszonyra atlagosan 4 ferfi ongyilkos jut (lasd IV. tdbla-
zaf). Vagyis mindket nemnek meghatarozott hajlama van az
ongyilkossagra, amely minden tarsadalmi kornyezetre nezve
konstans. Ennek a hajlamnak az intenzitasa azonban egyalta-
lan nem ugy alakul, mint a pszichopatologiai faktor, akar az
evenkent ujonnan nyilvantartasba vett eseteket, akar az adott
idopontban nyilvantartasban levo elmebetegek szamat vesz-
sziik alapul.
19 Koch: Zur Statistik der Gcisteskrmikheiteii (A lelkibetegsegek statisztikaja-
hoz). Stuttgart, 1878, 73. o.
50
IV. TABLAZAT20
Nemek szerinti reszardny az ongyilkossagok teljes szdmaban
Az ongyilkossagok abszolut szama 100 ongyilkos koziil
Ferfi No Ferfi No
Ausztria (1873-1877) 11 429 2478 82,1 17,9
f (1831-1840) 11 435 2534 81,9 18,1
I’oroszorszag . (1871-1876) 16 425 3724 81,5 18,5
(llaszorszag (1872-1877) 4 770 1195 80,0 20,0
[ (1851-1860) 4 004 1055 79,1 20,9
Szaszorszag „ (1871-1876) 3 625 870 80,7 19,3
Г (1836-1840) 9 561 3307 74,3 25,7
Franciaorszag « (1851-1855) 13 596 4601 74,8 25,2
[ (1871-1876) 25 341 6839 78,7 21,3
1 Xinia " ' (1845-1856) 3 324 1106 75,0 25,0
(1870-1876) 2 485 748 76,9 23,1
Anglia (1863-1867) 4 905 1791 73,3 26,7
2. Az V. tablazat alapjan hitfelekezetek szerint hasonlitjuk ossze
л/. oriiltsegi hajlamot.
A tablazat szerint az orultseg sokkal gyakoribb a zsidoknal,
mint a tobbi felekezetunel; okkal feltetelezhetjiik tehat, hogy az
egyeb idegrendszeri bantalmak is ugyanilyen aranyban jelent-
keznek naluk. Ezzel szemben az ongyilkossagi hajlam a zsidok-
nal igen gyenge, sot, mint kesobb majd latjuk, eppen e vallas
lagjainal a legritkabb.20 21 Ebben az esetben tehat az ongyilkossagok
ulakuldsa fordftva ardnyos a pszichopatologikus dllapotokeval, es egy-
altalan nem azok kiegeszitese. Ebbol persze semmikeppen sem
szabad levonni azt a kovetkeztetest, hogy az idegi es agyi fo-
gyatekossagoknak barmilyen ertelemben az ongyilkossagtol
valo megovo hatasuk lenne; de az nyilvanvalo, hogy nemigen
van szerepiik az ongyilkossag determinaciojaban, hiszen ez
ii tobbi egёszen alacsonyra siillyedhet akkor, amikor a fenti fo-
gyatekossagok a csucspontra hagnak.
20Morselli nyoman.
21 Lasd kesobb, I. resz, II. fejezet, 71. o.
51
V. TABLAZAT22
Az oriiltseg tendencidja
a kiilonbozo valldsi felekezetekhez tartozokndl
Az egy-egy felekezethez tartozo 1000 lakosra juto oriiltek szama
Protes- tansok Katoliku- sok Zsidok
Szilezia (1858) 0,74 0,79 1,55
Mecklenburg (1862) 1,36 2,00 5,33
Badeni Hercegseg [ (1863) 1,34 1,41 2,24
(1873) 0,95 1,19 1,44
Bajororszag (1871) 0,92 0,96 2,86
Poroszorszag (1871) 0,80 0,87 1,42
' (1832) 0,65 0,68 1,77
Wiirttemberg (1853) 1,06 1,06 1,49
Hessen I (1875) 2,18 1,86 3,96
Nagyhercegseg (1864) 0,63 0,59 1,42
Oldenburg (1871) 2,12 1,76 3,37
Bern kanton (1871) 2,64 1,82
Ha csak a katolikusokat es a protestansokat hasonlftjuk ossze, a
fordftott arany nem ilyen altalanos, mindamellett eleg gyakori.
A katolikusok koreben az oriiltsegi tendencia 12 eset koziil csak
4 esetben kisebb, mint a protestansoknal, ezenklviil pedig egy-
altalan igen csekely kozottiik az el teres. Ezzel szemben a XVIII.
tablazat22 23 szerint a katolikusok kivetel nelkiil mindeniitt sokkal
kevesebb ongyilkossagot kovetnek el, mint a protestansok.
3. A kesobbiekbol24 majd kitunik, hogy az ongyilkossagi ten-
dencia minden orszagban szabalyszeruen novekszik az eletkor-
ral, a gyermekkortol a legelemedettebb korig. Olykor 70 vagy 80
ev utan visszaesik ugyan, de ez a csokkenes minimalis; ebben az
eletkori periodusban mindig ketszer es haromszor akkora, mint
az erett korban. Megforditva, az oriiltseg az erett korban je-
lentkezik a leggyakrabban. Harminc ev kdriil a legnagyobb a
22 Koch nyoman, i. m., 108-119. o.
23 Lasd kesobb, 157. o.
24 Lasd a IX. tablazatot, 89. o.
52
veszely; ezutan csokkenni kezd, es az dregkorban a legkisebb,
flirgpedig szamottevoen kisebb.25 Ez az ellentet megmagyarazha-
liill.in volna, ha az ongyilkossagot befolyasolo okok es az elmeza-
Viiil eloidezo okok nem volnanak kiilonbozo termeszetuek.
I la az ongyilkossagi aranyt a kiilonbozo eletkorokban nem az
D/oiios periodusban jelentkezo uj oriiltsegi esetek relativ gyako-
rhAgaval hasonlitjuk ossze, hanem az osszes elmebetegek elet-
kin szerinti megoszlasaval, szinten nyilvanvalo a parhuzamos-
Mig teljes hianya. Az egesz lakossagban a 35 evesek kozott a leg-
iMinosabbak az oriiltek. Az arany egeszen 60 evig nagyjabol
VAllozatlan, majd innen kezdve gyorsan csokken. Kovetkezes-
ki-| >|>en ez a szam minimumot mutat akkor, amikor az ongyilkos-
wAgi arany a maximumra emelkedik, es ezt a periodust megelo-
#6cn semmifele szabalyszeru osszefiiggest nem tudunk megal-
liipltani az egyik es a masik jelenseg alakulasa kozott.26
I I la a kiilonbozo tarsadalmakat az ongyilkossag es az oriilt-
wg kettos szemszogebol hasonlitjuk ossze, megint csak nem ta-
IЛ11111 к kapcsola tot a ket jelenseg alakulasa kozott. Igaz, hogy az
flnii’hetegsegre vonatkozo statisztikak nem eleg pontosak ah-
Ihi/, hogy ezeket a nemzetkozi osszehasonlitasokat szigoruan
i'g/aktnak tekinthessiik. Mindazonaltal figyelemre melto, hogy
a kovetkezo ket tablazat, bar kiilonbozo szerzoktol vettiik at,
I I'lltii iden egyezo eredmenyeket ad.
VI. TABLAZAT
1 ougi/ilkosok es az oriiltek szama a kiilonbozo europai orszagokban
A
Oriiltek sza- ma 100 000 lakosra Ongyilkosok szama 1 millio lakosra Az orszagok sorszama
Oriiltseg Ongyilkos- sag
Niuvcgia 180 (1855) 107(1851-1855) 1 4
hklirl.l 164 (1855) 34 (1856-1860) 2 8
1 Mlli.i 125 (1847) 258 (1846-1850) 3 1
Koch: i. m., 81. o.
53
Oriiltek sza- ma 100 000 lakosra Ongyilkosok szama 1 millio lakosra Az orszagok sorszama
Orultseg Ongyilkos- sag
Hannover 103 (1856) 13 (1856-1860) 4 9
Franciaorszag 99 (1856) 100 (1851-1855) 5 5
Belgium 92(1858) 50 (1855-1860) 6 7
Wurttemberg 92 (1853) 108 (1846-1856) 7 3
Szaszorszag 67 (1861) 245 (1856-1860) 8 2
Bajororszag 57 (1858) 72 (1846-1856) 9 6
в26
Oriiltek szama 100 000 lakosra Ongyilkosok szama 1 millio lakosra Ongyilkossa- gok atlaga
Wurttemberg 215 (1875) 180(1875) * 1П7
Skoda 202 (1871) 35
Norvegia 185 (1865) 85 (1866-1870) 1
Irorszag 180(1871) 14 *
Svedorszag 177 (1870) 85 (1866-1870)
Anglia es Wales.... 175 (1871) 70 (1870) j
Franciaorszag 146 (1872) 150 (1871-1875)'
Dania 137 (1870) 277 (1866-1870) 164
Belgium 134(1868) 66 (1866-1870) J
Bajororszag 98 (1871) 86 (1871) 1
Ausztria
(Ciszlajtania) 95 (1873) 122 (1873-1877) 153
Poroszorszag 86 (1871) 133(1871-1875)
Szaszorszag 84 (1875) 272 (1875) J
Ezek szerint azokban az orszagokban, ahol a legkevesebb az
oriilt, a legtobb az ongyilkossag; kiilonosen szembetuno Szasz-
orszag peldaja. Mar dr. Leroy is hasonlo megallapitasra jutott
igen jo tanulmanyaban, amely Seine-et-Marne megyeben vizs-
galta az ongyilkossagot. „Altalaban az a helyzet - irja hogy
26 A tablazat elso reszet a Dechambre-fele Dictionnaire Alienation mentale c.
cikkebol vettiik at (III, 34. o.); a masodik reszt lasd Oettingen: Moralstatistik, 97.
tablazat a fuggelekben.
54
л/л >kban a helysegekben, ahol jelentekeny a lelki betegsegek sza-
ma, feltunoen sok az ongyilkossag is. Am a ket jelenseg maxhnuma
1'lesen elkiiloniil. Hajlando vagyok egyenesen azt hinni, hogy a bol-
i log videkek mellett... ahol nines sem elmebaj, sem ongyilkossag...
vannak olyanok, ahol csak elmebetegsegekkel talalkozunk." Mas
helysegekben viszont ennek a forditottja mutatkozik.27
Megjegyzendo, hogy Morselli nemileg eltero eredmenyekre
jnlott.28 Am foleg azert, mert a szoros ertelemben vett oriilteket
es a hiilyeket egyarant elmebetegeknek vette.29 Marpedig ez a
kel bantalom igen kiilonbozo, fokeppen az ongyilkossagra gya-
korolt gyanithato hatasuk szempontjabol. A hulyeseg eppen
nem prediszponal az ongyilkossagra, hanem a jelek szerint in-
kabb ved tole; hiszen a hiilyek falun sokkal tobben vannak, mint
a varosokban, mig az ongyilkossaggal forditva all a dolog. Ami-
kor tehat meg akarjuk allapitani, hogy az idegbetegsegeknek mi-
lyen szerepiik van az onkentes halalesetek aranyaban, elesen
meg kell kiilonbdztetni ezt a ket, ennyire ellentetes allapotot. De
meg akkor sem talalunk szabalyos parhuzamot az elmebetegseg
es az ongyilkossag alakulasa kozott, ha a hulyeket is figyelembe
vesszuk. Ha ugyanis elfogadjuk Morselli szamadatait, s a fobb
europai orszagokat dt csoportra osztjuk elmebetegeik szamanak
nagysaga szerint (a hiilyek es az oriiltek egy rovatban szerepel-
nek), majd megvizsgaljuk, hogy ezeken a csoportokon beliil
mekkora az ongyilkosok atlaga, a kovetkezo tablazatot kapjuk:
I csoport (3 orszag)...
2. csoport (3 orszag)..
3. csoport (3 orszag)..
•I. csoport (3 orszag).
5. csoport (3 orszag)..
Elmebetegek szama
100 000 lakosra
Ongyilkossagok
1 millio lakosra
340-280 157
261-245 195
185-164 65
150-116 61
110-100 68
271. m., 238. o.
281. m., 404. o.
29 Morselli ezt nem mondja ki, de vilagosan kiderul az altala megadott sza-
inokbol. Ezek tul magasak ahhoz, hogy kizarolag az orultseg eseteit reprezen-
l.iljak. Vo. a Dechambre-fele Dictiomiaire tablazatat, ahol elvegeztek ezt a ineg-
kuliinboztetest. Vilagosan latszik, hogy Morselli egybevette az oriilteket es a
hiilyeket.
55
Nagyjaban es egeszeben elmondhatjuk, hogy ott, ahol sok az
oriilt es a hiilye, az ongyilkos is sok, es megforditva. De a ket
szamsor kozott nines meg az a pontos megfeleles, amely azt
mutatna, hogy a ketfele jelenseg kozott meghatarozott oksagi
kapcsolat allna fenn. A masodik csoportban kevesebb ongyil-
kossagnak kellene lenni, mint az elsoben, megis tobb van; az
otodikben ugyanezert kevesebbnek kellene lenni valamennyi
tobbinel, megis tobb van, mint a negyedikben, sot mint a har-
madikban is. Ha vegiil a Morselli altal kozolt elmebetegsegi
statisztika helyett Kochet hasznaljuk, amely sokkal teljesebb es
minden jel szerint sokkal pontosabb is, meg elesebben jelentke-
zik a parhuzamossag hianya. Ime az eredmeny:30
Oriiltek es hiilyek Ongyilkossagok
szama 100 000 lakosra atlaga 1 millio lakosra
1. csoport (3 orszag) 422-305 76
2. csoport (3 orszag) 305-291 123
3. csoport (3 orszag) 268-244 130
4. csoport (3 orszag) 223-218 227
5. csoport (4 orszag) 216-146 77
Egy masik osszehasonlitas, amelyet Morselli Olaszorszag ku-
lonbozo tartomanyai kozott vegzett, sajat bevallasa szerint ke-
vesse bizonyfto ereju.31
5. Vegiil, minthogy iigy tudjuk, hogy az oriiltek szama egy
evszazada szabalyszeruen no,32 es az ongyilkossaggal is ez a
helyzet, hajlamosak vagyunk osszetartozasuk bizonyitekat lat-
ni ebben a tenyben. Ezt a megfelelest azonban minden bizonyi-
to erejetol megfosztja az a koriilmeny, hogy a fejletlen tarsadal-
makban, ahol az oriiltseg igen ritka, az ongyilkossag nagyon
gyakori. Ezt kesobb majd kimutatjuk.33
30 A Koch altal felmert europai orszagok koziil csak Hollandiat hagytuk el,
mert az ongyilkossag! tendencia ottani intenzitasara vonatkozo informacio eleg-
telennek latszik.
311. m„ 403. o.
32Igaz, hogy ezt meg senki sem bizonyitotta be kifogastalanul. Mindeneset-
re, ha van is novekedes, nem ismerjiik a gyorsulasi egyiitthatoL
33 Lasd II. resz, IV. fejezet.
56
Az ongyilkossag tarsadalmi aranya tehat semmifele hataro-
zott osszefiiggesben sines az orultsegi tendenciaval, sem pedig,
mint ez kikovetkeztetheto, a kiilonbozo formaju neurasztenias
tendenciakkal.
S valoban, ha igaz is, mint kimutattuk, hogy a neurasztenia
prediszponalhat az ongyilkossagra, nem jar sziiksegszeruen
e/.zel a kovetkezmennyel. Ketsegtelen, hogy a neurasztenias-
nak szinte elkeriilhetetlen sorsa a szenvedes, ha tulsagosan be-
lebonyolodik a tevekeny eletbe; de nines elzarva elotte az a le-
hetoseg, hogy visszahtizodjek, es inkabb szemlelodo ёletm6dot
lolytasson. Amig az erdekek es szenvedelyek konfliktusai hll-
sagosan zajosak es hevesek e kenyes szervezet szamara, addig
kivaloan alkalmas arra, hogy teljesen kielvezze a gondolkodas
kifinomultordmeit. Testi gyengesege, felfokozott erzekenysege
alkalmatlanna teszi ugyan a cselekvesre, de egyenesen kijeloli
az. intellektualis funkciokra, amelyek szinten megfelelo szerve-
ket igenyelnek. Ugyanigy, mig a tulsagosan mozdulatlan tarsa-
dalmi kornyezet csak felsebezheti termeszetes osztoneit, olyan
l.irsadalomban, amely maga is mozgekony, es csak elorehalad-
va maradhat fenn, az ilyen emberre fontos szerep var; mert ez
az embertipus tokeletes elosegitoje a haladasnak. Eppen azert,
inert lazad a hagyomany, a szokas jarma ellen, az ujnak hallat-
lanul termekeny forrasava valik. S minthogy a legmuveltebb
larsadalmak egyben azok, ahol a gondolati funkeiok a legsziik-
egesebbek es legfejlettebbek, s minthogy rendkiviili bonyo-
h illsaguk miatt e tarsadalmak letezesenek egyik fel 1ё tele a szin-
le szakadatlan valtozas, a neuraszteniasoknak pontosan akkor
van a legnagyobb letjogosultsaguk, amikor a legtobben van-
nak. Ok tehat nem lenyegileg tarsadalmi erzek nelkiili lenyek,
aki к bnmagukat kiiszobolik ki, mert nem alkalmasak arra, hogy
vljenek abban a kornyezetben, amelyikbe belesziilettek. На-
пет egyeb okoknak kell hozzaadodniuk eleve adott szerveze-
tnkhoz, hogy eloidezzek benne ezt a fordulatot, es ebben az
Iranyban fejlesszek tovabb. A neurasztenia magaban veve igen
I'llerjedt prediszpozicio, amely semmifele meghatarozott ak-
liist nem von maga utan sziiksegszeruen, hanem a koriilme-
nyektol fiiggoen a legkiilonbozobb formakat oltheti. Olyan ta-
la) ez, amelybol a legkulonfelebb tendenciak sarjadnak ki asze-
rhit, hogy hogyan termckenyitik meg a tarsadalmi okok. Egy
eliiregedett, celjat vesztett пёрпё! konnyen csirazik ki ebbol a
57
talajbol az eletuntsag, valamilyen magatehetetlen melankolia,
a vele jaro baljos kovetkezmenyekkel; ezzel szemben fiatal tar-
sadalomban ugyanebbol a talajbol izzo idealizmus, fennkolt ra-
jongas, tevekeny odaadas fejlodik ki. Ha igaz is, hogy a hanyat-
las korszakaiban sokasodnak az elfajultak, ugyanok azok is,
akik az allamokat megalapitjak; kdziiliik regrutalodnak a nagy
tijitok. Ugyhogy egy ennyire кё1агсй erobol34 semmikeppen
sem lehet kielegitoen megmagyarazni az ongyilkossagi aranyt,
ezt a teljesen egyertelmu tarsadalmi tcnyt.
V.
Van azonban egy sajatos pszichopatologikus allapot, amelyre
egy ideje szokasossa valt rakenni civilizacionknak szinte min-
den bajat. Ez pedig az alkoholizmus. Okkal vagy ok nelkiil,
maris ennek a szamlajara irjak az oriiltseg, a pauperizmus, a
bunozes terjedeset. Vajon befolyasolja-e az ongyilkossag alaku-
lasat? Ez a hipotezis a priori kevesse latszik valoszinunek. Mert
az ongyilkossag a legmuveltebb es legjobb modu osztalyok ko-
reben szedi legtobb aldozatat, s az alkoholizmusnak nem eb-
ben a kozegben van a legnagyobb tabora. A tenyekkel szemben
azonban semmifele okoskodas nem allja meg a helyet. Nezziik
tehat a tenyeket.
Ha osszehasonlftjuk a francia ongyilkossagi terkepet az alko-
holizmussal kapcsolatos vetsegek miatti eljarasok terkepevel,35
34 Szembeszoko peldajat latjuk ennek a ketarcusagnak azokban a hasonlosa-
gokban es azokban a kontrasztokban, amelyeket a francia irodalom mutat az
orosz irodalommal. Az a rokonszenv, amellyel az utobbit fogadtuk, bizonyftja,
hogy nem hianyzik belole az affinitas a mienkkel. S valdban, mindket nemzet
irdinal erezheto az idegrendszernek valamilyen beteges erzekenysege, a lelki es
erkolcsi egyensulynak valamilyen hianya. De milyen eltero tarsadalmi kovet-
kezmenyekkel jar ez az azonos - egyszerre biologiai 6s pszichologiai - allapot!
Mlg az orosz irodalom a tulzasig idealista, mig a benne uralkodo melankolia -
minthogy az emberi fajdalom iranti aktiv reszvetbol ered - egyike azoknak az
egeszseges szomorusagoknak, amelyek felkeltik a hitet, es tettre kesztetnek,
addig a mienk abban leli kedvet, hogy csak a komor ketsegbeeses erzeimeit
fejezze ki, s valamifele nyugtalanito depresszios allapotot tiikroz. Igy szol-
galhat ugyanaz a szervi allapot szinte ellentetes tarsadalmi celokat.
35 Lasd Conipte general de I'admmistration de In justice crimindk, ашёе 1887 (Az
igazsagugyi szervezet osszefoglalo buniigyi jelentese, 1887). - Lasd 1. abra,
60-61. o.
58
szinte semmifele kapcsolatot nem latunk a ketto kozott. Az
dobbin ket nagy sotet goc lathato. Az egyik Ile-de-France-b6I
lei jed kelet fele, a masik a Foldkozi-tenger partjan, Marseille es
Nice kozott huzodik. Az alkoholizmus terkepen egeszen mas-
kent oszlanak el a vilagos es a sotet foltok. Itt harom fo kozpont
mutatkozik, az egyik Normandiaban, kozelebbrol Seine-Infe-
rieure megyeben, a masik Finistere-ben es altalaban a breton
megyekben, vegiil a harmadik Rhone-ban es szomszedsaga-
ban. Ezzel szemben az ongyilkossag tekinteteben Rhone megye
nem miilja feliil az atlagot, a legtobb normann megye alatta van,
Bretagne pedig szinte erintetlen. A ket jelenseg foldrajzi eloszla-
sa tehat tiilsagosan is kiilonbozik ahhoz, hogy az egyiknek je-
lentos szerepet lehessen tulajdonitani a masik eloidezeseben.
Ugyanerre az eredmenyre jutunk, ha az ongyilkossagot nem
.1 reszegsegbol eredo vetsegekkel, hanem az alkoholizmus okoz-
l<i ideg- vagy lelki betegsegekkel hasonlitjuk ossze. Miutan on-
gyilkossagi kvotajuk nagysaga szerint nyolc osztalyba soroltuk
л francia megyeket, a dr. Lunier36 altal megadott szamok alap-
|.in megneztiik, hogy egy-egy ilyen csoportban atlagosan meny-
iiуi az alkohol okozta oriiltsegi eset, s a kovetkezo eredmenyt
kaptuk:
Alkoholizmus okozta
esetek 100 intezeti
elmebeteg koziil
(1867-1869
es 1874-1876)
Ongy i Ikossagok
szama 100 000 lakosra
(1872-1876)
1 csoport (5 megye) 50-nel kevesebb 11,45
2. csoport (18 megye) 51-75 12,07
1 csoport (15 megye) 76-100 11,92
<1 csoport (20 megye) 101-150 13,42
5. csoport (10 megye) 151-200 14,57
Ii csoport (9 megye) 201-250 13,26
7. csoport (4 megye) 251-300 16,32
8 csoport (5 megye) Ennel tobb 13,47
"‘De In production el de la consomnuition des boissons alcooliqnes en France,
l/l 175.0.
59
I. dbra - Ongyilkossag es alkoholizmus
Ongyilkossag (1878—1887)
R&zegstg ktlvetkezti!beii elkdvetett vitsigek (1878-1887)
! 2 ||g 3ffl 4 (ПШ 5Щ 60
4ЕИ 5Q 6O
100 000 lakosra szamitva
1.31-48; 2: 24-30; 3:18-23; 4:13-17; 5: 8-12; 6' 3-7
100 000 lakosra szamitva
1: 376-639; 2:210-266; 3:111-196; 4: 70-104; 5:41-69; 6:19-38
Altalanos atlag: 173
лс*.’—и x№*—IS76 <m
Tommyszeez-fogyasztns <1873?
' 2Ш ЗЩ 4 ЩИ 5Щ 60
100 oniltsegi eset koziil az alkoholizmus okozta esetek
aranya
1: 18,9-29,3; 2:13,69-18,14; 3:12,75-13,44; 4:10,06-12,22;
5: 8,27-9,76; 6: 3,90-7,90. Atlag: 14,36
1 2И зИ 4ШШ 5Ш 60
1 lakosra juto 100 fokos elfogyasztott tomeny szesz,
literben
1: 6,8-10,0; 2: 5,05-6,34; 3: 3,30-4,75; 4: 2,05-2,61;
5: 1,01-1,84; 6: 0,37-0,99. Atlag: 2,84
A ket oszlop nem fiigg ossze egymassal. Mig az ongyilkos-
sagnal a skala maximuma hatszorosa, sot tobbszorose a mini-
mumnak, az alkoholizmusbol eredo oriiltsegek aranya alig ne-
hany ponttal emelkedik, es ez a novekedes sem szabalyos; a
masodik osztaly tobbet mutat, mint a harmadik, az otodik tob-
bet, mint a hatodik, a hetedik tobbet, mint a nyolcadik. Marpe-
dig, ha az alkoholizmus mint pszichopatologikus allapot befo-
lyasolna az ongyilkossag alakulasat, ezt csak az altala okozott
elmezavarok reven tehetne. A terkepek osszehasonlitasa alata-
masztja az atlagok szamszeru osszehasonlitasa t.3/
Elso pillantasra ugy tunik, mintha - legalabbis Franciaorsza-
got illetoleg - szorosabb kapcsolat allna fenn az elfogyasztott
tomeny szesz mennyisege es az ongyilkossagi tendencia kd-
zott. A helyzet ugyanis az, hogy az eszaki megyekben isszak a
legtobb tomeny szeszt, es ezen a tajon diihong a legvadabbul az
ongyilkossag is. De eloszbr is a ket foil alakja a ket terkepen
egeszen eltero. Az egyik a maximalis suruseget Normandiaban
es Nord megyeben mutatja, s Parizs iranyaban fokozatosan
enyeszik; ez a tomeny szesz fogyasztasa. A masik viszont Seine
megyeben es a szomszedos megyekben a legintenzivebb; Nor-
mandiaban mar nem olyan sotet, es Nord megyet el sem eri. Az
elso nyugat fele fejlodik, es egeszen a tengerpartig nyiilik; a
masik ellenkezo iranyban terjeszkedik. Nyugati iranyban na-
gyon hamar megall, es egy bizonyos hatarvonalat nem lep tul;
nem jut tovabb Eure es Eure-et-Loir megyenel, ezzel szemben
erosen tendal kelet fele. Mi tobb, ez a sotet tomb, amely az on-
gyilkossagok terkepen Del-Franciaorszagban, Var es Bouches-
du-Rhone megyeben lathato, az alkoholizmus terkepen egyal-
talan nem mutatkozik.37 38
Vegiil meg a terkepen mutatkozo egybeesesek sem bizonyi-
tanak semmit, mert veletlenek. Ha ugyanis elhagyjuk Francia-
orszagot, es eszak fele haladunk, a tomeny szesz fogyasztasa
szinte szabalyszeruen novekszik, anelkiil hogy az ongyilkossa-
gi arany erosodne. Mig Franciaorszagban 1873-ban egy lakosra
atlagosan csak 2,84 liternyi tomeny szesz fogyasztasa jutott,
Belgiumban ez a szam 1870-re 8,56 liter, Angliaban (1870-1871)
9,07 liter, Hollandiaban (1870) 4 liter, Svedorszagban (1870)
37Lasd I. abra, 60-61. o.
38 Uo.
62
Ill,,И liter, Oroszorszagban (1866) 10,69 liter, sot Szentpeter-
\ .Molt (1855) 20 liter. S ugyanakkor a megfelelo idoszakokban
I i.uiciaorszagban egymillio lakosra 150 ongyilkossag jutott,
llelgiumban azonban csak 68, Nagy-Britanniaban 70, Svedor-
к/.igban 85, Oroszorszagban igen keves. 1864 es 1868 kozott
inrg Szentpetervarott is csak 68,8 volt az evi aranyszam. Dania
н/ egyetlen eszaki orszag, ahol egyarant nagy volt az ongyil-
kossagok szama is es a tomeny szesz fogyasztasa is (1845-ben
l(>,51 liter).39Ha tehat a francia eszaki megyekre egyidejuleg jel-
li;nizo az ongyilkossagi hajlam es a szeszesital-fogyasztasi kedv,
₽/ nem azert van, mintha az elobbi az utobbibol eredne, es eb-
ben lelne magyarazatat. Csak veletlen osszetalalkozasrol van
*zb. Eszakon altalaban azert fogyasztanak sok tomeny szeszt,
inert ritka es draga a bor,41' s lehet, hogy ott nagyobb sziikseg is
van olyan specialis tapanyagra, amely magas szinten tudja tar-
la ni a test homersekletet; masreszt pedig megallapithato teny,
hogy hazanknak eppen ezen a videken sajatos modon egymas-
ta halmozodtak az ongyilkossagot eloidezo okok.
Ugyanezt a kovetkeztetest tamasztja ala Nemetorszag ku-
lonbozo tartomanyainak osszehasonlitasa is. Ha ugyanis eze-
kel is csoportositjuk az ongyilkossag es a tomenyszesz-fo-
gyasztas szemszogebol41 (lasd alabb), megallapithato, hogy a
legnagyobb ongyilkossagi szamot mutato csoport (a harma-
tlik) azok koze tartozik, ahol a legkevesebb tomeny szeszt fo-
gy.isztjak. Bizonyos esetekben egyenesen eles kontrasztokat
l.ihmk. Igy Posen majdnem az egesz birodalomban a legki-
м4»Ь ongyilkossagi szamot mutato tartomany (egymillio la-
kosra 96,4 eset), viszont itt isznak a legtobbet (fejenkent 13 li-
lei t); Szaszorszagban, ahol majdnem negyszer akkora az on-
gyilkossagi arany (egymilliora 348), feleannyit isznak. Vegiil
l.ilhato, hogy a negyedik csoport, ahol a tomeny szesz fo-
gy.isztasa a legkisebb, majdnem kizarolag deli allamokbol all.
Az a koriilmeny viszont, hogy itt kevesebb az ongyilkossag,
111 Lasd Lunier: i. m., 180. skk. Hasonld szamokat kozol mas evekre vonatko-
Zol.ig Prinzing: i. m., 58. o.
111 Ami a borfogyasztast illeti, ennek mozgasa inkabb forditva aranyos az on-
gyilkossageval. Deien isszak a legtobb bort, es itt a legkevesebb az ongyilkos-
•i.ig. libbol termeszetesen nem kell levonni olyan kovetkeztetest, hogy a bor ve-
ilchnet nyujt az ongyilkossag ellen.
11 Lasd Prinzing: i. m., 75. o.
63
mint Nemetorszag tobbi reszeben, azzal magyarazhato, hogy
e tartomanyok lakossaga katolikus, vagy jelentos katolikus ki-
sebbseggel rendelkezik.42
Alkoholizmus es Ongyilkossag Nemetorszagban
Tomenyszesz- fogyasztas (1884-1886) literben, 1 fore Az ongyilkossagok dtlaga a csoportban 1 millio lakosra Orszagok es tartomanyok
1. csoport 13-10,8 206,1 Posen, Szilezia, Bran- denburg, Pomerania
2. csoport 9,2-7,2 208,4 Kelet- es Nyugat-Po- roszorszag, Hannover, Szaszorszag (porosz tartomany), Thuringia, Vesztfalia
3. csoport 6,4-4,5 234,1 Mecklenburg, Szasz Kiralysag, Schleswig- Holstein, Elsziisz, Hessen (porosz tartomany es nagyhercegseg)
4. csoport 4 es ennel kevesebb 147,9 Rajnai Tartomany, Baden, Bajororszag, Wiirttemberg
42 A tomeny szesz hatasat bizonyitando, tobbszor hivatkoztak Norvegia pel-
dajara, ahol 1830 ota parhuzamosan csokkent a szeszfogyasztas es az ongyil-
kossag. Svedorszagban azonban szinten csokkent a szeszfogyasztas, megpedig
ugyanolyan aranyban, az ongyilkossag viszontszakadatlanul emelkedett (1821-
1830-ban 1 millio fore 63 jutott, 1886-1888-ban pedig 115). Ugyanez a helyzet
Oroszorszagban is.
Hogy az olvasonak minden adalek a rendelkezesere alljon, azoknak az ongyil-
kossagoknak az aranya, amelyeket a francia statisztika szerint iszakossagi ro-
ha m vagy megrdgzbtt iszakossag okozott, az 1849-i 6,69%-rol 1876-ig 13,41 %-ra
emelkedett. De eloszor is nem igaz, hogy mindezeket az eseteket a szo szoros
ertelmeben vett alkoholizmus szamlajara kell imi, hiszen az alkoholizmust
nem szabad osszeteveszteni az egyszeru reszegseggel vagy akar a gyakori
kocsmazassal. Vegiil ezek a szamok, barmit is jelentenek, voltakeppen nem bi-
zonyitjak, hogy a szeszes italok mertektelen fogyasztasanak nagy szerepe vol-
na az ongyilkossagi агйпуЬап. Kesobb pedig meg azt is latjuk, hogy miert nem
szabad tulertekelni az ongyilkossagok feltetelezheto okaira vonatkozo statisz-
tikai felvilagositAsokat.
64
fgy tehat nines semmifele olyan pszichopatologikus allapot,
amely szabalyszeru es ketsegbevonhatatlan osszefiiggest tnu-
l.itna fel az ongyilkossaggal. Az, hogy adott tarsadalomban
li ibb vagy kevesebb az ongyilkossag, nem attol fiigg, hogy tobb
vagy kevesebb a neuropata vagy az alkoholista. Igaz ugyan,
hogy a degeneralodas a maga kiilonfele valtozataiban kiilono-
4i4i kedvezo pszichologiai talajt jelent azoknak az okoknak az
<! venyesiilese szamara, amelyek az embert arra kesztethetik,
hogy megdlje magat, de maga nem tartozik ezek koze az okok
ко/.ё. Feltetelezheto, hogy azonos kortilmenyek kozott a zavart
ki'delyu ember konnyebben oli meg magat, mint az egeszseges,
th1 ez nem sziiksegkeppen allapota miatt kovetkezik be. Az al-
Lipotaban lappango lehetoseg csak mas tenyezok hatasara lep-
hel mukodesbe, es ezeket a tenyezoket kell megkeresniink.
MASODIK FEJEZET
AZ ONGYILKOSSAG ES A NORMALIS
PSZICHOLOGIAI ALLAPOTOK.
A FAJ. AZ ATOROKLES
Lehetseges az is, hogy az ongyilkossagi hajlam benne rejlik az
egyen alkataban anelkiil, hogy kimondottan az elozo fejezetben
attekintett abnormalis allapotoktol fiiggne. Elkepzelheto, hogy
tisztan pszichikus jelensegekbol tevodik ossze, anelkiil hogy
sziiksegkeppen az idegrendszer valamilyen elvaltozasahoz kap-
csolodna. Miert ne lehetne az emberekben az elet eldobasara va-
lamilyen tendencia, amely nem tekintheto sem monomanianak,
sem az elmebetegseg vagy a neurasztenia valamelyik formaja-
nak? Sot ezt az allaspontot egyenesen bizonyitottnak lehetne te-
kinteni, ha igaz volna az, amit tobb ongyilkossag-kutato allit,1
hogy minden fajnak megvan a ra jellemzo ongyilkossagi arany-
szama. Mert egy fajt kizarolag organikus es pszichikus jellemzoi
hataroznak meg es kiilonboztetnek meg mas fajoktol. Ha tehat az
ongyilkossag valoban fajok szerint valtozik, el kell ismemi, hogy
van valamilyen szervi diszpozicio, amellyel szorosan egyiitt jar.
Fennall-e ez az osszefiigges?
I.
Eloszor is tisztazzuk, mi az, hogy faj? A definicio annal sziikse-
gesebb, mert a szot nemcsak a kozbeszed, hanem meg az antro-
pologusok is meglehetosen eltero ertelemben hasznaljak. Mind-
amellett altalaban valamennyi javasolt formulaban megtala-
lunk ket alapveto fogalmat: a hasonlosagot es a leszarmazasi
kapcsolatot. Iskolankent azonban vagy az egyikre, vagy а тй-
sikra helyezik a hangsulyt.
Vannak, akik fajon olyan egyenek osszesseget ertik, akik ket-
segkiviil kozos vonasokat mutatnak, de a jellemzoknek ezt a
1 Kiilonosen Wagner: Gesetzmiissigkeit..., 165. skk.; Morselli, 158. o.; Oet-
tingen: Mornlstatistik, 760. o.
66
ko/osscget ezenfeliil annak a tenynek koszonhetik, hogy egy
It n zsokbol szarmaznak. Ha valamilyen oknal fogva egy szexua-
||ч generacio egy vagy tobb tagjanal olyan variacio lep fel,
Amely megkiilonbozteti oket a nem tobbi tagjatol, s ez a varia-
i io a kovetkezo generacional nem tunik el, hanem atorokles re-
vrn tokozatosan megrogzodik a szervezetben, akkor faj kelet-
kr/.ik. De Quatrefages ebben a szellemben hatarozta meg a fajt:
„I Igyanahhoz a nemhez tartozo egyenek egyiittese, akik szexua-
|Ih nemzes utjan adjak tovabb valamilyen elso valtozat jellem-
zoil."2 Ebben az ertelemben a faj abban kiilonbozik a nemtol,
hogy azok az elso parok, amelyektol ugyanannak a nemnek a
kiilonbozo fajai szarmaznak, a maguk reszerol mind egy partol
wdnek. Itt tehat vilagosan koriilirjak a faj fogalmat, es a defini-
। li'i magva az egy-egy fajt letrehozo konkret leszarmazasi kap-
। nolat.
S.ijnos ennek a formulanak a talajan valamely faj letezese es
Hire csak torteneti es neprajzi kutatasok segi'tsegevel allapit-
h.tlo meg, s ezeknek az eredmenyei mindig ketesek; mert az
Ilyen eredettel kapcsolatos kerdesekre mindig csak nagyon bi-
/nnytalan valoszinusegu valaszokat kaphatunk. Mi tobb, az
arm biztos, hogy vannak-e ma olyan emberi fajok, amelyek
ennek a definicionak megfelelnek; mert a mindeniranyu ke-
les/.lezodesek kovetkezteben nemiink valamennyi ma letezo
vrtllozata kiilon-kiilon szamos kiilonbozo pontrol ered. Ha te-
h.il nem tudunk mas kriteriumot kapni, nagyon nehez lesz
inegallapitani, milyen osszefiigges all fenn a kiilonbozo fajok
t* az ongyilkossag kozott, mert nem tudjuk pontosan meg-
inondani, hogy ezek a fajok hoi kezdodnek es hoi vegzodnek.
I >e Quatrefages koncepciojiinak egyebkent megvan az a hiba-
|.i, hogy eleve megoldottnak tekint egy olyan problems t, ame-
lyel a tudomany meg tavolrol sem oldott meg. Feltetelezi
ngyanis, hogy a faj jellemzo tulajdonsagai az evolilcio folya-
m.in alakultak ki, es csak az atorokles hatasara rogzodtek az
euiberi szervezetben. Egy egesz antropologiai iskola - a po-
llgenistake - eppen ezt vitatja. Szerintiik az emberiseg egyal-
tiil.in nem egyetlen partol szarmazik, amint ezt a Biblia allftja,
lianem az emberek foldgolyonk kiilonbozo pontjain jelentek
’ l.'es/iece humaine (Az emberi nem). Paris, Felix Alcan, 28. o.
67
meg vagy egy idoben, vagy egymas utan. Minthogy ezek az
eredeti torzsek egymastol fiiggetleniil es eltero kornyezetek-
ben jottek letre, dgymond, eleve kiilonbozonek kellett lenni-
ilk; kovetkezeskeppen mindegyikiik egy-egy faj volt. A fo fa-
jok tehat eszerint nem a szerzett variaciok fokozatos rogzode-
sevel alakultak ki, hanem eleve es egy csapasra.
Ez a nagy nezetelteres meg most sem dolt el, ezert modszer-
tanilag megengedhetetlen bevinni a faj fogalmaba a leszarma-
zas vagy a rokonsag gondolatat. Sokkal helyesebb, ha ezt a fo-
galmat azokkal a kozvetleniil adott elvalaszthatatlan tulajdon-
sagaival definialjuk, amelyeket a megfigyelo minden tovabbi
nelkiil lefrhat, es mellozziik az eredettel kapcsolatos kerdest.
Ekkor csak ket jellemzot tudunk kimondani a fajrol. A faj elo-
szor is hasonlosagokat mutato egyenek csoportja; de hasonlo-
sagokat ugyanannak a felekezetnek vagy ugyanannak a foglal-
kozasnak a tagjai is mutatnak. Ezert a faj teljes jellemzesenek
masik tagja, hogy ezek a hasonlosagok orokletesek. Olyan ti-
pussal van dolgunk, amely barhogy keletkezett is, ma ordklete-
sen tovabbadodhat. Ebben az ertelemben mondotta Prichard:
„Fajon olyan egyenek egyiitteset ertjiik, akik tobbe vagy keves-
be kozos es orbkletesen tovabbadhato jellemzoket mutatnak. E
jellemzok eredetenek kerdeset mellozziik es nyitva hagyjuk."
Broca nagyjabol ugyanezt a megfogalmazast hasznalja: „Ami
az emberi nem valtozatait illeti - irja -, ezeket fajoknak nevez-
ziik, ami arra a gondolatra utal, hogy ugyanazon valtozat egya
nei kozott tobbe-kevesbe egyenes leszarmazas all fenn, de nem
donti el sem igenloleg, sem tagadolag a kiilonbozo valtozatok-
hoz tartozo egyenek kozotti rokonsag kerdeset."3
Ezen az alapon megoldhatova valik a fajok konstitdciojanak
problemaja; csakhogy ebben az esetben a szot olyan tag ertei
lemben hasznaljuk, hogy meghatarozatlanna valik. Ekkor mar
nemcsak a nem legaltalanosabb elagazasait jeloli, az emberiseg
termeszetes es viszonylag valtozatlan nagy csoportjait, hanernl
a legkiilonfelebb tipusokat is. Ebbol a szempontbol ugyanis
minden nemzeti csoport, amelynek tagjai az oket szazadok ota
egybefuzo bensoseges kapcsolatok folytan reszben orokletes
hasonlosagokat mutatnak, fajnak tekintendo. Ezert beszelnek
3 Az Anthropologic c. cikk, a Dechambre-fele Dictionuirirc-Ъеп, V.
68
ih'h.i latin fajrol, angolszasz fajrol stb. Sot a fajok ma mar ep-
|44iM-ggel csak ebben a formaban tekinthetok a torteneti fejlo-
konkret es eleven tenyezoinek. Az eredeti, alapveto nagy
In |i <1 nepek keveredese folyaman, a tortenelem nagy kereszt-
ul|.un vegiil annyira osszefonodtak egymassal, hogy lenyege-
I'u-n minden eredeti jellemzo sajatossagukat elvesztettek. Ha
I. ikdelesen nem is tuntek el, mindenesetre mar csak bizonyta-
|.in korvonalaik lathatok, elmosodo vonasok, amelyek mar
i «лк lokeletleniil egeszitik ki egymast, es nem kepeznek jelleg-
Irs arculatokat. Az az embertipus, amelyet kizarolag a ter-
liirlre es a koponya alakjara vonatkozd nehany, gyakran ketes
iil.it segitsegevel imak le, sem nem eleg osszefiiggo, sem nem
elrg ineghatarozott valami ahhoz, hogy szamottevo befolyast
Inl.ijdonithassunk neki a tarsadalmi jelensegek alakulasaban.
Л/ok a konkretabb es szukebb tipusok, amelyeket a szd tag er-
Irlmeben fajnak neveznek, mar hatarozottabb jegyeket mutat-
ihik, es sziiksegkeppen tortenelmi szerepiik is van, hiszen sok-
k>il mkabb a tortenelemnek, mint a termeszetnek a termekei.
I tr nem igaz, hogy ezek objektive definialtak lennenek. Igy
i H'kl.iul alig tudjuk megmondani, hogy milyen egzakt jegyek
Milonboztetik meg a latin fajt az angolszasz fajtol. Erre vonat-
kn/oan mindenki csak mondja a magaet, de hianyzik a megfe-
Irlo tudomanyos pontossag.
E bevezeto megjegyzesekbol vilagos, hogy a szociologus nem
It’liel elegge ovatos, ha azt akarja vizsgalni, hogyan befolyasol a
1.1) v.ilamely tarsadalmi jelenseget. Mert ahhoz, hogy az ilyen
1'ioblemakat megoldhassuk, eloszor is azt kellene tudnunk,
liugy melyek a kiilonbozo fajok, es milyen ismertetojegyeik
viinnak. Ez a fenntartas annal fontosabb, minthogy az antropo-
Ingi.inak erne nagy bizonytalansagat talan eppen az okozza,
liogy ma mar semmifele egyertelmu valosag nem felel meg a faj
nzonak. Egyreszt ugyanis az eredeti fajok napjainkban mar
i s.ik paleontologiailag erdekesek, masreszt azok a szukebb cso-
l>oilok, amelyeket most ezzel a szoval jelblnek, a jelek szerint
। Hupan nepek vagy nepek tarsadalmai, s nem a ver, hanem a ci-
k ili/acio reven testverek. Ha a fajt ebben az ertelemben fogjuk
!<!, akkor voltakeppen szinte azonos a nemzetiseggel.
69
IL
Fogadjuk el, hogy Europaban van nehany nagyobb tipus -
amelyek nagyjaban-egeszeben eszrevehetoen altalanos jegye-
ket mutatnak-, s ezek ala besorolhatjuk Europa kiilonbozo ne-
peit. Nevezziik ezeket a tipusokat fajoknak. Morselli negyet
kiilonboztet meg: a german tfpust, ennek valtozatai a nemet, az
angolszasz, a skandinav es a flamand; a keltoromdn tfpust (bel-
gak, franciak, olaszok, spanyolok); a szldv tfpust es az ural-altaji
tfpust. Az utobbit csak a teljesseg kedveert emlitjiik meg, mert
till keves a kepviseloje Europaban ahhoz, hogy megallapi'thas-1
suk, milyen kapcsolata van az ongyilkossaggal; hiszen csak a
magyarok, a finnek es nehany orosz tartomany lakosai sorolha-
tok ide. A tobbi harom faj az ongyilkossagi hajlam csdkkenq
nagysaga szerint allitolag a kovetkezo rangsort mutatja: elol
jamak a germanok, utanuk kovetkeznek a keltoromanok, leg-
vegiil a szlavok.4
De vajon csakugyan a faj hatasanak tulajdonithatok-e ezek a
kiilonbsegek?
A hipotezis kezenfekvo lenne, ha az ugyanabba a csoportba
sorolt nepek nagyjabol azonos intenzitasu ongyilkossagi ten-1
denciat mutatnanak. Csakhogy ugyanannak a fajnak a kiilonbo-
zo nemzetei kozott a legszelsosegesebb kiilonbsegek mutatkoz-
nak. Mig a szlavok egesze kevesbe hajlamos az ongyilkossagra, I
Cseh- es Morvaorszag kivetel. Csehorszagban egymillio lakosra
158, Morvaorszagban 136 ongyilkossag jut, de Krajnaban csak
46, Horvatorszagban 30, Dalmaciaban pedig 14. Ugyanigy Fran-1
ciaorszag is kiilbnbozik nagy aranyszamaval valamennyi kelto-
roman neptol, mert 1 millio lakosra 150 ongyilkossag jut, mig
Olaszorszagban ugyanebben az idoszakban csak 30 koriil volt az I
arany, Spanyolorszagban pedig meg alacsonyabb. Aligha lehet I
azt allitani, ahogyan Morselli teszi, hogy ez a rendkiviil jelentos |
kiildnbseg abbol szarmazik, hogy Franciaorszagban erosebb a
german elem, mint a tobbi latin orszagban. Foleg pedig tekintettel I
arra, hogy azok a nepek, amelyek igy kiemelkednek faji csoport- I
jukbol, egyben a legcivilizaltabbak is, joggal meriil fel az ember- I
ben a kerdes, hogy nem inkabb a civilizacid egyenlotlen fejlode- I
4 Nem beszeliink a Wagner es az Oettingen javasolta osztalyozasokrol; ezek- I
nek maga Morselli adta donto biralatat (160. o.).
70
не е az, ami a tarsadalmakat es az ugynevezett etnikai csoporto-
k.iI megkiilonbozteti egymastol.
Л german nepek koreben meg nagyobbak a kiilonbsegek. E
lorzs negy csoportja koziil harom sokkal kevesbe hajlamos az
ongyilkossagra, mint a szlavok es a latinok. A flamandoknal csu-
j>.in 50 ongyilkossagot talalunk (1 milliora), az angolszaszoknal
« Silk 70-et.5 Ami a skandinavokat illeti, igaz, hogy Dania ongyil-
kossagi aranya igen nagy, 268, de Norvegiae csak 74,5, Svedor-
HZ.ige pedig 84. Semmikeppen sem lehet tehat a dan ongyilkos-
sagi ratat a fajjal magyarazni, hiszen a helyzet eppen abban a ket
orszagban ellentetes, ahol ez a faj a legtisztabb. Mindent ossze-
veve tehat, valamennyi german nep koziil egyediil a nemetekrol
inondhato el, hogy altalaban veve erosen hajlanak az ongyilkos-
Biigra. Ha tehat szigoriian kezeljiik a szavak ertelmet, itt mar szo
нет lehet fajrol, hanem legfeljebb nemzetisegrol. Minthogy azon-
ti,in nines bebizonyitva, hogy nem letezik valamilyen - reszben
oiokletes - nemet tipus, fogadjuk el a faj szonak eddig a szelso
h.ilarig torteno kiterjeszteset, es mondjuk azt, hogy a nemet fajii
nepeknel az ongyilkossag erosebb, mint a keltoroman, a szlav,
sol az angolszasz es a skandinav tarsadalmak tobbsegeben. Ennel
It ibbet azonban nem lehet kihozni a fenti szamokbol. Mindenkep-
। >en ez az egyetlen eset, amelynel szigonian veve gyanitani lehet-
ue az etnikai jellemzoknek valamifele befolyasat. Kesobb majd
lapasztalhatjuk, hogy valojaban semmit sem szarnft a faj.
Ahhoz ugyanis, hogy a nemetek ongyilkossagi hajlamat en-
nek az oknak tulajdonithassuk, nem elegendo leszogezniink,
hogy Nemetorszagban altalanos az ongyilkossagi hajlam. Ez az
iillalanossag elvegre a nemet civilizacio sajatos termeszetebol is
kovetkezhetne. Be kellene tehat bizonyitanunk azt, hogy ez a
hajlam a nemet alkat valamilyen orokletes tulajdonsagatol fiigg,
iimely olyan maradando vonasa a tipusnak, hogy a tarsadalmi
kozeg megvaltozasakor is megmarad. Kizarolag ebben az eset-
lien indokolhatnank a hajlamot a faj alapjan. Most vizsgaljuk
izl meg, hogy megtartjak-e a nemetek ezt a szomoni elsosegii-
ket Nemetorszagon kiviil is, mas nepek eletehez kapcsolodva
es mas civilizaciok koriilmenyeihez alkalmazkodva.
'’Morselli e tenyek magyarazatara, anelkiil hogy ezt bizonyftekokkal ta-
m.isztana ala, feltetelezi, hogy Angliaban eros a kelta elem, a flamandoknal pe-
dig az eghajlat befolyasara hivatkozik.
71
Ausztria szinte keszen kfnalja nekiink a kerdes megvalaszo-
lasahoz sziikseges tapasztalatot. Itt a nemetek tartomanyonkent
igen eltero aranyban, egeszen mas etnikai eredetu lakossaggal
keverednek. Nezziik meg, emelte-e jelenletiik az ongyilkossa-
gok szamat. Л VII. tablazat minden tartomanyra vonatkozolag
megadja az 1872-tol 1877-ig terjedo oteves idoszak atlagos on-
gyilkossagi aranyait s egyben a nemet ajkiiak viszonylagos le-
lekszamat. A lakossagot a beszelt nyelv szerint soroltak a kiilon-
bozo fajokhoz. Igaz, hogy ez a kriterium nem teljesen pontos, de
ennel jobb nem all rendelkezesiinkre.
VII. TABLAZAT
Az osztrdk tartomanyok osszehasonlftdsa
az ongyilkossag es a faj szempontjabol
100
lakos koziil nemet Ongyilkossagi arany 1 millio fore
' Also- Ausztria , Felso-Ausztria Tiszta nemet tartomanyok ® Tirol 95,90 100 100 254 110' 120 Atlag 106
(Transzalpin) f Karintia Nemet ..., , < btaierorszag tobbseg 1 ° LSzilezia lolonfiSlzpnv Csehorszag 100 71,40 62,45 88 921 , 94 Atlag 125
53,37 37,64 26,33 190J 1581 ,
nemet Morvaorszag 136 Atlag ° 140
kisebbseg Bukovina ’ Galicia Csekely Tirol (Ciszalpin).... nemet Tengermellek kisebbseg Krajna t Dalmacia 9,06 2,72 1,90 1,62 6,20 12S R_ I A ket csoport 62 atlaga: 86 88 38 46 14
72
Ebben a tablazatban, amelyet keszen vettiink atMorsellitol, a
nemet befolyas legcsekelyebb nyomat is keptelenek vagyunk
Jelfedezni. Csehorszagban, Morvaorszagban es Bukovinaban,
.t hoi a nemetek aranya 37 es 9% kozott mozog, az ongyilkossagi
«(lag (140) magasabb, mint Stajerorszagban, Karintiaban es Szi-
le/.iaban (125), ahol viszont a nemetek nagy tobbsegben van-
n<ik. Ez utobbi tartomanyok egyebkent jelentekeny szlav ki-
ncbbsegiikkel ongyilkossag tekinteteben maguk mogott hagyjak
pontosan azt a harom tartomanyt, amelyeknek egesz lakossaga
nemet, nevezetesen Felso-Ausztriat, Salzburgot es Tirolt (az Al-
poktol eszakra). Igaz, hogy Alsd-Ausztriaban sokkal tobb az
ongyilkossag, mint egyebiitt; de ez az elsosege nem tulajdomt-
h.ilo a nemet elem jelenletenek, mert Felso-Ausztriaban, Salz-
bingban es Tirolban, ahol fele-, illetve harmadannyi az ongyil-
kossag, sokkal nagyobb a nemetek aranya. E magas szam igazi
oka az, hogy Also-Ausztria szekhelye Bees, ahol, mint minden
nagyvarosban, evente rengeteg az ongyilkossag: 1876-ban 320
pilott 1 millio lakosra. Semmikeppen sem tulajdonithatjuka faj-
nak a nagyvaros hatasat. S megforditva, a Tengermelleken,
kiajnaban es Dalmaciaban nem a nemetek hianya miatt keves
a/ ongyilkossag, mert peldaul Tirolnak az Alpoktol delre levo
н-./еЬеп es Galiciaban, ahol ugyancsak hasonloan keves a ne-
nicl, ketszer, illetve otszor annyi az onkentes halaleset. Sot, ha
kis/amitjuk az ongyilkossagok atlagos aranyszamat arra a nyolc
t.n loinanyra, ahol a nemetek kisebbsegben vannak, a 86-os sza-
niol kapjuk, azaz ugyanazt, mint Tirol Alpokon tuli reszere,
a In >1 csak nemetek elnek, s nagyobbat, mint Karintiara es Stajer-
ni'.z.igra, ahol pedig nagyon sok a nemet. Vagyis, ha a nemet es
n hzI.iv ember azonos tarsadalmi kozegben el, ongyilkossagi
Iciulrnciajuk lenyegileg azonos. Kovetkezeskeppen, a ket faj
kn/ott mas koriilmenyek kozott megfigyelheto kiilonbseget
Пип a faj okozza.
I Igyanez a helyzet a nemet es a latin ember kozott felmuta-
liill kiilonbseggel is. Svajcban egyiitt talaljuk ezt a ket fajt. Ti-
zi'iiol kanton vagy teljesen, vagy reszben nemet. Ezekben az
ongyilkossagi atlag 186 (1876). Ot kanton lakossaga tbbbsege-
Ih'ii ir.mcia (Valais, Fribourg, Neuchatel, Geneve, Vaud). Itt az
ongyilkossagi atlag 255. Es pontosan abban a kantonban a leg-
lo'vcscbb az ongyilkossag, ti. Valais-ban (1 milliora 10), ahol a
Irg.tohb nemet el (1000 lakosbol 319); ezzel szemben a szinte tel-
73
jes egeszeben latin lakossagu Neuchatel, Geneve es Vaud 486,
321, illetve 371 ongyilkossagot mutat.
Az etnikai tenyezo hatasanak elesebb jelentkezese vegett, ha
letezik ilyen hatas, megprobaltuk kikiiszobblni a vallasi tenye-
zot, amely esetleg alcazna. E celbol az azonos hitfelekezet alap-
jan is osszehasonlitottuk a nemet kantonokat a francia kanto-
nokkal. Ennek a szamitasnak az eredmenyei is alatamasztjak az
elozoeket:
Svdjci kantonok
Katolikusok
es nemetek
Katolikusok
es franciak
87 ongyilkossag
83 ongyilkossag
Protestansok
es nemetek
Protestansok
es franciak
293 ongyilkossag
456 ongyilkossag
A katolikusoknal nines szamottevo kiilonbseg a ket faj kozott;
a protestansoknal a franciake az elsoseg.
A tenyek tehat amellett szolnak, hogy a nemetek mas nepek-
hez kepest nagyobb ongyilkossagi aranyat nem az ereikben fo-
lyo ver okozza, hanem az a civilizacio, amelyben felnevelked-
tek. Mindamellett, a faj hatasara vonatkozoan, Morselli bizo-
nyitekai kozott van egy, amely elso pillantasra meggyozobbnek
latszik. A francia nep ket fo faj, a keltak es a kymrik keveredese-
bol ered, akik kezdettol fogva kulonbozo termetuek voltak.
A kymriket Julius Caesar kora ota ismertek magas alakjukrol.
Igy Broca a lakosok termete alapjan tudta megallapitani, hogy
napjainkban ez a ket faj hogyan oszlik el Franciaorszag teriile-
ten, s azt talalta, hogy a kelta eredetu nepesseg a Loire- tol delre
van tulsulyban, a kymri sarj pedig attol eszakra. Ez a neprajzi
terkep bizonyos mertekig egybeesik az ongyilkossagi terkep-
pel; hiszen tudjuk, hogy a legtobb ongyilkossag az orszag esza-
ki reszen fordul elo, ezzel szemben Kozep-Franciaorszagban es
delen minimdlis. Morselli azonban ennel tovabb ment. Ugy vel-
te, ki tudja mutatni, hogy Franciaorszag teriileten az ongyilkos-
sag alakulasa szabalyszeruen koveti az etnikai elem eloszlasat.
Evegett hat csoportba osztotta a megyeket, s mindegyikiikre
vonatkozolag kiszamitotta mind az ongyilkossagi atlagot, mind
az alacsony termetiik miatt alkalmatlannak nyilvani'tott kato-
nakotelesek atlagat. Ez utobbi adat kozvetve alkalmas a lakos-
sag atlagos termetenek meresere, mert ez annal nagyobb, minel
kevesebb az alkalmatlanok szama. Kideriilt, hogy az atlagok-
74
иак ez a ket sora forditottan aranyos: annal tobb az ongyilkos-
s.ig, minel kevesebb az alacsony termete miatt alkalmatlan ka-
lonakoteles, vagyis minel magasabb az atlagos termet.6
Ez a pontos megfeleles, ha csakugyan fennail, semmikeppen
sem volna massal magyarazhato, mint a faj hatasaval. Am az a
mod, ahogyan Morselli ezt az eredmenyt kapta, lehetetlenne te-
szi, hogy azt valosnak tekintsiik. Azt a hat etnikai csoportot vette
ugyanis osszehasonlitasi alapul, amelyet Broca7 a ket faj - a kel-
l.ik es a kymrik - feltetelezett tisztasagi foka szerint kiilonbozte-
lelt meg. Barmily nagyra is tartjuk e tudos tekintelyet, ezek a
neprajzi kerdesek sokkal bonyolultabbak annal, es egyelore sok-
kal tobb teret engednek a kiilonfele ertelmezeseknek es ellent-
mondo hipoteziseknek, semhogy feltetel nelkiil elfogadhatnank
<iz altala javasolt osztalyozasi modot. Gondoljunk csak arra,
h.iny tobbe-kevesbe igazolhatatlan torteneti kombinaciora volt
szuksege ahhoz, hogy alatamassza, s meg ha egyertelmuen ki-
deriil is kutatasaibol, hogy Franciaorszagban van ket vilagosan
megkulonboztetheto antropologiai tfpus, az mar sokkal ketsege-
sebb, hogy csakugyan leteznek-e azok a kozbiilso es kiilonfele-
keppen amyalt tipusok, amelyeket felismerni veil.® Ha tehat fi-
6 Morselli: i. m., 189. o.
7 Mcmoires d'anthropologie, 1,320. o.
® Vitathatatlannak latszik, hogy ebbol a szempontbol kiilonvalik ket nagy te-
nilet. Az egyikbe 15 eszaki megye tartozik, ahol tulsulyban van a magas termet
(КИЮ katonakoteles koziil csak 39 alkalmatlan), a masik 24 kozep- es nyu-
g.it franciaorszagi megyebol all, ahol altalanos az alacsony termet (1000 koziil
98 usque 130 alkalmatlan). Vajon faji eredetu-e ez a kiilonbseg? Ezt a kerdest
iii.li sokkal nehezebb eldonteni. Ha meggondoljuk, hogy Franciaorszagban 30
vv ilatt lenyegesen megvaltozott az atlagos termet, hogy az emiatt alkalmatlan-
n.ik minositettek aranya az 1831-es 92,80 ezrelekrol 1860-ig 59,40 ezrelekre
i Mikkent, joggal kerdezhetjiik, hogy vajon egy ennyire valtozekony jellemzo
rli-g biztos kriterium-e ahhoz, hogy a fajnak nevezett, viszonylag valtozatlan ti-
pnsok letezeserol beszeljiink. Ezenfeliil az a mod, ahogyan Broca a ket szelso ti-
|»is koze eso atmeneti csoportokat koriilhatarolja, elnevezi, es hoi a kymri, hoi a
masik tbrzsokhoz kapcsolja, meg nagyobb ketelyeket tamaszt. Itt nem alkal-
ma/hatok a morfologiai szempontok. Az antropologus megallapithatja, hogy
nulyen az atlagos termet bizonyos teriileten, de azt mar nem, hogy milyen ke-
ivszlezodesekbol allt ez elo. Elvegre a kozbiilso termetek nemcsak iigy alakul-
h.itlak ki, hogy a kymrik naluk alacsonyabb emberekkel keveredtek, hanem
iigy is, hogy a keltak naluk magasabb fajokkal keresztezodtek. Itt a foldrajzi el-
nsz.l.isra sem lehet hivatkozni, hiszen vegyes csoportokkal lenyegeben minde-
niilt talalkozunk: eszaknyugaton (Normandia es Basse-Loire), delnyugaton
(Aquitaine), delen (a regi Provincia Romana), keleten (Lotaringia) stb. Marad-
75
gyelmen kiviil hagyjuk ezt a rendszerrel kidolgozott, de talan
tulsagosan is iigyes kcpet, es beerjiik azzal, hogy a megyeket a
rajuk jellemzo atlagos termet szerint (vagyis az alacsony terme-
tiik miatt alkalmatlannak nyilvanitottak atlagos szama szerint)
osztalyozzuk, es ha ezek melle az atlagok melle odairjuk az on-
gyilkossagi atlagokat, a Morselli eredmenyeitol lenyegesen elte-
гб, VIII. tablazat szerinti eredmenyeket kapunk.
VIII. TABLAZAT
Magas termetu megyek Alacsony termetu megyek
Atlagos Felmentet- 6 ilkos_ tek szama Atlagos Felmentet- 6 ilkos. tek szama ' „ , ,,
sagi arany sagi arany
l. csoport 1. csoport
9 megy e 1 000 180 22 megye 1000 soro- 115 (Seine
sorozottbol zottbol nelkiil 101)
kevesebb 60-80
mint 40
2. csoport 2. csoport
8 megye 40-50 249 12 megye 80-100 88
3. csoport 3. csoport
17 megye 50-60 170 14 megye Ennel tobb 90
Altalanos 1000 191 Altalanos 1000 soro- 103 (Seine
atlag sorozottbol atlag zottbol nelkiil 93)
kevesebb tobb mint
mint 60 60
Az ongyilkossagi arany nem no szabalyszeruen a kymri vagy
kymrinek feltetelezett elem fajsulyaval aranyosan; mert az elso,
legmagasabb termetu csoportban kevesebb az ongyilkossag,
mint a masodikban, es nem sokkal tobb, mint a harmadikban;
ugyanigy a harom utolso csoport nagyjabol azonos szinvona-
lon all,* 9 annak ellenere, hogy szamottevo termetkiilonbsegeket
nak a torteneti ervek, amelyek azonban sziiksegkeppen csak feltevesszeruek le-
hetnek. A tortenesz vajmi keveset tud arrol, hogy mikor, milyen koriilmenyek
kozott es milyen aranyokban zajlottak le a kiilonbozo nepek betdresei es beszi-
vargasai. Meg kevesbe segithet annak tisztazasaban, hogy hogyan befolyasol-
takezek az esemenyek a nepek testalkatat.
9 Foleg ha kiiktatjuk Seine-t, amely kiiliinlegesen jellegzetes koriilmenyek
miatt nem hasonlithato ossze pontosan a tobbi megyevel.
76
nmtatnak. Ezekbol a szamokbol mindossze az deriil ki, hogy
lianciaorszag mind az ongyilkossag, mind a termet tekintete-
ben ket reszre oszlik. Az eszaki reszen tobb az ongyilkossag, es
m.igas a termet, a kozepso reszen pedig alacsonyabb a termet,
es kevesebb az ongyilkossag. Ez a ket sorozat azonban nem
l>ontosan parhuzamos. Mas szavakkal, mind a neprajzi terke-
mind az ongyilkossagi terkepen ket nagy tomb lathato; az
egybeeses azonban csak nagyjaban-egeszeben es altalanossag-
ban all fenn. A ket jelenseget osszehasonlitva, a valtozatok
H's/leteiben mar semmifele egybeeses sines.
Mihelyt ezt az egybeesest valodi aranyaira vezettiik vissza,
mar nem tekintheto az etnikai elem hatasa mellett szolo donto
bizonyiteknak; mert mar nem tobb erdekes tenynel, amely
azonban nem igazol semmilyen torvenyszeruseget. Az is lehet-
Hcges, hogy az egybeeses egymastol fiiggetlen tenyezok egy-
hzeru osszetalalkozasanak koszonheto. Mindenesetre ahhoz,
hogy a fajok hatasat kimutathassuk, sziikseges volna ezt a hi-
polezist mas tenyekkel is alatamasztani, s ennek alapjan boveb-
ben megmagyarazni. Am a kovetkezo tenyek nemhogy nem ta-
masztjak ala, hanem eppenseggel ellene szolnak.
I Furcsa volna, ha egy olyan kollektiv tipusnal, mint a ne-
met, amelynek realitasa vitathatatlan, es amely olyan eros affi-
nilast mutat az ongyilkossaggal, nyomban megsziinne ez a Hi-
nct, mihelyt megvaltoznak a szocialis koriilmenyek, es ha egy
(clig-meddig problematikus tipus, mint amilyen a keltake es az
nsbelgake, amelyeknek mar csak a gyer maradvanyai lelhetok
Id, meg ma is az eredeti eroteljes hatast gyakorolna erre a ten-
denciara. Tulsagosan nagy a kontraszt a szoban forgo fajok em-
ir ket orzo jellemzok rendkiviil elmosodo, altalanos jellege es az
ongyilkossagi hajlam osszetetten sajatos konkretsaga kozott.
2. Kesobb majd lathatjuk, hogy a regi keltaknal gyakori volt
nz. ongyilkossag.10 Ha tehat ma a kelta eredetunek feltetelezett
hikossag koreben ritka, ennek oka semmikeppen sem a vele-
h/uletett faji tulajdonsagokban, hanem a megvaltozott kiilso
koi ulmenyekben keresendo.
3. A kelta es a kymri nem eredeti es tiszta faj; rokonok voltak
„mind ver szerint, mind nyelviikben es hiedelmeikben".11 Mind-
111 L.isd a II. resz, IV. fejezet, 233., 237. o.
11 Broca: i. m., I, 394. o.
77
ket csoport csupan annak a szoke es magas termetu fajnak a val-
tozata, amely reszint tomeges invaziok utjan, reszint fokozatos
rajzassal lassankent egesz Europaban elterjedt. A ket csoport kd-
zott neprajzi szempontbol mindossze annyi a kiilonbseg, hogy a
keltak keresztezodtek a Del bama haju es alacsony termetu fajai-
val, s igy erosebben eltavolodtak a kozbs tipustol. Ezert ha a
kymriknal az ongyilkossagra valo nagyobb hajlamnak etnikai
okai volnanak, ez nem lehetne mas, mint hogy az 6 esetiikben az
eredeti faj kevesbe modosult. Ebben az esetben azonban Francia-
orszagon kiviil is azt kellene tapasztalni, hogy annal tobb az on-
gyilkossag, minel elesebben jelentkeznek e faj megkulonbozteto
jegyei. Marpedig errol szo sines. Europa legmagasabb termetu
emberei Norvegiaban elnek (1,72 m az atlag), es egyebkent is,
maga a tipus valoszinuleg eszakrol, foleg a Balti-tenger partjai-
rol ered; s altalaban ugy tartjak, hogy itt is maradt fenn a legin-
kabb. Ennek ellenere a Skandinav-felszigeten az ongyilkossagi
arany nem magas. Ez a faj, mondjak, Hollandiaban, Belgiumban
es Angliaban jobban megorizte tisztasagat, mint Franciaorszag-
ban,12 am ennek ellenere az utobbi orszagokban sokkal tobb az
ongyilkossag, mint a harom masikban.
Egyebkent az ongyilkossagnak ezt a franciaorszagi foldrajzi
eloszlasat meg tudjuk magyarazni anelkiil, hogy a homalyos
faji indokokhoz kellene folyamodnunk. Tudjuk, hogy orsza-
gunk moralisan es etnologiailag egyarant ket reszre oszlik, s
ezek meg nem hatottak at egymast teljesen. Kozep- es Del-
Franciaorszag lakossaga megorizte kedelyet, sajatos eletmod-
jat, s emiatt ellenall az eszaki eszmeknek es erkblcsoknek. Mar-
pedig a francia civilizacio g6ca eszakon van; vagyis ez a civili-
zacio lenyegeben eszak iigye maradt. Masreszt, minthogy - a
kesobbiekben targyaljuk - ez a civilizacio szolgaltatja a francia-
kat ongyilkossagra keszteto legfontosabb okokat, e civilizacio
hatokorenek foldrajzi hatarai egyben a legerosebb ongyilkossa-
gi ovezet hatarai is. Ha tehat az eszaki emberek gyakrabban
olik meg magukat, mint a deliek, ez nem azert van, mert etnikai
vermersekletiik erre jobban prediszponalja oket, hanem azert,
mert az ongyilkossag tarsadalmi okai surubben halmozodtak
fel a Loire-tol eszakra, mint delre.
12 V. Topinard: Anthropologic, 464. o.
78
Ami azt a kerdest illeti, hogy hogyan jott let re es maradt fenn
I i.mciaorszagnak ez a moralis kettossege, ez torteneti proble-
ina, amely neprajzi meggondolasokkal nem oldhato meg. Ezt
minden valoszinuseg szerint nem, vagy legalabbis nem kizaro-
l.ig a faji kiilonbseg okozhatta; hiszen a legkiilonbozobb fajok
kepesek keveredni es eltunni egymasban. Nines olyan kibekit-
In-letlen ellentet az eszaki es a deli tipus kozott, amelyet a kozos
elet evszazadai fel ne szamolhattak volna. A lotaringiai ember
iu-in ktilonbozik kevesbe a normandiaitol, mint a provence-i az
lie de-France-i lakostol. De delen torteneti okokbol sokkal ero-
nebb maradt a provincialis szellem, a helyi tradicionalizmus,
e^zakon viszont a kozos ellensegekkel szembeni ellenallas sziik-
>.rglete, a szorosabb erdekkozosseg, a gyakoribb erintkezes ha-
in.irabb kozel hozta egymashoz a nepeket, es egymasba szotte
Ini lenelmiiket. Es eppen ez a moralis nivellalodas tette ezt a ta-
jiil egy intenzi'v civilizacio sziilohelyeve azzal, hogy megelenki-
Irlle az emberek, az eszmek es a dolgok korforgasat.13
III.
А/ .iz elmelet, amely szerint a faj lenyeges tenyezoje az ongyil-
kossagi hajlamnak, egyebkent implicite orokletesnek tetelezi
lei ezt a hajlamot, hiszen csak ebben az esetben tekintheto etni-
k<u jellemzonek. De bebizonyitott-e az ongyilkossag oroklode-
A kerdest feltetleniil erdemes megvizsgalnunk, mert amel-
lell, hogy szorosan osszefiigg az elozovel, dnmagaban is sza-
mnl tart az drdcklodesre. Ha ugyanis megallapithato lenne,
hogy egy ongyilkossagi tendencia nemzedekrol nemzedekre
i/itll, akkor el kellene ismerniink, hogy szorosan fiigg valami-
lyen meghatarozott szervi allapottol.
Fldbb azonban pontosan rogziteniink kell a szavak ertelmet.
Vti|i»n amikor orokletesnek tekintik az ongyilkossagot, ezen
"tlgyanez Olaszorszagra is ervenyes. Itt is tobb az ongyilkossag eszakon,
mini delen, masreszt pedig az eszaki lakossag termete valamivel magasabb a
di II lakossagenal. Ennek azonban az az oka, hogy Olaszorszag mai civilizacioja
I'li'inonli eredetii, a piemontiak pedig valamivel magasabbak, mint a deli em-
wtvk. Л kiilonbseg egyebkent csekely. A Toscanaban es Velenceben megfigyel-
lu In maximum 1,65 m; a kalabriai minimum 1,60. Ez az olasz szarazfoldre vo-
Krtlkiizik. Szardi'niaban ennel alacsonyabb a termet: 1,58 m.
79
egyszeruen azt ertik, hogy az ongyilkosok gyermekei oroklik
sziileik kedelyet, s ezert hajlamosak arra, hogy azonos koriil-
menyek kozott ugyaniigy viselkedjenek? Ebben az ertelemben
ez a kijelentes vitathatatlan, de nem jelent semmit, inert akkor
nem az ongyilkossag, hanem egyszeruen az altalanos vermer-
seklet oroklodik at, amely adott esetben ongyilkossagra pre-
diszponalhatja ugyan az egyeneket, de nem kenyszerfti 6'ket
arra, s ennek kovetkezteben nem elegseges magyarazata tettiik
meghatarozottsaganak. Lattuk ugyanis, hogy az ongyilkossag-
nak leginkabb kedvezo egyeni alkat, a neurasztenia a maga ku-
lonbozo formaiban, semmikeppen sem teszi erthetove az on-
gyilkossagi arany valtozasait. A pszichologusok azonban sok-
szor egeszen mas ertelemben beszelnek atoroklesrol. Allitolag
az dnelpusztitas tendenciaja szall at kozvetleniil es teljes ege-
szeben a sziilokrol a gyermekekre, s ha egyszer tovabbadodott,
valosaggal automatikusan idezi elo az ongyilkossagot. Ebben
az esetben affele pszichologiai mechanizmussal volna dolgunk,
amely bizonyos onalldsaggal rendelkezik, de nem sokban kii-
lonbozik a monomaniatol, s minden valoszfnuseg szerint nem
kevesbe egyertelmuen definialt fiziologiai mechanizmussal jar
egyiitt. Ennek kovetkezteben lenyegeben egyeni tenyezokon
mulik.
Igazolja-e a tapasztalat az ilyen atorokles letezeset? Ketsegki-
viil talalkozunk neha olyan jelenseggel, amikor egy csaladon
beliil szomoni szabalyossaggal ismetlodik az ongyilkossag. Az
egyik legszembetunobb peldat Gall ismerteti: „Bizonyos G.
ur..., foldbirtokos, het gyermeket hagyott hatra ketmillionyi
vagyonnal. Hat gyermeke Parizsban vagy komyeken maradt,
megorizte atyai vagyonreszet, sot nemelyik meg novelte is.
Egyik sem volt szerencsetlen; mindnyajan jo egeszsegnek dr-
vendtek... Negyven ev leforgasa alatt mind a het fiver ongyil-
kos left."14 Esquirol ismert egy nagykereskedot, akinek hat
gyermeke koziil negy megolte magat; az otodik tobbszor kis6-1
relt meg ongyilkossagot.15 Sokszor tapasztaljuk, hogy a sziilok, I
a gyermekek es az unokak ugyanazon kesztetesnek engedel-
meskednek. A fiziologusok bizonyos eredmenyei azonban arra
intenek, hogy ne vonjunk le elsietett kovetkezteteseket ezekbdll
l4S»r lesfonctions du cerveau (Az agy funkcioirol). Paris, 1825.
15 Des maladies mentales, 1,582. o.
80
ii/ .itoroklesi problemakbol: itt nagy koriiltekintesre van sziik-
Keg Peldaul sokszor fordul elo, hogy a tiidovesz egymas utan
fiibb nemzedeket sujt, megis a tudosok egyelore ovakodnak ki-
|elcnteni, hogy ez a betegseg orokletes. Sot, ugy latszik, hogy
Ink.ibb az ellenkezo allaspont kerekedik feliil. A betegsegnek
I a csaladon beliili ismetlodeset ugyanis esetleg egyaltalan
Hem maganak a tiidovesznek az ordkletessege okozza, hanem
Valamilyen altalanos vermerseklete, amely alkalmas arra, hogy
brlogadja es szaporodasra kesztesse a korokozot. Ebben az
ben nem maga a bantalom adodik tovabb, hanem csak a ki-
fejlodese szempontjabol kedvezo talaj. Ez utobbi magyarazatot
kiiiegorikusan csak annak volna joga elvetni, aki legalabbis ki-
iniil.ilna, hogy a Koch-bacilus gyakran mutatkozik az embrio-
b.in, s amig ez nines bebizonyitva, addig helyenvalo a ketely.
I Igyanez a fenntartas a minket erdeklo problemaban is erve-
nyes. Vagyis megoldasahoz nem eleg peldanak felhozni ne-
ll.my olyan tenyt, amely kedvez az atorokles tetelenek. Ezenki-
vhl meg arra is sziikseg volna, hogy e tenyek eleg nagyszamuak
Irgyenck ahhoz, hogy ne lehessen oket a veletlenek osszetalal-
koz.isanak tulajdonitani, hogy ne turjenek mas magyarazatot,
lu igy semmifele mas teny ne mondjon nekik ellent. Vajon meg-
hlelnek-е a harmas feltetelnek?
Ig.iz, hogy a kozfelfogas eleg gyakorinak tekinti oket. De ah-
lioz, hogy levonhassuk azt a kovetkeztetest, hogy az ongyilkos-
lermeszetehez tartozik az orokletesseg, nem eleg, ha tob-
1ч1 kevesbe gyakoriak. Ezenkiviil meg kellene tudnunk mon-
il.ini, hogy szamuk hogyan aranylik az onkentes halalesetek
(iRh/cssegehez. Ha az osszes ongyilkossag viszonylag nagy ha-
ny.id.'inal kimutathatnank az orokletes elozmenyek jelenletet,
if. f < ir el kellene ismerniink a ket teny kozotti oksagi kapcsolatot,
n/l hogy az ongyilkossag az atoroklodes tendenciajat mutatja.
Amlj’, azonban ez nines kimutatva, mindig jogos a kerdes, hogy
Vnji >n nem kiilonbozo okok veleden kombinaciojanak koszonhe-
liik e a peldakent felhozott esetek. Marpedig eddig meg senki
urn । vegezte el kello mertekben azokat a megfigyeleseket es
n ifc/ehasonlitasokat, amelyek alapjan ezt a kerdest egyediil jo-
finnk volna eldonteni. Legtobbszor beerik azzal,hogy elbeszelnek
il/oiiyos szamu erdekes tortenetet. A problemaval kapcsolat-
I in mndelkezesiinkre allo nehany adatnak semmifele bizonyito
rn |r nines se pro, se kontra; sot nemileg meg ellentmondoak is.
81
A 39, tobbe-kevesbe hatarozottan eszreveheto ongyilkossagi haj-
lamti elmebeteg kozott, akiket dr. buys megfigyelt intezeteben, s
akikre vonatkozolag meglehetosen teljes informadot sikeriilt
dsszegyujtenie, mindossze egyetlen olyan eset volt, amikor ez a
tendenda mar a beteg csaladjaban is megmutatkozott.16 Brierre
de Boismont 265 elmebeteg kozott csak 11 olyat talalt - azaz
4%-ot -, akiknek sziilei ongyilkosok lettek.17 * A Cazauvieilh altal
kozolt szazalekarany mar sokkal magasabb: 60 egyen koziil
13-nal allapitott meg orokletes elozmenyeket, azaz 28%-uknal.,H
Egyediil a bajororszagi statisztika tartja nyilvan az atordkles ha-
tasat. Eszerint ilyen hatas 1857 es 1866 kozott 100 koziil 13-ban
mutathato ki.19
Barmily kevesse latszanak is ezek a tenyek magukban veve
perdontonek, ha nem lehetne rajuk maskent magyarazatot adni,
mint az ongyilkossag specialis orokletessegenek feltetelezese-
vel, akkor a puszta teny, hogy mas megfejtes nem kinalkozik,
bizonyos tekintelyt kolcsonozne ennek a hipotezisnek. Csak-
hogy legalabb ket masik olyan ok van, amely ugyanezt az ered-
menyt produkalhatja, kiilonosen, ha egyiitt fordulnak elo.
Eloszor is ezeket a megfigyeleseket majdnem kivetel nelkiil
elmeorvosok vegeztek, elmebetegeken. Marpedig valamennyi
betegseg koziil talan eppen az elmebetegseg oroklodik a leg-
gyakrabban. Joggal meriil fol tehat az a kerdes, hogy itt vajon
az ongyilkossagi hajlam oroklodik-e, vagy inkabb az elmebe-
tegseg, amelynek az ongyilkossag gyakori, mindazonaltal ak-
cidentalis tiinete. A ketely annal indokoltabb, minthogy vala-
mennyi megfigyelo bevallasa szerint az atordkles hipotezise
mellett szolo esetek foleg, ha ugyan nem kivetel nelkiil, az el-
mebeteg ongyil kosoknal allapithatok meg.20 Ketsegtelen, hogy
az atordklesnek meg ilyen feltetelek mellett is fontos szerepe
van; de ez mar nem az ongyilkossag atordklodese. Ami itt to-
vabbadodott, az altalaban a lelki bantalom, az idegbaj, amely-
nel az dnelpusztitas bar mindig fenyegeto, de megis csak eset-
leges kovetkezmenye. Ebben az esetben az, ami oroklodik, mar
16 Suicide, 197. o.
,7Idezi Legoyt, 242. o.
w Suicide, 17-19. o.
19 Morselli nyoman, 410. o.
20 Brierre de Boismont: i. m., 59. o.; Cazauvieilh: i. m., 19. o.
82
ппп az ongyilkossagi hajlam, eppen ugy, ahogyan tiidovesz
vselen nem a verkep az brokletes. Az a szerencsetlen, akinek
Auiltek es ongyilkosok is vannak a csaladjaban, nem azert bli
meg magat, mert a sziilei megoltek magukat, hanem azert,
inert oriiltek voltak. Minthogy az elmezavarok az atordkles fo-
ly.nnan format valtoztatnak, s peldaul az elodok melankoliajabol
iiz ntodokban idiilt delirium vagy dsztonos oriilet lesz, elofor-
ilulhat, hogy amikor ugyanabban a csaladban tobben elpusztit-
|nk magukat, mindezek az ongyilkosok, kiilonfele oriiltsegeket
kepviselven, kiilonbozo tipusokhoz tartoznak.
Mindamellett ez az elso ok nem elegseges valamennyi teny
niiigyarazataul. Mert egyreszt nines bebizonyitva, hogy az on-
gyilkossag kizardlag elmebeteg csaladokban ismetlodik; mas-
irszl meg mindig itt van az a figyelemre melto sajatossag, hogy
nz ongyilkossag bizonyos csaladokban mintegy jarvanyszerii-
vti ierjed, pedig az elmebetegsegbol ez nem kovetkezik sziik-
spf.szeruen. Nem minden oriiltoli meg magat foltetleniil. Mi az
oka licit annak, hogy vannak oriilt nemzetsegek, amelyek mint-
li>i predesztinalva volnanak arra, hogy elpusztitsak magukat?
Nyilvanvalo, hogy az azonos eseteknek ez a halmozodasa itt
meg valamilyen kiilon tenyezot feltetelez. S magyarazatot is tu-
ilnnk ra adni anelkiil, hogy az atbrokleshez folyamodnank.
A pelda ragalyossaga is elegendo az eloidezesehez.
I gy kovetkezo fejezetbol ugyanis majd kitunik, hogy az on-
gy 11 kossag igen nagy mertekben ragalyos. Ez a ragaly kiilbno-
«vii azokra az egyenekre terjed, akiknek alkata konnyebben
liu/zAfcrheto altalaban minden szuggesztio es kiilbnosen az
ongyilkossag gondolata szamara; mert nemesak hajlamosak al-
lalAban reprodukalni mindent, amivel talalkoznak, hanem fo-
il g ill ra hajlamosak, hogy elismeteljenek egy olyan aktust, amely-
if mar amugy is van nemi hajlandosaguk. S ez a kettos feltetel
llli'g is valosul azoknal az elmebeteg vagy egyszeruen csak neu-
lilh/tcnias egyeneknel, akiknek sziilei ongyilkossagot kovettek
11 kk’ggyengesegiik ugyanis hipnotizalhatova teszi oket, s egy-
Ihii prediszponalja oket arra, hogy konnyen megbaratkozza-
h.ik ,1/. ongyilkossag gondolataval. Igy nem csoda, ha hozzatar-
lii/i’nk tragikus halalanak emleke vagy latvanya ellenallhatat-
lnii kenyszer vagy impulzus forrasava valik szamukra.
I / <i magyarazat nemesak ugyanolyan kielegito, mint az,
flincly ik az atbrokleshez folyamodik, hanem bizonyos tenyeket
83
eppenseggel csak ennek a reven erthetiink meg. Gyakran elo-
fordul, hogy azokban a csaladokban, ahol egymast kovetik az
ongyilkossagok, ezek majdnem azonos formaban reproduka-
lodnak. Nem csupan ugyanabban az eletkorban kovetkeznek
be, hanem meg a halal modja is ugyanaz. Az egyik csaladban az
emberek felakasztjak magukat, a masikban gazmergezest szen-
vednek, vagy leugranak a melybe. Egy sokat idezett esetben
meg elesebb a hasonlosag; egy csalad tagjai, tobb ev kiilonbseg-
gel, mindig ugyanazzal a fegyverrel oltek meg magukat.21 Ezek-
ben a hasonlatossagokban az atorokles tijabb bizonyitekat vel-
tek felfedezni. De ha mar arra is jo okaink vannak, hogy ne
tekintsiik az ongyilkossagot kiilon pszichologiai entitasnak,
mennyivel kevesbe feltetelezheto egy olyan oroklott hajlam le-
tezese, amely a kotellel vagy pisztollyal val6 ongyilkossagot
szabja meg! Vajon nem inkabb azt bizonyitjak-e ezek a tenyek,
hogy milyen ellenallhatatlan, ragados hatassal vannak a tul-
elok kedelyere azok az ongyilkossagok amelyek oly veresse tet-
tek csaladjuk tortenetet? Mert ahhoz, hogy ilyen huseges pon-
tossaggal legyenek kenytelenek megismetelni elodeik aktusat,
az sziikseges, hogy ezek az emlekek hatalmukba keritsek es
szakadatlanul iildozzek oket.
Meg valoszinubbe teszi ezt a magyarazatot az, hogy szamos
ilyen jellegu esetet ismeriink, amelyeknel azonban sz6 sem le-
het atorbklesrol, es a ragaly a szerencsetlensegek egyetlen oka.
A jarvanyoknal, amelyekre kesobb meg visszateriink, majd-
nem mindig azt latjuk, hogy az ongyilkossagok megdobbento-
en egyformak. Azt mondhatnank, hogy az egyik a masik maso-
lata. Mindenki ismeri annak a tizendt hadirokkantnak a tdrte-
netet, akik 1772-ben, rovid ido leforgasa alatt egymas utan
felakasztottak magukat ugyanarra a kampora a menhely egyik
homalyos folyosojan. Amikor a kampot eltavolitottak, a jar-
vanynak vege szakadt. Ugyanfgy a boulogne-i taborban egy
katona fobe lotte magat orbodejaban; nehany nap mulva tob-
ben kovettek peldajat ugyanabban az orbodeban; de amikor azt
elegettek, a fertozes megsziint. Ezekben az esetekben nyilvan-
valo a kenyszeru megszallottsag donto szerepe, hiszen az ese-
tek azonnal megszunnek, mihelyt az ongyilkossag gondolatat
21 Ribot: L'MrMite (Az Atorokles). Paris, Felix Alcan, 145. o.
84
lelidezo anyagi targy eltunik. Amikor tehat a kezzelfoghatoan
egymast eloidezo ongyilkossagok mind ugyanarra a mintara
inennek vegbe, jogosan tulajdonithatjuk oket ennek az oknak,
.innal is inkabb, minthogy maximalis hatasa foltetleniil azok-
ban a csaladokban jelentkezik, ahol minden dsszejatszik erve-
nyesiilesenek fokozasara.
Egyebkent szamos egyennek van olyan erzese, hogy amikor
rokonai modjara jar el, a pelda erejenek enged. Ez a helyzet egy
lisquirol altal megfigyelt csaladban is. „А legfiatalabb, 26-27
eves (fiver) melankolikussa valt, es levetette magat haza teteje-
rol; egy masik fiver, aki apolta, dnmagat okolta halalaert, tobb
ongyilkossagi kiserletet tett, s hosszan tarto es ismetlodo dn-
inegtartoztatas utan egy ev mulva meg is halt... A negyedik fi-
ver, egy orvos, aki ijeszto ketsegbeesessel mondogatta nekem,
hogy 6 sem keriili el a sorsat, ket ev mulva szinten megolte ma-
gat."22 Moreau a kovetkezo tenyt idezi. Egy elmebeteg, akinek
fivere es apai nagybatyja megolte magat, ongyilkossagi hajla-
inot mutatott. Egyik fivere, aki meglatogatta Charentunban,
ketsegbeesett ezzel kapcsolatos szornyu gondolataitol, s nem
tudta lekiizdeni magaban azt a meggyozodest, hogy 6 is igy
vegzi majd.23 Egy beteg a kovetkezo vallomast tette Brierre de
Boismont-nak: „53 eves koromig jol tartottam magam; nem volt
.semmi bajom, rendszerint jokedvu voltam, majd harom ewel
ezelott sotet gondolatok kezdtek foglalkoztatni... Harom ho-
napja nem hagynak tobbe nyugtot, es minden pillanatban arra
osztokel valami, hogy megoljem magam. Nem titkolom el On
elott, hogy fiverem hat vane ves koraban megolte magat; soha-
sem foglalkoztam ezzel komolyan, de amikor elertem otvenha-
todik evemet, ez az emlek felelevenedett bennem, es most mar
allandoan jelen van." Az egyik legmeggyozobb tenyrol azon-
ban Falret szamol be. Egy 19 eves leany megtudta, hogy „egyik
apai nagybatyja onkezevel vetett veget eletenek. Ez a hfr rend-
kivill leveroleg hatott ra: hallotta egyszer, hogy az oriiltseg
iirdklodik, s nemsokara teljesen hatalmaba keritette az a gon-
dolat, hogy egy nap 6 is ilyen szomoru helyzetbe keriilhet...
Ilyen levert allapotban volt meg akkor is, amikor apja onkent
lavozott az elok sorabol. Ettol kezdve szentiil hitte, hogy kike-
22 Lisle: i. m., 195. o.
23 Brierre: i. m., 57. o.
85
riilhetetlen sorsa az eroszakos halal. Mar kizarolag csak kozeli
vegevel foglalkozott, es ezerszer elismetelte: »Ugy kell elvesz-
nem, mint apamnak es nagybatyamnak! Verem tehat romlott!«
Es elkovetett egy kiserletet. De az az ember, akit apjanak hilt,
valojaban nem az apja volt. Anyja, hogy megszabaditsa szoron-
gasatol, bevallotta neki az igazsagot, es osszehozta igazi apja-
val. Fizikai hasonlatossaguk oly nagy volt, hogy a betegnek ab-
ban a szempillantasban minden ketsege eloszlott. Ettol fogva
elejtette az ongyilkossag gondolatat; fokozatosan visszatert jo-
kedve, egeszsege helyreallt."24
Egyfelol tehat az ongyilkossag ordkletessege mellett szolo
legkedvezobb tenyek sem elegendok ennek az orokletessegnek
a bizonyitasara, masfelol minden tovabbi nelkiil maskent is
magyarazhatok. De ez meg nem minden. Bizonyos statisztikai
tenyek, amelyeknek jelentoseget a pszichologusok, ugy latszik,
nem ismertek fel, dsszeegyeztethetetlenek a szoros ertelemben
vett atorokles hipotezisevel. Ezek pedig a kovetkezok.
1. Ha van olyan orokletes eredetti organikus-pszichikus de-
terminizmus, amely arra predesztinalja az embereket, hogy
megoljek magukat, nagyjabol egyforman kell jelentkeznie mind-
ket nemnel. Mert tekintve, hogy az ongyilkossagnak onmaga-
ban nines semmifele nemi jellege, nines okunk feltetelezni,
hogy a nemzes e tekintetben inkabb sujtja a fiukat, mint a la-
nyokat. Marpedig tudjuk, hogy a nok igen kis szamban kovet-
nek el ongyilkossagot, a ferfiak ongyilkossaganak csak csekely
toredeket alkotjak. Ez nem lehetne igy, ha az atorokles valoban
azt a szerepet jatszana, amelyet tulajdonftanak neki.
Erre esetleg azt mondhatjak, hogy a nok ugyaniigy oroklik az
ongyilkossagi hajlamot, mint a ferfiak, de ezt a tenyezot a ndi
nem sajatos tarsadalmi eletkoriilmenyei az esetek tobbsegeben
semlegesitik. Hogyan velekedjiink viszont az olyan ordkletes-
segrol, amely az esetek nagy tobbsegeben rejtve marad, lehet-e
ebben az esetben tobb, mint valamilyen bizonytalan virtualitas,
amelynek tenyleges letezeset semmi sem bizonyitja?
2. Grancher a tiidovesz drokletessegevel kapcsolatban a ko-
vetkezoket irja: „Minden jogunk megvan annak feltetelezesere,
hogy egy ilyen jellegu esetben [egy harom honapos gyermek-
24Luys: i. m., 201. o.
86
nel megallapitott tiidoveszrol van sz6 - E. D.] orokletesseggel
van dolgunk... De amikor a tiidovesz tizendt vagy husz honap-
pal a sziiletes utan jelentkezik, miutan addig semmibol sem
gyanithattuk a latens giimokor jelenletet, mar egyaltalan nem
biztos, hogy a mehen beliili elet folyomanya... Mit mondjunk
azokrol a tuberkulotikus megbetegedesekrol, amelyek tizendt,
husz vagy harminc evvel a sziiletes utan lepnek fel? Meg ha fel-
letelezziik is, hogy mar az elet kezdeten volt valamilyen serii-
les, vajon az nem vesztette volna el ennyi ido alatt a hatoerejet?
Vajon esszeru-e, hogy az egesz bajt inkabb ilyen fosszilis mikro-
baknak tulajdonitsuk, mintsem azoknak a nagyon is elo bacilu-
hoknak..., amelyek az egyent elete folyaman megtamadhat-
j.ik?"25 Ahhoz ugyanis, hogy jogunk legyen orokletesnek mino-
blleni valamilyen bantalmat, de nem all rendelkezesre olyan
perdonto bizonyitek, hogy lathato a csira az embrioban vagy az
lijsziilottben, legalabbis azt kellene kimutatnunk, hogy gyak-
i an fordul eld kisgyermekeknel. Ezert nyilvanftottak az atorok-
lesl annak a sajatosfajta oriiltsegnek a fo okava, amely mar
egeszen kis gyermekeknel fellep, es amelyet ezert droklott el-
mebajnak neveztek el. Sot Koch kimutatta, hogy azokban az
esetekben, amikor az oriiltseg nem teljesen az atorokles kovet-
kezmenye, de annak hatasa bizonyos fokig ervenyesiil benne, a
betegseg sokkal hajlamosabb arra, hogy koran jelentkezzek,
mint amikor nem tudunk semmifele elozmenyerol.26
Szoktak ugyan hivatkozni bizonyos orokletesnek tekintett jel-
lemzokre, amelyek csak tobbe-kevesbe elorehaladott korban je-
lenlkeznek. Ilyen a szakall, a szarv stb. Ez a keses azonban az at-
oiiiklesi hipotezis talajan csak ugy magyarazhato meg, hogy a
jrllemzok forrasa olyan szervi alia pot, amely csak az egyeni fej-
lodes folyaman alakulhat ki; igy peldaul nyilvanvald, hogy az
Atorokles az osszes szexualis funkcio tekinteteben csak a puber-
lAssal kezdodoen ervenyesitheti eszreveheto hatasat. Ha azon-
li.m az atvett tulajdonsag minden eletkorban lehetseges, akkor
leljes egeszeben meg kell nyilvanulnia. Kovetkezeskeppen minel
kesobben jelenik meg, annal inkabb feltetelezhetjiik, hogy lete-
eset csak egy gyenge impulzus erejeig koszonheti az atorokles-
nfk Nem latjuk be, hogy az ongyilkossagi tendencianak miert
/ >ic timmaire encydopedique des sciences med., a Phtisie c. cikk, LXXVI, 542. o.
"I m, 170-172.o.
87
kellene inkabb hozzatartoznia a szervi fejlodes egy valamelyik
fazisahoz, mint egy masikhoz. Ha ez a tendencia egyertelmuen
definialt mechanizmus, amely kesz formaban adodhat tovabb,
akkor mar a legelso eletevekben meg kellene mutatkoznia.
A tenyek azonban ennek az ellenkezojet mutatjak. Az ongyil-
kossag a gyermekeknel rendkiviil ritka. Franciaorszagban Le-
goyt szerint 1 millio 16 even aluli gyermek koziil 1861 es 1875
kozott 4,3 fiu es 1,8 leany olte meg magat. Olaszorszagban
Morselli szerint meg kisebbek ezek a szamok: a fiuknal nem ha-
ladjak meg az 1,25-ot, a lanyoknal a 0,33-ot (1866-1875). Az
arany lenyegeben minden orszagban ugyanez. A legfiatalabb
ongyilkosok otevesek, es csupan kivetelkent fordulnak elo. Az
sines bebizonyitva, hogy ezeket a rendkfviili eseteket az atorok-
lesnek kellene tulajdonitani. Nem szabad elfelejteni ugyanis,
hogy a gyermek is a tarsadalmi okok hatasa alatt all, s ezek
elegsegesek lehetnek ahhoz, hogy ongyilkossagra kesztessek.
Hogy ezeknek az okoknak meg ilyen esetekben is van hatasuk,
az bizonyitja, hogy a gyermekongyilkossagok tarsadalmi kd-
zeg szerint valtoznak. Sehol sem olyan szamosak, mint a nagy-
varosokban.2' Megpedig azert, mert a gyermek sehol masutt
nem keriil bele olyan koran a tarsadalmi eletbe, amint ezt a va-
rosi gyermekek koraerettsege is bizonyitja. Minthogy korabban
es teljesebben sodorja magaval a civilizacio mozgasa, korabban
es teljesebben keriil annak hatasai ala. Ez az oka annak is, hogy
a muvelt orszagokban szomoru szabalyossaggal novekszik a
gyermekongyilkossagok szama.27 28
De meg ez sem minden. Az ongyilkossag nemesak igen ritka
a gyermekkorban, hanem eppenseggel csak az dregkorban eri
el csucspontjat, s kozben eletkorrol eletkorra szabalyosan no-
vekszik (IX. tablazat).
Arnyalati kiilonbsegektol eltekintve ugyanezeket az aranyo-
kat tapasztaljuk minden orszagban. Svedorszag az egyetlen
olyan tarsadalom, ahol a maximum 40 es 50 ev koze esik.
Egyebkent pedig mindeniitt az elet utolso vagy utolso elotti pe-
riodusaban mutatkozik, es mindeniitt folytonos novekedesl
latunk eddig a vegpontig, eltekintve nehany egeszen jelentek-
telen kiveteltol, amelyek osszeirasi es szamitasi hibakbol is
27 Lasd Morselli, 329. skk.
28 Lasd Legoyt, Paris, Alcan, 158. skk.
88
eredhetnek.29 A 80. eletev felett megfigyelhetci csokkenes nem
.ibszolut altalanos, es mindenkeppen igen csekely. Ennek az
rk-tkornak az ongyilkossagi szamai valamivel alatta maradnak
i hetvenesekenek, de mindenkeppen feliilmdljak a tobbit, vagy
legalabbis a tobbinek a zomet. Hogyan tulajdonitsunk hat az at-
oriiklesnek olyan tendenciat, amely csak a felnottnel jelentke-
/ik, s amely ettol a pillanattol egyre erosebb olyan mertekben, aho-
gyan mtilik az ember elete? Hogyan tekinthetnenk velesziiletett-
nek olyan bantalmat, amely a gyermekkorban ismeretlen vagy
.dig tapasztalhato, ezutan egyre jobban kifejlodik, es maximalis
mtenzitasat az aggoknal eri csak el?
IX. TABLAZAT30
Ongyilkossag a kiilonbozo dletkorokban
(korcsoportonkent 7 millio fore szdmitva)
Francia- orszag (1853-1844) Poroszorszag (1873-1875) Szaszorszag (1847-1858) Olasz- orszag (1872-1876) Dania (1845- 1856)
Ferfi Nd Ferfi Nd Ferfi Nd Ferfi Nd Ferfiak es nok
16 ev
alatt 2,2 1,2 10,5 3,2 9,6 2,4 3,2 1,0 113
16-20 56,5 31,7 122,0 50,3 210 85 32,3 12,2 272
20-30 130,5 44,5 231,1 60,8 396 108 77,0 18,9 307
30-40 155,6 44,0 235,1 55,6 551 126 ‘ 72,3 19,6 426
10-50 204,7 64,7 347,0 61,6. L 102,3 26,0 576
50-60 217,9 74,8 ’ t 906 207 1 140,0 32,0 702
60-70 70-80 274,2 83,7 ►529,0 113,9- 147,8 34,5' 785
317,3 91,8 • 917 297 124,3 29,1 J
80 felett 345,1 81,4 J 103,8 33,8 642
29 Ami a fc'rfiakat illeti, csak egyetlen olyan esetrol tudunk (ez Olaszorszage),
amikor 30 es 40 kozott megtorpanas mutatkozik. Ugyanebben az eletkorban a
i inknel altalanos stagnalast la tank, ennek tehat realisnak kell lennie. Ez a no ele-
lenek egy bizonyos szakaszAt jelzi. Minthogy specialisan a hAzassagon kfviili-
.•knel jelentkezik, ketsegteleniil annak az atmeneti idoszaknak felel meg, ami-
kor a tarstalansag okozta csalddasok es surlodasok kezdenek kevesbe erezhetok
li-iini, s amikor meg nem erezteti minden hatasat az eltesebb korii maganyos
hajadon erkolcsi elszigeteltsege.
’° A tablazat elemeit Morsellitol kolcsonoztiik.
89
A homokron atorokles torvenyere ebben az esetben nem le-
het hivatkozni. E torveny ertelmeben ugyanis az oroklott jel-
lemzo bizonyos koriilmenyek kozott nagyjabol ugyanabban az
eletkorban jelentkezik az utodoknal, mint a sziiloknel. Az dn-
gyilkossaggal azonban nem ez a helyzet, hiszen az tiz-tizenot
even feliil kivetel nelkiil minden eletkor sajatja. Az ongyilkos-
sagra nem az a jellemzo, hogy az eletnek egy meghatarozott
pillanataban jelentkezik, hanem hogy az eletkor elorehaladta-
val megszakitas nelkiil fokozodik. Ez a szakadatlan fejlodes azt
bizonyitja, hogy eloidezo oka is fejlodik az ember oregedesevel.
Az atorokles viszont nem elegiti ki ezt a feltetelt: hiszen az a de-
finicio ertelmeben kesz, minden jellegzetessegevel rendelkezik
mar a megtermekenyites pillanata utan. Erre esetleg azt mond-
hatjak, hogy az ongyilkossagi hajlam mar a sziiletes pillanata-
tol kezdve megvan latens allapotban, de csak mas, olyan erok
hatasa alatt valik nyilvanvalova, amelyek fokozatosan fejlod-
nek ki, es csak kesve jelennek meg. Ezzel azonban elismerik,
hogy az atorokles hatasa nem tobb valamilyen egeszen altala-
nos es meghatarozatlan prediszpozicional; mert ha annyira
nelkiilozhetetlen szamara egy masik tenyezo kdzremukddese,
hogy hatasat csak akkor erezteti, ha az is jelen van, es csak ab-
ban a mertekben, amennyire az jelen van, akkor ebben az utob-
bi tenyezoben kell latnunk a valosagos okot.
Vegiil az a mod, ahogyan az ongyilkossag eletkor szerint val-
tozik, mindenkeppen azt bizonyitja, hogy semmifele organi-
kus-pszichikus allapot nem lehet a meghatarozo oka. Mert
mindaz, ami a szervezettel kapcsolatos, ala van vetve az elet rit-
musanak, s igy sorra atmegy a novekedes, a stagnalas, majd a
hanyatlas fazisan. Nines olyan biologiai vagy pszichologiai jel-
lemzo, amely szakadatlanul erosodnek; minden ilyen jellemzd
eler egy bizonyos csucspontot, es megkezdi a visszafejlodest.
Ezzel szemben az ongyilkossag az emberelet legvegen eri el a
tetopontjat. Meg ha figyelembe vessziik is a 80 ev tajan eleg
gyakran megfigyelheto visszaesest, ez, eltekintve attol, hogy
csekely merteku es nem is teljesen altalanos, mindenkeppen
csak viszonylagos, mert a kilencvenesek meg mindig legalabb
olyan vagy nagyobb mertekben vegeznek magukkal, mint a
hetvenesek, foleg pedig nagyobb mertekben, mint az eletiik de-
lelojen allok. Vajon nem vilagos-e mar ebbol is, hogy az ongyil-
kossag alakulasat meghatarozo tenyezo nem lehet valamilyen
90
sziiletett es valtozatlan impulzio, hanem csak a tarsadalmi elet
fokozodo hatasaban keresheto? Ugyanugy, ahogyan ez a hatas
korabban vagy kesobben kezd ervenyesiilni aszerint, hogy az
emberek milyen korukban kapcsolodnak be a tarsadalom elete-
be, abban a mertekben erosodik, ahogyan belebonyolodnak
ebbe a szovevenybe.
Ugyanarra a kdvetkeztetesre jutottunk tehat, mint az elozo
fejezetben. Ketsegtelen, hogy ongyilkossag csak akkor lehetse-
ges, ha az egyen alkata ezt nem zarja ki. De a szamara legkedve-
zobb egyeni allapot nem valamilyen egyertelmu es automati-
kus tendencia (kiveve az elmebetegek esetet), hanem valami-
lyen altalanos es elmosodo keszseg, amely a koriilmenyektol
kiggoen kiilonbozo formakat olthet, es amely az ongyilkossa-
got lehetove teszi, de nem sziiksegszeruve, vagyis nem tekint-
heto az ongyilkossag magyarazatanak.
HARMADIK FEJEZET
AZ ONGYILKOSSAG
ES A KOZMIKUS TENYEZOK1
Ha az egyeni prediszpoziciok magukban veve nem is tekint-
hetok az ongyilkossag meghatarozo okainak, talan nagyobb a
hatasuk, ha bizonyos kozmikus tenyezokkel kombinalodnak.
Ahogyan az anyagi kornyezet felszinre hoz bizonyos betegse-
geket, amelyek kiilonben csiraformaban maradnanak, elkep-
zelheto, hogy ugyanugy eloidezheti az egyes egyenek ongyil-
kossagra iranyulo, termeszettol adott altalanos es meroben vir-
tualis hajlandosagainak kifejlodeset is. Ebben az esetben az
ongyilkossagi aranyt mar nem tekinthetjuk tarsadalmi jelen-
segnek; minthogy bizonyos fizikai okok es egy organikus-pszi-
chikus allapot idezi elo, tehat teljesen vagy lenyegeben a beteg
lelkulet kovetkezmenye. Igaz, hogy ilyen koriilmenyek kozott
aligha lehetne megmagyarazni, hogyan lehet ez a szam oly fel-
reismerhetetleniil jellemzo egy-egy tarsadalmi csoportra; hi-
szen a kozmikus kornyezet orszagonkent nem kiilonbozik tul-
sagosan. Mindamellett egy fontos tenyt nem tagadhatnank: a
jelensegnek legalabbis nehany valtozasat meg lehetne magya-
razni a tarsadalmi okokhoz valo folyamodas nelkiil.
Az ilyen jellegu tenyezok koziil minddssze kettonek tulajdo-
nitottak ongyilkossagot eloidezo hatast: az eghajlatnak es az
evszakonkenti homersekletnek.
1 Irodalom: Lombroso: Peusiero e Meteore (A gondolkodas es a legkori jelense-
gek). - Ferri: Variations thennometriques et criminalite (Homersekleti valtozA-
sok es a bunozes). Archives d'Aiith. criminelle, 1887. - Corre: Le delit et le suicide
a Brest (A btinozes es az ongyilkossag Brestben). Arch. d'Anth. crim., 1890,109.
skk., 259. skk. - Ugyano: Crime et suicide (Biinozes es ongyilkossag), 605-639. o,
- Morselli: i. m., 103-157. o.
92
Europa terkepen az ongyilkossagok a kovetkezokeppen oszla-
n.ik el szelessegi fokok szerint (1 millio fore):
36-43. szelessegi fok
43-50. szelessegi fok
50- 55. szelessegi fok
Ezen feliil
21,1 ongyilkossag
93,3 ongyilkossag
172,5 ongyilkossag
88,1 ongyilkossag
liszerint az ongyilkossag Europa deli es eszaki ovezeteben mi-
ll nnalis, s a kozepso reszen a legerosebb, pontosabban, amint
Morselli helyesen allapitotta meg, a 47. es az 57. szelessegi fok
es a 20. es 40. hosszusagi kor altal hatarolt teriilet az ongyilkos-
s.lg fo feszke. Ez az ovezet nagyjabol egybeesik Europa legmer-
.ekeltebb eghajlatu teruletevel. Vajon ez az egybeeses eghajlati
hntasokra vallana?
Morselli, bar nem minden tetovazas nelkiil, de ezt allitotta.
Nem egeszen vilagos ugyanis, mifele kapcsolat lehetne a mer-
M'kclt eghajlat es az ongyilkossagi tendencia kozott; ahhoz,
hogy ez a hipotezis elfogadhato legyen, a tenyeknek egeszen
14es egyezest kellene mutatniuk. Marpedig az ongyilkossag es
egyik vagy masik eghajlat kozott nem mutatkozik osszefiigges,
leny viszont, hogy az ongyilkossag minden eghajlat alatt virag-
zik. Napjainkban Olaszorszag viszonylag kivetel; de ugyanitt
igen divatos volt az ongyilkossag a csaszarsag koraban, amikor
Roma a civilizalt Europa fovarosa volt. Ugyancsak igen eros
vol I bizonyos korszakokban India tuzo ege alatt is.2
Mar ennek az ovezetnek az alakja is jol mutatja, hogy nem az
eghajlat okozza az itt elkovetett nagyszamu ongyilkossagot.
Л terkep nem nagyjabol egyenletes es homogen, osszefiiggo
lollot mutat, amely az azonos eghajlatu valamennyi orszagot
m.igaban foglalna, hanem ket kiilbnallo foltot: az egyik kozep-
। >i mlja Ile-de-France es a koriilotte levo megyek, a masike Szasz-
oiszag es Poroszorszag. Vagyis nem valamilyen egyertelmiien
ineghatarozott eghajlati tartomannyal esnek egybe, hanem az
ei i ropai civilizacio ket legfontosabb gocaval. Ezert a kiilonbozo
' I .lisd kt'scibb, II. resz, IV. fejezet, 233., 234., 239., 240. o.
93
nepek eltero ongyilkossagi hajlamanak okat nem az eghajlat ti-
tokzatos hatasaban, hanem e civilizacio termeszeteben s abban
kell keresniink, ahogy eloszlik a kiilonbozo orszagok kozott.
Hasonloan magyarazhatunk egy masik tenyt is; Guerry is
utalt mar ra, Morselli pedig u j megfigyelesekkel tamasztotta ala,
s amely alol, ha vannak is kivetelek, mindamellett eleg altalanos.
A kozepponti ovezeten kivill eso orszagokban azok a vide-
kek mutatjak a legnagyobb ongyilkossagi szamokat, amelyek
akar eszakon, akar delen vannak, de legkozelebb esnek ehhez az
ovezethez. Igy peldaul Olaszorszagban foleg eszakon szamotte-
vo az ongyilkossag, Angliaban es Belgiumban viszont inkabb
delen. Semmi okunk sines azonban ezeket a tenyeket a mersekelt
eghajlat kozelsegevel magyarazni. Ellenkezoleg, az a felteves a
termeszetes, miszerint azok a gondolatok, erzesek, egyszoval
tarsadalmi aramlatok, amelyek Eszak-Franciaorszag es Eszak-
Nemetorszag lakosait oly eroteljesen taszitjak az ongyilkossag-
ra, a szomszed teriileteken is ervenyesiilnek, csak kisebb intenzi-
tassal. Az itteni lakosok elete ugyanis nagyjabol ugyanolyan.
Egyebkent vilagosan lathato, milyen nagy a tarsadalmi okok ha-
tasa az ongyilkossagnak ebben az eloszlasaban. Olaszorszagban
1870-ig az eszaki tartomanyokban volt a legtobb ongyilkossag,
utana kovetkezett az orszag kozepe, es harmadik helyen a deli
resz. Lassankent azonban csokkenni kezdett a kiilonbseg Eszak-
es Kozep-Olaszorszag kozott, s vegiil meg is fordult a sorrend
(lasd X. tablazat). A tartomanyok eghajlata termeszetesen nem
valtozott. Valtozast jelentett viszont, hogy Roma 1870-ben beko-
vetkezett bevetele utan Kozep-Olaszorszagba helyezodott at a
fovaros. A tudomanyos, muveszi es gazdasagi mozgekonysag
hasonlo iranyba mozdult el. Az ongyilkosagok ezt kovettek.
Nem erdemes tehat tovabb idozniink olyan hipotezisnel,
amelyet semmi sem bizonyit, de amelyet annyi teny cafol.
II.
Mintha az idoszaki homerseklet hatasa jobban ki lenne mutatva.
A tenyeket killonfelekeppen ertelmezhetjiik, de azok konstansak.
Ha megfigyeles helyett okoskodassal probalnank eltalalni,
hogy melyik evszak a legkedvezobb az ongyilkossagra, feltete-
lezhetnenk, hogy a legborusabb, a legalacsonyabb homersekle-
94
X. TABLAZAT
Az ongyilkossag teriileti eloszlasa Olaszorszagban
Ongyilkosok 1 millio lakosbol A teriiletek aranya eszakhoz viszonyitva, ha azt 100-nak vessziik
1866-1867 1864-1876 1884-1886 1866-1867 1864-1876 1884-1886
fiszak 33,8 43,6 63 100 100 100
Kozep 25,6 40,8 88 75 93 139
Del 8,3 16,5 21 24 37 33
Iti vagy a legnedvesebb evszak. Ilyenkor az egesz termeszet oly
lehangolo, hogy nyilvan revedezesre kesztet, felebreszti a szo-
moru szenvedelyeket, bdskomorsagot valt ki. Az ilyen evszak-
l».in a megelhetes is nehezebb, inert a termeszetes meleg hia-
nyanak potlasa celjabol gazdagabban kell taplalkoznunk, es
s/iiksegleteinket nehezebben elegithetjiik ki. Ezert gondolta
inar Montesquieu is, hogy a kodos es hideg orszagok kedvez-
nek az ongyilkossag fejlodesenek, s ez a felfogas hossztl idon at
inegingathatatlan volt. Ennek alapjan jutottak arra a feltevesre,
liogy a legtobb ongyilkossagnak osszel kell lennie. Esquirol
ugyan mar ketelkedett az elmelet helyessegeben, Falret azon-
l».in meg elfogadta ezt az elvet.3 A mai statisztika vegervenye-
M*ii megcafolta. Az ongyilkossag maximuma nem telen, nem is
flsszel van, hanem a legszebb evszakban, amikor vidam az
egesz termeszet, es legenyhebb a homerseklet. Az emberek ak-
kor vesznek bucsut leginkabb az elettol, amikor az a legkony-
nyebb. Ha az evet ket reszre osztjuk, ti. a hat melegebb honapra
(m.ircius-augusztus) es a hat hidegebb honapra, mindig az
flobbiben van a legtobb ongyilkossag. Ez alol a torveny alol
egyetlen orszag sem kivetel. S az arany nehany egysegnyi elteres-
nd mindeniitt ugyanaz. Evi 1000 ongyilkossag koziil 590-600
1<ч lenik a szebbik evszakban, es csak 400 az ev tobbi reszeben.
Hgyebkent meg pontosabban meghatarozhatjuk az ongyil-
kossag es a homerseklet-valtozas kozotti osszefiiggest.
Nevezziik telnek december-februart, tavasznak mardus-ma-
|ii-il, nyarnak jdnius-augusztust, es osznek a kovetkezo harom
hon.ipot. Ha ezt a negy evszakot a rajuk jellemzo ongyilkossagi
’ />e I'liypoamdrie.... 28. o.
95
halalozasi arany szerint rangsoroljuk, azt latjuk, hogy majdnem
mindeniitt a nyar all az elso helyen. Morselli ebbol a szempont-
bol 18 europai allam 34 kiilonbozo ido'szakat hasonlitotta ossze,
es megallapitotta, hogy 30 esetben, azaz az esetek 88 szazaleka-
ban az ongyilkossagok maximuma nyarra esett, haromszor ju-
tott tavaszra, es egyetlenegyszer oszre. Ez utobbi szabalytalan-
sagnak - amelyet egyediil Baden nagyhercegsegben es ott is csak
egyetlen idoszakban figyeltek meg - nines jelentosege, mert tul-
sagosan rovid idoszakra vonatkozo szamitas eredmenye, amely
a kesobbi periodusokban nem ismetlodott meg. Semmivel sem
szignifikansabb a masik harom kivetel sem. Ezek Hollandiaban,
Irorszagban es Svedorszagban mutatkoznak. Ami az elso ket or-
szagot illeti, itt az evszaki atlagok alapjaul szolgald tenyszamok
tulsagosan kicsinyek ahhoz, hogy ebbol barmi bizonyosat von-
hatnank le; ugyanis Hollandiaban mindossze 387, Irorszagban
pedig 755 esetiink van. Ezenkiviil e ket orszag statisztikaja nem
elegge megbizhato. Vegiil Svedorszagra vonatkozolag a szoban
forgo tenyt csak az 1835-51-es idoszakra allapitottak meg. Ha te-
hat csak azokat az orszagokat vessziik figyelembe, amelyekre
megbizhato adataink vannak, azt mondhatjuk, hogy a torveny
abszolut es egyetemes.
Ugyanilyen szabalyossaggal jelentkezik az az idoszak is, ami-
kor az ongyilkossag minimalis. Ez 34 eset koziil 30-ban, vagyis
az esetek 88 szazalekaban a tel; a tobbi negy esetben az osz.
A negy szabalytalan orszag: Irorszag es Hollandia (mint fent),
tovabba Bern kanton es Norvegia. Azt mar tudjuk, hogy a ket
elso anomalianak mennyiben van jelentosege; a harmadik6
meg kisebb, mert mindossze 97 ongyilkossag alapjan all elo.
Mindent osszeveve, az evszakok rangsora 34 koziil 26 esetben,
vagyis az esetek 76 szazalekaban a kovetkezokeppen fest: nyar,
tavasz, osz, tel. Ez az osszefiigges kivetel nelkiil igaz Daniaban,
Belgiumban, Franciaorszagban, Poroszorszagban, Szaszorszag-
ban, Bajororszagban, Wiirttembergben, Ausztriaban, Svajcban,
Olaszorszagban es Spanyolorszagban.
Az evszakok sorrendjenek az azonossaga mellett egy-egy ev-
szak reszaranya is alig kiilonbozik az egyes orszagokban. Ezen
allandosag vilagos erzekeltetese vegett a XI. tablazatban feltiin-
tettiik, hogy a fo'bb europai allamokban evi ezer ongyilkossag-
b61 hany jut egy-egy evszakra. A szamsorok majdnem mind-
egyik oszlopban azonosak.
96
XL TABLAZAT
Az evi osszes ongyilkossag evszakonkenti megoszldsa orszdgonkent
Dania (1858- 1865) Belgium (1841- 1849) Francia- orszag (1835- 1843) Szasz- orszag (1847- 1858) Bajor- orszag (1858- 1865) Auszt- ria (1858- 1859) Porosz- orszag (1869- 1872)
Nyar.. 312 301 306 307 308 315 290
lavasz 284 275 283 281 282 281 284
(isz 227 229 210 217 218 219 227
let 177 195 201 195 192 185 199
1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000
Ferri es Morselli ezekbol a vitathatatlan tenyekbol olyan kovet-
kcztetest vontak le, hogy a homerseklet kozvetlen es egyenes ha-
lassal van az ongyilkossagra; hogy a meleg az agyfunkciokra gya-
korolt mechanikai hatasa reven arra keszteti az embert, hogy
iiiegolje magat. Sot Ferri meg magyarazni is probalta, hogy ez
hogyan tortenik. Egyreszt, irja, a meleg noveli az idegrendszer
higerlekenyseget, masreszt a meleg evszakban kisebb tapanyag-
logyasztassal tarthatjuk megfelelo fokon a test homersekletet, te-
li.i I a szervezetben olyan erok halmozodnak fel, amelyek terme-
в/etes modon mukodesi teret keresnek. E ket okbol kifolyolag
ny.iron felfokozodik az ember aktivitasa, tulteng az eletkedve,
nmelyet le kell vezetni, es amely csak eroszakos aktusok alakja-
h,m lorhet ki. Ilyen megnyilvanulas az ongyilkossag es a gyil-
koss.ig, ebben az evszakban tehat egyarant novekszik az ember-
i>b->ek es az onkentes halalesetek szama is. Emellett ugy tartjak,
hiigy az elmebetegseg valamennyi formaja is ebben az evszak-
b.ni hontakozik ki; s ezt az ongyilkossagnak az o'riiltseggel vald
ihszeliiggese folytan termeszetesnek velik.
I Iso pillantasra ugy tunik, mintha ez az egyszerusegeben
iiicgnyero elmelet osszhangban volna a tenyekkel. Sot ugy fest,
inliilha csak a tenyek kozvetlen osszefoglalasa lenne. Valojaban
ii/onb.in tavolrol sem ad szamot a tenyekrol.
III.
I lilszor is, eleve feltetelezi az ongyilkossagnak egy igen vitat-
h.ilo koncepciojat. Azt ugyanis, hogy pszichologiai elozmenye
in 11 id ig valamilyen tulingerelt allapot, hogy eroszakos aktus-
97
bol all, es csak nagy erokifejtes mellett lehetseges. Marpedig az
ongyilkossag, eppen ellenkezoleg, igen sokszor a vegletes de-
pressziobol fakad. Termeszetesen vannak egzaltalt vagy elke-
seredett ongyilkosok, de a buskomor ongyilkos sem kevesbe
gyakori; ezt meg alkalmunk lesz latni. Lehetetlenseg viszont,
hogy a meleg egyforman hasson egyikre is, masikra is; ha igaz
az, hogy az elsot stimulalja, akkor a masodikat el kell ernyesz-
tenie. A bizonyos egyenekre gyakorolt felfokozo hatast semle-
gesitene es mintegy megsemmisitene a masokra gyakorolt mer-
seklo hatas; kovetkezeskeppen a statisztikai adatokban nem je-
lentkezhet, legalabbis nem ilyen kozvetleniil, kezzelfoghato
modon. Az evszakok szerinti valtozasok oka tehat csak mas
lehet. Ahhoz, hogy egyszeruen az elmebetegseg allitolag ugyan-
igy alakulo valtozasainak megfelelojet lathassuk benne, koz-
vetlenebb es szorosabb kapcsolatot kellene feltetelezni az on-
gyilkossag es az oriiltseg kozott, mint amilyen valojaban fenn-
all. Egyebkent tulajdonkeppen meg az sines bebizonyitva, hogy
az evszakok egyforman hatnak erre a ket jelensegre,4 de ha a
parhuzamossag vitathatatlan volna is, tisztazni kellene meg azt
is, hogy csakugyan a homerseklet valtozasai miatt emelkedik
vagy siillyed az elmebetegseg gorbeje. Nem biztos, hogy ezt az
eredmenyt ne idezhetnek elo egeszen mas termeszetu okok
(vagy ne jatszhatnanak kdzre eloidezeseben).
Barhogyan magyarazzuk is azonban a melegnek tulajdoni-
tott hatast, vizsgaljuk meg, hogy e feltetelezes egyaltalan rea-
lis-e.
Bizonyos megfigyelesekbol nagyon is az latszik, hogy a szo-
katlan hoseg ongyilkossagra keszteti az embert. A jelek szerint
4 Az oriiltsegi esetek evszakok szerinti eloszlasat csak az elmegyogyintezel-
be felvettek szamabol tudjuk megftelni. Ez a kriterium azonban nem kielegittf;
mert a csaladok rendszerint nem a betegseg kitoresekor, hanem csak kesobb vi-
tetik el a betegeket. Ezenkfviil a rendelkezesiinkre allo adatok egyaltalan nem
mutatnak tokeletes megfelelest az oriiltseg es az ongyilkossag evszak szerinti
valtozasa kozott. Cazauvieilh egyik statisztikaja szerint a charentoni intezet evi
1000 felvetele a kovetkezokeppen oszlik meg az evszakok kozott: tel 222; tavasz
283; nyar 261; osz 231. Hasonld eredmenyeket kapunk, ha ezt a szamitast a
Seine megyei osszes intezetbe befogadott elmebetegekre vegezzuk el: tel 234,
tavasz 266; nyar 269; osz 248. Latjuk, hogy 1. a maximum nem nyaron, hanem
tavasszal van, s meg azt is szamitasba kell venni, hogy a realis maximumnakaz
emlitett okokbol meg elobb kell lennie; 2. az evszakok kozott igen csekelyek a
kiilonbsegek. Az ongyilkossagnal viszont joval elesebbek az elteresek.
98
а francia hadseregben az egyiptomi expedicio folyaman meg-
nolt az ongyilkossagok szama, s ezt a novekedest a homersek-
Icl emelkedesenek tulajdonitottak. A tropusokon nem ritka lat-
v.i ny, amint emberek hirtelen a tengerbe vetik magukat, amikor
d nap sugarai merolegesen tuznek. Dr. Dietrich elbeszeli, hogy
( h.irles de Gortz gr6f 1844-tol 1847-ig tarto vilag koriili utja fo-
ly.iman eszrevett a haj6 legenysege koreben egy ellenallhatat-
l.in impulziot, amelyet 6 the horrorsnak nevezett el, es a kovet-
kc/okeppen ir le: „А baj altalaban a teli evszakban tor ki, ami-
kor a tengereszek a hosszu ut utan vegre partra lepnek; minden
6v.i lossag nelkiil izzo kalyhak melle telepszenek, es szokas sze-
rinl a legkiilonfelebb kicsapongasokban lelik oromiiket. Ez-
iiI.in a hajora visszaterve jelentkeznek a borzalmas horrors tu-
tu-lei. Akiket el er a betegseg, valamilyen ellenallhatatlan его
kovetkezteben a tengerbe vetik magukat akar a legnagyobb
miinka kozepette, az arbocok tetejen fogja el oket a szediilet,
йк.и almukban ront rajuk, amikor is hirtelen felebrednek, bor-
/iilinas iivoltesek kozepette." Megfigyeltek tovabba, hogy a si-
lukko, amely mindig fojtogato hoseget hoz, hasonlokeppen hat
л/ ongyilkossagra.5
Nemcsak a meleg, hanem a tulsagos hideg is ugyanigy hat.
f'eld.iul a francia hadsereg moszkvai visszavonulasakor a hir-
mliisok szerint rengeteg volt az ongyilkossag. Ezekkel a tenyek-
k<*l azonban semmikeppen sem magyarazhatjuk azt a szabaly-
•zi-i iiscget, hogy az onkentes halalesetek gyakoribbak nyaron,
mini dsszel, vagy osszel, mint telen; hiszen minddssze azt a ko-
\ vlkeztetest vonhatjuk le beloliik, hogy altalaban barmilyen szel-
•ii’.cgcs homerseklet kedvez az ongyilkossagnak. Egyebkent to-
h'lrlescn ertheto, hogy mindennemu veglet, a fizikai kornyezet-
iu n be.illo hirtelen es heves valtozasok megzavarjak a szervezetet,
UM'lzil.iljak a funkeiok normalis mukodeset, s igy bizonyos deli-
ilninos allapotokat ideznek elo, amelyek folyaman megsziilet-
liel i‘s realizalodhat az ongyilkossag gondolata, ha semmi sem
IlAlolp De e kiveteles es abnormalis perturbaciok es a homersek-
r| evi valtozasanak rendszeres fokozatossaga kozott nincsen
pininifcleanalogia. Akerdes tehat nyitva marad. Csaka statisz-
llkiil ad.itok elemzesetol varhatjuk a megoldast.
* I /I .i h-nyt Brierre de Boismont allapitja meg, i. m., 60-62. o.
99
Ha a homerseklet volna a megfigyelt ingadozasok fo oka, az
ongyilkossagnak szabalyszeriien a homerseklettel egyiitt kelle-
ne valtoznia. Marpedig errol szo sines. Sokkal tobb ember oli
meg magat tavasszal, mint osszel, pedig olyankor valamivel hi-
degebb van:
Franciaorszag Olaszorszag
Evi 1000 on- gyilkossagbol Az evszak atlagos homerseklete Evi 1000 dn- gyilkossagbol Az evszak • atlagos homerseklete
Tavasszal 284 10,2° 297 12,9°
Osszel 227 11,1° 196 13,1°
Tehat mikozben Franciaorszagban 0,9°-kal, Olaszorszagban pe-
dig 0,2°-kal emelkedik a homerseklet, az ongyilkossagok sza-
ma az elso orszagban 21%-kal, a masodikban pedig 35%-kal
siillyed. Ugyanigy, Olaszorszagban telen sokkal hidegebb van,
mint osszel (13,1° helyett 2,3°), az ongyilkossag miatti halalozas
viszont a ket evszakban majdnem azonos (196, illetve 194).
A tavasszal es nyaron elkovetett ongyilkossagok kozott minde-
niitt igen csekely a kiilonbseg, ezzel szemben a ket evszak ho-
merseklet-kiilonbsege jelentos. Franciaorszagban a homersek-
let-kiildnbseg 78%, az ongyilkossagok kiilonbsege 8%; Porosz-
orszagban e ket arany 121%, illetve 4%.
A homerseklettol valo elteres meg kezzelfoghatobb, ha nem
evszakok, hanem honapok szerint figyeljiik az ongyilkossagok
mozgasat. A havi valtozasok teren valamennyi europai orszag-
ban a kovetkezo torveny ervenyesiih januartdl kezdve az bngyil-
kossag szabdlyosan novekszik honaprol honapra egeszen juniusig, et-
to! kezdve pedig szabdlyosan csdkken az ev vdgeig. Altalaban 100
eset koziil 62 esetben juniusban van a maximum, 25 esetben
majusban, 12 esetben pedig juliusban. A minimum 100 eset ko-
ziil 60 esetben decemberben volt, 22-szer januarban, 15-szor
novemberben es 3-szor oktoberben. A legfeltunobb szabalyta-
lansagok egyebkent nagyobbreszt olyan sorozatokbol adodnak,
amelyek till kicsinyek ahhoz, semhogy szamottevonek tekint-
hessiik oket. Ahol hosszu idoszakon at kovetni tudjuk az on-
gyilkossag alakulasat, mint peldaul Franciaorszagban, azt lat-
juk, hogy juniusig novekszik, majd januarig csokken, s a k£t
vegpont kozotti kiilonbseg atlagosan nem kisebb 90 vagy 100%-
nal. Az ongyilkossagi arany tetopontja tehat nem a legmele-
100
gebb honapokban: augusztusban vagy juliusban van; ellenke-
zoleg, augusztussal kezdodoen esni kezd, megpedig szamottevoen.
Ugyanigy, az esetek nagyobb reszeben nem a leghidegebb ho-
n.ipban, januarban eri el a melypontot, hanem decemberben.
Л XII. tablazat honapokra bontva kozli, hogy semmifele szaba-
lyos es konstans osszefiigges nines a homero higanyszalanak
iillasa es az ongyilkossag adatai kozott.
Egy orszagon beltil lenyegesen eltero ongyilkossagi aranysza-
mot kapunk nagyjabol azonos homersekletu honapokban (lasd
Il .inciaorszagban a majust es a szeptembert, az aprilist es az ok-
lobert, Olaszorszagban a juniust es a szeptembert stb.). Gyakori
XII. TABLAZAT6
Franciaorszag (1866-1870) Olaszorszag (1883-1888) Poroszorszag (1876-1878, 1880-1882, 1885-1889)
Atla- gos ho- mer- seklet (°C) Evi 1000 ongyil- kossag- bol havonta Atlagos homer- seklet (°C) Evi 1000 ongyil- kossag- bol havonta Atla- gos homer- seklet (°C) 1848- 1877 Evi 1000 ongyil- kossag- bol havonta
Roma Napoly
liinuar 2,4 68 6,8 8,4 69 0,28 61
lebruar 4,0 80 8,2 9,3 80 0,73 67
M.ircius 6,4 86 10,4 10,7 81 2,74 78
Aprilis 10,1 102 13,5 14,0 98 6,79 99
Majlis 14,2 105 18,0 179 103 10,47 104
Innins 17,2 107 21,9 21,5 105 14,05 105
Julius 18,9 100 24,9 24,3 102 15,22 99
Angusztus... 18,5 82 24,3 24,2 93 14,60 90
‘September.. 15,7 74 21,2 21,5 73 11,60 83
(>kt6ber 11,3 70 16,3 17,1 65 7,79 78
November... 6,5 66 10,9 12,2 63 2,93 70
December.... 3,7 61 7,9 9,5 61 0,60 61
A tablazatban 30 napos honapokat vettiink. - A homersekleti adatok forra-
nii I ranciaorszagra az Anuuaire du Bureau des longitudes, Olaszorszagra pedig az
Annali dell'Ufficio centrale de Meteorologia
101
ennek a forditottja is. Franciaorszagban januarban es oktoberben,
illetve februarban es augusztusban az oriasi homerseklet-kii-
lonbsegek ellenere ugyanannyi az ongyilkossag, s ugyanez a
helyzet aprilissal es juliussal Olaszorszagban es Poroszorszag-
ban. Mi tobb, ezen orszagok aranyszamai egy-egy honapban
majdnem pontosan azonosak, pedig havi atlaghomersekleteik
meglehetosen elterok. Igy a majusi atlagos homerseklet Porosz-
orszagban 10,47°, Franciaorszagban 14,2°, Olaszorszagban pe-
dig 18°, ugyanakkor a majusi ongyilkossagok szama Poroszor-
szagban 104, Franciaorszagban 105, Olaszorszagban 106.7 Ugyan-
ezt majdnem valamennyi honappal kapcsolatban megallapit-
hatjuk. Kiilondsen jelentos december esete. Az ongyilkossagok
evi osszegebol kepviselt reszaranya pontosan azonos a harom
osszehasonlftott tarsadalomban (1000 koziil 61); de a homero az
evnek ebben az idoszakaban Romaban atlagosan 7,9°-ot, Na-
polyban 9,5°-ot mutat, Poroszorszagban viszont nem emelke-
dik 0,67° foie. Nemcsak a havi homersekletek nem azonosak,
hanem tajankent elteroen valtozasukat is mas torvenyek szab-
jak meg. Peldaul Franciaorszagban a homero januartol aprilisig
erosebben emelkedik, mint aprilistol juniusig. Olaszorszagban
viszont fordftott a helyzet. Igy tehat semmifele kapcsolat sines a
homersekleti valtozasok es az ongyilkossag valtozasa kozott.
Egyebkent, ha a homersekletnek valoban a feltetelezett befo-
lyast tulajdonithatnank, akkor ennek az ongyilkossagok fold-
rajzi eloszlasaban is meg kellene mutatkoznia. A legmelegebb
orszagokban kellene a legtobb ongyilkossagot tapasztalnunk.
Ez a kovetkeztetes annyira magatol ertetodo, hogy az olasz is-
kola is ezen az alapon probalja bizonyitani, hogy a gyilkolasl
tendencia is novekszik a homerseklet emelkedesevel. Lomb-
roso es Ferri mindenaron azt igyekszik kimutatni, hogy a gyil-
kossagok gyakoribbak nyaron, mint telen, es egyben szamo-
sabbak delen, mint eszakon. Sajnos, az ongyilkossag eseteiben
ez a bizonyitasi eljaras az olasz kriminologusok ellen fordul,
mert az ongyilkossag aranya eppen Europa deli orszagaiban a
legalacsonyabb: Olaszorszagban otodannyi, mint Franciaor-
szagban; Spanyolorszag es Portugalia pedig szinte erintetlen,
A francia ongyilkossagi terkepen az egyetlen nemileg kiterjedt
7 Nem hangsGlyozha tjuk elegge ezen aranyok konstans voltat. JelentosegM
re meg visszateriink (III. resz, I. fejezet).
102
feher foltot a Loire-tol delre fekvo megyek alkotjak. Termesze-
tesen ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy ez az eloszlas teny-
legesen homersekleti kulonbsegek kovetkezmenye volna, ha-
nem csak azt, hogy barmi legyen is az oka, mint teny ossze-
egyeztethetetlen azzal az elmelettel, amely szerint a meleg
stimulalja az ongyilkossagot.8
Lombroso es Ferri, erezve ezeket a problemakat es ellentmon-
il.isokat, nemileg modositottak ugyan az iskola doktrinajat, de
.iz elvet nem adtak fel. Lombroso szerint, akinek velemenyet
Morselli is atveszi, nem annyira a meleg intenzitasa keszteti az
embereket ongyilkossagra, hanem az elso meleghullamok er-
kezese, a tavozo hideg es a kezdodo meleg evszak kozotti ku-
lonbseg. A szervezet meg nem szokott hozza az uj homersek-
lethez, a meleg meglepetesszeruen tor га. A XII. tablazatbol
azonban azonnal lathatjuk, hogy ez a magyarazat teljesen alap-
l.ilan. Ha ez igaz volna, akkor az ongyilkossag havi alakulasat
rtbrazolo gorbe az osz es a tel folyaman vizszintes lenne, majd
hirtelen magasba szokkenne, pontosan akkor, amikor a minden
b.ijl okozo elso melegek megerkeznek, vegiil ugyancsak hirte-
len leszallna akkor, amikor a szervezet mar akklimatizalodott.
M.irpedig a gorbe vonulata, eppen ellenkezoleg, tokeletesen
izabalyos: emelkedese, amig tart, honaprol honapra vegig egyen-
leles. Emelkedik decemberrol januarra, januarrol februarra, feb-
iii.n rol marciusra, vagyis harom olyan honap folyaman, ami-
kin az elso melegek meg messze vannak, majd szeptembertol
tlnvmberig fokozatosan visszasiillyed, pedig a meleg ekkor
hi.ir reges-reg megszunt, s igy a csokkenest nem tulajdonithat-
|nk a meleg tavozasanak. Egyebkent mikor erkeznek a meleg-
Itnll.imok? Altalanos velemeny szerint aprilisban. Valoban, a
Itomero marciusrol aprilisra 6,4°-rol 10,l°-ra emelkedik; a me-
legedes tehat 57%-os, ezzel szemben aprilisrol majusra csak
III'K os, majusrol juniusra pedig 21%-os. Ez azt jelentene, hogy
11 Ig.iz, hogy e szerzd'k szerint az ongyilkossag csupan a gyilkossag valtoza-
lii I nnek ertelmeben a deli orszagokban az ongyilkossag hianya csak latszola-
giin inert etlensiilyozza a gyilkossag tultengese. Latni fogjuk kesobb, hogy mit
irtitiiink errol az azonositasrol. Mar itt is nyilvanvalo azonban, hogv ez az erv
Ниzni ellen fordul. Ha a meleg orszagokban burjanzo gyilkossagok az bngyil-
kiM«Ag hianyat ellensulyozzak, mivel magyarazhato, hogy a meleg evszakban
Hein lolli be ezt a szerepet? Mi az okaannak, hogy ez az evszak egyarant terme-
ну gyilkossagban es ongyilkossagban?
103
aprilisban lokesszeruen meg kellene ndvekedniiik az ongyil-
kossagoknak. Valojaban azonban aprilisban nem nagyobb a
novekedes, mint januarrol februarra (18%). Vegiil, minthogy ez
a szinvonal nemcsak megmarad, hanem, ha lassabban is, de to-
vabb no juniusig, sot juliusig is, aligha tulajdonithatjuk a nove-
kedest a tavasz hatasanak, ha csak nem akarjuk ezt az evszakot
a nyar vegeig meghosszabbitani, csupan augusztust kizarva.
Egyebkent pedig, ha az elso meleghullamok ilyen veszt hozo-
ak volnanak, az elso hidegeknek ugyanezzel a hatassal kellene
jarniuk. Ezek is meglepik a szervezetet, mert elszokott a hideg-
tol, es zavarolag hatnak az eletfunkciokra mindaddig, amig az
emberek ujra nem alkalmazkodnak. Ennek ellenere semmifele
olyan emelkedest nem lathatunk osszel, amely akar csak tavol-
rol is hasonlitana a tavaszira. Eppen ezert nem ertjiik, hogy
Morselli, miutan elismerte, hogy elmelete ertelmeben a meleg-
rol a hidegre valo atteresnek ugyanolyan kovetkezmenyekkel
kell jarnia, mint az ellenkezo iranyu folyamatnak, hogyan irhat-
ta a kovetkezoket: „Az elso hidegek ilyen hatasat igazoljak
mind a mi statisztikai tablazataink, mind - es meg jobban - az a
masodik emelkedes, amelyet valamennyi gorbenk mutat osszel,
oktoberben es novemberben, vagyis akkor, amikor az emberi
szervezet es kiilonosen az idegrendszer a leghevesebben erzi
meg a meleg evszakrol a hideg evszakra valo atmenetet."9 A XII.
tablazatbol azonban tiistent latjuk, hogy ez az allitas homlok-
egyenest ellentmond a tenyeknek. Meg Morselli szamaibol is az
deriil ki, hogy oktoberrol novemberre szinte egyetlen orszag-
ban sem emelkedik az ongyilkossagok szama, hanem, ellenke-
zoleg, csokken. Ez alol csak Dania es frorszag kivetel, valamint
Ausztria egyik periodusa (1851-1854), de az emelkedes mind-
harom esetben minimalis.10 Daniaban 68 ezrelekrol 71-re, Ir-
orszagban 62-rol 66-ra, Ausztriaban 65-rol 68-ra no az arany.
Ugyanigy oktoberben is mindossze nyolc esetben latunk emel-
kedest harmincegy koziil, nevezetesen egy-egy norvegiai, sved-
orszagi, szaszorszagi, bajororszagi, ausztriai es badeni perid-
91. m., 148. o.
'111 Figyelmen kiviil hagyjuk a Svajcra vonatkozo szamokat, miutan ezek csak
egyetlen evre vonatkoznak (1876), s igy semmit sem mondanak. F.gyebkent
igen csekely az emelkedese oktobertol novemberig: az ongyilkossagok szamn
83 ezrelekrol 90-re no.
104
i lusban es ket wiirttembergi periodusban. Valamennyi tobbi eset-
ben csbkkenest vagy stagnalast allapithatunk meg. Mindent
osszeveve 31 eset koziil 21-ben, vagyis az esetek 67 szazalekaban
szabalyos a csokkenes szeptembertol decemberig.
A gorbe tehat mind emelkedo, mind siillyedo szakaszaban
lokeletes folytonossagot mutat. Ez azt bizonyitja, hogy az dn-
p.yilkossag havi valtozasai nem szarmazhatnak a szervezetnek
abbol az evenkent egy vagy ket alkalommal fellepo atmeneti
Viilsagabol, amelyet az egyensuly hirtelen es mulekony meg-
bomlasa okoz. Kizarolag olyan tenyezoktol fiigghetnek, ame-
lyek maguk is ilyen folytonossaggal valtoznak.
IV.
Most mar konnyebben feltarhatjuk, milyen termeszetuek ezek
о/ okok.
I la dsszevetjiik az evi osszes ongyilkossagon beliil egy-egy
honap reszaranyat es a nappal megfelelo atlagos hosszusagat,
akkor a kapott ket szamsor pontosan azonos modon valtozik
(Msd a XIII. tablazatot, 106. o.).
Л parhuzamossag tokeletes. Mindket sorban ugyanabban az
Idopontban van a maximum is es a minimum is; e ket pont kd-
/nili idoben a tenyek ket sora egyenletes mozgassal egyiitt halad.
A n.ippalok gyors iitemu hosszabbodasaval (januartol aprili-
nlg) eroteljesen novekszik az ongyilkossagok szama, majd az
egyik novekedesenek lassulasakor ezt teszi a masik is (aprilis-
lol juniusig). Ugyanez a megfeleles tapasztalhato a csokkenes
hjosz.ikaban is. Meg abban is megfelelest latunk, hogy azok a
ktilonbozd honapok, amelyekben a nappal nagyjabol ugyan-
nniiyt ideig tart, koriilbeliil azonos szamu ongyilkossagot pro-
uk.ilnak (julius es majus, augusztus es aprilis).
105
XIII. TABLAZAT
Az ongyilkossag havi alakulasdnak dsszehasonlitasa
a nappal atlagos hosszdval Franciaorszagban
A nap- pal hossza11 12 Hosszabbodas es rovidiiles Evi 1000 ongyilkos- sagbol havonta Novekedes es csokkenes
Hosszabbodas Novekedes
Januar 9 h 19' 68 1
Februar 10 h 56' Januartol 80 Januartol
Marcius 12 h 47' aprilisig 55% 86 aprilisig 50%
Aprilis 14 h 29'. 102
Majus 15 h 48' Aprilistol 105 Aprilistol
Junius 16 h 3' . juniusig 10% 107 juniusig 5%
Rovidiiles Csokkenes
Julius 15 h 4' Juniustol au- [ 100 Juniustol
Augusztus 13 h 25' gusztusig 17% 82 , augusztusig 24%
Szeptember 11 h39' Augusztus tol Г 74 1 Augusztustol
Oktober 9 h 51' oktoberig 27% 70 oktoberig 27%
November 8h31' Oktobertol de- 66 Oktobertol
December 8hll' cemberig 17% 61 decemberig 13%
Ilyen szabalyos es pontos megfeleles nem lehet veletlen. Kovet-
kezeskeppen osszefiiggesnek kell lennie a nappal es az on
gyilkossag alakulasa kozott. Attol eltekintve, hogy ez a hipo-
tezis kozvetleniil kinalkozik a XIII. tablazat alapjan, lehetove
teszi egy, az elozoekben mar jelzett teny megmagyarazas<it.
Lattuk, hogy az ongyilkossag a fobb europai tarsadalmakban
pontosan azonosan oszlik el az ev kiilonbozo reszei, evszakal
vagy honapjai kozott.'2 Ferri es Lombroso elmeletei semmi
keppen sem tudtak megmagyarazni ezt a feltuno egyformasA-
got, hiszen a homerseklet alakulasa Europa kiilonbozo tajain
igen eltero. Ezzel szemben a nappal hossza lenyegileg azono.s
az altalunk osszehasonlitotl valamennyi europai orszagban.
11 A honap utolso nappalanak hossza.
12 Ez az egyontetiiseg feiment az alol, hogy bonyolultabba tegyiik a XIII. Lib
lazatot. Nem kell osszehasonlitani Franciaorszagon kiviil a nappalok honap
szerinti valtakozasat es az ongyilkossag alakulasat, mert, felteve, hogy nem ha
sonlttunk ossze tulsagosan eltero szelesseg alatt fekvo orszagokat, a ket sz.inr
sor lenyegileg mindeniitt azonos.
106
Meg valami bizonyitja azonban ezen dsszefiigges letezeset,
iievezetesen az, hogy az ongyilkossagok nagyobbik resze min-
ilen evszakban nappal tortent. Brierre de Boismont szam sze-
nnt 4595, 1834 es 1843 kozott Parizsban elkovetett ongyilkos-
>.ig aktait kutatta at. A 3518 olyan eset koziil, amelyek idopont-
|.il is sikeriilt megallapitania, 2094-et kovettek el nappal, 766-ot
este es 658-at ejszaka. A nappali es esti ongyilkossagok egyiitte-
sen az egesz szam negyotodet kepviselik, de a nappaliak egye-
tliil is haromotod reszt tesznek ki.
A porosz statisztika erre vonatkozolag meg tobb okmanyt
usszesitett. Az adatok 11 822,1869 es 1872 kozott bekovetkezett
escI re vonatkoznak, s alatamasztjak Brierre de Boismont kovet-
kezteteseit. Minthogy az adatok lenyegeben minden evben azo-
iiosak, a rovidseg kedveert a XIV. tablazatban csak az 1871. es
) 872. evek adatait kozoljiik.
A nappali ongyilkossagok tulsulya nyilvanvalo. Ha tehat jel-
Icin/obb az ongyilkossag nappal, mint ejszaka, termeszetes,
hogy a nappal hosszabbodasaval nonie kell a szamnak.
1 le mi okozza a nappalnak ezt a befolyasat?
A dolgot nyilvanvaloan nem lehet megmagyarazni a napsu-
les es a homerseklet hatasaval. A helyzet ugyanis az, hogy a
imp kbzepen, tehat amikor a legmelegebb van, sokkal kevesebb
ongyilkossagot kovetnek el, mint este vagy delelott. Sot, ke-
Wol>b meg azt is lathatjuk, hogy delidoben szamottevo csokke-
ink mutatkozik. Ha tehat ezt a feltevest kikuszdbdljiik, mar
XIV. TABLAZAT
Napi 1000 ongyilkossag eloszlasa napszakok szerint
1871 1872
rtwi" 35,9 35,9
1 !• Il loll 158,3' 159,7 '
1 к Ihvn 73,1 375 71,5 391,9
1 Mntan 143,6 , 160,7
I.h- 53,5 61,0
I |'i/rtk.l 212,6 219,3
ItntK'iellen idopont 322 0 291 9
1000 1000
” Л napfelkeltet kozvetleniil koveto napszak.
107
csak egy elfogadhato magyarazat marad, hogy ti. a nappal
azert kedvez az ongyilkossagnak, mert ebben a napszakban
foglalkoznak az emberek legtobbet iigyes-bajos dolgaikkal, ilyen-
kor bogozodnak ossze leginkabb az emberi kapcsolatok, es leg-
intenzivebb a tarsadalmi elet.
Rendelkezesunkre all nehany adat arra vonatkozolag, hogy
hogyan oszlik el az ongyilkossag a nappal kiilonbozo orai, illet-
ve a het kiilonbozo napjai kozott. Ezek is alatamasztjak a fenti
ertelmezest. A Brierre de Boismont altal Parizsban megfigyelt
1993 eset es a Guerry altal egesz Franciaorszagra vonatkozolag
dsszegyujtott 548 eset alapjan az ongyilkossagok a nap 24 oraja-
ban a kovetkezok szerint ingadoztak:
Parizs Franciaorszag
Ongyilkossagok Ongyilkossagok
szama orankent szama orankent
Ejfeltol 6-ig 55 Ejfeltol 6-ig 30
6-tol 11-ig 108 6-tol delig 61
ll-tol delig 81 Deltol 14-ig 32
Deltol 16-ig 105 14-tol 18-ig 47
16-tol 20-ig 81 18-tol ejfelig 38
20-tol ejfelig 61
Ket idopontot talalunk, amikor az ongyilkossag a tetofokra hag,
delelott es delutan. Ekkor zajlanak leggyorsabban az iigyek. E
ket idoszak kozott! pihenoidoben, amikor az altalanos tevekeny-
seg atmenetileg leall, az ongyilkossag is lecsokken. Ez a nyugalmi
allapot Parizsban 11 ora koriil, videken del tajan van. Elesebben
jelentkezik es hosszabb ideig tart a megyekben, mint a fovaros-
ban, pusztan azert, mert videken ebben az oraban van a foetkezes;
s igy itt az ongyilkossag stagnalasa is hatarozottabban es tarto-
sabban jelentkezik. Az elobb idezett porosz statisztika adatai ha-
sonlo megallapitasokra szolgaltatnak alapot.14
14 A balesetek orankenti alakulasa alapjan ugyancsak kimutathato, hogyan
valtakozik a nap folyaman a tarsadalmi elet ritmusaban a pihenes es az aktivi-
tas. A porosz statisztikai hivatal szerint a balesetek eloszlasa a kovetkezo:
6 oratol delig drankent atlag............. 1011 baleset
Deltol 14 oraig drankent atlag............. 686 baleset
14 oratol 18 oraig drankent atlag......... 1191 baleset
18 oratol 19 oraig drankent atlag.......... 979 baleset
108
XV. TABLAZAT
Heti 1000 ongyil- kossag megoszlasa a het napjai kozott Az ongyilkossagok szazalekos megoszlasa nemek szerint
Ferfiak Nols
1 letfo 15,20 69 31
Kedd 15,71 68 32
Szerda 14,90 68 32
('sutortok 15,68 67 33
1 ’rntek 13,74 67 33
Szombat 11,19 69 31
Vasarnap 13,57 64 36
< .nerry viszont, aki 6587 esetben megallapitotta, hogy az bn-
gyilkossagok a het melyik napjan kovetkeztek be, a XV. tabla-
4.11 ban lathato skalat kapta. Ebbol az deriil ki, hogy az ongyil-
kossag a het vegen, pentektol kezdve, csbkkenni kezd. Tud-
|nk, hogy a pentekkel kapcsolatos eloiteletek miatt ezen a
n.ipon lelassul a kbzelet. Peldaul sokkal kevesebben utaznak
vonaton, mint mas napokon. Az emberek ezen a „szerencset-
len" napon nem szivesen apoljak kapcsolataikat, es nem kez-
tlcnek vallalkozasokba. Szombat delutantol kezdve lassan-
kcnt altalanos kikapcsolodas lesz urra; bizonyos orszagokban
rlegge elterjedt ebben az idopontban a munkaszunet; talan a
in.isnap kilatasa is nyugtato hatasu a kedelyekre. Vegiil, vasar-
n.ip teijesen sziinetel a gazdasagi tevekenyseg. Azt hihetnenk,
|n>gy vasarnap az ongyilkossag meg alacsonyabbra sullyed,
la.ikhogy ezen a napon masfajta megnyilvanulasok lepnek a
hrikoznapiak helyebe: a muhelyek, az irodak, az iizletek iire-
srk, de megtelnek a szorakozohelyek. Latjuk azt is, hogy ezen a
Ihipon a legmagasabb a nok reszaranya, akik ezen a napon kis-
m- bekapcsolbdnak a kozeletbe, pontosabban, kilepnek abbol a
КЙ»I kornyezetbol, amelyben a het tbbbi napjan visszahbzodva
iMnrk.15
I igyelemre melto, hogy a het elso es masodik tele kozotti kontraszt a ho-
нй|* vh/onylataban is jelentkezik. Igy peldaul Brierre de Boismont: i. m.z 424. o.
№Hiil a kiivetkezokeppen oszlik el 4595 parizsi ongyilkossag:
A hihMp elso tiz napjaban......................1727
A |ii»i»d|» masodik tiz napjaban...............1488
A Ihhm|i iilolso tiz napjaban..................1380
109
Minden bizonyitek amellett szol tehat, hogy a nappali tarsadal-
mi elet pezsgese okozza, hogy ebben az idoszakban van a legtobb
ongyilkossag. Ezen az alapon most mar azt is megmagyarazhat-
juk, hogy minel tovabb van a nap a latohatar folott, annal tobb az
ev megfelelo szakaban az ongyilkossagok szama. A nappal pusz-
ta meghosszabbodasa valamikeppen nagyobb lenduletet, nagyobb
sodrast ad a kollektfv eletnek. A kollektfv elet megnyugvasanak
idoszaka kesobb kezdodik es hamarabb er veget. A kollektfv
eletnek nagyobb tere van a kibontakozasra. Sziiksegszeruen vele
egyiitt kovetkezmenyei is nagyobb aranyban fejlodnek ki, s mint-
hogy az ongyilkossag is ezek koze tartozik, ez is noni fog.
De ez nem az egyetlen ok. A nyilvanos tevekenyseg nemcsak
azert intenzivebb nyaron, mint telen es tavasszal, vagy mint
osszel es telen, mert ahogy elorehaladunk az esztendoben, ta-
gabb a lefolyasahoz szolgalo kiilso keret, hanem azert is, mert
egyeb tenyezok kozvetleniil elenkitik.
A tel videken a nyugalom idoszaka, ez olykor a teljes pangast
jelenti. Szinte megall az elet; az emberek kozotti erintkezes ritka,
reszben az idojaras miatt, reszben az iigyek lelassulasa miatt az
erintkezes is elvesziti letjogosultsagat. Az emberek valosaggal
teli alomba meriilnek. Tavasszal azonban tijjaeled a vilag: az
emberek tijra elfoglaltak, apoljak kapcsolataikat, a cserekapcso-
latok szaporodnak, a mezogazdasagi munkak sziiksegleteinek
kielegftesere valosagos nepessegmozgas kezdodik. Nyilvanva-
16, hogy a falusi elet e kiilonleges felteteleinek erosen befolya-
solniuk kell az ongyilkossag havi eloszlasat, hiszen az osszes
onkentes halalesetek tobb mint fele jut videkre; Franciaorszag-
ban 1873 es 1878 kozott 36 365 esetbol 18 470 tortent videken.
Termeszetes, hogy minel jobban tavolodunk a hideg evszaktol,
annal nagyobb ez a szam. A maximum jiiniusban vagy julius-
ban van, vagyis akkor, amikor a videken az aktivitas a tetopont-
jan van. Augusztusban, amikor kezd beallni a nyugalom, csok-
ken az ongyilkossagok szama is. A csokkenes csak oktobertol,
majd foleg novembertol kezdve gyorsul; talan azert, mert osszel
meg betakaritanak nehany termeket.
Az utolso dekad kontingense a feltiintetett szamokenal is kisebb, mivel tobb
esetben nem 10, hanem 11 napbdl all. Azt mondhatnank, hogy a tarsadalmi elel
ritmusa koveti a naptari felosztast, vagyis az aktivitas uj erore кар, valahany-
szor tij periodus kezdodik, az idoszak vege fele pedig lanyhul.
110
Egyebkent ugyanezek az okok, ha kisebb mertekben is, az or-
szag egesz teriileten ervenyesulnek. A varosi elet is tevekenyebb
.1 kellemes evszakokban. Ilyenkor konnyebb a kozlekedes, az
emberek szivesebben utaznak, es szamosabbak a tarsadalmi
c soportok kozotti kapcsolatok. Nezziik, hogy an oszlanak el ev-
szakok szerint a gyorsvonatok bevetelei a fobb francia vasutvo-
n.ilakon (1887).16
Tel................................. 71,9 millio frank
Tavasz.............................. 86,7 millio frank
Nyar.............................. 105,1 millio frank
Osz................................. 98,1 millio frank
I Jgyanilyen hullamvonalu a mozgas egy-egy varoson beliil is.
Ugyancsak 1887-ben Parizsban a varos egyik pontjarol a masikra
s/.ilh'tott utasok szama szabalyszeruen nott januartol (655 791
iilas) juniusig (848 831), majd ettol kezdve egeszen decemberig
((>59 960) ugyanezzel a folytonossaggal csokkent.17
Meg egy tapasztalattal tamaszthatjuk ala a tenyek ilyen ertel-
inezeset. Igaz, hogy az ismertetett okokbol a varosi elet is inten-
ivebb nyaron es tavasszal, mint az ev tobbi reszeben, de azert
m evszakok kozotti kiilonbseg kisebb, mint videken. A keres-
krdelmi es ipari tevekenyseg, a muveszi es tudomanyos mun-
k.i, <i tarsasagi elet telen sem all le ugy, mint a mezogazdasagi
nitinka. A varosi ember nagyjabol egesz even at egyenletesen
vegczheti tevekenyseget. A nappal rovidiilese vagy hosszab-
liod.isa foleg a nagy kozpontokban erezteti kevesbe hatasat, hi-
1,11 ,isd Bulletin du ministere des Travnux publics.
1 Ibid. A tarsadalmi tevekenyseg nyari fokozodasa mellett szold tenyeken
kli nl megemlithetjilk azt is, hogy a melegebb evszakokban a baleset is tobb,
Hllnl egyebkor. A balesetek olaszorszagi eloszlasa:
1886 1887 1888
IllVil»/ 1370 2582 2457
Nyrtl 1823 3290 3085
< 1474 2560 2780
ill 1190 2748 3032
A Irl кl/aidlag azert kovetkezik olykor kozvetleniil a nyar utan, mert a jeg miatt
li ibbuzi n esnek el a jarokelok, s maga a hideg is kiilonleges baleseteket okoz. Ha
flti'klnhink az ilyen eredetii esetektol, az evszakok a balesetek szerint is ugy
iMlihvcldnek sorba, mint az ongyilkossag szerint.
Ill
szen itt a mesterseges vilagitas jobban csokkenti a sotet nap-
szak hosszat, mint egyebutt. Ha tehat az ongyilkossagok honap
vagy evszak szerinti alakulasat a kollektiv elet valtozo intenzi-
tasa okozza, a hullamzasnak a nagyvarosokban kisebbnek kell
lennie, mint az orszag egeszeben. A tenyek a legpontosabban
egyeznek ezzel a deduktiv kovetkeztetessel. A XVI. tablazatbol
vilagosan kideriil, hogy mig Franciaorszagban, Poroszorszag-
ban, Ausztriaban es Daniaban a maximum 52, 45, sot 68%-kal
magasabb a minimumnal, Parizsban, Berlinben, Hamburgban
stb. ez a kiilonbseg atlagosan 20-25%, sot meg 12%-ra is lecsok-
ken (Frankfurt).
Ezenkiviil, a tablazat szerint a nagyvarosokban - ellentetben
a tarsadalom egeszet jellemzo szamokkal - altalaban tavasszal
van a maximum. Elofordul ugyan, hogy a nyar feliilmulja a ta-
vaszt (Parizs es Frankfurt), de az u tobbi evszak folenye ekkor is
csekely. Ennek az az oka, hogy a kozelet fo szereploi nyaron va-
losaggal kiaramlanak a nagy kozpontokbol, s emiatt a kozelet
ilyenkor nemi lassulasi tendenciat mu tat.18
Osszefoglalva: mindenekelott megallapitottuk, hogy a kozmi-
kus tenyezok kozvetlen hatasa nem adhat magyarazatot az on-
gyilkossag honap vagy evszak szerinti valtozasara. Latjuk, mi-
lyen termeszetuek e valtozasok valodi okai, milyen iranyban
kell keresni 6'ket, s ez a pozitiv eredmeny alatamasztja kritikal
vizsgalodasaink kovetkezteteseit. Az onkentes halalesetek sza-
ma nem azert novekszik januartol juniusig, mert a melegnek
zavaro hatasa van a szervezetre, hanem mert intenzivebb a tar-
sadalmi elet. Megnovekedett intenzitasa ketsegteleniil annak
koszonheto, hogy a Napnak a Foldhoz viszonyftott helyzete, a
legkor allapota stb. jobban engedi kibontakozni a tarsadalmi
eletet, mint telen. De kozvetleniil nem a fizikai kornyezet sti-
mulalja, s fokent nem ez a kornyezet befolyasolja az ongyilkos-
sagok alakulasat. Az ongyilkossag alakulasa a tarsadalmi feltd-
telektol fiigg.
18 Ezenkiviil eszrevehetjiik, hogy a kiilonbozo evszakoknak megfelelo arany-
szamok lenyegileg azonosak az osszehasonlitott nagyvarosokban, annak elle-
nere, hogy erosen kiilonboznek az egyes orszagok szerint. Vagyis azt talaljuk,
hogy azonos tarsadalmi kozegekben az ongyilkossagi arany mindig konstan
Az ongyilkossagot eloidezo aramlat azonos modon valtozik az ev kiilonbozd
szakai szerint Berlinben, Becsben, Genfben, Parizsban stb. Erzekelhetjiik tehAl,
hogy valosagos jelenseggel van dolgunk.
112
Igaz, nem tudjuk meg, hogy milyen modon fejti ki a kollektiv
elet ezt a hatasat. Mindazonaltal annyi mar vilagos, hogy ha a
kollektiv elet okozza az ongyilkossagi arany valtozasait, akkor
ennek az aranynak aszerint kell nonie vagy csokkennie, aho-
gy.in ennek az eletnek az aktivitasa erosodik vagy gyengiil.
K< niyviink kovetkezo reszeben kozelebbrol megvizsgaljuk eze-
ket az okokat.
XVI. TABLAZAT
Az ongyilkossag evszakok szerinti megoszldsa
(nehdny nagyvdros es az orszdgos adatok)
Evi 1001 ongyilkossag evszak szerinti megoszlasa
Parizs (1888-1892) Berlin (1882-1885-1887-1889-1890) Hamburg (1887-1891) Bees (1871-1872) Frankfurt (1867-1875) Genf (1838-1847) (1852-1854) Franciaorszag (1835-1843) Poroszorszag (1869-1872) Ausztria (1858-1859)
Id 218 231 239 234 239 232 201 199 185
biv.isz 262 287 289 302 245 288 283 284 281
Ny.ir 1T1 248 232 211 278 253 306 290 315
Йч/ 241 232 258 253 238 227 210 227 219
Az egyes evszakok aranya, tel = 100
Parizs Berlin Hamburg Bees Frankfurt Genf Franciaorszag Poroszorszag Ausztria
I(*l 100 100 100 100 100 100 100 100 100
LlVlISZ 120 724 720 129 102 724 140 142 151
Non 127 107 107 90 772 109 152 145 168
(V 100 100,3 103 108 99 97 104 114 118
ИЗ
NEGYEDIK FEJEZET
AZ UTANZAS1
Mielott azonban az ongyilkossag tarsadalmi okait vizsgalnank,
tisztaznunk kell meg egy pszichologiai tenyezo hatasat, mert
mind altalaban a tarsadalmi tenyek, mind kiilondsen az ongyil-
kossag eloidezeseben rendkiviili jelentoseget tulajdonitottak
neki. Ez pedig az utanzas.
Azt, bogy az utanzas tisztan pszichologiai jelenseg, kezzelfog-
hatoan bizonyitja az a teny, hogy olyan egyenek kozott is felldp-
het, akiket semmifele tarsadalmi kapocs nem kot ossze. Valaki
utanozhat egy masik embert anelkiil, hogy akar egymashoz,
akar egy mindkettejiiket magaban foglalo csoporthoz tartozo-
nak ereznek magukat, s a viselkedes utanzas utjan valo terjedd-
senek magaban veve nines ereje ahhoz, hogy egymashoz fuzze
oket. Egy tiisszentes, valamilyen vitustaneszeru mozgas vagy
egy gyilkossagi impulzus atkeriilhet egy egyenrol a masikra,
anelkiil hogy tobb keletkezne kozottiik a veletlen es atmeneti kd-
zeledesnel. Sem szellemi vagy erkolcsi kozossegnek nem kell
fennallnia kozottiik, sem szolgalatokat nem kell tenniiik egymasi
nak, meg csak azonos nyelvet sem kell beszelniiik, es az atvitel
utan sincsenek jobban egymashoz kotve, mint elotte. Egy szd,
mint szaz, az a folyamat, amelynek kereteben embertarsainkaH
utanozzuk, pontosan ugyanaz, amelynek reven reprodukaljuk a
termeszet zajait, a dolgok formajat, a letezok mozgasat. Az utan-
zasban ugyanugy nincsen semmifele tarsadalmi elem, mint ez
utobbi viselkedesekben. Az utanzas eszlelesi eletfolyamataink-
nak bizonyos olyan tulajdonsagaibol fakad, amelyek letrehozas<1«l
1 Irodalom: Lucas: De I'imitation contagieuse (A ragalyos utanzasrol). Parih,
1833. - Despine: De In contagion morale (Az erkolcsi fertozesrol). 1870. - U6: Dr
I'imitation (Az utanzasrol). 1871. - Moreau de Tours (Paul): De la contagion dll
suicide (Az ongyilkossag ragalyossagarol). Paris, 1875. - Aubry: Contagion till
meurtre (A gyilkossag ragalyossaga). Paris, 1888. - Tarde: Les lois de I'imitation
(Az. utanzas torvenyei). Passim. - Uo: Philosophic penale (A biintetojog filozdM
ja). 319. skk. Paris, F. Alcan. - Corre: Crime et suicide. 207. skk.
114
ban nem ervenyesiil semmifele kollektiv befolyas. Ha tehat meg-
cillapitast nyeme, hogy az utanzas kdzrejatszik az ongyilkossagi
.iiciny meghatarozasaban, ebbol az kovetkeznek, hogy az ongyil-
kossag egeszben vagy reszben kozvetlentil egyeni okoktol fiigg.
I.
M idott azonban szemiigyre vennenk a tenyeket, rogzitsu к pon-
losan a szo ertelmet. A szociologusok annyira megszoktak,
hogy definialas nelkiil hasznaljak a fogalmakat, vagyis ne ha-
lo rozzak meg es ne irjak koriil modszeresen a dolgoknak azt a
H’lidjet, amelyrol eppen beszelni akarnak, hogy minduntalan
< lolordul, hogy egy-egy kifejezes jelentese az altala eredetileg
jrliill vagy hitiik szerint jelolt fogalomrol, anelkiil hogy eszre-
vennek, fokozatosan kiterjed tobbe-kevesbe szomszedos kep-
/I'tekre is. Ilyen koriilmenyek kozott a gondolat vegiil ketertel-
uuive valik, es kihivja a vitat. Mert nem leven egyertelmu kon-
lurja, szinte tetszes szerint formalhato az iigy sziiksegletei
izerint, anelkiil hogy a biralat elore lathatna mindazokat a kii-
Innfvle aspektusokat, amelyeket fblvenni kepes. Pontosan ez a
helyzet az utanzasi osztonnek nevezett valamivel is.
Ezt a szot altalaban egyidejuleg a tenyek alabbi harom cso-
|>oi l|.inak jeldlesere hasznaljak.
I. Elofordul, hogy ugyanazon tarsadalmi csoportban, amely-
iirk minden eleme ala van vetve ugyanazon ok vagy tobb hason-
ln ok hatasanak, valamilyen nivellalodas keletkezik a kiilonbozo
liul.ilok kozott, s ennek kovetkezteben mindenki azonos modon
gmulolkodik vagy erez. Igen gyakran nevezik utanzasnak azok-
ihik a muveleteknek az osszesseget, amelyekbol ez az egyezes
k tmjbn. Ekkor a szo a meghatarozott szamd egyenben egyideju-
k'g fellepo tudatallapotoknak azt a tulajdonsagat jeloli, hogy ha-
i.ibl gyakorolnak egymasra, kombinalodnak, s ebbol vegiil uj al-
ia) и >1 keletkezik. Amikor a szot ebben az ertelemben hasznaljak,
Hyaki an hallani azt a megallapitast, hogy a kombinalodas forra-
kit a kolcsdnds utanzas: az dsszesseg utanoz mindenkit, es min-
ilvnki utanozza az osszesseget.2 Az igy felfogott utanzas, ligy-
1 Ihmlier: Vie des socidles (A tarsadalmak elete). Paris, 1887, 77. o. - Tarde:
I4id<i'ii>iiliie i>ciiale, 321. o.
115
mond, „varosaink larmas tomegeiben, forradalmaink nagy jele-
neteiben" nyilvanul meg leginkabb.3 Itt lathato e felfogas szerint
a leginkabb, hogyan tudjak kolcsonosen atalakitani egymast a
tomegben levo emberek az egymasra gyakorolt hatas reven.
2. Igy neveztek azt a sziiksegletet is, amely arra kesztet ben-
niinket, bogy harmonikusan egyiitt eljiink a tarsadalommal,
amelynek resze vagyunk, s evegett magunkeva tegyiik az alta-
lanosan bevett gondolkodasi es cselekvesi modot. Ezert kovet-
jiik a divatot, ezert alkalmazkodunk a szokasokhoz, minthogy
pedig a jogi es erkolcsi gyakorlat valojaban pontosan megfogal-
mazott es kiilonosen meggyokeresedett szokasokbol all, ami-
kor erkolcsosen cseleksziink, tulajdonkeppen ezen a modon
cseleksziink. Amikor nem latjuk az altalunk kovetett erkolcsi
elvek ertelmet, csak tarsadalmi tekintelyiik miatt alkalmazko-
dunk hozzajuk. Ebben az ertelemben kiilonbseget tesznek a be-
vett szokasok kovetese es a divat utanzasa kozott aszerint,
hogy elodeink vagy kortarsaink szolgalnak-e modelliil.
3. Vegiil elofordulhat, hogy egy elottiink vagy a tudtunkkal
lezajlott aktust kizarolag azert reprodukalunk, mert lattuk vagy
hallottunk rola. Onmagaban veve nines semmi olyan sajatos jel-
lege, amely indokolna, hogy mi is elismeteljuk. Nem azert ma-
soljuk le, mert hasznosnak tekintjiik, es nem azert, mert hasonll-
tani akarunk a modellhez, csak egyszeruen le akarjuk masolni.
Rola alkotott kepzetiink automatikusan determinalja azokat a
mozdulatainkat, amelyekkel ujra vegrehajtjuk. Igy peldaul asf-
tunk, nevetiink, sirunk, mert latunk valakit asftani, nevetni, slr-
ni. Ugyanigy lep at a gyilkossag gondolata egyik tudatbol a ma-
sikba. Ez nem egyeb, mint oncelu majmolas.
Nos, ez a haromfajta teny erosen kiilonbozik egymastol.
Mindenekelott pedig az elsot semmikeppen sem szabad egy kalap
aid venni a kovetkezo kettovel, mert nines benne a szoros ertelemben
vett masoldsbol eredo teny, hanem csak kulonbozo vagy legalabbis
kiilonbozo eredetii allapotok sui generis szintezise. Kovetkezes-
keppen ezt semmikeppen sem jelolhetjiik az utanzas szoval, ha
nem akarjuk, hogy az minden koriilhatarolt jelenteset elveszitse.
Elemezziik a jelenseget: bizonyos szamu embert egy gyiile-
kezetben ugyanaz a koriilmeny ugyanazon modon erint, es ezt
3Tarde: i. m., 319-320. o.
116
.i legalabbis reszleges egyseget abbol veszik eszre, hogy vala-
inennyi jelenlevo erzesei azonos jelekben nyilvanulnak meg.
Mi tortenik ekkor? Mindenkinek homalyos kepzetei keletkez-
nek arrol az allapotrol, amelyben a koriilotte levo emberek van-
nnk. Az emberek fejeben kepek formalodnak, amelyek kifejezik
.1 tomeg kiilonbozo pontjairol kiaradd kiilonfele megnyilvanu-
l.isokat, sajatos arnyalataikkal. Eddig meg semmi sem tortent,
a mil utanzasnak lehetne nevezni, hanem kizarolag olyan erze-
ki benyomasok, majd erzetek keletkeztek, amelyek minden te-
kintetben azonosak azokkal, melyeket a kiilso testek keltenek
benniink.4 Mi tortenik ezutan? E valtozo kepzetek, miutan fel-
leptek tudatomban, kombinalodnak egymassal es azzal is, ame-
lyik sajat erzesemet fejezi ki. Ily modon uj allapot keletkezik,
timely mar nem ugyanolyan mertekben a sajatom, mint az elo-
/<>, amelyre mar kevesbe jellemzo az elkuldnitettseg, s amelyet
az ismetlodo, de a megelozovel mindig analog megmunkalasi
lolyamatok sorozata egyre inkabb megfoszt sajatos egyedi jel-
legetol. Az ilyen kombinaciokat semmikeppen sem minosithet-
jnk utanzasi tenyeknek, hacsak nem akarunk igy nevezni min-
den olyan szellemi muveletet, amelynek kereteben ket vagy
tobb hasonlo tudat hasonlosaga kovetkezteben kolcsonosen
megszolitja egymast, majd egyesiil, es letrejon beloliik egy har-
niadik, amely elnyeli oket, es kiilonbozik toliik. Ketsegtelen,
hogy tetszes szerint meghatarozhatjuk barmely szo ertelmet.
Am el kell ismerniink, hogy ez a definicio kiilonosen onkenyes
Irnne, s ezert csak zavart okozna, hiszen semmit sem hagyna
meg a szo kozkeletii jelentesebol. Itt utanzas helyett inkabb al-
kolast kellene mondanunk, mert az eroknek ebbol az osszete-
vodesebol valami uj keletkezik. Sot voltakeppen ez az egyetlen
rlj.iras, amelynek segitsegevel a szellem alkotni kepes.
lirre esetleg azt mondjak, hogy itt az alkotas a kezdeti allapot
inienzitasanak novelesere szoritkozik. De eloszor is, mar maga
1 Amikor ezeket a kepeket utanzasi folyamatnak tulajdonitjak, vajon azt akar-
pk mondani, hogy egyszeru masolatai az altaluk kifejezett allapotoknak? Ez azon-
Imii eloszor is durva metafora volna, amelyet az erzekileg eszlelheto nemek regi es
ell< >gadhatatlan elmeletebol vettek at. Ezenfeliil, ha ebben az ertelemben fogjuk fel
n/ iil.inzas sz6t, akkor kiilonbseg nelkiil minden erzetiinkre es minden eszmenkre
к i kell terjeszteni; mert egy sines, atnelyrol ugyanennek a metaforanak az ertelme-
I* ii el ne mondhatnank, hogy reprodukaljak a targyat, amelyre vonatkoznak. Ez-
/el |H41ig az egesz szellemi elet az utanzas termekenek minosiilne.
117
a mennyisegi valtozas is ujdonsag. Ezenfeliil pedig a dolgok
mennyisege nem valtozhat meg anelkiil, hogy a minoseg is ne
modosulna; az erzes jellege tokeletesen megvaltozik, ha ket-
szer vagy haromszor olyan heves lesz. Ketsegtelen teny, hogy
az a mod, ahogyan a tomegben levo emberek kolcsbnosen befo-
lyasoljak egymast, felelmetes szbmnye valtoztathatja a legar-
talmatlanabb polgarok gyiilekezetet is. Milyen utanzas az,
amelyik ilyen atvaltozast kepes eloidezni! Nyilvanvalo, hogy e
jelenseget csak azert jelolhettek ezzel az ide nem illo kifejezes-
sel, mert bizonytalanul ugy kepzeltek, hogy minden egyen er-
zesei a tobbiehez igazodnak. A valosagban azonban itt nincse-
nek sem modellek, sem masolatok. Az tortenik, hogy bizonyos
szamu allapot athatja egymast, majd egyesiil egy egeszen kii-
lonbozo allapot, nevezetesen a kollektiv allapot kereteben.
Igaz, nem volna hiba utanzasnak nevezni ennek az allapotnak
az eloidezo okat, ha feltessziik, hogy azt kivetel nelkiil minden
esetben egy vezeto inspiralja a tomegnek. De eltekintve attol,
hogy ennek az allitasnak a bizonyitasahoz meg csak hozza sem
fogtak soha, es hogy ellene szol szamtalan olyan teny, amikor a
vezer vitathatatlanul a tomeg termeke, nem pedig tajekoztatd
forrasa, meg ha valoban ervenyesiilne is valami ilyen iranyitd
hatas, annak semmi kbze ahhoz, amit kolcsonos utanzasnak ne-
veztek, hiszen egyoldalu; kovetkezeskeppen egyelore nem tarto-
zik ide. Mindenekelott ovakodnunk kell azoktol a homalyos 6s
bizonytalan szohasznalatoktol, amelyek annyira osszezavartaka
kerdest. Ugyanigy, ha valaki azt mondja, hogy a tomegben min-
dig vannak olyan egyenek, akik nem spontan modon, maguktdl
csatlakoznak a kozvelemenyhez, hanem mert az magaval sodor-
ja oket, ezzel vitathatatlan igazsagot allapitottak meg. Sot egye-
nesen ugy veljiik, hogy ilyen esetben egyetlen egyeni tudat sines,
amely tobbe-kevesbe ne volna alavetve ennek a kenyszemek.
Minthogy azonban ennek a kenyszernek a forrasa az a sui generis
его, amellyel a kozos gyakorlatok es hiedelmek rendelkeznek,
ha egyszer kialakultak, azt kell mondanunk, hogy a tenyek elob-
biekben megkiilonboztetett harom kategoriaja koziil a masodik-
ba tartozik. Vizsgaljuk tehat meg ezt a kategoriat, es nezziik, mi-
lyen ertelemben nevezheto utanzasnak.
Az elsotol legalabbis abban kiilonbozik, hogy mindenk£p-
pen reprodukeiot jelent. Amikor az ember a divatot kovetl
vagy betart valamilyen bevett szokast, azt teszi, amit a tobbiek
118
Iettek es tesznek nap mint nap. Csakhogy a definiciobol az ko-
vetkezik, hogy az ismetles nem abbol fakad, amit utanzasi dsz-
lonnek neveznek, hanem reszint abbol a rokonszenvbol, amely
<irra kesztet minket, hogy ne sertsilk tarsaink erzeseit, s igy job-
ban elvezhessuk tarsasagukat, reszint abbol a tiszteletbol, ame-
lyet a kollektiv cselekves- es gondolkodasmodok keltenek ben-
tttink, s abbol a kozvetlen vagy kozvetett nyomasbol, amelyet a
kbzdsseg gyakorol rank, hogy megakadalyozza kivalasunkat,
es fenntartsa benniink a tisztelet erzeset. Az aktust nem azert
teprodukaljuk, mert jelenletiinkben vagy tudtunkkal zajlott le,
es mert onmagaert kedveljiik a reprodukalast, hanem mert kd-
Iclezonek es bizonyos mertekig hasznosnak erezziik. Nem egy-
szeruen azert vissziik veghez, mert masok is veghezvittek, ha-
nem mert magan viseli a tarsadalmi pecsetet, amelyet tiszteliink,
nem beszelve arrol, hogy ellenkezo esetben sulyos hatranyok-
kal is kellene szamolnunk. Egyszoval tiszteletbol vagy a kozvele-
llli'in/tol vald felelembol cselekedni nem egyenlo az utdnzdssal. Az
Ilyen aktusok nem kulonboznek lenyegesen azoktol, amelye-
kel olyan esetekben alakitunk ki, valahanyszor ujitunk valami-
Iven teren. Mert ami eletre hivja oket, az valami benniik rejlo
|ellegzetesseg, amelynek folytan azt tartjuk, hogy veghez kell
vinni oket. Amikor azonban fellazadunk a szokasok ellen, ahe-
I vel I hogy kovetnenk oket, viselkedesiink ismet ugyanigy ha-
l.liozodik meg; hiszen azert fogadunk el valamilyen uj eszmet,
valamilyen eredeti viselkedest, mert vannak bizonyos belso tu-
I i|donsagaik, amelyek folytan azt tartjuk, hogy el kell fogad-
liliiik oket. Ketsegtelen, hogy motivumaink a ket esetben nem
n/inios jelleguek; de a pszichologiai mechanizmus pontosan
ngyanaz. Mindket esetben az tortenik, hogy egy szellemi mu-
Vt'k’l ckelodik az aktus kepzete es a vegrehajtas koze, nevezete-
»«’n az aktus sziikseges jellegenek vilagosabb vagy homalyo-
•«bh, gyorsabb vagy lassiibb megertese, barmibol kovetkezzen
h n/ Kovetkezeskeppen annak, ahogyan az orszag erkolcsi
•/nk.isaihoz vagy divatjaihoz alkalmazkodunk, semmi koze5
nlllioz. a gepies majmolashoz, amely arra kesztet, hogy repro-
iliik.iljuk a szemiink elott masok altal vegzett mozdulatokat.
Kcl scgteleniil elofordulhat bizonyos esetekben, hogy emberek puszta maj-
iiii la<I >< >I vesznek at valamilyen divatot vagy hagyomanyt; ekkor azonban nem
du .it v.igy hagyomany gyanant reprodukalodott.
119
E ket cselekvesi mod ugyanolyan tavol van egymastol, mint az
esszeru es tudatos viselkedes az automatikus reflextol. Az el-
sonek akkor is megvannak az esszeru indokai, ha nincsenek
iteletek alakjaban megfogalmazva. A masodiknak nincsenek:
mindennemu intellektualis kozvetites nelkiil, kozvetleniil all
elo az aktus puszta latasabol.
Most mar vilagos, mennyire hibaznak azok, akik egyetlen el-
nevezessel jelolik a tenyeknek ennyire kiilonbozo ket rendjet.
Mert itt nagyon kell vigyazni; amikor utanzasrol beszelnek, ezen
hallgatolagosan a fertozes jelenseget ertik, egyebkent nem min-
den alap nelkiil, es a legnagyobb konnyedseggel ternek at az elsfi
gondolatrol a masikra. De mennyiben beszelhetnenk fertozesrol
akkor, amikor az ember betart valamilyen erkolcsi eloirast, ami-
kor meghajlik a hagyomany vagy a kbzvelemeny tekintelye
elott? Igy tehat kideriil, hogy amikor valaki azt hiszi, hogy sike-
riilt ket realitas koziil az egyiket visszavezetnie a masikra, valo-
jaban csak osszekeverte a meroben eltero fogalmakat. A biologi-
ai patologiaban azt mondjak, hogy egy betegseg akkor fertozti,
ha teljes egeszeben vagy nagyjabol a szervezetbe kiviilrol bekc-
riilt csira kifejlodese idezte elo. Ezzel szemben abban az esetben,
amikor a csira nem fejlodhetett volna ki, ha ebben tevekenyen
kozre nem mukodik az a terep, amelyen megvetette a labat, a fer-
tozes szo mar nem helyenvalo. Ugyanigy ahhoz, hogy valamely
aktust erkolcsi fertozesnek tulajdonithassunk, nem elegseges,
hogy az eszmejet valamilyen hasonlo aktus sugallta. Az is sziik-
seges meg, hogy az eszme, mihelyt egyszer behatolt elmenkbe,
magatol es automatikusan alakuljon at mozgassa. Akkor vald-
ban fertozesrol van szo, mert akkor a kiilso aktus az, amely kep-
zet alakjaban belenk hatolt, es reprodukalta dnmagat. Az ufan-
zas is fennail, hiszen az uj aktus kizarolag az altala lemasolt mo-
dell reven az, ami. De ha a modellnek rank tett benyomasa csak
egyetertesiinkkel es reszveteliinkkel fejtheti ki hatasat, mar csak
kepszeru ertelemben beszelhetiink fertozesrol, a kep pedig pon-
tatlan. Akcionk meghatarozd okai ugyanis azok az indokok,
amelyek egyetertesiinket valtottak ki, nem pedig a szemiinkkel
latott pelda. Mi vagyunk az akcio ertelmi szerzoi akkor is, ha
nem mi talaltuk azt ki.6 Ezert mindezek az oly sokszor haszndlt
6 Igaz, hogy olykor utanzasnak neveztek mindent, ami nem eredeti. Ebbdl d
szempontbol nyilvanvalo, hogy minden emberi cselekves utanzasi aktus, 111
120
kifejezesek, az utanzas utjan valo terjedes, a ragalyos terjedes
sib., nem megfelelok es elvetendok. Kiforgatjak a tenyek terme-
szetet, ahelyett hogy megmagyaraznak oket; elhomalyositjak a
kerdest, ahelyett hogy tisztaznak.
Osszefoglalva: ha el akarjuk keriilni a felreertest, nem lehet
ngyanazzal a szoval jelolni azt a processzust, amelynek reven
emberek tbmegeben kialakul valamilyen kollektiv erzes, azt,
nnelynek reven ragaszkodunk a kozos vagy hagyomanyos vi-
•elkedesi szabalyokhoz, vegiil azt, amelyiknek hatasara Panur-
ge juhai belevetik magukat a vizbe, mert egyikuk elkezdte. Mas
dolog kozosen erezni, megint mas meghajolni a kozvelemeny tekinte-
lyc elott, es egeszen mas automatikusan megismetelni azt, amit md-
>uk te.ttek. A tenyek elso fajtajabol hianyzik mindennemu repro-
ihikcio; a masodikban a reprodukcio csupan logikai muveletek
kbvetkezmenye,7 implicit vagy formalis iteleteke es kovetkeztetc-
мекё, amelyek lenyeges elemet alkotjak a jelensegnek; a reproduk-
i и > I ehat itt sem lehet a definicio alapja. Csupan a harmadik eset az,
iimikor teljes mertekben ervenyesiil. Itt kizarolag vele van dolgunk:
iiz uj aktus csupan az eredeti aktus visszhangja. Nem csupan meg-
i >iiK*tli, hanem ennek az ismetlesnek nines is letalapja dnmagan ki-
vi il, nines mas oka, mint azoknak a tulajdonsagoknak az osszesse-
ge, amelyek bizonyos koriilmenyek kozott utanzo lenyekke tesz-
nck benniinket. Vagyis, ha azt akarjuk, hogy az utanzas szonak
vgyei telmu jelentese legyen, kizarolag a tenyeknek erre a kategoria-
j,n.i szabad fenntartani, s ezert azt mondjuk: utdnzdsrol akkor besze-
litiik, amikor egy aktus kozvetlen elozmenye egy mdsik ember dltal
ilu oleg veghezvitt hasonlo aktus kepzete, anelkiil hogy e kepzet es a
14'girhajtds koze bdrmifele olyan, explicit szellemi muvelet ekelodnek,
nim li/ a reprodukdlt aktus belso jellemzoivel kapcsolatos.
•«•и igencsak ritka, ami a szo szoros ertelmeben valoban eredeti. Am eppen
fi/ri I, inert ebben az esetben az utanzas szo lenyegeben mindent jelent, nem je-
li ni lobbe semmi hatarozottat. Az ilyen terminoldgia csak zurzavartokozhat.
Igaz, hogy beszel tek logikus utanzasrol (vd. Tarde: Loisdel'imitatioii, 1. kiad.,
I’M o ), ez azt jelenti, hogy az ember azert reprodukal egy aktust, mert valami-
lyi'ii ineghatarozott celt szolgal. Az ilyen utanzasnak azonban nyilvanvaloan
M'liiiin koze sines az utanzasi hajlamhoz, s ezert a belole szarmazo tenyeket
ginidiisan meg kell kulbnboztetni azutobbi altal eloidezettektol. A tenyek e ket
i*ii|>oiljal semmikeppen sem lehet azonosan magyarazni. Masreszt, mint lat-
lnt <i divalban meg a szokasban megnyilvanulo utanzas ugyanolyan logikus,
nihil <i liibbi, bar bizonyos tekintetben megvan a maguk kiilon logikaja.
121
Amikor tehat azt kerdezziik, hogy hogyan befolyasolja az
utanzas az ongyilkossagi aranyt, a szot ebben az ertelemben
kel) hasznalnunk.8 Ha nem igy hatarozzuk meg ertelmet, ki-
tesszuk magunkat annak, hogy magyarazatul fogadunk el egy
meroben verbalis kifejezest. Amikor ugyanis egy cselekvesi
vagy gondolkodasi modrol azt mondjuk, hogy utanzas, tulaj-
donkeppen arra celzunk, hogy az utanzas tenye mar magyara-
zatul is szolgal, s ezert azt hisszuk, hogy mindent megmondot-
tunk, amikor kiejtettiik ezt a varazsszot. Marpedig ez a fogalom
kizarolag az automatikus reprodukcio eseteben rendelkezik a
magyarazat tulajdonsagaval. Itt mar onmagaban kielegito ma-
gyarazatnak tekintheto,9 mert ami itt tortenik, teljes egeszeben
az utanzasos fertozes eredmenye. Amikor azonban valamilyen
szokast kovetiink vagy egy erkolcsi gyakorlathoz alkalmazko-
dunk, engedelmessegiink indokai ennek a gyakorlatnak a ter-
meszetebol, ennek a szokasnak a sajatossagaibol, illetve a ben-
nunk keltett erzesekbol fakadnak. Amikor tehat az ilyenfajta
aktusokkal kapcsolatban utanzasrol beszelnek, valojaban sem-
mit sem magyaraznak meg; csak azt adjak a tudtunkra, hogy az
altalunk reprodukalt teny nem uj, azaz hogy reprodukalt, de
semmifele magyarazatot nem kapunk sem arra, hogy miert jott
letre, sem arra, hogy mi miert reprodukaltuk. Meg kevesbe he-
lyettesitheti ez a szo annak a rendki'vul bonyolult folyamatnak
az elemzeset, amelynek reven a kollektiv erzelmek alakulnak
ki, s amelyrol az elobbiekben hipotetikus es megkozelito ma-
gyarazatot adtunk.10 Latjuk tehat, hogyan keltheti a szoban for-
8 Azok a tenyek, amelyek a modelliil szolgalo egyen vagy kollektiva erkolcsi
vagy szellemi presztizse folytan keriilnek utanzasra, inkabb a masodik kategd-
riaba tartoznak. Mert ebben az utanzasban nines semmifele automatizmus.
Tudatos megfontolason alapul: az ember azert cselekszik iigy, mint az, akibe
bizalmat helyezte, mert elismert felsobbsege biztosi'tek arra, hogy tettei
olyanok, amilyennek lenniiik kell. Ugyanolyan okbol kovetjiik, amiert tisz-
teljiik. Ezert egyaltalan nem adtunk magyarazatot ezekre a tettekre azzal, ha
kijelentettiik, hogy utanzas eredmenyei. Azt kell tisztaznunk, hogy mibdl
ered az a bizalom vagy tisztelet, amely erre az utanzasra vezetett.
9 S emellett, mint kesobb majd latjuk, az utanzas egyediil csak igen ritkan le-
het kielegito magyarazat.
,uBe kell ismemiink, hogy errol igen bizonytalan fogalmaink vannak. Ho-
gyan allnak elo pontosan azok a kombinaciok, amelyekbol a kollektiv allapot
letrejon, milyen elemek vesznek reszt benne, hogyan valasztodik ki az uralko-
do allapot - mindezek a kerdesek sokkal bonyolultabbak annal, semhogy a
puszta introspekcio megoldhatna oket. A legkulonfelebb olyan megfigyelesek-
122
kifejezes jogosulatlan hasznalata egyesekben azt a hitet,
hogy megoldottak vagy elobbre vittek a problemakat, holott
csak sikeriilt elkendozni oket onmaguk szamara.
Egyszersmind az utanzas altalunk adott definicioja a feltete-
le annak is, hogy esetleg jogunk lesz az utanzast az ongyilkos-
s.ig egyik pszichologiai tenyezojenek tekinteni. Mert az, amit
kolcsonos utanzasnak neveztek, elsosorban tarsadalmi jelen-
M’g: mert itt egy kozos erzes kozos kialakitasa megy vegbe.
(Igyanigy a szokasok, hagyomanyok reprodukcioja is tarsadal-
mi okok kovetkezmenye, mert kizarolag a kollektiv hiedelmek
es eljarasok pusztan a kollektiv voltukbol kovetkezo kotelezo
jcllegenek es specialis presztizsenek koszbnheto. Kovetkezes-
keppen, ha arra a megallapitasra jutnank, hogy az ongyilkos-
H.ig e ket mod koziil valamelyiknek a reven terjed, ez azt jelen-
leiw, hogy nem egyeni, hanem tarsadalmi tenyezoktol fiigg.
Miutan meghataroztuk a problemaval kapcsolatos fogalma-
kat, vegyiik szemiigyre a tenyeket.
II.
Nem ketseges, hogy az ongyilkossag gondolata ragalyszeruen
lei jedhet. Beszeltunk mar arrol a folyosorol, ahol egymas utan
hzenot rokkant akasztotta fel magat, es a boulogne-i tabor hir-
hi4.it fabodejarol, amely rovid ido leforgasa alatt tobb ongyil-
kossag szinhelye volt. A hadseregben igen gyakran figyeltek
meg hasonlo eseteket. Provins-ban 1862-ben a 4. vadaszezred-
ben, 1864-ben a 15. sorgyalogezredben, 1868-ban elobb Mont-
peilier-ben, majd Nimes-ben a 41. ezredben stb. 1813-ban egy
Sain-Pierre-Monjau nevu kis faluban egy asszony felakasztja
magat egy fara, majd rovid ido leforgasa alatt masok is fel-
iikasztjak magukat ugyanoda. Pinel elbeszeli, hogy egy pap fel-
ikasztotta magat Etampes szomszedsagaban; nehany nap mul-
iv vs kiserletekre volna sziikseg, amelyeket meg senki sem vegzett el. Arrol is
Igen keveset tudunk, hogy hogyan es milyen torvenyek szerint kombinalodnak
egymassal az elszigetelt egyen lelkiallapotai; kevesbe ismerjiik a csoporteletbol
elo.illo sokkal bonyolultabb kombinacios mechanizmusokat. Magyarazataink a
Irgliibb esetben csak metaforak. Ezert esziinkbe sem jut, hogy a jelenseg pontos
invgfogalmazasanak tekintsiik azt, amit fentebb mondottunk; csupan azt akar-
1чк ereztetni, hogy itt valami egeszen masrol van szo, mint utanzasrol.
123
va ket masik is megolte magat, es tobb vilagi szemely is kovette
oket.11 Amikor Lord Castelreagh a Vezuv kraterebe vetette ma-
gat, tarsasaganak tobb tagja kovette peldajat. Timon, az ember-1
gyulolo faja bevonult a tortenelembe. Sok megfigyelo szamol
be a bortonben lezajlott hasonlo fertozesi esetekrol.12
Ezt a temat gyakran emlitik, es az utanzasnak tulajdonitanak
bizonyos olyan tenyeket, amelyeknek szerintiink mas a ma
gyarazata. Ilyen peldaul az, amit tobben ostromongyilkossag-
nak neveznek. Josephus Flavius A zsidd haboruban13 elmondja,
hogy Jeruzsalem bevetelekor az ostromlottak egy resze megol-
te magat. Tobbek kozott negyven zsido, akik egy katakomba-
ban kerestek menedeket, elhataroztak, hogy megvalnak az elet-
tol, es megoltek egymast. A xanthosziak, irja Montaigne, ami-
kor Brutus ostromolta oket, „halomra gyilkoltak magukatJ
ferfiak, nok, gyermekek vegyesen, olyan mohosaggal, aho-
gyan az ember mindent elkovet, hogy eletben maradjon, ezek
mindent megtettek, hogy meghaljanak, tigyhogy Brutus alig
tudott kozuliik nehanyat megmenteni".14 Nem valoszinu, hogy
a tomeges ongyilkossdgokat egy vagy ket egyeni eset inditana el, s
a tobbiek csak ezeket masolnak. A jelek szerint inkabb kollek-
tiv dontesbol, valosagps tarsadalmi konszenzusbol erednek, sem-l
mint egyszeru ragalybol. Nem egy kiilonallo egyenben sziile-
tik meg a gondolat, hogy utana atterjedjen masokra; hanem a
csoport egesze dolgozza ki, amely, mindenestol ketsegbeesettl
szituacioban leven, kollektive halalra szanja magat. Pontosarfl
igy zajlanak le a dolgok, valahanyszor barmilyen tarsadalmi
test kozosen cselekszik valamilyen azonos koriilmeny hatasa-
ra. Az egyetertes termeszeten nem valtoztat az, hogy a szenve-e
dely heviileteben sziiletik meg; akkor sem volna lenyegeserj
mas, ha modszeresebben es meggondoltabban folyna le. Ugy-
hogy itt nem helyenvalo utanzasrol beszelni.
Ugyanezt kell mondanunk tobb hasonlo jellegu tenyrol. Ilyen
peldaul az, amirol Esquirol szamol be: „А torteneszek - irja -
egybehangzoan allitjak, hogy a peruiak es a mexikoiak vallA-1
suk pusztulasa miatt ketsegbeesve... olyan nagy szamban 61-
11 Lasd a tenyeket reszletesen Legoyt: i. m., 227. skk.
12 Lasd a hasonlo tenyeket Ebrard: i. m., 376. o.
13 III, 26.
14 Esso is, II, 3.
124
lek meg magukat, hogy onkeziiktol tobben vesztek el, mint a
Kirbar hoditok fegyveretol." Altalanositva: ahhoz, hogy az utan-
zjst jelolhessiik meg okkent, nem elegendo megallapitani, hogy
cleg nagy szamu ongyilkossag zajlik le ugyanabban az ido-
।Hintban ugyanazon a helyen. Mert okozhatja a tarsadalmi kozeg
olyan altalanos allapota is, amelynek talajan kialakul a csoport-
I'.in valamilyen kollektiv diszpozicio, s ez tomeges ongyilkos-
Magban jut kifejezesre. Vegeredmenyben a terminoldgiai pon-
lossag kedveert talan nem artana megkulonboztetni az erkolcsi
J.h vanyokat az erkolcsi ragalytol; ezt a ket szot meggondolas
nelkiil hasznaljak egymas helyett, valojaban pedig ket meroben
kiilonbozo jellegu dolgot jelolnek. A jarvany tarsadalmi okok
illl.il eloidezett tarsadalmi teny; a ragaly pedig mindig csak
vgyedi tenyek kisebb vagy nagyobb merteku tobbszords ismet-
lodese.15
I la elfogadjuk ezt a megkiilonbbztetest, minden bizonnyal
,-iokken az utanzasnak tulajdonithato ongyilkossagok listaja;
Hiindamellett vitathatatlan, hogy nagyon sok az ilyen. Talan
nines is mas jelenseg, amely ragalyosabb lehetne. Meg a gyilko-
Irtsi impulzus sem terjed ennyire magatol. Ritkabbak az olyan
eftclck, amikor ez utobbi automatikusan terjed, s foleg altala-
Um kevesbe jatszik vezeto szerepet az utanzas; azt lehetne
inondani, hogy, ellentetben a kozfelfogassal, az onfenntartasi
(n./liinnek nincsenek olyan eros gyokerei a tudatban, mint az
iiliipveto erkolcsi erzeseknek, mert sokkal kevesbe all ellent
ugyanazon okok hatasanak. De ha elismerjiik ezeket a tenye-
krl, meg mindig teljesen megoldatlan az a kerdes, amelyet a fe-
ji’/el elejen feltettiink. Abbol, hogy az ongyilkossag egyentol
rgymig terjedhet, a priori meg nem kovetkezik, hogy ez a raga-
lyoss.ig tarsadalmi kovetkezmenyeket kelt, vagyis hogy befo-
ly<tsolja azt a jelenseget, amely benniinket itt kizarolag erdekel,
rtz ongyilkossag tarsadalmi aranyszamat. Barmilyen vitatha-
bdl.m teny is, konnyen elkepzelheto, hogy csak egyeni es szor-
’’ki'sobb majd latjuk, hogy normalis esetben minden tarsadalomban min-
Uriikiir van valamilyen kollektiv diszpozicio, amely ongyilkossagokban jut ki-
It-|vzi>hn-. F.z a diszpozicio attol, amit szerintiink jarvanynak kell nevezni, abban
к I ilili il ч >zik hogy kronikus, es egyik normalis eleme a tarsadalom erkolcsi ver-
inriii-klelenek. A jarvany is kollektiv diszpozicio, de kivetelesen tor ki, abnor-
Hlillh, es a legtobb esetben mulo okokbol ered.
125
vanyos kovetkezmenyei vannak. Az elobbi megfigyelesek te-
hat nem oldjak meg a problemat; de jobban megmutatjak, mirol
van szo. Ha ugyanis az utanzas, mint mondottak, eredeti es ku-
londsen gazdag forrasa a tarsadalmi jelensegeknek, akkor fo-
keppen az ongyilkossaggal kapcsolatban kell bizonysagot ten-
nie erejerol, hiszen leginkabb itt ervenyesiilhet. Uy modon az
ongyilkossag teren perdonto kfserletet vegezhetiink, hogy ve-
rifikaljuk, csakugyan rendelkezik-e az utanzas azzal a varazs-
erovel, amellyel felruhazzak.
III.
Ha ez a befolyas fennail, akkor kiilonbsen az ongyilkossag fold-
rajzi eloszlasaban kell megmutatkoznia. Tapasztalni kellene,
hogy egy orszag vagy egy helyseg bizonyos esetekben, hogy
ugy mondjuk, atadja a maga jellemzo aranyszamat a szomsze-
dos teriileteknek. Meg kell tehat nezniink a terkepet, de ezt
modszeresen kell tenniink.
Tobb szerzo ugy velte, mindannyiszor utanzast allapithat
meg, ha ket vagy tobb hataros megye azonos intenzitasu on-
gyilkossagi hajlamot mutat. Csakhogy ezt a bizonyos videkrc
jellemzo egyenletes szorodast az is eloidezheti, hogy bizonyos,
az ongyilkossag alakulasa szempontjabol kedvezo okok is egyen-
letesen oszlanak el, hogy a tarsadalmi kozeg mindeniitt ugyan-
az. Csak akkor lehetunk bizonyosak abban, hogy valamilyen
tendencia vagy gondolat utanzas reven terjed, ha kimutatjuk,
hogy elhagyja azokat a kozegeket, ahol eletre kelt, es behatol
mas termeszetu kozegekbe is, amelyek maguktol nem hivnak
letre. Mert, mint mondottuk, utanzasos terjedesrol csak akkor
beszelhetiink, ha az utanzott teny egymaga, mas tenyezok kbz-
bejotte nelkiil, automatikusan eloidezi a reprodukciot. Kovet-
kezeskeppen ahhoz, hogy megallapithassuk az utanzas szere-
pet a benniinket foglalkoztato jelensegben, az eddig elfogadot-
taknal bonyolultabb kriteriumra van sziiksegiink.
Mindenekelott nem lehet szo utanzasrol, ha nines utanozha-
to modell; nines fertozes, ha nines goc, amelybol kiindul, s ahol
nyilvanvaloan maximalis az intenzitasa. Ugyanigy csak akkor
van jogunk kijelenteni, hogy az ongyilkossagi hajlam atterjed a
tarsadalom egyik reszebol a masikba, ha megfigyelessel kimu
126
lalhato bizonyos sugarzasi kozpontok letezese. De milyen je-
lekbol lehet ezeket felismerni?
Mindenekelott kiildnbozniiik kell valamennyi kornyezo pont-
lol abban, hogy nagyobb keszseget mutatnak az ongyilkossag-
г.i; a terkepen sotetebb foltot kell mutatniuk, mint a korulottiik
levo tajaknak. Ha ugyanis, mint az termeszetes, az ongyilkos-
»iigot valoban eloidezo okok mellett ezen a teriileten maga az
til.inzas is hat, itt az esetek szamanak foltetleniil nagyobbnak
kell lennie. Masodszor, ezek a kozpontok csak akkor jatszhatjak
и nekik tulajdonitott szerepet, vagyis csak akkor van jogunk az
Л szamlajukra irni a kornyezo helyeken bekovetkezo eseteket,
11.1 egy-egy ilyen kozpont valamikeppen a kornyezo videkek fi-
gyelmenek is kozeppontjaban all. Vilagos, hogy az emberek
nem utanozhatjak, ha nem kiserik figyelemmel. Ha az emberek
iihisfele tekintenek, hiaba gyakori itt az ongyilkossag, nem
ves/nek roluk tudomast, ezert nem is reprodukalodnak. Az
emberek pedig csak olyan pontot figyelnek, amely fontos he-
lyel foglal el a videk eleteben. Mas szoval, a fertozesi jelense-
geknek a fovarosok es a nagyvarosok kdri.il kell a legelesebben
|elenlkezniuk. Ez az eloszlas annal is inkabb elvarhato, mint-
in igy ebben az esetben mas tenyezok is segitik es erositik az
iil.i nzas terjedo hatasat, nevezetesen a nagy kozpontok erkolcsi
b'kintelye, amely olykor hallatlan expanzios erovel ruhazza fel
iiz ill uralkodo eljarasmodokat. Az utanzas tarsadalmi kovet-
b'Zinenyeinek tehat itt kell jelentkezniiik, ha egyaltalan van-
ibik ilyen kovetkezmenyek. Vegiil, minthogy - mint azt min-
tlrnki elismeri - a pelda hatasa egyebkent azonos feltetelek
mcllelt gyengiil a tavolsaggal, a hatar menti teriileteken annal
к eiebb hatast kell megfigyelniink, minel tavolabb esnek a koz-
I'onli goctol, es megforditva. Ez az a harom minimalis feltetel,
inielyet az ongyilkossag terkepenek ki kell elegitenie ahhoz,
lit igy tormaja akar csak reszben az utanzasnak legyen tulajdo-
lllllialo. Ezutan azonban meg mindig meg kellene vizsgalnunk,
hogy ezt a foldrajzi eloszlast nem az ongyilkossagot meghata-
in/t'i letfeltetelek hasonlo eloszlasa okozza-e.
127
OLASZORS/A<.
Miutan leszogeztiik a szabalyokat, alkalmazzuk oket.
Ehhez a vizsgalathoz nem felelnek meg a szokasos terkepek,
amelyek, legalabbis Franciaorszagot illetoen, csak megyek sze-
rint tiintetik fel az ongyilkossagi aranyt. Ezeken ugyanis nem
tudjuk megallapitani az utanzas esetleges hatasat ott, ahol an
nak a legelesebben kell jelentkeznie, nevezetesen ugyanannak
a megyenek a kiilonbozo reszei kozott. Mi tobb, ha van a me-
gyen beliil egy olyan jaras, ahol nagyon sok vagy nagyon kev6s
az ongyilkossag, ez mestersegesen novelheti vagy csokkenthetl
a megyei atlagot, s igy latszolagos megszakitottsagot teremthet
a megye tobbi jarasa es a szomszedos megyek jarasai kozott,
vagy ellenkezoleg, alcazhatja a realis megszakitottsagot. Vegiil
az ilyen terkep tiilsagosan szetmossa a nagyvarosok hatasat ah-
hoz, hogy vilagosan fel lehessen fedni. Ezert kiilon ennek а кёг-
desnek a vizsgalatahoz jarasok szerinti terkepet szerkesztet-
tiink, megpedig az 1887-1891-es idoszakra vonatkozolag. Leoi-
vasasakor meglepo eredmenyeket kaptunk.’6
Legeloszor egy eszak fele elteriilo nagy folt tunik szembe. F6
resze az egykori Ile-de-France teriiletet fedi, de eleg melyen be-
hatol Champagne-ba, es egeszen Lotaringiaig nydlik. Ha az
utanzas volna az oka, a gocnak Parizsban kellene lennie, amely
ennek az orszagresznek egyetlen szem elott levo kozpontja. S
altalaban csakugyan Parizs hatasanak tulajdonitjak; sot Guerry
azt mondotta, hogy ha az orszag barmelyik szelen levo, tetsz£s
szerinti pontrol indulunk el (Marseille-t kiveve), s a fovaros fel ё
haladunk, minel kozelebb eriink Parizshoz, annal tobb az on-
gyilkossag. Lehet, hogy a megyek szerinti terkep latszolag iga-
zolja ezt az ertelmezest, de a jarasok szerinti terkep minden
letjogosultsagatol megfosztja. Kideriil ugyanis, hogy Seine me-
gyeben16 17 kisebb az ongyilkossagi arany, mint barmelyik szom-,
szedos jarasban. Itt mindossze 471 jut 1 millio lakosra, ezzel
szemben Coulommiers-ban 500, Versailles-ban 514, Melunban
518, Meaux-ban 525, Corbeil-ben 559, Pontoise-ban 561, Pro-
vins-ban 562. Meg a champagne-i korzetek is joval feliilmiiljdk
azokat, amelyek a legkozelebb vannak Seine-hez: Reims on-
gyilkossagi aranya 501, Ёрегпау-ё 537, Arcis-sur-Aube-ё 548,
Chateau-Thierry6 623. Mar dr. Leroy is csodalkozva allapitottn
16 Lasd II. abra.
17Seine megye a szorosan vett Parizs. (Szerk.)
130
meg „Le suicide en Seine-et-Marne" (Az ongyilkossag Seine-
el Marne megyeben) c. tanulmanyaban, hogy Meaux korzete-
hen viszonylag tobb az ongyilkossag, mint Seine-ben.18 Ime a
м/..imai:
1851-1863-as idoszak 1865-1866-os idoszak
Meaux jaras ’nine 1 ongyilkossag 2418 lakosra 1 ongyilkossag 2750 lakosra 1 ongyilkossag 2547 lakosra 1 ongyilkossag 2822 lakosra
I'bbol a szempontbol Meaux jaras nem kivetel. Ugyanez a szerzo
I <»(» olyan kozseget sorolfel ebben a megyeben, ahol ez idoben arany lag
InbbcH oltek meg magukat, mint Parizsban. Furcsa goc az, amely
nl.itta marad azoknak a masodlagos gocoknak, amelyeket a fel-
leves szerint neki kellene taplalnia! De ha Seine-t kikapcsoljuk,
M'inmifele mas sugarzasi kozpontot nem tudunk felfedezni.
Mert meg nehezebb volna dgy beallitani a dolgot, hogy Parizs
( orbeil vagy Pontoise mint kozpont fele gravital.
Valamivel eszakabbra masik, kevesbe egyenletes, de meg
mindig igen sotet arnyalatd foltot latunk; ez foldrajzilag Nor-
tu.indianak felel meg. Ha tehat fertozeses terjedo mozgas okoz-
n.l, Rouenbol, a tartomany fovarosabol, ebbol a kiilonosen fon-
Ins varosbol kellene kiindulnia. Marpedig ezen a videken ket
|«>nt van, ahol az ongyilkossag a legerosebben diihong: Neu-
। h.ilel jaras (509 ongyilkossag) es Pont-Audemer jaras (537 on-
gyilkossag 1 millio lakosra); s ez a ket jaras meg csak nem is
и/innszedos. (Mindamellett nyilvanvaloan nem irhato az 6 be-
lt ilyasuk rovasara a tartomany erkolcsi allapota.)
I'geszen lent delkeleten, a Foldkozi-tenger partja menten
ил-les savot talalunk, amely Bouches-du-Rhone megye szeletol
vgvs/.en az olasz hatarig terjed, ahol az ongyilkossag szinten
Igen eros. Van itt egy valodi metropolis, Marseille, a sav masik
n/rlen pedig a nagyvilagi elet nagy kozpontja, Nice. Nos, a leg-
ei osebben erintett jarasok Toulon es Forcalquier. Azt hiszem,
«mki sem allitana, hogy Marseille ezeknek a hatasa alatt all.
I Igy.mfgy a nyugati parton csak Rochefort valik ki sotetebb szi-
iicvei abbol az egyenletes terepbol, amelyet a ket Charente me-
181 m., 213. o. - Ugyancsak e szerzo szerint 1865-1866-ban meg a teljes
MaineesSeine-et-Marne megye is felulmulta Seine megyet. Marne-ban ekkor
|/U| lakosra, Seine-et-Marne-ban 2768 lakosra, Seine-ben 2822 lakosra jutott
| llitgyilkos.
131
gye alkot, s ahol mindamellett van egy sokkal nagyobb varos is,
ti. Angouleme. Altalaban igen sok olyan megye van, ahol nem
a megyeszekhely jarasa vezet. Vosges-ban nem Epinal, hanem
Remiremont; Haute-Saone-ban nem Vesoul, hanem Gray, ez a
halott vagy halodo varos; Doubs-ban nem Besan^on, hanem
Dole es Poligny; Gironde-ban nem Bordeaux, hanem La Reole
es Bazas; Maine-et-Loire-ban Angers helyett Saumur; Sarthe-
ban Saint-Calais Le Mans helyett; Nord-ban Avesnes Lille he-
lyett; stb. Mindazonaltal egyik ilyen esetben sem az a helyzet,
hogy a megyeszekhelyet maga mogott hagyo jarasban volna a
megye legnagyobb varosa.
Nem artana nemesak jarasok, hanem kozsegek kozott is meg-
tenni ezt az osszehasonlitast. Sajnos, az ongyilkossag kozsegek
szerinti terkepet nem lehet az egesz orszag teriiletere megszer-
keszteni. Dr. Leroy azonban erdekes monografiajaban elvegez-
te ezt a munkat Seine-et-Marne megyere vonatkozolag. Miutan
a megye valamennyi kozseget sorba rendezte ongyilkossagi
aranyuk szerint, nagysag szerint lefele haladva, a kovetkezd
eredmenyekre jutott: „La Ferte-sous-Jouarre (4482 lakos), a lis-
ten szereplo elso nagyobb helyseg a 124. helyen van; Meaux
(10 762) a 130.; Provins (7547) a 135.; Coulommiers (4628) a 138.
Az, hogy ezek a varosok ilyen surun egymas mellett a listanak
ugyanazon a tajan szerepelnek, azert is erdekes, mert arra en-
ged kovetkeztetni, hogy mindegyikben azonos befolyas erv£-
nyesiil.19 Lagny (3468), amely olyan kozel van Parizshoz, csak a
219. helyen kovetkezik; Montereau-Faut-Yonne (6217) a 245.
helyen; Fontainebleau (11 939) a 247... VegiilMelun (11170), a
megyeszekhely csak a 279. helyen all. Ezzel szemben, ha meg-
vizsgaljuk a lista elen szereplo 25 kozseget, azt latjuk, hogy ket-
to kivetelevel csekely a lakossaguk."20
19 Termeszetesen szo sem lehet fertozeses hatasrol. Harom, nagyjabol egyforme
nagysagti jarasi szekhelyrol van szo, s az oket elvalaszto teriileteken szamos koz-
seg fekszik, ahol az ongyilkossagi arany meroben eltero. Ez a hasonlosag eppen el-
lenkezoleg azt bizonyitja, hogy azonos nagysagti es eleg hasonlo letfeltetelek ko-
zott elo tarsadalmi csoportokban azonos az ongyilkossagi arany, s ehhez eppen-
seggel nines sztikseg arra, hogy ezek a csoportok hatassal legyenek egymasra.
20 1. m., 193-194. o. - Az elen egy egesz kis kozseg halad (Lesche): itt 630 la-
kosra 1 ongyilkos jut, ami 1 milliora szamitva 1587, azaz negyszer-otszorannyi,
mint Parizsban. S ezek nem csak egyediil Seine-et-Mame-ra jellemzo esetek. Dr.
Legoupils (Trouville) szives volt rendelkezesiinkre bocsatani Pont-l'Eveque )й-
ras harom parinyi kozsegenek adatait. Ezek a 978 lakosu Villerville, a 150 lako-
132
Franciaorszag teriileten kiviil hasonlo megallapitasokra ju-
lunk. Europa legin tenzivebb ongyilkossagot mutato resze Da-
nin es Kozep-Nemetorszag. Nos, ezen a hatalmas teriileten
inessze az elen halad a Szasz Kiralysag: itt 1 millio fore 311 dn-
gyilkossag jut. Kozvetleniil utana Sachsen-Altenburg Herceg-
Bi'g kovetkezik (303 ongyilkossaggal), Brandenburg aranya vi-
K/ont csak 204. Marpedig nem valoszinu, hogy Nemetorszag
me a ket kis allamra szegezne tekintetet. Nem Drezda es nem
Is Altenburg adja meg a hangot Hamburgnak es Berlinnek.
Ugyanigy valamennyi olasz tartomany koziil aranylag Bolo-
gn.iban es Livornoban a legtobb az ongyilkossag (88 es 84); Mi-
lano, Genova es Torino a Morselli altal 1864-1876-ra vonatko-
zrtlag kiszamitott atlagok szerint csak messzirol koveti oket.
Vegeredmenyben mindezekbol a terkepekbol az kovetkezik,
liogy korantsem mutathato ki az ongyilkossagi surusegrol, mi-
B/erint tobbe-kevesbe kozpontositottan es fokozatosan csokke-
noleg helyezkedne el bizonyos gdcok koriil, hanem ellenkezo-
Irg, nagy es nagyjabol (de csak nagyjabol) homogen tombok
fil,ikj<iban jelentkezik, amelyekben nem talalhato semmifele koz-
ponti mag. Ebben az elhelyezkedesben tehat semmi sem mutat
az. utanzas hatasara. Csupan arra utal, hogy az ongyilkossag
iit.4n fiigg a varosonkent valtozo helyi koriilmenyektol, hanem
minden esetben bizonyos ertelemben altalanos jellegu feltetelek-
lol Nincsenek itt sem utanzok, sem utanzottak, hanem viszony-
lagos azonossaggal van dolgunk, amely az okok viszonylagos
n/onossagabol folyik. Az is egeszen nyilvanvalo, hogy ennek igy
Mi < i icqueboeuf es a 333 lakosii Pennedepie. A 14-tol 25 esztendoig terjedo pe-
llinliisokra kiszamitott ongyilkossagiaranyaik 1 millio foreszamitva: 429,800,
llli-lve 1081. Valtozatlanul igaz termeszetesen, hogy a nagyvarosokban arany-
Ing lubb az ongyilkossag, mint a kisvarosokban vagy falun. De csak nagyjaban
Igaz, es soka kivetel. Egyebkentossze lehet egyeztetni ezt a tetelt a fenti, latszo-
lag i llentmondo tenyekkel. Csak azt kell feltetelezni, hogy a nagyvarosok
ligy.i n.izoknak az okoknak a hatasara jonnek letre es fejlodnek ki, mint amelyek
я/ i nigyilkossag alakulasat megszabjak, nem pedig, hogy maga a varosi elet ja-
1 и I In izzii az alakulasahoz. Igy mar termeszetes, hogy a sok ongyilkossagot pro-
ilnk.ilo videkeken sok a nagyvaros, deezek nem rendelkeznek az onkentes ha-
lal inoiiopoliumaval; ezzel szemben kevesebb a nagyvaros ott, ahol aranylag
ki'w. .iz ongyilkossag, megint csak anelkiil, hogy az ongyilkossagok csekely
k/ilin.in.ik oka a nagyvarosok hianyaban volna keresendo. Ily modon atlagos
Ongyilkossagi aranyuk altalaban magasabb lesz, mint a falvake, de bizonyos
rwli'klH'ii alacsonyabb is lehet ennel.
133
kell lennie, ha - mint az az eddigiekbol mar kideriilhetett - az
ongyilkossagot lenyegeben a tarsadalmi kozeg bizonyos allapo-
tai hatarozzak meg. Mert ez a kozeg meglehetosen nagy kiterje-
desu teriileteken altalaban veve azonos allapotu. Igy termesze-
tes, hogy mindeniitt, ahol azonos, azonos kovetkezmenyekkel
kell jamia, anelkiil hogy ebben barmifele szerepe volna a ragaly-
nak. Ezert latjuk a legtobb esetben, hogy az ongyilkossagi arany
ugyanazon a videken nagyjabol azonos szinten mozog. Mas-
reszt azonban, minthogy az eloidezo okok sohasem oszolhatnak
el tbkeletesen egybntetu modon, olykor elkeriilhetetleniil tob-
be-kevesbe jelentos mgadozasokat kell mutatnia helysegrol hely-
segre, jarasrol jarasra, mint ezt lattuk is.
Ennek a magyarazatnak a helytallo voltat bizonyitja, hogy va-
lahanyszor a tarsadalmi kozeg hirtelen megvaltozik, az ongyil-
kossagi arany is hirtelen es feltuno mertekben modosul. E kozeg
hatasa sohasem terjed tul termeszetes hatarain. Sehol sem fordul
elo, hogy egy orszag, amelyet kiilonos feltetelei egy bizonyos
ongyilkossagi aranyra prediszponalnak, a pelda puszta presztf-
zsevel rakenyszeritse hajlamat a szomszedos orszagokra, ha ott
nincsenek meg ugyanilyen mertekben ezek vagy mas hasonlb
feltetelek. Igy Nemetorszagban, mint mar lathattuk, burjanzik,
valosaggal tombol az ongyilkossag. Kesobb majd kimutatjuk,
hogy ennek a kiveteles keszsegnek a fo oka a protestantizmus.
Harom videk azonban ki van veve az altalanos szabaly albl.
Ezek a Rajnai Tartomany es Vesztfalia, Bajororszag, foleg a bajor
Schwaben, vegiil Posen. Egyediil itt jut egesz Nemetorszagban
100-nal kevesebb ongyilkossag 1 millio lakosra. А Ш. abran kb*
zblt terkepen harom veszendo szigetnek latszanak, s feher foltja-
ik eles kontrasztban vannak a kornyezo sotet mezokkel. Mind a
harom tartomany katolikus. Vagyis a koriilottuk cirkulalo rend-
kivtil intenziv ongyilkossagi aramlatnak nem sikeriil hatalmaba
keritenie 6'ket; hataraiknal megall, megpedig kizarolag azert,
mert azokon tul nem talalja meg a kibontakozasahoz sziikseges
kedvezo felteteleket. Ugyanfgy Svajcban a del teljes egeszeben
katolikus; valamennyi protestans elem eszakon van. Nos, ha a
terkepen megnezziik, milyen elesen elkulbniil egymastol az on*
gyilkossag szempontjabol ez a ket teriilet,21 azt hihetnenk, hogy
21 Lasd a III. abrat, kantonok szerinti reszletezesben pedig a II. resz V. fejeze-
teben a XXVI. tablazatot.
134
ket kiilonbozo tarsadalommal van dolgunk. Annak ellenere,
bogy kozvetleniil egymas mellett fekszenek es szorosan erint-
keznek, hogy allando kapcsolat van kozottiik, az ongyilkossag
Ickinteteben mindket resz megorzi kiilonallasat. Amilyen ala-
tsony az atlag az egyik oldalon, olyan magas a masikon. Ugyan-
Igy Eszak-Svajc belsejeben Luzern, Uri, Unterwalden, Schwyz es
/ng, a katolikus kantonok, legfeljebb 100 ongyilkossagot adnak
I millio lakosra, pedig ezt a szamot messze feliilmulo protestans
k.mtonok veszik oket koriil.
Megprobalkozhatnank egy masik kfserlettel is, amely vele-
mcnyiink szerint alatamasztja a fenti bizonyitekokat. Valami-
lyen erkolcsi fertozes csakis ketfelekeppen mehet vegbe: a mo-
di lliil szolgalo teny vagy szajrol szajra jar az un. kozvelemeny
kozvetitesevel, vagy a lapok terjesztik. Altalaban foleg a lapo-
kil leszik felelosse, s valoban, rendkiviil eros diffuzios eszko-
ok I la tehat az utanzasnak van valami szerepe az ongyilkos-
Hrtg alakulasaban, mas-mas szamokat kell kapnunk aszerint,
hogy egy-egy helyen a lapok mennyire kotik le a kdzfigyelmet.
1 /I viszont, sajnos, eleg nehez meghatarozni. Azt, hogy az
Itlos/aki sajtotermekek mennyire elterjedtek, nem a szamuk-
L’nl, hanem kizarolag olvasoik szamabol tudjuk megitelni. Ke-
centralizalt orszagban, mint amilyen peldaul Svajc, lehet
llrtgyon sok ujsag, mert minden helysegben kiadnak egyet,
Imiilhogy azonban mindegyiket kevesen olvassak, terjesztoha-
liVUik nem nagy. Ezzel szemben, egyetlen olyan lap, mint pel-
d<hil a Times, a New York Herald, a Petit Journal stb., oriasi olvaso-
kn iinsegre fejt ki hatast. Sot, ugy latszik, hogy bizonyos fokd
tcrUralizacio nelkiil a sajto egyaltalan nem is rendelkezhet a
i«oki tiilajdonftottbefolyassal. Mert ott, ahol minden videk a sa-
1Л1 rlclet eli, az emberek kevesse erdeklodnek azirant, ami szuk
I Uoh.ilarukon kiviil tortenik; a tavolabb torteno esemenyekre
nkszor fel sem figyelnek, meg csak nem is regisztraljak oket.
ley kcves pelda all rendelkezesre az utanzas elinditasahoz.
I’geszen mas a helyzet ott, ahol a helyi koriilmenyek nivellalo-
Lih i icvcn kiterjedtebb hatashoz jut a rokonszenv es a kivan-
feb.tg, s ahol ezt a sziiksegletet kielegitve nagy sajtoszervek
fi.ip mint nap osszegyujtik az orszag vagy a szomszedos orsza-
H-il v.ilamennyi fontosabb esemenyet, majd minden iranyban
h iji’sztika hireket. Apeldak itt egymasra halmozodnak, eskol-
l чОпим-п erosftik egymast. Nyilvanvalo azonban, hogy lehetet-
135
III. dbra - Ongyilkossag Kdzep-Eurdpdban (Morselli nyoman)
• пн
Sjaelland
ESZAKI-TENGER
Jutland
Schleswig
Hannover
Posen
Brandenburc
Aran) ok 1 nutlid lakosra szamitva
i Wurttermberg
Alpesi-Svaic
Bajororszag
Schwaben
Poroszorszag
Franken
Oberpfalz
£szak-Sv6jc
OLASZORSZAG
Jelmagyarazat
I 250 felett
Д|||||||||? 201-250
151-200
lllllllllll 100-150
1 1 70 alatt
1. Alpusi svajci kantonok...... 50
2. BajororszAg, Schwaben....60
3. Rajnai Tartomany.........65,7
4. Vesztfaha................69,7
5. Posen.................. 70,4
6. Poroszorszag............107,5
7. Hohcnzollcm...... .. 118,9
8. Pfalz......... ... 120
9. Pomerania................128,1
10. Nassau...................147,5
11. Hannover................153.4
12. Baden Nagyherccgscg......156
13. Porosz Szile/ia..........158.4
14. Mecklenburg.............167
15. Hessen..................167
16. Wiirttcmberg............170
17. Lauenburg ......
18. Hessen-Darmstadt...
19. Es/ak-Svajc........
20. Oldenburg..........
21. Brandenburg.........
22. Porosz S/aszorszdg....
23. Schleswig...........
24 Jutland.............
25. Sachsen-Meiningen ...
26. Hamburg...........
27. Sachsen-Altenburg...
28. Sjaelland es Pvn..
29.SzaszKlr41ysig...
Hianyoznak az adatok Lippere,
a Thuringia i Fejedclemsegre
es Braunschweigra vonatkozolag.
..186,4
...196
... 198
.... 204,7
.... 227,6
.... 228,3
....233
...264
...300
... 303
... 308
.. 311
lenseg osszemerni a kiilonbozo europai lapok olvasokozonse-
get, s azt sem lehet felbecsiilni, hogy informadoik milyen mer-
tekben helyi jelleguek. Mindamellett, anelkiil hogy szabalysze-
ruen be tudnank bizonyitani allaspontunkat, nemigen tudjuk
elkepzelni, hogy e ket vonatkozasban Franciaorszag es Anglia
mogotte maradna Danianak, Szaszorszagnak, sot meg a kiilon-
bozo nemet tartomanyoknak is. Pedig itt aranylag sokkal keve-
sebb az ongyilkossag. Vagy Franciaorszagon beliil maradva,
semmi sem jogosit fel arra a feltevesre, hogy az emberek a
Loire-tol del re lenyegesen kevesebb ujsagot olvasnanak, mint
eszakra; marpedig tudjuk, milyen eros a kontraszt e ket teriilet
kozott az ongyilkossag tekinteteben. Nem akarunk azonban a
kelletenel nagyobb jelentoseget tulajdonitani egy olyan ervnek,
amelyet nem tudtunk jdl meghatarozott tenyekkel megalapoz-
ni, megis azt hissziik, eleg eros valoszinusegekre epul ahhoz,
hogy nemi figyelmet erdemeljen.
IV.
Osszefoglalva: ha bizonyos is, hogy az ongyilkossag egyenrol
egyenre ragalyos, sehol sem allapithato meg, hogy az utanzas
iigy terjesztene, hogy ez befolyasolna a tarsadalmi ongyilkos-
sagi aranyszamot. Ketsegteleniil eloidezhet tobb-kevesebb egye-
ni esetet, de nem jatszik kozre a kiilonbozo tarsadalmak es
egy-egy tarsadalmon beliil a szukebb tarsadalmi csoportok
kiilonbozo intenzitasd ongyilkossagi hajlamanak meghataro-
zasaban. Az utanzas keltette kisugarzas mindig igen korlato-
zott hatokdru, sot ezenfeliil meg idoszakos is. Olykor elerhet
egy bizonyos intenzitasi fokot, de ez mindig nagyon rovid ide-
ig tart.
Van azonban egy altalanosabb tenyezo is, amely magyaraza-1
tot ad arra, miert nem allapithato meg a statisztika szamaibdl
az utanzas hatasa. Nevezetesen az, hogy az utanzas pusztan a
maga erejebol nem idezhet elo ongyilkossagot. A felnottnel, a
tobbe-kevesbe abszolut monoideizmus igen ritka eseteit kiv6-
ve, egy tett gondolata nem elegendo hasonlo tett kivaltasahoz,
kiveve, ha olyan egyenben lep fel, aki mar magatol erosen haj-
lamos erre az aktusra. „Mindig megfigyeltem - irja Morel
hogy az utanzas, barmilyen eros is a hatasa, es a valamilyen kii-
138
innleges buncselekmenyrol szolo beszamolo vagy olvasmany
keltette benyomas sohasem volt elegseges, hogy hasonlo aktu-
okra kesztessen tokeletesen egeszseges kedelyu egyeneket."22
Ugyanigy dr. Moreau de Tours szemelyes megfigyelesei alap-
|.in arra a megallapitasra jutott, hogy a ragalyos ongyilkossag
ki/.irolag erosen prediszponalt egyeneknel fordul elo.23
Igaz, hogy mivel szerinte ez a prediszpozicio lenyegeben
rtlk.iti tenyezoktol fiigg, eleg nehezen tudott megmagyarazni
bizonyos eseteket, amelyeknel ezt az eredetet nem lehetett fel-
miitatni, s kenytelen volt az okok egeszen valoszinutlen, valo-
hiiggal csodaszeru kombinacidihoz folyamodni. Hogyan hihe-
|n el, hogy a mar emlitett 15 rokkant veletleniil egytol egyig
Idegbeteg volt? S ugyanezt mondhatjuk el a hadseregben vagy
n bbrtonokben olyan gyakran megfigyelheto osszes fertozesi
pielrol. Ezek a tenyek azonban tiistent konnyen megmagya-
rAzhatova valnak, ha elismerjiik, hogy a tarsadalmi kozeg is
lelrehozhatta az ongyilkossagi hajlamot. Mert akkor nem kell
hiiihe valamilyen felfoghatatlan veletlennek tulajdonitani oket,
iiinelynek jovoltabol a vilag minden tajarol viszonylag jelente-
keny szamban gyultek ossze ugyanabban a laktanyaban vagy
iigv.inabban a biintetointezetben azonos lelki betegsegben szen-
vvilo egyenek, hanem joggal irhatjuk mindezeket az eseteket a
»zob<m forgo egyenek eletenek keretet alkoto kozos kozeg ro-
vAsara. Kesobb majd latjuk ugyanis, hogy a bortonokben es a
kalonasagnal van valamilyen kollektiv allapot, amely ugyan-
nlyan kozvetleniil keszteti ongyilkossagra a katonakat es a ra-
bok.it, mint akar a leghevesebb neurozis. A pelda az az alkalmi
ok, amely felszabaditja az osztonzest; de nem a pelda hozza
litre az osztonzest, s ha emez nem letezne, a pelda is hatastalan
Volna.
I lmondhatjuk tehat, hogy az utanzas, nehany igen ritka ki-
W’tvltdl eltekintve, nem onallo tenyezoje az ongyilkossagnak.
< Hiipan felszinre hozza azt az allapotot, amely az aktus valodi
к Iva I to oka, es amely valoszinuleg mindenkeppen modot talalt
Vnln.i termeszetes okozatanak eloidezesere, akkor is, ha az
iilanzas nem avatkozik be; mert igen erosnek kell lenni a pre-
illn/pozicionak ahhoz, hogy egy ilyen aprosag is elegendo le-
11 hiuteiies maladies mentales (Ertekezes a lelki betegsegekrol), 243. o.
1 / >< hi contagion du suicide, 42. o.
139
gyen az aktushoz. Igy nem is csoda, ha a tenyeken nem tudjuk
eszrevenni az utanzas jegyet, hiszen hatasa nem onallo, es egyeb-
kent is rendkivul korlatozott.
Harmonikusan kiegeszitjiik ezt a kovetkeztetest egy gyakor-
lati termeszetti megjegyzessel.
Bizonyos szerzok, akik az indokoltnal nagyobb jelentoseget
tulajdonitanak az utanzasnak, azt koveteltek, hogy tiltsak meg
a lapoknak az ongyilkossagok es a buncselekmenyek kozle-
set.24 Lehet, hogy ez a tilalom nehany egyseggel csokkentene e
kulonfele aktusok evi mennyiseget. Nagyon ketseges azon-
ban, hogy modosithatna tarsadalmi aranyszamukat. A kollek-
tiv hajlam intenzitasa azonos maradna, mert a csoportok er-
kolcsi allapota ettol nem valtozna meg. Ha tehat a szoban forgd
intezkedes problematikus es igen csekely elonyeit osszevetjiik
azokkal a sulyos hatranyokkal, amelyekkel a teljes rendori £*s
birosagi hirzarlat jarna, ertheto, hogy a torvenyhozas erosen
habozik, kovesse-e ezeknek a szakertoknek a tanacsat. Az az
igazsag, hogy nem az befolyasolja az ongyilkossag vagy a
gyilkossag alakulasat, hogy beszelnek rola, hanem az, hogy
hogyan beszelnek rola. Ahol az emberek irtoznak ezektol a
tettektol, az altaluk keltett erzesek kifejezesre jutnak a roluk
kozolt beszamolokban, s igy inkabb elaltatjak, semhogy osz-
tokelnek az egyeni prediszpoziciokat. Megforditva viszont,
ahol a tarsadalom erkolcsileg ingatag talaju, sajat bizonyta
lansaga bizonyosfajta tiirelmet taplal benne az erkolcstelen
tettek irant, amely onkenteleniil kifejezesre jut, valahanyszor
ezek szoba keriilnek, es mintegy elkendozi erkolcstelen vol-
tukat. Ekkor a pelda valoban fenyegetove valik, nem azert,
mert pelda, hanem mert a tarsadalmi turelem vagy kozony
miatt az emberek nem tartjak magukat olyan tavol tole, mini
ahogyan kellene.
E fejezet egyik legfobb tanulsaga azonban az, hogy milyen
megalapozatlan az az elmelet, amely az utanzast mindennemfl
kollektiv elet elsorendu forrasanak tekinti. Semmi sines, anil
oly konnyen tovabbadhato volna fertozessel, mint az ongyil-
kossag, es megis azt lattuk, hogy ennek a fertozesnek nincsenek
tarsadalmi kovetkezmenyei. Ha az utanzasnak mar ebben <17
24 Lasd kiilonosen Aubry: Contagion du meurtre, 1. kiad., 87. o.
140
esetben sem tulajdonithatunk tarsadalmi meretu befolyast, meg
kevesbe rendelkezhet azzal mas esetekben; kovetkezeskeppen
(1 «zamlajara irt hatalom mero kepzelges. Valamilyen szuk kor-
brn ketsegteleniil eloidezheti egy-egy gondolat vagy egy-egy
. srlekves nehanyszori ismetlodeset, de kovetkezmenyei soha-
<•111 eleg szeles kbruek es sohasem eleg melyek ahhoz, hogy el-
vi jrk es modositsak a tarsadalom lelkuletet. A kollektiv allapo-
lok, annak kovetkezteben, hogy csaknem egyhangu es altala-
bin igen regi ragaszkodas targyai, sokkal ellenallokepesebbek,
lemhogy valamilyen egyeni ujitas megbirkozhatna veliik. Ho-
gyan is lehetne egy egyennek, aki csak egyetlen egyen,25 ele-
grtido ereje ahhoz, hogy a maga kepere formalja a tarsadalmat?
I la nem gondolkodnank a tarsadalomrol meg mindig tnajd-
lirin olyan kezdetlegesen, mint a primitfv ember a fizikai vilag-
10I, ha ellentetben a tudomany minden utmutatasaval, nem te-
b lcznenk fel legalabbis hallgatolagosan es nem tudatositott
liioilun, hogy a tarsadalmi jelensegek nem aranyosak okaikkal,
akkor szora sem erdemesitenenk egy ilyen elkepzelest, amely
biblikiis egyiigyusege mellett egyszersmind szembeszoko el-
Inilmondasban van a gondolkodas alapelveivel. Ma mar senki
пгт hiszi, hogy az allatfajok csupan az atorokles reven elterjedt
rgyvni variaciok,26 ma mar megengedhetetlen az a felteves,
hi >gy a tarsadalmi teny csupan altalanossa valt egyeni teny.
I rglokeppen azonban az az allaspont tarthatatlan, hogy ez az
Alt.d.inossa valas valamifele vak fertozes eredmenye lehet. Sot
»/n intern bizvast csodalkozhatunk azon, hogy komolyan kell
viliitkozni olyan hipotezisrol, amelyet - eltekintve attol, hogy
inllyeii sulyos ervek szolnak ellene - kiserletileg bizonyitani
rdilig meg csak meg sem probalt senki. Mert soha senki sem
mill.ilia ki a tarsadalmi tenyeknek valamilyen meghatarozott
iriul|evel kapcsolatban, hogy az utanzas magyarazatot adhat-
111 .1/ egyenre gondolunk, elvonatkoztatva mindattol a hatalomtol, ame-
l|rl ii biz.ilom vagy a kollektiv csodalat adhat neki. Vilagos ugyanis, hogy egy
liilaliihiok vagy egy nepszeru ember a sziiletesetol adott kepessegein kiviil
nit ан I.usadalmi eroket is megtestesit, amelyeket az iranta megnyilvanulo kol-
Idlii i izclmeknek koszonhet, s amelyek lehetove teszik, hogy befolyasolja a
I IHmhlinal. Ezzel a befolyassal azonban csak annyiban rendelkezik, amennyi-
I |i 1 iilmibiizik a kozonseges egyenektol.
*** I AmI Delage: La structure du protoplasme et les theories de I'heredite (A proto-
plN^nui ч/erkezete es az atoroklesi elmeletek). Paris, 1895, 813. skk.
141
na rajuk, meg kevesbe, hogy ehhez az utanzas egymagaban ele-
gend 6 volna. Beertek azzal, hogy aforizma alakjaban ismetel-
gettek ezt az allitast, homalyos metafizikai elmelkedesekkel Й-
masztva ala. A szociologia azonban mindenkeppen csak akkor
tarthat igenyt a tudomany rangjara, ha muveloi nem engedik
meg maguknak az ilyen dogma tikus eljarast, ha nem vonjak ki
magukat ilyen nyilvanvalo modon a bizonyftas szabalyszerfl
kotelezettsegei alol.
MASODIK RESZ
TARSADALMI OKOK
ES TARSADALMI TIPUSOK
ELSO FEJEZET
MEGHAT AROZASUK MODSZERE
Az I- resz eredmenyei nemcsak negativak. Megallapftottuk ugyan-
Ih, hogy minden tarsadalmi csoportnak megvan a specifikus
niigyilkossagi hajlama, amelyre nem ad magyarazatot sem az
rgyenek szervezeti-pszichikai allapota, sem a fizikai kornyezet
Irrincszete. Ebbol kizarasos modszerrel az kovetkezik, hogy a
nz6ban forgo hajlam szuksegkeppen tarsadalmi okoktol fiigg,
<4 maga is kollektiv jelenseg; sot a megvizsgalt tenyek egy re-
h/c, nevezetesen az ongyilkossag foldrajzi es evszakok szerinti
vAltozasai kimondottan ehhez a kovetkezteteshez vezettek el.
Most vegyiik kozelebbrol szemiigyre ezt a tendenciat.
I.
I vegett a leghelyesebb eljaras minden valoszmuseg szerint az
Icsz, ha eloszor is megvizsgaljuk, hogy ez a tendencia egyszeru
f's oszthatatlan-e, vagy pedig szamos kiilonbozo tendenciabol
Ipvodik ossze, amelyeket az elemzes elszigetelhet, es amelye-
ket kiilon-kiilon kellene tanulmanyozni. Ebben az esetben a kd-
vetkezokeppen kellene eljarni. Minthogy a szoban forgo ten-
deiicia akar egyszeru, akar nem, csak a megnyilvanulasaul
nzolgalo egyeni ongyilkossagokban figyelheto meg, ez utobbi-
nkbol kellene kiindulnunk. Vagyis a leheto legnagyobb szamu
vgyeni ongyilkossagot kellene megfigyelni, termeszetesen olya-
nnk.it, amelyek nem elmebetegseg kbvetkezmenyei, es leir-
n.ink oket. Ha ekkor kideriilne, hogy valamennyinek azonosak
a lenyeges jellemzoi, egyetlen osztalyban egyesitenenk oket; el-
Irnkezo esetben pedig, ami sokkal valoszmtibb - mert sokkal
ji 11 than kiilonboznek egymastol, semhogy ne tartoznanak tobb
vAlf.ijhoz -, a hasonlosagok es kiilbnbsegek szerint nehany faj-
IAl .illitanank fel. Ahany kulonfele tipust talalnank, annyi 6n-
yilkossagot eloidezo aramlatot teteleznenk fel, majd igyekez-
145
nenk megkeresni ezek okait es viszonylagos sulyat. Nagyjabol
ezt a modszert kovettiik az elmebeteg-ongyilkossaggal kapcso-
latos rovid vizsgalatunkban is.
Sajnos nem all modunkban megvalositani a megfontoltan el-
kovetett ongyilkossagok formajuk vagy morfoldgiai jellemzoik
szerinti osztalyozasat, mert majdnem teljesen hianyoznak az eh-
hez sziikseges dokumentumok. Ezt az osztalyozast csak akkor
kiserelhetnenk meg, ha nagyszamii egyedi esetrol jo leirasok all-
nanak rendelkezesiinkre. Tudni kellene, milyen pszichikai alla-
potban volt az ongyilkos a dontes pillanataban, hogyan keszitet-
te elo a vegrehajtast, vegiil hogyan hajtotta vegre a tettet: izgatott
volt-e, vagy deprimalt, nyugodt vagy felajzott, szorongo vagy
ingeriilt, stb. Nehany elmebeteg ongyilkossagi esetetol eltekint-
ve, alig allnak rendelkezesiinkre ilyen jellegu adatok. Eppen az
elmeorvosok altal osszegyujtott ilyenfajta megfigyelesek es le-
irasok tettek lehetove, hogy megallapitsak az olyan ongyilkossa-
gok fo tipusait, amelyek meghatarozo oka az oriiltseg. A tbbbi
ongyilkossagra vonatkozolag ligyszolvan egyaltalan nines in-
formacionk. Csak Brierre de Boismont probalta elvegezni ezt a
leiro munkat 1328 olyan esettel kapcsolatban, amikor az ongyil-
kos bucsvilevelet vagy egyeb frasokat hagyott hatra. A szerzd
ezeket kivonatolta konyveben. Eloszor is azonban ezek a kivo-
natok tulsagosan rovidek. Masodszor, az egyen vallomasai sajAt
allapotarol a legtobb esetben nem kielegftoek, sot sokszor gya-
nilsak. Az ongyilkosjelolt nagyon is tevedhet onmaga es bealli-
tottsaga megfteleseben; igy peldaul azt kepzelheti, hogy hideg-
verrel cselekszik, holott izgatottsaga a tetofokra hagott. Vegiil
ezek a megfigyelesek, amellett hogy nem eleg objektfvek, tulsa-
gosan keves tenyre vonatkoznak, semhogy pontos kovetkeztete
seket vonhatnank le beloliik. Nehany nagyon ehnosodo valasz-
tovonalat ketsegteleniil felfedezhettink ebben az anyagban, s
igyeksziink majd fel is hasznalni az ebbol adodo utmutatasokat;
mindez azonban tulsagosan bizonytalan ahhoz, hogy a szabaly-
szeru osztalyozas alapjaul szolgaljon. Egyebkent pedig, tekintet-
tel arra a modra, ahogyan a legtobb ongyilkossag vegbemegy,
azokat a megfigyeleseket, amelyekre itt tulajdonkeppen sziikseg
volna, lenyegeben lehetetlen elvegezni.
Celunkhoz azonban mas uton is eljuthatunk. Csak meg kell
forditanunk a kutatas sorrendjet. Hiszen csak annyiban lehet-
segesek kiilonbozo tipusu ongyilkossagok, amennyiben az oket
146
ineghatarozo okok is kiilonbozoek. Egy-egy ongyilkossagi tf-
pusnak csak akkor lehet sajatos termeszete, ha letfeltetelei is
I 'ecialisak. Ugyanaz az elozmeny vagy az elozmenyeknek ugy an-
ti z az egyiittese nem vezethet hoi ilyen, hoi olyan kovetkez-
inenyre, mert ebben az esetben nem volna oka az egyik- es a
in.isikfajta kovetkezmeny kozotti kiilonbsegnek; ez pedig ta-
g.ulna az oksagi elvet. Kovetkezeskeppen az okok kozott meg-
iillapftott specifikus kiilonbsegnek minden esetben meg kell fe-
lelni az okozatok kozotti hasonlo kiilonbsegnek. Ezen az ala-
। ч>п most mar rogzithetjiik az ongyilkossag tarsadalmi tipusait,
ili- nem az elozetesen leirt jellemzoik szerint, hanem kivalto
uk.iik szerint osztalyozva. Nem torodiink azzal, hogy miert kii-
lonboznek egymastol az ongyilkossagok, hanem mindjart azt
Vlzsgaljuk, hogy milyen tarsadalmi feltetelektol fiiggnek; majd
г i ket az okokat hasonldsagaik es kiilonbsegeik szerint nehany
iHz.talyba soroljuk, s biztosak lehetiink benne, hogy minden
Ilyen osztalynak egy meghatarozott ongyilkossagi tipus felel
mcg. Egyszoval osztalyozasunk nem morfologiai, hanem mind-
pi t elso lepesre etiologiai lesz. Ez egyebkent korantsem jelent
•ni'iilszertanilag gyengebb megoldast, mert sokkal jobban beha-
lulh.itunk egy jelenseg termeszetebe, ha ismerjiik az okat, mint
lin < sak jellemzoit ismerjiik, meg ha azok lenyegesek is.
Kctsegteleniil megvan ennek a modszernek az a hatranya,
lingy posztulalja a tipusok kiilonbozoseget, anelkiil hogy koz-
vi I lentil meg tudna oket ragadni. Meg tudja allapftani a tipu-
nk letezeset, szamat, de megkiilonbozteto jegyeit nem. Ezt a
li.U i.myt azonban, legalabbis bizonyos mertekig, ki lehet kiiszo-
I'oliii. Mihelyt ismerjiik az okok termeszetet, megprobalhatjuk
leve/etni belole az okozatok termeszetet is, vagyis igy egy csa-
рЛма megoldodik az okozatok jellemzese es osztalyozasa pusz-
irtn .izaltal, hogy kiilonbozo tipusii forrasaikhoz rendeljuk hozza
iikrt Igaz, hogy mivel e dedukcio soran nem a tenyek lesznek
hz Ir.inyadok, fennail az a veszely, hogy tires kombinaciokba
lumyolodjekes fantazialasba tevedjen. Az ongyilkossagok mor-
Mi'igi.ijara vonatkozolag rendelkezesiinkre allo nehany adat
urgilsegevel azonban ellenorizni tudjuk a dedukcio utjan ka-
I'nli eredmenyt. Ezek az informaciok bnmagukban tulsagosan
gyi’iek es bizonytalanok ahhoz, hogy osztalyozasi elvet kova-
tbulh.issunk beloliik; de mihelyt adva vannak az osztalyozas
krirlvi, mar felhasznalhatjuk oket. Megmutatjak majd, milyen
147
iranyban kell folynia a dedukcionak, s a rendelkezesiinkre allo
peldak megnyugtathatnak majd afelol, bogy a deduktiv uton
kapott fajtak nem kepzelges termekei. Igy az okoktol lenyu-
lunk az okozatokhoz, s etiologiai osztalyozasunkat kiegeszit-
jiik a morfologiai osztalyozassal. Ez utobbi az elso igazolasaul
szolgalhat, es megforditva.
Akarhogy nezziik is, ez a forditott modszer az egyetlen,
amellyel a magunk ele tuzott specialis problemat kezelni tud-
juk. Nem szabad szem elol teveszteni, hogy mi az, amit vizsga-
lunk: a tarsadalmi ongyilkossagi arany. Kovetkezeskeppen ki-
zardlag olyan tipusok erdekelhetnek benniinket, amelyek koz-
rejatszanak ennek az aranynak a kialakitasaban, es amelyek
fiiggvenyeben ez az arany valtozik. Marpedig nines bebizo-
nyitva, hogy az onkentes halal valamennyi egyeni modozata
rendelkezik ezzel a tulajdonsaggal. Vannak olyanok, amelyek
ha bizonyos fokig altalanosak is, de nincsenek vagy nincsenek
elegge szoros kapcsolatban a tarsadalom erkolcsi vermersekle-
tevel ahhoz, hogy jellemzoi lehessenek annak a specialis ar-
culatnak, amelyet egy-egy nep mutat az ongyilkossag tekin-
teteben. Igy peldaul lattuk, hogy az alkoholizmus nem olyan
tenyezo, amely kozrejatszik egy-egy tarsadalom konkret haj-
lamaban; mindazonaltal nyilvanvalo, hogy vannak, megpedig
eleg nagy szamban, alkoholizmus okozta ongyilkossagok. Ko-
vetkezeskeppen barmilyen jol irjuk is le az egyedi eseteket, eb-
bol sohasem tudhatjuk meg, hogy koziiliik melyek a szociold-
giai jelleguek. Ha azt akarjuk megtudni, hogy az ongyilkossag
mint kollektiv jelenseg milyen kiilonbozo tenyezokbol tevodik
bssze, akkor kezdettol fogva kollektiv formajaban, azaz a sta-
tisztikai adatokbol kell szemiigyre venni. Kozvetleniil az on-
gyilkossagi aranyt kell elemzes taigyava tenni; az egeszbol kell
elindulni a reszek fele. Vilagos azonban, hogy ez az arany csak
az ot meghatarozo kiilonbozo okok felol nezve elemezhetfl;
mert azok az egysegek, amelyeknek osszeadasabol megkapjuk,
onmagukban egynemuek es minosegileg nem kiilonboznek,
Igy tehat nyomban az okok meghatarozasahoz kell hozzafog-
nunk, es utana vizsgaljuk meg, hogyan jelentkeznek azok az
egyeneknel.
148
II.
I le hogyan ferhetiink hozza az okokhoz?
Az igazsagszolgaltatas minden ongyilkossagot regisztral, neve-
zetesen megallapitja az inditekot (csaladi banat, fizikai vagy
egyeb fajdalom, lelkifurdalas vagy iszakossag stb.), amely a jelek
szerint kivaltotta, s majdnem minden orszag statisztikai nyil-
vantartasa kiilon tablazatban: Az ongyilkossagok feltetelezett indfte-
hii cimen foglalja ossze ezeket a vizsgalati eredmenyeket. Ter-
rneszetesnek latszik tehat, hogy felhasznaljuk ezt a kesz anyagot,
vs ezeknek az okmanyoknak az osszehasonlitasaval kezdjiik el
vizsgalatunkat. Latszolag ugyanis tudtunkra adjak a kiilonbozo
ongyilkossagok kozvetlen elozmenyeit. Nem lehet rossz mod-
szer a tanulmanyozott jelenseg megertesere, ha elobb kozvetlen
ki valto okait vessziik szemiigyre, s majd azutan emelkediink fel-
lebb a jelensegek soraban, ha a sziikseg dgy kivanja.
Mint ahogyan azonban Wagner immar eleg regen mondotta,
iz, amit az ongyilkossagi inditekok statisztikajanak neveznek,
v.ilojaban azoknak a velemenyeknek a statisztikaja, amely eket a
ezoban forgo tajekoztato szolgalattal megbizott - gyakran ala-
rendelt - hivatalnokok alakitanak ki magukban ezekrol az indf-
lekokrol. Sajnos tudjuk, hogy a hivatalos megallapitasok nagyon
gyakran tevesek, meg kezzelfoghato es felttino tenyek eseten is,
iimelyeket pedig minden lelkiismeretes megfigyelo egyertelmu-
rn tisztazhat, es amelyeknel nines sziikseg feltevesekre. Mennyi-
vel inkabb fenntartassal kell fogadni oket olyankor, amikor nem
egyszeruen regisztralni kell valamilyen lezajlott esemenyt, ha-
nem ertelmezni es megmagyarazni! Valamilyen jelenseg okanak
inegallapitasa mindig nehez problema. A tudosnak a legkiilon-
lelebb megfigyeleseket es kiserleteket kell vegeznie, hogy egyet-
len ilyen kerdest megoldjon. Marpedig valamennyi jelenseg ko-
/ nl az emberi akaratnyilvanitasok a legbonyolultabbak. Ennyibol
h vilagos, mennyit erhetnek azok a rogtonzott fteletek, amelyek
nehany sebteben osszeszedett adat alapjan arra tartanak igenyt,
hogy egyertelmiien megjeloljek minden egyes eset okait. Mi-
helyt ugy velik, hogy felfedeztek az aldozat eloeleteben nehany
olyan tenyt, amely a kozfelfogas szerint ketsegbeesesbe taszitja
rtz embereket, mar foloslegesnek tartjak a tovabbi keresest, es
dnzerint, hogy a hirek szerint az egyent az utobbi idoben anyagi
Veszteseg vagy csaladi banat erte, vagy szerette az italt, ok gya-
149
nant iszakossagat vagy otthoni bajait vagy gazdasagi kudarcait
jelolik meg. Ilyen mertekben gyanus informaciokra semmikep-
pen sem alapozhatjuk az ongyilkossagok magyarazatat.
Sot ezek a tajekoztatasok meg akkor sem tehetnenek nagy
szolgalatokat, ha hitelt erdemlobbek volnanak, mert azok az in-
ditekok, amelyekkel itt - helyesen vagy helyteleniil - az ongyil-
kossagokat magyarazzak, nem a valddi okok. Ezt az a teny bizo-
nyitja, hogy a statisztikakban szereplo kiilonbozo feltetelezett
okok majdnem mindig pontosan ugyanabban az aranyban for-
dulnak elo, mikbzben az abszolut szamok igen jelentosen val-
toznak. Franciaorszagban 1856-tdl 1878-ig koriilbeliil 40%-kal
novekszik az ongyilkossag, Szaszorszagban pedig 1854 es 1880
kozott tobb mint 100%-kal (547-rol 1171-re emelkedik a sz3-
muk). A kimutatott inditekok viszont mindket orszagban ugyan-
abban az aranyban szerepelnek a szoban forgo periodusok ele-
jen es vegen. Ezt mutatja a XVII. tablazat.
Figyelembe kell venniink, hogy a tablazatban szereplo sza- I
mok csak durva megkozelitesek, es nem is lehetnek egyebek,
ezert nem tulajdonitunk tulsagosan nagy jelentoseget a csekely
kiilonbsegeknek, szembetuno viszont, hogy az aranyok lenye-
geben konstansak. De ahhoz, hogy mindegyik feltetelezett in-
dok reszaranya azonos maradjon az ongyilkossagok eloidezd-
seben, mikozben maga az ongyilkossag a ketszeresere novekszik,
fel kell tetelezni, hogy minden inditek hatekonysaga ketszere- I
sere nott. Marpedig az, hogy valamennyi inditek halalhozo ere-
je pontosan ugyanabban az idoben megketszerezodjek, nem le-
het a veletlen muve. Ebbol sziiksegszeruen adodik az a kovet-
keztetes, hogy mindezek az inditekok valamilyen altalanosabb
allapottol fiiggnek, annak legalabb tiibbe-kevesbe hu vissza- I
tiikrozodesei. Ezen az allapoton mulik, hogy ugyanezekbol az I
inditekokbol tobb vagy kevesebb ongyilkossag fakad-e, s igy
csak ezt tekinthetjiik az ongyilkossagok valodi determinant
okanak. Kozvetleniil ehhez az allapothoz kell tehat visszanytil
nunk, anelkiil hogy az egyenek tudataban esetleg felfedezhetfl
halvany visszfenyeinel idoznenk.
Egy masik teny, amelyet Legoyt-tol vettiink at,1 meg vilago- I
sabban mutatja, mive zsugorodik e kiilonfele inditekok deter- I
11, m., 358. o.
150
XVII. TABLAZAT
Az inditekok reszardnya evi 100 ongyilkossagban, nemenkent
Ferfiak Nok
1856-1860 1874-1878 1856-1860 1874-1878
Nyomor es vagyoni bukas Francia 13,30 orszag2 11,79 5,38 5,77
Csaladi baj 11,68 12,53 12,79 16,00
Szerelem, feltekenyseg, zulles, kicsapongas 15,48 16,98 13,16 12,20
Kuldnf61e bajok 23,70 23,43 17,16 20,22
I’lmebetegseg 25,67 27,09 45,75 41,81
1 .elkifurdalas, felelossegre vonastol valo felelem 0,84 — 0,19 —
1 igy eb ok es ismeretlen okok 9,33 8,18 5,51 4
Osszesen 100,00 100,00 100,00 100,00
Ferfiak Nok
1854-1878 1880 1854-1878 1880
1 izikai fajdalmak Szaszc 5,64 rszag3 5,86 7,43 7,98
1 saladi bajok 2,39 3,30 3,18 1,72
V.igyoni bukas es nyomor 9,52 11,28 2,80 4,42
kicsapongas, hazardjatek 11,15 10,74 1,59 0,44
1.elkifurdalas, felelossegre vonastol valo felelem stb. 10,41 8,51 10,44 6,21
|h iklogtalan szerelem 1,79 1,50 3,74 6,20
hnczavar, vallasi oriilet.. 27,94 30,27 50,64 54,43
Duh 2,00 3,29 3,04 3,09
1 letontsag 9,58 6,67 5,37 5,76
buneretlen okok 19,58 18,58 11,77 9,75
( hs/.csen 100,00 100,00 100,00 100,00
mlnans szerepe. Nines ket egymastol elterobb foglalkozas, mint
a mezogazdasagi munka es a szabad foglalkozas. A muvesz,
linlos, iigyved, katonatiszt vagy biro elete semmiben sem ha-
minlit a foldmuvesere. Ezert bizonyos, hogy az ongyilkossag
lihs.idalmi okai nem azonosak ebben a ket csoportban. Marpe-
1 i-goyt utan, 342. o.
11 .isd Oettingen: Mnrnlstalistik, a fiiggelekben levo tablazatok, 110. o.
151
dig a hivatalos kimutatasok e ket kategoriaba tartozok koreben
elkovetett ongyilkossagokat nemcsak azonos indokoknak tu-
lajdonitjak, hanem meg a kulonbozo indokok fajstilyat is majd-
nem pontosan azonosnak mutatjak ki. Nezziik az ongyilkossag
fo inditekainak szazalekos megoszlasat ebben a ket foglalkoza-
si korben Franciaorszagban 1874 es 1878 kozott:
Mezogazdasag Szabad foglalkozasok
Allasvesztes, vagyoni bukas, nyomor 8,15 8,87
Csaladi bajok 14,45 13,14
Viszonzatlan szerelem, feltekenyseg 1,48 2,01
Reszegseg es iszakossag.. 13,23 6,41
Buncselekmcny vagy vetseg elkovetese 4,09 4,73
Testi szenvedes 15,91 19,89
Lelki betegsegek 35,80 34,04
Eletuntsag, kiilonfele kellemetlensegek 2,93 4,94
Ismeretlen okok 3,96 5,97
100,00 100,00
A reszegseget es az iszakossagot kiveve alig kiilonbozik egy-
mastol a ket oszlop, kivalt a nagyobb, tehat fontosabb szamok-
nal. Kizarolag az inditekok alapjan azt hihetnenk, hogy az on-
gyilkossagot eloidezo okok a ket esetben azonos termeszetuek,
ha - termeszetesen - nem is azonos intenzitassal mukbdnek
kozre. A valosagban azonban egeszen mas okok kesztetik bn-
gyilkossagra a fbldmuvest, mint a muvelt varosi t. A dolog ugy
all, hogy az, amivel az ongyilkossagokat indokoljak, vagy ami-
vel az ongyilkos maga indokolja tettet, a legtobb esetben csak
latszolagos ok. Nemcsak arrol van szo, hogy ezek a kozvetleniil
megragadott okok csupan valamilyen altalanos allapot egyeni
megjelenesi modjai, hanem arrol is, hogy igen pontatlanul feje-
zik ki ezt az allapotot, mert mindig ugyanazok, akkor is, ami-
kor minden meroben mas. Azt mondhatjuk, hogy ezek az indo-
kok az egyennek azokat a gyenge pontjait jelzik, amelyeken at a
legkonnyebben belehatol az bt dnmaga elpusztitasara kesztetd,
kiviilrol erkezo aramlat. De mivel nem tartoznak hozza az
aramlathoz, ezert nem segithetnek annak megerteseben.
152
Ugyhogy sajnalkozas nelkiil vehetjiik tudomasul, hogy tobb
orszag, igy Anglia es Ausztria besziinteti az ongyilkossagok
i-zen allitolagos okainak regisztralasat. A statisztikanak ege-
szen masra kell tbrekednie. Nem az erkolcsi kazuisztikaval
k.ipcsolatos megoldhatatlan problemak megoldasan kell fara-
doznia, hanem a legnagyobb gonddal kell nyilvantartasba ven-
nie az ongyilkossag tarsadalmi kiserojelensegeit. Mindeneset-
re, a magunk reszerol szaballya tessziik, hogy nem kapcsolunk
he vizsgalodasunkba ilyen ketes es egyben ligyszolvan semmit
sem nyiijto adatokat; teny es valo, hogy az ongyilkossaggal
foglalkozo szerzoknek sohasem sikeriilt semmifele emlitesre
inelto tbrvenyt levonni beloliik. Csak alkalomszeruen vessziik
lehat igenybe ezeket a kimutatasokat, olyankor, ha iigy latjuk,
hogy valamilyen konkret szempontbol jelentenek valamit, es
•ajatos tampontokat nyiijtanak. Anelkiil, hogy tisztazni probal-
nAnk, hogy milyen formakban jelentkezhetnek az egyeneknel
az ongyilkossagot eloidezo okok, kozvetleniil ez utobbiakat
igyeksziink megragadni. Ezert, hogy iigy mondjuk, figyelmen
kiviil hagyjuk az egyent mint egyent a maga inditekaival es
gondolataival, es kozvetleniil azt a kerdest tessziik fel, hogy
milyenek a kiilonfele tarsadalmi kozegeknek (a vallasfelekeze-
leknek, a csaladnak, a politikai tarsadalomnak, a foglalkozasi
। soportoknak stb.) azok az allapotai, amelyek fiiggvenyeben az
ongyilkossag valtozik. Csak ezutan teriink majd vissza az egye-
nekhez, es vizsgaljuk meg, hogyan individualizalodnak ezek
<iz altalanos okok, es konkretan hogyan ervenyesitik gyilkos
lialasukal.
153
MASODIK FEJEZET
AZ EGOISTA ONGYILKOSSAG
Vegyiik elobb szemiigyre, hogyan befolyasoljak az ongyilkos-
sagot a kiilonbozo vallasfelekezetek.
I.
Egy pillantast vetve az europai ongyilkossagok terkepere, azon-
nal latjuk, hogy a tiszta katolikus orszagokban, mint peldaul
Spanyolorszag, Portugalia, Olaszorszag, igen alacsony az 6n-
gyilkossagok szama, ezzel szemben a protestans orszagokban,
Poroszorszagban, Szaszorszagban, Daniaban, maximalis szin-
ten mozog. Ezt a kozvetlen benyomast a Morselli altal kiszami-
tott alabbi atlagok is igazoljak:
Ongyilkossagi atlag
1 millio lakosra
Protestans allamok............................... 190
Vegyes %
(protestans es katolikus) allamok....
Katolikus allamok.................................. 58
Gorog katolikus allamok............................ 40
Megjegyzendo, hogy a gorog katolikusok alacsony aranya bi-
zonyara nem tulajdomthato a vallasnak; mert civilizacidjuk
igen kiilonbozo leven a tobbi europai nemzetetol, a kisebb on-
gyilkossagi hajlam valoszinuleg ezzel a kulturalis kiilonbseg-
gel magyarazhato. A legtobb katolikus es protestans tarsada-
lom kozotti kiilonbseg tekinteteben azonban nem ez a helyzet.
Ketsegtelen, hogy ezek a tarsadalmak nem allnak kivetel nelkiil
azonos szellemi es erkolcsi szinvonalon; mindamellett eleg 1ё-
nyeges szempontokbol hasonlitanak egymasra ahhoz, hogy az
ongyilkossag teren mutatkozo fenti eles kontrasztot nemi jog-
gal tulajdonithassuk a kultikus kiilonbsegnek.
154
Ez az elso osszehasonlftas azonban meg tulsagosan sommas.
A vitathatatlan hasonlosagok ellenere egyaltalan nem mondhato
azonosnak az a tarsadalmi kozeg, amelyben e kiilonbozo orsza-
gok lakosai elnek. Spanyolorszag es Portugalia civilizacioja joval
alatta van Nemetorszagenak, lehetseges tehat, hogy ez okozza
az ongyilkossag fejlettsegeben az iment megallapftott kisebb
aranyszamot is. Ha el akarjuk keriilni ezt a hibaforrast, es ponto-
sabban akarjuk megallapftani a katolicizmusnak es a protestan-
tizmusnak az ongyilkossagi tendenciara gyakorolt befolyasat,
ugyanazon tarsadalmon beliil kell osszehasonlitani a ket vallast.
Valamennyi nagyobb nemet allam kozott Bajororszagban mesz-
sze a legkevesebb az ongyilkossag. 1874 6ta 1 millio lakosra
szamitva evente egyaltalan nem haladja meg a 90-et, mig Po-
roszorszagban 133 (1871-1875), a Badeni Nagyhercegsegben
156, Wilrttembergben 162, Szaszorszagban 300. Egyben pedig
Bajororszagban el a legtobb katolikus: 1000 lakosbol 713,2. S ha
e kiralysag kiilonbozo tartomanyait hasonlitjuk ossze, azt lat-
juk, hogy az ongyilkossag mindeniitt egyenesen aranyos a pro-
testansok szamaval, es forditva aranyos a katolikusok szama-
val (lasd a kovetkezo tablazatot). A torvenyt nemesak az atla-
gok egymashoz valo viszonya bizonyitja, hanem az elso oszlop
valamennyi szama magasabb a masodik oszlop szamainal, ezek
pedig magasabbak a harmadik oszlop szamainal, megped ig ki-
vetel nelkiil minden esetben.
Bajor tartomanyok (1867-1875)1
Tartomanyok katolikus kisebbscggel (50% alatt) On- gyil; kossag 1 mil- lio fore Tartomanyok katolikus tobbseggel (50-90%) On- gyil- kossag 1 mil- lio fore Tartomanyok 90%-nal tobb katolikussal On- gyil- kossag 1 mil- lio fore
Kheinpfalz 167 Unterfranken.. 157 Oberpfalz 64
Mittelfranken.. 207 Schwaben 118 Oberbayern 114
(tberfranken.... 204 Niederbayern.. 49
Allafi 192 Atlag 135 Atlag 75
I Jgyanez a helyzet Poroszorszagban is.
1 Л 15 even aluli nepesseget levontuk.
155
Porosz tartomanyok (1883-1890)
Tartoma- nyok 90%-nal tobb pro- testanssal Ongyilkossag 1 millio fore Tartoma- nyok 68-89% protestans- sal Ongyilkossag 1 millio fore Tartoma- nyok 40-50% protestans- sal Ongyilkossag 1 millid fore Tartoma- nyok 28-32% protestans- sal Ongyilkossag 1 millio fore
Szasz- orszag 309,4 Hannover 212,3 Nyugat- Porosz- orszag 123,9 Posen 96,4
Schleswig 312,9 Hessen 200,3 Szilezia 260,2 Rheinland 100,3
Pomerania 171,5 Branden- burg es Berlin 296,3 Vesztfalia 107,5 Hohen- zollern 90,1
Atlag 264,6 Kelet-Po- roszorszag Atlag 171,3 220,0 Atlag 163,6 Atlag 95,6
A reszleteket tekintve, a tizennegy osszehasonlftott tartomany
kozott csak ket kivetelt talalunk: Szileziat, amely viszonylag
magas ongyilkossagi szamaival a harmadik kategoriaban van,
holott a masodikba kellene tartoznia, illetve Pomerania t, amely
inkabb a masodik oszlopba illik, mint az elsobe.
Ugyanebbol a szempontbol erdemes megvizsgalnunk Sv£j-
cot is. Minthogy itt egyarant el francia es nemet ajku lakoss£g
is, kulon-kiildn elemezhetjuk a kultusz befolyasat a ket nemze-
tisegnel. Nos, a befolyas azonos. A katolikus kantonokban,
nemzetisegre valo tekintet nelkiil, negyed-, illetve otodannyi
az ongyilkossag, mint a protestans kantonokban.
Ongyilkossag 1 millio lakosra
Francia kantonok Nemet kantonok Osszes kan- ton egyiitt ,
Katolikusok 83 87 86,7
Vegyesek 212,0
Protestansok 453 293 326,3
156
A kultusz hatasa tehat olyan eros, hogy kozombosit minden
egyebet.
Egyebkent szamos esetben kozvetleniil is sikerult megallapi-
tani 1 millio, az adott felekezethez tartozo lakosra juto ongyil-
kossagok szamat. A kiilonbozo megfigyelok altal kapott sza-
inokat a XVIII. tablazat kozli.
XVIII. TABLAZAT
Az ongyilkossagok ardnya egy-egy felekezet 1 millio kovetojere
a kiilonbozo orszagokban
Protestansok Katolikusok Zsidok Meg- figyelo
Ausztria.. (1852-1859) 79,5 51,3 20,7 Wagner
'(1849-1855) 159,9 49,6 46,4 Uo
I'orosz- (1869-1872) 187 69 96 Morselli
orszag.. . (1890) 240 100 180 Prinzing
(1852-1862) 139 117 87 Legoyt
Haden.... (1870-1874) 171 136,7 124 Morselli
(1878-1888) 242 170 210 Prinzing
11 ijor- (1844-1856) 135,4 49,1 105,9 Morselli
orszag.. (1884-1891) 224 94 193 Prinzing
(1846-1860) 113,5 77,9 65,6 Wagner
Wiirttem- (1873-1876) 190 120 60 Durkheim
berg (1881-1890) 170 119 142 Uo
Azt latjuk tehat, hogy a protestansok koreben kivetel nelkiil
rnlndeniitt2 sokkal tobb az ongyilkossag, mint a tobbi felekezet
lifvcinel. A kiilonbseg a 20-30%-os minimum es a 300%-os ma-
ximum kozott ingadozik. Az ilyen mertekben egyezo, egyonte-
111 lenyekkel szemben hiabavalo lenne Norvegia es Svedorszag
N incs adatunk arra vonatkozolag, hogy milyen a kultusz hatasa Francia-
iituzaghan. Erdemes azonban meghallgatni, mit mond Leroy Seine-et-Marne
iiwgVcrol szolo tanulmanyaban: Quincy, Nanteuil-les-Meaux es Mareuil koz-
M'gbi'ii a protestansok koreben 310 lakosra, a katolikusok koreben 678 lakosra
Jul i-gy ongyilkossag (i. m., 203. o.).
157
egyediilallo peldajara hivatkozni, mint azt Mayr teszi,3 ahol
ugyanis a protestantizmus ellenere atlagos az ongyilkossagi
arany. Eloszor is, mint azt mar a fejezet elejen jeleztiik, az ilyen
nemzetkozi osszehasonlitasok csak akkor bizonyito erejuek, ha
eleg nagyszamu orszagra vonatkoznak, de meg ebben az eset-
ben sem perdontoek. Eleg nagyok a kiilonbsegek a Skandi-
nav-felsziget nepei es a kozep-europai nepek kozott ahhoz,
hogy ertheto legyen, ha a protestantizmus nem pontosan ugyan-
azokat a hatasokat idezi elo a ket teriileten. Ezen tulmenoen
azonban, bar igaz, hogy az ongyilkossagi arany onmagaban
nem tdl magas a ket skandina v orszagban, de viszonylag mind-
jar t magasnak latszik, ha azt nezziik, hogy milyen szereny he-
lyet foglalnak el Europa civilizalt nepei kozott. Nines okunk
feltetelezni, hogy magasabb szellemi szinvonalon allnak, mint
Olaszorszag, ellenkezoleg, es megis, aranylag ketszer-harom-
szor annyi ember oli meg magat, mint Italiaban (1 millio lakos-
ra 90-100 ongyilkossag jut 40-nel szemben). Vajon a protestan-
tizmusnak nem volna szerepe ebben a viszonylagos ktilbnb-
segben? Igy tehat a skandinav pelda nemcsak nem cafolja az
annyi mas megfigyeles alapjan felallitott torvenyt, hanem in-
kabb meg ala is tamasztja.4
Ami a zsidokat illeti, ongyilkossagi keszsegiik mindig ki-
sebb, mint a protestansoke, nagyon sok esetben, ha csekely
mertekben is, de a katolikusokenak is alatta marad. Elofordul
azonban, hogy ez a relacio forditott; foleg iijabban talalkozunk
ilyen esetekkel. A zsidok koreben egeszen a szazad kozepeig,
Bajororszagot kiveve,5 minden orszagban kisebb volt az ongyil-
kossagi arany, mint a katolikusoknal; csak 1870 tajan kezdik el
vesziteni regi kiveteles helyzetuket. Meg ekkor is igen гккйп
fordul elo, hogy lenyegesen feliilmuljak a katolikus aranysz«i-
mot. Egyebirant nem szabad szem elol teveszteni, hogy a zsi-
dok a tobbi felekezeti csoporthoz viszonyitva sokkal inkabb vA-
rosokban elnek, es szellemi foglalkozasokat uznek. Emiatt erfl-
3 Handworterbuch dcr Stmitswissciisc/wften. Potlas, 1,702. o.
4 Marad Anglia, mint olyan nem katolikus orszag, ahol aranylag ritka az (in-
gyilkossag. Ezt az esetet kesobb magyarazzuk meg, lasd 149. skk.
5 Itt is Bajororszag az egyetlen kivetel: ahol a zsidok koreben ketszer akkorn
az ongyilkossagi arany, mint a katolikusoknal. Vajon ebben az orszagban а 7,й|
dosag kulbnleges helyzetben lenne? Nem tudunk rola.
158
sebben hajlamosak az ongyilkossagra, mint a tobbi kultusz
lagjai, es ez a koriilmeny teljesen fiiggetlen az altaluk gyakorolt
vallastol. Ha a zsidosag ongyilkossagi aranya e novelo hatasu
tenyezo ellenere is ilyen csekely, valoszinunek latszik, hogy
egyebkent azonos feltetelek mellett ez az a vallas, amelynek ko-
vetoi a legkevesbe ismerik az ongyilkossagi hajlamot.
Miutan megallapitottuk a tenyeket, hogyan magyarazzuk
ezeket?
II.
I la meggondoljuk, hogy a zsidok szama mindeniitt elenyeszo,
es hogy a fenti megfigyelesek terepeiil szolgalo tarsadalmak
lobbsegeben a katolikusok kisebbsegben vannak, az ember hajlik
.lira, hogy ebben a tenyben lassa a magyarazatot arra, hogy e ket
lelekezet koreben aranylag csekely az bnkentes halalesetek sza-
ina.6 Hiszen tudjuk, hogy a kisebb letszamu felekezetek, mint-
liogy harcolniuk kell a komyezo lakossag ellenseges erziilete el-
len, fennmaradasuk erdekeben kenytelenek szigoruan ellenorizni
saj.it magukat, es kiilonosen kemeny fegyelmet kell megvalosita-
nink. Hogy igazoljak a veliik szemben tanusitott- mindig ingatag
tiirelmet, magasabb erkolcsi szinvonalat kell mutatniuk. E meg-
gondolasoktol eltekintve bizonyos tenyek realisan is arra latsza-
nak utalni, hogy ez a specialis tenyezo foltetleniil gyakorol nemi
lu’folyast. Poroszorszagban a katolikusok kisebbsegi allapota
teljesen egyertelmu: az osszlakossagnak mindossze harmadre-
izet alkotjak. Es ongyilkossagi aranyuk is harmadannyi, mint a
I'l otestans lakossage. Bajororszagban, ahol a lakossag kethar-
inad resze katolikus, szukiil az olio: a katolikusok ongyilkossagi
nr.inya csak ugy viszonylik a protestansokehoz, mint - az ido-
s/.iktol fiiggoen - a 100 a 275-hdz vagy eppenseggel a 100 a
IW hoz. Vegiil az osztrak birodalomban, amely majdnem teljes
vgeszeben katolikus, mindossze 155 protestans ongyilkossag jut
I DO katolikusra. Ugy latszik tehat, hogy amikor a protestantiz-
iiius van kisebbsegben, csokken az ongyilkossagi tendenciaja.
< sakhogy a kdztudat sokkal megertobben viseltetik az 6n-
tfvilkossaggal szemben, semhogy a varhato karhoztatastol valo
I egoyt. i. m., 205. o. Oettingen: Moralstatistik, 654. o.
159
csekely felelem ilyen erovel hathatna akar a kisebbsegekre is,
amelyek helyzetiik miatt arra kenyszeriilnek, hogy a szokott-
nal nagyobb mertekben torodjenek a kozvelemennyel. Mint-
hogy ez az aktus mas emberben sohasem okoz kart, az embe-
rekben nem kelt tulsagos felhaborodast, ha egy csoportban na-
gyobb az ilyen hajlam, mint mas korokben, es ez a mozzanat
nem noveli kiilonosebben az ilyen csoportnak a tobbitol va!6
tavolallasat, nem ugy, mintha a buncselekmenyek es erkolcsi
vetkek volnanak koreben szamosabbak. Egyebkent pedig, ha a
vallasi tiirelmetlenseg tulsagosan eros, sok esetben ellentetes
hatast kelt. Nem arra keszteti a kiilonallokat, hogy meg jobban
tiszteljek a kozvelemenyt, hanem ellenkezoleg, hozzaszoktat-
ja oket, hogy tdltegyek magukat rajta. Amikor emberek azt ta-
pasztaljak, hogy olthatatlan ellenseges erziilet kozepette el-
nek, feladjak azt a remenyt, hogy leszerelhetik azt, es csak meg
makacsabbul tartanak ki a leginkabb karhoztatott erkolcsi szo-
kasok mellett. Ez tortent igen gyakran a zsidokkal, s igy folme-
riil a kerdes, hogy kiveteles immunitasuknak nincs-e valami
mas oka.
Mindenesetre azonban ez a magyarazat semmikeppen sem
tisztazza a protestansok es a katolikusok egymashoz viszonyf-
tott helyzetet. Mert igaz ugyan, hogy ott, ahol a katolicizmus a
tobbseget kepviseli, azaz Ausztriaban es Bajororszagban, kisebb
ennek a vallasnak az ongyilkossagtol megovo hatasa, am meg
mindig igen jelentos. Vagyis ez a hatas a kisebbsegi allapottal
nem magyarazhato meg. Altalanosabban szolva, barmilyen e
ket kultusz reszaranya az egesz lakossagon beliil, mindeniitt,
ahol ongyilkossagi aranyuk osszehasonlithato, megallapfthatd,
hogy ez a szam a protestansok koreben sokkal nagyobb, mint a
katolikusoknal. Sot vannak tartomanyok, mint peldaul Ober-
pfalz vagy Oberbayem, amelyeknek lakossaga majdnem teljeS
egeszeben katolikus (92, illetve 96%), s ahol megis 300, illetve
423 protestans ongyilkossag jut 100 katolikusra. Niederbayern-
ben pedig, ahol 100 lakosra mindossze egyetlenegy reformat™
jut, 100 katolikussal szemben 528 protestans vet veget eletenek
onkezevel. Ebbol az kovetkezik, hogy ha vannak is esetek, ami-
kor a ket vallas kozott mutatkozo oriasi kiilonbsegben szerepe
van a vallasi kisebbsegben elok kenyszeru jozansaganak, nyll-
vanvalo, hogy ez a kiilonbseg az esetek nagyobb reszeben egt-
szen mas okoknak koszonheto.
160
Ezeket az okokat a ket vallasi rendszer termeszeteben talal-
juk meg. Ketsegtelen ugyan, hogy mindketto a leghatarozot-
tabban tiltja az ongyilkossagot; nemesak a legszigorubb erkol-
esi szankciokkal siijtjak, hanem egyarant azt tanitjak, hogy a si-
ron till iij elet kezdodik, amikor az embereknek bunhodniiik
kell rossz cselekedeteikert, s a protestantizmus az ongyilkossa-
got ugyanugy bunnek tekinti, mint a katolicizmus. Vegiil mind-
ket kultuszban isteni eredetuek ezek a tilalmak; nem valami-
lyen jol felepitett okoskodas logikus kovetkeztetesekent mutat-
|ak be, hanem maganak Istennek a tekintelyevel ruhazzak fel
oket. A protestantizmus tehat semmikeppen sem azert kedvez
az ongyilkossag kifejlodesenek, mintha maskent velekednek
rola, mint a katolicizmus. Igen am, de ha a ket vallas eloi'rasai
ehben a kerdesben azonosak, akkor az ongyilkossagra gyako-
rolt eltero hatasuk oka csak valamely altalanos jellegzetessegiik
lehet, amely tekinteteben kiilonboznek.
Л katolicizmus es a protestantizmus kozott az egyetlen le-
nyeges kiilonbseg az, hogy utobbi sokkal nagyobb mertekben
vngedelyezi a szabad vizsgalodast, mint az elobbi. Ketsegtelen,
hogy a katolicizmus, pusztan mar azaltal is, hogy idealista val-
l.is, sokkal nagyobb teret enged a gondolkodasnak es a reflexio-
n.ik, mint a gorog-latin politeizmus vagy a zsido egyistenhit.
Nem eri be tobbe gepies manipulaciokkal, hanem a tudaton, a
lelkiismereten kivan uralkodni. Ezert a tudathoz fordul, s bar
v<ik engedelmesseget kovetel az esztol, ezt az esz nyelven szol-
v.i teszi. Am az is igaz, hogy a katolikus ember vizsgalodas nel-
knl, keszen kapja hitet. Meg csak torteneti ellenorzesnek sem
11 и I |.i alavetni, hiszen tilosak szamara azok az eredeti szovegek,
rtittelyeken ez a hit alapul. Ez a vallas muveszi lelemenyesseg-
gel dolgozta ki a tekintelyek hierarchikus rendszeret, hogy val-
l< i/lathatatlanna tegye a hagyomanyt. Minden varidcio iszonyat
и katolikus gondolkodas szamara. A protestans ember sokkal
nagyobb mertekben alkotoja sajat hitenek. Kezebe adjaka Bibli-
Л1 es annak semmifele ertelmezeset nem kenyszeritik ra. Ma-
gihi.ik a reformalt egyhaznak a struktiiraja is mutatja ezt a val-
lasi mdividualizmust. Anglian kiviil a protestans egyhaz sehol
rm hierarchikus. A lelkesz senkinek sines alarendelve sajat
inagan es lelkiismereten kiviil, ugyanugy, mint a hivo. A lelkesz
i eup.in tanultabb kalauz, mint az egyszeru hivo, de nines kii-
lonleges tekintelye a dogma megallapitasa teren. Hogy azon-
161
ban a reformacid elinditoi altal meghirdetett vizsgalodasi sza-
badsag nem maradt platoi dhaj, azt a gomba modra szaporodo,
minden rendu es rangu szektak bizonyitjak a legjobban, eles
kontrasztban a katolikus egyhaz oszthatatlan egysegevel.
Elso eredmenyunk tehat az, hogy a protestantizmus ongyil-
kossagi hajlamanak ossze kell fiiggnie az erre a vallasra alapve-
toen jellemzo szabad vizsgalodas szellemevel. Ertsiik meg jol ezt
az osszefiiggest. Maga a szabad vizsgalodas csak egy masik ok-
nak az okozata. Amikor megjelenik, akkor az emberek - miutan
hosszd idon at keszen kaptak hitiiket a tradicidtol - kovetelik a
jogot, hogy maguk dolgozzak ki ezt a hitet. Ez nem azert van,
mintha a szabad kutatas onmagaban oly vonzo volna, hiszen
ugyanannyi fajdalmat hoz magaval, mint amennyi ordmot. Ha-
nem az embereknek most mar sziiksegtik van erre a szabadsag-
ra. Marmost maganak e sziiksegletnek csak egyetlen oka lehet: a
tradicionalis hiedelmek megrendiilese. Ha erejiik meg mindig a
regi volna, az embereknek esziikbe sem jutna biralni oket. Ha te-
kintelyiik a regi volna, az emberek nem kovetelnek e tekintely
forrasainak igazolasat. A reflexio csak akkor fejlodik ki, amikor
sziikseg van ra, vagyis amikor bizonyos meggondolas nelkiil el-
fogadott gondolatok es erzesek elvesztettek azt a hatalmukat,
amely pedig korabban elegseges volt a viselkedes iranyitasahoz.
Ekkor a reflexio vallalkozik ra, hogy betoltse a hirtelen eloallott
urt, amelyet azonban nem 6 idezett eld. Amikent a reflexio kial-
szik, valahanyszor a gondolkodas es a cselekves automatikus
szokasok alakjat kezdi olteni, ugyamigy csak akkor eled fel, ami-
kor a kesz szokasok bomlasnak indulnak. Csak akkor koveteli
jogait a kozvelemennyel szemben, ha ennek mar nines meg a
regi ereje, vagyis ha mar nem a megszokott mertekben a koz vd-
lemenye. Ha tehat az ilyen kovetelesek nemesak egy idore, nem-
csak mulo valsag gyanant kapnak hangot, hanem krdnikussA
valnak, ha az egyeni tudatok allando jelleggel megerositik auto-
nomiajukat, ez csak azert lehetseges, mert az egyeni tudatok a
legkulonbozobb hatasoknak vannak kiteve, mert az uj velemeny
meg nem formalddott ki, hogy felvaltsa azt, amely felbomlott.
Ha kialakult volna valamilyen uj hiedelemrendszer, amelyet
mindenki ugyanolyan vitathatatlannak tart, mint a regit, az em-
bereknek esziik agaban sem volna tobbe vitatkozni rola. Meg
sem volna engedve, hogy vita targyava tegyek. Mert ha az egesz
tarsadalom egyontetuen elfogad bizonyos gondolatokat, ezek-
162
nek az egyetertes olyan tekintelyt kolcsonoz, hogy szentte es
MTthetetlenne valnak, es felette allnak minden ketelynek. Tiirel-
mesebbe csak akkor lehetnek, ha nem szamitanak tobbe egye-
temlegesen es tokeletesen ervenyesnek, ha bizonyos lezajlott ne-
zetelteresek mar kikezdtek hatalmukat.
I la tehat igaz az, hogy a szabad vizsgalodas, mihelyt egyszer
nieghirdettek, csak szaporitja a szkizmakat, ehhez hozza kell
lenni, hogy ez az eszme egyben feltetelezi a szkizmat, es kovet-
kezmenye annak, mert hiszen csak azert avattatik elvve es in-
tezmennye, hogy lehetove tegye a mar lappango vagy felig ki is
inondott szkizmak szabadabb kibontakozasat. Kovetkezeskep-
|><-n a protestantizmus azert enged nagyobb teret az egyeni
gondolkodasnak, mint a katolicizmus, mert kevesebb benne a
kozos hiedelem es gyakorlat. Marpedig vallasi tarsadalom nem
h'tezik kollektiv credo nelkiil, s annal egysegesebb es annal ero-
hebb, minel kiterjedtebb ez a credo. Hiszen ez a credo az embere-
kct nem a szolgaltatasok csereje es kolcsonossege, a kiilonbse-
geket megengedo es feltetelezo vilagi kotelek reven egyesiti,
Amelyet egyebkent a vallas nem is tudna kialakitani. A vallas az
rmbereket csak ugy tudja tarsadalmiva tenni, hogy egy egyse-
gcs doktrinahoz kapcsolja oket, s annal inkabb kepes tarsadal-
ii 11 v.i tenni oket, minel hatalmasabb es minel szilardabb e dokt-
rinatest. Minel tobb az olyan cselekvesi mod es gondola tmenet,
jnn-lyre ra van iitve a vallas pecsetje, es amely ennelfogva ki
Vrtn vonva a szabad vizsgalodas hatalya alol, annal inkabb jelen
Van Isten gondolata a letezes minden mozzanataban, es annal
Inkabb egy es kozos cel fele iranyitja az osszes egyeni akaratot.
Megtorditva, minel tobbet enged at egy felekezeti csoport az
cgyonek iteletenek, annal kevesbe lesz jelen eletiikben a cso-
ihii I, annal kisebb a kohezioja es eletkepessege. Arra a kovet-
|>t-/,letesre kell hat jutnunk, hogy a protestantizmus koreben
n /eft nagyobb az ongyilkossagi tendencia, mert ez az egyhaz
Rrvesbe integralt, mint a katolikus egyhaz.
I'zzel mindjart a zsidosag helyzetere is magyarazatot kap-
tuiik. Az a koriilmeny ugyanis, hogy a keresztenyseg oly hosz-
«/ii idon at rossz szemmel nezte es iildozte a zsidokat, peldat-
liin ereju szolidaritasi erzest dolgozott ki benniik. Minthogy
fe/iintelenul harcolniuk kellett az altalanos ellenseges erziilet
i Urn, es meg erintkezni sem tudtak szabadon a tobbi emberrel,
rt Irgszorosabb osszefogasra kenyszerultek. Ezert minden kd-
163
zosseg zart es koherens kis tarsadalom lett, amelyben igen ele-
venen elt dnnon letenek es egysegenek erzese. Itt minden em-
ber egyforman gondolkodott es elt; az elet teljes kozossege es
az, hogy mindenki mindenkire szorosan es sziintelenul fel-
iigyelt, lenyegeben lehetetlenne tette az egyeni kiilonbsegeket.
Ily modon a zsidd egyhaz koncentraltabba valt, mint barmelyik
masik, hiszen a vele szemben megnyilvanulo tiirelmetlenseg
kovetkezteben mindenestol dnmagara volt utalva. Igy, mintegy
annak analogiajara, amit a protestantizmussal kapcsolatban fi-
gyeltiink meg, ugyanannak az oknak kell tulajdonitanunk a
zsidok kisebb ongyilkossagi hajlamat, annak ellenere, hogy
szamos koriilmenynek novelnie kellett volna ezt a hajlamot.
Ketsegtelen tehat, hogy ezt a kivaltsagukat egy bizonyos erte-
lemben a veliik szemben megnyilvanulo ellenseges erziiletnek
koszonhetik. Ez a hatas azonban nem azaltal ervenyesul, hogy
magasabb rendu erkolcsiseget valt ki beloliik, hanem azaltal,
hogy szoros osszezartsagra kenyszeriti oket. Az ovja meg oket
az ongyilkossagtol, hogy oly szilardan osszecementezett valla-
sos tarsadalomhoz tartoznak. Egyebkent a zsidokat su j to szam-
kivetettseg ennek az eredmenynek csak egyik oka; nyilvanvald,
hogy ehhez joreszt a zsido hiedelmek termeszete is hozzajarult.
A zsido vallas ugyanis lenyegileg gyakorlatok osszessegebdl
all, amelyek aprolekosan szabalyozzak az elet minden reszle-
tet, csak keves teret engedve az egyeni megitelesnek.
III.
Ezt a magyarazatot tobb teny tamasztja ala.
Eloszor is, valamennyi protestans orszag koziil Anglia az, ahol
az ongyilkossag a legkisebb szamu. Osszesen ugyanis koriilbe-
lul 80 ongyilkossagot szamlal egymillio lakosra, holott а пё-
metorszagi reformalt tarsadalmak megfelelo aranya 140 es 400
kozott mozog; pedig itt semmivel sem latszik kevesbe intenziv*
nek az eszmek es az iizleti elet altalanos mozgasa.7 Ugyanakkoi
7 Igaz, hogy az angol ongyilkossagi statisztika nem tul pontos. Az ongyll
kossagot siijto biintetorendelkezesek miatt sok esetet halalos balesetkent jelett
tenek be. De meg a pontatlansagokkal sem lehet megmagyarazni a Nemetor
szaggal szemben fenna 116 nagy kiilonbseget.
164
.iz l latjuk, hogy az anglikan egyhaz sokkal erosebben Integra It,
mint a tobbi protestans egyhaz. Igaz, hogy Angliat az egyeni
s/abadsag klasszikus foldjenek szoktak tekinteni, am a valo-
sagban szamos teny azt mutatja, hogy itt sokkal tobb a kozos es
kolelezo, ennelfogva az egyenek szabad vizsgalodasanak hata-
ly.i alol kivont hiedelmek es gyakorlatok szama, mint Nemet-
orszagban. Eloszor is, itt a torveny meg szamos vallasi eloirast
szentesit. Ilyen a vasarnap betartasat eloiro torveny, az a tor-
veny, amelynek ertelmeben tilos szfnpadon abrazolni barmi-
lyen, a Szentfrasban szereplo szemelyt, az, amelyik meg a ko-
/elmdltban is minden kepviselotol megkovetelt valamilyen val-
l.lsi meggyozodest, stb. Vegiil tudjuk, milyen altalanos es eros
Angliaban a hagyomanyok tisztelete; s lehetetlenseg, hogy ez
ne terjedjen ki a vallas dolgaira ugyandgy, mint masra. Mar-
ines! az igen eros tradicionalizmus tobbe-kevesbe mindig ki-
/.ii j.i az egyen sajat mozgasat. Vegiil, az osszes protestans pap-
mig koziil az anglikan papsag az egyetlen, amely hierarchiaba
renilezett. Ebben a kiilso szervezetben nyilvanvaloan egy olyan
belso egyseg jut kifejezesre, amely dsszeegyeztethetetlen a tul-
h.ingsdlyozott vallasi individualizmussal.
Anglia emellett egyben az a protestans orszag, ahol a papok
м/iiina a legnagyobb. 1876-ban 908 hivo jutott a vallas egy-egy
n/olgajara, mig Magyarorszagon 932, Hollandiaban 1100, Dania-
biin 1300, Svajcban 1440 es Nemetorszagban 1600? Marpedig a
p.i । »i >k szama nem valamilyen jelentektelen mozzanat es feliileti
|elleinzo, amelynek ne lenne kapcsolata a vallasok belso terme-
•/•level. Ezt bizonyitja az is, hogy a katolikus papsag minde-
niilt sokkal nagyobb letszamu, mint a reformalt papsag. Olasz-
tn z.igban 267katolikusra jut egy pap, Spanyolorszagban 419-re,
I '< >i 11 igaliaban 536-ra, Svajcban 540-re, Franciaorszagban 823-ra,
lli-lgiuinban 1050-re. A pap ugyanis a hit es a tradicio termesze-
Ir Nzerve, s mint mindeniitt, itt is sziiksegkeppen annal fejlet-
|vbb a szerv, minel fejlettebb a funkcioja. Minel intenzivebb a
ViilLisos elet, annal tobb emberre van sziikseg iranyitasahoz.
Minel tobb az olyan dogma es eloiras, amelyek ertelmezeset
llein bizzak az egyedi tudatokra, annal tobb illetekes tekintelyre
v .in sziikseg, hogy magyarazzak ezek ertelmet; masreszt minel
*< Vllingen: Moralstatistik, 626. o.
165
tobb az ilyen tekintely, annal szorosabban fogjak koriil az egyent,
es annal inkabb hatalmukban tartjak. Igy tehat Anglia esete
nemhogy cafolna elmeletiinket, hanem igazolja. A protestantiz-
mus azert nem kelti itt ugyanazokat a hatasokat, mint a konti-
nensen, mert itt a vallasos tarsadalom sokkal erosebben megala-
pozott, s ebben a katolikus egyhazhoz all kozel.
Nezziink azonban egy meg altalanosabb ervenyu bizonyitekot.
A szabad vizsgalodas igenye nem ebredhet fol tanulasi kedv
nelkiil. A tudomany ugyanis az egyetlen eszkoz, amely a sza-
bad elmelkedesnek celjai eleresehez rendelkezesere all. Ami-
kor az esszeru tlen hiedelmek vagy gyakorlatok elvesztettek te-
kintelyiiket, ahhoz, hogy ujakat talaljanak, feltetleniil a felvila-
gosult tudathoz kell fellebbezni, s a tudomany nem mas, mini
ennek legmagasabb formaja. Ez a ket hajlam alapjaban veve
ugyanaz, es ugyanabbol az okbol fakad. Altalaban veve az em-
berekben csak akkor ebred fel a tanulasi vagy, amikor megsza-
badultak a hagyomany jarmatol; mert ami'g a hagyomany ural-
kodik az ertelem felett, mindenre kiterjed, es nemigen tur meg
maga mellett rivalis erot. Ezzel szemben az emberek akkor ke-
resik a vilagossagot, mihelyt a homalyos szokas nem felel meg
tobbe az uj sziiksegleteknek. Ezert jelenik meg a filozofia, a tu-
domany elso es szintetikus formaja abban a pillanatban, ami-
kor a vallas elvesztette fo hatalmat, de csakis abban a pillanat-
ban; s utana fokozatosan megsziiletikbelole a resztudomanyok
sokasaga, abban a mertekben, ahogyan a filozofiat kivalto sziik-
seglet maga is fejlodik. Ha tehat nem tevediink, hogy a kollek-
tfv es szokasszeru eloiteletek gyengiilese erositi az dngyilko.s-
sagi hajlamot, es a protestantizmus e specialis prediszpozicioj.i
ebbol fakad, akkor fenn kell allnia a kovetkezo ket tenynek: 1 a
tanulasi kedvnek elenkebbnek kell Jennie a protestansok kord-
ben, mint a katolikusoknal; 2. amennyiben a tanulasi kedv a
kozos hiedelmek megrendiileset tiikrozi vissza, akkor altal.i
ban veve mindeniitt ugyanolyan modon kell valtoznia, mini
az ongyilkossagnak. Vajon alatamasztjak-e a tenyek ezt a ket hl
potezist?
Ha a katolikus Franciaorszagot es a protestans Nemetorszrt
got csak legfeliil vetjiik ossze, vagyis ha kizarolag a ket nemzrl
legfelso osztalyait hasonlitjuk ossze, akkor ugy latszik, hogy
kepesek lesziink kiallni az osszehasonlitast. Orszagunk nagy
kozpontjaiban a tudomany nem orvend sem kisebb megbecsii
166
lesnek, sem kisebb elterjedtsegnek, mint szomszedainal; sot bi-
zonyos, hogy e tekintetben jobban all tobb protestans orszag-
n.il. De a tanulas sziikseglete csak a ket tarsadalom vezeto rete-
geiben jelentkezik egyforma erovel. Az alsobb retegekben mar
nem ez a helyzet. S ha e sziikseglet maximalis intenzitasa a ket
orszagban azonos is, az atlagos intenzitas nalunk kisebb. Ugyan-
ezt mondhatjuk akkor is, ha a katolikus nemzeteket osszesse-
giikben hasonlitjuk ossze a protestans nemzetek osszessegevel.
Igaz ugyan, hogy a kultura felso szintje tekinteteben az elobbi-
ek nem maradnak el az utobbiak mogott, a nepoktatas teren
egcszen mas a helyzet. Mig a protestans nepeknel (Szaszor-
Nz.ig, Norvegia, Svedorszag, Baden, Dania es Poroszorszag)
1000 iskolas koril, azaz 6 es 12 ev kozotti gyermek koziil 1877-
1878-ban atlagosan 957-en jartak iskolaba, a katolikus nepeknel
(Ii anciaorszag, Ausztria-Magyarorszag, Spanyolorszag es Olasz-
urszag) ez a szam csak 667 volt, azaz 31 %-kal kevesebb. LJgyan-
ivek az aranyok 1874-1875-re es 1860-1861-re vonatkozolag is.9
Д/. a protestans orszag, ahol ez a szam a legalacsonyabb, Po-
li iszorszag, meg mindig joval feltilmulja a katolikus orszagok
vk-n .1116 Franciaorszagot; az elobbiben 1000 gyermek koziil 879
|.u iskolaba, az utobbiban csak 766.10 Egesz Nemetorszagban
ll.ijoroszagban van a legtobb katolikus; egyben itt a legnagyobb
iiz ii.istudatlanok szama is. Bajororszag osszes tartomanya kd-
/i >11 Oberpfalz az egyik legkatolikusabb, s a sorozottak koziil is
Illa legtobb az olyan ember, aki nem tud sem irni, sem olvasni
(1871-ben 15%). Ugyanezt a megfelelest latjuk Poroszorszag-
han Posen hercegsegre es Poroszorszag tartomanyra vonatko-
/iil.ig." Vegiil a kiralysag egeszeben 1871-ben 1000 protestans-
i.i (16 analfabeta, 1000 katolikusra pedig 152 analfabeta jutott.
t Igyanez az arany a ket vallas kozott a noknel is.12
Л fentiek ellen talan felhozzak azt az ervet, hogy a kozoktatas
.ill.llanos allapota nem merheto az elemi oktatassal. Az, hogy
rgy nep mennyire tanult, mondottak sokszor, nem attol fiigg,
hngy mennyi az analfabeta. Fogadjuk el ezt az ellenvetest, bar
1 ( Mhngen: Moralstatistik, 586. o.
1,1 Л/ egyik periodusban (1877-1878) Bajororszag valamivel felulmillja Po-
ur niszagot, de ez kizardlag ebben az egy esetben fordul elo.
11 ( Vliingen: i. m., 582. o.
1 Mnrsetli: i. m., 223. o.
167
azt hiszem, az oktatas kiilonbozo fokai valojaban sokkal szoro-
sabban fiiggnek egymastol, mint ahogyan elso pillantasra lat-
szik, es aligha fejlodhetne az egyik fokozat ugyanakkor, ha a
tobbi is nem fejlodik.13 Mindenesetre azonban, ha igaz is, hogy
az elemi kulturalis szinvonal csak tokeletleniil tiikrozi vissza a
tudomanyos kultdra nivojat, azt eleg pontosan mutatja, hogy
egy nep egeszeben milyen eros a tudas sziikseglete. Ahhoz,
hogy erofeszitest tegyen a tudas elemeinek a legalsobb oszta-
lyokban valo elterjesztesere is, hallatlan erovel kell ereznie ezt a
sziiksegletet. Ha ily mertekben rendelkezesre bocsatja minden
embernek a tanulashoz sziikseges eszkozoket, sot odaig megy,
hogy torvenyeiben megbelyegzi a tudatlansagot, az sziikseges,
hogy nelkiilozhetetlen letfeltetelenek erezze az ember tudata-
nak fejleszteset es megvilagositasat. S valoban, a protestans
nemzetek azert tulajdonitottak olyan nagy jelentoseget az ele-
mi oktatasnak, mert sziiksegesnek veltek, hogy minden ember
kepes legyen ertelmezni a Bibliat. Mi pedig itt most azt akarjuk
tisztazni, hogy milyen ennek a sziiksegletnek az atlagos inten-
zitasa, milyen erteket tulajdonit egy-egy nep a tudomanynak,
nem pedig azt, hogy mennyit ernek tudosai es felfedezesei. Eb-
bol a szempontbol a felsooktatasnak es a szorosan vett tudoma-
nyos eredmenyeknek az allapota rossz kriterium volna, mert
csak azt mutatna meg, ami a tarsadalom egy szuk teriileten tor-
tenik. Az altalanos elemi nepoktatas biztosabb mutato.
Miutan elso allitasunkat bebizonyftottuk, meg hatravan a ma-
sodik. Igaz-e az, hogy a tanulasi sziikseglet, amennyiben a kozo
hit gyengiilesevel van osszhangban, ugyaniigy alakul, mint az
ongyilkossag? Elso megkozelitesben mar az a teny is bizonyit,
hogy a protestansok tanultabbak, mint a katolikusok, es nagyobb
aranyban olik meg magukat. De ez a torveny nemcsak azaltal ve-
rifikalodik, ha az egyik kultuszt osszehasonlitjuk a masikkal.
Emellett egy-egy vallasi felekezeten beliil is megfigyelheto.
Olaszorszag teljes egeszeben katolikus. Nos, itt a nepoktat.is
es az ongyilkossag szamai pontosan azonos modon oszlanak el
(lasd a XIX. tablazatot).
Nemcsak az atlagok felelnek meg pontosan, hanem a reszle-
tekben is megfelelest latunk. Egyetlen kivetel Emilia tartomany,
13 Kesobb, a 172-173. oldalon egyebkent majd latjuk, hogy a protestansokn.tl
а кбгёр- es felsofokil oktatas is fejlettebb, mint a katolikusoknal.
168
iliol az ongyilkossagnak helyi okok hatasa miatt nines kapcso-
l.ita a tanultsagi fokkal. Ugyanilyen megfigyeleseket tehetiink
1'ianciaorszagban is. A kovetkezo megyek azok, ahol a leg-
lobb (20%-nal tobb) az irastudatlan hazaspar: Correze, Korzi-
k.i, Cotes-du-Nord, Dordogne, Finistere, Landes, Morbihan,
1I.tute-Vienne. S ezek mind viszonylag immunisak az ongyil-
kussaggal szemben. Altalanosabban szolva, azokbol a megyek-
bol, amelyekben 10%-nal tobb a sem irni, sem olvasni nem tud6
hazaspar, egyik sem tartozik az eszakkeleti videkhez, a francia
ongyilkossag klasszikus hazajahoz.14
XIX. TABLAZAT15
Az olasz tartomanyok osszehasonh'tdsa
az ongyilkossagok es a tannltsag szempontjdbol
Л l.irto- in.myok 1 cso- purtja Azoknak a hazassagi szerzo- deseknek a szazalekaranya, amelyeknel mindket fel tud irni-olvasni 1 millio fore juto ongyilkos- sagok szama A tarto- manyok 2. cso- portja 0. 3 If n: b> X c cr c > "c E Ongyilkossag A tarto- manyok 3. cso- portja Irni-olvasni tudo hazasfelek Ongyilkossag
J'lrmont 53,09 35,6 Velence 19,56 32,0 Szicilia 8,98 18,5
1 inubar- di.i 44,29 40,4 Emilia 19,31 62,9 Abbruzzi 635 15 7
1 Iguria 41,15 47,3 Umbria 15,46 30,7 Puglia 6,81 16,3
Uoina 32,61 41,7 Marche 14,46 34,6 Calabria 4,67 8,1
I<i4i .ma 24,33 40,6 Campania 12,45 21,6 Basilicata 4,35 15,0
All.ig 39,09 41,1 Szardfnia Atlag 10,14 15,23 13,3 32,5 Atlag 6,23 14,7
111 .imI Annuaire statistique de la France, 1892-1894, 50., 51. o.
1 Л/ irni-olvasni tudo hazasemberekre vonatkozo szamok forrasa Oettin-
giu Moralstatistik, fiiggelek 85. tablazat; ezek a szamok az 1872-1878-as, az on-
UVlIkoss.igi adatok az 1864-1876-os idoszakra vonatkoznak.
169
Ha a protestans orszagokat hasonlitjuk ossze egymassal, ugyan-
ezt a parhuzamossagot latjuk. Szaszorszagban aranylag tobb
az ongyilkossag, mint Poroszorszagban; Poroszorszagban tobb
az analfabeta, mint Szaszorszagban (1865-ben 5,52%, szemben
1,3-del). Szaszorszag helyzete meg annyiban is sajatos, hogy az
iskolaba jarok szama nagyobb a torvenyesen kotelezonel. 1000
iskolas когй gyermekre 1877-1878-ban 1031 iskolaba jarot irtak
ossze; azaz sokan a kotelezo ido utan is folytattak tanulmanyai-
kat. Egyetlen mas orszagban sem talalkozunk ilyen jelenseg-
gel.16 Vegiil valamennyi protestans orszag koziil, mint tudjuk,
Angliaban olik meg magukat aranylag a legkevesebben, s egy-
ben ez az az orszag, amely oktatasi tekintetben a legkozelebb
all a katolikus orszagokhoz. Meg 1865-ben is az volt a helyzet,
hogy a haditengereszet katonainak 23%-a nem tudott olvasni,
27%-a pedig nem tudott irni.
Az elobbiek melle alatamasztaskeppen meg mas tenyeket is
felsorakozta tha tunk.
Ketsegtelen, hogy a szabad foglalkozasiiak koreben es altald-
ban a jomodii osztalyokban el legelevenebben a tudomany vd-
gya, es itt a legintenzivebb a szellemi elet. Igaz ugyan, hogy nem
lehet mindig kello pontossaggal statisztikat keszfteni az ongyil-
kossagrol foglalkozas es osztalyok szerint, de az vitathatatlan,
hogy a tarsadalom legfelsobb osztalyaiban kivetelesen gyakorl
az ongyilkossag. Franciaorszagban 1826-t61 1880-ig a szabad
foglalkozasiiak vezetnek. 1 millio szabad foglalkozasura 550
ongyilkossag jut, ezzel szemben a kozvetleniil utanuk kovetke-
zo haztartasi alkalmazottak koreben csak 290 az arany.17 Olasz
orszagot illetoen Morsellinek sikeriilt elkiilonitenie azokat az,
eletpalyakat, amelyeken kizarolagosan a tanulmanyoknak szen-
telik az emberek magukat, s azt talalta, hogy ezek ongyilkossd-
gi aranya joval meghaladja valamennyi tobbiet. Becslese szerint
ugyanis 1868-1876-ban ezekben a foglalkozasokban 482,6 on-
gyilkossag jutott 1 millio fore; csak utana kovetkezik a hadsereg
404,1-del, az orszag osszatlaga pedig mindossze 32. Poroszor-
szagban (1883-1890) a kozhivatalnoki kar, amelyet nagy gond-
dal valogatnak ossze, es ertelmisegi elitet alkot, 832 ongyilkos-
saggal maga mogott hagyja valamennyi tobbi foglalkozast; mdg
16 Oettingen: Moralstatistik, 586. o.
17 Compte general de la justice criminelle de 1882, CXV. o.
170
<iz egeszsegiigyi es kozoktatasi alkalmazottak szamai is igen
magasak, bar messze elmaradnak az elsotol (439, illetve 301).
Ugyanez a helyzet Bajororszagban is. Ha figyelmen kiviil hagy-
juk a hadsereget, amely az ongyilkossag szempontjabol kesobb
kifejtendo okokbol kiveteles helyzetben van, a kozhivatalno-
kok a masodik helyen vannak 454 ongyilkossaggal, azaz majd-
nem utolerik az elso reteget, a kereskedoket, amelynek aranya
<ilig magasabb (465); ez utan kis kiilonbseggel a muveszet, az
nod a lorn es a sajto kovetkezik (416).18 Igaz, hogy Belgiumban
tvs Wiirttembergben a muvelt osztalyok nem ugranak ki ilyen
i lesen; de ebben a ket orszagban tul pontatlan a foglalkozasi
nomenklatura, s ezert nem tulajdonithatunk nagy jelentoseget
c ket szabalytalansagnak.
Masodszor, lattuk, hogy a nok a vilag minden orszagaban
sokkal kevesbe hajlanak az ongyilkossagra, mint a ferfiak. Nos,
a no sokkal kevesbe tanultabb is. Lenyegileg hagyomanyhu, vi-
M’lkedeseben a fennallo hiedelmekhez igazodik, es nincsenek
uzainottevo intellektualis sziiksegletei. Olaszorszagban 1878-
1879-ben 10 000 ferj koziil 4808 nem tudta alairni a hazassagi
H/erzodeset, 10 000 asszony koziil 7029.14 Franciaorszagban
1879-ben 1000 hazassagra 199 ferj es 310 asszony volt az arany.
Poroszorszagban mind a protestansoknal, mind a katolikusok-
n.il ugyanezt a kiilonbseget talaljuk a ket nem kozott.20 Anglia-
Imn sokkal kisebb a kiilonbseg, mint a tobbi europai orszagban.
1879-ben 1000 hazassagra 138 analfabeta ferjet es 185 analfabe-
lii asszonyt regisztraltak. Ez az arany lenyegeben valtozatlan
I8r>l 6ta.zl Anglia azonban egyben az az orszag, ahol ongyil-
kossag teren a no a leginkabb megkozeliti a ferfit. 1000 noi
Ongyilkossagra 1858-1860-ban 2546 ferfiongyilkossag jutott,
18П.З-1867-ben 2745, 1872-1876-ban 2861, holott minden mas
iisz.lgban22 negyed-, otod- vagy hatodannyi a noi ongyilkos-
nAg, mint a ferfiak altal elkovetett. Vegiil az Egyesiilt Allamok-
IK I ,isd Prinzing: i. m., 28-31. o. - Erdekes, hogy Poroszorszagban a sajtri es a
nun csz.i foglalkozasokkoreben nemis kiugroaz ongyilkossagokszama (279).
141 Mtingen: Mornlstntistik, fiiggelek 83. tablazat.
11 Morselli: i. m., 223. o.
1 lellingen: i. m., 577. o.
sp.inyolorszag kivetelevel. De eltekintve atlol, hogy szkeptikusak va-
^yimk a spanyol statiisztika pontossagat illetoleg, ez az orszag nem hasonlitha-
1(1 очч/е Kozep- es Eszak-Eur6pa nagy nemzeteivel.
171
ban tapasztalhato feltetelek csaknem forditottak, igen tanulsa-
gos modon. A jelek szerint a neger asszonyok muveltsege azo-
nos, majdnem magasabb, mint a ferfiake. Nos, tobb megfigyeld
kozli,23 hogy az ongyilkossagra valo prediszpoziciojuk is igen
eros, olykor meg feliil is miilja a feher noket. Az arany bizonyos
videkeken allitolag 350% a neger nok „javara".
Van azonban egy eset, amely latszolag nem igazolja torve-
nyiinket.
Valamennyi felekezet hivei koziil a zsidok kovetik el arany-
lag a legkevesebb ongyilkossagot; viszont nines meg egy fele-
kezet, ahol az oktatas ennyire elterjedt volna. A zsidok mar az
elemi ismeretek tekinteteben is legalabb azonos szinvonalon
allnak a protestansokkal. Poroszorszagban ugyanis (1871) 1000
mindket nembeli zsidobol 66 ferfi es 125 no volt irastudatlan.
A protestansoknal majdnem azonos volt ez a ket szam: 66, illet-
ve 114. A zsidok azonban foleg a kozep- es felsofoku oktatasban
vesznek reszt aranylag nagyobb szamban, mint a tobbi feleke-
zet hivei; ezt bizonyitja к az alabbi szamok is, amelyeket az
1875-1876. evre vonatkozo porosz statisztikabol vettiink at.24
Katolikusok Protestansok Zsidok
100 lakos koziil az adott kultuszhoz tartozik 33,8 64,9 13
100 kozepiskolai tanulobol az adott kultuszhoz tartozik.. 17,3 73,1 9,6
Figyelembe veve a lelekszam kozotti kiilonbseget, tehat vi-
szonylagosan szamitva, a gimnaziumba, realiskolaba stb. jar6
zsidok koriilbeliil tizennegyszeresen mtiljak feliil a katolikuso-
kat, es hetszeresen a protestansokat. Ugyanez a helyzet a felso-
oktatas teren is. Az osszes iskolai fokozatokat latogato minden
1000 katolikus fiatalbol csak 1,3 egyetemista, 1000 protestans
koziil 2,5,1000 zsido koziil viszont 16.25
23 Baly 6s Boudin, Idezi Morselli: i. tn., 225. o.
24 Lasd Alwin Petersille: ZurStatistik der hoheren Lehranstalten in Preussen
(A porosz felsooktatasi intezmenyek statisztikajahoz). In Zeitschr. d. preuss. stat.
Bureau, 1877,100. skk.
25 Zeitsehr. d. pr. stat. Bureau, 1889, XX. o.
172
De annak, hogy a zsido ember egyszerre lehet igen muvelt es
Igen kevesse hajlamos az ongyilkossagra, az az oka, hogy tu-
iLisszomja egeszen specialis eredetu. Altalanos torveny, hogy a
v.tllasi kisebbsegek, azert, hogy biztonsagosabban fenntarthas-
h.ik magukat a felejiik aramlo gyulolet kozepette, vagy egysze-
nien versengeskeppen, igyekeznek tudasban feliilmulni a
korulottiik eloket. Igy maguknal a protestansoknal is annal ero-
»i*bb tudasszomjat tapasztalunk, minel kisebb hanyadat alkot-
|<ik az osszlakossagnak.26 A zsido tehat nem azert igyekszik
mi'ivelodni, hogy atgondolt es megalapozott kepzetekkel cse-
lelje fel kollektiv eloiteleteit, hanem egyszeruen azert, hogy
|obban fel legyen fegyverezve a harcban. A tudas eszkoz a keze-
ben annak a hatranyos helyzetnek az ellensulyozasara, amely-
he a kozvelemeny es olykor a torveny is taszitja. S minthogy a
Indomany egymaga tehetetlen az ereje teljeben levo tradicioval
H/einben, a zsido ember intellektualis elete szuperponalodik a
н/okas altal eloirt tenykedesere, anelkiil hogy az elso csak meg
h karcolna a masodikat. Innen ered szellemi arculatanak bo-
nyolultsaga. Bizonyos szempontbol primitiv, bizonyos szem-
pontbol azonban rafinalt eszleny. Ily modon a hajdani kis cso-
Az alabbiakbol kitunik, hogy Poroszorszag kiilonbozo tartomanyaiban a
|>inlcstansok milyen eltero aranyban latogatjak a kozepfoku oktatasi intezme-
uycket:
A protestans nepesseg aranya az dssznepessegen beiul A protestans tanuloknak az osszes tanulohoz viszonyitott atlagos aranya Az elso es a masodik arany kulonbsege
t iMlport 9S,7es87,2%ko- zott Atlag 94,6 90,8 - 3,8
i ihoport 80 es 50% kozott Atlag 70,3 753 4- 5
1 tiuport 50 es 40% kozott Atlag 46,4 56,0 + 10,4
1 1 Miporf Ennel kisebb Atlag 29,2 61,0 + 31,8
Aluil tehat a protestantizmus nagy tobbsegben van, iskolaba jaroinak szama
iii'ih aranyos a siilyaval. Abban a mertekben, ahogyan a katolikus kisebbseg
ilnvvkszik, a ket nepesseg kozotti kiilonbseg negativbol pozitivba csap at, s ez a
puziliv kiilonbseg szabalyszeruen annal nagyobb, mine! kevesebb a protes-
liliis. A katolikus felekezet is nagyobb szellemi erdeklodest mutat ott, ahol ki-
•vhliM'gben van (lasd Oettingen: Mornlstntistik, 650. o.).
173
portokat jellemzo eros fegyelem elonyeit kiegesziti a mai nagy
tarsadalmaink kivaltsagat kepezo intenziv kultura joteteme-
nyeivel. Rendelkezik a modern ember egesz intelligenciajaval,
anelkiil hogy osztana annak remenytelenseget.
Ha tehat ebben az esetben az intellektualis fejlettseg nem all
osszhangban az onkentes halalesetek szamaval, ennek az az
oka, hogy e fejlettseg nem onnan ered es nem azt jelenti, mint
altalaban. A kivetel tehat csak latszolagos; sot eppenseggel
maga is alatamasztja a torvenyt. Azt bizonyitja ugyanis, hogy
ha a muvelt korokben az ongyilkossagi hajlam erosodott, ez a
sulyosbodas a tradicionalis hiedelmek meggyengiilesenek es
az abbol eredo erkolcsi individualizmusnak tulajdonithato. Hi-
szen szo sines fokozottabb ongyilkossagi hajlamrol, mihelyt a
muvelodesnek mas az oka, es mas sziiksegleteket elegit ki.
IV.
Ebbol a fejezetbol ket lenyeges kovetkeztetes adodik.
Eloszor is, latjuk, hogy altalaban miert novekszik az ongyilkos-
sag a tudomany elorehaladasaval. A novekedest nem a tudomany
okozza. A tudomany artatlan, es mi sem volna igazsagtalanabb,
mint megvadolni; a zsidok peldajanak ebbol a szempontbol bi-
zonyito ereje van. Hanem ez a ket teny egyideju termeke ugyail-
annak az altalanos allapotnak, s csak kiilonbozo formaban tiik-
rozik vissza. Az ember azert igyekszik tanulni es azert oli mcg
magat, mert elvesztette koheziojat az a vallasos tarsadalom,
amelyhez tartozik; de nem azert oli meg magat, mert tanul. Meg
csak nem is megszerzett tudasa dezorganizalja a vallast; hanem
a vallas dezorganizalodasa miatt ebred fel a tanulasi sziikseglet
Az emberek nem azert keresik a tudast, hogy eszkoziik legyen <i
keszen kapott nezetek lerombolasara, hanem azert, mert azok
bomlasa mar megkezdodott. Ketsegtelen, hogy ha a tudomany
egyszer mar letezik, harcolhat a sajat neveben es a sajat szakalki
ra, s fellephet a tradicionalis erzelmek ellenfelekent. De tamadrt
sai hatastalanok maradnanak, ha a szoban forgo erzelmek meg
eleven eletet elnenek; illetve helyesebben, e tamadasokrol szo
sem lehetne. A hit gyokereit nem a dialektikus bizonyitasok te
pik el; ha a hit nem kepes ellenallni az ervek csapasainak, akkor
mar melyen meg kellett rendiilnie mas okokbol.
174
Л tudomany nemhogy a baj forrasa volna, hanem ellenkezo-
leg, az egyetlen orvossag, amely rendelkezesiinkre all. Ha egy-
i/er a dolgok folyasa elsodorta a kialakult hiedelmeket, ezeket
nem lehet tobbe mestersegesen visszaallitani; de akkor mar a
gondolkodas az egyetlen, amely segithet abban, hogy eligazod-
|i i nк az eletben. Ha egyszer a tarsadalmi oszton eltompult, mar
। ‘-.i к az ertelem maradt meg vezetonkiil, s altala kell ujjaalkot-
iiiink tudatunkat. Barmilyen veszelyes is ez a vallalkozas, nem
li.il mzhatunk, mert nines mas valasztasunk. Ezert azok, akik
nyngtalanul es szomoruan szemlelik a regi hiedelmek bukasat,
.1 к tk erzik e kritikus idok minden nehezseget, ne a tudomanyt
okoljak olyan bajert, amelyet nem az okozott, hanem amelyet,
144441 ellenkezoleg, az probal megsziintetni* Ovakodjanak at-
lol, hogy ellenseget lassanak benne! Egyaltalan nem rendelke-
/ Ik azzal a bomlaszto befolyassal, amelyet a rovasara irnak, ez-
zel szemben az egyetlen fegyver, amellyel az ot is letrehozo
lunnlas ellen harcolhatunk. Nem megoldas, hogy a tudomanyt
Ullcssuk a vadlottak padjara. A tudomany elhallgattatasaval
•mmikeppen sem lehet az elenyeszett tradiciok tekinte^t
11 szaszerezni; csak megnehezitene szamunkra e tradiciok pot-
lasal. Termeszetesen igaz: ugyanilyen gondosan ovakodni kell
nt lol is, hogy a tanulasban oncelt lassunk, hiszen az csak esz-
1 tk 1 la igaz az, hogy az emberek gondolkodasanak mesterse-
gi lel.incolasaval nem lehet elfeledtetni veliik az onallosag va-
gy.it, akkor az is igaz, hogy egyensdlyuk visszaadasahoz nem
Ifgendo felszabaditani oket. Az is sziikseges, hogy elni tudja-
inik ezzel a szabadsaggal.
Masodszor, latjuk, hogy a vallasnak altalaban miert van visz-
nl.irto hatasa az ongyilkossag tekinteteben. Nem azert, mint
lol'bszor mondottak, mert kevesbe tetovazva fteli el az ongyil-
kn-.s.igot, mint a vilagi erkolcs, sem nem azert, mert Istennek
I ivvteles tekintelye van a hivok lelkeben, s akaratuk meghajlik
I'lutte, de azert sem, mert a tulvilagi elet kilatasa es a bunosre
Vihu szornyukinokhatekonyabb szankeiot adnaka vallas tilal-
li 1 iinak, mint amilyenek az emberi tdrvenyhozas rendelkezese-
h iillnak. Aprotestansember nem hisz kevesbe Istenben es a le-
h 1 li.ilhatatlansagaban, mint a katolikus. Mi tobb, az a vallas,
rtiiu'lyik a leggyengebb ongyilkossagi hajlamot mutatja, tudni-
illik a judaizmus, az egyetlen olyan vallas, amely formalisan
ni'ii 1 liltja az ongyilkossagot, s egyben ez az, amelyikben a leg-
175
kisebb szerepe van a halhatatlansag gondolatanak. A Biblia
egyetlen olyan eloirast sem tartalmaz, amely tiltana az ember-
nek, hogy megblje magat,27 emellett pedig a tulvilagi elettel
kapcsolatos hiedelmek is igen bizonytalanok. Igaz ugyan, hogy
a rabbinus tanok lassankent mindket vonatkozasban kitoltot-
tek az Iras hezagait; de ezek a tanok tavolrol sem rendelkeznek
ugyanazzal a tekintellyel. Ugyhogy a vallas jotekony hatasSt
egyaltalan nem a vallasos elkepzelesek sajatos termeszetenek
szamlajara kell imunk. A vallas nem azert vedelmezi meg az
embert azzal a benne tamado vaggyal szemben, hogy elpusztit-
sa magat, mert sui generis ervekkel az onnon szemelyisege iran-
ti tiszteletet predikalja neki, hanem azert, mert a vallas - tarsa-
dalom. Ezt a tarsadalmat bizonyos szamu, valamennyi hfvd
szamara kozos, tradicionalis es ennelfogva kotelezo hiedelem
es gyakorlat alkotja. Minel szamosabbak es erosebbek ezek a
kollektiv allapotok, annal erosebben integralt a vallasi kozds-
seg; es annal nagyobb a megovo ereje is. A dogmak es ritusok
reszletei masodlagosak. Lenyeges az, hogy olyanok legyenek,
amelyekbol kello intenzitasu kollektiv elet sarjadhat. A protes*
tans egyhaz azert nem rendelkezik az ongyilkossag tekintetd-
ben ezzel a merseklo hatassal, mert belso osszetarto ereje nem
eri el a tobbiet.
27 Az egyetlen altalunk ismert biintetorendelkezes az, amelyrol Josephil
Flavius beszel A zsidd hdboniban (III, 25), s itt is csak arrol van szo, hogy ,,iw<il
teste, akik onkeziikkel vetettek veget eletiiknek, temetetlen marad napnyuglfl
ig, de akik Mboruban estek el, azokat elobb is el szabad temetni". Nem is Ы
tos, hogy ez egyaltalan biintetorendelkezes.
176
HARMADIK FEJEZET
AZ EGOISTA ONGYILKOSSAG
(FOLYTATAS)
Am, ha a vallas csak azert es csak oly mertekben ovja meg az
cinbert az ongyilkossagtol, mert es amilyen mertekben tarsada-
loin, valoszinu, hogy mas tarsadalmaknak ugyanez a hatasa
Vi/.sgaljuk tehat meg ebbol a szempontbol a csaladot es a politi-
k.ii tarsadalmat
I.
11.1 csak az abszoldt szamokat nezziik, ugy tunik, hogy a notle-
nrk koreben kevesebb az ongyilkossag, mint a nos ferfiaknal.
Igy Franciaorszagban 1873-1878 folyaman 16 264 nos ferfi ko-
vrlett el ongyilkossagot, a notlen ongyilkosok szama viszont
i '..i к 11 709 volt. Az elso szam ugy aranylik a masodikhoz, mint
I 12 a 100-hoz. Minthogy ugyanazt az aranyt figyelhetjuk meg
mas idoszakokban es mas orszagokban is, bizonyos szerzok
Viil.iha azt allitottak, hogy a hazassag es a csaladi elet noveli az
ihigyilkossag eselyeit. Ketsegtelen, hogy ha az ongyilkossagot
ii kozkeletu felfogas jegyeben elsosorban az elet nehezsegei al-
lnl okozott ketsegbeeses aktusanak tekintjiik, ez a velemeny na-
gyon valoszinunek latszik. Hiszen a notlen ferfi elete konnyebb,
mint a nose. Vajon a hazassag nem hoz e magaval mindenfele
h i het es felelosseget? Ahhoz, hogy valaki egy csalad jelenet es
|i>vojet biztositsa, nem kell-e sokkal tobb nelkiilozest es szenve-
ilc'.l vallaInia, mint ha csak egyetlen ember sziiksegleteirol kel-
line gondoskodnia?1 Am barmilyen nyilvanvalonak latszik is
। / az. a priori gondolatmenet, tokeletesen elhibazott, s a tenyek
link azert kolcsonzik neki a megalapozottsag latszatat, mert
loi.szul elemeztek oket. Ezt elsonek az idosebb Bertillon mutat-
1Usd Wagner: DieGesetzmiissigkeit..., 177. o.
177
ta ki lelemenyes szamitassal, amelyet a kovetkezokben ismer-
tetiink.2
Ahhoz ugyanis, hogy helyesen ertekeljiik az elobb kozolt
szamokat, tekintetbe kell venniink, hogy a notlenek igen nagy
resze meg nem mult el 16 eves, a nos ferfiak viszont mind ido-
sebbek. Marpedig 16 even alul az ongyilkossagi tendencia pusz-
tan az eletkor kovetkezteben rendkiviil csekely. Franciaorszag-
ban egymillio lakosra mindossze egy vagy ket 16 even aluli dn-
gyilkossag jut; a kovetkezo eletkori periodus aranya viszont
mar hdsszor akkora. Kovetkezeskeppen az a koriilmeny, hogy
a notlenek kategoriajaban igen nagy szamban szerepelnek 16
even aluli gyermekek, jogosulatlanul lecsokkenti a notlenek at-
lagos ongyilkossagi keszseget, hiszen ezt az alacsony szamot
nem a notlenseg okozza, hanem az eletkor. Ha latszatra az on-
gyilkossagokbol kevesbe reszesednek, ez nem azert van, mert
nem hazasok, hanem mert a kategoriaban szereplok nagy resze
meg gyermek. Ha tehat ugy akarjuk osszehasonlitani a ket ne-
pesseget, hogy tisztan megallapithassuk a csaladi allapot kiza-
rolagos hatasat, ki kell kiiszobolni ezt a zavard elemet, es a 16
even aluliakat kizarva, csak a 16 even feliili notlenekkel kell
osszehasonlitani a nos ferfiakat. A kivonas elvegzese utan azt
latjuk, hogy 1863- 1868-ban 1 millio 16 even feliili notlen koziil
atlagban 173-an oltek meg magukat, 1 millio hazasember koziil
pedig 154,5 kovetett el ongyilkossagot. Az elso szam ugy vi-
szonylik a masodikhoz, mint 112 a 100-hoz.
A notlenseg tehat fokozta az ongyilkossagi tendenciat. Ez a
fokozo hatas azonban meg sokkal nagyobb, mint amit a fenti
szamok sejtetnek. Eddig ugyanis ugy szamoltunk, mintha az
osszes 16 even feliili notlennek es az osszes ferjnek ugyanaz
volna az eletkora. Marpedig ez nem igy van. Franciaorszag-
ban a notlen ferfiak tobbsegenek, pontosan 58%-anak eletkora
15 es 20 ev kozott van, a hajadonok tobbsegee, pontosan
57%-ae pedig 25 ev alatt. Az elobbiek atlagos eletkora 26,8, az
2 Lasd a Manage c. cikket, Dictionuaire encyclopcdiqne des sciences medicates,
2. sorozat, 50. skk. - Vo. ezzel kapcsolatban J. Bertillon fils: Les celibataires, les
veufs et les divorces au point vue du manage (A hazassagon kivuliek, az ozve-
gyek es az elvaltak a hazassag szempontjabol). Revue scientifique, 1879. februSr.
- Ugyano: cikk in Bulletin de la Societe' d‘Anthropologic, 1880, 280. skk. - Durk-
heim: Suicide et natalite (Ongyilkossag es sziiletesi arany). Revue philosophique,
1888. november.
178
utobbiake 28,4. Ezzel szemben a ferjek atlagos eletkora 40-45
ev. S most nezziik meg az ongyilkossag eletkor szerinti alaku-
l.isat:
16-21 ev kozott
21-30 ev kozott
31-40 ev kozott
41-50 ev kozott
45,9 ongyilkossag 1 millio lakosra
97,9 ongyilkossag 1 millio lakosra
114,5 ongyilkossag 1 millio lakosra
164,4 ongyilkossag 1 millio lakosra
I zek a szamok 1848-1857-re vonatkoznak. Ha tehat kizarolag
.iz eletkor szamitana, a notlenek ongyilkossagi keszsege nem
haladhatna meg a 97,9-et, a nos ferfiake pedig 114,5 es 164,4 ko-
zbtt mozogna, azaz 140 tajan helyezkedne el. A ferjek ongyil-
kossaga ugy aranylana a notlenekehez, mint 100 a 69-hez. Az
nlobbiak az elobbieknek csupan ketharmadat jelentenek, hol-
ott tudjuk, hogy aranyuk meghaladja az elobbieket. A csaladi
eletnek tehat az a hatasa, hogy megforditja az aranyt. Ha a csa-
l.id i kotelek nem ereztetne hatasat, a nos ferfiak koreben az elet-
kor folytan masfelszer annyi ongyilkossagnak kellene elofor-
ditlnia, mint a notleneknel, a valosagban azonban lenyegesen
kisebb mertekben olik meg magukat. Ezert azt mondhatjuk,
hogy a hazas allapot koriilbelul a felere csokkenti az ongyilkos-
sag veszelyet, illetve pontosabban, a notlenseg a 112:69 arany-
nyal kifejezheto mertekben, azaz 1,6-szeresere fokozza az on-
gyilkossagi tendenciat. Ha tehat a ferjek ongyilkossagi tenden-
ci.ijat 1-nek vessziik, akkor az ugyanolyan atlagos eletkona
notleneket 1,6-ben kell megallapitani.
Az aranyok Olaszorszagban is lenyegeben ugyanezek. A fer-
jek koreben eletkoruk folytan (1873-1877-ben) 1 millidra 102
ongyilkossagnak kellene jutni, a 16 even feliili notlenek kore-
ben pedig 77-nek; az elso szam ugy aranylik a masodikhoz,
mint a 100 a 75-hoz.3 Valojaban azonban a nos emberek keve-
sebb ongyilkossagot kovetnek el: 86 ongyilkos notlenre mind-
ossze 71 ongyilkos ferj jut, vagyis az arany 121 :100. fgy tehat a
notlenek keszsege ugy aranylik a ferjekehez, mint 121 : 75, mas
s/.dval 1,6-szerese az utobbinak, akarcsak Franciaorszagban.
I l.ison 16 megallapitasokat tehetnenk mas orszagokkal kapcso-
' Felt6telezesiink szerint e csoportok atlagos eletkora ugyanaz, mint Fran-
i oorszagban. A feltevesbo) eredo esetleges hiba csak egeszen csekely lehet.
179
latban is. A hazasemberek ongyilkossagi aranya mindeniitt
tobbel vagy kevesebbel alacsonyabb a notlenekenel,4 holott az
eletkor hatasa folytan magasabbnak kellene lennie. Wiirttem-
bergben 1846 es 1860 kozott a ket szam aranya 100:143, Po-
roszorszagban 1873 es 1875 kozott 100 : 111.
Megjegyzendo azonban, hogy bar a jelenleg beszerezheto in-
formacio mellett majdnem minden esetben ez az egyetlen al-
kalmazhato szamitasi modszer, es ezert fel is kell hasznalnunk,
hogy a teny altalanossagat megallapithassuk, de ennek a sza-
mitasnak az eredmenyei mindenkeppen csak erosen megkoze-
lito jelleguek lehetnek. Azt ketsegbevonhatatlanul bizonyitja
ugyan, hogy a notlenseg fokozza az ongyilkossagi tendencia!;
de ennek a fokozo hatasnak a mereterol nem ad egeszen pontos
kepet. Amikor ugyanis el akartuk kiildniteni az eletkor es a csa-
ladi allapot hatasat, a 30 evesek es a 45 evesek ongyilkossagi
aranyanak egymashoz valo viszonyat vettiik tampontul. Saj-
nos a csaladi allapot mar eleve ranyomta a belyeget magara
erre a viszonylatra; mert amikor ennek a ket eletkornak a sajat
ongyilkossagi aranyat kiszamitottak, egyiitt vettek szamba a
notleneket es a hazasokat. Persze, ha a ket eletkori periodusban
azonos volna a ferjek es a notlenek, illetve a felesegek es a haja-
donok aranya, a szamok megfeleloen kiegyensulyoznak egy-
mast, es tisztan kapnank meg az eletkor hatasat. A helyzel
azonban meroben mas. Mig a 30 evesek kozott a notlenek vala-
mivel tbbben vannak, mint a ferjek (az 1891 -i osszefras ertelme-
ben az elobbiek szama 746 111, az utobbiake 714 278), addig a 45
evesek kozott mar csak gyenge kisebbseget alkotnak (333 033
notlen szemben 1 864 401 ferjjel); ugyanez a helyzet a masik
nemnel is. E miatt az egyenlotlen elosztas miatt a notlenek nagy
ongyilkossagi keszsege nem jar azonos hatassal a ket esetben.
Az elso aranyt jobban megemeli, mint a masodikat. Kovetke-
zeskeppen a masodik szam aranylag till kicsiny, es az a meny
nyiseg, amellyel az elobbit meg kellene haladnia, ha kizarolag
az eletkor hatasa ervenyesiilne, mestersegesen alacsony szin
ten van tartva. Mas szoval, az a kiilonbseg, amely a 25-30 eve-
sek es a 40—45 evesek kozott az ongyilkossag tekinteteben pusz-
tan az eletkor hatasa kovetkezteben fennail, minden bizonnyal na-
4 Felteve, ha egyiitt vessziik mind ket nemet. Kesobb majd latjuk, miert 16
nyeges ez a megjegyzes (II. resz, V. fej., 3. pont).
180
gyobb, mint ahogyan ez a szamitasi mod mutatja. Marmost, a
mis ember altal elvezett immunitas hatasa majdnem teljes ege-
szeben ennek a kiilonbsegnek a megtakaritasara megy el. Ugy-
liogy ez az immunitas a valosagosnal kisebbnek latszik.
Sot ez a modszer meg sulyosabb hibakat is okozott. Peldaul
.imikor meg akartak allapitani az ozvegysegnek az ongyilkos-
s.igra gyakorolt hatasat, tobb fzben beertek azzal, hogy az dzve-
gyek ongyilkossagi aranyat az azonos atlagos eletkoru - azaz kb.
«6 eves - valamennyi csaladi allapotu egyen aranyaval hasonli-
lott.ik ossze. Nos, 1863-1868-ban 1 millio ozvegyember koziil
628 kovetett el ongyilkossagot; 1 millio 65 eves ember koziil pe-
dig (osszes csaladi allapotot egyiittveve) mintegy 461. Ezekbol a
«/.imokbol tehat azt a kovetkeztetest kellene levonni, hogy az
o/.vegyek meg az azonos eletkoruak kozott is lenyegesen na-
gyobb szamban olik meg magukat, mint a lakossag barmelyik
iti.is kategoriaja. fgy nyert hitelt az az eloitelet, hogy az ongyil-
kossag szempontjabol valamennyi allapot kozott az dzvegyseg a
Ь-galdatlanabb.5 A valosag azonban az, hogy a 65 eves nepesseg
<i/ert nem produkal tobb ongyilkossagot, mert majdnem teljes
egeszeben hazasemberekbol all (997 198, szemben 134 238 not-
Irnnel). Ha tehat kimondhatjuk is ennek az osszehasonlitasnak
.1/ alapjan, hogy az ozvegyek koreben nagyobb az ongyilkossagi
liajlam, mint az azonos koru nos embereknel, arra vonatkozolag
•icmmifele kovetkeztetest nem vonhatunk le belole, hogy mi a
kiilonbseg koztiik es a notlenek kozott.
Vegiil, ha csak az atlagokat hasonlitjuk ossze, csak nagyjabol
liuljuk megallapitani a tenyeket es osszefiiggeseiket. Igy kony-
nyen elofordulhat, hogy a nos ferfiak altalaban veve kevesbe
ll.ijl.inak az ongyilkossagra, mint a notlenek, de bizonyos kive-
6 les eletkorokban fordftott az arany; s majd latjuk, hogy csak-
ugyan van ilyen eset. Marpedig a fenti modszerrel nem jutunk
a nyomara ezeknek a kiveteleknek, amelyek igen tanulsagosak
li lu-lnek a jelenseg magyarazata szempontjabol. Emellett je-
Irnlkezhetnek az eletkoruk kozott igen lenyeges kiildnbsegek
I», bar anelkiil, hogy az arany megfordulna, ezeket is hasznos
Irliet kimutatni.
Lasd Bertillon: Manage c. cikk in: Diet, encycl., 2. sorozat, 5. o. - Morselli:
I in 348. o. - Corre: Crime et suicide, WL. o.
181
Ezeket a hatranyokat csak ugy kiiszdbolhetjiik ki, ha kii-
lon-kiilon minden eletkorra vonatkozolag megallapitjuk min-
den csoport sajat aranyat. Ebben az esetben peldaul ossze tud-
juk hasonlitani a 25 es 30 ev kozotti notleneket az ugyanilyen
koru ferjekkel es ozvegyekkel, s ugyanigy valamennyi tobbi
eletkori periodusban; ily modon a csaladi allapot hatasa elkiilo-
niil minden egyeb tenyezotol, es mindennemu lehetseges val-
tozas lathatova valik. Egyebkent ezt a modszert alkalmazta
Bertillon is, megpedig elsonek, a halalozasra es a hazassagkot£-
sek szamara. Sajnos a hivatalos kozlemenyek nem bocsatjak
rendelkezesiinkre az ehhez az osszehasonlitashoz sziikseges
adatokat.6 Az ongyilkosok eletkorat ugyanis csaladi allapotuk-
tol fiiggetleniil kozlik. Az egyetlen allam, amely tudomasunk
szerint mas eljarast kovetett, Oldenburg Nagyhercegseg (bele-
ertve Liibeck es Birkenfeld Fejedelemseget).7 Ebbol a statiszti-
kabol megkapjuk 1871-1885-re vonatkozolag az ongyilkossa-
gok eletkor szerinti megoszlasat kiilon-kiilon mindegyik csaladi
6 Pedig amilyen nehez a maganembernek osszegyujteni ezeket az informrt-
ciokat, annyira nem okozna ez faradsagot a hivatalos statisztikai irodaknak.
A legkiilonbozobb, senkit sem erdeklo adatokkal arasztanak el, es hallgatnak
arrol, aminek alapjan, mint kesobb majd latjuk, egyediil mondhatnank valamlt
a csalad jelenlegi helyzeterol a kiilonbozo europai tarsadalmakban.
7 Van egy sved statisztika is (lasd Bulletin de demographic internationale, 1878,
195. o.), amely felvilagosftast ad errol, de ez az anyag hasznalhatatlan. Elosziir
is egyiive vettek az dzvegyeket es a hazassagon kiviilieket. Emiatt az osszeha-
sonh'tas alig szignifikans, hiszen ilyen eltero eletfelteteleket meg kell kiilonboz-
tetni. Ezenfeliil velemenyiink szerint rossz az egesz kimutatas. A kovetkezfl
szamokat adja:
16-25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-75 Foldtte
100 000 lakosra juto ongyilkossag, nem. eletkor es csaladi allapot szerint felboittva
Ferfiak Nosek 10,51 10,58 18,77 24,08 26,29 20,76 9,48
Nem nosek (dzvegyek es notlenek) 5,69 25,73 66,95 90,72 150,08 229,27 333,35
Nok Ferjezettek 2,63 2,76 4,15 5,55 7,09 4,67 7,64
Ferj nelkiilick 2,99 6,14 13,23 17,05 25,98 51,93 34,69
Hdnyszor nagyobb нет es kor szerint felbontva a hazassagon kfviiliek
ongyilkossagi ardnya a hazasokenal?
Ferfiak 0,5 2,4 35 3 7 5,7 u 37
Nok 1,13 2,22 3,18 3,04 3,66 11,12 4,5
182
.illapotban. Ebben a kis allamban azonban e tizendt ev folya-
tndn mindossze 1369 ongyilkossag tortent. Minthogy ilyen kis
sz.amu esetbol semmi bizonyosat nem kovetkeztethetiink, ma-
gunk probaltuk elvegezni ezt a munkat Franciaorszagra vonat-
kozolag az igazsagugy-miniszterium birtokaban levo kiadat-
l.in okmanyok alapjan. Vizsgalatunk 1889-re, 1890-re es 1891-re
vonatkozott. Koriilbelul 25 000 ongyilkossagot kategorizaltunk
czen a modon. Eltekintve attol, hogy ez a szam mar magaban
v6vc is eleg nagy ahhoz, hogy kdvetkeztetni lehessen belole,
arra a megallapitasra jutottunk, hogy megfigyeleseinket nem
kell hosszabb id ore kiterjeszteni. Egy-egy eletkori periodus jel-
Irinzo szama ugyanis mindegyik csoporton beliil lenyegileg
ii/onos marad evrol evre. Ezert folosleges volna az atlagokat
lobb ev adatai alapjan megallapitani.
I zck az eredmenyek az elso pillanatto] fogva gyanusnak latszottak, mert nagy-
mi'i lekben elternek az altalunk ismert tenyektol, ami az elemedett korii haza-
Mik roppant merteku megovasi egyiitthatojat illeti. Foltetleniil verifikalni akar-
luk ezeket a szamokat, ezert megvizsgaltuk, hogy ugyanebben az idoszakban
ugyanebben az orszagban abszoliit szamban hany ongyilkossagot kovetett el
mindegyik szoban forgo korcsoport. A ferfiakra vonatkozolag a kovetkezo
riedmenyt kaptuk:
16-25
26-35 36-45 46-55 56-65
66-75 Folotte
Nosek.....
Niin nosek.
16
283
220
519
567
410
640
269
383
217
140
156
15
56
I l.i osszehasonlitjuk ezeket az adatokat a fenti aranyszamokkal, vilagosan lat-
tnild, hogy szamitasi hibat kovettek el. Hiszen 66 es 75 ev kozott a nosek es a
nem nosek abszoliit szamban majdnem ugyanannyi ongyilkossagot kovetnek
ul. mig 100 000 lakosra szamitva az elobbiek ongyilkossagi aranya 11-szer ki-
•ehb az utobbiakenal. Ez akkor volna igaz, ha az ilyen eletkoni ferfiak kozott
II) szer annyi (pontosan 9,2-szer annyi) volna a nem nos (ozvegy plusz aggle-
gcuy). Ugyanebbol az okbol a 75 even feliili ferfiak kozott is 10-szer annyi nos-
iii'k kellene lenni, mint nem nosnek. Ez azonban lehetetlen. Ezekben az idos
knioszlalyokban nagyon sok az ozvegy, s a notlenekkel egyiitt ugyanannyian
Viigy eppenseggel tobben vannak, mint a hazasok. Ebbol sejteni lehet, hogy a
H/Ainilas osszeallitoi valoszinuleg hoi hibaztak. Minden bizonnyal osszeadtak
S noilenek es az ozvegyek altal elkbvetett ongyilkossagokat, s a kapott ered-
ini'iiyl csak a notlenek szamaval osztottak el, ezzel szemben a nos ferfiak altal el-
Imvelett ongyilkossagok szamat az ozvegyek es a ferjek egyiittes lelekszamaval
iis/lotlak. Azt, hogy igy jartak el, az teszi valoszinuve, hogy a nos ferfiaknak a ki-
iiiul.it.is szerinti megovasi egyiitthatoja csak az elorehaladott eletkorokban hihe-
l*>llen, vagyis akkor, amikor az ozvegyek szama mar eleg nagy ahhoz, hogy 16-
uyegesen meghamisitsa a szamitasi eredmenyt. Es a valosziniitlenseg eppen 75
h'lett maximalis, azaz akkor, amikor mar igen sok az ozvegy.
183
XX. TABLAZAT
Oldenburg Nagyhercegseg
A10 000 lakosra jut6 ongyilkossagok szama nemenkdnt,
korcsoportonkent es csaladi dllapot szerint
az 1871-1885-ds idoszak dtlagdban8
Eletkor Nem hazasok Hazasok Ozve- gyek Megovasi egyiitthato
a hazasoknal az ozve- gyeknel
a nem hazasok- hoz viszo- nyftva az dzve- gyekhez viszo- nyitva a nem ha- zasokhoz viszonyft- va
Ferfiak 4a
0-20 7,2 769,2 0,09
20-30 70,6 49,0 285,7 1,40 5,8 0,24
30-40 130,4 73,6 76,9 1,77 1,04 1,69
40-50 188,8 95,0 285,7 1,97- 3,01 0,66
50-60 263,6 137,8 271,4 1,90 1,90 0,97
60-70 242,8 148,3 304,7 1,63 2,05 0,79
Efelett 266,6 114,2 259,0 2,30 2,26 1,02
Nok
0-20 3,9 95,2 0,04
20-30 39,0 17,4 2,24
30-40 32,3 16,8 30,0 1,92 1,78 1,07
40-50 52,9 18,6 68,1 2,85 3,66 0,77
50-60 66,6 31,1 50,0 2,14 1,60 1,33
60-70 62,5 37,2 55,8 1,68 1,50 1,12
Efelett 120 91,4 1,31
Az eredmenyeket a XX. es a XXL tablazat mutatja. Hogy a sza-
mok cr tel met vilagosabban kidomboritsuk, az dzvegyek aranyat
es a hazasok aranyat jelzo szam melle mindegyik eletkornal oda-
irtuk azt, amit mi megovasi egyiltthatonak neveziink, mind az
utobbiaknal az elobbiekkel szemben, mind a kettonel egyiitt a
notlenekkel szemben. Ezzel a kifejezessel azt a szamot jeloljiik,
amely azt mutatja, hogy azonos eletkor mellett egy csoportban
hanyszor kevesebb az ongyilkossag, mint egy masikban. Ha te-
8 A szamok tehat nem evi atlagot jelentenek, hanem a tizendt ev folyaman
osszesen elkovetett ongyilkossagokat veszik tekintetbe.
184
XXI. tAblazat
Franciaorszag (1889-1891)
Az 1 000 000 lakosra juto ongyilkossagok szama dvi dtlagban,
korcsoportonkent es csaladi dllapot szerint
Eletkor Nem hazasok Hazasok Ozve- gyek Megovasi egyiitthato
a hazasoknal az dzve- gyeknel
a nem hazasok- hoz vi- szonyitva az dzve- gyekhez viszo- nyftva a nem hazasok- hoz vi- szonyitva
15-20 20-25 113 237 500 97 Ferfiak 142 0,22 2,40 1,45 1,66
25-30 394 122 412 3,20 3,37 0,95
30-40 627 226 560 2,77 2,47 1,12
40-50 975 340 721 2,86 2,12 1,35
50-60 1434 520 979 2,75 1,88 1,46
60-70 1768 635 1166 2,78 1,83 1,51
70-80 1983 704 1288 2,81 1,82 1,54
Efelett 1571 770 1154 Nok 2,04 1,49 1,36
15-20 79,4 33 333 2,39 10,0 0,23
20-25 106 53 66 2,00 1,05 1,60
25-30 151 68 178 2,22 2,61 0,84
30-40 126 82 205 1,53 2,50 0,61
10-50 171 106 168 1,61 1,58 1,01
50-60 204 151 199 1,35 1,31 1,02
60-70 189 158 257 1,19 1,62 0,77
70-80 206 209 248 0,98 1,18 0,83
Efelett 176 110 240 1,60 2,18 0,79
hat azt mondjuk, hogy a 25 eves ferjek megovasi egyiitthatoja 3
.i 25 eves notlenekkel szemben, ezt ugy kell erteni, hogy ha az
ilyen eletkoru ferjek ongyilkossagi tendenciajat 1-nek vessziik,
akkor ugyanebben az eletkori periodusban a notleneke 3. Ter-
meszetesen amikor a megovasi egyiitthato az egyseg ala siily-
lyed, akkor valojaban fokozasi egyiitthatova valtozott at.
A XXI. tablazat alapjan a kovetkezo torvenyeket fogalmaz-
hatjuk meg:
185
7. A tul korai hazassdgoknak fokozd hatasuk van az ongyilkossdg-
ra, foleg a ferfiakndl. Igaz, hogy ez az eredmeny tiilsagosan kis
szamd esetbol adodott, s Igy meg ala kellene tamasztani; Fran-
ciaorszagban a 15 es 20 ev kozottiek kozott evi atlagban csak 1,
pontosabban 1,33 ferj kovet el ongyilkossagot. Minthogy azon-
ban ugyanez a teny Oldenburg Nagyhercegsegben is megmu-
tatkozik - itt meg a noknel is -, igen kevesse valoszinu, hogy
veletlen volna. Ugyanez a fokozo hatas, legalabbis a ferfiakat il-
letoleg, meg az elobb idezett4 * * * * 9 * 11 sved statisztikabol is lathato. Ha
tehat az elobbiekben mar kifejtett okokbol ugy veljiik is, hogy
ez a statisztika az elorehaladottabb eletkorokat illetoleg pontat-
lan, az elet korai szakaszaival kapcsolatos ervenyessegeben
nines okunk ketelkedni, hiszen ekkor meg nincsenek dzve-
gyek. Egyebkent tudjuk, hogy az igen fiatal ferjek es felesegek
halalozasi aranya lenyegesen felulmulja az ugyanilyen cletko-
гй fiatalembereket es leanyoket. Ezer 15 es 20 ev kdzbtti notlen
ferfi koziil evente 8,9 halalozik el, ezer ugyanilyen когй nos
ember koziil 51, azaz 473%-kal tobb. A masik nemnel kisebb a
kiilonbseg: a felesegek halalozasi aranya 9,9, a leanyoke 8,3, va-
gyis az elso s a masodik szam aranya csak 119 :100."’ A fiatal
hazasoknak ez a nagyobb halalozasi aranya nyilvanvaldan tar-
sadalmi okokbol ered; mert ha fo oka a szervezet kello erettsege-
nek hianya volna, akkor a noi nemnel erosebben kellene jelent-
keznie, a sziilessel jaro veszelyek miatt. Igy minden amellett
szol, hogy az ido elotti hazassagokbol olyan erkolcsi allapot all
elo, amely, foleg a ferfiakra, kartekony hatasu.
2. 20 even feliil mindket nembeli hazasok megovasi egyiitthatdt
mutatnaka notlenekkelesahajadonokkal szemben. Ez az egyiitthatd
nagyobb annal, mint amit Bertillon szamitott ki. Az altala ka-
pott 1,6 inkabb minimum, semmint atlag.”
4 Lasd elobb, 182. o. - Persze az is elkepzelheto volna, hogy a 15 es 20 ev kd-
zotti hazasok kedvezotien helyzetet az okozza, hogy atlagos eletkoruk maga-
sabb, mintaz ugyanebbe a periodusba tartozo hazassagon kiviilieke. Csakhogy
az a teny, hogy a kovetkezo eletkori periodusba tartozo hazasok (20-25 ev) on-
gyilkossagi aranya 15-szor kisebb, bizonyitja, hogy az elobbi csoport esetebert
realis fokozodasrol van sz6.
1(1 Lasd Bertillon: Manage, 43. skk.
11 Egyetlen kivetel van: a 70 es 80 ev kozotti nok egyiitthatoja valamivel ki-
sebb az egysegnel. Ezt az eltercst Seine megye hatasa okozza. A tobbi megyO-
ben (lasd XXII. tablazat, 205. o.) az ugyanilyen eletkorii nok egyiitthatoja na-
186
Ez az egyiitthato no az eletkorral. Hamar eleri a maximumot,
amely Franciaorszagban a 25 es 30 ev kozottieknel, Oldenburg-
ban pedig a 30 es 40 ev kozottieknel jelentkezik; ettol kezdve
csbkken egeszen az elet utolso periodusaig, amikor is bizonyos
esetekben ujra csekely emelkedes kovetkezik be.
3. A hazasok nak a notlenekkel es hajadonokkal szembeni megdvasi
egyiitthatoja kiilonbbzik a ket nemnel. Franciaorszagban a ferfiak
vannak elonyben, es a ket nem kozott lenyeges a kiilonbseg; a
ierjeknel az atlag 2,73, a felesegeknel viszont csak 1,56, vagyis
43%-kal alacsonyabb. Oldenburgban azonban forditott a hely-
zet; az atlag a no'knel 2,16, a ferfiaknal viszont csak 1,83. Meg-
jegyzendo, hogy ugyanakkor kisebb az aranytalansag; itt a
masodik szam csupan 16%-kal alacsonyabb az elsonel. Azt
mondhatjuk tehat, hogy tdrsadalmankent vdltozik, hogy a hdzassag
nllapota melyik nemnek kedvez inkabb, s hogy a ket nem aranya kozot-
li kiilonbseg nagysdga maga is vdltozik aszerint, hogy melyik nem van
a kedvezobb helyzetben. Menet kdzben meg talalkozunk olyan te-
nyekkel, amelyek alatamasztjak ezt a torvenyt.
4. Az dzvegysdg mindket nemnel csokkenti a hazasok egyiitthato-
jiil, dealegtobb esetben nem sziinteti meg teljesen. Az ozvegyek in-
kabb megdlik magukat, mint a hazasemberek, de altalaban
meg mindig kevesbe, mint a notlenek es hajadonok. Az dzve-
gyek egyiitthatoja bizonyos esetekben meg az 1,60-ot es 1,66-ot
is eleri. Ugyanugy valtozik a korral, mint a hazasoke, de ez a
fejlodes szabalytalan, es nem lehet torvenyszeruseget felfedez-
iii benne.
Akarcsak a hazasoknal, az dzvegyeknel is nemenkent vdltozo a
nnilcnekkel es hajadonokkal szemben mutatkozo megovdsi egyiitthato.
] janciaorszagban a ferfiak vannak elonydsebb helyzetben. Atla-
gos egyiitthatojuk 1,32, mig az dzvegyasszonyoke kisebb az egy-
hi'gnel, 0,84, azaz 37%-kal kevesebb. Oldenburgban viszont a
nok vannak elonyben, ugyanugy, mint a hazasok kozott; atlagos
egyiitthatojuk 1,07, mig az ozvegy ferfiake kisebb az egysegnel,
vagyis 17%-kal kevesebb. Akarcsak a hazassagnal, a ket
ni'in kozotti kiilonbseg kisebb akkor, amikor a no' van inkabb
inegdva, mint akkor, amikor a ferfie az elony. Most is csak azt
HVubb az egysegnel, mindamellett megjegyzendo, hogy meg videken is kisebb
К hibbi korcsoportenal.
187
mondhatjuk tehat: tdrsadalmankent valtozik, hogy az ozvegyseg dlla-
potdban melyik nem van kedvezobb helyzetben, s a ket nem aranya kbzbt-
ti kiilonbseg maga is valtozik aszerint, hogy melyik nem van elonyben.
Miutan megallapitottuk a tenyeket, meg kell kiserelnunk a ma-
gyarazatot.
II.
A hazasemberek immunitasa csak a kovetkezo ket ok valame-
lyikenek tulajdonithato.
Tulajdonithato a csaladi kornyezet hatasanak. Ebben az esetben
a csalad az egyen re gyakorolt hatasaval semlegesiti az ongyilkos-
sagi tendenciat, illetve megakadalyozza feliilkerekedeset.
Tulajdonithato egy olyan tenyezonek, amit hazassagi kiva-
lasztasnak nevezhetiink. A hazassag ugyanis mechanikusan va-
logato munkat vegez a lakossag koreben. Nem az hazasodik, aki
akar; az embernek keves eselye van a csaladalapitasra, ha nem
rendelkezik bizonyos - egeszsegi, vagyoni es erkolcsi - tulajdon-
sagokkal. Aki tehat nem rendelkezik ezekkel, kiveve bizonyos
koriilmenyek kulonleges szerencses osszejatszasat, ha tetszik, ha
nem, a notlenek, illetve hajadonok csoportjaba kerul, amely ily
modon magaban foglalja az orszag egesz emberi selejtjet. Itt ta-
lalkoznak a nyomorekok, a gyogyithatatlanok, a till szegeny
vagy a menthetetleniil ziillott emberek. Ha tehat a lakossagnak
ez a resze e szempontok miatt alacsonyabb rendu a masiknal,
egeszen termeszetes, hogy ez az alacsonyabbrenduseg maga-
sabb halalozasi aranyszamban, jelentekenyebb meretu bundzes-
ben, vegiil erosebb ongyilkossagi keszsegben jelentkezik. Ugy-
hogy e hipotezis ertelmeben nem a csalad 6v meg az ongyilkos-
sagtol, a buntol, a betegsegtol; a hazasok kivaltsaga egyszeruen
abbol eredne, hogy csak azok jutottak el a csaladi eletig, akik mar
eleve komoly bizonysagat adtak fizikai es erkolcsi egeszsegiiknek.
Bertillon a jelek szerint tetovazott e ket magyarazat kozott, es
mindkettot igenybe vette. Utana Letourneau az Evolution du
mariage et de la famille (A hazassag es a csalad fejlodese) cimu
muveben12 kategorikusan a masodik mellett foglalt allast. A ha-
12 Paris, 1888,436. o.
188
/..is nepesseg vitathatatlan magasabbrendusegeben nem haj-
lando a hazasallapot magasabbrendusegenek kovetkezmenyet
es bizonyitekat latni. Iteletevel nem sietett volna ennyire, ha
nem kezelte volna olyan sommasan a tenyeket.
Az mindenkeppen valoszinunek latszik, hogy a hazasembe-
rek fizikai es erkolcsi allapota altalaban veve jobb, mint a ha-
z.issagon kiviil eloke. Az azonban semmikeppen sem helytal-
16, hogy a hazassagi kivalasztas csak a nepesseg szine-javat en-
gedi be a hazassagba. Foleg az ketseges, hogy a vagyontalan es
pozicio nelkiili emberek lenyegesen kevesbe hazasodnanak,
mint a tobbiek. Igy peldaul, mint azt meg is allapitottak,11 * 13 alta-
l.ihan tobb a gyermekiik, mint a jomodii osztalyok tagjainak.
I la tehat az elorelatas nem akadalyozza meg oket abban, hogy
a j6zansag hatarain tul noveljek csaladjukat, miert gatolna ez
oket a csaladalapitasban? Egyebkent a tovabbiakban meg Sza-
mos olyan tcnnyel talalkozunk majd, amelyek azt bizonyitjak,
hogy a nyomor nem tartozik az ongyilkossag tarsadalmi ara-
ny.it meghatarozo tenyezok koze. Ami a nyomorekokat illeti,
igaz ugyan, hogy mint indokra sokszor hivatkoztak nyomorek
voltukra, de egyaltalan nines bebizonyitva, hogy az ongyilko-
Kok tulsullyal regrutalodnanak az 6 soraikbol. A neurasztenia,
legkiilonbozobb formaiban, az a szervezeti-pszichikai vermer-
-cklet, amely az embert a leginkabb onmaga megdlesere pre-
desztinalja. Ma viszont a neurasztenia inkabb kitiinteto jegy-
nek szamit, semmint fogyatekossagnak. Az intelligencia meg-
nyilvanulasai elott hodolo tulfinomult tarsadalmainkban az
h leges emberek szinte nemesseget alkotnak. Csak a kimondott
uiiillek vannak kizarva a hazassagbol. Ennek a szuk csoport-
n.ik a kirekesztese azonban nem ad magyarazatot a hazasok
n.igyfoktl immunitasara.14
I ', nemileg a priori megfontolasokon kiviil szamos teny bizo-
nyilja, hogy a hazasok es a hazassagon kiviiliek kozotti kiilonb-
Meg okai egeszen masok.
111 Bertillon fils, a Revue sdentifique idezett cikke.
111 logy megcafoljak azt a hipotezist, amely szerint a hazasok kivaltsagos
I» Ivzele a hazassagi kivalasztasnak koszonheto, tobben az ozvegyseg allitola-
go>. lokozo hatasara hivatkoztak. Lattuk azonban, hogy ez a fokozodas a notle-
ui'kkel bsszehasonlftva nem all fenn. Az bzvegy ferfiak koreben meg mindig
kwrselib az ongyilkossag, mint a nem hazasoknal. Az erv tehat nem helytallo.
189
Ha ez a hazassagi kivalasztas kovetkezmenye volna, a hatas-
nak attol a pillanattol kellene jelentkeznie, amikor a kivalasztas
mukbdni kezd, vagyis mar abban az eletkorban, amikor a fiatal-
emberek es a leanyok hazasodni kezdenek. Mar itt latni kellene a
kiilonbseget, amely azutan fokozatosan novekednek a valogatas
folyamataval parhuzamosan, vagyis abban a mertekben, aho-
gyan a hazassagkepes emberek hazassagi kbtelekre lepnek, es el-
hagyjak, hogy ugy mondjuk, azt a masszat, amely termeszetenel
fogva arra rendeltetett, hogy a menthetetlen notlenek es aggszii-
zek osztalyat alkossa. Vegiil a maximalis kiilonbsegnek abban az
eletkorban kellene megmutatkoznia, amikor a buza mar veger-
venyesen elvalt a konkolytol, amikor az egesz hazassagkepes
nepesseg mar valoban hazas, amikor a hazassagon kiviiliek mar
egytol egyig olyanok, akiket fizikai vagy erkolcsi alacsonyabb-
rendusegiik visszavonhatatlanul erre az allapotra itelt. Ezt az
idopontot a 30. es 40. eletev koze kell helyezni; ezen tul az embe-
rek mar nemigen kotnek hazassagot.
A megovasi egyiitthato azonban a valosagban egeszen mas-
kent alakul. Az indulasi periodusban igen sokszor fokozasi
egyiitthatdt latunk helyette. Az egeszen fiatal hazasok inkabb
hajlanak az ongyilkossagra, mint a hazassagon kiviiliek; ez
nem volna igy, ha sziiletesiiktol fogva magukban hordanak im-
munitasukat. Masodszor, a maximum szinte ugrasszeruen je-
lentkezik. Az elso olyan periodusban, amikor ereztetni kezdi
hatasat a hazasemberek kivaltsagos helyzete (20 es 25 ev kd-
zott), az egyiitthato eleri azt a szintet, amelyet a kesobbiekben
mar nem halad meg. Marpedig ebben a periodusban csak1
148 000 nos ferfi all szemben 1 430 000 notlennel es 626 000 f6r-
jes no 1 049 000 leannyal szemben (lekerekitett szamok). Kovet-
kezeskeppen ebben az eletkori periodusban meg a hazassagon
kiviiliek kozott leledzik annak az elitnek a nagyobbik reszc,
amelyet velesziiletett tulajdonsagai allitolag arra jeloltek ki,
hogy kesobb a hazasemberek arisztokraciajat alkossa; vagyis a
ket osztaly kozott az ongyilkossag szempontjabol meg csekely
kiilonbsegnek kellene Jennie, holott a valosagban maris jelent<S
keny. Ugyanigy a kovetkezo eletkorban (25 es 30 kozott) m6g
mindig hazassagon kiviil el annak a 2 millio embernek tobb
15 A szamok az 1891-es francia nepszamlalas adatai.
190
mint a fele, akinek 30 es 40 eves kora kozott kell hazassagra lep-
nie; ennek ellenere azonban a hazassagon kiviiliek korantsem
Inlznak hasznot abbol, hogy ezek meg jelen vannak soraikban,
hanem eppenseggel ekkor produkaljak a legrosszabb aranyt.
Nines meg egy eletkori periodus, amikor a nepessegnek ez a
ket csoportja az ongyilkossag tekinteteben ilyen messze volna
egymastol. Ezzel szemben 30 es 40 kozott, amikor a kiilonvalas
befejezodott, amikor a hazasok csoportjanak keretei telitodtek,
a megovasi egyiitthato, ahelyett hogy a csucspontjara emelked-
iie, es ezzel visszatiikrozne, hogy maga a hazassagi kivalasztas
Is tcljesse valt, egy csapasra szamottevo'en siillyed. A ferfiaknal
1,2-rol 2,77-ra esik, a noknel pedig meg erosebb a csokkenes:
2,22 utan 1,53, azaz 32%-os.
Masreszt ennek a kivalogatasi folyamatnak, barhogyan reali-
r.ilodjek is, egyenlo mertekben kell ervenyesiilnie a fiatalembe-
icknel es a hajadonoknal; hiszen a leanyokbol ugyanolyan modon
Irsznek felesegek, mint a ferfiakbol ferjek. Ha tehat a hazasem-
berek erkolcsi magasabbrendtisege egyszeruen kivalasztas ered-
inenye, ennek egyenlo mertekben kellene jelentkeznie mindket
iii'innel, s igy az ongyilkossaggal szembeni immunitas tekinte-
leben is egyenlo'segnek kellene lennie. A valosagban azonban
I i.mciaorszagban a ferjek lenyegesen vedettebbek, mint a fele-
hrgek. A ferjeknel a megovasi egyiitthato egeszen 3,20-ig emel-
kedik, csak egyszer siillyed 2,04 ala, es altalaban 2,80 koriil in-
gmlozik, a felesegeknel viszont a maximum nem haladja meg a
ot (vagy legfeljebb a 2,39-ot),16 a minimum pedig kisebbaz
rgysegnel (0,98). S figyelemre melto, hogy eppen a hazassagi
rtll.i| >ot az, amikor Franciaorszagban a no az ongyilkossag teren
>t leginkabb megkbzeliti a ferfit. Nezziik, milyen volt 1887-
IH91 ben a kiilonbozo csaladi allapotokban levo ferfiak es nok
li>M/.ir.'mya az ongyilkossagban:
1,1 Л/сП clunk ezzel a fenntartassal, mert ez a 2,39-os egyiitthato a 15-20 ev
kMiilli koicsoportra vonatkozik, s minthogy ebben az eletkorban nagyon ke-
** Iclvscg lesz ongyilkos, a szamitas alapjaul szolgalo, rendkiviil csekely sza-
Hi(l twl ketsegesse teszi az adat pontossagat.
191
Eletkor 100 nem hazas ongyilkos koziil korcsoportonkent 100 hazas ongyilkos koziil korcsoportonkent
ferfi no ferfi no
20-25 70 30 65 35
25-30 73 27 65 35
30-40 84 16 74 26
40-50 86 14 77 23
50-60 88 12 78 22
60-70 91 9 81 19
70-80 91 9 78 22
Efelett 90 10 88 12
Valamennyi eletkorban azt latjuk tehat,17 hogy a felesegek sokkal
nagyobb mertekben reszesednek a hazasok ongyilkossagaiban,
mint a hajadonok a hazassagon kivuliek ongyilkossagaiban. Ket-
segteleniil nem arrol van szo, hogy a feleseg jobban ki volna teve
az ongyilkossagnak, mint a hajadon, hiszen a XX. es a XXI. tabla-
zat ennek az ellenkezojet bizonyitja. Hanem csak arrol, hogy ha
sikerul revbe jutnia, ezzel kevesebbet nyer, mint a ferfi. De ha az
immunitas eszerint nem egyenlo merteku, ebbol az kovetkezik,
hogy a csaladi elet elteroen befolyasolja a ket nem erkolcsi alka-
tat. Hogy a kulonbsegnek csak ez lehet az oka, azt perdonto mo-
don bizonyitja, hogy a csaladi kozeg hatasara alakul ki es novek-
szik. Hiszen a XXI. tablazatbol vilagosan kideriil, hogy a kiindu-
17 A legtobb esetben, amikor osszehasonlitjuk egymassal a ket nem helyzetet
ket eltero csaladi allapotban, nem szoktak kikuszobolni az eletkor hatasat, ami
azonban pontatlan eredmenyekre vezet. Igy a szokasos modszerrel azt talal-
nok, hogy 1887-1891-ben 79 ongyilkos ferjre 21 ongyilkos feleseg, 100 ongyil-
kos notlenre pedig 19 ongyilkos hajadon jutott. Ezek a szamok teves кёре1
nyiijtananak a helyzetrol. A tablazatbol vilagos, hogy a felesegek es a hajado-
nok reszaranya kozotti kiilonbseg minden egyes eletkorban joval nagyobb. En-
nek az az oka, hogy a ketfele csaladi allapotban a nemek kozotti kiilonbseg val-
tozik az eletkortol fiiggoen. 70 es 80 ev kozott ez a kiilonbseg korulbeliil ketszer
akkora, mint 20 eves korban. Marmost a hazassagon kiviili nepesseg majdnem
teljes egёszёben 30 even aluliakbol all. Ha tehat nem vessziik figyelembe az
eletkort, akkor a kapott kiilonbseg valojaban a 30 ev koriili notlenek es hajado-
nok kiilonbsege. Ha pedig ezt hasonlitjuk ossze, ugyancsak eletkor szerinti
megkiilonboztetes nelkiil, a hazas ferfiak es nok kiilonbsegevel - akik atlago-
san 50 evesek -, akkor a 30 eves hazassagon kiviilieket vetettiik egybe az 50
eves hazasokkal. Az osszehasonlitas tehat hamis, es a hibat meg az a teny is fo-
kozza, hogy a ketfele csaladi allapotban az eletkor elteroen befolyasolja a ket
nem kozotti kiilonbseget. A hazassagon kiviiliek koreben gyorsabban no a kit
lonbseg, mint a hazasok koreben.
192
I.iskor a megovasi egyiitthato a ket nemnel alig kiilonbozik (az
egy iknel 2,93 vagy 2, a masiknal 2,40). Kesobb a kiilonbseg foko-
zatosan novekedni kezd, elobb azert, mert egeszen a maximu-
niot kepviselo eletkorig a felesegek egyiitthatoja lassabban no,
mint a ferjeke, utana pedig azert, mert a felesegeknel a csokkenes
gyorsabb es jelentekenyebb.18 Ha tehat azzal parhuzamosan ala-
ktil, amilyen hosszan a csaladi elet hatasa erven yesiil, ez csak azt
|rlentheti, hogy ez utobbitol fiigg.
Meg inkabb bizonyitja allaspontunkat, hogy a ket nemnek a
hazassagon beliil mutatkozo eltero vedettsegi foka orszagon-
ki.’iit kiilonbozik. Oldenburg Nagyhercegsegben a nok vannak
kedvezobb helyzetben, s kesobb majd meg egy ilyen forditott
esettel talalkozunk. Mindazonaltal a hazassagi kivalasztas nagy-
|.ib.m es egeszeben mindeniitt ugyanugy folyik. Lehetetlens£g
lcli.it, hogy ez a kivalasztas legyen a hazassagon beliili immu-
uilas lenyeges tenyezoje, mert akkor semmikeppen sem vezet-
betne clienteles eredmenyekre a kiilonbozo orszagokban. Ez-
zel szemben nagyon is lehetseges, hogy a csalad a ket kiilonbozo
l.usadalomban olyan, hogy eltero hatast gyakorol a nemekre.
kovetkezeskeppen a csaladi csoport allapotaban kell keres-
nunk az altalunk vizsgalt jelenseg fo okat.
Il.innilyen figyelemremelto is azonban ez a jelenseg, pontosab-
l).iii kell rogziteni, mert a csaladi kornyezet kiilonfele elemekbol
<111 Л csalad minden hazastars szamara 1. a masik hazastarsbol,
л gyermekbol all. Vajon az elobbi vagy az utobbi tenyezo gya-
korol ja az ongyilkossagi hajlam szempontjabol az ismertetett
। u I vos ha tast? Mas szavakkal, a csalad ket kiilonbozo tarsulasbol
All egyszer itt van a hazastarsi csoport, masodszor a szoros erte-
li niben vett csaladi csoport. Ennek a ket tarsadalomnak sem az
riedete, sem a termeszete nem azonos, igy minden valoszinuseg
rrint hatasaiknak is elteroknek kell lenniiik. Az elsonek a for-
i.is.i egy szerzodes es valaszto vonzodas; a masiknak egy terme-
HZeti jelenseg, a versegi osszetartozas; az elso ugyanannak a
। K-mzedeknek ket tagjat kbti ossze, a masodik ket egymast kove-
IH Izenkiviil az elozo tablazatbol az is lathato, hogy a felesegeknek a hazas-
i inherek ongyilkossagaban valo reszaranya az eletkor elorehaladasaval egyre
lnk.ibb feliilmulja a hajadonoknak a hazassagon kivuliek ongyilkossagaban
\ «!<> leszesedeset.
193
to nemzedeket. Az utobbi ugyanolyan regi, mint maga az embe-
riseg, az elobbi csak egy viszonylag kesoi korban szervezo'dott
meg. Ha egyszer ennyire kulonboznek egymastol, a priori egyal-
talan nem bizonyos, bogy mindketto kozremukodik az altalunk
megerteni ohajtott teny eloidezeseben. De meg ha mindket te-
nyezo reszt vesz is benne, reszveteliik nem lehet azonos jellegu
es minden bizonnyal azonos merteku sem. Kulon-kulon meg
kell tehat vizsgalni, hogy resze van-e a dologban az egyiknek es
a masiknak, es ha igen, mekkora.
Arra vonatkozolag, hogy maganak a hazassagnak a hatasa
nem lehet tul nagy, mar van egy bizonyitekunk, nevezetesen
az, hogy a hazasodas aranya a szazad eleje ota keveset valto-
zott, ezzel szemben az ongyilkossag a haromszorosara noth
1821-tol 1830-ig 1000 lakosra evi 7,8 hazassag jutott, 1831-tol
1850-ig 8,1851-1860-ban 7,9,1861-1870-ben 7,8,1871-tol 1880-ig
8. Ezalatt az 1 millio lakosra juto ongyilkossagok szama 54-rol
180-ra novekedett. 1880-tol 1888-ig a hazasodasi arany nemileg
esett (8-rdl 7,4-re), de ez a csokkenes nem adhat magyarazatot
az ongyilkossagok roppant merteku elszaporodasara: szamuk
ugyanis 1880-tol 1887-ig tobb mint 16%-kal nott.19 Emellett pe-
dig 1865-1888-ban Franciaorszag atlagos hazasodasi aranya
(7,7) majdnem azonos Daniaeval (7,8) es Olaszorszageval (7,6);
az ongyilkossag tekinteteben viszont oriasi kulonbseget latunk
a harom orszag kozott.20
19 Legoyt (i. m., 175. o.) es Corre (Crime et suicide, 475. o.) megis iigy vclte,
hogy osszefiiggest allapithat meg az ongyilkossag es a hazasodasi arany alaku-
lasa kozott. Tevedesiik azonban eloszor is abbol ered, hogy tulsagosan rovid
idoszakot vettek alapul, masodszor a legutobbi eveket egy abnormalis ewel,
1872-veI hasonlitottak ossze, amikor a francia hazasodasi arany 1813 ota pel-
datlan, kiveteles magassagot ert el, mert ki kellett tolteni az 1870-es haboni
nyoman a hazas nepessegben tamadt urt; nem ilyen merce segitsegevel kell
merni a hazasodasi arany alakulasat. Ugyanez vonatkozik Nemetorszagra, sdt
majdnem valamennyi europai orszagra is. Ugy tetszik, mintha ebben a kor-
szakban ostorcsapas lenditette volna elore a hazasodast. Hirtelen nagyaranyij
emelkedast latunk, amely olykor meg 1873-ban is megmarad, igy Oiaszorszag-
ban, Svajcban, Belgiumban, Angliaban, Hollandiaban. Azt lehetne mondani,
hogy egesz Europa lerotta a magaet, hogy potolja a ket orszag haborus veszte-
segeit. Egy ido millva termeszetesen hallatlan aranyii csokkenes kovetkezett,
amelynek jelentбsёgёt viszont tulertekelik (lasd Oettingen: Moralstatisfik, fiig-
gel6k 1., 2., es 3. tabla).
20 Lasd Levasseur: Po/mlation frmifaise (Francia nёpessёg). II, 208. o.
194
Van azonban egy sokkal dontobb eszkozunk is arra, hogy
megmerjuk a hazastarsi kapcsolatnak az ongyilkossagra kifej-
lett kiilon hatasat: meg kell figyelni ezt a hatast ott, ahol a sajat
erejere van utalva, azaz a gyermektelen hazassagokban.
1887 es 1891 kozott 1 millio gyermektelen hazasember koziil
evente 644 kovetett el ongyilkossagot.21 Ha meg akarjuk tudni,
hogy a hazassag mint olyan a csaladtol elvonatkoztatva milyen
mertekben ovja meg az embert az ongyilkossagtol, csupan ossze
kell hasonlftani ezt a szamot az ugyanolyan atlagos eletkoru
notlenek, illetve hajadonok ongyilkossagi szamaval. Ezt az ossze-
hasonlitast XXI. tablazatunk alapjan meg is tehetjiik, s ez a segit-
seg nem a tole nyerheto legjelentektelenebb. A nos ferfiak atla-
gos eletkora akkor - ugyanugy, mint ma - 46 ev es 8'/3 honap
Volt. Egymillio ugyanilyen eletkoru notlen koriilbelul 975 dn-
gyilkossagot produkal. 644 pedig ugy aranylik a 975-hoz, mint
100 a 150-hez, vagyis az utod nelkiili ferjek megovasi egyuttha-
loja mindossze 1,5, csupan egyharmaddal kisebb aranyban olik
meg magukat, mint az ugyanolyan kord notlenek. Egeszen mas
a lielyzet, amikor gyermekek is vannak. Egymillio gyermekes
lei j ugyanabban az idoszakban evente csak 336 ongyilkossagot
produkalt. Ez a szam ugy viszonylik a 975-hoz, mint 100 a
?‘»0-hez; vagyis ha a hazassag termekeny, a megovasi egyiittha-
lo majdnem ketszer akkora (1,5 helyett 2,90).
A hazastarsi kapcsolatnak tehat csak csekely resze van a nos
terfiak immunitasaban. Sot a fenti szamitasban meg kisse na-
gyobbnak is vettiik ezt a reszt, mint amilyen a valosagban. Felte-
leleztiik ugyanis, hogy a gyermektelen ferjek atlagos eletkora al-
l.ikiban azonos a ferjekevel, holott nyilvan fiatalabbak. Mert sza-
muk magaban foglalja mindazokat a legfiatalabb ferjeket is,
nkiknek nem valtoztathatatlan meddosegiik miatt nines gyer-
inekuk, hanem azert, mert meg csak most hazasodtak, es meg
nem volt idejiik gyermeket nemzeni. A ferfiak atlagban 34 eve-
nek elso gyermekiik sziiletesekor,22 am 28-29 eves korukban no-
iilnek. Kbvetkezeskeppen a nos nepesseg 28 es 34 evkozotti re-
ive majdnem teljes egeszeben a gyermektelen ferjek kategoriaja-
h.m szerepel, s ez csokkenti az utobbiak atlagos eletkorat; ezert
I M/.onyara tuloztunk, amikor 46 evben allapitottuk meg ezt az at-
21 Az 1886-i osszefras szerint, Denombrement, 123. o.
2 Lasd Anmiaire statistique de la France, 15. kot., 43. o.
195
Iagos eletkort. Ebben az esetben azonban nem a 46 eves notle-
nekkel kellett volna oket osszehasonlitani, hanem a fiatalabbak-
kal, akiknek koreben viszont, mint tudjuk, kevesebb az dngyil-
kossag. Ugyhogy az 1,5 egyiitthato nemileg nagyobb a realisnal;
ha pontosan ismernenk a gyermektelen ferjek atlagos eletkorat,
azt latnank, hogy ongyilkossagi keszsegiik meg kozelebb van a
notlenekehez, mint ahogyan azt a fenti szamok mutatjak.
Egyebkent vilagosan mutatja a hazassag befolyasanak korla-
tozott voltat az a teny is, hogy meg a gyermekes dzvegyek is
jobb helyzetben vannak, mint a gyermektelen ferjek. Az elobbi-
ek koreben ugyanis 937 ongyilkossag jut 1 millio fore. Atlagos
eletkoruk 61 ev es 81 /3 honap. Az ugyanilyen eletkoru notlenek
ongyilkossagi aranya (lasd a XXL tablazatot) 1434 es 1768 ko-
zott mozog, vagyis koriilbeliil 1504. Ez ugy aranylik a 937-hez,
mint 160 a 100-hoz. A gyermekes dzvegyek megovasi egyiitt-
hatdja tehat legalabb 1,6, azaz nagyobb, mint a gyermektelen
ferjeke. Szamitasi modszeriink inkabb meg mersekli, semmint
tulozza ezt az egyiitthatot. Mert a csalados dzvegyek ketsegki-
viil idosebbek, mint az dzvegyek altalaban. Hiszen ez utobbiak
kdzott ott vannak mindazok, akiknek hazassaga csak azert ma-
radt meddo, mert ido elott megszakadt, azaz a legfiatalabbak
is. Kovetkezeskeppen a gyermekes ozvegyeket a 62 even feliili
notlenekkel es hajadonokkal kellene dsszehasonlitani (ezeknek
pedig koruk miatt erosebb az ongyilkossagi tendenciajuk). Vi-
Iagos, hogy ez az osszehasonlitas csak meg erosebbnek mutat-
na a gyermekes dzvegyek immunitasat?23
Igaz, hogy az 1,6 egyiitthato jdval alacsonyabb a 2,9-nel, a
gyermekes ferjekenel, koriilbeliil 45%-kal. Ez azt mutatna, hogy
a hazastarsi kapcsolat magaban veve erosebb hatast gyakorol,
mint amilyet felteteleztiink, hiszen ha veget er, az eletben mara-
do hazastars immunitasa jelentekeny mertekben csokken. Ez a
csokkenes azonban csak kis reszben tulajdonithato a hazassig
megsziinesenek. Ezt az bizonyitja, hogy ahol nincsenek gyer-
mekek, az dzvegyseg sokkal enyhebb kovetkezmenyekkel jSr.
Egymillio gyermektelen ozvegy ferfi 1258 ongyilkossagot pro-
dukal, s ez az 1504-hez, a 62 eves agglegenyek kontingenseheid
23 Ugyanebbol az okbol a gyermekes hazasok eletkora magasabb, mint n/
osszes hazasoke, s ezert a 2,9-es megovasi egyiitthatot inkabb alacsanyabbtwk I
kell tekinteni a valdsagosnal.
196
ugy aranylik, mint 100 a 119-hez. Igy tehat meg most is koriilbe-
hil 1,2 a megovasi egyiitthato, vagyis kevessel marad alatta az
ugyancsak gyermektelen ferjekenek, 1,5-nek. Az elso szam csu-
p.in 20%-kal alacsonyabb, mint a masodik. Ily modon amikor
л/ egyik hazastars halalanak nines mas kovetkezmenye, mint a
h.izastarsi kapcsolat megszakitasa, nem jar tul eros kovetkez-
menyekkel az dzvegy ongyilkossagi tendenciajara nezve. Eb-
bol az kovetkezik, hogy a hazassag fennallasa folyaman csak
csekely mertekben nyomhatja el ezt a tendenciat, hiszen az a
hazassag megszunesekor nem novekszik tulsagosan.
Annak okat, hogy az ozvegyseg viszonylag artalmasabb, ha
a hazassag termekeny volt, a gyermekek jelenleteben kell ke-
lesni. Bizonyos ertelemben igaz ugyan, hogy a gyermekek az
elethez kotik az dzvegyet, de az is igaz, hogy siilyosabba teszik
iz.i шага a valsagot. Mert nemesak a hazastarsi kapcsolatok
homlottak fel, hanem eppen azert, mivel ebben az esetben
lennallt egy csaladi tarsadalom, a veszteseg megbenitja ennek a
iiuikbdeset is. Kiesett egy lenyeges fogaskerek, es a gepezet
riiegbomlik. Az egyensuly helyreallitasa vegett a ferfinak ket-
10s feladatot kellene ellatnia, es magara kellene vallalnia olyan
liinkciokat, amelyekre nem alkalmas. Ezert vesziti el olyan
inertekben azokat az elonydket, amelyeket a hazassag folya-
ii 1.111 elvezett. Nem azert, mert mar nem nos, hanem azert, mert
ile/organizalodott a csalad, amelynek 6 a feje. Nem a feleseg,
hanem az anya eltunese okozza a bajokat.
Л hazassag gyenge hatasa azonban - amikor nem egesziil ki
к-i ineszetes modon gyermekekkel - foleg a no eseteben mutat-
ko/ik meg. Egymillio gyermektelen ferjezett no koziil 221 kd-
wl el ongyilkossagot; egymillio ugyanilyen konl hajadon ko-
/1)1 (12 es 43 kozott) csak 180. Az elso szam ugy aranylik a ma-
udikhoz, mint 100 a 67-hez; a megovasi egyiitthato tehat az
vgyseg ala siillyed, 0,67, vagyis valojaban fokozasi egyiitthato
All elo. Franciaorszagban tehat a gyermektelen ferjes nok masfelszer
nlyini nranyban olik meg magukat, mint az ugyanolyan eletkora haja-
ihiiiok Azt mar megallapitottuk, hogy a no altalaban veve keve-
*ubb hasznot huz a csaladi eletbol, mint a ferfi. Most mar latjuk,
hiigy ennek mi az oka: dnmagaban a hazastarsi tarsadalom art
л i и nick, es fokozza ongyilkossagi tendenciajat.
11.1 ennek ellenere ugy latszott, hogy a felesegeknel altalaban
I kiinutathatd valamilyen megovasi egyiitthato, ennek az az
197
oka, hogy a gyermektelen hazassagok kivetelek, es igy az ese-
tek tobbsegeben jelen levo gyermekek korrigaljak es enyhftik a
hazassag rossz hatasat. Am meg igy is csak enyhitesrol beszel-
hetiink. Egymillio gyermekes feleseg 79 ongyilkossagot produ-
kal; ha ezt osszehasonlitjuk a 42 eves hajadonok ongyilkossagi
aranyat kifejezo szammal, 150-nel, azt latjuk, hogy a hazas no
megovasi egyiitthatoja, meg amikor anya is, mindossze 1,89,
vagyis 35%-kal kisebb, mint az ugyanilyen helyzetben levo fer-
jeke.24 Ugyhogy az ongyilkossag szempontjabol nem irhatjuk
ala Bertillon megallapitasat: „Amikor a no a hazassag koteleke-
be lep, tobbet nyer ettol a tarsulastol, mint a ferfi, de sziikseg-
keppen tobbet is veszit a ferfinal, amikor elhagyja ezt a kotele-
ket."25
III.
Ily modon a hazasembereknel altalaban tapasztalhato immuni-
tast az egyik nem eseteben teljes egeszeben, a masik nem esete-
ben nagyobbreszt nem a hazastarsi tarsadalomnak, hanem a csa-
ladi tarsadalomnak a hatasa magyarazza. Mindamellett lattuk,
hogy a ferfiak meg gyermektelenseg eseten is vedve vannak, leg-
alabbis 1 :1,5 aranyban. 150 ongyilkossagbol 50, azaz 33% meg-
takarftasa, bar joval kevesebb, mint amikor teljes a csalad, meg-
sem elhanyagolhato mennyiseg, es foltetleniil tisztazni kell az
okat. Vajon azoknak a specialis jotetemenyeknek koszonheto-e,
amelyeket a hazassag a ferfiak szamara jelent, vagy pedig in-
kabb a hazassagi kivalasztasra kell visszavezetni? Mert ha bebi-
zonyitottuk is, hogy az utobbi korantsem tolti be a neki tulajdo-
nitott donto szerepet, az meg nem biztos, hogy semmifele hatasa
sines.
Sot van egy teny, amely elso megkozelitesben mintha kimon-
dottan eloirna ezt a hipotezist. Tudjuk, hogy a gyermektelen
24 Hasonlo kiilonbseget talalunk a gyermektelen ferjek es a gyermektelen fe-
lesegek egyiitthatoja kozott is; mindamellett sokkal jelentekenyebb. A n<3ki
(0,67) 66%-kal kisebb, mint a ferfiake (1,5). Vagyis a no a gyermekek reven
50%-ban visszaszerzi azt, amit a ferjhez menessel elveszitett. Ez azt jelentl,
hogy mig a ferfinal kevesbe hiiz hasznot a hazassagbol, de nagyobb elonyt jo-
lent szamara a csalad, azaz a gyermek. Orvendetes hatasa erosebben ervenye-
sill rajta, mint a ferfin.
25 Mariage c. cikk, Diet, encycl., 2. sorozat, V, 36. o.
198
ferjek megovasi egyiitthatoja reszben tuleli a hazassagot: 1,5-
ib'I csupan 1,2-re csokken. Nos, a gyermektelen ozvegyeknek
ez az immunitasa nyilvanvaloan nem tulajdonithato az oz-
vegysegnek, hiszen az magaban veve korantsem olyan terme-
szetu, hogy csokkentse az ongyilkossagi hajlamot, hanem el-
lenkezoleg, csak erositheti azt. Az immunitas tehat valamilyen
i egebbi okbol fakad, amely azonban latszolag nem lehet a ha-
zassag, mert az ok hat akkor is, amikor a feleseg halala miatt a
hazassag mar megszunt. De akkor vajon nem a ferjeknek vala-
nulyen velesziiletett tulajdonsagaban keresendo-e, amelyet a
hazassagi kivalasztas csak felszinre hoz, de nem maga idez elo?
I la egyszer ez a tulajdonsag mar a hazassag elott is letezik, es
Inggetlen attol, akkor egeszen termeszetes, hogy tul is eli. Ha a
hazas ferfiak valamilyen elitet alkotnak, akkor idetartoznak
hziiksegkeppen az dzvegyek is. Igaz, hogy az utobbiaknal ke-
V6>be hat ez a veliik sziiletett magasabbrenduseg, mert kisebb
mertekben vannak vedve az ongyilkossaggal szemben. Maga-
ban veve azonban ertheto, hogy a megozvegyiiles okozta meg-
i a zkodtatas reszben semlegesitheti ezt a preventiv befolyast, es
nieggatolhatja abban, hogy teljes mertekben hasson.
liz.t a magyarazatot azonban csak akkor lehetne elfogadni, ha
niiiidket nemre alkalmazhato. Ugyhogy a ferjes noknel is meg
kellene talalni legalabb nyomokban ezt a termeszetes hajlamot,
Hinely egyebkent azonos feltetelek mellett nagyobb mertekben
\vdi meg oket az ongyilkossagtol, mint ahogyan a hajadonok
\i dve vannak. Csakhogy mar a puszta teny, hogy gyermekte-
Irnseg eseten a hazas nok nagyobb aranyban dhk meg magu-
k.H, mint az azonos koru hajadonok, vajmi kevesse egyeztethe-
ld ossze azzal a hipotezissel, amely szerint ezek a nok sziilete-
miklol fogva valamilyen szemelyes megovasi egytitthatoval
irndelkeznek. Meg igy is feltetelezheto volna talan, hogy ez az
egyiitthato a nonel ugyanugy megvan, mint a ferfinal, csupan a
h.tzassagnak a no erkolcsi alkatara gyakorolt gyaszos hatasa to-
ki’lrtesen hatalyon kiviil helyezi azt a hazassag tartamara. Igen,
ih- ha valoban csak arrol volna szo, hogy a nonek a hazassagi
k.i|H solatra lepessel bekovetkezo, hogy ugy mondjuk, erkolcsi
hniiyatlasa alcazza es elrejti a szoban forgo egyiitthato hatasait,
и к к ir ezeknek lijra jelentkezni kellene a kapcsolat megsztine-
e\ el, vagyis az dzvegysegben. Akkor a ra nehezedo hazassagi
pioinlol megszabadult nonek lijra hozza kellene jutnia vala-
199
mennyi elonyehez, es bizonysagot kellene tennie velesziiletett
magasabbrendusegerol azokkal a nokkel szemben, akiknek nem
sikerillt hazassagra lepni. Mas szoval, a gyermektelen ozvegy-
asszonynak olyan megovasi egyiitthatot kellene mutatnia a
hajadonokhoz kepest, amely legalabbis megkozeliti a gyer-
mektelen dzvegyemberet. Errol azonban szo sines. 1 millio
gyermektelen dzvegyasszony evente 322 ongyilkossagot pro-
dukal; 1 millio 60 eves hajadon (az ozvegyasszonyok atlagos
eletkora) ongyilkossagi szama 189 es 204 kozott mozog, azaz
koriilbeliil 196. Az elso szam ugy aranylik a masodikhoz, mint
100 a 60-hoz. A gyermektelen ozvegyasszonyok egyiitthatoja
tehat alatta marad az egysegnek, vagyis fokozasi egyiitthato;
pontosan 0,60-dal egyenlo, ami meg a gyermektelen felese-
gekenal is alacsonyabb valamivel (0,67). Kovetkezeskeppen
nem a hazassag akadalyozza meg a noket abban, hogy bizony-
sagot tegyenek arrol az ongyilkossaggal szembeni termeszetes
idegensegiikrol, amelyet nekik tulajdonitanak.
Erre talan azt felelik, hogy miutan a hazassag felfiiggesztette
ezeknek az aldasos tulajdonsagoknak a megnyilvanulasat, tel-
jes regeneralodasukat most az akadalyozza meg, hogy az oz-
vegyseg a no szamara meg a hazassagnal is rosszabb allapot.
Valoban igen elterjedt felfogas, hogy az ozvegyasszony valsa-
gosabb helyzetben van, mint az ozvegyember. Ra szoktak mu-
tatni, milyen anyagi es erkolcsi nehezsegekkel kiiszkodik, ha
maganak kell gondoskodnia megelheteserol, s foleg, ha egy
egesz csaladot kell eltartania. Sot egyenesen ugy veltek, hogy
ezt a felfogast a tenyek is bebizonyitottak. Morselli szerint26 a
statisztika azt mutatja, hogy az ozvegyasszony kozelebb van a
ferfihoz az ongyilkossagi keszseg tekinteteben, mint a ferjes no;
s minthogy pedig a ferjes no mar eleve kozelebb van a ferfihoz e
tekintetben, mint a hajadon, ebbol, dgymond, az kovetkezik,
hogy a no szamara az dzvegyseg a legszornyubb helyzet. Mor-
selli az alabbi szamokkal tamasztja ala teziset. Ezek csak Fran-
ciaorszagra vonatkoznak ugyan, de csekely valtozatokkal vala-
mennyi europai nepnel megfigyelhetok:
261. m„ 342. o.
200
Ev 100 hazas ongyilkos koziil 100 dzvegy ongyilkos koziil
ferfi no ferfi no
1871 79 21 71 29
1872 78 22 68 32
1873 79 21 69 31
1874 74 26 57 43
1875 81 19 77 23
1876 82 18 78 22
Л mindket nembeli dzvegyek altal elkovetett ongyilkossagok-
ban a jelek szerint csakugyan sokkal nagyobb mertekben resze-
M-dik a no, mint a hazasok ongyilkossagaiban. Vajon ez nem azt
bizonyitja, hogy a no szamara az ozvegyseg sokkal gyotrelme-
sebb, mint a hazassag volt? Ha ez igy van, akkor egyaltalan nem
i s< >da, hogy hiaba dzvegyiilt meg: termeszetenek jo hatasai most
voltnkeppen meg kevesbe ervenyesiilhetnek, mint eddig.
Sajnos ez az allitolagos torveny tenyszeru tevedesen alapul.
Morselli elfelejtette, hogy mindeniitt ketszer annyi ozvegyasz-
ь/ony van, mint ozvegyember. Franciaorszagban kerek szamban
kclmillio ozvegyasszony van, es csak egymillio az ozvegyembe-
ek szama. Poroszorszagban az 1890-i dsszeiras szerint az utob-
biak szama 450 000, az elobbieke 1 319 000, Olaszorszagban a
rnegfelelo szamok 571 000, illetve 1 322 000. Ilyen koriilmenyek
kozott egeszen termeszetes, hogy az ozvegyasszonyok reszara-
nya nagyobb, mint a ferjes ncike, hiszen azok nyilvanvaloan
tigyanannyian vannak, mint a ferjek. Ha azt akarjuk, hogy az
iisszehasonlitasnak legyen valami ertelme, a ket nepesseget ko-
• os ncvezore kell hozni. Ha azonban elvegezziik a rnegfelelo
RZ.imitast, a Morsellieval eppen ellentetes eredmenyeket kapunk.
Az. ozvegyek atlagos eletkoraval azonos eletkoru, azaz 60 eves
lerjes nok koreben 1 millio fore 154 ongyilkossag, a ferjek kore-
ben pedig 1 millio fore 577 ongyilkossag jut, vagyis a nok resz-
iii.mya 21%. Az ozvegyseg folyaman jelentekenyen csokken.
I millio ozvegyasszonyra ugyanis210ongyilkossag, 1 milliooz-
Vegyemberre pedig 1017 ongyilkossag jut; ebbol az kovetkezik,
Ini)1,у 100 mindket nembeli ongyilkos dzvegy koziil mindossze
I! no. Ezzel szemben a ferfiak reszesedese 79-rol 83%-ra emelke-
111 к A ferfi tehat megozvegyiilven tobbet veszit, mint a no, mert
• Ive.szti a hazassagbol szarmazo elonyeit. Igy tehat semmi okunk
Htetelezni, hogy a helyzetnek ez a megvaltozasa az 6 szamara
kevesbe volna siilyos es zavaro hatasu, mint a no szamara; en-
201
nek eppen az ellenkezoje igaz. Egyebkent tudjuk, hogy az 6z-
vegyemberek halalozasi aranya joval meghaladja az ozvegy-
asszonyoket; ugyanez a helyzet hazasodasi aranyukkal is. Az
ozvegyemberek hazasodasi aranya minden eletkorban harom-
szor-negyszer akkora, mint az agglegenyeke, az ozvegyasszo-
nyoke viszont csak kevessel haladja meg a hajadonoket. A no te-
hat ugyanolyan mertekben tartozkodik a masodik nasztol, mint
amilyen hevesen torekszik ra a ferfi.27 Nyilvan maskent allna a
dolog, ha olyan konnyu volna ozvegynek lenni, es ha a nonek
olyan nehez volna elviselnie az dzvegyseget, mint azt allftjak.28
De ha az ozvegysegben nem talalhatok meg azok a tenyezok,
amelyek specialisan megbenitanak a nonek azokat a termeszeti
adottsagait, amelyekkel a hazassagra valo kivalasztott mivolta-
ban allitolag rendelkezik, s ha ezek az adottsagok nem adnak
magukrol semmifele eletjelt az ozvegysegben, akkor nines ala-
punk feltetelezni letezesiiket? Kovetkezeskeppen a hazassagi
kivalasztas hipotezise a noi nemre egyaltalan nem alkalmazha-
to. Semmi sem jogosft fel arra a feltevesre, hogy a hazassagra
hivatott no kiilonleges alkattal rendelkezik, amely bizonyos
mertekig immunissa teszi az ongyilkossaggal szemben. De ak-
kor ugyanez a felteves a ferfira vonatkozoan is alaptalan. A gyer-
mektelen ferjek 1,5-es egyiitthatoja nem azzal magyarazhato,
hogy a nepesseg legegeszsegesebb reszebol rekrutalodtak; s
fgy ez az egyiitthato csak a hazassag kovetkezmenye lehet. El
kell tehat ismerni, hogy a hazastarsi kapcsolat, mig a nore nez-
ve pusztito hatasii, a ferfi szamara meg gyermektelenseg eseten
is jotekony. Akik hazassagra lepnek, nem kepviselnek valami-
fele sziiletesi arisztokraciat; nem igaz az, hogy olyan vermer-
sekletet visznek magukkal a hazassagba, amely elteriti oket az
ongyilkossagtol, hanem a hazaselet folyaman tesznek szert erre
a vermersekletre. Meg ha vannak is bizonyos elonyeik, ezek
csak igen meghatarozatlanok es elmosodok lehetnek, mert ha-
27 Lasd Bertillon: Les celibataires, les veufs, etc. Rev. sdent., 1879.
28 Morselli arra is hivatkozik tetelenek alatamasztasakeppen, hogy haboriik
utan az bzvegyasszonyok koreben sokkal erosebben megno az ongyilkossag,
mint a hajadonok vagy a felesegek koreben. Ez azonban csak azert van igy,
inert ilyenkor kiveteles aranyban megno az ozvegyek szama; termeszetes hat,
hogy tobb ongyilkossagot produkalnak, s ez a tobblet mindaddig jelen van,
amig az egyensiily helyre nem all, es a csaladi allapotok egymashoz viszonyf-
tott aranya vissza nem ter a normalis keretekbe.
202
histalanok maradnak, mig bizonyos egyeb feltetelek nem adot-
lak. Ennyire igaz az az allitas, hogy az ongyilkossag elsosorban
nem az egyenek veliik sziiletett tulajdonsagaitol, hanem rajtuk
kiviil allo es rajtuk uralkodo okoktol fiigg!
Am meg egy nehezseget meg kell itt oldani. Ha ez az 1,5-es
egyiitthato fiiggetlen attol, hogy vannak-e gyermekek, es kizarolag a
h.izassagnak koszonheto, hogyan lehetseges, hogy tiileli azt, es leg-
il.ibbis mersekelt formaban (1,2) a gyermektelen ozvegyembereknel
Is megtalalhato? Ha elvetjiik a hazassagi kivalasztas elmeletet, amely
ci re a mozzanatra magyarazatot velt adni, mivel potoljuk?
T.legendo feltetelezni, hogy a hazassag folyaman felvett szo-
kasok, hajlamok, tendenciak nem tiinnek el, amikor a hazassag
niegszunik. Mi sem termeszetesebb, mint ez a hipotezis. Ha te-
hat a nos ember, meg ha nincsenek is gyermekei, viszonylag ke-
vesse hajlamos az ongyilkossagra, elkeriilhetetleniil meg kell
liriznie valamit ebbol a beallitottsagbol ozvegysege idejere is.
Minthogy azonban az ozvegyseg mindenkeppen egyiitt jar bizo-
nyos fokii erkolcsi megrendiilessel, es mint alabb kimutatjuk, az
cgyensuly minden megbomlasa az ongyilkossag fele tereli az
rmbert, ezek a diszpoziciok csak meggyengiilt formaban marad-
n.ik fenn. Megforditva, am ugyanebbol az okbol, minthogy a
nieddo, ferjes no inkabb hajlik az ongyilkossagra, mint ha haja-
don maradt volna, megozvegyiilven megorzi ezt az eros hajla-
in<il, sot az dzvegyseggel mindig egyiitt jaro zavarok es alkal-
lli.izkodasi nehezsegek nemileg meg fokozzak is azt. Csakhogy
ez az allapotvaltozas konnyebb szamara, minthogy a hazassag
nyomasztolag hatott ra, ezert a sulyosbodas nagyon csekely. Az
egyiitthato csak nehany szazaddal csokken (0,67-rol 0,60-ra).®
I la vannak gyermekek, a ket nemnel majdnem azonos az egyiitthatonak
11/ ozvegyseg miatti csokkenese. Agyermekes ferjek egyiitthatoja 2,9; ebbol 1,6
lev Л noke megfeleloen 1,89-roI1,06-ra siillyed. A csokkenes a ferfiaknal 45%,
a noknel 44%. Mert, mint mar mondottuk, az ozvegysegnek ketfele hatasa van:
Ivllxirilja 1. a hazassagi tarsadalmat; 2. a csaladi tarsadalmat. Az elsot a no sok-
l <>l kevesbe erzi meg, mint a ferfi, eppen azert, mert kevesebbet profitalt a ha-
fiinsigbol. Ezzel szemben annal inkabb megerzi a masodikfajta valtozast, mert
gbiki .in sokkal nehezebben potolja a ferjet a csalad iranyitasaban, mint a ferj a
Mrsi-gct a hazi funkci6k eliatasaban. Amikor tehat vannak gyermekek, letrejon
egvla|la kompenzacio, s ennek az a hatasa, hogy a ket nem ongyilkossagi ten-
ilvin i.i|<i azonos aranyban valtozik az ozvegyseg kovetkezteben. Uy modon az
fl/vegy no foleg akkor nyeri vissza a hazassag okozta vesztesegenek egy reszet,
h.i nincsenek gyermekek.
203
Ezt a magyarazatot az a teny is alatamasztja, hogy csupan ala-
rendelt esete egy altalanosabb ervenyu kijelentesnek, amely a
kovetkezokeppen fogalmazhato meg: Ugyanazon a tarsadalmon
beliil az dzvegyi allapotban jelentkezo ongyilkossagi tendencia mindket
nernnel filggvenye annak az ongyilkossagi tendencidnak, amelyet a
megfelelo nem a hdzasdllapotban mutat. Ha a hazasembert erosen
ovja allapota, akkor az ozvegyet is, bar termeszetesen kisebb
mertekben; ha a hazast csak csekely erok tartjak vissza az ongyil-
kossagtol, akkor az ozvegyet mar nagyon keves vagy semmi
sem. Hogy ennek a teoremanak a helytallo voltarol meggyozod-
jiink, elegendo visszanyiilni a XX. es a XXL tablazathoz es a belo-
liik levont kovetkeztetesekhez. Lattuk, hogy az egyik nem min-
dig kedvezobb helyzetben van a masiknal, mind a hazassagban,
mind az ozvegysegben. Marmost az a nem, amelyik az elso alla-
potban kivaltsagos helyzetben van a masik nemmel szemben, a
masodik allapotban is megorzi ezt a kivaltsagat. Franciaorszag-
ban a ferjek megovasi egyiitthatoja nagyobb, mint a felesegeke;
az ozvegyembereke ugyancsak nagyobb, mint az ozvegyasz-
szonyoke. Oldenburgban a hazasembereknel forditott helyzetet la-
tunk: a feleseg immunitasa nagyobb, mint a ferfie. S ugyanugy
az ozvegyeknel is forditott a helyzet.
Minthogy azonban ez a ket magaban allo eset nem tekintheto
foltetlenill elegseges bizonyitasnak, tovabba a statisztikai kozleme-
nyek nem bocsatjak rendelkezesiinkre a sziikseges adatokat, hogy
mas orszagok vonatkozasaban is verifikalhassuk allitasunkat, a
kovetkezo eljarashoz folyamodtunk osszehasonlitasunk terepenek
kiterjesztese vegett. Kulbn-kiildn kiszamitottuk minden korcso-
portra es csaladi allapotra vonatkozolag az ongyilkossagi aranyo-
kat egyfelol Seine megyere, masfelol egyiittesen az osszes tobbi
megyere is. Az ily modon elkiilbnitett ket tarsadalmi csoport elegg£
kiilonbozo ahhoz, hogy az osszehasonlitast tanulsagosnak tarthas-
suk. S valoban, a csaladi elet a ket csoportban igen elteroen befolyd-
solja az ongyilkossagot (lasd а ХХП. tablazatot).
A megyekben a ferj sokkal jobban megovott, mint a feleseg.
Az elsonek az egyiitthatoja csak negy esetben kisebb, mint 3,
mig a feleseg egyszer sem eri el a 2-t; az elso esetben az atlag 2,88,
30 A XXII. tablazatbol lathato, hogy a 20 evnel fiatalabb hazasok egyiitthatdja
Parizsban es videken egyarant kisebb az egysegnel; azaz az 6 esetiikben toko-
zodasrol kell beszelniink. Ez is alatamasztja a fentebb felallitott torvenyt.
204
ХХП. TABLAZAT
Az 1 millid fore juto ongyilkossagi arany osszehasonlitasa
korcsoportonkent es csaladi allapot szerint
Seine megyeben es videken (1889-1891)
I-letkor Ferfiak A notle- nekhez vi- szonyitott megovasi egyiitthato Nok A hajado- nokhoz vi- szonyltott megovasi egyiitthato
Notlenek Ferjek Ozvegyek a ferjeknel az ozvegyeknel Hajadonok Felesegek Ozvegyek a felesegeknel az ozvegyeknel
Videk
l’> 20 100 400 0,25 67 36 375 1,86 0,17
.’() 25 214 95 153 2,25 1,39 95 52 76 1,82 1,25
30 365 103 373 3,54 0,97 122 64 156 1,90 0,78
M) 40 590 202 511 2,92 1,15 101 74 174 1,36 0,58
40 50 976 295 633 3,30 1,54 147 95 149 1,54 0,98
30 60 1445 470 852 3,07 1,69 178 136 174 1,30 1,02
6(1 7(1 1790 582 1047 3,07 1,70 163 142 221 1,14 0,73
70 SO 2000 664 1252 3,01 1,59 200 191 233 1,04 0,85
1 h-lctt 1458 762 1129 1,91 1,29 160 108 221 1,48 0,72
Л megovasi egyiitthatok atlaga 2,88 1,45 1,49 0,78
Seine negye
Oi 2(1 280 2000 0,14 224
.’II 25 487 128 3,80 196 64 3,06
to 599 298 714 2,01 0,83 328 103 296 3,18 1,10
10 40 869 436 912 1,99 0,95 281 156 373 1,80 0,75
40 50 985 808 1459 1,21 0,67 357 217 289 1,64 1,23
(1 <>() 1367 1152 2321 1,18 0,58 456 353 410 1,29 1,11
HI /0 1500 1559 2902 0,96 0,51 515 471 637 1,09 0,80
11 HO 1783 1741 2082 1,02 0,85 326 677 464 0,48 0,70
1 lelett 1923 1111 2089 1,73 0,92 508 277 591 1,83 0,85
A megovasi egyutthatok atlaga 1,56 0,75 1,79 0,93
205
a masodikban 1,49. Seine-ben forditott a helyzet: a ferjek atla-
gos egyiitthatoja csak 1,56, a felesegeke viszont 1,79.* 31 S ponto-
san ugyanezt a forditott relaciot latjuk az dzvegyembereknel es
ozvegyasszonyoknal is. Videken az ozvegyemberek atlagos egyiitt-
hatoja magas (1,45), az ozvegyasszonyoke igen alacsony (0,78).
Seine-ben viszont az utobbi szam vezet, 0,93-ra emelkedik,
azaz megkozeliti az egyseget, mig az elso szam 0,75-ra esik.
Vagyis bdrmelyik nem van kedvezobb helyzetben, az ozvegyseg sza-
balyszeruen kdveti a hazassagot.
Mi tobb, ha megvizsgaljuk, hogyan aranylik egymashoz az
egyik csoport ferjeinek egyiitthatoja a masik csoportehoz es az
egyik csoport dzvegyeinek egyiitthatoja a masik csoportehoz, a
kovetkezo meglepo eredmenyeket kapjuk:
Videki ferjek egyiitthatoja _ 2,88 _
Seine megyei ferjek egyiitthatoja 1,56
Videki ozvegyemberek egyiitthatoja _ 1,45 _
Seine megyei ozvegyemberek egyiitthatoja 0,75
illetve noknel:
Seine megyei felesegek egyiitthatoja _ 1,79 _
Videki felesegek egyiitthatoja 1,49
Seine megyei ozvegyasszonyok egyiitthatoja _ 0,93 _
Videki ozvegyasszonyok egyiitthatoja 0,78
A szamszeru aranyok mindket nemnel nehany szazadnyi el-
teressel majdnem azonosak; a noknel majdnem teljes egyenlil-
seget latunk. Igy tehat nemesak arrol van szo, hogy ha a haza-
sok egyiitthatoja emelkedik vagy siillyed, az ozvegyeke is ugyan-
ezt teszi, hanem arrol is, hogy a valtozas merteke majdnem azo-
nos. Sot ezeket a relaciokat rigy is kifejezhetjiik, hogy mdg
egyertelmubben bizonyitjak az altalunk megfogalmazott tbi
31 Latjuk, hogy amikor a hazassag inkabb a noi nemnek kedvez, a ket nem
kozotti elteres joval kisebb, mint amikor a ferjnek van elonye; ez is alatamaszlj*
a fenti megjegyzest.
206
venyt. Ezekbol a szamokbol ugyanis az kovetkezik, hogy az oz-
vegyseg nemre valo tekintet nelkiil mindeniitt konstans arany-
ban csokkenti a hazasok immunitasat:
Videki ferjek _ 2,88
----------------------------_ l,9O,
Videki ozvegyemberek 1,45
Seine megyei ferjek _ 1,56 _ 2 qq
Seine megyei ozvegyemberek 0,75
Videki felesegek _ 1,49
Videki ozvegyasszonyok 0,78
Seine megyei felesegek _ 1,79
—-----------------------------------—1,92.
Seine megyei ozvegyasszonyok 0,93
Л/. dzvegyek egyiitthatoja koriilbeliil feleakkora, mint a hazaso-
ke. Tulzas nelkiil mondhatjuk tehat, hogy az dzvegyek ongyilkos-
N.igi keszsege a hazasok rnegfelelo keszsegenek fiiggvenye; mas
N/avakkal, az elobbi reszben az utdbbinak a kovetkezmenye. Eb-
I x -ii az esetben azonban, minthogy a hazassag meg gyermektelen-
M‘g eseten is ovja a ferjet, nem meglepo, hogy az ozvegy ferfi meg-
iii iz valamennyit ebbol az orvendetes diszpoziciobol.
Ez az eredmeny amellett, hogy megoldja az altalunk feltett
kerdest, nemi fenyt vet az ozvegyseg termeszetere is. Megtudjuk
Ix-I6le ugyanis, hogy az ozvegyseg nem olyan allapot, amely bn-
in.igaban volna elviselhetetleniil rossz. Igen gyakran elofordul,
hogy jobb, mint az agglegeny vagy hajadon allapota. Az igazsag
tiz, hogy az ozvegyemberek es ozvegyasszonyok erkolcsi alkata-
I ».»n nincsen semmi specifikus, hanem egy-egy orszagon beliil a
rnegfelelo nemu hazasok erkolcsi alkatatol fiigg. Csupan annak
«1 lulytatodasa. Mondd meg, hogy egy orszagban hogyan befo-
ly.isolja a hazassag es a csaladi elet a ferfiakat es a noket, s en
1111‘gmondom, mit jelent szamukra az ozvegyseg. Azt latjuk te-
li.il, hogy a dolgok orvendetes modon kiegyenh'tik egymast:
Igaz, hogy ahol a hazassag es a csaladi tarsadalom jo allapotban
van, fajdalmasabb az ozvegyseg altal eloidezett valsag, de az
nnberek mintegy jobban fel vannak fegyverezve ahhoz, hogy
azrinbenezzenek vele; megforditva, ez a valsag nem olyan su-
207
lyos, ha a hazassag es a
csalad allapota kivannivalot hagy maga
utan, de ebben az esetben az emberek nem is olyan
ellenallasra. Igy azokban a tarsadalmakban, ahol a
edzettek
az
ferfi tobbet
profital a csaladbol, mint a no, jobban is szenved, ha magara ma-
rad, viszont egyszersmind jobban el is tudja viselni ezt a szenve-
dest, mert elozo allapotanak iidvos hatasai ellenallobba tettek a
ketsegbeesett dontesekkel szemben.
IV.
A kovetkezo tablazat osszefoglalja a fentiekben megallapitott
tenyeket.32
Ebbol a tablazatbol es az elozo pont megjegyzeseibol is vila-
gosan kideriil, hogy a hazassagnak igenis van kiilon megovd
hatasa az ongyilkossag tekinteteben. Ez a hatas azonban igen
korlatozott merteku, s emellett csak az egyik nem javara erve-
nyesiil. Barmilyen hasznos volt is megallapitani letezeset - s
egy kesobbi fejezetben majd jobban megertjiik, miert volt olyan
hasznos33 -, fennail az a ketsegbevonhatatlan teny, hogy a hA-
kiilonbozq
gyermekek
32 Bertilion (idezett cikkeben, Revue scicntifique') mar megadta a
csaladi allapotok ongyilkossagi aranyat aszerint, hogy vannak-e
vagy nincsenek. A kovetkezo eredmenyeket kapta (1 millio fore):
Gyermekes ferjek 205 ongyilkossag Gyermekes ozvegy ferfiak 526
Gyermektelen ferjek 478 ongyilkossag Gyermektelen ozvegy ferfiak 1004
Gyermekes felesegek 45 ongyilkossag Gyermekes ozvegyasszonyok 104
Gyermektelen felesegek 158 ongyilkossag Gyermektelen ozvegyasszonyok 238
Ezek a szamok 1861-1868-ra vonatkoznak. Tekintettel az ongyilkossag Sltali-
nos emelkedesere, alatamasztjak a mi eredmenyeinket. Minthogy azonban a ml
XXL tablazatunkhoz hasonlo tablazat hianyaban nem lehetett bsszehasonlftanl
a hazasokat es ozvegyeket az ugyanolyan eletkoru hazassagon kivuliekkel,
nem vonhattunk le semmifele pontos kovetkeztetest a megovasi egyiitthatora
vonatkozolag. Masreszt felmeriil az a kerdes, hogy ervenyesek-e ezek a szA-
mok az egesz orszagra. A Francia Statisztikai Hivatalban ugyanis azt a felvilA-
gositast kaptuk, hogy 1886 elott sohasem valasztottak kiilon a gyermekes es a
gyermektelen hazasokat az osszeirasokban. Ez csak egyszer, 1855-ben fordult
elo, egy megyenkenti osszefrasban, Seine megye kivetelevel.
33 Lasd II. resz, V. fejezet, 3. pont.
208
A csalad hatiisa az ongyilkossagra nemenkent
Ferfiak
Nok
(1 eves notlenek
< .yennekes ferjek
(iyermektelen ferjek
(.1) eves notlenek
। iyermekes ozvegyek
< .Vi'i'mektelen
ozvegyek____________
975
336 2,9
644 1,5
1504
937 1,6
12581 1,2
42 eves hajadonok
Gyermekes felesegek
Gyermektelen felesegek
60 eves hajadonok
Gyermekes ozvegyek
150
79
221
196
186
1,89
0,67
1,06
Gyermektelen ozvegyek 322 0,60
isemberek immunitasanak legfontosabb tenyezoje a csalad,
Viigyis a sziilok es gyermekek alkotta teljes csoport. Nyilvanva-
ln, hogy a hazastarsak, tagjai leven ennek a csoportnak, maguk
|S hozzajarulnak ennek az eredmenynek a kialakitasahoz, csak
nem mint ferj vagy feleseg, hanem mint apa vagy anya, mint a
rs.il.idi tarsulas tisztsegviseloi. Egyikiiknek a csaladbol valo ki-
Vnl.isa nem azert noveli meg a masik ongyilkossaganak eselye-
II, inert megszakadtak az oket szemely szerint egymashoz kap-
. solo kotelekek, hanem azert, mert felborul a csalad szervezete,
я ennek kovetkezmenyeit az eletben maradonak kell viselnie.
Л h.izassag specialis hatasara kesobb meg visszateriink. Itt egy-
•-‘It.ie annyit szogeziink le, hogy a csaladi tarsadalom, akarcsak
i v.ill.isos tarsadalom, nagy его az embereknek az ongyilkos-
Rrtglol valomegovasa teren.
Sol ez az его annal nagyobb, minel surubb a csalad, vagyis
ininel nagyobb szamu elemet foglal magaban.
I ’/.I az allitasunkat mar kozzetettiik es be is bizonyftottuk egy
i Ikktinkben, amely a Revue philosophique 1888. novemberi sza-
in.iban jelent meg. Akkor azonban a rendelkezesiinkre allo sta-
Ikzlikai adatok hianyos volta nem tett lehetove egy olyan szi-
209
goni bizonyitast, mint azt szerettiik volna. Nem ismertiik ugyanis
a csaladok atlagos letszamat sem Franciaorszagban altalaban,
sem megyenkent. Ezert fel kellett tetelezniink, hogy a csala-
di suruseg kizarolag a gyermekek szamatol fiigg, s emellett,
minthogy az osszelras ezt a szamot sem adta meg, e tekintetben
kozvetett becslest kellett eszkozblniink, nevezetesen azt a sza-
mot hasznaltuk fel, amit a demografiaban termeszetes szaporo-
dasnak neveznek, vagyis az ezer elhunytra juto sziiletesek evi
tobbletet. Ez a megoldas semmikeppen sem volt irracionalis-
nak nevezheto, hiszen ha a szaporulat magas, a csaladok min-
den valoszinuseg szerint surubbek. Mindamellett az utobbi
nem kovetkezik sziiksegszeruen az elobbibol, s gyakran be sem
kovetkezik. Ahol a gyermekek szokas szerint koran elhagyjak
sziileiket, akar azert, hogy kivandoroljanak, akar, hogy kiilon
gazdasagot alapitsanak, akar egeszen mas okokbol, a csalad su-
rusege nem all aranyban a gyermekek szamaval. A haz elha-
gyott lehet, akarmilyen termekeny is volt a hazassag. Ez tort£-
nik mind a muvelt kozegekben, ahol a gyermeket igen fiatalon
elktildik hazulrol, hogy elvegezze, illetve befejezze tanulm<i-
nyait, mind a legnyomorultabb retegekben, ahol az ido elotti
szetszorodas a letfenntartas nehezsegei miatt sziikseges. Meg-
forditva, a csaladnak mersekelt szaporulat eseten is elegendfl
vagy eppen nagyszamti tagja lehet, ha a felnott gyermekek
mint notlenek vagy hajadonok vagy akar hazassagban is to-
vabb elnek a sziileikkel, s mindnyajan egyetlen csaladi kbzos-
seget alkotnak. Mindezekbol az okokbol kifolyolag csak akkor
beszelhetiink a csaladi csoportok viszonylagos surusegenck
valamennyire is pontos mereserol, ha ismerjiik tenyleges ossze-
teteliiket.
Ezeket az adatokat megkaptuk az 1886-i nepszamlalasbfll,
amelynek eredmenyeit csak 1888 vegen tettek kozze. Ha most
az itt talalhato litmutatasok alapjan megvizsgaljuk, hogyan
fugg ossze egymassal a kiilonbozo francia megyekben az on-
gyilkossag es a csaladok atlagos letszama, a kovetkezo eredmt1
nyeket kapjuk:
210
Ongyilkossag 1 millio lakosra (1878-1887) 100 haztartas atlagos osszes letszama (1886)
1 csoport (11 megye) 430-380 347
2. csoport (6 megye) 300-240 360
V csoport (15 megye) 230-180 376
I csoport (18 megye) 170-130 393
5 csoport (26 megye) 120-80 418
о csoport (10 megye) 70-30 434
Minel kisebb az ongyilkossagok szama, annal nagyobb a csala-
tlok surusege.
I la nem az atlagokat hasonlitjuk ossze, hanem az egyes cso-
pnrtokban fellelheto adatokat elemezziik, csupa olyan ered-
menyt kapunk, amelyek szinten alatamasztjak ezt a kovetkez-
Ivlcst. Orszagos viszonylatban ugyanis 10 csalad atlagosan 39
Io. Ila tehat megnezziik, hogy a hat osztaly mindegyikeben
hrtiiy megye van felette vagy alatta az atlagnak, a kovetkezo
Irsz az osszeteteliik:
Az atlagosnal kisebb Az atlagosnal nagyobb
csaladletszamot ado megyek reszaranya %-ban
1 1 soport 100 0
.* CMiport 84 16
1 csoport 60 30
1 l soport 33 63
1 (Soport 19 81
Il 1 soport 0 100
A Icgtdbb ongyilkossagot mutato csoportba csak olyan megyek
hitoznak, ahol a csaladi letszam az atlag alatt marad. A vi-
onylat lepesrol lepesre a leheto legszabalyosabb modon val-
luzik, mig vegiil teljes ellentetbe csap at. Az utolso osztalyban,
nliul az ongyilkossag ritka, valamennyi megye csaladi suruse-
p magasabb az atlagnal.
A ket terkep (lasd 213. o.) egyebkent ugyanazt a jelenseget
tinilaIja. A legkisebb surusegu csaladok tartomanyanak lenye-
grbcn ugyanazok a hatarai, mint az ongyilkossag jellegzetes
it\ v elenek. Szinten az orszag eszaki es keleti reszet foglalja el,
• rtz egyik oldalon Bretagne-ig, a masikon a Loire-ig terjed. Ez-
/1'1 szemben nyugaton es delen, ahol keves az ongyilkossag, a
211
csalad letszama altalaban magas. Ez a relacio meg nehany ki-
sebb reszletben is felfedezheto. Az eszaki videken ket megye
tunik ki mersekelt ongyilkossagi hajlamaval: Nord es Pas-de-
Calais, s ez a koriilmeny annal meglepobb, minthogy Nord me-
gye erosen ipari jellegu, es a nagyipar kedvez az ongyilkossag-
nak. Ugyanez a sajatossag a masik terkepen is fellelheto. Ebben
a ket megyeben magas a csaladok surusege, pedig valamennyi
tobbi szomszedos megyeben igen alacsony. Deien mindket ter-
kepen ugyanott latunk sotet foltot, nevezetesen Bouches-du-
Rhone, Var es Alpes-Maritimes megye teriileten, nyugaton pe-
dig mindket terkepen vilagos foltot mutat Bretagne. A ket ter-
kep csak kivetelesen mutat eltereseket, de ezek egyike sem tul
eles. Minthogy egy ilyen rendkiviil bonyolult jelensegben sza-
mos tenyezonek kell kozremukodnie, ez a szinte teljes egybe-
eses foltetleniil szignifikans.
Ugyanezt a forditott aranyt talaljuk a ket jelenseg idobeli ala-
kulasaban is. 1826 ota az ongyilkossag sziintelenul novekszik, a
sziiletesek szama pedig csokken. 1821-tol 1830-ig meg 308 szii-
letes jutott 10 000 lakosra. 1881-1888-ban ez a szam mar csak
240 volt, s a kozbeeso idoben szakadatlan volt a csokkenes.
Egyidejuleg azt a tendenciat is megfigyelhetjiik, hogy a csalad
fokozodo mertekben toredezik es forgacsolodik szet. 1856-tol
1888-ig a haztartasok szama kerek szamban ketmillioval nott;
folyamatos es szabalyszeru fejlodes kereteben 8 796 276-rol
10 662 423-ra emelkedett. Ugyanezen ido alatt viszont a nepes-
seg csak ketmillio fovel novekedett. Ez tehat azt jelenti, hogy
csokkent egy-egy csalad letszama.34
A tenyek tehat tavolrol sem tamasztjak ala azt a kozkeletfl
felfogast, amely szerint az ongyilkossag foleg az elet terheinek
rohato fel, hiszen eppen ellenkezoleg, minel nagyobbak ezek <i
terhek, annal gyengebb az ongyilkossagi tendencia. Ime, a mal-
thusianizmusnak egy olyan kovetkezmenye, amelyet megalko-
toja sem latott elore. Amikor a csaladok nagysaganak korlato-
zasat ajanlotta, arra gondolt, hogy erre a korlatozasra, legalabbis
bizonyos esetekben, sziikseg van az altalanos jolet szempontjA
bol. A valosagban ez a korlatozas a tarsadalmi rossz-let forrasa,
olyannyira, hogy csokkenti az emberben az elni vagyast. A surd
csaladok eppenseggel nem valamifele fenyuzest jelentenek, amely-
34 Lasd Deuombrement de 1886,106. o.
212
------- 1:33-35; 2:36-38:3:39-40; 4:41-43;
5:8 12; b: 3-/ 5:44-45; 6:46-49. Atlag: 39
rol le lehet mondani, es amelyet csak a gazdag ember engedhet
meg maganak, hanem ellenkezoleg, a csalad surusege az a min-
dennapi kenyer, amely nelkiil nem lehet letezni. Barmilyen sze-
geny is valaki, az a legrosszabb befektetes - espedig eppenseg-
gel csakis a szemelyes erdek szempontjabol ha utodok nem-
zese helyett toket kepez.
Ez az eredmeny egyezik azzal, amelyre az iment jutottunk.
Mi az oka tehat, hogy a csalad surusege ezen a modon hat az
ongyilkossagra? A szervezeti tenyezokre valo hivatkozassal
nem tudunk feleletet kapni erre a kerdesre. Mert igaz ugyan,
hogy az abszoliit meddoseg elettani okokbol ered, de az elegte-
len termekenysegrol ezt mar nem mondhatjuk el, hiszen az a
legtobb esetben onkentes, es bizonyos kozvelekedesre vezethe-
to vissza. Emellett pedig a csalad surusege, ugy, ahogyan azt itt
figyelembe vettiik, nem kizarolag a sziiletesek szamatol ftigg.
Lattuk, hogy ott, ahol keves a gyermek, ezt a hianyt potolhatjAk
mas elemek, es megforditva, nagy szamuk hatastalan marad-
hat, ha nem vesznek reszt tenylegesen es folyamatosan a cso-
port eleteben. Nem is elsosorban a sziilok utodaik iranti sui
generis erzelmeinek tulajdonithato ez a megovo его. Elvegre
ezek az erzelmek is csak a csaladi tarsadalom bizonyos allapota
eseten lehetnek hatekonyak. Ha a csalad nem integralt, nem le-
het erejiik. Ezert a csaladot alkoto elemek szama azert befolyrt
solja az ongyilkossagi hajlamot, mert a csalad inukodesi modj.i
surusege szerint valtozik.
A helyzet ugyanis az, hogy minel kisebb valamely csoport
surusege, elkeriilhetetleniil annal gyengebb a vitalitasa. A koi
lektiv erzelmek azert jelentenek kiilon energiat, mert az az erfl,
amellyel ezek az erzelmek egy-egy egyeni tudatban jelentkcz
nek, visszatiikrozodik valamennyi tobbi tudatban is, es meg-
forditva. Kovetkezeskeppen az, hogy ezek az erzelmek milycn
intenzitasuak, attol fiigg, hogy hany egyeni tudat eli at oket kit
zosen. Ezert van az, hogy minel nagyobb egy tomeg, annrtl
kbnnyebben valhatnak hevesse a benne felszabadulo szenv*
delyek. Ily modon egy kis letszamd csaladban nem lehetnek
tulsagosan intenzivek a kozos erzelmek, emlekek; mert ninCH
eleg tudat, amely elkepzelne oket, s kolcsonbsen megosztozvit
rajtuk, erositene oket. Nem alakulhatnak ki azok az eros trail!
ciok, amelyek szoros kotelekbe fogjak a csoport tagjait, anw
lyek meg tul is elik oket, es az egymast koveto nemzedekekel |i
214
osszekapcsoljak. Emellett a kis csaladok sziiksegkeppen rovid
«'•letuek; es bizonyos tartam nelkiil nem lehetseges eros szove-
ileku tarsadalom. A kollektiv allapotok nemcsak gyengek ilyen
esetben, hanem szamuk is nyilvanvaloan keves, hiszen ezek-
nek az allapotoknak a szama attol fiigg, hogy milyen aktivitas-
s.il cserelodnek, cirkulalnak a latvanyok es benyomasok az
egyenek kozott, s ezenkiviil maga a csere is annal gyorsabb, mi-
nel tobb ember van, aki reszt vesz benne. Valamely megfelelo
lelitettsegu tarsadalomban szakadatlan ez a korforgas: mert
minden pillanatban vannak kontaktusban levo tarsadalmi egy-
segek, ha viszont az ilyen egysegek ritkak, kapcsolataik csak
lic/agosak lehetnek, s vannak pillanatok, amikor megall a kd-
zos elet. Ugyanigy, ha a csalad kicsiny, mindig keves rokon van
rgyiitt; igy a csaladi elet verszegeny, es vannak idopontok, ami-
kor a hazi tuzhely elhagyott.
De amikor egy csoportrol megallapitjuk, hogy kozos elete
gyengebb, mint egy masike, ezzel voltakeppen azt mondjuk,
hogy kevesbe integralt; mert egy tarsadalmi kepzodmeny integ-
hn i6s allapota csupan a benne folyo kollektiv elet intenzitasat
lukrozi vissza. A kepzodmeny annal egysegesebb es annal ellen-
Allobb, minel aktivabb es folyamatosabb tagjainak erintkezese.
I lobbi kovetkeztetesiinket tehat igy egeszithetjiik ki: a csalad
inigy erot kepvisel az embereknek az ongyilkossagtol valo meg-
rtvilsa teren, espedig annal nagyobbat, minel erosebb alkatu.35
V.
I l.i a statisztikak nem volnanak annyira uj keletuek, ugyanen-
hrk a modszernek a segitsegevel konnyen be lehetne bizonyita-
iii, Inigy ez a torveny a politikai tarsadalmak vonatkozasaban is
" A suiiiseg (densite) kifejezest itt kisse eltero ertelemben hasznaltuk, mint
«hngvan azt a szociologiAban altalaban alkalmazzuk. Altalaban veve ugy defi-
tnalluk valamely csoport suriiseget, mint amely nem a tarsuit egyenek abszoliit
AinaliM fiigg (ezt inkabb tomegnek nevezziik), hanem azoknak az egyenek-
a ч/amatol, akik azonos tomeg mellett effektiv kapcsolatban allnak (lasd
I ih hi|iis>ia mddszertnni szabalyai [A tdrsndnhni tenyek magyarrizatrihoz, Budapest,
I’l/li KIK. 21-160. o.L 130. o.). A csalad eseteben azonban ertelmetlen a stiriiseg
н Innieg megkiilonboztetese, mert a csoport kis meretei folytan valamennyi
l «14i ill egyen effektiv kapcsolatban all egymassal.
215
ervenyes. A tortenelem ugyanis azt tanitja, hogy az ongyilkos-
sag a fejlodoben es koncentralodoban levo fiatal tarsadalmak-
ban36 altalaban ritka, ezzel szemben minel inkabb bomlasnak
indulnak, annal inkabb terjed. Gorogorszagban es Romaban
nyomban megjelent, mihelyt megrendiilt a varosallam regi szer-l
vezete, s az ongyilkossag fejlodesi szakaszai vilagosan jelzik a
hanyatlas egymasra kovetkezo szakaszait. Ugyanezt latjuk a
torok birodalom eseteben is. Franciaorszagban a forradalomi
eloestejen az a zurzavar, amely a tarsadalmat a regi tarsadalmi
rendszer felbomlasa kovetkezteben feldulta, az egykoru szer-
zok tandsaga szerint az ongyilkossagok hirtelen elszaporoda-
saban tukrozodott vissza.37
E torteneti tudositasokon kiviil az ongyilkossagi statisztika is
rendelkezesiinkre all. Igaz ugyan, hogy csak az utolso hetven
esztendorol ad kepet, de a torteneti peldaknal precizebben bi-
zonyitja a fenti allitast.
Tobb szerzo azt irta, hogy a politikai megrazkodtatasok nyo-
man fokozodik az ongyilkossag. Morselli azonban vilagosan
kimutatta, hogy a tenyek ellentmondanak ennek a felfogasnak.
Valahany forradalom csak volt Franciaorszagban ennek a sza-
zadnak a folyaman, kitoresiik pillanataban csokkentettek ал
ongyilkossagok szama t. 1830-ban az 1829-ben osszesen elkove-
tett 1904 ongyilkossaggal szemben csak 1756 kovetkezik be,
azaz csaknem 10%-os hirtelen esest latunk. 1848-ban sem gyen«
gebb a csokkenes: az ev folyaman elkovetett ongyilkossagok!
szama 3647-rol 3301-re siillyed. Majd 1848-1849 folyaman rt
Franciaorszagot megrazo valsag vegigjarja Europat, s az on*
gyilkossag mindeniitt csokken. A csokkenes annal nagyobe
mervu, minel sdlyosabb es tartosabb volt a valsag. Ezt mutatjiI
a kovetkezo tablazat is:
36 Nem szabad osszeteveszteni a fejlodes elott allo fiatal tarsadalmakat fla
alacsonyabb rendii tarsadalmakkal; ez utobbiakban, eppen ellenkezoleg, iga
gyakori az ongyilkossag, mint azt a kovetkezo fejezetben majd latjuk.
37 Helvetius igy irt 1781-ben: „А penziigyek rendezetlensege es az allam й|«
kotmanyanak megvaltoztatasa altalanos fejvesztettseget okozott. Szomoni bfl
zonyiteka ennek a fovarosban elkovetett szamos ongyilkossag." Idezi Legoyl
i. m., 30. o. Mercier: Tableau de Paris (Parizs kepe) c. munkajaban (1782) azt IrM
hogy Parizsban 25 ev alatt haromszorosara novekedett az ongyilkossag. <
216
Dania Porosz- orszag Bajor- orszag Szasz Kiralysag Ausztria
1847 345 1852 217 611 (1846)
1848 305 1649 215 398
1849 337 1527 189 328 452
Nemetorszagban sokkal hevesebb volt a mozgalom, mint Dania-
b.i n, s a hare tovabb tartott, mint Franciaorszagban, ahol tiistent uj
kormany alakult; s a nemet allamokban az ongyilkossag csokke-
ncse is 1849-ig tart. Bajororszagban 1849-ben 13%-kal kevesebb az
ongyilkossag, mint 1847-ben, Poroszorszagban 18%-kal. Szaszor-
s/agban egyetlen esztendo alatt, 1848-rol 1849-re 18%-kal esett.
Franciaorszagban ez a jelenseg sem 1851-ben, sem 1852-ben
nem ismetlodik meg. Az ongyilkossag valtozatlan szinten mo-
zog. Parizsban azonban az allamcsiny kivaltja szokott hatasat;
bar decemberben zajlott le, az ongyilkossagok szama az 1851-i
183-rol 1852-ben 466-ra siillyed (-8%), es meg 1853-ban is csak
|63?K Ez a teny azt latszik bizonyitani, hogy a kormanyzati for-
r.idalom sokkal jobban megrenditette Parizst, mint a videket:
az orszag e jelek szerint szinte kozonyosen szemlelte az eseme-
nyeket. Egyebkent az ilyen valsagok hatasa altalaban sokkal in-
k.ibb erezheto a fovarosban, mint a megyekben. 1830-ban Pa-
it/sban 13%-os volt a csokkenes (269 eset az elozo evi 307-tel
szemben es a kovetkezo evi 359-cel szemben); 1848-ban pedig
12%-os (698 eset helyett 481).39
(Mykor hasonlo eredmennyel jarnak a sokkal kevesbe inten-
z(v valasztasi valsagok is, bar sokkal kevesbe intenzivek. Igy
peldaul Franciaorszagban az ongyilkossagok naptaraban vila-
gus.m felfedezhetok az 1877. majus 16-i parlamenti allamcsiny-
iiek es a belole fakadt politikai pezsgesnek a nyomai, nemkii-
lonben azoknak az 1889-i valasztasoknak a hatasa, amelyek ve-
gel vetettek a Boulanger-fele agitacionak. Bizonyitekul erre ele-
griulo, ha osszehasonlitjuk az ongyilkossagok havi eloszlasat
e bl >en a ket esztendoben, szemben a szomszedos evek havi sza-
iii.uval.
"* I asd Legoyt: i. m., 252. o.
I .asd Masaryck: Der Selbstmord, 137. o.
217
1876 1877 1878 1888 1889 1890
Majus 604 649 717 924 919 819
Junius 662 692 682 851 829 822
Julius 625 540 693 825 818 888
Augusztus 482 496 547 786 694 734
Szeptember 394 378 512 673 597 720
Oktober 464 423 468 603 648 675
November 400 413 415 589 618 571
December 389 386 335 574 482 475
1877 elso honapjaiban tobb az ongyilkossag, mint 1876-ban (ja-
nuSrtol aprilisig 1784 eset helyett 1945), s a novekedes majus-
ban es juniusban is tart. Csak ennek a honapnak a vegen oszlat-
jak fel a ket hazat, es kezdodik meg de facto, ha nem is de jure a
valasztasi periodus; es valoszinuleg ez volt az a honap, amikor
a politikai szenvedelyek hullamai a legmagasabbra csaptak, hi-
szen kesobb az ido es a faradtsag hatasa alatt csillapulniuk kel-
lett. Nos, juliusban az ongyilkossagok szama nemhogy tovabb-
ra is meghaladna az elozo evit, hanem 14%-kal alacsonyabb an-
nal. Nemi augusztusi megakadas utan, ha kisebb mertekben,
de oktoberig tart a csokkenes. Ebben az idoszakban ert veget a
valsag. S abban a pillanatban, amikor befejezodott, rovid szu-
net utan tljra kezdodik az ongyilkossagok szamanak noveke-
dese. 1889-ben meg elesebben tapasztaljuk ezt a jelenseget.
A kepviselohaz augusztus elejen oszlik fel; a valasztasi agitacid
tustent megkezdodik, es egeszen szeptember vegeig tart; ekkor
zajlottak le a valasztasok. S augusztusban 1888 rnegfelelo hd-
napjahoz viszonyftva hirtelen 12%-os csokkenest latunk az on-
gyilkossagok teren, amely szeptemberben is megmarad, de ok-
toberben, vagyis miutan a hare lezarult, nem kevesbe hirtelen
modon meg is szunik.
Л nagy nemzeti haboruk ugyanolyan hatassal jarnak, mint a
politikai zavarok. 1866-ban kitdr a habord Ausztria es Olaszor-
szag kozott, s az ongyilkossag mindket orszagban 14%-kal
csokken.
1865 1866 1867
Olaszorszag.................. 678 588 657
Ausztria.............. 1464 1265 1407
218
1864-ben ugyanez tortenik Daniaval es Szaszorszaggal. Ez
utobbi allamban 1863-ban 643,1864-ben pedig 545 ongyilkos-
s.igot kovettek el (-16%), majd szamuk 1865-ben ujra 619. Ami
Daniat illeti, minthogy nem ismerjilk az 1863-ban elkovetett
ongyilkossagok szamat, nem tudjuk osszehasonlitani az 1864-es
adattal; de tudjuk, hogy ennek az utobbi evnek a szama (411)
1852 ota a legalacsonyabb volt. S minthogy 1865-ben 451-re
emelkedett, igen valoszinu, hogy ez a szam, 411, eroteljes sdllye-
desrol tanuskodik.
Ugyanilyen kovetkezmenyekkel jart Franciaorszagban es Ne-
metorszagban az 1870-1871-i haboru:
1869 1870 1871 1872
Poroszorszag... 3186 2963 2723 2950
Szaszorszag 710 657 653 687
1 ranciaorszag 5114 4157 4490 5275
Valaki esetleg abban kereshetne a csokkenes okat, hogy habord
itlejen a polgari lakossag egy resze bevonul katonanak, s egy
liarcolo hadseregben nagyon nehez szamba venni az ongyilkos-
H.igokat. Csakhogy a noknel eppugy csokkenest latunk, mint a
lerfiaknal. Olaszorszagban 1864-ben 130,1866-ban 166 no kovet
el ongyilkossagot; Szaszorszagban a noi ongyilkossagok szama
IK(i3-ban 133,1864-ben 120,1865-ben 114 (-15%). Ugyanebben az
oisz.igban 1870-ben ugyancsak hirtelen esest tapasztalunk; az
130 helyett 1870-ben 114 a szam, es 1871-ben is ezena szin-
von.ilon marad: a csokkenes 13%-os, vagyis erosebb, mint ugyan-
rhhen az idopontban a ferfiongyilkossagok csokkenese. Porosz-
or.z.igban 1869-ben 616 no olte meg magat, 1871-ben pedig csak
10 (-13%). Egyebirant azt is tudjuk, hogy a fegyverviselesre al-
kilinas fiatalemberek az ongyilkossagoknak csak igen kis reszet
/< dg.il ta tjak. Az 1870-es esztendonek hat honapjat vette igenybe
ii li.iboru; ugyanennyi ido alatt bekeidoben egymillio 25 es 30 kd-
folli francia ferfi legfeljebb 100ongyilkossagot produkalhatott,40
p/zi-l szemben 1870-ben 1057-tel kevesebb ongyilkossagot kd-
Vt'llek el az orszagban, mint 1869-ben.
IHB9 1891-ben ugyanis ennek az eletkornak az evi rataja csak 396 volt, a
! h'vl i.il.i kb. 200. Marpedig 1870es 1891 kozott valamennyi eletkorban ketsze-
i I’lv holt az ongyilkossagok szama.
219
Folmeriilt az a gondolat is, hogy vajon a valsag idejen megfi-
gyelheto mulo csokkenest nem az okozza-e, hogy mivel ilyen-
kor megbenul a kozigazgatasi hatosagok tevekenysege, pontat-
lanabbul veszik nyilvantartasba az ongyilkossagokat. Szamos
teny bizonyitja azonban, hogy ez a jarulekos tenyezo nem ad-
hat kello magyarazatot a jelensegre. Eloszor is a jelenseg rend-
kfviil altalanos. A gyozteseknel ugyanugy megfigyelheto, mint
a legyozotteknel, a hoditoknal ugyandgy, mint a meghoditot-
taknal. Mi tobb, ha a megrazkodtatas kiilonosen eros volt, ko-
vetkezmenyei meg a megnyugvas utan is sokaig erezhetok. Az
ongyilkossagok csak lassan kezdenek lijra elszaporodni, evek
telnek el, amig ismet elerik a kiindulopontot; s ez meg olyan or-
szagokban is igy van, ahol normalis idokben szabalyszeruen
novekednek evrol evre. Termeszetesen lehetseges, sot valoszi-
nu, hogy az ilyen felfordulasok idejen elofordulnak itt-ott mu-
lasztasok, de a statisztikakbol megallapithato jellegzetes csok-
kenes sokkal rendszeresebb, semhogy fo okat a kozigazgatas
mulo zilaltsagaban kereshetnenk.
Am azt, hogy nem szamitasi hibaval, hanem tarsadalompszi-
chologiai jelenseggel van dolgunk, az bizonyitja a legjobban,
hogy nem minden politikai vagy nemzeti valsag fejti ki ezt a
hatast. Csak azok hatnak igy, amelyek felkorbacsoljak a szenve-
delyeket. Mar utaltunk arra, hogy nalunk a forradalmak min-
dig jobban befolyasoltak az ongyilkossagokat Parizsban, mint a
megyekben; pedig hat a kozigazgatas videken ugyanugy meg-
seriilt, mint a fovarosban. Csakhogy az ilyen jellegu esemenyek
a videkieket mindig sokkal kevesbe erdekeltek, mint a parizsia-
kat, akik maguk csinaltak es kozvetlen kozelbol szemlelhettek
oket. Ugyanugy: mig a nagy nemzeti haboruk - peldaul 1870-
1871-ben - mind Franciaorszagban, mind Nemetorszagban nagy-
mertekben modositottak az ongyilkossagok alakulasat, addig a
tisztan dinasztikus haboruk, mint peldaul a krimi vagy az
olaszorszagi hadjarat, amelyek nem kavartak fel tulsagosan a
tomegek erzelmeit, nem gyakoroltak eszreveheto hatast. Sot
1854-ben egyenesen szamottevo emelkedest latunk (az 1853-1
3415 helyett 3700 eset). Ugyanezt latjuk Poroszorszagban az
1864-es es az 1866-os haboru alatt. 1864-ben nem valtoznak a
szamok, 1866-ban pedig valamelyest emelkednek. Ezek a habo-
ruk ugyanis kizarolag a politikusok kezdemenyezesere tortek
ki, es nem keltettek fel a tomegek szenvedelyeit, mint 1870-ben.
220
Ugyanebbol a szempontbol erdekes megfigyelni, hogy Bajor-
orszagban az 1870-es esztendo nem idezte elo ugyanazokat a
kovetkezmenyeket, mint a tobbi nemet allamban, foleg Eszak-
Nemetorszagban. Bajororszagban 1870-ben tobb volt az ongyil-
kossag, mint 1869-ben (425 helyett 452). Csak 1871-ben kovet-
kezik be nemi csokkenes, amely 1872-ben valamelyest meg fo-
kozodik is, mindossze 412 ongyilkossagrol tudunk, bar ez a
szam meg igy is 9%-kal alacsonyabb, mint 1869-ben, es 4%-kal
kisebb, mint 1870-ben." Pedig Bajororszag anyagilag ugyanugy
kivette a reszet a katonai esemenyekbol, mint Poroszorszag;
ugyanugy mozgositotta egesz hadsereget, es nines okunk felte-
lelezni, hogy itt a kozigazgatas zurzavara kisebb lett volna.
Л kiilonbseg az, hogy erkolcsileg nem vette ki a reszet az ese-
menyekbol ugyanolyan mertekben. Tudjuk, hogy egesz Ne-
inetorszagon beliil mindig a katolikus Bajororszag elt a legin-
kabb kiilon eletet es volt a legfeltekenyebb autonomiajara. Ki-
talyanak akaratabol, de odaadas nelkiil vett reszt a haboruban.
lly modon a tobbi szovetseges nepnel sokkal erosebben ellen-
allt a Nemetorszagot felkavaro tarsadalmi mozgalmaknak; ezert
Kt az esemenyek csak kesobb es gyengebben ereztettek hatasu-
kat. Csak utolag tamadt fel a lelkesedes, akkor is mersekelten.
Ahhoz, hogy az addig hideg es ellenszegiilo Bajororszag felme-
h’gedjek kisse, sziikseg volt a dicsoseg fuvallatara, amely az
1870-i gyozelmet kovetoen belengte Nemetorszagot.41
E teny melle egy masik, ugyanilyen ertelmu tenyt is felsora-
koztathatunk. Franciaorszagban 1870-1871-ben csak a varo-
M>kban csokkent az ongyilkossag:
Л szamok a francia eredetiben is hibasak. (Ford.)
11 Egyaltalan nem biztos, hogy az 1872. evi csokkenest az 1870-es esemenyek
i >ki >zlak. Poroszorszagon ki'viil ugyanis sehol sem figyelheto meg a habonl el-
ini 11 la val, hogy az ongyilkossag alacsonyabb szinten marad. Szaszorszagban
.1/ 1870-es csokkenes - amely egyebkent nem volt tobb 8%-пй1 - 1871-ben nem
fnknzodik, 1872-re pedig majdnem teljesen eltiinik. Baden Hercegsegben csak
18711 ben eszlelheto csokkenes; 1871-ben mar 244 ongyilkossag fordul elo, ami
III11 ka! feliilmulja 1869-et. Ugy latszik tehat, hogy a gyozelmet kovetoen csak
PuKiszorszagot fogta el valamilyen kollektiv euforia. A tobbi allam a jelek sze-
i nil kevesbe erezte a haboru hozta dicsoseget es megnovekedett hatalmat, s mi-
lii'lyl a nagy nemzeti szorongas elmiilt, a tarsadalmi szenvedelyek lehiggadtak.
221
Ongyilkossag 1 millio fore
a varosi lakossagban a falusi lakossagban
1866-1869 202 104
1870-1872 161 110
Marpedig videken esetleg meg nehezebb nyilvantartasba ven-
ni ilyenkor az ongyilkossagokat, mint a varosokban. A kiilonb-
seg valodi okat tehat masutt kell keresni. Ez pedig az, hogy a
haboru csak a varosok lakossagara fejtette ki a maga egesz er-
kblcsi hatasat, mert ez a nepesseg erzekenyebb, fogekonyabb s
egyben jobban koveti az esemenyeket, mint a falvak lakossaga.
Mindezeknek a tenyeknek tehat csak egyetlen magyarazatuk
lehet. Mind a nagy tarsadalmi megrazkodtatasok, mind a nagy
nepi haboruk erositik a kollektiv erzelmeket, taplaljak a part-
szellemet es a hazafisagot, a politikai hitet es a nemzeti hitet, s
egyetlen celra osszpontositva az emberek aktivitasat, legalabb-
is egy idore erosebben integraljak a tarsadalmat. Az az iidvos
hatas, amelyet megfigyelhettilnk, nem a valsagnak koszonhe-
to, hanem a valsag nyoman kirobbano harcoknak. Minthogy az
emberek ilyenkor tomoriilni kenytelenek a kozos veszellyel
szemben, az egyen kevesebbet foglalkozik sajat magaval, es
tobbet a kozos iiggyel. S az is drtheto, hogy ez az integracio nem
marad foltetleniil pillanatnyi, hanem olykor tuleli kozvetlen ki-
valto okait, foleg, ha intenziv.
VI.
Sorra eljutottunk tehat a kovetkezo harom kijelenteshez:
Az ongyilkossag fordftva ardnyos a valldsos tarsadalom integracids
fokdval.
Az ongyilkossag fordftva ardnyos a csaladi tarsadalom integrdcios fo
kdval.
Az ongyilkossag fordftva ardnyos a politikai tarsadalom integrdcids
fokdval.
Ebbol az egybevetesbol vilagos, hogy e kiilonbozo tarsadalmak
nem a maguk kiilon-kiilon sajatos jellemzoi miatt gyakorolnak
merseklo ha fast az ongyilkossagra, hanem olyan okbol kifolyo
222
lag, amely mindnyajukban kozos. A vallas nem a vallasos er-
z.clmek sajatos termeszetenek koszonheti hatekonysagat, hi-
szen a csaladi tarsadalmak es a politikai tarsadalmak ugyan-
ilyen hatasokat ideznek elo, ha eleg eros az integraciojuk; ezt
egyebkent mar be is bizonyftottuk, amikor kozvetleniil vizsgal-
Itik azt a modot, ahogyan a kiilonbozo vallasok az ongyilkos-
•uigra hatnak.42 Megforditva, nem a csaladi kapcsolat vagy a po-
litikai kapcsolat specifikuma az, ami magyarazatot ad az alta-
luk biztosftott immunitasra; mert a vallasi tarsadalomnak is
inegvan ez a kivaltsaga. Az okot csak mindezeknek a tarsadal-
nii csoportoknak valamilyen kozos - habar esetleg kiilonbozo
mertekben jelen levo - tulajdonsagaban talalhatjuk meg. Ennek
ii feltetelnek egyetlen tulajdonsag tesz eleget, nevezetesen az,
hogy mindegyikiik ero'sen integralt tarsadalmi csoport. fly mo-
tion a kovetkezo altalanos kovetkeztetest vonhatjuk le: az on-
gyilkossag fordftva aranyos az egyent magukban foglalo tarsa-
d.ilmi csoportok integracios fokaval.
1 la azonban a tarsadalom dezintegralodik, ennek feltetlen ko-
velkezmenye, hogy az egyen ugyanebben a mertekben kikapcso-
lo< 11 к a tarsadalmi eletbol, saja t celjai hatterbe szoritjak a kozos ce-
lok.it, egyszoval szemelyisege hovatovabb folebe helyezi magat a
kollektiv szemelyisegnek. Minel gyengebbek az ot magukban
lugkilo csoportok, annal kevesbe fiigg toliik, s ennek kovetkezte-
hrn annal inkabb csak sajat magara tamaszkodik, es nem ismer el
mas magatartasi szabalyokat, mint amelyek maganerdekeibol fa-
kadnak Ha tehat megallapodhatunk abban, hogy egoizmusnak
uevezziik azt az allapotot, amikor az individualis en tillsulyba ke-
11il a tarsadalmi ennel szemben, es annak rovasara ervenyesiil, ak-
kni egoista ongyilkossagnak nevezhetjiik az ongyilkossagnak azt
и lipusat, amelynek forrasa a mertektelen individuacio.
1 logyan lehet azonban ilyen forrasa az ongyilkossagnak?
l i re mindenekelott azt felelhetnenk, hogy mivel a kollektiv
• to az ongyilkossag egyik leghatasosabb akadalya, gyengiile-
»cvel mindenkeppen fejlodnie kell az ongyilkossagnak. Ha a
Liisadalom erosen integralt, akkor fiiggosegben tartja az egye-
nrket, iigy tekinti oket, mint akik sajat szolgalatara allnak, s igy
nem engedi meg, hogy tetszes szerint rendelkezzenek maguk-
1 I .isd elobb, 175-176. o.
223
kal. Пу modon meggatolja, hogy a halal segitsegevel kibujjanak
a tarsadalommal szemben fennallo kotelezettsegeik alol. De
hogyan ervenyesitheti felsobbseget a tarsadalom, ha az egye-
nek nem ismerik el alavetettsegiik jogossagat? Akkor mar nines
eleg tekintelye ahhoz, hogy helyiikon tartsa oket, amikor el
akarjak hagyni, s gyengesege tudataban vegiil el is ismeri azt a
jogukat, hogy szabadon megtegyek, amit 6 megakadalyozni
mar nem kepes. Abban a mertekben, ahogyan az egyenekrol el-
ismerik, hogy sorsuk urai, arra a jogra is szert tesznek, hogy ok
szabjak meg eletiik veget. Az egyeneknek pedig ilyenkor egy-
gyel kevesebb okuk van arra, hogy tiirelemmel viseljek el a let
nyomordsagat. Mert ha olyan csoporthoz tartoznak, amelyet
szeretnek, akkor sokkal makacsabb benniik az eletakarat, mert
nem akarjak megserteni azokat az erdekeket, amelyekrol meg-
szoktak, hogy folebe helyezzek sajat erdekeiknek. A kozos iigy-
hoz fuzo szal magahoz az elethez kapcsolja oket, s emellett a
magasztos cel, amelyre figyelmiik iranyul, megakadalyozza,
hogy maganbajaikat elenken erzekeljek. Vegiil, az iisszeforrott
es eleven tarsadalomban egyfelol az iisszesseg, masfelol min-
den egyes ember kozott szakadatlan es kolcsonos a gondolatok
es erzelmek csereje, s ez mintegy kolcsonos erkolcsi segitseg
formajaban valosul meg, amelynek jovoltabol az egyen nem ki-
zarolag csak a sajat eroire tamaszkodhat, hanem reszesedik a
kollektiv energiabol, kiilonosen, ha a sajatja kimeriiloben van.
Mindezek azonban csak masodlagos indokok. A tillhajtott in-
dividualizmus nemesak kedvez az ongyilkossagot eloidezo okok
hatasanak, hanem maga is ilyen ok. Nemesak lerombolja az em-
berek iinelpusztito hajlamat gatlo akadalyt, hanem maga hozza
letre egeszeben ezt a hajlamot, s igy sajatosfajta ongyilkossagot
idez elo, amelyen rajta van belyege. Ezt kell jol megerteni, mert
itt bujik meg az iment koriilhatarolt ongyilkossagi tipus sajatos
termeszete, es ez a mozzanat indokolja elobb javasolt elnevezeset.
Nos, mi az az individualizmusban, ami erre magyarazatot ad?
Olykor azt mondjak, hogy az ember pszichologiai alkatan.il
fogva nem tud elni, ha nem kapcsolodik valamilyen nala jelen-
tosebb es ot tulelo objektumhoz, es ezt azzal a tulajdonsagunk-
kal magyaraztak, hogy, ugymond, nem akarunk tdkeletesen el-
mulni. Az elet, mondjak, csak akkor elviselheto, ha az ember
erzi letjogosultsagat, ha olyan celja van eletenek, amelyik meg-
eri a faradsagot. Marmost, az egyen onmagaban nem lehet
224
elegseges cel a sajat tevekenysege szamara. Az egyen till keves.
Nemesak terben, hanem idoben is igen korlatozott. Ha tehat
m.igunkon kiviil nines mas celunk, nem tudunk szabadulni at-
161 a gondolattol, hogy erofesziteseink vegeredmenyben el-
vesznek a semmiben, mert mi magunk is ott vegezziik. De a
megsemmisulestol borzadunk. Ilyen koriilmenyek kozott az
embemek nem volna batorsaga ahhoz, hogy eljen, azaz csele-
kedjek es harcoljon, hiszen mindabbol a sok erofeszitesbol,
.unit magara vallal, vegeredmenyben semmi sem marad. Egy-
szoval az egoizmus allapota e felfogas szerint ellentmond az
rinberi termeszetnek, s igy tiilsagosan bizonytalan valami ah-
hoz., hogy tartosan fennmaradhasson.
Ez az allitas azonban ebben az abszolut formajaban ero'sen
viiathato. Ha ugyanis valoban annyira gyiiloletes az a gondo-
Lil, hogy eletiinknek veget kell ernie, akkor csak iigy volnank
kCpesek elni, ha becsapjuk magunkat, es mindenaron bebeszel-
|nk magunknak, hogy az elet ertekes. Mert ha bizonyos merte-
kig el is tudjuk takarni magunk elol a semmi latvanyat, a semmi
liwgiscsak ott van, barmit tesziink, es elkeriilhetetlen, barmint
। M’lckedjilnk. Kitolhatjuk a semmi hatarait nehany nemzedek-
kel, gondoskodhatunk rola, hogy neviink nehany evvel vagy
iirhany evszazaddal tovabb eljen, mint a testiink, de mindig el-
j<ui egy pillanat - az emberek zome szamara nagyon is koran -,
amikor mar semmi sem marad beloliink. Mert a csoportok,
nnielyekhez azert ragaszkodunk, hogy kozvetitesiikkel meg-
hosszabbithassuk letezesiinket, maguk is halandok; rajuk is a
lelbomlas var, hogy magukkal rantsak a semmibe azt is, amit
m.igunkbol belejiik helyeztiink. Nagyon keves az olyan cso-
I’Di t, amelynek emleke olyan szorosan osszekapcsolodott ma-
g.in.ik az emberisegnek a tortenetevel, hogy biztosan fennma-
rnd, amig csak ember lesz a foldon. Kovetkezeskeppen, ha
• •..ikugyan ennyire szomjazunk a halhatatlansagra, akkor a
ц/oinjunkataz ilyen rovid tavlatok semmikeppen sem csillapit-
li.tlpk. Egyebkent is, mi az, ami igy megmarad beloliink? Egy
»/o. egy hang; valamilyen felfoghatatlan es a legtobb esetben
nrvlelen nyom,43 azaz semmi olyasmi, ami aranyban allana
viofesziteseink intenzitasaval, es igazolhatna szemiinkben eze-
41 Nem beszelunk az eletnek arrol azeszmei meghosszabbitasarol, amelyet a
leli I balhatatlansagriba vetett hit iger, mert 1. ez nem magyarazhatja meg, mi-
225
ket az erofesziteseket. Hiszen a gyermek is, aki egeszen terme-
szetes modon egoista, es a legcsekelyebb sziiksegletet sem erzi
annak, hogy emleke tulelje ot, es az aggastyan is, aki ebben a te-
kintetben is, mint annyi masban, igen gyakran gyermek, egy-
arant legalabb annyira, sot meg jobban ragaszkodnak az elet-
hez, mint a felnott. Lattuk, hogy az ongyilkossag az elso tizendt
eletevben igen ritka, s az elet legutolso idoszakaban is csokke-
no tendenciat mutat. Ugyanez a helyzet az allatnal is, melynek
pszichologiai alkata vegeredmenyben csak fokozatilag kiildn-
bozik az emberetol. Igy tehat teves az az allitas, amely szerint
az elet csak akkor lehetseges, ha az egyen dnmagan kiviil talalja
meg Idtjogosultsagat.
S valoban, a funkcioknak egy egesz osztalyat jelolhetjiik meg,
amelyek csak az egyent erdeklik; ezek a testi elet fenntartasahoz
sziikseges funkciok. Minthogy kizarolag ezt a celt szolgaljcik,
olyanok, amilyeneknek lenniiik kell, ha e celt elerik. Kovetkezds-
keppen veliik kapcsolatban az ember esszeruen cselekedhet andl-
kiil, hogy onmagan tdlmeno celokat kellene maga ele tuznie.
Pusztan azaltal, hogy szolgaljak az embert, mar szolgalnak vala-
mire. Ezert az ember, ha nincsenek mas sziiksegletei, beeri on-
magaval, es boldogan elhet anelkiil, hogy volna mas celja is,
mint elni. Csakhogy a felnotte erett civilizalt emberrol ezt nem
mondhatjuk el. Ennek az embernek szamos olyan gondolata, dr-
zelme, gyakorlata van, amelyeknek semmi kdziik a fizikai sziik-
segletekhez. A muveszet, az erkolcs, a vallas, a politikai felfogfti
vagy akar a tudomany szerepe nem az, hogy segitsenek a testi
szervek elhasznalodasan, vagy biztositsak jo mukodesiiket. Ел
az egesz szuprafizikai elet nem a kozmikus kornyezet, hanem n
tarsadalmi kozeg osztokelesere tamadt fel ds bontakozott kl.
A tarsadalom hatasa kelti benniink azt a rokonszenvet es ossze-
tartozasi erzest, amelyik a masik emberhez kot; a tarsadalom az,
amely a maga kepere formalva, belenk oltja a viselkedesiinkel
vezerlo vallasos, politikai, erkolcsi hiedelmeket; tarsadalmi szc-
repiink eljatszasa erdekeben munkalkodunk ertelmiink kife|-
lesztesen, s a tarsadalom bocsatotta rendelkezesiinkre e fejlod6i
eszkozeit is a tudomany alakjaban, amelynek 6 a letetemenyesr
ert ovja az embert az ongyilkossSgtol a csalad vagy a politikai tarsadalomhof
valo kotodes, 2. a vallas sem ennek a hiedelemnek koszbnheti profilaktikus hrt
tasat, mint az elobb mar kimutattuk.
226
Az emberi tevekenysegnek ezek a magasabb rendu formai
ni.fr azaltal, hogy kollektiv forrasbol erednek, azonos termesze-
hi celt szolgalnak. Minthogy a tarsadalombol fakadnak, a tarsa-
il.ilomra is vonatkoznak; vagy helyesebben, nem egyebek ok,
mint maga a mindnyajunkban megtestesiilo es individualiza-
loilo tarsadalom. De akkor ahhoz, hogy letjogosultsaguk le-
gyen a szemiinkben, az sziikseges, hogy ne legyen kozombos
Nz.imunkra a cel, amelyre iranyulnak. Ugyhogy amazok csak
akkor lehetnek fontosak a szamunkra, ha fontos ez is, azaz a
tarsadalom. Ezzel szemben minel tavolabb erezziik magunkat
ti l.irsadalomtol, annal inkabb elszakadunk az elettol is, amely-
prk az egyszerre forrasa es celja. Mire valok volnanak mind-
fl /ok az erkolcsi szabalyok meg jogi eloirasok, amelyek a legkii-
Innfelebb aldozatokat kovetelik toliink, mindazok a dogmak,
Amelyek giizsba kotnek, ha nines rajtunk kiviil valamilyen lete-
/6, amelyet szolgalnak, es amellyel, ugy erezziik, egyiive tarto-
unk? Mire valo maga a tudomany? Ha nines mas haszna, mint
|u igy novelje fennmaradasunk eselyeit, nem eri meg a faradsa-
gut, mint tulelesi eselyiink novelese, nem eri meg az erofeszi-
|iSI, amibe keriil. Az dszton vegiil is sokkal jobban ellatja ezt a
smi epet, bizonyitjak ezt az allatok. Minek helyettesitjiik hat az
os/iont a sokkal tetovazobb es sokkal konnyebben tevedo gon-
dolkodassal? Fokeppen azonban mire valo a szenvedes? A szen-
Vedes pozitiv rossz az egyen szempontjabol, s ha a dolgok erte-
H'l kizarolag az egyen felol nezve tudjuk felmerni, akkor a
riivedest nem ellensulyozza semmi, es ertelmetlen. A hitehez
Milardan ragaszkodo hivo szamara, a csaladi vagy politikai
Mi •..idalomban melyen elkotelezett ember szamara nem letezik
vf n problema. Ezek az emberek maguktol es fontolgatas nelkiil
yagy az egyhazukra, illetve annak elo jelkepere, az Istenre,
vagy a csaladjukra, vagy a hazajukra, illetve a partjukra vonat-
Ь'/taljak azt, amik, es amit tesznek. Meg szenvedeseikben is
i «flk cszkozt latnak arra, hogy szolgaljak az oket magukban
Ingl.ilo csoport dicsoseget, es e csoportnak ajanljak fel a szenve-
dt'st Igy jut el a kereszteny ember oda, hogy szeresse es keresse
a IA|ilalmat, hogy ezzel jobban bizonysagot tehessen a test iran-
II megveteserol, es kozelebb keriiljon a maga isteni modellje-
lu . A in mihelyt a hivo ketelkedni kezd, azaz kevesbe erzi ma-
gill s/.olidarisnak vallasi felekezetevel, es felszabaditja magat
Aimak uralma alol, mihelyt a csalad, illetve a politikai kozosseg
227
idegenne valik az egyen szamara, akkor maga is rejtellye valik
onmaga szamara, s nem menekiilhet a nyugtalanito es szoron-
gato kerdes elol: mire valo mindez?
Mas szavakkal, ha igaz az, amit oly gyakran mondanak,
hogy az ember kettos leny, ez azt jelenti, hogy a fizikai ember
folott ott van a tarsadalmi ember. A tarsadalmi ember pedig
sziiksegkeppen feltetelezi a tarsadalmat, amelyet kifejez, es ame-
lyet szolgal. Mihelyt viszont bomlasnak indul a tarsadalom,
mihelyt nem erezziik tobbe eleven es cselekvo liikteteset korii-
lottiink es felettiink, az, ami tarsadalmi benniink, elvesztette
minden objektiv fundamentumat. A benniink levo tarsadalmi
most mar csak kepzelgesek mesterseges kombinacioja, mere
fantazmagoria, amely mar a futo megfontolas hatasara is sem-
mive valik, s igy semmikeppen sem alkalmas tobbe arra, hogy
tetteink celja legyen. Es megis, ez a tarsadalmi ember foglalja
magaban mindazt, ami a civilizalt embert jelenti; a tarsadalmi
ember az, amiert erdemes elni. Kovetkezeskeppen, ha ez sem-
mive valik, eletiinknek nines tobbe ertelme; mert az egyetlen
eletnek, amelyhez ragaszkodni tudtunk volna, mar semmi sem
felel meg a valosagban, s az az elet, amely meg a valosagban
gyokerezik, mar nem elegiti ki sziiksegleteinket. Miutan be vol-
tunk avatva egy magasabb rendu letezesbe, mar nem elegithet
ki benniinket az, amivel a gyermek es az allat beeri, a magasabb
rendu letezes azonban elillant, s mi itt maradtunk kisemmizve,
tehetetleniil. Semmi sines tobbe, ami erofesziteseinket lekothet-
ne, s az az erzesiink, hogy amit tesziink vagy probalunk tenni,
szertefoszlik az urben. Ebben az ertelemben igaz az a megalla-
pitas, hogy tevekenysegiinknek targy kell, amely jelentosebb
nala. Nem azert, mintha arra volna sziiksegiink, hogy a halha-
tatlansag illiiziojaban ringassuk magunkat, a halhatatlansag le-
hetetlen; hanem azert, mert ilyen az erkolcsi alkatunk, amely -
s ha csak reszben is eltunik a szemiink elol e targy - ugyanolyan
mertekben elvesziti letjogosultsagat. Nem sziikseges kiilon bi-
zonyitani, hogy ebben a megrendiilt allapotban a legcsek£-
lyebb elbatortalanito tenyezok is konnyen vezethetnek ketsee
beesett elhatarozasokra. Ha az elet nem eri meg a faradsagot,
hogy eljiink, akkor minden iiriigy jo arra, hogy meg akarjunk
szabadulni to'le.
De ez meg nem minden. A kotelekeknek ez az elszakadasa
nemcsak elszigetelt egyeneknel kovetkezik be. Minden nemzeti
228
vei merseklet egyik alkotoeleme a letezes ertekenek bizonyosfaj-
l.i megbecstilese. Nemcsak egyeni kedely, hanem kollektiv ke-
<lely is van, a nepek lehetnek szomoriiak vagy jokedvuek, lathat-
pk a dolgokat soteten vagy derusen. Sot csak a tarsadalom kepes
ana, hogy valamilyen atfogo iteletet mondjon arrol, hogy mit er
az emberi elet: az egyen erre nem illetekes. Az egyen csak sajat
magat es a maga kis koret ismeri; tapasztalata igy tul szuk ah-
hoz, hogy altalanos ertekitejet alapjaul szolgalhasson. Azt, hogy
ii sajat eletenek nines celja, meg tudja allapitani; de semmi olyas-
mit nem mondhat, ami a tobbi emberre is ervenyes. Ezzel szem-
l»en a tarsadalom alokoskodas nelkiil altalanosftani tudja sajat
kozerzetet, azt, hogy egeszsegesnek vagy betegnek erzi magat.
Mert az egyenek sokkal jobban bele vannak bonyolodva a tarsa-
dalom eletebe, semhogy ez beteg lehetne az egyenek helyzete-
nek befolyasolasa nelkiil. A tarsadalom szenvedese sziiksegkep-
pen az egyenek szenvedeseve valik. Minthogy a tarsadalom az
rgesz, a bajt, melyet erez, atadja az ot alkoto reszeknek. De ha ez
Igy van, akkor valamilyen bomlasi folyamat megindulasa eseten
a (arsadalomnak foltetleniil tudataban kell lennie, hogy e folya-
maltal parhuzamosan megseriilnek az elet altalanos normalis
lelletelei. Minthogy a tarsadalom az a cel, amelyhez szemelyiink
jnhbik resze kapcsolodik, ha erezni kezdi, hogy levalunk rola,
loltetleniil ra kell ebrednie, hogy tevekenysegiink elveszti cel-
jail Minthogy a tarsadalom muve vagyunk, ha a tarsadalom fel-
isineri a sajat csodjet, foltetleniil at kell ereznie azt is, hogy ez a
nuive is ertelmet vesztette ezzel. Igy alakulnak ki azok a de-
prvsszios, kiabrandult allapotok, amelyek nem egyik vagy ma-
il egyen tol fakadnak, hanem a tarsadalom bomlasi allapotat fe-
jiv.ik ki. Az ilyesmiben a tarsadalmi kotelekek fellazulasa, affele
kollektiv ajulas, tarsadalmi rosszullet tiikrozodik vissza, mint
и hogyan kronikus esetben az egyen szomorusaga is az egyen
russz testi allapotat fejezi ki a maga modjan. Ekkor jelennek meg
и/ok a metafizikai es vallasi rendszerek, amelyek megfogalmaz-
/II к ezeket a homalyos erzeseket, es azt kezdik bizonygatni az
rinbereknek, hogy az eletnek nines ertelme, es aki azt mondja,
hogy van, az sajat magat csapja be. Ekkor oltenek format azok az
it| ei kolcstanok, amelyek jogga avatjak a tenyt, es ajanlgatni kez-
dik az ongyilkossagot, vagy legalabbis egyengetik az litjat azzal,
hogy azt ajanljak az embereknek, lehetoleg minel kevesebbet el-
jriiek Amikor kialakulnak, ugy latszik, mintha mindenestol
229
szerzoik talaltak volna ki oket, s neha ezeket az embereket teszik
felelosse az eletuntsagert, amelyet hirdetnek. Pedig ezeket az
embereket inkabb okozatnak, semmint oknak kell tekinteni; el-
vont nyelven es rendszerezett formaban csupan jelkepezik a tar-
sadalmi test fiziologiai nyomorusagat.44 S minthogy ezek az
aramlatok kollektiv eredetuek, ez az eredetiik tekintelyt kolcso-
noz nekik, nagy sdlyuk van az egyen szemeben, s igy meg na-
gyobb erovel terelik ot abba az iranyba, amely fele mar amijgy is
elinditotta az erkolcsi elhagyatottsag erzese, amelyet a tarsada-
lom dezintegracioja kozvetleniil keltett benne. Ugyhogy meg
akkor is a tarsadalom befolyasa ervenyesiil rajta, amikor veger-
venyesen elszakadoban van a tarsadalmi kozegtol. Barmennyire
individualizalodik is egy-egy ember, mindig marad benne vala-
mi, ami kollektiv, nevezetesen eppen a tulhajtott individuacio
okozta depresszio es buskomorsag. Amikor mar semmi sines,
amit az emberek kozosen muvelhetnenek, a szomorusagban ta-
lalnak kozosseget.
Ez a fajta ongyilkossag tehat nagyon is megerdemli a nevet,
amellyel felruhaztak. Az egoizmus itt nem egyszeruen kisegitd
tenyezo, hanem a kivalto ok. Azert oldodik el ebben az esetben
az embert az elethez fuzo szal, mert maga a tarsadalomhoz ft'i-
zodo koteleke bomlott el. Ami a maganelet zokkenoit illeti,
amelyek latszolag kozvetleniil valtjak ki az ongyilkossagot, 9
amelyeket az aktus meghatarozo okainak tartanak, ezek valoj.i-
ban csak az alkalmi okok. Az egyen azert inog meg a koriilmd-
nyek legkisebb lokesere, mert az az allapot, amelyben a tarsa-
dalom leledzik, eleve az ongyilkossag kesz predajava tette 6t
Ezt a felfogast tobb teny bizonyitja. Tudjuk, hogy az ongyil-
kossag gyermekeknel kiveteles eset, az elet utolso szakaszAbii
erkezett aggastyanoknal pedig csokkeno tendenciat mutat. Meg-
pedig azert, mert mindket esetben egyre inkabb a fizikai ember
valik az ember egeszeve. A gyermekbol meg hianyzik a tarsa-
dalom, mert meg nem volt ideje, hogy a maga kepere form.iljrt
ot; az aggastyanbol pedig mar kezd visszahtizodni, vagy, ami
egyre megy, az aggastyan hiizodik vissza belole. Ezert a gyer-
mek es az aggastyan is inkabb beeri dnmagaval. Minthogy kr-
4,1 Ezert igazsagtalansag azzal vadolni a szomorusagnak ezeket a teorellkii
sait, hogy szemelyes benyomasokat altalanositanak. Ok csak az altalanos <11 hl
pot megszolaltatoi.
230
vdsbe van sziiksegiik arra, hogy valami rajtuk kiviil levovel
egeszitsek ki onmagukat, kevesbe vannak kiteve annak a ve-
szelynek is, hogy nelkiilozzek az elet elengedhetetlen feltetelet.
Ugyanez az oka az allat immunitasanak is. Sot, a kovetkezo fe-
((•zetben majd latjuk, hogy bar az alacsonyabb rendu tarsadal-
mak is ismernek bizonyos, sajatosan rajuk jellemzo ongyilkos-
<igot, az, amelyikkel itt foglalkoztunk, tobbe-kevesbe teljesen
isineretlen szamukra. Ez azert van igy, mert itt a tarsadalmi elet
meg igen egyszeru, ennelfogva az egyenek tarsadalmi hajlamai
is azok, emiatt kevessel is beerik. Konnyen talalnak kiilso tar-
gyat, celt, amelyben megfogozhatnak. Barhova vetodjek is a
piimitiv ember, ha magaval viheti isteneit es csaladjat, minde-
ne megvan, amit a tarsadalmi termeszete igenyel.
Vegiil itt a magyarazata annak is, hogy a no konnyebben tud
I’lszigetelten elni, mint a ferfi. Amikor azt latjuk, hogy az oz-
vegyasszony sokkal jobban viseli el helyzetet, mint az dzvegy
Dili, es kevesbe szenvedelyesen torekszik uj hazassagra, az
ember konnyen hajlik arra a feltevesre, hogy ez a csalad nelkii-
hi/csere valo kepesseg a magasabbrenduseg jele; ugy mondjak,
hogy a no rendkiviil intenziv kihasznalhato kepessegei kony-
nyen talalnak foglalatossagot a csaladi koron kiviil is, mig ne-
kiink nelkiilozhetetleniil sziiksegiink van odaadasara, hogy se-
gflsen elviselni az eletet. A valosagban azonban a no nemhogy
rendkiviil fejlett, hanem eppen fejletlen erzekenysegenek ko-
д/onheti ezt a kivaltsagat. Minthogy a ferfinal nagyobb mertek-
|ien el a kozos eleten kiviil, kevesbe hatja is at ez a kozos elet;
kevesbe van sziiksege a tarsadalomra, mert kisebb mertekii a
lAisadalmisaga. Keves ilyen iranyu sziikseglete van, s ezeket
к । mnycn kielegiti. Az aggszuz nehany ajtatos cselekedettel, ne-
hany allat gondozasaval mar ki is tolti az eletet. Azert marad
oly lui a vallasi tradiciokhoz, es azert talal benniik biztos mene-
ileket az ongyilkossag elol, mert e rendkiviil egyszeru tarsadal-
nl lormak is kielegitik minden igenyet. A ferfi ezzel szemben
vilknek erzi ilyenkor a vilagot. Minel inkabb kifejlodik gon-
dolkodasa es tevekenysege, annal inkabb attori ezeket az ar-
i liaikus kereteket. De akkor iij keretekre van sziiksege. Mint-
liugy <i ferfi bonyolultabb tarsadalmi leny, csak akkor tarthatja
magat egyensulyban, ha tobb tampontot talal bnmagan kiviil, s
ri 1 ok si tartasa azert rendiil meg konnyebben, mert tobb felte-
li Itol liigg.
231
NEGYEDIK FEJEZET
AZ ALTRUISTA ONGYILKOSSAG1
Az elet rendjeben semmi sem jo mertekteleniil. Valamilyen bio-
logiai jellemzo csak akkor toltheti be rendelteteset, ha bizonyos
hatarokon nem lep tul. Ugyanigy van a tarsadalmi jelensegek-
kel is. Ha, mint az elozoekben lattuk, a tillhajtott individuacio
ongyilkossagra vezet, az elegtelen individuacio ugyanilyen ha-
tasd. Az ember kbnnyen megoli magat, ha elszakadt a tarsada-
lomtol, es akkor is megoli magat, ha tul erosen integralt.
I.
Elhangzott olyan megallapitas,2 hogy az alacsonyabb rendu
tarsadalmakban ismeretlen az ongyilkossag. Ez az allitas ebben
a formaban pontatian. Igaz, hogy az ilyen tarsadalmakban nem
gyakori az elobbiekben ismertetett egoista ongyilkossag, de a
masfajta ongyilkossag valosaggal burjanzik.
Bartholin De Causis contemptae mortis a Danis (A halalmeg-
vetes okai a danoknal) c. konyveben irja, hogy a dan harcosok
1 Irodalom: Steinmetz: Suicide among primitive Peoples (Az ongyilkossag л
primitiv nepeknel). American Anthropologist, January 1894. - Waitz: Alithra
pologic der Naturvolker (A termeszeti nepek antropologiaja). Tobb helyen.
Suicides dans les armees (Ongyilkossag a hadseregekben). journal de la socielMt
statistique, 1874, 250. o. - Millar: Statistic of military suicide (A katonai bngyil
kossag statisztikaja). journal of the statistical society, London, June 1874. - Men
nier: Du suicide dans Гагтее (Ongyilkossag a hadseregben). Paris, 1881. - Botu
net: Criminalite en France et en Italic (Bunbzes Franciaorszagban es Olaszorsz.ig
ban), 83. skk. - Roth: Die Selbstmorde in der К. u. K. Armee, in den Jahren
1873-1880 (Ongyilkossagok a cs. kir. hadseregben 1873-1880-ban). Statistisihi
Monatschrift, 1892. - Rosenfeld: Die Selbstmorde in der Preussischen Armen
(Ongyilkossag a porosz hadseregben). Militarwochenblatt, 1894, 3. Beihefl
(Jgyano: Der Selbstmord in der К. u. K. osterreichischen Heere. Deutsche Win tc
1893. - Antony: Suicide dans Гагтее allemande (Ongyilkossag a nemet hadw
regben). Arch, de med. et de phar. militaire, Paris, 1895.
2 Oettingen: Moralstatistik, 762. o.
232
s/egyennek tekintettek agyban, oregsegtol vagy betegsegtol
tneghalni, es inkabb megoltek magukat, hogy elkeriiljek a gyala-
/atot. Agotok is ugy hittek, hogy a termeszetes halallal meg-
haltak mindorokke merges harapasd allatoktol nyiizsgo bar-
la ngokban fognak rothadni.3 A vizigotok foldjenek hataran
magas szikla allt, az ugynevezett ,,6sok sziklaja", ahonnan a
venek levetettek magukat, ha megelegeltek az eletet. Hason-
lo szokast talalunk a trakoknal, a heruloknal is, stb. Silvius
ll.ilicus irja a spanyolorszagi keltakrdl: „Veret pazarlo nem-
zel, igen hajlamos siettetni a halalt. Mihelyt a kelta ember fe-
lelt elmultak a viragzo его evei, tiirelmetleniil viseli az ido
mulasat, es irtozik attol, hogy megismerje az oregseget; hogy
eletenek mikor legyen vege, 6 szabja meg."4 A keltak hiedel-
mei szerint a gybnyorok birodalma vart azokra, akik onke-
Ziikkel vetettek veget eletiiknek, es rettenetes fold alatti bar-
king a betegen vagy elaggottan meghaltakra. Indiaban is
hosszu ideig elt ilyen szokas. Lehet, hogy a Vedak meg nem
lailottak ennyire becsben az ongyilkossagot, de a hajlando-
ketsegteleniil igen regi. Plutarkhosz irja Kalanoszrol, a
hiahmanrol, aki ongyilkos lett: „...igy aldozta fel magat az
ollani bolcsek osi torvenyei szerint";5 Quintus-Curtiusnal
pedig a kovetkezot olvassuk: „Е1 kozottiik egy vad es durva
imberfajta, akiket bolcseknek neveznek. Szerintiik dicsoseg
rlrbe menni a halal napjanak, s elevenen elegetik magukat,
mihelyt a kor sulya vagy betegseg nehezedik rajuk. Ugy ve-
lik, hogy a halal, ha bevarjak, az elet gyalazata; ezert egyal-
l.il.in nem is tisztelik az oregseg roncsolta testet. Bemocs-
kolmi a tiizet, ha nem meg lelegezve карпа meg az embert."6
Hasonlo tenyeket kozolnek a Fidzsi-szigetekrol,7 az Uj-Heb-
ihl.ikrol, Mangabol8 stb. Keoszban az emberek, ha elertek
egy bizonyos eletkort, iinnepsegre gyultek ossze, s fejiiket vi-
laggal koszoruzva, vidaman biiroklevet ittak.9 Hasonloval ta-
1 Idezi Brierre de Boismont: i. m., 23. o.
11’uiiien, I, 225. skk.
I ’lul.irkhosz. Pdrhiizainos eletrajzok. Magyar Helikon, 1965, 478. o.
11VIII, 9.
I .isd Wyatt Gill: Myths and songs of the South Pacific (Oceaniai mitoszok es
<l.il<ik), 163.0.
" l i.izen The Golden Bough (Az aranyag), I, 216. skk.
" •IiuIhhi, 486. o. - Elien? V. H. 337.
233
lalkozunk a trogloditaknal10 es a szereknel," akik pedig hiresek
voltak erkolcsisegiikrol.
Tudjuk, hogy ugyanezeknel a nepeknel nemcsak az oregek
voltak halalra szanva, hanem sok esetben az ozvegyen maradt
asszonyoknak is kotelessegiik volt megolni magukat, ha ferjiik
meghalt. Ez a barbar gyakorlat annyira gybkeret vert az indiai-
ak erkblcseben, hogy az angolok erofeszitesei ellenere is tovabb
el. 1817-ben egyediil Bengaliaban 708 ozvegyasszony lett on-
gyilkos, 1821-ben pedig egesz Indiaban 2366 volt a szamuk.
Masutt, ha meghalt a fejedelem vagy a torzsfonok, szolgainak
sem volt szabad tdlelniiik ot. Igy volt Galliaban is. A torzsfono-
kok temetesei, irja Henri Martin, veres hekatombak voltak: iin-
nepelyesen elegettek ruhaikat, fegyvereiket, lovaikat, kedves
rabszolgaikat, sot legodaadobb hiveiket is, akik nem estek el a
legutobbi csataban.12 A fonokot sohasem elhettek tul hfvei. Az
asantiknal a kiraly halala eseten tisztjei is kotelesek voltak meg-
halni.13 Ugyanezzel a szokassal talalkoztak a megfigyelok Ha-
waiiban is.14
Az ongyilkossag tehat ketsegteleniil igen gyakori a primitiv
nepeknel. De ennek egeszen sajatos vonasai vannak. Az osszes
fenti teny ugyanis a kovetkezo harom kategoria valamelyikebe
sorolhato be:
1. Az oregseg kiiszobere erkezett vagy betegseg altal megta-
madott emberek ongyilkossagai.
2. Felesegek ongyilkossaga ferjiik halalakor.
3. A vezer halalakor alattvaloinak vagy szolgainak ongyil-
kossaga.
A felsorolt esetekben az ember nem vindikalja maganak az
ongyilkossag jogat, azert teszi, mert kotelessege, s ez nagy kii-
lonbseg! Ha nem teljesitene kotelezettseget, gyalazattal, s ezen-
kiviil a legtobb esetben vallasi megtorlasokkal bunhodne. Igaz,
hogy amikor ongyilkos venekrol hallunk, elso gondolatunk
szerint a magas eletkorra jellemzo faradtsagnak es szenvede
wSziciliai Dioddrosz, III, 33, 5-6. §.
11 Pomponius Mela, III, 7.
12 Histoire de France, 1,81. Vo. Caesar: De Bello Gallico, VI, 19.
13 Lasd Spencer: Sociology, II, 146. o.
14 Lasd Jarves: History of the Sandwich Islands (A Sandwich-szigetek tortem-
te). 1843, 108. o.
234
ьекпек tudjuk be ezeket a donteseket. Ha csakugyan ez volna
az ilyen ongyilkossagok for rasa, ha az egyen csak az elviselhe-
letlenne valt elettol akarna megszabadulni, erre semmi sem
kenyszeritene; hiszen az ember sohasem koteles valamilyen
kivaltsagot elvezni. Marpedig azt lattuk, hogy ha tovabb el, el-
vcszti a kozmegbecsiilest: egyik helyen megtagadjak tole a szo-
k.isos vegtisztesseget, masutt borzalmas hilvilagi eletet helyez-
nek szamara kilatasba. A tarsadalom tehat teljes sulyaval keny-
zeriti ra, hogy elpusztitsa magat. A tarsadalom ketsegteleniil
bcavatkozott az egyen eletebe az egoista ongyilkossag eseteben
IS ez a beavatkozas azonban a ket esetben nem azonos jellegu.
Л/ egyik esetben beeri azzal, hogy ugy banik az emberrel, hogy
elveszi a kedvet az elettol; a masik esetben formalisan eloirja
neki, hogy valjon meg attol. Emitt szuggeral vagy legfeljebb ta-
n.icsol; amott kbtelez, s egyben megszabja azokat a felteteleket
es koriilmenyeket is, amelyek kozott ezt a kotelesseget teljesite-
iii kell.
A tarsadalom tarsadalmi celok erdekeben koveteli meg ezt az
.ililozatot. Az alattvalo vezeret vagy a szolga fejedelmet azert
nem elheti till, mert a tarsadalom szerkezete olyan szoros fiig-
goseget kovetel a hivek es parancsolojuk, a tisztek es kiralyuk
kozott, hogy az elvalasnak meg a gondolata is lehetetlen. Ave-
/er sorsaban osztozniuk kell hiveinek is. Az alattvalok minde-
iiuve kotelesek kovetni urukat, meg a sfron tiilra is, ugyaniigy
hozza tartoznak, mint ruhai es fegyverei; ha mindez maskent is
vlkepzelheto volna, akkor a tarsadalmi alarendeltseg nem vol-
n.i olyan, amilyennek itt lennie kell.15 Ugyanez a helyzet a no-
nek a ferjehez valo viszonyaban is. Ami az oregeket illeti, nekik,
leg.ilabbis az esetek igen nagy reszeben, valoszinuleg vallasi
okokbol nem szabad bevarniuk a halalt. E hiedelmek szerint
ugyanis a csaladot vedelmezo szellem a csaladfoben lakozik,
lov.ibba iigy velik, hogy az idegen testben elo isten annyira
egyiitt letezik a testtel, hogy vele egyiitt egeszseges vagy beteg,
11 V.iloszinii, ezekben az eljarasokban az a szempont is kozrejatszik, hogy
llH’g.ik.idalyozzak a halott szellemet a foldre va!6 visszateresben es a hozza ko-
#t'l allo dolgok es szemelyek felkeresfeeben. Ez azonban ugyancsak feltetelezi,
IwigV a szolgak es alattvalok elvalaszthatatlanul az ur alarendeltjei, s hogy a
k^ell<’i» itt maradasabol szarmazo bajok elkeriilese vegett a kbz erdekeben fel
ki II alilozniuk magukat.
235
sot vele egyiitt dregszik meg. Ha a test elerotlenedik, a benne
lako isten is elgyengul, vagyis leteben fenyegeti a csoportot, hi-
szen az erotlen isten mar nem nyujthat vedelmet. Ezert az apa
kozerdekbol koteles az elet vegso hatara elott atadni utodainak
a benne letezo becses erot.16
A fentiekbol kiindulva mar meg is hatarozhatjuk, hogy mitol
fiiggnek ezek az ongyilkossagok. A tarsadalom csak akkor keny-
szeritheti bizonyos tagjait arra, hogy megoljek magukat, ha az
egyen szemelyisege nagyon keveset szamit. Mert mihelyt a sze-
melyiseg kialakul, az elethez vald joga az elso, amelyet elismer-
nek; s ezt a jogot csak nagyon kiveteles koriilmenyek kozott fiig-
gesztik fel, peldaul habordban. Maganak e fejletlen individua-
cionak azonban csak egyetlen oka lehet. Ahhoz, hogy az egyen
ilyen keveset szamitson a kollektiv eletben, az sziikseges, hogy a
csoport szinte tokeletesen elnyelje, vagyis maga a csoport rend-
kiviil erosen legyen integralva. A reszeknek csak akkor lehet ily
kis mertekben sajat egzisztenciajuk, ha az egesz tomdr es folyto-
nos masszat alkot. S valoban, mint masutt kimutattuk, ez az его-
teljes kohezio pontosan azokra a tarsadalmakra jellemzo, ahol az
elobb leirt szokasok megfigyelhetok.17 Minthogy ezek a tarsadal-
mak keves egysegbol allnak, mindenki ugyanazt az eletet eli;
minden kozos: a gondolatok, az erzesek, az elfoglaltsagok. Egyi-
dejuleg, szinten a kis meretek miatt, a csoport kozel van minden
egyes tagjahoz, es igy senkit sem teveszthet szem elol; a kollektiv
feliigyelet egy pillanatra sem sziinetel, mindenre kiterjed, es
konnyebben megakadalyozza a kihagasokat. Az egyen teh.il
nem teremthet maganak kiilon kozeget, amelynek vedelme alatl
kifejleszthetne sajat termeszetet es kimuvelhetne egyeni arcukl-
tat. Minthogy semmiben sem kulonbozik tarsaitol, nem egyeb,
mint - hogy tigy mondjuk - az egesznek egy pontosan meghahV
rozott resze, amelynek onerteke nines. Szemelye oly keveset 6r,
hogy az ellene elkovetett egyeni merenyleteket igen elnezoen k)>
roljak meg. Ilyen koriilmenyek kozott meg vedtelenebb a kollek*
tiv kovetelesekkel szemben, s a tarsadalom a legesekelyebb alka-
lombol is habozas nelkiil megkivanja, hogy vessen veget eletC**
nek, amelynek oly keves a becsiilete.
16 Lasd Frazer: Golden bough, i. h. es tobb helyen.
17 Lasd Durkheim: Division du travail social (A tarsadalmi munkamegoszl
rol). Tobb helyen.
236
Olyan ongyilkossagi tipussal van tehat dolgunk, amely igen
elesen eliit az elozotol. Mig az egoista ongyilkossagot a tulhaj-
tott individuacio okozza, emennek a forrasa a tulsagosan kez-
delleges individuacio. Az elobbi abbol ered, hogy a bizonyos
pontokon vagy akar egeszeben bomlasnak indult tarsadalom
kiengedte keze koziil az egyent; az utobbi pedig abbol, hogy till
eznrosan fogva tartja. Minthogy egoizmusnak neveztiik az egyen-
nek azt az allapotat, amikor csak szemelyes eletet eli, es csak sa-
|.il maganak engedelmeskedik, az altruizmus szo eleg jol kifeje-
ri azt az ellentetes allapotot, amikor az egyen nem onmagae,
hanem osszeolvad valami rajta kiviil levovel, amikor viselke-
ilrsenek sarkpontja rajta kiviil van, nevezetesen az ot magaban
loglalo csoportban. Ezert az intenziv altruizmusbol fakado on-
gvilkossagot altruista ongyilkossagnak nevezziik. Emellett azon-
ban a terminologianak ki kell fejeznie ennek az ongyilkossag-
nak azt a sajatossagat is, hogy kotelesseg gyanant kovetik el.
Nevezziik ezert a most megismert tfpust kotelezo altruista on-
gi/ilkossagnak.
Ii tipus definialasahoz mindket jelzo sziikseges, mert nem
minden altruista ongyilkossag sziiksegkeppen kotelezo is egy-
ben. Vannak, amelyeket a tarsadalom nem kovetel meg kimon-
iloll.in, hanem fakultativabb jelleguek. Mas szoval, az altruista
Ongyilkossagnak tobb valtozata van. Az iment meghataroztuk
az egyiket; nezziik a tobbit.
Л/. elobb targyalt tarsadalmakban vagy ugyanilyen jellegu
mils l.irsadalmakban gyakran figyelhetok meg olyan ongyil-
kuss.igok, amelyeknek kozvetlen es latszolagos inditeka ege-
•zrn jelentektelennek tunik. Titus Livius, Ceasar, Valerius Ma-
Mmns csodalattal vegyes amulattal szamolnak be arrol, hogy
iiillyen nyugalommal oltek meg magukat a galliai es germaniai
h.nhirok.’8 Akadtak keltak, akik hajlandok voltak meghalni
Isneil vagy penzert.19Masokabban tetszelegtek,hogy nem hii-
«iilnak el sem a tuzvesz langjai, sem a tenger habjai elol.2u Mai
ulitzok szamos alacsonyabb rendu tarsadalomban figyeltek meg
li.vsnnld viselkedest. Polineziaban gyakran a legcsekelyebb ser-
1 ’* ( .irs.ir: De Bello Galileo, VI, 14. - Valerius Maximus, VI, 11. es 12. - Plinius:
II ,I nut , IV, 12.
111'o .idunius, XXIII, ap. Athen. Deipito, IV, 154.
*'I lien, XII, 23.
237
tes is elegendo ahhoz, hogy valaki vegezzen magaval.21 Ugyan-
ezt tapasztaljuk az eszak-amerikai indianoknal is; hazastarsi
veszekedes vagy feltekenysegi roham eseten elofordul, hogy
akar a ferfi, akar a no megoli magat.22 A dakotaknal, a cree-
keknel sok esetben a legkisebb csalodas ketsegbeesett elhataro-
zast sziil.23 Tudjuk, milyen konnyen - kisebb okbol kifolyolag is
- kepesek a japanok harakirit elkovetni. Mint mondjak, van
olyan furcsa parbaj naluk, ahol az ellenfelek nem a folenyert
harcolnak, hanem azon igyekeznek, minel iigyesebben metsz-
szek fel a sajat hasukat.24 Hasonlokat jeleznek Kinabol, Kokin-
kinabol, Tibetbol es a Sziami Kiralysagbol.
A felsorolt esetekben az emberek ugy olik meg magukat,
hogy erre kifejezetten nem kotelesek. Ennek ellenere, ezek az
ongyilkossagok megis azonos termeszetuek, mint a kotelezd
ongyilkossag. A kozvelemeny, bar formalisan nem irja elo oket,
de kedvez nekik. Minthogy ilyen koriilmenyek kozott ereny,
sot kivaltkeppen ereny nem ragaszkodni az elethez, dicserik
azt, aki a koriilmenyek legkisebb osztonzesere vagy egyszeru-
en csak virtusbol lemond rola. A tarsadalom ily modon jutal
mazza es egyben batoritja az ongyilkossagot, es e jutalom meg-
tagadasanak, ha kisebb mertekben is, de ugyanaz a hatasa,
mint a szorosan vett biintetesnek. Az utobbi esetben az ember
azert lesz ongyilkos, hogy elkerillje a szegyent, az elobbiben
azert, hogy tobb megbecsiilest szerezzen. Ha az emberek gyer
mekkoruktol kezdve megszoktak, hogy ne csinaljanak nagy
iigyet az eletbol, es megvessek azokat, akik foggal-korommcl
kapaszkodnak bele, elkeriilhetetlen, hogy akar a legcsekelyebb
iiriiggyel is eldobjak. Nehezseg nelkiil vallaljak ezt az olcso til
dozatot. Ezek a viselkedesek tehat, akarcsak a kotelezo ongyil-
kossag, az alacsonyabb rendu tarsadalmak erkolcsenek legmd-
lyebb fundamentumaban gyokereznek. Minthogy ezek a tarsa
dalmak csak ilgy maradhatnak fenn, ha az egyennek nincsenek
kiilon erdekei, az egyennek a feltetlen lemondas es onmegtag.i
das jegyeben kell felnonie, s ebbol fakadnak ezek a reszben
21 Waitz: Anthropologic der Naturvolker, VI, 115. o.
22 Uo., Hl, 102. o.
23Mary Eastman: Dacotah, 89., 169. o. - Lombroso: L'uoino dolinquente (A bil
nozo ember). 1884, 51. o.
24 Lisle: i. m., 333. o.
238
pontan ongyilkossagok. Ugyaniigy, mint azok, amelyeket a
l.irsadalom kifejezetten eloir, a szemelytelenseg - vagy ahogy
ini neveztiik, az altruizmus - allapotabol sarjadnak ki, abbol az
.illapotbol, amelyet a primitiv ember jellemzo erkolcsisegenek
lekinthetiink. Ezert ezeket is altruista ongyilkossagnak nevez-
zuk, de sajatos jellegiik kidomborftasa vegett hozzatessziik а/я-
kttltnhv jelzot. A jelzo csupan arra utal, hogy ezeket az ongyil-
kossagokat a tarsadalom nem kivanja el olyan feltetleniil, mint
и formalisan kotelezoeket. E ket valtozat azonban annyira osz-
zi’tartozonak latszik, hogy lehetetlenseg megmondani, hoi veg-
zodik az egyik, es hoi kezdodik a masik.
Vegiil, vannak olyan esetek, amikor az altruizmus kozvetle-
nebbiil es hevesebben hajtja az embert ongyilkossagra. Az elob-
hi peldakban csak bizonyos koriilmenyek egyiittes meglete
krsztette az embert onmaga elpusztitasara: vagy a tarsadalom
li ta clo kotelessegkent, vagy valamilyen becsiiletkerdes jatszott
ko/.re, vagy a legenyhebb esetben valamilyen kellemetlen ese-
nieny vette ra az aldozatot, hogy eldobja amiigy is kevesre be-
rmilt eletet Am az is elofordul, hogy az egyen kizarolag az al-
ilnzat oromeert oltja ki eletet, mert a lemondas, minden kiilon
uk nelkiil is, dicseretesnek minosiil.
Л/ effajta ongyilkossag klasszikus hazaja India. A hindu mar
i brahmanizmus befolyasa alatt is konnyen megolte magat.
Igaz ugyan, hogy Manu torvenyei csak bizonyos fenntartasok-
kal ajanlottak az ongyilkossagot. Az embernek mar el kellett er-
iiii‘ bizonyos kort, mar hatra kellett hagynia legalabb egy fiut. E
li llclelek meglete eseten azonban nem volt mit kezdenie az
i li llel. „А brahmin, aki a nagy szentek altal bevezetett valame-
lyik modon megszabadult testetol, maga mogott hagyja a ke-
MTveket es a felelmet, s becsiiletben ter meg Brahmahoz."25
A buddhizmust gyakran vadoljak, hogy a legvegso konzek-
11’111 i.ikig hajtotta ezt az elvet, es vallasos gyakorlatta avatta az
ongyilkossagot, pedig valojaban inkabb elitelte. Tanitotta ugyan,
Imgy a legkivanatosabb dolog megsemmisiilni a Nirvanaban;
i nnkhogy a letezes felfiiggesztese mar ebben az eletben lehetse-
цеи es sziikseges, eroszakos aktusok nelkiil is. Mindamellett az
я gondolat, hogy az embernek menekiilnie kell a lettol, oly me-
MiIiih tiirvein/ei, VI, 32.
239
lyen bele van agyazva a doktrinaba, es annyira megfelel a Hin-
du szellem tbrekveseinek, hogy kiilonbozo formakban a budd
hizmusbol kirajzott vagy a vele egy idoben keletkezett fobb
szektaknal is megtalaljuk, peldaul a dzsainizmusban is. Bar .1
dzsainista vallas egyik kanonizalt konyve eliteli az ongyilkos-
sagot, mondvan, hogy az nem gyarapitja az eletet, a szentelyek-
bol osszegyujtott feliratok azonban azt mutatjak, hogy a vallti-
sos ongyilkossag, kivalt a deli dzsainaknal, folottebb gyakori
volt.26 A hivo az ehhalalt valasztotta.27 A hinduizmus hiveinel
igen elterjedt szokas volt beleolni magukat a Gangesz vagy
mas szent folyo vizebe. A feliratokon kiralyokat es minisztere-
ket latunk, amint kesziilodnek erre a halalra,28 s bizonyos tud6-
sitasok szerint ez a babona meg a szazad elejere sem halt ki tel-
jesen.29 A bhileknel volt egy szikla, ahonnan az emberek jani-
borsagbol, Sivanak ajanlva eletiiket, levetettek magukat.30 1822-
ben egy katonatiszt meg szemtanuja volt ilyen aldozatnak.
Klasszikus pelda azoknak a fanatikusoknak a viselkedese, akik
a Dzsaggarnat-balvany kerekei elo vetik magukat, es azzal zii
zatjak szejjel testiiket.31 Charlevoix is megfigyelt hasonlo jelle-
gu ritusokat Japanban: „А legkozonsegesebb latvanyok kbze
tartoznak - irja - azok a fanatikusokkal telt barkak, amelyekrbl
az emberek a kovekkel egyiitt vizbe vetik magukat, vagy kilyu-
kasztjak a hajot, es lassan elsiillyednek, mikozben dicshimnu
szokat enekelnek balvanyukrol. Rengetegen bamuljak oket, az
egig magasztaljak tettiiket, s aldasukat kerik, mielott eltunnd-
nek. Az amida szekta tagjai befalaztatjak magukat olyan kam
rakba, amelyekben iilni is alig van helyiik, es csak kis nyilasoi
at kapnak levegot. Itt azutan szep nyugalmasan ehen halnak
Masok igen magas sziklak tetejen, kenbanyak nyilasai kozelclx1
26 Barth: The religions of India (Az indiai vallasok). London, 1891,146. o.
27 Buhler: Uber die Indische Secte der Jaina (Az indiai dzsaina szektarol). Wien
1887,10., 19., 37. o.
28 Barth: i. m., 279. o.
29 Heber: Narrative of a journey through the Upper Provinces of India (Utazas In
dia felso tartomanyain at). 1824-25, XII. fej.
30Forsyth: The Highlands of Central India (A kozep-indiai fennsikok). London
1871,172-175. o.
31 Lasd Burnell: Glossary, 1886, a „Jagarnath" szorol. Ez a szokas nagyjabol ki
veszett mar; elszigetelt eseteket azonban meg napjainkban is megfigyellek
Lasd Stirling: Asiat. Resch., XV, 324. o.
240
masznak, ahonnan idonkent langok csapnak ki. Itt szakadatla-
inil szolongatjak isteneiket; kerik oket, fogadjak el aldozatul
< Icliiket, es imadkoznak a lang kilovelleseert. A lang megjele-
iii-seben az istenek beleegyezo jelet latjak, es fejjel a melysegbe
Vrlik magukat... Ezeknek az ugynevezett vertanuknak az em-
Irkrt nagy tisztelet ovezi."32
Л felsorolt ongyilkossagok altruista jellege a legelesebben ki-
iloinborodik. Ezekben az esetekben ugyanis azt latjuk, hogy az
egyen azert akar megszabadulni szemelyes letetol, mert el ki-
v.in enyeszni abban a masban, amit a maga valodi lenyegenek
ti'kint. Nem szamit, minek nevezi: meggyozodese, hogy abban
и esakis abban letezik, s ezert kivanja oly hevesen az egyesii-
l< ezzel a valamivel, hogy legyen. Vagyis olyba tekinti magat,
mint akinek nines sajat letezese. Itt tetofokara hag a szemelyte-
h-iiseg; az altruizmus kielezett modon jelentkezik. De vajon
iit in azzal magyarazhatok-e ezek az ongyilkossagok, kerdez-
hi'liu* valaki, hogy az ember egyszeruen szomortinak erzi az
i Idel? Vilagos, hogy amikor az emberek ilyen spontaneitassal
• «lik meg magukat, nem tartjak sokra a letezest, s arrol igy tob-
br kevesbe melankolikus kepzetiik van. Csakhogy e tekintet-
hrii minden ongyilkossag hasonlo. Megis sulyos hiba lenne, ha
hemmilyen kiilonbseget nem tennenk kdzbttiik; hiszen az elet e
Iniskomor szemleletenek nem mindig ugyanaz az oka, kovet-
Iiwskeppen maga ez a szemlelet, minden latszat ellenere, sem
n/iinos a kiilonbozo esetekben. Mig az egoista azert szomord,
inert az egyenen kiviil nem lat semmi valosagosat, a fektelen
hlluiista szomonisaga, eppen ellenkezoleg, abbol ered, hogy
rmeben az egyen nelkiilbz mindennemu valosagot. Az egyik-
|i«-l .izcrt szakad el az elethez fuzo szal, mert nem lat semmifele
<ell, amelyet maga ele tuzhetne, mert fbldslegesnek es letjogo-
nlls.igatol megfosztottnak erzi magat, a masiknal azert, mert
neki bar van celja, de csak ezen az eleten kiviil, s igy ez az elet
thiik akadaly szamara. Az okok kiilonbsege termeszetesen az
iiknzalokban is jelentkezik: az egyik melankoliaja egeszen mas
1< i meszetu, mint a masike. Az elso erzesenek tartalma a gyo-
HVilh.itatlan ernyedtseg, a komor levertseg, az aktivitas teljes
(pi zeomlasa: miutan nem tudott hasznossa valni, onmaga el-
1 I hshiire du Japan, II.
241
len fordul. A masodike viszont a remeny talajabol sarjad: az
taplalja, hogy tul ezen az eleten a leggyonybrubb tavlatok le-
begnek elotte. Sot jellemzo kiseroje a lelkesedes es a tiirelmetle-
ni.il kielegtilni vagyo es nagy energiajd aktusokban megnyilva-
nulo, szarnyalo hit.
Egyebkent pedig onmagaban az, hogy egy nep tobbe-keves-
be sotet szinekben latja az eletet, meg nem ad elegseges magya-
razatot ongyilkossagi hajlamanak intenzitasara. A kereszteny
ember semmivel sem fogja fel derusebben foldi tartozkodasat,
mint a dzsaina szekta hive; csak a fajdalmas proba idejet latja
benne; 6 is ugy veli, hogy igazi otthona nem ez a vilag; megis
tudjuk, mennyire elfteli a keresztenyseg az ongyilkossagot. En-
nek az az oka, hogy a kereszteny tarsadalmak sokkal nagyobb
teret biztosftanak az egyennek, mint a regebbi tarsadalmak.
Szemelyes kotelessegeket irnak elo a szamara, amelyeken nem
teheti tul magat; csak a ra r6tt foldi szerep betoltesetol fiiggoen
reszesiilhet a tulvilagi orbmokben; s ezek az oromok is ugyan-
olyan szemelyes jelleguek, mint a hozzajuk vezeto tettek. Ily
modon a keresztenyseget a szellemeben rejlo mersekelt indivi-
dualizmus gatolta meg abban, az emberrol es rendelteteserol
szolo elmeletei ellenere, hogy kedvezzen az ongyilkossagnak.
Vegiil, a szoban forgo erkolcsi viselkedesek logikai kereteiil
szolgalo metafizikai es vallasi rendszerek szinten egyertelmu-
en bizonyftjak, hogy e viselkedesek eredete es jelentese nem le-
het mas. Hiszen mar regen eszrevettek, hogy altalaban panteis-
ta hiedelmek talajan burjanzanak. Igaz, hogy mind a dzsai-
nizmus, mind a buddhizmus ateista; de a panteizmus nem
foltetlentil teizmus. Lenyeges vonasa az a gondolat, hogy az,
ami az egyenben valos, az id egen a termeszetetol, hogy a lelek,
amely elteti, nem az 6 lelke, s emiatt az egyennek nines szem6-
lyes letezese. Nos, ez a dogma a hindu doktrinak alapja, s mar a
brahmanizmusban is talalkozunk vele. Megforditva, ott, ahol a
letezoket elteto principium nem magukban a letezokben van,
hanem maga is individualis format bit, vagyis a monoteista n<-
peknel, mint a zsidoknal, keresztenyeknel, mohamedanoknal,
vagy a politeista nepeknel, mint a gorogoknel es romaiaknal, cz
a fajta ongyilkossag kiveteles jelenseg. Itt sohasem talalkozunk
vele ritualis gyakorlat formajaban. Eszerint valoszinuleg osszc-
fiigges van az ongyilkossag e fajtaja es a panteizmus kozott. Mi-
lyen osszefiigges lehet?
242
Azt semmikeppen sem allithatjuk, hogy a panteizmus idezi
<16 az ongyilkossagot. Az embereket nem elvont eszmek vezer-
lik, es tiszta metafizikai fogaimak mozgasaval nem lehetne
inegmagyarazni a torteneti fejlodest. A kepzeteknek mind az
egyeneknel, mind a nepeknel elsosorban az a funkciojuk, hogy
<i valosagot fejezzek ki, amelyet termeszetesen nem ok hoztak
letre; ellenkezoleg, a kepzetek szarmaznak a valosagbol, s ha
ntobb megis modositjak azt a maguk reszerol, ez mindig csak
korlatozott lehet. A vallasos elkepzelesek sokkal inkabb a tarsa-
dalmi kozeg termekei, mint hogy ok alakitanak azt, s ha letre-
jottiik utan vissza is hatnak az oket letrehozo okokra, ez a hatas
nem lehet tulsagosan mely. Ha tehat a panteizmus lenyege
mindennemu individualitas tobbe-kevesbe radikalis tagadasa,
ilyen vallas csak olyan tarsadalomban alakulhat ki, ahol az
egyen csakugyan nem szamit semmit, azaz szinte tokeletesen
felolvadt a csoportban. Mert az emberek csak az eletiik kozegeiil
s/.olgalo kis vilag kepmasa szerint tudjak elkepzelni a vilagot.
Л vallasi panteizmus tehat csupan a tarsadalom panteisztikus
szervezetenek kovetkezmenye es mintegy vissza tiikrozodese.
Kovetkezeskeppen ebben a szervezetben kell keresni annak a
sajatosfajta ongyilkossagnak az okat is, amely mindeniitt a
p.mteizmussal osszekapcsolva tapasztalhato.
Megismertiink tehat egy masodik ongyilkossagi tipust, amely-
nek harom valtozata van: a kotelezo altruista ongyilkossag, a
l.ikultativ altruista ongyilkossag es a kielezett altruista ongyil-
kossag, ez utobbinak tokeletes modellje a misztikus ongyilkos-
s.ig. Mind a harom valtozat a legelesebb kontrasztot mutatja az
cgoista ongyilkossaggal. Az egyik azzal a kezdetleges erkblcs-
i sei fiigg ossze, amely szerint mindaz, ami csak az egyent erin-
li, semmi; a masik azzal a kifinomult etikaval kapcsolatos,
.imely olyan nagyra tartja az ember szemelyiseget, hogy az mar
seinminek sem tudja alarendelni magat. A ket ongyilkossag te-
li.it pontosan ugyanolyan messze van egymastol, mint a primi-
liv nepek a legmuveltebb nemzetektol.
Am ha igaz is, hogy az altruista ongyilkossag valodi teriiletei
<i/ alacsonyabb rendu tarsadalmak, az tijabb civilizaciokban is
l.dalkozunk vele. Nevezetesen ide sorolhatjuk szamos keresz-
leny vertanu halalat. Mindezek a neofitak valojaban ongyilko-
hok, mert, ha nem is bnkeziikkel vetettek veget eletiiknek, de
onkent olettek meg magukat. Nem a sajat keziiktol pusztultak
243
el, de mindenaron kerestek a halalt, es ugy viselkedtek, hogy el-
kerulhetetleniil bekovetkezzek. Es ha azt a tenykedest, amely-
nek sziiksegszeru kovetkezmenye a halal, maga az aldozat ko-
vette el a dolgok ismereteben, akkor ongyilkossagrol beszeltink.
Masreszt az a rajongo szenvedely, amellyel az uj vallas hivei
elebe mentek az utolso kinszenvedesnek, mutatja, hogy ebben
a pillanatban tokeletesen elidegenftettek szemelyisegiiket an-
nak az eszmenek az oltaran, amelynek szolgalataba szegodtek.
Valoszinu, hogy ugyanilyen termeszetuek voltak azok az on*
gyilkossagi jarvanyok is, amelyek a kozepkor folyaman tobb
izben elneptelenitettek a kolostorokat, es valoszinuleg vallasos
tulbuzgosagbol eredtek.33
Mai tarsadalmainkban, ahol az individualis szemelyiseg egy-
re inkabb levalik a kollektiv szemelyisegrol, az ilyenfajta on-
gyilkossag nem lehet gyakori. Bizvast elmondhatjuk, hogy a/
olyan katonak, akik a halalt valasztottak a vereseg gyalazal.i
helyett, mint peldaul Beaurepaire parancsnok vagy Villeneuve
tengernagy, vagy az olyan szerencsetlen emberek, akik azert 61
tek meg magukat, hogy a csalad nevet megovjak a szegyenfoll-
tol, altruista inditekokbol cselekedtek. Ilyenkor az emberek
azert mondanak le eletiikrol, mert van valami, amit onmaguk
nal is jobban szeretnek. Ezek azonban elszigetelt esetek, csak
kivetelesen fordulnak elo.34 Mindamellett meg a mi vilagunk-
ban is letezik egy sajatos kozeg, ahol az altruista ongyilkossag
kronikus jelenseg: ez pedig a hadsereg.
33 Acedidnak neveztek az ezeket az ongyilkossagokat eloidezo erkolcsi .111,1
potot. Lasd Bourquelot: Recherckes sur les opinions et In legislation en matitre Jt
mart volontnire pendant le Морен Age (Vizsgalodas az onkentes halallal kapcsoln
tos kozepkori nezetekrol es torvenyekrol).
34 Valoszinu, hogy a forradalom emberei koreben oly gyakori ongyilkonniV
got, legalabbis reszben, valamilyen altruista lelkiallapot okozta. Ezekben а 1ч I
so harcokkal teli es kollektiv lelkesedestol ftitott evekben sokat veszitett erlck*
bol az emberi szemelyiseg. Mindenen es mindenekelott a baza vagy a part will
kei uralkodtak. A kivegzesek tomege ketsegteleniil ugyanezzel indokolb.ih)
Az emberek ugyanolyan konnyen oltek masokat, mint magukat.
244
II.
Valamennyi europai orszagban altalanos jelenseg, hogy a kato-
ii.ik ongyilkossagi keszsege joval feliilmulja az ugyanolyan
elelkoru polgari lakossaget. Akuldnbseg 25 es 900% kozott mo-
/og (lasd a XXIII. tablazatot).
XXIII. TABLAZAT
A katonai ongyilkossagok es a polgari ongyilkossagok
bsszehasonlitdsa a fobb europai orszagokban
Ongyilkossagok A katonak
1 millio katonara 1 millio ugyanolyan eletkonl polgari lakosra fokozasi egyiitthatd- ja a polgari lakosokhoz viszonyitva
Ausz.lria (1876-1890) 1253 122 10,00
1 gyesiilt Allamok.... (1870-1884) 680 80 8,50
1 ll.iszorszag (1876-1890) 407 77 5,20
Anglia (1876-1890) 209 79 2,60
Win Hi mberg (1846-1858) 320 170 1,92
zAszorszag (1847-1858) 640 369 1,77
I'unis/.orszag (1876-1890) 607 394 1,50
11 ini iaorszag (1876-1890) 333 265 1,25
I Mni.i az egyetlen orszag, ahol a ketfajta nepesseg ongyilkossa-
fl .и.mya lenyegileg azonos: 1845-1856-ban 1 millio polgari la-
। i‘.r.i 388,1 millio katonara pedig 382 ongyilkossag jutott. Ezek
rt «/.imok azonban nem tartalmazzak a tisztek altal elkovetett
fingyilkossagokat.35
Л l.iblazatban kozolt tenyek elso pillantasra annal meglepob-
Im'I, hiszen a hadsereget latszolag szamos tenyezonek ovnia
kllcne az ongyilkossagtol. Eloszor is, a hadsereget alkoto egye-
iii I lizikai szempontbol az orszag szine-viraga. Gondosan ki
Л t.ilonai ongyilkossagok szamadataitreszint hiva talcs okmanyokbdl, re-
•iihI W.ignertol (i. m., 229. skk.) vettiikat;a polgari ongyilkossagokszamadata-
I'l'.ll) Inv.italos okmanyokbdl, valamint Wagner utalasaibol vagy Morsellitol.
A . I g result Allamokra vonatkozdan felteteleztiik, hogy a hadseregben azatla-
gi« i lrltor ugyandgy 20 es 30 kozott mozog, mint Europaban.
245
vannak valogatva, es nem lehetnek sulyos szervi fogyatekossa-
gaik.36 Ezenkiviil a testiileti szellemnek, a kozos eletnek itt
ugyanolyan megelozo hatast kellene gyakorolnia, mint egye-
biitt. Mi okozhatja ezt a jelentekeny tobbletet?
Minthogy a kozkatonak sohasem nosek, a notlensegben keres-
tek a magyarazatot. Eloszor is azonban a notlensegnek a hadse-
regben nem szabadna olyan vegzetes kovetkezmenyekkel jar-
nia, mint a polgari eletben; mert, mint mar mondottuk, a katona
nem elszigetelten el, hanem egy igen eroteljesen szervezett tarsa-
dalom tagjakent, amely termeszetenel fogva reszben a csaladol
is potolja. Am barmennyire valoszinutlennek latszik is ez a hipo-
tezis, vizsgaljuk meg, mert modunk van ra, hogy kikiiszoboljuk
a szoban forgo faktort. Eleg osszehasonlitanunk a katonak dn-
gyilkossagait az ugyanolyan eletkoru notlenekevel; megpedig a
XXL tablazat alapjan, amely itt ismet fontos szerepet кар. 1888-
1891-ben Franciaorszagban 1 millio katonara 380 ongyilkossag
jutott; ugyanebben az idopontban 1 millio 20 es 25 ev kozotti
agglegeny csak 237 ongyilkossagot kovetett el. Vagyis 100 polga-
ri notlen ferfi ongyilkossagara 160 katonai ongyilkossag jutott,
ami szerint a hadseregben 1,6-es fokozasi egyutthatoval van dol-
gunk, teljesen fiiggetleniil a notlenseg tenyezojetol.
Ha kiilon szamitjuk az altisztek ongyilkossagait, ez az egyiitt-
hato meg magasabb lesz. 1867-1874-ben 1 millio altiszt evi atlag-
ban 993 ongyilkossagot kovetett el. Atlagos eletkoruk egy 1866-i
osszeiras szerint valamivel 31 folott mozgott. Azt nem tudjuk
ugyan, hogy ebben az idoben milyen aranyu volt a 30 eves agg-
legenyek ongyilkossaga, miutan tablazataink sokkal kesobbi ido-
szakra (1889-1891) vonatkoznak, es mas adatok nem allnak ren
delkezesiinkre. De ha ezeknek a tablazatoknak a szamait vesz
sziik kiindulopontnak, akkor a hibanak kizarolag egy fele hatasa
lehet, hogy ti. a valosagos szint ala csokkenti az altisztek fokozii-
si egyiitthatojat. Minthogy ebben a korszakban periodusrol perio-
dusra majdnem megketszerezodott az ongyilkossagok szama, a
szoban forgo eletkorii agglegenyek ongyilkossagi aranya foltel-
lentil csak novekedett. Ha tehat az altisztek altal 1867-1874-bcn
es a notlenek altal 1889-1891-ben elkovetett ongyilkossagokat
hasonlitjuk ossze, ezzel a katonai hivatas negativ hatasat Lizard-
36 Ez is bizonyitja, hogy altalAban az organikus tenyezonek es kiilonosen и
hazassagi kivalasztasnak nines szerepe.
246
I.ig enyhftjiik, es semmikeppen sem tulozhatjuk. S igy, ha e hiba
ellenere megis fokozasi egyiitthatot kapunk eredmenyiil, nem-
i sak abban lehetiink bizonyosak, hogy ez realis, hanem abban is,
hogy a valosagban joval nagyobb volt, mint ahogyan a szamftas
iiitilatja. Nos, 1889—1891-ben 1 millio 31 eves notlen 394 usque
627, azaz koriilbeliil 510 ongyilkossagot kovetett el. Ez a szam
ugy viszonylika 993-hoz, mint 100 a 194-hez, vagyis 1,94 a foko-
ziisi egyiitthato, s nyugodtan 4-et is feltetelezhetiink, anelkiil
hogy tulzastol kellene tartanunk.37
Vegiil a tisztikarban 1862 es 1878 kozott 1 millio fore szamft-
v,i 430 ongyilkossagot kovettek el. Atlagos eletkoruk 1866-ban
s bizonyara nem sokat valtozott - 37 ev es 9 honap volt. Mint-
hogy koziiliik sokan nosek, oket nem az ugyanilyen eletkoru
nollenekkel kell osszehasonlftanunk, hanem a ferfilakossag ege-
vZ’vel, vagyis notlenekkel es nosekkel egyarant. Nos, 1863 es
1868 kozott az bsszes csaladi allapotokat figyelembe veve 1 mil-
llo 37 eves ferfi koziil mindossze 200-egynehany kovetett el on-
gyilkossagot. Ez a szam iigy aranylik a 430-hoz, mint 100 a
215-hoz, vagyis a fokozasi egyiitthato 2,15, s nem fiigg senimi-
lyen ertelemben sem a hazassagtol, sem a csaladi elettol.
Ez az egyiitthato, amely a rangletra fokozatai szerint 1,6 es kd-
14 kozott mozog, nyilvanvaloan csak a katonai allapotra saja-
losan jellemzo okokkal magyarazhato. Igaz, hogy kozvetleniil
iN.ik Franciaorszag vonatkozasaban mutattuk ki; a tobbi orsza-
gi >1 illetoen nem allnak rendelkezesiinkre a sziikseges adatok ah-
huz, hogy kikiiszdbolhessiik a notlenseg hatasat. Minthogy azon-
b.in valamennyi europai orszag koziil, az egyetlen Daniat kiveve,
• ppcn a francia hadseregben a legalacsonyabb az ongyilkossag
hi .inya, bizonyosak lehetiink benne, hogy a fenti eredmeny alta-
l.lnos ervenyu, sot a tobbi europai allamban meg elesebben kell
plcntkeznie. Minek tulajdonitsuk ezt a jelenseget?
< londoltak az alkoholizmusra, amely, tigymond, a hadsereg-
ben nagyobb erovel dul, mint a polgari lakossag koreben. Elo-
1 1867-1874-ben az ongyilkossagi arany kb. 140; 1889-1891-ben 210-220, vagy-
1ч л/ emelkedes majdnem 60%. Ha a hazassagon kiviiliek aranya ugyanilyen
meilekben nott, es nines okunk feltetelezni az ellenkezojet, akkor az elso fenti
liliu/.ikban csak 319 lehetett, ami 3,11-ra novelne az altisztek fokozasi egyiittha-
ln|.U 1874 utan azert nem beszeliink az altisztekrol, mert etto'l az evtol kezdve
/nnleleniil csokkent a hivatasos altisztek szama.
247
szor is azonban, mint mar kimutattuk, az alkoholizmusnak nines
egyertelmtf hatasa altalaban az ongyilkossag alakulasara, s igy a
sajatos katonai ongyilkossag aranyat sem befolyasolhatja. Ma-
sodszor, a katonai szolgalat rovid ideje alatt - Franciaorszagban
harom ev, Poroszorszagban ketto es fel - nem valhat megrogzott
alkoholistava annyi ember, hogy ez megmagyarazna azt a meny-
nyiseget, amivel a hadsereg az ongyilkossagokhoz hozzajarul.
Vegiil, meg az alkoholizmusnak legnagyobb jelentoseget tulaj-
donito megfigyelok szerint is, csupan az esetek tiz szazalekat le-
het erre a tenyezore visszavezetni. Kovetkezeskeppen, meg ak-
kor is, ha a katonak koreben az alkoholizmus okozta bngyilkos-
sagok akar ketszeresen vagy haromszorosan miiljak is feliil az
ugyanilyen eletkoru polgari lakosok rnegfelelo adatat - ami
nines bizonyitva -, a katonai ongyilkossagok meg mindig jelen-
tekeny tobbietere mas magyarazatot kell keresni.
A legtobbet emlitett ok a katonai szolgalat utalata. Ez a ma-
gyarazat egybevag azzal a kozkeletu felfogassal, amely az elet
nehezsegeire vezeti vissza az ongyilkossagot; mert a szigorti fe-
gyelem, a szabadsag es minden kenyelem hianya miatt az em-
berek hajlamosak kiilonosen elviselhetetlennek tekinteni a ka-
szarnyaeletet. Valojaban azonban jo nehany sokkal durvabb
foglalkozasrol is tudunk, s ezek megsem fokozzak az ongyil-
kossagi hajlamot. S a katona legalabbis mindig biztos lehet ben-
ne, hogy lesz hajleka es kielegito taplaleka. Felreteve azonban
ezeket a meggondolasokat, vegyiink sorra nehany tenyt, ame-
lyek egyertelmuen bizonyitjak, hogy az ilyen leegyszerusito
magyarazat nem kielegito:
1. Logikus az a felteves, hogy a tevekenyseg utalatanak sokkal
erosebbnek kell lennie az elso szolgalati evekben, s olyan mer
tekben kell csokkennie, ahogyan a katona megszokja a laktanya-
eletet. Bizonyos ido elteltevel be kell kovetkeznie az akklimatiza-
lodasnak vagy a megszokas hatasara, vagy azert, mert a leginkabb
ellenkezo hajlamu elemek megszoktek vagy megoltek magukat;
s ennek az akklimatizalodasnak annal teljesebbnek kell lennie,
minel hosszabb ideig viselik az erintettek az egyenruhat. Ha te-
hat a katonak sajatos ongyilkossagi keszseget az eletkoriilme-
nyek megvaltozasa es az uj elethez valo alkalmazkodas lehetet
lensege okozna, akkor a fokozasi egyiitthatonak a hadseregbeii
valo tartozkodas mertekeben csokkennie kellene. Marpedig er
rol szo sines, mint azt a kovetkezo tablazat is bizonyitja:
248
Francia hadsereg ________j Angol hadsereg
Szolgalati ido Altisztek es ka- tonak; evente 100 000 fore juto ongyilkos- sagok szama (1862-1869) Eletkor Ongyilkossag 100 000 fore
az anya- orszagban India ban
1 evnel kevesebb... 28 20-25 20 13
1-3 ev 27 25-30 39 39
3-5 ev 40 30-35 51 84
5-7 ev 48 35-40 71 103
7-10 ev 76
Franciaorszagban nem egeszen 10 evi szolgalat alatt az ongyil-
kossag aranya majdnem megharomszorozodott, mikozben a
civil notleneke ugyanezen ido alatt csak 237-rol 394-re nott. Az
I ndiaban allomasozo angol seregekben 20 ev alatt a nyolcszoro-
s.ira nott; a polgari lakosok ongyilkossagi aranya sohasem nd-
vekszik ilyen gyorsan. Ez bizonyitja, hogy a hadseregre jellem-
/6 kiildnosen nagy arany nem szoritkozik az elso esztendokre.
Minden jel szerint ugyanez a helyzet Olaszorszagban is. Nin-
rsenek ugyan olyan szamaink, amelyek az ongyilkossagi esete-
ket a csoportok letszamaval hoznak aranyba. A nyers szamok
azonban lenyegileg azonosak mind a harom szolgalati evben:
az elsore 15,1, a masodikra 14,8, a harmadikra 14,3. Marmost
.innyi bizonyos, hogy a letszam a halalesetek, az elbocsatasok, a
nyugdi'jaztatasok stb. kovetkezteben evrol evre csokken. Az ab-
szolilt szamok tehat csak azert maradhattak valtozatlan szin-
len, mert az aranyszamok jelentekenyen nottek. Mindamellett
nines kizarva, hogy bizonyos orszagokban a szolgalati ido kez-
ileten az ongyilkossagok egy reszet valoban az eletkoriilme-
nyek megvaltozasa okozza. Tudjuk peldaul, hogy Poroszor-
sz.igban az elso hat honapban kivetelesen magas az ongyilkos-
s.igok szama. Ugyanigy Ausztriaban 1000 ongyilkossag koziil
15fi-ot az elso harom honapban kovetnek el,38 ami igen nagy
szam. Ezek a tenyek azonban egyaltalan nem dsszeegyeztethe-
lellenek az elobb elmondottakkal. Mert nagyon is lehetseges,
hogy az ongyilkossagi hajlam e mdlo fokozodasa mellett, amely
1K Lasd Roth cikket, Stat. Monatschrift, 1892, 200. o.
249
az egyen elbizonytalanodasanak ebben az idoszakaban lep fel,
masik fokozo tenyezo is mukodik, amely egeszen mas okokbol
ered, s amely a Franciaorszagban es Angliaban megfigyelt fo-
lyamathoz hasonlo torveny szerint egyre erosbdik. Egyebkent
Franciaorszagban is azt latjuk, hogy a masodik es a harmadik
ev ongyilkossagi aranya valamivel kisebb az elsoenel; ez azon-
ban nem gatolja meg a kesobbi novekedest.34 3s
2. A tisztek es altisztek szamara a katonaelet sokkal kevesbe
gyotrelmes, a fegyelem sokkal kevesbe durva, mint a kozkato-
nak szamara. Az elso ket kategoria fokozasi egyiitthatojanak
ezert kisebbnek kellene lennie a harmadikenal. Marpedig en-
nek eppen az ellenkezojet latjuk. Franciaorszag vonatkozasa-
ban mar megallapitottuk ezt, de ugyanez a helyzet mas orsza-
gokban is. Olaszorszagban a tisztek 1 millio fore juto evi atlaga
1871-1875-ben 565 eset volt, a kbzkatonake viszont csak 230
(Morselli). Az altiszteknel meg keptelenebb az arany: 1 millio-
ra tobb mint 1000. Poroszorszagban 1 millio kozkatona csak
560 ongyilkossagot kovet el, ezzel szemben az altisztek arany-
szama 1140. Ausztriaban 1 tiszti ongyilkossagra 9 kozkatona
altal elkovetett ongyilkossag jut, s nyilvanvalo, hogy az oszt-
rak hadseregben 1 tisztre 9-nel sokkal tobb kozkatona jut.
Ugyanigy bar egyaltalan nem jut 2 kozkatonara 1 altiszt, 2,5
kozkatona altal elkovetett ongyilkossag jut 1 altisztere.
3. A katonaelet utalatanak kisebbnek kellene lennie azoknal,
akik szabadon es hivataskent valasztjak. Ezert az onkentesek-
nek es a tovabbszolgaloknak kisebb ongyilkossagi hajlamot
kellene mutatniok. Marpedig eppen ellenkezoleg, naluk ez <i
hajlam rendkivul eros.
34 Poroszorszag es Ausztria allomanyat nem ismerjiik a szolgalati evek sz.l
ma szerinti megoszlasban, ezert nem tudunk aranyszamokat felallitani. Fran
ciaorszagot illetoen elhangzott az a felteves, hogy a katonai ongyilkossag a IM
boru utan azert csokkent, mert megrovidiilt a szolgalati ido (7 evrol 5 evre). Л
csokkenes azonban nem maradt meg, s 1882 dta jelentekenyen emelkedtek a
szamok. 1882 es 1889 kozott visszatertek a haboru elotti szintre, amennyibcii
332 es 424 kozott ingadoztak 1 millio fore szamitva, pedig kozben ismet csiik
kent a szolgalati ido, ezuttal 5 evrol 3 evre.
250
1875-1878 Ongyilkos- sagi arany 1 millio fore Valoszinu atlagos eletkor Azonos eletko- ru polgari not- lenek ongyil- kossagi aranya (1889-1891) Fokozasi egyiitthato
(>nkentesek Tovabbszolgalok 670 1300 25 30 237-394, azaz 315 394-627, azaz 510 2,12 2^4
I 'zek az egyutthatok, amelyeket az 1889-1891-i notlenekhez vi-
s/onyftva szamitottunk ki, a mar ismertetett okokbol minden
bizonnyal alatta maradnak a valosagnak. A tovabbszolgalok
mlenziv ongyilkossagi hajlama kiilbnosen figyelemremelto, mert
ok akkor maradnak a hadseregben, miutan kitapasztaltak a ka-
lonaeletet
Igy tehat a hadseregnek az ongyilkossag altal leginkabb erin-
letl tagjai azok, akik a legerosebb hivatast erzik e palya irant,
akika legjobban megfelelnekkovetelmenyeinek, es a leginkabb
mentesek ennek az eletnek esetleges kellemetlensegeitol es hat-
ranyaitol. S ezert a foglalkozasra specialisan jellemzo fokozasi
egyiitthato oka nem a foglalkozas keltette irtozat, hanem ellen-
kezoleg, a katonai szellemet alkoto allapotok, felvett szokasok
v.igy termeszetes prediszpozfciok egyiittese. A katona legjel-
lemzobb tulajdonsaga egy olyanfajta szemelytelenseg, amilyen-
nel a polgari eletben sehol sem talalkozunk. A katonaba belene-
vcllek, hogy ne csinaljon nagy iigyet sajat szemelyebol, hiszen
|i.h inikor keszen kell lennie, hogy parancsra felaldozza. Meg az
ilyen kiveteles kortilmenyektol eltekintve is, bekeidoben es a
hiv.ilas mindennapi gyakorlataban megkoveteli tole a fegye-
Irin, hogy vita nelkiil, sot olykor a parancs megertese nelkiil is
tiigedelmeskedjek. Ehhez azonban sziikseg van egy olyan intel-
leklnalis onmegtagadasra, amely egyaltalan nem egyeztetheto
n%sze az individualizmussal. Csak az tud ilyen engedelmesen
hli imulni kiilso impulzusokhoz, aki alig ragaszkodik sajat indi-
Vldnalitasahoz. Egyszoval, a katona viselkedesi elve rajta kfviil
Viiii, ugyaniigy, ahogyan ezt az altruizmus allapotanal lattuk.
I gyebkent modern tarsadalmaink bsszes alakzata koziil a had-
»eieg einlekeztet a leginkabb az alacsonyabb rendu tarsadal-
iii.ik szerkezetere. A hadsereg is egy nagy, massziv es tombr
i uport, amely erosen magaba olvasztja az egyent, es megaka-
251
dalyozza, hogy sajat torvenyei szerint mozogjon. Minthogy ez
az erkolcsi allapot termeszetes talaja az altruista ongyilkossag-
nak, minden okunk megvan arra a feltevesre, hogy a katonai
ongyilkossag ugyanilyen jellegu es ugyanilyen eredetu.
Ezzel egyben magyarazatot kapunk arra, hogy miert novek-
szik a fokozasi egyiitthato a szolgalat idejevel: a lemondasi kesz-
seg, a szemelytelen beallitottsag annal erosebb, minel hosszabb
ideje tart az idomitas. S ugyanigy, mivel a katonai szellem sziikseg-
keppen erosebb a tovabbszolgalokban es a rendfokozattal rendel-
kezokben, mint az egyszeru katonakban, termeszetes, hogy az
elobbiek erosebben hajlamosak az ongyilkossagra, mint az utob-
biak. E hipotezis segitsegevel meg azt a furcsasagot is megertjiik,
hogy az altisztek e tekintetben a tiszteket is feliilmiiljak. Azert olik
meg magukat nagyobb aranyban, mert nines meg egy funkcio,
amely ilyen mertekben igenyelne az alarendelodes es a passzivi-
tas keszseget. Barmilyen fegyelmezett is a tiszt, bizonyos merte-
kig kepesnek kell lennie a kezdemenyezesre; cselekvesi tere kiter-
jedtebb, s igy individualitasa is fejlettebb. Vagyis nala az altruista
ongyilkossag szempontjabol kedvezo feltetelek nincsenek jelen
azzal a teljesseggel, mint az altisztnel; mivel elevenebben erzi sa-
jat elete erteket, nem valik meg tole olyan konnyen.
Ez a magyarazat nemcsak erthetove teszi az elobb ismertetet-
teket, hanem alatamasztast is кар a kovetkezo tenyektol.
1. A XXIII. tablazatbol kideriil, hogy a katonai fokozasi egyiitt-
hato annal magasabb, minel kisebb a polgari lakossag egeszenek
ongyilkossagi hajlama, es megforditva. Daniaban, az ongyilkos-
sag klasszikus hazajaban a katonak nem olik meg magukat na-
gyobb aranyban, mint a lakossag tobbi resze. Ezutan a legerd-
sebb ongyilkossagot mutato orszagok: Szaszorszag, Poroszor-
szag es Franciaorszag, s e harom orszag hadseregeinel aranylag
kevesbe jelentkezik ez a hajlam: fokozasi egyiitthatojuk 1,25 es
1,77 kozott mozog. Ezzel szemben igen jelentekeny az egyii ttha -
to Ausztriaban, Olaszorszagban, az Egyesiilt Allamokban es
Angliaban, olyan orszagokban, ahol a civilek ongyilkossagi агй-
nya alacsony. Rosenfeld mar idezett cikkeben a katonai ongyil-
kossag szempontjabol osztalyozta a fobb europai orszagokat
(habar anelkiil, hogy barmifele elmeleti kovetkeztetest akart vol-
na levonni ebbol az osztalyozasbol), s ugyanilyen eredmenyekrc
jutott. Nezziik, hogyan rangsorolja a kiilonbozo allamokat az al-
tala kiszamitott egyiitthato alapjan:
252
A katonak fokozasi egyiitthatoja a 20-30 ev kozotti polgari lakosok- hoz viszonyftva A polgari lakossag ongyilkossagi aranya 1 millio fore
li.mciaorszag 1.3 150 (1871-1875)
1 'oroszorszag 1,8 133 (1871-1875)
Anglia 2,2 73 (1876)
(Jlaszorszae 37 (1874 1877)
Ausztria 8 72 (1864-1872)
I .llekintve attol az egy kivetel tol, hogy Ausztrianak meg kelle-
ne eloznie Olaszorszagot, a forditott arany mindeniitt ponto-
8.111 fennail.40
Meg szembetunobb modon mutatkozik meg az Osztrak-Ma-
gyar Monarchian beliil. A legmagasabb fokozasi egyutthaldt
л/ok a hadtestek mutatjak, amelyek allomashelyein a polgari
lakossag koreben a legerosebb az immunitas, es megforditva:
Katonai teriilet A katonak fokozasi egyiitthatoja a 20 even feliili polgari lakosok- hoz viszonyftva A 20 even feliili pol- gari lakosok dngyil- kossaga 1 millio fore
Hi'is (Also- es Felso-
Ausztria, Salzburg) 1,42 660
Bi min (Morvaorszag es Szilezia) 1'i.ign (Csehorszag) Innsbruck (Tirol, 2,41 ' 2,58 Atlag 2,46 580 ' 620 Atlag 480
Vorarlberg) 2,41 240
Z.u.i (Dalmacia) 3,48 1 250 1
i .1.1/ (Stajerorszag, Karintia, Krajna) Kl.lkkd 3,58 Atlag 3,82 290 Atlag 283
«i.ilicia es Bukovina) 4,41 310 J
t .ik egyetlenkivetel van, nevezetesen Innsbruckteriilete, ahol
л polgari lakossag ongyilkossagi aranya csekely, a hadsereg fo-
ko/.isi egyiitthatoja pedig kbzepes.
‘"I elmeriil az a kerdes, hogy Ausztriaban nem az okozza-e ezt a hallatian
iiipivii katonai fokozasi egyiitthatot, hogy a hadseregen beliil pontosabban re-
|jt .zlr.ilpk az ongyilkossagot, mint a polgari lakossag koreben.
253
Ugyanigy Olaszorszagban valamennyi katonai korzet koziil
Bolognaban a legkisebb a katonak ongyilkossagi aranya (1 mil-
lio fore 180 ongyilkossag); s egyben itt a legerosebb a polgari la-
kossag koreben (89,5). Ezzel szemben Pugliaban es Abruz-
zoban sok a katonai ongyilkossag (1 milliora 370, illetve 400), a
polgari ongyilkossag pedig csak 15, illetve 16. Franciaorszag-
ban is hasonlo megfigyeleseket tehetiink. A parizsi katonai kor-
zet az 1 milliora jut6 260 ongyilkossaggal joval alatta marad a
bretagne-i hadtestnek, ahol az arany 440. Ennek megfeleloen
Parizsban a fokozasi egyiitthatonak jelentektelennek kell len-
nie, hiszen Seine megyeben 1 millio 20 es 25 ev kozotti notlen
214 ongyilkossagot produkal.
Ezek a tenyek azt bizonyitjak, hogy a katonai ongyilkossag
okai nemesak elternek a polgari ongyilkossagban legnagyobb
szerepet jatszo tenyezoktol, hanem eppenseggel forditott hata-
suak azokhoz kepest. A nagy europai tarsadalmakban a polga-
ri ongyilkossagot eloidezo okok elsosorban a civilizacioval egyiitt
jaro, tdlhajtott individuaciohoz kapcsolodnak. Ezert a katonai
ongyilkossagoknak valamilyen clienteles diszpoziciobol kell
kovetkezniiik, megpedig a gyenge individuaciobol, vagyis ab-
bol, amit az altruizmus allapotanak neveztiink. S valoban, azok
a nepek, amelyeknek hadseregei a leginkabb hajlamosak az dn-
gyilkossagra, a legkevesbe elorehaladottak, erkolcseik a legko-
zelebb allnak az alacsonyabb rendu tarsadalmak erkolcseihez.
A tradicionalizmus, az individualista szellemnek ez a legtelje-
sebb ellentete, sokkal fejlettebb Olaszorszagban, Ausztriaban,
sot meg Angliaban is, mint Szaszorszagban, Poroszorszagban,
Franciaorszagban. Intenzivebb Zaraban es Krakkoban, mini
Grazban es Becsben, erosebb Pugliaban, mint Romaban vagy
Bolognaban, intenzivebb Bretagne-ban, mint Seine-ben. Mint
hogy ez a szellem megovja az embereket az egoista ongyilkos-
sagtol, konnyen ertheto, hogy ott, ahol meg eroteljesen el, a pol-
gari lakossag koreben keves az ongyilkossag. Csakhogy ez <i
megelozo befolyasa csak akkor ervenyesiil, ha aranylag merse-
kelt. Bizonyos intenzitasi fokon tullepve, maga valik az ongyil
kossag forrasava. A hadsereg azonban, mint tudjuk, sziikseg-
keppen ennek a szellemnek a tulhajtasa iranyaban hat, s mosl
ez a szellem annal konnyebben valik mertektelenne, minthogy
a kozvetlen kornyezet segiti es erositi. A hadsereg nevelo hatЛ
sanak itt kiilonosen eros lesz a hatasa, mert a szokottnal jobb.ni
254
megfelel a polgari lakossag koreben amdgy is elo gondolatok-
nak es erzeseknek, vagyis e hatas ervenyesiilesenek semmi sem
vet gatat. Ezzel szemben ott, ahol a katonai szellem lepten-nyo-
m on elesen beleiitkozik a kozerkblcsbe, ez a szellem semmi-
keppen sem lehet olyan eros, mint ott, ahol minden egyeb
ngyanebbe az iranyba tereli a fiatal katonat. Igy ertheto, hogy
olyan orszagokban, ahol az altruizmus foka eppen ahhoz ele-
gendo, hogy bizonyos mertekig megovja a lakossag egeszet az
oiigyilkossagtol, a hadsereg konnyen olyan fokra fejlesztheti
ezt az altruizmust, hogy az jelentekeny mervu fokozasi egyiitt-
h.ilo forrasava valik.41
2. Minden hadseregben az elit csapatoknal a legerosebb a fo-
kozasi egyiitthato.
Realis vagy valoszinu at- lagos eletkor Ongyilkossag 1 millio fore Fokozasi egyiitthato
kulonleges parizsi hadtest < sendorseg Veleranok (1872-ben inegsztint) 30-35 30-35 45-55 570 (1862-1878) 570 (1873) 2860 2,45 4 2,45 2,37 A 35 eves ferfi polgari lakossag- hoz viszonyitva, tekintet nelkiil a csaladi allapotra11 12 Az azonos elet- koru 1889—1891-i notlenekhez viszonyitva
I z az utobbi szam tul kicsi, mert az 1889-1891. evi notlenekhez
v iszonyitva szamitottuk ki, es megis sokkal magasabb, mint a
kozbnseges csapatoke. Ugyanigy az algeriai hadseregben, amely
a katonai erenyek iskolajanak szamit, az ongyilkossag 1872-
IH78 ban ketszer akkora halalozasi aranyt okozott, mint ugyan-
I'hben az idoben a Franciaorszagban allomasozo csapatoknal
(I milliofore570ongyilkossag,280-nalszemben). Alegkevesbe
i imlett fegyvernemek viszont az utaszok, a miiszakiak, a sza-
inleiek, az adminisztrativ beosztottak, vagyis amelyeknel a
Ii j'.kevesbe van jelen a katonai szellem. Ugyanigy Olaszorszag-
11 Megjegyzendd, hogy az altruizmus allapota a videkre jellemzo. A bre-
1пцп«' i hadtest nem kizarolag bretonokbol all, de ki van teve a kornyezo erkol-
•I all.ipot hatasanak.
1 A csendorok es a kozsegi orseg tagjai gyakran nosek.
255
ban, mig a hadsereg egeszeben 1878-1881 folyaman 430 ongyil-
kossagot kovettek el 1 millio fore szamitva, a bersaglieriknel ez
az arany 580 volt, a carabinieriknel 800, a katonai iskolakban es
az oktato zaszloaljaknal 1010.
Az elit csapatok azonban azzal tunnek ki, hogy rendkiviil in-
tenziv a katonai dnmegtagadas es lemondas szelleme. A hadse-
regben tehat az ongyilkossag alakulasa ennek az erkolcsi alla-
potnak az intenzitasatol fiigg.
3. E torveny utolso bizonyftekakent meg arra hivatkozunk,
hogy a katonai ongyilkossag mindeniitt hanyatloban van. Fran-
ciaorszagban 1862-ben 630 eset jutott 1 millio fore, 1880-ban pe-
dig mar csak 280. Nemelyek szerint ez a csokkenes a szolgalati
idot lerovidito torvenyeknek koszonheto. A siillyedo mozgas
azonban sokkal regebbi keletu, mint az uj katonai torveny. Egy
1882 es 1888 kozotti, eleg jelentos kiugrastol eltekintve 1862 ota
folytonos.43 Ezt mindeniitt megfigyelhetjiik. A katonai ongyil-
kossag, 1 millio fore szamitva, Poroszorszagban 1877-ben 716,
1893-ban 457; egesz Nemetorszagban 1877-ben 707, 1890-ben
550; Belgiumban 1885-ben 391, 1891-ben 185; Olaszorszagban
1876-ban 431,1892-ben 389. Ausztriaban es Angliaban jelen tek-
telen ugyan a csokkenes, de nines novekedes (1876-ban 1277, il
letve 217,1892-ben, illetve 1890-ben pedig 1209, illetve 210).
Nos, ha magyarazatunk helytallo, akkor a dolgoknak csak-
ugyan igy is kellett alakulniuk. Hiszen teny es valo, hogy
ugyanezen ido alatt mindezekben az orszagokban hanyatlas-
nak indult a regi katonai szellem. Akar szerencses, akar sajnalatOM
modon, de ezek a viselkedesi modok, a passziv engedelmesseg,
az abszolilt alarendelodes, egyszoval az elszemelytelenedes,
egyre inkabb ellentmondasba keriiltek a kbzvelemennyel. S en
nek kovetkezteben kiesuszott aloluk a talaj. A hadsereg alkal
mazkodni kezdett az uj igenyekhez, a fegyelem mar nem olyan
merev, nem nyomja el annyira az egyent.44Egyebkent figyelem-
re melto, hogy ugyanezekben a tarsadalmakban ugyanezen ido
43 Ez a kiugras sokkal erosebb, semhogy veletlen lehetne. Ha figyeltinlv
vessziik, hogy pontosan akkor kovetkezett be, amikor megkezdodott a gyal
mati vallalkozasok korszaka, joggal felmeriil az a kerdes, vajon nem eles/h l
tek-e fel a katonai szellemet a gyarmati haboruk?
44 Nem akarjuk azt allitani, hogy az egyenek szenvedtek ettol a nyomastnl, г»
szenvedesiikben megoltek magukat. Inkabb azert lettek ongyilkosok, mert k*
vesbe individualizalodtak.
256
.ilatt a polgari ongyilkossagok szakadatlanul emelkedtek. Ez is
azt bizonyitja, hogy ez utobbiak okai eppen ellentetesek azok-
k.tl, amelyek altalaban a katonak specifikus ongyilkossagi kesz-
seget eloidezik.
Minden azt bizonyitja tehat, hogy a katonai ongyilkossag
o>npan az altruista ongyilkossag egyik formaja. Persze korant-
win akarjuk azt allitani, hogy a katonai alakulatoknal bekovet-
kezb minden egyes eset ilyen jellegu es ilyen eredetu. Amikor a
katona egyenruhat olt, nem valik teljesen uj emberre; neveltete-
.enek, addigi eletenek hatasai nem tunnek el mintegy varazs-
lilesre; s egyebkent sem kiilonul el annyira a tarsadalom tobbi
irszetol, hogy reszt ne venne annak kozos eleteben. Elofordul-
Inil tehat, hogy ongyilkossaga bizonyos esetekben okait es ter-
incszetet tekintve egyarant civil. Ha azonban eltavolitjuk eze-
kfl a gyer eseteket, amelyeknek kapcsolatuk sines egymassal,
in.trad egy tomor, homogen csoport, amely a hadseregben el-
kovetett ongyilkossagok tobbseget foglalja magaban, s amely-
iu-k forrasa az az altruista allapot, amely nelkiil nines katonai
«/ellein. Az alacsonyabb rendu tarsadalmak ongyilkossaga el
loviibb a mi vilagunkban, hiszen a katonai erkolcs, bizonyos ol-
il.tl.iit tekintve, maga is csak a primitiv erkolcs maradvanya.45
A katona ennek a prediszpozi'cionak a befolyasa alatt megoli
magat a legesekelyebb bosszusag miatt, a legnevetsegesebb ok-
hnl, valamilyen engedely megtagadasaert, egy dorgalasert, egy
iga/sagtalan buntetesert, egy eloleptetes elmaradasaert, becsti-
li I heli kerdes miatt, mulo feltekenysegi rohamban, vagy akar
rgesz.cn egyszeruen azert, mert szeme lattara vagy ismerosei
ki nebol masok is ongyilkosok lettek. Ime, innen erednek azok a
tri lozesi jelensegek, amelyeket a hadseregekben gyakran meg-
llgyellek, s amelyekre fentebb mi is tobb peldat hoztunk fel.
I /гк megmagyarazhatatlanok volnanak, ha az ongyilkossagot
kl/.Holag egyeni okok ideznek elo. Elkepzelhetetlen, hogy a ve-
il Urn ilyen nagy szamban sodort volna egyiive, egy ezredbe,
i-gy helyre eppen olyan egyeneket, akiket testi alkatuk az on-
i 'Ikossagra prediszponalt. Meg kevesbe elfogadhato, hogy az
Ongyilkossag utanzasos terjedesenek semmifele hajlamosito te-
’1 Ли» nem jelenti azt, hogy mostantol kezdve foltetleniil el fog tiinni. Az
lljvn i Mikevenyeknek megvan a letjogosultsaguk, s termeszetes, hogy a milit
vizi- niegmarad a jelenben. Az elet ilyen ellentmondasokbol tevodikdssze.
257
nyezoje ne lenne. De minden vilagos, mihelyt felismerjiik, hogy
a katonai szolgalat olyan erkolcsi alkatot fejleszt ki az ember-
ben, amely nagy erovel tereli abba az iranyba, hogy lemondjon
az eletrol. Nyilvanvalo, hogy ez az alkat kiilonbozo mertekben
a legtobb olyan emberben megvan, aki katonai egyenruhat vi-
sel vagy viselt, s minthogy ez az alkat kiilonosen kedvezo talaj
az ongyilkossag szamara, keves kell ahhoz, hogy az altala tap-
lalt ongyilkossagi hajlam eljusson a tettig. Eleg a pelda. Ez az-
tan fiistfelhokent terjed szet a pelda t kovetni kesz emberekre.
III.
Most mar jobban megerthetjiik, miert volt fontos objektiv defi-
niciot adni az ongyilkossagrol, es kitartani mellette.
Az altruista ongyilkossagot sokszor nem is tekintettek dnma-
gan elkovetett emberolesnek, mert jollehet magan viseli az on-
gyilkossag jellemzo vonasait, kiilonosen legszembetunobb jel-
legzetessegeiben bizonyos olyan aktusokkal is rokonsagot mu-
tat, amelyeket becsiilni, sot csodalni szoktunk. Emleksziink,
hogy Esquirol es Falret szerint Cato vagy a girondistak halal.i
nem volt ongyilkossag. De ha az olyan ongyilkossagok, melyek-
nek lathato es kozvetlen oka a lemondas es az onmegtagada.s
szelleme, nem erdemlik meg ezt a minositest, akkor a fogaloni
nem alkalmazhato azokra sem, amelyeknek forrasa ugyanez. a
moralis diszpozicio, bar kevesbe lathato alakban; hiszen az
utobbiak csak arnyalatilag kiilonboznek az elobbiektol. Ha nem
nevezheto ongyilkosnak a Kanari-szigetek lakoja, aki istenenek
dicsosegere a melysegbe veti magat, hogyan lehetne az a dzsai
na szekta hive, aki azert oli meg magat, hogy visszaterjen a senv
mibe, vagy az a primitfv ember, aki ugyanennek a lelkiallapol-
nak a befolyasa alatt lemond az eletrol valamilyen elszenvedell
jelentektelen sertes miatt vagy egyszeruen azert, hogy bizony-
sagot tegyen az elet iranti megveteserol, vagy az a csodbe ju tot I
kereskedo, aki nem akarja tiilelni a szegyent, vagy az a szamoit
katona, aki evrol evre noveli az onkentes halalesetek szamaI?
Hiszen mindezek az esetek ugyanabbol az altruista allapotbbl
fakadnak, amely a hosies ongyilkossagnak nevezheto aktusok"
nak is az oka. Csak ezeket neveznenk ongyilkossagnak, es csak
azokat az eseteket zarnank ki, amelyek inditeka kiilonlegesen
258
magasrendu? Amde milyen kriterium szerint htizzuk meg a va-
l.isztovonalat? Hogyan allapithatjuk meg egy inditekrol, hogy
in.ir nem eleg dicseretes, ugyhogy az altala determinalt aktust
ongyilkossagnak kell nevezni? Ezenkfviil, ha a tenyeknek ezt a
ket kategoriajat radikalisan elkiilonitjuk, felreismerjiik a terme-
Nzetiiket. Mert a tipus lenyeges jellemzoi a kbtelezo altruista bn-
gyilkossagban jelentkeznek a legelesebben. A tobbi valtozat
mind csak ennek a szarmazekos formaja. Ezert vagy ide nem
valdnak tartanank egy csomo tanulsagos jelenseget, vagy ha
nimdet nem is vetnenk el, mivel csak onkenyesen valogathat-
n.ink kozottiik, lehetetlen volna felfedezntink azt a kozos gyo-
keret, amelybol valamennyi, ongyilkossagnak tartott valtozat
cred. Ilyen veszelyeknek tessziik ki magunkat, ha az ongyilkos-
•<ig definiciojat az altala keltett szubjektiv erzelmektol tessziik
Inggove.
Hgyebkent meg azok az erzelmi indokok is megalapozatla-
liok, amelyek igazolni latszanak ezt a megkiilonboztetest. Arra
zoktak hivatkozni, hogy az altruista ongyilkossag bizonyos
lajl.iit kivalto inditekok alig eltero formaban ott talalhatok olyan
nklusok forrasanal is, amelyeket mindenki erkolcsosnek tart.
I >e vajon nem mondhatjuk-e el ugyanezt az egoista ongyilkos-
Hiigrol is? Vajon az egyeni autonomia erzesenek nincs-e meg
ngyaniagy az erkolcse, mint a vele ellentetes erzesnek? Ha ez
ulobbibol bizonyos batorsag fakad, ha megacelozza, sot olykor
iiiegkemenyiti az emberek szivet, az elobbi viszont megenyhiti
h /iveket, es utat nyit a szanalomnak. Ott, ahol az altruista on-
gyilkossag uralkodik, az ember mindig kesz odaadni az eletet,
<1е .1 masik ember eletet sem tartja sokra. Ahol viszont olyan
1n.1g.1sra helyezi az egyeni szemelyiseget, hogy azon tul mar
•emmifele celt nem ismer, tiszteli a masik ember szemelyiseget
la A szemelyiseg kultuszanak az a kovetkezmenye, hogy az
r'mher mindentol szenved, ami ezt a szemelyiseget megalazza,
• nihertarsai eseteben is. A primitiv korok fanatikus odaadasat
klv.iltja az emberi szenvedes melyebb aterzese. Ezert az dn-
gyilkossag minden fajtajara igaz, hogy csupan az ereny eltul-
fnll vagy eltorzitott formaja. Ebben az esetben viszont az a ha-
l.i. amelyet az erkolcsi tudatra gyakorolnak, nem kiilbnbbzteti
nu-g oket annyira, hogy jogunk volna ezen az alapon meg-
iinnyi kiilbnallo fajtanak tekinteni oket.
259
OTODIK FEJEZET
AZ ANOMIAS ONGYILKOSSAG
A tarsadalom azonban nemesak az az objektum, amely kiilbnbo-
zo intenzitasd vonzoerot gyakorol az egyenek erzelmeire es te-
vekenysegere. Egyben olyan его is, amely mindezt szabalyozza.
A tarsadalom szabalyozo hatasanak ervenyesiilesi modja es a
tarsadalmi ongyilkossagi arany kozott osszefugges van.
I.
Kozismert teny a gazdasagi valsagok fokozo hatasa az ongyil-
kossagi hajlamra.
Becsben 1873-ban penziigyi valsag tort ki, amely 1874-ben ertc
el tetopontjat; egyidejuleg az ongyilkossagok szama is emelke-
dett. 1872-ben 141 ongyilkossagot kovettek el, 1873-ban 153-al,
1874-ben pedig 216-ot, ami azt jelenti, hogy 1874-ben 51%-kal
tobb ongyilkossag volt, mint 1872-ben, es 41%-kal tobb, mini
1873-ban. Azt, hogy ennek az emelkedesnek a gazdasagi ka-
tasztrofa volt a kizarolagos oka , egyertelmuen bizonyitja, hogy
akkor volt a leginkabb erzekelheto, amikor a valsag leginkabh
tombolt, azaz 1874 elso negy honapjaban. Januar l-jetol aprih
30-ig 1871-ben 48 ongyilkossagot kovettek el, 1872-ben 44-cl,
1873-ban 43-at; 1874-ben azonban 73-at. Az emelkedes 70%-on,
Ugyanebben az idoben ugyanilyen valsag robbant ki Majn.i
Frankfurtban, es ugyanilyen kovetkezmenyekkel jart. Az 1874-ct
megelozo evekben 22 volt az ongyilkossagok evi atlaga; 1874
ben 32 ongyilkossagot kovettek el, azaz 45%-kal tobbet.
Meg nem felejtettuk el az 1882 telen bekovetkezett hirhedl
parizsi tozsdekrachot. Kovetkezmenyei nemesak Parizsban, ha
nem egesz Franciaorszagban erezhetok voltak. 1874-tol 1886-lg
az evi atlagos novekedes csupan 2%; 1882-ben 7%. Sot ez az
emelkedes az ev honapjai kozott sem oszlik el egyenletesen, ha
nem foleg az elso harom honapban figyelheto meg, vagyis роя
260
losan akkor, amikor a krach bekovetkezett. A teljes emelkedes
>*• szazaleka erre az egyetlen negyedevre jut. Ez a novekedes
olyannyira kiveteles koriilmenyeknek tudhato be, hogy nem-
i sak 1881-ben nem talalkozunk vele, hanem 1883-ban sem, pe-
dig ekkor egesz evben veve valamivel tobb az ongyilkossag,
mint 1882-ben:
1881____________1882____________1883
I gesz evben.......... 6741 7213 (+7%) 7267
I Iso negyedevben.. 1589 1770 (+11%) 1604
I / a kapcsolat nemesak nehany kiveteles esetben allapithato
meg, hanem torvenyszeru. A csodok szama olyan barometer,
flmely eleg erzekenyen tiikrozi vissza a gazdasagi elet valtoza-
KiUt I la egyik evrol a masikra hirtelen megno a szamuk, bizto-
4i к lehetiink benne, hogy valamilyen silly os za var keletkezett a
gazdasagi eletben. 1845 es 1869 kozott harom izben figyelhe-
limk meg ilyen valsagra utalo varatlan felszokkenest. A perio-
dus egeszeben 3,2% a csodok szamanak evi atlagos novekede-
w De 1847-ben 26%, 1854-ben 37%, 1861-ben pedig 20%. Nos,
ehben a harom idopontban az ongyilkossagok szama is kivete-
lv.cn gyors novekedest mutat. E 24 ev folyaman az ongyilkos-
agok evi atlagos novekedese csak 2%, ezzel szemben 1847-ben
17%, 1854-ben 8%, es 1861-ben 9%.
Miert van a valsagoknak ilyen hatasuk? Vajon azert, mert a
fcnz gazdagsagat sujtva fokozzak a nyomort? Azert mondanak
|r az emberek konnyebben az eletrol, mert az nehezebb lett? Ez
fl magyarazat csabitoan egyszeru; egyebkent az ongyilkossagra
Voiialkozo kozkeletu felfogassal is osszhangban van. A tenyek
fl/nnban mast mondanak.
11.1 ugyanis az onkentes halalesetek szama azert novekedne,
mi’i I az elet kemenyebb lett, akkor lenyegesen csokkennie kel-
l< ne, ha fokozodik a jolet. Marmost mig az elsorendu elelmisze-
n4 ai ainak tulsagos merteku emelkedese eseten altalaban az
ongyilkossagok szama ugyanugy novekszik, egyaltalan nem
t»ll 4 ч I ha to meg, hogy ellenkezo esetben ez a szam az atlag ala
Ollvedne. Poroszorszagban 1850-ben a bdza arfolyama alacso-
fiy abb, mint 1848 es 1881 kozott barmikor: 50 kg ara 6 marka 91
pfennig. Ugyanebben az idopontban viszont az ongyilkossa-
szama az 1849. evi 1527-rol 1736-ra, azaz 13%-kal emelke-
ilil s tovabb novekszik 1851-ben, 1852-ben, 1853-ban is, holott
261
az olcsosag megmarad. 1858-1859-ben djabb arzuhanas kovet-
kezik be; ennek ellenere az ongyilkossag az 1857. evi 2038-r61
1858-ban 2126-ra emelkedik, 1859-ben pedig 2146-ra. 1863 es
1866 kozott az arak az 1861. evi 11,04 markarol 1864-ig 7,95
markara siillyednek es az egesz idoszak folyaman igen ala-
csony szinten mozognak; az ongyilkossag viszont ugyanezen
ido alatt 17%-kal emelkedik (1862: 2112, 1866: 2485).1 Bajoror-
szagban hasonlo folyamatokat figyelhetunk meg. Mayr altal2
1835-1861-re szerkesztett gorbe szerint a rozs ara 1857-1858-
ban es 1858-1859-ben volt a legalacsonyabb; ezzel szemben az
ongyilkossagok szama a kovetkezokeppen alakul: 1857-ben
mindossze 286,1858-ban mar 329,1859-ben pedig 387. Ugyan-
ez a jelenseg mar 1848-1850-ben is megmutatkozott: a bdza eb-
ben az idopontban, akarcsak egesz Europaban, rend kiviil olcso
volt. Az ongyilkossagok szama azonban, eltekintve attol a poli-
tikai esemenyek okozta csekely es atmeneti csokkenestol, ame-
lyet mar lattunk, azonos szinten marad. 1847-ben 217 a sza-
muk, meg 1848-ban is 215, bar 1849-ben 189-re esik, 1850-ben
mar ujra emelkedik 250-ig.
Olyannyira nem a nyomor novekedese okozza az ongyilkossa-
gok szamanak emelkedeset, hogy meg azok az orvendetes valsa-
gok is, amelyek egy orszag hirtelen felviragzasat segitik elo, ugyan-
ugy hatnak az ongyilkossagra, mint a gazdasagi katasztrofak
Amikor Viktor Emanuel 1870-ben bevette Roma t, es vegerve-
nyesen megteremtette Olaszorszag egyseget, az orszagban el-
indult a megujulasi folyamat, amelynek jovoltabol hovatovabb
europai nagyhatalomma valt. A kereskedelem es az ipar eros
impulzust kapott, es hallatlan gyorsasaggal indult az atalaku-
las. Amfg 1876-ban meg 4459 gozkazan - osszesen 54 000 loero-
vel - kielegitette az ipar szuksegleteit, addig 1887-ben mar 9983
berendezes mukodik, osszkapacitasuk pedig haromszor akko-
ra (167 000 loero). A szoban forgo ido alatt termeszetesen ugyan-
ilyen aranyban nott a termekmennyiseg is.3 A forgalom is kd-
1 Lasd Starck: Verbrechen und Verg. in Preussen (Bunozes es megtorlas Porosz-
orszagban). Berlin, 1884,55. o.
2 Die Gesetznuissigkeit hn Gescllschaftsleben (A tbrvenyszeruseg a tarsadalmi
eletben), 345. o.
3Lasd Fornasari di Verge: La criminalita e le riceride economiche d'Italia (A bfl-
nozes es Olaszorszag uj gazdasagi elete). Torino, 1894, 77-83. o.
262
velte ezt az iitemet; nemcsak fejlodott a tengeri kereskedelem, a
kozlekedes es a hirkozles, hanem megketszerezodott a szalli-
lolt anyagok mennyisege es a szemelyek szama4. Minthogy az
.iklivitasnak ez az altalanos fellendiilese beremelkedest vont
inaga utan (1873-tol 1889-ig a becsles szerint 35%-os volt a no-
vekedes), javult a dolgozok anyagi helyzete, annal is inkabb,
minthogy ugyanezen ido alatt siillyedoben volt a kenyer ara.5
Vegiil Bodio szamitasai szerint, mig a maganvagyon osszege
1875-1880-ban atlagban 45 es fel milliard volt, addig 1880-
1885-ben 51 milliard, 1885-1890-ben pedig 54 es fel milliard.6
Nos, ezzel a kollektiv reneszansszal egyidejuleg az ongyil-
kossagok szamanak kiveteles merteku emelkedeset figyelhet-
jnk meg. 1866-tdl 1870-ig nagyjabol allando szinten mozgott;
1871-tol 1877-ig 36%-kal no. A kep a kovetkezokeppen fest:
Ongyilkossag 1 millio fore
1864-1870 .................. 29 1874 .................... 37
1871........................ 31 1875 .................... 34
1872 ....................... 33 1876 36,5
1873........................ 36 1877....................... 40,6
I / a felfele ivelo mozgas azota is folytatodott. Mig 1877-ben
1119 ongyilkossagot kovettek el, szamuk 1889-ben 1463, vagyis
•iz emelkedes 28%.
Poroszorszagban ugyanezt a jelenseget ket izben figyelhet-
|iik meg. 1866-ban megno a kiralysag terulete. Tobb fontos tar-
lomanyt annektal, egyidejuleg pedig az Eszaknemet Szovetseg
। lore keriil. Ezt a presztizs- es hatalomndvekedest nyomban az
ongyilkossag hirtelen erosodese kiseri. 1856-1860-ban evi at-
lagban 1 millio fore 123 ongyilkossag jutott, 1861-1865-ben pe-
dig csak 122.1866 es 1870 kozott az 1870-ben mutatkozo csok-
krncs ellenere 133-ra emelkedett az atlag. 1867-ben, a gyozel-
met koveto esztendoben az ongyilkossag 1816 ota minden addi-
gln.il magasabb. (Ekkor 5432 lakosra jutott 1 ongyilkossag, mig
IHbl-ben csak 8739 lakosra jutott 1 eset.)
Az 1870-es habord masnapjan djabb orvendetes atalakulas
k.czdodott. Nemetorszag egyesiilt, es teljes egeszeben Porosz-
‘110,108-117. o.
I Jo., 86-104. o.
' Л novekedes 1885-1890-ben penziigyi valsag kovetkezteben kisebb merteku.
263
orszag hegemoniaja ala keriilt. Oriasi hadisarc novelte a kozva-
gyont; a kereskedelem es az ipar fellendiilesnek indult. Az on
gyilkossag pedig sohasem novekedett ilyen gyors iitemben.
1875-tol 1886-ig 90%-kal, 3278-rol 6212-re emelkedik.
Egy orszagos vagy vilagkiallitas sikeret orvendetes ese-
menynek tekintik a tarsadalom eleteben. Az ilyesmi oszton/i
az iizleti eletet, penzt hoz az orszagba, es altalanos felfogas sze-
rint fokozza a prosperitast, kiilonosen abban a varosban, ahol
megrendezik. Es megsem lehetetlen, hogy ezek is hozzajarul-
nak az ongyilkossagok jelentekeny mervu emelkedesehez. Ez
minden jel szerint kiilonosen az 1878-as kiallitas alkalmaval
volt igy. 1874 es 1886 kozott ebben az evben volt a legmagasabb
az emelkedes, nevezetesen 8%, azaz nagyobb, mint amekkorat
az 1882-es krach idezett elo. S azt, hogy ennek a kiugrasnak
aligha lehet mas oka, mint a kiallitas, az mutatja, hogy a nove-
kedes 86 szazaleka pontosan a kiallitas tartamanak hat honapja
alatt figyelheto meg.
1889-ben ugyanez a teny Franciaorszag egeszere nezve nem
allapithato meg. Lehetseges azonban, hogy a boulangerista val
sag, amely csokkento hatast gyakorolt az ongyilkossagok ala
kulasara, semlegesitette a kiallitas clienteles iranyii kovetkez-
menyeit. Annyi bizonyos, hogy Parizsban, pedig itt az elszaba-
dult politikai szenvedelyeknek ugyandgy kellett hatniuk, mint
az orszag egeszeben, ugyanaz tortent, mint 1878-ban. A kiallf
tas 7 honapja alatt majdnem 10%-kal, pontosan 9,66%-kal emel
kedett az ongyilkossag, az ev tobbi reszeben viszont alatta ma
radt mind az 1888. evi, mind az 1890. evi szintnek.
1888 1889 1890
A kiallitasnak megfelelo het honap 517 567 540
A tobbi of honap....................... 319 311 356
Nyugodtan foltetelezhetjiik, hogy ha nem jon kozbe a boulan
gerizmus, az emelkedes valoszinuleg meg erosebb lett volna.
De azt, hogy a gazdasagi nyomonisag nem jar egyiitt az oly
sokszor foltetelezett fokozodo hatassal, az bizonyitja a legjob-
ban, hogy inkabb ellentetes hatast kelt. Irorszagban, ahol a pa-
raszt oly nyomorusagos koriilmenyek kozott el, aranylag na
gyon kevesen olik meg magukat. A szanalmas Calabriaban
ligyszolvan ismeretlen az ongyilkossag; Spanyolorszagban li
zedannyi, mint Franciaorszagban. Sot azt mondhatjuk, hogy a
264
nyomornak megovo hatasa van. Ha megnezziik Franciaorszag
megyeit, azt latjuk, hogy annal tobb az ongyilkossag, minel
lohb ember el vagyona jovedelmebol.
A vagyonuk jovedelme-
Л megyek csoportositasa a 100 000 lakosra bol elo szemelyek atlagos
juto ongyilkossagok szama szerint szama a megfelelo megye-
(1878-1887) csoport 1000 lakosara
szamitva (1886)
18 43 ongyilkossag ( 5 megye)............ 127
IB 31 ongyilkossag ( 6 megye)............ 73
H) 24 ongyilkossag ( 6 megye)............ 69
'1 18 ongyilkossag (15 megye).... 59
1/ 13 ongyilkossag (18 megye).... 49
12 8 ongyilkossag (26 megye) 49
7 3 ongyilkossag (10 megye)...... 42
Л terkepek osszehasonlitasa alatamasztja a kapott atlagokat
(l.'isd V abra).
Kbvetkezeskeppen az ipari vagy penziigyi valsagok nem
n/ei t fokozzak az ongyilkossagot, mert elszegenyitik az embe-
irket, hiszen a prosperitasi valsagok ugyanezzel a kovetkez-
mennyel jarnak; azert fokozzak, mert valsagok, azaz a kollektiv
lend zavarai.7 Az egyensdly minden megbomlasa az onkentes
hitl.il iranyaba tereli az embereket, meg akkor is, ha az nagyobb
|< ilettel es az altalanos vitalitas fokozodasaval jar. Az emberek
mindig konnyebben olik meg magukat, valahanyszor valami-
lyvn nagy atrendezodes folyik a tarsadalmi testben, akar hirte-
len novekedes, akar varatlan kataklizma kovetkezteben. Ho-
gy.tn lehetseges ez? Hogyan magyarazhato, hogy az, ami a koz-
h llogas szerint javitja az eletet, arra keszteti az embereket,
hogy megvaljanak tole?
Ahhoz, hogy felelhessiink erre a kerdesre, nehany elozetes
inegjegyzest kell tenniink.
Annak bebizonyitasara, hogy a jolet emelkedesecsokkenti az bngyilkossa-
ШП. lobben megprobaltak kimutatni, hogy ha nagyaranyu a kivandorlas, vagy-
l<i nuikodik a nyomornak ez a biztonsagi szelepe, kevesebb az ongyilkossag
ll.i-.d I egoyt: i. m., 257-259. o.). Csakhogy igen sok olyan esettel lalalkozunk,
iiniikor a ket jelenseg kozott nem forditott, hanem egyenes az arany. Olaszor-
•oighin 1876-tol 1890-ig a kivandorlok szama 100 000 lakosra szamitva 76-r61
1l’> ie nott, sot 1887 es 1889 kozott meg nagyobb is volt. Ezalatt az ongyilkossag
b kzuiilelenul novekedett.
265
Ardnyok 100 000 lakosra szdmttva A vagyomik jdvedelmebol eloszemclyek 1000
lakes koziil
1:31^18; 2:24-30; 3:18-23; 4:13-17; j. 1OO-ndl tobb; 2: 71-100; 3; 51-70;
5:8 12:6:3 7 4: 41-60; 5:31^0; 6:10-31. Atlag: 62
II.
H.n milyen eloleny csak akkor lehet boldog, sot csak akkor tud
rlni, ha sziiksegletei rnegfelelo aranyban vannak a rendelkeze-
ere allo eszkozokkel. Ha ezek a sziiksegletek nagyobbak an-
nul, mint amit ki lehet elegiteni, vagy egyszeruen, ha masra ira-
nyulnak, akkor sziintelen siirlodasnak vannak kiteve, es nem
miikodhetnek fajdalommentesen. Az olyan mozgasnak, amely
। s.ik szenvedes kozepette mehet vegbe, megvan az a tendencia-
|.i, hogy ne ismetlodjek meg. A kielegitetlen sziiksegletek elsor-
v.ulnak, s minthogy az eletre iranyulo tendencia csupan vala-
mennyi tobbi tendencia eredmenye, sziiksegkeppen gyengiilni
kv/.d, ha ezek hanyatlasnak indulnak.
Az allatnal, legalabbis normalis allapotban, ez az egyensdly
.mtomatikus spontaneitassal jon letre, mert meroben anyagi
hltetelektol fiigg. A szervezet mindossze azt koveteli, hogy az
rli’lhez folyamatosan elhasznalt anyag- es energiamennyiseg
penodikusan es valtozatlan mertekben potlasra keriiljon, vagyis
bogy a felujitas egyenlo legyen az elhasznalddassal. Ha betolto-
doll az a hiany, amelyet az elet idezett elo sajat eroforrasaiban,
.1/ allat elegedett, es nem igenyel mast. Reflexioja nem eleg fej-
li-lI ahhoz, hogy mas celokat is elkepzeljen, mint amelyeket fizi-
kai lermeszete ir elo. Masreszt, minthogy az egy-egy szervtol
inegkovetelt munka is az eleterok altalanos allapotatol es a
zervezet egyensiilysziiksegletetol fiigg, az elhasznalodas a re-
gcneralodashoz igazodik, es az egyensuly magatol megvald-
nl. Az egyik hatarai egyben a masikei is; egyarant az eloleny
alkata hatarozza meg oket, s az eloleny semmikeppen sem lep-
liuli tul ezeket a hatarokat.
Az embernel azonban mar mas a helyzet, mert sziiksegletei-
iirk tobbsege vagy egyaltalan, vagy nem ilyen mertekben fiigg
>i Icsltol. Szigoruan veve, az emberelet fizikai fenntartasahoz
znkseges anyagi taplalekmennyiseget is meghatarozhatonak
Irkmthetjiik, bar ez a determinaltsag mar nem lesz olyan szo-
ii is, mint az elozo esetben, es nagyobb teret kapnak a vagy sza-
b.id kombinacioi. Mert a termeszet az dsztonds allapotban be-
Pi ne a nelkiildzhetetlen minimummal, de a reflexio a maga ele-
i i nebb modjan mindig jobb felteteleket tuz maga ele; ezek
kh.matos cella valnak, es felkeltik az aktivitast. Mindamellett
krlsegtelen, hogy az ilyen jellegu vagy elobb-utobb eleri azt a
267
hatart, amelyet mar nem lephet tul. De mi szabhatna meg a jo-
letnek, a kenyelemnek, a fenyuzesnek azt a mennyiseget, ame-
lyet egy emberi leny meg joggal igenyelhet? Az embernek sem
testi, sem pszichologiai alkataban nem talalunk semmit, ami az
ilyen hajlamok hatarat jelezne. Az eletmukodes nem koveteli
az egyentol, hogy inkabb az egyik ponton alljon meg, mint a
masikon; ezt bizonyitja, hogy az ilyen hajlamok a tortenelem
kezdete ota egyre csak erosodtek, hogy egyre teljesebben elegi-
tettek ki oket, s hogy az emberek altalanos egeszsegi allapota
ennek ellenere nem romlott. Foleg pedig mi modon lehetne
megallapitani, hogy hogyan fiiggjenek ezek az ember eletko-
riilmenyeitol, foglalkozasatol, szolgalatainak relativ fontossa-
gatol stb ? Nines olyan tarsadalom, amelyben a tarsadalmi hie-
rarchia kiilonbozo fokain egyenlo mertekben nyernenek kiele-
gulest. Pedig az emberi termeszet, lenyegi vonasait tekintve,
minden allampolgarban azonos. Az emberi termeszet tehat
nem lehet az a tenyezo, amely megszabja e sziiksegletek sza-
mara az annyira sziikseges valtozekony hatart. Ezek a sziikseg-
letek tehat, amennyiben csak az egyentol fiiggnek, korlatlanok.
Erzekenysegiink magaban veve, elvonatkoztatva mindenne-
mu kiilso szabalyozo erotol, olyan feneketlen szakadek, amely
sohasem toltheto be.
Kdvetkezeskeppen ha kiviilrol semmi sem korlatozza, min-
denkeppen kinszenvedesek forrasava valik onmaga szamara.
Mert a korlatlan vagyak a definicid ertelmeben kielegithetetle-
nek, es nem ok nelkiil tekintik a telhetetlenseget a morbidities
egyik jelenek. Minthogy ezeket a vagyakat semmi sem szoritja
korlatok koze, mindig es mindenkor tiillepik a kielegitesiikhoz
rendelkezesre allo eszkozoket, s igy sohasem csillapulhatnak.
Az olthatatlan szomjiisag pedig orokosen megiijulo kin. Vald-
ban van egy olyan felfogas, amely szerint az emberi tevekeny-
segnek eppen az a sajatja, hogy rogzitheto vegeel nelkiil fejlo-
dik egyre tovabb, s mindig elerhetetlen celokat tuz ki maga ele
Lehetetlenseg azonban belatni, hogy a meghatarozatlansagnak
ez az allapota mennyivel volna inkabb osszhangban a fizikai
elet kovetelmenyeivel, s meg inkabb a lelki elet felteteleivcl.
Barmilyen drome teljek is az embernek abban, hogy cselekszik,
mozog, erot fejt ki, azt is ereznie kell, hogy erofeszitesei nem hi<i-
bavaldak, es elorehalad, amikor megy. Marpedig az ember nem
halad elore, ha nem valamilyen cel fele megy, vagy, ami ugyan
268
a/., ha a cel, amely fele megy, a vegtelenben van. Hiszen ebben
az esetben, barmilyen utat tesz is meg, mindig ugyanolyan
niessze van tole, s az eredmeny pontosan ugyanaz, mint ha az
egesz ido alatt egy helyben topogott volna. Meg ha visszapil-
lantva biiszkeseget erez is a megtett tavolsag lattan, ez vajmi
esaloka elegtetel, hiszen ettol meg nem lett kisebb az elotte levo
IA volsag. Vagyis egy eleve elerhetetlennek tartott celt kovetni
annyi, mint az orokos elegedetlenseg allapotara iteltetve lenni.
Ketsegteleniil elofordul, hogy az ember a jozan esz ellenere re-
inel, es meg az esszerutlen remenynek is megvan a maga dro-
me. Ez a remeny tehat fenn is tarthatja egy ideig; de a remeny
nein maradhat fenn a vegtelensegig a tapasztalat megdjulo csa-
lodasaival szemben. Mivel kecsegtet a jovo, ha mindenkeppen
Irhetetlen eljutni olyan allapotba, ahol az ember megallhat, ha
iiz elotte lebego eszmenyhez meg csak kozelebb sem jut? Ily
modon minel tobbet er el, annal tobbet akar, mert minden kiele-
gules csak fokozza a sziiksegleteket, ahelyett hogy csillapitana
uket. Vajon erre azt mondjak, hogy a cselekves dnmagaban kel-
Ifincs? Eloszor is, nagy adag vaksagra van sziikseg ahhoz,
luigy ne vegyiik eszre a cselekves haszontalansagat. Ezenkiviil
ahhoz, hogy erezhessiik ezt az dromdt, es hogy az enyhitse es
leg.ilabb felig elfatyolozza a vele jaro fajdalmas nyugtalansa-
got, legalabbis az sziikseges, hogy ez a mozgas mindig konnye-
<len bontakozhasson ki, anelkiil hogy barmi megakadalyozna.
Ilidniillik mihelyt lefogja valami, csak a nyugtalansag marad, es
<i vele jaro rossz kozerzet. Az pedig csoda lenne, ha sohasem
rtllna a cselekves litjaba valamilyen lekiizdhetetlen akadaly.
Ilyen esetben az embert csak egy vekony szal koti az elethez,
Л tu<*ly barmelyik pillanatban elszakadhat.
Ahhoz tehat, hogy ez ne igy legyen, mindenekelott a szenve-
ilelyeket kell korlatok koze szoritanunk. Csak igy hozhatok
iins/.hangba a kepessegekkel, azaz csak igy elegithetok ki. Mint-
hngy azonban az egyenben semmi sines, ami ezt a korlatot biz-
todlhatna, nyilvanvalo, hogy a korlatozast valamilyen kiilso
i lunck kell elvegeznie. Kell valamilyen szabalyozo его, amely
rt/ erkolcsi sziiksegletek tekinteteben ugyanazt a szerepet tolti
mint a szervezet a fizikai sziiksegletek teren. Ez az его tehat
i пак erkolcsi его lehet. A tudat ebredese bontotta meg azt az
igvensiilyi allapotot, amelyben az allat szunnyadt; kovetkezes-
1 eppen csak a tudat kepes azt helyrealhtani. Itt az anyagi keny-
269
szer hatastalan maradna; fizikai-kemiai erokkel nem lehet meg-
valtoztatni az emberi szfvet. Amennyiben a fiziologiai mecha-
nizmusok nem korlatozzak automatikusan a vagyat, csak egy
olyan hatar kepes azt megallitani, amelyet igazsagosnak ismer
el. Az emberek nem szoritjak korlatok koze vagyaikat, ha ugy
latjak, hogy van okuk tullepni az elejiik szabott hatarokon. Az
elobb mondottak kovetkezteben az emberek nem kepesek sajat
maguknak diktalni az igazsagossag torvenyet. Ehhez olyan te-
kintelyre van sziikseg, amelyet tiszteletben tartanak, es amely
elott onkent meghajolnak. Ezt a merseklo szerepet csakis a tar-
sadalom tudja betolteni, akar kozvetleniil es egeszeben, akar
valamelyik szervenek kozvetftesevel; mert a tarsadalom az egyet-
len erkolcsi hatalom, amely az egyen felett all, s amelynek fen-
sobbseget az elfogadja. Csak a tarsadalomnak van meg a tekin-
telye ahhoz, hogy megszabja a jogokat, s kijelolje a szenvede-
lyek szamara azt a vonalat, amelyen nem mehetnek tul. Csak a
tarsadalom tudja megallapitani, a koz javat szem elott tartva,
hogy hosszu tavon mit erdemelnek kiilonbozo rangti funkcio-
nariusai.
S valoban, a tortenelemben mindeniitt azt latjuk, hogy a tar-
sadalmak erkolcsi tudataban el valamilyen homalyos ёггё.ч
arra vonatkozolag, hogy egymashoz viszonyitva mit ernek a
tarsadalomnak tett kiilonbozo szolgalatok, hogy milyen java-
dalmazasban reszesiiljenek, es hogy ennek megfeleloen atlag-
ban milyen merteku kenyelem jar egy-egy hivatas dolgozoi-
nak. A kiilonbozo funkciok mintegy hierarchizalodnak a koz
velemenyben, es mindegyikhez hozzarendelnek egy bizonyos
joletegyiitthatot aszerint, hogy milyen helyet foglal el a hierar
chiaban. Igy peldaul az altalanos velekedes szerint a munkSti
tuzhet ki celul ele-i
bizonyos eletmodnal magasabb szintut nem
te megjavitasara iranyulo torekvese soran, vagyis van egy felsf
hatar, s egyben egy also hatar is van, amelynel ha lejjebb siily
lyed, azt az ember nehezen veszi tudomasul, hacsak nem kovc
tett el valamilyen sillyos vetseget. Mindket hatar mas a varosl
es mas a falusi munkas eseteben, mas a cselednel es a napszfV
mosnal, mas a kereskedelmi alkalmazottnal es a hivatalnoknH]
stb. Ugyanigy karhoztatjak a szegenyesen elo gazdagot, de
mertekteleniil fenyuzot is. A kozgazdaszok hiaba tiltakoznak;
kozvelemeny mindig botranyosnak tartja, ha egy maganembcf
tulsagosan nagy mennyisegben tud anyagi javakatforditani til
270
keletesen folosleges fogyasztasi cikkekre, sot tigy latszik, hogy
iv. a tiirehnetlenseg csak az erkolcsi zurzavar korszakaiban
hagy alabb.8 Valodi szabalyozo rendszerrel van tehat dolgunk.
I la nem is olt mindig jogi format, megis rogziti viszonylagos
pontossaggal azt a maximalis joletet, amelyre egy-egy tarsadal-
mi osztaly jogosan torekedhet. Egyebkent az igy keletkezo ska-
la egyaltalan nem mozdulatlan. Egyiitt valtozik a kollektiv jd-
vcdelem novekedesevel vagy csokkenesevel s a tarsadalom
eikolcsi eszmeinek valtozasaival. Lehet valami az egyik kor-
szakban fenyuzo jellegu, s a masik korszakban mar nem az;
vagyis mig egy osztaly joletre hosszu idon at csak kivetelesen
rs mintegy tobbletkent juthatott, egyszer csak ugyanez szigo-
inan sziiksegesnek es a meltanyossagbol fakadonak fog latszani.
E nyomas alatt a maga szferajaban minden ember homalyo-
Haii tudja, hoi az a vegpont, ameddig kivanalmaival elmehet, es
n/.on tul nem igenyel semmit. Erzi, hogy nem helyes tobbet ko-
vvlelni, legalabbis ha tiszteli a szabalyt, es ismeri a kollektiv te-
kinlelyt, vagyis ha egeszseges az erkolcsi alkata. Ezzel a szen-
vcdelyek celt es veghatart kapnak. Ez a determinaltsag persze
egyaltalan nem merev es abszoldt. Az allampolgarok egy-egy
knlegoriajahoz hozzarendelt kozgazdasagi eszmenyt bizonyos
luilarok kozott kell erteni, s ezeken beliil a vagyak szabadon
llio/.ognak. Ez a mozgasi ter azonban nem korlatlan. A relativ
k* >1 latozas es az abbol eredd merseklo hatas teszi sorsukkal ele-
grdelte az embereket, merseklettel oszlonozve oket eletiik javi-
liKira; s ebbol az altalanos elegedettsegbol fakad az a nyugal-
llias 6s tevekeny oromerzet, az a derus eletkedv, amely a tarsa-
iltihnaknal es az egyeneknel egyarant az egeszseg jele. Ekkor,
legalabbis nagy altalanossagban, mindenki beeri a maga hely-
relevel, s csak arra vagyik, amit tevekenysegenek normalis ju-
liilmakent jogosan remelhet. Ez egyaltalan nem karhoztatja az
niihcrt valamifele mozdulatlansagra. Nagyon is torekedhet
Й11 a hogy szebbe tegye az eletet; de nem esik ketsegbe, ha ilyen
UAnvii probalkozasai kudarcot vallanak. Minthogy szereti azt,
• ниц1 van, es nem veti latba minden szenvedelyet annak meg-
I / a helytelenites pillanatnyilag kizarolag erkolcsi jellegu, es minden jel
M* I Ini egyaltalan nem alkalmas jogi szankcionalasra. Nem hissziik, hogy bar-
inllclt lenylizesellenes torveny visszaallftasa kivanatos vagy akar csak lehetse-
|И volna.
271
szerzesere, amije nines, az elet megtagadhatja vagyaitol es re-
menyeitol az elebe keriilo ujdonsagokat, anelkiil hogy ugy
erezne, mindent elveszitett. Ami fontos, az megmarad. Boldog
saganak egyensulya szilard, mert egyertelmu es vegervenyes,
es nem renditheti meg nehany csalodas.
Mindamellett az a koriilmeny, hogy mindenki helyesnek is-
meri el a funkeioknak a kozvelemeny altal felallitott hierarchiajat,
mit sem hasznalna, ha az emberek nem tekintenek ugyanilyen
helyesnek azt a modot is, ahogyan ezek a funkeiok betoltod-
nek. A munkas nines osszhangban a maga tarsadalmi helyzet6-
vel, ha nines meggyozodve arrol, hogy eppen ez illeti meg. I la
valamilyen mas helyzet betoltesere erzi magat hivatottnak, ak-
kor nem elegitheti ki az, ami van. Ezert nem eleg, ha a kozerzii
let minden status szamara szabalyozza a sziiksegletek altalA
nos szinvonalat, hanem arra is sziikseg van, hogy mellette egy
masik, precizebb szabalyozo rendszer azt rogzitse, hogy ал
egyenek mi modon juthatnak be ebbe vagy abba a statusba. S
valoban, nines olyan tarsadalom, ahol ne ervenyesiilne ez «
szabalyozas. Ez koronkent es helyenkent mas es mas. Hajdan <i
sziiletest tette a tarsadalmi klasszifikacio majdnem kizarolagos
elveve; ma az emberek sziiletesiiktol fogva csak annyiban ncni
egyenlok, amennyiben kiilonbozo nagysagti vagyonokat dro*
kolnek, es kiilonbozok az erdemeik. A tarsadalom celja azon
ban e kiilonbozo formak kozepette is mindig ugyanaz. S emcl-
left mindeniitt csak ligy lehetseges, ha, akarcsak az elozot, al
egyenek felett allo tekintely, azaz a kollektiv tekintely kenys/n
rfti ra az egyenekre. Mert csak ligy ervenyesiilhet, ha ettol vagy
attol az egyentol, sot altalanosabban szolva lenyegeben min
denkitol aldozatokat es engedmenyeket kovetel a kozerdek ne
veben.
Igaz ugyan, hogy nemelyek szerint ez az erkolcsi nyomas kt
loslegesse valnek attol a pillanattol fogva, amikor a gazdasiigl
helyzet mar nem oroklodnek. Ha, dgymond, megsziinik a v(v
gyoni ordkies, es mindenki azonos lehetosegekkel indul a/
eletben, ha az egyenek a legteljesebb egyenloseg feltetelei mcl
lett versenyeznek egymassal, akkor senki sem talalna az ered
menyt igazsagtalannak. Mindenki kozvetleniil tigy erzi majd,
hogy a dolgok olyanok, mint amilyeneknek lenniiik kell.
Az egyaltalan nem ketseges, hogy minel kozelebb keriiliink
ehhez az eszmenyi egyenloseghez, annal kevesbe lesz sziikseg
272
it Lirsadalmi kenyszerre. De itt csak fokozati kiilonbsegekrol
vun szo. Mert bizonyosfajta orokles mindig megmarad, ez pe-
llg termeszetes adottsagoke. Az ertelem, az izles, a tudoma-
nyos, muveszi, irodalmi, ipari tehetseg, a batorsag, a keziigyes-
•rg olyan erok, amelyek mindnyajunkkal veliink sziiletnek,
mini ahogyan a tulajdonos gyermekevel vele sziiletik tokeje,
mini ahogyan a nemesember hajdan sziiletesevel megkapta
hingj.it es funkciojat. Ilyen koriilmenyek kozott is sziikseg van
tvh.il erkolcsi fegyelemre, hogy azok, akiknek a termeszet ke-
t (-she kedvezett, elfogadjak azt az alacsonyabb helyzetet, ame-
lyvl sziiletesi adottsagaik veletlenenek koszonhetnek. Vajon
iik.ulna, aki azt kovetelne, hogy az elosztas tokeletesen egyenlo
li'gyen, es hogy a hasznosabbak es erdemddsabbak semmifele
vliinyben se reszesiiljenek? Ebben az esetben azonban meg ero-
•rhb fegyelem sziikseges ahhoz, hogy ez utobbiak beletdrodje-
ilek, hogy egyenlo elbanasban reszesiilnek a kozepes es a tehet-
mgtelcn emberekkel.
( sakhogy ez a fegyelem, akarcsak az elozo, csak akkor lehet
h.isznos, ha helyesnek tartjak mindazok, akik ala vannak vetve.
11.1 csak a megszokas es az его tartja fenn, csak a felszinen lehet
bi ke es harmonia; mar ott lappang a nyugtalansag es az elege-
lillenseg szelleme; s a csak tessek-lassek korlatozott vagyak at-
l<ink .i gatakat. Ez tortent Romaban es Gorogorszagban, amikor
ini'grendiiltek azok a hiedelmek, amelyeken a patriciusok es ple-
hi’insok regi rendje nyugodott, ez tortent a mi modern tarsadal-
itiiiinkban, amikor az arisztokratikus eloiteletek kezdtek elveszi-
ti in tegi tekintelyiiket. Az ilyen altalanos megrendiiles azonban
iilk,i;csakolyankor kovetkezik be, ha valamilyen beteges valsag
|i>g|.t el a tarsadalmat. Normalis esetben az emberek tulnyomo
lnhhsege meltanyosnak tekinti a kollektiv rendet. Amikor tehat
л I mondjuk, hogy e rendnek az egyenekkel valo elfogadtatasa-
luiz lekintelyre van sziikseg, egyaltalan nem arra gondolunk,
hngy ezt csak az eroszak biztosithatja. Minthogy e szabalyozo
niulszernek az egyeni szenvedelyeket kell korlatoznia, olyan
и । ihol kell kisugaroznia, amely uralkodik az egyenek felett; egy-
»/ei sinind azonban az is sziikseges, hogy az emberek respektus-
hnl, ne pedig felelembol engedelmeskedjenek neki.
Igy tehat nem igaz az, hogy az emberi aktivitast meg lehet
•/iib.iditani mindennemu beklyotol. A vilagon semmi sines,
imiiiiek resze lehetne ebben a kivaltsagban. Mert minden leny
273
resze a vilagegyetemnek, s ezert kapcsolatban all a vilagegye-
tem tobbi reszevel; igy sajat termeszete es annak nyilvanitasi
modja nemcsak sajat magatol fiigg, hanem a tobbi lenytol is,
ami azt jelenti, hogy azok korlatozzak es szabalyozzak. E tekin-
tetben csak fokozati es formai kiilonbsegek vannak a kodarab
es a gondolkodo ember kozott. Az ember sajatos jellemzoje az,
hogy tenykedesenek gatja nem fizikai, hanem erkolcsi, azaz
tarsadalmi termeszetu. Torvenyet nem valamilyen anyagi ko-
zeg kenyszeriti ra brutalisan, hanem egy, az ovenel magasabb
rendu es altala magasabb rendunek is erzett tudat. Minthogy
az, ami elete jobb es nagyobb resze, tdlterjed a testen, szabad a
test igajatol, de viseli a tarsadalomet.
Igen am, de ha a tarsadalmat megzavarja valami - akar faj-
dalmas valsag, akar orvendetes, de tul gyors valtozas -, atme-
netileg keptelen kifejteni ezt a hatast; s ez okozza az ongyilkos-
sagi gorbenek azokat a hirtelen kiugrasait, amelyeket elobb al-
lapitottunk meg.
A gazdasagi katasztrofak alkalmaval ugyanis deklasszalod<1-
si hullam keletkezik: bizonyos egyenek egyik naprol a masikra
a korabbinal alacsonyabb helyzetbe keriilnek. Ezert le kell szal-
litaniuk igenyeiket, korlatozniuk kell sziiksegleteiket, meg kell
tanulniuk, hogyan tartoztathatjak meg magukat. Az 6 szamukra
a tarsadalmi hatas minden gyiimolcse veszendobe ment; erkbl-
csi nevelesiiknek eldlrol kell kezdodnie. Marpedig a tarsada-
lom nem idomithatja hozza oket pillanatok alatt az uj elethe/.,
nem tanithatja meg oket azonnal a megszaporodott korlatok el
viselesere, amelyekhez nem szoktak hozza. Emiatt nem tudnak
beleilleszkedni a szamukra kialakult helyzetbe, amelynek m.ii
a gondolata is elviselhetetlen; az ebbol fakado szenvedesek
kesztetik arra oket, hogy lemondjanak a szukosebb eletrol, m<-g
mielott kiprobaltak volna.
Am ugyanez tortenik akkor is, ha a valsag oka a hatalom es Л
vagyon hirtelen megnovekedese. Megvaltoztak az eletfeltelr
lek, tehat a sziiksegleteket szabalyozo skalanak is meg kell v.i 1
toznia; az eroforrasok valtozasaval maga is modosul, mivel ez a
skala hatarozza meg nagyjaban es egeszeben, hogy mekkora
resz jut a tarsadalmi eroforrasokbol a termelok egy-egy kategu-
riajanak. A regi fokbeosztas felborult, csakhogy egyik pillanat
rol a masikra nem lehet helyette ujat teremteni. Ido kell hozza,
hogy a koztudat djra osztalyozhassa az embereket es a dolgo
274
kat. Minthogy a most felszabadult tarsadalmi erok meg nem
kerillhettek egyensdlyba, egymashoz viszonyitott ertekiik nines
meghatarozva, s emiatt egy ideig egyszeruen nem mukodik a
szabalyozas. Az emberek mar nem tudjak, mit lehet es mit nem,
ini igazsagos es mi igazsagtalan, mi az, amit jogosan kovetel-
hetnek es remelhetnek; mi az, ami tiillepi a merteket. Ennek kd-
vetkezteben nines semmi, amire ne tarthatnanak igenyt. Ha ez
.1 zurzavar kisse melyebbre hatol, mar eleri azokat az elveket,
.nnelyek az allampolgaroknak a kiilonbozo foglalkozasok ko-
ziitti megoszlasat szabalyozzak. Minthogy ugyanis sziikseg-
keppen modosultak a tarsadalom kiilonbozo reszei kozotti vi-
s/.onyok, az ezeket a viszonyokat kifejezo eszmek sem marad-
h.ilnak valtozatlanok. Ez vagy az az osztaly, amelynek a valsag
kulonoskeppen kedvezett, mar nem hajlando a regi beletoro-
desre, megnovekedett vagyonanak latvanya pedig ezzel par-
huzamosan sovar indulatokat ebreszt koriilotte es alatta. Az
h.inyat vesztett kozvelemeny mar nem tartja kordaban az em-
h<‘iek vagyat, s az emberek mar nem tudjak, hoi az a hatar, ahol
meg kell allniuk. Ezzel egyidejuleg pedig annak kovetkezte-
Ь’П, hogy intenzivebb az altalanos vitalitas, valamilyen terme-
R/etes modon felfokozott erzelmi allapotban vannak. Az altala-
nos prosperities kozepette fektelenek az igenyek. Nagyobbak a
erzesi lehetosegek, ez felkelti vagyaikat, kovetelozobbe teszi
oket, tiirelmetlenebbe a szabalyokkal szemben, megpedig ep-
pi n akkor, amikor megrendiilt a tradicionalis szabalyok tekin-
Irlye. Vagyis a szabalyozatlansag vagy anomia allapotat tovabb
Inkozza az a koriilmeny, hogy meglazul a szenvedelyek fegyel-
me eppen olyankor, amikor pedig erosebb fegyelem volna sziik-
urges.
Ez azt jelenti, hogy az igenyek valnak olyanna, hogy lehetet-
leitseg kielegiteni oket. A tiilhevitett kivanalmak mindig meg-
h il.idjak azt, amit mar sikeriilt elerni, barmi legyen is az; mert
mmilyen figyelmeztetes nem jelzi, hogy nem szabad tovabb
hienni. Igy hat semmi sem elegiti ki oket, s ez az izgatott allapot
lulyainatosan onmagat taplalja es tartja fenn, anelkiil hogy va-
lah.i is megnyugvast talalhatna. A legsiilyosabb pedig az, hogy
rtz rlcrhetetlen cel fele toro hajsza nem nyujthat mas oromet -
Ihi ez brom -, mint egyediil a hajszat, s ha valami megalljt pa-
hiiu sol, az ember ott all iires kezzel. A hare tehat egyre fajdal-
iii.is.ibb es hevesebb lesz, megpedig ket okbol: mert kevesbe
szabalyozott, es mert a versenges adazabb. Ez az allapot vala-
mennyi osztalyra kiterjed, mert nines tobbe szilard osztalyozas.
A tarsadalom altalanos erofeszitese tehat felfokozodik, es egyi-
dejuleg termeketlenebb lesz. Hogyne gyengiilne ilyen koriil-
menyek kozott az eletakarat?
Ezt a magyarazatot tamasztja ala a szegeny orszagok feltuno
immunitasa is. A szegenyseg azert ovja meg az embereket az
ongyilkossagtol, mert mar onmagaban is fek. Barmit tegyen is
az ember, vagyaiban bizonyos mertekig mindig szamolnia kell
a rendelkezesere allo eszkozokkel; az, amije van, legalabbis
reszben kiindulopontul szolgal ahhoz, hogy mit szeretne. Kb-
vetkezeskeppen minel kevesebbje van valakinek, annal keve-
sebb inditeka van arra, hogy veg nelkiil tagftsa sziiksegleteinek
kbret. A tehetetlenseg a kenyszer erejevel hozzaszoktatja az
embert a merseklethez, emellett pedig ott, ahol a kbzepszeru jb-
let altalanos, nem kelti fel semmi az irigyseget. A gazdagsag vi
szont hatalmat ad, s ezzel azt az illdziot kelti az emberben,
hogy csak sajat magatol fiigg. Csokkenti a dolgok veliink szem-
beni ellenallasat, s igy elhiteti veliink, hogy a dolgok feletti gyd
zelmeinknek semmi sem all utjaban. Marpedig, minel keve-
sebb korlatot erez az ember, annal elviselhetetlenebb szamara
barminemu korlatozas. Nem ok nelkiil hirdeti annyi vallas Л
szegenyseg iidvbs voltat, erkolcsi erteket. A szegenyseg valo
ban a legjobb iskola, amely az embert bnmersekletre tanithatja
Sziintelen fegyelemre kenyszerit benniinket, s ezzel alkalmassA
tesz arra, hogy engedelmesen elfogadjuk a kollektiv fegyelmct
A gazdagsag viszont azzal, hogy az egyenre helyezi a siilyl,
barmikor felebresztheti a lazadas szellemet, amely az erkolcstc
lenseg voltakeppeni forrasa. Ez nyilvanvaloan nem azt jelenti,
hogy meg kellene gatolni az emberiseg anyagi helyzetenek ja
vulasat. S igaz ugyan, hogy a jolet barmilyen nbvekedesevel
egyiitt jaro erkolcsi veszely nem orvosolhatatlan, errol a ve
szelyrol megsem szabad megfeledkezniink.
III.
Ha, mint az elobbi esetekben, az anomia mindig csak idoritl
idore, heveny valsagok alakjaban jelentkezne, csak szakasz<»«
san valtoztatna meg az ongyilkossag tarsadalmi aranyanak a 14
276
kulasat, de nem kepezne annak szabalyos es konstans tenyezo-
|et. A tarsadalmi elet egyik szferajaban azonban - a kereskede-
b-inben es az iparban - ez az anomia pillanatnyilag kronikus
|ellegu.
Vagy egy evszazada ugyanis a gazdasagi haladas foleg ab-
ban all, hogy felszabaditja az ipari viszonyokat minden szaba-
lyozas uralma alol. Egeszen a legutobbi idokig egy erkolcsi ha-
l.ihnakbol allo egesz rendszernek volt az a szerepe, hogy a fe-
gyelem korlatai koze szoritsa ezeket a viszonyokat. Eloszor is
Hl volt a vallas, amelynek befolyasa a munkasokra es a munkal-
l.itokra, a szegenyekre es a gazdagokra egyarant ervenyesiilt.
Д/ elobbieket vigasztalta, arra tanftotta oket, torodjenek bele
orsukba, azt hirdetven, hogy a tarsadalmi rend a gondviseles
linive, s hogy minden osztaly jussat maga Isten szabta meg,
rgyben pedig ebren tartotta benniik a remenyt, hogy a masvila-
gon melto karpotlas varja oket e vilag egyenlotlensegeiert. A gaz-
ilagokat pedig azzal intette mersekletre, hogy figyelmeztette
••ket: a foldi erdekek nem jelentenek az ember szamara min-
ilvnt, hogy ezeket ala kell rendelni mas, magasabb rendu erde-
ki knek, s eppen ezert nem szabad szabaly es mertek nelkiil
i чик ezeket hajszolni. Egyben pedig a foldi hatalom is gatat ve-
Irtt a gazdasagi funkciok feliilkerekedesenek, mert ellenorzese
nl.ilt tartotta es viszonylag alarendelt szerepre szoritotta oket.
Vegiil maganak a gazdasagi tenykedesnek a vilagan beliil a
trlnendszer a berek, az arak, sot a termeles szabalyozasaval
kn/vetve a jbvedelmek atlagos szinvonalat is rogzitette, s a dol-
gnk logikajanal fogva ez a szinvonal nyilvanvaloan reszben a
•i iiksegleteket is megszabja. Egyebkent termeszetesen nem azert
H Ink itt le ezt a szervezetet, hogy modellnek javasoljuk. Vila-
gn-., hogy melyrehato atalakitasok nelkiil nem volna bevezet-
|ii|n a mai tarsadalmakban. Mindossze annyit szeretnenk le-
igezni, hogy valaha fennallt, hogy jotekony kihatasai voltak,
к ainiota eltiint, semmi sem potolja.
A vallas ugyanis uralmi szferajanak legnagyobb reszet elve-
ilrtle. A kormanyhatalom, ahelyett hogy szabalyozna a gaz-
il.ih.ipj eletet, annak eszkoze es kiszolgaldja lett. A legellentete-
м hl> nanyzatok, az ortodox nemzetgazdaszok es a szelsoseges
vih idlistak is egyetertenek abban, hogy az allamnak be kell er-
bU1 a kiilonbozo tarsadalmi funkciok kozotti, tobbe-kevesbe
I1144/iv kozvetito szerepevel. Az elobbiek egyszeruen az egye-
277
nek kozott kotott szerzodesek oreve akarjak tenni, az utobbiak
rabizzak a kollektiv elszamolas es nyilvantartas feladatat, vagy-
is azt, bogy regisztralja a fogyasztok igenyeit, tovabbitsa azokat
a termelokhbz, vegye szamba az bsszjbvedelmet, es megallapi-
tott keplet szerint ossza azt el. Am ezek is, azok is elvitatjak tole
azt a jogot, bogy a tobbi tarsadalmi szervet maga ala rendelje,
es egysegesen egy mindent meghatarozo cel iranyaba terelje te-
vekenysegiiket. Mindket fel kijelenti, hogy a nemzetek egyet-
len vagy legfobb celja csak az ipari felviragzas lehet; ez kovet-
kezik a gazdasagi materializmus dogmajabol, amely minden
latszolagos kiilonbseg ellenere kozos bazisa mindezeknek a rend-
szereknek. S minthogy ezek az elmeletek csupan a kozvele-
meny allapotat fejezik ki, az ipar mar nem egy rajta kiviil, felette
allo cel eleresere szolgalo eszkdz, hanem maga left az egyenek
es tarsadalmak vegcelja. Ennek azonban az a kovetkezmenye,
hogy az altala mozgasba hozott vagyak egyszer csak felszaba-
dultak minden tekintely alol, amely eddig korlatozta oket. A jo-
letnek ez az apoteozisa szentesitette oket, s hogy ugy mondjuk,
minden emberi torvenynek folebe helyezte. Mar-mar szentseg-
toresnek szamit gatak koze szoritani oket. Ezert meg az a fajta,
meroben utilitarius szabalyozas sem tudott ervenyesiilni, ame-
lyet a korporaciok kozvetitesevel maga az ipari vilag gyakorolt
veliik szemben. Vegiil, tovabb fokozta a vagyak elszabadulas.it
az ipar fejlodese es a piac szinte korlatlan boviilese. Amig a ter-
melo csak a kozvetlen kornyezeteben helyezhette el termekeit,
a szereny nyereseg nem novelhette tulsagosan nagyra igenyeit.
Most azonban, amikor szinte az egesz vilag vevoje lehet, e kor-
latlan perspektivak lattan hogyan is turnek a szenvedelyek a
hajdani korlatokat?
Igy jott forrasba a tarsadalomnak ez a resze, s innen terjedt .It
a forras az egesz tarsadalomra. fgy valt allando, mondhatnank,
normalis allapotta a valsag es az anomia. A skala legtetejetol a
legaljaig felebredt a becsvagy es az irigyseg, anelkiil hogy szi
lard tarn- es celpontjai volnanak. Semmi sem adhat mar nyugal-
mat, mert a cel, amire mindez iranyul, messze-messze tul van
azon, amit az ember elerhet. A valosag egyszeruen ertektelen
nek tunik ahhoz kepest, amit a lazas kepzelet mar lehetsegesntfl
lat; az emberek elszakadnak hat a valosagtol, de csak azert,
hogy majd a lehetsegestol is elszakadjanak, amikor az is megva-l
losult. Az emberek szomjaznak az iij dolgokra, az ismeretlcn
gyonydrokre es szenzaciokra, de ha valamit megismernek, az
nem erdekes tobbe. Ilyen helyzetben a legkisebb zokkeno is eleg
ahhoz, hogy mar ne legyen erejiik elviselni. A laz elenyeszik, az
emberek felismerik, hogy mennyire meddo volt az egesz tiileke-
des, hogy mindez a vegtelensegig halmozott dj elmeny nem
linlta letrehozni a boldogsagnak azt a szilard tokejet, amely el-
lelne a megprobaltatasok napjaiban. A boles elvezi, amit elert,
nein kfvanja orokosen ujakkal felcserelni, s innen meriti az erot,
amely megorzi az eletnek, amikor a nehezsegek ideje eljbn. De
az. az ember, aki mindig mindent a jovotol vart, tekintetet arra
Szegezte, semmit sem talal multjaban, ami erot adna neki a jelen
keserusegei kozepette; mert szamara a mbit csak az egymast kd-
Vcto szakaszok sorozata volt, amelyeken tiirelmetleniil rohant
\ egig. Azzal vezette felre magat, hogy a boldogsagot, amellyel
ohasem talalkozott, mindig a kovetkezo pillanattol varta. De
most megtorpant; sem mogotte, sem elotte nines mar semmi,
rtmire tekintetet szegezhetne. Egyebkent a faradtsag dnmaga-
ban is kedvet szego, hiszen hosszu tavon lehetetlen, hogy ne
eie/пё a veget nem ero hajsza haszontalansagat.
Nyugodtan foltehetjuk a kerdest, vajon nem elsosorban ez az
ci kolcsi allapot okozza-e, hogy a gazdasagi katasztrofak alkal-
tnav.il olyan sok az ongyilkossag. Az egeszseges fegyelmet dik-
IAI6 tarsadalmakban az ember a sors csapasait is konnyebben
vlseli el. Megszokta a nelkdlozest es a korlatokat, s aranylag ki-
»rhh erofeszftessel veszi tudomasul a nagyobb nelkuldzeseket
I» Nyilvanvalo azonban, hogy akkor, amikor minden korlat
^ynloletes, a meg szukebb korlatozas teljesen elviselhetetlen.
Л/ a lazas tdrelmetlenseg, amelyben az emberek elnek, egyalta-
l.in nem neveli oket lemondasra. Amikor nines mas celjuk, mint
wnkadatlanul tuljutni azon a ponton, ahova eljutottak, hogyne
volna fajdalmas meg hatrebb is szorulni! Ugyanakkor a gazda-
Igi allapotunkat jellemzo szervezetlenseg ajtot-kaput nyit a
k'gkiilonbozobb kalandoknak. Minthogy az emberek kepzelete
iliohon ahftozik az ujdonsagra, es mozgasat semmi sem szaba-
lyoz/a, talalomra tapogatozik. Akockazat sziiksegszeru kovet-
krzmenye a gyakori kudarc, s igy a valsagok, eppen akkor, ami-
koi hatasuk gyilkosabba valt, meg is sokszorozodnak.
S inegis, ezek a diszpoziciok annyira meggyokeresedtek,
In tgy a tarsadalom alkalmazkodott hozzajuk, es megszokta,
hogy normalisnak tekintse oket. Minduntalan azt halljuk, hogy
279
az ember termeszete miatt drokke elegedetlen, mindig elore
akar menni, megallas es pihenes nelkiil, valamilyen meghata-
rozatlan cel fele. Ma a vegtelenseg szenvedelyet az erkolcsi ki-
valosag jelenek tekintik, holott csak a szabalyozojukat vesztett
tudatokban kelhet eletre, amelyek szaballya avatjak a szabalyo-
zatlansagot, szenvedeseik forrasat. Ennek ellenere hitcikkellye
valt a haladas, megpedig a leheto leggyorsabb haladas doktri-
naja. Ezekkel az elmeletekkel parhuzamosan azonban, ame-
lyek az instabilitas jotetemenyeit hirdetik, felbukkannak masok
is, amelyek, altalanositva az oket kivalto szituaciot, kijelentik,
hogy az elet rossz, es tobb fajdalmat okoz, mint oromet, csak
csaloka delibabjaival szediti az embereket. Minthogy pedig ez
a zurzavar a gazdasagi vilagban a legteljesebb, ott szedi leg-
tobb aldozatat is.
Teny es valo, hogy az ipari es kereskedelmi foglalkozasok
produkaljak a legtobb ongyilkossagot (lasd a XXIV. tablazatot).
Majdnem elerik, sot olykor tullepik a szabad foglalkozasok sza-
mait, foleg pedig messze feliilmuljak a mezogazdasagot. A me-
zogazdasagi tevekenyseg ugyanis az a szfera, ahol a regi szaba-
lyozoerok meg a leginkabb ereztetik a befolyasukat, es ahova a
legkevesbe hatolt be az iizleti laz. Ez a szfera emlekeztet a legin-
kabb arra az allapotra, amely valaha jellemezte a gazdasagi
rendet. A kiilonbseg meg nagyobb volna, ha az iparon beliil kii-
lonvalasztanank a munkaltatok es a munkasok bngyilkossaga-
it, mert az anomia allapota valoszinuleg az elobbieket erinti ero-
sebben. A jaradekos nepesseg hallatlan ongyilkossagi aranya
(1 milliora 720) vilagosan mutatja, hogy a legvagyonosabbak
szenvednek a leginkabb. A helyzet ugyanis az, hogy minden,
ami az embert meghajolni kenyszerfti, enyhiti ennek az allapot-
nak a kovetkezmenyeit. Az alsobb osztalyok latohatarat leg-
alabbis korlatozzak azok, akik felettiik allnak, es vagyaik emi-
att lezartabbak. De azok, akik felett csak az fir van, elkeriilhetet-
leniil belevesznek, ha nines valamilyen visszatarto его.
Az anomia tehat modem tarsadalmainkban az ongyilkossag
egyik szabalyszeru es specifikus tenyezoje; ez az egyik forras,
amelybol az evi ongyilkossagi kontingens taplalkozik. Itt tehfit
egy uj tfpussal van dolgunk, amelyet meg kell kiilonboztetniink
a tobbitol. A kiilonbseg az, hogy nem attol fiigg, hogy az egyen
hogyan kapcsolodik a tarsadalomhoz, hanem hogy a tarsada-
lom mi modon szabalyozza az egyenek viselkedeset. Az ego-
280
XXIV. TABLAZAT
1 millio fore juto ongyilkossagok foglalkozdsi agankent
Kereske- delem Kozle- kedes Ipar Mezd- gazda- sag Szabad foglalkoza- sok9
l-r.mciaorszag10... .. (1878-1887) 440 340 240 300
Svajc .. (1876) 664 1514 577 304 558
< Jlaszorszag .. (1866-1876) 277 152,6 80,4 26,7 618"
IWoszorszag .. (1883-1890) 754 456 315 832
Ibjororszag .. (1884-1891) 465 369 153 454
Belgium .. (1776-90)'2 421 160 160 100
Wurttemberg .. (1873-1878) 273 190 206
S/.iszorszag .. (1878) 34L59 71,17
ista ongyilkossag abbol fakad, hogy az emberek nem latjak az
elet ertelmet, az altruista ongyilkossag forrasa az, hogy a foldi
eleten kiviil latjak az elet ertelmet; a harmadikfajta ongyilkos-
s.ig pedig, amelynek letezeset az iment allapitottuk meg, abbol
ered, hogy tevekenysegiik nem szabalyozott, es ok szenvednek
einiatt. Ezt a fajtat eredetere valo tekintettel anomias ongyilkos-
«igiiak nevezziik.
Ketsegtelen, hogy ez a fajta nemi rokonsagot mutat az egois-
la ongyilkossaggal. Mindkettot az okozza, hogy az egyenek
h/amara nem elegge jelenvalo a tarsadalom. De a ket esetben
nem azonos az a szfera, ahonnan hianyzik. Az egoista ongyil-
kossag eseteben a tarsadalom a voltakeppeni kollektiv teve-
kenysegbol tunik el, amely igy targyat es jelentoseget veszti. Az
diiomias ongyilkossagnal viszont a szorosan vett egyeni szen-
vedelyekbol hianyzik, amelyeket emiatt tobbe semmi sem fe-
kcz es szabalyoz. A ket tipus tehat, minden rokonsaga ellenere,
lnggetlen egymastol. Elkepzelheto, hogy jelenvalonak erezziik
ii Lirsadalmat mindabban, ami benniink tarsadalmi vonatkoza-
M Ahol a statisztika tobbfajta szabad foglalkozast regisztral, azt adjuk tam-
|ч nil nt, amelyik ongyilkossagi aranya a legmagasabb.
1111826 es 1880 kozott mintha a gazdasagi funkciok kevesbe volnanak erintve
lU il Cmnpte rendu de 1880); de vajon pontos volt-e a foglalkozasi statisztika?
11 Ibben a szamban csak a humSn szferak szerepelnek.
Igy az eredetiben! (Szerk.)
281
su, s kozben megse tudjuk korlatozni vagyainkat; elhet az em-
ber anomias allapotban anelkiil, hogy egoista volna, es megfor-
ditva. Eppen ezert mas es mas az a tarsadalmi kozeg, amelybol
a ket ongyilkossagi fajta aldozatai elsosorban regrutalodnak; az
egyik foleg az ertelmisegi palyakon burjanzik, a gondolatok vi-
lagaban, a masik az ipari es kereskedelmi eletben.
IV.
Nem a gazdasagi anomia az egyetlen, amelyik ongyilkossagot
idezhet elo.
Azokat az bngyilkossagokat ugyanis, amelyek az bzvegysegi
valsag kitoresekor kovetkeznek be, es amelyekrol elobb mar
beszeltiink,13 az egyik hazastars halala miatti hazi anomia okoz-
za. Felborul a csaladi elet, s a szenvedo alany az eletben marad t
fel. Nem tud alkalmazkodni a kialakult uj helyzethez, es ezert
konnyebben megoli magat.
Van azonban egy masik valtozata is az anomias ongyilkos-
sagnak, amellyel meg inkabb foglalkoznunk kell, reszint azert,
mert kronikusabb, reszint, mert bepillantast enged a hazassag
termeszetebe es funkcioiba.
Bertillon az Annates de demographic intemationale 1882. szep-
temberi szamaban figyelemre melto tanuhnanyt tett kbzze a
valasrol, s ebben a kovetkezo allitast igazolta: az ongyilkossa-
gok szama egesz Europaban ugyamigy valtozik, mint a valaso-
ke es kiilbneleseke.
Nyomban megallapfthato ez a parhuzamossag, ha a kiilon-
bozo orszagokat megfeleloen osszehasonlitjuk (lasd a XXV. tab-
lazatot). Nemesak azt latjuk, hogy az atlagok kozott ketsegbe-
vonhatatlan a megfeleles, hanem meg az egyedi adatok teren is
csak egyetlenegy kivetel mutatkozik, nevezetesen Nemetalfbld
eseteben, ahol az ongyilkossagok szintje nem eri el a valasoket.
A torveny meg egyertehnubben beigazolodik, ha nem kiilon-
bozo orszagokat, hanem egy orszagon beliil kiilonbozo tarto-
manyokat hasonlitunk ossze. Svajcban peldaul igen frappans a
jelensegek e ket rendje kozotti egybeeses (lasd a XXVI. tablaza-
tot). A protestans kantonokban a legtobb a valas, es itt a legtobb
13 Lasd 197. o.
282
XXV. TABLAZAT
Az europai dllamok osszehasonlftdsa
a valas es az ongyilkossag szempontjdbol
Az 1000 hazassagra 1 millio fore juto
juto evi valasok szama ongyilkossag
I. Ritka a valas es a kiiloneles
Norvegia 0,54 (1875-1880) 73
<lioszorszag 1,6 (1871-1877) 30
Anglia es Wales.... 1,3 (1871-1879) 68
Skoda 2,1 (1871-1881)
tllaszorszag 3,05 (1871-1873) 31
1 mnorszag 3,9 (1875-1879) 30,8
Atlagok 2,07 46,5
II. Kozepes gyakorisagu a valas es a kiiloneles
Bajororszag 5,0 (1881) 90,5
Belgium 5,1 (1871-1880) 68,5
1 lollandia 6,0 (1871-1880) 35,5
Svedorszag 6,4 (1871-1880) 81
Baden 6,5 (1874-1879) 156,6
Ii.mciaorszag 7,5 (1871-1879) 150
Wurttemberg 8,4 (1876-1878) 162,4
I’oroszorszag 133
Atlagok 6,4 109,6
III. Gyakori a valas es a kiiloneles
‘i/.isz Kiralysag 26,9 (1876-80) 299
1 >.inia 38 (1871-80) 258
‘•V.ljC 47 (1876-80) 216
Atlagok 37,3 257
I/ ongyilkossag is. Utanuk kovetkeznek a vegyes kantonok
mindket szempontbol, es csak legutoljara a katolikus kanto-
nok. Hasonlo megfigyeleseket latunk egy-egy csoporton beliil.
Л katolikus kantonok koziil Solothurn es Appenzell-Innerr-
lioden kiugrik magas valasi aranyaval; s egyben feltiinoen ma-
gas.ibb ongyilkossagi szamuk is. Fribourg-ban, bar katolikus es
hancia, aranylag jelentekeny szamii a valas, es jelentekeny sza-
mii az ongyilkossag is. A nemet protestans kantonok kozott
St haffhausenben a legtobb a valas, s ez a kanton vezet az on-
gyilkossagok teren is. Vegiil, a vegyes kantonok, az egyetlen
Aargau kivetelevel, mindket tekintetben pontosan ugyanazo-
kil az aranyokat mutatjak.
283
XXVI. tAblazat
A svdjci kantonok osszehasonlftdsa
a valas es az ongyilkossag szempontjabol
Tessin Valais 1000 ha- zassagra juto valas es kiilon- eles 1 mil- lio fore juto ongyil- kossag 1000 ha- zassagra juto valas es kiilon- eles 1 millio fore juto ongyil- kossag
I. 7,6 4,0 Katolikus kantonok Francidk es olaszok 15,9 119
57 47 Fribourg
Atlagok 5,8 50 Atlagok 15,9 119
Uri №' 60 metek Solothurn 37,7 205
Unterwalden- Obwalden 4,9 20 Appenzell- Innerrhoden 18,9 158
Unterwalden- Nidwalden 5,2 1 Zug 14,8 87
Schwyz 5,6 70 Luzern 13,0 100
Atlagok 3,9 37,7 Atlagok 21,1 1373
Neuchatel II. 42,4 Protestans kantonok Francidk 560 |Vaud 433 352
Bern 47,2 №' 229 netek Schaffhausen 106,0 602
Bazel (varos) 34,5 323 Appenzell- Ausserrhoden 100,7 213
Bazel (kornyek) 33,0 288 Glarus 83,1 127
Atlagok 38,2 280 Zurich Atlagok 80,0 92,4 288 307
Aargau III. V 40,0 egyes vi 195 llasd kantonok Genf 70,5 360
Graubunden 30,9 116 Sankt-Gallen 57,6 179
Atlagok 36,9 155 Atlagok 64,0 269
Ugyanezt az eredmenyt kapjuk, ha a francia megyeket hason-
litjuk ossze egymassal. Ongyilkossagi aranyszamuk szerint nyolc
kategoriaba soroltuk oket, es azt talaltuk, hogy az igy keletke-
zett csoportok ugyanezt a rangsort mutatjak a valasok es kii
lonelesek szempontjabol is:
284
Ongyilkossag 1 millio fore 1000 hazassagbol valassal, ill. kiilon- elessel vegzodott
1 csoport ( 5 megye) 50-nel kevesebb 2,6
2. csoport (18 megye) 51-75 2,9
3. csoport (15 megye) 76-100 5,0
1. csoport (19 megye) 101-150 5,4
5. csoport (10 megye) 151-200 7,5
6. csoport ( 9 megye) 201-250 8,2
7. csoport ( 4 megye) 251-300 10,0
8. csoport ( 4 megye) Ennel tobb 12,4
/\/. osszefiigges tehat ketsegteleniil fennail. Probaljuk megma-
gyarazni.
Csak tajekoztatasul emlitjiik a Bertillon altal javasolt magya-
i .izatot. E szerzo szerint azert van parhuzamossag az ongyilkos-
s.igok es a valasok szamszeru alakulasa kozott, mert mindketto
ugyanattol a tenyezotol fugg: a kiegyensiilyozatlan emberek ki-
sebb vagy nagyobb gyakorisagatol. Valamely orszagban annal
liibb a valas, minel tobb az elviselhetetlen hazastars. Ez utobbi-
ak pedig elsosorban a szabalytalan, a rossz es kiegyensiilyozat-
lan jellemu emberek koziil regrutalodnak, s ugyanez a vermer-
Heklet az ongyilkossagra is prediszponalja az embereket. Nem
azert van tehat a parhuzamossag, mert a valas intezmenye be-
lolyasolja az ongyilkossagot, hanem e ketfajta teny azonos ok-
bol ered, ugyanazt fejezi ki, kiilonbozo modon. Csakhogy dn-
kenyes es bizonyitatlan eljaras pszichopatologiai fogyatekossa-
gokkalhozni osszefiiggesbe a valast. Semmi okunk feltetelezni,
hogy Svajcban tizenotszor annyi a kiegyensiilyozatlan ember,
mint Olaszorszagban, es hat-hetszer annyi, mint Franciaor-
iz.igban, marpedig az elso orszagban tizenotszor annyi a valas,
mint a masodikban, es koriilbeliil hetszer annyi, mint a harma-
dikban. Mi tobb, tudjuk, hogy az ongyilkossagot mennyire nem
l< hd tisztan egyeni kdriihnenyekkel megmagyarazni. A kovet-
kvzokben egyebkent nyilvanvalova valik ennek az elmeletnek
ii/ elegtelensege.
I figyelemre melto osszefiigges okat nem az egyenek szervi
iiirdiszpozicioiban, hanem a valas benso termeszeteben kell
kriesniink. Ezzel kapcsolatban eloszor is leszdgezhetjiik a kb-
\ vlkezot: minden olyan orszagban, amelyre vonatkozolag ren-
285
delkezesiinkre allnak a sziikseges adatok, az elvaltak osszeha-
sonlithatatlanul nagyobb szamban kovetnek el ongyilkossagot,
mint a nepesseg tobbi resze.
Ongyilkossag 1 millio fore
csaladi allapot szerint_
15 even feliili nem hazasok Hazasok Ozvegyek Elvaltak
Ferfi No Ferfi No Ferfi No Ferfi No
Poroszorszag (1887-1889) 360 120 430 90 1471 215 1875 290
Poroszorszag (1883-1890) 388 129 498 100 1552 194 1952 328
Baden (1885-1893) 458 93 460 85 1172 171 1328
SzaszorszAg.. (1847-1858) V- J 481 120 1242 240 3102 312
SzaszorszAg.. (1876) 555,18 821 146 3252 389
Wiirttemberg (1846-1860) 226 52 530 97 / 1298 281 i
Wiirttemberg (1873-1892) 251 218 405 796
Igy a mindket nembeli elvaltak ketszer-haromszor olyan arany-
ban olik meg magukat, mint a hazasemberek, pedig fiatalabbak
(Franciaorszagban a hazasok atlagosan 46 evesek, az elvaltak
40 evesek), s lenyegesen nagyobb aranyban, mint az ozvegyek,
pedig utobbiak koreben az elorehaladott eletkor fokozolag hat
az ongyilkossagi aranyra. Mi ennek az oka?
Nem ketseges, hogy ebben az eredmenyben kdzrejatszik a
valas kbvetkezteben eloallo uj erkolcsi es anyagi allapot. De ez
nem kielegito magyarazat. Az ozvegyseg ugyanis ugyanilyen
mertekben megzavarja az eletet, sot kovetkezmenyei meg sok
kal fajdalmasabbak, hiszen bekovetkezeset a hazastarsak nem
kivantak, mig a valas a legtobb esetben szabadulast jelenl.
Megis az a helyzet, hogy az elvaltak, annak ellenere, hogy elet
koruk folytan feleannyi ongyilkossagot kellene produkalniuk,
mint az ozvegyeknek, mindeniitt nagyobb aranyban olik meg
magukat, sot bizonyos orszagokban ketszer olyan mertekben
Ezt a kiilonbseget, amelyet 2,5 es 4 kozott valtakozo fokozasi
egyutthatoval fejezhetiink ki, semmikeppen sem magyarazza
allapotuk megvaltozasa.
Az okot keresve, hivatkozni szeretnenk itt korabbi megalln
pitasunkra. E resz harmadik fejezeteben lattuk, hogy egy tarsa
dahnon beliil az ozvegyek ongyilkossagi tendenciaja a haza
286
emberek ugyanezen tendenciajanak fiiggvenye. Ha ez utobbiak
koreben nagy a megovasi egyiitthato, az elobbiek immunitasa
is jelentekeny, ha kisebb is, es a ket nem koziil az ozvegyseg al-
lapotaban is ugyanaz van jobban vedve, mint a hazassagban.
Egyszoval, ha a hazastarsi kapcsolat az egyik hazastars elhuny-
l.ival felbomlik, e kapcsolatnak az ongyilkossag tekinteteben
i-rvenyesiilo hatasa reszben tovabb hat az eletben maradora.14
lizen az alapon nem lehet-e feltetelezniink, hogy ugyanez a je-
lenseg all elo akkor is, ha a hazassagot nem a halal, hanem egy
jogi aktus szakitja meg, es hogy az elvaltak koreben tapasztal-
hato ongyilkossagi tendencia fokozodasa nem a valas, hanem a
lelszamolt hazassag kbvetkezmenye? Minden bizonnyal a ha-
zassag bizonyosfajta allapotabol fakad, amely meg valas utan
is hatassal van a volt hazastarsak allapotara. Vagyis, ongyilkos-
sagi hajlamuk azert olyan eros, mert mar akkor is hajlottak ra,
amikor egyiitt eltek, megpedig eppen azert, mert egyiitt eltek.
Ha ezt a feltevest elfogadjuk, megmagyarazhatova valik a va-
l.isok es az ongyilkossagok kozotti megfeleles. Azoknal a nepek-
nel ugyanis, ahol gyakori a valas, sziiksegkeppen igen elterjedt-
nek kell lennie a hazassag valami olyanfajta, sui generis allapotanak,
amellyel a valas egyiitt jar, a helyzet ugyanis az, hogy ez az alla-
I ><>1 nem csak olyan hazassagokra jellemzo, amelyek elobb-utobb
11 illetleniil torvenyesen felbomlanak. Igaz, hogy ezekben eri el a
niaximalis intenzitast, de meg kell lennie, ha kisebb mertekben
is, a tobbiben is vagy azok tobbsegeben. Ugyanugy, mint aho-
gyan a sok ongyilkossag mellett gyakori az ongyilkossagi kfser-
lel is, vagy a halalozasi arany novekedese mindenkeppen a meg-
hrlegedesek szamanak emelkedeset is jelenti, ott, ahol sok a
linyleges valas, sok olyan hazassagnak kell lennie, amelyek tbb-
lii' kevesbe kbzel vannak a valashoz. Ha tehatatenylegesvalasok
w.ima emelkedik, sziiksegkeppen ugyanilyen mertekben kell fej-
lodnie es terjednie annak a csaladi allapotnak, amely ongyilkos-
aagra prediszponalja az embereket, iigyhogy termeszetes, ha a
krI (elcnseg azonos ritmusban valtozik.
1'z a hipotezis nemcsak bsszevag mindazzal, amit eddig ki-
miilaltunk, hanem kozvetleniil is bizonyithato. Ha ugyanis helyt-
illli >, akkor azokban az orszagokban, ahol sok a valas, a hazasem-
111 .isil 204. o.
287
bereknel kisebb immunitast kell tapasztalnunk az ongyilkossag-
gal szemben, mint ott, ahol a hazassag felbonthatatlan. A tenyek
pedig pontosan ezt mutatjak, legalabbis a ferjeket illetoleg, amint ez
a XXVII. tablazatbol kitunik. Olaszorszagban, ebben a katolikus
orszagban, ahol a valas ismeretlen, egyben a legmagasabb a ferjek
megovasi egyiitthatoja; Franciaorszagban, ahol a kiiloneles min-
dig gyakori volt, mar kisebb, es tarsadalomrol tarsadalomra annal
inkabb csbkken, minel elterjedtebb a valas.15
Oldenburg Nagyhercegseg valasi szamadatait nem sikeriilt
megszerezniink. Mindamellett, protestans orszag leven, folte-
heto, hogy gyakori a valas, ha nem is tul nagy, tekintettel az
eleg eros katolikus kisebbsegre. Ebbol a szempontbol tehat kd-
riilbelul egy sorban kell lennie Badennel ds Poroszorszaggal.
Nos, a ferjek koreben tapasztalhato immunitas szempontjabol
is ugyanazt a kepet mutatja: 100 00015 even feliili notlen koziil
evente 52 lesz ongyilkos, 100 000 ferj 66 ongyilkossagot kbvet
el. Ez utobbiak megovasi egyiitthatoja tehat 0,79, azaz igen ero-
15 Azert hasonlftjuk ossze ebbol a szempontbol csak ezt a nehany orszagot,
mert a tobbi orszag statisztikaja egybeveszi a ferjek es felesegek ongyilkossi-
gait, pedig majd lathatjuk, hogy milyen fontos megkiilonboztetniink oket.
Ebbol a tablazatbol azonban nem szabad levonnunk azt a kovetkeztetest, hogy
Poroszorszagban, Badenben es Szaszorszagban a ferjek valoban nagyobb arany-
ban lesznek ongyilkosok, mint a notlenek. Nem hagyhatjuk figyelmen kiviil,
hogy ezeket az eletkortol es annak az ongyilkossagra gyakorolt hatasatol fiig-
getleniil allapitottak meg. Mivel a 25es 30evkozotti ferfiak- eza notlenek atla-
gos eletkora - koriilbeliil fele olyan aranyban olik meg magukat, mint a 40-45
eves ferfiak - ennyi a ferjek atlagos eletkora -, a ferjek meg azokban az orsza-
gokban is viszonylag immunisak, ahol gyakori a valas; mindamellett ezekben
az orszagokban gyengebb az immunitas, mint masutt. Azt, hogy nullaval egyen-
]6, csak akkor mondhatnank, ha a nos ferfiak ongyilkossagi aranya, tekintet
nelkiil az eletkorra, ketszer akkora volna, mint a notleneke, ami azonban nem
all fenn. Ez a hiany egyebkent semmiben sem erinti levont kovetkezteteseinkel, |
mert a ferjek atlagos eletkora orszagonkent igen keveset valtozik, legfeljebb
ket-harom evet, masreszt pedig mindeniitt azonos modon ervenyesiil az a tor-
veny, amely szerint az eletkor befolyasolja az ongyilkossagot. K<>vetkezeskepj
pen ennek a tenyezonek az elhanyagolasa ketsegteleniil csokkentette a meg-
ovasi egyiitthatok abszohit erteket, minthogy azonban ezzel mindeniitt ugyan-
abban az aranyban csokkentettiik, relativ ertekiiket nem valtoztattuk meg,
marpedig nekiink csak ez a fontos. Nem azt akarjuk megallapitani, hogy mek-
kora a ferjek immunitasanak abszoliit erteke egy-egy orszagban, hanem osztA-
lyozni akarjuk ezen immunitas szempontjabol a kiilonbozo orszagokat. E le-
egyszerusites okait illetoen, eloszor is nem akartuk foloslegesen bonyolitani л
problemat, masodszor pedig nem alltak rendelkezesiinkre minden esetben az
eletkor hatasanak pontos kiszamitasahoz sziikseges adatok.
288
sen elter a katolikus orszagoketol, ahol a valas ritka vagy isme-
retlen.
Franciaorszag alkalmat nyujt olyan megfigyelesekre, ame-
lyek alatamasztjak az elobbi megallapi'tasainkat, annal is in-
k.ibb, minthogy meg pontosabbak es egyertehnubbek. Seine
megyeben sokkal tobb a valas, mint az orszag tobbi reszeben.
1885-ben itt 10 000 szabalyszeru hazassag koziil 23,99 esetben
mondtak ki a valast, mig Franciaorszag egeszeben mindossze
5,65 volt az atlag. A ХХП. tablazat vilagosan mutatja, hogy
Seine megyeben sokkal kisebb a ferjek megovasi egyiitthatoja,
mint videken. Itt csak egyetlen esetben eri el a 3-at, nevezetesen
20 es 25 ev kozott; de meg e szam pontossaga is ketes, mert tul-
s.igosan keves eset alapjan szamitottuk ki, tudniillik ebben az
rletkorban evente legfeljebb 1 ferj lesz ongyilkos. 30 even feliil
л/ egyiitthato sohasem tobb, mint 2, altalaban kisebb, sot 60 es
70 ev kozott az egyseg ala szall. Atlagosan 1,73. A megyekben
ezzel szemben 8 koziil 5 esetben nagyobb, mint 3; atlagosan pe-
dig 2,88, azaz 1,66-szor akkora, mint Seine megyeben.
Ez ujabb bizonyitek arra, hogy azokban az orszagokban, ahol
elterjedt a valas, nem valamilyen szervi prediszpozicio kovet-
kezteben, peldaul a kiegyensiilyozatlan emberek gyakorisaga
miatt sok az ongyilkossag. Ha ez volna az igazi ok, akkor ennek
hatasa a notleneken ugyanugy jelentkezne, mint a ferjeken.
Marpedig a tenyek alapjan az utobbiakat erosebben sujtja az
ongyilkossagi tendencia. S ez csak azert lehet igy, mert a baj for-
г.isa, amint feltetelezziik, vagy a hazassag, vagy a csalad vala-
milyen sajatossaga. Most meg e ket utobbi hipotezis kozott kell
valasztanunk. Vajon a ferjek kisebb immunitasa! a csaladi tar-
Kadalom vagy a hazas tarsadalom allapota idezi elo? Vajon a
csaladi szellem rosszabb, vagy a hazastarsi kapcsolat nem ege-
hzen olyan, amilyennek lennie kellene?
Mindjart van itt egy teny, amely valoszinutlenne teszi az elso
magyarazatot, az tudniillik, hogy azoknal a nepeknel, ahol a
Ivggyakoribb a valas, nagyon jo a sziiletesi aranyszam, vagyis a
< saladi csoport surusege igen nagy. Tudjuk viszont, hogy ahol a
csalad suru, altalaban eros a csaladi szellem. Minden okunk
megvan tehat arra a feltevesre, hogy a jelenseg okat a hazassag
кч meszeteben kell keresniink.
S valoban, ha ezt a tenyt a csalad allapotaval kellene magya-
laznunk, akkor azokban az orszagokban, ahol a valas elterjed-
289
XXVII. tablAzat
A valas hatasa a ferjek immunitdsdra
Orszag 1 millio fore juto on- gyilkossag A ferjek meg- ovasi egyiitt- hatoja a notle- nekhez viszo- nyitva
15 even fe- liili notlenek Ferjek
Ahol a valas isnteretlen
Olaszorszag (1884-1888) 145 88 1,64
Franciaorszag.. (1863-1868)16 17 Ahol a valas e/eg altalanos 273 245,7 1,11
Baden (1885-1893) 458 460 0,99
Poroszorszag... (1883-1890) 388 498 0,77
Poroszorszag... (1887-1889) Ahol a villas rendkwiil gyakori'7 364 431 0,83
Szaszorszag (1879-1880) 100 barmely csaladi allapotu
altal elkovetett ongyilkossagbol 27,5 52,5 ► 0 63
100 barmely csaladi allapotu ferfi lakosbol 42,10 52,47 ,
tebb, a felesegeknek is kevesbe kellene vedve lenniiik az on
gyilkossagtol, mint ott, ahol ritka a valas; hiszen a rossz csaladi
kapcsolat eppugy erinti oket is, mint a ferjeket. Csakhogy 6p
pen fordftva all a dolog. A felesegek megovasi egyiitthatoja an-
nal magasabb, minel alacsonyabb a ferjeke, vagyis minel gya
16 Azert vessziik ezt a tavoli idoszakot, mert akkor valas meg egySltalan nem
letezett. Egyebkent a valast visszaallft6 1884. evi torveny a jelek szerint eddlu
nem befolyasolta erezhetoen a ferjek ongyilkossagat; megovasi egyutthatojn)
lenyegeben 1888-1892-ben sem mas; egy intezmeny hatasa ilyen rovid ido akill
nem jelentkezik.
17Szaszorszagot illetoleg csak a fenti, Oettingentol szArmazo viszonys/A*
mokkal rendelkeziink, de celunknak megfelelnek. Legoyt-nal (171. o.) mas <li>
kumentumokat is talalunk, amelyek szinten azt bizonyitjak, hogy Szaszorszrtg
ban a ferjek ongyilkossagi aranya magasabb, mint a notleneke. Ezt a tc'iiyl
Legoyt is meglepetessel allapitja meg.
[A Durkheim altal szerkesztett tabla ferevezeto. A „Szaszorszag" sorban nj lei
I beet kellene beiktatni, mert itt a notlen es hazas ft'rfiaknak az ongyilkosokon, ll
letve az egesz nepessegen beliili aranyszamait adja meg, nem az 1 millio 1.1km
ra szamitott ongyilkossagok szamat. Lasd ugyamgy a XXVIII. tablazat utol -
ket sorat. A megadott meg6vasi, illetve fokozasi egyutthatok csak Igy ertelni*M
hetok. (Szerk.)]
290
XXVIII. TABLAZAT
A valas hatasa a felesegek immunitdsdra18
Ongyilkossag 1 millio Megovasi eeviitthato Milyen aranyban haladja meg a ferjek egyuttha- toja a fe- lesege- ket? Milyen aranyban haladja meg a fe- lesegek egyiittha- toja a fer- jeket?
16 even feluli hajadonra felesegre Felesegek Ferjek
l Haszorszag 21 22 0,95 1,64 1,72
lianciaorszag 59 62,5 0,96 1,11 1,15
Haden 93 85 1,09 0,99 1,10
I'oroszorszag 129 100 1,29 0,77 1,67
(1887-1889) 120 90 1,33 0,83 1,60
Szaszorszag 100 barmely csaladi allapotd altal elkove- lett ongyilkossagbol 100 barmely csaladi tllapotu noi lakosbol 35,3 37,97 42,6 49,74 1,19 0,63 1,73
fcoiibb a valas, es megfordftva. Mine! kbnnyebben es gyak-
hibban szakad meg a hazastarsi kapcsolat, annal kedvezobb
helyzetben van a feleseg a ferjjel szemben (lasd a XXVIII. tabla-
hilot).
Л ket egyutthatosor fordltott iranyu mozgasa igen figyelem-
teniclto. Azokban az orszagokban, ahol ismeretlen a valas, a fe-
l<".cg vedtelenebb, mint a ferje; Olaszorszagban joval kevesbe,
mini peldaul Franciaorszagban, ahol a hazassagi kotelek min-
ilig l.izabb volt. Ezzel szemben ott, ahol a valas igen gyakori
(Ikiden), a ferj kevesbe vedett, mint a feleseg, es a feleseg elonye
/nbalyszeruen egyiitt no a valas elterjedesevel.
(Ikienburg Nagyhercegseg, ugyanugy, mint az elozo pelda-
biin, e tekintetben is ugyanazt a kepet mutatja, mint azok a ne-
ll' A periodusok ugyanazok, mint a XXVII. tablazatban.
1111 <isd a XXVII. tablShoz fuzott jegyzetet. (Szerk.)
291
met allamok, ahol a valas atlagos gyakorisagti. Egymillio haja-
don koziil 203 lesz ongyilkos, egymillio felesegbol 156; ez utob-
biak megovasi egyiitthatoja tehat 1,3, azaz joval magasabb,
mint a ferjeke (0,79). Az elso szam kb. 1,64-szorosa a masodik-
nak, nagyjabol ugyanugy, mint Poroszorszagban.
Ha osszehasonlitjuk Seine megyet a tobbi francia megyevel,
szembeszbkoen mutatkozik meg ez a torveny. Videken, ahol
kevesebb a valas, a felesegek atlagos megovasi egyiitthatoja
csak 1,49; azaz a ferjek megovasi egyiitthatojanak (2,88) mind-
ossze a fele. Seine megyeben forditott az arany. A ferjek immu-
nitasa csupan 1,56, sot, ha figyelmen kiviil hagyjuk a 20-25 eves
eletkori periodussal kapcsolatos ketes szamokat, csak 1,44; a
nok immunitasa viszont 1,79. Itt tehat a felesegnek a ferjhez vi-
szonyitott helyzete ketszer olyan jo, mint a megyekben.
Ugyanezt latjuk, ha Poroszorszag kulonbozo tartomanyait
hasonlitjuk ossze:
100 000 hazas koziil az elvaltak szama_______
810-405 A felese- gek meg- ovasi egyiittha- toja 371-324 A felese- gek meg- ovasi egyii tt- hatoja 229-116 A feles£- gek meg- ovasi egyiittha- toja
Berlin 1,72 Pomerania 1 Posen 1
Brandenburg 1,75 Szilezia 1,18 Hessen 1,44
Kelet- Poroszorszag 1,50 Nyugat- Poroszorszag 1 Hannover 0,90
Szaszorszag 2,08 Schleswig 1,20 Rheinland Vesztfalia 1,25 0,80
Az elso csoportban valamennyi egyiitthato joval magasabb,
mint a masodikban, s a harmadikban vannak a legkisebbek. Л1
egyetlen kivetel Hessen, ahol a ferjes nok immunitasa ismerel
len okokbol eleg magas, pedig itt keves az elvalt.2u
Bar a bizonyitekok eddig is egybevagtak, vessiik ala ezt a tor
venyt meg egy probanak. Most ne a ferjek es a felesegek immu
nitasat hasonlitsuk ossze, hanem vizsgaljuk meg azt, hogy or
szagonkent hogyan modositja a hazassag a ket nem ongyilkov
2(1 A tartoinanyokat az osszeirt elvaltak szama szerint kellett osztalyoznunk
mert nem talaltuk meg az evi valasok szamat.
292
saggal kapcsolatos helyzetet. Ezt az osszehasonh'tast vegeztiik
el a XXIX. tablazatban. A tablazat szerint azokban az orszagok-
ban, ahol nines valas, vagy csak nem regota van, a no nagyobb
mertekben reszesedik a hazasok ongyilkossagaiban, mint a
nem hazasokeiban. Ez azt jelenti, hogy a hazassag jobban ked-
vez a ferjnek, mint a felesegnek, es a feleseg kedvezotlen hely-
zete elesebben jelentkezik Olaszorszagban, mint Franciaorszag-
ban. A ferjes nok atlagos tobblete a hajadonokehoz kepest
ugyanis Olaszorszagban ketszerese a franciaorszaginak. Azok-
nal a nepeknel viszont, ahol szeles korben elterjedt a valas, a
lorditott jelenseget tapasztaljuk. Ezekben az orszagokban a no
nyer a hazassaggal, a ferfi pedig veszit; a no elonye nagyobb
Poroszorszagban, mint Badenban, es nagyobb Szaszorszagban,
mint Poroszorszagban. Legnagyobb a no nyeresege azokban az
orszagokban, ahol a valasok gyakorisaga is maximalis.
Teljesen vitathatatlannak tekinthetjiik tehat a kovetkezo tor-
veny t: a hazassag annal inkabb kedvez a nonek az ongyilkossag szem-
poiitjdbol, minel inkabb szokdsban van a valas, es megforditva.
1 bbol a megallapftasbol ket dolog kovetkezik.
F.loszdr is, azt a nagyobb ongyilkossagi aranyszamot, ame-
lyel a gyakori valast mutato orszagokban latunk, egyediil a fer-
jrk okozzak, hiszen a nok itt kisebb aranyban olik meg magu-
k.il, mint egyebutt. Ha tehat a valas terjedesevel mindenkep-
pen egyutt jar a no erkolcsi helyzetenek javulasa, akkor nem
le hetseges, hogy a valas a csaladi tarsadalom olyan jellegu
uissz allapotaval legyen osszefuggesben, amely fokozza az dn-
gyilkossagi hajlamot, hiszen ezt a fokozodast a nonel ugyan-
ngy tapasztalnunk kellene, mint a ferfinal. A csaladi szellem
gvengiilese nem jarhat ilyen ellentetes kovetkezmenyekkel a
ki'l nemnel: nem lehetseges, hogy kedvezzen az anyanak, es
ugy*i nilyen mertekben artson az apanak. Kovetkezeskeppen az
III vi/.sgalt jelenseg oka nem a csalad allapotaban, hanem a ha-
fiissag allapotaban keresendo. S valoban, nagyon is lehetseges,
liugy a hazassag ellentetes modon hasson a ferjre es a felesegre,
nu ll mint szuloknek azonos a celjuk, de mint elettarsaknak
kulonbozok es gyakran ellentetesek az erdekeik. Konnyen le-
luT.eges tehat, hogy bizonyos tarsadalmakban a hazassag in-
h nienyenek valamilyen sajatossaga elonyds az egyiknek, es
flil.ihnasa masiknak. Azelobbi tenyeklenyegeben mind aztbi-
fiinyiijak, hogy a valas pontosan ilyen sajatossag.
293
XXIX. TABLAZAT
A nemek reszardnya az ongyilkossagban csaladi dllapot szerint,
a kiilonbozo europai orszagokban
Olaszorszag
1871..........
1872........
1873........
1884-1888....
Franciaorszag
1863-1866...
1867-1871 ...
1888-1891....
Baden
1869-1873...
1885-1893...
Poroszorszag
1873-1875...
1887-1889...
Szaszorszag
1886-1870...
1879-1890...
100 on- gyilkos nem ba- za sbol 100 on- gyilkos hazasbol A felesegek at- lagos tobblete a hajadonokkal szemben orsza- gonkent
Notlen Hajadon Ferj । Feleseg
87 13 79 21
82 18 78 22 6,2
86 14 79 21
85 15 79 21
84 16 78 22
84 16 79 21 3,6
81 19 81 19
84 16 85 15
84 16 85 15
78 22 83 17
77 23 83 17
77 23 84 16
80 22 86 14
A hajadonok at-
lagos tobblete a
felesegekkel
szemben orsza-
gonkent
Masodszor, ugyanebbol az okbol el kell vetniink azt a hipot6-
zist, hogy a hazassagnak ez a rossz allapota, amellyel a valas
az ongyilkossag osszefugg, mindossze a csaladi viszalyok na-
gyobb gyakorisagat jelenti: hiszen ez a tenyezo semmivel sent
novelhetne inkabb a no immunitasat, mint a csaladi kotelek la*
zulasa. Ha az ongyilkossagok szama a gyakori valast mutatd
teriileteken csakugyan osszefiiggesbe volna hozhato a hazaS-
tarsi veszekedesek szamaval, ettol a felesegnek ugyandgy kel*
lene szenvednie, mint a ferjnek. Nines itt semmi olyasmi, ami Ii
not specialisan megovhatna. Ez a hipotezis annal kevesbe helyb
294
.illo, minthogy az esetek tbbbsegeben a no kbveteli a valast a
ferj elleneben (Franciaorszagban a valasok 60%-a es a kulbnele-
sek 83%-aban).2’ Vagyis a hazassag zavarait az esetek nagyobb
ieszeben a ferj idezi elo. De akkor erthetetlen lenne, hogy azok-
ban az orszagokban, ahol sok a valas, a ferfi azert bine meg ma-
gat nagyobb aranyban, mert tobb szenvedest okoz a felesege-
nek, a feleseg pedig azert bine meg magat kevesbe, mert a ferje
lobb szenvedest okoz neki. Egyebkent az sines bebizonyftva,
hogy a hazastarsi civbdasok szama ugyanolyan aranyban no,
mint a valasoke.21 22
Miutan eltavolitottuk ezt a hipotezist, mar csak egy lehetoseg
marad. Csak arrol lehet szo, hogy maga a valas intezmenye
keszteti az embereket ongyilkossagra a hazassagra gyakorolt
hatasa reven.
Csakugyan, mi is a hazassag? A nemek kozotti kapcsolatnak
olyan szabalyozasa, amely nemesak az ebben a kapcsolatban
kozremukbdo fizikai bsztonbkre terjed ki, hanem azokra a leg-
kiilbnbbzbbb erzelmekre is, amelyeket a civilizacio fokozato-
s.m rakott ra a materialis vagyakra. Mert nalunk a szerelem
sokkal inkabb lelki, mint testi jelenseg. A ferfi nem egyszeruen
n nemi bsztbn kielegiteset keresi a nbnel. Az egesz nemi fejlo-
tlesnek ez a termeszetes hajlam volt ugyan a csiraja, de lassan-
kvnt igen nagyszamu es valtozatos esztetikai es erkolcsi erzes
sz.btte at, s ma mar ez a hajlam csupan paranyi eleme az altala
rlrtre hfvott totalis es bonyolult folyamatnak. Ezeknek az intel-
lektualis elemeknek a hatasa folytan reszben maga is megsza-
h.idult a testtbl, es mintegy intellektualizalodott. Erkolcsi indi-
lekok ugyanugy kozrejatszanak most benne, mint fizikai bsztb-
nok. Mar az a szabalyszeru es bnmukbdb periodicitas sines
meg, mint az allatnal. Barmikor felkeltheti valamilyen pszichi-
kns inger; nines kulbn evadja. Am eppen annak kbvetkezteben,
hogy ezek a kulonfele atalakult vonzalmak mar nem fuggnek
ko/.vetlenul a testi sziiksegletektbl, nelkiilbzhetetlen szamukra
и l.irsadalmi szabalyozas. Minthogy a testben mar semmi sem
korkitozza oket, a tarsadalomnak kell korlatozasrbl gondos-
211 evasseur: Population fmiifalse, 11,92. p. Vo. Bertillon: Anilities de Dem. inter.
INKO, 460. o. - Szaszorszagban a ferfiak majdnem ugyanannyi valokeresetet
llynjianak be, mint a nok.
Bertillon.’ Annalesde Dem. inter, 175. skk.
295
kodnia. Ez a hazassag funkcioja. Szabalyozza az egesz szenve-
delyes eletet, espedig a monogam hazassag valamennyinel szi-
gordbban. Mert amikor arra kotelezi a ferfit, hogy egyetlen,
mindig azonos nohbz kotodjek, egyertelmuen definialt targyat
jelol ki a szeretes sztikseglete szamara, es lezarja a latohatart.
Ez a koriilmeny hozza letre azt az erkolcsi egyensulyi allapo-
tot, amely a ferjnek kedvez. Minthogy csak kotelessegei meg-
szegesevel kereshet a megengedetten kiviil mas kielegulest,
korlatozza vagyait. Az iidvos fegyelem, amelynek ala van vet-
ve, kotelessegeve teszi, hogy helyzeteben megtalalja boldogsa-
gat, es eppen ezzel az eszkozoket is rendelkezesre bocsatja eh-
hez. Egyebkent, ha igaz is, hogy szenvedelyenek nem szabad
valtoznia, masfelol teny, hogy a targyat, amelyre iranyul, nem
vagyhatja hiaba; hiszen a kotelezettseg kolcsonos. Gyonydreit
meghataroztak ugyan, de biztositottak is, es ez a bizonyossag
helyreallitja lelkiallapotat. Egeszen mas helyzetben van a not-
len ember. Minthogy jogosan kotodhet barkihez, aki megtet-
szik neki, mindenre kiterjeszti vagyait, es semmi sem korlatozza.
A vegtelen atka, amely mindig egyiitt jar az anomiaval, tuda
tunknak ezt a reszet eppugy sujthatja, mint barmelyik masikat;
nagyon gyakran szexualis format olt, ahogyan Musset lefrta.1’
Abban a pillanatban, amikor az ember elott nines akadaly, mar
nem tudja visszatartani magat. A mar ismert brombkbn kiviil
iljakat kepzel el es igyekszik megszerezni; ha valaki netan bc-
jart mindent, amit csak lehetseges, almodni kezd a lehetetlen
rol; szomjazik arra, ami nines.23 24 Hogy is ne fokozodna az elvi-
selhetetlensegig az erzekenyseg ebben a soha celjat el nem erO
hajszaban? Ahhoz, hogy ide jussunk, meg csak az sem sziikse-
ges, hogy megszamlalhatatlan szerelmi tapasztalatot halmo/
zunk fel, es Don Juan modjara eljiink. Eleg ehhez a kozonseges
notlen ember atlagos eletmodja. Minduntalan uj remenyek eb
rednek es enyesznek el, a faradtsag es a csalodottsag benyoma
sat hagyva maga utan. Emellett hogyan is talalhatna fix pontol
a vagy, ha egyszer nem lehet biztos benne, hogy megtarthatja
azt, aki vonzza, az anomia ugyanis mindket reszen fonnall
Ahogyan az egyen nem adja oda magat vegervenyesen, nem if
birtokol semmit vegervenyesen. Ily modon, a meghatarozatlan
23 Lasd a Rollrit, a Naniounaban pedig Dun Juan portrejat.
24 Lasd Faust monologjat Goethe tragediajaban.
296
helyzetebol adodo bizonytalan jovo orokos mozgasra karhoz-
tatja. Mindez a zavartsag, az izgatottsag, az elegedetlenseg alla-
potat eredmenyezi, ami szuksegkeppen noveli az ongyilkossag
eselyet.
Nos, a valas a hazassag szabalyozo hatasanak gyengiileset je-
lenti. Ott, ahol a valast bevezettek, foleg pedig ahol a jog es az
erkolcsi szokasok lehetove teszik nagy gyakorisagat, a hazas-
sag csupan arnyeka bnmaganak; sokkal kevesbe hazassag. Ko-
vetkezeskeppen hasznos hatasa nem ervenyesiilhet normalis
mertekben. Mar nem olyan szilard a gat a vagy dtjaban, mint-
hogy a gat konnyebben attorheto es eltolhato, kevesbe korla-
lozza a szenvedelyt, s igy az erosebben igyekszik tullepni az
akadalyokon. Itt a szenvedely kevesbe tbrodik bele a kiszabott
allapotba. Itt tehat csokkent a ferj erejet ado nyugalom es erkbl-
csi biztonsag; sot bizonyos mertekig felvaltja a nyugtalansag al-
lapota, amely gatolja a ferfit abban, hogy ragaszkodjek ahhoz,
.1 mi je van. Egyebkent pedig annal is kevesbe eri be vegervenye-
sen a jelennel, minthogy nines is szamara tokeletesen biztositva
az orom; a jbvo nem teljesen garantalt. Nem kotheti az embert
erosen olyan kapocs, amelyet barmelyik fel barmikor felbont-
hat. Az ember, ha nem erez szilard talajt a laba alatt, elkeriilhe-
letleniil messzebbre nez annal a pontnal, ahol eppen van. Emi-
alt azokban az orszagokban, ahol a hazassag hatasat erosen
mersekli a valas, a nos ember immunitasanak elkeriilhetetleniil
kisebbnek kell lennie. Minthogy ilyen koriilmenyek kozott hely-
zete kozelebb all a notlenekehez, foltetleniil veszit annak elo-
nyeibol. Igy azutan emelkedik az ongyilkossagok szama.25
A valasnak ez a kovetkezmenye azonban csak a ferfinal fi-
gyelheto meg, a not nem erinti. A no szexualis sziiksegletei
ugyanis kevesbe lelki jelleguek, mert altalaban egesz lelki elete
kevesbe fejlett. E sziiksegletek kozvetleniil kapcsolodnak a test
kovetelmenyeihez, inkabb kbvetik azt, semmint vezetnek, s igy
35 De vajon ott, ahol a valas nem enyhiti a hazassAgot, nem jar-e a feltetleniil
knlelezo monogamia olyan kockazattal, hogy az erintettek meggyulolik hely-
zi'liiket? Igen, eza kovetkezmeny szuksegkeppen eloall,ha nem erzik tobbe er-
kolcsi jellegunek a kotelezettseget. Mert nemcsak az a fontos, hogy ervenyben
liy.yeneka szabalyok, hanem az is, hogy a tudat elfogadja azokat. Ha a szabaly-
n.ik тЛг nines erkolcsi tekintelye, es csak a tehetetlensegi его tartja fenn, akkor
nem j.-itszhat hasznos szerepet. Csak beklyoba veri az embereket, de nem hasz-
imsa tarsadalomnak.
297
az hatekony fekjiik. Minthogy a no osztonosebb leny, mint a
ferfi, csak osztoneit kell kovetnie, hogy nyugalmat es beket ta-
laljon. Ezert nines sziiksege olyan szigoru tarsadalmi szabalyo-
zasra, mint amilyen a hazassag, foleg a monogam hazassag.
Marpedig az ilyen fegyelemnek meg akkor is vannak hatrA-
nyai, amikor hasznos. Egyszer s mindenkorra rogziti a haztar-
tasi kapcsolatot, s meggatolja felbontasat, barmi tortenjek is.
A latohatar lezarasaval veglegesiti azt, ami van, es meg a jogos
remenyeket is tilalmassa teszi. Maga a ferfi is szenved ettol a
valtoztathatatlansagtol, az 6 eseteben azonban a bajt nagymer-
tekben ellensulyozzak a masik oldalon biztositott jotetemd-
nyek. Emellett az erkolcsok bizonyos kivaltsagokban is reszesf-
tik, es lehetove teszik szamara, hogy bizonyos mertekig enyhit-
se ennek az allapotnak a szigorat. A no helyzetet ezzel szemben
nem ellensulyozza es nem enyhiti semmi. Az 6 szamara a mo
nogamia merev kotelezettseg, amelyet semmi sem mersekel,
masreszt pedig a hazassag nem hajtja szamara azt a hasznot -
legalabbis nem ugyanolyan mertekben -, hogy korlatozza vd-
gyait, hiszen azok termeszettol korlatozottak, es hogy ranevelje
a sorsaval valo megelegedesre; ezzel szemben lehetetlenne te-
szi szamara, hogy valtoztasson helyzeten, ha az elviselhetetlen-
ne valik. A hazassag tehat az 6 szamara a legtobb esetben bek-
lyo, kiilonosebb elonyok nelkiil. Ennek kovetkezteben barmi,
ami gyengfti es oldja a hazassagot, csak javfthatja a felesdg
helyzetet. Ezert ovja of a valas az ongyilkossagtol, ezert folya-
modik olyan szivesen a valashoz.
Ily modon a valas es az ongyilkossag parhuzamos fejlodeset
a hazassagi anomia alia potaval kell magyaraznunk, azzal az <41-
lapottal, amelyet a valas intezmenye idez elo. Ezert azok a fdr-
jek altal elkovetett ongyilkossagok, amelyek a sok valast muta-
te orszagokban emelik az onkentes halalesetek szamat, az and-
mias ongyilkossag egyik valfajat alkotjak. Nem az okozza oket,
hogy ezekben az orszagokban tobb a rossz ferj vagy a rossz fc-
leseg, s ennek kovetkezteben a boldogtalan hazassag. Okuk
egy sui generis erkolcsi allapot, amelyet viszont a hazassaggal
kapcsolatos szabalyozasi rendszer gyengiilese idezett elo; a f<5r
jek a hazassag folyaman tesznek szert erre az allapotra, az tulell
a hazassagot is, es letrehozza az elvalt ferfiaknal megfigyelheU'i,
kivetelesen magas ongyilkossagi tendenciat. Egyebkent nem
akarjuk azt allitani, hogy a szabalyozottsagnak ez a gyengiil&r
298
li'ljes egeszeben a valas torvenyesitesenek koszonheto. Vala-
hanyszor a valast kimondjak, mindig csak a mar meglevo er-
kolcsi allapotot szentesitik. Ha a kdztudat nem gyozodott volna
meg fokozatosan arrol, hogy a hazastarsi kapcsolat felbontha-
latlansaga ertelmetlenseg, akkor a tdrvenyhozonak eszebe sem
jutott volna, hogy meg novelje is e kapcsolat bomlekonysagat.
A hazassagi anomia tehat megjelenhet a kozvelemenyben, anel-
Lul hogy a torveny szentesitene. Masfelol azonban csak akkor
hozza letre valamennyi kovetkezmenyet, ha mar torvenyes for-
mat oltott. Amig a hazassagi jog valtozatlan, legalabbis materia-
lisan kordaban tartja a szenvedelyeket; foleg pedig gatolja,
hogy az anomiat taplalo kbzfelfogas teret nyerjen, pusztan az-
ftllal, hogy helyteleniti azt. Ezert ennek az anomianak csak ott
vannak jellegzetes es konnyen megfigyelheto kovetkezmenyei,
ahol jogi intezmennye valt.
Ezt a felfogast, amellett hogy magyarazatot ad a valasok es
А/ ongyilkossagok megfigyelt parhuzamossagara26 s a ferjek es
n felesegek immunitasanak fordftott aranyu mozgasara, tobb
iiiAs teny is alatamasztja.
1. A hazassag csak a torvenyes valas rendszere eseten lehet
Ig.izan instabil; mert csak a valas vet veget teljesen a hazassag-
n.tk, a kiiloneles csupan reszben fuggeszti fel bizonyos kovet-
kezmenyeit, am nem adja vissza a hazastarsak szabadsagat. Ha
lehat ez a specialis anomia csakugyan fokozza az ongyilkossagi
h.ijlamot, akkor az elvaltak ilyen iranyu tendenciajanak joval
riosebbnek kell lennie a kuldnelokenel. S valoban ez deriil ki
abbol az egyetlen okmanybol, amelyrol e targgyal kapcsolat-
h.m tudomasunk van. Legoyt27 egyik szamitasa szerint Szasz-
nrszagban 1847 es 1856 kozott 1 millio elvaltra atlagosan evi
1100 ongyilkossag jutott, 1 millio kiilonvaltra pedig csak 176.
I z az utobbi arany meg a ferjekenel is alacsonyabb (318).
2 Ha a notlenek kiilonosen eros ongyilkossagi tendenciaja
reszben a rajuk jellemzo krdnikus szexualis anomia allapotabol
*’ Minthogy a ferj kisebb immunitasaeseten a felesege magasabb, esetleg fel-
invnil az a kerdes, hogy nem jelent-e ez valamifele kompenzaciot. Csakhogy
mivel a nonek az osszes ongyilkossagban valo reszaranya igen csekely, a noi
Ongyilkossagok csokkenese nem hat ki a vegeredmenyre, es nem ellensulyozza
Я f.'ihak altal elkiivetett ongyilkossagok szamanak emelkedeset. Vegso soron
*/•11 |.ir egyiitt a valassal az ongyilkossagok teljes szamanak novekedese.
a/l in., 171.0.
299
ered, akkor ennek a fokozo hatasnak abban az idopontban kell
a legerosebben ervenyesiilnie, amikor a szexualis erzes forron-
gasa a legnagyobb. S valoban, a notlenek ongyilkossagi aranya
20 es 45 ev kozott sokkal gyorsabban no, mint kesobb; ennek a
periodusnak a folyaman megnegyszerezodik, 45 evtol a maxi-
malis eletkorig viszont (80-on feliil) csak megketszerezodik.
A noknel azonban nem tapasztalunk ilyen gyorsulast: a haja-
donok aranya 20 es 45 kozott meg a ketszeresere sem no, csak
106-rol 171-re emelkedik (lasd a XXL tablazatot). A szexualis
periodus tehat nem befolyasolja a nok ongyilkossaganak ala-
kulasat. Ez hiheto, ha igaz, amit mondottunk, hogy a no nem
tdlsagosan erzekeny az anomianak erre a formajara.
3. Vegiil az elobb kifejtett elmelet megmagyaraz szamos tenyt,
amelyet konyviink III. fejezeteben allapitottunk meg, s igy azok
is az elmelet igazolasara szolgalnak.
Lattuk ugyanis, hogy Franciaorszagban a hazassag dnmaga-
ban, a csalad tol fiiggetleniil, 1,5-es megovasi egyiitthatot bizto-
sit a ferfi szamara. Most tudjuk, hogy mit tiikroz vissza ez az
egyiitthato. Azok az elonyok jelentkeznek benne, amelyekre a
ferfi azaltal tesz szert, hogy a hazassag szabalyozza eletet, mer-
sekli hajlamait, es ezzel megteremti erkolcsi joletet. Egyidejiileg
azonban azt is megallapitottuk, hogy ugyanebben az orszag-
ban a ferjes no helyzete mindaddig sulyosabb, amig a gyerme-
kek jelenlete nem korrigalja a hazassag ra nezve rossz kovet-
kezmenyeit. Az iment tisztaztuk ennek az okat. Nem arrol van
szo, mintha a ferfi termeszete szerint dnzo es rossz leny volna,
akinek a hazassagban az a szerepe, hogy szenvedest okozzon
elettarsanak. Franciaorszagban, ahol a hazassagot egeszen a
legutobbi idokig nem gyengitette a valas, igen stilyosan es min-
den elony nelkiil nehezedett a nore e kapcsolat lerazhatatlan
igaja. Altalanosabban szolva, a nemeknek az az ellentdte, amely
miatt a hazassag nem lehet szamukra egyforman kedvezo,28 a
kovetkezo koriilmenyekbol fakad: ellentetesek az erdekeik, mert
az egyiknek kenyszerre, a masiknak szabadsagra van sziiksege.
Egyebkent nyilvanvalo, hogy a ferfi eleteben is van olyan
idopont, amikor a hazassag, bar mas okokbol, de ugyanolyan
negativan erinti, mint a not. Ha, mint kimutattuk, a fiatal ferjek
28 Lasd 195. o.
300
sokkal nagyobb mertekben olik meg magukat, mint az ugyan-
olyan eletkorti notlenek, ennek ketsegteleniil az az oka, hogy
szenvedelyeik ekkor meg meglehetosen viharosak es tulsago-
san magabizok, ezert nem kepesek magukat e szigoru szabaly-
nak alavetni. Elviselhetetlen akadalynak tekintik azt, amely le-
logja es megtori vagyaikat. Valoszmu, hogy a ferfi szamara a
hazassag valamennyi jotetemenye csak akkor ervenyesiil, ami-
kor az evek mulasaval mar nemileg lecsillapult, es sziikseget
erzi a fegyelemnek.29
Vegiil ugyancsak a III. fejezetben lattuk, hogy ahol a hazas-
sag inkabb a felesegnek kedvez, mint a ferjnek, a ket nem ko-
ziitti kiilonbseg mindig kisebb, mint ott, ahol forditott a hely-
zet.3'1 Ez bizonyitja, hogy a hazassag meg az olyan tarsadalmak-
ban is kevesbe eldnyds a nonek, ahol teljesen az 6 erdekeit
szolgalja, mint amikor a ferfinak elonyos ott, ahol 6 profital tob-
bet belole. A no nagyobb mertekben szenved az olyan hazas-
sagtol, amely karara van, mint amennyire hasznot hiiz az erde-
keinek megfelelobol. Ez azert van igy, mert a nonek kevesbe
sziikseges a hazassag. Nos, ezt allitja az elobb kifejtett elmelet
is Igy tehat elozo vizsgalataink es e fejezet eredmenyei alata-
masztjak es kolcsonosen kontrollaljak egymast.
Ez a kovetkeztetesiink elegge elter a hazassagrol es szerepe-
10I alkotott kozkeletu felfogastol. Altalaban azt tartjak, hogy a
hazassag a no miatt jott letre, hogy megvedje a gyengebb nemet
a ferfi szeszelyeivel szemben. Kiilonosen a monogamiat allitjak
be igen gyakran ugy, mint ahol a ferfi felaldozta poligam oszto-
4 Sot valoszinii, hogy a hazassag csak kesobb, 30 ev felett kezdi kifejteni
inegovo hatasat. Addig ugyanis a gyermektelen ferjek evente abszoldt szam-
Imii ugyanannyi ongyilkossagot produkalnak, mint a gyermekes ferjek, azaz 20
vs 25 kozott egyarant 6,6-et, 25 es 30 kozott pedig 33-at, illetve 34-et. Ny il vanva-
l< । azonban, hogy a termekeny hazassagok meg ebben a korcsoportban is sokkal
*z imosabbak, mint a meddo hazassagok. Az utobbiak ongyilkossagi tendencia-
|.litak tehat a tobbszorosenek kell lennie a gyermekes ferjekenel; intenzitasat te-
fnilve tehat igen kozel kell allnia a notlenekehez. Sajnos, erre vonatkozolag
invg kell maradnunk a hipoteziseknel; mert a nepszamlalas nem kozli eletko-
nikr.i bontva a gyermektelen hazasok szamat, s igy nem tudjuk korcsoporton-
Irnl kiilon-kulon kiszamitani a gyermekes es a gyermektelen ferjek ongyilkos-
»ii) i aranyat. Csak abszoldt szamokat adhatunk, amelyeket az Igazsagiigyi
Miniszteriumtol kaptunk 1889-1891-re vonatkozolag. Ezeket a konyv vegen ta-
Lllh.ild kiilon tablazatban kozoljuk. Anepszamlalasnakeza fogyatekossaga na-
>n sajnalatos.
Lasd 187-188. es 206. o.
301
neit azert, hogy a not felemelje, es a hazassagban megjavitsa
helyzetet. Valojaban, barmilyen tortenelmi okok inditottak is a
ferfit e korlatozas elfogadasara, neki van belole nagyobb hasz-
na. Az a szabadsag, amelyrol emiatt lemondott, csak kinszen-
vedes forrasa lehetett. A no lemondasanak nem voltak ilyen
okai; s e tekintetben elmondhatjuk, hogy amikor ugyanennek a
szabalynak alaveti magat, 6 hozza az aldozatot.31
31 A fentiek utan vilagos, hogy van egy ongyilkossagi tipus, amely ugyanugy
clientele az anomias ongyilkossagnak, ahogyan az egoista ongyilkossag es «I/
altruista ongyilkossag ellentetei egymasnak. Ez a tipus a tulsagos szabalyozAn
kovetkezmenye; olyan emberek kovetik el, akik elott a jovot konyorteleniil If*
zartak, es szenvedelyeiket durvan bilincsbe veri az elnyomo fegyelem. Ezt a fa
ta ongyilkossagot kovetik el a tdlsagosan fiatal ferjek, a gyermektelen felest
gek. A teljesseg kedveert ki kellett volna dolgoznunk az ongyilkossagnak ezl A
negyedik tipusat. Ma azonban annyira nem jatszik szerepet, es a fent emlltell
eseteken kiviil oly nehez peldat talalni ra, hogy foloslegesnek tartottuk behft-
tobb elemzeset. Torteneti szempontbol azonban fontos lehet. Lehet, hogy ezzrl
a tipussal magyarazhatok a rabszolgak bizonyos koriilmenyek kozott oly gyak
ran elkovetett ongyilkossagai (lasd Corre: Le crime en pays creoles [A bundafl л
kreol orszagokban], 48. o.), vagyis mindazok az esetek, amelyeket mertektelvin
anyagi vagy erkolcsi zsarnoksag okozott. Hogy erzekeltessiik a szabalynak uzl
a valtozhatatlan es hajthatatlan jelleget, amellyel szemben az aldozat tehetrl
len, valamint a tipusnak az altalunk bevezetett kifejezessel, az anomiaval valrt
ellentetet, ezt fatalista ongyilkossagnak nevezhetnenk.
302
HATODIK FEJEZET
A KULONBOZO ONGYILKOSSAGI
TIPUSOK EGYENI FORMAI
Vizsgalodasunknak egy hatarozott eredmenye mar van: nem
egy, hanem tobb ongyilkossag letezik. Az ongyilkossag terme-
szetesen minden esetben egy ember tette, aki az elet helyett a
halalt valasztja. Csakhogy a kivalto okok nem minden esetben
azonos termeszetuek, sot olykor ellentetesek. Lehetetlen azon-
ban, hogy az okok kiilonbozosege ne mutatkozzek meg az oko-
zatokban. Ezert bizonyosak lehetiink abban, hogy tobbfele,
egymastol minosegileg kiilonbozo ongyilkossag van. Am nem
cleg bebizonyitani, hogy lenniiik kell ilyen kiilonbsegeknek,
hanem kozvetleniil, megfigyeles utjan kellene megragadni oket,
es megallapitani, miben allnak. Szeretnenk, hogy az egyes on-
gyilkossagok jellegzetessegei mintegy maguktol rendezodje-
nek jellemzoik szerint kiilonbozo osztalyokba, az elobbiekben
lelmutatott tipusoknak megfeleloen. fgy nyomon kovethetnenk
az ongyilkossagot eloidezo aramlatok sokfeleseget tarsadalmi
riedetiiktol egyeni megnyilatkozasaikig.
Erre a morfologiai osztalyozasra ertekezesiink elejen nem volt
lehetoseg, most azonban, hogy alapot szolgaltat hozza az etio-
Itigiai osztalyozas, mar megprobalkozhatunk vele. Nem kell
rgyebet tenniink, mint hogy kiindulopontul vegyiik azt a ha-
roinfajta tenyezot, amellyel az ongyilkossagokat kapcsolatba hoz-
lnk, es megvizsgaljuk, hogy levezethetok-e ezekbol, es mi mo-
tion, azok a megkiildnbdzteto sajatossagok, amelyeket az on-
gyilkossag akkor mutat fel, amikor az egyennel megvalosul.
N у ilvanvalo, hogy ezen a modon nem lehet minden adott esetben
megmutatkozo sajatossagot levezetni, hiszen foltetleniil vannak
nlyanok, amelyek az individuum egyeni termeszetetol fiiggnek.
11 re az aktusra minden ongyilkos ranyomja szemelyes belyeget,
kllejezve vermersekletet, specialis koriilmenyeit. Ezek a tenye-
znk nem magyarazhatok a jelenseg altalanos es tarsadalmi ter-
uicszetu okaival. Az is ketsegtelen viszont, hogy ezek az okok a
inaguk reszerol kialakitjak az altaluk eloidezett ongyilkossag-
303
nak valamilyen sui generis szinezetet, ellatjak az aktust valamilyen
oket kifejezo jeggyel. Ezt a kollektiv jegyet kell megtalalnunk.
Bizonyos, hogy ezt a muveletet csak megkozelito pontossag-
gal vegezhetjiik el. Nem all modunkban modszeresen leimi az
emberek altal napjainkban vagy a tortenelem folyaman elkbve-
tett osszes ongyilkossagot. Csak a legaltalanosabb es legszembe-
tiinobb jellemzoket tudjuk megkeresni, megpedig anelkiil, hogy
objekti'v kriteriumunk volna ehhez a kivalasztashoz. Sot akkor is
csak deduktive jarhatunk el, amikor hozzakapcsoljuk oket a
minden jel szerint mogottiik rejlo okokhoz. Mindossze azt tud-
juk majd kimutatni, hogy ezek a sajatos jellemzok logikusan kd-
vetkeznek a megfelelo okokbol, de nem minden esetben tudjuk
az okoskodast kiserletileg is alatamasztani. Marpedig ne feled-
jiik el, hogy a dedukcio mindig gyanus, ha nem kontrollalja a ta-
pasztalat. Mindazonaltal meg e fenntartasok mellett is nyilvan-
val6, hogy ez a vizsgalat korantsem haszontalan. Meg akkor is,
amikor latszolag nem lesz tobb szerepe, mint peldakkal illuszt-
ralni az eddig kapott eredmenyeket, meglesz az az elonye, hogy
konkretabba teszi azokat azzal, hogy hozzakapcsolja az erzeki
megfigyeles adataihoz es a mindennapi tapasztalat egyedi ele-
meihez. Ezenkiviil azt is lehetove teszi majd, hogy nemi tagold-
dast vigyiink a tenyek e tomegebe, amelyeket rendszerint egyiivd
vesznek, mintha csak amyalatokban kiilonboznenek, holott 1c-
nyeges kiildnbsegek vannak kozottiik. Az ongyilkossaggal ugyan-
ugy vagyunk, mint az elmebetegseggel. A mindennapi eszjarrts
szamara emez is valamilyen egyseges, mindig azonos allapot,
amelyet csak kiilsoleg, a koriilmenyektol fiiggoen lehet megkii*
lonboztetni. Az elmeorvos szamara viszont ez a szo a kortani tl-
pusok nagy csoportjat jelenti. Ugyanigy, rendszerint minden on-
gyilkost melankolikus betegnek tartanak, akinek teherre valt az
elet. A valosagban azok az aktusok, amelyekkel az emberek le-
mondanak az eletrol, kiilonbozo fajtakra oszlanak, s ezek erkol-
csi es tarsadalmi jelentosege nem egeszen azonos.
I.
Mindenekelott van az ongyilkossagnak egy formaja, amelyet az
okor minden bizonnyal ismert mar, de amely foleg napjainkban
fejlodott ki. Ennek idealtipusat Lamartine Raphaelje szolgaltatja
304
lellemzoje valamilyen melankolikus ernyedtseg, amely kilazitja
<1 cselekves rugoit. Az ilyen allapotban levo ember kozonyosen
es tavolrol szemleli az iizleti teendoket, a kdziigyeket, a hasznos
munkat, sot meg a csaladi kotelessegeket is. Irtozik kilepni bn-
inagabol. Ezzel szemben a gondolkodas, a belso elet kapja meg
mindazt, amit a tevekenyseg elveszitett. A tudat elszakad a ko-
riilotte levotol, befele fordul, onmagat tekinti sajatos, kizarola-
gos targyanak, es fo feladatanak veszi onmaga megfigyeleset es
elemzeset. Ezzel a szelsoseges osszpontositassal azonban csak
meg jobban kimelyiti az onmagat a vilag tobbi reszetol elvalasz-
16 arkot. Attol kezdve, amikor az egyen ilyen szenvedelyesen
beleszeret sajat magaba, csak meg jobban el kell szakadnia
mindattol, ami nem 6, es megerositenie, szentesitenie kell a sajat
elszigeteltseget. Ha valaki kizarolag sajat magat latja, sohasem
lalal indokot arra, hogy onmagan kiviil valami mashoz is ko-
lodjek. Bizonyos ertelemben minden mozgas altruista, mert
< entrifugalis, es kiterjeszti a lenyt onmagan kiviilre. Ezzel szem-
ben a reflexioban van valami szemelyes es egoista; mert csak
.uinyiban lehetseges, amennyiben a szubjektum elszakad az ob-
jcktumtol, es eltavolodik attol, hogy dnmagahoz terjen vissza, s
a reflexio annal intenzivebb, minel teljesebb ez az dnmagaba
valo visszateres. Cselekedni csak ugy lehet, ha elvegyiiliink a
vilaggal; hogy gondolkodjunk a vilagrol, ahhoz viszont ki kell
liiizodnunkbelole, mert csak igy szemlelhetjiik kiviilrol; es meg
inkabb igy van ez, ha sajat magunkrol akarunk gondolkodni. Ily
modon az az ember, akinek egesz tevekenysege benso gondolko-
z.issa valtozik, erzeketlenne valik minden irant, ami kdriilveszi.
I 1<i szeret, nem azert, hogy odaadja magat, hogy termekeny egy-
K’gben egyesiiljon valaki massal; hanem azert, hogy elmelked-
hessen szerelmerol. Szenvedelyei csak latszolagosak; hiszen med-
dok. Kepek hivsagos osszekapcsolasaban meriil ki, anelkiil hogy
Irtrehozna barmit, ami rajta kiviil van.
Masfelol azonban minden belso elet kiviilrol kapja nyers-
an vagat. Csak targyakra tudunk gondolni, vagy arrol a modrol
gondolkodhatunk, ahogyan gondoljuk oket. Nem elmelkedhe-
11 ink tudatunkrol a tiszta meghatarozatlansag allapotaban; eb-
lu.41 .i formaban a tudat elgondolhatatlan. A tudat csak iigy ha-
larozodhat meg, ha valami mas, mint 6, erinti. Kovetkezeskep-
pi'ii, ha bizonyos ponton tul individualizalodik, ha tulsagosan
nnlikalisan kiiloniil el a tobbi lenytol - emberektol vagy dol-
305
goktol -, akkor arra ebred, hogy nines tobbe osszekottetese
azokkal a forrasokkal, amelyekbol normalis esetben taplalkoz-
nia kellene, es nines tobbe semmi, amivel foglalkozhatna. Ami-
kor urt teremtett maga koriil, dnmagaban teremtett iiresseget,
es mar semmin sem elmelkedhet a sajat nyomonisagan kiviil.
Meditaciojanak nines tobbe mas targya, mint a benne levo sem-
mi es az abbol eredo szomorusag. Tetszelegni kezd ebben, vala-
milyen beteges orommel atadva magat ennek. Lamartine, aki
ismerte ezt az erzest, pompasan irta le hose szajaba adva a sza-
vakat: „ A koriilottem levo dolgok ernyedtsege csodalatos ossz-
hangban volt a sajat ernyedtsegemmel. Fokozodasaval elbii-
volte emezt. Elmeriiltem a szomorusag feneketlen melysegei-
ben. Ez a szomorusag azonban elt, telitve volt gondolatokkal,
benyomasokkal, a vegtelenseghez valo kotodessel, lelkem de-
rengo homalyaval, olyannyira, hogy egyaltalan nem kivantam
megszabadulni tole. Betegseg volt, az egesz ember betegsege,
de olyan, amelyet erezni inkabb kellemes volt, mint fajdalmas,
es amelyben a halal gyonyorteljesnek tunik: beleajulni a vegte-
lenbe... Elhataroztam, hogy ezenhll mindenestol atadom ma-
gam ennek az allapotnak, elhdzodom minden tarsasagtol, amely
elvonhatna figyelmemet, csenddel, magannyal es hideggel ve-
szem koriil magamat ama kiilon vilag kozepette, amelyet ott le-
lek, kedelyem elszigeteltsege affele halotti lepel lett, amelyet
azert hiiztam magamra, hogy ne lassam tobbe az embereket,
hanem csak a termeszetet es Istent."1
Csakhogy nem lehet am megmaradni ebben a szemlelodes-
ben az fir latvanya elott anelkiil, hogy az szep lassan magahoz ne
vonna az embert. Hiaba diszttjiik fel a vegtelenseg nevevel, ter-
meszete ettol nem valtozik meg. Ha valakinek ennyi drome telik
abban, hogy ne legyen, hajlamat csak akkor elegitheti ki mara
dektalanul, ha teljesen lemond a letrol. Ennyiben helytallo az a
parhuzam, amelyet Hartmann akar felallitani a tudat fejlodcse
es az eletakarat gyengiilese kozott. Az eszme es a mozgas ket el
lentetes ero, amelyek forditott iranyban novekednek, s a mozg<w
nem egyeb, mint az elet. Azt mondottak, hogy gondolkodni
annyi, mint tartozkodni a cselekvestol; vagyis ugyanolyan mer
tekben tartozkodni az elettol. Ezert az eszme abszoliit uralim
1 Raphael, Edit. Hachette, 6. o.
306
nem valosulhat meg, foleg pedig nem maradhat fenn, mert az a
halal. Ez azonban nem jelenti azt, mint Hartmann veli, hogy a
valosag magaban veve volna elviselhetetlen, ha nem burkolja be
<iz illuzio. A szomorusag nem a dolgokban lakozik, nem a vilag-
1>61 koltozik belenk pusztan azaltal, hogy gondolkodunk a vilag-
161. Ez a szomorusag sajat gondolkodasunk termeke. Teljes ege-
szeben mi alkotjuk; de csak akkor, ha gondolkodasunk abnor-
inalis. A tudat olykor csakugyan atka az embernek, de csak
amikor betegesen fejlodik, amikor fellazadva bnnbn termeszete
ellen, abszolutumkent tetelezi magat, es magaban keresi vegcel-
j.it. Mindez annyira nem valamilyen fejlett korszak felfedezese,
annyira nem a tudomany legujabb eredmenye, hogy a sztoikus
leikiallapotban is bizvast megtalalhattuk volna elobbi leirasunk
iontosabb elemeit. A sztoicizmus is azt tanitja, hogy az ember-
nek el kell szakadnia mindentol, ami rajta kiviil van, s dnmaga-
bol es dnmaga altal kell elnie. Csakhogy mivel ekkor az elet ertel-
met veszti, ez a doktrina az ongyilkossagba torkollik.
Ugyanezek a jellemzok megtalalhatok abban a vegso aktus-
h<in is, amely logikus konzekvenciaja ennek az erkolcsi allapot-
nak. A vegrehajtasban nem latni semmi hevesseget, semmi hirte-
lenkedest. Az illeto kituzi az oral, es tervet megfontoltan elore
kidolgozza. Meg a lassii eszkozoktol sem riad vissza. Utolso per-
ivit valamilyen nyugodt melankolia jellemzi, amelybol olykor
az cdes-biis jo erzes sem hianyzik. Az utolso pillanatig elemzi sa-
j.11 magat. Ilyen annak a nagykereskedonek az esete, akirol Falret
beszel.2 Behiizodott egy neptelen erdobe, s ott ehen halt. Majd-
nein harom hetig tarto haldoklasa folyaman rendszeresen naplot
vezetett benyomasairol, amely fennmaradt. Egy masik, aki szen-
g.izzal mergezte meg magat, szinten leirta megfigyeleseit, mi-
kozbenutolerte a halal: „Nem akarok batrabbnak vagy gyavabb-
n.ik latszani-irta tobbek kozott-; csupan felakarom hasznalnia
meg hatralevo nehany pillanatomat, hogy leirjam, mit erez az
ember, ha megmergezi magat, es meddig tart a szenvedes."3 Egy
li.irmadik, mielott elindul oda, amit „a nyugalom reszegito pers-
। u'ktivajanak" nevez, bonyolult szerkezetet keszit, mert ugy akar-
|ii megolni magat, hogy vere ne folyjon ki a padlora.4
11 lypoamdrie et suicide, 316. o.
' Brierre de Boismont: Du suicide, 198. o.
1 Uo., 194. o.
307
Konnyu felismerni, hogyan hozhatok dsszefiiggesbe ezek a
kiilonfele sajatossagok az egoista ongyilkossaggal. Teljesen vi-
lagos, hogy mindez az ongyilkossag egoista jellegenek kovet-
kezmenye es egyeni megjelenesi modja. Ez a cselekvesre valo
restseg, ez a melankolikus dnelengedes annak a tulhajtott in-
dividuacios allapotnak a folyomanya, amellyel ezt az ongyil-
kossagi tipust meghataroztuk. Ha az egyen elszigetelodott,
ennek az az oka, hogy meglazultak vagy elszakadtak a tobbi
lenyhez fiizodo kotelekei, hogy a tarsadalom nines elegge in-
tegralva azokon a pontokon, ahol 6 kontaktusban van vele. Az
az iiresseg, amely elvalasztja a tudatokat es idegenne teszi egy-
mas szamara az embereket, pontosan a tarsadalmi szovedek
meglazulasabol ered. Vegiil az effajta ongyilkossagok intellek-
tualis es meditalo jellege is konnyen megmagyarazhato, ha
visszaemleksziink, hogy az egoista ongyilkossagnak sziikseg-
szerti velejaroja a tudomany es a gondolkodo ertelem riagyfokii
fejlettsege. Nyilvanvalo ugyanis, hogy olyan tarsadalomban,
ahol a tudat normalis koriilmenyek kozott tevekenysegi terepd-
nek sziintelen tagitasara kenyszeriil, sokkal inkabb ki van teve
annak, hogy atlepi a normalis hatarokat, amelyeken nem hatol-
hat tul dnmaga elpusztitasa nelkiil. Az olyanfajta gondolkodas,
amely mindent kerdesesse tesz, ha nem eleg szilard tudatlans«i-
ga terhenek a viselesehez, azt kockaztatja, hogy vegiil dnmagiH
teszi kerdesesse, es a ketely szakadekaba zuhan. Ha nem sike-
riil felismernie mindazoknak a dolgoknak a letjogosultsagat 6s
ertelmet, amelyeket vizsgal - es csoda volna, ha ilyen rovid ido
alatt meg tudna oldani ennyi titkot akkor oda kell jutni.i,
hogy tagadja realitasukat, sot a puszta teny, hogy felteszi mag.4-
nak ezt a kerdest, mar azt jelenti, hogy hajlik a negativ megol
dasra. Ebben a pillanatban azonban kiiirit magabol minden po
zitfv tartalmat, s minthogy semmit sem lat tobbe maga elott,
ami ellenallna, mdlhatatlanul el kell vesznie a befele fordulo ЛI
mok iiressegeben.
Mindamellett az egoista ongyilkossagnak nemesak ilyen ma
gasrendu formaja van; van egy masik, kozdnsegesebb is. Ebben
az esetben az egyen nem medital szomonian a dolgokrol, ha
nem vidam konnyedseggel vallalja sorsat. Tisztaban van egoiz-
musaval es annak logikus kovetkezmenyeivel; de eleve elfo
gadja ezeket, es vallalja, hogy iigy eljen, mint a gyermek vagy
az allat, s csak az a kiilonbseg, hogy tudja, mit csinal. Egyetlen
308
dolganak azt tekinti, hogy kielegitse szemelyes sziiksegleteit,
sot meg le is egyszerusiti oket, hogy a kielegules biztosabb le-
gyen. Tudva, hogy semmi mast nem remelhet, nem is kivan
lobbet, s egyben kesz arra, hogy ha ezt az egyetlen celt nem tud-
ja elemi, megszabaduljon az immar ertelmet vesztett elettol. Ez
az epikureus ongyilkossag. Mert Epikurosz nem azt mondotta
tanitvanyainak, hogy siettessek a halalt, ellenkezoleg, azt tana-
csolta nekik, hogy eljenek, amig ertelmet latjak. Minthogy azon-
ban jol erezte, hogy ha az embernek nines mas celja, akkor min-
den pillanatban ki van teve annak, hogy ne legyen tobbe erdeke
elni, es hogy az erzeki brom gyenge kapocs ahhoz, hogy az elet-
liez kbsse az embert, felszolitotta oket, hogy legyenek mindig
keszen a koriilmenyek legesekelyebb intesere is megvalni az
elettol. Itt tehat a filozofikus es abrandos melankoliat a szkepti-
kus es kiabrandult hidegver foglalja el, amely kiilbnbsen a veg-
kifejlet orajaban mutatkozik vilagosan. Az illeto gyulblet es ha-
г.ig nelkiil sujt le dnmagara, de az a morbid kielegiiles is hiany-
zik belole, amellyel az intellektuel megedesiti ongyilkossagat.
Meg szenvedelymentesebb, mint az. Nem lepi meg a varhato
eredmeny; olyan esemeny ez, amelyet mint tobbe-kevesbe ko-
zeli kimenetelt elore latott. Hosszas elbkeszuletekkel sem bibe-
lodik; bsszhangban eddigi eletevel, csak a fajdalmat igyekszik
keriilni. Ezt latjuk peldaul azoknak az eletmiiveszeknek az ese-
Icben, akik, ha eljott az az elkeriilhetetlen pillanat, amikor nem
lolytathatjak tobbe kbnnyu eletiiket, ironikus nyugalommal es
valamilyen sajatosfajta egyszeruseggel blik meg magukat.5
Amikor az altruista ongyilkossagtipust megalkottuk, eleg sok
pvldat hoztunk fel, s igy most nem kell hosszasan leirnunk a ra
jellemzo pszichologiai formakat. Ugyanugy allnak szemben az
egoista ongyilkossag jellemzoivel, ahogyan maga az altruiz-
inus az egoizmussal. Az ongyilkossagot elkoveto egoistat vala-
tinlyen altalanos depresszio jellemzi, amely vagy melankolikus
euiyedtsegben, vagy epikureus kbzbnyben nyilvanul meg. Ez-
*rl szemben az altruista ongyilkossag, minthogy forrasa heves
< i zelem, mindig bizonyos energiakifejtessel jar. A kotelezo bn-
gvilkossag eseteben ez az energia az esz es az akarat szolgalata-
Peldakat lass Brierre de Boismont: i. m., 494., 506. o.
309
ban all. Az egyen azert oli meg magat, mert lelkiismerete pa-
rancsolja; egy imperativusznak veti magat ala. Aktusanak ep-
pen ezert uralkodo jegye az a derris szilardsag, amelyet az
ember az elvegzett kotelesseg erzesetol кар; ennek torteneti
peldaja Cato vagy Baurepaire parancsnok halala. A heveny alt-
ruizmus eseten az aktus szenvedelyesebb es meggondolatla-
nabb. Ilyenkor az ember a hit es a rajongas lendiiletevel veti
magat a halalba. A rajongas lehet oromteli vagy komor, asze-
rint, hogy a halalt a szeretettel ovezett istenseggel valo egyesii-
les eszkozenek tekintik-e, vagy pedig engesztelo aldozatnak,
amellyel a felelmetes es ellensegesnek hitt hatalmat kell lecsil-
lapitani. A fanatikus vallasos buzgalma, amellyel boldogan veti
magat balv£nyanak kerekei ala, nem ugyanaz, mint a szerzete-
se, akit elfogott az acedia, vagy mint a bundzoe, aki lelkiisme-
ret-furdalasban azert vegez magaval, hogy levezekelje vetk6t.
A jelenseg lenyegi vonasai azonban kiilonfele arnyalatukban is
ugyanazok. Ez aktiv ongyilkossag, ellentetben az iment leirt
deprimalt ongyilkossaggal.
Ezt a jellegzetesseget meg azoknak a primitiv embereknek
vagy katonaknak az ongyilkossagaban is megtalaljuk, akik vagy
azert olik meg magukat, mert valamilyen jelentektelen sertds
megtepazta becsiiletiiket, vagy mert batorsagukat akarjak bi-
zonyitani. Azert, mert konnyu kezzel vetnek veget eletiiknek,
tettiiket nem szabad osszeteveszteni az epikureus kiabrandult
hidegverevel. Az elet felaldozasara valo keszseg akkor is aktiv
tendencia, ha oly melyen meggyokeresedett, hogy mintegy
osztonszeru magatolertetoddseggel es spontaneitassal ervenye
sill. Leroy beszamol egy esetrol, amelyet e valtozat modelljenek
tekinthetiink. Egy katonatisztrol van szo, aki, miutan egyszer
mar sikerteleniil megprobalta felakasztani magat, ujra hozzib
fog az elokesziiletekhez, s most arrol is gondoskodik, hogy
utolso benyomasait papirra tudja vetni: „Fura egy sors az enyeml
Felakasztottam magam, elvesztettem az eszmeletemet, a kotf'l
elszakadt, leestem a bal karomra... Az uj elokesziileteket befc-
jeztem, hamarosan ujra megteszem, de elszivok meg egy pip<St,
remelem, ez lesz az utolso. Az elso alkalommal nem csinaltalfl
magamnak nehezsegeket, eleg jol lezajlott; remelem, masod*
szor is Igy lesz. Olyan nyugodt vagyok, mintha csak egy pohiir*
ka italt akarnek lehajtani. Beismerem, hogy ez eleg kiilonos, dp
megis igy van. Minden igaz, amit irok. Masodszorra halok meg
310
nyugodt lelekkel."6 E nyugalom alatt nincsen sem ironia, sem
szkepszis, sem olyasfajta onken telen idegesseg, amelyet a halni
kesziilo eletmuvesznek sohasem sikeriil teljesen elrejtenie. Td-
keletes nyugalommal van dolgunk; meg csak erofeszitest sem
latunk, az aktus mintegy magatol megy vegbe, a forrasbol elo-
buggyano vfzhez hasonloan, mert az egyen valamennyi aktiv
hajlama mar elegyengette az utjat.
Vegiil van az ongyilkosoknak egy harmadik fajtaja, akik az el-
soktol abban kiilonboznek, hogy aktusuk lenyegileg szenvede-
lyes, a masodik csoporttol pedig abban, hogy az itt kozremuko-
do es a vegjelenetet uralo szenvedely meroben mas termeszetu.
Ez nem rajongas, nem vallasos, erkolcsi vagy politikai hit, sem
pedig valamilyen katonai ereny; egyszeruen harag es mindaz,
ami a csalodast rendszerint kiseri. Brierre de Boismont, aki 1507
ongyilkos bucsulevelet analizalta, megallapitotta, hogy legna-
gyobb resziik elsosorban diiltsagot es merhetetlen faradtsagot
lejez ki. Ezek a levelek vagy atkozodasok, heves vadak az elet el-
len altalaban, vagy fenyegetesek es panaszok bizonyos szemely
cfmere, akit az egyen minden bajaert okol. Nyilvanvaloan ugyan-
ide tartoznak azok az ongyilkossagok is, amelyek voltakeppen
(izetsegek egy elozoleg elkovetett gyilkossagert az illeto megoli
magat, miutan elozoleg megolte azt, akit azzal vadolt, hogy tonkre-
lette az eletet. Az ongyilkos ketsegbeesett allapota ezekben nyilat-
kozik meg a legjobban, mert nemcsak szavakban, hanem tettekben
is kifejezodik. Az ongyilkossagot elkoveto egoista sohasem vete-
rnedik ilyen eroszakos cselekedetekre. Termeszetesen nala is elo-
(ordul, hogy panaszkodik az eletre, de inkabb fajdalmasan. Az elet
nyomja 6t, de nem gyotri eles fajdalommal. Nem kinzonak, inkabb
uresnek talalja. Nem erdekli az elet, de nem okoz neki pozitiv szen-
vcdest. Depresszios allapotaban meg haragra sem tud lobbanni.
Az altruistanal a szenvedely fellangolasanak egeszen mas az er-
h-lme. Az altruista - mondhatnank, a definicio ertelmeben - sajat
magat aldozza fel, nem embertarsait. Kovetkezeskeppen az elo-
oktol eltero pszichologiai formaval van dolgunk.
Minden arra mutat, hogy ez a forma szervesen kovetkezik
nz anomias ongyilkossag termeszetebol. A szabalyozatlan moz-
11 Legoyt: i. m., 241. o.
311
gasok ugyanis nincsenek osszhangban sem egymassal, sem
azokkal a feltetelekkel, amelyekre reagalniuk kellene; ezert el-
keriilhetetleniil fajdalmas osszeiitkozeseket sziilnek. Az an6-
mia akar progressziv, akar regressziv, azzal, hogy mertekte-
lenne teszi a sziikseg let eke t, kaput nyit az illuzioknak, s ezzel
a csalddasoknak is. Az az ember, akit hirtelen letaszitottak a
megszokott eletformabol, elkeriilhetetleniil ketsegbeesik, ami-
kor erzi, hogy a szituacio kikeriil ellenorzese alol, holott hite
szerint annak ura volt, s ketsegbeesese termeszetes modon az
ok ellen iranyul - legyen az kepzelt vagy valosagos-, amely-
nek bukasat tulajdonitja. Ha arra a felismeresre jut, hogy 6n-
maga felelos a katasztrdfaert, akkor dnmaga ellen fordul; ha
nem, akkor a masik ember ellen. Az elso esetben csak ongyil-
kossag lesz az eredmeny; a masodik esetben az ongyilkossa-
got esetleg gyilkossag vagy valamilyen mas eroszakos cselek-
meny elozi meg. Az erzes azonban mindket esetben ugyanaz;
csak az alkalmazas terepe valtozik. Az egyen mindig valami-
lyen indulati rohamban sujt le dnmagara, akar lesiijtott m.ir
elozoleg mas embertarsara, akar nem. Egesz megszokott elet
modjanak osszeomlasa a tulizgatottsag allapotaba sodorja,
amely szuksegkeppen pusztito aktusok utjan igyekszik felo!
dodni. Egeszben veve alarendelt jelentosegu kerdes, hogy mi
lesz az a targy, amelyre az igy keltett szenvedelyes erok lesujlu
nak. A veletlen koriilmenyek szabjak meg, hogy milyen irany
ba terelodnek.
Ugyanezt latjuk minden olyan esetben is, amikor az egyen
nem lezuhan eddigi szinvonala ala, hanem ellenkezoleg, val.i
mi arra keszteti, hogy drokosen tulmenjen dnmagan, de sza
baly es mertek nelkiil. Hol szem elol teveszti ugyanis a cell,
amelyet kepesnek velt elerni, amely azonban a valosagban
meghaladta erejet; ez a meg nem ertett emberek ongyilkossaga,
akik kiilonosen olyan korokban vannak sokan, amikor niniw
tobbe altalanosan elismert tarsadalmi hierarchia. Hol pedig,
miutan egy ideig sikeriilt kielegftenie minden vagyat es valto
zasigenyet, hirtelen akadalyba iitkozik, amelyet nem tud le
gyozni, s tiirelmetleniil dobja el magatol az eletet, amelyet ettol
kezdve till szuknek talal. Ilyen eset Werthere, eze a forrongo
szive, ahogyan bnmagat nevezi, a vegtelen szerelmesee, aki a
viszonzatlan szerelem miatt oli meg magat, s ez tortenik azok
kal a muveszekkel, akik, miutan sikert sikerre halmoztak, mcg
312
olik magukat egy fiitty, egy kicsit szigonibb kritika miatt, vagy
inert kezdenek kimenni a divatbol.7
Vannak olyanok is, akiknek nines miert panaszkodniuk sem
einberekre, sem koriilmenyekre, hanem maguk unjak meg a
vegeerhetetlen hajszat, amely vagyaikat csak felborzolja, ahe-
lyett hogy csillapitana. Ekkor altalaban az eletet atkozzak, az-
/,11 vadoljak, hogy megcsalta oket. A hiabavalo nyiizsges azon-
ban, amelybe sokaig belemerfiltek, valamifele faradt kiabran-
dultsagot hagy hatra, s emiatt a csalodott szenvedelyek nem
11 id nak olyan hevesen megnyilatkozni, mint az elozo esetek-
ben. Minthogy kimeriiltek, kevesbe tudnak energikusan rea-
galni. Az egyen igy affele buskomorsagba siillyed, amely bizo-
nyos vonasaiban az intellektualis egoistaera emlekeztet, de
nines meg benne annak epekedo baja. Erre a lelkiallapotra jel-
lemzo az elettol valo tobbe-kevesbe bosszus utalkozas. Mar
Seneca is megfigyelte kortarsainal a vele jaro ongyilkossaggal
egyetemben. „ A rank toro betegseg - irja - nem azokon a helye-
ken feszkel, ahol vagyunk, hanem benniink. Nines eronk bar-
ininek az elviselesere, keptelenek vagyunk elturni a fajdalmat,
nem tudjuk elvezni az ordmet, tiirelmetlenek vagyunk min-
lentol. Hany ember hivja a halalt, amikor, miutan kiprobalt
minden valtozatossagot, mindig ugyanazokat az elmenyeket
i.il.ilja, es sohasem tud semmi tijat erezni."8 Napjainkban Cha-
Ic.nibriand Reneje az a tipus, aki talan a legvilagosabban teste-
ili meg ezt a kedelyallapotot. Mig Raphael meditalo alkat, aki
omnaga szakadekaiban meriil el, Rene a kielegithetetlen. ,,Az-
/.il vadolnak - kialt fel fajdalmasan -, hogy allhatatlan a ked-
vem, hogy nem tudok sokaig kitartani illuzioim mellett, hogy
kepzeloerom zsakmanya vagyok, amely mindig igyekszik azon-
n.il az oromok fenekere hatolni, mintha bantana, hogy tovabb
lailanak; azzal vadolnak, hogy mindig tulmegyek az elerheto
। cion; pedig csak az osztonom hajszol: egy ismeretlen jot kere-
M'k Vajon az en hibdm, ha mindeniitt korldtokba iitkbzbm, ha semmi
iilde sines szememben annak, ami veges? "9
Ezzel a lefrassal meg vilagosabba valnak az egoista ongyil-
kossag es az anomias ongyilkossag kozotti hasonlosagok es kii-
Megfelelo eseteket lass Brierre de Boismont i. m., 187-189. o.
/ >< tranquiUitate aniini, II. sub fine. Vo. XXIV. level.
'' Keiie. Edit. Vialat, Paris, 1849,112. o.
313
lonbsegek, amelyeket a szociologiai elemzes soran mar felis-
merhettiink.10 Az ongyilkosok mindket tipusa attol szenved,
amit a vegtelenseg betegsegenek neveztek. Ez a betegseg azon-
ban a ket esetben eltero format bit. Arnott a gondolkodo ertel-
met fertozi meg, s annak mertektelen hipertrofiajat okozza; itt
az erzekenyseg fokozodik fel es valik szabalyozatlanna; az
egyiknel a gondolkodas, mert bnmagahoz kell visszaternie, el-
vesziti targyat, a masodiknal a szenvedely nem lat tobbe korlil-
tot maga elott, s igy nines tobbe celja. Az elso az almodozas
vegtelensegeben, a masodik a vagy vegtelensegeben vesz el.
Igy tehat meg az ongyilkos pszichologiai keplete sem olyan
egyszeru, mint ahogy kbzbnsegesen hiszik. Nem hataroztuk
meg az bngyilkost azzal, ha azt mondjuk rola, hogy belefaradt a
letezesbe, megutalta az eletet, stb. A valosagban igen kiilonbb-
zo fajta ongyilkosok vannak, s ezek a kiilonbsegek az ongyil
kossag kivitelezesenek modjaban is megmutatkoznak. Ily mb-
don tobb valtozatba sorolhatjuk az aktusokat es vegrehajtoikat,
ezek a valtozatok pedig lenyegi vonasaikban megfelelnek azok-
nak az ongyilkossagi tipusoknak, amelyeket az 6ket eloidezfl
tarsadalmi okok termeszete alapjan alkottunk meg az elozoek-
ben. Ezek a valtozatok mintegy a tarsadalmi tipusok megfelelbl
az egyenekben.
Itt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a valtozatok a valiV
sagban nem mindig tapasztalhatok tiszta es elszigetelt allapol
ban. Gyakran elbfordul, hogy kombinalodnak es bsszetett vrtl
tozatokat eredmenyeznek; ugyanabban az ongyilkossagban tobb
valtozat jellemzoi egyiittesen jelentkeznek. Ennek az az oka,
hogy az ongyilkossag tarsadalmi okai maguk is hathatnak egyi-
dejtileg ugyanarra az egyenre, es vegyiilve idezhetik benne eld
okozataikat. Ez ugyanaz, mint amikor egy betegben tobb kiilon
bozo termeszetu delirium tombol, amelyek bsszefonodnak egy
massal, s eredetilk kiilonbozosege ellenere egy iranyban halva,
vegeredmenyben kozdsen hataroznak meg bizonyos cselekede
tet. Kozben kolcsonosen erositik egymast. Ugyanigy azt is tn
pasztalhatjuk, hogy ugyanabban a betegben kiilonbozo eredetil
lazak lepnek fel, s mig mindegyik kiilon es a maga modjan dol
gozik, egyiittesen emelik a test homersekletet.
111 Lasd 280 282. o.
314
Kulonosen ket ongyilkossagi tenyezonek van egymas irant
specialis affinitasa, az egoizmusnak es az anomianak. Tudjuk,
hogy ez a ketto altalaban csak ugyanannak a tarsadalmi alla-
potnak ket kiilonbozo aspektusa; igy nem csoda, ha egyiitt je-
lentkeznek ugyanabban az egyenben. Sot az egoistanak szinte
elkeriilhetetleriiil van valamilyen hajlandosaga a szabalyozat-
lansagra, minthogy elszakadt a tarsadalomtol, annak nines eleg
ha talma felette, hogy szabalyozza. Ha vagyai megsem szoktak
hdburjanzani, ennek az a magyarazata, hogy szenvedelyei mar
clernyedtek, hiszen az egesz ember befele fordult, es a kiilvilag
nem vonzza tobbe. Elofordulhat azonban, hogy sem nem toke-
letes egoista, sem nem valodi izgaga. Ekkor egyszerre jatssza a
ket szerepet. Hogy beloltse az urt, amelyet magaban erez, uj el-
menyeket keres; igaz, hogy kevesebb energiat fektet bele, mint
iiz igazan szenvedelyes ember, de hamarabb ki is farad, s a fa-
ladtsag fijra dnmagaba veti vissza, felfokozva eredeti busko-
morsagat. Megforditva, a szabalyozatlansag allapotabol nem
hi.inyzik az egoizmus csiraja; mert az ember nem lazad fel a tar-
sadalmi beklyok ellen, ha erosen szocializalt. Csakhogy ez a
csira nem fejlodhet ki, ha tulsulyban van az anomia hatasa;
inert azzal, hogy kitaszitja az embert onmagabol, meggatolja,
hogy magaban elszigetelodjek. Ha azonban kevesbe intenziv,
nem akadalyozza meg, hogy az egoizmus is hasson. Igy pelda-
ul a kielegitetlen ember, akadalyba iitkozven, esetleg befele for-
did, es ligy keres potlekot csalodott szenvedelyeinek. Mint-
hogy azonban semmibe sem kapaszkodhat, az ebbol adodo
szomorusag elkerulhetetleniil ujra menekiilesre keszteti, s igy
csak noveli nyugtalansagat es elegedetlenseget. Igy keletkez-
nek a vegyes ongyilkossagok, amelyeknel a levertseg valtozik
tiz izgatottsaggal, az almodozas a cselekvessel, a vagyakozas
lohama a melankolikus meditacioval.
Az anomia az altruizmussal is tarsulhat. Valamilyen valsag
Iclborithatja az egyen eletet, megbonthatja egyensiilyat kor-
nyezetevel, s egyben olyan allapotba hozhatja altruista diszpo-
ztcioit, amelyek ongyilkossagra kesztetik. Errol van szo azok-
ban az esetekben is, amelyeket az ostromlottak ongyilkossagai-
n.ik neveztiink. Peldaul a zsidok azert oltek meg magukat
lomegesen Jeruzsalem bevetelekor, mert a romaiak gyozelme
Homa alattvaloiva es adofizetoive tette oket, azzal a fenyegeto
vcszellyel, hogy meg kell valtoztatniuk megszokott eletmodju-
315
kat; ezenkiviil pedig annyira szerettek varosukat es vallasukat,
hogy nem elhettek tul mindketto valoszinu pusztulasat. Ugyan-
igy gyakran elofordul, hogy amikor a tonkrement ember meg-
oli magat, ezt nemcsak azert teszi, mert nem akar szegeny sor-
ban elni, hanem azert is, mert meg akarja kimelni nevet es
csaladjat a szegyentoi. Tisztek es altisztek konnyen lesznek on-
gyilkosok visszavonulaskor: elhatarozasuk egyik oka az elet-
modjukban bekovetkezett hirtelen valtozas, a masik azonban
az az altalanos prediszpozfcio, hogy nem sokra becsiilik eletii-
ket. A ket ok egy iranyban hat. Igy adodnak olyan ongyilkos-
sagok, amely ekben az altruista ongyilkossag szenvedelyes lan-
golasa vagy bator eltokeltsege egyesiil az anomia ketsegbeesett
nyugtalansagaval.
Vegiil a ket szelso ellentet, az egoizmus es az altruizmus is
hathat kdzbsen. Bizonyos korokban, amikor a bomlasnak indu-
16 tarsadalom mar nem alkalmas arra, hogy az egyeni teve-
kenyseg celja legyen, megis akadnak egyenek vagy egesz cso-
portok, akik, illetve amelyek, bar hatasa ala keriilnek az altala-
nos egoisztikus allapotnak, valami masra vagynak. J61 erzik,
hogy azzal nem tudnak elmenekiilni onmaguktol, ha orokkon
csak egoista ordmoket hajszolnak, s hogy a mulo gyonyorok so-
hasem csillapithatjak nyugtalansagukat, meg ha egy pillanatra
sem szunnek is meg; ezert valamilyen tartos celt keresnek,
amelyhez bizvast kotodhetnek, es amely ertelmet ad az eletiik-
nek. Minthogy azonban sehol sines ilyesmi, csak ugy talalhat-
nak kielegiilest, ha minden izeben eszmenyi valosagot konstru-
alnak, amely ezt a szerepet betoltheti. Ezert kepzeletbeli lenyt
teremtenek, akinek szolgalataba szegodnek, s akinek annal ki-
zarolagosabban adjak oda magukat, minthogy ezen kiviil тйг
semmi sem erdekli oket, meg sajat maguk sem. Belehelyezik a
sajat maguknak tulajdonitott letjogosultsagot, tekintve, hogy
szemiikben nines mar erteke masnak. Ily modon kettos es el-
lentmondasos eletet elnek: individualistak mindannak vonat-
kozasaban, ami a valo elettel kapcsolatos, de mertekteleniil
altruistak mindannak tekinteteben, ami ezt az eszmenyi objek-
tumot erinti. Marmost mindket diszpozicio egyarant az ongyil-
kossag iranyaba mutat.
Ez a sztoikus ongyilkossag forrasa, es ilyen a termeszete.
Elobb ramutattunk, hogy az egoista ongyilkossag bizonyos 16-
nyeges vonasai is megtalalhatok benne; de egeszen mas aspek-
316
tusbol is szemlelheto. Igaz, hogy a sztoikus minden irant az ab-
szolut kozonyt hirdeti, ami az egyeni szemelyiseg koren kiviil
esik, hogy arra szolitsa fel az egyent, erje be dnmagaval, egyut-
tal azonban szoros fiiggosegbe hozza 6t az egyetemes esszel
szemben, sot azt tanitja, hogy az egyen csupan az esz megvald-
sulasanak eszkoze. Vagyis, ket antagonisztikus koncepciot egye-
sit: a legradikalisabb erkolcsi individualizmust es a korlatot
nem ismero panteizmust. Eppen ezert a belole fakado ongyil-
kossag reszint apatikus, mint az egoistae, reszint, ezzel egyide-
juleg, kotelessegkent realizalodik, mint az altruistae.11 Megta-
laljuk benne az egyik melankoliajat es a masik aktiv energiajat:
az egoizmus miszticizmussal vegyiil. Egyёbkёnt ez az egoiz-
mussal valo kapcsolat kiildnbdzteti meg a hanyatlo korok misz-
licizmusat a fiatal ёэ kialakuloban levo пёрек minden latszat
ellenere meroben mas jellegu miszticizmusatol. Ez utobbi ab-
bol a kollektiv lendiiletbol fakad, amely egyetlen iranyba tereli
>iz. egyedek akaratat, abbol az dnmegtagadasbol, amellyel a
polgarok mintegy magukrol megfeledkezve egyiitt munkal-
kodnak a kozos iigyon; az elobbi azonban csupan egoizmus,
amely tudataban van onmaganak ёэ onnon semmis voltanak,
s/.eretne tiiltepni magan, de erre csak latszolag ёз csak mester-
segesen kepes.
II.
Л priori е1кёрге1Ье1б volna, hogy van valamilyen дsszefйggёs
az ongyilkossag ternreszete ёв az ongyilkos valasztotta halal-
nem kozott. Hiszen eUg ternreszetesnek latszik, hogy az elha-
l.irozasanak vёgrehajtasaban alkalmazott eszkozok fiiggnek a
benne elo ёгаёвеНб!, ёв ennyiben kifejezik azokat. Ezert felme-
i и I het az a gondolat, hogy a statisztikak erre vonatkozo adatait
aira hasznaljuk fel, hogy pontosabban jellemezziik az bngyil-
knssag kiilonbozo fajtait kiilso megjelenesi formaik seg^tsёgё-
vel. Ilyen termeszetu vizsgalataink azonban csak negativ ered-
menyeket adtak.
Mindamellett az bizonyos, hogy az eszkozok megvalasztasat
l.irsadalmi okok szabjak meg; hiszen a kiilonbozo ongyilkossa-
11 Seneca az emberi akaratnak a dolgok feletti diadalakent magasztalja Cato
ongyilkossagat (lasd De Pruv., 2,9, valainint Ep., 71, 16).
317
gi modok relativ gyakorisaga egy-egy tarsadalmon belt’ll hosz-
szu idon at valtozatlan, ezzel szemben tarsadalmankent erosen
valtozik, amint azt a XXX. tablazat is mutatja:
XXX. TABLAZAT
WOO ongyilkossag megoszlasa halalnem szerint (mindket nemnel)
Orszag es ev Kotel al- tal i meg- fojtas es onakasz- tas Vizbe fulla- das Tuz- fegy- ver Leug- ras ma- gasbol Mereg Fulla- das
6(1872) 426 269 103 28 20 69
(1873) 430 298 106 30 21 67
Franciaorszag... (1874) 440 269 122 28 23 72
[(1875) 446 294 107 31 19 63
(1872) 610 197 102 6,9 25 3
Poroszorsza g... .< (1873) 597 217 95 8,4 25 4,6
(1874) 610 162 126 9,1 28 6,5
L (1875) 615 170 105 9,5 35 7,7
’ (1872) 374 221 38 30 91
(1873) 366 218 44 20 97
Anglia (1874) 374 176 58 20 94
. (1875) 362 208 45 97
(1874) 174 305 236 106 60 13,7
Olaszorszag .< (1875) 173 273 251 104 62 31,4
(1876) 125 246 285 113 69 29
(1877) 176 299 238 111 55 22
Minden nepnek megvan tehat a maga kedvelt halalneme, 6s rt
preferenciak rangsora igen nehezen valtozik. Ez a sorrend mt'g
tartosabb, mint a teljes ongyilkossagi szam; azok az esenic
nyek, amelyek atmenetileg olykor modositjak az utobbit, az cl
sot nem mindig erintik. Sot a tarsadalmi okok annyira tulsiily
ban vannak, hogy a termeszeti tenyezok befolyasa szinte alig
eszlelheto. Igy peldaul a vizbe fulladas ritjan elkovetett ongyil
kossagok minden varakozas ellenere nem valtoznak megall.i
pithato torvenyszeruseg szerint evszakrol evszakra. Nezzuk,
milyen volt ennek az ongyilkossagi fajtanak a havi elosz.L >
Franciaorszagban 1872 es 1878 kozott az osszes ongyilkossagok
szazalekaban:
318
A hdnapok reszaranya evi WOO ongyilkossdgban
(Isszes
h.ilalnemek
Vizbefulas
Ian. Febr. I Marc. Apr. Maj. Jun. 5 Aug. К cu N CTj 1 -PIO Nov. I Dec.
75,8 66,5 84,8 97,3 103,1 109,9 103,5 86,3 74,3 74,1 65,2 59,2
73,5 67,0 81,9 94,4 106,4 117,3 107,7 91,2 71,0 74,3 61,0 54,2
liz a fajta ongyilkossag az ev melegebbik reszeben alig emelke-
<hk jobban, mint a tobbi, a kiilonbseg egeszen jelentektelen. Pe-
dig az ember azt hinne, hogy a nyar kiilonosen kedvez ennek a
niegoldasnak. Elhangzott ugyan az a megallapitas, hogy esza-
kon ritkabb, mint delen, s ezt a tenyt az eghajlatnak tulajdoni-
lultak.12 Koppenhagaban azonban 1845 es 1856 kozott nem volt
kevesbe gyakori, mint Olaszorszagban (1000 koziil 281, illetve
'00 eset). Szentpetervarott 1873-1874-ben sem volt maskeppen.
I /. a halalnem tehat nem fugg a homerseklettol.
Csakhogy azok a tarsadalmi okok, amelyektol az ongyilkos-
kugok altalaban fiiggnek, nem azonosak azokkal a tarsadalmi
okokkal, amelyek a vegrehajtas modjat hatarozzak meg; sem-
mifele kapcsolatot nem lehet megallapitani az altalunk kidol-
gozott ongyilkossagi tipusok es a legelterjedtebb vegrehajtasi
modok kozott. Olaszorszag melyen katolikus orszag, ahol a tu-
domanyos kultura egeszen a legutobbi idokig meglehetosen
lejletlen volt. Nagyon valoszinu tehat, hogy itt gyakoribb az
»l 111 uista ongyilkossag, mint Franciaorszagban es Nemetorszag-
Imii, minthogy annak sulya bizonyos mertekig fordftva ara-
nyos az intellektualis fejlettseggel; ezt a hipotezist a tovabbiak-
1м n meg mas indokok is alatamasztjak. Kovetkezeskeppen,
niinlhogy a tuzfegyverekkel vegrehajtott ongyilkossag sokkal
g v.ikoribb, mint a kozep-europai orszagokban, azt lehetne hin-
nl hogy ennek van valami kapcsolata az altruizmus allapota-
»til Sot ennek a feltevesnek a jegyeben meg azt is hozza lehetne
Iniiu, hogy a katonak is ezt a fajta ongyilkossagot reszesitik
i Idnyben. Sajnos kideriilt, hogy Franciaorszagban a szellemi-
kg legfejlettebb retegek, frok, muveszek, vezeto hivatalnokok
J till ivaljak a leginkabb ezt a modot.13 Ugyanigy elsopillantasra
1 Morselli: i. m., 445-446. o.
111 .isd Lisle: i. m., 94. o.
319
ugy tunhet, hogy a melankolikus ongyilkossagok termeszetes
megjelenesi modja az onakasztas. Csakhogy ez a mod falun for-
dul elo gyakrabban, a melankolia viszont jellegzetesen varosi
kedelyallapot.
Ugyhogy nem ugyanazok az okok kesztetik az embert ongyil-
kossagra, amelyek ezt vagy azt a halalnemet valasztatjak vele
A valasztasat megszabo inditekok egeszen mas termeszetuek
Mindenekelott az elet kozeget alkoto szokasok es berendezesek
osszessege inkabb rendelkezesere bocsat bizonyos halalt hoz6
eszkozt, mint egy masikat. Az ongyilkosjelolt mindaddig, amfg
kozbe nem lep valamilyen clienteles tenyezo, a legkisebb ellen-
allas vonalan halad, s azt a pusztitoeszkozt hasznalja fel, amely
kozvetleniil a keze iigyebe esik, es amelyet a mindennapi gya-
korlat megismertetett vele. Ez a magyarazata annak, hogy a
nagyvarosokban gyakoribb ongyilkossagi mod a magasbol tbr-
teno leugras, mint a falvakban: a varosban magasabbak a hazak
Ugyanigy, minel surubb a vasuthalozat, elterjedtebb a vonat ele
ugrani. Az a tablazat tehat, amely a kiilonbozo ongyilkossagi
modoknak az osszes onkentes halaleseteken beliili reszarany.il
mutatja, reszben az ipari technika allapotat, az elterjedt epitke/r
si modot, a tudomanyos ismereteket stb. tiikrozi. Minel altalano
sabb lesz majd a villamossag, annal inkabb elterjed majd a villa
mossagi hatasok segitsegevel torteno ongyilkossag.
A legfontosabb tenyezo azonban talan az, hogy egy-egy n.-j>
es azon beliil egy-egy tarsadalmi csoport milyen rangot tul.ij
donft a kiilonbozo halalnemeknek. Nem igaz, hogy minden
halalfajta egyformanak szamitson. Vannak, amelyeket az cm
berek nemesebbnek tartan ak, masoktol irtoznak, mert kozon
segesnek vagy undoritonak tekintik oket; s kozossegenkcnl
valtozik a kozvelemeny rangsorolasa. A hadseregben a lefejcz
tetest tekintik gyalazatos halalnemnek, masutt esetleg az akasz
last, fgy a kotel altali halal a falvakban sokkal elterjedtebb,
mint a varosokban, es a kisvarosokban gyakoribb, mint a nagy
varosokban. Van ugyanis valamilyen eroszakos es durva szl
nezete, amely serti a kifinomult varosi izlest es a muvelt os/.t.i
lyoknak az emberi szemelyiseggel kapcsolatos kultuszat. I ••
het, hogy a viszolygasban torteneti tenyezok is kozrejatszan.tk
amelyek ezt a halalnemet becstelenne avattak. Ezt a kultur.ill
varosiak esetleg jobban erzekelik, mint a kevesbe erzekeny l.w
lusi ember.
320
Kovetkezeskeppen az, hogy az ongyilkos milyen halalnemet
valaszt, az ongyilkossag termeszetetol tokeletesen fiiggetlen je-
lenseg. Barmilyen szorosan osszetartozonak latszik is egy ak-
lusnak ez a ket eleme, valojaban fiiggetlenek egymastol. Nines
tobb kozottiik, mint az egymas melle helyezettseg kiilso kap-
esolata. Mert igaz ugyan, hogy mindkettot tarsadalmi okok ha-
Lirozzak meg, a tarsadalmi allapotok, amelyeket kifejeznek,
meroben kulonbozoek. A halalnembol semmit sem tudhatunk
meg az ongyilkossag tfpusarol, egeszen mas lapra tartozik.
Ezert, bar szokasosan igen reszletesen foglalkoznak vele, mi
nem idoziink tovabb ennel a problemanal. Semmivel sem tud-
nank kiegesziteni azokat az eredmenyeket, amelyeket az eddi-
gi vizsgalatokbol kaptunk, es amelyeket a kovetkezo tablazat
loglal ossze:
Az ongyilkossag tarsadalmi tipusainak etiologiai es morfologiai
osztaly ozdsa Egyeni formaik
Alapveto jelleg Masodlagos valtozatok
Alap- < tipusok Vegyes < Hpiisok .. E8°?StaJ Apatia < ongyilkossag r Altruista Szenvedelyes ruirmsia . .. ... , vagy akaratlagos ongyilkossag 07 . ° 07 I energia Anomias Izgatottsag, ongyilkossag' undor r Ego-anomikus ongyilkossag " Anomias-altruista ongyilkossag 1 Ego-altruista ongyilkossag Onszeretettel egybekap- csolt tunya melankolia A szkeptikus ember csa- . lodott hidegverusege Nyugodt kotelessegerzet Misztikus rajongas . Nyugalmas batorsag Heves szemrehanyasok altalaban az elettel szem- ben Heves szemrehanyasok foleg egy szemellyel szemben (gyilkossag - < ongyilkossag) Izgatottsag es apatia, cse- lekves es almodozas ke- vereke Ketsegbeesett belso for- rongas Bizonyos erkolcsi szilard- sag altal mersekelt me-
lankolia
321
Ezek tehat az ongyilkossag altalanos jellemzo vonasai, ame-
lyek kozvetleniil tarsadalmi okokbol fakadnak. Amikor ezek a
jellemzok az egyedi esetekben individualizalodnak, a legkii-
lonfelebb amyalatokat oltik, amelyek reszint az aldozat ver-
mersekletetol, reszint azoktol a specialis koriilmenyektol fiigg-
nek, amelyek kozott letezik. Az igy keletkezo kombinaciok sok-
felesegen beliil azonban mindig megtalalhatjuk a fenti alapvetd
forma kat.
HARMADIK RESZ
AZ ONGYILKOSSAG
MINT TARSADALMI JELENSEG ALTALABAN
ELSO FEJEZET
A TARSADALMI ELEM
AZ ONGYILKOSSAGBAN
Most, hogy ismerjiik azokat a tenyezoket, amelyek az ongyil-
kossag tarsadalmi aranyanak valtozasat megszabjak, ponto-
sibban le tudjuk irni, milyen az a valosag, amelynek megfelel,
es amelyet szamszeruen kifejez.
I.
Azokat az egyeni koriilmenyeket, amely ektol a priori feltetelez-
heloen az ongyilkossag fiigg, ket csoportra oszthatjuk.
Eloszor is adott a kornyezet, ahol az egyen talalhato. Ezen be-
hil az ongyilkost terhelhetik csaladi bajok, nyomor vagy sulyos
betegseg, esetleg bnbecsiilese ingott meg, vagy erkolcsileg erzi
magat vetkesnek, stb. Lattuk azonban, hogy a kiilonbozo egye-
ni problemakkal nem magyarazhatjuk meg az ongyilkossag
l.hsadalmi aranyat; ez ugyanis jelentekeny valtozasokat mutat,
mig a koriilmenyek kiilonfele kombinacidi, az egyeni ongyil-
kossag kozvetlen elozmenyei nagyjabol mindig ugyanazzal a
rel.itfv gyakorisaggal jelentkeznek. Vagyis ezek a koriilmenyek
nem lehetnek a rajuk kovetkezo aktus meghatarozo okai. Nem
bizonyitja meghatarozo voltukat az sem, hogy olykor fontos
szerepet jatszanak a dontesben. Hiszen tudjuk, hogy az emberi
ilontesek a gondolkodo tudatban megjeleno alakjukban gyak-
lan csupan mere formak, es nines mas funkeiojuk, mint szente-
Mteni azt az elhatarozast, amely a tudat elott ismeretlen indo-
kokbol mar megsziiletett.
Egyebkent szinte szamtalan ilyen koriilmenyt tartanakpusz-
l.in azert az ongyilkossagok okanak, mert eleg gyakran egyiitt
lapasztalhatok veliik. Az egyik jomodjaban, a masik szegeny-
srgeben oli meg magat; az egyik boldogtalan hazassagaban, a
iinisik rossz hazassaga felbomlasa utan. Itt egy katona valik
meg az elettol, mert egy olyan vetseg miatt biintettek meg,
.inielyet nem kovetett el; ott egy bunozo emel kezet magara,
325
akinek a bune biintetlen maradt. Az elet legkiilonbozobb, sol
legellentetesebb esemenyei szolgalhatnak iiriigyiil az ongyil
kossagra. Ez azert van igy, mert kdziiliik egyik sem a specifikns
ok. Vajon oknak tekinthetjiik-e legalabb valamilyen egyontetu,
kozos jellemzojiiket? De van-e ilyen? Leszdgezhetjiik, hogy
ezek a koriilmenyek altalaban mind bajt, banatot okoznak, de azt
mar lehetetlen lenne meghatarozni, hogy mennyire intenzfvnek
kell lenni a fajdalomnak, hogy ezt a tragikus kovetkezmenyt
idezze elo. Nines az eletben olyan csalodas, barmily jelen tekte-
len legyen az, amelyrol allithatnank, hogy soha semmilyen ki)
riilmenyek kozott nem teheti a letezest elviselhetetlenne. Ter
meszetesen olyan csalodas sines, amelyrol ezt mindenkeppen
feltetelezhetnenk. Egyes emberek olykor iszonyu szerencsel
lensegek kozepette ragaszkodnak az elethez, mig masok newt
seges kellemetlensegek miatt eldobjak. Egyebkent pedig kimn
tattuk mar, hogy elsosorban nem a legtobbet szenvedok lesz
nek ongyilkosok. A tulzott jolet hamarabb fegyvert ad az embei
kezebe dnmaga ellen. Az emberek azokban a korokban es azok
ban az osztalyokban valnak meg a legkonnyebben az elettol,
amikor es ahol ez az elet a legkevesbe nehez. S ha elofordul is,
hogy az aldozat szemelyes helyzete volt dontesenek kiv.ilio
oka, teny, hogy az ilyen eset ritka, s igy nem szolgalhat magya
razatul az ongyilkossag tarsadalmi aranyara.
Eppen ezert azok, akik az egyeni koriilmenyeknek tulajdonl
tottak a legnagyobb jelentoseget, nem annyira a kiilso kellemet
lensegekben, hanem inkabb az egyen belso termeszeteben, vagy
is biologiai alkataban es az azt meghatarozo fizikai tenyezok
ben kerestek az okokat. Ezen az alapon allitottak azt, hogy .1/
ongyilkossag bizonyosfajta vermersekletnek, valamilyen neu
rasztenias rohamnak a termeke, s ugyanazok a tenyezok valtot
tak ki, amelyek az egyen vermersekletet eleve meghataroztak
Lattuk azonban, hogy nines semmifele kozvetlen es szabaly
szeru osszefiigges a neurasztenia es a tarsadalmi ongyilkossagi
arany kozott. Sot elofordul, hogy a ket tenyezo forditott arany
ban mozog; az egyik a minimumot mutathatja ugyanakkor ('ч
ugyanott, amikor es ahol a masik a tetopontra hag. Ezenkivill
nem tudtuk felfedezni, hogy egyertelmu kapcsolat volna az ini
gyilkossagok alakulasa es a fizikai kornyezet azon allapotain.ik
valtozasa kozott, amelyek a kozfelfogas szerint a legink.ibb
hatnak az idegrendszerre, mint amilyen peldaul a faj, az egh.i |
326
kit, a homerseklet. Ez azt jelenti, hogy bar az idegbeteg ember
bizonyos koriilmenyek kozott ketsegteleniil diszponalva lehet
bizonyos mertekig az ongyilkossagra, egyaltalan nem szabaly,
hogy foltetleniil meg kell olnie magat, s a kozmikus tenyezok
hatasa nem elegseges ahhoz, hogy eppen ebbe az iranyba terel-
je alaptermeszetenek altalanos tendenciait.
Egeszen mas eredmenyeket kaptunk, amikor figyelmen kiviil
hagyva az egyent, a tarsadalmak tenneszeteben kerestiik azokat
az okokat, amelyek e tarsadalmakat hajlamossa teszik az bngyil-
kossagra. Amilyen homalyosak es ketsegesek az ongyilkossagnak
.1 biologiai es a fizikai termeszetu tenyekkel valo osszefiiggesei,
olyan kozvetlen es konstans osszefiiggeseket latunk a tarsadal-
ini kozeg bizonyos allapotaival. Itt vegre valosagos torvenyeket
tedezhettiink fel, amelyek segitsegevel megkfserelhettiik az on-
gyilkossagi tipusok modszeres osztalyozasat. Az igy meghata-
rozott szodologiai okok meg azokra a kiilonbozo egyezesekre is
magyarazatot adtak, amelyeket gyakran a materialis okok hata-
s.inak tulajdonitottak, s amelyekben e hatas bizonyitekat veltek
lelfedezni. A no hajlama azert kisebb az ongyilkossagra, mint a
Ici fie, mert sokkal kevesbe bonyolodott bele a kollektiv eletbe,
ezert kevesbe erzi annak jo vagy rossz hatasat. Hasonlo a helyzet
az. aggastyannal es a gyermeknel is, bar mas okokbol. Vegiil, az
ongyilkossag januartol juniusig tarto novekedesenek, illetve u ta-
na bekovetkezo csokkenesenek oka a tarsadalmi aktivitas inten-
ziLisanak ugyanilyen idenyszeru valtozasaban van. Termesze-
les, hogy a tarsadalmi aktivitas kovetkezmenyeiben ugyanaz a
ntmus ervenyesiil, mint magaban az aktivitasban, s ennelfogva
ezek hatarozottabbak az elso idoszakban, mint a masodikban;
m.irpedig az ongyilkossag egyik ilyen kovetkezmeny.
Mindezekbol a tenyekbol az kovetkezik, hogy az ongyilkos-
•..ig tarsadalmi aranya csak szociologiailag magyarazhatd. Min-
den idopontban a tarsadalom erkolcsi alkata szabja meg az on-
kentes halalesetek kontingenset. Minden nepben mukodik te-
h.il valamilyen kollektiv его, meghatarozott energia, amely az
ongyilkossag fele tereli az embereket. Az egyen cselekvese,
timely elso pillantasra csak szemelyes vermerseklete kovetkez-
nienyenek tunik, valojaban valamilyen tarsadalmi allapot fo-
Ivoinanya es kovetkezmenye, annak kiilso kifejezese.
Ezzel megoldottuk a munkank elejen feltett kerdest. Nem-
i s.ik metafora, amikor azt mondjak, hogy minden emberi tarsa-
327
dalom kisebb vagy nagyobb mertekben hajlamos az ongyilkos-
sagra: ennek a kifejezesnek a dolgok termeszeteben van a.
alapja. Valoban, minden tarsadalmi csoportra jellemzo valaml
lyen kollektiv hajlam erre az aktusra, s ebbol fakadnak az egye
nek hajlamai, vagyis nem az egyeniekbol szarmazik az elobbi
A hajlamot a szoban forgo tarsadalomban ervenyesulo egoisz-
tikus, altruisztikus vagy anomias aramlatok hatarozzak meg,
kovetkezmenyeikkel egyiitt: az epekedo melankolia val, az a к
tiv lemondassal vagy a ketsegbeesett ernyedtseggel, kimeriilt-
seggel. Az egyent a kollektivitas tendenciai hatjak at, es ezek
kesztetik arra, hogy megdlje magat. Azoknak a maganeleti ese
menyeknek, amelyeket altalaban az ongyilkossag kozvetlen ki
valto okanak tartanak, nines mas hatasuk, mint amivel az aldo
zatnak a tarsadalom erkolcsi allapotat visszatiikrozo erkolcsi
diszpozicioja oket felruhazza. Az egyen, hogy megmagyara
hassa maganak az eletrol valo lemondasat, a kozvetlen kortil
menyeit okolja; szomorunak talalja az eletet, mert 6 maga szo
moru. A szomorusag bizonyos ertelemben ketsegteleniil kiviil
rol koltozott bele, de nem eletpalyajanak ilyen vagy olyan
kellemetlensege miatt, hanem az ot magaban foglalo csoport
reven. Ezert nem lehet olyasmit kitalalni, ami ne szolgalhatna
az ongyilkossag alkalmi okaul. Minden attol fiigg, hogy milyen
intenzitassal hatottak az egyenre az ongyilkossagot valoban
eloidezo okok.
II.
E kovetkeztetes helyesseget egyebkent mar eleve bizonyitja <i
ongyilkossag tarsadalmi aranyanak allandosaga. Modszertanl
okokbol kotelessegiinknek tartottuk, hogy e problema mcg
vizsgalasat az elozoekben felfugessziik, de latjuk, hogy nines r.l
mas megoldas.
Amikor Quetelet felhivta a filozofusok figyelmet' arra, hogy
bizonyos tarsadalmi jelensegek meglepo szabalyszeruseggcl в
1 Foleg kovetkezo ket munkajaban: Stir I'hoinme et le dcveloppemeut de i
facultds ou Essai de physique socinle (Az emberrol es kepessegeinek kifejlodescidl
avagy egy szocialis fizika kiserlete), 2 kot., Paris, 1835; es Du systeme social cl ill
lois qui le regissent (A tarsadalmi rendszerrol es az azt megszabd tbrvenyekn I
Paris, 1848. Quetelet probalt eloszor magyarazatot adni erre a szabalyoss,(gi i
328
metlodnek meg azonos idoszakok alatt, azt hitte, hogy erre
magyarazatot adhat az atlagemberrol szolo elmeletevel, amely
egyebkent e figyelemre melto sajatossag egyetlen rendszeres
magyarazata maradt. Szerinte minden tarsadalomra meghataro-
z.ott embertipus jellemzo, amely az egyenek tulnyomo tobbsege-
bcn tobbe-kevesbe pontosan reprodukalodik, s ettol, zavaro okok
hatasara, csak a kisebbseg probal eltavolodni. Igy peldaul a fran-
ciak tobbsegenel fellelhetjuk a testi es erkolcsi jellemzok bizo-
nyos egyiitteset, amelyet ugyanilyen mertekben es formaban
nem talalunk sem az olaszoknal vagy a nemeteknel, es viszont.
Minthogy a definfcio ertelmeben ezek a jellemzok a legelterjed-
lebbek, a beloluk folyo aktusok is a leggyakoribbak; ezek alkot-
j.ik a cselekvesek zomet. Az olyan aktusok viszont, amelyeket az
allagostol eltero tulajdonsagok hataroznak meg, ugyanolyan rit-
kak, mint maguk ezek a tulajdonsagok. Masreszt viszont, bar ez
az altalanos tipus nem abszolut mozdulatlan, megis sokkal las-
sabban valtozik, mint az egyeni tipus; mert egy tarsadalom sok-
kal nehezebben valtozik meg tomegeben, mint egy vagy tobb
egyen, egyes sajatossagait tekintve. Ez az allandosag termeszete-
sen azokra az aktusokra is atszall, amelyek a tipus jellemzo saja-
lossagaibol folynak: amig az utobbiak nem valtoznak, addig az
eliibbiek mennyisege es minosege is megmarad, s minthogy
ezek az azonos cselekvesi modok a leggyakoribbak, az emberi
levekenysegnek a statisztika szamara hozzaferheto megnyilat-
kozasaiban elkerulhetetlentil az allandosag lesz altalanos tor-
veny. A statisztikus ugyanis az adott tarsadalomban elofordulo
osszes azonos fajtaju tenyeket veszi szamba. Minthogy tehat
ezek tobbsege valtozatlan marad mindaddig, amig a tarsadalom
altalanos tipusa is valtozatlan, marpedig ez nehezen kovetkezik
be, a statisztikai osszeiras eredmenyeinek sziiksegkeppen azo-
<lr nem 6 volt az elso, aki megfigyelte. Az erkolcsi statisztika igazi megalapitoja
‘•nssmilch lelkesz, kdvetkezo munkajaban: Die Gottliche Ordnung in den Veriin-
di rungen des menschlichen Gescldechts, aus der Geburl, deni Tode uiid der Fort-
I’/huizimg derselben erwiesen (Az emberi nem valtozasainak isteni rendje, sziile-
Irse, halala es szaporodasa alapjan bebizonyitva), 3 kot., 1742,
I asil ugyanerrol a kerdesrol Wagner: Die Gesetzmnssigkeit... , I. resz; Drobisch:
I hr Moralische Statistik mid die menschliche Willensfreiheit (Az erkolcsi statisztika
es az emberi szabad akarat), Leipzig, 1867 (foleg 1-58. o.); Mayr: Die Gcsetz-
iimssigkeit ini Gescllschaftslebeii (A tbrvenyszeriiseg a tarsadalmi eletben), Miin-
i hen, 1877; Oettingen: Moralstatistik, 90. skk.
329
nosaknak kell lenniiik eleg sok egymasra kovetkezo even at. Az
egyedi jellemzokbol es az egyeni elet esemenyeibol kovetkezo
tenyek termeszetesen nem mutatnak ilyen szabalyossagot; ezert
az allandosag sohasem lehet abszolut. Az elteresek azonban ki-
vetelek; ezert a valtozatlansag a szabaly, s a valtozas a kivetel.
Quetelet ezt az altalanos tipust atlagtipusnak nevezte el, mert
szinte pontosan megkapjuk az egyeni tipusok szamtani atlaga-
bol. Igy peldaul, ha valamely tarsadalomban minden ember ter-
metet megmertiik, s ezeket osszeadjuk es elosztjuk az egyenek
szamaval, az eredmeny igen jo megkozelitessel mutatja a legel-
terjedtebb termetet. Feltetelezheto ugyanis, hogy a felfele es lefel6
valo elteresek, az oriasok es a torpek nagyjabol egyenlo szamti-
ak. Ily modon kiegyenlitik, kolcsonosen megsemmisitik egy-
mast, es ezert nem befolyasoljak a hanyadost.
Ez az elmelet igen egyszerunek latszik. Eloszor is azonban
csak akkor volna magyarazatnak tekintheto, ha ezen keresztiil
meg tudnank erteni, hogyan tortenik az, hogy az atlagtipus az
egyenek tdlnyomo tobbsegenel realizalodik. Ahhoz, hogy ez a
tipus azonos maradjon, mikozben az egyenek valtoznak, bizo-
nyos ertelemben fiiggetlennek kell lennie toliik; masfelol viszont
kell lennie valamilyen utnak is, amelyen eljut hozzajuk. A kerdfis
termeszetesen elesik, ha arra az allaspontra helyezkediink, hogy
az atlagtipus nem egyeb, mint az etnikai tipus. Hiszen a fajt alko-
to elemek az egyenen kiviil eso tenyezokbol erednek, s igy nin-
csenek alavetve az egyen valtozasanak, de megis az egyenben <5s
csak benne realizalodnak. Ezert ertheto, ha athatjak a sajatsago-
san egyeni elemeket, sot azok alapjaul szolgalnak. Csakhogy ezt
a magyarazatot az ongyilkossagra csak akkor lehetne alkalmaz-
ni, ha az embert ongyilkossagra keszteto tendencia szorosan
fiiggne a fajtol; marpedig tudjuk, hogy ezt a hipotezist a tenyek
cafoljak. Vajon azt kell-e akkor mondani, hogy a tarsadalmi ko-
zeg altalanos allapota, minthogy az egyenek tobbsege szamara
ugyanaz, nagyjabol azonos modon erinti oket, s emiatt reszben
azonos arculatot alakit ki naluk? A tarsadalmi kozeg azonban le-
nyegileg kozos eszmekbol, hiedelmekbol, szokasokbol, tenden-
ciakbol tevodik ossze. Ahhoz, hogy igy athassak az egyent, vala-
mi modon foltetleniil tole fiiggetleniil kell letezniiik; ezzel pedig
az altalunk javasolt megoldashoz kozelediink. Mert ezzel impli
cite feltetelezziik, hogy van valamilyen kollektiv ongyilkossagi
tendencia, amelybol az egyeni ongyilkossagi tendenciak ered-
330
nek, s most mar csak azt kell tisztazni, hogy miben all ez a ten-
dencia, es hogyan ervenyesiil.
De meg tobbrol van szo. Barhogyan magyarazzuk is az atlag-
ember tulnyomo vol tat, ez a koncepcio semmikeppen sem tehe-
ti erthetove azt a szabalyossagot, amellyel az ongyilkossag tar-
sadalmi aranya reprodukalodik. Ez a tipus ugyanis a definicio
ertelmeben csak olyan jellemzoket tartalmazhat, amelyek a la-
kossag tobbsegenel megtalalhatok. Az ongyilkossag azonban
kisebbsegi teny. Meg a leginkabb siijtott orszagokban is csak
300-400 eset jut 1 millio lakosra. Az onfenntartasi oszton a leg-
tobb emberben kizarja ezt a lepest: az atlagember nem lesz
ongyilkos. Ha azonban az ongyilkossagi hajlam ritkasag es ano-
malia, akkor tokeletesen idegen az atlagtipustol, kovetkezes-
keppen, hiaba ismerjiik akarmilyen melyen ez u tobbit, ez nem-
hogy segftene annak megerteseben, hogyan lehetseges, hogy
adott tarsadalomban allando az ongyilkossagok szama, meg
arra sem adhat magyarazatot, hogy miert letezik az ongyilkos-
sag. Quetelet elmelete vegeredmenyben feliiletessegen alap-
szik. Bizonyitott tenynek tekintette, hogy az allandosag csak az
emberi aktivitas legaltalanosabb megnyilatkozasaiban figyelhe-
k'i meg; pedig ugyanilyen mertekben jelentkezik azokban a
szorvanyos megnyilatkozasokban is, amelyekkel csak a tarsa-
dalmi mezo egy-egy elszigetelt, ritka pontjan talalkozunk. Azt
hitte, minden lehetseges kerdesre valaszt adott akkor, amikor
kimutatta, hogyan teheto pontosan erthetove az atlagos jelense-
gek valtoza tiansaga; csakhogy a kiveteles jelenseg is eppen iigy
valtozatlan, s ebben nem kiilonbozik a tobbitol. Mindenki meg-
hal, minden elo szervezet elobb-utobb elkeriilhetetlenul fel-
bomlik. Ezzel szemben nagyon keves ember oli meg magat; az
emberek oriasi tobbseget semmi sem keszteti ongyilkossagra.
Az ongyilkossagok aranya ennek ellenere meg allandobb is,
mint az altalanos halalozasi arany. Kovetkezeskeppen valamely
jellemzo elterjedtsege es allandosaga kozott nines meg a Que-
lelet altal feltetelezett szoros kapcsolat.
Egyebkent a Quetelet modszerevel kapott eredmenyek is
alatamasztjak kovetkeztetesiinket. Felfogasa ertelmeben az at-
lagtipus valamely jellemzojenek intenzitasat iigy allapithatjuk
meg, hogy adott tarsadalomban jelentkezo osszes megnyilva-
nulasait elosztjuk az eloidezesere alkalmas osszes egyenek sza-
maval. Igy Franciaorszagban, ahol az 1 millio fore juto ongyil-
331
kossagok szama sokaig nem haladta meg a 150-et, az ongyil-
kossagi tendencia atlagos intenzitasat ez a szam fejezne ki:
150/1 000 000 = 0,000 15. Angliaban pedig, ahol ugyancsak
1 millio lakosra csak 80 eset jut, az arany mindossze 0,000 08.
Az atlagemberben tehat ekkora az ongyilkossagi hajlam nagy-
saga. Ezek a szamok azonban gyakorlatilag zerussal egyenlok.
Az ilyen gyenge hajlam olyan messze van a tettol, hogy nemle-
tezonek tekintheto. Nines ereje ahhoz, hogy egyediil ongyil-
kossagot idezzen elo. Tehat nem e tendencia altalanos volta ma-
gyarazza meg, hogy egyik vagy masik tarsadalomban miert ep-
pen ennyi ongyilkossagot kovetnek el evente.
De ez a becsles is teljesen eltillzott. Quetelet csak ilgy kapta
meg, hogy onkenyesen feltetelezett az emberek atlagarol bizo-
nyos hajlamot az ongyilkossagra, es e hajlam energiajat olyan
megnyilatkozasok alapjan becsiilte meg, amelyek nem az atlag-
embemel, hanem csak kisszamu kiveteles embernel figyelhetok
meg. Az abnormalist hasznalta fel a normalis meghatarozasara.
Quetelet azzal a megallapitassal velte megelozni az ellenerveket,
hogy az abnormalis esetek kdlcsonosen kiegyenlitik es megsem-
misitik egymast, mert az atlagtol ket clienteles iranyban ternek
el. Az ilyen kiegyenlitodes azonban csak olyan jellemzoknel 1c-
hetseges, amelyek ilyen vagy olyan mertekben minden ember-
nek sajatjai, mint peldaul a termet. Az elkepzelheto, hogy a feltti-
noen magas emberek kdri'ilbeltil ugyanannyian vannak, mint a
szokatlanul alacsonyak. Ez esetben az abnormis termetek szam-
tani kozepe lenyegeben azonos a legkozonsegesebb termettel, s
igy az atlagolas utan csak ilyen szamot kaphatunk eredmenytil.
Am ha olyan kiveteles termeszetu tenyrol van szo, mint az dn-
gyilkossagi hajlam is, akkor ennek eppen az ellenkezoje igaz;
azaz Quetelet eljarasanak csak egy eredmenye lehet: mestersd-
gesen bevisz az atlagtipusba egy olyan elemet, amely eppen ki
viil van az atlagon. Igaz, hogy - mint lattuk - csak vegteleniil fel-
higitva talalunk ott ra, eppen azert, mert ebben a szamftasban
sokkal tobb egyenre oszlik el, mint amennyi megengedheto vol
na. Ez a hiba, ha gyakorlatilag jelen tektelen is, megiscsak fennail
A Quetelet altal kiszamftott arany a valosagban egyszeruen csak
azt a valoszinuseget fejezi ki, hogy egy meghatarozott tarsadalmi
csoporthoz tartozo ember megdlje magat az ev folyaman. Ha 100 000
fobol allo lakossag koreben evente 15 ongyilkossagot kovetnek el,
ebbol arra kdvetkeztethetiink, hogy 15/ 100 000 az eselye annak,
332
hogy ugyanezen idoegyseg alatt kozuluk barki megolje magat. Ez a
valoszinuseg azonban az atlagos ongyilkossagi tendencia! nem
meri, es letezeset sem bizonyitja. Abbol a tenybol, hogy szaz egyen
koziil hany oli meg magat, nem kovetkezik, hogy a tobbiek barmi-
lyen mertekben ki volnanak teve ugyanilyen dontesnek, ezenkiviil
pedig semmit sem tudunk meg belole az ongyilkossagot meghata-
rozo okok termeszeterol es intenzitasarol.2
Az atlagember elmelete tehat nem oldja meg a problemat. Ve-
gyiik elo hat ujra, es vizsgaljuk meg, hogyan vetodik fel. Az dn-
gyilkosok jelentektelen kisebbseget alkotnak, szetszorodva a vi-
lag negy sarkaban. Mindegyikiik kiilon-kiilon koveti el tettet,
anelkiil hogy tudna masok hasonlo cselekedeterol; s megis, amig
a tarsadalom nem valtozik, az ongyilkosok szama azonos. Nyil-
vanvalo tehat, hogy ezek az egyeni megnyilatkozasok, barmeny-
nyire fiiggetlennek latszanak is egymastol, valojaban az egyenek
lelett uralkodo ugyanazon ok, illetve okok kovetkezmenyei. El-
lenkezo esetben megmagyarazhatatlan volna, hogy ezek az egy-
masrol nem tudo egyeni akaratok evrol evre azonos szamban in-
dulnak el ugyanazon cel fele. Legalabbis az esetek tobbsegeben
nem befolyasoljak egymast: nines kozottiik semmifele megalla-
podas; es megis minden ugy tortenik, mintha ugyanarra az in-
tfere cselekednenek. Ez azt jelenti, hogy van valamilyen его az
oket magaban foglalo kozos kozegben, amely mindegyikiiket
ebbe az iranyba hajtja, es amelynek kisebb vagy nagyobb intenzi-
t.isatol fiigg, hogy tobb vagy kevesebb ember lesz-e ongyilkos.
Azok a hatasok, amelyekben ez az его megmutatkozik, sohasem
i szerves vagy kozmikus kornyezettol, hanem kizarolag a tarsa-
2 Ezek a megfontolasok is bizonyitjak, hogy az ongyilkossag tarsadalmi ara-
uy.ira a faj nem adhat magyarazatot Az etnikai tipus ugyanis maga is altalanos
llpns, nem tartalmaz egyebet, mint jelentekeny tomegii ember kozos jellemzojet.
I zzel szemben az ongyilkossag kiveteles teny. A fajban tehat semmi sines, amivel
.iz ongyilkossagot meg lehetne hatarozni. Ha a faj volna a meghatarozo, akkor az
ongyilkossag egyetemes jelenseg volna, marpedig nem az. Aligha lehet ugyanis
iizl .illftani, hogy bar a fajt alkoto elemek egyike sem tekintheto az ongyilkossag
• legseges okanak, megis egeszben veve a faj tenne tobbe vagy kevesbe hozzafer-
lirldve az embereket az ongyilkossagot eloidezo okok szamara. Hiszen, meg ha a
li'nvek igazolnak is ezt a hipotezist - ami nem igy van -, azt akkor is el kellene is-
IIU4 ni, hogy az etnikai tipus vajmi gyenge hatekonysagu tenyezo, mert feltetele-
/ell hatasa azesetek tulnyomo tobbsegeben akadalyba utkbzne,escsak kivetele-
wn lenneeszlelheto. Egyszoval, a faj nem adhat magyarazatot arra, hogy a fajhoz
l>n loz.6 1 millio ember koziil legfeljebb 100-200 oli meg magat evente.
333
dalmi kozeg allapotatol fiiggoen valtoznak. Ez pedig azert van
igy, mert ez az его kollektiv. Mas szoval, minden nepnek van egy
ra jellemzo kollektiv ongyilkossagi tendenciaja, s ettol fiigg,
hogy milyen mertekben adozik az onkentes halalnak.
Ha igy nezziik, nem titokzatos tobbe az ongyilkossagi arany
valtozatlansaga es a tarsadalmankent megfigyelheto individua-
litasa. Miutan minden tarsadalomnak sajat vermerseklete van,
amely nem valtozhat meg egyik naprol a masikra, s minthogy az
ongyilkossagi tendencia forrasa a csoportok erkolcsi alkataban
talalhato, csoportonkent elkeriilhetetlenill kiilonboznie kell, egy-
egy csoporton beliil pedig hosszu eveken at lenyegeben azonos-
nak kell maradnia. Ez a tendencia egyik lenyeges eleme vala-
mely tarsadalom letezestudatanak, marpedig mind a kollektiva
ban, mind az egyenekben a letezestudat allapota a legszemelye-
sebb es a legmaradandobb, mert nines ennel alapvetobb valami.
Ez azonban azt jelenti, hogy ugyanilyen egyedinek es stabilnak
kell lenniiik a belole folyo eredmenyeknek is. Egeszen termesze-
tes, hogy ezek az eredmenyek meg az altalanos halanddsagnal is
konstansabbak. Mert a homerseklet, az eghajlati hatasok, a geo
logiai adottsagok, egyszoval a nepegeszseget befolyasolo kiilon-
bozo tenyezok sokkal konnyebben valtoznak meg egyik evrol a
masikra, mint a nemzetek kozerzete.
Van azonban egy az elozotol latszolag eltero hipotezis, amely
esetleg rabul ejt nehany megfigyelot. Vajon nem elegendo-e feltd-
telezni a nehezseg megoldasara, hogy a szemelyes eletnek azok a
kellemetlensegei, amelyeket az ongyilkossag valddi meghatarozri
okanak tartanak, szabalyszeruen ugyanolyan aranyban ismetlod-
nek meg minden evben? Evrol evre, mondhatna valaki,3 nagyjA
bol ugyanannyi a boldogtalan hazassag, a csod, a megcsalt ambf
cio, a nyomor stb. Termeszetes tehat, hogy ha ugyanannyi egy6n
keriil hasonld helyzetbe, ugyanannyi dont a helyzetnek megfele-
loen hasonloan. Nem kell feltetelezni, hogy valami rajtuk uralko
do eronek engedelmeskednek, eleg azt feltetelezni, hogy ugyan
azon koriilmenyek kozt altalaban ugyanugy okoskodnak.
Tudjuk azonban, hogy bar ezek az egyeni esemenyek altald
ban megelozik az ongyilkossagokat, megsem ezek a valddi okok
Meg egyszer hangsulyozzuk: nines az eletben olyan szerencsel
3 Alapjaban veve ezt az allaspontot fejtegeti Drobisch, mar idezett konyveben
334
lenseg, amely elkeriilhetetlenul ongyilkossagra kesztetne az em-
bert, ha egyebkent nem hajlamos ra. Barmennyire szabalyszeru-
en ismetlodjenek is ezek a koriilmenyek, nem magyarazhatjak
meg az ongyilkossag szabalyszeruseget. Mi tobb, barmekkora
befolyast tulajdonitanak is nekik, ez a megoldas mindenkeppen
csak elodazza a problemat, de nem valaszolja meg. Mert meg min-
dig meg kellene magyarazni azt, hogy miert ismetlodnek ezek a
ketsegbeesett szituaciok evrol evre azonos aranyban, minden or-
szag kiilon torvenye szerint Hogyan lehetseges, hogy egy valtozat-
lannak feltetelezett tarsadalmon beliil mindig ugyanannyi a rossz
csaladi elet, a gazdasagi bukas stb.? Az azonos esemenyeknek ez a
minden nepnel konstans aranyban valo, szabalyszeru visszaterese
- es az arany nepenkent megfigyelheto, igen eros elterese - meg-
magyarazhatatlan, ha nem teteleziink fel minden tarsadalomban
meghatarozott aramlatokat, amelyek ellenallhatatlan erovel so-
dorjak a lakosokat kereskedelmi es ipari kalandokba, a csaladi
eletet feldulo helyzetekbe stb. Itt tehat alig valtozott formaban
ujra elottiink all az a hipotezis, amelyet eltavolitani veltiink.4
III.
Az elobbiekben hasznalt fogaimak ertelmet es horderejet foltet-
leniil alaposan tisztaznunk kell.
Altalaban az emberek hajlamosak arra, hogy a kollektiv ten-
denciakat vagy szenvedelyes kifejezeseket csak olyan metafo-
4 Ez az erveles nemesak az ongyilkossagra igaz, bar ketsegtelentil az ongyil-
kossag eseteben szembebtlobb, mint mas esetekben. Ugyanigy alkalmazhato a
bun valamennyi forma jara. Abfinozo ugyanis ugyanolyan kiveteles leny, mint
л/ iingyilkos, es igy az citlagtipus termeszete nem adhat magyarazatot a btino-
zes alakulasara. De ugyanez a helyzet a hazassaggal is, bar a hazass^gkotes ten-
d< nciaja gyakoribb, mint az oles vagy az ongyilkossag hajlama. A hazassagra
lepo emberek szama minden egyes korcsoportban csak gyenge kisebbseg az
ugyanolyan eletkoru hazassagon kiviiliekhez viszonyitva. Igy peldaul Francia-
nis/agban 25 es 30 ev kozott, vagyis amikor a hazasodasi arany maximalis,
1000 mindket nembeli hazassagon kiviilivel szemben mindossze 176 ferfi es
115 no kot hazassagot (1877-1881). Ha tehat a hazasodasi tendencia, amit nem
v.ibad osszekeverni a nemi erintkezes igenyevel, csak igen kisszamu egyennel
• leg eros ahhoz, hogy realizSIodjek, akkor az adott idopontban mutatkozo ha-
znsodasi aranyt nem lehet a hazasodasi tendencianak az atlagtipusban jelen le-
va vnergiajaval magyarazni. Az igazsag az, hogy, akarcsak az ongyilkossag ese-
leben, a statisztika szamai nem az egyeni diszpoziciok atlagos intenzitSsat feje-
,1k ki, hanem a hazassagra keszteto kollektiv erot.
335
raknak vagy szolasmodoknak tekintsek, amelyek nem a valosa-
got, hanem csak bizonyos szamii egyeni allapot atlagat jeldlik.
Nem hajlandok dolgoknak, sin generis eroknek tekinteni oket,
amelyek uralkodnak az egyenek tudatan. Pedig azok, es ezt kez-
zelfoghatoan bizonyitja az ongyilkossagi statisztika is.5 A tarsa-
dalmat alkoto egyenek evrol evre valtoznak; am az ongyilkosok
szama allando, amig a tarsadalom nem valtozik. Parizs lakossa-
ga hallatlan gyorsasaggal cserelodik; de Parizsnak a francia on-
gyilkossagokon beliili reszaranya lenyegileg allando. A hadsereg
szemelyi allomanya nehany ev alatt teljesen kicserelodik, de a
katonai ongyilkossagi arany egy-egy nemzetnel rendkrviil las-
san valtozik. A kollektiv elet minden orszagban ugyanolyan rit-
mus szerint valtozik az ev folyaman; intenzitasa januartol juliu
sig no, azutan csokken. S annak ellenere, hogy a kiilonbozo euro-
pai tarsadalmak tagjai egymastol nagyon eltero atlagtipusokhoz
tartoznak, az ongyilkossag evszakonkenti, sot havi alakulasaban
is, mindeniitt ugyanaz a torvenyszeruseg ervenyesiil. Ugyanigy,
barmennyire kiilonbozik is az egyenek vermerseklete, a hazas-
emberek ongyilkossagi keszsege a legkiilonbozobb tarsadalmi
csoportokban hajszalra azonos modon aranylik az ozvegy ferfia-
kehoz es nokehez, egyszeruen azert, mert az ozvegyseg erkolcsi
allapota mindeniitt egyforman viszonylik a hazassagra jellemzfi
erkolcsi allapothoz. Ezert azok az okok, amelyek valamely tarsa-
dalomban vagy a tarsadalom egy adott reszeben meghatarozzak
az onkentes halalesetek kontingenset, fiiggetlenek az egyenektol,
hiszen intenzitasuk azonos, tekintet nelkiil arra, kik es milyenek
azok az egyenek, akiken hatasuk ervenyesiil. Erre azt mondhat-
jak, hogy az azonos eletmod mindig ugyanolyan eredmenyeket
idez elo. Ez igaz, de az eletmod valosagos valami, es konstans
voltara magyarazatot kell adni. Ha az eletmod allando, mikoz-
ben valtozasok kovetkeznek be az ezt az azonos eletmodot foly-
tatok soraiban, akkor semmikeppen sem ezek az egyenek adjak
teljes realitasat.
Voltak, akik azt hittek, elkeriilhetik ezt a kbvetkeztetest an-
nak kijelentesevel, hogy ez a folytonossag is az egyenek muve,
tehat megmagyarazhato anelkiil, hogy az egyeni elethez viszo-
nyitva valamifele felsobbrenduseget kellene tulajdonitani a tar-
5 De nem egyediil az; mint az elobbi jegyzet is mutatja, az erkolcsi statisztika
osszes tenyeibol ezt a kbvetkeztetest kell levonni.
336
sadalmi jelensegeknek. Mert, ugymond, „barmifele tarsadalmi
dolgot: a nyelv egy szavat, egy vallasi ritust, valamilyen mes-
tersegbeli fogast vagy muveszi eljarast, egy torvenycikket vagy
erkolcsi elvet egyen - rokon, mester, barat, szomszed, bajtars -
ad at masik egyennek".6
Az elobbi magyarazat szorosan veve kielegito lehetne,7 ha
csak azt kellene megerteni, hogy altalaban hogyan szall tovabb
valamely eszme vagy erzes nemzedekrol nemzedekre, ahelyett
hogy emleke elenyeszne. Am az olyan tenyek athagyomanyoza-
sa, mint amilyen az ongyilkossag es altalaban mindazok az aktu-
sok, amelyekrol az erkolcsi statisztika ad szamot, egeszen sajatos
valami, amelyeket ilyen konnyen nem magyarazhatunk meg.
Nemcsak altalaban valamilyen cselekvesi modrol van szo, hanem
nzoknak az eseteknek a szdmdrol, amikor ezt a cselekvesi modot alkal-
inazzak. Nemcsak az teny, hogy minden evben tortennek ongyil-
kossagok, hanem az is, hogy altalaban minden evben ugyan-
annyit kovetnek el. Nemcsak egyszeruen az embereket ongyil-
kossagra keszteto kedelyallapot adodik tovabb, hanem, ami
sokkal figyelemremeltobb, azonos szamu olyan egyennek ado-
dik tovabb, akiknel megvan az osszes sziikseges feltetel ahhoz,
hogy kedelyallapotukbol tett legyen. Hogyan lehetseges ez, ha
ill csak az egyenek jatszanak szerepet? A szam dnmagaban sem-
mifele kozveden atadas targya nem lehet. A mai lakossag, bar nem
ertesiilt a tegnapitol arra vonatkozolag, hogy milyen mertekben
kell adoznia az ongyilkossagnak, megis mindaddig pontosan
ugyanannyit fizet, amig a koriilmenyek nem valtoznak.
6Tarde: La sociologie elementaire (Aszociologia elemei). Annates de I'Institut
international de Sociologic, 213. o.
7 Azert mondjuk, hogy „szorosan veve", inert a problema lenyege ezzel meg
item oldodna meg. A folytonossag megmagyarazasahoz ugyanis nem elegendo
। Mipan azt tisztazni, hogyan marad ebren a korabbi idoszak eljardsmodjainak em-
l<ke a kovetkezo idoszakban, hanem azt is, hogy hogyan orzik meg tekintelyiiket,
i-s hogyan mukodnek tovabb. Abbol, hogy az ujabb nemzedekek egyenkozi
li.inszmissziok jovoltabol ismerhetik elodeik letteit, meg nem kovetkezik, hogy ok
In ugy cselekedjenek. Mi kotelezi hat oket? A szokas tisztelete, a regiek tekintelye?
( 4ikhogy akkor a folytonossagot mar nem eszmek vagy eljarasmodok hordozoja-
ul szolgalo egyenek biztosftjak, hanem az az elsorendii kollektiv lelkiallapot,
amelynek jovoltabol bizonyos nepnel az osok kiilonleges tiszteletnek brvendenek.
I / .i lelkiallapot hatalmaban tartja az egyeneket, sot, hasonloan az ongyilkossagi
leudenciahoz, bizonyos tarsadalomban meghatarozott intenzitas jellemzi, attol
luggoen, hogy az egyenek tobbe vagy kevesbe ragaszkodnak a tradiciokhoz.
Vajon foltetelezheto-e, hogy valami modon minden bngyil-
kosnak volt egy inspiraloja vagy mestere a tavalyi aldozatok
kozott, akinek 6 mintegy erkolcsi ordkose? Csak igy lehetne
ugyanis elkepzelni, hogy az ongyilkossag tarsadalmi aranya
egyenkozi hagyomanyozas utjan allandosulhat. Mert ha a szam
tomegeben nem adhato tovabb, akkor az osszesseget alkoto
egysegeknek egyenkent kell tovabbadodniuk. Tehat minden
ongyilkosnak valamelyik elodjetol kell kapnia ezt a tendenciat,
ezaltal minden lijabb ongyilkossag egy elozo ongyilkossag vissz-
hangja lenne. De egyetlen teny sem tamasztja ala, hogy mond-
juk a statisztikaban iden regisztralt erkolcsi esemenyek egyen-
kent szemelyes kapcsolatban allnanak hasonlo tavalyi eseme-
nyekkel. Mint elobb mar kimutattuk, egeszen kiveteles jelenseg
az, ha egy aktust hasonlo termeszetu aktus valt ki. Egyebkent
miert ismetlodnenek evenkent szabalyszeruen ezek a reflexek?
A kivalto teny csak egy ev utan idezheti elo hasonmasat? Ve-
giil, csak egyetlenegy masolatot idezhet elo? Hiszen az elobbi
elmelet azt koveteli, hogy egy-egy modell atlagban csak egy-
szer reprodukalodjek, ellenkezo esetben nem lehet allando az
osszeg. Az olvaso talan megengedi, hogy ne foglalkozzunk to-
vabb ezzel az onkenyes es elkepzelhetetlen hipotezissel. Ha
azonban ezt elvetjiik, es azt allitjuk, hogy az evi kontingensek
szamszeru egyenloseget nem okozhatja az, hogy minden egyes
eset eloidezi hasonmasat a kovetkezo idoszakban, akkor csak
valamilyen, az egyes esetek felett allo, szemelytelen ok perma-
nens hatasaban kereshetjiik a magyarazatot.
Ez annyit jelent, hogy a szavakat szigoruan pontos ertelmiik
szerint kell hasznalnunk. A kollektiv tendenciak onalloan letez-
nek; ugyanolyan realis erok, mint a kozmikus erok, bar nyilvan
mas termeszetuek; ugyanugy kivulrol hatnak az egyenre, bar
termeszetesen mas modon. Nyugodtan allithatjuk, hogy a kol-
lektiv erok realitasa nem kisebb a termeszeti erokenel, mert
ugyanaz bizonyitja, nevezetesen kovetkezmenyeik allandosaga.
Amikor megallapitjuk, hogy a halalesetek szama evrol evre alig
valtozik, ezt a szabalyszeruseget azzal magyarazzuk, hogy a ha-
landosagot az eghajlat, a homerseklet, a talaj termeszete, egyszo-
val olyan anyagi erok befolyasoljak, amelyek, fiiggetlenek leven
az egyenektol, allandok maradnak a nemzedekek valtozasa k<>
zepette. Miutan az erkolcsi aktusok, peldaul az ongyilkossag,
nemcsak ugyanilyen, hanem meg hatarozottabb egyontetuseg-
338
gel reprodukalodnak, fel kell tetelezniink, hogy ezek is az egye-
neken kiviil allo eroktol fiiggnek. Mivel ezek csak erkolcsi erok
lehetnek, s az emberen kiviil nines a vilagon mas erkolcsi leny,
mint a tarsadalom, ezek nyilvanvaloan tarsadalmi erok. Barho-
gyan nevezziik is 6'ket, a lenyeg az, hogy elismerjiik realitasukat,
es ugy fogjuk fel oket, mint energiak egyiitteset, amelyek kiviilrol
kesztetik az embert cselekvesre, ugyaniigy, mint az emberre ha-
tast kifejto fizikai-kemiai energiak. Feltetleniil sui generis dolgok
ezek, nem csupan verbalis egysegek, olyannyira, hogy merhetjtik
6'ket, osszehasonlithatjuk nagysagukat, akarcsak az elektromos
aram vagy a fenyforrasok intenzitasat. Az az alapveto allitas te-
hat, hogy a tarsadalmi tenyek objektivek - amelyet egy masik
munkankban volt alkalmunk kidolgozni,8 es amelyet a szociolo-
giai modszer alapelvenek tekintiink -, ujabb es kiilbnlegesen
meggyozo bizonyitekra lei az erkolcsi, kivalt az ongyilkossagi
statisztikaban. Ez az allitas ketsegkiviil ellenkezesre keszteti a
mindennapi gondolkodast. Am valahanyszor a tudomany vala-
milyen, addig ismeretlen его letezeset tarta fel, mindig hitetlen-
scggel talalkozott. Minthogy a dolgok uj rendje kedveert modo-
sitani kell a keszen kapott eszmek rendszeret, es uj fogalmakat
kell kidolgozni, az emberek gondolkodasa tunyan ellenall az uj-
nak. Ennek ellenere szot kell ertenvink. Ha van szociologia, ak-
kor ez csak egy egyelore ismeretlen es a tobbi tudomany targya-
161 eltero vilagnak a tanulmanyozasa lehet. Marpedig a vilag
vagy realitasok rendszere, vagy semmi.
Ez a koncepcio azonban, eppen azert, mert hagyomanyos
eloiteletekbe iitkozott, tobb olyan ellenvetest sziilt, amelyekre
valaszolnunk kell.
Ez a koncepcio eloszor is azt jelenti, hogy a kollektiv tenden-
ciak es a kollektiv gondolatok mas termeszetuek, mint az egye-
ni tendenciak es gondolatok, hogy az elobbieknek vannak olyan
jellemzoi, amilyenekkel az utobbiak nem rendelkeznek. Nos,
halljuk a kerdest, hogyan lehetseges ez, ha egyszer a tarsada-
lomban csak egyenek vannak? Csakhogy ezen az alapon azt
kellene mondani, hogy az elo termeszetben nines mas, csak holt
.inyag, hiszen a sejt kizarolag elettelen atomokbol tevodik dsz-
sze. Ugyanigy nyilvanvaloan igaz, hogy a tarsadalomban nin-
8 Lasd A szociologia modszertani szaMlyni, II. fejezet. [E. Durkheim: A tiirsadal-
uii tenyek magyardzatdhoz, Budapest, KJK, 1978,37. sk.J
339
csenek mas hatoerok, mint az egyenek eroi, csakhogy az egye-
nek, amikor egyesiilnek, й jfa jta pszichikus lenyt alkotnak, amely-
nek ezert megvan a maga kiilon gondolkodas- es erzesmodja.
Ketsegtelen, hogy a tarsadalmi lenyt letrehozo elemi tulajdon-
sagok csirajukban megvannak az egyenek lelkiileteben. A tar-
sadalmi teny azonban csak akkor jon letre ezekbol, amikor a
tarsulas mar atalakitotta oket, tudniillik csak ekkor jelenik meg.
A tarsulas maga is aktiv tenyezo, amelynek specialis kovetkez-
menyei vannak. Vagyis mar onmagaban valami uj. Amikor a
tudatok, ahelyett hogy elszigeteltek maradnanak, csoportosul-
nak es kombinalodnak, valami megvaltozott a vilagban. Ter-
meszetes tehat, hogy ez a valtozas mas valtozasokat is eloidez;
hogy ez az ujdonsag mas ujdonsagokat is letrehoz, hogy olyan
jelensegek allnak elo, amelyeknek jellemzo vonasai nem talal-
hatok meg az oket alkoto egyedi elemekben.
Ezen allitas helyesseget csak egyetlen modon lehetne kerde-
sesse tenni, ha tudniillik felteteleznenk, hogy az egesz minosegi-
leg azonos a reszek osszegevel, hogy az okozat minosegileg vissza-
vezetheto az ot letrehozo okok egyuttesere; ami azt jelentene, hogy
tagadunk vagy megmagyarazhatatlanna tesziink mindennemu val-
tozast. Megis akadtak, akik erre a szelsoseges allaspontra helyez-
kedtek, de alatamasztasul csak ket, valoban ellentmondasos indo-
kot talaltak. Kijelentettek hogy 1. „a szociologiaban, ritka kivaltsag
folytan, bensoleg ismerjiik mind az elemet, nevezetesen egyeni tu-
datunkat, mind a vegyiiletet, a tudatok egyiitteset"; 2. e kettos
introspekcio reven „vilagosan megallapithatjuk, hogy az egyen
eltavoh'tasaval a tarsadalom semmive valik".9
Az elso allitas az egesz modern pszichologia meresz tagadasa.
Ma mindenki egyetert abban, hogy a pszichikus elet tavolrol
sem ismerheto meg kozvetlen szemlelet reven, hanem ellenke-
zoleg, mely also retegei vannak, ahova a belso erzek nem hatol
le, s amelyhez csak lepesrol lepesre, bonyolult eljarasokkal, ke-
riilo utakon juthatunk el, a kiilvilaggal foglalkozo tudomanyok
eljarasaihoz hasonlo modon. Nem igaz tehat, hogy a tudat ter-
meszeteben ma mar semmi sem titokzatos. Ami a masodik alli-
tast illeti, az teljesen onkenyes. A szerzonek joga van azt allitani,
hogy az 6 szemelyes benyomasa szerint a tarsadalomban csak az
9Tarde: i. m., 222. o.
340
realis, ami az egyenbol indul ki, de miutan velemenyet semmife-
le bizonyitekkal nem tamasztja ala, lehetetlen vele vitatkozni.
Ezzel az erzessel szemben konnyuszerrel felsorakoztathatjuk
sok-sok egyen homlokegyenest ellentetes egyeni erzeset, akik a
tarsadalmat nem ugy kepzelik el, mint azt a format, amelyet a
spontan modon kibontakozo egyeni termeszet felvesz, hanem
mint olyan ellenseges ero't, amely korlatok koze szoritja oket, s
amellyel szemben erot kell kifejteniiik! Egyebkent hogyan vele-
kedjiink arrol az intufciorol, amelynek segitsegevel allitolag koz-
vetleniil, kozbulso lancszemek nelkiil megismerhetjuk nemesak
az elemet, vagyis az egyent, hanem a vegyiiletet, azaz a tarsa-
dalmat is? Ha csakugyan eleg volna csupan kinyitni a szemun-
ket, s a puszta szemlelodes nyomban feltarna elottiink a tarsa-
dalmi vilag tbrvenyeit, akkor a szociologia foldsleges vagy leg-
alabbis igen egyszeru volna. Sajnos a tenyek azt mutatjak, hogy
ludatunk eppenseggel nem kompetens ezekben a dolgokban. Л
ludat magatol sohasem gyanitotta volna, hogy van valamilyen
sziiksegszeruseg, amely evrol evre azonos szamban idezi elo a
demografiai jelensegeket. Erre a tenyeknek kiviilrol kellett fel-
hivniuk a figyelmet. S meg kevesbe kepes arra, hogy a maga ere-
jebol felfedje ezeknek a jelensegeknek az okat.
Amikor azonban elkiilonitjuk a tarsadalmi eletet az egyeni
elettol, egyaltalan nem azt akarjuk mondani, hogy nines benne
semmifele pszichikus elem. Ellenkezoleg, nyilvanvalo, hogy le-
nyegileg kepzetekbol all. Csakhogy a kollektiv kepzetek ege-
szen mas termeszetuek, mint az egyen kepzetei. Egyaltalan
nem baj szerintiink, ha a szociologiat pszichologianak nevezik.
lelteve, ha hozzateszik, hogy a szocialpszichologianak kiilon
tbrvenyei vannak, amelyek nem azonosak az individualpszi-
(hologiaeval. Egy peldaval vilagitjuk meg, mire gondolunk.
Л vallas keletkezeset rendszerint azzal magyarazzak, hogy ti-
lokzatos es rettegett erok felelmet vagy ahitatot keltenek a tu-
datos egyenekben; ebbol a szempontbol nezve, a vallas egysze-
riien egyeni lelkiallapotokbol es erzesekbol fejlodik ki. Ennek a
leegyszerusito magyarazatnak azonban semmi koze a tenyek-
hez. Eleg ramutatni arra, hogy az allatvilagban, ahol a tarsadal-
mi elet mindig csak egeszen kezdetleges formaban van meg, is-
ineretlen a vallas intezmenye, hogy mindig csak ott figyelheto
mcg, ahol van valamilyen kollektiv szervezet, hogy valtozik a
tarsadalmak termeszete szerint; s mindezekbol levonhatjuk azt
341
a kovetkeztetest, hogy csak csoportban elo emberek gondol-
kodhatnak vallasosan. Az egyen egyedul soha nem gondolna
ki olyan eroket, amelyek ennyire merhetetlenul felette es kor-
nyezete felett allanak, ha csak onmagat es a fizikai vilagegyete-
met ismerne. Meg azok a hatalmas termeszeti erok, amelyekkel
erintkezesbe jut, sem sugallhatnak neki ezt a fogalmat; hiszen
kezdetben meg sokkal kevesbe sejti, mint manapsag, hogy
mennyire uralkodnak felette; ellenkezoleg, azt hiszi hogy bizo-
nyos koriilmenyek kozott tetszese szerint rendelkezhet veliik.10
A tudomany ebreszti ra, hogy mennyire ki van szolgaltatva ne-
kik. Az az его, amely ezt a bizonyos tiszteletet ebreszti benne,
es amely imadatanak targyava valik, nem mas, mint a tarsada-
lom; az istenek csak a tarsadalom megszemelyesltett formai.
A vallas vegeredmenyben az a szimbolumrendszer, amely altal
a tarsadalom tudomast vesz onmagarol; a vallas a kollektiv
leny sajatos gondolkodasmodja. Itt van tehat elottunk egy lelki-
allapotokbol allo hatalmas egyiittes, amely letre sem jott volna,
ha az egyeni tudatok nem egyesiilnek, amely ebbol az egyesii-
lesbol ered, es rarakodik az egyenek termeszetebol fakado lel-
kiallapotokra. Elemezhetnenk ez utobbiakat barmilyen aprole-
kosan, soha nem talalnank semmit, ami magyarazatot adna
arra, hogyan keletkeztek es fejlodtek ki azok a sajatos hiedel-
mek es gyakorlatok, amelyekbol a totemizmus megsziiletett,
hogyan bontakozott ki ebbol a naturizmus, hogyan alakult at a
naturizmus itt Jahve elvont vallasava, amott a gorogok vagy a
romaiak politeizmusava stb. Nos, mi azzal, hogy a tarsadalmi
es az egyeni termeszetenek a kiilnbozoseget allftjuk, mindossze
csak azt akarjuk mondani, hogy mindezek a megfigyelesek
nemcsak a vallasra, hanem a jogra, az erkolcsre, a divatra, a po-
litikai intezmenyekre, a pedagogiai eljarasokra stb.-re is erv£-
nyesek, egy szo, mint szaz, a kollektiv elet minden formajara.11
10 Lasd Frazer: Golden Bough, 9. skk.
11 Minden pontatlan ertelmezes elkeriilese vegett megjegyezziik, nem ugy kep-
zeljiik a dolgot, hogy egy bizonyos ponton vegzo'dik az egyeni es kezdodik a tarsa-
dalom birodalma. A tarsuHs nem egy csapasra jon letre, es nem is egy csapasra
idezi elo kovetkezmenyeit; ehhez idore van sziikseg, s ezert vannak idopontok,
amikor a valosag meg eldontetlen. Ily modon hezag nelkiil lepiink at a tenyek
egyik rendjebol a masikba; ez azonban nem ok arra, hogy ne kiilonboztessiik meg
oket. Hiszen akkor egyaltalan nem volnanak kiilonbsegek a vilagon, legalabbis, bn
meggondoljuk, hogy nincsenekelkiildnitett nemek,es hogy a fejlodes folytonos.
342
Elhangzott azonban egy masik, elso pillantasra talan komo-
lyabbnak latszo ellenvetes is. Nemcsak azt allitottuk, hogy a
tarsadalmi allapotok minosegileg kulonboznek az egyeni alla-
potoktol, hanem azt is, hogy bizonyos ertelemben kiilsok az
egyenekhez kepest. Sot meg attol sem riadtunk vissza, hogy
kiilso voltukat a fizikai erokehez hasonlitsuk. Am, mondjak, ha
a tarsadalomban semmi sines az egyeneken kiviil, hogyan lehet
itt valami, ami kiviil van rajtuk?
Ha ez az ellenvetes megalapozott, akkor itt antinomiaval van
dolgunk. Mert nem szabad elfelejteni azt, amit az elobbiekben
mar megallapitottunk. Minthogy az a maroknyi ember, aki
evenkent megoli magat, nem termeszetes csoport; s minthogy
nincsenek egymassal osszekottetesben, az ongyilkossagok kons-
tans szamat csak olyan azonos ok idezheti elo, amely uralkodik
az egyeneken, es tuleli oket. Annak az eronek, amelytol az
egy-egy teriileten szetszort egyedi esetek sokasaga egyseget
kapja, sziiksegkeppen kiviil kell lennie minden egyes eseten.
Ha tehat valoban lehetetlen volna, hogy kiilso legyen hozzajuk
kepest, akkor a problema megoldhatatlan. Ez a lehetetlenseg
azonban csak latszolagos.
Eloszor is nem igaz az, hogy a tarsadalom csak egyenekbol
all; vannak benne anyagi dolgok is, amelyeknek lenyeges sze-
repiik van a kozos eletben. A tarsadalmi leny olykor annyira
materializalodik, hogy a kiilvilag egyik elemeve valik. Igy pel-
daul egy bizonyos epiteszeti tipus tarsadalmi jelenseg; s ez a ti-
pus reszben hazakban, kiilonfele epitmenyekben testesiil meg,
amelyek, mihelyt megepiiltek, az egyenektol fiiggetlen, onallo
rcalitasok. Ugyanilyen dolgok a kozlekedesi es szallitasi utak,
az iparban vagy a maganeletben hasznalt szerszamok es gepek,
amelyek a technikanak, az irott nyelvnek a tortenelem adott
pillanataban meglevo allapotat fejezik ki, stb. A tarsadalmi elet
ezaltal anyagi hordozokban kristalyosodott ki es rogzodott, en-
nek kovetkezteben pedig kiilsove valt, es kiviilrol hat rank.
A korabban epiilt kozlekedesi utak meghatarozott iranyt szab-
nak iigyeink menetenek aszerint, hogy ezzel vagy azzal az or-
szaggal kapcsolnak ossze minket. A gyermek izlese akkor alakul
ki, amikor erintkezesbe keriil a nemzeti fzles megnyilvanulasai-
val, amelyekben az elozo nemzedekek alkotomunkaja csapo-
dolt le. Az is elofordul, hogy az ilyen emlekek a szazadok folya-
inan feledesbe meriilnek, majd egyszer csak, amikor mar reg el-
343
tuntek az oket megalkoto nemzetek, 6jra napvilagra keriilnek,
es uj tarsadalmakban kezdenek uj eletet. Ezt latjuk a rene-
szansznak nevezett egeszen sajatos jelensegek eseteben is. Va-
lamely reneszansz eseten az tortenik, hogy egy tarsadalmi elet,
miutan dolgokban rakodott le, es hosszu idon at azokban lap-
pangott, hirtelen felebred, s megvaltoztatja olyan nepek szellemi
es erkolcsi orientaciojat, amelyek nem vettek volt reszt kidolgo-
zasaban. Termeszetesen nem kelhetne eletre, ha nem volnanak
elo tudatok, amelyek hatasat befogadjak; masreszt azonban
ezek a tudatok egeszen maskent gondolkoznanak es erezne-
nek, ha ez a hatas be nem kovetkezett volna.
Ugyanez vonatkozik azokra a zart formulakra is, amelyekben
hitteteleket vagy jogi eloirasokat tomoritenek, ha szentesitett
formaban kiilsoleg rogzodnek. Nyilvanvalo, hogy barmilyen jol
fogalmaztak is meg oket, holt betuk maradnanak, ha nem letez-
ne senki, aki kepzetet alkotna roluk, es atultetne oket a gyakor-
latba. Am ha magukban nem is elegendok, vegeredmenyben
megiscsak sui gneris tenyezoi a tarsadalmi tevekenysegnek. Mert
van egy kiilon, rajuk jellemzo hatasmodjuk. Irott jog eseten a jogi
kapcsolatok meroben masok, mint amikor ilyesmi nines. Ahol
van valamilyen kodifikalt torvenykbnyv, a jogszolgaltatas sza-
balyszeriibb, de ugyanakkor kevesbe rugalmas, a torvenyhozas
egyontetiibb, de ugyanakkor kevesbe mozgekony. Sokkal keves-
be tud alkalmazkodni az egyedi esetek kiilonbozosegehez, es
nagyobb ellenallast tanusit az ujitok kezdemenyezeseivel szem-
ben. Ezert azok a materialis formak, amelyeket magara olt, nem
egyszeruen szokombinaciok, amelyeknek kiilon hatasuk nines,
hanem hato realitasok, hiszen olyan kovetkezmenyekkel jarnak,
amelyek hianyuk eseten elmaradnanak. Marpedig ezek az egye-
ni tudatokhoz kepest nemcsak kiilsok, hanem eppen ez a kiilsd
mivoltuk a specifikus jellemzojiik. Az egyeneknek eppen azerl
esik neheziikre, hogy a koriilmenyekhez igazitsak 6'ket, mert ke-
vesbe hozzaferhetok a szamukra, es ugyancsak emiatt ellenal
lobbak a valtozasokkal szemben.
Mindamellett vitathatatlan, hogy az egesz tarsadalmi tudat
nem valhat ezen a modon kiilsove, nem materializalodhat
A nemzeti esztetika nines benne teljesen az altala inspiralt mii-
vekben; az egesz erkolcs nem fogalmazodik meg zart eloirasok-
ban. A nagyobbik resz szetszort marad. A kollektiv eletnek igen
jelen tekeny szferaja szabadon mozog; a legkiilonfelebb aramla-
344
tok jonnek-mennek, keringenek minden iranyban, ezerfele mo-
don keresztezodnek es vegytilnek, s eppen ennek az orokos
mozgasnak a kovetkezteben sohasem szilardulnak meg objek-
tiv formaban. Ma valamilyen szomonisag es kedvtelenseg ar-
nya vetodik ra a tarsadalomra; holnap meg magabizo vidam
fuvallat emeli fel a sziveket. Egy ideig az egesz csoportot az in-
dividualizmus fele vonja valami; majd kovetkezik egy uj ido-
szak, amikor tarsadalmi es emberbarati torekvesek keriilnek
tulsulyba. Tegnap mindenki a kozmopolitizmusra eskiidott,
ma mindent elont a hazafisag hullama. S mindezek az orveny-
lesek, aramlasok es ellenaramlasok sziinteleniil kovetik egy-
mast anelkiil, hogy a jog es az erkolcs hieratikus formajuknal
fogva mozdulatlanna valt alapveto eloirasai akar csak modo-
sulnanak is. Egyebkent ezek az eloi'rasok is csupan kifejezesei
es reszei az alattuk meghtizodo eleven eletnek; belole ered-
nek, de nem fojtjak azt meg. Mindezeknek az erkolcsi elveknek
a melyen tenyleges es eleven erzesek vannak: oket foglaljak
ossze a formulak, de csak mint feliileti burkaik. Nem keltene-
nek semmifele visszhangot, ha nem felelnenek meg a tarsada-
lomban szetszortan meglevo konkret indulatoknak es benyo-
masoknak. Amikor tehat realitast tulajdonitunk nekik, esziink
agaban sines azt hinni, hogy ebbol all az egesz erkolcsi realitas.
Ez azt jelentene, hogy a jelet tekintjiik a jelzett dolognak. A jel
ketsegteleniil valami, nem puszta elhanyagolhato feliileti jelen-
seg; ma mar tudjuk, milyen szerepe van a szellemi fejlodesben.
De vegiil is nem tobb, mint jel.12
Am meg ha ez az elet belsoleg nem is eleg konzisztens ahhoz,
hogy megszilarduljon, ennek ellenere megvan ugyanaz a jelle-
ge, mint az iment targyalt, megformulazott eloirasoknak. Min-
den egyes kiilon veil, atlagos egyenhez viszom/itva kiilso. Tegyiik fel
peldaul, hogy valamilyen nagy kozos veszely fellobbantja a ha-
zafias erzest. Letrejon valamilyen kollektiv felbuzdulas, amely-
nek jegyeben a tarsadalom mint egesz alapelveve teszi, hogy a
12 Ugy veljiik, e magyarazat utan nem vetik tobbe szemiinkre, hogy a szocio-
logiaban a kiilsot akarjuk a belso helyere tenni. Azert indulunk ki a kiilsobol,
inert ez az egyetlen kozvetlen adottsag, de celunk az, hogy eljussunk a belso-
libz. Az eljaras ketsegkfviil bonyolult; de mas mod nines, ha nem akarjuk kiten-
ni magunkat annak, hogy kutatasunk vegiil ne a tenyekre iranyuljon, hanem
i.ijuk vonatkozo szemelyes erzelmeinkre.
345
maganerdekeket, meg azokat is, amelyeket kozonsegesen erint-
hetetlennek tartanak, tokeletesen hatterbe kell szoritani a koz-
erdek mogott. S azt az elvet nem egyszeruen mint elvont kiva-
nalmat hirdetik meg: sziikseg eseten betu szerint alkalmazzak.
Figyeljek meg ilyen idopontban az egyenek atlagat! Ketsegtele-
niil nagy resziiknel megtalalunk valami ehhez hasonlo erkolcsi
allapotot, de osszehasonlithatatlanul gyengebb formaban. Igen
kevesen vannak, akik akar haborus idoben is, maguktol keszen
allnak az ilyen merteku teljes onmegtagadasra. Kovetkezeskep-
pen a nemzet nagy tomeget alkoto egyeni tudatok kozott egy sines,
amelyhez viszonyitva a kollektiv dramlat ne volna szinte teljes egdsze-
ben kiilso, hiszen egy-egy tudat csupan paranyit tartalmaz belole.
Ugyanezt szogezhetjiik le a legstabilabb es legalapvetobb er-
kolcsi erzesekkel kapcsolatban is. Igy peldaul minden tarsada-
lomra jellemzo az emberi elet bizonyos fokti tisztelete. Ez a tisz-
telet mindig meghatarozott intenzitasu, es az emberolesre kila-
tasba helyezett biintetesek relativ sulyossagaval merheto.13 Az
atlagemberben is foltetleniil megvan valami ebbol az erzesbol,
de sokkal kisebb mertekben es egeszen mas modon, mint a tarsa-
dalomban. Nyomban eszrevessziik ezt a kiilonbseget, ha arra
gondolunk, milyen erzeseket kelt benniink egyenileg a gyilkos
vagy esetleg a gyilkossag latvanya, es ezt osszehasonlitjuk azzal
a felindulassal, amely ugyanilyen esetben az osszeverodott td-
meget ragadja magaval. Tudjuk, hogy a tomeg milyen szelsose-
gekre ragadtatja magat, ha nem iitkozik ellenallasba. Ebben az
esetben ugyanis a harag kollektiv. Ezt a kiilonbseget mindenkor
megtalaljuk, ha osszehasonlitjuk, hogyan reagal ezekre a me-
renyletekre a tarsadalom, es hogyan erintik azok az egyeneket;
vagyis osszehasonlitjuk az altaluk megsertett erzes egyeni forma-
jat es tarsadalmi formajat. A tarsadalmi felhaborodas olyan ere-
ju, hogy igen gyakran csak a legsulyosabb biintetes elegiti ki.
13 Ha tisztazni akarjuk, hogy a tiszteletnek ez az erzese erosebb-e az egyik
tarsadalomban, mint a masikban, nemesak a rnegfelelo megtorlo intezkedesek-
ben rejlo eroszakossagot kell tekintetbe venni, hanem azt is, hogy ez a biintettfs
milyen helyet foglal el a biintetesek skalajaban. A rablogyilkossagot ma is csak
ugyanugy halallal buntetik, mint az elmtilt szazadokban. Csakhogy ma az egy-
szerti halalbiintetesnek nagyobb a viszonylagos Slilya; ez ma a legnagyobb
biintetes, mig regen fokozhato volt. S minthogy akkor a kozbnseges rablogyil-
kossagra ezeket a fokozasi lehetosegeket nem alkalmaztak, vilagos, hogy ezt a
biintettet akkor kevesbe helytelenitettek.
346
Ami minket egyenileg illet, azt persze meltanyosnak tartjuk,
hogy a tettet megbuntessek, de ha az aldozat elottiink ismeretlen
vagy szamunkra kozombos szemely, ha a buncselekmeny elko-
vetoje nem el a kornyezetiinkben s igy nem jelent szamunkra
szemelyes fenyegetest, akkor egyaltalan nem vagyunk annyira
megrendulve, hogy valddi sziikseget erezzuk a bossztinak. Egyet-
len lepest sem tesziink a bunds kezrekeriteseert; sot meg attol is
visszariadunk, hogy esetleg kiszolgaltassuk. A kep csak akkor
valtozik meg, ha, mint mondani szoktak, a kozvelemenyt maga-
val ragadja az tigy. Akkor mar kovetelozobbek es aktivabbak va-
gyunk. De akkor a kozvelemeny beszel a mi szankbol, nem mint
egyenek, hanem a kollektivitas nyomasa alatt cselekszunk.
Sot a legtobb esetben meg nagyobb a kiilonbseg a tarsadalmi
allapot es annak egyeni visszhangja kozott. Az elo'zo esetben a
kollektiv erzes az individualizalodas soran legalabbis az egye-
nek tobbsegenel meg megorzott annyi erot, hogy szembefordul-
jon az ot serto tettekkel; az emberi vertol valo irtozas ma mar
eleg melyen meggyokerezett az emberek tulnyomo tobbsege-
ben ahhoz, hogy elejet vegye az emberolesi szandekok kirobba-
nasanak. De valamilyen kozonseges torvenysertes, csendben es
ei oszakmentesen vegrehajtott szelhamossag korantsem kelt ben-
niink ilyen irtozatot. Nem sokan vannak azok, akik elegge tisz-
telik a masik ember jogat ahhoz, hogy mindenkor csirajaban el-
fojtsak magukban az igaztalan meggazdagodas vagyat. Ketseg-
telen, hogy a neveles kialakit az emberekben bizonyos fokti
tartozkodast az igazsagtalan tettektol. De milyen mas ez a bi-
zonytalan, tetovazo, megalkuvasra mindig kesz erzes, mint az a
kategorikus, fenntartas es engedmeny nelkuli mod, amellyel a
tarsadalom becstelenkent belyegzi meg a lopast, annak minden
formajaban! Es mit mondjunk arrol a szamos mas kotelezettseg-
rol, amelynek gyokerei a kozonseges emberben meg gyengebbek,
mint peldaul arrol, hogy melto modon hozza kell jarulnunk a
kozkiadasokhoz, hogy nem szabad adocsalast elkdvetniink, hogy
nem szabad arra torekedntink, hogy ugyesen megusszuk a ka-
lonai szolgalatot, hogy tisztessegesen be kell tartanunk szerzo-
deseinket, stb. Ha az erkolcsiseget ezekben a kerdesekben csak
az atlagember tudataban dolgozo elmosodo erzesek biztosita-
nak, vajmi ingatag lenne.
Melysegesen teves tehat osszekeverni, mint azt annyian te-
sz.ik, valamely tarsadalom kollektiv tipusat a tarsadalmat alkoto
347
egyenek atlagtipusaval. Az atlagember erkolcsisege elegge ko-
zepszeru. Csak az etika leglenyegesebb elvei vannak nemileg
melyen belevesodve, de meg ezek is osszehasonlithatatlanul ki-
sebb pontossaggal es tekintellyel btrnak, mint a kollektiv tipus-
ban, vagyis a tarsadalmi egeszben. A ket dolognak ez az ossze-
keverese, amit peldaul Quetelet-nel latunk, megoldhatatlan prob-
lemava teszi az erkolcs keletkezeset. Mert ha az egyen altalaban
veve erkolcsileg ennyire kozepszeru, es ha a tarsadalom erkolcse
csak az egyeni vermersekletek atlagat fejezi ki, akkor hogyan jd-
hetett letre az ovenel ilyen mertekben magasabb rendu erkolcs?
A tobb csak csoda folytan sziilethet a kevesebbol. Ha a koztudat
nem mas, mint a legaltalanosabb tudat, akkor semmikeppen
nem emelkedhet az atlagos, kozonseges szinvonal foie. De akkor
honnan erednek azok a magasrendu es egyertelmuen parancso-
16 jellegu eloirasok, amelyeket a tarsadalom bele akar sulykolni
gyermekeibe, es amelyeknek feltetlen tiszteletet kivanja meg
tagjaitol? Nem veletlen, hogy a vallasok es nyomukban szamos
filozofia is ugy velik, hogy az erkolcs csak Istentol kaphatta teljes
realitasat. Hiszen az a sapadt es nagyon fogyatekos masolat,
amely az egyenek tudataban talalhato, nem tekintheto az eredeti
tipusnak. Inkabb csak valamilyen pontatlan es elnagyolt repro-
dukcionak az eredmenye, amelynek modellje ennelfogva foltet-
leniil valahol az egyeneken kiviil van. Ezert a nepi kepzelet a tole
megszokott egyiigyuseggel Istenbe helyezi. A tudomany nyil-
vanvaloan nem allhat meg ennel a koncepcional, amelyet nem is
kell tudomasul vennie.14 De ha ezt kikiiszoboljiik, nines mas va-
lasztasunk, mint vagy megmagyarazatlanul hagyjuk az erkol-
esdt, vagy a kollektiv allapotok rendszerenek tekintjiik. Vagy
nem tudjuk levezetni semmibol, ami a tapasztalati vilagban
adva van, vagy a tarsadalombol vezetjiik le. Csak valamilyen tu-
datban letezhet; ha ez a tudat nem az egyene, akkor nyilvan a
csoporte. Ebben az esetben azonban el kell ismerni, hogy ez
utobbi egyaltalan nem esik egybe az atlagos tudattal, hanem
minden tekintetben tulterjed rajta.
l4Ugyantigy, ahogyan nem tartozik a fizika tudomanyanak korebe, hogy
megvizsgalja az Istenbe, a fizikai vilag teremtojebe vetett hitet, az erkolcs tudo-
manyanak nem kell tudomasul vennie azt a doktrinat, amely Istenben latja az
erkolcs megteremtojet. A kerdes nem tartozik rank; egyik megoldas mellett sem
kell allast foglalnunk. Minket kizarolag a masodlagos okok foglalkoztatnak.
348
A megfigyeles tehat alatamasztja a hipotezist. Egyfelol a sta-
tisztikai adatok szabalyszerusegebol vilagosan kovetkezik, hogy
vannak az egyeneken kiviil allo kollektiv tendenciak; masfelol
jelentekeny szarmi fontos esetben kozvetleniil megallapithat-
juk ezt a ki'viilallast. Egyebkent nines ebben meglepo annak a
szamara, aki felismerte az egyeni allapotok es a tarsadalmi alla-
potok heterogen voltat Hiszen ez utobbiakat a definicid ertel-
meben mindnyajan csak kiviilrol kaphatjuk, tekintve, hogy
nem szemelyes prediszpozicioinkbol folynak; minthogy toliink
idegen elemekbol alltak ossze,15 valami mast fejeznek ki, mint
amik mi vagyunk. Ketsegtelen, hogy amennyiben egyek va-
gyunk a csoporttal, es annak eletet eljiik, nyitva allunk befolya-
suk elott; masfelol viszont, amennyiben szemelyisegiink nem
azonos a csoporteval, szembe is szegiiliink veliik, es igyek-
sziink kikeriilni befolyasuk alol. Minthogy pedig senki sines,
aki ne letezne folyamatosan ilyen kettos modon, mindnyajunk-
ban egyszerre ketfele mozgas rugoi dolgoznak. Valami a tarsa-
dalmi iranyba vonz minket, es ugyanakkor a sajat termesze-
liink hajlamait igyeksziink kovetni. Ily modon a tarsadalom
egesze nehezedik rank, hogy korlatozza centrifugalis tendencia-
inkat, es mi magunk is ott vagyunk abban az eroben, amely ra-
nehezedik a masikra, hogy semlegesitse az 6 centrifugalis ten-
denciait. Igy rank is hat az a nyomas, amelynek masokkal
szembeni ervenyesiteseben magunk is reszt vesziink. Ket anta-
gonisztikus его mukodik itt. Az egyik a kollektivitasbol ered, es
igyekszik urra lenni az egyen felett; a masik az egyenbol ered,
es visszanyomja az elobbit. Az elso termeszetesen joval felette
•ill a masodiknak, hiszen az osszes egyeni его osszeadodasabol
keletkezik; minthogy azonban pontosan annyi ellenallasra ta-
la 1, ahany egyen van a tarsadalomban, egy resze folmorzsolodik
ebben a sokszoros kiizdelemben, s csak elgyengtilve es eltor-
zulva hatol belenk. Ha nagyon intenziv, ha a mukodeset kivalto
koriilmenyek gyakran visszaternek, akkor meg eleg erosen ra-
nyomhatja belyeget az egyenek alkatara; eleven segiikkel kitu-
iui allapotokat idez benniik elo, amelyek, ha egyszer megszer-
vezodtek, a lovabbiakban mar az oszton spontaneitasaval mu-
kodnek; ez tortenik a legfontosabb erkolcsi eszmek eseteben.
15 Lasd 339-340. o.
349
A tarsadalmi aramlatok tobbsege azonban vagy tul gyenge,
vagy csak nagyon ritkan keriil veliink kontaktusba, s igy nem
ereszthet benniink mely gyokereket, ezert azutan hatasuk csak
feliileti. Ennek kovetkezteben majdnem teljesen kiilsok marad-
nak. Ily modon, ha meg akarjuk merni a kollektiv tipus barme-
lyik elemet, nem azt kell tenniink, hogy megmerjiik az egyeni
tudatokban tapasztalhato sulyat, es utana az osszes meres atla-
gat vessziik, hanem inkabb ossze kellene adnunk valamennyit.
Egyebkent meg ez a becsles is messze alatta maradna a valosag-
nak, mert az igy megkapott tarsadalmi erziiletbol mar le van
vonva mindaz, amit az individualizalodas folyaman elveszitett.
Ezert nemi nagyvonahisag kellett ahhoz, hogy koncepcionkat
skolasztikusnak minositsek, es azt kifogasoljak benne, hogy nem
tudom, mifele ujfajta eletelvet tesz a tarsadalmi jelensegek alap-
java. Ha nem vagyunk hajlandok elismerni, hogy e jelensegek
hordozoja az egyeni tudat, ez azt jelenti, hogy mas alapot tetele-
ziink fel; ez az, amelyet az osszes egyeni tudat hoz letre egyesu-
lessel es kombinacioval. Ez az alap semmikeppen sem szubsz-
tancialis vagy ontologikus jellegu, hiszen semmi egyeb, mint a
reszekbol osszeallo egesz. Ennek ellenere azonban ugyanolyan rea-
lis, mint alkotoelemei; hiszen azok sem jonnek letre maskeppen.
Azok is osszetettek. Hiszen ma mar tudjuk, hogy az en nagysza-
mu en nelkiili tudatnak az eredoje; hogy mindegyik ilyen elemi
tudat a tudat nelkiili eletegysegek termeke, s mindegyik eletegy-
seg elettelen reszecskek tarsulasabol keletkezik. Ha tehat a pszi-
chologus es a biologus joggal tekinti az altala vizsgalt jelensegeket
vitathatatlanul megalapozottnak azzal, hogy egy fokkal alacso-
nyabb rendu elemek kombinaciojabol allnak elo, miert kellene
maskent eljarnia a szociologusnak? Egyediil azok tekinthetnel
elegtelennek az ilyen alapot, akik nem mondtak le az eletero es a
szubsztancialis lelek hipoteziserol. Ugyhogy semmi kiilonlege-
set sem talalunk a kovetkezo kijelentesben, amelyet nemelyek
oly megbotrankoztatonak veltek:16 valamely tarsadalmi hiede-
lem vagy gyakorlat a maga egyeni kifejezeseitol fiiggetleniil le-
tezhet. Ezzel nyilvanvaloan nem azt akartuk mondani, hogy a
tarsadalom lehetseges egyenek nelkiil. Magatol ertetodik, hogy
ez keptelenseg, es megkimelhettek volna attol, hogy ilyen allas-
16 Lasd Tarde: i. m., 212. o.
350
pontot feltetelezzenek rolunk. Hanem a kovetkezot ertettiik raj-
ta: 1. a tarsuit egyenek alkotta csoport masfajta realitas, mint
ugyanezek az egyenek kuldn-kiilon; 2. a kollektiv allapotok a
csoportban - amelynek termeszetebol kisarjadnak - elobb letez-
nek, mintsem az egyent mint olyat erintenek, es benne uj alak-
ban meroben benso letkent szervezodnenek meg.
Egyebkent az egyen es a tarsadalom kozotti viszony erne fel-
fogasmodja emlekeztet arra, ahogyan a mai zoologusok kezdik
ertelmezni az egyed viszonyat a nemhez vagy a fajhoz. Egyre in-
kabb elejtik azt az egyszeru elmeletet, amely szerint a nem csu-
pan az idoben allandosult es terben kiterjedt egyen. Ez az elme-
let ugyanis ellentmondasba keriil azzal a tennyel, hogy az elszi-
getelt egyedben fellepo valtozatok csak igen ritka esetekben
valnak specifikussa, sot az ilyen ertelmu megfigyelesek meg igy
is eleg ketesek.17 A megkiilonbozteto faji jegyek az egyeden csak
akkor valtoznak meg, ha az egesz fajnal megvaltoznak. A fajnak
tehat feltetleniil van bizonyos realitasa, s maga a faj egyaltalan
nem az egyedi lenyek formainak altalanossa valasa, hanem el-
lenkezoleg, a faj realitasabol erednek az egyedi lenyeken testet
olto kiilonbozo formak. Bar igaz, hogy ezeket az elmeleteket
nem tekinthetjiik vegervenyesen bizonyitottnak. Annyi azon-
ban lathato belole, hogy a mi szociologiai koncepcionknak -
anelkiil hogy mas kutatasi teriiletektol kolcsonoztiik volna -
megvannak a megfeleloi a legpozitivabb tudomanyokban.
IV.
Alkalmazzuk ezeket a gondolatokat az ongyilkossag kerdese-
re. Most mar pontosabban megfogalmazhatjuk a fejezetiink
elejen adott megoldast.
Nines olyan erkolcsi eszmeny, amelyben tarsadalmankent
valtozo aranyokban ne kombinalodnek az egoizmus, az altru-
izmus es bizonyos fokii anomia. Mert a tarsadalmi elet egy-
arant megkoveteli, hogy az egyennek legyen bizonyos szeme-
lyisege, hogy kesz legyen lemondani rola, ha a kozosseg azt ki-
17 Lasd Delage: Structure du protoplasme (A protoplazma szerkezete), passim;
Weissmann: L'hereditc (Az atorokles), valamint a Weissmannehoz kozel allo
। >sszes elmelet.
351
vanja, hogy vegiil bizonyos mertekig hozzaferheto legyen a
haladas eszmei szamara. Ezert nines olyan nep, ahol ne elne
egyiitt a kozvelemenyben ez a haromfele aramlat, amely harom
eltero, sot ellentetes iranyba tereli az embereket. Ahol kolcso-
nosen merseklik egymast, az erkolcsileg cselekvo egyen egyen-
sulyi allapotban van, s ez megovja az ongyilkossag mindenne-
mu gondolatatol. De ha barmelyik tullep bizonyos intenzitasi
fokot a masik ketto rovasara, a mar kifejtett okokbol ongyilkos-
sagot eloidezo tenyezove valik az individualizalodas soran.
Termeszetesen minel erosebb, annal tobb embert sijjt oly
mertekben, hogy ongyilkossagra kesztesse oket, es megfordit-
va. Ez az intenzitas azonban csak harom kiilonfele oktol fiigg-
het: 1. a tarsadalmat alkoto egyenek termeszetetol; 2. tarsula-
suk modjatol, vagyis a tarsadalmi szervezet termeszetetol; 3. azok-
tol az atmeneti esemenyektol, amelyek megzavarjak a kollektiv
eletmukodest anelkiil, hogy modositanak anatomiai alkatal
(nemzeti, gazdasagi valsagok stb.). Az egyeni tulajdonsagok
koziil pedig csak azoknak lehet szerepiik, amelyek mindenki-
ben megvannak. Mert a szigoriian szemelyes vagy csak a cse-
kely kisebbseget jellemzo tulajdonsagok elenyesznek a tobbi
tbmegeben; sot, minthogy kiilonbozok, semlegesitik es kolcso-
nosen megsemmisitik egymast az eredmeny - a kollektiv jelen-
seg - kialakulasa soran. Ugyhogy e tekintetben csak az embe-
riseg altalanos jellemzoinek lehet nemi hatasuk. Ezek viszont
lenyegileg mindig ugyanazok; legalabbis ahhoz, hogy valtoz-
hassanak, nem elegendo az a nehany evszazad, amig egy
nemzet fennallhat. Ezert az ongyilkossagok szamat megsza-
b6 tarsadalmi feltetelek jelentik az egyetlen tenyezot, amely
tol fiiggoen ez valtozhat, mert ez az egyetlen, amely valtozik.
Ezert marad az ongyilkossagok szama is valtozatlan mindad
dig, amig a tarsadalom nem valtozik. Ezt az allandosagol
nem az okozza, hogy az ongyilkossagot eloidezo kedelyalla
pot, nem tudni, milyen veletlen folytan, meghatarozott szamii
egyenben jelen van, s ok, ugyancsak valamilyen ismeretlen ok
bol, ugyanilyen szamii utanzonak adjak azt tovabb. Hanem
azert van igy, mert valtozatlanul hatnak azok a szemelytelen
okok, amelyek kivaltottak es fenntartjak. Azaz semmi olyasml
nem tortent, ami modositotta volna akar a tarsadalmi egyse-
gek csoportosulasi modjat, akar konszenzusuk termeszetvl
Azonosak maradnak tehat a kozottiik vegbemeno akeiok es re
352
akciok, s ennelfogva nem valtozhatnak az ebbol fakado esz-
mek es erzesek sem.
Mindamellett az ritkasag, ha ugyan nem lehetetlenseg, hogy
valamelyik ilyen aramlat ennyire tiilsiilyba keriiljon a tarsada-
lom minden pontjan. Mindig csak sztikebb korokben talalja meg
azokat a kiilondsen kedvezo felteteleket, amelyek reven ily mer-
vu energiara tehet szert. Egy-egy tarsadalmi helyzet, egy-egy
foglalkozas, egy-egy vallasfelekezet kiilonosen elosegi'theti fe-
lulkerekedeset. Ezzel magyarazhato az ongyilkossag kettos jelle-
ge. Ha kiilso megnyilvanulasait tekintjiik, csak egymastol fiig-
getlen esemenyek sorat lathatjuk benne; mert elszigetelt pontokon
mutatkozik, amelyek kozott nines lathato kapcsolat. Es megis, az
osszes egyedi eset egyseges es individualitassal biro osszesseget
alkot: az ongyilkossag tarsadalmi aranya megkiilonbozteto vo-
nasa egy-egy kollektiv szemelyisegnek. Bar ezek a sajatos koze-
gek, amelyeken beliil elsosorban mutatkozik, kiilonbozok, s emel-
lett ezerfele modon vannak szetszorva az egesz teriileten, megis
szorosan ossze vannak kapcsolva egymassal; tudniillik ugyan-
annak az egesznek a reszei, mintegy ugyanannak a szervezetnek
a szervei. Az, hogy egy-egy ilyen kozeg milyen allapotban van, a
tarsadalom altalanos allapotatol fiigg; az, hogy ez vagy az a ten-
dencia milyen erosen burjanzik, a legszorosabban fiigg attol,
hogy milyen intenzitassal van jelen a tarsadalmi test egeszeben.
Л hadseregen beliili altruizmus intenzitasa attol fiigg, hogy mi-
lyen a polgari lakossag koreben;18 az intellektualis individualiz-
inus annal fejlettebb, es a protestans kozegben annal tobb on-
gyilkossagot idez elo, minel erosebben jelentkezik a nemzet ege-
szeben, stb. Minden osszefiigg egymassal.
Am ha igaz is, hogy az elmebetegseget kiveve, nines olyan
egyeni allapot, amelyet az ongyilkossag meghatarozo tenyezoje-
itek tekinthetnenk, az nagyon valoszinunek latszik, hogy vala-
inely kollektiv erziilet nem hathatja at az egyeneket abban az eset-
ben, ha teljesen szembeszegiilnek vele. Magyarazatunk tehat hia-
nyos mindaddig, amig nem vilagitjuk meg, hogyan lehetseges az,
hogy az ongyilkossagot eloidezo aramlatok eppen akkor, amikor
kifejlodnek, es eppen azokban a kozegekben, ahol kifejlodnek,
kello szamii olyan egyent talalnak, akit befolyasolhatnak.
18 Lasd 252-255. o.
353
Felteve, hogy erre az osszetalalkozasra csakugyan mindig
sziikseg van, es hogy valamilyen kollektiv tendencia eleve nem
ervenyesftheti hatasat fensobbsegesen minden elozetes pre-
diszpozicio nelkiil az egyenekre, az igazsag az, hogy ez a har-
monia magatol megvalosul, mert a tarsadalmi aramlatot meg-
hatarozo okok egyidejuleg az egyenekre is hatnak, es megfelelo
diszpozicioba hozzak oket ahhoz, hogy atadjak magukat a kol-
lektiv behatasnak. A tenyezok e ket rendje kozott termeszetes
rokonsag van pusztan azaltal, hogy ugyanaz az ok hozza letre
oket es fejezodik ki benniik; ennek kovetkezteben kombinalod-
nak es kblcsonosen idomulnak egymashoz. A hipercivilizacio
letrehozza az anomias tendenciat es az egoista tendenciat, egy-
szersmind pedig azzal a kovetkezmennyel jar, hogy kifinomitja
az emberek idegrendszeret, mertekteleniil erzekennye teszi;
emiatt az emberek kevesbe kepesek arra, hogy kitartoan ra-
gaszkodjanak valamihez, nehezebben viselik el a fegyelmet,
konnyebben uralkodik el rajtuk mind a heves felindulas, mind
a szertelen depresszio. Megforditva: a durva, kezdetleges kul-
tiira, amely a primitiv ember felfokozott altruizmusat idezi elo,
egyiittal bizonyos fokii erzeketlenseget is kifejleszt, amely meg-
konnyiti az eletrol valo lemondast. Egyszoval, amint a tarsada-
lom hozza letre az egyent - marpedig nagymertekben ez a hely-
zet -, egyben a sajat kepmasara is formalja. fgy nem hianyozhat
a szamara sziikseges anyag, hiszen, hogy iigy mondjuk, a sajat
kezevel keszitette elo maganak.
Most mar vilagosabban tisztazhatjuk az egyeni tenyezok sze-
repet az ongyilkossag eloidezeseben. Ha azt latjuk, hogy ugyan-
azon erkolcsi kozegen beliil, peldaul ugyanabban a felekezet-
ben vagy ugyanannal a katonai alakulatnal, vagy ugyanazon
foglalkozason beliil bizonyos egyenek ki vannak teve ennek a
jelensegnek, masok pedig nem, akkor, legalabbis altalaban veve,
ennek nyilvanvaloan az az oka, hogy az elobbiek lelki alkata
iigy, ahogyan a termeszet es az esemenyek kialakitottak, keve-
sebb ellenallast tamisit az ongyilkossagot eloidezo aramlattal
szemben. Ezek a feltetelek azonban csak kozremukbdnek ab-
ban, hogy kijeloljek az aramlat megtestesitesere hivatott egye-
neket, am sem az aramlatok megkiilonboztetett jellege, sem in-
tenzitasa nem toliik fiigg- A tarsadalmi csoportban nem azert
van evente bizonyos szarmi ongyilkos, mert ugyanannyi ideg-
beteg tagja van. Az idegbetegseg szerepe csak annyi, hogy ezek
354
az emberek inkabb aldozatul esnek, mint masok. Itt van a nagy
kiilonbseg az orvos es a szociologus nezopontja kozott. Az or-
vos mindig csak egymastol elszigetelt egyedi eseteket lat. Meg-
allapitja, hogy az aldozat igen sok esetben neurotikus vagy al-
koholista volt, s ezeknek a pszichopatologikus allapotoknak
valamelyikevel magyarazza a tettet. Bizonyos ertelemben iga-
za van, mert gyakran valoban ez okozza, hogy eppen az az
egyen lett ongyilkos, nem pedig a szomszedja. De nem ez okozza,
hogy altalaban veve vannak emberek, akik megolik magukat,
foleg pedig nem ez okozza azt, hogy meghatarozott idoszak folyaman
minden tarsadalomban meghatarozott szdmu ember oli meg magdt.
Aki csak az egyeneket figyeli, annak szeme elol sziiksegkeppen
elrejtozik a jelenseget kivalto ok, mert az az egyeneken kiviil
van. Hogy felfedezhessiik, az egyedi esetek foie kell emelkedni,
es eszre kell venni azt, ami egysegiiket teszi. Erre esetleg azt fe-
leli valaki, hogy ha nem volna eleg neurasztenias ember, a tar-
sadalmi okok nem tudnak eloidezni okozataikat. Csakhogy
nines olyan tarsadalom, ahol az idegelfajulas kiilonbozo formai
ne bocsatananak a sziiksegesnel tobb jeloltet az ongyilkossag
rendelkezesere. Csak nehanyan szolittatnak el, ha szabad igy
mondani. Azok tudniillik, akik a koriilmenyek folytan koze-
lebb sodrod tak a pesszimista aramlatokhoz, s emiatt jobban ha-
tasuk ala keriiltek.
Hatravan meg azonban egy tisztazatlan kerdes. Az, hogy min-
den evben egyenlo az ongyilkosok szama, azt jelenti, hogy az
aramlat nem egyszerre sujtja mindazokat, akiket modjaban van
es kenytelen siijtani. Azok az egyenek, akiket jovore eler, mar
most is elnek; tobbsegiikben most is reszt vesznek a kollektiv
eletben, tehat hatasa alatt allnak. Mi ovja meg oket e pillanatban?
Az ertheto, hogy teljes hatasanak kifejtesehez sziiksege van egy
evre; mert a tarsadalmi aktivitas feltetelei evszakonkent valtoz-
nak, s ennek kovetkezteben az aramlat intenzitasa es iranya is
inas es mas az esztendo kiilonbozo szakaszaiban. Csak az ev tel-
jes korforgasa folyaman allnak elo a koriilmenyeknek mindazok
.1 kombinacioi, amelyektol fiiggoen az aramlat valtozik. Mint-
hogy azonban a kovetkezo evben a hipotezis ertelmeben csak
megismetlodik az, ami az elozoben tortent, es csak ugyanazokat
a kombinaciokat allitja ujra elo, miert nem volt elegendo az elso
ev? Kozkeletu kifejezessel elve, miert fizeti a tarsadalom ezt a
tartozasat reszletekben, evi esedekesseggel?
355
Szerintiink ez az idobeli eloszlas azzal a moddal magyarazha-
to, ahogyan az ido az ongyilkossagi tendenciat befolyasolja. Az
ido segedtenyezo ugyan, de fontos. Hiszen tudjuk, hogy az on-
gyilkossagi tendencia megszakitas nelkiil erosodik az ifjiisagtol
az erett korig,19 s hogy az elet vegen gyakran tfzszer akkora, mint
kezdetben. Arrol van szo, hogy az ongyilkossagra keszteto kol-
lektfv его csak fokrol fokra hatja at az embert. Egyebkent azonos
feltetelek mellett annal hozzaferhetobbe valik a szamara, minel
inkabb elorehaladt a korban, nyilvanvaloan azert, mert ismetelt
tapasztalatok kellenek ahhoz, hogy atlassa az egoista letezes
minden iiresseget vagy a veg nelkiili ambfcio minden hiabavalo-
sagat. Ezert van az, hogy az ongyilkosok csak egymast kbveto
nemzedekek alakjaban toltik be sorsukat.zu
19 Meg kell jegyezniink, hogy ez a fokozddas csak az europai tarsadalmakra
vonatkozolag nyert megallapitast, ahol az altruista ongyilkossag viszonylag
ritka. Lehet, hogy erre a fajta ongyilkossagra nem igaz. Elkepzelhelo, hogy en-
nel a csiicspont inkabb az erettseg periodusara esik, arra az idopontra, amikor
az ember a legintenzivebben vesz reszt a tarsadalom eleleben. Ezt a hipotezisl
tamasztjak ala az ongyilkossag es a gyilkossag kozott fennallo osszefiiggesek
is, amelyekrol a kovetkezo fejezetben lesz szo.
20 Anelkiil, hogy fel akarnank vetni egy metafizikai kerdest, amely nem tar-
tozik rank, helyenvaldnak tartjuk megjegyezni, hogy e statiszlikus elmelet er-
telmeben meg nem kell megtagadni az embertol mindenfajta szabadsagot. Ez a
felfogas, ellenkezoleg, sokkal inkabb erinlellenul hagyja a szabad akarat kerde-
set, mint ha az egyent teszika tarsadalmi jelensegek forrasava. Barmi okozza Is
tudniillik a kollektiv megnyilvanulasok szabalyszeruseget; ahol ezek az okok
megvannak, okozataiknak mindenkeppen eld kell allniuk, ellenkezo esetben
ezek az okozatok szeszelyesen valtakoznanak, holott egyontetuen alakulnak.
Ha tehat ezek az okok az egyenekben rejlenek, akkor sziiksegszeriiseggel kell
meghatarozniuk hordozoik viselkedesek Ugyhogy e hipotezis eseten minden
keppen a legszigonibb determinizmus karmai koze keriiliink. Mas a helyzet
akkor, lia a demografiai adatoknak ezt a konstans voltat az egyenen kiviil allo
erore vezetjiik vissza. Mert ez az его nem hatarozza meg jobban ennek vagy an
nak az egyennek a viselkedesek mint emezet vagy amazet. Bizonyos meghat.i
rozott szamii aktust kovetel, de nem irja eld, hogy ez vagy az az egyen hajtsa
oket vegre. Feltetelezhetjiik, hogy egyesek jobban ellenallnak neki, s igy maso-
kat hasznal fel. Koncepcionknak vegeredmenyben nines mas kovetkezmenye,
mint hogy a fizikai, kemiai, biologiai, pszichologiai erok melle tarsadalmi erd
ket is felvesz, amelyek ugyanugy kiviilrol hatnak az emberre, mint a tobbi. 11,1
tehat amazok nem zarjak ki az emberi szabadsagot, emezeknel sem irja azt eld
semmi. A kerdes valamennyinel egyforman vetodik fel. Amikor valahol j.ir
vanygoc keletkezik, intenzitasa elore meghatarozza a halalesetek szamat; de
ezzel meg egyaltalan nincsenek megjelolve az aldozatok. Hasonld az ongyil
kosok helyzete is az ongyilkossagot eloidezo aramlatokhoz kepest.
356
MASODIK FEJEZET
AZ ONGYILKOSSAG KAPCSOLATA
A TOBBI TARSADALMI JELENSEGGEL
Minthogy az ongyilkossag lenyegi elemet tekintve tarsadalmi
jelenseg, meg kell vizsgalni, milyen helyet foglal el a tobbi tar-
sadalmi jelenseg kozott.
E tekintetben az elso es legfontosabb kerdes az, hogy azok
koze az aktusok koze kell-e sorolni, amelyeket az erkolcs meg-
enged, vagy azok koze, amelyeket tilt. Vajon barmilyen mertek-
ben, de kriminologiai tenyt kell-e latni benne? Tudjuk, mennyit
vitatkoztak errol a kerdesrol minden idoben. Altalaban ugy
fognak hozza a megoldashoz, hogy leszogeznek valamilyen el-
kepzelest az erkolcsi eszmenyre vonatkozoan, es utana meg-
vizsgaljak, hogy az ongyilkossag logikailag ellentmond-e en-
nek vagy sem. Olyan okokbol, amelyeket masutt mar kifejtet-
tiink,1 mi ezt a modszert nem kovethetjilk. Az ellenorizhetetlen
dedukcio mindig gyanus, raadasul pedig ezen a konkret teriile-
len egy, az egyeni erzekenysegbol fakado tiszta posztulatum a
kiindulopontja; mert az alapelvkent kimondott erkolcsi esz-
menyt mindenki a maga modjan fogalmazza meg. Mi tehat
nem igy jarunk el, hanem elobb tortenetileg vizsgaljuk meg,
hogy valojaban a nepek hogyan ertekeltek erkolcsileg az on-
gyilkossagot, majd megprobaljuk tisztazni, mi hatarozta meg
ezeket az allasfoglalasokat. Azutan mar csak azt kell megtud-
nunk, hogy ezeket az allasfoglalasokat meghatarozo tenyezok
niai tarsadalmaink termeszeteben is benne rejlenek-e, es mi-
lyen mertekben.2
1 Lasd A tarsadalmi munkamegosztasrol. Budapest, 1986, 31. o.
2 A kerdes irodalma: Appiano Buonafede: Histoire critique et philosophique dn
uicide(Az ongyilkossag kritikai es filozofiai tortenete). 1762,francia ford. Paris,
1843. - Bourquelot: Recherches sur les opinions de la legislation en matiere de
inorts volontaires (Vizsgalodas az onkentes halallal kapcsolatos torvenyek koz-
vvlemenyerol), in Bibliotheeque de ГЁсо/е des Charles, 1842, 1843. - Guemesey:
Suicide, history of the penal law (Az ongyilkossagi biintetotorvenyek tortenete).
New York, 1883. - Garrison: Le suicide en droit roinain et en droit franqais (Az on-
357
I.
A kereszteny tarsadalmak kialakulasaval egyidejiileg tiltotta
meg az egyhaz az ongyilkossagot. 452-ben az arles-i zsinat ki-
mondta, hogy az ongyilkossag bun, es csak satani diihroham
kovetkezmenye lehet. Ezt a tilalmat azonban csak szaz ewel
kesobb, 563-ban a pragai zsinaton* 3 erositettek meg biintetoszank-
cioval. Elhataroztak, hogy ,,az ongyilkosokat semmifele meg-
emlekezes nem illetheti meg a mise szent aldozataban, es a
zsoltarok enekhangja nem kiserheti el testiiket a sirba". A pol-
gari torvenyhozas a kanonjogot kovetve anyagi szankciokkal
toldotta meg a vallasi szankciokat. Szent Lajos torvenykony-
venek egyik fejezete kiilon szabalyozza ezt a kerdest. Az on-
gyilkos holtteste folott pert folytattak le az emberdlesben illete-
kes hatosagok szine elott; az elhunyt javait az orokosok nem
kaphattak meg, hanem azok a barora szalltak. Sok helyutt nem
ertek be az elkobzassal, hanem mas biinteteseket is elofrtak.
„Bordeaux-ban labainal fogva felakasztottak a holttestet; Abbe-
ville-ban gyekenyre fektetve vegigvonszoltak az utcakon; Lille-
ben, ha az ongyilkos ferfi volt, holttestet labait szetfeszftve, fej-
jel lefele felakasztottak, ha no volt, elegettek."4 Az oriiltseget
sem mindig tekintettek mentsegnek. A XIV. Lajos altal 1670-ben
kiadott biintetojogi rendelet kodifikalta ezeket a szokasokat,
anelkiil hogy sokat enyhitett volna rajtuk. Szabalyszeru iteletet
hirdettek ad perpetuam rei memoriam, a testet arccal lefele gye-
kenyre fektetve vonszoltak vegig az utcakon, majd felakasztot-
tak, vagy szemetre vetettek. Javait elkoboztak. Ha az ongyilkos
nemesember volt, megfosztottak nemesi rangjatol, es kozren-
dtinek nyilvanitottak; faikat kivagtak, kastelyukat leromboltak,
cimerpajzsukat osszetortek. Meg 1749. januar 31-rol is fenn-
maradt olyan letartoztatasi rendelet, amelyet a parizsi parla-
ment ennek a torvenynek az alapjan adott ki.
Az 1789-i forradalom heves reakciokent hatalyon kiviil he-
lyezte mindezeket a megtorlo intezkedeseket, es torolte az on-
gyilkossag a romai jogban es a francia jogban). Toulouse, 1883. - Wynn Wescotl
Suicide (Ongyilkossag). London, 1885, 43-58. o. - Geiger: Der Selbstmord ini
klassischer Altertum (Az ongyilkossag a klasszikus okorban). Augsburg, 1888.
3Igy az eredetiben! Valojaban а П. bragai zsinatrol van szo. (Szerk.)
4 Garrison: i. m., 77. o.
358
gyilkossagot a torvenybe iitkozo cselekmenyek listajarol. A Fran-
ciaorszag teriileten mukodo osszes vallasfelekezet azonban to-
vabbra is tiltotta es biintette, s a kozerkolcs elitelte. Ez az aktus
az egyszeru emberben ma is idegenkedest kelt, amely kiterjed
arra a helyre, ahol az ongyilkos vegrehajtotta a tettet, es mind-
azokra a szemelyekre, akik kozel alltak hozza. Meg ma is erkol-
csi fogyatekossagnak szamit, habar mutatkoznak olyan jelek,
mintha a kozvelemeny kezdene elnezobb lenni ebben a kerdes-
ben. A jogban egyebkent az ongyilkossag meg ma is d'rzi nemi-
leg kriminologiai jelleget. A legtobb jogszolgaltatas gyilkoskent
kezeli az ongyilkossagban kdzremukodo szemelyt. Ez nem vol-
na igy, ha az ongyilkossagot erkolcsileg kozombos aktusnak te-
kintenek.
Az emlitett torvenyeket minden kereszteny nepnel megtalal-
juk, sot majdnem mindeniitt szigordbb maradt, mint Francia-
orszagban. Angliaban a X. szazadban Edgard kiraly egyik ka-
nonja az ongyilkosokat a tolvajokkal, gyilkosokkal es mas bu-
nozokkel veszi egy kalap ala. 1823-ig szokas volt, hogy az
ongyilkos holttestet botra sziirva vegighurcoltak az utcakon, es
az orszaguton temettek el, minden szertartas nelkiil. Meg ma is
kiilon foldelik el. Az ongyilkost hitszegonek nyilvanftottak (felo
de se), es javai a koronara szalltak. Ez a rendelkezes csak 1870-
ben vesztette hatalyat, akkor, amikor altalaban megsziintettek
a hitszeges miatti vagyonelkobzast. Igaz, hogy a biintetes tul-
zott volta mar regota vegrehajthatatlanna tette ezt a torvenyt.
Az eskiidtszek a legtobbszor kibuvot talalt: kijelentette, hogy
az ongyilkos az oriilet pillanataban cselekedett, es nem volt fe-
lelos tetteert. Maga az aktus azonban valtozatlanul bunnek mi-
nosiil; valahanyszor elkovetik, szabalyszeru vizsgala t es biinte-
toeljaras indul, s a kiserletet elvileg biintetik. Ferri szerint5 meg
1889-ben is 106 eljaras folyt ongyilkossagi kiserletert csupan
Angliaban, es ebbol 84 esetben hoztak elmarasztalo iteletet.
Meg inkabb ez a helyzet a kozremukodok iigyeben.
Ziirichben Michelet tudositasa szerint valaha iszonyuan ban-
lak el a holttesttel. Ha az illeto lesziirta magat, testebe egy fada-
rabot ekeltek be, s abba belevertek a kest; ha vizbe fojtotta ma-
gat, a viztol otlabnyira, a homokba temettek el.6 Poroszorszag-
5 Oiniciilio-snicidio (Gyilkossag-ongyilkossag), 61-62. o.
hOrigincs du droit franca is (A francia jog eredete), 371. o.
359
ban az 1871-i torvenykonyv hatalyba lepeseig a temetesen tilos
volt mindennemu pompa es vallasos szertartas. Az uj nemet
torvenykonyv meg ma is haromevi bortonnel biinteti a koz-
remukodest (216. cikkely). Ausztriaban majdnem valtozatlanul
fennallnak a regi kanoni eloirasok.
Az orosz jog meg szigorubb. Ha az ongyilkos a jelek szerint
nem valamilyen idiilt vagy mulo elmezavar hatasa alatt csele-
kedett, vegrendeletet es halala esetere sz616 minden egyeb ren-
delkezeset semmisnek tekintik. Kereszteny temetesben nem re-
szesiilhet. Az ongyilkossagi kiserletet penzbiintetessel sujtjak,
amelynek osszeget az egyhazi hatosag allapitja meg. Vegiil azt,
aki mast arra vesz ra, hogy megdlje magat, vagy barmi modon
segitsegere van elhatarozasanak vegrehajtasaban, peldaul ren-
delkezesere bocsatja a sziikseges eszkozoket, azt elore megfon-
tolt emberolesben tekintik bunreszesnek.7 A spanyol biinteto-
jog a vallasi es erkolcsi szankcidkon kiviil eloirja a vagyonel-
kobzast, es biinteti a kozremukodest.8
Vegiil New York allam biinteto torvenykonyve, amely pedig
nemreg (1881-ben) lepett eletbe, btinnek minositi az ongyilkos-
sagot. Igaz, hogy e minosites ellenere gyakorlati okokbol nem
allapitottak meg biintetest ra, hiszen az nem sujthatja haszno-
san a bunost. Az ongyilkossagi kiserlet azonban ket evig terjed-
heto bortonnel vagy 200 dollarig terjedheto penzbiintetessel,
vagy egyszerre mindkettovel biintetheto. Ha valaki azt tana
csolja masnak, hogy legyen ongyilkos, vagy elosegiti a vegre
hajtast, gyilkossagban valo bunreszesnek minosiil.9 10
A mohamedan tarsadalmak ugyanilyen erelyesen tiltjak az
ongyilkossagot. „Egyetlen lelek sem halhat meg - mondja Mo-
hamed -, csupan Allah engedelmevel, s az Irasnak megfelelo-
en, amely kijeloli minden dolog hataridejet.",u „Es ha eljon a ha-
taridejiik, nem kesleltethetik [azt] egy oraval sem, es nem siet
tethetik.."11 „Es elrendeltiik kozottetek a halalt - s toliink nem
futhat el senki sem."12 Semmi sem ellenkezik ugyanis jobban,
7 Ferri: i. m., 62. o.
8 Garrison: i. m., 144., 145. o.
9 Ferri: i. tn., 63., 64. o.
10 Koran, III, 139. [Helyesen: 145. Lasd Koran. Budapest, Helikon, 49. о
(Szerk.)]
11 Uo„ XVI, 63. [Helyesen: 61. Uo., 191. o. (Szerk.)]
12 Uo., LVI, 60. [Uo., 390. o. (Szerk.)]
360
mint az ongyilkossag, a mohamedan civilizacio altalanos szel-
lemevel, mert valamennyi kozott a legfontosabb ereny az isteni
akarat elotti feltetlen behodolas, az engedelmes beletorodes,
„amely mindent tiirelemmel visel".13 A gyilkossag viszont az
engedetlenseg es lazadas aktusa, s igy sziiksegkeppen a leg-
fobb kotelesseg siilyos megszegese.
Ha a modern tarsadalmak utan most tortenelmi elozmenyei-
ket vessziik szemiigyre, vagy a gorog es latin allamokat, itt is
talalunk torvenyeket az ongyilkossaggal kapcsolatban, de ezek
nem egeszen ugyanazon az elven alapultak. Az ongyilkossagot
csak abban az esetben tekintettek torvenytelennek, ha az allam
nem engedelyezte. Igy Athenban azt az embert, aki megolte
magat, atimidva\ siijtottak, mint aki megsertette a varost;14 a
szokasos vegtisztesseget megtagadtak tole; sot levagtak a holt-
test kezet, es kiilon temettek el.15 Kisebb valtozatokkal ugyanez
volt a helyzet Thebaban es Kiiprosz szigeten is.16 Spartaban
olyan szigorii volt a torveny, hogy Arisztodemoszt is sujtotta,
mert a plataiai csataban iigy esett el, hogy szandekosan kereste
a halalt. E biinteteseket azonban csak akkor alkalmaztak, ami-
kor valaki iigy lett ongyilkos, hogy nem kerte ki elozoleg az il-
letekes hatosagok engedelyet. Ha peldaul Athenban valaki elo-
zoleg kikerte a szenatus engedelyet, kifejtven, hogy mi teszi
szamara elviselhetetlenne az eletet, es szabalyszeruen meg is
kapta az engedelyt, akkor ongyilkossagat torvenyes aktusnak
tekintettek. Libanius17 ezzel kapcsolatban elmond nehany elo-
irast, amelyeknek korat nem jeloli ugyan meg, de amelyekrol
tudjuk, hogy csakugyan ervenyben voltak Athenban; a szerzo
egyebkent nagy hewel magasztalja ezeket a torvenyeket, es al-
litja, hogy igen orvendetes volt a hatasuk. Szovegiik a kovetke-
zo: „Aki nem akar tovabb elni, fejtse ki indokait a szenatusnak,
s miutan megkapta a jovahagyast, valjon meg az elettol. Ha
gyuloletes szamodra elni, halj meg; ha sujt a sors, igyal biirkot.
Ha meggorbiilsz a fajdalom stilya alatt, hagyd itt az eletet.
I ladd beszelje el szerencsetlenseget a boldogtalan, hadd orvo-
13Uo., XXXI II, 33. |A megadott helyen nem talalhato. (Szerk.)]
14 Arisztotelesz: Eth. Nic., V, 11,3.
15 Aiszkhinesz „Ktesziphon ellen" - Platon: Toroem/ek, IX, 12.
16 Dion Khriiszosztomosz, Or., 4,14 (Teubner kiad., V, 2, 207. o.).
17Melelius. Reiske kiad., Altenburg, 1797,196. skk.
361
solja bajat a tanacs, es nyomorusaga erjen veget." Ugyanezt a
torvenyt Keoszban is megtalaljuk.'8 Ezt a szokast magukkal
hoztak a Marseille-t megalapito gorog kolonusok. A kepvise-
lo-testiiletnek mindig volt keszlete meregbol, s mindig rendel-
kezesere bocsatotta a sziikseges mennyiseget azoknak, akik,
miutan kifejtettek a hatszazak tanacsanak ongyilkossagra kesz-
teto okaikat, megkaptak erre az engedelyt.19
Kevesebbet tudunk az eredeti romai jog rendelkezeseirol.
A XII tablas torvenyek fennmaradt toredekeiben nines szo az
ongyilkossagrol. Minthogy azonban erre a kodexre erosen ha-
tott a gorog torvenyhozas, valoszinu, hogy hasonlo eloirasokat
tartalmazott. Mindenesetre Servius az Aeneisrol irt kommen-
tar jaiban20 kozli, hogy a pontifexek konyvei ertelmeben megta-
gadtak a vegtisztesseget attol, aki felakasztotta magat. Egy
lanuviumi vallasos kozosseg statutumai ugyanezt a szankeiot
mondtak ki.21 Cassius Hermina annalesiro szerint - akit Servius
idez - Tarquinius Superbus ugy vette fel a harcot egy ongyil-
kossagi jarvannyal, hogy elrendelte, az ongyilkosok holttesteit
a mezokon keresztre kell fesziteni a madarak es vadak predaja-
ul.22 Ugy latszik, az ongyilkosok eltemetesenek megtagadasa
szokasban maradt, legalabbis elvben, mert a Digestdkban a kd-
vetkezot olvassuk: Non solent autem htgeri suspendiosi nec qiti
mantis sibi intulerunt, non taedio vitae, sed mala conscientia.23
Quintilianus egyik szovege szerint21 azonban eleg kesei ko-
rig Romaban is volt a gordgorszagihoz hasonlo intezmeny,
amelynek az volt a rendeltetese, hogy enyhitse a fenti rendelke-
zesek szigorat. Az ongyilkossagra kesztilo polgarnak ki kellett
fejtenie okait a szenatus elott, amely eldontotte, hogy elfogad-
hatok-e azok, es a halal nemet is megszabta. Azt, hogy csak-
ugyan volt Romaban ilyen szokas, az teszi hihetove, hogy a
hadseregben meg a csaszarok alatt is letezett valami ilyesmi.
,B Valerius Maximus, 2, 6, 8.
19 Valerius Maximus, 2,6,7.
20 XII, 603.
21 Lasd Lasaulx: Uber die Bucher des Konigs Numa (Numa kiraly konyvei
rol), in: Etudes d'antiquite classiqne (Tanulmanyok a klasszikus okorrol), idezi
Geiger: i. m., 63. o.
22 Servius: i. h. - Plinius: Hist, nat., XXXVI, 24.
23 III, tit. II, lib. II, §3.
24 Inst, oral., VII, 4,39. - Declam. 337.
362
Ha egy katona ongyilkossaggal akart megszabadulni a szolga-
lattol, halallal biintettek, de ha igazolni tudta, hogy valamilyen
mentheto inditekbol hatarozta el magat, csak eltavolitottak a
hadseregbol.25 Ha vegiil valamilyen katonai hibabol eredo lel-
kiismeret-furdalas kesztette ongyilkossagra, vegrendeletet meg-
semmisitettek, es javai az allamra szalltak.26 Egyebkent nem
ketseges, hogy Romaban abban, hogy erkolcsileg vagy jogilag
hogyan iteltek meg az ongyilkossagot, vegig szerepet jatszot-
tak a tett indokaival kapcsolatos szempontok. Innen az eloiras:
Et nterito, si sine causa sibi mantis intulit, puniendus est: qui enim
sibi non pepercit, multo minus aliis parcet.27 A kdztudat altalaban
elitelte az ongyilkossagot, de fenntartotta maganak azt a jogot,
hogy bizonyos esetekben jovahagyja. Ez az elv nagyon rokon
azzal, amely a Quintilianus altal emlitett intezmeny alapjaul
szolgal; s ez az ongyilkossaggal kapcsolatos romai torvenyho-
zasban annyira alapveto volt, hogy meg a csaszarok alatt is
fennmaradt. A kiilonbseg az, hogy az ido folyaman egyre bo-
viilt a torvenyes mentsegek listaja. Vegiil mar csak egyetlenegy
causa injusta maradt: ha valaki valamilyen buncselekmeny mi-
atti itelet kovetkezmenyeitol akart szabadulni. A jelek szerint
azonban volt olyan idopont, amikor nem alkalmaztak ezt a tor-
venyt sem, amely megtagadta a tiirelmet az ilyen esetekben.28
Ha a varosallamtol meg tovabb megyiink vissza azokhoz a
primitiv nepekhez, amelyek koreben viragzott az altruista dn-
gyilkossag, nehez barmi pontosat mondani arrol, hogy ezzel
kapcsolatban milyen torvenyek lehettek ervenyben. Ha azon-
ban figyelembe vessziik, hogy milyen megertessel szemlelik itt
az ongyilkossagot, valoszinunek latszik, hogy formalisan nem
tilos. Ennek ellenere lehetseges, hogy nem minden esetben ta-
la Ikozott feltetlen helyeslessel. Am barhogyan legyen is, az
teny, hogy az alacsonyabb rendu szakaszbol kikeriilt tarsadal-
inak kozott egyetlen olyanrol sem tudunk, ahol fenntartas nelkiil
elismertek volna az egyennek azt a jogat, hogy megolje magat.
Igaz, hogy mind Gorogorszagban, mind Italiaban volt olyan
25 Digesta, lib. XLIX, tit. XVI, lex 6, § 7.
26 Uo„ lib. XXVIII, tit. Ill, lex 6, § 7.
27 Digesta, lib. XLVIII, tit. XXI, lex 3, § 6.
28 A Koztarsasag vege fele es a csaszarsag kezdeti idejeben, lasd Geiger: i. m.,
(il). O-
збз
idoszak, amikor az ongyilkossaggal kapcsolatos regi eloirasok
majdnem teljesen feledesbe meriiltek. Ez azonban akkor volt,
amikor hanyatlasnak indult az egesz varosallamrendszer. Ez a
kesei tiirelem tehat nem tekintheto utanzasra melto peldanak,
mert nyilvanvaloan a szoban forgo tarsadalmakban eluralko-
d6, melyrehato zurzavarral volt bsszefuggesben. Itt egy mor-
bid allapot megnyilvanulasaval van dolgunk.
Az ongyilkossag helytelenitesenek egyetemessege, ha elte-
kintiink az elobb emlitett hanyatlo idoszakoktol, mar magaban
veve is tanulsagos, es ovatossagra kellene intenie azokat a mo-
ralistakat, akik tiilsagosan hajlanak az elnezo allaspontra. Na-
gyon biznia kell sajat logikaja erejeben annak a szerzonek, aki
egy gondolatrendszer neveben ennyire szembe mer szallni az
emberiseg erkolcsi tudataval; vagy ha az az allaspontja, hogy a
tilalom a multban megalapozott volt, s igy csak a kozvetlen je-
lenre vonatkozolag koveteli hatalyon kiviil helyezeset, elobb be
kellene bizonyitania, hogy az tijabb idokben melyrehato atala-
kulas zajlott le a kollektiv elet alapveto felteteleiben.
Az elobbiekbol azonban egy meg fontosabb kovetkeztetes is
folyik, amely teljesen valoszinutlenne teszi, hogy ezt be lehetne
bizonyitani. Ha figyelmen kiviil hagyjuk a kiilonbozo nepek
megtorlo intezkedeseiben mutatkozo reszkiilonbsegeket, azt lat-
juk, hogy az ongyilkossaggal kapcsolatos torvenyhozas ket fo
szakaszon ment at. Az elso szakaszban az egyen nem blheti meg
magat egyediil a sajat elhatarozasabol, de az allam engedelyt
adhat neki ra. Az aktus csak akkor erkolcstelen, ha az egyen ki-
zarolag a sajat elhatarozasabol cselekedett, es nem mukodtek
kozre a kollektiv elet szervei. A tarsadalom bizonyos koriilme-
nyek kozott, hogy ugy mondjuk, engedi magat rabeszelni, es
beleegyezik valamibe, amit elvileg helytelenit. A masodik ido-
szakban a tarsadalom feltetel es kivetel nelkiil eliteli az ongyil-
kossagot. Nemcsak az erdekelt egyent, hanem a tarsadalmat is
megfosztjak attol a jogtol, hogy rendelkezzek az ember elete fe-
lett, kiveve, amikor a halal valamilyen buncselekmeny biintete-
se.29 Ennek a dontesnek a joga most mar sem a kollektivat, sem a
maganszemelyt nem illeti meg. Az ongyilkossagot magan- es
magaertvalosaga szerint erkolcstelennek tekintik, barki vegyen
29 De meg ebben az esetben is kezdik elvitatni a tarsadalom jogat.
364
is reszt benne. Igy tehat a tortenelem elorehaladasaval a tilalom
nemhogy enyhulne, hanem egyre merevebbe valik. Ha tehat ma
a kozfelfogas itelete kevesbe latszik hatarozottnak, ennek a bi-
zonytalan allapotnak esetleges es mulo okokbol kell fakadnia;
mert minden valoszinuseg ellene szol annak, hogy az erkolcsi
fejlodes, miutan szazadokon at egyenesen haladt bizonyos irany-
ban, most hirtelen visszakanyarodik.
Azok az eszmek ugyanis, amelyek ebbe a bizonyos iranyba
tereltek, ma is ervenyesek. Tobbszor mondtak azt, hogy az on-
gyilkossag azert tilos, es helyes, hogy tilos, mert az ember, ami-
kor megoli magat, kibujik a tarsadalommal szemben fennallo
kotelezettsegei alol. Ha azonban ez volna az egyetlen szem-
pont, akkor a tarsadalom szabad belatasara kellene biznunk, a
gorogok modjara, hogy eljen ezzel a tilalommal, amely kizaro-
lag az 6 erdeket szolgalja. Ha tehat megtagadjuk a tarsadalom-
tol ezt a jogot, ez nyilvanvaloan azert van, mert az ongyilkos-
ban nem egyszeruen a hitelezo - a tarsadalom - rossz adosat
latjuk. Hiszen a hitelezo mindig elengedheti, amivel tartoznak
neki. Egyebkent, ha az ongyilkossag helytelenitesenek nem va-
lami mas volna a forrasa, akkor a tilalomnak annal merevebb-
nek kellene lennie, minel inkabb ala van vetve az egyen az al-
lamnak; vagyis az alacsonyabb rendu tarsadalmakban volna a
legszigorubb. Marpedig ennek eppen az ellenkezojet latjuk: a
tilalom annal eroteljesebb, minel inkabb kifejlodnek az egyen
jogai az allammal szemben. Hogy tehat a kereszteny tarsadal-
makban ilyen hatarozott es szigoru lett, ennek a valtozasnak az
okat nem a nepeknek az allamrol alkotott elkepzeleseben kell
keresni, hanem az emberi szemelyisegrol alkotott uj fogalmuk-
ban. Ez a szemelyiseg szent lett a szemiikben, sot valojaban
szentseg, amelyre senki sem emelhet kezet. Ketsegtelen, hogy a
varosallam rendszereben az egyen mar nem volt olyan jelen-
tektelen valami, mint a primitiv nepcsoportoknal. Ekkor mar
elismertek tarsadalmi erteket; de ugy veltek, hogy ez az ertek
mindenestol az allame. A varosallam tehat szabadon rendel-
kezhetett a szemelyiseggel, szabadabban, mint a szemelyiseg
onmagaval. Ma azonban olyan meltosagra tett szert, amely
mind onmaga, mind a tarsadalom foie helyezi. A mi felfoga-
sunk szerint, amig nem valt erdemtelenne es el nem vesztette
.iz ember nevezetre valo jogat, reszese valamikeppen annak a
sui generis termeszetnek, amelyet minden vallas a maga istenei-
365
nek tulajdonit, es amely az isteneket elerhetetlenne teszi min
den szamara, ami halandd. Az ember fogalma vallasos jelleget
oltott, az ember isten lett az emberek szamara. Ezert minden el
lene elkbvetett merenylet szentsegserteskent hat rank. S az on
gyilkossag ilyen merenylet. Nem szamlt, hogy kinek a kezetol
ered a csapas; felhaborlt pusztan azaltal, hogy megserti a ben
niink levo szent es serthetetlen jelleget, amelyet magunkban <5
a masik emberben egyarant tisztelniink kell.
Az ongyilkossagot tehat azert helytelenitjiik, mert serti az
emberi szemelyisegnek azt a kultuszat, amelyen egesz erkol
csiink nyugszik. Ezt az is bizonyitja, hogy egeszen maskent
szemleljiik ezt a tettet, mint az okori nemzetek. Hajdan egysze-
ruen csak az allam ellen elkovetett polgari vetseget lattak ben
ne; a vallas tobbe-kevesbe kozombosen kezelte a kerdest.30 Ez
zel szemben a mi korszakunkban lenyegeben vallasi problem.)
lett. Eredetileg a zsinatok Iteltek el, s a vilagi hataimak szankcioi
csak az egyhazi hatosagot kovettek es utanoztak. Azert kell
szenteknek lenniink dnmagunk elott, mert halhatatlan lelek, az
istenseg egy darabja lakozik benniink. Azert nem lehetiink tel
jesen semmifele mulando letezoe, mert valami Istenbol van
benniink.
Ha azonban az ongyilkossag emiatt keriilt a tiltott aktusok
koze, nem kell-e ebbol azt a kovetkeztetest levonni, hogy elma
rasztalasa most mar ertelmetlen? Hiszen ugy latszik, hogy a tn
domanyos kritika a legcsekelyebb erteket sem tulajdoni'thatj.i
ezeknek a misztikus kepzeteknek, s azt sem ismerhetik el, hogy
az emberben valami emberfeletti volna. Ferri ebbol indult ki
Otnicidio-suicidio clmu munkajaban, amikor ugy velte, hogy .1/
ongyilkossagra vonatkozo mindennemu tilalmat a mult marad
vanyanak es eltunesre iteltnek minoslthet. Minthogy racionalis
ta szemmel keptelennek tekinti azt a felfogast, hogy az egyen
nek valami mas celja is lehetne onmagan kiviil, arra a megall.i
pitasra jut, hogy barmikor szabadon lemondhatunk a kozos clot
elonyeirol azzal, hogy lemondunk az eletrol. Szerinte az elethv/
valo jog logikusan egyiitt jar a halalhoz valo joggal.
Ez az erveles azonban tulsagosan elhamarkodottan kovel
keztet a formabol a lenyegre, az erzesiinket megfogalmazo ki
311 Lasd Geiger: i. m., 58-59. o.
366
fejezesmodbol magara az erzesre. Az igaz, hogy a vallasos
szimbolumok, amelyek segitsegevel az emberi szemelyiscg irant
erzett tiszteletiinket kifejezziik, magukban, elvontan nem felel-
nek meg a valosagnak, es ezt konnyuszerrel be lehet bizonyfta-
ni; ebbol azonban nem kovetkezik, hogy ez a tisztelet alaptalan
volna. Ellenkezoleg, az a teny, hogy jogunkban es erkolcsiink-
hen uralkodo szerepet tolt be, vilagosan mutatja, hogy ez az er-
(elmezes teves volna. E koncepcio betu szerinti ertelmezese he-
lyett vizsgaljuk meg tartalmat, tisztazzuk kialakulasat, es latni
logjuk, hogy ha a kozkezen forgo megfogalmazas elnagyolt is,
mindenkeppen objektiv erteke van.
Az a fajta felsobbrenduseg ugyanis, amelyet az emberi sze-
melyisegnek tulajdonitunk, nem specialis jellemzoje ennek a
szemelyisegnek. Masutt is talalkozunk vele. Arrol van szo,
hogy minden, valamennyire is intenzfv kollektiv erzelem ezt a
belyeget nyomja targyaira. Eppen azert, mert ezek az erzelmek
a kollektivitasbol fakadnak, aktivitasunkat is csak kollektiv ce-
lok fele terelhetik. Marmost a tarsadalomnak megvannak a
maga sziiksegletei, amelyek nem azonosak a mienkkel. Ezert
azok az aktusok, amelyeket e sziiksegletek sugallnak nektink,
nem felelnek meg egyeni hajlamainknak; nem a sajat erdekiinket
s/olgaljak, hanem inkabb aldozatokat es lemondast kovetel-
nek. Amikor bojtolok vagy sanyargatom magam, hogy kedve-
ben jarjak az istensegnek, amikor valamilyen, ertelmet es jelen-
loscget tekintve tobbnyire homalyos, hagyomany iranti tiszte-
Ictbol kiilonbozo kellemetlensegeket vallalok, amikor adomat
megfizetem, amikor szenvedesemmel vagy eletemmel szolga-
lom az allamot, lemondok valamirol, ami a sajatom; s abbol,
hogy onzesiink szembeszegiil ezekkel az aldozatokkal, kdnnyii
eszrevenni, hogy azokat egy felettiink uralkodo hatalom kove-
leli toliink. Ha derus konnyedseggel vetjiik is ala magunkat
lendelkezeseinek, mindig tisztaban vagyunk vele, hogy visel-
kedesiinket valami nalunk nagyobb iranti tiszteletteljes erzes
halarozza meg. Barmennyire termeszetesen engedelmeskedunk
is az onmegtagadast parancsolo hangnak, vilagosan erezziik,
hogy parancsolo hangon beszel veliink, s ez nem az oszton
hangja. Ezert bar benn, lelkiismeretiinkben hallatja hangjat,
nem tekinthetjiik ellentmondas nelkiil sajatunknak. Hanem el-
ulegenitjiik, ugyanugy, mint erzeteinket; kivetitjiik kiviilre, olyan
lenyre vonatkoztatjuk, amelyet rajtunk kiviil levonek es felet-
367
tunk allonak fogunk fel, mert parancsol nekiink, es mert mi
meghajlunk rendelkezesei elott. Nyilvanvalo, hogy azonos jel-
legunek latunk mindent, amit kozos forrasbol szarmaztatha-
tunk. Igy valt szuksegesse, hogy elkepzeljiink egy e vilagon fe-
liili vilagot, es benepesitsiik mas termeszetu realitasokkal.
Innen erednek mindazok a transzcendenciara vonatkozd esz-
mek, amelyek a vallasok es erkolcsdk alapjat alkotjak; maskent
ugyanis megmagyarazhatatlan volna az erkolcsi kotelezettseg.
Ketsegtelen, hogy az a konkret forma, amelybe ezeket az esz-
meket rendszerint oltoztetjiik, tudomanyos szempontbol er-
tektelen. Alapjukat akar valamilyen sajatos termeszetu szeme-
lyes lenyben latjuk, akar valamilyen elvont eroben, amelyet za-
varos modon az erkolcsi eszmeny neve alatt hiposztazalunk,
ezek mindig csak metaforikus kepzetek, amelyek nem fejezik
ki teljesen megfeleloen a tenyeket. Ettol azonban nem kevesbe
realis az altaluk szimbolizalt folyamat. Nem valtoztat azon a te-
nyen, hogy mindezekben az esetekben egy felettiink allo tekin-
tely, tudniillik a tarsadalom, kesztet cselekvesre, es hogy azokal
a celokat, amelyekhez ily modon minket kot, valodi erkolcsi
felsobbrenduseg illeti meg. Ha ez igy van, akkor semmifele el-
lenvetes, amit e felsobbrenduseg iranti erzes kifejezesere alko-
tott szokasos emberi elkepzelesekkel szemben tenni lehet, nem
csokkentheti azok realitasat. Az ilyen kritika feliiletes, es nem
hatol a dolgok lenyegebe. Ha tehat igaz, hogy az emberi szemd-
lyiseg felmagasztalasa az egyik olyan cel, amelyet a modern
tarsadalmak kovetnek es kotelesek kovetni, akkor ez mar eleve
igazol mindennemu, ebbol az elvbol fakado erkolcsi szabalyo-
zast, barmennyire vitathato is esetleg annak szokasos igazolasi
modja. Lehet, hogy biralhatok azok az indokok, amelyekkel a
koznapi ember megelegszik, de eleg oket mas nyelvre lefordi
tani, hogy teljes horderejiik napfenyre keriiljon.
Nos, nemesak az a helyzet, hogy valoban ez a modern tarsa
dalmak egyik celja, hanem tortenelmi torveny, hogy a nepek
egyre inkabb minden egyeb cel elejtese iranyaba haladnak.
Kezdetben a tarsadalom minden, az egyen semmi. Ennek kii-
vetkezteben a legintenzivebb tarsadalmi erzelmek azok, ame-
lyek az egyent a kollektivitashoz kapcsoljak: a kollektivitas on-
maga celja. Az ember csak eszkoznek szamit a kezeben; ugy tet-
szik, hogy a kollektivitastol kapja minden jogat, es nem lehet
kivaltsaga azzal szemben, mert a kollektivitas felett nem allhat
semmi. A dolgok azonban fokozatosan megvaltoznak. Minel
nagyobb tomeguek es stirubbek lesznek a tarsadalmak, annal
bonyolultabba valnak, fokozodik a munkamegosztas, sokasod-
nak az egyeni kiilonbsegek.31 Kozeledik az a pillanat, amikor
valamely embercsoport tagjaiban mar legfeljebb csak annyi a
kozos, hogy valamennyien emberek. Ilyen koriilmenyek kozott
a kollektiv erzekenyseg elkeriilhetetleniil minden erejevel bele-
kapaszkodik abba az egyetlen targyba, amely szamara megma-
radt, es amely eppen emiatt para tian ertekre tesz szert a szeme-
ben. Minthogy az emberi szemelyiseg az egyetlen olyasmi, ami
erzelmileg mindenkit egyforman erint, minthogy ennek dicsoi-
tese az egyetlen cel, amelyet meg kollektivan kovetni lehet,
sziiksegkeppen kiveteles jelentosegre tesz szert mindenkinek a
szemeben. Ezaltal messze folebe emelkedik minden emberi cel-
nak, es vallasos jelleget olt.
Az embernek ez a kultusza tehat egeszen mas valami, mint
az az egoista individualizmus, amelyrol elobb szolottunk, es
amely ongyilkossaghoz vezet. Ennek eppenseggel nem az a ha-
tasa, hogy elszakitja az egyeneket a tarsadalomtol es minden
rajtuk tulmutato celtol, hanem ellenkezoleg, egyesi'ti oket egy
gondolatban es ugyanazon ugy szolgalataban. A kollektiv sze-
retet es tisztelet targya itt nem az az erzeki, empirikus egyen,
aki vagyunk; hanem altalaban az ember, az eszmenyi emberi-
seg ugy, ahogyan minden nep tortenetenek minden pillanata-
ban felfogja. Ezt pedig egyikiink sem testesiti meg tokeletesen,
bar egyikiinktol sem teljesen idegen. Itt tehat nem arrol van
szo, hogy minden egyedi egyen sajat magara es a maga kiilon
erdekeire osszpontositsa figyelmet, hanem hogy sajat erdekeit
alarendelje az emberi nem altalanos erdekeinek. Ez a cel az
egyent dnmaga foie emeli; szemelyteleniil es onzetlenseget ko-
vetelve lebeg valamennyi egyeni szemelyiseg felett; mint min-
den eszmeny, csak ugy foghato fel, mint ami magasabb rendu a
valosagnal, es uralkodik felette. Meg a tarsadalmak felett is
uralkodik, hiszen erre a celra iranyul az egesz tarsadalmi teve-
kenyseg. S ezert nines modjukban tobbe, hogy rendelkezzenek
lolotte. Azzal a fenntartassal, hogy nekik maguknak is megvan
a letjogosultsaguk, alarendeltek magukat ennek a celnak, es
31 Lasd A tarsadalmi munkamegosztasrol cimu munkank II. konyvet [Budapest,
I486, lll.sk.].
369
egyidejuleg elvesztettek azt a jogukat, hogy semmibe vegyek, s
meg inkabb azt a jogukat, hogy ezt megengedjek az egyenek-
nek. Erkolcsi leny voltunkbol fakado meltosagunk tehat meg-
szunt az allami kozosseg iigye lenni; ezzel azonban nem valt a
mi iigyiinkke, es nem kaptunk jogot arra, hogy azt tegyiik vele,
ami tetszik. Hogyan is lehetne ehhez jogunk, ha meg a nalunk
magasabb rendu lenynek, a tarsadalomnak sines ilyen joga?
Ilyen koriilmenyek kozott az ongyilkossag szuksegkeppen
keriilt az erkolcstelen tettek soraba; hiszen lenyegeben, elveben
tagadja ezt az emberisegvallast. Aki ongyilkos lesz, mondjak,
csak magaban tesz kart, es a tarsadalomnak, a Volenti non fit
injuria regi alapigazsaga ertelmeben, nines miert beavatkoznia.
Ez tevedes. A tarsadalmat serelem eri, mert serelem erte azt az
erzest, amelyen ma leginkabb tiszteletben tartott erkolcsi elvei
nyugszanak, amely szinte az egyetlen kapocs tagjai kozott, s
amely elsorvadna, ha szabadon lehetne megserteni. Hogyan
6'rizhetne meg csak minimalis tekintelyet is ez az erzes, ha meg-
sertese ellen nem tiltakozik az erkolcsi tudat? Amikor az embe-
ri szemelyiseget szentsegnek tekintjiik, es annak kell tekinte-
niink, aki felett sem az egyen, sem a csoport nem rendelkezik
szabadon, tilos minden ellene elkovetett merenylet. Nem sza-
mit, hogy a bunos es az aldozat ugyanaz az egyen: a tettbol ere-
do tarsadalmi baj nem szunik meg attol, hogy tortenetesen
ugyanaz szenved tole, aki okozta. Ha egy emberelet eroszakos
megsemmisitese magaban veve es altalanossagban mint szent-
segtores haborit fel, akkor ennek semmilyen valtozatat sem tur-
hetjiik. Az a kollektiv erziilet, amely ebben a kerdesben enged-
menyt tenne, hamarosan erejet veszitene.
Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy vissza kell ter-
ni azokhoz a szornyu biintetesekhez, amelyekkel az elmult
szazadokban az ongyilkossagot sujtottak. Ezek az intezkede-
sek olyan korban sziilettek, amikor atmeneti koriilmenyek ha-
tasa alatt hallatlan szigor jellemezte az egesz megtorlasi rend-
szert. Az elvet azonban fenn kell tartani, nevezetesen azt,
hogy az ember altal dnmagan elkovetett gyilkossag olyasmi,
amit karhoztatunk. Azt kell csak tisztazni, hogy milyen kiilso
format oltson ez a helytelenftes. Vajon elegsegesek-e erkolcsi
szankeiok, vagy sziikseg van jogi termeszetuekre is, es h.i
igen, milyenekre? Ezt a gyakorlati kerdest a kovetkezo fejezet-
ben targyaljuk.
370
II.
Elobb azonban, hogy jobban megallapithassuk, milyen mertek-
ben erkolcstelen az ongyilkossag, vizsgaljuk meg, hogyan fugg
ossze mas erkolcstelen aktusokkal, pontosabban a buncselek-
menyekkel es vetsegekkel.
Lacassagne szerint az ongyilkossagok alakulasa es a tulajdon
elleni buntettek (minositett lopas, gyujtogatas, hamis csod stb.)
kozott szabalyszeruen forditott arany allapithato meg. Ezt a te-
zist az 6 neveben egyik tanitvanya, dr. Chaussinand fejtette ki
Contribution a I'etude de la statistique criminelle (Л. buniigyi sta-
tisztika vizsgalatahoz) cimu munkajaban.32 Tetelet azonban sem-
mifele bizonyitekkal nem tamasztotta ala. A szerzo szerint eleg
osszehasonlitani a ket gorbet, es marls latjuk, hogy clienteles
iranyban mozognak. A valosagban azonban lehetetlenseg bar-
mifele, akar egyenes, akar forditott osszefuggest eszrevenni kd-
zottiik. Igaz, hogy 1854-tol kezdve a tulajdon elleni buntettek
csokkennek, az ongyilkossag viszont novekszik. A csokkenes
azonban reszben fiktiv; egyszeruen abbol ered, hogy ez ido tajt
a biraskodas koreben kialakult az a szokas, hogy bizonyos bun-
cselekmenyeket vetsegeknek minositettek, hogy kivonjak oket
az ilyen iigyekben addig illetekes eskiidtszekek hataskorebol,
es a buntetobirosagok illetekessegebe utaljak. Ettol kezdve te-
hat a torvenybe iitkozo cselekmenyek egy resze eltunt a bun-
cselekmenyek rovatabol, es a vetsegek rovataban jelent meg; az
azota polgarjogot nyert igazsagszolgaltatasi ujitas elsosorban a
tulajdon elleni buncselekmenyeknek kedvezett. Ha tehat a sta-
lisztika kevesebb buncselekmenyt mutat, felo, hogy ez a csok-
kenes kizarolag a masfajta szamolasnak koszonheto.
De ha realis volna a siillyedes, akkor sem lehetne semmifele
kovetkeztetest levonni belole; mert ha igaz, hogy 1854 6ta a ket
gorbe forditott iranyu mozgast mutat, 1826 es 1854 kozott a tu-
lajdon elleni buncselekmenyek gorbeje egyiitt emelkedik az
ongyilkossagi gorbevel, ha lassabban is, vagy egy helyben all.
1831 es 1835 kozott evi atlagban 5095 volt a vad ala helyezettek
szama; szamuk a kovetkezo periodusban 5732-re emelkedett,
majd 1841 es 1845 kozott meg mindig 4918,1846-1850-ben pe-
32 Lyon, 1881. Lacassagne egyebkent az 1887-i ronaai kriminologiai kong-
ivsszuson maganak kovetelte ennek az elmeletnek a szerzoseget.
371
dig 4992 volt, azaz csak 2%-kal esett 1830-hoz kepest. Egyeb-
kent a ket gorbe altalanos alakzata mindennemu belso kapcso-
latot kizar. A tulajdon elleni buncselekmenyek gorbeje rendki-
viil esetleges; egyik evrol a masikra hirtelen ugrasokat mutat;
latszatra szeszelyes mozgasa nyilvanvaloan szamos veletlen
koriilmenytol fiigg. Ezzel szemben az ongyilkossagi gorbe egy-
ontetu mozgassal, szabalyszeruen emelkedik; nehany ritka ki-
veteltol eltekintve, hirtelen kiugrasok es varatlan zuhanasok
nelkiil. Az emelkedes folyamatos es erosodo jellegu. Semmifele
osszefiigges nem lehet tehat ket olyan jelenseg kozott, ame-
lyeknek alakulasa ennyire ossze nem hasonlithato.
Lacassagne egyebkent minden jel szerint egyediil maradt fel-
fogasaval. Mas a helyzet egy olyan elmelettel, amely szerint az
ongyilkossag a szemely ellen elkovetett buncselekmenyekkel,
szukebben a gyilkossaggal all kapcsolatban. Ennek szamos
hive van, es tiizetes vizsgalatot erdemel.33
Guerry 1833-ban megallapitotta, hogy a deli megyekben
ketszer annyi szemely elleni buncselekmenyt kovetnek el,
mint eszakon, az ongyilkossaggal viszont forditott a helyzet
Kesobb Despine kiszamitotta, hogy abban a 14 megyeben,
ahol a leggyakoribbak a veres buncselekmenyek, 1 millio fore
mindossze 30 ongyilkossag jutott, ezzel szemben 82 volt az
arany 14 masik megyeben, ahol a fenti buncselekmenyek sok-
kal ritkabbak. Ugyanez a szerzo hozzateszi, hogy Seine me-
gyeben 100 vad ala helyezes koziil mindossze 17 kapcsolatos
szemely elleni buncselekmennyel, s az ongyilkossagi atlag I
milliora 427, mig ezzel szemben Korzikaban az elobbi buncse-
lekmenyek aranya 83%, az ongyilkossage viszont 1 milliora
csak 18.
33 Irodalom: Guerrey: Essai sur la statistique morale de la France (Tanuhnany
Franciaorszag erkolcsi statisztikajarol). - Cazauvieilh: Du suicide, de I'alienation
mentalex et des crimes centre les personnes dans leurs rapports reciproques (Az on-
gyilkossagrol, az elmebetegscgrol es a szemely elleni bfintettekrol, kolcsondN
osszefiiggeseikben osszehasonlitva), 2 kot., 1840. - Despine: Psychologic mi
tnrelle (Termeszetes pszichologia), 111. o. - Maury: Du mouvement moral des
societes (A tarsadalmak erkolcsi mozgasarol). Revue des Deux Mondes, 1860.
Morselli: Il suicidio, 243. skk. - Actes du Premier Congres international d'Anthro
pologie crimiuelle (Az elso nemzetkozi bundzes-antropologiai kongresszus anya-
gai). Torino, 1886-1887,202. skk. - Tarde: Criminalite comparer (Osszehasonli'to
vizsgalat a bunozesrol), 152. skk. - Ferri: Omicidio-suicidio (Gyilkossag-iin
gyilkossag). 4. kiadas, Torino, 1895,253. skk.
372
Ezek a megallapitasok azonban sokaig nem leltek visszhang-
ra, majd kesobb az olasz kriminologiai iskola kovacsolt beloliik
loket. Ferri es Morselli egesz elmeletet epftettek ezekre a vi-
szonylatokra.
Szerintiink a gyilkossag es az ongyilkossag ellentete feltetlen
ervenyu, egyetemes torveny. Akar a foldrajzi eloszlast nezziik,
akar az idobeli alakulast, a ketto kozott, tigymond, mindig for-
ditott aranyt latunk. Ezt az ellentetet azonban, ha csakugyan
iennall, ketfelekeppen magyarazhatjuk. Vagy azt mondjuk, hogy
a gyilkossag es az ongyilkossag ket ellentetes aramlat, s annyi-
ra kizarjak egymast, hogy ha az egyik terjeszkedik, a masik
mindenkeppen hatrabb szorul; vagy pedig egy ugyanabbol a
(orrasbdl taplalkozo, azonos aramlat ket csatornajaval van dol-
gunk, s ezert, ha az aramlat az egyik csatornaba nyomul, a ma-
sikbol sziiksegkeppen ugyanebben a mertekben vissza kell hu-
zodnia. Az olasz kriminologusok a ket magyarazat koziil a ma-
sodikat fogadjak el. Az ongyilkossag es a gyilkossag szerintiik
egyetlen allapot ket megnyilvanulasa, egyetlen ok ket okozata,
oly modon, hogy ez az allapot hoi ezt, hoi azt a format olti, de a
kettoben egyszerre nem jelentkezhet.
Azert valasztottak ezt az ertelmezest, mert szerintiik a ket je-
lenseg bizonyos fokii forditott aranyossaga nem zarja ki telje-
sen a parhuzamossagot sem. Bizonyos koriilmenyek hatasara
lorditott iranyban mozognak, masok viszont egyforman erin-
likoket. Igy, mondja Morselli, a homerseklet azonos modon hat
mindket jelensegre; mindket jelenseg a meleg evszak kozeled-
lekor mutatja a maximumot; mindketto gyakoribb a ferfinal,
mint a nonel; Ferri szerint mindketto fokozodik az eletkorral.
Mindez azert van igy, mert bizonyos tekintetben ellentetesek
ugyan, de reszben azonos termeszetuek. Nos, azok a tenyezok,
amelyeknek hatasara az ongyilkossagi es a gyilkossagi tenden-
cia hasonlo modon reagal, mind individualisak; mert ezek a te-
nyezok vagy kozvetleniil bizonyosfajta szerves allapotok (nem,
eletkor), vagy a kozmikus kornyezethez tartoznak, amely csak
<i fizikai egyen kozvetitesevel hathat az erkolcsi egyenre. Ezek
szerint tehat azt, ami az ongyilkossagban es a gyilkossagban
egyezo, az egyeni feltetelek alkotjak. Mindkettore ugyanaz a
pszichologiai alkat prediszponalja az embert: a ket hajlam le-
nyegeben azonos. Ferri es Morselli Lombroso nyoman meg
mcg is probalta definialni ezt a vermersekletet. A szervezet
373
romlasa, ugymond, a letert valo hare folytatasa szempontjabol
kedvezotlen felteteleket terernt e szemely szamara. Vagyis a
gyilkos es az ongyilkos egyarant degeneralt es tehetetlen egyen
Egyik sem kepes hasznos szerepet betolteni a tarsadalomban,
ezert vannak veresegre itelve.
Ez az egyseges prediszpozicio, ugymond, dnmagaban nem
mutat erosebben egyik iranyba sem, hanem a tarsadalmi kozeg
termeszetetol fiiggoen olti a gyilkossag vagy az ongyilkossag
formajat; s igy all elo ez a ket ellentetes jelenseg, amely minden
kontraszt ellenere csupan alcazza az alapveto azonossagol
Ahol az erkolcsok altalaban szelidek es bekesek, ahol az embe-
rek irtoznak a verontastol, a legyozott ember megadja magiit,
bevallja tehetetlenseget, s elebe sietve a termeszetes kivalaszt.V
ervenyestilesenek, kivonul a harcbol, es megvalik az elettol
Ahol viszont az atlagos erkolcsi felfogas durvabb, ahol az em
bereletet kevesbe tisztelik, ott fellazad, hadat iizen a tarsada
lomnak, dl ahelyett, hogy magat dine meg. Egyszdval, onmaga
es a masik ember meggyilkolasa egyarant eroszak. Az egyik
esetben a forrasul szolgalo eroszakos indulat nem talal ellen.il
lasra a tarsadalmi kozegben, tehat kicsap es gyilkossagba toi
kollik; a masik esetben viszont a kdzfelfogas nyomasa miatt
nem tud kifele megnyilvanulni, ezert visszafordul forrasa el
len, s az az egyen lesz az aldozata, akibol fakadt.
Az ongyilkossag ezek szerint atalakult es enyhitett form.iju
gyilkossag. Szinte jotetemenynek latszik; mert ha nem is jo, d«
kisebb rossz, es megved valami meg rosszabbtol. Sot ebbol az
kovetkezik, hogy nem is volna helyes,ha tilalmi intezkedesekkel
korlatozni igyekeznenk terjedeset, hiszen ezzel lazitanank a gyil
kossag fekjein. Affele biztonsagi szelep ez, amelyet jobb nyitvd
hagyni. Vegeredmenyben, az elobbi elmelet ertelmeben, az on
gyilkossagnak megvolna az a rendkiviili elonye, hogy tarsadal
mi beavatkozas nelkiil, tehat a leheto legegyszerubben es leg
gazdasagosabban megszabaditana benniinket bizonyos szamii
folosleges vagy kartekony egyentol. Nem helyesebb-e hagyni
hogy csendben onmagukat kiiszobdljek ki, mint a tarsadalin.it
kenyszeriteni arra, hogy eroszakkal szabaduljon meg toliik?
Vajon megalapozottnak tekintheto-e ez az iigyes elmelet? A kenii*
kettos, es mindket reszet kiilon kell vizsgalni. Eloszor is, azonosak «
a gyilkossag es az ongyilkossag pszicholdgiai feltetelei? Masodszor, vl
lentetesek-e azok a tarsadalmi feltetelek, amelyek eloidezik okd?
374
III.
A ket jelenseg pszichologiai azonossagat harom tennyel igye-
keztek alatamasztani.
Eloszor is a nem hasonlo modon befolyasolja mind az ongyil-
kossagot, mind a gyilkossagot. Le kell szogezni, hogy a nem itt
sokkal inkabb tarsadalmi okokbol, mint szervi okokbol gyakorol-
ja ezt a befolyast A no nem azert lesz kevesbe ongyilkos vagy
gyilkos, mert pszichologiailag kiilonbozik a ferfitol, hanem azert,
inert nem vesz ugyanugy reszt a kollektiv eletben. Mi tobb, az
sem igaz, hogy a no az erkolcstelenseg e ket formajatol egyforman
messze van. Elfelejtik ugyanis, hogy vannak olyan gyilkossagok,
amelyekben a nonek monopoliuma van; ilyen a gyermekgyilkos-
sag, a magzatelhajtas es a mergezes. Valahanyszor a gyilkossag
olyan, hogy el tudja kovetni, ugyanolyan gyakran, sot meg gyak-
rabban elkoveti, mint a ferfi. Oettingen szerint34 a hazi szemelyze-
ti gyilkossagok fele a no szamlajara irhato. Igy tehat nines jogunk
arra a feltevesre, hogy a no, sziiletett alkatanal fogva, jobban tisz-
tcli a masik ember eletet; csak alkalma nines, mert nem el annyira
benne az elet sodraban. Azert hatnak ra a ferfinal kevesbe a veres
bu'ncselekmenyre keszteto tenyezok, mert jobban kiviil marad be-
tolyasi koriikon. Ugyanezert kevesbe van kiteve a halalos balese-
teknek is; 100 ilyen halalesetnek csak 20 no aldozata van.
Egyebkent, meg ha egyetlen rovatba fogjuk is ossze vala-
inennyi szandekos emberolest, a rablogyilkossagot, a sziilo- es
gyermekgyilkossagot es a mergezest, a no reszaranya meg igy
is eleg magas. Franciaorszagban 100 ilyen brincselekmeny ko-
ziil 38-at vagy 39-et kovettek el nok, sot ha a magzatelhajtaso-
kat is figyelembe vessziik, akkor 42-t. Nemetorszagban a meg-
lelelo arany 51%, Ausztriaban 52%. Igaz, hogy most figyelmen
kiviil hagytuk a gondatlan emberoleseket, de gyilkossagrol
csak akkor beszeliink, ha szandekos. Masreszt a nore sajatosan
jellemzo gyilkossagokat, a gyermekgyilkossagot, magzatelhaj-
t.ist, szemelyzeti gyilkossagot, termeszetiiknel fogva nehez fel-
ted ni. Nagyszamu olyan gyilkossagot kovetnek el tehat, amely
elkeriili az igazsagszolgaltatas es igy a statisztika figyelmet is.
I la meggondoljuk, hogy a novel szemben minden valoszinvi-
11 Moralstatistik, 526. o.
375
seg szerint mar a vizsgalat is ugyanolyan elnezo, mint az itclke-
zes - ez teny, hiszen a not sokkal tobb esetben mentik fel, mint a
ferfit akkor nyilvanvald, hogy a gyilkossagra valo keszseg a
ket nemnel vegeredmenyben nem lehet tulsagosan kiilonbozo.
Ezzel szemben tudjuk, milyen nagymertekben immunis a no az
ongyilkossaggal szemben.
E ket jelensegre nem kevesbe eltero hatast gyakorol az elet-
kor. Ferri szerint az eletkor elorehaladtaval mind a gyilkossa-
gok, mind az ongyilkossagok szama novekvo tendenciat mu-
tat. Igaz viszont, hogy Morselli inkabb ennek az ellenkezojet al-
litotta.35 Az igazsag az, hogy a ket jelenseg kozott nines sem
ellen tetes tendencia, sem egyezes. Az ongyilkossag szabalysze-
ruen novekszik az eletkor felso hataraig, a gyilkossag viszont
az erett korban, 30 es 35 ev tajan eri el a csucspontot, majd utana
csokken. Ezt jol mutatja a XXXI. tablazat. Alegcsekelyebb bizo-
nyitekot is lehetetlenseg itt felfedezni, akar az ongyilkossag es a
veres buncselekmenyek termeszetes azonossagara, akar anta-
gonizmusara.
Marad a homerseklet hatasa. Ha az osszes szemely elleni
buncselekmenyt vessziik, a kapott gorbe alatamasztani latszik
az olasz iskola elmeletet. Juniusig emelkedik, majd egyenlete-
sen csokken decemberig, ugyanugy, mint az ongyilkossagi gor-
be. Ezeknek azonban egyszeruen az az oka, hogy a szemely el-
leni buncselekmenyek gyujtofogalmaba beletartozik a szerne-
rem elleni vetseg es az eroszakos nemi kozosules is. Minthogy
ez az utobbi ketto juniusban eri el a maximumot, s amellett sok-
kal gyakrabban fordul elo, mint az elet ellen elkovetett buntett,
a gorbe toliik kapja ezt az alakzatot. Ezeknek azonban semmi
koziik a gyilkossaghoz; ha tehat azt akarjuk megtudni, hogy ez
utobbi hogyan alakul az esztendo honapjai szerint, kiilon kell
valasztani a tobbitol. Ha ezt megtessziik, s foleg gondosan
megkulonbdztetjuk az emberdlessel kapcsolatos buncselekme-
nyek kiilonbozo formait, nyorna sem marad tobbe az emlitelt
parhuzamossagnak (lasd a XXXII. tablazatot).
Mig ugyanis az ongyilkossag januartol nagyjabol juniusig fo-
lyamatosan novekszik, majd az ev masodik reszeben ugyan-
351, m., 333. o. - A romai kongresszus anyagaiban (Ades du Congris de Rome.
205. o.) ugyanez a szerzo mindamellett ketelyeit fejezi ki ennek az ellentetnek <i
realitasat illetoleg.
376
XXXI. TABLAZAT
A gyilkossag, a rablogyilkossag es az ongyilkossag alakuldsdnak
osszehasonlitdsa korcsoportonkcnt Franciaorszagban (1887)
Egy-egy korcsoportban 100 000 fore juto Egy-egy korcsoportban 100 000 adott nemfl es koru egyenrejuto ongyilkossag
gyilkossag rablogyilkossag Ferfiak Nok
16-2136 6,2 8 14 9
21-25 9,7 14,9 23 9
25-30 15,4 15,4 30 9
30-40 11 15,9 33 9
40-50 6,9 11 50 12
50-60 2 6,5 69 17
Efelett 2,5 91 20
XXXII. TABLAZAT
A kiilonbozo forntdjii emberolesi buntettek havi alakulasa37
(1827-1870)
Szandekos emberoles Rablo- gyilkossag Gyermek- gyilkossag Halalos kimenetelu verekedes
Januar 560 829 647 830
I’cbruar 664 926 750 937
Marcius 600 766 783 840
Aprilis 574 712 662 867
Majus 587 809 666 983
Junius 644 853 552 938
Julius 614 776 491 919
Augusztus 716 849 501 997
Szeptember 665 839 495 993
1 Iktober 653 815 478 892
November 650 942 497 960
I tecember 591 866 542 886
U’A gyilkossaggal kapcsolatban az elso ket idoszakra vonatkozo szamok
iii'in egeszen pontosak, mert a buniigyi statisztikaban az elso korcsoport 16-tol
’ I evig terjed, a nepszamlalas pedig a 15 es 20 ev kozotti nepesseg lelekszamat
kiizli. Ez a kis pontatlansag azonban nem befolyasolja a tSblazatbol adodo Slta-
l.nios eredmenyeket. A gyermekgyilkossagnal a maximum korabban, 25 ev ta-
|,in jelentkezik, es a csokkenes sokkal gyorsabb. Konnyen ertheto, miert.
17 Chaussinand nyoman.
377
csak folyamatosan csokken, addig a szandekos emberoles, a
rablogyilkossag, valamint a gyermekgyilkossag a legszeszelye-
sebb modon ingadozik egyik honaprol a masikra. Nemcsak a
ket gorbe altalanos alakja nem azonos, hanem a maximumok es
a minimumok sem esnek egybe. A szandekos emberoles ket
maximumot mutat, az egyiket februarban, a masikat augusz-
tusban; a rablogyilkossag szinten kettot, de nemileg elteroen, ti.
az egyiket februarban, a masikat novemberben. A gyermek-
gyilkossag maximuma majusban van; a halalos kimenetelu ve-
rekedeseke augusztusban es szeptemberben. Ugyanilyen eles
kiilonbsegeket latunk, ha nem honapok, hanem evszakok sze-
rint vizsgaljuk a szamok alakulasat. Osszel nagyjabol ugyan-
annyi a szandekos emberoles, mint nyaron (1968, illetve 1974),
telen pedig tobb, mint tavasszal. A rablogyilkossag csucspontj.i
telen van (2621), utana kovetkezik az osz (2596), majd a nyar
(2478), s legvegiil a tavasz (2287). A gyermekgyilkossagnal a ta
vasz vanelol (2111), sutana kovetkezika tel (1939). Ahalalos ki-
menetelu verekedeseknel a nyar es az osz egy szinten rnozog
(2854, illetve 2845); majd a tavasz kovetkezik (2690), es csekely
tavolsagra a tel (2653). Mint lattuk, az ongyilkossag eloszlasa
meroben mas.
Egyebkent pedig, ha az ongyilkossagi hajlam nem volna
egyeb, mint visszafojtott gyilkossagi hajlam, akkor azt kellene
tapasztalnunk, hogy ha a gyilkost letartoztatjak, es eroszakos
osztonei nem ervenyesulhetnek kifele, maga valik azok aldoz.i
tava. Kovetkezeskeppen, a bebortonoztetes hatasara a gyilko.s
sagi tendencianak ongyilkossagi tendenciava kellene atalakul
nia. Ezzel szemben a legtobb megfigyelo tanusaga szerint az el ve
temiilt bundzokritkan olik meg magukat. Cazauvieilh a kiilon
bozo francia fegyenctelepeken mukodo orvosoktol adatokat
gyujtott ossze a fegyencek ongyilkossagi tendenciajara vonat
koz61ag.3B Rochefort-ban 30 ev leforgasa alatt egyetlenegy es< I
fordult elo; Toulonban, ahol 1813 es 1834 kozott altalaban 3-40011
elitelt tartozkodott, egyetlen ongyilkossag sem tortent ez iiki
alatt. Brestben nemileg eltero a helyzet; tizenhet ev alatt egy <il
lagosan 3000 fonyi nepessegen beliil 13 fo kovetett el ongyil
kossagot, ami evi atlagban 21 szazezredet jelent; de ha ez a
38 I. m„ 310. skk.
378
szam magasabb is az elozoeknel, nem kiilonosebben magas,
mert egy zommel felnottekbol es ferfiakbol allo nepessegre vo-
natkozik. Dr. Lisle szerint „ a f egyenctelepeken 1816 es 1837 kd-
zott bekovetkezett 9320 halalesetbol csak 6 volt ongyilkos-
sag".39 Egy dr. Ferrus altal vegzett vizsgalatbol kideriil, hogy
az orszag kiilonbozo bortoneiben evi atlagban 15 111 fot szarn-
lalo rab nepesseg koreben het ev alatt csak 30 ongyilkossag tor-
tent. A fegyenctelepeken azonban meg kisebb volt az arany:
1838 es 1845 kozott a 7041 fonyi atlagos nepessegre csak 5 on-
gyilkossagot jegyeztek fel.4u Brierre de Boismont megallapitja
ezt az u tobbi tenyt, es hozzateszi: „ A hivatasos gyilkosok, az el-
vetemiilt bundzok ritkabban folyamodnak ehhez az eroszakos
eszkozhoz, hogy megmenekiiljenek a biintetestol, mint a ke-
vesbe romlott eliteltek."41 Dr. Leroy szinten azt irja, hogy „a hi-
vatasos gazemberek, a fegyenctelepek kozismert lakdi" ritkan
emelnek kezet dnmagukra.42
Van ugyan ket statisztika - az egyiket Morselli,43 a masikat
1 .ombroso44 idezi amelyekbol mintha az deriilne ki, hogy a
rabok altalaban kivetelesen hajlamosak az ongyilkossagra. Mint-
hogy azonban ezek a dokumentumok nem valasztjak kiilon a
gyilkosokat a tobbi bunozotol, ebbol semmifele kovetkeztetest
nem vonhatunk le a minket erdeklo problemaval kapcsolat-
ban. Sot ezek az adatok inkabb alatamasztani latszanak az
elobbi megallapitasokat. Azt bizonyitjak ugyanis, hogy a rab-
s<ig igen erosen hajlamosft az ongyilkossagra. Meg ha figyel-
men kiviil hagyjuk is azokat, akik nyomban letartoztatasuk
11 tan, illetve altalaban meg itelet elott ongyilkossagot kovetnek
el, igen magas marad az olyan ongyilkossagok szama, amelye-
ket kizarolag a bortonelet hatasanak tulajdonithatunk.45 A be-
141, m., 67. o.
111 Des prisonniers, de remprisomiement et des prisons (A rabokrol, a beborton-
/I'srol es a bdrtonokrol). Paris, 1850,133. o.
111. m„ 95. o.
*- Le suicide dans le departement de Seine-et-Mame.
11 I. m. 377. o.
11 L'homme crhninel, francia ford., 338. o.
1' Miben all ez a hatas? A jelek szerint reszben foltetleniil a zarkarendszer
lile/i elo. De azon sem csodalkozhatnank, ha a bortonon beliili kozos elet is
ugyanilyen kovetkezmenyekkel jarna. A gonosztevok es a rabok tarsadalma,
mint tudjuk, rendkiviil zart; az egyen teljesen felolvad benne, es a bortonfegye-
li'in is ugyanebben az iranyban hat. Itt tehat a hadseregben megfigyelt helyzet-
379
bortonzott gyilkosnak tehat rendkivril eros hajlamot kellene
mutatnia az onkentes halalra, hiszen a borton fokozo hatasa-
hoz meg a neki tulajdonitott velesziiletett hajlamoknak is hoz-
za kellene jarulniuk. Az a kbriilmeny viszont, hogy az ongyil-
kossag teren inkabb az atlag alatt all, semmint felette, egyalta-
lan nem kedvez annak a hipotezisnek, miszerint vermerseklete,
termeszete alapjan eleve vonzodik az ongyilkossaghoz, es ez a
hajlama kedvezo koriilmenyek eseten azonnal megnyilvanul.
Egyebkent korantsem akarjuk azt allitani, hogy a gyilkos valo-
jaban immunis; a rendelkezesiinkre allo adatok nem elegsege-
sek a kerdes megoldasahoz. Lehetseges, hogy az elvetemillt
bundzok bizonyos koriilmenyek kozott olcsonak tekintik az
eletet, es aranylag konnyen lemondanak rola. Ez a jelenseg
azonban egyaltalan nem olyan egyetemes es sziiksegszeru,
mint ahogyan az olasz elmeletbol kovetkeznek. S mi csak ezt
akartuk kimutatni.* 46
IV.
Az iskola masodik allftasaval azonban meg foglalkoznunk kell.
Miutan tisztaztuk, hogy a gyilkossag es az ongyilkossag nem
ugyanabbol a pszichologiai allapotbol ered, most meg meg kell
vizsgalnunk, hogy valoban antagonisztikusak-e az 6'ket meg-
hatarozo tarsadalmi feltetelek.
A kerdes bonyolultabb, mintsem azt az olasz szerzok es bi-
zonyos ellenfeleik hittek. Ketsegtelen, hogy a forditott arany
torvenye sok esetben nem igazolhato. A ket jelenseg eleg
gyakran nem kiszoritja es kizarja egymast, hanem parhuza-
mosan alakul. Igy Franciaorszagban az 1870-es haboru ota a
hez hasonlot tapasztalhatunk. Ezt a feltevest az is alatamasztja, hogy a borto
nokben ugyanolyan gyakoriak az ongyilkossagi jarvanyok, mint a laktanyak
ban.
46 A Ferri altal (Omicidio, 373. o.) kozolt statisztika sem sokkal meggyozobb.
1866 & 1876 kozott az olasz fegyenctelepeken eszerint 17 ongyilkossagot kovet
tek el szemely elleni buntettert elitelt fegyencek, es csak 5-6t olyanok, akiket tu
lajdon elleni bun miatt iteltek el. Csakhogy a fegyenctelepeken az elobbiek sok
kal tobben vannak, mint az utobbiak. Ezert ezek a szamok semmit sem monda
nak. Egyebkent nem ismerjiik, hogy a szerzo milyen forrasbol meritette az «’
statisztikaban kozolt adatokat.
380
gyilkossag bizonyos erosodo tendenciat mutat. 1861-1865-
ben evi atlagban csak 105 szandekos emberolest kovettek el, s
ez a szam 1871-tol 1876-ig 163-ra nott; a rablogyilkossagok
szama pedig ugyanezen ido alatt 175-rol 201-re emelkedett.
Ugyanebben az idoszakban az ongyilkossag is jelentekenyen el-
szaporodott. Ugyanez a jelenseg mutatkozott 1840 es 1850 ko-
zott is. Poroszorszagban az ongyilkossagok szama 1865-1870-ben
csak 3658,1876-ban 4459,1878-ban 5042, vagyis az emelkedes
36%-os. A szandekos emberdies es a rablogyilkossag ugyanigy
alakult: szamuk 1869-ben 151, majd 1874-ben 166, 1875-ben
221,1878-ban 253, a novekedes tehat 6%-os.47 Ugyanezt figyel-
hetjiik meg Szaszorszagban is. Itt az ongyilkossag 1870 elott
600 es 700 kozott ingadozott, s egyetlen alkalommal, 1868-ban
ugrott 800-ra. 1876-ban emelkedni kezd: 981,1114, majd 1126,
vegiil 1880-ban 1171.48 Ezzel parhuzamosan alakul a mas em-
ber elete ellen elkovetett buncselekmenyek szama: 1873-ban
637, 1878-ban 2232.44 frorszagban 1865-tol 1880-ig az ongyil-
kossag 29%-kal no, a gyilkossag is emelkedik, megpedig majd-
nem ugyanugy (23%-kal).50
Belgiumban a gyilkossagok szama 1841-tol 1885-ig 47-rol
139-re, az ongyilkossagoke pedig 240-rol 670-re emelkedett; az
elso kiilonbseg 195%-os, a masodik 178%-os. Ezek a szamok
annyira nem egyeznek a torvennyel, hogy Ferri hajlando ket-
segbe vonni a belga statisztika pontossagat. Am ugyanezt az
eredmenyt kapjuk akkor is, ha csak a legutobbi eveket vessziik
(igyelembe, amelyekre vonatkozolag az adatok a legkevesbe
problematikusak. A gyilkossag emelkedese 1874 es 1885 kozott
51%-os (92, illetve 139 eset), az ongyilkossage pedig 79%-os
(374, illetve 670 eset).
Nagyjabol ugyanezt tapasztaljuk akkor is, ha a ket jelenseg
foldrajzi eloszlasat vizsgaljuk. A legtobb ongyilkossagot muta-
16 francia megyek: Seine, Seine-et-Marne, Seine-et-Oise es Marne.
Igaz, hogy a gyilkossag teren nem vezetnek, de eleg elokelo
helyet foglalnak el. A szandekos emberdies tekinteteben Seine
.i 26. helyen all, a rablogyilkossagok teren a 17.-en, Seine-et-
17 Lasd Oettingen: Moralstatistik, fiiggelek61. tablazat.
,K Uo., 109. tablazat.
44 Uo., 65. tablazat.
,nMeg a Ferri altal felallftott tablazatok szerint is.
381
Marne sorszama 33., illetve 14., Seine-et-Oise-e 15., illetve 24.,
Marne-e 27., illetve 21. Var sorszama az bngyilkossagban 10., a
rablogyilkossagban 5., es a szandekos emberblesben 6., Bou-
ches-du-Rhone-ban egyarant sok az ongyilkossag es az embcr-
oles; a megye 5. helyen all a szandekos emberolesben, es 6.-011
a rablogyilkossagok teren.51 Ile-de-France mind az ongyilkos-
sag, mind a gyilkossag terkepen sotet foltot mutat. Ugyanezt
latjuk a fbldkbzi-tengeri megyek savjanal is, azzal a ktilonb-
seggel, hogy Ile-de-France arnyalata a gyilkossagi terkepen hai
vanyabb, mint az ongyilkossagi terkepen, mig ez forditva van
az utobbi esetben. Ugyanigy Olaszorszagban Roma az ongyil
kossagok teren a 3. helyet foglalja el az igazsagszolgaltatasi
korzetek soraban, a minositett gyilkossagok teren pedig a 4.-el.
Vegiil lattuk, hogy az alacsonyabb rendu tarsadalmakban, ahol
kevesbe tisztelik az embereletet, sokszor igen gyakori az on
gyilkossag.
Barmilyen vitathatatlanok is azonban ezek a tenyek, es bar
mennyire nem szabad megfeledkezni roluk, vannak ellentetes,
nem kevesbe konstans tenyek is, sot ezek a szamosabbak. A koi
jelenseg tehat bizonyos esetekben, legalabbis reszben, parhuza
mosan alakul ugyan, mas esetekben viszont tagadhatatlanul
antagonisztikus jelleguek.
1. A szazad folyaman voltak olyan idopontok, amikor a ket
gorbe azonos iranyban haladt, egeszben veve azonban, leg
alabbis olyankor, amikor eleg hosszii idoszakot figyelhetiink
meg, lathatolag ellentetes jelleguek. Franciaorszagban, mini
mar lattuk, 1826-tol 1880-ig szabalyszeruen novekszik az bn
gyilkossag; ezzel szemben a gyilkossag lassan csokkeno ten
denciat mutat. 1826-1830-ban evi atlagban a szandekos ember
blessel vadoltak szama 279 volt, 1876-1880-ban mar csak 160
kozben pedig, 1861-1865-ben es 1856-1860-ban meg 121-re, il
letve 119-re is leesett a szam. Ket idoszakban, 1845 tajan es koz
vetleniil a haborii utan, emelkedesi tendencia tapasztalhato, de
ha eltekintiink ezektol a masodlagos ingadozasoktol, nyilv.in
valo az altalanos csokkeno iranyu mozgas. Az eses 43%-os, anil
annal jelentekenyebb, minthogy kozben a lakossag 16%-k.ii
nott.
51A megyeknek ezt az osztalyozasat lasd Boumet: De la criminalite en Fnnn 1
et en Italic (Bundzes Franciaorszagban es Olaszorszagban). Paris, 1884,41., 51.11
382
A rablogyilkossagok teren nem ilyen hatarozott a csokkenes.
1826-1830-ban 258 ilyen vadlott volt, s meg 1876-1880-ban is 239.
A silllyedes csak akkor szamottevo, ha figyelembe vessziik a la-
kossag novekedeset. A rablogyilkossagok ilyen eltero fejlodese
egyaltalan nem meglepo. A rablogyilkossag vegyes buncselek-
meny, amely mutat ugyan kozos vonasokat a szandekos ember-
iilessel, de vannak eltero jellemzoi is; reszben mas okokbol fakad.
ligyreszt ez is elore megfontolt es szandekos emberoles, masreszt
viszont csak a tulajdon elleni buntett kiseroje. E tekintetben mas
tenyezoktol fiigg, mint az emberoles. Nem azoknak a kiilonfele
lendenciaknak az egyiittese idezi elo, amelyek az embert veron-
lasra kesztetik, hanem egeszen mas termeszetu inditekok, ugyan-
azok, amelyek a lopasnal mukodnek kozre. A ket buncselekmeny
ktilonbozoseget mar honap es evszak szerinti valtozasok tablaza-
t.iban is lathattuk. A rablogyilkossag tetopontja telen, kozelebbrol
novemberben van, ugyanakkor, amikor a tulajdon elleni buntet-
teke. Vagyis az emberdlesi tendencia alakulasat nem a rablogyil-
kossag valtozasan figyelhetjtik meg a legjobban: a szandekos
emberoles gorbeje pontosabban fejezi ki ezt a mozgast.
Ugyanezt a jelenseget figyelhetjtik meg Poroszorszagban is.
1834-ben itt 368 vizsgalat folyt gyilkossag vagy halalos kimene-
lelu verekedes miatt, ami 29 000 lakosra 1 esetet jelent; 1851 -ben
mar csak 257 ilyen eset volt, azaz 53 000 lakosra 1 eset jutott. Ez
•i mozgas, valamivel lassabban ugyan, kesobb is folytatodott.
1852-ben meg 76 000 lakosra jutott 1 vizsgalat, 1873-ban mar
i sa к 109 000 lakosra.52 Olaszorszagban 1875-tol 1890-ig 18%-kaI
csokkent az egyszeru es minositett emberolesek szama (2660-ra
siillyedt 3280-rol), az ongyilkossag viszont 80%-kal emelke-
ilett.53 Ahol a gyilkossag nem csokken, mindenesetre egy hely-
hen all. Angliaban 1860 es 1865 kozott evi 359 esetet regisztral-
t.ik, 1881-1885-ben pedig mar csak 329-et; Ausztriaban 1886-
1870-ben 528 eset volt, 1881-1885-ben pedig csak 510.54 Valoszi-
in'i, ha ezekben a kiilonbozo orszagokban kiilonvalasztanank a
szandekos emberolest es a rablogyilkossagot, meg vilagosabb
12 Starke: Verbrechen uiid Verbrecher in Preiisseu (Biinozes es biindzok Porosz-
nrszagban). Berlin, 1884,144. skk.
11 Ferri tablazatai szerint.
Lasd Bosco: Gli Omicidii in nlcuni Stnti d'Europa (Az ongyilkossag nehany
I'lirdpai allamban). Roma, 1889.
383
volna a csokkenes. A felsorolt allamokban ugyanezen ido alatt
mindeniitt emelkedett az ongyilkossag.
Tarde ennek ellenere megprobalta kimutatni, hogy Franciaor-
szagban az emberdlesnek ez a csokkeno tendenciaja csak lat
szat.55 Egyszeruen abbol all elo, ligymond, hogy csak az eskiidt-
szekek altal letargyalt iigyeket veszik szamitasba, es figyelmen
kiviil hagyjak azokat az eseteket, amelyekben az iigyeszsegek el
ejtettek a vadat, vagy mas ok miatt besziintettek az eljarast. A szer-
zo szerint ily modon novekedett a megtorlatlanul hagyott gyil
kossagok szama, amelyek a buniigyi statisztikai osszesitesbit
sem keriiltek bele; ha ezeket a szamokat hozzaadjuk az iteletlel
lezart gyilkossagi iigyekhez, nem csokkenest, hanem folyamatos
emelkedest latunk. Sajnos az allftasat alatamaszto bizonyitas a
szamok tulsagosan lelemenyes elrendezodesenek kbszdnheto.
Egyszeruen osszehasonlitja az 1861-1865 folyaman elkbvetettes
eskiidtszek ele nem keriilt gyilkossagok es rablogyilkossagok
szamat az 1876-1880-as es az 1880-1885-ds idoszakkal, s kimu-
tatja, hogy a masodik, fokeppen pedig a harmadik szam maga
sabb az elsonel. Csakhogy az egesz szazad folyaman eppen az
1861-1865-os idoszak volt az az ot ev, amikor messze a legkeve-
sebb ilyen iigyben sziintettek be az eljarast itelethozatal elot t,
nem tudni, milyen okokbol, de ez a szam kivetelesen alacsony.
Ugyhogy ez az osszehasonlitasi alap a leheto legkevesbe ello-
gadhato. Egyebkent pedig ket-harom szam osszehasonlitasav.il
semmikeppen sem lehet torvenyeket bizonyitani. Ha Tarde a/
elobbi kiindulopont helyett hosszabb idot vett volna figyeleinbe
az itt szoban forgo iigyek alakulasanak megallapitasahoz, egd-
szen mas kdvetkeztetesre jutott volna. Lassuk az eredmenyt.
Besziintetett eljardsok szama56
1835-38 1839-40 1846-50 1861-65 1876-80 1880 HI
Gyilkossagok 442 503 408 223 322 322
Rablogyilkossagok 313 320 333 217 231 252
55 Philosophic penale, 347-348. o.
56 Az eljarasok egy resze azert maradt el, mert nem forgott fenn sem Ьйпсмч
lekmeny, sem vetseg. Ezeket a szamokat ki kellene iktatnunk. Megsem U-llilli
ezt meg, mert a sajat terepere akartuk kovetni a szerzot. Egyebkent pedig bizlu
sak vagyunk benne, hogy ez a kiiktatas nem valtoztatna a kozolt szamokbi I
adodo eredmenyeken.
384
A szamok nem valtoznak tul szabalyosan; mindazonaltal le-
nyegesen csokkentek 1835-1611885-ig, az 1876 tajan megfigyel-
heto emelkedes ellenere. A siillyedes 37%-os a gyilkossagok
eseteben, es 24%-os a rablogyilkossagoknal. Mindebbol sem-
inikeppen sem vonhatjuk le azt a kdvetkeztetest, hogy ezeknek
<1 buncselekmenyeknek a szama nott.57
2. Ha vannak is olyan orszagok, ahol a gyilkossag es az 6n-
gyilkossag egyarant gyakori, a ketto kozott mindig szamottevo
kiilonbseg van; a ket jelenseg maximalis intenzitast sohasem
ugyanazon a helyen mutat. Sot altalanos ervenyu szabaly, hogy
ahol a gyilkossag igen elterjedt, bizonyosfajta immunitast talalunkaz
ongyilkossaggal szemben.
Spanyolorszag, Irorszag es Olaszorszag az a harom europai
orszag, ahol az emberek a legkevesbe olik meg magukat; az el-
soben 1 millio lakosra 17 eset jut, a masodikban 21, a harmadik-
ban pedig 37. A gyilkossag teren mas a helyzetiik. A gyilkossa-
gok szama kizarolag ezekben az orszagokban nnilja feliil az onkentes
haldleseteket: Spanyolorszagban haromszorosan (1855-1889-ben
evi atlagban 1484 gyilkossagot es csak 514 ongyilkossagot kd-
vettek el), Irorszagban ketszeresen (225, illetve 116), Olaszor-
szagban pedig masfelszeresen (2322, illetve 1437). Ezzel szem-
57Semmivel sem meggyozobb ugyanezen szerzo masodik szempontja sem,
amellyel allaspontjat alatamasztja. Szerinte figyelembe kellene venni azt is,
h< >gy tobb gyilkossagot tevedesbol az onkentes halalesetek vagy halalos balese-
h'k kozesorolnak. Minthogy pedig ez a ket utobbi szam egyarant nbvekedett a
4z >zad eleje ota, ebbol azt sztiri le, hogy a ket tetel alatt szereplo gyilkossagok
sz i nanak is nonie kellett. Itt van tehat meg egy jelentos mervu emelkedes,
mondja, amelyet szem elott kell tartani, ha pontos becslest akarunk adni a gyil-
kossag alakulasarol. - Ez a gondolatmenet azonban felreertesen alapul. Abbol,
hogy nbvekedett a halalosbalesetek es az onkentes halalesetek szama, nem kb-
vclkezik, hogy a tevedesbol kbzejiik sorolt gyilkossagok szama is ugyanfgy nb-
vekedett. Abbol, hogy tobb az ongyilkossag, es tobb a baleset, nem kovetkezik,
hogy tobb az, albngyilkossag es az albaleset is. E hipotezis nemi valdszinusege
eidekeben ki kellene mutatni, hogy a ketes esetekben folytatott kozigazgatasi
vagy igazsagiigyi vizsgalatok megbizhatatlanabbak, mint azelott; erre a felte-
vcsre viszont nem latunk semmifele ala pot. Tarde ugyan csodalkozik azon,
hogy tobb a fulladasos halal, mint azelott, es ebben a nbvekedesben hajlando a
gyilkossag alcazott emelkedeset latni. Csakhogy meg erosebben nbttek a vil-
laincsapas okozta halalesetek, nevezetesen megketszerezodtek. Ez azonban
egyaltalan nem magyarazhatb bunds hanyagsaggal. Az igazsag az, hogy elb-
zbr is, ma pontosabb a statisztikai bsszefras; ami pedig a vfzbefulas eseteit ille-
li, ma latogatottabbak a tengeri fiirdok, nagyobb a forgalom a kikbtbkben, fo-
Ivinnkon tobb hajo kbzlekedik, s mindez tobb baleseti lehetoseget ad.
385
ben Franciaorszagban es Poroszorszagban igen gyakori az on-
gyilkossag (1 millio fore 160, illetve 260), s az emberdies ennek a
tizede: Franciaorszagban 1882-1888-ban evi atlagban 734 eset
fordult elo, Poroszorszagban pedig 459.
Ugyanezeket az aranyokat figyelhetjiik meg az egyes orsz.4-
gokon belul is. Olaszorszag ongyilkossagi terkepen az egesz
eszaki teriilet sotet, s az egesz deli resz vilagos; pontosan ennek
az ellenkezbjet mutatja az emberdies terkepe. Egyebkent, ha az
olasz tartomanyokat ket osztalyba soroljuk az ongyilkossagi
arany szerint, s megnezziik, milyen itt az emberbles atlagos
aranya, meg elesebben jelentkezik az ellentet.
1. osztaly 4,1-30 ongyilkossag 1 millio 271,9 gyilkossag 1 millid
fore fore
2. osztaly 30-88 - - 95,2 - -
Az emberbles Calabriaban a leggyakoribb, 69 minositett gyil
kossag jut 1 millio lakosra; s nines meg egy tartomany, ahol
ennyire ritka volna az ongyilkossag.
Franciaorszagban Korzikan, Pyrenees-Orientales, Lozere es
Ardeche megyeben kovetik el a legtobb gyilkossagot. Az bn
gyilkossag tekinteteben azonban Korzika a 85., Pyrenees-Oricn
tales a 63., Lozere a 83., Ardeche pedig a 68. helyen all.58
Ausztriaban az ongyilkossagi maximumot Also-Ausztria, Cseh
orszag es Morvaorszag mutatja, ezzel szemben igen alacsony
Krajnaban es Dalmaciaban. Dalmaciaban viszont 1 millio la
kosra 79, Krajnaban pedig 57,4 emberbles jut, mig ugyanez a
szam Also-Ausztriaban 14, Csehorszagban 11, Morvaorszag-
ban pedig 15.
3. Megallapitottuk, hogy a haboruk leszoritjak az bngyilkossd
gok szamat. Ugyanigy hatnak a lopasra, a csalasra, a szddelgesrc
stb. Van azonban egy bun, amely kivetel, s ez az emberbles. Fran
ciaorszagban 1866-1869-ben evi atlagban 119 gyilkossagot ko-
vettek el. Szamuk 1870-ben hirtelen 133-ra, majd 1871-ben 224
re ugrott, azaz 88%-kal emelkedett.591872-ben 162-re esett visz-
58 A rablogyilkossag teren nem ilyen egyertelmu a forditott arany, ez is aliil.i
masztja azt, amit elobb e buncselekmeny vegyes jellegerol mondottunk.
59 Ezzel szemben a rablogyilkossagok szama 1869-ben 200, 1868-ban 21
1870-ben csak 152. Mennyire meg kell tehat kiilonboztetnunk e ketfele bfinese
lekmenyt.
386
sza. Ez a novekedes meg jelentekenyebb, ha meggondoljuk,
hogy a gyilkosok tobbsege 30 ev koriili, s hogy ekkor az egesz
ifjusag a zaszlokalatt volt. Ezert a statisztika nem tartalmazhat-
ja mindazokat a buncselekmenyeket, amelyeket ezek az embe-
rek bekeidoben elkovettek volna. Sot nyilvanvalo, hogy az
igazsagszolgaltatasi gepezet zavarai miatt jo nehany buncse-
lekmenyt fel sem deritettek, illetve szamos nyomozas nem ju-
tott el a vademelesig. S ha e ket csokkento tenyezo ellenere
megnovekedett az emberdlesek szama, gondolhatjuk, milyen
nagymervu volt a tenyleges emelkedes.
Ugyanlgy Poroszorszagban, amikor kitort a Dania elleni ha-
bom, 1864-ben 137-rol 169-re szokott fel az emberol esek szama,
holott 1854 ota nem ertek el ezt a szmvonalat; 1865-ben 153-ra
esett vissza, de 1866-ban tijra emelkedik (159), pedig a porosz
hadsereg mozgositva volt. 1870-ben csekely esest latunk 1869-
hez kepest (185-rol 151-re), amely 1871-ben is folytatodik (136
eset), de mennyivel kisebb ez a csokkenes, mint a tobbi buncse-
lekmenynel! Ugyanebben az idopontban a buncselekmenynek
minositett lopas a fel ere csokken (1869-ben 8676,1870-ben 4599).
Mi tobb, a most kozolt szamokban egyiitt szerepelnek a gyil-
kossagok es rablogyilkosstigok; marpedig e ket buncselekmeny
nem azonos jelentesu, s tudjuk, hogy Franciaorszagban is csak
az elobbiek emelkednek haboru idejen. Ha tehat mar az osszes
gyilkossagi fajtak egyiittes csokkenese sem szamottevo, bizo-
nyos, hogy a gyilkossagok a rablogyilkossagoktol kiilonva-
lasztva lenyeges emelkedest mutatnanak. Egyebkent, ha figye-
lembe lehetne venni mindazokat az eseteket, amelyek a jelzett
ket okbol kimaradtak az osszesitesbol, ebbol a latszolagos csok-
kenesbol aligha maradna valami. Vegiil, igen figyelemremelto,
hogy a gondatlansagbol elkovetett gyilkossagok ezekben az
cvekben igen jelentosen emelkedtek: az 1869-i 268-rol 1870-ben
103-ra, 1871-ben pedig 31O-re.60 Vajon ez nem azt bizonyitja,
hogy ebben az idoben kevesebbet szamitott az emberelet, mint
bekcben?
Ugyanilyen hatassal jarnak a politikai valsagok is. Franciaor-
szagban a gyilkossagi gorbe 1840 es 1846 kozott valtozatlan
szinten mozog. 1848-ban viszont hirtelen felszokik, s 1849-ben
1,11 Lasd Starke: i. m„ 133. o.
387
eleri a maximumot, 240-et.6’ Ugyanez a jelenseg mar Lajos Fii-
lop uralmanak elso eveiben is megfigyelheto volt, amikor rend-
kiviil heves politikai partharcok ddltak, s a gyilkossagok is ek-
kor ertek el tetopontjukat az egesz szazad folyaman. Szamuk
1830-ban 204, 1831-ben viszont 264, a legmagasabb az egesz
szazadban; meg 1832-ben is 253, s 1833-ban 257.1834-ben hirte-
len csokkenes kovetkezik be, es a stillyedes a tovabbiakban is
folytatodik; 1838-ban a gyilkossagok szama mar csak 145, azaz
44%-kal kevesebb. Ez alatt az ido alatt az ongyilkossag forditott
iranyban mozgott. 1833-ban az 1829-es ev szinvonalan all (1973,
illetve 1904 eset), majd 1834-ben igen gyors emelkedo mozgas
kezdodik; 1838-ban az emelkedes 30%-os.
4. Az ongyilkossag sokkal inkabb varosi, mint falusi jelenseg.
A gyilkossag teren ellenkezo a helyzet. Ha osszeadjuk a gyil-
kossagokat, a sziilo- es a gyermekgyilkossagokat, azt talaljuk,
hogy 1887-ben falun 11,1 ilyen buncselekmenyt kovettek el, va-
rosban pedig csak 8,6-et. 1880-ban nagyjabol azonosak a sz;i-
mok: 11,0, illetve megfeleloen 9,3.
5. Lattuk, hogy a katolicizmus csokkenti, a protestantizmus
pedig nbveli az ongyilkossagi tendenciat. Ezzel szemben a gyil-
kossag sokkal gyakoribb a katolikus orszagokban, mint a pro-
testans nepeknel:
Katolikus orszagok Egyszeru gyilkossag 1 millio lakosra Rablo- gyilkossag 1 millio lakosra Protestans orszagok Egyszeru gyilkossag 1 millio lakosra Rablo- gyilkossag 1 millio lakosra
Olaszorszag 70 23,1 Nemetorszag 3,4 3,3
Spanyolorszag 64,9 8,2 Anglia 3,9 1,7
Magyarorszag 56,2 11,9 Dania 4,6 3,7
Ausztria 10,2 8,7 Hollandia 3,1 2,5
Irorszag 8,1 2,3 Skocia 4,4 0,70
Belgium 8,5 4,2
Franciaorszag 6,4 5,6
Atlagok 32,1 9,1 Atlagok 3,8 2,3
E ketfele tarsadalom clientele kiilondsen az egyszeru gyilkos-
sag tekinteteben szembeszoko.
61 A rablogyilkossag nagyjabol egy helyben all.
388
Ugyanezt az ellentetet figyelhetjtik meg Nemetorszagon be-
liil is. Az atlag foie emelkedo korzetek mind katolikusok: Posen
(1 millio fore 18,2 gyilkossag es rablogyilkossag), Donau (16,7),
Bromberg (14,8), Felso- es Also-Bajororszag (13,0). Sot Bajoror-
szagon beliil egy-egy tartomanyban annal tobb az emberoles,
minel kevesebb a protestans lakos:
Tartomanyok
Tartomanyok katolikus kisebbseggel Gyilkossag es rablo- gyilkossag 1 millio fore Tartomanyok katolikus tobbseggel Gyilkossag es rablo- gyilkossag 1 millio fore Tartomanyok 90% -nal tobb katolikussal Gyilkossag es rablo- gyilkossag 1 millio fore
Rlieinpfalz 2,8 Unterfranken 9 Oberpfalz 4,3
Mittelfranken 6,9 Schwaben 9,2 Oberbayern 13,0
(Iberfranken 6,9 Niederbayern 13,0
Atlag 5,5 Atlag 9,1 Atlag 10,1
A torveny alol csak Oberpfalz kivetel. Egyebkent az elobbi tab-
lazatot csak ossze kell hasonlitanunk a 155. oldalon levo tabla-
zattal, s azonnal latjuk, hogy a gyilkossag es az ongyilkossag el-
lentetes modon oszlik el.
6. Vegiil, mig az ongyilkossagra a csaladi elet merseklo ha fasti,
a gyilkossagot inkabb stimulalja. 1884-1887-ben 1 millio hazas-
ember evi atlagban 5,07 gyilkossagot produkalt; 1 millio 15
even feliili, hazassagon kiviil elo ember 12,7-et. Az elobbieket
lehat latszolag 2,3-es megovasi egyiitthato jellemzi az utobbi-
akhoz viszonyitva. Csakhogy tekintetbe kell venni, hogy az
egyenek e ket kategoriaja nem azonos eletkorb, s hogy a gyil-
kossagi hajlam intenzitasa az elet kiilonbozo periodusaiban
mas es mas. A hazassagon kiviiliek atlagos eletkora 25-30 ev, a
hazasoke koriilbeliil 45. Marmost a gyilkossagi tendencia 25 es
30 kozott mutatja a maximumot; 1 millio ilyen eletkoru egyen
evente 15,4 gyilkossagot produkal, mig 45 eves korban mar
csak 6,9 ez a szam. A ketto kozotti arany 2,2. Eszerint a hazas-
sagban eloknek pusztan elorehaladottabb eletkoruk miatt ket-
szer kevesebb gyilkossagot kellene elkovetniiik, mint a hazas-
sagon kiviilieknek. Latszolagos kivaltsagos helyzetiik tehat nem
abbol ered, hogy hazasok, hanem hogy idosebbek. A csaladi
elet semmifele immunitast nem biztosit szamukra.
A csaladi elet nemesak nem ovja meg az embereket a gyil-
kossag elkovetesetol, hanem valoszinuleg inkabb dsztonzo ha-
389
tasu. Feltetelezheto, hogy a hazas nepesseg elvileg magasabb
rendu erkolcsiseget kepvisel, mint a hazassagon kiviili. Vele-
menyiink szerint ez a magasabbrenduseg nem a hazassagi ki-
valasztasnak koszonheto - bar ennek hatasai sem elhanyagol-
hatok hanem a csalad altal a tagjaira gyakorolt hatasnak.
Nem ketseges, hogy az elszigetelt es magara hagyatott embert
sokkal kevesbe itatja at az erkolcs, mint azt, aki allandoan a
csaladi kozeg jotekony fegyelme alatt el. Ha tehat a hazasem-
berek a gyilkossag tekinteteben nincsenek jobb helyzetben a
hazassagon kiviilieknel, ennek csak az lehet az oka, hogy a raj-
tuk ervenyesiilo erkolcsnemesito hatast, amely elvileg min-
denfajta buntol tavol tarthatna oket, reszben semlegesiti vala-
milyen, a gyilkossagot eloidezo fokozo hatas, amely csak a csa-
ladi eletbol fakadhat.62
Osszefoglalva tehat azt latjuk, hogy az ongyilkossag hoi egyiitt
letezik a gyilkossaggal, hoi kolcsonosen kizarjak egymast; hoi
azonos modon reagalnak ugyanazon feltetelek hatasara, hoi pe-
dig ellentetesen, s az ellentetes tiinetek a gyakoribbak. Mivel ma-
gyarazhatok ezek a latszolag ellentmondo tenyek?
Egyetlen modon lehet oket dsszeegyeztetni, ha elfogadjuk
azt a feltevest, hogy kiilonbozofajta ongyilkossagok vannak,
amelyek koziil nemelyek rokon termeszetuek a gyilkossaggal,
masok viszont ellentetes termeszetuek. Mert nem lehetseges,
hogy ugyanaz a jelenseg azonos koriilmenyek kozott ennyire
elteroen viselkedjek. Az az ongyilkossag, amelyik egyiitt mo-
zog a gyilkossaggal, es az, amelyik ellenkezo elojellel alakul,
nem lehet azonos termeszetu.
S valoban, kimutattuk mar, hogy az ongyilkossagnak kiildn-
bozo tipusai vannak, amelyeknek jellemzo tulajdonsagai egy-
altalan nem azonosak. Ez is alatamasztja az elozo resz kovet
kezteteset, amely ugyanakkor magyarazatul is szolgal az ill
ismertetett tenyekre. E tenyek mar magukban veve is elegsege-
sek lettek volna az ongyilkossag eltero valfajainak feltetelezc'-
sehez, de a hipotezis tobb mint hipotezis, mihelyt megegyezik
az elozoleg kapott eredmenyekkel, emellett pedig ez az egye-
zes ezekre az eredmenyekre is tovabbi bizonyitekul szolg<il
62 E megjegyzesekkel egyebkent csak folvetettuk a kerdest. Megoldani csak
akkor tudjuk, ha kiilonvalasztjuk az eletkor hatasat a csaladi allapotetdl, mini
ahogyan az ongyilkossagnal tettiik.
390
Sot, miutan ismerjiik az ongyilkossag kiilonbozo fajtait es jel-
lemzoiket, konnyen megallapithatjuk, melyeket nem lehet bsz-
szeegyeztetni a gyilkossaggal, melyek erednek viszont reszben
azonos okokbol, s mi okozza azt, hogy a leggyakoribb esetben e
ket jelenseg osszeferhetetlen.
A pillanatnyilag legelterjedtebb ongyilkossagi tipus az egois-
ta ongyilkossag, amely a leginkabb emeli az onkentes halalese-
tek evi szamat. Ezt a tipust a tulhajtott individuacio okozta de-
presszios es apatikus allapot jellemzi. Az egyen szamara mar
ertektelen az elet, mert ertektelen szamara az az egyetlen koz-
vetito, amely a valosaggal osszekapcsolja, tudniillik a tarsada-
lom. Tulsagosan fontosnak tartja sajat magat es sajat erteket,
ezert onmagat szeretne celkent maga ele allitani; s miutan ez
nem lehet kielegito cel, iiresen es unatkozva tengeti eletet,
amelynek latszatra nines ertelme mar a szamara. A gyilkossag
pontosan ellentetes feltetelekbol ered. Ez az eroszakos aktus so-
hasem lehetseges szenvedely nelkiil. Marpedig ott, ahol a tar-
sadalom iigy van integralva, hogy a reszek individuacioja arany-
lag mersekelt, a kollektiv allapotok intenzitasa fokozza az em-
berekben a szenvedelyek altalanos szintjet, s eppen ezert, ez a
legkedvezobb talaj a sajatosan gyilkos szenvedelyek kifejlode-
sehez. Ahol a csaladi szellem megorizte regi erejet, a csaladot
ert serehneket olyan szentsegtoresnek tekintik, amelyet nem le-
het eleg kegyetleniil megbosszulni, sot a bosszut sem lehet har-
madik felnek atengedni. Ebbol ered a vendetta gyakorlata, amely
meg ma is veres torokat iil Korzikan es bizonyos foldkozi-ten-
geri orszagokban. A kiilonosen eros vallasos hit is sok esetben
keszteti gyilkossagra az embereket, de hasonlo a helyzet a poli-
tikai hittel is.
Ezenkiviil es legfokeppen a gyilkos aramlat altalaban annal
erosebb, minel kevesbe szoritja korlatok koze a koztudat, vagyis
minel megbocsatobbak az emberek az elet elleni merenyletek-
kel szemben. S minthogy az ilyen cselekmenyek annal kevesbe
siilyosak, minel kisebb erteku a kozerkolcs szerint az egyen es
mindaz, ami vele kapcsolatos, ezert a gyenge individuacio
vagy, visszaterve az altalunk bevezetett kifejezeshez, a tulhaj-
tott altruizmus allapota erositi a gyilkossagi hajlamot. Ez okoz-
za, hogy az alacsonyabb rendu tarsadalmakban gyakori a gyil-
kossag, es kevesse iildozik. Gyakorisaguk es a veliik szemben
megnyilvanulo viszonylagos tiirelem ugyanabbol az okbol ered.
391
Minthogy az egyent kevesbe tartjak tiszteletben, nagyobb mer-
tekben van kiteve az eroszaknak, s ugyanakkor az emberek
kevesbe tartjak bunnek ezeket az eroszakos cselekmenyeket.
Kovetkezeskeppen az egoista ongyilkossag es a gyilkossag el-
lentetes okokbol fakad, ezert lehetetlenseg, hogy az egyik sza-
badon kibontakozhasson ott, ahol a masik burjanzik. Ahol ele-
venek a tarsadalmi szenvedelyek, az ember sokkal kevesbe haj-
lamos akar a meddo almodozasra, akar az epikureus hideg
szamitasaira. Ha hozzaszokott, hogy ne tulajdonftson fontossa-
got egyeni sorsanak, nem jut eszebe szorongva furkeszni sajat
rendelteteset. Amikor altalaban erzeketlen az emberi fajdalom
irant, konnyebben viseli el szemelyes szenvedeseit is.
Ezzel szemben, es ugyanezekbol az okokbol, az altruista dn-
gyilkossag es a gyilkossag nagyon konnyen mutathat parhu-
zamossagot; hiszen felteteleik csak fokozatilag kulonboznek
egymastol. Ha valaki ugy nott fol, hogy megveti a sajat eletet,
nem becsuli sokra a masiket sem. Ezert terjed bizonyos primi-
tiv nepeknel a gyilkossag es az onkentes halal egyarant jar-
vanyszeruen. Nem valoszinu azonban, hogy a civilizalt nem-
zeteknel fellelheto parhuzamossagi jelensegek is ugyanerre a
korulmenyre volnanak visszavezethetok. Tobb esetben a leg-
muveltebb kozegekben lattunk egymas mellett nagyszamu
gyilkossagot es ongyilkossagot, am nem valoszinu, hogy eze-
ket az ongyilkossagokat a tdlhajtott altruizmus allapota ideztc
volna elo. Mert csak a rendkiviil intenziv altruizmus kesztet
heti az embert ongyilkossagra; a gyilkossag kivaltasahoz ki
sebb intenzitas elegendo. Hiszen barmilyen csekely erteket tu-
lajdonitok altalaban az egyeni letezesnek, a sajat letezeseni
mindig tobbet er, mint a masik embere. Azonos feltetelek mel
lett egyebkent az atlagember dnmagaban inkabb tiszteli az em
beri szemelyiseget, mint a masik emberben; ezert az elobbi
esetben ezt a tiszteleterzest csak nagyobb его kezdheti ki, mint
a masodikban. Marpedig napjainkban, eltekintve bizonyos kis-
szamu sajatos kozegtol, mint peldaul a hadsereg, a szemelyte-
lenseg es az dnmegtagadas lelkiallapota igencsak ritka, vi
szont tulsagosan elterjedtek es erosek az ellentetes jellegu er-
zelmek ahhoz, hogysem az ember ilyen jellegu onelpusztitas.i
gyakori jelenseg lehetne. Leteznie kell tehat az ongyilkossag
egy masik, modernebb formajanak, amely szinten dsszhangbi
keriilhet a gyilkossaggal.
392
Ez pedig az anemias ongyilkossag. Az anomia ugyanis olyan-
fajta ketsegbeesest es szorongasos kimeriiltseget idez elo, amely
a koriihnenyektol fiiggoen eppen ugy visszafordulhat az egyen-
re, mint ahogyan a masik ember ellen iranyulhat. Az elso eset-
ben ongyilkossag, a masodikban gyilkossag lesz az eredmeny.
I la azt kerdezziik, mi szabja meg a felgerjesztett erok iranyat,
valoszinu, hogy a szoban forgo ember erkolcsi alkata a megha-
tarozo tenyezo. A nagyobb vagy kisebb ellenallo kepesseg sze-
rint hajlik egyik vagy masik iranyba. Az erkolcsileg alacsony-
rendu ember inkabb mast dl meg, mint sajat magat. Sot lattuk,
hogy olykor mindket megnyilvanulas koveti egymast, mint
egy aktus ket oldala; ez is mutatja szoros rokonsagukat. Ezek-
ben az esetekben annyira felfokozodik az egyen elkeseredett al-
lapota, hogy lecsillapitasahoz ket aldozatra van sziiksege.
Ez az oka, hogy ma foleg a nagy kozpontokban es az intenzf-
ven civilizalt kbrzetekben mutat parhuzamossagot a gyilkos-
sag es az ongyilkossag alakulasa. Ezeken a helyeken ugyanis
az anomias allapot rendkiviil heveny. Ugyanez az ok akada-
lyozza meg, hogy a gyilkossagok olyan gyorsan csbkkenjenek,
.1 hogyan az ongyilkossagok novekszenek. Mert igaz ugyan,
hogy az individualizmus fejlodese eltomi a gyilkossag egyik
lorrasat, de a gazdasagi fejlodessel jaro anomia tij forrast nyit.
Igy peldaul megallapitottuk, hogy Franciaorszagban, de foleg
Poroszorszagban a gyilkossag es az ongyilkossag egyarant sza-
porodik a haboru ota. Felteheto, hogy ezt az az erkolcsi bizony-
talansag idezi elo, amely kiilonbozo okokbol, de mindket or-
szagban megnovekedett. Vegiil fgy azt is megmagyarazhatjuk,
hogy a reszleges egybeesesek mellett gyakoribb a ket jelenseg
clientele. Az anomias ongyilkossag ugyanis csak bizonyos he-
lyeken fordul elo tomegesen, ott, ahol megelenkiilt az ipari es
kereskedelmi tevekenyseg. Valoszinuleg elterjedtebb az egois-
l.i ongyilkossag, ez pedig kizarja a gyilkossagot.
Mindebbol a kovetkezoket szurhetjiik le. Az ongyilkossag es
a gyilkossag nem azert valtozik sok esetben ellentetes irany-
ba n, mert a ket megnyilvanulas csak ugyanazon jelenseg ket
area, hanem azert, mert bizonyos tekintetben clienteles tarsa-
dalmi aramlatokat kepviselnek. Ennek kovetkezteben dgy zar-
jak ki egymast, mint a nappal az ejszakat, mint a szarazsag
okozta betegsegek a nedvessegbol eredoket. Ha ez az altalanos
cl lentet bizonyos esetekben megis lehetove teszi az osszhangot,
393
ezt az okozza, hogy vannak olyan ongyilkossagi tipusok, ame-
lyek kivalto okai nem ellentetesek a gyilkossagot eloidezo te-
nyezokkel, hanem eppenseggel ugyanazt a tarsadalmi allapo-
tot fejezik ki, es ugyanabban az erkolcsi kozegben jelennek
meg. Egyebkent feltetelezheto, hogy a gyilkossag termeszete
kiilonbozik aszerint, hogy az anomias ongyilkossaggal vagy az
altruista ongyilkossaggal letezik egyiitt; vagyis a gyilkossag
sem oszthatatlan kriminologiai egyseg, eppen ugy, mint az on-
gyilkossag, hanem ennek is tobb, egymastol igen eltero fajtaj.i
lehet. Itt azonban nines modunk megvizsgalni ezt a fontos kri
minoldgiai problemat.
Tevedes tehat, hogy az ongyilkossagnak lehetnek olyan or-
vendetes visszahatasai, amelyek csokkentik erkolcstelensegel,
es ezert a tarsadalom erdekeben nem kell gatolni fejlodeset. Az
ongyilkossag nem a gyilkossag egyik valtozata. Ketsegtelen,
hogy az egoista ongyilkossag alapjat kepezo erkolcsi alkat ro-
kon azzal, amelynek hatasara a legcivilizaltabb nepek koreben
csokkenoben van a gyilkossag. Ennek ellenere sem lehet felre-
esuszott gyilkosnak tekinteni az e kategoriaba tartozo ongyil-
kost; aktusanak semmi koze ahhoz, ami valakit gyilkossa tesz.
Az egoista ongyilkos szomoru es deprimalt ember. Tettet teh.il
elitelhetjiik, anelkiil hogy gyilkossa valtoztatnank azokat, akik
ugyanazon az liton jarnak, mint 6. Lehet-e azt mondani, hogy
az ongyilkossag karhoztatasaval gyengitjiik az azt eloidezo ke-
delyallapotot, vagyis az egyen eszmejenek tomjenezeset, es
hogy ezzel erositjiik a szemelytelenseg eszmejet velejarojaval, a
gyilkossaggal egyiitt? Erre csak azt felelhetjiik, hogy az indivi-
dualizmus korlatozhatja a gyilkossagi hajlamot, anelkiil hogy
sziiksege lenne arra a felfokozott intenzitasra, amely mar on
gyilkossagra vezet. Ahhoz, hogy az egyen irtozzon kiontani a
masik ember veret, nines sziikseg arra, hogy sajat magan kiviil
semmit se tartson fontosnak. Eleg, ha altalaban szereti es tiszte-
li az emberi szemelyiseget. Az individuacios tendenciat teh.il
rnegfelelo hatarok kozott lehet tartani, anelkiil hogy a gyilkos-
sagi tendencia erosodne.
Ami az anomiat illeti, ez gyilkossagot es ongyilkossagot egy-
arant sziil, s igy mindaz, ami visszaszoritja az egyiket, korlatoz
za mindkettot. Nem kell tehat attol felni, hogy ha meggatoljak,
hogy az anomia ongyilkossag alakjaban nyilvanuljon meg, na-
gyobb szamii gyilkossagban olt majd testet, mert az az erkolcsi
394
fegyelem irant erzekeny ember, aki a kozfelfogas es tilalmai
iranti tiszteletbol lemond ongyilkossagi szandekarol, meg in-
kabb szembefordul a gyilkossaggal, amelyet a tarsadalom szi-
gonibban itel el. Egyebkent lattuk, hogy az anomia hatasara
eppen a legjobbak olik meg magukat; semmi okunk sines tehat
arra, hogy kedvezziink egy visszajara forditott szelekcionak.
E fejezet hozzajarulhat egy igen sokat vitatott problema megvi-
lagitasahoz.
Tudjuk, mennyi vitara adott okot az a kerdes, hogy vajon
embertarsainkkal szembeni erzelmeink csak az egoista erzel-
inek kiterjeszteset jelentik, vagy pedig fiiggetlenek azoktol.
Lattuk, hogy a ketto koziil egyik feltevesnek sines alapja. Ket-
segtelen, hogy a masik ember iranti szanalom es onmagunk
sajnalata nem idegen egymastol, hiszen a ket erzes egyiitt ero-
sodik vagy gyengiil; de egyik sem ered a masikbol. Mindossze
annyi benniik a rokon vonas, hogy mindketto a kollektiv tu-
datnak ugyanabbol az allapotabol fakad, s annak ket eltero as-
pektusa. Azt fejezik ki, hogy a kozvelemeny altalaban rneny-
nyire becsiili az egyen erkolcsi erteket. Ha a kdztudat szerint
magas az egyen erteke, akkor ezt a tarsadalmi iteletet a tobbi-
ekre es onmagunkra egyarant alkalmazzuk; mas szemelye is
ugyanugy ertekes lesz szamunkra, mint onmagunk, es ezzel
egyiitt mindarra egyforman erzekenyen reagalunk, ami akar
kiilon-kiilon mindannyiukat, akar szemelyesen benniinket egye-
nileg erint. Ugyanugy nehezen viseljiik el mas fajdalmat, mint
a sajatunkat. Kovetkezeskeppen, masok irant erzett rokon-
szenviink nem egyszeru meghosszabbitasa annak, amit on-
magunkkal szemben erziink. Mindketto ugyanannak az ok-
nak az okozata, ugyanaz az erkolcsi allapot hozta letre oket.
Ketsegteleniil maskent fest, amikor sajat magunkra, es amikor
a masik emberre alkalmazzuk; egoista osztoneink ugyanis az
elso esetben felfokozzak, a masodik esetben viszont meggyen-
gitik ugyanazt az erzest. De az erzes jelen van, es az egyik
esetben csakiigy ervenyesiil, mint a masikban. Ennyire igaz az
a tetel, hogy az egyennek meg azok az erzelmei is az egyenen
kiviil allo okokbol fakadnak, amelyeket minden latszat sze-
rint legszemelyesebb iigyenek velnenk! Meg egoizmusunk is
nagyreszt a tarsadalom termeke.
395
XXXIII. ABRA63
A gyermekes, illetve gyermektelen hazasok es ozvegyek
ongyilkossaga eletkor szerint csoportosftva
(Franciaorszag megyei Seine kivetelevel)
Abszoliit szamok (1889-1891)
Eletkor Hazasok Ozvegyek
Gyermek- telenek Gyerme- kesek Gyermek- telenek Gyerme- kesek
Ferfiak
0-15 13 03 0,3
15-20 03 0,6
20-25 6,6 6,6 0,6
25-30 33 34 2,6 3
30-40 109 246 11,6 20,6
40-50 137 367 28 48
50-60 190 457 48 108
60-70 164 385 90 173
70-80 74 187 86 212
80 evesek es idosebbek 9 36 25 71
Nok
0-15
15-20 23 0,3 0,3
20-25 15 15 06 03
25-30 23 31 2,6 2,3
30-40 46 84 9 12,6 1
40-50 55 98 17 19
50-60 57 106 26 40
60-70 35 67 47 65
70-80 15 32 30 68
80 evesek es idosebbek 13 2,6 12 19
1
63 Ezt a tablazatot az igazsagiigy-miniszterium kiadatlan okmanyai alapjan
allftottuk ossze. Nem mentiink vele sokra, mert a nepszamlalasbol nem deriil
ki, hogy egy-egy korcsoporton beliil osszesen mennyi a gyermektelen hazas6s
ozvegy. Megis kozoljiik munkanknak ezt az eredmenyet, abban a remenyben,
hogy kesobb, ha a nepszamlalasnak ezt a fogyatekossagat kikiiszobolik, m6g
hasznalhato lesz.
396
HARMADIK FEJEZET
GYAKORLATIKOVETKEZTETESEK
Miutan tudjuk, mi az ongyilkossag, melyek a fajtai es fobb tor-
veny ei, meg kell vizsgalnunk, milyen maga tar fast kell tanusita-
ni vele szemben a tarsadalmaknak.
Ez a kerdes azonban mindjart felvet egy masikat is. Norma-
lisnak vagy abnormalisnak tekintsiik-e a civilizalt nepeknel az
ongyilkossag teren jelenleg uralkodo helyzetet? E kerdes el-
dbntesetol fiigg az, hogy sziikseg es lehetoseg van-e korlatoza-
sa erdekeben reformokra, vagy pedig el kell fogadnunk a fenn-
allo allapotot, meg ha karhoztatjuk is ezt a jelenseget.
I.
Az olvaso talan csodalkozik, hogy ezt a kerdes fel lehet tenni.
Megszoktuk ugyanis, hogy abnormalis minden, ami erkolcstelen.
Ebbol az kovetkezik, hogy ha - mint azt mar megallapitottuk -
az ongyilkossag bantja az erkolcsi tudatot, akkor semmikeppen
sem lathatunk benne egyebet patologikus tarsadalmi jelenseg-
nel. Csakhogy masutt mar kimutattuk,1 hogy meg az erkolcste-
lenseg legszembetunobb formajat, tudniillik a bunt sem kell fol-
tetleniil a beteges megnyilvanulasok koze sorolnunk. Igaz, hogy
ez a kijelentes elkepesztett bizonyos embereket, s a feliiletes
szemlelo esetleg iigy latta, hogy megingatja az erkolcs alapjait.
Valojaban azonban nines ebben semmi felforgato. Errol nyom-
ban meggyozodhetiink, mihelyt szemiigyre vessziik az alapjaul
szolgalo erveket, nevezetesen a kovetkezoket.
A betegseg szonak vagy nincsen semmi ertelme, vagy pedig
valami elkeriilheto dolgot jelent. Ketsegtelen, hogy nem min-
den elkeriilheto jelenseg beteges, de minden beteges megnyil-
1 Lasd A szocioldgia modszertani szabrilyai, II. fejezet [E. Durkheim: A trirsadal-
ini lenyek imgyarrizatdhoz. Budapest, KJK, 1978,68. sk.].
397
vanulas elkeriilheto, legalabbis az egyenek tobbsegenel. Ha
nem akarunk lemondani minden kiilonbsegtetelrol mind az
eszmek, mind a fogaimak teriileten, keptelenseg igy nevezni
olyan allapotot vagy jellemzot, amellyel a nem egyedei rendel-
keznek elkeriilhetetleniil, amely sziiksegszeruen hozzatartozik
alkatukhoz. Masfelol pedig csak egyetlen olyan objektiv, empi-
rikusan meghatarozhato es a masik ember altal ellenorizheto
jel letezik, amelyrol felismerhetjiik ennek a sziiksegszeruseg-
nek a fennallasat, ez pedig a jelenseg egyetemessege. Ha ket
teny mindig es mindeniitt osszekapcsolva jelentkezik, es ez alol
egyetlen kivetelt sem tapasztalhatunk, minden jozan modszer-
nek ellentmondana az a felteves, hogy elkiildnithetok. Ez nem
azt jelenti, hogy az egyik minden esetben a masiknak az oka.
Kettojiik kapcsolata kozvetett is lehet, de a kapcsolat akkor is
fennail, megpedig sziiksegszeruen.2
Nem tudunk olyan tarsadalomrol, ahol ne talalkoznank kii-
lonbozo formakban tcibbe-kevesbe kifejlett bundzessel. Nines
olyan nep, amelynek erkolcse nap mint nap csorbat ne szen-
vedne. Kijelenthetjiik tehat, hogy a bun sziiksegszerii, hogy
nem lehet, hogy ne letezzen, hogy a tarsadalmi szervezet alap-
veto feltetelei, ligy, ahogyan mi ismerjiik oket, logikusan ma-
gukkal hozzak a bundzest. Kovetkezeskeppen a bun normalis.
Hiaba hivatkoznak itt arra, hogy az emberi termeszetnek van
nak bizonyos lekiizdhetetlen fogyatekossagai, hiaba allitjak,
hogy a rossz akkor is rossz marad, ha nem lehet megakadalyoz-
ni; ez a predikator nyelve, de nem a tudose. A sziiksegszerii fo-
gyatekossag nem betegseg; vagy pedig minden teren es minden
vonatkozasban betegsegrol kellene beszelniink, mert fogyatc'-
kossag mindeniitt van. Nines a szervezetnek olyan funkeioja,
nines olyan anatomiai forma, amellyel kapcsolatban ne almo-
dozhatnank valamilyen tokeletesebb megoldasrol. Tobben mon
dottak, hogy a latszeresz pirulna, ha olyan durva latoeszkozt
szerkesztett volna, mint amilyen az emberi szem. Ebbol azon-
ban nem vontak le - es nem is vonhattak le - azt a kovetkezte-
test, hogy ez a szerv abnormalis Sot mi tobb, lehetetlenseg,
hogy az, ami sziiksegszerii, ne tartalmazzon valamilyen tokcle-
2 Sot, vajon nem kozvetett-e minden logikai kapocs? Barmilyen kozel all bi
egymashoz a ket fogalom, amelyet osszekot, azok mindig kiilonbozok, s ezeil
mindig van kozottiik valamilyen tavolsag, logikai koz.
398
tesseget, hogy ellenfeleink nemileg teologikus nyelvezetet hasz-
naljuk. Ami nelkillozhetetlen feltetele az eletnek, nem lehet haszonta-
lan, hacsak maga az elet nem haszontalan. Ez az igazsag megfelleb-
bezhetetlen. S valoban, ki is mutattuk, hogyan hajthat hasznot
.1 bun. Csupan arrol van szo, hogy csak akkor hajt hasznot, ha a
tarsadalom eliteli es elnyomja. Tevesen hittek azt, hogy ha
a normalis szociologiai jelensegek koze soroljuk, ezzel mar fel
is oldozzuk. Amilyen normalis az, hogy legyenek bunok, ugyan-
olyan normalis, hogy megtoroljak oket. A biintetes es a bun fo-
galma elvalaszthatatlan part alkot. Egyik sem hianyozhat in-
kabb a masiknal. A buniildozo rendszer minden abnormalis la-
zulasa azzal a kovetkezmennyel jar, hogy dsztbnzi a bunozest,
es az abnormalis intenzitasi fokot er el.
Alkalmazzuk ezeket a gondolatokat az ongyilkossagra.
Igaz, keves az informacionk ahhoz, hogy biztonsaggal allft-
hassuk: nines olyan tarsadalom, ahol ne fordulna elo ongyil-
kossag. A statisztika csak igen keves nepre vonatkozolag nydjt
megfelelo felvilagositast. Ami a tobbi nepet illeti, csak azokbol
a nyomokbol kovetkeztethetiink a kronikus ongyilkossag lete-
zesere, amelyeket ez a jelenseg a torvenyhozasban hagyott. Azt
viszont nem tudjuk bizonyosan, hogy az ongyilkossag minde-
niitt jogi szabalyozas targya volt-e. Mindamellett annyi teny,
hogy a legtobb esetben az volt. Hol tiltjak, hoi helytelenftik, hoi
cgyertelmu es teljes a tilalom, hoi fenntartasokat es kiveteleket
lartalmaz. Am minden analogia arra enged kdvetkeztetni, hogy
ez a jelenseg sohasem volt kozombos sem a torvenyhozas, sem
az erkolcs szamara; vagyis mindig eleg jelentos volt ahhoz,
hogy magara vonja a koztudat figyelmet. Mindenesetre bizo-
nyos, hogy az europai nepeknel valtozo intenzitassal, de min-
den korban mukodtek ongyilkossagot eloidezo aramlatok; a
statisztika a mult szazadtol kezdve, az igazsagtigyi emlekek
pedig az azt megelozo korokra nezve szolgaltatnak erre bizo-
nyitekot. Az ongyilkossag tehat egyik eleme az europai nepek
normalis alkatanak, sot minden valoszinuseg szerint minden
tarsadalmi alkatnak.
Egyebkent egyaltalan nem nehez eszrevenni, hogyan fugg
ossze az ongyilkossag a tarsadalom letezesevel.
Kiilonosen nyilvanvalo ez az alacsonyabb rendu tarsadal-
inak eseteben, az altruista ongyilkossag tekinteteben. Eppen
azert, mert az egyennek a csoporttal szembeni szoros alaren-
399
deltsege az az elv, amelyen ez a tarsadalom alapul, itt az altruis-
ta ongyilkossag, hogy ugy mondjuk, a kollektiv fegyelem nel-
kiilozhetetlen eljarasmodja. Ha itt az ember nem becsiilne ke-
vesre a sajat eletet, nem volna az, aminek lennie kell, s miutan
nem tartja sokra eletet, mindent felhasznal iirugykent, hogy
megszabaduljon tole. Kovetkezeskeppen az ilyen ongyilkossa-
gi gyakorlat es e tarsadalmak erkolcsi szervezete kozott szoros
kapcsolat van. Ugyanez a helyzet ma is azokban a specialis ko-
zegekben, ahol az onmegtagadas es a szemelytelenseg erotelje-
sen ervenyesiil. A katonai szellem ma is csak akkor lehet eros,
ha az egyen nem ragaszkodik onmagahoz, ez a beallitottsag pe-
dig szuksegkeppen utat nyit az ongyilkossagnak.
Ezzel szemben azokban a tarsadalmakban es azokban a ko-
zegekben, ahol a viselkedes legmagasabb celja a szemelyiseg
meltosaga, ahol az ember isten az ember szamara, az egyen
konnyen hajlamossa valik arra, hogy istennek tekintse a benne
levo embert, hogy onmagat avassa kultusza targyava. Amikor
az erkolcs legfobb dolga, hogy az embert minel magasztosabb-
nak lattassa onmagaval, elegendo a koriilmenyek bizonyos
osszejatszasa ahhoz, hogy az ember keptelen legyen barmit is
eszrevenni, ami rajta tul van. Ketsegtelen, hogy az individua
lizmus nem sziiksegkeppen egoizmus, de kozel all hozza; ha
osztonozziik az egyiket, elkeriilhetetleniil tert hodit a masik is.
Igy all elo az egoista ongyilkossag. Vegiil azoknal a nepeknel,
ahol a haladas gyors - es nem lehet mas -, az egyeneket korda-
ban tarto szabalyoknak kellokeppen hajlithatoknak es gyurha
toknak kell lenniuk; ha ugyanolyan mozdithatatlanul merevek
lennenek, mint a primitiv tarsadalmakban, a beklyoba vert fej
lodes nem bontakozhatna ki rnegfelelo gyorsasaggal. Ily mo
don azonban elkeriilhetetlen, hogy a gyengebb akadalyokba
iitkozo vagyak es ambiciok bizonyos pontokon elsoporjek a ga
takat. Abban a pillanatban, amikor az emberekbebelevesodika
kotelezo elorehaladas tudata, nehezebb lemondasra birni okel,
s emiatt elkertilhetetlenul no az elegedetlen es nyugtalan embe
rek szama. Ezert minden elorehaladast es tokeletesedest hirde-
to erkolcs elvalaszthatatlanul egyiitt jar bizonyos merteku ano
miaval. Vagyis minden ongyilkossagi tipusnak megfelel egy
meghatarozott erkolcsi alkat, es egyiitt is tapasztalhato vele. А/
egyik nem lehetseges a masik nelkiil; mert az ongyilkossag
egyszeruen csak az a forma, amelyet ezek az erkolcsi alkatok
400
oltenek bizonyos kiilonleges koriilmenyek kozott, ezek viszont
mindig foltetleniil eloallnak.
Erre azonban azt mondhatjak, hogy a kiilonfele aramlatok
csak akkor ideznek eld ongyilkossagot, ha tullepik a megenge-
dett merteket; nem volna lehetseges, hogy mindeniitt merse-
kelt intenzitasiiak maradjanak? - Ez annyi, mintha azt kivan-
nank, hogy az eletfeltetelek mindeniitt azonosak legyenek,
ami azonban sem nem lehetseges, sem nem kivanatos. Minden
tarsadalomban vannak sajatos kozegek, amelyekbe a kollektiv
allapotok csak modosult formaban hatolnak be; erosebben
vagy gyengebben jelentkeznek. Hogy valamely aramlat az or-
szag egeszeben bizonyos fokii intenzitast mutasson, az kell,
hogy egyes pontokon hillepje, mas pontokon pedig ne erje el
ezt a fokot.
Ezek a plusz-minusz elteresek azonban nemesak elkeriilhe-
tetlenek, hanem hasznosak is. Mert ha igaz az, hogy a leggya-
koribb allapot felel meg leginkabb a tarsadalmi elet leggyako-
ribb koriilmenyei kozott, ez az allapot nem felelhet meg az
egyeb koriilmenyeknek; marpedig a tarsadalomnak mindenfe-
le koriilmenyhez alkalmazkodnia kell. Az az ember, akinel az
aktivitas vagya sohasem haladja meg az atlagos szinvonalat,
nem tudna fenntartani magat a kiveteles erofeszftest kovetelo
helyzetekben. Ugyanigy az a tarsadalom, ahol az intellektualis
individualizmus sohasem tudna tiilburjanzani, keptelen lenne
lerazni a hagyomanyok jarmat es megiijitani hiedelmeit, meg
ha ez sziikseges lenne is. Megforditva, mi lenne abbol a tarsa-
dalombol haboriis idoben, amikor legfontosabb kotelesseg a
passziv engedelmesseg, ahol az individualizmus esetenkent
sem volna kepes annyira visszahiizodni, hogy utat engedjen az
ellentetes aramlatnak? De ahhoz, hogy ezek az aktivitasi for-
mak megjelenhessenek akkor, amikor hasznosak, az sziikseges,
hogy a tarsadalom ne feledkezzek meg roluk teljesen. Nelkii-
lozhetetlen, hogy helyiik legyen a kozos eletben; kellenek olyan
szferak, ahol fennmarad a konyortelen kritikai szellem es a sza-
bad vizsgalodas, de olyanok is sziiksegesek, mint amilyen pel-
daul a hadsereg, ahol nagyjabol erintetleniil megmarad a tekin-
tely regi vallasa. Ketsegkiviil vigyazni kell arra, hogy ezeknek a
sajatos gocoknak a hatasa normalis idoben ne lepjen tul bizo-
nyos hatarokat; minthogy az e helyeken kialakult erzelmek kii-
lonleges koriilmenyeknek felelnek meg, meg kell akadalyozni,
401
hogy altalanossa valjanak. Am amilyen lenyeges az, hogy korlataik
kozott maradjanak, ugyanolyan lenyeges, hogy letezzenek. Meg
inkabb belatjuk ezek sziiksegesseget, ha arra gondolunk, hogy
a tarsadalmaknak nemcsak a legkulonfelebb szituaciokkal kell
megbirkozniuk ugyanazon idoszakon beliil, hanem fenn sem
maradhatnanak, ha idorol idore at nem alakulnanak. Az az in-
dividualizmus- es altruizmusmennyiseg, amelyet a modern
nepeknel normalisnak tekintiink, egy evszazad mulva mar nem
lesz azonos a maival. A jovo azonban nem volna lehetseges, ha
csirai nem volnanak meg a jelenben. Valamely kollektfv ten-
dencia csak akkor gyengillhet vagy erosodhet a fejlodes folya-
man, ha nem rogzodik egyszer s mindenkorra valamilyen kiza-
rolagos formaban, amelytol kesobb nem tudna megszabadulni;
semmikeppen sem valtozhatna az idoben, ha semmifele valto-
zatossagot sem mutatna a terben.3
A kollektiv szomonisag kiilonbozo aramlatai, amelyek e ha-
rom erkolcsi allapotbol folynak, letjogosultsaggal birnak, folte-
ve persze, hogy nem lepnek at bizonyos hatarokat. Tevedes
ugyanis azt hinni, hogy a felhotlen jokedv az crzckenyscg nor-
malis allapota. Az ember nem tudna elni, ha feltetel nelkiil es
minden tekintetben elutasitana a szomorusagot. Vannak fajdal-
mak, amelyekhez csak iigy tudunk alkalmazkodni, ha szeret-
jiik dkej, s az orom, amit benniik talalunk, sziiksegkeppen me-
lankolikus valami. A melankdlia tehat csak akkor beteges jelen-
seg, ha tulsagosan sok helyet foglal el az eletben; de nem
kevesbe beteges tiinet, ha tokeletesen hianyzik. A mindent el-
sopro vidamsag hangulatat foltetleniil korlatoznia kell az ellen-
tetes hangulatnak; csak ebben az esetben tarthat merteket es
maradhat osszhangban a dolgokkal. A tarsadalom ezzel ugyan-
ugy van, mint az egyen. A tulsagosan deriis erkolcs laza er-
3Meg az is hozzajarult a kerdes elhomalyositasahoz, hogy nem latjak vili-
gosan, mennyire viszonylagosak ezek az egeszseggel es betegseggel kapcsola-
tos gondolatok. Az, ami ma normalis, holnap nem lesz az, es megforditva. A pri-
mitiv ember hatalmas belrendszere normalis az 6 kbzegeben, de nem volna az
ma. Ami beteges jelenseg az egyenek szempontjabol, normalis lehet a tarsada-
lom szamara. A neurasztenia individualpszichologiai szempontbol betegseg;
de mi lenne a tarsadalombol neuraszteniasok nelkiil? Napjainkban nagyon is
megvan a tarsadalmi szerepiik. Amikor egy allapotrol kijelentjuk, hogy normA-
lis vagy abnormalis, hozza kell tenni, hogy mihez viszonyftva minositjiik an-
nak; ellenkezo esetben nem lehet tudni, hogy mit akarunk mondani.
402
kolcs; csak hanyatloban levo nepeknek felel meg, es csakis na-
luk talalkozunk vele. Az elet sokszor kegyetlen, gyakran kiab-
randito vagy tires. A kollektiv erzekenysegnek tehat a letnek
ezt az oldalat is vissza kell tukroznie. Ezert az optimista aram-
lat mellett, amely arra keszteti az embereket, hogy bizalommal
tekintsenek a vilagba, sziikseg van ellentetes aramlatra is, amely
ketsegteleniil kevesbe intenziv es kevesbe altalanos az elobbi-
nel, megis kepes annak reszleges korlatozasara; egy tendencia
ugyanis onmagat sohasem korlatozza, mindig csak egy masik
tendencia szorithatja korlatok koze. Sot mintha bizonyos jelek
arra vallananak, hogy bizonyosfajta melankolikus hajlam an-
nal erosebben jelentkezik, minel magasabbra emelkediink a
tarsadalmi tipusok soraban. Amint egy masik munkankban4
mar ramutattunk, legalabbis figyelemre melto teny, hogy a leg-
civilizaltabb nepek nagy vallasait melyebben itatja at a szomo-
riisag, mint a regi tarsadalmak egyszerubb hiedelmeit. Ez nem
foltetleniil azt jelenti, hogy a pesszimista aramlat kiszoritja a
masikat, arra azonban mindenesetre bizonyitek, hogy a pesszi-
mizmus nem veszitett tert, es nines pusztulasra itelve. De ha le-
tezik es fennmarad, ez csak iigy lehetseges, hogy a tarsadalom
valamilyen specialis szerve szolgal hordozojaul. Lenniiik kell
olyan egyeni csoportoknak, amelyek a kollektiv lelkiiletnek ezt
az arnyalatat kepviselik. Am a lakossagnak ezt a szerepet betol-
to reszeben sziiksegkeppen az ongyilkossag gondolata is kony-
nyen talal talajra.
Ha bizonyos intenzitasu ongyilkossagkelto aramlatot normalis
szociologiai jelensegnek kell is tekinteni, nem kovetkezik belo-
le, hogy sziiksegkeppen normalis minden ilyenfajta aramlat.
Ha igaz is, hogy a lemondas szellemenek, a haladas szeretete-
nek, az individuacios hajlamnak megvan a helye mindenfajta
tarsadalomban, s ha igaz is, hogy ezek a beallitottsagok elkeriil-
hetetleniil ongyilkossagot eloidezo tenyezokke valnak bizo-
nyos pontokon, ezzel a tulajdonsaggal csak bizonyos - nepen-
kent valtozo - mertekig rendelkezhetnek. Ez a tulajdonsag csak
akkor jogosult, ha nem lep till bizonyos hatarokat. Ugyanigy a
szomorusagra valo kollektiv hajlam csak akkor egeszseges, ha
nem keriil hllsulyba. Az eddigi megallapitasok nem tisztaztak
4 Lasd Division dll travail social, 266. o. [Az utalas nem azonosithato. (Szerk.)l
403
azt a kerdest, hogy a civilizalt nemzeteknel az ongyilkossag te-
ren jelenleg uralkodo helyzet egeszseges-e vagy sem. Meg kell
vizsgalni, hogy nem patologikus eredetu-e az ongyilkossagnak
az a hallatlan merteku fokozodasa, amelyet egy evszazada fi-
gyelhetiink meg.
Azt szoktak mondani, hogy ez volt a civilizacio ara. Annyi bi-
zonyos, hogy az ongyilkossag fokozodasa altalanos jelenseg Eu-
ropaban, s annal erosebb, minel magasabb fokti egy-egy nemzet
kulturaja. Az emelkedes aranya Poroszorszagban 1826 es 1890
kozott 411%, Franciaorszagban 1826 es 1888 kozott 385%, Nemet
Ausztriaban 1841-1845 es 1877 kozott 318%, Szaszorszagban 1841
es 1875 kozott 238%, Belgiumban 1841 es 1889 kozott 212%,
Svedorszagban 1841 es 1871-1875 kozott csupan 71%, Daniaban
ugyanebben az idoszakban 35%. Olaszorszagban 1870 ota, vagy-
is amiota ez az orszag az europai civilizacio egyik tenyezoje, az
ongyilkossagok szama 788-rol 1653-ra, tehat husz ev alatt 109%-
kal emelkedett. Ezenkiviil az ongyilkossag a legmuveltebb terii-
leteken a legelterjedtebb. fgy alakulhatott ki az a felteves, hogy
kapcsolat van a felvilagosodas es az ongyilkossag kozott, hogy
utobbi erosodese feltetlen kiserojelensege az elobbi elorehalada-
sanak;5 ez hasonlft az egyik olasz kriminologus tetelehez, amely
szerint a buncselekmenyek elszaporodasanak oka es egyben el-
lenstllyozoja a gazdasagi cserekapcsolatok ezzel parhuzamos
fejlodese.6 Ha ezt a tetelt elfogadnank, azt a kovetkeztetest kelle-
ne levonni belole, hogy a magasabb rendu tarsadalmakra jellem-
zo berendezkedesi mod kiilonlegesen serkenti az ongyilkossagot
eloidezo aramlatokat; vagyis ezeknek az aramlatoknak a ma
megfigyelheto rendkivtili hevessege sziiksegszeru, tehat norma-
lis, fgy semmifele kiilon intezkedest nem tehetiink elleniik, ha-
csak nem akarunk a civilizacio ellen fellepni.7
5Oettingen: Uber ncutcn tind chronischen Selbstmord (A heveny es kronikus
ongyilkossagrol), 28-32. o.; valamint Moralstntistik, 761. o.
6 Poletti elmeletet egyebkent csak Tarde Criminalitc comparee c. munkajabol
ismerjiik (72. o.).
7 Igaz, e kovetkeztetes elkeriilesere azt allftjak (lasd Oettingen), hogy az on-
gyilkossag csupan a civilizacio egyik arnyoldala („Schattenseite"), es csokken-
teni lehet anelkiil, hogy a civilizacio ellen harcolnank. Ez azonban jatt'k a sza-
vakkal. Ha az ongyilkossag ugyanazokbol az okokbol fakad, amelyek a kultii-
rat hozzak li tre, akkor nem lehet korlatozni ez utobbinak gyengftese nelkiil,
mert az egyetlen beavatkozas az, ha az okokat tamadjuk meg.
404
Am itt van mindjart egy teny, amely ovatossagra int ezzel az
okfejtessel szemben. Romaban, amikor a birodalom elerkezett
viragzasanak tetopontjara, az onkentes halal valosagos heka-
tombait lehetett latni. Akkor is azt lehetett volna mondam,
akarcsak ma, hogy ez volt az elert szellemi fejlettseg ara, s tor-
venyszeru, hogy a muvelt nepek sokkal tobb embert aldozzanak
az ongyilkossag oltaran. A tortenelem tovabbi menete azonban
bebizonyitotta e kovetkeztetes megalapozatlansagat, mert az
ongyilkossagi jarvany csak atmeneti volt, a romai kultdra pe-
dig tovabb elt. A kereszteny tarsadalmak nemesak atvettek e
kultdra legjobb eredmenyeit, hanem a XVI. szazadtol kezdve, a
konyvnyomtatas felfedezese, a reneszansz es a reformatio utan
messze feliilmdltak az okori tarsadalmak legmagasabb szfnvo-
nalat. Megis, az ongyilkossag egeszen a XVIII. szazadig arany-
lag jelentektelen volt. Nem volt tehat nelkulozhetetlen a ha a-
dashoz, hogy annyi ver f olyjon, hiszen eredmenyeit meg le etett
orizni, sot tul lehetett szarnyalni, anelkiil hogy a feltetelezett
gyilkos hatassal jart volna. Ebben az esetben azonban megis-
csak valoszi'nunek latszik, hogy ma is ugyanez a helyzet, civili-
zacionk fejlodese es az ongyilkossag novekedese nem kapcso-
lodik sziiksegszeruen ossze, s ennelfogva az utobbit megalht-
hatnank az elobbi megakasztasa nelkiil - Egyebkent azt is lattuk,
hogy az ongyilkossag mar a fejlodes kezdeti szakaszaiban is je-
len van, sot olykor rendkiviil heves formaban. Ha tehat a leg-
muveletlenebb nepek koreben is letezik, semmi okunk feltete-
lezni, hogy sziiksegszeruen osszefiiggesben lenne az erkolcso
magasrendu kifinomultsagaval. Igaz, hogy e tavoli korokban
megfigyelheto ongyilkossagi tipusok reszben kihaltak, am ep-
pen ennek a koriilmenynek kellene nemikeppen csokkentenie
a mi evi adonkat, es annal meglepobb, hogy ez az ado sziintele-
niil novekszik.
Nem alaptalan tehat az a felteves, hogy e fokozodas oka nem
a haladas belso termeszeteben rejlik, hanem azokban a sajatos
feltetelekben, amelyek kozott a haladas napjainkban realize o-
dik, es egyaltalan nem biztos, hogy ezek a sajatos felteteleknor-
malisak. Ne tevesszen meg benniinket a tudomany, a muveszet
es az ipar ma megfigyelheto ragyogo fejlodese; nagyon is valo-
szinu, hogy mindez a beteges erjedes talajan megy vegbe, amely-
nek fajdalmas visszahatasait mindnyajan erezzuk. Lehetseges,
sot valoszi'nu tehat, hogy az ongyilkossagok novekvo mozga-
405
sat valamilyen patologikus allapot okozza, amely ma a civiliza-
cio fejlodeset kiseri anelkiil, hogy ez a fejlodes elengedhetetlen
feltetele volna.
Az ongyilkossagok szamanak gyorsulo novekedese ki is zar
minden mas hipotezist. Hiszen szamuk nem egeszen dtven ev
alatt, orszagonkent valtozoan, megharomszorozodott, megnegy-
szerezodott, sot megotszdrozodott. Masfelol tudjuk, hogy olyas-
mi valtja ki 6'ket, ami a legmelyebben gyokerezik a tarsadalmak
alkataban, mert a lelkiiletet fejezi ki, es a nepek lelkiilete, ugyan-
ugy, mint az egyeneke, azt tiikrozi vissza, ami az organizmus
allapotaban a legalapvetobb. Vagyis tarsadalmi szervezetiink-
nek melyrehatoan meg kellett valtoznia ennek a szazadnak a
folyaman, ha ilyen mertekben megnovelte az ongyilkossagi
aranyt. Lehetetlen, hogy az ilyen nagyaranyu es gyors valtozas
ne legyen egeszsegtelen; hiszen a tarsadalom strukturaja ilyen
hirtelen nem valtozhat meg. A tarsadalom mindig csak lassu es
szinte eszrevetlen modosulasok reven olt uj jelleget. Meg az ily
modon lehetseges atalakulasok is korlatozottak. Ha a tarsadal-
mi tipus szilardan kialakult, mar nem valtoztatja korlatlanul
formajat; hamar eler olyan hatarhoz, amelyen mar nem lephet
tul. Ugyhogy a mai ongyilkossagi statisztikabol gyanithato val-
tozasok nem lehetnek normalisak. Anelkiil hogy pontosan tud
nank, miben is allnak ezek a valtozasok, annyit elore leszogez-
hetiink, hogy nem szabalyos fejlodes eredmenyei, hanem vala-
milyen beteges megrazkodtatase, amely nyilvan alaasta a mult
intezmenyeit, de semmit sem hozott a helyiikbe. Hiszen nem
lehet nehany ev alatt elvegezni szazadok munkajat. Ha azon-
ban az ok abnormalis, akkor szuksegkeppen az okozat is az. Az
onkentes halalesetek novekvo aradata tehat nem civilizacionk
diadalmas eloretoresenek tanujele, hanem olyan valsagos es
zavart allapote, amelynek tovabbi elhuzodasa veszelyeket rejt
magaban.
Ezeket a megfontolasokat meg valamivel kiegeszithetjuk.
Bar igaz, hogy a kollektiv szomorusagnak normalis esetben
megvan a szerepe a tarsadalmak eleteben, rendszerint sem nem
eleg altalanos, sem nem eleg intenziv ahhoz, hogy a tarsadalmi
test legmagasabb kozpontjaiba is behatoljon. Megmarad ala-
rendelt lappango aramlatnak, amelyet a kollektiv szemelyiseg
homalyosan erez ugyan, tehat ki van teve hatasanak, anelkiil
azonban, hogy vilagosan szamot adhatna r61a maganak. Min-
406
denesetre ezek a bizonytalan diszpoziciok legfeljebb reszleges
es kihagyo lokesek alakjaban erinthetik meg a kbztudatot. Ep-
pen ezert, altalaban veve csak szorvanyos iteletek alakjaban fe-
jezodnek ki, elszigetelt elvekben, amelyek nem kapcsolodnak
ossze, amelyek abszolut jellegtik mellett is csak a valosag egy-
egy aspektusanak kifejezesere torekednek, s amelyeket ellente-
tes elvek korrigalnak es egeszitenek ki. Innen erednek azok a
buskomor aforizmak, azok az eletet karhoztato epes szolasok,
amelyekben olykor a nemzetek bolcsessege csapodik le, ame-
lyek azonban sohasem gyakoribbak, mint az ellenkezo elojelu
megnyilatkozasok. Nyilvanvaloan csak futobenyomasokat tiik-
roznek vissza, amelyek mintegy csak megerintik a tudatot anel-
kiil, hogy teljes mertekben betoltenek. Az ilyen erzelmeknek
kiveteles erore kell kapniuk ahhoz, hogy annyira magukra
vonjak a kozfigyelmet, hogy koordinalt es rendszerezett egesz-
kent jelenjenek meg, s az eletre vonatkozo terjengos doktrinak
alapjava valjanak. S valoban, Rdmaban es Gorogorszagban is
akkor jelentek meg Epikurosz es Zenon lehangolo teoriai, amikor
a tarsadalom sulyosan legyengiilt. E nagy rendszerek kialaku-
lasa tehat azt mutatja, hogy a pesszimista aramlat - a tarsadal-
mi szervezet valamifele zavarai miatt - abnormalis intenzitasi
fokot ert el. Nos tudjuk, mennyire elszaporodtak napjainkban
ezek a rendszerek. Ahhoz, hogy szamukrol es sulyukrol vila-
gos fogalmunk legyen, nem eleg a hivatalosan ilyen jellegu filo-
zofiakat szamba venni, mint peldaul Schopenhaueret, Hart-
mannet stb. Ezenkivul meg tekintetbe kell venniink a kulonfele
elnevezesu, de ugyanebbol a szellembol fakadokat is. Az anar-
chista, az eszteta, a misztikus, a forradalmi szocialista nem
esik ugyan ketsegbe a jovo felett, de abban mindenesetre
egyetert a pesszimistaval, hogy ugyandgy gyuloli vagy utalja
azt, ami van, s ugyanugy sziikseget erzi a valosag lerombola-
sanak vagy az attol valo menekulesnek. A kollektiv melanko-
lia nem lett volna ennyire urra a tudat felett, ha nem indult volna
beteges fejlodesnek, amibol viszont vilagos, hogy e fejlemeny
kovetkezmenye, az ongyilkossag novekedese szinten beteges
jelenseg.8
8 Itt szembe kell nezni egy ellenvetessel. A buddhizmus, a dzsainizmus
rendszerszeriien kidolgozott pesszimista tant hirdet az eletrol; vajon ebben az
illetci nepek beteges allapota jelet kell latnunk? Tulsagosan kevesse ismerjiik
407
Minden bizonyi'tek amellett szol tehat, hogy az onkentes ha-
laleseteknek a legutobbi evszazad folyaman bekovetkezett, hal-
latlan merteku novekedeset patologikus jelensegnek tekintsuk,
amely egyre fenyegetobbe valik. Milyen eszkozok allnak ren-
delkezesunkre visszaszoritasahoz?
II.
Nehany szerzo a hajdani elrettento biintetesek visszaallftasat
javasolta.9
Egyetertiink azzal, hogy a tarsadalom ma valoban tulsago-
san elnczo az ongyilkossaggal szemben. Minthogy ez a cselek-
meny serti az erkolcsot, energikusabban es hatarozottabban
kellene elitelni, s ennek a helytelenitesnek vilagos kiilso jelek-
ben, azaz biintetesekben kellene kifejezodnie. Az, hogy buniil-
dozo rendszerunk ezen a teren annyira fellazult, maga is abnor-
malis jelenseg. Igen am, de a valamennyire is szigoru biintetesek
lehetetlenek, a kdztudat nem turne el oket. Mert az ongyilkos-
sag, mint lattuk, valodi erenyek kozeli rokona, s voltakeppen
csak azok tdlburjanzasanak kovetkezmenye. Ezert a kozvele-
meny konnyen megoszlik az ongyilkossagra vonatkozo itelete-
ben. Minthogy bizonyos mertekig a kozvelemeny altal becsiill
erzelmekbol fakad, a kozvelemeny ezt a tettet semmikeppen
sem iteli el fenntartas es tetovazas nelkiil. Innen erednek a teo-
retikusok djra meg ujra kiujul6 vitai arrol, hogy ellentetes-e
az ongyilkossag az erkolccsel, vagy sem. Minthogy affele
folytonos skala koti ossze az erkolcs altal helyeselt vagy
megtiirt tettekkel, nines semmi meglepo abban, ha olykor az
ilyen tettekkel azonos termeszetunek hittek, es ki akartak ter-
jeszteni ra ugyanazt a tiirelmet. A gyilkossaggal vagy a lopassal
kapcsolatban dsszehasonlithatatlanul ritkabban meriilt fel ilyen
ketely, hiszen itt a valasztovonal sokkal egyertelmubben van
oket ahhoz, hogy hozza merjiink nyiilni a kerdeshez. Gondolatmenetiinket ugy
kell felfogni, mint amely kizarolag az europai nepekre, sot csak a varosi tipusii
tarsadalmakra ervenyes. E hatarok kozott, velemenyunk szerint, aligha vital-
hato. Az azonban lehetseges, hogy az onmegtagadasi szellem, amely bizonyos
mas tarsadalmakat jellemez, anomalia nelkiil rendszerre allhat ossze.
4 Tiibbek kozott Lisle: i. m., 437. skk.
408
meghiizva.10 Ezenkiviil a puszta teny, hogy az aldozat veget ve-
tett a sajat eletenek, minden mas erzelem ellenere tul nagy sza-
nalmat ebreszt ahhoz, hogysem a karhoztatas konyortelen le-
hessen.
Ezert csak erkolcsi biinteteseket lehetne eloirni. Legfeljebb
arrol lehetne szo, hogy megtagadjuk az ongyilkostol a szabaly-
szeru vegtisztesseget, hogy az ongyilkossagot megkiserlo egyen-
tol megvonjuk bizonyos polgari, politikai vagy csaladi jogait,
peldaul megfosztjuk az apai hatalom bizonyos elemeitol es a
kdzfunkciokra valo megvalaszthatosagatol. Velemenyiink sze-
rint a kozfelfogas minden tovabbi nelkiil egy e ter tone azzal,
hogy ha valaki ki akart biijni alapveto kotelezettsegei alol, ak-
kor csorbitsuk hasonlo jogait. Barmilyen jogosak is ezek az in-
tezkedesek, hatasuk mindenkeppen csak masodlagos; gyere-
kes elkepzeles volna azt hinni, hogy kepesek volnanak feltar-
toztatni egy ilyen ereju aramlatot.
Ezenkiviil pedig nem a gyokerenel tamadnak meg a bajt. Hi-
szen az ongyilkossag torvenyes tilalmarol azert mondtunk le,
mert nem erezziik elegge erkolcstelennek ezt a tettet. Azert en-
gedjiik szabadon fejlodni, mert nem haborit fel annyira, mint
hajdanan. Csakhogy erkolcsi erzekenysegiinket jogi in tezkede-
sekkel sohasem lehetne felebreszteni. Nem a torvenyhozotol
fiigg, hogy valamilyen tettet erkolcsileg gytiloletesnek erziink-e
vagy sem. Amikor a torveny olyan tettekre sujt le, amelyeket a
kozerzes artalmatlannak itel, akkor nem a biintetendo cselek-
meny haboritja fel az embereket, hanem a torveny. Az ongyil-
kossaggal szemben tamisitott hilsagos tiirelmiink abbol ered,
hogy, mivel altalanossa valt az azt kivalto kedelyallapot, nem
tudjuk elitelni anelkiil, hogy onmagunkat is el ne itelnenk; tiil-
sagosan atitatott benniinket is ez az allapot ahhoz, hogy leg-
alabb reszben meg ne bocsassuk. Csak iigy valhatunk lijra szi-
gonibba, ha kozvetleniil a pesszimista aramlatra gyakorolunk
hatast, visszateritve azt normalis medrebe, es kordaban tartjuk,
,u Ez nem azt jelenti, hogy ezekben az esetekben abszoliit modon kiiloniilne-
nek el az erkolcsos es erkblcstelen tettek. A jo es a rossz ellentete nem olyan ra-
dikalis, mint ahogyan azt a kozonseges tudat kepzeli. A kettd kozott mindig
eszrevetlen fokozatok vannak, es a hatarok gyakran igen bizonytalanok. Csu-
pan arrol van szo, hogy bebizonyitott buncselekmenyek eseteben igen nagy a
lavolsag, es a vegpontok kozott kevesbe lathato az osszefiigges, mint az iingyil-
kossagnal.
409
hatasa alol kivonva es megszilarditva a tudatokat. Mihelyt az
emberek visszanyertek erkolcsi tartasukat, a kello modon rea-
galnak mindenre, ami serti oket. Nem kell tobbe reszleteiben
kigondolnunk valamilyen megtorld rendszert, mert az magatol
kialakul, a sziikseglet nyomasa alatt. E nelkiil csak mesterseges
lehetne, s igy sok hasznot nem hajtana.
Vajon a neveles nem lenne a legbiztosabb mod az eredmeny
eleresere? A neveles reven hatni lehet az emberek jellemere.
Nem lehetne oket olyanna formalni, hogy erosebb lelkuek le-
gyenek, es kevesebb elnezest tanusitsanak az onfelado akarat-
tal szemben? Erre a kdvetkeztetesre jutott Morselli. Szerinte az
ongyilkossag megelozo kezeleset teljes egeszeben meg lehetne
oldani a kovetkezokeppen:" „Ki kell fejleszteni az emberben
gondolatainak es erzeseinek koordinalasi kepesseget, hogy ha-
tarozott celt kovethessen az eletben; egyszoval, erot es energiat
kell kolcsonozni az erkolcsi jellemnek." Egy egeszen mas isko-
lahoz tartozo gondolkodo ugyanerre a kdvetkeztetesre jutott:
„Hogyan ragadhatjuk meg az ongyilkossagot okainal? - kerde-
zi Franck. - Ha megjavitjuk a nevelest, ha nemcsak az emberek
ertelmet igyeksziink fejleszteni, hanem jellemet is, nemcsak
gondolkodasukat, hanem meggyozo'desuket is."11 12
Ez az allaspont azonban nem letezo hatalmat tulajdonit a ne-
velesnek. A neveles csupan a tarsadalom kepmasa es tiikre. A
tarsadalmat reprodukalja kicsiben, s nem 6 hozza letre a tarsa-
dalmat. A neveles egeszseges, ha a nepek is egeszsegesek; de
veliik pusztul, s a maga erejebol nem valtozhat meg. Ha egesz-
segtelen az az erkolcsi kozeg, amelyben a tanitok elnek, semmi-
keppen sem vonhatjak ki magukat a hatasa alol; hogyan ira-
nyithatnak neveltjeiket masfele, mint amerre 61< is mozognak?
Az uj nemzedeket mindig az elozo neveli fel, s ezert a kovetke-
zo nemzedek megvaltoztatasahoz elobb a jelenleginek kell meg-
valtoznia. Buvos korben forgunk. Termeszetesen elofordulhat,
hogy idorol idore tamad egy-egy olyan ember, akinek gondola-
tai es torekvesei eloremutatnak, de elszigetelt egyenek nem for-
malhatjak ujja nepek erkolcsi alkatat. Hajlandok vagyunk el-
hinni, hogy egy csodalatos szavu ember a lelkesedes buvolete-
ben egyediil tijjagyurhatja a tarsadalmi anyagot; am itt is az a
11 499. o.
12 Suicide c. cikk, in Diction, philos.
410
helyzet, hogy a semmibol nem lesz semmi. A legeroteljesebb
akaratok sem merithetnek a semmibol nem letezo eroket, es a
tapasztalat kudarcai mindig szettepik ezeket a konnyelmu illii-
ziokat. Egyebkent meg ha valamilyen erthetetlen csoda folytan
bekovetkeznek is, hogy ervenyre jutna a tarsadalmi rendszerrel
ellentetes pedagogiai rendszer, vegiil eppen ennek az ellentet-
nek a kovetkezteben hatastalan maradna. Ha fennmarad a le-
kiizdeni kivant erkolcsi allapot talajaul szolgalo kollektiv szer-
vezet, akkor a gyermek attol a pillanattol fogva, ahogy ezzel a
szervezettel erintkezesbe keriil, mar ennek a hatasa alatt all, es
ezen nem lehet valtoztatni. Az iskola mesterseges kozege csak
atmenetileg es csak kismertekben vedheti meg. Ahogy a realis
elet egyre inkabb elsodorja, elpusztitja benne a nevelo muvot.
A nevelest tehat csak a tarsadalom egyideju megformalasaval
lehet megreformalni. Ehhez pedig gyokerenel kell megragadni
a bajt, amelytol a tarsadalom szenved.
Az okokat ismerjiik. Megjeloltiik oket akkor, amikor ramutat-
tunk, milyen forrasokbol erednek az ongyilkossagot eloidezo
aramlatok. Persze van kozottiik egy, az altruista aramlat, ame-
lyiknek ketsegteleniil nines szerepe az ongyilkossag mai elore-
toreseben. Napjainkban ez az aramlat visszahiizodoban van, es
inkabb az alacsonyabb rendu tarsadalmakban figyelheto meg.
A hadseregben fennmaradt ugyan, de intenzitasa a jelek szerint
nem abnormalis, hiszen bizonyos mertekig sziikseg van ra a
katonai szellem eletben tartasahoz. Egyebkent meg itt is egyre
inkabb hanyatlik. Vagyis csak az egoista ongyilkossag es az
anomias ongyilkossag alakulasat tekinthetjiik betegesnek, kd-
vetkezeskeppen csak veliik kell foglalkoznunk.
Az egoista ongyilkossagot az okozza, hogy a tarsadalom
nem elegge integralt minden ponton ahhoz, hogy valamennyi
tagjat befolyasa alatt tartsa. Ha tehat mertekteleniil elburjanzik,
ennek az a magyarazata, hogy az ot eloidezo allapot terjedt el
tulsagosan, azaz a megzavarodott es meggyengiilt tarsadalom
tdlsagosan sok embert enged ki hatasa alol. Kovefkezeskeppen
a baj orvoslasanak egyetlen modja: belsoleg oly szilardda tenni
a tarsadalmi csoportokat, hogy kemenyebben tartsak az egyent,
s az is jobban ragaszkodjek hozzajuk. Az egyennek jobban kell
ereznie, hogy hozzatartozik a kollektiv lenyhez, amely meg-
elozte 6't idoben, amely tu lei i ot, es amely minden iranyban tiil-
411
terjed rajta. Ebben az esetben mar nem sajat magaban keresi vi-
selkedesenek egyetlen celjat, s megertve, hogy csak eszkoz a
rajta kiviil levo cel szolgalataban, radobben, hogy valamire
valo. Az elet ujra ertelmet кар szemeben, mert tijra meglesz a
termeszetes celja es orientacioja. Melyek a legalkalmasabb cso-
portok, amelyek orokosen emlekeztetik az embert a szolidari-
tas erne iidvos erzesere?
Nem a politikai tarsadalom, amely kiilonosen ma, nagy mo-
dern allamainkban, tulsagosan messze van az egyentol ahhoz,
hogy megfelelo hatekonyan es folyamatosan befolyasolja. Bar-
mennyi kapcsolat van mindennapi dolgaink es a kozelet egesze
kozott, ezek tiilsagosan kozvetettek ahhoz, hogy elevenen es
szakadatlanul a tudataban lehessiink. A politikai testtol valo
fiiggesiinket csak akkor erezziik erosen, amikor siilyos erdekek
jbnnek mozgasba. Ketsegtelen, hogy a lakossag erkolcsi elit jet
alkoto egyenekbol ritkan hianyzik teljesen a haza eszmeje; ren-
des idokben azonban ez az eszme hatterbe szorul, valamilyen
homalyos kepzet allapotaban, sot olykor tokeletesen el is enye-
szik. Kiveteles korulmenyekre van sziikseg, nagy nemzeti vagy
politikai valsagra, hogy eloterbe keriiljon, hogy magaval ra-
gadja az emberek tudatat, es viselkedesiik legfobb rugojava
valjek. Az ongyilkossagi hajlam rendszeres korlatozasara azon-
ban az ilyen idonkenti hatas nem alkalmas. Az egyennek nem-
csak idorol idore, hanem eletenek minden pillanataban tiszta-
ban kell lennie azzal, hogy tettei valamilyen celt szolgalnak.
Csak akkor nem erzi hiabavalonak eletet, ha folyamatosan tu-
databan van, hogy egy 6t kozvetleniil erinto cel szolgalataban
all. Ez azonban csak akkor lehetseges, ha kozelrol koriilveszi
egy egyszerubb es kisebb kiterjedesci tarsadalmi kozeg, amely
konnyen elerheto celt nyujt tevekenysege szamara.
A vallasi tarsadalom nem kevesbe alkalmatlan erre a szerep-
re. Bizonyos feltetelek kozott ketsegteleniil jotekony hatasa le-
het, csakhogy pillanatnyilag nem adottak e hatas sziikseges fel-
tetelei. A vallasi tarsadalom ugyanis csak akkor ovja meg az
embert az ongyilkossagtol, ha eleg eros ahhoz, hogy szorosan
magaba olelje az egyent. A katolikus vallas eppen azert fuzi
erosebben magahoz hiveit, mint a protestantizmus, mert hatal-
mas dogma- es szertartasrendszert kenyszerit rajuk, s ezaltal
meg foldi eletiiknek is minden reszletebe behatol. A katolikus
ember kevesbe teveszti szem elol azokat a szalakat, amelyek fe-
412
lekezeti csoportjahoz kotik, mert a csoport erre minden pilla-
natban emlekezteti az elet kiilonbozo koriilmenyeire vonatko-
zo, parancsolo eloirasok alakjaban. Nem kell szorongva meg-
kerdeznie magatol, hogy tettei milyen iranyba viszik; mindet
Istenre vonatkoztatja, mert tobbseguket Isten, vagyis annak lat-
hato teste, az egyhaz szabalyozta. Ezenkiviil ezek a parancsok
egy emberfeletti tekintely kisugarzasanak minosulnek, s igy az
emberi elmelkedesnek nines joga kikezdeni oket. Mero ellent-
mondas volna feltetelezni ilyen eredetiiket es megengedni sza-
bad biralatukat. A vallas tehat csak annyiban mersekli az on-
gyilkossagi hajlamot, amennyiben megakadalyozza az ember
szabad gondolkodasat. Az egyeni ertelemnek ez a megkdtbze-
se napjainkban nehez, es egyre nehezebb lesz, mert legfonto-
sabb erzelmeinket serti. Egyre kevesbe vagyunk hajlandok elis-
merni, hogy hatart lehetne szabni az esznek, es megparancsolni
neki: eddig, es nem tovabb. Ez a mozgas pedig nem tegnap kez-
dodott; az emberi szellem tortenete nem egyeb, mint a szabad
gondolkodas eloretoresenek tortenete. Ugyhogy gyermekded
elhatarozas volna megallitani egy olyan folyamatot, amely min-
den jel szerint ellenallhatatlan. Ha csak a mai nagy tarsadalmak
menthetetleniil fel nem bomlanak, es vissza nem teriink a haj-
dani kis tarsadalmi csoportokhoz,13 vagyis hacsak az emberi-
seg vissza nem ter kiindulopontjara, a vallasok nem gyakorol-
hatnak tobbe sem kiterjedt, sem melyrehato uralmat az embe-
rek tudata felett. Ezzel nem allitjuk azt, hogy nem keletkeznek
uj vallasok. De csak azok a vallasok lesznek eletkepesek, ame-
lyek a legliberalisabb protestans szektaknal is tobb teret enged-
nek a vizsgalodas joganak, az egyeni kezdemenyezesnek. Te-
hat nem lesz tagjaikra olyan eros hatasuk, amely nelkiilbzhetet-
len az ongyilkossag megakadalyozasahoz.
Sok szerzo azert latta a vallasban a baj egyetlen gyogymod-
jat, mert felreismerte a vallas ilyen iranyii hatalmanak forrasait.
Szamukra a vallas nem jelentett tobbet, mint bizonyos szamu
13Felreertesneessek. Ketsegteleniil eljon aza nap, amikor a mai tarsadalmak
kimiilnak; vagyis kisebb csoportokra bomlanak fel. De ha a jovot a mult alapjan
kepzeljiik el, ez az allapot csak atmeneti lehet, a kis csoportok uj tarsadalmak
anyagat kepezik majd, s az azutan kialakuld tarsadalmak sokkal hatalmasab-
bak lesznek a maiaknal. Az is elore lathato, hogy ezek a csoportok is sokkal na-
gyobbak lesznek, mint amelyek egyesiilesebol a mai tarsadalmak keletkeztek.
413
magasztos gondolatot es fennkolt erkolcsi elvet, amelyeket a
racionalizmus egeszben veve el is fogadhat, s amelyeket, vel-
tek, csak el kell iiltetni az emberek sziveben es lelkeben, s maris
megelozheto az erkolcsi bukas. Ez az allaspont azonban teve-
sen iteli meg mind a vallas lenyeget, mind pedig foleg azokat
az okokat, amelyek olykor immunizalo hatasatbiztositottak az
ongyilkossaggal szemben. Ez a kivaltsaga ugyanis nem abbol
eredt, hogy valamifele bizonytalan erzest taplalt az emberben
egy tbbbe-kevesbe titokzatos tulvilagot illetoleg, hanem abbol
az eros es aprolekos fegyelembol, amelynek az emberek visel-
kedeset es gondolkodasat alavetette. Amikor a vallas mar csak
szimbolikus idealizmus, hagyomanyos - de vitathato es min-
dennapi foglalatossagainktol tobbe-kevesbe messze eso - filo-
zofia, vajmi ketseges, hogy eros befolyasa lehetne rank. Ami-
kor egy Istent a maga fensege kiemel a vilagegyetembol es
mindenbol, ami mulando, semmikeppen sem lehet a celja mu-
lando tevekenysegiinknek, s igy ez utobbi ertelem es tartalom
nelkiil marad. Ilyenkor tul sok olyasmi van eletiinkben, ami-
nek ezzel az Istennel semmi kapcsolata, hogysem Isten elegen
do ertelmet adhatna ennek az eletnek. Amikor Isten rank hagyja
a vilagot mint olyasmit, ami hozza meltatlan, ezzel egyben ma-
gunkra hagy minket mindenben, ami e vilag eletevel kapcsola-
tos. Az eletrol valo lemondast nem szabalyozhatjuk azzal, ha
elmelkediink a minket kbriilvevo miszteriumokrol, vagy akar
azzal, hogy hisziink egy mindenhato, de toliink vegteleniil ta-
vol levo lenyben, akinek csak valamilyen meghatarozatlan jd-
voben kell szamot adnunk. Egyszoval, az egoista ongyilkos-
sagtol csak annyira vagyunk megvedve, amennyire tarsadalmi-
ak vagyunk, a vallasok viszont csak olyan mertekig tesznek
tarsadalmiva benniinket, amilyen mertekben megvonjak to-
liink a szabad vizsgalodas jogat. Marpedig nines es minden
valoszinuseg szerint soha nem is lesz tobbe eleg tekintelyiik
ahhoz, hogy megkaphassak toliink ezt az aldozatot. Az ongyil-
kossag visszaszoritasaban nem szamithatunk a vallasokra. Egyeb-
kent ha azok, akik a vallasos restauracioban latjak az egyetlen
gyogymodot, kovetkezetesek volnanak onmagukhoz, akkor a
legosibb vallasok visszaallitasat kellene kovetelniiik. Hiszen a
judaizmus jobban megov az ongyilkossagtol, mint a katoliciz-
mus, a katolicizmus pedig jobban, mint a protestantizmus. Pe-
dig a protestans vallas a leginkabb mentes a materialis gyakor-
414
latoktol, vagyis a legidealistabb. Ezzel szemben a judaizmus,
nagy tortenelmi szerepe ellenere, jo nehany vonatkozasban a
legprimitivebb vallasi formakat mutatja. Ennyire igaz az, hogy
a dogma erkolcsi es szellemi magasabbrendusege semmit sem
szamit abbol a szempontbol, hogy milyen hatasa van az on-
gyilkossagra!
Marad meg a csalad, amelynek megovo hatasa nem ketseges.
Megis illdzio volna azt hinni, hogy az ongyilkossagok noveke-
desenek megalh'tasahoz elegendo volna csokkenteni a hazassa-
gon kiviiliek szamat. Mert ha igaz is, hogy a hazasembereknel
gyengebb ez a tendencia, ez is ugyanolyan szabalyszeruen es
ugyanabban az aranyban novekszik, mint a hazassagon kiviilie-
ke. 1880-tol 1887-ig a hazasemberek altal elkovetett ongyilkos-
sagok szama 35%-kal nott (2735-rol 3706-ra); ezzel szemben a
hazassagon kiviilieknel csak 13%-kal (2554-rol 2894-re). 1863-
1868-ig Bertillon szamitasai szerint az elobbiek ongyilkossagi
aranya 154 volt 1 millio fore; 1887-ben 242, azaz 57%-kal emel-
kedett. Ugyanezen ido alatt a hazassagon kiviiliek ongyilkos-
sagi aranya sem nott sokkal erosebben: 173-rol 289-re, azaz
67%-kal emelkedett. A szdzad folyanidn bekovetkezett fokozodds te-
hdt filggetlen a csalddi dllapottol.
A csalad alkataban ugyanis olyan valtozasok zajlottak le,
hogy a csalad emiatt elvesztette regebbi megovo hatasat. Mig
regebben tagjai tobbseget sziiletesiiktol halalukig vonzasi kb-
reben tartotta, es szilard, oszthatatlan, bizonyos fokig mara-
dando tombbt alkotott, napjainkban mar csak mulekony forma.
Alig jon letre, maris szetszorodik. Mihelyt a gyermekek felne-
velkedtek, neveltetesiik igen gyakran a csaladon kiviil foly tato-
dik, foleg pedig, mihelyt elerik a felnottkort, szinte szabalysze-
ruen sziileiktol kiilon telepednek le, es a csaladi tuzhely elnep-
telenedik. Azt mondhatjuk tehat, hogy a csalad ma, fennallasi
idejenek nagyobbik resze alatt, csupan a hazastarsi kapcsolat-
bol all, s tudjuk, hogy ennek csekely hatasa van az ongyilkos-
sagra. Minthogy a csalad szerepe ily modon kisebb lett az elet-
ben, mar nem elegendo celnak. Nem mintha nem szeretnenk
elegge gyermekeinket; de manapsag kevesbe szorosan es rovi-
debb ideig tartoznak hozza eletiinkhoz, mint a korabbi csala-
doknal, ezert valamilyen mas letjogosultsagra van sziiksegiink.
Minthogy gyermekeink nelkiil kell elniink, gondolatainkat es
tetteinket valami mas targyhoz kell kapcsolnunk.
415
A legfontosabb azonban az, hogy ez a periodikus szetszoro-
das semmive teszi a csaladot mint kollektiv lenyt. Hajdan a csa-
ladi tarsadalom nemcsak egyenek gyiilekezete volt, akiket a kol-
csonos szeretet kotelekei egyesitettek, hanem csoport volt, el-
vont es szemelytelen egysegeben. A csalad az ordkletes nev volt,
mindazokkal az emlekekkel, amelyeket felkeltett, a csaladi haz,
az osok birtoka, a hagyomanyos tarsadalmi helyzet es presztizs
stb. Mindez ma eltunoben van. Egy olyan tarsadalom, amely
sziintelenul feloszlik, hogy masutt, teljesen uj koriilmenyek ko-
zott es egeszen mas elemekkel alakuljon ujja, nem eleg folytonos
ahhoz, hogy olyan egyeni arculata es sajat tortenete legyen,
amelybe tagjai belekapaszkodhatnak. Ha tehat az emberek nem
potoljak tevekenyseguknek e regi targyat, amint az eltavolodik
to'liik, elkeriilhetetleniil hatalmas ur tamad eletiikben.
Emiatt nemcsak a hazasemberek, hanem a hazassagon kivu-
liek is joval tobb ongyilkossagot kovetnek el. Mert a csalad
ilyen allapota arra keszteti a fiatalembereket, hogy elhagyjak
sziiletesi csaladjukat, mielott djabbat, a maguket megalapithat-
nak; tobbek kozott ezert novekszik sziintelenul az egyszeme-
lyes haztartasok szama, es lattuk, hogy ez az elszigeteltseg ero-
siti az ongyilkossagi tendenciat. Ezt a mozgast azonban semmi
sem allithatja meg. Valaha regen, amikor a szokasok, a hagyo-
manyok, a rossz kozlekedesi utak tobbe-kevesbe elzartak min-
den helyi kozeget a tobbi elol, minden uj nemzedek kenyszeru-
en szulofoldjen maradt, legalabbis nem mehetett tulsagosan
messzire. Am amilyen mertekben leomlanak ezek a gatak, aho-
gyan ezek a sajatos kozegek nivellalodnak es elvesznek egy-
masban, az egyenek, becsvagyuktol, de legalabbis erdekeiktol
fiiggoen, elkeriilhetetleniil szetszorodnak a szamukra megnyi-
16 nagyobb terben. Ezt a sziiksegszerii szetszorodast semmifele
mesterseges intezkedes nem gatolhatja meg, es nem adhatja
vissza a csalad oszthatatlansagat, amely valaha erejet adta.
III.
Gyogyithatatlan volna a baj? Elso' pillantasra talan annak lat-
szik, hiszen ama tarsadalmi jelensegek kozott, amelyeknek 6r-
vendetes befolyasat az eddigiekben megallapithattuk, egy sines
szerintiink, amely kepes lenne valodi orvoslassal szolgalni. Ki-
416
mutattuk azonban, hogy amennyiben akar a vallas, akar a csa-
lad, akar a haza megovja az embert az egoista ongyilkossagtol,
ezt a hatasat nem az altala keltett specialis erzelmeknek kd-
szonheti, hanem annak az altalanos tenynek, hogy mindegyik
tarsadalom, es mindig csak annyiban rendelkeznek megovo
hatassal, amennyiben jol integralt tarsadalmak, azaz egyik
iranyban sem jellemzo rajuk a tiilzas. Mindez azt jelenti, hogy
megfelelo osszeforrottsag eseten egeszen masfajta csoport is
kifejtheti ezt a hatast. Nos, a felekezeti, a csaladi es a politikai
tarsadalmon kiviil van meg egy, amelyikrol eddig nem volt
szo, ez pedig az ugyanazon rendbe tartozo dolgozok, az ugyan-
azon funkciokat ellatok tarsulasai, azaz a hivatascsoport vagy
korporacio.
E csoport definiciojabol fakad az, hogy alkalmas erre a sze-
repre. Minthogy ugyanolyan munkat vegzo egyenekbol all,
akiknek erdekei bsszhangban vannak, sot esetleg azonosak,
nines ennel megfelelobb talaj tarsadalmi eszmek es erzelmek
kialakulasara. A szarmazas, a kultiira, a foglalatossag azonos-
saga folytan a hivatas kereteben uzott tevekenyseg a leggazda-
gabb anyagot szolgaltatja a kozos elet szamara. Egyebkent a
korporacio (ceh) a miiltban mar bebizonyitotta, hogy konnyen
valik kollektiv szemelyisegge, amely olykor tulsagosan is felte-
keny autonomiajara es tagjai elotti tekintelyere; nem ketseges
tehat, hogy erkolcsi kozegge valhat szamukra. Semmi akadalya
annak, hogy a korporativ erdek szert tegyen a dolgozok szeme-
ben arra a tiszteletre melto jellegre es fensobbsegre, amellyel a
jol szervezett tarsadalomban mindig rendelkezik a tarsadalmi
erdek a maganerdekkel szemben. Masfelol a hivatascsoportnak
valamennyi tobbivel szemben megvan az a harmas elonye,
hogy mindenkor fennail, mindeniitt jelen van, es uralma az elet
nagyobbik reszere kiterjed. Nem idoszakosan hat az egyenek-
re, mint a politikai tarsadalom, hanem allandoan kapcsolatban
van veliik, egyszertien azaltal, hogy folyamatosan mukodik az
a funkcio, amelyet az egyenek egyiittesen betoltenek, es amely-
nek 6 a szerve. Mindeniive koveti a dolgozokat, amit a csalad
nem tehet meg. Barhol legyenek is, mindeniitt koriilveszi oket,
emlekezteti kotelessegeikre, adott esetben tamogatja oket. Ve-
giil, minthogy a hivatas szinte az ember egesz eletet kitolti, a
korporacio hatasa tevekenysegiink minden elemeben erezheto,
amely igy kollektiv iranyban folyik. A korporacidnak tehat min-
417
dene megvan ahhoz, hogy megfelelo keretet nyujtson az egyen
szamara, hogy megsziintesse erkolcsi elszigeteltseget, s tekin-
tettel a tobbi csoport mai elegtelensegere, az egyetlen is, amely
ezt a nelkiildzhetetlen szerepet betoltheti.
Ilyen befolyassal azonban csak akkor rendelkezhet, ha a mai-
tol meroben eltero alapon szervezodik. Eloszor is, az a fontos,
hogy ne maganjellegu csoport legyen, amelyet ugyan a torveny
engedelyez, de amelyrol az allam nem vesz tudomast, hanem
kozeletiink vilagosan koriilhatarolt es elismert szerveve valjon.
Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy foltetleniil kotelezove
kell tenni; az a lenyeges, hogy tarsadalmi szerepere alkalmassa
kell tenni, hogy ne maganerdekek kiilonfele osszeszovodeset
fejezze ki. De ez nem minden. A keret kitoltese vegett el kell iil-
tetni benne az elet mindazon csirait, amelyek itt kihajthatnak.
Hogy ne puszta cimke legyen, e csoportot meghatarozott funk-
ciokkal kell felruhazni, olyanokkal is, amelyeket minden mas
csoportnal jobban vegezhet el.
Ma az europai tarsadalmak valaszut elott allnak. Vagy szaba-
lyozatlanul hagyjak a szakmai eletet, vagy az allam kozvetfte-
sevel szabalyozzak, hiszen nem letezik mas olyan szerv, amely
ezt a szerepet betoltheti. Az allam azonban tul messze van
ezektol a bonyolult eletjelensegektol ahhoz, hogy megtalalhas-
sa a mindegyikiiknek kiilon-kiilon megfelelo specialis format.
Az allam nehezkes gepezet, amely csak altalanos es egyszeru
sziiksegletek kielegitesere hivatott. Hatasa mindig egyontetu,
nem kepes arnyalatokra, nem tud alkalmazkodni a sajatos kd-
riilmenyek vegtelen valtozatossagahoz. Emiatt sziiksegkeppen
legyalulja es nivellalja a csoporterdekeket. Masfelol azonban
nyilvanvalo, hogy nem hagyhatjuk szervezetlen allapotban az
egesz ily modon kibontakozo eletet. Igy hat orokosen ingadoz-
va ket veglet kozott, hoi a tekintely elven alapulo szabalyozast
valasztjuk, amelyet tulsagos merevsege hatastalanna tesz, hoi
az elvi tartozkodast, amely anarchiara vezet, s ezaltal valik tart-
hatatlanna. Akar a munkaidorol van szo, akar a higieniarol,
akar a berekrol, akar biztositasi es segelyiigyekrol, a jo szandek
mindeniitt ugyanabba a nehezsegbe iitkozik. Mihelyt bizonyos
szabalyokat probalnak felalh'tani, ezek a gyakorlatban alkal-
mazhatatlannak bizonyulnak, mert hianyzik beloliik a rugal-
massag; vagy legalabbis csak eroszakkal alkalmazhatok a meg-
felelo teriiletre.
418
Az egyetlen megoldas az, ha az allamtol fiiggetleniil, de az
allam hatasa szamara elerheto modon letrehozunk olyan kol-
lektiv erokbol allo egyiitteseket, amelyeknek szabalyozo hata-
sa valtozatosabban ervenyesiilhet. A visszaallitott cehek nem-
csak megfeleloek lennenek, de nem is lathato masfajta csoport,
amely betolthetne ezt a szerepet. Ezek ugyanis eleg kozel van-
nak a tenyekhez, eleg kozvetleniil es eleg tartosan vannak ve-
liik kapcsolatban ahhoz, hogy erzekeljenek minden arnyalatot,
s eleg autonomnak kell majd lenniiik ahhoz, hogy tiszteletben
tudjak tartani a sokfelesegiiket. Ezekre kell majd bizni azokat a
biztositasi, segelyiigyi es nyugdi'jpenztarakat, amelyeknek sziik-
seget annyi jo szandekii ember erzi, amelyeket azonban, nem
ok nelkiil, nem szivesen adnanak az allam maris oly hatalmas
es oly suta kezeibe; ezekre a testiiletekre kellene bizni, hogy
rendezzek az egy-egy szakma kiilonbozo agai kozott szakadat-
lanul tamado konfliktusokat, hogy a kiilonfele vallalatok eltero
kovetelmenyeihez alkalmazkodva megallapitsak a szerzode-
sek meltanyos felteteleit, hogy a kozerdek neveben megakada-
lyozzak, hogy az erosek, elonyiikkel visszaelve, kizsakmanyoljak
a gyengeket, stb. Abban a mertekben, ahogyan a munkameg-
osztas fokozodik, minden egyes tarsadalmi funkcio koreben el-
tero format olt a jog es az erkolcs, habar mindeniitt ugyanazokon
az altalanos elveken nyugszik. A minden emberre ervenyes jo-
gokon es kbtelessegeken kiviil vannak olyanok is, amelyek
egy-egy szakma sajatos jellemzoibol fakadnak, s ezeknek sza-
ma es fontossaga is novekszik aszerint, ahogyan a szakmai ak-
tivitas is egyre inkabb kibontakozik es szerteagazik. Minden
egyes specialis agazathoz ugyancsak specialis szervet kell hoz-
zarendelni, amely alkalmazza es fenntartja ezeket. Mi masbol
johetne letre ez a szerv, mint az ugyanabban a korben tevekeny-
kedo dolgozokbol?
Nagy vonasokban igy kellene festenitik a korporacioknak,
hogy elvegezhessek azt a munkat, amelyet joggal varhatunk to-
liik. Persze ha azt nezziik, hogy ma milyen allapotban vannak,
nehezen tudjuk elkepzelni, hogy valaha is erkolcsi hataimak
meltosagara tehetnenek szert. Olyan egyenekbol allnak ugyanis,
akiket semmi sem kot egymashoz, akiknek csak felszines es ido-
szakos kapcsolataik vannak, akik egyenesen inkabb rivalist es
ellenseget, semmint tarsat latnak egymasban. De attol a pillanat-
tol fogva, amikor ennyi kozos dolguk lenne, amikor a csoport-
419
hoz fuzodo kapcsolataik ennyire szorossa & folytonossa valna-
nak, megsziiletne koriikben a ma meg szinte ismeretlen szolida-
ritas erzese, es sziiksegkeppen magasabb lenne ennek a szakmai
kozegnek ma meg oly hideg es a tagok szamara annyira kiilsole-
ges erkolcsi homerseklete. S ezek a valtozasok nemesak a gazda-
sagi elet tenyezoinel kovetkeznenek be, mint az az elobbi pel-
dakbol esetleg tevesen latszanek. Nines olyan foglalkozas a tar-
sadalomban, amelynek ne volna sziiksege erre a szervezetre es
amely alkalmas ne volna ra. Uy modon ujra szorosabbra fonod-
nek es egesz terjedelmeben megszilardulna a tarsadalmi szove-
dek, amelynek lancszemei oly veszesen kilazultak.
Sajnos, bar a cehek (korporaciok) visszaallitasanak sziikseg-
lete minden teren erezheto, nagyban gatolja ezt az ancien re-
gime ceheinek rossz emleke. Igen am, de az a teny, hogy nem is
csak a kozepkor, hanem a gorog-romai okor ota alltak fenn,14
erosebben bizonyitja azt, hogy nelkiilozhetetlenek, mint mina-
pi megsziintetesiik azt, hogy foldslegesek. Ha a szakmai aktivi-
tas mindeniitt, ahol valamennyire is kifejlodott, az utolso ev-
szazadot kiveve korporaciokban szervezodott meg, vajon nem
folottebb valoszinu-e, hogy erre a szervezetre sziikseg van, es
hogy ha szaz esztendovel ezelott nem allott hivatasa magasla-
tan, akkor rendbe hozni es tokeletesiteni kellett volna, nem pe-
dig gyokerestol megsziintetni? Ketsegtelen, hogy vegiil a rend-
kiviil siirgeto haladas akadalya lett. Л regi, szuk koru helyi jel-
legu korporacio, amely elzarkozott minden kiilso befolyas elol,
keptelen szervezette valt az erkiilcsileg es politikailag egyesiilt
nemzetben; tulsagos autonomiaja, amely allamma tette az al-
lamban, nem maradhatott fenn akkor, amikor a kormanyszer-
vezet minden iranyban kiterjesztette hataskoret, es egyre in-
kabb uralma ala vetette a tarsadalom masodlagos szerveit. Ki
kellett volna tehat szelesiteni ez intezmeny bazisat, es ossze
kellett volna kapcsolni a nemzeti elet egeszevel. De ha a kiilon-
bozo helysegekben miikodo cehek elszigeteltseget felszamol-
va, szoros kapcsolatot epitettek volna ki kozottiik, es egyetlen
rendszerre kovacsolodtak volna ossze, ha az igy kiepitett rend-
szerek alavetettek volna magukat az allam altalanos hatalma-
nak, s allandosult volna koriikben a szolidaritas erzese, megfe-
14 Az elso kezmiivestarsulasok meg a romai kiralysag idejen keletkeztek.
Lasd Marquardt: Privat Lebeii der Roemer (A romaiak maganelete). 11,4. o.
420
lelo korlatok koze szorult volna a rutin zsarnoksaga es a szakmai
onzes. A ha talmas teriileten szetszort nagyszabasti tarsasag ko-
reben ugyanis nem merevedik meg olyan konnyen a hagyo-
many, mint a varos hataranal veget его kicsiny csoportban;'3
egyuttal pedig egy-egy sziikebb csoport, mihelyt tartos kapcso-
latban van a kozelet iranyito kozpontjaval, kevesbe hajlamos
kizarolag a sajat erdeket latni es kovetni. Sot kizarolag ezzel a
feltetellel lehet kello folytonossaggal ebren tartani az emberek
tudataban a koziigy gondolatat. Minthogy ugyanis ebben az
esetben szakadatlanna valik a kommunikacio minden egyes
kiilon szerv es a kdzerdek kepviseletere hivatott hatalom ko-
zott, a tarsadalom mar nemesak idokozonkent vagy bizonyta-
lan formaban hivja fel magara az egyenek figyelmet, hanem
azok ott ereznek az egesz tarsadalmat a mindennapi eletiikben.
Ehelyett azonban megsziintettek azt, ami volt, anelkiil hogy bar-
mivel potoltak volna, s fgy a korporativ egoizmus helyere egy-
szeruen az egyeni egoizmust allitottak, amely meg bomlasztobb.
Ugyhogy ama korszak valamennyi rombolasa koziil ez az egyet-
len, amely miatt sajnalkozni kell. Amikor feloszlattuk azokat a
csoportokat, amelyek egyediil volnanak kepesek tartosan ossze-
kapcsolni az egyenek akaratat, a sajat keziinkkel pusztitottuk el
az erkolcsi lijjaszervezodesiinkre hivatott eszkdzt.
Ezen az liton azonban nemesak az egoista ongyilkossaggal
vennenk fel a harcot. Kozeli rokonara, az anomias ongyilkos-
sagra is rnegfelelo kezeles lenne. Az anomia ugyanis abbol
ered, hogy a tarsadalom bizonyos pontjain hianyoznak a kol-
lektiv erok, vagyis a tarsadalmi elet szabalyozasara rendelt cso-
portok. Kovetkezeskeppen az anomia egyik oka ugyanaz a
bomlasi allapot, amely az egoista ongyilkossagot is sziili. Csak
arrol van szo, hogy ez az ok elteroen hat aszerint, hogy hoi er-
venyesiil, hogy aktfv es gyakorlati funkciokra vagy a kepzeleti
funkciokra gyakorol befolyast. Az elobbieket lazba hozza es
ketsegbe ejti; az utobbiakat dezorientalja es megzavarja. Az or-
vossag tehat mindket esetben ugyanaz. S csakugyan, lathattuk,
hogy a korporaciok legfontosabb szerepe a jovoben is ugyanaz
lesz, mint a miiltban volt, nevezetesen szabalyozni a tarsadalmi
funkeiokat, ezen beliil kiilonbsen a gazdasagi funkeiokat, azaz
15 Lasd ennek okait Durkheim: A tarsadalmi munkamegosztasrdl. II. konyv, III.
fejezet, kiilonosen 158. sk.
421
kihozni oket a jelenlegi szervezetlen allapotukbol. Valahany-
szor a felgerjedt kapzsisag mar-mar attor minden korlatot, a
korporacio dolga lesz megallapitani, mennyi juthat meltanyo-
san a tarsuit emberek egy-egy rendjenek. Minthogy felette all
tagjainak, meglesz a tekintelye ahhoz, hogy megkovetelje toliik
a nelkiilozhetetlen aldozatokat es engedmenyeket, es elfogad-
tassa veliik a szabalyt. Kbtelezi majd az eroseket, hogy erejiiket
csak mertekkel hasznaljak, meggatolja a gyengeket, hogy veg
nelkiil csak koveteljenek, ezekben is, azokban is taplalja kolcsb-
nos kotelessegeik es a kdzerdek erzeset, bizonyos esetekben
szabalyozza a termelest, megakadalyozvan, hogy az beteges la-
zas allapotba keriiljon, az egyik szenvedelyt a masikkal mer-
sekli, s hatart szabva e szenvedelyeknek, biztositja lecsillapo-
dasukat. Ily modon kialakul majd az lijfajta erkolcsi fegyelem,
amely nelkiil a tudomany minden felfedezese es a jolet barmi-
lyen merteku emelkedese csak elegedetlenseget sziilhet.
Nem tudom elkepzelni, mifele mas kozegben olthetne testet
az oszto igazsagossagnak ez az egyre siirgetobb torvenye, vagy
mifele mas szerv volna kepes ervenyt szerezni neki. A vallas,
amely valaha reszben ellatta ezt a szerepet, ma mar alkalmatlan
volna erre. A vallas ugyanis egyetlen sziiksegszerii elvet tartogat
a gazdasagi elet szabalyozasara: a gazdagsag megveteset. A val-
las azert buzditja a hivoket a sorsukba valo beletorodesre, mert
azt hirdeti, hogy foldi sorsunk kozombos iidvossegiink szem-
pontjabol. Azert tanitja, hogy kotelesek vagyunk alazattal elfo-
gadni vegzetiinket, ahogy koriilmenyeink azt alakitottak, hogy
erofeszitesiinket meltobb eelokra iranyitsuk; s ugyanabbol az
okbol ajanlja altalaban minden testi kivansag mersekleset. Ez a
passziv lemondas azonban osszeegyeztethetetlen a foldi erdekek
mai szerepevel a kollektiv eletben. Fegyelemre sziikseg van ezen
erdekek teren, de nem ligy, hogy hatterbe szoritsuk es lehetoseg
szerint kikiiszoboljiik oket, hanem ligy, hogy fontossaguknak
megfelelo szervezetet teremtsiink szamukra. A problema bo-
nyolultabba valt, es ha az emberek egyre erosebben burjanzo et-
vagyat nem is lehet szabadjara engedni, visszaszoritva sem lehet
mar kordaban tartani. Mig a regi kozgazdasagi elmeletek leg-
lijabb vedelmezoinek az a hibaja, hogy nem ismerik el a szaba-
lyozas sziiksegesseget, a vallasos intezmeny apologetai viszont
abban tevednek, hogy a hajdani szabalyokat ma is megfelelonek
tartjak. Eppen a regi szabaly mai hatastalansaga okozza a bajt.
422
Tulsagosan olcso megoldasok ezek, amelyek nem allnak aranyban
a helyzet nehezsegeivel. Nyilvanvalo, hogy az embereknek csak
valamilyen erkolcsi его szabhat torvenyt; de ennek az eronek szi-
lardan kell e vilag talajan allnia, hogy a dolgok igazi erteket felmer-
hesse. Ahivatasi csoportnak megvan ez a kettos jellege. Csoport le-
ven, elegge az emberek felett all ahhoz, hogy hatarokat szabjon mo-
hosaguknak; am ugyanakkor annyira az 6 tenyleges eletiikben
gyokerezik, hogy szuksegkeppen rokonszenveznie kell szuksegle-
teikkel. Egyebkent nyilvanvalo, hogy az allamnak is fontos funkcioi
maradnak. Csak az allam szegezheti szembe egy-egy korporacio
csoporterdekeivel a kozhaszon erzeset es a szerves egyensuly ko-
vetelmenyeit. Tudjuk azonban, hogy hasznos hatasat csak akkor er-
venyesitheti, ha azt a masodlagos szervek egesz rendszere arnyalja.
Mindenekelott tehat ezeket a szerveket kell letrehozni.
Egyfajta ongyilkossagot azonban ezen a modon nem tudunk
megallitani, a hazassagi anomiabol fakadot. Ugy latszik, hogy
itt megoldhatatlan ellentmondassal van dolgunk.
Mint mondottuk, e jelenseg oka a valas intezmenye, mind-
azokkal az eszmekkel es erkolcsi szokasokkal egyetemben, ame-
lyekbol ez az intezmeny letrejott, s amelyeket voltakeppen csak
szentesft. Vajon az kovetkeznek ebbol, hogy meg kell szilntetni
a valast? Л kerdes tiilsagosan bonyolult, semhogy itt megtar-
gyalhatnank; csak a hazassagrol es annak fejlodeserol szolo er-
tekezes eredmenyekeppen lehetne megoldani. Pillanatnyilag
csak a valas es az ongyilkossag kapcsolataval foglalkozhatunk.
Erre vonatkozolag pedig azt mondjuk, hogy a hazassagi ano-
miabol eredo ongyilkossagok szamanak csokkentesere az egyet-
len mod: megnehezfteni a hazassag felbontasat.
A problemat azonban az teszi rendkiviil zavarova, szinte dra-
maiva, hogy ha ezen a modon csokkentjiik a ferjek ongyilkossagat,
elkeriilhetetleniil noveljiik az asszonyoket. Vajon szuksegszeru-e fel-
aldoznunk az egyik nemet, nines mas megoldas, mint kivalasztani
a ket rossz koziil a kisebbet? Nem latom be, hogy volna mas killt is,
annyira nyilvanvaloan ellentetesek a hazasfelek erdekei. Minthogy
az egyik fel nek elsosorban szabadsagra, a masiknak pedig fegye-
lemre van sziiksege, a hazassag intezmenye nem lehet egyfor-
man hasznos mindkettonek. Ez az antagonizmus azonban, amely
pillanatnyilag lehetetlenne teszi a megoldast, nem gyogyithatat-
lan, es remenykedhetiink abban, hogy megszunik.
423
Oka ugyanis az, hogy a nemek nem egyforman vesznek reszt
a tarsadalmi eletben. A ferfi tevekenyen benne el, a no viszont le-
nyegeben csak tavolrol szemleli. Emiatt a ferfi sokkal nagyobb
mertekben tarsadalmi leny, mint a no. A ferfi hajlamai, torekve-
sei, hangulatai nagyreszt kollektiv eredetuek, elettarsa viszont
mindezekben a vonatkozasokban kbzvetlenebbiil a sajat orga-
nizmusa hatasa alatt all. Пу modon a ferfi sziiksegletei egeszen
masok, mint a noe, s ezert lehetetlenseg, hogy a kozos eletiik sza-
balyozasara hivatott intezmeny egyidejuleg meltanyosan kiele-
githesse ellentetes kovetelmenyeiket. Nem felelhet meg egyszer-
re olyan lenyeknek, akik koziil az egyik majdnem mindenestol a
tarsadalom termeke, a masik pedig nala sokkal nagyobb mertek-
ben a termeszet miive marad t. Am egyaltalan nem biztos, hogy
ez az ellentet sziiksegkeppen fennmarad. Ketsegtelen, hogy a
tarsadalom kezdeten bizonyos ertelemben kevesbe volt eles,
mint ma; ebbol azonban nem vonhatjuk le azt a kovetkeztetest,
hogy feltetleniil es orokke csak fokozodik. A legprimitivebb tar-
sadalmi allapotok ugyanis ismetelten megjelennek a fejlodes
legmagasabb szakaszaiban, csak eppen eltero, sot szinte ellente-
tes formaban. Azt termeszetesen semmikeppen sem tetelezhet-
jiik fel, hogy a no valaha is alkalmas lesz arra, hogy a ferfieval
azonos funkciokat toltson be a tarsadalomban, de szert tehet bi-
zonyos szerepre, amely bar sajatosan ra lesz jellemzo, megis ak-
tivabb es fontosabb lesz a mainal. A noi nem nem valik hason-
lobba a ferfinemhez, ellenkezoleg, elore lathato, hogy meg job-
ban kiilonbozik majd tole. De ezeket a kiilonbsegeket a mdltnal
nagyobb mertekben hasznositja majd a tarsadalom. Igy peldaul
miert ne lehetne elkepzelni, hogy, mivel a ferfit egyre jobban el-
nyelik a gyakorlati-hasznos funkciok, s emiatt kenytelen lemon-
dani az esztetikai funkciokrol, ezeket a no vegye at? A ket nem
tehat differencialodva kozeledik egymashoz. Mindketto a tar-
sadalmiasodas utjara lep, de eltero modon.16 S a fejlodes hataro-
zottan mutatja mar ezt a lehetoseget. A no a varosban sokkal na-
l6Ennek a kiilonbsegnek minden valosziniiseg szerint nem lesz olyan mere-
ven szabalyozott jetlege, mint manapsag. A no nem lesz hivatalbol kirekesztve
bizonyos funkciokbol es kijelolve masokra. Szabadabban valaszthat majd, mint-
hogy azonban valasztasat kfezsegei hatarozzak meg, mindig megmarad ugyan-
azoknal a foglalatossagoknal. Valasztasa tehat lenyegeben mindig egyforma
lesz, de a kotelezo jelleg nelkiil.
424
gyobb mertekben kiilonbozik a ferfitol, mint falun; s megis, a va-
rosi no szellemi es erkolcsi alkatat jobban athatja a tarsadalmi elet.
Mindenesetre ez az egyetlen eszkoz, amely enyhitheti azt a
szomoru erkolcsi konfliktust, amely a ket nemet pillanatnyilag
szembeallitja, s amelynek letezeset az ongyilkossagi statisztika
cafolhatatlanul bizonyitja. Csak a hazasfelek kozotti tavolsag
csokkenese eseten biztosithato, hogy a hazassag ne csak az
egyik felnek kedvezzen, a masik karara. Ami azokat illeti, akik
haladektalanul egyenlo jogokat kovetelnek a nonek a ferfieval,
ok elfelejtik, hogy szazadok munkajanak eredmenyet nem le-
het egyik naprol a masikra kikiiszobolni, s hogy ezenkiviil ez a
jogi egyenloseg mindaddig jogosulatlan, amig ennyire szembe-
tuno a pszichologiai egyenlotlenseg. Erofesziteseinket tehat ez
utobbinak a csokkentesere kell bsszpontositanunk. Ahhoz, hogy
ugyanaz az intezmeny egykeppen vedje a ferfit es a not, minde-
nekelott az sziikseges, hogy azonos termeszetuek legyenek.
Csak igy allhat elo olyan helyzet, hogy a hazassagi kapcsolat
felbonthatatlansagat nem lehet azzal vadolni, hogy csak az
egyik felnek hasznal.
IV.
Osszefoglalva, amikeppen az ongyilkossagot nem az ember
eletenek esetleges nehezsegei okozzak, fejlodeset sem azzal al-
lithatjuk meg, hogy a kiizdelmet kevesbe durvava es az eletet
kdnnyebbe tessziik. Ma nem azert tobb az ongyilkossag, mint
regebben, mert fenntartasunkhoz fajdalmasabb erofeszitesekre
van sziikseg, vagy mert jogos sziiksegleteink kevesbe nyernek
kielegiilest, hanem azert, mert nem tudjuk, hoi van a jogos
sziiksegletek hatara, es mert nem latjuk erofesziteseink ertel-
met. A konkurencia ketsegkiviil nap mint nap hevesebb, mert
az erintkezes egyre kdnnyebbe valasa miatt egyre tobb ember
sodrodik bele a versengesbe. Masreszt azonban a kifinomul-
tabb munkamegosztas es a vele jaro bonyolultabb kooperacio
megsokszorozza es a vegtelensegig differencialja a kiilonbozo
foglalatossagokat, amelyekben az ember hasznossa teheti ma-
gat, s ezzel megsokszorozza a letfenntartasi eszkdzoket, es egy-
re nagyobb szanni egyen szamara teszi oket hozza ferhetove.
Meg a legszerenyebb kepessegek is megtalaljak helyiiket. Mas-
felol, az ebbol a magasabb rendu kooperaciobol kialakulo in-
425
tenzivebb termeles megnoveli az emberiseg rendelkezesere allo
eroforrasokat, igy minden dolgozonak gazdagabb javadalma-
zast biztosit, es ezzel fenntartja az egyensiilyt, mert nemesak az
eleterok elhasznalodasa fokozodik, hanem potlasuk merteke
is. Ketsegtelen ugyanis, hogy a tarsadalmi hierarchia minden
fokan megnott az atlagos jolet, bar ez a novekedes talan nem
mindig a legmeltanyosabb aranyok szerint kovetkezett be. Nem
azert szenvediink tehat, mintha szamban vagy intenzitasban
nottek volna a szenvedesek objektiv okai: nem nagyobb gazda-
sagi nyomorrol van szo, hanem riaszto erkolcsi nyomorrol.
Ne ertsiik azonban felre ennek a szonak az ertelmet. Amikor
valamilyen egyeni vagy tarsadalmi bantalomrol azt mondjak,
hogy teljes egeszeben erkolcsi jellegu, ezen rendszerint azt er-
tik, hogy nem ferhetiink hozza semmifele tenyleges kezelesi el-
jarassal, hanem csak orokos szonoklatokkal, modszeres kiroha-
nasokkal, azaz verbalis beavatkozassal gyogyfthatjuk meg. Ugy
gondolkodnak az emberek, mintha valamilyen eszmerendszer-
nek semmi koze sem volna a vilag tobbi reszehez, mintha tehat
elegendo volna igy vagy ugy kimondani ilyen vagy olyan for-
mulakat, s ezzel az eszmerendszer eltunik vagy helyreall. Nem
latjak, hogy ezzel ugyanazokat a hiedelmeket es modszereket
alkalmazzak a szellem dolgaira, mint amelyekkel a primitfv
ember kozelitette meg a fizikai vilag dolgait. Ahogyan a primi-
tiv ember hisz olyan magikus szavak letezeseben, amelyek se-
gitsegevel hatalmaban all egy lenyt valami massa atvaltoztat-
nia, mi, elgondolasunk ostobasagat eszre sem veve, implicite
azt kepzeljiik, bogy rnegfelelo szavakkal meg lehet valtoztatni
az emberek ertelmet es jellemet. Ahogyan a vadember, ha ero-
sen akarja, hogy valamilyen termeszeti jelenseg bekovetkez-
zek, azt kepzeli, ezt biztositani is tudja a szimpatikus magia re-
ven, mi is azt hissziik, hogy ha forro lelkesedessel kijelentjiik,
mennyire kivanjuk egy ilyen es ilyen forradalom bekovetkeze-
set, akkor ez magatol meg is valosul. A valosagban azonban va-
lamely nep mentalitas- es lelkiiletrendszere meghatarozott erok
rendszere, amelyet raolvasassal sem megbolygatni, sem atren-
dezni nem lehet. Ez a rendszer ugyanis a tarsadalmi elemek
csoportosulasi es megszervezodesi modjanak sziilemenye. Ha
adva van egy bizonyos szamii, bizonyos beallitottsagu egyen-
bol allo nep, abbol a kollektiv eszmek es gyakorlatok meghata-
rozott egyiittese jon letre. Ezek megmaradnak mindaddig, amig
426
nem valtoznak meg az oket letrehozo feltetelek. Ugyanis a kol-
lektiv leny termeszete, es ennek megfeleloen gondolkodas- es
cselekvesmod ja is valtozik, aszerint hogy kisebb vagy nagyobb
szamii reszbol tevodik-e ossze, es ezek Igy vagy amiigy van-
nak-e rendezve. A gondolkodas- es cselekvesmodot azonban
csak a kollektiv leny megvaltoztatasaval lehet atalakltani, ez
pedig csak anatomiai alkatanak modosulasa eseten lehetseges.
Szo sines tehat arrol, hogy amikor erkolcsinek minositjuk azt a
bajt, amelynek az ongyilkossagok szamanak abnormalis nove-
kedese a szimptomaja, azt nem tudom, mifele feliileti bantalomra
akarnank redukalni, amelyet szep szavakkal ki lehet kiiszobol-
ni. Ellenkezoleg, az erkolcsi vermersekletnek az az elvaltozasa,
amely itt feltarult elottiink, tarsadalmi struktiirank melyrehato
eltorzulasabol fakad. Amazt csak ugy tudjuk helyrehozni, ha
megreformaljuk emezt.
Elmondottuk, hogy velemenyiink szerint mi legyen ez a reform.
Van azonban meg valami, ami a beavatkozas siirgossege mellett
szol, nevezetesen az, hogy nemesak az ongyilkossag jelenlegi alla-
pota, hanem torteneti fejlodesiink egesze teszi sziiksegesse.
Ezt a fejlodest ugyanis az jellemzi, hogy lepesrol lepesre elto-
rolte a fold szinerol az osszes regi tarsadalmi keretet. Egymas
utan tuntek el, mert vagy az ido orolte fel oket, vagy a nagy fel-
fordulasok toltak felre, de soha semmi sem keriilt a helyiikre.
A tarsadalom eredetileg a csalad alapjan szervezodott meg;
ligy jott letre, hogy a kisebb tarsadalmak, a nemzetsegek, ame-
lyeknek valamennyi tagja rokonnak tekintette egymast, egye-
siiltek. Ez a szervezet a jelek szerint nem marad t sokaig tiszta
allapotban. A csalad mar eleg koran elvesziti politikai intez-
meny jelleget, s a maganelet kozpontjava valik. Ekkor a regi
csaladi csoportosulast a teriileti csoportosulas valtja fel. Az
ugyanazon a teriileten elo egyenek, fiiggetleniil mindennemu
versegi kotelektol, hosszri tavon kozos eszmeket es erkolcsoket
alakitanak ki, tavolabbi szomszedaik azonban nem osztjak azo-
kat ugyanilyen mertekben. Uy modon kicsiny aggregatumok
keletkeznek, amelyeknek nines mas anyagi alapjuk, mint a
szomszedsag es az abbol eredo kapcsolatok, amelyeknek azon-
ban egytol egyig megvan a sajat arculatuk; ez a kepzodmeny a
falu, majd meg inkabb a varos, a hozza tartozo teriiletekkel.
A kepzodmenyek a legtobb esetben nem tudnak tokeletesen el-
szigetelodni. Szovetsegre lepnek, kiilonfele formakban kombi-
nalodnak, es bonyolultabb tarsadalmakat hoznak letre, de eze-
ken beliil is megorzik szemelyisegiiket. Valtozatlanul ok alkot-
jak az elemi reszt, s a tarsadalom egesze csak ennek nagyobb
masa. Ezek a szovetsegek azonban lassankent egyre szorosab-
ba valnak, a kiilonallo teriiletek osszeolvadnak, es elveszftik
regi erkolcsi individualitasukat is. Csokken a kiilonbseg az
egyes varosok es a korzetek kozott.17 Л francia forradalom altal
hozott nagy valtozas eppen az volt, hogy addig ismeretlen mer-
tekure fokozta ezt a nivellalodast. Persze nem a forradalom
rogtonozte ezt, a valtozast mar regota keszitette elo az ancien
regime kereteben megindult fokozatos kozpontositas. A folya-
mat vegere azonban a regi tartomanyok torvenyes megsziinte-
tese, az u j, teljesen mesterseges es nevleges teriileti beosztas ki-
alakitasa tett pontot. Azota a kozlekedesi utak kifejlodese telje-
sen osszekeverte a lakossagot, s a hajdani allapotnak majdnem
utolso nyomait is eltorolte. S minthogy egyidejuleg kegyetleniil
elpusztitottak az akkori szakmai szervezetfelet, megsemmisult
a tarsadalmi elet valamennyi masodlagos szerve.
A vihart egyetlen kollektiv его elte tul, az allam. Ily modon a
dolgok erejenel fogva az allam igyekezett magaba szi'vni mind-
azokat a tevekenysegi formakat, amelyeknek tarsadalmi jelle-
giik lehetett, s vele szemben csak az egyenek ossze nem tartozo
halmaza allt. Am eppen ez kenyszeritette olyan funkciok valla-
lasara, amelyekre alkalmatlan volt, es amelyeket nem lathatott el
hasznosan. Gyakran mondottak, hogy az allam ugyanolyan ho-
dito, amilyen tehetetlen. Betegesen erolkodik, hogy rategye a ke-
zet a legkiilonbozobb olyan dolgokra, amelyeket nem erhet el, es
amelyeket csak eroszakkal tud megkaparintani. Emiatt jellemzo
ra eroinek az a szetforgacsolasa, amit a szemere vetnek, es ami
valoban nem all aranyban az elert eredmenyekkel. Masfelol az
egyes egyenekkel szemben egyetlen kollektiv hatas ervenyesiil,
az allame, hiszen 6 az egyetlen szervezett kollektivitas. Az em-
berek csak az allam kozvetitesevel erzik a tarsadalmat es attol
valo fuggesiiket. Minthogy azonban az allam messze van toliik,
csak tavolbol es idoszakosan befolyasolhatja oket; ezert ez az er-
zes sem eleg tartosan, sem eleg erosen nines jelen az egyenekben.
17 Termeszetesen csak fobb szakaszaiban jelolhetjilk meg ezt a fejlo'dest. Nem
allitjuk azt, hogy a modem tarsadalmak kozvetleniil a varosallamot valtottak
fel, csupan figyelmen kiviil hagyjuk a kozbiilso fokokat.
428
Eletiik nagyobbik reszeben semmi sines koriilottiik, ami kivon-
na oket sajat magukbol, es fekezhetne oket. Ilyen koriilmenyek
kozott elkeriilhetetleniil aldozatul esnek az egoizmusnak vagy a
szabalyozatlansagnak. Az ember nem kovethet nalanal maga-
sabb rendu celokat, es nem hajolhat meg valamilyen szabaly
elott, ha nem la t maga folott semmit, amihez tartozhatna. Felsza-
baditani az embert mindennemu tarsadalmi nyomas alol annyi,
mint kiszolgaltatni sajat maganak es demoralizalni. S valoban,
erkolcsi helyzetiiknek ez a ket jellemzoje. Mikozben az allam fel-
duzzad es tulteng, hogy kellokeppen markaba szorithassa az
egyeneket, de ez megsem sikeriil neki; az egyenek, akiket sem-
mifele kapcsolat nem fuz egymashoz, iigy keringenek egymas
koriil, mint a folyadek molekulai, s nem talalnak semmilyen kd-
zepponti erot, amely tartsa, kosse es megszervezze oket.
Л baj orvoslasara idorol idore azt javasoljak, hogy adjuk
vissza a helyi csoportosulasoknak regi autonomiajuk egy re-
szet; ezt nevezik decentralizalasnak. Am az egyetlen igazan
hasznos decentralizalas az volna, amely egyidejuleg a tarsadal-
mi erok koncentraciojat is fokozza. Anelkiil, hogy lazitanank a
tarsadalom egy-egy reszet az allamhoz fuzo kotelekeken, er-
kolcsi hatalmakat kell teremteni, amelyek ki tudjak fejteni az
egyenek sokasagara azt a hatast, amelyre az allam nem kepes.
Ma azonban sem a kozsegnek, sem a megyenek, sem a tarto-
manynak nines elottiink eleg tekintelye ahhoz, hogy ezt a befo-
lyast kifejthesse; csak konvencionalis cimkeket latunk benniik,
amelyeknek nines semmi jelentosegiik. Az ember, egyebkent
azonos feltetelek mellett, termeszetesen szivesebben el ott, ahol
sziiletett es felnovekedett. Mindazonaltal ma mar ismeretlen a
szukebb haza fogalma, es ez nem is lehet maskeppen. Az or-
szag eletenek vegervenyesen egyesitett egesze ellentetes min-
den ilyesfajta kiilonallassal. Sajnalhatjuk, ami elrnult, de ez mit
sem valtoztat a tenyeken. Lehetetlenseg mestersegesen felta-
masztani ezt a partikularista szellemet, amelynek nines tobbe
talaja. Nehany lelemenyes fogas segitsegevel pedig termeszete-
sen konnyedebbe lehet tenni a kormanyzati gepezet mukode-
set, ezzel azonban sohasem fogjuk megvaltoztatni a tarsada-
lom erkolcsi beallitottsagat. Tehermentesithetjiik kissea tiilterhelt
miniszteriumokat, tobb iigyet at lehet adni a helyi hatosagok-
nak, ettol azonban a kiilonbozo regiok meg nem valnak erkol-
csi kozegge. Mert, eltekintve attol, hogy egyediil adminisztra-
429
tiv intezkedesekkel ilyesmit nem lehet biztositani, ez magaban
veve nem is lehetseges es nem is kivanatos.
Az egyetlen olyan decentralizalas, amely a nemzeti egyseg
megbontasa nelkiil megsokszorozhatna a kozos elet kozpontjait,
az, amit hivatdsbeli decentralizaldsnak nevezhetnenk. Minthogy
ugyanis mindegyik ilyen kozpont csak egy specialis es szukebb
koru tevekenyseg goca lenne, elvalaszthatatlanok lesznek egy-
mastol, s igy az egyen reszese lehetne a szervezetnek, anelkiil
hogy emiatt kevesbe tartoznek hozza az egeszhez. Csak iigy le-
hetseges a tarsadalmi elet olyan megosztasa, hogy ez az elet
megis egyseges maradjon, ha minden egyes resz egy-egy funkci-
6t kepvisel. Ezt erti meg az az egyre szamosabb szerzo es allam-
ferfi,18 aki a hivatasi csopoi tot szeretne politikai eletiink bazisava
tenni, azaz nem teriileti egysegek, hanem korporaciok szerint
osztana be a valasztok testiiletet. Ehhez azonban elobb meg kell
szervezni a korporaciokat. Nem iigy kell elkepzelni, mint olyan
egyenek gyiilekezetet, akik talalkoznak a szavazas napjan, de
egyebkent semmi kdziik egymashoz. A neki tulajdonitott szere-
pet csak iigy toltheti be, ha a gyiilekezes puszta szfntere helyett
egyertelmuen koriilhatarolt intezmennye valik, kollektiv szeme-
lyisegge, amelynek megvannak a maga erkolcsei es hagyoma-
nyai, jogai es kotelessegei, a maga kiilon egysege. Nem nehez
rendeletileg kimondani, hogy a kepviseloket hivatasok szerint
kell valasztani, es meg kell allapitani, hogy egy-egy hivatas mi-
lyen aranyban kepviseltetheti magat, hanem azt lesz nehez eler-
ni, hogy minden egyes korporacidbol erkolcsi mdividualitas le-
gyen. Ha ez nem sikeriil, akkor tulajdonkeppen csak uj kiilsose-
get es mesterseges keretet adunk a mar meglevo es felcserelni
kivant korporacioknak.
Az ongyilkossag vizsgalatanak eredmenyei tehat tiilmennek
azokon a tenyeken, amelyek e munka targyat alkottak. A folve-
todott kerdesek bizonyos, napjainkban idoszeriive valt, siilyos
gyakorlati problemakkal fiiggnek ossze. Az ongyilkossagok
szamanak abnormalis merteku emelkedese es a mai tarsadal-
mak altalanos rossz kozerzete ugyanazokbol az okokbol fakad.
Az onkentes halaleseteknek ez a rendkiviil magas szama azt bi-
itja, hogy a civilizalt tarsadalmak a melyrehato zurzavar
e vonatkozolag Benoist: L'organisation du suffrage universe! (Az
i^Sja^o^^ijisztojog szervezete). Revue des Deux Mondes, 1886.
allapotaban vannak. Az ongyilkossagok nagy szama a proble-
ma sulyossagarol tanuskodik. Azt is mondhatnank, hogy ez a
szam e sulyossag mercejenek tekintheto. Ha ezekrol a bajokrol
a teoretikustol hallunk, esetleg azt hihetnenk, hogy az eltulozza
es ponta tlanul ertelmezi oket. Itt azonban, az ongyilkossagi sta-
tisztikaban, mintegy maguktol regisztralodnak, s kizarjak a
szemelyes becsles szeszelyeit. A kollektiv szomorusagnak ezt
az aramlatat tehat csak akkor szorithatjuk vissza, ha legalabbis
enyhitjiik azt a kollektfv betegseget, amelynek kovetkezmenye
es jele. Kimutattuk, hogy e cel eleresehez nem kell sem tulelt
tarsadalmi formakat visszaallitani - amelyek szamara nyilvan
csak latszateletet lehetne biztositani -, sem mindenestol tokele-
tesen uj es a tortenelemben pelda nelkiil allo formakat kitalalni.
Arra van sziikseg, hogy megkeressiik a multban az uj elet lehet-
seges csirait, es elosegitsiik ezek kibontakozasat.
E munka kereteben nem allt modunkban pontosabban megje-
lolni, hogy konkretan milyen formak kozott bontakozhatnak ki
ezek a csirak a jovoben, azaz hogy milyen legyen reszleteiben a
hivatasi szervezet, amelyre sziiksegiink van. Az elobbiekben va-
zolt kovetkezteteseket csak a korporativ rendszerre es annak fej-
lodes torvenyeire vonatkozo kiilon vizsgalat alapjan lehet ponto-
sabba tenni. Ezenkiviil nem kell beleesni abba a hibaba, ami a
politikai filozofusokat altalaban jellemzi, hogy tulsagosan resz-
letes programokat dolgozzunk ki. Az ilyen programok a kepze-
let jatekai, amelyek mindig sokkal messzebb esnek a tenyek bo-
nyolultsagatol, hogysem gyakorlati utmutatoul szolgalhatna-
nak; a tarsadalmi valosag nem olyan egyszeru, s emellett meg
nem is annyira ismert, hogy belemehetnenk a reszletekbe. Csak
a dolgokkal valo kozvetlen kapcsolat biztosithatja a tudomany
eredmenyei szamara azt a hatarozottsagot, amely hianyzik belo-
liik. Mihelyt megallapftottuk, hogy a baj letezik, mihelyt tisztaz-
tuk, hogy miben all es mibol ered, s ha ennek kovetkezteben is-
merjiik legaltalanosabb vonasaiban a gyogyszert is, es tudjuk,
hogy hoi kell alkalmazni, akkor nem az a fontos, hogy elore hoz-
zafogjunk egy minden reszletre kiterjedo terv kidolgozasahoz,
hanem az, hogy munkahoz lassunk.