Helmut Weyhreter
FIGYELJ ODA JOBBAN!
A koncentrálóképesség zavarai
és a fejlesztés lehetőségei
1400 Ft
Dr. Helmut Weyhreter sok éve pszichológusként dolgozik az
Ulmi Egyetemi Klinika pszichológiai tanácsadójában.
Különösen tanulási és iskolai teljesítményekkel kapcsolatos
problémákkal küzdő gyermekekkel és azok családjával foglal-
kozik. Könyvében rávilágít a kisebb-nagyobb koncentrációs
zavarok okaira, és segítséget nyújt a probléma leküzdéséhez.
Az iskolai sikerek alapja a képesség a koncentrált munkára.
Önök akkor tudják gyermekeiket ennek kialakításában segí-
teni, ha
-	pontosan tudják, melyek azok a tényezők, amelyek a
koncentrálást elősegítik, illetve akadályozzák;
-	gyermekeik eredményesség-motivációját megerősítik;
-	megteremtik a családban a megfelelő munkakörülmé-
nyeket;
-	a gyerekeket hatékony munkatechnikákkal ismertetik
meg;
-	játékokkal, edzésprogramokkal és más intézkedések-
kel segítik.
Gyermekük mindezt sikeresebb tanulással, jobb eredmé-
nyekkel fogja Önöknek meghálálni.
9789638 596888
TARTALOM
Előszó
1. fejezet
HOGYAN JELENTKEZNEK
A KONCENTRÁCIÓS ZAVAROK?
Egyszer eltereli valami a figyelmét, másszor figyelmetlen
Hiányosságok az iskolai követelmények teljesítésében
Mindig dekoncentrált?
Nyugtalan vagy álmodozó?	’^j
Az aktív-impulzív típus koncentrációs zavara
A passzív-gondolkodó típus koncentrációs zavara
2.	fejezet A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSA
A GYERMEKKORRA
A bőség kísértései
Megváltozott értékmérők és életelképzelések
Megváltoznak a családok
Teljesítménykényszer alatt álló gyerekek
Nevelés, de mire?
3.	fejezet	AKI AKAR, AZ TUD?
Mit jelent a teljesítménymotiváció?
Hogyan fejlődik ki a teljesítménymotiváció?
Az önállóság fejleszt
A szülői minta szerepe
A gyerekeknek szükségük van útmutatásra
A szülőknek határokat kell szabniuk
4.	fejezet	PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN
A lelki stabilitás
Amikor hiányzik a biztonság
Amikor kevés az idő
MILYEN SZEREPET JÁTSZIK
A TÁPLÁLKOZÁS?
Úres hassal nem lehet tanulni...
Csökkenti a cukor a koncentrálóképességet?
Foszfátok és színezékek
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG
ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
Az intellektuális képességek
5. fejezet
6. fejezet
9
10
10
12
12
14
14
15
16
17
19
20
21
23
24
27
28
30
31
32
33
34
35
37
39
40
41
42
43
44
9. fejezet
A tanulási gátlás
A részterületek zavarai
Gyenge helyesírás, olvasás
Gyenge számolási képesség
A fínommozgások zavarai
Hova fordulhatnak a szülők segítségért?
7. fejezet	A FIGYELEM HIÁNYA SZINDRÓMA (FHS)
FHS: egy új „betegség”?
A figyelem zavarának jelei
A diagnózis felállílása
Az okok felderítése
8. fejezet	A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS ALAPJAI
A megváltozás útján
Egy fontos képesség: várni tudni	/
Tanítsa meg gyermekét kívánságainak elhalasztására!
A zsebpénz
Értékek és szabályok gondoskodnak a rendszerről
Érzelmi stabilitás
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK
A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
A koncentráció elősegítését célzó játékok
Edzésprogramok
Ellenőrzött problémamegoldás
10.	fejezet HÁZI FELADAT STRESSZ NÉLKÜL
A helyes előkészítés
A munkakörnyezet
Egy nyugodt munkahely
Meg kell tanulni önállóan dolgozni!
11.	fejezet	TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK
ÉS TANÁCSADÓ HELYEK
Lazító módszerek
Gyógyszeres kezelés
Kiegészítő segítségajánlatok és tanácsadó helyek
12.	fejezet	KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
Gyakorlófeladatok
Heti jegyzőkönyv
87
88
89
91
44
47
47
50
50
52
53
54
56
56
58
59
60
60
62
64
66
68
69
70
74
77
81
82
83
83
85
93
94
105
ELŐSZÓ
Úgy tűnik, napjaink gyakori problémája az egyre több gyermeknél
jelentkező koncentrációs nehézség. Sok gyerek kapkod, és sokszor
hagyja magát kizökkenteni egy adott tevékenységből. A kitartás
hiánya legkésőbb az iskolában okoz problémákat, mivel a gyermeket
nem tudja a feladat lekötni, sokszor nem is erőlteti meg magát, és
így teljesítményei elmaradnak a képességei mögött.
Rengeteg kutatás mutatja, hogy a koncentrációs zavarokat jelölik
meg a leggyakoribb tanulási problémaként. Az elmúlt években
megnőtt azon gyerekek száma, akiket koncentrációs zavarok miatt
vittek orvoshoz, gyermekorvoshoz vagy pszichológushoz.
A szülők gyakran a gyenge koncentrálóképességben látják gyer-
mekük rossz iskolai teljesítményének okát: „Ha gyermekünk csak
kicsit is többet foglalkozna az iskolával és a feladatokkal, bizonyára
jobb jegyei lennének.”
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű!
Koncentrálóképességünk nem egy elszigetelt képesség, amit gyorsan
elő lehet varázsolni. Sokkal inkább összetett folyamatokról van szó,
amelyeknél a külső befolyások is jelentős szerepet játszanak.
Természetesen a koncentrálóképesség edzhető; ennél azonban sok-
kal fontosabb azon tényezők megfigyelése és adott esetben megvál-
toztatása, amelyek egy gyermek életében meghatározóak.
A koncentráció és a figyelem nem két független részaspektus, ame-
lyeket egymástól el lehetne választani.
Sok koncentrációs probléma jobban megérthető más perspektívák-
ból szemlélve.
Ilyenek például:
-	az alacsony teljesítménymotiváció;
-	csökkent érdeklődés bizonyos tananyagok iránt;
-	hiányzó képesség;
-	kedvezőtlen családi feltételek;
-	kedvezőtlen iskolai légkör;
-	részterületek zavarai stb.
Ezeket a tényezőket és összefüggéseket mutatjuk be ebben a
tanácsadó könyvben. Mivel a gyenge koncentrálóképesség minden
gyermeknél más és más okra vezethető vissza, ezeket fel kell derí-
teni, és ott kell változtatásokat eszközölni, ahol a hiányosságok mu-
tatkoznak. Csak ezután lehet a gyereket célzott edzéssel koncentrá-
ciós teljesítményében fejleszteni.
A szülők számára ez azt jelenti, hogy különösen nagy felelősség
hárul rájuk. Meg kell vizsgálniuk családi környezetüket és meg kell
tanulniuk esetleg azt is, hogy a gyerekükkel szemben támasztott kö-
vetelményeket lecsökkentsék. Ettől megnő annak esélye is, hogy
nemcsak gyermekük koncentrációs problémáját sikerül megoldani-
uk, hanem oldottabb családi légkört sikerül teremteniük.
1. fejezet
HOGYAN JELENTKEZNEK
A KONCENTRÁCIÓS ZAVAROK?
Egyes gyerekek folyton valami újba kezdenek, és soha nem maradnak
meg egy dolog mellett.
A nyugodt álmodozóknak is lehetnek problémáik az összpontosítással.
9
HOGYAN JELENTKEZNEK A KONCENTRÁCIÓS ZAVAROK?
EGYSZER ELTERELI VALAMI A FIGYELMÉT,
MÁSSZOR FIGYELMETLEN
Amikor egy gyermek ezer dologba kezd és semmit nem fejez be,
amikor nem figyel oda rendesen és állandóan elfelejt valamit, vagy
hirtelen maga sem tudja, mit is akart éppen, akkor nem igazán jár ott
az esze. Vannak azonban a „nyugodt álmodozók”, akik nem okoznak
káoszt és kevésbé tűnnek fel, viszont iskolai teljesítményükben elma-
radnak a várttól. Az ő magatartásuk is a hiányzó koncentrálóképesség
rovására írható.
A koncentrációs zavarok tehát sokféleképpen jelentkezhetnek. Igazi
problémává azonban a következő ismertetőjelek válnak:
•	gyors, futólagos munkavégzés;
•	sok hiba;
•	a figyelem hiánya;
•	lassú munkatempó;
•	gyors fáradás;
•	álmodozás és elkalandozás.
A szülőknek gyakran az az érzésük, hogy gyermekük sokkal többet tudna
**’ *** teljesítem, ha megfelelően összpontosítana.
HIÁNYOSSÁGOK AZ ISKOLAI KÖVETELMÉNYEK
TELJESÍTÉSÉBEN
Ha egy gyermek dekoncentrált és figyelme könnyen elterelhető, az
leginkább az iskolában válik problémává. Az érintett gyerekek
gyakran már óvodáskorukban feltűnnek. Nem tudják hosszabb
távon lekötni magukat, mindig valami újba kezdenek, vagy egysze-
rűen semmi nem sikerül nekik. A szülők azonban legtöbbször csak
akkor kezdenek komolyan aggódni, amikor gyerekük az iskolában
rosszul teljesít, és feladatait csak részben, rosszul vagy egyáltalán
nem végzi el. A szülők nem tudják elképzelni, mi lehet ennek az
oka, és a gyereket szakemberhez viszik.
Adrián, 9 éves, 3. osztályos
Adrián az olvasott szövegek tartalmát jól megérti. Az írással kapcsolatos
problémái miatt azonban nehezére esik kérdésekre írásban válaszolni. Még
sok gyakorlásra van szüksége ahhoz, hogy folyamatosabban tudjon írni, és
egy szó betűit a megfelelő sorrendbe rakja. Helyesírása nem megfelelő. A
szófajokat nem tudja megkülönböztetni. Matematikából az „egyszeregy-
feladatokat” meg tudja oldani. A mechanizálható számolási feladatokat a
százas számkörben elvégzi. Néha felcseréli a kétjegyű számok számjegyeit.
Adrián koncentrációs nehézségei, korlátozott memóriája és lassú, hézagos
felfogása nagymértékben rontják iskolai teljesítményét. Bár részt vesz fejlesztő
tanfolyamokon, valószínű, hogy az évfolyam követelményeit nem tudja
teljesíteni.
Az aktuális nehézségek csaknem minden gyermeknél így mutat-
koznak meg, akit koncentrációs problémák miatt visznek tanács-
adóba vagy gyerekorvoshoz.
A tanárok, de különösen a gyerekek szülei ezeket a gyenge teljesít-
ményeredményeket gyakran a koncentrálóképesség zavarára vezetik
vissza. Úgy vélik tehát, hogy a nem megfelelő koncentrálóképesség a
gyenge iskolai teljesítmények oka.
Olykor a gyermek korának megfelelő, átlagos eredményeket ér el az
iskolában, de a szülők úgy vélik, hogy lényegesen jobban teljesítene,
ha koncentráltabban és.kitartóbban tudna a feladatokkal foglal-
kozni. Sokszor ezt az igényektől való elmaradást is a koncentráció
hiányára vezetik vissza. A problémákkal küzdő szülők gyakran attól
félnek, hogy gyermekük nem lesz képes elképzeléseiknek megfelelő
iskolában továbbtanulni.
IMit értünk koncentráció alatt?
„Koncentráció” alatt az embernek azt a képességét értjük, hogy figyelmét
egy bizonyos, leszűkített területre összpontosítja, mint a fényszóró a
fényt. A koncentráció azt jelenti, hogy energiát irányítunk egy dologra,
majd azt intenzíven feldolgozzuk. A koncentrációnak tehát a célzott erő-
feszítéshez és szelekcióra való képességhez van köze. A „figyelem” és a
„koncentráció” fogalmakat azonos értelműként használhatjuk.
11
HOGYAN JELENTKEZNEK A KONCENTRÁCIÓS ZAVAROK?
MINDIG DEKONCENTRÁLT?
A koncentrálóképesség csökkenése gyerekenként más és más for-
mában jelentkezhet. Még ugyanazon gyereknél is különböző
formákban jelenhet meg, aszerint, mivel foglalkozik éppen.
Általánosságban abból indulnak ki, hogy a gyerekek összességében
minden területen egyre kevésbé tudnak koncentrálni. Ez azonban
nem érvényes valamennyi gyermekre. Sok gyerek van, akiknél csak
speciális területeken, pl. iskolai követelményeknél, házi feladatok-
nál vagy csak a számolásnál jelentkeznek koncentrációs vagy kitar-
tási problémák, míg a játékban vagy az általuk választott tevékeny-
ségekben (barkácsolás, Lego-építés, festés, bélyeggyűjtés stb.)
nagyon is kitartóak.
A koncentrációs zavarok és a csökkent kitartás ritkán lépnek fel
teljeskörűen, legtöbbször csak bizonyos helyzetekben figyelhetők
meg. Gyakran kapcsolatban vannak a követelményekkel.
Sok „dekoncentrált” gyerek kitartóan tud olyan dolgokkal foglal-
kozni, amelyek szórakoztatják ókét.
Miért mondanak csődöt a gyerekek teljesítményhelyzetekben?
Teljesítményhelyzetekben, összehasonlítva a gyermekek által szaba-
don választott foglalatosságokkal, nagyobb mértékben állítunk köve-
telményeket a pontossággal és a kitartással kapcsolatban. Ezenfelül
sok gyerek rossz tapasztalatokat szerzett a teljesítménnyel össze-
függő területeken. Már csak ezért sem hajlandóak alaposan elmé-
lyedni a nehézségekkel járó folyamatokban.
A teljesítés közben fellépő' teher sok gyereknek nagy problémát jelent.
NYUGTALAN VAGY ÁLMODOZÓ?
A zavart koncentrálóképességű gyerekek figyelmét könnyű elterelni.
Ez mindannyiukra jellemző, csak másképp nyilvánulhat meg az
egyes gyermekeknél. Egyesek azonnal feltűnnek nyugtalanságuk és
12
gyakran zavart viselkedésük miatt. Másokat egyáltalán nem úgy
ismernek, mint akinek zavart a koncentrálóképessége, mivel egysze-
rűen csöndben maguk elé révednek.
Előbbi viselkedési módoknak megfelelően, (leegyszerűsítve) két
típusát különböztetjük meg a zavart koncentrálóképességéi gyere-
keknek:
•	az aktív-impulzív típust, és
•	a passzív-gondolkodó típust.
Mind a nyugodt, mind pedig az aktív gyerekeknél megfigyelhető,
hogy legtöbbször felületesen és hibásan dolgoznak.
13
AZ AKTÍV-IMPULZÍV TÍPUS
KONCENTRÁCIÓS ZAVARA
A gyerekre impulzív, nyüzsgő magatartás jellemző. Nagyon kevés
időt fordít pl. a minták tanulmányozására, gyakran sietősen,
kapkodva dolgozik, több esetben „rendetlenkedő” magatartást
mutat. A feladatokat csak nagyon felületesen intézi el, és nem elle-
nőrzi. Cselekvési tervet szinte egyáltalán nem készít. Elvégzett
munkájában sok minden hibás és gyakran hiányos. A gyermek sok-
szor félbeszakítja a feladatokat, és hamar frusztrálná válik, ha nem
tudja azonnal megoldani azokat. Hatalmas nehézséget jelent
számára feladatok kitűzésével foglalkozni, és ezt lehetőleg megpró-
bálja elkerülni. Általában az ilyen gyermekek figyelme könnyen
elterelhető. A tanítást zavarhatják azzal, hogy nem odaillő dolgokkal
foglalkoznak. Azáltal is feltűnnek, hogy sok mindent elfelejtenek, a
házi feladatot nem írják fel stb. A magatartásában egyrészről a meg-
gondolatlan, hirtelen reagálások, csekély kitartás jellemző, más-
részről a gyermek nem szívesen vállalja a felelősséget. Érzelmi
életében gyakran kedvtelenséget, a frusztrációval szemben pedig
alacsony tűrőképességet mutat.
A PASSZÍV-GONDOLKODÓ TÍPUS
KONCENTRÁCIÓS ZAVARA
Az ilyen gyermek pepecsel, és ábrándozónak tartják. Hosszú időre
van szüksége ahhoz, hogy egy feladatnak nekilásson, és még
hosszabbra, hogy elvégezze. Néha úgy tűnik, hogy gondolatai elka-
landoznak, és nem nagyon figyel az adott feladatra. Ez azonban
nem azért történik, mert alaposan dolgozik, hanem mert nagyon
lassan tevékenykedik. Nem összpontosítja a figyelmét, hanem szem-
mel láthatóan más gondolatok foglalkoztatják. Külső és belső
ingerek is elterelik figyelmét. Szívesen átengedi magát a nappali
álmoknak és gondolatoknak. Gyakran nem készül el a feladataival,
amit elvégez, azt is olykor hibásan oldja meg.
A fenti magatartásbeli sajátosságok nem feltétlenül mutatkoznak
mindig pontosan ugyanilyen formában. Ezek csupán a fő ismérvek.
2. fejezet
A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM
HATÁSA A GYERMEKKORRA
A gyerekek napjainkban nem tanulják meg az erőfeszítéseket és igényeik
elhalasztását. Az iskolában azonban a teljesítőképesség és a kitartás fontos
tulajdonságok.
15
A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSA A GYERMEKKORRA
A BŐSÉG KÍSÉRTÉSEI
Minden társadalom folyamatos átalakulásban van. Ezek a változások,
ha évről évre nézzük, legtöbbször csak csekély mértékűek, és az e-
gyes emberek számára alig bírnak jelentőséggel. Azonban, ha egy
hosszabb időszakot tekintünk, akkor látjuk, hogy a változások befo-
lyása az életünkre nem elhanyagolható. A legutóbbi tíz évben társa-
dalmunkban sok minden megváltozott. Ezeknek a változásoknak
fontos ismertetőjelei a megnövekedett egyéni fogyasztás és a techni-
ka bevonulása a családok mindennapjaiba, ami a magatartás jelen-
tős változását is maga után vonta. A napi televíziózás, magnó- és
videokazetták, CD-k és hasonló dolgok gyermekeink mindennap-
jainak is részévé váltak. Ez nem marad hatástalan a fejlődésükre
sem.
A kínálat hozza létre az „igényt”
Sok gyermek él manapság bőségben. Egyenesen elárasztják őket
játékokkal. A reklámok elhitetik velük, hogy bizonyos dolgokra
szükségük van ahhoz, hogy a többiekkel egyenértékűek legyenek.
Szükségét érzik, hogy legyenek játékaik, CD-ik, később aztán menő
ruházatuk, kozmetikumuk és még sok más. Az igények a kínálattal
együtt nőnek. A szülőknek egyre nehezebb lesz határokat szabni és
ellenintézkedéseket tenni.
A társadalmi változások a gyerekeket döntő módon befolyásolják.
Különösen a kicsi gyerekekben alakul ki a kínálat sokfélesége és a
mindennapi fogyasztás alapján az a benyomás, hogy minden
könnyen, csekély fáradsággal elérhető. Már sok óvodáskorú gyer-
meknek van saját tévéje, sztereoberendezése, rendelkezik a játékok
tömegével, amelyeket gyakran csak néhány alkalommal használ,
majd kiselejtezik őket. A gyerekeknek manapság nagyon sok olyan
tárgya van, amelyekre egyáltalán nincs szükségük.
A gyerekek ma egy fogyasztásorientált környezetben nőnek fel. Ennek
messzeható következményei vannak személyiségük fejlődésére.
16
Az öncélú fogyasztás
Ha napjaink helyzetét összehasonlítjuk azzal, milyen játékok álltak
az 50-es és 60-as évek kezdetén a gyermekek rendelkezésére, úgy
teljesen világossá válik az utóbbi években lezajlott fejlődés. A fo-
gyasztásközpontúságot az is befolyásolja, hogy a családonkénti
gyerekszám egyre csökkent. Ma egy egyedüli gyereknek annyi játéka
van, mint korábban három testvérnek együttesen. A szülők és a
nagyszülők gondoskodnak erről. A folyamatos reklámok hatására a
gyerekek igényei a kielégítés után is ébren maradnak. Ezeknek a
cikkeknek, ill. játékszereknek a használhatósága azonban egyre
kisebb lesz. Vételáruk sincs egyensúlyban hasznosságukkal. Az egész
folyamatot egy iparág élénkíti fel, ami a gyerekek és fiatalok fogyasz-
tási kedvét célozza meg. Állandóan új termékeket gyártanak, ame-
lyekhez nagy erővel toborozzák a fiatalokat.
A gyerekek ma egyre nagyobb nyomás alatt állnak, főleg azért, hogy
ne különbözzenek a többiektől. Nem akarnak lemaradni, akár
ruháról van szó, akár olyan dolgokról, amelyek éppen „menők”.
Hiányuk a saját értékük csökkenését jelenti számukra. Az elmúlt
évtizedet erősen jellemzi a fogyasztás, amely sok ember számára
életcél és az élet tartalma. Tipikus az állandó kutatás az újdonságok,
örömök és a szórakozás után.
A gyerekek a saját értéküket egyre inkább az anyagi dolgokból kiin-
dúlva határozzák meg, abból, hogy milyük van. Nem az eredetisé-
güket és kreativitásukat veszik alapul.
MEGVÁLTOZOTT ÉRTÉKMÉRŐK
ÉS ÉLETELKÉPZELÉSEK
Nem lehet nem észrevenni, hogy ezek a változások és fejlődések a
gyerekek és felnőttek igényeinek és motivációinak változásával
együtt mozognak. Az 50-es és 60-as évekbeli életértékek termé-
szetesen egészen más motivációkat, igényeket, élet- és értékelkép-
zeléseket ébresztettek a gyerekekben és a serdülőkben.
17
A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSA A GYERMEKKORRA
A gyerekeknek ma kevés nyugalmuk és szabad idejük van. Egy
hektikus, állandóan változó kínálati világ nem hagy időt arra, hogy
komolyan elmélyedjenek valamiben.
A rengeteg ajánlat miatt a gyerekeknek ma sokkal nehezebb valamivel
kitartóan foglalkozni.
A félelem, hogy valamit elmulasztunk
A nagy kínálat mellett azt is nehéz elérni, hogy ne féljünk attól,
hogy valamit elmulasztunk. Manapság nagyon sok lehetőség van
arra, hogy örömet szerezzünk magunknak. Teljesen érthető tehát,
ha a gyerekek a lehetőségek eme sokféleségét ki akaiják használni.
Mindezt átgondolva az is világossá válik, miért esik nehezükre, hogy
bizonyos dolgokkal hosszabb ideig foglalkozzanak. Ez különösen
akkor érvényes, ha a tennivalók nem vezetnek gyorsan a várt ered-
ményhez. Van ugyanis számtalan más dolog, ami elégedettséget és
örömet okoz anélkül, hogy az embernek különösebben meg kellene
magát erőltetnie érte.
Erőfeszítéseket tenni „nem divatos”
Napjaink fogyasztói társadalmára jellemző a sokféle lehetőség arra,
hogy különösebb erőfeszítés nélkül szórakozhassunk. És ebben
rejlik sok gyerek koncentrációs problémájának egyik fontos oka.
Mivel az összpontosítást kicsi kortól kezdve a hétköznapokban és a
játék közben előforduló nehezebb és egyre újabb feladatok megol-
dásán keresztül tanuljuk meg, begyakorlás híján nem alakul ki a
gyermekekben ez a képesség.
A hétköznapok és a kreatív játékok is egyre szegényesebbek lesznek.
Az önálló tevékenység és fáradozás helyébe a televízió, videó és
számítógép által nyújtott másodlagos élmények lépnek. A médiák
kiváló módon kínálják a különösebb erőfeszítést nem kívánó, gyors
sikerérzés lehetőségét. A gyereknek nem kell sokat tennie, csak a
távkapcsolót használnia, és máris elmerülhet egy színes világban,
ami ezen felül, a reklámok útján folyton új vágyakat ébreszt benne.
18
A szülőknek ilyen körülmények között nagyon nehéz gyermekeik
felé azt közvetíteni, hogy megéri, pl. az iskolában erőfeszítéseket
tenni. A gyerekek számára valóságosnak tűnő élet egészen másképp
néz ki. Ez azt közvetíti, hogy minden könnyen megkapható. A
fiatalabb gyerekek egyáltalán nem látják át, milyen erőfeszítéseket
kell szüleiknek tenni ahhoz, hogy az ő kívánságaikat teljesítsék és a
megélhetést biztosítsák. Nem ismerik a dolgos hétköznapok ke-
ménységét, éppen ezért ilyen érvekkel egyáltalán nem is lehet őket
kitartó munkára késztetni. A gyerekek afelé hajlanak, amit napról
napra átélnek. És ez a fogyasztás és a sokféleség csábítása.
A fogyasztási kínálat tehát jelentős módon befolyásolja a fiatalok
teljesíteni akarását és ezáltal a koncentrálást.
Mikor tanulják meg a gyerekek megerőltetni magukat?
MEGVÁLTOZNAK A CSALÁDOK
A gyerekek fogyasztásorientáltságával párhuzamosan a családok
hétköznapjai is jelentősen megváltoztak. Egyre több a csonka család
és a gyermekét egyedül nevelő szülő. Az egyre gyakrabban előfor-
duló válás a gyerekeket egészen különlegesen érinti.
Egy válásnak a legkülönfélébb hatásai vannak a gyerekre. Sok
bizonytalanságot és félelmet jelent, és nemcsak a válás tényleges
megtörténtekor. Ez az érzelmi teher legtöbbször korlátozza, hogy a
gyermek az iskolai dolgaival foglalkozzon. Túlságosan elfoglalt saját
magával, szüleivel és helyzetükkel. Nem tudja megvalósítani a telje-
sítésekhez szükséges koncentrációt és kitartást. Sok gyerek, szülei
válását követően csak lassan, fokozatosan tud a megváltozott körül-
ményekhez (látogatási jog, a szülő új partnere, gazdaságilag rosz-
szabb helyzetbe kerülés, gyakori egyedüllét stb.) alkalmazkodni. Az
említett terhelések miatt az iskolai teljesítményeik gyakorta jelen-
tősen visszaesnek.
Az egyre több válás sok gyermek érzelmi stabilitását veszélyezteti.
19
A FOGYASZTÓI TÁRSADALOM HATÁSA A GYERMEKKORRA
TELJESÍTMÉNYKÉNYSZER
ALATT ÁLLÓ GYEREKEK
Sok gyerek sokkal jobb helyzetben van napjainkban, mint az elmúlt
évtizedben. A gyerekeket ma gyakrabban tervezik, mint régebben. A
szülők legtöbbször tudatosan döntenek úgy, hogy gyermeket vállal-
nak, és általában világos elvárásaik vannak a gyermek jövőjét illetően
is. Megtervezik iskolai karrieijét, és legalább az érettségi letételét
elváiják tőle. Ezáltal saját maguknak, de a gyermeknek is nagy terhet
raknak a vállára. Ezt országunk gazdasági helyzete még tovább
növeli. A még mindig jelentős munkanélküliség a szülőkben is félel-
met kelt. Rettegnek attól, hogy gyermekük majd esetleg munka-
nélküli lesz és szükséget fog szenvedni. Ezek a félelmek és elvárások
gyakran a szülőket késztetik arra, hogy keményen beavatkozzanak
gyermekük tanulási magatartásába. Pl. már az iskola megkezdésétől
rendszeresen tanulnak a gyerekkel, gyakorló feladatokat végeztet-
nek vele, fizetik a korrepetálást stb.
Ezzel szemben áll azonban a tény, hogy a gyerekek a hétközna-
pokban egyáltalán nem tanulták meg, hogy erőfeszítéseket
tegyenek. A teljesítmény, úgy tűnik, csak az iskolával és a munkával
kapcsolatban fontos fogalom. Ha azonban a gyerek az „ön-
megerőltetést” és a fáradozást nem tanulta és tapasztalta meg
kiskorától kezdve saját örömére, nos akkor bizonyára komoly prob-
lémák fognak adódni. így fennáll a veszélye annak, hogy a szülők
túlbecsülik gyermekük lehetőségeit, és ezáltal túl magasra helyezik a
mércét. A következmények között szerepel a kedvetlenség, az elu-
tasítás és gyakran a koncentrációs zavarok.
Egyes szülőknek magas elvárásai vannak gyermekeik teljesítménye-
xt ivei kapcsolatban.
W Sok gyermek számára teljességgel idegen, hogy megerőltessék magukat,
és valamit önállóan létrehozzanak. Csakhogy az iskolában nemegyszer
. unalmas dolgokkal kell hosszasan foglalkozni. Hogyan volnának erre a
JX gyerekek képesek, ha soha nem tanulták meg?
20
NEVELÉS, DE MIRE?
Egyértelmű változást állapíthatunk meg, ha a szülőkkel azokról a
nevelési célokról és értékekről beszélgetünk, amelyeket gyermekük
felé közvetíteni akarnak. A fegyelem, a hála, a szerénység, az udvari-
asság, a szorgalom és a takarékosság olyan fogalmak, amelyek ma
már nem tűnnek fontosnak. Néhány évtizeddel ezelőtt a gyerekek-
nek meg kellett tanulniuk a hétköznapokban, hogy nem kaphatnak
meg mindent. Megtapasztalták, hogy az igényeket nem lehet azon-
nal kielégíteni, és hogy eltart egy ideig, amíg a kívánságok teljesül-
nek. Azt is megtanulták, hogy csak bizonyos makacssággal lehet egy
kitűzött célt elérni, és ennek érdekében erőfeszítéseket kell tenni. A
fenti nevelési célok közül ma sok elavultnak és beporosodottnak
hat. Ha a szülőket kérdezzük a nevelési célokról, gyakran alig tud-
nak spontán nyilatkozni arról, milyen értékeket tartanak gyerekeik
számára fontosnak. A fent felsorolt célok biztosan a legkevésbé tar-
toznak közéjük.
A szülők gyakran maguk is tájékozatlanok a nevelési céljaikkal és
nevelési magatartásukkal kapcsolatban.
21
A gyerekek nem látják át a rendszert
A szülők egyrészről a környezetből jövő kínálat sokrétűségét látva,
másrészről a világos nevelési irányvonalak hiánya miatt gyakran na-
gyon bizonytalannak tűnnek annak tekintetében, mit is követel-
hetnek meg gyermeküktől. Nem tudják biztosan, milyen követelmé-
nyeket állíthatnak és milyen határokat szabhatnak, és vajon kell-e
egyáltalán határokat szabniuk. A megváltozott életkörülmények, az,
hogy mindkét szülő dolgozik, a különváltan élő szülők számának
növekedése, a szakmai leterheltség, a gazdasági kényszerek, a
munkanélküliségtől való félelem, de maga a felnőttek fogyasztói ma-
gatartása is sok gyermek számára növekvő tájékozódásképtelenséget
okoz. Nincs megfelelő rálátásuk a rendszerre, ami azonban szük-
séges volna ahhoz, hogy a felnőtté válás követelményeivel meg tud-
janak birkózni.
Megfelelő tartás és átlátható rendszer nélkül a gyerekek nehezen
tájékozódnak az őket körülvevő világban.
Miért esik ma a gyerekeknek nehezükre valamire összpontosítani?
A gyerekek már kicsi koruktól a fogyasztást fontos élettartalomnak
tekintik. Gyorsan megtanulják azt is, hogy nagyon könnyű a dolgokat
fogyasztani, és hogy ez kellemes és szórakoztató. Arra is rendkívül
gyorsan rájönnek, hogy semmiféle különleges ráfordítást nem igényel,
hogy különböző anyagi dolgokat megszerezzenek maguknak. A szülők
gyakran kevés ellenállást fejtenek ki, mivel a mindennapokban nagyon
leterheltek, és hamar idegessé válnak. Ezáltal már a kicsi gyerekek
igényeit is nagyon nehezükre esik lecsökkenteni.
Az iskolában azonban a teljesítmény és az erőfeszítés fontos tényezők,
így a gyerekek az általános iskola megkezdésekor gyakran meglepőd-
nek. Megfelelő „edzettség” hiányában túlterhelik őket azok a követel-
mények, amelyeket az iskola támaszt velük szemben. Nem tanulták meg
az alapfeltételét annak, hogyan lehet koncentrálni és a feladatokkal
kitartóan foglalkozni.
3. fejezet
AKI AKAR, AZ TUD?
Aki valamit létre akar hozni, annak azért erőfeszítéseket kell tennie.
Ebben döntő szerepet játszik a motiváció.
23
AKI AKAR, AZ TUD?
MIT JELENT A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ?
A motiváció fogalma, mindenekelőtt a teljesítményhelyzetekre vo-
natkoztatva, a pszichológiában központi szerepet játszik. Ha egy
embert motivációjáról kérdezzük, azt szeretnénk tudni, miért mutat
egy bizonyos magatartást. A teljesítményhelyzetekre vonatkoztatva
adódik a kérdés, miért hajlandó pl. az egyik gyerek foglalkozni a ne-
hézségekkel, miért marad meg a teendője mellett és rugaszkodik
többször neki, hogy megoldja a feladatokat, miközben egy másik
nagyon hamar feladja, segítséget semmiféle körülmények közt nem
akar igénybe venni, vagy a feladatokat csak felületesen végzi el.
A koncentrált munkához elengedhetetlen a megfelelő motiváció.
ÍA „teljesítménymotiváció” összemérést jelent egy bizonyos minőségi
modellel. Ez azt jelenti, hogy jó vagy még jobb teljesítményt, eredményt
kellene elérni, mint mások.
Siker és kudarc
A motivációkutatás kimutatta, hogy különböző aspektusok vannak,
amelyek az ember teljesítményére döntő befolyással bírnak.
Fontos szerepet játszik ebben a siker reménye, ill. a kudarctól való
félelem. A gyermek az elvárásoktól függően keresi vagy kerüli a tel-
jesítményorientált feladatokat.
Az a gyermek, aki bizonyos esetekben újra és újra csődöt mond,
valószínűleg a jövőben megpróbálja elkerülni ezeket a helyzeteket.
Szorong a feladatoktól, amelyek további kudarcot jelenthetnek
számára. A másik gyermek, aki bizonyos teljesítményhelyzetekben
sikeres volt, legtöbbször megpróbál sikereket elérni. Tehát keresi az
új feladatokat, amelyek sikerrel kecsegtetik. Kézenfekvő, hogy az
említetteknek az önbizalomhoz és az önértékeléshez is sok közük
van.
24
Fontos tehát, hogy a szülők gyermekeik számára, kicsi koruktól
kezdve, újra és újra lehetővé tegyék, hogy sikerélményeik legyenek.
Ez a korukhoz mért feladatok által lehetséges, amelyek a gyermek
képességeihez igazodnak. Ez a mindennapi elintéznivalók során
valósulhat meg, amikor a gyermek a növekvő feladatokkal maga
birkózik meg. Továbbá a kreatív tevékenységeket (a barkácsolás, fes-
tés, történetek kitalálása), kell a szülőknek támogatni és értékelni.
Az eddigi sikerélmények vagy kudarcok jelentősen meghatározzák a
JT gyermek teljesítményét.
ÍA remény a sikerre és a kudarctól való félelem meghatározóak a
gyermek önbizalmára. Döntő' szerepet játszanak ezek a teljesítmény
alakulásában. Jelentősen befolyásolják, hogy a gyermek bizonyos
helyzetben tesz-e erőfeszítéseket, vagy gyorsan feladja a próbálkozást.
Önmagunkkal szembeni követelmények
Mindannyiunknak vannak bizonyos elvárásaink saját magunkkal
szemben. Ez a gyerekeknél sincs másként. Már korán megállapít-
hatók a teljesítményekkel kapcsolatos eltérő igényszintek. A köve-
telmény, amit az ember a teljesítményével kapcsolatban felállít,
bizonyára összefügg az említett siker reményével, ill. a kudarctól
való félelemmel. A gyermek még csekély követelményeket tud felál-
lítani. A követelményeket tehát a szülőknek kell megszabniuk.
Vannak olyan gyerekek is, akik nagyon magas követelményeket
állítanak fel, és ezzel komoly terhet vesznek magukra. A magas
követelményeket a gyermek néha nem is tudja teljesíteni, így azok
kudarchoz vezetnek.
P
A gyermek önmaga felé támasztott követelményszintje nagyban be-
folyásolja a teljesíteni akarását.
25
AKI AKAR, AZ TUD?
Saját felelősség
Ha a diák egy dolgozatra rossz jegyet kapott, azt nem szükség-
szerűen kell a gyenge képességeire visszavezetni, bár alapvetően
adott a lehetőség, hogy a hibákért a hiányzó képességeit tegyük
felelőssé. A sikertelenségnek számtalan oka lehet. Például ezen a
napon egyszerűen pechje volt, vagy a tanár nem kedveli, és ezért
szóbeli feleletét igazságtalanul értékelte.
A gyermek azonban arra a következtetésre is juthat, hogy nem
készült fel rendesen a dolgozatra.
A saját teljesítményünk eredményességét vagy eredménytelenségét
sokféle módon magyarázhatjuk. A fejlettség bizonyos fokán azonban
meg kell jelennie a saját felelősségnek, amikor már nem a kívülálló
okokban keressük az indokokat, hanem a saját munkánkban.
b Annak módja, hogyan magyarázzák a gyerekek sikereiket vagy kudar-
W caikat, huzamosabb időre jelentősen befolyásolja a teljesíteni akará-
J sukat. Az érzés, hogy a saját tetteinkért mi magunk vagyunk a felelősek,
döntő mértékben befolyásolja a figyelmet és a kitartást.
A gyerekek a sikert legtöbbször saját érdemüknek tekintik. A kudar-
cokat más okokra vezetik vissza, mint pl. a szerencse vagy a véletlen,
de nem szívesen jutnak arra a következtetésre, hogy nem tettek meg
minden tőlük telhetőt. Kutatások során megállapították, hogy a
sikermotiváltak sikereik magyarázatát a saját képességeikben látják,
miközben a kevésbé sikermotivált egyének az eredménytelenséget a
feladat nehézségére, külső körülményekre hárítják.
A gyerekek gyakran próbálják a gyenge teljesítményük okait a „sze-
rencsétlen ” körülményekben látni.
26
HOGYAN FEJLŐDIK KI
A TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ?
Az első életév
A teljesítménymotiváció a korai időszakban döntően függ a gyer-
mek lelki fejlődésétől. Fontos, hogy már a kisgyermek kezelni tudja
a tárgyakat, mégpedig úgy, hogy azzal hatást és sikert égen el (pl.
egy csörgőt ráz, és ezzel zajokat csalogat elő, építőkockákat rak
egymásra stb.). Ilyen cselekvéseket a gyerekek már első életévükben
képesek végezni, s általuk sikerélményhez jutnak.
ÍA gyerekek örülnek a cselekedetük eredményének, ezért belső indít-
tatásból is fáradoznak azon, hogy megfelelő hatást éljenek el. A gyere-
kek már nagyon korán kimutatják azt az erős akaratot, hogy mindent
egyedül akarnak megcsinálni, hogy ezáltal sikerhez jussanak.
A szülők jól emlékeznek arra az időszakra, mikortól a gyerek már
mindent egyedül akart csinálni. Gyakran már azelőtt mutatnak ilyen
magatartást, mielőtt még rendesen tudnának beszélni. Nemritkán
próbára teszik szüleik türelmét, mivel sok hétköznapi tevékenység
így nagyon hosszúra nyúlik.
A belső indíttatás és az önálló akarat az a két tulajdonság, amely a
későbbi évek során képessé teszi őket arra, hogy megerőltessék ma-
gukat, és a lehető leghatékonyabban tudjanak megbirkózni környe-
zetük problémáival.
Következő fontos lépésként a gyermekben ki kell alakulnia annak a
képességnek, hogy viselkedésének kihatásait a saját személyére vo-
natkoztassa, és ezt mint személyes ügyességét vagy ügyetlenségét élje
meg.
Kettőtől négyéves korig
Sok kutatás kimutatja, hogy a lelkileg megfelelően fejlődő gyere-
keknek már két és fél, három és fél éves korukban siker- és kudarc-
élményeik vannak. Ezekhez nagyon erős érzelmek kötődnek, ame-
27
AKI AKAR, AZ TUD?
lyek gyakran dühkitörésekben nyilvánulnak meg. Mivel ezek a
dacrohamok hevesek és nehezen kontrollálhatók, nem kis fejtörést
okoznak a szüló'knek. Ha azonban alaposan a dolgok mögé nézünk,
meglátjuk, hogy a dühkitörések a gyermeknek azt a fáradozását jel-
zik, hogy a környezet követelményeivel sikeresen megbirkózzon.
Ebben az életkorban kezdenek a környezeti befolyások és a nevelési
módszerek egyre erősebben hatni. Ha tehát a szülők gyermekeiket
állandóan akadályozzák, egyre ritkábban fognak próbálkozni.
Négytől ötéves korig
Már kb. négy és fél, ötéves gyereknél világos különbségek figyelhetők
meg a feladatokhoz való viszonyban. így egyes gyerekek már neki mer-
nek kezdeni új feladatoknak is. Kitartóak és akkor is folytatják a pró-
bálkozást, ha az első kísérletük sikertelen. Mások azonban gyorsan fel-
adják, gyámoltalanul viselkednek vagy azonnal segítséget kérnek.
A teljesíteni akarás előmozdítása
A gyermek már kicsi korától magában hordozza a teljesíteni akarás
képességét. A szülők feladata tehát, hogy a gyermeket ennek kifej-
lődésében támogassák. Kedvező az a nevelési mód, amelyik a gyer-
meket megerősíti cselekvésében, önmaga kipróbálásában, és nem
nyirbálja meg állandóan a lehetőségeit.
AZ ÖNÁLLÓSÁG FEJLESZT
Már leírtuk, hogy az önállóság, amire a gyermek születésétől fogva
törekszik, jelentős előfeltétele a teljesítménynek. A gyerekek ma-
guktól keresik a környezettel való megbirkózás lehetőségeit, tehát
saját erejükből akarnak egyre jobbak, ügyesebbek lenni. A környezet
tehát (család, azonos korúak csoportja) nagyon fontos szerepet ját-
szik a teljesíteni akarás alakulásában.
A szülők előmozdítják a teljesíteni akarás fejlődését, ha támogatják
gyermekük arra irányuló fáradozását, hogy amit tud, azt egyedül
csinálja. Ha segítik őt, ha időt adnak neki a kísérletezésre és hala-
28
dását megdicsérik, előmozdítják fejlődését. Az önállóság támogatása
természetesen nem korlátozódik csak az óvodáskorra. Minden
életkorban kiemelkedő hatása van a nevelésnek a felelősségérzet,
az erőfeszítésre való készség és ezzel a koncentrálóképesség és ki-
tartás alakulására.
A támogatás természetesen nem azt jelenti, hogy a gyermeknek
minden kis nehézségnél azonnal segítünk. Sokkal fontosabb, hogy
saját megoldási utakat keressen, és esetleg tippeket kapjon, milyen
irányban keresheti a megoldásokat. Az a gyermek, akinek a házi
feladat megoldásában mindig segítenek, nem tud felelősséget vál-
lalni saját iskolai tevékenységéért.
Az önállóságra irányuló túl szigorú nevelés szintén akadályozó lehet,
hiszen megfelelő felkészültség, begyakorlottság hiányában újra meg
újra kudarcokat él át a gyermek.
A szülők nagyban befolyásolják gyermekük fejlődését és teljesíteni
jr	akarását. Támogassa gyermeke önállóságát!
Önállóságra való nevelés
•	A családban elegendő' időt kell hagyni arra, hogy a gyermek
kipróbálhassa megoldási kísérleteit.
•	A szülőknek visszajelzéseket kell eljuttatni gyermekük felé próbál-
kozásairól, és a kis előrehaladásokat is el kell ismerniük így reményt
adnak neki a jövőbeni sikerre, bátorságot öntenek belé, és ezzel
előmozdítják az önállóságát.
•	A családi légkör kölcsönös megbecsülést és érzelmi melegséget
hordozzon.
•	A család nyújtson a gyermek számára elegendő ösztönzést, hogy a
problémákkal megbirkózzon és az új iránti kíváncsisága felébredjen!
•	A család szabjon határokat a gyermeknek, struktúrát és tájékozódást
kínáljon számára az áttekinthetetlennek tűnő környezetben!
29
AKI AKAR, AZ TUD?
„Az önállóságra nevelés” mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szülők
támogatják gyermekük abbéli fáradozását, hogy a környezetével és
az ott fellépő problémákkal korának megfelelően megbirkózzon, és
saját megoldásokat keressen. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy
korlátok, szabályok nélkül mindent megtehet.
A SZÜLŐI MINTA SZEREPE
Természetesen a szülők példája is fontos szerepet játszik a gyermek
erőfeszítésre való készségének és motivációjának fejlődésében. Azt a
magatartást azonban, hogy lehetőleg jól dolgozzunk és a legjobbat
nyújtsuk, a gyerekek rendszerint nem egyszerűen a szülők mintája
alapján veszik át. így sok szülő, aki maga keményen dolgozik, azt
tapasztalja, hogy gyermeke egyáltalán nem mutat hasonló telje-
sítményt. Éppen ellenkezőleg. Nemritkán tapasztalunk „abszolút
kedvetlenségi beállítottságot”, és a gyerekek egészen másképp
akaiják a dolgokat csinálni, mint szüleik.
A gyerekek teljesítési kedve tehát más tényezőkön is múlik. A meg-
felelő magatartás kialakításához a családi légkört bizalom, érzelmi
megbecsülés és melegség kell, hogy áthassa. Elegendő időt kell
biztosítani arra, hogy a családtagok igényeikről beszélgetni tud-
janak. A gyerekeknek lehetőséget kell adni a nap folyamán átélt
események elmesélésére. És mindenekelőtt kell valaki, aki érdeklő-
dést mutat dolgaik iránt és meghallgatja, gondjaikban útmutatással
segíti őket.
A felnőtté válás követelményei nem egyszerűek. Éppen ezért nin-
csenek egyszerű megoldások. A gyerekeknek és a fiataloknak szük-
ségük van szüleik támogatására ahhoz, hogy megfelelő készségeket
tudjanak kifejleszteni magukban és képesek legyenek a felelősséget
vállalni saját tetteikért.
A gyerekek sajnos nem mindig vesznek példát szüleik munkához való
y viszonyáról.
30
A GYEREKEKNEK SZÜKSÉGÜK VAN
ÚTMUTATÁSRA
Az információáramlás korában élünk. A televízió, a számítógép, az
internet, az irodalom folyamatosan nagy mennyiségű információt
kínál, amihez a családok eltérő mértékben jutnak hozzá. Bár a gye-
rekek ezekkel a lehetőségekkel együtt nőnek fel, hogy ezt kihasz-
nálják-e, az nem csekély mértékben függ attól, mennyire engedik
őket szüleik a fenti információforrásokhoz hozzáférni. A szülők meg
tudják tanítani gyermekeiknek, hogy pl. a televíziós adásokat cél-
zottan, információs értékük szerint válasszák ki. Jó szokás, ha a kivá-
lasztott műsort közösen nézik meg, majd a látottakról mindannyian
elmondják véleményüket.
Amikor aktuális témához célzottan keresnek irodalmat, ezen keresz-
tül megmutathatják gyermeküknek az információkeresés módjait is.
Ezzel azt is tudomásukra hozzák, hogy nem feltétlenül kell és nem is
lehet mindent tudni. A gyerekek ily módon azt is megtanulják, hogy
bizonyos ráfordítás szükséges „az élet dolgainak” megértéséhez. így
az idők során motiváltak lesznek a problémák aktív megközelíté-
sére. Érdekelni fogják őket az új dolgok, meg akaiják érteni kör-
nyezetüket, és felismerik, hogy megéri fáradozni valamiért.
Megtapasztalják, hogy egy meghatározott cél eléréséhez idő- és
energiaráfordítás szükséges, és hogy ők saját maguk felelősek a to-
vábbfejlődésükért.
Ébressze fel gyermekében a kíváncsiságot a világ felfedezésére!
31
A SZÜLŐKNEK HATÁROKAT KELL SZABNIUK
Környezetünk ingerek sokaságát kínálja. Hétköznapjaink tele
vannak rejtett és nyílt felszólításokkal, amelyek arra biztatnak, hogy
állandóan új dolgokat vásároljunk. A fogyasztás meghatározza éle-
tünket és törekvéseinket (1. 2. fejezet). A gyerekek, mivel ítélő-
képességük még kevéssé fejlett, legtöbbször védtelenül ki vannak
szolgáltatva ezeknek az ingereknek. Ezt is, azt is akaiják, és úgy vélik,
szükségük van rá. Számtalan lehetőség van, amelyek szórakozást
ígérnek. Gyakran a szórakozás eléréséhez szükséges ráfordítás,
erőfeszítés meglehetősen kicsi. Ha a szükséges erőfeszítés túl nagy,
fennáll a lehetősége annak, hogy más szórakozást keresnek.
Alternatívákban jelenlegi körülményeink közt nincs hiány. A tévé
például garantáltan koncentrációmentes élvezetet kínál, és mindig
rendelkezésre áll. Az olyan elfoglaltságok, amelyek nem csekély
tanulási, ill. gyakorlási ráfordítást igényelnek, gyakran nem tudnak
ezzel lépést tartani. Az olyan tevékenységeket, mint pl. egy könyv
elolvasása, sok gyerek unalmasnak talál, és mint szabadidős
elfoglaltságot teljesen elutasítja.
A szülőknek tudniuk kell, hogy az ő feladatuk gyermekeik fogyasztói
magatartásának befolyásolása. A játékszerek áradatának, a gyermek
állandó „akarom, hogy meglegyen” követelésének határokat kell
szabniuk. Ez nem egyszerű. A gyermek mindig újra provokálja a szü-
lőket, és ez konfliktusokat okoz. A szülőknek ezeket a konfliktusokat
megfelelő nevelési eszközökkel (meggyőzés, vita, ellenállás) kezelni
kell. Gyermekük ezáltal megtanulja visszafogni igényeit. A gyermek-
nek meg kell tanulnia, hogy nem kaphat meg mindent, amit meglát.
Azt is meg kell tanulnia, hogy bizonyos erőfeszítés szükséges egy
adott cél eléréséhez.
-A gyerekeknek nem szabad mindig engedni, hogy akaratukat
|f keresztülvigyék. Meg kell tanulniuk igényeiket elhalasztani.
ÍAz igények visszafogásának képessége fontos feltétele a teljesítmény-
orienált és koncentrált munkának és a tanulásnak.
32
4.	fejezet
PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN
A családban a biztonság és támogatás megerősíti a gyermek
teljesítőképességét.
A konfliktusokra a gyerekek különösen érzékenyen reagálnak, akár
dekoncentráltság is előfordulhat náluk emiatt.
33
PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN
A LELKI STABILITÁS
Az ember összpontosítási képessége erősen függ a lelkiállapotától.
Aki súlyos problémákat hordoz magában, nem nagyon tud más dol-
gokra koncentrálni. Mindenki ismer saját tapasztalatából olyan
helyzeteket, amikor nem sikerült egy meghatározott dologra, pl. egy
adott előadásra vagy olvasmányra koncentrálnia. Volt valami, ami a
gondolatait és érzéseit túlságosan is lekötötte.
Leggyakrabban lelki terhek ezek, amelyek adott helyzetekben lép-
nek fel, és nem sikerül megoldást találni rájuk. Fennállhatnak ezek
a gondok huzamosabb ideig is. A probléma sokféle lehet.
Akadályozhatják a koncentrálást konfliktusok, veszteségek, félelmek
vagy hasonlók. Mindezekben az okokban az a közös, hogy az embert
jelentősen megterhelik és teljesítőképességét lecsökkentik.
A gyerekeket különösen súlyosan érintik az ilyen függőben levő
problémák. Sokan olyan feltűnő vonásokkal reagálnak, mint pl. az
agresszivitás. És ha a gyereket állandóan családi problémák nyo-
masztják, akkor azt természetesen a koncentrálóképessége is meg-
sínyli.
A családi problémák erősen csökkentik a gyermek koncentráló-
képességét.
34
AMIKOR HIÁNYZIK A BIZTONSÁG
A gyermekek munkához való hozzáállása döntően függ a környe-
zetűktől, mivel éppen ők reagálnak nagyon érzékenyen környezetűk
zavaraira. Leginkább a családban fellépő problémák viselik meg
őket. Azoknak a gyermekeknek, akik érzelmileg instabil körülmé-
nyek közt élnek, gyakran nagyon nehéz a velük szemben támasztott
követelményeknek megfelelni. Minél hosszabb ideig tartanak a za-
varok, hatásuk annál erősebb. Az ilyesfajta nehézségek okai nagyon
különbözőek lehetnek.
A gyerekeknek biztos és stabil családi háttérre van szükségük ahhoz,
hogy koncentráltan és teljesüményorientáltan tudjanak dolgozni.
A családért való félelem és aggódás zavaró tényezők a gyermekek
számára. Ide tartozik pl. az attól való félelem, hogy a szülők házas-
sága zátonyra futhat. Nagyon nehezére eshet egy gyereknek a
feladatára koncentrálni, ha közben folyton úgy érzi, hogy szülei
nem viselik el egymást, és állandó összeütközések vannak köztük.
Ezek a viták vagy nézeteltérések nemegyszer nyíltan történnek. A
legtöbb gyerek számára azonban burkolt formában is érezhetők.
Feszültségek keletkezhetnek azáltal is, ha a szülőknek saját prob-
lémáik vannak. Ez például akkor fordul elő, ha az egyik szülő szen-
vedélybeteg vagy depresszióban szenved. De fellép a családon belüli
erőszak, esetleg szexuális zaklatás esetén is.
Petra 8 éves, mikor a tanácsadóba viszik. Második osztályba jár. Iskolai
jegyei egyre rosszabbak lettek. Kétséges, hogy el tudja-e végezni ezt az osztályt.
A tanárok elmondták, hogy egyáltalán nem koncentrál a tantárgyakra.
Gyakran magába roskadva ül az órán, úgy tűnik, lelkileg nincs jelen.
Erőfeszítésekre való készsége nagyon alacsony. A tanárok nem biztosak
abban, hogy Petra rendelkezik az általános iskola sikeres elvégzéséhez szük-
séges intellektuális képességekkel.
35
PROBLÉMÁK A CSALÁDBAN
Egy teszt segítségével azonban kimutatták, hogy Petra korának megfelelően
intelligens, sőt, egyes részterületeken igazán jó képességeket mutat. A vizs-
gálati helyzetekben sem mutat semmilyen koncentrációs problémát. Nyitott és
együttműködő.
A családi helyzet érintésekor válik világossá, hogy az apa szenvedélybeteg, de
eddig nem látta be betegségét. Ez a függőség a családot anyagilag veszélybe
sodorta. Az anya állandó konfliktusban van férjével. Csaknem teljesen
egyedül kell ellátnia a családot, mivel társa erre képtelen. A gyerekek órákig
egyedül vannak. Petra édesanyja maximálisan túlterhelt. A családi légkör
gyakran elviselhetetlenné válik. Petra nagyon szenved ezektől a feszültsé-
gektől.
Petra példája azt mutatja, hogy a hosszan tartó családi problémák-
'W- nak messzeható következményei vannak a gyerekre.
36
AMIKOR KEVÉS AZ IDŐ
Egyes családok érzelmileg éppenséggel stabilnak tűnnek, de néha
nagyon nagy terhek állnak fenn, pl. túl magas pénzügyi követel-
mények vagy egy hozzátartozó ápolása miatt. Az időbeli terhelések,
amelyek akkor keletkezhetnek, ha mindkét szülő teljes munkaidő-
ben dolgozik, a családi légkört jelentősen ronthatják, és negatív
hatással vannak a gyerekekre.
* A gyerekeknek szükségük van szüleik támogatására ahhoz, hogy kitar-
W tóan és teljesítménymotiváltan tudjanak dolgozni. Mindenekelőtt ele-
gendő időnek és az igényeik és szükségleteik iránti érdeklődésnek kell
rendelkezésre állni.
Egyes szülők óriási pénzügyi terheket vesznek a vállukra, hogy bizo-
nyos fogyasztási szükségleteket kielégítsenek. Az ilyen családokban
gyakran kevés idő marad az egyes családtagok igényeire, mivel min-
den erejüket leköti a szükséges feladatok elvégzése. A házastársak-
nak ezáltal kevés ideje marad egymásra, nemritkán egymás mellett
élnek, ahelyett hogy egymással élnének.
Fennáll a veszélye annak, hogy a partnerek túlterhelik magukat,
különösen az a fél, amelyik a nevelés terhét is cipeli. A szükséges
megállapodások, a nevelés hétköznapjainak és céljainak átgon-
dolása, nem utolsósorban azonban a kölcsönös támogatás és a
nagyrabecsülés közvetítése, ebben a helyzetben elsorvadnak. Ez az
idők során elégedetlenséghez és csalódottsághoz vezet. A szülők jó
közérzetére és természetesen a gyermekre is hatással van. Sérülnek
a családi melegség és megértés iránti igényei, mivel nem tudja fel-
oldani feszültségeit beszélgetésekben, közös programok alkalmával.
IHa nem marad elegendő idő, a gyermek túl kevés figyelmet és támo-
gatást kap. Már nem lesznek közös tevékenységek, a gyermek igényeit
nem értik meg vagy a fogyasztáson keresztül tudják le. Például zsebpénzt
adnak, hogy vágyait teljesítse. Pedig valószínű, hogy néhány együtt
eltöltött bizalmas perc sokkal többet jelentene számára.
37
A támogatás és az odafigyelés fontos feltételei az egészséges önérté-
kelés és a jó teljesítménymotiváció kifejlődésének. Ezzel közvetve
hozzájárulnak a koncentrálóképesség és a kitartás fejlődéséhez.
Ha a szülőknek kevés ideje van, gyakran elkerüli figyelmüket a
gyermek hanyagsága, pl. a házi feladatok nem készülnek el, a szabá-
lyokat nem tartja be stb. Másrészről sokszor nem tudják a gyermek
igyekezetét megfelelően méltányolni. Az elismerés azonban a gyer-
mekek viselkedésének fontos hajtóereje. Ha elmarad vagy ha csak
korholásban van része, akkor aligha lesz hajlandó hosszú távú erő-
feszítéseket tenni. Az az érzése támad, hogy nem éri meg teljesíteni.
A mindennapok kapkodásában a gyerek igényei túl könnyen el-
süllyednek.
5.	fejezet
MILYEN SZEREPET JÁTSZIK
A TÁPLÁLKOZÁS?
A cukor és az élelmiszer-adalékok mindig újra gyanúba keverednek, hogy
a gyerekeket kapkodóvá és dekoncentrálttá teszik. Valóban így van ez?
39
MILYEN SZEREPET JÁTSZIK A TÁPLÁLKOZÁS?
ÜRES HASSAL NEM LEHET TANULNI...
Sok szülő ragaszkodik ahhoz, hogy ne menjen gyermeke reggeli
nélkül az iskolába. Tanulmányokban valóban igazolták, hogy azok a
gyerekek, akik reggeliztek, a figyelmet igénylő feladatoknál sokkal
jobban teljesítettek, mint azok, akik nem ettek semmit az órák
megkezdése előtt.
Általánosan ismert tény, hogy az elégséges és kiegyensúlyozott
táplálkozásnak különösen jó hatása van a gyermek testi és lelki
egészségére és ezáltal a teljesítőképességére is. Homály fedi azon-
ban még mindig azt, hogy vajon vannak-e olyan tápanyagok, ame-
lyek elősegítik, ill. negatívan befolyásolják a koncentrációt.
Egy különleges példa a cukor. Mindenekelőtt a szőlőcukrot említ-
hetjük, mint energiaforrást, amelyről azt állítják, hogy segíti a kon-
centrálást. A cukrot azonban újra és újra egy szokatlan nyugtalanság
okaként is emlegeti a szakirodalom.
A teljes értékű táplálkozás segíti a gyerekek koncentrálóképességét.
40
CSÖKKENTI A CUKOR
A KONCENTRÁLÓKÉPESSÉGET?
A táplálkozás befolyásoló hatását a hiperkinetikus zavarokkal (1. 7.
fejezet) kapcsolatos viselkedéseknél gyanítják. A hetvenes években a
cukrot (mindenekelőtt édességeket) azzal gyanúsították, hogy ez a
fő oka a gyerekek nyugtalanságának és zavart magatartásának. A
cukorpótló anyagokat is, mint pl. az aszpartam, felelőssé tették
ezekért a feltűnő viselkedési módokért. Ezt a gyanút azonban nem
tudták igazolni. Természetesen nem ajánlott a magas cukor-
fogyasztás, ami a teljes értékű, tápanyagokban gazdagabb élel-
miszerek rovására megy, de végül is aligha lehet a koncentrációs za-
varok oka.
O A kutatásokban nem találtak adatokat a cukornak, ill. a cukorpótló
tjk— anyagoknak a magatartásra vagy a koncentrálóképességre gyakorolt
hatásáról. Feltételezhető' tehát, hogy a túl magas édességfogyasztás nem oka a
feltűnő' magatartásnak vagy a koncentrálóképesség hiányának.
41
FOSZFÁTOK ÉS SZÍNEZÉKEK
A hiperkinetikus viselkedést, azaz az erős motorikus nyugtalanságot
a hetvenes évek óta újra meg újra a táplálékok foszfáttartalmának
tulajdonították. Gyakran voltak látványos híradások a foszfátoknak a
gyermekek viselkedésére gyakorolt hatásáról. Számtalan gyereket
tápláltak éveken keresztül foszfátszegény ételekkel, sok családban
minden csak az étkezés kőiül forgott. Végül világosan megmutat-
kozott, hogy ez az összefüggés nem általánosítható.
Tudományos tanulmányokban nem tudtak jelentős összefüggést
megállapítani a feltűnő magatartási módok, ill. teljesítményzavarok
és a foszfát fogyasztása között. Ebből tehát nem következik általá-
nosan az a javaslat, hogy a foszfátadalékokat el kellene kerülni.
A táplálkozás átállítása mindig a családi kapcsolatok megváltozását is
jelenti. Rendszerint az érintett gyermek több odafigyelést és törő-
dést kap, úgyhogy az esetleges változások egyik következménye a
megnövekedett odafordulás is lehet.
A koncentráció hiányának és a hiperaktivitásnak egy másik lehet-
séges okát az élelmiszer-adalékokban, különösen a mesterséges
ételszínezékekben, mint pl. a sárga színezék, a tarüazin, látták. Van
néhány olyan tanulmány, amely a gyerekek egy részénél adatokat
szolgáltat arról, hogy bizonyos anyagokra feltűnő magatartással
reagálnak. Ide tartozhatnak a koncentrálóképesség károsodásai is,
bár az ilyen gyermekek száma összességében csekélynek tekinthető.
Az olyan gyerekek viselkedésén, akik különösen érzékenyen reagálnak
CÁ— az élelmiszer-adalékokra, diétával lehet változtatni.
Kétségtelenül figyelembe kell venni, hogy a diétás változások az
érintett személy táplálkozási magatartásának jelentős átállítását
jelentik. Ez az átállás sok erőt és kitartást kíván valamennyi
érdekelttől. A szándék azonban csak akkor válik valósággá, ha a szü-
lőkben megvan az erős akarat, hogy ezekben a változásokban részt
vállaljanak, és kitartanak mellettük. Az érintett szülők a gyermek-
orvostól kaphatnak megfelelő segítséget.
6.	fejezet
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG
ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
A koncentrációs problémák gyakran az állandó kudarcok következményei.
A nagyobb fokú koncentrációs zavar esetén az intellektuális képességeket is
vizsgálat alá kell vonni.
43
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
NL INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK
Még ha a szülők nehezen is veszik tudomásul, a koncentrációs
képességek, a figyelem és a kitartás korlátozottságát jelentős
mértékben okozhatja a gyermek intellektuális képességeinek ala-
csonyabb szintje. A magatartásban jelentkező feltűnőségek, mint pl.
a teljesítés megtagadása vagy a motorikus nyugtalanság szintén gyak-
ran együtt járnak a tanulási képesség elmaradottságával.
Ezekben a koncentrációs és magatartásbeli gondokban az alapprob-
léma nemegyszer az, hogy az intellektuális képességek erősen
behatároltak. Természetesen másodlagosan is felléphetnek, a soro-
zatos kudarcok következményeként.
/A koncentráló képességet a gyermek intellektuális képességei is
befolyásolják.
A TANULÁSI GÁTLÁS
Az olyan gyerekeknél, akiket csökkent koncentrációs képességek
miatt visznek szakemberhez, gyakran az intellektuális képességeik
erősebb vagy gyengébb fokú elmaradottságát állapítják meg.
András a tanácsadóban való bejelentkezés időpontjában a 2. osztályba jár.
Azért vitték el a szakemberhez, mert motorikusán nagyon nyugtalan, rosszul
összpontosít, gyorsan feladja, és könnyen eltéríthető' a figyelme. Nem képes,
egyedül elkészíteni a házi feladatát. Gyakran próbálja a munkát elkerülni
úgy, hogy letagadja a leckét. A feladatok elintézése mindig nagyon drama-
tikusan történik, sok ellenállással, és legtöbbször nagyon hosszú ideig tart. A
helyesírás és az olvasás sok fáradságot okoz neki. A számolás sem megy ne-
hézségek nélkül.
Mindkét szülő' dolgozik. Andrásra órák hosszat a nagymama vigyáz, akit a
házimunkák leterhelnek. András a házi feladatot gyakran este, édesanyjával
készíti el.
A tesztvizsgálat kimutatja az iskolában is megfigyelt nagy olvasási
nehézségeket, és ajelentó's gátoltságot a logikus gondolkodás terén.
44
Andrásnak gyakran nem sikerül a feladatok utasításait megérteni. Nagy
hiányosságokat mutat cselekvéseinek megtervezése és a problémaanalízis te-
rén. Nehezére esik megoldási utakat találni. A feladatkitűzésben gyakran
céltalanul viselkedik. Megelégszik részmegoldásokkal és a nyilvánvalóan
hibás megoldásokkal, mivel nem ismeri fel az ellentmondásokat. A megfelelő
intelligenciatesztek eredményei egyértelműen a tanulási képesség gátoltságát
mutatják. Nem sikerült tréninggel sem befolyásolni a munkában való
magatartását. Andrásnak a gátolt tanulási képessége miatt az általános
iskolában túl magasak a követelmények. Az egyetlen elfogadható megoldást a
kisegítő iskolába való átíratás jelenti. A koncentrációs és kitartási prob-
lémákért ugyanis gyenge intellektuális képessége a felelős.
András az olyan szituációkban, amelyek túl magas követelményeket
állítanak vele szemben és amelyekben nem talál megoldási lehető-
séget, a motorikus nyugtalanság jeleit mutatja. Megpróbálja ezeket a
helyzeteket bolondozással vagy hasonló magatartással megváltoztatni.
Ez rendszerint sikerül is neki, még akkor is, ha újra és újra leszidják
ezért. így legtöbbször ki tudja húzni magát ezekből a számára
megoldhatatlan problémát jelentő szituációkból. Végül is tehát ez a
magatartás „sikeres”, amely mögött azonban nem áll szándékosság.
7 András koncentrációs problémái intellektuális képességeinek gyen-
geségéből erednek.
Állandóan túl magas követelmények
A gyerekek gyorsan megtanulják, hogy nem kívánt magatartásmó-
dokkal (pl. különböző fajta megtagadó magatartások, bolondozás,
sírás, dühöngés stb.) elkerülhetik a kudarchelyzeteket.
Mindannyian emlékszünk olyan szituációkra, amelyekben velünk
szemben állítottak túl magas követelményeket és így a csalódottság,
frusztráció, félelem vagy akár kétségbeesés érzését éltük át. Bizo-
nyára arra is emlékszünk, hogy ilyenkor milyen gyorsan csökkent a
koncentrálóképességünk és a teljesítményünk. A gyerekeknél sincs
ez másként az ilyen helyzetekben.
45
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
Ha egy gyerek elé több tantárgyból túl magas követelményeket állí-
tunk, állandóan szembesülni fog saját kudarcával és önértékelése
tartósan sérül. Meg kell próbálnia megóvni magát ezektől a sérülé-
sektől. Ez általában tagadásban nyilvánul meg, melynek következ-
tében csökken a teljesítménye, később pedig gyengébb figyelem és
kitartás figyelhető meg nála.
ÍA koncentrációs zavarok gyakorta a gyermek gátolt intellektuális ké-
pességeiből fakadnak vagy az állandó kudarcok következményei.
Idejében kapott segítség
A szülők gyakran nagyon nehezen veszik észre és fogadják el gyer-
mekük intellektuális problémáját. Bár gyakran már az óvodáskorban
sok jel utal arra, hogy a tanulási képesség gátoltsága állhat fenn,
mert az ilyen gyermeknek nehéz az új dolgokat elsajátítani. A szü-
lőknek nehezükre esik ezeket a jeleket felfogni és ezzel érzelmileg
azonosulni. Sokkal könnyebb a gyermek teljesítményproblémáiért a
gyenge koncentrálóképességet hibáztatni. Nemritkán „cipelik” az
ilyen, intellektuális képességeiben gátolt vagy tanulási nehézségek-
kel küzdő gyerekeket éveken keresztül osztályról osztályra. Ok azon-
ban egyre nagyobb érzelmi bajba kerülnek, mivel a követelményeket
nem tudják teljesíteni. Eközben az önértékelésük nagymértékben
sérül.
A gyermek iskolai gondjai a családban is gyakran konfliktusokat
okoznak. Ez aztán tovább ronthatja a gyermek munka közbeni
magatartását. A normál iskolák csak kevéssé tudnak hozzájárulni a
gyermek tehermentesítéséhez. Ilyen esetekben feltétlenül szükséges,
hogy a szülők a tanárral megbeszéljék, milyen intézkedéseket kell
foganatosítani a gyermek nyugalma érdekében. Ez lehet akár egy
másik vagy speciális iskolába való átíratás is.
7 A szülőknek gyakran nagyon nehéz elfogadni, ha gyermekük aka-
dályozott a tanulásban.
46
A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
Speciális helyzet áll fenn, ha a gyermek csupán egyes területeken
mutat gyengébb teljesítményt. Ilyen esetben legtöbbször csak egy
tantárgyban, pl. a németben vagy a számolásban akad el, miközben
teljesítményei és a munkához való hozzáállása más területeken jók.
Tehát teljesítőképessége csak egyes részterületeken mutat gátolt-
ságot. Ezeknek a hiányosságoknak korai felismerése nagyon fontos
annak érdekében, hogy a gyermeket célzottan lehessen fejleszteni.
GYENGE HELYESÍRÁS, OLVASÁS
Az utóbbi években egyre több gyereket visznek a tanácsadókba
gyenge helyesírás, olvasás gyanújával. Az idáig vezető problémák
gyakran koncentrációs zavarokkal járnak együtt. A zavarok az olva-
sás és a helyesírás elsajátításában már korán megmutatkoznak.
47
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
JA gyenge helyesírás, olvasás felismeréséhez fontos ismérv a helyes-
írásban a magas hibaszám, és a gyermek általános intelligenciájától
való egyértelmű eltérés.
Problémák a helyesírásban
A gyermek problémái a helyesírásban nagyon eltérőek lehetnek.
Egyes gyerekek hajlamosak a betűk felcserélésére, mások ismételten
„kifelejtenek” betűket a szavakból, megcsonkítják a szavakat, úgy-
hogy külső személy számára csak alig olvashatók. Más gyerekeknek
nagy fáradságába kerül a betűk megjegyzése. Csak keveset tudnak
visszaadni, vagy a helyesírási szabályokat helytelenül jegyzik meg, és
nem tudják alkalmazni azokat.
Problémák az olvasásban
Olvasáskor a gyerekeknek gyakran nehezükre esik a hangokat össze-
vonni. A fáradságos próbálkozás során, amikor a szó végére érkez-
nek, az első hangokat már elfelejtették. Más gyerekeknek nehézsé-
geik vannak a betűk hangképének felidézésével. A továbbiakban
ezek a gyerekek alacsony olvasási sebességgel, szavak kihagyásával,
kiegészítésével, elferdítésével vagy hozzáadásával tűnnek fel.
Jelentős fáradságukba kerül az olvasottak megértése. Az értelmezés
tehát többé-kevésbé zavart. Az olvasási problémák gyorsan kihatnak
más területekre is. Minden tantárgy érintett, amelyben fontos az
olvasás. A matematikában is problémák lépnek fel, leginkább a szö-
veges feladatoknál.
Sok gyereknek van problémája mind az olvasással, mind a helyes-
írással. De olyan is megfigyelhető egyes gyermekeknél, hogy csak
olvasási vagy kizárólag helyesírási problémák lépnek fel nála. Több
gyereknél a későbbi iskolai tanulmányok során az idegen nyelvek
tanulásakor jelentkeznek a gondok.
Okok és következmények
Ezen gondok okai nagyon sokrétűek. Míg az elmúlt években az
optikai érzékelés zavarait (látás, képfeldolgozás) tartották leginkább
felelősnek, ma már tudjuk, hogy a gyerekek nagy részénél az
48
akusztikus differenciálásban (hallás, hangértelmezés) is vannak
nehézségek. Több ilyen gyereknél megfigyelték, hogy óvodáskorban
késedelmes volt a beszédfejlődésük.
Sok helyesírási, olvasási nehézséggel küzdő gyermeknél, mindenek-
előtt az állandó kudarcélmények miatt, zavarok alakulnak ki a kon-
centrálóképességben. Hajlamosak a pszichoszomatikus zavarokra, a
depresszióra, és bizonyos körülmények között a hiperaktivitás kezdeti
jelei is kialakulnak. Sok gyerek csak kelletlenül foglalkozik írásos fela-
datokkal. A tollbamondások kínná válnak számára. Igyekeznek min-
den feladatot, ami az írással vagy olvasással kapcsolatos, gyorsan
maguk mögött tudni. Ebből kifolyólag csökken a teljesítményük, és
ezzel együtt a megoldandó feladatra való összpontosításuk is. A mun-
kához való hozzáállást a gondatlanság és felületesség jellemzi. Ezáltal
a gyermek szükségszerűen keveset gyakorol és keveset tanul. így be-
zárul a kudarc, a tagadás és a munkához való hozzáállás ördögi köre.
JA gyermek hamarosan megpróbál mindent elkerülni, aminek az
olvasáshoz és íráshoz köze van.
Az olvasás vagy a helyesírás hiányosságai az állandó kudarcélmények mi-
att a teljesíteni akarás és a munkához való hozzáállás zavarához vezetnek.
49
A GYENGE TANULÁSI KÉPESSÉG ÉS A RÉSZTERÜLETEK ZAVARAI
GYENGE SZÁMOLÁSI KÉPESSÉG
Egy másik részteljesítési zavar a számolási képességeket érinti. Ezt
diszkalkulációnak is nevezik. Az érintett gyerekeknek nagy nehézsé-
geket jelent a számtartomány felfogása. Ezért ujjaikat vagy más
szemléltetőeszközt használnak, aminek következtében feladatvég-
zésük lassú és nemegyszer hibás.
Többnyire nagy problémáik vannak a tízes váltások megértésével, és
a szorzótábla megtanulásával. A szöveges feladatoknál a gyengén
számoló gyerekek legtöbbször teljesen csődöt mondanak, mivel itt
nem hagyatkozhatnak egyedül az emlékezetükre. így gyakran már a
kérdést sem értik meg, és nem tudják megbecsülni, milyen körül-
belüli eredmény várható. Sokszor még az értelmetlen eredményeket
sem ismerik fel.
A számolási zavar diagnózisa akkor állapítható meg, ha a gyermek erős
V gátoltságot mutat a számolásban, más intellektuális területeken azon-
bán korának megfelelő képességekkel rendelkezik.
Hasonlóképpen, mint a gyenge olvasási, helyesírási képességekkel
rendelkező gyerekek, a számolásban gyengék is gyorsan eljutnak a
kudarcérzéshez, és a későbbiekben a munkavégzési zavarokhoz.
Itt is, mint a gyenge olvasási, helyesírási képességekkel rendelkező
gyerekeknél, célzott segítséget kell bevetni.
7 Egyes gyerekek csak nehezen tudnak fogalmat alkotni a szám-
tartományról.
A FINOMMOZGÁSOK ZAVARAI
Sok gyereknek nagyon nehéz valamit papírra vetni. írásuk olvas-
hatatlan és gyakran csak nehezen kibetűzhető. A vonalak betartása
rosszul sikerül. Gyakran helytelen a ceruzafogásuk is. Némely gye-
reknél a balkezesség nehezíti az írást. A füzetvezetés nem kielégítő,
csúnya, összképe rendezetlen. Nem lehet kiigazodni a szövegben.
50
A legtöbb ilyen problémával küzdő gyereknek nagyon hosszú időre
van szüksége a megfelelő írás kialakításához. Sok erőfeszítést kíván
tőlük az írás, gyakran görcsösek, és kétségbeesettek, hogy a nagy
erőfeszítések ellenére is rossz jegyeket kapnak.
Az okok többnyire nem egyértelműek. Egyes gyerekeknél vélhető-
leg az agyi működés minimális gátoltságára vezethetők vissza ezek a
problémák, de a kisgyermekkorban hiányzó finommotoros gyakor-
lás is hozzájárulhat a gondok kialakulásához. A gyerekek ma sok
időt töltenek tévénézéssel és zenehallgatással, és jóval kevesebbet
edzik motorikus készségeiket. Kézűgyességfejlesztő játékokat, mint
pl. a Mikádó, már alig játszanak. A festés és a barkácsolás is egyre
inkább háttérbe szorul.
Az iskolában a finommotoros zavarokkal küzdő gyerekek számára
nagyon gyorsan minden írással kapcsolatos dolog kínszenvedéssé
válik. Az ezekhez a tevékenységekhez szükséges koncentráció és ki-
tartás, amelyek ugyebár a további tanulás alapját képezik, gyorsan
alábbhagynak. És mivel a gyermek csak kevéssé motivált, a tartalmi
hibák is gyakoribbá válnak.
51
HOVA FORDULHATNAK
A SZÜLŐK SEGÍTSÉGÉRT?
Ha Önnek mint szülőnek az az érzése, hogy gyermekének értelmi
képességei egyes területein problémái vannak, beszélnie kell az
illetékes tanárokkal. Az iskola a szülőkkel összehangoltan fejlesztő
pedagógust vagy iskolapszichológust tud bevonni, egyes iskolákban
akár gyógypedagógust is, a fejlesztő munkába. Ez a pedagógus a
gyermek lehetőségeit megvizsgálva tanácsot ad a szülőknek és az
osztályfőnöknek arra vonatkozóan, milyen további lépések szüksé-
gesek.
A szülők azonban - és a tanárok gyakran javasolják ezt - a gyermek-
orvosukhoz is fordulhatnak, aki további orvosi vizsgálatokat java-
solhat, és koordinálni tudja a segítség vagy a terápia lehetőségeit.
Nagyobb városokban vannak képességvizsgáló és tanácsadó közpon-
tok, amelyek az ott jelen levő sokféle, szakmailag illetékes személy
(gyerekorvosok, neurológusok, logopédusok, gyógytornászok,
ergoterapeuták, szociálpedagógusok, pszichológusok) segítségével a
gyermek differenciált szakvéleményezését elvégzik.
A szülők továbbá fordulhatnak pszichológiai tanácsadóhoz (nevelési
tanácsadó) vagy gyermek- és ifjúsági pszichiáterhez, kiváltképpen
akkor, ha az a benyomásuk támad, hogy a gyermek problémái változ-
tatásokat tesznek szükségessé a családban. Ezek a tanácsadók fontos
információkat szolgáltathatnak a diagnosztikához.
7. fejezet
A FIGYELEM HIÁNYA
SZINDRÓMA
(FHS)
Nyugtalanok és gyakran nehezen kezelhetők
ilyennek érzékeli az FHS-es gyermekeket a környezetük.
A FIGYELEM HIÁNYA SZINDRÓMA (FHS)
FHS: EGY ÚJ „BETEGSÉG”?
A legutóbbi években egyre gyakrabban kerülnek gyerekek a tanács-
adókba a figyelem hiánya szindróma, ill. hiperkinetikus tünet-
csoport gyanúja miatt. A szülök sokszor azért fordulnak tanács-
adóhoz, mert a médiákban vagy előadásokon hallottak erről a
„zavarról”. Tudni akarják, hogy gyermeküknél fennáll-e a szind-
róma. Az orvosok is fokozottabban veszik tekintetbe ezt a diagnózist.
Jó volna tudni, mégis hol húzódik a határ a normálisan élénk ma-
gatartás és a tipikus FHS magatartásmód között.
Péter 8 éves. A terapeutát a találkozás előtt még soha nem látta, mégis úgy
viselkedik, mintha régi ismerősök volnának. Egyáltalán nem távolságtartó.
Anélkül, hogy köszönne, bemegy a szobába, majd ide-oda szaladgál és min-
den tárgyat megfog.
A további találkozások során újból és újból megmutatkozik, hogy Péter csak
nagyon rövid ideig tud egyetlen dologgal foglalkozni. Gyorsan váltogatja
játékait, vagy hirtelen feláll játék közben, hogy a szekrényben egy másik elfog-
laltság után nézzen. Reagál a terapeuta által nem érzékelhető, kintről
beszűrődő zajokra is. Odarohan az ablakhoz, hogy lássa, mi történik
odakint. Egy feladat feldolgozása közben mindig olyan tapasztalatokról és
történésekről mesél, amelyeknek az adott feladathoz semmi köze sincs. Ha ő
maga dönthet egy tevékenység folytatásáról, akkor szinte egyetlen feladatot
sem fejez be. Péter többnyire gyorsan elveszíti kedvét, és húzódozik attól, hogy
folytassa, amit elkezdett. A terapeuta vezetésével mindamellett sikerül neki
áttekinthetőfeladatokat megoldani, de sok hibát ejt.
Szülei arról számolnak be, hogy a vele való együttélés extrém mozgékonysága,
a gyakori dühkitörései és a csekély felelősségérzete miatt nagyon nehéz. Péter
láthatóan kevés alvással is beéri. Gyakran a hétvégén is már öt vagy hat óra-
kor ébren van, bár előző este csak 22 órakor feküdt le. Sokszor figyelmetlenül
viselkedik, pl. becsapja az ajtót. Nézi a tévét, bár nem engedték meg neki.
A vele való együttműködés rendkívül nehéz, mivel a kéréseket és tanácsokat
nem követi. Többszöri figyelmeztetés és büntetés ellenére is újra és újra nem
kívánt magatartást tanúsít.
Péter a vele egyidősekkel való kapcsolatában is hasonlóan viselkedik, úgyhogy
egyre inkább elutasítják és kizárják maguk közül a többiek.
54
a
d-
:a-

Iskolai teljesítményei egyre rosszabbak, a felsőbb osztályba lépés is veszélyez-
tetett. Az iskolában csak csekély mértékben sikerül neki a szabályokat betar-
tani. Osztályfőnöke gyakran felhívja édesanyját, és nagyon panaszkodik rá.
Eddig kétszer kellett Pétert anyukájának az óra közepén hazavinni.
Péter mindig kaotikusnak, hirtelennek és dekoncentráltnak hat.
így vagy hasonlóan írják le az FHS-es gyerekek szülei a tüneteket. A
szülők és a többi érintett személy (testvérek, tanárok stb.) többnyire
nagyon terheltek, tehetetlenek és nemritkán lelkileg már láthatóan
gátoltak. Gyakran lép fel náluk idegesség és ingerlékenység, kime-
rültség, pszichoszomatikus panaszok stb. A problémás gyerekhez
való viszonyuk az évek során egyre rosszabb lesz. Maguk a gyerekek
leginkább a tapasztalt elutasítás miatt szenvednek. Gyakorta kívül-
állókká válnak, és ez további problémákat okoz.
FHS esetén a tünetek nemcsak átmenetileg állnak fenn, hanem már
kisgyermekkortól kezdődően.
55
A FIGYELEM HIÁNYA SZINDRÓMA (FHS)
A FIGYELEM ZAVARÁNAK JELEI
Az egyéni különbségek mellett van néhány közös tulajdonság,
amelyeket az FHS lényegi tüneteként lehet megjelölni:
A problémás magatartási módok előterében a súlyosan csökkent
figyelem és a csekély kitartás áll, amelyek helyzettől függetlenül je-
lentkeznek, azaz nemcsak otthon és nemcsak teljesítményhelyze-
tekben, hanem szabadidőben is.
Az impulzivitás és hiperaktivitás az FHS további fontos tünetei. Az
impulzív gyerekeknek nem nagyon sikerül gondolati és érzelmi
benyomásaikat kontrollálni. Pl. figyelmetlenül hangosak, gyorsan
dühbe gurulnak és megtámadnak másokat, összetörik a játékokat
stb. Elhagyják helyüket óra közben, és nem tudnak várni, míg sorra
kerülnek. A hiperaktivitást egy szokatlan motorikus nyugtalanság
jellemzi. Természetesen a hiperaktivitás tünetei nélkül is fennállhat
FHS. Az ilyen gyerekek álmodozóak, és gondolataik állandóan elka-
landoznak.
A tünetek már az óvodáskorban tapasztalhatók, azaz a gyermek min-
dig ilyen volt. A nevezett magatartásmódok eddigre már egyértelmű
gátoltságokhoz vezettek (pl. iskolai problémák).
Í Figyelem hiánya szindrómáról akkor beszélünk, ha a problémás
magatartás már a gyermek fejlődésének korai szakaszában is fellépett,
ha súlyosan és sok élethelyzetben jelentkezik, és nem nagyon sikerül ne-
velési eszközökkel befolyásolni.
A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA
Hangsúlyoznunk kell, hogy a felsorolt ismertetőjegyeknél csupán a
jellegzetes tünetek leírásáról van szó, azaz a diagnózis a szimptóma-
leíráson alapszik és nem határozható meg egyértelműen szervi
okokkal.
Ebből kifolyólag fontos, hogy a diagnózis ne felületesen történjen,
hanem egy tapasztalt ember állítsa fel, aki a zavart figyelem gyanú-
56
jakor egy speciális tesztet végeztet el, és nemcsak a szimptómák
leírására hagyatkozik. A fent leírt tünetek közül sok megfigyelhető a
tanulási zavarokkal és a szociális problémákkal küzdő gyerekeknél
is. Ezért fontos, hogy ezeket a tünetcsoportokat világosan megkü-
lönböztessük.
Megfelelő diagnosztizálás keretében a szülőknek és a többi érintett
személynek a gyermek különböző helyzetekben tanúsított magatar-
tásáról kell felvilágosítást adniuk. A szakember megfigyelési skálák
segítségével benyomást szerez a gyermek vizsgálati szituációban
mutatott viselkedéséről. Az intellektuális képességek kiderítéséhez
az intelligencia és a speciális képességek tesztelését végzik el. A kon-
centrálóképesség tárgyiasításához szintén megoldatják a megfelelő
teszteket. A gyermek élethelyzetének megértéséhez az eddigi fejlő-
dési történetének feltárása éppoly elkerülheteden, mint a jelenlegi
családi kapcsolatok elemzése. Csak mindezen adatok kivizsgálása és
mérlegelése után lehet eldönteni, hogy a problémás magatartás
esetén FHS-ről van-e szó. Javasolt egy beható orvosi vizsgálat is az
egyéb szervi zavarok kizárására.
diagnózisa a gyermek átfogó tesztelését igényli, és részletes,
feltáró elbeszélgetést a szülő' és a vizsgálatot végzó' személy között.
57
N7. OKOK FELDERÍTÉSE
Az FHS okai tulajdonképpen ismeretlenek.
Vannak azonban kutatások, amelyek amellett szólnak, hogy az FHS
kialakulása mögött az agy anyagcserezavarai állnak.
Néhány tudós az okot biológiai (genetikai) károsodásban látja,
amely a gyermek korlátozott önszabályozásában nyilvánul meg.
Fennáll azonban az a vélekedés is, hogy az ok a gyermek és
környezete közötti nem kielégítő kapcsolatban keresendő.
A táplálkozást is újra és újra oknak tekintették. Tudományos kuta-
tások azonban erre nem tudtak megbízható bizonyítékokkal szolgál-
ni (1. 5. fejezet).
A sok kutatás ellenére a kutatók még mindig nem tudnak egy
meghatározott okot megnevezni. Legkézenfekvőbbnek az tűnik,
hogy nemcsak egy ok létezik, hanem több tényező együttesen játszik
szerepet az FHS kialakulásában.
y Nagy valószínűséggel kiindulhatunk abból, hogy az FHS-nek szervi
okai is vannak.
8. fejezet
A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS
ALAPJAI
Ahhoz, hogy a gyermek koncentráltan tudjon tanulni, bizonyos szabályok
kialakítása és betartása szükséges. Ezek bevezetése a szüléik feladata.
59
A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS ALAPJAI
A MEGVÁLTOZÁS ÚTJÁN
A gyermek összpontosító képességének gátoltsága nemcsak egy okra
vezethető vissza. Sok esetben szakember segítségét kell igénybe
venni. A szülők maguk is sokat tehetnek azonban gyermekük
koncentrálóképességének, kitartásának és munkamódszerének
javítása érdekében. Ez viszont türelmet igényel. A változásokat csak
nagyon ritkán lehet rögtön megfigyelni. A változáshoz időre van
szükség, de nemcsak gyermekének. Önnek is időre van szüksége,
hogy nevelési módszerein, értékelképzelésein stb. változtasson.
Hagyjon ezért időt magának, és ne sürgesse a dolgot! Tűzzön ki
azonban kis célokat maga elé, amelyek teljesülését állandóan
ellenőrzi!
A szabályok
A koncentrációs gyakorlatok elvégeztetésénél és a célzott gyakor-
lásnál is fontosabb, hogy kialakítsa a koncentrált munkához szüksé-
ges szabályokat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a házi feladatok végzé-
séhez kell nyugodt helyet teremteni, és a figyelmet elterelő dolgokat
távol tartani. A gyermekben ezen felül ki kell fejleszteni a belső
motivációt, meg kell tanulnia megerőltetni magát, és más jellegű
igényeit későbbre halasztani. Ebben lesz segítségére a nyugodt csa-
ládi környezet, valamint a világos rendszerek és szabályok.
A-.
A gyermeknek meg kell tanulni kívánságait visszafogni, és először a
kellemetlennek tűnő dolgokat elintézni.
EGY FONTOS KÉPESSÉG: VÁRNI TUDNI
A jobb teljesítmény eléréséhez a gyerekeknek tudniuk kell igénye-
iket későbbre halasztani. Kisgyermekeknél nagyon gyakran megfi-
gyelhető, hogy kívánságaikat azonnal akaiják teljesíttetni. Az iskolás
gyerekeknek már az élet sok területén meg kellett tanulniuk, hogy
igényeiket elhalasszák. Például, hogy 45 percen át összpontosítsa-
nak, s csak szünetben mozogjanak, egyenek, beszéljenek.
60
Várni tudni, az jó tulajdonság, amelyet a gyerekeknek nem tesznek
a bölcsőjébe. Nem is alakul ki egyszerűen magától az évek során. A
gyerekeknek a várakozást tanulniuk kell. Meg kell tanulniuk a köz-
vetlenül felmerülő kívánságokat háttérbe szorítani, és először azokat
a munkákat elvégezni, amelyek fáradtságot okoznak. Majd egy
későbbi időpontban learathatják várakozásuk gyümölcsét. Eszerint
tehát egy harmadik osztályos gyereknek képesnek kell lennie arra,
hogy legelőször gondosan elvégezze a házi feladatát, előkészítse a
szükséges dolgokat a másnapi munkához és az iskolatáskájába
bepakoljon a következő napra. Ez csak úgy lehetséges, ha egyéb
érdeklődéseit, kívánságait legalább rövid időre háttérbe szorítja.
Azt is láttuk, hogy a fogyasztás által meghatározott időnkben a
gyerekeknek nagyon nehéz az ajánlatok tömegében valamire is össz-
pontosítani, ami nem hoz azonnali sikert. A gyerekek messzeme-
nően kiszolgáltatottak a külső csábításoknak. Feltétlenül szükségük
van tehát támogatásra és vezetésre, mindenekelőtt a szüleiktől.
61
A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS ALAPJAI
TANÍTSA MEG GYERMEKÉT KÍVÁNSÁGAINAK
ELHALASZTÁSÁRA!
1.	lépés: Elemezze a családi helyzetet!
•	Próbáljon meg legelőször a családjában levő sokféle kí-
nálatról áttekintést szerezni! Szánjon időt gyermeke tevé-
kenységeinek megismerésére!
•	Iija fel, hogyan sikerül gyermekének bizonyos tevékenysé-
geknél az igényeit elhalasztani! Milyen területeken vállal
kevés felelősséget? Hogyan tudja (milyen területeken) a
csalódásokat és kudarcokat kezelni?
•	Azonban azt is íija fel, milyen tevékenységekkel foglalkozik
gyermeke kitartóan, mikor vállalja a felelősséget, és tesz
nem csekély erőfeszítést, hogy célját elérje, ill., hogy sikeres
legyen! Szánjon a megfigyelésre kb. egy hetet! így jó
áttekintést kap gyermeke „erősségeiről és gyengéiről”.
Most talán megállapítja, hogy gyermeke különösen sokat foglalkozik
passzív tevékenységekkel, pl. tévénézéssel, zenehallgatással és számí-
tógépesjátékokkal. Bár ezek a tevékenységek bizonyos körülmények
közt a gyermek tudását gyarapíthatják, mégis passzívak, és csak kevés
megerőltetést kívánnak. Hasonló hatásúak azok a játékok, amelye-
ket a gyermek maga választ, esetleg azért, mert képességeihez közel
állnak és ezáltal kisebb erőfeszítést igényelnek.
Másképpen néz ki a helyzet pl. olvasáskor, a házi kötelezettségek
elvégzésekor, bizonyos sportágakban az edzéskor, a házi feladat
elkészítésekor vagy a dolgozatra való felkészüléskor. Ezek a tevékeny-
ségek nagy ráfordítással járnak, és rendszeres gyakorlást, ill. rend-
szeres edzést igényelnek. Nem kapcsolódnak közvetlenül sike-
rekhez, hanem frusztrációtűrést feltételeznek.
2.	lépés: Az Ön gyermeke túlnyomórészt passzív vagy aktív tevékeny-
ségeket művel?
Állítson fel most egy listát azokról a tevékenységekről, amelyeket
gyermekénél meg szeretne változtatni! Összpontosítson kettő
62
vagy három megváltoztatandó magatartásmódra! Többre nem cél-
szerű, mert könnyen elveszítheti az áttekintést. A siker minde-
nekelőtt azon múlik, hogy Ön következetesen keresztülviszi-e elvá-
rásait. Ez természetesen fáradságos dolog.
3.	lépés: Milyen változtatások kívánatosak?
Bizonyára örülne annak, ha gyermekének csak meg kellene monda-
nia, hogy mosson fogat, mosakodjon meg, rakodjon be az iskolatás-
kájába, és ő ezeket a kéréseket azonnal teljesítené. A valóságban
azonban ez gyakran másképp néz ki. Önnek kell gondoskodni arról,
hogy gyermeke ezeknek a felszólításoknak eleget tegyen. Próbáljon
változtatni!
•	Ne mondjon el mindent tízszer!
•	Kérje meg adott esetben kétszer gyermekét, majd intéz-
kedjen az azonnali végrehajtásról!
•	Ne engedjen gyermekének mást csinálni addig, amíg fela-
datát nem végezte el!
•	Kerülje a fenyegetéseket, mivel gyakran nem lehet betartani
őket!
•	Próbálja meg elképzeléseit lehetőleg tárgyilagosan közvetí-
teni!
•	Mutasson gyermeke felé elismerést és örömet, ha feladatát
megfelelően elvégezte!
A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS ALAPJAI
A céllista
Segít, ha egy céllista alapján saját magunkat is ellenőrizzük. Rögzítse
céljait egy céljegyzőkönyvben, és mindennap írja fel, mennyiben
sikerült azokat betartani!
	H	K	Sze	Cs	P	Szó	V
Ügyelni akarok arra, hogy gyermekem a ruháit elrakja.							
Gondoskodni akarok arról, hogy feladatait a szobájában készítse el.							
(Ha sikerült betartani célját, tegyen egy „+”-t, ha nem sikerült, egy ,,-”-t a
hét megfelelő napjához.)
A hét végén húzza meg eredményessége egyenlegét! Mit sikerült
gyermekénél elérnie? Talán már észre is veszi a változás jeleit.
Természetesen még a legkövetkezetesebb igyekezet mellett sem
lehet elvárni, hogy egy hét alatt minden megváltozik. Sok-sok hét
„kemény munkára” kell berendezkednie. Bizonyára rájön, hogy
Önnek sem könnyrí megmaradni céljainál. Folytasson eszmecserét
szándékairól és tapasztalatairól másokkal (partnerével, egy barát-
jával, barátnőjével)! Ez segíteni fogja igyekezetét.
A ZSEBPÉNZ
Mi köze a zsebpénznek a koncentrációhoz? Közvetlenül természe-
tesen egyáltalán semmi. De a saját szorgalomból történő tanulás
elsajátításához és az igények későbbre halasztásához már igenis sok.
Hiszen akinek a pénzét be kell osztania, az megtanulja kívánságait
elhalasztani és a következményeket viselni.
Ha egy gyermek szabadon rendelkezik zsebpénze felett, megtanulja
az igényekkel és szükségletekkel való bánásmódot is. Adjon gyer-
mekének megfelelő zsebpénzt, és bízza rá igényei nagy részének
finanszírozását. Ha gyermeke valamit meg szeretne kapni (pl. egy
64
kazettát vagy CD-t), úgy azt saját pénzéből vegye meg. Ily módon
megtanulja, hogyan bánjon igényeivel és szükségleteivel.
Ahhoz, hogy bizonyos kívánságait teljesíteni tudja, másokról le kell
mondania. A nagyobb értékű dolgok megvásárlása előtt várnia kell,
míg elegendő pénz áll rendelkezésére. Mindez hozzájárul a felelősség
és kitartás kialakításához.
Mennyi zsebpénz a megfelelő?
Már általános iskolás korában adhat gyermekének zsebpénzt. Az
összegnek természetesen az Ön saját lehetőségeivel kell összhangban
lennie. Ezért a következőkben megadott összegek csak általános
adatokként kezelendők. Tájékoztató értékként a következő javaslat
érvényes:
Egy hatéves gyermeknek 300-500 Ft havonta. Az összeg minden évben
100-200 Ft-tal növekedhet. A13. életévtől 1500-2000 Ftis lehet.
Mivel ezek az összegek nem alacsonyak, feltétlenül következetesnek
kell lennie. Ügyeljen arra, hogy ne Ön fizessen ki újra és újra olyan
kívánságokat, amelyeket gyermekének kellene fedeznie! Ezért gon-
dolja át előre pontosan, mi az, amit gyermekének magának kell fi-
nanszírozni. Csemetéje csak akkor tanulja meg a pénzzel és saját igé-
nyeivel való felelősségteljes bánásmódot, ha Ön következetes marad.
A KONCENTRÁLT CSELEKVÉS ALAPJAI
ÉRTÉKEK ÉS SZABÁLYOK GONDOSKODNAK
A RENDSZERRŐL
Első pillantásra az értékelképzeléseknek nem sok köze van az
összpontosításhoz. Indirekt módon mégis jelentősen befolyásolják a
gyerek motivációját. A szabályoknak és az értékelképzeléseknek sok
köze van az önfegyelemhez és az ösztönök szabályozásához.
Előkészítik a talajt, hogy a szükségletek későbbre halasztását és az
állandó fogyasztási igényről való lemondást könnyebben megta-
nulják. Az értékelképzelések szükségszerűen nem függetlenek a
szülők viselkedésétől és elképzeléseitől. A korábbi évtizedekben sok
szólás volt, amelyek értékirányzatokat fejeztek ki, és jelmondatként
segítségül szolgáltak, hogy sajátunkká tegyük ezeket, pl. „legjobb az
egyenes út”, „rend a lelke mindennek”. A sor folytatható volna. Ezek
az alapelvek elvesztették jelentőségüket a nevelésben. Tartalmuk is
feledésbe merült. Még ha az értékek nem is „abszolút” helyesek vagy
helytelenek, és mindig hozzá kell igazítani őket a társadalmi válto-
zásokhoz, akkor is fontos, hogy a szülők elgondolkodjanak azon, mi-
lyen értékeket közvetítenek gyermekeik felé.
Néhány idevágó példa:
•	A gyerekeknek meg kell tanulniuk környezetükkel gondo-
san bánni. így pl. a szemetüket mindig maguknak és azon-
nal kellene eltakarítani.
•	Meg kellene tanulniuk az energiával takarékoskodni, pl. a
fényforrásokat, amelyeket nem használnak, mindig le kell
kapcsolni.
•	A gyerekeknek meg kell tanulni saját dolgaikra (játékok
stb.) vigyázni.
•	Felelősnek kell érezni magukat azért, hogy a használati tár-
gyakat használat után a helyükre rakják. Ez pl. azt jelenti,
hogy a gyerekek a játék után a kerékpárokat, labdákat stb.
ne az udvaron hagyják, hanem rakják el azokat. Ez csak úgy
lehetséges, ha megtanulnak a dolgokra tekintettel lenni és
önmagukat kontrollálni.
66
ÍZ
á a
- k
az
i a
Bök
Int
xk
Legyen ez a néhány példa indíték arra, hogy elgondolkozzon azon,
hogyan értékeli ezt Ön a családjában! Mivel elégedett? Mit hagyhat
úgy, ahogy van? Hol szükséges változtatnia? Ha javítanivalót fedezett
fel, próbáljon meg konkrét cselekvési tervet készíteni (azt aka-
rom, hogy...), és rögzítse írásban. Jegyezze rendszeresen fáradozá-
sait!
Amennyiben a gyermek világos rendszereket tapasztal, könnyebben
megtanulja az önfegyelmet és a kitartást.
í A gyerekek az ilyen értékeket többnyire nem maguktól tanulják meg.
Szükségük van szülőkre, akik példát mutatnak, és újra meg újra
 buzdítják őket azok követésére. Ez nem mindig egyszerű, és társa-
dalműnk áttekinthetetlen fogyasztási szokásai miatt gyakran konflik-
* tusokhoz vezet.
ÉRZELMI STABILITÁS
A gyermek koncentrálóképességét és teljesíteni akarását rendkívüli
módon befolyásolják az érzelmi terhelések. Ha olyan problémák
vannak, amelyek a gyermeket fogva tartják, akkor kevés tér marad
az iskolában az összpontosításra és a figyelemre. Az ilyen terhe-
léseknek a gyerekeknél és a fiataloknál különböző okai lehetnek.
Néha a gyermeknek saját magával van gondja. Ez főként pubertás-
korban levő fiataloknál fordul elő. Itt lényegében saját személyük
elfogadásának nehézségeiről és a saját identitásért való küzdelemről
van szó. Ez a folyamat sok erőfeszítést kíván, és ezért más felada-
toknak már nem sok figyelmet tud szentelni a fiatal.
Más gyerekek és fiatalok talán az iskolában és a munkahelyen velük
szemben támasztott követelményeket érzik túl magasnak, és ezért
gyakran tagadó helyzetbe lépnek.
Megint mások konfliktusban vannak környezetükkel, úgy érzik,
elutasítják vagy támadják őket a velük egykorúak.
Ha egy gyereknek problémája van saját magával, akkor nem tud az
* iskolában összpontosítani.
A családi kapcsolatok
Az érzelmi terhelések további fontos okát maguk a családi kapcso-
latok jelentik. Ha sok szülő úgy is gondolja, hogy konfliktusaikat a
gyerek nem érzékeli, ez nem így van. Bár a fiatalabb gyerekek a
kapcsolati problémákat nem fogják fel differenciáltan, a fenyege-
tettséget, ami ezekből árad, megérzik.
£ Vegye szemügyre pontosan saját érzelmi helyzetét! Készítsen mérleget!
Hogy érzi magát, mi a helyzet saját érzelmi terhelésével? Hogy áll a há-
W zassága? Van elegendő idejük egymásra és gyermekeik igényeire? Mit vál-
 toztatna meg szívesen? Mi működik jól? Ha pozitív az egyenleg, meg kel-
 lene vizsgálnia, vannak-e utalások arra, hogy gyermekeinél a családi hely-
zettől függedenül fennállnak-e egyéb terhelések (pl. problémák a vele
* egyidősekkel, depresszió a pubertáskori konfliktusok keretében stb.).
9. fejezet
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK
A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
Játék közben is fejleszthető a koncentráció.
Ezenfelül a speciális munkatechnikák segíthetnek jó hatásfokkal.
69
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ JÁTÉKOK
Játékok és gyakorlóprogramok sokaságát fejlesztették ki speciálisan
a koncentráció elősegítésére. Természetesen bölcs dolog célzottan
gyakorolni, viszont semmi esetre sem szabad a gyermekkel szemben
túl magas elvárásokat támasztani. Különben nagyon könnyen fenn-
áll a veszélye annak, hogy a gyermek megmakacsolja magát, és min-
den erőfeszítést elutasít. A fejlesztés során a szórakozásnak kell a
középpontban állni. Es ne feledjük: aligha hoz eredményt, ha na-
ponta 15 percig gyakorlóprogramot végzünk, majd a gyermeket
ismét visszaengedjük a Gameboyhoz. Tartós eredményt ezek a
célzott intézkedések sokkal inkább csak a megváltozott szabályokkal
együtt érnek el, amint azt a 8. fejezetben írtuk.
A játékok csodálatos lehetőséget kínálnak a gyermek koncentráló-
képességének javítására. Eleinte a zavart figyelmű gyereknek a
játékban is nehéz a figyelmét összpontosítania. Sok szülő hamarosan
csüggedten feladja („nem szórakoztató vele játszani; azonnal dü-
höng, ha valami nem megy neki, vagy mindent lesöpör az asztal-
ról”); viszont gyakorlat nélkül, a problémákkal való rendszeres
összeütközés nélkül nincs előrehaladás.
Hogyan tanulja meg a gyermek a játékban a megfelelő magatartást,
ha a szülők a várható akadályok elől kitérnek, és nem játszanak vele?
Mit tehetnek a szülők?
•	Határozzák el, hogy hetente kb. háromszor játszanak gyer-
mekükkel!
•	A játékok kiválasztásakor mindenekelőtt gyermekük érdek-
lődését, lehetőségeit és korátvegyék figyelembe!
•	Ne támasszanak gyermekükkel szemben túl magas elvárá-
sokat! Ügyeljenek arra, hogy a kiválasztott játékok ne legye-
nek túl nehezek és ne tartsanak túl sokáig!
•	Azért, hogy gyermekük frusztrációját elviselhető keretek
között tartsák, a követelményeket csak lassan emeljék.
•	Saját érdekeiket sem kell figyelmen kívül hagyniuk, mivel a
játéknak az Önök számára is örömet kell okoznia.
70
Q—Minden játék fejleszti a gyermek kitartását, ha betartja a szabályokat
és nem adja fel idő előtt.
Milyen játékok megfelelőek?
Egyes kiadók olyan játékokat kínálnak, amelyeket kifejezetten a
koncentrálóképesség javítására fejlesztettek ki. Természetesen
alkalmazhatja ezeket a játékokat, de választhat mást is. Minden játék
jó. Ugyanúgy játszhatunk társasjátékokat, mint építő- (Lego,
építőkockák) vagy labdajátékokat, akár szerep- és ügyességi
játékokat is. De a közös barkácsolás, a felolvasás és könyvek néze-
getése is elősegíti gyermeke kitartását. A játékok választéka lénye-
gében az Ön céljaitól függ. Válassza ki tehát aszerint a játékokat,
hogy mit akar gyermekének a játékban és a játékon keresztül köz-
vetíteni!
A közös kreatív tevékenységek is segítik a gyermek összpontosító
képességét.
71
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
Mit közvetít Ön gyermekének a játékban?
•	Meg kell tanulnia megvárni, amíg sorra kerül (igényeket
későbbre halasztani).
•	Meg kell tanulnia a játék menetét figyelemmel kísérni, és
cselekedeteit ehhez igazítani.
•	Ki kell tartania az egész játékidő alatt egészen a végéig, még
akkor is, ha a játék számára nem olyan sikeres (önfegye-
lem).
•	Meg kell tanulnia a kudarcokat feldolgozni.
•	Meg kell tanulnia a szabályokat betartani.
Már az a tény, hogy gyermekével hetente többször játszik, koncent-
rálóképességének bizonyos javulásához vezet. Egyértelmű és
középtávon tartós változásokat azonban csak akkor érhet el, ha
célzottan kezeli a gyermek várható problémás magatartását, és ezzel
hozzásegíti egy másfajta viselkedéshez.
Már a játék megkezdése előtt tisztában kell lennie azzal, hogy gon-
dok lesznek, és ezekre fel kell készülnie. Ne reagáljon tehát túl
frusztráltan vagy mérgesen, ha a gyermek elveszíti kedvét, már nem
akar játszani, vagy a kudarcokra agresszíven, esetleg sírva reagál!
q__ q Készüljön fel arra, hogy a játék vagy egy célzott gyakorlat nem fog
problémamentesen lezajlani!
Hogyan segítheti gyermeke fejlődését?
A koncentrálóképesség és a kitartás nem javul automatikusan attól,
ha a megfelelő „koncentrációs játékokat” játsszák vagy a fejlesztő
anyagot feldolgozzák. A gyermek számára a legnagyobb jelentő-
séggel a szabályok (rendszer) bírnak, amelyeket Ön a nevelési maga-
tartásán keresztül közvetít.
Magatartásának változásában az állandó visszajelzés - mindenek-
előtt a helyeslés és elismerés - játssza a legfontosabb szerepet. Mind-
ez Öntől megfelelő szabályok kialakítását és azok következetes
betartatását igényli.
72
Az önszabályozás segítése
Mielőtt a játékot elkezdenék, üljön gyermeke mellé. így van a
legjobb lehetősége arra, hogy befolyást gyakoroljon magatartására.
Ha gyermeke alig tudja kivárni, amíg sorra kerül, érintse meg újra
és újra a karját. így jelezze neki, hogy még nem ő jön, és még várnia
kell. Kerülje az állandó kritizálást („hányszor mondjam még,
hogy...”)! Az idősebb gyerekekkel (a hetedik, nyolcadik életévtől)
megpróbálhat megállapodni abban, hogy ez a várakozás legyen az
egyik elérendő cél a játék során („próbálj meg kérlek arra ügyelni,
hogy...”). Ha megállapodnak ebben, akkor is újra és újra szüksé-
gessé válhat, hogy gyermekét a fent leírt módon önszabályozó visel-
kedésében segítse.
A fellépő gondok kezelése
Esetenként elkerülhetetlen, hogy a játékok során dühkitörésekre
kerüljön sor, vagy pedig a gyermek frusztráltan fel akaija adni a
további játékot. Ezek a zavarok a gyermek nehézségeinek egy részét
képezik. Ne csodálkozzon ilyenkor és ne legyen csalódott! Ragasz-
kodjon következetesen a szabályok betartásához anélkül, hogy sok
érzelmet mutatna, vagy gyermekének szemrehányásokat tenne!
Ahhoz, hogy a játékot végigjátsszák, a gyermeknek a helyén kell ma-
radnia, és a szabályokat be kell tartania. Kezdetben olyan játékokat
válasszon, amelyek nem nyúlnak túl hosszúra! Ne kezdjen rögtön
olyan játékkal, amelyik 30 percet vagy többet igényel! Az időt a
következő hetek során fokozatosan emelheti. Azt is vegye figye-
lembe a játék kiválasztásakor, hogy a gyermeknek legyen esélye
sikerek elérésére. Ha a gyermek mérges lesz vagy csalódott, mert
nem érzi sikeresnek magát, bátorítsa.
Ne szakítsa meg a játékot „hisztizés” miatt; sőt, ragaszkodjon hozzá,
hogy a játékot végigjátsszák! A kudarcokat is tudni kell elviselni!
Váljon, amíg gyermeke megnyugszik, és folytatni tudja a játékot! Ha
a gyermek a helyét idő előtt el akaija hagyni, próbálja megaka-
dályozni ebben. A gyermeknek meg kell tanulnia a megegyezéseket
és megállapodásokat betartani! Ez annál jobban sikerül neki, minél
következetesebben ragaszkodnak ehhez a szülők.
73
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
EDZÉSPROGRAMOK
Speciális anyagok sokasága áll rendelkezésre a koncentrálóképesség
és a kitartás fejlesztésére a különböző életkorúak számára (óvodás
gyermekeknek is). Példaként felsoroltunk néhányat a mellékletben.
A játékokkal szemben ezek gyakorlóanyag-jellege gyorsan felis-
merhető, és a beépített történetek ellenére többnyire csekély szóra-
koztató értékkel bírnak a gyermek számára. Túlságosan emlé-
keztetnek az iskolai anyagra.
A szülőknek itt gyakrabban kell motivációs problémákkal megküz-
deniük, mint a játékoknál, ahol a gyermek jóval több örömet és
sikert várhat.
A gyakorlófeladatok elvégzéséhez még több biztatásra van szükség.
Az elismerés kifejezéséről sem szabad elfeledkezni.
A felépítés
Sok koncentrációs program jól szerkesztett, és a gyermeket, mint
egy menetrend vezeti végig az anyagon. Ezek gyakran időrendbe
vannak állítva, úgyhogy minden gyakorlási napra pontos előírásokat
tartalmaznak.
A feladatokban általában hasonló képekkel kell összehasonlítást
végezni, hibákat kell találni, ugyanazokat az alakokat azonosítani, a
labirintusokban megtalálni az utat stb. A legtöbb feladat a gyermek-
kel szemben nem támaszt magas értelmi követelményeket, és ebből
kifolyólag csak feltételesen tükrözi az iskolai valóságot. Ezért nem
szabad abból kiindulni, hogy a tanultaknak automatikusan pozitív
kihatása lesz az iskolai eredményekre vagy a házi feladat elvégzésére.
ÍA programokkal haladás csak rendszeres gyakorlással érhető el. Itt is kü-
lönös jelentőséggel bírnak a szabályok, amelyeket Ön nevelési maga-
74
Dicséret és elismerés
Nem lehet a gyermeknek szóló elismerésről és megerősítésről
megfeledkezni, ha a gyakorlóprogram vagy más művelet (akár egy
játék is) sikeres. Ügyeljen arra, hogy gyermeke felé még a kis
fejlődések eléréséért is közvetítsen elismerést! Különösen olyan
gyerekeknél, akik bizonyos területeken gyengék (pl. helyesírásban),
rendkívül fontos, hogy más területeken az erősségeinek figyelmet
szenteljünk. Feltétlenül szükségük van sikerélményekre, hogy
önértékelésük erősödjön.
A jutalmazási rendszer
Egyes programok a gyakorlólapok feldolgozását pontrendszerrel
értékelik. A gyermek, ha az előzetesen megadott célokat elérte (pl.
a megtalált hibák vagy helyes megoldások egy bizonyos számát),
pontokat vagy pecséteket kap, amiket aztán a szintén előre meg-
beszélt ellenértékre beválthat.
A beváltás lehetősége ösztönzi a gyermek motivációját. A meg-
szabott célok eléréséért kapott jutalomként ajánlatos az anyagi érté-
kekről lemondani (autók, babák, édességek stb.), és ezek helyett az
úgynevezett szociális „megerősítőkhöz” nyúlni (szülők és gyermekek
közös tevékenykedése, pl. mozilátogatás, séta, kirándulás).
Az, hogy a jutalmazások a gyermeknek ténylegesen vonzóak-e,
nagymértékben függ a gyermek beállítottságától. Ezért a szülőknek
tisztázni kell, milyen jutalmat alkalmazzanak. Mint minden érté-
kelési rendszernél, itt is fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek az
adott teljesítményt csak azért éri el, hogy a jutalmat megkaphassa.
Ha azonban számításba vesszük, milyen erősen motiváló hatású
lehet pl. a tanító pecsétje, láthatjuk, hogy a jutalmazás eléri célját.
Végeredményben a „pontok” vagy „pecsétek”, amelyeket a gyermek
a teljesítményéért kap, visszajelzést adnak a sikerről vagy a
kudarcról. Ezek pedig önértékelésének fontos forrását jelenthetik.
Különösen vonzó sok gyermek számára a szülőkkel való közös
tevékenység. A gyerekek gyakran nagy erőfeszítéseket tesznek azért,
hogy a szüleik „idővel” jutalmazzák őket.
75
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
Visszajelzések és kritikák
Egy visszajelzés soha nem lehet megsemmisítő, és nem teheti
kérdésessé a gyermek értékét, mivel ezzel a gyermek önértékelése
tartósan károsodik. Az olyan megjegyzések, mint „hogy lehet valaki
ilyen ostoba!”, „ha így folytatod, utcaseprő lesz belőled” stb.,
rendszerint a szülői tehetetlenségből erednek, és nem hatnak moti-
válóan, sőt ellenkezőleg, károsítják a gyermek önmagáról kialakított
képét.
A visszajelzéseket és kritikákat a gyermek munkaeredményeiről
konkrétan és tárgyilagosan kell megfogalmazni. Ha Ön igyekszik
kritikáját leértékelés nélkül megfogalmazni, akkor sincs semmi biz-
tosíték arra, hogy gyermeke néha nem érzi sértve magát. Ettől az ér-
zéstől nem tudja gyermekét megkímélni. A feléje közvetített elfo-
gadással és szeretettel azonban ellensúlyozni tudja ennek hatását.
A visszajelzés arról, hogy egy eredmény helyes vagy rossz, elkerül-
hetetlen a tanulás előrehaladásához.
76
ELLENŐRZÖTT PROBLÉMAMEGOLDÁS
Gyermeke összpontosító képességének javítására tett próbálkozá-
sainak célja, hogy felelősségteljesebbé tegye, és egy saját rendszer
kialakításában segítse őt. Ez jobban sikerül, ha a gyermek megismer
egy fokozatos eljárásmódot, amelyben lépésről lépésre oldja meg a
feladatát. Különösen fontos ez a lépésenkénti munka az össze-
tettebb feladatok megoldásánál, amelyek túlnőnek a hasonló alakok
puszta összehasonlításán. A következőkben leírt eljárás minden
feladatra alkalmazható, függetlenül attól, hogy szöveges feladat
megoldásáról, kép elemzéséről vagy más feladatokról van-e szó. A
fent leírt gyakorló-programok keretében ugyanúgy felhasználható,
mint a házi feladatok megoldásánál.
A teljesítmény, az eredményesség szorításától minden gyermek
másként viselkedik. Hirtelen nekilátnak a munkának, és legtöbbször
csak találomra próbálják megoldani a feladatokat anélkül, hogy
annak értelmét felfogták volna.
. q Tanítsa meg gyermekének, hogy a nehezebb feladatokat lépésenként
v közelítse meg!
Egy feladat sikeres megoldása csak akkor lehetséges, ha világos elkép-
zelés van a feladat kijelölésekor. A gyermeknek tehát tudnia kell, mit
tegyen, és e terv szerint kell haladnia.
1.	lépés:
Egy sikeres feladatmegoldás első lépése abból áll, hogy a gyermek
felteszi magának a kérdést:
„Mit is kell itt egyáltalán tennem; mi a feladatom; miről van szó ebben a
feladatban'?”
Emellett segítséget jelent neki, ha a feladat elolvasása után ponto-
san átgondolja, mi minden tartozik a problémához. Irányítottan kell
a feladattal foglalkoznia, minden mondatnál, amit elolvasott, meg-
állni, és kitalálni, mit akar az jelenteni. A gyermeknek az első lépés
végén világos elképzeléssel kell rendelkeznie arról, mi a teendője.
77
CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEK A KONCENTRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSÉRE
Egy problémát többnyire könnyebben meg tudunk oldani, ha át-
gondoljuk, találkoztunk-e már hasonlóval. Arról van tehát szó, hogy
a meglevő tapasztalatokat és tudást aktiváljuk, és az adott helyzetben
felhasználjuk.
2.	lépés:
Második lépésként a gyermek elgondolkodik:
„Ismerek már ilyen vagy hasonló feladatot; volt már ilyennel dolgom; hogyan
is csináltam akkor; mit tudok most abból hasznosítani?”
A gyermeknek időre van szüksége, hogy emlékeit átkutassa és hason-
ló feladatot keressen.
3.	lépés:
„Hogyan járjak el; mit kell tennem, hogy a feladatot megoldjam?”
Ha már világos elképzelése van a gyermeknek a feladatról, és min-
den korábbi, hasonló problémával kapcsolatos tapasztalatára emlék-
szik, a következő lépés a megoldási út átgondolása és a döntés meg-
hozatala.
Emellett ajánlatos legelőször néhány cselekvési alternatívát mérle-
gelni, használhatóságát megvizsgálni és a legjobb mellett dönteni.
Eközben egészen egyszerű eljárásmódokról lehet szó, pl. hasonló
képek összehasonlításakor a hibák keresése. A gyermek átgondolja,
hogy a képeket az egyeztetéskor egy sablon segítségével egyforma
területekre „osztja”, és balról jobbra és fentről lefelé szisztema-
tikusan hasonlítja össze, vagy először átnézi és azután, ha nem talált
meg minden hibát, egy második lépésben pontosabban és rend-
szerezettebben hasonlta össze a képeket.
4.	lépés:
„Mi a közös ezekben a képekben? Azok az ismertetőjelek, amelyeket találtam,
minden képen megvannak? Ügyelnem kell arra, hogy semmit ne felejtsek el,
és nehogy valamit figyelmen kívül hagyjak! Pl. arra kell ügyelnem, hogy a
férfi kalapja hegyesen végződik, és balra mutat. Lassan kell dolgoznom!”
Bonyolultabb feladatoknál, pl. egy szöveges feladványnál, a kép
elemzésénél vagy fejtörőnél, a megoldási lehetőségek keresése és a
78
megfelelő stratégia kiválasztása lényegesen nehezebb és döntő
mértékben függ a gyermek intellektuális képességeitől.
A szülők beszélgetés keretében tudnak a döntésben segíteni, pl.
olyan feladatoknál, amelyekben a gyermeknek meg kell találnia
több kép közül azt, amelyik logikailag nem tartozik a többi közé.
Eközben kérdéseken keresztül vezetik rá a gyermeket a képek
közötti azonosságok felfedezésére.
Ha a gyermeket ilyen módon vezetjük, akkor ki tudja bővíteni saját
gondolkodását, és a gyakorlatban kipróbálja és megerősíti magában
ezt az eljárást. Ezek a kidolgozott útvonalak, sémák teremthetik meg
az utat az önálló munkához.
A legjobb stratégia és a leghelyesebb megoldási elgondolás is siker-
telen marad, ha a végrehajtás felületesen történik. A gyermeknek
tehát ügyelnie kell a pontos, alapos munkavégzésre is.
Sokat segíthet, ha a gyermek munka közben halkan beszél, és el-
mondja magának, mit kell tennie. A tevékenység szóban történő kö-
vetése javítja a koncentrációt és az önvezérlést.
5.	lépés:
„Valami nem stimmel; mit csináljak? Azt hiszem, még egyszer utánanézek,
meddig volt minden hibátlan. ”
Nem mindig működik minden problémamentesen. Néha a megoldá-
si folyamatban a gyermek számára ellentmondások lehetnek, és hibá-
kat fedezhet fel. Ezzel már a munka megkezdése előtt tisztában kell
lennie, hogy az esetleges nehézségekkel könnyebben megbirkózzon.
Az ilyen stratégiákról, amelyek pánik és frusztráció nélkül segítik át
a problémákon nem szabad lemondani. Ezeket a lépéseket is leg-
jobb a gyermekkel közös párbeszédben kidolgozni, begyakorolni:
„Itt valami nem jó, észrevetted ? Ez azonban nem végzetes; nálam sem megy
mindig minden elsőre; mit tudsz most tenni ?... Igen, ez jó ötlet;... lehet, hogy ez
működik, próbáld csak ki. ”
Ezeket a párbeszédeket sok héten keresztül kell gyakorolni. Ezzel
segítünk a gyermeknek saját problémamegoldó stratégiát kidolgozni
és rögzíteni.
79
6.	lépés:
„Figyelnem kell, hogy a „+”-t és ne cseréljem fel; sikerült ez ennél a
feladatnál?”
A feladat befejezése után a munkát még egyszer ellenőrizni kell.
Ennél a lépésnél is ajánlott az ellenőrizendő ismertetőjeleket
minden összehasonlításkor átgondolni és szóban is megfogalmazni.
Rögzítsük!
Egy zavart figyelmű gyermeknek nem egyszerű dolog a lépésenként!
eljárás megtanulása. Szüksége van ehhez a felnőttek segítségére. A
szülők támogathatják, ill. ösztönözhetik a gyermek belső párbeszédét,
amelynek során a leírt módon újra és újra átismétlik a kérdésfelte-
véseket. Többszöri gyakorlással a gyermeket fokozatosan hozzásegítik
saját problémamegoldó rendszerének kialakításához.
A sok gyakorlás azt jelenti, hogy gyakran jágunk el a fent leírt módon.
Az is nagyon fontos, hogy a gyermeknek a fáradságos munka végén
kifejezzük elismerésünket, hogy ő is elégedett legyen saját magával. A
szülőknek nem könnyű feladat gyermeküket ily módon segíteni.
Türelemre és kitartásra van szükségük.
10. fejezet
HÁZI FELADAT
STRESSZ NÉLKÜL
Hogy a házi feladatok ne váljanak napi problémává, megfelelő
munkakörnyezetet kell teremteni.
A gyermeknek meg kell tanulnia önállóan dolgozni!
81
HÁZI FELADAT STRESSZ NÉLKÜL
A HELYES ELŐKÉSZÍTÉS
A házi feladatok a zavart figyelmű gyermek számára rendszerint
nagy problémát jelentenek. Gyakran a szülők és a gyermek közt
jelentős konfliktusokkal járnak, mivel a házi feladat elkészítése nem-
egyszer más, vonzóbb tevékenységekkel ütközik. Várják a barátok,
felhívják vagy becsengetnek, elhívják játszani, esetleg tévézni vagy
éppen számítógépes játékot játszani csalják. Hogyan összpontosítson
így a gyermek?
Más gyerekek fél délután ülnek a lecke fölött, álmodozva néznek
maguk elé, piszmognak és semmit nem csinálnak. Megint mások a
házi feladat nagy részét elfelejtik, mert úgy emlékeznek, semmit
nem adtak fel.
Ezeken is lehet azonban néhány fortéllyal segíteni.
Házifeladat-füzet vezetése
A zavart figyelmű gyerekek az iskolában gyakran egyáltalán nem
fogják fel, mi a házi feladat. Ezért nekik kell egy házifeladat-füzet,
ahová a leckét azonnal felíiják.
Amennyiben gyermeke ezt nem teszi meg, kérje meg a tanárt, fi-
gyeljen arra, hogy gyermeke a házi feladatokat mindig feljegyezze.
82
A MUNKAKÖRNYEZET
Egy zavart figyelmű gyermeknek nem szabad az előszobában, az
étkezőben vagy a konyhában végeznie a házi feladatát. Saját szobájá-
ban kell dolgoznia, mivel más területeken túl sok figyelemelterelő
körülmény van. Gyakran más személyek vannak jelen, szól a rádió
vagy a televízió. Vannak olyan gyerekek, akik házi feladatukat a be-
kapcsolt tévé előtt akarják megcsinálni. Ezt nem szabad engedni.
Ha a gyermek a leckéjét az édesanyja közvetlen közelében készíti el,
fennáll annak a veszélye, hogy a legkisebb nehézség fellépésekor
egyből az ő segítségét kéri. Az anya könnyen rendelkezésre áll, és
ezért a gyermek gyorsan és gyakran igénybe veszi. Pedig éppen ezt
kell megakadályozni. A kis nebulónak meg kell tanulni kitartani és
próbálkozni, ha valami nem sikerűi azonnal. Meg kell tanulnia,
hogy nem szabad sajnálni a fáradságot a cél elérése érdekében.
Nem arról van szó, hogy megtagadjuk a segítséget. Úgy segítsünk
neki, hogy közben az önállósága és a saját felelőssége ne csorbuljon.
Gondoskodjon tehát arról, hogy gyermeke a házi feladatát a saját
szobájában egyedül, önállóan készítse el!
gyermeknek a házi feladatot saját szobájában, önállóan kell meg-
csinálnia.
EGY NYUGODT MUNKAHELY
A gyermek munkahelyének különös jelentősége van. Fontos előfel-
tétele a sikeres iskolai munkának. A gyermek igényeihez kell hogy
igazodjon, és a gyermeknekjól kell éreznie magát ezen a helyen.
Néhány alapvető feltételnek kell ehhez teljesülnie:
•	A munkahely legyen világos, de ne lehessen az ablakon
kitekinteni.
•	Az íróasztalt és a széket a gyermek magasságához kell
igazítani.
•	A fontos munkaeszközök (ceruzák, lexikonok, zsebszámo-
lógép stb.) gyorsan elérhetők legyenek.
83
HÁZI FELADAT STRESSZ NÉLKÜL
•	A játékokat és az olyan papírokat, amelyekre a gyermeknek
a házi feladat elvégzéséhez nincs szüksége, el kell távolítani
az asztalról.
•	A munkahely tegye lehetővé a minimális rendet. Ha hossza-
dalmas keresési akciók szükségesek a fontos papírok megta-
lálásához, már a tulajdonképpeni munka elkezdése előtt
frusztrálttá válik a gyermek.
•	Javasolt egy asztali naptár vezetése, amelybe a gyerek az idő-
pontjait (pl. dolgozatok, felkészülési határidők, osztályki-
rándulás és más, számára fontos időpontot is) be tudja írni.
Gyermeke munkahelyén lehetőleg kevés figyelemelterelő dolog legyen.
A szabályok megkönnyítik a tanulást és a munkát
•	A tévénézés és rádióhallgatás a házi feladat végzése közben
tilos!
•	A házi feladat elvégzése után mindent el kell raknia.
•	A házi feladat elkészítése után be kell pakolnia a felsze-
relést másnapra.
•	Állítson fel a gyermek (eleinte az ön segítségével) a külön-
böző tantárgyak elvégzésének sorrendjéhez tervet!
•	írják fel, melyik tantárgyhoz milyen könyvek, füzetek,
eszközök szükségesek!
•	És végül: Ügyeljen következetesen arra, hogy a barátok csak
akkor jöjjenek játszani, ha a házi feladat már készen van!
Gyermeke nem fogja ezeket a szabályokat és javaslatokat saját
magától bevezetni és a gyakorlatba átültetni. Ösztönöznie kell rá, és
egy ideig figyelemmel kell kísérnie a változtatások betartását.
Kerülje eközben a szemrehányásokat! Fogalmazza meg a változá-
sokat először közös feladatokként („most még meg kell tennünk”)!
A végrehajtás fő terhe persze a gyermekre nehezedjen. így fegye-
lemhez, rendszerhez és rendszerességhez segíti gyermekét. Ne le-
gyen azonban mérges, ha az Ön javaslatait nem fogadja lelkesen!
Időre van szükség ahhoz, míg gyermeke minden szabályt vállal
(néhány hónaptól akár egy évig vagy tovább is).
84
MEG KELL TANULNI ÖNÁLLÓAN DOLGOZNI!
Mielőtt gyermeke elkezdi a házi feladatát, beszéljék át közösen, mi
mindent kell elintéznie. Eközben az Ön jelenlétében átnézi a
feladatokat, és megítéli, meg tud-e birkózni velük, vagy problémája
van a megértéssel. Ebben az esetben segítsen neki a feladatok
átlátásában. Ha már nincsenek megértési problémák, a gyermek
saját szobájában nekilát a feladatoknak. Az esetlegesen fellépő
problémákat a gyermeknek saját belátása szerint, önállóan kell meg-
oldani akkor is, ha eközben esetleg hibázik. Döntő az, hogy önálló-
an tegyen erőfeszítéseket a megoldásra. Ha gyermeke az után, hogy
megállapodtak abban, hogy önállóan dolgozik, újra és újra segít-
séget kér, panaszkodik vagy éppen sír, lehetőleg ne hagyja magát.
Bátorítsa őt az önálló munkára és utaljon a szabályokra!
Sem Önnek, sem gyermekének nem lesz könnyű ezeket a szabá-
lyokat következetesen betartani. Mégis konzekvensen a követelmé-
nyeknél kell maradni. Ne váija, hogy valamennyi probléma néhány
napon belül megoldódik!
85
A házi feladatok mindenekelőtt az iskolában tanultak elmélyítését és
rögzítését szolgálják. Ha azt állapítja meg, hogy gyermekének állan-
dóan gondja van a házi feladat megoldásakor a megértéssel, úgy
ajánlatos a tanárral beszélni, vagy pedig all. fejezetben említett in-
tézmények egyikéhez fordulni e problémák okainak tisztázása miatt.
A házi feladatoknak nem kell mindig tökéletesen helyesnek lenni. A
tanár számára visszajelzésként működnek, ezért is ideális, ha az
iskolában ellenőrzik azokat.
Mielőtt gyermekét a házi feladat önálló elvégzésére akaija rávezetni,
beszéljen lehetőség szerint az osztályfőnökével. Ót is tájékoztatnia
kell szándékáról. Tudnia kell, alkalomadtán miért hiányos vagy
hibás a gyermek házi feladata. Azt is beszéljék meg, hogy a leckéket
az iskolában ellenőrzik és kijavítják.
Ez az önálló munkavégzés erősíti a gyermek saját felelősségtudatát
és ezáltal koncentrálóképességét és kitartását is. A tanárok üdvözlik
az ilyen nevelési módot. Ók is fontos nevelési célként értékelik a
házi feladat ily módon történő kezelését.
Amennyiben a házi feladat ellenőrzése az iskolában nem volna
lehetséges, vagy a gyermek nagyon sok hibát ejt, ill. túl csekély az
önszabályozása, ajánlatos a szülők általi ellenőrzés. Miután
megnézte a munkáját, közölje gyermekével, mennyi hibát vétett
(tehát nem azt, hogy melyek voltak a hibák). Kezdetben egy kicsit
megkönnyítheti a hibák megkeresését, amennyiben a hibatarto-
mányt behatárolja, és tudatja vele pL, hogy a hibák a szöveg első
felében vagy az első négy sorban stb. találhatók. Gyermeke előre-
haladásával a hibatartomány méretét kedve szerint növelheti. Ezzel
az eljárásmóddal hozzájárul a saját felelősség és az önszabályozás
megszerzéséhez. A gyermek ezáltal megtanulja, hogy dekoncentrált
magatartásának következtében többletmunka válik szükségessé, amit
neki és nem a szüleinek kell elvégezni.
Minden változásnál az a lényeg, hogy következetesen igyekezzen a
kitűzött célt elérni. Csak így tud valamit megindítani. Itt is ajánlott az
eredmények írásos rögzítése, nehogy a célt szem elől tévesszük.
11. fejezet
TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK
ÉS TANÁCSADÓ HELYEK
Ha az otthoni változtatások nem elegendőek a koncentrálóképesség
javításához, különböző intézményeknél kaphatunk segítséget. Gyakran már
egy lazítási módszer elsajátítása is előbbre jutást eredményez.
87
TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK ÉS TANÁCSADÓ HELYEK
LAZÍTÓ MÓDSZEREK
A gyermekek számára kifejlesztett lazítási módszerek néhány éve
nagy közkedveltségnek örvendenek. Éppen a koncentrációs prob-
lémákkal küzdő gyermekeknél ígérnek segítséget. A legismertebb és
a gyermekeknél és fiataloknál leggyakrabban alkalmazott eljárás az
autogén tréning (AT). Emellett más módszerek sokasága ismert a
csendgyakorlatoktól a légzőgyakorlatokon keresztül az izomlazításig
és a jógáig. Bizonyára érdemes egy dekoncentrált gyermekkel vala-
milyen lazítási módszert elsajátíttatni. Egyes intézmények kínálnak
tanfolyamokat gyermekek számára is.
Autogén tréning
Az utóbbi években néhány kutatás kimutatta, hogy az autogén
tréningből (AT) nemcsak a dekoncentrált, hanem a hiperaktív gyer-
mekek is profitálhatnak. Az AT-nél egy gyakorlatorientált mód-
szerről van szó, amelynek során önszuggesztió útján nyugalmat és
ellazulást gyakorolnak be. Ez az önbefolyásolás „formulák” segít-
ségével történik (pl. a karom teljesen nehéz), és tárgya a test olyan
állapotaival kapcsolatos, mint a nehézség, a melegség, a nyugodt
légzés, tehát a nyugalom és ellazulás valamennyi aspektusa. A tanfo-
lyamok rendszerint tíz-tizenöt előadásból állnak, és kettő-négy
hónapon keresztül tartanak.
A családnak lehetővé kell tennie, hogy naponta két-három alkalom-
mal kb. öt perc rendelkezésre álljon a terápiás ülésen tanultak elmé-
lyítésére és rögzítésére. A szülők segítsége nélkül ez aligha lehet-
séges. A legjobb, ha egyik szülő a gyermekkel együtt gyakorol.
Egyes terapeuták módszeres eljárásuk során tisztán az autoszug-
gesztióra szorítkoznak, mások összekötik a gyakorlatokat gyerekek-
nek szóló történetekkel, fantáziautazásokkal vagy mesékkel. Jelenleg
nem lehet eldönteni, melyik módszer hatékonyabb, mivel nem
történtek ezzel kapcsolatos kutatások.
Az autogén tréning fontos segítséget adhat gyermeke koncentráló-
képességének javításához. Természetesen ehhez egy képzett tera-
peuta szükséges. Forduljon ez ügyben gyermekorvosához, aki segít
Önnek a keresésben. Gyakran ajánlanak megfelelő tanfolyamokat a
88
programszervező intézmények is, úgyhogy ott is érdeklődhet. Nem
szabad azonban azt gondolni, hogy a tanfolyam hatására minden
gond egy csapásra megoldódik. Az autogén tréning csak hosszú tá-
von hoz eredményt, valamint türelmet és napi gyakorlást kíván.
Enélkül aligha várható változás. Mielőtt gyermekét bejelenti egy
tanfolyamra, pontosan vizsgálja meg, hogy a gyakorlási feltételeket
biztosítani tudja-e.
Az autogén tréninget ezenkívül mindig más intézkedésekkel, külö-
nösen szülői tanácsokkal kell alátámasztani.
Hazánkban nem áll mindenkinek módjában az ilyen tanfolyam elvég-
zése. Lazító, feszültségoldó gyakorlatokat találhatunk azonban külön-
bözőkiadványokban, könyvekben.
GYÓGYSZERES KEZELÉS
A koncentrációs zavarok gyógyszeres javítása a „figyelem hiánya
szindróma” diagnózis keretében az utóbbi években a kezelés fontos
részévé vált. A legnagyobb jelentőségű a stimulánsokkal való ke-
zelés. Ennek során túlnyomórészt a Ritalin nevű gyógyszert alkal-
mazzák. Az Egyesült Államokban már kb. 60 éves tapasztalattal
rendelkeznek ennek a gyógyszernek a kezelés során jelentkező hatá-
sairól. Különösen a figyelem zavarait, a hiperaktivitást, az impulzi-
vitást és az agresszió tüneteit csökkenti láthatóan a Ritalin. Részleges
javulást állapítottak meg a tanulás és a teljesítmények területén is.
Hatásmód
A Ritalin a nyugtalan magatartás csökkenését idézi elő. Az érintett
gyerekek az élet sok területén kontrolláltabbak lesznek. Hosszabb
ideig és jobban tudnak dolgozni. Szociálisan könnyebben össze-
férhetővé válnak. Ezek a változások gyakran vezetnek a gyermekkel
kapcsolatos feszültségek csökkenéséhez.
A Ritalin kb. három-négy óra hosszat hat. A változások csak addig
tartanak, amíg a gyógyszert szedik. Rendszerint naponta többször,
az orvos által előírt adagban kell a gyereknek adni.
89
TERÁPIÁS ELJÁRÁSOK ÉS TANÁCSADÓ HELYEK
Mellékhatások
Egyetlen hatásos gyógyszer sincs mellékhatások nélkül. A Ritalinnak
is vannak mellékhatásai, de nem túl sok, és azok is enyhék. A kutatá-
sokban megállapították, hogy a Ritalinnal kezelt gyerekek étvágy-
csökkenésről panaszkodnak, elalvási zavarok lépnek fel, gyakoribb a
has- és fejfájás, és egyes gyerekeknél ideges mozgások, ill. tic (gyors
pislogás) is megfigyelhető. A korábbi kutatásokban megadott, eset-
leges növekedési zavarokat az újabb kutatások nem erősítették meg.
Nagyon csekély azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél károsodá-
sok léptek fel a Ritalinnal való kezelés következtében.
Jelentős számú kutatás eredményeképp sem igazolódott a szülők
félelme, hogy gyermekük a kezelés által gyógyszerfüggővé vált volna.
A Ritalin egy vitatott gyógyszer
A Ritalin vagy más stimulálószerek alkalmazása vitatott. Vannak
orvosok, akik a Ritalint nagyon nagyvonalúan, behatóbb diagnoszti-
zálás nélkül felírják, miközben más szakemberek sokkal kritiku-
sabban látják a Ritalin alkalmazását, és óvnak a korlátlan felhaszná-
lástól. Minden esetben javasolt, hogy a szülőket az orvos részletesen
tájékoztassa. Sokat segíthet, ha beszélgetnek más, hasonló helyzet-
ben levő szülőkkel is.
Azoknál a gyerekeknél, ahol egyértelműen felállították a figyelem
* hiánya diagnózist, segíthet a gyógyszeres kezelés.
Mikor ajánlott a gyógyszeres kezelés?
A Ritalin sok zavart figyelmű gyermeknél jelentős változáshoz vezet,
és éppen ezért számba kellene venni mint terápiás lehetőséget.
Gyógyszeres kezelést többnyire akkor ajánlanak, ha más módszerek
nem vezettek sikerre és/vagy a gyermek magatartási zavarai (kon-
centráció és/vagy szociális magatartás) olyan súlyosak, hogy már-
már elviselhetetlenné teszik a családi légkört, ill. szociális kapcso-
latait (iskolamegtagadás). A gyógyszeres kezelést mindig ki kellene
egészíteni a szülők nevelési tanácsadásával vagy más terápiás intéz-
kedéssel. Elengedhetetlen a rendszeres orvosi felügyelet is.
90
KIEGÉSZÍTŐ SEGÍTSÉGAJÁNLATOK
ÉS TANÁCSADÓ HELYEK
A gyermek hiányzó koncentrálóképessége rendszerint akkor válik
problémává, amikor az iskolai teljesítmények nem elég jók. Ha egy
gyerek az iskolai követelményeket nem tudja kielégítően teljesíteni,
vagy fennáll a veszélye, hogy csődöt mond, legelőször is egy részletes
diagnosztikát kell felállítani. A gyermek problémáinak fajtái szerint
vonnak be az értékelésbe orvosi, érzelmi és családi aspektusokat,
valamint figyelembe veszik a magatartást motivációs és értelmi szem-
pontból.
A tanácsadó tanár
Legelőször is fontos, hogy a gyermek intellektuális képességeiről,
munkában tanúsított magatartásáról, teljesíteni akarásáról, kitar-
tásáról és koncentrálóképességéről világos képet kapjunk. Beszéljen
először az osztályfőnökkel! Szerezzen benyomást arról, hogyan ítéli
meg a tanár gyermeke képességeit! Hasonlítsa össze az ő benyo-
másait a sajátjaival! Néha segít, ha egy tanácsadó tanárt, ill. egy
iskolapszichológust bevonnak a dolgok tisztázásába és a tanácsko-
zásba. Természetesen nem szabad ettől a beszélgetéstől a problémák
megoldását várni. Sokkal inkább az első lépést jelenti a gyermek ne-
hézségeinek megértéséhez. Eközben segítséget kap a további teen-
dőkhöz.
Ha a gyermeknek hosszan tartó problémái vannak, legelőször az is-
kólában kell beszélgetést folytatnia az érintett tanárokkal.
Nevelési tanácsadók
Segíthetnek a szülőknek, a gyerekeknek és a fiataloknak a nevelési,
ill. a pszichológiai tanácsadók is. Itt is megfelelő segítséget kaphat
gyermeke intellektuális képességeinek megismeréséhez. Ezekben az
intézményekben a diagnózis felállításának és a tanácsadásnak a
súlypontja a család segítése, azaz a családtagok pszichikai beállított-
ságának megváltoztatása és javítása. A nevelési tanácsadók munkája
kevésbé vonatkozik az intellektuális készségek edzésére.
91
Ha gyermeke koncentrációs problémájának okai jelentősen függnek
a családi kapcsolatok gondjaitól vagy érzelmi, ül. magatartásprob-
lémáitól, akkor jó helyen jár a nevelési tanácsadóban. A tanácsadó-
kat többnyire az önkormányzatok tartják fenn. Igénybevételük rend-
szerint ingyenes.
Ajánlott a diagnosztika és a kezelés lépéseit közösen megtervezni
egy olyan személlyel, akiben megbízik (ez lehet a gyermekorvosuk
vagy egy tanácsadó terapeutája, vagy akár egy teljesen más személy).
Ha döntött egy kezelés mellett, tűzzenek ki a terapeutával világos
célokat. Rögzítsék a tanácsadóval, mit és hogyan akarnak megváltoz-
tatni, és mikor akarja Ön az esetleges változásokat ellenőrizni!
/T'X Ha családi konfliktusok állnak fenn vagy a gyermek pszichikai prob-
lémáktól szenved, legjobb, ha nevelési tanácsadóhoz fordulunk.
Ha gyermekének koncentrációs és teljesítési problémái vannak, min-
denképpen vizsgáltassa meg szakemberekkel, mielőtt egy bizonyos keze-
lés mellett döntene. A képességvizsgáló központok kínálják a legjobb
feltételeket gyermeke problémáinak átfogó kiderítéséhez. Ne vigye
gyermekét párhuzamosan különböző terapeutákhoz vagy intézmé-
nyekbe!
12. fejezet
KONCENTRÁCIÓS
GYAKORLATOK
A gyakorlásnak nem kell unalmasnak lennie. A legkülönfélébb feladatok
gondoskodnak a változatosságról.
93
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
GYAKORLÓFELADATOK
Az előző fejezetekben a koncentrálóképesség neveléssel történő
befolyásolásának lehetőségeit mutattuk be. A rendszeres gyakor-
latok hatékonyan elősegítik e nevelési munkát.
A következőkben különböző példákat talál a gyakorlathoz közeli
koncentrációs feladatokra. Ön is tud megfelelő gyakorlatokat létre-
hozni. Ezek a gyakorlatok olyan gyerekek számára alkalmasak, akik
már tudnak olvasni, tehát legkorábban a 2. osztály közepétől alkal-
mazhatók.
A feladatok után ismertetett értékmérők alapján jól követheti gyer-
meke fejlődését. Az értékelendő feladatoknál a bevezetőben, amit
gyermekének magának kell elolvasni, megadják a kikeresendő hibák
számát. Ossza el a feladat elvégzése után a megtalált hibák számát
azzal, amit meg kellett volna találnia. Ha ezt a számot 100-zal felszo-
rozza, láthatja, a feladatok hány százalékát oldotta meg gyermeke
helyesen.
Egy példa
Gyermekének egy szövegben tizenöt hibát kell megtalálni, de csak tiz£nhármat
talál. Ossza el tehát a 13-at a 15-tel. 0,86-ot kap. Gyermeke tehát a fela-
datok 86%-át helyesen oldotta meg, ill. a hibák 86%-át találta meg a
szövegben.
Hogy gyermeke motivációját növelje, meg kell jutalmaznia fejlő-
dését. Adjon meg egy mértéket, amelyet el kell érni ahhoz, hogy
jutalmat (pl. egy pecsétet) kapjon. Már adott a siker, ha gyermeke
pl. a hibák 85%-át megtalálta, vagy a munka 85%-át helyesen
megoldotta. Az értékelés a gyermek individuális teljesítményének
fokától függ. A mércét kezdetben nem szabad túl magasra helyezni,
hogy a gyermeknek esélye legyen a kitűzött célt elérni. A mérőlécet
a következőkben magasabbra lehet majd tenni.
A gyakorlópéldák végén talál egy heti jegyzőkönyvet a házi feladatok
és a gyakorlófeladatok dokumentálásához, valamint szabad helyet
saját nevelési céljainak felvázolásához. Hogy hogyan tudja dokumen-
tálni fáradozásai sikerét, arra az előző fejezet végén talál utalásokat.
94
L'uraWááSeröl
j i n । rn
1.	Gyakorlófeladat
Az írógép már nem működik rendesen. Újra és újra olyan jelet tesz a szö-
vegbe, ami nem tartozik oda. Ha figyelmesen megnézed a szöveget, 25 hibát
találsz.
A talált pénz
Péter meg akaija látogatni barátját. Hogy eljusso*n hozzá, egy kis
parkon kell keresztülmennie. Még nem men*t 500 métert, amikor
hirtelen meglát egy kerti pádon valamit. Először azt gondolja,
bizonyára egy darab papír. Amikor azonban közelebb megy,
é*szreveszi, hogy egy papírpénz. Felemeli a p*énzt, és látja, hogy
egy tízezres bankjegyből van szó. Teljesen izgatott lesz, ahogy
kezében tartja a *pénzt. Ez sokkal több, mint amit fél év alatt
zsebpénzként kap. Legelőször körülnéz, hogy lássa, van-e val*aki a
közelben, akié a pénz lehet. N*em lát azonban senkit. A pénzt
zsebébe süllyeszti, és folytatja útját. Am*ikor megérkezik barátjához,
azonnal elmeséli neki a talált pén*zt. Útközben már átgondolta, mi
mindent kezdhetne a pénzzel. Tulajdonképpen szívesen megtar-
taná. Ezt az ötletet azonban sem barátja, sem annak édes*anyja,
ne*m tartja jónak. Emlékeztetik arra, milyen szomorú a*z, aki
elvesztette a pénzt. Péter velük együtt átgondolja, mit tehetne
azért, ho*gy a pénzt ez a személy vissza*kapja. El*dönti, hogy
lea*dja a pénzt a talált tárgyak irodájában. Amikor odaadja a pénzt,
megtudja, hog*y megtarthatja azt, ha egy éven be*lül nem jelent-
kezik az, aki elvesztette. És csakugyan, ú*gy egy évvel később
levelet kap a talált tárgyak hivatalától. Senki nem jelentkezett, akié a
pénz lenne. így aztá*n Péter mégiscsak megtarthatja a pénzt, amit
talált.
Helyes megoldások százaléka:
95
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
2.	Gyakorlófeladat
írd be az első táblázatban található betűket a második táblázat ugyanazon
helyére!
M		H		E			
			K		K		S
	F	K		L			
J				P	P	L	
	T		D				E
		T		N		O	
U			A		G		D
		W				H	
							
							
							
							
							
							
							
							
Helyes megoldások százaléka:
96

11 1 ! ! ।'\
3.	Gyakorlófeladat
Helgának minden igét alá kellett volna húzni a következő szövegben.
Azonban még nem ismeri ki magát olyan jól közöttük, és néhány más szót is
aláhúzott. Ha pontosan megnézed, 20 hibát találsz, tehát olyan szavakat,
amelyek nem tartoznak az igékhez. Bár néhány igét nem húzott alá, erre nem
ZseZZ figyelned.
Mondd el, miért tréfás ez a történet!
Apa és fia
Molnár úr a háza előtti kertben dolgozott. Éppen a leveleket akarta
összesöpörni, amelyeket az első őszi szél lesodort a fákról. Amikor
munkájából felpillantott, meglátta a fiát, Pétert. Erősen húzott egy
kötelet, hogy egy tárgyat a házból kijuttasson. A kötél vége a házba
ért, de Molnár úr nem láthatta, mire volt rákötve. Azt gondolta: „Ha
már ennyire erőlködik, feltétlenül segítenem kell Péternek.”
Először egy kicsit még nézte Pétert, ahogy fáradozik, aztán
eldöntötte, hogy segít neki. így szólt hozzá: „Engedj csak ide, azt
hiszem, kicsit erősebb vagyok nálad. Talán segíthetek neked.” Amint
mondta, úgy is tett. Molnár úr megragadta a kötelet, és minden
erejével húzni kezdte. Húzta, húzta, és hirtelen mozgásba lendült
valami a kötél végén. Hatalmas zörgéssel egy nagy szekrény esett ki
az ablakból, és recsegve-ropogva kettétört a földön. Csak most látta,
mit is csinált: előszobaszekrénye, amiben annyi örömét lelte eddig,
kiesett az ablakból, és most erősen megrongálódva ott feküdt a ház
előtt. Mikor látta, miféle csínyt tett fia, nagyon mérges lett.
Rákiáltott, és dühöngve kergetni kezdte Pétert, aki még időben
kereket oldott.
Helyes megoldások százaléka:
97
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
4.	Gyakorlófeladat
A két táblázat másolásakor 15 hibát ejtettek. Hasonlítsd össze a táblázatokat,
és keresd meg a hibákat!
M		H			A		
			K		K		S
	F	f		L		a	
J				P	P	L	
	T		r				E
		T	w			m	
U			A		G		D
z		W		e		H	
M		H			A		
			F		K		W
	F	f		L		a	
J					P	t	
	T		r				e
S		T	w		Q	m	
u		Á	a		G		d
z	Y	W	R	E		h	U
Helyes megoldások százaléka:
98
5.	Gyakorlófeladat
A következő szövegben a szavak közé 15 nagybetű csúszott. írd fel ezt a 15
betűt! Mondd el, miért lehet félelmetes egy régi ház!
A régi ház
Az őszi szünetben Péter és Karola nagynénjüknél voltak láto-
gatóbTan. A ház, ami nagynénjük háza mellett volt, lebontás előtt
állt. A nagynéni ezt rögtön azután mesélte el nekik, mikor
megérkeztCek. MOár a nehéz gépek is ott álltak a háUz előtt, hogy
a munkások másnap reggel rögtön nekiláthassanak a bontásnak. A
gyerekek aznap este még egyszer körül akartak nézni az öreg
házban. Talán maradt oMtt valami, amit használni tudnak, pl.
valami, amivel barPkácsolni lehet vagy játékok. Péter először
magával akarta vinni nővérét, de ő félt, így Péter egyedül indult el a
házhoz. Már elég sötét volt, úgyhogy egy zseblámpát is a kezébe
fogott. Gyorsan átNment a házhoz, és bekukucskált a nyitott hátsó
ajtón. Először az alsó szinten keresett valami használhatEót, de nem
talált semmit. Azután lement a pincébe. Dohos szagot érzett, és
kísérteties érzés fogta el. Éppen mikor az utolsó előtti lépcsőfokra
lépett, valami zörögni kezdett. Péter megálRlt, és visszatartotta
lélegzetét. Először nem hallott semmit, de aztán újra kezdődött a
zörLgés. HallgatóSzott. Mintha valaki papírt gyEűrne össze.
Megmerevedett a rémülettől, aztán mégis továbbindult. Összeszedte
minden bátorságát, felkattintotta a zseblámpáját, és abba az irányba
tartotta, ahonnan a zajt hallotta. A zseblámpa fénycsóvájában két
nagy patkányt látott, amelyek szemmel láthatóan egy otthagyoRtt
ládában kerestek valami ennivalót. Bár ezek az állatok tulajdon-
képpen nem árthatnak az embernek, Péter úgy megijedt, mikor
meglEátta őket, hogy a zseblámpa kiesett a kezéből. Menekülve
elhagyta a pincét és hazarohant. Amikor nagynénje házába megér-
kezett, lassan megnyugodott. Örült, hogy isméPt odahaza volt, és
megfogadta, hogy soha többé nem megy idegen, régi házakba.
Helyes megoldások százaléka:
99
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
6.	Gyakorlófeladat
Barbara sietett. Ezenkívül a számítógép-billentyűzeten sem ismeri ki magát
még túl jól. Ezért a következő' szöveg írásakor újra és újra hibákat ejtett,
mivel rossz billentyűket is megnyomott (nyomiott). A szöveget azonban
szeretné leadni az iskolában. Segíts neki a hibákat megtalálni! Összesen 15
hiba van.
A büszke leány
Amikor a nagy varázsló, Hókuszpók még a Földön élt, egyszer egy
házhoz érkezett, amelyből egy büszke lány nézeitt ki. Szomjas leott,
és egy korty vizet kért. A lány azonban gúnyosan így szólt az aj tó-
ból k: „Menj el az ablaktlól, mert nemsokára jön a vőlegényem, és te
elveszed a kilüátást előlem.”
Ekkor Hókuszpók szomorú pillantást vetett az égre, és továbbőment
a szomszéd házhoz. Amikor kis idő múlva a vőlegőény a szép lány
házához megtérkezett, nem találta kedvesét, hiába kereste. A ház
ajátaja előtt azonban egy karcspú, hosszú szárú virüág állt, amilyet
mtég soha nem látott, és a virág kék szemeivel különöpsen szo-
morúan nézett rá. A lányt Hókuszpók gőgössége miatt elvarázsoltga.
Ettől kezdve a világ végezetéig ott kellett állnia az út mellett, és
várni, amíg egy segítőkész ember megszabadiítja a varázslattól.
Helyes megoldások százaléka:
100
7.	Gyakorlófeladat
Betűlabirintus
Rendeld hozzá a betűkárlyákat,a vonalak mentén, az üres kockákhoz. Ekkor
egy jó tanácsot kapsz, amelyet feltétlenül megkell szívelned!
101
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
8.	Gyakorlófeladat
Betűkeresés
Keresd meg a következő betűcsoportban a HR kombinációt! Húzd alá vala-
mennyi HR-t, amit megtalálsz! 53 ilyen kombináció van.
Példa: RLHRQGFRTGHRÓGFFHRCTIBMAWDGFFHR
HRGLPOKWHRQHWURPOZPUCPFJSHRGFIGKÖZUKHRIO
PUJRGHRGWTAXDJGHRLEÜTÁCSXHRMÜPÁGFHRJUW
HQSHJFKSAAHRFMGLKTOEFOWÜWHRPONEIHRQWEGF
THHRHSJSGFOIEPGFJSGFRIVPODFGSKPZWEVNKKHGFL
ZOSCHRÁÖLKMHQAYGHRDERIUTHRFHKLÖNMHRTREGQ
KHRGLKTOEFHRÜWPGFRSTUHRAKGFHRLKTOEFOWÜR
TEDSHJFKAHRFHRFJSGFLHROFOWÜHRGPONEISUQWEL
THKBRSIBHROZKHOLHRFRSTUBHRFRSTUBMLKPHRWES
DGFUIKLGPHRNBVTEWHRJMNVFHRJRSIWJZOVHRFKQ
OJSRHRFTRSGHRGWTAXGFDJHRHLEÜTHRSXVBHRGP
ÁGFPRHRSGWTAXHRDJGRLEÜTÁGHRVÜPÁGFPFSGW
TAXDJGHLEÜTHRFVBMÜPFPRGFSGAXDHRGHGFLEÜ
TÁHRXVBMGPÁHRPRGFHRGWTAXDJGHLETÁÖVBMÜPÁ
GFPRGFHRRTHRKDJGHLETGFSXHRMPFPHRFRTESWCV
PUJRGHRGWTAXDJGHRLEÜTÁCSXHRMÜPÁGFHRJUW
Helyes megoldások százaléka:
102

9.	Gyakorlófeladat
A helyes házszám
Melyik házszám melyik házhoz tartozik1? Kövesd az egyes utakat csak a
szemeddel! Amikor célhoz érsz, írd be az üres mezőbe a megfelelő házszámokat.
103
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
10.	Gyakorlófeladat
Számok a betűszekrényben
A betűszekrénybe 1-től 51-ig számokat írtunk be. Keresd meg, lehetőleg gyor-
san, a számokat sorrendben!
30	4	/|/|	13	34	11		24	8	29
			25		36				
41	12		47	38	5		2	15	49
6 28	32								
21	39		27	18	50		45		23
									i
33	10	46	16		37	20	48	31	42
	19				3	43			
51		14	40		26		35		9
22					17				
Ha akarod, ceruzával összekötheted a számokat.
104

üli n
HETI JEGYZŐKÖNYV
	H	K	Sze	Cs	P	Szó
Házi feladatok:						
Felszólítás nélkül nekilátott						
Saját szobájában végezte						
Megadott időben elvégezte						
Minőség						
Gyakorlófeladatok:
Feladatok száma:
A helyes megoldások százaléka:
Saját megfigyelések:
105
KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
Nevelési céljaim, terveim: