Svajci d«
A	bun - dam	szo	ros,	ko	-	cos es
Az	er - do	su ru	ren	-	ge - teg,
a tai	pa - im	na - gyok.
a	med	ve en	va - gyok.
2. Ha brummogok, itt megremeg az erdorengeteg,
a malnabokrot megszedem, a mezet kedvelem.
Svajci d«
A	bun - dam	szo	ros,	ko	-	cos es
Az	er - do	su ru	ren	-	ge - teg,
a tai	pa - im	na - gyok.
a	med	ve en	va - gyok.
2. Ha brummogok, itt megremeg az erdorengeteg,
a malnabokrot megszedem, a mezet kedvelem.
S/jj -ja fuj -ja, fuj - do- gal - ja, har-mad-na- pos haj - do-gal - ja,
Su - ru, su - ru, raff, raff, raff.
A part a - latt, Ha-rom var-ji'i ka-szal. Ha- rom xar-ju ka - szaL
A to-ka-ji szolohegyen ket szal vesszo, Szel fuj-ja fujdogalja. harmat hajdo-gal-ja.
Hol a tyiiknak a fi - a? Csur i - de, csur o- da, kass ki baranx. kass о - da.
Talan mind fel-kapdosta?
KODALY Zoltan — WEORES Sandor
Ugy-gyel-baj-jal le - ju-tott a fe - ke - te sar - ba.
'•left a re - les i gen jo, ka - to na - nak a/, va - Jo.
2. Nem megyiink mdr messzire, csak a vildg vdgire.
Ott se leszunk sokdig, csak tizenk6t drdig.
A harmadik 6s hetedik litem sz<5-~d6 ugrdsdt feltetlenlil kivdnjuk meg, az iskoldban is fgy
tanuljdk majd!
Bet-le- hem-ben fek- szik ron-gyos Ja-szol ban,
a-zert van a fe-nyes-seg a ua-ros-ban.
Hogyha ho van kint a ra - cson.
>zep fe- he- ren hull a ho,
Puf- fan am a ho - go-lyo.
2. Akkor s/ёр a nagy karacsony,
Ha van kiflim vagy kalacsom,
S benne mak a toltetek,
Erre verset кокепёк.
Ha el - er - лёт, пет ki-mel-nem, le-sza-ki-ta - пёт.
De el - er - nem nines re - me -nyem, va - rom, hogy a szel

A - pa - cu - ka, fun - da -lu - ka. Fun-da ka -ve, ka-man-du- ka,
J J
Ab - cug,
fun - da - luk,
Fun - da ka - ve ka - man - duk.
KODALY Zoltan — GAZDAG Erzsi
1. Ar - kot ug - rott	a szd - nyog,	ki - to - rott a	la -	ba,
2. Szd- nyog dr a	pa - ti - kus.	ma - ga rak - ta	sin -	be,
3. Jon- nek am a	го - ко - nok,	is - me -ro - sok	sor -	ra,
4. Meg is gyo- gyult	egy-ket- tore,	osz - sze - font a	la -	ba,
Sza -	lad -	tak	a	szd - nyo -gok	szu -	nyog pa - ti -	ka -	ba.
Nem	vit -	tek	a	kor - haz - ba,	kint	fek - szik a	szin -	ben
Gyri -	lik	a	sok	su - te - meny,	re -	tes, be - les,	tor -	ta.
S 6 -	ro -	me -	ben	fel - ma - szott	a	je - ge - nye	fa	ra.
As - pis, ke - re - kes, L' • ti fu-ves, le - ve - les,
Bi - bo - la, bi - bo - la, Paes, pacs.
m
Roman nepda! — WEORES Sandor
3E
1. Be - ka a
2. Ug - rik a
fa to-vdn,
ko -von at,
e-zer-ё - ves cso-da ven.
ke-re - si a va-cso-rat.
Nem kell ne - ki
Nem kell ne - ki
li - ba maj
te - le tai,
szu-nyo-gok-ra fo - ga faj.
bo - ga - ra - kat va - cso-ral.
Be -ka- ma- ma les-ben all, csak a tor-ka luk - tet.

Ki - csi fi - a ki - a - bal: „Ke- rek szii-nyog - sul - tet!”
Sza-bad va - sar min- den- nek, gaz-dag-nak es sz,e-geny - nek.
129
A gyermeket asztalra, tdrdre vagy valamire feliiltetjiik ds a dal ritmusdra Idbdljuk a Idbdt.
130
Ism (frd)
A gyermekek kdzfogdssal korbejdrnak ds dnekelnek, a dal vdgdn leguggolnak. Lehet
visszafeld fordulva „fiukat” dnekelni, ujra fordulva Idnyokat.
131
Ism (frd)
Most
Lo -
Csi -
jot - tern	Bees -	bol,	Len -	gyel - or -	szag -	bol.
va - kat	hoz -	tarn,	nyc -	reg - be	fog -	tam.
kos a	la-	ba,	a- ra -	nyos a	tal -	pa.
A kor kozepdn jdr a „vdlasztd”, aki „fordulj ki”-ndl rdmutat valakire, akinek a nevdt dne-
kelni kell. A dal vdgdn az a gyermek fordul ki, akinek a nevdt mondjdk. A jdtdk fgy foly-
tatddik tovdbb.
ADAM Jeno - SZABO Lorinc
1. Hap,	hap,	hap,	jon - nek a ka -	csak.
2. Bu,	bd,	bu,	bo - ci szo - mo -	rd.
3. Rdf,	rof,	rof,	or - ra sar - ba	dof.
4. Ga,	ga,	ga,	sza - lad vi - lag -	ga.
5. Rdt,	rdt,	rdt,	fel is, le is	ut!
6. Bu,	rof,	hap,	si - pok, trom-bi -	tak.
Hu	de	ё -	hes,	hu	de szom -jas		ez a tar -sa -	sag!
De hogy		fe -	szit	tyrik-ja - i		kozt	a ku - ко - ri	ku!
Son -	ka	la -	ban	Ku -	cu ne -	ni	fu - rod- ni do -	cog.
Li	ba	ma -	ma	ha	a csa -	csi	ra - bog, hogy: i -	a!
Mer -	ges	puly- ka		te	sze - re -	ted	csak a ha - bo -	rdt!
Vig	ze -	ne -	vel	igy	ко -szont	e	di - szes tar - sa -	sag!
Egy, ket-to, ha!	Ga-la-go-nya - fa.
A-ki u-szik. le nem bu-kik. az lesz a ku - tva.
© Feher liliomszaL.. ©
szo
Fe - her li - li -	om - szal,	u - gorj a	Du	-	na - ba,
Ta-maszd meg ol -	da - lad,	ket a - rany	pal	-	ca - val,
Meg is mo - sa -	kod - jal,	meg is fe -	sill	-	kod - jel,
Va - la - ki - nek кб-te-nye-be meg is to - nil - koz-zel!
Ш Ennek a kisldnynak... Ш
szo

v-.y **__________. v ....	.   — --------ж——. .. ----------—...ж----------------------1
En - nek a kis - lany-nak nem ju - tott par - ja.
Jaj, de meg-ha - rag - szik. Majd mas-kor jut ne - ki.
job-ban i - par - ко - dik, Ka-csa, ka-csa. pi - ros ka-csa,
ki a par-jat nem ta - lai - ja, ke-res-sen ma - ga-nak!
и	ы икаг штк verm vaiamn,csereoe nyujiunK
egy masik tdrgyat (jatekot), ezt enekeljilk, amig oda nem
adja:
Cse- re - be - re, fo - ga-dom,
tob-be visz-sza nem a-dom!
117. A kisgyermek vigasztalasara, ha megiiti magcit:
Ebcsont, kutyahaj,
ha meggyogyul,
majdnemfaj!
f,
118. Furdetes kozben enekelgetjiik, ha nagyon eleven a gyerek.
Egy, ket-to, ha!	Ga - la - go- nya - fa.
A-ki u-szik, lenembu-kik, az lesz a ku - tya.
56
ПУГ- л gyermc’Ket oiueri ri niuzi ijuk, ел пшики пппч/ип,
ne sirjon:
Ke-le, ke-le, fuz - fa, bo-do-ga-i nyiir fa,
ki sir? Gye-rek sir! Ad-junk ne - ki bo-tocs-kat,
hadd csi - naJ - jon	si- pocs-kat.
120. A gyerek ha olyat ker, ami nem a kezebe vald, ezt mondogat-
juk, amig a tdrgyat eltesszilk eldle:
Lipityom, lapatyom,
majd ha megnosz,
od’adorn.
57
Itt ill egy kis ко - sar - ban ki - raly - ne - nak le - a - nya,
Tim, tom, tai-la - re, le-szek a ba - ba -me, e-szem-ad - ta!
Jatek:
Parvalaszto. Paratian szamu jatekos jatssza.
Egy a kor kozepen all. Tim, tom... mindenki part valaszt,
akivel forog. Akinek nem marad parja, az all kozepre.
< Gyertek haza, ludaim... Ж
szo
A - rany-me-den
ko - zik?
ce - be.
Mi - be to - rill
Kisci-ca far - ka-ba.
szo
Huzz, huzz en-ge-met, en is huz-lak te - ge - det.
A - me - lyi-kunk el - e - sik, az lesz a leg - ki - seb-bik.
- na - ba,
- ca - val,
- kod - jel,
Fe - her li - li - om - szal,
Ta-maszd meg ol - da - lad,
Meg is mo - sa - kod - jal,
u - gorj a Du
ket a - rany pal
meg is fe - sill
Va-la-ki-nek ko-te-nye-be meg is to - riil - koz-zel!
szo
Fe - her li - li - om - szal,
Ta-maszd meg ol - da - lad,
Meg is mo - sa - kod - jal,
u - gorj a Du - na - ba,
ket a - rany pal - ca - val,
meg is fe - sill - kod - jel,
Va-la-ki-nek ko-te-nye-be meg is to - riil - koz-zel!
szo
Bujj, bujj, zold ag, zold le - ve - lees - ke!
Nyit-va van az a - rany-ka - pu, csak buj - ja - tok raj - ta.

Bd-Ic-hern, Del-le- hem, a hs ha-tci-lyid-ba
JZ
fr-ke-xefr Ma-ri—a ron-gyos is-dal^lo-ba.
£
d—>-
Ott iikven mind egy-пг d-ha-gyo#ger-li —ce.
fl-ke-szf-de ma-gal a bol-dogszu-lea-re.
Betlehem, Betlehem,
a te hataridba
erkezett Maria,
rongyos istalloba.
Ott (liven, mindegyre,
elhagyott gerlice,
elkeszite magat
a boldog szillesre.
Cysagot hirdetett:
Betlehem. uaraban
kis Jezus szilletett
Hideg szel fujdogal,
jaj, de naggon fazik,
a kisded Jezuska
ertilnk sirankozik.
Ad •	, IJ J J J j
". FeK-szik a borz a bar-lang-ban, borzongva as - ta haj-nal-ban.
Sa-ros a szo-re, tor-zon-borz, fuj - tat a bor-zas, mor-cos borz:
2. „Brr, ez az asas borzaszto,
gombolyu horpaszt horpaszto!
Szornyu a let, ha mozgalmas,
borznak a munka borzalmas!”
Bujj, bujj, zold ag, Zold le - ve - lees - ke
Nyit - va van az a - rany - ka - pu, Csak buj - ja - tok raj - ta.
Nyisd	ki, rd	- zsam,	ka - pu - dat,	ka - pu - dat,
Hadd	ke	- riil	- jem	va - ra - dat,	va - ra - dat,
Szi-ta, szi-ta pen-tek, sze-re-lem csii - tor-tok, dob-szer - da!
d
	Г J				J	H J—
Cic - kom,	cic - kom,	va-gyon -e			szep	la - nyod?
Va - gyon, va - gyon, de mihasz-na va - gyon?
Add ne-kem azt,	el - ka-pom azt!
Szi-ta, szi-ta pen-tek, sze-re-lem csii-tor - tdk, dob szer - da
A le - ge - nyek re - gi - ment-je i - gen cif - ra,
Ben - ne fo - rog San- dor Pan - ka i - gen nyal - ka,
I - ce, u- ca re-be - ka, de ё-kes a de-re - ka, ga-lambocs - ka.
На e - kes is il- le - ti, bar-na legeny sze-re- ti, ga-lambocs - ka.
т
Cif-ra pa-lo-ta, Zold azab-la-ка. Gyerekite tuba-rozsa, Vara vi-o- la.
mu - zsi - ka,
Zsu - zsi - ka.
bal - ra - dul,
he - ge - dul.
Ci - ni - ci - ni
tan - col a kis
Jobb-ra dul meg
til - csok ко - ma


smrd
Csepp, csepp, cse - pe - reg — vil - lan, csat-tan, meg - e - red;
Za-por fiig-gony zu-ha- tag — fut a fel-ho. silt a nap.
Jott, ment — jot e- sett:	fu- nek, fa - nak jdl e -sett.
sz
Csi-ga bi-ga, told кi szarva-dat. Ha nem to-lod, osz-sze-to-rom ha-za-dat.
Csip, csip, cso - ka, vak var - jucs - ka, Add i - de a
sze-ke-ret, Nemad-ha-tom о - da, Tyu-kok 01-nek raj - ta.
sz
Csip,csip csd-ka, Komamasszony кё-re-ti a sze-ke-ret, Nemad-ha-tom o-da,
Vak var-jucska,	Tyu-kokiilnek raj-ta.
Ket-ket gyerek megcstpi egymas kezfejet, majd kezuket a dal liiktetesere le-fel mozgatjak.
„Hess le” szovegnel egymas fele csapkodnak.

Cson-cson gyii-ru, a-rany gyu-ru, Itt csdrog, itt porog, itt add ki!
Na - lad van az e-ziist gyu- ru,
A gyerekek tenyeruket osszeteve iilnek. A hunyo kimegy, az oszto a dal eneklese kozben
valakinek a kezebe teszi a gyurut. A hunyot halk-hangos eneklessel segitik.
rvuurtLI -LiUKAS
1. „De jo a di- 6!”	fu - tyiil a ri - go,
Vi- dam da - la szall:	el- ni, jaj de jo!
2. Gyere, te rigd, itt van a did:
Hdja ropogd, bele csudajd.
Ара: 1. Ud - va- run- kon di - 6 - fa nott, ha- rom 6 - rias a - ga van.
Ma - sik a - gan di - 6 te- rem, boltban an - nak a - ra van!
E - gyik ag- nak ar-nye-ka- ban ill - do-ge - lek en magam.
Har- ma-dik - ra fa - ra ma - szik dra - ga - la - tos kis - fi- am.
Gyerek: 2. Udvarunkon diofa nott, harom drias aga van.
Egyik agan jo magasra fara maszok en magam.
Masik agan did terem, csak azert, hogy megegyem!
Harmadiknak arnyekaban ulddgel az oregem.
I у / m r d
Lepesben
5
1. Dong a dob az in - du -	16 - ra,
No- sza fel a hin - ta -	16 - ra!
Fe - je - men a fe - nyes csa - ko,
Gyi te, lo- vam, gyi te, Ra - ro!
2. Zsuzsi, te a zaszlot tartod,
Villogtatom en a kardot
Csihi-puhi nagy csataban,
A nagymama udvaraban.
Л J
ki - me-hetsz.
ci - ne - ge - re.
Л
Л Л J
Hol-nap u - tan be - jo - hetsz!
U - gorj.
ci - ca, az e - gёr - re, fuss!
Egagyer-tya eg, A-ki Ian-got lat-ni a-kar, Mind legug-gol-jek.
El ne a-lud - jek.
A kor kozepen allo gyerek felemelt kezzel ego gyertyat utanoz. A tobbiek
enekelve korbe jarnak es a sziineteknel elfujjak a „gyertyat”. Az utolso iitemre
leguggolnak.
I's ~ ti ha - rang - s/.б ra, hipp, hopp, hopp!
Egyenletesen korbej^rnak. A „hipp, hopp, hopp” hdrom szdtagjdra fokozatosan leguggol-
nak.
т
J.. J J U J :|||:J	—-fL-........I J J
E - gyel	li - bam,	e - gyel mar. Ej	- fel taj	-	ba,
Nezd a	na - pot,	le - megy mar.	Nyolc 6	- ra	-	ra,
j	j j и j j j	и	>
Es - ti	ha - rang	- szo	- ra,	hipp,	hopp,	hopp.
Е-ке - te, ре-ке te. cu-ko-ta рё, A-bel, ba - bel do - mi - ne.
J Л Л J
Csi - szi a,
csi - szi - be, Csi - szi - csu - szi, kom-po - de.
mrd
El - a - ludt az al - mos ci - ca.
Jatsz - ha-tunk, jatsz - ha - tunk.
De ha fol - kef fut - ha - tunk.
A cica a kor kozepdn alszik, a tobbiek korbejdmak.
A dal vdgdn szertefutnak, a cica egyet megfog, az lesz az uj cica.

т
1. El - men - tern a pi - ac - ra,
El - men - tern a pi - ac - ra,rac - ra,
pi-ас - ra.rac - ra, pi - ac -ra.
2. Megvettem en a buzat,
3. Elvittem a malomba...
4.	Felontem a garatra...
5.	Hazavittem a lisztet...
6.	Suttem vele perecet...
7.	Megettek a gyerekek..
El - sza-ladt a ke-men-ce te - li po - ga - csa - val.
U - ta - na ment a la - pat min-den csa-lad - ja - val.
Tik - lab a tai - ba, liid - lab a tai - ba, jo lesz va-cso - ra - ra!
m га l.i.
El - vesz- tet- tern pa - ro - mat, szep el - a - do la - nyo - mat.
Jer ha - za, la - nyom, Li - di ne - vu la - nyom!
A gyermekek sorban dllnak egymis mellett; egy veliik szemben, ez a hfv6. Akinek a ne-
vdt mondja, odamegy hozzd. A jdtdkot addig folytatjdk, amfg a sorban dlldk egyenkdnt
nem mennek a hfvdhoz ugy, hogy vdgiil a sorbdl csak ketten maradnak; 6k aztdn djra
kezdik a jAtdkot mint hivogatdk.
Vagy: egy gyermek a koron kfviil jdr, ,,Gyer’ haza” rdszn61 meg6rinti egy kisl&ty hdtit,
akinek a nev6t 6neklik a gyerekek. A megnevezett a hiv6hoz csatlakozik, addig, amfg a
korbdl mindenkit elvisz.
jpb J IJ J 'll J J J J IJ J
El - vesz	-	tet	-	tem	Szi - dott a - m am er - te.
zseb - ken	-	do	-	met,
A gyerekek korbe allva enekelnek, egy a koron belul jar kendovel a kezeben. A kendot valaki elott leejti,
akivel a 2. vers alatt korben forognak, a tobbi tapsol.
fj I fm I' J J J-J-.i -:|
En el-men-tem	a va-sar-ba	fel - penz - zel.
Tyu-kot vet-tem	a va-sar-ban	fel-penz - zel.
Tyu - kom mond - ja:	kit - ra - kotty!
Ka-ri-kit-tyom, e - des tyu-kom, me-gisvanegy fel-pen - zem.
(Utoljara: el - fo - gyott a fel - pen - zem.)
I. Ёп el-mentem a vasSr-ra fel-penz - zel.
lyukotvettem a vasarban fel-penz - zel.
Tyiikom mondja: kit-ra-kotty!
Ka - ri-kittyom, ё - des tyfikom, meg-is van egy fel - pen - zem.
(UtoIjSra: el-fo-gyotta fel- pen - zem.)
2.	Csirkem mondja: csip, csip, csip, tyiikom mondja..
3.	Kakas mondja: bokreta, csirkem mondja ...
4.	Recem mondja: rip hajnal, kakas mondja ...
5.	Pulykam mondja: dandarii, гёсёт mondja —
6.	Ludam mondja: gjgdga, pulykam mondja ...
7.	Disznom mondja: rof, rof, rof, ludam mondja ...
8.	Juhom mondja: behehe, disznom mondja...
9.	Kecskem mondja: тек, тек, тек, juhom mondja ...
10.	Csik лп mondja: nyihaha, kecskem mondja —
s m (J=ii2)
sz
En kis kertet kertel-tem, Szel,szel fiij-do-galja, E-so, e-so ve-re-ge-ti, hu!
Bazsa- rozsat iil-tettem,
A gyerekek korbe jarnak, ,,hu”-nal leguggolnak.
KODALY - MPI SZOVEG
m rd l.s,
-								 1	1			f—-	7		
T	Л Ж ~	1
	Л *	*	>	J
* ' ' ' ' 1 i	1 		 » »—J	
En - gyem -ben-gyem, ten -ger- tanc, haj - du so - gor, mit ki - vansz?
Nem ki - va - nok e- gye - bet, csak egy sziir - ke ve - re - bet.
Kiolvasdnak is j6.
Ё -ni, рё - ni, ju - pi - ne - ni, E- fer, ge - fer, gu - mi - ne - ni.
Л J
isz - li - po,
Te vagy a fo - go.
*
Isz - li - po.
E-sikaz e-so, Ha-rag-szik a ka-to-na, Mertmeg-a-zik a lo-va.
Haj-lik a vesz-szo,
Е - sik е - so, cse-pe-reg.
Meg-az - nak a gye-re-kek.
Tan-col-nak az e - ge-rek.
j~ -j- J U......J H J J j IJ J -j-=H
Sal - la - rom, sal - la - rom, Eg a vi - lag a bolt - ba’.
2. Ez a szolo hegyen nott, hegyen nott, hegyen nott.
Nalam van a keszkenod, keszkenod, keszkenod.
En azt vissza nem adorn! Virag Erzsi angyalom!
Hej, rica, rica, rica, hej, Erzsi te!
Faj a
ku - tyam-nak a
la - ba,
Meg - ii -
tot - te
a szal- ma - ba.
Or - dog vi - gye a szal - ma - jat,
Mert ban - tot - ta
ku - tyam la - bat?
- Но - va mesz fa - le - vel? - О - da, ho - va visz a szel.
- Hon - nan jossz fa - le - vel? - Fa a - ga - rol hoz a szel.
-Fa - zol - e fa - le - vel? - Hi - deg bi - zony ez a szel!
- Szallj to - va fa  le - veil - Ro - pu - Idk, ha fuj a szel.
------------ bdl
25 Л j; J J
l.Fujj szel, fujj,
$ , . -J--]- j J J J J
Sugd a nyulnak, 6 - zi - ke-nek,
_ -X J, j 1 J . Je^EE
Nem sok merge van a telnek,
Ko-zelg a ta - vasz.
2. Fiijj szel, fujj,
Stigd a medve nagy fdlebe,
Ove lesz a mezo meze,
Kozelg a tavasz.
1. Meg - jot - tek a fees - kek, ja - vit - jak a fesz - ket,
a - mi - kor - ra kel - lett, min - den fe - szek kesz lett.
2. Tatogatva neznek bentrol a fejecskek,
megszulettek vegre a kis f ustifecskek!
sz
Fe-her 11 - li - om-szal, Tamaszdmegol- da- lad Meg ismo-sa- kod-j&l,
u-gorj a Du- n&- ba. a nagyvasvil - 16- val. meg is fe-siil-kod-iel.
Va - la - ki - nek kd - te - nye - be meg is to - riil - koz - zel.
A gyerekek korbe allnak, kozepen a „liliomszal”. Megjatsszak a dal szoveget. A vegen
a kozepen allo valakinek a kotenyebe megtorli a kezet, helyet cserelnek.
Fe - jem, val - lam, ter - dem, bo - kam, ter-dem, bo - kam, ter-dem, bo-kam,
Fe - jem, val - lam, ter - dem, bo - kam, sze-mem, fii - lem, or-rom, szam.
Ism
Deni sen
25 # J J
l.Fujj szel, fujj,
Sugd a nyulnak, 6 - zi - ke-nek,
Nem sok merge van a telnek,
Ko-zelg a ta - vasz.
2. Fuji szel, fujj,
Silgd a medve nagy fiilebe,
Ove lesz a mezo meze,
Kozelg a tavasz.
1. Fut a ki csi kor de, Le-po-tyog a pur de, Nyaktol la-big sar,
jaj,
jaj,
He-ge-du-je nem szol mar.
2. Bakon ill a Lajko,
Kocsi elott hat 16,
Mint a szelvesz, szall,
Pejko, Rare,
A vacsora ratok var!
3. Dobog a sok patko,
Metre fut a hat 16?
Ott meg pinty se jar.
Pejko, Raro,
Piripocsig meg se allj!
KODALY Zoltan - WEORES Sandor
Fut, sza - lad a pej - ko, ker - ge - ti a Fer - ko,
Ne ker-gesd te Fer - ko, el - sza -lad a pej - ko!
mi
Go - lya ba - csi.
A ten - ge - ri
go - lya,	hoi jar - tai az - 6 - ta?
to - ba.	Mi - vel jot - tel ha - za?
d't I s J m r
Mersekelten
isFii ГГЛ |J j | н
1. Egyszer volt egy gores em- ber,
2. Gorbe macskat vasarolt,
Gorbe egeret.
Eldegeltek harmacskan
Gorbe haz megett.
Gor-be penzt ta - lalt.

Gyertek lanyok ligetre, ligetre.
Itt a vilag kozepe, kozepe.
Itt aruljak a rozsat, a rozsat.
Abbol kotnek bokretat, bokretat.
Azt is tudom, ki koti, ki koti.
Vi rag Erzsi kotozi, kotozi.
Az asztalra leteszi, leteszi
Kovacs Pista felveszi, felveszi.
Kalapjahoz kotozi, kotozi.
sz
Gyer-tek la-nyok li - get - re, li - get- re.
Gyi, te, pa - ci, gyi te 16,
Gyi te
ho - ha ho.
Ra - ro.
nt r d /,
Mersekelten
1. Pe- ti- ek-nek ud- va- ra - ban me-le- gek a ka- vi - csok,
Ko- zot- ttik egy u - veg- szi- lank, mint a gyemant, ugy ra- gyog.
2. Pikkelyes kis kabatjaban siitkerezik gyikmama,
Eppen olyan szep ruhaban siitkerezik a fia.
На ёп ci-ca vol-пёк De ёп ci-ca nemvagyok, E-ge-rei sem fogha-tok.
Szaz e- ge-ret fog-пёк,
A kor kozepen all az eger, a koron ki'viil a cica. A dal vegen afelemelt kezek alatt fogocskaznak.
Haj-lik a meggy-fa, Ben-ne forog kis me-nyecs-ke. A-kitsze-retsz, kapd be!
Nagy az ar - nye-ka.
A gyerekek korbe jarnak, egyikuk a kor kozepen forog.
A dal vegen part valaszt, akivel helyet cserel.
-Hallgatag er-do, tit-kot rej-to, monddel,a melyed mit rejt neked?
- Rejtem a	tolgyet,	rejtem	a	gombat,	patakot, kerget, kavicsot, kincset.
Rejtemaz	6-zet,	rejtem	a	ro-kat.
Rejtem a	feszket,	benne	a	pintyet,
-Hallgatag er-do, szepen kerlek... -Szepen ha кё-red, el - rejtlek teged.
Hall-ja-№<,uj mon-dok^ раи4о-гок-пжк nagydd-gok.
Fi-u Is-ten em-ber leH, mini kis-gyer-mek 3zii-te—tell-
-yj ли Cjlj гИ[1гЦ
&£p je-ler^azep csikteg^ssKp napunk 4a-madjSi£p napunk la
Halljdtok, tij hirt mondok,
pdsztoroknak nagy dolgot.
Fid Isten ember lett,
mint kisgyermek sziiletett.
Szdp jelen, szdp csillag,
szdp napunk tAmad, szdp napunk lAmad.
Nosza siessiink mi mar,
Hol az okor ds szamar.
Sajtot vegydl ujjadba,
Egy № bdrdnyt nyakadba.
Те meg Jank6 rakj tiizet,
Forraljdl ddes tejet
Ёп egy kis mdzet viszek,
Melld friss vajat teszek.
Szdp jelen, szdp csillag,
szdp napunk tdmad, szdp napunk tAmad.


т
1. Наг - csa van a viz - be,	Gil - nar a sze-li - be.
Ha-rag-szik ga -lam-bom, Nem nez a sze-mem - be.
Harkaly kopogat	szaraz	kergen,	fe- reg	lapul a	keskeny resben.
Harkaly kotorasz	sok kis	lyukban,	fe-reg	menekiil	minden- honnan.
Csusszan a harkaly hosszu nyelve,	hogy	a sok	fer-get	mind el -	nyel-je.
jaj -	gat a	fe-reg,	nehogyel-	nyel-je!
hamm,	es a	fer-get	mind el -	nyel-te.
do
MDK 165.
1. Ha - rom sza - bo le - geny - ke,	тек, тек, mek,
Van - do - rol - ni el - men - tek. mek, mek, mek,
#4	_	, ll , I I I I ”1 _|	—-----
V Г '	-1 Г :.q»
Наг - man til - tek egy kecs-ke - re. tigy men-tek el
Kecs - ke - met - re. mek. mek, mek.
2. Egy faluba beertek, mek, mek, mek,
egy kocsmaba betertek, mek, mek, mek.
harman kertek egy deci bort, hogy lemossak
az uti port, mek, mek, mek.
3. Mikor a bort megittak, mek, mek, mek,
kifizetni nem tudtak, mek, mek, mek.
az ablakhoz sorba alltak, mint a kecskek,
kiugraltak mek, mek, mek.
sz
На	-	tan	van	-	nak	a mi	In - da	-	ink.
Ha	-	rom	sziir	-	ke,	ha	- rom	fe - ke	-	te.
Gti - nar, gu - nar, li - ba - gu - nar, gu - nar az e - le - je.
sza- bad a me ze - je.
A gyerekek kort alakitanak, es a dalra lepegetnek. Mikor a „harom fekete” urani szunethez crnek, nagyot
dobbantanak azzal a labukkal, amelyikre eppen a lepes jott, egyidejiileg megfordulnak, es ellenkezo irany-
ba haladnak tovabb. Vegul a kor parokra bomlik, ujra kezdik a dalt, es egymas vallat fogva forognak.
На - za - so - dik a mo - tol - la.	Ha - za - so - dik a mo - tol - la - la - la,
Ra - ta - fait a pisz - ka - fa - ra - ra - ra, Ra - ta - lalt a pisz - ka - fa - ra!
2.	Rokonsagat dsszehivja, rokonsagat osszehivja-ja-ja,
a ven baglyot csak kihagyja-ja-ja, a ven baglyot csak kihagyja.
3.	Hogy a bagoly ezt meghallja, hogy a bagoly ezt meghallja-ja-ja,
szalad a lakodalomba-ba-ba, szalad a lakodalomba.
4.	Asztal szelen tollaszkodik, asztal szelen tollaszkodik-dik-dik,
maga modjan hangoskodik-dik-dik, maga modjan hangoskodik.
5.	A kemence oldalaba, a kemence oldalaba-ba-ba,
iigy kornyikal, mint a pava-va-va, iigy kornyikal, mint a pava.
6.	Egy kis ugri-bugri vereb, egy kis ugri-bugri vereb-reb-reb,
letapossa korme hegyet-gyet-gyet, letapossa korme hegyet.
7.	Felre innen, buta vereb! Felre innen, buta vereb-reb-reb,
ne taposd le kormom hegyet-gyet-gyet, ne taposd le kormom hegyet!
8.	Ha vendegek nem volnanak, ha vendegek nem volnanak-nak-nak,
osszetornem csontocskadat-dat-dat, osszetornem csontocskadat.
9.	Koszond meg hat szepen nekik, koszond meg hat szepen nekik-kik-kik,
ha most bantasod nem esik-sik-sik, ha most bantasod nem esik!
sz
Hej va-ra, va-ra, Na-dava-ra, va-ra. Di-o-fa te - te-je-be, Hej var, vedd be.
Annaka le ve-le-be. (2.Hej var, vesd ki!)
A gyerekek korbejarnak. egy a kordn belul ellenkezo iranyba megy. A „vedd be” szavakra valakit valaszt,
akivel a masodik eneklesre forog, a kor allva tapsol. A „vesd ki” szavakra az elozo korbejaro visszamegy
a korbe.
Hej, Gyu - la, Gyu-la, Gyu-la. szol a <Ju - da, du-da, <Ju - da.
I
Pest
Bu - da,
Bu - da,
Bu - da.
pat - to-ga- tott
ku - ко -
ri - ca!
1. Hej! Ko-ra reg - gel del - e - lott
2. Fenn a te - ton a cse - re - pes
3. Fils - tol a кё-meny, kesz a haz.
rak - ja mar a cse - re - pet.
La - to - gass meg kis paj - tas!
Jardanyi Pal
Hervadmara lomb-iiak Kedves ga-lam-bom-nak El-to-rott a szar-nya.
Епу-het a- do ar - nya.
sz
J JzO -j-j J	J -j—д
Hin-ta. pa-lin-ta, Re-gi dunna, kis ka-to-na, U-gorj a Ti - sza - ba!
A gyerekek kezen fogva korbejarnak. Az utolso hangra leguggolnak, aki a foldre til, kiesik.
Hipp, hopp, ha-ja hopp,
Er-re van a ha-ja hopp.
Er-re ki, er-re be,
Er-re ka-nya-rod-junk be!
/ s m r d
Frisseii
Hiv - jad a. hiv - jad a fa- lo - vacs - kat,
Add ne - ki, add ne - ki a za - bocs - kat.
2. Hivjad a, hivjad a kicsi kecsket,
Add neki, add neki a tejecsket.
Jollakik ettol, hizik a tejtol
Kicsi kecskem.
Hogy a csibe, hogy?
Dalos jatek
Hogy a csi- be, hogy? - Ha-rom fo-rint htiszl
- Ha- rom fo-rint husz a csi- be a- ra?
Le- te- szem az asz- ta- la- ra.
A gyerekek kettos kort alkotnak. A killsok az eladok, a belsok a csibek.
A vevo kiviil korbejar, „Harom forint htisz”-ra kezet fognak a kivalaszioti
eladoval. Osszefogotl keziiket a dalra egyenletesen liinlaztatjak.
Nyisd ki ka - pud Gcr-gcly gaz-da, va - mot a- dok ra - ja.
A gyermekek hosszu sorban kdzenfogva jArnak, a sor egyik vdgdn kaput tartanak. A sor
mAsik vdge bekanyarodik, Atbujnak a kapu alatt, de tovAbbra is sorban maradnak. Amikor
mindenki Atbujt, a kdt kapus Atfordul. A sor mAsik vdgdn lesz az uj kapu, most az eldbbi
kapusok indulnak el, tehAt az egdsz sor visszafeld fordul 6s ugy „huzza At a hurkot”.
2.	Fogd a kontyod,
Hogy ne logjon,
IF Hej, hogy a hajtud
Ki ne hulljon! :ll
3.	Fordulj bolha,
Csosszantora,
ll: Jard meg a tancot
Regi modra! -'ll
4.	ley kell jarni,
Ugy kell jarni,
ll: Sari, Kati tudja,
Hogy kell jarni.:
156
sfmrd
SZO
In-gyom,bin-gyom, ta - li- ber,
tu-ta- li-ber, ma - li-ber, az er-do - be!
2. Minek m£gy te az erdobe?
— Ingyom, bingyom, taliber,
tutaliber, maliber,
vesszocsk££rt!
4. Minek neked az a kis kert?
— Ingyom, bingyom, taliber.
tutaliber, maliber,
virago knak!
3. Minek neked az a vesszo?
— Ingyom, bingyom, taliber,
tutaliber, maliber,
kertecskenek.
sz
^LjJ.= J J CO	J
Ho - va megy te	Ingyom bingyom ta - li-ber, Az er-do - be.
kis nyu - lacs - ka?	tu - ta - li - ber ma - li ber,
1.	Hova megy te kis nyulacska?
Ingyombingyom taliber, tutaliber maliber. Az erdobe.
2.	Minek megy te az erdobe? ......Vesszocskeert.
3.	Minek neked az a vesszo? ......Kertecskenek.
4.	Minek neked az a kiskert? .....Viragoknak.
Hull a pelyhes fe-her ho, Jojj el,ked-ves Tel-a-pd, Vanzsakodban
Min-den gyermek var-va var, Vi-dam e-nek hangjaszall, Pi - ros al-ma
min-den jo, Jojj el hoz-zank,va-runk rad, Ked-ves, d-reg Tel-a-po.
mogyo - rd,
4
. Tolcwav Lido
D««i
radnOti miklOs
Oktober
1 Hu-vos d-mnv szd lo-bog
D®	D7
1 luvos arany sz£l lobog,
leulnek a vandorok.
Kamra melyen egcr rag,
aranylik term a faag
Minden aranysarga itt,
csapzott sarga zdszlait
eldobni mcg nem meri,
hat Jengeti a tengeri.
It ul nek a vdn-do-rok
G	Flam
kam-ra me-ly£n e ger rag,
Em	A
arany-h* lenn a f* ag.
jOZSEF ATTILA
Brddjr JatlU»
Hull a level...
I Hull a le vel
)	G
Hull a level a faroL
Ы - me-gvek^n e iaj rol,
C	G	Am F
LI megyek en messzire,
Fl a vilag vegire.
El - meg wk	mw szi re,
C	G	C
Nckcm nines meg szerettfm,
Ncm adott a Teremldm,
Elmegvek hat keresni,
S/rretntk mar szeretni.
El a n lag v£ - gi-re
Husveti felelgetos
— Szabad-e locsolni
husvet bromere?
- Egy vbdbr kOtvizzel,
ebadta legenyke:
- Rozsa harmataval,
harmatozb rozsa!
- Szagos rbzsavizert
mit adjak cserebe?
- Bolyhos barkavesszot,
himes tojast, kettbt.
- Itt a barkavesszb,
cifra tojas, ketto.
- Csok is dukal, harom!
-Tbled nem sajnalom!
Sarkady Sandor
sz
*и~]Ы j U-f N	J rr=t
Ig - li-ce szi vein, ig - li ce,	A ho-va te hajlasz, ig li - ce.
A - ranyos la bu ig li ce,	en is o-da haj-lok.
iJd=^-r N-
A rok mel lett jar tom-ba’ Raj-ta - кар, mindenhova be-le - кар.
Tiis-ke merit a la-bom ba,
Harom gyerek leguggol, a tobbi kezen fogva korbejarja oket. Masodik eneklesre egy gyerek
vezetesevcl a sor keriilgeti a guggolokat.
I л m r d
I
l.In- dul mar a kis- va - sut.
No- sza paj - tas, men - junk ve - le,
Va-jon hoi az ut - nak ve - ge?
Jobb - ra vagy tan bal - ra fut?
2. Fiistol mar a gozmozdony,
Fiistot, kormot kaptunk tole,
Fekete az arcunk bore.
J61 megmossuk majd otthon!
to-zott.
Ho- em - ber - kenk uj ru - ha - ba
l.Hegyol- dal-ban sii - vit a szan, mint a szel!
tel:
Ro - рое
ho, most i - ga - zan
lya, fees - ke
At - n - ka - ba kbl - to -zott,
2. Hajladozo fak koze a szel csapott!
Csilingelnek, csengenek a jegesapok!
Kertek aljan botorkal a Telapo,
Puffan, huppan subajan a hogolyo.
Itt-hon	vagy - e	hi - das - mes -	ter?
Itt-hon	va - gyok, csak most jot		tern.
E-ressz	at a	hi - dad a	latt!
Nem e -	reszt-lek,	mert le - sza	kad.
Ha le -	sza - kad,	meg - csi - na	lorn.
Mi - bol	tud-nad	meg - csi - nal	ni?
Ho - zok	ne - ked	a - rany a	gat.
Hon-net	ho - zol	a - rany a	gat?
El - me-gyek a		zold er - do	be.
J a - kob-nak volt hat fi - a,
J
Mind a hat csiz - ma - di - a;
Si - mi,
Sa - mu,
*
Da - ni - el!
Sa - mu - el,
Di - ni,
Da - ni,
Ja nos	ba csi	kel jen fell	Zugnak a ha	ran gok	Bim, bam,	bom.
Fre re	Jac ques	Dor mez	vous?	Sonnezlesma	ti nes,	Din, din,	don!
dat.
Ja - nos
Lo - va
кё - sziil
van - nak
пё - me - ti	Вёс$ - be,
nyer - ge -	16 be.
Kan - tar
szij - ja
for - gan
Hajtsd e - 16 - re
Azt a hosz-szd
ma - ga - dat,
.	.	, x Csil - lag de - re
ha - ja - dat,
A gyerekek parosaval feHllnak, osszefogott keziiket magasra emellk. Az utolsd par atbujlk a kezek
alatt, 6s elsonek all. igy folytatjak, mig mlnden par at nem bujt. Ujabb jat6kndl kezdhetl az elso
par az atbujast.
т
1.	Ja - rok e gye - dill. fe - lek e - gye - dill.
Kit adsz ne - kem Ki - raly- asz-szony, ki - vel ha - za - men - jek?
A gyerekek korbe allnak. Egy a koron beliil, egy a koron kiviil jar. Mind enekelnek. A vegen a
kiviil allo leanyt ker:
— Adj egy lanyt!
-	Melyiket adjam?
-	Add Icat!
Akinek a nevet mondta, megfogja a kiviil jar6 kezet, es vele megy tovabb az enekles kozben:
2.	Ez kell nekem, ez	3. Veszem kezembe,
ez szep nekem, ez,	viszem kertembe.
szep 6 maga, szep jarasa,	Szedek neki piros rozsat,
szep a tancolasa.	szagoltatom vele.
Jarok egyedul,
felek egyedul.
Kit adsz nekem kiralyasszony,
kivel hazamenjek?
Ez kell nekem, ez,
ez szep nekem, ez.
Szep 6 maga, szep jarasa,
szep a tancolasa.
Veszem kezembe,
viszem kertembe.
Szedek neki piros rozsat,
szagoltatom vele.
% J JIЛ J | Л Д.Ц4 J J JIЛ J | Л Л Bi
1. Felho kozeleg, beborul az eg. Zug es duborog, fenyegeta jeg!
Mindent letarol, a-mi u-de zold! Mindjart ide - er! Megremega fold!
2. Csattog, kavarog, lezuhanaz eg!
Dorgo riado: megered a jeg!
Fakat csupaszit, tori, ami zold!
Hol van menedek? Konyorog a fold.
3. Nincsen kegyelem! Fekete az eg.
Szolot, gabonat szuretel a jeg.
Nem kell sok ido, egyre fogy a zold.
Barnan, csupaszon didereg a fold.
Kodals Zoltan
Jon a	ko-csi, most	er	-	kez - tiink.	De - re - ka-san az - tank -
Jaj, de	na-gyon el -	te	-	ved - tiink.
faz - tank, No, de ki - csit el - no - taz - tank.
S m rd /,
Pattogva
l.Jon a kocsi, fut a ко-csi, pat- ko - do-bo-gas,
Jon a vo-nat, fut a vo - nat, zu - go ro - bo-gas.
2. Vajon hova fut a kocsi? Harom falun at!
Vajon hova fut a vonat? Volgyon, hegyen at!
4,5zui Ma-n—a var—Ja , vat—Ja
л A-lud-jon el 36-zue—k£—Ja
i-rJ iT.-T^Tj IJ J ь=н
6-le-U szuz kar-ja-val, Me-fen-ge-ti аир aj—ka'-val.
KarAcsonynak djszakdjdn,
J6zus sziiletdse napjdii
Oriiljetek, orvendjetek,
A kis Jdzus megsztiletett.
Kirje, kirje, kisdedecske,
Betlehemi hercegecske,
ki ki6rtiink sok j6t tett61,
a pokoltdl megmentett61.
Aludj, aludj, udvossdgem,
Csillag jon a f&iyes £gen,
iJtjdt vele bolcsek jdrj^k,
Alddsodat v&rva vdrj^k.
J6zus dgydn nincsen paplan,
Jaj, de ftizik az 3rtatlan!
Hogy" is lehetne bund^ja,
elveszett a b^rdnykdja.
Feljott mdr a hajnalcsillag,
Keljenek fel, kik alusznak!
Viddm szelldk lengedeznek,
Az angyalok 6nekelnek.
т
Ka-ta-lin-ka szallj el,	Sos	kut-ba vet - nek,	Ke-rek a - la
jon-nek a to - ro - kok.	on-nan is ki - vesz- nek.	on-nan is ki -
tesz - nek, I - hoi jon-nek a to- ro-kok, mind-jarl a-gyon- 16 - nek.
vesz - nek.
A gyerekek a helyukon allva mozgassal kiserjek, jatsszak el a dalt. a „lonek” szonal kettot tapsolnak
ci
Kecske merit a kis kert - be, Si - ess, kecs - ke, ugorj ki, jon a gazda meg - fog - ni
a kaposztat meg - et - te.
Jatek: kezfogassal kort alakitanak. A koron belul a kecske,
a koron kivul a gazda. A dal vegen a gazda kerdezi:
- Kecske, kecske, mit csinalsz a kertben?
- Kaposztat ennek, ha volna.
- Kapaltal?
- Kapaltam. (A kecske a jobb labaval kapalo mozdulatokat tesz.)
- Ontozted?
- Ontoztem.
- Hatha en bemegyek?
- En akkor kimegyek.
Jatek: ekkor a gazda a kezek alatt bebujik a korbe, s igyekszik a kecsket megfogni.
Az kiugrik a korbol. A kor tagjai elotte felemelik, a gazda elott leeresztik
a karjukat. Ha sikerult elfogni a kecsket, az iij jatekban 6 lesz a gazda, es
a kor tagjai kozul az egyik lesz az iij kecske.
I s m г d /,
Frissen
Kecske: Tiz cso- bor - rel van itt mek-mek, Mind: Van itt mek-mek.
Kecske: Jut is min-den jo gye-rek-nek, Mind: J6 gye-rek - nek.
2. Mind: Latod Pistit, a vasgyurot,
Adsz-e neki kecsketurot?
Kecske: Hogyne adnek, mek-mek, mek-mek,
Mind: Mek-mek, mek-mek.
Kecske: Az valo a rossz gyereknek,
Mind: Rossz gyereknek.
I s m r d I,
Frissen
1. Mind: Kecske, kecs- ke, csacska kecs - ke,
Van- - e na - lad friss te - jecs - ke?
Kecske: Tiz cso-bor-rel van itt mek-mek, Mind: Van itt mek-mek.
Kecske: Jut is min-den j6 gye-rek-nek, Mind: J6 gye-rek - nek.
Mind: Latod Pistit, a vasgyurot,
Adsz-e neki kecsketurot?
Kecske: Hogyne adnek, mek-mek, mek-mek,
Mind: Mek-mek, mek-mek.
Kecske: Az valo a rossz gyereknek.
Mind: Rossz gyereknek.
s (J =104)
Кёк se-lyem-ken-do, Sze-der-sze-mu szep Ju-lis-ka, for-dulj ki a sor-ba!
Zold se-lyem-rojt-ja,
1. Kemeny tete-jen kelepel a go- !ya. Feszket gallyakbol, kis agakbol hordja.
Bel - seje nehany puha pihe, szalma, go-iya-fi-6-kak kicsi biro-dalma.
2. De mikorra az-tan vege van a nyarnak, felnonek a golyak, csak az oszre varnak.
Messzire szallnak, napsutotte Delnek, ovek mar az egesz vilag, megisvisszaternek.
Ket
J
Szil
kis ka -kas osz - sze -ve-szett. A ve-rem-be be -le - e
J
szal.
szai - ma - szal.
sett.
E - redj, paj - tas, te huny-jal!
2. Nem am az a rozsa,
Ki a kertbe’ nyflik,
Hanem az a rozsa,
Ki egymast szereti.
3. Nem szeretlek masert,
Ket piros orcadert,
Szemed jarasaert,
Szad mosolygasaert.
Ki - csi csu - por,
kis kan - cso,
Te le - szel most a 1ш - nyo
Ki - csi
ко - csi,
ha - rom
do - cd - go,
Ben - ne
gye - rek
«I *
ki - csi
csa - csi, Do - cd - go,
ke - rek. Go - co - go,
go - cd - go.

S (J =67)
Kis - ka - csa	fur  dik	fe - ke  te to - ba',
Any - ja - hoz	ke - sziil	Len - gyel  or - szag - ba.
Mig a ka - csat el - haj - tot - tam, kacs, kacs, kacs.
Ket par csiz-mat el - szag-gat-tam,
A gyerekek korbe jarnak, a koron beliil ellenkezo iranyban megy a „kacsa” es a
„pasztor”, kezeben vesszovel. („Hajtja a kacsat.”) Az utolso hangra mind
megallnak, es a szereplok maguk helyett ujat valasztanak.
Tempo giusto
Kis ke - ce la - nyom, fc
lier-be va
gyon.
Mon-dom, mondom, for-dulj i - de mat - kam
asz - szony.
Kis ke - ce	la - nyom,	fe	her be’	va	gyon,	Mondom. mondom,
Fe - her a	ro - zsa,	ke	ze - be’	va	gyon.
for dulj i - de mat - kam asz - szonj, mat kam asz - szony.
A dal elso felere korbejarnak. A „Mondom, mondom”-tol ki-ki a szomszedjaval tancol, forog.
r' d! I s m
Nyugodtan
/
Kis- kertemben ill - tettem ba- zsa-ro- zsa bok - rot,
Ked- ves e - des - a- nyam-nak sze- dek ro - la csok - rot.
Azt sut - tog -jak fiilem - be
il- la-tos ro - zsdk:
Ё-des- a-nyam szi-v6-ben nincsen mas,csak jo- sag!
J П -i J _
Kis	ka-csa	fur	- dik	fe -	ke - te to -	ba.
Any -	ja - hoz	ke sziil	Len -	gyel - or	- szag -	ba.
^-||i J: J	 J :|| J .. --
Mig	a ka - csat	el - haj - tot - tam.	kacs. kacs. kacs.
Ket par csiz-mat	el - szag- gat- tam.
A gyerekek korbe jarnak, a koron beliil ellenkezo iranyban megy a „kacsa” es a „pasztor”
kezeben vesszovel. Az utolso hangra mind megallnak, es a szereplok maguk helyett Ojakat
valasztanak.
Koszo-ni, koszo-ru, Mert vagyolyan szomo-ru, Mert a ne-vem koszo-ru.
A-zert vagyok szomo-ru,
A gyerekek korbe jarva eneklik a kerdest, egy gyerek guggol a kor kozepen arcat eltakarva
es valaszol. A dal vegen valaki megkopogtatja a guggolo hatat es kerdi: „Kipp, kopp, kopo-
gok, talald ki, hogy ki vagyok.” Ha kitalalta, helyet cserelnek.
A gyermekek kfefog^ssal hosszu sorban, csigavonalban a kort eldszor befell, majd kifel£
csavarjdk. Sokszor kell egymds utdn dnekelni, be 6s kitekemi.

sz
Va-га-si gaz-da.gyongyosi time, Konnyii-ja-ro kismenyecske. dob-szer-da.
A gyerekek kezfogassal kort alakitanak. A kor kbzepen ketten tancolnak, s a dal vegen
masik kettovel cserelnek.
1. Ku-tyat ke-rek, kis ки-tyaf О - ко - sat es nem bu - tat!
Le - het kis vagy nagy f u - lu. hosz - szu - kas vagy gom - bo - lyu.
2. Kutyat кёгек. kis kutyat!
Okosat es nem butat!
Aki hozzam hu marad.
nekem mindig szdt fogad: ..
Tedd le! Hozd ei! Fekszik! Ul!
Sose lennek egyedul.
sz
Lane,lane, eszterlanc, eszterlanci cer-na, Cerna volna,selyemvolna,mdgiskifor-dulna.
Penz vol-na ka-ri-ka, For-duljon ki Ma-ri-ka, Ma-ri-ka-nak lan ca.
A gyerekek kezen fogva korbejarnak. Akinek a nevet eneklik, az kifordul.
Lane,lane,eszterlanc,eszterlanci cer-na, Cerna volna, selyem volna,megis kifor-dul-na.
Penz vol-na ka ri ka, For duLjon ki Ma ri ka. Ma ri-ka-nak lan- ca.
A gyerekek kezen fogva korbejarnak. Akinek a nevet eneklik, az kifordul.
Las-sanjar a csi-ga-bi - да, tas-кй-ja-bati e-le-seg.
VSr - ja ott - hon Й - nya, fi - a, csi - да - bi - да - fe - le - seg
Le-men-tem a pin - её - be,
Va-jat csi-pe - get - ni,
П П П I
U - ta-nam jott nagy-a-pam,
Hat-ba ve-re - get - ni.
Mersekelten
5
1. Mind: Lud - а-пуб- ek li - ba - sor- ba’ jar - nak.
Mersekelten
Mind: Lam csak, lam csak, mind ha - za - ta - lai - nak.
2. Mind: Lildanyoek alig-alig masznak.
Gyertek, szolok a vadasznak.
Vadasz: Itt a puska, hoi a puska, huss, te lusta kis libuska!
Mind: Ga-ga, ga-ga, mind hazatalaltak.
mrd
I J~d....J-41
Li - pern—lo - pom a szo - lot. vas-ka-lap a fe- je- be.
El - a - ludt az 6 - reg csosz.
Fur-kos- bot a ke - ze - be,
Egy gyermek a cs6sz, a kor kozepdn egy szdken ill. Kdt-hdrom gyermek incselkedik vele.
A tobbiek korben dllnak ds dneklik a dalt. Ok a szdldtdkdk, ahonnan a gyerekek a sz616-
szemeket csipegetik ds a kosardba teszik. Az incselkeddk sz6161opdst imitdlnak. A dal vd-
gdn ezt kidltjdk: „Tele a kiskosdr!” Erre feldbred a csdsz, ds szdtkergeti dket, a hdrombdl
egyet megfog ds az lesz az uj csdsz. Vagy ezt, vagy a „Lopjdk az ur” vdltozatot tanftsuk
meg.
Ism
Lop-jak az lir szo -16 -jet, va -rom a ke - rti - 16 - jet.
Ha itt er, sza - la - dok, ha nem er, ma - ra - dok.
1. Macs- ka jar
kert a - a
meg- meg- all a
a - latt.
Hopp, egy a - gon hir - te  len fesz - ket nez - ni fenn fe - rem.
2. Macska jar a haz korul,
hogyha jossz, mar ott csucsul,
dorgolozik, hemperul,
simogasd es elterul.
3. Hogyha neki megfelel,
semmi szora nem megy el,
am ha meg jobb helyre lei,
egykettore elszelel.
Ma - da-rak vol - tunk,fold-re szall-tunk, Bu - za - sze - met sze - de - get - tunk.
I
J~J J ?
meg ne - kem te,
Ha-nyat mon-dasz te?
Meg azt mond-jak. nem il lik	a tanc a ma - gyar - nak.
Nem. ha ne - ki ci - pel - lot,	bo nad - ra - got varr - nak.
De sar - kan - tyus csiz - ma - nak, ko - csag - tol - las fo - nek,
Il - lik gyon-gyos par - ta - nak, ma - gyar fo - ko - to - nek.
la
Meg-fog-tam egy szu-nyo-got, na-gyobb volt egy 16 - nal;
Ki - sii - tot-tem a zsfr-jat, tobb volt egy a - ko - nal.
If ОЛАТ V 7nlt-3n _ Il'f’/iPI'f
1. Megy a	ко - csi,	fut	a	ко - csi,	pat	-	ko	do - bo - gas,
2. Va - jon	ho - va	fut	a	ko - csi	ha	-	rom	fa - lun at?
Megy a	vo - nat,	fut	a	vo -	nat	zi'i	-	go	ro - bo - gas!
Va - jon	ho - va	fut	a	vo -	nat	vol	-	gyon,	he - gyen at?

j- N... 44^
1. Menny-bol az an - gyal le - jotthoz-za - tok,
.2. Is - ten-nek Fi - a, a - ki szii-le - tett
gt.-j r ? IJ lr-pprz^
pasz-to - rok, pasz-to - rok, Hogy Bet-le-hem-be
ja-szol - ban, ja - szol - ban, 0 le-szen nek-tek
у r p {J jsH
si - et - ve men-ven, las - sa - tok, las - sa - tok.
Cd - vo -zi - to - tok va -16-ban, va -16-ban.
3.	Mellette vagyon az edesanyja, Maria, Maria;
Barmok kozt fekszik, jaszolban nyugszik szent Fia,
iszent Fia.
4.	El is menenek koszontesere azonnal, azonnal,
Szep ajandckot viven szivokben magukkal, magukkal.
5.	A kis Jezuskat egyenlokepen imadjak, imadjak,
A nagy Uristent ilyen nagy joert mind aldjak, mind
[aldjak.
Me - se
me - se,
J
mat -
ka, Pil - lan - gos ma - <lar -
In- go,
bin - go
ro -
zsa, Te vagy a fo-gocs-
J
ka.
J
ka.
Mez, mez, mez, Termett meznek al-dott-sa-ga, le-hul-lott \ i - ra - ga.
ter mett mez,
Ez az al-dott bor, Ha jot i-szol be-lo-le, a tor-kod-ra forr.
ki mindennap forr,
A gyerekek kort alakitanak. Egy a koron belul, egy a koron klvul egymas melle all. Az egymas fele eso kar-
jukat megfogjak, es a kor menten haladnak. Az enek vegen egymassal szembefordulnak. s a belso kerdi:
— Nit kerulod, mit fordulod az en hazam tajat? (kulso) - Azt kerOlom, azt fordulom a te hazad tajat, hogy
szeretnem felesegul a Mariska lanyat.
A kulso kezen fogja azt, akinek a hata mogott all, s ez vele egyutt jarja a kovetkezo kort. Minden alka-
lommal ijjabb es ujabb gyereket visznek el a korbol, mig a kor el nem fogy.
Ism rd
1. Mi van ma, mi van ma? Ё- des - a - nyak nap- ja,
Par szal vi - rag a ke- zem- ben, ё - des - a - nyam кар - ja.
2. Azt is azdrt adja,
aki szorongatja;
Edesanydm, ddesany&n
jd szfvvel fogadja!
Mit jatsz-szunk la- nyok? Ke-rek a szok - nya-tok,	Csi-re - mi - re rop-rop-rop.
A gyerekek korbe jarva enekelnek. A „csire-mire” szovegnel mindenki korbe
fordul, a „rop-rop-rop”-nal harmat tapsolnak.
1. - Mo - kus, mo- kus, mit csinalsz? - Fe- nyo- to - bozt gyiij - tok.
A magokat meg-eszem, a tobozt meg el-teszem: telen awai fu - tok.
2. - Horcsog, horcsog, mit csinalsz? 3.
-,Buzaszalattepek.
Etel lesz a magjabol,
szonyeg meg a szalmabol:
szepul mar a feszek.
-	Roka, roka, mit csinalsz? 4.
-	Megfogom a tyukot.
Husabol lesz uzsonna,
tollabol meg kisdunna,
mit magamra huzok.
-	Szarvas, szarvas, mit csinalsz'
- Hajlitom az agat.
A levele eheto,
s fajabol lesz a teto:
epitem a hazat.
Most vi - szik, most vi - szik Da - ni - ka - ne la - nyat!

Bi - bor- ba, bar - sony-ba, gyon-gyos ko - szo - rii - ba’
Nem a - dom a la - nyo-mat a - rany-hin - to nel - kill,
Kero:	Kakas-bakas jonapot!
Danikane: Rece-ruca fogadja!
Mit kerillik, forduljak az en hazam tajekat!
Kero:	Mert igen megszerettem a legkisebb lanyat, Juliskat!
Jatek:
Leanykero. A kero a koron kiviil, Danikane beliil jar.
A parbeszed vegen a kero valaszt valakit, es elviszi magaval.
На tuo-пй а Ьй1 - па, ml-lyen }6 а тй1 - па,
Csakmdl-nat га - Ь& - па.
Nines szebb ma - dar, mint a lud.
Nem kell no - ki
Тё1 - be - nyar-ba me- zit - lab.
Ugy ki - тё - li
gya - log - ut,
a csiz - mat.
NYUSZI, NYUSZI
Zene- Most te .1/43
osztr&k (WeOres S.)
boj-tos hosszu fu-le van, ki-csi pi-ros sze-me van,
i - de nez, о - da n£z, szet pis - lant.
szo
jtyu-szi ul a ju - ben, ul - ve szun - di - kdl - va.
J\yu-szi, ta-ldn be - teg vagy, hogy meg nem is u-gor-hatsz?
J\yu-szi hopp! .J\yu-szi hopp! Mar-is e-gyet el-ka-pott.
sz
p N - J :lN дД j
Er - zse- bet, О Er - zse- bet. Az en hazam ta - jat, Az en hazam ta
Mit ke - rii-lod, Mit for - du-lod
p
jat?
4. De-hogy nin csen, Ко-ma rom ban lat - tam. Van is a zse bem be.
Piros al mat a rult,
Vettem is be	16 - le,
Az anya a korben all, Erzsebet a koron klviil jar. Az 1. es a 3. verset az anya, a 2.-at es a 4.-et
Erzsebet enekli. A dal vegen Erzsebet valaszt valakit, az vele megy. Addig ismeteljuk, mlg a kor
el nem fogy. Erzsebet helyett lehet a kero nevet enekelni.
1.	О Erzsebet,
О Erzsebet,
Mit keriilod,
Mit fordulod
Az en hazam tajat,
Az en hazam tajat?
2.	Azt kerulom,
Azt fordulom,
Leanyodat kerem,
Leanyodat kerem.
3.	Nincsen nekem
Olyan lanyom,
Ki elado volna,
Ki elado volna.
4.	Dehogy nincsen,
Dehogy nincsen,
Komaromban lattam,
Piros almat arult,
Vettem is belole,
Van is a zsebembe.
IsmrcH,
1.0 ha cin - ke vol - nek, ut - ra kel - nek,
Hom - poly - go su - gar - ban ё - ne - kel - nek.
О ha szel -16 vol - nek, min - dig fuj - nek,
Min - den bo ka - bat - ba be - le - biij - nek.
2.6, ha csillag volndk kerek dgen,
Csorogna a foldre sdrga fdnyem.
Jaj, de onnan vissza sose jdrndk,
Anydm ndlkiil mindig sirdolgdlndk.
О, 6, о.	Tiin-der - ка - szi - no,
А - ki - re jut a ki - lenc. Az lesz a fo - go.
__Jarclanyi fdl
Л N j _i J J N Ji: i j j j j '
Or- go-na a - ga, Ba-rack-fa vi - ra - ga, (51- toz-ze-tek
iij ru-ha-ba A-nyak napja haj-na-la-ra 11 - la-to - san.
1. Dong a dob az in - du -	16 - ra,
No- sza fel a hin - ta -	16 - ra!
Fe - je-men a fe - nyes csa - ko,
Gyi te, lo-vam, gyi te, Ra - ro!
2. Zsuzsi, te a zaszlot tartod,
Villogtatom en a kardot
Csihi-puhi nagy csataban,
A nagymama udvaraban.
Ism r d t, I,
Frissen
m
1. Pa- ri- pam cso-daszep pej - ko,
I - de lep, о - da lep, hej - ho!
2. Amikor paripam ballag,
Odanez valahany csillag.
Amikor paripam tancol,
Odanez a nap is szazszor.
1. Par - ton ill a kel nyiil. kis nyiil, nagy nyiil.
Ug- ra- bug-ral, lyuk-ba buj-kal, buk-fen-cet liany, fu - be tur-kal.
Itt nyul, ott nyul, kis nyul, nagy nyu1.(W.S.
2. Tapsi-fiile szetall, vfgan setal.:il
Ugra-bugral, lyukba bujkal, bukfencet hany, tube turkaL
Erdon-reten vigan setal. (T.B.)
т г d 7,
Mersekelten
1. Ре- ti- ёк-пек ud- va- ra - ban me-le- gek a ka- vi - csok,
Ko- zot- tiik egy й - veg- szi- lank, mint a gyemant, ugy ra- gyog.
2. Pikkelyes kis kabatjaban siitkerezik gyikmama,
Eppen olyan szep ruhaban siitkerezik a fia.

1.-Ha-I6 me-lyen pdk-csa-lao. mi volt ma a vacso-rad?
-Volt egy szu-nyog, volt egy legy, mus-lin- ca - bol negy- ven- negy.
2. - Halo melyen pokcsalad,
mert fogsz apro muslincat?
- Tobb a negyven, mint az egy,
a sok kicsi sokra megy!
A KATICA, A GILICE
l s rn r d /,	JARDANYI Pal
Meg - sem ta - lalt	Пу jo a - nyat
A ke- rek vi - la - gon, ke -rek egy vi - la- gon.
2. Kedves madar a gilice madarka,
Szarnyat feszitve az eget bejarta.
Csip-csip bejart minden tanyat,
Megsem talalt ily jo anyat
A kerek vilagon, kerek egy vilagon.
I s f m r d
Vidaman
Ge - ze - mi - ce - lan - gost.
2. Reggel nagy a ho, nagy a jeg,
Belepi a varost.
Taligan tol а рек
Gezemice-langost.
1. Rozsa szirma har - ma- tos, az en szivem ba - na - tos.
Sar - gul az er - do, go - mo- lyog a fel - ho.
. Oszi kodbe oltozott, bologato fak kozott
Hull a level is, didereg a szel is.
3. Hervadasban jarok en, hej, de megis varok en
Uj kacagasra, viragfakadasra.
d
Jardanyi Pal
San - dor Jo - zsef	nap - jan nap - jan -di—	1=	meg-sza-kad a t61.		Zsak - ban	
		meg- szu- nik -H-	a szcl. L	--I—	hoz -| | |	majd
§ j J Be - ne- dek	'll J J Nines tobb	1 J	— fa - zas,	1 J J bol-dog	J - «L	UU a - ki ёк	—	Fl
ma - le - get,
1-Sik- I6, a-mi-kor te-ke-reg, fel - nek nagyon a gye-re-kek.
Nezdcsak, ре-dig oly ked-ves, bo - re gyonyo-ru, ned-ves.
2. Embert, gyereket sose mar, inkabb menekul, elinal.
Vekony, kicsi es gyenge, es csak halakat enne.
Szu-ros дот-bbc	jar a	kerb ben,	szusszan, pof- fen	min-den	percben.
Bok-rok al - jat	ne - zi	sor-ra,	buz-gon szaglasz	ned-ves	or-ra.
Ha - tan ko - cos a sok tOs - ke, meg - fe - sul - ne, de nines tuk - re.
Nem nyul hoz-za, igy is jo! Ugy hiv-jak, hogy sun-disz-no.

Siis-siink, siis-siink va-la - mit,
Azt is meg-mon - dom, hogy mit!
Csi-ga - bi-ga re - tes,
Ke-re - kes, meg e - des!
szo
Sza-raz to-nak	ned-ves part-jan dog-lott be-ka ku-rutytyol,
Hall-gat-ja egy sii-ket em-ber, ki a vfz-ben lu-bic-kol.
Г r I J I FJ J J l...'j=ppgl
Sej, haj, de - ne - ver, ben-niinkvan a ku-tya-ver.
2. Vak meglatja, hogy kiugrik, santa utana szalad,
Kopasz ember haj at tepi, a nema meg obegat.
Sej, haj, denever, biciklizik az eger.
Sze dem szep vi	ra	gom, A fe jed - re	tii	zom, n Er do me zo gerii - ce, n Monddmeg az en neve - met,	ko tom bok-гё ta ba, gyon- gyos ko szo ru - ba. n hal lod	e	te	pici	ke, n fel - cse	re	lem	helye det.
1. Sze - geny le - geny va - gyok en, Er- don, me- zon ja - rok en,
Kraj - ca-rom sin - csen, El-sza-kadt az in - gem.
2. Van egy lyukas nadragom,
Folt is rajt’ huszonharom.
Eg alatt halok,
Jobb idoket varok.
Mert ha fa-nak ne - ki-men-tek, fe - je-te- ket be-ve-ri - tek!
Szi - li kut, sza-nyi kut, szent-andra - si sob-ri kut!
1. Sar - ga a ke - ken? Reg - gel sut a nap az e - gen.
Szur - ke a pi-ro-son? Es - te ha-mu ul a pa-ra-zson.
Szi - ta, szi - ta, su - ru szi - ta, Ma szi - ta - lok, ho] - nap su - tok.
Ne - ked egy kis ci - pot sii - tok,
Mcg- va - ja - zont, mcg - zsi - ro - zom.
Mdg - is,
meg - is
nc - ked a - dom.
Szolj sip, szolj! For-roviz-be tesz-lek, Ke-reka-la tesz-lek, Szolj sip, szolj!
On-nan is ki-vesz-lek. On-nan is ki-vesz-lek.
Allegretto
4й--.....J fl- Ipf ._JI
1. Ta - va - szi szel vi - zet a-raszt, vi-ra-gom, vi - ra - gom.
Min- den ma-dar tar - sat va - laszt, vi-ra - gom, vi-ra - gom.
[:Hat en immar kit valasszak,
viragom, viragom?:]
[:Te engemet s en tegedet,
viragom, viragom.:]
Is —> d
Sokszor: Te-ke - re -dik	a ki - gyo,	re- tes a -kar	len - ni.
Sokszor: Te-ke - re -dik	а гё - tes,	ki - gyo a -kar	len - ni.
2>orsit\a
Bent a viz-ben a tek-nos-be-ka fur-gen sik- lik, mint a hal,
lassitva
Kint a par-ton a tek-nos - be - ka las-san ma-szik, majdmeg-hal.
1. Ti csak csz - tek - is/. - tok, en - gem nem ki - nal - tok.
I:/. nem sz.ep!
2. На ёп еппёк, тпёк,
Тепёкед is аёпёк,
J6 vCT^g!
Til - li - li - tu - lii - lii, csi - ri -cse-re - re:
Lomb - pa - io - te - ba gye - re ba!
TH - li - li - tii - lii - lii, cse - re - csi - ri - ri.
Hogy - ha ba - JOt - t^l, ne men] so - ha ki!
smrd
т
—H	—					—										1	TI	
X к « I	J	4			-j	Ш			
			
VV		*	1	 *				L			
e) Tu	- rot	et	-	tern,	el	-	ej	tet	-	tern. Azt	sem	tu	-	dom,	ho	-	va	tet	-	tern.			
1	1	—					Г		:		ь	
Jr к 1	—1		1	1 j	г		J	 		
ffk P 1			1в			«			
	" 1	1	’ - '	—		
Szel	fuj - ja	pant - li - ka - mat. Kapd szok - nya!
Kapd meg ro - ka a szok- nya - mat,
Ket kislany kezet keresztben dsszefogva forog. A dal vegen leguggolnak. Korulottijk jar a „roka”, es meg-
probalja a szoknyajukat elkapni. Ha a guggolas elott sikerul valamelyiket megfogni, az lesz a roka.

I'g - ral - junk, mint a ve - re- bek, raj- ta, gyc-re- kck!
A gyerekek korbedllva 6nekelnek, egy „nagy ver£b” gyerek a кёгёреп. A dal v£g£n aprd-
kat szokdelnek k£t Idbon, akkor hagyj^k abba, amikor a koz6ps6 ,,nagyver£b” megdll.
Aztdn m&s megy be a korbe.
I
LJj var, Гё - nyes var, Vi - tez ka - pi - tanv n_\al.
Me-gyek al - tai, jo vi - tez, Me-gyek hi - don al - tai.
Ket gyerek kaput tart, ezen sorban atbujnak. A vegen a kaputartok egymas karja alatt befele megfordul-
nak. Most ok vezetik a sort, es btijnak at a sor vegen alakult masik kapun.
1. Kar volt multkor
2. Meg-fog-tad a
3. Et - tel vol - na
li - bat lop - ni.
fa - can la - bat,
in - kabb re - pat,
kis - csir- kek- kel
le-huz-tad a
vagy a me- zon
tan-cot rop-ni! Refr.
nyul bun - da- jat! Refr.
mar- ga - re - tat! Refr.
2. Fiistol mar a gozmozdony,
Fiistot, kormot kaptunk tole,
Fekete az arcunk bore.
J61 megmossuk majd otthon!

2. Ranezett a mamaja,
Nem ismert a fiara,
Becsukta a kemencet,
J6I elverte kis Bencet.
Volt ne- kem egy kecs - kem, tu - dod- e?
Kert-be re-kesz-tet - tern, tu-dod-e?
Meg-et-te a far - kas, tu-dod-e?
Csak a szar-vat hagy - ta, la-tod-e!
HANGSULYOS, KIEMELT
Oreg bekak: d	.	Fiatalok:	Oreg bekak:		Fiatalok:
Volt e itt az ur? Oregek:	Fiatalok:	1 Volt!	-27731.! ' Vitt e va la kit? Oregek:		Vitt! Fiatalok:
k « 1 i 1 1 I	“j. - JE~	1 ,77;! Si rat ta tok e? iatalok:	Mind:		
Kit?	Zso fit es Ka tit! Oregek:	Fiatalok: Oregek:	Fi				Si rat tuk!
Hogyan?	fgy!		n r -i ? i j		
	_ _.l	в	J tjgy!	Amiigy!	Szent i va-nyi			kutykurutty!
m rd
Zi - bor, za - bor. ki van a va - ros - ban?
Gaz - da	le -	gem.	Mit	hoz.	mit	hoz?
Gyon- gyot -	gyon 	• gyot	asz -	szo -	nya -	nak.
Fa - ra - gott	pal -	cat	a	f 'i-	a -	nak,
Gyongy- ко -	szo -	rut	a	la -	nya -	nak.
Hosz - sz.u	let -	rat	az	ap -	ja -	nak.
A dalt korbejArva ёпекПк: egy gyermek a korben fill, 6 a gazda. A gazdalegdny vagy a
szolgaleg6ny (a gazda fifit vagy unokdjdt ёпепёк ezen a „nagy csalddokban”) elmegy a
vdrosba (az ajtdig). A dal vёgёn a gazda кёгбегк „Nines itt az ёп gazdalegёnyem?”
„Nines” - felelik. Ujra elblrdl kezdik az ёпекеь A m&sodszori кёМёвге ezt felelik: „Itt
van”.
Gazda: Hol voltdl?
1^ёпу: Vdrosban.
Gazda: Mit уе«ё1?
1^ёпу: Fazekat.
Gazda: Hol vannak?
1^ёпу: Osszetortem.
Erre a gazda kergetni kezdi а ^ёпук mig meg nem fogja.
l.Zold er - do-ben a til - csbk, Ha - za-sod-ni ke -sziil,
О - lei - ge - ti a le - gyet,
Ke - ri fe - le - s6 - gill.
2. Pitteg-pattog a bolha,
Vofely akar lenni,
Tetu sogor sotoro,
Szakacs akar lenni.
3. Farkas koma meszaros,
Tiz okrot levagott,
Melleje meg malacot
Huszat is kirantott.
sz
Zsipp - zsupp, ken-der-zsupp, Ha meg- a - zik, ki - dob-juk!
A gyerekek ket karjukat a dal luktetesere jobbra-balra parhuzamosan lengetik.