Текст
magyarorszAg
turautvonalai
NELKOLOZHETETLEN K&ZIKONYV mindarrGl,
AMIT EGY KIRANDGLASHOZ TGDNI ERDEMES
Magyarorszag turautvonalai
BUDAPEST ES KORNYEKE
Magyarorszag tiirautvonalai konyvsorozatunk legujabb kotete
a Budapesten es kornyeken kirandulni vagyoknak kedvez.
Ezuttal olyan, egy nap alatt bejarhato turakat mutatunk be,
amelyek nagyon konnyen megkozelithetoek a fovarosbol, igy
kellemes kikapcsolodast nyujtanak a zajos betondzsungelbol
a termeszetbe vagyok szamara.
Budapest foldrajzi fekvese miatt egyediilallo, barmerre is
indulunk, szebbnel szebb kirandulohelyszineket fedezhe-
tiink fel kozvetlen kornyezeteben. A gondosan megvalogatott
turak szerzoink egyedi utvonaltervezesenek koszonhetoen kii-
lonleges helyekre kalauzoljak el az olvasot, jo resziiknek hata-
rozott koncepcioja van: celja egy-egy jelenseg, jellegzetesseg
megismerese.
Uti celunk legyen akar a Budai-hegyseg, a Borzsony vagy
eppen a Pilis, biztos, bogy paratian elmenyben es pazar pa-
noramaban lesz resziink, hiszen mi is lehetne jobb program
egy napsiiteses hetvegen, mint a testet-lelket felpezsdito,
csaladi turazas?
A korabbi kotetekhez liasonloan a turautvonalak le-
irasat gyakorlati tudnivalokkal egeszitettiik ki, minden
kirandulasnal szerepelnek a felkesziilest segito infor-
maciok: a ravolsag, a bejarashoz sziikseges ido, a szint-
emelkedes, a pontos, jelzesekkel ellatott utvonal, a ne-
hezsegi fok, valamint a tervezeshez kivalo tampontot nyujto
attekinto terkep, es termeszetesen a bejart turakrol kesziilt
csodalatos fotok - a mar megszokott minosegben.
Keljiink utra, es fedezziik fel hazank legizgalmasabb
terepeit gyalogosan vagy kerekparral!
MAGYARORSZAG
tOraiatvonalai
BUDAPEST ES KORNYEKE
TGRAZOK NAGYKONYVE
20100627389Х
MAGYARORSZAG
tijraOtvonalai
BUDAPEST ES KORNYEKE
Szerkesztette: Dr. Nagy Balazs
TOTEM T KIADO
м4(>
Minden jog fenntartva, beleertve a konyv reszleteinek
reprodukalasi jogat. A konyv vagy reszleteinek barmine-
mu felhasznalasa a Totem Kiado es a Nouvion Trade S. A.
elozetes frasbeli engedelye nelkiil szigoruan tilos!
Szerkesztette: Dr. Nagy Balazs
Szerzok:
Borzsak Sarolta, Cservolgyi Daniel, Kisida Andras,
Dr. Kovacs Gabor, Nemet-Bucsi Attila, Dr. Telbisz Tamas
Fotok:
Borzsak Sarolta, Kisida Andras, Dr. Kovacs Gabor,
Kudich Zsolt es Zsirmon Reka © KUDICH-ZSIRMON
Photography, Nemet-Bucsi Attila, Saghy Melinda,
Szigeti-Borocz Ferenc, Totem-archivum,
Tothagas Jozsef, Zolyomi Zsolt
Koszonet Hogyes Karolynak a kozremukodesert.
Terkep:
© MapARC, 2014
Dr. Nemerkenyi Zsombor, Dr. Bartos-Elekes Zsombor,
Ban Barnabas, Jakab Eva, Miklos Reka, Orosz Laszlo,
Szigeti Csaba, Torok Csaba
Bontoterv, tordeles:
Toth Aniko
Sajto ala rendezte: Boldog Katalin
Felelos kiado:
Totem Plusz Kony vkiado Kft.
Kiadovezeto: Toth Jozsef
1047 Budapest, Perenyi Zsigmond u. 15.
www.totemkiado.hu
ISBN 978-963-590-490-7
TARTALOMJEGYZEK
Eloszo (Dr. Nagy Balazs).......................................10
Budai-hegyseg..................................................12
• A Remete-szurdoktol a Zsiros-hegyig
(Borzsak Sarolta)..........................................14
• Nagy-Szenas-kortura
(Borzsak Sarolta)..........................................24
• Seta Budapest nyugati hataran
(Cservolgyi Daniel, Dr. Kovacs Gabor)......................34
• A Sisakvirag tanosveny menten
(Borzsak Sarolta)..........................................44
• A Nagy-Kopaszt61 a Voros-pocsolyas-hat fele
(Cservolgyi Daniel, Dr. Kovacs Gabor)......................54
• Budapesthez kozel, de megis oly tavol
(Borzsak Sarolta)...........................................62
• A Nagy-Szenas eszaki oldala
(Borzsak Sarolta)...........................................72
• Evszakbol evszakba — a huvos volgytol a mediterran Budaorsig
(Dr. Kovacs Gabor).........................................80
Pilis es Visegradi-hegyseg.....................................90
• A Pilisbol Budara
(Dr. Kovacs Gabor).........................................92
• Dnnakanyar a hegyeken at
(Kisida Andras)........................................ 102
• Arkon-bokron-szakadekon at
(Dr. Kovacs Gabor)......................................116
• Klastromok menten a hegyeken at
(Kisida Andras).........................................128
• Dobogokorol Pilismarotra
(Kisida Andras).........................................146
• Panoramauton Dobogokorol a Pilis labahoz
(Kisida Andras).........................................160
• Patakok menten Dobogokorol Visegradra
(Kisida Andras).........................................176
• Hegygerincen a Dunahoz
(Kisida Andras).........................................188
Borzsony..................................................202
• Kiralyhazatol a Nagy-Manaig
(Nemet-Bucsi Attila)....................................204
• Kiralyhazatol a Csovanyosig
(Nemet-Bucsi Attila)....................................216
• Kiralyretrol Marianosztrara
(Kisida Andras).........................................226
• Tura a deli berceken
(Kisida Andras)............................................240
• Perocsenytol Nagybdrzsdnyig
(Nemet-Bucsi Attila)......................................256
• Kemencetol Magosfaig
(Nemet-Bucsi Attila)......................................268
• A nyugati vulkani kupokon keresztiil
(Kisida Andras)............................................278
Godolloi-dombsag.............................................290
• A Margita kornyeki dombokon
(Kisida Andras) ...........................................292
• Mogyorod es Fot kozott
(Kisida Andras) ..........................................308
• Mariabesnyorol Bagra
(Kisida Andras) ..........................................328
• Isaszegrol Mendere
(Kisida Andras) ...........................................344
Gerecse......................................................360
• Arboretumtol a Turulhoz
(Kisida Andras) ...........................................362
Kerekparral a Csepel-szigeten...............................374
• Oly kozel, s megis oly tavol — Csepel-sziget kerekparon
(Dr. Telbisz Tamas).....................................376
Kerekparos nagy kor.........................................392
• Negy hegysegen, ket orszagon, egy nap alatt kerekparon
(Dr. Telbisz Tamas).....................................394
Jelmagyarazat...............................................410
Kepjegyzek..................................................411
Nevmutato...................................................412
Vaddllo-kovek (KUDICH-ZSIRMON Photography)
ELOSZO
Nines till sagosan sok fovaros a Fol-
don, melyek kozvetlen кбгпуёке az itt-
honihoz hasonlo valtozatossagot rej-
tene!
A hiresen szep fekvesu Budapest-
nek ugyanis van egy olyan kiilonleges
jellegzetessege, amely csak a varost
elhagyva lesz nyilvanvalova: foldrajzi
helyzete miatt barmerre is induljunk,
szebbnel szebb es egymastol tajkepi-
leg-hangulataban jocskan kiilonbozd
turaterepekre jutunk. S hogy a kezdo
mondat nem legbol kapott, kepzel-
jlink magunk ele (a fovaros kore) egy
50-60 km sugaru kort, maximum 1
oras autoutnyi tavot: latni fogjuk, hogy
kialudt oriasvulkanon, tagok mesz-
kofelszlnen at, homokkoterepeket is
erintve szurdokokban, szirteken, ka-
vicsteraszokon, loszterilleteken es ho-
mokharakon is vandorolhatunk. Tobb
szaz millio ev foldtorteneti es kor-
nyezeti esemenyeit erintjiik: vulkanki-
toreseket, folyoattoreseket vagy epp
szelviharok kovetkezmenyeit. Ugyan
1000 m foie nem emelkediink, de a mo-
zaikossag, a sokszlnuseg, a gyakran
rendhagyo domborzat, az egyedi kul-
turtortenet es az iidlto szintkiilonb-
segekben bovelkedo helyszlnek vegig
erdekesse teszik e turakat.
Alig kell tehat kimozdulnunk az
aszfaltfeliiletrol, a nagyvarosi epitett
kornyezetbol, hogy valami egeszen mas
varjon. De vajon nem teszik meg
ugyanezt a termeszetre ehes tomegek
hetvegenkent? A zsufolt varosbol nem
zsufolt turistautakra jutunk?
Helyenkent es idonkent valos e ve-
szely, de a kotet szerzoi mindezzel tisz-
taban vannak. Mindannyian itt elnek,
s rendszeresen jarjak e tajakat, titvo-
naltervezesiik egyedi, s fgy valoban
kiilonleges helyszineket erintiink —
gyakran a felfedezes es kaland elme-
nyet is atelve. Az utvonalak jo resze
raadasul hatarozott koncepcioval ren-
delkezik: egy-egy jelenseg, jellegze-
tesseg, kiilonlegesseg megismeresere
iranyul. Mindezeket pedig tetezi, hogy
e tiirakonyv a hegysegekbol a domb-
sagokra, sot a sikvidekre is leereszke-
dik: barmennyire meglepo, a Godol-
loi-dombsag sok helyen elenkebb fel-
szinu es osszetettebb taj, mint nemely
hegyvidekiink, de a Csepel-szigetre
sem lehet panasz: ugyan ehhez kerek-
parra kell pattanni, cserebe egy valo-
ban kiilonleges driasszigetet ismerhe-
tiink meg.
A konyv turai kivetel nelkiil ala-
posan vegigjart utvonalak, a szerzok
2014-ben is bejartak az ismertetett
helyszineket, am termeszetesen — helyi
okok miatt — elofordulhat, hogy egyes
jelzeseket megvaltoztatnak, vagy az ut-
minoseg, nyomvonalvezetes modosul.
A tiirakalauz — az ajanlott utvo-
nalak es a hozzajuk kapcsolodo isme-
retanyag reszletes leirasan till — m in-
den gyakorlati informaciot tartalmaz
a bejarando helyszinrol. Szerepel a
megkozelithetdseg, a tav, a bejaras-
hoz sziikseges ido, a szintemelkedes,
a pontos utvonal (jelzesekkel) es a ne-
hezsegi fok is. Minden turahoz az
utvonal menten keszitett magassagi
hossz-szelveny tarsul — megkonnyitve
a kirandulas domborzati viszonyainak
felmereset. De ugyanigy terkepvazlat
is tartozik az ismertetett utakhoz: ez
ugyan nem helyettesitheti a turista-
terkepek hasznalatat, am kivalo fo-
godzot ad a turatervezeshez es a meg-
valositashoz is.
A kotet — turakalauz-jellegen mesz-
sze tulmutato — igen boseges es mi-
nosegi kepanyaga pedig kedvet csi-
nal, de egyben kepi tampontokat is
nyujt az ut soran.
Csak egy napra hagyjuk el a fova-
rost, de barmelyik iranyba is indul-
junk, meglepoen erdekes turaterepek
varnak!
Dr. Nagy Balazs
geografus, egyetemi oktato
<BUDA1-HEGYSEG>
1. A REMETE-SZURDOKTOL A ZSIROS-HEGYIG
Szoveg: Borzsak Sarolta
Fotok: KUDICH-ZSIRMON Photography, Tothagas Jozsef
2. NAGY-SZENAS-KORTURA
Szoveg es fotok: Borzsak Sarolta
3. SETA BUDAPEST NYUGATI HATARAN
Szoveg: Cservolgyi Daniel, Dr. Kovacs Gabor
Fotok: Dr. Kovacs Gabor, Tothagas Jbzsef
4. A SISAKVIRAG TANOSVENY MENTEN
Szoveg: Borzsak Sarolta
Fotok: Borzsak Sarolta, KUDICH-ZSIRMON Photography
5. A NAGY-KOPASZTOL A VOROS-POCSOLYAS-HAT FELE
Szoveg: Borzsak Sarolta
Fotok: Borzsak Sarolta, KUDICH-ZSIRMON Photography
6. BUDAPESTHEZ KOZEL, DE MEGIS OLY TAVOL
Szoveg: Cservolgyi Daniel, Dr. Kovacs Gabor
Fotok: Dr. Kovacs Gabor, KUDICH-ZSIRMON Photography, Tothagas Jozsef
7. A NAGY-SZENAS ESZAKI OLDALA
Szoveg: Borzsak Sarolta
Fotok: Borzsak Sarolta, Tothagas Jozsef
8. EVSZAKBOL EVSZAKBA -
A HUVOS VOLGYTOL A MEDITERRAN BUDAORSIG
Szoveg: Dr. Kovacs Gabor
Fotok: Dr. Kovacs Gabor, Tbthagas Jozsef
A HELYSZIN
A fovaros regi, kedvelt kirandulohelye,
a Remete-szurdok meg mindig meg-
lepo vadsagot mutat annak ellenere,
hogy mar mindket vcgc felol beepitett
teriiletek veszik koriiL Mar az osem-
ber altal is hasznalt barlangjait felke-
<4 A fokozottan vedetl Remete-barlang
bejdrata (T. J.)
resve, vagy fennsikjanak sziklas pe-
remere kiiilve igazan latvanyos tura,
a tovabbvezeto, kellemes setaut vegen
pedig az Also-Zsiros-hegyrol nyilik
remek kilatas. Valtozatos vonalveze-
tese, izgalmas latnivaloi es szamtalan
roviditesi lehetosege miatt kisgyerek-
kel is batran ajanlhato utvonal.
A Remete-szurdoktdl a Zsiros-hegyig
A REMETE-SZURDOKTOL A ZSIROS-HEGYIG
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 10 km
SZinI; 250 m fel, 200 m le
emelkedes:
Kb 3-4 ora, attol fuggoen, hogy a barlangokhoz vezeto
kiterokkel mennyi idol toltunk
ЕЯ, S, S, O, S, E
Vdgig jol kovetheto, karbantartott jelzds, tobb helyen
Citbaigazitb tSblaval.
Az iitvonal fobb pontjai: Remete-szurdok, Remete-hegy, Kerek-hegy, Zsiros-hegyi turistahaz romjai, Also-Zsiros-hegy, Nagykovacsi KonnyO, felnapos ttira. Amennyiben hosszabb turat
Az utvonal nehezsegi foka: szeretndnk tenni, a tiira vegen ne menjunk le a faluba, hanem a Zsiroshegyi uton levo utbaigazftd tablfinSI folytassuk utunkat az orszagos кёкеп a Nagy-SzdnSs- kor vonalan Tomegkozlekedessel a Huvbsvblgybbl indulb 157-es autbbusszal mehetunk, annak Szirom utca nevu meg-
Megkozeli- tes: alldjcitdl. Amennyiben autoval erkezunk, azt a Nagykova- csi ut menten, Remeteszolosnel, a Remete-szurdok nyu- gati vdgdnek kdzeldben erdemes hagyni. A tura vegen igy konnyeden visszaterhetunk autonkhoz a 63-as busszal.
Budai-hegyseg
A REMETE-HEGY BARLANGJAI
A Budai-hegyseg legnagyobb es leg-
bsszefuggobb karsztterulete, a felsfi
I triSsz vastagpados dachsteini mcsz
kobdl felepult Remete-hegy, amelybe
a mblyon bevagodott Remete-szurdok
dszaki oldalaban 12 kisebb barlang is
taldlhatd. A barlangok koruk es kialaku-
lasuk szerint harem jdl elkulonitheto
szintben alakultak ki. Alegfelso, legido-
sebb barlangszint kdpviseloje a Budai-
hegysdg egyetlen aknabariangjakent
ismert, tobb nyildssal is a felszinre sza-
kadt, igen iatvanyos Hdtlyuk-zsomboly.
A barlangok zome a kozdpso szinten
helyezkedik el, tdbbek kozott a nagy-
kovacsi t'jlrcl mar mcsszircl fehsmerhe-
to, jellegzetes forrnbji'i Remete-kdftilke.
, A legfiatalabb, patakmederhez legkb-
zelebbi szinten a turistautrol is jol lat-
szd egykori fcrrasszhj, a Remete-bar-
lang talalhatd, mely nevdt a XVIII. sza-
zad vcgcr. itt clt palos rendi szerzetes-
rol kapta
A szurdok ket barlangj^bol is jelen-
tos rcgcszcti leletck kerultek elo. Az Al-
sb-Remelmbarlangban fiskortol kez-
dodoen szamos koron 6s kulturan at-
Ivelo csereptdreddkek ds eszkdzok
sora bizonyitja a barlang folyamatos
emberi hasznalatat. Мёд jelentosebb
rcgbszcli leleteket rejtett az efolott nyild,
jclentdklclcn mereli, Remete-vdlgyi
Felsd-barlang, ahonnan a neandervdl-
gyi ember 3 bsszetartozo foga, vala-
mint egy 62 targyat tarlalmazo bronz-
kori kincslelet kerult eld.
A Remete-szurdoktol a Zsiros-hegyig
Farakas az ut menten (T.J.)
Turank kiindulopontjat a huvos-
volgyi vegallomasrol indulo 157-es
autobusz Szirom utca elnevezesu meg-
allojabol erdemes megkozeliteni. A meg-
allo mellett csatlakozik be a LQJ turis-
tajelzes, mely az orszagos kek jelzesrol
tesz egy kis kiterot a Zsiroshegyi uton
talalhato, kisebb kotoronyba foglalt
Szent-kut felol. A jelzes a buszmegal-
lot koveto elso keresztutcanal csatla-
kozik az orszagos kekhez, es az ezen a
szakaszon vele egyutt futo И jelzes-
hez. A zsakutca vegen, az utolso ha-
zak szomszedsagaban mar rogton a
vadregenyes Remete-szurdok elejen
jarunk.
A szurdok elejen talalhato tablanal
lepiink be a remete-hegyi fokozottan
vedett terilletre, ahonnan hirtelen tel-
jesen megvaltozik a taj, mintha nehany
perce meg nem is Budapest legele-
gansabb keriiletenek utcain setaltunk
volna. A szuk volgy aljaban, helyen-
kent kisebb sziklakibukkanasok ko-
zott csorgedezo Ordog-arok patak iga-
zi szurdokjelleget kolcsonoz a tajnak.
A Remete-szurdok kialakulasa tulaj-
donkeppen nem a ma rajta vegigfo-
lyo Ordog-arok pataknak koszonheto,
hanem annak a korabbi vizfolyasnak,
amely a ma letezo patakot kialakitot-
ta. A vizfolyas a hatravagddas soran
elerte a pleisztocen elejen a mai Nagy-
kovacsi ut menten Adyliget fele folyo
Ordog-arok patakot, es azt egy kap-
Kildtas az Als6~Zsiros-hegyr6l
Budai-hegyseg
Galambgomba (T. J.)
turaval, vagyis folyovizi lefejezodessel
elterelte a maga iranyaba. Az Ordog-
arok ettol kezdve egy eles kanyarral
eszak fele iranyt valtoztatott, es ko-
rabbi medret elhagyva, azota a szur-
dokon keresztiil talalt utat maganak.
A szurdok felso vege fele jobb kezre
a patak tuloldalan megpilianthatjuk
az osember altal is hasznalt Reme-
te-barlangot. Ha magas a patak vize,
kicsit foljebb egy konnyebben atlabal-
hato, nagyobb kovekkel kialakitott
gazlon tudunk atkelni a patakon, es
Tolcsergomba (T. J.)
ugy visszakanyarodni egy kis osve-
nyen a barlang bejaratahoz. A Nagy-
kovacsi utrol mar messzirol latszo,
joval magasabban, szinte a fennsik
pereme alatt nyilo Remetei-kofiilke-
A Remete-szurdoktol a Zsiros-hegyig
hez is itt, a gazloval szemben indul
egy igen meredek, jelzes nelkilli os-
veny.
A barlang felkeresese utan a H jel-
zesen folytatjuk utunkat, a pataknak
immar az eszaki oldalan. A kovetkezo
szakaszon mintegy 100 meter szin-
tet kell lekiizdenunk, ahogy a jelzes
a volgy meredek, sziklas oldalaban
felkapaszkodik a szurdok peremere.
!0 Budai-hegyseg
A sziklak tetejen fogado, a varos, va-
lamint a Janos-hegy es a Hars-hegy
fele eso pazar kilatas azonban karpd-
tol a kaptatdert.
Innen mar gyakorlatilag szintben
ligetes erdok kozotti, kellemes seta-
uton. Bar a fennsikon markans karszt-
jelensegekkel mar nem talalkozunk,
de jol erzekelheto a fennsfk karsztos
mivolta, a mindenfele kibukkand ki-
haladhatunk a Remete-hegy fennsfk-
sebb meszkosziklaknak koszonheto-
jan alacsony, melegkedvelo tolgyesek,
en. Elhaladunk a Kovacsi-erdofoldek
Az Also-Zsiret-he^y feket^enyffkkel tarkitott, kopar hegyorra (I. J.)
A Rernete-szurdoktol a Zsiros-hegyig
menten, ahol a nehany evtizede felha-
gyott mezogazdasagi teriiletet foko-
zatosan visszahoditja az erdo. Kisebb
tisztasfoltokkal, ligetes erdokel tarki-
tott, kifejezetten szep turistauton me-
gyiink, majd egy markans keresztezo-
desben а ЕЕЗ elvalik a jelzestol, es a
Heja
(KUD1CH-ZSIRM0N Photography)
nagykovacsi Kalvariat utba ejtve le-
megy a falukozpontba. Mi kovessiik a
H jelzest, mely a Kerek-hegy olda-
laban tovabbra is nagyjabol szintben
haladva hamarosan eleri a volt Zsiros-
hegyi turistahaz romjait, es a mellette
talalhato turistacsalogato erdei ven-
deglatohelyet, a Muflon itatot.
Europai m/ikus
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
22
Budaihegyseg
Kitvik (KUDJCH-ZS1RM0N Photography)
Ha van kedviink egy kis kiterohoz,
innen kb. 10 pete jarasra lemehetiink
a majd az abbot kiagazo E3 jel-
zesen a solymari Ordoglyuk bejarata-
hoz. Egyszeru turistakent csak a bar-
lang vasajtoval lezart bejaratat tudjuk
megnezni, de elozetes bejelentkezes-
sel, overallos kalandtura kereteben bar-
ki szamara megismerheto ez az izgal-
mas fold alatti labirintus (www.bar-
langtura.hu).
A Zsiros-hegyi turistahaz eszaki ol-
dalaban indulo Ш jelzesen viszont
mindenkeppen menjiink el az Also-
Zstros-hegyen levo kilatopontra. Ma-
gan a csucson csak egy emlekmuvet
talalunk, kilatast nem, de ha a fenyok
kozott lejjebb ereszkediink, egy kopar
kis hegyorra ёгйпк ki, melyrol remek
kilatas nyflik az alattunk elteriilo Soly-
mar es Pilisszentivan iranyaba, es ta-
volabbra, a Kevelyek es a Pilis-teto
fele. Nyugatra tekintve a Nagy-Sze-
nas eszaki oldalara van ralatasunk,
amelynek erdokkel boritott eszaki ol-
dala egeszen mas kepet mutat, mint a
Nagykovacsi fele eso deli, kopar lejtoi.
A kilatopont utan visszaterve a Zsi-
ros-hegyi turistahaz romjaihoz, majd
folytatva utunkat, hamarosan elerjiik
Nagykovacsi szelso hazait, es kb. 40
perces setaval a falukozpontot, ahon-
nan a 63-as busszal terhetiink vissza
a varosba. Amennyiben hosszabb tu-
rat szeretnenk tenni, a S jelzest ko-
vetve a Nagy-Szenas-kor nevu tura-
val folytathatjuk, mely a Nagy-Szenas
csucsan es a Kutya-hegyen keresztiil
tovabbi 8 km megtetelevel ter vissza
Nagykovacsiba.
A solymari Hagyomany szoborcsoport (T J.)
A Remete-szuidoktol a Zsiros-hegyig
A turautvonal
Annak ellenere, hogy viszonylag rovid,
inkabb csak felnapos tura, a Budai-
hegyseg talan legszebb, es termeszet-
vedelmi szempontbol legertekesebb
reszeit mutatja be. Ezen a teriileten ki-
emelten iigyeljiink a turazas es a foko-
zottan vedett termeszetvedelmi terii-
leten valo tartozkodas irott es Iratlan
szabalyainak betartasara. Ha hosszabb
turat szeretnenk tenni, az utvonalat
konnyeden osszekapcsolhatjuk a Re-
mete-szurdok felol jovo vagy a Vo-
ros-pocsolyas-hat fele tarto turak va-
lamelyikevel.
Nagy-Szenas-kortura
NAGY-SZENAS-KORTURA
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 10 km
Szint- emelkedes: 200 m tel, 200 m le
Menetido: 2-3 ora
Jelzes:
S, S, ЕЕ, О
Vegig jol kovetheto, karbantartott jelzes, tobb helyen utba-
igazitd tablaval.
Az utvonal
fobb
pontjai:
Nagykovacsi falukozpont, Felso-Zsfros-hegy, Nagy-
Szenas (550 m), Kutya-hegy (559 m), Kortes, Nagyko-
vacsi falukozpont
Konnyu, felnapos (Lira. Hosszabb turahoz kezdhetunk a Remete-szurdoktol indulo turaval, majd a Felso-Zsfros-
Az utvonal nehezsegi foka: hegynel talalhatd Otbaigazito tablanal a Nagy-Szenas-kor- tOran folytathatjuk Vagy masik variaciokent a Nagy-Sze- nas-kortLira vegen nem jovunk vissza a falukozpontba, hanem a kokeresztnel a H jelzesen folytatjuk utunkat, a Nagy-Kopasz es a Vdros-pocsolyas-hat fele tarto turaval.
Megkozeli-
tes:
Turank kiindulopontja a Huvosvdlgybol indulo 63-as auto-
busz Nagykovacsi vegallomasa. Ha autdval erkezunk, azt
is itt, a vegallomas kornyeken erdemes hagyni.
26 w Budai-negyseg
Nagykovacsi fotererol, a 63-as busz
vegallomasatol indulunk, es mivel kor-
tiirat tesziink, az autot is itt erdemes
hagyni. A О jelzesen indulunk vissza
a varos iranyaba, majd eszak fele ka-
nyarodva a Banya utca, Zslroshegyi
lit vonalan haladunk felfele. Ahol az lit
bal oldalan elfogynak a hazak, tijabb
litbaigazito tablat talalunk. Innen nyu-
gat fele fordulunk, es а И jelzesen
Nagy-SzenAs-kortura
folytatjuk utunkat. A falu szelso hazai
mellett kellemes setauton haladunk,
majd egy kisebb tisztasra eriink, me-
lyen egy mobilatjatszo torony is all.
csit az ut mellett talalhato felhagyott
murvabanya godreibe, ahol a Duna—
Ipoly Nemzeti Park Igazgatosag altal
kialakitott tanosvenynek is van egy
allomasa.
Folytatva utunkat a S jelzesen, ha-
marosan elhagyjuk Nagykovacsi utol-
so hazait, es a soromponal atlepiink a
fokozottan vedett termeszetvedelmi
teriilet hataran. Hirtelen meg is val-
tozik a koriilottiink levo taj, meredek,
dolomitos kozetkibukkanasokkal tar-
kitott, alacsony feketefenyokkel, es
molyhos tolgyekkel benott, ligetes hegy-
oldalon kaptatunk felfele. Labunk alatt
a konnyen erodalddo, porlodo dolomit
alkotja az utat. Jobb kez fele egy fiives
domboldalra visz ki a О jelzes, ahon-
nan remek kilatas nyilik Solymar es Pi-
lisvorosvar iranyaba. A szep kilatas mel-
lett itt jol megfigyelhetok az egykori
koparfasitas eredmenyekent letrejott,
nagy teriileteket borito, sotet szinu fe-
ketefenyvesek.
Az ut az egykori Nagy-szenasi turis-
tahaz romjaihoz er ki, melynek helyen
ma mar csak emlekmu all. A hazat sa-
jat hatukon felhordott epitoanyagok-
bol emeltek lelkes termeszetjarok, de
sajnos kesdbb az allamositas kovetkez-
teben gazdatlan es elhanyagolt lett, igy
vegiil ledozeroltak. Emleket a Nagyko-
vacsi kozpontjaban levo, hasonlo nev-
re hallgato etterem es sorozo orzi, sza-
mos regi fenykeppel falain.
A murvas lit vegetol keskeny kis os-
veny visz tovabb a hegyteto fele, ahon-
Budai-negyseg
nan paratian panorama tarul elenk:
az egesz Budai-hegyseg. A Nagy-Sze-
nas kiemelt dolomittombjenek kopar,
fiives tetejet es deli oldalait dolomit-
sziklagyep boritja, mely szamos vedett
novenyfajnak ad otthont, koztiik tobb
reliktum endemizmussal is, mint pl. a
pilisi len, a magyarfoldi husang vagy
a pusztai kutyatej. A terillet termeszet-
vedelmi jelentoseget jelzi, hogy a fo-
kozott vedettseg mellett 1995-ben az
Europa Diplomas termeszetvedelmi
teriilet cimet is elnyerte.
Ha kigyonyorkodtuk magunkat a
A Nagy-Szenas dolomittombje nyu-
kilatasban, a hegy deli lejtojen foly-
tassuk utunkat, tovabb a О jelzesen.
gat fele a Kutya-hegy hosszan elhu-
zodd, erdovel boritott hatan folytato-
dik. A ket hegytombot a kutya-hegyi-
Maganyos feketefenyo
nyereg feketefenyokkel tarkitott, me-
seszep tisztasa valasztja el egymastol.
Innen а [E jelzesen folytatjuk utun-
kat. Maga a Kutya-hegy ugyan nehany
meterrel meghaladja a Nagy-Szenas
magassagat, de suru tolgyerdoi miatt
ezt szinte nem is vessziik eszre.
Kierve az erdohatarra azonban is-
met fantasztikus kilatasban lehet re-
sziink, ahogy a hegyseg nyugati pe-
reme meredeken es lepcsozetesen sza-
kad le a Zsambeki-medence iranyaba.
Ligetes tisztasokkal teli, gyonyoru lej-
tokon ereszkediink lefele. Az lit jobb
oldalan elteriilo, hosszan elnyiilo Pe-
rem-hegy lejtosztyeppretje igazi bota-
nikai csemegenek szamit. Az aprilis—
majusi idoszakban tarka viragszonyeg
30
Budai-hegys£g
boritja, mig a szem ellat, szamtalan
vedett viragot lehet itt megcsodalni,
mint a tavaszi herics, a baratszegfu
vagy a torpe noszirom, de meg olyan
ritka orchideafajok is viragoznak itt,
mint a tarka kosbor. Kesobb az arva-
lanyhajak kecsesen lengedezo szalai ve-
szik at az uralmat a reten.
Hamarosan elerjiik a keritest, mely-
lyel egyben el is hagyjuk a fokozottan
vedett teriiletet. Innen a □ jelzest
kovetve, az erdogazdasagi uton balra
fordulva, az egykori TSZ-teriilet mel-
lett, az ugynevezett Kortesen keresz-
tiil 3 km utan visszaeriink Nagyko-
vacsi foterere.
A Nagy-Szenas kopar, flives teteje
Nagy-Szenas-kdrtiira
SZENASOK EUROPA DIPLOMAS TERULET
A SzenSsck dolomitsziklagyepein sza-
mos nov6nyritkasag. kozbttuk tobb
endemikus (benszulbtt) es reliktum (rna-
radv&ny) faj 61. KozuICk is a legkiemel-
kedobb a kora tavasszal nyilo, sarga
viragui pilisi len (Linum dolomiticum),
mely egy jegkorszak elotti melegebb
idoszakbol hatramaradva, a vilagon
egyedul itt 61. A terulet jelentosbgdt a
fokozott vedelem mellett az 1995-ben
megkapott Europa Diploma is jelzi.
Гzt az Eurbpai Tanacs altal odaitelt
elismer6st azok a teruletek kaphatjak
meg, melyek europai loplckben is je-
lonlcs tudomanyos, term6szeti vagy
tajkbpi 6rt6keket oriznek. Odaitelese-
ben fontos kriterium, hogy az adctt 6r-
tekek vedelme, kezelfese is megfele-
lo legyen. Гontos, hogy az elnyert cim
mindOssze bl 6vre szol, es annak to-
vabbi jogosultsfigat szigoru felulvizs-
galat soran kell bizonyftanl. Hazank-
ban mindossze h&rom Europa Dip-
lomas terulet van A Szenasok mellett
a Tihanyi-fclsziget gejzfrkiipjai 6s az
Ipolytarnbci 6smaradv6nyok Terme-
szetvedelmi Terulet erdemelte ki ezt a
megtisztelo cfmet
Budai-hegys£g
KOPARFASITAS
A mCilt szazad elejen a fakitermeles 6s
a tLillegeltetes kbvetkezteben koparra
valt dolomitfelszinekel koparfasitassal
ktvbntbk megvddeni a tulzott erozio el-
len. Ennek nyomat Ibthatjuk tdbbek kb-
zbtt a Zsiros-hegy, a Nagy-Szenas vagy
a Fekete-hegyek lejtoin is Mint kesobb
nyilvSnvalova valt, a nem dshonos fe-
ketefenyok telepitese elhibazott gon-
dola! volt, mivel a legdrtbkesebb ter-
mbszeti teruletek jeleritos degradacibjat
okozta, 6s szamos rilka novenyfaj elet-
ter6t csokkentette. Raadasul a fenyber-
dbben gyakon erdotuzek tovabbi sulyos
karckal okoztak. Ma mar a termeszet-
vddelmi kezelesek celja a feketefenyok
visszaszorftasa, 6s az dshonos noveny-
zet terjeszkedes6nek elbsegftese.
Nagy-Szenas-kortura
A ttirautwnal
A HELYSZIN
Turank nagyjabol eszak—deli iranyu,
Budapest nyugati szelen halad. Bemu-
tatjuk eme terillet nevezetessegeit ugy,
hogy kozben elhagyatott, de megis jol
jelzett utakon jarunk, rejtdzkodo kin-
csekre bukkanunk. Az ut soran tobb
helyen kiszallhatunk, megszakithatjuk
turankat, hiszen nemegyszer erintjiik
a budapesti tomegkozlekedes jaratait.
Ezeket a lehetosegeket az addig meg-
tett tavolsaggal egyiitt feltuntetjiik, igy
akar egy kellemes par oras seta is ter-
vezheto. Masik veglet a tura kombi-
nalasa a Piliscsaba—Nagykovacsi-sza-
kasszal, amelynek egynapos teljesitese
embert probalo feladat. Ez esetben at-
losan keresztulszeljiik a Budai-hegy-
seg turistaterkepet, gyujtiink nehany
vizholyagot, de testi-lelki feludiilesben
lehet resziink.
A Nagykovacsi—Budapest-tura bo-
velkedik kilatopontokban, novenyzeti
kiilonlegessegekben, de Orkeny novel-
lait hallgatva a kultura szele is meg-
erinti a turistat.
A tura soran lekiizdott szintek nagy-
jabol egyenletesen oszlanak el, nehol
azonban meredek lejtdkkel talalko-
zunk. Mivel lakott teriiletet tobbszor
erintiink, frissitesi lehetoseg sok he-
lyen adott, de valahova beulve akar
kellemesen meg is ebedelhetiink. Ut-
kozben tobb szalonnastitd helyet is
erintiink, ahol megpihenve (idoszakos
tuzgyujtasi tilalom kivetelevel), siito-
getve kellemesebbe teheto a tura.
Seta Budapest nyugati hataran
SETA BUDAPEST NYUGATI HATARAN
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 30 km (kombinalhatd a Pihscsaba-Nagykovacsi-tLiraval)
Szint- emelkedes: 850 m
Menetido: normal Iramban 8-9 ora
Jelzes:
Nagykovacsi (Tisza Istvan ter) -S, □ (Kossuth Lajos u.) -S
(Telki ut) - EE (Sisakvirag tanosveny) - EE, EE - EE - H - ГЕ -
EE-S, Icy] _ jeloletlen (Rezsu utca, Budapest XII. kerulet) - jelo-
letlen (Zrfnyi Miklos u) - jeloletlen (Nagykovacsi ut)
- EE - □ - □, О - □ - О, S - О - ЕЕ - ЕЕ - jeloletlen
(Eotvos ut) - S - ЕЕ - Budapest, XII. kerulet, Marton Aron t6r
Az utvonal tobb pontjai: Nagykovacsi, Nagy-Kopasz, Csergezan Pal-kilatd (559 m), Voros-pocsolyas-hat, Remeteszclos, Remete-szurdok, Adyliget, Szilfa-tisztas, Csacsi-ret, Normafa, Szechenyi-hegy - adotorony, Orddg-orom, Budapest
Az utvonal nehezsegi foka: nehez (a jelzett kiszallasi lehetosegeken befejezve konnyu, kombinalva a Piliscsaba-NagykovacsI-tLiraval nagyon neh6z)
Megkozeli- tes: Nagykovacsi Huvosvolgybol a 63-as szamu autobusszal erheto el. A kiszallasi lehetosegeknel kulon jelezzuk az elerheto megal- lokat. A tura vegpontjat (Marton Aron ter) a 8-as, 53-as buszok, valamint a 61-es villamos is erinti.
Hasznos Uidnivalok: Utunk nehol jeloletlen szakaszokon halad Ezeken a helyeken reszletesen kozbljuk az utvonalat, de kello kdrultekintessel ta- jekozodjunk! A Piliscsab&t6l kezdodo kombinalt turat egy nap alatt csak megfelelb edzettsbg mellett javasoljuk teljesiteni.
Budai-hegysdg
Budapest komyikin szeles utak is
hangulatos tisztdsok varnak (K. G.)
Aki a Piliscsaba—Nagykovacsi foly-
tatasakent kezdi a mostani turat, bi-
zonyara faradt mar, es nem is hiszi,
hogy tovabbi latnivalokat is nyujthat
a taj, pedig ez igy lesz. Nagykovacsi
kozpontjabol a ~l es □ jelzeseken
kell nyugat fele indulnunk (Kossuth
Lajos utca). A S jelzest kovetve for-
duljunk el Telki fele (DNy)! Innen egy
hangulatos, mezd szeli uton tessziik
meg az elso kilometereinket, majd me-
roleges balkanyart teve terhetiink ra a
□П-gel jelolt utra. Nehany kanyar es
kozepes emelkedo utan erhetjiik el az
559 m magas Nagy-Kopaszt. Utkoz-
ben meg tanulhatunk is, hiszen a Si-
sakvirag tanosveny a terulet floraja-
A Szechenyi-hegy tomyai alatt meg egyszer visszateriink a termeszetbe (K. G.)
rol es faunajarol hianypotlo kepet ad.
A hegy tetejen magasodik a gyalogos
es kerekparos turistak altal is kedvelt
modern Csergezan Pal-kilato, ahon-
nan ellathatunk a P i 1 isto1 utunk utol-
so allomasainak egyikeig, a Szechenyi-
hegy jellegzetes adotornyaiig. Utunkat
a QU jelzesen folytathatjuk tovabb, Jan-
kas erdei utakon, vadak altal latoga-
tott vegyes erdoben. A Fekete-hegyek
kozeleben, elerve a EE es Q jelzese-
ket, egy eles balkanyart kell venniink.
A ket jel elagazasanal a E£-et koves-
siik, melyen hamarosan feleriink a Vo-
ros-pocsolyas-hatra. A hely nevet a
talaj elszinezddeserol kapta. Kiilon er-
dekesseg, hogy a nagy agyagtartalom
miatt hegytetoi pozicioban viszonylag
idotallo tavacskak, pocsolyak marad-
hattak meg. Erre peldat a H jelzesre
atterve lathatunk. Nem csak a talaj
voros szinu, a dagonyazo vaddisznok
a rajuk ragadt iszapot a fakhoz dor-
golve festik be a tajat. A hatrol a EE
jelzesen balra kanyarodva terhetiink
le, amely egeszen Remeteszolosig visz
minket.
A fizikai megprobaltatasok utan ko-
vetkezzen egy kis szellemi feliidiiles.
A nyugodt remeteszolosi utcakon ko-
vetve a EE jelzest, par kanyar utan
elerkeziink Orkeny telefonfulkejehez.
Ezt a rendhagyo fiilket egyik novel-
lajanak cselekmenye ihlette — telefon-
38
Budai-hegyseg
lifvast ugyan nem kezdemenyezhe-
tiink innen, de piheneskeppen egy-egy
egyperces novellat meghallgathatunk.
Utunkat tovabb folytatva a jelzesen,
elerkeziink az Orszagos Kekturahoz,
ami atvezet minket a Remete-szurdo-
kon. Utkozben elvezziik ki a Remete-
barlang husito klimajat, es a tanos-
veny tablait tanulmanyozva gondol-
junk bele, mily erok mukodhettek itt,
mire a kis Ordog-arok vize kimelyi-
tette ezt a szurdokot.
A H jelzest kovetve a 14. kilomete-
riink utan eljuthatunk elsd kiszallasi
pontunkhoz, ahonnan a 157-es busz-
szal (Kerekhegyi utca megallo) Hu-
vosvolgybe jutunk. Persze ez csak a
csekely kivetelre vonatkozik. A tobbi-
ekkel a turat folytatando kovessiik a
E jelzest, majd azt elhagyva halad-
junk a Rezsu utcan tovabb del fele.
A Voros-pocsolyas-hdl (K. G.)
450 m utan forduljunk jobbra a Zrinyi
Miklos utcan, aminek a vegen balra
kanyarodva (Nagykovacsi ut) Adyli-
S&a Budapest nyugati hataran
О
A Sisakvirag tamsveny (K. G.)
gethez erunk. 16 km megtetele utan
itt felszallhatunk a 63-as buszra, de
inkabb kezdjiik el kovetni a IE jel-
zest. Innen, a Petnehazy-ret szelerol ra-
latunk a Nagy-Hars-hegy lapos domb-
jara, valamint a Janos-hegy kilatoval
diszi'tett, domboru csucsara, majd elha-
ladunk a Budakeszi Vadaspark szom-
szedsagaban. A jelzes a Szilfa-tiszta-
son er veget, ahol, ha epp nem foglalt,
szalonnat stithetunk a kijelolt tuzra-
kohelyen, amlg a gyermekek kielvezik
a jatekok nyujtotta oromoket. Itt rate-
riink a □ jelzesre, ami egy hasonloan
jol felszerelt tisztas mellett halad el.
Ekkor mar kozel vagyunk a civiliza-
ciohoz, ugyhogy ne csodalkozzunk, ha
lepten-nyomon turistatarsakba, a sza-
badba kiszabadulokba iitkozunk.
Hamarosan atkelunk a Budakeszi
uton, ahonnan 19 km megtetelet ko-
vetoen a 22-es es 222-es buszokkal
Budapestre juthatunk. A tura egy bal-
kanyar utan tovabb folytatodik a □
Hosszu ut all meg elottilnkt a hattlrben Budapest (K. G.)
Budai-hegyseg
jelzesen, egy ideig az uttal parhuzamo-
san. Hamarosan aztan jobbra kanya-
rodik, majd a gyermekvasut sinparjan
atkelve egyesiil a □ jelzessel. Ezt ko-
vetve eleg sokat kacskaringozunk, pel-
daul eleg hamar meg egyszer keresz-
tezziik a vasutat. Ha szerencsenk van,
elhaladhat mellettiink egy gyerme-
kekkel zsufolt jarat. A □ jelzes aztan
a zarandokuttal egyestilve parhuzamo-
san halad a kisvasuttal es Budakeszi
keleti hataraval egy hangulatos tolgy-
erdoben. Egy ido utan egyesiil a S
jelzessel, majd egy enyhe balkanyar
utan kettevalnak. Mi itt valasszuk a
CJ jelzest, melyen a Virag-volgyben
haladva egyhamar elerjiik a Csacsi-
ret elozoekhez hasonloan kialakitott
pihenohelyet. Itt mi is megpihenhe-
tiink, bar a turabol mar nines sok hat-
ra. A O, majd a EE kovetesevel eriink
el a Normafara. A kozkedvelt piheno-
helyrol mar konnyeden a belvarosba
juthatunk 24 km megtetele utan. Itt
azonban meg nines vege. Egy rovid
szakaszon ujra a civilizacioban jarunk,
de legalabb frissithetiink magunkon
valamelyik vendeglato-ipari egyseg-
Seta Budapest nyugati hatatinЦ
ben. A jelzes nelkiili Eotvos uton ha-
ladjunk lefele. Hamarosan becsatlako-
zik a H turautvonal, melyet kovetve
a gyermekvasut vegallomasahoz eriink.
Itt terjiink at а Ш-ге. Ezen hamaro-
san elhaladunk a messze foldrol lathato
adotorony toveben, ezzel egyiitt ujfent
visszateriink a termeszetbe. A Szeche-
nyi-hegy deli oldalarol pompas kilatas
nyilik Del-Pestre, mikozben ujra han-
gulatos gyepen jarhatunk. Innen az-
tan a turaut erdteljesen lejteni kezd,
ereszkediink a Farkas-volgybe. Utkoz-
ben ne mulasszuk el megtekinteni az
Uti Madonna fak kozt rejtozkodo ka-
polnajat. A volgy aljara erve egy kes-
keny fahidon kell atkelniink, majd ha-
sonlo meredekseggel emelkedni kezd
utunk. A hetvegi hazak koze erve gon-
doljunk bele, hamarosan elerjilk a tura
veget. Elotte azonban tekintsiik meg a
geodeziai pontot, setaljunk vegig az
Ordog-orom keskeny gerincen, majd
elerjiik az Ordog-szoszeket, ami az
utvonal utolso kilatopontja. Innen egy
esuszos es rendkfviil meredek lejton
ereszkediink le a Torokbalinti utra,
ahonnan balra fordulva erjiik el a Mar-
ton Aron teret. Innen szamos busz es
villamos repithet otthonunkba.
CSERGEZAN PAL
A Kopasz-hegy csiicsan emelkedd, mo-
numentalis kilatd nevaddja 1924-ben
szuletett, es 1996-ben hunyt el. Grafi-
kuskent dolgozott, muveivel Fekete Ist-
van es Kittenberger Kalman kdnyveiben
talalkozhatunk, de elete soran szamos
lap illusztratora is volt, valamint fest-
menyei is messze fdlddn hiresek. Tobb
kituntetesben is reszesitettdk. Rendki-
vuli helyeken alkothatott, peldaul Ne-
metorszagban es Iranban, de szfve
megis hazahuzta Telkibe. A lermeszet
vegtelen szeretetevel nehezen talalt
megertesre. Vadaszpusk&t Sllatra so-
sem emelt, azonban a vadaszok kozt
talalt lehetdseget az sllatvilag kdzvet-
len megfigyelesere. Legendakent em-
Iftik a vaddiszndkat kczbol etetd Cser-
gezant. A Budakeszi-erddben toilette
ideje nagy reszet, itt helyeztek vegso
nyugalomra hamvait Melto emlekeze-
tere rola neveztek el a 2006-ban fel-
avatott, 23,5 m magas kilatdt.
42
Budai-hegyseg
ORKENY-TELEFONFULKE
„А varoson kivul, a Huvosvolgy utolso
hazain is till, Nagykovacsi kozsegtdl
azonban jdval inner) van egy vadvira-
gos ret. Akkora csak, hogy kifulladas
nelkOI korbe tudja futni egy kisgyerek,
s olyan rejtve ё! a magas tbrzsu fak
kozt, mint egy tengerszem. Till kicsi
meg ahhoz is, hogy valaki lekaszalja;
enndlfogva пуёг kdzepen mar derek-
magassagig nd rajta a fu, a gazmeg a
virag. Ez az a hety ahol a fulke letanya-
zott."
Orkeny Istvan.
Ballada a kdlteszet hatalmarol
(reszlet)
A novella apropojan hoztak letre az
emlekhelyet, melynek avatasat az Or-
keny-centenarium zarasanak tekintik.
A turistaLit melletti fulke jelkepezi a kol-
td humoral, hiszen annak groteszk va-
loja konnyed feludules minden arra
jaronak. Prdbaljuk csak ki: felemelve a
kagyldt nem a tarcsazott ismerosunk
szol a telefonba, hanem Hegedus D.
Geza, aki veletlenszeru sorrendben
mondja a 15 egyperces novella egyi-
ket Ha epp nem a fulke dtletado novel-
lajat hallhatjuk, elolvashatjuk azt a fulke
oldalan is. f s mindehhez meg az ap-
ronkat sem kell magunkkal vinnunk.
I
/1 Hihiutvonal
к HELYSZIN
A Budai-hegyseg legmagasabb csucsat,
a Nagy-Kopaszt megcelzo tura utvo-
nala igen valtozatos tajkepi jelleget mu-
tat. Utunk kopar sziklas tersegeken es
arnyas, huvos erdokon is keresztulve-
zet, mig a Csergezan-kilatoba felka-
paszkodva a panorama sem marad el.
Bar a tanosveny mindket iranybol ve-
gigjarhato, kozlekedes szempontjabol
szerencsesebb a Perbali ut felol, a joval
ritkabban kozlekedo Volan-jarattal in-
dulni, majd a kek busszal is elerheto, es
szamos remek vendeglatohelyet felvo-
nultato Nagykovacsiba erkezni.
A Sisakvirag tanosveny menten
A SISAKVIRAG TANOSVENY MENTEN
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 9 km
Szint- emelkedes: 260 m fel, 220 m le
Menetido: kb. 2-3 Ora
Jelzes:
Vegig jol kovetheto, karbantartott jelzes, tbbb helyen utba-
igazito t£blcival.
Az utvonal Erzsebet (Hidegvolgyi erdeszlak), Tarnai-piheno, Nagy-
fobb Kopasz, SzOltores-erdo, Csonka-dulo, Nagykovacsi falu-
pontjai: kozpont
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Konnyu, felnapos tura.
Megkoze-
Utes:
Tomegkozlekedessel a Szena terrol indulo. Perbal es
Zsambek fele kozlekedo 794-es es 795-bs busz Hideg-
volgyi erddszlak elnevezesu megallojabol indulunk. Sze-
melygepkocsival megkbzelitve ezt a tCirSt csak reszletei-
ben (pl. a Nagy-Kopaszrbl visszafordulva), vagy egyeb
mbdositasokkal lehet bejarni.
Budai-hegyseg
A Szena terrol indulo, Perbal es Zsam-
bek fele kozlekedo 794-es vagy 795-
os Volan-busz Hidegvolgyi erdesz-
lak elnevezesu megallojabol indulunk.
A megallotol kicsit elorebb, az erdesz-
lak keritese mellett hamar meg is talal-
juk а Ш jelzest, valamint a tajvedelmi
korzet hatarat jelzo tablat. A sorom-
pdt atlepve a vadvedelmi kerites ma-
radvanyai mellett haladva egy tide re-
ten meg is talaljuk a tanosveny else
tablajat, egy hatalmas oreg tolgyfa mel-
lett. Utunk a ret bal felso sarkaban,
erdos reszeken, egy enyhen emelkedo,
szeles folduton halad tovabb. Kb. 1 km
A sekely talajon kevis fa tud megkapaszkodni (B. S.)
•X
utan a kilatot jelolo utbaigazito tabla
mutatja, bogy jo uton haladunk. Utun-
kat kisebb tisztasok szakitjak meg, he-
lyenkent pedig vizmosasok kereszte-
zik. Az ut egyre meredekebbe valik,
majd labunk alatt nemsokara dolomi-
tos kozettdrmelek jelzi a kozetvaltast,
majd egy jellegzetes balkanyarban do-
lomites sziklakibuvasokkal szabdalt,
nyilt terepre eriink ki.
Utunk talan legszebb resze ez. A Nagy-
Kopasz eloteret alkoto Fekete-hegyek
dolomittombjenek lepcsozetesen lesza-
kado, deli lejtoin jarunk. A Tarnai-pi-
henonek nevezett fitlan, dolomitszik-
lagyeppel boritott hegyoldalabol re-
mek kilatas nyilik az alattunk elterii-
16 Paty es Telki kozsegek fele. A me-
redek, erozio altal erosen felszabdalt
hegyoldalt kisebb gerincek, kopar hegy-
orrok tarki'tjak, melyekre kisetalva meg
jobban tudunk gyonyorkodni a kila-
tasban. A delies kitettsegu, napsiitot-
te hegyoldalon mozaikszeruen valtjak
egymast a fchcr szinu, nyilt kozetfel-
szi'nck, es a sekely talaju reszeken ki-
alakult, ertekes gyeptarsulasok, melyek
szamos vedett novenyfajnak adnak ott-
hont. A kevesbe erodalodott, vastagabb
talaju reszeken melegkedvelo molyhos
tolgyesek alkotnak ligetes erdofolto-
kat. A tajkepi jelleget meghatarozza a
feketefenyok latvanya is, am ezt a ha-
zankban nem oshonos fafajtat a kopar-
fasitasok soran telepitettek mestersf-
gesen.
A Tarnai-pihenot elhagyva nemso-
kara utkeresztezodeshez eriink, ahol
mi а И jelzesen folytatjuk utunkat a
kilato fele. Mar csak keves emelkedo
all elottiink, ahogy a Nagy-Kopasz el-
laposodo, dachsteini meszkordgenek
tetejere eriink. Nevevel ellentetben a
hegytetot osszefiiggo erdo borftja, ahol
a kilatot is csak az utjelzo tabla segit-
segevel lehet megtalalni.
A Budai-hegyseg legmagasabb csu-
csan, az 559 m magas Nagy-Kopaszon
2005 ota meresz formaju, modern ki-
lato nyulik a fak foie. Nevet Cserge-
zan Pal festomuveszrol kapta, aki az
Budai-hegyseg
Imadkozosaska
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
erdo vadjainak festoje, a termeszet ab-
razolasanak mestere volt. A toronybol
az egesz tajra pazar kilatas nyilik, a
korlatjan talalhato, kornyezo hegye-
ket es telepiileseket mutato kis tab-
lacskak is segitenek a tajekozodasban.
Visszatekintve feljoveteliink iranyaba
az egesz Zsambeki-medencere remek
kilatas nyilik. Kelet fele a Harmasha-
tar-hegy, a Janos-hegy es a Szechenyi-
hegy, nyugat fele a Gerecse tombje
rajzolodik ki. Eszak fele tekintve pe-
dig utunk vegcelja teriil el alattunk,
a Budai-hegyseg legmagasabb hegyei
altal koriilolelt Nagykovacsi, tulolda-
lan a kopar Nagy-Szenas (550 m) es az
erdovel boritott Kutya-hegy (558 m)
vonulataval. Mogottiik a tavolban a Pi-
lis jellegzetes koporso alaku vonulata
huzodik.
A SisakvirAg tanosveny mentAn
Innen utunk mar csak lefele visz. valtozik az erdo jellege: a magas buk-
A IAJ jelzesen folytatva turankat az kosok zart lombkoronaja keves fenyt
eszaki oldalra atterve, jelentosen meg- enged az erdo aljara, igy itt ritkas alj-
A Fekete- he. \ ek deli lejtoit kisebb gerincek szabdaljdk (B. S.)
Kilatas a Csergezan-kilatobol (B, S.)
novenyzet alakult ki. Kora tavasszal
viszont szines viragszonyeg boritja az
erdo aljat, ilyenkor odvas keltike, szel-
Idrdzsa es illatos ibolya lepi el az er-
dd aljat. Ezen a kornyeken nyllnak ju-
niustol augusztusig a tanosvenynek
nevet ado farkasold sisakvirag hal-
vanysarga, furtos viragai is. Ha sze-
Szencinege
(KUDICH-ZS1RMON / V tography)
rencsenk van, a Duna—Ipoly Nemzeti
Park clmerallatanak valasztott, sziir-
keskek hatu havasi cincert is megpil-
lanthatjuk.
Tovabbereszkedve lefele a szeles er-
deszeti uton, az erdot gyertyanos-tol-
gyesek valtjak fel, melyek a Budai-
hegyseg leghuvosebb reszeit, eszaki
lejtdit bontjak. Az erdobol mar a fa-
lu szelen talalhato retre eriink ki. Az
egykori erdoirtas teriileten letrejott
ret meg nehany evvel ezeldtt is kony-
nyen atjarhato volt, mara azonban fo-
kozatosan visszahoditja maganak az
erdo, helyenkent suru bozotost no-
vesztve rajta. A ret szelen balra kanya-
rodva talaljuk meg a jelzes folytata-
sat, mely a Szeltores-erdo es sarjakkal
benott ret hataran haladva eri el a Tel-
kibol jovd, szeles erdeszeti utat. Innen
A Sisakvir&g tanosv6ny тепнёп
a H jelzesen jobbra fordulva a ret
kozepen haladunk tovabb, es ezalatt
kozelebbrol is megcsodalhatjuk a ve-
liink szemben magasodo Nagy-Sze-
nas es Kutya-hegy vonulatait. Nagy-
kovacsi szelso hazait elerve, a ret sze-
len folytassuk utunkat, mig a regi
kokeresztnel elcrjilk a Kossuth Lajos
utca veget. Innen meg kb. tizperces
seta a falu ettermekkel, cukraszdak-
kal koriilvett fotere, amely a 63-as
busz vegallomasa is egyben.
Fekete gilya
(KUDICH-ZSIRAiON Photography)
32 ’Л
Btidai-hegyseg
DOLOMITSZIKLAGYEPEK
A Tarnai-piheno, a Nagy-Szenas vagy
akar az Also-Zsfros-hegy кбгпуёкёп
megfigyelheto dolomitsziklagyepek a
Budai-hegyseg egyik legjellemzobb,
legertdkesebb elohelyei. Kialakula-
sukban nagy szerepe van a dolomit
alapkczelnek, mely magneziumtartak
ma miatt nehezen oldhato, konnyen
toredezo kozet, fgy a mallas helyett
inkabb az aprozodas, murvasodds a
ra jellemzo crazies folyamat Ennek
kovetkezteben talajreteg is igen nehe-
zen alakul ki rajta, raadasul a gyer no-
venyzet miatt azt a kevfes keletkezo
humuszt is rendszeresen lemossa a
csapadek. A kopar, delies kitettsdgu.
meredek hegyoldalakon csak foltok-
ban tud megtelepedni a novenyzet,
es azfoleg szarazsSgturo, melegked-
velo szubmediterran fajokbdl all. Tobb
endemikus fajnak is otthont adnak
ezek az eldhelyek, mint pl. a magyar
gurgolya, a henye boroszldn, az Ist-
v6n-szegftf vagy a magyar mereggyi-
lok, de a csak a Szenasok teruleten
elo pilisi len elohelye is a nyflt do-
lomit-sziklagyep. A kora tavaszi ido-
szakban szamos vedett virag nyllik
ezeken a helyeken, mint a tavaszi he-
ncs, a torpe noszirom vagy a leany-
kdkorcsin, kesobb az arvaldnyhajak
finom szalai uraljak a kepet.
I tiiunitvonal
ZsimJiegynlja
Erzsebet
t (Hitfegviilgyierifeszfak)
500
I
«ter
1000
A Csonka-dulo irtdsretje Nagykovacsi hatdrdban (B. S.)
A HELYSZIN
Ez az utvonal nagyreszt arnyas erdok
melyen halad, de a Nagy-Kopasz tete-
jen levo kilato csodas korpanoramaval
jutalmazza az oda felkapaszkodokat.
A Voros-pocsolyas-, majd a Kecske-hat
lankai pedig kellemes erdei setat iger-
nek, a vegen gyonyoru, ligetes tisztassal.
A turat konnyeden osszekapcsolhatjuk
a Nagy-Szenas-korrel vagy a Remete-
hegyen keresztiilvezetd turaval is.
A Nagy-Kopasztol a Voros-pocsoly6s-hat fele
A NAGY-KOPASZTOL A VOROS-POCSOLYAS-HAT FELE
A TURAUTVONAL ADATAI
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
e, ш, ш, ы, tu
Vcgig jol kovetheto, karbantartott jelzes, tobb helyen ut
baigazltd tablaval.
Nagykovacsi, Nagy-Kopasz (559 m), Fekete-hegyek,
Voros-pocsolyas-hat, Kecske-hat, Adyliget
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Konnyu, egynapos tura.
Megkoze-
lites:
A tura a 63-as busz Nagykov&csi vegallomas&n&l kezdo-
dik. Amennyiben autoval erkezunk, azt Adyligetnel erde-
mes hagyni, es ott felszSIlni a 63-as buszra. Igy a tura
v6gen autonkhoz erkezunk vissza.
Budai-hegyseg
Europai motzus
(KUD1CH-ZS1RM.0EI Photography)
megtalalasaban a patika elott levo ut-
baigazfto tabla is segit. A falu szelen
allo regi kokeresztnel a H jelzes balra
fordul, es a szelso hazak melletti reten
halad tovabb. Ha van kedviink egy kis
kiterdhoz, a nyarfasor vegeben levo hid
utan jobbra, a magas fuzfak alatt ke-
ressiik fel a kb. 200 m tavolsagra ta-
lalhato Bekas-tavat. A tavacska koriili
kiterjedt, vizenyos, nadas terillet tulaj-
donkeppen az Ordog-arok patak for-
rasvidekenek resze, mely nem egy meg-
Nagykovacsi fdtererol, a 63-as busz
vegallomasatdl indulunk a falu fdutca-
hatarozott pontbol, hanem tobb hely-
rol fakado, szivargo forrasokbol kapja
vizet.
Molyhos tolgyyesek a Biagy-Kopasz deli ol, ..a an (B. S.)
i
jan vegighalado S jelzesen, melynek
Folytassuk utunkat a ret menten, es
hamarosan elerjiik a tajvedelmi korzet
hatarat jelzo tablat, illetve a Telki fele
meno erdogazdalkodasi utat lezaro so-
rompot. Az egykori erdoirtas helyen
letrejott reten vegighaladva, ahol az er-
dot elerjiik, leteriink a szeles erdogaz-
dalkodasi utrol, es bal kez fele fordul-
va, a [£ jelzest kovetve az erdo hataran
folytatjuk utunkat. A ret felso sarka-
nal bal kez fele megtalaljuk a tanos-
veny elso tablajat, mogotte pedig az
erdoben folytatodik tovabb a turista-
ut. Innentol kezdve tulajdonkeppen a
Nagy-Kopasz gyertyanos-tolgyesekkel,
felsobb regiojaban pedig biikkosok-
kel bontott eszaki oldalaban kapasz-
kodunk felfele. Ezen a reszen erdemes
figyelni az aljnovenyzetben talalhato,
juniustol augusztusig nyilo farkasolo
sisakvirag sargas fiirtjeit is. A suru er-
dotol utunk celpontja egyaltalan nem
latszik, igy kicsit meglepetesszeruen is
hat, amikor az ellaposodo hegyteton
a fak kdziil kibukkan a Csergezan-
kilato ivelt fatornya. A kilato koriili
padok es tuzrakok idealis helyiil szol-
galnak egy kis szusszanasra, falato-
zasra.
Utunkat a □ jelzesen folytatjuk,
deli iranyban lefele. Az eszaki oldal-
hoz kepest itt jelentosen megvaltozik
a taj jellege, utunkat leginkabb me-
legkedvelo molyhos tolgyesek szegelye-
zik. Lefele menet nemsokara a tanos-
Naszruhas him zold gyik
(KUD1CH-7SIRM0N Photography)
veny egyik tablajanal egy keresztezo-
deshez erunk. (Ha nem sajnalunk egy
kis szintvesztest, akkor erdemes meg
kb. 100 meternyit tovabbsetalni lefe-
le a Tarnai-piheno dolomitsziklainak
tetejeig, es megcsodalni a gyonyoru
kilatast.) Az imenti keresztezodesnel
eszak fele kanyarodva folytatjuk utun-
kat a 30 es 30 jelzeseken. Egymast
surun keresztezd, markansabb, illetve
kevesbe hasznalt erdogazdalkodasi
utakon halad jelzesilnk. A □ hama-
rosan elvalik utunktdl, mi a ISO jelzest
kovessuk. A szeles erdogazdalkodasi
murvas ut egyik markans balkanyar-
jaban jelzesunk keskeny osvenyen foly-
tatddik tovabb.
Innentol gyakorlatilag a Vbrbs-po-
csolyas-hat kelet -nyugat iranyban hosz-
szan elnyuld, kelet fele enyhen lejto
mdszkoplatojan haladunk. A vastag-
pados dachsteini meszkobol allo, es lep-
csos toresek menten letrejott fennsik
a Kopasz-erdo-tetotol egeszen Adyli-
getig huzodik. Labunk alatt kisebb-
nagyobb meszkokibukkanasok, erdo-
vel fedett karros felszin arulkodik arrol,
hogy karsztos teriileten jarunk. A 30
utan a sima S jelzesre teriink at jobb
kez fele, es delkelet iranyban folytat-
juk utunkat. Egy kisebb emelkedd
tetejen erjiik el a hegyhatnak nevet
ado Voros-pocsolyat, mely gyakor-
latilag nem mas, mint egy felszini
A Nagy-Kopasztol a Voros-pocsolyas-h£t fele
karsztjelensegkent megjeleno, 1-2 me-
ter mely, tai alaku karsztos melyedes.
Aljan a meszko oldasi maradekakent
visszamaradt terra rossa, vagyis voros
agyag akadalyozza meg a felszini csa-
padekvlz elszivargasat. Ugyan szaraz,
meleg idoszakokban tobbnyire kisza-
radva talaljuk, a kornyezo fak agya-
gos alja arulkodik arrol, hogy a pocso-
lya a vaddisznok kedvelt dagonyazo-
helye.
Folytatva utunkat, hamarosan egy fa-
kitermeles miatt letrejott tisztas szelen
haladunk el. A tisztas vegeben utunk-
bol a EE jelzes agazik ki Remeteszolos
fele. (Aki esetleg hosszabb korturat sze-
retne tenni, valaszthatja ezt az utat is,
melyen Remeteszolosnel a HI jelzest
kovetve becsatlakozhat a Remete-szur-
dokbol indulo, Nagykovacsiba vissza-
tero turaba.)
A Kecske-hat lankain suru aljno-
venyzetu, alacsony tolgyesekben hala-
dunk tovabb keskeny, kozetkibukka-
nasos osvenyen. Az erdo egyre ritkul,
es egy meseszep ligetes, kisebb-na-
gyobb tisztasokkal tarkitott reszen ta-
laljuk magunkat. Ha van idonk, er-
demes itt meg ehdozni kicsit, mert
nemsokara kilepiink a tajvedelmi kor-
zet hatarat jelento keritesen, es a la-
kott teriiletek kozeledtevel a tajkep is
A tamlhan a Nagy-Szenas kopasz teteje (B. S.)
ни.Budai-hegyseg
jelentosen megvaltozik. A kerites utan
a szeles szekerutrol jobb kez fele kes-
keny osvenyre ter le a turistajelzes, es
a nagyfesziiltsegu vezetek alatti irta-
son, majd a cserkeszparkhoz vezeto asz-
faltuton at folytatodik. Adyliget elott
nehany szaz metert meg ismet tolgy-
erdoben tesz meg az ut, majd a Pet-
nehazy lovardanal eleri Adyliget szelso
hazait. Innen kb. 10 pete seta a 63-as
busz immar Budapest kozigazgatasi
hataran belilli megalloja.
A BUDAI TAJVEDELMI KORZET
A Budai Tajv6delmi Kdrzet 10 528 hektar
nagysagu terulete 1978-ban tobb, mar
korabban v6delmet clvezfi kisebb teru-
letet is magaba foglalva kerult altalS-
nos vedelem ala. Terulete nem egyetlen
osszefuggo tombot alkot. Legnagyobb
resze a Budai-hegyseg vonulataibol all,
de emellett tbbb, ma mar a lakott teru-
letek kozott megmaradt, utolso kis zold
szigetet foglal magaban a II., a III. es a
XII keiuletben A Budai TKteruleten be-
lul a legertekesebb reszek - a Nagy
Szenas, a Remete-hegy es a Budaorsi
Koparok terulete - fokozott vedettseget
elveznek. Ezeken a reszeken kulonosen
fontos a legszigorubb term6szetvedel-
mi szabalyok betartasa, a termeszettu-
datos es feleldssegteljes li'irazas
A Nagy-Kopasztol a Voros-pocsolyas-hatfele
A turaAwonol
AzAlso-Zsiros-hegy hangulatos Hlat6pontja (K. G.)
A HELYSZIN
A tura tervezese soran kifejezett cel
volt a turistak altal ritkabban latoga-
tott utszakaszok hasznalata. Emiatt
sok esetben gyonyorkodhetunk a vad-
regenyes erdokben, viszont az Orsza-
gos Kektura egyes szakaszain halad-
va a legfontosabb latnivalokat sem
szalasztjuk el. Utunk vegig a Budai-
hegysegben halad, ezert labunk alatt
a jellemzo kozet a meszko es a dolo-
mit, melyek sokszor erdekes szikla-
formakat alkotnak. Az alapkdzet a
domboldalak fekvesevel egyiitt meg-
hatarozza a novenyvilagot is, a szik-
lagyepes dombtetoktol a cseres-tol-
gyeseken at a feketefenyovel beillte-
tett erdokig sok tajtipust bejarunk. Ez
egy-egy szakaszon a tura hangulatat is
meghatarozza, azonban a rendkiviil
surun utba ejtett kilatopontok tovabb
novelik a tura elmenyszintjet.
Turisztikai szempontbol kettos ke-
pet kaphatunk. Egyreszt nehany koz-
kedvelt helyen szamtalan turatarssal
talalkozhatunk, masreszt a turista-
hazak romjai egy letunt kor marad-
vanyai, mikor a hёtvёgi kirandulas
meg szeles korben kedvelt es tamoga-
tott sport volt.
Aki eleg erot erez magaban, kombi-
nalhatja a tiirat a Nagykovacsi—Bu-
dapest-szakasszaL
Budapesthez kbzel, de mdgis oly lavol
BUDAPESTHEZ KOZEL, DE MEGIS OLY TAVOL
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 21 km (kombinalhatd a Nagykovacsi-Budapest-tur&val)
Szint-
emelkedes:
Menetido:
780 m
normal iramban 6-7 ora
g;
irszimfek § i ba i-szikla altar if I i Si I
S’ „ Й -5 ?
£ 400 y g "e g
s £ “ э
g 200
° 0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 km
Piliscsaba vasbtallomas - S - О - jeloletlen - S - jelo- letlen erdei szekerut - S - S, S - S - □ - H, □
Jelzes: H, H, S - 3] - 3] (vissza) - H - E3 - jeloletlen - je- loletlen (vissza) - IS (vissza) - S (vissza) - S, □, S (vissza) - S - Nagykovacsi telepuleskbzpont
Az utvonal fobb pontjai: Piliscsaba vasutallomSs, Gomba-szikla, Szent Ferenc- tisztas, Ordbgoltar, Kutya-hegy nyerge, Nagy-Szenas (550 m), Turistahaz eml6kmu, Also-Zsfros-hegy (424 m), Ordoglyuk es Ordoglyuk-barlang, Nagykovacsi
Az utvonal nehezsegi foka: kozepes (kombinalva a NagykovScsi-Budapest-turaval egy nap alatt nagyon nehez)
Megkozeli- tes: Piliscsaba a vasutt&rsas&g jarataival kbnnyen megkoze- lltheto Budapestrbl es Esztergombol egyarant (Budapest- berlet reszben hasznalhato). Nagykovacsi Huvosvblgybol a 63-as szamu autbbusszal erheto el. A tura valtozatos terepen halad, nehany esetben mere- dek lejtokon vagy epp emelkedokon megyunk keresztiil Utunk nehol jeloletlen szakaszokon halad. Ezeken a he- lyeken bar reszletesen kdzqljuk az Crtvonalat, kellb kbrul-
Hasznos tudnivalok: tekintessel tajbkozodjunk! Utkozben a vlzvbteli lehetoseg korlatozott (kiszaradt kutak talalhatok), gondoskodjunk a folyadek-utanpotlasrol! A Budapestig tarto kombincilt tCirat egy nap alatt csak megfeleld edzettseg mellett javasoljuk teljesiteni. A solymari Ordoglyuk-barlang elozetes egyez- tetessel bejarhato. Bovebb informacio a barlangtura hu honlapon talalhatb r6la.
64
Budai-hegyseg
Gyurbyalag
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
Piliscsaba vasutallomasara erkezve
mar atjarhat minket a „videk" nyugodt-
saganak erzese. Megszunt a nyilzsges,
friss a levego, es meg a madarak csi-
csergeset is hallani. Turank nagy resze
ennek a nyugodtsagnak a jegyeben fog
telni. Ahol tudjuk, elkeriiljuk a turis-
tak tomegei altal latogatott helyeket,
mindekozben szamtalan kiilonbozo
hangulatu tajon jarunk. Induljunk is
neki a S jelzest kovetve a Vasut, majd
a Temeto utcan. Haladjunk egeszen
addig, mig a Kalvaria aljahoz eriink,
itt valtsunk is at a ffi jelzesre, ami a
staciok erintesevel felvisz a kapolna-
hoz. Ez az elso kilatohelyiink, ahon-
nan Piliscsabara tekinthetiink vissza.
Ha folytatjuk a □ jelzes koveteset, el-
erilnk egy geomorfologiai kiilonleges-
seghez, a Gomba-sziklahoz. A jelzesen
tovabbhaladva, a Szent Ferenc-tisztas
hangulatos helyszine utan egyhamar
eleriink a gazvezetekek szeles csapa-
sahoz. Ezen lefele haladva megyiink
meg a □ menten, de figyelmesen: ko-
GOMBA-SZIKLA
Nev6t a forrnajarol kapta, alul vfeko-
nyabb, mig felijl gombakalapszeruen
szblesebb. Korabbi szaraz iddszakban,
mikor eros szelek voltak errefelb, apr6
kavicsokat, homokszemeket pattog-
tatva csiszolta a formakat eme егб. Ez
persze csak olyan magassagban tu-
dott drvdnyesulni, ameddig a pattogo
szcmcsek felertek. igy a kcrabbi k6zet-
oszlop alja lepusztult, teteje maradt az
eredetihez hasonlo meretben. A jelen-
segre jol r£lathatunk, koszonhetoen a
kiepftett bsvenynek es a fa kilatohely-
nek, amit a kornyek riagyberuhazasaert
cserdbe keszfttetett a megbfzb ceg. De
]6 volna, ha mindenutt igy mukbdne!
A Gomba-sztkla (K. G.)
riilbeliil 250 meter mulva balra leter
a jelzes, amit nem biztos, hogy egybol
eszreveszilnk. Ez szinten egy kiilonle-
ges sziklaformahoz, az Ordogoltarhoz
vezet el benniinket. Innen legegysze-
tubben ugy juthatunk vissza a jel-
zesre, ha egyenesen lefele, a 31 folyta-
tasaban levo osvenyen atvagunk, majd
50 m utan a piliscsabai loterhez ve-
zeto, szeles uton jobbra fordulunk.
Visszaerve a H jelzesre, egy eles bal-
kanyarral hamarosan beteriink a hus
erdobe. Hosszu, lankas menet utan el-
eriink a Koris-volgy bejaratahoz. A jel-
zes erre folytatja utjat, mi azonban
forduljunk jobbra, a szeles szekerutra!
A huvos osveny hangulatos erdoben
halad. Elmegyiink nehany szepen fel-
lijitott kiit mellett, melyek azonban
tobbnyire szarazak. Az elso nagyobb
keresztezodeshez erve balra fordulva
egy jo kilometer utan lijra elerjiik a H
jelzest. Az ipszilon-elagazas jobb sza-
raba fordulva mar eroteljesebben kezd
emelkedni utunk, de hamar felerilnk
a Kutya-hegy nyergebe. Kerdeses, hogy
a helyszin honnan kapta a nevet, ott-
jartunkkor azonban tobb kutyasetal-
tatoval is osszefutottunk. Itt mar az
arvalanyhajas-gyepes-viragos dombte-
tokre erilnk, ahonnan a Nagy-Szenas
csucsa is lathato. Felerve ra, lenyugozo
korpanoramaban lehet resziink, erde-
mes egy kicsit elidozni itt. Innen nem
Budai-hegyseg
A feliljitott fm rasnkban ma mar
ritkan van viz (K. G,)
henohelynel forduljunk balra a H
jelzesen! Hamar a turistahaz marad-
vanyainal talaljuk magunkat. Itt a ba-
kancsos turizmus dicso multjanak
emleket allitva egy faragott kovet is
talalhatunk. A szentivani idos turis-
tak maig feljonnek emlekezni arra az
idore, mikor meg hetvegenkent csapa-
tostul jartak fel ide.
Aki kihagyna egy hegyrol lemaszast,
hegyre felmaszast, folytassa az utat a
H jelzesen! Mi azonban a H kove-
egyszeru bizonyossaggal megallapi-
tani a jelzesek utvonalat. A H jelze-
sen kelet fele, majd enyhen eszak fele
kanyarodva terjiink be a kis volgy er-
dofoltjaba, ahol mar jol festve а И
turajellel egyesiil a H. A kiepitett pi-
teset ajanljuk. Az eros lejto utan meg-
erkeziink a Hosszu-arokba, ahol az
utvonalunk alatt egy felhagyott ba-
nyateriilet fekszik. A О jelzeshez erve
erdemes megpihenni, koriilnezni. Ta-
lalhatunk itt erdekes sziklaformakat,
Turistclk a NagySzen 'son (K. G.)
barlangodut, ha szerencsenk van, meg
a korabbi csillesor nyomvonalara is
ralelhetiink. A hegytetore az Antal-
arokban, a □ jelzest kovetve jutunk
vissza, mely egy eras emelkedo. A volgy
tetejen mar Nagykovacsiban vagyunk,
ahonnan szamtalan latnivalo viszony-
lag gyorsan elerheto, felfuzheto egy
setara a turank vege fele jarva. A Zsi-
roshegyi uton, azaz a EE?, IZZI es S
jclzeseket kovetve eloszor a korabbi
szenbanyaszatra maig emlekezteto csil-
lesor maradvanyat nezhetjiik meg bal-
ra. Tovabbhaladva а Ш jelzesen ter-
hetiink le balra, amelyen a Zsiros-hegy
csucsara es az Also-Zsiros-hegy pom-
pas panoramat nyiijto gerincere jutha-
tunk fel. Itt erdemes is megpihenni, Leawykokorcsin
bameszkodni egyet. Visszaterve a ® ' KUDICH^ZSIRMON Photography)
' j
A pilisaahai Kalvaridhoz vezet else о
jelzesen a 1“^ — □ es a H elagazasaig,
bolyonghatunk a regi turistahaz rom-
jai kozt, vagy ihatunk a muflonokhoz
cimzett itatobol, ahol a Kektura ki-
helyezett pecsetjevel belyegezhetiink
is. Utunk azonban meg nem ert ve-
get: kovessiik a jelzest! A E3 jelen
leterve juthatunk el az Ordoglyuk-
IkedmktK. G.)
barlanghoz, ami altalaban le van zar-
va, de elozetes egyeztetessel bejarhato.
Nemcsak a barlang erdekes itt, hanem
a sziklafal elott a solymari kilatas is.
Ha tovabbi kofejtore is kivancsiak va-
gyunk, haladjunk a korlat menten ke-
let fele, majd a jeloletlen uton hagy-
juk el az Ordiiglyukat! Koriilbeliil 100
Budapesthez bezel, de megis oly tavol
meter utan egy masik sebhely aljahoz
eriink.
Pilisi latnivaloink vegere ertiink.
Nines mas hatra, mint visszaterni oda,
ahol a О jelzesen felertiink Nagy-
kovacsiba. Innen а И jelet kovetve, a
Zsiroshegyi uton leeriink a telepiiles-
kozpontba.
PILISI SZENBANYASZAT
PiHsszentivanon bizonylthatoan 120
even keresztul folyt kulfejteses bs
melyrnuvelbsu szbnbariybszat. A pa-
leocen koru (65-56 millio bve) szenet
erinto kutatasok a gyors ipari fejlo-
dcs energiaszuksbglete miatt a XIX.
szazad kozepen kezdodtek a pilisi
szenmedenebben. Az else kulfejte-
ses termeles 1850-ben ott mdult, ahol
a kutatasokat megelozbleg is terme-
szetes szcnkibLvas volt. Az itt es ke-
sbbb a kbrnyeken termelt szenet Bu-
dara szallttottak, ahol a nagy arviz
utani es a millennium elotti epitke-
zesekhez a teglagyarnak nagy szuk-
sege volt tuzeloanyagra. Gazdasagi
okokbol idovel folyamatosan bttbrtek
a mblymuvelbsre, szamos kisebb-na-
gyobb tarot letesftettek a kbrnyeken.
1898-ban kulfbldi kbzbe kerult a Bu-
dapestvideki Koszbnbanya Rt. mely
tdmegtermelesbe kezdett: 70 even
at napi 8-900 tonna szenet termeltek
ki. 1946-ban a banyakat Sllamositot-
tak, majd meg a szbnvagyon teljes fel-
tarasa elbtt, 1969-ben miniszteri ren-
deletben szuntettek be a banyaszalot.
A dbntest a szen energiatermeles-
ben betoltott szerepbnek csbkkenb-
sevel mdokoltSk
70
1
Budai-hegyseg
A TURISTAHAZAK SZOMORU SORSA
1920 utan a turistahazak zbrne hata-
rainkon kfvulre kerult Ez ido tajt indult
meg kbzephegysdgeinkben az uj tu-
ristah&zak epftbse. Igaz ez a Nagy-
szen&si menedbkhazra is, melyet a
Munkas lesieczo EgyesUet bpfttetett
1924-tol, es avatott fel 1926-ban. Az
egyesulet nevbhez meltoan az epfto-
anyagot haton szallftottak fel. Nevet
Szabo Imrerol kapta, aki tobbek ko-
zott az MTE elnoke is volt, es a turis-
taheiz epfteseben is tevekenyen reszt
vett. A haboruig tobb alkalommal bo
vftettek, a masodik vilaghfiboru utan
allamositottak. 1957-ben 35 haloholy
lyel rendelkezett. Szentivaniak, voros-
vanak es solymariak rendszeresen fel-
j£rtak, sfeltek 6s kozossbgi eletet el-
tek itt. A Rockenbauer Pal-fble filmso-
rozatban is bemutattak, de ekkor mar
elhanyagolt Sllapotban volt Ezt kbve-
toen a rendszer vezetoi ledozeroltat-
tak. Ma mar csak emlbktabla hirdeti
a helyet, melyhez nyar elejbn a szent-
ivaniak nagy tdmegben felsetalnak,
6s nosztalglaznak. AZsiros-hegyl turis-
tahaz par evvel tovabb, meg a 80-as
evekben is latogathalo volt Annal er-
dekesebb, hogy milyen sebessbggel
valt ma alig ISthato romma egy ko-
rabban kihasznalt es karban tartott
bpulet.
Invautvonal
A Nagy-Sztnas kopAr gtrinu (B, S.)
A HELYSZIN
A Pilisvorosvari-medence deli szege-
lyenek Pilisszentivan es Piliscsaba ko-
zotti reszet bejaro tura egy resze az
orszagos kek tura utvonalan, arnyas
volgyekben, idos gyertyanos-tolgye-
sek alatt vezet. A tura csucspontja a
Nagy-Szenas kopar teteje, ahonnan
a Budai-hegyseg iegszebb panorama-
ja tarul a szemiink ele. A tura veg-
pontjanal pedig a Csabai-torony er-
dekes sziklaalakzata jelenti a fo lat-
nivalot.
A Nagy-Szenas eszaki oldala
A NAGY-SZENAS ESZAKI OLDALA
A TURAUTVONAL ADATAl
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
Menetido:
16 km
390 m fel, 350 m le
kb. 4-5 ora
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Vegig jol kovetheto, karbantartotl jelzes, tobb helyen ut-
baigazi'to tebl&val. Csak a tura legvegbn, а И kovetheto
nehezen a gfizvezetek-fektetes miatti irtas kovetkezt6ben
Pilisszentiv&n - PEVDI тедйНб, HosszLi-arok, Nagy-Sze-
nas (550 m), Kutya-hegyi-nyereg (500 m), Bukkos-arok,
Koris-volgy, Csabai-torony, Piliscsaba - vasutallomas
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Konnyu, egynapos tura.
A tura kezdbpontja az Arpad htdtbl indulo 830 vagy
Megkoze- 832 szamu Volan-jaratok Pilisszentivan, PEVDI meg&llbja,
li'tes: vagy a pilisvorbsvfiri vasiitallomSs. Ha gepkocsival erke-
zunk, azt a vonat menten erdemes hagyni.
Turankat az Arpad hidtol indulo
830 vagy 832 szamu Volan-jaratok
Pilisszentivan, PEVDI megallojabol in-
ditjuk a LT I jelzesen. (Akinek a koz-
lekedes szempontjabol kenyelmesebb,
a kb. 1,5 kilometerrel messzebbi, pilis-
vorosvari vasutallomastol is indulhat,
mely valojaban a □ jelzes kiindulo-
pontja.) Egy zsakutca vegen, keskeny
lovaglodsvenyen keriiljiik ki a haza-
kat, mig egy vadvedelmi keritesnel el-
erjtik a fokozottan vedett termeszet-
vedelmi teriilet hatarat.
A kerites utan nem sokkal az eddig
kovetett □ jelzes elagazik az Anto-
nia-arok fele, mi pedig a jobb kez fele
meno 1“^ jelzesen folytassuk utunkat,
a Hosszu-arok menten. A Nagy-Sze-
nas es a Zsiros-hegy kiemelt rogeinek
eszaki oldala tektonikus eredetu ar-
kokkal es vizmosasokkal erosen szab-
dalt felszint alkot. A szamos nevtelen
arkos melyedes koziil a ket legjelen-
tosebb az Also- es Felso-Zsiros-hegy
kopar dolomitsziklai kozott melyen
bevagodott Antal(Antonia)-arok, va-
Az egyetem tert (T. J.)
A Nagy-Szenas eszaki oldala
lamint a jelen turank utvonalaul szol-
galo Hosszu-arok. Ez utobbi kozvet
lentil a Nagy-Szenas tetopontja alatt
indul az eszaki oldalban, majd ivesen
kelet fele kanyarodva fut ki Pilisszent-
ivan hataraba. Folfele tarto utunk so-
ran az eleinte szeles, lapos volgy lassan
emelkedik, majd egyre meredekebbe
valik, az osveny melletti sekely viz-
mosas pedig egyre melyebb arokka
valtozik. A volgy felso reszen kisebb
sziklakibukkanasok es az arkon ke-
resztbe-kasul kidolt fak teszik meg
romantikusabba a kepet.
Utunkhoz egy keresztezodesben a
Г+1 jelzes csatlakozik nyugat felol, mely
egy roviditesi lehetoseg Piliscsaba ira-
nyaba. Mivel azonban turank egyik
legszebb latnivaldja a Nagy-Szenas te-
tejen var rank, tovabbra is a jelzest
kovessiik felfele. A Hosszu-arok itt
mar deli iranyba fordulva, meredek
kaptaton vezet fel a Nagy-Szenas esza-
ki oldalaban kialakult volgyfoig. Az
osveny a regi Nagy-szenasi turistahaz
romjaihoz er ki, ahonnan mar csak
keskeny erdosav valaszt el a Szenasok
erdotlen, dolomitsziklagyeppel bori-
tott hegyhatatol, melyre felkapaszkod-
va gyonyoru kilatasban lehet resziink
az egesz Nagykovacsi- es Vorosvari-
medencere. Eszak fele a Kevelyek es
76
Budai-hegyseg
a Pilis-teto jellegzetes vonulatai ke-
retezik a tajat, nyugaton a Gerecse
tombje latszik, a tetejen levo adoto-
ronnyal. Del fele tekintve, Nagyko-
vacsi tuloldalan konnyen felismerheto
a Csergezan-kilatd jellegzetes alakja-
rol a Budai-hegyseg legmagasabb csu-
csa, a Nagy-Kopasz, tole keletre pe-
A Csabai-torony latvanyos dolimitsziklaja (B. Si)
Pilisszenttvani ht&gasz о (T J.)
Kis-Szenas kozotti nyeregben jarunk,
dig a Szabadsag-hegy, a Janos-hegy es
a Hars-hegy csoportja magasodik a va-
ros foie.
Innen a Nagy-Szenas deli lejtojen,
a jelzesen indulunk tovabb lefele,
mig a kellemes ligetes erdokon es re-
teken at el nem erjiik a Kutya-hegyi-
nyereg tisztasat. A tisztason jobbra for-
dulva folytatjuk utunkat a “ jelzesen.
A koriilottiink levo kornyezet megint
jelentosen megvaltozik, ahogy a delies
kitettsegu lejtosztyepprol hirtelen at-
eriink az eszaki oldalt borito, magasra
nott, idos biikkosbe.
Utunk szeles erdeszeti dozerutba tor-
kollik, melyen a jelzes is elfordul ke-
leti iranyba. A dozeniton kb. 5-600 m
megtetele utan legyiink figyelemmel,
ugyanis a dozeniton а Г+] jelzes visz
tovabb, mi viszont az 1“"^ jelzesen foly-
tatjuk utunkat, mely alig eszrevehe-
toen elesen visszakanyarodik ENy fe-
le egy jelentektelen keresztezodesben.
Ezen a reszen gyakorlatilag a Nagy- es
mely egyben az utunk folytatasat je-
lento Biikkos-arok kiindulasi pontja
is. Az arok tetejenel ket kisebb, ido-
szakos retegforras is fakad, melyek vi-
ze azonban hamar elszivarog a vizat-
ereszto dolomitos kozeten.
A melyen bevagodott, meredeken
kanyarogo arok fokozatosan ellaposo-
dik, es nyilegyenesen tart eszaknyu-
gati iranyba. Ez a resz mar a Koris-
volgy ritkas aljnovenyzettel boritott
gyertyanos-tolgyeseben vezet. Itt nem-
sokara elerjiik az Erzsebet-kutat, mely-
nek vize hivogato neve ellenere em-
beri fogyasztasra sajnos alkalmatlan.
A kut mellett levo keritesen atlepve a
fokozottan vedett teriilet hatarat is el-
hagyjuk, es utunkat egyre inkabb az er-
dogazdalkodasra jellemzo tajkepek ki-
serik. Egy kovetkezo vadvedelmi kerite-
sen kilepve hamarosan eleriink egy asz-
faltutat, mely egy ma mar elhagyott,
egykori katonai laktanyahoz vezet.
Budai-hegyseg
Akinek van meg kedve, a LE jelzest
kovetve felkeresheti a Csabai-torony,
vagy nepies neven Ordogoltarnak ne-
vezett sziklaalakzatot. Ehhez az asz-
faltiitra erve ne a falu, hanem a lakta-
nya fele vegyiik az iranyt, kb. 400 m
utan bal kezre egy kis osveny vezet a
messzirol mar jol latszo toronyhoz.
Az aszfaltuton balra fordulva kb. 2
km megtetele utan a HH jelzes elve-
zet Piliscsaba vasutallomasara, vagy a
kozben keresztezett 10-es fouton koz-
lekedo 832-es Volan-busszal vissza-
juthatunk a kiindulopontnal hagyott
autonkhoz.
Az egyetem diszes tyutete CL J.)
BIZARR
SZIKLATORNYOK
A Nagy-Szenbs tbmbjbnek eszaki
oldalaban tobb kisebb, toronysze
ruen klpreparblodolt dolomittorony
talalhato. Pilisszenlivan hataraban,
az Ivani-hegy eszaki oldalaban az
Ordogtorony es a Kis-Ordogtorony,
a Piliscsaba melletti Sdder-hegyen
pedig a Csabai-Ordogtorony, vagy
nepies neven Ordogoltarnak ne-
vezett sziklakepzodmbny mered az
egnek. A bizarr formaju sziklatornyok
kialakulasa hasonlo: a kbrnyezetuk-
nel kisse kemenyebb kbzetreszek a
pleisztocen fclszinfejlcdbs soran, a
tagyhatas, a csapadbkvfz es a szel
okozta erozibs tevekerryseg egyut-
tes hatasara jottek letre.
A Nagy- Szenas eszaki oldala
I liii.uiivondl
A HELYSZIN
Turank tobb szempontbdl is erdekes.
Ahogy a cim is utal ra, Huvosvolgy
hegyek kozti, alacsonyabb homersek-
letu klimajan kezdjiik a menetet, es
a deli kitettsegu, kopar dolomitokon
fejezziik be. Ha jol valasztjuk meg
a tura idopontjat, havas-jeges utakon
indulhatunk, es a napfenyes kikelet-
be erkezhetiink. Nem csak ez az at-
menet lesz szembetuno. Ha labunk
ele neziink, lathatjuk, hogy eleinte a
harshegyi homokko murvas kozetet
tapossuk, majd dachsteini meszko sze-
gelyezte uton, vegiil a budaorsi do-
lomit sziklai kozt haladunk. Szamos
kilatoponton gyonyorkodhetiink a
tajban, a koztes szakaszokon pedig
arnyas, illatos erdei utakon haladha-
tunk. A tura konnyu, batran ajanl-
hato barkinek, egy helyen azonban
nehezebben lekiizdheto emelkedovel
kombinalhato. Az altalanos dombor-
zati viszonyok a kovetkezok: eloszor
meredeken felkapaszkodunk turank
legmagasabb pontjaira, ahonnan lan-
kasan, nehany kisebb, kozbeiktatott
emelkedovel, de siillyediink. Az ut-
vonal telepiilesek kozeleben vezet, de
cel volt a legfrekventaltabb szakaszok
elkeriilese.
Evszakbol 6vszakba - a hdvbs vdlgytdl a mediterr£n Budaorsig
EVSZAKBOL EVSZAKBA - A HUVOS VOLGYTOL
A MEDITERRAN BUDAORSIG
A TURAUTVONAL ADATAI
Mvolsag: 17,5 km
Szint- । melkedes: 570 m
Menetido: 6 ora
№00
E C--' 1 -=
1 600 ’ж ар S & 1 E
ST a •s
I to E 400 i 200 I Г CD
to => -~_ct>
0 L
1 ) 2 4 6 6 10 12 14 15 km
Jelzes: Huvosvolgy, vegallomas - О, О - О - О, 0-0-0 (vissza) - О - О, S - О, М, 1OJ - О, S, ЕЕ, ГЕ - О, S, ГЕ - (1. орсю, meredek hegymaszas: ГЕ - И - jeloletlen betonut - jeloletlen 6sv6ny, 2. opci6, kdnnyebb emelkedd: l-Ч, О - S) - Й - S, Ш - S - S, LI - H (helyenkbnt hianyosan festve) - jeloletlen alvagas a parkon - EE - О - О, I—El—-I - S, О - И - ГЕ (hianyosan festve) - Budaors, varoshaza
Az utvonal lubb pontjai: Huvosvolgy - villamos-vegfillomas, Kis-HSrs-hegy (362 m), Nagy-Hars-hegy (454 m), Janos-hegy (527 m), Virag-volgy, Makkosmaria, Budaorsi-hegy, Farkas-hegy (343 m), Budaors - varoshaza
Az utvonal nehezs6gi foka: Konnyu, beiktathatb azonban nehez szakasz is.
Mogkozeli- 16s: Huvosvolgy szamos BKK-jarat v6gallomasa, mind Budapest- rol, mind pedig a kornyezo telepulesekrol erkeznek ide jaratok (pl. 61-es villamos, 29-es, 63-as es 257-es busz) A v6gcel Budaors, varoshaza megailbhely, ahonnan KelenfOld vasCitailo- mas, a Szell Kalman ter es a Mdrlcz Zsigmond korter erhetfi el a 40-es, 88-as, 140-es stb. autobuszokkal
llasznos ludnivalok: Emelkedovel kezdiink, de az ut haromnegyede viszonylag lan- kas. Ha legyozzuk a kezdeti nehezseget, egy elmenydus tura- ban lehet reszunk. A szovev6nyes uthaidzat miatt a zarandokuta- kat nem jeloljuk A folyd szovegben nem mindig r6szletezziik a parhuzamosan egyutt haladb jelzeseket, csak a legfontosabbat.
szeles dongolt uton andalgunk, ha nem
olvasnank a konyvet, vagy nem nez-
nenk а terkepet, meg elkepzelni sem
tudnank, micsoda emelkedok jonnek
Huvosvolgyi falepcso (T. J.)
Huvosvolgyben leszallva a tomeg-
kozlekedesi jarmuvekrol, mar csodal-
hatjuk a szepen kialakitott epiileteket,
a hangulatos lepcsot. A deli oldalon le-
vo, fedett lepcson menjiink is fel, es a
tetejen egybol forduljunk balra a fold-
uton. Itt teriink ra a Ed jelzesre, amit
hosszan kovetiink utunk soran. Eleinte
hamarosan. Keresztezziik az erdei tor-
napalyat, ekkor meg bizonyara eronk
teljeben vagyunk, vegezhetiink nehany
gyakorlatot. Itt mar emelkedik az lit,
Evszakbol Avszakba - a huvbs vblgytol a mediterrAn Budadrsig
de nehany lazabb szakaszt is erin-
tiink, peldaul a gyermekvasut keresz-
tezesekor. A S3 becsatlakozasa utan
leleriink a nyeregbe, ahol a □ jelze-
sen forduljunk balra, es szaladjunk fel
a Kis-Hars-hegyre. Ilyen kilatot nem
nagyon latni mashol. Egyszeru szer-
kezet, szolid kiillem, kicsit ki is leng,
de a celjat tokeletesen teljesiti, pa-
A BUDAI PARKERDOK
A kozepkorban meg egybefuggd er-
dotakaro boritotta a fovaros kornydki
tejat, melyet a lakott teruletek, a szdldk
ds gyiimolcsosok terjeszkeddse ero-
sen megtizedelt Nagy igdny volt a fara,
ezert jelentos teruletek vAltak koparra,
ndvelve ezzel a termotalaj lemosdddsa-
nak kockazatat. A kirandulas az 1800-as
evek elejen kezdett kozkedvelttd valni,
mfg a szazad vcgdre az erdei tiirazas
a tdrsadalom minden retegeben divat
left. Ezt az igcnyl felismerte a fdvaros ak-
kori vezetese, aminek eredmenyekdpp
egyre nagyobb dsszegeket fordftottak
az erdoterulet nbveldsdre. Teruleteket |
vdsdroltak es erdotelepttdsi programo- |
kat indltottak Kicpttettek az elsfi seta-
Ltakat, 1910-ben felavattdk az Erzsd-
bet-kilatot, 1929-ben egy mdsik tCirank
vegpontjdt jelento Arpdd-kildtot. Ujabb
Idkds volt az ez iranyii tevdkenysegek-
nek, hogy 1954-ben a Budapest kor-
nydki erdokei parkerdove nyilvdnftot-
tak, aminek a lenyege, hogy az (jdulesi
funkcid kerul elolcrbe a gazdasdgi
megfontolasokkal szemben.
zar latvanyt ad. Ket embernel tobben
azert ne prdbaljunk felmenni, mar a
legfelso szint befogadokepessege mi-
att sem. Ugyanerre megyiink vissza,
majd a □ jelzest kovetjiik tovabb a
Nagy-Hars-hegy iranyaba. Ha lene-
ziink a labunk ele, a harshegyi homok-
ko jellegzetes kotombjeit latliatjuk,
jobbra-balra pedig a tiszta tolgyerdo-
Ut a vegtelenbe (T J.)
Budai-hegyseg
ben gyonyorkodhetiink. Nehol eleg
meredeken emelkedik az ut, kozben
elhaladunk a Batori-barlang lezart be-
jarata mellett, es hamarosan feleriink
a Kaan Karoly-kilatohoz, aminek te-
tejerol erdemes ujra koruln6zni. Es ezt
a latvanyt kesobb meg tudjuk fokoz-
ni. Lefele meg mindig a □ jelzest ko-
vetjiik. A meredek lejto kinalja ma-
gat egy kis szaladasra, de vigyazzunk!
A kiallo, immar meszkovek veszelyez-
tetik a bokank epseget. Ahogy kozele-
dik a Szepjuhaszne tisztasa, becsat-
lakozik tobb jelzes is, tobbek kozott a
H, amit innentol sokaig fogunk majd
kovetni. Atkelve a Budakeszi uton, egy-
hamar elerjiik a EE lecsatlakozasat,
ahol dontesre ktnyszeriilunk. Az elso
opcio: eleinte kovetjiik a 11 csalokan
A ftlipcs6rif’a‘
gye.me^ astt erkezunky l.J.)
Evszakbol evszakba - a Mvbs volgytol a mediterran Budadrsig
si'k utvonalat, majd nagyon meredek
emelkedore valtunk, es atteriink а ГлП-
re. Itt a legkemenyebbek meg a szer-
pentin kanyarjait is atvaghatjak, de
ekkor mar biztosan meghalljuk sajat
szivveresunket. Egy szakaszon meg jel-
zes sines: ahogy masodszor keresztez-
ziik a Janoshegyi lit aszfaltcsikjat, for-
duljunk jobbra, nezziink be a huvos
odiikba, majd a kdfal elott terjiink ra
az elhagyatott osvenyre. Ez egy vad-
regenyes resz lesz, suru aljnovenyzet-
tel, bedolt fakkal, de hamar fenn le-
sziink a csiicson.
A masodik opcio, hogy enyhebb, de
fblyamatos emelkedovel kovetjiik a H
jelzest, egeszen az Erzsebet-kilatoig.
Menjiink fel ra, nezziink korul! Ugye,
hogy tudjuk fokozni a kilatast? A fo-
ld’ re!(K.G.)
A kjs-liars-lxgyi ki'ato
• otlvies SZerk^xte (K G.)
varos nagy reszere es a kornyezo he-
gyekre is ralatunk innen. Lefele а Ш
es a HH jelzeseket kovetve foghijas lep-
cson, gyokerekkel atszott uton hala-
dunk lefele. A lejto legaljan kolepcso
var, ami telen jegesre fagyhat, vigyaz-
zunk testi epsegiinkre! Innen a H jel-
zest kovetve, arnyas erdei liton, agg
biikkfak kozt haladunk. Utba ejthet-
jiik a Bekas-td hangulatos pihenohe-
lyet, majd tovabbandalgunk a szeles
liton. Egyszer csak elerjiik a Virag-volgy
markans vonalat, ahonnan mar nines
messze a Budakeszihez tartozo Maria-
makk. Itt Budapest es Pest megye koz-
igazgatasi hataran haladunk, egeszen
a hangulatosan parkositott Makkosi-
retig. Itt erdemes megpihenni, meg-
csodalni a templomot. Elhagyjuk a S
jelzest, 6s vagjunk at keresztben a par-
kon, hogy a tuloldalon elerjiik a QEI
jelzest. Ez ujra egy kis emelkedo, de
nem tart sokaig, mert rateriink a CH
jelzesre, ami ujra egy lankas utvonal.
Itt meglehetosen szerteagazo az ut-
halozat, de nem teveszthetjiik el az
utat, mivel kivaloan festettek a jel-
zesek ezen a szakaszon. Eleriink a Ma-
gas-kohoz, ahol tobb tablaval is fi-
gyelmeztetnek a meredek sziklafalra.
Ha foie tevediink, hallgassunk a ta-
nacsra, nehogy baleset erjen! Kovetve
a □ jelzest, csakhamar ujra becsatla-
kozik a amit egyenesen kovessiink
MAKKOSMARIA TORTENETE
A furcsa elnevezes egy csodas tor-
tdnethez kapcsolodik. AXVIII. szazad
elejen egy szolomuves munkaba me-
net egy tolgyfan megpillantja a szen-
vedo Krisztus arcat. Kesobb sulyos
betegsegebcl varatlanul felgyogyul,
amit a csodas jelensdgnek tulajdonft.
Halabol megvdsarolja egy neves fes-
to kepet, melyet a tolgyfara helyez.
Egyre tobb zarandok erkezik ide, mire
az akkori puspok elrendeli a kegy-
hely nyilvanos tiszteletet. Ezt koveto-
en adom&nyokbol kapolnat emelnek
a helyen, mely oltara fold helyezik a
kepet. A mai templom 1762 6s 68 kd-
zdtt 6pul, ezt kdvetoen szomorbva val-
tozik a sorsa Az orzo rendet feloszlat-
ja a csaszar, a templom romma lesz,
a kegykdpet menekiteni kell Csak a
XX szazad elejen szerzik vissza a te-
riiletet, 6s kezdenek neki az allagmeg-
ovasnak. Kozben miseket tartanak a
romok kozt, majd 1951-ben szentelik
fel ujra a templomot.
Evszakbdl dvszakba - a huvds vblgytol a mediterran Budaorsig
tovabb az elagazasuknaL Itt mar va-
loban lankas uton haladunk, a Buda
orsi-hegy platojan jarunk. A lefele ve-
zeto titon vigyazzunk, a vizmosasszera
uton konnyen megcsuszhatunk! A
nyugat fele tarto szakaszanal erdemes
koriilneznunk, itt talalhatdk a Piktor-
tegla-iiregek. Innen az 1950-es evekig
banyasztak a festes alapozoanyagaul
szolgalo piktorteglat. A godrok nagy
reszet mara betemettek, de a kalan-
dortermeszetu turazo meg rajuk lelhet
az erdo melyen. Nemcsak ehhez kell
szemfulesnek lenniink, hanem hogy a
И jelzest ne vetsiik el. A kornyeken
kivetelkent eleg rosszul festett ez az
utvonal, de el nem tevedhetiink. Itt
mar erezni fogjuk a tura vegere szant
mediterran hangulatot. Elobukkannak
a dolomitdombok, erezhetjiik a terii-
leten jellemzo fuvek edeskes illatat,
es a melegebb klimat is. Hamarosan el-
Utunk soran a gyermekvasut
mellett is elhaladunk (bl. J.)
A Batort-barlang bejarata es a
tArautvonal (K. G.)
erank a Farkas-hegyen felallitotr, eleg
gyatra allapotban levo repiilesi em-
lekmuhoz, ahonnan ujfent szep kila-
tas nyilik a kornyekre. Innen a EE jel-
zesen haladunk tovabb lefele, eleinte
feketefenyok kozt, majd erdoben, kis-
kertek kozt a Mogyoro uton, vegiil
Budaors belvarosaban. A jelzest egy
helyen nagyon elvfthetjiik: a terme-
szetvedelmi teriiletet jelzd tablan, ami-
nel balra, egy vekony erdei csapasra
kell fordulnunk, erosen lekopott a fel-
festes. Sokszor a kiskertek kozt sem
egyertelmu, merre kell folytatnunk az
utunkat: de csak mindig egyenesen!
Innen mar hamar lenn vagyunk a va-
rosban, ahol erdemes koriilnezni az
(zlesesen felujitott utcakon, majd re-
melhetoleg teljes megelegedessel fe-
lulhetiink a klimatizalt buszokra, me-
lyek hazaropitenek.
BUDAORSI KOPAROK
A dolomithegyek Budaors es Budake-
szi kozt meredeken emelkednek, me-
lyek eszaki oldaluk elbl hosszan takar-
jak a napot, mikdzben a deli oldalon
forrosag is kialakulhat. Ezek a kulbnb-
segek hoztak letre azokat a mikrokli-
matikus korulmenyeket, melyeknek kd-
szonhetcen erdekes fajvaltozatoss^g
figyelheto meg a teruleten. A huvbsebb
zugokban a hidegebb idoszakok allatai
es nov6nyei maradtak fenn, mfg a me-
legebb, d6lies oldalakon pent forditva.
Ennek a valtozekonysagnak koszonhe-
to a fokozott termeszetvbdelmi oltalom,
mely kiterjed tobbek kozt az itt fellelhe-
tb pannon gyfkra, a magyar gurgolyara
es az IstvSn kiraly-szegfure.
«м»
•Ur;- <
< PILIS ES
V1SEGRADLHEGYSEG >
9. A PILISBOL BUDARA
Szoveg: Dr. Kovacs Gabor
FotOk: Totem-archfvum, T6th&gas Jozsef
10. DUNAKANYAR A HEGYEKEN AT
Szoveg es fotok: Kisida Andras
11. ARKON-BOKRON-SZAKADEKON AT
Szoveg: Dr. Kovacs Gabor
Fotok: Dr. Kovacs Gabor, Tothagas Jozsef
12. KLASTROMOK MENTEN A HEGYEKEN AT
Szoveg es fotok: Kisida Andras
13. DOBOGOKOROL PILISMAROTRA
Szoveg es fotok: Kisida Andr&s
14. PANORAMAUTON DOBOGOKOROL A PILIS LABAHOZ
Szoveg es fotok: Kisida Andras
15. PATAKOK MENTEN DOBOGOKOROL VISEGRADRA
Szoveg es fotok: Kisida Andras
16. HEGYGERINCEN A DUNAHOZ
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, KUDICH-ZSIRMON Photography
A HELYSZIN
Az utvonal nagy resze Budapest koz-
vetlen kornyezeteben halad, megis
kinal olyan latnivalokat, melyekert er-
demes utra kelni. Eloszor felkapaszko-
dunk a Kevelyekre, mely a Pilis jelleg-
zetes morfologiajat mutatja, es kozben
megpihenunk a bejarhato Macko-bar-
langban. A kilatasban valo gyonyorko-
des utan athaladunk a szokatlan erdo
kepet mutato Koves-bercen, majd le-
<< Vaskapu sziklatve (K. A.)
ereszkediink a Pilis es a Budai-hegy-
seg hatarat kepezo Aranyhegyi-patak
volgyebe. Ezutan jon masodik szint-
emelkedesunk: a Csucs-hegy erintese-
vel felkapaszkodunk a Harmashatar-
hegyre. Jutalmul a teljesitett turaert,
az Arpad-kilator61 Budapest festoi lat-
vanyaban lehet resziink. Az utvonal
eleje tavolabb halad a telepiilesektol,
szinte turistaktol mentes, a vegen azon-
ban mar egyre novekszik a nepsuru-
seg.
A Pilisbol Budara
A PILISBOL BUDARA
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
23 km
Szint-
emelkedes:
Menetido:
970 m
7-8 ora
Csobanka - kozpont - EE - S - O, S О - S, О
- S - S (vissza) - S, O, S - HH - jeloletlen - HH
Jelzes: -S, S - S-S -jeloletlen - jeloletlen (Budapest,
Verecke ut) - jeloletlen (Verecke lopcsc) - Budapest,
II. kerulet, Verecke lepcso
Az utvonal fobb pontjai: Csobanka, Mackb-barlang, Kevfily-nyereg, Nagy-Kevely (534 m), Szddas-barlang, Egri var diszlete, Teve-szikla, Pilisborosjeno, Koves-berc, Harnashatar-hegy (495 m), Arpad-kilato, Budapest, II. kerulet
Az utvonal nehezsegi foka: kozepes
Megkoze-
Htes:
Csobanka Budapestrol pomazi alszallassal erheto el.
Pomfizig az 5-os (szentendrei) HtV-vel juthatunk el.
Onnan a 855-Os szamu BKSZ-busz drfinkent indul Cso-
banka telepuleskozpontra, mig a 860-as busz a 2 km-re
levo Csobankai elagazas megfillohelyre firkezik a koztes
felorakban. A tura vegpontjat (Budapest, Verecke lepcso)
a 11-es, 29-es es 111-es BKK-buszok erintik
Pilis es Visagiadi-hegyseg
A kora reggeli Csobanka hangulatos
kepet mutatja, szinte alig akarodzik
innen tovabbindulni. De ha mar itt va-
gyunk, kezdjiik meg utunkat, amely a
telepiiles kozpontjabol a EE jelzesen
indul. Hamar elkezd meredekke valni
az osveny, de ez nem fog tul sokaig tar-
rani. A telepiilesrol kierve hamar rate-
riink a majd hirtelen a EZ jelzesre
is. Itt kell elkanyarodnunk, forduljunk
jobbra a □ jelzesen! Most kovetkezik
a tura legmeredekebb szakasza, szeren-
csere az utvonal kijeloloi kis szerpen-
tinezessel konnyitettek a dolgunkon.
Ha felertiink a Macko-barlanghoz, er-
demes fujni egyet, kozben vegigjarhat-
juk az odu jaratait. Innen mar lanka-
sabb az lit, mely a EZ, majd a jel-
zes hasznalataval a Kevely-nyeregbe
visz. A korabbi menedekhaz romjaibol
mar nem sok minden latszik, de a hely
szepsege, a kilatas tokeletes helyet biz-
tosit a reggeli vagy eppen a tizorai el-
fogyasztasahoz. Innen a jelzesen
Csobankdi latkep ( i . J.)
/1 ТмнгяаШй (Totem-anhivum)
crdemes felszaladni a Nagy-Kevely 534
m-es csucsara. A hegy meredek oldala
menten haladva ugy erezhetjiik ma-
gunkat, mintha a taj folott jarnank,
hatalmas terseg teriil el elottiink.
Visszaterve a nyeregbe, a jelzesen
kezdjiik meg ereszkedesiinket. Az ut a
Kevelyek deli oldalaban visz, melynek
a karsztbokorerdok es a sziklagyepek
kellemes hangulatot kolcsonoznek. El-
li aladunk a Szodas-barlang mellett,
melyhez a kiilonos sziklaformai miatt
crdemes egy kis kiterot tenniink. Szem-
tigyre vehetjiik a sziklakat alkoto ko-
zetet: a dolomit a kiilso erok hatasa-
ra a repedesek menten apro darabokra
tiiredezett, majd ujra osszeforrt, ce-
rnentalodott. Ebben a melyrol felszal-
16 forro vizek is segedkeztek.
OSSZETORDELT HEGYSEG
ALABUNKALATT
A turan haladva bizonyara tdbbszdr
eszunkbe jut, hogy miert ennyire me-
redekek ezek az emelkeddk. Ennek
oka, hogy a triasz korban (250-200
millid evvel ezeldtt) meg a tenger aljan
elhelyezkedd, mara meszkdve es do-
lomitta alakult kdzetek kiemelkedtek,
es tdresvonalak menten feldaraboldd-
tak. A tdresvonal egyik oldalan levo
kdzettest a melybe sullyedt, ezaltal a
masik oldal kornyezetebol merede-
ken kiemelkedik. Az olyan vonulatokat,
melyeket tobb oldalrol ilyen tdresvo-
nalak hatarolnak, sasberceknek neve-
zik. Ilyen a Kevelyek tombje es a Har-
mashatar-hegy is. Tehat mikor surun
pihegve maszunk tel a Macko-bar-
langhoz, jusson eszunkbe, hogy egy
hajdanvolt, mara a kulso erok altal el
is egyengetett tdrdsvonalon jarunk.
A S es □ jelzeseket lassan ma-
gunk mogott hagyva egy nyilegyenes,
lejtos szakaszhoz eriink, mely az Egri
csillagok forgatasi helyszinen vegzd-
dik. A var felepitett masa minden bi-
Ehred a termeszet (T. J.)
zonnyal a veliink tartd gyermekek ked-
vence lesz, de bizonyara a felnottek is
szivesen pozolnak Dobo Istvankent
vagy epp torok ostromlokent. Ezen a
reszen mar egyre tobb turistaval fo-
gunk talalkozni. A kovetkezd alloma-
sunkhoz a var deli sarkatol delkelet
fele halado, szeles szekeruton folytas-
suk utunkat! Ebbol az iranybol a valo-
ban teve alakot mutatd Teve-sziklahoz
eriink, mely hangzatos nevet erdekes
formajardl kapta. Itt szinten a mely-
segbol felszallo forro vizek ugyneve-
zett hidrotermalis folyamatai hoztak
letre a szemet gyonyorkodtetd jelense-
get. A kozettomb, melyet atjart a viz,
megkemenyedett, ezaltal a kornyeze-
tenel jobban ellenall a fagy es a szel
pusztitd hatasainak. A formaknak a
A Pilisbdl Budara
celepitett feketefenyok jellegzetes han-
gulatot biztositanak.
Utunkat folytatva hamarosan ele-
riink Pilisborosjenohoz. A Vendel-hegy
oldalaban levo Kalvaria magasztos
latvanya csalogat, hogy felmenjilnk
es korbenezziink. Innen beterhetiink
a telepiilesre frissiteni egyet magun-
kon, de ha inkabb haladnank tovabb,
kovessiik a I™ jelzest. Hamar elerunk
a Koves-berc kiilonleges erdejebe. Ne-
vehez meltoan a vonulat felszinen nem
tudott kello talajtakaro kialakulni,
ezert tapanyag hljan szinte teljesen hi-
anyzik az aljnovenyzet, de meg a fak
is szinte torpe meretuek maradtak.
Erdei osveny (Тыоп-агсЬ^ит)
Mindehhez a zold mohaszonyeg me-
sebe illo kepet biztosft a teriiletnek.
Elvezziik ki a latvanyt, mert ezutan
rovid ideig a Solymari-volgy kevesbe
AAavgitligeti kastely, Csobdnka (T. J.)
Pilis ds Visegraddhegyseg
latvanyos szakaszan fogunk haladni,
kovetve a H jelzest.
Atkelve az Aranyhegyi-patak med-
ten a Pilisbol atteriink a Budai-hegy-
segbe. Ez azt is jelenti, bogy utunk
ujra emelkedni kezd. A meredekebb
szakasz kezdeten becsatlakozik a F”*)
is, amit elhagyva a Tbk-hegy es a
Csucs-hegy koze erve is kovessiink to-
vabb a H jelzest. Ez a szakasz az
utobbi vonulat delnyugati oldalan ha-
lad, ahonnan elvezhetjiik a delutani
napsiltest, es gyonyorkodhetiink a
nem till tavoli vonulatok sziluettjeben
is. Athaladunk Gercse hetvegi hazai
kozott, majd elerjiik a Viragos-nyer-
A Pilisbol Budara
get. Innen а И jelzesen egy tijabb
kapaszkodd kovetkezik, atkeliink a
Vihar-hegyen, majd megerkeziink a
tavkozlesi antennakkal tarkitott Har-
mashatar-hegyre, mely nevet onnan
kapta, bogy korabban e csiicson talal-
kozott Buda, Obuda es Pesthidegkut
hatara. Innen jo idoben pazar pano-
A Parlament (T. J.)
Adotovvny (Potem-archivum)
rama nyilik Budapest eszaki reszeire,
a Matrara es a Godolloi-dombsagra. Itt
mar szamithatunk arra, bogy sok ki-
randuloval, setalgatoval talalkozunk,
de hasznaljuk ki az idot arra, bogy meg-
nezziik a kornyek erdekessegeit, mint
peldaul a felhagyott loallasokat, es a
harmashatar-hegyi egykori turistaha-
zat. Utunk vege fele jarunk mar, kd-
vessiik tovabb a H jelzest a Kecske-he-
gyen at, a Remete-hegy mogott, erintve
Fenyogyongyet. A Lato-hegyen meg
kanyargunk egy kicsit, majd elerjiik
vegso allomasunkat, az Arpad-kila-
tot. Innen szinten ralathatunk Buda-
pestre, annak delutani, esti kepere. Itt
melto bucsut vehetiink turanktol, mi-
elott a Verecke lepcson leereszkediink
a helyi jaratok megallohelyehez.
Pilis ds VisegradPhegyseg
100
HIDROTERMALIS FOLYAMATOK
A Biidai-hegysdget jarva mmdenkep-
pen meg kell emlftenunk e sajdtos
morfoldgiai folyamatot, melynek Ja-
kucs Ldszlo szerint a hegyseg a proto-
tipusa is lehetne, A jelensdgek legfon-
tosabb kialakito tenyezoje az adott
terseg hdatlaganal magasabb homer
sckletu viz, amely a normal karszto-
sodastol elterd formakincset hoz letre.
Ezt lathattuk turdnk soran is, pelddul a
Teve-sziklan, vagy iathatnank a Budai-
hegysegben rejtezo, egyre nagyobb
mertekben Irdtart barlangokban, A Bu-
dai-hegysegben viszonylag ntka a mas-
hoi megfigyelhetd hideg vizes karsztje-
lenseg (viznyeldk, buvopatakok stb.),
ami a mdszkdvek feldaraboltsag&val
ds fedettsegevel magyardzhato. Ezek
a viszonyok viszont nem szabnak ga-
tat, sot segitik is a termalviz melybol fel-
feie aramlasat. A tdresvonalak menten
felaramlo viz atjdrja a kdrnyezd kdzet-
testet nehany meter vastagsagban. Ide
lerakja az oldott allapotban szdllitott
kovaanyagot, ami megerdsiti az adott
kozetet. Ez az aprozoddsnak, a szel
erdziqanak sokkal jobban ellenall, igy
ha kdruldtte lepusztul a puhabb kozet,
a latottakhoz hasonlo meredek szikla-
formak jonnek Idtre
A Szentendrei-sziget es a Naszaly a Voros-kvrSl
A HELYSZI N
Hegyi tiirank allomasain a viz az osz-
szekoto kapocs: a Duna latvanya, je-
lenlete vegigkiseri kirandulasunkat.
A leanyfalui partrol indulunk, a veg-
cel pedig a visegradi foveny. Utkoz-
ben a kilatopontokon madartavlatbdl
szemlelhetjiik a folyam kekjet. Tulaj-
donkeppen folotte, a hegyekben vesz-
sziik be a Duna kanyarulatat. Utunk
igen kellemes kirandulas, szep erdokon,
csodas latvanyt kinaid sziklas ormo-
kon es terebelyes mezokon keresztiil.
Dunakanyar a hegyeken at
DUNAKANYAR A HEGYEKEN AT
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
18 km
550 m
Menetido: 5 ora
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Leanyfalu, Vdrds-кб, ZSnkdi-rdt, Vizveres-nyerge, Barat-
halom, Visegrad - Fellegvar, Visegrad aut. mh
Az iitvonal
nehezsegi
foka:
Voros-koig emelkedo, utana kdnnyu szakaszok,
Megkoze-
lites:
Le&nyfalu --- Volari-busszal Budapestrol
Hasznos
tudnivalok:
Ha iddnk es kedvunk engedi, a turat 6sszek6thetjijk
visegr&di v&rosnezessel. Hazafele a menetrend szermt
kdzlekedo Mahart-kirandulohajot is valaszthatjuk,
a Dunarol is megszemldlve a hegyseget.
W Pilis es Visegradi-hegyseg
Turank kezdopontjat, Leanyfalut a
menetrend szerint kozlckedo Volan-
autobusszal erhetjilk el a fovarosbol.
A jarmurol a Leanyfalu, pocsmegyeri
rev nevu megalloban szalljunk le, gya-
korlatilag a Termalfurdo elott. Men-
jiink a jardan visszafele az elso kereszt-
utcaig (Gyulay Pal utca), ezen vezet a
H turistajelzes.
Mielott atkelnenk a 11-es fouton, es
megindulnank a hegyre, balra fordulva
lesetalhatunk a Dunahoz, egy koha-
erkeziink. Mig Budapest nagy reszen
betonpartok koze tereltek a Dunat, itt
sokkal eredetibb allapotaban maradt,
sot jo esellyel uszkalo es homokban
totyogo vadkacsakat is lathatunk. In-
nen, a hajoallomas mellol indul a H
jelzes, amely turank elso feleben fog
szamunkra utat mutatni. Visszaterve
a fouthoz, keljiink at a jelzolampas
gyalogosatkelon, majd pontosan szem-
ben tovabb, az utca folytatasan. (Aki
erdeklodik az okor irant, a fouton bal-
jitasnyi kiterovel. Igy lesz kirandula- ra fordulva romai ortorony maradva-
sunk kezdete es vegpontja is a folyam, nyait nezheti meg, 250 meteres ki-
hiszen a vegen, Visegradon, a partra terovel, a benzinkut mellett.) A jarda
ityrfemtn t a V5ni4^^Jeiizzik^ a Mag/if-BorzuiKy fpmte
menten hatalmas peldanyokbol allo,
gyonyoru vadgesztenyefasor huzodik.
A kozel egykoru matuzsalemek ne-
melyikenek torzsere festettek a H
jelzest, amely menten emelkedni kez-
diink a Voros-ko fele. Elso alloma-
unk tavolsaga 4 km, ami javareszt
kaptato: 400 meterrel leszunk maga-
sabban kiindulasunkhoz kepest. Le-
anyfalu a dualizmus eveiben kezdett
kiepiilni, mint iidiilotelep. Szamos mu-
kt,: i J; jiw >. г;Аи ;iy,
Lednyjalu
vesz, kozeleti szemelyiseg vasarolt vagy
epitett nyaralot, sot voltak koziiliik,
akik aztan tartosan letelepedtek itt.
A kesobbiekben onallosodott falu ele-
teben jelentosebb valtozast hozott,
bogy hevizet talaltak, amire termalvi-
zu strandfurdo epiilt. A hegy es a fo-
lyo koze teleptilt kozseg a mai napig
megtartotta iidiilofalu jelleget.
Elhagyva a gesztenyest, csinos por-
tak es egy kokereszt mellett haladunk
el, majd labunk alatt az eddigi aszfalt
macskakore valtozik. Ezen felkaptat-
va, az elso keresztezodesnel balra, a
fak koze iranyit a jelzes. Erdemes innen
visszapillantani, mar eleg magasra fel-
jottiink, bogy gyonyorkodhessiink a
Godolloi-dombsag panoramajaban.
Leterve a butkolt jarasrol, meredek
koves uton lihegiink felfele, Leanyfa-
106 n Pilis 6s Visegradi-hegys6g
lu szelso nyaraloi mellett. Az utolso
haztol egy kis ret szelere jutunk, ahol
balra fordulva az erdobe es a nemzett
park terilletre lepiink. A vlzmosas arka-
val szantott osveny helyenkent beva-
godva melyutta alakul a fiatal gyertya-
nok, tolgyek toveben. Egy nyiladekot
kereszteziink, amelyen tavvezetek ha-
lad, majd rovidesen a mohos kovekkel
foglalt Meteor-forras pihenohelyere
Dunakanyar a hegyeken At Л
crkeziink. Kulacsaink feltoltese utan
jobbkanyarral egy irtasteriilet lapo-
sara jutunk, es szemben feltunik a
Vbros-кб tetoszintje, illetve erdos ol-
A Meteor-forras pihenohelye
fohaszat tartalmazo tablanal, keresz-
tezodes fogad, ahol a Fol jelzes a Re-
kettyes-forrashoz, a L+I jelzes pedig
az Allo-ret fele agazik ki. Mi maradva
a S-on ismet belepiink az erdobe, es
avarral vastagon belelt melyuton emel-
kedve csapatunk a csucs fele, ami 400
meter utan a legmeredekebb, szerpen-
tines szakaszba torkollik. A feljutas 6
visszafordito kanyarral van megkony-
nyitve, szuszogas kozben balos fordu-
loibol, a fak kozott ralatunk a Du-
na-volgyre. A cikcakkos resz tetejen
szekerutat kereszteziink, majd a fo-
kozatosan megenyhulo gerincosveny
kilatast nyujto ligetes tolgyeseben a
Voros-ko 521 meteres Ьёгсёге erke-
zunk. A fedetlen hegyteton koobe-
liszk csucsosodik, alapzata leiilesre
W Pilis es Visegradi-hegysGg
vagy raallva kilatopontnak is kivalo.
Az 1948-ban felavatott Felszabadu-
lasi emlekmu nemcsak hazank szov-
jet — masik oldalrol nezve — megszal-
lasanak mementojara kesziilt, hanem
az „erdok felszabadulasara” is. Ko-
rabban jellemzoen magantulajdon-
ban levo erdosegeink az allamositast
koveroen valtak szeles koruen baran-
golhatova a turistak szamara. A hegy-
teto evtizedeken at aprilis eleji iinne-
pelyes tomegrendezvenyek helyszine
volt, amelyekre ma mar csak a szet-
szorva epitett pihenohelyek es a mere-
tes — tobbtucatnyi ember befogada-
sara alkalmas — esohaz emlekeztet.
Az EK—DK iranyii kilatast a Szent-
endrei-sziget altal ket agba terelt Du-
na csikjainak latvanya uralja. О maga
az oka ideiglenes szetvalasanak, hiszen
a szuk Dunakanyarbol kitoro folyam
itt mar kiszelesedik, ezaltal horda-
lekszallito kepessege lecsokken, igy
lerakja annak egy reszet, amibol az-
tan eltero meretu szarazulatok jonnek
letre a mederben. Alattunk talalhato
Tahitotfalu, melynek ket telepiilesre-
szet hid kbti ossze; mogotte Vacot lat-
ni, es a Naszaly banyakkal felnyitott
vonulatat. A szigeten mint hatalmas
kirakos jatek darabjai, ugy szinesed-
nek a kiilonbozo kiterjedesu szanto-
foldparcellak. Este latszik jol, hogy
a sziget csak reszlegesen vonzotta a
megtelepedest, ugyanis java resze tel-
jes sotetbe burkolozik, mig kbrnyeze-
teben a kozvilagitas kirajzolja az utak
es telepiilesek pokhalojat. DK-re ki-
indulopontunkat, Leanyfalut es vele
szemben Pocsmegyert nezhetjiik, a
vizeken tul pedig God hazai soka-
sodnak. Tiszta idoben a Cserhat es a
Matra gerince is kirajzolodik a hori-
zonton. Mivel a felnovekvo fak elta-
karjak a kilatas egy reszet, erdemes
a hegynek nevet ado, naplementeben
csakugyan voroses szinben pompazo,
sziklas hegyorra is kilatogatni. A joko-
ra esobeallo mellol vezet le az osveny
a kb. 50 meterre levo kilatopontra.
A rovid, de igen meredek csapas ki-
allo sziklak es gyokerek kozott ka-
nyarog, erosen csuszos feliileten; ko-
riiltekintoen ereszkedjiink, nagyon
figyeljuk, hova es hogyan lepiink!
Odalent a peremen pedig meg job-
ban iigyelve mozogjunk! A kis izga-
lom megeri, hiszen itt nincsenek belo-
go agak es levelek, igy szepen latszik,
milyen rovid szakaszon szakad le a
hegy a folyovolgy fele. Errol a jellegze-
tes letdresrol konnyen azonosithato a
Voros-ko, a Borzsonybol vagy a Go-
dolloi-dombsagrol szemlelve. Kilatas
tekinteteben a fo plusz, hogy innen E-i
iranyba kivaloan ralatunk a Magas-
Borzsony vonulatara — fel lehet ismerni
pl. a Csovanyost kiemelkedo kilato-
jarol —, illetve az alacsonyabb Bor-
zsony-gerincekre, csiicsokra is. Jo leg-
kori viszonyok eseten pedig a 100
km-nel tavolabbi Nagy-Fatra, Ala-
A Dunakanyar a visegradi vdrbol >
Pilis es VisegrAdi-hegyseg
csony-Tatra es a Polyana legmagasabb
regioi is megmutatkoznak. Kozvetlen
kornyezetiinkben, a kipreparalodott
andezitagglomeratum-sziklakat tanul-
manyozhatjuk.
Visszamaszva az esohazhoz, a H □
osvenyen folytatjuk ttirankat, ENy-i
iranyban, a gerincen. Ligetes tolgyes-
ben hagyjuk el a tetot, majd nyeregbe
ereszkediink a kiszelesedo koves, gyo-
kerfonatos csapason. Jobbra kivalik a
□ jelzes — a Hetvalyus-forrason ke-
resztiil Tahitotfaluba tart —, mi pedig
a Kis-Biikk-teto laposan elnyulo teto-
szintjere emelkediink, ahol balrol a
H jelzes csatlakozik, mig a О jobb-
ra Tahiba ereszkedik. А Я H jelzesu
osvenyiink szintben halad az itt mar
gyertyannal elegyes tolgyek kozott, az
avart mohos, kisebb-nagyobb andezit-
sziklak pettyezik. Leereszkedve a tul-
oldalon, jobbforduloval szeles szallito-
utba csatlakozva baktatunk tovabb a
Vertes-mezo sarkan allo esohaz es pi-
henohely mellett. Rovidesen jobbra ki-
valik a H jelzes, ami Dunabogdanyba
vezet. Maradva a S-on a kovetkezo
1 km-t a kenyelmes, enyhen lejto do-
zeruton gyalogoljuk le, egy korabbi
tarvagas utan felnovekvo fiatalosban.
A hagyasfakkal megszort hosszukas,
dusfuvu Zankoi-ret szelet ujabb eso-
haz es padok jelzik, majd nyeregbe
erkezve csomoponthoz jutunk. Itt at-
terunk a H vonalara, ezert a Nagy-
Villam fele jobbra kiagazo Ё“! jelet va-
lasszuk, mig a S-tol bucsut vesziink
(Pilisszentlaszlora megy tovabb). A szin-
Lel-eritett erdnreszeknel a Utra is a turistaut resze
Dunakanyar a hegyeken at
Em/ekko a Vizveres-nyergeben
ten innen kiindulo Г+l pedig az Ete-
toi-ret fele kanyarog el. Az uj jelzes
osvenyre valtva elhagyja a dozerutat,
es rovid emelkedot kovetoen, a tete-
jen felhagyott legvedelmi bazis rom-
jait rejto Urasztal-oldalban keskeny,
sziklas szintosvenyen vezet. A kornye-
zet nagyot valtozik korabbi szaka-
szunkhoz kepest: csodalatos biikkos-
be keriilunk, a csapas szelen meretes,
ulos fak alatt setalunk, illetve nehany
kidolt torzson meg at is maszunk. Egy
ponton a megritkulo erdoben csodas
kilatas nyilik keleti iranyban: a Duna
vblgyere, a Naszalyra es a mogottes
teriiletekre latunk. Az osveny egyre
jobban kiszelesedve Vfzveres-nyerge-
nek tisztasara vezet. A nyilt teriileten
atvagva szekerutat kereszteziink, majd
a ret sarkan turistairanyito tabla, es a
Madas Laszlo erdomernok tiszteletere
emelt emlekko fogad. A nagyon han-
gulatos, hagyasfakkal es vadviragok-
kal tarkftott, terebelyes ret eszaki sze-
len megpihenhetiink a padoknal, vagy
letelepedhetiink a ffibe is.
A tisztast ENy-i iranyban hagyjuk
el, es atmaszunk egy korissel es juhar-
ral vegyiilt tolgyes erdoresz keritese-
nek letrajan, majd tovabbhaladva ne-
hany perc mulva ugyanigy kimaszunk.
Enyhe kapaszkodon keresztezziik az
Or-hegy Hajlekos-bercnek nevezett
nyugati gerincet, a tuloldalan biikkos-
ben leereszkedve szekerutba csatlako-
zik a S jelzes. Bal oldalan elektromos
vadkerites menten keriiljuk a Bolenyes
teruletet—az elnevezes az 1920-as evek-
latkertbol bolenyeket telepitettek erre
a teriiletre, a nemzetkozi bolenymeg-
mentesi program reszekent —, majd bal-
ra osvenyre teriink, es gerincpozicioba
emelkedve elerjiik a Barat-halom 526
meteres csucsat. A kopar hegyoldal-
ban kotamlaju padot talalunk: a Moli
pihenot. A nagyszeru kilatopontra epi-
jarora emlekezve keszitettek, innen sze-
pen belatni a Dunakanyar nyugati fe-
let, es tersegenek egy reszet. Az innenso
oldalon a Maroti-hegyek gerince ke-
retezi a latvanyt, ettol balra pedig a
Predikaloszek ormat, valamint a kor-
nyeken emelkedo berceket latni, koz-
vetlentil a viz mellett Domos haztetoi
Dunakanyar a hegyeken At
szinesednek, mig a tulparton a Szent
Mihaly-hegy tornyosul.
Tovabbindulva a gerincen eros lejto
kovetkezik az 500 meter tavolsagban
levo Borjufo sziklaperemeig. Az elozo-
ncl tagabb panoramat nyujto kilato-
pont szelere а Ш jelzes vezet ki, ahova
a kozelmukban Wass Albert-emlek-
kovet helyeztek. Joi latszik a folyot ka-
nyargasra keszteto Szent Mihaly-hegy
— Eszperanto-hegy-vonulat hata, es a
volgy fele leszakado oldala. Emogott
a tavolabbi Borzsony-vonulatok ivei
domborodnak. Odalent a parton Vi-
segrad, szemben Nagymaros epiiletei
latszanak. A ket szemben allo hegy-
seg egykoron egyiive tartozott. Kozos
teriiletukon oriasvulkanok mukodtek,
ezek kitoresei, majd lepusztulasuk ha-
tarozza meg a taj mai kepet. A Duna
kb. 2 mil-lio evvel ezelotti megjele-
nese kezdte szetvalasztani a mai Bor-
zsonyt es a Visegradi-hegyseget. A hegy-
tomeg ekozben emelkedett, igy a fo-
lyam mely, teraszos volgyet vajt ki.
Kozetvizsgalatok igazoltak, hogy pl.
a Visegradi Fellegvar is egykori Du-
na-teraszon epiilt.
Visszaterve a H jelzesre, folytatjuk
a sullyedest a 3,5 km-re levo Nagy-
Villam iranyaba. Alig hagyjuk el a te-
tot, oriasi fak ala vezet az osveny. Ugy
erezhetjiik, mintha visszakerultunk
volna az ipari тёггёкй, nagyaranyu fa-
kitermetes elotti idobe: par szaz тё-
teres szakaszon tekintelyt parancsolo,
hatalmas biikkok modellezik az osbiik-
kost. A vёn erdoszakasz tuloldalan, a
Visegradi-kapu nyergeben becsatla-
kozunk a Kiralyi ut dozerutjaba (jobb-
ra kivalik a EE jelzes), majd enyhe emel-
kedovel a Sosto-гёг vizenyos melyiilete
mellett вёкИипк el, ami utan a jelzes
balkanyarral 1егёг ugyan a Kiralyi
utrol, de megmarad a szallitout jelleg.
A Sos-hegy nyugati oldalaban kanyar-
114 £
Pilis es Visegradi-hegyseg
gunk tovabb lefele, tolgyesen at, aztan
30 meteres emelkedo kovetkezik a Fe-
kete-hegyre. Ennek tetejen kilepiink
az erdobol, es dus fiives-ligetes tisz-
tason esohazak es pihenohelyek mel-
lett haladunk. Atvagva egy erdofolton,
szemben feltunik a Nagy-Viliam, te-
tejen a Zsitvay-kilatoval, elotte a bob-
palyaval es a parkoloval. Keresztezve a
bitumenutat egy kerthelyiseges biife
mellett vezet fel а EE jelzes, keskeny
aszfaltuton, amin egy rovid emelke-
dot kovetoen a hegytetore eriink. Az
1933-ban epiilt kilato Zsitvay Tibor,
a Magyar Turista Szovetseg egykori
elnokenek nevet viseli, tetejerol pom-
pas kiirpanoramaban reszesuliink. Ki-
latni a Dunakanyarra, a Borzsony es a
Visegradi-hegyseg vonulataira, es a var
latvanyat is megcsodalhatjuk. A Szent-
Mihaly-hegy mintegy kettevagja a lat-
vanyt, es a nagy kanyart leiro Dunat
latszolag ket agra valasztja.
Visszaereszkedve a IE-on jobbra, a
E+J-re terjiink ra, ami kezdetben mere-
deken szerpentinezve, majd aztan meg-
enyhtilve vezet le a Salamon-torony
mellett a 11-es fouthoz. Itt buszmegal-
16t, az ut tuloldalan pedig a visegradi
hajoallomast talaljuk a Budapestre va-
16 visszateresiinkhoz. Amennyiben nem
sietiink, besetalhatunk a belvarosba
a latnivalokat megnezni, vagy leme-
hetiink a partra, kozelebbrol is meg-
vizsgalni a Leanyfaluban hatrahagyott
Dunat.
A Vise^rod-Nagymaros komp
A HELYSZIN
A tura betekintest nyujt a Visegradi-
hegyseg kepzodmenyeibe, emellett egy
hangulatos, akar izgalmakban is bo-
velkedo utvonalon halad. A Vasas-sza-
kadek es a Holdvilag-arok feltarja a
vulkani kozetek szerkezetet, utobbin
vegighaladva, valamint a kornyeken
is szamos erdekes barlangot, sziklafor-
mat figyelhetunk meg. Az arok turis-
tak altal meg kevesbe felkapott, ezert
maig orzi vadsagat. A Dera-patak vol-
gyen athaladva azonban mar teljesen
mas foldtani egysegre erkezunk. A mesz-
kobol, dolomitbol felepiilo Pilis for-
makincset jelkepezi a Csobankara me-
redek fallal nezo Oszoly-csucs. Tobb
kiepitett pihenohely mellett haladunk
el, szamos forrasbol frisslthetunk ma-
gunkon. A turanak barmely evszak-
ban nekivaghatunk.
A termeszeti latnivalok mellett erde-
mes idot szakitanunk az okori eredetu
Szentendre nevezetessegeinek megte-
kintesere, vagy akar a tobbnemzeti-
segu Csobanka izgalmas multjanak
megismercsere.
Arkon-bokron-szakadekon at
ARKON-BOKRON-SZAKADEKON AT
Л I URAUTVONAL ADATAI
lavolsag:
S int-
। melkedes:
Monetido:
22 km
850 m
normal iramban 7-8 ora
Szentendre - HEV-vegallomas - S - О, И - S - □, -1 1. (vissza) - □ - ГЕ, IE - LE, m - m - Ги~1, □ - ГЕ Г~1, Ш
Jelzes: LE, □ (- veszelyes szakasz kikerulese ГЕ, O) - LE - jeloletlen (Holdvilag-arok) - LS - [E - jeloletlen (Pomaz, Horvath utca) - jeloletlen (Dobogokoi ut) - □ - О - □ (vissza) - IZZ - □ О, О (- a Csobankai elagazas nevu buszmegallohoz S) - Csobanka - kozpont
Az utvonal Iftbb pontjai: Szentendre, Кб-hegyi menedekhaz, Petoti-piheno, Vasas-sza- kadek, Lajos-forras, Holdvil&g-arok, Pomaz, Oszoly-csucs (329 m), Csobanka
Az utvonal nehezsegi Iuka: kozepes A kiindulSsi pont Budapestrdl az 5-os szamu (szentendrei) HEV- vel erhetb el A vegpont, Csob&nka Pomazrbl fblorankent brhetb
Megkdze- lilbs: el. A 855-os szamu BKSZ-busz orankent indul a telepuleskoz- pontrol, mig a 860-as busz a 2 km-re lev(5 Csobankai elagazSs megallohelyrol indul a koztes felorakban. Atszallas utan Pomazrol az 5-os HEV-vel juthatunk Budapestre. Utunk nehol jeloletlen szakaszokon halad. Ezeken a helyeken
11 isznos ludnivalok: rbszletesen kozoljuk az utvonalat, de kelld KorQltekintessel tfi- jekozbdjunk! A Holdvilag-йгок nehezen jarhato, nagyobb vfz hozam esetbn a patakban kell haladnunk. Ez a szakasz kike- rulheto, valasszunk utvonalat felelossegteljesenl
Pilis ds Visegradi-hegyseg
CSOBANKA, A SZINES TELEPULES
Cscbanka neve a csoban, pasztor
szob6l ered A temetoben megtalalha-
to rbmai kori sirkodarab az okori, egyeb
emlekek az oskori telepulesre utalnak.
Habar fekvescnck koszonhetoen szu-
balpin kllma jellemzi, ennek ellenere a
XIII. szazadtol a teruletet birtoklo ctez-
tercitak a szolokulturat honositottak
meg. A torok korban a telepul6s szinte
elpusztult, melyet szerbek, majd sva-
bok As szlovakok nepesitettek be. Olyan
turisztikai nevezetessegek crhetok el a
telepulesrol, mint a latkepet rneghata-
rozo Oszoly-szikla, a Kevelyek, a I losz-
szu-hegy, szamos barlang es a I >era-
patak volgye.
Duna-part, Szentendre (T. J.)
A tura kezdopontjahoz erkezve,
Szentendren leszallva gondoljuk at,
van-e idonk a kozeli telepiileskozpont
meglatogatasara, hogy gyonyorkod-
jiink egy kicsit a dunai latkepben, vagy
inkabb egybol a termeszet fele ven-
nenk az iranyt. Ha az utobbi leheto-
seget valasztjuk, hamar talalhatunk
nehany utbaigazito tablat, amin ranez-
hetiink utunk elso szakaszara. Innen,
ha rateriink a □ jelzesre a telepules
kertvarosi reszenek szelen, a beszedes
Bdgrad-szekesegyhaz, Szentendre (T. J.)
Sz :tenure haiig, latos attain —. atari a Kvt’acs Margit Muzeriri fell (T. J.)
Vasuti villasoron kezdjiik meg utun-
Szenieridni hangulal (T. J.)
kat. Itt mar lathatjuk elso megallon-
kat, a Ko-hegyet. A magassagkillonb-
seg ne ijesszen meg senkit, ez a tura
legnagyobb kapaszkodoja, es odafent
a latvany mindenert karpotolni fog.
Addig is ismerkedjiink a termeszeti
latnivalokkal, akar az utba ejtett Har-
kaly-to szepsegevel. A villasor vegere
erve figyelmesen tajekozodjunk, ko-
vessiik tovabb a □ jelzest, mely itt egy
ligetes-bokros teriileten halad keresz-
tiil. Innen mar lassan, de kitartoan el-
kezdodik az emelkedes, elotte meg
frissithetiink magunkon a Piispokma-
jori-forras vizevel, mely egy rovid ki-
teressel erheto el a О jelzessel parhu-
zamosan futo tanosvenyen.
Ahogy haladunk felfele a hetvegi ha-
zak, erdosavok kozott, tekintstink visz-
Arkon--bokron--szakacibkon at
sza a Duna menti lapalyra. Odalent-
rol meg nem is gondoltuk volna, hogy
ilyen vizenyos teriileten allunk, a kep
csak a magaslatrol, a taj foie jutva all
ossze. Ezeknek a teriileteknek a neve
utal a terseg lakossagara, a Smolnica,
Csevica, Petina mind a torok idokben
ide menekiilt szerb lakossagot jelzik.
Kozeledve a Кб-hegy orma fele, vegre
erdobe keruliink, ezzel egyiitt a mere-
dekseg is egyre nagyobb, oriilni fo-
gunk a fennsikra erve. Egy modern
kapolna mellett elhaladva becsatlako-
zik a H jelzes, majd az elso alloma-
sunkon talaljuk magunkat. Tegyiink
Afezez noven (T,. J')
ilgy, mint Petofi: pihenjiink egyet a
menedek szepen kialakitott kornyeze-
teben. Ruccanjunk ki a kozelben levo
Petofi-pihenohoz, nezziik meg a Gom-
A Hol^Lig-arok'feltarja a к (K. G.)
tetejen elteriilo toban.
Utunkat a ZZ jelzesen folytatjuk,
a Zengo-volgy fele lejt az erdo. Egy-
szer csak egy eles balkanyarhoz eriink,
immar a Кб-hegyi tanosveny men-
ten. Jobb kezilnknel a Cseresznye-hegy
mar ami a jelzesiinket illeti. Innen
jobbra indul а ЕЯ, amit kovetve a Va-
Д/копbokron--szakaddkon at
A Mitew-libii (К. G.)
sas-szakadekhoz jutunk. Itt tarul fel
eloszor a hegyseg kozetalkoto anyaga:
az andezittufara telepiilt agglomera-
tum. Elobbi kifejezes vulkani kozetre,
utobbi a szogletes kodarabokbol osz-
szeforrt anyagra utal. A hasadeknak er-
dekes a kialakulasa: a Sas-volgy patak-
ja alamosta a sziklatombot, melynek
cgy resze megcsuszott, es a hasadek
A Holdvilag-arok
kikeriilhetS szakasza (K. G.)
menten elszakadt. Nehany bariang is
talalhato itt, valamint a felszin alatt
a hasadekrendszer is kiterjedtebb. Ha
megismerkedtiink a teriilet foldtana-
val, terjiink vissza az elagazashoz, es
folytassuk utunkat a E3 jelzesen. Itt
is lesz egy frissitesi lehetoseg, 200 m-t
haladva a EZ jelzesen, leterhetiink az
orias biikkfa arnyekaban megbuvo Cse-
pel-forrashoz.
A REJTELYES
HOLDVILAG-AROK
A vadregenyes szurdok nemcsak geo-
Ibgiailag erdekes, hanem szamtalan
legenda is ovezi tortenetet. Egyesek
szerint a kornyeken all! Attila varosa,
masok szerint Arpad vezert is itt temet-
t6k el. Szerencsenkre a legendak va-
Ibsagtartalmanak ica/olasara szamcs
kutatas indult, amelyek ha az eredeti
kerdeseket nem is, de tdbb erdekes-
seget feltartak. Ilyen peldaul a IE jel-
zcsen elerheto faragott sziklafal, mely
valoszinuleg rituahs szertartasok hely-
szfneul szolgalt. Itt talaltak egy szinten
mestersdgesen kialakftott barlangot,
mely akar valoban lehetne Arpad sir-
helye, a helyi szajhagyomany azonban
Weislich riGvi'i betyar buvohelyekfent
azonositja. Az arok ncvct onnan kap-
hatta, hogy a faragott sziklafalra vetc-
do feny messze visszaverodik. A leg-
ujabb kutatasok a terulet banyakent
torteno hasznalatat erositik meg (romai
kori oltarko, faragott agyi'jgolyok)
124
*** Pilis es Visegradi-hegyseg
Ezutan az erdo kicsit egyhangiiva
valik, lepten-nyomon az erdomuveles
nyomaiba iitkoziink, de lelkesi'tsen a
tudat, hogy hamarosan elerjiik a Bol-
cso-hegy oldalaban fakado, nevet baro
Podmaniczky Lajosrol kapo Lajos-for-
rast. Ez egy jol kiepitett pihenohely
es elagazas, ahonnan szamtalan jelzes
indul. Milyen kar, hogy a turistahaz
zarva tart!
Ha kipihentiik magunkat, megebe-
deltiink, folytassuk utunkat а И jel-
zest kovetve, mely hamarosan a tura
legizgalmasabb szakaszahoz vezet.
Amint veget er a jelzes, kovessiik a
E-et del fele, itt mar eroteljesen lejteni
kezd a terszin, hamarosan a Holdvi-
kenyszerit minket, hiszen az arok ne-
hany esetben rendkiviil veszelyes le-
het, es szinte mindig nedves. Ha nem
kockaztatnank az elazast, megcsuszast
vagy a vizbe lepest, inkabb keriiljiik ki
az arkot, legbiztonsagosabb а IE jel-
zesen. Ha kozepesen batrak vagyunk,
kovessiik a IE jelzest. Ez a legne-
hezebb reszeket kikeriili, azonban az
izgalmas, vizeses mellett magasodo
Meteor-letrahoz meg leterhetiink, az
arokba pedig mindenkeppen lejutunk.
A batrabbak forduljanak le balra a EE
jelzesrol, ahol a vadregenyes szurdok-
ba keriiliink. Ha szaraz labbal atju-
tottunk a vizeseseken, iistokon es a
letran, eltolthet minket a biiszkeseg:
nem konnyu feladatot teljesitettiink.
lag-arokba erkeziink. Ez dontesre is
Magunk mogott hagyjuk a Dera-patak lapfllyat (K. G.)
A letrat kovetoen, amint a □ a szur-
dokba er, terjiink ki balra egy jelo-
letlen, fedetlen gyokerekkel boritott
osvenyen. A rovid maszas utan elerjiik
a О jelzest, amin forduljunk balra!
Hamar elerkeziink а Ш jelzeshez, azon
is a Tolak-piheno padjaihoz. A nev a
Mezei csencUlel (T, J. )
kozelben elhelyezkedo tavakra (Tolak
es Csikovari-to) utal.
Az adrenalinbomba utan egy hosz-
szabb, nyugalmasabb szakasz kovet-
kezik, a Ш-t tovabb kovetve eljutunk
a Gyopar-forrashoz, majd Pomaz kiil-
teriiletere. Innen utba ejthetiink egy
test- es lelekfrissito egyseget, de ne fe-
lejtsiik, hogy meg van egy latvanyos
allomasunk. A Csobankara vezeto О
jelzest leghamarabb kis kanyargassal
erhetjiik el: forduljunk jobbra a Hor-
vath utcan, majd balra a Dobogokoi
uton, es az elso elagazasnal jobbra for-
dulva mar ra is tertiink. Hacsak nem
rohantunk, mar delutan van, mikor
is a legszebb fenyeket mutatja a kor-
nyek. Megint emelkediink egy kicsit,
de a latvany ujfent karpotolni fog. Az
Oszoly-csucsrol fenseges latvanyban
lesz resziink a Csobankat is rejto fel-
medencere. Ha az idojaras es az idonk
engedi, sutkerezziink egyet, mielott a
□ vagy a H jelzesen lejutunk a tele-
piileskozpontba, vagy a Csobanka el-
agazas buszmegallohoz.
"•26 Visegradi-hegyseg
—hear—rjii—жид it * <w* «~н~уа-
A KO-HEGYI MENEDEKHAZ
A menedekhazat 1933 szeptembere-
ben avattakfel. NevetCzibulkaJanosrol
kapta, aki a turistahaz megalapitasat
eloszdr vetette fel. Sajnos a Magyar Tu-
rista Egyesulet egykori elndke a haz at-
adasat mar nem erhette meg. A terve-
zes es a megvalosftas kozt 10 cvig
hordtak fel a haz anyagat kepezo kove-
ket, mely helyenek kijeldlesekor alapve-
to fontossagu volt a lapos teteju hegyrol
valo pazar kilatas, a kbrnyek nevezetes-
segei es a kdzeli egyeb turistacelpon-
tok. Ma a HOD Honismereti Tiiraegylet
felelos a fenntartasaert, ahol szallast es
etkezesi lehetoseget egyarant biztosita-
nak. Kar, hogy a kozeli Lajos-forras me-
nedekhaza mar nem ilyen sikertdrtene-
tet tudhat maga mdgdtt.
ftuivonal
Budakalasz
A HELYSZIN
A tura soran a termeszeti latnivalok
mellett kukurtorteneti ismeretekkel
is gazdagabbak lesziink. Az litvonal
ugyanis felfuz a Visegradi-hegyseg es
a Pilis teriileterol negy szakralis mu-
emleket. Ezen vallasi emlekek megla-
togatasaval betekintest nyerhetiink
hazank kozepkori tortenelmenek bi-
zonyos reszleteibe, ha elolvassuk a ki-
helyezett tajekoztato tablakat.
Mindekozben persze vegig a hegyen,
a termeszetben jarunk, az erintett ro-
mok is mar a taj szerves reszet kepezik.
A kukurtorteneti ismeretek mellett az
utvonal geologiai szempontbol is erde-
kes. Tanui lesziink a Pilis es a Viseg-
radi-hegyseg — keletkezesiikbol eredo
— ekero kozetfelepitesenek, megszem-
leliink barlangokat, sziklaalakzatokat,
es erintiink kilatopontokat is.
Klastromok menten a hegyeken al
KLASTROMOK MENTEN A HEGYEKEN AT
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 21 km
Szint- emelkedes: 850 m
Menetido: 6-7 ora
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Pilisszentkereszt, Klastromkert, Vaskapu-vdlgy, Simon
halala, Leany- es Legdny-barlang, Klastrompuszta,
Pilis-nyereg, Pilisszentlelek - palos kolostor, Szako-
nyereg , Domos - prepostsag, Domes aut. mh
Az utvonal nehezsegi foka: Hosszli hullamvasutazas, helyenkent meredek es ffiraszto, de erdekes szakaszokkal.
Megkoze- lites: Pilisszentkereszt - Volan-busszal Pomazrol
A palos rend bolcsoje a Klastrom-szirtek toveben
Vandorlasunkat a pilisszentkereszti
buszfordulobol inditjuk, ahova Pomaz-
rol juthatunk el Volan-jarattaL Men-
jiink vissza, a templom fele 100 me-
tert, es balra fordulva a H jelzesen
induljunk tovabb (amennyiben a jar-
mu nem terne be a buszfordulohoz, a
Pilisszantoi elagazas nevu megalloban
szalljunk le, es DNy-i iranyban, a fo-
uton — athaladva a szlovak nemze-
tisegu falu kozpontjan — 700 meter
gyaloglassal jutunk ide). Betongyep-
racs-boritassal erositett, kisse emel-
kedo uton hagyjuk el a falu szelso
hazait, a Dera-patak menten nyilt te-
riileten, majd koves utra valtva az elso
keresztezodesben balra fordulunk, a
folottiink hosszan elnyulva emelkedo
Pilis hegy iranyaba. Par perc setaval
a Klastromkerthez erkeztink, amely
az 1184-ben III. Bela altal alapi'totr
ciszterci apatsag romteriilete. A hely-
szin kivalasztasaban nagy szerepe volt
annak, hogy erre vezettek az Eszter-
gomot Budaval osszekoto, kikovezett
utat (turank egy reszen ezen az odon
Klastromok menten a hegyeken at
kozlekedesi folyoson haladunk). Sze-
pen rendben tartott kbrnyeken, hely-
reallitott falmaradvanyokat es kis
fahazikokkal fedett, faragott oszlop-
alapokat nezhetunk meg az egykoron
fontos kozpontnak szamito monostor-
bol. A regeszeti feltaras soran megal-
lapftast nyert, hogy a szorgos szerzete-
sek jelentos gazdasagot mukodtettek,
es itt temettek el a Bank ban hivei al-
tal 1213-ban, a kozeli erdoben meg-
gyilkolt Gertrud kiralynet. A klastrom
es a hozza tartozo tobbhektaros gaz-
dasagi teriilet a torok idokben pusz-
tult el. Tovabb gyalogolva a H jelze-
sen, 100 meterre talaljuk a Klastrom-
j^Bekeie-kS alatti viilgybe
telepiilt THlisszintleleki
kut arnyas pihenohelyet, ami kivalo
helyszfn reggelink/tizoraink elfogyasz-
tasara. A forrasnal kihelyezett kis tab-
lakrol tudjuk meg, hogy az itt felfa-
A kozseg folotti palos kolostor maradvdnyai
Pilis 6s Visegradi-hegyseg
A Vaskapu sziklatve
kado viz taplalta az apatsagot, es hogy
a helyszin turistatorteneti szempont-
bol is jelentos: egy 1888-as kirandu-
lasukon, Tery Odon es Thirring Gusz-
tav itt tartott hosszabb pihenojiikon
hataroztak el a budapesti szekhelyu, a
Klastromok menten a hegyeken at
kozephegysegi turistaskodast eldterbe
helyezo egyesiilet megalapftasat — el-
lentetben az addigi, Tatra kornyeke-
rol szervezett, es a magashegyi alpi-
nizmust preferalo iranyvonallal.
Elindulva a csorgotol, a S osveny
egy kaszalo szelen szekerutra ter, es
enyhe emelkedovel filves-bokros, vad-
viragos mezokon 500 metert megteve,
iranyitotablas elagazashoz vezet. Itt
jobbra fordulva E-i iranyban folytat-
juk a turat (balrol a □ csatlakozik),
tovabbra is fedetlen terepen. Athalad-
va a nyilt teriileten jobbra a Harmas-
forras-volgy melyiil, azon tul pedig a
Pilisszentkereszt feletti Kakas-hegy es
Peres lombos hata huzodik, mig bal-
rol a Pilis oldala laser. A Hutaiut-telep
keriteseinek vegenel a falubol feljovo
koves utra kanyarodunk ra. A csomo-
pontbol Ny-i iranyban kivalik egy jel-
zetlen, de igen jol kijart es kovetheto
(sot a vegen falepcsokkel megtamoga-
tott) ut, amely a Vaskapu-szurdokon
at a felette levo sziklabordan kialakult
Vaskapu nevu sziklaalakzathoz vezet.
A meszkobol kioldodott ket kapusze-
ru sziklaiv 500 meteres kiterovel erhe-
to el, a falaktol kilatast kapunk a do-
bogokoi gerincre is.
A dozeruton a H □ jelzesen to-
vabbindulva, megkeriilunk egy so-
rompot, es beeriink az erdobe, majd
par perc mulva egy haziko alaku eso-
beallonal a Maria-pad nagy pihenohe-
lyen talaljuk magunkat. A zarandok-
helykent is szamon tartott helyszinen
a EE jelzesre valtunk (a H О a Ket-
Ertlei pthenohely Pilisszentkem zt hatardban
A Klastrom-kut viznyero helyt
bilkkfa-nyereg fele vezet tovabb), es a
Vaskapu-volgyben folytatjuk a turat.
A meredek, kotormelekes lejtok ko-
zott bevagodott vad szurdokvolgy al-
jan, szuk osvenyen, biikkok kozott
emelkediink 200 meternyit a Piliste-
tore tarto aszfaltutig. Ekkorra mar
megenyhiil a kaptato, es kitagul a tek-
no. A keresztezodes elotti korbekerl-
tett reszen, a hegy gyomraba vezeto
zsomboly (fiiggoleges falu aknabar-
lang) szaja tatong, amely csak egyike
a kornyeken nagy szamban talalhato
iireges karsztjelensegeknek.
Az aszfakon balra fordulva tovabb
emelkediink, mig elerjiik a Nagy-
Bodzas es Nagy-Szoplak kozotti, Si-
mon halalanak nevezett nyerget —
egyuttal 670 meteren, turank legma-
gasabb pontjat is —, ahol jobb kez fele
kocsiutra teriink a muutrol. Egy ege-
szen rovid szakaszon becsatlakozunk a
Pilis-nyereg felol erkezo H jelzesbe,
majd eles jobbkanyarral a EE lefordul
a hegyoldal fele. Kovetkezo 2 km-es
turaszakaszunk a Legeny-barlanghoz
felvezeto keresztezodesig killonbozo
merteku ereszkedokbol tevodik ossze.
A kezdetben mersekelt szintvesztes-
sel, biikkosben kanyargo osveny a szik-
lakibukkanasokat elerve hirtelen ko-
moly siillyedesbe kezd egy bevagas-
ban. Mohos meszkosziklak menten,
kotormeleken lepdeliink, kidolt fak
es lesodort agak, gallyak kozott. Alja-
ban szekerutra erkezve, balfordulo-
Klastromok menten a hegyeken &t д
val, a H БЕ] jelzesekre teriink at. Az
ereszkedes itt ideiglenesen megszeli-
diil: nagyjabol szintben haladunk, cso-
das szalbiikkosben. A hegylabi fal-
vak fele tarto utvonalat Vbros utnak
hivjak a kornyekbeliek; rovidesen a
Klastrom-szirtek fele jobbra kiagazo
EE keresztezodese utan nyilvanvalova
valik, miert. H jelzesiink innen foko-
zottan meredek hegyoldalban, beva-
godott melyutkent vezet tovabb, ami-
nek feltarodott oldalfalain jol latszik a
nevre magyarazatot ado vorosagyag-
retegzodes. A csapadekos idoszakban
vizet is szallito arokszeru utszakaszt
csuszossa teszi a feliileten lerakodo ko-
tormelek. A melyut veget sikeresen el-
erve megenyhiil a lejto, es 400 meter
utan elerjiik a Csevi-szirtek barlang-
jaihoz vezeto И elagazasat, ahol bal-
ra fordulunk. Az ekkorra mar megunt
sok siillyedest innen rovid emelkedo-
vel ellensulyozzuk, es feherlo mesz-
kokibukkanasok kozott kapaszkodva,
majd a szirtfal toveben kivajt lepcso-
kon fellepdelve nehany perc mulva a
Legeny-barlang huvosen asito hatal-
mas szajaban allunk. Tagas elocsar-
noka az osember lakhelye is volt, a
hegy belsejebe pedig kiterjedt — csak
barlangaszok szamara jarhato — szu-
kos jaratrendszerrel folytatodik. A be-
jarat pereme nagyszeru panoramaval
orvendeztet meg. A nyugati latoha-
Tisztas Feher-szikla eloiereben
tart a Gerecse vonulatai zarjak, jol fel-
ismerheto a focsucs adotornyarol, es a
Gete jellegzetes, lapos hatarol. Eszak-
nyugat fele Kesztolcon es Dorogon tu)
a Duna szalagja kanyarog, azon tul a
Kisalfold legkeletibb reszeit, valamint
a Garam es a Zsitva kozotti dombo-
kat figyelhetjiik meg. Az elocsarnok
belsejebol nezve mindezt, mintha sa-
jatos alaku mozivasznon bamulnank
a kepet. Miutan megpihentilnk, eresz-
kedjiink visszafele, es a kb. 80 meterre
levo, jobbra kiagazo osvenyen a res ala-
ku nyilassal rendelkezo, kisebb Leany-
barlangot is megnezhetjiik. A szirtfal
oldalaban meg tobb barlang is talalha-
to, azonban azok megkozelfteset csak
tapasztalt hegyjaroknak ajanljuk.
Visszaterve a S elagazasig, folytas-
suk utunkat lefele, tovabbra is а И
jelzesen, kirandulasunk masodik klast-
romahoz (a 800 meter hosszii szakasz
II jelzessel kozos). Kellemesen lejto
szekeruton — helyenkent idos, meretes
— biikkok, tolgyek, gyertyanok kozott
baktatunk, egy ido utan vizmosasos
melyutta valtozik labunk alatt a jaras,
azonban az ut bal oldali toltesen jol ki-
jart osvenyen problema nelkiil tudunk
tovabbhaladni. Elerjiik a Vizmuvek el-
Klastromok menten a hegyeken at
keritett teriiletet, majd a balrol erkezo
e es И csatlakozasaval a 4 jelzes
egy uton erkezik meg a Kesztolc kiil-
teriiletenek szamito Klastrompuszta
szelere. Feszillet mellett megyiink el,
majd a Palosfa hatalmas harsmatuzsa-
leme tarul szemiink ele. Kieriink az
erdobol, es azonnal a kolostor szepen
rendben tartott romteriiletenel talal-
juk magunkat. Lepakolhatunk a pa-
doknal, aztan korillnezhetiink a pa-
losok egykori feszkenel. Az egyetlen
magyar alapitasu ferfi szerzetesrend
letrehozasa, a kesobb boldogga avatott
esztergomi kanonok, Ozseb nevehez
fuzodik. A jelentos egyhazi meltosa-
got betolto pap 1246-ban lemondott
tisztsegerol, es a Pilisben remeteseget
vallalt — velhetoen az iment meglato-
gatott Csevi-szirteken —, majd imad-
sag kozbeni latomasa hatasara elkezd-
te egybegyujteni a hegyen elo koborlo
remeteket, kamzsajuk szine alapjan: a
sziirke baratokat. 1250-ben epitettek
fel monostorukat a barlangok alatti
Klastrompusztan, es megalapitottak
Remete Szent Palrol, mint patrdnu-
sukrol elnevezett palos render. Az
elso rendfonok maga Ozseb volt, aki
ezutan Romaba zarandokolt, hogy a
rend hivatalos elismereset kerje. A ko-
vetkezo evszazadokban szamos mo-
nostoruk letesiilt az orszagban (ural-
kodoink kifejezetten tamogattak a pa-
losokat), sot hatarainkon till is. Klast-
rompuszta a kezdeti evtizedekben volt
a rend fokolostora, aztan ezt a szerepet
Budaszentlorinc — feltart romjai Bu-
dapest teriileten meglatogathatdk —
vette at. Klastrompuszta a torok idok-
ben pusztult el, amikor felegettek es
leromboltak.
Miutan eleg idot toltottiink a hely-
szinen, kerekedjiink fel, es folytassuk
a turat harmadik klastromunk, Pi-
lisszentlelek fele. A romokat a ED CE
□ jelzesen hagyjuk magunk mogott,
a szemben emelkedo Klastrom-szir-
tek feher sziklainak iranyaba. A rom-
teriilet mogott allo egykori menedek-
A Fekete-hegy orizte 700 eves romok
haz mellett fordulunk az erdobe, es
kezdjiik meg a Pilis-nyeregig tarto,
2,5 km hosszu, osszesen 250 meteres
szintemelkedest. Megkeriilve az iidii-
lotelepet, a sziklak elotereben balra
fordul az osveny, majd 300 meter utan
jobbforduloval melyutra terve kapta-
tunk fel a Klastrom-szirtek nyugati
pereme mellett. A kovetkezo keresz-
tezodestol megzabolazodik az emel-
kedo, es jobbra kivalik а Ш a peremi
kilatopont fele, mi azonban a □ jel-
zesen tovabbhaladva, az ut bal olda-
lan felig foldbe asott, erdekes esohaz
elott megyiink el. Osvenyiink gyer alj-
novenyzetu vegyes erdoben, biikkok,
tolgyek, gyertyanok kozott kanyarog
folfele, vizmosas menten, amelyen
nemsokara elerjiik a Pilis-nyergi-vlz-
nyelo pihenopados szelet. Azonban az
egykori barlangnyilas helyen mar csak
egy godrot latni, mivel nemregiben
hordalekkal erosen betomodott. A szik-
lakibukkanasokkal pettyezett hegyol-
dalak kozott fel km utan a Pilis-nye-
reg tobb turistautjanak csomopontjaba
erkeziink. A hosszu emelkedos szakasz
utan kifujhatjuk magunkat az emlek-
mu melletti padokon. Eszaki iranyba
indulunk tovabb a H □ osvenyen
ereszkedve. Ketszer keresztezzilnk a
hegyoldalban szerpentinezo dozerutat,
levagva a kanyarokat, de a harmadik
talalkozasnal mar rateriink, es ezen
erjiik el a pomazi orszagutat a Fekete-
ko sziklai alatt. Atkelve rajta, szem-
ben folytatodik az osveny, ami mere-
deken megindulva ezen az oldalon is
Klastromok menten a hegyeken at Ж : 13S
levagja a szallitout visszafordito ka-
nyarjait. Az uton va!6 atkelessel egy-
ben a Pilisbol a Visegradi-hegysegbe
leptiink, az eddig sok helyiltt elofor-
dult feher illedekes kozetek helyett so-
tetebb vulkanikus koveket, sziklakat
latunk majd utvonalunkon. Meger-
kezve a Ket-biikkfa-nyereg fele vezeto
DE oreg biikkokkel orzott elagazasa-
hoz, balra fordulunk, es egy retre jut-
va kilatast kapunk az Esztergom fo-
lotti Vaskapu-hegyre, es a kozelebbi
Feher-sziklara. Atvagva a tisztason,
a Kalman-kutnak is nevezett Szent
Laszlo-forras iranyaba siillyedunk to-
vabb. A felkorfvben kofallal foglalt
csorgo nehany lepes kitero a turista-
utrol, innen par perc utan elerjiik Pi-
lisszentlelek szelso hazait, es bitumen-
utra teriink. Visszanezve jo ralatasunk
van a kozseg foie magasodo, feher szi-
nu Fekete-ko sziklas tetejere. Az igen
szep fekvesu, kicsiny falu foutcajan
500 metert gyalogolva, jobbra mellek-
utcaba iranyit a “ (a □ tovabbvezet
Esztergomba), amelyre rafordulva a
telepules szele fele emelkediink, majd
osvenyre terve cserjes, ligetes hegyol-
dalban a palos kolostorrom pihenohe-
lyes tisztasara lepiink. Az alapjaiban
jol rekonstrualt egykori szerzetesla-
kot csupan nehany evtizeddel a klast-
Dund Dbmosnel
К Pilis es Visegradihegyseg
Mohos m&zkvtZiKiak
a Legeny-barlang kornyiken
rompusztai utan alapitottak. Sorsa is
hasonlo: ket es fel evszazadon at, a
szorgos baratoknak es uralkodoink
tamogatasanak koszonhetoen viragzd
gazdalkodast folytattak, a lelki teve-
kenyseg mellett, amit a torok puszti-
tas tett semmive. Jelentoseget mutat-
ja, hogy a kolostort tobbszor felkereste
Nagy Lajos kiraly, de Karoly Robert
is tartozkodott falai kozott. Felpre-
dalasat kovetoen mar nem epiilt ujja,
a megmaradt romokon vegzett XX.
szazadi asatasok tisztaztak az epiile-
tek es helyisegek elrendezeset, ame-
lyek alapjainak helyreallitasaval most
bejarhatjuk a klastromot. A romok
mellett megpihenhetiink a padoknal,
elolvashatjuk a falu es a klastrom tor-
tenetet bemutato tablat, es a nyilt
teriiletrol nezegethetjiik a csodalatos
kornyek vonulatait, amelyek koziil a
legfeltunobbek a Fekete-ko es a Fe-
her-szikla orma.
e osvenyiink gyenge emelkedo-
vel vezet tovabb felfele a fiives, bok-
ros hegyoldalban, a teto biikkose fele,
ahol az Egett-hars nyergeben elaga-
zashoz eriink. A S balra elfordulva
Pilismarot iranyaba megy, a Ket-biikk-
fa-nyeregbol erkezo H pedig a Buba-
nat-volgy fele tart. Mi a szemkozti EE
Klastromok menten a hegyeken at
141
osvenyt celozzuk meg, es keresztezve
egy d6zerutat, nehany termetes biikk
kozott fiatalosban kezdiink ereszkedni
a 1,5 km tavolsagban allo Hoffmann
vadaszhaz fele. Ez a szakasz hosszu
evekig nem volt jarhato a tarvagas uta-
ni athatolhatatlan bozot miatt, es a
turistak inkabb a felettiink kanyargo
aszfaltutat valasztottak. Mostanra mar
annyira felnott az erdoresz, hogy ujra
csapast lehetett kialakltani a lomb-
alagutas, igen surun allo, keskeny tor-
Komezo a Simon haldla alatt
142
Pilis es Visegradi-hegyseg
zsek kozott. Helyenkent tekintelyes
hagyasfakat keriil a szuk osveny, ami-
bol kepzelhetjiik, milyen erdo lehetett
itt a vagas elott. Ami nemsokara tes-
jaba erkeziink. Az egykori maganyos
erdoorhaz (amelyben allando turista-
szallas-lehetoseg is volt) mara epiilet-
csoportta nott, es az erdeszet hasznalja,
tet is olt, mert elerve a Malom-patak
elsosorban vadaszok elszallasolasara.
egyik forrasagat, elvegzodik a fiatalos,
Ha kicsit megpihennenk, ne itt tegyiik,
es idos biikkok koze keriiliink. A pa-
tak menten nehany tablabol allo er-
doismereti tanosvenyt hoztak letre a
turistauton, igy menet kozben sziv-
hatjuk magunkba az infbrmaciokat.
Atkelve a koves medren, es kiemel-
kedve a vizfolyas melyiiletebol, Pilis-
marotot a Ket-biikkfa-nyereggel osz-
szekoto aszfaltutra toppanunk, majd
a szemkozti murvas uton nehany le-
pessel a Hoffmann vadaszhaz parkolo-
hanem menjiink tovabb a EE osve-
nyen jobbra 250 metert, a Hoffmann-
kut padjaihoz. A felirat szerint 1876-
ban foglalt, megbizhato csorgo tamfala
folott ven biikkfak magasodnak. Viz-
vetel kozben kergiikon olvasgathatjuk
a sok evtizede belevesett neveket, ev-
szamokat. A kovetkezo bo 1 km-es
szakaszunk 130 meter emelkedo a Sza-
ko-nyereg csomopontjaig, amely re-
szen а И jelzessel kozosen haladunk.
Klasiromok menten a hegyeken at
A forras bekes kornyezetet magunk
mogott hagyva vizmosasok menten,
ligetes vegyes erdoben kanyarogva ka-
paszkodunk ki a patakvolgybol. Jobb-
rol keriilve egy mohos kovekkel pety-
tyezett kis kupot, rovidesen szallito-
utba torkollik а EE csapasunk, ahol
szintben gyalogolva kenyelmes jarasu
200 meter kovetkezik. Kovetkezo ka-
nyarjaban, jobbra kiagazo szekerutra
terit a jelzes, es egy utolso kaptatoval
a Szako-nyereg elagazasaba keriiliink.
Becsatlakozunk a Pilismarotrol feljo-
vo S, es a Dobogdkdrol idevezeto S
turistaiitba; az egyesiilt harmas jel-
zesen kezdilnk ereszkedni keleti irany-
ba. 150 meter utan a S ffi jobbra
kiagazik a Ram-szakadek fele, mi vi-
szont a S jelzesen iranyt tartva sze-
kerut szelessegu csapason siillyediink,
es keresztezziik a Szako-hegyet meg-
keriilo dozerutat. Kirandulasunk utol-
so reszet kezdtiik meg, a 4 km-re levo
Domdsig. H jelzesiink nyomvonala a
Tery ut never viseli, amely a XX. sza-
zad elso feleben a legjobban kiepitett
utvonalnak szamitott a hegysegben.
A Dobogoko—Domos szakaszt pihe-
nohelyekkel, emlekmuvekkel, hidak-
kal es szerpentinekkel jol jarhato tu-
ristasetannya fejlesztettek — am mara
csak maradvanyait lathatjuk ezeknek.
Atkelve a szallitouton, egy nehany
eves tarvagas utan cseperedo, bozo-
tos sarjerdoben erosebb lejton, osve-
nyen ereszkediink tovabb. Nehany ha-
gyasfat leszamitva a teriilet fedetlen,
igy kilatast kapunk K-DK-i iranyba:
a Predikaloszeket (Vadallo-kovek szik-
las gerincevel), a Prepost-hegyet, es
mogottiik a borzsonyi Szent Mihaly-
hegy kornyeket szemlelhetjiik, sot a
Naszaly is elobukkan.
Elerve a nyilt terszin szelet, fiatal
gyertyanos-tolgyesben megyiink to-
vabb, majd elerjiik a pilismaroti muut
aszfaltjat (jobbra a EE jelzes a Fenyes-
forrashoz tart). Atkelve rajta erdekes
reszre erkeziink: a megszokott biik-
kok es tolgyek koze fenyok vegyiilnek,
mig a torzsek alatt kopjafat talalunk,
amit egy elhunyt erdeszre emlekezve
allitottak. A furcsa latvanyu erdofolt
masik vegen, egy pados pihenohely
mellett kieriink a fak koziil, es jobbra
rateriink egy koves utra. Ezen hala-
dunk at az egykori Kortvelyespuszta
majorsagabol megmaradt fiives tiszta-
sokon, kozben a nyilt teriiletrol ismet
ralatunk a Predikaloszekre. Ujbol el-
erve az erdot, jobbra, osvenyre iranyit
a jelzes, es a gyertyanokkal kevert
Pilis es Visegradi-hegys6g
FenyCvel ekytyes enipmz
aTeryut mmtin
bilkkosben atmaszunk ket vizmosa-
son (ide epiiltek hidak 100 eve), majd
az ezekbol kifejlodo mely arok folot-
ti uton ereszkedve, egy felhagyott ko-
banya utan megkeriiliink egy sorom-
pot, ami mar Domes kozelseget jelzi.
Melyiiton eriink ki az erdobol, a fiii-
ves hegyoldalbol ralatunk a Dunaka-
nyarra es a folotte emelkedo hegy-
vonulatokra. Elottiink balra pedig
feltunik a domosi prepostsag marad-
vanya, ahova osveny agazik ki. A XII.
szazad elejen alapftott monostor a to-
rok idokben pusztult el, az alapfalak
egy reszen tul a rekonstrualt altemp-
lomot tekinthetjiik meg.
A romoktol a temeto mellett ereszke-
dik tovabb a amin 400 meter utan
a 11-es foutra jutunk, ezen jobbra for-
dulva megerkeziink a kozseg kozpont-
jaba. Amennyiben idonk es kedviink
engedi, idozziink el a kompkikoto mel-
lett a Duna-parton, es gyonyorkod-
jiink a tajban.
Iiii.iiiivonal
A HELYSZIN
Turank konnyu kirandulas a Visegra-
di-hegyseg szivebol a Dunahoz. Do-
bogokorol indulva Ny felol karoljuk at
a hegyseget — ellentetben az innen Vi-
segradra tarto utvonallal, amely K-i fel-
kort ir le. Utkozben pompas kilatasok-
ban lesz resziink a Dunakanyarra es
kornyekere, latunk tobb emlekmuvet,
amelyek a helyi es orszagos jelentose-
gu esemenyekre, szemelyekre utalnak.
Dobog6k6rol Pilismarotra “r 147
DOBOGOKOROL PILISMAROTRA
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
Menetido:
16 km
300 m
4-5 ora
Jelzes
Az utvonal fobb pontjai: Dobogoko, Thirring-sziklak, Rezsb-kilato, Szako-nyereg, Hoffmann vadaszhaz, Egett-hars, Felso-Ecset-hegy, Hirsch-orom, Somos-arok patak, Pilismarot aut. mh.
Az utvonal nehezsegi foka: Konnyu kirandulas, a lejtmenetek dominalnak
Megkoze- Utes: Dobogoko - VolSn-busszal Pom^zrol
148
Pilis es Viscgradi-hcgyseg
Dobogokore menetrend szerinti
autobusszal juthatunk el Pomazr6L
A hegyteto nagy parkoloja egyben a
busz vegallomasa is, innen ЁК-i irany-
ba induljunk, a 100 meterre allo me-
nedekhaz fele. Az epiilet elotti terii-
let a Turista emlekpark, ahol erdemes
kicsit koriilnezni. A ma hasznalt ko-
epitmeny melletti Turistamuzeum ge-
rendahaza volt az elso, 1898-ban fel-
avatott turistahaz, mig a mostani
epiilet 1906 ota all a turistak rendel-
kezesere. Mind a ket hazat Eotvos Lo-
randrol neveztek el, aki hegymaszo-
kent es a turistamozgalomban is je-
leskedett.
A fenyofak mogott talaljuk a koro-
naval es kettos kereszttel ekesirett, az
elso vilaghaboru harcaiban elhunyt
turista hosok emlekmuvet. Nehany le-
pesre ettol a joval ujabb keletu, ural-
kodoportrekat tartalmazo, 8 meteres
lobogotarto magasodik. Mig a park
mas reszein a vilaghiru foldrajztudds,
Cholnoky Jeno, es az OKT (Orszagos
Kektura) elodjenek tekintheto 1938-as
Szent Istvan-vandorlas emlekkovet
nezhetjiik meg. Ezeken kiviil meg Me-
szoly Dezso erdomernoknek, a park-
erdo szemleletu gazdalkodas elindi-
tojanak allitottak emleket. A turista-
haz mogotti kilatoteraszon pedig Tery
Hazan^egyikj^ngibbrturisiamenedlke
Odon emlekmuvet nezhetjiik meg, aki
a turistasag egyik elso szervezoje volt.
A Dunakanyarra es kornyekere nyf-
16 lenyugozo panorama megszemlelese
utan elindulhatunk. Elso szakaszun-
kon a 2 km hosszu Thirring korutat
jarjuk vegig a □ jelzesen. A dobogo-
koi fennsik eszaki letoresenek olda-
laban kanyargo gyalogutat Thirring
Gusztavrol neveztek el, aki Tery Oddn-
nel egyiittmukodve szinten igen sokat
munkalkodott a termeszetjaro turiz-
mus elinditasaert, terjeszteseert.
A kilatoteraszt elhagyva forduljunk
balra a kerites mellett, es par lepest
megteve az utvonal kezdetet jelento
lepcsosor tetejen, maris a Taltos Iskola
altal epitett kapunal allunk. Lelep-
delve a fokokon, jobbra osveny agazik
ki oriasi biikkfak fele, amelyen az ut-
vonal folytatodik — a bal oldali agon a
sziklafal alatt talalhato Siketek Maria
Kegyhelyere jutunk. Gyer aljnoveny-
zetu szalbiikkosben, kiilonfele alaku
es meretu andezitagglomeratum-szik-
lak mellett vezet a kanyargos, jol kita-
posott osveny. Ereszkedovel erjiik el a
Thirring-sziklat, amelynek teteje kila-
tast kinal a Dunakanyarra es a Bor-
zsonyre. Eles balkanyarral fordul utunk
a szirt aljaban, majd a hullamzo, kes-
keny csapason ismet magas szikla-
falak toveben haladunk. Egy rovid,
lanccal is biztositott, csuszosabb ka-
nyar utan kezdiink visszaemelkedni az
eddig megtett, csaknem 100 meter
szintet. A kaptato tetejen, a Taltos ka-
pun atlepve elerjiik a gerinc turistase-
tanyat, ahol jobbra rateriink a EZ1
Г+Г1 jelzesre. Kenyelemes uton, kerites
mellett ballagva elhagyjuk a viztor-
nyot, aztan villanyvezetek alatt ke-
lilnk at, majd elagazashoz jutunk, ahol
a EE balra, a Ket-biikkfa-nyereg fele
kivalik. Mi pedig jobbra tartva a
EE jelzesen, a Szer-kovek sziklaleto-
resenek peremen a Rezso-kilato tera-
szahoz erkeziink. A hely elnevezesere
maris magyarazatot kapunk, mivel a
pihenopad mellett Tirts Rezso egy-
kori erdotanacsos emlekmuve all, aki
szinten sokat tett a termeszetjarasert,
tobbek kozott nagy szerepe volt a ko-
rai turistautvonalak kijeloleseben. So-
kak szerint pazarabb a kilatas innen,
mint a menedekhaz mogotti teraszrol.
Szemben alattunk a Ram-hegy es az
Arpad-var csucsa, kozottilk a Ram-
szakadek melyill, aminek folytatasa-
ban a Malom-patak volgye buzodik a
Duna-parti Domosig. A folyam keklo
szalagjan tul a sziklas Szent Mihaly-
hegy lathato, mig a horizonton ebben
az iranyban tiszta idoben a Polyana es
a Tatrak gerincei is felsejlenek. Kelet
fele a Keserus-hegy nyulik el, jol latni
a Predikaloszek alatti Vadallo-kovek
sziklas gerincet. Mogottiik a visegradi
varhegy es a Naszaly emelkedik, to-
vabb pedig a Cserhat vonulatai es a
Matra is elotunik. Eszaknyugat fele a
Prepost-hegy a legfeltunobb, a Duna
Dobogokorol Pilismarbtra
Telt kontos a Dunakanyav folotti hegyeken
mellett Zebegeny es Szob haztetdi
szinesednek, mogottiik a Borzsonyi-
kismedencek teriilete huzodik, azok
felett pedig a Borzsony szamos csu-
csa es vonulata. Leghatul az Eszak-
nyugati-Karpatok bercei csiicsosod-
nak.
Folytatva turankat а И □ GSfl О
jelzesen, gyertyanok es biikkok ko-
zott a Jasz-hegy gerincutjara fordu-
lunk. Rovidesen a Ram-szakadek fele
jobbra kivalik a □, mi azonban а И
Inal EE] jelzesen haladunk tovabb, az
egykori tarvagasb61 megmaradt ter-
metes biikkfak es a felndvekvo ujulat
kozott-folott helyenkent kilatunk a
Duna es a Borzsony fele. A szepseges
szakasz utan enyhen ereszkedo, szik-
las osvenyiink suru fiatalosban lomb-
alagutas erdoreszbe vezet, amelyben
oreg obeliszkre es pihenopadra buk-
kanunk. Az emlekmu Hegediis Kan-
did Lajos, dualizmuskori miniszteri
tanacsos es akademikus tiszteletere ke-
sziilt. Elhagyva a fiatalost, a Hegediis-
bercet keresztezziik, majd sziklas le-
toresenek tetejere, a Tost-sziklakhoz
eriink. Itt ujabb pihenohely es obeliszk
fogad, a hely Tost Gyulara — szinten
dualizmuskori hivatalnok, turistautak
nal — a Domos es Dobogoko kozotti
Tery ut — volt a legfontosabb a XX. sza-
zad elso feleben. Szorgos munkaval tu-
ristasetannya epftettek, amelynek ma
mar csak ezek a maradvanyai latha-
tok. 200 meter utan a Szako-nyereg
csomopontjaba jutunk. A S Domos
fele megy tovabb, a H jelzes pedig
Pilismarotrol erkezve a Ram-szakadek
fele vezet. Mi a nyugati iranyba kiaga-
zo Ш □ utat valasztjuk, es szeker-
uton lefele, rovidesen dozerutba csat-
lakozva balra fordulunk, s 200 metert
gyalogolunk a szintben vezetett jara-
son. A jelzes egy meretes biikkfan
jobb kez fele osvenyre tent, amin az
A magyar turistasag egyik
dl.^;to „afostola”
A turista hosok emUkmfive
letesitese fuzodik nevehez — emleke-
zik. A turistaosvenytol balra nehany
meter a szikla teteje, ahonnan korla-
tozott kilatast kapunk a Szako-hegy
oldala mellett ENy-i iranyba: a hegy-
seg alacsonyabb vonulatait es a Du-
na-menti sikvidekeket latni. Meredek,
lepcsokkel tompitott szerpentinosveny
vezet le a vulkani agglomeratumszik-
lak aljaba, ahol az Ilona-pihenohoz er-
keziink. A falban a hegymaszok es tu-
ristak vedoszentjenek, Szent Bernatnak
1942-ben kesziilt dombormuve lat-
hato, szemben pedig egy kis kilatote-
rasz, ami a felnovekedett erdo miatt
nem ad kilatast. Dobogoko ota erin-
tett feltunoen sok emlekmu es turis-
tainfrastruktura oka, hogy ez az utvo-
1 km-re levo Hoffmann vadaszhaz fele
folytatjuk az ereszkedest. Kerillve egy
mohos kovekkel pettyezett kis kupot,
kozepkoru ligetes vegyes erdoben, viz-
mosasok menten silllyediink a Ma-
is hatigulat
elsosorban vadaszok elszallasolasara.
A parkolo alatt keresztezzilk Pilisma-
rotot a Ket-biikkfa-nyereggel ossze-
koto aszfaltutat, es az erdobe vezet UH
Й- osvenyiink, amin leereszkedilnk a
lom-patak volgyenek iranyaba. Rovi
desen a Hoffmann-kut pihenohelyet
pillantjuk meg. A felirata szerint 1876-
ban foglalt, megbizhato csorgo tam-
fala folott ven biikkfak magasodnak.
Vizvetel kozben kergiikon olvasgathat-
juk a sok evtizede belevesett neveket,
evszamokat. Innen par perc mulva a
Hoffmann vadaszhaz murvas parko-
lojaba erkezilnk. Az egykori maganyos
erdoorhaz — amelyben allando turista-
szallas-lehetoseg is volt — mara epiilet-
csoportta nott, es az erdeszet hasznalja,
Pilismarotnal a Dunaba torkollo Ma-
lom-patak koves medrehez, majd at-
keliink a tulpartra. A vizfolyas men-
ten nehany tablabol al!6 erdoismereti
tanosvenyt hoztak letre a turistaiiton,
menet kozben informalodhatunk. Te-
kintelyes, idos biikkok kozott kanya-
rog a csapas a patak menten, majd egy-
szer csak megritkulnak a nagy fak, es
bozotos fiatalosba keriiliink. A kovet-
kezo emelkedos szakasz hosszu evekig
nem volt jarhato a tarvagas utani at-
hatolhatatlan bozot miatt, es a turis-
154
Pilis 6s Visegradi-hegys6g
tak inkabb a felettiink kanyargo asz-
faltutat valasztottak. Mostanra mar
annyira felnott az erdoresz, hogy ujra
csapast lehetett kialakitani a lomb-
alagutas, igen surun allo, keskeny tor-
zsek kozott. Helyenkent tckintelyes ha-
gyasfakat keriil a szuk osveny, majd
kierkezve a homalyos rudas erdobol,
A Somos-arok vizfolyasa
Dobogokorol Pilismarotra
Fan el6 gomhak
ujra megjelennek az idos fak. Keresz-
teziink egy dozerutat, es nehany le-
pessel az Egett-hars nyergeben allunk.
A jo Ш elvegzodik, viszont a Ket-
biikkfa-nyeregbol erkezo E”*?, es a Pi
lisszentlelekrol feljovo itt egye-
siil, majd tart ENy fele а ЙН jelzessel
egyiitt. Erre tovabbindulva szekeruton
megyiink nehany lepesnyit, majd os-
venyre valtva a koves, helyenkent csu-
szos gerincelre fordulunk. Innen eros,
de csupan nehany szaz meter hosszu
emelkedo kovetkezik, a csapas epp az
erdo es a fiives-ligetes hegyoldal ha-
tarvonalan vezet. Utobbi azert orven-
detes, mert a lihegteto szakasz lektiz-
dese kozben idonkent nezegethetjiik
a hatunk mogott egyszer csak elobuk-
kano taj kepet. Ralatunk a Szentle-
leki-patak felso szakaszara, aljaban
Pilisszentlelek hazaival, es a tisztason
allo kolostorrommal. A kicsiny kozseg
foie a Fekete-ko sziklatarajos orma tor-
nyosul, mellette a Pilis-nyereg — Nagy-
Szoplak terseget szemlelhetjiik meg.
A mely volgy nyugati oldalan pedig
a Fekete-hegy massziv hata huzodik.
A kaptato vegen tolgyesbe lepiink, es
a koves-sziklas utreszt is magunk mo-
gott hagyjuk. A Felso-Ecset-hegy csu-
csa alatt keresztezodes fogad, ahol a
jelzesek szetvalnak. Ket gerinc aga-
zik ki innen: balra kanyarodik а
[ffi], amely a Maroti-hegyeken at a Bu-
banatvolgybe tart, mig a S a jobbra
kiindulo gerincen a Hirsch-orom fele
vezet. Mielott folytatnank turankat a
H fele, erdemes 150 meteres kiterot
tenni a H jelzesen, a Felso-Ecset-hegy
tetejere. A hegyoldalt nemreg tarra vag-
tak, fgy most feltarul az addig nem lat-
hatott panorama eszak fele.
Fermeszetes magasles
156 Pilis ёз Visegr6di-hegys6g
A Tbirring kijrilt szakasza
A kozeli, alacsony erdos taj mogott,
a Duna-volgy melyiileten till a Bor-
zsonyre latni. A legmagasabb vonulat
az Inocot, a Nagy-Hideg-hegyet es a
Csovanyost hordozza, ettol nyugatra
a Nagyborzsony folotti Magyar-hegy
— Var-biikk terseget latni. Ezek elott
j61 kiveheto a marianosztrai Kopasz-
hegy — Nagy-Sas-hegy bercsor, es a
Csak-hegy a banyajaval. A Nagy-Kop-
pany fiives homloka is konnyen meg-
talalhato, a Galla fele lealacsonyodo
hat mogott a tavoiban pedig a Sel-
mecbanya folotti Szitnya kandikal elo.
A Kisalfold Dunatol eszakra huzodo
laposan tul az osszefiiggonek tuno
hegylanc, az Ujbanyai-hegyseg, a Tri-
becs es a Madaras vonulataibol tevo-
dik ossze.
Terjiink vissza az elagazashoz, es a
jelzesen folytassuk turankat. Sze-
les szekeruton, a ketoldali vagasteriilet
keritesei kozott kenyelmesen ereszke-
ditnk, jobbra kilatast kapunk a Hosz-
szu-hegy iranyaba. Hamarosan veget
ernek az elkeritett reszek, es kozepko-
ru tolgyes erdofolton athaladva a nye-
regben kereszteziink egy szallitoutat.
Dobogokorol Pilismarotra
Tuloldalan osvenyen vezet folfele a
jelzes az Also-Ecset-hegy oldalaba, a
csucsot jobbrol keriilve. Fiatal, ligetes
tolgyesben ereszkedve esohaz es pi-
henohely mellett setalunk el, majd az
elkeskenyedo gerincen, kohajitasnyi
tav utan a Hirsch-oromhoz erkeziink.
A 414 meter magas, sziklas eloreugro
bercorron, 1896-ban emelt obeliszk
all: Hirsch Istvan erdotanacsos es a
millennium tiszteletere kesziilt. Mo-
gotte a perem kilatast kinal keleti es
eszaki iranyba, a Malom-patak alat-
runk melyiilo volgyere es a folotte hu-
zodo, parhuzamos gerinc hegyeire. Del
fele a volgyon at egeszen a Dunaig,
valamint a Borzsony vonulataira lat-
ni. A sziklaparkanyon elovigyazatosan
mozogjunk! Pihenopad az emlekmu
mellett is van, erdemes egy kicsit itt
iicsorogni, mielott turank utolso, 300
metert ereszkedo szakaszaba kezde-
nenk, a 6 km-re levo Pilismarotra.
A pad mellett fordul le а osve-
nyiink, es kozvetlenill a gerinc alatt
vezetve meredek, csuszos szakaszon ka-
nyargunk a fiatal erdoben. Rovidesen
az ut kiszelesedik, es derekszogu ka-
nyarral balra elhagyjuk a hegy elet.
300 meter utan erdeszeti koves utba
csatlakozva ereszkediink a Somos-arok
iranyaba, majd a szurdokvolgy pere-
met elerve, jobbforduloval megyiink
tovabb, parhuzamosan a meder fo-
lott. A ritkas aljnovenyzetu biikkos-
ben majdnem az aljaig latni. Betele-
pitett fenyvesfolt mellett megyiink el,
de a torzsek legtobbje sajnos mar ki-
szaradva, levelek nelkiil mered az eg
fele. Eloteriikben meretes agglomera-
Dobogok'i a taltoi kny.bsseg szamara is helysz.n
158
Pilis es Visegradi-hegyseg
tumszikla hever a foldon. Elerjiik egy
ret szelet, es itt a jelzes a szallitoutrol
jobbra, egy osvenyre, az erodszelre ira-
nyit. Atkeliink a Somos-arok patak-
jan, majd a vizfolyas menten haladunk
a kovetkezo gazloig, ahol ismet ke-
resztezziik a medret. Az Aranka-for-
ras utan ideiglenesen elkanyarodik
az osveny a pataktol, es beljebb visz a
gyertyanos-tolgyes erdobe, majd a
mohos foglalatu Kadar-kut elott te-
riink vissza a partra. A Szenegeto-ret
szelen fenyvesben, es oregoni hamis-
ciprusok mellett vezet a csapas, aztan
ujra keresztezzilk a patakot, es a tul-
oldalan a hamvas-koi vadaszhaztol er-
kezo muutba csatlakozunk, innentol
mar vegig aszfalton megyiink Pilis-
marotig, a Miklos deak-volgyben. Ha-
marosan elerjiik a XIX. szazad vegen
epitett, es nemregiben megujitott to-
rendszer teriiletet, amelynek kettos
szerepe van: a patak vizhozamanak sza-
balyozasa, es a termeszetes vizes elo-
hely biztositasa az elovilag szamara.
A gatakkal elvalasztott tomedencek
partjan pihenohely letesiilt a turistak
szamara. Szomszedsagaban az ut mel-
lett jobbra talaljuk a Millenaris em-
lekmu koobeliszkjet, amelyet 1889-
ben allitott a Pilismaroti ErdohivataL
Atkeliink a patakon, immar betonhi-
don, majd a nemzeti park hatarat je-
lolo tabla utan elerjiik a falu szelso
hazait, 400 meter mulva utunk egye-
siil a Hoffmann-haztol erkezo aszfalt-
uttal, amin а И jelzes halad, igy ve-
giil a H jeleken gyalogolunk a
kozpont fele. A Dobozy Mihaly-em-
lekmu utan erjiik el a 11-es foutat,
amin jobbra fordulva csupan nehany
lepes a buszmegallo.
D^s nyari vegetacio
,initwial
meter
Pilismarot
Domos
Hirsch-orom
Prepost-heay
FilsdrEcset-hegy
iJasz-heey
'dusb
Szer-kovek
TV-torony
ibogokd
I'.ih
hdiftnr
Hadarkiit
u
Arardw-forras
Ket-biikkfa
nyareij
<wiitlelek\
rpad-var
+ 484.
Szakd-hegy
^+570 /
Ramhegy
+48d
.isd-Ecset-hegy
>+452
Hoffmann
vadaszhaz
Thirring-sziklak
CH- Dobogo ko
699
'?• - "Sihaz
Millenaris
emiekmu
Egett- Szako-nyereg.
A HELYSZIN
Turank igen latvanyos panorama-ut-
vonal, a Pilis es a Visegradi-hegyseg
focsucsainak (Pilis — 756 m, Dobo-
g6-ko — 699 m) kbrnyeken. Az erin-
tett kilatopontokrbl felig-meddig mas
iranyba es tajreszletekre latunk, mind-
ezt kulbnbbzb magassagbol es eltero
szbgbol szemlelve. Ahogy haladunk
utvonalunkon, ujabb es ujabb arcat
mutatja a mar elozo allaspontrol is
reszben megfigyelt taj, ugyanakkor
mindig kapunk addig nem latott re-
szeket. Vegigjarva a turat, bontako-
zik ki a sok finom reszlet, es all bsz-
sze sokoldalii kbrpanoramava a lat-
vany.
РапогбтайЮп Dobogokorol a Pilis ttbahoz
PANORAMAUTON DOBOGOKOROL A PILIS LABAHOZ
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
18 km
500 m
Menetido: 5-6 Ora
JelzOs: EE] - И - О - EE1 Га1 - ГЯ - Г*1 -1»*»1 - Го] - 1Ж1
Az utvonal fobb pontjai: Dobogoko, Ket-bukkfa-nyereg, Fekete-ko/Hrebeny, Pilis-nyereg, Klastrom-szirtek. Simon halala, Pilis tetc, Laszlo kiipja, Pilis keresztje, Pilisszanto
Az utvonal nehezsegi foka: Kozepesen nehez tura, sok ereszkedfessel, es helyenkent rovid kaptatdkkal
Megkoze- lites: Dobog6ko - Volan-busszal Pomazrol
Hasznos tudnivalok: A tiirat kezdhetjtik a Ket-bukkfa-nyeregbol is, ebben az esetben az itteni megalldban szalljunk le a busz- rol, a tOv pedig 3 km-rel lesz rovidebb.
Latvany a Klastnm-szirtekrijl
Kirandulasunkat a Visegradi-hegy-
seg legmagasabb pontjarol indltjuk.
Dobogoko iidiilotelepe a hegyseg tete-
jet elfoglalo, kicsiny fennslkra telepiilt,
es emberoltok ota a kornyek legforgal-
masabb turistakozpontja. Szamos tu-
raigenyt kielegit: kivalo kiindulopontja
akar a rovid setaknak, de a korturak-
haz, amelyet baro Eotvos Lorandrol —
a Magyar Turista Egyesiilet alapito el-
nbkerol — neveztek el. Ez azonban — a
nagy erdeklodes miatt — mar nehany
evre ra szukosnek bizonyult, igy fel-
epitettek a ma is hasznalt emeletes
koepiiletet, a rcgi gerendahaz mellett.
Az elso menedek Turistamuzeumma
nak es a hosszabb vandorlasoknak is.
alakult — erdemes beterni es a kis ki-
Sot, sokan vannak, akik csupan 1-2
kilometert jarnak osszesen a kavicsos
setanyokon es kilatohelyeken. A csucs
a hazai szervezett gyalogos turizmus
kezdetehez is kotheto. Mig kozep-
hegysegeinkben zommel a Karpatok
elcsatolasa utan kezdtek epiilni a tu-
ristahazak, turistaletesitmenyek, Do-
bogokon mar 1898-ban allt a hegyi
allitast megnezni —, mlg a kohaz nap-
jainkban is turistahaz szerepu. A haz
kornyeket parkosftottak, a kenyelmes
setanyokon bejarhatjuk a hegyteto ter-
seget, megtekintve a szamos emlek-
es kegyhelyet, kilatopontot es egyeb
nevezetesseget. A latnivalokon tul pe-
dig tobb vendeglato-ipari egyseg all
rendelkezesre eveshez, ivashoz.
Paror&matJton Dobogbkbrbl a Pilis labahoz
Kirandulasunkat a turistahaz md-
gotti sziklan kialakftott panoramate-
rasznal kezdjiik. Elso kilatopontunk-
rol koriilnezve pompas ralatasunk van
a Dunakanyarra es a koriilotte dom-
borodo-hullamzo hegyekre. Az innen,
fentrol csupan keskeny szalagnak tu-
ne Duna sok szazezer eve alakitja szo-
rosat, melyen bevagodva a — geologiai-
lag egysegesnek szami'to — Borzsony
es Visegradi-hegyseg vulkanikus vo-
nulatai koze. A letrehozott attoreses
volgy tajkepe europai szintu mercevel
merve is egyediilallo.
A terasz korlatjatol kitekintve, koze-
pen a nyugat felol erkezo Dunat kanya-
rodasra keszteto Szent Mihaly-hegy
meredek oldalakkal hatarolt tombjet
latjuk emelkedni. A Dunakanyar ke-
leti felet a Keserus-hegy hosszu vo-
nulata takarja ki, legmagasabb pont-
jan a Predikaloszekkel, es a kiagazo
Vadallo-kovek sziklas gerincevel. Alat-
ta a Szoke-forras-volgy melytil, amig
Domosnel eleri a Dunat, tobb mellek-
volgyet — koztiik a Ram-szakadekot
rejto Harom-forras-volgyet — is maga-
ba csatlakoztat. Folotte, nyugati irany-
ban a Prepost-hegy emelkedik, majd
a Maroti-hegyek puposodnak. Allas-
pontunk fele a kozelben a Szako-hegy,
es az Arpad-var orma a legfeltunobb,
mig a Ram-hegyet kopar tetopontjan
levo Ferenczy-sziklarol ismerjiik fel.
Eszakra, a Duna vizen till a Borzsony
csiicsai, gerincei latszanak. A part men-
ti Zebegeny hazai mogott eszrevenni
a Nagy-Gallat, a Kopasz- es S6s-he-
gyet; mig Szob folott a Csak-hegyet
konnyu megtalalni, banyajanak latva-
nya miatt. A latohatart Magas-Bor-
zsony-vonulatok csucsai zarjak: az
Inoc, a Nagy-Hideg-hegy es a Csova-
nyos. Eszakkeletre a Naszaly kukkant
ki a Predikaloszek gerince mogott, es
tiszta idoben a Cserhat, a Matra buk-
kan elo a hatterben, sot a Karpatok
tavoli hegysegei is felsejlenek (pl. Tat-
rak, Polyana vagy ENy-ra a Madaras).
Alaposabban szemlelodve persze sza-
mos kisebb reszletet be tudunk meg
azonositani a fentieken tul. Erdemes
minden evszakban es tobbfele idoja-
rasban is ellatogatni ide, hiszen a ter-
meszet mas es mas arcat mutatja.
Miutan beteltiink a latvannyal, szem-
leljiik meg a kilatoterasz kozepen Tery
Odon emlekmuvet, akinek nagy sze-
repe volt abban, hogy Dobogoko a gya-
logos turizmus egyik orszagos koz-
pontjava valjon.
A teraszt elhagyva jobbra indulunk
a kavicsos setanyon, a fennsik mere-
deken leszakado pereme menten. El-
megyilnk a turistairanyito tablak mel-
lett, amelyek az innen kiindulo vagy
athalado jelzesek utvonalait tartal-
mazzak. A szamos lehetoseg koziil mi
valasszuk a IS-et, a 3,2 km tavolsag-
ra levo Ket-biikkfa-nyereg iranyaba.
Balrol kerites szegodik mellenk, majd
a Taltos kapun keresztill jobbra ki-
agazik a Thirring korut □ jelzese.
Tovabbra is a setanyon haladva el-
hagyjuk a viztornyot, aztan villanyve-
zetek alatt keliink at, vegiil egy elaga-
zashoz jutunk, ahol a S CD jobbra,
a Rezso-kilato fele fordul. Mi maradva
а Ш-еп, a plato szeleig megyiink, ez-
utan a Pilis szallo kentese menten ka-
nyarodva, a Dobogoko—Pomaz muut
iranyaba ereszkediink. Idos biikkok
kozott keriiljiik a Disznos-arok volgy-
fojet, a bitumenut mellett — a EE ki-
Le.beges a taj ftilott
valik balra, es Dobogokore megy visz-
sza —, majd egy soromponal atkeliink
rajta. Villanyvezetek nyiladekat metsz-
sziik, tovabbereszkedve balra kivalik
a □ (a Marton-retre vezet), es rovi-
desen ujra keresztezzilk az aszfaltot,
aminek a tiiloldalan, 500 тёгег utan
vizmosasban vezet tovabb csapasunk.
A melyiit aljaban a Ket-biikkfa-nye-
reg csomopontjaba erkezve ujra ki-
eriink a pomazi muutra, aminek nagy
kanyarjaban — immar keresztezes he-
lyett — jobbra, a szelere fordulva, tart-
sunk az esohazzal vedett buszmegallo
iranyaba. Tulmegyiink az epftme-
nyen, nehany lepes utan az orszagut-
bol jobbra kiagazo, a Pilis-tetore emel-
kedo, keskeny bitumentitra teriink at.
Megkeriilve sorompojat, jobbra os-
Pilis es Visegradi-hegyseg
НЯИЬюВТПГО»Ш1 Ю nil M— I - =
A Csevi-szirtek tetejm
venyre iranyit a □, majd biikkok ko-
zott emelkedni kezdiink a hegyoldal-
ban. A kaptato hamarosan megenyhiil,
a csapas szekerutta szelesedik, es kar-
csu, eziisttorzsu fakkal megszort, bo-
zotos alju erdoreszben eriink fol a
Fekete-kore vezeto Ш kiagazasaig,
amire jobbra atteriink. Kezdetben la-
pos teriileten, majd lejton setalunk az
egyre hatalmasabb fakbol allo, cso-
dalatos biikkerdon keresztiil. Itt mar
joval gyerebb a cserjeszint, igy jo mesz-
szire latni szemmagassagban. Egyem-
beresre keskenyedo osvenyen erke-
ziink ki a Fekete-ko fedetlen meszko-
sziklatarajra, ahonnan lenyugozo pa-
norama tarul szemiink ele. A latkepet
ket reszre osztja a hegyek olelte Szent-
leleki-patak szuk volgye, melynek fel-
so szakaszan Pilisszentlelek nyujtozik
odalent, es folytatodik ENy-i irany-
ban a Kis- es Nagy-Cserepes-tetok
kozotti Cserepes-volgyben. Ez a vo-
Panoramauton Dobogokorol a Pilis labahoz
nal geologiai szempontbol nevezetes,
ugyanis kijeloli a torest, ami elvalaszt-
ja az iiledekes kozetekbol felepiilo Pi-
list es a vulkanikus Visegradi-hegy-
seget. A melyiilet folott hosszan elnyul-
va emelkedo, az esztergomi orszagutat
oldalaban hordozo, lapos hatu Feke-
te-hegy a Pilishez tartozik, akarcsak
allaspontunk. Mig masik oldala, pl.
a veliink szomszedos Szentleleki-teto,
mogotte a Feher-szikla kilatopontjat
hordozo vonulat, azon tul az Eszter-
gom folotti Vaskapu-hegy vagy a Du-
na iranyaba lefuto Hirsch-orom ge-
rince mar a Visegradi-hegyseg reszei.
A horizonton a Bdrzsony es az ala-
csony I ielembai-hegyscg ivei huzod-
nak.
Sziklai tisztas a Pilis hegy peremen
Pilis ёз Visegradi-hegyseg
Miutan atbongesztiik a tajat, ter-
jilnk vissza a sziklaoromrol az erdo-
szelre, es a A masik agan jobbra (deli
iranyba) kanyarodva induljunk a Pi-
lis-nyereg fele. A hegyoldalban ha-
rantolo osvenyen siillyedve hamarosan
becsatlakozunk a S IS jelzes mely-
utjaba, ahol ismet jobbra fordulva,
szep nagy biikkok alatt athaladva a
nyeregbe erkeziink. Az ot turistautat
is atvezeto helyszlnen nagy pihenohe-
lyet, esohazat es a hegyvideken 1945
januarjaban lezajlott harcok memen-
tojara allitott emlekmuvet talalunk.
A ZZ jelzesen DNy-i iranyba tura-
zunk tovabb kovetkezo kilatonk, az
1,8 km-re levo Klastrom-szirtek fele.
Vizmosas menten ereszkedik az os-
venyiink, sziklakibukkanasos oldalak
kozott, tiszta, vegyes erdoben hala-
dunk. Erintjiik a betemetodott Pilis-
nyergi-vfznyelot, majd nemileg ero-
sebb lejto utan egy felig foldbe asott
esohazat, amitol 200 meterre a ke-
resztezodesben balra a IS szekerut-
jara valtunk at. Rovid kaptato kovet-
kezik, majd a szalerdos bilkkosben,
derekszogu jobbfordulo utan elerjilk
a Klastrom-szirtek peremet. A kila-
topontot jelento Kemeny-sziklahoz a
Ш vezet le jobbra, kanyargos, karro-
sodott osvenyen. A szikla tetejere ki-
erkezve ovatosan mozogjunk! Ujabb
nagyszeru panoramat ado helyre er-
keztiink. A hofeher meszkoszirten kii-
lonosen a tavaszi es oszi napsiitesben
kellemes iicsorogni, szemlelni a kila-
tast. Jobbra a Ketagu-hegy messzire
elnyulo hatat es meredek sziklas ol-
dalat nezhetjilk, alatta Kesztolc haz-
tetoi kanyarognak, mogotte Dorog
epiileteit latni, amiken till pedig meg-
csillan a Duna, amint hegyek koze,
kanyarjaba kesziil belepni a Kisalfold
siksagabol. Dorog es Leanyvar folott
a Nagy-Gete emelkedik, es jol kive-
hetoek a Gerecse egyeb tetoi, vonula-
tai — koztiik a focsucs - is. Szemben
alattunk Klastrompuszta a kolostor-
rommal, azon till Piliscsev es a Nagy-
Kopasz tersege lathato, mig leghatul
eszrevenni a Budai-hegyseghez tar-
tozo ormokat. Toliink balra pedig, a
Pilis massziv oldalaban a Csevi-szir-
tek kotaraja feherlik; tovabbi utvo-
nalunkon majd folotte megyiink el a
hegyoldalban.
Miutan telitodtiink a latvannyal,
terjiink vissza a sziklaperemrol a SJ
osvenyre, es azon jobbra kanyarodva
folytassuk turankat. Enyhen emelke-
do uton, 400 meter utan balra, szint-
be fordulunk, es becsatlakozunk a
Piliscsevrol feljovo И jelzes szekenit-
jaba. A kenyelmes, raadasul igen szep-
seges szalbiikkosben halado szakasz
csak nehany percig tart, mert ujabb
keresztuthoz, а Ш kiagazasahoz erke-
ziink, amire atvaltva 130 meter szint-
emelkedes var rank. Mohos meszko-
sziklak menten, kotormeleken masszuk
meg a hegyoldalt, kidolt fak es leso-
Pilis es Visegradi-hegyseg
dort agak, gallyak kozott. Lekiizdve a S jelzes szekerutjat, amelyre jobbra
sziklas szakaszt, megenyhiil a kapta- rafordulunk. Gyengen emelkedve ha-
rd, es elerjiik a Pilis-nyeregbol erkezo rantolunk a Nagy-Bodzas alatt, koz-
Pilisszantoi Boldagasszony-kapolna
Panor&matiton Dobogokorol a Pilis labahoz
171
Nimrod szohra a Csillagosvenyen
ben komezo mellett megyiink el, es a
hegyoldalt kovetve delkeleti iranyt vesz
fel utunk, fokozatosan szintet tartva,
vegiil meg is szunik az emelkedes.
A kovetkezo bo 2 km-es szakasz na-
gyon kenyelmes oromtura a Pilis del-
re nezo oldalaban, 700 meter koriili
magassagban. Valtozik az erdo is: a
biikkost egyre jobban felvaltja a tblgy,
de vegig maradnak ezilsttorzsu fak is
a tolgyek kozott, sot tobb helyen is ort
all 1-1 hatalmas, oreg bilkkfa utvona-
lunk menten. Az egyre meredekebbe
valo jobb oldali hegyoldal egy pontjan
rovid kiterovel ki tudunk menni a pe-
rem kis tisztasara, ahonnan kivalo ki-
latast kapunk Piliscsev es a Budai-
hegyseg iranyaba. Nehany perc mulva
a H jelzes fuves retre erkezik, itt ide-
iglenesen leteriink a turistautrol, hogy
felmenjiink a Pilisre, ahova egyelore
nem vezet jelzett ut. Oka, hogy a 70-es
evek vegen legvedelmi raketabazist epi-
tettek a tetore, ezert a csucs kornyeke
az 1996-os kiiiritesig lezart terillet volt.
Azota mar felmehetiink, de a pusz-
tulo-omladozo objektum bozottal be-
nott tersege nem a termeszeti latni-
valok miatt erdemes a felkeresesre.
A legmagasabb reszekrol korlatozott
kilatast kapunk, viszont a hegyoldal
egy resze igen atfogd panoramat nyujt.
A hegytetoig kb. 800 meteres kitero
jol ki van jarva, sokan kivancsiak, mi
A polos rendet alapito Boldog Ozseb
talalhato odafent. Balra vagjunk at a
reten az erdo szele fele, ahonnan kocsi-
uton folytatjuk tovabb utunkat, majd
200 meter utan menjiink at a szaka-
dozott keritesen, es a balra kanyaro-
do ut tisztasos szelen elerjiik a kilato-
pontot. Dobogokotol Pilisszentkereszt
es Pilisszant6 tersegen at egeszen Pi-
lisvorosvar kornyekeig ellatni innen.
Messzebb tekintve a Hosszu-hegy sze-
les hata osztja ket reszre a tajkepet, az
Oszoly, a Kevelyek es a Ziribar-hegy
mellett a Budai-hegyseg csucsai is fel-
tunnek. A horizonton pedig Szent-
endre, Pomaz es Budapest bizonyos
reszeit szemlelhetjiik meg, azon tul
pedig a Godolloi-dombsag lankai vesz-
nek a paraba. A perem egyben siklo-
ernyos starthely is, ha epp kint vannak
a sportolok, figyelhetjiik vakmero el-
rugaszkodasukat, majd a csodas taj-
kep folotti repiilesiiket.
A tisztasrol hegycsucsi iranyba kap-
tatva par perc alatt erheto el a Pilis
platojan az egykori raketabazis. Sza-
mos betonfedezeket es mas epitmenyt
nezhetunk meg az elhanyagolt, lassan
pusztulo objektum erdekes teriileten.
A bazisrol csupan korlatozott kilatast
kapunk a kornyekre, azonban mar nem
sokaig: az itt allo geodeziai meroto-
rony betonhengerenek turistakilatova
valo atalakitasa elkezdodott, atadasat
2014 oszere tervezik. Az uj korkila-
toponthoz varhatoan a jelzett utat is
kijelolik majd.
Kiteronk utan setaljunk vissza a E”
jelzeshez a kicsiny tisztas szelere, es
fblytassuk turankat rajta. Tovabbiak-
ban megkezdjiik a leereszkedest a Pi-
lis meszkosziklas oldalaban, az un.
Grofi ut szerpentinen. A szeles kbves
ut a hegy fedetlen oldalaban vezet,
nagy kanyarjaiban a fentihez hasonlo
kilatast kapunk, es bar az alacsonyabb
allaspont miatt kevesebb tajreszt la-
tunk innen be, viszont reszletgazda-
gabban. Egyediil a Budai-hegyseg ira-
nyaban tarulnak fel eddig nem latott
reszletek. Elerve a Laszlo kupja visz-
szafordito kanyarjat, utolso panora-
mankban gyonyorkodhetiink a Pilis
oldalabol, ezt kovetoen az erdobe le-
piink. Tovabbereszkedve sorompot ke-
rillunk meg, es a kelet fele fordulo ut
kanyarja utani keresztezodesben el-
hagyjuk a H jelet — ami a fentrol la-
tott Csobankara megy tovabb —, es
atvaltunk jobbra, a □CLI szeles szal-
litoutjara. Az enyhen lejto, kenyelmes
jarason 400 meter mulva egy szer-
pentinkanyar visszafordit, majd ha-
marosan kiilonvalik a ket jel. A ВЯ a
Trezsi-forras erintesevel a Magas-hegy
nyergebe vezet, a EZ2 pedig jobbra ki-
agazva megindul lefele. Utobbira for-
duljunk ra, es 140 szintmeteres ero-
sebb ereszkedon a Pilis labat keriilo,
□ jelzest is hordozo koves dozer-
utba csatlakozunk, amelyen jobbra ka-
nyarodunk. A gyenge kaptatojil, sze-
les uton tovabbhaladva a felhagyott
meszkobanya udvaran letrehozott Szik-
laszinhaz alatt megyiink el, majd a
Meszegetok kutjat erintjiik, es 100 me-
Sok kirandulot laiott„bukk/a arc”
ter mulva a jobbra kiagazo Csillagos-
venyre fordulunk. A hegyoldalba emel-
kedo, rovid csapas 7 db fabol faragott
szoboralak — mint egy sajatos stacio-
sor — mellett vezet fel a Boldogasszony-
kapolnahoz es a Pilis Keresztjehez.
Az abrazolt szemelyek (pl. Szent Lasz-
lo, Boldog Ozseb, Matyas kiraly stb.)
es a feher kokapolna, valamint a me-
retes tolgyfakereszt a Pilis tortenelmi
es hitbeli hagyomanyainak kivan az
egyiittessel emleket allitani. A hely-
szin egyuttal turank utolso kilatd-
pontja is, DK-i iranyba ad panoramat.
A Hosszu-hegy aljaban nyujtozo pi-
lisszantoi es pilisvorosvari medencere
latni, es a koriilottiik emelkedo he-
gyekre, melyek koziil a legfeltunob-
bek: a Ziribar, mogotte a Kevely csu-
*
174 JW Pilis es Visegradi-hegyseg
csa, valamint Budapest iranyaban a
Harmashatar- es a Janos-hegy.
Turank vegen megpihenve a pado-
kon, probalhatjuk fejben osszeilleszte-
ni a Dobogoko ota latott tajreszleteket,
bogy megkapjuk a tagabb kornyek ko-
zel teljes korpanoramajat.
Visszaereszkedve a koves utra, ege-
szen odaig, ahol racsatlakoztunk, men-
jiink tovabb egyenesen 50 metert, amig
elerjiik a pilisszantoi muutat. Ezen jobb-
ra fordulva elkezdiink a faluba eresz-
kedni a 400 meterre levo buszfordu-
loig. Kozben erdemes hatrapillantani,
jo ralatast kapunk a hegybol kiemel-
kedo kapolnara es keresztre. A busz-
vegallomasrol Budapestre utazhatunk.
Panoramauton Dobogokorol a Pilis labahoz
I iiii.uitvonal
A HELYSZIN
Ezuttal K-i iranyban karoljuk a Viseg-
radi-hegyseget, es tesziink felkor ala-
ku turat Dobogokorol Visegradra.
Kirandulasunk nagy resze „gyalogos
vizitura”, hiszen utvonalunk fokepp
patakok menten vezet. A Biikkos- es
az Apat-kuti-patak a hegyseg jelen-
tosebb vizei koze tartoznak, igazan
kellemes a volgyiikben turazni. Fo-
kozza az elmenyt, hogy utunk soran
— az osvenyek vonalvezetese miatt —
tobbszor is sziikseg lesz atkelesre egyik
partrol a masikra, hid viszont nines
mindenhol. A vizes kalandok mellett
a tura szamos egyeb termeszeti es ant-
ropogen latnivaloban bovelkedik.
Patakok menten Dobogokorol Visegradra
PATAKOK MENTEN DOBOGOKOROL VISEGRADRA
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
19,5 km
Szint-
emelkedes:
120 m
Menetido:
5-6 ora
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Dobogokd, Oreg-vagas-hegy, Sikarosi-ret,
Sikarosi erdeszhaz, Pilisszentlaszld, Kaan-forras,
Visegrad aut. mh.
Az utvonal
nehezsegi
foka:
A tav miatt kdzepesen nehez kirandulas, a terep
viszont kdnnyen jarhatd, tOlnyomoreszt lejtos
szakaszok jellemzik.
Megkoze-
lites:
Dobogoko - Volan-busszal Pomazrdl
Hasznos
tudnivalok:
Ha idonk es kedvunk engedi, a torcit osszekbthetjuk
visegradi varosnezessel I lazafele a menetrend sze-
rint kbzlekedb Mahart-kirandulohajot is valaszthatjuk
a Dunarol is megszemlelve a hegyseget
178
Pilis es Visegradi-hegyseg
Turankat a szinte kotelezd dobo-
gdkoi programpont helyszinerol, az
Eotvos menedekhaz mogotti kilatote-
raszrol inditjuk. Nem kell attol tarta-
nunk, hogy esetleg unalmassa valhat
a mar sokadszorra latott panorama,
hiszen a termeszet kiilonbozd arcait
mutatja az eltero ev- es napszakok-
ban, illetve mas idojarasi viszonyok-
ban. Ugyanakkor lelkiallapotunk is
befolyasolja, hogy eppen a taj mely
elemeire fokuszalunk.
Miutan jol kibameszkodtuk ma-
gunkat, a kilatoponttol keleti irany-
ba induljunk а И Ж S jelzesen,
a vedokerites melletti setanyon. Balra
a Taltos kozosseg altal emelt kaputol
indulo lepcso jelzi a Thirring korut
kezdetet. Utunk gerincen, a Nimrod
Hotel mogott vezet, majd rovid eresz-
kedovel elerjiik a Zsindelyes biife jel-
legzetes, csucsos epiiletet, es mellette
a jurta szallasokat. Balra rafordulunk
az adotorony bitumenutjara, majd 100
meter utan jobbra, az erdobe iranyita-
nak a turistajelzesek. Jol jarhato, eny-
hen lejto szekeriiton gyalogolunk az
egy km-re levo nyeregbe, ahol a 3 jel-
zes szetvalik — a □ Kiraly-kuton ke-
resztiil a Predikaloszekre vezet, a О
Pilisszentkereszt melletti Szent-kut
iranyaba tart. А И jelzest valasztva,
DK-i iranyban indulunk tovabb az
Oreg-vagas-hegy lapos tetoszintjen.
Szep, vilagos, fuves alju tolgyesben ha-
ladunk, kenyelemes szekeriiton, majd
elerve a peremet, ereszkedesbe kez-
diink. Osvennye szukiilo jarason, ka-
nyarogva erjiik el a Pilisszentkereszt
iranyabol feljovo erdeszeti aszfaltutat.
Atlepve rajta, meredeken nekiindu-
lunk szerpentinezve a Biikkos-patak
volgye fele. A H csapas egy mellek-
volgy menten ereszkedik tolgyesben,
majd nemsokara meretes biikkfak is
felbukkannak. Balforduloval metsz-
sziik a kis oldalarkot, a lejto megeny-
hiil, es a fovolgy foie fordulva szeker-
uton tiirazunk tovabb. A hegyoldalt
tarra vagtak, igy hosszan lelatni az
alattunk jobbra melyiilo meder fele.
Sziklak mellett erkeziink a volgytalp
kozelebe, majd egyre jobban ellapo-
sodo koves uton egy fiatalos nyilt te-
gasles es egy maganyos fa kozott, fu-
riiletenek kentese mellett keresztut
ves kereknyomokon vezet a ret DK-i
fogad. Szembol a I—4 erkezik a Kiraly-
kut felol, es kivalik а ГЕ, ami a Biik-
kos-patak menten visz a Sikarosi er-
deszhazhoz. Elesen jobbra fordulva a
S kozos uton folytatodva keresz-
tezi a Biikkos-patak medret, es 150
meter mulva kilepiink a Sikarosi-retre.
A terebelyes nyitott terszin a hegyek
iltal ovezett Sikarosi-medence resze,
ami az egykor itt folytatott gazdalko-
das maradvanyakepp erdosorokkal es
-foltokkal tobb reszre tagolt mezokbol
all. Ma mar csupan kaszaloretekkent
kezelik a felhagyott gyiimolcsosoket,
vetemenyeseket es szantokat. Utunk
kilatopontkent is hasznalhato — ma-
sarka fele. Az erdosor es a regi major-
sag diiledezo keritese menten iitott-
kopott turistairanyito tabla kesztet
megallasra. Itt szetvalik a ket jelzes, a
И jobbra, a Lom-hegy fele tart, a S
pedig balra fordulva es osvenyre terve
atvag egy erdofolton, majd a nemreg
kivagott fenyves villanypasztora, es ne-
hany megmaradt sudar lucfenyo men-
ten a Szilagyi Bernat-forrashoz vezet.
A kis nyirfaligeten kialakitott piheno-
hely padjainal erdemes kicsit leiilni,
gyonyorkodni a kilatasban. A kasza-
loret szelen tovabbindulva hamarosan
jobbra, az erdobe fordulunk, a Biik-
kos-patak kikovezett gazlojan atkelve
ню п? Pilis es Visegradi-hegyseg
ujabb viharvert iranyitotablara leliink,
(а Г+l balrol csatlakozik), majd a Sika-
rosi erdeszhaz eld'tti, fara szerelt OKT-
pecsetelohelyre erkeziink. Nehany le-
pest megteve, a murvas bekotoiiton
jobbra kanyarodunk, es a hazcsoport
keritese menten haladva beereszke-
diink a Biikkos-patak medrehez. At-
kelve az elso gazlon (par eve meg meg-
volt a fahid), kis keritessel ovezett
emlekmu melle eriink. A koobeliszket
Lenko Edenek allitottak, akit 1917 szil-
veszteren, turazas kozben itt ragadott
el a halal.
Innen kezdodo, hangulatos turasza-
kaszunk a vizfolyas partjain vezet, az
arnyas volgy talpan. Tobbszor is ke-
resztezziik kozben a kanyargds medret,
az atkelesek nagyvizkor eleg kalando-
sak, koriiltekintest, esetleg kezhaszna-
latot igenyelnek, mlg csapadekszegeny
idoszakban csupan a lekerekltett ko-
vek es nemi pango viz okozhat jelen-
tektelen akadalyt. A hegyoldalakbol ko-
ves alju kis mellekarkok csatlakoznak,
fejiink fblott osszeborulnak a susogo
lombok, madarcsicserges es vizcso-
bogas hallatszik az idilli kornyezet-
ben.
Kiszelesedo reszen erjiik el a Kar-
pat-forras pihenohelyet, ahol fahid ivel
at a meder folott, majd egy oldalrdl
A BzikkBs-patok egytkfab^ija
Patakok menten Dobog6k6n5l Visegradra
erkezo vizfolyas t kereszteziink, szinten
gyalogburun. Szinte setannya valtozo,
puha fblduton erjuk el a kinyilt volgy
ligetes reszen levo ifjusagi tabor terii-
letet. Meretes esohaz, tuzrakohelyek,
padok, asztalok, szemetgyujtok fokoz-
zak a komfortot az itt megpihenok
szamara. 300 meter utan informacios
tablahoz es utelagazashoz erkezunk.
Л ЕЕ jobbra, az elkanyarodb patak
mellett vezet tovabb, E jelzesiink pe-
dig balra, mellekvolgybe fordul, es a
2 km-re levo Pilisszcntlaszlora tart. El-
bucsuzva a Biikkbs-pataktol — ami utja
vegen, Szentendrenel folyik a Duna-
ba — felkaptatunk az eddig fblbttiink,
parhuzamosan kijelbk erdeszeti asz-
I altutra, es szemben belepiink az Oreg-
Az Apat-kuti-patok elso keresztezese
Gazlokon is atvezet a turistaul
nyilas-volgybe. Kezdetben a vizet csak
idoszakosan szallito meder szelen ha-
ladunk, oda-vissza keresztezve, majd
a jobb oldalan maradva kiemelke-
diink, es szekeruton folytatjuk utun-
kat. Hamarosan az innentol melyen
bevagodott, szurdokszeruen szakade-
kos oldalak kozt kanyargo volgy fblott
haladva, az idaig tuloldalban vezetett
aszfaltutba csatlakozunk. 250 metert
megyiink rajta, jobbkanyarjaban bal
kez fele terit le a S osveny. Visz-
szaereszkediink a volgy aljara, hidon
atkeliink a talpa fblott, majd ujra
A zen templom keritese Pilisszentlaszlo hatarahdn
emelkedve veglegesen elhagyjuk, es a
gerinc fele kaptatunk a szekerutta
szelesedo jarason. Fokozatosan meg-
enyhiil a szintemelkedes, jobbrol a
volgyfo fele szukiilo arok ki'scr, majd
hamarosan megpillantjuk Pilisszent-
laszlo erdoszeli hazait. Kilepve a fak
koziil hirtelen megvaltozik a kornye-
zet: a Kisrigo vendeglo autoparkolo-
jan vagunk keresztiil — balrol a 3H
csatlakozik. Az epiilet keritesenek bal
oldala menten leereszkedve keresztez-
ziik a Lepence—Szentendre utat, es az
ebbol leagazd bekotduton Pilisszent-
laszlo kozpontjaba visz aH. A XVIII.
szazadban szlovakokkal telepitett he-
gyi kozseg kicsiny foteren megpihen-
hetiink a gesztenyefakkal ovezett Gesz-
tenyes sorozo teraszan. A ter szeli Szent
Laszlo-kapolna mellett tovabbindulva
100 meter utan balra, a Honved ut-
caba fordulunk — jobbrol erkezik a H
—, tovabbi 100 metert kovetoen egy
ujabb elagazasban megjelenik a S,
aminek egyik aga a jelzessel egyiitt
jobbra, a Pap-ret fele kivezet a falu-
bol, mig masik aga tovabb a I lonved
utcan, eszaki iranyba, az Apat-kuti-
volgybe visz. Innentol az utobbit ko-
vetjiik, egeszen turank vegeig, Visegra-
dig. Elsetalunk a posta elott, es takaros
hazak, rendezett portak kozott vegig-
haladva elhagyjuk a telepiilest. Tol-
gyes-gyertyanos rudas erdoben enyhen
ereszkedve, szallitouton kanyargunk
a Szent-Laszlo-volgy oldalaban. A tu-
ristaut egyben nyomvonala a Gyon-
gyok utja zarandokutnak is, ezert a
Patakok теглёп Dobogokorol Visegradra
mellett latni a □ jeleket is. Balrol
az itt mdg csupan er szelessegu Apat-
kuti-patak kiser. Rovidesen paticske-
rites takarja el a vizfolyas latvanyat:
a Hoboji zen templom teriiletehez er-
keztiink. Kelet-Europa elso zen szer-
zetesi kozossege az igen csendes es
nyugodt volgyet valasztotta szente-
lyiik felepit£sere, es a megtelepedesre.
150 meter utan utlezaro femsorom-
pot keruliink meg, nehany lepessel
kesobb balra, szekerutra iranyit a jel-
zes, es elkezdiink beereszkedni a Szent
Laszlo-volgy szurdokaba, a vizfolyas-
hoz. Elmegyiink egy, az erdoben igen
ritkan latott — gravitacios elven mu-
Hobozsi— Dharma Kincse
kodo — WC mellett, majd egy hidon
atkelve a patak folott, pihenohelyhez
eriink. Enyhen emelkedve vezet to-
vabb a jelzes a mohos sziklakkal pety-
tyezett volgyoldalban. Kovetjiik az
arok jobbkanyarulatat — itt annyira
alamosta a partot a viz, hogy hosszu
reszen magas, szakadekos partfal ala-
kult ki. Szemben, a lapos tuloldalon
pihenohely padjait latni. Osvennye szu-
kiil az ut, es ujra leereszkediink a me-
derhez. Innen nem lesz tobb hid a szur-
dokban, minden atkelest koveken es
faagakon lepkedve tesziink meg. A ko-
vetkezo szakaszon tobbszor is ide-oda
keresztezziik a patakmedret, az atke-
lesek kozott pedig az arok sziklas ol-
dalaban, kevessel a volgytalp folott ve-
zet — nehol egyensulyozasra keszteto
Pilis es Visegradi-hegyseg
— csapasunk a mely, arnyas volgy alja-
ban. A legszukebb, vad resz egy km-e
vegen, egy balrol betorkollo mellek-
volgy utan atterilnk a jobb oldalra, es
A Bukk(is-patak medre
nemileg kiemelkedve a vizmosas olda-
laba, ujra szekerut szelesseguve valto-
zik a jaras; tobb atkeles mar nem lesz.
Jobbra, fent, a hegyoldal meretes szik-
Patakok menten Dobogokorol Visegradra
latombje utan elerjiik az Alpar-for-
ras utunkon atfolyd erecskejet, a bal
oldalon pedig az egykor itt vezetett
kisvasut rakodojanak maradvanya lat-
szik. Sorompdt keriiliink meg, es egy
balrol csatlakozo littal szemkozt, a
Kaan-forras jol kiepitett pihenohe-
lyere erkeziink. A hosszukas tamfallal
foglalt, es egy valyun keresztiil ege-
szen az utig elvezetett csorgd elne-
vezeset Kaan Karoly erdomernokrol
kapta, aki az elso erdo- es termeszetve-
delmi torveny egyik megalkotoja volt.
Szeles murvas uton eriink a pap-reti
erdeszhazat Visegraddal osszekoto mu-
utra. A maradek bo 4 km-t a regi kis-
vasut vaganyanak helyere hiizott asz-
A Kadn Kdroly-forrds csorgoja
A Stefania-hid
faltcsikon tesszuk meg. A felhagyott
Ordog-banya mellett setalunk el, majd
a patakon ativelo Stefania hid elott,
amelyen egy masik banyaudvarban ki-
epitett pihenohelyre juthatunk. Par
perc gyaloglast kovetoen feltunik az
Apat-kuti vadaszhaz feher, emeletes
epiilete, kozelebb erve pedig pisztran-
gosat is megnezhetjtik. Kovetkezo ka-
nyar utan az autoparkoloval is kiepi-
tett Telgarthy-ret szelehez eriink. Az
esohazakkal, tuzrakokkal, padokkal
felszerelt tisztas hetvegenkent nagy-
szamii (autos) kirandulot vonz pikni-
kezesre. А И leter a muutrol a mezore,
a patak tulpartjan parhuzamosan ve-
zet. Pihenohelyeken keresztiilvagva a
Bertenyi Fiiveszkert bejaratahoz eriink,
•ее
Pilis es Visegradi-hegyseg
a jelzes egy balkanyarral a fahidon at
visszater az aszfalt es a vizfolyas koze
— A E a Matyas-hegyrol leereszked-
ve becsatlakozik. A Magda-forrashoz
jobbra, lepcsokon tudunk lemenni, in-
nen jol ralatunk a patak sziklameder-
ben kanyargo szakaszara. Atkeliink
egy betonhidon, utana az uttol balra,
a kicsiny Ordogmalom-vizeses tome-
dencejehez tehetiink egy rovid kite-
rot. A muut es a patak kozotti seta-
nyon haladunk el a halasto partjan,
aztan visszaterve a bitumenre, a Fel-
legvar fele vezeto Panorama autoutra
koze, egyre tobb mellekutca mellett
elsetalva, de tovabbra is az Apat-ku-
ti-patak menten. Egy keresztezodes-
bol megpillant juk a plebaniatemplo-
mot, es becsatlakozik a H es а E
jelzes. Innentol а И И jeleket ko-
vetjuk. A templom elotti Fo utcara ka-
nyarodva 250 meter utan elerjiik a
11-es foutat. A Budapestre tarto bu-
szok megalloja jobbra par lepesre ta-
lalhato, mig a turistaiit aluljaron at
a nagymarosi revhez visz. Erdemes a
kavicsos Duna-partra kisetalni, es ott
befejezni turankat, illetve megnezni
lepiink; elertiik Visegrad szelet. Balra
tartva ereszkediink be a varoska hazai
az idaig kovetett Apat-kuti-patak tor-
kolatat.
A Visegrad—Nagymaros krmpdtkelo
luh i itvonal
A HELYSZIN
A Pilis es a Visegradi-hegyseg ha-
tarzonajat jelento hago mar evsza-
zadok ota regionalis fontossagu at-
jaro: az athalado DK- ENy-i iranyu
(a mai Pomaz es Esztergom kozotti)
utvonal a hegyeken keresztiil vagja
le a Duna nagy kanyarulatat. A XX.
szazadban csomdponti szerepe nove-
kedett meg: a turizmus fellendiilese
miatt kesziilt el 1935-ben a Dobo-
gokore vezeto makadamut. Valamint
tobb, innen kiagazo erdeszeti szalli-
tout, es az eredetileg katonai cellal
kesziilt pilistetoi aszfaltcsik kiindu-
lopontja mellett 2 gyalogos turaut
is metszi.
Hegygerincen a Dunahoz
HEGYGERINCEN A DUNAHOZ
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
17 km
Szint-
emelkedes:
250 m
Menetido:
4-5 6ra
Jelzes:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Ket-bukkfa-nyereg, Egett-h&rs, Feher-szikla,
Enyedi halala, Dobogd, Sav6-kuti-tisztas, Sas-hegy,
Hideglelos kereszt, BdbSnat-volgy
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Kdnyelmes vandorlas, keves szintemelkedessel
Megkoze-
lites:
Ket-bukkfa-nyereg - Volan-busszal Pomazrol
190 JSk Pilis ds Vlsegradi-hegyseg
Invitalas a Shaolin Falaba (K. A.)
Turankat a Pomaz—Dobogoko-busz-
jarat Ket-biikkfa-nyereg megallojabol
inditjuk, 590 meteren. A buszmegal-
lotol gyalogoljunk visszafele a hajtu-
kanyarban, az ut jobb szelen 150 me-
tert, igy elerjiik a Pomaz fele tarto
buszok esobeallos megallojat. Nehany
lepessel utana, az Esztergomba vezeto
muut tuloldalan jobbra fordulva meg-
leljiik a kiagazo H jelzest. Nagy biik-
kokbol allo erdobe lepiink, es szeker-
uton ereszkedve 500 meter mulva ujra
keresztezzilk az iment elhagyott or-
szagutat; mi a pagonyon keresztiil le-
vagtuk egy kanyarjat. A bitumen sze-
len szines, pagodatetos tabla all, es
a kiagazo kis bekotout vegenel, az
egykori Mexiko nevu erdeszeti telep
helyen alapitott Shaolin Falu szolgal-
tatasait hirdeti. A muut tuloldalan to-
vabbereszkedilnk, jobbrol lekeritett
fenyves kiser, majd ennek sarkat eler-
ve derekszogu jobbkanyarral osveny-
re fordul a H (a EE Pilisszentlelekre
agazik ki). Nyilt terszinre erve tavve-
zetek alatt megyiink el, majd a feny-
ves es a vele szemben huzodo masik
elkeritett csemetes villanypasztora ko-
zott haladva (erre tekintve ralatunk
a Fekete-hegyre) rovidesen a lefekte-
tett pallon atkeliink a Szentleleki-
patak egyik forrasagan (Bund-forras).
Kimaszva a meder aljarol, gyengen
emelkediink a Mexiko-pusztai kiser-
leti tolgyes-biikkos szalaloerdo keri-
tese mellett, utkozben elolvashatjuk a
kihelyezett tajekoztato tablakat errol
a specialis teriiletrol. A Pilismarotra
vezeto erdeszeti aszfaltiit kereszteze-
sevel az emelkedo veget er, es a ko-
vetkezo 2 km hosszu szakaszon — az
Egett-hars nyergeig — enyhen lejto, es
szintben vezetett, kenyelmes reszek
valtakoznak majd. A muut utan egy
fiatal rudas erdo lombalagutjan ke-
resztiil tavvezetek nyiladekaba eriink,
jobbra, a surube fordulva kivalik a
Hoffmann-hazhoz tarto [® osveny,
mi azonban a H jelzesen tovabbtu-
razva nevezetes iitszakaszon: a Romai
uton jarunk. A kornyekbeli hagyo-
manyok szerint itt vezetett Pilisszent-
kereszt kornyekerol, a Ket-biikkfa-
nyergen keresztiil a Duna fele egy
romai korban kesziilt, kovezett ut. Elso
szakaszan — Szentkereszt es a nyereg
kozott — csakugyan sok odon utko-
maradvanyt latni, de a tema regesz
kutatoinak nagyobb resze vitatja az
okori eredetet, es inkabb a kozepkorra
datalja epiteset. Talan nem is a pontos
Hegygerincen a Dunahoz
kora szamit, hanem hogy mindenkep-
pen sok evszazados, osi nyomvonalon
vagyunk. A vezeteket elhagyva, fu-
ves szekeruton, egy ideig jelleghataron
haladunk: balrol a Szentleleki-teto ol-
dalanak termetes bukkfai, jobbrol pe-
dig egy nyiladekban felnovo bozotos
nyilt savja kiser, ami mogott a Ma-
lom-patak forrasagainak volgyei me-
lyiilnek. Aztan mindkettot felvaltja az
tijabb lombalagutas rudas erdo, ami-
nek latvanyat megspekeli nehany idos
hagyasfa. Ismet keresztezzilk az erde-
szeti aszfaltutat, tuloldalan folytato-
dik a feliil egymasba hajlo, sudar, fia-
tal erdoresz. Harmadjara is elerjiik a
pilismaroti bitument, ezuttal rajta is
maradunk nehany percig, jelzesiink
balra rakanyarodik. Kiepitett piheno-
hely mellett setalunk el, majd az alat-
tunk levo katlanban fekvo Pilisszent-
lelekre vezeto, keskeny muut elagazasa
marad el mogottiink. Balra a Fekete-
hegy hatat latni, szemben pedig fel-
tunik tovabbi utvonalunk: a Maroti-
hegyek fele vezeto gerinc egy reszlete.
files visszafordito kanyarral fordul az
lit a Hoffmann-haz fele, kozeppontja-
ban balra, osvenyre hiv a jelzes.
Szep gyertyanos-tolgyesben erjiik el
az Egett-hars nyergenek turautcsomo-
pontjat.
A Szako-nyeregtol erkezik а Г+Г11ПЯ.1,
a H Pilisszentlelekrol talal ide; a jel-
Bukkos . Romai ut menten Ki A.)
kovetkezik, a csapas epp az erdo es a
fiives-ligetes hegyoldal hatarvonalan
vezet. Utobbi azert orvendetes, mert
Laif.iny a Dobcvv-he^ kildiopontiai'ila k« (K. il.)
zesek itt kozos uton egyesiilnek, es
indulnak ENy fele. Szekeruton me-
gyiink nehany lepesnyit a H H И
jelek iranyitasaval, majd osvenyre valt-
a lihegteto szakasz lekiizdese kozben
va a koves, helyenkent csuszos gerinc-
idonkent nezegethetjiik a hatunk mo-
elre fordulunk. Innen erds, de csupan
nehany 100 meter hosszu emelkedo
gott egyszer csak elobukkano taj ke-
pet. Ralatunk a Szentleleki-patak fel-
Hegygerincen a DunAhoz
18
so szakaszara, aljaban Pilisszentlelek
hazaival, es a tisztason allo kolostor-
rommal. A kicsiny kozseg foie a Fe-
kete-kd sziklatarajos orma tornyosul,
mellette a Pilis-nyereg — Nagy-Szop-
lak terseget szemlelhetjiik. A mely
volgy nyugati oldalan pedig a Fekete-
hegy massziv hata huzodik. A kaptato
vegen tolgyesbe lepiink, es a koves-szik-
las utreszt is magunk mogott hagy-
juk. A Felso-Ecset-hegy csucsa alatt
keresztezodes fogad, ahol a jelzesek
szetvalnak. Ket gerinc agazik ki in-
nen: balrakanyarodik aS®, amely
a Maroti-hegyeken at a Bubanat-volgy-
be tart, mig a S a jobbra kiindulo
gerincen a Hirsch-orom fele vezet. Ma-
radva a mar megszokott S jelzesen,
balra fordulunk, es tovabbindulunk a
Felso-Ecset-hegy 150 meterre levo te-
tejere. A hegyoldalt nemreg tarra vag-
tak, igy most feltarul az addig nem
lathato panorama, eszaki iranyban.
A kozeli, alacsony erdos taj mogott,
a Duna-volgy melyiileten tul a Bor-
zsonyre latni. Legmagasabb vonulat
az I nocot, a Nagy-Hideg-hegyet es a
Csovanyost hordozza, ettol nyugat-
ra a Nagyborzsony folotti Magyar-
hegy — Var-biikk terseget latni. Ezek
elott jol kiveheto a marianosztrai Ko-
pasz-hegy — Nagy-Sas-hegy bercsor, es
a Csak-hegy a banyajaval. A Nagy-
(KUbl£H-ZSIR^NPhotognip^
194
Pilis es Visegradi-hegyseg
Oszi diszben az erdo (K. A.)
Koppany fiives homloka is konnyen
megtalalhato, a Galla fele lealacso-
nyodo hat mogott a tavolban pedig a
Selmecbanya folotti Szitnya kandikal
elo. A Kisalfold Dunatol eszakra hu-
zodo laposan th I az osszefiiggonek tu-
no hegylanc, az Ujbanyai-hegyseg, a
Tribecs es a Madaras vonulataibol te-
vodik ossze.
Turank jellege innentol megvalto-
zik: igazan elvezetes, hosszu gerinc-
vandorlas all elottiink a Duna volgye-
hez. A Hideglelos keresztig hatralevo
11 km-t a fokozatosan lealacsonyodo,
enyhen hullamvasutazo, kiilonbozo
szelessegu, kanyargos kozephegysegi
berchaton tessziik meg. A gerinctiirak
altalanos jellemzoje — a kornyezo ala-
csonyabb terszinbol valo kiemelke-
des okan gyakorta latott panorama —
azonban itt is ervenyes: vegig tetoszin-
ten, vagy annak kozeleben megyiink,
kilatopontokat erintve. Igy a gerinc-
pozicioban valo gyaloglas szo szerint is
Hegygerincen a Dunahoz Д j
Fiives alju, cserjes tolgyesben me-
gyiink tovabb nyugati iranyban a sze-
keruton, 300 meterre balra, jelzetlen
kis csapas agazik ki a Raro-hegy olda-
laba. Nehany lepessel a cserjesben, is-
meretlen katona emlekere allitott ke-
resztet talalunk a fak kozott. A most
nagyon bekes taj egykor honapokon at
harcok szintere volt. 1945. januar ele-
jen a korbezart Budapest felmentese-
re, Esztergom—Pilisszentlelek iranybol
a hegyen keresztiil inditott nemet—
magyar tamadas soran langoltak fel
az osszecsapasok. A vallalkozas siker-
196
Pilis ёз Visegradi-hegyseg
A Hideglelos kereszt (K. A.)
telen volt, a frontvonal hosszu idore
megmerevedett, es csak marcius ko-
zepen (Esztergom szovjet elfoglalasa
utan) vontak vissza a csapatokat a kbr-
zetbol. Utunk soran tobb helyen is
lathatjuk meg a gerincen vegighuzodo
vedelmi alias loveszarkainak, fedeze-
keinek nyomait. Megkeriiljuk a Raro-
hegy tetejet, es nyeregbe ereszkediink,
ahonnan eszaki iranyban, a Borzsony
fele kapunk panoramat. Errol a pont-
rol ismet lehetoseg van az uttdl balra
kiterot tenni, a Feher-szikla kilato-
pontjara. Osveny vezet ki a szikla-
gyepes, bokorerdos perem tisztasara,
ahonnan a Pilis es a Visegradi-hegy-
seg hatarvonalat jelcnto Szentleleki-
patak volgyet es kornyeket szemlel-
hetjiik. Dobogoko tersegetol a Fekete-
kovon at, a Pilisteto iranyaba, a szem-
kozti Fekete-hegy elnyulo hatan ke-
resztiil a Dorogi-medencet es a Gere-
cset latni. Visszaterve a S DE] jelzesre,
eszak fele fordul a gerincut, az Istvan-
teto elotti nyeregbe ereszkediink, ahol
becsatlakozunk egy szallitoutba, majd
a tarra vagott hegyoldal emelkedo-
jenel balra el is hagyva azt, kerites
menten kapaszkodunk fel a csak ha-
gyasfakkal pottyozott, kilatast nyujto,
451 meteres kupra. A szeles tetoszint
keresztezese utan ismet siillyediink,
par perc mulva elvegzodik a vagaste-
riilet, beeriink a filves-bokros tolgyes-
be. 400 meter utan az ut bal oldalan
mely arok agazik ki a volgy fele, pe-
remein felismerheto loveszarokrend-
szer felig betemetett maradvanyaival.
A gerinc kovetkezo kiemelkedeset, a
Bela-tetot megkeriili az ut, leteriink
a berchatrol, es a hegy villanypasztor-
ral lekeritett fiatalosa alatt elgyalogol-
va, a Barat-kuti erdeszhaz fele balra
leagazo, tablaval jelzett utelagazashoz
erkeziink. Itt jobbra fordulva 80 me-
ter utan megpillantjuk az Enyedi ha-
lala feliratu keresztet az erdoszelen.
Eliilso felen verset olvashatunk, hatul-
jan pedig a tragikus halaleset kroni-
kajat (a 20-as evekben a barat-kuti
vador szerelemfeltesbol agyoniltotte
erdeszet, Enyedit). Kitagulo gerincen
haladunk tovabb EK-i iranyban a lat-
hatoan munkagepekkel gyakorta hasz-
Hegygerincen a Dunahoz i
nalt, szintben vezetett kbves uton. Bal-
rol lekeritett sarjerdofoltokat hagyunk
el, majd eles kanyarral ENy-i iranyba
fordul utunk a szellos-ligetes tolgyes-
ben. Gyenge emelkedot kovetoen a
401 meteres kis gerinc kupra, tavve-
A Hajagos-volgy (K. A.)
Pilis es Visegradi-hegyseg
LjieQ) a Sas-bzgyroHK. A.)
zetek nyiladekat keresztezzilk, majd
jobbra latunk fiatalost, magas erdo-
vel ovezve. A kovetkezo elagazasban
a szallitoutrol balra, fiives szekerutra
iranyit a jelzes, es enyhe emelkedovel
200 meter utan a Kepesfa csomopont-
jahoz jutunk. A fan elhelyezett szent-
kep helyett most turistautjelzo tablat
talalunk a helyszfnen, amirol megtud-
juk, hogy jelzest kell valtanunk, mivel
я reiml itt leterve a gerincrol, a Fari-
kut erintesevel Esztergomba tart. Innen
indul ki jobbra a ], ezen folytatjuk
turankat az 5,5 km-re levo Hidegle-
los kereszt iranyaba. Kis emelkedovel
a 400 meteres magassagi pontra bak-
tatunk szekeruton, ami pontosan a
meg allo erdo, es a lekeritett, tarra va-
gott resz kozott vezet; fak hianyaban
ralatast kapunk a Borzsony vonula-
taira. Hamarosan visszacsatlakozunk
a Kepesfa elott elhagyott koves litba,
es 200 meter utan a Dobogo 387 me-
teres kupjara ereszkediink. A beszu-
kiilt gerinc nyugati peremen par lepes
kiterovel tisztas kinal kilatast, erde-
mes kiterni az utrol balra. A latvanyt
uralja a kornyezetebol markansan ki-
emelkedo, es kicsiben magashegyse-
gek csonthogyujto cirkuszvolgyeire ha-
sonlito szomszedos Vaskapu, mogotte
a Duna csillan meg, DNy-ra pedig a
Gerecse kiemelkedeseit latni. ENy fe-
le Esztergom killteriiletet, es a Duna
masik partjan, a szantokon tul a Ga-
ram-menti-hatsag domborodik.
Tovabbhaladva a Dobogo tetoszint-
jen, a kovetkezo nyeregbe ereszkedes
kezdeten balra jelzetlen osveny aga-
zik ki, amely 500 meteres kiterovel,
Hegygerincen a Dunahoz
es csaknem 100 meteres szinteresz-
kedessel vezet ki egy sziklaperemre,
ahonnan a Helembai-hegysegre, a Sza-
mar-hegyre, a Bubanat-volgyre es a
Borzsony nyugati reszere van prim a
kilatas. Az ismet kiszelesedo gerincen
Ta^kilat&a Hideglelos keresiitfil (K. A;)
Pilis es Visegradi-hegyseg
hullamvasutazassal a Savo-kiiti-tisz-
tas fele ereszkedilnk, az ut lekeritett
irtasteriiletet keriilve nagy balkanyar-
ral fordul a nyereg fele, aminek iveben
jo ralatast kapunk a Szent Mihaly-
hegy tombjere es a Visegradi-hegyseg
Duna-volgy fele leereszkedo vonulata-
ira. A Savo-kuti-tisztas nyergeben ut-
elagazashoz eriink, balrol a Majalis-
forras felol jon fel a H И jelzes, es a
СЕ-tel egyiitt mindharom jobbra ve-
zet tovabb, szallitouton. 300 meter
utan a H jobbra kivalva Pilismarotra
megy tovabb, mi a О ® jeleken bal-
ra kanyarodva, 353 meteres tarra va-
gott, csupan hagyasfakkal tarkitott
oldalu kup keriilesebe kezdiink, majd
a Vasarc oldalaban, tiszta alju tolgyes-
ben, kenyelmes erdei szekeruton eresz-
kedve elerjiik a Hosszu-hegy elotti nyer-
get, ahol а ГЙ-ге valtva turank utolso
szakasza kovetkezik (a О И jobb-
ra terve Basaharcra vezet). Szekeruton
emelkediink a Hosszu-hegyre, 300
meter utan jobbra, osvenyre iranyit a
jelzes, es kelet fele haladunk a Ba-
saharci-volgy folott, a hegyoldalban
ereszkedve. Par perc utan eles balfor-
duloval eszak fele kanyarodik a szuk
csapas, helyenkent osszeero ketoldali
bozotoson atvagva magunkat, vegiil
szekeruton emelkediink fel a nyugat
fele pompas kilatast ado Sas-hegy
322 meter magas, nyitott csucsara. Le-
nezve a Duna hatalmasnak tuno kek
feliilete vonzza a tekintetet, a Helem-
bai- es a kisebb Torpe-sziget erdos ha-
taval. A tulparton a Helembai-hegyseg
huzodik, alattunk pedig a Bubanat-
volgy foie magasodd Szamar-hegy ki-
emelkedeset latni. Tovabbi utunk a
Hideglelos kereszthez igen meredek
szakasz, a szuk fel km-en csaknem 120
meter a szintkiilonbseg. Bokorerdo-
ben, helyenkent erosen erodalodott,
csuszos osvenyreszeken ereszkedilnk
le a nyeregbe, majd rovid kaptato-
val hosszu gerincvandorlasunk utol-
so kiemelkedesere erkeziink. A szik-
las teton nagy vaskereszt magasodik.
A XVIII. szazad vegen emelt fake-
resztet 1871-ben csereltek le idotallobb
femtesture. A nephagyomany szerint
a hideglelosok meggyogyulnak, ha
megkeriilik. Gyonyoru kilatas nyilik
a helyszinrol. A Duna volgye es a kbr-
nyeki tajak a visegradi vartol a He-
lembai-hegysegig lathatok. Keleten
legmesszebb a Naszaly emelkedik,
szemkozt a Borzsony delnyugati vul-
kani kupjai talalhatok, mogottiik a
Magas-Borzsonnyel, a parton Szob
mellett az Ipoly torkolatat latni. Alat-
tunk pedig a szigetekkel pottyozott
Duna hompolyog.
Visszaereszkedve a nyeregbe, jobbra
indulunk, a Hajagos-volgyben vezetett
K] osvenyen. Erintjiik a Hideg-kut-
forrast, es kieriink a 11-es foutra. Bal-
ra fordulva beeriink az Esztergomhoz
tartozo Bubanatvolgy telepiilesresz-
be, es nehany perc setaval az orszagiit
padkajan elerjiik az Esztergom—Buda-
pest-autobuszjarat megallojat.
<b6rzsony>
17. KIRALYHAZATOL A NAGY-MANAIG
Szoveg: Nemet-Bucsi Attila
Fotok: Kisida Andras, Nemet-Bucsi Attila, Zolyomi Zsolt
18. KIRALYHAZATOL A CSOVANYOSIG
Szoveg: Ndmet-Bucsi Attila
Fotok: Kisida Andras, Nemet-Bucsi Attila
19. KIRALYRETROL MARIANOSZTRARA
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, Szigeti Borocz Ferenc
20. TURA A DELI BERCEKEN
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, Nemet-Bucsi Attila
21. PEROCSENYTOL NAGYBORZSONYIG
Szoveg: Nemet-Bucsi Attila
Fotok: Kisida Andras, Nemet-Bucsi Attila, Saghy Melinda
22. KEMENCETOL MAGOSFAIG
Szoveg: Ndmet-Bucsi Attila
Fotok: Kisida Andras, Zolyomi Zsolt
23. A NYUGATI VULKANI KUPOKON KERESZTUL
Szoveg es fotok: Kisida Andras
A HELYSZIN
Urban a Karpatok eszaki koszoruja fele,
de meg az orszaghataron beliil, tala-
lunk egy olyan videket, mely jellege-
ben es vadsagaban meltan hasonlithato
biiszke eszaki testvereihez. A kozponti
Borzsony eszaki letorese mely szurdok-
< Malom-volgyi-patak (N. B. A.)
volgyeivel, sziklagyepes gerinceivel, su-
ru erdeivel hazai hegyeink egyik leg-
inkabb karpati hangulatu taja. Szamos
jegkorszakbol hatramaradt novenyfaj
egyedill itt el meg hatarainkon beliil.
Amennyiben igazi hegyvideki turat ki-
vanunk tenni Budapest vonzaskorze-
teben, ez a mi helyiink.
Kiralyhazatol a Nagy-Manaig
к □RALYHAZATOL A NAGY-MANAIG
A TURAUTVO NAL ADATAI
Tavolsag: 14 km
Szint- emelkedes: 620 m
Menetido: 4-5 ora
woo
meter (tengerszint f elett) м л as eo еэ о о о о сэ о » » Kiralyhaza i Rakottyas- volgy № Nagy-Mana' * Harom-hanyas Csovanyos eo Harombarat- nyereg о Oobo-berc - Jelesfa ,, /! ! Kiralyhaza
Jelzes: О-е-в-И-в-О
Az utvonal fobb pontjai: Kiralyhaza, Rakottyas-volgy, Nagy-Mana, Harom-hanyas, Csovanyos, Harom-barat-nyereg, Jelesfa, Kiralyhaza
Az utvonal nehezsegi foka: Kozepesen nehez tura, bar a szintemelkedes nagy, a tav nem hosszu.
Megkoze- lites: Kiralyhaza - autoval
Hasznos tudnivalok: Hirtelen jott vihar eseten a Csovanyos tetejen levo kilato fedett menedeket nyujt.
Uti-ranyjelzo tablak a Cswanyoson (K. A.)
Turank kortura jellegu, mely Ki-
ralyhazarol indul. Egy rovid szur-
dokszakaszt kovetoen a pazar kilatast
nyujto Nagy-Mana gerincen keresz-
tiil elerhetjiik a hegyseg legmagasabb
pontjat — egyben kilatojat —, a Csova-
nyost, hogy a zart erdosegeket tagolo,
ligetes gerinceken lijra visszaterjunk
kiindulopontunkhoz.
Kiralyhaza legkonnyebben autoval
erheto el Kemence felol, tomegkozle-
kedes nem haborgatja ezt a par hazbol
allo hegyi kozosseget. Erdemes igeny-
be venni a helyiek klnalta szallaslehe-
tosegeket ezen a vilag zajatol felreeso,
erdosegekkel korbevett volgyben. Az
Ipoly Erdo vadaszhaza, lovaspanzioja,
illetve a banyaszszakszervezet turista-
szallasa is varja vendegeit e meghitt
kornyezetben.
Utunk a kemencei orszagut felol a
vadaszhaz fele vezeto murvaut leaga-
zasanal talalhato utjelzo tablatol in-
dul a H jelzesen, mely egeszen a Cso-
vanyos 938 meteres csucsaig vezet.
A murvautrol par meter utan beka-
nyarodunk az erdobe, a Rozsas-patak
volgyebe, ahol gyorsan le is agazik ket
oldalra а [И es а 1Л jelzes. A hangu-
latos erdei uton egyenesen tovabbha-
ladva, jobb kez felol egy pihenohelyet,
es a patak sziklaba vajt oblet lathat-
juk. Itt a patakmederben alakitottak
Kiralyhazatol a Nagy- Man&ig
вчшияшШШШвШШШШШШШШШШШШШШШЛ
kt forrasfoglalast a Tuzkoves-forrasnak,
melyet a patak aradasa rendszeresen
elmos. Ha szerencsenk van, tudunk a
forrasbol tiszta hasadekvizet venni a
pesti csapbol folyo Duna „java” he-
lyett. Kiindulopontunknal a banyasz-
szakszervezeti turistahaznal levo Ma-
tyas-forrasbol is szivesen adnak a he-
lyiek, ha epp a portan talaljuk oket.
A forras utan meg kozel egy kilo-
metert kell felfele haladnunk a patak-
volgyben addig, amig az kette nem
agazik, es egy meredeken leereszkedo
gerincet nem fog kozre. Utunk a ge-
A Csovanyos a Nagy-Man^rol (N. B. A.)
rincen vezet tovabb az immar sport-
ertekkel rendelkezo, hegyi osvenyen.
Figyeljiink a koparabb felsziheken le-
vo vulkani tormelekre, stabilan meg-
vetett labbal, ha kell, a fakba kapasz-
kodva haladjunk a kitett reszeken! Egy
szikla felett kiilonos, igenyesen fara-
gott emlekhely mellett haladunk el,
melyen egy szelcsengo ildvozli az ar-
ra jarot. A Borzsony valamilyen ok-
nal fogva szamtalan emlektablat, obe-
liszket oriz. A patak elhagyasatol majd
Kiralyhazatol a Nagy-Manaig
haromszaz metert kell lekiizdeniink a
Fokozatosan emelkedo gerincen. A me-
redek reszek patakvolgybol torteno fel-
szokesnel, es az utolso koves szakaszon
vannak. Am faradozasunkat siker ko-
ronazza a 707 meteren magaslo Nagy-
Mana sziklagyepen. Az eddigi sum er-
dobol kierve festoi kilatassal jutalmaz
a termeszet. Szemben jobb kezre ma-
gasodik a Csovanyos sotetzold, kerek
tombje, elottiink a Poganyvar ossze-
filggo, barsonyszeru erdoseggel boritva,
mig melyen alattunk a Rozsas-patak
haboritatlan szurdokvolgye lathato.
A csucs utani gerincel remek sziklas pi-
henohelyeket kinal. Fekvese delkeleti,
Fgy jo idoben a kilatassal egyiitt a del-
elotti napsiites jotekony hatasat is el-
vezhetjiik.
Erdemes a reten is koriilnezni, ev-
szaktol fuggoen megannyi ritka no-
veny- es allatfajt fedezhetiink fel.
Teli fettyek e amyekok (K A.
henoig, ahol a szemben levo fenyves-
ben eltunik. Mi haladjunk tovabb az
erdeszeti uton a S-on, es legyiink
figyelmesek, a leheto leghalkabbak,
ha eddig nem igy jartunk volna. A vi-
dek, melyen keresztillvagunk, sok va-
dat rejt a Csovanyos mindket oldalan.
A suru erdokkel, meredek hegyol-
dalakkal korbevett tisztasok kivalo
eletterei a rotvadnak. Ha igazan sze-
rencsesek vagyunk, hazank egyediili
nagymacskajat, a hiuzt is megpillant-
hatjuk. A kornyek erdeiben el, bar az
ot kutato szakemberek is csak ritkan
lathatjak, leginkabb csak nyomok-
bol es szormintabol detektaljak jelen-
letet.
Utban a Harom-barat-nyereg fele,
bal kez felol egy kopjafaszeru emlek-
oszlopot talalunk. A memento az 1945-
ben felgyujtott, majd az evek soran
vegleg elpusztult, egykoron pompas
nyfr-reti vadaszkastelynak allit em-
leket. Helyet mar csak a foldhalmok
mutatjak. Az innen lefelc vivo utat
Etelhordo utnak hivtak, mivel utolso
allando lakojanak, ozvegy Herczog Iren
baronenak tavasztol oszig itt hordtak
fel az etelt diosjenoi kastelyabol. Egy
kilometerrel lejjebb, a S jelzessel el-
latott Etelhordo lit levag a deli oldal-
ban Diosjeno fele, am mi eles balka-
nyarral eszaknak vessziik az iranyt a
И jelzesen. Az elagazasnal allt egy-
koron a Harom-barat vadaszhaz, mely
a teriilet egymast valto tulajdonosai-
kent itt vadaszo harom nemes barat-
sagarol lett elnevezne.
Kiralyhazatol a Nagy-M&n&ig
А ЕШ jelzesen eszaki iranyban zart
gyertyanos-biikkosben ereszkediink
invabb egy kilometert a Malna-hegy
oldalaban. A hegyoldal gerincelben
(olytatodik, lejtese enyhiil. A zart erdo
lassan kinyilik, vilagos ligette szelfdiil.
A Jelesfa oldalaban visszatekinthetiink
i Csovanyosra es felfele vezeto utunk-
ra, szemben a Nagy-Mana fiives tisz-
tasara. Innen a lankasabb, de ugyan-
olyan zart lombkoronaval fedett keleti
oldalat latjuk a Poganyvarnak.
A Jelesfa tombjet meg egy rovid
emelkedo megtetele utan erjiik el.
A tuloldalon a lapos csucsot elhagyva
keresztezziik Pest es Nograd megye
hatarat. Erdekesseg, hogy Csovanyos-
tol idaig Nograd megyeben voltunk,
eszak fele tovabbhaladva keriiliink visz-
sza ismet Pest megyebe. A gerinc tobb
helyen sziklassa valik, a kofalakra oreg
bars- es korisfak hajlanak, mohaval be-
nott torzsiikkel.
Valtakozo intenzitassal ereszkediink
ala а 1Ш jelzesen a Dobo-berc gerin-
cen, lassan visszateriink a melegked-
velo tolgy otthonaba, magunk mogott
hagyjuk a Borzsony berceit. A helyen-
kent ellaposodo gerincen feltunik jobb-
rol az emberi kez nyoma, az oreg erdot
tarvagas nyitja a Kemence-patak vol-
gye fele. Az ilyen, fennyel megtamoga-
Borzsony
tott, ritka aljnovenyzettel rendelkezo
dreg erdosegek remek elohelyei a gom-
baknak, erdemes figyelni az avarszin-
tet.
Az utolso egy kilometeren jo szaz me-
ter szintet ereszkediink, visszaeriink a
Rozsas-patak volgyebe, kozvetlenul
Kiralyhaza melle. Amennyiben elore-
latoak voltunk, indulaskor egyeztet-
tiink a vadaszhazzal, es keszen var a
helyi vadbol, gombabol keszilk va-
csorank.
Кл:й!}Ьа21 gombavilag (Z. Zf.)
А Nagy-Mana a Jelesfatol (Z. Zs.
’1» А
а гл
Kudlyhazatol a Nagy-Mandig
Lombhulldi utani Вог&мпу a G>6vanyosr6l (K. A.)
A HELYSZIN
Turank a Borzsony szivebe, Kiraly-
hazara, es a felette magaslo bercekre,
mely volgyekbe nyujt bepillantast, ko-
vetve az osidoktol itt elo ember nyo-
mait. A latszolag vad, embert pro-
balo videken a kornyezethez illoen
szivos emberek probaltak megvetni la-
bukat. Sok erdekes lenyomatat lat-
hatjuk az emberi keznek a bronzkori
vartol a fakitermelo vasiitig, am az
ido csak a legszerenyebb, termeszet-
tel osszhangban levo aspektusat iga-
zolta itt az emberi letnek. A meredek,
sziklas hegyoldalak es sotet szurdok-
volgyek megmaradtak a vadak biro-
dalmanak.
Kiralyhazatol a Csovanyosig
KIRALYHAZATOL A CSOVANYOSIG
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 14 km
Szint- emelkedes: 650 m
Menetido: 4-5 ora
Jelzes:
о-и-е-ш-и-ы-о
Az utvonal
fobb
pontjai:
Kiralyhaza, Rend-kovek, Jozsef-emlekmu,
Harom-hanyas, Csovanyos, Poganyvar,
Bodoshazi-kOt, Kiralyhaza
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Kozepesen nehdz tura, bar nagy a szintemelkedes,
a tav nem hosszu
Megkoze-
lites:
Kiralyhaza - autoval
Utunk kezdo- es vegpontjara legegy-
szerubben autoval jutunk el, esetleg
Diosjenorol kerekparral. Tomegkoz-
lekedest csak a Borzsonyt koriilolelo
falvakban talalunk, am a legkozeleb-
bitol, Kemencerol is tobb mint nyolc
Kiralyhaza nehany epulettel, es hi-
vatalosan egy allando lakossal rendel-
kezo erdei telepules a Kemence-pa-
tak felso szakaszan, 370 meteres atlag-
magassagban. A del felol emelkedo
Rakottyas gerince a volgybe erve el-
kilometert kell megtenniink idaig. laposodik, teret adva par haznak az
Kiralyhazatol a Csovanyosig
egyebkent meredek hegyvideken. A le-
hetosegeket kihasznalva meg ez a pi-
ciny telepules is ket reszre oszlik. A pa-
tak volgyeben talalhato also resz az
erdeszlakbol, a banyaszturistahazbol
es a lovaspanziobol, mig a felso resz a
vadaszhazbol es a Pronay-hazbol all.
Nevet es letet a mindenkori uralko-
do osztaly nemesi kedvtelesenek ko-
szonheti a telepules. Ahogy azt a helyi
forras is orzi a neveben, Matyas kiraly
kedvelt vadaszteriilete volt e vadban
bovelkedo videk. A vadaszhaz, mely a
mai napig a vadaszok es az igenyesebb
turistak szallasakent szolgal, orzi ezt
az uralkodoi jelleget. A patinas kofa-
lak es faragott gerendak, beliil a mult
szazad eleji butorokkal berendezett szo-
bak a bekebeli nemesi hangulatot or-
zik. A szomszedos Pronay-haz puritan
megjelenesevel egy teljesen mas elet-
szemleletet kepvisel, egyszerusegevel
a tajba illeszkedve szimbiozisban el a
kornyezetevel. A patakvolgybe epitett
banyasz-szakszervezeti turistahaz es
a lovaspanzio mar modernebb epitesu;
am mindegyik remek erdei hangulatu
szallas, erdemes kihasznalnunk a le-
hetoseget!
Kiindulopontunk az also es felso
reszt osszekoto murvaut leagazasanal
talalhato utjelzo tabla.
A tura kezdo- es vegpontja, vala-
mint legmagasabb hegye megegyezik
az elozo turaeval, ezert tetszolegesen
varialhato az utvonal attol fiiggoen,
ki milyen reszeit kivanja megtekinteni
a terilletnek. Kovessiik tehat a patak-
volgyben а ИИ jelzest, mely rovid ideig
egyiitt halad a es а ГШ jelzesekkel,
majd atvag a patakon jobb kez fele, es
elhalad a Pronay-haz mellett. A haz
mogott furcsa szantas talalhato, ami
nem a helyiek elelmezeset, hanem a
nagy vadallomany eltartasat szolgalja,
nem eppen tajba illo modon. Par szaz
meter mulva azonban kierunk a Ki-
ralyne parlagjara, egy regi kaszaloret-
re, ami mar sokkal szebb peldaja a
rotvad elelempotlasanak. A reten at-
vagva aztan suru tolgyerdoben vezet
tovabb az utunk, es fokozatosan emel-
kediink a Bangola-teto alatti oldalban
a Rakottyas fele. Kiindulopontunktol
koriilbeliil 160 meter szintemelkedes
utan egy kis nyeregbe erkeziink, ahol
az eddigi tolgyerdo atvalt biikkosbe.
A nyereg erdeszeti fagyujto hely, igy
az utak csomopontjat jelenti. А СШ jel-
zes jobb kezre, del fele felkanyarodik a
Rakottyas oldalaban.
Par szaz meter mulva jobb kez felol
gomba alaku sziklak, a Rend-kovek
mellett visz el utunk. Az egymast fe-
do ketfele agglomeratum, azaz vul-
kani hamu es lava kevereke, eltero
kemenysegu. A szilardabb, ellenallobb
kozet megvedi az alatta bujo, puha re-
teget. A lavabombakat osszecemen-
talo hamut altalaban kovas oldatok
kemenyitik kozette, es a novekvo ko-
vatartalomnak megfeleloen valik egy-
re szilardabba a kozetosszlet.
A kovek utan ujabb erdeszeti cso-
moponthoz eriink, figyeljiik a jelzest,
ami balra atlosan vezet a Rakottyas-
bercre egy osvenyen keresztiil. A hegy-
tetonel [£ jelzes visz be balra a hegy-
oldalba. Erdemes ezt a rovid kiterot
beiktatni, mert az erdobol egy mere-
dek hegyi ret peremere eriink, ahonnan
jo ralatasunk nyilik tovabbi utunkra a
Kiralyl lazatol a Csovanyosig
Tatralato oldalaban. A О huroksze-
ruen visszater a LB jelzeshez. Az elaga-
zasban egy evszazados tolgy fekszik az
avarban, a regmult erdeinek memen-
tojakent. A korhado faanyag szamos
vedett bogarnak, peldaul a Duna—
Ipoly Nemzeti Park ci'merallatanak,
a havasi cincernek szolgal lakhelyeill.
A koriilottiink fekvo, irtasokkal, he-
gyi retekkel es bozotosokkal szabdalt
hegygerinc kivalo vadtarto kornyezet,
ezert jarjunk halkan es figyelemmel!
A kovetkezo leagazas par szaz meter-
rel feljebb, egy koves hegyoldalon ve-
zet szintben a EE jellel — ilyet is csak a
Borzsonyben talalni —, arra az egyeb-
kent jellegtelen pontra, ahol Jozsef fo-
herceg az ezredik bikajat lotte. A fia-
tal erdoben egy 3 meteres, massziv ko-
monstrum mutatja a helyet, ameddig
el kellett jonnie a Habsburg nemesnek,
hogy meglegyen a kerek szam. Belegon-
dolni is nehez ebbe az erofeszitesbe,
nemhogy a mogotte levo fenseges va-
dak tomegebe! Szerencsere a magyar
vadoroknek koszonhetoen a legne-
mesebb vervonalaknak hagytak idot a
genek tovabbadasara, oregbitve a kar-
pati gimszarvas meltan nemzetkozi
rangjat es hirnevet.
A zsakutcabol visszafordulva hala-
dunk tovabb a EB jelzesen, kovetve a
1ж/аки . Ctp tl T# tut \J \-.
gerincet egy kilometeren keresztiil,
amig az szintben le nem kanyarodik
rola. A Viski-kovek magasodnak felet-
tiink, meredekke es gorgetegesse teve
a terepet, ezert vag be balra szintben
egy osvenyen jelzett utunk. A nehe-
zen jarhato, koves hegyoldal kivalo
elettere a sporterteke miatt Korzika-
rol hazankba telepitett vadjuhnak, a
muflonnak. A himek onmagaba visz-
szacsavarodo szarvu trofeaja ertekes
vadaszzsakmany.
Ket gerinc keresztezese utan merede-
ken bekapcsolodunk a S jelzesbe, es
innentol azt kovetjiik felfele, a Cso-
vanyos csucsaig. A Viski-kovek utani
oldalazastol szamitva ez majd ketszaz
meter szintemelkedest jelent harom
lepcsoben. A Csovanyos csucsan viszont
a kilatas karpotolja faradozasunkat,
a Borzsony kozponti es eszaki fele-
nek nagy reszet belathatjuk a kornye-
zo hegysegekkel egyiitt.
A Csovanyos csucsan szamos turis-
taut szalad ossze, mi a hegy keleti ol-
dalaban foly tatjuk utunkat a lankasan
ereszkedo [£-6n, mely fel kilometerig
а И jelzessel egyiitt halad. Egy lapos
tersegre erve a tovabbvisz az erde-
szeti uton, mi viszont egy hatarozott
csapason bemegyiink a szemkozti fe-
nyoerdobe. Igazi, suru oreg erdon ve-
zet keresztiil utunk, a nehezen meg-
kozelitheto gerinc es a meredek eszaki
hegyoldalak vedve maradtak a faki-
termelestol. Evszazados oserdo veszel-
te at a nehez idoket a Pogany var esza-
ki oldalaban, napjainkban pedig mar
a nemzeti park szakemberei orzik to-
vabb ezt a termeszeti erteket.
Egy kisebb nyereg utan rovid, me-
redek kaptato kovetkezik, amin felju-
tunk a Poganyvar bronzkori erodite-
sere. A foldvar sanca egy 320 x 100
meteres terilletet olel korbe a hegy tete-
jen, ahol a regeszek egy kozel harom-
ezer evvel ezelotti telepiilest tartak fel.
A teraszosan kialakitott hegyoldalban
szamos hasznalati eszkozbol szarma-
zo cserepdarab keriilt elo a Kyjatice-
kulturabol ezen a felreeso helyen.
Az ut a sane tetejen halad felkorive-
sen, mig az eszakkeleti oldalan, leka-
nyarodva egy meredek gerincen kozel
300 metert ereszkedik. A majdnem 2
kilometeres gerineszakasz kozepen at-
haladunk a Poganyvari-kaszalon, mely-
Kiralyhazatol a Csovanyosig
nek also vegen jelzett fa, egy terebe-
lyes koris all. Az utolso gerineszakasz
igen meredek, 150 meter szintet vesz-
tiink alig fel kilometeren.
A gerincrol a Poganyvari- es a R6-
zsas-patak osszefolyasanal erkeziink le
a volgybe, a Bodoshazi-kuthoz. Mind-
ket volgy aljan fakitermelo vasut vitt
fel a mult szazad elejen a koriilmenyes
kitermelestol megkimelt, legeldugot-
tabb erdok fele. A Rozsas-patak vol-
gyen lefele haladva vegig kiveheto a
kobol epiilt vasuti toltes, mely egyse-
ges lejtest biztositott a lefele gurulo
vasuti kocsiknak. A toltes megmaradt,
am a sineket visszabontottak, es a ge-
rendahidakat is regen visszaforgatta
mar a termeszet tapanyagnak, az ujra-
eledo erdok szamara. А Ш jelzes bo
Kora dszi aimk is fenyek (K, A^
Borzsony
egy kilometer utan belefut a volgy aljan kell kovetniink a S jelzest, hogy mint-
a Д-Ья, mely a Nagy-Mana gerincere egy negyedora setaval visszaerjilnk Ki-
vezet fel Kiralyhazarol. Nekiink lefele ralyhazara, kiindulopontunkra.
Smaragd biikkos d Csovdnyoson (N. B. A.)
Kiralyhazatol a Csov&nyosig
Kilatas a Kopasz-hegyrol (K. A.)
A HELYSZIN
A kirandulas kezdopontja Kiralyret, a
hegyseg talan legforgalmasabb turis-
takozpontja. Ide kisvasuttal vagy Vo-
lan-busszal erkezhetiink meg Kisma-
rosrol.
A harom volgy talalkozasanal fekvo
Kiralyret nagy multi! erdei telep. A te-
lepiilesresz feletti Var-hegy bronzkori
sancokat rejt, a kornyek pedig a ko-
zepkorban uralkodoi vadaszteriiletkent
funkcionalt. Az iparosodaskor — a kor-
nyezo csekely vaserctelepekre epiilve
— meg vaskoho is mukodott. A dualiz-
mus idejen itt letesiilt az elso borzso-
nyi kisvasut, a telep ekkor a fafeldol-
gozas es a kobanyaszat helyi (szalli'to)
kozpontja lett. A ma szallokent mu-
kodo kastely mintegy szaz eve epiilt,
ami egybeesik a turizmus kezdetevel
is. Ezutan a kornyek fokozatosan elvesz-
tette ipari jelleget, napjainkban mar
a turisztikai fimkci6k dominalnak. Et-
termek es biifek, kiilonbozo szinvona-
lu szallasok, horgaszto, pihenohelyek,
taborok es szabadidokozpont szolgal-
jak ki a kirandulokat. Kiralyret mint
a Borzsony deli kaputelepiilese, fontos
turistaut-csomopont is, szamos utvo-
nal kezdo- es vegpontja, illetve koz-
biilso allomasa.
Kir&lyretrol M&rianosztrara
KIRALYRETROL MARIANOSZTRARA
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 16 km
Szint- emelkedes: 660 m
Menetido: 4-5 bra
Jelzbs: S-S-EJ-П -S-H- S L*l-S
Az utvonal Kiralyret, Kiraly r6t, Kisinbci turistahaz,
fobb Ersek-tisztas, Nagy-Sas-hegy, Kopasz-hegy,
pontjai: Marianosztra
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Megkoze-
Iftes:
Kbzepesen nehbz tura, csak a csucsok kornyezetbben
vannak rbvidebb meredek szakaszok.
Kiralyr6t - Volan-busszal vagy kisvasuttal Kismarosrol
BorzsOny
K’SlNfia RET
Atsetalunk a kozuti hidon, majd a
patak menten rogvest jobbra fordu-
lunk. Innen indul ki Kiralyretrol a
jelzes, amelyen turank elso szakaszat
megtessziik a 4,5 kilometeres tavol-
sagban levo Kisinoci turistahaz fel£.
Megkeriiljuk a biife melletti sorom-
pdt, es az emelkedo koves titon a szelso
epiiletek keritese menten az erdobe le-
piink. Alighogy elmaradozik mogot-
tiink a civilizado, a vizmu elkentett
teriiletethez erkeziink, amit megke-
riilve jobbra forditja utunkat a jelzes.
A szeles koves ut keves kanyarral,
enyhen tart folfele, hosszan elorelatni
a gyertyannal elegyes tolgyesben. A fia-
tal fak osszeero lombozata mintha sa-
tortetot alkotna fejiink felett, amin az
atszurodo napsugarak jatekosan, itt-ott
fenyes foltokkal vilagitjak meg elot-
tiink az utat. Egy hatat keresztezve szel-
los-ligetes nagyfuvu erdobe jutunk,
Reggeli panorama a Sos-hegy tetejen (K. A.)
’leii Borzsbny (K. A.)
ahol mar idbsebb tolgyek kozbtt bal-
lagunk. Ereszkedovel erkeziink meg a
Kiraly-ret sasokkal, zsombekkal bo-
n'tott tisztasara. (A jelenseg oka, hogy
a lapos teriileten osszegyulik a kbr-
nyezo magaslatokrol lefblyo viz.) In-
nen mintegy 500 meteres jelzetlen ki-
terbvel (de jol jarhato szekeruton),
felgyalogolhatunk a Darabos-hegy ol-
dalaban levo kilatopontra, amely a ret
kornyekere, a szemkozti Fekete-hegy—
Pap-hegy vonulatra es a Naszaly ira-
nyaba ad panoramat. Ujra erdobe lepve
a nyilt reszrol, a gyertyanosban gyen-
gen emelkedik a H. Az eddig jol hasz-
nalhatb ut szelebe arkot melyitett a
lefblyo viz. Feljebb jutva meg is leljiik
az okat: jobbrol egy kanyargo kis me-
tier eppen ide tovabbitja az esozesek
utani vizet. Hamarosan egy ellaposodb
reszen keresztezziik a Szarazaroknak
nevezett vizmosast, amely mar akkora
veszelyt jelentett az utra, hogy inkabb
betoncsbvbn vezettek at alatta. A tul-
oldalan, a nagy keresztezodesben, jobb-
ra tartva tovabbemelkediink parhu-
koai a kismawsi
vigallomason (K. A.)
erve a kovetkezo hatra, ereszkedesbe
kezdiink, es rovidesen az Abraham-
kert hosszukas, dus fiivu tisztasanak
szelen megyiink keresztiil, majd ujra
erdobe erve egy csermely gazlojan ke-
liink at. Osvennye szukiilt utunkon
vegiil a Pokol-volgyi-patakot keresz-
tezziik, aminek tulpartjan a Kisinoci-
ret pihenohelyere erkeziink. A hely-
szin tobb turistaut talalkozasi pontja,
iranyitotabla, padok es tuzrako jelzi a
kicsiny ret fontossagat. Atterve balra a
S jelzesre, mar csak 300 meter a Kis-
inoci turistahaz. A meretes kerthe-
lyiseggel rendelkezo menedek kivalo
a pihen£sre, frissiilesre. A Kospallag
Az egykori hegyi wtmtiveUs nyoma (K. A.)
Kiralyretrol Marianosztrara
hataraban levo kastelyszeru epit-
menyt a Turistak Inoci Tarsasaga
1928-ban allitotta a turizmus szolga-
lataba — emlektablajuk a kiilso falon
lathato —, es szerencsere azota is ebben
a szerepben mukodik. Kozelmultbeli
felujitasakor mind a befogadokepes-
seget — plusz fahazak epitesevel —,
mind a programlehetosegeket kibovi-
tettek.
A haztol a bejarat elotti bitumen-
uton jobbra fordulva, a IZU-H jel-
zesen — tulajdonkeppen arra, amerrol
ideerkeztiink — indulunk el, es hala-
dunk kovetkezo allomasunk, a 3,5 km-
re levo Ersek-tisztas fele. Elhagyva a
mar ismeros Kisinoci-retre tarto elaga-
A Magas-Borzsony a Nagy-Sas-hegyr'l (K. A.)
zast, 50 meter utan eles balkanyarral
zet, hogy tobb helyen is kezzel kell a
lefordulunk a muutr61 az osvenyre.
Termetes tolgyekkel vegyitett gyertya-
nosba lepiink, es leereszkediink egy
idoszakos vizmosashoz, amelynek tul-
oldalan csuszos, meredek csapason ka-
paszkodunk fel, majd rogton jobbra
kanyarodva egy cserjes-bozotos terii-
letre erkeziink. Az erdo hataran vezet
tovabb a □-& jelzes. Az osveny ket
oldalan annyira osszenott a nбvёny-
belogo agakat, indakat az utbol elhaj-
litanunk. Atverekedvc magunkat ezen
az enyhen kaptat6s, 300 meter hosszu
szakaszon, ujra erdobe jutunk, es eler-
jiik a L6-hegyi-patak partjat.
A H jelzes itt balra kanyarodva at-
kel a medren, es Kdspallagra tart, mi
azonban maradva a csermely innenso
oldalan, jobbra indulunk a vtzfolyas
menten a □ jelzesen. A kovetkezo
Kiralyretrol Marianosztrara
egy kilometeres szakaszon, az arnyas,
szuk szurdokban gyertyanfak kozott
alig eszrevehetoen emelkedve tura-
zunk a volgytalp kacskaringos osve-
nyen. Tobbszor is atkeliink a patakme-
der koves, hordalekos partjain, egyik
oldalrol a masikra. A vilagtol teljesen
elzart erzest kelto volgyreszletbol ve-
giil a menetiranyunk szerinti bal
oldalon szekerutra teriink, majd be-
csatlakozunk a □ jelzesbe, amin egy
rovid, erosebb kapatatoval kiemelke-
diink a volgy bo I. Gyorsan megvalto-
zik a kornyezet: az eddigi homalyos,
nehez levegoju, minimalis aljnoveny-
zetu terszinrol mintegy varazsiitesre,
dus fiives-ligetes fiatal tolgyesbe ke-
rultink. Keresztiilbaktatva ezen a jo-
val vilagosabb reszen, vegiil erdeszeti
szallitoutba torkollunk, amelyen jobb-
ra fordulunk. Az ut melletti vdlgyfo-
ben fakad az Ersek-forras, amennyi-
ben sziikseges, toltsiik fel kulacsain-
kat (П jelzes vezet le)! Tovabbmenve
a dozerolt uton, 250 meter mulva az
Ersek-tisztas utjelzo cablaval megje-
lolt sarkara erkeziink. A nyeregben
huzodo ret tobb turistaut csomopontja,
es meg egy bitumenut is atkanyarog
rajta, amely Kospallagot Nagyirtas-
pusztaval koti ossze. A tisztas szem-
ben levo oldalan kiepitett pihenohely
kinal alkalmat a leiilesre. A kirandulas
folytatasahoz terjiink majd vissza ide, a
tablahoz.
A retet a H jelzes szekerutjan nyu-
gati iranyban hagyjuk el, a 6 kilome-
Li^i :es (K. A.)
terre levo Marianosztra fele. Mintegy
400 meter mulva, a Kis-Sas- es a Nagy-
Sas-hegy nyergeben, balkanyarral del
fele fordit a jelzes, szembol pedig csat-
lakozik a Nagyirtasrol feljovo [£. A ko-
vetkezo turszakaszunk a Nagy-Sas-
hegy—Kopasz-hegy-vonulat gerincen
halad, tobb kilatopontot is erintve. Fel-
kaptatunk a Nagy-Sas-hegy oldalaba,
ahol а Ш jelzesen kis kiterot tehetiink
a 609 meteres csucsra. A mohos torzsu
fak es sziklak kozott kanyargo osveny-
rol remek ralatasunk van az Inoci-he-
gyekre, es a Borzsony magasabb vo-
nulataira. Leereszkedve a tetorol, balra
szinten а Ш jelzes agazik le, amelyet
kovetve a hegy tisztasos oldalkupjara
setalhatunk ki. Innen jo panorama nyi-
Szuz hoban a kilatnpmtra (Sz. B. F.)
azon till pedig a Cserhat szelere. Eszak
fele a S6s-hegy kitakar ugyan a lat-
vanybol, de igy is szepen latni a Du-
nakanyar menti teriileteket. Vissza-
terve a H jelzesre, fiives lejton eresz-
kedve erkeziink a nyeregbe, majd ro-
vid emelkedovel a Sos-hegy oldala-
ban, tolgyesben szuszogunk a teto fele.
A deli iranyba nyitott kiemelkedes pa-
zar panoramat nyujt. Szemkozt, a Ko-
pasz-hegy kupjan tul a Visegradi-hegy-
seg vonulatait lathatjuk, eloterben a
Dunaval, bal fele a Zebegeny folotti
Hegyes-teto terseget, es Torokmezo
kornyeket, tovabb pedig Kospallag ha-
zait lathatjuk. Nyugati iranyban, a Gal-
la jellegzetes vulkani ikerkupjat pil-
lant juk meg, azon tul pedig a Gerecse
lik a Kospallagi-medence kornyekere,
domborodik. Tiszta idoben a Matra
KiralyrAtrol MarianosztrAra
vonulatait es az Esztergomi Bazilika
kupolajat is latni.
Folytatva turankat, az osveny mere-
deken siillyedni kezd, a fiives, helyen-
kent sziklas oldalbol nyi'lo folyamatos
panoramat egyre inkabb a szemkozti
Kopasz-hegy tolti be. A meredely al-
jaban szekerutba csatlakozunk, atme-
gyunk egy villanyvezetek alate, majd
egy keresztezodesbe erkeziink, amely-
ben jobbra a EE osveny valik ki. Ma-
radva a S jelzesen, a Lengyel-retek
szelet elhagyva — az elnevezes a ’40-es
evekben hazankba menekiilt lengye-
lek egy csoportjara utal, akik itt foly-
tattak gazdalkodast —, ujra emelkedve
a Lorinc-hegy—Kopasz-hegy nyergebe
jutunk, ahol az utobbira tarto IE
balra agazik. A fel kilometeres, eros
kaptato megeri a faradsagot, mert oda-
fenn elso osztalyu korpanorama a ju-
talmunk! Az 539 meteres, fiives es
sziklas teto peremen kereszt all ki a
foldbol. Alattunk jol belatni a Maria-
nosztrai-medencebe, mogotte pedig
zavartalan a szemlelodes a Dunaka-
nyar es a tuloldali hegyvonulatok fe-
le. Eszaki iranyban a Nagyirtas-pusz-
ta melletti Szent Orban Erdei Hotel
epiileteit, a korabbi utvonalunkat es a
Sos-hegyet lathatjuk, azon tul a Ma-
gas-Borzsony erdosegeit. Szinten jo a
kilatas a Cserhat, a Matra, es a Gere-
cse fele. Visszaterve a nyeregbe, a H
Ereszkedis a Duna fele (K. A.)
Borzsony
Erdei utnuitato fenyek (K. A.)
jelzesen folytatjuk utunkat, deli irany-
ban. Enyhen lejto melyuton erkeziink
a Galambos-retre, a keskeny tisztas
szelen kicsiny fesziiletet helyeztek el
az egyik fa oldalara. Elmegyiink egy
forras mellett, majd jobbrol csatlako-
Kiralyretrol Marianosztrara
zik a □ jelzes, es a szelso hazakhoz kis kiterot tenniink a jobbra agazo
erkeziink. Mielott a kozseg kozpontja ИЯ jelen, es megnezni a tomai katoli-
fele vennenk az iranyt, erdemes egy kus templomot es a kolostort.
Pal. parti ela z.as (K. A.)
Bdrzsdny
шяяшш
Mariatiosztra, templomkert (К, A.)
Marianosztra a terseg legismertebb
bucsujaro helye, evente nagy tomegek
keresik fel. A templomkert kapujan
belepve megszemlelhetjiik az impo-
zans kettostornyu kegytemplomot, es
annak szomszedsagban a plebaniaha-
zat. A kolostort Nagy Lajos kiraly ala-
pi'totta a palos rend szamara, az epil-
letegyiittes mai formajat a XVIII.
szazadban nyerte el. A szerzetesrend
feloszlatasat (1786) kovetden az egy-
hazmegyehez keriilt, az epiiletek egy
resze pedig fegyintezette valt, es igy
mukodik meg mai napig is. A kegy-
helyet 1989-ben vettek ismet birtok-
ba a palosok. Azota a Bazilika Minor
cimmel felruhazott templom hivatalos
neve: Magyarok Nagyasszonya Bazilika.
Visszaterve a [E—H turistautra, 200
meter a buszfordulo, ahonnan Szob-
ra, majd vasuton Budapestre utazha-
tunk.
A Magyarok Nagyasszonya Bazilika (K. A.)
A HELYSZIN
Kirandulasunkat a marianosztrai
buszfordulobol inditjuk. A kozvetlen
kozelben talalhato elelmiszerbolt es
kerthelyiseges presszo jo lehetoseg
keszleteink feltoltesere, es szilkseges
energia bevitelere. Rovid kiterovel a
kozeli kegytemplomot is megnezhet-
jiik.
Тйга a deli berceken
TUR A A DELI BERCEKEN
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 21 km
Szint-
emelkedes:
400 m
Jelzes: M - KJ - EE
Az utvonal
fobb
pontjai:
Marianosztra, Also-hegy, Kospallag, Pusztatorony,
Szent Gal-fold, lorokrnezc th., Gubacsi-hSlas,
Nagymaros vasut&llomas
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Hosszu hullamvasutazas, mersekelt
szintkulbnosegekkel.
Megkoze-
lites:
Marianosztra - Volan-busszal vagy kisvasuttal Szobrbl
242
Borzsony
Delkeleti iranyba induljunk a S
IS] jelzesen, a foutca menten, amer-
rol a busz erkezett. Tiirank legnagyobb
rcszcn a H lesz iranyi'tonk: Kospal-
lagon, Torokmezon keresztill majd-
nem egeszen a Dunaig kovetjiik. А [НЙ
jelzest szinten jo darabon lathatjuk
majd, hiszen kozos nyomvonalon ha-
lad a S jelzessel. A foutrol a masodik
keresztutcaba kanyarodjunk be balra,
amerre a jelzes is visz! A keskeny utca
emelkedobe kezd; 300 meter kapta-
tast kovetoen kanyarodjunk le jobbra
a bitumenrol, es terjiink at a murvas
utra! Szinte azonnal ujabb elagazas-
hoz eriink, ahol a 1® jobbra kivalik,
es felkanyarodik a Kalvariahoz. Er-
demes ezt a kiterot megtenni, mert
egyreszt megnezhetjiik a XVIII. sza-
zad masodik feleben emelt epiiletcso-
portot, masreszt odafentrol pompas
a kilatas a kornyekre. Kozben az ere-
detileg idetelepitett harsfasor nehany
megmaradt, idos peldanyat is megcso-
dalhatjuk. Innen kanyargos kdlcpcso
vezet fel a bastyaszeru Szent Sir ka-
polnahoz, forduloiban a staciohazak
mellett haladunk el. A domb legtete-
jen emelkedik a nagyobb, tornyos ka-
polna, harom kereszttel, a Fajdalmas
Szuzanya, Janos apostol es Maria Mag-
dolna szobraival. Elotte talalhato a sza-
badteri oltar es misezohely, ami egy-
ben nagyszeru kilatopont is.
A ko mellved mellol megcsodalhat-
juk a Kalvaria-domb also reszet, azon
tul Marianosztra hazait es a kozseg
kornyeket. Nyugati iranyban, a bazi-
PihenShely Ttirokmez&n (N. B. A.)
Kdpolna a Kdlvdria-hegyen (K. A.) ►►
A delnek fovdul6 Duna es kontyeke a Gubocsi-hdlasrol (N. B. A.)
lika sarga tornyai folott a Varju-hegy
es a Nagy-Galla uralja a latohatart,
ettol balra, a Csak- es a Zuvari-hegyen
tul pedig a Helembai-hegyseg es a
Gerecse vonulatat szemlelhetjiik meg.
Eszaki iranyban a Kopasz-hegy fiives
kupja emelkedik.
A kalvariat is ebben az iranyban,
eszak fele haladva hagyjuk el. A ka-
polna bal oldalatdl indul erre egy jel-
zetlen dsveny, amelyen haladva 300
meterrel kesobb а И jelzes nyomvo-
nalara jutunk, ahol jobbra fordulunk.
Nyilt terepen, andezitmurvaval javi-
tott kocsiuton emelkediink tovabb a
kornyek fd kilatdpontja, az Alsd-hegy
iranyaba. Az ut ket oldalan felhagyott
es muvelt kertek, weekendtelkek, ke-
ritesek jelzik, hogy tovabbra is meg
csupan Marianosztra killteriileten ja-
runk. Nehany percnyi gyaloglassal ke-
sobb azonban megpillantjuk az Al-
so-hegy fiives csticsat, jobb kez fele a
Szent Mihaly-hegy tombjet es a Viseg-
radi-hcgyseg vonulatait. Itt erjiik el a
nyilt terep es az erdo hatarat, H ЕП
jelzesiink a kocsiutrol osvenyre valt-
va felkanyarodik balra, a fak koze, a
cserjes erdobe. Beerve az arnyekot add
lombok ala meredek, de rovid emel-
kedo kovetkezik, ami egeszen az 50
meterrel folottiink magasodd teto-
szintre vezet. Keskeny csapasunk a
Boszobi-patak rozoga hidjat is atsze-
li, majd az emelkedot lekilzdve, li-
hegvc eriink ki a fak kdziil, a nyilt te-
Тйга a d£li Ьёгсекеп
герге. Osvenyiink magas fuben, lige-
tes erdoreszen folytatddik a teton, es
mielott ujra az erdobe lepnenk, jobbra
agazik az Also-hegy kilatopontjara ve-
zeto csapas. A fiives hegyteto nagysze-
ru, nyugat—keleti, 180 fokos panota-
mat ki'nal a Dunakanyar kornyekere.
Szemben a Visegradi-hegyseg keretezi
a horizontot, jol latni a Predikalosze-
ket, Dobogokot es tobb mas csucsot,
vonulatot is, lentebb pedig a hegyol-
dalban feherlik a visegradi var. A he-
gyek alatt a kornyezo falvakat, es ezek
mczogazdasagi teriileteit figyelhet-
jiik meg. Balra a Naszaly megbontott
oldalaat, jobb kez fele a korabban a
Kalvariarol latott panoramat szemlel-
hetjiik meg magasabb es tagabb
perspektivabol a Duna menti ber-
cekre. A csucsot a Kiengesztelodes he-
gyenek is nevezik, mert a kelet felol
erkezo zarandokok eldszor innen pil-
lantjak meg a nosztrai kegyhelyet, es
mielott megerkeznenek, itt van a fi-
gyelmeztetes korabbi serelmeik elen-
gedesere.
Amikor beteltiink a latvannyal, es
kipihentiik magunkat, terjiink vissza
a kilatopontrol a S jelzesre! A ke-
resztezodesben masodik vilaghaborus,
ismeretlen magyar katona sirja csen-
desedik a fak alatt. A gondozott nyug-
hely az 1944 vegi, kornyekbeli har-
cokra emlekeztet.
Borzsony
A tetot elhagyva kocsiutba csatla-
kozik a jelzes, es ezen tesziink meg par
szaz metert, majd ismet az osvenycn
megyiink a 3,5 kilometerre levo Kos-
pallag fele. Fiatal tolgyesben ereszke-
diink lefele, helyenkent tekintelyes ha-
rol vizmosas melyiil, jobb oldalon pe-
dig a hegyoldal emelkedik. Itt mar
biikkok vegyiilnek az erdobe, ezen a
szakaszon is latunk az osveny menten
termetes, oreg peldanyokat, amelye-
ket a gazdalkodas megki'melt. Szemet
gyasfak mellett bandukolunk el.
gyonyorkodteto ez a kontraszt, igazan
Az ereszkedo csakhamar szelidiil, es
kellemes erdoreszen jarunk!
a kovetkezo csucsot kerillve, szintben
Ujabb rovid lejto kovetkezik, ame-
Tiirank tobbsziir is г/izfolyasokal keresztez (N. B. A.)
oldalaz egyszemelyes csapasunk. Bal-
den a Medres-patakig ereszkediink,
ahol dozeruton folytatodik a H jelzes.
Atkeliink a kicsiny vizfolydson, es ki-
emelkediink a patakvolgybdl. A ko-
vetkezo szakaszon a szeles erdogaz-
dasagi ut bal oldalan, a tolgyes szelen,
osvenyre tereltek a turistautat. Miutan
visszavezet га a H jelzes, megyilnk
meg par szaz. metert a feliileten, majd
eles balkanyarral az osvenyre fordu-
lunk, be az erdobe. Hamarosan atke-
liink a Korompa-patak szeles gazlojan,
es egy rovid kaptatot kovetoen felbuk-
kannak Kospallag hazai. A kozsegi fo-
cipalya mellett haladunk el, a tavolabbi
kapu iranyaba nezve lathato a viseg-
radi var a fak folott, a rnesszescgben.
Az erosseg a Dunakanyar komyeki he-
gyekben kirandulva, meglepo helye-
ken bukkan fel, igen kozponti helyre
epitettck, csakugyan belatni onnan
nagy teriileteket. Innen burkolt utra
teriink at. Az elso keresztezodesen for-
duljunk balra, a falu kozpontja fele!
A В melle itt csatlakozik be az OKT
H jelzese is. Kospallag a XVIII. szazad
kozepen letesiilt, nemet es szlovak te-
lepi'tessel, lakoi fdkent erdomunkabdl,
dohanytermesztesbol, allattenyesztes-
bol es kobanyaszatbol eltek. Kovetke-
zo keresztezodesiink innen fel km. Ut-
kozben elsetalunk egy elelmiszerbolt
elott, amennyiben vasarolni szeret-
nenk, itt megtehetjiik. A fenyosorral,
zaszloval es emlekkovel ekesi'tett koz-
seghazaval szemben talaljuk a turista-
EnszL.Us Nagymaros hazai kozott (K. A.)
menten vezet, nyilt terepen. A patak-
volgyben vegig tisztasok kovetik egy-
mast, a ketoldali erdok kozotti magas
fiivu, sasos teriileten setalunk keresz-
tiil. Szembol elotunik a Boglya-kd
kiemelkedese, aminek a labanal ket-
tevalik az ut. A □ balra fordulva Kis-
marosra vezet le, H jelzesiink jobb-
rol keri’ili a hegyet, es folytatodik a
patakvolgyben. Utobbi iranyt koves-
silk! Atgazolunk egy mellekvizfolya-
son, majd hamarosan a Kospallag ota
kovetett Kis-Hanta-patakot keresz-
tezzilk; tovabbra is nyilt terszinen.
iranyitotablat, amelyrol megtudjuk,
hogy Pusztatorony es Torokmezo fele
tovabbra is а H jelzes vezet, meghoz-
za jobb kez fele. Balra a dombteton a
romai katolikus templom uralja a lat-
vanyt, es ugyanebben az iranyban, 200
meterre a fak alatt egy presszot is lat-
hatunk. A kozseget delkeleti irany-
ban hagyjuk el a H Г-1 El jelzesen.
A szelso hazaknal az aszfalt megszu-
nik, es szekeruton kanyarodunk le a
Kis-Hanta-patakhoz, amin at is ke-
liink a tulpartra. A kovetkezo 2,5 km
a toronyaljai horgasztoig, a vizfolyas
Tura a deli Ьёгсекеп
Paras levegoju, vizenyos parlagokon
haladunk keresztiiL Egy utolso gazlot
kovetoen jobbra, a fak kozott vizfelii-
let csillan meg: elertiik a toronyaljai
horgasztavat. A szep kornyezetben el-
teriilo hegyi to a patak duzzasztasaval
jott letre, es mar a kozepkorban is ha-
lastonak hasznaltak. A turistaut ne-
hany meterre, a parttai parhuzamban
kerijli meg a vizet egy kiemelkedes
fele, amely Pusztatorony maradva-
nyait rejti. Feluton balrol becsatlako-
zik а Г , majd a kup ala eriink, ahol a
meredek, de csak 50 meter hosszu Ш
jelzes vezet fel a csekely romokhoz.
teszik. A csak egy lakotoronybol, es
ahhoz csatlakozo udvarbol allo kicsiny
eroditmeny nem szerepel kozepkori for-
rasokban, feltehetoen tehat egy meg-
erositett foldesuri ortorony lehetett, ami
mar a XV. szazad elott elpusztult. Az
andezitkovekbol epillt falak egy re-
sze, valamint a sancarkok nehany sza-
kasza meg ma is lathato a felszinen.
A romok megtekintese utan terjunk
vissza a H jelzesre, es folytassuk a tu-
rat!
A varkiipot rovid, de meredek lejton
hagyjuk el. Az erozio eroteljesen le-
koptatta a felszint, a konnyen megin-
Pusztatorony (mas neven: Bibervar)
dulo kozet- es talajtdrmeleken alig
alapitasat a regeszek a XIII. szazadra
tapad a cipotalpunk; koriiltekintoen
Kozepkori tomyok a Duna partjam (K. A.)
Borzsony
mozogjunk! A csapas melletti vekony
fak es cserjek torzseinel, againal nagy
konnyites, ha a keziinket is hasznal-
juk! Lebotorkalva a menedekes reszre,
a Torony-forras barlangszeruen foglalt
kutjahoz erkeziink. Innen nehany 1c
pes csak a Kdspallag—Kismaros mu-
tit, amelyet a Korompa- es Kis-Hanta-
patakok osszefolyasanal levo hidnal
kereszteziink. Fiives, nyitott terepen
megy tovabb а И, a toronyaljai pa-
los kolostor egykori helyszinere, ami
a turistaiittol 50 meterre talalhato.
A szerzeteslakot 1400 koriil epitettek
(felhasznalva hozza az akkorra mar
elpusztult Bibervar koveit), majd ak-
kor neptelenedett el, amikor a torok
elol menekiilni kenyszeriiltek a bara-
tok, marianosztrai tarsaikkal egyiitt.
Legnagyobb maradvanya a klastrom
egykori kutja. Innen kovetkezo allo-
masunk, a Torokmezoi turistahaz 3,5
km. Kezdetben a patak partjahoz ve-
zet osvenyiink, es a koves meder men-
tal az erdoben 500 metert haladunk.
Ezt kovetoen a fiives-viragos, keskeny
Bekas-reten ujra nyilt terepre eriink,
es eltavolodunk a vizfolyastol. Szeker-
titon enyhen emelkediink a Szent Gal-
fold terebelyes retje fele, kozben be-
latunk az erdds hegyoldalak kozott
kanyargo, halastavakat taplalo Ma-
lom-volgyi-patak volgyebe. Visszanez-
ve pedig a Kopasz-hegy—Sos-hegy-
vonulatra van jo ralatas. A fedetlen
terszinen elerjiik a torokmezoi aszfalt-
utat, amihez balrol csatlakozik a Kis-
marosrol feljovo И jelzes. A bitume-
nen 300 metert tesziink meg, majd az
erdo szelet elerve jobbra rateriink a
Bibervar falmaradvanya (К, B. A.)
Тйга a deli berceken
vele parhuzamos szekerutra. A hegy felol utunkba kapcsolodik. In-
jobbkanyart veve nyugati iranyba for- nen erdoszelen, a Torokmezore tarto
dul, majd az ujabb jelzes, a EK is a So- villanyvezetek oszlopai menten eriink
Torokmeifii iuvistahaz (К. Л.)
a haz ala, ahol a S jobbra kivalik,
mi pedig balra fordulva megerkeziink
a turistahazhoz.
A Torokmezo kicsiny fennsikjan egesz
evben nyitva tarto menedekhazat a ko-
zelmultban ujitottak fel es bovitettek
ki. Maszofalbol es kiilonbozo nehez-
segu akadalypalyakbol allo kalandpar-
kot epitettek, kiterjesztettek a program-
lehetosegeket (taborok, tanfolyamok,
erdei iskola, tanosveny). Nagyszeru el-
meny itt megpihenni! Leiilhetiink a
reten allo asztalok valamelyikehez (pel-
daul ahhoz, amelyik a Magas-Borzsony-
re nyujt ralatast), vagy helyet foglalha-
cunk odabent az etteremben. A tisztast
deli iranyban, а 1“ H jelzesen hagy-
juk el.
Mintegy 300 meterrel arrdbb egy
pihenohelynel tolgyesbe lepiink, amin
atvagva magas fuvu retre eriink. A nyilt
teriiletet az crdoszellel parhuzamos os-
venyen keresztezziik, majd szekeruton
ujra erdobe teriink. Hamarosan szet-
valik a ket jelzes: а И a Koves-teto
fele vezet tovabb, mi azonban elesen
balra fordulva a H jelzesen, ujabb tisz-
tason vagunk at, ahonnan jo kilatast
kapunk a Csovanyosra es kornyekere.
A torokmezoi muut keresztezese utan
arnyas, kozepkoru tolgyesben enyhen
emelkedo kocsiuton kanyargunk egy
kilometer hosszan, majd ismet a bitu-
menre lepiink, ahol balra fordulunk.
A keresztezodes szep panordmat ad a
Marianosztra folotti hegyekre: latni a
Tura a deli berceken
Csak-hegyet, a Gallat es a Kopasz-
hegy—Sos-hegy vonulatat. A muuton
300 metert baktatunk, majd az elaga-
zasnal balra kanyarodva egy meretes
parkoloba jutunk, amelynek tulso ve-
gen turistairanyitd tabla segit az el-
igazodasban. A H innen kozvetleniil
Nagymarosra vezet, mi pedig а Ш
jelzesen, deli iranyban folytatjuk a tu-
rat, egeszen a 2,2 kilometerre levo
Koves-mezoig. Latvanyos kilatast ado
szakasz ez, amely a Duna-volgybe me-
redeken leszakado hegyperem szelen,
hullamvasutazva oldalaz. Csapasunk
azonnal emelkedni kezd, a kotorme-
lekkel boritott talajii, es fiatal fakbol
allo ligetes erddben. Par perc mulva
tisztasos, nyilt reszre eriink, a Gubacsi-
halas csucsa ala. Az osveny igen me-
redeken tart a tetore, a rovid utsza-
kasz raadasul rendkiviil csiiszos is.
Faradozasunkat azonban karpotolja
a Dunakanyar latvanyanak egyre job-
ban kitaruld gyonyorusege. Felfele
kiiszkodesilnk kozben szokatlan, ala-
csony szogbol szemlelhetjiik meg a
Naszaly oldalat, a Szentendrei-szigetet
es a mogottes Cserhat es Godolloi-
dombsag domborulatait, a szemkozti
Nagy-Villamot es Visegradi Felleg-
varat, valamint a Predikaloszeket es
azon tul hiizodo hegyvonulatokat is.
Alattunk a Duna ket partjan Nagy-
maros es Visegrad hazait latjuk, mig
Visegrad es Nagymaros a hegyek. okleseben (N. B. A.)
Borzsony
kelet fele Kisoroszi es Vac epilleteinek
tetoi szi'nesitik a tajat. A peremet el-
erve erdobe lepiink, es a 360 meter
magas csucsot jelblo betongula mel-
lett gyalogolunk el. Innentol mar a
vay-kilatora kapunk panoramat, a
felnovekvo fak fblott.
A kirandulasbol mar csak az eresz-
kedes maradt hatra! A parkolo bal sze-
lerol kiindulo EE jelzesen 1,5 kilome-
lejtmenetek dominalnak, egy magas-
ter a nagymarosi vasutallomas. Lefele
lesnel balfordulbt kovetoen Ш bsve-
haladva, az osveny tobb pontjarol nyi-
nyiink szekerutta szelesedve er ki a
Kbves-mezore tarto aszfaltut tisztasos
szelere, ahol a & jelzesbe csatlako-
zik. Ezen balra kanyarodva par perc
mulva egy parkolbhoz eriink, amely
mogott a padoknal megpihenhetilnk.
Innen a Dunara, a visegradi varra, es
a Nagy-Viliam tetejebol kiallo Zsit-
Visszateres a fara: kalcmchark Torckmezon (K. A.)
lik meg szep kilat^s, majd a taka-
ros hazak kbzbtti macskakoves uton
megerkeziink a si'nek alatti atjarbhoz.
Levezeteskeppen erdemes lesetalni a
Duna-partra, es a kompkikbtbnel le-
vo padok valamelyikere ulve bamulni
a tajon atfolyb hatalmas vizet es kbr-
nyeket.
Nagy-hideg-hf^yi kilatas (К. A.)
A HELYSZIN
Turank a Budapest kornyezeteben ta-
lalhato legvadregenyesebb, leginkabb
karpati hangulatii hegysegbe, a Bor-
zsonybe kalauzolja el kalandvagyo ko-
zonseget. Ket patinas, igazi borzso-
nyi falut, Perocsenyt es Nagyborzsonyt
erintve, utunk meghitt erdosegeken,
latvanyos kilatopontokon, es az emberi
jelenlet nemesebb megnyilvanulasa-
kent Salgovaron es ket menedekhazon
visz keresztill.
A tav es a terep kozephegysegi szin-
ten kozepesen neheznek mondhato, am
lehetosegiink van a tura felenel me-
nedekhazban megszallni, igy erdekes
hetvegi, csaladi programma is szelidit-
heto a hegymenet. Utunk soran be-
tekintest nyerhetiink a foldtani mult
egy dramai emlekebe, a kozponti Bor-
zsony vulkani tombjenek beszakada-
saba, a Csarna-patak vizgyujtojekent
megmaradt kalderaba.
Perficsenytol Nagyborzsonyig
PEROCSENYTOL NAGYBORZSONYIG
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 21 km
Szint-
emelkedes:
900 m
Menetido: 6 7 6ra
я ж m-e
Az utvonal Perocscny, Jancsi-hegy, Hollo-ko, Salgov&r, Aklok retje,
fobb Nagy-Hideg-hegy, Kammerhof, Rustok-hegy, Nagybor-
pontjai: zsony megallohely
Az utvonal Nehez tura; hosszu, faraszto, igazi „combos" terep,
nehezsegi nagy szintkulonbsegekkel.
foka: Tesztelhetjuk teherbfrasunkat!
Megkoze- Iit6s: Nagyborzsony-Perocseny - Volan-busszal Szobrbl
Hasznos tudnivalok: Ha elfaradtunk, Salgo vara utan vagy az Aklok r6tjenel le lehet fordulni Nagyborzsonybe
Borzsony
Perocseny kozpontjabol, a buszfor-
dulotol, a jelzes kezdetet jelento
utjelzo tablatol indulunk. Pestrol Szo-
bon keresztiil tomegkozlekedessel Pe-
rocseny es Nagyborzsony is konnyen
elerheto, autoval pedig erdemes Nagy-
borzsonyben leparkolni, es atbuszozni
Perocsenybe.
А jelzes a falu feletti dombrol hi-
veire letekinto reformatus templom
mogott halad el, a templomkert diofa-
ligeten keresztiil. A XIV. szazadi goti-
kus templomot a XVIII. es a XIX. sza-
i
Utca Nagyborzsonyben (K. A.)
zad masodik feleben atepltettek ba-
rokk, majd romantikus stilusban. A to-
rok hodoltsag utani ellenreformacio
idejen a templom harangjai a kozeli
t6ba rejtve veszeltek at a sanyaru ido-
ket. A falu lakossaga mindenkor meg-
maradt hithu reformatus kozdssegnek
a tortenelem folyaman.
A temeto mellett elhaladva elhagy-
juk a falut, utunk az egyre surubbe
valo erdobe vezet. Kovessiik figyelem-
mel a jelzest, mely egy idd utan leter
az erdeszeti utrol, es azzal parhuzamo-
san, csapaskent halad a mohos kergu
tolgyfak kozott! Kivalo gombatermo
hely ez a csapadekos nyari, oszi ido-
szakban, am csak hozzaertok szamara
ajanlott az erdo gyiimolcsenek gyuj-
tfse.
Fokozatosan kapaszkodunk fel a Jan-
csi-hegy lankas oldalan, a magassagi
erdoovek jol megfigyelhetok koriilot-
Perccsenytol Nagybbrzsbnylg
Perocseny reformatus temploma (S. M.)
tiink. A tolgyest a gerincen harssal es
juharral kevert koriserdo valtja fel,
majd a Hollo-ko berce koriil megjele-
nik a gyertyanos biikkos. A meredek
gerincoldalon a fakitermeles koriil-
menyessege megorizte szamunkra az
evszazados fakat, hogy formaiban es
tartasukban gyonyorkodve utjelzoi le-
gyenek a fiatalabb generacioknak.
Nehany tisztas es koves hegyoldal
utan kibontakozik Borzsony kozponti
tomege a Holld-ko sziklas ormarol.
A melyen vagott, meredek volgyek, a
sziklagyepes hegygerincek, az elot-
tiink tatongo hatalmas volgyrendszer,
mely a Csarna-patakban egyesiilve lep
ki a hegyek koszorujabol, mind-mind
a Borzsonyt letrehozd tuzhanyo veg-
napjairol tanuskodik. Itt szakadt sa-
jat bolcsojebol lett sirjaba a kimeriilt
vulkan, hatrahagyva a berogyas kal-
derajat, mely teljes nagysagaban a Hol-
lo-korol erzekelheto legjobban. Szem-
ben a Tatralatotol a Nagy-Hideg-he-
gyig az egykori vulkani kilrto meg-
maradt pereme lathato. Az alattunk
melyen beszakadt es eszak fele fordulo
Csarna (Fekete)-volgyon keresztiil en-
gedte el beroskadd anyagat a hegy az
Ipoly volgye fele.
A gerincelen tovabbvezeto utunk so-
ran sorra lathatdak a vulkani hamu es
lavabombak osszecementalddasabol
kepzodo agglomeratum lepusztult, a
kemenyebb felszineken kipreparald-
A Szent Istvan-templom (K. A.)
Borzsony
Perocsdnytol Nagybdrzsdnyig
gerincen az osveny technikassa valik!
Egy kisebb bevagasba, a Var-nyeregbe
erve bekapcsolodik eddigi S jelzessel
kisert utunkba а Щ illetve a nyereg-
tol indul a □, mely felvisz a felettiink
dott tornyai. Igazi vad videken hala-
dunk keresztiil, a kovek az erdo pa-
ras oleleseben vastag mohareteggel fe-
dettek. Figyeljiink oda lepteinkre, a
Hollo-ko es az azt koveto Kovirdzsas
emelkedo Var-bercre. A sziklas hegy-
hat regen letunt idd'krol tanuskodik,
a Hontpazmany nemzetseg altal a ta-
tarjaras utan emelt egykori erodites
falai epphogy felfedezhetoek. A var
Egig его ouEE (K. A.)
Oserdj а (N, В. A.)
pusztulasat egykori ura, Salgo Mik-
los haszonvagya okozta. Az epiiletet
1424-ben hamis penzveres es hazas-
sagtores okan Luxemburg! Zsigmond
leromboltatta, a var urat szamuzte.
A fak kozott a regi falak ovezte ter-
meszetes sziklakiszogellesrol lathat-
juk a kornyek 700 meter feletti, biikk-
erdovel surun benott csucsait.
A varhegy delkeleti oldalan leeresz-
kedve megszunik а И jelzes, a H
pedig jobbra, delnyugatra kanyarod-
va Nagyborzsony fele veszi az iranyt.
Ha az idojaras szorongat, vagy elmdr-
Perocseny hotakanhan (К. A.)
tiik eronletiinket, a H, illetve a EE
jelzesen tovabbhaladva, az egy kilo-
meter mulva jobbra leagazo S utvo-
nalan, masfel ora alatt Nagyborzsony-
ben lehetiink. Turaleirasunk viszont
halad tovabb a EE jelzesen, a kozponti
resz fele. Erdemes itt is figyelni a jelze-
sekre, mivel az intcnziv erdomunkak
miatt letereltek azt a gerinc deli olda-
laba. Az Aklok retje elott, amint visz-
szaerilnk az erdeszeti utra, hatalmas
oreg tolgy bucsiiztatja vesztiikre va-
gaserett, ronkokre szabdalt fiait. Az
Aklok retjen osszefuto erdeszeti utak
koziil szemben, delkelet fele, a Pinter
hegyese gerincere felkapaszkodo er-
deszeti ut a mienk. Az eddigi suru jel-
zcs mcgritkul, megkopik, legyiink ko-
riiltekintoek.
A EE lepcsozetesen kapaszkodik fel
a Magas-Borzsonyre, erosen megszab-
dalt, valtakozo koru erdok kozott. Az
utobbi idoEsen intenziv erdogazdalko-
das jellemezte ezt a teriiletet. A mult
szazad elejen kiterjedt fakitermelo vas-
uthalozat szotte be a kozponti Bor-
zsonyt. Az eszakra alattunk huzbdb,
mely Fekete-volgyben futott a fovo-
nal, mely a leeresztett faanyagot szal-
li'totta ki a hegyek koziil.
A Pinter hegyeset es a Kis-Hideg-
hegyet elhagyva, oreg biikkos szelen
erkeziink а Напак-гёгге, ahol a Nagy-
Hideg-hegy tombje allja meredeken
utunkat. A tomb oldalaban ujonnan
felfestett EE jelzes visz az eszaki sipa-
lyakat keresztezve a Rakodo keresztje-
hez, ahonnan a H jelzes jobbra tartb
Perbcsenytol Nagyborzsonyig
agan viszonylag lankasan, de nagy ke-
riilovel maszhato meg a Nagy-Hideg-
hegy. Azonban a t+J, melyen turank
vezet, az edzessel felero, vadliformalo
kaptaton visz fel a hegy delnyugati
oldalaban, ahol a Nagy-Hideg-hegyi
menedekhazhoz jutunk a murvaut ka-
nyarja titan.
A turistahaz utunk legmagasabb
pontja, ahol megpihenhetiink egy ki-
csit, feltoltodhetilnk helyi etellel, ital-
lal, igeny szerint meg is szallhatunk.
A 843 mcteres magassagban epillt
menedekhazat jo erzekkel letesitettek
megalmodoi, korteraszarol kivalo pa-
norama nyilik a Borzsony deli reszere,
a Visegradi-hegysegre, a Naszalyra es
a Budapest fele kanyarodo Duna vol-
gyere. Akar a napsiitotte teraszon vagy
a fedett ettermi reszen a cimeres kan-
dallonal iildogelve, a regi terkepeket
nezegetve elgondolkodhatunk a ma-
gyar turizmus multjarol es jovojerol.
J6 idoben erdemes a menedekhaz fe-
letti fiives dombra felkapaszkodni,
hiszen innen teljes korpanoramaban
lehet resziink, a kilatas kinyilik a koz-
ponti bercek fele. Megfelelo hoviszo-
nyok mellett a hegy deli es meredek
eszaki oldalaban sipalya iizemel, mely-
hez a sportembereket sibusz szallitja
Kiralyret felol. A Kiralyret fele vezeto
murvauton szallaslehetoseget meg a
Magas Taxi turistahazban talalhatunk
hetvegenkent, az elozotol lejjebb, mint-
egy 2 kilometernyire. Ide erdemes te-
lefonos egyeztetessel erkezni.
Tovabbi utunkhoz vissza kell menni
par szaz metert az utolso megtett sza-
kaszon, ahol a murvauton a haz fele
kanyarodtunk. Az elagazasnal most
az egyenesen del fele vezeto HI jelze-
sen haladjunk tovabb. Fel kilometer
mulva, a Kammerhof fenyvesenel le-
kanyarodunk jobbra a deli gerincrol,
nyugati iranyba. Meredeken fut le
utunk a telepitett fenyvesben, mely a
huvos, hegyvideki klimanak koszon-
hetoen jol erzi magat uj hazajaban.
A luefenyot gyorsan novo, egyenes bu-
torfajaert hoztak be sok hazai hegyse-
giinkbe, de ritkan erzi magat annyira
jol, hogy erdoalkotd fakent meg is ma-
radjon. Ez egy ilyen kiveteles hely.
A gerincen tovabbereszkedve egy
nyeregbe erkeziink, ahol a jelzes me-
redeken balra fordit a volgy iranyaba.
Itt erintiink egy forrast is, mellyel ed-
digi utunk soran nem talalkozhattunk,
igy ha meg kivanjuk izlelni a hegy
tiszta vizet, erdemes ezt itt, a Vadasz-
kutnal megtenni. A patakvolgyben
tovabbereszkedve tobb helyen a viz al-
tal lekoptatott, sotetsziirke bazaltszal-
ko felszinek bukkannak ki a patak
vize al61. Az eddigi tormelekes agglo-
meratumot itt tehat kompakt bazalt
valtja, mely leginkabb jardaszeli koc-
kakokent ismeros a varosi ember sza-
mara.
Perocsenytol Nagyborzsonyig
A HI jelzes a regi terkepekkel ellen-
tetben mar levisz a Vasedeny kulcsos-
hazhoz, melynek emeleten szivacsok-
kal ellatott ejszakai menedekhely all
nyitva mindenkor a turazok elott.
A haz elotti kis terseg kellemes pi-
henohely padokkal, tuzrakohellyel, a
kozeli fbrras bevezetesevel es annak
vizet osszegyujto tavacskaval. A te-
remto kezeknek allit emleket a Fa-
gyos-kut kolapjanak felirata.
A ligetet elhagyva a patakvolgybol
rovid, de meredek felszokes vezet visz-
sza a gerincre. Innentol ismet tolgyer-
doben hullamvasutazunk. Utolso ki-
emelkedeskent a Rustok-hegy tomb-
lik egy utolsd kilatopontot erinteni a
par szaz meter hosszu Ш jelzest ko-
vetve, a kozeli hegyteton fekvo ka-
szaloretre. Innen visszatekinthetunk
a lefele megtett utra a Nagy-Hideg-
hegy fele, es pihenhetiink egy utolsot
a haborftatlan hegyi kornyezetben, mi-
elott visszacrnenk a civilizak vilagba.
Visszaterve a HI jelzesre, lankasan
ereszkediink ala Nagyborzsony fele a
Tilalmas-erdon keresztiil a Bogar-kert-
hez, ahol lejutunk a gerincrol a Bor-
zsonyi-patak volgyebe. A jelzes itt at-
valt es e-ra, melyet bal kez fele,
delnyugati iranyban kell kovetniink,
hogy egy szuk kilomf-ter utan beer-
jet keriili az ut, ahol lehetosegiink nyi-
jiink Nagyborzsonybe.
Az Arpad-kori telepules a kozepkor
derekan banyavaroskent viragzott, ko-
aranylaz megszeditene barkit, az atany
csak kemiailag kinyerheto formaban
szonhetoen a kornyezo hegyek atany-,
van jelen az itteni ercekben. A falu
eziist- es vaskeszletenek. Meg a kozel-
multban is tortentek probalkozasok
nyugati hataraban meg megtekinthet-
jiik a XIII. szazad elejen epiilt, Szent
a Kovacs-patak volgyeben, ahol gaz-
Istvan kiralyunk nevere keresztelt ro-
dasagosan kitermelheto aranykesz-
letet talaltak, am kornyezetvedelmi
man stilusu templomot, mely kokeri-
tessel es oreg fakkal ovezve bucsiiztat
minket a Borzsonytol, az aranylo nap-
megfontolasbol szerencsere nem in-
lementeben.
tiaplemente a Kdvir6zsdsr6l (K. A.)
dult ujra a banyaszat. Meg mielott
(Ш,minimal
Vei J)es*kaszal6pihen^e (К. A.)
A HELYSZIN
Hazank egyik legkompaktabb es leg-
erintetlenebb hegys6ge, az Ipoly sikja-
bol kiemelkedo kihunyt vulkani tomb,
a Borzsony. Utunk ezen a szilaj vide-
ken visz delkeleti iranyban, a Kemence
feletti Csarna-volgyi kisvasuti vegallo-
masrol Diosjenore. Bepillantast nyerhe-
tiink a hely vasuttortenetebe, a hegy-
seget formalo vulkanikus folyamatok-
ba, a hegy videki emberek multjaba.
Kemencetfil Magosfaig
KEMENCETOL MAGOSFAIG
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 18 km
Szint-
emelkedes:
730 m
Jelzes: tu-e-H-ts-E-s
Az utvonal fobb pontjai: Fekete-volgy, Magosfa, Csovanyos, Foltan-kereszt, Csehvar, Diosjeno vasutallomas
Az utvonal nehezsegi foka: Kozepesen nehez, sck emelkedo, de meg tobb lejto jellemzi. A tura elso fele kaptato, a Csovanyos utan az ereszkedesek domlnalnak.
Megkoze- Iftes: Kemence - Volan-busszal Szobrol, Fekete-volgy - kisvasuttal Kemencerol
Hasznos tudnivalok: A kisvasut aprilis elcjetol oktober vegeig jar, a menet- rendrol a kisvasut hu honlapon tajekozodhatunk. Igeny eseten kulonvonat is indul.
BOrzsony
Tiiraut a Hosszu-bmen, teli napsiiteshen (K. A.)
A tura jol kivitelezheto tomegkoz-
lekedessel vagy legalabb ket autoval.
Kemence telepiilesre Szobon keresztiil
vonattal, majd a helyi Volan-jarattal
jutunk el, mi'g Diosjenorol vonattal
vagy busszal Vacon atszallva Buda-
pestre utazhatunk. Az atmeno tura ket
vegpontjan hagyott autokkal is meg-
Кетепс&б! Magosfaig
о
oldhato a kozlekedes. Diosjenorol ке-
mencere csak tobb atszallassal, a Bor-
zsonyt megkeriilve tudunk eljutni.
Bar turaleirasunk a csarna-volgyi
kisvasut vegallomasatol indul, erde-
mes koriilnezni Kemencen. Az Arpad-
Lombhullas utan fdlenk magasodo szalerdo (K. A.)
kortol ktezo telepiiles a XVII. szazad
masodik feleben Hont varmegye szck-
helye volt. A dicso multbol fennma-
radt a falu kozcpcn a romantikus sti-
Eredetileg fakitermelo vasutakat epi-
tettek szerte a Borzsonyben, elsokent
Kemencerol Kiralyhazara es Kiraly-
kutra, 1910-ben. A csarna-volgyi vo-
lusban atepitett varmegyehaza. A Fo
nal harom ёууе! kesobb letesiilt, mely
utcan egy regi palochazat tajhaznak
rendeztek be a hagyomanyos paraszti
clet butoraival, eszkozeivel.
A kisvasut kemencei vegallomasa a
falu hegy feloli vёgёn talalhato, a koz-
pontbol a H es H jelzes vezet el mel-
lette. A legkorabbi vonat dёlel6tt tlz
orakor indul, erdemes ezzel felmenni,
hogy minel tobb idonk maradjon a tu-
rara. Indulas elott megtekinthetjuk az
allomason kialakftott muzeumot, mely
a kisvasut targyi ёв fotoanyagaval a
dolgos idokrol тевёк
felkapaszkodott egeszen a Csovanyos
labaig. Az elso evtizedekben loval von-
tattak az ures kocsikat, hogy aztan a
felso szakaszokon faval megrakott va-
gonokat egyszeruen visszaguritsak a
fafeldolgozo telepekig. A palyat igy
folyamatos [с^ёввс! kellett к!ёркеп1, ёв
a meredekebb szakaszokon кёг, erovel
es homokszoro lecekkel fckeztck a len-
diiletet. Motorvonat csak a II. vilagha-
boru utan iizemelt, bar tulajdonkep-
pen a motorizacio lehetctlcnitettc el
a vasutat, ugyanis egyszerubb volt te-
Kemercetol Magosfaig
herautokkal leszallitani a fat a maga-
sabb teriilerekrol. Az 1970-es evektol
indult enyeszet vegnapjat a 90-es evek-
ben bekovetkezett aradasok okoztak,
melyek megbontottak a palyaszerke-
zetet. Lelkiismeretes emberek karoltak
fel az ujjaepitest, melynek koszonhe-
toen 2000-tol fokozatosan ujraindult
a kozlekedes.
A kisvasut csarna-volgyi vegallo-
masatol indul gyalogturank, a Fe-
ketevolgyi panzio mellol. A ® jelzfs
meredeken visz fel a szemkozti hegy-
oldal bevagasaban, a Godovar oldala-
ban. Mintegy szazmeteres szintemelke-
des utan csatlakozunk a jelzeshez,
melyen jobb kez fele, felfele folytatjuk
utunkat. A Godovar alatt oldalazunk
a meredek lejton, fokozatosan lekiizd-
ve a jelentos szintemelkedest. A Godo-
ret tetejehez meredek kaptaton jutunk
fel, am faradozasunkat remek kilatas
koronazza. Szemben a Hollo-ko lat-
hato sziklagyepes foltjaival, alattunk
huzddik a Csarna-volgy suru erdovel
boritva. A volgyon keresztiil zudult ki
az a hatalmas mennyisegu hamu es ko-
zetanyag, mely a vulkan magmakam-
rajanak beszakadasakor alatamaszta-
sat vesztve mozgasba lendiilt, nyugati
iranyban. A hatramaradt kaldera me-
redek hegyoldalakkal zuhan a melybe,
vad szurdokokat es gerinceleket formal-
va az egykori vulkan kozpontja fele.
С.чЬиаг (К. АЛ
Tovabbi utunk egyenletesen emel-
kedik, es a Disznos-gerincen atbukva
kelet fele fordul a Borzsony kalderaja-
nak peremen. A beszakadast reszletei-
ben latjuk, de meretei igy is tekintelye-
sek. A Dosnya-nyereg rovid pihenoje
utan ismet eroteljes emelkedo kovet-
kezik az Esztergalyosig, ahol balrol a
HE jelzes erkezik utunkba. Az eddigi
retekkel szaggatott, suru erdot itt nagy
teriileten kivagtak, lehetoseget adva a
kilatasra eszak fele, az Ipoly volgyere.
Innen szelidiil az emelkedes, es az egy-
re kovesebbe valo gerincen elerjiik a
suru korises-biikkos boritotta Tatra-
lato bercet. A kisvasut vegallomasa-
tol idaig bo 600 meter szintet hagy-
tunk magunk mogott, a tura nehezen
tuljutottunk.
A Tatralato tetejet kobol epiilt, vas-
kori sane veszi korbe, a teriileten talalt
cserepmaradvanyok alapjan folyama-
tosan lakott volt a teriilet a bronzkor-
ban is. A hegytetorol rovid ereszkedes-
sel eriink a nyeregbe, ahol kapcsolodik
hozzank a S jelzes, igy a magyar zasz-
16 trikolorjat kovetve egy kilometer
utan eriink a Csovanyosra.
A Borzsony legmagasabb csucsan,
938 meteren epiilt kilatobol visszate-
kinthetiink eddig megtett utunkra a
kaldera eszaki peremen. A kilato mel-
lett tajba illo emlekmuvet emeltek az
ujpesti termeszetbaratok, akik az I. vi-
laghaboru kitorese 6ta minden evben
44 A kenyelmes slut
a hegyoldalban (K. A.)
A Csehvdr oldalaban (K. A.)
beketurat vezetnek a Csovanyos esu-
csara.
A hegytetorol lefele vezeto utak ko-
ziil a jelzest valasszuk, mely foko-
zatosan meredekseget veszitve halad
az oreg gyertyanos-biikkosben, a Ha-
rom-harson keresztiil. Ket es fel kilo-
meter utan erdeszeti utak csomopont-
janal levo, lapos nyeregben iilo rethez
eriink, ahol hangulatos pihenohelyen
szusszanhatunk egyet. A ret kozepen
kokereszt es tabla allit emleket a XIX.
szazad vegetol Foltan Janosnak, az
„orozva meggyilkolt” erdoornek. Az
erdesz fatolvajokat ert tetten, am a
kerdore vont orgazdak agyoniitottek.
A kornyeken tevekenykedett az utol-
so nogradi betyar, Sisa Pista is. A gon-
datlan bojtart egyik „birkalopasa” utan
Borzsony
a nograd sipeki pandur durvan megki-
nozta, mire a legeny bosszut eskiidve
haramianak allt, es meg az ev oszen
juhaszkesevel lefejezte egy fogadoban
az addigra kegyetlenkedesei miart el-
bocsajtott torveny emberet. Az ellene
inditort hajtovadaszat eredmenyekent
21 evig raboskodott, majd megtert, be-
csuletes emberkent huen szolgalta urait
vadorkent a Borzsony eszaki erdeiben.
A Foltan-keresztnel leteriink a
jelzesrol, es egyenesen tovabb, keleti
iranyban, a I® jelzest kovetjiik. Ket
kilometer enyhe ereszkedes utan a
Barany-berc alatti Verebes-kaszalon
megyiink keresztiil, mely hangulatos
tisztasaval tide folt az egyebkent jel-
legtelen, fiatal erdoben. A Barany-ber-
cet szintben megkeriilve balrol a
jelzes csatlakozik hozzank. Jobbra le-
fele kovetjiik az egyesiilt jelet, am par
perc mulva EE jelzes agazik le jobbra
a Csehvarhoz. A rovid kiterot erdemes
megtenni, bar a kilatas eleg korlatolt,
helyenkent felfedezheto a tatarjaras
utan epitett erodites falmaradvanya.
Nevet utolso birtokosainak, a huszita
harcokban jeleskedo „cseh” Levai csa-
ladnak koszonheti.
E rovid kitero utan folytatjuk az
ereszkedest а Г* jelzesen, mely a Cseh-
var nyerge utan 100 meter szintet ve-
szit, viszonylag rovid tavon. A fokoza-
tosan enyhiilo lejton keresztezziik a
Kiralyret fele tarto murvaurat, majd a
kemencei orszagutat. Par szaz meteren
az orszaguton halad a jelzes, majd egy
ligeten keresztill erkeziink a faluba.
Diosjeno az oskortol lakott telepu-
les. Marcus Aurelius a Jenoi-tonal iit-
kozott meg Kr. u. 173-ban a Panndniat
fenyegeto barbar seregekkel, s mert
rajuk megsemmisito csapast. A falu ro-
mai katolikus temploma a XV. szazad-
ban epult gotikus stilusban, de kesobb
atepitettek barokk-klasszicistanak.
Az egyesiilt О, H es I® jelzes a
foutcan halad a falu tulvegen allo vas-
utallomas fele, utkozben a templom
mellett ralaljuk a buszmegallot es a va-
rakozas idotartamara menedeket nyuj-
to helyi vendeglatoegyseget. Hatunk
mogott koszonnek toliink a Borzsony
keleti peremenek vulkani kupjai.
A Holl6~ki ; ennce a Cs6vanyosr6l (K. A.)
A HELYSZIN
Turank kiindulopontja a Szob es Ma-
rianosztra kozotti — orszagutat es a
kisvasutpalyat is hordozo — Oregda-
masdi-patak volgye. Idejutni a kozeli
Szobrol Volan-busszal (Odamasd — Ma-
lomvolgy megallo) vagy kisvasuttal
(Maria-kut nevu megallohely) tudunk.
Barmelyiket is valasztjuk, valameny-
nyit gyalogolni kell az orszagut sze-
len Szob iranyaba, a Misa-reti-patak
torkolataig, amely menten a H jel-
zesre fordulunk.
A nyugati vulkani kupokon keresztul
A NYUGATI VULKANI KUPOKON KERESZTUL
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 18 km
emelkedes:
Menetido: 5 dra
Jelzes:
Az utvonal fobb pontjai: Odamasd - Malomvolgy, Vasutas-forras, Nagy-Galla, Koldus-kut, Nagy-Koppany, Koppany-nyereg, Gombdlyu-ko, Nagybdrzsdny mh
Az utvonal nehezsegi foka: Kdzepesen nehdz tura, nehany rovid, meredek emelkedot leszamftva kdnyelmes terep.
Megkoze- Iftes: Odamfisd - Malomvolgy - Volan-busszal vagy kisvasuttal Szobrol
Hasznos tudnivalok: A terulet turistaut-halozatat a kozelmdltban nagy- meilekben atalakftottak, erdemes a legfrissebb terkepet beszerezni
Borzsony
A buszmegallotol 300, a kisvonat-
tol pedig 500 metert visszasetalva, egy
foldbe szurt karo, es rajta a H jelzes
mutatja az ut szelen, hoi kell jobbra
leterniink a bitumenrol. Ha nem ta-
laljuk a karot, az eros bozotos miatt az
elagazast sem lesz konnyu megtalal-
ni. A legjobb, ha ilyenkor megkeressiik
az Odamasdi-patakon ativelo regi kis
kohidat — a Brjeska-banyatol egyko-
ron vezetett aruszallito kisvasut me-
mentojat. Atvagva magunkat a patak-
parti susnyason, a hidon keresztezzilk
a vizfolyast, majd szuk osvenyen ka-
nyargunk a meg mindig suru aljno-
venyzetben. Szerencsere ez a szakasz
csak roviden tart, 100 meter mulva er-
do es ret hatarara eriink, amely men-
ten konnyebb a haladas. Balta, a fak
kozott, az egykori vasut koves, benott
toltese huzodik. Hamarosan jol jar
hato erdei szekerutra iranyit a H jel-
zes, amely enyhen emelkedve az erdobe
vezet. Par perc mulva balra leagazik a
HE, itt mi is forduljunk le! A ket ut
kozotti szokatlan szintkiilonbseg oka,
hogy a S az egykori vasut toltesen
halad tovabb. Uj jelzesiink a Misa-
reti-patak partjan vezet, azonban na-
gyobb esok, hoolvadas utan elofordul-
hat, hogy ideiglenesen a turistauton
is a viz lesz az ut. Az utunk mellett
fakado, kozeli Vasutas-forras erde-
kessege, hogy foglalata szamyas kerek
dombormuvel diszitett. Az egykoron
kiterjedt borzsonyi kisvasiithalozatra
utalo jelkep alatti kifolyocsonel friss,
hideg hegyi vizzel tolthetjiik meg ku-
lacsainkat.
Rovid pihenonk utan joval erosebb
kaptato kovetkezik a I * J jelzesen, mint
az eddigi. Emelkedni kezdiink a volgy-
bol, amire sziikseg is van, mert a 3
kilometerre levo Nagy-Gallaig 300
meter szintkiilonbseget kell athidal-
A nyugati vulkani kupokon keresztul
nunk. A lezudulo vizek hatasara ki-
alakult melyut a hegyoldalban rovi-
desen tarra vagott reszhez erkezik,
aminek koszonhetoen kilatas nydik a
kornyekre. Ahogy egyre feljebb emel-
kediink, ugy tunnek elo a tavolabbi
ormok, vonulatok is. Eloszor turank
egy kesobbi allomasat, a Nagy-Kop-
pany fiives tetejet pillantjuk meg. A leg-
vonalban 4,5 kilometerre emelkedo
csucsot a helyiek Nagy-Homloknak is
nevezik, es csakugyan: a fava! boritott
gerincvonal alatt terebelyesedo nyilt
terillet mintha a hegy haja alatti hom-
loka lenne. Par perccel kesobbi he-
lyiinkrol mar latni az eddig takaras-
Kik ha Nagy~Gal tetjml
Panorama a Nagy-Koppanyr6l M.arianoszrra iranyaba
ban levo, Marianosztra folotti Vastag-
hegy Kopasz-hegy -Sos-hegy—Nagy-
Sas-hegy-vonulatot. Emogort a Magas-
Borzsonyhoz tartozo In6c tornyosul.
Hatunk moge visszanezve pedig a Zu-
var es a kobanyaval megbontott Csak-
hegy alkot eloteret a Dunakanyar folotti
Szent Mihaly-hegynek, Hegyes-tetonek
es a Visegradi-hegyseg vonulatanak.
Az irtas felso szelet elerve balra for-
did a szekerut, es az emelkedo ideig-
lenesen megenyhul. 200 meter mulva
nyeregbe eriink, ahol jobbra fordulva
atvaltunk a EE jelzesre (а ГЕ Ipoly-
damasdra ereszkedik). Erdogazdasagi
szallitouton es enyhebb emelkedon fi-
atal, szellos cseres-tolgyesben turazunk
tovabb. Bar а ЙП hivatalosan 20-30 me-
ternyire az erdoben, a dozeruttai par-
huzamosan vezet, hasznalat hijan az
osveny nincsen kijarva; es mivel 500
meter mulva amugy is idecsatlakozik,
erdemesebb a teljes szakaszon a nagy
utar hasznalni. (Ezen a reszen kulono-
sen ajanlott halkan kozlekedni, a ke-
vesse haborgatott teriileten ugyanis
nagyobb a vadmozgas.) A IE jelzesre
terve magasles es a hozza tartoz6 da-
gonya, szoro mellett megyiink el, majd
a jelzes menten a szeles utrol jobbra
leteriink az osvenyre. A csapas a Var-
ju-hegy kozeli peremere visz ki, ahon-
nan pazar kilatast kapunk az alattunk
levo Marianosztrai-medencere es kor-
nyekere. A mar ismeros Vastag-hegy—
Nagy-Sas-hegy bercsort most iij olda-
larol ismerhetjiik meg. J61 latni a koz-
seg telepiilesszerkezetet, a bazilikat es
A nyugati vulk&ni kupokon keresztul
a Kalvaria-hegyen a kapolnat. Hatter-
ben Oliimposzkent magasodik a Na-
szaly, elotte pedig a Torokmezo es He-
gyes-teto kozotti vonulat domborodik.
Osvenyiink a peremen tovabbvezetve
300 meter mulva szekerutba torkollik,
amin balra fordulva nehany lepessel
a bajos Galla-tisztas szelere erkeziink.
A fakkal pottyozott, diis fiivu ret mo-
gott a Nagy-Galla emelkedik. Itt at-
reriink a S jelzesre, es ezen vagunk
at a fedetlen teriileten, majd megyiink
a hegy oldalaba. Kiemelkedve a tisz-
tasrol az osveny meg kilatast ad del-
keleti iranyban, majd hamarosan egy
kis fesziilettel ekitett tolgyfanal ke-
resztuthoz eriink. Jobbrol a Vasutas-
forrasnal elhagyott jelzest latjuk, a
Ш pedig nehany lepesre innen indul
fel a csucsra. A meglehetosen combos
emelkedon a tav alig 300 meter, vi-
szont ezalatt kozel 100 meter szintet
kiizd le, amit tovabb nehezitenek az
erodalodott osvenyreszek.
Miutan felertiink a Nagy-Galla 479
meter magas ormanak kicsiny pere-
mere, azr mondhatjuk: megerte a fa-
radozast, jo helyre erkeztiink! A Bor-
zsony legszebb kilatopontjai kozott
szamon tartott csucsrol elenk tarulo lat-
vannyal nem konnyu betelni. A vi-
szonylag kis magassag miatt kiilono-
sen reszletgazdag a taj, megis nagy
tavolsagokat belatni. A Dunakanyart
A teli pdrdba burkolodzo Duna-volgy
£
Borzsony
lenyegeben teljes terjedelmeben, Esz-
tergomtol Vacig pasztazhatjuk, sot en-
nel meg messzebb is tekinthetiink a
folyam volgye folott. A hegyek koziil
a Helembai-hegysegtol a Gerecsen, a
Pilisen at, a Visegrad i-hegysegen, Go-
dolloi-dombsagon es a Cserhaton ke-
resztiil egeszen a Magas-Borzsonyig
latni. Ezen beliil pedig a kozelebbi Bor-
zsony-vonulatokat, csucsokat es a tele-
piileseket, kulteriileteket nezegethetjiik.
Miutan eleg idot toltottiink a teton,
ereszkedjiink vissza a testvercsuccsal
is biro hegyrol a keresztezodesbe. Ko-
vetkezo allomasunk a Nagy-Koppany
alatti patakvolgyben negy kilometer-
nyire levo Koldus-kut viznyero helye.
A helyszint kacskaringos hullamvasu-
tazassal erjiik el, javareszt ujonnan ki-
jelolt turistautakon. A S И jelzesen
szekeruton eloszor szintben, majd mer-
sekelt ereszkedon megyiink le a Galla
eszaki oldalan, es 600 meter utan a
Piribek-tisztas szelehez eriink. Korab-
ban a Fekete-hegy fele vezeto H jel-
zest athelyezrek a F“l jelzessel egyiitt
(a I® is erre tart), ezert az uj es jol lat-
hat6 utvonal szerint itt jobbra befor-
dulunk a kicsiny, ligetes retre. Atme-
gyiink a meretes, szep tolgyfak kozott,
es ismet az erdobe eriink. A tovabbra
is kocsiuton siillyedo ut hamarosan
eszakkelet fele fordul, majd par pete
mulva egy eles jobbkanyarral delkele-
ti iranyba megyiink tovabb. Szintvesz-
tesiink 500 meter mulva veget er, es
egy vizmosasnal elerjiik az utszakasz
«Й J J
Л4 ’о » • V
legalacsonyabb pontjat. Atkelve az ido-
szakosan mukiido arkon, a masik olda-
lan enyhe emelkedesbe kezd a H S,
ami nemileg fokozodik a kovetkezo
balfordulo utan, ahol eszaki iranyba
terel a jelzes.
Ez a resz a Nosztrai-szeleknek neve-
zert teriilet, egykoron errefele huzod-
tolgyerdoben ballagva nemsokara egy
tak volgyebe, amit mar lattunk alsobb
tijabb 90 fbkos kanyarral jobbra, nyi-
ladekba fordulunk. Innen, majdnem
szintben haladva, 400 metert kovetoen
elagazashoz erkeziink, ahol a S balra
fordulva a Szeles-hegyre kezd felka-
paszkodni. Mi a S jelzesen maradva
szakaszan a tura kezdeten. Medre men-
tal vezet a szinten uj, 2013-ban kije-
lolt H jelzes osvenye a forrasagakig,
majd azon is tul, egeszen a Nagy-
Koppany ala emelkedik. A meredek
falu arokban csorgedezo vizfolyasnal
Bdrzsony
A Misa-reti-patak volgye
balra tartsunk a H jelzesen (H jobb-
ra fordulva Marianosztrara vezet). Egy
gazlonal rogvest at is keliink a vizen,
es a mersekelten felfele tarto osve-
nyen, csekely aljnovenyzetu, elegyetlen
gyertyanosban haladunk. A lombsator
alatt, sziklaaljzaton, mohos fak es ko-
vek kozott bukdacsofo patak csorge-
dezese felerosodik a szuk volgyben;
igazan hangulatos erdoreszen jarunk!
Csapasunk szekerut szelesseguve ta-
gulva, halmokka osszeallt faaghorda-
lekok kozott, meg ketszer keresztezi
a vizfolyast, majd megerkeziink a Kol-
dus-kut meritos forrasahoz. A kut mel-
le padot is allitottak, igy kiilonosen
alkalmas helyszin a megpihenesre.
A mogottiink allo, kacskaringos es
hullamzo szakasz utan jolesik kinyuj-
toztatni tagjainkat, es a beszurodo nap-
sugarak jatekat bamulni. Ujult erovel
nekivagva a Nagy-Koppanyig hatra-
levo mintegy ket kilometernek, ha-
marosan balkanyart vesz a H, es el-
hagyva a vizfolyast, a mellekvolgybe
oldalaz. Ezen felkapaszkodva a kor-
nyezo volgyfok menten vezetett szalli-
toutra erkeziink. Itt balra tovabb, majd
50 meter utan jobbra erosen benott,
regi szekerutra fordul a jelzes. Az egy-
kor jol jarhato utat a termeszet lassan
visszahoditja, es a megmaradt osveny-
nyi szeles csapas derekmagas bozoto-
son at vezet. Ez mar kozvetleniil a Kop-
pany alarri hegyszakasz, igy a mcredek-
seg is fokozodok. Atvagva magunkat
a dzsindzsas reszen, egy becsatlakozd
erdeszeti ut tolgyfas keresztezodesetol
tiszta, szeles jarasra valtva, rovidesen
a Koppany-nyeregbol erkezo О tu-
ristaut elagazasahoz jutunk, ami mar
a gerinc. Ezen jobbra 350 meternyire
ott a csucs! A Borzsony ilyen vulkani
kupjaira jellemzo fuves-cserjes erdo-
sztyep szelerol nagyszeru panorama
jutalmazza imenti kaptatasunkat. Er-
rol az allaspontrol teljesen mas a raj
kepe es ize, mint a Gallarol volt! Latni
a Kopasz-hegy—Nagy- Sas-hegy-vonu-
latot, alatta Marianosztra hazait, es a
Csak-hegyet az andezitbanyaval. Ta-
volabb a Dunakanyar nyugati felet,
A nyugati vulkAr ii kupokon keresztul
folotte a Hegyes-teto tombjet csodal-
hatjuk; mindezek mogott a Visegradi-
hegyseg vonulatai keretezik a latvanyt.
Deli es keleti iranyban is kituno a pa-
norama. Akar azt is megkereshetjiik,
hoi tartozkodtunk, amikor a tura ele-
jen eloszor lattuk meg a Nagy-Hom-
lokot.
Miutan kinezelodtiik magunkat, a
csucsot ugyanarra, a EE jelzesen hagy-
juk magunk mogott, es leereszkediink
a Koppany-nyeregbe. Iranyitotabla is
megerositi, mennyire fontos turistaut-
csomoponton tartozkodunk. Innen a
EE H jelzesen megyiink turank veg-
pontjaig, a hat kilometerre levo Nagy-
Par szaz meter utan a S elesen jobb-
ra fordul (a EE Letkesre ereszkedik) a
Kis-Koppany es a Gombolyu-ko csu-
csa fele. Otven meteres szintemelkedo
utan kieriink az erdobol, es a Kis-
Koppany fiives teteje ala jutunk. A veg-
so koves meredely lekiizdesevel most
ujra egy nagyszeru kilatoponton al-
lunk! Visszanezve latjuk a Nagy-Kop-
panyt, mogotte a Sos-hegy es a Nagy-
Sas-hegy ormait. Kovetkezo celunk a
900 meter tavolsagban emelkedo Gom-
bolyu-кб teteje. Szeles szekeruton ha-
ladunk a csucs fele, а И jelzesen. Nye-
regbe ereszkediink, majd felbaktatunk
az andezitsziklas tetore. Innen kivalo
borzsonybe. kilatasunk nyilik a Magas-Borzsonyre:
Borzsony
Turajelszerelis « aiitskS; tMgfrte fe^aii
a Magyar-hegytol a Csovanyoson, a
Nagy-Hideg-hegyen keresztiil a Nagy-
Koppanyra es a Sos-hegyre is kivalo
a panorama. Belatjuk fel Borzsonyt!
Erdemes kicsir leiilni, elfekiidni, hall
garni az erdot, bamulni a tajat.
A Gombolyu-kotol Nagyborzsony
hataraig hatralevo negy kilometeres
szakasz majdnem teljes hosszaban eresz-
kedo. A S jelzest kovetve eloszor me-
redeken tartunk lefele a hegyoldalban,
elmegyiink egy regi korhadt piheno-
hely mellett is. A hegyoldal aljaban
rateriink a szeles keriiloutra. Jo 200
szintmeteres ereszkedest kovetoen a
Csorge-kuthoz keriiliink, ahonnan sze-
keruton, szintben gyalogolunk tovabb.
A Roth-erdo szelen а ЕИ bal fele aga-
zik, levezet Ipolytolgyesbe. Hamaro-
san kieriink az erdobol, atvagunk egy
kaszalon, szemben feltunik a falu egyik
templomtornya. Vegiil a nagyborzso-
nyi halasto partjan meneteliink, es el-
erjiik a pincesort. A szamos (tobbnyire
diiledezo) preshaz, pince az egykoron
jelentos borkeszites mementoi. Ma mar
csak dulonevek es az idos lakosok el-
beszelesei idezik a tobb evszazados szo
los-boros multat, ami vonatkozik ve-
gig az Ipoly menti falvakra is.
Erdemes megnezni a Szent Istvan-
remplomot, amely hazank egyik leg-
szebb roman stilusu falusi temploma.
Ehhez kotodik a legismertebb bor-
zsonyi legenda, az elszokott tatarrdl.
A tatarjaras idejen sikeresen vedtek meg
a kozseget, es a szentely kiilso falara
levagott, bajuszos tatarfejeket faragtak
elrettentesiil. A hiisz kazettabol azon-
ban az egyik iiresen maradt. A legen-
da szerint az osszecsapas utan az egyik
tararnak sikeriilt elmenekiilnie, aki az-
ota is a Borzsonyben bolyong. Az 6 fe-
jenek hagytak a fennmarado helyet,
ha megis visszaterne.
A templom melletti fouton leeresz-
kedve az egykori banyaszvaros koz-
pontjaba jutunk.
A nagy multu kozseg szamos latni-
valoval, programmal biiszkelkedik, es
a falusi turizmusra is szepen beren-
dezkedett. Erdemes a telepulesen akar
egy egesz napot is eltolteni, mert van
mivel. A kirandulasunkat kovetoen
megszallhatunk Nagyborzsonyben, igy
csak masnap, a latnivaldk megtekin-
tese utan utazunk haza.
A kozsegbol Volan-jarattal tudunk
Szobra eljutni.
G0D0LL01-D0MBSAG
24. A MARGITA KORNYEKI DOMBOKON
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, KUDICH-ZSIRMON Photography
25. MOGYOROD ES FOT KOZOTT
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, KUDICH-ZSIRMON Photography
26. MARIABESNYOROL BAGRA
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, KUDICH-ZSIRMON Photography
27. ISASZEGROL MENDERE
Szoveg: Kisida Andras
Fotok: Kisida Andras, KUDICH-ZSIRMON Photography
A HELYSZIN
Turankat Erdokertes vasuti megallo-
jabol inditjuk. Miutan a szerelveny to-
vabbgdrdiilt, Ny-i iranyban a Visegra-
di-hegyseg, a Pilis es a Budai-hegyseg
vonulatait latjuk kekleni, epphogy a
horizont folott. Es ez csak a bemelegi-
Erdo zivatar utan
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
tes, a kirandulas soran sokkal szebb
panoramakban is resziink lesz!
Atkelve az uttesten, visszafele indul-
junk a jardan, mint amerrol a vonat
hozott. 150 metert kovetoen a font
jobbkanyarral keresztezi a vasutat, mi
itt a □ jelzesen forduljunk balra, a
Csibaj utcaba.
A Margita kbrnyeki dombokon
29;
A MARGITA KORNYEKI DOMBOKON
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 15,5 km
Szint- 250 m
emelkedes:
Menetido: 4-5 ora
Jelzes: 0-0 -S-GE-S
Az utvonal
fobb
pontjai:
Erddkertes vm„ B6dis-hegy, Margita, Babatpuszta,
Teleki PSI sfrja, Manabesnyo Bazihka, Manabesnyo vm
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Konnyu kirandulas, keves szintkuldnbseggel
Megkoze-
lites:
Erddkertes - vasulon
Dus es sokszinti vegetacio (К. A.)
Erdokertes a legfiatalabb telepii-
lesek koze tartozik a dombvideken.
A XX. szazad elejen parcellaztak ezt a
teriiletet, mara egybendtt Veresegy-
hazzal, de az iidul6falu-jelleg£t meg-
orizte a kicsiny kozseg. A kovetkezo
1,5 km-t aszfaltuton tessziik meg a te-
lepiiles szeleig, 90 meter szintet emel-
kedve. Az utca ket oldalan uj c-pitesu,
csinos portak, kertek sorakoznak, es
ahogy feljebb jutunk, hatranezve egy-
re jobban feltarul a kornyek latvanya
Ny fele, a Duna iranyaban. Az eloter-
ben Erdokertes es Veresegyhaz epiile-
tei szmesitik a tajat, mogottilk a Cso-
mad folotti Magas- es Hatulso-hegy
emelkedik. Ezeken tul balra a Pilis es
a Budai-hegyseg csucsai bukkannak
fel, jobbra pedig a Pesti-siksag es a
Duna volgye huzodik, mig a horizon-
tot a Szentendre-Dunabogdany ko-
zotti hegyek falkenr uraljak. Hamaro-
san elerjiik az utca legmagasabb pont-
jat, es egy kicsi lejtot kovetoen balra,
egy keskenyebb utcaba hrv a □ jelzes.
A fordulobol kitekintve, a haztetokon
tul a Foti-Somlyo es a Magas-hegy
kozott - mint egy kis ablakon — la-
tunk ra az innen 25 km-re emelkedo
Nagy-Kevelyre. A rovid utcacskan ve-
giggyalogolva vegre elerjiik az erdo
szelet. Kolepcsok vezetnek a fak koze,
rajta а П jelzessel, de biztos, ami biz-
tos: a bitumenre is festettek egy nyi-
lat es egy M betut, ami a legbizony-
talanabbaknak is markansan jelzi az
iranyt a 2,5 km-re lev6 Margita fele.
Erdemes meg visszanezni arra, amer-
rol erkeztiink, hiszen valtozott a taj
megint! Most a Mogyorod folotti 326
meter mag as Gyertyanos rogere (te-
tejen a Szent Laszlo-kilatoval), illetve
kozvetlen kornyezetere kapunk prima
ralatast. Akacfak kozott lepkediink
fel a lepcson, nehany lepessel kesobb
viszont mar fenyok kozott setalunk.
A szelso hazak hatso kertjei mogott
jarunk, a rerok kozott pompasan lat-
szik ujra a Gyertyanos, amint kiemel-
kedik joval laposabb kornyezetebol.
Az eddig eleg jol jarhato, enyhen emel-
kedo osveny a fenyvesbol mar elvadult,
korabbi irtasret szelen vezet. Innen egy-
emberes csapasunk eros cserje- es gyep-
szintu erdoreszen visz keresztiil, a
belogo gallyak es szarak miarr nemi
Kbzep fakopancs
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
bozotharc az ata a tovabbjutasnak. Az
ilyen jellegu, itt, a dombvideken gya-
korta elofordulo utszakaszok emlekez-
tetnek a Karpatok kevesse jart vol-
gyeinek hangulatara. A szukos, erosen
benott kvazi osvenyek ket oldalan no-
venyzetfal, fejilnk felett szinten level-
es gallyrengeteg. A ruhazatot, a fel-
szerelest es boriinket is megtepazhatja
az ilyen atkeles. Azonban jol felke-
sziilve (megfelelo labbeli, strapabiro es
kelloen hosszil ruhazat) sokkal kony-
nyedebb a haladas, es inkabb tudunk
derusen figyelni a nem epp varosi elet-
mddra jellemzo, kalandos elmeny uj-
szeru aspektusaira.
Ez a szakasz most rovid, es csakha-
mar feleriink a Bodis-hegyre tarto ge-
rincre, ahol mar konnyu jarasra: szeles
296
Godolloi-dombsag
Gyakori Idtvdny turdink soran (K. A.)
kocsiutra valtunk, ami innentol jel-
lemzi is a tovabbi utviszonyainkat. Itt
becsatlakozunk a □ jelzesbe (ami Ve-
resegyhazrol vezet fel), a EZI idaig tar-
tott. A keresztezodesben 305 mete-
res magassagban jarunk, vagyis mar
megtettiik emelkedonk javat. Egy eles
jobbkanyarral fordulunk ra a szeles
gerincutra, es kevesse zarodo — ezert
szep vilagos —, elegyes erdoben (foleg
tolgy, juhar es gyertyan) haladunk to-
vabb a Margita fele. Keresztezziik a
323 meter magas Bodis-hegyet, ami a
vegetacio miatt nem ad panoram at,
azonban utkozben helyenkent a fak
kozotti lekeken korlatozott kilatast ka-
puk Ny-i iranyban. A О enyhe lejtessel
ereszkedik a nyereg fele, egy szakaszon
nemileg bevagodik, es megfigyelhet-
jiik a melyut ket oldalan a talajreteg
alatti homokfalakat. Hamarosan jobb-
ra kivalik a Szadan at Veresegyhazra
tarto O, a □ pedig gyengen emel-
kedni kezd a homokuton, a mar csak
A Margita kbmyeki dombokon 2J
30 meterrel magasabban levo tetopont
fele. 400 meter gyaloglas utan ujabb
elagazas kovetkezik: a Vacegres felol
erkezo H jelzes keresztezi utunkat.
A □ itt balra kanyarodik, vagyis el-
keriili a focsucsot (Domonyvolgybe
tart), ezert bucsut intiink neki, es jobb-
ra fordulva innentol a 5 jelzesen tu-
razunk tovabb. Par perc haladas utan
a fak kozott emberi epitmeny, egy to-
rony alakja bukkan fel: elertuk a Go-
dolloi-dombsag legmagasabb csucsat,
a 344 meter magas Margitat. Ha nem
cpijlt volna ide a vasbeton gyurukbol
allo, szabvany geodeziai merotorony,
a fak miatt semmi kilatasunk nem
lenne. Igy viszont belsejeben, a letra-
kon 20 metert felkapaszkodva, az egesz
dombsag legjobb kilatopontjarol cso-
dalhatjuk a korpanoramat. Akar ki-
raly kilatasnak is mondhatjuk, mert
a tetore, a Szent Korona abroncsat es
pantjait formazo acelszerkezetet sze-
reltek. Van mit nczni (erdemes a tura-
ra tavcsovet hozni), tiszta idoben mesz-
szi hegyekig is ellathatunk. A szelid
arculatu dombvidёk nagy rcszere ra-
Jatni innen; ismerkedhetiink a telepii-
lesek, kiemelkedd rogok, es volgyek
elhelyezkedesevel, futasaval. Delnyu-
gat es nyugat fele az eloterben Veres-
egyhaz es Szada hazait, illetve a kor-
nyekbeli mezogazdasagi teriileteket,
erdoket latjuk. Mbgottiik jol kiveheto
a mogyorodi Gyertyanos-csucs, a Szent
Laszlo-kilatoval. Folytatasakent a foti
Oreghegy es a Somlyo, majd a csomadi
Hatulso- fs Magas-hegy emelkedik.
J61 latni innen, hogy bar a dombvidek
abszolut magassaga nem sok, de a re-
lativ (a siksagi kornyezetehez kepest)
szintkillonbsegek helyenkent teteme-
sek, kiilonosen a fovaros felol nezve.
Ezeken nil a Duna volgye melyiil, ve-
giil a latohatart a tulparti hegyvo-
nulatok keretezik. A Budai-hegyscget
konnyu beazonosi'tani a Harmasha-
tar- es a Szechenyi-hegyi adotornyok
A Margita kcrnyeki dombokon
2S
sziluettjeirol (27 es 31 km-es tavolsag-
ban emelkednek). Ettol jobbra a Pilis
csucsai, vonulatai lathatok (pl. Kevely,
Pilis-teto), aztan a Visegradi-hegyseg
emelkedik (pl. Voros-ko, Predikalo-
szek). Tovabb vizsgalva a horizontot,
a Dunakanyar folotti ormokat latjuk a
Borzsonybol, (pl. Kopasz-hegy, Nagy-
Sas-hegy), majd a Magas-Borzsony ivei
kovetkeznek (pl. Nagy-Inoc, Nagy-Hi-
deg-hegy, Csovanyos — ezek a tetok
43-44 km-re vannak allaspontunk-
tol). Eloteriikben a Naszaly csucsoso-
dik, kozvetlenill mellette a szlovakiai
Selmeci-hegyseg es a Madaras iranya-
ba szemlelodhetiink. Eszak es eszak-
kelet fele lathatunk el a legmesszebbre.
A kobanyajarol egyszeruen felismer-
heto cserhati Szanda-hegy meg csak
30 km-re puposodik, a mellette ki-
emelkedo Bezma es Терке mar 37
illetve 41 km-re. Kelet fele tovabbfor-
dulva egy egesz hegyseget latunk, tel-
jes hosszanti terjedelmeben: a Matra
tunik terepasztali meretunek. A vo-
nulat legmagasabb pontjan, a Ke-
kes-teton 57 km-rol tekinthet vissza
rank az ottani turista. Azonban iga-
zan messzire az ezek mogotti — mar-
mar horizontba olvado, ezert igazan
csak tavcsovel jol lathato — bercek
vannak. A Szanda es a Matra kozott
.. .es halasto Bahatpusztan (K. A.)
Damszarvas (KUDICH-ZSIRMON Photography)
kivehetjiik a szlovakiai Javoros es Po-
lyana hegysegek legmagasabb reszeit.
Kivetelesen tiszta idoben pedig az
Alacsony- es a Magas-Tatra meg tavo-
labbi csucsai is felsejlenek. Ebben az
iranyban meg egy erdekesseget latha-
tunk, a hozzank legkozelebbi domb-
vonulaton: az Ecskend-teton, az egy-
kori Varsoi Szerzodes katonai kommu-
nikacios rendszerenek egyik allomasat.
A 80-as evekben kiepiilt csucstechno-
logias adatkozlo halozat, muholdak
kozbeiktatasa nelkiil, a troposzferan
keresztul tovabbitotta az informacio-
kat. Tovabbfordulva DK es D fele, a
dombvidek tavolabbi reszeit nezhet-
jiik: a Babati-retbe torkollo Aranyos-
patak volgyet (amely tovabbi utvona-
lunk resze), mogotte pedig a Fahaz-teto
es a Lato-hegy peremet. Ezektol jobb-
ra az isaszegi Kalvaria-hegyet, vala-
mint a Kerepes folotti Bolnoka teto-
szintjet szemlelhetjiik.
Miutan beteltiink a latvannyal, masz-
szunk vissza a torony aljaba a foldre,
es folytassuk a turat a F- jelzesen!
Szekeruton ereszkediink le a Margita-
r61 Szada hataraig, ahol kivalik a □
es a □ (a legkozelebbi buszmegal-
lokhoz vezetnek), mi pedig egy eles
balkanyarral kovetjiik a FF savor. A fel-
jovetelihez hasonlo, ligetes vegyes er-
doben bandukolunk, es ahogy tavolo-
dunk a csucstol, lesz egyre vastagabb
a homokreteg az uton. Egy ujabb eles
balkanyar ideiglenesen visszafordit a
Margita ala, majd 350 metert koveto-
en elerjiik az Aranyos-patak volgyfo-
A Margita kbmyeki dombokon
30
jet. Itt megint kiagazik egy EH jelzesu
lit, a H pedig jobbos forduloval el-
kezd beszallni a volgybe. A Babati-ret
szele innen 3,5 km, amit kellemesen
lejto szakaszon gyalogolunk le. A kez-
detben lendiiletesebben, majd alig esz-
revehetoen ereszkedo kocsiut egyelo-
re fedett terepen vezet a volgytalpon.
Hamarosan jobb oldalan magaslest
vesziink eszre, mig a dagonyat a vad
idecsalogatasahoz balra talaljuk. Va-
gyis a lovonal pont a turistauton ke-
resztul vezet. Az ilyen helyzetek miatt
nem ajanlott sziirkiilet utan a domb-
videk nagy reszen kirandulni. Persze
arra, hogy megseriiljiink, tenyleg kicsi
az esely, de jelenletiinkkel megzavar-
hatjuk a vadaszatot, ami csak tovabb
szitja a vadasz-turista amugy sem tul
szivelyes kapcsolatat.
A szellos, ligetes erdoben az eros alj-
novenyzet sokszor dzsungelszeruve te-
szi a latvanyt, es ezt az erzetet csak
fokozza, hogy helyenkent borostyan-
nal befutott fatorzsek is magasodnak.
Ahogy ereszkediink, egyre tobb a ho-
mok a labunk alatt, ami szinten tro-
pusszeru hangulatot kolcsonoz az er-
donek. Hamarosan nyiladekhoz eriink,
es atkeliink egy — a dombvidek turain
megszokotta valo — dupla magasfe-
sziiltsegu tavvezetek alatt. A Godol-
302
Gdddlloi- dombsag
loi-dombsagban tapasztaltak azonban
sokszor annyira furcsak es valoszerut-
lenek (mint peldaul ez az eset: dzsun-
gelszeru erdobol hirtelen hatalmas
tavvezetekek koze keriiliink) bogy a
kirandulo — mint a meseben — feltetel
nelkiil elfogadja a latottakat, tapasz-
taltakat, es nem akad fenn a jelense-
geken. A beszantott nyiladek szelein
nehany magasles all, egy ilyen nyi'lt
teriilet kiilonosen alkalmas a vada-
szatra. Innentol meg tobb homokra
szamitsunk az uton, es elektromos ke-
ritessel korbevett fiatalosok mellett
haladunk el. A ligetes erdoszeleken
van eselyiink eszegeto ozzel vagy ap-
rovaddal talalkozni. Az egyre tobb fe-
detlen szakasz jelzi a Babati-ret kozel-
seget, mig vegiil egy keresztezodesben,
ahol а Lt csatlakozik be, elerjiik a nyilt
teriilet szelet. A balra elteriilo gabo-
nafold kozepen (a be nem szantott
reszen) talaljuk az Arpad-kori temp-
lomrom csekely maradvanyait, es egy
emlektablat; erdemes a minimal ki-
terot megtenni. A kovetkezo 3 km-t
fedetlen terepen tessziik meg, Babat-
puszta telepen keresztiil az M3-as alat-
ti alagutig. A helyszin a Szent Istvan
Egyetem taniizeme, ahol kb. 300 hek-
taron okologiai gazdalkodast folytat-
nak. Az Aranyos-patak duzzasztasa-
val halastorendszert is letrehoztak itt,
ezeknek a sassal erosen benott part-
Eredetileggyogyhelynek kesziilt (K. A.)
jai menten vezet a turistaut. Legelok
mellett (fokepp lovat, szarvasmarhat
tartanak) setalunk el, majd a vadkan
formaju dombormuvel ekitett vadasz-
haz, istallok es egyeb iizemi epiiletek
kovetkeznek. A telep кбгерёп balrol,
Domonyvolgy felol csatlakozik a E3
jelzes, ezutan jobbra kanyarodva ke-
riiliink meg egy hazcsoportot. A gaz-
dasag szelen nagymeretu sarga epii-
let all: az Istalldkastely. A kiilonleges
muemleket a babati majorsag letreho-
zoi, a Grassalkovichok emeltek, es egy
tiidobeteg noi csaladtagot gyogyke-
zeltek benne. Az U alaku epitmeny
kozepso, tornyos resze a lakoszarny,
mig ketoldalt istallok voltak. Ennek
megfeleloen a grofkisasszony az orvos
altal javasolt jotekony hatasu, ammo-
niadus levegot tudta belelegezni. Az
Istallokastely mellett talaljuk a tan-
gazdasag biokerteszetet, es itt valik ki
a nem sokkal korabban csatlakozott
EE! jelzes, amely Goddllore visz. Mi a
jelzesen maradva, bitumenuton se-
talunk el az utolso halastavak mellett,
majd egy alaguton atkeliink a forga-
lomtol zajos M3-as alatt. Az autopalya
tuloldalan a Pap Miska-forrashoz er-
keziink. A csorgo kornyezeteben, oreg
tolgyek alatt kiepftett turista-pihe-
nohely kinal lehetoseget leiilesre, et-
kezesre. Innen 2,5 km kirandulasunk
utolso allomasa, a mariabesnyoi ba-
Gbddlloi-dombsag
Mariabesnyo: jelentos zarandokhely (K. A.)
zilika. A helyszlnt а ЕЕ И vonalan esetleg szinthianyunk lenne, menjiink
hagyjuk el, amely a I— jelzessel ellen- csak a S jelzesen, a magaslaton ke-
tetben megkerilli a Gudra-hegyet. (Ha resztill, 1 km utan ujra egyesiil a ket
A Margita kbrnyeki dombokon
305
jelzes.) Dus cserjeszintu, ligetes erdo-
ben, osvenyen folytatjuk utunkat, ahol
nemsokara a ket jelzes szetvalik; itt
valasszuk a BS-t, amely levagja a D* 1
kanyarulatat. Fiatalosban, helyenkent
lombalagutban vezet a csapas, majd
visszacsatlakozunk a EE jelzesbe, es
a szeles szekeruton tovabbgyalogolva,
a kozeli keresztezodesben a Gudra-
hegyrol lejovo S jelzest koszontjiik,
amelyen turank vegpontjaig, a rnaria-
besnyoi vasutig gyalogolunk. 300 me-
tert kovetoen feltunnek Godollo Incso
varosreszenek hazai, majd egy sorom-
pot megkeriilve kilepiink az erdobol,
ahonnan bitumenen folytatjuk utun-
kat. A lakoparkot elhagyva a maria-
besnyoi temeto keritesehez erkeziink;
odabent a legnevesebb sir grof Teleki
Pal hantja. A kapun at felgyalogolva
tiszteletiinket tehetjiik a tragikus sor-
su egykori miniszterelnok-politikus es
geografus nyughelyenel. A sirkerttol
szeles koves uton setalunk a fel km-re
levo kegytemplom fele, a H □ jel-
zesen. A jelentos bucsujaro hely falai
ala vegiil jol kijart osveny es lepcsosor
vezet fel (ismerteteset 1.: a Mariabes-
nyo—Bag-turanal).
A templomkerten at setanyon me-
gyiink a meretes szekely kapuig, ame-
lyen keresztiil az utcara lepiink. A ko-
zeli gyalogos-atkelohelyen keresztez-
ziik a 3-as foutat, majd nehany perc
setat kovetoen Mariabesnyo vm.-hoz
erkeziink, ahonnan a fovarosba vo-
natozhatunk.
A bazilika altemploma (K. A.)
A bcdjati lemplrmmrn emlektablaja (K. A.)
306
Godolloi-dombsag
A SOKOLDALU GODOLLOI-DOMBSAG
A Godolloi-dombsag az orszag keves-
se felkeresett turahelyszfnei kozd tarto-
zik. A turistak egy resze az alacsony
dtlagmagassag es a dombvideki ar-
culat miatt nem szan idot ra. masok ta-
lan azdrt kerulik el, mert a teriilet nagy
resze Budapest agglomerdciojaba tar-
tozik, annak velejdroival (nagy nepsu-
ruseg es bedpftettseg, forgalmas utak,
jelentosebb atmeno forgalom stb.) Le-
hetnek, akik egyszeruen azt gondol-
jak, a tersdg nem tartogat eleg latniva-
lot, hogy megerje felkeresni.
Pedig eppen a fovdros kozelsege,
valamint konnyu es gyors megkozelit-
hetosege az egyik ok, ami jo turacel-
pontta teheti a dombvideket (tobb vas-
utvonal es jelentds kozut is atszeli) Az
igaz, hogy nem talalunk pl. oreg erdo-
ket, sziklaszirteket, bo vizu patakokat,
mely volgyeket vagy markans germce-
ket, de helyettuk feltunoen valtozatos,
kevcsse latogatott, es a tapasztalt tu-
rdzo szamara is szamos erdekessdget
kinalo, sokoldalu videken jarhatunk. Az
emberi tevekenyseg kovetkezteben a
taj kepe jelentosen atformalodott az
j eredetihez kepest, ez okozza a domb-
videk arculatanak rendkfvuli mozai-
kossagdt. A kozep- es magashegyi tu-
rakhoz kepest itt surubben valtozik a
kornyezet, keresztezunk eltero jellegu
tajreszleteket. Ugyanakkorgyakran erez-
hetjuk ugy, mintha a dombsag mintegy
szintezise lenne a nagyobb hegyek-
nek. Kicsiben sok mindennek megvan
az analogiaja itt. amiket magasabb vo
nulatokon tapasztalunk Az ilyen kd-
rulmenyekben valo kirandulas a felfe-
dezes, a kaland es a valtozatossag
oromet, izgalmait nyujtja. A legtobb tu-
ristaut igen gyeren kijelzett, folyamato-
san resen kell lennunk a helyes irany
megtartasahoz - akarcsak pl. az ebbol
a szempontbol tdnyleg hasonlo ukraj-
nai, romaniai Karpat-iv nagy resze. Leg-
megbizhatobb a Pest Megyei Piros
jelzes utvonala, ami nemcsak terse-
gunket, hanem az egesz regiot atszeli.
Erdemes beszerezni turistaterkdpet es/
vagy GPS-vevot a terepi mozgashoz,
ami meg azzal is jar, hogy az atlagnal
gyakoribb iranyellendrzds miatt hamar
megismerjuk a terepet. A jelzeshianyo-
kat tetezi, hogy a kicsi turistaforgalom
miatt az osvenyek egy resze alig van
kijarva. es a jellemzoen amugy is igen
dus cserje- es gyepszinttel rendelke-
zo dombsagi erdokon keresztulhalad-
va nem ritkan dzsungelszeruve vdltozik
az lit, es nemi bozotharc aran tudunk
csaktovabbjutni.
A Margita kbrnyeki dombokon
307
A HELYSZIN
Kirandulasunk kiindulopontja a Mo-
gyorodi HEV-megallo. Leszallas utan
a sinek menten visszafele induljunk.
Atkeliink az uttesten, es a pontosan
szemben kezdodo keskeny aszfaltura
lepiink. Ket portat elhagyva marts
vege a telepiilesnek, es szantofold men-
ten, enyhen emelkedve tartunk elso al-
lomasunk, a 1,5 km-re levo Gyertya-
nos fele. Ez mar a □ turistaut, de
jelzeseket hiaba is keresnenk; a tura
nagy reszen meglehetosen gyer a kijel-
zettsёg. Igy kalandosabba valik a ki-
randulas, de a tobbnyire jol belathato
terepen szamos tajekozodasi pont lesz,
amelyek segitenek a navigalasban.
Mogyorod ds Fot kozott
30!
MOGYOROD ES FOT KOZOTT
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
Menetido:
13 km
200 m
3-4 ora
Jelzds:
Az utvonal
fobb
pontjai:
Mogyorod - HEV, Gyertyanos, Mogyorod - Szent Laszlo
ter, Foti-Somlyd, Fay preshaz, Fot
Az utvonal
nehdzsegi
foka:
Kdnnyu kirandulas, rovid tdv ds keves szint
Megkdze-
Iftes:
Mogyorod - HEV-vel
Homokut es a Budai-, Visegradi-hegyseg keretezte tdj (K. A.)
A GODOLLOI-DOMBSAG KIALAKULASA
A Godolloi-dombsag atlagos magas-
saga ugyan csupan 200 meter, de a
meg laposabb sfksagi kornyezetebcl
markansan emelkedik ki. Az Alfoldet
borito utolso tenger visszahiizodasat
kovetoen vetodbsek mentcn emelke-
dett, illetve megsullyedt az aljzat, es
a kialakult tagolt felszfn DK-i irariy
ba dolt, igy jott Ibtre a ma is jellemzo
kettos arculat: eszaki es kozbpso rb-
sze elbnk morfolbgiaju, jelentds rela-
te szintkulonbsegu, magas dombsag,
mig a deli, gyengbn tagolt terszfn fo-
lyamatosan alacsonyodva belesimul
azAlfold sikjaba. Legmagasabb resze
a Godbllo kornybki kozbpso tbrseg
(Margita, 344 m; Bolnoka, 329 m;
Gyertyanos, 326 m). A vetbdbsek es a
kulso erok (csapadek, szcl) hatasara
jellerrizcen ENy-DK iranyu, parhuza-
mos volgyek huzodnak (a terulet to
vizfolyasa, a Rakos-patak volgye vi-
szont pont kivetel), amelyek a platos
dombvonulatokat alkoto kiemelkedett
rogdket hatbroljak. A terulet szinte tel-
jesen fiatalkoru harmad- es negyed-
idei uledbkekbol- homokkobol, agyag-
bol es Ibszbol epul fel. A talajerozio
merteke atlag feletti a terseg legria
gyobb reszbn, ezt csak fokozza az em-
ben tevbkenyseg, de a nagyszamu
vadallomany is.
Mogyorod ds Fot kozott
311
Turank elejen maris megkapjuk el-
so segitsegunket: a szanton tuli erdo-
segbol kikandikal a Szent Laszlo-ki-
lato teteje, amely kivalo iranyzek az
odajutashoz. Az ut szelen pedig el-
kezdhetiink megbaratkozni az akac-
T/tradsveny a Foti-Somlyo tetejen (K. A.)
312
Gdddlldi-dombsag
cal, amellyel majd igen kozeli isme-
retseget kotiink a tura soran, a bozo-
tos szakaszokon. Egy derekszogu jobb-
kanyart elerve Kerepes hazaira, es a
folotte emelkedo Bolnoka-tetore ka-
punk kilatast, majd a kovetkezo elaga-
zasnal is jobbra kanyarodjunk. Ahogy
emelkediink a teto fele, egyre jobban
tarulkozik fel a kornyezo taj. Mogyo-
rod hazainak tetoi szi'nesednek a Foti-
Somlyo elotereben, mfg a messzeseg-
ben a Visegradi-liegyseg, a Borzsony
es a Naszaly emelkedik. Egy keritessel
ovezett farmnal balforduloval leteriink
Kilatds a Dunakanyar irdnydba a Somlyo-hegyrol (K. A.)
Mogyorod es Fot kozott
31
az aszfaltrol, es homokutra valtunk.
A kerites sarkanal jobbkanyart veve
szemiink ele tarul a Gyertyanos erdo-
vel boritott csucsa. Megkeriilve egy
sorompot, par perc mulva mar a teton
allo mlves kilato ajtajaban vagyunk.
A 2002-ben atadott, Szent Laszlorol
Laszlo kiraly szobra a kilatoban (K. A.)
elnevezett tornyos epiilet Makovecz
Imre tervei alapjan kesziilt. Also szint-
jen kapolnat alakltottak ki, benne a
szent kiraly faszobraval, mig nyitott,
emeleti resze kilatokent funkcional.
Odafentrol igen prima panoramaban
gyonyorkodhetiink. A latohataron a
budai hegyektol a Pilisen, Visegradi-
hegysegen es a Borzsonyon at, a Na-
szalyon es Cserhaton keresztiil, egeszen
a Matraig nezhetjiik a legmagasabb
csucsokat es gerinceket. A kozelebbi
terszinek koziil szepen ralatni a fo-
varos budai oldalara, felismerhetoek a
killonbozo varosreszek; Budapest lat-
vanyanak eloterben a Hungaroring pa-
314
Gbdblloi-dombsag
lyajat es lelatoit szemlelhetjiik. J61 lat-
szik a Foti-Somlyo (turank kesobbi al-
lomasa) hosszan elnyulo hata, es a Cso-
mad folotti tetok is szepen kirajzolod-
nak. A taj kepdhez hozzaad az M3-as
autopalya, amely a dombok toveben
A Szent Ldszlo-kilato (K. A.)
Mogyorod es Fot kozott
3
A Mogyorodi-patak hidja (K. A.)
kanyarog. Ebben az iranyban konnyu
beazonosi'tani a foti templomot es a
Megyeri hidat. Ezekhez kepest mar
hamar meg tudunk hatarozni egyeb
pontokat, pl. Szentendre vagy Pomaz
eihelyezkedesct.
A tetot ЁК-i iranyban hagyjuk el,
a tuzrakohely vonalaban kiagazo Ш
osvenyen. Mogyorod kozpontja innen
2,5 km, amit folyamatos ereszkedovel,
nyilt terepen haladva eriink el. A me-
redek domboldal bozotos, szuk csapa-
san 40 meter szintet ereszkedve (mikoz-
ben epp a Margitara latunk) szekerutat
kereszteziink, ahol balra fordulunk, es
belekezdiink a Gyertyanost megkerii-
16 manoverbe. A hamarosan betonla-
pokkal boritotta valtozo lit lovarda
mellett vezet el, es szemben ralatunk
a Dunakanyar kornyeki hegyekre. Visz-
szanezve pedig a kilatot figyelhetjiik
meg a dombteton csticsosodni. A to-
vabbiakban aszfaltburkolatuva valik
utunk, es elerjiik Mogyorod szelso ha-
Mogyorod es Fot kozott
31
A legendds Faypreshdz (K. A.)
zait. Az elso lehetosegnel derekszog-
ben balra kanyarodunk a Dombovari
utcaba, es ezen egeszen az M3-as terii-
letet vedo keritesig megyiink le, a ker-
tes hazak kozott. Az elagazasban bal-
fordulot veve homokuton 300 metert
baktatunk az autopalyaval parhuza-
mosan, a feliiljaroig. Az eddigi csen-
desseget idolegesen a szaguldo autok
zaja tori meg. Atkelve a falut ketteva-
laszto kozlekedesi folyoso folott, a ES
Mogyorod utcain vezet tovabb. Ro-
videsen terhez eriink, amelyen dom-
bocska emelkedik. Itt allt a torok ido-
kig az 1074-ben lezajlott mogyorodi
csata emlekere alapitott bences apat-
sag. Az iitkozetben Geza es Laszlo
Arpad-hazi hercegek donto gyozelmet
arattak a nemet csaszar altal tamo-
gatott Salamon kiraly felett. Az ese-
menyrol a szepen parkositott hely-
szinen emlekmu taniiskodik. A teret
ENy fele, a Kiss Erno utcan hagyjuk
el, majd fel km setat kovetoen a csi-
nos, rendezett hazak es udvarok ko-
zott a falu kozpontjaba erkeziink. (Ha
idonk, kedviink engedi, rovid kiterok-
kel megtekinthetjiik a helyi, vedettse-
get elvezo pincesort, valamint a Szent
Laszlo-szobrot.) Atkeliink a majolika-
diszes gyaloghidon a Mogyorodi-pa-
tak felett, majd zebran keresztezziik
a foutat, es a jobbra nyilo Rozsa utca-
A dombvidek farmjainak egyike (K. A.)
Godolloi-dombsag
ban elindulunk folfele. Ez mar a Som-
lyo fele vezeto LSI turistaut, azonban a
tovabbiakban is csak elvetve latunk
majd jelzeseket. 200 meter mulva az
aszfaltut elvegzddik, es az utolso por-
tanal elagazashoz eriink. A vakolatlan
haz zold szinu keritese menten jobbra
indulunk, es a kiindulo osvenyen az
Mogyorod es Fot kozott
31S
erdobe lepiink. A kovetkezo enyhen
emelkedo, 500 meter hosszu szakasz
valosagos bozotharc. Az akacosban ve-
zetett szuk es dus vegetacioju csapas
Lnarda Pot hatdrdban (K. A.)
Urgekolykok
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
nem engedi egykonnyen tovabb a tu-
ristat. Feluton, egy tripla tavvezetek
nyiladekaban ugyan kijutunk az erdo-
bol, de ez nem ad nagy oromot, mert
kb. ugyanilyen magas, vendegmarasz-
talo cserjes-bozotosban kiizdiink to-
vabbra is elore, az alig kovetheto os-
venyen. Vegiil felerve a tetoszintre, nem
marad el a jutalom: szeles homokutra
csatlakozunk be. 50 meterre egy ne-
gyes keresztezodesben jobbra fordul-
va, E-i iranyban turazunk tovabb. Ko-
vetkezo allomasunk, a Somlyo elotti
Oreg-hegy teteje innen 1,8 km, amit
jol jarhato, kenyelmes szekeruton te-
sziink meg a patkonyomos, puha ho-
mokban. Az elnyulo, kanyargos domb-
haton vandorolva (az oldaliranyu, le-
fele vezeto utakra ne terjiink ra, hanem
maradjunk a hat kozepvonalaban!) a
fedetlen terep folyamatos kilatast biz-
tosit a kornyekre, es a tavolabbi tajak-
ra is. Az ENy-i iranyu panorama ko-
zeli terszinein Fot, Dunakeszi es God
epiiletei latszodnak, a Duna volgyen
tul pedig Pomaz es Szentendre hazai
sorakoznak. A latohatar mintha egy
hosszan hiizodo es osszefiiggo hegy-
seg lenne. A budai hegyeknek csupan
a legeszakibb reszeit latni, a Pilisbol a
Kevely es a Pilis-teto ismerheto fel, mig
a Visegradi-hegyseg tombje a Ko-hegy-
tol egeszen a jellegzetes letoresu Vo-
ros-koig feltarulkozik. A gerincvonal
mogott a Predikaloszek orma kandi-
kal ki. Az utvonalunk jobb oldalan le-
gelok es lovardaepiiletek huzodnak, a
keritesekkel ovezett teriileten szabad-
ban tartott lovak neznek fel kivancsian
a turistara. A hatunk mogott az iment
meglatogatott Gyertyanos erdo bori-
totta kupja vigyazza lepteinket. Iga-
zan hangulatos reszen haladunk most
keresztul. A Fot feletti Oreg-hegy ol-
dalat elerve gyengen emelkedni kezd
az ut, majd a Godolldi-dombvidek Taj-
vedelmi Korzet hatarat jelolo tabla
mellett egy erdofoltba lepiink. Tulolda-
larol EK-i iranyban tarul fel a taj. A kor-
nyeki telepiilesek mellett a Margitara
latunk ra, a latohataron pedig a Cser-
hat es a szlovakiai Karpat-vonulatok
sejlenek fel a paraban. Tovabbhaladva
egy jobbrol erkezo osvenyen, a Mo-
gyorodrol feljovo EH csatlakozik hoz-
zank, mig az ut bal szegelyen hetvegi
telkek keritesei, hazai mellett setalunk
el. Par perc mulva egy utszeli padhoz
eriink, ahol tajekoztato tablakat tala-
lunk. Itt erdemes letilni, es a kivalo
erzekkel, kilatoponton ktcsitctt pihe-
nohelyen lazitani egy kicsit. A pad ha-
ta mogiil szinten EK-i iranyban ka-
punk panoramat. Itt mar a vedett som-
lyoi teriilet hataran vagyunk, a csucs
tavolsaga szuk 2 km.
Mogyor6d 6s Fot kozott ' 32
A foti Somlyd-hegy egy reszet rend-
kiviili termeszeti ertekei miatt mar
1953-ben vedette nyilvanitottak. Eld-
vilaga rendkfviil sokszinu, elhelyezke-
dese folytan raadasul igen specialis is
(kozephegyseg es alfold hatara). Kd-
zettanilag erdekessege a teriiletnek,
hogy a dombvideken amiigy ritkasag-
szamba mend felszini kozetkibukka-
nasok (meszkd, andezittufa) itt eldfor-
dulnak.
2003-ban adtak at a 3,5 km hosszu
tanosvenyt, amelynek nyugodt beja-
rasa kiilon programot is meger. Kiin-
duldpontja a Fay preshaz, ahol ismer-
teto fiizetet vasarolhatunk, es igy ol-
vasott szakvezetessel jarhatjuk be a
Godolloi-dombsagnak erne igen erte-
kes reszet. A szamos terepi tajekozta-
td tabla (egy resziik sajnos mar hiany-
zik) szinten a megismerest segiti.
A mostani tura soran reszben ezen a
pillango szimbolummal jelzett tanos-
venyen haladunk majd, (a piktogram
oka az igen gazdag lepkefajszam) de
teljes bejarasa nem celunk.
Ujra litra kelve, 200 metert kove-
toen egy termeszetvedelmi tablanal
elagazashoz keriilunk. A tanosveny a
szekeruton vezet tovabb, mi azonban
atteriink a jobb oldali IE osvenyre, es
ezen kozelftjiik meg a legmagasabb
reszt. Emelkedd csapasunk a Somlyo
szeles, bokros-fuves hatara vezet, ahon-
A Foti-Somlyo gerincen (K. A.)
322
Godolloi-dombsag
nan prima kilatast kapunk a dombvi-
dekre, DK— K—EK-i iranyban. A ve-
getacios idoszakban a viragoktol szin-
pompazo ligetes teton tovabbmenve,
100 meterrel odebb a keresztezodes-
ben a bal oldali osvenyt valasszuk, es
induljunk meg a Somlyo oldalkup-
janak iranyaba. A padokkal komfor-
tosabba tett kilatopontrol nyugatias
iranyban van panorama a Duna men-
ti telepiilesekre es hegysegekre, vala-
mint kozvetleniil alattunk jol latszik
t.
Vorosmarty Mihaly szobra
a temp lorn mellett (K. A.)
turank vegallomasa, a foti romai kato-
likus templom sarga epiilete. Vissza-
terve a gerinc kozepvonalaba, az er-
doszelen ujabb clagazas fogad: a H
jobbra leereszkcdik, mi maradva a te-
ton, a S3 jelzesen folytatjuk a turat.
Az erdot alkoto kiilonfele fafajok meg-
nevezeseit a kis tablakon olvashatjuk.
Kozben az osveny oldalan vilagha-
borus loveszarkok, fedezekek nyomai
mellett haladunk el, amelyek az 1944
decembereben a kornyeken folyt heves
harcok mementdi. A Somlyo gerince
az Attila-vedovonal reszekent probal-
ta feltartoztatni a fovaros fele nyomu-
16 ellenseget. Egyre keskenyedo, ezert
markansabba valo gerincelen vezeto
csapason vegill megerkeziink a 288 me-
teres tetopontra, amely viszont nem ad
124 Goddlloi-dombsag
Az Ybl-templom fohajoja (K. A.)
kilatast. Az innen tovabbvezetd ds-
veny mar a fokozottan vedett teriiletre
vezet, a belepes engedelyhez kotott;
fgy az eszaki oldal kilatopontja csak
ennek birtokaban latogathato. A csu-
csot jelzo betongulatol 50 metert visz-
szasetalva, a jobbra megindulo tanos-
venyen kezdjiik meg ereszkedesilnket
a 3,5 km-re levo For centrumaba. A ja-
vareszt jol jarhato, de helyenkent ko-
morzsalekos, csuszos hegyoldalban ki-
preparalodott meszkosziklakat es 200
eves tolgymatuzsalemet is megnezhe-
tiink. Kierve a fak kozul a tclcpulcs
szelso hazait pillantjuk meg, es egy
szeles koves litba torkollik osvenyiink.
Ezen balra kanyarodva hamarosan asz-
faltutba csatlakozunk, amin meg 150
meter baktatast kovetoen balra, a Fay
Andras setanyra fordulunk. A preshaz
nevadojarol elnevezett, gyengen emel-
kedo utcabol jo es kozeli kilatast ka-
punk Fotra, madartavlatbol. Fay And-
ras 1837-ben itt vasarolt szolobirtokot,
amely a reformkor sajatos szellemi mu-
helyeve, legendas talalkozdhelyeve valt.
Hetvegeken, de kiilonosen sziiretek ide-
jen, a magyar ertelmiseg Fayhoz kozel
allo resze ide utazva mulatozas, bo-
rozgatas kozben beszelte meg a koz-
iigyeket, az orszag allapotat. A megje-
lentek kozott volt Deak, Kossuth es
Mogyorod es Fot kozott
325
Vordsmarty is. A helyszinen ma ette-
rem mukodik. 80 mctcrrc tole all a
zstipfedeles Vorosmarty-kunyho, ahol
a kolto megirta hazafias borverset, a
Foti dalt, amit aztan el is szavalt a
vendegseregnek.
A kunyho bejarataval szemben leve-
zeto 1“ jelzesen folytassuk kirandula-
sunkat. A jelzeshiany mcg itt is fenn-
all, de a szemet magneskent vonzo,
sarga szinu templom jo iranyzek az ut
hatral£vo reszere. Az egykori szold-
hegy aljaban aszfaltutra lepiink, amin
balra kanyarodva gyalogoljunk to-
vabb. Az utmenti villanypoznakat ko-
vetve 250 meter mulva az elagazasban
pedig jobbra forduljunk. Ezen a ho-
mokkal boritott koves uton magasfe-
sziilts£gu vezetek alatt megyiink el,
majd egy lovarda keriteseihez iranyit
a H. A farmepiiletek vegenel balra
fordulva nemsokara buszmegallohoz
eriink. Innen a 48-as ifjusag utcan ha-
ladjunk tovabb, a 600 meterre ma-
gasodo templomhoz. Az epiilet elotti
tcrrc vegiil egy balkanyart kovetoen
erkeziink meg. Az Ybl Miklos tervei
alapjan 1855-ben elkesziilt istenhaza
valodi epiteszeti remekmu. A 4 tor-
nyos, 3 hajos, monumentalis mueml6k
belseje is igen mives, mindenkdpp ёг-
demes megtekinteni. Csakiigy, mint a
templom melletti kalvariat, melynek
stacioi szinten szep es igenyes alkota-
Az Ybl-templrm mellikhajojanak keresztboltozata (К. Л.)
о । i тшН, .ip
ШI H i lu । н и
sok. A ter szelen Vorosmarty Mihaly
mellszobra talalhato, amelynek talap-
zatan a preshaznal koltott vers elso
strofaja olvashato.
A templomot grof Karolyi Laszlo
epitette, akinek rezidenciaja a 300
meterre allo, hires kastely volt. A nagy
muveszet-, tudomanypartolo es jote-
konykodo nemes ur jelentos szerepet
vallalr Fot es kornyekenek moderni-
zalasaban. A haboru utan ez a kastely
is az allamositas sorsara jutott. Az an-
no szinten Ybl tervei alapjan atepitett
epiiletben evtizedek ota a Gyermek-
kozpont mukodik, csak elozetes beje-
lentkezessel latogathato. Viszont 35
hektaros parkja a nappali idoszakban
barmikor. A tura utani levezeteskep-
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
A foti Karolyi-kastely (K. A.)
pen erdemes setalni, iicsorogni egy jot
az arboretum jellegu, igen hangulatos
kertben. Az egykoron nagy szamban
betelepitett, kiilonleges novenyallo-
many mara megkopott (a park teriile-
te is az eredetinek csupan negyede), de
meg igy is tucatjaval allnak a 100-150
eves, vagy meg annal is idosebb kii-
lonfele fak, megmaradtak a setanyok,
es a Mogyorodi-patak duzzasztasaval
letrehozott kis tavak.
Miutan mar eleg idot toltottiink a
parkban, terjiink vissza a bejarathoz,
ahol balra fordulva a Kossuth utcan
1,2 km a vasutallomas. De akar Vo-
lan-busszal is visszaterhetiink a fova-
rosba, a Gyermekvaros nevu megallo
200 meter jobbra.
A vadaszati tev£kenyseg okan az
erdeszetek idfir kcrrt korlatozzak a
turistautak bizonyos reszein valo
mozgast (elsosorban a kora osztol,
a tel kbzepeig tarto fo vadfiszati
idenyben). Ezt rendszerint kitablaz-
zak a terulet szelein, de erdeklod-
| hetiink az illetekes erdeszetnel is, a
kirandul&s elott.
Mogyorod Fs F6t kdzdtt
327
A HELYSZIN
A kirandulasunkat Mariabesnyo vm.-
rol inditjuk. A vaspalya alatti aluljaro-
bol D-i iranyba jojjunk ki, es fordul-
junk balra a ] osvenyre. A kovetkezo
1,5 km-t a slnekkel parhuzamosan tesz-
sziik meg, a Juharosra kozvetleniil fel-
vezeto csapasig. Menetiranyunktol jobb-
ra a portakhoz tartozo kertek sorakoz-
nak, bal oldalon Besnyo hazait es a fak
koziil kiemelkedo templom tornyat
szemlelhetjiik, mig szemkozt a Juha-
ros erdos hegyoldala uralja a latvanyt.
M&riabesnyorol Bagra
32!
MARIABESNYOROL BAGRA
A TURAUTVONAL ADATA!
Tavolsag: 13 km
Szint- emelkedes: 350 m
Menetido: 6 6ra
Jelzes:
Ш-Ы-С-И- S-S
Az dtvonal
fobb
pontjai:
Mariabesnyo vm„ Juharos, Csorsz-йгок, Erzsebet-piheno,
Ldtb-hegy, Fahaz-teto, Menescsap&s-teto, Bag vm
Az utvonal
nehezsegi
foka:
Konnyu tura, keves szinttel.
Megkoze-
Htes:
Mariabesnyo - vonattal
330
GMolloi-dombsag
Kilt a bazilika elott (K. A.)
Turank elejen a vasuttal egyiltt a
turistaut is balos ivbe kezd, majd rovi-
desen rateriink a telepiiles utolso ut-
cajara, es bitumenen erjiik el a szelso
hazat, ahol titkeresztezodeshez erke-
ziink. A IS osvenyre valtva vezet to-
vabb a sinek menten, mig balra kiaga-
zik a El jelzes, ami athaladva a vasut
alatti aluljaron, a 400 meterre levo
bazilikahoz visz. Itt van lehetoseg ki-
tcrot tenni es meglatogatni az epii-
letet.
A Godollohoz tartozo Mariabesnyd
hazank masodik leglatogatottabb Ma-
ria-kegyhelye. A torok idokben teljesen
clneptclcnedctt kornyeket a XVIII.
szazadban kezdte ujra betelepiteni a
birtokos Grassalkovich csalad. Elhata-
roztak, hogy az Arpad-kori templom
romjaira egy lorettoi kapolnat epite-
nek fel. A munkilatok folyaman ke-
riilt elo a foldbol az a csontbol fara-
gott, kismeretu Szuz Maria a kittled
Jezussal szobor, amely a templom kegy-
targyava valt. Hamarosan nepes za-
randoklatok indultak a helyszinre, ezert
sziiksegesse valt a kapolna kibovitese.
Igy epiilt ki 1771-re a ma is allo epii-
letcsoport. A felso templom fooltara-
ban talalhato a kegyszobor, az also
templombol pedig a Grassalkovichok
csaladi kriptaja nyilik. A templomhoz
rendhaz csatlakozik, kertjeben pedig
kalvariat epitettek, amely kezdete elott
nagymeretu szekely kapu jelzi teriile-
tenek hatarat.
Miutan megtekintettiik a helyszint,
terjunk vissza a IS jelzeshez!
MAriabesnyorol Bagra
33
Egy elkeritett fenyves melletti aka- ga az osveny jol ki van jarva. Nem-
cosban folytatjuk utunkat, eleg bozo- sokara kerftessel talalkozunk, amit az
tos-csalitos reszen, de szerencsere ma- erre a celra keszitett letra hasznalata-
Homoktiton a ligetes erdon at (K. A.)
val tudunk lekiizdeni. A tuloldalon
szeles csapasra keriiliink, es balra ka-
nyarodva, az imenti kerftes menten
folytatjuk a curat. Hamarosan kapu
allja el tovabbhaladasunkat, de nem
is kell rajta atkelni, mert a □ jobbra
kanyarodva nekivag a hegynek. A Ju-
haros-csucsig 2,3 km a tavolsag, es
ehhez 120 meter szintkiilonbseget kell
legyalogolnunk. A Godolloi-dombsag-
ban ritkasag az ekkora meredely, igy
utkozben magasabb hegysegekre em-
lekezteto erzesilnk lehet, mikozben sa
jat szuszogasunkat hallgatjuk. Vadve-
delmi kerftes toveben vezet felfele az
osveny, szellos erddreszen, eleg gyer alj-
novenyzetben, igy helyenkent felsejlik
magaslatunkrol a fakon tuli, mesz-
Mariabesnyfirol Bagra 33
Gabonatablak a lankakon (K. A.)
szebbi taj. A csucsig tarto lit felenel
tavvezetek nyiladekat keresztezziik,
ami sajatos panoramat ad: a tartoosz-
lopok es belogo vezetekek mogott a
dombvidek lankait es a Budai-hegyseg
vonulatait szemlelhetjiik. Ugyanakkor
ez a kilatopont kiildnosen alkalmas
arra, hogy megfigyeljiik a Juharoshoz
hasonlo, kiemelkedo rogok nagy rela-
tfv magassagkiilonbseget a kornyek-
hez es a Duna-volgyhoz kepest. Ed-
digre a szint nagyjat legyurtiik, es a
hosszan elnyulo tetoszint peremere er-
keztilnk. A turistaiit kiszelesedik, ko-
csiiiton es lapos terepen baktatva el-
vezziik a konnyu jarast. A Juharos 308
meter magas hatarol a vegetacio mi-
att csak korlatozott kilatast kapunk
Ny-i iranyba. A tetoperem masik sze-
letdl rovid es csekely ereszkedesbe kez-
diink, az aljaban burkok ilthoz eriink.
A keskeny aszfaltcsik a Godollo—Valko
orszagiitbol agazik ki, es az Erzsebet-
pihenonel allo vadaszhazhoz tart, a
turistaiit innentol ezen vezet. A [£ itt
Megkeriilve az litlezaro femsorom-
pot, az 1,3 km-re levo Erzsebet-pihe-
nohoz tartunk, amit vegig aszfalton
tesziink meg a jelzesen. A kezdet-
ben enyhen ereszkedo, majd kicsit
emelkedo lit szelen helyenkent feltart
vcgct er, es a t_jelzesen haladunk to-
vabb.
Az elagazasban erdekesseget nezhe-
tiink meg az tit szelen: kis arkot latunk
keleti iranyba indulni a bitumeniit sze-
letol, amely az okori hatarvedelmi vo-
nal maradvanya. Romai iranyftassal
a szarmatak altal a IV. szazadban epi-
tett arok- es sancrendszer 1200 km
hosszan az Alfold pereme menten, ege-
szen az al-dunai Vaskapuig haladt.
A 2-5 meter mely, 5-10 meter szeles
arkok, illetve ezek szelen a sancok jol
latszddtak a XIX. szazadig, amiota a
jelentos tereprendezes eltiintette leg-
nagyobb reszet. A szamos falu hatara-
ban hiizddo vedelmi rendszernek ta-
jankent tobb elnevezese is volt, de leg-
elterjedtebb a Csorsz-arok megnevezes.
Itt, a Godollo es Valko kozott levo er-
doben tobb szakaszon is megmaradt,
felismerheto allapotban.
M&riabesnyorol Bagra
335
homokfalakat, es az ezek tetejen allo
fak lelogo gyokerzetet tanulmanyoz-
hatjuk. Nemsokara ket parhuzamos
agra valik sz6t az aszfaltut, es a jobb
oldalon fadpiilct tunik fel. Az alacsony
keritessel ovezett vadaszhaz mogott ki-
epitett pihenohely alkalmat kinal fris-
siilesre, leiilesre. Az egyik fa ttivcbcn
emlektabla ad magyarazatot a hely-
szfn elnevezesere: a kornyek Erzsebet
kiralyne kedvelt tartozkodasi helye
volt. Miutan megpihentiink, gyalogol-
Bag szelehez erkezve (K. A.)
Vadaszhdz az Erzsebet-pihenon (K. A.)
junk vissza az aszfaltra, es haladjunk
tovabb jobb kez fele, a kozeli erdosze-
lig. Itt vegzodik el a muut, a В jel-
zesbol pedig kivalik a O, amelyen
folytatjuk a vandorlast. Egeszen Bag
hataraig ilyen szeles, valtozo merteku
homokboritasu kocsiutakon jarunk
majd, itt nem kell tartani bozotostol.
A ligetes, nem tul suru erdoben tolgy,
gyertyan, juhar elegyedik, sok helyen
megspekelve akaccal. Tobbszor hala-
dunk majd hosszabb-rovidebb vadve-
delmi keritesek menten, es lesz, ahol
letran kell atmasznunk rajtuk. Tura-
zas kozben erdemes minel kisebb zaj-
jal haladni, hogy nagyobb eselyiink
legyen vadlesre. ENy-i iranyba indu-
lunk a В jelen, az innen 4 km tavol-
sagra levo kovetkezo allomasunk, a
Lato-hegy fele. A szintkiilonbsegek (ki-
lometerenkent mindossze nehany 10
meter) annyira kicsik, hogy szinte fel
sem tunnek. Balrol egy keritessel ve-
dett fiatalos mellett gyalogolunk el,
egy szakaszon pedig bevagodott mely-
uton megyiink, ahol lathatjuk: errefele
vastagabb a talajreteg, mint a domb-
videken altalaban. Ezen a kornyeken
orzodtek meg legjobban a termeszetes
erdok maradvanyai, a Lato-hegy — Fa-
haz-teto tersege a Godolloi-dombsag
legoregebb fatarsulasanak helyszine.
A kornyeken evszazadok ota jelentos
a vadaszati tevekenyseg. 1867-ben az
itteni erdok koronazasi ajandekkent
valtak kiralyi vadaszterillette, majd a
Horthy-rendszerben es a szocializmus
evtizedeiben a kormanyzat szamara
maradt hasonlo funkcioban, az erdo
mas jellegu hasznositasa helyett. Ez
Mariabesnyorol Вадга
337
napjainkra is atoroklodott, sot a tul-
tartott vadallomany jellemzo. Ezek ko-
vetkezteben lathatunk errefele keves-
se haborgatott erdoreszeket, es nagy
esely van vadat latni.
Tovabbhaladva rovidesen ismet at-
setalunk a Juharosra felmenetben ke-
resztezett tavvezetek alatt. A nyila-
dekot kovetoen kapu es kerites allja
utunkat, amelyen a mar megszokott
modon: a letrat hasznalva kelhetiink
at. A masik oldalon nehany szaz me-
ter gyaloglas utan ret szelehez eriink,
ahonnan a tulso oldal fai folott ENy
iranyu kilatasban reszesiiliink. A 279
meter magas Lato-hegy tetejet a Q
turistaut elkeriili, de ne banjuk, mert
a teljesen erdos teto nem is ad pano-
ramat. Helyette a csucs elott kevessel
egy jol jarhato uton tehetiink 150 me-
teres kiterot bal kez fele a peremre,
ahol egy nyiladeknak koszonhetoen
kitekinthetiink a kornyekre. Ralatunk
Mariabesnyd hazaira, a bazilikara es a
kornyezo foldekre; a mogottes teriile-
ten pedig a Bolnoka tetoszintje zarja
le a horizontot. Bal kez fele a Puly-
ka-teto erdos oldala emelkedik, mig
jobbra a Gudra-hegyet es a Margitat
nezhetjiik. Tovabbmenve az osvenyen,
Dus aljnovinyzeiii erdo (K. A.)
150 meter mulva visszacsatlakozunk
a О jelzesbe. Folytatva a turat, ho-
mokutunk ereszkedni kezd (ami azt
jelenti, hogy 400 meteres tavon 18 me-
tert siillyedunk), es par perc mulva
a nyeregben keresztezodeshez eriink.
A □ jelzestol itt elbucst'izunk, az bal-
ra lekanyarodva Domonyvolgy fele
megy, helyette a feljovo E“” jelzesen
folytatjuk a kirandulast. Rovid emel-
kedot kovetoen, fel km mulva balra
kivalik a □ jel, ami a Fahaz-tetore
vezet. Bar a csucs eleg korlatozottan
ad kilatast, es az M3-as kozelsege mi-
att zajos is a teto, az erdoert erdemes
megtenni a kiterot. A Godolloi-domb-
sagban — szokatlan modon — errefele
idosebb fakat lathatunk, toviiknel pe-
dig a vaddisznok eleseg utani kuta-
tasanak turasnyomait. Az erdo szele-
rol a volgyben vezetett autopalyara
es a felette hiizodo dombsagi reszletre
latunk. Visszaterve a jelzes szeker-
utjara, ismet enyhe ereszkedobe kez-
diink, majd fel km mulva, kierve a fak
koziil, nyilt terepre keriililnk. Ezeken
a fedetlen reszeken meg tobb a homok
az uton; a rendszeres jarmuhasznalat
miatt nem tud a novenyzet megtele-
pedni rajta. A kicsiny retet derekszog-
ben jobbra fordulva keriiljuk meg, es
lijra bemegyiink az erdobe. A kovet-
kezo 1 km-es szakaszon meg ketto 90
fokos fordulot tesziink a lekeritett re-
szek miatt. Az elsot egy kapunal, ahol
balra kanyarodjunk. Itt erjiik el a Fa-
haz-tetonel megkezdett ereszkedo al-
jat, mar 50 meterrel vagyunk alacso-
nyabban, de ezt a tavolsag miatt alig
ereztiik. Rovid emelkedo kovetkezik,
amin nehany perc mulva negyes utke-
resztezodeshez erkeziink, ahol jobbra
fordtt a fara festett jel. Hamaro-
san ismet kieriink a fak alol, es az ut
mindket oldalan huzott kentesek ko-
zott gyalogolunk. Ez a resz megint
lejt, latjuk szemben a Menescsapas-te-
tot, amire nemsokara felmegyiink, az
elotte тё1уй1б Nagy-volgy kereszte-
zeset kovetoen. Labunk alatt mar any-
nyi a homok, hogy ne lepodjiink meg,
ha valamilyen regi, tengerparti elmeny
jutna az esziinkbe. Az ereszkedo aljan,
a soromponal jobbra fordulva kieriink
a volgyben vezetett tawezetek nyila-
dekaba, amely alatt turank kezdete
ota mar harmadszorra megyiink at,
majd megkezdjiik rovid kaptatonkat
a Menescsapas-tetore. A Godolloi-
dombsagban ilyen kis szakaszon eleg
tetemesnek szamito, 70 meteres szint-
kiilonbseget kb. negyedora alatt tesz-
sziik meg. A sajatos hangulatu, 3-4
meterre is bevagodo, U alaku tekno-
volgyre hasonlito melyut peremen jol
latszanak a szelso fak felszinre keriilt
gyokerfonatai. A teton balra becsat-
lakozunk a H jelzesbe, amely turank
vegpontjaig, a 6 km-re levo Bagra ve-
zet le. Az erdoszeli sorompot es texasi
kaput megkeriilve (a texasi кари le-
nyege, hogy az ut teljes szelessegeben
kimelyitett arkot femcsovekkel, eset-
leg vasuti sinekkel hezagosan fedik be,
amire a nagyvadak es a patas hazi-
allatok felnek ramenni, mig jarmuvek-
kel es gyalogosan atjarhato) szantofold
peremehez eriink, majd nyilt terszmen
setalunk 600 metert. Az erdot ujra el-
erve, jobbra kivalik a 31 (Galgahevizre
340
Godolloi- dombsag
Mdlyuton a Mmescsapds-tetore... (K. A.)
tart), es innen fedett terepen, fiatalos-
ban haladunk egy irtasretig, amely-
nek tulso oldalan balkanyart vesz a
turistaut. A kovetkezo szakaszon — er-
dofoltokat es szantokat valtogatva —
par szaz meterenkent eles kanyarokat
vesz a H, a keresztezodesekben min-
...ket oldalan gyokerfonatokkal (K. A.)
dig ellenorizziik a jelzest. Hamarosan
ujra feltunik a mar ismerosnek mond-
hato tavvezetek, a lankas dombolda-
lakban pedig egyre tobb a gabona-
tabla es egyeb mezogazdasagi teriilet.
Negyedszerre is atmenve nagyfesziilt-
seg alatt, figyeljiink az iranyra! Az ed-
digre megszokott szeles szekerutat itt
elhagyja a jelzes, es jobbra kanyarod-
va osvenyre valt a H. Az utolso, rovid
akacos-bozotos erdoreszen atkomman-
dozva felbukkannak Bag szelso hazai.
A faluban is a jelzest kovetve (utkoz-
ben feliiljaron atkeliink az M3-as fo-
lott is) a vasutallomasra erkeziink.
Gimszarvas
(KUDICH-ZSIRMON Photography)
Godollohdombsag
A GODOLLOI-DOMBVIDEK ELOVILAGA
A mar regota erosen Stalakftott Й] 30%-
at borftja erdo. Azonban ezek nagy гё-
sze teleptett, elegyetlen, tajidegen fajok
uralta (pl. akac, fenyo, balvanyfa) teru-
let. A termeszetes erddk maradvanyai
a legmagasabb kozepso reszen lelhe-
tok fel (ezek fokepp tolgy, gyertyan, ju-
har es hSrs fajokbdl Sllnak). A kulonbo-
zo erdotarsulasok surun, mozaikosan
gazdag a tertilet. Manapsfig a vadallo
тйпу tiiltartasa jellemzo, ami nagy ka
rokat okoz az erdokben 6s a szSntb-
foldeken (tbras, ragas, taposas) Ennek
merseklesere, vadvedelmi kentesek
egesz tendszeret epitettek ki, az em-
ben atjarast biztosi'to kapukkal es letr&k-
kal. Ezek mellett a vadSszati infrastruk-
tura sok mas elemevel is talalkozunk
vaitjak egymast, es jellemzo az eros
> cserjeborftottsag. A dombsag kozponti
teruletem 1990-ben hoztak I6tre a G6-
dolloi-dombvidek Tajvedelmi Korzetet,
az itt talalhato jelentos termfeszeti es
j kulturalis erickek megovasara.
Az egyik kuldnlegessege a dombvi-
deknek, hcgy - Buda kozels6ge miatt
- egy resze mar a kozepkor 6ta foun,
kiralyi vadfiszterulet Ezafunkcib napja-
inkra is fitoroklodott, a vadgazdalkodas
jelentos helyet foglal el а кбгпуёк gaz-
dasagaban Legnagyobb szSmban a
gfm- es damszarvas, oz, muflon, vad-
turSink soran (lesek, dagonyak, vadSsz-
hazak, sozbk, szorok, etetok, vadcsap-
dak) A dombsag erdomek bizonyos
reszei mintegy vadaskertkent mukOd-
nek, de az egesz teruleten atlag feletti
a vadsuruseg. Ez a jellegzetess£g azt
eredmenyezi, hogy kirSndulasaink al-
kalmaval igen nagy esely van az erdo
lakoinak megpillantasara, fotozasfira.
A madarvilag is gazdag, tCira kozben a
cserjes reszeken gyakorta riasztunk
szamyasokat. A dombvideken levo sza-
mos lovarda es kulteruleti gazdasag
miatt haziallatokbol is sokat lathatunk
I iurai'itvonal
Kilatas a Budai-hegyseg irdnydba a Harsasrol (K. A.)
A HELYSZIN
Turankat az isaszegi vasutallomasrol
inditjuk. Az epiilet elotti Rozsa utcara
kilepve, jobbra induljunk el a jardan
a S EE jelzesen, a vasut kokeritese
menten. 1 km gyaloglas utan kieriink
a Dany—Pecel foutra, amelyen atkeles
utan balra fordulunk, becsatlakozva a
S jelzesbe (1 km-es kiterovel innen
van lehetoseg az isaszegi Oregtemp-
lom es a kalvaria megtekintesere, ha
tovabbmegyiink a H jelzesen). Szem-
ben feltunik a foteren emelkedo Szent
Istvan-templom tornya, amely elott
jobbra kanyarodva az Ady Endre utca-
ba iranyit a (a templom elotti kor-
forgalom tillso oldalan levo kis park-
ban tobb emlekmuvet szemlelhetiink
meg). 400 metert kovetoen ujabb jobb-
kanyarral a Csata utcaba fordulunk,
amelynek vegen mar latni az isaszegi
Szoborhegyet, amelyet keresztezve foly-
tatjuk utunkat.
Isaszegrol Mend£re
ISASZEGROL MENDERE
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag:
Szint-
emelkedes:
Menetido:
21 km
300 m
5-6 ora
Az utvonal
fobb
pontjai:
Isaszeg vS, 1848-as emlekmu, Honvedsfrok, HArsas,
Bajtemetes, Mendei-vdlgy, Mende v£.
Az iitvonal
nehezsegi
foka:
Kdnnyu tura, kicsi szintkOldnbseggel, de tobb jelzes-
hiSnyos es bozotos szakasszal.
Megkoze-
lites:
Isaszeg - vonattal
46
Godolloi- dombsag
A szepen rendezett kis dombra kiko-
vezett ut vezet, tetejen nagymeretu em-
lekmu fogad, melyet az 1849. aprilis 6-i
isaszegi csatara megemlekezve emel-
tek. Az iitkozet 52. evfordulojan felava-
tott kompozlcio talapzatan zaszlovi-
vo honved szoboralakja all. A fedetlen
helyszlnrol ENy EK-i iranyban ka-
punk panoramat. Isaszeg epiiletein tul
balra a Margita szelid hata emelkedik,
messzebb a Naszaly, majd a Magas-
Borzsony — innen 58 km-re magasodo
— csucsait lathatjuk; mig jobbra a Ma-
riabesnyo feletti Juharos lapos teto-
szintje nyujtozik. Az emlekmu a kis-
varos hatarat is jeloli, a hata mogotti
Joljarhato ut a Ntendei-volgyben (K. A.)
pihenohelyet keresztezve, az erdobe ve-
zet a H. A Honvedsirokig tarto, bo
1 km-es szakaszt akacfiatalosban, ra-
adasul igen suru aljnovenyzetben kezd-
jiik meg. Itt marts izelltot kapunk a
bozotharcbol, ugyanis az alacsony, ta-
lajkozeli szuros agak es indak eleg-
ge belognak az egyemberes osvenyre.
Bajtemetes kilatopontja (К. A.)
A nehany szaz meter hosszu szaka-
szon atvagva a Kalvaria-teto oldala-
hoz eriink. Itt jobbra fordulva szerpen-
tinezesbe kezd a turistaut, azonban
erdemesebb a kanyarokat levago szem-
kozti osvenyen menni, mert igy a 30
szintmeteres emelkedot harmadannyi
tavolsag alatt tessziik meg. Odafent
visszacsatlakozunk a E jelre, es balra
fordulva — keresztezve meg nehany ki-
sebb bozotos reszt — enyhen emelkedo
terszinen rovidesen egy szeles koves
uthoz eriink, amin jobbra fordulva ha-
mar eljutunk a Honvedsirokig. Az isa-
szegi csataban elesett katonaknak es
az aradi vertanuknak mementot allito,
348
Godolloi-dombsag
Emlekmu a Homedsiroknal (K. A.)
szepen rendben tartott kis parkban az
emlekmuvek mellett esobeallok, pa-
dok, asztalok es tajekoztato tablak is
vannak. Mindket felrol osszesen kb.
2000 katona halt host halalt az iitko-
zetben, a magyarokon es osztrakokon
tul a lengyeleknek is van siremlekiik
(a Lengyel Legio a mi oldalunkon vett
reszt az iitkozetben, emlekhelyiik 200
meterrel lejjebb, az ut szelen talalha-
to). Miutan megemlekeztiink a csata-
rol, folytassuk vandorlasunkat tovabb
a I— jelzesen! A helyszint epphogy el-
hagyva, jobbrol becsatlakozik az Oreg-
templomtol feljovo H jelzes; a kovet-
kezo 2 km-en a jelenlegihez hasonlo
szeles utakon baktatunk majd. A Kal-
varia-teto oldalaban gyenge emelke-
dot kovetoen nagy elagazashoz eriink,
ahol a bal oldali jelzett utat valasszuk,
az Oreg-hegy iranyaba. A kaviccsal ja-
vitott dozerut innen enyhe ereszkedes-
be kezd a szellos, kbzepkoru tolgyes-
Isaszegrol Mendere
34!
ben. Hamarosan nyilt terepre keriiliink,
es az oreg-hegyi weekendtelkek kozott
gyalogolunk tovabb. A keritessel ove-
zett kertek es hazak koziil tobb hely-
rol is kilatast kapunk Ny-i iranyba: a
Rakos-patak volgymelyiileten tul a
dombvidek kovetkezo hatait latjuk.
A kis birtokok kozott 90 fokos jobb-
kanyart vesziink, majd 250 meter mul-
va ujabb derekszoget fordulunk, ezut-
tal balra, egy lejto peremere. Az errol
levezeto rovid szakasz annyira mere-
Isaszegi Oregtemplom (K. A.)
dek, hogy az utat keresztbe fektetett
betongerendakkal erositettek, nehogy
kimossa a lezudulo esoviz. Tetejerol —
a fordulasok miatt — D fele van pano-
ramank. A Pecel folotti Pap-hegy te-
tejet figyelhetjiik, ettol balra pedig
turank kesobbi allomasa, a Bajteme-
tesen levo geodeziai torony meredezik
a fak koziil az eg fele. Jol latni ezen a
reszleten a dombsag alapveto szerke-
zetet: a kiemelt rogok koze bevago-
dott ENy—DK csapasiranyu volgyet.
Az ereszkedo aljaban elesen balra for-
dulva osvenyre iranyit a I' jel, ame-
lyen tovabbereszkediink a fentrol la-
tott volgybe. Itt egy idore elbucsuzunk
a szeles utaktol, es a kovetkezo 2 km-es
szakaszon kiilonbozo mertekben ki-
jart csapasokon fogunk turazni, a ne-
hany 100 meterenkent valtozo kornye-
zetben. Az erdoszeli akacoson atkiizdve
magunkat, a keskeny osveny dus alj-
ndvenyzetu reszen fordul lefele, im-
mar tolgy, gyertyan es juharfak ko-
zott. A kanyargos vonalvezetes mellett
hullamvasutazik is a turistaut, 5-10
meteres szintkiilonbsegeket hidalunk
at. Par perc mulva hetvegi telkek kert-
jei melle eriink, aztan egy jobbfordu-
loval a Tusak-arok peremere jutunk.
A meredek oldalon leereszkedve az alj-
zatra, szurdokvolgyre emlekezteto ter-
szinre erkeziink. A foldon hevero, le-
tort, vastag agak es a keresztben kidolt
fak teszik meg sejtelmesebbe a hangu-
latot. A volgytalpon haladunk nehany
percnyit, majd az erkezesiinkhoz ke-
pest tuloldali partra iranyit a H jel-
Isaszegrol Mendere
351
zes, amin felkapaszkodva hirtelen feny-
vesbe keriiliink. Kiilonosen erdekes,
hogy a termeszetes fenyoerdovel ellen-
tetben, itt a tulevelu fak kozott is zol-
dell a sum aljnovenyzet, valamint lomb-
hullatok is vegyiilnek a voroses torzsek
koze. A homokkal boritott csapason
szinten furcsanak hat a lehullott tobo-
zok latvanya. A fenyofoltot elhagyva
igazi dzsungelbe keriiliink at. Boros-
tyannal es indakkal befutott fatorzsek
kozott 2-3 meter magas, dus bozotos
kepez athatolhatatlan falat az osveny
ket oldalan. Fejiink felett teljes a zaro-
das, a cserjek lombalagutat alkotnak
folottiink. Aztan hirtelen valtassal,
minden atmenet nelkiil vege az erdo-
nek, es nyilt terepre erkeziink ki. A most
megtett turaszakasz kiilonosen jol rep-
rezentalja a Godolloi-dombsag mozai-
kossagban rejlo esszenciajat. Uj terszi-
niink egy volgy hives pereme, amelyben
tavvezetek huzodik. A fedetlen tere-
pen kitarulkozik a taj, a tavolba nezve
a Budai-hegyseg tombjet latni. Jelleg-
zetes adotornyarol 30 km tavolsagbol
is jol beazonosithato a Szechenyi-hegy,
mig a gombolyded Janos-hegyet az
Erzsebet-kilato sziluettjerol ismerjiik
fel. Alattunk, a volgytalpon lovarda es
a hozza tartozo farmepiiletek allnak.
A szemben huzodo baton pedig ismet
feltunik a Bajtemetes tetejere epitett
betontorony, turank kovetkezo allo-
masa. Ereszkedni kezdiink a Harsas-
nak nevezett volgybe, a kaszalokkal,
Katonai bazis maradvanya (K. A.)
52 Godolloi- dombs&g
erdofoltokkal, legeleszo lovakkal tar-
kitott, szelid domborzat igazan bekes
hangulatot araszt. Atkeliink a tavveze-
tek alatt, es a fiives szekerutrol koves
dozerutba csatlakozunk. A kereszte-
zodesben balrol betarsul a Siilysaprol
ёгкегб СД mi jobbra kanyarodva a L_ !
И jelzesen tegyiink meg 300 metert
a kovetkezo elagazasig. A harsasi lo-
varda bejaratanal mar bitumenuton
allunk, itt jelzest valtva a balra indulo
EE keskeny burkolt utjan folytatjuk a
turat. A О es az itt csatlakozo S
jelzes Pecelre tart tovabb, a lovarda epii-
letei elott.
A Bajtemetesre felvezeto 2 km hosz-
szu, EE jelzesu aszfaltcsik 120 meter
szintet hidal at, helyenkent erosebb
kaptatokkal. Atmaszva az utat lezaro
sorompon, megkezdjilk az emelkedest,
kozben vegig fedetlen terepen bakta-
tunk majd. Ez tuzo napsiitesben nem
eppen kellemes, viszont igy kivalo ki-
latasokat kapunk a kornyekre. Az ut
kanyarulatait beveve laposabb szaka-
szok kovetkeznek; visszapillantva a
Kalvaria-tetot, mogotte a Margitat es
a dombvidek volgyeit nezegethetjiik.
A Szelek-teteje nevu hatat elerve elo-
bukkannak a szomszedos hegysegek
tobb 10 km-re emelkedo legmagasabb
pontjai. Az akacfak kozott vezetett ut
szelen egyszer csak szogesdrot kerite-
sek jelennek meg, es par perc mulva
Tur a kozbeni vadles (K. A.)
a nyitott tetbszintre eriink. A kerltes
hezagain balra belepve, az egykori szov-
jet hiradastechnikai allomas teriilete-
re erkeziink. Az 1991 bta hasznalaton
kiviili katonai bazisnak mar csak a nb-
venyzet altal benott kisebb-nagyobb
maradvanyai lathatbak. Az erdeklo-
dbk tiizetesen bejarhatjak a helyszint,
megszemlelve-felderitve a megmaradt
epitmenyeket. Leglatvanyosabbak a
metrbepitesekhez hasznalt betongyu-
rukhbz hasonlo ivekbol allo, a hadi-
technika rejtesere szolgalo, felig fbldbe
silllyesztett fedezekek. A mar korab-
ban tobbszor is latott, itt allo geodeziai
toronyba felmenni a letrak hianyaban
nem tudunk. Igy a legjobb kilatopont
a fbldbe epitett egykori harcallaspont-
bunker teteje, amely a bazis kbzpont-
jaban egy kb. 10 meter magas mester-
seges fbldhalom. Ide felsetalva csodala-
tos kbrkilatast elvezhetiink. A kbrnyezb
dombsagi tajakon tul Ny-i iranyban
az egybeolvadonak tunb Budai- es Vi-
segradi-hegyseg gerincei es csucsai
magasodnak. A Duna attorese szakit-
ja meg az innen egybefiiggbnek latszo
hegyrengeteget, majd a Bbrzsbny vo-
nulatai kbvetkeznek (a Magas-Bor-
zsbny tetoi allaspontunktbl 62 km-es
tavolsagban vannak). A Naszaly kbny-
nyen felismerhetb kupja elbtt a domb-
sag fbcsucsa, a Margita lathatb. EK-i
iranyban a Cserhat magasabb reszeit
es a Matrat latni (a Kekestetb tavolsa-
ga 64 km). K-i es D-i iranyban a domb-
sag alacsony hatain tul az Alfbld mesz-
szesege veszik a paraba.
Miutan j61 szetneztiink es megpihen-
tiink, folytassuk turankat a 2,5 km-re
kezdodo Mendei-volgy fele! Leeresz-
kedve kilatopontunkrol, Ny-i iranyban
hagyjuk el a bazis teriiletet. A meg-
bontott keritesen keresztul vezet ki a
L+2 osveny egy szantohoz, amelynek a
tulso vegen antennatorony emelke-
dik, oldalan pedig erdosav huzodik; a
turistaut e menten vezet, szekeruton.
Szinte azonnal keresztezodeshez eriink,
ahol a S jelzesbe csatlakozva balra for-
dulunk (a jobb oldali ag levezet Pe-
celre). Itt meg latunk jelzest egy irany-
jelzo karon, viszont innentol egeszen
Mendeig csak elvetve fogunk turista-
jellel talalkozni. Szerencsere tajekozo-
das szempontjabol a fennmarado sza-
A Mendei-volgy (К. A.)
kasz joval egyszerubb, mint a korabbi
reszek. A Mendei-volgybe valo beszal-
lasig nyilt terepen haladunk, ami nagy-
ban megkonnyiti a navigalast. A keresz-
tezodesbol DK-i iranyban indulunk
tovabb a rH jelzesen, szeles, homokkal
boritott kocsiuton, enyhen ereszkedve.
Egyelore nem kell resen lenniink, mert
a kovetkezo elagazas 1,5 km mulva lesz.
A bal oldali napraforgotablan tul a ka-
tonai teriilet keriteset es a geodeziai
betontornyot latjuk. Menetiranyunk-
tol jobbra folyamatos kilatas van DNy-i
es D-i iranyban. A lapos messzesegben
konnyu felismerni a lakihegyi ado-
tornyot (amelynek 31 km-es tavolsagban
levo teteje — mint az orszag legmaga-
sabb epitmenye — igazabol magasab-
ban van, mint allaspontunk), es Szaz-
halombatta ipari letesitmenyeinek
kemenyeit, tornyait. Az eloterben Mag-
lod es Gyomro hazai, szantoi terjesz-
kednek. Jol latni innen a Godolloi-
dombsag ketarcusagat, hogy deli resze
mennyivel alacsonyabb terszi'n. Ahol a
fold es eg egybeer, azok pedig mar az
Alfold ronasagai. Az elso keresztezo-
dest elerve eles balkanyarral kelet fele
fordit az lit (jobbra kiagazik, a Mag-
lodra tarto Э1), es ujfent keresztuthoz
eriink. A !— itt jobbra fordulva Gyom-
rore vezet, mi bucsut intve neki, a bal
oldali homokutat valasztjuk, es az in-
nen kezdodo, EK-i iranyba indulo О
jelen vandorlunk tovabb. Az emh'tett
jelzesek ezen a szakaszon csak a terke-
pen leteznek, ne is keressiik oket az
uton. Tovabbra is szantofoldek szelen
haladunk, nyi'lt terepen, idonkent kis
facsoportokat erintve. Egy balkanyar
bevetele utan hullamot vet a dombor-
zat, mert bevagodas kezdodik benne.
Szemben a domboldalban villanyve-
zetek tartooszlopat pillantjuk meg,
elotte az ut jobb oldalan pedig magas-
lest. A terep melyiiletenel nyeregbe er-
keziink, amely a kdvetkezo elagazas
helyszine. Ez a [*1 es a turistaut
keresztezodese, ahol jobbra fordulva
utobbira teriink ra. A CS kelet fele
tovabbmenve Siilysapra vezet le. Az
innen ENy-i iranyban lefuto bevago-
dason keresztiil kilatast kapunk a Na-
szaly tetejere. Mi a turat ezzel az irany-
nyal ellentetesen folytatjuk, es a szeles
kocsiutrol a DK fele kezdodo volgyfo
Isaszegrdl Mendere
357
osvenyere lepiink, ami az igen gyeren
kijelzett H turistaut. Allaspontunk-
t61 7 km a mendei vasutallomas, ami-
hez 100 meter szintet ereszkedve er-
keziink meg. Akacosban lepiink a mar
regota hianyolt erdobe, es kezdetben
bozotosban, suru aljnovenyzetben ha-
ladunk. Eel km mulva magasleshez
eriink, onnan pedig meg 300 meter
egy keresztezodes, ahol balra kanya-
rodunk. Innentol a csapasunk kenyel-
mesen jarhato szekerutta szelesedik,
amit egeszen Mendeig megtart. Elme-
gyiink meg ket vadles mellett, majd
rovidesen ret szelehez jutunk. Innen
kezdodik a Mendei-volgy igazan elve-
zetes es gyonyoru resze. Л kovetkezo
szakaszon fiives, viragos reteket es er-
dofoltokat valtogatva haladunk lefe-
le az egyre jobban kiszelesedo volgy-
ben. A nyilt teriileteken tobbfele oreg
hagyasfakat latunk, elkepzclhetjiik, mi-
lyen lehettet itt a kornyek termeszetes
allapotaban. Az amugy is szep utvo-
nalat a keso delutani fenyek meg la-
gyabba, varazsosabba teszik. Ezen tul,
a hatunk mogiil erkezo napsugarak
megkonnyitik, hogy a rcteken eppen
eszegeto vadakat rajtakapjuk. Erdemes
minel kisebb zajjal jarni, es a fak koziil
Mezo a lovarda mellett (К. Л.)
58
Gddblloi-dombsag
ovatosan, koriilkemlelve kilepni a nyilt
teriiletre. Szerencses esetben percekig
is figyelhetjiik a gyaniitlanul legeleszo
vadallatot. Azonban nem csak a turazo
varja az erdo lakoival valo talalkozast.
A vadaszati tevekenyseg sulyat a sza-
mos magasles jelzi. A turista-vadasz
erdekellentetek kielezodesenek elkerii-
lese erdekeben, sotetedes utan mar in-
kabb ne mozogjunk a teriileten.
Balrol megkerilliink egy tobbsoros,
telepitett erdoreszt, es a volgy also sza-
kaszara erkeziink. Az itt mar kb. 200
meter szeles volgytalp fiives felszine cso-
das kontrasztot alkot a ketoldali, erdo
boritotta domboldalakkal. A hangu-
latot fokozzak az elszorva allo, idos
hagyasfak, es az alacsony napalias mi-
atti hosszu arnyekok. Egy gemeskut-
nal jobbkanyart vesz az tit, es itt tere-
belyesedik egyikiik: szaz evnel is joval
idosebb, hatalmas harsfa alatt fordu-
lunk a fain fele. A Mende hataraig
hatralevo 2,5 km-t az idokozben fel-
fakado patak menten tessziik meg.
A telepiiles szelet a mar messzebbrol
lathato GSM-torony, es elotte egy lo-
varda jelzi. A patak melletti legelon
setalo lovak latvanyaval bucsuzunk a
dombvidektol. A torony toveben jobb
ra fordulva aszfaltiitra teriink, ami ki-
vezet a 31-es fouthoz. A keresztezo-
desben balra kanyarodva, 500 meter
mulva elerjiik a vasutallomast.
Fogasfarku szocske (KUDICH-ZSIRMON Photography)
Gybmrb
<GERECSE>
ARBORETUMTOL A TURULHOZ
Szoveg es fotok: Kisida Andras
A HELYSZIN
A turat az Agostyani arboretumnal
kezdjiik. A helyszin a kozigazgatasilag
Tatahoz tartozo Agostyan falu hata-
raban talalhato, amit menetrend sze-
rinti Volan-autobusz-jarattal tudunk a
varosbol clerni. A megallotol a beko-
touton 200 metert setalunk, es a beja-
ratot jelzo szekely kapuhoz erkeziink.
A 31 hektaron elteriilo arboretumot
1955-ben alapitottak, fas szaruak sza-
mara, kutatasi-kiserleti cellal. Az erde-
szeti novenygyujtemeny jelenleg ket-
szaznal is tobbfele fa es cserje kozossege.
Beleponk megvaltasat kovetoen (on-
allo megtekintes, vagy nemi felarert
<• Tatabanya folotti Szelim-barlang
szakvezetes) vegigjarhatjuk a latogatok
szamara kiepitett, korulbeliil masfel ki-
lometer hosszu, tajekoztato tablakkal
ovezett korsetanyt. Karpat-medencei
fajokon tul szamos, messzi tajakon os-
honos, egzotikus peldany is talalbatb,
szepen gondozott kornyezetben. A kis
teriileten letrehozott jelentos fakaval-
kad latvanya es hangulata lenyugozo.
A fenyok, ciprusok, cedrusok, tujak,
lombos fak es cserjek eros nazalis el-
menyben is reszesitenek, az altaluk ter-
melt gyantak, illoolajok reven. Az at-
folyo patak duzzasztasaval tavakat is
letrehoztak, melyek fo funkcioja a kli-
ma huvosen tartasa. Az arboretum mas-
fel 6ra alatt kenyelmesen bejarhato.
Arboretumtol a Turulhoz
ARBORETUMTOL A TURULHOZ
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsdg: 15 km
Szint- emelkedes: 450 m
Menetido: 4-5 ora
Az utvonal
fobb
pontjai:
Agostyah arboretum, Agostydni Okofalu, Szent Peter
templom romja, Vaskapu, Csucs-hegy, Turul-emlekmu,
Szchrn barlang, I a la ba ny a vasutdllomas
Az utvonal
nehezsegi
foka:
KdnnyO tdra, nehfiny meredek, de rdvid szakasszal.
Megkoze- Arbordtum bejarati lit megdllohegy - Volan-busszal
lites: Tatarol
Hagyomanyos stilus es epitoanyagok
Az arboretumban tert korseta vegen
terjunk vissza kiindulasi pontunkra,
a bekotouti keresztezodehez. Turank
kovetkezo allomasa az agostyani oko-
falu, amely balra, Tata iranyaba, mas-
fel kilometerre talalhato az orszagut
mellett (ha ugy idozftiink, a visszafele
tartd busszal is megtehetjiik az egy
megallonyi tavot). Az okofalu felira-
tu tablanal terjiink le a bitumenrol a
kbves utra! Az autokat tavol tarto so-
rompot megkeriilve 200 meterrel ke-
sobb regi stilusu fahazak melle eriink.
A helyszin egy alapitvany altal — erde-
kes kiserletkent — letrehozott es mu-
kodtetett, az okologiai szemleletet gya-
korlati megvalositasara torekvo telep.
Torteneti okologiai program kereten
beliil a celjuk egy kozepkori mintara
Iranyitotabla a Gyongyok Utja jelzesevel
Arboretumtol a Turulhoz
Я зи
felepitett falu megvalositasa. A terii-
leten szetszortan allo epilletek leg-
tobbje ujragyartott, regi technikakkal
es anyagokkal rekonstrualt epitmeny,
a korhu berendezesre a belso terek ki-
alakitasanal is torekedtek. A regi meg-
oldasok mellett a kevesse szennyezo,
ujabb technologiakat is alkalmazzak
(peldaul az energiatermelesnel napele-
met, szelkereket, torpe vizeromuvet).
Az itt lakok eletmodjukban es gaz-
dalkodasukban is minel inkabb szem
elott tartjak a kornyezeti terheles mi-
nimumra csokkenteset. A bemutato-
kus tanosvenyekkel, erdei iskolaval, hu-
manokologiai es termeszetismereti kep-
zesekkel, terepgyakorlatokkal, szem-
leletformalo taborokkal stb.). A telep
eletevel kozelebbrol megismerkedni es
a programokon reszt venni elozetes be-
jelentkezes alapjan van lehetoseg. Szal-
last is kinalnak, igy akar hosszabban
is idozhetiink itt.
Az okofalu egy specialis utvonal al-
lomasa es szallashelye: erinti a Matra-
verebelybol Mariacellbe tarto, ugyne-
vezett Gyongyok Utja. Gyalogturank
elso masfel kilometeret ezen tessziik
Valyo-i’ es napelem
faluban es kornyeken szamos prog-
rammal, esemennyel igyekeznek ezt
a szemleletmodot terjeszteni (temati-
meg. A hosszu tavii zarandokut I I
jelei, az — a katolikusok rozsafuzerevel
analog — elet gyongyei fuzerre utalnak,
Gerecse
Hangulatos setany az avbontumban
melynek gyongyszemei eletiink egy-
egy fontos teriiletet, temajat jelkepe-
zik. A fiizer hozzasegit, hogy a zaran-
doklat kozbeni terbeli mozgas minel
jelentosebb belso utazast is indukal-
jon. Az okofalu elso epiileteitol 200
metert tovabbhaladva a koves ut eles
kanyaraban agazik le balra а Г I jel-
zes. Hirtelen megvaltozik a kornye-
zet, a jel szep biikkerdobe vezet. Eziis-
tos torzsu, aljan mohaval boritott fak
kozott, kanyarogva indulunk folfele a
hegyoldalban. A jol kitaposott es jel-
zett csapason, avarszonyegen lepkedve
elvezhetjiik az arnyas biikkos bekes
hangulatat. Mintegy 800 metert ko-
vetoen nyiladek savjahoz erkeziink,
amelyet a szemkozti erdoszel iranyaba
kereszteziink. A fedetlen teriileten at-
vagva, balra erdekes jelenseget: egy
ide nem illo, kulonbozo koni es fajtaju
suru fenyvest vesziink eszre. Az arbo-
retum teriileten allo tuleveluek sajatos
kontrasztot alkotnak a szines viragfol-
tokkal tarkitott bozotos teriilettel es
a tuloldal biikkfaival. Elerve az er-
doszelt, szekerutba csatlakozva balra
fordulunk. A megszelidiilo, es kisebb
mertekben emelkedo utrol a Bocsato-
volgy melyiiletere latni, amelyben az
orszagut huzodik. A stilizalt gyongy-
fiizer utmutatasaval par perc mulva
a keresztezodesben elerjiik a Gerecset
eszak—deli iranyban atszelo nagy ko-
ves utat, amelyen jobbra fordulva ha-
ladunk tovabb, a masfel kilometerre
levo templomromhoz. Az elagazasban
egyuttal a □ turistajelzesbe csatla-
kozunk, azonban ennek eleg ritkas ki-
festese okan meg egy ideig tobbet fo-
gunk latni a Via Margaritarumnak is
nevezett Gyongyok Utja jelzeseibol.
A szeles dozeriiton enyhen emelked-
ve tovabbra is biikkosben baktatunk,
az Oreg-Kovacs-hegy es a Kereszt-
Csak gyozzilk olvasdssal
a szamos tdjekozato tabldt!
Az arboretum bejdrasa
vales erdei elmenyt kindl
Kozepkori kortemplom mamdvanyai...
teto kbzott csordogalo patak menten.
A folyamatos, de laza emelkedo vegen
nyeregbe erkeziink. A tarvagas okoz-
ta nyi'lt teriilet tobb ut csomopontja:
jobbrol erkezik a Bajrol feljovo EZ),
balrol Vertestolna es a baji vadaszhaz
iranyabol a H jelzes; a kct jel innentol
egyesiilve halad a koves uton. Mi is
erre indulunk tovabb, de egyelore csu-
pan 50 metert, mert a bal oldalon el-
erjiik a Szent Peter-templom romjat.
Kiepitett pihenohely kinal leiilesre es
frissiilesre alkalmat, az eddig inegtett
200 meter szintemelkedo utan. Az Ar-
pad-kori kicsiny kapolna csak alap-
jaiban maradt meg, es a torok idokig
itt letezo Kovacsi falu plebaniaja volt.
A rekonstrukcio latvanykepet a rom
melletti tajekoztato tablan nezhetjiik
meg — es nemsokara a valosagban is,
ugyanis az okofaluban a templom hu
masa epiil.
A pihenes utan lepjilnk vissza a szal-
h'toutra, es deli iranyban folytassuk a
turat a □ H jelzesen. Gyengen siily-
lyedve, 500 meterrel kesobb ketteva-
lik az ut, es bucsut intiink a jel-
zesnek, ami Vertesszolosre ereszkedik.
Mi balra, a □ jelzesen tovabbmenve
kanyargos emelkedobe kezdiink, az
Oreg-Kovacs oldalaban. Az elottiink
allo 3,5 km-es szakaszt a hosszan el-
nyulo, es szeles tetoszintu hegy nyu-
gati peremen tessziik meg. A dozenit
jobb oldalan idoszakos vizfolyas arka
melyiil, a masik oldalon, a biikkosben
Arboretumtol a Turulhoz
369
pedig meszko-sziklakibukkanasokat
latunk az avarban. Ahogy folfele hala-
dunk, a kozepkoru erdot fiatalabb te-
lepitesek valtjak fel. Egy nagy szalli-
tout keresztezodeset elerve megenyhiil
az emelkedo, es kilatast kapunk a fak
koziil a Kisalfold, valamint a Bakony
iranyaba. A kovetkezo kilometeren,
nyilegyenesen a hegy peremen, majd-
nem szintben vezet tovabb a ГП, itt
erintjuk turank legmagasabb, 510 me-
teres pontjat. A kenyelmes jarason szaz
meterekre elorelatni; az idosebb han-
gyasfakkal ekitett szellos-ligetes fiata-
losbol pedig itt-ott ujabb panoramat
kapunk. A kornyek szantoi, falvai mel-
lett jol latni Babolna Bony tersegeben
a szeleromuparkokat, es a gyori teve-
torony sziluettjet. Balkanyart kove-
toen magaslesekkel ovezett irtasretre
erunk, amelynek tuloldali sarkan, az
erdofoltnal jobbra, szekerutra iranyit a
jelzes. Ereszkedni kezdiink deli irany-
ban, az erdoszel es egy cserjes-bozotos
nyilt teriilete kozott, szemben a Ver-
teste latunk. Egy kilometer mulva az
egykori vadvedelmi kerftes meg allo
letrajanal keresztuthoz erkeziink, ahol
elhagyva az eddigi □ jelzest, jobbra
fordulva а И jelzesre teriink at. Ne-
hany lepesre bal kez feki, az ellentetes
iranyba tovabbmeno I J S jelzesen
kiepitett pihenohely talalhato, jo al-
kalom leiilni kicsit a fak alatt. A S
jelzesen delnyugati iranyban indulunk
tovabb, a kovetkezo szakasz csaknem
ket kilometer hosszan ereszkedes; a
Csucsos-hegy toveig tarto lejtmenet
200 meter szintet farag majd le magas-
sagunkbol. Keskeny csapasunk a kez-
detben meg kismerteku lejton, ujulaton
keresztiil, hangulatos ag- es lomb-alag-
utban vezet. Jobb szelen, a betonka-
vaval es vasraccsal foglalt Arany-lyuk-
zsomboly szaja melyiil a j61 karszto-
sodo kozetbe. A fiatalos masik olda-
lan pedig a Vertes Laszlo-aknabarlang
ajtoval lezart hasadeka mellett seta-
lunk el.
Innen kozepkoru biikkosben bakta-
tunk, es a hirtelen eros ereszkeddbe
atvalto osveny jelzi, hogy a Vaskapu-
nak nevezett szurdokszeru volgy beja-
ratahoz ertiink. Korabban az itt lezu-
.. .es rekonstrukcioja az Okofaluban
Gerecse
dulo csapadekvizek erodaltak a ket
oldalt, igy a talaj lemosodasa miatt a
peremen meg kapaszkodni probalo
fak agas-bogas gyokerzetet figyelhet-
jilk meg. A turistaut mohos sziklaki-
bukkanasok es a viz altal ideszallitott
hordalekfak kozott kanyarog lefele.
Aljnovenyzet hianyaban az arok szelen,
ahogy a hegyoldalban is mindeniitt,
kisebb-nagyobb meszkosziklak feher-
lenek. A meredek volgytalp bizonyos
reszein konnyen megcsuszhatunk, es a
szanaszet hevero agdarabokban es ko-
vekben megbotolhatunk, ezert ovato-
san mozogjunk! A keresztezodeshez
erve jobbra leagazik a HE jelzes, ezen
folytatjuk tovabb az ercszkedcst. Az
eddigi utvonalunk altal erintett tajak-
tol meroben eltero arcu es hangulatu
szurdok innen osszeszukiil, es bal ol-
dalan meretes lemezekre hasado ko-
monstrumok tornyosulnak. A sziklavi-
lag vegen egy kis nyilt teriiletre jutunk,
ami tobb turistaut csomopontja. A I °
es a HI Tatabanyara ereszkedik, mi vi-
szont balra a LA1 jelzesre fordulva a Csu-
csos-hegy teteje fele indulunk. Probal-
junk gyorsan atallni az eddigi lejtme-
netbol szuszogora, mert a kovetkezo
700 meteren 130 meteres szintkiilonb-
seg var rank. Az onmagaban is dere-
kas hegyoldal lekiizdeset tovabb nehe-
ziti, hogy a felfele kanyargo kis csapas
feliiletet a vizerozio alaposan kikezdte.
A csuszos, komorzsalekos-talajgoron-
gyos osvenyen kiallo gyokereken es
koveken lepiink at, a fak torzseibe ka-
paszkodva huzzuk magunkat elore,
vagy az utszeli, vastagabb tormelekbe
taposva probalunk biztos tamaszt ta-
lalni. A teton azonban nem marad el
jutalmunk: padokkal, asztalokkal ove-
zett kis ret fogad, kozepen monumen-
talis kilato magasodik. Az acelszerkezet
egykoron aknatoronykent funkcionalt,
es 1980-ban allitottak ide, egy banya-
Arboretumtol a Turulhoz
szati tragedia emlekekent. 2008-as fel-
ujitasakor Ranzinger Vince banyamer-
nokrol neveztek el, akinek emlektab-
lat is allitottak. Ldpcsokon tudunk a
30 meter magas epitmeny tetejere fel-
menni, ahonnan a kornyezo videken
es Gerecse-csucsokon till messze el-
latni, a Kisalfoldet, a Sokordt, a Ba-
pen a latdhatar felett — a Pozsony fo-
lotti Kis-Karpatok 100 kilometernel
is tavolabbi gerinceit is megcsodalhat-
juk. Л torony kilatoszintjen pedig az
egykoron banyaszokat es felszerele-
siiket fol-le mozgato kabelcsevelo ori-
askerekeket szemrevetelezhetjuk. Ko-
vetkezo illomasunk a Turul-emlekmu,
konyt es a Vertes vonulatait, sot — ep-
amit a Кб-hegy oldalaban kenyelme-
'2
Gerecse
sen ereszkedo murvas setanyon halad-
va kozelitiink meg. A kilato helyszinet
a Bl jelzesen hagyjuk el, amin 800
meter mulva jobbra atteriink a H jel-
zesre. Piknikezohelyek menten seta-
lunk el, majd a kornyeken fellelheto
kozeteket bemutato szabadteri gyuj-
temenyt vizsgalhatjuk meg kozelebb-
rol. A Tatabanya feletti meszkoszir-
ten pozolo Turul-szobrot a madar fara
felol kozelitjuk meg a turistauton. Eu-
ropa legnagyobb madarabrazolasat a
millenniumi iinnepsegek mamoros
biiszkesegenek eredmenyekent alli-
tottak, a legendas banhidai gyoztes
csata 1000. evfordulojan. A fejen sti-
lizalt Szent Koronat, a karmaiban pe-
dig Arpad kardjat tarto bronzturul
erdekes kontrasztot alkot az alatta el-
teriilo, szocialista varostervezes fomu-
venek tartott Tatabanya latvanyaval.
A szobor elotereben kilatot alakitot-
tak ki, ahonnan kivalo ralatasunk van
a telepiilesre es kornyekere. A meretes
talapzat mogott, balra, kiepltett lep-
csosor kezdodik, ezen halad tovabb a
S egeszen a belvarosaig. Mintegy
100 metert kovetoen jobbra leagazik
a О jelzes. A keskeny sziklaperemen
vezetett osveny a kozeli Szelim-lyuk-
hoz vezet. Szajabol ismet j6 panoramat
kapunk, de az eddigi ket kilatopont
utan mar joval erdekesebb maga a
barlang. A triasz kori meszkoben kiol-
dodott iireg jelentos regeszeti lelohely,
es a kornyek folklorjanak is fontos ih-
letoje. Kialakulasardl es feltarasarol a
HonfoglaMsunk emlekmuve
kedvelt kirandulohely
kihelyezett tajekoztato tablan tudha-
tunk meg informaciokat. Megtekin-
tesehez nem sziikseges lampa, mivel
tobb nyi'lassal (koztiik feliilre, az egre
nyiloval is) rendelkezik, amiken ke-
resztiil a napfeny jol bearamlik. Miu-
tan koriilneztunk, terjiink vissza a H
jelzesre, es folytassuk turankat a veg-
allomasra. A lepcsosoron lesetalva at-
keliink az Ml-es autopalya alatt, majd
az 1-es szamti foutat keresztiilszelo
zebran. Negyemeletes hazakbol allo
lakotelepre erkeziink. Erdemes kozben
hatratekinteni, mert jol ralathatunk a
turulra es Кб-hegy sziklaperemere.
Ezzel a latvannyal bucsuzunk is a Ge-
recsetol. A tatabanyai palyaudvar in-
nen 500 meternyire van, а И jelzes
menten.
~A tiirautvonal
Кбгяуе,
KEREKPARRAL A
CSEPEL-SZJGETEN
29. OLY KOZEL, S MEGIS OLY TAVOL -
CSEPEL-SZIGET KEREKPARON
Szoveg: Dr. Telbisz Tamas
Fotok: Dr. Telbisz Tamas, KUDICH-ZSIRMON Photography
A HELYSZIN
Ez a tura azert lehet sokak szamara
erdekes, mert a megszokott Budai-he-
gyek — Pilis — Dunakanyar — Borzsony
celpontokon kiviil esik, es szinte feher
folt a legtobbiink tudataban (akik nem
vagyunk csepeliek), igy igazi racsodal-
kozast nyujthat, ha nekivagunk egy-
szer a Csepel-szigetnek is. Tobbnyire
mint Budapest legdelibb keriiletere
gondolunk a szigetre, es lelki szeme-
ink elott lakotelepek, ipari iizemek es
kikotok sora jelenik meg. Am ez csak
az eszaki resz, delre tagas szantofol-
dek, falusias, kisvarosias telepiilesek,
fasorokkal szegelyezett arterek alkot-
jak a terepet. Az atmeno utak elke-
riilik (leszamitva az MO-t az eszaki
reszen), ami hozzajarul viszonylagos
A rackevei ortodox templom (T. T.)
ismeretlensegehez, es ettol valik esz-
menyi kerekparos tereppe a sziget.
Az alap turautvonal csaladi kerek-
parozashoz lett kitalalva, es akar kis-
iskolas gyerekekkel is teljesitheto, mi-
vel a tav nem veszedelmes, tovabba
jelentos reszben kerekparuton hala-
dunk, illetve a sziget deli reszen kis
forgalmu kozutakon. A gyerekekhez
(kenyelmesebb felnottekhez) igazitott
alap verzio lenyege, hogy a hazateres a
rackevei HEV-vel tortenik (vagy eset-
leg masnap). Az alap verziohoz kepest
ugyanakkor ket helyen is alternativat
ajanlunk a hosszabb tavot igenylok-
nek: a sziget legdelibb reszeit is er-
demes folkeresni, egeszen Csepel deli
csucsaig (szigetspitz), illetve termesze-
tesen a hazateres is tortenhet kerek-
paron.
Oly kozel, s megis oly tavol - Csepel-sziget кегёкраюп
OLY KOZEL, S MEGIS OLY TAVOL -
CSEPEL-SZIGET KEREKPARON
A TURAUTVONAL ADATAI
Alap verzio. 45 km; kozepes verzid (szigetspitz,
Tavolsag: HEV): 85 km; teljes verzio (szigetspitz, vegig kerck- par): 125 km.
Szint- emelkedes: Nines, de az eras szcl komoly kihtvast jelenthet (az alap verzio eseten a ddli szelet figyeljuk az idojaias-eldrejelzesben)
Menetido: Verzidtdl ds sebessegtol erdsen fugg, 5-10 ora Rakoczi hfd, Szeremi ut, Budafok Duna-part,
Az utvonal fobb pontjai: MO s hid at Csepel-szigetre, Lakihegy, Halasztelek, Tdkol, Szigetujfalu (deli alternative: L6rev, deli sziget- spjtz, Makad, Szigetbecse), Rdckeve - hazateres: HEV, vagy Szigetszentmarton, Szigetcsep, Sziget halom, Szigetszentmiklos, XXI kerulet, Rakoczi hid
Bekcmasz (KUDICH-ZSIRMON Photography)
Kerekparral a Csepel-szlgeten
A Rakoczt-hid budai hidfojetol ke-
rekpariiton haladunk a Szeremi uton.
Az autos forgalomtdl fal valaszt el
benniinket, es legfeljebb a belogo bok-
rok, fak, illetve a szembejovo bicikli-
sek jelenthetnek akadalyt. Ahol az
epiiletek nagyjabol elfogynak, a Me-
zokovesd utnal, balra fordulunk, es
meg egy nagy utat (Hunyadi Janos)
keresztezve kihajtunk a Dunaig. Ettol
kezdve igen hosszan a Duna mellett
halad a kerekparut, helyenkent meg
szep is a taj, am Budafokon, Haros
kornyeken a regi ipartelepek kozott
Oly kozel, s megis oly tavol - Csepel-sziget kerekp&ron
379
csalinkazik az ut, amit az orrunk is
jelez, romlik az utminoseg is, de a jcl-
zesek eleg jok, az eltevedestol nem kell
tartanunk. Igy erjiik el vegiil az MO-s
hidjat, amelynek szeles, biztonsagos jar-
dajan keresztul bejutunk Csepel szige-
tere (idaig 14 km).
A rackevei hajomalom (T. T.)
УЛИЦА
ВИОЛА
Szerb es magyar utcatabla Rackeven (T. T.)
A SZIGET KIALAKULASA
A Csepel-szigetet a Duna hozta letre
es formula at ezerszer. A sziget magja
mar a j6gkorszakok idejen is Idtezell,
uledekeibfil peldaul igen szdp mamut-
fog kerult elo, javareszt azonban a
foldtortenet legutolso korszakSban, a
jelenkorban alakult ki Legi vagy urfel-
veteleken (pl. GoogleMaps) kivfildan
lathatd a sz&ntdfOldi reszeken, hogy
a foly66gak hogyan szeltek St keresz-
ttil-kasul a tfijat. A Csepel-sziget rr6s-
felszer olyan hosszu (48 km), es 4,5-
szerakkora (257 km2), mint a turizmus
szernszcgcbCI joval ismertebb ISrsa, a
Szentendrei-sziget, A honfoglalas 6ta
megtelepedtek itt a magyarok, majd
kunok, racok, sokacok, bolgarok, ne-
metek is betelepultek ide a tdrtenelem
viharait kovetoen. Ez az etnikai tarka-
sag mind a mai napig megfigyelhe-
to, es a telepCilesek кёрёп is szbmos
nyomot hagyott
Kerekparral a Csepel-szigetvn
Szigetujfalu magyarul es nemetill (T. T.)
A hidrol lehajtva ket utat kovethe-
tiink. A hid menten 200 metert visz-
szafele haladva elerjiik a part menten
huzodo, jo minosegu es autok elol el-
zart aszfaltutat, melyen bal kez fele
(Ny—DNy-i iranyba) kell haladni. Igy
azonban a Fovarosi Vizmuvek terille-
tere jutunk, ahol csak engedely birto-
kaban lehet kerekparozni, ez azonban
ingyenesen beszerezheto egy fenyke-
pes nyomtatvany leadasa aran. A ve-
dettseg oka, bogy az itt talalhatd parti
szuresu kutak biztositjak a fovarosi
agglomeracio mintegy 30%-anak viz-
igenyet. A Duna aJtal lerakott ka-
vicsos, homokos iiledekretegeken at-
szivargo viz itt termeszetes modon
nagyreszt megtisztul, igy csekely uto-
kezelest kovetoen ivovizkent fogyaszt-
hato. Ugyanakkor nagyon seriilekeny
a teriilet, mivel vtzzaro retegek nem fe-
dik a homok- es kavicsretegeket, igy
az esetleges szennyezodesek kozvet-
leniil a vizbazisba juthatnak. Masik
A Malonyai-kastely Haldsztelken (T. T.)
Rackeve hangulatos foutcaja (T. T.)
utvalasztasi lehetoseg, hogy a Buda-
pest—Csepel felol erkezo II. Rakoczi
Ferenc utat kovetjiik mintegy 200
meteren keresztiil, majd annak kozel
egyenes folytatasaban a toltesen (Teg-
lahazi ut) tekeriink tovabb.
A kornyek latkepet ezen a szaka-
szon a 314 meter magas lakihegyi
adotorony uralja, mely csupan 10 me-
terrel marad el a parizsi Eiffel-torony-
tol. 1933-ban, mikor atadtak, Euro-
pa egyik legmagasabb epitmenye volt,
Magyarorszagon pedig mind a mai
napig a legmagasabb. Elsokent Gom-
bos Gyula, akkori miniszterelnok be-
szedet sugaroztak innen. A masodik
vilaghaboru vegen a nemetek ledon-
tottek, de ezt kovetoen gyorsan hely-
reallttottak. 44 eves koraban „nyugdi-
jaztak” a tornyot, es majdnem le is
bontottak, am kesobb ipari muemlek-
ke neveztek ki, es mostanaban tarta-
lek radioadokent mukodik. A torony
ALgjwr A hwvat helysegnhtabla (T. T.)
Kerekpcirral a Csepel-szigeten
32
A halasztelki Gombtemplom (T. T.)
megmaszasa nem kifejezetten illik a ke-
rekparos turahoz — egyebkent is csak
ipari alpinistak es csak engedellyel te-
hetik meg —, de aki a torony tovebol
feltekintve szeretne elvezni az impo-
zans latvanyt, az maradjon a II. Rako-
czi Ferenc uton, ahol 1 km utan eri el
Lakihegy biiszkeseget.
Barmelyik utat is kdvettilk, elju-
tunk rajta a kovetkezo telepiilesre,
Halasztelekre. Itt ket dolgot erdemes
megtekinteni. Kozvetleniil a IL Rako-
czi Ferenc uton (68-as szam alatt) ta-
laljuk a Malonyai-kastelyt. A barok-
kos hangulatu — valojaban azonban
eklektikus — kastely a XIX. szazad
vegen epult (1892), am a kommunis-
ta evtizedek vegere allapota igen ero-
sen leromlott. Egy osztrak-olasz csalad
azonban beleszeretett az emberlep-
teku kastelyba, es iizletileg is latott
benne fantaziat, igy megvasaroltak es
felujitottak (2004). Azota elsosorban
eskiivok, balok, konferenciak hely-
szine, tehat nem muzeum, megis er-
demes kerekparozas kozben bekuk-
kantani ide a hangulat kedveert, hat-
ha valaki eppen itt talalja meg a hely-
szint majdani lakodalmahoz.
A sakktabla-alaprajzu Halaszte-
lek masik epiteszeti kiilonlegessege
a Gombtemplom. Ezt legegyszerub-
Oly kozel, s m£gis oly tavol Csepel-sziget кегёкрёгоп
383
ben a Kisgyar utcan keresztiil erhetjilk
el, akar a toltts, akar a II. Rakoczi Fe-
renc ut felol erkeziink. A Gombtemp-
lom, rendes neven Arpad-hazi Szent
Erzsebet-templom az 1980-as evek-
ben keszult Csete Gyorgy tervei alap-
jan. A hajlitott faboltozattal kialakitott
gombszerkezet lenyugozo (azok sza-
mara, akik nem idegenkednek az or-
ganikus epiteszettol), es ehhez sze-
pen igazodik a templombelso puritan
berendezese is. A helyiek elmondasa
alapjan azonban nemi iirom az orom-
ben, bogy a szigeteles problemai miatt
A gotikus giirogkeleti templom Rackeven (T T.)
Кегёкр&гга/ a Csepel-szigeten
a beazas es a huzatos teli misek ko-
moly gondot okoznak a lelkipasztor-
nak es a hiveknek egyarant.
Kovetkezo uti celunk, Tokol el-
eresehez a repiiloteret kell megkeriil-
niink. Gyerekekkel mindenkepp er-
demes a toltes fele menni, inert ez
rovidebb es nem forgalmas, valamint
a horgaszok „csapasait” kovetve eset-
leg a Nagy-Dunahoz is kitekerhetiink,
ahol a fak arnyekaban iildogelve (szu-
nyogmentes idoben) jolesik elkolteni
az ebedet. Aki azonban az aszfalthoz
ragaszkodik, ismet a II. Rakdczi Fe-
renc utat kovesse, majd a repiiloter ve-
genel, a korforgalomnal jobbra, es meg
egyszer jobbra kanyarodva juthat el
Tokolre. A repiiloternek ket bejarata
van: Halasztelek felol az I-es kapu,
Tokol felol a П-es kapu. A hirhedt re-
piiloter a masodik vilaghaboru evei-
ben jott letre a csepeli hadirepiilogep-
gyartashoz kapcsolodo beruhazaskent.
A kesobbiekben is katonai repiiloter-
kent mukodott, reszben magyar, resz-
ben szovjet fennhatosaggal, egeszen
2001-ig. Itt fogtak el 1956-ban a tar-
gyalni indulo Maleter Pal honvedelmi
minisztert a szovjetek. Napjainkban
nem nyilvanos repiiloterkent hasznal-
jak, Red Bull Air Race versenyek, au-
tos es motoros futamok szintere, mi-
A Sawyai-kastely Rackeven (T T)
Oly kozel, s megis oly tcivol - Csepel-sziget kerekpAton
385
kozben a kornyezo hazak zajszennye-
zessel terhelt lakoi a besziinteteseert
kiizdenek.
A repiiloter kozvetlen deli oldalan
az egykori laktanya epiiletei alkotnak
szinte onallo telepiilest. Innet meg
mintegy 2,5 km a regi falu kozpontja,
ahol a templom is talalhato (25 km az
indulastol). Maga Tokol mar szep pel-
da az etnikai sokszinusegre, hagyo-
manyosan reszben sokacok, azaz kato-
likus horvatok, reszben svabok lakjak,
mindket nemzetiseg a torok pusztulas
utani idokben telepiilt ide. Napjaink-
ban termeszetesen, akarcsak a kor-
nyezo telepiilesek, leginkabb Buda-
pest alvovarosakent funkcional. A te-
lepiilesrol Szigetujfalu fele indulva
meg egy „nevezetesseg” szegelyezi utun-
kat: az ifjusagi borton, szebb neven a
Fiatalkoruak Biintetes-vegrehajtasi In-
tezete. Ezt jobb, ha eletiink soran csak
kivulrol kell megtekinteniink, de azert
alkalom lehet arra, hogy elgondolkoz-
zunk, elbeszelgessiink a veliink levo
gyerekekkel, fiatalokkal, hogy ki, mi-
ert, hogyan keriilhetett ide.
Ettol fogva kis forgalmii kozuton
tekeriink tovabb. A Szigetujfaluig tar-
to 11 km kiilonosebb izgalmakat nem
tartogat, leszamitva, hogy keresztez-
ziik a hires Baratsag koolajvezeteket,
melynek fo celpontja a Duna tulpart-
jarol idelatszo csorengeteg, a szazha-
lombattai koolaj-finomito. A nagyobb-
reszt fold alatti vezetekben csorgedezo
koolaj azonban elasva sines teljes biz-
Szent Lenard szobra,
Szigetiijfalu (T T.)
tonsagban — epp a kornyeken fordult
elo nehany evvel ezelott, hogy tobb
ezer liter fekete material csapoltak a
vezetekbol a naiv tolvajok, akik nem
gondoltak arra, hogy a fogado oldalon
feltunik majd ez a hiany, igy aztan ha-
mar el is kaptak oket.
A svab gyokerekkel rendelkezo Szi-
getujfalu csondes telepiiles, a svabok
hoztak magukkal a Magyarorszagon
kevesbe ismert Szent Lenard tiszteletet,
ezert 6 az itteni templom vedoszentje.
A szigetszentmartoni leagazas utan
nem sokkal, az ut szelen jobbra egy bi-
lincset tarto, esuhas faszobor emle-
keztet az egykor fogolykivaltasairol
nevezetes galliai remetere, ds egyben
tematikusan is osszekot benniinket
Tokollel. Ezutan valik kiilon az alap-
tura es a Lorev, szigetspitz fele tett ki-
tero.
Kerekparral a Csepel-szigeten
KOZEPES HOSSZUSAGU VALTOZAT
Szigetujfalubol Lordv tele haladhatunk
ujra a toltesen, de onnet elobb-utobb
le kell ternunk balra (legjobb ennel a
pontnal: Ё 47.161044, К 18 878405).
Vagy a teuton a falut elhagyva, az eles
balkanyarnal tovabbmegyunk egyene-
sen az un. Ujhegy tele (hoi itt a hegy?),
' ahol nehdny haz es a loter utan egy
keresztezodeshez jutunk (Ё 47.161087,
К 18.897487). Ezt a pontot erjuk el akkor
is, ha a tdltdsrol balra letcrve erkezunk
ide. A loter felol erkezve enyhen balra
kanyarodunk, es 1,7 km mulva jutunk
ki a Rackeve-Lorev mOutra. Ez az ut-
szakasz augusztusban a „legveszelye-
sebb", ugyanis a szantofoldek helyen
ilyenkor parlagfuultetvenyek tobzodnak,
ami megkesen'theti az allergiasoknak a
kiraridulasl (persze a helyzet evrol evre
valtozhat).
A muuton mar gyorsabban gurulha-
tunk Lordv tele, melynek legfobb erde-
kessege, hogy ez Magyarorszag egyet-
len szerb tobbsdgu telepulese, 292 la-
kosanak mintegy ketharmada szerb (bar
kozuluk nehanyan egyes forrdsok sze-
i rlnt „elszerbesedett" bolgarok). Igy ne
csodalkozzunk a cinll betus feliratokon
। es a templom belsejdben az ikonoszta-
zon. A telepules neve is utal arra, hogy
a kozeldben jo atkelesi Ichcloscg kfnal-
. kozik a Dunan, es a mai napig uzemel itt
I komp, ami kisse oldja l.drcv elzartsfi-
gat es zsakfalu jelleget. Klasszlkus, rcgi
komphangulat fogad, ha 1,5 km-t meg-
tdve kigCrdulunk a Idrevi Duna-partig,
ч_________________________________________
ahonnet Adony tele lehet atkelni a nagy
folyamon
A komplejaro kdzeleben egy csdpp-
nyi neogdt kapolna vonja magara a fi-
gyelmet, ami arteri teruleten kulOnosen
meglepo. Ezt azon a helyen allittatta
Ferenc Jdzsef, ahol az aruldnak tartott
Zichy Odon grofot 1848. szeptember
30-an felakasztatta Gdrgey Artur. Es
mily kulonos, a kapolna homlokzatan az
„Eugenio Zichy" ndv szerepel! Ez nem
tevedes, hiszen a kivegzett grofnak va-
loban ez volt az eredeti neve, es az ocs-
cscl hivtdk Edmundnak, azaz Oddn-
nek. Ismeros a nevesere? Nem vdletlen,
hiszen Jbkai innet kolcsondzte az dtletet
A koszivti ember fiai elcserelt neveihez...
LcrevKI ismdt a tcllcsen folytatjuk
utunkat, s igy enyhen felulnezetben lat-
hatunk ra Makadra. A sziget beszukulo
vegenel a toltes ivben bekanyarodik,
majd eldrjuk a gatorhazat, de mar a
Rackevei-Duna partjdn. Itt a gdlcn ujra
aszfalton tekerhetunk (bar a miiicseg
nem mindenhol tokeletes), es egyfajla
retro eleterzes uralkodik a horgaszokkal
surun benepestett partszakasz men-
ten. 4,5 km tekercs utan erjuk el a sziget
legdelibb rcszcl, ahol a vegse szakaszt
kis erdei uton bejarva tehetjuk labunkat/
kerekunket a deli szigetspitzre A beton-
ut vegenel persze mindenkdpp erde-
mes egy pillantast vetni a Tassi zsilipre
is, ami a Rackevei-Duna-ag szabalyo-
zasat vegzi (a folyddg eszaki bejarata-
nal levo Kvassay zsilippel egyutt).
Oly kozel, s m6gis oly t&vo! - Csepel-sziget kerekparon
Visszafelc a gatorhazig ugyanazt az
utat jarjuk be, de onnet maradunk a rnu-
utcn, es elobb Makad, majd Sziget-
becse crinlcscvel jutunk el Rackevere.
A fotomuveszet kedveloi Szigetbecsen
lerohatjfik tiszteletuket Andre Kertesz
(1894-1985) emlekmuzeumanal, ami
azert talalhatb eppen itt, mert a New
Yorkban elhunyt, vilaghtru fotos ebben a
faluban toltotte gyermekkorat. Innentol
visszacsatlakozik az utvonal az alapver-
zioba, csak ёрреп a rackevei l&nivalo-
kat pent fordftott sorrendben, d6l felol
erkezve tedezhetjuk fel.
Szigetujfalubol a fouton tovabbha-
ladva par km utan egy eles balkanyar,
majd nyilegycncs utszakasz kovetke-
zik, mellyel gyakorlatilag keresztez-
zuk a Csepel-szigetet, es atkeriiliink a
Rackevei-Duna-ag oldalara. Rackeve
— az alapverzio szerint — utunk vegal-
lomasa, nemes celpont, affele csondes
kiadasu Szentendrekent melto befe-
jezese turanknak, es erdekesseg, hogy
Szentendrehez hasonloan ezt a kisva-
rost is elsosorban racok (szerbek) nepe-
sitettek be a torok kiuzese utan, es szin-
ten HEV-vonal kapcsolja a fovaroshoz.
Nem sokkal a Rackeve-tabla utan
balrol betorkollik a Szigetszentmarton
felol erkezo ut (Kossuth Lajos ut) es a
HEV-vasiit. Ha itt nem maradunk a
fouton, hanem egyenesen megyiink
tovabb, akkor nehany szaz meter utan
a rackevei elmenyfiirdohoz jutunk,
ami — kiilonosen nyari melegben —
kellemes feliidiilest jelenthet. Fiirdes
utan (vagy azt kihagyva) a Kossuth
Lajos uton tekeriink tovabb a varos-
kozpont fele. Elobb a HEV-vegallo-
mast hagyjuk el (ide kell majd vissza-
terni, ha ezt a verziot valasztjuk), majd
nem sokkal utana, szinten jobb kez
fele, megpillantjuk a Savoyai-kastelyt.
Itt ebredhetiink tudatara annak, hogy
voltakeppen egesz nap Savoyai Eugen
egykori birtokan koboroltunk, hiszen
a torokvero herceg a teljes Csepel-szi-
getet megkapta a csaszartol erdemei
Neogot reformatus templom,
Rackeve (T. T.)
в
Kerekp&rral a Csepel-szigeten
Egy kis piheno a Malonyai-kastelynal (T. T)
elismeresekeppen. Hogy ra is szol-
galt, azt Budavar visszafoglalasa, es mas
nagy csatakban aratott gyozelmei mel-
lett Napoleon szavai igazoljak, aki ezt
nyilatkozta rola: „Savoyai Eugen az
egyetlen osztrak tabornok, akinek a
hadjaratait tanulmanyozni erdemes”.
Ez a barokk kastely a becsi Belvedere-
palota kistestvere, mar ami a mereteit
illeti, mert korat tekintve ez az ido-
sebb testver: 1714-re keszult el, az agg-
legeny herceg rendelesebol, Lukas von
Hildebrandt osztrak epitesz tervei nyo-
man. Mai funkciojat tekintve hasonht
a Malonyai-kastelyhoz, rendezvenyek,
eskiivok szamara kina! pompas lehe-
toseget, de kastelyszallo is mukodik
benne, igy aki beleszeret Rackevebe,
akar itt is ejszakazhat, hiszen a kas-
telyban kiilon „kerekparos pihenocso-
magot” is kmalnak.
Az egyiranyusftas miatt a Kossuth
Lajos utcaval parhuzamos Eotvos ut-
can tovabbgurulva erjiik el vegiil a
hangulatos varosmagot. Balta kis ki-
terot tehetiink az ives, vasszerkezetu
Arpad hidra, mely a millennium eve-
ben epult. A hidrol szep kilatas nyilik
a Rackevei-Dunara. A kitero utan a
Kossuth utcara visszaterve bontakozik
ki elottiink a kedelyes, szaz evvel ez-
elotti kisvaros hangulata. Ennek egyik
eleme az elozo szazadfordulon epiilt
szecesszios varoshaza, melynek 40 me-
ter magas tuztornyabol szep kilatas
nytlik minden iranyba. Bo evtizeddel
kesobb epiilt fel a varoska legmaga-
sabb tornyaval biiszkelkedo reforma-
tus templom. A kivul-beliil lenyugozo,
neogot epiilet a tiszakecskei istenha-
za mintajara keszult. A XVIII. szazad
vegi „szabvanybarokk” romai katoli-
kus templom kevesbe kiilonleges, de
elotte egy szobor es egy emlektabla re-
ven megtudhatjuk, hogy ki volt valo-
jaban Janos vitez. Ezutan a Dunaval
ellentetes iranyba indulunk, majd a
Moricz Zsigmond utcan jobbra, es meg
egyszer enyhen jobbra tartunk (Ady
utca), mig a Viola utcat el nem erjiik.
Oly kozel, s m£gis oly tavol - Csepel-sziget кегёкрёгоп
Itt pillanthatjuk meg Rackeve fo epi-
tcszeti kiilonlegesseget. Ezen a helyen
all ugyanis az orszag egyetlen gotikus
ortodox temploma (1487 ota). Stilusat
ugyan szemermesen rejtegeti, mivel
magas kofal es hazak valasztjak el az
utcatol, a magasra kilogo kek torony
pedig barokk hozzatoldas, am a kert-
bc belepve a templom foepiileten mar
folfedezhetjiik a jellegzetes gotikus
tampillereket es a szolidan csiicsives
ablakokat. Fonnmaradasa szinte cso-
daval hataros (nem veletlen, hogy az
orszagban egyetlen a maga nemeben),
hiszen kisebb seriilesekke) meguszta
a torokpusztitast, a tuzveszeket es a
masodik vilaghaborus bombatalala-
tot is. Bent gazdag freskodiszites es
az ortodox templomokra jellemzo iko-
nosztaz fogadja a latogatdt. A temp-
lombol leginkabb a hivek hianyoznak,
hiszen az ortodox racok szep lassan el-
fogytak a telepiilesrol, ma mar alig
nehany tucatnyian vannak, igy orok-
segiik egyre ink-abb csak az epiiletben
el tovabb.
A rackevei programot leghangu-
latosabb a Duna-setanyon, egy nagy
adag fagyival befejezni. Kozben azon-
ban felfigyelhetiink egy vizen ringa-
t6zo Noe barkajara, melyrol alaposabb
szemrevdtelezessel kideriil, hogy egy
regimodi hajdmalom ujjaepitett pel-
danya. Igazi elmenymuzeum gyere-
keknek es felnotteknek egyarant, ahol
elmagyarazzak a regi malmok mu-
kodeset es tortenetet, valamint vasar-
Л rackevei ttiztoron-j (T. T.)
naponkent a teljes orlesi folyamatot
is bemutatjak. A tort£net szepscgchez
tartozik meg, hogy igen sok ember
osszefogasabol, tenni akarasabol, lo-
kalpatriotizmusabol sziiletett ujja ez
az ipartorteneti jelkep.
A HEV-vel hazateroknek trunk ne-
hany erdekes es praktikus informaciot.
A rackevei HEV volt Budapest legelso
helyi erdeku vasutvonala (1887—1892-ig
epiilt), kezdetbcn Soroksarig, majd Du-
naharasztiig, vegiil Rackeveig meg-
hosszabbitva. Eleinte gozmozdonyok
A rackevei Arpad hid a hajomalommal (T. T.)
hiiztak itt a szerelvenyeket, am kesobb
villamositottak a vonalat. 40 km-es
hosszaval jelenleg ez a BKK legna-
gyobb tavolsagu kotott palyas viszony-
lata. A menetido mintegy 70 pete, es
hetvegen nagyjabol orankent kozle-
kedik. Egy-ket csalad meg folfer ra
kerekparokkal egyutt, de nagyobb
csapat csak kevesbe forgalmas ido-
szakokban, es a kalauz joindulatat el-
nyerve probalkozhat azzal, hogy a
HEV-re felszalljon. A Rackeverol ha-
zatekeres lehetosege persze barmikor
adott.
Hazafele indulhatunk a mar bevalt
liton is, hiszen visszafele mindent mas
szogbol latunk, s igy nem lesz unal-
mas a tekeres (kiilonosen, ha eddig tolt
minket az eszaki szel, most pedig kuz-
deniink kell a szembeszellel), de va-
laszthato masik lit is: Rackeve eszaki
vegen nem kanyarodunk el Szigetuj-
falu fele, hanem egyenesen eszak fele
folytatjuk az utat Szigetszentmarton,
majd onnet Szigetcsep iranyaba. Szi-
getesep vegen, a Duna-holtag utan
forduljunk jobbra, s igy a Duna-par-
ton tekerhetiink vegig, egy ideig szan-
tofoldek menten, majd reszben erdos,
vikendtelkes kornyezetben. Szigetha-
lomnal keresztezziik a Taksony Vezer
hidra vezeto muutat, de ezutan is a
Duna menten erdemes haladni (Adam
Jeno setany, Rev sor), illetve rovid sza-
kaszon a HEV-vel parhuzamosan (Hor-
gasz utca), majd a Rev ut, Udiilo sor
allandoan cserelodo utcaneveken, de
az iranyt tartva erjilk el ujra az MO-s
korgyurut, es nem sokkal utana Bu-
dapest XXE keriiletenek szelet. Itt is
meg egy darabig kovethetjiik a Dunat
(Hollandi lit), majd elobb-utobb eler-
jiik Csepel fo kozlekedesi iitoeret, a
Weiss Manfred utat, es a Kvassay hi-
don at elhagyjuk a szigetet. Itt egy pil-
lanatra alljunk meg, es a zajban gon-
doljunk vissza arra, hogy ez a nyiizsgo,
nagyvarosias kep mennyire nem jel-
lemzo az egesz szigetre, es hogy egy
milyen sokoldalu vilagot, Savoyai Eu-
gen hajdani birtokat hagyjuk magunk
mogott.
1 tfirautvonal
KEREKPAROS NAGY KOR
30. NEGY HEGYSEGEN, КЁТ ORSZAGON,
EGY NAP ALATT KEREKPARON
Szoveg: Dr. Telbisz Tamas
Fotok: Dr. Telbisz Tamas, Tothagas Jozsef
A hegyormon emelkedB bazilikdt, is mellette a varat mar messzirol megpillanthatjuk (T. J.)
К HELYSZIN
Az utvonal erinti a Cserhat hegyseget,
megkeriili annak legmarkansabb ma-
gaslatat, a Vac foie emelkedo Naszalyt.
A cserhati tajnak ezt a reszet a szer-
kezeti mozgasok altal rogokre tagolt
meszkohegyek uraljak, mig a koztiik
levo alacsonyabb terszineket tobbnyire
fiatalabb tengeri iiledekek belelik ki.
Ezutan utunk a Nogradi-medencen ke-
resztiil atvezet a Borzsonybe, ahol egy
erdokkel surun boritott osvulkan lej-
toin kapaszkodunk fel, majd gurulunk
egy nagyot. Ezt kovetoen viszonylag
hosszan a folyoteraszokkal lepcsozott
Ipoly-volgy menten haladunk. A fo-
lyon atkelve egyben Szlovakiaba is at-
eriink, ahol szinten egy osvulkan, a ke-
A vaci szekesegyhaz (T. J.)
vesse ismert Helembai-hegyseg (Bur-
da) magasodik elenk. Itt egy nyergen
kell atkiizdeniink magunkat, hogy at-
erjiink a Garam (Hron) folyo volgyebe.
Innen pedig mar nines messze Parkany,
ami az 57 evi Csipkerozsika-alom utan
ujjasziiletett Maria Valeria hid reven
szinte bsszeforrt Esztergommal. Esz-
tergom es Budapest kozott eronktol
fiiggoen tekerhetiink vegig a Duna-
volgy menten a Visegradi-hegyseg olda-
laban, mely szinten vulkanikus videk,
am peremet sokfele a negyedidoszak
eghajlatvaltozasait dokumentalo losz-
retegek boritjak. De kovethetjiik a
Pilis karsztjat es a Visegradi-hegyseg
vulkani kozeteit elvalaszto Pilisszent-
lelek — Pilisszentkereszt — Pomaz ut-
vonalat is.
Negy hegysegen, ketorszagon, egy nap alatt кегёкрёгоп
NEGY HEGYSEGEN, КЁТ ORSZAGON,
EGY NAP ALATT KEREKPARON
A TURAUTVONAL ADATAI
Tavolsag: 191 km (Szobig 123 km, Esztergomig: 125 km)
Szint- emelkedes: 1000 m
Menetido: Ha gyerekes, csalados Юга a terv, akkor 4 napot 6rdemes rSszanni. Parosan 2 nap alatt is korbetekerheto, akinek pedig a sportbrt^k a cel, annak акйг 10 ora is elegendo lehet hozza
; wo
»1
1 « f
396
Kerekp&ros паду kor
К TURAUTVONAL ADATAI
Az utvonal fobb pontjai (zarojelben az egyes szakaszok hossza): Budapest (Lanchid), Vfic (34 km), Репс (12 km), Keszeg (4 km), Notincs (10 km), N6grad (9 km), Didsjend (3 km), Kemence (19 km), Letkes (20 km), Ipolyszalka (2 km), Рйгкапу (11 km), Esztergom (1 km), VisegrSd (23 km), Szentendre (21 km), Budapest (22 km)
Rovidftesi lehetosegek: Letkes - Szob — vonattal haza, Esztergombdl vonat- tal haza
Nagyboldogasszony-szekesegyhaz, Vac (T. J.)
Tobb szempontbol is erdemes a haj-
nali orakban indulni. Egyreszt a hosz-
szu tavolsagot igy idoben jobban el
Vaci osz (T. J.)
tudjuk osztani, masreszt nyaron a haj-
nali orakban sokkal kellemesebb a te-
keres, harmadreszt igy meg a reggeli
csucsforgalom elott, kis forgalom mel-
lett tudunk kiosonni Budapestrol. Igy
valaszthatjuk az egyebkent kellemet-
leniil forgalmas Vaci utat, es egeszen
Vacig legegyszerubb a regi 2-es fo-
uton tekerni. A kerekparutakat ezen a
turan ugyis jobbara elkeriiljiik, mivel
a nagy tavolsag miatt fontos, hogy
viszonylag gyorsan tudjunk haladni,
es ez a sokszor koriilmenyes vonalve-
zetesu, ingadozo utminosegu, gyalo-
gosokkal vagy lassabb biciklisekkel
teletuzdelt kerekparutakon kev6sbe
megoldhato.
A Vacig tarto 34 km sok telepii-
lesen visz keresztul (tobbek kozott a
rendkiviil hosszan nyujtozo Godon,
ezt trefasan „God elottem, God uta-
nam”-£leterzesnek is szoktuk hivni),
de egyebkent nem kiilonosebben iz-
galmas, affele kotelezo kur, es egysze-
ruen jo erzes, bogy mire Vacra eriink,
mar megtettuk nagyjabol az ut egyha-
todat. Itt a radi leagazast kell figyel-
ni, ami 800 meterrel a Gombas-patak
szobrokkal szegelyezett, barokk hidja
utan talalhato, viszonylag eles szogben
jobb kez fele fordulva. Ezutan keresz-
tezziik Magyarorszag elso vasutvona-
lat (Budapest—Vac), majd a varost el-
hagyva, kis forgalmu mellekutakon
tekeriink nagyon sokaig. A dombor-
zat is megelenkiil, szelid domboldala-
kon (illetve a 2A autoutat keresztezo
hidon) haladunk fol es le. Radra be-
erve igy akar jol is esik egy kis piheno,
es az utsz61i szilvafakrol augusztusban
nehany gyiimolcs is leszakithato.
Репс fele tovabb magasodnak a dom-
bok, es mar reszben erdos terepen at
visz az orszagut. Pencen, azaz valoja-
ban egy onnet leagazo mellekut vegen
talalhato egy igen kulonos kutatoin-
tezet, a Kozmikus Geodeziai Obszer-
vatorium. Termiszcti kornyezetben,
a „vilagtol elzartan”, de urtechnika
segitsegevel vizsgaljak tobbek kozott
a foldmozgasokat (foldrengeseket) es
egyes meteorologiai jelensegeket, to-
vabba kulcsszerepet jatszanak a nagy
pontossagu GPS-meresekben is. Az in-
tezet megtekinteset azonban ezuttal
Keszeg oszi lankai (T. J.)
kihagyjuk, es a cserhati taj- es falu-
muzeumra is csak egy pillantast ve-
tiink. Inkabb arra figyeliink, bogy a
falu vege fele a keszegi leagazast el ne
vetsiik.
Pencrol kierve kovetkezik az elso
komoly kaptato (160 m emelkedes),
melynek jutalmakent elerjiik Nograd
megyet, de akinek ez nem lenne eleg,
meg gurulhat tovabb (igaz, csak 60 m
szintet lefele), egeszen Keszegig. Az lit
egy T alaku keresztezodesben vegzo-
dik, melyen balra, Osagard fele kell
majd rartanunk, de a kast61yok szerel-
meseinek erdemes egy rovid kiterot
tenni jobbra, mert a Dozsa Gyorgy ut
5. szam alatt talalhato a nemreg fel-
ujitott f {uszar—Purgly-kastely. Keszeg-
tol igazan kellemes uton tekerhetiink
a Sinkar-patak volgyeben a majdnem
felereszben szlovakok lakta Osagar-
dig, mely nevet a kiralyi vadaszatokhoz
hasznalt agarakrol kapta. Itt mar a Na-
szaly „hataban” jarunk, eszakrol nez-
hetjiik a meszkohegy itt banyatol men-
tes, meredek letoreset. A Keszeg elotti
nagy maszast Osagard utan valthat-
juk masodszor nagy gurulasra, de azert
a helyenkent tormekkes uton es a ka-
nyarokban legyiink ovatosak! Az el-
agazashoz erve Notincs fele kell for-
dulni.
Notincs immar a sokadik 6rdekes
nevu telepiiles cserhati kalandozasunk
Ferences templom es rendhaz, Vac (T, J.)
soran. A nephagyomany a nogradi pa-
sa haremebol kalandos uton megme-
nekiilo leanyokhoz koti a falu nevet,
akik hajtincseikbol kotelet sodorva
ereszkedtek le a harem ablakabdl, majd
a menekiiles soran rendre eldobaltak
hajfonataikat. Valoszinubb azonban,
hogy egy szlav eredetu szemelynev,
illetve a mocsarra utalo netecs szo le-
het a falunev igazi eredete. Minden-
esetre Notincsen is akad egy regi, ne-
mesi epiilet: a falu kozepe tajan, az
angolpark fai kozott belesve pillant-
hatjuk meg a Gyurcsanyi—Scitovszky-
kuriat.
Notincs utan egy kicsit ismet folfe-
le kell kaptatni, mig a dombhaton el
nem erjiik a 2-es foutat. Ezen jobbra
fordulva egy nagyon rovid, 350 mete-
res szakaszt kell megtenniink, majd a
belso kanyarodo savba besorolva tog-
ton leteriink Nograd fele. Ez a beko-
tout elobb vizszintes, majd gurulos
szakaszokbol all, ily mddon lehetose-
get ad arra, hogy menet kozben is erot
gyujtsiink a kesdbbi kemeny szaka-
szokra. A nogradi Varhegy egy sura,
viszkozus lavabol ktrejott, kismeretu
tuzhanyoforma, un. lavadom. Viszony-
lag lapos teteje es meredek peremei
mindig is eszmenyi helyet kinaltak a
varepiteshez, igy mar a honfoglalas
elotti szlav idoszakban is allt itt ero-
ditmeny (Novigrad, azaz uj var), majd
a magyar kozepkorban is. A torok
idokben inkabb a gyava feladas, mint
a hos varvedelem jellemezte, mig ve-
giil 1685-ben egy villamcsapas okoz-
Negy hegysegen, ket orsz&gon, egy nap alatt kerekparon
401
ta robbanasban nagyreszt megsem-
misiilt, am a kegyelemdofest itt is —
mint oly sok mas esetben — a kuruc
idok vegeztevel a csaszari csapatok ad-
tak meg. Igy a kerekparrol a var fele
tekingetve csupan egy csonka tornyot
es egy-ket bastyamaradvanyt fedez-
hetiink fel. (De jobb, ha lefele gurulas
kozben inkabb az utra figyeliink, es
nem nezelodiink!) A var fele tett eset-
leges kitero utan Diosjeno iranyaba
folytatjuk az utat. Ez a rovid szakasz
elvileg nem komoly, mdgis, az enyhen
felfele vezeto ut egy szembeszellel pa-
rosulva, es az itt mar jelentkezo fara-
dasi tiinetekkel kellemetlenne tehetik
ezt a szakaszt.
Diosjenon a Bdrzsonyi utnal (egy
nagy iskolaepiilet es egy Kiralyhaza-
tabla is jelzi) balra kell fordulni. Most
valoban drdemes osszeszedni az eron-
ket, mert itt kovetkezik a leghosszabb,
legfarasztobb emelkedo. Szuk 4 km-en
250 m szintet kell vdgig felfele tekerni.
A hosszu, hazakkal szegelyezett utca
vegen, az erdot elerve forduljunk jobb-
ra. Innen kezdve erdoben, es elvileg
autok elol elzart, de jo minosegu liton
haladunk Kemenceig. Valojaban azon-
ban nemi auto- es motorforgalom meg-
iscsak akad, de ez egyakalan nem za-
varo. Az 500 m (tszf.) magassagban
levo hago (Jenoi Zavoz) a Magas-Bor-
zsonynel idosebb, egykori vulkan kal-
Notmcsi-tn (T. J.)
402
Кегёкрёгоз паду kor
derapereme. Innen meg egyszer, utol-
jara erdemes visszatekinteni a cserhati
tajak fele. A hago utan kovetkezik az
egesz ut legelvezetesebb szakasza: 15
km egyenletesen elosztott lejto, amely
pont kello meredeksegu, igy volta-
keppen sem fekezni, sem tekerni nem
sziikseges a haladashoz. Az elejen egy
nagy kanyart leszamitva eles fvekkel
sem kell szamolnunk. Egyediil a kis
hidak elott es utan elhelyezett fekvo-
rendorokre kell figyelniink, mikozben
zavartalanul elvezhetjiik a friss erdei
levegot es a tajat. Kiralyhazanal пё-
hany turistahaz mellett gurulunk el,
Kemencehez kozeledve pedig egy er-
dei strand keksegen, illetve a kisvas-
uton akadhat meg a szemtink.
Kemence felso vegen egy fogado
mellett pihenhetjiik ki a nagy guru-
last, majd a patakot is keresztezve ju-
tunk le a foutig. Az artatlannak tuno
Kemence-patak valojaban igen ko-
moly karokat okozott a faluban es a
kisvasut palyajaban egy 1999-es vil-
lamarviz soran. Es a kicsinek latszo te-
lepules sem oly jelentektelen, hiszen
regen Hont varmegye szekhelye volt.
Az egykori varmegyehazat epp a ka-
nyarban fedezhetjiik fel, ahol eles szog-
ben balra fordulunk ra a foutra. Ettol
kezdve az Ipolyba torkollo kis vizfo-
lyasok altal felszabdalt borzsonyi pe-
remvideken visz keresztiil az ut, ami
biciklis nyelvre leforditva annyit je-
lent, hogy temerdek emelkedo es lejto
kovetkezik egymas utan, de az utob-
V
Fellegvdr, Visegrad (T. J.)
biak szerencsere mindig picit hosszab-
bak, igy a lefele nyert lendiiletet min-
dig jol ki lehet hasznalni a szemkozti
kaptaton. Igy erjiik el Vamosmikolat,
ahonnan mar jobban kisimul az ut,
majd Ipolytolgyest es Letkest.
Ha eronk fogyatkozik, akkor Let-
kesen donthetiink ugy is, hogy egy
kenyelmes gurulassal Szob fele vesz-
sziik az iranyt, ahonnet kerekparszal-
litasra alkalmas vonattal gyors iram-
ban hazaterhetiink. Igy is nagyot es
szepet tekertiink! Ha azonban jol al-
lunk energiaval, akkor kovetkezhet a
hataratlepes! A schengeni egyezmeny-
nek hala, ez semmilyen gondot nem
okoz, amennyiben nalunk van a sze-
melyi igazolvanyunk (ami termeszete-
sen egyebkent is erosen ajanlott!). Az
Ipoly hidjan athaladva a hatar tulol-
dalan fekvo, tiilnyomdriszt magya-
rok lakta Ipolyszalkaba (Salka) erank.
A masodik vilaghaboruban felrobban-
tott hidat ugyan az 1950-es evekben
Кегёкрёгоз паду ког
helyreallitottak, megsem lehetett hasz-
nalni a „barati” idoszakban. Csupan a
rendszervaltas utan kezdhettiink el
kozlekedni rajta — eleinte csak alkalmi
jelleggel, majd csak nappal —, egeszen
2007-ig, amiota teljesen szabad az at-
jaras. Ipolyszalkan az 564-es utat el-
erve, azon balra kanyarodva folytatjuk
utunkat.
Domborzatilag az utolso eroproba
kovetkezik: a Helembai-hegyseget a
„nyakanal” keresztezziik, melyhez 70 m
szintet kell feltekernunk egy jo mino-
segu, nemreg felujitott orszaguton.
A forgalom elsore meglepoen nagy,
aminek az az oka, bogy Esztergom meg-
kozelitese a borzsonyi videkrol ezen
az uton a leglogikusabb, miota nem
kell ketszeri hat&ratkpessel szamolni.
A (domborzati) nyeregbol lefele gu-
rulva elobb Garamkovesd (Kamenica
nad Hronom) kovetkezik, majd a fa-
lut elhagyva a Garam folyo ht'dja. In-
nen pedig mar egyenes es vizszintes
ut vezet Parkanyig (Sturovo). Parkany
elott az 564-es utrol le kell terni a
nagy jobbkanyarnal, es egyenesen to-
vabbhaladni a varos fele.
Parkany fantasztikus eletre kapott,
miota 2001-ben ujra elkesziilt a Maria
Valeria hid. Az Esztergomba erkezo tu-
ristak jelentos resze ide is atzarando-
kol a hidon, es nem is ok nelkiil, mert
a szemkozti hegyen magasodo Bazi-
Garam (T. T.)
lika latkepe innen a leglatvanyosabb,
eloterben a Dunaval. Igy a turistak
nyiizsgese, az ettermek es egyeb ki-
szolgalohelyek pezsgese szembeotlo,
kiilonosen, ha meg emlekszik valaki a
korabbi idoszakok almos nyugalmara.
De egyeb szempontok mellett fontos
megjegyezni, hogy a magas parkanyi
munkanelkiilis6g is felere csokkent a
hid jovoltaboL Miota Szlovakia gaz-
dasagilag jobban all, a sot mar nem
feltetleniil olcsobb Parkanyban, viszont
a magyar oldalon sokan profitalnak
peldaul az euroarfolyam emelkedese
гёуёп hozzank atjaro bevasarlo-turiz-
musboL Mindezt fntolag mi is szem-
revetelezhetjilk, a torokot Вёсвпё! ёв
Parkanynal megfutami'to Sobieski Ja-
nos lengyel kiraly szobraval egyiitt,
mig eltekeriink a hidig. A hataratke-
k-s ismet hatartalanul jo erzes.
Magyar oldalon eloszor tulajdon-
кёрреп egy szigetre ёгйпк, a Primas-
szigetre, majd a rovid Bottyan hidon
keresztezziik a szigetet a szarazfoldtol
elvalaszto, keskeny Duna-agat. A Ra-
koczi гёгпё! ёг}йк el a 11-es foutat, de
itt 15тёг ёМетез egy apro knerdt ten-
ni jobb кёг £е!ё а вёгак'шгсаЬа, ёв a
kozelmultban ujjavarazsolt 5гёсЬепу!
гёгге, ahol kedёlyes barokk kisvarosi
hangulat fogad minket. Nyeregtol pu-
hitott hatso feliinknek ёв е^ётЬеге-
dett tagjainknak is rovid pihenot en-
gedёlyezhetйnk, mikozben az ёркегг
orбksёgben gyonyorkodhetiink. Ha
Jakus Lajos Cserhatalja Palumiaeum, Репс (T. J.)
mar nines kedviink visszaszallni, ak-
kor eleg, ha elgordiiliink a varos с1ё1 i
vegen elhelyezkedo palyaudvarig, es
vonattal teriink haza (bar a konyv
frasakor ez a vasutvonal felujitas alatt
allt, kerekparral nem lehetett hasz-
nalni).
Szenabalak (T. J.)
Ha maradt energiank, akkor is tobb
kerekparos utvonal koziil valogatha-
tunk Budapest fele. Ujabb szintemel-
kedesekkel jar, ha a Pilisszentlelek—
Pilisszentkereszt—Pomaz utat valaszt-
juk, viszont a forgalom kisebb, es szep,
erdos videkeken at tekerhetiink. Ez a
valtozat tobb mint 16 km-rel rovidebb,
mintha korbemennenk a 11-es uton,
de a maszas miatt farasztobb lehet, igy
ebben a leirasban inkabb a masik ut-
vonalat ismertetjiik. Esztergombol, a
Rakoczi tertol tehat balra (eszak fele)
indulunk, igy rovid kapaszkodas utan
feljutunk a bazilika kozelebe, majd to-
vabbtekerve lassan elbucsiizunk a va-
rostol. A Duna tulpartjan regi ismero-
siink, a Helembai-hegyseg tunik fel,
mely innet nezve sokkal impozansabb,
Negy hegysegen, ket orszagon, egy nap alatt kerekparon л
mivel deli oldala meredek sziklakkal
szakad le a Duna fele. Nagyon enyhe
folfele es lefete tekeresek utan jutunk
el Pilismarotra, majd egyre beljebb a
Dunakanyarba, Domosre, ahol gon-
dolatainkkal a Ram-szakadek fele ka-
landozhatunk el, majd a lepencei fiir-
dokomplexum erintes6vel Visegradra.
Ezek a reszek a legtobb budapestinek
mar gyakran jart terepek, igy itt mar
az otthonossag erzese keriilget minket.
Visegrad utan feltunik a szentend-
rei szigetspitz, majd Dunabogdanyon
tekeriink at, es megerkeziink Tahitot-
faluba, ahonnan a Szentendrei-sziget-
re hid vezet at. Innentol kezdve szinte
folyamatosan lakott teriileten hala-
dunk Leanyfalun at Szentendrere. Ha
vasarnap estefele eriink ide, akkor a
Budapestre visszafele igyekvo forga-
lom novekedeset is egyre jobban ta-
Noprddi vdr (T. J.)
pasztalhatjuk. Szentendren erdemes a
Duna-partot kovetni, ahol a regi, meg-
szokott kep helyen a mobilgat reven a
Duna fele kinyilo varoskep fogad (ha
epp nines arviz). Szentendre szeletol a
11-es uton semmikepp sem kozleked-
hetiink, de a part menti kerekparut
kanyargos vonalvezetese es valtozo ut-
minosige sem esik jol egy ilyen kerek-
partura vigen, helyette inkabb a 11-es
A kozepkori templom latvdnya az egesz kornyeket uralja (Bencebardti) (T. J.)
108
Kerekparos паду kor
ut jobb oldalan halado, „celratorobb”
kerekparut javasolt. Ez mar a hajra, es
ezt erezve az ember szervezete mas
mukodesre all at, a faradtsag- es faj-
dalomerzet altalaban kikapcsol, es le-
het repiilni hazafele (foleg, ha tamogat
az eszaki szel). Pont emiatt a figvel-
miinket tudatosan kell koncentralni,
hogy ne erjen szomoru veget а кегёк-
parozas.
Hazaerkezven, a eelban meglepve
gondolhatjuk vegig, hogy mikent si-
KIKNEK AJANLJUK A TURAT?
Mmdazoknak, akik kiv&ncsiak arra,
hogy egy nap alatt, pusztSn emberi
1 erovel mekkora teruletet lehet bejarni
Budapestrol indulva es ide visszatdr-
: ve. Ez a kerekparos kor ennelfogva m-
kabb a teljesitmenyrol 6s az йНОкё-
pessegrol szol, nem a leitnivalok meg-
tekinteserfil, megis szinte vegig szep
es erdekes tajakon, telepuleseken ke-
I resztulhaladva prdbalhatjuk ki eron-
ket. Aki a szamok buvcleleben el, az
a tura hosszat konnyen felkereki'thetl
200 km-re, attol fuggocn, hogy Buda-
pesten belul honnan indul, illetve ki-
sebb kiterok beiktatasSval. Profi ke-
rekparosoknak termeszetesen ez a
tav nem extrem hosszusagii, de azert
nem is kezdoknek valO Atlagosan jo
kondlcio. nemi elozetes edzes, jol osz-
szerakott kerckpar (a fekek, a kerekek,
a gumijavito keszlet, a lampSk es a si
sak mellett kulonfisen fontos а кёпуе!-
keriilt pusztan a sajat eronkbol olyan,
egyebkent kiilon turacelpontnak sza-
mito hegysegeket felfuzni, mint a Cser-
hat, a Borzsony, a Helembai-hegyseg es
a Visegradi-hegyseg. Es meg „kiilfol-
don” is jartunk! Este, a kadban iicso-
rogve meg lehet, hogy azt gondoljuk,
hogy „Ilyen gyotro utat meg egyszer
nem!” — de par nap regeneralodas utan
mar lehet, hogy az ismetlesen, vagy
eppen az uj kihivasokon gondolko-
zunk...
A
mes nyereg es a megfelelfi testtartSs-
hozszukseges beallttasok) blrtokdban
batran lehet vallalkozni erre az utra.
Annal is inkabb, mert sz£mos „kiszal-
lasi" lehetoseg van a tura soran, Ma-
ganyos harcosok egyediil is nekivSg-
hatnak, de egy 2-3 fos kis csapat ko-
molyan tudja tamogatni egymast 1ёд-
ellenallasban es lelkileg is. Nagyobb
csapat azonban mar jelentosen lassft-
hatja a tempot. A kaloria nagyon fogy
az ut soran, егёг! ebbol erdemes
boseges keszleteket magunkkal vinni
(bar vasarnap kiv6tel6vel utkozben is
gyakran bukkanhatunk csokolSde
es egyeb elelmiszerforrasokra), ёв
ugyanez fokozottan ervbnyes a folya-
dekra, melybol konnyeden elfogy 6-8
liter egy nyan tekeres eseten, am ezt
folosleges indulastol cipelni, hiszen
majd minden megall6n£l lehet utan-
tolteni (kek kutak, vendegl£t6helyek stb).
A turaiitvonal
10
Jelmagyarazat
A turistajelek alakjanak es szinenek
sorrendje a kovetkezo:
l + ll+l ЧЕЙ
laiAic JI4J
Folio] Г □to]
[c] Eats
® LfflJI IbbJ
HE Tanosveny
BS Piiisi Mariaut
EC] Cikiamen-tanosveny
I I Gyongyok iitja
ЙЗ ИГЕ Korseta ut
EFEOFE Var
**• Muemlekrom
a Emlekinu, tabla
n Kiiato
m Miizeum
ft Var
t Kereszt
ел Temeto
<« • • Piheno
Hegycstics
LnJLnjLJLnj Barlang
Sziklaoronr
Nevezetes epiilet
« Turistahaz
Kbrbezart kert, park
Q Jellegzetes fa
f Forras
о Viznyelo
Folyo
To, nyilt, vizfeliilet
Nadas
Telepules, lakott teriilet
Autopalya
Foot
Vekony aszfaltozott tit
Erdei lit
Osveny
Turistatit
Vasutallomas
Buszallomas
Orszagliatar
0 500 1000
meter
Кёр/egyzek
KEPJEGYZEK
A konyv bontojanak elso oldalan levo kepek sorrendben fentrol lefele:
1. © Vitalii Nesterchuk/Shutterstock
© dolomite-summits/Shucterstock
2. A Vaskapu sziklaive (fot6: Kisida Andras)
A konyv bon'tojanak hatsd oldalan levo kepek sorrendben fentrol lefele:
1. Naplemente a Kovirozsasrol (foto: Kisida Andras)
2. Egig его biikk (foto: Kisida Andras)
1. oldal: Kikeleti hovirag (Galanthus nivalis) lemeno napban (foto: KUDICH-
ZSIRMON Photography)
2-3. oldal: Dunakanyar a Predikaloszekrol (foto: KUDICH-ZSIRMON
Photography)
4-5. oldal: Kilatas a Vadalld-kovekrol a Dunara es a Borzsony hegysegre
(foto: KUDICH-ZSIRMON Photography)
13. oldal: Leanykokorcsin (Pulsatilla grandis) (foto: KUDICH-ZSIRMON
Photography)
91. oldal: Van, aki nem labon megy le a Pilis-tetorol (foto: Kisida Andras)
203. oldal: Torokmezo (foto: Nemet-Bucsi Attila)
291. oldal: Mariabesnyoi bazilika (foto: Kisida Andras)
361. oldal: Honfoglalasunk emlekmuve, Tatabanya (foto: Kisida Andras)
375. oldal: Ket kereken... (foto: Tothagas Jozsef)
393. oldal: Piheno Szentendren (fot6: Tothagas Jozsef)
412
Nev- es targymutato
aCi
A, A
Adyliget 17, 35, 55, 60
Agostyani Okofalu 362-369
Aklok retje 257, 262
Alpar-forras 185
Also-Ecset-hegy 157, 193
Also-Zsiros-hegy 14-15, 17,
22, 52, 62-63, 67
Apat-kuti-patak 176, 181,
186
Aranyhegyi-patak 92, 98
Arpad-kilato 83, 92-93, 99
В
Babatpuszta 293, 299
Bag 305, 329-343
Bajtemetes 345, 347,
351-352
Bangola-tet6 220
Barany-berc 276
Barat-halom 104, 112
Basaharc 200
Bodoshazi-kut 217, 223
Boglya-ko 248
BoLoocOzseb 137, 171, 173
Bolnoka300, 310, 312, 337
Borzsony 105, 108,
113-114, 143, 151, 157,
163 164, 167, 196,
198-200, 204, 208, 210,
213, 216, 218, 221-222,
226, 229-231, 234-235,
252, 259, 262-263,
266-267, 272, 275-276,
280, 282, 284, 286-288,
299, 312-313, 346,
352-353, 376, 394, 402,
404, 408
Bubanat-volgy 189, 193,
199-200
Budafok 377-378
Budai-hegyseg 16, 28, 44,
47-48, 52, 60, 72, 76,
100, 169, 172, 292, 294,
298, 333, 344, 351
Budai Tajvedelmi Korzet 60
Budakeszi 39 41, 85
Budaors 60, 80-81, 87-88
Budapest 10, 17, 34-37, 39,
60, 63, 81, 83, 85, 92-93,
99, 103-104, 112, 114,
117, 132, 172, 174, 186,
195, 204, 238, 256, 263,
306,313, 376, 389,394,
396-398,406 408
Biikkos-arok 73, 77
Bilkkos-patak 178-181, 184
c, cs
Cholnoky Jen6 148
Csabai-torony (Ordogoltar)
72-73, 76, 78
Csak-hegy 156, 164, 193,
253, 286
Csarna-patak 256, 259
Csarna-volgy 268, 272-273
Csehvar269, 273, 275-276
Csepel-sziget 376-377, 379,
381, 384, 387, 390
Csergezan Pal 41
Csergezan Pal-kilat6 35, 41,
44, 50, 57, 60, 76
Cserhat 108, 150, 164,
234-235, 253, 284, 299,
313, 353, 394, 399, 402,
406
Csobanka 93-94, 97,
116-118, 125,173
Csovanyos 108, 156, 193,
205-213, 216-217, 222,
224, 252, 269, 272, 275,
288, 299
Csorsz-arok 329, 334
Csucs-hegy 92, 98, 363
Czibulka Janos 126
D
Dera-patak 116, 125, 130
Diosjeno 212, 218, 268-271,
276, 396, 401
Dobog6ko 143, 146-148,
152, 157, 161-162, 164-
165, 172, 174, 176-177,
190, 196, 245
Dobo Istvan 96
Dorog 136, 169
Dorogi-medence 196
Dornos 112, 129,136,
143-144, 150, 152, 163,
407
Duna 102-104, 111,
113-114, 119, 121, 136,
139, 146, 150-151, 153,
156, 163-164, 168, 177,
181, 186. 188, 190-191,
193-194, 198, 200,
207, 211. 234-235, 242,
244-245, 249, 253-254,
263, 283, 294, 298, 319,
322, 333-334, 376-380,
384-390, 394, 405-407
Dunabogdany 110, 294, 407
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Igazgatosag 27, 50, 221
Dunakanyar 108-109, 112,
114, 144, 146, 149, 151,
163, 235, 245, 247, 253,
282-283,286, 299, 312,
316, 376, 407
E, Ё
Lgett-hars 140, 147, 155,
189- 191
41
Nev- es targymutat6
Eotvos Lorand 148, 162
Erdokertes 292-294
Ersek-tisztas 227, 231
ITzscbct-kilato 85, 351
Erzsebet-piheno 329,336
Esztergom63, 137, 139,
166, 188, 190, 195-196,
198, 200, 235, 394-396,
404, 406
F
Fekete-hegy 32,37,46, 51,
55, 107, 138, 155, 190,
196, 229, 284
Fekete-ko 131, 139 140,
155,161, 166, 168, 172
Fellegvar 103, 113, 403
Felso-Ecset-hegy 147, 155,
193
Ferenc Jozsef 386
Foltan Janos 275
Foltan-kereszt 269, 276
F6t 298, 315,319 -321,
323-326
Foti-Somlyo 294, 309,
311-312,314, 321
G, GY
Galla 156, 164, 194,240,
244, 253, 278-281, 284,
286
Galla-tisztas 278, 283
Garam 136,211,394,
404-405
Gerecse48, 76, 136, 169,
198, 234, 244. 284, 367,
371
Godovar 273
God 108, 319, 397
Godollo 303, 305, 310, 330,
333-334
Godolloi-dombsag 99. 105.
172, 253, 301-302, 306,
308,310, 321,332, 336,
338-339, 351, 356
Goddlloi-dombvidek Tajve-
delmi Korzet 320, 342
Gombolyu-ko 279, 287-288
GombOs Gyula 381
Gorgey Artur 386
Grassalkovich csalad 303,
330
Gubacsi-halas 241, 243
Gyertyanos 295, 298,
308-310, 316, 320
H
Hajagos-volgy 197, 200
Harmashatar-hegy 92-93,
99, 174
Harom-barat-nyereg 205,
212
Hars-hegy 20, 39, 77, 81,
83,85
Hegedus Kandid Lajos 151
Helembai-hegyseg 167, 188,
199-200. 244. 284. 394,
404, 408
Hideg-hegy 156, 164, 193,
256, 257, 262-263, 288
Hideglelos kereszt 189, 194,
199-200
Hirsch-orom 147, 155, 157,
167, 193
Holdvilag-arok 116-117,
121, 123
Holl6-k6 222, 257,
259-260, 273, 276
Hosszu-arok 66, 73-75
Hosszu-hegy 172-173, 200
Hiivosvolgy 14-15, 25, 35,
42, 63, 80-82
I
Inoc 156, 164, 193, 282,299
Ipoly 200. 206, 211,259.
268. 275. 288, 394.
402-403
Ipolytarnoci Osmaradva-
nyok Termeszetvedelmi
Terulet 31
Isaszeg 300, 344-346, 350
J
Jancsi-hegy 257, 266
Janos-hegy 20, 39,48, 77,
81, 174, 351
Javoros 211, 300
Jelesfa 204-205, 213-214
Juharos 328-329, 333-334,
337, 346
К
KaAn Karoly 185
Кайп Karoly-kilato 84
Kammerhof 257, 264
Karpatok 151, 162, 164,
204, 295, 371
Kecske-hat 54-55, 59
Kemence 206, 218,268-
272, 276, 396, 401-402
Kemence-patak 213,218
Kerek-hegy 15.21
Keseriis-hegy 150. 163
Keszeg 396, 399
Kesztolc 136-137,169
Kel-biikkf'a-nyereg 139,
142, 150, 153, 161,
164-165, 189-190
Kevelyek 22, 75, 92-95,
100, 118, 172-173,294,
299, 320
414
Nev- es targymutato
Kiralyhaza 205-206, 214,
217-219, 224, 272,
401-402
Kiralyret 226-228, 230,
263, 276
Kis-Hanta-patak 247-248
Klastromkert 129-130
Klastrom-kut 131, 134
Klastrompuszta 129, 137,
169
Klastrom-szirtek 130, 135,
137-138, 161, 168
Korompa-patak 247, 250
Kospallag 230, 232—234,
241, 247-248, 250
Ko-hegy 117, 120-122, 126,
320,371-372
Kortes 25, 30
Koves-berc 92-93, 97
Kovirozsas 260—261, 266
Kutya-hegy 22, 25, 28-29,
32, 48, 51, 63, 65, 73, 77
L
Lakihegy 355, 377, 381-382
Lat6-hegy 99, 300, 329,
336-337
Leany-barlang 129, 136
Leanyfalu 102-105, 108,
114,407
Legeny-barlang 129,
134-135, 140
Letkes 287, 396, 403
L6-hegyi-patak 232-233
Lorev 377, 385-386
M
Madaras 156, 164, 194, 299
Madas Laszlo 111
Makkosmaria 81, 86
Malom-patak 142, 150, 157
Margita 292-294, 296, 300,
310, 316, 320, 337, 346,
352-353
MariabesnyO 293, 303-305,
328-330
Marianosztra 156, 193, 227,
234, 238, 240-244, 250,
252,282,285-286
Maroti-hegyek 112, 155,
163, 193
Matra 99, 108, 150, 164,
211,234-235, 299,313,
353, 365
Matyas KtRALY 173, 219
Mendc 345-346, 352,
354-355, 357-358
Menescsapas-teto 329,
339-340
Meteor-forras 106—107
Misa-reti-patak 278,
285-286
Mogyorod 294, 298, 309,
316-317,320
Mogyorodi-patak 315, 317,
326
Nagyborzsony 156, 193,
256-258, 261-262, 265,
279, 288
Nagyirtas 234
Nagyirtas-puszta 233, 235
Nagy-Kopasz 25, 35, 41,
44-45, 47, 54-57, 76
Nagy-Koppany 279, 282,
284, 286
Nagykovacsi 15, 21-22,
25-27, 34-36, 42, 44-45,
48, 54-56, 59, 62-63,
67,75
Nagy-Mana 205-207,
209-210, 213-214, 224
Nagymaros 113-114, 186,
241, 248, 253-254
Nagy-Szenas 22, 24-25,
27-30, 32, 48, 52, 54, 59,
63, 65-66, 72, 75, 77, 78
Nagy-Villatn 114,253-254
Naszaly 102, 108, 111, 143,
150, 164, 200, 229, 245,
253, 263, 299, 312, 346,
353, 394
Nograd 213, 275, 394, 396,
399-400, 407
Normafa 35, 40
Notincs 396, 399-401
0,6
Odamasd 278—279
Oszoly 116-118, 125, 172
О
Ordog-arok 17, 19, 38, 56
Ordog-orom 35, 41
Ordoglyuk-barlang 22, 63,
68-69
Oreg-hegy 319-320,
348-349
Orkeny Istvan 34, 37,42
P
Pap-hegy 229, 250
Parkany 394, 396,404-405
Репс 396, 398-399,404
Perocseny 256-259, 262
Piliscsaba 34-36, 63-65, 67,
72-75, 78
Piliscsev 169, 171
Pilismarot 140, 143, 147,
152-153, 157-158,
190-191,200, 407
Nev- es targymutato
4‘
Pilis-nyereg 129, 134, 138,
161, 165, 170, 193
Pilisszanto 161, 170, 172, 174
Pilisszentivan 22, 69-70,
72-74, 78
Pilisszentkereszt 129-130,
133, 172, 178, 394, 406
Pilisszcntlelck 129, 131, 155,
166, 190-191, 193, 195,
406
Podmaniczky Lajos 124
Poganyvar 209, 213, 217,
222-223
Pomaz 93, 117, 125,
129-130, 138, 148, 161,
165, 172, 177, 188-190,
315, 319, 394, 406
Predikaloszek 112, 143, 150,
163-164, 178, 253, 320
Prepost-hegy 143, 150, 163
Pusztatorony (Bibervar) 241,
248-250
R
Rackeve 376-379, 381, 383,
386-390
Rakos-patak 310, 349
Rakottyas 205, 218, 220-221
Ram-szakadek 143, 151-152,
163, 407
Remete-barlang 14, 16, 40
Remete-hegy 17,20, 54,
60, 99
Remeteszolos 15, 35, 37-38,
59
Remete-szurdok 14-17, 25,
35, 38, 59
Rend-kovek 217, 220
R6zsas-patak 206, 209, 214,
223
Rustok-hegy 257, 265
s,sz
Sas-hegy 156, 189, 193, 198,
200, 227, 231, 234, 282,
286-287, 299
Sav6-kuti-tisztas 189, 200
Selmeci-hegyseg 211, 299
Sikarosi-ret 176-177, 179
Simon halala 129, 141, 161
Solymar 22, 27, 63, 68,70,
97
Somos-arok 147, 154, 157
S6s-hegy 113, 228, 234-235,
250, 253, 282, 287
Szada296, 298,300
Szako-nyereg 128, 143, 147,
152, 191
Szechenyi-hegy 35-36, 298,
351
Szelim-barlang 362-363,
371
Szentendre 93, 102, 116 117,
119-120, 181-182, 253,
294, 315, 319, 379, 387,
396, 407
Szent-kut 17, 178
Szent Laszlo-kilato 295,
298,313
Szent Laszlo-volgy 183
Szentleleki-patak 190, 192,
196
Szent Mihaly-hegy 113, 143,
150, 163, 200, 244, 282
Szepjuhaszne tisztasa 84
Szigetbecse 377, 387
Szigetcsep 377, 390
Szigetszentmarton 377, 385,
387, 390
Szigetujfalu 377, 380,
385-387, 390
Szilfa-tisztas 35, 39
Szob 151, 164, 200, 238, 241,
257, 269-270, 278 279,
288, 395-396, 403
Szodas-barlang 93, 95
T
Tahitotfalu 108, 110, 407
Tarnai-piheno 45-47, 52, 58
Tata 362-364
Tatabanya 362-363, 370, 372
Tatra 110, 133, 150, 211,300
Tatralato 210, 221, 259, 272,
275
Teleki Pal 293, 305
Telki 36, 41, 47, 57
Tery Odon 132, 148-149,
164
Teve-szikla 93, 95-96, 100
Thirring Gusztav 132, 149
Thirring-sziklak 147, 149
Tirts Rezso 150
Tost Gyula 151
Tokol 377, 384-385
Torokmezo 234. 241-242,
248, 250, 252, 283
Tusak-arok 350, 356
U,U
Ujbanyai-hegyseg 156, 194
V,W
Vac 108, 254, 270, 284, 394,
396-398, 400
Vadallo-kovek 10, 143, 150,
163
Valk6 333-334
Vasas-szakadck 116-117,
122
Vaskapu-hegy 92, 132, 139,
167, 192, 198, 334, 363,
369
414
416
Nev- es targymutato
Veresegyhaz 294, 296
Visegrad 102 104, 108,
113-114, 150, 176-177,
185-186, 200, 245,
253-254, 396, 403, 407
Visegradi-hegyseg 114, 116,
128, 139, 160, 162-163,
167, 188, 196, 200,211,
234, 245, 263, 282, 284,
287,299,310, 312-313,
320, 394, 408
Viski-kovek 222
Voros-ko 102-103, 105,
107-108,299
Voros-pocsolyas-hat 25, 35,
38, 54-55, 58-59
Wass Albert 113
Y
Ybl Miklos 323-326
z, zs
Zankoi-ret 103, 110
Zebegeny 151, 164, 234
Zengo-volgy 122
Ziribar-hegy 172-173
Znvari-hegy 244
Zsambeki-medence 29,
48, 60
Zslros-hegy 15, 22, 32. 67,
70,76
Zsitva 136
Zsitvay Tibor 114
Nyomtatta es kototte a Kinizsi Nyomda Kft,, Debrecen —
Kizardlagos terjeszto:
Tothagas Plusz Konyvkereskedo Kft.
1047 Budapest, Perenyi Zsigmond u. 15—17.
Telefon: 06-1-370-9264
www.totliagasplusz.hu
REVfZlO
2015 MaJ 15.
Konyveink kedvezmenyesen megvasarolhatok
a Kdnyvtund£r Internetes Konyvaruhazban is.
www.konyvtunder.hu
www.facebook.com/konyvtunder