/
Текст
A serdiilokorban, majd a felnottkor kiiszo-
ben sok fiatal elhet at sulyos valsagot, 6s
szorulhat atmenetileg pszichologiai segit-
segre, noha orvosi 6rtelemben m6g nem te-
kintheto betegnek. Ezek а ргоЫётйк tobb-
nyire csupdn a normdlis fejlddds ellent-
monddsainak szokatlan kidlezdddsei.
A pszichiater-szerzo konyve bemutatja a
serduldkori fejlddes Idlektani tdrvdnysze-
rusdgeit, dsszefiiggesdt a csalddi helyzet-
tel, a t^rsadalommal, a kultur&lis 6s tortd-
nelmi hatoerdkkel.
Ismertetdsdben eg ya rant tamaszkodik a
mdlyldlektan, a fejldddslelektan, a szoci-
alpszicholdgia eredmdnyeire 6s sajSt- ser-
diilok kezelese sorSn szerzett - tapasztala-
taira. SzSz pszicholdgiailag vizsg^lt 6s ke-
zelt esete alapjSn mutatja be az ifjukori vSI-
sagok fo tipusait; utal ndhdny fontos diag-
nosztikai probldmara is, 6s megvildgitja
azokat a pszichoterdpi&s mddszereket,
amelyek fiatalok kezeldsdben hatdkony se-
gitsdgiil szolgdlhatnak. Az elmdleti ismere-
teket sz^mos esetelemzds teszi az olvaso
szdmSra elm6nyszeriivd.
A mu elsdsorban az ifjusdggal foglalkozo
szakembereknek: orvosoknak, pszicholo-
gusoknak, pedagdgusoknak kdsziilt, de
kozdrthetd stilusa rdvdn hasznos olvasm^-
nya lehet mindenkinek, akit a serdiilokor
neh6zs6geinek nemcsak gyakorlati probld-
mdi, de tudom/bnyos hMtere is drdekel.
gj y Az ifjukor uol/ogoi
vikar Az ifjukor
Vikar Gyorgy
Az if jukor valsagai
Gondolat Budapest 1980
Szakmai ellenor
GATI FERENC
MEREI FERENC
ISBN 963 280 846 0
© Vikar Gyorgy, 1980
... De mily hang ez, mily tuIvildgi hang
mely b6vegyul a habzugds когё?
Тёп szellem, ёдЬе szdlld a pokolbol,
Hol biintet6s6t тёг dtszenvedd? ...
Egy hattyu szdll folottem magasan.
Az zengi ezt az 6des dneket-------
Oh lassan szdllj ё! hosszan dnekelj,
Haldokld hattyum, вгёр emldkezetl ...
Nem voltam tobb6 gyermek, s nem valdk
Мёд ifjti. Ez az ё1еТ legszebb eve.
Mint legszebb perc, midon a hajnategrol
Az ё| kdrpitja f ё I ig van levёve.
Sdtdts£g volt тёд egyfelol szi'vemben,
De mdsfelol тёг pirosan ке1ёпек.
Mint a kozelgo nap szemeibol
Kilott sugSrok, a v^gyak s гетёпуек .. .
Petofi Sandor: ,,Tunder3lom."
BEVEZET6S
AzifjusSg emleke a legtobb emberben nosztalgiat kelt
valamilyen elvesztett boldogsag utan. Holott ennek az
eletkornak a kutatoja ismetelten nehez problemakkal,
gyotro kuzdelmekkel, keseru szenvedesekkel talalko-
zik. Felnottek kamaszkori emlekeit hallgatva kiderul,
hogyjol vissza tudjak idezni ennek az idoszaknak ese-
menyeit, de szinte keptelenek akkori erzelmi allapotu-
kat ujraelni. A kolteszet is nemegyszer valami aranylo
fennyel vonja be ezeket az emlekeket. „Mint e varazs-
16, tunde parazslo, edes idilli nap tovasurrant, ugy fut
el egyszer a szep fiatalsag" — irja Dsida Jeno. Petofi is
ezt vallja „Tunderalom" c. elbeszelo koltemenyeben:
„Nem voltam tobbe gyermek, s nem valek Meg ifju. Ez
az elet legszebb eve. Mint legszebb perc, midon a haj-
nalegr6l Az ej karpitja felig van leveve. . A valo-
szinuleg tizenhat eves kort unneplo sorok annal kii 16-
nbsebben hatnak, mivel a „Tunderalom" folytatSsabol
hamarosan kiderul a serdulo fiO maganyerzese, ket-
segbeesett lelkiallapota, sot meg ongyilkossagi szan-
deka is. Az ellentmondas megoldSsat Petofi talan az
el6zo versszakban rejti el, ahol azt irja az emlekrol:
.,T£n szellem, egbe szallo a pokolbol, Hol bunteteset
mar atszenvede?"
SajStos- de a tudomany nem nagyon ad mas meg-
7
hatarozast az ifjukorrol, mint hogy 3tmenet a gyer-
mek- es felnottkor kozott. Ugy tunik: eletevekben
meghatarozni ezt az idoszakot sehogysem sikerul.
Eduard Spranger „Az ifjCikor lelektana" c. muveben a
14 es 22 ev kdzbtti korcsoporttal foglalkozik. Charlotte
Buhler „Az ifjukor lelki elete"-ben a 13. es 21. eletev-
ben latja a hatart. Az un. Jfjusagi Tan^csadok" ma-
napsag szamos orszagban a 15 es 25 6v kozotti kor-
csoportottekintik mukodesi teruletiiknek. A bizonyta-
lansagot noveli a fogalmi meghatarozasok zurzavara
is. Egyesek a nemi serdiiles idoszakat serdulokornak
(adoleszcencianak) nevezik, masok ugyanezt a kort
pubertasnak es az azt koveto eveket adoleszcencia-
nak. Ismet masok az egesz Stmeneti korszaknak, ami-
rol szolunk, az adoleszcencia, vagyis serdulokor nevet
adjak. Utobbi idoben ez a meghatarozas terjedt el. Hi-
szen az„ifjusag" a koztudatban inkabb a felnottkor el-
so evtizede es nem a serdules kora.
Az idohatarok bizonytalans^ganak oka csak kisebb
reszben biologiai. Ketsegtelen, hogy a nemi eres kez-
dete igen kijlonbozo idopontra eshet. A fiu elso pollu-
cioja (magbmlese) altalaban 13 eves kor tajan jelent-
kezik, de lehet egy-ket evvel elobb vagy egy ewel ke-
sobb is. A leany elso havi verzese eppugy jelentkezhet
11, mint 14 eves korban. Ezek meg elettani elteresek,
semmi korosat bnmagukban nem jelentenek. Ma az
iddpontok inkabb elobbre tolodnak, ez az akceleracio-
nak egyik (de csak egyik) jelensege. A nemi eres befe-
jezodese is kijlonbozo. Csakhogy ezzel a serduldkor
nem er veget. Senki sem gondolja ma, hogy egy 15
eves fiu vagy leany, ha nemileg erett, mar alkalmas a
8
felnott eletre. A nemi erettseg nem jelent egyben lelki
gsszellemi erettseget is — legalSbbis nem jelenti a mo-
dern civilizacio kovetelmenyrendszereben. (Holott er-
re az eletkorra az agyi asszociacios palyak erese mar
befejezodik.) A serdulokor megnyulasaban elsosor-
ban tarsadalmi tenyezok jatszanak szerepet, ezt bssze-
hasonlito kulturpszichologiai vizsgalatok — mint majd
l^tni fogjuk — messzemenoen alatamasztjak.
A serdulokor idobeli hatarainak elmosodasa egyben
az erkolcsi normakat is bizonytalanna teszi ebben az
eletszakaszban. Bizonytalan, mikor mennyi on£H6sa-
got kaphat a serdiilo fiu vagy leany. Kimaradhat-e egy
13 eves leany szombat este ejfelig, ha ismeros tarsa-
saggal tancolni megy? Reszt vehet-e egy 15 eves fiu
egyedul egy kulfoldi tarsasutazason? Mikor kezdhet
egy serdiiie fiu vagy leSny nemi eletet elni? Vagy akar
egy huszevesegyetemista, akit meg szulei tartanak el,
donthet-e egyedul nagy hordereju kerdesekben, pl.
hogy meghazasodik-e, vagy hogy mihez kezd egy
orokseggel? Megannyi kerdes, melyre nines egyertel-
mu valasz. A serdulo es a kornyezet eltero allaspontja
- vagy a neveles es az ifjusagi csoport eltero normai
— szamtalan konfliktus lehetoseget rejtik magukban.
A konfliktus nem jelent feltetleniil kiilvilagi tortenest,
osszeutkozest a fiatalabb es idosebb nemzedek kozott.
Lejatszodhat a serdiiloben magaban. Az elvek utkoze-
se mogott erzelmi konfliktus huzodhat meg. Hiszen a
serdOlot a biologiai eres es a tarsadalmi elv£r£sok a fo-
kozodo onallosag es a szuloi hazrol valo levalas fele
hajtjSk—ugyanakkor meg eros erzelmek vonzzeik visz-
sza a gyermekkorba. Ha emellett meggondoljuk, hogy
d
a biologiai eres es a tarsadalom elvarasai sincsenek
rendszerint dsszhangban, nem csodalkozhatunk rajta,
ha a modern civilizacio feltetelei mellett a serdiilokor
igen gyakran valsagosan zajlik.
Ezert a serduldkori-ifjiikori valsag fogalmat ma ta-
gabban ertelmezziik, mint Ernst Kretschmer e szazad
dtvenes eveinek elejen. Kretschmer nemet pszichiciter
— akinekalkattani vizsgalataia mai napig befolyasoljak
az orvosi gondolkodast— 1953-ban sulyos serduldkori
korkepek egy sorat irta le. Ezeknek a serduloknek
nagyfoku nyugtalansaga vagy vilagtol elfordulo pasz-
szivitasa, csapongo hangulataik, kiszamithatatlan cse-
lekedeteik, sokszor bizarr, rbgeszmesnek hato gondo-
lataik, amelyekben kepzelet es valosag osszemosodik,
stilyos beilleszkedesi zavarhoz vezettek es elmebeteg-
seg gyanujat keltettek. A tunetek a pubertassal egyutt
kezdodtek es — legalabbis egy reszukben — annak le-
csengesevel el is multak. Kretschmer megallapitasa
szerint ezek a betegsegek csak latszolag hasonlitottak
pszichozishoz, valojaban a normal kamaszkor valami-
lyen karikaturaszeru kielezodesei voltak. Ezert puber-
taskrizisnek nevezte oket. Velemenye szerint nem ve-
zethetok vissza pusztan lelki okra, hanem a testi serdu-
les valamilyen egyensdlyzavara —gyorsulasa, lassula-
sa vagy aranytalansaga — tai al hato meg hatterukben.
A hasonlo esetekre ma is hasznaljuk a „PubertasKrl-
zis" diagnozisat. Az „ifjukori valsag" fogalman azon-
ban rendszerint egeszen mast ertunk: a serdulokori-if-
jdkori fejlodesnek egy olyan kritikus szakaszat, amikor
azaddigi fejlodes mintegy megtorik es a tovabbi fejlo-
des ketsegesse valik. Ezek a krizisek - a tanulas, a pa-
10
lyavalasztas csodje, sulyos nemzedeki konfliktus a
csalcidban, a tarsadalmi normakkal szembeszegiilo
magatart^s, uj erzelmi kapcsolatok letesltesenek ku-
darca, a szexuSlis elet elkezdesenek gatjai — sokszor
letrejohetnek normal lelektani folyamatok eredmenye-
keppen. Meg serduldkori szorongdsos allapotok, han-
gulatzavarok, ongyilkossagi kiserletek, kcibitoszer-fo-
gyasztas sem tartoznak feltetlenul a patologia kbrebe,
hanem annak mintegy peremen helyezkednek el. Per-
sze hasonlo problemak neurozis vagy m£s lelki beteg-
seg tunetekent is jelentkezhetnek. Amit hangsulyozni
szeretnek eppen az, hogy — ellentetben a Kretschmer-i
,,pubertaskrizis"-sel —, ifjukori valsag alatt valami neu-
rozisncilenyhebbetertunk. Valamit, ami meg nem ,,be-
tegseg", amit nem is tudunk korlelektani tunetcso-
portjainkba jol beilleszteni. Ami talan csak atmeneti
zokkeno a fejlodes utjan. (Az „ifjukori valsag" — ,,pu-
bertSs-krizis" tautologiat talan enyhiti, hogy ifjukor
alatt elsosorban lelektanilag es tdrsadalmilag megha-
tcirozottkorszakotertunk, pubertSsalatt viszont maga-
nak a nemi eresnek testi folyamatat. A „pubertas-kri-
zis" fogalma tehat meg is felelne az eredeti Kretsch-
mer-i elgondolasnak, mely ezeket az eseteket az alkati
fejlodes diszharmoniajara vezette vissza, noha nezete
nem tekintheto egyertelmuen bizonyitottnak.)
Krizis gorog szo: dontest jelent. Tudjuk, mennyire
sokfele bsszefuggesben hasznaljuk ezt a kifejezest, a
gazdas^gi elet csodjetol kezdve egy lazas betegseg
vals^gosszakaig. ValojSban mindezekben a valsagok-
ban valami kerdesesse valik es valami „eldol". Elhet-e
a tSrsadalom ugy, mint eddig, vagy sem? Meggyo-
11
gyul-e a beteg, vagy meghal? A serdulokor valsagai-
ban is valami kerdesesse valt es valaminek el kell dol-
nie. Tudjuk, hogy a serdijlonek fejlddese soran „fel-
adatokat" kell megoldania. Ki kell szakadnia a gyer-
mekkor sokszor kinos, megis edes fuggdsegebol es
meg kell tanulnia felndtt ember modjSra onalloan elni.
A feladatokat— nemi leegyszerusitessel — harom nagy
csoportra osztjuk. 1. Szexualisfejlodeseben el kell er-
nie azt a fokot, amikor a kielegules legfobb forrasa a
masnemu partnerral torteno nemi egyiittlet. 2. Kepes-
se kell valnia arra, hogy maganak tarsat, erzelmeinek
targyat a csaladon kiviil talaljon. 3. El kell vallalnia a
felnott ember tarsadalmi szerepet, beleertve az onallo
eletvitelt, a megfelelo palya megvalasztasat, a sajat
sorsaert— s6t a masok sorsaert — erzett felelosseget is.
Ezeket a „feladatokat" a biologiai-pszichologiai eres
es a tarsadalmi elvarasok osszetalalkozasa tuzi ki.
Mindez elegge teleologikusan hangozhat. Valojaban
nemaz. Minden embert szuletese percetol kezdve tar-
sadalmi modellek vesznek koriil, a korulotte elo es te-
vekenykedd felnottek es nagyobb gyermekek viselke-
dese, a velemenyek, amiket nap mint nap hall, a neve-
lok, az iskola, konyv, szinhaz, film, tomegkommunikS-
cioseszkbzdk egy mintat sugaroznak feleje arrol, mive
kell fejlodnie. Eza minta szervesen beepul szemelyise-
gebe meg mielottelernea serdulokort. A serdulo rend-
szerint melyen aterzi, hogy fejlddesenek donto szaka-
szaba lepett. Sokszor annal is melyebben, mint
amennyire ez valojaban indokolt. Ugy erzi: a felnotte
valas donto lepeseit kell megtennie, es ha valamit
mostelmulaszt, tobbe mar nem potolhato. (Csak any-
12
nyiban teved, hogy sok mulasztas kesobb is potolhato,
barszenvedesek es nehezsegek arSn.) Elofordul, hogy
szulei aggodalmaittanulmany'ai, palyavala'sztasa miatt
nevetsegesnek erzi, mert valami fontosabb keriilt ve-
szelybe. „Mit erek egy diplomaval" - gondolja - ,,ha a
szexualitasom korul valami nines rendben, ha nem
merek egy leanyt megszolitani (vagy a masik nemnel:
„Zavarba jovdk, ha egy fiu hozzam szol"), ha nem tu-
dok kortarsaim elott tekintelyt, nepszeruseget szerez-
ni. HiSba tanulok jol, ha elni nem tudok megtanulni."
A serdulokor valsagainak hattereben a fejlodes va-
lamelyik fontos vonalanak elakadasSt, megtoreset ta-
laljuk. Az igazi problema nem mindig az, ami elso pilla-
natban annak latszik. Eppen ezert a serdulokori vSlsa-
gok pszichologiai okainak feltarasa, azok kezelese
kozben, feltarulnak elottunk a lelki fejlodes alapveto
mozgatoeroi. Ez a konyv a normal serdulokorrol, an-
nak nehezsegeirol szol elsosorban. De a szakiroda-
lomban szereplo fejlodeslelektani megfigyelesek, ki-
serletek, statisztikai felmeresek, pszichologiai, melyle-
lektani, szociologiai elmeletek mellett jelentos mertek-
ben tamaszkodik a szerzo sajat megfigyeleseire, ame-
lyeket valsagba jutott fiatalok kezelese soran szerzett.
Velemenye ugyanis az, hogy a gondos esetleiras a le-
lektani megismeresnek adott esetben a kiserlettel
egyenrangu forrasa lehet. Nem tobb annal, de nem is
kevesebb. Amit egzaktsagban veszit, megnyerheti
eletkozelsegben es az informaciok nagyobb gazdag-
sagaban. Ezert erezhetjuk jogosnak, hogy esetek
elemzesebol, amelyeknek egy resze a normal fejlodes
zokkenoit jelezte, mas resze a koros hatSran jart, re-
13
konstrualjuk a serdulokor es a felndtt szemelyiseg ki-
alakulasanak fontos jellemzoit. A szerzo egyben a
pszichoterSpias segltseg utjait, modjait is bemutatja.
Bemutatja — ugyanakkor keresi is, mert korantsem hi-
szi, hogy a tokeletes megoldas kulcsa mar a kezunk-
ben van.
Ez a konyv azonban nem csak arra torekszik, hogy
megvilcigitsa egy elettorteneti korszak fejlodesmenetet
esannak buktatoit. Meg akar ragadni valamit a serdu-
lokor sajatos leg korebol is. Abbol az erzelmi-hangulati
atmoszferSbol, amelyeta felnott ember oly nehezen es
hianyosan idez vissza, az ifjiJ viszont benne el, mint
tengerben a hal, ezert nem latja igazan. Csupa ellent-
mondasezazatmoszfera: erzelmi gazdagsag kinzo si-
varsaggal valtakozik, csapongo hangulatok kozony-
nyel, nagy vSrakozasok remenytelensegerzessel es ha-
ISIkozelseggel, a jbvore valo beallltodas a pillanatban
elessel. A serdulot ugyanis egyreszt betolti a dontes
felelossege- ugy erzi, egeszjovendo eleterol most kell
dbntenie—, masreszt viszont az’igazi eletnek meg is az
ifjusagot tartja. „А te utad a vegtelenbe visz, de en
elottem mar a semmi van" — irja Kosztolanyi Dezso
25 eves koraban „А szegeny kisgyermek panaszai"
epilogusaban— „Asemmiseg. Meg egynehany meresz
ev, aztan a ferfikor s a sarga venseg". Mindaz tehat,
ami az ifjukort koveti, a teljes ferfikor es oregkor, csu-
pansemmiseg, nem szamit, nem az „igazi". Az ifjdsag-
nak ez a saj£tos eleterzese, az ifjusagi szubkultura ko-
raban-kulonos hangsulyt kapott. De amint a Koszto-
lanyi idezet is mutatja: nagy multra tekinthet vissza.
A serdulokor sajatossaga
Ha nemelegszunk meg azzal a meghatarozassal, hogy
a serdulokor atmenet a gyermek- es felnottkor kozott,
hanem specifikus jellemzoit keressiik, igen eltero ne-
zetek szovevenyebe tevedOnk. Kijlonbozo szerzok vi-
lagkepiiknek es tudomanyos iranyzatuknak megfele-
loen e korszak mas es mas vonasait emelik ki. Az egyik
a biologiai fejlodest, a nemi erest tartja a dontd mozza-
natnak, a masik az En fejlodeset, a harmadik a tarsa-
dalmi tenyezoket, a negyedik a kognitiv folyamatok
magasabb szintre jutasat stb. Ellentmondo nezetek
ezek, vagyegymastkiegeszitik? Sokszor bizony nehez
eldonteni.
A serduldkor elso atfogo leirasa ugyan Stanley
Hall-tol, az amerikai pszichologia egyik uttdrojetol
szcirmazik 1904-bol, megis e szazad huszas eveinek
elejen ket ifjukorrol szolo konyv tett szert nagy hirre es
szamit e problemakor klasszikus megfogalmazascinak.
Az egyik Eduard Spranger muve (Az ifjukor lelektana),
a masik Charlotte Biihlere (Az ifjukor lelki elete).
Spranger az un. „szellemtudomanyos lelektan" kepvi-
seloje. Ez az iranyzat elsosorban a „szellem objektiva-
eioibol", igy irodalmi es muveszi alkotasaibol, naplo-
jegyzetekbol, feljegyzesekbol kovetkeztet vissza lelki
folyamatokra a megertes, beleeles utjan. A pszicholo-
15
giat elesen elvalasztja a termeszettudomanytol. Vele-
menye szerint a leiki eletet nem ismerhetjiik meg egy-
szeruen ok-okozati osszefijggeseibol, hanem ugy kell
tekintenunk, mint ertekek megvalositasara iranyulo
folyamatot. Alighanema kiserleti lelektan kezdeti szuk
kerdesfelteveseinek ellenhatcisakent keletkezett.
Spranger talalo leirasait is atszdvi ez a teleologikus,
metafizikai szemlelet, mely stilusanak sajatos, ma mar
szokatlannak hato patoszt kolcsonoz. Harom fo moz-
zanatot emel ki: 1. Az En felfedezese, 2. Az eletprog-
ram fokozatos kialakulasa, 3. Az elet egyes formaiba
valo beilleszkedes. Ekozben minden labilis, minden
folytonosan Stalakul, „az eresi kor jellegzetessege. ..
hogy nincsen jelleme", az ifju kulonbozo lehetdsegek-
kel kiserletezik, a ter- es idoelmeny is megvaltozik.
Ezek a valtozdsok Spranger szamara egy szempontbol
kapnak ertelmet: mint egy atfogo eletterv reszei. Az if-
jukornak Sprangernel celja van: felkeszijles a felnott-
korra, az ember ,,entelechei3"-jcinak kibontakoztatasa.
Az objektiv leirasok kozepette ilyen mondatok buk-
kannak fel: „Tetteiddel a nagy egeszen dolgozol, es
amit ennek szovetebe belesz6sz„ visszavonhatatlan."
„Minden egyes leny. . . egyediilallo kulon vilag, egy
monasz, mely a vilagegyetemet mindenki mastol elte-
roen tukrozi."
Meglepo nezete, hogy a szexualitas es az erotika
ebben a korban kulonvalik egymastol. Ez a kulonval^s
mint jelenseg sok serdiilon6l valoban megfigyelhetd:
erotikus fantaziaja burjcinzik, ugyanakkor visszariad a
nemi elettol. Spranger azonban torvenyszeruseget ISt
benne. Szerinte az ifjukori erotika csupan csodalatra.
16
lelki beolvadSsra tdrekszik, nem testi egyuttletre. Egyik
kifejezoje a tanc, mely az „Stlelkesitett testet" a lelki
ritmus kifejezojeve teszi. Ezt a nezetet mar Charlotte
Buhler kritikSval illeti: megjegyzi, hogy Spranger ter-
meszettSI adottnak tekint valamit, ami tSrsadalmi es
nevelesi hatas.
Spranger utal ra, hogy megallapitasai valojaban
korlatozott ervenyuek, egy meghatSrozott tarsadalmi
retegre, a kozeposztalybeli nemet ifjusagra vonatkoz-
nak. Ezen a megjegyzesen kiviil azonban a konyvben
semmi sem mutat arra, hogy szemleletet viszonylagos
ertekunek tartanS. Ogy irja le a serdulokort, mint egy
- a biologiaibol es tarsadalmibol le nem vezetheto
- autonom lelki fejlodes sorsdonto idoszakat. Nyilt
objektiv idealista vilagnezetevel tulajdonkeppen
egyedulallo a serdulokor szakirodalmaban.
Charlotte Buhler konyvenek szemlelete es hangve-
tele szcimunkra otthonosabb, a maihoz kozelebb allo.
Kamaszkori naplok anyagat dolgozza fel. Mint feno-
menologiai leiras maig megorizte frisseseget. Ertelme-
zeseiben nagyjelentosegettulajdonita szexualis fejlo-
desnek es mereszen epit biologiai analogiakra. A ser-
dulokort parhuzamba Sllitja azzal a nyugtalansaggal,
amit szcimos allatfajnal az osztrusz elejen tapasztalunk.
Sok madar- es halfajta vandorutra indul a nemi elet
megkezdese elott. Buhler gazdagon tarja elenk a pel-
dSkat, de figyelmen kivul hagyja azt a kerdest, hogy
ezekbol az Sllati viselkedesmodokbol kovetkeztethe-
tunk-e az emberi faj fejlodesi jelensegeire, valamint
hogy az allatok ismetlodo szexualis periodusainak
17
kezdete valoban azonosithato-e az emberi serdulo-
kor га I.
Az ifjukor elmenyvilagaban centralis szerepet tulaj-
donit az onallo En kialakulasanak. En alatt nem ege-
szen azt erti, amit ma szokas, tehat nem a lelki szerke-
zet egy reszet, hanem az Entudat es a vilagtol valo el-
kiilonultseg megeleset, ami a serdiilonel elmelyultse-
geben es intenzitdsaban minosegileg kiilonbozik a
kisgyermeki entudattol. Erre elsosorban a serdulok sa-
jatos deperszonalizacios elmenyebol kovetkeztet. Jel-
lemzesere erdemes atvenniink tole egy szep idezetet,
amit egy ma mar ismeretlen oneletrajzbol merit (Ru-
dolf von Delius: „Schopfertum", Darmstadt, 1922):
A kamaszfiu egy reggel kibamul az ablakon, hosz-
szan nezi a szemkdzti fa agait, majd kulonos erzesek
fogjakel. Ezt irja: „Llgy ereztem, mintha minden elsza-
kadt volna tolem, es hirtelen elszigetelve lattam maga-
mat. Csodalatos, ket pont kozott ingadozo erzes.
S nyomban utana azelbcimulo kerdes:Te vagy-e Deli-
us Rudi ? Az vagy-e te, akit ba rata i igy neveznek ? Aki-
nek az iskolaban meghatarozott neve van, aki bizo-
nyos osztalyzatokat кар? - Az vagy-e te? Egy maso-
dik En allott szembe bennem ezzel az ennel, mely ek-
kor egeszen targyszeruen, csak mint nev hatott ram.”
Azt hihetnok, hogy Charlotte Buhlert biologiai
szemlelete kbzel hozza a pszichoanalizishez. Valojci-
ban elesen elhatarolja magat tole, sot tbbbszdr hara-
gos kritikaval illeti. Annal meglepobb ez, mivel ugyan-
akkor Freudnak a kisgyermekkori szexualitasrol tett
megallapitasait sajat megfigyelesei megerositik. Nem
is annyira Freud felfedezeseit vonja ketsegbe, inkabb
18
az analitikus kura ellen van kifogasa, amit veszelyes-
nek tart. AllSspontja kesobb tbbb kerdesben is valto-
zott Aserdiilokorfelfogasabanaziddkfolyaman mind
nagyobb jelentoseget tulajdonitott tarsadalmi tenye-
zoknek.
A serdulokor pszichoanalitikus elmelete — kulondsen
mai formajaban — semmikepp sem mondhato biolo-
gista szemleletunek. Kiindulopontja azonban biologiai
volt. Freud a „Harom ertekezesa szexualitasrol" c. m(i-
veben (1905) a pubertast a pszichoszexudlis fejlodes
zaroakkordjakent irta le: ekkor veszi at a genitalitas a
vezeto szerepet a reszosztonok felett, es ekkor fordul a
nemi vagy veglegesen a masik nem fele. Mint ismere-
tes, Freud cillapitotta meg eloszor egyertelmuen, hogy
a nemiseg mar a kamaszkort megelozoen is jelentkezik
a gyermeknel. Szorvanyos megfigyelesek termeszete-
sen mar elotte is voltak, de eloiteletek megg5toltak tu-
domanyos ertekelesiiket. Freud.velemenye szerint a
szexualis oszton az emberben szuletese percetol jelen
van, es azok a gyonyorteljes izgalmak, amelyeket a
csecsemo egy erogen zona: a szajnySIkahartya ujjszo-
passal, cumizassal torteno izgatasaval nyer, a kisgyer-
meki autoerotika elso megnyilvanul£sai. A tisztasagra
szoktatas idejen a gyermek rendszerint felfedezi, hogy
a vegbelnyalkahartya ingerlese is kellemes erzessel
jarhat, majd a legtobb gyermeknel magamutatas, les-
kelodes, szadisztikus es mazochisztikus megnyilvanu-
lasok is felbukkannak. Freud analiziseiben azt talalta,
hogy az infantilis szexualit£s jelentkezese 4-5 eves kor
19
korul csucspontot er el, ilyenkor mind nagyobb sze-
rephezjutnak a nemi szervekbol szarmazo erotikus iz-
galmak, es megjelenik a szerelmi erzesek egesz skalaja
is: vagyodas, birtoklasi vagy, feltekenyseg. Az utobbi-
ak elso targya rendszerint az ellenkezo nemu szulo. Ez
az un. „odipalis korszak", amelynek viharai a 6. ev ta-
jan lezajlanak, hogy helyet adjanak egy nyugalmi sta-
diumnak: az osztbnlappangas (latencia) koranak. Ek-
kor a szexualis megnyilvanulasok szinte teljesen el-
tunnek, majd a serdiiles koraban tamadnak fel ismet
- sokkal nagyobb intenzitassal. A serduies kezdeten
(prepubertas, ill. preadoleszcencia) az un. reszoszto-
nok (pl. az oralis, analis, szadomazochisztikus, exhibi-
cionista kesztetesek) meg a genitalisokkal egyenlo
erovel jelentkeznek, csak kesobb helyezkednek el egy
olyan hierarchiaban, ahol a gyonyor legfobb forrasa a
nemi szervek egyesitese, es minden mas ingerforras
legfeljebb mint ennek elokeszitoje, az elojatekban кар
helyet. Valojaban ez az atrendezodes nem jatszodik le
olyan siman, mint ahogy leirtuk, hosszabb folyamat
eredmenye oda-vissza ingadozasokkal, belso kuzdel-
mekkel. Bonyolitja a folyamatot, hogy ebben az ido-
ben a szexualis oszton energiajanak: a libidonak is le
kell valnia gyermekkori targyairol es egy csaladon ki-
vuli szemely fele kell fordulnia.
Ezeknek a faktoroknak a szerepere es korszeru erte-
kelesere a serdulokori fejlodes leirasaban es az esetis-
mertetesekben meg vissza fogunk terni. Ami minket
most a serdulokor altalanos elmelete szempontjabol
erdekel, az Freud kuldnosteoriaja a kettos pubertasrol.
Mivel megfigyeleseinek tanusaga szerint a kisgyer-
20
mekkori szexualitas 3 es 5 eves kor kozott mindinkabb
kiviragzik, es kamaszos karaktervonasok is megjelen-
nek (dackorszak), Freud feltetelezte, hogy az emberi-
seg egy olyan allatfajtol szarmazik, mely eredetileg 5
eves korban erte el nemi erettseget. A torzsfejlodes fo-
lyaman — talan egy kozmikus katasztrofa hatasara — a
szexualis eresi folyamat egy ponton megtort, es csak
tobb eves lappangas utan folytatodott. A szexualis fej-
lodesnek ez az idobeli kitolodasa a kulturalodas nagy
lehetoseget nyitotta meg, ily modon az emberre valas-
nak egyik tenyezoje lett. Egyben a neurozisok keletke-
zesenek is lehetseges taptalaja, mivel egyes oszton-
kesztetesek tartos elfojtasnak eshetnek aldozatul, mi-
nek kovetkezteben nem fejlodnek tovabb a serdulo-
korban, es nem integralodnak a szexualitas egeszebe.
Ferenczi Sandor „Katasztrofak a nemi elet fejlodese-
ben" c. muveben megkiserelte a freudi elkepzeles be-
epiteset egy filogenetikus modellbe. A haeckeli alap-
tbrvenytalkalmazta a szexualitasra: az egyeni fejlodes
valojaban utalasszeruen megismetli a torzsfejlodest.
Az elet valamikoraz ostengerbol lepett ki a szarazfbld-
re. igy kerul ki az ujszulott az anyameh vedettsegebol,
a magzatvizbol a veszelyes kulvilagba. A vagy az anyai
testbe valo visszateresre vegigvonul az egesz eleten, a
szexualitas tulajdonkeppeni hajtoereje — valojaban az
elolenyek vagyodasa az ostenger utan. A parosodas
eszkozei, amelyek a torzsfejlodes es egyedfejlodes so-
ran megjelennek, mind tokeletesebbek. Ferenczi az
ember elso oralis esanaliskeszteteseit parhuzamba al-
21
litja a primitiv elolenyek kopulacios modjaival — a
torzsfejlodes also fokain valoban egyetlen nyilas, az
osszaj szolgalja egyarant a taplalkozasi es nemi osz-
tont, valamivel magasabb fokain a vegbelnyilas es a
nemi szervek meg nem kulonulnek el elesen. A kulon
genitaliak mar lehetove teszik — pars pro toto — a noi
testbe valo ideiglenes visszaterest. Az osztonlappan-
gas idoszaka annak a katasztrofanak lenne a meg-
ismetlese, mely az emberi fajtfeltehetoleg a jegkorszak
soran erte es arra kenyszeritette, hogy egy idore min-
den energiat az dnfenntartas szolgalataba allitva sze-
xualis osztonet korlatozza. Ferenczi finom pszicholo-
giai megfigyeleseket es szorvanyos biologiai tenyeket
kapcsol ossze egy meresz hipotezisbe, mely inkabb
koltoi munek hat, mint tudomanyosnak. Meglepo,
hogy a noknek milyen keves teret enged a boldogsag-
ra. Egyetlen lehetoseguk, hogy azonosithatnak a koi-
talo ferfival. Ferenczinek a lelekelemzes jelentos felfe-
dezeseket koszonhet, de e hires elmelete a genitalis
szexualitas kifejlodeserol ma mar inkabb tudomany-
torteneti erdekessegu.
Hermann Imre „Az ember osi osztonei" c. konyve-
ben (1943) kritika targyava teszi a kettos pubertas
teoriajat. Gondolatmenetet ket okbol is erdemes ve-
gigkovetniink. Egyreszt peldaja annak, hogy az elko-
telezettseg egy tudomanyos iranyzathoz es a Mester
iranti tisztelet nem gatolhat egy igazi kutatot az elfo-
gulatlan gondolkodasban. Masresztkepetad arrol, mit
nyujt biologiai tudasunk a serdiilokor megertesehez.
Hermann megallapitja: Freud, amikor feltetelezi,
hogy az ember egy 5 eves korban ivarerette valt allat-
22
faitatol szarmazik, a szaktudomany egy nezetere hivat-
kozhat. Bolk, holland biologus szerint az ember elodei
valoban 5 eves korukban valtak ivarerette. Hivatkozik
arra, hogy ha az endokrin rendszer egyensulya meg-
bomlik, gyerekek 5-6 eves korban nemileg erette val-
hatnak (pubertas praecox). „Az erettseg lehetosege az
otodik eletevben, oly korban, mely eleg jol megegye-
zik az emberszabasuak ivareresi idejevel, velemenyem
szerint megismertet az oshominidak ivareresenek ko-
raval." Bolk nezetet atveszi Versluys, a becsi egyetem
allattan tanara Feltunonek tartja, hogy az ember ivar-
eresi ideje mennyire kitolodik az emberszabasuakehoz
kepest. Hivatkozik arra, hogy a petefeszek embernel 3
eves korig egyenletesen novekszik, majd novekedese
szunetel es csak 11 eves korban indul meg ismet.
Ezzel szemben Hermann alli'tja, hogy Bolk is, Vers-
luys is — kovetkezeskeppen Freud is — „elmeletuket
hamis alapokra epitik". Minel inkabb kozeledunk a
torzsfejlodes lepcsofokain az emberhez, annal ke-
sobbre tolodik a nemi eres ideje. A kis ujvilagi majmok
ket-harom evutan valnakfelnotte, a macacus rhesus 4
eves korban eri el a serdulest. Evvel szemben az em-
berszabasu majmok 8—12 eves korukban lesznek ivar-
erettek. Ezt a szazad negyvenes eveinek elejere mar
szamtalan adat bizonyitotta. Az emberszabasuak eresi
ideje tehat majdnem eleri az emberet. Hermann nem
latja bizonyitottnak a petefeszek fejlodesenek elaka-
dasat sem. „Versluys szerint 3—4. evekben akad el a
Petefeszek fejlodese, ez az idopont pedig kulonben
sem esik ossze a lappangas idejenek kezdetevel.
Szondi vizsgalatai szerint a fejlodes megallasa az 5-7.
23
evekben a herek nagysagan valoban kovetheto; ezzel
szemben a petefeszek sulygyarapodasa a szuletestol
kezdve folytonos, mikozben a 8. evtol a szaporulat
merteke gyorsan emelkedik." A kortani adatok sem bi-
zonyito erejuek. „А pubertas praecox megfigyelt ese-
teiben a legkulonbozobb eletkorok szerepelnek a 4.
honaptol a 10. eletevig." De a nemi szervek fejlodese-
nek megallasa sem szolgalhatna a lappangas koranak
magyarazataul. „Az anatomiai fejlodes megakadasaval
- irja Hermann — csupan az addigi fejlodes stabiliza-
lodhat: mivelhogy az 5. evben a nemi elet korai virag-
zasnak indul, eppen ennek kellene allandosulnia.”
A lappangas magyarazatanak tehat mas utjait kell ke-
resni.
Ket ut kinalkozik. Az egyik biologiai iranyba vezet.
Feltetelezhetjuk, hogy az emberi fajtanal az ivareres
tempojanak, intenzitasanak valamilyen fajtara jellem-
zo gyengesege mutatkozik. Ennek ket tampontja is
akad. Egyreszta magasabb rendu majmoknal is megfi-
gyelhetoa nemi eres menetenek ideig-oraig tarto szii-
netelese. Masreszt az ember az egyetlen a legmaga-
sabb rendu foemlosok kozt, amelyiknek nines penisz-
csontja. Ez azt jelentene, hogy az emberi nemi szerv
biologiailag csokevenyes.
A masik magyarazat tarsaslelektani megfigyelesek-
bol indul ki es a foemlos-tarsadalom dominancia-
szerkezeteben gyokerezik. „А foemlos tarsadalom, de
az egyes foemlos csalad is, egy tarsainal erosebb veze-
tot ural, ez a vezeto a tobbiek minden mozdulatat
ellenorzi. A nemi elet teren az a helyzet, hogy mig a
felnott himeket a vezeto szigoruan kordaban tartja, a
24
fiatalabbaknaka nemi erintkezes vegrehajtasat inkabb
m engedi... A nemi eleten kivul is sokkal tobbet tur
e| a dominans allat, ha a kicsinye pajkossagarol van
sz6 Afiatalok sokszor az apa szajabol veszik ki a fala-
totesannyira sarokba szoritjak, hogy egy ideig nem is
tud enni... Ha a szerzok nem is hangsulyozzak kife-
jezetten, megis ugy latom, hogy a fiatalabb es gyon-
gebb allatnak az idosebbtol es erosebbtol valo megkii-
lonboztetese az ivareresen innen megy vegbe. Emel-
lettszol Kohlernekaza megfigyelese, mely szerint ido-
sebb nostenyek gyakran csabitanak tulsagosan fiatal
himeketnemi erintkezesre. Ez pedig azt jelenti, hogy a
majmok genitalitasanak fejlodese valamelyik pontjan
megtbrik, ekkorvege a nemi szabadsag nagyobb foka-
nak es kezdetet veszi a lemondas, amelyet az erosebb
allatoktol kordaban tartott tarsadalmi rend megkove-
tel. Mielott a him allat nem verekszi ki helyet tarsadal-
ma rendjeben, nines szamara normalis es rendszeres
nemi elet. Ezt az idokozt vonatkozasba hozhatjuk az
emberi lappangasi idovel. Ezekben a viszonyokban te-
hat a lappangas koranak pszichoszocialis modelljet
kell latnunk. Ez a foemlosbk dominancia-szerkezete-
ben gyokerezik es az embernel drokletesen fixalodha-
tott."
Hermann tehat az dsztonlappangas jelensegenek
eredetet a tarsadalomalkotas meg ember elotti korba
nyulo kezdetere vezeti vissza. A filogenetikus modellt
kiegeszitik megfigyelesek, amelyek szerint a serdules
‘dejen, vagy talan mar valamivel elotte, a fiatal gorillat
a dominans him kiuzi a csaladbol. Ha meggondoljuk,
°9У az az osztonkorlatozas, amellyel a fejlodo ma-
25
jomkolyok szemben talalja magat, az embernel aligha-
nem sokkal fokozottabban ervenyesul es egyben az
ertelmi fejlodes hallatlan aranyu kibontakozasaval tar-
sul, megkerulhetjijk a szerzett tulajdonsagok oroklo-
desenek kenyes kerdeset is.
Milyen mintat nyOjt a majmok megfigyelese a ser-
dulokor lelki jelensegeire vonatkozoan? Hermann
egyreszt a bizalmatlansagot emeli ki — az apolok ellen
iranyulo varatlan tamadasokat — masreszt a jatekos
kedv csokkeneset es a mozgassal valo takarekosko-
dast (ami a henyeles latszatat kelti). A bizalmatlansa-
got osszefuggesbe hozza a szaglasos tajekozodassai:
„А bizalmatlansag, mikent mar emlitettuk a szaglasos
tajekozodason alapul: a leieplezesre torekves, vala-
mely targy folkeresese apro jelek tudomasul vetelenek
segitsegevel a szimatolo szaglasban erezheti modell-
jet. Marpedig tudjuk, hogy az orr kulonosen a serdu-
leskor fejlodik ki. A szaglas, mint ismeretes, a nemi
elettel erosen osszekapcsolodik." (Hermann e meg-
allapitasat csak akkor ertjuk jol, ha tudjuk, hogy sze-
rinte az emberi gondolkodas kijlonbozo tipusai az
egyes erzekszervek tajekozodasi modjara mintazod-
nak. A szaglas tehat nem mint konkret elmenyforras
ertendo, hanem mint a gyanakvasos-paranoid kdvet-
keztetesi mod mintaja, amely minden jelet ugy ertekel,
hogy az egy kozos rejtett okra vezetheto vissza.
A kutatok, akikre Hermann hivatkozik (Zuckerman,
Yerkes, Kohler) megfigyeleseiket fokent fogsagban
elo allatoknal, laboratoriumi korulmenyek kozt vegez-
tek. Az utolso evtizedekben — az etologia hatasara
— eloterbe kerultek a termeszetes kornyezetben, sza-
26
badon elo allatokon vegzett megfigyelesek. Jo pelda
erre Lawick-Goodall magyarul is megjelent kituno
konyve: „Az ember arnyekaban". A figyelmes olvaso a
foemlos-magatartas valamennyi eddig emlitett moti-
vumatfelfedezheti benne, de a termeszetes elet aram-
lasaban mas a hangsulyuk — ami a fogsagban tragikus
konfliktus, itt esetleg epizodikussa torpuL A serdules
elotti nemi erdeklodesnek pl. latvanyos peldait irja le:
„А himek egy es negy-dt eves kor kozott sok idot tol-
tenek azzal, hogy ha van a csoportban rozsaszinu nos-
teny (ti. parzasra alkalmas, amelynek nemi bore vords-
lik), odarohanjanak hozza, ramasszanak es minden
olyan mozdulattal probalkoznak, amelyet felnott hi-
mek tesznek parzas kozben." — irja Lawick-Goodall.
Majd kesobb: „А tenyleges nemi aktusra a him es nos-
teny kolykok teljesen egyforman reagalnak. Ha eszre-
veszik, hogy felnott him meghag egy nostenyt, csak-
nem mindig odarohannak es megprobalnak beavat-
kozni. Ilyenkor bizonyitja csak be igazan a him, mi-
lyen bamulatosan turelmes tud lenni a kdlykokkel."
. . . „А kdlykokkel szemben megmutatkozo elnezo ba-
nasmod negyeves koruk utan fokozatosan megvalto-
zik. Jatekuk mind durvabb es vadabb lesz, es az ido-
sebb csimpanzok is mind gyakrabban megfenyegetik
oket."
Talan ezert irja Lawick-Goodall: „А kamaszkor a
legtbbb csimpanz szamara epp olyan nehez es sok
csalodast jelento idoszak, mint egynemely ember sza-
mara." Afiatal him konnyen szembekerul egy „maga-
sabbrangu" felnott himmel es ilyenkor 6 huzza a rovi-
debbet. (A majmok tarsadalmaban szigoru hierarchia
27
uralkodik. Regi kuzdelmek eredmenyekent kialakult
rangsor szabja meg pL, hogy melyik him reszesul
elonyben akarazetkezesnel, akar a szexualis eletben.)
A fiatal him tehat keruli ezeket az osszecsapasokat,
sot egy ideig a hatalmas felnott himek kedvet keresi.
Viszont serelmeiert „eromutatvanyokkal" karpotolja
magat: folfujja magat, ugral, folborzolja szoret, larmat
csap, az agakat razza stb. Maskor orakra eltunik, egye-
dul koborol. De aztan visszater a majomcsaladhoz.
Kapcsolata anyjaval, testveresvel is megmarad — bar
ebben sok az egyeni valtozat. A serdules vege fele mar
szembe merszallni hatalmas felnott himekkel, helyeert
kuzd a hierarchiaban. (Ezek a kuzdelmek azonban
nem olyan tragikus kimeneteluek, ahogy a regebbi lei-
rasokbol kovetkezne. Legtobbszor kolcsonos erofi-
togtatasbol allnak, valodi osszecsapas nelkul.)
A fiatal nosteny elso szexualis periodusaban eloszor
rendszerint megdobbenessel fogadja a serdulo es fel-
nott himek parzasi kiserleteit. De atesve az elso ilyen
„tamadason", mar nem mutatja felelem jelet, sot kesz-
segesen kozremukodik. Lawick-Goodall olyan serdu-
lo majomleanyt is megfigyelt, amelyik elso szexualis
periodusaban mar kezdettol fogva csabitoan viselke-
dett es ezt a periodus lezajlasa utan sem hagyta abba,
ugy, hogy a himek elmenekultek elole.
Mindebbol megallapithato, hogy a serdulokor lelki
jelensegeiben esetleg tukrozodhetnek filogenetikus
emleknyomok. Eza felteves nem zarhato ki. De teved-
nenk, ha a mi civilizacionk fiataljainak viselkedeset
ilyen biologiai kodolassal magyaraznank. Legalabbis a
problemak nem ebbol adodnak.
28
A serdulokorrol valo felfogast lenyegesen modosi-
tottakazOn. kulturantropologusok (Malinowski, Mar-
garet Mead, Ruth Benedict stb.) kutatasi eredmenyei.
E szazad huszas eveinek elejen osi eletformaban elo
nepeknel vizsgaltak a neveles, szexualis es erzelmi elet
es a kultura osszefuggeset. Hasonlo neprajzi kutatas
regebben isfolyt. Mig azonban a regebbi etnologusok
egyes kulturalisjelensegeketfigyeltek meg es hasonli-
tottakosszekulonbozo nepeknel, mint mitoszok, nep-
szokasok, szexualis kapcsolat formai stb., a kulturant-
ropologusokat egy nep kulturajanak egesze erdekelte.
A kulturat osszefuggo rendszernek fogtak fel, mely
minden tagjanak viselkedesere ranyomja belyeget es
bizonyos ertelemben szuletestol halalig megszabja
eletutjat. Ertheto, hogy kulonleges figyelmet szentel-
tek a gyermekkornak es a nevelesnek, azoknak az esz-
kozoknek, amivel egy nep a maga eletformajat, szo-
kasrendszeret, ertekiteleteit az utodoknak atadja.
Vizsgalataik egyiktanulsaga, hogy a mienktol eltero
kulturakban a serdulokor nalunk szokasos konfliktusai
nem eszlelhetok. Kulonosen iranymutatoak voltak e
teren Margaret Meadnek Samoan, egy kis polineziai
szigetcsoporton szerzett tapasztalatai. E szigetek ne-
pessege, mikor a XVIII. szazad vege fele felfedeztek
oket, kokori kulturaban elt. Gazdasagi eletuk alapja a
halaszat, haziipar es nemi primitiv foldmuveles. Ami-
kor Mead 1925—26-ban 9 honapot korukben tolt, az
osi kultura meg meglehetosen eleven.
Nezzuk meg kozelebbrol: mit tapasztalt a gyermek-
nevelesukrol ? Az elet kezdete a teljes osztonkielegites
jegyeben telik el. A csecsemot az anya 2-3 eves koraig
29
szoptatja, meghozza annyiszor, valahanyszor felsir
(Tehat „self demand" rendszerrel). Testi kozelseget,
megkapaszkodasi feluletet is kezdetben bosegesen
nyujt. Ujabb gyerek szuletesenel ez a kapcsolat lazul
es mikor 2-3 eves korban megtortenik az elvalasztas,
egyik nagyobb notestverere bizzak. Mar elozoleg is
elofordul, hogy 6-7 eves kislanyok cipelik 6-7 hona-
pos dccsuket, illetve, ha mar eleg nagy hozza, a bal
csipojukon lovagoltatjak. A gyermeknek 4-5 eves ko-
rig nines mas feladata, mint hogy a hazban osszevisz-
sza maszkalva ne okozzon nagyobb zurzavart. De ha
tuljut ezen a koron, attol kezdve ra harul a kisebb gyer-
mekek gondozasa, etetese, fektetese stb. A 6-7 eves
kislany ezen kivul meg mas hazimunkaban is segedke-
zik. A hasonlo koru kisfiuk pedig munkacsoportot al-
kotva segitenek egy nagyobb fiunak tevekenysege-
ben, pl. az angolna-fogasban. Igy tanuljak meg a na-
gyobbak felugyelete mellett a hatekony egyuttmuko-
dest.
„Alighogy egy leany elegge megerosodik ahhoz,
hogy nehezebb terheket elbirjon, kifizetodobb a csa-
ladnak a lany addigi felelosseget egy kisebb leanyra
atruhazni esotfelmenteni a gyermekgondozas felada-
tai alol. Ekkor mar joggal mondhatjuk el a serdulo la-
nyokrol, hogy eletuk legnehezebb idoszaka elmult."
— irja Margaret Mead — „Mindazt az idegesito, reszle-
tekbe veszo, lelekolo haztartasi robotot, amelyet na-
lunk ugy tekintenek, mint a felnott asszonyok jelleme-
nek es kedelyenek megrontojat, itt kizarolag 14 even
aluli kislanyok vegzik. A pipa vagy a tuz parazsanak
elesztgetese, vlzhordas, lampagyujtas, siro gyermek
30
elhallgattatasa, felnottek kiszolgalasa, mind-mind oket
terheli hajnaltol napestig." A serdulokoru fiuk es lea-
nyok szinten reszt vesznek a kozosseg munkajaban.
Azonban egy ideig feladataik nem olyan sulyosak es
rendszeresek, mint a felnotteke. Erdeklodesuket ne-
hany evig a titkos szexualis kalandok kotik le. A kozos-
seg ezeket termeszetesnek tekinti. Egyetlen kivetel a
fonbk egyik leanya vagy norokona, akit a „taupo"
azaz hercegno ci'mmel ruhaznak fel. Tole megkivanjak
a sziizesseget.
Latjuk tehat, hogy a samoai gyermek elete korant-
sem problematlan. Igaz, hogy serdulokoraban megle-
hetosen szabadon es derusen 61, de — kulonbsen a le-
anygyermek — alaposan negszenved ezert az elozo
eletszakaszban. Tegyuk hozza: olyan tarsadalomban
nofel, ahol a szukseges munkafolyamatok 15-16 eves
korig elsajatithatok, nevelese a serdulokorra tulajdon-
keppen befejezodott. Olyan tarsadalomazove, ahol az
elet minden lepeset megszabja a hagyomany, atszdvik
tradicionalis szertartasok. Pontos szertartasrend hata-
rozza meg: ki milyen sorrendben ulhet le a „colopok
alatt" a tanacsban, az iinnepi alkalmakkor fogyasztott
bodito italt a „kavat" milyen mozdulattal, milyen sza-
vak kisereteben kell atnyujtani. A vetelkedes, az ud-
varlas szokasai a hagyomanytol megszabottak. Resz-
letesen kidolgozott (bar nem merev) az „etikettje" en-
nek a tarsadalomnak. Ugyanakkor az osztonoknek
elegge tag jatekteret enged. A serdulo nem kerul
- nem is kerulhet — valaszut ele. Az a feladata, hogy
belenojon egy evszazadok ota megformalt eletrendbe.
Mas etnologiai leirasokbol is ugy tunik: a serdijlo-
31
korlefolyasa primitiv nepeknel kevesbe konfliktuozus,
mint a mi kulturankban. Ezeknel a nepeknel az ifju az
avatasi szertartas utan (mely valamikor 13 es 17 ev kd-
zott kovetkezik be) a torzs teljes jogu tagja. E tarsadal-
mak letfenntartasi modja lehetove is tesz egy ilyen ko-
rai felnottseget. Ugyanakkor az avatasi szertartasok
mintha magukba suritenek a serdulokori konfliktust.
Finom lelki folyamatok mintha megfog hato, hus-verre
lebontott jelkepes formaban jelennenek meg. PI. idos
ferfiak verenek ivasa, vagy a nemi szerven ejtett met-
szesek, mint a sajat nemmel valo azonositas zaroaktu-
sa (Bettelheim), a sokszor kegyetlen probak elturese
mint a felnott szerep vallalasa stb. Annyi mindenesetre
megallapithato, hogy a serdulokor lefolyasa altalaban
inkabb fugg tarsadalmi tenyezoktol, mint a hormonok
jatekatol.
Onallo tarsadalmi reteg lenne az ifjusag? Karl
Mannheim egyenesen a szociologiai osztalyfogalom-
mal allitja parhuzamba. Ahogy egy tarsadalmi osztaly-
ba az ember nem belep, mint egy szervezetbe, hanem
beleszuletik es nem is lephet ki belole sajat akaratabol,
csak ha statusa valtozik — igy az ifjusagnak is tagja
akarva-akaratlan, amlg eletkorban meg nem haladja.
Egy nemzedek tagjait—akarcsak egy tarsadalmi oszta-
lyet— kozos elmenyek, ideologiai hatasok es erdekek
fuzik ossze, fiiggetlenul attol, hogy ezek tudatosak-e,
vagy sem. Mannheim termeszetesen tisztaban van ve-
le, hogy a hasonlosag nem jelent azonossagot, es
pusztan hasonlatnak jo. Megis mintha elmosna a le-
nyeges kulonbseget: ti. nines ifjusag mint egyseges
tarsadalmi osztaly vagy reteg. A fiatalt eppugy sajat
32
osztalyhelyzete koti, mint a felnottet. (Lasd: Huszar
Tibor es Sukosd Mihaly Mannheim-kritikajat az „Ifju-
sagszociologia" eloszavaban.) Az ifjusagot sajat erde-
kei szembeallithatjak a felnott vilaggal, de sajat tarsa-
dalmi helyzetenek, osztalyanak eroteren belul.
Helmut Schelsky (1957) az ifjusagot mint szerepet
hatarozza meg. Az embernek szociologiai szempont-
bol eppugy egyik „szerepe" az, hogy fiatal, mint a csa-
ladhoz, az osztalyhoz vagy a szervezethez tartozas. Ez
a definicio realis abban az ertelemben, hogy kifejezi az
egyen sokiranyu kotottseget a tarsaslelektani kapcso-
latok halozataban. De a szerepfogalom mindenkeppen
szuk az ifjusag meghatarozasara. Az ifjiisagnak
ugyanis valoban vannak sajatos elmenyei, amelyek az
idosebb nemzedektol megkulonboztetik es ezek bizo-
nyara sajatos, a nemzedekre jellemzo elmenyformak-
nak, megelesi modoknak vetik meg alapjat. Schelsky
eppen a korabeli nemet pedagogusokkal vitatkozva
bizonyitja, hogy sajat ifjukori magatartasukat varjak el
a mai (ti. az 50-es evek nemet) ifjusagatol, holott an-
nak gyermekkori elmenyvilaga egeszen mas. Egy
nemzedek sajatos elmenyvilaga nyilvan tortenelmileg
meghatarozott. A pillanat is, amikor kuldnallasa az
elozo nemzedektol tudatosul. Hofstatter szerint az if-
jukori krizisakkor lep fel a nyugati civilizacioban, ami-
kor a fiatalok hosszadalmas kikepzese lehetove, ill.
sziiksegesse valik. Valoban, ha regi korokbol szarmazo
emlekiratokat, oneletrajzokat olvasunk, az az erze-
siink, hogy a serdulokoron kisebb a hangsuly, mint
ma. Az eletkor problemait — ha voltak - nem hozzak
bsszefijggesbe a serdulessel. PI. Goethe dneletrajza-
33
ban leirja, hogy 14 eves koraban, baratsag es szerelem
fonalan, egy tarsasagba keveredett, melyet ma nyu-
godtan neveznenk „galerinek". Rendszeresen veluk
tolti esteit kulonbdzo sorozokben. A mai olvaso meg-
lepve kerdi: a XVIII. szazadi Frankfurtban egy 14 eves
fiu feltunes nelkul jarhatott korcsmaba es ejszakazha-
tott? Semmi jele annak, hogy ez a teny barkit is meg-
botrankoztatott volna. Korunk kamaszai bizonyara na-
gyobb szabadsagot elveznek, mint a szaz ev elottiek,
de ugy latszik e teren nem erik el ketszaz ev elotti kor-
tarsaik szinvonalat. A tarsasag vegul is leleplezodik
mint okirathamisito banda, amely a fiatal Goethet, a
polgarmesterunokajat, csakeszkozul hasznalta fel. Az
ifju meg ekkor is tiltakozik, koromszakadtig vedi illu-
zioit. A kesobbi miniszter-kolto sokat emlegetett erzel-
mi hidegsegenek meg semmi nyoma. Szenved csalo-
dasatol — megis vagyik baratai tarsasagara, es meg
most is aggodalommal, egyutterzessel kiseri sorsukat.
Hazifogsagban tartjak, meggondolatlansagaert hibaz-
tatjak. De sem 6, sem kornyezete nem gondol valami-
lyen serdulokori lazadasra, valsagra. A „Kolteszet es
valosag” ezen epizodja persze arra is figyelmeztet,
hogy a serdulokor valsagosan zajolhat, meg ha ennek
a kor fogalomrendszereben nines is helye. A biologiai
eres, a hormonalis atrendezodes alighanem torveny-
szeruen hangulatlabilitast es feszultseget hoz maga-
val. De hogy ezek a feszultsegek, ezek a hangulathul-
lamzasok milyen formaban nyilatkoznak, ill. nyilatkoz-
hatnak meg, mi a sorsuk az egyen eleteben, nyernek-e
teret kifejezesre esfeloldodasra es hogyan, az messze-
menoen tortenelmi-tarsadalmi tenyezoktol fugg.
34
A biologiai, valamint a neprajzi-szociologiai adatok
es elmeletek utan nezzuk meg, mit nyujt nekunk a fej-
lodeslelektan a maga megfigyeleseivel, kiserleti mod-
szerevel!
Elkonyin „А pszichikus fejlodes periodizacioja a
gyermekkorban" c. muveben az egyes fejlodesi szaka-
szokat azzal a tevekenyseggel jellemzi, mely abban a
korszakban vezeto szerepet jatszik. A tevekenyseg fo-
galma ez esetben nem egyszeruen manualis tenyke-
dest fejez ki, hanem az emberekkel, targyakkal kap-
csolatban megvalosulo viselkedest. igy a csecsemo-
kor vezeto tevekenysege az erintkezes a gondozo fel-
nottel. A korai gyermekkore a targyakkal va/6 cselek-
ves, kapcsolata a felnottel is egy ilyen jellegu egyutt-
mukodesben jut kifejezesre. Az iskolaskor elotti sza-
kasz vezeto tevekenysege a szerepjatek. Az iskolas-
korban (a legszelesebb ertelemben vett) tanulasi teve-
kenyseg.
„Serduloknel nehez meghatarozni, hogy mi a veze-
to tevekenyseg" — Irja Elkonyin - „А nemi eres hata-
sa az intellektualis fejlodesre nem kozvetlen, hanem
kozvetett: a gyermeknek a kornyezethez valo viszonya
valtozik meg, sajat magat hasonlitja bssze a kbrnyeze-
teben levo felnottekkel."... „А periodust legjobban
jellemzi Wallon, aki a nemi eresen tuljutas leglenyege-
sebb mozzanatanak tartja, hogy olyan baratsagok jon-
nek letre, amelyek nem allnak valamilyen konkret fel-
adat, cselekves szolgalataban, hanem a lelki kozelseg
dominal.". . . „Az utobbi evekben Elkonyin es Dragu-
nova vegeztek vizsgalatokat serduloknel. Azt talaltak,
hogy a serdulokorban sajatos tevekenysegi forma jon
35
letre egymaskozti intim szemelyes viszonyban letre-
jovo erintkezesi tevekenyseg." A tevekenyseg tartal-
maban a masik serdulo all, mint olyan ember, aki meg-
hatarozott szemelyes tulajdonsagokkal rendelkezik.
Ezzel egyutt melyiil a targyi vilagban valo orientacio is.
Elkonyin ezzel a felfogasaval nem csak Wallonnal,
de Enksonnal is talalkozik, aki a serdulokor vegenek,
az ifjukornak kozponti problemajat latja az intimitas
megvalositasaban. Az ifjunak szerinte azt a nehez fel-
adatot kell megoldania, hogy belephessen egy intim
kapcsolatba onaiio enje elvesztesenek felelme nelkul.
Ezert az ifju az intimitas es izotacio polaris ellentetei
kozt vergodik.
Mig Elkonyin — akarcsak Wallon es Erikson — a ser-
dulokor erzelmi valtozasait irjak le elsosorban, Piaget e
kort is az ertelmi fejlodes oldalarol kozeliti meg. Tud-
juk, hogy az adoleszcencia az intellektualis fellendules
es a filozofiai erdeklodes korszaka Piaget azonban,
dnmagahoz hiven, nem elegszik meg altalanos meg-
allapitasokkal, hanem egzakt modszerrel szellemi mu-
veleteket vizsgal ebben az eletkorban is. Ennek soran
kiderul, hogy bizonyos logikai muveletek elvegzesere
azemberektobbsege eloszor csak a serdulokor elejen,
egyes muveletek elvegzesere pedig csak 15-16 eves
korban kepes. A gyermeklelektani irodalom olvasoi
elott ismeretes, hogy az ertelmi (kognitlv) tevekeny-
seg csak fokozatosan szakad el a kozvetlen szemlelet
szuggesztiv hatasatol. Az, hogy a folyadek mennyise-
ge nem valtozik meg attol, ha egyik edenybol mas ala-
ku edenybe toltjuk at, a gyermek szamara csak hetedik
eleteveben valik nyilvanvalova. A mennyiseg invarian-
36
ciajat tehat csak ebben az eletkorban fogja fel. Hogy
az anyag sulya es terfogata nem fugg az alakvaltozas-
t6l, csak 9-10 eves korra foghatofel —sot a terfogat al-
landosaga meg 12 eves korig bizonytalan. A serdiilo-
kor elejen a szemlelettol valo elszakadasnak es a kog-
niti'v folyamatok belsove valasanak egy ujabb lepese
kovetkezik be.
Piaget a kovetkezokeppen jellemzi a kiilonbseget:
„Adjunk a gyermeknek egy feladatot minden szukse-
geskiserleti felszerelessel. . . azonnal cselekedni kezd
es rendszertelenul tapogatozik, ami'g csak nem bukkan
egy hipotezisre. A hipotezist aztan az osztalyozas,
soralkotas es foleg a megfeleltetes segitsegevel, rovi-
den az osszes konkret muvelet segitsegevel ellenorzi.
A serdulo is vegez nehany probat, de azutan gondol-
kozni kezd, megprobalja attekinteni valamennyi lehet-
seges hipotezist es csak azutan fog hozza az ellen-
orzeshez." A gondolkodasnak ez a rendszeressege, a
tenyezok kuldn-kulon merlegelese, a lehetosegek
gondolati kiprobalasa — egy szoval a gondolkodasi fo-
lyamat nagymervu fijggetlenedese a cselekvestol mar
a serdulokor sajatja. Piaget kiserletei arra is ravilagitot-
tak, hogy olyan feladatok megoldasaban, amelyek
tobb tenyezo kombinalasan alapulnak (pl. szintelen
folyadekok egy sorozatabol harom meghatarozott fo-
lyadek osszeontesevel hozhato csak letre sarga elszi-
nezodes), a gyermekek 14 eves kor elott rendszerint
kudarcot vallanak.
Meirei es Binet igy foglaljak ossze a gondolkodas
fejlodesenek ezt a szakaszat: „А formalis gondolkodas
motivumegyutteseben egy logikai mozzanat is megje-
37
lenik: az, hogy a kijlonbozo tapasztalatokbol szarmazo
ellentmondasok kinos fesziiltseget okoznak. A gyerek
erofeszitest tesz megsziintetesere. Ennek eredmenye-
kent jon letre a logikus gondolkodas elengedhetetlen
feltetele: az ellentmondasmentesseg mint az erve-
nyesseg kriteriuma. A gondolkodas ebben a folyamat-
ban egyre inkabb eltavolodik a konkrettol. Miivelete-
ket nemcsak targyakkal, szemleletes anyaggal tudunk
vegezni, hanem iteletekkel is. .
Piaget kiserletekkel mutatja be, hogyan alkalmazza
a kamasz a formalis logika elveit egy problema megol-
dasaban, anelkul, hogy ezekettanulta volna, vagy ver-
balisan meg tudnafogalmazni. Most azonban ezeknek
a kiserleteknek egy specialis vonatkozasat emelem ki.
A gyermekkorbol a serdiilokorba valo atmenet idejen,
a prepubertas elejen, erti meg az ember a veletlen fo-
galmat. Hadd idezzuk fel az egyik idevago kiserletet:
Kicsit megdontott tegla alaku dobozt exponalunk.
A doboz rovidebb also oldalan rekeszek vannak, ezek-
ben 8 feher es mellette 8 piros gyongybt lehet sorban
elhelyezni. Kozoljiik a kiserleti szemellyelT hogy a do-
bozt masik oldalara fogjuk billenteni. A gyongyok ek-
kor szetszorodnak a doboz rekeszek nelkuli reszeben,
majd amikor a dobozt visszahozzuk eredeti helyzete-
be, visszahullanak ugy, hogy minden rekeszbe egy
gyongy jut. A kerdes az, hogyan fognak a gyongyok
elhelyezkedni.
A kicsik kovetkezetesen azt josoljak, hogy a gyon-
gyok eredeti helyukre fognak visszahullni. Majd mikor
tapasztaljak, hogy ez nem tortenik meg, azt josoljak: a
proba folytatasaval valamennyi piros es feher golyo
38
helyet fog cserelni. Csak 8-9 eves kortol kezdve fo-
gadjakel, hogy a keveredesmind nagyobb mervu lesz,
es ebben hiaba keresnek rendszert. Annak felfogasa-
hoz tehat, hogy a veletlen lehetseges (azaz ket egy-
mastol fijggetlen kauzalis sor keresztezodhet), elbbb a
szuksegszeru es a valoszlnu fogalmainak meg kell Szi-
lardи Ini a.
En ennek a kiserletnek a tanulsagat abban latom,
hogy a gondolat akkor tud elszakadni a merev sza-
balytol, ha mar biztonsaggal tamaszkodhat a szaba-
lyok ismeretere. Akkor tud szabadon csapongani, le-
hetosegekkel jatszani, ha biztosan szamithat egy tor-
venyektol kormanyzott szilard valosagra. Es ez parhu-
zamba allithato azzal a lelektani megfigyelessel, hogy
a serdulo akkor tud konnyebben levalni a szuloi csa-
ladrol es uj tarsat keresni, ha az otthon megbizhato er-
zelmi tamaszt nyujtott. Kerdes, hogy a ketfele szabad-
sag, az erzelmi es a szellemi kozott nincs-e valamilyen
osszefugges. Erre mdCj visszaterunk.
A serdulokor szellemi fejlodese nyilvan fuggvenye
az agyi eresnek, bar ez az dsszefiigges nehezen vizs-
galhato. A szorvanyos anatomiai es elektrofiziolo’giai
adatok (Grey Walter) csak igen halvany tampontot
adnak ilyen bonyolult valtozasok megvilagitasara.
Riess 1946-ban megkiserli maganak az idegrendszeri
folyamatnak a megkozeliteset. Hivoszavakat parosi-
tott elektromos aramutessel, majd figyelte ugyan-
ezekre a szavakra a borellenallas novekedeset. Ilyen
modon felteteles reflexet epitett ki es vizsgalta kuldn-
bdzo korcsoportoknal a generalizacios tendencia ala-
kulasat: mennyire valthato ki a borellenallas nove-
39
kedese rokon hangzasO, rokon ertelmu es ellenkezo
ertelmu szora. PI. a hivoszo a nemet „heiter" (derus)
volt, homofon ingerkent a „Reiter" (lovas) szot hasz-
nalta, szinonimakent a „lustig" (vidam) szot es ellen-
tetkent a „traurig" (szomoru) szot. Azt talalta, hogy
a generalizacios tendencia a kisgyerekkorban a leg-
nagyobb es a prepubertasban 10 es 12 ev kbzbtt a
legkisebb, akkor is leginkabb az eredeti kondicionalo
inger mellett az ellenkezo ertelmu szora valthato ki a
reflex. Ha a kiserlet eredmenye megbizhato (meg-
erosltesrol nem tudok), akkor ez azt jelentene, hogy
a serdulokor kuszoben a differencialo gatlas meg-
erosodesevel, sot tulmukodesevel szamolhatunk, ami
afogalomalkotasfiziologiai elofeltetelenek tekintheto.
Az idegrendszeri eres azonban— mint Piaget hangoz-
tatja — csak a fejlodes lehetoseget teremti meg. Ezt
a lehetoseget a tapasztalat tolti meg tartalommal, a
tarsadalmi hatasok es az iskolai informaciok inspira-
cioja kelti eletre.
A serdulokor biologiai, szociologiai es fejlodeslelekta-
ni felfogasa megerdemel egy-egy kulon monografiat.
Aki ezekben a temakban el akar melyedni, annak a
megfelelo szakmunkakhoz kell fordulnia. Ezzel a vaz-
latos ismertetessel csak vonatkoztatasi keretet akar-
tam adni, amelybe az olvaso elhelyezheti kesobbi fej-
tegeteseinket. Az egyes fejlodesi szakaszok ismertete-
senel es esetelemzesekben szuksegkeppen kiemelunk
donto mozzanatokat. A serdulokori fejlodesre hato te-
nyezok azonban egy olyan szeles skalan helyezkednek
el, mely a biologiaitol a szellemiig terjed.
Gyermekkor es ifjOkor
Eszter huszeves, masodeves foiskolai hallgato. Okos, mu-
velt, jo tarsalgo. Eleg csinosnak is mondhato: kisse nagy-
arcu, eroteljes es aranyos alkatu barna leany. Mikor beszel,
elenk mimikaja, sugarzo tekintete kulonosen megszepiti.
Megis telvegatlasokkal. Az utobbi ket evben gyakran lehan-
golt, tarsasagban alig mer megszolalni, nines partnere, fink
jelenleteben zavarba jon. Maga se erti, mi tortent vele.
Anyja kiseri el hozzam, egy maganyos eletet elo tanamo,
meg nem is nagyon idos, de arckifejezese csalodott, faradt,
elkeseredett. Depresszios allapota miatt regebben maga is
jart ideggyogyasznal. Ugy latja: leanyanak pszichoterapiara
van szijksege
A leany egyetert ezzel, noha vannak ketelyei. De bizal-
matlansagat a kezeles irant csak emliti. Valojaban mar az el-
so beszelgetes soran meglepoen nyilt es oszinte. Elmondja:
6 eves volt, mikor szulei elvaltak. Azota edesanyja neveli
— szinte tamogatas nelkul. Erzelmi kapcsolatuk igen szoros.
Allitasa szerint nem vagyik az apjara, aki nagy tarsasagi ele-
tet el, feliiletes szinten igen megnyero egyeniseg, de 6 tobb-
szor csalodott benne. Elejtett megjegyzesei azonban arra
utalnak, hogy kapcsolata apjaval meg korantsem olyan le-
zart, mint ahogy hiszi. „Nem lehet okom panaszra — mondja
pl. — hisz mindenem megvan egy elvalt apa kivetelevel."
MSskor keseruen megjegyzi: „Senkim sines az anyamon ki-
vul."Tudatosanazonban teljesen az anyja partjara allt, igye-
kezett jo gyermeke lenni. A kamaszkorban ugyan lazadozott
ellene es azzal provokalta, hogy addigi szolid, tartozkodo
magatartasat felredobva „felszabadultan" viselkedett. Barat-
41
noivel egyutt feltunoen oltozkodott, es utcan ismerkedett
fiukkal. De csak hazakisertette magat - masra nem kerult sor.
A gimnaziumban azonban hamarosan ismet megkomolyo-
dott, kulondsen magyartanaranak hatasara, akit eszmeny-
kepnek tekintett. Palyat is az 6 hatasara valasztott: iroda-
lomszakra iratkozott be. 16 eves koraban egy fiu udvarolt
neki, akit eldszor lerazott, nem is vett komolyan. De mikor a
kovetkezo evben arrol ertesult, hogy a fiu egy masik leany
irant erdeklodik, visszacsabitotta. Kivancsi volt arra: van-e
benne annyi erd, hogy vissza tudja vonzani. Ket evig jartak
egyutt. Sokaig ellenallt a szexualis kapcsolatnak. Ellenalla-
sat nem tudja pontosan megindokolni. Homalyosan attol
felt: ha enged egy ferfinak, anyjaval valo ka peso lata meg-
szakad. Vegul engedett a fiu kovetelesenek, de attol kezdve
- sajat meghatarozasa szerint - viselkedese „hisztis" lett.
Egyuttleteik utan mindig ingerult, turelmetlen, sertodekeny
volt. Folyvast arra gondolt: 6 csak „erre" kell a fiunak. 18
eves koraban a fiu szakitott vele. Alighanem az 6 ideges in-
gerult magatartasat unta meg. Ezutan leptek fel jelenlegi
tunetei.
Beteg ez a leany? A pszichiatriai diagnosztika elegge tag,
ha akarom, talalhatok benne szamara is helyet. PI. felfogha-
tom ugy, mint egy ideges depressziot, ami a szakitas kovet-
kezteben alakult ki, de mar regebben is lappango enyhe neu-
rotikus vonasokat hozott felszinre. Valojaban ehhez hasonlo
zokkenok igen sok fiatal ember fejlodeseben elofordulnak es
az egeszseg-beteg seg szokasos fogalmai valahogyan nem
jol illenek rajuk. Eszter koznapi ertelemben bizonyara nem
volt beteg, de volt egy psziches problemaja, ami boldogta-
lanna tette, es aminek megoldasa szukseges volt tovabbi
fejlodesehez.
Lelki problemat lelektani es>kozokkel kell kezelnunk, ha-
csak nem akarjuk gyogyszerrel elfedni (ami ugyan nagy fe-
szultseg, heves szorongas eseten kivetelesen szuksegesse
valhat). A lelki segitsegnyujtasnak tobb modszere van - ke-
sobb majd reszletesen szolunk rola. Bizonyos ismereteket
azonban az eset megertesehez most elolegezniink kell. Ez a
42
leany tudta, hogy fo problemaja: a kapcsolatteremtes ne-
hezsege. Rosszkedve, szorongasa, feszultsege nagyreszt eb-
boladodik. Arrol azonban, hogy eza jellemvonasa milyen el-
menyek kovetkezteben alakult ki, mar joval kevesejjbet tu-
dott. Azt tapasztaljuk, hogy ha tudatositjuk egy ilyen lelki
eredetu tunetnek vagy tiineti magatartasnak az osszefugge-
seit, akkor javulas kovetkezik be. Bonyolult kerdes, hogy ez a
feltaro pszichoterapia miert vezet javulashoz - sokat tudunk
errol, de a magyarazoelmeleteknek meg vannak vitathato
pontjai. Most csak ket vonatkozast emelek ki, mert a tovab-
biak megertesehez elegendo: egyreszt bizonyos esemenyek,
gondolatok, fefelmek nyomaszto utohatasa enyhul, ha be-
szelni tudunk roluk (e tekintetben is elofordulnak kivetelek).
Masreszt, ha a neurotikus megismeri tunetenek rejtett rugoit,
jobban tud uralkodni rajta, megszunik a neurozisnak valo
vedtelen kiszolgaltatottsaga.
Nem az osszefuggesek feltarasara torekvo analitikus pszi-
choterapia a lelki segitseg egyetlen utja. De ha egy fiatal em-
ber, akinek dnismereti igenye es jo dnmegfigyelo keszsege
van, segltseget keres problemaira, ezt fogjuk elonyben re-
szesiteni. Az analitikus pszichoterapia soran nyert fokozott
dnismeretet ugyanis a kesobbiekben is hasznositani tudja.
Rabeszeles, meggyozes, szuggesztiv behatas csak abban a
pillanatban segit (ha segit). Esetunkben jogosan remelhet-
tOk, hogy egy feltaro kezelesben jol tud egyuttmukodni — de
azt is, hogy ebben a feltarasban nem kell nagyon melyre
mennunk. Hiszen sok szempontbol egeszsegesen fejlodo
fiatal leanyrol volt szo, aki egy ponton nem tudott tovabb
jutni. Ezert megbeszeltuk vele, hogy 12orabol allo, un. foka-
lis pszichoterapiat vegzunk. Ilyenkor csak az aktualis proble-
ma osszefuggeseit tarjuk fel - a rejtett osszefiiggeseknek
egy ilyen csoportjat nevezzuk ,.fokusz"-nak.
A pszichoterapia hat hetig tartott, heti ket 50 perces keze-
les formajciban. Erdemes talan nehany mozzanataval meg-
ismerkednunk. Az elejen ketellyel telve jon: van-e ertelme a
kuranak? De kezdeti ellenallasa hamaroldodik, es ket almot
mond el (ez pedig mindig az erzelmi megnyilasnak, a terapi-
43
L
as kapcsolat elfogadasanak biztato jele). Az egyik egy visz-
szatero alma: egyiitt van egy fiuval, a hangulat idillikus, de 6
erzi, hogy valami felelmetes kovetkezik. Majd hirtelen valto-
zas: a fiu megveri. PI. kozepkori varur, es 6 a rabszolgaja.
Korbciccsal veri. A masik atom: egy orvostanhallgato baratja
elektroenkefalografiasgeppel tetszhalalt akar nala eloidezni.
Nem lesz-e kovetkezmenye? - kerdi 6. „Legfefjebb kony-
nyebben kapsz tOdogyulladast" — felel az alombeli medikus.
Eszebejut, hogy ezekanyja szavai, igy figyelmeztette ot, mi-
kor elozo nap till konnyu oltozetben ment el hazulrol. Az
alom folytatasaban aztan a baratja annyira eroszakoskodik,
hogy vegiil alaveti magat a kiserletnek. A valosagban ez a
baratja egyaltalan nem eroszakos termeszetu, inkabb szelld-
nek mondhato. Ezutan Eszter magatol elmondja, hogy nem
szereti, ha barmiben lemarad a fiuk mogott, nem szeretne
gyonge vagy passziv lenni. Azert sem tud kellokeppen barat -
kozni fiukkal, mert nem viseli el az udvariatlansagukat, pel-
daul azt, hogy tanc utan nem klserik haza.
Egy kozles nemcsak azt tartalmazza, amit szo szerint ma-
gaban foglal. hanem erzelmi tartalmat is kozvetit, es esetleg
olyat is elarul az illeto erzeseirol, gondolatairol, szemelyise-
gerol, amit 6 maga nem is tud. Kulonosen igy van ez a pszi-
choterapiaban. Eszter elso kozlesei igen sokatmondoak vol-
tak. Ketelye a kezeles ertelmeben talan tudatosan intellek-
tualistartalmu volt, de erzelmi bizonytalansagot is kifejezett.
Mikor nyomban utana elmondta ket almat es a hozzafuzott
gondolatait, akaratlanul a terapeutaval valo kapcsolatarol is
mondott valamit. Mintha ezt kerdezte volna: „Ez a pszicho-
terapia is egy kapcsolat. Nem banik majd kegyetlenul ve-
lem? nem fog maga is elhagyni?" A masodik alomban egy
orvosi kiserlet szerepel. Ez is felfoghato celzaskent a kezdo-
do kezelesre. Talan meg az az erzes is ott lebeg: a kezeloor-
vos isferfi, erotikus kepzeteket isfelidezhet. Emlekezzunk ra:
kamaszkoraban azzal provokalta anyjat, hogy feltunoen dl-
tdzkbddtt. Az alom utalast tartalmaz anyja figyelmeztetese-
re: tudogyulladast kaphat, ha hianyosan oltozkodik. A hia-
nyos dltozkbdes egy fiatal leanynal kozel jar a kacersaghoz.
44
es anyja nyilvan egyeb veszellyel is fenyegette, ha kaceran
oltbzik, nemcsak tudogyulladassal. Az aktualis problema
szempontjabol megsem ezek a vonatkozasok emelkednek ki
leginkabb, hanem a visszatero alomban megjeleno felelme-
tes fantazia. ha megadja magat a szexualis kapcsolatnak,
akkor megalazzak, aktivitasatol megfosztjak, passzivva, ki-
szolgaltatotta valik. Ez a kepzetkor nem lehetett elso szerelmi
elmenyenek kovetkezmenye. Inkabb azt mondhatnank: ak-
kori tapasztalatai ellenere allt fenn, es mar korabban is je-
lentkezett - hosszu vonakodasa a nemi kapcsolattol talan
mar erre vezetheto vissza.
Ez a felelem bizonyara nagy szerepet jatszott abban, hogy
a ferfiakkal valo kapcsolatot akarata ellenere kerulte. Illetve,
ha megis erot vett magan, es tarsasagba ment, viselkedese
suta, nehezkes, mesterkelt lett. De honnan eredt, milyen el-
menyforrasokbol taplalkozott ez a felelem? A fokalis pszi-
choterapianal hagyjuk, hogy a paciens szabadon beszeljen
mindarrol, ami foglalkoztatja, ami eszebejut, es az Igy nyert
anyagbol emeljuk ki a szalakat, amelyek jelenlegi problema-
jahoz elvezetnek.
Eszter a kovetkezo orakon sokat beszelt gyermekkorarol,
kiilonosen apjaval kapcsolatos emlekeirol. Valojaban egesz
gyermekkorat az apja es anyja kozti hare es az 6 belso kiiz-
delme jellemezte: kinek a partjara alljon Tudatosan mindig
is anyja partjara allt Vele vSllalta a kozosseget. De ujra meg
ujra elobukkant vagyakozasa apja utan. Ez abban is kifeje-
zesrejutott, hogyhangoztatta: tulajdonkeppen inkabb apja-
ra hasonllt, a kedelye az apjae, es ra hasonlit az orra es a nagy
labujja. Sokat emlegette apja kegyetlen termeszetet. Egyszer
pl. apja vendegek jelenleteben eroszakkal megetette ecetes
tormaval, amitol irtozott. Minden erejevel kapalozott ellene,
de apja megtorteakaratat, es a vendegek kinevettek. Ez meg
joval az iskolaskor elott tortent. Egy ilyen kisgyermekkori
emlek- mint egy hegyvonulat felhok foie его esuesa - fele-
desbe meruit hasonlo esemenyek egesz sorabol emelkedhet
ki. Suritheti, jelkepezheti az egesz esemenysort. Mint aho-
gyan egy haromfelvonasos drama egy egesz tortenelmi kor-
45
szak kepviseloje lehet. Az „ecetes torma" korul zajlo drama
alighanem csak egy a csalodasok soraban, amelyek az apja
reszerol ertek. Ezekben a csalodasokban egy meg-megindu-
16 jo viszony tort meg. (Erre kesobbi esemenyek kapcsan
vissza is emlekezett.) Csakhogy az ecetes tormaval tortent
megtomesnek masjelentese is lehet. Tudjuk, hogy a kisgyer-
meknek is vannak erotikus erzesei es kepzeletet nagyon is
foglalkoztatja ferfi es no kapcsolata, a hazassag, s mindaz,
ami szulei kozt, tavolleteben tortenhet, ill amit abbol elle-
sett. Ennek a leanynak a kisgyermekkori szexualis targyu
fantaziait nem ismertuk meg. De mas esetekbol tudjuk, hogy
a gyerekek szorvanyos es bizonytalan eszleleseik alapjan
ferfi 6s no erintkezeset vad es eroszakos cselekmenynek
kepzelik el. A gyermekek olyan elkepzeleserol is tudunk,
amely szerint a no megtermekenyitese szajon at, eroszakkal
tortenik. Feltetelezhetjuk, hogy Eszterben apja eroszakos vi-
selkedese hasonlo kepzeteket keltett es erositett meg, meg
ha kesobb ezek feledesbe is merultek, es csak erzelmi uto-
rezgesukben elnek. Figyelembe kell azonban vennunk egy
masik osszetevot is. Miutan Eszter tudta (szamtalan jelbol),
hogy ha apjahoz partol, szembekerijl az anyjaval, akaratlanul
is azokat az emlekeket rogzitette es erositette magaban,
amelyek a pjatol eltavolitottak. A csalodasok emleke egyreszt
meggyozte, hogy megbizhato tamaszt csak anyjanal talal-
hat, masreszt megkonnyitette elszakadasat apjatol, akihez
egykor gyermeki szerelemmel ragaszkodott.
Valojaban ez az anya-leany kapcsolat nem is olyan zavar-
talan. Eszter fel, hogy a fiuk kemenyek, kozonyosek. Felt,
hogy a szexualis elet megvaltoztatja - utana pedig duh fogta
el, mert hatranyos helyzetben erezte magat. A tovabbi keze-
lessoran mindjobban kirajzolodnak anyjaval kapcsolatos el-
lentmondo erzesei, ambivalenciaja is. Anyja minden dolgaba
beleavatkozik. Folytonos partfogasaval megakadalyozza,
hogy onallo legyen, peldaul hogy megtanuljon fozni vagy
gyakorolja a bevasarlast. Ilyenkor heves veszekedesek rob-
bannak ki koztuk. Nagy remenyeket fuz egy videki baratnoje
felkoltozesehez, akinekfelajanlotta, hogy naluk lakhat. Elore
46
(es elvezettel) elkepzeli, milyen osszetuzesei lesznek a lany-
nak az 6 anyjaval, mert az eros egyeniseg, nem turi a korlato-
zast.
Az 5. terapias ora utan kiserletet tesz, hogy maganyabol
kitorjon. Tarsasagba megy, de tancpartnere nem klseri haza.
Letorve erkezik a kezelesre. Ugy erzi: van benne valami, ami
taszitja az embereket. A fiuk nyilvan azt hiszik, hogy ragad
rajuk, es le akarjak razni. Szuknek erzi a lanyok lehetosegeit.
Spontan emli'ti, hogy talan tulertekeli ezeket a dolgokat.
Nemtudja, miert van ez. Ekkor megemlitem neki, hogy kulso
esemenyek felidezik belso problemajat,, ti. hogy a noi sze-
xualitas megnyilvanulasait megalazonak, taszitonak erzi
(ilyen peldaul ideges reagalasa az elso koituszra, s megalazo
erotikus almai). Egy ideig zavartan hallgat. Majd elmondja,
hogy tancpartnere folyvast a baratnoje irant erdeklodott,
„pedig az egy buta liba". Es amikor elkeseredetten hazaer-
kezett, anyja azzal fogadta: „Mondtam neked, hogy operal-
tasd meg az orrodat!"
A kovetkezo orakon folhivtam a figyelmet arra, hogy je-
lenlegi gatlasai osszefuggnek gyermekkori elmenyeivel. Az
elhagyastol valo felelmet dsszefuggesbe hoztam az apjaval,
aki gyermekkoraban valoban elhagyta oket. Amikor szulei
konfliktusa idejen kozvetiteni probalt kdztuk, ugy erezte: ha
apjahoz megy, elhagyja anyjat. Ezt az erzest vihette at a
ferfiakra.
A hasonlo ertelmezesek, amelyek a lelki elet egy eddig
homalyos pontjat megvilagitjak, akkor jok, ha termeszetesen
adodnak; ha mintegy benne rejlenek abban az elmeny-
anyagban, amit a beteg hozott, csak ki kell bontani belole.
A magyarazat kezenfekvonek latszott. Eszter megsem fo-
gadta el minden ellenallas nelkul. De problemajat uj megvi-
lagitasba helyezte, esarra kesztetteot, hogy dnmagat kulon-
bozo helyzetekben jobban megftgyelje es kiprobalja. A 9. ora
vegen figyelmeztettem: mar csak harom talalkozas van hat-
ra. A fokalis pszichoterapia befejezese a kezelesnek egyik
igen fontos resze. Nem jelenti ugyan azt, hogy a kaput be-
zarjuk- hiszen a paciens visszater meg ellenorzo vizsgala-
47
tokra, es ha baj van, a kezelest is folytathatja —, megis valami
veget er. A paciens viselkectesebol kiderul, hogyan reagal
(es reagalt a multban) az elszakadas lelki traumajara. Eszter
a kovetkezo ora kezdeten apja tapintatlansagarol beszel, aki
viselkedesevel „regi sebeket felhasit". Csak utolag veszem
eszre, hogyez ram is vonatkozhat, hiszen en is elhagyom ot
Majd minden eddigrnel nyiltabban tarja fel anyjcival valo
konfliktusat. El sem tudom kepzelni, milyen erosek az indu-
latai. Anyja duhet is olyan nagynak erzi, hogy fel, egyszer
testileg kart tesz benne. Pedig soha hozza nem nyult, meg
egy pofont sem kapott tole. A kezeles kontrollt jelentett in-
duiatai felett. Kiderult, hogy az apja nemcsak ferfi-idealkent
hianyzottaz eletebol, hanem mint eros kezu harmadik is, aki
a ket no kdzti ellensegeskedest meg tudja fekezni. Igy ga-
toltsaganak egy uj osszetevoje meruit fel: nemcsak a ferfi
kegyetlensegetol felt tehat, hanem attol is, hogy szembeke-
rul a rivalissal, egy masik novel. A kezeles vege - ez az ujabb
elszakadasi trauma — pedig arra kesztette, hogy elszakadjon
regi kotottsegeitol: a regi szerelem emleketol, az anyjaba va-
lo tulzott es ambivalens belecsimpaszkodastol es az erosza-
kos ferfi eszmenykepetol, amit apjarol mintazott. Meg koz-
vetlenul a kezeles befejezese elott uj kapcsolatot kot egy fer-
fival, aki szelid es megerto — meglepo mereszseggel es
ugyesseggel hoditja meg egy kirandulas alkalmaval. Tavo-
zaskor ugy erzi: aktiv, hangulata megjavult, es maganya
megszunt. Hogy a pszichoterapianak nem csupan ertelmi,
hanem erzelmi elmenykent is szerepe volt ebben, arra utal
kovetkezo mondata: Rajott, hogy vannak emberek, akik ugy
akarnak rajta segiteni, hogy nem bantjak, es odafigyelnek ra.
Harom honap mulva kontrollvizsgalatra jelentkezik. A ba-
ratnoje, akirol beszelt, felkoltozott hozzajuk. De csalodott
benne es 6 ujra kozelebb kerult anyjahoz. 0 nem tudja elfo-
gadni baratnoje eletformajat, az viszont kispolgarnak tartja
ot. Anyjaval egy ideig meg folytak a veszekedesek, most mar
elcsitultak. Kapcsolata a fiuval most is tart. Nem szerelmes
bele, de a fiu nagyon jo hozza. „Lehet, hogy a szerelem orok
harc-mondja.- De ma marez nem kell nekem". Nem is tud-
48
ja mar a hazassagot ugy elkepzelni, hogy az ember teljesen
,,oda van valakiert", mert akkor elveszti egyeniseget es telje-
sen alaveti magat. Erdeklddom visszatero alma utan. Azota
nem jelentkezett.
Egy ev mulva, sikeres kulfoldi tanulmanyLit utan ujbol je-
lentkezik. J6I erzi magat, kiegyensulyozott. Elozo kapcsola-
tat azota felbontotta, az csak „mentobvnek" volt jo. Most uj
kapcsolata van, amelyben a gyengedseget es az igazi szere-
lem feszultseget is megtalalta.
Egy fiatal leany a felnottkor kuszoben szokatlanul eros gatla-
sokba utkozik, amikor kortarsaihoz hasonloan szerelmi part-
nert keres. A rovid pszichoterapia — hiszen 12 ora eppen csak
bepillantast enged a szemelyisegfejlodes dinamikajaba —
nyilvanvalova teszi, hogy a nehezsegek gyermekkori elme-
nyekkel hozhatok osszefuggesbe. Szulei valasa, az ezzel
kapcsolatos kulso es belso konfliktusok, az apjaban valo
csalodas (s kozbmbos most, hogy jogosan-e vagy jogtala-
nul) felefmet alakitott ki benne a ferfiakkal szemben. Ezt a fe-
lelmet es bizalmatlansagot a serdulokorban latszolag le-
gyozte, de a jelek szerint megsem teljesen, hiszen egy ujabb
csalodas ismet teljes erejeben elohivta.
A helyzet valojaban ennel bonyolultabb. Az apjaval kap-
csolatos gyermekkori benyomasokra epitve egy kegyetlen
ferfiidealt alkotott maganak. Az ilyen elkepzeles pedig nem-
csak visszariaszt, de vonz is. Igy tortenik ez mindig, ha egy
felelmetestartalmu fantazia kapcsolatba kerul a szexualitas-
sal, es alkalmassa valik erotikus izgalom kivaltasara. Akit
vonz a veszely, az nem csak a veszelyt magat fogja elkerulni,
hanem kozelseget is, az odavezeto utat is, hiszen nem tudja,
kepes-e ellenallni. Eszter pl. a kritikus idoszakban nem szive-
sen menttarsasagba- vagy ha megis raszanta magat a fiuk-
kal valo kapcsolatat mar az elejen elrontotta tulzottan merev
vagy esetleg tulzottan ramenos magatartasaval. Holott elet-
tbrtenete bizonyitja, hogy nagyon is kepes volt megnyero vi-
selkedesre. £s meg igy sem teljes a kep, amit lelkiallapotarol
49
adtunk. Mert apja tudatos elutasitasa mellett orzbtt maga-
ban egy ellentetes erzest is: hogy 6 megis az apja leanya, az
6 tulajdonsagai elnek benne, ra hasonlit az orra es a nagy
labujja, es ehhez az erzeshez ragaszkodott. Ezert is erintette
sulyosan, amikor anyja meg akarta operaltatni az orrat.
Ahhoz, hogy az ifjukor nehezsegeit megertsijk, tud-
nunk kell, hogyan viszonylik a serdulokor problemati-
kaja a gyermekkorehoz. Esetunkbol lathattuk, hogy a
szalak a korai gyermekelmenyekhez vezetnek vissza.
Felvetodik a kerdes: a gyermekkor konfliktusai tamad-
nak fel ujra a serdulokorban, csak magasabb szinten es
nagyobb intenzitassal (ahogy pl. Ernest Jones allitot-
ta), vagy valami uj jelenik meg es a problemak ebbol
az uj mozzanatbol erednek? Latni fogjuk, hogy mind-
ket allitas valamilyen szempontbol igaz.
A kesobbiek jobb megertese erdekeben tekintsuk at
a gyermekkori fejlodes nehany fontos fordulopontjat.
Az ember gyermeke sziiletesekor nem onallo leny; ha
kornyezete magara hagyna, elpusztulna. Elete az
anya-gyermek kettos egysegebe zartan zajlik, hacsak
ezt valamilyen katasztrofa meg nem gatolja. Ez az egy-
seg a mehen bellili eletben anatomiai volt, a sziiletest
kbvetoelso honapokban biologiai es szocialis egyseg.
Biologiai egyreszt, mert a szoptatas jelenti a csecsemo
termeszetes taplalasat, masreszt mert anyaban es
gyermekeben sziiksegleti fesziiltseg el, hogy egymas
testi kozelseget kivanjak. Hermann Imre mutatott ra,
hogyeza sziiksegletfilogenetikus oroksegiink: a maj-
mok vilagaban letfontossagO megkapaszkodasi osz-
50
tdnnek a maradvanya. A majomgyerek elete elso ho-
napjait az anya szorebe kapaszkodva tolti, kijlbnben
elpusztulna. A szoret vesztett embernel a megkapasz-
kodas nem valosulhat meg, de az ujszulott meg jo ne-
hany honapig kivalthato reflexei-a fogoreflex, az at-
karolasi reflex, a hoorientacios reflex — tanusitjak,
hogy idegrendszerunk „valahol meg emlekszik ra". Es
tanusitja a kisgyermek biztonsagot kereso torekedese,
csimpaszkodasa anyja testere, es az a pozitiv odafor-
dulas, amit ez kivalt— tehat azok az bsztonds kesztete-
sek, amelyekazember elso, letfontossagu tarskapcso-
latanak biologiai alapjahoz tartoznak. Ugyanakkor ez a
kapcsolat a szuletes percetol szocialisan is meghata-
rozott. Azanya magaval hozza kulturajanak hagyoma-
nyait, szokasrendszeret, sajat, kiskoratol kezdve tanult
magatartasmodjait— emelletttudatosan tanult nevele-
si ismereteket is. Ez hatarozza meg azt a modot, aho-
gyan a gyermek jelentkezo igenyeire reagal. Reakcioja
befolyasolja a gyermeket: termeszetes igenyeinek je-
lentkezeset, jelzeset most marazelozetestapasztalat is
formalja. Igyalakul ki az anya esa gyermek viselkede-
sebol az egymast befolyasolo kolcsonhatasok soroza-
ta, amit Rene Spitz „dialogusnak" nevez. A kapcsolat-
ban mindinkabb a szocialis es erzelmi elem valik hang-
sulyossa. Spitz bizonyitotta be, hogy ez az Erzelmi
kapcsolat meg a megfelelo testi fejlodeshez is nelkii-
Ibzhetetlen. Kesobb az anya-gyermek kapcsolat mind-
inkabb megnyilika szocialis ter fele: apa, testverek, ro-
konok, baratok, nevelok jutnak erzelmi szerephez a
gyermek eleteben.
Az anya-gyermek kettos egysegebol a gyermeknek
51
fokozatosan az bnallbsulas utjara kell lepnie Kezdet-
ben fuggo es passziv, mindenben gondozoira utalt.
Nehany ev mulva mar mint lenyegesen fuggetlenebb
lenyt latjuk viszont, aki bizonyos fokig mar maga is ke-
pes aktivitasra, gondoskodasra. A melylelektan felfo-
gasa szerint ez a valtozas az aktiv, gondozo anyaval
valo azonosulas reven tbrtenik, amelynek csak kulso
es kezdeti jele az utanzas. Az bnallo en kialakulasa es a
passzivan elvezett es elszenvedett elmenyek aktivba
forditasa a fejlodes egyik legnagyobb fordulata, me- I
lyet meg korantsem ismerunk minden reszleteben. Ez a
folyamat, az „individuacib", ujabban mindjobban ma- I
gara vonja a kutatok figyelmet, kulonbsen amiota
Margaret Mahler olyan eseteket irt le es elemzett, ahol
a gyermek nem kepes a szimbiotikus anya-gyermek
kapcsolatbol kivalni, mert elemi ereju szorongas ker-
, geti vissza.
Aszuksegletek kielegitese- pl. a szopas, a belek ki- I
ijritese, a tisztaba teves, az anyai gondoskodas szamos
apro testi megnyilvanulasa — a gyermekben kellemes,
gybnybrteljes erzeseket kelt. Mint mar emlitettuk,
Freud ezekben az erzesekben es a megismetlesukre
valo torekvesben — mely a szuksegletkielegitestol fug-
getlenul is jelentkezik —, ismerte fel a szexualis bsztbn
kezdeti, meg fejletlen megnyilvanulasait. Ezek vala- 1
mennyien erogen zonakon jatszodnak le, tehat olyan
testtajakon, amelyek ingerlese a felnottkorban is sze- I
xualis izgalmat kelthet (kulonbsen a nemi erintkezes
elojatekaban). Freud felnottek analizisei alapjan re-
konstrualta az infantilis szexualitas fejlbdeset. Harom
fejlodesi fazist kulbnbbztetett meg: 1. Oralis szak.
52
amikor az elvezet fo forrasa a szajzona; a gyermek
passziv, befogado. Onmaga es a kijlvilag kozt a hatar
kezdetben elmosodik. Ismetlodofrusztraciok soran fe-
dezi fel, hogy anyja nem all mindig nyomban rendel-
kezesere, hogy vagyait kielegitse. igy felfedezi, hogy
anyja kulon szemely es ezzel megkezdodik sajat enje-
nekelkuldnitesea kulvilagtol. A fogak novese idejen a
harapas mar egy fajta aktiv agresszios elvezetet nyujt
(un. „oralszadisztikus szak"). 2. Anal-szadisztikus
szak, amelyben az elvezet fo forrasa a vegbelnyalka-
hartya, a szeklet visszatartasanak es kieresztesenek ja-
teka. Ekkor— 2 es 4 eves kor kozott — a gyermek izom-
ereje, mozgaskeszsege nagymertekben fejlodik, a
motorium fejlodese megismerteti az agresszios elve-
zettel. Szereteteben is felbukkannak az eroszak es ha-
talombakerites motivumai. Ekkor ismeri meg a besze-
det, megismeri a szavak hatalmat es ez egy ideig a
gondolat mindenhatosaganak illuziojat kelti. 3. Falli-
kus szak, amikor az elvezet fo forrasa mar a nemi szer-
vek ingerlese. A fiu ilyenkor apjat utanozza, kis ferfi-
kent viselkedik, es anyjanak igyekszik partnere lenni,
viselkedeseben gyonged, tamasztnyOjto erzelmek is
megjelennek. Egy ideig a leany is ezt az utat jarja, de
hamarosan atpartol apjahoz. Freud szerint mindket
nemnel donto fordulatot hoz a nemi kiildnbsegek
megfigyelese. A leany ekkor csalodik anyjaban, es
szerelmevel apja fele fordul. A fiuban viszont a penisz
hianyanak latvanya felelmet kelt (kasztracios felelem),
ettol kezdve visszariad az apjaval valo konfliktustol es
lemond odipalis vagyairol. Mar nem a pillanatban akar
apja helyebe lepni, hanem a jovoben akar olyanna val-
53
ni, mint az apja. Ettol kezdve apjaval azonosul, maga-
tartasaval, erkolcsi elveivel, es ez az azonosulas valik
alapjava a belso erkolcsi szabalyozasnak, amit Freud
„felettes en"-nek nevezett.
Ma ezt a fejlodesmenetet- amit persze igen vazla-
tosan ismertettem-, az anya-gyermek kapcsolatnak, a
csalad erzelmi legkorenek es az individuacios folya-
matnak fijggvenyeben szemleljuk. A gyermeki autoe-
rotikat ugyan termeszetesnek vesszuk, de ahol hang-
sulyozottan jelentkezik, ott a csaladban valami kom-
munikacios zavar van, a gyermek bizonyos fokig izola-
lodott, esazautoerotikaval vigasztalodik. Olyan fogal-
mak, mint oralitas es analitas a szakirodalomban meg a
szokasosnal tagabb ertelemben vett szexualitast is tul-
lepo jelentest kaptak. PI. oralis karakterrol beszelCink,
ha valaki telve van olyan vagyakkal, hogy kisgyermek-
kent gondozzak es ellassak — esetleg viselkedese en-
nek ellentetet mutatja, mely a vagyaival folytatott kuz-
delemben alakult ki. A szopas itt mar csak e magatar-
tas modelljekent szerepel. Erikson az oralis, analis es
fallikuskorszakra egyarant jellemzonek latja, hogy egy
szervmukddes a psziches szervezodesben hangsulyo-
zott jelentoseghez jut, es hogy egy korszakspecifikus
viselkedesi mod jelentkezik, mely ezt a szervmukddest
mintegy mintakent koveti. igy az oralis szakban a
gyermek egeszeben ugy viselkedik, mint a szaj: pasz-
szivan кар, majd aktivan elvesz, leharapja azt, amire
szuksege van, raharap arra, ami izgatja, a tOI sokat
visszaldki. Az analis szakban — kijlonosen annak neu-
rotikus kielezodeseiben — mint egy szfinkter, azaz za-
roizom: visszatart, majd hirtelen kienged, pl. agresszi-
54
6t, indulatot, gondolatot. A zaroizom az izomzat resze,
melyre a nyujtas es hajlitas, feszules es lazulas ellen-
tetparjai jellemzoek. A gyermek targyakat is megragad,
majd hullni hagy. Afelnotthoz hozzasimul, majd elldki.
A fejlodes tengelyeben ekkor az autonomiaert folyta-
tott hare all. A fallikus korszak uralkodo viselkedesi
modja egyreszt a behatolas (agresszioval a masik tes-
tebe, agressziv beszeddel a masik fulebe es gondola-
taiba, hevesmozgassal a terbe), masreszta befogadas,
korulzaras. E kor tengelyeben az onallo kezdemenye-
zeskialakulasa all: a cel valamit „csinalni", torekedni,
elerni, birtokba venni. Vagy — kulonbsen leanynal
-dnmagabol „csinalni" valamit, pl. vonzova valni. Az
oralis korszak zavartalan lefolyasa eseten alakul ki a
kulvilag irant erzett alapveto bizalom („osbizalom"),
ami ha ekkor meginog, kesobb mar nehezen allithato
helyre. Az analis korszakban fejlodik ki az onallosagra
valo kepesseg, amit ketely es szegyenerzet zavarhat
meg. A fallikus korszak szijldttea kezdemenyezes, me-
lyet megbeklyozhat a buntudat Erikson tehat a freudi
fazisokat nemcsak az infantilis szexualitas, hanem az
emberi kapcsolodas, tarsadalmi beilleszkedes fejlodesi
fokozatainak is tekinti.
Ujabb kutatok a nemi kuldnbsegek eszrevetelet ko-
rabbi idopontra helyezik, mint Freud, esa nemi szerep-
pel valo azonosulas problemajat bonyolultabbnak lat-
jak. Freud meg csak arra figyelt fel, hogy a leanynak
nagy fordulatot kell tennie fejlodeseben, amikor akti-
vitasigenyet visszaszon'tja, es libidinozus erzelmeit
anyjarol apjara viszi at. Feltehetoleg a korabeli tarsa-
dalmi viszonyok is hozzajarultak ahhoz, hogy ez a
55
problema az analizisekben szembeszbkove valt. Ma
йду latjuk: a fiu is nagy fordulatot tesz, amikor passziv
„noies" vagyairol lemond, es az elso „modell" — az
anya — helyett az apaval azonosul. A fejlodesnek ezek
a valsaggocai a serdulokorban meg egyszer felbuk-
kannak, mielott vegleg megoldodnanak.
Az elso eleteveknek a testi fejlodesre epiilo es egy-
ben erzelmi kapcsolatoktol ihletett elmenyvilagat az
ertelmi fejlodes csodalatos kibontakozasa kiseri. Az
anyjatol elfuto, majd ismet visszatbrleszkedo gyermek
mindinkabb megismeri azotkorulvevo teret, a kornye-
zetet. Felterkepezi magaban a lakast, a hazat, az utcat.
Kepet alkot maganak a valosagrol, amit ugyan atszo a
kepzeletevel — de a kozvetlen kornyezet realitasaban
hamarosan jol tajekozodik. Nemcsak a nemi kijldnb-
segeket ismeri meg, de ferfi es no tarsadalmi szerepe-
rol, az emberi viszonyokrol is megszerzi elso tapaszta-
latait. Megtanulja anyanyelvet — rovidebb ido alatt,
mint kesobb barmely mas nyelvet. Iteleteket hall he-
lyes es helytelen viselkedesrol, es megismeri a jo es
rossz fogalmat. Ez a hatalmas szellemi fellendiiles az
iskolaskorban nemcsak folytatodik, de alapvetoen uj
vonasokkal tarsul. A spontan ismeretszerzest a rend-
szeres valtja fel. A prelogikus gondolkodas dtletszeru-
segenekes ellentmondasainak fokozatosan vissza kell
vonulniuk a logikus gondolkodas kovetelmenye elol.
A gyermek szamara egyre fontosabbak a kortarsak, s
amikor egy intezmenyes kbzossegnek, az osztalyko-
zbssegnek lesz tagja, megtanulja, hogyan kell olyan
tarsakkal egyuttelni, akikhez nem fuzi eleve erzelmi
kbtelek, es mit jelent egy normarendszernek eleget
tenni. Minderreazonban most csak utalunk, mert errol
a fontos temarol gyermeklelektani tankonyveink igen
kituno es reszletes tajekoztatast adnak (Merei—Binet,
1970.).
Ot-hateves korra az egeszsegesen fejlodo gyermek
mar megbizhatoan kepes arra, hogy surgeto kesztete-
sein urra legydn, es ezeket az alkalmazkodas kovetel-
menyenek alarendelje. Megtanult varni, szijkseg ese-
ten lemondani, vagy celjat kerulo uton keresni. A gyer-
mek alkalmazkodasi kepessege valojaban mar az elet
elso honapjaiban fejlodesnek indul — frusztraciok ke-
serves, megis nelkuldzhetetlen tapasztalatai jelentet-
tek gyakorlo iskolajat. Altalaban hateves korra jut el
arra a nyugvopontra, hogy figyelmere, erdeklodesere,
onuralmara, turokepessegere, egyuttmukodesi kesz-
segeretartosan szamithatunk. Egy szoval: iskolaerette
valik. Ha a szexualis fejlodes szempontjabol fogalma-
zunk: az osztonlappangas koraba erkezett. Ez egyben
estobbek kozott elofeltetele annak a hatalmas szelle-
mi fejlodesnek, amit Piaget es masok vizsgalataibol jol
ismerunk.
A kisiskolas mar bizonyos fokig kialakult szemelyi-
seg. Tudja, hogyan erhet el sikert, es mi vezet kudarc-
hoz. Tudja, mivel nyerheti el szulei tetszeset, neveloi
vagy osztalytarsai elismereset. Ismeri hatarait, jo es
rossz tulajdonsagait. (Neha meglepo, milyen hataro-
zottsaggal jellemzik magukat az ilyen koru gyermekek
- igaz, hogy gyakran pusztan a kulvilag velemenyet
veszik at.) A hatevesnek mar vannak vedekezo modjai
a szorongas es a fajdalom ellen. Megtanulta zavaro
keszteteseit elharitani. Ha a psziches szerkezet alkal-
57
mazkodo funkcioinak strukturalt egyseget en-nek ne-
vezzuk, azt mondhatjuk: a gyermek enje megerosd-
dott, kepes a ranehezedo terheket elviselni, anelkijl,
hogy ez mukodeset megzavarna. A serdulokorral vala-
mi uj jelenik meg, ami a gyermeki szemelyiseg egesz
addig kialakult psziches szerkezetet probara teszi. Mo-
ses Laufera serdulokori psziches zavarok lenyeget ab-
ban latja, hogy a szemelyiseg eddig kialakitott mod-
szerei, amelyekkel a terhelest, a „stresszt" lekuzdotte,
csodot mondanak. De a serddles nemcsak az eddigi-
ektol minosegeben es intenzitasaban eltero stresszel
szembesiti a lelki szerkezetet, hanem uj eroforraskent
is szolgalhat. Emlekezzunk ra, hogy Eszter, akit gyer-
mekkori elmenyei es anyja aggodasa a szexualis кар-
csolattol visszariasztott, serdiilokora elejen milyen
mereszen jatszott a noi szerep lehetosegeivel. Ne csak
az illetlenseget lassuk akkori viselkedeseben, hanem a
kuzdelmet is,
megvalositsa.
hogy felenkseget legyurve dnmagat
A serdulokor nyitanya
Tudjuk, hogy a serdulokor kezdete hormonalis valto-
zasokkal fugg ossze. De maig sem ismerjuk ezeket
pontosan. Tudjuk, hogy a szexualis hormonok elva-
lasztasa 9-10 eves kor utan ugrasszeruen novekszik
mindket nemben, de keveset tudunk arrol, hogy ezt a
novekedest mi inditja be. A mar emlitett pubertas
praecox esetei arra utalnak, hogy szexualis eres elobb
is bekbvetkezhet, ha megszunik a normalis fekezo ha-
tas. (Feltehetoen a kozti agyban, ill. annak hipotala-
musznevu reszeben, mukbdik egy idegrendszeri gatlo
kozpont, mely az agyalapi mirigy gonadotrop hormon
termeleset a prepubertasig visszatartja. Egy fekezo
hormon letezeset is feltetelezik, melyet a harmadik
agykamra mogott elhelyezkedo kis tobozmirigy ter-
melne a kamaszkor elejeig, amikor ez a hormonterme-
les fokozatosan elapadna. Tudomasom szerint leteze-
set egyertelmuen meg nem bizonyitottak be.)
A serdulokor kezdetet fiuknal az elso pollucio, lea-
nyoknal az elso menstruacio jelzi. De bizonyos, hogy
endokrin valtozasok mar evekkel elobb megindulnak.
Erre vezetheto vissza a prepubertasnak, elokamasz-
kornak nevezett korszakban gyakran eszlelheto elhizas
vagy iesovanyodas, a hangulatingadozasok, a nyugta-
lansag, az almatagsag stb. Majd mind erosebben je-
59
lentkeznek a nemi eres ismert testi jelei. Ezek a hormo-
nalis folyamatokra visszavezetheto valtozasok 9-10
eves kor koriil kezdodnek es a pubertas befejezeseig
tartanak. De t^vednenk, ha a serdulokor lelki jelense-
geit ezekre vezetnenk vissza. Ugyanis a pszichologiai
serdiilokor sem idoben, sem a problemak jelentkeze-
senek mertekeben nem halad parhuzamosan a testi
serddlessel. Bizonyos, hogy endokrin valtozfisok pszb
chesen is labilisabba, feszultebbe, erzekenyebbe tehe-
tik az embert. Ez azonban inkabb csak hatterezi, ala-
festi a serdulok elmenyvilagat. A serdiilokor pszicho-
logiai folyamata valojaban a szuletes ota alakulo sze-
melyiseg reakcioja a benne zajlo testi tortenesekre es a
tarsadalom valtozo kovetelmenyrendszerere.
A serdiiles jelei a gyermeki szemelyiseget gyakran felkeszii-
letlenui, meglepeteskent erik. Egy no analizise kozben visz-
szaemlekszik, hogy tizenegyedik szuletesnapjara egy karorat
kapott ajandekba. Boldogan mutogatta az ajandekot a csa-
ladi iinnepre bsszegyult vendegeknek. Ahogy igy egyik fel-
nottol a masikig futott, buszkeseget zavar valtotta fol, es fo-
kozodo szegyenerzet hatalmasodott el rajta. Visszagondolva
ebben az elmenyben latja kamaszkora kezdetet. Akkoriban
kezdodott a menstruacioja, amit eloszor biiszken ujsagolt
anyjanak, kesobb azonban gyakran gusztustalannak tartott,
es szegyellt. Az ora az ido mulasat jelezte, az elkeriilhetetlen
felnottseget — a valosagban is azert kapta, mert mar eleg
„nagynak" tartottak ahhoz, hogy karoraja legyen. De egyben
a ndi szervezet sajatos ritmusara is utalt, amit — felvilagosult
sziilokgyermekekent —jol ismert: a haviverzes ismetlodese-
re es a terhesseg kilenc honapjara. Az 6ra ilykeppen a noiseg
jelkepeve valt szamara. Ugy erezte, mintha noiseget muto-
60
aatta volna, ami mar dnmagaban szegyenerzetet kelthetett.
De vissza is riadt a noi sorstol, a sajat nemevel valo azonosu-
Iqs visszavonhatatlansagatol. Szeretett volna meg szulei
gyermeke lenni, aki idonkent fiunak almodja magat. Mindez
es meg sok mas lelki aramlas suritodott abba a jelenetbe,
amikor kezdetben meg a felnovo gyermek buszkesegevel di-
csekszik karorajaval, majd mindinkabb zavar fogja eL
Az elso menstrucicio, az elso pollucio sok kamaszgyer-
mekben zavart, remiiletet kelt. Fiuk neha azt hiszik, mi-
kora lepedot reggel nedvesnek talaljak, hogy bevizel-
tek. A leanyok pedig, hogy betegseg tcimadta meg
oket, ez okozza a verzest. Ertheto ez, amikor a gyereke-
ket nem vilagositottak fel idejeben. De lathattuk, hogy
a felvilagosult gyermek sem vedett az ilyen elmenyek
zavaro hatasatol.
Peter Bios a serdulokorrol irt konyveben ezt a fej-
lodesi fazist ot szakaszra osztja: 1. pre-adoleszcencia,
2. a korai, 3. a tulajdonkeppeni, 4. a kesoi adoleszcen-
cia es 5. poszt-adoleszcencia. Szerinte valamennyit
meghatarozott lelki valtozasok jellemzik Eletkorban
nehezen hatarozhatok meg pontosan. Nem is az a jel-
lemzo rajuk, hogy — tegyuk fel — az egyik idoszak
13-t6115 eves korig, a masik 15-tol 17 eves korig tart.
Inkabb csak azt jelentik, hogy a fejlodesnek meghata-
rozott menete — Bios szavaval — szekvenciaja van.
Szerinte mindnyajan ateljuk ezeket, csak igen kulon-
bozo mertekben, es egyes korszakok jellemvonasai a
felnottkorra is megmaradhatnak. Ahogy beszelunk fi-
xalodasrol a kisgyermekkori fejlodes egy fazisahoz (pl.
61
az oralis vagy analis fazishoz), ugy beszel Bios fixalo-
dasrol a serdulokor egy szakaszahoz.
Az elso szakasz:a pre-adoleszcencia, melya prepu-
bertasnak lenne lelki megfeleloje. De idoben nem fel-
tetlenOI fedi — kezdodhet kicsit когйЬЬап vagy kesobb,
es lenyegesen elhuzodhat. Mindket nemre jellemzok
ilyenkor a szexualitas titkai, a nemi szervek, nemi mu-
kodes iranti erdeklodes fellobbanasa. Ettol eltekintve
Bios hatarozott kOlonbseget lat a ket nem pre-ado-
leszcencicijanak lefolyasaban, es itt Erikson egy hires
kiserletere hivatkozik.
A kiserlet alanyai 10 es 12 ev kbzbtti fiuk es leanyok
voltak, akiket a kaliforniai egyetemen fejlodeslelektani
szempontbol hosszabb ideje megfigyeltek. Erikson
egy jatekasztalt es kijlonbozo figurakbol, epitoele-
mekbol allo jatekokat bocsatott rendelkezesijkre.
Majd felszolitotta oket: tekintsek a jatekasztalt egy
filmgyar mutermenek, a jatekokat diszleteknek, es rak-
janak ki valamilyen izgalmas jelenetet egy elkepzelt
filmbol. 150 gyereket figyelt meg ilyen tevekenyseg
kozben es kb. 450 jelenetet. Meglepetesere a gyerekek
tobbsege nem egy ismert filmjelenetet vagy ahhoz ha-
sonlot abrazolt, hanem olyan temat, amely elettorte-
netevel fuggott ossze. Hatarozott kulonbseget talalt a
leanyok es fiuk epitmenyei kozott. A leanyok jelenetei
altalaban a haz belsejeben jatszodtak le. Gyakran kor-
be raktak az epitokockakat, egy kort abrazoltak, ahova
behatol egy vadallat, amit el kell kergetni, vagy az „ара
tert haza oroszlanon lovagolva". A fiuk viszont utcai
jeleneteket szerkesztettek, magas tornyokat, autokat
raktak ki. Az sem volt ritka, hogy ilyenkor a jelenet tar-
62
talma ёрреп a magastorony osszeomlasa volt. Amikor
egy endokrin eredetu elhizasban szenvedo fiu, aki elo-
zoleg lanyokra jellemzo jelenetet abrazolt, es a sikeres
hormon-kura utan egy keskeny magas tornyot epitett,
Erikson arra a megallapit£sra jutott, hogy az Sbr^zola-
sok a sajat test megeleset fejezik ki. Igy a fiuk magas
tornyai a ferfiassagot, az bsszeomlo torony ennek fel-
teset jelezte. Azok a leanyok, akik kbrepitmenyeikhez
feltunoen eros vagy bezart kaput emeltek, a noi sze-
reptol valo visszariadasukatfejeztek ki. Ugyanakkor az
anatomiai modellen turl ketsegtelen tarsadalmi hatasok
is formaltak a jatekot, pl. a leanyok kesziilodese a fel-
nott no eletformajSra, hazi munkara, gyermekneve-
lesre.
Erikson kiserlete inkabb jellemzo a ferfiassagra es
noisegre altalaban, mint a pre-adoleszcenciara. Ami
ezt ebben a korban megis kulbnbsen hangsOlyozotta
teszi, az az a teny, hogy a pre-adoleszcencia a nemi
szereppel valo azonosulas kritikus idoszaka.
Blose korszak egyik fo jellemzojet latja abban, hogy
a nagy erovel jelentkezo szexualis kesztetesek eloszor
a kisgyermekkor elvezeti forrasait szalljak meg ujbol.
Fiuk ilyenkor szoktak leskelodni, az uszoda noi vetko-
zojebe bekukucskalni. Az iskolai osztalyokban por-
nogr£f kepeket cserelnek a pad alatt. Elvezetuket lelik
„tiltott", obszcen szavak hasznalataban, es mindenfaj-
ta viccelodesben, ami akara nemi szervekkel, akar mas
„illetlen" testresszel, funkcioval kapcsolatos. Agresz-
sziv fantaziak erosen izgato hatasOak ebben a korban,
onania kozben gyakoriak. Ez egyben felelmet is kelt
attol, hogy a masik nemmel kozeli kapcsolatba kerijl-
63
jenek — felnek, hogy kart tennenek a noben, vagy ok
szenvednenek testi kart. Balazs Bela irja oneletrajza-
ban, hogy 10 eves koraban veletlen tanuja lett egy
eroszakos nemi kozosulesnek, tajekozatlansagaban
meg segedkezet is nyujtott hozza. A felelmetes jelene-
tet tipikusan pre-adoleszcens fiu modjara eli meg:
Jjedelem cikkazott at rajtam, mikor Karoly Marinka
szoknyajat emelte es eszrevettem, hogy mirol van szo.
Megsem eresztettem el Marinka fejet. Feher combjai
vilagitottak a sotetben. Mint megpattant erekbol sza-
kadtki belolem az eddig ismeretlen, orjongo nemi ki-
vSnsag eloszortudatosan. Egesztestem reszketett, sir-
tarn es sikoltottam. Lenyomtam Marinka fejet. Hiszen
csak folytatasa, legmagasabb felfokozasa volt ugyan-
annak a sotet osztonnek. verni, utni, harapni, szet-
marcangolni a legyozdtt zsakmanyt." Balazs Bela ese-
teben persze nyilt szexualis traumarol volt szo, ami
minden rejtett problemat maximalisan kielez. De ha-
sonlo erzesek enyhebb vagy rejtett formaban mas
ilyen когй fiuknal is fellelhetok. A sok „tiltott" vagy es
kesztetes elotdrese a gyermeket nehezebben nevelhe-
tove teszi. Ezek a fiuk gyakran agresszivek, nyugtala-
nok, drokmozgok — bar akad koztuk meglepoen
renyhe es aluszekony is. Kedvuket lelik a rosszal-
kodasban es a piszkossagban. De korantsem mindig
es nem olyan mertekben, ahogy ezt keszteteseik
parancsoljak. A szemelyiseg erkolcsi normarendszere,
a felettes en ugyanis nem veszti el hatekonysagat.
A lelkiismereti szorongas hatasara a fiu enje kesztete-
seit elharitja, esetleg ellentetebe, tulzott rendessegbe,
felenksegbe forditja. Feszdltseg keletkezik, amelynek
64
nemegyszeratmeneti neurotikus tunet a kiutja. Emel-
letta fejlodeslelektan kuId nbozo fesziiltseg -szelepeket
ir le ebben a korban, amik meg nem tekinthetok neuro-
tikus tunetnek, csak elofokanak: gyakori gyomor- es
fejfajas, koromragas, torokkoszorules, kezek jateka a
hajjal, a szaj korul, targyakkal — meg ujjszopas is elo-
fordul (Gesell, 1956). Ugyancsak feszultseglevezeto a
csoport. Csoportban konnyebb „rossznak" lenni, mint
egyediil, a felelosseget atveszik a tobbiek, kuldnosen a
vezer. A csoportnak ez a vedo, feszultseget levezeto,
szorongast enyhito szerepe a serdulokorban vegig
fennail, de a preadoleszcenciaban jelentkezik leghatci-
rozottabban. Ez az idoszak a csapatalkotas, egyletesdi
hoskora. A lappangas koraban is szerveznek csapatot
a gyerekek, de ilyenkor a szabalyalkotason, a szervez-
kedesen, tehat a formal elemeken nagyobb a hangsuly,
mint a ved- es dacszdvetsegen. A vedelem keresese es
alelkiismereti szorongas konnyitese azonban bizonya-
ra csak egyik forrasa a csoportalkotasnak. A serdulo a
t£rsadalmi beilleszkedes, a husdg es az dnervenyesites
probait is vegzi ezekben a spontan szocialis alakula-
tokban.
A szexualis klvancsisag, az oralis, analis es szadisz-
tikus kesztetesek elszaporodasat a pszichoanalizis az-
zal magyarazza ebben a korban, hogy a libido eloszor a
reszosztonoket szallja meg, mielotta genitalis szexua-
litas uralomra jutna. Ugy tunik, hogy a pszichoszexuS-
lis fejlodesen tul, amely a jart utat futja be, mielott to-
vabbindul - ennek fiziologiai tenyezoi is vannak. Eb-
ben a korban meg szamtalan nem specifikus inger
- duh, felelem, verekedes, iskolai izgalom stb. — is
65
erekciot valthat ki. A tulzott szexualis ingerel'hetoseg a
felteteles reflex kezdeti generalizacios szakara emle-
keztet.
A pre-adoleszcens leanyok is gyakran kedviiket lelik
illetlen viccekben, obszcen szavak hasznalataban. La-
zadnak a szuloi fegyelmezes ellen es szabados viselke-
desukkel megbotrfinkoztatjakanyjukat. Megis az ilyen
koru leany, ha addigi fejlodeseben komoly tores nem
volt, osszeszedettebb, fegyelmezettebb, mint a fiuk.
Gyakori, hogy hajszoljak az iskolai es sportteljesitme-
nyeket, harciasak, fiusak, mindenben vetelkednek a fi-
ukkal. Ha megis nokent viselkednek, akkor ok a csabi-
tok, a kezdemenyezok. Leanyoknal ennek a korszak-
nak jellemzo valsag-tiinete a koran kezdett szexualis
elet, a noi nemi vagyak es a gyermek utani vagy tul-
hangsulyozasa. Ha jobban megismerjiik ezeket az ese-
teket, szinte mindig azt talaljuk, hogy nem a szexualis
vagyaik tul erosek, hanem a noi onbizalmuk tul gyen-
ge. Ketelkednek abban, hogy valaha is kepesek lesz-
nek a felnott noi szerep betoltesere Ketelyiiket, bi-
zonytalansagukat hallgattatjak el magukban hetero-
szexualis viselkedesuk tulhangsulyozasaval. Agresz-
szio, vetelkedes, szexualis csabitas persze korantsem
jellemzo minden pre-adoleszcens leanyra. De ahol
nem jelentkezik a viselkedesben, a fantaziaban ott is
felbukkan.
Az ilyen koru fiu es leany viselkedese tehat elegge
elesen kulonbozik egymSstol. Bios szerint megis
mindkettonek ugyanaza kulcsa. A serdOles kezdeten a
66
gyermeknek ujbol es most mar veglegesen le kell val-
niaa vedo, taplalo, gondoskodo anyarol, arrol a vagy-
vilagrol, mely az elso eletevek biztonsagaba vonja
vissza. Soha tobbe nem lehet anyja olebe buvo kis-
gyerek. A pre-adoleszcens fiu gyakran kielezi konflik-
tusat anyjaval. Amikor az anyai gondoskodas ellen
kuzd, valojaban sajat vagya ellen kuzd, amely kivanna
ezt a gondoskodast. Viselkedese megis olyan, mint
akinek „meg anya kell": piszkos, rendetlen, neveletlen.
A pre-adoleszcens leany sokkal hatarozottabban
nyomja el kisgyermeki vagyait, mint a fiu - de oly mo-
don, hogy a vedo, gondoskodo anyaval, az anya-kep
aktiv aspektusaval azonosul (ami elter attol az anya-
keptol, amit kesobbi tapasztalatai mutatnak: a ferfit
befogado, magat alavetni is tudo, „odipalis" anya ke-
petol). A fiu nem azonosulhat igy az anyjaval, mert
- tbbbek kdzbtt kulturalis-tarsadalmi okokbdl — min-
dent [Yiaximalisan el kell nyomnia magaban, ami noies.
Jacobson megfigyelese, hogy a fiu elnyomott noies
vagyai (amelyek nemcsak az „anyamellen csiingesre",
a passzivitasra iranyulhatnak, hanem a noi aktivitasra,
a gyermekszijles csodalatos kepessegere is), tehetse-
ges ferfinal az alkotasban talalhatnak kiutat.
Szerelmi kapcsolat pre-adoleszcensek kbzt ritka.
Ha elofordul, inkabb az idosebbek szerelmi eletenek
jatekos utanzasa.
A pre-adoleszcens fantaziavilag megragado peldaja
Goethe meseje: „Az uj Parisz". Oneletrajzanak, а „К61-
teszet es valosag''-nak tanusaga szerint 9 eves kora-
67
ban kezdte meselni pajtasainak es eveken keresztul
folytatta. Sokszor elismetelte es bizonyara csiszolta,
alakitotta kozben. Felteheto, hogy mai formajaban a
kolto 11-12 eves korabol szarmazik.
A mese hose 6 maga. Punkosd vasarnapjara virrado ejjel azt
almodja, hogy a tukor elott all, unnepi dfszruhajat probalgat-
ja. Gyonyorkodik a pompas oltbzekben, csak eppen az za-
varja, hogy ha az egyik ruhadarabot folveszi, a masik lehull
rola. Egyszercsak megjelenikelotte Mercurios, a romai isten,
es atnyujt neki egy piros, egy sarga es egy zold almat. Meg-
bizza, hogy keresse meg a varos harom legszebb ferfiat, es
nyujtsa at nekik az almakat. Amint az isten eltavozik, a harom
alma harom gyonyoru nove valtozik at, es elrepul. Banato-
san nez utanuk. Ekkor az ujjai hegyen megpillant egy apro,
tancolo leanyalakot, akinek szepsege a masik haromet is el-
homalyositja. Megragadna, deutestereza fejen, es kabultan
osszeesik.
Ebredes utan templomba megy a szuleivel, majd maga-
nyossetara indul. Egy hosszii fal mellett bandukolva kis, rej-
tett kapura bukkan. Megbamulja a kapu mesteri kikepzeset.
Egyszercsak kinyilik, nagyszakallu dregember all mdgdtte.
Behivja. Gyonyoru kert tarul eleje, folyvast beljebb es bel-
jebb kivankozik. Az dregember vezeti, de csak ugy, ha leveti
csakojat, kardjat, vegul az egesz ruhajat. Helyebe diszes ke-
leti dltbzeket кар. Az dregember selyemzsinorokat mutat ne-
ki, ezzel fojtjak meg azt, aki a bizalommal visszael. A belso
kertet kettos aranyracs zarja el, osszefont arany landzsak es
dardak alkotjak. Ketto kozott gyorsrohanasu patak. A ket
racs csatazajra emlekezteto dorejjel csapodik ossze, hidat al-
kot. Azon at besetalhat a pataktol korulzart tunemenyes
szepsegu belso kertbe, es ott egy kerti hazban ujra talalkozik
a harom alombeli novel es a gyonyoru kislannyal, akit ott
Alertenek hivnak. Egyutt tancolnak, majd a leany jatszani
•hivja. Szekrenyeket mutat neki. Az egyikben baba, babaru-
68
ha,' konyha, kicsi bolt van. Alerte elzarja oket, mondvan: „Ez
nem kegyelmednek valo, jol tudom. Itt aztan — tette hozza
-talalunk mindenfele epltoanyagot, falat meg tornyot, hazat
meg palotat, amibol egy egesz varost allithatunk bssze. De
ez meg engem nem mulattat; keressunk valami mast, ami
mind a kettonknek egyforma szorakoztato." (Mintha Alerte
mar olvasta volna Eriksont.) Vegul egy csomo jatekkatonat
kapnak fel, azzai jatszanak a patakot ativelo aranyhidon.
Nagy csatat jatszanak. Alerte hadserege csupa apro lovaglo
amazon, a fiue sok apro gdrdg harcos, elukbn Akhileusz. Ap-
ro agyukbol fenyes achat golyokat Idvoldoznek egymasra.
Egy ideig tisztesseges jatekhaboru folyik, de mikor a leany
latja, hogy a fiu jobban celoz, duheben kezevel kezdi hajigal-
ni a golyokat. Megduhodik errea fiu is, 6 is most mar teli ma-
rokkal dobalja a lovedeket. Szinte elsopri Alerte hadsereget.
A leany turelmet vesztve csattanos pofont ken le neki. Pofo-
nert, ha leanytol jon, csok jar: Megfogja Alertet ket fulenel,
magahoz huzza, es tdbbszbr megcsokolja. A leany felsikolt,
az aranyracsok ismet szetvalnak, ot elvalasztjak a leanytol, a
tiiloldalra dobjak at. Vizsugarak szoknek fel a foldbol, ruhaja
leazik. Vegul ott all anyaszult meztelenul. Az dregember fele-
lossegre vonja tetteert, a selyemzsinorral fenyegeti. 0 azon-
ban buszken hivatkozik ra, hogy az istenek kegyeltje. Az
dregember leborul elotte, majd visszaadja ruhait es elereszti.
Emh'tettuk, hogy Goethe oneletrajzaban nem sok fi-
gyelmet szentel a serdulokor lelki jelensegeinek. Nem
titkaitfeltaro vallomasttevo, mint Szent Agoston vagy
Rousseau. Inkabb irodalom- es kortorteneti essze az
bneletrajza. Annal erdekesebb, amikor az adoleszcen-
cia elmenyvilaga megis attunik a stilus elokelo mertek-
tartasan. „Az uj Parisz" telis-tele van a serdules kiiszo-
ben allo fiu buja kepzeletvil^g^val. Megtalaljuk benne
-a vetkozesi, oltozkbdesi, meztelensegi fantaziakban
69
- az exhibicionizmus mamorat, a notol valo felelmet I
(fejbeveres, selyemzsinor), a leany harcos, amazoni I
alakjat. Erintkezesiik csak egymassal vlvott jatekos
csatakent kepzelheto el. A csokot nyomban koveti a 1
buntetes — Goethe csak azert szabadul, mert kedvenc
fiu, az „istenek kegyeltje". Nemcsak az oregember til-
to-megengedo atyai alakja felelmet kelto, hanem az
apro leany is, akit tulajdonkeppen meg akar torni, de
aki veszedelmes ellenfelnek bizonyul. Az alma, a lan-
dzscik, a vlzsugarak — mind megannyi olyan eleme a
tortenetnek, amelyet a pszichoanalizis szexual-szim-
bolumkent ir le.
A pre-adoleszcencia a nemi szerep elvallalasanak
kritikus idoszaka. A fiu fel a masik nemtol, az anyja
visszahuzo erejetol, fel, hogy legyozik, megfosztjak
ferfiassagatol. (Ennek egyik megnyilvanulasa az al-
mokban felbukkano kasztracios felelem.) A leany attol
fel, hogy nem tud kivalni a kisgyermekkori anya-gyer-
mek kapcsolatbol, es felnott nokent szeretni. Mindket
fajta felelem es az ellene folyo kuzdelem nagyreszt
tudattalan mozgatoja e kor sok lelki jelensegenek.
A nemi identitas kialakitasa a kovetkezo evek feladata.
Mielott ez bekovetkezne, a szemelyisegfejlodesben
meg egy nagy lepest kell tenni elore. Ekkor mar
gyakori, hogy szerelemszeru erzesek jelentkeznek, de
meg nem realis szerelem, hanem rajongas formajaban.
A serdulo rajongasa heves, szenvedelyes erzes. De ku-
lonbozik a felnott szerelemtol. Ugyanis nem partner-
kent erdekli a masik ember, hanem az en-ideal iranyci-
ban valaszt. Azt szereti, akive onmaga valni szeretne.
Az erzesek zurzavara
„А sovargasban mindig benne van a sovargas targya,
melyfelszall belole es zavaros derengesben mutatko-
zik. Ez az allapot megelozi az erzekit, s ez arnyekban es
kodokben tavolodik el, bennunk tukrozodve kerul ko-
zelebb. Ami a sovargas targya lesz, az birtokaba veszi a
sovargast, de ugy birtokolja, hogy nem sovargott uta-
na, igy nines is birtokaban. . . Amint a sovargas feleb-
red, vagy inkabb: amint ebredeseben es felebredese-
vel kulonvalik a sovargas es a sovargas targya, a so-
vargas szabadon es egeszsegesen lelegzik, holott ko-
rabban a sovargas targya miatt nem tudott lelegezni."
Ezek a sorok nem pszichologustol, hanem irotol es
filozofustol szarmaznak: Soren Kierkegaard to I. De le-
lektanilag is pontos leirdsat adjak annak a lelkiallapot-
nak, amit elobb rajongasnak neveztunk. A szerelem
olyan targyat valaszt, amely inkabb benne van, mint a
kulso valosagban. A szemely, akire az erzelem iranyul,
eszmenyitett nagysagaban szinte megfoghatatlan,
korvonalai hatarozatlanok. 0 maga nem tud vele mit
kezdeni, sokszor nem is tud rola. Amig mitikus meg-
fog hatatlansag ciban van jelen a rajongo vilagaban, tel-
jesen lenyugozi. De ha realis valosagga valik, es nem
felel meg a serdulo en-idealjanak, nem egyszer ijeszto
gyorsasaggal torpul ossze a szemeben. Kierkegaard az
71
„erotikus stadium" elso fokozatat latja ebben a lelkial-
lapotban, es Cherubinot, a „Figaro hazassaga" aprod-
jat teszi meg jelkepes kepviselojenek. Cherubino
egesz lete egyetlen epekedes a grofno eterien megko-
zelithetetlen alakja irant. A gyakorlatban azt latjuk,
hogy a korai serdOlo rajongasa ёррйду ir£nyulhat sajat
neme valamelyik kepviselojere, mint a masik nemere.
Eszter, akit bemutattunk, gimnaziumi magyar—tortene-
lem tanarjaert rajongott De rajongas tcirgya lehet egy
hasonlo nemu tanar, idosebb barat vagy osztalytars is.
Fontos, hogy olyan tulajdonsagok birtokaban legyen,
amiket a serdulo magaeva akar tenni, amive fejlodni
akar. Vagy hajtja, hogy hasonlltson az eszmenykepre,
beleolvadjon — bar ez nem egeszen egyertelmu. Gon-
doljunk Tonio Kroger es Hans Hansen baratsagara
Thomas Mann hires dneletrajzi ihletesu kisregfenye-
bol 1 igy beszel magaban Tonio Hanshoz: „Ha az em-
bernek olyan kek szeme lenne, es olyan szep rendben
es boldog kozossegben elne mindenkivel a vilagon,
mint te I Hogy te mindig olyan joravalo es altalanosan
becsult modon tudod elfoglalni magad. Ha elintezted
a lecket, akkor lovagloorat veszel, vagy lombfuresszel
dolgozol, es meg szunidoben is, a tenger mellett,
igenybe vesz az evezes, a vitorlazas, az Ciszas, mialatt
en naplopo modjara elveszetten heverek a homokban,
es elbameszkodom a tenger arckifejezesenek titokza-
tosan orokke valtozo jatekan. De hat eppen azert oly
tiszta a szemed. Ha olyan lehetnek, mint te. . . Meg se
probalt olyanna valni, mint Hans Hansen es lehet,
hogy nem is volt benne olyan nagyon komoly ez az
ohajtozas." Az utolso idezett mondat utal ra, hogy a
72
rajongo nem igazanakara masikkal egybeolvadni, ha-
nem dnmagat a masik segitsegevel megvalositani. Ha
azonos nemuvel szemben alakul ki, homoerotikus szi-
nezetu, a masik testi tulajdonsagait is bamulja, elmeriil
csodalataban. Ez a kornyezet szemeben homoszexua-
lis szerelem gyanujat keltheti, holott nem az. Ugyanis
elsosorban az En-fejlodes szolgalataban all. A sziilok-
bol valo kiabrandulas, erzelmi uressegerzes elozi meg.
A serdulo mintat keres, amellyel azonosulhat, amelyet
mintegy magaba szivhat, hogy a fejlodes egy elmu-
lasztott lepeset potolja, magaeva tegyen felnott tulaj-
donsagokat, amiketotthon nemtanulhatott meg. Ahol
a rajongas feltuno hevesseggel jelentkezik, ott az ott-
honi legkorrel valami baj van, a szulok modell-kepzes-
re nem elegge alkalmasak (legalabbis a felnotte valas
kuszbb^n).
Igy peldaul egy 15 eves leany — nevezzuk Zsofianak — feltu-
no ragaszkodassal vette korul osztalyfondket. Folyvast az 6
tarsasagat kereste. Ha meglatta az iskola folyosojan, ugy ro-
hant oda, hogy vegig csuszott a padion es elotte terdre esett.
Osztalytarsai egyaltalan nem erdekeltek, elokelo, maganyos
idegenkent tartozkodott az osztalyban. A tanarno szerette
ezt a leanyt, szlvesen is beszelgetett vele, nagyon tehetse-
gesnek tartotta, de egy ido mulva aggodni kezdett. Hatha
van ebben a ragaszkodasban valami beteges? Utovegre
megsem termeszetes, hogy egy elsos gimnazista leany kor-
tarsaival nem baratkozik, maganyos, zarkozott, csak feleje
nyflik meg. Azt is erezte, hogy ekkora szeretet-igenyt, mint
amit a leany araszt feleje, minden szimpatiaja mellett sem tud
kielegiteni, hiszen munkaja is, csaladja is lekoti. Ezert is kert
pszichologusi tanacsot.
73
Zsofia jol fejlett, telt alaku, szep szoke leany. Tekintete al-
matag. Jarasa elso alkalommal bizonytalan, ingatag, mint
aki mozgasaval is kifejezi tetovasagat, tanacstalansagat. Ket
tovabbi beszelgetesunknel ennek semmi nyoma. Nem szive-
sen jbtt el a pszichologiai rendelesre, csak kenyszeredetten
felelget. A teszt-vizsgalatokban sem vesz reszt komolyan
-hamartul akar esni rajta. Szorongasa, bizonytalansagerze-
se igy is kimutathato. Elmondja, hogy valoban csak a tanar-
no tarsasagara vagyik, boldog, ha meglatja es elveszti elet-
kedvet, ha nem lathatja. Ez azert van, mert a tanarno olyan
tokeletes. Osztalytarsai nemerdeklik. Ha kinyitjaka szajukat,
martudja, mit fognak mondani. Toluk ugyan semmit se ta-
nulhat— mit beszeljen veliikl Szulei nem ertik meg ot. Ku-
lonben is zarkozottak, kedvetlenek. Apja muvesznek keszult,
de palyaja sikertelen maradt— eletidegen, almodozo. Anyja
„viseli otthon a kalapot", minden gond az 6 vallat nyomja,
aktiv, erelyes, kemeny es ferfias egyeniseg. Kiskoraban egy
ideig nagyon kotodott az anyjahoz, most azonban apjat erzi
kozelallonak.
A leany nem erezte szukseget a pszichoterapianak, fgy
csak nehany alkalommal jart nalunk. Ez keves ahhoz, hogy a
fejlodes dinamikajat jol lathassuk. Annyi azonban vilagos,
hogy az otthon —a kudarcain ragodd apaval es az erzelmeket
elutasito, orokke elfoglalt anyaval — a nove valashoz nem
nyujt megfelelo azonosftasi mintat. Az osztalyfondkno sze-
melyisege— ugy tunik — szerencses dtvozete az aktivitasnak
es a noi finomsagnak, gyongedsegnek. Ugyanakkor ilyen
esetekben megisfeltetelezheto, hogy az anyatol valo elhide-
gulest es konfliktust egy nagyon szoros (es erzelmileg nem
teljesen kielegito) kisgyermekkori kapcsolat elozte meg.
Mert a feltetel nelkuli gyermeki csodalatot megiscsak az el-
so eletevek erzesvilagabol viszi at a serdulo az imadott esz-
menykepre.
Atesztek eredmenyebol kiindulva beszelgettem a leany-
nyal belso bizonytalansag-erzeserol es arrol, hogy a tanarno
iranti rajongasa mennyiben jelentett kiutat ebbol. Ket alka-
lom utan elmaradt. Egy honap mulva az osztalyfondkno fel-
74
hivott telefonon es kozolte, hogy amiota a leany nalunk jart,
viselkedesesokkal rendezettebb es viszonya osztalytarsaival
is megjavult.
Ha kdlonvalik a sovargas es a sovargas targya, a so-
v^rgas szabadon es egeszsegesen lelegzik — irta Kier-
kegaard esennekaz ujabb erotikus „stadiumnak" kep-
viselojeul a Varazsfuvola Papagenojat teszi meg. Nem
a szinpadon megjeleno mesealakot talalja jellemzo-
nek, hanem annak zenei kifejezeset. Ugy, ahogy a fu-
vola furge, ugrandozo hangjaban felcsendul. „А so-
vargas felebred, a targy- megnyilatkozasaiban sokre-
tuen — menekOI, a vagyodas elszakad a talajtol es van-
dorutra indul, a virag szarnyakat кар es csapongva, fa-
radhatatlanul lebeg ide-oda. A sovargas a targyra ira-
nyul, ugyanakkor dnmagaban is mozog, a sziv egesz-
segesen es vidaman ver, furgen tunnek el es bukkan-
nak fel a targyak, megis minden egyes eltunesben
szemvillanasnyi mamor van, az erintkezes pillanata rd-
vid, de boldog, szentjanosbogar csillogasa, valtozo es
menekulo, mint a pillango erintese es olyan artalmat-
lan is." Ha Kierkegaard a serdulokor vezermotivuma-
naka keresest teszi meg, bizonyara igaza van. A serdu-
lo valoban felfedezo utra indul — a kulvilagban is, dn-
magaban is. De ha ezt a keresest papagenoian boho-
kasnak es derusnek abrazolja, akkor a pszichologust
ellentmondasra ingerli. Noha valami igazsagot Igy is
tartalmaz: egy ebredo baratsag, egy jo beszelgetes,
egy ujonnan felfedezett konyv vagy akar egy tavaszi
este hangulata mamoros pillanatokat jelenthet a ka-
75
masznak. De altalaban a serdulo tarstalan es targyta-
lan keresese gyotrodo — a magSny es a gyasz erzesei
kiserik. Afelnott ember alig kepes felidezni magaban e
korszak hullamzo ha ng u lata it. Az egyediilvalosag kin-
zo elmenyet. Sok serdulo йду erzi: senki meg nem erti.
A szulok, testverek egyszercsak idegenne, tavoliva
valtak. Csupa hibatfedezfel bennuk, es ezeket a hiba-
kat eppugy kinzon szegyelli, mint a magaet. Nem rit-
kasag, hogy megprobalja nevelni kbrnyezetet. Az
eredmeny rendszerint kblcsbnos sertodesek es konf-
liktusok sorozata. De ha a felvilagosult szulok nem is
sertodnek meg — akkor sem valtoznak. Legalabbis nem
иду, ahogy a gyermek szeretne.
Melyik sziilo kepes igazan aterezni serdulo leanya,
vagy fia gyotrelmeit pl. amiatt, hogy nem magasabb
harom centivel, hogy szeme barna es nem kek, hogy
ujjai nem hosszukasak, hanem tompa veguek stb. Az
dnmegfigyelesnek ilyen foka, a masokkal valo bssze-
hasonlitasnak ilyen kenyszere soha tobbet nem fordul
eloazeletben, kivevesulyosan koros allapotokat. Sza-
mos problemat okoz a serdiilonek sajat szexualis erese
is. Emlitettuk, hogy a serdulokor elejen a libido eloszor
a reszosztonoket szallja meg, vagyis az erzelmek es in-
dulatok jellege arrol arulkodik, hogy ujra jelentkeznek
a kisgyermekkori szexualis fejlodes allomasai: a test-
felszi'n valamennyi, anyagcsereben reszt vevo szerve,
mukodeseben erotikus indulati toltest kaphat - es
ezek kiilbnos erovel jelentkezhetnek, ha gyermekkori
elmenyek is taplaljak oket. Sok ilyen koru fiu remulten
tapasztalja, hogy perverz tartalmu fantaziakepek izga-
toan hatnak ra. Aggodik: vajon szexualitasa norma-
76
lis-e? A legtobb ilyen koru fiu onanizal. Aki nem teszi,
alighanem neurotikusabb, mint aki teszi. Ma mar tud-
juk, hogy az onania nem artalmas a szervezetre. De ne
higgyuk, hogy a serdiilonek nem okoz problemat.
Ugyanis sohasem pusztan a felgyiilemlett nemi va-
gyaktol valo pillanatnyi megszabadulasrol van szo. Az
onaniat kisero fantaziakban a ferfiszerepre keszul, an-
nak elogyakorlatait vegzi. A fantazia azonban alig ira-
nyithato, magaval ragadhatja egy nem kivant iranyba,
es tartalma megijesztheti. Ismeretes, hogy Rousseau
margyermekkoraban mazochista vagyakat erzett ma-
gaban, amiket egy nevelonojevel kapcsolatos elme-
nyere vezetett vissza. „Igy tortent- irja a Vallomasok-
ban - hogy a magam langolo, nagyon is kejvagyo es
koraerett vermersekletevel meg is iigy eltem at a serdii-
les korat, hogy nem ismertem mas erzeki vagyat, mint
aminek gondolatat Lambercier kisasszony ebresztette
fel bennem igen igen artatlanul, sot amikor az evek fer-
fiva erleltek, meg mindig azovott meg, amitol el kellett
volna buknom." Tehat a serdiilokori gatlasok egyik
gybkere eppen a serdulo ijedelme sajat erotikus
-esetleg korosnak velt —fantaziaitol. Ettol fiiggetleniil
csaknem minden serdulo - barmilyen a vilagnezete
- megprobal kiizdeni az onaniaja ellen, hogy akarat-
erejet kiprob^lja, es dobbenten tapasztalja az bszton
sodrasat, mily eros. Most nem szolok azokrol az ese-
tekrol, ahol eloiteletek tudatos vagy tudattalan hatasa-
ra az ifju tele van aggodalommal, hogy az on£niaval
tonkretette szervezetet, alaasta ferfierejet. Ez ma mar
mind ritkabb.
Az onania a serdulo leanynak is problemat okoz, de
77
sokszor elmosodottabban jelentkezik, mint a fiunal.
Ugyanis a leany anatomiai alkata megkonnyiti, hogy
azonania kijlonbozo elofokain megalljon es kulonfele
testhelyzetekben nem is egesz tudatosan jusson eroti-
kus izgalomhoz, А 1ейпу sem mentes az onania-fanta-
ziak aggaszto hatasatol, de gyakoribb, hogy fejletlen-
sege miatt aggodik - fel, hogy nem erik igazi nove,
nem lesz kepes a nemi eletet elvezni, gyermeket szijlni
stb. A tudatos felelem mogott neha tudattalan tiltako-
zas huzodik meg a noi szereptol, ragaszkodas gyer-
mekkora fius vagyaihoz.
Ezek az aggodalmak az esetek tulnyomo tobbsege-
ben nehany ev mulva mar nevetsegesnek tunnek. Es
5-10 evvel kesobb az egykori serdulo azt sem erti: mi-
ert felt annyira a felnott elettol. Miert hitte peldaul,
hogy semmi korulmenyek kozt sem lenne kepes napi
nyolcorat egy hivatalban vagygyarban eltolteni. Miert
gondolta, hogy ha a felnottkor gondjai razuhannak,
egyenisege elvesz. Miert felt, hogy nem lenne kepes
ugyanugy elni, mint a szulei. De attol is, hogy ugyan-
ugy fog elni, mint a szijlei, ugyanazokat a hibakat ko-
veti el.
Ha visszagondolunk arra, amit a serdulokor „felada-
tainak" neveztunk, akkormindezeka jelensegek erthe-
tove valnak — erthetove abban az ertelemben, hogy
megtalaljak helyuket egy elmeleti keretben. Egyetlen
teoria sem kepes az elet teljes gazdagsagat atfogni
— de segit eligazodni benne. A serdijlokori fejlodes ha-
romfotendenciaja —a szulokrol valo erzelmi levalas, a
nemi identitas elerese es a felnott szerep vallalasa
— ebben az idoszakban, amit Bios a „tulajdonkeppeni
78
adoleszcencianak" nevez - egy kritikus fordulopont-
hoz er. Ez az idoszak nagyjabol a 15 es 17 eves kor ko-
zeesik—baremlitettuk, hogy Bios a fejlodest nem koti
meghatarozott evekhez. Mindenesetre e korszak vege
fele a serddlo mar semmikepp sem rejtheti el onmaga
elol a problemait. Ha nem kepes uj kapcsolatokat kot-
ni, ha meg mindig kisgyermekkent csung a szijlein, ha
szexualis va^yai nem a masnemu partnerrel valo geni-
talis egyuttletre iranyulnak, es ha nem kepes eletet ko-
ranak megfelelo onallosaggal intezni, nem kerijlheti el
a csod erzeset. A serdulokor nyugtalansaga, lazadasa
gigantikus kuzdelem e celok elpresere. A kijzdelem
annal feltunobb jelensegekhez vezet, mennel nagyobb
belso nehezsegeket kell legyurnie. Amikor a serdulo
visszavonja erzelmeit a kornyezettol, es a kritika eles
fegyveret hasznalja szulei, sot altalaban a felnott te-
kintelyek ellen, tulajdonkeppen a csaladba visszahuzo
kisgyermeki erzesek ellen kuzd. Az erzelmek visszavo-
ncisa sajatos uresseg-erzeshez vezet, idonkent erthe-
tetlen szomorusag fogja el. Mintha elvesztette volna
szeretteit — holott meg korulotte elnek. Anna Freud
egyenesen a gyasz allapotaval cillitotta parhuzamba e
kor eleterzeset. Az onania korul folyo belso hare es a
kornyezetnekoly nagy megdobbenest okozo konnyel-
mu szexualis kalandok a nemi identitas eleresenek
szolgalataban allnak, es sokszor a belso bizonytalan-
s6g kifejezoikent leplezodnek le. Szamos ertelmetlen-
nek latszo cselekedet — vakmero sportteljesitmenyek,
ejszakai kimaradas, csavargas, ivas, neha meg egy ki-
sebb buncselekmeny is — arra szolgalhat, hogy a ser-
dulo kiprobalja erejet, ugyesseget, valojaban a felnott-
79
segre valo alkalmassagat. Mintha az osi nepek avatasi
szertartasait potolnak a maguk szamara. Erikson ,,sze-
repkiserletezesnek" nevezi a fiataloknak azt a torekve-
set, hogy kulonbozo elethelyzeteket es viselkedesmo-
dokat probaljanak ki, mielott eldontik: milyenek is ok
valojaban. A serdulokori fejlodes harom fo tendenciaja
persze nem valaszthato el egymastol elesen. Valoja-
ban egyetlen fejlodesmenet harom aspektusa.
A pszichoanalizis e korszak kulcsproblemajat az
Odipusz-komplexum ujjaeledeseben latja. A megero-
sodottosztontorekvesekeloszora kisgyermekkori sze-
retettargyaitszalljakmeg ujra. A serdulo enje erotelje-
sen vedekezik ez ellen a regresszlv es erkolcsi tilalom-
ba utkozo vonzalom ellen, igyekszik a tudattol tavol
tartani, es a szeretetigeny, vonzalom, erotika emelkedo
aramat masfele forditani. Ez csak ugy sikerulhet, ha a
csaladjahoz fuzodo erzelmi szalakat lazitja.
A pszichoanalizis az odipalis haromszog erzelmi es
osztonhelyzetenek felmeruleset a serdules elejen a
hatterbol hato tudattaIan konfiguracionak tekinti, amit
altalanos magyarazoelvkent kezel. De nem egyszer, ki-
sebb-nagyobb mertekben jelensegszinten is talalko-
zunk vele. Nem ritkasag az a serdulo leany, aki apjaert
rajong es anyjaval orokos konfliktusban marjak egy-
mast. Gyakori, hogy a fiu kamaszkoranak egy szaka-
bananyjat megkijldnbdztetettgydngedseggel, lovagi-
assaggal veszi korul, csaladi vitaban apjaval szemben
vedelmere kel. Tobb izben talalkoztunk fiukkal, akik-
nek elso pollucios almaikban — nagy remuletukre
— anyjuk vagy noveruk szerepelt. Nyilt vagy rejtett csa-
80
Kesziilodes a noi szerepre (Vikdr Andras fotoi)
kiskamasz-csoport egyutt probalgatja a ferfias ere-
A serdulokor elejen a csoportok meg egynemuek
Par lesz-e beloluk?
Magdny a csoportban (MTI-fotok)
ladi konfliktusok elosegitik ezeknek az erzelmeknek a
kielezodeset.
Anna Freud negyfele tipikus elharitasi modot ir le,
amellyel a serdulo az Odipusz-komplexum felmerule-
se ellen vedekezik.
1. Erzelmeit hirtelen visszavonja a csaladtagjaitol es
egy csaladon kivuli szemelyre viszi at. Ez lehet felnott
vagy akar egy korulrajongott, idealizalt osztalytars.
Rendszerint feltunfien kOlonbozik a szuloktol (pl. akti-
vitasaban vagy passzivitasaban, politikai allasfoglala-
saban, szarmazasaban, vallasaban stb.), ugyanakkor
lehet valami rejtett hasonlosag. Noha ezek az erzelmek
meg nem a felnott, erett szerelem erzesei, a kapcsolat
szerencses esetben jol sikerulhet, es a serdulo belso
problemajat megoldhatja. 2. Erzelmeit ellentetukbe
forditja. Egykor imadattal nezte szuleit most ugy lat-
ja: telis-tele vannak nevetseges, szegyenletes hibak-
kal. Kritikajat kiterjeszti az egesz felnott vilagra; min-
dent kiabranditonak, visszataszitonak talal. Ezek az
igazi lazado kamaszok. Bios szerint a szuldk tronfosz-
tasa az altaluk kepviselt erkolcsi normak atmeneti
megingasahozisvezethet. Ekkor a lazadasa knminali-
tas hatarat surolja. 3. Erzelmeit sajat magara vonja
vissza (narcisztikus regresszio). Kapcsolata csaladja-
val elhidegult, de nem kot uj kapcsolatokat. Nagyza-
sos abrandokba vonul vissza: a vilag ura lesz, nagy fel-
fedezo, muvesz, iro vagy kalandor. Esetleg erofeszitest
istesz, hogy fejlessze magat ilyen iranyba. A kulvilag-
rol keves tudomast vesz. Maskor figyelmet sajat teste,
annakaprolekos megfigyelese koti le, ami hipochond-
riasaggodalmaktermotalaja. Bios szerint a serdulokori
81
fejlodesben az Odipusz-komplexum meghaladasat
kovetoen torvenyszeru egy ilyen narcisztikus korszak,
mielott az ifju realis kdlso kapcsolatok fele fordul. 4.
Ellenall a serdules lelki folyamatanak, a kisgyermekkor
erzelmi helyzetebe regredial. A valosag kovetelmenye-
it elutasltja, sajat fantazia-vilagaban el. Ez az allapot
azonban martullepi a normalitas hatarat. A megoldas
modja es sikere nem fuggetlen a tagabb tarsadalmi
kornyezettol. A serdiilo sorsanak alakulasa szempont-
jabol nem kozombos: talalkozik-e rajongasra erdemes
pedagogus-egyeniseggel, befogado, gondolatokat es
erzelmeket megmozgato kortarscsoporttal. Amint egy
kesobbi fejezetbol latni fogjuk: nagy jelentosege van a
csalad belso harmoniajanak es tarsas kapcsolataik ele-
vensegenek.
Az emlitett megoldasok valdjaban semak, amelyek
szamtalan valtozatban es kombinacioban jelennek
meg elottunk. Semak segitsegevel konnyebben taje-
kozodunk ugyan a jelensegek sokretusegeben — de
nem adjak vissza az elet gazdagsagat. Ha a serdiilokor
sajatos atmoszferajat erezni akarjuk, forduljunk a ser-
dulok sajat vallomasaihoz, feljegyzeseihez, naploihoz.
Kijlonos egy ilyen „naplo". Rendszerint zaklatott, rap-
szodikus. Nem a valosagos elettortenetet ismerjiik
meg belole, hanem szerzoje belso vilagat. Siegfried
Bernfeld szerint csak az elettortenet ismereteben ert-
hetok meg, akar egy alom. Szerzojiiket a magany kesz-
teti irasra. A naplo a „barat", akivel megosztja gondo-
latait. Nagy titkok: masok — kOlonosen felnottek- rit-
kan tekinthetnek belejuk. (Bar elofordul, hogy a fiatal
leany „veletlenul" az asztalon felejti naplojat, hogy
82
anyja ily modon szerezzen tudomast arrol, amit elole
titkol.) Egyfiatal paciensnomegyszer- kulonleges bi-
zalma jelekent— rendelkezesemre bocsatotta naplojat.
Vera 16 eves koraban ongyilkossagi kiserlet utan keriilt hoz-
zam Csomogyogyszertvettbe. Aztan, iigy latszik, megban-
ta Anyja ugyanis arra lett figyelmes, hogy a leany a fQrdo-
szobabanall, torkat piszkalja, hanyni akar. Hamarosan kide-
rult rosszulletenek oka. Toxikologiai osztalyra vittek, ahon-
nan egy nap mulva elbocsatottak. A szulok szerint egy evvel
ezelottig Veraval semmi problema nem volt, csendes, gon-
dolkodo, sokatolvaso, jo gyereknek tartottak. Egy eve azon-
ban szemmel lathatoan feszult. Egy olyan kislannyal barat -
kozik, akivel sok a problema, bukasra all - Vera szulei ezt
nem nezik jo szemmel. A leany maga nem latta gyermekkorat
annyira problematlannak. Mindig maganyos volt. Kiskora-
ban egyediil jatszott szinhazat maganak a szobaban. Most
mar ez nem volt eleg. Uresnek talalta az eletet es a valodi el-
menyek helyet hazugsagokkal tbltbtte be. Elkepzelt szerelmi
kalandjait meselgette a baratnoinek, tragikus tortenetekkel
tartotta oket izgalomban es keltette fel sajnalatukat. Az
utobbi idoben kenytelen volt bevallani, hogy hazudott. Ez
voltongyilkossaganakegyik elozmenye. A masik: annyi on-
gyilkossagot hazudott mar, hogy egyet el kellett kovetnie.
A hazugsag, 6nleleplez6s, megszegyenijles— amit maga idez
elo—, esaz ezt kbveto ketsegbeeses szekvenciaja pszichote-
rapiaja soran tobbszbr megismetlodott.
A leany egesz megjelenese a noi szerep elutasitasara val-
lott. SiirO, borzas fekete haja maszkkent takarja el arcat. Ala-
csony, kisse elhizott alakjat fitis farmerruhaba rejti, amit
bamulatos esetlenseggel hord. Monoton hangon beszel,
latszolag nem kapcsolodik erzelmileg a terepeutahoz. Idon-
kent ijeszto tuneteket panaszol —, teste idegenne valt, a ko-
rulotte levo vilag nem is valosagos, hallucinal — mintha el-
mebetegseg gyanujat szeretne kelteni. A szobabol kimenet
83
zavartan viselkedik, elteved a folyoson. Panaszai ellenere
mindennapi magatartasa normalis, iskolaba eljar — bartanu-
lasra figyelni nem tud —, baratai vannak. Nem mindennapi
okossaga meg ezen a „bolond-szerepen" is attiinik. Vaioja-
ban ez a „szerep” nem hazugsag, hanem befele fordulas,
meglevo erzesek felduzzasztasa, menekules a fantaziaba.
Egyben tudattalan kapcsolatkereses a pszichiaterrel — akihez
emberileg nem akar kapcsolodni. Ami mogbtte van: a szo-
rongas, a valsaghangulat veresen komoly.
Mi tbrtentezalattazegyevalatt, ami az bngyilkossagi ki-
serlethez elvezetett, nemtudna megmondani. A naplo, amit
atnyujt, azonban valami fogalmat ad serdulokori krizisenek
belso zajlasarol. Datum nelkuli feljegyzesek - szaggatott,
balladai stilusban. Egy-egy reszt erdemes szo szerint idezni.
Az elso feljegyzes mintha talcan hozna a komplexumot:
„Ketten vagyunk a terben, a batyam, meg en. Mint ket test-
ver jatszadozunk, beszelgetunk. Aztan a batyam hirtelen at-
valtozik nagyon ijeszto, uvolto, hatalmas fenevadda. Ijeszt-
get, nagyon felek tole. Kbnyorgok neki, hogy valtozzon visz-
sza a batyamma. Visszavaltozik. Szepen megkerem, tobbe
ne legyen vadallat. Ismet ket testver vagyunk. Majd megint
hirtelen atvaltozik es minden elblrol kezdodik. S mindez na-
gyon sokszor ismetlodik Folebredek, az anyamhoz bujok."
Vera gyermekkori emlekeibol tudom, hogy kiskoraban
szivesen birkozott a batyjaval. Egyszer megkerdeztek tole:
mit jatszanak, ha egyutt vannak. Birkozast— felelte 6 Fur-
csan neztek ra, mire 6 elszegyellte magat, mintha valami il-
letlen dolgot muvelnenek. Kesobb eszmenyiti a batyjat, min-
denben utanozni igyekszik. Az alomban egy kisgyermekkori
erotikus jatek vagy csak fantazia tamadhatott fel ujra. A vad-
allat: az osztoneitol vezerelt ferfi. A tiltott szerelem elol any-
jahoz menekiil, akit most nagynak, erosnek probal erezni.
Valojaban labilis, neurotikusszemelyiseg, aki nem nyujt iga-
zi biztonsagot.
Egy masik alom ebbol az idobol: „Tavoli orszagban fu-
tunk egy ismeretlen fiuval. A fiu sokkal erosebb, jobb futo,
mint en. Messze elottem van. Nem is latom. Es en a vallamon
84
tartok mindenkit, csaladomat, barataimat, szeretteimet, sze-
relmeimet, emlekeimet. Ezert is nem tudok futni. Olyan ne-
hez. . . Csak a batyam nines a vallamon. 0 egy allati jo ko-
csival szaguldoz kbztem es a fiu kozt. . . "
Majd versek, gondolatok kovetkeznek. Aztan a serdulo ti-
pikus felelme az bregedestol (ami az 6 szemeben mar a fel-
nottkorral megkezdodik): „a bajok lerakodnak az emberben,
mint mesz". A felelem nyoman erzi is a testi bajokat: szedu-
lesrol, szemnyomasrol panaszkodik. „Mi a boldogsag?
- kerdi. - Nehany gybnge perc". Fiunevek is feltiinnek - ta-
lan kepzeletbeli alakok, talan letezok, de akkor is csak fo-
godzoka kepzeletnek: „Hol jarsz most draga? Tudom, hogy
boldog vagy valahol, valakivel. Emlekszel meg, kedves? En
nem tudok felejteni." De ezek az abrandok nem vezetnek ki
se a csalad sulyos legkoreboi (ahol neki kell mindenkit „a
vallantartani"), se a ferfiaktol valo felelem gatlasan nem se-
gitik at. Remenytelenseg erzese onti el. „А lakas osszkom-
fortos bortbn, ahonnan kijutni sem nyitott, sem esukott ajton
at nem lehet." Majd teljesse valik pesszimizmusa. A jelen
szenvedestol nem menekQlhet. A jovo csak hanyatlast rejt
magaban. A kor bezarult.
Ezutan kbvetkezik az ongyilkossag. A korhazbol kijovete-
le utan nyomban nagy szerelmi fantaziaba menekul. A fiunak
ir. Kulonos, de vidamsagra inti: „De addig kerlek, vigyazz
magadra nagyon, ne felj, ne bankodj, eros legyel, ne gyerek."
A kepzelet azonban ismet nem eleg vigasztalo, es a nyilvan
onmaganak szolo intelmek sem hatasosak. Kitbr a ketsegbe-
eses: „Egyedul vagyok a fold kereken!" A novekvo szoron-
gas vagyat kelt a borkontaktusra, a testi erintkezesre, veg-
eredmenyben az anyai test biztonsagara Szivesen ul ajtok
kozeleben - irja hogy kimenet az emberek megbotoljanak
benne, kezukkel megerintsek. A szorongast varazslattal
igyekszik elharitani. Ugy erzi, hogy a szoba az 6 vedo-
bastyaja, es vedoburokkent veszi kbrul a levego.
Majd nyiltan fejezi ki megkapaszkodasi vagyat: „А mama,
aki megint ram talalt, akiben elrejtozhetek, a mamam, aki vi-
gyaz ram es megved meleg, eros anyatestevel." Ez az anya
85
utani vagy — ami a kisgyermekkor tehetetlensegebe hiizna
vissza — hirtelen egy baratnoje iranti homoerotikus, ambiva-
lenserzesekkel teli szerelembe csapat. Jgy ir neki: „М. te hij-
lye, bolond bergyilkos. . . nekem jo pajtasom, legjobb bara-
tom vagy, nehol szerelmem, ndhol edesanyam. . ."
Ezutan mar veget er a fiizet, izgatott feljegyzesek kovet-
keznek kulonallo lapokon. Az egyiken tulszines „hallucina-
ciok”: „Latom, jonnek, nines arcuk, sokan vannak. . . ujjaik
a torkomon. . . M. gyere ide, szorits meg es segits nekem,
hogy ne bolonduljak meg! EgyedOI vagyok a lakasban; al-
landoanleptekethallok. . . hullamzanak a targyak. . . Han-
gokathallok, belulrol jovo sikolyokat. . . Valaki figyel, les, itt
rejtozik".
Ez aztan valoban az erzesek zurzavara — amire e fejezet
- Stefan Zweigtol kblcsonzott— cfme is utal. A helyzet ekkor
kiuttalannak tiinik. Aferfiaktol visszatartja a felelem es eros
erzelmi kotodese a batyjahoz. Anyjaba kapaszkodna, de eh-
hez el kellene szakadnia a valosagtol, es ujra gyermekke val-
nia. Az anyahoz fuzodo erzelmeket legegyszerubb egy ba-
ratnore atvinni. Eza kapcsolat ugyan hasonlit a rajongashoz,
a noi modell keresesehez — a baratno alkalmas is mintanak,
kecses alaku, noies, tud banni a fiukkal —, de Vera brzelmei
tullepik a rajongas ontudatlansagat. Erotikajuk tudatosabb
es viszont-szeretetet kovetelo. igy ez a tulfutott baratsag a
homoszexualitas veszelyet idezi fel. Az eredmeny ugyancsak
panikszeru szorongas, befele fordulas.
Egy evvel kesobb Vera - anelkul, hogy eletproblemai
megoidodtak volna -teljesen mas. Hajat rbvidre vagta. Le-
fogyott. Farmerruhajat most mar tetszetosen es testhezallo-
an hordja. Neha mar hajlando szoknyat is felvenni, sot ujab-
banegyegyszeru es finom nyaklanc disziti. Talalo szavakkal
beszel olvasmanyairol. Tanulmanyi eredmdnye lenyegesen
javult. Emlitettem, hogy problemai lenyegeben nem valtoz-
tak. Igazi szerelmi kapcsolata meg nines, eletet iiresnek tart-
ja, jovojet bizonytalannak. Most megis bizonyos fokig felette
all a problemainak. Kepes ertelmileg vizsgalni oket. Egyutt
dolgozunk a megoldasukon.
86
Ez az eredmdny nemcsak az egy eve folyo heti k6tszeri
pszichoterapianak koszonheto, hanem szemdlyisege erese-
nek enje fejlodes6nek is. A pszichoterapia valoszinuleg ka-
talizalta 6s gyorsitotta az 6n erosodesdnek e korra jellemzo
tendenciajat. Szemleletes pelda erre: egy evvel ezelotta szo-
rongas primiti'v, magikus elharitasmodot hivott elo, olyan er-
zest pl., hogy a korijlotte I6vo levego hozzatartozik 6s vedi.
Ma is vannak szorongasai, de ma mar intellektualizmussal
vedekezik: pesszimista elmeletetalkot, vagy lelektani ossze-
fijggest keres.
Tevedunk, ha azt hisszuk, hogy a serdulo enje oszton-
kesztetesek tehetetlen jatekszere- noha a fejlodes egy
pillanataban igy tunik. Valojaban a serdulo mindvegig
nagy erovel kuzd azert, hogy urra legyen mind belso
osztonkesztetesein, mind azokon a feladatokon, amik-
kel megvaltozott tarsadalmi szerepe szembesiti. Anna
Freud ket olyan elharltomodot ir le, amely a serdulo-
korra kulonosen jellemzo: az intellektualizmust es az
aszkezist. Intelligensserdulok szellemi frissesege, sok-
oldalu erdeklodese neha valoban kaprazatos. Ugy tu-
nik: elvezetet talalnak a gondolkodasban, mintha
megmamorosodnanak az absztrakcio es a logika ek-
korra megerett kepessegetol. Anna Freud szerint ez az
elenk szellemi elet megis nagyreszt meddo. Ugyanis a
serdulo belso konfliktusanak feldolgozasat szolgalja.
Valojaban belso kuzdelmehez keszlt ideologiat, — for-
radalmit, ha gatlasaitol es a kornyezet gatlo hatasatol
akar szabadulni, konzervativot, ha visszariad az dsz-
tonorvenytol. Sokszor viszont a serdulo ugy fekezi
meg veszelyes osztonkeszteteseit, hogy minden
oromrol lemond, semmilyen kompromisszumra nem
87
hajlando: aszketa, moralista lesz. Az aszkezis aztan
varatlanul atcsaphat a habzsolo eletelvezesbe — es vi-
szont. Bios egy harmadik jellegzetes elharitomodot ir
le: az uniformizmust. Amikor a serdiilo sajat egyeni
problemajat ugy keruli meg, hogy mindenben a kor-
tarsaira igyekszik hasonlitani, ugy oltozkodik, visel-
kedik, gondol, erez, mint ok es ily modon egy latszat-
felnottseghez jut el.
Ezek az elharito-mechanizmusok a tarsadalmi
egydttelessel dsszeegyeztethetetlen osztonkesztete-
sek elnyomasat, a belso konfliktus feldolgozasat (vagy
annullalasat), a szorongas, a feszultseg elkeruleset
szolgaljak. De egyoldaluan IStjuk oket, ha csak ezt
vesszuk eszre. Igaz, hogy a serdulo nagyszeru gondo-
latai es viselkedese kozt neha ugyancsak hianyzik az
osszhang. PI. megalkuvas nelkuli hirdetoje az igazsag-
nak, de szemrebbenes nelkul hazudik az iskolabah, ha
otthon felejtette az ellenorzokonyvet. Az is igaz, hogy
ennek a kornak filozofiai es tudomanyos erdeklodese
vagy muveszi alkotasai sokszor mulo jateknak bizo-
nyulnak. De az is igaz, hogy szamos irodalmi mu a ka-
maszkor burjanzo fantaziavilagaba ereszti gyokeret,
hogykesobbi kutatok ekkor jegyzik el magukat joven-
do tudomanyukkal, es gyermekeink 14 es 18 eves ко-
тик kozott nemegyszer egy eletre szolo muveltseget
szivnak fel magukba csodalatos mohosaggal.
Igaz, hogy a serdulokor elso kapcsolatai sokszor
csak a menekulest szolgaljak a csalad vonzo-taszito
vilagabol. De ez a kor- es a kesoi adoleszcencia - az
igazi nagy baratsagok korszaka is egyben. Soha em-
beri kapcsolatok finom arnyalatait nem erzi — es nem
88
szenvedi meg - ennyire az ember, mint a felnottkor ku-
szdben. A masik ember felfedezese es dnmagunk tuk-
rdzodese a masikban soha tobbeekkora elmenyt nem
jelent — es soha tobbe nem szenvedunk ennyire egy
felresikerult hangtol vagy az ossze nem talalkozo gon-
dolatoktol. A szerelem, vagyakozasaban es kielegu let-
lensegeben, sohasem ennyire keseru es edes egyszer-
re. Esamilyen mely banat gyotor megoldatlan belso es
kulsd problemaink miatt, olyan mamoros oromot
okoznak a felnottevalas elso nagy sikerei. De ezek az
elmenyek mar a serdulokor kovetkezo, zaro korszaka-
ba nyulnak at.
A felnottevalas utjan
A serdulokor vegen - ha a fejlodes sikeres- kialakul az
azonosulas a nemi szereppel, a fiatal levalik a szulokrol
(testvdrekrol) mint a kisgyermeki megkapaszkodo
szeretet targyairol, es kialakul felnott en-identitasa.
A kovetkezo evekben ennek meg meg kell szilardulnia
es a valosaggal utkoztetve, kulonbozo lehetosegekkel
kiserletezve az eletvezetesben ervfenyesulnie. Bios ezt
a kettot: a belso megszilardulast es a kijlso megvalo-
sulast kijlon szakasznak veszi. Szerintem eleg, ha tu-
domasul vesszuk: a serdulokor atmenete a felnottkor-
ba nem eles fordulat, hanem hosszu es elmosodott.
Ebben az idoben egy belso hierarchia epul ki. Meg-
hozza nemcsak a szexualis oszton szervezodeseben
— ami kozismert —, hanem a szemelyiseg motivacios
rendszereben is; kialakul erdeklodesenek fo iranya, s
vegleg hatterbe szorulnak vagy eltunnek mas erdeklo-
desi teruletek; kiderul, milyen ertekek megvalositasa
vonzza elsosorban stb. De hierarchia alakul ki az elha-
rito-modok szervezodeseben is, amelyek segltsegevel
az en egy konfliktus-helyzetet megold. A vonzalom-
nak, izlesnek, erdeklodesnek, jellemvonasoknak ez a
stabilitasa adja azidentitas-erzesalapjat. Amlg ebbol a
„hierarchiabol" sors lesz— ido telik el.
Emellett Bios egy olyan specifikus mozzanatot emel
90
ki e korszak lelektani osszkepebol, amelynek kulcssze-
repet tulajdonit; ezt ugy nevezi: a traumamaradva-
nyon valo dolgozas. Erdemes figyelnunk ra. Magam is
_ meg tole fuggetlenul - tobb esetemben talalkoztam
ezzel a mozzanattal es kihatSsait igen jelentdsnek ta-
laltam. Mit jelent ez a fogalom: traumamaradvany?
Minden ember fejldddseben bekovetkeznek tordsek.
Ezeket a Kdsobbi gyermekkori, serdulokori fejlodes
reszben helyrehozza. Teljesen helyrehozni azonban
nem tudja. A szemelyisegfejlodes megoldatlansagait a
kesfibbi eletvezetesnek kell ellensulyoznia, a partner-
valasztas, a hivatasvalasztas, az alkotas is ezt szolgal-
hatja —meghozza sikeresen. Amit egyenisegnek neve-
zek — kesobb meg lesz rola szo—, ezen torespontok kd-
rul kristalyosodik ki.
Az emlitett 6sszefugg6seket Kristof esete vilagithatja meg:
18 eves когёЬап idegosztalyrol utaltak hozzank pszichotera-
pias kezelesre masodik ongyilkossagi kiserlete utan. Eloszor
a szulok kerestek fel. Izgatottak voltak, telve aggodalommal
— az apa meg aggodobbnak tunt, mint az anya. Az elso on-
gyilkossagi kiserlet meg a kozepiskolaban tortent. Igazgato-
ja kovetelte, hogy hosszu hajat vagassa le. Erre nem volt haj-
landd, heves vitara kerultsor, amelyneksoran az igazgato ki-
csapassal fenyegette. Ezutan nagy mennyisegu gyogyszert
vett be. Rovid korhazi kezelds kovetkezett. Visszaterve az is-
kolaba, kitiino erettsegit tett. Apja palyajat kovette: a mu-
egyetemre iratkozott be. Majd egy sikertelen zarthelyi dol-
gozat utan ujra ongyilkossSgot kiserelt meg: a Dun£ba ug-
rott. Мёд idejdben kimentett6k. Az elozmenyekbol meg em-
litdsre 6rdemes, hogy Kristof elso gyermek, harom kisebb
91
testvere van. SzoptatasanSI nehezsegek voltak, az anya teje
ido elott elapadt A gyermek nyilvan kieleguletlen volt, a ta-
karo csucsket szopta. Fejlodese normalis tempoban haladt.
Mindig jol taniilt. Feluletes kapcsolatai voltak az iskolaban
— igazi j6 baratja nem volt. K6t lanynak udvarolt. A szulok
megjegyzik: mosttudtak csak meg, hogy a fiunak potencia-
zavarai is vannak. Majd kozlik, hogy a hazassaguk nyolc ev-
vel ezelott vdlsdgba kerult, csak a gyermekek kedvdfert ma-
radtak egyutt. Ha nem mondjak, nem gondoltam volna h3-
zassagi konfliktusra. A szulok kapcsolata ekkor is, kesobbi
talalkozasaink alkalmaval is szorosnak, baratinak tunt.
Ezutan talalkozom a fiiival. Dacos, lazado kamaszt vartam
— talan a szulok hangveteleben volt valami, ami ezt sugallta.
Hosszu haj, borzas szakall - de arcvonasai finomak, lagyak,
kek szemebol sugarzik az ertelem. Elegans stilusban beszel,
az onsajnalatbol lepten-nyomon onironiaba csap at. Elso
ongyilkossagi kiserleterol keszsegesen elismeri, az igazgato-
jan akart bosszut allni. A Dunaba ugrassal kapcsolatban
finom mosollyal megjegyzi: „Versenyuszo voltam". Tulaj-
donkeppen nem „ugrott" a Dunaba. A rakodopart lepcsojen
besetalt. Halalvagya sem volt egyertelmu. Inkabb ki akarta
probalni onmagat. At meri-e torni a konvenciokat? £rde-
mes-e azeletre? Ha attudja uszni a Dunat, erdemes az eletre
— ellenkezo esetben pedig nem kar erte. Az ongyilkossagi ki-
serlet tehat ez esetben az avatasi szertartast helyettesitette.
Mely fajdalommal emliti maganyerzeset, ami 10 eves kora
ota klseri. Szerelmi kapcsolatai rosszul sikerultek. Egy lany-
nyal a szexualis eletet is megkiserelte, de kudarcot vallott.
Utana a leany megsertette „ferfibecsuleteben", mire meg
akarta fojtani.
Nagyjabol ez volt az elso beszelgetes informacio-anyaga.
Kozben a fiu viselkedeseben ket tendencia volt megfigyel-
heto: egyreszt panaszaival es szellemessegevel meg akart
nyerni, masreszt mintha bizarr tuneteivel meg akart volna
ijeszteni. Vigyazott arra, hogy ura maradjon a helyzetnek, a
folenyt at ne engedje. Intelligenciaja es dnismereti igenye,
valaminttunetei alapjan alkalmasnak iteltem analitikus pszi-
92
choterapiara. A masfel evig tarto kezeles torteneseit csak
vazlatosan irhatom itt le, de a pszichoterapia legkorenek
ereztetesere kisse reszletesebben le kell irnom az elso ora
kepzettarsitasait. Fekve szabadon asszocial. Eleinte sokat
foglalkozik kulso megjelenfesevel: hogyan all a laba, karja,
haja, ruhaja. Engem is megprobal pontosan elkepzelni. (Ha-
ta mogottulok.) Majd behunyja a szemet. Kepek sora jelenik
meg elotte. Lanyok kepe, akikbe szerelmes volt, vagy akiket
idejovet az utcan IStott. Majd anyai nagymamajanak a
konyvszekrenye merul fel. Aztan Radnoti versek jutnak esze-
be. Futo emlek a hugaval kapcsolatban. Majd megjegyzi:
gyermekkoraban szeretett sarral jatszani. Eszebe jut Kodola-
nyi „Ego csipkebokor" ci'mO regenye. Annal a lanynal felej-
tette, akivel szakitott. Amikor a konyvet olvasta, Mozessel
azonositotta magat, a torvenyhozoval. Kozben tobbszor is
megprobalja kitalalni, hogy en mit gondolok, mialatt 6 be-
szel.
A kovetkezo honapok megmutattak, hogy az elso kezelesi
oran valojaban az elettortenet minden fontos motlvuma fel-
merult-persze csak jelzetten es osszefuggeseibol kiemelve,
meg nem ertheto formaban. Kristof egy mernok apanak es
egy pedagogue anyanak volt elso gyermeke. Apjatol kisko-
raban nagyon felt - talan meg most is fel tole. Anyjahoz na-
gyon ragaszkodott- most is legjobb baratja, vele a legbizal-
masabb. Valojaban viszonya egyik szulohbz sem volt egyer-
telmu. Apja ugyan szigoru volt, idonkent pofonokat is oszto-
gatott, de tobb Izben is lattam jelet annak, hogy gyonged
szeretetet is erez a fia ir£nt. 0 maga is gatlasosnak tiint. Kris-
tof kamaszkoraban ugy vette eszre, hogy apja intim temak-
nal zavarba jon. Ez is tavolsagot teremtett koztuk. Anyja
ugyan nagyon szerette ot, degyongedseget nemigen nyilva-
nitott. Fiatalkoraban nagyon ambiciozus volt, palyafutasat
sikertelennek tartotta. Kristoftol varta, hogy nagyravagyo
abrandjait teljesiti. A fiu val6ban mutatottfel eredmenyeket,.
de anyja egy kicsit mindig elegedetlen maradt.
A gyerekek szob^ja a szulok haloszobaja mellett volt.
Kristof agya volt legkozelebb az ajtohoz. Egesz kiskoratol
93
elenken figyelt a szulok haloszobajabol kihallatszo zajokra,
amelyek izgalommal es rettegessel toltottek el. Az evek fo-
lyaman a zajok megvaltoztak: fojtott veszekedes, vita hangja
szurodott ki a haloszobabol. 10 eves volt, mikor rajott, hogy
a szulei egyuttelese mar csak formalis, mindketten hazassa-
gon kiviili viszonyt folytatnak. Valojaban a konfliktus ekkor
mar nyiltta valt. A fiut lelke melyeig felkavarta. Egyszer koz-
vetiteni probalt a szulei kozt, mertfelt az otthon szetesesetol.
Maskor intrikalt, osszeveszitette oket — hiszen kiskoratol
kezdve erosen vagyott arra, hogy anyjat apjatol es testverei-
tol elhoditsa, egyedul birtokolja. Apjatol valo felelmet talan
nem is annyira apja szigorusaga, mint sajat rivalizalo kedve
indokolta — olyan harcra vagyott, amibol biztosan csak 6
huzhatta a rovidebbet. A serdulokorban szexualisan gatolt.
Nem is erzi magat igazi ferfinak, anyjaval azonosit. Hangoz-
tatja, hogy lelke melyen 6 „tulajdonkeppen no". Onaniat
ugyan folytat, de ezt mind tobb kenyszertilalom, az 6 szava-
val: „tabu" korlatozza. Nem szabad anyja vagy huga arcara
gondolni kozben, nem szabad bizonyos szavakra gondolni.
Ha egy leany mar erzelmileg jelentett valamit, 6 is „tabu" lett,
nem szerepelhetett az onania-fantaziaban. Kisebb koraban
azonban nem volt ilyen gatolt, legalabbis szexualis kivancsi-
saga tobbszor gatlastalanul nyilvanult. Emlekezett ra, hogy
egy nyaralas alkalmaval hugatarra kenyszeritette, hogy vet-
kozzon le elotte egy falusi W. С.-ben. Tizeves kora korul,
amikor szulei valasi terve kulonosen felizgatta, valahol egy
aktkepet talalt, amit apja keszitett anyjarol meg mezesheteik
idejen. Ezt a kepet titokban nagy erdeklodessel nezegette.
Kesobb siilyos buntudat gyotorte e regi bunei miatt, es ez
voltgatlasainakegyikforrasa. A leskelodes, a sar, a piszok es
a szexualitas igy asszociativ kapcsolatba kerult. (Nyilvan re-
gebbi elmenyek is hozzajarultak ehhez.) Ez az asszociativ
lane aztan kiterjedt a testi zajokra es a testisegre altalaban.
Csakhogy ez ambivalens erzest keltett benne. Taszitotta — de
vonzotta is. Szerette volna atlepni a gatat, ami a tobbi em-
bertol elvalasztotta. Nem esupan a szexualis, hanem a tarsas
szferaban is. Baratkozni a szegennyel, a beteggel, a szeren-
94
csetlennel. De itt is egy belso gatlasba utkozott. Amikor a
Dunaba ugrastazzal indokolta: atakarta torni a konvencio-
kat, erre gondolt.
Ennek a kuldnos ongyilkossagi kiserletnek azonban volt
egy harmadik motivuma is: az apjaval valo rivalizalas.
Ugyanis az apja jo uszo volt, es fiatalkoraban tobbszor at-
Oszta a Dunat. Ez is mutatja, hogy a ferfias ambicio eppen
nem hianyzott belole. A palyavalasztasa is az apjaval valo
azonosulas iranyaba esett. Ez viszont utkozott egy masik
tendenciaval, mely a muveszet es a pedagogia fele sodorta.
Anyjaeval rokon ez a tendencia, de nemcsak ot jelentette,
hanem rajta keresztul egy ferfialakot, aki csak emlekeikben
elt: anyjanakfiveret, a nagymama kedvencet, aki verseket Irt,
hasonlitott Radnotihoz es akarcsak 6,1944-ben eltunt. Iga-
zan csak azt szeretik, aki mar meghalt — gondolta Kristof,
amikor maganyosnak erezte magat. Es anol abrandozott,
hogy halott kolto lesz, akit majd mindenki (anyja kulonosen)
nagyon fog szeretni.
Mire Kristof 18 eves left, erzesvilagat es gondolkodasat
dsszeegyeztethetetlen ellentetek feszitettek. Ereny es bun.
Tisztasag es piszkossag Anyag es szellem. Praktikum es
muveszet. Fdrfiassag es noiessdg. Ilyen ellent6tek kozt ver-
godve allitotta magarol, hogy 6 „no". Holott gyerekkoraban
tobbszor is kemenyen megprobalt szembeszallni az apjaval.
Agyengeseg, a kiszolgaltatottsag erzeset nem tudta elvisel-
ni. Idonkent harsany duhrohamai voltak, amikor otthon
csapkodta az ajtokat. Gyerekkoraban oriasnak kepzelte ma-
gat. Majd arrol fantazialt, hogy repulni tud, szobajaban pr6-
balgatta is a repOlest. Ongyilkossagi gondolatok (pl. hogy
kiugrik az ablakon) repdlesi fantaziakkal otvozodtek. M6-
zesnek erezte magat, aki igazsagot tesz (talan eloszor a szu-
lei kozt), es torvenyt ad a vilagnak.
A kezeles so ran fokozatosan feny derult szexualis gatla-
sainakeredetere. Atortenet, amit az iment leirtam, termesze-
tesen nem egyszerre allt ossze, hanem hosszu honapok so-
ran a spontan es idorendi sorrend nelkul felmerulo emlekek-
bol kellett osszealHtani. Kezdetben csak arra mutattam ra.
95
hogy a lelek es az osztonelet kozt eles hatart huz, holott a
ketto nem valaszthato el. Kesobb mind tobb konkret ossze-
fuggesre jottunk ra egyutt - anyjahoz, hugahoz valo gyer-
mekkori viszonya, apjaval valo rejtett konfliktusa es jelenlegi
problemai kozt. Ehhez azonban elobb fel kellett deritenunk
a kezelessel szemben mukodo ellenallasanak az okat: felel-
met attol, hogy a pszichoterapia — mikozben „normalissa"
akarja tenni — hetkoznapiva teszi, megfosztja egyenisegetol.
Kb. fel evvel kesobb megismerkedett egy leannyal, aki epp-
ugy kuzdott a noi szerep vallalasaval, mint 6 a ferfieval.
Tobbszor ugy erezte, hogy 6 szerelmevel gyogyitja ezt a
lanyt, tehat azonosult, ill. versengett a terapeutaval. Ez meg-
konnyitette szamara a viszony elmelylteset. Igy is csak hona-
pokkal kesobb kerult sor szexualis erintkezesre—es szexualis
problemajanak teljes megoldasahoz meg tovabbi honapok
kellettek. A gat I as oldodasat ket alom jelezte. Erdemes fel-
idezni oket, annyira szemleletesek. A ket alom ugyanazon az
ejszakan kovette egymast.
I. Egy leannyal csonakazik a Dunan. Zavarja, hogy rovid
az evezoje. Jelen van egy gimnaziumi tanara, akivel ba rati
kapcsolata volt es aki egyszer azt a kijelentest tette, hogy in-
telligensferfi az elso nemi klserletnel kudarcot vail. II. 0 Ju-
murdzsak torok harcos az „Egri Csillagok"-ban. Egy csapat
elen halad. Landzsa nagysagu ceruzakat talal a foldon. Egy
ilyen ceruzaval betdri egy haz ablakat, ahol egy leany lakik.
Uvegcserepek hevernek a folcon, a laba veres lesz.
A ket alom annyira magaert beszel, hogy szinte nem is
igenyel kommentart A masodik alom nyilvan egy defloralasi
fantazia. A torok vonatkozas vilagossa valt, amikor elso ki-
elegito szexualis sikere utan egy harem-fantaziat adott elo.
Azt tervezte, hogy felkeres minden lanyt, aki eddig vissza-
utasitotta, meghoditja oket, es valamennyit magaeva teszi.
Miutan a szexualis problema megoldodott, csokkent er-
deklodesea Muegyetemesa mernoki palya irant. Egyik nap-
rol a masikra - csaladja meglepetesere — pedagogusi allast
vallalt (erre akkor lehetoseg volt). Ugy tunt, ebben a feladat-
korben megtalalta dnmagat es igen tehetsegesnek bizo-
96
nyult. Ebben az idoben megvaltozott viselkedese a pszicho-
terapia alatt. Mind kevesbe tartotta be a szabalyokat. Gyak-
ran folkelt, beszed kozben jarkalt, majd a tablahoz ment, es
rajzban fejezte ki gondolatait. Akkor mar volt bizonyos ta-
pasztalatom serdulok kezeleseben, es tudtam, eredmenyt
csak akkor erhetek el, ha nagyobb szabadsagot engedek ne-
kik, mint ahogy ez felnottek terapiajaban szokasos. Ezert
utana engedtem ujszeru onkifejezesi torekvesenek.
Viselkedesenek ez a valtozasa tai an akkor kezdodott,
amikor munkaba allasa elott a felnottsegtol, az elszurkulestol
felt, es en azt a megjegyzest tettem: azert mert felnott lesz,
meg nem kell minden gyermekirol lemondania. Kovetkezo
alkalommal egy nagy hajnalkat hoz, amit ut kozben szakitott,
es azt a telefon tarcsajaba tuzi. Elmenet kedves mosollyal
megjegyzi: „Ezt most mar itthagyom." A kovetkezd alkalmak
eg у i ken verseit olvassa fol. Majd sajat szerzemenyu dalokat
isenekel. Kapcsolatunk alapja mindvegiga kolcsonos biza-
lom es az egyuttmukodes volt. A racionalis kapcsolatunkba
beleszovddo indulatattetelben - ugy tunik- ket korszak ku-
lonbc ztetheto meg. Az elsoben apjaval valo rivalizalasat vit-
te at ram. A masodikban azt a magatartast folytatta, amikor
anyjat teljesitmenyeivel akarta elkapraztatni. Valojaban egy
olyan konfliktust folytatott a terapiaban, ami gyermekkora-
ban lezaratlan maradt, es ot kieleguletlenul hagyta. (A ser-
duloknel alkalmazott pszichoterapias modszereket es azok
hatasmechanizmusat egy kesobbi fejezetben igyekszem
majd jobban megvilagitani.)
Kristof 18 eves korara — kituno szellemi fejlodese elle-
nere — a serdulokor alapveto „feladatait" meg nem oldotta
meg. Nemi identitasa bizonytalan volt, palyavalasztasat az
apai es anyai azonosulas belsd konfliktusa vezerelte es za-
varta es igy nem tudott erte kello energiaval dolgozni. Erzel-
mileg nem valt a szuloi haztol fuggetlenne. A pszichoterapia
nyilvan hozzasegitette, hogy fejlodeseben ezeket a szukse-
ges lepeseket megtegye. De ezen tulmenoen szuksege volt
az eletben lejatszodo sikeres valasztasokra, melyek lehetove
tettek belso problemajanak tovabbi feldolgozasat. Uj palya-
97
valasztasaban azanyjaval valoazonosulast — valosziniileg az
aktiv, gyermekeit gondozo anyaval valo azonosulasat - ki
tudta elegiteni. Partner-valasztasa pedig eppen a leany
komplementer problemaja miatt modot adott ra, hogy ferfi-
identitasat (eldbb mas szerepeken at kozeledve hozza, ta-
masznyujtokent, gyogyitokent) fokozatosan elje at.
Afelnottevalas minden ember szamara elkeriilhetetlen
valasztasok sorat jelenti. A palyavalasztas es a partner
megvalasztasa csak a leglatvanyosabb ezek kozul. (Az
utobbin nem feltetleniil a vegleges elettars, hazastars
megvalasztasat ertem. De ertem egy intim kettos kap-
csolat tartos megvalositasat es tajekozodast bizonyos
tipusu partnerek es a kapcsolatok bizonyos formai
fele.) Valaszt azonban eletformat, vilagnezetet, sot kd-
zosseget is. Atermeszeti nepeknel ilyen valasztas alig
johet szoba; a modern tarsadalom nagyobb szabad-
sagot enged — epp ezert valaszut ele is allit.
Mi szabja meg ezeketa valasztasokat? Atagabb ke-
retet bizonyara ma is a tarsadalmi konvencio adja, az
egyeni motivumok ezen belli I ervenyesiilnek. Nagyon
tanulsagosak ebbol a szempontbol Havas Ottone
1974-ben kozzetett ifjusag-kutatasi vizsgalatai. Meg-
allapitja: „Eveken keresztiil sokfele vizsgalat bizonyi-
totta a napi tapasztalattal egybehangzoan, hogy a
gyermekektovabbtanulasi, palyavalasztasi szandekai-
ra legjelentosebben hato tenyezo a csalad aspiracios
szintje. A tanult sziilok osztonzik gyermekeiket leg-
eredmenyesebben a magasabb fokii tanulmanyokra,
olykor meg kisebb kepessegek eseten is." Kozel 7000
utolso eves szakmunkastanulot kerdeztek meg, hogy
98
palyavalasztasaban mi befolyasolta. 25,9%-nak a szu-
lei tanacsoltak, 15,2% arra hivatkozott, hogy a csalad-
bol vagy ismerosok korebol valaki e szakmaban dol-
gozik es 8,3%-nak a ba rata i tanacsoltak. A megkerde-
zetteknek kozel fele (49,4%) tehat kozvetlen kornye-
zete hatasara valasztott szakmat. Ezt a kepet kiegesziti
az az adat, hogy a palyakezc^o fiatalok 23%-a ugyan-
abban a szakmacsoportban dolgozik, mint az apja.
Esetunkbol lathattuk, hogy a kornyezet hatasa igen
hasznos lehet, ha egy belso azonosulasi mintaval ta-
lalkozik. Viszont karos es veszelyes lehet, ha az ifjunak
se vagyaival, se kepessegeivel nem egyezik — pusztan
kivulrol raeroszakolt megoldas. Tobb esetet lattam,
amikor sulyos valsaghoz vezetett, hogy a szulok kiza-
rolag a divat hatasara valasztottak gyermekuknek
szakmat. Megbuvolte oket-esetleg a gyermeket ma-
gat is- egy, a mai tarsadalomban nagyra becsult palya
kepe, jo kereseti lehetosegekkel, es nem szamoltak ve-
le, hogy ugy illik ra, mint egy harom szammal kisebb
vagy nagyobb kabat. Lattam kamaszokat, akiket kiza-
rolag az irodalom erdekelt, de rabeszeltek oket a tele-
vizio-szereles anyagilag igen igeretes szakmajara. Es
lattam — kiilonosen ertelmisegi csaladbol szarmazo
fiataloknal — az orvosi palya Loreley-igezetenek ve-
szelyeit. Fontos, hogy az eletpalya a kepessegekkel
osszhangban alljon. De a lelki egyensuly fenntartasa-
ban akkor tudja betolteni szerepet, ha a belso igenyek-
kel, modellekkel is egybecseng - idezett esetunkbol
ezt is megtanulhattuk.
A fiatalnak azonban nemcsak a palyajat kell meg-
valasztania, hanem azt is, hogyan eijen es iteljen.
99
A mai atalakulo tarsadalom ertekrendszere nem egy-
seges, es a szulok eletformaja korantsem mindig von-
zo. A felnovo gyermek azt latja, hogy szulei tobb evti-
zed kemeny munk^javal szereztek maguknak egy szep
otthont, esetleg autot, hetvegi telket, hazat is. De mire
ide eljutottak, megoregedtek, megkeseredtek, egy-
mast marjak. Most megis minden erovel ugyanarra az
utra akarjak terelni ot, amely pedig oket magukat sem
tette boldogga. Tapasztalatom szerint ilyenkor a gyer-
mekben a sziilo be nem vallott csalodasa tukrozodik.
Ha viszont mas utat jar, nemcsak kornyezetevel kell
megkuzdenie, hanem a tarsadalom laza, de megis ha-
tekony konvencionalis ertekrendjevel. A kozvelemeny
ugyanis az atlagembertol valtozatlanul elvarja, hogy
csaladalapitasra es anyagi felemelkedesre torekedjek
— kivetel talan a muvesz, a tudos es a kozeleti ember.
Havas Ottone felmerese azt mutatja, hogy a fiatalok
tobbsege nalunk —kritikai igenydt megorizve— megta-
Idlja helyet e normarendszeren belul. „Eletceljaik kd-
zott dominalo a kettos valasztas: a harmonikus
esanyagilag rendezett csaladi elet vagya; a munkahe-
lyeken valo elismeres, megbecsules, munkasiker."
Meg kevesebb hasznosithato tampontot ad a mai
tarsadalom normarendszere a vitathato erkolcsi kerde-
sek megitelesehez. Fuchs es Kluge az NDK-ban 388
felnottnek a kovetkezo kerdest tettek fel:
„Kerem, gondolja at a kovetkezo esetet: Az apa ta-
lalkozik 16 eves fiaval, aki egy ismeretlen ifju lany tar-
sasagaban van. Kdveteli tole, hogy azonnal jojjdn ha-
za, es megtiltja a tovabbi kapcsolatot a fiatal lannyal.
Este elenk vita tamad kettojuk kozt. Az apa azt mond-
100
ja: te zbldfulO, te meg tiilsagosan fiatal vagy ahhoz,
hogy lany korul legyeskedj. Inkabb foglalkozz iskolai
konyveiddel estanulj valami ertelmeset. Ha meg egy-
Szer meglatlak a lannyal, negy het szobafogsagot
kapsz. Erre azt valaszolja a fiu, hogy ez igazsagtalan-
sag, manapsag minden fiunak van az en koromban ba-
r£tn6je. Azt csinalom, amit akarok, ti mindig azt gon-
doljatok, hogy ti azelbtt angyalok voltatok. A kbvetke-
zo napon ismet talalkozik a lannyal. Hogyan iteli meg
ezt a helyzetet?"
A megkerdezettek 13%-a szerint az apanak teljesen
igaza volt. 35% szerint inkabb az apanak volt igaza,
mint a fiunak. 31% szerint inkabb a fiunak volt igaza,
mint az apanak. 7% szerint a fiunak teljesen igaza volt.
14% „tartozkodott a szavazastol". Az eredmenyek er-
dekesseget elsosorban az noveli, hogy teljesen min-
dennapi esetrol van szo, es hogy egy ilyen mindenna-
pos esetnel is ennyire megoszlanak a velemenyek. Ho-
lott a pelda semmit nem elez ki moralisan, nem tesz
peldaul emlitest nemi kapcsolatrol (Fuchs es Kluge
1964).
Minden ember benne el egy lazabb vagy szorosabb
emberi kozbssegben. Kozossegenek ertekiteletei pozi-
tiv vagy negativ ertelemben folytonosan hatnak visel-
kedesere. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a kb-
zosseget belsoleg is valasztotta, magaenak vallja.
Minden ember, mire eleri a felnottkort, a szemelyise-
gebe beepult hagyomanyok, magatartasi mintak, szo-
kasok es ertekiteletek osszefuggo rendszerevel bir. Ez
azonban nem jelenti azt, hogy ezt az „bnmagat" el is
vallalja. Valasztasok es vallalasok egy soran at valosul
101
meg az, amit Erikson ,,en-identitas"-nak nevez, es ami
eppen a felnottkor kuszoben kerOlhet konnyen valsag-
ba. Hogy ezt jobban megerthessOk, gondolatmene-
tdnkben egy kiterot kell tenndnk: meg kell ismerked-
nunk az en-fejlodes es az en-azonossag kialakulasa-
nak elmeletevel es tapasztalati tampontjaival.
Ёп, ёпкёр, enazonossag
Az „ёп" fogalma a melylelektanbol szarmazik, de an-
nak hatarait tullepte — bizonyos fokig polgarjogot
nyert a szemelyiseglelektan egdsz terdleten. Hozza-
vetolegesen ugy hatarozhato meg: a psziches alkal-
mazkodo funkciok strukturalt egysege. Valojaban en-
neltobb-csakezatobbletfogalmilag nehezen ragad-
hato meg. A szemelyiseg valamilyen integralo cent-
ruma, amelynek egyeni verete van. A tulajdonkeppeni
psziches vele kapcsolatos. Egy osztonfolyamat, amely
kbzvetlen kielegitesre tor, aligha nevezheto psziches
jelensegnek. Akkor nevezheto annak, ha a kesztetes 6s
kielegites koze kesleltetes iktatodik be, ha a kornyezet
lehetosegeihez alkalmazkodik, a viselkedes bsszkepe-
be beilleszkedik — azaz ha mar en-funkciok is kozre-
mukodneka folyamatban. Azena serddlokorban kriti-
kushelyzetbe kerul. A hirtelen megnovekedo biologiai
6s szocialis terheleshez rendszerint csak fokozatosan
no fel. Azaddig kialakult alkalmazkodasi sztereotipiai
csodot mondhatnak. Szinvonala atmenetileg esik: a
realitashoz valo alkalmazkodas helyebe magikus fan-
taziavilag lephet, a kesztetesek fekezese es gondolat-
ban valo kiprobalasa helyett azok jatekos kiprobalasa
a cselekvesben Egeszseges serdiilonel ezek az allapo-
tok egy erett, valosagra orientalt ёп-allapottal valta-
103
koznak, azzal kenyesegyenscilyttartanakfenn — de igy
is bonyodalmakhoz vezethetnek.
Az ёп-fogalom mai formajaban eloszor Freudnal je-
lenik meg —talan elsosorban a „Das Ich und das Es" c.
muveben (ma mar klasszikus magyar ci'me: „Az osva-
lami esazen"). A freudi felfogasban itt valik el eloszor
hatarozottan a tudat es az en. Addig az ent a tudattal
azonositotta. Most ugy latja: a tudat a lelki szerkezet
feluleten helyezkedik el. Ugy tekintheto, mint egy ёг-
zekszerv, amely a szervezetben zajlo psziches folya-
matok erzekelesere alkalmas, de valojaban azoknak
csak kis reszet erzekeli — mint ahogy a kulvilagbol er-
kezo erzekszervi ingereknek is csak egy reszet. Mint-
egy a lelki szerkezet es a kiilvilag hatarmezsgyeje.
Freud megjegyzi, hogy nem csupan funkcionalisan,
hanem anatomiailag is. Nyilvanvalo, hogy az agyke-
regre gondol. Az olvasot ez a fordulat meglepeteskent
eri. Ugyanis Freud elso muvei utan arra az elhatarozas-
ra jutott, hogy — mivel anatomiai es elettani tudasunk
meg messze nem elegendo a lelki elet magyarazatara
— a psziches jelensegek torvenyszerusegeit kulon fog-
ja vizsgalni. Ezuttal azonban anatomiai parhuzamok
ismetelten felbukkannak gondolatmeneteben — tud-
tommal eletmuveben utoljara. Ekkor йду latja: az en
lelki struktura, amelynek legszorosabb a kapcsolata a
tudattal, de mar nem minden mukodeset tekinti tuda-
tosnak. Elharlto tevekenysege pl. nagyreszt tudattala-
nul folyik. „Az osvalami es az en" megjelenese idejen
azonban nem az elharitas modjai foglalkoztattak elso-
sorban a pszichoanalitikusokat, hanem a tudattalan
buntudat. Ez volt a kor паду felfedezese, amely az is-
104
rnetlesi kenyszerrel egyutt a lelekelemzes elmeletdnek
elso nagy reformjahoz vezetett. Szbksegesse tette,
hogy az enen belul egy elkuloniilt reszt tetelezzenek
fel, mely a szulokkel valo azonosulas menten alakul ki,
a szemelyisegbe epult, tudattalanul is hato erkolcsi
normakat kepviseli: a felettes ent. Igy valik az en a tu-
datnal atfogobb fogalomma: a szemelyiseg centruma-
va, melyet leginkabb magunkenak erzdnk. Egyensu-
lyoz a valosag kovetelmenyei, a belsove valt erkolcsi
normak es az bsztonerok kozt.
Mi akkor ez az en, es mibol fejlodik ki? Bizonyara
kevesbe biologiai gybkerezesu, mint az bsztbn-en. Is-
merjuk azonban ket jellemzojet, mely elettani alapokra
utal: erzekeli a kulvilagot es uralkodik a mozgatbkbr
felett. Freud ugy is fogja fel, hogy az erzekszervi koz-
pontokbol fejlodik ki, a kOlvilaghoz valo alkalmazko-
das kenyszerito hatasara az bszton ennel (az ,,Es"-
szel) folytatott kiizdelemben. Ez arra utal, hogy Freud
isfeltetelezi az en-mukodesnek valamilyen vele szOle-
tett csirait, amelyek nem az osztbnvilaggal folytatott
hare termekei. (A vele szuletett en-apparatus kerdese
ugyanis kesobb a pszichoanalizis egyik kbzponti vita-
temaja lett.) Sot—ezen a ponton megint kisert az ana-
tomiai parhuzam. Freud analogiaba hozza a „homun-
kulusz"-szal, mely az agykereg eldlso es hatulso koz-
ponti tekervenyeben helyezkedikel. (Minden testresz-
nek kulon mozgatokozpontja van az eldlso es erzokoz-
pontja a hatso kbzponti tekervenyben. Ha ezen kbz-
pontok kiterjedese alapjan egy miniatur emberket raj-
zolnank bele a megfelelo agykeregreszbe, akkor az fej-
jel lefele logna feltunoen nagy fejjel, szajjal, kezzel, ki-
105
csiny tdrzzsel es also vegtagokkal. Ezt a kis alakot ne-
vezik az anatomusok ,,homunkulusz“-nak.) Freudnak
ezaz analogiaja aligha puszta hasonlat, ugyanis meg-
jegyzi: az en „hallgatosapkat" visel, az agyanatomia
tanusaga szerint csak az egyik oldalon — utalva arra,
hogy a beszedmondas-megertes kozpontjai feloldalt,
a vezeto feltekeben helyezkednek el. Hangoztatja az
en szoros kapcsolatat a beszeddel — ami velemenyem
szerint szeles teret nyit a tarsadalmi hatasok ertekele-
senek.
Megis, ha az en ilyen anatomiai es elettani alapok-
bol fejlodik ki, honnan szarmazik az a nezet, hogy
Freud az ent kizarolag konfliktus termfekenek tartotta ?
Kfetsegtelen, hogy amit eddig emlitettem, az a muben
nem кар kulonosebb hangsulyt. Sokkal erosebb a
hangsulyaz en kiszolgaltatottsagan. Groddecket ide-
zi: amit enunknek nevezunk, az feletben valojaban
passzivan viselkedik — tulajdonkeppen nem mi feliink,
hanem ismeretlen, uralhatatlan hataimak elnek rajtunk
keresztiil. Megjelenik a hires hasonlat: en es oszton-
en ugy viszonylik egymashoz, mint a lovas a lohoz.
Ahogy a lovas, ha nem akar elvalni lovatol, neha nem
tehet okosabbat, mint megy, amerre a 16 viszi — az en is
idonkent az oszton-en a karat at teljesiti, mintha csak a
magae lenne. Az en tehat ebben az osszefOggesben
ugy jelenik meg, mint a kulvilaghoz valo alkalmazko-
das ore, mely az osztonerokkel folytatott elszant es
idonkdnt eredmenytelen kuzdelemben alakul ki, mint-
egy az ,,Es''-bol valik ki a kulvilag nyomasara.
Ugyanakkor Freud mdg egy osszetevojet emliti az
en kifejlodesenek, es ez a sajat testhez valo viszony.
106
A sajat test eszlelese, kulonosen az annak feluleten
letrejott erzekletek vezetnek el egy kOlvilagtol elkuld-
nQlt onallo en megelesehez. Ezek a feluleti erzeklesek
ugyanis kettos jelleguek, egyarant lehetnek kulso es
belso eszlelestargyai. Kiemelkedoszerephezjut ebben
a fajdalomerzet. Ahogy egy belso szervunkrol tudo-
mast szerzunk a fajdalom reven, ez mintaul szolgalhat
ahhoz: hogyan jutunk el a fejlodes soran sajat testunk
kepzetehez. Ha Freudnakeztagondolatmenetet koze-
lebbrol megnezzdk, olyan gondolatcsirakat fedezhe-
tunk fel benne, amelyek a freudi eletmuben nem kertil-
tek kifejtesre, es ellentmondasos jelleguk ebben a for-
maban fel sem tunhetett. Igy pl. a tarsadalmi realitas
kovetelmenyeit elfogado en konfliktusa az oszton-
erokkel annyira az erdeklodes kozeppontjaba keriilt,
hogy sokaig fel sem meruit: ha az en az erzekelesi koz-
pontok mukodesebol kifejlodo psziches funkcio-egy-
seg, anatomiai alapja van es uralkodik a mozgaskesz-
seg felett, akkor talan olyan mukodest is tulajdonitha-
tunk neki, amelynel ez a konfliktus jelentosegnelkiili.
Meg kevesbe tunhetett fel, hogy az en ketfele ertelem-
ben szerepel ebben a gondolatmenetben. Egyreszt
mint valamilyen lelki iigynokseg, melynek feladata,
hogy veszelyes osztontorekveseket elharitson, pszi-
ches folyamatokat integraljon es a valosaghoz valo al-
kalmazkodast biztositsa. Masreszt sajdt testunknek es
szemelyisegiinknek valamilyen interiorizalt kepe, mely
libidomegszallas targya lehet. Az elharitomechaniz-
musok jobb megismerese a kovetkezo masfel evtized-
ben (melynek eredmenyeit Anna Freud foglalta ossze
fordulopontot jelento muveben: a „Das Ich und die
107
Abwehrmechanismen"-ben — Az en es az elharitome-
chanizmusok), jobban elere allitotta ezt a kerdest.
Nem domborodott ki, hogy a felettes en tulajdon-
keppen tarsadalmi eredetu, noha ezt a fogalom kez-
dettolfogva implikalta. Hiszen a mintaul szolgalo szd-
lok nem fijggetlenek kornyezetuktol, mindig egy tar-
sadalmi csoport normait is kepviselik es kozvetitik.
Freud tisztan latja ezt elete vegen: „Es ebben (ti. az
azonositasban) — irja — nem csupan a szulok szeme-
lyes tulajdonsagai ervenyesOlnek, hanem mindaz, ami
meghatarozoan hatott rajuk, szocialis helyzetuk hajla-
mai es kovetelmenyei, ama fajnak adottsagai es tradi-
cioi, amelybol szarmaznak. . . azt is mondhatnank. . .
a kulvilag, amelynek az egyen, miutan szuleirol levalt,
ki van teve, a jelen hatalmat kepviseli, az Es oroklott
tendenciaival az organikus multat, a kesobb kifejlodo
felettes en mindenekelott a kulturalis multat, amelyet a
gyermek a kezdeti idokben nehany ev alatt ujrael''
(Freud 1938). A mely gondolat, ami utolso osszefog-
lalo muvenek utolso lapjan olvashato igazi jelentose-
geben, csak joval kesobb bontakozik majd ki Erikson
irasaiban es az identitas fogalmaban.
A 30-as evekben az ennek nevezett lelki szerkezet
az erdeklodes homlokterebe kerult. Ekkor irta Anna
Freud konyvet az elharitasrol. Ez valtozast hozott a le-
lekelemzestechnikajaban is. Kezdetben a pszichoana-
litikus fokent arra torekedett, hogy a rejtett osztontd-
rekveseketfelszinre hozza, „leleplezze". Kesobb azon-
ban mind nagyobb szerephez jutott annak a modnak a
tanulmanyozasa, ahogy az en egy zavaro lelki tartalom
(pl. szorongast kelto emlek, vagy, indulat, kesztetes)
108
ellen vedekezik. Azelso ilyen elharito mod, amit Freud
felfedezett, az elfojtas volt: a zavaro lelki tartalom tel-
jesegeszebenkiszorulta tudatbol, „elfelejtoddtt". Ha-
marosan kiderdlt, hogy a lelki szerkezet mas modon is
vedekezheta feszdltseget, szorongast kelto elmenyek
ellen. PI. ugy, hogy az indulatot egy kevesbe zavaro
targyra tolja at. Ennek hetkoznapi peldaja, amikor a
kishivatalnok a fonok elleni h a rag j at a csaladjan eli ki.
A korlelektan korebol pedig ilyen az a fobias gyerek,
aki az apjatol valo felelmet nem tudatositja, es ehelyett
a lovaktol vagy a kutyaktol fel. Nehezebben ertheto,
de a pszichologiaban ismert eset, amikor az indulat el-
lentetebefordul at: pl. a vagyfelelembe. Ugy is mond-
hatnank, a vagy kovetkezmenyeitol valo felelem ugy
felerosodik, hogy felszippantja a vagyat. Ezt lattuk
Eszternel, aki azokat a helyzeteket kerijite, amelyek tu-
dattalanul vonzottak. Egy masik elharitomod az „izola-
las", amikor az ember tud a zavaro emlekrol, gondolat-
rol stb., de osszefijggeseibol kiragadva, ugy hogy je-
lentoseget nem ismeri fel. Pl. emlekszik ra, hogy gyer-
mekkoraban szulei csalodast okoztak neki, de erre je-
lentektelen epizodkent emlekszik, nem tudja, hogy ez
diihot valtott ki benne, ami viselkedese valtozasahoz,
majd neurotikus tunetekhez vezetett. Az elharito-me-
chanizmusoknak szamos egyeni valtozata van es a jel-
lem fontos reszet alkotjak. Az egyen viselkedeset
ugyanis altalaban jellemzik — nemcsak az dsztonve-
szellyel, de a realis veszellyel szemben is. (Pl. a fobias
nemcsak azt a helyzetet kerOli el, amire tudattalan
vagy iranyul. Konfliktusait altalaban ugy oldja meg,
hogy elkeruli a konfliktushoz vezet6 helyzetet.)
109
Ezen a ponton tulajdonkeppen tullepjuk a lelek-
elemzes klasszikusteriiletet. Heinz Hartmann mutatott
ra arra, hogy az en-pszichologia osszekoto kapocs le-
het a pszichoanalitikuselmelet es az altalanos lelektan
kozott. Ha az en az alkalmazkodas szolgalataban allo
psziches struktura, akkor az erzekeles-lelektan, visel-
kedes-l6lektan szamos felfedezese az en-pszichologia
reszenek tekintheto. Ehhez azonban az ent ki kell
emelni abbol az egyoldalu szerepbol, amelybe az ana-
litikus tapasztalat allitotta. A pszichoanalitikus ugyan-
is— mikozben a neurotikus beteget gyogyitja — az ent
mindig az osztonkesztetesekkel valo konfliktusaban
ismeri meg. Ennek a konfliktusnak kihatasait fedezi fel
a legkiilonfelebb, latszolag osztontavoli elmenyekben
is. Csakhogy a pszichoanalitikusnak celja a tudattalan
feltarasa a gyogyitas erdekeben. Ezert az egesz el-
menyanyag ugy tarul eleje, mint amely a lelki szerke-
zeten beliili feszijltsegek es konfliktusok szemszoge-
bol rendezheto el. Nem latja az ent, amikor egyszeruen
csak dszlel vagy cselekszik a szemelyiseg egeszenek
erdekdben vagy egy szocialis akcioban vagy veleszu-
letett keszsfegeit hasznalja. Nem figyel elegge azokra a
helyzetekre sem, amikor a pszichfes szerkezeten belul a
fesziiltseg elhanyagolhato, esaz en eppen egy oszton-
torekvest valosit meg a szocialis kornyezet segitsege-
vel. Mindez nem jelenti azt, hogy az dszleles vagy a
cselekves nem allhat a bels6 konfliktus hatasa alatt, de
ez nem sziiksegszeru. Hartmann felt£telezi, hogy van
egy „konfliktusmentes en-szf6ra", mely adott esetben
dominans lehet. Ide sorolhat6k a veleszuletett es ta-
110
nult keszsegek, amelyek egy eresi folyamat fdggve-
nyet.
Ha az ent iigy tekintjiik, mint az alkalmazkodas
szolgalataban allo sokretu es sokfdle funkcio integralt
egyseget, nehezen tudjuk elkepzelni, hogy ez a szer-
kezet narcisztikus megszallasnak — Ady kifejezesevel
„a magunk szerelmenek" - targya lehet. Mint ismere-
tes, Freud narciszmusnak nevezte azt a jelenseget,
amikor az egyen erzelmeit, erdeklodeset a kulvilagrol
sajat szemelyere vonja vissza. Melylelektani ertelme-
zesben ez a libido visszavonasat jelenti — Freud meg-
hatarozasaval — az 6nbe. Kesobb ugy gondolta: a libi-
do eredeti tartalya az en — szuleteskor a gyermek csak
narcisztikus erzelmeket ismer. Az enbol agazik ki a libi-
do kulso szemelyekre (libido-targyakra), egy resze
azonban mint onszeretet kotve marad. Ha a libido el-
veszti kulso targyat (csalodas, elhagyas, halal kovet-
kezteben), akkor ismfet az ent szallja meg. Ertheto,
hogy a serdulo a sziiloktol valo erzelmi eltavolodas ko-
vetkezteben egy narcisztikus korszakot el vegig. Ha ez
a szokasosnal intenzivebb, akkor nagyzasos fantaziak
es hipochondriasaggodalmaskodas jellemzi. Az elsza-
kadast koveto megnovekedett narciszmust Freud ma-
sodlagosnak nevezi, a szGIeteskor fennallot pedig el-
sodlegesnek. Megjegyzendo, hogy a pszichoanalizis
un. budapesti iskolSja (pl. Hermann Imre, Balint Mi-
haly) nemfogadtakel az elsodleges narciszmus fogal-
mat. Ugyanis a sziiletest koveto elso honapokban a
gyermeknek m£g nines onallo enje, sajat maga szama-
ra igy nem valhat kulon az anya-gyermek kapcsolat
reszekent, hiszen az en 6s kulvilag hatarai osszemo-
111
sodnak, tehat narciszmusrol szolni jogosulatlan. Ami-
kor viszont az onallo ёп-hatarok kialakulnak, a libido
nemcsak az anyamellre iranyul (ahogy egyesek allit-
jak), hanem a megkapaszkodasi tdrekvestol vezerelve
az egesz anyai testre. Kesobbi kutatok, pl. Kohut,
ugyanakkor ezt a valasztast megis „narcisztikusnak"
nevezik, mivel a kisgyermek az anyaban nem onallo
szemelyt, hanem szuksegletei kielegitojet latja. Kohut
szerint a kisgyermeki narciszmusnak ketalapveto kon-
figuracioja van. 1. Amikor teljes egeszeben ratamasz-
kodik egy kulso szemelyre, azt idealizalja, mindenha-
tosaggal ruhazza fel. 2. Amikor csalodas hatasara visz-
szavonja libidojates bnmagat fantazialja mindenhato-
nak, hogy megrendiilt biztonsagerzetet helyreallitsa.
Ebbol a ket kisgyermeki konfiguraciobol fejlodik to-
vabb a narciszmusaz egeszseges onszeretet, a teljesit-
menyen alapulo bnertekeles es a masok realis megbe-
csulesefele. Ha kisgyermekkorban az onmagaba vagy
a kiilvilagba vetett bizalmat alapveto serules erte, ez a
fejlodesmenet zatonyra fut es a felnottkorban is fel-
bukkannak infantilis narcisztikus erzesek.
Hartmann ugy talalta, hogy az en, amely a psziches
szerkezet resze, nem lehet a narcisztikus onszeretet
targya. Ezert egy uj fogalmat alkotott: a „self" (dnma-
ga) fogalmat. Attol kezdve, hogy az ember onmagat
mint kiilonallo lenyt megeli, az onmagaval kapcsola-
tos eszlelesek es elmenyek egysegbe szbvodnek: ez a
self. Tudattalan osszetevoi az analitikus kezeles soran
valnak nyilvanvalova. Ahogy a kiilso szerelmi targgyal
szemben tbbbfele erzelmi hozzaallasunk lehet egyido-
ben, a self-fel szemben is egyidoben allhat fenn pl. on-
112
tulertekeles es onleertekeles - az egyik kep elfedheti a
masikat.
A self fogalma a pszichoanalitikus tapasztalat soran
meriilt fel, de talalkozik az ёпкёр fogalmaval, mely
szocialpszichologiai es tanulaselmeleti eredesu. Kul-
csar Zsuzsa szinonimakent is hasznalja oket Az enke-
pet Herbert Mead szerint a killvilag tiikrozo tevekeny-
sege alakitja ki. A kbrnyezet fedezi fel tulajdonsagain-
kat es ertekel minket. Kimondott vagy nonverbalis vi-
selkedessel jelzett velemenyei, ertekiteletei visszahat-
nak rank. Az a kep, amelyet onmagunkrol alkotunk, a
tarsas kornyezettel valo allando erintkezes eredme-
nyekent alakul ki. Lehet inkabb pozitiv, ertekelo, vagy
negativ, leertekelo. A mar kialakult ёпкёр befolyasolja
gondolkodasunkat ёэ ёзг1е1ё8йпке1. PI. а згё15бзёде-
sen pozitiv ёпкёрре! rendelkezo ember nem veszi fi-
gyelembe, vagy jelentektelennek latja mindazt, ami
pozitiv 6пёпёке1ё5ё1 nem igazolja. Az ellentett esetek-
re is latunk peldat. А 5гё1збзёдезеп negativ ёпкёрре!
rendelkezo ember lebecsuli sajat sikereit, folyvast ku-
darcelnwnyei hatasa alatt all. Az ёпкёр tehat kognitiv
struktbra is —a megismeresi folyamatokban bizonyos
vezёrlб szerepe van, ёэ ezt а эгегерёг reszben tudatta-
lanul tolti be. Ha tudattalan bsszetevoit kelloen ёг1ё-
keljdk, alighanem valoban egybeesik a self-fel.
A self vagy az ёпкёр onmagunknak mint elkuloniilt
testi-lelki едуэёдпек а тедё1ёзе. De az ember nem-
csak a kulvilagtol elkiilbnult едуэёд, hanem tarsadalmi
szerepe is van, ami bsszhangban vagy ellentmondas-
ban allhat belso кёзг1е1ё8е^е1 ёэ viselked6si mintai-
val. Mindenkinek meghatarozott helye van az emberi
113
egyOttelesben, szocialis es tortenelmi folyamatok egy
bizonyos metszespontjan latta meg a napvilagot, es
egy adott tarsadalmi csoport kulturalis atmoszferaja-
ban nott fel. Annak a tortenelmi es tarsadalmi helynek
a megeleset, amit valaki az emberi egyOttelesben el-
fog lai es az ezzel valo azonosulast nevezi Erikson
identitasnak. Az identitas tehat elsosorban a szemelyi-
seg szocialis perspektivajat foglalja magaban.
Az identitas Erikson zsenialis lelemenye — de amint
definialni probalja, a fogalom sajatosan illanova, meg-
foghatatlanna valik. KOIbnbseget tesz pl. szemelyes
identitas es en-identitas kozt. A szemelyes jdentitas
erzese ket egyideju megfigyelesen alapul: erezzuk sa-
jat letOnkfolytonossagatterben es idoben, es erezzOk,
hogy masok sajat letOnk azonossagat es folytonossa-
gat elismerik. Az en-indentitas az egyeni letnek vala-
milyen minoseget jelenti: azt az erzest, hogy az en
olyan szintetizalo modszerek birtokaban van, ame-
lyekkel azonossagat es kontinuitasat meg tudja orizni
— emellett jelent egy egyeni eletstilust is es azt az er-
zest, hogy ez osszhangban all a szamunkra fontos sze-
melyek eletstilusaval. (Azt hiszem, jogosan erezzOk,
hogy ez a definicio egyreszt till bo, masreszt tetszes
szerint tagithato.)
Mas helyOtt csoport-identitasro!beszel, es az egye-
ni identitast is ebbol kiindulva kozeliti meg. Alighanem
eza kerdes punctum saliense. A pszichoanalitikus en-
kutatas — irja Erikson — csak az utobbi idoben kezd fi-
gyelni ennek a lelki instancianak a szocialis elettel valo
kapcsolatara. Emberek, akik ugyanahhoz az etnikai
csoporthoz tartoznak, ugyanegy tortenelmi korszak
114
kortarsai, ugyanazon gazdasagi vallalkozasokban mu-
kodnek egyutt, vagy konkurralnak, a Jonak es a
Rossznak azonos kepeitol vezettetnek. Ezek a kepek
rendkivOI sokoldaluan tukrozik a kulturalis kOlonbse-
geket es tortenelmi valtozasokat. Az adott korszak tar-
sadalmi modelljeikent valosagosak es hatekonyak
minden egyes ember en-szintezisert vivott kOzdelme-
ben — es igy minden paciensiink kudarcaban is.
Az a kisgyermek peldaul, aki megtanult jarni, nem
csupan egy libidinozus orom — a freudi lokomotoros
erotika— hajtoerejenek hatasa alatt all, hanem statust
isnyert. 0 most „az, aki jarni tud", mindannak mellek-
zongeivel, amit ez a fogalom az adott kultOra elettere-
nek koordinatai kozott jelent; peldaul „aki gyorsan fut
a menekiilo zsakmany utan", vagy „aki hoz majd vala-
mit a hazhoz", vagy „aki egyenesen tartja magat",
vagy „aki tul messzire mehet el". A jarni tudas egy le-
pes elore. Nem csupan funkcionalis oromet jelent, ha-
nem szocialis elismerest is. A realis onertekeles egyik
epitokove. Ez az onertekeles egyben meggyozodest is
jelent, hogy az egyen osszhangban fejlodik kornyezete
elvarasaival, es kepes lepeseket tenni egy kollektlv jd-
vo fele. Az en-identitasba tehat beletartozik az az er-
zes, hogy ez a csoport-identitas egy sikeres valtozata.
Az identitas elmenye, akarcsak a testi egeszsege,
valojaban akkor tunik elo a maga realitasaban, ha va-
lahol torest szenved. VegyOnk elo ket esetet Erikson
gazdag peldatarabol. A ket eset egyben a problema
tobbarcusagat is mutatja. (Es jobban megvilagitja, mit
ert Erikson egy kultura modelljei, „kepei" alatt.)
115
A masodik vilaghaboruban tengereszgyalogosok egy cso-
portjat teszik partra a Csendes-ocean melleken, kozei az el-
lenseges allasokhoz. Kemeny emberek, akik azt hittek: min-
dent kibi'rnak. A mozgekonysagukat korlatozo loveszaroktol
azonban idegenkednek. Most bizonytalan idore egy lovesz-
arokban talaljak mfigukat ellenseges kereszttuzben. Eloszor
a hadjarat soran eluralkodik rajtuk az az erzes, hogy „azok,
ott fent" tevesen intezkedtek - talan sorsukra hagytak oket.
Ebben az alakulatban szolgalt egy 30 evestanit6 is. Fegy-
vertelen szanitec, akire a lappango panikhangulat latszolag
nem hatott. Sot, ugy erezte magat, mintha gyermekek kozt
lenne. Mindig jo hangja volt a vad, fegyelmezetlen gyere-
kekhez. 0 maga soha indulatos nem volt, gyuloletet sem er-
zett senki irant. Nem ivott, nem dohanyzott, nem karomko-
dott. Felemelo feladatnak talalta most, hogy peldat mutas-
son a tobbieknek. Parancsnoka kozeleben tartozkodott, akit
nagyra ertekelt. Aztan, ahogy az ejszaka elorehaladt, kcilb-
nos esemenyek sorozata kezdodott. Sohasem tudott ponto-
san visszaemlekezni rajuk— alomszerunek tuntek. A szanite-
cek, ahelyett hogy segelyhelyet allitottak volna fel, paran-
csot kaptak, hogy munlciot rakodjanak. Parancsnoka el-
vesztette onuralmat, durvan, kozonsegesen viselkedett. Az-
tan valaki geppisztolyt nyomott a kezebe. Tobbre nem emle-
kezett.
Masnap egy rogtonzott segelyhelyen tert magahoz. Su-
lyos lazas belhuruttal kezeltek. Mikor igy, cselekvesre kepte-
lenOI, agybanfekudt, kitort rajta a felelem. Ezutan kezdodott
haborus neurozisa a kovetkezo tunetekkel; a legkisebb zajra,
pl. evoeszkozdk zorgesere, elviselhetetlen, hasito fejfajast
erzett. Panaszai a laz csillapultaval is megmaradtak. Eletet
kitoltotte a tulzott zaj-erzekenyseg, a fejfajas es a zajtol valo
orokos retteges. Tunetei miatt vegul leszereltek.
Felvetodik a diagnosztikai kerdes; mivel magyarazhatok
ezek a tunetek. Az elso fejfajas a laz, a toxikus allapot kovet-
kezmenye lehetett. De tunetei tartossagat a vizsgalo orvosok
egyhanguan haborus neurozisnak minositettek. Fel kell ten-
nunk egy kerdest, mely a fejfajastol latszolag tavol all. Miert
116
volt ezaz ember annyira jo? Miert nem tudott duhot kifejez-
ni? Miert hatott ra a masok du he vegul is psziches sokkent?
Kezeles kozben a haraggal kapcsolatos gondolattarsitasai
anyjahoz vezettek. 14 eves volt, mikor anyja ittas allapotban
tert haza, esfegyvertfogott ra. 0 a fegyvert elvette tole, szet-
torte es kidobta az ablakon. Soha tobbet nem tert haza. Ak-
kori munkavezetoje - alighanem valamilyen vallasi szekta
hive - atyailag tamogatta, de megigertette vele, hogy soha
nemfog inni, karomkodni, nem el kicsapongo szexualis ele-
tet, essoha nem nyul fegyverhez. Szorgalmas diak lett, majd
jotanito. Magatartasa szokatlanul nyugodt. Egeszen addig a
haborus ejszakaig, amig a csoport novekvo ingerultsege es
szorongasa kozepette felettese el nem vesztette fejet, es neki
valaki geppisztolyt nyomott a kezebe.
A haborus neurozisokat— irja Erikson — altalaban jelle-
mezte, hogy nem tudtak az ingereket megszurni. Min-
den apro inger hatott rajuk. Alvaszavaruk volt. Almaik
rovid ideig tartoak es szorongasosak. Nap kozben
idonkent tajekozatlanna valtak. Torteneteket tevesen
beszeltekel. Nem hagyatkozhattak egy jol mukodo en
tipikus folyamataira. Ez tortent a tanito eseteben is.
Kiilbnbozotenyezok jatszottak kdzre:testi betegseg, a
csoport-morcil felbomlasa, a vezetesben megrendult
bizalom es ennek kovetkezteben csoport-panik, a te-
hetetlenseg erzese es belso konfliktus a bajtarsi erzes
es az eletvagy kozt. Legszembeszokobb azonban az
identitas erzesenek elvesztese volt. Amit azon az ej-
szakan atelt, ahogy viselkedett, az semmikepp sem al It
osszhangban addigi szemelyisegevel.
117
Egy masik eset, amelyet Erikson leir, egy tancosnoe, aki na-
gyon szep, de nagyon kistermetii volt, es azt a zavaro tunetet
fejlesztette ki, hogy tanc kozben tiilzottan mereven es egye-
nesen tartotta magat. Ez vegiil mar tancaban is akadalyozta.
Azanali'zis kimutatta, hogy ez a tiinete fiu-testvereivel valo
kisgyermekkori vetelkedesere vezetheto vissza. Apja maso-
dik nemzedekbeli nemet amerikai volt. Stkeres iizletember,
delceg testalkatara biiszke. Szep szal szoke fiainal szigoruan
megkivanta az egyenes testtartast (valoszinuleg nem tuda-
tositva ennek porosz tradiciojat), leanyanal ezt nem tartotta
fontosnak. A leany tancaval akarta feliilmulni fivereit, mig
vegliI az egyenes testtartas karikatcirajat nyujtotta.
A tiinet eredete tehat visszavezetheto volt tipikus kisgyer-
mekkori konfliktusokra. Ugyanakkor a tiinet lokalizaciojat,
de talan a konfliktusok elet is egy kulturalis tortenelmi ha-
gyomany kodeterminalta. Erikson szerint egy ilyen tiinet tor-
tenelmileg meghatarozott jelentese az analitikus kezeles
kozben jelentkezo ellenallas kapcsan valik nyilvanvalova.
A paciensno tudatosan hasonlonak latta az analitikuses apja
tesialkatat; nagynak, erosnek, eszakinak. Nagy megroko-
nybdesere almaban az analitikus megis mint kis piszkos,
gornyedt zsido jelent meg. Az „alsobbtendu fajhoz" sorolta
- azaz elvitatta jogat, hogy tiinetenek titkat megfejtse. De
ezek az almok egyben megmutattak az en-identitasat fenye-
geto ellentetparokat. a nagytermetu, a fallikus, a nemet ideal
allt szemben a torpenovesuvel, a kasztralttal (mint no kaszt-
ralt fiunak erezte magat) es a zsidoval. Dicsfennyel ovezett
kepek alltak szemben szegyenteljesekkel — es sajcit szeme-
lyeben mindattol szabadulni igyekezett, ami az utobbiakra
emlekeztetett. Atancosnoemancipaltszerepeben igyekezett
ezt az ellentetet feloldani, de a gyermekkorbol beletaplalt
apai eloiteletek meg jelentos hatalmat kepviseltek, fenyeget-
tek torekeny en-azonossagat.
118
A ket pelda erezteti, hogy az identitas fogalma mennyi
kijlonfele es komplex elmenyt foglal bssze egy abszt-
rakcioban. Az elso esetben az identitas-krizist az en-
kepben bekovetkezo traumatikus tores idezte elo,
mely az egyeni elettortenetbol magyarazhato volt.
A masodik esetben az enkepet tortenelmi erok es egy
tradicionalis jelkeprendszer feszlti szet — de az allando
identitas-krizisre csak az analizis soran deriil feny.
Mindket esetben az ember onmagaval kapcsolatos ё1-
meny-nyalabja szenved torest, ennek tudatos es tu-
dattalan reszeit nem sikerul egysegbe integralni. Ugy
istekinthetjiik, hogy a self integraciojaban kbvetkezett
bezavar. Gondoljunk peldaul arra, amikor a nagyzasos
ёпкёр a tudatos, ёэ elfedi а к1зеЬЬзёд| komplexumot
ёза^ддбзёд! 1дёпуГ Vagy forditva. Ekkor is a szem6-
(учзёд onmagaval kapcsolatos ё1тёпуёЬеп talalunk
egy rejtett ellentmondast. M6gis, mi а кй16пЬзёд a
ketto kozbtt? Ugy gondolom: а кй16пЬзёд пет а 1ё-
lektani jelensegekben talalhato meg, tehat nem feno-
menologiai, hanem a vonatkoztatasi rendszerbol ado-
dik. Az ёпкёр az embernek dnmagahoz valo viszonya-
ban kapja meg ёгге1тёъ az identitas pedig a minket
kornyezo szocialis t6rhez valo viszonyunkban.
A serdulokor az enazonossag kialakulasanak donto,
az ёпкёрпек pedig valsagos idoszaka. Minden gyer-
meknek kialakul еду кёре — a kornyezet visszajelentё-
sei es sajat ёггёзе! alapjan — arrol, hogy 6 milyen. Ez a
кёр a kamaszkor е^ё1о1 kezdve sehogysem illik ra
1оЬЬё. Pusztan a testi valtozas is е1ёд ahhoz, hogy
megingassa. Kedves es helyes gyerek volt eddig?
Most gombolyded formai згод1е1е55ё v£ltak, v6gtagjai
119
aranytalanul megnottek, szorosodik, eldurvul. Jonak
tartottak eddig ? De hiszen most tele van a feje vad in-
dulatokkal es fantaziakkal. A kornyezet meg ugy be-
szel vele, mintha ugyanaz volna. Holott 6 maga erzi,
hogy mas. Ki vagyok en ? — kerdi szinte torvenyszeruen
dnmagatol minden kamasz. A feleletet ujbol a kornye-
zettol varja — de most mar inkabb a kortarsak csoport-
jatol, mint a szuloktol es neveloktol.
A sziilokrol valo erzelmi levalas az eddigi azonosita-
sokat is atmenetileg megingatja. A kisfiu meg szivesen
utanozta apjat, a kisleany az anyjat. A serdiilo sokszor
szegyenkezvefedezi fel magaban azt, ami szulei visel-
kedesebol, mozdulataibol, izlesebol es ertekiteleteibol
beleivodott — ftiggetlensegi harcaban a sziilok belso
kepenek szuggesztidjatol is szabadulni akar. Milyen
legyek? —kerdi dnmagatol. Kovetendo mintakat keres,
dea gyorsan fellobbano rajongast gyors kritika koveti.
Valtozo eszmenykepek hatasa ala keriil, es a folytonos
valtozasban enazonossaga bizonytalanna valik. Ezt
nevezi Erikson identitas-diffuzionak.
De nem csupan a sziilok bevetitett kepe veszit ha-
tekonysagabol ebben a korban. Az altaluk kozvetitett
kulturalis hagyomany is problematikussa valik. A
gyermek egy eletformat is elsajatitott, szokasokat, ve-
lemenyeket, ertekiteleteket, amelyek tarsadalmi erede-
tiiek. Egy szocialis reteghez valo tartozast fejeznek ki
- vagy bizonyos esetben eppen azt hivatottak elrejte-
ni. A serdiilo mindezt kritikaval szemleli. Kritikaja
tbbbfele forrasbol ered. Egyreszta sziilokrol valo leva-
las eszkbze, es atmenetileg minden tamadasi feluletu -
ket megkeresi. Deennel realisabb forrasa is van: teny-
120
leges kudarcok es megszegyeniilesek, amik kortarsai
kbreben ertek, amikor az otthon tanultakat probalta er-
venyesiteni. Majd latunk ra peidat. Mindez nem fogja
az enazonossag problemajata maga sulyos valosa-
gaban. Ugyanis minden kamaszkori kiserletezes elle-
nereaz ifjunak vegijl megiscsak vallalnia kell onmagat,
oroklbtttulajdonsagait, beivodott szokasait, csaladjat,
tarsadalmi hovatartozasat— legalabbis a tovabbi fejlo-
des kiindulopontjakent. Ez pedig nem kbnnyu, mert
ritkan egyezik mindez az elfogadott eszmenykepekkel.
Ha pedig kiilbnleges teher nyomja — pl. a csalad szar-
mazasa, multja olyasmit tartalmaz, amit az adott tarsa-
dalom negativan biral el —, a vallalas kiilonosen nehez-
ze valik.
Az enkep valsaga es a kdzdelem az enazonossagert
tbrtenesekben valosul meg. Csendben vagy zajjal dra-
mai konfliktus zajlik. Szinter a szocialis kornyezet: a
csalad, a csoport, az iskola, a tarsadalom.
A serdulo es a csalad
Az emberek tobbsege a mai napig csaladi korben no
fel. Elso fogalmait az emberi egyiitteles szabalyairol,
jorol es rosszrol ott szerzi. Elso nagy erzelmei csalad-
tagjaira iranyulnak es elso csalodasait toldk szenvedi
el. Az elmult evszazadok soran a nagy csaladi kozos-
segek szethullottak — kivalt beloliik az „atomisztikus"
vagy „nuklearis" csalad: apa, anya, gyerekek egyOtte-
se, es ez lett a tarsadalom legkisebb szocialis egysege.
De ettol jelentosege nem csokkent, inkabb nott; erzel-
mi legkbre surubb, mint valaha.
Szamtalan megfigyeles utal arra, hogy a csaladokat
osszetarto szeretet es vonzalom nem elemi erzelem,
hanem kulonfeleerzelmekvegyOlete. Ismeriink hazas-
parokat, akik evtizedeken at folyvast egymasra gyuldl-
kodnek, egymassal harcolnak, megis egyOttmaradnak.
Holott az erdekek osszetarto ereje ma mar nem olyan
kenyszerito. Neurotikusok kezelese kozben feltunt,
hogy ha a beteg meggyogyult, nemegyszer a csalad
egy masik tagja megbetegedett. Ez az ismetlodo meg-
figyeles inditotta el a csalad belso — tudatos es tudat-
talan — erzelmi viszonyainak pszichologiai kutatasat.
Az eredmenyek a kovetkezokeppen foglalhatok ossze:
A csalad olyan szocialpszichologiai egyseg, amely-
nek minden tagja a tobbiek valamilyen pszichologiai
122
sziiksegletet elegiti ki. Termeszetesen a szeretet es a
gondoskodas vagya es igenye, a biztatas es tamasz-
nyujt^s fontos szuksegletei az embernek, amiket a jo
csaladi legkbr ki is tud elegiteni. De ezen tulmenoen
minden csaiadban kialakul egyfajta szereposztas.
Aszelidferj helyett peldaul harciasfelesege veszekszik
- mintegy megjelem'ti a ferj elfojtott indulatait. A va-
sott gyerek esetleg azt a viselkedest valositja meg,
amit az apa szeretett volna gyerekkoraban, de nem
mert. Latunk testvereket, ahol pl. a baty van tele bccse
iranti haraggal, feltekenys^ggel, a verekedest megis
mindig az occse kezdi, holott vegul 6 huzza a rbvideb-
bet. Az ismetlodo csaladi veszekedesek kituno szele-
pek lehetnek a kulvilagban felgyult agressziv feszult-
seg levezetesere. Az egyik csaladtag a masikat mint-
egy belehelyezi abba a szerepbe, amire neki enje ki-
egeszitesekeppen szuksege van. Az anya, aki gyerme-
ket nem akarja vedoszarnyai alol kiengedni, oly mer-
tekben gatolhatja a gyermek bnallosagi igenyet es ele-
githeti ki fuggosegi vagyat, hogy vegiil valoban tehe-
tetlenne, brokosgondozasra szorulova valik. A csalad-
tagok kbztfinom bsszjatek van, egy-egy gesztus reg-
mult emlekek egesz sorat idezheti fel es a кй Iso szem-
lelo szamara sokszor kovethetetlenek azok a viselke-
desmodok, szavak, hangsulyok, mimikai es pantomi-
mikai jelzesek, amelyekkel egyik a masikat belekeny-
szeriti a neki megfelelo szerepbe. Ismert pelda a frigid
no, aki minden este, amikor a ferj vagyat eszleli, vesze-
kedest robbant ki, ami utan sertodbtten visszavonul-
hat. Holott a veszekedest nem is 6 kezdi. Csak 6 tudja
123
provokacioi „sikerenek" titkat — vagy 6 sem, mert vi-
selkedesenek motivacioja tudattalan.
A szereposztas a csaladtagok tudattalan elvarasai-
nak eredmenye; йду is mondhatnank: belso kepek ki-
vetitese a tobbi csaladtagra. Ahogy egy drama szerep-
loi iseloszbraz iro fejeben vannak meg, csak aztan je-
lennek meg a szinpadon. H. E. Richter a sziilo-gyer-
mek viszonylatban elemezte ezt a szereposztcist. Negy
fo tipust kiildnit el: 1.) A szijlo eletenek egyik fontos
kulcsalakjat, apjat, anyjat, testveret, baratjat vetiti bele
a gyermekbe, es az annak megfelelo viselkedest varja
el tole. 2.) Ёп-idealjat vetiti ra a gyermekre, megvalo-
sulatlan ambicioi, moralis igenyei megvalositojat latja
benne. 3.) Sajat elharitott vagyait, indulatait vetiti bele
a gyermekbe, az 6 eletet figyelemmel kiserve jut koz-
vetett kielegiileshez. A gyermek ilyenkor eszleli, hogy
a szijlo valojaban elvezi azt, amit szoban elite! es ,,pa-
rancsolo tudattalan ohajanak engedelmeskedik"
(Hermann). 4.) Azelobbinektulajdonkeppen csak va-
riacioja. A sziilo olyan fantaziait vetiti ra es valosittatja
meg a gyermekevel, amelyekert buntudata van. Gyer-
meket biintetve sajat lelkiismereti fesziilts^getol sza-
badul.
Richter ezeket a tipusokat a sziilo-gyermek vi-
szonyra vonatkozoan dolgozta ki, de mas csaladtag is
megjelenithet ilyen belso kepeket. Mint minden kate-
gorizalas a lelektanban, ez is kisse mesterkelt. Projek-
ciok egymassal keveredhetnek es valthatjak egymast.
A ket sziilo kivetitesei Otkozhetnek, ellentetesek lehet-
nek. Termeszetesen a csalad nemcsak a csaladtagok
kepzeletenek fiiggvenye. A belso kepeknek valahol ta-
124
I^lkozniuk kell a ku Iso valosaggal es kulonosen felnott
emberek eseteben a masik komplementer igenyevel.
Amikor a gyermek a serdulokorba er, esetleg harcba
sz^ll a sziilok elvarasainak szuggesztiv hatasa ellen.
De elofordul, hogy meg lazadasaval is az 6 tudattalan
igenyiiketszolgalja ki. PI. a hazastarsak mar szetvalna-
nak, de bsszetartja oket a renitens kamaszert valo ko-
zbs gond, a kozos problema, a kozos harag, a kozos
„ellenseg".
Acsaladon beluli „szereposztas" reszben tudattala-
nul motivalt. Emellett a csalad egy tudatos kepet is al-
kot magarol, tagjai jellemerol esa csaladi kbzossegben
jatszott szerepiikrol. Csaladi tortenetekbol, egymasrol
elhangzott iteletekbol, velemenyekbol, az egymasra
valo reagalas viselkedesmodjaibol alakul ki ez a kep,
melyet John Bing-Hall es Marilyn J. Miller „csaladi
mitosz"-nak nevez. Ez a „mitosz" rendszerint a valosag
elemeibol tevodik ossze, de ezeket az elemeket a csa-
ladi egyensuly erdekeben megszurik. Egyes eseme-
nyek allando beszed targyai, mig mas esemenyeket
hallgatas fed el. A „csaladi mitosz" — akarcsak az en-
kep— a kognitiv folyamatokat is befolyasolja: csak azt
veszik eszre es hangsulyozzak, ami beleillik, s ami cl-
ienteles vele, az eszrevetlen vagy hangsulytalan ma-
rad. Serdiilok hajlamosak ra, hogy atlassanak ilyen fel-
hazugsagokon, mitoszokat leplezzenek le es a szulo-
ket eletlik megoldatlan problemaival szembesitsek.
Bing-Hall es Miller egy peldaja latvanyosan mutatja,
hogyan all ossze egy ilyen „konfrontacio" a csaladi
elet apro, hetkoznapi torteneseibol.
125
Hardyek „tipikus angol csalad", osszetartok, egymast szere-
tok; csaladjanak elo szorgalmas ferj, dolgos feleseg, feltett
nagymama, haromgyerek. A helyzet neha megis robbanasig
feszult. Igy egy vasarnap reggel is, amikor a csaladtagok
tobbsege angol szokas szerint gondosan feloltozve asztalnal
iil. Hardyne marfelvitte az emeletre beteg anyjanak a regge-
lit, visszatert, es Jane, a 14 eves kamaszlany meg mindig
nines lent. Elozo este harom ora tajt ert haza valamilyen buli-
r6l, nagy gondot okozva szuleinek, akik ezt a kesoi kimara-
dast nem erzik eppen rendjenvalonak. Vegul bevagtat hia-
nyosan oltozve, pongyolaban, igen almosan es leveti magat
a szekre. Anyja nem szol semmit, csak ddhosen lecsapja ele
a talcat. Jane latszolag eszre se veve anyja haragjat falatozni
kezd. De parfalat utan idegesen kezdi tologatni az etelt a ta-
nyeron. A tizenharom eves Peter apjara nez, es folytatja egy
iskolai program elbeszeleset. Apja szemmel lathato meg-
konnyebbulessel hallgatja A legkisebb lany, a negуeves
Mandy, ugy tunik, nemcsak eszreveszi, deelvezi is a lappan-
go feszLiltseget Puddingja utolso falatjaitnyeli le, es Jane-t
rugdossa az asztal alatt, majd karorvendon szol hozza: „Ёп
kaptam a legnagyobb puddingot. Mama azt mondta: a tie-
det is megkaphatom, mert elkestel." Jane duhosen folpat-
tan. ,,0lj vissza es edd meg a reggelidetl" — kialt ra az anyja.
„Nem kerek tobbet egy falatot sem!" — valaszol a lany es a
lemezjatszohozfut. Afeleseg segelykeron nezferjere, aki ke-
ruli tekintetet, es azt mondja: „Hagyd Ьёкёп I Vasarnap van.
Legyen mar egyszer egy kis bekesseg itthon!"
Mrs. Hardy ingeriilten felel: a ferjenek talan jut egy kis
bekesseg es nyugalom, de neki aligha, hiszen most meg az
ebedfozes is ra var. Ha nem meltanyoljak, amit tesz, inkabb
elmegy orokre. Apa esfia egymasra neznek. „Hat megint itt
tartunk" — jelzi a tekintetiik. Az anya csak felig elegedett fe-
nyegetesenek hatasaval. Szoba hozza a lany kesoi hazajove-
telet. Az apa vedeni probalja: „Mar tud vigyazni magara".
A szijlok vitatkoznak. Jane kozben fblteszi a hanglemezt.
Mrs. Hardy anyja egeszsegi allapotaert aggodva rakialt
Jane-re: „А nagymamat megoli ez a zaj ... azonnal zard
126
le!" A kamaszlany megjegyzi, hogy anyja kiabalasa sokkal
hangosabb volt, mint a zene es sertodotten, de diadalmasan
kivonul a szobabol.
Szokott csaladi jelenet. De mi rejlik mogottel? Hardyne
igen nehezgyermekkori elt vegig, nyomorusagos anyagi kd-
rulmenyek kozt. Het gyermek kozul a legnagyobb volt; a ki-
sebb testverei gondja az 6 vallat nyomta es nemegyszer az
etelbol iskevesjutott neki. Mosttuntetoen szereti esgondo-
san apolja anyjat, serdulokoraban azonban ugyancsak heves
harcok dultak kdztiik. Sokszor hallotta tole a szemrehanyast:
„А sirba viszel." Es a fenyegetest: „Ha nem tetszik a hazi-
munka, akar el is mehetsz!" Aztan ferjhez ment az elso fiu-
hoz, aki beleszeretett, csakhogy szabaduljon hazulrol. De
hamarosan jottek a gyerekek — kistestverek helyett, most mar
sajat gyermekeire dolgozott, akiket meg akart klmelni attol a
nelkulozestol, amit 6 atelt. Jane ezert is tudta verig serteni
azzal, hogyotthagyta a reggelit. Dea lany mas eszkozt is „is-
mert”, persze ontudatlanul, amellyel szuleit kihozhatta a
sodrukbol. Az anya eletebol, korai hazassaga miatt, sok min-
den kimaradt: udvarlas, tanc, randevuk. Aprora kikerdezi a
leanyat tarsasagi elmenyeirol, mondvan, hogy egy fiatal le-
anyra nagyon kell vigyazni. De area, mikozben leanyat hall-
gatja, nemcsak aggodalmat tukroz, hanem elvezetet is
- mintegy osztozik az elmenyben. A lany latszolag „leder"
eletmodja azapat sem hagyja kozombbsen. 0 meg felenkse-
ge miatt kotott koran hazassagot - nem voltak ifjukori ka-
landjai. Jane folebreszti benne a nosztalgiat. A kamaszlany
felszabadult viselkedese az addig bekesen elo, a tarsadalmi
csaladeszmenyt megvaldsitd hazasparban felkavarja a lap-
pango ellenteteket, a rejtett elegedetlenseget es nyilvanva-
lova teszi az anyanak a sajat anyjaval szemben erzett ambi-
valenciajat. Bing-Hall szerint az etkezesek kitlino alkalmat
nyujtanak a lappango csaladi drama kirobbanasara, mert az
eves, az etel adasa es elfogadasa kisgyermekkortol kezdve a
csaladban erzelmileg hangsulyos tenykedes.
A csaladi veszekedes kavargasa kozepette a reggelizo
asztalnal mar csak ketten maradnak, apa es fia. Igyekeznek
127
kivonni magukat a kornyezo hangulatbol, noha a feszultseg
benndk is novekszik. Peter iskolai elmenyeibol egy kemiai
kiserletet mond el, amire apja alig kepes figyelni. Hogy fi-
gyelmet jobban lekosse, mindinkabb kiszinezi a kiserlet lefo-
lyasat, mely aztan hatalmas robbanassal vegzodik. Az apa
- akit egesz eleteben agresszio-elfojtas jellemzett, mivel sa-
jat apja nem tudta az agressziot elviselni — novekvo szoron-
gassal hallgatja a hangulatat nagyon is jol kifejezo kemiai ki-
serletet. A fiu raerezve apja lelkiallapotara most mar szaba-
don engedi fantaziajat, es azt meselgeti, hogy evekkel ez-
elottegyfiu szemet kiutottea robbanas. „Mindent azert nem
hiszek el" — mondja az apa, de a feszijltseget mar nem viseli
el, elfordul es szigoruan raszol Jane-re: segitsen anyjanak a
mosogatasban.
Bing-Hall es Miller peldaja jol mutatja, hogyan kavarja fel
egy csaladi jelenet az egyes csaladtagok belso problemajat
- ugyanakkor hogyan segit az igy keletkezett feszultseget le-
vezetni. A csalad labilis erzelmi egyensulyat a serdijlo leany
boritotta fel — de egyben arra is alkalmas, hogy helyreallitsa:
6 a bunbak, akin az egymasellen gyulekezo indulatok ostora
csattan.
Csalad-terapiak leirasaibol neha ugy tunik, hogy min-
den nemzedek az elozo nemzedek konfliktusait orokli,
es egy csalad vegzete—akar a gorog sorstragediakban
— az idok vegezeteig folytatodik. Valojaban ez nines
igy — ezek csak gondolkodasi semak, amelyek egyes
jelensegeket talaloan magyaraznak. A felnovo gyer-
mek nemesaka csaladban el, a tagabb tarsadalmi kor-
nyezet is nyujt azonosulasi mintakat, amelyek az ott-
honiakat ellensulyozhatjak. Maga a csalad legkore,
gondolkodasmodja is alakul kulso hatasokra, s a csa-
lad nyujt kompenzalasi mintakat is.
128
Ezert onkentadodik a gondolat, hogy ne csak a csa-
l$d belso legkbret vizsgaljuk, hanem kapcsolatai a ta-
gabb tarsadalmi kbrnyezettel. Onallo egyseg-e, amely
tagjainak erzelmi es egzisztencialis vedelmet nyujt?
Tanulsagosmintaul szolgalhata serdiiloknek: hogyan
elhetnek emberek tartosan egyiitt es egymasert? Vagy
felnott tagjai folytonosan uj kapcsolatokba sodrodnak
-a felnovo gyermeknek folyvast uj helyzetbe kell ma-
gat beleelnie? Vagy, eppen ellenkezoleg, a csalad el-
kulonult sziget a tarsadalmi egybtteles aramaban,
amely csak dnmaganak el, kulso kapcsolatokat alig
tartfenn — amelyben semmi sem valtozik, mig az elore-
halado ido es a gyermekek felnotte erese szet nem
robbantja? Sok tapasztalat utal arra, hogy a serdulo- '
kori valsag ott elezodik ki, ahol a szuloket a gyermekek
fenyegeto elszakadasa valsagba sodorja (Rashkis
1968). A felnbvo gyermek problemai a szuloket sajat
megoldatlan ifjukori problemaikra emlekeztetik, eletuk
megoldatlansagaval szembesitik. Kiilonbsen igy van
ez, ha sajat eletceljaikrol mar lemondtak es barati, tar-
sasagi kapcsolataik meglazultak, ill. erzelmi toltesuket
vesztettek.
Amikor a Fovarosi Gyermekpszichologiai Szakren-
de/ointezetben megkezdtem serdiilok pszichoterapias
kezeleset, hamarosan feltunt, hogy eseteim tobbsege
ket szelsoseges csaladtipusbol kerult ki: a szetesett es
az izolalt csaladbol. A csaladszerkezet kozelebbi vizs-
galata alapjan tovabbi csoportok rajzolodnak ki.
A szetesett csa/adnak ket szogesen kulonbozo di-
namikaju tipusa figyelheto meg. Gyakori a zart kettos
kapcsolat. Az egyik sziilofel (gyakrabban az apa) el-
129
tunt a csaladbol, valas vagy halal kovetkezteben.
A magaramaradt szulofel nem hazasodik meg ujbol,
hanem eletet gyermekenek szenteli. Szoros erzelmi
kapcsolat jon letre, dual-unio, amelynek szuksegszeru
felbomlasa a serdulokor vegen dramai folyamat, erzel-
mi megrazkodtatassal jar. A szijlo sokszor — legneme-
sebb szandekai ellenere — sem tudja megallni, hogy
keshegyig meno harcot ne vivjon gyermeke megtarta-
saert. A gyermeknek pedig kiizdenie kell dnmagaban
— es perszea kiilso valosagban is—az anyadlbe vissza-
hivo kotodes ellen. Ezt lattuk Eszter eseteben. Kiizde-
nie kellett anyja gyamolito szeretetevel — ebben a kiiz-
delemben nemcsak a fiukkal valo kapcsolat, de meg az
onallo bevasarlas esfozes is harci feladatta valt. A csa-
ladi drama feszdltsegere jellemzo, hogy atmenetileg
mindketten depresszios tdnetekben megbetegedtek.
Mas esetben a magaramaradt szdlofel uj kapcsolato-
kat, esetleg uj hazassagot kot. Feltetelezheto, hogy az
uj hazassag — a kezdeti erzelmi viharok lezajlasaval
- megadja a gyermeknek a csaladi elet nyugalmat es
biztonsagat. Talalkoztunk fiatalokkal, akik „mostoha-
apjukrol" igazi szeretettel es nagyrabecsiilessel be-
szeltek. Az uj csaladba valo beilleszkedes azonban
nem mindig sikeriil jol. Az elso hazassagbol szarmazo
gyermek esetleg kakukkfiokanak erzi magat az uj fe-
szekben. Vagy nem bocsatja meg szive melyen, hogy
anyja, aki elozo ferjeben csalodva evekig szinte elet-
tarskent bant vele, most megosztja szeretetet egy ma-
sik ferfival. Az is elofordulhat, hogy pl. a serdulo leany
tulsagosan kotodik az uj apahoz, es ez elezi ki lappan-
go vagy nyilt konfliktusatsajatanyjaval. De kOlonosen
130
i
valsagos lehet a serdulokor lezajlasa ott, ahol a „szet-
esett csalad" szetesett otthont es eletformat is jelent.
Ahol a szulok nem kepesek stabil kapcsolatokat kiala-
kftani es ujra egy rendezett otthont teremteni. Ilyenkor
a serdiilo fid vagy leany nem talal kornyezeteben olyan
modellt, akivel azonosulni tudna. Ime egy pelda erre:
Eva tizenhat eves, segedmunkas egy gyarban Par napos el-
meosztalyi megfigyeles utan utaljak hozzank pszichoterapi-
as kezelesre. Korhazba szallitasa elott valoban йду viselke-
dett. mint „еду elmebeteg". De nem az, es viselkedese az
elozmenyek ismereteben erthetove valik. Keteves volt, mikor
szulei elvaltak. A gyermekert szenvedelyes hare indul meg.
Abirosag azanyanak iteli. Az apa nem nyugszik bele a dbn-
tesbe, elmegy erte az ovodaba, magaval viszi. Allitolag rosz-
szul banik vele, sokat veri. Anyja egy ido mulva visszaszerzi,
majd apja ujra elrabolja. A gyamhatosag vegul is иду oldja
meg a kerdest, hogy allami gondozasba adja a kislanyt. Evek
mCiltan az anyja uj partnert szerez, anyagi helyzete megszi-
lardul, es a gyermeket ismet magahoz veszi. Az anya uj kap-
csolata azonban nem bizonyul stabilnak. Az uj ferj elkoltozik,
azasszony lejara kozeli eszpresszoba, iijabb elettarsat keres.
Ez tobbszor meg ismetlodik. „Azujapa megint elkoltozott, es
anyam ujra kezdte az eszpresszozast" — meseli el Eva elete e
fordulatait fanyar targyilagossaggal. Egy izben tanuja, ami-
kor az uj partner felesege megtamadja az anyjat es a ket asz-
szony a nyilt utcan dsszeverekszik.
Ennyi traumatikus esemeny ellenere Eva kisebb gyerek-
koraban alkalmazkodo, jo magaviseletu, keszsegesen segit
anyjanak a kisebb testverei gondozasaban. Noha az elso
evekben lassabban fejlodott az atlagnal - nehez megmon-
dani, hogy veleszdletett adottsagai vagy a kordlmenyek mi-
att— meg az iskola also osztalyaiban is j6 tanulo. A serdulo-
kor elejetol kezdve azonban konfliktusok sorozataba kevere-
131
dik anyjaval, testvereivel. Kitdr belole a testverfeltekenyseg.
Anyjat vadolja, hogy huganak jobban kedvez. Viselkedfes-
ben, divatban kortarsaihoz igyekszik igazodni, tarsasaguk-
hoz kapcsolodni. Ebben azonban anyja — nyilvanvaloan j6-
szandeku - de merev ellenallasaba utkozik. Anyja ugyanis,
aki kalandos es zaklatott elete ellenere egyaltalan nem fele-
lotlen — hiszen eltartja es neveli harom gyermeket —, iigy
akarja a neveles hianyossagait ellensulyozni, hogy fokozot-
tan ugyel leanya erkolcsere. £vat folyvast korlatozza: nem
engedi este eljarni, tarsasagatol eltiltja, miniszoknyat sem
hordhat. A botrany a legjelentektelenebb tema. a szoknya
korul robban ki. Eva szombat este tancba keszul, egy hosszu
szoknyat levag, minive alakit at. Anyja megtiltja folvetelet.
Heves vita tamad. Vegul Evaegyduhrohamban letepi maga-
rol a ruhat, az ablakhoz rohan, ongyilkossaggal fenyegeto-
zik. Ugy tunik, az indulat csucspontjan nem is volt mar ege-
szen tiszta tudatancil. Kihivjak a mentoket. A tobbit tudjuk.
Elmdlyult pszichoterapias kapcsolat nem alakul ki koz-
tunk. A beszelgetesek nagyreszt Eva panaszaradatabol all-
nak. A problemak esszeru megbeszelesere es feldolgozas&a
jelenlegi allapotaban nem kaphato. Mindenesetre kitunik
„identitas-diffuzioja", nem tudja kihez, mihez igazodjon:
anyja viselkedese es elvei sehogy sincsenek osszhangban,
esa kortarsak ismdt valami mast kepviselnek. Toluk hoi visz-
szariad, hoi egyedul mervadonak tekinti oket. Behivjuk az
anyat, aki maga is serult szemelyiseg, lelenchazban es neve-
loszuloknel nott fel, tobbszor fekiidt idegosztalyon. Nehez
sorsahoz kepest meglepoen jo fellepesu es ertelmes. Gyer-
mekeinek mindazt meg akarta adni, ami saj^t дуегтеккогё-
bol hianyzott. Sikerijl meggyoznunk arrol, hogy nevelesi
modszerein valtoztatnia kell. Ezutan az otthoni helyzet ja-
vult, a lany kapcsolatokat talalt es a kezelesrol elmaradt.
Sok esztendovel kesobb Eva levelben megkeresett, be-
szelni akart velem. A levelbol kdvetkeztetve ferjhez ment, de
mar nem elt egyutt a ferjevel. Ket izben is megallapodtunk
egy talalkozo idopontjaban, amit utolag telefonon lemon-
dott. Azota nem tudok rola.
132
ki esetek egy reszeben a sziilok latszolag egyuttma-
radnak, de erzelmileg eltavolodtak egymastol es a ma-
guk kulon eletet elik. A csaladnak ezt az allapotat a
„rejtettszeteseftseg "kifejezessel jellemezhetjuk. Ilyen
volt pl. Kristof csaladja — a szulok viszonya az evek so-
ran mar szinte barativa valt, kozos egyetertessel intez-
tek a gyermekek gondjSt, de kozben mindketto elte a
maga kulon szerelmi eletet. A kezdet persze nem volt
ilyen nyugodt— Kristof 10 eves kora kordl nagy csaladi
veszekedeseknek volt szenvedo tanuja. Sok esetben
az evek soran sem mulik el a szulok kapcsolatabol a fe-
szultseg, a gyuldlkodes, az egymassal vivott kuzde-
lem. Ha serdiilokorban kielezodott neurotikus tune-
tekkel talalkozunk, nemegyszer talalunk hatterukben
ilyen kiilonos csaladi szituaciot. Kideriil peldaul, hogy
a szulok mar evekkel ezelott hivatalosan elvaltak, de
tovabbra is egyutt elnek, kozos programjaik vannak.
Acsalad rejtett szetesettsege a gyermek szamara saja-
tos problemakat vet fel. Egyreszt teljes bizonytalan-
sagban el: a csalad eletebol mit tekintsen titoknak es
mit vallalhata kiilvilag elott. Masreszta szulok cliente-
le mar nyilvanvalova valt, tehat ot allasfoglalasra kesz-
teti: a sziileivel kapcsolatos ambivalens erzesei kiele-
zodnek, tobbe nem tudja ezeket sikeresen elharitani,
dnmaga elol elrejteni.
Az eseteink harmadik nagy csoportja izolalt csa/a-
dokbo! keriilt ki. Ide sorolhato Vera csaladja es valo-
szinuleg Zsofiae is. A szulok fokozodo tarsadalmi el-
szigetelodese igen kulonbozo okokbol kovetkezett be.
Esetleg csak arrol van szo, hogy elfaradt kozepkoru
- vagy inkabb mar az dregseg fele halado — emberek.
133
akik gyermekeiknek elnek, a munka es az idonkenti ro-
koni osszejovetelek minden idejuket lefoglaljak. Mas-
kor sertodottseg, csalodasok, ismet maskor politikai,
vallasi, vilagnezeti szempontok az elzarkozas motivu-
mai. De ide tartoznak azok a csaladok is, ahol az egyik
sziilo sulyos betegsege vezet elszigetelodeshez. Az
izolalt csalad legkore sajatosan fulledt. A serduloben
felelmet kelt a kiilvilag, mely idegennek, veszelyesnek
tunik. Ha a kamasz megis kitdr, a szulok laba alol ki-
csuszik a talaj, egesz eletformajuk ertelmet veszti.
Szaz serddlokoru beteg-esetiinkbol nyolcvah - te-
hat az esetek negydtbde — szetesett vagy izolalt csa-
ladbol kerdlt ki. Az arany megdobbentoen nagynak tu-
nik. Azt a latszatot keltheti, hogy ebben egy lenyeges
koroktani tenyezonek jutottunk nyomara. Ha ezt hin-
nenk, akkor tulertekelnenk egy statisztikai adatot,
amely dnmagaban semmit sem magyaraz. A csalad
felbomlasa es izolalddasa ugyanis a szciloi szemelyi-
seg problemaibol fakad, maga is tunetnek tekintheto.
A csaladszerkezetnek tehat nem a gyermek esetleges
neurotikus megbetegedeseben tulajdonitok szerepet
— ezcsak ugyanazon megbetegito milionek ket kuldn-
bozo megnyilvanulasa. Emelletta tarsadalomban nyil-
van ezerszamra talalunk hasonlo csaladokat, amelyek-
ben a gyermekek megis egeszsegesen nottek fel. El-
lenben szerepet tulajdonitok a csaladszerkezet saja-
tossagainak abban, hogy a szemelyiseg problemai ep-
pen a serdulokorban, a csaladbol valo kivalas klasszi-
kus idejeben elezodtek ki. A csalad ugyanis ebben a
korban akkor tolti be jol a funkciojat, ha „felig z^rt
rendszerkent mukodik" (Rashkis): vedelmet nyujt, de
134
kulso hatasok bearamlasat nem gatolja. Mind a szet-
esett, mind az izolalt csalad rosszul latja el ezt a kettos
funkciot (Vikar 1974).
Sajat megfigyeleseim osszhangban allnak Helm
Stierlin es Kent Ravencroft megfigyeleseivel, akik a
szuloi csalad reakciojat vizsgaltak a serdulokori levala-
si folyamatra. Ennek harom tipusat kiildnbdztetik
meg: 1.) a szulok minden^ron magukhoz akarjak kotni
gyermekuket, nem engedik onallosulni („Bindungs-
modus"); 2.) surgetik onallosulasat, mintegy „kita-
szitjak" a csaladbol („AusstoBungsmodus"); 3.) elen-
gedik a serdulot, de elvarjak tole, hogy a tarsadalom-
ban a csaladot kepviselje, a szulok ambicioit valositsa
meg („Delegationsmodus") (Stierlin, Ravencroft
1974).
A serdulokor lezajlasa fugg attol, hogyan reagalnak
a szulokgyermekukfuggetlenedesere. Ha katasztrofa-
kent elik meg, ez a gyermeket is szorongasba vagy a
szorongast elfedo lazadasba hajtja. Az ifjukori valsa-
gok megelozeseben jo szolgalatot tenne, ha segiteni
tudnank kozepkoru embereknek abban, hogy ne ve-
szitsek el onallo eletceljukat, szocialis kapcsolataikat.
Csoport, iskola, tarsadalom
A pre-adoleszcenciatol kezdve a csaladnak eros ver-
senytarsa jelentkezik: a kortarsi csoport. A kisiskolSs-
kor spontan csoportalkotasa, a „csapatosdi" meg in-
kabb csak jatekos utanzasa a nagyobbak tarsadalmi
eletenek. Az igazi osszetartozast ekkor meg a csalad
jelenti, a nezetek es iteletek formalasaban is az jatssza
a donto szerepet. A serdiilokorban a kortarsi csoport
mindinkabb eletelvek, velemenyek autentikus forrasa
lesz. Kesobb a spontan csoportosulasok is differencia-
lodnak, parkapcsolatok valnak ki beloliik, amelyek
adott esetben az egesz csoporttal szembehelyezked-
hetnek. Eppen ezert a csoporthatas, ha nem is a leg-
erosebb, de legszembeszokobb a serdulokor elejen.
Ezt igazolja M. Sherif egyik hires kiserlete (1951,
1953).
Egy diaktaborban 24 fiu talalkozott — valamennyien
egykoruak voltak, 12 evesek. Azelott sohasem lattak
egymast. A vizsgalt csoport szocialis eredet es muvelt-
seg szempontjabol meglehetosen homogen volt. Az
elso harom napon bosegesen volt alkalmuk arra, hogy
megismerjek egymast. Majd a harmadik napon kesziilt
szociogramm alapjan ket csoportba osztottak oket.
A ket csoportot ugy allitottak ossze, hogy a tagokat - a
szociogramm alapjan — kiilonosebb rokonszenv nem
136
fuzte egymashoz. Kezdetben tobben tiltakoztak is a
beosztas ellen. A kovetkezo dt nap folyaman a ket cso-
port teljesen kiildn elt.
Az dt nap alatt mind a ket csoport hatarozottan
strukturalodott. Mindkettoben egy-egy vezeregyeni-
seg emelkedett ki, aki segitdtarsakat valasztott maga-
nak, ezek pedig ellenorizni kezdtek a tobbiek teve-
kenyseget. A „testuleti szellem" jelei mutatkoztak.
Bijszkek voltak ra, hogy sajat csoportjukhoz tartoznak.
A megismetelt szociometriai teszt lenyegesen kiildn-
bozott az elsotol. Ekkor mar 90%-ban sajat csoporttar-
saikat valasztottak rokonszenvesnek. (Kezdetben a
pozitiv valasztasok 65%-a esett olyan fiukra, akik ke-
sobb a masik csoportba kerultek.)
A kiserlet masodik feleben mindket csoportban fel-
merult a kivansag, hogy egymassal megmerkozzenek.
A tabor vezetosege a kovetkezo dt napon at tobb ver-
senyt hirdetett meg a ket csoport kozt. Ez egyreszt ero-
sltette a csoport osszetartast, masreszt kifejezetten el-
lenseges erzest keltett a versenytarsakkal szemben.
A csoportok harcias nevet vettek fel: az egyik „voros
ordogoknek" a masik „bikakutyaknak" nevezte el ma-
gat. Az ellenseges csoport neve a tag sajat csoportja-
ban sertesnek szamitott. Az ellenteteket csak a taboro-
zas vegen sikerult enyhiteni, amikor a ket csoport
egydttesen indult sportmerkozesre egy masik tabor
lakoival.
A Sherif-kiserlet nagy meglepetest keltett — kiildno-
sen a csoportkepzodes rendkivuli sebessege miatt.
Jogosan feltetelezheto — a kiserlet kritikusai hivatkoz-
nak is erre—, hogy a reszvevoket eletkoruk kulonosen
137
alkalmassa tette az ilyen gyors csoportalkotasra. Az
amerikai kozepiskolak es ifjusagi sportegyesiiletek
testiileti szelleme is elokeszithette az utat. Hiszen a ki-
serleti szemelyek ismert elvarasokkal talalkoztak es
begyakorolt szerepekbe leptek be.
Tehat ovakodjunk attol, hogy a kiserlet eredmenyeit
minden tovabbi nelkul altalanositsuk. A csoport— kii-
lonosen a zart csoport - szuggesztiv hatasa az egyen
gondolkodasara es erzesvilagara ketsegtelen. De a
csoport, akarcsak a csalad, a tagabb tarsadalmi kor-
nyezet ertekrendjet kozvetiti az egyen fele, meghata-
rozott ideoldgiai klimaban alakul ki es adott helye van
a tarsadalmi eroterben. A csoport latszolagos egysege
elfedheti az egyeni motivaciok kulonbozoseget (ame-
lyek persze szinten szocialis eredetuek lehetnek, an-
nak a szociSlis mikroklimanak jegyeit viselhetik magu-
kon, ahonnet az egyen erkezett). J61 mutatja ezt
M. Sz. Neumark kiserlete, amelyet a Moszkvai Pszi-
chologiai Intezet Neveleslelektani laboratoriumaban
vegzett serdulokkel.
Szemelyisegtipusokat kiildnitett el a motivacios
szfera vizsgalataval. Valojaban azt kereste, hogy a ser-
dulonekazonmagahoz, a tarsadalomhoz, a munkahoz
valo viszonyaban — mas szoval: beallitodasaban — mi-
lyen motivum dominal. Haram fo motivumot vett
figyelembe, amely megszabhatja a szemelyiseg ira-
nyultsagat: a targyi-dologi, az egyeni es a tarsadalmi-
kozossegi motivaciot. Ezek ervenyesdleset igen egy-
szeru kiserlet-sorozatban figyelte meg: a kiserleti sze-
melyeknek kiilonbozo hosszusagu vonalakat — a vo-
nalak hossza 15 es 120 mm kozt valtozott— kellett em-
138
lekezetbol reprodukalniuk rbvid megtekintes utan.
Olyan jutalmakat tuztek ki, amelyek kiildnbdzd moti-
vumok megmozgatasara voltakalkalmasak. PI. a kiser-
let eredmenye dbntbtte el, hogy ki alkalmas valami-
lyen erdekes munkara (targyi-dologi motivacio), vagy
hogy ki lesz a jatekvezeto (egyeni motivacio). Maskor
a kuzdelem rajok kbzbtt folyt, es csak az egesz raj
eredmenye szamitott (kozdssegi motivacio). Neumark
megfigyelte, hogy mennel erosebben motivalt a kiser-
leti szemely, annal sikeresebben oldja meg a feladatot.
A motivacio teljesitmenyt befolyasolo hatasa mas mo-
don is megmutatkozott. Ha erosebben „buntettek"
(azaz jobban „lepontoztak") a vonalak roviduleset,
mint hosszabbodasat, akkor a hibak inkabb a hosszab-
bodas, mint a rovidules iranyaban csusztak el — es for-
ditva. A kutato ot szemelyisegtipust kulonitett el, a ha-
rom fo motivacio es azok keveredese alapjan. Meg-
allapitasait a valosagos munka-szituaciokban is ellen-
orizte.
Ezutan kovetkezett a kiserlet masodik, szamunkra
most erdekesebb szakasza. A kiserletezok konfliktus-
helyzetet provokaltak, amelyben a kiserleti szemely-
nek valasztania kellett akozbtt, hogy dnmagaert vagy
az egesz rajert dolgozik. Kimondtak peldaul, hogy a raj
eredmenye romlik, ha a vonalak hosszabbak lesznek,
mint az eredeti abran, de egy-egy szemely osszered-
menye-regebbi hibaira valo tekintettel—javul, egyeni
ertekeleseben a forditottjat szamitjak be sulyosabban.
41 serdulobol 22 ugy dbntott, hogy az egesz rajert
dolgozik, nem dnmagaert. Megis a 22-bol 12-nel ki-
serlet kozben a hibak jellege megvaltozott— kezdetben
139
a raj erdekeben dolgoztak, aztan elkezdtek a sajat er-
dekukben dolgozni. Minden jel arra mutatott, hogy
egy nem tudatos motivum utkozott a tudatos elhataro-
zassal es a kiserleti szemely akarata ellenere befolya-
solta a munka eredmenyet.
A kiserleti pszichologia ismetelten meglepi az em-
bert azzal, hogy milyen messzemeno kbvetkeztetese-
ket kepes levonni nehany rovidebb vagy hosszabb
vonalbol. Az eredmeny viszont vitathatatlan: Neumark
kiserleti alanyai tudatosan elfogadtak a csoportnor-
mat, de sajat motivacios rendszeruk ezzel dsszeiitkd-
zesbe keruIt. Igen tanulsagos, hogy az Otkozes a tudat
megkerulesevel jatszodott le. Mas kerdes: mennyire
tekintheto ez a jelenseg korspecifikusnak. Marija Sz.
Neumark az eretlen szemelyiseg jellemzojenek tartja a
tudatos es nem tudatos motivumok diszharmoniajat
— de nem hivatkozik felnott kontroll-csoportra. Arra
mindenesetrefelhivja a figyelmimket, hogy a csoport-
normak atvetele latszolagos lehet, a belso motivacios
rendszerrel ellentetbe keriilhet.
Kiilonosen bonyolult es tbbbarcu problemakent je-
lentkezik ez a serdulo es az iskola viszonyaban. Az is-
kola ugyanis kettos szerepet jatszik gyermekeink ele-
teben: egyreszt a felnott tarsadalmat hivatott kepvisel-
ni a gyermekek szamara, masreszt az iskolai osztaly if-
jusagi csoport is, mely kialakitja sajat normait. Az ado-
leszcens a csaladi kbrben magaba szivott egyfajta
szemleletet, az ertekeknek egyfajta rendszeret, amit a
csaladi hagyomany, a szulok neveltetese es eletta-
pasztalata hatarozott meg. Ez az ertekrendszer nem
feltetlenul azonos az iskoladval — es hem valoszinu.
140
hogy azonos az ifjusagi csoporteval. A gyermek kiala-
kitott magaban egy-egy kepet dnmagarol, ez a kep
aszerint volt pozitiv vagy negativ szinezetu, ahogyan
azotthon ertekrendszerehez viszonyult. Az dnmagarol
alkotott kep veszelybe kerulhet, amikoraz ifjusagi cso-
port iranyado jelentosege megno. A kamaszfiu peldaul
ugy tudta szulei visszajelenteseibol, hogy ot jonak,
jgazmondonak es szorgalmasnak tartjak, es ezzel a
keppel azonosult. Most ugyanezek a tulajdonsagok
kedvezotlen megvilagitasba kerulhetnek. Ugyanazert,
amiert a szulei becsiiltek ot, osztalytarsai esetleg stre-
bernek tartjak, aki a tanarokhoz huz, es elarulja a bara-
tait. A kamaszlany, aki sajat finomsagat, tartozkodo
modorat eddig erteknek tartotta, most megtudja, hogy
„prud, alszent es gyava". Megtortenhet az ellenkezoje
is: egy otthon szidalmazott, szuleivel dacban elo ser-
dulo egyszeriben az osztaly vezeralakja lesz — kulono-
sen ha ebben esze es tehetsege is tamogatja —, mert
hordozojava valik a levalasi folyamatban elo ifjusagi
csoport kozos torekvesenek, hogy szembeforduljon a
felnottvilaggal. Ezek a fordulatok nagy szerepet jatsza-
naksok serdulo identitas-valsagaban, folyvast valtozo
idealok utani kapkodasaban. „Ki vagyok en?" — kerdi
dnmagatol. Ebben a kerdesben persze kifejezesre jut,
hogy meg nem sikerult enkepebe integralnia a feszito
osztonigenyeit, az ezektol felduzzadt erzelmi-indulati
hullamzast, es sajat teste rohamos megvaltozasat. De
jelentos a siilya a szocialis kornyezetben elszenvedett
kudarcoknak is — annak, hogy eddig jol mukodo kesz-
segei es elharitomechanizmusai csodot mondanak a
tarsas alkalmazkodas uj feladatainal.
141
Egy ilyen halk, de igen fajdalmas identitas-krizis
peldaja kovetkezo esetiink. (Az esetet egy izben mar
kozoltem a Fovarosi Pedagogiai Intezet „Tanulma-
nyok a gyermekpszichologia korebol" c. koteteben,
1976-ban.)
Egy tizenhat eves leany, Agi egyjuniusi reggelen igen nehe-
zen ebresztheto. Anyja orvoshoz viszi, aki alacsony vernyo-
mast talalt. Hazafele menet a leany bevallja, hogy bevett
10tabletta Seduxent ongyilkossagi celbol. A szijlok el sem
tudjak kepzelni, mi okbol tehette. A csaladi legkor jo Agi
szofogado gyerek volt, jo tanulo, bar tanulmanyi eredmenye
valamennyit romlott az utobbi idoben. A szulok meg annyit
tudtak, hogy kifogasoltak a leany barati koret, emiatt sok vita
volt otthon.
Agi maga sem tudta kellokeppen megindokolni ongyil-
kossagi kiserletet. Eloszor csak annyit mond: aznap moziban
volt egy fiuval, es hazafele menet nagyon izgult, mert azt
igerte, hogy 7 orara otthon lesz, es 5 percet kesett. Felt szulei
szemrehanyasatol. Hazaerveszijleit nem tal£lta otthon. Ahe-
lyett, hogy orijlt volna, melysegesen elkeseredett attol a
gondolattol, hogy neki 5 percert ennyit kell izgulnia. Ekkor
vette be a gyogyszert. Majd a kovetkezo beszelgeteseinknel
kiderijIt, hogy ez az esemeny csak utolso csepp volt a pohar-
ban. Elkeseredese mindinkabb erthetove valt. Ez a leany sze-
rette es becsulte a szuleit, azok is ot. A kamaszkorra jellemzo
kiabrandulast a szulok idealizalt alakjabol csak alig elte at.
„Jo fej mind a ketto" — ez volt velemenye roluk. Kulonosen
apjaert rajongott, de szereteteben iranta nemikeppfrusztral-
va erezte magat. Ugy erezte, apja nem fogadta el annyira,
mintha fill lenne. Mindig nagyon igyekezett, hogy elismere-
setelnyerje, jol tanult, sportolt, technikai dolgokban is ugyes
volt. Az iskolaban is ilyen igyekvonek mutatkozott, amit ser-
dulo kornyezete kevesbe vett joneven. Egy kirandulas alkal-
142
maval meg is mondtak neki, hogy strebernek tartjak. Igyeke-
zett vaganyabb gyerekekkel baratkozni, az osztaly kozdsse-
gebe beilleszkedni. Emiatt azonban lepten-nyomon konflik-
tusba keveredett a szuleivel. A fiatalok kozul mindig neki
kellett elsokent hazamenni a kozos programrol. Viszont, ha
nagyobb szabadsagot akart kivivni maganak, szulei bebizo-
nyitottak, hogy nines igaza. A vitaban mindig 6 maradt alul.
Amikor a szuleivel beszelt, iigy erezte: az 6 oldalukon az
jgazsag. Amikor osztalytarsaival beszelt, megint mindent
maskepp latott. A „szerepkonfuzionak" (Erikson) ebben az
orvenyeben hazudni kezdett. Miutan sajSt akaratat szuleivel
-ill. a ranehezedo tekintelyukkel - szemben nem tudta ke-
resztulvinni, olyan programokat talalt ki, ahova nehezseg
nelkul elengedtek. Valojaban nem a szulok haragjatol felt.
Nem akarta ujra atelni sajat belso bizonytalansagat es isme-
telt vereseget az ervek harcaban. Egy honappal az ongyil-
kossagi kiserlet elottanyja rajtakapta egyik hazugsagan. Na-
gyon felhaborodott ezen, mivel az igazmondast a csaladban
nagyon fontosnak tartottak es hirtelen indulataban megverte
csaknem felnott leanyat. A szulok btinbanoan szamoltak be
errol. Agi azonban - akar mert szegyellte, akar szulei irSnti
szolidaritasbol — melyen hallgatott r6la a pszichoterapia
egesz ideje alatt. Hazugsagait kulonben is nagyon szegyell-
te. Idokozben beleszeretett egy fiuba, akit ev vegen meg-
buktattak. Ugy ferezte, csalodott a tanarokban; csak a lat-
szatra adnak, a rejtett erteket nem ismerik fel. Ugy tunt: Agi
nem tudta elviselni a fokozodo feszultsdget, amit a felnfittvi-
lag kbvetelmenyei es az ifjiisagi szubkultura kdzti ellentet
valtott ki belole.
A kulonosaz volt, hogy ugyanabban az idoben az egesz
osztaly valsagot elt at, ami latszolag ezt a leanyt erintette
legkevesbe. Az osztaly valsaga, a 16 eves kor ismert labilita-
sa mellett, ket tenyezore volt visszavezetheto. Egy nagyon
tehetseges fiu, aki az osztalynak mintegy vezeralakja volt,
valoszinuleg otthoni okokbol eros erzelmi ellentetbe kerult a
felnottvilaggal es diaktarsait is lazado magatartasra oszto-
ndzte. Ugyanebben az idoben egy uj matematika-tanar ke-
143
riilt egy kozkedvelt regi tanar helyebe, egy megkeseredett
agglegeny, aki meg a jo tanulokat is folyvast lebecsiilte es
gunyolta- senki sem tudott neki elegettenni. Agi, aki soha-
sem tudta apja elismereset teljesen elnyerni, az ilyen maga-
tartasra tulerzekeny volt. Azelso gimnaziumban meg fegyel-
mezetten viselkedo es jol tanulo osztaly tanulmanyi szinvo-
nala ebben az evben zuhanasszeruen esett, szaporodtak a
bukasok esfegyelmi ijgyek. De ongyilkossagi kiserletet csak
Agi kovetett el. Ami a tobbinel kulso konfliktus maradt, nala
belsove valt.
Mintemlitettuk, Erikson szerint minden neurozis, minden
psziches valsag megindulasa egybeesik a tarsadalmi kor-
nyezet valamilyen krizisevel. Ennel a leanynal nemcsak az
osztaly, ahova jart, de sajat csaladja is valsagot elt at. Az
apanak ebben az idoben zajlott munkahelyi konfliktusa es
allasproblemaja volt, ami a sziiloket kulbnosen ingerultte
tette, es nem tudtak gyermekijkre kelloen odafigyelni.
Nevelesi tanacsaink hatasara a szulok valtoztattak tulkor-
latozo magatartasukon, ezzel lehetove tettek, hogy a leany
ossze tudja egyeztetni a csalad es az ifjusagi kozosseg kove-
telmenyeit. Egy kesobbi fejezetben meg kiterunk a serduld-
kori ongyilkossagok okaira. Latni fogjuk, hogy mint minden
lelki jelenseg ez is tobbszorosen determinalt. Ha esetunket
tovabb kezeljuk (mintegy harom honapos tamasztnyujto
pszichoterapia utan panasz- es tdnetmentes allapotban el-
maradt), es melyebben elemezzuk, alighanem masokokat is
talaltunk volna. Megis az adott esetben az identit^s-proble-
ma rendezese lathatolag elegendo volt ahhoz, hogy a serdu-
lokori valsagot megoldja.
Az iskola es a serdulokori fejlodes viszonyara egy er-
dekes kutatas vet fenyt: Kossakowski (1967) azt a
kerdest tette fel, hogy vajon a serdiilokor lelki fejlode-
se inkabb biologiai vagy inkabb tarsadalmi okokra ve-
144
zetheto-e vissza ? Ket csoportot vizsgalt meg ennek el-
(jontesere, az egyik csoport 5-6-ik osztalyosokbol, a
m^sik 7-8-ik osztalyosokbol allt. Mindegyik csoport-
ban mintegy 90 leany volt. Tesztekkel, kerdoivekkel
merte a szellemi teljesitmenyt, az dnmegfigyeles szin-
vonalat, a szocialis problematudatot, az onallosagra
valo torekvest, az onbizalmat, a v^gyak es az erdeklo-
des iranyulasat — egy sor olyan pszichologiai jellem-
zot, mely torvenyszeruen a serdules koraban jelentke-
zik eroteljesen. Ellentetben regebbi vizsgalatokkal azt
talSlta, hogy az akceleraltak es retardaltak lelki-szelle-
mi fejlodeseben nem mutathato ki szignifikans ku-
lonbseg. Kossakowski a regebbi vizsgalatok hibafor-
rasat abban latja, hogy ezek tarsadalmilag nem egyne-
mu csoportot vizsgaltak. Az akceleraltak jomodu, kul-
turalt kornyezetbol kerultek ki, a retardaltak szege-
nyes, elhanyagolt kornyezetbol. A gyorsabb, ill. las-
siibb testi fejlodesnek tehat nem kovetkezmenye volt a
szellemi fejlodes utemenek gyorsulasa, ill. lassulasa,
hanem mindketto ugyanarra a szocialis faktorra volt
visszavezetheto. Miutan Kossakowski szocialisan ho-
mogen csoportot vizsgalt, ilyen kulonbseget nem ta-
lalt.
Viszont hatarozott kOlonbseget talalt kulonbozo
szinvonalu iskolai osztalyokba jaro leanyok kozott,
megha azok egykoruak es testi fejlodesiikben egy
szinten allok voltak is. Az osztaly legkore, igenyszintje,
az alkalmazott pedagogiai modszerek erosen hatottak
mind a tanulok atlagos szellemi teljesitmenyere, mind
a problemak megiteleseben, a vagyakban, erdeklodes-
ben megnyilvanulo erettseg fokara. Egyes esetekben a
145
lelki fejlodes tempoja a jelek szerint a csalad hozzaal-
lasaval fuggott ossze. A koran onallosagra szoktatott
testvereire vigyazo legnagyobb gyermek pl. sokkal fel-
nottesebben viselkedik es gondolkodik, mint egy ma-
sik csalad ugyanolyan koru legkisebb gyermeke, akit
meg mindig feltett kisgyermekkent kezelnek. Ezek a
megfigyelesek azt mutatjak, hogy a serdulokor pszi-
ches jelensegei nem fuggnek kozvetlendl a biologiai
fejlodestol es nem tekinthetok egy endogen psziches
fejlodesmenet fuggvenyeinek sem.
Kossakowski szerint ezeket a lelki jelensegeket veg-
so soron azok a tarsadalmi normak hatarozzak meg,
amelyek egy korosztaly felndvekvese so ran kialakul-
tak. A csoport, a csalad, az osztaly, az iskola valojaban
ezeket a normakat kozvetiti az ifju fele sajat hagyo-
mcinyaikon es tapasztalataikon atszurve. Az eletkori
normak legmelyebb forrasat az adott tarsadalom sziik-
segleteiben talalhatjuk meg. A szukseglet szabja meg,
hogy egy meghatarozott eletkorban milyen teljesit-
menytes milyen viselkedest varunk el. Mennel egyse-
gesebbek egy tarsadalom eletkori normai, annal hate-
konyabbak. A korunkban zajlo tudomanyos-technikai
forradalom szijksegesse teszi a felnott eletre valo fel-
keszdles idejenek rendkivuli meghosszabbodasat.
Aserddldkorkozdssegi statusa manapsag sok fiataln^l
nehany ev helyett tobb, mint egy evtizedig tart. Emel-
lett a testi es szellemi fejlodes akceleracioja — amelyet
a novekvo jolet, az egeszsegesebb eletmod es jobb
taplalkozas eredmenyenek tartanak — valamint a ma-
gasabb iskolai kovetelmenyek serkento hatasa a pu-
bertalokat nagyobb onallosagra teszi kepesse, mint
146
nehany evtizeddel ezelott. A szulok elfoglaltsaga miatt
neha ra is kenyszerulnek a nagyobb onallosagra. Ezert
a mai tarsadalom eletkori normai nem egysegesek,
sokszor nem allnak aranyban a fiatalok valodi kepes-
segeivel. Kossakowski erre vezeti vissza a pubertasos
problemak nagy reszet. Ahol a tarsadalmi normak ha-
tekonysaga csokken, ott a csoport specifikus norma-
rendszere es az egyeni elethelyzet sajatossagai valnak
dontove. Termeszetesen minden csoport - akar csala-
dot ertiink alatta, akar egy iskolai osztalyt, akar fiatalok
spont^n tarsulasait - tortenelmi termek; normarend-
szere meghatarozott ideologiai klimaban alakul ki es
egy nagyobb tarsadalmi reteg mozgasait, torekveseit
tiikrozi.
Kossakowski nem hasznalja a szociologiai szerep
fogalmat. De amikor a tarsadalmi normak altal elvart
magatartasrol beszel, lenyegeben ezen ugyanazt erti,
amit a szocialpszichologia szerepnek nevez. Hiszen a
„szerep" azt a viselkedest jelenti, amit egy bizonyos
helyzetben, azaz szocialis statusban levo embertol tar-
sadalmi kornyezete elvar. Lattuk, hogy Schelski az if-
jiisagot szocialpszichologiai szempontbol mint „sze-
rep"-et hatarozza meg. Erikson a „szerepkonfuziot"
tartja a serdulokor egyik jellemzo valsagtiinetenek: a
gyermeknekes a felnottnek, a kortarscsoport tagjanak
es a csaladi hagyomany folytatojanak stb. szerepei
osszezavarodnak. Buda Bela egyik tanulmanyaban
(1970) a serdulokor szamos problemajat a „szerepta-
nulas" nehezsegeire vezeti vissza. Az ifjunak be kell
lepnie a felnottvilag szerepeibe, de se a felnottekkel
valo kapcsolataban, se az ala-fole rendeltsegi viszony-
147
ban, se az udvarlas es parkereses kiserleteiben meg
nemtalalja el a megfelelo viselkedest, ezert ismetelten
kudarcok erik. Egy kesobbi tanulmanyaban (1974) vi-
szont nyomatekosan hangsulyozza egy ifjusagi — sot
egy onallo „tizeneves" — s^ubkultura kialakulasat,
amely sajatos szerepelvarasokkal lep fel. Ez kifejezet-
ten korunk ujdonsaga. Regebbi korok gyermeke a fel-
nottsegre keszult- a serdulokort atmeneti idonek te-
kintette. Ma azonban az ifjii elsosorban ifju akar lenni,
lehetoleg minel tovabb. Buszken hirdeti minden mas
korcsoporttol fuggetlen eletstilusat, izleset, ertekrend-
jet. Ezt juttatja kifejezesre modoraval, dltozkodesevel,
hajviseletevel is. Hajlamosarra, hogy az ifjukort az elet
csucspontjanak tekintse— legalabbis az ifjusagi szub-
kultura elvarasai ezt az eleterzest sugarozzak feleje.
Emlitettdk, hogy igen komoly tarsadalmi, gazdasagi
tenyezok hoztak letre az ifjukor statusanak meghosz-
szabbodasat es kesztetik a fiatalokat egy minden eddi-
ginel onallob eleterzes es eletforma kialakitasara. De
nem hanyagolhato el a vilaghaboruk es eszmei valsa-
gok hatasa sem, amelyek ugyan az idosebb nemzede-
kek szemelyes elmenyei, de tavoli rezgeseik az ifjusa-
got is elerik. Sot, meg ideologiai fegyverkent is szol-
galnak szamukra: I azadd kedviikben apaik nemzede-
ket teszik felelosse a mult hibaiert. Ez elmelyiti a serdu-
lok amugy isgyakori csalodasat a felnottekben. Es eb-
ben a csalodasban nem egyszer a felnottek— dnmaguk
elott is leplezett — csalodottsaga es elbizonytalanoda-
sa tukrozodik.
A mai kor serdiiloinek tehat minden eddiginel nehe-
zebb lelektani „feladatot" kell megoldaniuk: a csalad-
148
tagokkal es az altaluk kepviselt ertekrenddel tortent
gyermekkori azonosulasaikatosszhangba kell hozniuk
az ifjusagi szubkultura ideal-kepeivel, amelyeket a
kortarscsoport kozvetit felejuk. A„feladat" nehezsegei
gyakran vezetnek atmeneti identitas-valsaghoz. Tragi-
kustdreshez—a neveloi hatasok valodi megtagadasa-
hoz— azonban dnmagukban nem vezetnek. A fiatalt
akkor szippantja fel teljesen az ifjusagi csoport — szel-
soseges esetben akkor sodrodik a tarsadalomellenes
galerikbe- ha a sziilokkel valo erzelmi kapcsolata mar
elozoleg megtort. Hazankban Gyorgy Julia (1967) es
Popper Peter (1970) vizsgalatai egyertelmuen ezt bi-
zonyitjak. De meg az a fiatal is, akit valtozatlanul erzel-
mi szalakkotnek az otthonhoz, atmeneti identitas-val-
saga hatasara ketsegbeesett kiserleteket tehet, hogy
alkalmazkodjon az ifjusagi szubkultura eszmenykepei-
hez. Lattunk ra nehany peldat —gondoljunk csak Esz-
ter pubertaskori kacersagara, Kristof iskolai konfliktu-
sara, az emlitett 16 eves leany ongyilkossagig fokozo-
do belso konfliktusara. A vizsgalo, ha sok ilyen esetet
lat, akaratlanul is arra gondol: a mai ifjusag zaszlokent
lobogtatott felszabadultsaga talan reszben csak lat-
szat. A torzonborz kulso es a szabados modor mogul
nemegyszer a regi idok gatolt es szegyenlos serduloje
bukkan elo. Benyomas ez csupan, nem altalanositha-
to, hiszen azok megfigyelesebol adodik, akik fejlode-
siik scran valsagba kerultek. Nem altalanosithato —, de
elgondolkoztato.
Zokkenok a fejlodes utjan
Laufer veszjelei
Lattuk, hogy a serdiilokorban es az azt koveto evekben
a fejlodo ember harom nagy feladatkorrel szembesul.
Ismet felsoroljuk oket, most mar az eddigi gondolat-
menet eredmenyeit is hasznositva: 1. erzelmileg fiig-
getlenne kell valnia a szuloi csaladtol, kepesse arra,
hogy en-azonossaga elvesztese nelkul csaladon krvuli
kapcsolatoknak adhassa at magat; 2. azonosulnia kell
a nagymertekben tarsadalmi-kulturalis tenyezoktol
megszabott sajat nemi szereppel ugy, hogy a prepu-
bertastol kezdve fokozodo erovel jelentkezo szexualis
keszteteseket szemelyisegebe integralja, en-idealjaval
egyeztesse; 3. vallalnia kell a felnott tarsadalmi szere-
pet ugy, hogy az ne a sajat identitasarol valo lemon-
dast, hanem annak beteljesuleset jelentse.
Nagy feladatok ezek mindenkinek, aki a modern
kultura bonyolult es ellentmondasos kovetelmeny-
rendszereben no fel. Ugyancsak probara teszik az en
addig kialakult alkalmazkodokepesseget. Nem csoda,
ha gyakoriak az atmeneti megtorpanasok es kudarcok,
kesesek es eloresietesek. Ha azonban ezek a tunetek
feltuno mertekig fokozodnak, megis kulonleges
figyelmet erdemelnek. Azt talaltuk, hogy ezek a prob-
lemak csak igen ritkan adodnak a testi eres zavaraibol.
Sokkal gyakoribb, hogy lelektani okuk van. Az utob-
150
biakat ismet harom nagy teruleten kereshetjuk: 1. a
gyermekkortraumatikustortenesei a fejlodo szemelyi-
seget bizonyos iranyban tulerzekennye tettek — mint-
egy locus minoris resistentiaeX. hagytak vissza — ezert
nem tud a kamasz a serdules terheivel megbirkozni; 2.
a csalad belso egyensulyzavarai a serdulokor fokoza-
tos fuggetlenedesi folyamatanak utjat alljak — esetleg
a fiatalt olyan valasztasok ele allitjak, melyekre meg
nem erett; 3. az ifjusagi csoport olyan elvarasokkal
szembesfti, amelyek en-azonossagaval nehezen
egyeztethetok ossze. A faktorok harom korenek szet-
valasztasa persze mesterseges. Valojaban egymast ki-
egeszitik, atfedik, sot ok-okozati dsszefdggesben is
^illhatnak egymassal.
Emlitettuk, hogy M. Laufer (1975) mindezeket a
problemakat ugy foglalja ossze: az en eddigi modsze-
rei a megnovekedett sztresszel szemben csodot
mondtak. Nehez azonban egy ilyen atmeneti csod je-
leit megitelni, ugyanis a serduldkor viharai es proble-
mai sokszor csak a normalis fejlodes valtozatai. Laufer
kilenc olyan psziches megnyilvanulast emel ki, amely
aggodalomra adhat okot. Nem feltetleniil tunetek
ezek, nem jelentenek feltetlenijl betegseget vagy val-
sagot-de gyanujelek; jelzik, hogy az en-fejlodes szo-
katlan nehezsegekkel kuzd.
1. A serdOlo annyira ragaszkodik gyermekkori ma-
gatartasmodokhoz, hogy ez mar akadalyozza torekve-
set a felnott viselkedesre. Minden serdulo idonkent
megkivanja, hogy kisgyermekkent gondozzak, babus-
gassak. De ha ez a viselkedes kezd dominalni, az mar a
felnottevalastol valo felelmet jelezheti.
151
2. Aserdulo viselkedese tulsagosan merev, onkont-
rolljat mindig meg akarja orizni. Latszolag ellentete az
elozonek: a viselkedes nagyon is felnottes. Valojaban
felelmet jelent az ellazulastol — erzesektol es gondola-
toktol, amelyek ilyenkor elaraszthatjak.
3. Szocialis kapcsolatai nem mozditjak elo a felnot-
tevalast, hanem a gyermekkor viszonyait rogzitik. PI.
visszahuzodik a kortarsaitol, kisebb gyermekek csoda-
latat keresi, vagy olyanokkal baratkozik, akik ot gya-
molitjak kisgyermekkent. Az ellenkezo nemet kerijli
stb.
4. Eleteben a szulei meg mindig joval nagyobb sze-
repet jatszanak, mint a kortarsak, a baratok. A szulok
ugyan a hatterben mindig megorzik nagy erzelmi su-
lyukat es jelentoseguket, de a normalisan fejlddo ser-
dulo eletet mindinkSbb a barati kor esemenyei, a koz-
tuk atelt elmenyek, benyomasok toltik ki. Ha ez nyil-
vanvaloan nines igy, ha a kamasz velemenyeiben, er-
zelmeiben, partnervalasztasaban tovabbra is a sziilei-
tol fiigg, az a fejlodes problemainak megoldatlansagat
jelzi.
5. Az esemenyekkel kapcsolatban nem kepes meg-
felelo erzeseket erezni — vagy kifejezni. PI. haragot,
szomorusagot, vagy brombt, mikor oka volna ra. A ku-
darc nem sujtja le, a siker nem boldogitja. Hozzatarto-
zoi baja, betegsege nem tolti el aggodalommal. Ide so-
rolhato az a lany is, aki nem bankodik egy percig sem,
mikor fiuja otthagyta, hanem hanyatt-homlok veti bele
magat egy uj kapcsolatba.
6. Masemberek viselkedesenek ertelmezeseben sa-
j£t kepzelete termekeit nem tudja kritikusan megitelni.
152
B^rki lehet ugyan gyanakvo, bizalmatlan masokkal
szemben, vagy erezheti, hogy valamilyen jellemvona-
sa feltunest kelt. De ha ezeket az erzeseket nem tudja
megkulbnbbztetni a valosagtol, az legal^bbis gyanus
lelki betegsegre. Ide tartozik az a fiatal leany, aki ko-
molyan hiszi, hogy arcvonasai elaruljak minden gon-
dolatat, vagy a serdulo fiu, aki valoban azt gondolja,
hogy az utcan mindenki az 6 pattanasait nezi.
7. Beallitottsaga a jovohbz problematikus. Peldaul
egyaltalan nem keszijl ra. Minden jovore iranyulo ter-
veben az abrandozas vezeti, es kepessegeit megkoze-
litoleg sem iteli meg realisan. Vagy benlto felelem tolti
el a jovotol.
8. Benito gondolatok gatoljak a jovore valo felke-
szulesben. Felelmetes gondolatok persze idonkent
szinte minden serdulot kinoznak; igy peldaul aggodal-
mak sajat testi fejlodesevel, az on^nia kovetkezme-
nyeivel, a masik nemhez valo viszonyaval kapcsolato-
san. Egyesek ugy erzik: az effele gondolatok mar tulle-
pik a normalitas hatarat, oriiltsegre gyanusak — igye-
keznek isgyorsan elhessegetni 6ket. Mindez megsem
aggaszto addig, amig eletvezetesuket, fejlodesiiket
meg nemzavarja. Akkor azonban fel kell figyelniink ra.
9. Ugy erzi, cselekedeteit tulnyomoreszt nem maga
hatarozza meg, hanem valami, ami akaratatol fiigget-
len. Ez a jelenseg elso hallasra igen sulyosnak, k&ros
tunetnek hangzik. A serdulokorban azonban elofor-
dulhat enyhebb formaban is. Serdulok ugyanis hajla-
mosak arra, hogy az erzelmi-indulati fesziiltseget cse-
lekvesben oldjak fel. Idonkent szavak helyett tettekkel
153
„beszelnek". Erezhetik, hogy valamilyen kcsztetes
szinte akaratuk ellenere sodorja oket a cselekvesbe.
Laufer „veszjel-skalajanak" erenye, hogy olyan je-
lensegeket ragad meg, amelyek a serddlo mindennapi
viselkedeseben tobbnyire jol megfigyelhetok. Jelzik a
veszelyt, de nem jelentik feltetlenul, hogy a veszely
mar itt is van. Diagnosztikai sulyuk nyilvan nem egy-
forma. Nagyobb r£szuk ifjukori vcilsSg jelzese, de
egyesek (a 6., 8. es 9.) m£r a korlelektan iranyaba mu-
tatnak. Valamennyivel kapcsolatban nem £rt emleke-
zetiinkbe idezni Anna Freud szabaly^t: amig a serdulo
- barmilyen nagy szelsosegek kozott is - valtozik, ad-
dig koranak megfeleloen viselkedik. Komoly aggoda-
lomra akkor ad okot, ha egy szelsoseges magatartas-
ban hosszu idore megmerevedik.
Szaz eset tanulsagai
Az ifjukori valsagok osszetevoinek es tipusainak jobb
megismerese vegett tanulmanyoztunk szaz talalomra
kiemelt esetleirast a Fdvarosi Tanacs Gyermekpszi-
chologiaiSzakrendelo Intezete 13-21 eves koru bete-
geinek anyagabol. Ezek a fiatalok 1969 es 1977 kozott
fordultak meg intezetimkben. Osszesen 53 fiu es 47
leany.
Szaz eset aligha alkalmas mennyiseg megbizhatd
statisztikai kiertekelesre. Ahhoz azonban elegendo,
hogy a tcirgykdr fo problemaiban tajekozodni tudjunk.
Szamolnunk kell viszont olyan tenyezokkel, amelyek
az ertekeles altalanos ervenyesseget ketsegesse teszik.
154
Egy pszichologiai rendelest nyilvan olyanok keresnek
fel, akiknel a problemak a szokvanyos merteket mar
meghaladtcik — ez azonban nem egyeduli kriterium.
Ahhoz ugyanis, hogy a sziilok vagy a gyermek pszi-
chologiai segitseget keressen, bizonyos tajekozottsag
is sziikseges. Nyilvan sok eset - talan eppen a legsu-
lyosabbak — nem kerulnek el hozzank, mert a kornye-
zet egyszeruen nevelesi — vagy szelsoseges esetben
orvosi — problemanak tekinti a bajt. Emellett eseteink
nagyobbik reszeben a pszichologiai kivizsgal^st es ke-
zelest - a gyermek hozzajarul^saval vagy anelkul — a
sziilok kertek. Anyagunk nagyresze tehat olyan serdii-
lokbol adodik, akiknek magatartasa a kornyezetiiknek
feltunt. Felteheto, hogy igen sok fiatal kiizd proble-
makkal, anelkul hogy valaha is hozzank kerulne
- pusztan azert, mert az iskola vagy a szulok nem fi-
gyelnek fol ra, es 6 maga nem ker segitseget.
Amikor egy fiatalember szulei rabeszelesere vagy
sajat joszantabol felkeresi intezetiinket, valamilyen
panaszt ad elo. Nem bizonyos, hogy ez a panasz a tu-
lajdonkeppeni problemaja. Sot igen valoszinu, hogy
annak csak egy resze — esetleg kovetkezmenye. A ki-
vizsgalas es a tovabbi beszelgetesek soran ujabb pa-
naszok es tiinetek derlilnek ki. Vegiil kialakul egy bsz-
szefiiggo kepunk az esetrol, amit— megfelelo szakkife-
jezesekkel megfogalmazva — diagnozisnak nevezhe-
tiink. Noha ennek a kifejezesnek a hasznSlata talan
nemegeszen jogosult, hiszen sokszor nines szo szigo-
ru ertelemben vett betegsegrol, hanem a normalis fej-
lodes egy szelso variansarol. Majd latni fogjuk, hogy
ezt a „diagnozist" a serdiilokor minden tapasztalt is-
155
meroje nagy ovatossaggal kezeli. Nem lepodik meg,
ha ujabb adatok birtokaban vagy az ido elorehalada-
saval modositania kell velemenyet.
Minden eset mas. Megis tafelkozunk tipikus kezdeti
panaszokkal. Gyakori panasz peldaul, hogy az eddig
jol tanulo kozepiskolas vagy egyetemista egyszer csak
kGptelen tanulni, figyelme szbrbdik, gondolatai elka-
landoznak, vagy a feleltetestol, vizsgatol valo felelmet
nem kepes legyozni. Latni fogjuk, hogy ez a teljesit-
menygatlas igen kOlonbozoforrasbol eredhet. A pana-
szok egy masik, igen elterjedt csoportjat „beilleszke-
desi zavarnak" vagy „szocialis gatlasnak" nevezhet-
juk. Ide tartoznak a kapcsolatteremtes nehezsegei, a
maganyossag ki'nzo erzese, tarsasagi g^tlasok, tuler-
zekenyseg stb. Ezek a fiatalok rendszerint kisebbsegi
erzesekkel kiizdenek, elegedetlenek onmagukkal, kul-
so es belso adottsagaikkal. Ha felnottek lennenek,
„karakterneurotikusnak" nevezhetnenk oket, de ebben
a korban ez esetleg csak atmeneti allapot. A szexualis
problemak is altalaban ide tartoznak, de csak ritkan
szerepelnek a kezdeti panaszok kozt, inkabb kesobb
derijl rajuk feny.
Noha a pszichologiai vizsgalatra legtbbbszor maga-
tartasi zavar vagy tanulmanyi visszaeses adott okot,
eleg gyakran talalkozunk mar a kezdeti panaszok kozt
is un. pszichoneurotikustiinetekkel, mint peldaul ide-
ges rosszulletek, fobiak, kenyszerkepzetek stb. Ezek
tobb esetben egy ifjukori valsag kielezett konfliktus-
helyzeteben leptek fol, es nem jelentettek egy felnott-
korba athuzodo pszichoneurozis kezdeti tdneteit. Per-
sze az utobbira is volt pelda. Talalkoztunk vegetativ
156
neurotikus tiinetekkel is—fejfajas, szediiles, verejteke-
zes, szivszuras es szivdobogas erzese stb. A vegetativ
panaszokban szenvedo fiataloktobbsege azonban va-
loszinuleg nem keriil el pszichologiai rendelesre, ha-
nem m^sutt keresi kezeleset.
Mindez, amit felsoroltunk eddig: a szellemi teljesi-
t6k6pesseg gatlasa, a tarsaseletbe val6 beilleszkedes
zavara esa pszichoneurotikus es vegetativ panaszok a
koznapi ertelemben vett „neurotikus tiinetkepzes" fo-
galmaba sorolhato. A serdulokorban azonban gyakran
talalkozunk olyan magatartasi rendellenesseggel,
amely ebbe a fogalomba nem illik bele, noha letrejot-
tenek lelki folyamata sokszor nem igen kiilonbbzik et-
t6L A tarsadalmi rend es tekintely elleni dacos lazadas-
ragondolok. Enyheform^ban altalanos jellemzoje eza
kamaszkor pszichologiajanak, de ha kielezodik, val-
sag hozvezet—amit „autoritas-krizisnek" nevez az iro-
dalom, illetve ha az elvi szembenallas a szabalyok
nyilt megtagadasava fokozodik: disszocialitasnak. Ide
tartozik az iskolakeriiles, garazdalkodas, csavargas, lo-
pas— lanyoknal probalkozas a prostitOcioval stb. Vi-
szonylag sok serdulo eloszor ongyilkossagi kiserlete-
vel hivja fel problemajara kornyezete figyelmet. Ez
eppugy kapcsolodhat neurotikus, mint disszocialis tii-
netkepzeshez.
Neh^ny esetiink sem a neurotikus, sem a disszocia-
lis tiinetkepzes kbrebe nem sorolhato Annyira specia-
lis serdiilokori problemat jelenit meg mar elso latasra,
hogy csak a Kretschmer altal leirt „pubertas-krizis" di-
agnozis illik ra. Volt koztiik olyan, amely tovabbi diag-
nosztikai problemat nem okozott, de volt olyan is.
157
amelynel elmebetegseg gyanuja meruit fel, anelkQi
hogy ez vegul bebizonyosodott volna. Ezek az On
hataresetek.
A felsorolt tOnetek, ill. tOnetcsoportok a kdvetkezfi
aranyban szerepeltek anyagunkban a jelentkezes oka-
kent:
teljesitmenygatlas (tanulasi nehezseg,
vizsgadrukk): 12%
beilleszkedesi zavar (tarsasagi es szexualis
gatlas) 20%
pszichoneurotikus tunetkepz6s: 15%;
vegetativ neurotikus tunetkepzes: 10%;
autoritaskrizis, disszocialitas: 15%;
ongyilkossagi kiserlet: 16%;
depresszio, ongyilkossagi kiserlet nelkOI: 6%;
pubertaskrizis szindroma: 6%.
Ezek a tOnetcsoportok nem diagnozist jelentenek, ha-
nem a vizsgalat, ill. kezeles kezdeten - ahogy Balint
Mihaly mondja: — „felkinalt" problemat. Tovabbi fog-
lalkozas soran ujabb problemak derOltek ki - talan su-
lyosabbak az eredetinel. A tarsasagi gatlasokkal kuzdo
kamaszrol peldaul kiderult, hogy ideges gyomor-bel
panaszokkal kuzd. A neurotikus panaszok mogul disz-
szocialis magatartas bujt elo. A forditottjavql is tal^l-
koztunk. Kovetkezo peldank mutatja, neha milyen bo-
nyolult osszefuggesekkel kell szamolnunk:
Erzsit 17 eves koraban neveloszulei hoztak el a pszichologiai
rendelesre. Az iskolat abbahagyta, csavargott, ongyilkos-
saggal fenyegetozbtt. A neveloszulok elmondjak, hogy a
158
gyermek allami gondozott volt, leanyanya gyermeke, akit ok
h^romeves korban fogadtak orokbe. Hosszabb hazassag
utan, az ifjusag elmultaval a szulok mar nem remeltek, hogy
sajat gyermekuk szuletik. A kislanyt nagy szeretettel nevel-
tek. Eleinte nem is volt semmi baj: kedves, ragaszkodo gye-
rek volt. Altalanos iskolaban jol tanult. A 7. osztalyban mu-
tatkozott meg eloszor fiuk iranti erdeklodese — mondjak a
sziildk— bardk szigoruan eltiltottak. Feltettek, hogy elziillik,
mint az anyja (akit nem istnertek es nem is tudtak rola semmi
biztosat). Az iskolaban tanulmanyi eredmenye gyorsan rom-
lott, ideges rosszulletek jelentkeztek, majd iskolat kerulni,
csavarogni kezdett. Azutan mar napokra eltunt hazulrol, alli-
tolag „ugy elgondolkodott, hogy nem tudta, hoi van". Ejsza-
ka nem mert hazajonni, arokban aludt. Kesobb mar nem
ilyen maganyos: zullott benyomast kelto fiukkal ismerkedik
utcan, eszpresszoban.
A problema tehat, amivel jelentkeznek: a disszocialis ma-
gatartas. Kialakulasaban van valami tipikus. A serdulo belso
problemai miatt nem kepes tanulni. Az iskolaban mar csak
kudarceri —osztalytarsaitol iselkuldnul. Egy ido mulva a sok
kudarcot, szegyent nem kepes elviselni. Ideges feszultsege
vegetativ tiinetekben jut kifejezesre. Emiatt esetleg egyszer
orvoshoz is elkerul, talan nyugtatot is кар, de ez nem hoz
megoldast. Menekul a kudarc elol: ongyilkossagi kiserletbe,
csavargasba. Majd keres maganak tarsasagot, ahol elfogad-
jak, ahol sikert arathat vaganysaggal, szexualis szabados-
saggal. Erzsi nem tartott meg itt Csak a hataran volt, hogy
szocialis helyet egy „galeriben" keresse.
M6gis, mi lehetett a belso problema, ami nem hagyta
nyugodni? Erreisfeny derult, mikor egy szep napon folszoli-
totta szuleit: mondjak meg vegre, orokbefogadott gyerme-
kuk-e, vagy sem. Ekkor kenytelenek voltak bevallani az igaz-
sagot, amit kiskora ota titkoltak elotte.
Ordkbefogado szuloknek mindig azt tanacsoljuk, hogy a
gyermek elol ne titkoljak el az orokbefogadas tenyet. Tudjon
r6la, hogy nem ok szultek, de ot valasztottak - mar elso la-
tasra megszerettek, es azota is szeretik. Megis keves szulo
159
szanja ra magat a vallomasra. Evrol evre halasztjak, es mind
kevesbe erzik magukat eleg erosnek ahhoz, hogy a gyermek
csalodasaval szembenezzenek. Kbzben szallnak a mende-
mondak, elhangzanak apro akaratlan megjegyzesek, ame-
lyek megis arulkodnak az igazsagrol — ahogy ezt Radnoti
Jkrek hava" cimu dneletrajzi regenyeben olyan megraz6an
leirja. A gyermek gyanakszik. Talan hdromeves kora elottrol
is vannak toredekes emlekei, amelyeket igyekszik elhessen-
teni. Aztan jonnek az elkerulhetetlen csalodasok. Konfliktu-
sqk szijlo es gyermek kozt. Minden kapcsolat, minden neve-
les soran adodnak, de a gyermek gyanakvasa szokatlan s'Zin-
bentiinteti fel oket. „Ha igazi szuleim lennenek, bezzeg la-
gyabban szolnanak hozzam, bezzeg nem vernenek most
meg stb." — gondolja. Vegiil tisztan all elotte az igazsag.
Depresszios allapotba keriil, mint aki elveszitett szeretteit
gyaszolja. Nyugtalan, almodozik, csavarog — nem ritkan an-
nak a fantazianak a hatasa alatt, hogy veletleniil talalkozik
majd igazi anyjaval.
Azt hittuk, ertjiik Erzsi problemajat. Bar ezt a reakciot in-
kabb kisebb gyermekeknel latjuk. Emellett tobb jel mutatott
arra, hogy neveloszijleihez nagyon is ragaszkodott. Kijldnd-
sen az apjahoz vonzodott erosen. Kislany koraban mindig
olebe kivankozott, combjat harapdalta. Valojaban proble-
majanak csak kisebb reszet ertettiik.
Pszichoterapiat kezdtiink. Rendszeresen es szivesen jart
kezelesre, ami meglepo, ha a serdiilot szulei hoztak. Viselke-
dese otthon is, a kijlvilagban is rendezettebbe, „szolidabba"
valt. A terapeuta valamilyen lelkiismereti kontrollt jelentett
szamara. Egy konnyelmu ismeretsegtol peldaul visszatartot-
ta az a gondolat, hogy nekem be kell szamolnia rola. A pszi-
choterapia soran szemelyisegenek uj oldalai mutatkoztak
meg. A disszocialitas csak a felszi'n volt. Valojaban neuroti-
kus panaszai voltak: szorongasok, fobiak allatoktol, lepkek-
tol stb. Kapcsolataiban olyan viselkedes jellemezte, amit
„hiszteroid karakterre" szoktunk visszavezetni: kifele csabito
magatartas, mikozben a szexualis erintkezestol fel, es igyek-
szik azt elkeriilni. Belso konfliktusaba melyebben egy alom
160
vilagitott be. Azt almodta: belep hozzam a rendelobe, es en
egy fiatalembert kinalok fel neki. Felhaborodik. Megfenye-
get, hogy hozzam vagja az asztalon allo hamutartot. En meg-
fogom a karjat, es azt mondom: Ne jatssza meg magat! Az
alommal kapcsolatban elmondja: egy fiunak beszelt a pszi-
choterapiarol, aki azt tanacsolta, hogy csabltson el engem.
0 ezt nem akarja, mert ugy tudja, hogy ferj es csaladapa va-
gyok. Bar az 6 apja is nezi a noket. Ugy ellendrzi 6t, mintha
feltekeny lenne lanyara. Multkoriban szemben ultek egy-
massal. Egyszercsak az jutott eszebe: mi lenne, ha apja sze-
xualis viszonyt kezdemenyezne. Hiszen csak nevelt leanya.
Pillantasa ekkor az asztalon allo nehez hamutartora esett.
Ugy gondolta, azzal vedekezne.
Elkepzelhetjuk, hogy az orokbefogadasi titok sejtesere,
majd leleplezodesere Erzsi fejeben zurzavar tamadhatott.
Menekult hazulrol. De menekulesenek nem annyira a csalo-
das volt az oka, inkabb az odipal s konfliktus, emit az orok-
befogadasi titok kipattanasa tudatkozelbe hozott. Ezeket az
indulatait atvitte az aparol a terapeutara, s ez lehetove tette,
hogy ennek az erzelmi helyzetnek csokkenjen a hofoka, mer-
je tudatositani, es ki tudjon lepni belole.
Felevi kezeles utan allast vallalt. Addig nehany hetnel to-
vabb egy allasaban sem tudott megma adni. Most a jelek
szerint szorgalmasan dolgozott. A pszichoterapiarol fokoza-
tosan elmaradt.
Evekkel kesobb erdeklodtunk utana. Valtozatlanul
ugyanabban az allasban dolgozott mint tisztviselono. Azota
tobb tanfolyamot elvegzett. Nem ment ferjhez. Evek ota egy
nos ferfival folytat viszonyt, akihez huseges. A ferfi szereti,
de gyermekeire valo tekintettel nem hajlando valni — 6 nem
is kivanja tole.
Ebben az esetunkben szinte valamennyi felsorolt tunet
elofordult: depresszio, ongyilkossagi kesztetes, telje-
sitmenygatlas, neurotikus tunetkepzes, szexualis
161
problems, disszocialit^s. Legtbbb serdulokori esetunk
ilyen. A tiinetek egy osszerakos jatek elemeihez ha-
sonlithatok: a kulonbozo epltmenyekben minden
elem megtalalhatd, csak a homlokzat mas. Megis er-
demessorra megnezniink: egy-egy problema — tipikus
esetben — milyen lelektani bsszefuggesben jelent- I
kezik.
A teljesitmenygatlas
Anyagunkban csak minden nyolcadik eset volt ilyen.
Ez a timet a valosagban sokkal elterjedtebb - szinte
minden ifjukori vaIsagnaк reszjelensege. Megis van-
nak kivetelek. Valtozatlan tanulmanyi szinvonal meg
sulyos ifjukori valsag eseten is kedvezo jel: kizarja a
pszichozis gyanOj^t. Ha a serdulo valtozatlanul jol ta-
nul, akkor ,,ne higgyiik el neki", hogy elmebeteg, bar-
milyen vad fantaziakat hangoztat es barmily elkepesz-
toen viselkedik is.
Lelektani problemat nem annyira a kezdettol buk-
dacsolo diak jelent, hanem a jo tanulo, aki a kozepis-
kolaban vagy a foiskolan egyszerre csak csodot mond.
S. H. Williams (1975) ezt a letorest ket szocialis kate-
goriara talalta jellemzonek: 1. munkassziilok tehetse-
ges gyermekere, aki a vegzes elott esik ki az iskolcibol.
Mintegy visszariad attol, hogy szuleit felulmulja, ma-
gasabb tarsadalmi retegbe lepjen; 2. magas kepzettse-
gu szulok gyermeke, aki rejtett konfliktusban all a szu-
leivel-esetleg ennek ellensulyozasara utolerhetetlen-
ne noveszti roluk formalt eszmenykepet.
162
Fontos kerdes: tovabb dolgozik-e magaban a diak a
megtanult anyagon, fantaziajat, gondolatait foglal-
kpztatja-e? Ha szabadulni igyekszik tole, ennek sze-
melyesoka lehet. Lehet identitSs-probldmSval bssze-
fiiggo. A leany ugy erezheti: a tudas valamilyen ferfias
dolog, ami megfosztja noisegetol. A fiu viszont ellen-
szenves kepet alkothat maganak a szemuveges, nya-
pic, „ferfiatlan" magolorol, akihez nem akar hasonlita-
ni. Zavarhatja a tanulast az azonosulas egy sikertelen
sziilovel. Vagy felelem azazonositastol egy sikeres, ta-
nult sziilovel, aki azonban megdregedett es megbete-
gedett - mintha a tanulas erofeszitese bregitoen
hatna.
Ahol a csod egy tantarggyal szemben jelentkezik,
ott sem biztos, hogy a tehetsegtelenseg az oka. A bio-
Ibgia, es kulonosen az anatomia megtanulasa nehez-
segetokozhat annak, akinek sdlyos szexualis gatlasai
vannak. Ismeretes pL, hogy Leonardo da Vinci, aki az
anatomia egyik uttbroje es sz^mos szerv kituno leiroja
volt, a noi nemiszervek abr^zolasaban sulyos hibakat
ejtett. De mas targyak — pl. tdrtenelem, foldrajz — is
erinthet olyan egyeni komplexumot, amely tanulasat
megneheziti.
Termeszetesen a tanulas keptelensege lehet csupan
egyik tiinete valamilyen lelki reakcionak vagy megbe-
tegedesnek, igy depressziv allapotnak. Esetleg az
egyetlen timet, amelyre a kbrnyezet felfigyel.
Sajat eseteinkben tbbbe-kevesbe megtalaltuk az
irodalomban szereplo szempontokat. Kulonbsen ket
tipushelyzet emelkedett ki. 1. A teljesitmenygatl^s a
rejtett dac kifejezese. A serdulo valamelyik sziilovel
163
ambivalens. A meglevo pozitiv indulatok vagy a fele-
lem meggatolja haragjanak nyilt kifejezeseben. Ugy all
bosszut a sziilon, hogy nem elegiti ki az ambiciojat,
rosszul tanul. Vagy indulat^t atviszi valamelyik tanarra,
es annal nem tud produkalni. Ilyen volt az a 15 eves
fiu, akit anyja elegedetlensege folytonosan sertett, es
ha az osztalyfondknoje feleltette, az iranta erzett duh-
tol nem tudott megszolalni. Errol meg lesz szo. 2.
A serdulo a tulzott szuloi elvarasnak nem tud eleget
tenni, ezert az iskolaban minden felelet es dolgozat
ujabb probatetel, mig vegiil feladja a harcot.
A harmadik gimnazista Gabor peldaul igazan ertelmes es
szorgalmas diak, leckeit mindig rendesen elkesziti, sok idot
toltotthontanulassal, masra szinte ideje sem jut. Megsem er
el eleg j6 eredmenyt — kuldnosen azota nem, amiota a kriti-
kus harmadik osztalyba ert, ahol a jegyek mar beleszamita-
nak az egyetemi felvetelibe. Szulei mindketten foiskolan ta-
nitanak. Ugy erzi, barmit is tesz, legfeljebb a nyomukba er-
het. Anyja le is becsuli a teljesitmenyeit — zsenialis fiut sze-
retne, aki mindenben tokeletes. Gabon zSrkozottsaga es fel-
tiino szorgalma azosztalyban peremhelyzetbe sodorja. Erze-
kenysege viszont nem turi el a legkisebb giinyt es kirekesz-
testsem, nyomban heves indulattal reagal. Ez a viselkedes a
ket evvel elobb osztalytarsai koreben meg nepszeru fiut tel-
jesen maganyossa teszi. De hiaba mond le a tarsaseletrol, a
szorakozasrol, dolgozatai csak nem sikerijlnek jol, valamit
mindig elhibaz. Megfigyeli, hogy ha nem kesziilt, jobban fe-
lel - ugyanis olyankor nem izgul annyira. Azt gondolja: most
nem szegyen, ha nem tudok, hiszen nem is tanultam.
Gabor analitikus pszichoterapiaban nem tudott reszt ven-
ni, merev zarkozottsagat nem tudtam oldani. Valojaban felt
minden ellazulastol - mindentol, ami energiat vonhat el ak-
164
i
tualis feladataitol. Igy karakterfejlodesenek melyebb moti-
vumait nem tudtam megismerni. Un. tamaszt nyujto pszi-
choterapiat vegeztem; egy even at hetente vagy kethetente
beszelgettunk problemairol, tanulasi nehezsegeirol. Egy ido-
ben nyugtatot is eloirtam, hogy iskolai szorongasat enyhi't-
sem. tv veg ere tanulmanyi eredmenye valamit javult. A kd-
vetkezo evben nem jelentkezett. Erettsegi utan levelben er-
deklfidtem sorsa irfint. Eljott, 6s csupa jo eredm6nyrol sz6-
molt be. A negyedik gimnaziumi ev mar sokkal jobban sike-
riilt. Ismet voltak baratai, teljes maganya megszunt. Erettse-
gije is sikerijlt, es felvettek egyetemre. Ettol onbizalma meg-
n6tt, es mert lanyoknak udvarolni. A pszichoterapiat- meg-
lepetesemre- pozitivan ertekeli. Jolesett neki, hogy beszel-
hetett magarol, ez sok fesziiltsegtol megszabaditotta.
Szocialis gatlasok.
Beilleszkedesi zavar.
Szexualis problema
Az esetek eleg nagy szazalekaban - egybtodeben - a
jelentkezes oka nem volt semmilyen jol kbrulirhato
neurotikustunet, sem a tarsadalmi normak elleni laza
das, hanem olyan panaszok sora, amelyek a felnott
elet megkezdesenek fokozott nehezseget jeleztek.
Ezek a fiatalok peldaul nem talciltak helyuket az osz-
talykozdssegben, nem tudtak baratot szerezni, nem
tudtak tarsasagban megszolalni, zavarba jottek, ha a
masik nemmel kellett kapcsolatot kotni, trefalkozasra
tulerzekenyen, esetleg indulatkitdressel reagaltak stb.
A tunetek igen kulonbozo fokban es formaban jelent-
keztek. Gyakran marbelepeskorfelszegen viselkedtek,
nehezen beszeltek. De akadt koztuk, aki jo fellepessel
165
6skituno „svadaval" rendelkezett, mint pl. Kristof (akit
a 91—98. oldalon ismertOnk meg), megis stilyos tarsa-
sagi es kapcsolatteremtesi gatlasokkal kiizddtt. Husz
esetunkben volt ez a kezdeti panasz — de akarcsak a
teljesitmenygStlfis - ez is joval elterjedtebb. Az elobb
emlitett Gabor peldaul tipikusan ide sorolhato, noha
az 6 fo problemaja a tanulas volt. Ha a felnottekre ki-
dolgozott diagnosztikai fogalmainkbol indulunk ki,
ilyenkor karaklerneurotikus timetkepzesrol beszelhet-
nenk. De ebben az eletkorban igen gyakran csak at-
meneti jelensegrol van szo, egy, az atlagosnal erzeke-
nyebb szemelyiseg serdulokori nehezsegeirol.
Ezek a fiatalok a szexualis elet megkezdesekor is
tobb-kevesebb belso akadallyal kiizdenek. A proble-
mak rendszerint mar az onania korul megkezdodnek.
Egy reszuk aggodik, hogy artott sajat szervezetenek,
elpazarolta szexualis energiajat stb. Eza fajta buntudat
- felvilagosito konyvek es cikkek hatasara - ma mar
mind ritkabb. A lelkifurdalas ma inkabb az onaniat ki-
sero fantaziakepekkel kapcsolatos. Emlitettuk, tartal-
muk sok kamaszban aggodalmat kelt, hogy nemisege
nem normalis, szadista, mazochista, fetisiszta, homo-
szexualisstb. Maskor olyan szemelyek jelennek meg a
fantaziaban, akikkel szemben a testi vagyat sertonek,
tiszteletlennek erzi. Amikor sor kerulne az elso nemi
erintkezesre, ezek az aggodalmak gatloan lepnek kbz-
be. Sokszor azonban nem szerepel semmilyen tudatos
aggodalom, csak egy bizonytalan erzes, hogy a nemi
elet meg fogja valtoztatni, eroszakossa, romlotta teszi.
Vagy a masik nem kepviselojetunik felelmetesnek, ve-
szelyes csabitonak.
166
Emli'tettuk, hogyagatl^sosfiatalok nehez helyzetbe
keriilneka mai ifjusagi szubkulturaban, mely a szexua-
lis felszabadultsagot nagyra ertekeli. A tarsasag pere-
mere szorulnak, vagy szerepjatszasra kenyszerulnek.
Mit latnak maguk korul? Fiukat es lanyokat, akik egy-
mast atolelve csokoloznak a rakpart lepcsoin, egymas
vallara borulva tancolnak a hazibulikon, vagy ulnek a
szonyegen olukben egy pohar whiskyvel, es egy
Rabelais szabadszajOsag^val beszelnek az eletrol es a
szerelemrol. Eza letfelszabadult elvezet£t sugarzo tar-
saselet, mely regebben jomodu csaladok 19-20 eves
gyermekeit jellemezte, ma mar 15-16 eves korban
megkezdodik, altalanosabb esszinte kotelezo. Aki ki-
marad belole, vagyakozva nezi. Kisebbsegi erzesei
ketsegbeesett probalkozasokba sodorjak. Fidk megra-
gadjak az elso adando alkalmat a nemi kozosOlesre,
igazi vagy nelkiiI, szorongva es kedvetlenul — majd az
elso kudarc utan, impotenciatol felve, meg jobban ma-
gukba zarkoznak. Le^nyok — felve, hogy nem lesznek
kepesek az igazi noi szerepre — belevetik magukat egy
elsietett szexualis kalandba, ott frigidnek bizonyulnak,
majd a kerdest meroben technikainak fogvan fel, to-
vcibb hajszoljcik a kalandokat, hasonlo eredmennyel.
Valojaban szamos megfigyeles utal ra, hogy a fiata-
lok kihivoan szabados stilusa korantsem jelent olyan
gatlastalansagot, mint amit a felnottek megbotrSnko-
zo (vagy talan irigykedo?) fantaziaja belevetit, vagy
amit a maganyos serdiilo kepzel. A gyorsan keletkezo
esfelbomlo partner-kapcsolatok legfeljebb a „smaro-
lashoz", a „pettinghez" jutnak el, erotikus jatekokig, de
a koituszt elkeriilik. Valodi szexualis viszonyra 17-18
167
eves kor elott ritk^n kerul sor. Sot, nem egy esetben a
hiiszas evek elejere tolodik at. Egy idoben sok szo
esett arrol, hogy korunkban a szexualis elfojtas helye-
be az erzelmek elfojtasa lepett. Benyomasom szerint
ez is inkabb csak IStszat: a fiatalok nagy resze a szere-
lemben erzelmi elmenyt is keres — akkor is, ha nem
vallja be. Havas OttonS mar emlltett vizsgalatai azt
mutatjak, hogy mai ifjusagunk tulnyomo tobbsege
csaladalapitasra esgyermekre vagyik. Korunk ifjusagi
eletformaja esstilusa azonban belso konfliktushoz ve-
zethet olyan fiatalokban, akik gyermekkori elmenyeik
vagy a csaladi atmoszfera modellalo hatasara ebbe az
eletformaba es stilusba nehezebben illeszkednek be.
Megfigyelesiink szerint — amint emlitettiik — gatla-
sokkal kiizdo fiatalok eleg gyakran kerijlnek ki tarsa-
dalmilag izolalt csaladokbol, valamint olyan szetesett
csaladokbol, ahol a magara maradt szulofel a gyer-
mekkel intenziv, kizarolagos kettos kapcsolatban el.
De m^sfajta csaladi konfiguraciok is vezethetnek ha-
sonlo eredmenyhez. Izolalhat pl. valamilyen csaladi ti-
tok, amelyrol beszelni nem szabad, es az aggodalom a
titok elarulasatol altalanos beszedgatlassa fokozod-
hat. Maskor meg a kamasz szegyelli otthonat, nem
meri meghivni ba rata it, s ezert inkabb maga sem megy
el hozzajuk. Maskor nem talalunk semmilyen feltuno
vagy konnyen kideritheto okot, a felszinen teljesen
normalisnak tunik a szemelyisegfejlodes es a kornye-
zet. De ott is, ahol a szocialis kornyezet egyensulyza-
vara nyilvanvalo, a zavaro tenyezok jelentosege csak
az elettortenet egeszenek ismereteben ertheto meg
igazan. Gondoljunk csak vissza Eszterre, aki anyjaval
168
eltszorosdualunioban. Vagy Kristofra, akinek egy rej-
tetten szetesett csalad titkait es feszijltsegeit kellett
hordoznia. Megsem mondhatjuk, hogy bajuknak ez
volt az „oka". Ez csupan resze volt annak az ok-okozati
lancolatnak, mely a kisgyermekkon elmenyvilagtol a
fiatal felnottkor tobb konfliktusaig elvezetett.
Vegetativ es pszichoneurotikus tiinet-
kdpzes
Eseteink egy resze nem eletproblemakkal keresett fel
minket, hanem olyan panaszokat adott elo, amelyeket
koznapi szoval „ideges tunetnek" szoktunk nevezni;
„vegetativ neurotikus" tunetekkel - mint fejfajas, sze-
dules, verejtekezes, „szivszuras" es szivdobogaserzes
stb. — ritkan fordulnak fiatalok egy pszichologiai ren-
deleshez. Noha tudjuk, hogy e tunetek ebben az elet-
korban eleg gyakoriak, az ilyen betegek rendszerint a
korzeti orvosnal vagy a keruleti idegszakrendelesen
kerik kezelesiiket. Azokban az esetekben, amelyeket
mi lattunk, a vegetativ tunet vagy valamilyen aktualis
esemennyel fuggottbssze (pl. szulok v£lasa) vagy egy
olyan elethelyzettel, amely tartos feszultseget es szo-
rongast okozott. Termeszetesen egy aktualis elmeny
hatasa semfiiggetlen az egyen addigi fejlodestdrt£ne-
tetol.
Endre tunetei peldaul akkor kezdodtek, amikor a gyari olto-
zoben egyik baratja megverte. Ez a barat nagy verekedo, ko-
169
tekedo vagany volt. 0 azonban biztonsagban erezte magat
mellette. Egy nap baratja belekotott: gunyos megjegyzese-
ket tett szerelmi kapcsolatara. A fiu szembeszallt vele - de
meg mindig azzal az erzessel, hogy ot ugysem bantana. Ne-
hany pillanat multan azonban egy eros utestol a fbldon talal-
ta magat. Ettol kezdve, ha az uzemben meglatta volt baratjat
(mert tobbet nem beszeltek), eldntbtte a verejtek, elpirult es
szive szaрогаn vert. Idaig minden ertheto. Csakhogy ugyan-
ezek a tunetek rovidesen mas helyzetben is jelentkeztek.
Peldaul tarsasagban, nyilvanossag elott. Nagyon szeretett
gitarozni. Most gitarozasnal is valamilyen izgalom fogta el,
ami jatekat akadalyozta. Minden jel szerint a megrendito el-
meny hatasatol nem tudott szabadulni. Amikor hozzank for-
dult, nyugtato, szorongast oldo gyogyszereket irtam eld, de
arra is kertem, hogy egy ideig rendszeresen beszeljen az ele-
terol. Igy tudtam meg, hogy rendkiviil nehez gyermekkora
volt. Apja iszakos volt es ha reszegen erkezett haza, remulet-
ben tartotta a csaladot. A kicsapongasait koveto otthoni vita
a szulok kdzti verekedesig fajult, amelyben persze apja bizo-
nyult erosebbnek A fiu nagyon felt. Szeretett volna segiteni
az anyjanak, de nem mert. A szulok valasa utan az anya ke-
menykezu, eroszakos nevelonek bizonyult. Majd amikor ugy
erezte, mar nem bir a novekvo fiuval, a nagybatyjat hivta se-
gitsegul. A fiu ekkor megprobalt dacolni, es szembeszallni a
felnott ferfival, de cst'ifos vereseget szenvedett. A partfogo
barat hirtelen tamadasa tehat regi lappango felelmek es sz6-
gyenerzetek egesz sorat hozta ujra mozgasba. A kezeles ha-
tasara a tunetek csillapodtak. Nehany evvel kesobb azonban
egy szerelmi csalodas hatasara kiujultak - de ujabb par h6-
napos kezeles ismet eredmenyesnek bizonyult.
Az ujabb irodalom az ehhez hasonlo lelki torteneseket
„koros elmenyreakcioknak" nevezi, nem pedig neuro-
zisnak. Az utobbi szakkifejezest a pszichoneurozisok
szamara tartja fenn, ahol a tiinetek ennel sokkal szoro-
170
sabban agyazodnak a szemelyisegfejlodesbe, es egy
melyen gyokerezo belso konfliktus kifejezoi. Valoja-
ban a lelki fejlodesmenetes a pszichodinamika (I. kbv.
fejezet) feltarasa donti el, hogy egy korkep pszicho-
neur6zis-e. De megszoktuk, hogy bizonyos tunetek
ennek kereteben jelentkeznek, ennek jelzesei peldaul
hiszterias rosszulletek, fobiak, kenyszerkepzetek stb.
A serdiilokorban azonban a pszichoneurozis diagnozi-
saval isovatosan kell bannunk. Nem biztos, hogy fel-
nott korban hiszterias lesz az a leany, akit egy csaladi
veszekedes kapcsan latvanyos, „hiszterias" rosszullete
miatt szallitanak el a mentok. Fobiak es kenyszerkep-
zetek is lehetnek atmenetiek, eletkorhoz kotottek.
Ugyartakkoraz ebben az eletkorban kezdodo pszicho-
neurozisok kivaltasaban is nagy szerepet jatszik a ser-
dules es a felnottkorba valo atmenet sajatos proble-
matik^ja. Ezt mutatja kovetkezo peldank.
Editfel evvel az erettsegi elott betegedett meg. Rendkivul fe-
sziilt szorongo allapot vett rajta erot, nem tudott nyugodtan
ulni, folyton mozognia kellett. Gombocot erzett a torkaban,
emiatt nyalat nem tudta jol lenyelni. Utcan olyan felelem
fogta el, hogy csak szulei kisereteben es auton tudott kozle-
kedni, igy is szorongast erzett kozben. Korhazban kivizsgal-
tak, de betegsegenek semmilyen szervi okat nem talaltak.
Nyugtatokat szedett — eredmenytelenul. Szoval is nyugtat-
tak, akaraterejere hivatkoztak, de a siker ekkor is elmaradt.
Vegul pszichoterapiara iranyitottak. Mikor a kezelest meg-
kezdtuk, mozgasos nyugtalansaga marcsokkent, es fo tiine-
te a kozlekedesi fobia volt.
Editbetegsegeig nyugodt, csendes, kiegyensulyozott be-
nyomast kelto, tartozkodo modorii leany volt. Iskolaban
171
szorgalmas, jo tanulo. Kiskoraban felenk volt, az utcan min-
dig anyja kezet szorongatta. Kulonben is nagyon anyas volt
— ok ketten szovetsegesek voltak es kolcsonosen feltettek
egymast A feltesnek alapos oka volt: az apa reszegeskede-
se. Edit apjanak alkoholizmusa eleg sajatos. Megbizhato
munkaero, napkozben jozan, meggondolt, joerzesii, min-
denkivel szemben megteszi kotelesseget, csaladjanak maxi-
malis joletet igyekszik nyujtani. Munkabol hazajovet azon-
ban gyakran iszik, es ilyenkor felelmetes indulatok robban-
nak ki belole, viselkedesegatlastalanna valik. A leany szerint
ilyenkor is vigyaz arra, hogy emberben kart ne tegyen. Edit
megis eveken at azzal a szorongo erzessel indult haza keso
delutan vagy este, hogy nem tudja, mi var ra otthon, anyja-
nak nem tortent-e baja, nem talalja-e verbefagyva stb. Ke-
sobb — a kezeles soran — felmerultek ugyan olyan adatok,
melyek bizonyftottak, hogy kapcsolata anyjaval nem volt
mindig ilyen zavartalan. Mikor kishuga szdletett, egy ideig
indulatos es sertodott volt, az utcan kitepte magat anyja ke-
zebol, es majdnem a jarmuvek ala futott. De ez a dacreakcio-
ja hamar lezajlott es attol kezdve az anyjaert valo aggodalom
hatotta ateletet. Anyja isfolyton aggodott erte, ha keson jott
haza, huliganoktol feltette.
Mindennek ellenere a serdulokor elso eveiben meglehe-
tosen batran jart-kelt. Betegsegenek elso tunete egy iskola-
ban fellepo szorongasos allapot volt, amelynek soran ugy
erezte, hogy ,,tul elesen lat". Kesobb is elofordult, hogy ,,tul
elesnek" vagy homalyosnak erezte latasat, vagy bizonytalan
volt benne, hogy az, amit lat, valosag-e.
Pszichoterapias kezelese ket even at tartott, es nem jart
tokeletes eredmennyel. Tobbszor tettem kiserletet, hogy he-
tente ketszer kezeljem. De fobiaja miatt sokszor nem tudott
elindulni hazulrol, vagy nem talalt kiserot. Ezert gyakorlatilag
hetente egyszeri kezeles folyt. Kezdetben igen izgatott es
szegyenlos volt, hajat az area ele hiizta, vagy kezevel takarta
el arcat — zsebkendojet benedvesitette, hogy forro homlok^t
husltse vele. Kesobb ez a nyugtalansag teljesen megszunt.
Csak kb. egy evvel kesobb tunt fel ismet atmenetileg, amikor
172
szexualis temakrol esett szo. Ekkor nem tudott helyen ma-
radni, es a nyitott ablakba ult, mintha menekulni keszulne.
Egy ilyen tema megbeszelesehez eros belso ellenallast kel-
lett legyOrnie, beleneveltgatlasokat, amelyeket azonban egy
sajatos elmenysor is erositett. Ennyi nehezseg mellett csak
csodalhatjuk, hogy az analitikus pszichoterapiaban meg-
ertette az osszefuggeseket, gondolkodasa — ha gatlasain tul
tudott lepni — igen onallo es „eleslato" volt.
A kezeles soran a kezdetben megismert elozmenyek ki-
egesziiltek es elmenyek egesz sora tarult fel, mely felelmeit
erthetobbe tette. Ennek az elmenyanyagnak most csak rovid
es vazlatos osszefoglalasat adhatjuk. Viszonylag hamar ki-
derult, hogy legjobban az oregedo ferfiak tekintetetol fel,
„huncutsagotlata szemukben". Kesobb, nagy belso ellenal-
lasa legyozese utan, elmondta, hogy mennyi mindent vett
eszre szulei szexualis eletebol kisgyermekkora ota. Majd szo
esett egy idos ferfi rokonrol, aki szivesen tapogatja, olelgeti a
fiatal lanyokat. Vele is megprobalta, de 6 erelyesen leintette.
Aztan egy tortenet kapcsan kiderOlt, hogy reszeg allapotban
apja is meglehetosen gatlastalanna valik szexualis megnyil-
vanulasaiban. Valojaban gyermekkora ota tanuja volt olyan
jeleneteknek, amelyek felelemmel toltottek el, de egyben
mozgasba hoztak erotikusfantaziajat. Erosen kuzdott ellene,
es a kezeles soran is csak nehezen ismerte el, hogy effele
gondolatok foglalkoztatjak. De mar a kezeles elejen elmond-
ta: elalvas elott dudol, hogy ne kelljen gondolkodnia.
Ezek utan ertheto, hogy fiukkal szemben nagyon tartoz-
kodo volt, meg a kezet se nagyon engedte megfogni. Egy-
szer azosztalyban egy fiu megfogta a vallat, mire ugy erezte:
szaja gorcsosen megmerevedik. A szemkdzti hazban lakott
egy fiti, „huliganos modorii es oltozkodesu", nagy nocsa-
basz. Regota probalt neki udvarolni. 0 ellenallt, noha a fill
erosen vonzotta. Betegsege elejen egyszer megis elment ve-
le setalni. Kozben nagyszeriien erezte magat, mintha hullam
emelne. Ugy latszik eppen ez remitette meg utana. Nem tor-
tent ugyan semmi — de 6 erezte, hogy vedtelenne valt.
Ezeknek az esemenyeknek az elmondasa nagy izgalom-
173
mal, majd szemmel lathato megkonnyebbulessel jart. Negy
honapos kezeles utan ment le eloszor az utcara egyedul. Na-
gyon zavarta, hogy az emberek nezik, es latasat is homalyos-
nak erezte. A kovetkezo honapban azonban mar nem auton
jart a kezelesre, elegendo volt, ha valaki elkiserte az autobu-
szon. Ujabb nehany honap multan tisztviseloi allast vallalt,
es fokozatosan bekapcsolodott a tarsaseletbe. De utcan
csak kiserovel tudott jarni. Javulasok es visszaesesek valta-
koztak. A masodik ev vegere kepesse valt arra, hogy egyedul
is megtegyen kisebb utakat. Szorongo erzesei enyhultek, de
nem szuntek meg teljesen. Kb. ebben az idoben maradt el a
kezelesrol, halmozodo elfoglaltsagara hivatkozva.
Ket evvel kesobb levelet kaptam tole. Tunetei nem multak
el, noha idokozben korhazban is kezeltek. Viszont ferjhez
ment azota, es elkoltozott hazulrol. Az utobbi adat azt sejteti,
hogygatlasai megis jelentosen csokkenhettek. A pszichote-
rapiat koszoni, ugy erzi „a gyogyulas teren akkor ert el ered-
menyeket". Ujabb ket ev mulva egy igen kedves levelezola-
pon ertesit, hogy gyermeke szuletett.
Edit betegsege termeszetesen nem ifjukori valsag volt,
hanem fobias neurozis, ami a felnottkorba is atnyult. Kirob-
banasaban azonban a gyermekkori elmenyek talajan tipikus
serdblokori problemakjcitszottak szerepet: felelem az „erett-
seget" jelkepezo erettsegitol, a felnott no szerepetol, a sze-
xualis elettol es a sziileitol valo elszakadastol. Az a gondolat,
hogyo„6nall6 leny" felelemmel tolti el - panaszolta. A hoz-
zaertd tudja, hogy egy ilyen korkepnel ket even at heti egy-
szeri pszichoterapia nem sok. Tunetei egy reszenek lelektani
hatterere ugyan feny derult — peldaul az utcatol valo felelem
mint a csabitas lehetosegetol valo felelem valt erthetove, a
latas bizonytalansaga olyan jelenetek emlekere vezetheto
vissza, amelyeket nem kellett volna latnia, de megis eszlelt-,
bizonyos azonban, hogy jelentos kornemzo elmenyek ho-
malyban maradtak. A kezeles soran Edit tudatosabba valt,
jobban elfogadta sajat erzeseit - igy kevesbe volt nekik ki-
szolgaltatva. Terapiajanak persze csak nehany fontos vonat-
kozasat ismertethettuk.
174
Autoritaskrizis, disszocialitas
Sok betegunk nem onkent keres fel minket panaszai-
val. A kornyezet, a szulok talaljak aggasztonak vagy
elviselhetetlennek a serdulo magatartasat, es kernek
segitseget. Nem ritkasag, hogy ilyenkor is sikerul a
vizsgalat soran a serdiiloben felkelteni az erdeklodest
onmaganak, viselkedese motivacioinak melyebb meg-
ismeresere. Ahol ez nem sikerul, ott a pszichoterapia
kilatasai nem kedvezoek, bar az erzelmi kapcsolat es
tamasznydjtas igy is bizonyos vedettseget ad.
Az esetek egy reszeben a serdOlokori lazadas kiele-
zett formajaval allunk szemben. A lazadas eszkozei
kornyezettol es tortenelmi kortol fuggoen valtoznak.
Szazevvel ezelott Darwin olvasasa nyilvan lazadasnak
szamitott egy konzervativ, vallasos csaladban. Ma
aligha talalnank szuldt, akit ezzel ki lehetne hozni a
sodrabol. Botranykonek ma alkalmasabb a foltos far-
mernadrag, a hosszu kocos haj, fiuknal az elvadult
szakall. Ambar egyes csaladokban ma гпёг a felnottek
is szakallt novesztenek, es farmert hordanak. Korunk
egyik sajatossaga, hogy — ellentetben regebbi korok-
kal —az idosebbek is kezdik atvenni az ifjusag szoka-
sait, es nemcsak a fiatalok hasonulnak az idosebbek -
hez.
Az oltozkodes szokatlansaga, a kesoi hazajovetel, a
rendetlenseg, a tanulas elhanyagolasa, a szulokkel cl-
ienteles nezetek hangoztatasa vagy az 6 szemukben
nemkiv^natos tarsasag keresese mind megannyi kris-
talyosodasi pontja a tekintely elleni lazadasnak. Neha
nem is lepi tul a serddlokor ,,normal"-lelektananak ha-
175
tarait, csak a csalad turokepessege alacsony. Ilyenkor
inkabb a sziilokkel foglalkozunk, mint a gyerekkel. Az
esetek nagyobbik reszeben az ifjukori valsag egy for-
majarol: autoritaskrizisrol van szo. Eleg gyakori, hogy
ilyen esetek szetesett, zaklatott eletet elo csaladokbol
kerijlnek ki, az elozmenyekben gyermekkori serelmek-
kel, csalodasokkal talalkozunk, melyek gyumolcse ek-
korra erik meg. Az akaratat brutalis eszkozbkkel is
gyermekere kenyszerito felnott, rendszerint eroszakos
es lazado serdiilot nevel maganak. De az sem ritkasag,
hogy a helyzetszbgesen ellentete ennek. A serdOlo la-
zadasa ketsegbeesett kiserlet, hogy a szulokhoz, ott-
honhoz fuzodo tuleros erzelmi koteleket szettepje. Vi-
haros autoritaskrizisek is nyom nelkul lezajolhatnak,
ha a szulo-gyermek kapcsolat az elso eletevekben
megbizhatdan jo volt.
Nagyobb problema, ha a lazadas mar a tarsadalom
teteles szabalyaiba, sot torvenyeibe utkozik: ilyen az
iskolakerules, a munkakerOles, a csavargas, a lopas, a
garazdalkodas —lanyoknal a prostitucio. Ez az a jelen-
segkor, amelyet ebben a korban meg altalaban disszo-
cialitasnak nevezunk, ovakodvan attol, hogy ido elott
rasussuk az antiszocialitas belyeget (kiveve az igen ki-
fejezett eseteket). A serdiilot lazadasa, szerepkiserle-
tezese, hatarainak probalgatasa, identitasanak kerese-
se viszonylag konnyen sodorja a torvenyszeges pere-
mere. Kulonosen a korai serdulo fantaziaja jatszik szi-
vesen a kriminalitassal, es a nagyratoro almok hosei, a
tudos, a muvesz, a felfedezo mellett a kalandor, a szel-
hamos, a rablovezer, a kalozkapitany is vonzo figure
lehet szamara. Az almodozastol a tettig azonban oriasi
176
a tavolsag. Igen kiveteles esetben megis elofordulhat,
hogy a serdulo, akinel igazi disszocialitasrol nem be-
szelhetunk, batorsagat probalva kisebb buncselek-
menyt kovet el, pl. ellop valamit. Az igazi disszocialitas
viszont tobbe-kevesbe agressziv indulatokkal telitett
lelkiallapotbol es a szemelyiseg belso moralis szaba-
lyozasanak, a felettes en kepzodesenek zavarabol fa-
kad. Az elozmenyekben tobbnyire azokat az okokat ta-
laljuk, amelyeket Gyorgy Julia Az antiszocialis szeme-
lyiseg cimu konyveben (1967) felsorol, es jelentos
prepubertasos es pubertasos esettanulmanyokkal iga-
zol. Ezek kozuI kiemelkedik a brutalis neveles (amelyet
valamennyi esetenek korelozmenyeben megtalalt), a
meleg, szeretetteljes erzesek hianya vagy megvonasa
mindket szulo reszerol es az erkolcsi fejlodeshez nel-
kiilozhetetlen pozitiv kisgyermekkori erzelmi kapcso-
lat hianya.
S. Meyerson is a gyermekkori erzelmi elhanyagolt-
sag es a hatterbe szoritottsag bosszujat latja sok ser-
dulokori buncselekmenyben, s annak is fontos szere-
pet tulajdonit, hogy az ilyen serdulok kornyezeteben
nines eszmenykepOl valaszthato szemely. Kiemeli,
hogy a buncselekmeny ketsegbeesett, remenyt vesz-
tett kiserlet a valahova tartozas helyreallltasara. Ezek a
megallapitasok sajat eseteinkre tul sulyosnak tunnek.
Hiszen mi iskolakerOlo, csavargo, esetleg a lopas vagy
a prostitucio kezdeti kiserleteit tevo fiatalokkal talal-
koztunk —de nem torvenyszeki esetekkel. Ugyanezek
az okok nalunk is folmerulnek, csak joval enyhebb for-
maban. S. Meyerson es В Allchin hangoztatjak, hogy
177
a serdulokorban a disszocialitas a lappango depresz
szio kifejezoje lehet. Hasonlo psziches hatternek tulaj
dom'tok jelentoseget kovetkezo esetijnkben is.
14 eves fiirt hoznak rendelonkbe azzal a panasszal, hogy
lop. A problemak mdsfel eve kezdodtek. Elozo ev oktoberd-
ben vettek eszre, hogy eleg nagy dsszeg eltunt otthonrol,
mintegy 1500 forint. Az anya gyanuja a fiura terelodott, es
addig vallatta, mig az beismerte: csakugyan 6 volt a tettes.
A flu disszocialitasa sajatos szenvedellyel fuggdtt ossze. di-
szes toroket es keseket gyujtott. Ha egy szep tort latott a ki-
rakatban, mindenaron meg akarta szerezni. Osztalytarsatol is
lopott jatekpisztolyt, meg penzt, amin ujabb fegyvereket va-
sarolt. Valojaban azert hoztak vizsgalatra, mert a kovetkezo
evre egy videki kollegiumba irattak be. Az iskolaigazgato az
elozmenyek ismereteben pszichologiai velemenyt kert. Ek-
kor mar jtilius eleje volt.
Aki ezek utan azt hiszi, hogy egy agresszlv, „vasott kd-
lyok" lepett be a rendelobe, nagyon teved. Sanyi szelid,
csendes, udvarias modoru, intelligensfiu. Lopasaira nem tud
mas magyarazatot, mint hogy nagyon megkivant valamit, es
attol kezdve nem gondolkodott. Egyetert azzal, hogy jobban
meg kellene ertenie, mi jatszodott le benne. A pszichologiai
tesztek eredmenyei inkabb enyhe depressziora lellemzoek,
mint disszocialitasra. Feluletes szinten bar, de keszsegesen
beszel eleterol. Majd kiderul, hogy regenyt ir- annak cselek-
menyet is elmeseli.
Mindebbol a kovetkezo tortenetet ismerjuk meg: Sanyi
apja hosszii evek ota kulfoldi kikuldetesben tartozkodik,
foglalkozasa kovetkezteben evente csak nehany hetet tolt
otthon. A fiut anyja neveli: egy kenyszeresen pedans, meg-
lehetosen eroszakos asszony, aki szereti ot, de szeretete in-
kabb folytonos feltesben jut kifejezesre, mint gyengedseg-
ben. A fiu mindenesetre a korlatozo anyat latja benne, aki
megharagszik, ha fijrdesnel nehany csepp viz kicsordul a
178
kadbol. Kisgyermeki kbtodese anyjahoz melyen elrejtett es
kieleguletlen. Sanyi mindig vagyott az apja utan. Latni sze-
rette volna, milyen egy eros es tevekeny ferfi elete, aki utazik,
jntezkedik, targyalasokat folytat. Tizenket eves koraban ige-
retet kapott, hogy apja egy hosszabb kulfoldi Citra magaval
viszi. Az anyja azonban utolso pillanatban maskepp dontott.
Ogy gondolta, korai meg ez az ut egy ilyen korii gyereknek.
0 utazott el az apaval, es a fiut egy ismeros neninel hagyta.
Sanyi rendkivul busult emiatt. Egy ido mulva ez a busulas el-
mult, es kitort rajta a torok iranti szenvedelye, majd megkez-
dodtek a lopasok. Kesobb azt is elmondta, hogy amikor apja
az ido tajt egy hosszabb utjarol hazajott, a szulok kozott he-
ves vita zajlott le a haloszobaban, amelynek tbredekei kihal-
latszottak. A hallott szavakbol - akkor vagy csak utolag
- ugy vette ki: anyja apjat gyanusitja, hogy kulfoldon szere-
tottart. Ezt tulajdonkeppen „tudhattam" volna a Rorschach
tesztbol, amelynek harmadiktablajara adott valasza: „Ket no
egymassal szemben. A kezuk egy fekete szemuveges ferfife-
jen helyezkedikel, mintha harcolnanak ezert a ferfiert." (Egy
projekcios tesztre adott valasz elettorteneti osszefuggeset
valojaban mindig csak utolag ismerhetjuk meg.)
A fiu fantaziajatekai attetelesen ugyanezt a konfliktust
tiikroztek. Eloszdregy kepregenyt mutatott nekem. Masodik
vilaghaborus legicsatak alltak a tortenet kdzdppontjaban.
Hose Joe, egy angol pilota, aki kulbnbozo veszelyekbe ke-
rul. Szines, vonalakkal keresztul-kasul huzigalt rajzok abra
zoltak a zuhano, ego, csatazo repiilogepeket. Kozben ilyen
feliratok: „Е1 a rohadtakl", „Nem szall le rolam", „Nesze ne-
ked, te bitang I". Egy kesobbi regeny-tortenete: Amerikai
milliomos angol kastelyt vasarol Ejszaka titokzatos lepteket
hall Sokaig nem jon ra, mirol van szo. Egy ejjel kutatoutra
mdul. Behatolva egy lezart pincehelyisegbe, ott laboratoriu-
mottalal, ahol egy hulla fekszik. Majd kiderul, hogy a hul a
idonkent foleled. Nem igazi hulla. Egy orvos kiserletet veg-
zett rajta, es most a tavolbol iranyitja. Mig az elozo tortenet
е9У agresszivferfiideallal valo azonosulas kiserlete, az utob-
bi az ejszakai zajok (szulok ejszakai elete, vitaja) miatti fele-
179
lem, es a tavollevo apa titokzatos elete iranti kivancsisag bel-
so feldolgozasat szolgalhatja.
Megfigyeleseinkes a tesztvizsgalatok alapjan Ggy tunt: a
disszocia litas egy pre-adoleszcens depressziv allapot talajan
jott letre, es lenyegeben mar megszunt. Jo prognosztikai jel-
nek tartottuk, hogy a sokat olvaso, irassal is probalkozo fiu-
nal a megoldatlan belso konfliktus a jelek szerint a fantazia-
ban talal kiutat. Ezek alapjan az iskola szamara pozitiv javas-
latot adtunk ki. A pszichoterapia megerto es tamasznyujto
jellegu Volt. A rendelkezesre allo ket honap alatt - szeptem-
berben kezdodott a tanitas a videki gimnaziumban - semmi
lehetoseget nem lattam annak, hogy tOnetei osszefOggeset
anyjaval valo konfliktusaval vagy a ferfi-identitasert folyta-
tott harcaval ertelmezzem — sot f6lo volt, hogy egy ilyen er-
telmezes tovabb rontana ambivalens kapcsolatat anyjaval.
A kezeles ideje alatt visszaeses nem fordult elo. Jo hatasu le-
hetett, hogy idokozben apja a szokasosnal tobbet tartozko-
dott otthon.
Egy evvel kesobb jelentkezett kontrollra. A kollegiumban
a masodik felev kozepeig semmi baj nem volt. Mind jobban
tanult, tanarai kedveltek, tarsai kozt is nepszerusegre tett
szert. Ekkor egy het vegen anyja jovetelet varta, aki utolso
pillanatban lemondott. Szombat delutan kapta meg a leve-
let. Sulyosan csalodottnak erezte magat, mar csak azert is,
mert kollegiumi tarsainak megigerte, hogy a hagyomanynak
negfeleloen szetosztja a csomagot. Hogy ne maradjon sze-
gyenben, beutazott a kozeli varosba elelmiszert vasarolni.
Sietett, felt, hogy visszafele lekesi az utolso autobuszt es a
kollegiumban megbiintetik, ha nem er be idejeben. Az onki-
szolgalo kozertben nem talalt kosarat. Sajat cekkerebe tette
a vasarolt holmit. Igy vitte a penztarhoz, ahol szoltak neki,
tiogy pakolja at kosarba. Talalt egy kiurult kosarat, kapkodva
atpakolt. A penztarnal atkutattak a cekkeret es egy 10 forin-
tcs konzervet talaltak benne. Allitolag bentfelejtette. Rend-
oiseggel fenyegettek, majd jegyzokonyvet vettek fel, amit
kfesobb elkiildtek az iskolanak. Az igazgato nem turte meg
tovabb a kollegiumban. Nagylelku volt, nem inditott fegyel-
180
mit, de kerte a szuloket, hogy a gyerek magantanulokent
folytassa az evet. Igy is 4,5-es atlaggal vegzett. A kovetkezo
evresikerult egy masik iskolaba felvetetni. A lelektani ossze-
fugges olyan nyilvanvalo volt, hogy most - a kontrollvizsga-
lat alatt- megkockaztattam a terapia egyetlen elhangzott er-
telmezeset. „Ugy latszik, ha csalodas er, kulonbsen anyad
reszerol, akkor nem tudsz elegge vigyazni arra, mit teszel"
-mondtam. Ugytunt, a fiu erti, amit mondok, noha ovato-
san valaszolt: „lehetseges".
Tovabbra is az a velemenyem, hogy Sanyi eleteben a
disszocialitas csak epizod volt, amely- a korai serdulokor ti-
pikus elmenyvilagSval a hatterben —a nagyfoku elkeseredes
es haragos indulatokkal valo telitodes hatasara jott letre At-
meneti visszaesesek indulatilag feszult allapotban persze
meg nehany evig lehetsegesek. Engem szomorusaggal tol-
tott el az iskolavaltoztatas kenyszere. Az igazgato dontese
tbkeletesen ertheto volt, sot az adott helyzetben nagyvona-
10. A tapasztalat azonban vilagszerte azt mutatja, hogy ha
egy disszocialitasra hajlo fiatal kikerul a kbzbssegbbl, ahol
mar helye volt, izolalbdik, elmaganyosodik, s igy no erkolcsi
veszelyeztetettsege. Sanyi maganyosan kbvette el lopasait.
Szinte ugy elte meg oket, mint neurotikus a tuneteit.
De sok disszocialis ugy sodrodik bele az elso buncse-
lekmenybe, hogy kozosseget is keres egyszersmind.
Otthonatol erzelmileg elszakadt, a sikeres, jol tanulo,
dolgozo fiatalok csoportjabol kudarcai miatt kirekesz-
tettnek erzi magat, az azonnali kielegiilesrol a jovo
kedveert lemondani nem tud, mert ahhoz valamilyen
kulso vagy belso ideallal valo azonosulas szukseges.
A tarsadalomellenes csoport, a „galeri" befogadja - ott
azzal arathat elismerest, amivel masutt elutasitast val-
tott ki. Popper, aki behatoan tanulmanyozta a galerik
181
tarsaslelektani szerkezetet es a galeribe sodrodas me-
chanizmusat, irja: „А galeri az esetek tobbsegeben
nem tekintheto kozossegnek a szo pszichologiai ertel-
meben, hanem csak csoportnak, mert nelkulozi a per-
manens celrairanyitott kozos aktivitast, es tagjai kozott
altalaban nem alakulnak ki stabil erzelmi kapcsolatok.
A galeri potlo jelleggel elegiti ki az erzelmileg jol meg-
alapozott tarsaskapcsolati igenyeket. A galerikbe valo
sodrodast mindig megelozi az addigi szemelyes kdr-
nyezetbol, elsosorban a csaladi kornyezetbol torteno
kilazulas, az elmaganyosodas fazisa — a rendezetlen
konfliktusok, illetve az igy eloallott ambivalens fe-
szultsegek kovetkezteben. A galeri belso koheziojanak
elso tenyezoje, hogy olyan sikerelmenyeket biztosit a
tagok szamara, mely nem jar egyOtt a permanens jelle-
gu affektives intellektualis feszultsegek toleralasanak
kovetelmenyevel." Nekunk nem volt modunk egesz
galerik vizsgalatara (disszocialis fiataloknak ugyanis
ritkan van betegsegtudata, s ritkabban keresnek pszi-
chologusi segitseget), de a mi pszichologiai rende-
lonkbe is elvetve kerultekgaleritagok. Minden esetben
nyomon kovethettuk erzelmi izolalodasukat a csala-
don belli I es a „hivatalos" kozossegben, valamint az
iskolai eletben elszenvedett sorozatos kudarcaikat.
Jobb hijan a disszocialis megnyilvanulasok koze
sorolhatjuk a fiatalok kabitoszer-szenvedelyet is, mely
dsszeOtkozesbe sodor a tarsadalommal — ilyen erte-
lemben disszocialis. Okai azonban valoszi'nuleg tobb
szempontbol elternek az egyeb disszocialis megnyil-
vanul^soketol. Korantsem ismerjijk ezeket elegge.
A kabitoszerszedes robbanasszeru terjedese a nyugati
182
ifjusag kbreben a tudomanyos vilagot meglepeteskent
erte- maig sem egeszen megoldott rejtely. Valojaban
nem a „klasszikus" kabltoszerek terjed nek, mint a mor-
fium, kokain stb., hanem ujabb szerek, peldaul az LSD,
a pszilocibin es a hasis-tartalmu Marihuana-cigaretta,
valamintszerves oldoszerek (ragasztoanyagok) goze-
nek belelegzese es bizonyos gyogyszerek, amelyek al-
kohollal keverve hallucinaciokatokoznak. Az utobbiak
- kisebb mertekben — mar hazankban is terjednek, az
utobbi evekben tobb kozlemeny szamolt be jelentke-
zesukrol (Farkasinszky, 1976, Kisszekelyi, 1973, Kolos
1974). Az ujabb szakirodalom ezeket a szereket ,,dro-
gokqak" nevezi, es megkulonbbzteti a regi kabitosze-
rektol. Kulbnboznek is toluk tobb lenyeges vonasban.
A „klasszikus" szerek inkabb egyedul fogyaszthatok es
derus, nyugodt, kozonyos lelkiallapothoz vezetnek.
A „drogok" inkabb tarsas fogyasztasra alkalmasak, ko-
ros elmenyek lepnek fel, a kulvilag eszlelese illuzoriku-
san megvaltozik, hallucinaciok, izgalmi allapotok je-
lentkezhetnek. Mlg az elobbiek egyertelmuen a valo-
sag sulyatol, a szenvedestol valo menekulest szolgal-
jak, az utobbiak fogyasztasaban viszont jelentos moti-
valo szerepe lehet az elmenykeresesnek. Martyn Gay
(1975) felhivja a figyelmet ra, hogy a mai fiatalok egy
„drog-orientalt" tarsadalomban nonekfel, ahol az em-
berek folyvast tablettakat szednek, altatot, nyugtatot,
fogamzasgatlot stb. Ebben a kulturalis atmoszferaban
jatszodnak le a serdulokor valsagos jelensegei, konf-
liktusai, ebben el a kamasz hangulathullamzasaival,
testi fejlodesevel kapcsolatos aggodalmaival is, va-
gyaval a kiserletezesre, problemainak megismeresere.
183
en-hatarainak kiprobalasara, ill. fellazitasara. Nagy a
csabitas, hogy mindezen egy „droggal" segitsen.
(A drog szo kettos ertelmu, ugyanis altalaban gyogy-
szerek, novenyi kivonatok jeldlesere is hasznaljak,
nemcsak kabito hatasuakera.) Gay szerint a drogsze-
do fiatalok ket focsoportra oszthatok: intellektualis es
elvezo tipusra. Az intellektualis tipus a hivatalos tarsa-
dalmi ertekekben csalodva az elet ertelmet keresi egy
kulonleges lelkiallapotban. Az elvezot a szer kozvetlen
hatasai vonzzak. Sokan csak azert veszik be egyszer-
ketszer, hogy onmagukat kiprobaljak. Ez a kiserletezes
azonban nemegyszer tragediaba torkollik.
Hazai elterjedeserol nincsenek meg megbizhato
adataink - bizonyos, hogy joval alatta marad a nyu-
gat-europainak es az amerikainak. Szaz vizsgalt ese-
tembol minddssze 3-nal szerepelt „ragasztozas", eb-
bol is az egyik veletlenul szivta be egy ragasztoszer
gozet, es kezdett el hallucinalni. Nagy-Britanniaban a
20 ev alattiak reszesedese a kabitoszer-fogyasztasban
1960-tdl 1966-ig 7%-rol 35%-ra nott, s azota is nd-
vekszik. Backhouse (1969) szerint az alkoholizmus
terjedeseaz ifjusag koreben meg jelentosebb. Feltete-
lezik, hogy a mai nyugati tarsadalom legkoreben azok
a fiatalok, akik a kudarcot nem tudjak elviselni, drog-
hoz, alkoholhoz, disszocialis magatartashoz, ongyil-
kossagi kiserlethez menekulnek. Osnos es Laskowitz
(1966) szerint azok a szemelyisegvonasok, amelyek
altalaban a drogfogyasztasra hajlamositanak, fokozot-
tan adottak a serdulokorban — az a sajatsag peldaul,
hogy indulataikat nem tudjak kelloen kontrollalni, a
tartos feszOltseget nehezen viselik el, azonnali, erofe-
184
szftes nelkOli kielegulesre vagynak, kapcsolatuk a kor-
nyezettel es a tekintellyel konfliktusos. Ugyancsak
Angliaban vizsgaltak a drogszedes megoszlasat ku-
lonbozo tarsadalmi osztalyok es retegek kozt, de nem
talaltak jellemzo osszefuggest. Ketsegtelen viszont,
hogy a drogszedes bizonyos csoportokban az ossze-
tartozas jele lehet - az „egyuttes elmenynek" valami-
lyen torz formaja. Keniston (1966) jelentoseget tulaj-
donit a serdiilo jellemzo lelkiallapota es a mai tarsadal-
mi-kulturalis klima ellentetessegenek. A serdulo szel-
soseges erzelmi reakciokra vagyik, a felnott kornyezet
nyomasa viszont inkabb arra iranyul, hogy legyen sze-
melytelen, erzelmi megnyilvanulasaiban tompltott, jo-
zan es elorelato.
A drogszedes sok fiatal szamara csak kaland, amit
egy-ketszer megprobal, aztan abbahagy. Az is elofor-
dul, hogy tobb honapos szedes utan nagyobb megraz-
kodas nelkiil abba tudjak hagyni. Az elvezet azonban
ilyenkorsem veszelytelen. Kozvetlen hatasa reven ga-
tolja az bnkontrolltes agresszlv, antiszocialis magatar-
tashoz vezethet. Tavlatilag pedig akadalyava valhat a
fejlodesnek: a problemak valodi megoldasa helyett ol-
cso es veszelyes almegoldast nyujt. Egeszsegkaroslto
hatasuk kozismert. Ez hangsulyozottan vonatkozik a
nalunk itt-ott szorvanyosan felbukkano drogelvezok-
re, akikszerves oldoszerek gozet lelegzik be: majkaro-
si'to hatasu szert elveznek, amely tuladagolas eseten
halalossa is valhat.
A kezeles megfelelo utjat is inkabb csak keresi a
szakirodalom. Az ellenpropaganda nem eleg hatasos.
A kenyszerelvonas — noha idonkent ez az egyetlen le-
185
hetseges megoldas — ketes eredmenyu, ha nem sikerul
utana a beteget es kornyezetet tartos pszichoterapias
kapcsolatba bevonni. Leginkabb a kisletszamu, bent-
lakasos elvono centrumok valtak be, az ifjusagi szub-
kultura legkoret araszto otthonos kornyezettel, ahol
gyogyult drogszedok is reszt vesznek a gyogyito mun-
kaban, es a kabitoszer elleni kijzdelemnek valamilyen
hosi hangulatot adnak.
Depresszio es ongyilkossag
Az adoleszcencia az elszakadas es ujat kereses korsza-
ka. A serdulo elveszit valamit, ami eleteben a legfonto-
sabb volt: gyermekkorat, kisgyermeki kotodeset a ha-
talmas, idealizalt szulokhoz. Ez az elszakadas kOlono-
sen nehez, ha a gyermekkor szeretetig^nyet nem ele-
gitettek ki (Allchin, 1975). Ertheto tehat, hogy ez az
eletkor, ha meg agressziv indulatok es kielegitetlenul
maradt vagyak feszitik, ugyancsak hajlamosit a dep-
ressziora. Megis —a serduld depresszioja ritkan jelent-
kezik nylltan: tartosan szomoru alaphangulat, gatolt-
sag, beszukultgondolatkor, kisebbsegi erzesek, aggo-
dalmak, onvadlasoktuneteivel. Sokkal gyakrabban ta-
lalkozunk vele burkolt formaban. Ilyen burkolt dep-
resszio jele lehet: a visszaeses a tanulasban, lustasag,
kozony, fokozodo magany es kapcsolatnelkuliseg, sot
- mint lattuk - disszocialis megnyilvanulasok is
(Mastropaolo 1972, Rich 1956).
Az ongyilkossagot megelozo depresszio nem min-
dig veheto eszre: derdlt egbol jovo villamkent erheti a
186
kornyezetet. Finom megfigyelesek megis azt mutatjak,
hogy az ongyilkossagot kozvetlenul megelozi egy
depresszlv szinezetu tunetegyuttes, amelyet Ringel
„preszuicidalis szindromanak" nevezett el. Ennek ha-
rom fo osszetevojet emeli ki: a gondo/atkor beszukO-
lese a negativ ё/тёпуекге: a к if el ё gatolt, dnmaga el-
len iranyitott agresszio, amely az emberi kapcsolatok
elszegenyedese miatt sem talal kiutat; s vegul fanta-
zialas az bngyilkossagrol — ezekben a kepzeleti jate-
kokban az egyen regredial arra a gyermeki szintre,
amikor a halal meg nem tunik veglegesnek, visszafor-
dithatatlannak.
Ugyancsak vilagszerte eszlelik, hogy a legtobb dn-
gyilkos a tett elkovetese elott meg egy utolso kiserletet
tesz, hogy valakihez forduljon, valamilyen emberi kap-
csolatot talaljon. Ezt nevezik „segelykialtasnak". Fon-
tos, hogy ez nalunk is kbztudotta valjon. Hazank
ugyanis abban a szomoru dicsosegben reszesult, hogy
a gyermekkori es ifjukori bngyilkossagok teren vezeto
helyet foglal el a vilagstatisztikaban. Ha el is fogadjuk
Kun tobbszor hangoztatott es alaposan indokolt vi-
gasztalasat, hogy szamos mas orszagban a szuicidiu-
mok jelentos reszet vallasi es tarsadalmi okok miatt el-
titkoljak- tehat ezek a „hirtelen halal" es az „ismeret-
len halalok" ott magas szazaleku rovataba kerulnek
meg akkor is aggaszto es meggondolando, hogy na-
lunk milyen sok fiatal dobja el magatol az eletet, vagy
tesz erre kiserletet. Ma, ellentetben regebbi nezetek-
kel, az az allaspontunk, hogy az ongyilkossagi kiserle-
tet a legnagyobb mertekben komolyan kell vennunk,
barmilyen komolytalannak tunik is. Sok tapasztalat
187
szol amellett, hogy ha az illeto helyzete nem valtozik az
ongyilkossagi kiserlet utan, a komolytalan kiserletet
egy idd miilva komoly kiserlet koveti (Kun 1971). Mi-
ert magas hazankban az ifjukon ongyilkosok szama?
Olyan kerdes ez, amelyre megnyugtato vSlaszt maig
nem talaltunk. Bizonyos, hogy Kozep-Europaban a
szuicidiumnak hagyomanya van, akarcsak Japanban.
(A volt Osztrak—Magyar Monarchiaban mindig is ma-
gas volt az ongyilkossagok szama, a szomszedos
Ausztriaban, Csehszlovakiaban szinten ma is magas.)
Ez azonban a problemanak csak egyik aspektusa: an-
nak tortenelmi-kulturalis hatteret adja.
A teljesseg igenye nelkdl kiragadok nehany adatot,
amely az ifjukori ongyilkossag kerdeset talan jobban
megvilagitja. Ha a Durkheim altal leirt harom fo on-
gyilkossagi tipust nezzuk: az egoista, az anomias es az
altruista szuicidiumot, ezekre alkalmasabb eletkort
aligha talalnanka serdulokornal. „Egoistanak" a tarsa-
dalmi izolaciobol eredo ongyilkossagot nevezte Durk-
heim. Ki izolalodhat inkabb, szinte a termeszetes fejlo-
des velejarojakent, mint a serdulo, aki sziileitol erzel-
mileg elszakitotta magat, ugyanakkor korcsoportjahoz
meg nem talalta meg az utat! ? Es mikor elezodhet ki
jobban a tudatos eletvezetest kormanyzo normarend-
szer es a tarsadalmi valosag kbzti szakadek — az ilyen
motivacioju ongyilkossagot nevezi Durkheim ,,ano-
miasnak" —, ha nem az adoleszcenciaban? Vegul nem
a kamasz hajlamos-e leginkabb arra, hogy eszmenye-
kert (vagy akar virtusbol) kockara tegye eletet? —, ami
pedig a durkheimi altruista ongyilkossag hattere. Rin-
gel 1961-ben irja, hogy a kisgyermekkorban meg-
188
indult pszichogen zavarok a serdulokorban szoron-
gashoz es bizonytalansagerzeshez vezetnek, valamint
aggodalomhoz, hogy az elet ertelmet (vagy az ertel-
mes elet lehetoseget) brokre elszalasztjuk, ha npm
tudjuk sajat eletutunkat kialaki'tani. A gyermekp$zi-
chiater Gollnitz joggal veti fel, hogy hasonlo gonddla-
tok minden serdiiloben felmerulnek. Nem vag^ok
azonban biztos benne, hogy ellenvetesenek masodik
fele is jogos, ti. hogy ezek tobbsegiikben megsem
gondolnak soha szuicidiumra. Megfigyelesem szerint
az ongyilkossag gondolata meglepo gyakorisaggal
foglalkoztatja a serduloket. Mintha meg utolso pilli-
natban el kellene donteniiik: kivanjak-e leelni elet -
ket, vagy nem. Normalis esetben azonban a gondola-
tot a tettol igen nagy tavolsag valasztja el. I
Theodor Ziehen ma mar klasszikus vizsgalatabaij
1927-ben, ezernel tobb porosz diak ongyilkossaga^
elemzi. Az eloidezo okok kozt elso helyen az iskolai
kudarcok alltak, majd a szulok tekintelye elleni lazadas
es az onallosagi torekvesek meghiusulasa. Fiuk na-
gyobb szamban szerepeltek, mint leanyok.
Annamarie Diihrssen (1965) ongyilkos fiatal lea-
nyok csoportjat vizsgalta. Jellemzonek talalta, hogy
ezek tobbnyire szetesett csaladbol szarmaztak, sajat
teljesltmenyuket kevesre ertekeltek, sajat csaladjukkal
szemben vadakat hangoztattak. Kapcsolataikban in-
kabb azonosulni torekedtek, mint szeretetet adni.
Donto mozzanatnak Diihrssen — a freudi elkepzeles-
nek megfeleloen — egy kozelallo szemely elleni gyuld-
letet tartotta, akinek alakjat az ilyen serdiilo magaba
bevetiti, majd az agressziot onmaga ellen forditja.
189
£rdemes megemliteni Winn es Halla vizsgalatat 7o
tizennegy even aluli gyermekrol, akik ongyilkossaggal
fenyegetoztek; 30szazalekukmeg iskiserelte. Minden
mejsodik vizsgalt gyermeknel a szuletes idejen, illetve
kbzvetlenul elotte vagy utana elszenvedett enyhe agy-
karosodas szerepelt a korelozmenyben. 92 szazalekuk
m^gzavart csaladi milioben nevelkedett. 75 szazale-
kdk nem lakott egyiitt apjaval, 50 szazalekuk nem is is-
mBrte apjat. Minden negyedik gyerek hazassagon ki-
viil szuletett, 10 szazalekuk pedig anya nelkdl nott fel
(VVinn, Halla 1966). Megjegyzendo, hogy a beteg-
anyag egy resze meg nem erte el a serdOlokort. Talan
dzzel magyarazhato, hogy szokatlanul sulyos testi-lel-
ki tortenes keszitette elo az ongyilkossagi kiserletet.
| Gollnitz 1970-ben megjelent tankonyveben harom
16 ongyilkossagi csoportot kulonboztet meg - anelkul,
hogy elesen elkuldnitene ezeket. 1. Diszharmonikus
szuloi hazbol szarmazo gyerekek. Az otthon nem nyujt
megbizhato tamaszt, ugyanakkor teljesitmenyt kove-
tel. Nines senki a kornyezetben, akihez a bajba jutott
serdulo fordulhat. 2. Enyhe idegrendszeri seriilesben
szenvedo (enkefalopatias) gyermekek es fiatalok. Mi-
vel teherbiro kepesseguk beszukult, az atlagost meg
sem halado konfliktusokes kudarcok varatlan kataszt-
rofahoz vezethetnek — az ongyilkossag ilyenkor rovid-
zarlatos cselekmenyhez hasonlo. 3. Neurotikusok,
akiknek regota fennallo belso konfliktusahoz meg va-
lami szokatlan psziches megterheles is hozzajarul. 4.
A varatlan ongyilkossagi kiserlet lehet kezdodo elme-
betegseg elso tOnete is.
Saray Julia (1975) 22 serdulot vizsgalt, akik on-
190
gyilkossagi kiserletet kbvettek el. Cselekmenyuket
szlnpadias vonasok jellemeztek, eros felhivo jelleggel
a kornyezet tele. A szokasos hajlamosito tenyezok
mellett (szetesett csalad, konfliktusok, kudarcok) egy
sajatos halalkepzetet talalt, mely az ongyilkossagot
mintegy az elethelyzet megjavi'tasara szolgalo var^zs-
eszkoznek tuntette fel. Valojaban nem meghalni akar-
tak, hanem jobban elni. Muranyi Kovacsne hasonlo
motivumokat talalt allami gondozottak szuicid kiserle-
teiben (1975).
Piszker Agnes a serdulok ongyilkossagi kiserleteirol
irt disszertaciojaban (1977) 150 gyermek vizsgalata
alapjan azt talalta, hogy 40 szazalekuknak volt elozo-
leg konfliktusa az anyjaval, 25 szazalekuknak az apja-
val, 23 szazalekuknak a testverevel. Minden masodik
gyereknel talalt iskolai konfliktust a hatterben. A kbz-
vetlen kivalto okokat ilyen sorrendbe foglalja ossze: a)
egzisztencialis veszelyerzet, peldaul a szulok valasa
miatt; b) az oromszerzes korlatozasa; c) tarsas izola-
cio, a kikozositettseg erzese; d) buntudat es szegyen-
erzet sajat szinvonalon aluli viselkedese miatt, teljesit-
menykudarc. A kivalto ok gyakran jelentektelennek
latszik, de melyebb vizsgalatnal kiderul, hogy bssze-
cseng a gyermek es a csalad alapveto problemajaval.
Ellentetben Ziehen klasszikus statisztikajaval, a tanul-
manyi kudarc itt utolso helyre kerul. Farkasinszky
(1974) is azt talalta, hogy 45 ongyilkossagi kiserletet
elkovetett serdulo kbzul csak 6 indokolta ezt rossz is-
kolai eredmenyevel. Piszker is — Sarayhoz hasonloan
- ugy latja: a fiatalok ongyilkossaga elsosorban a kor-
nyezetnek szolo jelzes: „А gyermekbngyilkossag alta-
191
laban cselekvesben lefolytatott dialogue; segelykial-
tas, bosszu, szembenallas. Vita, amelyben megbunteti
magat es a masikat (az ambivalensen szereto es szere-
tett szemelyt), kivaltva a buntudatot es a sajnala-
tot. . . Az a teny, hogy a gyermeknek ilyen drasztikus
akciohoz kell folyamodnia a figyelem felhivasara, bi-
zonyiteka is annak, hogy eddig nem iranyult ra, s hogy
valsagos, megoldhatatlannak erzett elethelyzetebol
kiutat keres."
A felsorolt irodalmi adatok keves, kizarolag az dn-
gyilkossagra jellemzo tenyezot tartalmaznak. Ugyan-
ezek az okok eppugy vezethetnenek neurozishoz, re-
aktiv depressziohoz, pubertaskrizishez — szuicidium
nelkul. Eppen ezert egyes szerzok megkiserlik, hogy
valami sajatosat ragadjanak meg az bngyilkosok sor-
saban es szemelyisegeben. Buda (1971) olyan neuro-
tikusnak irja le az ongyilkost, akinek neurozisa nem
nyilvanul meg tunetiszinten. Furi Anna (1973) serdu-
lokori neurotikusoknal megfigyelte, hogy csaladi eloz-
menydkben tobb nemzedekre visszamenoleg szere-
pelnek csapasok, lelki terhelesek, a csaladban rend-
szerint az anya a dominans, az apa hatterbe szorul.
A dominans anya megnyilvanulasai (kommunikacioja
es metakommunikacioja) ellentmondasosak, es min-
denaron fenn akarja tartani a csaladban a problemat-
lansag latszatat. Ezek ertekes megfigyelesek — valoszi-
nuleg tenyleg jellemzik fiatal szuicidek egy tipusat
- de aligha altalanosithatok. Nem jarunk sokkal job-
ban, ha sajat anyagunkat tekintjuk at — noha helyze-
tiink kedvezobb, mint sok mas kutatoe, mert az eset
dinamikaja egy pszichoterapias rendelesen jobban at-
192
tekintheto, mint barmely mas intezmenyben. Emlitet-
tuk, hogy 16 esetben szuicid kiserlet volt a kezelesbe
vetel oka. Valojaban a kezeles soran ennel gyakrabban
- a 100 esetbol 25-ben — derult ki, hogy az ongyilkos-
sagi tendencia a serdulo problematikajaban kbzponti
szerepet jatszott. Nehanyan kbzuluk csak fenyegetoz-
tek, detbbbseguknel megkiserelt, sot tbbbszbr megki-
serelt szuicidiumrol volt szo. Ket esetben vizbeugras
szerepelt. Ket esetben megkisereltek, hogy a vonat ele
vessek magukat. Egy fib gyermektarsai elott bnakasz-
tast jatszott — amit komolyan sem vettunk volna, ha
apja nem bnakasztas kbvetkezteben halt volna meg.
A tbbbi gyogyszeres kiserlet volt.
Az esetek tulnyomo tbbbsegeben — 17 esetben — a
szulokkel valo nyilt vagy lappango konfliktus allt a ki-
serlet hattereben. Ha a kbzvetlen kivalto ok egy szerel-
mi kapcsolat megszakadasa volt — az ongyilkossag
kozvetve akkor is a szulbknek szolt. 6 esetben inkabb
bosszuakciot jelentett iranyukban, 4 esetben inkabb
provokativ jellegu volt (a gyermek a szulo figyelmet
akarta jobban felhivni magara), 2 esetben pedig laza-
daskentertekelhetoatulkorlatozas ellen. 5 esetben is-
kolai kudarc — a tanulas vagy a kortarscsoportba valo
beilleszkedes csbdje — volt a kivalto ok. De ezek mb-
gbtt a depressziv reakciok mbgbtt is a felnottekben va-
I6 csalodas es az az erzes allt, hogy szuleik elvarasanak
nem tudnakelegettenni. 2 esetben menekuleskent er-
telmezhettuk az ongyilkossagi kiserletet valamilyen
feloldhatatlan feszultseg elol (ez mindkettbnel az bdi-
palis konfliktussal fuggbtt bssze).
3 esetet nem tudtunk besorolni a szokasos, Kurt
193
Schneider altal leirt szuicidium-tipusokba: a csod, a
menekules, a rovidzarlati cselekmeny vagy a provoka-
cio esetenek valamelyikebe. Ezek kozijl kettonel az
ongyilkos szuloi minta hatott. Az egyik az onakasztast
jatszo fiu volt; a masik egy 15 eves leany, akinek anyja
tudorakban halt meg, es halala elott azt tanacsolta lea-
nyanak: inkabb legyen ongyilkos, mint hogy az apja-
hoz keruljon. A harmadik rendhagyo esetben a kamasz
egy homoszexualis vonzalom sodrasaban es kisebb-
segi erzesek hatasara indult el, hogy a vonat ele vesse
magat—de utolso pillanatban visszafordult. Tovabbi 3
esetben pszichozis volt kimutathato (2 szkizofrenia, 1
endogen depresszio).
A felsorolt kivalto tenyezok tobbnyire halmozottan,
komplex osszefonodasban jelentkeztek. Megsem te-
kinthetjuk az ongyilkossag koroktanat pusztan meny-
nyisegi kerdesnek. Hasonlo halmozodas mas psziches
tunetcsoportnal is elofordul. Talan helyesebb lenne,
ha az ongyilkossagot ugy tekintenenk, mint egy sdlyos
tunetet- kulonbozo lelki betegsegek es psziches fej-
lodesi folyamatok valsagos allapotaiban bekovetkezo
komplikacionak, amilyen peldaul a szomatikus beteg-
segek kozul a gyomorfekelynel fellepo atfurodas. Az
orvos szamara ez az allaspont kozelallo. Megis — ser-
dulokori anyagunknak van egy kozos vonasa: a vizs-
galt 25 ongyilkos gyermek kozul 11 nem tartozott iga-
zan egyik szulohoz sem, szetesett csaladokban hanyo-
dott. 7 nagyon is eros erzelmekkel kdtodott a csalad
egyik tagjahoz, de ugy erezte, hogy az nem fogadja ot
el egeszen — tanulmanyi kudarcai miatt, vagy mert le-
anynak szuletett stb. Tehat e 25 kamaszbol 18-an egy
194
kapcsolat-, ill. egy bizonyos szeretethianyt eltek at.
Talan ezzel magyarazhato, hogy ha az ilyen serdulot
sikerult pszichoterapias kezelesbe bevonni, arra tbbb-
nyire jol reagalt, s tobb izben lattuk, hogy az ongyil-
kossagi kiserletek sorozata nyomban megszakadt, mi-
helyt a rendszeres pszichoterapia megkezdodott. Saj-
nos, a jovore nezve ez nem jelent garanciat — amint azt
hamarosan latni fogjuk.
Hataresetek
Mielott az ifjukori valsagok fo tipusainak bemutatasat
lezarnank, egy kis kiterot kell tennunk a korlelektan te-
rijletere, hogy targyunkat korOlhataroljuk. Ebben a
kdnyvben a serdulo- es ifjukor normalis fejlodesmene-
tevel es annak lelki okbol bekovetkezo zokkenoivel
foglalkozunk. Azokkal a gyermekkorban megindulo
pszichogen zavarokkal, amelyeket, ha ujbol es ujbol
betegsegi tijnetekhez vezetnek, pszichoneurozisok-
nak, ha viszont inkabb jellemvonasokban fejezodnek
ki, karakterneurozisnak, ill. (antiszocialis vonasok ese-
ten) szociopatianak nevezijnk, csak annyiban foglal-
kozunk, amennyiben a serdulokorban valsagot okoz-
nak. Az ebben az dletkorban megindulo elmebetegse-
gek es a szervi idegrendszeri betegsegek nem targyai e
tanulmanynak. De eppen a serdOlokorban a szokottnal
gyakrabban talalkozunk olyan korkepekkel (ezuittal
mar jogosan beszelunk korkeprol), amelyekrol nehe-
zen dontheto el, hogy a normalis fejlodes szelso vari-
195
ansai-e, vagy egy sulyos lelki betegseg kezdete. Eb-
ben a korban ezeket nevezzuk hatareseteknek.
A „hatareset" fogalmat valojaban ketfele ertelern-
ben hasznaljuk - a ketto egyben targyunk hatarSt is
jelzi. Az egyik ertelme olyan esetekre vonatkozik, ame-
lyeknel ugyan a psziches problema all eloterben, de az
idegrendszer valamilyen enyhe szervi serijlese allapit-
hato meg — esetleg nagyon nehezen, csak a koreloz-
meny, az elektroenkefalografias vizsgalat es a pszi-
chologiai tesztek eredmenyenek ismetelt egybevete-
sevel. Rendszerint olyan idegrendszeri elteresrol van
szo, amely szulesi bonyodalmaknak vagy az elso elet-
evekben az idegrendszer fejlodeset atmenetileg meg-
akaszto betegsegnek a kovetkezmenye. A gyerek ke-
sobb utoleri dnmagat, esetleg atlagon feluli teljesit-
menyt is nyujt. A baj regen elmult, a szokasos testi
vizsgalatnal nyoma sem talalhato. De turokepessege
— mind a szellemi, mind az erzelmi-indulati terhelesek-
kel, kulonosen sajat indulataival szemben — csokkent.
Sok problema ilyenkorabbol adodik, hogy a kornyezet
nem veszi figyelembe a gyermek megvaltozott reak-
ciokeszseget: a serdulo a kovetelmenyeknek nem tud
eleget tenni (ezen nemcsak tanulmanyi, hanem onfe-
gyelmezesi kovetelmenyt is ertek), es az ismetelt ku-
darcok elol menekul neurotikus tunetekbe vagy disz-
szocialitasba. A terapeuta elso feladata, hogy a kor-
nyezet kovetelmenyeit es a serdulo teherbirokepesse-
get osszhangba hozza. Csak ilyen hatterrel kezdhet
hozza a lelki problemak rendezesehez — ha meg ma-
radtak.
A fogalom masik ertelme a pszichozis hataran jaro
196
esetekre vonatkozik. A serdulokor lelki jellemzoinek
azok a groteszk kielezodesei — amelyeket Kretschmer
„pubertaskrizis"-nek nevezett- konnyen valnak elme-
betegsegre gyanussa. Ambaradodik olyan pubertas-
krizis, amelynel ilyen gyanu fel sem merul. A kovetkezo
ket eset talan kelloen megvilagitja, milyen sulyos diag-
nosztikai ргоЫётйк adodhatnak. Mindket eset sulyos
volt, es kimeneteleben vegul is lehangolo — de alapve-
toen kijlonbozo megitelest igenyeltek.
Beatdt 14 eves когёЬап tanulSsi es alvSszavarok, nyomott
hangulat es felelmek miatt hoztSk intezetunkbe vizsg^latra.
A csalSdban pszichiStriai betegseg nem fordult elo. A pana-
szok szempontjabOl figyelemre melt6 betegsege sem volt
korSbban. Az altalSnos iskobban j6 tanul6, csendes, szor-
galmas. Kozepiskol^ban is szorgalmas, rengeteget tanul, de
folyton kimerult, es egym^s ut£n hozza az egyeseket. Az elo-
zo evben kezdett menstrualni, de haviverzese ismetelten ki-
maradt. N6gy6gy5szhoz fordultak, aki Sllitolag megkerdez-
te: nem volt-e dolga ferfival. Ezt az esemenyt traumatikusan
eltemeg. Sokatsirta „gyanusi'tas" miatt. Majd mind nyugta-
lanabb, ingerultebb, elkeseredettebb lett. Otthon anyjSval
kiabalt-de ha az anyja elment hazulr6l, remijldozott, hogy
meghal, nem ter vissza tobbet. Emlegette, hogy ha az iskol£t
nem sikerijl elvegeznie, nem kivSn tovSbb elni.
A k6relozmeny tehat nem adott a diagn6zis szempontj^-
b6l donto t^mpontot. Neurotikus felelmekre es а пбдубдуа-
szati vizsgalat kapcsSn kialakult enyhe szenzitiv tulertekele-
sekre gondolhattam. (Emlekezzunk гй, hogy Laufer az ilyen
tulertekelest meg csak „veszjelnek" tekinti, nem k6rtunet-
nek.) A pszichiStriai vizsgalatazonban joval sulyosabb kepet
nyujtott. Azt az Sllapotot jelezte, amelyet a k6rlelektan ,,re-
vijletnek" nevez, es a kezdodo szkizofreni^ra tart jellemzo-
197
nek. A leSny bnmagSra vonatkozo tudasa tiszta volt, terben
es idoben tSjekozott, de az Altalanos tudatSllapot kisse el-
mosodott, alomszeru benyomSst keltett. Kezdetben viselke-
dese konvencionalis, de csakhamar oda nem illo, szokatlan
kozvetlenseggel kerdez: „Miert fujja fel doktor Cir az arcSt?
Miert hord ilyen nyakkendot? Ezeket a kepeket a doktor ur
rajzolta ? (A falon fiiggo gyermekrajzokra mutat.) Idegesite-
nek engem. Baratja doktor jur a Karcsi bacsinak?" Kozli.
hogy egyszer gyermekkorSban latott, amikor beleptem az
osztSlyba, de at to I kezdve mindig a Karcsi bScsi lepett be.
A fiamat is IStta a villamosban (eloszor beszelunk). Nem
biztos, hogy 6 volt — de azt hiszi, felismerte.
Ebben az esetben a rSvulet — amelynek Alomszeru kode-
ben minden bizonytalannS valik, az eszlelest illuziok szovik
St, a valosagfelfogas lepten-nyomon athajlik a teveseszmes
feldolgozSsba (noha kikristSlyosodott teveseszme meg
nines), a lelki tartaimak osszefuggese kezd felbomlani -, va-
lamint modoros hanghordozasa, tires nevetgelSse, merev,
babuszerii mozgasa is egyertelmGen kezdodo szkizofrenia
mellettszolt. Ezzel a gyanuval utaltuk be elmeosztalyra, ahol
a tovSbbi megfigyeles diagnozisunkat megerositette.
Egy masik esetunkben tobb hasonlo vonast talalha-
tunk. Megsem minositettuk szkizofrenianak, hanem
egy sulyosan neurotikus szemelyiseg pubertas-krizi-
senek.
Krisztina 14 es fel eves, ket gyogyszeres ongyilkossagi kiser-
let utSn hozzSk rendelonkbe. Magas, sovSny leSny, de jol
fejlett —testileg inkSbb koraerettnek mondhato. Arcvonasai
szepek, megnyeroek — csak kek szemenek borus, zaklatott
tekintete hatzavaroan. Viselkedese az elso vizsgSlatnal kisse
gStolt. ArcjStekaban es mozgSsSban megnyilvSnulo felszeg-
198
sege konnyen merevseg es mesterkeltseg benyomSsat kelt-
heti. Ongyilkossagi szandek^t nem indokolja meg vilago-
san: eletunalomrol, kisebbsegi erzesekrol panaszkodik. Tor-
terijen mSr valami - ezt akarta. Emliti, hogy lelkifurdalasa
volt: akaratlanul is k^rtokoz mSsoknak. Utobbi megjegyzese
miatt eloszor kenyszerneurozisra gyanakszom.
Csaladi elozmeny: oldal^gon szerepel szkizofrenias meg-
betegedes. A szulok egeszsegesek, bar sok neurotikus vonas
eszlelheto n£luk. Az apa kisse modorosan udvarias, igen kul-
turalt, gatlasos intellektuel benyomasat kelti. Elmondas
alapjan azonban impulziv ember, aki ugyan imadattal csung
a leany^n, de indulatra lobbanva idonkent kemenyen meg-
verte. Az anya hatarozatlan, aggodalmaskodo — amikor a
gyerek kicsi volt, felt, hogy nem tudja majd kelloen taplalni
es ehenhal. Izolalt, befele elo csalad, alig van t^rsasSgi kap-
csolatuk. A leany mindig tulmozgekony volt, nehezen beil-
leszkedo, de ertelmes es jo tanulo. A pubertas kezdete ota
gyakran f3jt a feje, es hasi panaszai voltak.
A pszichoterapia soran kezdeti gatlasossSga neh^ny het
alatt eltunik, s ezt gatlastalan, rapszodikus magatartas valtja
fel. A konvenci6katf6lredobva fol-ala jarkal a szobSban, дй-
nyolodik velem, mindent kritizal, amit mondok. Kozben
szokny£j£t felhiizza, alsoszoknyajat igazitja, ram pislant,
figyeli a hat^st. K6pzettarsit£sa idonkent fellazultnak tunik.
Otthoni serelmeit panaszolja es erotikus fantSziakat mesel.
Honapokkal kesobb szamol csak be ijeszto kfenyszerkepze-
teirol: fel, hogy megoli szuleit. Elkepzeli, hogy apja szexualis
eletet akar vele elni, es 6 vedekezeskeppen lesziirja. Attol is
fel, hogy homoszexualis, vagy hogy mint no nem eleg fejlett
(mert sovSny), es nem lehet gyermeke. Szorongasai miatt
nem mer ejjel egyedul maradni a szobajaban, anyja alszik ve-
le. Ebben az ugyancsak aggaszto, prepszichotikus benyo-
mast kelto tuneti kepben idonkent kulonos erzekcsalod^sok
es On. koros tulertekelesek bukkantak fel. PI. egy utc£n
szembejovo noben felismerni velte sajSt halott nagyanyjSt.
Egy orvosno vizsg^lat kozben bar^tsagosan mosolyog ra,
mire azt gondolja: talan homoszexualis. Ezeket a benyoma-
199
sait azonban mar nehany nap miilva atertekelte, „kepzelfi.
desnek" minositette.
Milyen alapon tartottam ezt a pszichozis hataran jaro kor-
kepet „pubertas-krizisnek", es vetettem el a szkizofrenia fel-
kinalkozo diagnozisat?
A korlelektani diagnosztika sok nehezen megfogalmaz-
hato, szubjektiv mozzanatot is tartalmaz. Ezert mondjuk, ha
egy koresetrol hallunk: „А beteget latni kell". A korismet
ugyan minden szakember altal ellenorizheto tunetekre ala-
pozzuk- de kiindulopontunk gyakran megis valamilyen ne-
hezen visszaadhato benyomas. Ilyen volt az a benyomasom,
hogy Krisztina nines oly modon kiszolgaltatva belso elme-
nyeinek, mint a pszichotikusok - legzaklatottabb idoszaka-
ban is valamikeppen ellenorzi, sot alaki'tja viselkedeset. Bar-
milyen feszult volt is, ereztem, hogy kapcsolatban maradt
velem, Nem mintha ebben az idoben szabalyos beszelgetest
folytathattam volna vele - sot, mintha harsany es izgatott
magatartasaval el akart volna hallgattatni es megfelemliteni.
(Nemegyszer eszleljuk, hogy az a beteg, aki nagyon fel, az
orvost meg akarja felemliteni. Onkentelen vedekezes ez a
masik emberbol fakado kiszamithatatlan veszely ellen.) De
Krisztina izgatottsaga, kacersaga, zokogasa es dlihe ilyenkor
is erezhetoen nekem szolt. Apro megjegyzesekbol aztan ki-
derult, hogy pontosan eszlelte mindazt, amit tettem, vagy
mondtam es sajat magatartasat is. „Idejovok, 50 percig cso-
daltatom magam, aztan elmegyek" - mondta egyszer.
A masik tenyezo, amely mar kezdetben visszatartott a
szkizofrenia diagnozistol a beteg erzelmi es indulati telitett-
sege volt. Amihez sok szinpadiassag, szerepjatszas is tarsuit.
Ha most visszagondolunk a masik leanyra, aki Slomszeru tu-
datallapotban lep be a rendelobe, valahol ugyan eszleli ma-
gaban a szituaciot, de nem vagyok szamara realis szemely,
barmikor kapcsolatba keriilhetek teveszmeivel, indulatai in-
kabb tompitottak, de otthon varatlanul kitornek - akkor
lathatjuk a kiilonbseget. Talan azt is sikeruilt erzekeltet-
nem, hogy kuldnbseg volt Beata mozgasanak marionette-
szeru merevsege es Krisztina felszeg mozgasa kozt.
200
E nehezen megitelheto tenyezok mellett az is feljogositott
a „pubertas-krizis" diagnozisra, hogy a tdneti kep megfelelt
a Kretschmer altal 1953-ban lei'rt jellemzoknek: lazadas
minden autoritas ellen, konvenciokat elveto magatartas,
nagy hangulatingadozasok, indulati labilitas, gondolatszd-
kellesek, gyorsan valtozd akarati impulzusok, felenk fantazia-
vilag, mely idonkent a valosag helyere lep. Kozeppontjaban
jellegzetes kamaszkori problematika allott; levalas a csalad-
rol, a felnott no szerepevel valo kdszkodes, Finom jelek val-
lottak arra, hogy a valosaggal valo kapcsolata idonkenti
„kepzelodesei" kozepette sem veszett el: feldult allapotai-
ban is pontosan erkezett, tisztan, fzlesesen oltozott, jol ta-
nult. Betegsege elejen korhazba kerdlt, nagy gyogyszeres
kdrakon esett at- vegul is eredmeny nelkul. K6rhazb6l kike-
riilve valtozatlanul zaklatott, az iskolai szabalyokat semmibe
veszi, hajszolja a szexualis kalandokat, es ezekkel gatlastala-
nul dicsekszik osztalytarsainak, meg tanarainak is. Mindez-
zel csak elfedi onrnaga elott is, hogy valodi erzelmi kapcso-
latra keptelen.
Pszichoterapias kezelese soran, amelynek reszleteit most
nem ismertetem, fokozodo megnyugvasat tapasztaljuk. Kez-
deti - latszolag ellenseges magatartasat pozitiv erzelmek
valtjak fel. Mintegy 8 honapi kezeles utan viselkedese beil-
leszkedove valt, es tartos erzelmi kapcsolatot is tudott kotni.
Tovabbra is telve volt neurotikus szorongassal, de harsany
feltuno tunetei elmultak. A kezdetben 2-3 havonta ismetlo-
do ongyilkossagi ki'serletei elmaradtak. Harom evig jart he-
tente ketszer pszichoterapiara, majd egy evig hetente egy-
szer. Azutan mar csak nagy idokozokben jelentkezett. Csupa
jo eredmenyrol szamolt be. kitunoen erettsdgizett, folvettek
az egyetemre, jol vizsgazott, jegyben jart egy fiuval. Volt
ugyan valamilyen bizonytalan erzesem, hogy mindez nem
egeszen valosagos Krisztina nem tud igazan megkapasz-
kodni a felnott elet realitasaban. De ha ritka talalkozasaink
alkalmaval panaszkodott, vegiil derusen rammosolygott es
biztositott, hogy nines semmi baj. Aztan hosszu ideig nem
lattam. Majd megdobbenve ertesiiltem rola, hogy 21 eves
201
когйЬап, egy szerelmi csalodas utan ongyilkoss^got kdve-
tett el es ezuttal nem tudtak megmenteni. Utolag megtalal.
tak szorvanyos feljegyzeseit, amelyek a szorong^sok iijabb
fokozodasfira utaltak.
Ilyenkor mOlhatatlanul felmerul a kerdes: elharithato
lett volna-e a tragedia? Nehez eldonteni — hiszen ak-
kor mar egy eve nem talalkoztunk. Talan nem lett vol-
na szabad ennyire elengedni ? Az orvos vivodasa: ma-
ganOgy. De Krisztina sorsanak altalanos tanulsaga is
van: jobban meg kell szerveznunka szuicidek utogon-
dozasat. Egeszsegugyi rendszerunk nemcsak terijleti
beosztasra epOl, hanem a gyermek-, a serdulo- es a
felnottkoruak is kulonbozo rendelokhoz tartoznak.
Termeszetesen indokolt esetben kivetelt tehetunk. Ve-
lemenyem szerint pszichoterapias kezelesben levo su-
lyos eseteket eleve kivetelnek kell tekintenunk, A biza-
lomnak meg egy injekcios, vagy tablettas kezelesnel is
jelentosege lehet - de a pszichoterapianal kulcsponti
szerepe van, Krisztina, miutan kinott egy gyermek- es
serdulo-rendeles keretebol, a jelek szerint nem talalt
olyan terapeutara, aki elott ujra meg tudott volna
nyllni.
Nehany koroktani osszefiigges
Befejezesul tekintsiink at nehany statisztikai adatot,
amely az ifjukori valsagok okainak kutatasaban hasz-
nosithato — hozzateve, hogy ertekelesukben nagy
ovatossag szbkseges. Hamarosan meglatjuk, miert.
202
Felmeresiinkelsosorban a csaladszerkezetre, annak
pszichologiai atmoszferajara, valamint a nevelesi
modszerekre vonatkozott. Nem keszitettunk statiszti-
kat eseteink tarsadalmi es kulturalis hovatartozasarol
— ugyanis ebbol a szempontbol anyagunk mar emlitett
okokbol nyilvanvaloan nem reprezentativ. A csalad
pszichologiai kultiiraja es tajekozottsaga szabta meg,
hogy a szulok vagy a serdiilok problemaikkal felkeres-
tek-e intezetunket, vagy elfogadtak-e a kezelest, ha
ide iranyitottak bket. Ezert eseteink tulnyomo tobbse-
ge az ertelmiseg es a kulturalisan emelkedo szakmun-
kasreteg gyermekeibol keriilt ki — noha akadtak kive-
telek.
Biologiai tenyezok — igy peldaul az brokletes vagy
az egyeni eletben lezajlott testi betegsegek - hata-
sanak ertekeleseben az ilyen szociologiai szempont
inkabb elhanyagolhato. De eppen ezek szerepenek
megiteleseben kell nagyon ovatosnak lennunk. 35
esetben allt vagy all peldaul az egyik szijlo pszichiatriai
kezeles alatt; megpedig 15 esetben elmebetegseg, 14
esetben neurozis, 3 esetben alkoholizmus es 3 esetben
epilepszia miatt. Ezek a tenyek semmikepp sem igazol-
jak az brbkles meghatarozo szerepet. Ha ugyanis az
ilyen adatok eleve a csaladi terheltseget jeleznek, ak-
kor a pszichotikus sziilo gyermekenek pszichotikus-
nak kellene lennie — bar meg ilyen esetben is szamolni
kell az azonosulas (tehat egy tanulasos, nem pedig
brokletes tenyezo) szerepevel. Az epilepszias szijlo
gyermekenek pedig mindenkeppen epilepsziaban kel-
lene megbetegednie. Altalaban azonban nem ilyen jel-
legu problemaval fordultak hozzank.
203
Ezek a gyerekek ifjukori valsagukban szorongasos
vagy disszocialis tunetekben betegedtek meg. Ilyen-
kor a szulo — betegsege miatt — nevelesi artalomkent
szerepelt, mas esetekben pedig a serdulo elbizonytala-
nodasat okozta, mert nem tudott megfelelo tamaszt
nyujtani a fejlodes erzekeny idoszakaban. 13 gyerek-
nel szerepelt valamilyen idegrendszerre kihato organi-
kus betegseg a szemelyes korelozmenyben. Ezekben
az esetekben szamolhatunkazzal, hogy a serdOlo turo-
kepessege csokkent a terhelesekkel szemben. De csak
egyenileg dontheto el, hogy az adott esetben nincs-e
megis donto szerepuk a lelki tenyezoknek. (Ne felejt-
suk el, hogy olyan zseni, mint Goethe aszfixiaval
„tetszhalottkent" szuletett, legzeset csak hosszas
igyekezettel tudtak meginditani)
Adurva nevelesi artaimak kozul a brutalitast emlite-
nem elsosorban. Errea korra hatasa mar lemerheto es
egyertelmuen negativ. 13 esetben talalkoztunk vele.
Egyszerse lattuk, hogy a szOlonek ilyen eszkozzel si-
kerult volna a megindulo disszocialis fejlodest, a tanu-
las csodjet vagy a serdulo leany szexualis kalandjait
megallitani. Ellenben 8 esetben a serdulo elidegene-
dett a csaladtol, 5 valt jelentekeny mertekben disszo-
cialissa es csaknem mindegyikuksulyos beilleszkedesi
nehezsegekkel kuzdott agresszivitasa es lobbane-
konysaga miatt. Az utobbi tulajdonsagok persze szar-
mazhattaka szulovel valo azonosulasbol (es drokles-
bol?) is.
44 esetben nyilt vagy rejtett konfliktus robbantotta
ki a valsagot (csaladi, iskolai stb.) A leirt esetekbol
lathattuk, hogy a kulso konfliktus hatasa attol fiigg,
204
hogyan illeszkedik be a szemelyisegfejlodes addigi
dsszefuggeseibe 15 esetben a csaladi konfliktus kife-
jezetten odipalis jellegu volt. A serdiild erosen koto-
dott az ellenkezo nemu sziilohoz (vagy annak oldala-
rol indultszokatlanul eros igeny a kapcsolatra), es he-
ves indulatokkal versenytarskent keriilt szembe az
azonosnemu sziilovel. Mas esetben a serdulo mindent
elkovetett, hogy ezeket az ambivalens erzeseit ellen-
sulyozza — gorcsosen megkapaszkodott az azonosne-
mu sziiloben, es az ellenkezo nemut sertodotten kerii I -
te. Vagy elmenekult ebbol a helyzetbol: egy fiatal le-
any az odipalis konfliktus fesziiltsege elol menekulve
fejest ugrik egy elsietett szexualis kapcsolatba — ezzel
egyben tudattalanul jelzi apjanak, hogy 6 mar fel-
nott no.
A csaladi legkor nehezen ragadhato meg statisztikai
adatokkal. Konnyebben megkbzelitheto viszont a csa-
ladszerkezet sajatossagai felol; ezert kiilonitettem el
„szetesett", „rejtetten szetesett" es „izolalt csalado-
kat". A 100 vizsgalt serdiilobol 42-en szarmaztak szet-
esett, 13-an rejtetten szetesett es 25-en izolalt csa-
ladbol. A szetesett csaladok gyermekei koziil 9 elt a
magaramaradt sziilovel eros, izolalt kettos-kapcsolat-
ban. Lattuk, milyen sajatos nehezsegekhez vezethet-
nek serdiilokorban az ilyen csaladi konstellaciok.
A csaladszerkezet tipusainak megoszlasat anyagunk-
bana kovetkezo tablazat mutatja be. Ebbol leolvasha-
to a diagnozis is. Ezuttal nem a kezdeti panaszrol van
szo, hanem arrol a korismerol, amely a kiilbnbbzo
hosszusagu vizsgalat es kezeles utan kialakult.
205
Ifjukori valsag es csaladszerkezet
A tunetkfepzes tipusa A csaladszerkezet tipusa
Szetesett csalSd Rejtetten szetesett csaldd Izolalt csaldd Egyeb Osszesen
Pszichoneurozis 8 2 8 3 21
Karakterneurozis 8 3 6 5 22
Vegetativ neuro - zis 4 3 2 9
Disszocialis ma- gatart^s 8 6 1 2 17
Pubertas-krizis 3 1 3 7
Depresszio 5 1 1 5 12
Egyeb 6 3 3 12
Osszesen 42 13 25 20 100
Veglegesnek azonban az ifjukorban ezt sem tekinthet-
juk. Felnottkorra elmulhat, atalakulhat. Ezert meg min-
dig csak tdnetkepzesrol beszelek, nem korkepekrol.
Igy megkuldnbdztettem pszichoneurotikus, karakter-
neurotikus, szocialis gatlasokkal es beilleszkedesi ne-
hezsegekkel jellemezheto, vegetativ, disszocialis, dep-
ressziv tunetkepzest, valamint pubertaskrizist. Korai
lenne barmilyen torvenyszeruseget megallapitani csa-
ladszerkezet es tunetkepzes osszefuggeserol.
Az egyetlen, ami feltunoen kiugrik a tablazatbol,
hogy disszocialis tunetek szinte kizarolag szetesett es
rejtetten szetesett csaladok gyermekeinel jelentkeztek.
De ne felejtsuk el, hogy egyetlen psziches problema
sem hozhato dsszefuggesbe egyetlen tenyezovel. Az
206
elettortenetre es a kornyezetre vonatkozo, statisztikai-
lag feldolgozhato adatok hasznosan egeszitik ki isme-
reteinket, es tampontot nyujtanak az uj kutatasokhoz.
De valodi jelentoseguk a szemelyisegfejlodesben el-
foglalt helyuktol, az eset egyeni sorsatol, dinamikaja-
tol fugg. Ezt pedig csak egy osszefijggeseket feltaro
pszichoterapias kezeles soran ismerhetjuk meg igazan.
Az ifjukori valsagok
pszichoterapiaja
A dinamikus pszichoterapia elvei.
Differencialdiagnosztikai szempontok
Ez a konyv esetelemzeseiben elsosorban a dinamikus
pszichologia szempontjait hasznositotta, ami nem zar-
ta ki, hogy epitsen mindarra, amit biologiai, elettani,
kiserleti es tarsaslelektani tudasunk a serdulokor meg-
ertesehez nyujtani tud. Ez tagabb ertelemben azt je-
lenti, hogy a szemelyisegfejlodesben nagyobb jelen-
tdseget tulajdonitunk az elmenyeknek, nevel6snek, az
emberben zajlo psziches folyamatoknak, mint az al-
katnak vagy szervi idegrendszeri eltereseknek. (Felte-
ve, hogy az utobbiak nem ernek el sulyosan koros fo-
kot — de meg ilyen esetben is szamolunk psziches ha-
tasokkal.) A tarsadalmi-tortenelmi hatoerok, amelyek
kulcsponti szerepet vegig erzekeltetni probaltuk, a
szubjektiv elmenyvilag kozvetitesevel es azon atszu-
rodve hatnak a szemelyisegre. Szukebb ertelemben a
dinamikus pszichologiai szemlelet azt jelenti, hogy a
szemelyisegfejlodesben nagy szerepet tulajdonitunk
egymassal ellentetes psziches tendenciak kuzdelme-
nek. A szocializacio soran minden embernek gatolnia
kell olyan indulatokat, erzelmeket es keszteteseket,
amelyek a tarsadalmi egyuttelessel nem egyeztethetok
ossze. A szulokkel, nevelokkel torteno azonosulas re-
ven a szemelyisegbe beepul az adott tarsadalmi nor-
marendszer, mellyel dsszeutkdzesbekerijl a kezdetben
208
elemi biologiai szuksegletekhez kapcsolodo motivaci-
6k laza rendszere. Belso konfliktus zajlik le, amelynek
sikertelen megoldasa vezethetel neurotikus vagy disz-
szocialis tunetekhez. Az osztonfejlodesrol es az en-
fejlodesrol szolo fejezetekben igyekeztem kozelebbrol
megvilagitani a belso konfliktusnak es megoldasanak
lelki torteneset. Ketsegtelen, hogy ilyenkortanulasi fo-
lyamatzajlik: az ember megtanulja nemkivanatos lelki
jelensegeinek elharitasat, ill. atalakitasat szocialisan
elfogadhato formaba — az elharltas mikentjet valoszi-
nuleg eletkori sajatossagok mellett erosen befolyasol-
jaka szocialis modellek. De ellentetben bizonyos, ta-
nulaselmeletre alapozo terapeutakkal — nem gondo-
lom, hogy psziches tunetek pusztan tanulas eredme-
nyekent jonnek letre es a tunetrol valo „leszoktatassal"
(dekondicionalassal, deszenzibilizalassal) a neuroti-
kus megbetegedes megszuntetheto. Velemenyem
szerint a neurotikus tiinet a nem elegge sikeres elharito
folyamat leginkabb szembeszoko eleme — a jeghegy
tenger szinefoie emelkedo csucsa. A neurotikus hare-
ban all szemelyisege egy reszevel. Csak belso konflik-
tusanak feltarasa kozben „tanulja meg", hogyan tudja
addig elharitott psziches tendenciait enkepebe integ-
ral™, szorongast kelto problemait racionalisan meg-
oldani. Mas kerdes, hogy a tiinet megsziintetese adott
esetben a holtponton atsegithet-amint erre hamaro-
san rateriink.
A dinamikus lelektani szemlelet elonye, hogy tam-
pontokat nyiijt a pszichoterapiahoz - meghozza nem
esupan kifejezett tunetek eseten, hanem a fejlodes at-
meneti egyensulyzavarainal is. Kezelesi modszerek es
209
technikak egy sora indul ki e szemleletbol. Torteneti-
leg ezek kozott az elso a klasszikus pszichoanalizis.
A tobbi mind ebbol agazik le, annak tapasztalatait
hasznositja. Ugyanakkor szamos esetet ismerdnk, ahol
a klasszikus pszichoanalizis alkalmazasa nem szukse-
ges, vagy nem is lehetseges, peldaul a problema jelle-
ge, a szemelyiseg strukturaja, az eletkori sajatossagok
vagy egyszeruen idohiany miatt. A serdulokorban is
csak ritkan alkalmazhato. Dinamikus szemleletu pszi-
choterapias modszerek azonban ilyenkor is nagy se-
gitseget nyujthatnak. Reszletes leirasuk meghaladna e
konyv kereteit — nehany valtozatukat es azok adapta-
lasat a serdOlokorhoz hamarosan ismertetni fogjuk.
Most tekintsuk at a dinamikus pszichoterapiak nehany
kozos elvet.
Induljunk ki a kovetkezo megallapitasbol: a dinami-
kus pszichoterapia a belso konfliktus feltarasanak ut-
jan halad elore. Csakhogy a belso konfliktus a neuroti-
kusnal lenyegeben tudattalanul rejlik. Azok a vagyak,
gondolatok, kesztetesek stb., amelyek a szemelyiseg
egyensulyat veszelyeztetnek, alkalmazkodokepesse-
get megzavarnak, nem - vagy csak toredekesen — jut-
nak a tudatba. Fajdalmas, szorongast kelto korai elme-
nyek tapadnak hozzajuk, ezert az en vedekezik elle-
nuk. A neurotikus ezaltal eljut ugyan valamilyen labilis
egyensulyhoz, de rendszerint sulyos arat fizet erte.
Peldaul oly mertekben fojtja el agressziv keszteteseit,
hogy nemcsak a foldsleges konfliktusokat keruli el,
hanem sajat erdekeiert sem tud kellokeppen kuzdeni.
Mas esetben a csalodastol valo (reszben talan tuda-
tos, de a tudattalanban gyokerezo) felelmeben sulyo-
210
san gatolja szeretokepesseget, ordmre valo kepesse-
get. (Ezek a peldak persze a mindig bonyolult tortene-
seket leegyszerusitik.) Lattuk, hogy a szocializacios
folyamat soran az egeszseges ember is megtanulja bi-
zonyos lelki tartaimak elharitasat, de ez nem jar alap-
veto osztontorekveseinek olyan foku megtagadasaval,
mint a neurotikusnal, ezert nem is vezet tdnethez. Va-
lojaban a vedekezes neurotikus modja a gyermekkor
elso eveiben alakul ki, amikor a gyermek torekeny enje
meg kevesse tudja elviselni a szorongast, es az oszton-
kesztetesek konnyen elsodorjak. Ezert remelhetjuk,
hogy ha serdOlo- vagy felnottkorban a rejtett belso
problemaktudatosulnak, az erettebb szemelyiseg sza-
mara az egykor realis veszely irrealisnak bizonyul, el-
haritasuk foloslegesse valik, mert egy racionalis meg-
oldas lehetosege nyilik meg.
De hogyan ismerhetjuk meg a belso konfliktust, ha
tudattalan ? A dinamikus pszichoterapia oly modon hi-
dalja at ezt a nehezseget, hogy a lelki elet egeszet vizs-
galja ugy, ahogy az ember elettQrteneteben, viselke-
deseben, cselekedeteiben, szavaiban, gondolatmene-
teben tukrozodik - az alom, a fantazia, a jelentoseg
nelkulinek tuno futo gondolat sem kivetel. igy igyek-
szik foltarni az egyen psziches mukodesenek torveny-
szerusegeit, fuggetlenul attol, hogy 6 maga errol mit
tud. Valojaban ugyanugy jar el, mint a tudomanyos
gondolkodas barmely mas jelensegsor vizsgalataban:
figyeli az ismetlodo bsszefuggeseket es ezekbol kd-
vetkeztet. Nem annyira modszereben kijlonbozik ez az
egzakttermeszettudomanyoktol, inkabb targyanak sa-
jatos megfoghatatlansagaban. Az elettan kutatoja pel-
daul megszabhatja egy kiserlet minden feltetelet, vizs-
galhat egyetlen funkciot, vagy kiemelhet allatkiserle-
teiben egyetlen szervrendszert, es vizsgalhatja azt az
egesz szervezettol elkuldnitve. A pszichologiai kuta-
tasban a vizsgalat felteteleinek ilyen pontos meghata-
rozasara nines mod. A lelki elet kutatoja mindig egy
szovevenyes, osszefuggo egesszel all szemben, mely
raadasul minden pillanatban valtozik. Ha egy embert
egy teljesen ingermentes szobaba zarnank, emlekei
akkor is jelen volnanak. Ez az ismeretelmeleti prob-
lema azonban a kezeles szempontjabol irrelevans.
A gyakorlatban meglehetos biztonsaggal epithetunk
azokra az dsszefiiggesekre, amelyeket egy tapasztalt
es kello kritikaval rendelkezo terapeuta megallapit.
Mitertun к ezen? Vizsgaljunk meg nehany egyszeru
peldat!
Egy idosebb ferfi szorongasokrol panaszkodik. Pontosabb
kikerdezesre kiderul: ezek a szorongasok mindig hazafele
menet jelentkeznek. Felmerul a gyanu, hogy valami proble-
maja van otthon, de ezt tagadja. A pszichoterapia soran el-
mondja, hogy regebben heves veszekedesek zajlottak le
kozte es 10 evvel fiatalabb felesege kozott, aki ilyenkor rola
mint ferfirol megalazoan nyilatkozott. Most azonban mar
nines semmi baj. Jobban megismerve a helyzetet nyilvanva-
lova valik, hogy az otthoni veszekedesek ugyan megszuntek,
de az asszony pillantasai, hangsulya, viselkedese masok je-
lenleteben most is regi megalaztatasara emlekeztetik a ferjet.
A szorongas tulajdonkeppen nem is volt igazi pszichoneuro-
tikus tunet, hiszen egy aktualis helyzethez es aktualis el-
menyhez kapcsolodott. (Az ujabb pszichiatria ilyenkor nem
neurozisrol beszel, hanem koros elmenyreakcidrol.) Ossze-
212
fijggesei megis reszben tudattalanok voltak Ennek oka a
ferfi regebbi — gyermekkori es fiatalkori — elmenyeiben rej-
lett, amelyek dnertekelesi serelmekkel szemben kulonosen
erzekennye tettek, ezert jelenlegi erzelmi konfliktusat is
„igyekezett" elharitani
Egy fiatalember nem tudott lanyokkal tartos kapcsolatot
kotni. Amint a viszony kezdett elmelyulni, az az erzese ta-
madt: a leany ot kihasznalja. Emiatt tulerzekeny es ingerult
lett, majd szakitott. Ha valakinek legkulonfelebb kapcsola-
taiban mindig ugyanaz a konfliktusa ismetlodik, felmerul a
gyanu, hogy sorsanak ilyen alakulasa nem annyira a jelen
realitasabol kovetkezik, inkabb valamilyen regi traumatikus
elmeny hatasa alatt cselekszik. Indulatait vagy onnan viszi at
tudattalanul jelen kapcsolatara — vagy egy regi minta alapjan
valaszt mindig hasonlo tipusu partnert. A fiatalember analiti-
kus kezelese soran erthetetlen szorongasokrol szamol be.
Igy rossz erzes fogja el, ha egy szek laba kitorik. Mindig na-.
gyon felt azoktol az emberektol, akiknek valami kis testi hi-
bajuk volt, peldaul egyik ujjpercuk hianyzott. Talalkozott egy
leanyismerosevel, es erthetetlenOI eros szorongas fogta el
jelenleteben. Kesobb eszebe jut: tanuja volt annak, amikor
ez a leany tehetetlen duheben egy zsilettpengevel sajat ujjat
osszevagdosta. Majd almokat lat, amelyekben nok ferfi ne-
miszervekkel jelennek meg. Vegul gyermekkori elmenyek
egy sora jut eszebe. Anyja, aki hazaseleteben boldogtalan
volt, mar koran nagy erdeklodest tanusitott az 6 nemi fejlo-
dese irant Mar kisgyermekkorban orvoshoz vitte: vizsgalja
meg, nincs-e nemiszerveinek valami hibaja. Orvosi vizsgalat
kozben nagy felelmet elt at: aggodott, hogy az orvos meg-,
ill. leoperalhatja a himvesszojet. Anyja termeszeteben is
megfelelt a „kasztralo nonek", szereteteben eroszakos es
uralomravagyo volt. Betegunk valojaban attol felt, hogy a
nok ferfiassagatol fosztjak meg. Ez termeszetesen a tortene-
seknek csupan egyik fonala volt, amely karakterneurozisa-
hoz elvezetett.
213
Az utobbi peldaban lathattuk, hogy kovetkezteteseink
nem dsszefiiggesek pontos ismetlodesen alapulnak-
az elet valosagaban ilyesrrii nem is varhato —, hanem
un. analogiakon, hasonlo, egymasra utalo, egymast
jelkepezo torteneseken. Aki dinamikus pszichotera-
piaval foglalkozik, annak eppen az analogiak felisme-
reseben kell kiilonos jartassagra szert tennie. Az ana-
logiak dnmagukban nem bizonyito erejuek, de gyakori
ismetlodesiik valoszinusit egy osszefiiggest, es utal az
elettortenet egy elfelejtett, vagy nem kelloen ismert
mozzanatara. Igazi jelentosegOket az elettbrtenet
kibontakozasaval, tudattalan moz^anatainak rekonst-
rukciojaval ismerhetjiik meg.
A tudattalan osszefOggesek legjobban a klasszikus
pszichoanalizisben tarulnak fel, ahol a beteg vallalja,
hogy minden felmeriilo gondolatat valogatas nelkul
kozli. Dinamikus pszichoterapias eszkdzdk azonban
sok mas esetben is hasznalhatok. De a kezelesnek
ilyenkor is feltetele a beteg egyOttmukodese es foko-
zottonismeretre valotdrekvese. (Az utobbi esetleg hi-
anyzik kezdetben, de a kezeles soran felkeltheto.)
Ezert minden dinamikus pszichoterapia a kezelt es a
kezelest vegzo kozos munkaja. A terapeuta hozzajaru-
lasa a kezeleshez elsosorban az, hogy a felismert dsz-
szefOggeseket alkalmas pillanatban kozli a beteggel.
Ezt nevezziik ertelmezesnek. Celja nem egyszeruen a
jelensegek magyarazata. Egy olyan felismerest fogal-
maz meg, amely a paciensben valojaban mar keszen
all, de belso ellenallas gatolja meg a vegiggondolasa-
ban. A jo ertelmezes felszabaditja a beteg gondolko-
dasat, utana uj, idaig meg nem emlitett elmenyek, em-
214
lekek, gondolatok aramlanak a terapiaba. A tanacs-
adas, rabeszeles, biztatas nem eszkoze a dinamikus
pszichoterapianak — noha kivetelesen sziikseg lehet
ra. De nem szolgalja a kezeles fo celjat: az idaig eluta-
sitott tendenciak megismereset es integralasat a sze-
melyiseg egeszebe, az ember belso szabadsaganak
noveleset. Az ertelmezes ennek a folyamatnak katali-
zatora.
De nem ez egyediili funkcioja. A pszichoterapia
ugyanis nem egyszeruen kezeles, hanem egy emberi
kapcsolat, barmennyire sajatos feltetelek mellett es
meghatarozottcel erdekeben jon is letre. Mindazok az
erzelmek, amelyek az embert kapcsolataiban jellemzik,
megmozdulnak benne. Az oszinteseg legkore mintha
meg provokalna is ezeket az erzelmeket. A pszicho-
analizis indulatattetelnek nevezi ezt a jelenseget es a
kezeles legfontosabb elemenek tekinti. De nemcsak
erzelmek mozdulnak meg, hanem felelmek es gatlasok
is, amelyek nemcsak oszinte nyilvanitasuknak, hanem
oszinteatelesiiknek is utjat alljak. Ezek hatasara a neu-
rotikus alapveto viszonyait csak megalkuvasok aran
tudja fenntartani, vagy ismetelten konfliktusokba ke-
veredik. Az az elharitas mukodik ilyenkor, mely erede-
tileg osztonkesztetesek elsodro ereje ellen, a csalodas,
a veszely, a szorongas elkeriilesere alakult ki, de a neu-
rotikusnal ez onsorsrontova valik. Az elharitomecha-
nizmusok a kezeles soran mint ellenallas jelentkeznek:
nehezitika terapias kapcsolat elmelyOleset, a felmerO-
16 gondolatok kozleset. Ugyanakkor a tapasztalt meg-
figyelo elott el is aruljak magukat — igy elemezhetove
valnak. A beteg ilyen modon a terapeuta segitsegevel
215
megismeri sajat belso konfliktusat. Az erte/mezesnek
ebben a folyamatban nemcsak felvilagosito szerepe
van, hanem erzelmi sulya is. A neurotikus ugyanis
azert is haritja el bizonyos alapveto torekveseit, mert
elettortenete kezdeti idejeben atelte, hogy ezek szo-
cialis kornyezete szamara elfogadhatatlanok. Ezert
tudja csak tunetekbe burkolva jelezni oket. A terapeu-
ta ertelmezese azt jelenti szamara, hogy ezek a torek-
vesei egy masikember szamara erthetoek, kozolhetoek
es — legalabbis gondolati sikon - elfogadhatoak. Erre a
„korrektiv erzelmi elmenyre" szuksege van ahhoz,
hogy dnmagat, ёпкёрёпека kezetes soran tortent mo-
dosulasat vallalni tudja. Nem vёletlen, hogy a neurozis
magyarazataban ёэ a dinamikus pszichoterapia mo-
dern eliwleteiben mind nagyobb szerep jut a kommu-
nikacios teorianak.
A dinamikus pszichoterapianak ez a vazlatos ismer-
1е1ёэе nem helyettesithet semm’^le modszertant- hi-
szen erre sok szaz oldalas monografiak szolgalnak.
Egyetlen сёЦа, hogy kbzelebbrol megvilagitson пё-
hany alapfogalmat, amellyel е5еЬзтеКе1ё5е1пк soran
az olvaso talalkozott. \/ёд!д „betegrol”, „neurotikus-
rol" szoltunk, mert a modszert legtisztabban a neurozi-
sok кеге1ёбёЬеп dolgoztak ki ёэ igy irhato le legvila-
gosabban. Deez netёvesszen meg benniinket. A disz-
szocialis fejlбdёs е1етгёбёЬеп is sok hasonlo pszicho-
dinamikai mozzanatot talalunk - lattunk ra рёИа!
A gyermekkorbol a felnottkorba valo atmenet idej6n
sok olyan ember lappango belso konfliktusa к!ё1егб-
dik, aki az ё1е1 mas szakaszaiban nem viselkedik neu-
rotikusan vagy disszocialisan.
216
Emlitettuk, hogy a dinamikus pszichoterapia a lelki
kezelesnek nem egyetlen utja. A terapia mddjanak
megvalasztasa egyarant fugg a diagnozistol es a sze-
melyisegtol. Ismerunk differencialdiagnosztikai szem-
pontokat, amelyek ugyan nem abszolut ervenyuek, de
altalaban elfogadottak. Igy pszichoneurozisnal es ka-
rakterneurozisnal a dinamikus pszichoterapias mod-
szereket reszesitik elonyben, mig aktu^lis elmenyreak-
ciohoz kapcsolodo szorongasos es vegetativ neuroti-
kus tunetek eseten inkabb a tudatos elmenyek feldol-
gozasat szolgalo beszelgeteseket, un. lelki tamasz-
nyujtast alkalmazzak, esetleg autogen training forma-
jaban, neha gyogyszerrel kombinalva. Ujabban a vi-
selkedes-terapia is kezdi megtalSIni helyet ebben a
differencialdiagnosztikai rendszerben — noha elvileg
elesen szemben all mas pszichoterapias iskolakkal.
Az ifjukori valsagoknal sziiksegesnek latom, hogy
ezt a rendszert egy specialis diagnosztikaval egeszit-
suk ki: igyekezzunk folmerni, hogy a fejlodes tores-
pontjait zbmmel hoi talalhatjuk meg: a szexualis szfe-
raban, a levalasi folyamatban, vagy az identitaskep-
zesben. Nem mintha a harom elvalaszthato lenne egy-
mastol. Desulyozasuk szempontokatadhat a pszicho-
terapiahoz es felvilagositast olyan kerdesekre, hogy
peldaul mit varhatunk adott esetben a palyavalasztasi
tanacsadastol vagy egy ifjusagi klubba valo belepes-
tol. Ezzel parhuzamosan egy, a fejlodeslelektani isme-
reteinkre alapozo diagnosztikai skalat is erdemes len-
ne kidolgoznunk annak meghatarozasara, hogy mi-
lyen jellegu a serdulo fo konfliktusa, amin tullepni nem
tud. Peldaul a preddipalis anyakeppel szemben all-e
217
fenn, vagy az odipalis konfliktuson nem tud tuljutni,
vagy a csaladot az ifjusagi csoporttol elvalaszto hatar-
vonalat tudja nehezen atlepni? Ez a kiegeszito diag-
nosztika valojaban meg kidolgozatlan. Kiserleti jelleg-
gel utaltam ra egy-egy eset elemzesekor.
A kovetkezokben roviden bemutatom az ifjukori
v^lsagok kezeleseben hasznalt legfontosabb pszicho-
terapias modszereinket.
Az analitikus pszichoterapia
A tudattalan konfliktus feltarasara torekszik. Lehetoleg
legalabb hetente ketszer 45-50 perces beszelgetesek
formajaban folyik. A terapeuta — a kontaktusteremtes
szukseges eszkozei mellett — elsosorban ertelmezessel
dolgozik. Ezert ez a kezeles az analizalttol aktiv egyutt-
mukodest kovetel meg, torekvest dnmaga melyebb
megismeresere. Igyekeznie kell minel tobbet kozblni
gondolataibol, erzeseibol, emlekeibol. A kezeles mod-
szeret es celjat tehat a paciensnek meg kell ertenie es
az aktiv reszvetelt vallalnia. Ezt nevezi az irodalom ,,te-
rapias szerzodesnek". Nem szdkseges azonban hozza
egy szerzodeskotesre emlekezteto Onnepelyes meg-
beszeles — eleg ha az idok folyaman a tudatos egyiitt-
mukodesi keszseg kialakul. Mivel a kezeles soran faj-
dalmas emlekek eledhetnek fel, eddig kuszob alatt pa-
razslo indulatok es erzelmek tbrhetnek elo, a paciens
enjenek kepesnek kell lennie bizonyos foku fesziiltseg
elviselesere. Ezert mondottuk, hogy a dinamikus pszi-
choterapianak nemcsak diagnosztikai kriteriumai, ha-
218
nem a szemelyisegben rejlo feltetelei is vannak. Amit
analitikus pszichoterapianak nevezOnk, modszertani
elveiben azonos es celkituzeseiben megkozeliti a
klasszikus pszichoanalizist. Hasonlit hozza abban,
hogy a kezelesi idot nem hatarozzuk meg elore, tobb
betegunket evekig kezeltuk. A klasszikus pszichoana-
lizis azonban olyan szigoru szabalyok szerint folyik,
amelyek az ifjukori valsagoknal csak nagyon ritkan
tarthatok be. A hosszu eveken at hetente harom, negy
(vagy meg tobb) alkalommal zajlo kezeles, mely alatt a
paciens ellazult allapotban fekve beszel, kbtelezve
magat, hogy minden felmerulo gondolatat valogatas
nelkiil kimondja, mialatt az analitikust alig latja, mivel
a hata mogott ul—, olyan fegyelmet kivan meg az ana-
lizalttol, amit a serdulokor viharai legalabbis iddnkent
elsodornak. Olyan serdulok kerulnek hozzank, akiket
csak ugy tudunk kezelni, ha hajlekonyan alkalmazko-
dunk valtozo szemelyisegukhoz, hullamzo hangulata-
ikhoz.
Jutka 15 eves. I dos szulok gyermeke, mindeddig egeszsege-
sen fejlodott. Regebben magatartasa csendes volt, bar neha
dacos. Szuleihez, batyjahoz nagyon ragaszkodott. Az iskola-
ban mindig ugy erezte: peremreszorul, osztalytarsai szerete-
tet nem tudja elnyerni. Egy ido ota szuleit elesen kritizalja,
batyjat sem viseli el — ugy erzi, kiabrandult beloluk. Az isko-
laev elejen az osztallyal egyutt szureti munkan vesz reszt.
Szabad idejeben Dosztojevszkijt olvas. Egyszercsak nagy
szomorusag fogja el, ugy erzi: az eletnek nines ertelme. Erze-
seit sietve kozli baratnojevel, sot az osztalyfonokkel is — be-
vonva oket belso dramajaba. Ongyilkossagi terveket forgat a
219
fejeben. Az iskolaban keresi a feltOnest. Az egyik tanart, aki
velemenye szerint igazsagtalanul viselkedett, udvanas han-
gon kiutasitja az osztalybol. Mindinkabb ugy viselkedik,
mint aki szerelmes baratnojebe. Orakig jarkal a hazuk korlil
Iskolai orak alatt feltunoen nezi. Ebben az idoben kezdi meg
nalunkpszichoterapi^jat. Igazi kamaszkori problematikat ta-
!6lunk, egy neurotikus szemelyiseg pubertas-kriziset. Pszi-
chozis gyanuja — a szelsoseges magatartasi rendellenesse-
gek es a Iatsz6lag motivalatlan hangulatingadozasok ellene-
re-sem meruit fel. Viselkedese vizsgalat alatt es kesobbi ta-
lalkozasaink alkalmaval is nyugodt es konvencionalis volt;
gunyolodo, lebecsulo modora ellenere erzelmi kapcsolodasa
felreismerhetetlen. Botranyait humorral, onironiaval adta
elo, velem egyutt igyekezett magyarazatot talalni rajuk. Di-
namikus pszichoterapiara tehat alkalmas lett volna. Csak-
hogy serdulokori feszultsege, „acting out" hajlama, az ese-
menyek sodrasa alig tett lehetove elmelyult, folyamatos
elemzest. Mintha viharostengerenakartunk volna egy sajkat
kormanyozni. Botranyos viselkedese miatt az iskola eltana-
csolja. Uj gimnaziumot keres maganak, ahol (a mi csendes
tamogatasunk segitsegevel) be is fogadjak. Az atmeneti ido-
ben „megszdkik" hazulrol, videkre utazik, hogy egy alloma-
son a vonat ele vesse magat. Vegiil meggondolja magat,
meg az este hazater, de utkozben minden megfigyeleset, er-
zeset foljegyzi, es a jegyzetfuzetbe beirja, hogy halala utan
juttassak el hozzam.
Az uj iskolaban kezdetben egy fiut uldoz szerelmevel
- eppoly eroszakosan, mint nemreg a baratnojet. A fiu dur-
van lerazza, osztalytarsai is idegenkednek tole. Ev vegere fel-
tuno magatartasi problemai fokozatosan megszunnek, osz-
talytarsai befogadjak, sot irodalmi muveltsege bizonyos
megbecsulest is szerez neki. A pszichoterapiaban ekkor kez-
di feltarni belso problemait: kulseje miatt mindenki gyerek-
nek nezi, ha szerelmes parokat lat, fajo erzes fogja el, mert
ugy erzi: kimarad az eletbol. Feltarul batyjaval valo ambiva-
lens kapcsolata is: rivalizal vele, nem birja a kozelseget.
Ugyanakkor batyja ugy veszi eszre, hogy Jutka feltekeny ve-
220
le kapcsolatban: rejtegeti elole a baratnoit. Kirajzolodik vias-
kodasa a nemi szereppel. Gyermekkoraban azt kepzelte: a fi-
uk es lanyok 15 eves korban szerepet cserelnek — ettol kezd-
veoleszfiu, a batyja leany. (Latvanyos „homoszexualitasa",
ami inkabb a kulvilag kihivasa volt, mint valodi dsztbnkesz-
tetes, reszben ezzel afantaziaval magyarazhato.) Provokativ,
szemtelen magatartasa - beilleszkedesi nehezsegeinek fo
oka-is ertelmet кар ebben az osszefiiggesben. Egyik alma-
ban a nagy hindu templomot latja a „Bagdadi tolvaj" c. film-
bol. A templom aljan egy meztelen no fekszik es a magas
boltozatrol egy nagy polip ereszkedik foleje. Nem tudja,
hogy a novel, vagy a polippal azonosult-e. Majd kepzettarsi-
tasai soran a poliprol egy mult nyaron latott poszmeh jut
eszebe. A poszmehnek azonban, mint ismeretes, nines ful-
lankja. (A fullank itt nyilvanvaloan mint ferfi nemi szimbo-
lumszerepel, hiszen az alom a leany szamara tudatosan koi-
tuszt abrazol.) Neki azonban van fullankja: a szemtelensege
De a szemtelensegnek mas ertelme is van: elriasztja magatol
az embereket. Ha ugyanis szeretetet erezne, nagyon is ka-
paszkodna, es igy vedtelenne valna.
Mintegy masfel evi kezeles utan elmaradt. Attol kezdve
csakntka idokozonkent jelentkezett. Leerettsegizett, foisko-
lat vegez. Szerelmi kapcsolatai vannak — persze nem proble-
matlanok. Beilleszkedesi zavara elmult. Jelenleg kortarsai es
tanarai kifejezetten kedvelik, ertekelik. Velemenye szerint a
pszichoterapias kezeles akkor mentoovnek mindenkeppen
jo volt, de a valodi okokat nem deritette fel. Ebben bizonyara
igaza van. Ugy latszik azonban, hogy nehany lenyeges osz-
szefuggest megis megertettunk akkor egyijtt, ami hozzase-
gitette a valtozashoz.
Jutka analitikus pszichoterapiaja kevesebb betekin-
test engedett a szemelyiseg dinamikajaba, mint pl.
Kristofe vagy Edite. Megis jo pelda arra, hogy a tera-
pianak a. gyermekkorbol felnottkorba valo atmenet
221
idejen alkalmazkodnia kell a folyvast valtozo helyzet-
hez. Ez nagyon megnehezitheti a kezeles kbvetkezetes
vegigvitelet. Anna Freud 1959-ben fel is teszi a ker-
dest: nincs-e valami torvenyszeru abban, hogy a ser-
dulokorban az analitikus terapia oly sokszor vallott ku-
darcot. Egy kbltoi szepsegu gondolatot vet fel magya-
razatkent: a serdiilokor ket olyan lelkiallapothoz ha-
sonlithato, mely altalaban nem kedvez a pszichoanali-
tikus kezelesnek: a szerelem es a gyasz allapotahoz.
A szerelemhez annyiban, hogy azok a szemelyek, akik-
hez libidoja gyermekkoraban kotodott, meg nem az
emlekezetbol varazsolodnak elo, hanem eleven kbzel-
segben elnek. A gyaszhoz annyiban, hogy eppen most
veszti el oket. Anna Freud kezelest illeto pesszimizmu-
sa elsosorban a klasszikus pszichoanalizis hasznalha-
tosagara vonatkozik ebben az eletkorban. Valojaban
mindenki, aki megprobalkozott serddlok analitikus
pszichoterapiajaval, valtoztatott az eredeti modszeren.
Maga Sigmund Freud 1920-ban — egy 18 eves leany
kezelese kapcsan, aki nem onkent jott, hanem apja
eroszakolta a terapiat —, felveti egy bevezeto szakasz
szuksegesseget ilyen esetben. A kezelessel szemben
bizalmatlan paciensnovel igyekezett megismertetni
modszeret, es ertelmezeseivel, magyarazataival kedvet
csinalni a terapiahoz. Azt varta, hogy a masodik sza-
kaszban a beteg majd a sztikseges aktivitassal vesz
reszt analiziseben. Hasonlit ez egy mai utazashoz — ir-
ja. Az utazas elso fele kulonbozo hivatalokba valo jar-
kalassal telik el (utlevel, vlzum), de kozben tapodtat se
mozdultunk el szulovarosunkbol. Mikor mar minden
egyiitt van, elindulhatunk a tavoli orszagba.
222
f\z dtlet az analizis bevezeto szakaszarol, amit itt
Freud ugy mellekesen elejt (tudtommal ezen egyetlen
alkalommal), kesobb tobbszor foltamad a pszichoana-
lizis torteneteben. Tiz evvel kesobb Anna Freud a
gyermekanalizist csak egy ilyen bevezeto szakasszal
tartja lehetsegesnek. (Az utolso evekben ezt az allas-
pontjat revidealta.) Evtizedekkel kesobb Spiegel alta-
laban ajanlja a serdulok analizisenek ezt a ketiitemu-
seget. Duhrssen serdulok analitikus pszichoterapiaja-
ban tulajdonkeppen az elso szakaszt fejleszti onallo
modszerre: eleggeritka idokozokbentalalkozika paci-
enssel, megbeszeli velea problemait, oki osszefugge-
seket vilagit meg, felvilagositast ad, bizonyos fokig le-
lektani ismereteket kozol. Ez a fokent az ertelemre epi-
to pszichoterapias attitud elso pillanatban — az erzel-
mek hatalmanak ismereteben - ketelyt ebreszthet
bennunkeredmenyesseget illetoen. De mint en-erosi-
to terapianak ebben a korban bizonyara van jogosult-
saga. Mindenesetre meggondolando, amit Freud em-
litett betege mondott analizisenek erne elso szakasza-
ban: ugy erzi magat, mint akit egy pompas muzeumon
vezetnek vegig, erdekes leleteket mutatnak neki, ami-
ket egy lornyonon keresztul megszemlel.
Megjegyzendo, hogy az analitikus pszichoterapia
nehezsegei kb. 14 es 16 eves kor kozott tetoznek.
A posztadoleszcencia mar joval kedvezobb korszak.
Az utobbi ket evtizedben a serdulok analiziset lenye-
gesen remenytelibbnek tartjak, mint regebben — meg a
korai serdulokorban is. A bevezeto szakasz elgondola-
sat is elvetik. Az ezzel a korcsoporttal foglalkozo anali-
tikusok egy resze lehetsegesnek tartja a klasszikus
223
modszer alkalmaz^sat, es eredmenyekrol szamol be.
Kozelebbrol megnezve megis finom modositasok lel-
hetok fel terapias technikajukban, es bizonyos szem-
pontok kOlonos hangsulyt kapnak. Ovnak peldaul a
szulokre vonatkozo ertelmezesektol, mert ez kielezheti
azotthoni konfliktust (Hoxter). Nyomatekosan figyel-
meztetnek ra, hogy az analitikus orizze meg semleges-
seget — ami ilyenkor nem konnyu — es ne engedjen a
serdulo csabitasanak, aki szovetsegesul akarja meg-
nyerni a szulok ellen. Ez esetben ugyanis szembekerul
a serdOlo enjenek azzal a reszevel, mely rendet es 6n-
fegyelmet akar. Ertelmezeseiket az ifjOkor fazisspecifi-
kus „celjainak" szolgalataba allitjak (Harley), ami min-
denesetreazt jelenti, hogy a felnott analizisben szoka-
sosnal kritikusabban kell a tudatositasi torekvest szur-
ni. Osszefoglaloan azt mondhatnank: mig evtizedek-
kel ezelott betegnek tekintettek ezeket a serddloket, s
eletkoruk pusztan egy esetleges adatnak szamitott, ma
elsosorban serdOloknek tekintik oket, akiknek fejlo-
desszabta „feladatokat" kell megvalositaniuk. Igy re-
melheto, hogy a serdulo enjevel vegre kozos platfor-
mot talalunk.
A fokalis pszichoterapia
Analitikus szemleleten alapulo rovid kezelesi eljaras,
amely egy aktualis problemat torekszik zaros hatar-
idon beliil megoldani. Eloszor Alexander es French
(1946) probalkoztak vele. Ma azonban az a form^ja
terjedt el, amit Balint Mihaly vezetett be, es David Ma-
224
Ian konyve nbpszerusitett (1963) A pacienssel — a ki-
vizsgalast szolgalo beszelgetesek es tesztvizsgalatok
utan - megallapodunk, hogy pl. 15 vagy 20 alkalom-
mal eljon, es ezalatt igyekszunk legegetobb problema-
jan segiteni. Felszolitjuk, hogy mondjon el lehetoleg
minel tobbet emlekeibol, gondolataibol, erzeseibol,
fantaziaibol stb. A paciens feladata tehat hasonlo,
mint az analitikus pszichoterapianal — sot meg akti-
vabb egyiittmukddesereszamitunk. A terapeuta azon-
ban nem kivanja a szemelyisegfejlodes egesz dinami-
kajat feltarni. Az elhangzott elmenyanyagbol egy
olyan tudattalan mozzanatra kbvetkeztet, mely az ak-
tualis problemaval osszefOggesbe hozhato: ez a „fo-
kusz". Feltarasatol remelheto, hogy a legzavarobb tii-
net, nehezseg stb. megoldodik, es utana a „lelek on-
gyogyito tevekenysege" felulkerekedik. Balint Mihaly
ezt az allapotot a folyon keresztben allo gerendahoz
hasonlitja, amelynek kiemelese utan a forgalom ujra
megindulhat. Idealis esetben a fokusz az indulatatte-
telben is megmutatkozik. A frankfurti Sigmund Freud
Intezetben a fokusz pontos megfogalmazasara torek-
szenek az elso kezelesi orak utan. Ez a megfogalmazas
valojaban egy reszletes ertelmezes, ami a tovabbiak-
ban a pszichologiai anyag elrendezesenek vezeto
szempontjava valik (Kldwer, 1970). Persze csak a
tovabbi kezeles soran dol el, hogy a terapeuta valoban
eltalalta-e a problema gyujtopontjat
Hasonlo kezelesre lattunk peldat Eszter eseteben.
Most kovetkezo peldank azt mutatja, hogy a fokalis
pszichoterapia soran sem viselkedhetdnk mereven, az
elet keresztulhuzhatja szamitasunkat.
225
Julia 20 eves, tisztviselono. Alapveto problemaja, hogy nem
tud kapcsolatot kotni; tarsasagban zavarba jon, hangulata
nyomott, sokat sir. IJgy kezdodott, hogy 16 eves koraban
megismerkedett egy fiuval, akihez hozzament. Attol kezdve
ez a fiu orokos kritikajaval gyotorte ot, kisebbsegi erzeseket
epitett bele. Vegul elvaltak. Azota nem tud termeszetesen vi-
selkedni. Akkor iszavarba jon, ha bemegy a Kozertbe kenye-
ret venni. Lanyokkal szemben sem tud fololdodni. „Ha az
ember barmilyen kapcsolatot kezd, az a fo — mondja, de itt
elakadeskonnyeifolynak- hogy szeretetet adjon. De ha az
embernek nines onbizalma, meg jo sem tud lenni" Regeb-
ben erezte, kinekszimpatikus. Ha felszabadultan viselkedett,
elerte, hogy szeressek. Amikor valas utan egy egyetemista
fiuval jart, nem tudott termeszetesen viselkedni Folyvast az
jutott eszebe: a fiu arra gondolhat, hogy bnzo eelokra hasz-
nalja a varazsat. Fokozatosan jutott a jelenlegi levert allapot-
ba. Most mar egy honapja folyvast sir.
Csaladi es gyermekkori elozmenyei nem nyujtottak le-
nyeges tampontot. A tOnetcsoportot neurotikus depresszi6-
nak tartottam - egy tulerzekeny es neurotikus munkamo-
dokra hajlamos szemelyiseg reakeiojanak egy jol megragad-
hato elmenysorra. Ezert remeltem eredmenyt a fokalis pszi-
choterapiatol.
Az elso beszelgetesek utan a kovetkezo gondolatokat
jegyeztem le kiindulopontkent egy rovid kezeleshez: 1. Min-
den kedvesseget szexualis felkinalkozasra gyanusnak erez.
2. Hazassaganak felbomlasa 6ta ferfiakkal - talan nokkel
szemben is — bosszufantaziai vannak, amelyek en-idealjaval
dsszeegyeztethetetlenek.
Egyelore tiz orabol allo kezelest beszeltunk meg. Az elso
orak utan azonban alig hoz uj elmenyanyagot. Ellenben
mind tobb tunetrol szamol be: folyton zavarban van. Csak a
zavar van, 6 nines. Ilyenkor idegennek erzi magat, a hangok
is tavolbol jonnek. Nem mer enni, ha masok nezik. Allando
feszultseget erez — mintha folyton rohanna. Mindenben bi-
zonytalan lett. Nem tud drulni. Semmit nem erez at stb. Az
ido nagy reszet e panaszok variacioi toltottek ki. Ertelmezesi
226
kiserleteim hatastalanok, vagy merev ellenallasba utkoznek.
Csakhamarkiderijl, hogy On. vitalis depressziv szindromaval
allunk szemben — tovabbra is azt hiszem, hogy neurotikus
alapon melynek elmulasa nem is varhato ilyen rovid ido
alatt. (A vitalis depressziv szindroma a depressziv allapotok
mag-tunetcsoportja, melyet az eletkedv megcsappanasa, a
psziches tempo lelassulasa, vegetativ tunetek es altalanos
energiahiany jellemez; az elet mindennapi teendoi mind
megoldhatatlanabba valnak.)
A kezelesttovabb kell folytatnunk-atmenetileg antidep-
ressziv szert is кар. Csak amikor honapokkal kesobb jobb
allapotba kerul, valik megkozelithetove egy ertelmezo pszi-
choterapia szamara. Ekkor kiderul, hogy eredeti feltevesem
igaz volt: valoban olyan fantaziak foglalkoztattak, hogy
bosszutall a ferfiakon, elcsabitja, majd otthagyja oket. Annal
is inkabb, mert ferje feltekenysegeben azzal gyanusitotta,
hogy tarsasagban csabitoan viselkedik. Ezek a gyanusitasok
aztan folyvast a fejeben jartak. A pszichoterapiat nagyjabol
kiegyensulyozott allapotban hagyja abba. Mikor 3 evvel ke-
sobb adatokat kerunk tovabbi sorsarol, kozli, hogy ferjhez
ment, es ujabb kezelesre nem szorult.
Velemenyem szerint a felnottkor kuszoben sok
olyan problemaval talalkozunk, amelynel egy rovid
analitikus kezeles jo szolgalatot tehet. A kapcsolatte-
remtes nehezsegei, szexualis gatlasok, palyavalasztasi
dilemma nem varhat evekig megoldodasara. A serdu-
lokor vegere jellemzo nagy dnismereti igeny is kedvez
ennek a terapianak. Az esetek megvfilogatasa azonban
gondos merlegelest kivan. A Balint-iskola kedvezo jel-
nek ertekeli, ha a szemelyiseg az elet bizonyos terule-
teinjol funkcional (pl. kapcsolataiban, munkahoz valo
viszonyaban), es ha az elso beszelgetesek alkalmaval
adott probaertelmezesekre jol reagal. Ugy gondolom,
227
a pszichiatriai diagnozist is figyelembe kell vennunk es
a szokasosnal jobban epitendnk a tesztekben a pszi-
choterapias alkalmassag jegyeire Igazan azonban
csak a kezeles megkezdese utan derul ki, hogy tera-
peuta es beteg egymasratalaltak-e — ugyanis Malan
sokmegfigyeles alapjan a kdlcsbnos lelkesedest talal-
ta az eredmeny legjobb biztositekanak —, 6s egyuttes
munkajuk gyors sikert hoz-e.
A csoportpszichoterapia
Serdulok csoportpszichoterapias kezeleserol viszony-
lag keves kozles talalhato a szakirodalomban. Holott
ismeretes, hogy a csoportkepzodes ennel a korcso-
portnal igen gyorsan es eroteljesen kovetkezik be
— gondoljunk csak Sheriff mar emlitett kiserletere,
amelynek soran pre-adoleszcens fiijknal a csoportha-
gyomany, ontudat es szereposztas, valamint a rivalis
csoport tagjainak megvetese es a toluk valo elkOlonu-
les napok alatt ment vegbe. Valoszinu azonban, hogy
a csoportkepzodes e viharosan kibontakozo jelensegei
a pszichoterapia dnismeretre es belatasra torekvo
munkaja szempontjabol csak reszben jelentenek
elonyt, s egy mas szempontbol inkabb nehezen le-
kuzdheto nehezsegeket tamasztanak. Evans (1964)
neurotikus es disszocialis serdulok csoportpszichote-
rapias kezelesenel kulonleges — a felnott terapiatol
legalabbis szinezetukben es mertekukben erosen elte-
ro - nehezsegeket eszlelt. Igy pl. a serddloknek az a
hajlama, hogy a szemelyisegfejlodes problemain dol-
228
gozo csoportbol felelotlenul csevego „jatekcsoportta"
alakuljanak at, nagyon eros. Ambivalenciajuk sokszor
varatlanul nyilvanul meg — a kezdeti pozitiv indulatat-
tetel hirtelen atcsaphat negativba, s ez a terapeutaban
zavart es szorongast kelthet. Evans fontosnak tartja,
hogy a terapeuta ellenorizze sajat viszont-indulatatte-
telet. A serdulocsoport legkore konnyen magaval ra-
gadhatja, projekcioikat magara veheti, belesodrodhat
az indulati orvenybe. Ha viszont figyel sajat viszont-
indulatattetelere, es ennek alapjan ertelmezi a csoport
viselkedeset (pl. hogy buntudatot, haragot vagy a fd-
loslegesseg erzeset akarjak kelteni benne), valamint
kimutatja, hogyan fiigg ez ossze a csoport aktualis
problemajaval, akkor meg tudja vedeni magat es kepes
sikeresen tovabbvinni a terapias folyamatot. Evans ki-
veteles esetben tekintelyelvO beavatkozast is meg-
engedhetonek tart.
Zeisse es Elsaesser (1964) neurotikus serdulok
kozponti problemSjat abban latjak, hogy nem tudnak
az azonos nemu szulovel azonosulni, es visszariadnak
a felnott szereptol. Az azonosulasi zavar oka a csalad-
ban rejlik. Olyan csaladokat figyeltek meg, ahol az
apak maguk sem tudtak a felnott szerepet kelloen val-
lalni, munkajukban rendszerint sikeresek, de a csalad
eleteben hatterbe szorulnak, halvanyak, nem nyujta-
nak megfelelo identifikacios mintat. Zeisse es Elsaes-
ser az ilyen neurotikus (vagy neurozisra hajlo) serdu-
loknel csoportpszichoterapiat tart sziiksegesnek, ferfi
terapeutaval es no koterapeutaval, mely igy az idealis
csaladi szituacio modelljet nyujtja, es lehetov^ teszi
odipalis es testver-problemak feldolgozasat. E szerzok
229
nem szamolnak be azokrol a nehezsegekrol, amelyek-
rol Evans — talan mert tisztan neurotikus csoporttal
dolgoztak, mig Evans disszocialisokkal is.
Spiel es Friedrich a „tematikus" csoportot ajanljak
serdiilok kezelesere. A csoportvezeto vessen fel olyan
pszichologiai problemakat, melyek az eletkorra jellem-
zok. Ezek szabad megvitatasa lekoti a resztvevok er-
deklodeset. Egyben modot ad dnvallomasokra, belso
konfliktusok feltarasara, ami azonban - a szerzok sze-
rint— ne menjen tul melyre! A terapeuta tehat a direk-
tiv (iranyitott) csoportvezetestol fokozatosan halad-
jon a non-direktiv (iranyitatlan) csoportvezetes fele
— de teljesen ne engedje ki kezebol a gyeplot. Ilyen
modon a szorongas elkeriilheto, es az en-erosito hatas
lep eloterbe (Spiel 1976).
Azert ragadtuk ki a szakirodalombol ezt a harom al-
laspontot, mert egymas melle allitasuk nagyon tanul-
sagos. Harom kiilbnbozomodszert lathatunk— nyilvan
mindharom jarhato ut. De mindharomra jellemzo a te-
rapeuta nagyobb aktivitasa, mint a felnott kezelesben
szokasos, es a leirasokbol egyfajta felelem erezheto a
„laissez faire" vezetestol.
Hazankban az utolso evekben tobben kiserleteztek
serdulok kiscsoportokban torteno kezelesevel.
1975-ben Hodosi szamolt be pre-adoleszcensek cso-
portterapiajarol. Figyelmet az egyeni fejlodesre cent-
ralja, nem a csoportfolyamatra. Donath Blanka es Ve-
csenyi Katalin nevelesi tanacsadoban szervezett un.
szemelyisegfejlesztd dnismereti csoportokat ugyan-
csak a serdiiles elejen allo gyermekek szamara. Az
eredmeny lenyeges bsszetevojenek tartjak, hogy a
230
csoportokban a serdiilo nemcsaka terapeutaval talal-
kozik mint viselkedesi mintaval, hanem pozitiv kor-
tars-figurakkal is, akikkel azonosithat. Ezert ajanljak,
hogy a csoportban a sulyosan problematikus gyerekek
mellett vegyenek reszt kiegyensulyozott miliobol erke-
zo enyhebb esetek is (Donath, Vecsenyi 1977).
Magam 1975 novembereben kezdtem pszichotera-
piat egy bttagu serdulo csoporttal. A kezeles elso sza-
kasza — amelyrol most kisse reszletesebben besza-
molok — 7 honapon at tartott, heti egyszeri 60-70 per-
cig tart6 ulesekkel. A csoportban 4 tizendt eves es egy
tizenhet eves fiu vett reszt. Valamennyivel mar eloze-
tesen is volt kapcsolatom : vizsgaltam, es egy ideig ke-
zeltem oket. Az egyeni pszichoterapiaban azonban
egyikuk sem tudott eredmenyesen egyuttmukodni. Vi-
szont problemajuk termeszete miatt nem hagyhattam
magukra oket. A csoportvezetes non-direktlv volt, a
spontaneitas fokozodasara, az onismeret elmelyltesere
torekedtem. Ha ertelmeztem, az ,,itt es most" tortent
(Ezriel 1950) — azaz az eppen zajlo tortenest vilagitot-
tam meg. Egyeni es a csoport egeszere vonatkozo er-
telmezest egyarant adtam. De ertelmezesre ritkan ke-
riilt sor. Egyreszt, mert a gyogyito szandek mellett a ta-
pasztalatszerzes vagya is vezerelt: jobban meg akar-
tam ismerni a serdiilok szocialis interakcioit, a cso-
portfolyamat spontan alakulasat. Masreszt, mert a vi-
haros tortenesek, a temak villodzo gyors valtakozasa
nemegyszer kovethetetlenne valt, es magaval sodort.
Igy a csoportvezetesbe „laissez faire" elemek kevered-
tek. Viszont, ritkan ugyan, de elofordult, hogy aktivan
kozbeleptem. Az is, hogy gyermekkel, vagy sziilovel
231
kulon targyaltam. Ez a csoportpszichoterapia hagyo-
manyos szabalyainak tullepeset jelentette. De effele
tullepes serdulok kezeleseben aligha kerijlheto el.
Tekintsukat vazlatosan a resztvevok problemait— ahogyan a
terapias tortenesbol kibontakoztak —, es az eredmenyeket.
1. Lorinc 15 eves. Elso gimnaziumban megbukott. Nyaron
egy „szippozo" tarsasagba keveredett, ragasztoszert szivott.
Apja hamar meghalt, az anya egyedul nevelte ket fiat, eros
erzelmi kapcsolattal fuzte oket magahoz. Tudatos magatar-
tasaval az apai tekintelyt akarta potolni. Ugyanakkor lelkifur-
dalast keltett nehez sorsanak hangoztatasaval, amit viszont
paciensunk elharit. Latszolag semmit sem vesz komolyan,
infantilis, lobbanekony..
2. Geza 17 eves. A gimnazium elso masfel eveben jo tanulo,
csendes, a szuloi hazhoz ragaszkodo. A masodik ev vegen
tanulmanyi eredmenye romlott. Gyakran fajt a feje. Nyaron
mindinkabb magaba zarkozott, szotlanna valt; ha szulei ker-
deztek, nem valaszolt. Orakig fekudt otthon szotlanul, szo-
rongott, hallani velte a mentoauto szirenajat, mely erte jon,
hogy a bolondokhazaba vigye. A korelozmeny tehat sulyos
betegseg gyanujat keltette. A vizsgalat eredmenye sokkal
megnyugtatobb. Egyuttmtikddese kifogastalan volt, tuneteit
panaszkent adta elo. Tovabbi beszelgeteseknel altalanos-
sagban szamol be a felnotte valas felelmeirol, palyavalaszta-
si dilemmajarol es ebben az dsszefijggesben emliti onanias
buntudatat is. A megfigyeles es a tesztvizsgalatok alapjan
neurozis valoszinusitheto.
3. JSnost 14 evesen hoztak csavargasai miatt. Ezek nem an-
tiszocialis jelleguek voltak. Inkabb mintha egy alomvilagba
lepett volna be ilyenkor: valamilyen szegyenhelyzetet akar
elkerulni, utnak indul, kozben fantazial es napokig nem ter
haza. Kisgyermekkorban szamos psziches trauma erte. Ne-
hany evvel korabban a szulok elvaltak, a fiu az anyjanal ma-
radt. Tudatos konfliktus nines koztuk, de ha egyutt setalnak.
232
a fiu mozgasa esetlenne valik, anyjat gyakran megloki, laba-
ra lep. Kozel egy eves pszichoterapia soran alig hoz ertGkel-
heto anyagot.
4. Pal 15 eves gimnazista. Fo panasza, hogy gatlasos es az
iskolaban az izgalomtol nem tud felelni. A nehany pszicho-
terapias megbeszeles soran is gatlasosan viselkedik. A fel-
szolitas, hogy beszeljen, eros duhot valt ki belole, amit alig
tud fekezm. Ennek nyoman ugyan eljutunk odaig, hogy za-
vara a felelesnel inkabbduh, mintfelelem —es meg is talaljuk
ennek kapcsolatat anyjavalvalo konfliktusaban, ellenallasa
megsem oldodik.
5. Robertnel evek ota surun kbvetkeznek be lazas allapotok,
fejfajassal, rossz kbzerzettel, neha nehez legzessel Emiatt
mar evet vesztett az iskolaban. Ismetelt kivizsgalasnal sem
talaljak elegendo okat e betegeskedesnek, vegul az egyik
korhazban pszichoterapiat javasolnak. Idos szulok gyerme-
ke, kisgyermekkorSban felenk, latencia-korban duhkitdre-
sek, toporzekolas miatt mar jart pszichologusnal. Az utolso
evekben teljesen lefoglalja az a gondolat, hogy hajos lesz.
Matrozokkal baratkozik, kulsejeben is hasonlitani jgyekszik
hozzajuk. Nehany beszelgetesunk alkalmaval nem fogadja
el, hogy bajanak lelki oka lenne.
A csoport elso ulesen, bevezetesiil kozlom: azert talalko-
zunk, hogy problemainkat megbeszeljuk es azokon egyutt
gondolkozzunk. Barmirol beszelhetnek, de en majd igyek-
szem a problemak fele terelni a szot. Majd javasolom, hogy
mindenki mondja el, miert kerult ide. Ennek eleget is tesznek,
szamomra meglepo vilagossaggal szamolnak be sajat prob-
lemajukrol, figyelmesen meg is hallgatjak egymast, de aztan
igen gyorsan elkanyarodnak a tematol. A felnott csoportok-
bol ismert kezdeti csendnek semmi nyoma. Pillanatok alatt a
vilagurben talaljuk magunkat. Urhajozas, antianyag, van-e
mas csillagzaton elet? Ezek a temak valtakoznak gyors egy-
masutanban. Szinteegymasszajabol veszik ki a szot. Lorinc,
a szippozo, a fo kezdemenyezo. Meg ket hangado van ’ Geza
(a 17 eves) a legkonstruktivabb, 6 inkabb a pszichologia fele
terelne a szot. Es Robert, a hajos, aki sokat beszel mindenrol.
233
defokenta hajozasrol. Pal eleinte itt is gatolt. Erezheto, hogy
hullamzik benne a feszultseg. Megprobalom bevonni a be-
szelgetesbe. Ez sikerul is — de utana a tobbiek arrol beszel-
nek, hogy van tanar, aki kedvenceivel kivetelez. J3nos, a
csavargo viszont alig beszel, szemelyes kozlese szinte soha
sines, a tudomanyos temakhoz neha hozzaszol. Ugy iil idon-
kent elmerengve, mint aki nines is jelen.
Kezdetben tehat a csoport tavolitassal han't el: szemelyij-
ket nem erinto temakkal vedekezik az oszinte megnyilvanu-
las csabitasa (vagy kenyszere?) ellen. Tudomanyos temak,
filmtortenetek, viccmeseles anonimitasa moge vonul vissza.
A beszelgetesnek ebbol a kamaszos kavargasabol aztan
mindjobban az agresszio es rivalizalas temakdre bontakozik
ki. Iskolai verekedesek es horrorfilmek elmeselese mellett ez
peldaul olyan kerdesfeltevesben is megmutatkozik: mitten-
ne az ember, ha a baratja azzal a lannyal kezdene el jarni, akit
6 szeret? Mintegy 2 honap milltan javasolom, mondjak el
egymasrol velemenyuket. Kiderul, hogy hatarozott elkepze-
lest alkottak egymas szemelyisegerol. A vita nekem is modot
ad nehany ertelmezesre. Peldaul Robert, a hajos, majdnem
feketebarany szerepebe kerul, giinnyal emlitik bobeszeduse-
get, nagykepuseget. Gatlasos Pal egyszercsak vedelmere
kel. Megallapitom, hogy a hajos azert beszel sokat, mert meg
akarja nyerni tarsai szeretetet, es ha ez nem sikerul, megser-
todik, visszahiizodik; gatlasos Pal viszont nem tudja elvisel-
ni a masok ellen iranyulo agressziot.
A kesobbiekben mindinkabb megjelennek a csoport te-
matikajaban az iskolai problemak es a szulokkel, a felnottvi-
laggal valo konfliktusok. Ekozben velem szemben gyakran
iigy viselkednek, mint aki nincsen jelen, vagy csak nezokd-
zonseg. Nem tekintenek diaktarsnak — de a felnottekre tett
megallapitasokatsem vonatkoztatjak ram. Megis inkabb po-
tencialis szovetsegeskent bannak velem, akinek megertesere
szamitani lehet. Ezt az attitudot regebbi tapasztalatok indo-
koltak, amikor mellejukalltam, de tudattalan felelem is rejlett
mogotte. A felelem egy csoportfantaziaban gyokerezett,
amelyre hamarosan raterek. Felvetodik a kerdes, miert nem
234
tudatositottam hatarozottabban az autoritaskonfliktust es
annak megjeleneset, ill. elharitasat az indulatSttetelben. (A
csoportvezeto alakjaban megjeleno tekintely elleni tudatta-
lan lazadas megbeszelesenek sokan nagy jelentoseget tulaj-
donitanak a csoport terapias folyamatban.) Az volt az erze-
sem, hogy ez a serdulocsoport, amelynek tobb tagja antiszo-
cialisan veszelyeztetett. nem tudna elviselni egy ilyen kon-
frontaciot. Csoportmunkanknak ket jellegzetesseget erde-
mes kiemelni:
1. a csoportterapia soran, ha ritkan is, de adtam egyennek
szolo interpretaciot Ertelmeztem peldaul gatlasos Pal irtoza-
sat az agressziotol, es dsszefuggesbe hoztam ezt azzal, hogy
benne sok a robbanasra kesz indulat. Vagy ramutattam arra,
hogy Janos, a csavargo, ha untatja, vagy zavarja a tema, ak-
kor sajat gondolataiba merul es ily modon megszdkik a valo-
sag elol. Valoszinuleg ez zavarja tanarait is az iskolaban. Eze-
ket az ertelmezeseket ugyan kedvezoen fogadtak, esetleg ki
is egeszitettek, de a kezelesnek egy ilyen problema-megbe-
szelo, analizalo iranyat megtartani megsem sikerult Ellen-
ben a csoport mindjobban betoltotte ёп-erosito, feszultseg
levezeto funkciojat.
2. Az idokfolyaman kiildnbozo kerdesekbol, utalasokbol
nyilvanvalova valt szamomra, hogy egy kozos csoportfanta-
zia hatasa alatt allnak: tudniillik, hogy en mint elmeorvos
megfigyelem oket. Az utolso orakegyiken ezt ki is mondtam.
A tovabbi fejlemenyek igazoltakfeltevesemet. A nyari szunet
elotti utolso oran peldaul azt javasoltak, hogy jatsszunk el-
meorvosi vizsgalatot. (Ezt ugy valositottuk meg, hogy Geza,
a tizenhet eves, jatszotta az elmeorvost es en is vizsgalando
beteg voltam.) Utolag rekonstrualva ez a fantazia egy Bion-i
ertelemben vett kozos alapfeltevesnek lehetett resze (Bion
1952), ami a tudat nyelvere forditva igy hangzana: en, a fel-
nott, megakarom oket valtoztatni. Az agresszio es rivalizalas
temak ennek a fenyegetesnek nem csupan elharitasat, de
feldolgozasi kiserletet is jelenthettek. Miutan az ido nagy re-
szeben passziv maradtam, a fantazia ugy modosult, hogy
megfigyelokent az elmebajukat akarom leleplezni. Valojaban
235
az elmegyogyasz mint passziv megfigyelo is valtoztathat,
megfoszthatja az embert a normalitas karizmajatol, mely az
emberi egyuttelesben oly fontos (ez is felfoghato egyfajta
„kasztracionak").
A csoportkezeles elso szakaszanak eredmenyekent mind
az ot serdulonel pozitiv valtozasok kovetkeztek be: Lorinc
kabitoszert nem fogyasztott, es iskolai eredmenyei meglepo-
en javultak. Geza, a tizenhet eves, szorongasa es latvanyos
tunetei nem tertek vissza tobbet. Ellenben megkesett ka-
maszkori lazadas bontakozott ki a sziileivel szemben. Janos
tobbet nem csavargott, viszont az iskolaban eppen csak,
hogy megallta helyet. Pal gatlasossaga csokkent, sot az is-
kolaban magatartasa provokatiwa valt. Robert, a hajos, ez
alatt az ido alatt egyszer sem volt beteg — igaz, hogy az evet
magantanulokent vegezte. A csoport-szituacio vilagossa
tette, hogy az ifjusagi kozdsseg fesziiltseget es szorongast
kelt benne.
A csoport tehat maradektalanul betoltbtte en-erosito
funkciojat, ezaltal tunetcsokkento hatasii volt. A belso prob-
lemak feldolgozasaban viszont kevesbe mutatott elorehala-
dast —ezena teren nehezen kezelheto, fazisspecifikus vona-
sokat mutato ellenallassal talalkoztunk. A kovetkezo evben
az ellenallas meg inkabb erezhetove valt. Nehany kiemel-
kedo mozzanattol eltekintve (pl. amikor sajat kezdemenye-
zestikbol pszichodramat jatszottak), a csoportulesek feszult-
segmentes tarsasagi beszelgetesse alakultak at. Minden
olyan kiserletem, mely ennek valtoztatasara iranyult, kudar-
cot vallott. Kezdeti megengedo magatartasom utan mar mas
vezetoi attitudbt nem fogadtak el. Visszaeses nem volt, de
bizonyos problemakban nem tudtunk tovabb jutni, peldaul
J3nos, a csavargo, koncentracio-zavaranak es teljesitmeny-
gatlasanak megoldasaban. Majd a csoport fokozatosan fel-
bomlott, bar harom tagja tovabbra is laza egyeni kapcsolatot
tartott fenn a terapeutaval.
236
Sajat csoport-tapasztalatunk az irodalmi adatok el-
lenprobajakent ertekelheto. Alatamasztja azt a nezetet,
hogy serdulocsoportban a vezetonek a kezdemenye-
zest bizonyos fokig kezben kell tartania, ha a terapia
problemafeldolgozo, onismeretfejleszto celkituzeset
meg akarja orizni. Kivanatos lenne a csoportpszicho-
terapia megfelelo indikacioinak kidolgozasa erre az
eletkorra. Erdemes itt megemliteni Tarkovacs (1977)
szempontjait gyermekek csoportos kezelesbe vetele-
hez —tobbsegiik a serdiilokorra is hasznalhatonak lat-
szik —: indokoltnak tartja a csoportpszichoterapiat a
visszahuzodo, gatlasos, a pszichesen eretlen, a szo-
rongo, a nemi identitaszavart mutato es a kulso ok nel-
kul fellepo atmeneti patologias jelensegekben szenve-
do gyermeknel. (Az utobbinal alkati adottsagrol be-
szel, de ez itt homalyos fogalom.) Nem javasolja a be-
illeszkedni nem tudo, un. „szociopatiara hajlamos"
gyermeknel, kielezett testverfeltekenysegnel, diszhar-
monikus pszichoszexualis fejlodesnel es az erosen ag-
resszlveknel. Nem tartja megfelelonek nagy stressz-
reakcio (koros elmenyreakcio) eseteben —ahol a nem-
reg bekbvetkezett traumatikus esemeny, peldaul
halalesetfeldolgozasara az egyeni pszichoterapia a ki-
vanatos-es azokban az esetekben, ahol a korai erzel-
mi kapcsolatok sulyos serulese all fenn (hospitaliza-
cio).
Az utolso evekben mindjobban terjed a csaladi cso-
portok kezelese. A szuloket es gyermekeket kezelik
egyszerre, maskor meg a nagysziiloket es mas csalad-
tagokat is bevonnak. E terapia hivei a serdiilok ilyen
kezelese kapcsan joggal ervelnek azzal a ketsegbe-
237
vonhatatlan tennyel, hogy az ifju problemai szorosan
osszefuggnek a sziiloi csalad legkorevel, belso feszult-
segeivel. Ellene szol azonban az, hogy ebben a korban
a terapianak az onallosulast kell elosegitenie (persze a
belso es nem a kiilso fiiggetlenseg ertelmeben). Emel-
lett a szulok jelenleteben a serdulotol teljes oszintese-
get nehezen varhatunk. Legelfogadhatobbnak latom
Spiel allaspontjat, aki a csalad-terapiat olyan fiatalok-
nal tartja indokoltnak, akik maguktol nem keresnenek
segitseget, a csalad egeszenek kezelesebe azonban
bevonhatok.
Lelki tamasznyujtas.
Szuggesztiv modszerek.
Viselkedesterapia
Emlitettuk, hogyszep szammal adodnak esetek, ame-
lyeknel dinamikus pszichoterapia nem szukseges —
vagy a szemelyiseg hianyos egyuttmukodesi keszsege
es csokkent feszultsegbirasa miatt nem is vegezheto.
Az utobbi lehet atmeneti, peldaul a serdulokor viharos
valtozasainak kovetkezmenye, ahol az elsodro ereju
osztonkesztetesekkel szemben az en csak maximalis
elharltassal tud vedekezni. Ilyenkor a pszichoterapia
megmarad a barati beszelgetesek szintjen. A terapeuta
meghallgat, feszultseget old, segit a problemak vila-
gos atgondolasaban, idonkent biztat es nyugtat. Ta-
masznyujto pszichoterapianak nevezzuk ezt. Egy trau-
matikus elmeny lelki reakcioja ilyen beszelgetesekkel
feldolgozhato, az elet egy nehez korszakan is atseglt-
238
het. Bizonyara nemcsak a beszelgetesek racionalis
tartalma hat, hanem erzelmi tenyezok is, szimpatia-er-
zesek a terapeuta irant, aki enyhiti a maganyt, es egy
idore a sziilo, a kozeli barat stb. iiresen maradt helyet
tolti be. Viszonylag gyakori, hogy ezt a kezelest idorol
idore gyogyszerrel egeszitjiik ki, csillapitjuk a szoron-
gast, a szituativ tenyezok altal kivaltott tulzott indula-
tokat. Egy ilyen kezeles peldajat lattuk Gabor esete-
ben, a 164^165. oldalon.
A tamasznyujto pszichoterapiaban a terapeutat sze-
melyiseglelektani ismeretei vezetik. Ezek szabjak meg,
milyen kozleshez szol hozza biztatoan, megerositoen,
es mi az, amin csak atsiklik stb. — persze nem folytonos
meggondolasok, hanem tapasztalatai alapjan. Ennel a
„modszer nelkiili modszernel" is ugyanazt az attitudot
ervenyesiti, mint a tobbi kezelesmodnal: eloiteletmen-
tes, elfogado, es elsosorban nem megitelesre, hanem
megertesre torekszik. Tamasznyujto pszichoterapiat
tehat csak szakember vegezhet. Psziches tamaszt
azonban nyujthat pedagogue, osztalykdzosseg, sziilo,
barat is. Nem csak nyujthat, de segitsege kritikus pilla-
natokban sorsdonto lehet. Ilyenkor sokat hasznosithat
a terapeuta elfogulatlan attitudjebol, es a kapcsolatot
kisero pozitiv erzelmek is segithetik. Az a pedagogue,
aki megsejti, hogy a problemat okozo serdiilonek tu-
lajdonkeppen dnmagaval van problemaja, es igazi er-
deklodessel fordul feleje, kedvezo pillanatban „terapi-
as" hatast erhet el. Es en-erosito hatasu lehet az osz-
talykozosseg is, ha a problematikus serdiilot nem uta-
sitja el, nem hagyja magara, hanem befogadja, es
megerteni torekszik. Az ilyen magatartashoz sokszor a
239
jo pedagogue nyujt mintat, de nemegyszer a kortarsak
segitsege a hatasosabb. Az 6 reszukrol ugyanis a ser-
dtj 16 nem erez semmifele „hivatalos erdeklodest", ep-
pen ezert konnyebben is nyilik meg elottuk.
A lelki tamasznyujtas neha athajlik a szuggesztiv
kezelesmodba, amely az egyik embernek a masikra
gyakorolt befolyasat hasznalja fel lelki problemak es
tunetek oldasara. Minden epelmeju ember tobbe vagy
kevesbeszuggesztibilis. Bizonyos emberi viszonylatok
kedveznek a szuggesztiv hatasnak. A tekintelyszeme-
lyek — akar elismeresimk, akar rokonszenviink vagy
eppen az illeto pozicioja reven avatjuk azza - az atla-
gosnal erosebb befolyast gyakorolnak rank. Ilyen te-
hat az orvos is, aki ezt fel is hasznalhatja gyogyito cel-
ra. A szuggesztiv hatasok maximalisra fokozhatok hip-
nozisban, amikor a beteget—az errea celra kidolgozott
modszerek segitsegevel — alvas es ebrenlet kozti alla-
potba hozzuk ugy, hogy a kulvilag megszunik szama-
ra, csak kapcsolata a hipnotizorrel marad meg. Ez a
nagyhiru es az emberek kepzeletet erosen foglalkozta-
togyogymod alkalmas lehet egy-egy nyomaszto timet
megszimtetesere, de bonyolult lelki problemak megol-
dasahoz vajmi keves segitseget nyujt. W. Spiel serdu-
loknel kifejezetten ellenjavallja — megfigyelese szerint
ebben a korban hipnozis hatasara a magatartas kony-
nyen kritikatlanna es uralhatatlanna valik. Viszont
szuggesztiv attituddel tbrteno nyugtatasnak es meg-
gyozesnek ertelmet latja izgalmi allapotok es aktualis
elmenyekre bekovetkezo koros reakciok oldasaban.
Maig sem alakult ki egyseges velemeny arra vonat-
kozolag, hogy mikent jon letre idegrendszerileg a hip-
240
. ..az intimitas is hozzatartozik (Vikar Andras fotoi)
A serdulo komoly teljesitmenyre is kepes
Kz. ifjukor az intim parkapcsolatok korszaka (MTI-foto)
notikus allapot. Elettani es pszichologiai magyaraza-
tok vetelkednek egymassal. Az egyik J. H. Schulztol
szarmazik, aki a hipnozis-jelensegek igazi forrasat a
beteg onszuggesztiojaban latja. Velemenye szerint a
betegek megtanithatok arra, hogy a hipnozis minden
jelenseget letrehozzak sajat magukon az orvos segit-
sege nelkul. Ez a kiindulopontja az autogen training
altala felfedezett modszerenek. Meghatarozott sor-
rendben vegzett lazito es koncentracios gyakorlatok-
bol all, amelyek begyakorlasaval megno a beteg ural-
ma vegetativ (szervi) mtikodesei felett. Ezert elsosor-
ban a vegetativ tunetekkel es targytalan szorongassal
jaro neurozisokban hatasos. Emlitettuk, hogy ezekkel
a panaszokkal ritkan fordulnak hozzank — ha megis,
akkor rendszerint aktualis lelki megrazkodtatas valtot-
ta ki ezeket, amelynek psziches feldolgozasara kellett
torekedniink. Autogen trainingre csak elvetve kerult
sor. Felteheto azonban, hogy nagyszamu serdulo pa-
naszkodik vegetativ neurotikus tunetekrol a korzeti or-
vosnal vagy az idegszakrendelesen. Ennek a kezeles-
nek tehat bizonyara lenne jogosultsaga.
Lelki tamasznyujtas, szuggesztiv modszerek, auto-
gen training nem allnak ellentetben a dinamikus pszi-
chologiaval. Nem tagadjak a belso konfliktus jelento-
seget, de nem feltarasara, hanem elfedesere toreksze-
nek: en-erosito kezelesek. A szemelyiseget atsegitik
atmeneti psziches dekompenzaciojan.
Kulon uton halad azonban a viselkedes-terapia,
mely a pszichologia tin. tanulaselmeletere epul; olyan
torvenyszerusegekre, amelyeket a regebbi es az ujabb
felteteles reflexes kiserletek (a „klasszikus" es az „inst-
241
rumentalis kondicionalas") igazoltak. Mas kerdes,
hogy ezek a nagyreszt allatkiserletekbol leszurt ered-
menyek mennyire vihetok at emberre. A viselkedes-te-
rapeutak szerint a neurotikus tiinet „tanult" viselkedes.
Kiilonbozo viselkedesmodok a gyermekkortol kezdve
aszerinterosodnek, vagy gatlodnak, hogy siker („juta-
lom") vagy kudarc („biintetes") a kovetkezmenyiik.
Ismetlodo tortenesek - stresszhelyzetben esetleg
egyetlen tortenes — viselkedesmodokat rogzithet. A
neurotikus tiinet eszerint ugy foghato fel, mint helyte-
len kondicionalas eredmenye. Megfelelo dekondicio-
nalassal gyogyithato.
Vitathatatlan, hogy a tarsadalomban elo ember vi-
selkedese tanulasi folyamat eredmenye — igy a neuro-
tikus viselkedese es tunetei is. Velemenyem szerint
azonban ez a tanulasi folyamat a biologiai sziiksegle-
tekbol eredo kesztetesek es a tarsadalmi normak hata-
sa alatt allo psziches apparatus ismetelt osszeiitkoze-
sei soran jon letre. Ezt a viselkedes-terapeutak egy-
altalan nem veszik figyelembe. Eysenck leirasaibol
— aki ennek a kezelesnek egyik papaja — ugy tunik,
mintha minden neurotikus tiinet tetszes szerint megta-
nulhato es megfelelo gyakorlatokkal megsziintetheto
lenne. A neurozisok kutatoja viszont gyakran talalko-
zik azzal a tennyel, hogy a tiinetek mogott melyen
gyokerezo emberi sziiksegletek huzodnak meg, ame-
lyek tudatositasa es a tarsadalmi kovetelmenyrend-
szerrel valo egyeztetese nelkiil a tiinet ugyan elmulhat,
de a neurozis csakhamar ijj formaban, uj tiinetekkel je-
lentkezik ismet. A viselkedesterapia modszereinek is-
mertetese meghaladja e konyv kereteit. Olvasasukkor
242
nemegyszer az volt a benyomasom, hogy egy minden
eddiginel rendszeresebb, elettani ismereteket is fel-
hasznalo szuggesztiv terapiarol van szo. Az ifjukdri
valsagok aligha hozzaferhetok e kezelesi mod szama-
ra, problemaik tulsagosan szetagazoak es a szijkseges
egyuttmukddesre sem igen szamithatunk.
Bemutatottszaz esetunkbol 75-en reszesultek pszi-
choterapias kezelesben, tehat eseteink haromnegye-
de. Ebbol 18-an anahtikus pszichoterapiaban, 10-en
fokalis pszichoterapiaban, 5-en csoport-pszichotera-
piaban, 42-en a lelki tamasznyujtas valamilyen rovi-
debb vagy hosszabb formajaban. 19-en a pszichotera-
pia mellett gyogyszert is kaptak. 9 esetiinkben csak
gyogyszeres kezeles folyt. Ebbol 4 a gyogyszerrende-
les utan elmaradt. 16 esetben csak kivizsgalas tortent.
Az eseteinknek tehat egy otode - 20 paciens — mar
kezdetben lemorzsolodott. Ezeknek egy resze azonban
nem is igenyelt elmelyult kezelest.
Modszereink eredmenyet a kdvetkezd tablazatban
timtetjuk fel. Ezek az adatok a kezeles vegen eszlelt
valtozasra epulnek. Elofordult, hogy a kezeles rovid
ido utan lezarult. Maskor a terapia vege egybeesik a
serdulokor vegevel. Egy dologrol azonban nem vila-
gositanak fel ezek a szamok: pillanatnyi segitseget
nyujtottunk-e egy valsagos idoszakban, vagy a sze-
melyisegfejlodes tovabbi utjat is sikerult kedvezoen
befolyasolnunk? Ennek a kerdesnek eldontesehez
evek multan keszult utovizsgalatok sziiksegesek.
A terSpia modja Lenyegeben tunetmentes HatSrozott javul^s: Bizonytalan javul3s | Nem javult I Elmaradt Osszesen
Analitikus 9 5 2 16
Analitikus es gyogyszer 1 1 2
Fokdlis 4 5 9
Fokdlis es gyogyszer 1 1
Csoport 2 3 5
Tamasznyujto (tartos) 1 5 3 1 10
TSmasznyOjtd (tartos) es gyogyszer 1 1 4 6
Timasznyiijto (atmeneti) 1 6 5 4 16
TamasznyOjto (atmeneti) es gyogyszer 3 3 4 10
Csak gyogyszer 5 5
Gyogyszer-rendeles utSn elmaradt 4 4
Kivizsgdlds utSn elmaradt 16 16
Osszesen: 19 34 16 11 20 100
Utovizsgalatok.
Az egyeniseg kialakulasa
Az 1974—75-ds esztendo soran dr. Virag Terezzel
egyutt kerdoivet kijldtLink hetvendt volt betegijnknek,
akiket 3-4 evvel azelott kezeltunkserdulokorban felle-
po, vagy az ido tajt sulyosbodo neurotikus, ill. disszo-
cialis tunetek miatt. A kovetkezo evekben magam meg
tovabbi dtven esetben kertem kezeles utani, un. ka-
tamnesztikus adatokat. Ezeknel is az erdemi terapiat
kovetoen legalabb egy ev, de tobbnyire szinten 3—4 ev
telt el. A kerdoiv harom fo kerdescsoportra kert va-
laszt: 1.) Hogyansikeriilt tovabbi tanulasa es palyava-
lasztasa? 2.) Hogyan alakult tarsasagi elete es erzelmi
kapcsolatai? 3.) Szuksege volt-e ujboli pszichoterapi-
as vagy ideggyogyaszati kezelesre?
Ezek nyi'lt kerdesek voltak, azzal a cellal, hogy a va-
laszadonak tag teret adjanak elmenyei kozlesere; va-
lojaban nem a tuneti javulasra kerdeztek ra, hanem azt
vizsgaltak, mennyire 6s milyen formaban hatnak ki az
ifjukori valsagoka serdijlokor fejlodesi „celjainak" el-
eresere. Remeltukazonban, hogy a kapott anyag tam-
pontot nyujt majd a kovetkezo - elmeletet es gyakor-
latot egyarant erinto- kerdesfeltevesek megvalaszola-
sahoz: 1.) Milyen tunetek reagalnak jol a serdiilokor-
ban vegzett pszichoterapiara, es melyek bizonyulnak
viszonylag nehezen befolyasolhatonak? 2.) Milyen le-
245
hetosegei vannak ebben a korban a spontan rendezo-
desnek? 3.) Mi a kezeles soran feltart pszichodinami-
kai tenyezok tovabbi sorsa? Mennyiben befolyasoljak
a kesobbi tarsvalasztast, hivatasvalasztast es szocialis
attitudot?
Tobb kiserlet tortent serdOlokorban kezelt esetek
utovizsgalatara — noha kor^ntsem annyi, amennyit e
tema fontoss^ga megerdemel. Ezeknek az On. katam-
nesztikus felmereseknek egy resze fokent a diagnozi-
sok helyesseget ellenorzi. Ilyen pl. Langen es Jaeger
kozlemenye (1964), akik a Marburg-i klinika anyaga-
bol — ez volt Kretschmer klinikaja — sz3z pubertas-kri-
zissel kezelt beteg kesobbi sorsat vizsgaltak, es meg-
allapitottak, hogy az esetek egyharmada meggyo-
gyult, egyharmada pszichopatias es neurotikus tune-
tekben folytatodott, tovabbi egyharmad kesobb pszi-
chotikus lett. (Emlekeztetunk ra, hogy pubertas-krizis
alatt sulyos, elmebaj gyanujat kelto allapotot ertunk,
ami nem azonos az ifjukori valsaggal.) Mas vizsgala-
tok a pszichoterapias kezelesek eredmenyesseget
vizsgaljak, mint DOhrssen beszamoloja 150 analitikus
pszichoterapiaval kezelt gyermek es fiatalkoru katam-
neziserol (1964.) Ilyenkor mindig felmerula megfelelo
kontrollcsoport szuksegessege. Csakhogy megfelelo
kontrollcsoportot tala Ini szinte lehetetlen. A serdulo-
kor lelki problemai — beleertve azokat is, amelyek kife-
jezett neurotikus tuneteket okoznak - rendkivul ku-
lonbozoek. Konnyu osszehasonlitani kulonbozo
gyogyszerek hatasat egy testi tGnetre, mondjuk az
epeholyaggdrcsre vagy a szivelegtelensegre — bar ott
is felmerul, hogy a vizsgalt esetek egyforman sulyosak
246
voltak-e. Az ifjukori valsagok azonban nemcsak su-
lyossagukban, hanem jellegukben es problematika-
jukban is teljesen kiilbnbbzhetnek egymastol. Petri es
Thieme (1978) a befejezettes a megszakitott pszicho-
terapiSk hatasat hasonlitja ossze 78 gyermeknel es
serdulonel, akiket a berlini ideg-elmeklinika gyermek-
es ifjusagpszichiatriai poliklinikajan kezeltek. Miutan a
78 esetbol 57 tiz es husz ev kbzotti volt a kezeles ide-
jen, megallapitasai elegge temankba vagnak. Ertekelik
a tunetek javulasat, az onallosag fokozodasat a keze-
les soran, valaminta szellemi es erzelmi fejlodesre es a
sziilo-gyermek kapcsolatra vonatkozo adatokat. A be-
fejezett terapiak eredmenyet szignifikansan kedve-
zobbnek talaltak. Az utovizsgalo - a terapiak eredme-
nyenek egeszet minositve — a befejezett kezelesek 30
szazalekat talalta teljesen kielegitonek es 56 szazalek-
ban kielegitonek, mig a megszakitott kezeleseknel
csupan 6 szazalekban teljesen kielegito az eredmeny, s
12 szazalekban minositheto kielegitonek. Erdekes,
hogy a terapeuta a kezeles vegen a tuneti javulast alta-
laban kedvezotlenebbkent, a gyermek onallosulasat
pedig altalaban kedvezobbkent itelte meg, mint a szij-
lo, az utovizsgalo vagy maga a beteg. A megszakitott
kezelesek hatranya ugyan egyertelmuen igazolodik, az
eredmeny azonban itt valamivel jobbnak bizonyult
mint amilyen a terapeuta becslese volt a megszakitas
idejen. A beteganyag egyenlo aranyban kepviselte a
tarsadalom kulbnbbzo retegeit —a megszakitott keze-
leseknel azonban a rosszabb anyagi es lakasviszo-
nyok, valaminta rendezetlen csaladi helyzet gyakoribb
volt, noha a kiilonbseg nem szignifikans. Kontrollcso-
247
portkent valo hasznalhatosagukat ezekaz adatok min-
denesetre valamennyire csokkentik.
Nem talaltunk olyan kozlemenyt, amely nagyobb
szamu esetnel vizsgalta volna a kezeles soran feltarult
pszichodinamikai tenyezok hatasat a tovabbi eletutra
- noha egyes pszichoterapias kozlesekben neha igen
latvanyos adatokat kapunk a problema megkozelite-
sehez. Kerdesfelvetesunket megvilagithatja Hersko-
vits egy esete. Kulon erdekessege, hogy a beteg
nem pszichoterapias rendelesen jelentkezett, hanem
palyavalasztasi tanacsadoban. A repOlomemoki palyat
szeretne valasztani, es kerdi, hogy alkalmas-e ra?
A zarkozott, nehezen baratkozo es igen jo kepessegu
fiurol a szemelyisegvizsgalat soran kiderul, hogy szo-
rongasoktol, fobias erzesektol szenved. Ambicioja
realis; tehetsege matematikahoz, fizikahoz a mernoki
palyara alkalmassa teszi. Herskovits azonban a foglal-
kozasvalasztas rejtett motivumaira is felfigyel. igy ir:
„Ha ennek a palyavalasztasnak a melyebb gyokereit
kutatjuk, lehet, hogy a kepszeruen is megfogalmazott
szorongasnak (futni szeretne, de nem tud) es intenzi-
ven atelt — ajulastol, halaltol valo — felelmenek kom-
penzacioja, esetleg marszublimaciostendenciaja a re-
pules szabadsagaban valo feloldodas" (Herskovits
1976). Mutatos peldaja ez tehetseg es ongyogyito td-
rekves szerencses osszetalalkozasanak. Persze az dsz-
szefdggeseka legtobb esetben nem ilyen konnyen fel-
ismerhetok, hanem sokkal bonyolultabbak.
A 125 utolag megkeresett fiatal kozbl 44-tol kap-
tunk visszajelentest. Egy reszuk levelben valaszolt,
mas resziikkel szemelyesen talalkoztunk, nehannyal a
248
kezeles ota laza kapcsolatot tartottunk fenn. 44 eset
nem sok. De van alapunk ra, hogy megfigyeleseinket
ne tekintsOk pusztan veletlen eredmenyenek, hanem
torvenyszeruseget tetelezzijnk fel mogottuk. Elso 25
katamnesztikus esetunkrol 1975-ben szamoltunk be
Virag Terezzel kozosen irt munkankban. Az azota
gyujtbtt anyag lenyegeben nem valtoztatott akkor le-
szurt megallapitasainkon. Petri es Thieme nagyobb
letszamra epOlostatisztikaja tobbszempontbol szinten
hasonlo eredmenyeket igazol.
30 esetunk tobb-kevesebb rendszeresseggel jart
pszichoterapiara. 14 esetben rendszeres pszichotera-
piarol nem beszelhetdnk: problema-megbeszeles zaj-
lott, amit esetleg szuloknek adott tanacs vagy szocialis
manipulacio (peldaul kozbenjartunk az iskolanal a
gyermek helyzetenek javitasa erdekeben) egeszitett ki.
A ket csoportot kulon valasztottuk; nevezzuk az elsot
A, a masodikat В csoportnak. Az utobbit bizonyos fo-
kig kontrollcsoportkent hasznaljuk. A kerdesekre ka-
pott valaszokat elemezve a kovetkezoket lathatjuk:
1. Az A csoportbol (30 eset) 23-an haladtak elore
munkahelyi beilleszkedesben, ervenyesulesben, vala-
mint tovabbtanulasban. A В csoportbol (14 eset) vi-
szont6-an szamoltak be elorehaladasrol es 8-an nem.
Az elorehaladast az eredeti problemahoz viszonyitot-
tuk, csak masodsorban vettuk figyelembe a paciens
szubjektiv hozzaallasat. Az egyik leany peldaul 15
eves koraban megszakitotta tanulmanyait, a kezeles
utan viszont leerettsegizett, de nem vettek fol az egye-
temre. Elegedetlensege ellenere az eredmenyt poziti-
van ertekeltuk. A kapott adatok alatamasztjak azt a be-
249
nyomasunkat, hogy a rendszeres pszichoterapia eb-
ben a korban emeli a teljesitmenyt, es elosegiti a ke-
pessegek kibontakozasat.
2. Partnerkapcsolat es tarsaskapcsolatok teren
(eletkoranak megfelelo szinten) megoldast talalt az
A csoportbol 18 paciens, nem talalt megoldast 12. A
В csoportban ugyanez az arany 9:5. Ez az adat arra
utal, hogy a serdulokori kontaktus-problemaknal sza-
molhatunkspontan javulassal is. Tekintettel arra, hogy
a rendelointezetben hetente ketszer folytatott rend-
szeres pszichoterapia sem er el olyan melysegig, mint
egy szabalyos pszichoanalizis, kerdes, hogy az elobbi
adat mennyire ertekelheto. Elkepzelheto, hogy az iga-
zan melyen gyokerezo kontaktuszavaron ez a kezelesi
mod meg nem valtoztat.
Mindez globalisan mutatja, hogy ifjCrkori valsagok
utan mennyire latunk elorehaladast a szemelyisegfej-
lodes olyan fontos parametereiben, mint a teljesitoke-
pesseg es a kontaktuskepesseg. Felmerul a kerdes,
hogy ezek a problemak milyen sullyal szerepeltek
anyagunkban. Hiszen ha peldaul a В csoport tagjainak
tortenetesen nem voltak kontaktus-problemai, akkor
semmitsem mond, hogy ugyanolyan aranyban javul-
tak kapcsolataik, mint az A csoporte. Tovcibb bontva a
44 katamnesztikusan vizsgalt eset adatait azonban ki-
deriil, hogy 31 -nel a teljesitmenygatlas volt az alapve-
to panasz, 32-en pedig a kapcsolatteremtes kulonbo-
zo intenzitasCi nehezsegevel kGzdottek — a ket csoport
kozott van bizony atfedes. E panaszok eloszlasa az
A es В csoport kozt aranyos volt.
3. Az A csoportbol ujabb ideggyogyaszati vagy
250
pszichologiai kezelesbe kerult 3 eset, a В csoportbol 5
eset. Ez mindenkeppen eredmenynek tekintheto. Ke-
vesbe biztato a kep, ha figyelembe vesszOk, hogy az
A csoportbol jelenleg is 17-en ereznek idonkent neu-
rotikus tuneteket, a В csoportbol csak 6-an. Onkent
adodik a gondolat, hogy az A csoport tagjai eredetileg
is sulyosabban szenvedtek tuneteiktol, ezert is tartot-
tak ki a pszichoterapias kezelesben. (Bar a В csoport -
ban nehany olyan eset is szerepel, ahol eppen a tune-
tek sulyossaga akadalyozta meg a tartos terapias kap-
csolatot.)
Tanulsagos megvizsgalni, hogy az ebben az elet-
korban, a mi felteteleink mellett vegzett pszichoterapia
mely tuneteknel bizonyult hatasosnak, es milyen tune-
tek bizonyultak viszonylag terapia-rezisztensnek. (Ez
a gyakorlat szamara hasznalhatobb szempontnak iger-
kezett, mint a diagnosztikai kategoriak, amelyek ebben
az eletkorban bizonytalanok, es konnyen reviziora
szorulnak.) Megfigyeleseink szerint
— jol reagaltak a kezelesre az olyan tunetek, mint a
beilleszkedesi zavar, a szexualis gatlas, az ongyilkos-
sagi tendencia, a tanulasi problema, a tarsasagi es be-
szedgatlasok— nagy meglepetesdnkre 3 esetben a da-
dogas is. Altalaban tehat azok a tunetek, amelyek a
felnotte valas kritikus idoszakara kulonosen jellemzo-
ek es a serdOlo szamara igen nyomasztoak;
— kevesbe jol reagaltak mar kialakult neurotikus tu-
netek es karaktervonasok, valamint kialakult szexualis
perverziok. Ugyancsak nehezen befolyasolhatonak bi-
zonyult—varakozasunkellenere—az ebben az eletkor-
ban gyakori targytalan szorongas.
251
A katamnesztikus adatok bizonyos fenyt vetettek
arra a kerdesre, hogy a serdulokori pszichogen (lelki
eredetu) tiinetkepzes mogott feltart belso konfliktus
milyen modon talalt — ha talalt - kiutat a kesobbi fejlo-
des soran. Ot esetben a tulsagosan nagy belso fesziilt-
seget es buntudati szorongast kivalto csaladi konflik-
tust a paciens mintegV „kivGIre helyezte": kGlso sze-
mellyel kerGIt peldaul rivalizalasi konfliktusba, es ezzel
a szuleivel, testvereivel valo kapcsolatat tehermentesi-
tette. Hat esetben az odipalis konfliktus elharitasa ju-
tott kifejezesre az egyelore sikeres parvalasztasban.
Talalkozhattunk ilyenkor azzal a jelenseggel, amit An-
na Freud ezekre a parvalasztasokra jellemzonek talalt:
a partner kulso megjeleneseben, tarsadalmi helyzete-
ben vagy szarmazasaban feltunoen kGlonbozott a szG-
loktol. De az ellenkezojere is akadt pelda: mintha ep-
pen a hasonlosag konnyitette volna meg az erzelmek
atvitelet csaladon kivGli szemelyre. Az esetek egy re-
szeben ugy tunik: a palyavalasztasi terv is pszichodi-
namikai tenyezoktol meghatarozott es a konfliktusfel-
dolgozast szolgalhatja.
Mi valtozik egy ifjukori valsag viharos tortenesei
kozben es mi marad allando? Hogyan oldodik meg,
akarspontan, akarsegitseggel? Mi egy kozepes mely-
segu pszichoterapia hatasa ebben az eletkorban — hi-
szen a serdulokor zaklatottsaga es kulso korulmenyek
zavaro hatasa miatt is legtobbszor erre szamithatunk?
Ezekre a kerdesekre nem tudunk egyertelmu valaszt
adni — csupan impressziokat kozolhetunk. Megpro-
baljuk ezeket egy esetismertetes kapcsan erzekeltetni.
252
Bori 15 eves koraban kerult pszichoterapias kezelesbe. Ej-
szakai szorongasokrol panaszkodik. Ilyenkor ijeszto alakokat
lat a sotetben, es ongyilkossagi gondolatok lepik el. Maskor
„deja vu" elmenyei vannak — mintha mindez mar egyszer
megtortent volna vele Nagyon elkeseredett. Egy napon
megrajzolta sajat siremleket.
9 eves volt, amikor apja tbc-ben meghalt. De a leany neu-
rotikus tunetei mar elobb jelentkeztek 4 eves koraban fele-
lemerzesei tamadtak, nem mert targyakat megfogni, mert
felt, hogy hozzaragadnak. Anyja — aki maga is ideges pana-
szokkal kuzdott—ekkor lemondott eletpalyajarol, hogy lea- '
nyat megmentse az idegbajtol. Eletet leanyanak aldozta,
folyvast ot figyelte- melyseges szeretettel es egyutterzessel,
ami a serdulo leanynak egy ido multan megis nyomasztd le-
hetett. Az altalanos iskola vegeig nem volt kulonosebb baj.
Tanulmanyi eredmenye azonban nem volt kielegfto, talan
mert felelesnel gatolt volt, kbnnyen zavarba jott, ugyhogy
gimnaziumba nem vettek fel. Gyors- es gepiroiskolaba irat-
kozott be, ahol felev utan megbukott, es tobbet nem volt
hajlando oda elmenni. Ketsegbeesett lelkiallapotba kerult.
Hangoztatta, hogy neki semmi sem sikerulhet. Gyakran sirt
Mostani panaszai az utolso iskolaevben kezdodtek Felt a
sotetben. Felt, hogy a sarokbol elougrik egy villogoszemu
szbrny vagy csontvaz. De csak elkepzeli, nem latja valoja-
ban. Hetekkel kesobb derult ki az a tunete, ami szamara a
legfelelmetesebb volt. Arra gondolt, hogy ejszaka folkelhet
almaban, es ontudatlan allapotban megolheti az anyjat.
Nepescsaladban nott fel, zsufolt lakasban. Anyja csalad-
ja, rokonsaga lakott ott. Apja csak vendeg volt otthon. Elo-
adomuvesz volt, a videket jarta. Idonkent hazaerkezett, es
ilyenkor szines torteneteket meselt el „tigris" baratjarol. Bori
most is szfvesen kepzeli, hogy egy tigris vagy roka all szolga-
lataban. Az iskolaban felenken viselkedett; egy osztalytars-
nojevel kotott baratsaga es az egyik tanarno iranti rajongas
toltotte be eletet. A fiukat kerulte. A kezeles kezdeten csak
anyjaval volt kapcsolata — keves regebbi baratsaga is meg-
253
szakadt. Egyetlen programja volt, hogy a szomszedasszony
kutyajat setaltatta.
A pszichoterapia alatt, mely feleven at folyt, feny deriilt
neurozisanak hatterere, anyjahoz valo ellentmondasos, am-
bivalens viszonyara. Ez a kapcsolat igen szoros, kizarolagos
volt — szinte elettarskent eltek egyutt. Egyszer babjatekokrol
beszelt, amiket anyjaval egyutt jatszott. Anyja jatszotta
„kandurkat". Egy roka meg akarta kerni kandurka kezet, de 6
elkergette. Ot a jatekban ,,Lukacs"-nak hivta az anyja. (Az
alakok nevet Szabo Magda ..Szigetkek" c. konyvebol meri-
tettek.) A jatekra a noi es ferfiszerep folytonos valtogatasa
jellemzo: az anya kandur, de megkerik a kezet — a leany roka
esferfinevet кар: „Lukacs”. A szexualis identifikacio zavarat
mas adatok, peldaul almok is jeleztek. A szeretet-kapcsolat
mogul mindinkabb elobujt az anyjaval valo rivalizalas ten-
denciaja. Ennek elso jelzese egy alom volt: szinhazban iil,
mellette egy hires szinesz. Elenk beszelgetest folytatnak.
A hires szinesz erdeklodessel hallgatja. Anyja egy sarokbol
rosszalloan nezi.
Kesobb mind tobb konkret panaszt hangoztatott anyjaval
szemben, es viselkedese — otthon is, a kulvilagban is — fel-
szabadultabb lett. Konfliktusanak m6lyebb elemzesebe a fel-
evi kezeles soran nem mentem bele, de rivalizalasi tenden-
ciajattudatositottam, es utaltam ra, hogy kuzd anyja tulfelto,
korlatozo szeretetevel. Ugyanakkor anyjaval, aki ebben a ne-
hez idoszakban keszsegesen egyuttmukodott velem, meg-
beszeltem, hogy a leany a pszichoterapia hatasara atmeneti-
legszofogadatlanabb lehet. Ekozben un. szocialis manipula-
ciora is kenyszerultunk, hiszen a leany katasztrofalis helyzet-
ben volt, nem latott jovot maga elott: sikerult egy kozepisko-
laban elhelyezniink. Ettol kezdve elmaradt a pszichotera-
piarol.
5 evvel kesobb levelben katamnesztikus adatokat kertunk
tole. Szemelyesen jelent meg. Elmondta, hogy a gimnazium-
ban gatlasai meglepoen csokkentek. Nem izgult feleles koz-
ben. Mint kulturfelelos az osztaly egyik vezeto egyenisege
lett. Erettsegije megsem sikerult jelesre. Az egyetemre nem
254
vettekfel. Dolgozni kezdett, es kesziil ujabb egyetemi felve-
teli vizsgajara: jogasz szeretne lenni es „bunozo gyermekek-
kel foglalkozni". Ejszakai szorongasai az utolso honapokig
fennalltak. Fiukkal sem mert baratkozni. Nehany honappal
ezelott azonban a munkahelyen baratsagot kbtott egy 10 ev-
vel idosebb asszonnyal, aki „leanyava" fogadta. Nala meg-
ismerkedett egy fiatalemberrel, akivel azota is randevuzik.
Most minden szempontbol jobban erzi magat. A felelmetes
kenyszergondolat, hogy almaban megolhet valakit, mar a
pszichoterapia utan megszunt.
A tortenetszokatlan — a folyamatban megis van valami
tipikus. Jellemzo, hogy a leany — a pszichoterapia se-
gitsegevel —elsosorban a fejlodes utjaban allo kozvet-
len akadalyt gyozi le: gatlasos viselkedeset, visszaria-
dasata kortarscsoporttol- tavolabbi perspektivaban a
felnottevalastol. Ami belul zajlott — a neurotikus szo-
rongasok, aggodalmak — csak keveset valtoztak. A ki-
lepes az eros anya-kdtod6sbol csak egy anyai baratno
segitsegevel sikerult, akire erzelmeit atvihette. Az 6
szabadabb legkoreben, kevesbe korlatozo szeretete-
nek vedoszarnyai alatt, meg a heteroszexualis szere-
lem is lehetsegesse valik. Palyavalasztasi terve is el-
gondolkoztato. Aligha veletlen, hogy bunozo gyerme-
kekkel akar foglalkozni 6, akinek a kamaszkorban gyil-
kossagi fantaziai voltak. Ugy mondhatnank: a megol-
das az en eroter6n belul maradt, a karakterstruktura
nem valtozott. Mi lehetett akkora pszichoterapia erte-
ke? Ugy gondolom, sorsdonto segitseget nyujtott egy
kritikus eletszakaszban, es katalizalta a szemelyiseg-
255
ben rejlo pozitiv tendenciakat. Benyomasom szerint a
serdulokori kezelesektol altalaban ez az eredmeny var-
hato.
A felnottevalas fogalmaba a valosaghoz valo alkal-
mazkodast, az adott lehetosegekbe valo beilleszkedest
is beleertjuk. Szerencses esetben ez nem a belso konf-
liktus elhallgattatasaval es az dnmegvalositasrol valo
lemondassal jon letre, hanem ugy, hogy az ember a
szemelyiseget feszito ellentetes tendenciakat egy ma-
gasabb sikon integralja. A serdulokor belso es kulso
kdzdelmei soran megtanulja, hogy egyeni sajatossa-
gait pozitiv, a tarsadalom szamara ertekes formaban
fejtse ki. A lazadobol peldaul jozan es bator kritikus
lesz, a bohockodo szellemessegevel es szatirai venaja-
val vonzza magahoz a tarsasagot, az agressziv indula-
toktol futott fiatal ember aktivan tevekenykedik a kd-
zosseg igazsagos erdekeiert stb. A belso tendenciak
sodrasa a valasztott eletpalyan talalhat kiutat. A bel-
so hianyerzetet a sikeres parvalasztas szijntetheti
meg. Termeszetesen mindezekben a megold6si mo-
dokban ott kisert a tulkompenzacio veszelye De ha azt
latjuk, hogy a lazado akkor kritizal, amikor az valoban
indokolt, a gunyolodo az igazi hibakon koszorijli szel-
lemesseget, a harcos humanista a valodi igazsagtalan-
sagon haborodik fel, egyebkent viszont kepes meg-
ertesre es erzelmi melegsegre, akkor el kell ismernOnk:
az egykor problematikus fejlodesi jelensegek ertekes
jellemvonasokkent elnek tovabb. Megtalaltak helyCi-
ket az egyeniseg szinkepeben.
256
Az egyeniseg fogalma inkabb a szazadfordulo szep-
irodalmabol szarmazik, mint a lelektanbol. A polgari
individualizmus valamilyen nimbuszt keritett koreje,
ami a szaktudomany szamara gyanussa teszi. „Az elet
celja az, hogy kifejlesszuk enmagunkat. Hianytalanul
megvalositani termeszetunket - ez itten mindannyi-
unk rendeltetese" — rrta egykor Oscar Wilde a Dorian
Gray arckepeben. Velemenyem szerint, ha ezt az indi-
vidualists mitoszt— „cel," „rendeltetes" — levalasztjuk
az egyeniseg fogalmarol, talalo kifejezest nyerunk,
amely a szemelyiseg egyfajta minoseget jelzi. Rokon
azenkeppel es az identitassal. De, ellentetben veluk, a
hangsuly ez esetben nem annyira a belso elmenyre
esik, mint inkabb a szemelyiseg es a tarsadalmi kor-
nyezet viszonyara: emberkozi kapcsolatokban valosul
meg es кар ertelmet; szorosan osszefijgg a kreativitas-
sal, a megszokottbol valo kilepes es megujulas kepes-
segevel, meg ha ez nem is csapodik le konkret muvek-
ben. „Az ember eloszor akkor alkot, amikor letrehozza
fijggetlen Onmagat" - irja Auchter. Azt mondhatnank:
egyeniseg az, aki belso problemaira kreativ megoldast
talalt.
A kreativitas kutatasa az utolso ket evtizedben vi-
lagszerte fellendult. Tarsadalmi szOkseglet hajtja: ko-
runkban a tovabbi fejlodes az eddiginel sokkal tobb
eredeti gondolkodasra kepes szemelyiseget igenyel.
A nagy pszichologiai iranyzatok —a pszichoanalizis, az
egzisztencialista lelektan, a kommunikacios teoria, a
Vigotszkij-iskola stb. — sorra rakjak le megfigyeleseik
es elmeleteik voksat e kerdesben. Csupa paradoxonra
bukkannak: elnyomott multbeli kesztetesek es jovore
257
iranyultsag, maganykereses es fokozott kommunika-
cios igeny, passziv onatadas egy targynak es aktiv fel-
dolgozas, ferfiassag es noiseg, nyitottsag es beszuku-
les, reszvetel es tavolmaradas ellentetparjar kozt fe-
szOlnek a kreativ szemelyiseg, magatartas, folyamat
jellemzoi. Most e sokfele vizsgalodasbol egy szalat
emelunk ki, mely targyunkhoz kozel all.
Hans Muller-Braunschweig betegei analizise koz-
ben tobbszor eszlelte, hogy rajzolni, festeni vagy irni
kezdtek, amint eloszor szembe tudtak nezni egy regi
elszakadasi trauma fajdalmas elmenyevel (H. Muller-
Braunschweig, 1974). Alkotomuveszek, tudosok elet-
torteneteben is ismetelten megtalalta a gyermekkori
szeretetuk kulcsalakjatol —rendszerintazanyatol— va-
lo elszakadas elmenyet, aki eletformaja, betegsege,
esetleg korai halala miatt volt tavol. A magara maradt
gyermekben a szeretet forrasa — mely a valosagban
hosszabb-rovidebb idore vagy vegkepp elveszett -
beliil el tovabb. Egy fantaziavilag kristalyosodik ki kd-
rulotte, mint egy kulon szisztema az enben, mely erzel-
mek, indulatok, osztonkesztetesek levezetoje lehet,
konnyebbsegetszerez, es erot ad a frusztracio oraiban.
Thomas Auchter is az elszakadas feldolgozasat, a
gyaszmunkat latja kreativ szemelyisegek donto elet-
torteneti mozzanatanak (Th. Auchter 1978). MCiller-
Braunschweig azonban azt is megfigyelte, hogy a
megindult alkoto feldolgozas fugg az eredeti kapcso-
lat minosegetol. Ha peldaul az elvesztett anya szere-
tetlen volt, felelmet kelto vagy destruktiv indulatokat
ebreszto, a szorongas meggatolta az emlek feldolgo-
zasat es a kreativitas kibontakozasat. Csak akkor tudta
258
a szemelyiseg a muveszi kifejezes eszkdzeit ongyogyi-
tasra felhasznalni, esetleg tovabbfejleszteni, ha az em-
lek melegseget sugarzott, es igy a szorongas eliminal-
hato volt. Az egyszer megelt szeretet legkore szijkse-
ges a kreati vitas hoz — noha az elszakadas fajdalma
kelti eletre.
Az alkotokepesseg eredete ily modon szoros ossze-
fijggesbe kerul a szeretet genezisenek hermanni felfo-
gasaval, ahol az a testi kozelseget kivano megkapasz-
kodasi kesztetes helyebe 1ёр. „А donto fejlodesi lepes
azonban itt isott kovetkezik be— irja Hermann Imre Az
ember osi osztonei vegen —, ahol a gyongedsegi kap-
csolat elveszti a testi erintkezes szuksegesseget es a
tavolsagon keresztOI is jelen lehet. Ebben van az a jel-
leg, ami azemberi nevet koveteli, ef amely a tavolsag-
nak ezzel a hangsulyaval nem izolalt jelenseg. Szere-
pet a felettes-ёп kepzodesnel is lattuk. De a szeretet-
gyongedsegre nemcsak az a jellegzetes, hogy a tavol-
ban is, pillanatnyi testi kapcsolat nelkul is el, hanem
hogy mintegy teremtmaganaktavolsagot, vagyis a te-
ret tagitja "
Tavolodas a szeretet targyatol, elszakadas, tagulo
ter. . . a felndttkorba atlepo gyermek pontosan ezt az
utat jarja be. Nem csoda, hogy feszultsegei nem egy-
szer valamilyen kreativ tevekenyseg fele sodorjak, es
abban talalnak kiutat. Fantaziajatek, naploiras, regeny,
vers, rajz vagy zene aktiv muveloje vagy passziv elve-
zoje lesz Gyakran atmenetileg — neha azonban egy jd-
vendo hivatas kiindulopontjakent. De ebben a korban
minden alkotas a szemelyiseg onalkotasat is szolgalja
— probacselekves, mely visszahat a cselekvore. A mu
259
visszatukrozi jelen, es elorevetiti jovendo enjet. Egy-
ben resze az elszakadas fajdalmat megemeszto gyasz-
munkanak es az onallosulasert vivott kuzdelemnek.
Lattuk, hogy a gyermekkori szeretet targyaitol valo ta-
volodas akkor sikerul viszonylag konnyen, ha ezek a
korabbi evekben melegseget es biztonsagot tudtak
nyujtani. Lattuk Piaget vizsgalataibol, hogy a gyermek
a pre-adoleszcencia kdszbben akkor tudja elfogadni a
veletlen tenyet es kalandjat, ha mar biztosan tamasz-
kodhat a megtanult szabalyokra. Ez a megfigyeles
mintegy osszekotokapocskent foghato fel a ket elozo
kozt: a megszokotton tullepo kreativ gondolat akkor
szarnyalhat, ha az ember megelte mar egyszer a szere-
tet kieleguleset es biztonsagat.
Muller-Braunschweig a kreativitas kifejlodesenek
egy masikfontos kornyezeti feltetelet is kiemeli: szdk-
seg van valakire, aki az alakulo kepessegekre felfigyel,
mintat nyujt, elismer. A kreativitasnak ezt a szocialis
feltetelet szinte valamennyi kutato hangsulyozza. Az
embernekszijksege van arra, hogy felfedezzek. Ahogy
masokban tukrozodik, ugy fedezi fel dnmagat. Ez fon-
tos funkcioja leheta serddlokorban vegzett pszichote-
rapianak is.
„Az ember csak ugy talalomra el es oda se gondol
— irja Balazs Bela dneletrajzanak, az Almodo ifjusag-
nak mottojaban — Egyszercsak eszreveszi, hogy az
egesz valami hatarozott es ertelmes alakka formalodik,
akar egy dallam, mintha nemcsak veletlen elet volna,
hanem megszabott sors. Akkor megall az ember es
visszaneza kezdetfele. Es reg elfelejtett dolgok valnak
ki a multak kodebol. Kiemeli oket a melodia osszefogo
260
torvenye. Mert az egesz dallam jelen van minden uj
hangban, es az egesz sors minden uj esemenyben.
Mert a dalban a hangok mulnak, de az utolsok az el-
sokre utalnak es toluk kapjak ertelmuket. igy idezik
egymast az esemenyek is. Regmult pillanatok ebred-
nek elevenne az ertelmes sors szerves egysegeben: az
elet melodiajaban." Csodalatos sorok — racsengenek
mindarra, amit faradsagos lelektani kutatassal gyer-
mekkor es ifjukor osszefuggeserol, fejlodeserol, az
egyeniseg kialakulasarol megtudtunk. Kiegeszitesul
csak annyit tennek hozza: az egeszseges fejlodeshez
nelkulozhetetlen a szocialis kornyezet en-erosito,
visszatukrozo szerepe. Visszhang nelkul a dallam el-
szurkul, felismerhetetlenne valik.
IRODALOM
Alexander F., French Th. M.: Psychoanalytic Therapy, Ronald Press,
New York, 1946
Allchin B.: Some Observations on Depression and Suicide in Ado-
lescents. In: Meyerson S. (szerk.): Adolescence and Breakdown.
Allen-Unwin, London, 1975
Auchter Th.: Die Suche nach dem Vorgestern, Psyche, 1978/1
Backhouse С. I., Pierce James I.: The relationship and prevalence of
smoking, drinking and drug-taking in (delinquent) adolescent boys.
Brit. J. Addict. Vol. 64. 1969
Balazs B.: Almodo ifjusag. Helikon, Budapest, 1967
Balint M : Fruhe Entwicklungs -Stadien des Ichs. Eloadcis a buda-
pesti kozep-europai psychoanalitikus kongresszuson, 1937
Balint M., Balint E., Ornstein P.: La Psychotherapie Focale. Payot,
Paris, 1975
Bernfeld S.: Die heutige Psychologie der Pubertat. Imago, XIII.
Wien, 1927
Bettelheim B.: Die symbolischen Wunden (Pubertatsriten und der
Neid des Mannes). Kindler, Munchen, 1975
Binet A.: Id. Merei
Bing-Hall J., Miller M : Adolescence and the Family. In.: Meyerson
S. (ed.): Adolescence, the Crises of Adjustment. Allen—Unwin,
London, 1975
Bion W. R.: Group Dynamics; A. Review, /nt. J. PsychoanaL,
1952/33
Bios P.: Adolescenz. Klett, Stuttgart, 1973
Buda B.: A serdulokor szociSIpszichologiSja. In.: Havas Ottone
(szerk.): Serddlokrol. Tankonyvkiado, Budapest, 1970
Buda B.: Az ongyilkossSg, I—IV. Orvosi HetHap 1971/22, 29, 33, 39
262
Buda B„ Havas О. :A felnottkor kuszbben. Tankonyvkiado, Buda-
pest, 1974
Buhler Ch.: Az ifjukor lelki elete. Franklin, Budapest, 1925
DonSth B., Vecsenyi K.: Szemelyisegfejleszto csoporttapasztalatok
a Nevelesi Tanacsadoban. Budapest/ Nevelb 1977/4
Durkheim: Az ongyilkossag. Kozgazdasagi es Jogi Kbnyvkiado,
Budapest, 1967
DOhrssen A.: Zum Problem des Se/bstmordes bei jungen Madchen.
Verl. fur Medizinische Psychologie, Vanderhoeck-Ruprecht, Got-
tingen, 1967
Du hrssen A.: Psychogene Erkrankungen bei Kindern und Jugendli-
chen. Verl. fur Medizinische Psychologie, Vanderhoeck-Ruprecht,
Gottingen, 1954
Elkonyin D. B.: Gyermeklelektan. Tankonyvkiado, Budapest, 1964
Elkonyin D. B.: A pszichikus fejlodes periodizaciojanak proWem£j3-
hoz gyermekkorban. (Sagi Antalne keziratos forditSsa alapjan,
1975) Voproszi Pszihologii, 1971/4
Elsaesser: Id. Zeisse.
Erikson E. H.: Kindheit und Gesellschaft. Klett, Stuttgart, 1971
Evans J.: Inpatient analytic group therapy of neurotic and delin-
quent adolescents. In.: Pines M-Spoerri Th. (szerk.). Psychothe-
rapy of Adolescence. Karger. Basel-New York, 1965
Eysenck H. J.: Uses and Abuses of Psychology. Penguin Books,
Harmondworth, Middlesex, 1970
Ezriel H.: The role of transference in psycho analytic and other app-
roaches to group treatment. Acta Psychotherapeutica, 1959/7
Farkasinszky T. et al.: Gyermekkori suicidium kiserletek motivumai.
/deggy. Szemle, 1974/27
Farkasinszky T. et al.: Ragaszt6szer-szippant6 gyerekek. Alkoho/6-
gia. 1976 /. 2.
Ferenczi S.: Katasztrofak a nemi miikbdes fej/odeseben. Pantheon,
Budapest, 1929
French Th. M.: Id. Alexander
Freud A.: The Ego and the Mechanisms of Defence. Hogarth Press,
London, 1976
Freud A.: Adolescence. The Psychoanalytic Study of the Child. Vol.
X///., 1958
263
Freud S.: Drei Abhandtungen zur Sexualtheorie. Fischer, Frankfurt
a. M„ 1964
Freud S.: Jenseits des Lustprinzips. Gesammelte Werke, XIII. Fi-
scher, Frankfurt, 1972
Freud S.: Das Ich und das Es. Gesammelte Werke, XIII. Fischer,
Frankfurt, 1972
Freud S.: Uber die Psychogenese eines Failes von weiblicher Ho-
mosexualitat. Gesammelte Werke, XII. Fischer, Frankfurt, 1972
Freud S.: AbriB der Psychoanalyse. Gesammelte Werke, XVII. Fi-
scher, Frankfurt, 1972
Friedrich M.: Id. Spiel
Fuchs B., Kluge S.: idezi Friedrich W.: A marxista ifjOsagkutatas el-
meleti problemeirol. In.: Gasparne Zauner Eva (szerk.): A foiskolai
ifjusag. FPK, Budapest, 1970
Fu ri A.: Az onertekeles zavaranakszerepe adoleszcensek ongyHkos-
sagi kisedetenek motivaciojaban. Bolcseszdoktori disszertacio, Bu-
dapest, 1973
Gay M.: Adolescents and Drugs. In.: Meyerson S. (szerk.): Adoles-
cence and Breakdown. Allen-Unwin, London, 1975
Gesell A. et al.: Jugend. Christian, Bad Nauheim, 1958
Goethe J. W.: Kolteszet es valosag. Helikon, Budapest, 1965
Gollnitz G.: Neuropsychiatrie des Kindes- und Jugendalters. VEB
G. Fischer Verl., Jena, 1970
Gyorgy J.: Az antiszocialis szemelyiseg. Medicina, Budapest, 1967
Grey Walter: idezi Piaget
Groddeck: idfezi Freud
Harley M.: On some problems of technique in the analysis of early
adolescents. The Psychoanalytic Study of the Clild, Vol. XXV. 1970
Hartmann H.: Ich-Psychologie und Anpassungsproblem. Klett,
Stuttgart, 1970
Havas Ottone. Id. Buda
Hermann I.: Az ember osi bsztdnei. Pantheon, Budapest, 1943
Herskovits M.: Az igenyszintvizsgalat felhasznalasa a palyavalasz-
tasi tanacsadasban. Akademiai Kiado, Budapest, 1976
Hodosi R.: A csoportpszichotherapia helye neurosis osztalyon ke-
zelt praepubertaskoruak ellatasaban. Magyar PszichologiaiSzemle,
1975/76 Vol. XXXH.
264
Hofstatter P. R.: Einfuhrung in die Sozialpsychologie. Alfred Kroner,
Stuttgart, 1963
Hoxter: The experience of puberty and some implications of
psychotherapy, in: Pines M., Spoerri Th. (szerk.): Psychotherapy of
Adolescents. Karger, Basel—New York, 1965
Huszar Tibor, SOkosd Mihaly: Ifjusagszociologia. Kozgazdasagi es
Jogi Konyvkiado, Budapest, 1969
Jacobson E.: The wish for a child in boys, in: The Psychoanalytic
Study of the Child. Vol. 14, 1950
Jaeger: Id. Langen
Jones E.: idezi Freud A.
Keniston K.: idezi Gay
Kierkegaard S.: Mozart Don Juanja. Helikon, Budapest, 1972
Kisszekelyi 0.: Beszelhetunk-e a narcomania uj korszakarol? Ideg-
gyogy&szati Szemle, 1973/26
Kluwer R.: Uber die Orientierungsfunktion eines Fokus bei der
Psychoanalytischen Kurztherapie. Psyche, 1970/10
Kohut H.: The Analysis of the Self. Int. University Press, New York,
1971
Kolos T., Piszker A., Gallus K.: Ragasztoszert narcoticumkent hasz-
nalo gyermekek pszichologiai vizsgalata. Magyar Paediater, 1974/3
Kosztolanyi Dezso Osszegyujtott versei. Szepirodalmi, Budapest,
1975
Kossakowski A.: Uber die psychischen Veranderungen in der Pu
bertat. Berlin, 1967
Kohler: idezi Hermann
Kretschmer E.: Schizophrenien und Pubertatskrisen und ihre seeli-
sche Fuhrung. Monatsschrift fur Psychiatrie und Neurologie. 125,
1953
Kretschmer E.: Medizinische Psychologie. Thieme, Stuttgart,
196312
Kun M.: Felnottkori konf/iktusos hatterii suicidium motivacios vizs-
galata es pszichodiagnosztikai elkuldnitese. Kandidatusi disszerta-
cio, Budapest, 1971
Kulcsar Zs.: Szemelyisegfelektan. Tankonyvkiado, Budapest, 1974
Laufer M.: Adolescent Disturbance and Breakdown. Penguin
Books, Harmondworth, Middlesex, 1975
265
Landau E.: A kreativitas pszichologiaja. Tankonyvkiado, Budapest,
1974
Langen D., Jaeger A.: Die Pubertatsknsen und ihre Weiterentwick-
lungen. Arch Psychiatr. Neur.. 205. 1964
Lawick-Goodall J. van Az emberarnyekaban Gondolat, Budapest,
1975
Mahler S. M. et al.: The Psychological Birth of the Human Infant.
Hutchinson of London, 1975
Malan D. H.: A Study of Brief Psychotherapy. Tavistock, London,
1963
Malinowski B.: Baloma. Gondolat, Budapest, 1972
Mannheim K.. A nemzedeki problema tn.: Huszar T., Siikosd M.
(szerk.): Ifjusagszociologia. Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Bu-
dapest, 1969
Mastropaolo C.: idezi Allchin id. mil
Mead M : Ferfi es no. Gondolat, Budapest, 1970
Meyerson S.: Adolescence and Delinquency, In.: Meyerso'n S.
(szerk.): Adolescence and Breakdown Allen—Unwin, London,
1975
Merei F., V. Binet A.: Gyermeklelektan Gondolat, Budapest, 19753
Miller J. M.: Id. Bing-Hall
Muller-Braunschweig H.: Psychopathologie und Kreativitat.
Psyche, 1974/7, (Klett, Stuttgart)
Neumark M. Sz.: A tudatos es nem tudatos motivumok viszonya a
serdulok szemelyisegtipusaira jellemzo magatartasban. In: Pszichi-
kum es tevekenyseg a mai szovjet pszichologiaban. Gondolat, Bu-
dapest, 1974
Osnos R., Laskowitz D.: A connselling centre of drug addicts. Bulle-
tin of Narcotic Druge, 1966/4.
Petri H., Thieme E.: Zur Katamnese von Kinder- und Jugendlichen
Therapien Psyche 1978/1 (Klett-Cotta, Stuttgart)
Piaget J.: Valogatott tanulmanyok. Gondolat, Budapest, 1970
Piszker A.: Ongyilkossagot megkisereltserdulok Rorschach vizsga
lata. Bolcseszdoktori disszertacio, Budapest, 1977
Popper P.: A kriminahs szemelyiseg kialakulasa Akademiai Kiado,
Budapest, 1970
266
Rashkis H A.: Depression as a manifestation of the family as an
open system. Archives of Genera! Psychiatry, 1968/1
Rich J.: Tipes of Stealing The Lancet, 1956/IV.
Richter H. E.: Eltern, Kind und Neurose. Klett, Stuttgart, 1972
Riess Id. Hofstatter
Ringel E.: Selbstmordverhiitung. Huber, Bern-Stuttgart—Wien,
1969
Rousseau J. J.: Vallomasok. Helikon, Budapest, 1962
Seray Julia: A serdiilok demonstrativ ongyilkossagi kisdrleteinek
pszichodinamizmusa. In.: Pszicholdgiai Tanulmanyok XIV Akade-
miai Kiado, Budapest, 1975
Schelsky H.. Die sceptische Generation Diederichs Diisseldorf—
Koln, 1958
Schneider K.: idezi Gollnitz
Sherif M.: idezi Hofstatter
Spiegel idezi Freud A.
Spiel W.: Therapie in der Kinder- und Jugendpsychiatrie. Thieme,
Stuttgart, 1976
Spitz R.: Vom Saugling zum Kleinkind. Klett, Stuttgart, 1967
Spranger E.: Az ifjukor lelektana. Torok nyomda, Mezotur, 1929
Stierlin H.: Familientherapie mit Adoleszenten im Lichte des Tren-
nungsprozesses. Psyche 1970/10, (Klett, Stuttgart)
Stierlin H., Ravencroft K.: Trennungskonflikte bei Jugendlichen.
Psyche 1974/8 (Klett, Stuttgart)
Schulz I. H.: Das autogene Training.,Thieme, Stuttgart, 1951
Tarkovacs A.: Pszichoterapias gyermekcsoportok szervezesenek es
mukodesenek nehany lenyeges szempontja. Budapest! Nevelb,
1977/4
Vecsenyi: Id. Donath
Versluys: Id. Hermann
Vikar Gy : A serdiilokori neurosisok problemai. Ideggy Szemle,
1974/27
Vikar Gy : Tapasztalatok serdiilokori neurotikusok egyeni pszicho-
therapiajaval. In: Lenard F. (szerk.): IfjusagesPszichologia. Akade-
miai Kiado, Budapest. 1975
Vikar Gy.: A valsagos serdiilokor. In.: Horanyi Gyorgyne (szerk.):
Tanulmanyok a gyermekpszichotogia korebot. FPI, Budapest, 1976
267
Vikar Gy.: Serdulokor. Fejlodes vagy valsag ? In: F. Varkonyi Zsuzsa
(szerk.): Baj van a gyerekemmel. Gondolat, Budapest, 1977
Vikar Gy., Virag T.: Serdulokorineurosisokkatamnesztikus vizsgala-
ta. Eloadas a Magyar Pszichologiai Tarsasag nagygyules^n, 1975
Wallon H.: Va/ogatott tanulmanyok. Gondolat, Budapest, 1971
Wilde C.: Dorian Gray arckepe. Genius kiadas, Budapest, 1922
Williams S. H.: Adolescence and Dropping Cut. In: Meyerson S.
(szerk.): Adolescence and Breakdown. Allen—Unwin, London,
1975
Winn-Halla: Observation in Children, who threaten to kill themsel-
ves. Canad. Psychiat. Ass. J.. 1966/11
Yerkes: idezi Hermann
Zeisse W. J., Elsaesser E.: Individual observations during psycho-
analytic group therapy with adolescents In.: Pines M., Spoerri Th.
(szerk.) ^Psychotherapy of Adolescents. Karger, Basel—New York,
1965
Ziehen Th.: idezi Piszker
Zuckerman: idezi Hermann
TARTALOM
Bevezetes 7
A serdulokor sajatossaga 15
Gyermekkor es ifjiikor 41
A serdulokor nyitanya 59
Az erzesek zurzavara 71
A felnottevalas utjan 90
En, enkep, enazonossag 103
A serdulo es a csalad 122
Csoport, iskola, tarsadalom 136
Zokkenok a fejlodes Otjan 150
Laufer veszjelei 150
Szaz eset tanulsagai 154
A teljesitmenygatlas 162
Szocialis gatlasok. Beilleszkedesi zavar. Szexualis
problema 165
Vegetativ es pszichoneurotikus tunetkepzes 169
Autoritaskrizis, disszocialitas 175
Depresszio es ongyilkossag 186
269
Hataresetek 195
Nehany koroktani osszefiigges 202
Az ifjukori valsagok pszichoterapiaja 208
A dinamikus pszichoterapia elvei.
Differencialdiagnosztikai szempontok 208
Az analitikus pszichoterapia 218
A fokalis pszichoterapia 224
A csoportpszichoterapia 228
Lelki tamasznyujtas. Szuggesztiv
modszerek. Viselkedesterapia 238
Utovizsgalatok. Az egyeniseg
kialakulasa 245
Irodalom 262