/
Текст
VILLAMOS FORGOGEPEK
TEKERCSELESE
IPARI SZAKKONYVTAR
SZERKESZT6 BIZOTTSAG:
BRETZ GYULA
GARDONYI JENO
MOLNAR JANOS
SZENTKUTI KAROLY
MUSZAK1 KONYVK1AD6, BUDAPEST 1978
BARABAS MIKLOS — KARSAI TIBOR
VILLAMOS
FORG0GEPEK
TEKERCSELESE
Otodik kiadds
MUSZAK1 KONYVK1ADO, BUDAPEST 1978
Lektprdlta:
SZANDTNER FRIGYES
okl. gepeszmernok
Az atdolgozast lektoralta:
KISS MIKL6S
okl. gepeszmernok
Az I., И., V. es X. fejezetet
BARABAS MIKLOS
a III., IV., VI., VII., VIII., IX. es XI. fejezetet
KARSAI TIBOR
irta
@ Barabas Miklos—Karsai Tibor, 1961
ETO: 621.313.045
ISBN 963 10 2223 4
Felelds kiado: Solt Sandor igazgato
Felelos szerkeszto: Nagy Borbala okl. villamosmernok
TARTALOMJEGYZEK
Bevezetes................................................................. 9
I. Alapismeretek..................................................... 11
A) Villamossagtani alapfogalmak ................................. 11
1. Villamos energia es villamos aram ......................... 11
a) Egyenaramu korok alaposszefiiggesei..................... 12
b) Az aram magneses tere.................................... 16
c) Az elektromagneses indukcio.............................. 18
2. Valtakozoaram eloalli'tasa es abrazolasa .................. 20
3. Haromfazisu aram........................................... 25
4. Egyenaram eloalli'tasa elektromagneses indukcioval ........ 27
5. A villamos aram munkaja es teljesitmenye.................... 28
B) Villamos forgogepek ........................................... 30
1. Egyenaramu gepek............................................ 37
2. Atalakitok.................................................. 44
3. Valtakozoaramu gepek ....................................... 45
a) Szinkron gepek........................................... 45
b) Aszinkron (indukcios) motorok........................... 51
4. Kiilonlegcs villamos gepek ................................. 53
a) Indukcios szabalyozok .................................. 53
b) Reluktanciamotorok ...................................... 55
c) Forgoreszen at tilplalt haromfazisu mellekaramkord kommu-
tatoros metor (Schrage-motor) ............................... 57
d) Repulzids motorok ...................................... 60
e) LiniverzJis motorok...................................... 62
f) Arnyekolt polusu motor.................................. 62
g) Kormospdlusu gcneratorok ............................... 63
h) Foggeneratorok ......................................... 66
i) Amplidin................................................. 68
II. Tekercselesi vazlatok............................................. 74
A) Egyenaranni gepek tekercselesi vazlatai........................ 74
1. Forgorcsz-tekercselesek..................................... 74
a) Hurkos tekercselesek..................................... 79
b) Hullamos tekercselesek................................... 89
5
2. A116resz-tekercseles .......................................... 93
В) Valtakozoaramu gepek tekercselesi vazlatai ...................... 100
1. Hdromfdzisil tekercselesek.................................... 109
a) Egesz horonyszdmu egyreteges tekercselesek................ Ill
b-) Egesz horonyszdmu ketreteges tekercselesek................ 119
c) Tort horonyszamu egyreteges tekercselesek................. 123
d) Tort horonyszamu ketreteges tekercselesek................. 126
e) A tekercselesek kapcsolasai .............................. 127
2. Egyfazisu tekercselesek ...................................... 131
3. Szinkron gepek gerjesztotekercsei ............................ 133
4. A tekercselesi tenyezo........................................ 134
C) Atalakit6k tekercselesi vazlatai................................. 140
1. Kettekercselesu atalakitok ................................... 141
2. Egy tekercseles u atalakitok ................................. 142
3. Atalakitok kiegeszito tekercselessel ......................... 146
III. Villamos gepek tekercselo anyagai .................................. 147
A) Fdmek ........................................................... 147
1. Rez........................................................... 147
2. Aluminium ................................................... 152
3. Forrasztoanyagok.............................................. 153
B) Szigeteloanyagok ................................................ 157
1. Szigeteloanyagok tulajdonsagai ............................... 157
2. Legfontosabb szigeteloanyagok ................................ 160
IV. Tekercsek es tekercselemek keszitese, .............................. 182
A) Bevezetes........................................................ 182
1. Egyenaramu gepek forg6resztekercsei........................... 182
2. Egyenaramu gepek ail6resztekercsei............................ 183
3. Valtakozoaramu gepek forgoresztekercsei....................... 185
4. Valtakozoaramu gepek alloresztekercsei........................ 186
B) Tekercsek es tekercselemek keszitese............................. 188
1. Forgdresz-tekercselemek keszitese.............................. 188
2. Alloresz-tekercselemek keszitese.............................. 192
a) Besodrott tekercseles tekercselemei....................... 193
b) Befiizott tekercselemek .................................. 194
c) U alakii tekercselemek.................................... 194
3. Polustekercsek keszitese ..................................... 196
a) Sablonra tekercseles...................................... 196
b) Tekercseles tekercstestre ................................ 197
C) A tekercselo miihely berendezesei................................ 202
D) Tekercselosablonok es kesziilekek................................ 210
1. Tekercselosablonok szerkezete es keszitese ................... 210
2. Tekercselosablon magalapmereteinek meghatarozasa.............. 213
3. Hajlitoszerszamok es kesziilekek.............................. 217
6
V. Egyenaramu gepek tekercselese.......................................... 222
A) Forgoreszek tekercselese........................................... 222
1. Forgoreszek elokeszitese........................................ 225
2. Forgdresz-tekercselesek fajtai.................................. 227
a) Berakott tekercselesek...................................... 228
b) Besodrott tekercselesek..................................... 235
c) Gyongyfonas................................................. 240
d) Kis forgoreszek tekercselese............................... 244
e) Kiegyenlito kotesek.......................................... 249
3. A tekercselest koveto miiveletek ............................. 252
B) Alloreszek tekercselese............................................. 255
1. Fopolus- es segedpolustekercsek berakasa........................ 255
2. Kompenzacios tekercsek berakasa................................ 260
3. Csavaros es forrasztott kotesek................................ 261
VI. Valtakozoaramu gepek tekercselese .................................... 263
A) Forgoresztekercsek berakasa...................................... 263
1. Csuszogyiiriis indukcids motorok forgoresztekercsei............ 263
a) Besodrott tekercselesek..................................... 264
b) Berakott tekercselesek...................................... 266
c) Betolt tekercselesek ....................................... 267
2. Rovidrezart forgoresz ......................................... 267
tz\Rudazott kalickak ........................................... 268
b) Ontott kalickak ............................................. 270
3. Szinkron gepek forgdreszenek tekercselese ...................... 272
B) Alloresztekercs berakasa.......................................... 277
1. Alloreszek elokeszitese ....................................... 277
2. A tekercselesek fajtai........................................ 277
a) Besodrott tekercselesek..................................... 280
b) Berakott tekercselesek...................................... 283
c) Ketoszlopos tekercseles..................................... 283
d) Betolt tekercseles ........................................ 285
3. Befejezo miiveletek .......................................... 286
4. Alloresz-tekercselo automatak................................. 287
VII. A tekercseles ellenorzese............................................. 288
A) Testzarlat ellenorzese ........................................... 288
B) Szigeteles vizsgalata.............................................. 289
C) Menetzarlat........................................................ 291
1. Forgoresz-tekercseles vizsgalata............................... 292
2. Alloresz-tekercseles vizsgalata .............................. 295
3. Forgoreszvizsgalo felautomata................................. 298
7
VIII. BandAzsolAs es kiegyensulyozAs..................................... 299
A) Bandazsolas ................................................... 299
B) KiegyensulyozAs................................................ 303
IX. SzAritAs es impregnates............................................. 312
A) Tekercselesek szAritAsa ....................................... 312
1. SzAritokAlyhAk .............................................. 312
2. Szaritas Arammal ........................................... 316
B) Impregnates.................................................... 317
1. Impregnate anyagok .......................................... 317
2. Impregnate berendezesek ..................................... 319
3. Telites olajlakkal es mugyanta lakkal....................... 322
4. Kompaundalas................................................. 323
5. Telites (atitatas) nyomoeljArAssal.......................... 323
6. Csepegteto impregnates ..................................... 324
X. Villamos gepek Attekercselese ..................................... 328
A) Bevezetes....................................................... 328
B) Egyenaramu gepek attekercselese ................................ 332
1. Ismert villamos adatu gepek Attekercselese .................. 332
a) Attekercseles mas fesziiltsegre ........................ 334
b) Attekercseles mas fordulatszAmra...... ................. 341
c) AtszAmitAsi peldak....................................... 345
2. Uzemkeptelen, ismeretlen adatu gep tekercselese.............. 348
C) VAltakozoAramu gepek Attekercselese............................. 351
1. Tekercseles AtkapcsolAsa.................................... 352
2. Ismert villamos adatu gepek attekercselese ................. 353
a) Attekercseles mas fesziiltsegre ........................ 354
b) Attekercseles mAs fordulatszAmra........................ 356
c) Atszamitasi peldak....................................... 359
3. Ismeretlen adatu, iizemkeptelen gep Attekercselese.......... 360
XI. Tekercselo muhelyek berendezese es elrendezese ..................... 363
1. A tervezes szempontjai ...................................... 363
a) A gyartas jellege....................................... 363
b) К gyartas termelohelyeinek kialakitasa ................. 363
c) GazdasAgossAgi szempontok ............................... 364
2. Elrendezes ................................................. 364
3. SzAllitAs .................................................. 365
4. Tekercselo muhelyek szervezesenek egyeb kovetelmenyei........ 365
5. MunkaegeszsAgiigyi szempontok .............................. 366
6. Tuzrendeszeti szabAlyok..................................... 368
8
BEVEZETES
A statisztikai adatok szerint a vilag villamosenergia-termelese kb.
tizevenkent megkdtszerezodik. A technika jelenlegi fejlettsegi fokdn a
villamos energidt ipari meretekben kizarolag forgogepekkel lehet elodlli-
tani. A legtdbb villamos energidt felhasznalo fogyasztok— a villamos moto-
rok — ugyancsak forgogepek. Termeszetes tehat, hogy az energiaigeny
novekedesdvel minden tekintetbenlepest kell tartania nemcsak a forgogep-
gydrtdsnak, hanem a kis es nagy javitomuhelyeknek es iizemeknek is.
A megnovekedett feladatok elsosorban a forgogepek egyre nagyobb
szdmdbol adodnak, de ezzel egyiitt az dltalanos muszakifejlodes igenyeinek
megfeleloen boviteni ke/l a tipusvdlasztekot is. Gyartdnak es javitonak
egyardnt erdeke es kotelessege ezen tulmenden az is, hogy mimkdjdt a
a legkorszeriibb eszkdzdkkel es anyagokkal vegezze. Kiilonoskeppen vonat-
kozik ez a villamos gepek tekercselesevel es szigetelesevel kapcsolatos
nuiveletekre es anyagokra, mert egyreszt ezen a teren a legrohamosabb a
fejlodes, mdsreszt ezek szabjdk meg elsosorban a villamos gepek iizem-
biztonsdgat, elettartamdt es kozvetve teljesitmenyet, ill. sulyat.
A tekercseles es annak szigetelese a villamos gepek legkenyesebb
es legkonnyebben meghibdsodd resze. Keszitesemehezen gepesitheto, bonyo-
lult, osszetett folyamat, mely нет nelkiildzheti a tekercselo munkas szak-
tudasdt, gyakorlatdt es lelkiismeretesseget. A nagy sorozatokal keszito
tekercseloknek meg viszonylag кдппуй a helyzete: tobbnyire jdl begyako-
rolt reszmiiveleteket vegeznek pontos technologiai elolrdsok alapjan. Ahol
azonban egymast vdltjdk a kiilonbozo tipusd es kiviteld gepek, oft semmi
sem pdtolhatja a tekercselesi adatok alapjan ondlloan dolgozo szakmunkdst
akinek nemegyszer kisebb dtszamitdsokat is onalloan kell vegeznie.
Konyviink a tekercselesi munka megismeresdhez, valamint a tovabb-
kepzeshez kivdn segitseget nyujtani elsosorban azoknak, akik ezt a szep, de
nehez szakmdt tobbe-kevesbe hivatdsuknak is tekintik. Az elso fejezetekben
a tovdbbi anyag megertesehez szukseges elektrotechnikai alapfogalmakat,
a gyakrabban elofordulo villamos forgogepeket, majd a kiilonbozo te-
kercselesek elmeletdt ismertetjiik. A tovdbbi fejezetekben a tekercselesi
anyagokrol, szerszamokrol, a tekercsek es tekercselemek kesziteserol,
ezek szigeteleserol, berakdsarol es kapcsoldsdrol, majd a tekercselest
9
kovetb muveletekrol es a tekercselo muhely berendezeserol van szd. Vegul
az utolso fejezetben az egyszerubb atszdmitasok vegzesdhez nyujtunk ut-
mutatast. — A ritkan eloforduld kiilonleges tekercselesekkel es a tobb szaz
kW-os, vagy ennel nagyobb teljesitmenyu gepek tekercselesi megolddsaival
nem foglalkozunk, ezekhez mindig el kell kesziteni a reszletes technoldgiai
eloirasokat.
A konyv elso kiaddsa 1961-ben jelent meg. A mdsodik es harmadik
javitott kiadds a Mdszaki Konyvkiadd gondoskodasdt tiikrozve, kiviil-
beliil megszepltve, de valtozatlan tartalommal Idtott napvildgot. Amikor a
negyedik kiadds elokeszitesere keriilt a sor, feltetleniil sziiksegesnek erez-
tuk az egesz konyv alapos atdolgozasat es boviteset. Erre kotelezett
benniinket az erdeklodo szakemberek egyre novekvo szama es szakmai
felkesziiltsege, valamint a szakteriiletnek az elmdlt evtizedben vegbement
fejlodese.
A tartalomjegyzdk es a konyv beosztasa ebben a kiaddsban is gya-
korlatilag valtozatlan maradt, de kisebb-nagyobb mertekben minden fejezet
boviilt. Kiilonoskeppen a villamos gepeket, a tekercselesek elmeletet es a
szigeteloanyagokat targyald fejezetek. A kepleteket es szdmitasokat at-
irtuk a Nemzetkozi Mertekrendszerre, es a tartalmilag valtozatlan reszek
fogalmazasat is finomitottuk, csiszoltuk.
Bizunk abb an, hogy az atdolgozas is, a bovites is haszndra vdlt a konyv-
nek, es novelni fogja olvasdinak taborat. Meggyozodesiink, hogy az dj
kiadds annak is sok djat tud nyujtani, akinek valamelyik kordbbi mar a
birtokdban van.
A negyedik kiaddst ugyanazzal a kivansaggal bocsatjuk utjdra,
amellyel az elsot: remeljdk, hogy hasznos segitotdrsa lesz mindazoknak,
akik villamos forgdgepek tekercselesevel foglalkoznak.
A szerzok
10
I. ALAPISMERETEK
A) Viilamossagtani alapfogalmak
1. Villamos energia es villamos aram
A villamos energia termeszeti megnyilvanulasait — elsosorban
a villamlast — az emberiseg osidok ota ismerte, de megmagyarazni
nem tudta. A XVII. szazad kozepetol azonban tobben is foglalkoztak
azzal az erdekes jelenseggel, hogy meghatarozott anyagok dorzsoles
utjan kiilonleges allapotba hozhatok: ezek az anyagok a dorzsolest
kovetoen vagy vonzzak, vagy taszitjak egymast. A kiserletek soran
pattogo hang kisereteben megjeleno apro szikrakat is eszleltek es hama-
rosan felismertek ezek rokonsagat a villamokkal. Ennek alapjan fedezte
fel es szerkesztette meg a XVIII. szazad kozepen Benjamin Franklin a
villamharftot.
A dorzsoles utjan kivaltott kiilonleges hatast tudomasunk szerint
az okori gorogok eszleltek eloszor az altaluk elektronnak nevezett boros-
tyankovon; innen szarmazik az emlitett jelensegekre az elektromossag
elnevezes. A magyar nyelvben Fabian Jozsef 1803-ban tett javaslatara a
villamossag, ill. kesobb a villamossag nev honosodott meg.
Az aramid villamos sdggal kapcsolatos alapveto kiserletezes csak a
XIX. szazadban indulhatott meg, miutan Alessandro Volta olasz fizikus,
egyetemi tanar felfedezte, hogy a kensavas vizbe meritett rez- es cink-
rild vegeire kotott vekony femhuzal felmelegszik (1. abra). Ez volt az elso,
emberkez altal alkotott aramforras. A kensavas vlzben felszabaduld
vegyi energia villamos energiavd, ez pedig a
huzaldarabban hoenergiava alakul. A villa- F —
mos energia hordozdja a villamos aram. fa &
A kiilonbozo aramforrasok mechanikai,
vegyi, ho- vagy fenyenergiat alakftanak at
villamos energiava, amit azutan a fogyasztok
ismet mechanikai, vegyi, ho- vagy fenyener-
giava alakftanak vissza. A fogyasztokat fem- Kensovasviz । Fi
bol kesziilt vezetekek kotik ossze az aramfor- ВЯл ? I H
rassal. Az aramforras, a vezetekek es a fo- Wr - J
gyaszto egyiittesen alkotjak az dramkort
(2. abra). Villamos aram csak zart aramkor- 7 dbra Vegyi епе|-ёЦЬб1
ben folyhat. villamos energia
11
Egy adott aramkorben az aramforras feszultsege szabja meg az aram
nagysagat (erosseget) es iranyat. A villamossagtan osszes alapszabalyai
arra a feltetelezesre epiilnek, hogy az aramforras pozitiv ( + ) sarkdtol a
fogyaszton keresztiil a negativ (—) sarok fele folyik az aram (2a abra).
A villamos aramot jol vezeto anyagokat osszefoglaloan vezetoknek
nevezziik. Ilyenek elsosorban a femek, de vannak jo vezetokepessegti
folyadekok is (elektrolitek) es meghatarozott feltetelek mellett gazokban
is folyhat aram. A szigeteloanyagok gyakorlatilag nem vezetik az aramot.
Az aramkorben egyenaram folyik, ha az aram iranya tartosan
egyiranyii. A vdltakozddram iranya meghatarozott torvenyszeruseg szerint
periodikusan (ismetlodo-
en) valtozik.
Minden anyagnak—
meg a legjobb vezetoknek
is —van un. ohmos (ejtsd:
omos) ellendllasa, vagy
roviden csak ellendllasa,
ami nagysagatol fiiggoen
tobbe-kevesbe gatolja az
aram athaladasat. A szi-
Aramforras
Foqyasztb
a)
Aramforras
2. dbra. a zart aramkor; b nyitott aramkor geteloanyagok ellenallasa
gyakorlatilag vegtelen
nagy. A vezetokepesseg az ellenallas reciprok (forditott) mennyisege:
minel nagyobb az ellenallas, annal kisebb a vezetokepesseg, es forditva.
a) Egyenaramu korok alaposszefijggesei
A villamos aramkorok mennyisegeivel (fesziiltseg, aramerosseg,
ellenallas, vezetokepesseg) akkor tudunk csak szamolni, ha ismerjiik
egysegeiket. Ezek a kovetkezok:
Az ellenallas egysege az ohm. Jele: Q.
(Georg Simon Ohm nemet fizikus emlekere.)
A vezetokepesseg egysege a siemens. Jele: S.
(Werner von Siemens nemet tudds emlekere.)
Az aramerosseg egysege az amper. Jele: A.
(Andre Marie Атрёге francia fizikus emlekere).
A fesziiltseg egysege a volt. Jele: V.
(Alessandro Volta olasz fizikus emlekere.)
A femhuzalok ellenallasat a fajlagos ellenallas segitsegevel szamitjuk.
Ez az egysegnyi hosszusdgu es egysegnyi keresztmetszetu anyag ellendllasa.
Erteke nem allando, hanem a homerseklet emelkedesevel altalaban
novekszik. Pl. a vordsrez fajlagos ellenallasa kereken 23%-kal, az alu-
12
miniume kereken 21 %-kal nagyobb 75 °C-on, mint 20 °C-on. A fajlagos
ellenallashoz ezert mindig meg kell adni azt is, hogy melyik homersek-
letre vonatkozik.
Az / hosszusagu, A keresztmetszetu es q fajlagos ellenallasu huzal R
ellenallasa az alabbi keplettel szamithato:
RA
Ebbol a fajlagos ellenallas: q = . Minthogy az ellenallas egy-
sege az Q, a keresztmetszete a m2, a hosszusage pedig a m, a fajlagos ellen-
allas mertekegysege a keplet alapjan:
r _ Qm2
= -- = Qm.
m
Mivel a gyakorlatban elofordulo huzalkeresztmetszetek mm2-ben
kenyelmesebben megadhatok, a fajlagos ellenallas egyseget gyakran
Qmm2 , , , .........
--- alakban kozhk. A ketto kozotti osszefugges:
, Qmm2 _
1 -----= 106Qm.
m
75cC-on a vorosrez ellenallasa 0,0216 Qmm2/m = 2,16 • 10~8 Qm;
az aluminiume 0,0346 Qrnm2/m = 3,46 • 10~8 Qm.
A fajlagos ellenallas ismereteben a huzalok ellenallasa egyszeruen
к i szamithato.
Pl.: Mekkora az /=500 m hosszusagu, <7=2 mm atmerojii rezhuzal
ellenallasa 75 °C homersekleten?
cPn 227t
A huzal keresztmetszete: A = . - = 3,14mm2.
4 4
Az ellenallas tehat: R = о [ = 0,0216 = 3,44Q;
A 3,14
vagy: Л = 2,16-= 3,44Q, mert 3,14mm2 =
= 3,14- 10~6m2.
A vezetokepesseg az ellenallas recipfoka, igy az elobbi pelda szerinti
huzal vezetokepessege G= 1/7? = 1/3,44 1/Q = 0,291 S.
A fajlagos ellenallas reciproka a fajlagos vezetokepesseg. Mertek-
r 1 S m Sm
egySege fim = m’'1L
13
A villamos gepekkel kapcsolatos alapfoku szamftasokban a veze-
tokepesseget nem szukseges es altalaban nem is szokas hasznalni.
A fesztiltseg, az aramerosseg es az ellenallas kozotti osszeftiggest az
Ohm-torveny hatarozza meg. Az ellenallason atfolyd aram feszultsegesest
okoz. Ez a fesztiltsegeses az ellenallas ket vege kozott merheto. Az Ohm-
torveny szerint:
Az ellenallason letrejovo fesziiltsegeses egyenesen aranyos az aram-
erosseggel es az ellenallas nagysagdval.
Kepletben: U—IR,
ahol: U a feszultsegeses V-ban; I az aramerosseg Л-ben; R az ellen-
allas Q-ban.
Ha egy aramforras sarkaira ellenallast kapcsolunk, az ellenallason
letrejovo feszultsegesesnek egyensulyt kell tartania az aramforras feszult-
segevel. Tehat az aramkorben olyan erossegti aramnak kell kialakulnia,
amely az aramforras fesziiltsegevel egyenlo nagysagu feszultseget hoz
letre az ellenallason.
Pl.: I/=100V feszultsegu aramforras sarkaira 7?=20Q-os ellen-
allast kapcsolunk a 2a abra szerint. Az elobbiek ertelmdben akkora
aramnak kell letrejonnie, amelyik az ellenallason eppen 100 V feszultseget
hoz letre. Az Ohm-torveny szerint:
U=IR.
Ebbol az aramerosseg: I — = 5 A.
Tobb ellenallast egymassal sorba vagy parhuzamosan kapcsolha-
tunk (3. abra). Mindket esetben az eredo ellenallas szabja meg az aram-
korben folyd aram erossegdt.
Soros kapcsolas eseten az eredo ellenallas az egyes ellenallasok
3. abra. Ellendll&sok
a soros, b pirhuzamOs kapcsoiasa
osszegevel egyenlo. Tehat,
ha az egyes ellenallasokat
Rlf R2, R3 stb.-vel, az eredo
ellenallast pedig 7?-rel je-
loljuk:
R — Ri+R3+R3 + • • • •
Mindegyik ellenalla-
son ugyanaz az aram fo-
lyik at, igy nagyobb ellen-
allason nagyobb feszultseg-
eses, kisebb ellenallason
kisebb feszultsdgeses jon
14
letre. Az aramforras fesziiltsegevel az egyes ellenallasokon letrejovo
fesziiltsegesesek osszege tart egyensiilyt.
PL: A 3a abra szerinti kapcsolasban Rx = 3 Q, R2 — 6 Q es az aram-
forras feszultsege Г = 36 V.
Az eredo ellenallas: /? = 7?1 + /?2 — 3 + 6 = 9 fl
Az eredo ellenallason letrejovo fesziiltsegesesnek egyenlonek kell
lennie az aramforras fesziiltsegevel:
U-1R.
Ebbol az aramerosseg:
r 36 л A
1= 9 =4 A.
Az egyes ellenallasokon letrejovo fesziiltsegesesek az Ohm-torveny
szerint:
^=/^=4*3 = 12 V;
tf2==Z/?2==4-6=24V;
Ux + U2 — 12 + 24=35 V, egyenlo az aramforras fesziiltsegevel.
Pdrhuzamos kapcsolas eseten az eredo ellenallas reciprok erteket
tudjuk kozvetleniil kiszamitani. Az eredo ellenallas reciprok erteke az
egyes ellenallasok reciprok ertekeinek osszegevel egyenlo. A soros kap-
csolas ismertetesekor hasznalt jeldlesekkel:
1111
-- — .. .-J-— _1_
R Rx R2 R3
Mindegyik ellenallasra ugyanakkora fesziiltseg jut, igy az egyes
ellenallasokon azonos nagysagii fesziiltsegesesnek kell letrejonnie. Ezert
nagyobb ellenallasokon kisebb aram, kisebb ellenallasokon nagyobb
aram fog atfolyni.
PL: A 3b abra szerinti kapcsolasban Rx = 3 Q, T?2 = 6 Q es az aram-
forras fesziiltsege £7 = 36 V.
Az eredo ellenallas reciproka:
11 2_i 1_2+1_1 1
R ~ Rx + R2 ~ 3 + 6 ~ 6 “2 Q'
Tehat az eredo ellenallas: /? = 2 Q.
Az aramkor teljes I aramanak az aramforras fesziiltsegevel egyezo
15
nagysagu fesziiltsegesest kell letrehoznia az eredo ellenallason
U=IR.
36
Ebbol az aramerosseg kiszamlthatd: I — —- = 18 A.
Az Aj + Аг ellenallason atfolyd es I2 aramnak szinten 36 V fesziilt-
segesest kell letrehoznia:
U=I1R1; U=I2R2.
Ebbol az aramerossegek:
r _ 36 36
Д — _ — 12 A, I2 — — 6 A.
3 6
Zi+Z2 = 12 + 6 = 18 A, egyenlo az aramkor teljes aramerossegevel.
Az aramforrasok kapcsain merheto fesziiltseg nem allandd, hanem
fiigg az aramerossegtol. Legnagyobb az aramkor nyitott allapotaban.
Ha az aramkort zarjuk, az aram fesziiltsegesest hoz letre az aramforras
sajat belso ellendlldsdn is, ezert az un. kapocsfeszidtseg zart aramkor
eseten mindig kisebb, mint nyitott aramkor eseten.
b) Az aram magneses tere
Az 1. abra szerinti osszeallitasnal a vezetek melegedesebol kovet-
keztettiink arra, hogy villamos energia jott letre. A vezetekben folyd
aramnak azonban nem ez az egyetlen jele. Allitsunk be egy darab rez-
huzalt ugy, hogy a huzal egy iranytii felett, a tuvel parhuzamosan helyez-
kedjek el. Amint a huzal ket veget a rez-, ill. cinkruddal dsszekdtdttiik,
az iranytii elmozdul (4. abra). Ha a huzal ket veget felcsereljiik — vagyis
az aram iranyat megvaltoztatjuk —, az iranytii kiterese is ellentetes lesz.
Ezzel a kiserlettel Hans
4. abra. Villamos aram magneses tere
Christian Oersted dan
fizikus igazolta eloszor,
hogy a villamos aram
magneses teret hoz letre
es a magneses ter iranya
fiigg az aram iranyatdl.
Barmilyen magne-
ses ter iranyat ugy hata-
rozhatjuk meg, hogy egy
iranytii eszaki polusat
hozza kozelftjiik. Az
eszaki polus elmozdulasi
iranya adja a magneses
16
ter iranyat. Rajzban erovonalakkal abrazoljuk a magneses teret. A mag-
neses ter erovonalai rugalmas gumiszalak modjara rovidiilni igyekeznek.
Az egyiranyu parhuzamos erovonalak taszftjak egymast.
Az iranytiivel megaliapithato, hogy az aramtol atjart vezetot kor
alakii erovonalak veszik koriil. Az erovonalak iranyat — tehat a magneses
ter iranyat — a jobbcsavar-szabaly adja (4. abra).
Ha gondolatban jobb nienetii csavart hajtunk a vezetbben az dram
irdnydban befele, a csavar forgdsi iranya a magneses ter iranyat adja.
Ket aramot vivo parhuzamos vezeto mindegyike magneses teret
hoz letre. A terek kolcsonhatasakeppen a vezetok vonzzak egymast, ha a
benniik folyd aramok egyiranyuak es taszftjak egymast, ha aramaik ellen-
tetes iranyuak. A keletkezo erohatas annal nagyobb, minel nagyobb az
aramerosseg, es minel kozelebb vannak a vezetok egymashoz.
Egy vezeto viszonylag gyenge magneses teret hoz letre. A teker-
csek magneses tere mar joval erosebb lehet, mert az egyes meneteket
koriihevo egyiranyu
erovonalak olyan erovo-
nalakka egyesiilnek,
amelyek az osszes mene-
tet koriilveszik (5. abra).
Ha I a tekercsben folyd
aram erossege es N a te-
kercs menetszama, ak-
kor osszesen NI amper
erossegu aram letesiti a
magneses teret. Az NI
szorzatot gerjesztesnek
nevezziik.
A tekercs magneses
terenek iranya megaliapithato a jobbcsavarszaballyal is, de egyszertibb
a tekercsekre vonatkozo jobbkdzszabdly hasznalata (5. abra):
Ha jobb tenyerilnket rdfektetjuk a tekercsre dgy, hogy egymds mellett
fekvo negy ujjunk az dram ir any aba mutasson, akkor a kifeszitett hiivelyk-
njjiink irdnydban van az eszaki polus.
Nt erovonalak az eszaki polusnal lepnek ki a tekercsbol es a deli
polusnal lepnek vissza.
A tekercs magneses tere meg erosebb lesz, ha belsejet nem levego,
hanem vas tolti ki. Ezt a jelenseget a kovetkezokeppen magyarazzuk.
A vasban teljesen rendezetleniil kis un. elemi mdgnesek helyezkednek el.
A tekercsben folyd aram magneses terenek hatasara ezek a kis elemi
magnesek mind egy iranyba rendezodnek, es fgy sajat magneses teriik
a tekercs magneses teret erosfti. Minel kisebb utat kell az erovonalaknak
levegoben megtenniuk, annal erosebb lesz a magneses ter ugyanakkora
2 Villamos forgogepek tekercselese
17
6. abra. Magneses kor legiessel
E
7. abra. Aramtol atjart vezetdre magneses
terben hato ero
gerjesztes mellett, ezert
szamukra lehetoleg vasban
zarodo utat kell biztosita-
ni. Azt a zart utat, meh ben
az erdvonalak haladnak,
magneses kornek ne\ezziik.
A 6. abra olyan egvszerii
magneses kort abrazol,
melyben az erovonalaknak
legresen is at kell haladni. A
tekercsekre vonatkozo
jobbkezszaballyal meghata-
rozhato a magneses ter ira-
nya: a feltiintetett aram-
irany eseteben feliil \an az
eszaki, alul a deli polus.
A magneses terbe he-
lyezett, aramot vivo vezetd-
re его hat, melynek iranya
az aram es a magneses ter
iranyatol is fiigg. Az его
meroleges az allandd mag-
neses terre is es a vezetore
is. Iranyategyszeruen a bal-
kezszabdllyal (7. abra) ha-
tarozhatjuk meg:
Ha nyitott bal tenye-
runk az erovonalakkal szem-
ben (tehat az eszaki polus
fele), negy ujjunk pedig az
dram irdnyaba mutat, ak-
kor kifeszitett hiivelykuj-
junk a vezetore hato его irdi-
nydt mutatja.
Az ero nagysaga aranyos a magneses ter es az aram erossegevel,
valamint a vezetonek a magneses terben elhelyezkedo hosszaval. Ha
tekercset helyeziink a magneses terbe, annak minden egyes menetere
ero hat es ezek az erohatasok osszegezodnek.
c) Az elektromagneses indukcio
Magneses terben az erovonalakkal nem parhuzamosan mozgatott
vezetoben elektromagneses indukcio utjan fesztiltseg keletkezik. Ez az
indukdlt feszilltseg adott sebesseg eseten akkor a legnagyobb, ha a mozgas
18
iranya az erovonalakra meroleges, vagyis a vezeto az erovonalakat
merolegesen ,,metszi”. — Termeszetesen a magneses ter is mozoghat a
vezetohoz kepest.
Az indukalt fesziiltseg nagysaga aranyos az erovonalakra meroleges
mozgasi sebesseggel, a magneses ter erossegevel es a vezetonek a mag-
neses terben elhelyezkedo hosszaval. Iranya pedig a magneses ter es a
sebesseg iranyatol fiigg.
Ha a vezeto vegeit
dsszekdtve zart aram-
kort alakftunk ki (8. ab-
ra), akkor az indukalt
fesziiltseg aramot hoz
letre ,es a mozgatashoz
sziikseges mechanikai
energia aran villamos
energiat nyeriink.
Az aramnak olyan
iranyiinak kell lennie,
hogy a ra hato его a veze-
to mozgasat gatolja. Ezt
a torvenyszeruseget tel-
jesen altalanosan a Lenc-
-torveny fejezi ki (Emil 8. abra. Elektromagneses indukcio
Krisztyianovics Lenc (erovonalmetszes)
orosz akademikus):
Az elektromagneses indukcidval keltett dram iranya olyan, hogy az
dram az ot letrehozo dllapotvdltozdst gdtolni igyekszik.
Az aram iranya egyszeriien meghatarozhato egy ujabb, az un. induk-
cio jobbkezszaballyal. (Ez a szabaly nem azonos a tekercsek magneses
terere vonatkozd jobbkezszaballyal!)
Ha nyitott jobb tenyeriink a magneses ter erovonalaival szembe (te-
hat az eszaki polus fele), kifeszitett huvelykujjunk pedig a fhozgds
irdnydba mutat, akkor negy
ujjunk az dram iranyat mu-
tatja.
Az elektromagneses
indukcio elvenek alkalma-
zasaval a vezeto mozgatasa
nelkiil is lehet villamos ara-
mot letesiteni. A 9. abra vas-
z Д
9. abra. Elektromagneses indukcio
(erovonalszam-valtozas)
magjan ket tekercs helyez-
kedik el. Ha az Z-es tekercs-
ben a rajzon feltiintetett
19
iranyu, allando nagysagu aram folyik, ez ugyancsak allando iranyu es
nagysagu magneses teret hoz letre. A //-es tekercsben ekkor aram
nem folyik. Ha azonban az /-es tekercs aramerosseget — /j-et — val-
toztatjuk, a mindket tekercsen athaladd erovonalak szama is meg-
valtozik, es a //-es tekercsben fesztiltseg indukalddik, amely zart aramkor
eseten aramot hoz letre. A Lenc-torveny szerint az aram olyan iranyu
lesz, hogy az ot letrehozd allapotvaltozast — jelen esetben az erovonal-
szamvaltozast — gatolja. Amikor /j novekszik, akkor /n-nek a magne-
ses ter novekedeset kell akadalyoznia, tehat a //-es tekercs meneteiben
ellenkezo iranyu aram folyik, mint az /-es tekercs meneteiben. Amikor
/j csokken, akkor /„-nek a magneses ter csokkeneset kell akadalyoznia,
tehat a //-es tekercs meneteiben ugyanolyan iranyu aram folyik, mint az
/-es tekercs meneteiben.
2. Valtakozoaram eloallitasa es abrazolasa
Helyezziink magneses terbe egy vezetobol keszitett forgathato ke-
retet, amelynek vegeit egy-egy femgyuruhoz, az tin. csuszdgyuriikhdz
kototttik (10. abra). A keretet forgatva, annak oldalai metszik az ero-
vonalakat, tehat benntik fesztiltseg indukalddik, zart aramkor eseten
pedig aram is folyik. Az aram iranyat a keret barmely helyzeteben meg-
hatarozhatjuk az indukcio jobbkezszaballyal. Ebben az esetben az indu-
kalast ugy is magyarazhatjuk, hogy az a vezetokeretek fluxusvaltozasa
miatt jon letre. Az abra szerinti elrendezesnel es forgasiranynal az
eszaki polus alatti vezeto reszben mindig felenk, a deli polus alattiban
mindig toliink elfolyik az aram. Ennek az aramnak a nagysaga azonban
nem allando, mert nem allando az ot letrehozd indukalt fesztiltseg
nagysaga sem. A keret allando sebesseggel mozgo oldalai ui. akkor met-
szik merolegesen az erovonalakat, amikor pontosan a polusok kozep-
vonala alatt haladnak el. Ekkor indukalddik benniik a legnagyobb
fesztiltseg. Ebbol a helyzetbol tovabb haladva mozgasuk mipdinkabb
parhuzamos lesz az erovonalakkal, ezert az indukalt fesztiltseg is egyre
csokken. Nulla lesz a fesztiltseg akkor, amikor a menet sikja meroleges
az erovonalakra, mert ekkor erovonalmetszes nines. Ebben a pillanatban
a menet oldalai a semleges vonalban vannak.
A kovetkezo pillanatban a deli polus ala kertil az a vezetoresz,
amely eddig az eszaki polus alatt mozgott es viszont. Ekkor megvaltozik
az indukalt fesztiltseg iranya is, nagysaga pedig novekszik mindaddig,
amig a keret oldalai ismet a polusok kozepe ala kertilnek.
A 10. abran felttintetett allapotban az indukalt fesztiltseg es aram
nagysaga nulla es a maximalis ertek kozott van; a 2 csuszdgyiiru a
pozitiv sarok. Kb. 1/8 fordulat utan azonban a vezetok a semleges
vonalba ernek, a fesztiltseg es az aram nulla lesz. Ezutan 1/2 fordulaton
20
keresztiil a 1 csuszogyurii lesz a pozitiv, es megvaltozik a fogyaszton
atfolyd aram iranya is. A keletkezett aram tehat nem allando, hanem
pillanatrol pillanatra valtozik.
Az aram es a fesziiltseg idobeni valtozasat koordindta-rendszerben
abrazolhatjuk. A vizszintes tengelyre az idot, a fiiggolegesre az aramot es
a fesziiltseget merjiik fel,(ll. abra). Akezdopillanatban az aramnagysaga
nulla, azutan novekszik a maximalis
ertekig, majd ismet nullara csokken.
A tA es tB pontok kozotti szakaszt
fel periodusnak nevezziik. A tB es tc
pontok kozotti szakasz szinten fel
periddus; a gorbe alakja ugyanolyan,
mint az elso fel periodusban, de az
aram negativva valik, mert iranya a
vezetoben is megvaltozott. A ts ds tc
pontok koze egy teljes periddus esik.
A teljes periodushoz tartozo ido a
periddusido. ilyen lefolyasu ara-
mot szinuszos vdltakozodramnak ne-
vezziik. Az egy mdsodperc alatt lejdt-
szodo periodusok szdma a frekvencia.
A 10. abra R ellenallasan atfo-
lyd aram fesziiltsegesest hoz letre az
ellenallason, melynek nagysaga —
az Ohm-torveny ertelmeben — min-
den pillanatban aranyos lesz az aram
pillanatnyi ertekevel. Az ellenallas
kapcsain jelentkezo fesziiltseg tehat
ugyanugy valtozik, ahogyan az aram;
ez a fesziiltseg szinuszos vdltakozo-
fesziiltseg (11. abra).
A valtakozoaram effektiv erteke
egyenlo a munkavegzes szempontjd-
bol vele egyenerteku egyendrammal.
Ugyanigy hatarozhato meg a val-
takozofesziiltseg effektiv ertekei is.
Ha ismerjiik a szinuszos valta-
10. abra Valtakozoaram eloallitasa
11. abra. Valtakozoaram
es valtakozofesziiltseg az ido
fuggvenyeben
kozoaram vagy valtakozofesziiltseg legnagyobb erteket, Zm-et, ill t7m-et
(11. abra), akkor az effektiv ertekek Zeff, ill. C7eff meghatarozhatok;
vagy forditva az effektiv ertekekbol kiszamithato a legnagyobb ertek:
Zeff=0,707Zm es Ue[i = 0,707 Um,
vagy Zm = l,41Zeff es Um = 1,41 Ue{[.
21
A 10. abraban a csuszdgyurukre tiszta ohmos ellenallas (pl. izzo-
lampa) van kapcsolva. Az ellenallason atfolyd aram es a sarkain jelent-
kezo fesziiltsegeses valtozasat abrazolja all. abra. Itt az aram es a fesziilt-
seg egyszerre eri el a legnagyobb erteket es ugyancsak egyszerre lesz
mindketto nulla. Az aram es a fesziiltseg fdzisban van.
Mas lesz a helyzet, ha az ohmos ellenallas helyere tekercset kapcso-
lunk. A tekercsen atfolyd aram erossege ui. kisebb lesz, mint az Ohm-
I Ilk per
^~9O0^
12. abra. Az aram 1/4 periodussal kesik
a fesziiltseghez kepest
torveny megismert alakjabol
kiszamithato /= U/R ertek (R
a tekercs keszitesehez felhasz-
nalt huzal mereteibol kisza-
mfthato ohmos ellenallas). En-
nek az az oka, hogy a valtako-
zofesziiltsegre kapcsolt teker-
cseknek ohmos ellenallasuk
mellett induktiv ellenallasuk
is van. Emiatt az aram nem
a fesziiltseggel egy idoben eri
el legnagyobb erteket, hanem
kesobb. Az dram kesik a fesziiltseghez kepest', vagy maskeppen: az dram
es a fesziiltseg kdzdtt fdziseltolodds van.
Ha a fogyasztonak csak induktiv ellenallasa van, az aramerosseg
akkor eri el legnagyobb erteket, amikor a fesziiltseg mar ismet nulla
lett (12. abra). Az aram ekkor 1/4 periodussal kesik a fesziiltseghez
kepest. Ezt az elterest fokokban is kifejezhetjiik. Egy teljes periddusnak
360° felel meg, tehat az elobbi esetben az aram 90°-kal kesik a fesziiltseg-
hez kepest.
A szinuszos lefolyasu mennyisegek abrazolasat nagyon megkonnyiti
es egyszerusiti a vektorok hasznalata. A vektor meghatdrozott nagysdgu
es irdnyitasu egyenesdarah. Iranyltason azt kell erteni, hogy kiilonbseget
tesziink az egyenesdarab kezdete es vege kozott (az utobbit nyilheggyel
jeloljiik), es az egyenes darab helyzetenek is szerepet tulajdonltunk.
A vektoros abrazolasi mod azon alapul, hogy a szinuszgorbe
tulajdonkeppen nem mas, mint egy allando szogsebesseggel forgo
vektor vetiileteinek abrazolasa koordinata-rendszerben.
A 13. abra kapcsan az Um jelii vektornak az /—f fiiggoleges egye-
nesre vonatkoztatott vetiileteit vizsgaljuk. A /o = O pillanatban a vektor
vegpontja a О jelii pontban volt, majd allando co szogsebesseggel haladva
/2 idb alatt a 2 pontba jutott, mikozben maga a vektor a2 = co/2 szoget
sdrolt. Vetiilete az /—/ egyenesen ebben a pillanatban z/2 nagysagil.
A koron levo 7, 2, 3, ..., 72 pontoknak a 0 ponttol mert ivdarabok-
kal aranyos idok felelnek meg, amit a koordinata-rendszer vizszintes
tengelyen а Л>, /3, .... /12 pontok jelolnek. Az ezeken keresztiil hilzott
22
fuggolegesekre Um mindenkori vetiileteit felmerve es a kapott pontokat
dsszekdtve szinuszgorbet kapunk.
A forgo vektor tehat valoban alkalmas szinuszos valtozasii mennyi-
segek jellemzesere, mert a vektor mindenkori helyzete (fazishelyzete,
fdzisa) egyertelmuen megadja az illeto mennyiseg pillanaterteket. Ha az
elobbi abran a vektor hossza egy szinuszos valtakozofesziiltseg Um
csucsertekevel aranyos, akkor a vetiiletek ennek a fesziiltsegnek a minden-
kori pillanatertekeit adjak.
13. abra. Szinuszos valtozas abrazolasa
A vektorok forgasiranyat megallapodas szerint mindig az ora
jarasaval ellentetesnek vessziik.
A gyakorlatban mindig ketto vagy ennel tobb vektorbol allo
vektordhrdkat rajzolunk, es ezekbol nem a mennyisegek pillanatertekeit,
hanem egymashoz viszonyitott fazishelyzetёt akarjuk megallapitani.
Ezert a vektorok melle nem a csucsertek, hanem az effektiv ertek jelet
szoktak irni. Valamelyik vektort rendszerint fiiggolegesen felfele muta-
toan rajzoljak be. es ehhez viszonyitjak a tobbi fazishelyzetet. Egy
vektorabraban csak azonos frekvenciaju mennyisegek vektorait lehet
abrazolni!
All. abra egy ohmos ellenallas aramanak es feszultsegesesenek ido-
beni valtozasat mutatja. A ket mennyiseg egymassal fazisban van, mert
mindketto ugyanabban a pillanatban eri el pl. pozitiv csucserteket.
A 14. abra a rajza ugyanezt sokkal egyszeriibben fejezi ki ket vektorral,
melyek kozott a fazisszog <p = 0.
A tiszta induktiv terheles arama 90°-kal, tehat л/2 radiannal kesik
a fesziiltseghez kepest. Ugyanezt tiikrozi a 14. abra b rajza, ahol a vekto-
rok feltetelezett forgasiranyabol kovetkezik, hogy I kesik U-hoz kepest.
23
Valdjaban nines olyan terheles, amelynek ohmos ellenallasa ne
lenne, ezert az altalanos eset a 14. abra c rajza szerint az, amikor <р<л/2.
Az aramot itt ket osszetevore (komponensre) bontottuk: az Ih hatdsos
osszetevo a fesziiltseggel fazisban van, az Im meddb osszetevo pedig
тг/2-vel kesik hozza kdpest. A ket osszetevo a szogfuggvenyek segitse-
14. abra. Kiilonbozo jellegu fogyasztok fesziiltseg- es aramviszonyai
15. abra. Vektorok osszegezese
gevel kifejezve: 4-Zcos <p esIm=Isin (p. Ugyanilyenmodon a fesziiltseg-
vektor osszetevoit is meg lehet allapitani az aramvektorhoz viszonyitva.
Ugyanazon mennyiseg vektorait sziikseg eseten tetszoleges sor-
rendben lehet osszegezni, mert a sorrend az eredonek sem a nagysagat,
sem a fazishelyzetet nem befolyasolja. Ha peldaul a 15. abra a rajzanak
vektorai harom sorba-
kapcsolt fogyasztd ka-
pocsfesziiltseget abrazol-
jak, akkor az Ue eredo
fesziiltseget a b rajz
szerint ugy kapjuk, hogy
valamelyik vektor veg-
pontjahoz nagysag es fa-
zis szerint helyesen hoz-
zarajzoljuk barmelyik
vektort a masik ketto
koziil, majd ugyanezt
tessziik ertelemszeruen a
harmadikkal. A reszvek-
torok koziil C72 s>et a2
szoggel, C73 pedig kesik
a3szoggel iA-hezkepest.
Az eredo Ue ugyancsak
kesik ae szoggel L^-hez
kdpest.
24
3. Haromfazisu aram
A 16. abran az eszaki es a deli polusok kozotti magneses terben
harom, egymashoz kepest 120°-kal elforditott tekercs helyezkedik el.
Az 1, 3 es 5 tekercsek az A, В es C csuszogyuruparokkal' vannak dsz-
16. abra. Haromfazisu aram eloallitasanak elve
szekotve. Minden csuszogyiiruparra ugyanakkora R ohmos ellenallas
van fogyasztokent kapcsolva. Az egyes tekercsekben valtakozdfesziiltseg
indukalddik, ezert a fogyasztokon is valtakozdaram folyik. Az indukalt
fesziiltsegek azonban nem egyszerre erik el legnagyobb ertekiiket, hanem
egymashoz kepest 120—120°-
kal eltolva. Ugyanez a helyzet
az aramokkal is.
A 17. abra az aramok
idobeli valtozasat mutatja.
Ezen az abran pl. a t' ido-
pont felel meg a 13. abran
feltiintetett helyzetnek: az 7-es
tekercs szammal jelolt oldalan
az IA aram a csuszdgyuriitdl
25
elfolyik (az aram negativ) es nagysaga a kovetkezo pillanatokban
csokkenni fog; az 7-estol 120°-ra levo 3-as tekercsben ebben az idopont-
ban nem indukalddik fesziiltseg nem folyik aram, de egy kis elmozdulas
utan mar negativ iranyii lesz az aram benne; az 5-os tekeicsoldalban az
Ic aram a gyuru fele folyik (iranya pozitiv) es nagysaga meg egy kis
ideig novekszik.
Az olyan dramrendszert, amelyben a hdrom dram egymashoz kepest
120Q-kal van eltolva, hdromfdzisu dramrendszernek, vagy roviden hdrom-
fazisu rendszernek nevezzuk.
A 17. abra alapjan megallapithato, hogy a harom aram osszege min-
den pillanatban nulla. Pl.: t' idopontban IA negativ, IB nulla, Ic pozitiv
es egyenlo nagysagu 7A-val. Ezert IC — IA = O.
Ugyanerre az eredmenyre jutunk a t" idopont-
hoz tartozd aramok vizsgalata alapjan is.
Mindezt sokkal attekinthetobben mutatja
a 18. abra vektorrajza. Az egyes aramvektorok
12(F-os szoget zarnak be egymassal. IB kesik IA-
hoz es Ic kesik /B-hez kepest. A vektorok
osszegezesevel az is rogton kiderul, hogy az
aramok osszege mindig nullaval egyenlo.
18. abra. Haromfazisu Ez a megallapitas lehetosdget ad az aram-
rendszer aramai forrast es a fogyasztot osszekoto vezetekek sza-
manak csokkentesere. A 19a abraban 0-val je-
lolt harom vezeteket elso lepeskent egy vezetekkel helyettesitettiik.
A b abraban dsszekdtottiik egymassal a 2-es, 4-es es 6-os csusz^gyiiru-
ket, tovabba a fogyasztok vegpontjait. Az igy kapott ket pontot most mar
csak egy szal vezetek koti ossze, de mivel IA, IB es Ic osszege minden
pillanatban nulla, ebben nem folyik aram, tehat el is hagyhatd. A c)
19. abra. Haromfazisu vezetekrendszer kialakitasa
C)
26
abraban vёgйl csak harom szal vezetdk koti ossze egymassal az aram-
forrast ds a fogyasztot. Az egyik vezetdkben folyd aram mindig a masik
kettoben tdr vissza. Feleslegessd valtak az egymassal osszekotott csuszo-
gyiiriik is, hiszen az ezekhez tartozd vdgeket kozvetleniil ossze lehet
kapcsolni. Lathatd, hogy haromfazisu rendszerben ugyanazon fogyasz-
tdk taplalasahoz fele annyi vezetdk sziiksdges, mint harom egymastol
fiiggetlen egyfazisu rendszer esetdn.
20. abra. a csillagkapcsolas; b haromszogkapcsolas
ABC
¥ f f
A fogyasztoknak a 19c abran feltiintetett osszekotdsi modja a
csillagkapcsolas. A masik szokasos kapcsolasi mod a haromszogkapcsolas,
amehndl minden fogyaszto \dgpontja a kovetkezo fogyaszto elejdvel
van bsszekotve. A 20. abra a kdtfele kapcsolast ds azok kiilonbozo fel-
rajzolasi modjait ismerteti.
4. Egyenaram eloallitasa elektromagneses indukcidval
A magneses tdrben forgatott vezeto-keretben vagy tekercsben val-
takozdfesziiltsdg indukalodik ds zart aramkor esetdn valtakozoaram
folyik. Ezen nem is lehet valtoztatni; a fogyasztdn atfolyd aramot azon-
ban egyenaramma alakithatjuk, ha a keret vdgeit nem csuszdgyuriikhoz.
hanem kommutatorhoz kotjiik. Legegyszerubb formajaban a kommutator
kdt, egymastol elszigetelt, vezeto anyagbol kdsziilt fdlgyiiriibdl — kdt
szeletbol — all (21. abra). A kommutatorral az a ds b csuszoerintkezok,
a kefek drintkeznek. A keret vezetoiben a rajzolt iranyu aram folyik
mindaddig, amig az 1 vezeto az dszaki, a 2 vezeto a deli polus magneses
terdben mozog. Amikor a keret a semleges vonalban helyezkedik el,
benne nem indukalodik fesziiltseg ds nem folyik aram. Az a kefe ekkor
atcsuszik az / fdlgy iiriirol a 2-re, a b kefe vizont a 2-rol az 7-re. Ami nt a
keret tuljutott a semleges vonalon, megvaltozik benne az aram iranya.
A fogyasztdn atfolyd aram iranya azonban valtozatlan marad, mert
az a kefetol ismdt a keretbe, a b kefdhez viszont a keretbol folyik az
aram.
27
21. abra. Egyenaram eloalli'tasa
22. abra. Liikteto egyenaram az ido
fiiggvenyeben
A kefeken jelentkezo fe-
sziiltseg es a fogyaszton atfolyo
aram termeszetesen nem allan-
dd nagysagu, hanem ugyan-
ugy valtozik, mint a keretben
(22. abra). Az ilyen aramot
lukteto egyenaramnak nevez-
ziik. A vezetok es kommuta-
torszeletek szamanak novele-
sevel a liiktetes csokken, az
egyenaram „simabb” lesz. A
22b abra negyszeletes kommu-
tatorrol leveheto egyenaram
idobeli valtozasat abrazolja.
5. A villamos aram munkaja
es teljesitmenye
A villamos aram munkat
vegez, mikozben a fogyaszton
athalad. A legegyszerubb eset-
ben ez abban nyilvanul meg,
hogy a fogyasztot melegiti. A
vegzett munka aranyos az drain-
er ossegnegyzetevel, a fogyasztd
ellendllasdval es az dram at-
haladdsdnak idejevel. Ha R
ellenallason t ideig I aram ha-
lad at, akkor a vegzett munka:
W=FRt.
Ebben az osszefuggesben wattdraban (Wh) kapjuk a munkat, ha az
aramot Л-ben, az ellenallast Q-ban es az idot draban helyettesitjuk.
A munka nagyobb egysege a kilowattdra (kWh).
1 kWh = 1000 Wh.
A munka kifejezese igy is irhato:
W—IRIt. De az Ohm-torvenybol IR~U, tehat:
W= Uli.
28
Ennek a kifejezesnek az alapjan a munka ardnyos a fogyasztd kap-
csain jelentkezo feszilltsegesessel, az aramerosseggel es az idovel.
A teljesitmenyt ugy szamitjuk ki, hogy a munkat elosztjuk a munka-
vegzeshez sziikseges idovel. Az elobbi kifejezesekbol a villamos teljesit-
meny :
W . W
P= =I2R, vagy: P = = VI.
t f
A teljesitmenyt wattokban kapjuk, ha a fesziiltseget voltban, az
aramot amperban helyettesitjiik.
A teljesitmeny nagyobb egysege a kilowatt (kW)
1 kW=1000 W.
Valtakozoaram eseten niindegyik osszefiiggesben a fesziiltseg es az
aramerosseg effektiv erteket kell helyettesiteni.
Ha a valtakozdaramu halozatra kapcsolt fogyasztonak nemcsak
ohmos, hanem induktiv ellenallasa is van, akkor a fesziiltseg es az aram
nem lesz egymassal fazisban, hanem az aram <p szoggel kesik a fesziiltseg-
hez kepest. Az VI szorzat ekkot az un. Idtszolagos teljesitmenyt adja.
Ez ket reszbol all: a wattos teljesitmenybdi es a meddo teljesitmenybok
A wattos teljesitmeny, amelynek fenntartasahoz energia sziikseges, a
Ph=L7cos<p osszefiiggesbol szamithato. A meddo teljesitmeny meg-
hatarozasara szolgald osszefiigges: Pm= VI sin (p. A cos <p es a sin <p
erteket szamitassal, vagy meressel lehet meghatarozni. A 14. abraval
kapcsolatban lattuk, hogy /cos<p=/h az aram hatasos, /sin <p = Im
pedig az aram meddo komponense.
Pl.: V = 220 V valtakozo fesziiltsegre kapcsoljuk az egymassal
sorba kotott = 30 Q es R2 — 14 £2 ellenallasokat. Mekkora IFmunkat
vegez az aram t = 2 ora alatt csak az R± ellenallason? Mekkora P telje-
sitmeny jon letre ugyanezen az ellenallason?
A sorba kotott ellenallasokon atfolyd aram az Ohm-iorveny sze-
rint:
U _ V __ 220 _ 220
R ~ R^+R2 ~ 30+14 44
Az Rr ellenallason a munka:
W=PRYt= 52-30-2= 150 Wh=1.5 kWh.
Az R± ellenallason a fesziiltsegeses:
t/1 = /7?1=:5.30= 150 V.
29
Ezzel felirva a munka:
W - UJt = 150-5•2 = 1500 Wh = 1,5 kWh.
Az ellenallason a teljesitmeny:
Л = = 52 • 30 = 750 W = 0,75 kW;
vagy Pi = L\I = 150- 5 = 750 W = 0,75 kW.
B) Villamos forgogepek
Forgogepeknek nevezziik teljesen altalanosan azokat a gepeket,
amelyek valamilyen energiat forgo mozgassal alakftanak at masfajta
energiava. A villamos forgogepek egy resze mechanikai energiat alakit
at villamos energiava. Ezek a generdtorok. (Az egyenaramu energiat
termelo generatorokat gyakran dinamdnak nevezik.) A villamos motorok
viszont a villamos energiat alakitjak at mechanikai energiava. Vannak
olyan villamos forgogepek is, amelyek a villamos energiat masfele villa-
mos energiava alakitjak at; pl. egyenaramot valtakozdaramma. Ezek az
at alakit ok.
Szokas a villamos gepeket a termelt, ill. a fogyasztott villamos
energia fajtaja szerint is csoportositani. llyen alapon beszelhetiink egyen-
dramu es valtakozoaramu gepekrol.
Minden villamos gep mukodese az elektromagneses indukcio elven,
valamint a villamos aram es a magneses ter kolcsonhatasan alapszik.
Kiilso es belso kialakitasuk termeszetesen a gep fajtajatdl es feladatatol
fiiggoen igen sokfele lehet, de valamennyinel megtalalhatok ugyanazok a
fo alkotdreszek.
Az energiaatalakitas szempontjabol aktiv es inaktiv anyagokrol
beszelhetiink. Az aktiv anyagok kozvetleniil reszt vesznek az energia
atalakitasaban. Ezekhez tartoznak a gep magneses kdret alkoto vasreszek
es a villamos aramot vezeto rez vagy aluminium tekercseles. Az inaktiv
anyagokra a belso reszek vedelme, az aktiv anyagok megfelelo ossze-
epitese es az egesz gepnek a kiilso koriilmenyekhez alkamazkodo
kialakitasa miatt van sziikseg.
Mechanikailag minden villamos fofgdgep ket foreszre bonthatd.
A forgdresz a tengelyen adja le, ill. veszi fel a mechanikai energiat.
(Egyes gepekben a villamos energiat is a forgdresz tekercselesebe kell
bevinni, ill. onnan kell elvezetni.) Az dlloresz biztositja csapagyakon
keresztiil a forgdresz kozpontos vezeteset es az egesz gepnek a gep-
alaphoz vagy mas gepekhez valo rogziteset.
Az energia atalakitasa mindig veszteseggel jar. A villamos gepekbol
kiveheto energia is kisebb, mint a bevezetett, tehat a leadotl teljesitmeny
30
kisebb a felvett leljesilmenyncH. A gep iizemenek gazdasagossagara a
leadott es a felvett teljesftmeny hanyadosa, a hatdsfok ejtsd: eta)
jellemzo:
P P
ц = le , vagy szazalekosan: ц = ,e 100.
felv Oelv
Az elobbi ket teljesftmeny kiilonbsege az osszes vesztese^gel egyenlo:
P.-=P^-P^.
A hatasfok a veszteseggel kifejezve:
A tengelyteljesitmeny ds a tenge'lyen kifejtett nyomatek kozotti
kapcsolat a fordulatszamtol fiigg:
Mn
9.55 - 103'
(Ebben a kepletben P helyere niotoroknal Ple, generatoroknal
Pfdv helyettesitendo kW-ban; M-et Nm-ben, n-et 1/min-ban kell helyet-
tesiteni.)
Ha a nyomatekot a technikai mertekrendszernek megfeleloen
mkp-ban helyettesftjiik, akkor a keplet a tobbi egyseg valtozatlanul
tartasaval:
p^ Mn
973 ’
Regi motorok adattablain a teljesftmeny altalaban loeroben (LE)
van feltiintetve. Az atszamitas modja:
1 LE = 736 W=0,736 kW, ill.
1 kW = 1000 W= 1,36 LE.
A villamos gepek a legjobb hatasfoku gepek koze tartoznak ugyan,
elfogyasztott energiajuk jelentos resze megis vesztesegge valik es igy
magaban a gepben hove alakul. Ma mar rengeteg villamos gep van
iizemben, es szamuk rohamosan novekedik, ezert a vesztesegek csok-
kentese nem csak az egyes fogyasztoknak, hanem az egesz nepgazdasag-
nak is elsorendu erdeke.
A gepekben keletkezett ho eltavolftasarol gondoskodni kell, hogy
a beepitett anyagok — elsosorban a szigeteloanyagok — tulmelegedesel
el lehessen keriilni. Egeszen kis gepek szamara (nehany szaz watt teljesit-
31
menyig) altalaban elegendo a termeszetes hiites. Nagyobb gepeket ilyen
hutesre kivitelezni a rossz anyagkihasznalas miatt nem gazdasagos es
10... 15 kW felett gyakorlatilag nem is lehet. Ezert mesterseges hutesrol
kell gondoskodni, amit kiilonleges esetektol eltekintve a levego celszerii
es elegendoen gyors aramoltatasaval ernek el.
23. abra. Horony szort magneses tere
Az allando vagy csak kis mertekben valtozd fordulatszamu gepek
szamara a legkedvezobb megoldast a tengelyre epitett szellozokerekkel
biztosltott sajat szellozes jelenti. Tag hatarok kozott valtakozd fordulat-
szamu gepben ez a hutesi mod kis fordulatszamokon elegtelen hutest
eredmenyezne, nagy fordulatszamokon pedig megengedhetetlen szello-
zesi veszteseget es zajt okozna. Ezert ilyenkor a sziikseges hutolevego-
mennyisegrol kiilon motorral hajtott kiilso szellozo gondoskodik.
Ez lehet a gepre raepltett vagy attol fiiggetlenul telepitett, allando
fordulatszamu berendezes.
A villamos forgogepek mindegyikeben keletkezik tekercsveszteseg,
vasveszteseg, jarulekos veszteseg es surlddasi veszteseg. A sajat szellozovel
felszerelt gepekben meg szellozesi veszteseg, a kommutatoros es a csu-
szogyurus gepekben pedig kefeatmeneti veszteseg is fellep.
A tekercsveszteseg az egyes tekercsek vesztesegeibol tevodik ossze.
Az R ellenallasd tekercsben, vagy tekercselesben folyd I egyenaram
Pt — I2R nagysagu veszteseget hoz letre. Az ellenallas nagysaga fiigg a
tekercseles anyaganak homersekletetol is. Ha ezt nem ismerjiik, akkor az
ellenallast 75 °C-ra kell kiszamftani. (A villamos gepek tekercselesehez
32
hasznalatos anyagok fajlagos ellenallasa 75 cC-on: vorosreze 2,16 • 10“8
Qm, az aluminiume 3,46 • 10— 8Qm.)
Az ugyanakkora effektiv ertekii valtakozdaram az egyenaramnal
nagyobb veszteseget okoz az aramkiszoritas miatt. Ezt a 23. abra alapjan
lathatjuk be, amely vastest be agyazott vezetok koriili magneses ter
к epet mutatja. A vastestben a vezetok szamara kikepezett hely a horony.
Az a rajzon ot szigetelt vezeto helyezkedik el egymas felett. Mindegyik
kialakitja a sajat magneses teret, amit egy-egy erovonal jelkepez. Az ero-
vonalak a legkisebb magneses ellenallasu iiton zarodnak, tehat a hornyot
kozvetleniil az egyes vezetok felett keresztezik, alul viszont vegig a vasban
haladnak. Ezert a legalso vezetot veszi koriil a legtobb erovonal es a leg-
felsot a legkevesebb.
Ugyanilyen magneses ter alakul ki a b rajzon lathato egyetlen h
magassagu vezeto koriil is.
Allando nagysagu egyenaram eseten ez a magneses ter idoben
allando es az arameloszlast nem befolyasolja. Valtakozdaram azonban
valtakozo magneses teret hoz letre es az egyes vezetokben (vezetoreszek-
ben) az oket koriilvevo magneses ter nagysagaval aranyos nagysagu
fesziiltseg indukalodik. A horonyban lefele haladva az indukalt fesziilt-
seg egyre nagyobb, ezert az egyenletes arameloszlas megvaltozik: a
horonyfenek kozeleben lesz az aramsuruseg a legkisebb es a horony-
szaj kozeleben a legnagyobb. Mivel a vesztesegek az egyes szakaszokban
az aram negyzetevel aranyosak, az egyenlotlen arameloszlas kovetkez-
teben vegiil is az dsszveszteseg megnovekszik.
A valtakozdaramot vivo tekercsek ellenallasat ezert Pt=ktPR alaku
keplettel lehet szamitani, ahol a kt szorzotenyezo erteke nagyobb egynel.
De ugy is fel lehet fogni a jelenseget, mintha a tekercseles geometriai
ellenallasahoz valtakozdaram eseten meg egy Ry ellenallas is hozzajarul-
na. Ha a horonyban fekvo vezeto h meretet valtozatlan a szelesseg mel-
lett noveljiik, a tenyleges ellenallas hiperbolikusan csokken = £ - =
— Q~~, Az R6 ellenallas pedig matematikailag igazolhatoan h harma-
ah '
dik hatvanyaval novekszik (24. abra). A valtakozoarammal szembeni
R + Ry eredoellenallas valtozasat abrazold gorbenek egy meghatarozott
hkr kritikus vezetomagassagnal minimuma van. A vezetomagassag ezen
tuli novelese nem csdkkenti, hanem inkabb noveli a tekercsveszteseget.
A kritikus vezetomagassag erteke a frekvenciatol is fiigg. Pl. egyen-
aramu gepek forgoreszeben
33 Hz eseten 15 mm,
50 Hz eseten 12 mm,
75 Hz eseten 10 mm.
3 Villamos forg6gepek tekercselese
33
Azokban a gepekben, amelyekben a kritikus vezetomagassagot
megkozelito vagy annal magasabb vezetokre lenne sziikseg, inkabb tobb
reteget helyeznek el egymas felett, es ezek helyet ugy valtoztatjak,
hogy az egyik horonyban alul levo r£teg a masik horonyban feliilre
keriiljon. A legjobb megoldast azok a tobb retegbol kialakftott specialis
rudak (Roebel rudak) jelentik, melyek retegei egy hornyon beliil is
24. abra. Az ellenallasok valtoz^sa
a vezetSmagassag fiiggvenyeben
nesek is atrendezodnek; ez a folyamat
valtoztatjak a helyiiket. Ilyene-
ket csak az eromuvek nagy-
teljesitmdnyu szinkron genera-
toraiban hasznalnak.
Vasveszteseg keletkezik a
villamos gepek mindazon vas-
reszeiben, ahol a magneses
ter nagysaga vagy iranya,
vagy mindketto egyszerre val-
tozik. A vasveszteseg ket kom-
ponensbol tevodik ossze: a
hiszterezisvesztesegbbl es az
orvenyaram-vesztesegbol.
Az aramtol atjart teker-
csek gerjeszto hatasara a vas-
ban levo nagyon sok kis elemi
magnes kezd a tererosseg altal
megszabott iranyba rendezod-
ni. A tererosseg iranyanak
megvaltozasakor az elemi mag-
az anyag belso surlddasaval es
fgy hofejlodessel jar. A ho formajaban felszabaduld teljesftmeny a
hiszterezisveszteseg, mely aranyos a frekvenciaval es jo kozelftessel az
indukcid csucsertek£nek negyzetevel.
A valtozd magneses ter ugyanakkor fesziiltseget is indukal a vas-
ban, ez pedig az erovonalakra meroleges sikokban zarodo drv£nyara-
mokat hoz Idtre. Az aramok nagysaga es az aramutak ellenallasa hata-
rozza meg az orvenyaram-veszteseget. Ennek csokkentesere a valtozd
fluxust vezeto vasreszeket mindig az erovonalakkal parhuzamos sikok-
ban elhelyezett, egymastol szigetelt, vekony lemezekbol kell felepiteni.
fgy az aramutak ellenallasa sokkal nagyobb, mint amekkora tomor
vastest eseteben lenne. A villamos gepek gyartasahoz hasznalt 0,5 mm
vastagsagu lemezek (йп. dinamolemezek) anyaganak fajlagos ellenalla-
sat is megnovelik azaltal, hogy a vasat 1...2% szilfciummal otvozik.
Az orvenyaram-veszteseg a frekvenciaval is, az indukcid csucsdrtdkevel
is es a lemezvastagsaggal is negyzetesen valtozik.
A gyarak az altaluk keszitett dinamolemezek jellemzes^re a v10-zel
34
jelolt vasvesztesegi szamot adjak meg. Ez az a wattokban kifejezett
vasveszteseg (tehat hiszterezis es orvenyaram-veszteseg egyiitt), amely
1 kg tomegu, meghatarozott vastagsagu lemezben 1 Vs/m2 csucserteku,
szinuszosan valtozd indukcio hatasara 50 Hz frekvencian ds 20 °C
homersekleten keletkezik. A vasvesztesegi szam szokasos erteke: 2,0...
...4,0W/kg.
A kdsz gepekben mindig joval nagyobb vasveszteseg keletkezik,
mint amennyi a vesztesegi szam alapjan kiszamithato. A szamos ok
koziil az egyik legjelentosebb az, hogy a pontatlan gyartas utan a hornyok
belso falat nagyon gyakran reszelni kell. A reszelek a lemezek koze szo-
rulva vaszarlatot okoz es megnoveli az drvdnyaramokat. Ugyanez a
kovetkezmenye a sorjas lemezek beepitesenek.
A jarulekos vesztesegek korebe soroljuk azokat a terhelestol tiiggo
vesztesegeket, amelyeket szamitassal egyaltalan nem tudunk meghata-
rozni es meresiik is csak bonyolult, kozvetett modszerek segitsegevel
lehetsdges. Csak peldakent emlftiink egyet: a magneses ter szort erovona-
lai gyakran athaladnak a gep kiilonbozo, fembol kesziilt szerkezeti
elemein, es azokban drvenyaramokat hoznak letre. A jarulekos vesztese-
gek osszege altalaban a gep nevleges villamos teljesitmenydnek 0,5...
...2,0 %-at teszik ki.
A surlodasi vesztesegekhez tartozik a csapagysurlodds, a kefesurld-
das es a forgo alkatreszek legsiirloddsa. A csapagysurlodas a mai kor-
szeru anyagok es megoldasok mellett mar nem szamottevo tenyezo.
A kefesurlddas erteke kommutatoros gepek eseteben igen jelentos lehet.
A legsurlodasi veszteseg 30...35 m/s keriileti sebesseg felett nem elhanya-
golhatd.
A szellozesi veszteseg tulajdonkeppen a hutolevego szallitasara
fordftott teljesitmeny. Erteke a fordulatszam harmadik hatvanyaval
valtozik! 1 kW veszteseg elszalli-
tasahoz masodpercenkent kb. J 1
0,05 m3 levegore van sziikseg. -------------_____
A kefedtmeneti veszteseg
okozdja a kefek es a kommu-
tator, ill. a kefek es a csuszo-
gyuruk kozotti atmeneti ellenal-
las. Nagysaga tobb tenyezo bo-
nyolult fiiggvenye, ezert csak kd-
n = all
Jg ~ ah
zelftoleg szamfthato az tin. at-
meneti feszultsegesesbol, amit a
gyarak az egyes kefetipusokra_______________________________________я
megadnak. j j
A villamos gepek tulajdon-
sagainak megiteleseben fontos 25. abra. Generator kiils6 jelleggorb^je
з
35
26. abra. Generator szabalyozasi
jelleggorbeje
mat, ha a kapocsfesziiltseget a
szerep jut a jelleggorbeknek. A
generatorok jelleggorbei koziil a
kiilso es a szabalyozasi jelleggdrbe
a legjelentosebb. A kiilso jelleg-
gdrbe (25. abra) arrol tajekoz-
tat, hogy mikeppen vAltozik az
allando fordulatszammal jard
generator kapocsfesziiltsege a
terheloaram fiiggvenyeben allan-
do gerjesztoaram es valtakozo-
aramu generator eseteben al-
lando cos (p mellett.
A szabalyozasi jelleggorbe-
bol viszont (26. abra) kiolvasha-
td, hogy mikeppen kell valtoz-
tatni az allando fordulatszam-
mal jaro generator gerjesztoara-
terheloaramtol fuggetleniil allando er-
teken akarjuk tartani. Valtakozoaramu
n
Mn M
27. abra. Motorok mechanikai jelleggorbei
generatorok eseteben a jelleg-
gorbehez ismet allando
cos <p tartozik.
A motorokat elso-
sorban a mechanikai jel-
leggdrbe jellemzi, mely
a iordulatszam es a ter-
helonyomatek kozotti
kapcsolatot adja meg.
A 27. abran az 1 je-
lu a fordulatszamtarto
motorok jelleggorbeje.
Ezek fordulatszama
iiresjaras es a nevleges
terheles kozott csak ke-
veset valtozik. A 2 jelii
a soros jellegu motorok
jelleggorbeje. Ezek a mo-
torok novekvo terheles
hatasara fordulatsza-
mukat rohamosan ejtik, sokkal .jobban, mint a fordulatszamtarto
motorok.
A kovetkezokben nehany gyakrabban elofordulo villamos forgo-
gep felepiteset, kapcsolasat, mukodeset es iizemi tulajdonsagait ismer-
tetjiik roviden.
36
1. Egyenaramu gepek
Az egyenaramu motorok es az egyenaramu generatorok (dinamok)
felepitese teljesen azonos, igy a szerkezeti reszletek ismertetesenel sem
tesziink kiilonbseget kozottiik.
A 28. abra szetszedett egyenaramu gepet abrazol, a 29. abran
pedig egy alloresz vazlatos keresztmetszete van feltiintetve. A haz (7),
amelyre a talpak (2) is fel vannak erositve, kisebb gepeknel huzott vagy
hengerelt acelbol, nagyobb gepeknel acelontvenybol kesziil. A hazba
28. abra. Szetszedett egyenaramu gep
csavarokkal vannak beerositve a fopolusok (3) es a segedpolusok (4);
az elobbieken a fopolustekercsek, vagy mas neven a gerjesztotekercsek
(5), az utobbiakon a segedpolustekercsek (6) helyezkednek el. Hogy a
gyartast konnyitsek, a fopolusokat mindig 0,5...2,Omm vastagsagu vas-
lemezekbol allitjak ossze. A nagy gepek segedpolusait sajtolt lemezekbol
keszitik, egyebkent huzott rudanyagbol csavarozzak vagy hegesztik
ossze (30. abra). Klvulrol a kapocsszekreny (7) talalhato a hazon. Ez a
kapocstdbldt (8) rejti magaban; ide vezetik ki a tekercseles vegeit. Nehez
koriilmenyek kozott dolgozo, nagyon igenybe vett gepek fopoluslemezei-
be a 30b abra szerint hornyokat sajtolnak es ezekben a kompenzdcids
tekercseket helyezik el.
A 31. abra mutatja a forgoresz vazlatat. A vastest (4) 0,5 mm vas-
tagsagu dinamolemezbol van osszeallitva. A forgoresz magneses terben
37
forog, tehat a vastestben vasveszteseg jon letre. Ennek csokkentesere a
lemezek egyik oldalat papirral vagy lakkozassal szigetelik. A lemezekbe
hornyokat sajtolnak es ezekbe helyezik a forgdresz-tekercselest (3).
A tekercseles vegeit forrasztassal erositik a kommutdtor (5) szeleteihez.
A szeletek rezbol kesziilnek, kozottiik mika szigetelessel. (L.: TH. B)
alfejezet.) A vastest es a kommutator a szellozovel (2) egyiitt a tengelyre
29. abra. EgyenaramO gep alloreszenek
vazlatos keresztmetszete
(7) van felhuzva.
A haz ket vegehez a kom-
mutatoroldali, ill. a szellozo-
oldali pajzs csatlakozik. Ezek-
be vannak beepitve a csapa-
gyak, amelyek a forgoresz sza-
bad forgasat, valamint az
egesz keruleten allando nagy-
sagu Idgrest biztositjak.
A kommutatoroldali
pajzsban van elhelyezve a ke-
fehid, ehhez pedig a kefecsa-
pokat rogzitik. A kefecsapok
szama altalaban megegyezik a
polusok szamaval. A kefecsa-
pok tartjak a kefetartokat, es ezekben helyezkednek el a kefek, amelyek
a kommutatorral biztositjak a villamos osszekottetest.
Az egyenaramu gep elvi felepiteset ketpolusu kivitelben a 32. abra
mutatja. A fopolusokon elhelyezett gerjesztotekercsekben egyenaram
folyik es ez letrehozza a gep Ф hasznos fluxusat. Az erovonalak utjat
30. abra. a es ^fopolusok; c segedpolus
ugy kell kialakitani, hogy annak magneses ellenallasa lehetoleg kicsi
legyen. Minel kisebb a magneses ellenallas, annal nagyobb fluxust lehet
ugyanakkora gerjesztessel letrehozni, es annal nagyobb lesz a gep telje-
sitmenye. Az alloresz es a forgoresz kozott elkerulhetetleniil szukseges
l£gres kivetelevel ezert a magneses kor minden szakaszat vasbol kell
kesziteni.
38
A forgdresz tekeicselese a vastest hornyaiban van elhelyezve. A te-
kercseldst alkoto vezetoket meghatarozott rend szerint kell osszekotni
egymassal es a kommutatorral. A gep mukodesi elvenek targyalasahoz
azonban nem sziikseges ismerni a forgdresz-tekercseles tenyleges kap-
csolasat, es a kommutatort sem kell kiilon feltiintetni. Erre a celra
31. abra. Egyenaramu gep forgoresze
elegendo a tekercseles vezetoit az abra szerint jelolni, es a kefeket ugy
tekinteni, mintha kozvetleniil a vezetokkel erintkeznenek.
Mar a 21. abraval kapcsolatban lattuk, hogy a kefeknek akkor kell
atcsuszniuk egyik kommuta-
torszeletrol a masikra, amikor
az ezen szeletekhez tartozd ve-
zetokben eppen nem indukalo-
dik fesziiltseg. Ezert keriiltek a
kefek a 32. abran a fopolusok
tengelyere meroleges vonalba,
az un. geometriai semleges
vonalba. Kettonel tobb polusu
gepek geometriai semleges vo-
nalat mindig a szomszedos
fopolusok tengelyei kdzti szog-
felezo jelenti.
A 32. abra gerjesztote-
kercseiben a + jelek es a •
jelek az aram iranyat, mig a
forgdresz vezetoiben ugyan-
ilyen jelek az indukalt feszult-
seg iranyat mutatjak. Az egy-
massal sorbakapcsolt vezetok
indukalt fesziiltsegei ossze-
39
adodnak es eredojuk uresjarasban az ellentetes polaritasu kefek kozott
merheto. Az indukalt fesziiltseg iranya fuggetlen attol, hogy a gep gene-
rator- vagy motoriizemben jar-e; de megvaltozik akkor, ha vagy a mag-
neses ter, vagy a forgas iranya ellentetes lesz. Azt, hogy adott esetben
melyik kefe milyen polaritasu, a tekercseles rendszere szabja meg.
Mivel ez a 32. abrabol nem derul ki, a kefek polaritasat onkenyesen
bejelolhettuk. Az indukalt fesziiltseg nagysaga egyenesen aranyos a
fluxussal es a fordulatszammal.
Generatoruzemben a terhelt gep kapocsfeszilltsege a belso feszilltseg-
esesek miatt kisebb az indukalt feszultsegn^l. A tobbnyire kozel allando
fordulatszammal jaro generatorok kapocsfeszultseget adott hatarok kd-
zott a gerjesztoaram valtoztatasaval lehet befolyasolni. A sokszeletes
kommutator miatt gyakorlatilag sima kapocsfeszultseggel a fogyaszto-
kon letrejott feszultseges^s tart egyensulyt. Generatoruzemben meg-
szabjuk a fluxus nagysagat a gerjesztoaram beallitasaval es a fordulat-
szamot a hajtogep megvalasztasaval; az indukalt fesziiltseget ez a ket
mennyiseg meghatarozza.
Motoriizemben a tapfesziiltseggel a motor kapocsfeszultseget, a
gerjesztoaram beallitasaval pedig ismet a fluxus nagysagat szabjuk meg;
a fordulatszamot ezek hatarozzak meg azaltal, hogy az indukalt feszult-
segnek es a belso feszultsegeseseknek kell a kapocsfeszultseggel egyen-
sulyt tartaniuk. A halozatra kapcsolas pillanataban a forgoresz meg
all, indukalt fesziiltseg benne nem keletkezhet, es a kapocsfesziiltseggel
csak a belso feszultsegesesek tartanak egyensulyt az Ohm-torveny
ertelmeben. A forgoreszen ekkor atfolyo nagy aram nagy nyomatekot
hoz letre, a forgoresz elindul es egyre gyorsulva forog. A fordulatszam-
mert az aram is egyre kisebb lesz. Deazarammal egyiitt a motor nyo-
mal aranyosan no az indukalt fesziiltseg; a belso feszultsegeses csokken,
nyomateka is csokken mindaddig, amig egyenlo nagysagu lesz a terhelo-
nyomatekkal. Ebben az egyensulyi helyzetben a fordulatszam allan-
dosul. Az indukalt fesziiltseg eppen a belso feszultsegesessel kisebb a
kapocsfesziiltsegnel.
Ha a terhelonyomatek megno, akkor a fordulatszam es az indukalt
fesziiltseg csokken. Ez viszont az aramnak es Igy a motor nyomate-
kanak novekedeset eredmenyezi, amig ismet letrejon az egyensuly es
ezzel az allandosult allapot.
Amikor az egyenaramu gep forgoreszeben nem folyik aram, akkor
a magneses ter nagysagat es kialakulasat egyedul a fopolustekercsek
gerjesztese hatarozza meg. Ez a helyzet pl. az uresen jaro generatorban.
A magneses ter ekkor a fopolusok kozepvonalara is es a geometriai
semleges vonalra is szimmetrikus (33. abra, a rajza). A semleges vonal
kozvetlen kornyezeteben mozgo vezetok az erovonalakkal parhuzamo-
san mozdulnak el, tehat fesziiltseg nem indukalodik benniik. A kefek
40
mindig rovidrezarjak azokat a meneteket, amelyekhez tartozo kommu-
tatorszeletekkel ёрреп erintkcznck. Ennek a rovidrezarasnak azonban
most nines semmi kellemetlen kovetkezmenye, mert a menetekben nem
indukalddik fesziiltseg.
Ha csak a forgoreszben folyna aram, akkor a gep magneses tere a
33. abra b rajza szerint ugy alakulna, hogy tengelye az 5—S jelii geomet-
riai semleges vonal lenne. A semleges vonal kornyezeteben kilepo ero-
vonalak miatt ebben az esetben a kefek altal rovidrezart menetekben
is indukalddnek fesziiltseg, ami a kefeken keresztul zarodo rovidzarasi
aramokat hozna letre, es ez vegeredmenyben a kefek es a kommutator
kozotti szikrdzashoz vezetne.
33. abra. Az armaturavisszahatas kialakulasa
A terhelessel jaro gep magneses teret ugy kepzelhetjiik el, mint az
a es b rajzok erovonalkepeinek eredojet (33. abra c rajza). A fopolusok
egyik oldalan osszeadodnak az erovonalak, az indukcio novekedik; a
masik oldalon az erovonalak kivonodnak, az indukcio csokken. A vas
telitodese miatt az indukcidnoveked£s mindig kisebb mertekii, mint a
csokkenes, fgy vegul is az ilresjdrasi dllapothoz kepest a fluxus kisebb lesz.
A c rajzon az is lathato, hogy a forgdresz gerjesztese eltorzitja agep
magneses teret. A forgdresz tengelyen atmeno es az erovonalakra mero-
leges vonal, az MS—MS jelii magneses semleges vonal mar nem azonos
a geometriai semleges vonallal. Azok a vezetok, amelyek az eredeti
helyiikon й11о kefekkel erintkeznek, most mar metszik az erovonalakat,
benniik fesziiltseg indukalddik. Mivel a meneteket a kefek rovidrezarjak,
ez a fesziiltseg aramot hoz letre, amit a kefenek kell megszakitania,
amikor az egyes kommutatorszeletek elvalnak tole. Az aram megszakitasa
szikrazassal jar.
A fluxuscsokkenes is es a magneses ter torzulasa is a forgdresz
gerjesztesenek, a forgdresz visszahatasanak a kovetkezmenye. A villamos
gepeknek azt a reszet, amelyben a fesziiltseg indukalddik — idegen szo-
41
val — armaturanak nevezik. Az egyenaramu gepekben a forgordsz az
armatura, ezert a leirt jelenseg neve armatura-visszahatas.
A kefeszikrazas ellensulyozasara kezdetben az egyenaramu gepek
kefehidjat elfordithatora keszitettek, es a kefeket a magneses semleges
vonalba toltak. Mivel azonban minden terhelesi allapothoz mas kefe-
helyzet volt sziikseges, ez a megoldas semmikeppen sem volt kieldgito.
A kefeszikrazas kikuszobol^senek hatasos eszkozei a fopolusok
koze beepitett segedpolusok (34.
34. abra. A segedpolusok szerepe
35. abra. A segedpolusok es a kom-
penzAcios tekercseles egyiittes hatasa
abra). Ezek gerjesztotekercseit ugy
kapcsoljak sorba a forgor^sszel, hogy
a ket gerjesztes egymas ellen hasson.
A soros kapcsolas biztositja, hogy
a segedpolusgerjesztes minden ter-
helesi allapotban aranyos legyen a
forgdresz gerjesztesevel. Ha a ket
gerjesztes egyenlo nagysagu, akkor
a segedpolus nelkiili allapothoz
kepest a kefeszikrazas csokken, de
nem sztinik meg. Ennek az a magya-
razata, hogy a kefek altal rovidre-
zart menetekben az aram igen rovid
ido alatt iranyt valt, idegen szoval
kommutdl. (L. pl. a 34. abrat: a kefek
egyik oldalan meg • iranyu, a ma-
sikon mar + iranyu aram folyik a
vezetokben.) A kommutacio soran
a menetekben onindukcids fesziilts6g
keletkezik, mely a Lenc-torveny sze-
rint keslelteti az aram valtozasat.
Emiatt a kommutatorszeletek nem
arammentes allapotban hagyjak el
a kefet, ezert a kommutacio meg
mindig nem szikramentes.
A segedpolus gerjeszteset a for-
gdresz gerjesztesenel valamivel nagyobbra valasztva az emlitett dnin-
dukcios fesziiltseget csokkenteni lehet es ezzel meghatarozott feltetelek
mellett valoban szikramentes kommutaciot lehet elerni.
A segedpolusok termeszetesen csak a geometriai semleges vonal
kornyezeteben tudjak kifejteni hatasukat; nem sziintetik meg tehat a
magneses ter torzulasat es a fluxus csokkeneset. Erosen igenybe vett
gepekben ezeket is ki kell kiiszobolni. Erre szolgal a forgoresszel ugyan-
csak sorba kapcsolt es a polus fven hornyokban elhelyezett kompenzd-
cios tekercseles (35. abra). Meretezesetol fiigg, hogy az armatura-vissza-
hatast mennyire kozombositi. Sziikseg eseten el lehet erni, hogy csak a fo-
42
polusok es a segedpolusok kozotti keskeny zonaban marad az armatura-
gerjesztestol szarmazo olyan gyenge magneses ter, amelynek mar semmi
gyakorlati jelentosege nines.
Kiilon ki kell emelni, hogy a kompenzacios tekercseles a seged-
polusokat nem helyettesiti. Segedpolusokkal, kompenzacios tekercseles
nelkiil lehet egyenaramu gepet k&zfteni, de csak kompenzacios teker-
cselessel nem, mert ezek nem tudjak kozombositeni a kommutalo mene-
tek onindukeios fesziiltseget.
Az egyenaramu gepek kiilonbozo tekercseleseinek kapcsait a vonat-
kozo szabvany ertelmeben az alabbiak szerint kell jelolni az abece
nagybetiiivel:
A—В forgoresz,
C—D fopolustekercs a forgoresszel parhuzamosan kapcsolva,
E—F fopolustekercs a forgoresszel sorba kapcsolva,
I—К fopolustekercs a forgoresztol fiiggetlen halozatra kap-
csolva,
G—H segedpolusok es kompenzacios tekercseles.
A fopolustekeicsek kapcsolasi modja szerint killsb, parhuzamos, so-
roses vegyesgerjesztesii egyenaramu gepeket kiilon boztetiink meg. (36. ab-
36. abra. Egyenaramu gepek kapcsolasi vazlatai
a kiilso gerjesztes; b parhuzamos gerjesztes; c soros gerjesztes;
d kettos gerjesztes
43
ra). A vegyes gerjesztesu gepnek a soros gerjesztesen kiviil vagy kiilso,
vagy parhuzamos gerjesztese is van. Ezert szokasos a kettos gerjesztesu
megjeloles is. Idegen kifejezessel kompand geprol beszeliink akkor, ha
a soros kapcsolasu tekercseles gerjesztese a masikeval megegyezik es
antikompand geprol, ha a ket gerjesztes egymassal ellentetes.
A kiilso gerjesztesu gep fopolustekercseit a forgoresztol fiiggetlen
halozat taplalja; a parhuzamos gerjesztesu fopohistekercsek a forgo-
resszel vannak parhuzamosan kapcsolva; a soros gerjesztesu fopolus-
tekercseken a forgdresz arama folyik at.
A 36. abra tekercseinek betujelolesei motoriizemre ervenyesek.
Ilyen kotesi mod eseten az egyenaramu motornak a tengelyveg felol
nezve az oramutato jarasaval megegyezo iranyba kell forognia. Gene-
rator iizemben az E es Fkapcsok csatlakozasait egymassal fel kell cserelni.
Az Fg gerjeszto-ellenallassal a gerjesztoaram nagysagat es ezen
keresztiil a gep fluxusat lehet valtoztatni.
A gerjesztesi modtol nagymertekben fiiggnek a gepek iizemi tulaj-
donsagai. A kiilso gerjesztesu generator gerjesztoarama a terhelestdl
fiiggetlen, ezert kapocsfesziiltsege allando fordulatszam eseten novekvo
terhelessel csak kismertekben csokken. Ezt a kismerteku csokkenest
egyreszt a belso ellenallas fesziiltsegesese, masreszt az armatura ger-
jesztesenek mezogyengito hatasa okozza. A parhuzamos gerjesztesu
generator kapocsfesziiltsege mar valamivel erosebben csokken, mert
a terheles novekedesevel a kapocsfesziiltseggel egyiitt a gerjesztoaram
is csokken. A soros gerjesztesu generator kapocsfesziiltsege a terhelessel
egyiitt meghatarozott ertekig no, azutan csokken. A kettos gerjesztesu
generator tekercseinek megfelelo meretezesevel elerheto, hogy a kapocs-
fesziiltseg gyakorlatilag allando marad.
Allando feszultsegu halozatra kapcsolt kiilso, es parhuzamos
gerjesztesu motor iizemi tulajdonsagai azonosak. Novekvo terhelessel a
fordulatszam kismertekben csokken. A soros gerjesztesu motor fordulat-
szama rohamosan csokken, ha a terheles novekszik; terheles nelkiil pedig
egyaltalan nem jarathato, mert ekkor a fordulatszam veszelyes mertek-
ben megnovekednek. A kettos gerjesztesu motorok fordulatszam-valto-
zasa az elozo ket tipuse kozott van.
2. Atalakitok
Tagabb drtelemben veve atalakitonak nevezik a ket gepbol ossze-
epitett gepcsoportokat is, amikor a rendelkezesre allo halozatnak meg-
felelo motor tengelykapcsolon keresztiil hajtja a generatort. A jobb hatas-
fok erdekeben a ket gepet gyakran kozos tengelyen epitik ossze. Ez a
ketvastestii atalakito. Tekercselesi szempontbol azonban csak az egyvas-
testii atalakito jelent elterest a normal gepektol. Ezekkel az atalakitok-
44
kal egyenaramot valtakozoaramma vagy valtakozoaramot egyenaramma
alakithatunk at. A kulonbozo mozgd alkatresz nelkiili egyeniranyitok
fejlodese miatt az utobbi iizemmod egyre ritkabban fordul elo. Az egy-
vastestu atalakitok fopolusai es segedpolussal ellatott alloresze pontosan
olyan, mint az egyenaramu gepeke. Kiilsore a fotgoresz is csak annyiban
ter el azoketol, hogy a kommutator mellett csuszogyuru is van a tengelyen
(37. abra). Ha az atalakito
kettekercselesu, akkor
ugyanazon forgoresz-ho-
ronyban helyezkedik el
mind a ket tekercseles:
egyik a kommutatorhoz,
masik a csuszdgyuriihoz
csatlakozik. Az egyteker-
cselesu atalakiton a kom-
37. abra. Egyvastestii atalakito forgdresze
mutatorhoz tartozd tekercseles megfelelo pontjain megcsapolasokat ke-
szitenek es ezeket kotik ossze a csuszogyurukkel.
A forgoreszt a fopolustekercseket egyarant halozatra kapcsolva a
forgoresz elindul es egyenaramu motorkent mukodik. A magneses ter-
ben forgo tekercselesben valtakozofesziiltseg indukalodik, amely meg-
jelenik a csuszogyurukkel erintkezo kefeken. Ha a csiiszogyuruket kot-
jiik ossze valtakozoaramu halozattal, a masik oldal egyenaramu gene-
ratorkent mukodik, es kefdirol a kommutatorral egyeniranyitott egyen-
aramot vehetiink le.
Az egyvastestii atalakitokban a kdt oldal fesziiltsege kozott a teker-
cselessel meghatarozott viszony all fenn, ezert egyik fesziiltseget a masik-
tol fiiggetleniil szabalyozni nem lehet.
Valtakozoaramu gepek
Az elektromagneses indukcid elvenek, valamint a villamos aram
es a magneses ter kolcsonhatasanak gyakorlati alkalmazasa a valtakozo-
aramu gepek tdbbfele kialakitasat eredmenyezte. Az egyes tipusok fel-
epitese es elvi mukodese eltero, ezert kiildn-kiilon fogjuk targyalni
azokat.
a) Szinkron gepek
Ha egy egyenaramu gep alloreszebol kivessziik a segedpolusokat,
forgordszen pedig a kommutatort a tekercseldshez megfelelo modon hoz-
zakapcsolt csuszogyurukkel csereljiik fel, es a polusokat tovabbra is
egyenarammal gerjesztjuk, akkor az egyenaramu gepet szinkrongeppe
alakftottuk at. A szinkron szo gorog eredetii; magyarul azt jelenti, hogy
45
egyideju. A szinkron gepek elnevezeseben arra utal ez a szo, hogy ezek-
nek a gepeknek a fordulatszama es a fesztiltseg frekvenciaja kozott
meghatarozott kapcsolat van. Ha egy szinkron gepet generatorkent
mukodtetiink, a polusparok szama (p) es a fordulatszam (n) meghataroz-
za a frekvenciat.
pn
J 60
(/)-et 1/s-ban kapjuk, ha w-et 1/min-ban helyettesitjiik.
Ha az armaturat a csuszogyurukon keresztiil valtakozoaramu halo-
zatrol taplaljuk, akkor a gep motorkent tud miikodni a haldzati fesztiltseg
frekvenciaja es a polusszam altal meghatarozott fordulatszammal:
«о =
60/
P
Ezt a fordulatszamot szinkron fordulatszdmnak nevezziik.
A szinkron gepek felepitese a valdsagban elter az egyenaramu
gepeketol. Celszertibb ui. a gerjeszto egyenaramot — mely a gep teljesit-
menyebol kiszamithato valtakozdaramnak csak 1...2%-a — ket csuszd-
gyuriin kereszttil a forgoreszbe vezetni. fgy a nagyobb fesztiltsegii
38. abra. Szinkrongep alloresze
tekercseles nelkiil
es nagyobb aramerossegii valtako-
zoaramu energiat csuszogyurtik nel-
kiil kozvetleniil lehet az alldreszbol
kivenni, ill. abba bevezetni.
Az alloresz szokasos felepiteset
a 38. abra mutatja. Ontottvas hazba
van beepitve a vasveszteseg csokken-
tesere lemezekbol osszeepitett allo-
resz-lemeztest. Ennek hornyaiban
helyezkedik el a valtakozoaramu
tekercseles, amelynek megfelelo
pontjai kozvetleniil a kapocstablahoz
csatlakoznak. A forgdresz felepitese
ketfele lehet. A hengeres forgdresz
(39a abra) gerjesztotekercselese hor-
nyokban fekszik es a vastest — bar
vasveszteseg nem keletkezik benne
lemezelt. A kidlid polusu forgdresz
gepekehez
— gyartastechnoldgiai okokbol
(39Z> abra) tomor acelbol kesziil, polusain az egyenaramu
hasonld gerjesztotekercsekkel.
Ha a forgdreszt a tengelyehez kapcsolt hajtomotorral forgasba
hozzuk, a gerjesztotekercsek altal letesitett magneses ter erovonalai a
46
forgdresszel egyiitt forognak es az alldresz tekercseleseben fesziiltseget
indukalnak. Azokban fesziiltseg indukalddik; a gep genetarorkent mii-
kodik. A szinkron generatorok kapocsfesziiltsege a terhelessel nagy-
mertekben valtozik, ezert szabalyozd berendezes nelkiil nem hasznal-
hatok.
Ha a szinkron gepet motork^nt akarjuk miikddtetni, akkor az
alldresz tekercseleset valtakozoaramu, a forgoreszet pedig egyenaramu
halozatra kell kapcsolni.
A szinkron motor meg-
indulni nem tud, de ha
barmilyen modon fel-
gyorsitjuk a szinkron
fordulatszam kozelebe,
akkor onmagatol eleri
azt. A megengedett ter-
helesi hatarok kozott
pontosan a szinkron for-
dulattal jar. A megenge-
dettnel nagyobb terheles
eseten „kiesik a szink-
ronizmusbol” es megall.
A szinkron motort a
forgoreszebe epitett in-
ditokalicka segitsegevel
dninduldvd lehet tenni. 39. abra. Szinkron gep forgoreszek tekercselve
(L.: Rovidrezart forgo-
reszii aszinkron moto-
a hengeres forgoresz; b kiallo polusii forgdresz
rok.) Az inditokalicka nyomateka azonban csak konnyii indftasi viszo-
nyok kozott tudja a forgoreszt annyira a szinkron fordulatszam kozele-
be hozni, hogy az vegiil is beugor jon a szinkron iizembe.
A szinkron motorok miikodesenek megertesehez vizsgaljuk meg
eloszor a 40. abrat. Az a rajz haromfazisu aramrendszer egyes fazisara-
mainak idobeni valtakozasat abrazolja. Az aramok idoben egy harmad
periodussal, tehat 120°-kal kesnek egymashoz kepest. A Z>, c ssd abrakon
feltiintetett tekercsek pedig terben vannak egymashoz kepest ugyancsak
120°-kal eltolva es benniik az a abra szerinti aramok folynak. A kap-
csokhoz rajzolt nyilak az aram iranyat mutatjak. A tekercsek magneses
tereben forgathato iranytii van elhelyezve, amely mindig beall az ero-
vonalak iranyaba. Az egyes tekercsek magneses terenek iranyat az aram-
iranyok ismereteben a jobbkezszaballyal konnyen meg lehet hatarozni.
A ty pillanatban (a es b abra) IA pozitiv es legnagyobb erteket
erte el; IB es Ic negativ, ertekiik felakkora, mint Ia-q. Az iranytii eszaki
polusa felfele mutat.
47
A t2 pillanatban (a es c abra), tehat 1/3 peribdussal kesobb IB
lesz pozitiv es legnagyobb erteku: az erovonal-eloszlas megvaltozik es az
iranytii is elfordul 120°-kal.
A t3 pillanatban (a es d abra) Ic erteke a legnagyobb es pozitiv; az
iranytii a magneses ter hatasara ujabb 120°-kal elfordul.
40. abra. Forgo magneses ter kialakulasa
A Z4 pillanatban mar ismet a b abra lenne ervenyes, tehat az irany-
tii egy periddus ideje alatt egy fordulatot tesz meg.
Az iranytii forgasabol arra kell kdvetkeztetniink, hogy terben allo
tekercsekkel forgo magneses teret hozhatunk letre.
Nezziik meg ezutan, hogy mikeppen alakul ki a forgo magneses
ter — vagy roviden forgomezo — a szinkron motorokban.
A 41. abra rajzain lathato hengeres vastestben az A, В es C jelii
tekercsek vannak elhelyezve. A tekercseket alkoto vezetdk koziil az 7-es
indexiit tekintsiik a tekercs kezdetenek, a 2-es indexiit a vegenek. Akar a
kezdetek, akar a vegek helyzete alapjan lathato, hogy a tekercsek ter-
belileg 120—120 fokkal vannak eltolva egymashoz kepest. (Az ossze-
tartozd vezetdk osszekoteseit nem jeloltiik be, hogy ezzel az abra at-
tekinthetoseget ne zavarjuk.)
Vizsgaljuk meg a rajzok alapjan harom kiilonbozo idopontban az
egyes tekercsek magneses terenek es az eredd magneses ternek az alaku-
48
lasat azt feltetelezve, hogy az egyes tekercsekben a vektorabrak altal
jellemzett szinuszos aramok folynak. Az aramok egyenlo nagyok es
egymashoz kepest idoben 1/3 periddussal, azaz fdzisban 120 villamos
fokkal vannak eltolva, tehat szimmetrikus haromfazisu rendszert alkot-
nak. Tekintsiik az aramokat akkor pozitivnak, ha a tekercsek kezdeten
folynak be, es negativnak, ha a vegen folynak be.
b)
&JC
41. abra. Forgo magneses ter kialakulasa
A/j=0 pillanatban (a rajz) IA pozitiv es maximalis ertekii. Az A
tekercsbe a kezdetenel folyik be, es letrehozza a tekercsre meroleges
iranyu ФА fluxust. IB es Ic ugyanekkor negativ; a tekercsekbe a vegek-
nef folynak be, es pillanatertekuk a maximalis ertek fele, ezert Фв es Фс
is kb. felakkora, mint ФА. A fluxusok iranyat a jobbkezszaballyal alla-
pithatjuk meg; az aramok iranyat a vezetokbe rajzolt jelek mutatjak.
— Az eredo Фу fluxus az elobbiekbol a vektorialis osszegezes szabalyai
szerint adodik.
A t2=TI3 pillanatban (b rajz), tehat a T periddusido harmadresze-
nek leteltevel IB lett maximalis ertekii, kovetkezeskepp ez folyik be a В
tekercs kezdetenel, mig IA es Ic az A es C tekercsek vegenel. Az egyes
tekercsek fluxusait megallapitva, majd osszegezve azt latjuk, hogy а Ф?
eredo nagysaga valtozatlan maradt, de az elobbi helyzetehez kepest 1/3
fordulattal elfordult.
4 Villamos forgogepek tekercselese
49
A Z3=2T/3 pillanatban (c rajz) is megvizsgalva a viszonyokat Фу-et
tovabbra is valtozatlan nagysagunak, de ujabb 1/3 fordulattal elfordult
helyzetben talaljuk.
Tovabbi 1/3 periddussal kesobb <Pf ismet а /х=0 pillanatnak meg-
felelo iranyba mutat, tehat ezzel a modszerrel is forgomezot kaptunk.
Forgomezo jon letre akkor, ha egy tekercsrendszer terben eltolt
tekercseiben fdzisban eltolt aramok folynak. Szabalyos korforgo mezo
kialakulasanak az a feltetele, hogy a tekercsek terbeli eltolasa es az ara-
mok faziseltolasa ugyanakkora legyen.
A forgomezo fluxusanak pillanatnyi helyzetet az egyes vezetok ara-
mai alapjan kozvetleniil is megallaplthatjuk. A 42. abra meg egyszer mutat-
ja a 41c abra szerinti arameloszlast. A gerjesztesek szempontjabol teljesen
kozombos az, hogy mely vezetok
vannak egymassal osszekotve;
csak az egyes aramok iranya es
nagysaga donto. Az abran rogzl-
tett helyzet tehat ugy foghato fel,
mint egy olyan osszefiiggo tekercs
metszete, amelynek a B2, Cr es
A2 vezetokbol allo oldalaban be-
fele, Ax, C2 es vezetokbol
allo oldalaban pedig kifele foly-
nak az aramok. Ebbol pedig —
pl. ismet a jobbk^zszaballyal —
az eredo magneses ter iranyat
konnyii megallapltani. Az abra-
ban az erovonalkepet is feltiin-
tettiik.
42. abra. Ketpolusu magneses ter
Egyebkent a valosagos hely-
zet is az, hogy egy adott rendszer
eredo gerjesztese hatarozza meg
az eredo fluxust. A 41. abraval kapcsolatban a szemleletesseg kedveert
kovetett fluxusosszegezesi modszer vasat tartalmazd rendszerekben
ёрреп a vas magneses telitodese miatt durva hibakhoz vezetne.
A forgomezo ismereteben meghatarozhatjuk a szinkron fordulat-
szam fogalmat is: szinkron fordulatszamnak nevezztik a forgomezo
fordulatszamdt.
A szinkron motorok forgordszet a forgo magneses ter tartja for-
gasban oly modon, hogy az egyenarammal gerjesztett forgoresz mag-
neses polusai az alldr^sz-tekercseles forgo magneses terenek ellentetes
polaritasu polusaival szemben helyezkednek el. A forgomezo magaval
viszi a forgdreszt mindaddig, amig a terhelo nyomatek nem nagyobb a
50
gepben ebredo maximalis nyomateknal, az un. billenonyomatekndl. Ha
ezt tiilldpjuk, akkor a forgdresz „elszakad” a forgdmezotol es megall.
Ez az az allapot, amikor a gep kiesik a szinkronizmusbol.
b) Aszinkron (indukcids) motorok
Az aszinkron vagy mas neven indukcids gepek generatoros iizemre
kevesbe alkalmasak, mint a szinkron gepek, ezert ezeket generatorkent
csak ritkap hasznaljak. Annal elterjedtebbek az egyszeru felepitesu,
konnyen kezelheto, megbizhato aszinkron motorok, amelyeket egy- es
haromfazisii kivitelben keszi-
tenek.
Az indukcids motorok
alloresze ugyanolyan, mint a
38. abran feltiintetett szinkron-
gep-alloresz. Nagyobb gepek-
nel ontottvas, kisebb gepek-
nel aluminium hazba epitik be
az alloresz-lemeztestet. A le-
mezeket a vasveszteseg csok-
kentesere egyik oldalukon
43. abra. Csuszogyiirus forgoresz
szigetelik. A lemezekbe saj-
tolt hornyokban helyezik el az alldresz tekercseleset, amelynek vegei
44. abra. Aluminium
ontessel kesziilt kalicka
a lemeztest eltavolitasa ut<in
a kapocstablahoz csatlakoznak.
A forgoreszt ketfele kivitelben gyartjak. A csuszogyiirus forgoreszt
(43. abra) csak haromfazisii motorhoz hasznaljak. Gyartasi okokbdl
lemezelve keszitik; a lemezeket azonban nem
kell szigetelni, mert a forgoreszben nem
keletkezik vasveszteseg. A lemezek hornyait
betekercselik es a tekercseles megfelelo pont-
jait csiiszogyuruhoz kotik. Indftaskor a csu-
szogyurukkel erintkezo kefekre ellenallast
kapcsolnak; a motor felgyorsulasa utan a
gyuruket rovidrezarjak.
A rovidrezart vagy mas neven kalickds
forgdresz felepitese meg egyszerubb. A leme-
zekbol osszerakott vastest hornyaiba szige-
teletlenul behelyezik a rezrudakat, amelyeket
a vastest ket oldalan egy-egy gyuruvel rovid-
rezarnak. A rudak es a gyuriik egyiittesen alkotjak a kalickdt. Lenye-
gesen gyorsabb es konnyebb a rovidrezart forgoreszek eloallftasa, ha a
lemezelt vastestet aluminiummal kiontik. Igy kesziilt kalickat mutat be a
44. abra.
4*
51
A 45. abran szetszedett rovidrezart forgoreszu motor lathato.
Nagyobb motorok indftasi viszonyainak javitasara tobbfele kalic-
kamegoldast hasznalnak. Altalanosan elterjedtek a melyhornyu es a
ketkalickas forgdriszek kiilonbozo valtozatai (46. abra).
45. abra. Szetszedett rovidrezart forgoreszu motor
Az aszinkron motorok mukodese is a forgo magneses ter letrejotten
alapszik. A haldzatra kapcsolt alldresz-tekercselesben folyd aramok kel-
tik a forgdmezot. Ez a forgdresz vezetoiben feszultseget indukal es igy
aramot hoz letre. A forgdmezonek es a forgdresz vezetoiben folyd aram-
nak a kblcsbnhatasabdl szarmazik az a nyomatek, amely a forgoreszt
elinditja es forgasban tartja. Ha a forgdresz fordulatszama megegyeznek
a) b) c) d)
46. abra. Forgoreszlemez-reszletek
a egyszeru; b melyhornyu; c es d ketkalickas
a forgdmezo fordulatszamaval, akkor vezetoiben nem indukalodnek
fesztiltseg es nem folyna aram, mert nem lenne erovonalmetszes. Igy
nem ebredne nyomatek sem, ezert az aszinkron motorok a szinkron
fordulatszamot nem erhetik el. (Innen az elnevezes: aszinkron = szink-
rontdl eltero.) Uresjarasban kozel a szinkron fordulatszammal jarnak;
terhelesi fordulatuk ennel 2...4%-kal kevesebb.
52
• Az egyfazisu aram csak liikteto magneses teret kelt. Ezert az egy-
fazisu motorok forgdmezojenek kialakitasardl ugy gondoskodnak, hogy
az alldreszen ket — egymasra meroleges — tekercselest helyeznek el.
A keriiletnek mintegy 2/3-at kitolto fofazis tekercseleset kozvetleniil
haldzatra kapcsoljak. Az 1/3-ad reszt elfoglald segedfazis tekercselesenek
aramat a fofazisehoz kepest korulbeliil 9O'-kal eltoljak, pl. sorba kap-
csolt kondenzatorral. Igy mar a terben eltolt tekercsekben folyd fazis-
ban eltolt aramok forgdmezot hoznak letre. Ha a forgdresz felgyorsult, a
segedfazis koret meg lehet szakftani, a motor e nelkiil is iizemben marad.
A forgdresz n fordulatszamanak elmaradasat, csuszasat az
szinkron fordulatszamhoz kepest idegen szdval szlipnek nevezik es
rendszerint szazalekosan adjak meg a kovetkezo keplet alapjan:
5 = я»“" 100.
"о
4. Kiilonleges villamos gepek
A XX. szazadnak a tortenelemben peldatlan iitemu miiszaki fejlo-
deset a villamos energia altalanos es szeles kdrii elterjedese tette lehetove
azzal, hogy az elet minden teriileten uj es belathatatlan tavlatokat
nyitott a kutatas es a fejlesztes szamara. A tudomany es az ipar minden
agat erinto szinte robbanasszerii atalakulas a villamos gepeket gyartd
ipart is magaval sodorta. Az egyre tokeletesebb, bonyolultabb, preci-
zebb gepek, berendezesek es eszkozok korabban ismeretlen tulajdonsagu
villamos gepeket igenyeltek : az altalanos technoldgiai fejlodes pedig meg
is teremtette a felteteleket az ilyen villamos gepek letrehozasahoz.
A kozonseges egyenaramii es valtakozoaramu gepek mar reg nem
tudjak kielegiteni a kiilonleges igenyek vegtelen sok valtozatat. Egymas
utan sziilettek meg a legkiilonbozobb villamos es mechanikai tulajdonsa-
gu, valamint kialakitasu kiilonleges villamos gepek. Szamuk ma mar
szinte felmerhetetlen es allanddan novekszik. Koziiliik csak nehanyat
tudunk ebben a kdnyvben peldakeppen bemutatni.
a) Indukcios szabalyozok
Az indukcios szabalyozok felepitese ugyanolyan, mint a esuszd-
gyuriis aszinkron motoroke. Forgdresziik azonban nem forog, csak
elfordithatd. Az alldresz haldzatra kapcsolasa eseten a „forgoreszben”
is a halozateval megegyezo frekvenciajii fesztiltseg indukalddik.
A haromfazisu indukcios szabalyozd haldzatra kapcsolt alldresze
forgdmezot hoz letre. Ha a ,,forgdreszt” ugy allitjuk be, hogy tekercsei-
nek tengelye egybe essek az alldresztekercsek tengelyevel, akkor a benne
53
indukalt C/2 fesziiltseg fazisban lesz az alldresz Ur fesziiltsegevel, mert
a forgomezo a megegyezo fazisokhoz tartozd tekercsekben egyszerre
eri el legnagyobb erteket (47a abra). Forditsuk el a „forgoreszt” a
47. abra. Haromfazisu indukcios szabalyozo mukodese
A
В
иУг
48. abra. Egyfazisu
indukcios szabalyozo
miikodese
szoggel. Az U2 fesziiltseg nagysaga nem valtozik (hiszen a forgomezo
fordulatszama valtozatlan), de mar nem lesz fazisban C^-gyel (476 abra).
Igy tehat a haromfazisu indukcids szabalyozo fa-
zisszog-szabalyozasra hasznalhato. Ha a ket tekercs-
rendszert sorba kapcsoljuk, akkor Ur es U2 ossze-
adodik. Ilyen kapcsolas mellett a „forgoresz”
elforditasaval az UeT eredd fesziiltseg nagysaga val-
tozik: a szabalyozo fesziiltsegszabalyozokent mu-
kodik (47. abra, szaggatott vonal).
Az egyfazisu indukcids szabalyozo alloreszen
nem forgomezo, hanem csak liikteto magneses
mezo jon letre. A „forgoresz” elforditasaval csak
t/2 nagysaga valtozik, fazishelyzete nem. U2 akkor a
legnagyobb, amikor a tekercsek tengelye azonos.
Ha a forgdresz-tekercseles tengelye az alldresz-
tekercselesere meroleges, akkor benne fesziiltseg
nem indukalddik, mert meneteinek sikjan nem ha-
ladnak at erovonalak (48. abra).
54
b) Reluktanciamotorok
Kulonosen a papir-, a textil- es a muanyagiparban adodnak olyan
hajtasi feladatok, amikor ket vagy tobb motornak pontosan megegyezo
fordulatszammal kell jarnia, es ezt a kozos fordulatszamot gyakran
eleg tag hatarok kozott valtoztatni is sziikseges. A feladat tobbfele-
keppen is megoldhato, de a legegyszerubben es a legolcsobban altalaban
reluktanciamotorokkal, melyek mukodeset a kikepzett polusu szinkron
motor mukbdesere lehet visszavezetni.
A szinkron gepek ismertetesekor lattuk, hogy azok motorkent is
iizemben tarthatok, es forgoresziik ekkor pontosan a halozati fesziiltseg
frekvenciaja es a polusszam altal meghatarozott szinkron fordulatszam-
mal forog. A nyomatek ugy jon letre, hogy az alldresz-tekercseles altal
letesitett forgo magneses ter polusaival szemben igyekeznek a forgoresz
ellentetes polaritasu polusai elhelyezkedni. Az alloresz magneses tere
mintegy maga utan huzza a forgoreszt.
Ha a hengeres forgoreszu szinkrongep gerjesztoaramat csokkentjiik,
a nyomatek is csokken es a gerjesztoaram megszakitasaval meg is sziinik,
mert a forgoresznek a keriilet menten minden iranyban ugyanakkora a
magneses ellenallasa. A gerjesztoaram csokkentesevel a kikepzett pdlusu
gep nyomateka is kisebb lesz ugyan, de nem sziinik meg a gerjesztoaram
kikapcsolasa utan sem, mert
kicsi, a poluskozok iranyaban
nagy a magneses ellenallasa.
A hossziranyu es a ke-
resztirdnyu magneses ellendl-
Idsok kiilonbozo nagysaganak
koszonheto az un. reluktancia
nyomatek, mely a gepet ger-
jesztoaram nelkiil is forgasban
tartja. (Az elnevezes a latin re-
luctare = ellenallni szoravezet-
heto vissza.) A forgoresz igyek-
szik ugy elhelyezkedni az al-
loresz forgo magneses tereben,
hogy az erovonalak a legki-
sebb magneses ellenallasu
uton zarodhassanak. A for-
goresz ezzel „ellenall” a ten-
gelyt terhelo nyomatek fekezo
hatasanak.
gepnek a polusok tengelye iranyaban
49. abra. Aszinkron gep rovidrezart forgo-
reszebol kialaki'tott reluktancia-forgoresz
Minel nagyobb a terhe-
lonyomatek. annal nagyobb
55
szoggel maradnak vissza a forgdresz kikepzett polusai az alloresz mag-
neses pdlusaihoz kepest. A legnagyobb nyomatek, amit a gep ki tud
fejteni, a billenonyomatek. Ezt tiillepve a forgdresz kiesik a szinkron-
izmusbol.
Az elobbiek alapjan kezenfekvo a gondolat, hogy az aszinkron
motorok ismert rovidrezart forgoreszenek reluktanciahatast lehet adni
azzal, ha a palast feliileten a 49. abra szerint bemarasokat keszitenek.
Ezek szamanak termeszetesen meg kell egyeznie az alloresz-teker-
cseles polusszamaval. Az igy kialakitott forgdresz az eredeti aszinkron
gep alloreszebe visszahelyezve szinkron fordulatszammal forog.
A reluktanciamotorok tehat egyesitik a rovidrezart forgoreszu
aszinkron motor es a kikepzett pdlusil szinkron motor elonyeit: rend-
50. abra. Specialis forgoreszlemez
reluktanciamotor szamara
demes kesziteni.
kiviil egyszerii felepitesuek,
iizembiztosak, a rovidrezart
kalicka segitsegevel maguktol
indulnak, a billenonyomatdk
alatti terhelessel szinkron for-
dulaton jarnak, kisebb tulter-
heles eseten kiesnek a szink-
ronizmusbol es aszinkron
iizemben jarnak tovabb, a tiil-
terheles megszunesevel ismet
felveszik a szinkron fordulat-
szamot.
A reluktanciamotor at-
lagos legresmerete a keriilet
menten joval nagyobb, mint
a megegyezo nagysagu aszink-
ron motore. Ezert nagyobb a
magnesezo arama, rosszabb a
cos <p-je (kb. 0,5) es a hatasfo-
ka (50...60 %), tovabba kisebb
a teljesitmenye (50% koriil).
Ez az oka annak, hogy 8—lOkW-nal nagyobb teljesitmenyre nem er-
A felsorolt kezdvezotlen tulajdonsagokon nemileg lehet javftani
specialis lemezekbol keszitett forgoreszekkel. A sokfele megoldas mind-
egyikenek az a celja, hogy a keresztiranyu magneses ellenallast minel
jobban megnovelje a hossziranyuhoz kepest. Kdziiliik egy viszonylag
egyszerii kivitelt mutat az 50. abra. A poluskozokben a lemez annyira
ki van melyitve, hogy itt mar a kalicka rudjai nem helyezhetok el. A po-
lusok iven megmarado rudak megfelelo meretezesevel erik el, hogy az
inditonyomatek ennek ellenere ne csokkenjen. A polusok tengely-
56
vonalaban besajtolt nyilasok celja a keresztiranyu magneses ellenallas
tovabbi novelese. — Az alldresz ebben az esetben is ugyanolyan, mint
az aszinkron gepeke.
c) Forgoreszfcn at taplalt haromfazisu mellekaramkhni kommutatoros motor
(Schrage-motor)
Az egyszeru felepitesu kozonseges aszinkron motorok komoly
hatranya, hogy fordulatszama vesztesegmentesen es fokozatmentesen
csak nagymeretu, draga segedberendezesek segitsegevel valtoztathato.
Ezek vagy a motor alloresz-tekercselese szamara allftanakrelo valtoztat-
hatd nagysagu es frekvenciaju tapfesziiltseget, vagy a forgoreszbol kivett
villamos teljesitmenyt taplaljak vissza a halozatba. Ha a vesztesegmentes
es fokozatmentes fordulatszam-valtoztatast az emlitett segedberende-
zesek nelkiil akarjuk megvalositani, akkor cserebe a motor egyszeru
felepiteset kell felaldozni.
A forgdreszen at taplalt haromfazisu, mellekaramkoru. kommutato-
ros motor — gyakorlati megvaldsitoja utan rovidebb neven Schrage-
motor — ugy oldja meg a feladatot, hogy a kozonseges csuszogyiirus
motor ket tekercselesen es csuszdgyiiruin kiviil egy harmadik tekercseles-
re, egy kommutatorra es az ehhez tartozo allithato kefeszerkezetre van
sziiksege.
A motor elvi kapcsolasat az 51. abra mutatja. Az 1 kapcsoloval a 2
csuszogyurukon keresztiil lehet halozatra kapcsolni a forgdreszen el-
helyezett 3 valtakozoaramu tekercselest. Az utobbiban fBlyo aram forgo
magneses teret hoz letre, mely szinkron fordulatszammal forog a forgd-
resz 4 egyenaramu tekercselesehez kepest. Ez a tekercseles az 5 kommu-
tatorral van dsszekotve; a kommutatoron a 6 kefek csusznak.
A szomszedos kefek a kommutatoron a gep tengelye iranyabhn el
vannak tolva egymashoz kepest es ossze vannak kotve a 7 alldresz-
tekercselessel. A fekete szinnel jelolt kefek egy kozos kefehidszerkezetre,
a feher szinnel jeloltek egy masik kefehidszerkezetre vannak szerelve.
Az elforgathatd kefehidak olyan mechanikus kenyszerkapcsolatban all-
nak egymassal, hogy mozgatasukkor a kiilonbozo szinnel jelolt kefek
vagy egymassal szemben, vagy egymastdl tavolodva mozognakakommu-
tator keriilete menten.
A motor mukodeset vizsgalva induljunk ki abbol az allapotbol,
amikor az egyes alloresztekercsekhez tartozo 2-2 kefe fedi egymast, tehat,
ugyanazon kommutatorszeletekkel erintkezik. Ezek a kommutatorszele-
tek ekkor a kefeken at rovidrezarjak az alloresztekercseket es a motor
ugy viselkedik, mint egy csuszogyiirus motor rovidrezart csuszdgyiiruk
eseten.
Az fr frekvenciaval taplalt 3 valtakozoaramu tekercseles forgo
magneses tere ugyancsak Д frekvenciaju fesziiltseget indukal a 4 egyen-
57
агатй tekercselesben, de ennek most nines semmi szerepe. Amig a
forgoresz all, addig a 7 alloresz-tekercselesben is fx frekvenciaju feszult-
seg indukalodik es rovidzaras miatt aram is folyik. Az aram es a magneses
ter kolcsonhatasa nyomatekot hoz letre, mely az alloreszt a mezo forgas-
iranyaba magaval akarja vinni. Mivel az alloresz rogzftett, a forgoresz
fog elindulni a mezovel ellentetes iranyba, es uresjaras eseten kozel a
szinkron fordulatszamig gyorsul. Ahogy gyorsul a forgoresz, ug^csokken
a mezo forgasi sebessege az dlloreszhez kepest, tehat csokken az allo-
resz-tekercselesben indukalt fesziiltseg nagysaga es frekvenciaja is.
Szinkron fordulaton mindketto nulla lenne.
57. abra. Schrage-motor kapcsolasa
Ha az egy tekereshez tartozo kefeket tavolitjuk egymastol, akkor
a kefek kozott megjelenik az egyenaramd tekercseles fesziiltsegenek
bizonyos hanyada, amivel az alloresz-tekercseles indukalt fesziiltsege-
nek kell egyensiilyt tartania. Az utobbinak tehat meg kell novekednie,
ami csak akkor kovetkezhet be, ha a forgoresz fordulatszama megval-
tozik, mert ezzel megvaltozik a mezo forgasi sebessege is az alldreszhez
kepest.
A kefek es a kommutator a frekvenciaatalakito szerepet is betoltik.
A kefeken mindig ugyanakkora frekvenciajd fesziiltseg jelenik meg, mint
az alloresz-tekercselesben. A kefefesziiltseg fazishelyzetetol fiigg, hogy
az egymast fedo kefek szethuzasakor a fordulatszam a szinkron ala
58
52. abra. Sch'rage motor hosszmetszete
csokken-e vagy foleje novekszik. Mindenesetre a kefek ellenkezo iranyu
elmozditasaval a fordulatszam is ellentetes modon valtozik.
A Schrage-motorokat altalaban 1:3 aranyd fordulatszam-valtoz-
tatasra keszitik ugy, hogy a fordulatszamot ugyanannyival lehet a
szinkron fordulat ala csokkenteni, mint amennyivel foleje novelni.
Sziikseg eseten joval nagyobb fordulatszam-tartomanyt is at lehet hidalni,
de csak rosszabb gepkihasznalas mellett.
A motor minden fordulatszamon sontjellegu: novekvo terhelessel
a fordulatszam csak kismertekben valtozik. Halozatra-kapcsolas elott a
kefeket mindig a legkisebb fordulatszamnak megfelelo helyzetbe kell
allitani.
Az 52. abran egy Schrage-motor hosszmetszete lathato. Az allo-
reszen normal valtakozoaramu tekercseles talalhatd. A forgoresz ket
tekercselese ugyanazokban a hornyokban van elhelyezve; a valtakozo-
aramu tekercseles vegeit a kommutator alatt viszik a csuszogyurukhoz.
Az abran jol felismerheto a ket kefehidszerkezet, melyeket a berajzolt
kezikerekkel lehet elforgatni; nagyon gyakori azonban a tavmukddte-
tesre alkalmas szervomotoros megoldas is.
A Schrage-motor egyszeriien indithato es jol szabalyozhato, ezert
szivesen hasznaljak a papir-, a textil- es a nyomdaiparban, de masutt is,
ahol a vesztesegmentes es fokozatmentes fordulatszam-valtoztatas sziik-
seges. A kettos tekercseles, de fokeppen a kommutator es a keferendszer
miatt a motor kenyesebb, tobb gondozast es karbantartast igenyel, mint
a kozonseges csuszogyuriis motorok.
d) Repulzios motorok
A repulzios motor egyfazisu motor. Alldresze olyan, mint az induk-
cids motoroke: a vastestet szigetelt lemezekbol allftjak ossze. Ennek hor-
nyaiban helyezkedik el az alldresz-tekercseles. A forgoresz kivitele teljesen
azonos az egyenaramu gepekevel. A kefeket rovidrezarjak es nem kotik
ossze a halozattal. A kefek a kommutator keriilete menten eltolhatok.
A kenyesebb forgdreszt a halozat fesziiltsegetol fiiggetleniil, kisebb
fesziiltsegre lehet kesziteni.
A motor mukodeset az 53. abra alapjan lehet kovetni. A kommuta-
tpros forgoresz magneses szempontbol mindig helyettesitheto egy
olyan tekerccsel, amelynek tengelye egybeesik a kefek osszekoto vona-
laval. (Az abraban szaggatott vonallal rajzolt egymenetii tekercs.) Ha a
kefek osszekoto vonala a halozatra kapcsolt alldresz-tekercseles tengelye-
re meroleges (53a abra), a helyettesito tekercs meneteinek sikjan nem
mennek at erovonalak: a kefek kozott nines fesziiltseg es a forgoreszben
nem folyik aram. fgy nem ebred nyomatek sem, amely a forgdreszt el
akarna forditani; a motor all.
60
Amikor a kefek az alloresz-tekercseles tengelyebe esnek (53Z> abra).
az indukalt fesziiltseg aramot hajt at a forgdreszen es a kefeket osszekoto
vezeteken; a forgdresz azonban nyugalomban marad, mert a menetekre
csak olyan его hat, amelyik azokat osszenyomni igyekszik. (Balkezsza-
baly!)
53. abra. Repulzios motor miikodese
Barmely kozbenso helyzetben az alldresz magneses terenek es a
forgdresz vezetoiben atfolyd aramnak a kolcsonhatasa keppen olyan
P erok keletkeznek (53c abra), amelyek a forgoreszre nyomatekot fej-
tenek ki. Az его iranya a forgdresz elfordulasa utan is valtozatlan marad:
a kepzeletbeli tekercs nem fordul el, hanem a kefekkel egyiitt helyben
marad.
Ilyen modon, a kefek eltolasaval egyszeriien szabalyozhato a re-
pulzids motor fordulatszama. Ellenkezo iranyu kefeeltolas eseten meg-
valtozik a motor forgasiranya. A motort sem az a, sem a b rajz szerinti
helyzetben nem szabad bekapcsolva tartani. Az elso esetben a kefek
altal rovidrezart meneteket, a masodik esetben az egesz forgoresz-
tekercselest veszelyeztetik nagy rovidzarasi aramok.
A Deri-fele repulzios motor kummutatoran negy kefe csuszik.
Ket szemben fekvo kefe rogzitett, a masik ketto eltolhato. Egy-egy rog-
zitett kefe van bsszekotve egy-egy eltolhatd kefevel. Elonye az elobbi
repulzios motorral szemben az, hogy fordulatszama finomabban szaba-
lyozhatd.
A repulzios motor soros jellegu: fordulatszama nagymertekben
fiigg a terhelestol.
61
e) Univerzalis motorok
Az univerzalis (egyetemes) motorokat csak kis teljesitmenyekre
keszitik. Elnevezesiik onnan szarmazik, hogy egyenaramu es valtakozo-
aramu halozatrol egyarant nuikodtethetok. Felepftesiik annyiban kiilon-
bozik a hasonld nagysagu egyenaramu gepeketol, hogy a vasvesztesegek
54. abra. Univerzalis
motor alloresz-vasteste
csokkentesere az egesz alloresz-vastestet leme-
zekbol alHtjak ossze (54. abra).
Az univerzalis motor mtikodesehez feltet-
leniil sziikseges, hogy az alldresz gerjesztote-
kercsei altal letesitett magneses ter a forgdresz
vezetoiben folyd arammal fazisban legyen. Ezert
a gerjesztotekercseket a forgoresszel csak sorba
szabad kapcsolni. Ebbol viszont az is kovetkezik,
hogy novekvo terhelessel nagymdrtekben csok-
ken a fordulatszam; kisebb terheleseknel pedig
nagyon megno (soros jellegti motor).
A gerjesztotekercselesnek van egy kisebb
es egy nagyobb menetszamhoz tartozo kivezetese. Az elobbit kell be-
kotni valtakozoaramu, az utobbit egyenaramu taplalas eseten.
f) Arnyekolt polusu motor
Az egyfazisu indukcios motoroknal mar lattuk, hogy ezek a motorok
csak segedfazis-tekercselessel indulhatnak meg. Az arnyekolt polusii
motor — amely csak egeszen kis teljesitmenyekre keszitheto — szinten
indukcios motor; indulasat azonban nem segedfazis, hanem a polusokra
55. abra. Arnyekolt polusu
motor alloresze
helyezett vorosrez gyurii bizto-
sitja.
A motor forgoresze rendsze-
rint rovidrezart, de kesziilhet
tomor anyagbol is. A lemezek-
bol osszeallitott alloresz-vastes-
ten polusokat talalunk. A polu-
sokat egy-egy bevagas ket reszre
osztja, es a keskenyebb felet zart
rezgytiru veszi koriil (55. abra). A
haldzatra kapcsolt gerjesztoteker-
csek magneses tere reszben a gyti-
rukon at halad es azokban feszult-
seget indukal; ez pedig aramot
indit. Lenc torvenye ertelmeben
az aram visszahat a magneses
terre es igy ebben a polusfelben
62
idoben kesve alakul ki a magneses ter a masik polusfelhez viszonyitva.
Az idoben eltolt magneses terek idoben eltolt aramokat keltenek a for-
goreszben, es igy olyan erohatas jon letre, amely a forgdresz keriiletet a
polus kozepvonalatol mindig a gytirti fele mozditja el. A forgasiranyt te-
hat nem lehet megvaltoztatni. A fordulatszam — ugyamigy, mint az in-
dukcids motoroknal — a polusparok szamatdl es a halozat frekvenciajatol
fiigg.
g) Kormospdlusu generatorok
A hagyomanyos kialakltasii szinkron gepek 150...200 Hz-nel na-
gyobb frekvenciaju valtakozdaram eloallitasara nem alkalmasak. Erre a
celra mar a szazad elso feleben un. kormospdlusu generdtorokat keszitet-
tek, amelyek kb. 800... 1000 Hzfrekvenciaig hasznalhatok.
A kozlekedesi eszkozok rohamos fejlodese es ezzel kb. egyidoben
a szillcium egyeniranyitok megjelenese az 50-es evekben teljesen iij
teriiletet nyitott meg e generatortipus szamara: a jarmiivek energiaella-
tasat. Az e teriileten korabban kizarolagosan hasznalt egyenaramii gene-
ratorok ugyanis ket alapveto hibaval rendelkeznek: a forgdresz teker-
cselese es a kommutator hatart szab a fordulatszam nbvelesenek es
ezzel a siily jelentos csokkentesenek; a kommutator es a keferendszer
ugyanakkor allando, rendszeres gondozasra is szorul. A vasiiti kocsik
tengelyerol hajtott generatoroknal az elobbiekhez meg hozzajarul a
valtozo forgasiranybol adodo gond: a kivezetesek polaritasanak
ugyanis fuggetlennek kell lennie a menetiranytol
Nyilvanvalo, hogy az egyenaramii geppel szemben meg egy csiiszo-
gyuriis generator is elonyt jelent. A kormospdlusu generator forgdreszen
pedig vagy egyetlen egyszeru koncentrikus gerjesztotekercs es ket csiiszo-
gyurti van, vagy pedig sem csiiszogyuru, sem tekercseles nines. Elneve-
56. abra. Kormospdlusu generator forgordsze
63
zeset a gep a forgoresz kialakitasatol kapta (56. abra): az egymast valtd
eszaki es deli polusok kormokkent helyezkednek el a keriilet menten.
Az azonos polaritasu polusok a veliik egeszet alkoto es a tengelyt koriil-
vevo gyuriis reszekbol nyulnak ki es ily modon magneses szempontbol
egymassal parhuzamosan vannak kapcsolva.
57. abra. Kdrmdspoiusu generator kiilso zarodasii magneses korrel
Az 56. abra szerinti forgoresz olyan kormospolusu generatorhoz
tartozik, amelyiknek kiilso zdrodasu magneses kore van (57. abra).
Az 1 es 2 gerjesztotekercsek hozzak letre a gep magneses teret es а Ф
fluxus a 3 pajzson, a 4 poluskerekfelen, az 5 alldresz-vastesten, a 6
poluskerekfelen, a 7 pajzson, valamint a 8 alldreszhazon keresztiil
zarodik. Kozben az erovonalaknak negyszer kell legresen athaladniuk:
ketszer az alloresz-vastest alatti tin. munkalegresen, ketszer pedig a
pajzsok es a poluskerek gyiirus reszei kozotti legresen. Az utobbi ket legres
az ara annak, hogy a gerjesztotekercsek a gep alloreszehez tartoznak
es fgy a gerjesztoaram be- es kivezetesehez nines sziikseg csiiszogyurukre.
A gep tengelyet nem magnesezheto (antimagneses) anyagbol kell keszi-
teni. Magnesezheto tengely sontolne az erovonalakat, es azok nem halad-
nanak at az alldresz-vastesten.
Az alloresz-vastest es a benne elhelyezett 10 valtakozoaramu teker-
cseles ugyanolyan, mint a hagyomanyos szinkron gepekben. Uzem
64
kozben az altalaban harom fazisu alloresz-tekercseles vezetoiben a forgo
magneses ter valtakozd fesziiltseget indukal. A fesziiltseget a gerjeszto-
aram valtoztatasaval lehet befolyasolni.
A belso zdroddsu magneses korrel keszitett generator (58. abra)
poluskerekenek csak az egyik fele (7) van kozvetleniil a tengelyhez rogzit-
ve; ez a fel tartja a masikat (4) a nem magnesezheto anyagbol gyartott
6 gyiirii kozbeiktatasaval. A magneses kor itt nem az alldresz hazon,
hanem a tengelyen at zarddik; innen a magneses kor elnevezese: belso
zarddasu. А Ф fluxus utja tehat: 1 poluskerekfel, 2 tengely, ismet az 1
poluskerekfel, 3 kozdarab, 4 poluskerekfel, 5 alloresz-vastest.
58. abra. Koromospolusu generator belso zarddasu
magneses korrel
Ennek a kivitelnek csak egy gerjesztotekercsre van sziiksege, igy
jobb a gep helykihasznalasa. A pajzsok es a haz aluminiumbol kesziil-
hetnek, miutan rajtuk keresztiil erovonalak nem zarodnak, ez pedig
tovabbi sulycsokkenest tesz lehetove. A 3 kozdarabon elhelyezett ger-
jeszto tekercs termeszetesen itt sem forog.
A kormospolusu generator tehat tulajdonkeppen egy kiilonlegesen
kialakitott, kikepzett polusu szinkrongep, mely a szinkron generatorok
jo szabalyozhatosagat a rovidrezart forgoreszu aszinkron gepeket feliil-
mulo iizembiztonsaggal parositja, hiszen itt a forgoreszen meg rovidre-
zart rudak sincsenek. A gep karbantartasi igenyet a csapagyazas szabja
meg.
A kormospolusu generatorok jo kihasznalhatosagara jellemzo
hogy teljesitmenyiik eleri az ugyanakkora kobtartalmu aszinkron motor
teljesitmenyet.
5 Villamos forgogepek tekercselese
65
A kozhti gepjarmuvek szamara az egyszeriibb gyarthatdsag miatt
gyakran hgy keszitik ezeket a generatorokat, hogy a kormok alatt
elhelyezett gerjesztotekercs egyiitt forog a forgdresszel. A gerjesztoaram
ki- es bevezetesere ebben az esetben ket cshszogyuru sziikseges.
h) Foggeneratorok
A villamos energianak szamos olyan ipari alkalmazasa van, ahol
viszonylag nagy teljesitmeny mellett 1000... 10 000 Hz frekvenciajd val-
takozoaramra van sziikseg. Ez a tartomany erosaramu szempontbol
kozepfrekvencidnak szamit. Ilyen igenyek elsosorban a femek melegi-
tesevel kapcsolatban adodnak a feliileti edzes, a forrasztas, a hegesztes,
melegalakitas es az olvasztas soran. Erre a celra mar a kdrmospdlusu
generatorok sem alkalmasak. A frekvencia novelesenek ugyanis ket
lehetseges modja lenne: a fordulatszam novelese es a polusszam novelese
(f=pri). Az elobbinek a forgoresz mechanikai igenybevetelei szabnak
hatart; az utobbinak pedig az, hogy az egyes polusok szamara megvalo-
sithatatlanul kis meretek adodnak.
Kozepfrekvencias energiak ipari meretii eloallitasara a fluxusmodu-
lacio elven mukodo foggeneratorok hasznalhatok. Ezek kozos jellemzoje,
hogy forgoresziik fogazott, de tekercseletlen. Az alloreszen van elhe-
lyezve a magneses teret letrehozo gerjesztotekercseles is es a valtakozo-
aramu tekercseles is. Az egyes valtakozoaramu tekercsekben a forgd-
resz forgatasa kovetkezteben a fluxus nagysaga ingadozik, iranya azonban
sohasem valtozik. A foggeneratorok kesziilhetnek homopoldris (meg-
egyezo pdlusd) es heteropoldris (kiilonbozo pdlusu) kivitelben.
A homopoldris generator felepiteset az 59. abra mutatja. A 4 allo-
reszbe a 3 lemezelt vastestek vannak beepitve ugy, hogy kozrefogjak
az 1 gyiirualaku gerjesztotekercselest. A vastestek hornyaiban van el-
helyezve a 2 valtakozoaramu tekercseles, mely egy-egy fogat koriil-
vevo tekercsekbol all.
Az alloresz-lemeztesteken beliil talalhatdk az 5 gyuriire erositett 6
forgdresz-vastestek ugy fogazva, hogy egy fogosztas ket alloresz-fogosz-
tasnak felel meg.
A magneses kor kialakulasa az abra a rajzan vilagosan lathato.
A gerjeszto egyenaram iranya nem valtozik, tehat a fluxuse sem. A be-
rajzolt gerjesztoaram eseten a bal oldali forgdresz minden fogabdl
kilepnek az erovonalak, a jobb oldalinak minden fogaba belepnek.
A bal oldali forgdresz minden foga mindig eszaki polaritasu, a jobb oldali
forgdresz minden foga mindig deli polaritasu. Innen szarmazik az elne-
vezes: homopolaris generator.
A magneses ter erovonalai a legkisebb magneses ellenallasu utat
valasztva a b rajzon feltiintetett mddon lepnek at egyik vastestbol a
66
masikba, amikor a fogak eppen szemben allnak egymassal. A rajzon
rogzitett pillanatban az alloresztekercsek fluxusa eppen a legnagyobb.
Ha a forgoresz egy dlldresz-fogosztdssal elfordul, akkor a tekercsek
fluxusa nagyon kis ertekre csokken, mert az erovonalak zome ismet a
szemben allo fogakon at zarodik. A kozben lezajlott fluxusvaltozas indu-
kalja a valtakozoaramu tekercseles fesziiltseget.
59. abra. Homopolaris generator felepitese
A valtakozoaramu tekercsek fluxusa allando nagysagu (es iranyu)
lenne, ha a gepet allo allapotban gerjesztenenk. Forgas kozben a forgoresz
fogai a magneses ellenallast es ezzel a tekercsek fluxusat befolyasoljak,
idegen szoval: moduldljdk.
A heteropolaris generdtorok alldreszen a lemezekbe sajtolt nagy
hornyokban helyezkednek el a gerjesztotekercsek. Szamuk a gep telje-
sftmenyetol, a kivant frekvenciatol es a fordulatszamtol fnggoen 2...8
szokott lenni. A nagy hornyok kozotti iveket kis hornyok toltik ki a
valtakozoaramu tekercseles felvetelere. A fogazott, de tekercseletlen
forgdreszbe a legresen keresztiil lepnek be az erovonalak es azon keresz-
tiil lepnek is ki. Ezert a forgoresz keriileten vegighaladva a fogak polari-
tasa annyiszor valtozik meg, amennyi a gerjesztotekercsek szama. A forgo-
resz fogosztasa ketszer akkora, mint ?z alldresz kis fogainak osztasa.
A 60. abran bemutatott generatornak ket gerjesztotekercse van.
Ezek az 1 jelii tekercsek koriilfogjak a 2 valtakozoaramu tekercseket.
A 3 hazba van besajtolva a tekerdselest befogadd 4 lemeztest. Az 5 forgd-
reszt a rajz olyan helyzetben tiinteti fel, amikor fog foggal all szemben.
Az erovonalak legnagyobb resze a kis magneses ellenallasu uton zarodik,
ezert minden masodik alloreszfog fluxusa kicsi. Ha a forgoresz egy dlld-
resz-fogosztdsnyival elfordul, akkor a szomszedos alloreszfogak mag-
neses szempontbol szerepet cserelnek: az elobbi fogak fluxusa leepfilt,
5’
67
a mellettiik levoke megnott, es kozben a kis tekercsekben fesztiltseg indu-
kalddik. Lathato, hogy itt is a fluxusmodulacio ervenyesiilt.
Mindket ismertetett generatorban valtozd nagysagu fluxus a mu-
kodes alapja, mely felfoghato egy allando es egy vdltakozo fluxus eredo-
jekent. Az allando fluxus feszultseget nem indukal, de terheli a gep
2 I 1
60. abra. Heteropolaris generator felepitese
magneses koreit, igy azokat joval nagyobb keresztmetszetiire kell keszi-
teni, mintha csak a hasznos valtakozo fluxus lenne jelen. Elsosorban ez az
oka a foggeneratorok rossz kihasznalhatosaganak.
A tekercseletlen forgdresz ugyanakkor nagy keriileti sebesseget
enged meg, es keves karbantartast igenylo, iizembiztos konstrukcidt
tesz lehetove.
i) Amplidin
Az allando fordulatszammal jaro kiilso gerjesztesii egyenaramu
generator kapocsteljesitmenyet, vagy mas neven kimendteljesitmenyet
nagyon konnyen es egyszeriien lehet befolyasolni, vezerelni a gerjeszto-
aram valtoztatasaval. A mindenkori gerjesztoaramhoz tartozo ger-
jesztoteljesitmenyt ilyen alapon vezerloteljesltmenynek is nevezhetjiik.
68
A kozonseges egyenaramu generatorok Pv vezerloteljesitmenye nevleges
iizemben a P kimenoteljesitmenynek 1...2%-a, Igy a P/Pv hanyadosbol
szamithato teljesitmenyerosites szamerteke 50 es 100 kozott van.
A gyakorlatban adodo vezerlesi es szabalyozasi feladatok megoldasa
soran rendszerint olyan kis vezerloteljesftmenyek allnak rendelkezesre,
amelyek nem elegendoek a sziikseges kimenoteljesitmenyu egyenaramu
generator gerjesztesere. Kiilonleges meretezessel el lehet ugyan erni 150...
...200-szoros teljesltmenyerosltest, de ez meg mindig keves es elkeriil-
hetetleniil egyiitt jar a kimenoteljesftmeny csokkenesevel. Mindemellett
a szokasos felepitesu generatorok miikddese nem is eleg gyors: a vezerlojel
valtozasat a kimenojel valtozasa csak viszonylag lassan koveti a nagy
orvenyaramok miatt, amelyek a fluxusvaltozas hatasara a tomor vas-
reszekben keletkeznek.
A vezerlesi es a szabalyozasi feladatok megoldasara tobb olyan
villamos forgogepet is szerkesztettek, amelyek teljesftmenyerositese es
mukodesi sebessege a kozonseges egyenaramu generatoroket messze
feliilmulja. Ezeket osszefoglaldan erositogepeknek nevezzuk. Kdziiliik
az amplidin tett szert a legnagyobb jelentosegre kedvezo tulajdonsagai
es sokoldalii alkalmazhatosaga folytan; letjogosultsaga meg ma, az
ipari elektronika elemeivel epftett mozgd alkatresz nelkiili erositok
korszakaban is megmaradt. Magat a nevet az „erosfto dinamd” angol
szavainak kezdo szotagjaibol alkottak.
Az amplidin mukodesi elvet a 61. abra kapcsan ismertetjiik. Az elso
ranezesre negypdlusunak tiino alloresz valdjaban magneses szempontbol
ketpolusu, mert egy-egy kozos gerjesztotekercs — un. vezerldtekercs
— veszi koriil az 7 es 2, ill. a 3 es 4 polusokat. Az UN vezerlofesziiltseg az
/v vezerlodramot hajtja at a tekercseken es ezek gerjesztese hozza letre a
Фь hosszirdnyii fluxust.
Az egyenaramu tekercselessel ellatott kommutatoros forgdreszen
az a es b jelii un. keresztkefek az elobbi magneses ter tengelyere mero-
legesen helyezkednek el — ugyanugy, mint az ismert egyenaramu gepek-
ben. A kefek azonban ossze vannak kotve egymassal, Igy a forgoresz
keresztirdnyban rovidre van zarva. A berajzolt forgasirany eseten a
forgoresz (armatiira) vezetoiben a $h fluxus hatasara olyan arameloszlas
jon letre, amit a kiilso koron elhelyezkedo + es • jelek jelolnek; a kereszt-
kefek osszekoto vezetekeben pedig az /k keresztirdnyu dram folyik.
Ez az aram a forgdreszben keresztirdnyu gerjesztest — armatura-
visszahatdst — hoz letre, ami а Фк keresztirdnyu fluxust tartja fenn. Ez a
forgdreszben az A es В типкаке/ёкеп (hossziranyii kefeken) jelentkezo
fesziiltseget indukal, ami az R munkaellendlldson I aramot hajt at U
kapocsfesziiltseg mellett. Ha a fluxus egyediil lenne jelen a gepben,
akkor a forgoresz vezetoiben a belso koron levo + es • jelek szerinti
arameloszlas alakulna ki. Ez viszont olyan hosszirdnyu armaturagerjesz-
69
tessel (armatura-visszahatdssal) jar egyiitt, amely а Фь fluxust le akarja
rontani. Kesobb meg visszateriink arra, hogy ezt mikeppen lehet meg-
akadalyozni.
Elobb azonban figyeljiik meg a kovetkezoket: A P^—UJ^ vezerlo-
teljesitmeny а Фь fluxus reven tobbszorosen nagyobb villamos teljesit-
menyt hoz letre a forgdreszben — ugyamigy, mint ahogy az minden
6i. abra. Ampiidin miikodesi elve
egyenaramii generatorban tortenik. De ez a villamos teljesitmeny az
amplidinben egy masik magneses kor gerjesztoteljesitmenye lesz, es
ugyancsak dnmagat tobbszorosen meghaladd teljesitmeny forrasava
valik, ami az A es В kefek litjan hasznosithatd. Az R munkaellenallason
megjeleno P UI kimenoteljesitmeny tehat ketszeres teljesitmenyerositds-
sel alakul ki es a ket erosites szorzata adja az amplidin jP/Pv teljesitmeny-
erositeset. A nevleges teljesitmenyevel terhelt amplidin teljesitmeny-
erositese altalaban 1000. ..10 000 kozotti ertek.
Meg kell jegyezniink, hogy a 61. abran feltiintetett fluxusok vald-
jaban onalloan, egymastol fiiggetleniil nem leteznek a gepben. Az alld-
es a forgdresz aramainak egyiittes gerjeszto hatasa alakitja ki a gep
eredo magneses teret. Ugyanez vonatkozik a forgdresz aramaira is:
az egyetlen tekercselesben az ismertetett aramok eredoje jelenik meg.
A 61. abra szerint elkeszitett amplidin azonban meg nem lenne
iizemkepes. Egyreszt a hossziranyii armatiira-visszahatas a mar emlitett
modon lerontana a vezerlotekercs hatasat, masreszt megengedhetetlen
mertekii szikrazas lepne fel a kefek es a kommutator kozott.
70
A hossziranyu armatura-visszahatast a polusok iven hornyokba
rakott kompenzacios tekercselessel lehet es kell kdzombositeni. A 62.
abran az aramiranyokra utald + es • jelek jelkepezik ezt a tekercselest.
A kompenzald tekercsek aramiranyai mindeniitt a forgdresz belso
koron feltiintetett aramiranyaival ellentetesek.
62. abra. Segedpolusok es kompenzacios tekercseles
az amplidinben
A kefeszikrazas megsziintetesere a H—H hossztengelyben minden
esetben, de nagyobb amplidinekben a К—К kereszttengelyben is seged-
polusokat kell elhelyezni. Tekercseiknek az illeto tengely iranyaba
mutato armaturagerjesztessel ellentetes iranyu gerjesztest kell letesi-
teniiik. Az ismert egyenaramu gepektol elteroen az amplidin polusait
eppen azert kell ket felpolusbol kialakitani, hogy ezek kozott a nelkii-
lozhetetlen hossziranyu segedpolusok szamara legyen hely. Kisebb amp-
lidinekben a keresztiranyu segedpolusok azert nelkiilozhetok, mert a
keresztkefek kozott a rovidzaras miatt a fesztiltseg gyakorlatilag nulla,
es igy a kommutacio is kevesbe kenyes.
A 63. abra az amplidin kapcsolasat mutatja. Itt csak egy vezerlo-
tekercs van feltuntetve, de ezek szama bonyolult szabalyozasi feladatok
eseten 6...8 is lehet. A keresztiranyu segedpolusok a rovidrezart forgd-
71
reszkorbe, a hossziranyu segedpolusok es a kompenzacio a munkaaram-
korbe vannak bekotve. A soros kapcsolas biztositja, hogy a tekercsek
gerjesztese mindig aranyos legyen a megfelelo armaturagerjesztessel.
Az amplidinek alldresz-vastestet az orvenyaramveszteseg csokken-
tese es ezzel a gyors mukodes biztositasa vegett mindig szigetelt lemezek-
bol kell felepiteni. A lemezeket egyetlen darabbol sajtoljak ugy, hogy
a kisajtolt lemezben mar a tekercsek szamara sziikseges helyek is biz-
tositva vannak. A nagyobb teljesitmenyu amplidinek (10...40 кW) alld-
reszlemeze altalaban a 62. abran lathatohoz hasonld kialakitasu, de rend-
szerint negypolusu, tehat nyolc felpolust tartalmaz.
A kisebb amplidinek tobbnyire ketpolusu kivitelben kesziilnek a
64. abra szerinti elrendezesben kikepzett polusok nelkiil. Ebben a vas-
testben keresztiranyu segedpolus nines. A hossziranyu segedpolusok
keskeny fogaknak tiinnek; 1 jelti tekercselesiiket a mellettiik levo nagyobb
hornyok fogadjak be. Ezektol jobbra es balra 5—5 fog tartozik az egyik
magneses polus felpolusaihoz. Kozottiik kis hornyokban a 2 kompen-
zacios tekercseles van elosztva, de van kompenzacios tekercseles azok-
ban a nagy hornyokban is, amelyek a gep kereszttengelyeben elhelyezked-
ve a 3 es 4 vezerlotekercseket foglaljak magukba.
72
64. abra. Ketpolusu amplidin alloresz-vasteste es tekercselese
73
II. TEKERCSELESI VAZLATOK
A) Egyenaramu gepek tekercselesi vazlatai
Az egyenaramu gepek felepitesebol es szerkezeti elrendezesebol
kovetkezik, hogy egeszen mas a forgoresz tekercselesenek es ismet mas
az alloresz tekercselesenek kialakitasa. A cel azonban mindkettonel
ugyanaz: lehetoleg konnyu gyarthatosag, kis helysziikseglet es keves
anyagfelhasznalas. Ezeket a felteteleket az alloreszen joval konnyebb
teljesiteni, mint a forgoreszen. A fopolusok es a segedpolusok egyszeru
tekercsei viszonylag konnyen keszithetok; mechanikai igenybevetelek-
nek gyakorlatilag nincsenek kiteve. A forgas miatt mechanikailag is
erosen igenybe vett forgdresz-tekercselest azonban a forgoresz keriileten
egyenletesen elosztva kell elhelyezni es tobb ponton a kommutatorral is
ossze kell kotni. Amellett ugy kell kialakitani, hogy a — gyakran sok
sok gondot okozd — villamos kovetelmenyeknek is megfeleljen.
Az ismertetett szempontok alakftottak ki a ma altalanosan hasznalt
tekercseleseket. Ezek tulajdonsagait, torvenyszerusegeit a tekercselesi
vazlatokbol lehet megismerni. Gyartasukat pedig az egyszeru es konnyen
ertheto muhelyrajzok alapjan vegzik.
1. Forgdresz-tekercselesek
A forgoresz keriileten hornyokban elhelyezett es meghatarozott
rend szerint osszekapcsolt vezetok egyiittesen alkotjak a tekercselesi.
Ennek elemei a tekercselemek. A legegyszerubb tekercselem ket vezetobol
all. Ezeket ugy kell egymassal osszekapcsolni, hogy a benniik folyd aram
es a fopolusok magneses terenek kolcsonhatasakent mindkettore ugyan-
olyan iranyu его hasson. Ez a feltetel akkor teljesiil, ha az osszetartozo
vezetok egymastol polusosztasnyi tavolsagra keriilnek, vagyis az egyik
vezeto az eszaki, a masik a deli polus alatt helyezkedik el es az azonos
oldalon fekvo vegek vannak osszekotve (65. abra). Az egyes tekercs-
elemeket azutan ugy kell egymassal osszekapcsolni, hogy valamennyi
vezetore hato его ugyanabba az iranyba akarja a forgdreszt elforditani.
Egy-egy tekercselem vezetoit nem lehet olyan egyszeru modon
dsszekotni, amint az a 65. abran lathato, mert igy a vezetoket osszekoto
tekercsfejek nem fernenek el. Ezert ligy keszitik a tekercselemeket,
74
65. abra. Tekercselem vezetoire hato
его iranya
hogy ket oldaluk — a ket vezeto — kiilonbozo magassagban helyez-
kedik el es egy-egy oldal a horonynak csak kb. fel magassagat tolti ki.
A magasabban fekvo oldal a horony nyflasahoz, az alacsonyabban fekvo
a horony fenekehez van kozelebb. Az ilyen tekercselemekbol allo teker-
cselest ketreteges tekercselesnek ne-
vezziik. mert vezetoinek fele az also,
fele pedig a felso retegben helyezke-
dik el (66. abra).
A 67a abra egymenetii tekercs-
elemet abrazol, amelynek mindket
vege egy-egy kommutatorszelethez
csatlakozik. A tekercselemeket egy-
nel tobb menettel is lehet kesziteni.
A 676 abran ketmenetu elem lathato.
Ennek negy sorba kapcsolt vezeto-
jeben az indukalt fesziiltsegek ossze-
adodnak. Ha a tekercselem tobb
parhuzamos szallal kesziil (67c abra),
akkor a parhuzamosan kotott veze-
tok ugy anahhoz a kommutatorszelet-
hez csatlakoznak. A 67. abra mind-
harom vazlata olyan tekercseket abrazol, ahol egy horony egy retegeben
csak egy tekercsoldal helyezkedik el. Ezert minden horony felso retege-
bol is egy, es also retegebol is egy kommutatorszelethez mennek vezetok.
A 68. abran mar olyan tekercseket lathatunk, amelyek harom
elembol allnak. Itt minden horony felso retegeben is harom, es also rete-
geben is harom tekercsoldal helyezkedik el. Minden horony felso retege-
66. abra. Ketreteges tekercselem
75
bol is harom es also retegebol is harom kommutatorszelethez mennek
vezetok, a tekercsoldalak szama tehat egy retegben harom.
Ha az egy horony egy retegeben fekvo tekercsoldalak szamat z/-val,
a tekercselemek menetszamat w-vel, a parhuzamosan kapcsolt \ezetok
szamat c-vel jeloljuk es figyelembe vessziik, hogy ketreteges tekercseles-
C}
67. abra
a egymenetu tekercselem; b ketmenetu tekercselem;
c ket parhuzamos szallal kesziilt egymenetu tekercselem
sel van dolgunk, akkor egyszeriien meghatarozhatjuk egy horony osszes
vezetoinek szamat:
zho = 2«n’c.
Ha pedig egy horony hatdsos vezetoinek szamat akarjuk meg-
hatarozni:
zh = 2uw.
Jeloljuk a forgoresz horonyszamat Z-vel, a polusok szamat pedig
Z
2p-veL Az egy polusra eso horonyszam igy .--vel egyenlo. Egy tekercs-
2p z
elemben akkor indukalodik a legnagyobb fesztiltseg, ha ket oldala —-
2p
horonylepesre van egymastol, mert igy az egyes oldalakban indukalt
68. abra
a egymenetO tekercselemek; b ketmenetO tekercselemek;
c ket parhuzamos szallal kesziilt eeymenetO tekercselemek
76
fesziiltsegek fazisban vannak. Ha a horonylepes: jh = — -vel, a teker-
cselest dtmerosnek nevezziik. Pl.: Z=24 hornyos forgoreszt 2p = 4 pd-
Z 24
lusra kell tekercselni. -- = = 6. Ha ugy valasztjuk meg a horony-
lepest, hogy yh = 6, vagyis az 1 horonybol a 7-be lepiink, akkor tekercse-
lestink atmeros lesz (69. abia). Apeldabol
az is lathato, hogy a tekercsoldalak helyet
ketfelekeppen lehet megadni: vagy a le-
pessel (yh = 6), vagy a hornyok szamaval
(lepes 1...7).
Egyes esetekben a tervezok szande-
kosan nem az atmeros horonylepest, ha-
nem annal rovidebbet vagy hosszabbat
valasztanak. Mas esetekben nem is lehet
megvalositani az atmeros lepest, mint pl.
Z=29 horony es 2p = 4 polus eseten;
Z 29
— = ^-=;71/4. Ilyenkor yh — 7 lepest va-
lasztanak (az 1 horonybol a S-ba), a te-
kercselem nem atmeros lesz, hanem hu-
69. abra. Horonylepes
magyarazata
ros es maga a tekercseles '/4 hornyos lepesroviditessel kesziil.
Olyan tekercseleseknel, ahol a tekercsoldalak szama nagyobb, mint
egy, neha lepcsos tekercselest keszltenek. Ennel a tekercselesi modnal a
tekercs egyik felet alkoto tekercsoldalak egy horonyban, a masik felehez
tartozo tekercsoldalak pedig ket szomszedos horonyban helyezkednek el
(70. abra).
A tekercselemek vegeit meghatarozott
rend szerint kell a kommutatorszeletekhez es
ezeken keresztiil egymashoz kapcsolni. Ez a
kapcsolasi mod a tekercseles jelleget es tulaj-
donsagait is meghatarozza. A kommutatoros
forgdresz-tekercseleseknek ket fo tipusa van:
a hurkos es hullamos tekercseles.
Hurkos lesz a tekercseles, ha a tekercs-
elemek vegei egymas melletti, vagy egymas-
hoz kozeli kommutatorszeletekhez csatla-
koznak. Ilyen elemet mutat a 7la abra ke-
70. abra. Lepcsos tekercs
resztezetlen, b pedig keresztezett kivitelben.
Egy tekercselem felso es also oldala kozotti tavolsag a tekercs szelessege
— tekercsoldalakban merve. Jelolese: jy. A horonylepes ismereteben:
77
j2 a kapcsolasi lepes: egy tekercselem also oldala es a vele sorba kapcsolt
tekercselem felso oldala kozotti tavolsag ugyancsak tekercsoldalakban
merve. Az eredo tekercselesi lepes:
У = У\~Уг-
Az yk kommutdtorlepes mindig egyenlo y-nal:
У\=У-
Keresztezett tekercselesnel y2 nagyobb,
71. abra. Hurkos tekercselemek
a keresztezetlen; b keresztezett
Az eredo tekercselesi lepest hullamos
mint jy, ezert yk es у
erteke negativ.
A hullamos teker-
cseles elemeinek vegei
nem egymashoz kozel,
hanem kommutatorsze-
letekben merve egymas-
tol koriilbel til К/p tavol-
sagra keriilnek. К az
osszes kommutatorsze-
letek szama. Ha a forgo-
resz egyszeri koriiljarasa
utan a kiindulasi szelet
ele jutunk, a tekercseles
keresztezetlen; ha moge-
je, akkor keresztezett
(12a es b abra).
tekercselesnel a tekercs
szelessegenek es a kapcsolasi lepesnek az osszege adja:
У = У1+У-2-
A kommutatorlepes most is egyenlo az eredo tekercselesi lepessel:
72. abra. Hullamos tekercselemek
a keresztezetlen; b keresztezett
78
a) Hurkos tekercselesek
Az egyes tekercselesi tipusok tulajdonsagainak vizsgalatat meg-
konnyito tekercselesi vazlatokat kiteritve rajzoljuk fel. A forgdresz
feliiletet tengelyiranyban ket horony kozott gondolatban felvagjuk es
sikba kiteritjiik. Ha az igy kapott tekercselesi kepet abrazoljuk, az elva-
gott tekercsek osszetarto vegeit az abra ket vegen talaljuk. A tekercseles
tulajdonsagai szempontjabol kozombos, hogy az egyes elemek hany
menetbol es hany parhuzamos szalbdl allnak, ezert a vazlatokban min-
dig egymenetu es egy szallal kesziilt tekercselemeket rajzolunk.
A 73. abra ilyen modon abrazol egy egyszeru, egyjaratu hurkos te-
kercselest. A horonyszam Z=16, a polusok szama 2p = 4, a tekercs-
Z
oldalak szama и = 1. A tekercseles atmeros, ezert a horonylepes: yh = --- =
2p
1 6
= 2 2=^’ A tekercs szelessege y\ —uyh = 1 • 4 — 4. A kapcsolasi lepes
У2 — З, igy az eredd tekercselesi lepes es a kommutatorlepes: у = yk —
— У1~У2 = 4 —3 = 1. (L. vastagon kihuzott tekercselem!)
Az egyjaratu hurkos tekercseleseknel az eredd lepes mindig y=yk = 1.
Egy horonyban ket tekercsoldal van (egy a felso es egy az also
retegben), ezeket azonban nem szoktak kiilon-kulon feltiinteni, hanem a
ket oldalt egy vonal jeldli. A tekercselemeknek mindig a bal oldala van a
79
felso es jobb oldala az also retegben. Az egesz tekercseles 2 • 16 = 32
tekercsoldalbol all. Egy kommutatorszelethez ket tekercsoldal csatla-
32
2
kozik (egy felso es egy also), ezert vegeredmenyben K=
= 16 szeletes
kommutatorra van sziikseg.
A kommutdtorszeletek (K), a tekercsoldalak (u) es a hornyok (Z)
szama kdzdtt mindig fenn kell dllnia a kovetkezo dsszefilggesnek:
K=uZ.
74. abra.
A 47. abra szerinti
tekercseles
miihelyrajza
A kefek szama megegyezik a polusok szamaval. Helyiiket ugy kell
meghatarozni, hogy akkor zarjak rovidre a meneteket, amikor azok a
polusok kozotti semleges vonalon athaladnak. Az
azonos polaritasu kefeket ossze kell kotni egymassal.
A tekercselemek teljesen szimmetrikusan helyez-
kednek el a forgoresz keriileten, ezert a tekercseles
keszitesehez nines sziikseg a reszletes vazlatra. Erre a
celra alkalmasabb a tekercseles muhelyrajza, vagy mas
neven muhelyvdzlata. A 73. abra szerinti tekercseles
muhelyrajza a 74. abran lathato. A tekercselem az
1 kommutatorszeletbol indul, vegigmegy az 7-es es
5-os hornyon es a 2 szeleten fejezodik be.
A 75. abran meg egyszer felrajzoltuk a 73. abra
szerinti tekercselest, de most a magyarazat kedveert
az also retegben fekvo tekercsoldalakat is feltiintettiik.
A kefek helyet nyilakkal jeloltiik, amelyek egyuttal a
ki es befolyd aramok iranyat is megadjak.
Jeloljiik a felso retegben levo tekercsoldalakat/-fel, az alsoban levo-
ket «-val. fgy pl. 3f a 3 horony felso retegeben fekvo tekercsoldalt jeloli.
Kovessiik az aram utjat pl. a K2 jelii pozitiv kefetol a legkozelebbi
negativ kefeig. Az egyik ut: If— 5a — 2f— 6a — 3f— 7a — 4f— 8a
(vastag vonal). Igy eljutottunk a K3 jelii negativ kefeig es kozben 8 te-
kercsoldalt, az osszes tekercsoldalak 74-et erintettiik. Ez a nyolc te-
kercsoldal egymassal sorba van kapcsolva.
A K2 kefetol mas iranyba is folyik aram, megpedig a 4a — 16f— 3a
— 75/ — 2a — I4f — la — 13f tekercsoldalakon keresztiil (rovid,
szaggatott vonal). Ismet 8 oldalt, az osszesnek erintettiik es a Kx
jelii negativ kefehez ertiink.
A ket vezetocsoportot a Kr es K3 kefeket osszekoto vezetek parhuza-
mosan kapcsolja.
A K4 kefetol elindulva meg ket — 8—8 tekercsoldalbol allo —
aramutat talalunk (hosszabb szaggatott es vekony folytonos vonal),
amelyek az elozo kettovel szinten parhuzamosan vannak kapcsolva.
80
Vegeredmenyben azt latjuk, hogy a negypolusu, egyjaratu hurkos
tekercselesnel az egesz tekercseles 4 parhuzamos agbol all es az osszes
vezetoknek csak Vt-ed resze van sorba kapcsolva, tehat az osszes veze-
toknek csak 74-ed reszeben adodik ossze az indukalt fesziiltseg.
75. abra. Hurkos tekercseles parhuzamos agai
Az egyjaratu hurkos tekercselesek parhuzamos againak szama min-
dig egyenlo a polusok szamaval. Ha a parhuzamos agak szamat 2«-val
jeloljiik:
2a—2p.
A 75. abra tekercsoldalai mellett feltiintetett nyilak szemleletesen
mutatjak azt is, hogy mikeppen alakul ki a negy polusnak megfelelo
arameloszlas.
Figyeljiik meg az abran, hogy egy-egy ag vezetoi csak ket szom-
szedos polus alatt helyezkednek el. Ez annyit jelent, hogy minden ag
fesziiltseget egy poluspar indukalja. Ha valamilyen ok miatt (pl. egyen-
lotlen legres) a fopolusok magneses tere nem egyenlo erossegu, akkor
az egyes agakban indukalt fesziiltsegek sem lesznek egyenlok. Ennek —
tekintve, hogy az agak egymassal parhuzamosan vannak kapcsolva —
az a kovetkezmenye, hogy a kefeken keresztiil zarodo, es a kefek alatt
szikrazast okozo, kiegyenlito aramok jonnek letre.
6 Villamos forgogepek tekercselese
81
A kiegyenlito aramok karos hatasat megsziintetik a kiegyenlito
kotesek. Ha a tekercseles ilyenekkel el van latva, akkor a kiegyenlito
aramok nem a kefeken, hanem a kiegyenlito koteseken at folynak.
Kiegyenlito kotessel a tekercseles olyan vezetoit lehet osszekdtni,
amelyek kozott nem lenne fesziiltsegkiilonbseg, ha a fopolusok magneses
tere egyenlo erossegu lenne. Ilyen vezetoket pedig csak akkor lehet
Z Z
talalni, ha — egesz szam. Az egymastol — horonylepesre levo vezetok ui.
azonos helyzetet foglalnak el az egyforma polaritasu polusokhoz viszo-
nyitva, tehat benniik azonos fazisii fesziiltsegek indukalodnak. (Pl. a
Z 16
73. abra tekercselesenel = 8. A 3-as horony az egyik deli polus,
a 3 + 8 = 11-es horony a masik deli polus kozepvonala alatt helyezkedik
el-)
Ha a tekercsoldalak szama tobb, mint egy, akkor meg azt a fel-
К
tetelt is teljesiteni kell, hogy is egesz szam legyen.
Osszefoglalva az eddigieket: hurkos tekercseles minden esetben
keszitheto, ha a K=uZ feltetel teljesiil. Kiegyenlito kbteseket azonban
К Z
csak akkor lehet elhelyezni, ha es — egesz szamok. A kiegyenlito
К
kotesek lepese: jki =—. A megfelelo kiegyenlites erdekeben legalabb a
polusok szamaval egyenlo szamu kotest kell kesziteni: kenyes esetek-
ben azonban tobbet.
Az 76. abra ismet egyjaratu hurkos tekercselest abrazol. Adatai:
76. abra. Negypolusu hurkos tekercseles kiegyenlito kotesekkel, Z=18,
Л>36, u — 2
82
Z=18, К =36, w=2.
Л = Л = 47
2p 2-2 /2’
a horonylepes
azonban csak
yh=4, a tekercseles tehat 7г hornyos roviditessel kesziil. Minden horony-
ban ket tekercsoldal van a felso es ketto az also retegben, ezeket azonban
nem tuntetjuk fel kiildn-kiilon. Ha tehat az 1. szeletbol
eloszor az 7-es horony bal oldali felso tekercsoldalaba
jutunk, onnan az 5-os horony bal oldali also oldalaba, es
ezutan a 2. szeletbe. Innen az 7-es horony jobb oldali fel-
so,'majd az 5-os horony jobb oldali also oldalaba es a 3.
szeletbe es fgy tovabb. A lepesek: yi = wyh=2 • 4 = 8;
y=yk=l.
A kiegyenlito kotesek lepese yki=K/p = 36/2 = 18.
(Az abraba a jobb attekinthetoseg vegett csak harom
kiegyenlito kotest rajzoltunk be.) A muhely szamara az
osszekotendo pontokat tablazatosan szoktak megadni.
A tekercseles muhelyvazlata a 77. abran lathato.
Nezziik meg, hogyan alakul a tekercselesi vazlat,
ha ugyanezt a forgoreszt lepcsos tekercselessel akar-
juk elkesziteni. Tehat tovabbra is: Z=18, К =36, и = 2
es 2/? 4.
elindulunk,
77. abra
A 76. abra
szerinti
tekercseles
miihelyrajza
Az atmeros horonylepes: yhd =
Z
2/>
2 2 = 41/z- Az elobb 1/2 hor-
nyos roviditest valasztottunk, es igy yh = — — 4 horonylepessel
szamoltunk. Most azonban a tekercsoldalakban mert y\ tekercsszelesse-
get yhd ertekevel szamftjuk: ^ = wyhd = 2 • 472 = 9. Termeszetesen tovabb-
ra is ervenyes, hogy y=yk = l, ezert a kapcsolasi lepes: y2 = ji— у =
= 9—1=8. Ennyi adat elegendo a tekercselesi vazlat elkeszftesehez,
amely a 78. abran lathato.
A vazlat kesziteset pl. az 7. horonynal kezdhetjiik, amelyben gon-
dolatban elhelyeztiik a bal felso tekercsoldalt. Ettol jobbrahaladvalesza-
moljuk az = 9 tekercsoldalt, es igy elerkeztunk az 5. horony jobb also
tekercsoldalahoz. Azy2 = 8 lepes visszavisz benniinket az 7. horony jobb
felso tekercsoldalahoz es innen ismet yi=9 lepessel jutunk a 6. horony
bal also tekercsoldalaba.
Az igy kialakitott ket tekercselem az abran vastag vonallal van jelol-
ve. Rogton lathato, hogy az egyik tekercselem tenyleges horonylepese
4, a masike pedig 5. A szamitasunkhoz felhasznalt yhd=472-es atmeros
horonylepes tehat ennek a ket erteknek a szamtani kozepe.
A lepcsos tekercseles keszitesehez nagyobb gyakorlat es tobb ido
sziikseges, mint a kozonseges, nem lepcsos tekercseleshez. Ttt ugyanis
az also retegben olyan tekercsoldalak kerulnek egymas melle, amelyek-
tol a tekercsfejek kiilonbozo hornyokban elhelyezkedo felso tekercs-
oldalakhoz vezetnek.
6*
83
Miert keszitenek megis lepcsos tekercseleseket? Azert, mert kommu-
tacios tulajdonsagaik kedvezobbek, a kefek szikramentes iizemet kony-
nyebben lehet a segitsegiikkel biztositani. Kisse leegyszerusitve a folya-
78. abra. Negypolusu lepcsos hurkos tekercseles kiegyenlito kotesekkel.
Z I8, /< -36, //-2
matot gondoljunk arra, hogy az abran lathato allapotban pl. a bal
oldali pozitiv kefe eppen rovidrezarja a vastagon kihuzott tekercseleme-
ket. Ezek tehat kommutalnak; benniik az aram gyorsan valtozik, es
az erintett hornyokat gyorsan valtozo magneses ter veszi koriil, ami a
79. abra. A 78. abra
szerinti tekercseles
miihelyrajza
tekercsoldalakban a reaktanciafesziiltseget in-
dukalja. Ezt a hatast az 1. horonyban a ket
felso tekercsoldal egyszerre, tehat osszegezve
fejtik Lki; az 5. es 6. hornyokban azonban —
eppen a lepcsos kivitel miatt -— csak egy-egy
tekercsoldal hozza letre. (Ela a ket negativ kefe
altal rovidrezart meneteket is figyelembe vessziik,
akkor az 1. horonyban eppen 4, az 5-ben es a
d-ban pedig 2—2 tekercsoldal kommutal.)
Vegeredmenyben a lepcsos tekercseles a
reaktanciafesziiltseget csokkenti. Tekintve, hogy
az atmerostok eltero horonylepes dnmagaban
is hasonlo hatast fejt ki, a legkedvezobb ered-
menyt a ket megoldas celszeriien osszehangolt
egyiittes alkalmazasaval lehet elerni.
A 78. abrabahat kiegyenlito kotes is be van
rajzolva. A valosagban ezeket dgy rendezik el,
84
hogy a forgoresz keriileten felesleges kiegyensii-
lyozatlansagot ne okozzanak.
A tekercseles muhelyrajzat a 79. abra mutatja.
A hurkos tekercselest ugy is el lehet keszi-
teni, hogy az egyes tekercselemek osszetartozo
vegei nem szomszedos, hanem egymastol tavolabb
fekvo kommutatorszeletekhez csatlakoznak. Pl. a
80. abra szerint ugy, hogy y’k = 2. Mivel a ket-
reteges dobtekercselesek egy retegben mindig
ugyanannyi tekercsoldal talalhato, mint amennyi a
kommutatorszeletek szama (K=uZ), ezert yk = 2
eseten az eredo tekercselesi lepes is sziiksegkep-
pen у = 2. Ennek ismereteben mar ki lehet sza-
mitani egy ilyen tekercseles adatait. Termeszetesen
itt is sziikseges, hogy К/p es Z/p egesz szam le-
gyen, mert kiegyenlito koteseket csak igy lehet
elhelyezni.
80. abra
Tekercselem ketja-
ratii tekercseleshez
Z=20, /f=20 es
Hatarozzuk meg egy ilyen tekercseles adatait
Z 20
2/7 = 4 esetere. Az atmeros horonylepes =5, amibol y,=5 adod-
nek, hiszen u—KfZ=20/20= 1. Most azonban meg egy feltetelt telje-
Z
siteniink kell: sziikseges, hogyj1 = -- + l legyen. Ennek indokolasara
20
meg visszateriink. Esetiinkben tehat yx = — +1 = 6, es igy y2 = yx—y —
= 6—2 = 4. A horonylepes pedig j’x-b61 szamolva: j1i=j1/m=6/1 =6.
Ezekkel az adatokkal kcsziilt a 81. abra tekercselesi vazlata.
Kepzeljiik el, hogy a hornyokba egymas utan rakjuk be a tekercse-
ket olyan sorrendben, ahogy azok a vazlat szerint ossze vannak kotve.
Az elso tekercs az 1. horony felso es a 7. horony also retegebe, a maso-
dik a 3. horony felso es 9. horony also retegebe kertil, es igy tovabb. A be-
rakott tekercseket villamosan a paratian szamu kommutatorszeletek
kotik ossze egymassal. Az utolso tekercs a 19. horony felso es az 5. ho-
rony also reteget foglalja el es az 1. kommutatorszelet utjan csatlako-
zik az elsokent berakott tekercshez. Az erintett tekercseket az abraban
vastagabb vonal jeldli. Lathato, hogy a tekercseles zarddott, jollehet
csak minden masodik horony foglalt. (Ha a peldaban //>1 lenne,
akkor azt mondhatnank, hogy minden masodik tekercsoldal helye
foglalt.) Ez a tekercseles egyik jdrata.
Barmelyik paros szamu kommutatorszelethez tartozo tekerccsel
kezdve es az elobbihez hasonlo modon eljarva egy ujabb, az elobbitol
fiiggetleniil zarodo jaratot kapunk.
85
Ezt a tekercselest ketszer ^zdrodo ketjaratu hurkos tekereselesnek
nevezziik. A hozza tartozo кЙТёкпек egy kommutatorszeletnel feltet-
lentil szelesebbnek kell lenniiik, hogy mindig erintkezzenek mindket
jarattal.
A parhuzamos agak szamat ugyanolyan modszerrel lehet megalla-
pitani, mint az egyjaratu tekercseleseknel, de figyelembe kell venni, hogy
81. abra. Ketszer zarodo ketjaratu hurkos tekercseles Z- 20, К -20, и-1
a kefek mindket jarathoz biztositjak a csatlakozast. A ketjaratu teker-
cseleseknek mindig ketszer annyi parhuzamos aga van, mint az ugyan-
akkora polusszamra kesziilt egyjaratdaknak:
2a~2 • 2p.
Ebbol kozvetleniil kovetkezik, hogy ugyanazon forgoresznek ket-
jaratu tekercseles eseten kevesebb sorbakapcsolt tekercsoldala van agan-
kent, mint az egyjaratunak. Igy ugyanakkora fordulatszam eseten az in-
dukalt fesziiltseg is kisebb; az eredo aram viszont a tobb parhuzamos
ag miatt nagyobb lehet. A ketjaratu tekercseleseknek ezert viszonylag
kis fesziiltsegu, nagy aramd es nagy fordulatszamu gepekben van let-
jogosultsaga.
86
Elvileg nines akadalya annak, hogy yk erteke 2-nel nagyobb, alta-
laban m legyen. Az ilyen m jar atu tekercseles parhuzamos againak sza-
ma 2a=mlp lenne. A gyakorlatban soha nines kettonel tobb jaratra
sziikseg.
Kiegyenlito kotesekre a ketjaratu tekercseleseknek is sziiksege van.
Ezek Idpeset most is az )\- = Kjp keplct adja. Az egyes kotesek mindig
ugyanahhoz a jarathoz tartozo tekerescket kotnek ossze. (Ket kiegyen-
lito vezetek az abran is fel van tiintetve.) Kiegyenlito aramok azonban
a ket jarat kozott is fellephetnck, ezert sziikseges ezeket is dsszekdtrui
egymassal. Termeszetescn csak olyan pontok kothetok ossze, amelyek
a gep teljes szimmetriaja eseten azonos potencialuak lennenek. Ilyen
pontok pedig csak akkor talalhatok, ha a tekercsszelesseget az -- 4-1
2p
osszeftigges szerint valasztjuk. Ezert volt sziikseg a 81. abraban az 44 = 6
lepesre.
A ket jarat azonos potencialu pontjai a
vastest ket oldalan helyezkednek el oly mo-
don, hogy barmely kommutatorszclet ossze-
kotheto a szomszedos szeletekhez tartozo
tekeresnek a vastest tulso oldalan talalhato
kozeppontjaval. A kiegyenlito vezetekekben
termeszetesen nem szabad fesziiltsegnek in-
dukalodnia, ezert azokat a vastest es a ten-
gely kozott, tehat magneses ter mentes he-
lyen kell atvezetni. A 81. abraban szaggatott
vonallal berajzolt kiegyenlito kotesbol lega-
labb 2p szamut kell szimmetrikusan el-
helyezni.
82. abra. A 81. abra szerinti
tekercseles mQhelyrajza
A 81. abra szerinti tekercseles elkeszi-
tesehez a szakmunkasnak a 82. abra miihely-
rajzara van sziiksege.
Ugyancsak ketjaratu tckercselest mutat a
83. abra. Adatai: Z = 27,
K=27, 2p = 6, u = K/Z=\. Az atmeros horonylepes:
Z _27
2p 6
= 4V2.
Valasszunk 1/2 hornyos roviditest, tehat )'h = 4. Ezzel >>1 = wrh = 1*4 =4
es y., — yt—y = 4 — 2 = 2.
Rakjuk be most is gondolatban a tekercseket egymas utan az elso
horonyba keriilo felso tekercsoldallal kezdve. Az osszes tekercsoldal-
szam felenek (27 tekercsoldalnak) a berakasa utan az 1. kommutator-
szelettel szemben a vastest tulso oldalan levo tekercsfejhez erkeztiink.
(Az eddig erintett tekercsek vastagon vannak kihuzva.) Amint lathato,
meg nem zarddott a tekercseles, csak akkor fog zarodni, ha folytatjuk a
87
00
00
S3. abra. Egyszer zarodo ketjaratu hurkos tekercseles z = 27, к = 27, и = 1
sort, es a meg hianyzo 27 tekercsoldalt is az elobbi rend szerint a helyere
tessziik. Most egyszer zarodo ketjaratd hurkos tekercselest kaptunk.
A parhuzamos agak szama ebben az esetben is 2a=2*2p, mert
barmelyik kefetol 2x2 parhuzamos ut vezet a szomszedos ellentetes
polaritasu kefekhez. A kiegyenlito kotesek a ket jaratot is osszekotik,
igy nines sziikseg a ketszer zarodo tekercselesnel ismertetett kiilon
К
atkotesekre es az y, = -—hl feltetel betartasara sem.
2/?
A 81. es 83. abrakbol az is kitunik, hogy a ketjaratu tekercseles
keszer zarodo, ha K/2 egesz szam, es egyszer zarodo, ha K/2 nem egesz
szam.
b) Hullamos tekercselesek
Az 1. pontban emlitettiik, hogy a hullamos tekercseles elemeinek
К
ket vege a kommutatorban egymastol koriilbeliil — szeletosztasra he-
lyezkedik el. Az egymashoz kapcsolt tekercselemek a szomszedos polus-
parok ala keriilnek, ezert p elem erintese utan a forgoreszt egyszer koriil-
К
jartuk. Ha az yk kommutatorlepes pontosan egyenlo lenne —vel,
akkor p elem elhelyezese utan a kiindulasi szelethez ernenk vissza.
Ezert _yk-t ugy kell megvalasztani, hogy p-szer felmerve a kommutatorra,
84. abra. Negypolusu hullamos tekercseles, Z--17, AT=17, u = l
89
a kiindulasi szelet elotti (keresztczetlen tekercseles), vagy utani (keresz-
tezett tekercseles) szelethez jussunk.
Tehat: pyk ~ K—\ vagy p\y — A'|l legyen.
Ezekbol a kommutatorlepds:
K \ „ , 4 A'41 „
yk —--------(keresztezetlen) vagy rk =----------(keresztezett).
P ’ P
A 84. abra negypolusu, egyjaratu hullamos tekercselest abrazol
7 17
(Z=17, A?—17, u —1). A horonylepes: rh=4. Azonban
= 41/i, tehat a tekercseles l/t hornyos roviditessel kesziilt. A kommuta-
17-1
— --8. A tekercselesi lepesek: j’i—tnh = 1 *4~
=4; j,=y-k = 8 es Igy az у = Я+b osszefiigges-
bol у2 = У~У1 = 8—4 = = 4. Ket tekercselem
elhelyezese utan egyszer kbriiljartuk a forgo-
reszt es az 1. szelet elotti 17. szelethez jutottunk.
(L.vastagon kihuzott tekercselemek!)
Egy kommutatorszelethez a hullamos te-
kercselesnel is ket tekercsoldal tartozik, ezert:
K-uZ.
A kefek szama altalaban egyenlo a polu-
sok szamaval, de a hullamos tekercselesi! gepek
egy pozitlv es egy negatlv kefevel is iizemben
tarthatok.
A tekercseles muhelyvazlata a 85. abran lathatd.
A parhuzamos agak szamat a hullamos tekercselesnel kovetett mod-
szerrel allapithatjuk meg. Induljunk el a 86. abran a K<> pozitlv kefetol
es kbvessiik a sorba kapcsolt tekercsoldalakat, amig a legkozelebbi nega-
tlv kefehez er link. Az erintett tekercsoldalak: 5f— 9a — 13/— 17a —
4/— 8a-------12/— 16a — 3f~ 7a — 11/— 15a — 2/— 6a — 10/ — 14a
(vastag vonal). 16 tekercsoldalt, tehat az bsszesnek kb. felet erintettuk.
Ha a K2 kefetol az la — 14a— 10a — 6/stb. uton haladunk vegig(vekony
vonal), a tobbi tekercsoldalt is erintjiik. A parhuzamos agak szama ketto
es az bsszes vezetoknek feleben adodik ossze az indukalt fesziiltseg.
Az egyjaratu hullamos tekercselesek parhuzamos dgainak szama
mindig ketto, fuggetlenul a polusok szamatol:
2a = 2.
P
85. abra. Az 53. abra
szerinti tekercseles m(i-
helyrajza
90
A 86. abran az aramok iranyat jelzo nyilak segitsegevel a negy
polus kialakulasa is megfigyelheto.
Л parhuzamos agak vizsgalatanal lattuk, hogy mindket ag tekercs-
oldalai az osszes polus alatt szimmetrikusan elosztva helyezkednek el.
Az agakban indukalt fesziiltsegek tehat feltetleniil egyenlok, igy ki-
egyenlito kotesekre nines sziikseg.
86. abra. Hullamos tekercseles parhuzamos agai
Az eddigiek alapjan megaliapithato, hogy hullamos tekercseles
min den olyan esetben keszitheto, amikor a K-uZ, es az = ——
feltetel teljesiil.
A 87. abran lathato hullamos tekercseles w = 3-mal kesziilt. p=2,
Z 17
Z17, es K— uZ- 3 • 17 = 51, jh=4; azonban x=4l/4, ezert-
2p 2 • 2
a rovidites x/4 horony. j’i —wj’h = 3 • 4~ 12, у = = - =--------= 25
P P
es vegiil y2 = y— yr = 25—12 = 13. Az 1. szeletbol indulva eloszor az
7-es horony bal oldali felso tekercsoldalaba jutunk, innen az 5-ds horony
bal oldali also oldalaba es a 26. szeletbe; kovetkezik a 9-es horony kozep-
so felso, majd a 73-as horony kozepso also oldala 6s a kiindulas elotti
51. szelet. Ehhez a 17-zs horony jobb oldali felso tekercsoldala kap-
csolddik, es igy tovabb.
91
A tekercseles miihelyvazlatat a 88. abra mutatja.
Ha a hullamos tekercseles kommutatorlepeset ugy valasztjuk meg,
2
hogy yk = —, akkor nem egy, hanem ket szelettel jutunk a kiindulasi
szelet ele, ill. moge. A tekercseles ketjaratu lesz es parhuzamos againak
szama 2 «2=4, a polusszamtol fiiggetlenul. Csak nagy teljesitmenyu,
sok polusu gepekhez hasznaljak.
87. abra. Negypolusii hullamos tekercseles, Z=17, X’=51, и = 3
Neha olyan horonyszamu forgoreszt kell hullamosan betekercselni,
amelyre a K-uZ es yk = ~~~ feltetel egyiitt nem teljesitheto. Kis telje-
sitmenyu gep eseten ilyenkor a meddo tekercses megoldast lehet valasz-
tani. Pl. 20 hornyos forgoreszt negy polusra w=l-gyel akarunk beteker-
cselni, akkor K—uZ= 1 • 20 = 20 szeletes kommutator kellene, viszont
88. abra. Az 56. abra szerinti
tekercseles miihelyrajza
20+1 , , „ ,
yk —------= —nem egesz szam. De ha
p 2
egy tekercselem ket veget nem kotjiik be
(meddo tekercs) es 19 szeletes kommutatort
19-1
keszitiink, a forgdresz yk — —= 9 lepes-
sel betekercselheto (89. abra).
Az elobbihez hasonld esetekben villa-
mos szempontbol jobb megoldast ad es na-
gyobb teljesitmenyu gepekhez is alkalmazhato
92
a mestersegesen zdrt tekercseles. Pl. 18 hornyot negy polusra u — 1-gyel be-
tekercselni. K—uZ= 1 • 18 — 18 szeletes kommutator kellene, de yk —
К a- 118x1 , , .. , . , , ,
= --- nem egesz szam. 19 szeletes kommutatorral a tekercseles
P 2
megoldhato (90. abra): A = — o = 9 lepessel ugy, hogy ek-
P 2,
szeletbe (3. es 13.) csak egy-egy tekercsoldal keriil. Igy azonban a teker-
cseles meg nem zarodott, ezert a ket szeletet ossze kell kotni (mesterseges
zaras).
89. abra. Negypolusil meddo tekercses hullamos tekercseles,
Z = 20, K= 19, z/1
90. abra. Negypolusu mestersegesen zart hullamos tekercseles, Z 18, K~ 19
ti= 1
93
Ugyanez a tekercseles 18 szeletes kommutatorral is elkeszitheto,
pl. ugy, hogy a 13. szeletet elhagyjuk es a hozza tartozd tekercsoldalt
kozvetleniil osszekdtjiik a 3. szelettel.
2. Alloresz-tekercseles
Az egyenaramu gepek alldresz-tekercselese a fopolus-, a seged-
polus-, valamint a kompenzacios tekercsekbol es ezek megfelelo ossze-
kapcsolasabol alzl. Eek koziil csak a kompenzacios tekercseles helyez-
kedik el a hornyokban.
Az egyes tekercseket
sorba vagy parhuzamo-
san, vagy vegyesen lehet
kapcsolni; csak arra kell
vigyazni, hogy az egymas
utan kovetkezo tekercsek
felvaltva Ё—D—Ё—D
stb. polaritast hozzanak
letre. Ez a feltetel teljesiil,
ha a szomszedos teker-
csekben az aram koriilja-
rasi iranya ellentetes. He-
lyes kapcsolas eseten a
szomszedos tekercsek egy-
mas melletti oldalaiban
azonos iranyu az aram.
A 91. abran negy tekercs
kiteritett rajza lathatd; az
a abra szerint sorba, a b
abra szerint vegyesen kap-
csolva. Az utobbi kap-
91. abra. Alloresztekercsek kapcsolasa
a soros kapcsolas; b vegyes kapcsolas
csolasnal nem az egymas melletti, hanem az egyenlo polaritast lete-
sito tekercsek vannak sorba kotve es az igy adodo ket ag egymassal
parhuzamosan. Ilyen kotesi mod mellett nem lesz egyenlotlen az egyes
magneses korok gerjesztese.
Nezziik ennek magyarazatat a 92. abra alapjan! Az a rajzon lat-
hatd a vegyes kapcsolas oly modon kialakitva, hogy a parhuzamos agak
egyikeben a b rajz szerint egymas mellett levo — tehat ellentetes polari-
tasu —-1 es 2 polusok, mig a masikaban az ugyancsak ellentetes polarita-
su 3 es 4 polusok gerjesztotekercsei vannak sorbakapcsolva. A ket ag
ellenallasa es igy arama sem lesz sohasem tokeletesen egyenlo. Tegyiik
fel, hogy az 1 es 2 tekercsek arama lesz nagyobb, amit az a rajzon a vas-
tagabb vonal, a b rajzon pedig nagyobb karikak szemldltetnek.
94
Egyszeriiseg kedveert vegyiik az 1 es 2 tekercsek gerjeszteset 2—2
egysegnyinek, a 3 es 4 tekercseket pedig 1—1 egysegnyinek. Az egyes
magneses koroket mindig ket tekercs gerjeszti, igy azokra a kovetkezo
gerjesztesertekek adodnak:
I. magneses kor ................... 4 egyseg,
II. magneses kor................... 3 egyseg,
III. magneses kor................... 2 egyseg,
IV. magneses kor................... 3 egyseg.
Az egyenlotlenseg nyilvanvald, bar a valdsagban ilyen nagy eltere-
sek nem lehetsegesek. A kovetkezmeny a b rajzon lathato: az 1 es 2
polusokon 7, a 3 es 4 polusokon 5 egysegnyi fluxus halad at, ha — dn-
kenyes feltetelezesiink szerint — egy erovonal eppen egysegnyi fluxust
jeldl.
92. abra. Az eredo gerjesztesek alakulasa
vegyesen kapcsolt gerjesztotekercsek eseten
Az ilyen egyenlotlen fluxuseloszlas szamos kellemetlen jelenseg
forrasa lehet (pl. a hurkos tekercselesekben megengedhetetlen nagysagu
kiegyenlito aramokat hozhat letre, a gep razkodasat okozhatja, zajossa
teheti a gepet stb).
95
A c es d rajzon a vegyes kapcsolas helyesen van kialakitva: egy
agban csak azonos polaritasu polusok tekercsei talalhatok. Az elobbi
gondolatmenetet erre az esetre ertelemszeruen alkalmazva rogton kideriil,
hogy mindegyik magneses kor gerjesztese 3 egyseg es mindegyik polus
fluxusa 6 egyseg, tehat teljes a szimmetria (feltetelezve termeszetesen,
hogy az egyes magneses korok magneses ellenallasai egyenlo nagyok).
Az ismertetett tekercskapcsolasi szabalyt nem csak fopolusteker-
csek, hanem egyenaramu es valtakozoaramu gepek mindenfele teker-
csenek elkotesekor be kell tartani, ha vegyes kapcsolasra keriil a sor.
A kompenzacios tekercseket ugy kell egymassal osszekapcsolni,
hogy egy-egy polus alatt minden vezetoben azonos iranyu legyen az
aram. A 93. abra kiteritett vazlata negypolusu alloresz soros kapcsolasu
kompenzacios tekercseleset abrazolja. Az egyes tekercsek koriilveszik
a segedpolusokat. Helyes kapcsolas eseten a segedpolus tekercsenek es
a kompenzacios tekercsnek azonos iranyu magneses teret kell letesitenie,
es ennek a kozos magneses ternek a forgoresz magneses terevel ellen-
tetes iranyunak kell lennie. A ket tekercsrendszert ezert egymassal is
es a forgoresszel is sorba kell kapcsolni. Ha a forgdreszben megvaltozik
az aram iranya, akkor megvaltozik az emlitett tekercsekben is, ezert a
sorbakapcsolast a gepen beliil lehet elvegezni.
A kiilonbozo fopolustekercsek vegeit ki kell vezetni a kapocstab-
lahoz, mert forgasirany- es polaritasvaltozas eseten mindegyik tekercs,
motoriizemrol dinamdiizemre (vagy viszont) vald attereskor pedig
a soros gerjesztesii tekercsek vegeit fel kell cserelni.
A tekercsvegek bekotesere egyszeru szabalyokat jegyezhetiink meg.
96
94. abra. Fopolustekercsek bekotese
/ h
95. abra. Segedpolustekercsek
bekotese
Ezek magyarazatahoz olyan abrakat rajzoltunk (94. es 95. abrak),
amelyeken az alloresztekercseket is es a forgoresz-tekercselest is kis
karikakkal jeloltiik. Az ezekben levo + es • jelek az aramok iranyat
jelzik. Az abrakat ugy kell tekinteni, mintha a gepet a kommutator felol
neznenk. A kefek elhelyezdse az ab-
rdkon azt feltetelezi, hogy akommu-
tdtorhoz mend tekercsvegek a teker-
csek kozepvonaldhoz kepest szimmet-
rikusan vannak elhelyezve (ugy, mint
pl. a 71. es 72. abran).
A 94a abra parhuzamos ger-
jesztesu (ongerjesztesu) dinamdra
vonatkozik. Ezek mukodeset a vas-
ban visszamaradd (remanens) mag-
nesseg inditja el, es csak akkor adnak
fesziiltseget, ha a gerjesztotekercsek-
ben folyd aram ezt a remanens mag-
neses teret erositi. Ezert a pdrhuza-
mos gerjesztesu dinamdkndl adott for-
gdsirdnyhoz meghatdrozott tekercs-
bekotes tartozik. Tegyiik fel, hogy a remanens magnesseg folytan a felso
polus eszaki, az also deli polaritasu. A berajzolt forgasirany eseten a
forgdreszben az abra szerinti arameloszlas alakul ki (jobbkezszabaly).
A felso kefen keresztiil befolyik az aram a forgdreszbe, es az also kefen
keresztiil folyik ki (dsszehasonhtasul lasd 7s. abrat). Dinamorol leven
szo, az a kefe lesz pozitiv, amelyikben az aram kifolyik, tehat az also;
a felso pedig negativ. Ha a gerjesztotekercseket az abra szerint kdtjiik a
kefekhez, a benniik folyd aram magneses
tere a remanens magnesseget erositi.
A parhuzamos gerjesztesu dinamd akkor
mukodik, ha a kefehez a tole forgdsirany-
ba eso gerjesztotekercsveget kapcsoljuk.
A parhuzamos gerjesztesu motorok
eseten az a kerdes: mikeppen kell bekotni
a fopolustekercset, hogy a motor az eloirt
iranyba forogjon. A 946 abra motoriizem-
re vonatkozik, ezert a pozitiv kefen ke-
resztiil folyik be az aram a forgdreszbe;
igy az also vezetokben toliink el, a felsok-
ben felenk folyik az aram. A gerjesztote-
kercsek rajzolt bekotese mellett a felso
polus eszaki, az also deli polaritasu lesz
7 Villamos forgogepek tekercselese
97
es ez meghatarozza a forgasiranyt is az abra jarasaval egyezoen (bal-
kezszabaly).
A parhuzamos gerjesztesu motor forgoresze a kefetol a hozza kap-
csolt gerjesztotekercsveg irdnydba forog.
Ha a gep vegyes gerjesztesu, akkor a soros tekercset ugy kell bekot-
ni, hogy a parhuzamos tekercs magneses teret erositse.
A segedpolusok bekotesenek mddjat a dinamd Ozemre felrajzolt
96. abra. Kefecsapok
osszekotese
Soroi gerj
97. abra. Kapocstabla
elrendezese
95. abra alapjan vizsgalhatjuk meg. A mag-
neses ter es a forgas felvett iranya mellett a
forgdreszben a berajzolt aramiranyok jon-
nek letre. Dinamdrdl leven szd, az aram a
pozitlv kefen lep ki a forgdreszbol es a nega-
tlv kefen lep vissza. A forgdresz olyan teker-
csnek tekintheto, amelynek, magneses tere
felfele mutat; a segedpdlusoknak ezzel el-
lentetes, lefele mutatd magneses teret kell
kelteniiik. Az abran lathatd bekotes ezt biz-
tositja. Jd lenne a kapcsolas akkor is, ha a
negativ kefet az also segedpolus ponttal jelolt
vegehez, vagy a pozitlv kefet barmelyik ke-
reszttel jelolt veghez kotnenk.
Barmelyik kefet a hozza legkozelebb
esb segedpblustekercsvegek valamelyikevel
kell bsszekbtni.
Az ismertetett szabalyok akkor erve-
nyesek. ha a kapcsolasok az alldresznek a
kommutator feloli oldalan kesziilnek, tovabba,
ha a forgdresz-tekercseles keresztezetlen. Ter-
meszetesen nem befolyasolja az ervenyesse-
get, hogy tobb pdlusd gepeknel tobb kefe van
es az azonos polaritasu kefek, ill. kefecsapok
ossze vannak kotve (96. abra).
A kivezetett vegeket a kapocstablahoz kell kotni. Ennek egyik
lehetseges elrendezeset mutatja a 97. abra. A magyar es a nemzetkozi
szabvany eloirasai szerint a kapocstablan ugy kell elhelyezni a vegeket,
hogy a gep motoriizemben, tengelyveg felol nezve az dramutatd jarasa-
val egyezoen forogjon, ha az aram minden tekercselesen az dbece betui-
nek sorrendjeben (vagy pont forditva) halad at. Pl. a 97. abran az aram
utja, ha C a pozitlv es F a negativ kapocs; a parhuzamos gerjesztesen
C-tol D fele; a forgdreszen, kompenzacidn es segedpdluson Л-tdl H fele;
a soros gerjesztesen E-tdl F fele. A motor forgasiranya megvaltozik,
98
ha az E—H, ill. A—C kapcsok helyett az E—A, ill. H—C kapcsok van-
nak osszekotve.
A miihely szamara olyan vazlatokat kell kesziteni, amelyek szemle-
letesen mutatjak az osszekotes modjat. Ilyen vazlat lathato a 98. abran.
Az a abra elvi kapcsolasan lathato, hogy valamennyi tekercs tiszta soros
kapcsolasu. A b abra a gepnek a kommutator felol nezett vazlatos kereszt-
Forgoresz
Segedpolus
нГ * H
Soros gerj.
Х~ф——F—ф—X
Parh ger/
metszete. Ebbol az abrabol kiolvashato, hogy mikeppen kell a tekercse-
ket egymassal, a kefekkel es a kapocstablaval osszekotni. A vazlat az
elozoekben ismertetett szabalyok szerint kesziilt. A kapcsolashoz nem
sziikseges, de a konnyebb megertes kedveert a motoriizemben ervenyes
aram- es magneses ter iranyokat, valamint a forgasiranyt is feltiintettiik.
(A motor tengelyveg felol nezve az oramutato jarasaval egyezoen, a
kommutator felol nezve tehat azzal ellentetesen forog!)
A 99. abra negypolusu kapcsolasi vazlatan a segedpolusok es a
soros gerjesztotekercsek vegyes kapcsolasban vannak. Egyszeriiseg ked-
veert a szomszedos tekercseket kapcsoltuk ossze egy-egy agba.
7*
99
99. abra. Alloiesz-tekercseles kapcsolasa
B) Valtakozoaramu gepek tekercselesi vazlatai
Az A) pontban megismert egyenaramii tekercseleseket a kommu-
tator miatt csak a tekercselesi kepletekkel meghatarozott szigorii eloira-
sok szerint lehet elkesziteni. Ezek a tekercselesek mindig zartak es ket-
retegesek voltak.
A valtakozoaramu tekercseleseket nem kell kommutatorhoz kap-
csolni, igy az egyes vezetok osszekotesenel joval kevesebb kotottseget
kell figyelembe venni. A cel az, hogy a tekercseles minel kevesebb anyag
felhasznalasaval teljesitse az eloirt feladatot, lehetoleg egyszeriien ke-
szitheto legyen, a tekercsfejek kis helyet foglaljanak el; emellett terme-
szetesen feleljen meg a villamos kovetelmenyeknek. Az egymassal ossze-
kotendo vezetoket bizonyos szabalyok szerint kell kivalogatni, de villa-
mos szempontbol tokeletesen mindegy, hogy az igy kivalasztott vezeto-
100
ket milyen sorrendben kotjuk ossze. Ezert a valtakozoaramu tekercse-
leseknek igen sok fajtaja alakult ki es ezek koziil mindig az adott fela-
datnak legjobban megfelelot kell hasznalni. Keszitesiikhoz a teljes teker-
cselesi vazlatot meg kell adni;
miihely vazlat nem hasznalhatd.
A 100й abran ketpolusu
szinkron gep keresztmetszeti vaz-
lata lathato. A kiallo polusu for-
goresz es az alloresz kozotti legres
nem allando: legkisebb a polusok
kozepvonalaban es a szelek fele
fokozatosan novekszik. fgy eler-
heto, hogy a szelektol a kozep
fele haladva az его vonal suriiseg
novekszik, a vezetokben pedig
szinuszos valtakozofesziiltseg in-
dukalddik.
Abban a pillanatban, ame-
lyet az abra rogzft, az 1. veze-
toben a fesziiltseg erteke a leg-
nagyobb. A poluskerek ekkor
90°-kal fordul el kiindulasi hely-
zetebol. 180°-os elfordulasnal a
fesziiltseg ismet az 1. vezetoben
nulla, 270°-nal clienteles iranyu
legnagyobb erteket eri el, es vegiil
a poluskerek 360°-os elfordu-
lasa, tehat egy teljes fordulata
utan megint nulla lesz. A feszult-
100. abra. a ketpolusu magneses ter;
b a vezetokben indukalt fesziiltsegek
gorbei
seggorbeben ez eppen egy periddus, igy megallapithatjuk, hogy ket-
pdlusii gepek eseten minden fordulathoz egy periodus tartozik. Mivel egy
periodus fokokban merve eppen 360°, ezert ketpolusu gepeknel a villamos
fok egyenlo a geometriai fokkal.
Az alloresz keriileten 12 horony helyezkedik el. A szomszedos
i , -и • 360° 360°
hornyok geometriailag is es villamosan is a= %- — — 30°-ra vannak
egymastol. A 2-es horonyban indukalddo fesziiltseg 30°-kal kesik az 7-es
horonyban indukalddo fesziiltseghez kepest (1006 abra). Ha ket vezetot
sorba akarunk kapcsolni es a leheto legnagyobb fesziiltseget akarjuk
kapni, akkor az 7-es horonyban fekvo vezetovel a tole 180°-ra levo 7-es
horony vezetojet kell osszegezni. A tekercs igy dtmeros lesz; a fesziiltseg
nagysaga az a es c pontok kozotti tavolsaggal aranyos. Ha lepesrdviditest
alkalmazunk, azaz huros tekercset keszitunk pl. ugy, hogy az 7-es es
101
6-os horony vezetoit kapcsoljuk sorba, a fesztiltseg az a es b pontok
kozotti tavolsaggal lesz aranyos, tehat csokken.
A lepesrovidites merteket lepesben is es fokban is kifejezhetjiik.
Ha lepesben fejezziik ki, akkor a roviditett Idpesnek es az atmdros lepes-
nek a viszonyat kell megadnunk. Az atmeros lepes nagysaga mindig:
Z
“ 2p ‘
Elozo peldankban tehat az atmdros lepes
12
2^1
= 6,
a rovidf-
tett horonylepes yh = 5 es a rovidites 5/6-os.
Ugyanez a rovidites fokokban kifejezve 30°-os.
A 101a abra negypolusu szinkron gep keresztmetszeti vazlatat mu-
tatja, az alloreszen ugyancsak
30°
101. abra. a negypolusu magneses ter;
b a vezctokben indukalt feszultsegek gorbei
12 horonnyal. A szomszedos hornyok
geometriailag itt is 30°-ra
vannak egymastol. Az 7-es
horonyban a fesztiltseg ep-
pen a legnagyobb erteket
erte el. A poluskerek 45°-
os elfordulasa utan az 7-es
horony fesztiltsege nulla;
90 -nal ellenkezo iranyu,
legnagyobb erteket eri el;
135°-nal ismet nulla es ve-
gtil 180'-os elfordulas utan,
tehat fordulat utan le-
zajlott egy periddus, ami-
nek villamosan 360° felel
meg. A masik fel fordulat-
nak villamosan szinten 360
felel meg. A negypolusu gep
kerti lete villamosan 2 • 360 -
ot kepvisel, mert egy fordu-
lathoz ket teljes periddus
tartozik. Ezert a szomsze-
dos hornyokban indukalt
г -u ' i 2-36(p
feszultsegek y.s = ----- _
= 60°-kal ktilonboznek fa-
ba kapcsolt vezetobol allo tekercs ismet
zisban egymastol. Ket sor-
akkor adja a legnagyobb
fesziiltseget, ha atmeros; vagyis oldalai villamos 180°-ra vannak egymas-
tol. Ha pl. az /-es es 4-es hornyok vezetoit kapcsoljuk sorba, a tekercs
102
(Z12 )
j'a-- I; a fesziiltsdg nagysaga a 101/? abran az a
2p 2*2 7
es c pontok kozott leolvashatd.
Az 7-es horonybol a 3-asba lepve (ph =2) a tekercs huros lesz,
2/3-os, ill. 60°-os rovidftessel. A fesziiltseg az a es b pontok kozotti ta-
volsaggal aranyos. Osszehasonlitva a 1006 es 1016 abrakat megallapft-
hatd, hogy nagyobb rovidftes nagyobb fesziiltsegcsdkkenest jelent.
Ha teljesen altalanosan p a polusparok szama, akkor egy fordulat-
hoz p periddus tartozik es a geometriailag 360°-os keriiletnek villamosan
p • 360° felel meg.
A szomszedos hornyokban indukalodott fesziiltsegek kozott fazis-
szog az un. villamos szog:
p360°
av =
A 100. abra szerinti indukalt
102. abra.
fesziiltsegek vektorcsillaga
A valtakozoaramu tekercselesek vizsgalatat nagyon megkonnyiti,
ha az idoben szinuszosan valtozo fesziiltsegeket sikvektorokkal abrazol-
juk. A 100a abra szinkron gepe ketpolusu, igy a vezetok terbeli elhe-
lyezkedeset jellemzo geo-
metriai szog egyuttal a
villamos szoget is adja.
A Z = 12 horonyban fek-
vo vezetok fesziiltsegeit
tehat 12 vektor abrazol-
ja; a szomszedos vekto-
rok kozotti szog 360°
/Z=360°/ 12 = 30°. A
vektorok hossza a fe-
sziiltseg Um csucserteke-
vel aranyos. (102. abra.)
Az ilyen vektorabrak ne-
ve fesziiltseg vektorcsil-
lag. vagy roviden csak
feszultsegcsillag.
Az egyes vektorok-
nak egy tetszoleges vo-
nalra — jelen esetben
az Uml es Um7 vektorok
altal meghatarozott fiig-
goleges vonalra — vo-
natkoztatott vetiilete az illeto vezeto indukalt fesziiltsegenek pillanater-
teket adja. fgya 1006abraval egyezoen a 102. abrabol iskiolvashato, hogy
az adott pillanatban az I. es 7. vezetokben indukalddik a legnagyobb
103
fesztiltseg; a 4. es 10. vezetok fesztiltsege eppen nulla; a 11, 12, 1, 2 es 3
jelu vezetokben pozitlv a fesztiltseg, mlg az 5, 6, 7,8 es 9 jeliiekben ne-
gativ.
Gyakrabban dolgozunk a fesztiltseg effektiv ertekevel, mint a csucs-
ertekkel, ezert a vektorok melle az effektiv ertek jelet (t/x, U2, ..., Un)
szokas irni. A tovabbiakban mi is ezt hasznaljuk.
Az egyes vezetok fesziiltseget a vezetok sorbakapcsolasaval ossze-
gezhetjtik, pl. a 103. abra a rajza szerint. Igy jutunk a rossz anyagki-
hasznalas miatt ma mar nem
103. dbra. A vezetokben indukalt
fesztiltsegek osszegezese
gyartott gyurus tekercseleshez. A
felrajzolt harom vezeto fesztilt-
segenek eredoje: Uer = Uu +
-bU^+Ui. A b rajz ugyanezt
grafikusan abrazolja. Az eredo
vektor nagysaga es fazishelyzete
nem ftigg a reszvektorok ossze-
gezesi sorrendjetol, ezert az ere-
dd fesztiltseg nagysaga nem ftigg
a vezetok osszekdtesi sorrendjetol.
A vektorabra nagyon vila-
gosan mutatja, hogy a reszvek-
torok nincsenek egymassal fazis-
ban, ezert'az effektiv ertekekre
igaz, hogy t/er < U^+U^+U^
b > Az egyes fesztiltsegek effektiv
y ertekei azonban egyenlo nagyok,
tehat irhatd, hogy —
--=lf~U, esezzel azelobbi egyen-
lotlenseg: t/er<3t/. Szavakban:
A ktilonbozo hornyokban fekvo vezetok indukalt fesztiltsegenek ere-
doje kisebb, mint a fesztiltsegek algebrai osszege.
Ha q szamu horony vezetoit kapcsoljuk sorba, akkor Uer^qU.
Az egyenlosegjel q = l eseten ervenyes. Ha <?>], akkor az egyenlotlenseg
az igaz, mert az armatura kertiletenek meghatarozott nagysagu savjan
helyezkednek el a hornyok. Ezert nevezik a
p ___ er
Ce “ qU
hanyadost elosztdsi tenyezonek, vagy mas neven savtenyezonek. Ha q = 1,
akkor £e=l; ha g>l, akkor £e<l.
A valtakozoaramu tekercseleseket — az egyenaramu gepek forgo-
resz-tekercselesehez hasonldan — ugy alakitjak ki, hogy egymastol kb.
polusosztdsnyi tdvolsdgra fekvo hornyok vezetoibol kepeznek tekercseket.
104
A 104. abra a rajzan pl. a 100« abra szerinti vezetoelrendezest veve
alapul, az egymastol polusosztasnyi tavolsagra levo 7 es 7 vezetokbol
allo atmeros tekercset latunk. A rogzitett pillanatban a ket vezeto
fesziiltsege maximalis, de ellentetes ertelmu; a tekercs kapcsain a ket
fesziiltseg bsszege jelenik meg. Hogyan tiikrozi ezt a feszultsegcsillag?
104. abra. A tekercsoldalak indukalt fesziiltsegenek
osszcgezese atmeros tekercs eseten
A b rajzon a 102. abrabol kiemelt, de most mar az effektiv ertekkel
jelolt Ux es U7 vektor van feltiintetve. A tekercsfesziiltseg Ut vektora
itt ezek kUldnbsegekent adodik: Ut = Ux — U7. Ha a miiveleti jelet es
az elojelet megcsereljiik: Ut = Ux — ( + U7) = Ux + (—U7), akkor a c
rajzon lathato modon a vektorabraban is ket vektor osszegekent jelenik
meg az eredo fesziiltseg. Ez az abrazolasi mod az elobbinel szemlelete-
sebb, mert kozelebb all a valosagos folyamathoz, es ma mar altalanosan
elterjedt. Ac rajzon meg feltiintetett negativ elojelet sem szokas kitenni.
A fesziiltsegcsillag alapjan tehat ugy hatarozzuk meg egy tekercs eredo
fesziiltseget, hogy az egyik tekercsoldal vektorahoz hozzaadjuk a masik
tekercsoldal ellentetes fazisu vektorat.
Ha a tekercset alkoto oldalak tavolsaga a polusosztasnal kisebb
vagy nagyobb, akkor a tekercs huros. Ilyen az 7 es 6 hornyok vezetoibol
kialakitott tekercs a* 105. abra a rajzan. A rogzitett pillanatban az 7
tekercsoldal feszultsege maximalis, a 6 tekercsoldale azonban meg ennel
105
kisebb, kovetkezeskdpp a huros tekercs fesziiltsege az atmerosenel
kisebb. A b rajz vektorabrajaban ez ugy jelentkezik, hogy Ux es U6
nines fazisban. A tekercsfesziiltseg vektora: Ut = lA+Ue. A tekercs-
fesziiltseg effektiv erteke azonban kisebb, mint a tekercsoldalak fesziilt-
segei effektiv ertekenek osszege: t/t - U1+U6. Az C/1=t/6={7 jelo-
les bevezetesevel irhato, hogy Ut<2U. Minel jobban elter a tekercs a-z'
atmerostol, annal jobban csokken Ut.
105. abra. A tekercsoldalak indukalt fesziiltsegenek
osszegezese huros tekercs eseten
Az eredo fesziiltseg es a reszfesziiltsegek osszegenek hanyadosat
hurtenyezonek nevezziik.-
_ u t
~ 2СГ
Ha a tekercs atmeros, akkor £h = 1; ha huros, akkor Ch<I.
A 100. abrahoz keszitett fesziiltsegcsillagnak (102. abra) ugyan-
annyi vektora es igy ugyanannyi sugara van, mint amennyi a hornyok
szama; a vektorok egymas utani sorrendje pedig megegyezett a hornyok
sorrendjevel. Ez azonban nines mindig igy, amint azt a kovetkezo
peldak is igazoljak.
A 101. abrahoz tartozo fesziiltsegcsillagban a szomszedos hornyok
fesziiltsegvektorai altal bezart szog y.. -p- 36Oz 'Z- 2 • 360°/16 = 60°, mert
106
ket-ket
magyarazata, hogy
a
106. abra. A 101. abranak megfelelo fesziiltsegcsillag
2p = 4 es Z=12. Ux vektorat 60c elteressel koveti </2-e, ezt ismet 60c-kal
t/3-e (106. abra). A 7-es horonyhoz tartozo vektor mar fazisban van Ut
vektoraval es minden — elobb mar berajzolt — vektorhoz fog tartozni
egy vele fazisban levo vektor.
A vektorok szama most is megegyezik a horonyszammal; a suga-
rak szama azonban csak hat, tehat a gep alloreszeben csak hatfele fazisu
fesziiltseg indukalodik. Ennek az
mindig ugyanolyan vi-
szonylagos helyzetben
van a magneses terhez
kepest. Pl. az 1. horony
az egyik eszaki polus
kozepvonalaban, a 7.
horony a masik eszaki
polus kozepvonalaban
all. (101. abra.) E ket
horony fesziiltsege tehat
egymassal fazisban van.
Ilyen helyzet akkor
all elo, ha a horony-
szamnak es a poluspa-
rok szamanak van l-nel
nagyobb kozos osztoja.
Ha Z es p legnagyobb
kozos osztojat o-val je-
loljiik, akkor a fesziilt-
segcsillag sugarainak
szamat a Z/o hanyados
adja. Az egymassal fa-
zisban levo vektorok
horony
szama pedig egyreteges tekercseles eseten eppen o-val egyenlo.
107. abran egy Z = 24 hornyos, 2p= 10 polusu egyreteges tekercseles
fesziiltsegcsillaga van felrajzolva. A szomszedos hornyok fesziiltseg-
vektora egymassal av=p • 360c/Z=5 • 360c/24=75°-os szoget zar be.
Z es p legnagyobb kozos osztoja o = 1, a csillagnak tehat Z/o = 24/1 =24
sugara es ugyanennyi vektora van. A sugarak kozotti szog 360°/24 = 15°,
ezert a vektorok nem a hornyok sorrendjeben kovetik egymast.
Vegiil a 108. abra pelda a ketreteges tekercseles fesziiltsegcsillagara.
Az a rajzon lathato, hogy a Z=12 horony mindegyikeben ket tekercs-
oldal helyezkedik el: egy also es egy felso (« es/betukkel jelolve). A kd-
zos horonyban fekvo tekercsoldalak indukalt fesziiltsegei termeszetesen
azonos fazisuak. A magneses ter ketpolusu, Z es p legnagyobb kozos
osztoja 1, igy a sugarak szama Z-vel egyenlo. A vektorok szama viszont
107
107. abra. Egyreteges tekercseles
feszi’iltsegcsillaga
Z = 24-re es 2p = 10-re
a ketreteges kivitel miatt 2Z. A
szomszedos vektorok kozotti szog
av= 1 • 360°/12 = 30° (b rajz).
A kdtreteges tekercselesek
minden tekercsenek egyik oldala a
felso, masik oldala az also reteg-
ben helyezkedik el ugyaniigy. mint
az egyenaramii forgoresz-tekercse-
lesek eseteben. Kepzeljiik el az
elobbi pelda minden tekercset at-
meros kivitelben; majd gondolat-
ban forgassuk el az also reteget a
felsohoz kepest! Ezzel minden te-
kercs hurossa valt, az egesz teker-
cseles pedig lepesrdviditeses lett.
Az egyenaramii tekercselesek -
kel ellentetben a valtakozoaramu
tekercselesek nemcsak zartak, ha-
nem nyitottak is; tovabba nem-
csak ketretegesek, hanem egyretegesek is lehetnek.
A tovabbiakban ket csoportra osztjuk a valtakozoaramu tekercse-
leseket. Kiilon targyaljuk a haromfazisu es kiilon az egyfazisu tekercse-
leseket. Az alldreszen es a forgdreszen hornyokban elhelyezett valtakozo-
aramti tekercselesek elvi vazlata azonban azonos, igy azok kozott nem
kell kiilonbseget tenni.
108. abra. Ketreteges tekercseles elhelyezese es fesziiltsegcsillaga.
Z=12, 2/7 = 2
108
1. Haromfazisu tekercselesek
Valamely haromfazisu rendszert szimmetrikusnak neveziink, ha a
fazisok fesztiltsege egyenlo nagy, es egymassal 120—120 fokos szdget
zarnak be. A haromfazisu tekercseleseket ugy kell kialakftani, hogy az
egyes fazisok tekercseleseben indukalt fesztiltsegek kielegitsek ez a ket
feltetelt.
A fesztiltsegek egyenlosegehez az sziikseges, hogy minden fazisra
ugyanannyi horony jusson, tehat Z/3 egesz szam legyen (Z a horony-
szam). Ha az egyreteges tekercseles nem ktilonallo rudakbol, hanem teker-
csekbol kesziil, akkor minden tekercshez ket horony tartozik, tehat
Zi3-nak pares szamnak kell lennie.
Az azonos 120°-os faziselteres akkor biztosithato, ha a fesziiltseg-
csillag Zfo szamu sugarabol mindegyik fazisra ugyanannyi jut, azaz,
ha Zlo oszthato 3-mal. De ? , tehat < -nak egesz szamnak kell
3 3o 3o
lennie. (o ismet az a legnagyobb szam, mellyel Z is esp is maradek nelktil
oszthato.)
Ha a kertileten osszesen Z horony talalhato, es Ip a polusok szama,
akkor apolusonkenti horonyszdm Z/2p. Mar lattuk, hogy egy polusparnak
mindig 360 villamos fok felel meg; egy polushoz tehat 180 villamos fok
tartozik. Az atmeros tekercs ket oldalanak pedig egymastol 180 villamos
fokra kell lennie, ezert az elobbi kifejezes egyuttal az atmeros horonylepest
is megadja: y^ZIlp.
Az egy fazisra eso horonyszam Z/3, ezert a fdzisonkenti es poluson-
kenti horonyszdm:
z z
q~ 3-2p ~ ~6p’
Aszerint, hogy q erteke egesz vagy tort szam, megktildnboztettink
egesz horonyszdmu es tort horonyszdmu tekercseleseket.
Ha pl. Z=24 hornyot 2p=4 polusra akarunk betekercselni, a
tekercseles egesz horonyszamu lesz, mert: q~
Z _ 24
6p ~ 6-2
= 2.
Z=18 hornyot azonban mar csak tort horonyszamu tekercselessel
lehet negy polusiira betekercselni, mert: q— - — —- = l1/2.
bp 12
Az elozokben emlitett szimmetriafelteteleket az egesz horonyszamu
tekercselesek mindig teljesitik.
Az egyes fazisokhoz tartozd vezetoknek szimmetrikusan kell el-
helyezkednitik a kertileten. Ketpolusu gep minden fazisara 360/3 = 120°
jut, de mivel minden tekercsnek ket — egymastol kb. 180°-ra fekvo —
109
109. abra. Egyreteges tekercseles fazisainak elhelyezkedese a keriileten
a ketpolusu; b negypolusu
oldala van, azert a fazisok 60°-onkent valtogatjak egymast. A 109a
abran ketpolusu egyreteges tekercseles fazisainak elhelyezkedese lathato.
A fazisokat a romai szamokkal, az ellentetes polusokhoz tartozo oldala-
kat kiilonbozo vonalvastagsaggal jeldl-
tiik. Ha az I. fazis az a pontnal kez-
dodik, akkor a II. fazisnak ettol 120°-
ra, a b pontnal kell kezdodnie. A III.
fazis kezdete (c pont) a II. fazis kezdete-
tol van 120°-ra.
A 109b abra negypolusu egyrete-
ges tekercseles fazisainak elhelyezkede-
set mutatja. Az egyes fazisoknak villa-
mos 60°-onkent kell valtogatniuk egy-
mast. Tekintve, hogy egy pdluspdrnak
felel meg 360 villamos [ok. az egesz ke-
110. abra. Ketreteges lepesrdvidi-
teses tekercseles fazisainak elhe-
lyezkedese a keriileten 2p 2
riiletet most 12 reszre kell osztani, igy a
fazisok geometriailag 30°-onkent kovet-
keznek egymas utan. A fazisok kez-
detet jeldlo a, b es c pontok 120
villamos fokra esnek egymastol.
A 110. abra ketpolusu, ketreteges vazlatan mindket retegben 60-
onkent valtoznak a fazisok, de a lepesrovidites miatt a ket reteg egymas-
hoz kepest eltolva fekszik. Az elso fazis a-nal kezdodo felso retegehez
a c-nel befejezodo also reteg tartozik.
110
a) Egesz horonyszamu egyreteges tekercselesek
Amint az 1. pontban emlitettiik, egesz horonyszamuak azok a
tekercselesek, amelyekre a fazisonkenti es polusonkenti horonyszam:
q = ZI6p egesz szam. Egyretegesek azert, mert minden horonyba csak
egy tekercsoldal keriil, es ez a hornyot teljesen ki is tolti.
A legegyszeriibb tekercselesi tipusok ismertetesere Z = 24 horny os,
2p = 4 polusu tekercselest valasszunk! g = Z/6/? = 24/6*2 = 2. A kiteritett
vazlat megszerkeszteset a hornyokat jelkepezo 24 vonal megrajzolasaval
111. abra. Ketsiku tekercseles, Z = 24, 2p — 4, t/-2
a elvi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
111
a]
kezdjiik. Induljunk el az 7-es horonybdl. Mivel q — 2, az 7-es es 2-es ho-
rony vonalat vastagitsuk meg, ezzel kiemelve, hogy ezek a hornyok az
elso fazishoz tartoznak. A ket kovetkezo horony — 3 es 4 — a masodik
fazishoz tartozik, ezt szaggatott vonallal jeloljuk. A harmadik fazishoz
tartozd 5-os es 6-os hornyokat vdkony folytonos vonallal abrazoljuk.
A 7-es es <?-as horony
mar ismet az elso fazis-
hoz tartozik es az elobbi
eloszlas meg haromszor
megismetlodik, mire el-
drjiik a 24-es hornyot.
A kovetkezo fela-
dat az, hogy osszekos-
siik egymassal az ugyan-
azon fazishoz tartozd
hornyokat (pl. az elso
bazis esetdben: 7—2—
7—8 13—14—19—20).
Mar emlitettiik, hogy
villamos szempontbol
kozombos az osszekote-
si sorrend, a tekercsfe-
jeknek azonban el kell
ferniiik es lehetoleg kis
helyet szabad elfog-
lalniuk.
A 11 la abraban az
7-es es <?-as horony ve-
zetoit kozvetleniil ossze-
kotottiik azaltal, hogy
olyan tekercset keszitet-
tiink, amelynek egyik
oldala az 7-es, a masik
oldala a <?-as horonyban
fekszik. Egy masik te-
kercs oldalai a 2-es es 7-es horonyba keriilnek; a tekercseket egy atkotes
sorba kapcsolja. A ket tekercs koncentrikus (kozos kozeppontu). Ket
masik koncentrikus tekercs oldalai a 73-as es 20-as, ill. a 14-qs es
19-es horonyba keriilnek. Az utobbi ket tekercsnek a hornyok iranyaba
eso merete nagyobb, mint az elozoke.
Ugyanfgy kotottiik ossze a masik ket fazishoz tartozd vezetoket is,
minden fazisban egy hosszabb es egy rovidebb koncentrikus tekercs-
csoporttal.
b)
J12. abra. Ketsiku tekercseles egy torz tekerccsel
(reszlet). Z = 36, 2p = 6, q — 2
a elvi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
1 12
Ha az elso fazis t/-val jelolt kezdete az 7-es horclnyban van, a
kovetkezo fazis kezdetenek ettol 120 villamos fokra kell esnie. Ket szom-
_ , , ,, p36O° 2-360°
szedos horony egymastol a= ? = 24 villamos fokra esik,
igy a kovetkezo fazis F-vel jelolt kezdete az 5-os horonyba, a harmadik
fazise (fK) pedig a 9-es horonyba keriil. Az egyes fazisok vege rendre:
X, Y es Z,
Az osszes tekercsfejek ket sikban helyezkednek el, ezert az ilyen
tekercselest ketsiku tekercselesnek nevezziik. A tekercsfejek terbeli
elhelyezkedeset a 1116 abra mutatja.
Az atmeros horonylepes ^d = Z/2p = 24/2 • 2 = 6 lenne; az egyes
tekercsek azonban hurosak, mert lepeseik: 7 (7-esbol a 5-asba), ill. 5
(2-esbol a 7-esbe). Az egesz tekercseles megis ugyanakkora fesziiltseget
ad, mintha minden tekercs atmeros lenne yh~ 6 lepessel (7-esbol a 7-es
horonyba), mert az osszekotesi sorrend kozombos.
A kapcsolas ellenorzesere rajzoljuk be az aramiranyokat pl. abban
a pillanatban, amikor az U es W kapcsokon befele, a V kapcson pedig
kifele folyik az aram (40a abraban a pillanat). A kovetkezetesen
berajzolt aramiranyok helyes kapcsolas eseten szemleletesen mutatjak a
polusok kialakulasat (11 la abra).
Ha a polusparok szama p paratian, a ketsiku tekercselest csak egy
torztekerccsel lehet elkesziteni. A torztekercs egyik oldala a belso,
masik oldala a kiilso sikban helyezkedik el. A 112a abra Ip = 6 polusu 36
hornyos tekercseles egy reszletet abrazolja; a torztekercs terbeli elhelye-
zese al 12b abran lathato. A 11 lb es 112b abran felrajzolt ketsiku tekercs-
fejek kialakulasat mutatja oldalrol nezve a 113a abra. Mas kialakitasi
modokat ismertet a 113Z> es c abra. Adott esetben a rendelkezesre allo
hely donti el, hogy melyik megoldast kell valasztani.
c)
113. abra. Ket sikban elhelyezett tekercsfejek
kiilonbozo kialakitasi modjai
A 114a abra hdromsiku tekercseles kiteritett vazlatat, a 114b abra
pedig tekercsfejeinek terbeli elhelyezeset abrazolja. Ennek a tekercselesi
modnak — elsosorban nagy gepeknel mutatkozd — elonye, hogy a vas-
test tobb helyen oszthato anelkiil, hogy a tekercseket el kellene vagni.
8 Villamos forgogepek tekercseleSe
113
A 115Z> abranak megfelelo tekercsfej-elrendezest oldalnezetben a
115a abra, az elrendezes egy masik modjat a 115Z> abra mutatja.
A 111. abra ketsiku tekercselesebol egyszeruen szarmaztathato a
116a es b abra szerinti egyenlo alakii tekercscsoportokkal kesziilt koszoru
tekercseles. Ezt a tekercselesi modot gyakran hasznaljak, ha a tekercsek
kor keresztmetszetu huzalbol, tobb menettel kesziilnek.
114. abra. Haromsiku tekercseles, Z=24, 2p — 4, q — 2
a elvi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
Az eddig ismertetett tekercseleseknel minden fazis ket sorba kap-
csolt koncentrikus tekercscsoportbol allt. A ket tekercscsoport egymas.tdl
pontosan 180 villamos fokra van, igy a bennuk indukalddott fesziil'tse-
gek fazisban vannak es egyenlo nagysaguak. Ellenallasuk azonban nem
mindig azonos a tekercsek kiilonbozo meretei miatt, ami parhuzamos
114
115. abra. Harom sikban elhelyezett
tekercsfejek kiilonbbzo kialakitasi modjai
116. abra. Koszoru tekercseles egyenlo alaku tekercs-
csoportokkal, Z = 24, 2p = 4, q = 2
a eivi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
8*
115
kapcsolas eseten kiegyenlito aramokat es ezaltal felesleges veszteseget
okoz; ennek nagysaga azonban nem jelentos.
A 116a abra szerinti tekercseles meg ezt a hatranyt is kikiiszoboli,
mert a tekercscsoportok merete es ellenallasa is azonos. A vazlaton a
parhuzamos kapcsolas lathato, amelynek helyesseget most is az aram-
iranyok berajzolasaval lehet ellenorizni.
117. abra. Koszoru tekercseles egyenlo alaku tekercsekkel,
Z = 24, 2p —4, q = 2
a elvi vazlat; b tekercsfeiek clhelyezese
Valamennyi tekercs egyenlo alaku es egyetlen sablonon keszitheto
a 117. abra szerinti koszoru tekercselessel. Ez az elhelyezesi mod azonban
csak akkor hasznalhato, ha q paros szam. A tekercsek hurosak (j’h = 5).
Valamivel tobb anyag kell a 118. abra szerinti koszoru tekercseles-
hez, amelyben a tekercsek mind egyenlo alakuak, atmerosek es lanc-
szeriien kapcsolodnak egymasba (lanctekercseles).
116
A 1166, 1176 es 1186 abrakon felrajzolt tekercsfej-elrendezest oldal-
nezetben a 119a abra mutatja. Mas kialakitas lathatd a 6 es c abrakon.
Nagy aramerossegu gepekben nagy keresztmetszetu vezetokre van
sziikseg. Ha egy vezeto teljesen kitolt egy hornyot, akkor rudteker-
cselesrol beszeliink. A rudakat az egyenaramu tekercseleseknel megis-
118. abra. Koszoru tekercseles egyenlo alaku
tekercsekkel (lanctekercseles)
oelvi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
119. abra. Egyenlo alakii tekercsekkel keszitett
tekercseles tekercsfejeinek elhelyezesi modjai
117
120. abra. Hullamos rudtekercseles,
Z=24, 2/> = 4, q-2
a elvi vazlat; b tekercsfejek elhelyezese
121. abra. Hurkos rudtekercseles, Z 24, 2p - 4, q = 2
mert hullamos, ill. hurkos tekercselesnek megfeleloen lehet osszekotni
egymassal.
Hullamos rudtekercseles lathato a 120a abran. az U vegtol elindulva
6—6 horonylepessel jutunk a 4—10—16 hornyokon keresztiil a 22-es
horonyig; egy koriiljaras utan azonban vagy egy rovidebb (mint az
abran), vagy egy hosszabb lepest kell beiktatni.
Hurkos rudtekercselest kapunk, ha a rudakat a 121. abranak meg-
feleloen kdtjiik ossze.
Mindket rudtekercseles tekercsfejeit a 12.0b, vagy pedig a 111/?
abra szerint lehet kialakitani.
b) Egesz horonyszamu ketreteges tekercselesek
Ha egy tekercsoldal a horonynak csak kb. a fel keresztmetszetet
tolti ki es a masik felet egy masik tekercsoldal foglalja el, a tekercseles
ketreteges. Mivel igy minden horonyban ket tekercsoldal fekszik, adott
horonyszam betekercselesehez ketszer annyi tekercs sziikseges, mint
egyreteges tekercseles eseteben. Az egymas felett fekvo tekercsoldalakat
el kell szigetelni egymastol, igy a horony kitoltese valamivel rosszabb,
mint az egyreteges tekercseleseknel es a tekercsek berakasa is tobb iigyes-
seget kfvan. Ezzel szemben a ketreteges tekercselesnek sok elonye is
van: a tekercsek mind teljesen egyformak lehetnek, a tekercsfejek egyen-
letesen helyezhetok el es jol merevithetok, ami kiilonosen forgoreszeken
fontos. A tekercsfejek szimmetrikus elhelyezkedese kovetkezteben min-
den tekercsnek egyforman jo a hutese. Es vegiil: lepesrbviditest lehet
alkalmazni, ami sok esetben feltetleniil sziikseges. A valtakozoaramu
gepek alldreszet mind gyakrabban keszitik ketreteges tekercselessel;
a csiiszogyurus aszinkron gepek forgoreszet pedig szinte kivetel nelkiil
igy tekercselik.
A 122a abra ketreteges atmeros tekercseles elvi vazlatat mutatja.
Az egymas felett fekvo tekercsoldalakat — az egyenaramu tekercselesek-
tol elteroen — kiildn-kiildn feltiintetjiik. Az egymas mellett fekvo tekercs-
oldalak koziil a bal oldali tartozik az also, a jobb oldali a felso reteghez.
Az egymas melletti hornyokban fekvo es ugyanazon fazishoz tartozd
tekercsek tekercscsoportot alkotnak. A tekercscsoportokat egymassal
sorba vagy parhuzamosan lehet kapcsolni; csak arra kell vigyazni,
hogy egy horony also es felso retegeben az aramiranyok azonosak legye-
nek. A 122a abraban a tekercscsoportok kapcsolasa soros; ekkor tekercs-
veget tekercsveggel, tekercskezdetet tekercskezdettel kell osszekotni. A fa-
zisok kezdetenek 120 villamos fokra kell lenniiik egymastol. Mindharom
fazis egymashoz viszonyitva helyes aramiranyanak berajzolasaval ellen-
orizhetjiik a kapcsolast.
A tekercsfejeknek lehet olyan alakot is adni, mint az egyenaramu
forgoreszeken (66. abra), de kor keresztmetszetii huzalbol kesziilt tobb
119
menetu tekercseknel gyakrabban hasznaljak a 1126 abran lathato ko-
szoru tekercselest.
Ha az elobbi atmeros tekercseles minden also tekercsoldalat egy
horonnyal balra eltoljuk, a 123. abra szerint 5/6-os lepesroviditessel ke-
sziilt tekercseleshez jutunk. Itt mar vannak> olyan hornyok, amelyekben
az also es a felso reteg tekercsoldala nem ugyanahhoz a fazishoz tarto-
zik, ezert a ket reteget gondosan kell szigetelni egymastol. Az aramira-
nyok berajzolasa utan olyan hornyokat is talalunk, amelyek also es
122. abra. Ketreteges atmeros tekercseles, Z=24, 2p = 4, q-2.
120
123. abra. Ketreteges tekercseles 5/6-os lepesroviditessel, Z = 24, 2p~ 4, q = 2
a elvi vizlat; b tekercsfejek elhelyezese
felso retegeben az aramok ellentetes iranyba folynak. De azokban a hor-
nyokban, amelyekben mindket reteg ugyanazon fazishoz tartozo tekercs-
oldalakat tartalmaz, az aramok tovabbra is csak egyiranyiiak lehetnek.
A tekercsfejek alakja termeszetesen ugyanolyan lehet, mint az
atmeros tekercseleseke. A 122b abranak megfelelo tekercsfej-elrendezest
oldalnezetben a 124a abra mutatja. Mas kialakitasi modok lathatok a b
es c abrakon. Az utobbi csak kis polusszamu, nagy teljesitmenyu gepeken
fordul elo.
Ketreteges tekercseles keszitheto egyenlo alaku tekercscsoportokkal
is. Az egyes csoportokon belul a tekercsek kulonbozo szelesseguek. Ilyen
modon kesziilt atmeros tekercselest es hozza tartozo tekercsfej-elrende-
zest ismertet a 125a es b abra.
124. abra. Ketreteges tekercselesek
tekercsfej-kialakitasi yiodjai
121
1. tablazat
z 12 18 24 36 48 54 60 72
2p 2, 4 2, 6 2, 4, 8 2, 4, 6 oo 6 2, 4, 10 2, 4, 6, 8
Z a horonyszam; 2p a polusszam, amelyre egesz horonyszamu tekercseles keszitheto.
Az 1. tablazat Z = 72 horonyig a horonyszamok fiiggvenyeben
azokat a polusszamokat adja, amelyekre egesz horonyszamu tekercseles
keszitheto.
125. abra. Ketreteges atmeros tekercseles egyenlo alaku tekercscsoportokkal
122
c) Tort horonyszamu egyreteges tekercselesek
Haromfazisu tekercseles olyan horony- es polusszamokra is keszit-
heto, amelyekre a fazisonkenti es polusonkenti horonyszam (g) nem egesz
szam. Az igy adodo tort horonyszamu tekercseles — az egesz horony sza-
mdakhoz hasonldan — egyreteges vagy ketreteges lehet. Alkalmazasa
bizonyos esetekben sziiksegszeriien adodik, ha meglevo vastestet mas
polusszamra kell attekercselni; maskor a tervezok szandekosan felhasz-
naljak, mert az idealis
szinuszalakot jobban
megkozelito fesziiltseget
ad, mint az egesz ho-
ronyszamu tekercseles.
Az 1. pontban emlitett
szimmetriafelteteleknek
termeszetesen itt is fenn
kell allniuk. Tort ho-
ronyszamu tekercselest
neha ugy is keszitenek,
hogy egesz horonysza-
mu tekercseles keszite-
sere alkalmas horony-
szamot valasztanak es
minden fazisban ugyan-
annyi hornyot tekercse-
letlenul, ii resen hagy-
126. abra. Ketsiku, tort horonyszamu
tekercseles, Z = 24, 2p-4,
nak. Meg kell meg jegyezniink, hogy az egyreteges tort horonyszamu
tekercseles ket polusra csak rudtekercseleskent keszitheto; a fazisok
kezdete es vege pedig a vastestnek nem ugyanazon oldalara esik.
A 87. abra az 1. pontban peldakent felhozott Z=18 hornyos,
2p = 4 polusu, tehat z/= l1/2-del keszitett tekercseles vazlatat mutatja.
Minden fazis k£t kiilonbozo tekercsszamu csoportbol all, de minden
fazishoz ugyanannyi (3) tekercs tartozik. A tekercsfejek ket sikban van-
nak elhelyezve.
A torthoronyszamu tekercselesek altalaban az egesz horony-
szamuakbol szarmaztathatok a kovetkezo meggondolas alapjan:
Adott a Z horonyszam, mely a szimmetriafelteteleket kielegiti
ugyan, de csak torthoronyszammal tekercselheto. Egeszitsiik ki Z erte-
ket egy olyan Z' horonyszamra, amely mar egeszhoronyszamu teker-
cselesre alkalmas! A kiegeszitest azonban minden fazisban egyenloen
kell vegezniink!
Ha a tekercseles egyreteges, akkor minden fazishoz legalabb 2
hornyot, vagy ennek egesz szamu tobbszdroset, altalaban A-szorosat
123
kell hozzaadni. (Azert kell legalabb 2 horony fazisonkent, mert eg} reteges
kivitelben egy tekercs mindket oldala teljesen kitolt egy-egy hornxot.)
Keressiik tehat azt a Z-hez legkozelebb allo Zz horonyszamot, amely a
Z' = Z + 6/v
kepletbol szamithato es egesz horonyszammal betekercselheto. к tetszes
szerinti pozitiv egesz szam lehet, de celszerii a leheto legkisebb ertekkel
dolgozni.
J27. able. Ketsikii, tort horonyszanui tekercseles,
Z = 30; 2/7-4;
Ha a tekercseles ketreteges, akkor minden fazishoz legalabb 1
hornyot, vagy ennek egesz szamu tobbszoroset, altalaban /c-szorosat
kell hozzaadni. (Azert elegendo 1 horony fazisonkent, mert ketreteges
kivitelben egy tekercs mindket oldala csak 1/2 hornyot tolt ki.) Keressiik
tehat azt a Z-hez legkozelebb allo Z' horonyszamot, amely a
Z' = Z+3k
kepletbol szamithato es egesz horonyszammal betekercselheto. A-ra
ugyanaz ervenyes, mint elobb.
Ezutan felrajzoljuk a Z' horonyszamnak megfelelo horonyvazlatot
es a valasztott tekerc. elesi rendszernek megfelelo tekercsfejvazlatot. Ket-
reteges tekercseles eseten a tekercsfejvazlat elkeszitese sem sziikseges,
csupan a horonyvazlatot kell elkesziteni egyik retegre.
Majd mindegyik fazisbol szimmetrikusan kiemeliink annyi hornyot,
amennyit elozoleg a keplet szerint hozzaadtunk. A megmaradt horony-
vazlat a keresett torthoronyszamu tekercseles vazlata.
124
A 126. abra tekercseleset az elozoek ertelmeben Z' = Z + 6k =
— 18 + 6*1 =24 horonyra lehet visszavezetni, mert ez a horonyszam
2p = 4 polusra egyreteges kivitelben egesz horonyszammal betekercsel-
heto. Ketslku tekercselest valasztva a 128. abra a rajza mutatja a 24
horonynak megfelelo horonyvazlatot es a tekercsfejvazlatot. A hornyok
koziil fazisonkent kettot kell kiemelni. Egy hornyot, pl. a 4-est onkenye-
sen kixalasztva, a tobbi mar kiadodik. A szimmetria miatt ugyanis a
4 + 24 3 = 12-qs es a 16 + 24/3 = 20-as hornyokat kell meg eltavolitani.
A tekercsfejek alapjan lathato, hogy a 4-es horony a 2Z-est, a 12-qs az
5-dst es a 20-as a 73-ast magaval viszi, tehat valoban fazisonkent ket
hornyot emeltiink ki.
128. abra. Tort horonyszamu egyreteges tekercseles szarmaztatasa
Megmaradt hornyokat egymas melle rajzolva es folyamatosan
beszamozva a keresett torthoronyszamu tekercseles tekercsfejvazlatat
kapjuk, amelybol a teljes vazlat mar konnyen megrajzolhatd.
Ugyanigy szarmaztathato a 127. abra Z=30 hornyos, 2/? = 4 polu-
sli, <7 = Z/6p = 30/6 • 2 = 2^2 fazisonkenti es polusonkenti horonyszamd
tekercselese a Z' = Z + 6k = 30 + 6 • 1 =36 hornyos. r/ = 3-as egesz-
2. tablazat
z 12 18 24 30 36 42 48 54 60 66 72
2p 8, 10 4, 8, 10 10 4,8 8, 10 4, 8, 10 10 4, 8, 10 8 4,8, 10 10
Z a horomszam; 2p a polusszam, amelyre valamennyi horonj betekercselesesel tort hoionyszainit egj-
reteges tekercseles keszitheto.
125
horonyszamu, negypolusu tekercselesbol. Amint lathato, a fazisok
harom, ill. ket koncentrikus tekercset tartalmazo csoportokbol allnak.
A 2. tablazat Z=72 horonyig a horonyszamok fuggvenyeben azokat
a polusszamokat adja, amelyekre tort horonyszamu egyreteges tekercseles
keszitheto.
d) Tort horonyszamu ketreteges tekercselesek
Ez a tekercselesi mod egyesiti a tort horonyszamu es a ketreteges
tekercseles elonyeit es igy olyan horony- es polusszamok eseten is al-
kalmazhato, amikor az eddig megismert tekercselesek nem adnak meg-
oldast. Igy pl. a paratian horonyszamu vastestek is betekercselhetok.
A tekercseles termeszetebol kovetkezik, hogy atmerosre nem keszitheto,
ui. y^ZI/lp nem egesz szam.
129. abra. Ketreteges, tort horonyszamu tekercseles 4/5-os lepesroviditessel,
Z30, 2/7-4, q =
A 129. abran Z = 30 horonnyal 2p = 4 polusra kesziilt tort horony-
szamt'i ketreteges tekercseles vazlata lathato. r/ = Z/6p = 30/6«2 = 21/2 5
a fazisok ketto es harom tekercset tartalmazo csoportokbol allnak.
3. tablazat
z 15 21 27 33 39 45 51 57 63
2p 2,4 2,4 2, 4, 6 2,4 2,4 2, 4, 6 2,4 2, 4 2, 4,6
8, 10 8, 10 8, 10 8, 10 8, 10 8, 10 8, 10 8, 10 8, 10
Z a horonyszam; 2p a polusszam, amelyre valamennyi horony betekercselesevel tort boronsszariti ket-
reteges tekercsele;s keszitheto.
126
Az atmeros lepes >’й=-2/2р = 30/2 •2 = 71/2= 15/2 lenne. A tenyleges ho-
ronylepes yh = 6=12/2, igy a rovidites yhly&= 12/2:15/2= 12/15=4/5.
A 3. tablazat adja Z=63 horonyig a horonyszam fiiggvenyeben
azokat a polusszamokat, amelyekre tort horonyszamu ketreteges teker-
cseles keszitheto. (A 2. tablazatban kozolt horonyszamok es polussza-
mok termeszetesen ketretegesen is tekercselhetok!)
e) A tekercselesek kapcsolasai
Az egyes fazisokhoz tartozo tekercscsoportokat — az aram nagy-
sagatol fiiggoen — egymassal sorba vagy parhuzamosan lehet kapcsolni.
Arra kell vigyazni, hogy parhuzamosan csak olyan tekercscsoportok
kapcsolhatok, amelyekben az indukalt fesziiltsegek fazisban vannak
es egyenlo nagyok. Errol bovebben az a) pontban, a 116. abraval
kapcsolatban volt szo.
130. abra. A kapocstabla elrendezese
a az egyes fazisok bekotese; b csillagkapcsolas; c haromszogkapcsolas
A kiilonbozo fazistekercsek vegeit a 130a abra szerint celszerii a
kapocstablahoz kotni. Az ezen elhelyezett osszekoto lemezekkel a b abra
szerint csillagkapcsolast, a c abra szerint haromszogkapcsolast lehet ki-
alakitani. A halozat vegei mindket esetben az U, V es W kapcsokhoz
csatlakoznak.
A gyakorlatban sokszor sziiksegesek olyan motorok, amelyek
kiilonbozo fordulatszammal jarhatok. A rovidrezart forgoreszii motorok
fordulatszamat — ha a taplald halozat periodusszama allando — csak a
polusszammal egyiitt lehet megvaltoztatni (4. tablazat). Ez ketfele mo-
4. tablazat
2p 2 4 6 8 10 12
n 3000 1500 1000 750 600 500
2p a polusszam; n a polusszamhoz tartozo szinkron fordulatszam 50 periodus eseten.
127
don lehetseges: vagy minden polusszamra kiilon tekercselest kell keszi-
teni (a tekercselesek ugyanazon hornyokba keriilnek), vagy kiilonbozo
polusszamra atkapcsolhato tekercselest kell kesziteni. Utobbiak koziil a
legegyszerubb es a leggyakrabban hasznalt a Dahlander-i&e kapcsolas.
Ez hat kivezetett veggel ket olyan polusszamra kapcsolhato, amelyek
ugy aranylanak egymashoz, mint 1:2. Maga a tekercseles mind egyrete-
ges, mind ketreteges lehet.
A Dahlander-kapcsolas megertesehez eloszor vizsgaljuk meg a 131a
abrat, amely azt az egyreteges, ketsiku, negypolusu tekercselest abrazolja,
131. abra. Ketfele polusszam kialakitasa ugyanazon tekercselessel
a soros kapcsolas — negy polus; b parhuzamos kapcsolas — ket polus
128
melyet mar a Illa abran megismertiink. Az egyes fazisokat alkoto
tekercscsoportok soros kapcsolasiiak; a faziskezdetek (t/4, K4, 1F4) azon-
ban nem 120, hanem 240 villamos fokra vannak egymastol. A berajzolt
aramiranyok mutatiak a negy polus kialakulasat.
A 131Z> abraban mar az egyes fazisokat alkoto tekercscsoportok
parhuzamos kapcsolasiiak, mert minden fazisban ossze van kotve az elso
tekercsoport kezdete a masodik csoport vegevel. A faziskezdetek pedig
az U2, V2 es FF2 kapcsokhoz keriiltek. Az aramiranyok berajzolasa
utan lathato, hogy minden fazis egyik tekercscsoportjaban megvaltozott
az aram iranya es ezaltal — nem teljesen szabalyos — ketpolusu aram-
eloszlas jott letre.
A 132a abran lathato az elozo ket kapcsolas egyesi'tese azzal kiege-
szitve, hogy a polusszam megvaltoztatasakor a fazisok kapcsolasat is
meg kell valtoztatni.
132. abra. 4/2. polusu Dahlander-kapcsolas, Z=24
a tekercseles elvi vazlata; b negypdlusu kapcsolas; c k&pdlusii kapcsolas
9 Villamos forgogepek tekercselese
129
A b abra mutatja a nagyobb polusszamhoz (kisebb fordulatszam-
hoz) tartozo kapcsolast. A fazisagakon be]ill a tekercscsoportok soros
kapcsolasuak; az egesz tekercseles haromszogbe kapcsolt. A halozattal
az t/4, F4 es 1У4 kapcsokhoz kell csatlakozni.
A kisebb polusszamhoz (nagyobb fordulatszamhoz) a c abra tar-
tozik, amely a b abrabol keletkezik, ha a tekercscsoportokat egymassal
parhuzamosan, az egёsz tekercselest pedig csillagba kapcsoljuk az a—h,
e—m, i—d pontok osszekotesevel. Az a abran ez az [74, Vi es jy4 kap-
csok rovidrezarasaval vegezheto el. A halozatot most az U2, V2 es
kapcsokra kell kotni.
133. abra. 8/4 polusu Dahlander-kapcsolas. Ketreteges tekercseles, Z = 36
A motorok tulajdonsagai a kisebbik polusszam eseten kevesbe
kedvezoek, ezert inditani rendszerint csak a nagyobb polusszamhoz
tartozo kapcsolasban lehet. A teljesitmeny a nagyobb fordulatszamon
40—50%-kal nagyobb, mint a kisebben.
A kisebb polusszamnal mutatkozo rosszabb tulajdonsagokon
ketreteges tekercselessel lehet javitani. A 133. abra tekercselesi vazlata
36 horonyra, 8/4 polusra, k6t reteggel kesziilt. A kivezetesek szama nem
hat, hanem kilenc; igy lehetseges a nagyobb polusszamon is csillagkap-
csolasban inditani, ami a bekapcsolasi aramlokest jelentosen csokkenti.
130
2. Egyfazisu tekercselesek
Az egyfazisu tekercselesek — gazdasagi es villamos szempontok
alapjan — ugy kesziilnek, hogy nem toltik ki a teljes keriiletet, hanem
annak csak 2/3-ad reszet. Az igy uresen.maradd hornyokat a polusszam-
nak megfeleloen szimmetrikusan kell elosztani. Ha pl. 24 hornyot negy
polusra egyfazisuan kell betekercselni, akkor 24/3 = 8 horony iiresen
marad, tehat egy polusra ket tires horony jut. Ez a tekercseles koncent-
rikus csoportokbol osszeallitva a 134. abran lathato. A tekercseket
ugy kell egymassal osszekotni, hogy benniik az aram koriilhaladasi iranya
felvaltva az oramutato jarasaval egyezo, ill. ellenkezo legyen.
A ketreteges egyfazisu tekercseles nagyon egyszeriien szarmaztat-
hato a harom fazisu ketretegesbol. A 122. abra tekercsetesebol hagyjuk
134. abra.Egyfazisu tekercseles koncentrikus tekercselesekkel,
Z=-24, 2/2 = 4
135. abra. Egyfazisu motor fofazis es segedfazis tekercselesene к
elhelyezkedese a keriileten
a ketpolusu; b negypolusu
9*
131
el a Ж-vel kezdodo fazist, az les Y fazisvegeket pedig kossiik ossze. U
es V lesz a kapott egyfazisu ketreteges tekercseles ket kivezetese.
Az I. B) 3b) pontban volt szo arrol, hogy az egyfazisu motorok allo-
reszebe a fofdzis tekercsetese melle az indi'tas biztosftasara segёdfdzis-
tekercselest is kell kesziteni. A ket tekercseles tengelyenek villamosan
90°-ra kell esnie egymastol, ezert az egyfazisu indukcids motorok tekcr-
cselese tulajdonkeppen nem is egyfazisu, hanem ketfdzisu tekercseles.
A fofazis ds a segedfazis tekercselesenek elhelyezkedese a keriileten
a 135. abran lathato. Az a rajz ket polusra vonatkozik. Az egy polusra
136. abra. Koncentrikus tekercsekbol allo egyfazisu tekercseles
segedfazissal, Z 24, 2p 4
137. abra. Egyenlo alakil tekercscsoportokbol allo egyfazisu
tekercseles segedfazissal, Z = 24, 2p ~4
132
juto 180°-bol 120°-ot foglal el a fofazis, 60°-ot a segedfazis. A ket teker-
cseles tengelye egymassal 90°-os szoget zar be. A negypolusu eloszlast
feltiintetb b rajzon egy polusra geometriailag csak 90° jut; ebbol 60°
esik a fofazisra es 30° a segedfazisra. A ket tekercseles tengelye most
geometriailag 45°-ra van egymastol, de ez villamosan p • 45 = 2 • 45 = 90°-
ot jelent.
Az elobbiek alapjan kesziilt a 136. abra 24 hornyos, negypolusu
vazlata. Afolytonos vonallal rajzolt fofazis-tekercseles koncentrikus teker-
csek csoportjaibol all es polusonkent negy hornyot foglal el. A szagga-
tott vonallal rajzolt segedfazis-tekercseles polusonkent ket hornyot tolt
ki. Atekercsfejek ket sikban helyezkednek el; egyik sfk teljes egeszeben a
fofazishoz, a masik a segedfazishoz tartozik.
A 137. abra egyenlo alaku csoportokbol allo tekercselese a 116. abra
haromfazisu vazlatahoz hasonld, csupan a tekercscsoportok osszekotese
valtozott meg. A tekercsfejek elhelyezese itt is koszoru tekercselest ad.
3. Szinkron gepek gerjesztotekercsei
A szinkron gepek felepiteset az I. В) 3a) pontban targyaltuk.
Emlltettiik, hogy forgoresziik lehet kiallo vagy hengeres polusu (39a
es b abra). A magneses teret mindket esetben a gerjesztotekercsekben
folyd egyenaram hozza Idtre, amely csuszogyurukon keresztiil jut a forgd-
reszbe. Az egyes polusoknak valtakozva E, ill. D polaritasuaknak kell
lenniiik. A tekercseket elvileg egymassal sorba, vagy parhuzamosan
lehet kapcsolni, de a gyakorlatban altalaban csak a soros kapcsolast
hasznaljak.
A kiallo polusu forgoreszek gerjesztotekercselese tobb menetii,
sablonra felhajtott tekercsekbol all, amelyeket ugyanugy kell dsszekotni,
mint az egyenaramii gepek gerjesztotekercseit. Itt is ervenyes a 91. abra
kiteritett kapcsolasi vazlata, amelyben az aram a polusok koriil fel-
valtva az oramutato jarasaval egyezoen, majd azzal ellentetesen folyik.
138. abra. Hengeres forgoreszu szinkron gep gerjesztotekercsei, 2p~4
133
A hengeres forgoreszek gerjesztotekercselese elosztva, hornyokban
helyezkedik el. A tekercseles egyreteges. Az egy polushoz tartozd teker-
csek koncentrikusak es altalaban kiilonbozo menetszamuak, hogy a
magneses ter eloszlasa jobban megkozelitse a szmuszalakot. Hengeres
forgoreszu gep polusonkent hat horonyba helyezett gerjesztotekercsele-
senek kiteritett vazlata lathatd a 138. abran. Itt is ervenyes az a szabaly,
hogy a szomszedos polusok egymas melletti tekercsoldalaiban helyes
kapcsolas eseten az aramoknak azonos iranyba kell folyniuk.
4. A tekercselesi tenyezo
Egy N menetszamu atmeros tekercs indukalt feszultseget az
и^АМрпЫФ
osszefuggessel szamithatjuk ki, ha a fesztiltseg szinuszos lefolyasu. (U
a fesztiltseg effektiv erteke V-ban, p a polusparok szama, n a magneses
ternek a tekercshez viszonyitott fordulatszama 1/s-ban es Ф a tekercsen
athalado fluxus legnagyobb erteke Vs-ban.)
Minthogy pn—f, az elobbi osszefiigges igy is irhato:
С7=4,44/АФ,
ahol f az indukalt fesztiltseg frekvenciaja Hz-ben, ill. 1/s-ban.
Ha ugyanazt az N menetszamot q szamu horonyban osztjuk el,
akkor az egyes hornyok fesztiltsegei kozotti faziseltolas miatt az eredd
fesztiltseg kisebb lesz. A csokkenest a legegyszeriibben ugy lehet figye-
lembe venni, hogy az elobbi kepleteket megszorozzuk a £e elosztasi
tenyezovel.
Es, ha emellett meg valamennyi tekercset ugyanakkora lepesrovidi-
tessel k^szitjtik, az eredd fesztiltseg a hurtenyezo miatt tovabb csokken,
tehat kepleteinket meg £h-val is meg kell szorozni.
Az elosztasi tenyezonek es a hurtenyezonek a szorzata a t teker-
cselesi tenyezo:
e=^h-
Az indukalt fesztiltseg altalanos ervenyti kifejezesei tehat:
t/=4,44£/mW, ill.
С7=4,44£/УФ.
A kepleteket termeszetesen csak akkor lehet hasznalni, ha a ktilon-
bbzo tekercselesi rendszerekhez tartozd tekercselesi tenyezoket, vagyis
az elosztasi es a hurtenyezoket meg tudjuk hatarozni.
134
Az elosztasi tenyezot az egesz horonyszamu tekercselesek eseteben
mindossze q szamu horonyra kell meghatarozni, mert akarhany polusu is
a tekercseles, az egyes fazisokhoz tartozd vezetok elhelyezkedese minden
polus alatt egyforma. Az elosztasi tenyezo erteket nem befolyasolja az,
hogy a tekercseles egy- vagy ketreteges-e.
Ha pl. egy tekercseles fazisonkenti es polusonkenti horonyszama
q = 3, akkor a fesziiltsegcsillagbdl harom egymas melletti horony fesziilt-
segvektorat kell osszegezni a 139. abra szerint. Az egyes vektorok av =
=p • 360°/Z villamos szoggel ternek el egymashoz kepest es ugyanekkora
szoget zarnak be egymassal a sokszog sugarai is.
лу
A szelso sugarak kozotti szog nagysaga igy a szog fele .
Ennek a szognek a szinusza:
amibol az eredo fesziiltseg:
Uer = 2R sin V- •
er 2
Az av/2 szog szinusza viszont:
• av U "U"!
sin -- — , amibol
2 2/v
U = 2R sin .
2
Az elosztasi tenyezo kifejezese, mint azt mar korabban megallapi-
tott.uk:
Ebbe behelyettesitve a fesziiltsegekre elobb J
kapott osszefuggeseket, az elosztasi tenyezo sza- \a"*’--------
mftasara alkalmas kepletet kapunk: \
sin
. a,
q sm
139. abra. A hiirtenyezo
meghatarozasa
135
5. tablazat
я i 2 3 1 4 5 6 oo
1,000 0,966 0,960 0,958 0,957 0,957 0,955
Haromfazisu egesz horonyszamu tekercselesek elosztasi tenyezoinek
ertekerol az 5. tablazat nyujt tajekoztatast. Lathatd, hogy q novekedese-
vel ce kismertdkben csokken, de meg w = eseten is 0,955 az erteke.
Az indukalt fesztiltseg tehat emiatt a gyakorlatban legfeljebb 4% koruli
ert6kkel csokken.
Ha viszont egy gep teljes keriiletet egyfazisu tekercselessel teker-
cselnenk be, £e=0,637 ertekii, tehat nagyon rossz elosztasi tenyezo
es ezzel egyiitt nagyon rossz tekercselesi anyagkihasznalas adodnek.
Ezert az egyfazisu gepek keriiletenek csak ketharmadreszet tekercselik be,
amihez a 6. tablazat szerinti Ce ertekek tartoznak. Itt a lehetseges leg-
rosszabb ertek: £e=0,827.
6. tablazat
я 2 1 4 6 8 1
0,866 0,833 0,831 0,829 0,827
A hurtenyezovel csak a ketreteges tekercselesek indukalt fesziiltsege-
nek meghatarozasakor kell szamolnunk. A fesziiltsegcsillag ismertete-
sekor ugyanis lattuk, hogy az eredo fesztiltseg nagysagat nem befolyasolja
a vezetok osszekotesi sorrendje. Az egyes fazisokhoz tartozd hornyokat
pedig — es ezzel a vezetoket is — egyertelmuen meghatarozza a fazis-
szam. Az egyreteges tekercselesek kiilonbozo tekercselesi megoldasai-
nal tehat legfeljebb az osszekotesi sorrend valtozhat, ezert az egesz
tekercseles akkor is atmerosnek szamit, ha az egyes tekercsek kiilon-
ktilon hurosak. Az egyreteges tekercselesek hurtenyezoje mindig £h= 1!
A ketreteges tekercselesek eseteben a fazisszam csak az egyes
retegeken beliil hatarozza meg azt, hogy melyik horony melyik fazishoz
tartozzdk. A ket reteget azonban — a horonyszam altal megszabott
fokozatokban — tetszoleges mertekben el lehet tolni egymashoz kepest,
ami kiilonbozo m6rteku lepesrdviditeseket es igy kiilonbozo nagysagu
hurtenyezoket eredmenyez.
Az elobbiekbol kovetkezik, hogy az egeszhoronyszamu ketreteges
tekercseles eredo indukalt fesziiltseget ugy foghatjuk fel, mintha az az
egyes retegeknek megfelelo egeszhoronyszamu egyreteges tekercselesek
136
indukalt fesziiltsegeibol tevodnek ossze. Ezek a kepzelt fesziiltsegek fazis-
ban vannak egymassal, ha a horonylepes atmeros es у szoggel ternek el
egymastol, ha a horonylepes huros. Ennek ertelmeben a hurtenyezot a
140. abra alapjan lehet meghatarozni.
У ut
COS I — •
2 2V
De mar lattuk, hogy a hurtenyezo eppen ugyanez a
hanyados:
г =
2U'
Behelyettesites utan:
140. abra
Torthoronyszamii
tekercseles
fesziiltsegcsillaga.
Z=18, 2p = 4
у
= COS —
Ha a tekercseles atmeros, akkor a ket fesziiltseg-
vektor fazisban van, es kdztiik a szog 'nagysaga я. A
felso es az also reteg osszetartozd tekercsoldalai pedig
egymastol rp tavolsagra vannak. Ha ezt a tavolsagot
lepesroviditessel S-re csdkkentjiik, akkor a 140. abra szerint a vek-
torok kozotti szog и — у nagysagura csokken. A tavolsag es a szog egy-
massal aranyosan valtozik, ezert irhato:
71 — у
71
S
TP
Ebbol:
S V 71 71 S'
У = я —7Г , ill. — = — —
rp ’ 2 2 2 rp
Ezt behelyettesitve £h elobbi kepletebe:
71 71
«b = c°s 2~2
S
TpJ
Felhasznalva az ismert trigonometriai osszefiiggest, mely szerint
(7C |
xj = sin x, az elobbi keplet egyszeriibb alakra hozhato:
r . 71 s
= sin — .
2 rp
137
7. tablazat
sltp 8/9 5/6 4/5 7/9 2/3
0,985 0,966 , 0,951 0,940 0,866
Lathato, hogy a hiirtenyezo valdban csak a lepesrovidites merteke-
tol, az 5/Tp hanyadostol fiigg. Az atmeros tekercselesre £h = l es a lepes-
rovidites novelesevel ez az ertek eleinte lassan, majd egyre rohamosab-
ban csokken.
Nehany S/tp viszonyra a 7.
tablazat adja meg £h ertekeit.
A torthoronyszamu teker-
cselesekre mar bonyolultabb a
tekercselesi tenyezot kiszamftani,
mert ezeknel nem eleg egy polus-
osztasnyi tavon vizsgalni a viszo-
nyokat. q tort erteke miatt a te-
kercselesi кёр csak 2n szamu po-
lus utan ismetlodik. Itt n az a q-
hoz legkozelebb allo egesz szam,
amellyel az nq szorzat egesz sza-
mot ad.
A 2n szamu polushoz 2nq
szamu horony tartozik fazison-
kent. Ezek fesziiltsegvektorait
141. abra. Redukalt horonyvazlat
kell a fesziiltsegcsillagbdl kivalasztani es egymashoz viszonyitott fa-
zishelyzetiik alapjan a tekercselesi tenyezot megallapitani.
A modszert a 126. abra egyreteges tekercselesere ismertetjuk. Z = 18,
2p = 4, m — 3, q = l1/2- A fesziiltsegcsillagban a vektorok szama Z=18,
a sugarak szama azonban csak 9, mert Z es p legnagyobb kozos osztoja
o = 2. A sugarak kozotti szog 360°/9=40° es ugyanennyi a szomszedos
, , , . , . . . . . p360° 2 • 360° ,
hornyok vektorai kozotti szog is, mert av=———= =40.Avek-
ZL 1 о
torok sorrendje tehat megegyezik a hornyok sorrendjevel. (141. abra.)
A hurtenyezot barmelyik fazisra, es 2n = 2*2 = 4 polusra kell vizs-
galni, mert H = 2-vel nq = 2 • l1/2 = 3, egesz szam. A szamitas alapjaul
szolgald vektorok szama 2nq = 2'2' l1/2 = 6. Ez a hat vektor a 126. abra
vastagon kihuzott fazisa alapjan az 7, 2, 5, 6, 10 es 75-os horony vcktora
lehet.
Az 7-es vektort kiindulasi alapul veve irjuk fel, hogy a tobbi milyen
szoghelyzetet foglal el ehhez kepest:
138
1 ...................... 0°
2 .................. - 40°
5 ................... -160°
6 ................... -200°
10...................... 0G
15 .................. -200°
Ha az eredo fesztiltseg szamitasahoz osszegezni akarnank a vekto-
rokat, akkor minden tekercs egyik oldalanak vektorat 180°-os fazisfor-
ditassal kellene felrajzolni. A 126. abran lathatd, hogy pl. az 5, 6 es 75-ds
vektorok fazisat cserelhetjiik meg. Szamitasunkban ezt ugy vehetjiik
figyelembe, hogy az emlitett vektorok szbgertekeihez 180°-ot hozza-
adunk:
1 ........................... 0°
2.......................... -40°
5...............-160°+180°- 20°
6 ..............-200°+180°=-20°
10............................ 0°
15 ..............-200°+180° =-20°
Csoportositsuk az eredmenyt az elojeleket is figyelembe veve a
szbgek novekvo nagysaga szerint:
1 db ................... -40°
2 db ................... -20°
2 db ..................... 0°
1 db .................... 20°
Mindegyik sorban 20°-kal nagyobb a szog, mint az elozoben.
Tekintsuk most a szogeket ugy, mintha azok egy ketreteges egesz-
horonyszamu tekercseles egyik fazisaban a tekercsoldalak fesziiltsegeinek
fazishelyzetet jellemeznek! Ezek szerint ket-ket olyan tekercsoldal van,
amelyeknek ugyanazon horonyban kell fekiidniiik, mert feszultsegeik
fazisszbgei megegyeznek. Az ennek megfelelo horonykep csak egy 20°-os
lepesroviditessel keszitett, q = 3 fazisonkenti es polusonkenti horony-
szamu ketreteges tekercseles horonykepe lehet (142. abra).
Az igy nyert horonyvazlat az eredeti torthoronyszamu tekercseles
redukalt horonyvazlata, ami nagyon erdekes kovetkeztetesre ad leheto-
seget. Eszerint barmely torthoronyszamu egyreteges tekercseles vissza-
vezetheto egy egesz horonyszamu ketreteges tekercselesre. Az utobbi
tekercselesi tenyezoje az elosztasi es a hurtenyezo szorzatakent egy-
szeruen »zamithatd, es ezzel megkaptuk a torthoronyszamu tekercseles
tekercselesi t^nyezojet is.
139
Ketreteges tdrthoronyszdmu tekercseles eseten az egyik reteggel
kell az ismertetett modon eljarni, majd a kapott £ erteket mdg meg kell
szorozni a ket reteg elhiizasanak megfelelo hiirtenyezovel. E szorzat
eredmenye lesz a tekercseles keresett tekercselesi tenyezoje.
’Os
c\i
20°
142. abra
C) Atalakitok tekercselesi vazlatai
Az atalakitok felepiteset az I. B) 2. szakaszban targyaltuk. Meg-
allapitottuk, hogy tekercselesi szempontbol csak az egyvastestu dtalaki-
tok ternek el tobbe-kevesbe a kozonseges egyenaramii, ill. valtakozo-
aramu gepektol. Ezeket az atalakitokat valtakozdaramnak egyen-
aramma, vagy ujabban inkabb csak egyenaramnak valtakozoaramma
valo atalakitasara hasznaljak. Mechanikai felepitesiik megegyezik az
egyenaramii gepekevel, de a forgdreszen a valtakozoaramu halozathoz
valo csatlakoztatas miatt csiiszogyuruk is vannak. Az egyvastestu
atalakitok a forgdresz tekercselese alapjan haromfelek lehetnek.
A kettekercselesu atalakito forgdreszen ugyanazon hornyokban ket,
egymastol villamosan fiiggetlen tekercseles talalhato. Az egyik a kommu-
tatorhoz, a masik a csiiszogyurukhoz csatlakozik. Olyankor alkalmazzak,
amikor az egyenaramii es a valtakozoaramu halozatot fiiggetleniteni
akarjak egymastol; tovabba akkor, ha a ket fesziiltseg nagyon eltero (pl.
24 V fesziiltsegii egyenaramii halozatrol miikddtetve 220 V fesziiltsegti
valtakozoaramot kell eloallitani).
Az egytekercselesil atalakitok kommutatorhoz kotott tekercselesen
megcsapolasokat keszitenek es ezeket a pontokat kotik ossze a csiiszo-
gyuriikkel. Igy az egyenaram es a valtakozdaram ugyanabban a teker-
140
cselesben folyik es a ket fesztiltseg kozott meghatarozott osszefiigges
all fenn. Ha t/e-vel jeloljCik az egyenfesziiltseget, t/v-vel pedig a ket meg-
csapolas kozotti valtakozdfesziiltseg effektiv erteket, akkor az indukalt
fesziiltsegekre pontosan, az iiresjarasban merheto kapocsfesziiltsegekre
pedig durvan igaz, hogy:
egyfazisu megcsapolasnal U„ = 0,707 Ue,
haromfazisu megcsapolasnal t/v = 0,612t/e.
A kiegeszito tekercselessel kesziilt atalakito az elozo ket megoldas
egyesitese. A forgdresz hornyaiban valtakozoaramu tekercselest is el-
helyeznek, es ennek vegeit az egyenaramu tekercseles megcsapolasaihoz
kapcsoljak. A ket rendszer tehat villamosan osszefiigg, de a fesztiltsegek
tetszoleges nagysaguak lehetnek.
Tekintve, hogy a tekercseleseket a forgdreszen kell elhelyezni es a
tekercsfejeket erosen le kell kotni, az egyenletes tekercsfej-kialakitas
erdekeben mindig ketreteges tekercselest kell keszfteni.
1. Kcttekercselcsii atalakitok
Kettekercselesii forgoreszt kesziteni elvileg rendkivul egyszerii.
Mivel a ket rendszer tekercseit ugyanazon hornyokban kell elhelyezni,
a horony nagysagat vagy pedig a horonyba keriilo huzalok szamat es
meretet ugy kell meghatarozni, hogy az egyik tekercseles elhelyezese es
biztonsagos szigetelese utan a masik reszere meg elegendo hely maradjon.
A kozos hornyok azonban neha sok gondot okoznak; kiilonosen akkor,
ha eredetileg egyenaramu gep szamara kesziilt forgoreszt kell igy beteker-
cselni. Ugyanis az egyenaramu tekercselest is es a valtakozoaramu
tekercselest is a sajat torvenyszertisegei szerint kell elkesziteni, tehat
olyan horonyszamot kell keresni, amely az osszes kovetelmenyeket ki-
elegiti. Ha pedig ez nem lehetseges, akkor meg kell kiserelni a tekercselest
a horonyszamhoz alakitani.
A haromfazisu tekercselesnek itt is а В) 1. pontban ismertetett
szimmetriafelteteleket kell kielegitenie, figyelembe veve, hogy csak ket-
reteges tekercseles johet szamitasba. Tehat ZjZ-nak es Zf3o-nak egesz
szamnak kell lennie (o ismet az a legnagyobb szam, amellyel Z is es p
is maradek nelkiil oszthato).
Az egyenaramu oldalon rendszerint kis fesziiltsegre kell a teker-
cselest kesziteni. Igy hurkos tekercseles adodik, es ezt kiegyenlito kote-
sekkel kell ellatni. Ez pedig csak akkor lehetseges, ha Z]p egesz szam.
Vegeredmenyben hurkos egyenaramu es haromfazisu valtakozoaramu te-
kercseles eseten olyan horonyszamot kell valasztani, hogy Zjp, Zf3 es Zi3o
egesz szam legyen. Kz 1. tablazat alapjan el lehet dbnteni, hogy az igy
141
szoba jovo horonyszamok koziil melyeket lehet egesz horonyszammal
tekercselni.
Nagyobb fesziiltseg es kisebb fordulatszam eseten az egyenaramu
oldalt hullamosan kell tekercselni. A horonyszamot most ugy kell meg-
1
valasztani, hogy az j\=------(L. II. A) (lb pont) feltetelbol adodo
Vk = l{^+ I egesz szam legyen. A leggyakrabban eloforduld negypolusil
P
atalakitdknal p = 2 es w = 3, vagy esetleg u = 5. Z ekkor csak paratian
szam lehet; paratian horonyszamra pedig — ha egyaltalan betekercsel-
heto — csak tort horonyszamu tekercselest lehet kesziteni. Osszefoglalva:
hullamos egyenaramu es hdromfdzisu valtakozoaramu tekercseles eseten
olyan horonyszamot kell valasztani, hogy U— , Z/3 es Z/3 о egesz szam
legyen. Ha a harom feltetel egyiitt teljesithetetlen, mert a horonyszam
paros es megis hullamos tekercselesre van sziikseg, akkor mestersegesen
zart hullamos tekercselest lehet kesziteni.
Az egyfazisu valtakozoaramu tekercseles altalaban minden horony-
szamra elkeszitheto, akar iires hornyokkal a B) 2. szakasz szerint, akar
pedig — a forgoresz konnyebb kiegyensulyozhatdsaga erdekeben —
valamennyi horony betekercselesevel.
2. Egytekercselesii atalakitok
Az egytekercselesii atalakitok forgdreszenek tekercseleset a kom-
mutatorral is es a csuszogyurukkel is ossze kell kotni. A kommutatorral
vald osszekotest csak az egyenaramu gepeknel megismert ketreteges
hurkos es hullamos tekercselessel lehet megvaldsitani, de figyelembe kell
venni azt is, hogy a csuszogyuriikhoz vezeto megcsapolasokat szimmet-
rikusan lehessen elhelyezni. Egyfazisu megcsapolas eseten n = 2. harom-
fazisti megcsapolas eseten a = 3 csuszogyiiru sziikseges. Ezek reszere a
К
megcsapolasokat akkor lehet szimmetrikusan elhelyezni, ha egesz szam.
(K a kommutatorszeletek, 2a a parhuzamos agak szama.) Ha ez a tel-
tetel teljesiil, akkor a szomszedos megcsapolasok egymastol
К
kommutdtorlepesre keriilnek. Ket parhuzamos ag eseten, amikor a—1,
minden gyuriihoz egy megcsapolas tartozik. Ha a tekercseles kettonel
tobb parhuzamos agbol all, akkor minden gyiiriihoz a szamu megcsapolas
142
tartozik es osszesen na megcsapolast kell kesziteni. Nagyon fontos, hogy
minden megcsapolast hely ossze legyen kotve a hozza tartozo csuszogyuruvel!
A 143. abra egyfazisuan megcsapolt negypolusu hurkos tekercselest
abrazol. X=16, Z—16, a—p = 2 es n = 2. K/an = 16/2-2 = 4 egesz szam,
es a kotesek tavolsaga egymastol j^g = 4. Mindket gytiruhoz a —2, a ket
143. abra. Hurkos tekercseles egyfazisu megcsapolasa,
Z = 16, JC=16, 2p = 4; a = 2
gyuruhoz osszesen na=2 • 2=4 megcsapolas tartozik. A 74. abran lathato
hurkos tekercseles adatai: A?= 18, Z=36, z/ = 2, a=p = 2. Keszitsimk a
tekercselesen haromfazisu megcsapolasokat. yg =-Kjan = 36/2 • 3 = 6; az
osszes megcsapolasok szama na — 3 -2 = 6. Ha egy megcsapolast keszi-
144. abra. Hullamos tekercseles haromfazisu megcsapolasa,
Z=T1, K^-21, 2p=4, a^l
143
tiink a 28. szeletnel, akkor a tobbi a 34., 4., 10., 16. es 22. szelethez keriil.
Kdziiliik pl. a 28. es 10. tartozhat az A fazishoz, a 34. es 16. a В fazishoz,
vegiil a 4. es 22. a C fazishoz. A 76. abraba berajzolt kiegyenlito kotese-
ket megfigyelve megallapfthatjuk, hogy a csuszogyuruk egyuttal a ki-
egyenlito kotesek szerepet is betoltik.
Hullamos tekercseles haromfazisu megcsapolasara mutat peldat a
144. abra. К =27, Z=27, u=l, p = 2, a=l. A megcsapolasok tavolsaga
145. abra. Egyfazisu kiegeszito tekercseles
kapcsolasa, Z=12, K'=12, 2p = 4
144
yg = K/an = 21/l - 3 = 9 es osszesen na = 3-1=3 megcsapolast kell keszi-
teni.
A megcsapolasokat nem csak a kommutatorszeleteken, hanem a
vastest masik oldalan, a tekercsfejeknel is el lehet kesziteni.
Kis atalakitok megcsapolasait sziikseg eseten aszimmetrikusan is
el lehet helyezni.
146. abra. Haromfazisu kiegeszito tekercseleskapcsolasa,
Z=12, K=12, 2p = 2, q = 2
10 Villamos forgogepek tekercselese
145
3. Atalakitok kiegeszito tekercselessel
A kiegeszito tekercselessel kesziilt atalakitok forgdreszen is ket
tekercselest kell elhelyezni, ezert a horonyszamot az 1. szakaszban ismer-
tetett feltetelek szerint kell kivalasztani. A ket tekercseles osszekotesere
egyszeru szabalyokat csak arra az esetre lehet adni, amikor mindket
tekercseles atmeros es a kiegeszito tekercseles egesz horonyszamu.
A peldakeppen valasztott egyenaramii tekercseles adatai: Z=12,
A=12, 2p = 2. A 145. abraban ezt a tekercselest egyfazistian megcsapol-
tuk es dsszekotottuk az egyfazisu kiegeszito tekercselessel. A kommuta-
toron a megcsapolasi helyeket a 2. szakaszban ismertetett szabalyok
figyelembevetelevel, de egyebkent tetszolegesen lehet kivalasztani.
Az egyik megcsapolasi pontot ossze kell kotni a kiegeszito tekercseles
egyik vegevel ugy, hogy a ket tekercselesben folyd aramiranyok minden
horonyban azonosak legyenek. A ket szabadon maradt veget (A es B)
kell a csuszogyuriikhoz kapcsolni.
A 146. abra egyenaramii tekercselese haromfazisiian van megcsapol-
\a. Keressiik ki a kiegeszito tekercselesnek a В megcsapolassal osszekot-
heto tekercseit. Az egyenaramii vazlatban a 3. kommutatorszelethez
a 3-as es a £-as horony tartozik. Ezek kozepvonalat eredmenyvonal je-
loli. Mivel q =12/6 = 2, ket olyan hornyot keresiink, amelyek az elobbi
kozepvonalhoz kepest szimmetrikusan helyezkednek el. Ez a ket horony
— az 5-os es a 6-os — a kiegeszito tekercselesben meghatarozza annak a
fazisnak a helyet, amely a В ponttal osszekapcsolhato. Az osszekapcso-
last ugy kell elvegezni, hogy a kiegeszito tekercseles 5-os es 6-os hornya-
ban, valamint az egyenaramii tekercseles 3-as es £-as hornyaban az aram-
iranyok azonosak legyenek. Az A es C megcsapolassal osszekotheto
fazisvegeket ugyani'gy lehet meghatarozni.
146
III. VILLAMOS GEPEK TEKERCSELO ANYACAI
A) Femek
A villamos forgogepek gazdasagos iizemeltetese a tekercselesi
anyagtol jo villamos es hovezetokepesseget kovetel.
Tekercselesi anyagkent fokent rezet, de bizonyos esetekben az
akiminiumot hasznaljak.
1. Rez
Villamos eelokra csak elektrolitikus iiton finomitott (raffinalt)
rez johet szamitasba, amelynek reztartalma legalabb 99,95%. Az ilyen
tisztasagu, lagyitott rez fajlagos ellenallasa 20 °C (293 К) homersekle-
ten 0,0175 Qmm2/m (0,0175 • 10 G Qm), ill. fajlagos vezetokepessege
57 Sm/mm2 (57-107 S/m). Sziikseg eseten tekercselesre felhasznalhato
meg a 99,90% reztartalmil huzal is, amelynek fajlagos vezetokepessege
54 Sm/mm2 (54- IO6 S/m), ez azonban megnoveli a vezetok es ezzel az
egesz gep mereteit.
Fajsiilya: 8,9 kp/dm3 (875• IO3 N/m3).
Olvadaspontja: 1083 °C (1356 K).
Szakitoszilardsag: 24 kp/mm2 (23,5 • I07 N/m2).
Van olyan eljaras, amellyel a vezetokepesseget 59...60 Sm/mm2-re
(59> IO6 S/m...60- 10° S/m) emelhetjiik. Ilyen rez hasznalata jelentos suly-
megtakaritast jelent, ui. a felhasznalando rezmennyiseg es vele egyiitt a
gep meretenek csokkentesehez vezet. Ilyen az un. OFHC (oxidmentes)
rez, amelynek reztartalma legalabb 99,99%.
Az eddigi adatok az un. kildgyitott rezanyagokra vonatkoznak.
Ezek mellett hasznalunk kemenyre hengerelt es Inizotl rezanyagot a
kommutatorszeletekhez, es felkemenyet a kivezetesek, csatlakozasok es
gyujtosinek keszitesehez. Ez esetben a szakitoszilardsag 40...45 kp/mm2
(39,2* 107 N/m2...44-107 N/m2), a fajlagos vezetokepesseg 50/Sm/mm2
(50- 106 S/m).
A esupasz rezhuzal minosegileg az MSZ 1565 es 1568 eloirasainak
feleljen meg.
A rez szabad levegon oxidalddik, de a feliileten keletkezo oxid-
10
147
8. tablazat
Kereszt-
b. (az elek lekerekitese miatti kereszt-
sze-
les- seg vastagsag
0,8 । 0,9 | 1,0 1 1 1 1,3 1.4 1,5 | 1,6 i J>7 i J’8 1 ’’9 | 2,0 2,2
1,4 1,04 1,12 1,26 1,40 1,54 1,68 1,82
1,6 1,20 1,30 1,46 1,62 1,78 1,94 2,10 2,26 2,42
1,8 1,36 1,48 1,66 1,84 2,02 2,20 2,38 2,56 2,74 2,92 2,93
2,0 1,52 1,66 1,86 2,06 2,26 2,46 2,66 2,86 3,06 3,26 3,29 3,49 3,69
2,2 1,68 1,84 2,06 2,28 2,50 2,72 2,94 3,16 3,38 3,60 3,65 3,87 4,09 4,53
2,5 1,92 2,11 2,36 2,61 2,8b 3,11 3,36 3,61 3,86 4,11 4,19 4,44 4,69 5,19
2,8 2,16 2,38 2,66 2,94 3,22 3,50 3,78 4,06 4,34 4,62 4,73 5,01 5,29 5,85
3,0 2,32 2,56 2,86 3,16 3,46 3,76 4,06 4,36 4,66 4,96 5,09 5,39 5,69 6,29
3,2 2,48 2,74 3,06 3,38 3,70 4,02 4,34 4,66 4,98 5,30 5,45 5,77 6.09 6,73
3,5 2,72 3,01 3,36 3,71 4,06 4,41 4,76 5,11 5,46 5,81 5,99 6,34 6,69 7,39
3,8 2,96 3,28 3,66 4,04 4,42 4,80 5,18 5,56 5,94 6,32 6,53 6,91 7,29 8,09
4,0 3,12 3,46 3,86 4,26 4,66 5,06 5,46 5,86 6,26 6.65 6,89 7,29 7,69 8,49
4,5 3,52 3,91 4,36 4,81 5,26 5,71 6,16 6,61 7,06 7,51 7,79 8,24 8,69 9,59
5,0 3,92 4,36 4,85 5,36 5,80 6,36 6.86 7,36 7,86 8,36 8,69 9,19 9,69 10,69
5,5 4,32 4,81 5,35 5,91 6,46 7,01 7,56 8,11 8,66 9,21 9,59 10,14 10,59 11,79
6,0 4,72 5,26 5,86 6,46 7,06 7,66 8,26 8,86 9,46 10,06 10,49 11,09 11,69 12,89
6,5 5,12 5,71 6,36 7,01 7,66 8,31 8,96 9,61 10,26 10,91 11,39 12,04 12,69 13,99
7 5,52 6,16 6,86 7,56 8,26 8,96 9,66 10,36 11,06 11,76 12,29 12,99 13,69 15,09
8 6,36 7,06 7,86 8,66 9,46 10,26 11,06 11,86 12,56 13,46 14,09 14,89 15,69 17,29
9 7,12 7,96 8,88 9,76 10,66 11,56 12,46 13,36 14,26 15,16 15,89 16,79 17,69 19,49
10 7,92 8,86 9,86 10,86 11,86 12,86 13,86 14,86 15,86 18,86 17,69 18,69 19,69 21,69
11 8,72 9,76 10,86 11,96 13,06 14,16 15,26 16,36 17,46 15,58 19,49 20,59 21,69 23,89
12 9,56 10,66 11,86 13,06 14,26 15,46 16,66 17,86 19,06 20,26 21,29 22,49 23,69 26,09
14 11,12 12,46 13,86 15,26 16,66 18,06 19,46 20,86 22,26 23,66 24,89 26,29 27,69 30,49
16 12,72 14,26 15,86 17,46 19,06 20,66 22,26 23,86 25,46 27,06 28,49 30,09 31,69 34,89
18 16,06 17,85 19,66 21,46 23,26 25,06 26,86 28,66 30,46 32,09 33,83 35,69 39,29
20 19,86 21,86 23,86 25,86 27,86 29,86 31,86 33,86 35,69 37,69 39,69 43,69
22 24,06 26,26 28,46 30,66 32,86 35,06 37,26 39,29 41,49 43,69 48,09
25 29,96 32,36 34,86 37,36 39,86 42,36 44,69 47,19 49,69 54.69
28 36,26 39,06 41,86 44,66 47,46 50,09 52,89 55,69 61,29
30 41,86 44,86 47,86 50,86 53,69 56,69 59,69 65,69
32 47,86 51,06 54,26 57,29 60,49 63,69 70,09
35 55,86 59,36 62,69 66,19 69,69 76,69
reteg a tovabbi korroziotol megvedi. Hovezeto kepessege igen nagy.
Villamos vezetokepessege az eziist utan a legnagyobb.
A rez ontesre nem alkalmas, megomlesztve suriin-folyos, olvadt
allapotban sok gazt nyel el, formaba ontve habzik, ezert ontvenye na-
gyon holyagos. A rez lagysaga miatt reszelovel, furdval nehezen mun-
kalhato, elkenodik, a reszelot eltomi. Hideg es meleg alakitassal kitunoen
formalhatd. Hidegmegmunkalas hatasara a rez kemenysege no, nyulasa
csokken. Ez a huzal hengerelesekor, huzasakor, es a tobbszori atcseveles-
nel is jelentkezik. A megmunkalas kozben megkemenyedett rez 500 °C-on
(773 K) izzitva es utana vfzben lehutve, visszanyeri eredeti tulajdonsagait.
148
metszet, mm2
metszetcsdkkenes figyelembevetelevel)
| 6,5
5,94
6,69
7,19
7,69
8,44
9,19
9,69
10,94
12,19
13,44
14,69
15,94
17,19
19,69
22,19
24,69
27,19
29,69
34,69
39,69
44,69
49,69
54,68
62,19
69,69
74,69
79,69
87,19
7,53
8,09
8,65
9,40
10,33
10,89
12,29
13,69
15,09
16,49
17,89
19,29
22,09
24,89
27,69
30,49
33,29
38,89
44,49
50,09
55,69
61,29
69,69
78,09
83,69
89,29
97,69
8,69
9,29
10,19
11,09
11,69
13,19
14,69
16,19
17,69
19,19
20,69
23,69
26,69
29,69
32,69
35,69
41,69
47,69
53,69
59,69
65,69
74,69
83,69
89,69
95,69
104,69
9,93
10,89
11.89
12,49
14,09
15,69
17,29
18,89
20,49
22,09
25,29
28,49
31,69
34,89
39,69
44,49
50,89
57,29
63,69
70,09
79,69
89,29
95,69
102,09
111,69
11,94
12,99
13,69
15,44
17,19
18,94
20,69 .
22,44 ;
24,19
27,69
31,19
34,69
38,19
41,69
48,69
55,69
63,69
69,69
76,69
87,19
97.69
104,69
111,69
122,19
vaslagsag
4,0 4,5 5,0 5,5 6,0
15.69 17,69 19,69 21,69 19,39 21,64 23,84 24,14 26,64 29,39
23,69 26,14 29,14 32,14 35,14
25,69 28,39 31,64 34,89 38,14
27,69 30,64 34,14 37,64 44,14
31,69 35,14 39,14 43,14 47,14
35,69 39,64 44,14 48,64 53,14
39,69 44,14 49,14 54,14 59,14
43,69 48.64 54,14 59,64 65,14
47,69 53,14 59,14 65,14 71,14
55,69 62,14 69,14 76,14 83,14
63,69 71,14 69,14 87,14 95,14
71,69 80,14 89,14 98,14 107,14
79,69 89,14 99,14 109,14 119,14
87,69 98,14 109,14 120,14 131,14
99,69 111,64 124,14 136,64 149,14
111,70 125,15 139,14 153,14 167,14
119,69 134,14 149,14 164,14 179,14
127,69 143,14 159,14 175,14 191,14
139,69 156,64 174,14 191,64 209,14
41,39
44,64
51,14
57,64
64,14
70.64
77,14
90,14
103,14
116,14
129,14
142,14
161,64
181,14
48,14
55,14
62,14
69,14
76,14
83,14
97,14
111,14
125,14
139,14
153,14
174,14
194,14
63,14
71,14
79,14
87,14
95,14
Hl,
127,
80,14
88,14
98,14
107,14
125,14
143,14
99,14
109,14
119,14
139,14
159,14
143,14161,14
159,14”
175,14 197,14
199,14"“
233,14
179,14
224,14
251,14
179,14
199,14
219,14
249,14
279,14
194,14 209,14
207,14 223,14
226,69 244,14
239,14 269,14
255,14’““
279,14
287,14
314,14
299,14
391,14
349,14
Hegesztesi mod megvalasztasanal figyelembe kell venni a rez nagy
gazelnyelo kepesseget, amely toresre hajlamossa teszi a varratot. Celszerii
a villamos ellendllds-hegesztest haszndlni.
A tekercseleshez a rezet csupaszon vagy szigetelve hasznaljuk.
Csupasz szalag alaku rezet hasznalunk a nagy aramerossegu soros
motorok fopolus tekercseinek keszitesere. Az egyes meneteket pedig
mikafoliummal, lakkpapirral stb. szigeteljiik. Hasonld modon kesziil-
nek a nagy aramerossegu segedpolus tekercsek is.
Az 5. tablazat tartalmazza a villamos gepekhez hasznalt negyszog ke-
resztmetszet u csupasz rezhuzalok szabvanyos mereteit es keresztmetszeteit.
149
9. tablazat
Huzal- atmero mm Ke- reszt- metszet mm2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
0.020 0,025 0,030 0,035 0,00031 0,00049 0,00070 0,00096 0 025 0,030 0,036 0,041
0,040 0,045 0,050 0,055 0,0012 0,0015 0,0019 0,0023 0,047 0,055 0.060 0,066
0,060 0,065 0,070 0,080 0,0028 0,0033 0,0038 0,0050 0,071 0,077 0,089 0,094 0,076 0,082 0,089 0,100
0,090 0,100 0,110 0,120 0,0063 0,0078 0,0095 0,0113 0,106 0,118 0,129 0,140 0,113 0,125 0,137 0,149
0,130 0,140 0,150 0,160 0,0132 0,0153 0,0176 0,0201 0,154 0,165 0,175 0,186 0,164 0,175 0,186 0,197
0,170 0,180 0,190 0,200 0,0227 0,0254 0,0283 0,0314 0,197 0,209 0,219 0,230 0,208 0,220 0,232 0,244
0,210 0,220 0,235 0,250 0,0346 0,0380 0,0433 0,0490 0,242 0,254 0,271 0,287 0,256 0,269 0,286 0,303
0,265 0,280 0,300 0,315 0,335 0,355 0,375 0,400 0,0551 0,0615 0,0706 0,0779 0,0881 0,0939 0,1104 0,1257 0,304 0,321 0,342 0,358 0,400 0,422 0,445 0,474 0,321 0,338 0,359 0,377 0,478 0,504 0,531 0,557 0,485 0,505 0,530 0,59 0,61 0,35 0,57 0.59 0,62 0,64
0,425 0,450 0,475 0,500 0,1419 0,1590 0,1772 0,1964 0,502 0,529 0,557 0,584 0,589 0,621 0,664 0,696 0,555 0,580 0,605 0,630 0,63 0,66 0,68 0,71 0,66 0,69 0,71 0,74
1. Egyszeresen szigetelt zomanchuzal.
2. Ketszeresen szigetelt zomanchuzal.
3. Egyszer fonott pamuthuzal.
4. Ketszer fonott pamuthuzal.
5. Egyszer fonott es egyszer szovott pamuthuzal.
6. Ketszer fonott muselyem- es pamuthuzal.
7. Ketszer tekercselt papirhuzal.
8. Goszt 7019-54 szabvany szerinti PETSZO-jelu zomanc es egvietegu uvegfonallal szigetelt
huzal.
9. Goszt 7019-54 szabvany szerinti PSZD- jelii ketretcgu uvegfonallal szigetelt huzal.
10. Goszt 7019 — 54 szabvany szerinti EDA-jelO egyieteg azbeszttel szigetelt huzal.
150
Huzal- atmero mm Ke- reszt- metszet mm 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
0,530 0,560 0,600 0,630 0,670 0,710 0,750 0,800 0,850 0,900 0,950 1,000 1,060 1,120 1,180 1,250 1,320 1,400 1,500 1,600 1,700 1,800 1,900 2,000 2,120 2,240 2,360 2,500 2.650 2,800 3,000 3,15 3,35 3,55 3,75 4,0 4,25 4.5 4.75 5.0 0,2206 0,2463 0,2827 0,3117 0,3526 0,3959 0,4418 0,5027 0,5675 0,6362 0,7088 0,7854 0,8825 0,9852 1,0936 1,2272 1,3685 1,5394 1,7672 2,0106 2,2698 2,5474 2,8353 3,1416 3,5299 3,9408 4,3744 4,9087 5,5155 6,1575 7,0865 7,7931 8,8141 9,8980 11,045 12,566 14,186 15,904 17,720 19,635 0.738 0,779 0,823 0,876 0,928 0,980 1,032 1,083 1,145 1,209 1,271 1,343 1,415 1,498 1,600 1,701 1,804 1,908 2,012 2,113 2,237 2,358 2,482 2.625 2,778 2,930 3,132 0,616 0,649 0,692 0,724 0,767 0,809 0,853 0,906 0,958 1,011 1,065 1,118 1,182 1,246 1,310 1,383 1,457 1,540 1,643 1.745 1,850 1,954 0,660 0,690 0,730 0,760 0,800 0,840 0,880 0,930 0,980 1,030 1,080 1,130 1,190 1,250 1,310 1,380 1.480 1,530 1,630 1,150 1,200 1,250 1,310 1,370 1,430 1,500 1,570 1.650 1,750 1,900 2,000 2,100 2,200 2,300 2,420 2,540 2,660 2,800 2,950 j, 100 3,300 1,450 1,500 1,550 1,610 1,670 1,730 1,800 1,870 1,950 2,050 2,200 2,300 2,400 2,500 2,600 2,720 2,840 2,960 3,100 3,250 3,400 3,600 0,780 0,810 0,850 0,880 0.920 0,960 1.000 1,050 1,100 1,150 1,200 1.250 1,310 1,370 1,430 1,500 1,570 1,650 1,750 1,900 2,000 2,100 2,200 2,300 2,420 2,540 2,660 2,800 2,950 3,100 3,300 1,200 1,250 1,300 1,360 1,420 1,480 1,550 1.620 1,700 1,800 1,900 2,000 2,100 2,200 2,300 2,420 2,540 2,660 2,800 2,950 3,100 3,300 0,74 0,77 0,81 0,84 0,88 0,93 0,97 0,99 1,06 1,10 1,16 1,20 1,26 1,32 1,38 1,44 1,51 1.59 1,74 1,86 1,97 2,07 0,79 0,82 0,86 0,89 0,93 0,98 1,02 1,04 1,09 1,13 1,19 1,23 1,31 1,37 1,43 1,49 1,57 1.64 1,74 1,84 1,94 2,04 2,14 2 24 2,35 2,39 2,51 2,68 2,82 3,16 3.37 3,52 3,72 3,92 4,12 4.36 4,62 4,88 5,13 5,38 1,34 1,40 1,46 1,52 1,59 1,67 1,77 1,86 1,96 2,06 2,16 2,26 2,37 2,41 2,53 2,70 2,84 3,18 3,39 3,54 3,74 3,94 4,14 4,39 4,64 4,90 5,15 5,40
151
Szigetelt huzalokat a gep fesziiltsegetol, a megengedett hofoktol
es egyeb iizemi feltetelektol fiiggoen kiilonbozo rezanyagokbol, kiilonbo-
zo vastagsagban hasznaljuk.
A 9a, b tablazat tartalmazza a villamos gepekhez hasznalhato kor
keresztmetszetu csupasz es szigetelt rezhuzalok szabvanyos mereteit es
keresztmetszeteit.
2. Aluminium
Az elektrolitikus aluminiumot tovabbi finomitassal teszik villamos
celra alkalmassa, ennek aluminiumtartalma eleri a 99,95 %-ot. Az ilyen
tisztasagu aluminium fajlagos ellenallasa 20 °C (293 K) homersekleten
0,0286 Qmm2/m (0,0286 • 10 G Qm), ill. fajlagos vezetokepessege 35
Sm/mm2 (35 • 106 S/m).
Fajsiilya: 2,7 kp/dm3 (26,5 • 103 N/m3).
Olvadaspontja: 658 °C (931 K).
Szakitoszilardsaga: 8 kp/mm2 (7,85 • 107 N/m2).
A csupasz aluminium huzal minosegileg feleljen meg az MSZ 11845
es 11847 eloirasainak.
A szennyezodes az aluminium villamos tulajdonsagat rontja.
Kiilonosen karos szennyezo elemek: a rez, a horgany, a vas es a szilicium.
Szabad levegon az aluminium feliileten nagyon gyorsan oxidreteg
keletkezik, amely az aluminium tovabbi korroziojat megakadalyozza,
tehat vedoreteget kepez. Az oxidreteg ezen elonye meliett hatranya, hogy
a magas olvadasi hofoka es gyors kepzoddse miatt a forrasztast, hegesz-
test megneheziti.
Ha az aluminiumot bizonyos femekkel dsszekotjiik, akkor az ossze-
kotes helyen a nedvesseg hatasara korrozio keletkezik. Kiilonosen nagy-
mervii ez a korrozio, ha az aluminiumot rezzel kotjiik ossze.
Ezert az aluminium es reztekercsek osszekotesere kiilonleges koto-
elemet, az un. Cupalt hasznaljak. Ez olyan, osszehengerelt rez- es alu-
minium lemez, amelynel a szoros erintkezes miatt nem keletkezhet
korrozio.
A tiszta aluminium jol kovacsolhato, hengerelheto. Melegen henge-
relve a lemez lagy marad, hidegen hengerelve kemeny lesz, de 500 °C-on
(773 K) folyds, erosen zsugorodik. Ontesre inkabb otvozeteit hasznaljak.
Az ontott aluminium annal tomorebb, minel gyorsabban hiil le. A lassan
lehult aluminium durva kristalyu, a kokillaba ontott gyorsan lehiilve
finomabb szemcsezetu. A kovacsolt, ill. hengerelt anyag a hengerles
iranyaban rostos szerkezetii, selymes fenyii.
Forgdreszek tekercselesere a nagy nyiilas miatt az aluminium nem
megbizhatd. Kivetelt kepeznek az aluminiummal kiontott forgdreszii,
152
kisebb teljesitmenyu (50 kW-ig) rovidrezart aszinkron motorok, ui. az
aluminium ontes a reznel jobb horonykitoltest es ezaltal tokeletesebb
hoatadast biztosit. A kiontessel kesziilt forgoresz mind gyartas, mind
iizembiztonsag szempontjabol elonydsebb a tekercselt forgoreszntfl.
Nagyon keskeny hornyok kiontesere hasznalt aluminium higfolyossaga
3...4% szilicium adagolasaval novelheto.
Generatorok aluminium tekercselese nem jelent mindig szukseg-
megoldast. Egy bizonyos teljesitmenyhataron tul az aluminiumra ter-
vezett gepek kihasznalasa nem rossz; es a kisebb fajsuly miatt a centri-
fugalis его szempontjabol kedvezobb, mint a rez.
3. Forrasztoanyagok
A forrasztoanyagokat a villamos gepek tekercselesenel a vegek
osszekotesere hasznaljak. Az olvadasi homerseklet szerint megkulonboz-
tetiink lagy es kemeny forraszokat. A 350 °C (623 K) alatt omlesztheto
forraszokat lagy forraszoknak, az 500 °C (773 K) felettieket pedig kemeny
forraszoknak nevezzuk.
A forrasztas hohatason alapuld eljaras, mellyel az osszekotendo
alkatreszeket kisebb olvadaspontu forraszanyaggal kotik ossze. A kotest
kizarolag atomikus es molekularis erok hozzak letre, ami a forrasz ugy-
nevezett nedvesftesi fokatol fiigg. A nedvesites merteke a folyosito
any agon es a kornyezet gazatmoszferajan kiviil az alapanyag feliileti tisz-
tasagatol, homersekletetol es megmunkalasi fokatol fiigg.
Lagyforrasztas. A leggyakrabban hasznalt forraszanyag az on—
olom btvozet. A forraszto on jele vagy neve melle irt szam a %-os on
tartalmat jelenti. A lagyforraszok tulajdonsagaik alapjan negy csoportba
oszthatok:
5...20% ontartalmu otvozetek. Olvadaspontjuk nagy, az olvadt
forraszanyag nedvesito es szetteriilesi kepessege viszonylag kicsi. A fe-
liiletek ezert gondos elokeszitest kivannak. A nagyobb homerseklet
miatt celszerii agressziv folyatoszereket hasznalni.
10. tablazat
Megnevezes Olvadopont Szakitoszilardsag Villamos vezetoke- pesseg a rez vez. kepesseg %-aban
C К kp/mm2 N/m2
Snf 25 265 538 370 363-107 9,0
Snf 35 245 518 400 392-107 9,7
Snf 50 214 487 465 456-107 10,9
153
25...50% ontartalmu otvozetek. Az ontartalom novekedesevel az
olvadaspont homerseklete csokken. Ebbe a csoportba tartozo otvozetek
mar jo nedvesitesi es szetteriilesi tulajdonsagokkal rendelkeznek. A leg-
altalanosabban hasznalt forraszok. Elektromos kotesek letesitesere ki-
valdan alkalmasak (10. tablazat).
50...63% ontartalmu otvozetek. Foleg olyan forrasztasoknal alkal-
mazhatok, ahol csak kis forrasztasi homerseklet engedheto meg, es ahol
az aktiv folyatoszerek hasznalatat is keriilni kell.
70% ontartalmu otvozetek. Altalaban cink (horgany) es cinkbevo-
natu femek lagy forrasztasara hasznaljuk. A kotes mechanikai szi-
lardsaganak novelese erdekeben az on—olom otvozetekhez 1—2% anti-
mont szokas otvozni.
Kiilonleges eelokra 75...100 °C (348...373 K) olvadaspontii forra-
szokat hasznalunk. Ezek a forraszok kadmium, bizmut, on es olom
3 es 4 alkotos otvozetei (11. tablazat).
A forraszanyagok a homerseklet emelkedesekor veszitenek szilard-
sagukbol, ezert a forrasztott kotes maximalis iizemi homerseklete ftigg a
forraszanyag osszeteteletol. Az iizemi homerseklet megallapitasanal —
villamoskotesek eseten — figyelembe kell venni a keletkezo Joule ho
nagysagat is, amely nagyobb aramerossegek, ill. rosszul tervezett vagy
rosszul kivitelezett nagy ellenallasu kotesek eseteben tovabbi felmelege-
dest okozhat.
Az on—olom forraszok altalaban alkalmasak 150°C-nal nem
nagyobb homersekleten iizemelo kotesek keszitesere. A 150 °C folotti
homersekleten:
200 °C-ig (473 K) on—antimon,
300 °C-ig (573 K) on—eziist,
300 °C (573 K) feletti iizemi igenybevetelre pedig a kadmium—cink
forraszanyagok a megfeleloek.
A kiilonlegesen kicsi olvadaspontil forraszokkal keszitett koteseket
csak szobahomersekleten szabad igenybevenni.
//. tablazat
Megnevezes Osszetetel % Olvadaspont
Pb Bi Sn Cd C к
Wood-fem 25,0 50,0 12,5 12,5 70 343
Bi, Pb, Cd 40,0 52,0 — 8,0 90 363
Bi, Pb, Sn 32,0 52,5 15,5 — 95 368
Rose-fem 28,0 50,0 22,0 — 96 369
154
A forrasztas elvegzesehez folyatoszerre van sziikseg. Ez olyan anyag,
mely megtisztitja az osszekotendo feliileteket, az oxidacio ellen vedo-
reteget alkot, es csokkenti a megomlesztett forraszfeliileti fesziiltseget.
A leggyakoribb folyatoszerek: gyanta, gyantas alkohol, cinkklorid,
ammoniumklorid (szalmiakso), citromsav vizes oldata. forrasztovizek
(horgany sosavban stb.).
A gyantas folyatoszerek semleges kemhatasuak, ezert a villamos
gepgyartasban igen elterjedten hasznaljak. A tiszta gyanta csak jol elo-
keszitett feliiletek forrasztasahoz alkalmazhato (pl. eloonozott feliiletek).
A gyanta aktivitasat nehany tized szazaldk adalekanyaggal lehet novelni.
Pl. fenyogyanta
anilinidroklorid
alkohol
40 stilyrdsz
1 sulyresz
59 sdlyresz
Az aktivalt gyanta alapu folyatoszerek maraddkainak eltavolitasa-
hoz eloszor a gyantat kell denaturaltszeszes vagy acetonos mosassal
eltaxolitani, csak ezutan lehet vizes mosast alkalmazni a korrozids
folyamat meggatolasara. Korroziot
okozd anyagok meg nyomokban sem
maradhatnak vissza a forrasztasi
feliileten. A fem feliileten mindig
jelenlevo oxidhartya eltavolitasat a
folyatdszer vegzi, ami azonban nem
alkalmas arra, hogy az alkatresze-
ken levo szennyezodeseket (olajat,
zsirokat. revet, piszkot stb.) is elta-
volitsa. Ezert az alkatreszeket a folya-
tdszer alkalmazasat, vagyis az elo-
onozast, ill. a forrasztast megelozo-
en tisztfto eljarasnak kell alavetni.
Mechanikai modszerek: szaraz
es nedves csiszolas;
Kemiai modszerek: zsirtalanf-
tas, szerves oldoszerekkel;
A femfeliiletet borito oxidre-
teg ultrahang-energia segitsdgevel
is eltavolithato.
A gyakorlatban a 18...50 kHz
felhasznalasanak ket modszere:
147. abra. Oxidhartya eltavolitasa
ultrahang energiaval
frekvenciaju ultrahang energia
es
— Olvadt forraszt tartalmazo edenybe meritjiik a rezgeskelto
a forrasztando alkatreszt;
— Forrasztopaka csiicsat gerjesztjiik ultrahanggal.
155
12. tablazat
Jeloles Eziist Rez Horgany Vo Szilicium Ohada>pont
Sargarez forrasz
fSr 85 85 15 0,3 1020
fSr 54 54 45 0,3 890
fSr 42 42 57 — 845
Eziistforrasz
fAg 4 4 50 46 855
fAg 12 12 36 52 — 830
fAg 50 50 25 25 — 715
Szilfosz 15 79,5 5,5 — 750
Kemenyforrasztas. A lagyforrasztastol abban kiilonbozik, hogy az
alkalmazott forrasztoanyagok olvadaspontja es a kotes mechanikai
szilardsaga nagyobb, az utobbi eleri az 50 kp/mm2-t (49 • 107 N/m2) is.
A nehezfemek (vas, vorosrez stb.) hasznalt kemenyforraszok ossze-
teteliik szerint:
— tiszta rez es sargarez alapiiak, acel, ontottvas es kemenyfemek
forrasztasahoz,
— eziist alapiiak (silfosz stb.) vorosrez tekercsek, rozsdamentes
acelok stb. forrasztasahoz, (12. tablazat).
A folyosfto anyag foleg borax amelyhez hatasfokozasra bdrsavat is
kevernek. A kotes kialakitasahoz — a kemenyforrasz diffuzioja es
kapillaris hatas celjabol — szelesen atlapolt kis hezag (0,02...0,08 mm)
sziikseges.
A konnyufemek (aluminium es otvozetei) kemenyforrasztasahoz
Si tartalmii aluminium forraszanyagot hasznalunk. Az AlMg otvozetek
nagyobb Mg tartalommal nem kemenyforraszthatok. A nemesitett
otvozetek kemenyforrasztasakor a nemesites veszendobe megy.
A konnyufemek kemenyforrasztasahoz hasznalt forraszok 70—90%
aluminiumot tartalmaznak. Ezenkiviil talalhato benniik: rez, nikkel,
eziist, szilicium stb. A sziikseges forrasz mennyisege es minosege a
forrasztasi hely kiviteletol es az osszeforrasztando anyagok kemiai
osszeteteletol fiigg. Forrasztasi homersekletiik 540 (613 K) es 630 °C
(903 K) kozott van.
Kemenyforrasztasnal az alabbiakra iigyeljiink:
— A kemenyen osszeforrasztando feliiletek feltetleniil tisztak, femes
feliiletuek, lehetoleg sarga egetettek legyenek.
156
— A forrasztas s forrasztoanyagnak megfelelo homersekleten
tortenjek.
— • A forrasztas elvegzese utan a forrasztott feliiletet meg kell
tisztitani.
A tekercseles keszitesekor az altalanosan hasznalt forrasztohiively-
lyel \ald osszekotesi modok helyett, kivaldan alkalmas a tompahegesztes
vagy a tompan illesztett vegek kemenyforrasztasa. A hegesztesek szi-
lardsaga erosen megkozeliti, sot gyakran el is eri az eredeti anyag szi-
lardsagat. Tekercselt allo- es forgoreszek hegesztesehez kiilonleges transz-
formatort hasznalunk.
Az azonos keresztmetszetii rudakat ugy kell a hegeszto-pofaba
befogni, hogy abbol egyenlo hosszusagu darabok alljanak ki. Ha a
keresztmetszetek kulonbozok, akkor a vastagabb rdd hosszabb, veko-
nyabb rovidebb darabon alljon ki, azaz a pofak es a kiallo rudvegek
hiitohatasat a nagy es kis keresztmetszeteken es tomegekben fejlodo
hovel ugy egyenlitjiik ki, hogy a legnagyobb homerseklet (a megomles)
mindig az iitkozesi helynel keletkezzek.
Rudak kemenyforrasztasara ugyanaz a transzformator es befogo-
pofa alkalmas mint hegeszteshez. A beallitasi mod is ugyanaz. A kiilonb-
seg csak az, hogy itt kisebb homersekletre es lassabban melegitjiik fel a
rddvegeket, hogy tobb idonk legyen a forrasztashoz.
Igen fontos a forrasztasok, hegesztesek minosegi ellenorzese, amit
haromfelekeppen szokas vegrehajtani:
— a forrasztasi vagy hegesztendo hely kiilso megszemlelese (a
gyaniis helyet kettevagjuk es gondosan megvizsgaljuk);
— a forrasztasi vagy hegesztesi hely atmeneti ellenallasanak merese;
— a forrasztasi vagy hegesztesi helyek felmelegitese arammal.
B) Szigeteloanyagok
1. Szigeteloanyagok tulajdonsagai
A villamos gepgyartasban hasznalt szigeteloanyagoknak mechani-
kai, hoalldsagi es villamos tulajdonsaguk szempontjabol igen valtozd
kovetelmenyeket kell kielegitenidk. Legyenek nyomasalloak es kello
szakitoszilardsag mellett nyulassal is rendelkeznek. Az ismetlodo haj- es
alkalmazott tavolsagoknal — nem szabad valtozast szenvedniok. Fontos
kovetelmeny, hogy meghatarozott homersekleten ellenalloak legyenek,
ugyanakkor jo hovezeto kepessegiik is legyen. Lokofesziiltseggel, vala-
mint allando prdba- es iizemfesziiltseggel szemben villamos atiitesi
szilardsaguk — a minimalis vastagsag mellett — nagy legyen.
A kiilonbozo, rendszerint ellentetes kovetelmenyek gyakorlati be-
157
allitasa tervezo mernokok es technikusok feladata, akik a rendelke-
zesre allo anyagok koziil valasztjak ki a celuknak legmegfelelobbet.
Ugyanakkor a szigeteloanyagokat gyarto cegek megprobaljak eloallitani
a tervezok altal kert anyagokat, az igenyelt adatoknak megfeleloen.
A villamos gepekben sokfele szigetelest hasznalunk. El kell szige-
telniink egymastol az egyes meneteket (menetszigeteles), a menetekbol
feldpiilo tekercseket es mindezeket a vastesttol (horonyszigeteles). Ezek
meghibasodasa a gep reszleges vagy teljes ujratekercseleset teszi sziikse-
gesse.
A menet- es a horonyszigeteles vastagsagatdl fiiggnek a villamos ge-
pek alapmeretei, tehat a siilya is.
A szigeteloanyagok hoallo kepessege, nedvessegalldsaga, mechani-
kai, valamint villamos szilardsaga es egyeb jellemzoi hatarozzak meg a
villamos gepek szigetelesenek megbizhatosagat es elettartamat.
A szigeteloanyagok tulajdonsagait vizsgalva elso helyen villamos
szilardsagukat emlitjiik meg. Ez az a fesziiltseg, amely az anyag 1 cm
vagy 1 mm vastag reteget atiiti.
A villamos szilardsag fiigghet az anyag fajtajatol es minosegetol, a
retegvastagsagtol, a hofoktol, az igenybevetel idejetol stb. A sok tenyezo
miatt a gyakorlatban ketfele villamos szilardsagot kiilonboztetiink meg.
Az elso a szabvanyositott vizsgalatokkal megallapitott villamos
szilardsag MSZ 23162. Ezek az ertekek a minosegi anyagatvetelre. vala-
mint a mas szigeteloanyagok osszehasonlitasara szolgalnak. A masodik
villamos szilardsag a felhasznalas koriilmenyei kozott mutatkozo atiitdsi
fesziiltseg.
Fontos szabaly, hogy az atiitesi fesziiltseg a szigeteloanyag vastagsa-
gaval novekszik, azaz nagyobb fesziiltseg eseten a szigeteloanyag vas-
tagsagat novelve az igenybevetel nem valtozik. A szigeteloanyagok tobb-
segenel az atiito fesziiltseg lassabban no, mint a reteg vastagsaga, pl.
a hetszer vastagabb reteget nem hetszer akkora, hanem mar kisebb
fesziiltseg is atiiti.
A villamos szilardsag mellett donto fontossagu a szigeteloanvagok
hoalldsaga es hovezeto kepessege. A hoalldsag hatarozza meg a villamos
gepek tekercselesenek maximalisan megengedett tiilmelegedeset, tehat a
villamos gepben hasznalt aktiv (vas, rez stb.) anyagok kihasznalasanak
fokat ds nagymertekben a szigeteles elettartamat is.
Mindl nagyobb az aramsuriiseg a tekercseles vezetoiben, annal
nagyobb a gepben keletkezo hofok.
A gep tevezesenel a legnagyobb aramsuriiseg eleresdre torekednek,
hogy a kisebb vezetokeresztmetszettel a gep sulyat es arat csokkenthes-
sek. Konnyen belathato, milyen nagy megtakaritast jelent, ha a szokasos
105 °C-os homerseklethatart korszerii szigeteloanyagok hasznalataval
tullephetjiik.
158
Tervezeskor es gyartaskor egyebkent sokat lehet javitani a szigetelo-
anyagok hoigenybevetelen. Jobb tervez6ssel egyreszt gondoskodni le-
het a szigeteloanyagok jo huteserol, masreszt meg lehet akadalyozni
az un. ,,meleghelyek” kepzodeset. Sok esetben aranylag csekely valtoz-
tatassal a szigeteloanyagok hoigenybevetelet egy gepen beliil a villamos
igenybevetelhez hasonldan egyenletesse lehet tenni.
A szigeteles hovezetesi tenyezoje novelheto, ha minel jobb hovezeto
kepessegu anyagokbol allitjuk ossze es iigyeliink arra, hogy ne kelet-
kezzenek levegovel telt iiregek. Ezert igen fontos a tekercseket nagy ho-
vezeto kepessegu anyagokkal itatni es teliteni. A hoatadas javlthato
meg a hutolevego aramlasi sebessegenek novelesevel. Ezert biztosltani
kell boseges keresztmetszetu hutocsatornakkal a hutolevego termeszetes
aramlasat. A szigeteloanyagok hoalldsagi osztalyait a 13. tablazat tar-
talmazza.
A kialakult gyakorlat szerint a kisfesziiltsegu gepeket kb. 100 LE-
ig — ha kiilonleges kovetelmenyek nincsenek — A, ill. E-osztalyu szigete-
lessel keszitjiik. Nagy teljesitmenyu es nagyfesziiltsegu, vagy nehez
viszonyok kozott dolgozd forgokeseket (pl. vasdti vontato motorok) erde-
mes B-osztaiyu szigetelessel kesziteni, akkor is, ha azt tulmelegedes szem-
pontjabol nem hasznalhatjuk ki, mert ezzel fokozzuk az iizembizton-
sagot.
Nagy fontossaga van a szigeteloanyagok mechanikai tulajdonsagai-
nak, mert azok gyartas es iizem kozben jelentos mechanikai igenybe-
vёtelnek vannak kit6ve.
A villamos szigeteloanyagok tulajdonsagai kiilonbozo hatasok ko-
vetkezt6ben az ido folyaman valtoznak ёspedig legtobb esetben rom-
lanak (13. tablazat).
A szigeteloanyagok romlasat (дregedёsёt) elбidёzб okok:
a kornyezet hatasa, ho-, mechanikai 6s villamos ig6nybev6tel.
A szigeteloanyag nedvessёgtartalma jelentos тёг1ёкЬеп csokkenti a
szigetetesi ellenallast, ill. nagym6rt6kben lerontja a villamos atiitesi
szilardsagot.
Kiilonbozo relativ nedvess6gtartalmd, szobahom6rs6kletii legt6r-
ben tarolt anyag szigetel6si ellenallasa 90% relativ nedvess6gtartalomig
alig valtozik. 90% relativ nedvessёg felett azonban a szigetel6si ellenallas
egyre nagyobb тёг1ёки С8бккепё8ё1 tapasztaljuk.
A szigetel6si tulajdonsagok csokken6se 100. ..200 napig gyorsan
megy vegbe.
Ha az ilyen nedves ^gt6rben tartott szigeteloanyagokat kiszaritjuk,
szigetetesiik kezdetben gyorsabban, majd egyre lassuld iitemben ism6t
javul. A kezdeti szigetel6si ellenallas 50...60% nedvess6gtartalmu
terben is helyreallhat, aminek tobb hetes vagy honapos idotartamat csok-
159
13. tablazat
Osztaly Megengedheto max. h6mers6klet, °C (K) Hasznalatos anyag
Y 90 (363) Papir, selyem, pamut, prespan, fiber, gumi, fa, poli- etilen, PVC, polisztirol, analin, karbamidgyantak
A 105 (378) Papir, selyem, pamut, miigumik, szarado olajlakkok
E 120 (393) Fenolformaldehid-gyantak, papiros, vagy vaszonleme- zek, csovek, poliamid gyantaval impregnalt textiliak (nylon, perlon) poliamid es epoxid zomancok
В 130 (403) Csillam keszitmenyek (mikanit stb.), epoxid gyantak, iivegtextil megfelelo kotoanyaggal, melamin formal- dehid gyantak, azbeszt, csillam, vagy iiveg tolto- anyaggal, polietilentereftalat
F 155 (428) Uvegtextil, azbesztszal megfelelo kotoanyaggal, mika- nit, mikafolum hoallo kotoanyaggal
H 180 (453) Csillam, iivegtextil es szilikon termekek
C 180 (453) felett Csillam kotoanyag nelkiil, iiveg, polietilen, politetra- fluoretilen
kenthetjiik fokozott, nagyobb homersekletu szaritassal (esetleg vakuumo-
zassal).
Ha nedves terben tarolt szigeteloanyagot termeszetes vagy mester-
seges kiszaradas utan ujra nedves terbe helyeziink, a leromlas az elozo-
nel gyorsabban megy vegbe.
Kiilonosen fontos a nedvesseg hatasanak vizsgalata a tropusi
eghajlatra szallitando gepeken.
2. Legfontosabb szigeteloanyagok
Szigetelolakkok. A villamos forgogep gyartasban az alabbi lakkokat
hasznaljak:
huzallakok,
impregnaldlakkok,
itatolakkok,
bevondlakkok (fedolakkok),
lemezszigetelo lakkok.
A szigetelolakkok felhasznalasanak celja az alkalmazott szigetelo-
anyagok villamos szigetelokepessegenek fokozasa, tovabba a nedvesseg,
160
a vegyi es mas hatasok elleni vedelem, tehat a gep iizembiztonsaganak,
elettartamanak novelese.
A lakkok eloalUtasdra szolgdlo alapanyagok: szarado olajok (len-
olaj, kinai faolaj stb.), gyantak, aszfaltok es szurkok, oldo es higito
folyadekok, valamint szarito anyagok. Alapanyagok szerint megkiilon-
boztetiink termeszetes gyantaalapii olajlakkot, es mugyanta alapii lakkot.
Szaradas szempontjabol levegon es kalyhaban szarado, vagy masneven
beegetheto lakkokat kiildnboztetiink meg.
Huzallakkok. A novenyolajalapii lakkal kesziilt huzalok mar nem
elegitik ki a villamosipar novekvo igenyeit. A miianyagalapii lakkal kesziilt
huzalok az impregnalolakk oldoszereivel szemben ellenallobbak, hoallo-
saguk nagyobb, mint az olajalapii lakkoke. A poliuretan es az epoxi
alapii lakkok agressziv ipari kornyezetben es nehez tropusi viszonyok
kozotti alkalmazasa elonyds. Huzallakkok gyartasara a szilikont dn-
magaban ritkan hasznaljak, mert kombinalva jobb minosegu lakkokat
eredmenyez.
A poliuretan alapii lakkal szigetelt rezhuzalok tulajdonsaga, hogy
csupaszitas nelkiil 6 sec-ig 350 °C-os (623 K) onozo fiirdobe martva a
szigeteles a huzal feliileterol nyomtalanul eltiinik, ily modon a csupaszon
maradt huzalfeliilet beonozddik. A termoplasztikus huzalok levonata ket-
tos retegii. Az also reteg epoxi vagy polivinilacetat miianyag, amely le-
het egyszeres vagy ketszeres vastagsagii. Erre keriil a termoplasztikus
reteg. Ilyen huzallal kesziilt tekercset 130 °C (403 K) homersekletre mele-
gitve a feliileten meglagyul, majd kihulve megszilardul es a meneteket
szilardan osszetartja.
Az impregnaldlakkok a tekercseket es szigeteloanyagokat szilard
egysegge fogjak ossze es igy meggatoljak az iizem kozben fellepo sta-
tikus es dinamikus igenybeveteleket, novelik a tekercs holeadokepesseget
es vedelmet biztositanak a levego nedvessegevel, gazokkal es gozokkel
szemben.
Az impregnalo lakkok bitumen, olaj-miigyanta es miigyantaalapiiak
lehetnek, es nehany kiveteltol eltekintve kalyhaban szarado hore keme-
nyedo anyagok (14. tablazat).
Az itatdlakkok a szalas-rostos anyagbol kesziilt (papir, pamut,
selyem, miiselyem, iivegszovet stb.) szigeteloanyagok telitesere szolgal-
nak. Az ilyen celra alkalmazott lakkok minosege a lakkot hordozo szalas-
rostos vazanyagtol, ill. annak hoallosagi osztalyatol ftigg.
A sellak a tropusi novenyeken elo lakktetu valadekanak tisztitott
termeke, amely a ragasztokepesseget csokkento viaszt is tartalmaz.
Az eredetileg pikkelyek alakjaban forgalomba keriilo sellakot alkohol-
ban olvadva kapjuk a mikanit, mikafolium stb. keszitesehez sziikseges
sellaklakkot.
Az olajlakkok szarado olajnak termeszetes vagy miigyantakkal
11 Villamos forg6gepek tekercselese
161
14. tablazat
Megnevezes Viszkozitas 20 C-on (293 k) Ford 4 Szaradasi homerseklet Vizfelvctel % Hoallosagi osztaly
C/h K/h
H 169 65...75 120/24 393/24 2 E
PX 21 70... 80 120 150 ~2A 393 423 24 4 1 В
Miigyanta oldat XD 70...80 120 130 3 2 393 403 3 "2’ 0,1...0,3 В
Oldoszer nelk. itatolakk Elasztirol/32 50...100 120 ~24 393 "24 1 E
Alkid-szilikon alapii Lack 523 30... 40 160 12 433 12 0,1..0,2 F
Resimol F 332 80 120 2 393 2 1 F
oldoszerben kepzett oldatai. Olajlakkokhoz gyakran lenolajta hasznalnak
(varnislakk stb.). A kinai faolaj elsorendti anyaga a villamos szigeteld-
lakknak.
Az aszfaltlakkok alapanyaga a termeszetes aszfalt, vagy az asvany-
olaj leparlasabol nyert bitumen. Legismertebb aszfaltanyag a gilsonit.
Az aszfaltlakk lehet kalyhaban vagy levegon szarado. Az elobbieket itato,
az utobbiakat fedolakkent hasznaljak.
A gliplalgyanta. Sok helyen sellak helyett mikafoliumok, mikasza-
lagok es szigetelocsovek keszitesehez hasznaljak. Ezenkiviil impregnald
es fedolakkent is hasznaljak. A gliptalgyantabol eloallitott lakkok
nagy homersekleten is rugalmasak.
Bakelitlakk. Retegelt lemezek, csovek gyartasahoz a bakelitgyan-
tat alkoholban oldjak. Az igy kapott bakelitlakkot papir, textil stb.
anyagra viszik fel vekony filmretegekben. Eredmenyes Jkiserletek folynak
az alkohol nelkiili gyantafelvitelre.
A gyantafilm bevonatu anyagokbol megfelelo nyomason es ho-
mersekleten nagy mechanikai es villamos szilardsagii, retegelt gyartma-
nyokat keszftenek.
Vastagsag: 0,1...50 mm
Tablameret: 750X1000, vagy 1000X1500 mm
Hoallosag: 150 °C.
162
A bakelitgyantabdl keszitett lakk nem alkalmas tekercsek itata-
sara, mert nem elegge rugalmas, nem kozvetito, es nem hatol be eldgge
a szigeteles hezagaiba.
Szilikonlakkok. Igen jo villamos, mechanikai es vegyi tulajdonsa-
gokkal rendelkeznek. Szilikon szigetelesu villamos gepek 180°C-on is
iizemben tarthatok karosodds nelkiil.
Bevonolakkok. A felhasznalasi teriilettol fiiggoen lehetnek tekercs-
bevond es retegelt gyartmanyok bevond lakkjai. Celjuk az itatott ds
telftett tekercsek, ill. retegelt muanyagok fokozott feliileti vedelme.
A bevonatot egy vagy tobb retegben martassal, szorassal vagy vakuum-
ban valo telitessel hordjak fel. A bevonolakkok levegon es kalyhaban
szarado kivitelben kesziilnek. Gazdasagi szempontbdl a levegon szarado
bevonolakkok kedvezobbek.
A lemezszigetelo lakkok a dinamdlemezek szigetelesere szolgalnak.
A korabbi ragasztott papir, viziiveg es foszfatbevonat helyett levegon
szarado vagy kalyhaban beegetheto lakkokat alkalmaznak. Felviteliik
az oxidoktol megtisztitott es zsirtalanitott dinamdlemezre vagy mas
kisajtolt allo- es forgdreszlemezekre szorassal tortenik. Kisajtolt lemezek
beegetesi folyamatos szalagrendszeren gazdasagos. A beegetdsi ho-
merseklet es ido az alkalmazott lakk minosegetol fiigg.
A fentieken kiviil ismeretesek meg a kovetkczo lemezszigetelo eljara-
sok:Mikacid eljaras: higitott foszforsav, femoxid es csillampor felvite-
level fdmoxidos csillamreteg keletkezik.
A dinamolemez gyartasi folyamataban a lagyitas befejezese utan a
lemezeket tulhevftett vizgozben kezelve sziirke oxidreteg keletkezik.
Ismeretes ezenkiviil 1100... 1300 °C-on magneziumoxid. reteg fel-
vitele, amely a szilicium tartalmu lemezen magneziumszilikat reteget
kepez.
Szigetelo folyadekokat foleg transzformatorokban, kesziilekekben,
es kondenzatorokban, ritkabban villamos forgogepeknel alkalmazzak.
Eredetiik szerint a koolaj es termekei, a szintetikus szenhidrogenek,
a klor es fluortartalmii szenhidrogenek es a szilikon olajok ismeretesek.
A klor es a fluor tartalmu szenhidrogenek hatranya, hogy koltsegesek
es az iv hatasara keletkezo bomlastermekek korroziot okoznak.
Csillamok es csillamgyartmanyok. A csillam asvanyi eredetii szer-
vetlen anyag. Vekony elemezekre hasithatd. Ezeket a lemezeket hasznal-
jak fel szigeteloanyagok keszitesere. Villamos szigetelesre legalkalmasabb
fajtai a muszkovit es flogopit (15. tablazat). A muszkovitnak vannak a
legjobb villamos es mechanikai tulajdonsagai. A muszkovit felulete
fenyes, csillogo, szine vekonyra hasitva enyhen rdzsaszfnii vagy zoldes.
A flogopit sargas, sotetbarna sot fekete szinii is lehet, felulete erdes. A flo-
gopit lagyabb, mint a muszkovit, ezert kiilonosen kommutatorsapka
gyartasara, formadarabok keszitesere alkalmasabb.
ii*
163
15. tablazat
Megnevezes Fajsuly Nyom6szi lardsag Tartos ho- allosag Kemenyseg Mohs skala szerint
kp/dm3 N/m3 kp/cm2 N/m2 °C К
Muszkovit 2,75...3,0 27-1O3...29,4-103 1770 174-106 400 673 2,8...3,2
Flogopit 2,75...2,85 27-103...28-103 1075 105-106 600 873 2 5...2,7
A villamos ipar az alabbi csillamfelesegeket hasznalja:
Lemezcsilldm (blokk) szilard, kemeny lemez, legkisebb vastagsaga
0,2 mm. Szeleit kessel olvalis vagy sokszogu alakra vagjak, hogy leheto-
leg si к es berepedes nelkiili darabokat kapjanak.
Hasitott hulldm (splitting) vastagsaga 0,01 ...0,03 mm, kiindulo
anyaga kiilonfele csillamkeszitmenynek, mint a mikanit, mikafolium,
mikaselyemszalag stb.
Konyv alaku hasitott csillam (book-form) a hasitott csillamnak kii-
lonleges, ertekes fajtaja. Az ugyanazon blokkbol hasitott, egyenlo terii-
letii termekeket finomra orolt csillamlisszttel beporozzak, egymasra rak-
jak es csomagoljak. Vastagsaga: 0,015...0,025 mm.
Csillampehely: pikkelyszerii, vekony csillam. 0,25...1 cm2 nagysagu.
Ez a hasitasi hulladekbol szarmazik.
Csilldmliszt: dries litjan jon letre.
A mikanit csillamlemezekbol sellakkal vagy kompaundlakkal ra-
gasztva nagy nyomason, melegen lapokka sajtolva kesziil. A kotoanyag
mennyisege es a felhaszna.lt csillam minosege szerint kiilonfele mikanito-
kat kiilonboztetiink meg.
A futomikanitot muszkovitbol 500 cC-ig (773 K), flogopitbol
800 °C-ig (1073 K) szabad igenybe venni.
Kommutator es fiitomikanit 2—4% kotoanyagot tartalmazo lapok.
Kommutatormikanitot (1073 K) a sziikseges pontossag eleresere sajto-
las utan mindket oldalan csiszolni kell.
16. tablazat
Megnevezes Osszetetel. .' csillam/kotoanyag Vastagsag. mm Osszenyomhatosag, % hidegen 600 kp/cm2-nel (59-106 N/m2) Atutesi feszultseg, kV
Muszkovit 96...95 4-5 96 0,25 ±0,03 5 (0,5 mm-es) 12,8 (1,0 mm-es) 24,5
Flogopit T 0,4 ±0,03 7...8 (2,0 mm-es) 42,3
164
Hajlekony mikakeszitmenyeket horonyszigetelesre, tekercsfejek
szigetelesere, rudak, csovek, bonyolultabb femreszek szigetelesere hasz-
naljak. Ragasztoanyagkent sellakk, bakelit vagy epoxi-lakkot hasznal-
nak.
Vastagsaga: 0,15.'. .0,50 mm.
Mikaselyem: hordozo anyaga hernyoselyem vagy muselyem szovet,
amelyre rendszerint sellakkal egy vagy tobb reteg csillamot ragasztanak.
Vastagsaga: 0,80...0,20 mm.
Csilldmprespant pl. a B-szigetelesu gepek horonyszigetelesere hasz-
naljak. Altalaban 0,2...0,65 mm vastagsagdak.
Mikafdlium vazanyaga jominosegukondenzatorpapir, vagy selyem-
szovet (iiveg-, muselyem), melyre egy vagy tobb reteg csillamot ragasz-
tunk, es a feliiletet lakkreteggel vonjuk be. A kotoanyag szerint meg-
kiilonboztetunk: sellak, kompaund (aszfalt, bitumen), epoxi es szilikon
mikafoliumot. A mikafolium minoseget es tulajdonsagait a vazanyag,
a csillam es kotoanyag egyiittesen hatarozzak meg (17. tablazat).
Mikaszalagok: a csillamot papirra, selyemre vagy vaszonra ragaszt-
va a mikafoliumhoz hasonloan gyartjak es azutan tarcsas ollokon
szallagga vagjak. Nagyfesziiltsegu gepek, trakcios motorok tekercsfeje-
nek fazishataroknak, keresztezeseknek stb. a szigetelesere hasznaljak.
A szalagokat jol zart dobozban, hiivos helyen taroljak, mert ha
kotoanyaganak oldoszere elparolog, a szalag elveszti keplekenyseget.
Vastagsaga: 0,08... 0,17 mm.
Csillampapir, mikape, novomikanit, szamika stb. Ha a csillamot
szensavgaz jelenleteben 800 °C homersekleten tartjuk, pepszerii anyagot
kapunk, amelyet a papirgyartashoz hasonlo eljarassal 0,04 mm vastag
filmme dolgoznak fel.
/7. tablazat
Megnevezes (kotoanyag) Vastagsag, mm Atiitesi fesztiltseg kV/'mm Felvasalt szigetelo dielektromos veszt. 104 tg<5 20 °C-on 2 kV-on Fajlagos szakito ero
kp/mm2 N/m
Sellak 0,15...0,20 25 500 4 3,92-107
Kompaund 0.15 ±0,03 25 300 4 3,92-IO7
Epoxi 0,16... 0,20 25 300 5 4,9-107
Szilikon (uvegszdv. vazanyagon) 0,12 ±0,03 25 4 3.92-107
165
A mikanithoz hasonld gyartmanyokban a csillamot helyettesito
alapanyag a mikape. A foliabol minden olyan gyartmany keszitheto,
mint a hasitott csillambol. Keszitenek pl. hajlitott mikanitot 20% koto-
anyaggal, ketoldali selyem vagy kondenzatorpapirral, vagy azok nelkiil.
Felhasznalasuk a csillambol gyartott halekony mikanitehoz hasonld.
A mikanite gyartmanyok nagy elonye, hogy eloallitasukhoz a hulladak-
csillamot es csillamport is fel lehet hasznalni.
A mikanitok megmunkalasa eseteban az alabbi iranyelveket tartsuk
szem elott.
Sajtolashoz szorosan illeszkedo szerszamokrol es rugos ellenta-
maszrol gondoskodjunk. Igen kemeny anyagbol keszitsiik a szerszamot
azert, hogy a gyakori elezest elkeriilhessiik.
Az esztergalas vagosebessege 15m/min, a furase 45 m/min. Fiire-
szeleshez hasznalt femszalagfuresz, a szalagsebessege 900... 1200 m/min.
Sajtoloanyagok
Az alkalmazott sajtoloporokat hore kemenyedo vagy hore lagyulo
anyagbol keszitik, vazanyaggal es mas adalekanyagokkal keverve.
Ha a hore kemenyedo anyagokat melegitjiik, homersekletiik emel-
kedesekor eloszor meglagyulnak, majd a homerseklet tovabbi emelkede-
sekor vegyi atalakulas jatszodik le. Ennek eredmenyekeppen kezdetben a
homerseklet-emelkedes semmifele valtozast nem okoz. Elszenesedes
csupan a bomlasi homerseklet felett figyelheto meg. Kemenyedes elott
ezek a miianyagfelesegek oldoszerben, pl. alkoholban oldodnak.
A hore lagyulo miianyagok melegitve fokozatosan meglagyulnak,
majd meg is omlenek. Feltetelezve, hogy lagyulasi homersekletiik a
bomlasi homerseklet alatt marad, melegedes hatasara semmifele vegyi
valtozast nem szenvednek, lehiilve ismet megszilardulnak.
A legaltalanosabban hasznalatos toltoanyag a faliszt. A pamutkoc
vazanyag rostjai hosszabbak es erosebbek, mint a faliszte. Ennek kovet-
kezteben az ilyen vazanyagu sajtoloanyagok iito-hajlitd szilardsaga
nagyobb. Szovetvagdalek vazanyag tovabb noveli iito-hajlitd szilard-
sagat.
Uvegfonal vazanyaggal igen nagy iito-hajlitd szilardsag erheto el,
ugyanakkor kedvezo a sajtolt termek hoallosaga is. Az azbeszt vazanya-
got a sajtoloanyag hoallosaganak fokozasara hasznaljak.
Csillampor toltoanyagot hasznalnak az olyan sajtolo anyagokban,
ahol nagy atiitesi szilardsag, kis vesztesegi tenyezo es aranylag kis vizfel-
vetel a kovetelmeny.
Hore kemenyedo miianyagokbol meleg vagy hideg eljarassal lehet
alkatreszeket kisajtolni. Az ismert meleg eljaras eseten a sajtoloszersza-
mot elozoleg olyan homersekletre hevitik, amelyen a polikondenzacios
166
folyamat eleg gyorsan lejatszodik. Utana a sajtoldszerszam adagolo-
teret a sziikseges mennyisegii sajtoldporral megtoltik es hidraulikus
presgepen sajtoljak.
Jo minosegii miianyag alkatreszek eloallitasakor be kell tartani a
homerseklet, nyomas es ido eloirt ertekeit. Ezek az ertekek az alkatresz-
tol es a sajtolopor anyagatol fiiggnek.
Fenoplaszt (bakelit) tipusu sajtoloporoknal a sajtolasi idot es ho-
mersekletet ugy kell megvalasztani, hogy a gyanta megkemenyedjen.
Ha a gyanta nem megy at teljes egeszeben a C allapotba (nem kemenye-
dik meg), a hasznalat kozben bekovetkezo homerseklet-emelkedes hata-
sara az alkatresz deformalodik es a kelletenel jobban zsugorodik. A saj-
tolasi homerseklet 150... 180 °C (423—453 K), amit a sajtoldszerszam
villamos vagy gozfutesu hevitesevel lehet elerni.
A here kemenyedo miianyag alkatreszek sajtolasa eseteben nagyon
fontos a sajtolopor pontos adagolasa. A sajtolopor elozetes tablettazasa-
val es elomelegitesevel jelentos mertekben gyorsitani lehet a sajtoloforma
tolteset es javitani lehet az alkatresz minoseget.
A kis vizfelvetelii, nedvessegallo fenoplaszt sajtoldanyagok mecha-
nikai tulajdonsagai (pl. iito-hajlito szilardsag) rosszak. A mechanikai
tulajdonsagok megjavitasa — a jo nedvessegallosag megtartasa mellett
— a kvarcliszt szilikonnal vald elokezelesevel (hidrofobizalasaval) valt
lehetove (Doronil).
Az arninoplaszt sajtoldanyag tulajdonsagait a gyanta tipusa es a
toltoanyagok hatarozzak meg. Kotoanyagkent altalaban karbamidform-
aldehid, vagy melamin-formaldehid gyantat hasznalnak. Ezek a gyantak
vilagos szinti sajtoldanyagok eloallitasat teszik lehetove. Kiilonleges
elonyiik a nagy kuszoaram-szilardsag.
A hasznalt toltoanyagok rovidszalu celluloz, faliszt, vagdalt fonal
es szovet, azbeszt, iivegszal stb. A nagyobb feliiletii burkolatok eseteben
ajanlatos melamingyanta-kotoanyagii sajtoloanyagot alkalmazni.
A polieszter sajtoldanyagok nagy elonye a rovid megkemenyedesi
ido, es a kis sajtolasi nyomas 30...80 kp/cm2 (2,94* 106...7,85 • 106 N/m2).
Az epoxi sajtoloanyagot szervetlen toltoanyaggal a villamosipar
nagyobb hoallosagot (F es H osztaly) kovetelo gyartmanyaihoz fej-
lesztettek ki. Pot alakii asvanyi toltoanyaggal igen jo folyokepesseg er-
heto el, ami lehetove teszi a hore lagyuld anyagoknal az altalanosan
elterjedt frdccssajtolast is. (18. tablazat)
Hore lagyuld sajtoloporokbol es tablettakbol keszitett alkatreszeket
dugattyus, vagy csavarorsds berendezesekben vakuumszivattyus beren-
dezessel lehet gazdasagosan eloallitani.
A legtobb hore lagyuld miianyag hatranya, hogy hovel szemben
kevesbe ellenalloak, mint a hore kemenyedo anyagok. A hoalldsag
fokozasara csillam vagy kvarepor toltoanyagot hasznalunk.
167
18. tablazat
00
Megnevezes Fajsiily,
kp/dm3 N/m3
Fenoplaszt szervetlen toltoanyaggal 1,9 18,6-103
Doroszil — —
Aminoplaszt textilvagdalekkal
Karbomid gyanta cell, toltoanyaggal 1,5 14,7-103
Melamingyanta cellulozzal 1,5 14,7-103
Melamingyanta textilvagdalekkal 1,4... 1,5 13,7-103... 14,7-103
Polieszter kvarcliszttel 1,8...2,0 17,7-103... 19,6-103
Polieszter iivegfonal vizanyaggal 1,8...2,3 17,7-103...22,6-103
Epoxi kvarcliszttel 1,9 18,6-103
Epoxi iivegfonal vazanyaggal 1,85 18,1 -103
Uto-hajlito szilardsag, Zsugo- rodas, % Vizfelvetel, Но- allosagi osztaly
kp/cm N/m
3,1 3,04-101 0,4... ...0,65 0,06 F
5,6 5.5 • 101 — 0,06
6,0 5,9-Ю’1
0,3 0,29-Ю-1 0,4...0,8 Y
0,24...0,5 0,23-Ю1. ..0,49-10 1 0,1...1,0 Y, A
0,5...1,5 0,49-Ю’1. ..1,47-Ю-1 0,2...0,6 E
40... 60 39,2-10'1...58,8-Ю'1 0,1...0,2
6...9 5,9-Ю-1...8,8-Ю’1 0,65 0,03
16...18 15,7-Ю-1...17.7-Ю-1 0,1
Celluloz szarmazekok. Ide tartoznak a celluloz acetatok stb. A la-
gyito tartalom megvaltoztatasaval konnyen kielegithetjiik azokat a
kovetelmenyeket, amelyeket a jo froccsonto anyagtol.vagy a folia gyar-
tasakor megkivanunk.
Polisztirolok. Nagy atiitesu szilardsagukmellettigen kicsi a vesztesegi
tenyezojuk, megpedig a szeles frekvenciasavban. Ez a tulajdonsaguk tette
oket a kabelgyartas egyik legfontosabb anyagava. A villamos gepgyartas
teriileten torteno alkalmazasanak hatart szab 100 °C (373 K) koriili
eghetosege. Fontos alkalmazasi teriilete a froccsontessel keszftett forma-
darabok eloallitasa.
Polivinil szarmazekok. Ebben a csoportba tartoznak a vinilpoli-
merek, ill. a kopolimerek. Legelterjedtebben hasznalt a PVC neven ismert
polivinilklorid. Tulajdonsagait az alkalmazott lagyito minosege es tar-
talma szabja meg. Ajo lagyitotol megkivanjuk, hogy nagyobb hom£rsek-
leten ne illanjon el, hajlekonnya tegye az anyagot, kemiailag ellenallo
legyen, fennyel, oxigennel szemben alldkepes, villamos szempontbol
megfeleljen a kivanalmaknak es nehezen eghetove tegye az anyagot.
Polietilen. Ezt az anyagot eloszor a kabeltechnikai resz^re fejlesz-
tettek ki, kesobb teriilete boviilt a froccsontessel. Kis fajsulya, vizzel
szemben valo ellenallo kepessege, feldolgozasi technoldgiajanak kedvezo
koriilmenyei, kis permittivitasa, kis vesztesegi tenyezoje, valamint a
szeles frekvenciasavban valo alkalmazhatosaga a legkivalobb szigetelo-
anyagga minositi, vizfelvetele nulla, dielektromos vesztesegi tenyezoje
5 • 104. Villamos szilardsaga 40 kV/mm, szigetelesi ellenallasa 1019 Q/cm,
fennyel szemben erzekeny, ez a tulajdonsag azonban megfelelo tolto-
anyagok alkalmazasaval lenyegesen javithatd. J61 hegesztheto.
•Szerszam Fuvoka Fu tote st
148. abra. Foccsontes
169
19. tablazat
Megnevezes Fajsuly, Szakitoszilardsag, Nyomdszil ardsag,
kp/dm3 N/m3 kp/cm2 N/m2 kp/cm2 N/m2
Polipro- pilen 0,905 8,85-IO3 400... 450 39,2-10“... ...44-10“ 1100 108-10“
Polikar- bonat. Makrolon 1,2 11,7-IO3 625 61,5-10“ 840 82,5-10“
20. tablazat
Megnevezes Froccsontes homerseklete,
°C K
Cellulozacetat 140...230 413.-.503
Poliamid H (Danamid) 240...280 513...553
PVC Kemeny 160...185 433--.458
Lagy 150...160 423...433
Polietilen (nagynyomasu) 160...250 433... 523
Polisztirol 160...240 433...513
Alaktartossag Martens szerint, Lagyulasi homerseklet, Atiitesi szildrdsag, kV/mm
°C к °C к
30...40 303...313 160...165 433.-.438 60... 80
115...130 388...403 320...230 493... 603 27
Nyomis, Zsugorodas, %
kp/cm2 N/m2
800... 1800 78,5-206...177-10e 0,1...!
700... 1700 68,5 • 10е... 167- 10е 1,5...2,6
1600... 1800 157- 10е... 177- 10е 0,3...0,5
200...350 19,6-10е...34,5-10е 1...5
600... 1100 58,6-10®. ..108-10® 2...5
700... 1800 68,5- 10е...177- 10е 0,3...0,8
To\abbfejlesztese a kldr-szulfiddal kezelt polietilen, az un. Hypalon.
Ennek lenyegesen jobb a kopasalldsaga, es kisebb a fenyerzekenysege
(19. tablazat).
A hore lagyulo muanyagot az e celra keszitett frdccsdntogep dm-
lesztokamrajaban melegitessel megomlesztik, es az omledeket az alkat-
resz alakjanak megfelelo szerszamban nyomjak (148. abra).
Az extrudalas folyamatos alaksajtolas. A muanyagot fokozatosan
lagyulasi homersekletre melegitik, es a szerszamon folyamatosan atsaj-
tolva alakitjak (20. tablazat).
Retegelt muanyagok. Az alkalmazott vazanyag alapjan a retegelt
miianyag lemezeket ket csoportra osztjuk:
szerves, szalas vazanyagu (papir, pamut, murost stb.),
szervetlen, szalas vazanyagu (azbesztszdvet, iivegszovet stb.).
Az elso csoportba tartozo termekek hoalldsaga tartos igenybevetel-
lel legfeljebb 90 °C, a masodik csoporte kb. 150 °C.
Vazanyagok alapjan (21. tablazat) az ASTM 709 eloiras megkii-
lonboztet:
I. tipus: celluldzpapir vazanyagu,
II. tipus: celluldzszdvet vazanyagu,
III. tipus: azbeszt vazanyagu,
IV. tipus: iiveg vazanyagu,
V. tipus: poliamid vazanyagu retegelt miianyagokat.
Papir. A szilard szigeteloanyagok koziil legregebben a papirt
hasznaljak. A szigetelesi eelokra hasznalt papir semmilyen fel nem tart
fareszt es lignonanyagot nem tartalmazhat, mert ezek a papir villamos es
mechanikai tulajdonsagait nagymertekben rontjak.
A jo szigetelopapirra a nagy szakitoszilardsag, keves toltoanyag,
egyenletes vastagsag, kicsiny hamutartalom es a nagyobb atiitesi szi-
lardsaggal jaro kello tomorseg jellemzok. Nedvszivo kepessege nem itel-
heto meg egyertelmuen. Egyreszt ui. a nagy nedvszivo kepesseg elosegiti
a toltoanyagnak a papir belsejebe hatolasat, a tokeletes telitodest, mas-
reszt azonban a mugyantabol kondenzalodo vizet beszivja, ami az atiitesi
szilardsagat csokkenti. A papir nedvszivo kepesseget szigetelo lakk
telitessel vagy lakkozassal jelentosen lehet csokkenteni.
A papirvastagsagot a papir egysegsulyaval hatarozzuk meg. Az
egysegsiilyt p/m2-ben merjiik. 40p/m2-es papir azt jelenti, hogy Im2
papir sulya 40 p.
A papir mechanikai szilardsagat a szakitasi hosszal adjak meg.
Ez az a hosszusag, amelyen a felfiiggesztett papirt sajat sulya elszakitja.
A papir szilardsaga hossziranyban kb. ketszer annyi, mint kereszt-
iranyban.
171
21. tablazat
Megnevezes Fajsuly,
kp/dm3 N/m3
I. Retegelt II. papirbakelit III. IV. 1,3...1,4 12,7-10-3... ... 13,7-IO3
Textilbakelit, fenolgyanta kotoanyag 1,3...1,4 12,7-IO"3... ...13,7-10"3
Azbeszt vi'zanyag, fenolgyanta kotoanyaggal 1,7 16,6-K)-3
Uvegszovet vazanyag fenolgyanta kotoanyaggal 1,65...1,85 16,2-Ю-3... ...18,1-Ю-3
Uvegszovet epoxi gy ant aval
Oto-hajto szilardsag, Alaktartossag Martens szerint, Viz- felvetel, Atiitesi szilardsag kV/mm a retegekre merolegesen
kp/cm N/m °C к
25 25 15 8 24,5-Ю-1 24,5-10-1 14.7-10-1 7,8-Ю-1 125 398 8 8 6 1,2 20 16 13
25...30 24,5-10... ...29,4-IO"1 2,4 10
6
35 34,4-Ю-1 180 453 2 12
45 44,1-Ю-1 250 523 0,07 18
A papirnak hoallonak is kell lennie; ez azt jelenti, hogy 20 oran at
150 °C homersekleten tartva es azutan 6 oran at 20 °C homersekletu,
65%-os relativ nedvessegtartalmu helyisegben tarolva, a papir szavatolt
szilardsaganak legfeljebb 25%-kal szabad csokkenni.
Az atiitesi fesziiltseget 50 mm atmeroju es 2,5 mm sugarral lekere-
kitett tarcsaelektrodok kozott szokas merni, 100p/cm2 nyomas alatt.
A feszultseget fokozatosan kell novelni, 5 s alatt nulla feszultsegtol az
atiitesig.
A ndtroncelluldz vagy roviden ndtronpapir vegyi ellenallo kepessege,
mechanikai tulajdonsagai, hoallosaga reven a papirfajtak koziil villamos
szigetelesi eelokra a legmegfelelobb.
Aceiilezett papir. Az acetilezes lenyegeben abban all, hogy a papirt
katalizator jelenleteben ecetsavval es ecetsavanhidriddel kezelik.
Az acetilezes eredmenyekeppen a mechanikai szilardsagi adatok
eredeti ertekiik 2/3-ad reszere csokkennek, ugyanakkor azonban a papir
viztartalma felere csokken, a nedvszivo kepesseg megsziinik. Megno a
papir hoallosaga, atiitesi szilardsaga, tovabba igen jol es gyorsan sza-
rithatd.
Kondenzdtorpapir. Suru szerkezetii natroncelluldz papir. Villamos
atiitesi szilardsaga igen nagy ertekii. Amig a 30 p/m2 kozonseges natron-
papir atiitesi fesztiltsege 10 kV/mm, addig a kondenzatorpapire
22 kV/mm.
Japan papir. Nagy mechanikai szilardsagu 0,02 mm vastagsagil
papir. Kis atmeroju huzalok szigetelesere hasznalhato, mert kicsiny
meretnovekedest okoz.
Fenylemez (prespdn). A papirgyarto gep sikszitajarol lekeriilo lapo-
kat meg nedves es keplekeny allapotban, kiilon ragasztoszer nelkiil
dsszesajtoljak es 0,1—5 mm vastagsagban hozzak forgalomba. Kemiai
es fizikai tulajdonsagai a papireval megegyezok. A prespanlemezeket
horonyszigetelesre es tekercstartok szigetelesere hasznaljak, amire a
bakelizalt papirnal gyengebb minosegii anyag is megfelel.
Pressboard, transformerboard stb. elnevezessel forgalomba keriil-
nek meg kiilonbozo, a prespanhoz hasonlo gyartmanyok. Nyersanya-
gukban nagyobb mennyisegii pamut- es jutacelluloz van, ezert szivo-
sabbak es hoallobbak, mint a prespan. Hasonlo celt szolgal a fiberlemez
vagy leteroid.
Kemenypapirok (pabit, pertinax stb.): papirbol es bakelit-miigyan-
tabol retegelt szigeteloanyag, amelyet fokent lemezek, hengerek gyar-
tasara hasznalnak. Villamos gepekben tekercstartok, horonyertekek,
kozdarabok keszitesere, csapok szigeteldsere stb. hasznaljak. Elsorendii
mechanikai, elektromos tulajdonsagokkal rendelkeznek. Jol megmunkal-
hatok.
173
Vidkanfiber, cink-kloriddal duzzasztott, majd sajtolt, celluloz
alapanyagu muanyag, amelyet akkor hasznalnak, ha a szigete^si kove-
telmenyek nem jelentosek, de nagy mechanikai szilardsagra van sziikseg.
Nagyon nedvszivd.
Pamut: a gyapotcserjek szalas toktermese. amelybol gyari uton
pamutfonal es szalas szovet kesziil.
Pamutszalagok 0,175 mm vastagsagig batiszt, 0,25 mm-ig perkal
es 0,4 mm-ig koperszalag elnevezessel keriilnek forgalomba. A pamutnak
igen nagy a vizfelvevo kepessege, igy nedvszivas hattisara villamos tulaj-
donsagai nagymertekben romlanak. Ennek csokkentese erdekeben a
szigetelt vezetoket, tekercseket szigeteles utan lakkal kell atitatni.
Selyem: a selyemhernyo nyalmirigyenek valadekabol keletkezett,
babguborol lefejtheto fonal. Selyemvarnis-lepedo, szalagok es osszetett
szigeteloanyagok alapanyaga.
Varnisvaszon: lenolajjal atitatott, viaszsarga szinu, fenyes textil-
anyag (pamut, selyem). A szalagokat rendszerint lepedobol diagonalisan,
a szoves hossziranyara 30...40°-ra vagjak. Tekercsek fej- es horonyresze-
nek, tovabba kivezetesenek, elagazasok szalagolasara hasznaljak. A var-
nis-vaszon 0,1...0,3 mm, a selyem varnis-szalag 0,06...0,17 mm vastag-
sagu.
Azbeszt: asvanyi eredetu, szervetlen anyag, jo hovezeto. Nedvszivd
kepessege kicsi, hoallosaga nagy. Szigetelokepesseget rontjak a benne
gyakran talalhato vaszarddmanyok. Fonalat, vasznat, papirt stb. keszi-
tenek belole. Azbesztlemezzel vagy papirral szigetelik a szinkron gepek
forgotekercseit es a polustekercseket.
Vastagsaga: 0,2...0,5 mm.
Szalas iiveganyagok. A villamosiparban alkalimentes, tiszta kvarc-
iiveget kell hasznalni. Az 1100°C-on megolvasztott iivegbol szalakat
huznak, majd az iivegszalakat selyem es miiselyem szalakhoz hasonloan
fonjak. A szigeteles vastagsaga az azonos minosegu pamutszigetelessel
egyezik. A sima iivegfonalat nehezen lehet a vezetore jol felvinni, ezert
elozoleg a vezeto feluletet lakkozni kell.
Hoallo kepessege igen nagy, nem eg. A homerseklethatar egyediil az
itato anyagtol fiigg. Hovezeto kepessege az azbesztenal jobb. Szakitasi
szilardsaga a pamutenak tobbszdrose. Dorzsolesi ellenallasa rosszabb
ertekii a pamutenal, amit megfelelo itato, ill. impregnald lakkal lehet
javitani. Savak es lugok — fluorsav kivetelevel — nem tamadjak meg.
Nem nedvszivd, a szalak azonban a feliiletiikon vekony vizhartyat kotnek
le. Nem nedvszivd volta alkalmassa teszi arra, hogy kedvezotlen viszo-
nyok kozott tekercselesek szigetelesere hasznaljuk (foldalatti, banya-
mozdonyok stb.).
174
Legaltalanosabban hasznalt kotoanyag a krezol-formaldehid gyan-
ta, de hasznalnak sellakkot es az iivegvazas retegelt muanyagok eseteben
melamin-, epoxi- es szilikongyantakat is. A retegelt muanyagok (leme-
zek, csovek, formadarabok stb.) tulajdonsagai a vaz- es kotoanyagok-
tol fiiggnek.
Miianyag alapu ragasztok
A hore lagyuld miianyag ragasztok jelentosege az erosaramu ipar-
ban kisebb, mint a hore kemenyedoke, mert kicsi a hoallosaguk, nedves-
segerzekenyek es kisebb a kotesi szilardsaguk.
Igelit PC nevii PVC ragasztd. PVC lemezeknek egymashoz, ill.
fem es fafeliiletekre vald ragasztasra hasznaljak.
Az acetonban oldott ragasztoszert egy vagy tobb retegben viszik
fel a ragasztando feliiletre. Az osszeragasztott feliiletek kozott a ragaszto-
anyag szaradasa 15...20 drat vesz igenybe.
Liber rapid atlatszo, enyhen sargas, viszkozus, jellemzoen oldoszer
szagu folyadek. Jo ragasztokepessegenel fogva univerzalis ragasztdkёnt
hasznalhato. Megfelelo szilardsaggal kdt ossze PVC-t faval, gumival,
kdvel, betonnal, iiveggel, femmel stb.
Technokol rapid az elobbieken kiviil femet fahoz, miianyaghoz,
porcelanhoz, kohoz ragaszt. Felhasznalhato ezen kiviil iiveg, fem, por-
celan ragasztasahoz is.
Polivinilacetat ragasztok. Pioloform, Mewital neven ismeretesek,
ho es vizallosaguk kivalo. Alkalmazzak fenoplasztok es retegelt bakelit
gyartmanyok ragasztasara vagy kiilonbozo toltoanyaggal keverve por-
celan, fem ragasztasara.
Cellokol extra. Felhasznalhato gumi, fem vagy miianyag, miibor
ragasztasara. Elonye, hogy vizallo kepessege igen jo, gyakorlatilag
viz behatasaval szemben semmifele valtozast nem szenved. Kiilonosen
alkalmas nem femes szerkezeti anyagoknak femhez vald ragasztasahoz.
A hore kemenyedo ragasztoanyagokat nagyobb ho- es nedvesseg-
allosag es nagyobb kotesi szilardsag jellemez.
Ide tartoznak a kiilonbozo fenoplasztok, aminoplasztok, polieszter,
poliepoxi, poliuretan es szilikon alapu ragasztok. A ragasztok kotese
vegyi folyamat reven jon letre.
Polikon H 1.: polieszter alapu ragasztd. A ragasztd harom kom-
ponensbol all. Az A komponens a folyekony ragasztd gyanta, a В kata-
lizator, a C komponens az aktivizator.
Osszekeveres utan ( Л10 g, В 0,6 g, C 0,06 g) a ragasztd nyomas
es hokezeles nelkiil szobahomersekleten nehany ora alatt megkot. A tel-
jes szilardsagot 20...24 ora alatt eri el. Femek, iiveg, nem porozus kera-
miafelesegek, egyes miianyagok ragasztasara alkalmas.
175
Az araldit, epoxi ragasztok mechanikai, villamos es hoallosagi
tulajdonsagai kivalok. Kivalo a kotoszilardsaguk, a nedvesseggel es a
legkor agresszivitasaval szemben ellenallok, es jo a villamos szigetelo-
kepessegiik.
A ragasztoreteg zsugorodasa igen kicsi, es ezaltal fesziiltsegmentes
kotes jon letre.
Altalaban ket komponensu ragasztoanyagok:
A komponens a ragasztogyanta,
В komponens a terhaldsitd, vagy mas neven Harter.
Hdre (szobahomersekleten) kemenyedo kivitelben gyartjak.
Epoxigyanta alapii ragasztokkal femeket, kiilonosen konnyufemet
lehet ragasztani, de kifogastalan a kotes a nem femes szerkezeti anyagok-
kal, faval, textfliaval, iiveggel stb. is.
A hazai ipar Eporesit K5 neven gyart melegen kemenyedo epoxi
alapii ragasztot. Igen nagy tapadokepessege alkalmassa teszi aluminium
es otvozetei, vas es acel, szinesfemek, keramia, iiveg es miianyagok
egymashoz es mas anyagokhoz vald ragasztasara.
Emlitesre melto meg az Epokitt, mely tdmito es ragaszto kitt.
Vastagabb retegben is gyorsan kemenyedik. Szobahomersekleten 20...
24 ora alatt 50...60°C-on (323...333 К) 1...2 ora alatt megkemenyedik.
A desmodur H poliuretan alapii ket komponensu terhalos ragaszto.
Igen jo a viz es vegyszerallosaga, kivalok a villamos es dregedesi tulaj-
donsagai.
Ragasztasnal a jo kotes erdekeben tiszta felulet es egyenletes
ragasztoelosztas sziikseges. A ragasztas tartossagaban a homersekletnek
jelentos szerepe van.
A kotes szilardsaga annal jobb, minel vekonyabb a ragasztoreteg.
Ontogyantak
A villamosiparban alkalmazott ontogyantakat kemiailag negy
csoportra osztjuk:
telitetlen poliesztergyantak,
epoxigyantak,
szilikongyantak,
egyeb osszetetelii gyantak.
Az ontogyantak jo villamos es mechanikai tulajdonsagai lehetove
teszik, hogy a forgogepekben elonydsen felhasznaljak oket. Az onto-
gyantak nagyobbreszt asvanyi eredetii toltoanyagokkal egyiitt keriilnek
felhasznalasra. Legfontosabb toltoanyagok a kvarcliszt, talkum, kaolin,
csillampor, titandioxid, azbesztliszt stb. A toltoanyagok hatasara az
atiitesi szilardsag rendszerint javul, a permittivitas es a tg <5 altalaban no.
176
A toltoanyagok higito hata-
suak, lassitjak a kemenyedest,
befolyasoljak a nedvessegfel-
vetelt stb. A toltoanyagok es
a folyekony gyanta helyes
osszekeverese futheto vakuu-
mos kevero berendezesben
tortenik. A feldolgozas tech-
nikai es fizikai sajatossagai
messzemenoen meghatarozzak
felhasznalhatosagat.
Pl. a Glasurit Werke M.
Nickelmann GmbH. UP tfpu-
su csepegteto gyantaja elonyo-
sen alkalmazhato alldresz-te-
kercselesehez kb. 1000 kg rez-
vas sulyig, es szeleskoruen
alkalmazzak forgoresz es po-
lusgyurii tekercselesehez haz-
tartasi es szerszamgepek ese-
teben.
A kiontes tortenhet kis
viszkozitasu ontogyantaval
normal nyomason, vakuumos
es nyomasos eljarassal es igen
nagy viszkozitas eseten forma
nelkiili martasos eljarassal.
Az ontoforma anyaga td-
meggyartasnal altalaban fem,
de kis meretu, hore erzekeny
targyaknal jol alkalmazhatok
a termoplasztikus anyagok
(22. tablazat).
Raolvasztott
muanyagbevonatok
A raolvasztott muanyag-
bevonatok csuszd feliiletek
kopasanak csokkentesere, vil- c
lamos szigetelesere, korrozio-
es feliiletvedelemre hasznalha- S
tok fel. pl
12 Villamos forgogepek tekercselese
Vizfel- vete! 20 C 1П ~ utan 0,3... ...0,5 0.25... ...0,35 0,25... ...0,3 IT, 0
• • ОС : 00 •
,OC rn
o £
s • ®
0 : Г4 ;
z 2 • 10fi... 98-106 MO"... 27 - 10(: ,01-911 "90l-‘ 0-106... 470-10°
"2 oo4 : oo
Nj omosz. c JJ Ю...1000 Ю... 1300 Ю...2200 10... 15000
rd
E E »0l -54 "9OI »0l 'eOl- 0 J ,oi -rt •".,01 •
— Z 58,8 ...71 73,5 ...8. 34,3 ...3’
Ф 0 0 0
c 00 s ОС
"a 550.. "009 750.. 350..
10!... ,7-103 10 s... ,7 - 10 s 103... ,6-10! 0 ”7
z
^2 - : 40 • od :
‘П oc 0
(N и 3
N (Z)
у s lit D 0 Harter 951 lit Dx » Harter 901 lit В 30% Наг 4 200% kvarc lit Bx 30% Hi 300% 'kvarc
ct О я 3 Л $
< < < ° <
177
A bevonasra felhasznalhato muanyagok:
rilsan (poliamid 11),
polietilen,
epoxi.
A bevonat keszitesenel minden esetben muanyagporbol indulunk
ki, amit a munkadarab feliiletere kell raolvasztani. A felvitelre ketfele
technologiat alkalmaznak; martast es langszorast.
Martast akkor alkalmazunk, ha a gyartmany teljes feliiletet vagy
feliiletenek nagy reszet egyenletes, vekony bevonattal kell ellatni.
A munkadarabokat hotarold kepessegiik szerint a bevonat vastag-
saganak megfeleloen a mtianyagpor olvadaspontja foie kell hevfteni:
poliamid (rilsan)
polietilen
epoxi
220...350°C (493...623 K).
200...300 °C (473...573 K),
220. ..250 °C (493...523 K).
A bevonando meleg targyat 5...10mp-re kell a muanyagporba
martani, majd kiemelve meg kell varni a feliiletre tapadt por egyenletes
megolvadasat. A martast es atolvasztasat a kivant vastagsag elereseig
kell ismetelni.
A melegites mertekevel es a bemartas idejevel, ill. a martasok sza-
maval a bevonat vastagsagat 0,2...0,8 mm kozott lehet valtoztatni.
Szorassal tengelyszeru munkadarabok gytiru alaku bevonatanak
kesziteset vegzik.
A bevonat helyet homokszorassal vagy kettos ferde recezessel
erdesiteni kell a muanyag tapadokepessegenek novelese celjabol. Forgatas
kozben a langszdropisztoly segitsegevel a munkadarabot melegitsiik
200...230 °C-ra (473...503 K). A por elszdrasat szakaszosan kell vegez-
ni, egy-egy reteg utan meg kell varni. amig a felvitt por megolvad.
Kornyezet, klimatenyezok befolyasa a szigeteloanyagokra. A kor-
nyezet, amelyben a villamos forgogep iizemel, befolyasolja mtiszaki
parametereit, minoseget, megblzhatosagat es elettartamat. Egyes hatasai
elosegitik, masok karositjak az alaptulajdonsagok megtartasat.
Igen fontos, hogy a kiilonfele kornyezetet kepviselo foldrajzi oveze-
tekben hato klimatenyezok merteke es gyakorisaga ismert legyen, hogy
azok figyelembevetelevel a villamos forgogepek, ill. ezek szigeteloanyagai-
nak hasznalhatosagat es megblzhatosagat a kiilonbozo technikai kor-
nyezetekben elore tervezni es biztositani lehessen.
Az MSZ 8882/1-69 szabvany a technikai makroklimakat az alab-
biak szerint osztja fel:
178
hideg klima, (altalanos es extrem hideg),
mersekelt klima (altalanos es hideg),
szaraz tropusi klima (altalanos es extrem),
tengeri klima (hideg, mersekelt es tropusi tengeri).
Az egyes klimak nem egeszen elesen hatarolodnak el egymastol,
hanem kisebb-nagyobb atmenettel, jellemzoik atlapolasaval kiiloniilnek
el, neha lOOkm-en, neha km-eken beliil.
A villamos forgogepek szempontjabol igen fontosak a hazai ipar-
videki mikroklimanak szabad, fedett es zart teru, tovabba a termeszet
atalakitasa es felhasznalasa soran letrejovo, az eredeti termeszetes
kornyezettol eltero igenybevetelt jelento kornyezettipusok.
Alkalmazasi klimak:
Szabadterinek nevezziik azt az alkalmazasi klimat, amelynel a
letesitmenyek vedohatasa hianyzik, ezert az adott technikai klimateriilet
valamennyi klimatenyezoje altal eloidezett igenybevetel korlatozas nelkiil
jelentkezik.
Fedett-terinek nevezziik azt az alkalmazasi klimat, amelynel a
letesitmenyek vedohatasa korlatozottan ervenyesiil. Ezert az adott
technikai klimateriilet valamennyi klimatenyezoje altal eloidezett igeny-
bevetel jelentkezik. Altalaban a meleg, a nedvesseg. por, szel, legnyomas,
ipari gaz, agressziv vegyianyagok jelenlete, harmat es homerseklet-
valtozas korlatozas nelkiil erezteti karosito hatasat.
Zartterinek nevezziik azt az alkalmazasi klimat, amelynel a Ictesit-
menyek vedohatasa jelentos. Ez aldl kivetel lehet a fold alatti banya-
iizem, ahol a szabadterihez kepest szennyezettebb, nedvesebb legterben
iizemelnek a villamos forgogepek. Az igenybevetelek koziil az esd, a
kozvetlen napfeny, szel es gyors homerseklet-valtozas hatasa nem erve-
nyesiil. A meleg, a nedvesseg, legnyomas, ipari gaz es por altal elo-
idezett igenybevetelek itt is jelentkeznek.
A villamos forgogepek szempontjabol a levego, viz es talaj szennye-
zodesei tobbnyire karos hatasokat jelentenek, amelyek a gyartasi folya-
matok es uzemeles soran kialakulo technologiai kornyezettel egyiitt
olyan korrozids folyamatokat indithatnak meg, melyek vegiil isafelii-
letrol kiindulo anyagi vagy szerkezeti valtozasokban nyilvanulnak meg.
A villamos forgogepek szigeteloanyagainak es femeinek vedelme,
a korroziot okozo kornyezeti tenyezok kizarasa vagy hatasanak csok-
kentese es megakadalyozasa erdekdben feliiletvedelmi fokozatok, ill.
eljarasok kidolgozasara van sziikseg.
A feliiletvedelmi fokozatokat mindenkor a fellepo igenybevetelek
alapjan kell meghatarozni ISO TC 107 szerint az igenybeveteleket cel-
szerii ntigy fokozatba sorolni: gyenge, kozepes, eros, nagyon eros.
A negy igenybevetelnek megfeleloen a feliiletvedelmi technologiakat
12*
179
is celszerii negy csoporta osztani, figyelembe veve a villamos forgogep
gyarak feliiletvedelmi eljarasait, valamint a rendelkezesre allo korszerii
korroziogatlo anyagokat. Az egyes fokozatok termeszetesen novekvo
koltsegeket is jelentenek, ezert az igenybevetelek meghatarozasanal,
kivalasztasanal nagyon lenyeges, hogy az iizemeltetes helyen varhato
mikroklima ag’resszivitasat helyesen hatarozzuk meg.
A villamos forgogepeknel alkalmazando feliiletvedelmi eljarasok
(impregnalas, galvanizalas, alkatresz es kesz gep szinre festes) koziil e
fejezetben csupan az impregnalassal es a muanyagok helyes megvalasz-
tasaval foglalkozunk.
Impregnalas
Gyenge igenybevetelnek megfelelo I. fokozat. A vedettsegtol fiig-
getlen iil ide tartozik minden zart terben iizemelo gep, viszonylag szaraz
tiszta legkorben, 1000 V nevleges fesziiltsegig, 500 mm-nel kisebb forgo-
resz atmerovel.
— Martassal, csepegtetessel vagy vakuumban egyszer impregnaini.
Kozepes igenybevetelnek megfelelo II. fokozat. Szabad terre impreg-
nalt gepek.
Vedettsegtol fiiggetleniil ide tartozik minden szabad terben iizemelo
gep. Ide tartoznak tovabba az 1000 V-nal nagyobb nevleges fesziiltseggel
iizemelo, 500 mm es ennel nagyobb forgdresz atmerojii gepek, fiigget-
leniil attol, hogy belso vagy kiilso terben keriilnek alkalmazasra.
— Martassal, csepegtetessel vagy vakuumban egyszer impregnaini
es a tekercsfejet bevondlakkal egyszer bevonni.
Eros igenybevetelnek megfelelo III. fokozat. Vedettsegtol fiiggetle-
niil ide tartoznak a viszonylag szaraz helyen miikodd gepek, amelyek-
nek iizemi viszonyai a tekercselesre dinamikus erohatasokat fejtenek ki
(gyakori inditas, fekezes, forgasirany valtozas stb.).
•— Ketszer vakuumban impregnaini es a tekercsfejet bevondlakkal
egyszer bevonni.
Nagyon eros igenybevetelnek megfelelo IV. fokozat. Vedettsegtol
fiiggetleniil ide tartoznak a savas, lugos kornyezetben. tovabba paras,
nedves helyen iizemelo forgogepek.
— Ketszer vakuumban impregnaini es a tekercsfejet bevondlakkal
ketszer bevonni.
Impregnalasra hasznalhatok a PX21 vagy XD tipusu kondenzacios
kemenyedesii miigyanta oldatok. Bevonasra kozepes igenybevetelig
FAP tipusu faolajjal modositott fenolgyanta, eros es igen eros igenybevd-
telnel Vinuret BI51 ketkomponensif miigyanta oldatot hasznaljunk!
Az igenybeveteleknel megfelelo szigeteloanyagok helyes megvalasz-
tasa igen fontos, mert ez egyik fontos alapfeltetele annak, hogy a villamos
forgogep meghatarozott idotartamig iizemeljen.
180
A szigeteloanyagokat klimaallosag szempontjabol vizsgalva mer-
legelni kell, hogy az egyes anyagok tulajdonsagai milyen valtozast
szenvednek a kiilonfele klimak hatasai kovetkezteben.
A szigeteloanyagok dielektromos tulajdonsagai tobbe-kevesbe je-
lentos mertekben fiiggnek a homerseklettol es az anyagban vagy az
anyag feliileten megkotott nedvessegtol.
Mivel az idojaras valtozasaval a nedvessegviszonyok is \altoznak.
meg kell vizsgalni a nedvessegtartalom hatasat a szigetelesben.
A vizsgalatnal termeszetesen figyelembe kell venni, hogy a relativ
nedvessegtartalom hatasa kiilonbozo homersekleten mas es mas.
A fenol-formaldehid gyantak a vegyi anyagokkal, nedvesseggel,
hovel, fennyel es egyeb hatasokkal szemben ellenalloak. Jo tulajdonsa-
gaikat az alkalmazott vazanyagok jelentosen befolyasoljak.
A karbamid-formaldehid gyantakra a gyenge savak, alkaliak es
ismert oldoszerek, zsirok, olaj vagy szenhidrogenek nem hatnak. A kon-
denzacids tipusu anyagok koziil ez a gyanta peneszedessel szemben igen
nagy ellenallast tanusit, celluloztartalmu vazanyag eseten azonban el-
veszti ellenallasat.
A melamin-formcddehid gyantak a gyenge es eros savakkal. lugok-
kal es organikus oldoszerekkel szemben jol ellenallnak. Az idojaras
hatasait is jol birjak. Kopasallosaguk nagy, peneszekkel szembeni ellen-
allo kepessegiik azonban kisebb, mint a fenolplasztoke.
A polieszter gyantak savakkal, lugokkal, sokkal, oldoszerekkel es
kopassal szemben nagymertekben ellenallok. Idojaras behatasokkal es
dregbitessel szemben altalaban jo ellenallasukrol ismertek. Uvegvazanyag
alkalmazasa eseten igen nagy villamos es mechanikai szilardsagu anyag
all elo.
A here lagyulo muanyagok koziil:
A polivinilklorid (PVC) koncentralt savakkal, lugokkal es alkohollal
szemben ellenallo. Hore es fenyre elszinezodik es torekennye \Alik. Ha
a toltoanyag es a lagyito megfelelo, nedvessegallosaga jo.
A polisztirol vizzel es vegyi anyagokkal szemben ellenall. Kemiailag
semlegesnek tekintheto, de eszterekben, aromas szenhidrogenekben oldo-
dik. Klimahatasokkal szemben gyenge ellenallast tanusit, de ozonnal
es oxigennel szemben vedett.
A polietilen nedvesseggel szemben kitiinoen elall. Majdnem teljesen
peneszallo. Napfeny hatasara azonban elektromos es mechanikai tulaj-
donsagai erosen leromlanak.
Apolifluoretilen (teflon stb.) napsugarzasra, gyenge es eros savakra,
valamint lugokra nem erzekeny. Elektromos tulajdonsagai nagy relativ leg-
nedvessegu helyen sem valtoznak, peneszek nem tamadjak meg, hovel
szemben nagyon ellenallo.
181
IV. TEKERCSEK
ES TEKERCSELEMEK KESZITESE
A) Bevezetes
A tekercsek es tekercselemek gyartasat tekintve megkiildnbdzte-
tunk egy- es tdbbmenetii tekercset. Az egymenetii tekercseket tobbnyire
csupasz rezbol. kiilonleges kesziilekekben hajlitjak es utolag szigetelik, a
sokmeneles tekercseket pedig elore szigetelt huzalbol sablonokon, teker-
cselogepeken keszitik. Ezen alapveto felosztason belul kiilonbseget te-
sziink egyen- es valtakozoaramu tekercseles kozott es ezen beliil kiilon
beszeliink forgdresz- es alldresz-tekercselesrol.
I. Egyenaramii gepek forgoresztekercsei
A korszerii egyenaramii gepek tekercseleset ket fo tipusban keszi-
tik : a tekercsekbol allo hengertekercselessel es riidtekercselessel.
A felhasznalt huzal kor vagy negyszog keresztmetszetii.
Hengertckercseles tekercselemeit sablonon kesz formara tekercse-
lik. A tekercs egy vagy tobb tekercselembol
allhat. Ez utobbi esetben a tekercselest egy-
idejiileg tobb dobrol legombolyitott huzal-
lal keszitik.
A nagy keresztmetszetii vezetok nagyon
merevek, ez megneheziti a tekercsek keszite-
set.: Ilyen esetben a munkat nagyon meg-
konnyiti, ha a tekercselo elemeket tobb par-
huzamos vezetekbol keszitik.
149. abra. Egymcnetes Egymenetes hurkos tekercs lathato a
hurkos tekercs [49. abran. Az ilyen tekercs a kommutator-
oldalakrol kiindulva halad vegig a horonyfe-
neken, majd az ellenkezo oldalon aranylag kis sugaron U-alakra haj-
litjak es a felso retegben ter vissza a kommutatorhoz.
Tobbmenetes hurkos tekercseket a 150. abran mutatunk be. Tobb-
menetes hurkos tekercseket szigetelt vezetobol keszitjiik. A tekercsfej
ketfele modon kesziilhet. A 150a abra szerint a tekercsfej keresztezetlen,
es a tekercsvegek a tekercs also reszen lepnek ki. Ha azt akarjuk, hogy
a tekercsvegek a tekercs also es felso reszen lepjenek ki. akkor a 150Z?
182
150. abra. Tobbmenetes hurkos tekercs
a hurkos tekercseles tobbmenetes tekercse ket als6 tekercsveggel ; b hull&mos
tekercseles tobbmenetes tekercse felsS es also tekercsvegekkel
abran lathato keresztezett tekercsfejjel kell a tekercselest elkesziteni.
A keresztezett tekercsfejet kettos tekercsfejnek is nevezik.
Egymenetes hullamos tekercseles lathato a 151. abran. Az egy-
menetes hurkos tekercshez hasonloan a vezeto itt is a kommutator-
oldalrol halad vegig a horony fenek^n, majd
a tulso oldalon U-alakra hajlltva a felso
retegben ter vissza a kommutatoroldalhoz.
Tobbmenetes hullamos tekercselest
mutat a 152. ,abra, a 152tz abra kereszte-
zett, amig a \52b abra keresztezetlen te-
kercsfejii tekercset mutat be. Bar a ke-
resztezett tekercsfej tobb helyet igenyel,
megis gyakran keszitik, mert a kivezeto
vegek bekotese igy a legegyszeriibb.
Rudtekercseles. Nagy aramerossegii
gepekben a tekercselesi elemek vezetoi
olyan nagy keresztmetszetuek, hogy a te-
kercseket sablonon mar nagyon nehez el-
kesziteni, kiilonosen nehez a tekercsfej be-
hajlitasa. Ilyen esetekben a tekercselemeket
egyes rudakbol keszitik. Ezek lenyegiikben
fel tekercselemek. A rudakat kengyelekkel
kotik ossze es osszeforrasztjak. Az igy ossze-
forrasztott resz megfelel a szokasos te-
kercsfejeknek.
A hullamos es hurkos tekercselesek
rudjait a 153. abran lathatjuk.
152. abra. Tobbmenetes
hullamos tekercs
a a hullamos tekercseles tekercse kettos
tekercsfejjel; b egytekercsfejes hullamos
tekercseles tekercse, tekercselesi ele-
menkent ket menettel, ket tekercselesi
elembol
2. Egyenaramu gepek alldresztekercsei
Az egyenaramu gepek alloreszteker-
cseihez tartozik a fopolus. a segedpolus
es a kompenzald tekercseles.
183
A parhuzamos ger-
jesztesu fopolus tekercsei
rendszerint kis kereszt-
metszetuek es nagy me-
netszamuak. A vezetb le-
het kor vagy negyszbg
keresztmetszetu. Kis ge-
pek tekercseit kozvetle-
nul a polusra helyezik
(154. abra), nagy gepek
tekercseit pedig kulbn-
153. abra. Hullamos tekercsek riidjai
a rudtekercs hurkos fel tekercse;
b riidtekercs hullamos fel tekercse
154. abra. Fopolus szerelve
leges vascsevekre gombolyitjak, es ezekkel egyiitt huzzak a polusra.
Soros gerjesztesu fopolus tekercseit rendszerint teglalap vagy negy-
szbg keresztmetszetu vezetbkbbl keszftik. A soros tekercsek rez helyett
akiminiumbol is keszfthetbk.
Az aluminium tekercseles elb-
nye a kisebb suly, hatranya,
hogy nehez a rezzel jo erint-
kezest biztositani.
Segedpolus tekercsek le-
nyegeben a soros tekercsek-
hez hasonloak (155. abra).
Miigyantaval kibntbtt te-
kercseket kis keresztmetszetu,
nagy menet szamu tekercsek
rbgzitesenel alkalmaznak. A
sablonra felcseveljuk az eloirt
menetszamot, majd a tekercset
kibntb szerszamba teve tbbb-
nyire epoxi gyantaval kibntjtik.
Ezek a tekercsek jo hovezeto
kepesseguek es mechanikai
szilardsaguak. Mivel a kiontes
szerszamban tortenik, a te-
kercsmeretek pontosak lesz-
nek, ami nbveli az iizembiz-
tonsagot. A kibntbtt tekercset tobb oran keresztiil 110...130°C-on
(383...403 K) kikemenyitik.
155. abra. Tekerccsel ellatott segedpolus
184
3. Valtakozoaramu gepek forgdresztekercsei
Megkiildnboztetiink tekercsek es rovidrezart forgoreszt.
A tekercsek forgoresz lehet tobbmenetes es rudtekercselesu (156.
es 157. abra).
A tobbmenetes forgoreszek tekercseleset befuzott, besodrott vagy
ketoszlopos tekercsek berakasaval
keszitik.
Rudtekercselessel kesziilnek al-
talaban a kozepes es nagy aszinkron
motorok forgoreszei, leggyakrabban
a ket reteges hullamos, ritkabban a
ketreteges hurkos tekercselest hasz-
naljak. Ezek a tekercselesek hasonlo-
ak az egyenaramu forgoreszek rudte- 156. abra. Betekercselt forgoresz
kercseleseihez, azzal a kiilonbseggel,
hogy valtakozoaram eseten nincsenek kiegyenlito kotesek, es mas a be-
kotesi mod.
Rovidrezart forgoresz-tekercseles a legegyszeriibb tekercselesi mod.
Kis es kozepes teljesitmenyu gepek hornyaiban rendszerint szigeteles
nelktil toljak be a kor vagy negyszog keresztmetszetii rudakat.
157. abra. Rudgombolyitasu forgoresz
A forgoresz ket oldalan kiallo rudvegekhez forrasztjak hozza a
rovidrezaro gyuriiket (158. es 159. abra).
Kisebb teljesitmenyu gepek hornyait aluminiumrnal ontik ki (160.
abra). Az ilyen kalicka gyartasanak egyszerusege nagy megtakaritast
jelent motorok tbmeggyartasanal.
Meg kell emlekezniink a kiallo
polusu szinkron gepek gerjeszto teker-
cseirol, amelyek a forgoresz polus-
torzseire helyezett tekercsek. Rendsze-
rint csupasz vezetobol, a vezeto elre-
hajlitasaval kesziilnek az egyenaramu
gepek gerjesztotekercseihez hasonlo fel-
epitessel (161. abra).
158. abra. Forgoresz kalicka
185
160. abra. Melyhornyu forgoresz
4. Valtakozoaramu gepek alloresztekercsei
161. abra. Gerjesztotekercs
162. abra. Befuzott tekercseles
Az alldresz a teljesitmenytol es aramnemtol fiiggoen kesziilhet
tobbmenetes vagy riidtekercselessel. A tobbmenetes tekercseles lehet:
befuzott, besodrott, betekercselt es ketoszlopos.
A bejuzdtt tekercselest megfelelo sablonon keszitik es a vezetoket
kezzel fuzik a horonyba (162. abra).
A befuzott tekercseket csak egyreteges tekercseleshez hasznaljak.
Besodrott tekercseleshez az egyes tekercseket sablonra tekercselik,
majd az igy formalt tekercset a sablonrol leveszik es menetenkent a 163.
abra szerinti horonyba rakjak.
Betekercselt tekercseles a besodrottol csupan annyiban kiilonbozik,
hogy a tekercset nem sablo-
non, hanem magaban az allo-
reszben alakitjak ki. Ma mar
ritkan hasznalatos, elavult
tekercselesi mod.
Ketoszlopos tekercseles
lathato a 164. abran. Ennel
minden egyes tekercs ket
kiildnallo feltekercsbol all.
A nagyfesziiltsegii te-
kercseket a vezetokre vasalt
szigetelocsovekbe helyezik.
Besodrott, betekercselt es a
ketoszlopos tekercselesnel ez
186
nem lehetseges, mivel itt a
horonyszigetelesnek nyi-
tottnak kell lennie, hogy a
tekercseket a horonynyila-
son keresztiil be lehessen
rakni.
Ezert a besodrott, be-
tekercselt es a ketoszlopos
tekercsek csak 500 V-nal
kisebb fesziiltsegre hasznal-
hatok.
U alaku betolt teker-
cselessel (rudtekercseles)
egyretegii tekercselest ke-
szitenek, negyszog kereszt-
metszetu vezetovel (165.
abra). Sablonban keszitik
el a tekercsek egyenes resze-
it es az U alaku tekercsfejet.
A masik tekercsfejet a te-
kercs betolasa utan az al-
loreszre szerelt sablonon
hajlitjak meg, majd sema
szerint osszehegesztik az
egyes meneteket.
Az egyreteges teker-
cseleseknek kulonfele alakfi
tekercseik lehetnek. Ahhoz,
163. abra. Besodrott tekercseles
164. abra. Ketoszlopos tekercseles
165. abra. U alaku betolt tekercseles
187
166. abra. Tekercsfejek
a ket sfkban eiheiyezett tekercsfejek; b harom sikban eiheiyezett tekercsfejek
hogy a tekercselest az alldresz hornyokban a keriilet menten el le-
hessen helyezni, a tekercseket a 116a es b abran lathato modon, ket
vagy harom sikban kell berakni.
A ketreteges tekercseles tekercsfej alakja lehetove teszi, hogy az
osszes tekercsek alakja es merete azonos legyen. A 167. abran lathatoan
a tekercsoldalak kiilonbozo retegekben helyezkednek el.
167. abra. Ketreteges tekercseles tekercse
B) Tekercsek es tekercselemek keszitese
1. Forgoresz-tekercselemek keszitese
A sablonon keszftett tekercselemek csaknem az osszes tekercselesi
modnal hasznalhatok. Mint mar lattuk, a sablonokat lehet a gepre sze-
relve es gepen kiviil hasznalni. Az elso esetben a tekercsfejek a masodik
esetben az eloregyartott tekercsek keszitesere szolgal.
A 168. abran lathato egy forgoreszre szerelt sablon, amely a forgo-
resztekercsek menetenkenti gombolyitasara, ill. a tekercsfejek kiala-
kitasara szolgal. A sablon altalaban ket, a tekercsfej belvilaganak meg-
felelo famintabol all, amelyeket a lemeztest ket vegere, a megfelelo
188
hornyok koze illesztiink es egy vegigfuto csavarral erositjiik fel. Amasodik
sikban levo fejet a sziikseges horonynak megfelelo betetdarabok segit-
segevel illesztjiik, ill. gombolyitjuk a kesz tekercsfejre (169. abra).
Az egyenaramu forgoreszek besodrott tekercseit sablonon elore
elkeszitik. Ezek a tekercsek egyszeru teglalap, ovalis vagy trapez ala-
kuak, majd utolag, kesziilek nelktil besodraskor adjak meg kivant
formaikat. A munka meggyorsitasa erdekeben a tekercselogep orsojara
egyszerre tobb sablont szerelnek
es csavarral rogzitik 6ket, hogy
ne kelljen a sablont minden egyes
tekercs elkeszitese utan le- es fel-
szerelni. A tekercsben levo teker-
cselemszamnak megfelelo szamu
vezetovel tekercseliink. Tobb te-
kercselembol allo tekercset is le-
het egy vezetovel tekercselni. Ez
esetben minden egyes tekercselesi
elem elkeszitese utan hurkot ke-
peziink es azutan tekercseljiik a
kovetkezo tekercselesi elemet,
ugyanigy keszitjiik a tobbi te-
kercselesi elemet is, mindaddig,
amig az osszes tekercselesi elem
elkesziil. A tekercseleshez meg-
felelo huzalfeszitot hasznalunk.
Ez altalaban ket fiber vagy
miianyag lec, amelyekkel be-
fogjak a huzalanyagot, hogy az
feszes legyen.
168. abra. Forgoreszre szerelt tekercselo
sablon
169. abra. Betetdarabok a tekercsfej
gombolyitasahoz
Ha a tekercsek negyszog keresztmetszetii vezetokbol kesziilnek
es a tekercsfejeket a keriileten csak nehezen lehet elhelyezni, akkor a
forgoresz hurkos tekercseit olyan sablonon keszitjiik, amely a tekercs-
nek a gepben sziikseges, vegleges alakjat adja meg (170. abra). A sablont
rendszerint nem a gepre, hanem allvanyra erositjiik, es itt vegezziik
ezt a meglehetosen hosszit munkafolyamatot. A megfelelo hosszra
levagott vezetot a sablon kdre hajlitva alakitjuk meretre.
Egyik legkorszerubb tekercselesi mod a keszitlekekben meretre
szethuzott tekercselemek keszitese. A tekercseket egyszeru sablonon
keszitjiik. Az igy elkeszitett tekercseket egy erre a celra szolgalo keszii-
lekbe befogva szethuzzuk es formara igazitjuk. A sablon es a szethiizo
kesziilek univerzalis, az osszes hasonld kivitelii tekercsekhez beallithato
(171. abra).
189
Az univerzalis sablon egyszerii szerkezet es kenyelmesen hasz-
nalhato a kiilonbozo tekercselesi tipusok keszitesere.
A tekercselesi elemeket az univerzalis sablon es szethuzo keszii-
lekben ket lepesben alakftjuk ki. Elso lepes a tekercseles, a masodik
170. abra. Egyenaramu forgoresz
hurkos tekercsenek gombolyito
sablonja
hogy a huzal kiegyenesedjek. A
a szethuzas.
A szethiizott tekercselemeket
ugy is keszithetik, hogy a szethuzo
sablont raszerelik a tekercselogepre,
feltekercselik a sziikseges menet-
szamot, majd leallitva a gepet, szet-
huzzak a tekercset. Szethuzas elott a
ket csapot, amelyre tekercseltek
meg kell lazitani, hogy a szethuzo
sablon hosszukas nyilasaiba szaba-
don csuszhassanak. A tekercset hat-
nyolchelyen szalagdarabokkal ossze-
kotik, hogy a menetek szet ne
csusszanak. Ezzel az eljarassal sok
idot takaritanak meg. Az elso tekercs
elkesziilte utan azt ellenorizni kell
meretre es menetszamra (sziikseg ese-
ten a sablon beallitasat modositjuk).
Szethuzaskor a tekercset a megadott
mereten egy kicsit tul kell huzni, ne-
hogy a rez rugalmassaga miatt mere-
ten aluli visszarugozas kovetkez-
zek be.
Az egymenetes, hurkos, ill. hul-
lamos tekercselemet hajlftokesziilek-
ben keszitik. A sziikseges vezetoket
a tekercsrajzon megadott elmeleti
hosszhoz kepest 20... 50 cm rahagyas-
sal specialis berendezesen leszabjak.
A dobra csevelt huzalkoteg veget fe-
szlto fiberpofak koze fuzziik, a pofak
szoritocsavarjait meghuzzuk annyira,
huzopofat a huzal vegere csiptetjiik,
majd a huzocsapot a huzolancba akasztva, az anyagot a kivant me-
retre kihuzzuk es kezi csipoolloval levagjuk.
A leszabott vezetoket a 172. abran lathato kesziilekben U alakiira
hajlitjuk. A kesziilekben a betetek cserelhetok, hogy az U-alakot tetszes
szerinti radiuszra lehessen hajlftani. A hajlfto kesziileket satuba fog-
juk, es az iitkozoket a tekercsmereteknek megfeleloen beallftjuk. A veze-
190
171. abra. Szethuzo sablon
tok hosszat a kesziileken iitkoztetjiik, a felso szoritolapot feltessziik es
szoritdcsavarral leszoritjuk, majd ;
az elemi szalakat U alakura hajlit-
juk. Ezutan a kart a helyere vissza-
allitjuk, a felso szoritolapot levesz-
szuk, az elemi szalakat a keszulek-
bol kivessziik, kiegyengetjiik a meret-
re vagjuk. Meretrevagas utan az elemi
szalakat pacolni es sargitani Jkell. A
jo forrasztas biztositasara a vegeket
be kell onozni. Vegul az elemi sza-
lak szigetelese kovetkezik. Altalaban
eleg a vezetoket egyszer felig atlapol-
va szigetelni.
A szigetelt es megfelelo csopor-
tokba osszerakott elemi szalakat a
173. abran lathato, U formara hajlito
sablonba helyezziik. Ha az U alaku
hajlatok kozott keriiletiranyban he-
zagot kfvanunk hagyni, akkor a haj-
latok koze beteteket helyezunk es igy
hajlftjuk szet a vezetoket. A veze-
toket eloszor kezzel hajlitjuk a sab-
lon ket ferde oldalara, majd utana
fa-, fiber- vagy borkalapaccsal
gyengen iitogetve igazitjuk meretre.
A szethajlitassal adjuk meg a tekercs-
fejek hajlasszoget.
hajlitokar 180°-os elforgatasaval
172. abra. U alaku hajlito kesziilek
191
173. abra. A vezetok szethajlitasa
1 vezetok; 2 sablon
174. abra. Alaksablon rtidtekercs
hajlitasahoz
Szethajtas utan a vezetoko-
teget keszre hajlito sablonba he-
lyezziik.
A vezetoket a sablon ivere
hajlitjuk, Utofiberrel gondosan a
sablonhoz iitogetjiik, a fejreszt
elmozdulas ellen szoritobetetek-
kel rdgzitjiik, vegiil a kommuta-
toroldali tekercsfejreszt is a sab-
lon ivere hajlitjuk.
Horonyba betolassal szerelt
tekercselemek keszitese hasonlo az
elobb elmondottakhoz, azzal a kiilonbseggel, hogy csak az egyik tekeics-
fejet keszitjiik elore sablonban, a masikat a zart vagy feligzart horonyba
betolas utan- a forgdreszben alakitjuk ki. Hogy a tekercsek konnyen a
hornyokba tolhatok legyenek, a tekercs horonyreszet paraffinnal beddr-
zsdljiik.
A 174. abran lathato sablonon kesziilt rudtekercs is zart vagy felig-
zart hornyu gepbe keriil,
ezert csak a rudak egyik ol-
dali fejreszet hajlitjak meg,
a masikat csak a horony-
batolas utan a gepben ala-
kitjak ki. A gep lemezteste-
re tekercsfejsablont erosite-
nek, amelyre oly modon
hajlitjuk a betolt tekercs
egyenes reszet, hogy meret-
re vagas utan a ket veg
osszehegesztheto vagy forraszthato legyen. A hegesztesi, ill. forrasz-
tasi helyet meretre reszeljiik, beszigeteljiik es a sablonon a helyere vissza-
hajlitjuk, majd a sablont eltavolitva, a tekercsfejet osszeszalagozzuk.
2. Alldresz-tekercselemek keszitese
A kisteljesitmenyu valtakozoaramu alloreszekben altalaban egy-
reteges tekercselest hasznalnak koszoru tekercsfej kialakitassal.
Kozepes es nagyteljesitmenyu gepekben a tobbsiku tekercselren-
dezest szokas hasznalni.
A ketto vagy tobbsiku tekercselest a kovetkezo elemekbol alakit-
jak ki:
a) besodrott tekercseles.
192
b) befuzott tekercseles,
c) U alaku betolt tekercseles.
A fentieken kiviil meg vannak kiilonleges alaku elemek is, de ezek
reszletes targyalasara itt nem teriink ki.
a) Besodrott tekercseles tekercselemei
Ezt a tekercselest a feligzart hornyu alloresz eseten szokas hasz-
nalni.
A besodrasra keriilo tekercselemeket keszithetjiik kor vagy negy-
szog keresztmetszetii zomanc- vagy pamutszigetelesu huzalbol. A tekercs-
elemek altalaban 50... 150 menettel kesziilnek, a gep mereteitol es fe-
sziiltsegetol fiiggoen. A szigeteles vastagsagat is az elobbi feltetelek
szabjak meg. Zomancszigeteles vastagsaga 0,05...0,12 mm, zomanc- es
pamutszigeteles vastagsaga pedig 0,1. ..0,2 mm. Nagy hoigenybevetelu
gepekben eloxalt aluminium huzalt is szokas hasznalni.
A besodrasra keriilo tekercselemek keszitesehez felhasznalt anya-
gok, eszkdzdk es technologiai sorrendje a kovetkezo:
Anyagok: rezhuzal (minosege Cu-56) zomanc vagy pamutszigete-
lessel. Kotoszalag: pamut vagy mas szigeteloszalag.
Eszkdzdk: az ismert tekercselogep, fokozatmentes fordulatszam
szabalyozhatosaggal. Tekercselo sablon gyakran univerzalis kivitelben.
Tekercselem-szethuzo szerszam. Huzaltarto dob. Huzalfeszito gorgosor.
Keziszerszamok (gumikalapacs, csipofogo).
Technologia\ a tekercselesi rajz adatai alapjan kivalasztott teker-
cselesi anyagot a huzaltarto dobra helyezziik. A huzaltarto dobot a tarto
allvanyba helyezziik. A huzal veget a feszitogorgokon es huzalvezeton
keresztiil a tekercselosablonhoz rogzitjiik, amely a gombolyitogep sik-
tarcsajara van rogzitve.
' Beallitjuk a gep fordulatszamat, amely a tekercs mereteitol fiiggoen
6...140 ford/min kozott lesz. Az elofeszitest beallitjuk es a huzalt a sor-
vezeto gorgokbe fektetjiik. A menetszamlalot 0-ra allitjuk. A gepet
labkapcsoloval inditjuk es a sziikseges menetszamot a szerszamra gom-
bolyitjuk. Gombolyitas kozben a gep fordulatat a labkapcsoloval szaba-
lyozzuk. Az elpirt menetszam felgombolyitasa utan a tekercselemeket a
horonyoldali reszen oldalankent 2—2 helyen szalaggal atkotjiik.
A tekercselemet a sablonrol leszedjiik, a szethuzo szerszamra he-
lyezziik es alakra formaljuk. Amennyiben univerzalis tekercselo szer-
szamot hasznalunk, akkor a szethuzas miiveletet is a tekercselogepen a
szerszamkarok atallitasaval vegezziik el.
Az alakra formalt tekercselemet merethelyesseg szempontjabol
sablonban ellenorizziik. Az igy elkeszitett tekercselemek ket szabad veg-
gel rendelkeznek. A tekercselem kezdo veget szines szalaggal vagy
csovel jeloljiik meg.
13 Villamos forgogepek tekercselese
193
b) Befuzott tekercselemek
Kis keresztmetszetu huzal es zart horony eseten a tekercselemek
eegyes menetet kozvetleniil a lemeztest hornyaiba befuzziik.
Ezt a jo horonykitoltest biztositd tekercselest ma mar nemigen
keszitik, mert gyartasa nagyon munkaigenyes.
Altalaban kor keresztmetszetu anyagokbol keszitik, s a felhasznalt
keresztmetszet -10mm2-nel nem tobb. A vezeto szigetelesi feltetje a
0,25 mm vastagsagot is eleri. Ennek az az oka, hogy a befuzeskor igen
erosen kopik a szigeteles.
A befuzott tekercselemek gyartasanal a felhasznalt anyagok, esz-
kozok es technologiai sorrend a kovetkezo:
Anyagok: rezhuzal (minosege CuE-56, lagy); kotozsinor a tekercs-
fejek rogzitesehez; varniscso az osszekotott vegek elszigetelesehez.
Eszkdzdk: fejalakito sablon a tekercsfejek formalasahoz, egyengeto-
lec, fiizoszalag, szereloasztal, gumikalapacs, fiiggesztheto villamos tom-
pahegeszto gep.
Technoldgia: az alloreszhornyokat a tekercselesi rajz adatai alapjan
horonyszigetelessel latjuk el es azokat feszito ekekkel a horony falahoz
preseljiik. Egy tekercselemhez sziikseges huzal hosszat a dobrol le-
csavarva кifektetjiik es lemerjiik. Az alloresz homlokoldalaira felszereljiik
a tekercsfejformalo sablonokat. A ftizoszalagot huzal vegehez erositjiik.
A huzalt teljes hosszaban athuzzuk a szigetelt hornyon, es a behuzassal
ellentetes oldalon a veget a sablonhoz erositjiik.
A huzalt rafektetjiik a tekercsfej-alakito sablonra, majd a fiizo-
szalag segitsegevel tekercslepesnek megfelelo tavolsagu horonyba be-
huzzuk. A miiveletet mindaddig ismeteljiik, amig az eloirt menetszamot
a horonyba betekercseltiik. A horony 1/3, ill. 2/3-ad reszenek befiizese
utan egyengetoleccel a vezetoket rendezziik a horonyba.
A teljes begombolyitas utan a tekercsfejeket gumikalapaccsal a
sablonhoz illesztjiik es szalaggal dsszekdtjiik. Ezutan a sablont a kovet-
kezo tekercselemekhez tartozd hornyokhoz szereljiik lei es a tekercselest
tovabb tolytatjuk.
c) U alaku tekercselemek
Az U alaku tekercselemet feligzart vagy zarthornyu alloreszek
tekercselesehez szokas hasznalni. Ilyen tekercselemekkel tekercselik az
aszinkron es szinkron motorok, a kiilonleges rendeltetesii valtakozoara-
mu vasuti gepek es a 6 MV A teljesitmeny alatti turbogeneratorok allo-
reszeit. A tekercselemek rendszerint 3...8 menettel kesziilnek, negyszog
keresztmetszetu rdzbol, esetleg aluminiumbol. Az U alaku tekercselemek
gyartasahoz a kovetkezo anyagokat, eszkozoket hasznaljuk, es a gyar-
tast az alabbi szempontok szerint vegezziik:
194
Anyagok: negyszog keresztmetszetu rez-. esetleg aluminium huzal
(minoseg CuE-56, lagy) meretarany aib--']5, ellenkezo esetben az elre
hajlitas nehezsegekbe iitkozik. Menetszigeteles: varnis es mikafolium.
Menetek kozotti szigeteles: prespan vagy mikafolium. Rudszigeteles:
varnis vagy ravasalt mikafolium, a fazisfesziiltsegtol fiiggoen.
Fejszigeteles: varnis- vagy mikafolium-szalag.
Szerszamok: huzalleszabo gep, tekercshajlito sablon, fa- vagy gumi-
kalapacs,felfuggesztheto tompahegeszto gep, tekercselem-ellenorzo sablon
Technoldgia: az egyes menetek anyagat huzalleszabo gepen a te-
kercselesi rajz adatai alapjan rahagyassal ledaraboljuk. Ezt a kovetkezo-
keppen vegezziik: a gomholyagban levo negyszoganyagot dobra helyez-
ziik es a huzal veget a darabologep fogojaval megfogjuk. A gep a bealli-
tott hossznak megfelelo anyagot a dobrol lehuzza, huzas kozben ki-
egyengeti es a kivant hosszra levagja.
A levagast mindig ugy vegezziik, hogy a gep egyszeri beallitasaval
az azonos hosszusagu menetek anyagat daraboljuk le.
A ledarabolt huzalokat hossz szerint osszeszamozzuk. A rajz szerint
a kiilonbozo hosszu menetszalakat tekercselemenkent osszevalogatjuk.
Ajz osszevalogatott szalakat sablonra helyezziik es rogzitjiik,
majd fakalapaccsal a sablonra hajlitjuk. A meghajliiott szalakat a sab-
lonrol leszedjiik es szigeteloasztalra tessziik. Ezutan elkeszitjiik az egyes
szalakat menetszigetelessel. Ezt a tekercs meretetol es a rendelkezesre
allo berendezestol fiiggoen lehet kezzel vagy geppel vegezni. A menet-
szigetelest a rajz eloirasai szerint egyszer vagy ketszer felig atlapolt
szalagozassal keszitjiik el. A szigetelt szalakat szereloasztalon ismet U
alaku tekercselemme rakjuk ossze. Az igy osszerakott szalak koze be-
rakjuk a menetkozi szigetelest, majd a tekercselemet oldalankent legalabb
2—2 helyen batisztszalaggal osszekdtjiik.
Az osszekotott felkesz tekercselemeket a rajz eloirasainak meg-
felelo rudszigetelessel latjuk el. A rudszigetelessel ellatott tekercselemre
felszereljiik a fiitott, alakformald szerszamot es ezzel azt a rajz eloirasai-
nak megfeleloen alakra preseljiik. A kisiiles utan a szerszamot leszerel-
jiik es a tekercset szobahofokra hiitjiik. Ezutan merosablonnal ellenoriz-
ziik a meretpontossagot, majd menetzarlatprobat vegziink.
Az igy elkeszitett tekercselemek egyik oldala teljesen egyenes,
ezt az egyenes oldalt betoljuk a horonyba, ezutan tekercsfejje hajlitjuk es
hegesztjiik.
Megjegyzendo, hogy U alakra elkeszitett tekercselemeknel figye-
lembe kell venni a kesz elem merevseget is. 800 mm oldalhossznal es
oldalankent 10... 15 kp sulynal nagyobb tekercsek gyartasanal kiilonleges
szallitoladakat es szereloallvanyokat kell hasznalni, vagy egyenes fel
tekercselemeket kell gyartani, es mindket fej osszekoteset es hajlitasat a
gepben kell elvegezni.
13*
195
3. Pdlustekercsek keszitese
a) Sablonra tekercseles
Polustekercs keszitheto sablonon. A sablont kemenyfabol (biikk,
tolgy, nyirfa) keszitik. A sablont a 175. abran lathatd modon, rendsze-
rint szetszedhetore keszitik, hogy gombolyitas utan konnyebben le lehes-
sen venni rola a tekercset. A sablonmereteket a tekercsszigeteles miatt
,szelessegi es hosszusagi rahagyassal allapitjak meg; magassagi rahagyast
altalaban nem adnak. A sablon kozepso reszet
— ferden elvagjak, hogy a felgombolyitott tekercs
, belsejebol konnyen ki lehessen iitni. A ket hom-
Lj ла iJb =2*^ i loklapon negy helyen bevagott nyilas van a teker-
П vJ I csek osszekotesere szolgalo batisztszalagok elhe-
lr-' r** —" lyezesere. A sablont az ismert tekercselogep csa-
varorsojara rogzitik es a homloklap reseibe
175. abra. Ketreszu batisztszalagokat helyeznek. Az eloirt menetszam
fasablon gombolyitasa utan a tekercset negy oldalrol
batisztszalaggal osszekotik, hogy a sablonrol
vald levetel utan a menetek szet ne hulljanak.
Kor keresztmetszetu, kis atmeroju huzallal kiilonosebb gond nel-
kiil, un. vad-gombolyitassal tekercseliink;
Nagyobb kor vagy negyszog keresztmetszetu huzal eseten a mene-
teket gondosan sorban egymas melle es retegenkent egymas foie teker-
cseljiik. A retegek koze muanyag folia vagy szalag szigeteloreteget
176. abra. Tekercsszigetelo gep
tesziink.
Ezutan a sablont levessziik
a tekercselogeprol, ket homloklap-
jat eltavolitjuk es kozepreszet ki-
iitjiik a tekercsbol. A tekercsek
belso es homlokoldalaira 1...2mm
vastag prespan-csikokat helyeziink
a vassal erintkezo reszek seriiles
elleni biztositasara, es az egeszet
felig atlapolt batisztszalaggal koriil-
szalagozzuk. Ezt a szalagozast a
J76. abran lathato celgepen is elve-
gezhetjiik.
A kesz tekercseken menetsza-
kadas- es menetzarlat-vizsgalatokat
vegziink, es ellenorizzuk a tekercs
mereteit. Ezutan a tekercs impreg-
nalasara keriil sor.
196
b) Tekercseles tekercstestre
Tekercstestre (csevere) hasonld modon lehet tekercselni. A sablont
a tekercstest helyettesiti. Kisebb meretu tekercstest torzse (ket-negy
menet) 0,5...! mm vastag prespan, mig a tekercstest ket vegen levo tarcsa
anyaga 2...5 mm vastag prespan vagy pabit.
Nedves kornyezetben iizemelo gepek tekercsei-
hez a cseveket rendszerint meghajlitott homlok-
oldali peremmel keszitik. A cseve torzse ez eset-
ben 3...4 reteg hajlekony mikanit. Nagy cseve-
testek altalaban 0,5...2 mm vastag vaslemezbol
kesziilnek. A vas csevetestet kello szigetelessel
boritjak. A fembol kesziilt csevet a 177. abran
lathato modon fel kell hasitani, hogy ne ke-
pezzen zart menetet a polustdrzs koriil. Ugyan-
is az ilyen, kis ellenallasu zart menetben kelet-
kezo orvenyaramok ellene hatnanak minden
mezovaltozasnak, lomhava, nehezkesen szaba-
lyozhatova tennek a gepet, es felesleges vesz-
teseget okoznanak.
A jobb hoatadas miatt a tekercset gyakran
177. abra. Felmetszett
femcseve
szakaszokra osztjak.
Az egy tdrzsre keriilo egy tekercs helyett ket-harom vagy tobb tarcsat
tesznek es egyes tarcsak koze tavolsagtarto kozbeteteket helyeznek
(178. abra). A kozbetet nagyobb gepeknel lehet ovalis hiitocso, amelyen
keresztiilaramolva a levego, itt is huti a csdvekre felfekvo, tarcsakra
osztott tekercseket. Nagy hutofeliiletet lehet kialakitani egymasba tolt
tekercsekkel is, ha a gep onszellozese egyebkent elegendo hiitest biztosit
(179. abra). Ilyenkor lenolajban kifozott kemenyfa vagy textilbakelit
kozbeteteket hasznalnak, amelyek a tekercsek oldal- es homlokfeliiletet
is megtamasztjak.
A polustekercsek kive-
zetesere rezcsikot hasznal-
nak. Az egyik rezcsikot a
kezdo menet onozott vege-
hez forrasztjak es meghaj-
litva, lakkvaszonnal vagy
batiszttal szigetelve vezetik
ki. A rnasik meghajlitott
rezcsikot az utolso sorme-
net elott rakjak be, ezzel biz-
tositva a mechanikai megfo-
gast. A tovabbi menetek
betekercselese utan ezt is a
vezetoveghez forrasztjak.
178. abra. Fopolustekercs
197
179. abra. Novell hiitofeliiletu,
cseve nelkiili fopoiustekercs
A segedpolustekercseket kiilonbozo alaku es keresztmetszetii rez-
huzalbol keszitik. Kisebb gepekhez szigetelt anyagot, nagyobb gepekhez
pedig csupasz vezetot hasznalnak. A tekercseket sablonra vagy magara
a szigetelt segedpolustorzsre teszik.
A nagy keresztmetszetii, csupaszanyagbol kesziild tekercset sok-
szor elere hajlitva keszitik. Az elre hajlitast rendszerint gep vegzi. A 180.
abran lathato tekercselogep onmukodoen vegzi a rezszalag elrehajlitasat.
A gep asztala onmukodoen atkapcsolodo kor- es hosszmozgast vegez, a
mozgosok hatarai iitkozokkel allit-
hatok be.
A gep a rezszalag vezeteset es
vasalasat onmukodoen vegzi. A rez-
szalag egyengeto hengersoron es
egy vezetolecen jut a sablonhoz.
Az anyagveget a gepre felszerelt
sablon tekercsveglefogo betetjebe
helyezziik, meginditjuk a hajtdmo-
tort es a sziikseges menetszamot ele-
re hajlitva feltekercseljiik.
A geprol, ill. sablonrol levett
tekercset negy helyen dsszekdtjiik es
a keresztmetszettol fiiggoen 650.. .700
°C-on ket ora hosszaig lagyitjuk.
A lagyitasi ido elteltevel szabad 1c-
vegon hagyjuk kihulni, majd reve es
egyeb szennyezodesek letisztitasara
20'6-os kensavas fiirdoben pacoljuk.
Pacolas utan hideg vizzel ledblitjiik,
megszaritjuk es 50—50 '6 aranyban
kevert saletrom—kensav fiirdoben
sargitjuk. Eloszor hideg-, majd
melegvizes fiirdoben lemossuk, es ez-
utan ujbdl szaritjuk.
Sargitas utan a tekercseket me-
retre preseljiik.
A polustekercseket haromreszes
tbvisre huzva elere. majd lapjara allitva, preselessel alakitjuk. Ezutan
az elkeszitett ki\ezeteseket a tekercsvegekhez hegesztjiik.
A kesz tekercset a szigetelt polusokra huzzuk es rogzitjiik. A teker-
csek also es felso reszere prespan- vagy mikanit tarcsakat helyeziink,
attol fiiggoen. hogy milyen kornyezetben fog miikodni a gep. A menetek
koze helyezett nehany menetzsineg elegendo menetszigetelest biztosit.
A zsineg tulajdonkeppen tavolsagtarto, elvalasztja egymastol a mene-
198
teket es elosegiti a tekercs jo huteset. A kivezeto vegeket a polustdrzs-
hoz rogzitjiik (180. abra).
Nehez iizemviszonyok kozott a menetek kozti es tekercsszigetelesre
mind gyakrabban hasznaljak a mikanitszigetelessel kombinalt hore
kemenyedo miigyantakat. Ennek a szigetelesnek a jo villamos tulaj-
donsagokon kiviil igen jo a hovezeto kepessege es a tekercsek kello
mechanikai szilardsagat is biztositja.
180. abra. Tekercselogep
Az elkesziilt tekercsek mereteit ellenorzik, majd fesziiltsegprdbanak
vetik ala.
Jarmiimotorok polustekercseit ujabban kompaundaljak (182. abra).
Kompaundalaskor megolvasztott, higfblyos kompaundmasszaval itat-
juk a tekercseket, igy teljesen levegomentes, tomdr, hidegen is rugalmas,
jol vedett tekercset kapunk.
A menetek kozti szigeteles ket reteg, egyenkent 0,3 mm vastag-
sagu, aszfaltlakkal itatott azbesztpapir. A menetszigeteleseket egymashoz
es a rezhez gliptallakkal ragasztjuk. Ezutan a tekercset aceltiiskere
huzva osszesajtoljuk es kb. 150 °C-on (423 K) kisiitjiik. Sajtolt allapotban
199
181. abra. Cseve nelkuli
segedpolustekercs
kihulni hagyjuk, majd levessziik a tiiskerol
alul es felul szigetelopapirral boritjuk es
az egyenlotlensegeket hoallo szigetelo kit-
tel (orolt azbesztpehely stb.) kenjiik ki.
Menetzarlat-vizsgalat utan atlapolatlan az-
besztvaszonszalaggal lekotjiik es kompa-
undaljuk. Ez 100 °C-on (373 K) vakuum-
ban majd 160°C-on (433 K) kalyhaban
szaritassal kezdodik. A tekercseket szari-
tokosarakban helyezziik az autoklavba,
amelyben a megolvasztott, kb. 200 °C-os
(473 K) kompaundmasszat allandoan ke-
verjiik. Kb. 1 oraig tartjuk a masszaban,
amig meg ievegobubokerok jelentkeznek
a furdo tetejen. Az igy kompaundalt te-
kercset felso r£szen azbesztpapirparnaval
es harom reteg, egyszer atlapolt mikasza-
laggal burkoljuk es retegenkent kompa-
undmasszaval bekenjiik. Vegiil egyszer
felig atlapolt azbesztszalaggal boritjuk. Sza-
ritas utan megegyszer masfel oran at kom-
paundaljuk es 4O...5O3C-ra (313...323 K)
hiitve kozvetleniil a polusra sajtoljuk.
A kiallo polusu szinkron gepek gerjesztotekercsei a fent elmondot-
takhoz hasonldan, rendszerint csupasz vezetobol elre hajlitassal kesziil-
nek. Ha a polusok kozott keves a hely, akkor a 183a abran lathatd
lepcsos tekercselest keszitunk. Ebben az esetben a forgoreszagy kozele-
ben keskenyebb, kivul szelesebb vezetovel tekercseliink (183Л* abra).
A jobb hoatadas miatt a tekercseket neha un. hiitomenetekkel keszitjiik,
azaz ket, harom vagy negy normalis menet utan egy meghosszabbitott
menetet keszitunk, amely a homlokoldalakon 10...15 mm-rel kiall (183c
182. abra. Banyamozdony
fopolustekercse kompaundalo
eljarassal
abra).
A gerjesztotekercseket a ravasalt
mikafoliummal a szigetelt polustorzsek-
re felhuzzuk. A szigeteles vastagsaga
1 ...2 mm. Amenetek koze 0,2...0,5mni
vastag az azbesztmikalemezt vagy lak-
kozott iivegszovetet helyeziink. A torzs-
re, a tekercs ala es foie 5...10mm vas-
tag pabit vagy pabitextarcsat tesziink.
Nagyobb gepek kompenzalo te-
kercseit szigetelt rudakbol keszitik. A
rudakat a polustorzs hornyaiba helye-
200
zik a pdlustdrzs hornyaiba helyezik
es homlokoldalukon osszekotik.
Kiss gepek fopolusait — ha
kompenzald tekercseles is van —,
ket feldarabbdl keszitik, amelyekben
horonyszerii kikepzes van. Az
elore elkeszitett sokmenetes, besza-
lagozott kompenzald tekercset a ket
felhoronybdl keletkezo csatornaba
helyezzuk.
Kozepes gepek kompenzald
tekercse elore elkeszitheto, es a fopd-
lus nyitott hornyaiba rakhatd, amint
azt a 184. abran lathatjuk. Fopdlu-
sonkent ket horony van, ezeket
acelekekkel zarjuk le. Hornyon-
kent ket retegben 10—10 vezeto
helyezkedik el.
183. abra. Gerjesztotekercsek
A menetszigeteles egyszer felig atlapolt, itatott batisztszalag. A te-
kercsszigeteles egyszer atlapolatlan batisztszalag es 0,6 mm vastagsagu
lakkpapir. A horonyszigeteles 0,2 mm-es prespan. A tekercsfejek jobb
htitesere a meneteket kdt csoportra osztjuk es kulon-kiilon szalagozzuk.
184. abra. Fopolustekercs Polusonkent kethornyos
kompenzald tekercs
201
C) A tekercselo muhely berendezesei
Tekercselogepek. A tekercselo miihelyek legfontosabb gepei a teker-
cselogepek, amelyek a vezeto keresztmetszetetol fiiggoen kisebb vagy
nagyobb teljesitmenyuek.
A tekercselogep hasonld a fejesztergapadhoz (185. abra). A teker-
cselosablont a menesztotarcsara kell felszerelni. A hajtdmotor fordulat-
185. abra.
Tekercsgombolyito gep
szamat eleg tag hatarok kozott kell valtoztatni,
mert a tekercs mereteinek es a huzal kereszt-
metszetenek megfelelo keriileti sebesseggel
kell tekercselni. Afoorson agyakori leallases
inditas miatt fek van. A foorsd mindket ira-
nyu forgasra atkapcsolhatd, igy visszatekercse-
les is vegezheto rajta. Tekercseles kozben a hu-
zal megfelelo vezeteserol es fesziteserol is kell
gondoskodni. Ezt egyreszt a huzaldobot tar-
td orso fekezesevel, masreszt vastagabb mere-
teknel a sablonra felfuto huzal fiberpofak kb-
ze szoritasaval erjuk el.
A menetszigeteles felrakasara hasznaljuk
a 186. abran lathato berendezest. A tekercset
a 11 dobra gombolyitjuk. A dob atmeroje
biztositja a menet kozephosszat. A tekercseles
folyamatos, igy a menetszigetelest folyamato-
san helyezhetjiik amenetek koze. A dob szer-
kezete lehetove teszi, hogy az atmerot a sziik-
seges menethossznak megfeleloen valtoztassuk.
A 7 szigetelofej a 12 rezkoteg es a 11 gom-
bolyitosablon kozott van elhelyezve. A 15 gor-
go a huzal egyengeteset vegzi.
A 188. abran lathato gepi szethuzopad a menetszigetelo berendeze-
sen gyartott kor alaku tekercs torztekerccse valo szethuzasara szolgal.
A szethuzas az ilyen berendezeseken konnyii es gyors. A kor alaku
tekercset az 1 allo es a 6 kerettel egyiitt mozgd 7-es gorgokre helyezziik;
a 6 keret a motorral hajtott 5 menetes orso segitsegevel az allvany hosz-
szaban elmozdul. A tulfutast vegallaskapcsoldk akadalyozzak meg.
A keret mozgasakor a kor alak jobb oldala kinyulik es a tekercs torz-
tekerccse formalddik.
Kezi szethuzopad lathato a 187. abran. Ezt a padot akkor hasznal-
jak, ha a gyartott mennyiseg keves, es kicsiny a huzalkeresztmetszet.
A 6 szoritofejek az 1 fiiggoleges lecekhez vannak erositve, amelyek
csuklosan csatlakoznak az also csuszocseszekhez. A tekercs hossza a
nyujtas pillanataban csokken, a szoritofejek egymas fele kozelednek. A
202
szoritofejek azonban nemcsak kozelednek, hanem fel is emelkednek,
ezzel a mozgassal hajlitjak a tekercsfejeket. A hajlitas merve a pad
beallitasaval konnyen szabalyozhato.
13 6 7 8 15 1k 11
2 10
186. abra. Menetszigetelo gep
A horonyszoritok a 3 es az 5 forgocsappal rendelkeznek, amelyek-
kel az egyenes resz tetszoleges elcsavarasi szoge beallithato. A szet-
huzas merteket a felso szaron elhelyezett tamaszok hatarozzak meg.
Szigeteld gepeket a kivant alakra hajlitott tekercsek szalagozasara
hasznaljak. A 189. abran lathato egy ilyen gep elvi felepitese. A gep allva-
nyan elhelyezett motor a 7 szijjal forgasba hozza a 3 gyuriit. A gyuriin a
6 res van a tekercs vagy a tekercselem atbocsatasara. A gyiirure (8) tengely
van erositve, amelyre a fel-
huzott 5 szalagtekercs rog-
zitheto. A szalagtekercs
ilyen modon a gyuruvel
egyiitt forog, a szigetelendo
tekercset koriilfutjaes szige-
teloszalaggal betekercseli.
Ha a tekercset vizszintes
iranyban mozgatjuk, meg-
felelo atlapolassal, kello
vastagsaga szigetelest ka-
punk. A 190. abran lathato
egy nagy teljesitmenyu szi-
getelogep, amely a 7 szigete-
loszalagot egyszerre ket tar-
csarol viszi fel a tekercsre.
187. abra. Kezi szethuzopad
203
Mikafolium-felcsavaro gepek a mikafolium csovek felcsavarasara
szolgalnak. Szerkezet szerint ketfele felcsavardgepet kiilonboztetiink
meg: zart tekercsek es rudak szigetelesere hasznalt gepeket. A 191. abran
lathatd egy zart tekercsek szigetelesere szolgald felcsavarogep vazlata.
A fejek egy allo belso es egy forgo kiilso szegmensbol allnak. A feje-
ket bolygdkerekek forgatjakesigy a belso szegmensmozdulatlanul marad.
A 17 lanckerek a 15 lanccal hajtja a 11 siktarcsat. A 11 forgo sik-
tarcsa mellett vagy a gepallvanyhoz rogzitett 12 nagy fogaskerek. A fejek
forgoreszei ket felbol kesziilnek, igy javftas eseten egyszerii a fej szet-
szedese. A fejek belsejeben van a 19 allo fogasszegmens. A siktarcsakon
es fejeken ket tengely megy at, ezek vegein kis fogaskerekek vannak.
A 3 es 4 kis fogaskerekek a 2 es
12 nagy allo fogaskerekekhez
csatlakoznak; a belso (10) fogas-
kerekek pedig az allo (19) fogas-
szegmensekhez. A szigetelendo
tekercset a kivagasok segitsegevel
a fejhez erositjiik, igy az a meleg
pofakhoz (8) nyomddik. A 18
vasald a tekercset allandoan
188. abra. Gepi szethilzopad nyomja feliilrol. A tekercsnek a
fejek egyiittforgasat a 13 forga-
tdtengelyen elhelyezett kiilonleges kapcsok biztositjak. Igy a tekercs
csupan a fejek forgatasakor forog. A felcsavaras kozben forgo hiivelyt
a fekezes es a vasalas tomoriti. A tomorites merteke a vasald sulyatol,
a hofoktdl es a miivelet idotartamatdl fiigg.
A vasald sulya a szigetelocso hosszatdl, ill. a tekercsmeretektol
fiigg. A pofak homerseklete 200...250°C (473...523 K). Kis- es kozep-
meretii tekercsek tomdritese
189. abra. Szalagszigetelo gep
oldalankent 20...30 percet igenyel. A leg-
vastagabb szigetelesii tekercset legfeljebb
oldalankent 45 percig tomoritjiik.
A 192. abran lathatd gep kis rudak
tomoritesere alkalmas. A gepben levo
rud helyzete a vazlatbdl kiveheto. A rud
hajlitott veget a forgo siktarcsan levo szo-
ritdba erositjiik. A siktarcsa percenkenti
fordulata kb. 40. A 3 oldalpofak es a 12
futoelemek allnak, csupan a rud forog.
A 14 vasald a rudat a meleg pofakhoz
szoritja, aminek kovetkezteben a mika-
fdlium tomoriil. Miutan a mikafolium
retegszama 5...7, igy a tomoritesi ido
legfeljebb 5 perc. A fiitolapokat 220 V-os
204
190. abra. Nagy teljesitmenyd szigetelogep
192. abra. Tomoritogep kis rudakhoz
205
halbzatrbl, vagy 6...9V-OS transzformatorrol taplaljuk. A futolap
feliileti hofoka kb. 180°.
Hidraulikus es kezi presek. A tomoritett szigetelesu tekercseket
kezi vagy hidraulikus presen formaljuk vegleges meretre. A presekkel
szembeni igeny, hogy egyszeriien es kenyelmesen lehessen a tekercset be-
193. abra. Kezi pres
helyezni es a muvelet
idotartama rovid legyen.
A tekercsek hideg
preselesere alkalmas kezi
pres vazlatat a 193. ab-
ra mutatja. A bal oldali
abran a tekercs beraka-
sanak pillanatat lathat-
juk, a jobb oldali abran
a pres uzemi allasat. A
felcsavart mikafolium
szigetelocsoveket hide-
gen preselni csak tomo-
rites utan szabad.
A presnek felso orsoja van. A presbe olyan ellenorzolecet (4)
helyeziink, amelynek szelessege a preselendb csb szelessegevel megegye-
zik. A lecre tessziik a preselendb 7 tekercset. A lec es tekercs egyiittes
magassaga egyezik a szoritbpofak magassagaval. Az 5 orsb csavarasakor
a 6 perem lesullyed es a szoritbpofakra illeszkedik. Ennek kovetkezteben
a pofak kozelednek es parhuzamossa valnak. A szoritbpofak kenyszerii
kozeledese kovetkezteben a te-
194. abra. Hidraulikus pres
kercsre egyidejuleg oldal- es
felso nyomas hat. A kezi haj-
tast helyettesithetjiik hidrau-
likus vagy pneumatikus haj-
tassal.
A 194. abran lathato hid-
raulikus pies kikuszoboli a ne-
hez testi munkat es noveli a
termelekenyseget. Alkalma-
zasa kulbnosen nagy menet-
szam eseten celszerii.
Preseleskor a felesleges
telitoanyagot kinyomjuk az
egyenes reszeken, a meneteket
kiegyenesitjiik es a horony-
reszt megfelelo meretre ossze-
206
з
195. abra. Tekercsvegtisztito kesziilek
nyomjuk. Tekercseles utan a tekercsvegeket le kell tisztftani a pamut,
zomanc stb. szigetelestol.
Tekercsvegtisztito kesziilek lathato a 195. abran. Ennek a kesziilek-
nek a femkefeit (2) villamos motor forgatja.
Az 1 huzalt nyilason keresztiil bocsatjuk a 2 kefek koze. A kefek
megragadjak a huzalt es elvegzik a tisztitast.
Hegesztogep. A tekercsvegek osszekotesere regebben forrasztd-
hiivelyen kesziilo lagyforrasztast hasznaltak. Ezt ma mar sok helyen
tompahegesztessel vagy kemenyforrasztassal helyettesitik. A hegesz-
tes es kemenyforrasztas szi-
lardsaga megkozeliti az ere-
deti anyagok szilardsagat.
A hegesztotranszforma-
tor egyfazisu. A primer te-
kercset a haldzati fesziiltseg-
re kapcsoljak. A he^eszteshez
sziikseges finom beallitast a
primer tekercs 4—5 megcsa-
polasa biztositja. Mindegyik
tipusnak egyetlen szekunder
menete van es ez pajzsszeriien
fogja koriil a primer tekercset.
Ehhez a menethez hosszu, kar-
csu es rugalmas kivezetokaro-
kat erositenek, amelyek a be-
fogo rezpofakban vegzodnek
(196. abra).
Ha a ket hegesztendo
darabot osszeszoritva, bekap-
csoljuk a primeraramot, ak-
kor a szekunder korben nagy
aramerosseg keletkezik. Ez az
aram az iitkozesi helyen pil-
lanatok alatt annyi hot fejleszt,
hogy az anyag megolvad, es
megfelelo nyomas alatt meg-
tortenik a hegedes. A hegesztesi aramsuriiseg a keresztmetszetektol fiig-
goen 40... 200 A/mm2. A 197. abran lathatjuk egy hegesztotranszforma-
tor rajzat.
A rudak vegeinek kemenyforrasztasara ugyanaz a transzformator
es befogopofa alkalmas, mint hegeszteshez. A beallitasi mod is ugyanaz.
A kiildnbseg csupan annyi, hogy itt kisebb a homerseklet es lassubb a fel-
196. abra. Villamos hegesztSgep elvi
vazlata
207
melegedes. Felmelegites kozben a forraszanyagot a felmelegitett felulet
koze folyatjuk.
A tekercselo muhely berendezesei kozott kell megemliteni, azokat a
huzalok osszeerositesere es a kabelsaruk felerositesere alkalmas szersza-
mokates celgepeket, melyek aforrasztasmentes kotestechnikat biztositjak.
Trafb
197. abra. Hegesztotranszformator
A specialis fogokkal es kesziilekekkel vegzett hidegsajtolas tiszta
femes erintkezest, tartos razasnak es korrozionak ellenallo kotest biz-
tosft. Azaltal, hogy forrasztopakat es forraszanyagokat nem kell hasz-
nalni, gazdasagos, termelekeny es tuzveszelytol mentes munkafeltetele-
ket biztosit a forrasztasmentes kotestechnika.
A markolopres kabelsaruk es csatlakozasok (szigetelt es szigetelet-
len) hidegsajtolassal valo elkeszitesere szolgal. A markolopres cserelheto
betetekkel rendelkezik, ami 6...240m2 keresztmetszetu vezetokhoz, ka-
208
belekhez torteno felhasznalast tesz lehetove. A markoldpres feje 180°-kal
elfordithatd. A saru vezetekre sajtolasakor nem keletkezik ho, igy a
szigeteles sem seriil meg. A sajtoldero megfelelo kontaktusnyomast
ad, a kotes nem rideg, tehat faradasos toresre nem hajlamos.
,'pys .pcsz/rcr
bevezesi: meqiojhrar es
горе tee: к её
198. abra. Forrasztasmentes kotes keszitesi folyamata
A mechanikai szilardsaga igen nagy es tetszes szerint novelheto,
akar a vezetek szakitd erejeig is.
A markoldpreses saruk tomeges iizemi szerelese gepesitheto. A kii-
lonfele meretii es kialakitasu mechanikus vagy hid-
raulikus attetelu szerszamok, kezi, lab, villamos
vagy pneumatikus mukodtetessel hasznalatosak.
Emlitesre meltd a fokent gyengearamu ipar-
ban elterjedt forrasztas mentes huzalozasi technika,
amit mechanikus, villamos, vagy pneumatikus spe-
cialis tekercselo pisztollyal vegeznek (198. abra).
A huzal es csatlakozd cs^tp kozott tiszta femes
erintkezes keletkezik. Mialatt a huzalozd szer-
szam a tomor rezhuzalt erosen megfeszitve a negy-
szogletes csatlakozd csap kore tekercseli a csatla-
kozd csap elei benyomddnak a huzalba, es a huzal
keresztmetszetenel nagyobb erintkezesi feliiletet
adnak. Az eljaras nagyon termelekeny, egy kotes
elkeszitese 1,5...2,5 min. A kotesek — megfelelo
bontdszerszam alkalmazasaval — konnyen eltavo-
lithatdk, ami megkonnyiti a valtoztatas vegrehaj-
tasat. A 199. abran lathato egy huzalbontd szer-
szam elvi vazlata.
199. abra
Bontdszerszam
elvi vazlata
14 Villamos forgdgepek tekercselese
209
D) Tekercselosablonok es kesziilekek
A tekercseles, mint latjuk, a villamos gep egyik legfontosabb resze,
ezert a gyartast nagy figyelemmel es koriiltekintessel kell vegezni. Ezt ugy
erjiik el, ha olyan szerszamokat (sablonokat) keszitiink, amelyek elo-
segitik a kovetkezo feltetelek biztositasat:
1. meretpontossag;
2. hajlftott keresztmetszetek legkisebb karos alakvaltozasa;
3. jo szerelhetoseg;
4. szigetelesi feltet seriilesmentessege;
5. utolagos szigeteles eseten a szigetelesi feltet biztonsagos fel-
szerelhetosege.
A fenti szempontokra fokent a technologusnak kell gondolnia,
hogy a gyartas jellegenek es a helyi adottsagoknak megfeleloen olyan
tekercseloszerszamokrol gondoskodjon, amelyekkel azl...5. pontokban
foglalt gyartasi koveteimenyek megvaldsithatok.
A tekercselemeket tekercselo- es hajlitosablonon keszitjiik. A teker-
cselosablonokon kezzel es geppel keszitjiik a tekercselemeket, majd a
hajlitoszerszamokkal vagy a villamos gepen kiviil, vagy a villamos gep-
ben alakra formaljuk. Mukddesiik szempontjabol a hajlitoszerszamok
lehetnek kezi, legnyomasos vagy hidraulikus hajtasuak attol fiiggoen,
hogy milyen sok a gyartando darabszam.
A tekercselosablonok keszitesehez felhasznalt anyagok: fa, mu-
anyag, vas es kemeny aluminium. A hajlitoszerszamokat mindig vasbol
keszitjiik, megfeleloen kialakitott betetekkel szerelve. A beteteket ugy
tervezik, hogy konnyuszerrel cserelhetok legyenek. Anyaguk rend-
szerint vas, aluminium, muanyag, egyes esetekben kemenyfa.
1. Tekercselosablonok szerkezete es keszitese
A legegyszeriibb tekercselosablon a 200. abran lathato. A sablon
harom foresze: az 1 magalap, a 2 es 3 oldallap. A magalap biztositja a
tekercselesi lepest (y), es a tekercselem teljes hosszat, ezert ez a tekercselo-
sablon legfontosabb resze.
A magalap kisse kupos, hogy a tekercselemek konnyen levehetok
legyenek. Az 7 magalaphoz a 2 oldallap csavarokkal van rogzitve. Ezt a
reszt a tekercselem keszitese kozben nem kell levenni.
A 3 felso oldallap leveheto. Az oldallapokban a magalap fiielysegeig
hornyok vannak vagva. Ezekbe a hornyokba helyezziik be a tekercseles
megkezdese elott a ragasztd vagy pamutszalagot, hogy tekercseles utan,
mielott a sablonrol levennenk a tekercselemeket, veliik dsszekdthessiik.
210
A magalap es az oldallapok kozepen lyukak vannak, melyeken ke-
resztul dugott tovis segitsegevel, a tekercselogep siktarcsajahoz erosit-
heto a sablon. Ha tobb kiilonbozo meretii tekercselemet kell kesziteni,
akkor egyszerre tobb tekercse!osablont fogunk fel, a tekercseknek meg-
felelo kiilonbozo magalappal. A fem oldallapokat ilyenkor az egyik
oldalon befiireszelik ugy, hogy azok a magalapok koziil kiszedhetok
legyenek. Igy az osszes tekercselem
felgombolyitasa es osszekotese utan
az oldallapok kiszedhetok es a teker-
csek a tovis vege fele a magalapokrol
lehuzhatok anelkiil, hogy az egesz
sablonsort szet kellene szedni.
A tekercselesi munkak gazdasa-
gosabba tetelehez a sablonok koltse-
geit is csokkenteni kellett. Ezert keszite-
nek olyan tekercselosablonokat, ame-
lyeknel a tekercslepes es a tekercs
hossza allithatd. Ezek az un. umver-
zalis tekercselosablonok.
Az ilyen sablonokbol 200...2300 200. abra. Sablon besodrott
mm keriilettel rendelkezo tekercselemek tekercseieshez
gyarthatok, magnestekercsek eseten pe-
dig 40x50 mm-tol 250x300 mm magmeretii tekercseket tudunk veliik
kesziteni. A sablonok szerkezete olyan, hogy a lOOkW-os motorok te-
kercselemei szalagszeru gyartasa is megszervezheto.
Az univerzalis tekercselosablonok az alabbi reszekbol allanak:
a) alapkeret;
b) szanko (csuszka), ez altalaban ket hosszu es ket rovid darabbol
kesziil;
c) beallitolap es csapok.
Az univerzalis tekercselosablonok kivalasztasanal a kovetkezoket
szokas figyelembe venni:
a) a. lepesfokozatok allithatosaga;
b) horonyszelesseg;
c) tekercselem keresztmetszete';
d) tekercselem keriilete;
e) az egyes tekercselemek keriilete kozotti kiilonbseg.
A fenti valtozdk ismereteben vegezziik el a sablon beallitasat.
Az a—e valtozokat a vonatkozd tekercs szerkezeti rajzabol allapitjuk
meg. A sablon beallitasa utan keszitiink egy probatekercset es azt meret-
pontossag szempontjabol megvizsgaljuk.
14*
211
Egy masik univerzalis tekercselosablon megoldasanal a sablon
meghatarozott alak szerint kivagott, ketreszes lemczbol all. amely lehet
fem is, de celszerubb iivegszovettel erositett mugyantabol kesziteni.
A lemezek koze adott meretii vezetocsapokat helyeziink. Ezek hataroz-
zak meg a tekercselem hosszat. A csapok a lemez ket resze kozott egy
vezetoperemen mozgathatok es igy allithato a tekercselem hossza.
A tekercselem elkesziilese utan a sablon egyik fele egy feszitoberendezes-
201. abra. Tekercselo automata
212
sei eltolhato. Ezzel a sablonnal is tobb tekercselem keszitheto egyszerre,
de csak akkor, ha a huzalt kozos feszitoberendezesen keresztiil tobb
kiilonbozo dobrol gombolyitjuk le.
Univerzalis tekercselem gyarto es szethuzo szerszamot altalaban
450 mm nyujtasi hossztol 1200 mm hosszig, 200 mm-tol 500 mm tekercs-
lepesig szokas hasznalni. Ilyen szerszammal keszitik a banyamotorok
es villamos vasutak motorjainak tekercseit. A szerszammal kor es negy-
szog keresztmetszetii huzalbol egyarant keszithetok tekercselemek.
Az elozokben felsorolt tekercselo szerszamokkal barmilyen tekercs-
elem elkeszlthetd, akar egy, akar tobb nyitott veggel. Ugyancsak keszit-
hetok veliik fopolustekercsek es transzformatortekercsek is.
Ketreszes, nyolc tekercs gyartasara alkalmas miianyag sablont
mutatunk be. Ezt a sablont a hozza sziikseges rogzitoelemekkel egyiitt
az eloirt tekercselesi feladatok ismereteben kell kialakitani. A ketreszes
sablont allo csapokkal fogjak ossze.
A 201. abran lathato a ketieszes miianyag sablon tekercselogepre
lorteno felfogasa ket tokmany kup scgitsegevel. Ez a gep biztositja a
sablon gyors csereiet es a tekercselesi folyamat automatizalasat.
Az egyszerii tekercsclosablonokat kisebb felkesziiltsegii tekercselo
miihelyek is onalloan elkcszithetik. Ezert kozoljiik a sablonok fo meretei-
nek szamitasi m6ds?crei.
2. Tekercsekisahlon magalapmereteinek meghatarozasa
.‘X tekercsek>mb’-m elkeszitesehez a 202. abran megadott merete-
ket kell meghatarozm. Ehhez a kovetkezok ismerete sziikseges:
1. a tekercselem szelessege ty;
2. az all6res.< Wrata Db ;
3. az alloresz \astestenck teljes lemezelt hossza ;
4. a horony magassaga //n;
5. a hornyok szama Z:
6. a tekercselem horonylepesc
7. a tekercselem oldalanak kozepes szelessege :
8. a horony kozepes szelessege bn ;
9. a sablon homlokreszenek kozepes hossza 7sa;
10. a menet homlokreszenek kozepes hossza /s;
11. a horonyszigeteles egyoldali vastagsaga Fsz.
Az 1...11. pontok alatt felsoroltakkal a tekercseloszerszam mereteit
a kovctkezokeppen hatarozzuk meg:
1. A tekercseloszerszam szelessege (tsz);
ts, = (ty - Z?k) 1,04;
213
ehhez:
3,14(£>ь + /гп)
Z J’
bn-2Ksz.
tekercseloszerszam
A
r 7
L
202. abra. Tekercselosablon
bk =
2. A
kinyulasa (L);
L = 15 + X+R,
ahol X es R jelenteset 202. ab-
ran lathatjuk.
Az L meretet az A = 0 es A=0,lrsz ertekeknel hatarozzuk meg,
amikor is nemcsak X, de R ertekei is kiilonbozok. A ket L-ertek koziil
mindenkor a nagyobbik erteket valasztjuk. Ennek szamitasi menete a
kovetkezo:
tek meghatarozasahoz
nyokbol megkapjuk R erteket. Az
X~- 0 es X—0,1 tsz ertekekbol es a
hozzajuk tartozo R ertekekbol kiszamithatjuk L ketfele erteket es kozii-
liik kivalaszthatjuk a nagyobbikat.
3. A sablon magalap vastagsagi meretet az alabbi kifejezes alap-
jan szamitjuk:
b=/>,
214
ahol T a tekercselesi elem menetei altal elfoglalt teriilet:
Z=mdfz.
Itt m a tekercselem menetszama; d^ a szigetelt huzal atmeroje.
A sablon mereteinek fentiek szerinti szamitasat egy peldan mutatjuk
be. Az alloreszhorony mereteit a 204. abran lathatjuk.
Meghatarozandok az alabbi feladatokkal rendelkezo alloresz-
tekercs keszitesehez sziikseges sablon meretei:
polusszam 2p = 6;
alloreszfurat Do = 118;
horonyszam Z=27;
vastast szelessege lv = 122;
tekercselem lepese у=4;
tekercselem menetszama m—43;
csupasz huzal atmeroje rZ=0,86;
szigetelt huzal atmeroje fifsz=l,02.
A tekercselem 8гё1е$8ё§е:
3,14(118 + 21,7) л
—-----—---------- • 4 = 65 mm.
27
A horony kozepes szёlessёge:
204. abra. Alloreszhorony
meretei
10,2 + 7,52
2
= 8,85 mm.
b
n
A tekercselem kozepes 5гё1е88ё%е:
ha a horonyszigeteles ketoldali vastagsaga 2KSZ = 1,3
Z?k = 8,85-1,3 = 7,55 mm.
A sablon szёlessёge:
tsz = (tv- bk) 1,04 = (65-7,55)1,04 = 60 mm.
A. menet homlokoldalanak kozepes hossza:
к a fenti tablazatbol 6 polus eseten 1,45
T _T 3>Ж_10л in 3,14-7,55
^sa — ^sm~-5d— — 124 — 30 % 82 mm.
^sa
^sa
^sz
82
60
= 1,38.
215
R
A ksa ertek alapjan meghatarozzuk az - viszonyt es X=0 es X=O,USZ,
illetoleg R ertekeit
X = 0 eseten az & = 0.39,
t
* sz
ebbol 7? = O,39/sz = O,39 •60^24 mm.
X = 0,1 Zsz eseten az — = 0,288,
Zqz
ebbol j?=0,288rsz=0,288 • 60^ 17 mm.
Ennek alapjan meghatarozhato I ketfele erteke, X=Q es X=0,lrs2
esetere.
X = 0 eseten
L = 15 + А+Л = 15 + 0 + 24 = 39 mm.
X = 0,1 k.z = 0,1 • 60 = 6 eseten
L = 15 + А+Л = 18 + 6+17 = 38 mm.
A magalap vastagsdgat (202. abra):
L __
~ R ~ bk
53-1,022
7?55~
6 mm.
Szamitasaink alapjan tehat a sablon meretei a koxetkezok:
X—Q eseten (ui. ez a nagyobb meret) 7? = 24, A - 0,
igy £ = 39 mm,
ts -- 60 mm,
Zt = jv = 122 mm,
b — 6 mm.
A fent meghatarozott ertekekkel a szerszamot elkeszithetjuk.
I
205. abra. Sikban kiterltett feltekercs
A tekercskinyulas meghatd-
rozdsdt a sikbanki teritett fel-
tekercsre vizsgaljuk meg (205.
abra).
Eloszor is meghatarozzuk a
szokasos tekercsmereteket, az el-
keszites es elhelyezhetoseg figye-
lembevetelevel. Az es r2 suga-
rak szokasos erteke 5... 10cm.
Ket szomszedos tekercsfej kozti
tavolsag legalabb 1 cm.
A kinyulas
~ kiXk2Xk3-}-k^.
216
kx megallapitasanal a tekercs magassagi meretehez hozzaadjuk
azt a gorbiileti sugarat, amelyre a tekercsfejet meghajlitjuk. A gorbuleti
sugar 5 mm-nel kisebb ne legyen.
cos a,
А з = /2 tg a, ahol L — /f — /г — /3 es
fi
fa
К
(1 — sin a),
(1 — sin a).
cos a.
a erteket a horonyosztas (rh) es a horonyszelesseg (b) ismereteben
szerkesztessel hatarozzuk meg. A szerkesztes menete: a horonyosztas
felevel mint sugarral huzott felkorbe berajzoljuk a horonyszelesseg erte-
ket. Az igy kapott befogd adja a tekercsfej hajlitasat, ill. erteket. A szami-
tast a masik tekercsfelre is elvegezve, a muhelyrajz elkeszitheto.
3. Hajlitoszerszamok es kesziilekek
Egy- es tobb menetu hurkos, ill. hullamos tekercseket negyszog
keresztmetszetu anyagbol, hajlitdkesziilekben kell meghajlitani.
Egymenetes tekercsek eseten a 206. abran lathatd kezi hajlito-
szerszamot hasznaljuk, de itt is a termele-
kenyebb, a pontosabb, a 207. abran lat-
hatd U alakii hajlitokesziilek. A keziszer-
szamot inkabb segedeszkozkent celszeru
hasznalni.
A hajlitokeszuleknek cserelheto be-
tetje van, hogy az U alakot tetszes sze-
rinti radiuszra lehessen hajlitani. A haj-
litast foggantyuval vegzik.
Az egymenetes tekercselem hajlftasa-
val kapcsolatos osszes munkak elvegezhe-
tok a 208. abran bemutatott keszuicken.
206. abra
Kezi hajlitoszerszam
A kesztfleket az abran lathatd mddon satuba fogjak. A hosszanti
vezetekben elhelyezett a kilincs a keszulek keretenek hosszaban moz-
gathatd es tetszes szerinti helyzetben csavarokkal rogzftheto. A kereten
oldalt b idom lathatd, ez csavarral — a megkivant hajtasi szogtol fiiggoen
217
szinten tetszes szerinti helyzetben rogzitheto. A kilincs es a b idom
rendeltetese, hogy a hajlitando riidnak tamaszul szolgaljon. A kesziildk
foreszehez x kiip csatlakozik, amelynek hajlasszoge megfelel az adott
tekercselesi elemhez. A kupot az e alaphoz a d csavar erositi. A kiilon-
fele tekercselesi elemek hajli-
tasahoz kiilonbozo szogu ku-
pokbol allo keszlet keszitheto,
A kesziilek foreszehez az f
mozgolemezt szoritocsavarral
erositjiik. Ez a mozgolemez
rogziti a tekercselem fejet.
Hogy a tekercselesi elemnek a
meghatarozott hosszmeretet
adjuk, a tekercsfejet a keszii-
lek alapzatara helyezziik es
az f lemez es csavar segitsege-
vel befogjuk, mint azt a 208a
abra mutatja. Fakalapaccsal
a tekercsfej hajlitasat eloszor
a tekercselesi elem egyik oldalan keszitjiik el, majd azutan azt atfor-
ditva, a tekercsfejet a tekercselem masik oldalan is ugyanugy meghaj-
litjuk.
A 208Z> abra a tekercselesi elem egyenes (horony) reszenek hajlitasat,
a 208c abra a hajtasoldali tekercsfej, a 2O8<7 abra a kommutatoroldali
tekercsfej hajlitasat mutatja be. Termeszetesen ugyanezen hajlitokesziile-
ken a hurkos tekercselesek hajlitasaval kapcsolatos osszes muveletek is
elvegezhetok (208e abra).
A tekercselemek oldalainak hajlitasa utan kovetkezik a tekercs-
fejek kihajlitasa. Ezt a kihajlitast a 209. abran bemutatott fasablonon
vegezhetjiik el.
Nyitott hornyu gepek rudtekercseit olyan sablonban hajlitjak, ahol
mindket oldali tekercsfejresz kialakitasat el lehet vegezni. Az ilyen teker-
cseles tekercsfejeinek es horonyreszeinek hajlitasat a 210. abran bemuta-
tott kesziileken vegezhetjiik. Ez a kesziilek egy a vaslapbol all, amelyben
ket (Z?j es Z>2) hossziranyu horony van. A dr es d% lemezek ezeken mozgat-
hatok es a c csavarokkal tetszes szerinti helyzetben rogzithetok. A horony
elejen a vaslaphoz kapcsolddik az e kar, amellyel a f61 tekercselesi elem
rudjanak megfelelo resze meghatarozott szog alatt behajlithatd. A ki-
vant hajlitasi szoget a d lemezeknek a hajlitasi iranyban vald rdgzites6-
vel biztosithatjuk.
A 21 la abra a dr es <Z2 lemezek egyik helyzetet mutatja be. Az abran
lathato, hogy a rud egyenes vege a hatso lemezekre tamaszkodik, amig a
tekercsfejet az e karral meghajlitjak.
218
Ha a tekercselemet atforditjuk es a beallitott lemezek szerinti
helyzetet adjuk neki (2116 abra), a rud veget a tekercselem egyik oldala-
nak megfeleloen meghajlitjuk. Ezutan a lemezeket megfeleloen beallitva.
kozejiik helyezziik a rudat es meghajlitjuk a masik oldali tekercsfejet
(211c abra).
A rudak tekercsfejeit mintegy 120° alatt hajlitjuk, meghatarozott
gorbiileti sugarral. A rudak ivbe hajlitasat a 212. abran lathatd keszii-
leken vegezziik. Erre a kesziilekre egyidejiileg ket rudat helyeznek.
Az egyik a felso rud, amelyet A oldalra, a masik az also rud. amelyet
В oldalra kell helyezni. Vegeiket a C furatba helyezik. A rudakat fa-
kalapaccsal hajlitjak a megfelelo alakra.
Fo- es segedpolusok tekercseit femsablonokra, szigetelt csevekre
vagy kozvetleniil a polusvasmagokra tekercseljiik.
208. abra. Hullamos tekercs
keszitese hajlitdkesziilekben
219
A 175. abra olyan sablont mutat, amelynek kozepso resze fcrden
kette van vagva. Az egyik feldarabon a metszesi sikban a sablon egyik
hosszaban hornyot keszitenek, amig a masik feldarabon kiszogeles
van, amely az elso feldarab hornyaba illeszkedik. Ez azert sziikseges,
hogy a foglalat a tekercsbol konnyen kikalapalhato legyen.
A sablon egyik oldalan furat van, ezzel erositjiik a tekercselogepre.
A masik oldalt a nyeregszeg csucsaval rogzitik.
Forrasztdpdkdk. Lagyforrasztashoz az anyag folmelegiteset for-
rasztopakaval vegezziik. Az egyszeru рака felmelegitett reztomb.
209. abra. Sablon a tekercs
homlokreszenek meghajlitasahoz
210. abra. Kesziilek a
fel tekercselesi elcmck
hajlitasahoz
211. abra. Univerzalis sablon a rudtekercs
hajlitasahoz
212. abra. Kesziilek a rud
fejenek sugar iranyu
hajlitasara
220
213. abra. Forrasztopakak
214. abra. Forrasztas bemarto
eljarassal nagy gepek eseten
A forrasztopaka lehet idoszakosan vagy allanddan melegltett.
Idoszakosan melegithetjiik a pakat tiizhelyben vagy forrasztolampaval.
Vigyazni kell, hogy melegiteskor a hoatado feliilet ne kormozodjek be,
es ne melegitsiik a pakat 600 °C foie. Idoszakos melegltes altalaban
csak eg>enkenti. kevesszamu forrasztashoz hasznalhato. Nagyobb szamu
forrasztas eseten allando melegltesii pakat kell hasznalni. Allando
melegltesii рака lehet gazzal futott (213£> abra) vagy villanypaka (213c
abra).
A villanypaka altalaban ellenallas futesu. de nagyobb pakakkal
lehet xillamos Ivvel is melegiteni.
Sorozatgyartasban kesziilt rud-
tekercselesii alloresz tekercsvegeit le-
het onfurdobe martassal is forrasz-
tani.
Nagymeretu gepek tekercsvegei-
nek forrasztasahoz tul nagy onfiirdot
kellene kesziteni, tovabba az allo-, ill.
forgoresz mozgatasa is nehezkes vol-
na. Ilyenkor olyan kismeretu onfiir-
dot keszitiink, amely csak nehany
rudveg bemartasara alkalmas, de fo-
gantyuval kezzel hordozhato, es a
forrasztopakahoz hasonloan korbe-
korbe rnenve vegezziik el a vegek cso-
portonkenti forrasztasat (214. abra).
221
V. EGYENARAMU GEPEK TEKERCSELESE
A) Forgoreszek tekercselese
Az egyenaramu gepek forgoreszet gyakorlatilag mindig ketreteges
tekercselessel keszitik. A tekercselest alkoto vezetok hornyokban feksze-
nek. Az egyes vezetoket egymastol es a horonytol is szigeteles valasztja
el. A felhasznalasra kerulo szigeteloanyagot a gep mukodesi es kornyezeti
koriilmenyeinek, valamint a tekercseles modjanak figyelembevetelevel
kell kivalasztani. Ugyanakkor gondolni kell a forgoresz forgasabol
adodo allando razasra es a centrifugalis erore is. A szigctelesnek ele-
gendo vastagsagiinak kell lennie, hogy az iizemi fesziiltsegen kiviil a
szabvanyban eloirt vizsgalati feszultseget is biztonsaggal elbirja. A sziik-
segesnel bovebben meretezett szigeteles azonban karos, mert akada-
lyozza a ho atadasat es ezzel a vezetok huleset.
A tekercseles tekercseinek elokeszitese, szigetelese, valamint a hor-
nyokba valo berakasa fiigg az egyes vezetok mereteitol es szamatol,
tovabba a horony alakjatol. Egy altalanos szabalyt azonban meg lehet
allapitani: a vezetoknek pontosan ki kell tolteniiik a rendelkezesre
allo helyet. Ha a hely keves, akkor berakas kozben a tekercseket er 61-
tetni kell, ami konnyen a-szigeteles seriilesehez vezet. Tulsagosan bo hely
eseten a gep razkodasa miatt a vezetok kulon-kulon mozognak es az
erintkezo feluleteknel a szigeteldst elkoptatjak. Ennek a mozgasnak a
megakadalyozasara kiilonds gonddal kell vegezni a horony lezarasat is,
aminek elsosorban az a feladata, hogy megakadalyozza a tekercseknek
a hornyokbol — a centrifugalis ero hatasara — valo kirepuleset.
A horonyalakok, valamint a szigetelesi es horonylezarasi megolda-
sok fo tipusait a 215. abra rajzai ismertetik, es egyuttal bemutatjak a
vezetok szokasos elhelyezkedeset is. Az a abran nyitott horony lathatd,
amelyben „lapjdra” vannak fektetve a negyszog keresztmetszetu veze-
tok („fazonhuzal”). Mindket retegben ket-ket vezeto helyezkedik el.
Ezt az elrendezest nagy aramerossegu gepekben alkalmazzak, ami-
kor a tekercsoldalak szama: w=l. A sziikseges vezetokeresztmetszet
igen nagy, ezert a hajlitas konnyitesere ket parhuzamos szalat hasznalnak,
es az egyebkent szigeteletlen (csupasz) vezetoket a horony teljes hossza-
ban vekony szigeteld reteggel valasztjak el egymastol. Ezaltal csokkent-
hetok a jarulekos vesztesegek. Az osszetartozo vezetoket a tekercs-
222
szigeteles veszi koriil, ami ugy kesziilhet, hogy az egesz tekercset --
meg berakas elott — egyszer felig atlapoltan vekony szalaggal koriil-
csavarjak. Az also es felso reteget a retegszigeteles valasztja el egymastol.
A hornyok belso felulete a lemezeles miatt sohasem teljesen sima,
ezert a horony fala es a tekercs kozott meg horonyszigetelest is kell el-
helyezni. A rajzon ezt egy vonallal jeloltuk, de a valosagban ket vagy
haromretegbol all. A hornyot megfelelo vastagsagu szigeteloanyagbol
kesziilt csikkal zdrjuk le, amelyet nehany helyen acelhuzal (nagyobb ge-
pekben nem magnesezheto acelhuzal) vagy pedig iivegszalakbol keszitett
bandazs kot le.
215. abra. Kiilonbozo horonyalakok es szigetelesi
megoldasok
A b abran lathato nyitott horonyban elere allitva helyezkednek el
a vezetok. A tekercsoldalak szama: w=3. A horony nyflasa olyan szeles,
hogy a harom tekercsoldal egyszerre atfer rajta, ezert a tekercsszigeteles
elore elkeszitheto szalagbol vagy ravasalt mikafoliumbol. A visszahaj-
tott horonyszigeteles felett meg egy 0,5—0,8 mm vastagsagu szigetelo-
anyag-csik talalhato. A hornyot vegiil az ek alaku bevagasokba tolt,
fabol, pabitbol, textilbakelitbol vagy iivegbakelitbol kesziilt fedolec zdr-
ja le.
Felig zart hornyot mutat f c abra. Egy retegben hat vezeto talal-
hato; a tekercsoldalak szama harom es a tekercs ketmenetii. A vezetoket
223
egyenkent kell a keskeny horonynyilason keresztiil berakni a horonyba,
ezert a tekercsszige teles elore nem keszitheto el, hanem szigetelt huzalt
kell hasznalni. A horonyszigeteles es lezaras azonos a b abraeval, csupan
a horonyfeneken talalhato meg egy 0,3...0,5 mm-es szigetelocsik, amely
a horonyszigetelest vedi a kiallo lemezektol.
Ha a tekercsoldalak szama ketto, mint a d abran is. akkor a felig
zart horony nyilasat oldalra el kell tolni. Kozepen levo nyllas eseten ui.
az utolso tekercsoldalt nem lehetne berakni. A vezetoket itt is kiilon-
kiilon kell szigetelni.
Nagy keriileti sebessegii gepek forgoreszen gyakran zart horny okat
alkalmaznak (e abra). Ekkor csak az egyik tekercsfejet lehet elore kiala-
kitani, hogy a tekercset hossziranyba be lehessen tolni a horonyba; a
masik oldalon ezutan kell elvegezni a hajlltast. Az also es felso reteg is
eros szigetelest кар pl. ravasalt mikafoliumbdl; a ket reteget ezenklviil
kiilon horonyszigeteles is koriilveszi. A vezetoket utolag beiitott fedolec
szoritja le.
Kisebb gepekben, es altalaban kis aramerosseg eseten celszeriibb
—• legfeljebb 2,5...3,0 mm atmeroig — kor keresztmetszetii, pamut vagy
selyem szigetelesu huzalt hasznalni. Ilyenkor a forgoreszlemezekbe alta-
laban az f abra szerinti hornyokat sajtolnak. A felig zart horony nyilasan
keresztiil besodort huzalokat a tobb retegbol allo, visszahajtott horony-
szigeteles felett itt is fedolec szoritja le.
Ma mar szigeteloanyagokban rendkiviil nagy valasztek all rendel-
kezesre, es ugyanazon szigetelesi feladatot tobbfele anyaggal meg lehet
oldani. Ezert itt csupan ket peldat emlitiink a 215b abra szerinti elren-
dezesre:
A osztalyu szigeteles 500 V
fesziiltsegig
Vezetok szigetelese: egyszer
felig atlapolt 0,15 mm se-
lyemszalag.
Tekercsszigeteles: egyszer at-
lapolatlan varnisszalag.
Retegszigeteles: 0,8 mm pres-
pan.
Horonyszigeteles: kiviil 0,3
mm prespan, beliil 0,2 mm
prespan, a ketto kozott
0,15 mm varnisvaszon.
Fedoldc alatt: prespan, sziik-
seg szerinti vastagsagban.
В osztalyu szigeteles 1000 V fe-
sziiltsegig
Vezetok szigetelese: egyszer felig
atlapolt 0,12 mm iivegszalag.
Vezetok kozott: 0,25 mm tiveg-b
+ csillam.
Tekercsszigeteles: ravasalt mika-
folium 0,2 mm vastagsagban.
Retegszigeteles: 0,8 mm iiveg-
bakelit.
Horonyszigeteles: 0,6mm mika-
volton (2 reteg nemes prespan
kozott csillam).
Horonyfeneken: 0,3 mm myoflex.
Fedolec alatt: prespan sziikseg
szerinti vastagsagban.
224
1. Forgoreszek elokeszitese
Az egyenaramii gepek forgoreszenek vastestet lemezekbol allitjak
ossze. Osszerakas utan a hornyok belso felulete tobbe-kevesbe egyenet-
len, es a tiilsagosan kiallo lemezek a horonyszigetelest megserthetik, sot
teljesen at is vaghatjak. Ezert egy megfelelo meretii reszelovel a kiallo
lemezeket le kell reszelni. Ezt a reszelest csak mint szuksegmegolddst
szabad alkalmazni, mert a vasreszelek femes dsszekdttetest leteslt az
egyebkent szigetelt lemezek kdzdtt, es ezdltal ndveli a vasveszteseget. Ez-
utan az egesz forgoreszt,
de kiilonosen a hornyo-
kat meg kell tisztitani.
Erre a celra suritett le-
vego a legalkalmasabb.
A lemezekkel egy
idoben — ugyanazon
sajtolo szerszammal —
kisajtoljak az oldalszige-
telo tdrcsakat is (216. ab-
ra) 2—3 mm vastagsagii
prespan bol, vagy mas
magasabb szigetelesi 216. dbra.
OSZtalyba tartozo anyag- Forgoresz felrakott oldalszigetelessel (1) es tekercsfejtartokkal (2)
bol. Az oldalszigeteles
azert sziikseges, hogy a horonybol kiallo tekercs szigeteleset a szelso
lemez ele meg ne sertse. A mindket oldalra felrakott szigetelo tarcsa-
kat ideiglenesen nehany cernaatkotessel lehet rogziteni.
Ezutan a tekercsfejtarto gyilruket (216. abra) kell mindket oldalra
felhiizni es ott rogziteni. Ezek feladata, hogy a tekercsfejeknek biztos
alatamasztast adjanak es iizem kozben ne mozdulhassanak el. A gyiiruk
kiilso atmeroje 10...20 mm-rel kisebb legyen, mint a horonyfenekhez
tartozo atmero. A felhiizott tekercsfejtartokat azutan fel kell tolteni
racsavart prespancsikkal; ezt celszerii retegenkent bakelitlakkal bekenni,
ami egyiittal rogzit is. A prespan foie nehany menet batisztszalag ke-
riilhet, melyet a bakelitlakk szaradasaig cernaval kell lekotni. A szi-
geteles lehetoleg nehany millimeterrel szelesebb legyen, mint maga a
tekercsfejtarto. A feltoltest a tekercsfej alakjanak figyelembevetelevel
gondosan kell vegezni, hogy a tekercs also retege a horonyban es a te-
kercsfej a tekercsfejtarton egyszerre fekiidjon fel! Ellenkezo esetben. a
tekercs — ott, ahol a horonybol kilep — megtorik, ami a szigeteles
seriileset okozhatja.
Kisebb gepekben, kiilonosen 1500/min alatti fordulatszamoknal,
gyakran nem hasznalnak tekercsfejtartdt. A tekercselesi munkat ilyenkor
15 Villamos forgogepek tekercselese
225
megkonnyiti egy fa- vagy aluminiumtarcsa, amely a tengelyre konnyen
rahuzhato es a tekercseles idcjere ideiglenes tekercsfejtartdul szolgal.
Egeszen kis gepekben a horonyfenek atmeroje alig nagyobb a tengely
atmerojenel; ebben az esetben kozvetleniil a tengelyt lehet feltolteni
prespannal.
A kovetkezo feladat a kommutator elokeszitese, ami elsosorban a
szigetelesek ellenorzesebol all. A szomszedos szeletek kozotti szigeteles
epsege egyszeriien ellenorizheto a 217. abra szerinti osszeallftasban, 220 V
koriili fesztiltseg felhasznalasaval. Ha a ket szelet zarlatos, az izzolampa
kigyullad. A szeletek es a kommutator agya kdzti zarlat (testzarlat) is
220 V
217. abra. A kommutator-
szeletek kozotti szigeteles
ellendrzese
218. abra. Peremes
kommutator befureszelve
hasonlo kapcsolassal mutathato ki, de csak
transziormator kozbeiktatasaval, mert erre a
celra nagyobb fesztiltseg sziikseges (2C/-E1500
V, ahol U annak a gepnek a nevleges fe-
sztiltsege, amelyhez a kommutatort hasznalni
fogjak). Az egyik tapintoerintkezot kommu-
tatorszeletekhez, a masikat a kommutator
agyanak esupasz feluletehez kell erinteni.
A vizsgalat egyszeriisftese erdekeben celszeru
a szeletek feltiletere egy darab esupasz hu-
zalt csavarni, igy valamennyi szelet egyszerre
vizsgalhatd.
A peremes kommutatorok szeleteit a pe-
remnel be kell fureszelni (218. abra). A befii-
reszeles melysege legalabb nd mm legyen (n
az egy szeletbe kertilo huzalok szama, d egy
huzal atmeroje), de lehetoleg meg egy mm-rel
nagyobb, hogy a kommutator pereme tartsa
a lekoto kenderzsinort (1. 3. szakaszt). Szeles-
seget a huzal atmeroje szabja meg. Kb. 0,5 mm-
nel nagyobb atm£ro eseteben a befur^szeles
szelessege legyen azonos a huzal atm£rojevel,
vagy esetleg 0,1 mm-rel kisebb; 0,5 mm-nel
kisebb atmerok eseteben j?edig a szuksegesnel
valamivel szelesebb, hogy a huzal megfeszti-
leset es esetleges szakadasat el lehessen kertiln L
Egyes esetekben a kommutatort meg a
tekercseles megkezdese elott fel kell nyomni
a tengelyre, maskor ez csak a tekercsek bera-
kasa utan tortenik meg. Errol a kesobbiekben
lesz szd. Helyesen illesztett kommutatort kb.
150 °C-ra felmelegitett allapotban kell a
helyere sajtolni.
226
Az oldalszigetelo tarcsak sziikseg eseten utolag is felrakhatdk.
ha azokat a fogak tengelyeben egy vagy ket helyen felvagjuk a felrakas
utan cernaval ideiglenesen atkotjiik.
A forgoreszek eidkeszitesenek utolso muvelete a horonyszigeteles
levagasa es horonyba helyezese. Mar emlitettiik, hogy a horonyszigeteles
altalaban tobb retegbol all. Az egyes retegeket alkoto szigeteloanyagok-
bol kiilonbozo szelessegu, de azonos hosszusagu csikokat kell vagni.
A horony falaval kozvetleniil erintkezo szigeteles csikja olyan szeles
legyen, hogy behelyezes utan a horony szajaig \agy nehany mm-rel azon
tul erjen. A kozepso szige-
teles az elobbinel kb. 10mm-
rel, alegfelso kb. 15 mm-rel
legyen szelesebb (219. ab-
ra). Mindig a legbelso szige-
telesnek kell legjobban ki-
allnia a horonybol, mert
ez a tekercsek; ill. a huza-
lok bevezeteset is elosegiti.
A csikok egyontetuen 10—
15 mm-rel hosszabbak, mint
a lemezeles. A 219. abra
szerinti szogletes hornyok- 219. abra. Horonyszigeteles ideiglenes
ba keriilo horonyszigetelest rogzitdse cernaval
elore meg kell hajlitani,
hogy a sarkokba pontosan befekiidjbn. Lekerekitett horonyfenek ese-
ten ez nem sziikseges.
A berakott horonyszigetelest a 219. abra szerint hullamvonalban
vezetett vekony cernaval lehet ideiglenesen rogziteni.
Ezzel a forgoresz elokeszitese befejezodott; a kovetkezo muvelet a
tekercseles berakasa.
2. Forgoresz-tekercselesek fajtai
A II. A) alfejezetben az egyenaramu gepek forgoresz-tekercseleseit
villamos tulajdonsagaik alapjan csoportositottuk. A tekercseles elke-
szitese szempontjabol azonban kozombos, hogy hurkos vagy hullamos,
egy- vagy ketjaratu tekercselesrol van-e szo. Ezert a kovetkezokben a
horonyba torteno berakas modja szerint osztalyozzuk a tekercseleseket.
Ilyen alapon berakott es besodrott tekercselesekrol beszelhetiink. Az elso
negyszog keresztmetszetu, a masodik kor keresztmetszetu huzalokkal
keszitett tekercselesekre vonatkozik. Ha a hornyok zartak, csak betolt
vagy' befuzott tekercselest lehet kesziteni. A kor keresztmetszetu huzalok-
kal torteno tekercseles kiilonleges modja a gydngyfonas. Egeszen kis
15*
227
motorok forgoreszeiben a huzalt kozvetleniil a hornyokba tekercselik;
a tekercsfejek rafekiisznek a forgoresz ket oldalara. Itt ismertetjiik a
hurkos tekercselesek kiegyenlito koteseinek elhelyezesi lehetosegeit is.
a) Berakott tekercselesek
Ha nyitott vagy felig zart horonyban negyszog keresztmetszetii
vezetobol kesziilt tekercseket kell elhelyezni — berakott tekercselesrol
beszeliink. A tekercseket vegleges alakjukra elore meghajlitjak sablonon
tehat tekercseles kozben csak kisebb igazitasokra van sziikseg.
220. abra. Egymenetti tekercsek
a hurkos, и = 1; b hullamos, и = 1; c hurkos, ц — 3; d hullamos, и = 3
A berakott tekercseles mindig egy- vagy ketmenetii tekercsekbol
all. Egymenetii, sablonon hajlftott tekercsek lathatok a 220. abran.
Az a es b abra hurkos, ill hullamos tekercseinel a tekercsoldalak szama (u)
egy; a c es d abra szerinti tekercsek harom tekercsoldallal kesziiltek.
Megfigyelheto a rajzokon, hogy az also reteghez tartozo tekercsfejreszek
rovidebbek, mint a felso reteghez tartozok, mert kisebb atmeron helyez-
kednek el. A tobb tekercsoldalbol allo tekercsek vegeit ugy kell kialakf-
228
tani, hogy olyan tavolsagra keriiljenek egymastol a vezetok, mint a
kommutatorzaszlok.
A 221. abra u=l eseten mutatja azokat a modozatokat, ahogy a
ketmenetu tekercsek fejeit ki lehet alakftani. Termeszetesen ugyanigy
alakulnak a tekercsfejek akkor is, ha a tekercsoldalak szama tobb mint
egy. Az a, b es c abrak szerinti valtozatot ritkabban keszitik, mert a fejek
hajlitasa meglehetosen koriilmenyes. Legegyszerubben a d abra szerint
b) c)
221. abra. Ketmenetii tekercsek kialakitasi lehetosegei
lehet a tekercset kialakitani; itt azonban a felso reteghez tartozo kiveze-
tes nem keriil legfeliilre, ami kellemetlen a kommutatorhoz valo csatla-
koztatas miatt. Ebbol a szempontbol az f abra szerinti tekercs a leg-
kedvezobb, mert kivezetesei legalulra es
legfeliilre keriilnek; viszont nehdzebb a
kettos fejek kialakitasa. Ezt a tekercset csak
olyan forgoreszekbe lehet beepiteni, ahol
a fog szelessege a fogtoben legalabb ak-
kora, mint a horony szelessege. Legked-
vezotlenebb az e valtozat, mert a kettos
fejek mellett meg mindket veg kozeprol
jon ki.
A 222. abra e es f valtozatait kony-
nyebb elkesziteni,ha a fejekben nem hajli-
tast, hanem a 222. abra szerint hiivelyes
222. abra. Vezetok hiivelyes
kotese
229
kotest hasznalnak. Л ket \ezetdt rezmively ve^zi koriil; kdzejiik a
tavolsag biztosita.'.ara megfelelo meretii kis rez eket vernek es az egesz
kotest leforrasztjak.
A tekercsek kesziilhetnek csupasz ёл szigetelt vczetobol is, az.
utobbi esetben rendszerint egyszer fonott es felette egyszer szovott
szigetelessel. A szigeteloanyag azonban nem birja ki a fejek vegcn levo
s-cdu k hajlitasaval jam igenybevetelt, ezert ezen a reszen utolag mmden
\ezetot szalaggal felig atlapoltan koriil kell csavarni. A csupasz vezeto-
ket \egig ilyen modon kell szigetelni. Ha a forgdreszben nyitott hornyok
vannak. meg kiilon tekercsszigetelcst is lehet kesziteni. A tekercsfej ki-
nyuld leszet a s/emnel es az egyenes reszen is kb. 30...60 mm. hossziisag-
ban minden esetben celszerii meg egy reteg szalagszigetelessel ellatni.
warn
CTHUttMtHtllllWHUII
;чи1и111Н11Ш11111П1
b)
Ha a ketmenetu tekerm olyan nagy keresztmetszetii \ezetdbdl
kesziil. amelynek utolagos hajlitasa koriilmenyes. akkor a \egeket --a
kommutatorzaszlo-atmerojetdl fiiggoen — а 223л vagy h abra szerint
meg kell hajlitani.
Vegiil a kivezetesek vcgeit a jo villamos csatlakozas biztositasara
enfiirdobe kell martani. es ezzel a tekercsek berakasra keszek.
A berakott tekercselesi! forgoreszekre a kommutatort elore fel kell
sajtolni. majd cl kell vegezni az 1. szakaszban ismertetett eiokeszito
munkakat. Ha ez megtortent, megkezdodhet a tekercsek berakasa.
Mar emhtettiik. hogy a tekercseknek eroltetes nelkiil, de szorosan
kell belemenniiik a horonyba. Megkbnnyiti a berakast a tekercsek sik-
porozasa.
A bcrakas megkezdesc elott a forgdreszen egy tetszolegescn kiva-
lasztott horonybol elindulva le kell szamolni a horonylepest. A ket
horony kozotti tavolsagot felczo egyenest ki kell vetiteni a kommutatorra.
Az igy kapotl pont kdriilbeli.il a kommutatorlepcs felebe keriil. A kiva-
lasztott hornyokba teszik az elso tekercset, vegeit pedig a megfelelo
kommutatorza.'.zloba helyezik. A mar berakott tekercs also retegben
fekvo oldala foie rogton be lehet tenni a retegszigetelest. Ezt celszerii
olyan szelesre vagni. hogy kisse szoruljon a horonyban es igy a berakas
idejerc idciglenescn rogzitse az also tekercsoldalt. A retegszigetelest olyan
230
hosszusagura kell hagyni, hogy a vastesten kiviil is kello biztonsaggal
szigetelje el egymastol a ket reteget. A tovabbi tekercseket a 224. abra
szerint az also oldalak iranyaba rakjak be.
Ot-hat tekercs berakasa utan a tekercsfejek also es felso oldalai
kozti resbe 0,1...1.5 mm vastagsagu prespan-csikot tolnak; ezt a tovab-
biakban a fejek kozott tel-
jesen korbe kell vinni.
A 225. abra a teker-
cselesnek abban az allapo-
taban abrazol egy forgo-
reszt, amikor a kovetkezo
tekercs also oldala olyan
horonyba keriil, amelyben
mar bent van az elsokent
berakott tekercs felso olda-
la. Ezt a felso oldalt ki kell
emelni, hogy a kovetkezo
also oldalt be lehessen rak-
ni. Ugyanezt kell tenni a
tobbi felso oldallal is az
A berakas iranya
224. abra. A tekercsek berakasanak iranya
225. abra, Egymenetu hurkos tekercseles
berakas kozben
utolso tekercs berakasaig,
es csak ezutan lehet ezeket
az oldalakat is visszarakni.
Az egyes tekercsek
berakasa utan a vegeket is
rogton behelyezik a meg-
felelo zaszloba. A fejeket
pedig kalapaccsal es egy
faekkel el kell igazitani.
Ezzel a tekercsek berakasa
befejezodott. A vezetoket
meg le kell iitbgetni egy
olyan fa-vagy textilbakelit
lap segitsegevel, amely ep-
pen befer a horonyba (226. abra); felig zart hornyokban csak a 227.
abran lathato talpas igazito szerszam segitsegevel lehet a vezetoket le-
iitogetni. Ezutan meg lehet kezdeni a hornyok lezarasat.
A horonyszigeteles veget olldval levagjak, a kiallo 1—2 mm-es
vegeket vekony faekkel hajtjak, majd az elobb emlitett talpas szerszam-
mal (227. abra) lesimitjak. Ha a hornyot fedoleccel zarjak le, akkor
sziikseg eseten annyi szigetelest kell meg a visszahajtott horonyszigeteles
foie rakni, hogy a 228. abra szerint beiitott fedolec jol leszontsa a veze-
toket.
231
Kisebb fordulatszamu forgdreszek tekercselese fedolec nelkiil,
bandazzsal is rogzitheto (1.: VIII. lejezet). Ekkor a vastestbe egymastol
kb. 80—100 mm tavolsagra, 1,5...2 mm melysegu, 15...20 mm szeles-
226. abra. A vezetok leiitoget&e a hornyokba
segii bevagasokat esztergalyoznak. Ezekbe prespan-csikot fektetnek es
erre keriilhet az acel- vagy bronzhuzalbol kesziilt bandazs. Bandazsolas
elott a visszahajtott horonyszigeteles foie pabit- vagy textilbakelit csikot
kell fektetni.
227. abra
Talpas
igazito
szerszam
A hornyok lezarasa utan ellenorizni kell, hogy a tekercs-
fejek szabalyos hengerfeliiletet alkotnak-e es ahol sziikse-
ges, ott iitogetessel ki kell igazitani. Vegiil celszerii a ten-
gellyel parhuzamosan vonalzdt fektetni a vastestre, es igy
ellenorizni, hogy maradt-e elegendo hely a tekercsfejeket
lekoto bandazs szamara. Ha a bandazs kiilso atmeroje
nagyobb a polusok belso atmerojenel, akkor a forgoreszt
nem lehet beszerelni.
A 221. abraval kapcsolatban mar ramutattunk arra,
hogy kivezetesek szempontjabol a ketmenetii tekercsek f
abra szerinti kialakitasa a legkedvezobb, mert a vegek alul-
ra, ill. feliilre keriilnek. A 229a abra mutatja ebben az eset-
ben a felso vegek kihozasanak es a kettos tekercsfejek ki-
alakitasanak modjat. A tekercsoldalak szama: u = 3. A
221r/abranak megfeleloen keszitett tekercsek eseten a tekercs-
fejek kialakitasa lenyegesen egyszeriibb, de a felso vege-
ket kozeprol kell felhozni (229Z? abra). Ez nagy kereszt-
232
metszetii vezetokkel eleg kd-
riilmenyes.
Ha a hornyok zartak,
betolt tekercselest kell keszi-
teni. Ekkor az elore elkeszitett
horonyszigetelest oldalrol dug-
jak be a horonyba, majd
ugyanilyen modon toljak be a
kommutatorral ellentetes ol-
dalrol a 230« vagy b abra sze-
rint kialakitott es szigetelt te-
kercseket is. Az utobbi eset-
229. abra. A 221/es d abra szerint keszitett tekercsek vegeinek
kivezetese es a tekercsfejek alakja
230. abra. Betolt tekercseles elemei
233
ben a fejben hiivelyes kotest kell kesziteni. Termeszetesen ugyanilyen
alakuak a tekercsek akkor is, ha a tekercsoldalak szama nagyobb
mint egy, es az osszes tekercsoldalt egyszerre toljak be. A kommutator-
oldali hajlitasokat a 231. abran lathatd modon utdlag kell elvegezni.
Befuzott tekercselesrol akkor besze'nmk, ha tobb menetif tekercset
kell zart hornyokba helyezni. Ezt reszletesen nem targyaljuk, mert csak
rendkiviili esetekben hasznaljak.
231. abra. Betolt tekercseles elemeinek
hajlitasa hajlitokulcsokkal
232. abra. Kor keresztmetszetu liuzalbol kesziilt tekercsek
«’szethtizott tekercs; b Irape/tekeic>
234
233. abra. Segedeszkoz
a vegek megjeldlesehez
234. abra. Kor kereszt-
metszetii vezetok besodrasa
a horonyba
b) Besodrott tekercselesek
Kisebb, nehany kilowatt teljesitmenyu gepekben nines sziikseg
nagy keresztmetszetu vezetokre, viszont a tekercsek gyakran tobb me-
netbol kesziilnek. Ilyenkor a tekercseleshez jobban megfelcl a kor ke-
resztmetszetu huzal. amelynek szigetelese rendszerint zomanc + pamut,
vagy zomanc +- selyem, ill. hoallo zomanc 4-iiveg. A tekercsek rend-
szerint kesziilekben, szethuzott tekercskent
kesziilnek (232tz abra), de ha a horonylepes
rovid (pl. negypolusu gepekben), a sablonra
hajtott irapeztekercs (232/? abra) is megfelel.
A szethuzott tekercseket a fejben az abra
szerint felig atlapolt selyem- vagy iivegsza-
laggal szigetelni kell; a trapeztekercset azon-
ban be lehet epfteni ugy, amint a sablonrol
lekeriil.
A besodrott tekercsek rendszerint tobb
tekercsoldallal kesziilnek; a kesobbi kapcso-
lasi munka megkonnyftesere celszeru az
osszetartozo vegeket mar a felhajtaskor szi-
nezessel, vagy kiilonbozo hosszusagura tor-
teno levagassal megjelolni (mint a 232. ab-
ran). A vegek osszejeloleset megkonnyiti a
233. abran lathato prespanbol kesziilt kis
segedeszkoz, ha a huzalokat annak lyukain
vezetjiik keresztiil. A lyukak szama a tekercs-
oldalak szamaval egyenlo es egy lyukba annyi
huzal keriil, ahany parhuzamos szallal az ol-
dalak kesziilnek.
A hornyok altalaban felig zartak, ame-
lyekbe a 234. abra szerint kell besodorni a
huzalokat — gondosan iigyelve arra, hogy
ne keresztezzek egymast, hanem parhuza-
mosan helyezkedjenek el.
Besodrott tekercseles celjara is ugy kell
elokesziteni a forgoreszt, amint az 1. sza-
kaszban ismertettiik; fel kell rakni az oldalszigetelo tarcsakat, a te-
kercsfejtartok szigeteleset, a horonyszigetelest. A kommutatort azonban
csak a tekercsek berakasa utan kell felnyomni a tengelyre.
A tekercselesi munka a horonylepes leszamolasaval kezdodik.
Az igy kivalasztott ket horonyba keriil az elso tekercs ket oldala, espedig
a kommutator felol nezve a bal oldali horonyba a felso, a jobb oldaliba
az also. Eloszor az also retegbe keriilo oldalak vezetoit kell egyenkent
besodorni a horonyba, kozben figyelve a huzalok elhelyezkedeset. Ahol
235
sziikseges, a 235. abra szerinti vekony faekkel kell rendezni a huzalokat.
Az also vegeket a tekercsfejtarto szigetelesere fektetve el kell hdzni a
kommutatorlepesnek megfelelo mertekben es iranyba, majd helyere kell
235. abra
Segedeszkoz
a huzalok
elrcndezesehez
tenni a retegszigetelest. Celszerii mindjart ugyanebbe a
horonyba probakeppen besodorni egy masik tekercset
is; ezzel eldontheto, hogy az eloirt szamu es meretii
huzal egyaltalan berakhatd-e.
A horonyban elhelyezheto huzalmennyisegrol gyor-
san tajekoztat a kovetkezo egyszerii szamitas. A szigetelt
huzal atmerojet d-t dnmagaval es a horonyba keriilo
osszes vezetok szamaval z-vel szorozva, egy kepzelt terii-
letet kapunk: A„ = ddz. A. horony kozepes szelessege b
(szigeteles nelkiil!) szorozva a horony melysegevel 6-val
(a lemezeles kiilso feliiletetol merve!) es meg 0,5...0,55-
tel. egy masik kepzelt teriiletet ad: Ль = (0,5...0,55)6/?.
A vezetok atlagos koriilmenyek kozott elhelyezhetok a
horonyban, ha AN kisebb, mint Ah, vagy ha eppen egyenlok.
A prdbakeppen berakott felso retegben fekvo tekercs-
oldalt egyelore el kell tavolitani, majd az also reteget a
lemezeles mindket vegen a 236. abran lathatd modon
ket kis faek segftsegevel ideiglenesen rogziteni kell. A
tekercs felso oldala egyelore a foie a horony foie keriil,
amelybe majd kesobb el kell helyezni. A tovabbiakban
a 224. abra szerint a felso oldallal ellentetes iranyba haladva tovabbi
also oldalakat kell besodorni, kozben mindig elhuzva az also kiveze-
236. abra
Az also reteg ideiglcnes rogzitese kis faekekkel
236
teseket, 4...5 tekercs berakasa utan kideriil, hogy a tekercsfejek elfernek-e
a rendelkezesre allo hel>en. Ha nem, akkor uj tekercseket kell kesziteni
hosszabb fejekkel.
A horonylepessel cgyezo szamii also oldal besodrasa utan a felso
oldal azon horony foie keriil, amelybe az elso tekercs also oldalat tettiik.
Itt mar a felso oldalt is be kell sodorni. A 235. abran bemutatott faek
segitsegevel vegzett besodras modja jdl lathato a 237. abran. Ettol kezd-
ve a tekercsfejeket kalapaccsal iitogetett erosebb faekkel hozza kell
simitani a tekercsfejtarto szigeteleshez a mar eiheiyezett tekercs-
fejekhez. Az also retegbol jovo kivezetesek es a fejek koze prespancsikot
kell betolni es ezt kesobb korbe folytatni kell. Vegiil mindket oldalon
prespancsikot kell dugni a tekercsfejek felso es also retege koze is,
amit szinten korbe kell vezetni. Ez utobbi szigeteles meg kiallo resze is
megfigyelheto a 237. abran.
A felso reteghez tartozo kivezeteseket kozeprol fel kell hozni a
tekercsfejek foie. A biztonsagos szigeteles erdekeben celszerii a kiveze-
tesek es a tobbi vezeto koze a 238. abra szerint egy kis prespandarabot.
vagy sziikseg eseten mas, magasabb szigetelesi osztalyba tartozo szigetelo-
anyagot helyezni.
Amint egy horonyba a felso reteget is besodortuk, a kiallo horony-
szigetelest le lehet vagni, a megmarado reszt visszahajtani, a talpas szer-
szammal lenyomni, eligazitani es vegiil a fedolecet be lehet iitni. A fedo-
237. abra. Tekercseles kor keresztmetszetu
vezetdkb61 kesziilt tekercsekkel
237
238. abra. A kivezetesek biztonsagi szigetelese
lec beiitese lathato a 239. abran. Ez az abran is megfigyelheto a tekercs-
fejek felso es also retege koze helyezett prespancsik.
Az osszes tekercs besodrasa es valamennyi horony lezarasa utan a
tulajdonkeppeni tekercselesi munka befejezodott. A tekercsfejeket meg-
egyszer korbe le kell iitogetni, hogy szep, szabalyos hengerfeliiletet ke-
pezzenek. A fejek kialakftasakor gondolni kell arra, hogy a bandazs el-
ferjen. A kommutatoroldalon a fejeket valamivel kisebb atmerore kell
239. abra. Forgdresz tekercseles kozben
238
240. abra. Betekercselt forgoresz
osszeszoritani, mint a masik oldalon, hog} a fejek es a bandazs kozott a
felso reteghez tartozo kivezetesek is elferjenek!
A 240. abran szethuzott tekercsekkel betekercselt forgoresz lathato
a kommutatoroldalrol nezve. Jol megtigyelheto, hogy az also reteghez
tartozo kivezetesek a fejek kozott biijnak ki es vissza vannak hajtva.
Ha a tekercsek trapez alakuak, akkor a fejek egyenes resze egynias-
ra fekszik, kozejuk tekercseles kozben prespan-darabokat kell helyezni.
Ezutan fel lehet nyomni a kommutatort a tengelyre; mogeje azon-
ban ajanlatos 2...3 mm vastagsagu prespanbol egy olyan atmeroju tarcsat
helyezni, amely eppen a szeletek beftireszeleseig er, hogy a szeletekbe
rakott huzalok ezen megtamaszkodhassanak. Amikor a kommuta-
tor a helyen van, egy tekercs kozepvonalat ki kell vetiteni a kommutator
peremere es a kommutatorlepesnek megfelelo tavolsagot ugy kell ki-
jelolni, hogy a vegek
ehhez a kozepvonalhoz
kepest szimmetrikusan
helyezkedjenek el.
A tekercseknek a
kommutatorral vald osz-
szekoteset az also vegek-
kel kell kezdeni. Minden
egyes veget femtisztara
kell kaparni a 241. ab-
ran lathato szerszam-
mal, es azutan pontosan
a jeldlesek sorrendjeben
kell berakni az egymas
utan kovetkezo szeletek-
be. A felso vegek es a te-
kercsfejek koze ismet ve-
kony prespancsikot kell
helyezni, majd valame-
lyik also veghez proba-
lampaval ki kell keresni
a hozza tartozo felso ve-
get. Ezt a felsoveget az al-
so veghez tartozo szelet-
tol kommutatorldpesnyi
tavolsagban levo szelet-
be kell helyezni es utana
a tobbi felso veget—most mar lampazas nelktil — sorrendbe lehet lerakni.
A vegeket mindig a 242rz abran lathato modon, majdnem a legrovi-
debb uton kell a szeletekhez vinni. A b abra szerinti helytelen elhelyezes
239
eseten elobb-utobb elfogy a hely es a kovetkezo veget mar nem lehet
lerakni. A lerakas iranya is nagyon fontos, legjobb helykihasznalast a
242a abra szerint, a homoru oldal fele haladva lehet elerni. Ez a szabaly
az also es felso vegek lerakasanal ellentetes lerakasi iranyt eredmenyez,
241. abra. Seg6deszkoz a
huzalszigeteles eltavoh'tasahoz
jaras soran eloszor csak a
amit a vegek sorrendjeben is figyelembe
kell venni. Ha tehat az also vegek leraka-
sat pl. egy rovid veggel kezdtiik es a sor-
rend ez volt: rovid, kozepes, hosszu es igy
tovabb, akkor a felso vegek lerakasat is-
met rovid veggel kezdve, a kovetkezo sor-
rendet kell betartani: rovid, hosszu, koze-
pes £s igy tovabb. Nagyon szuk hely es
vastag kivezetesek eseten a vegeket ket
retegben is lehet helyezni. Ekkor egy koriil-
paratlan vegeket kell lerakni: a parosak a
kovetkezo koriiljaras soran a mar lerakott paratian vegek koze es foie
keriilnek.
Befejezesiil a lerakott vegeket is korben finoman le kell iitogetni,
majd, egy vonalzoval —
ugy, mint a berakott teker-
cseleseknel — ellenorizni,
hogy maradt-e elegendo
hely a bandazs szamara.
Ha a kommutator pe-
remenek atmeroje sokkal
kisebb, mint a vastest at-
meroje, celszerii a tekercs-
fejek es a kommutator
kdzti helyen a tengelyt ra-
csavart prespancsfkkal
annyira feltolteni, hogy ezen
242. abra. A tekercsvegek eihelyezese az also vegek felfekiidjenek.
Az also vegek lerakasa utan
a fejek ele egy prespantarcsat kell tenni 6s ennek kiilso oldalan kell a
felso vegeket a 243. abran lathatomodon a kommutator peremeig lehozni.
c) Gyongyfonas
Ez a tekercselesi mod akkor hasznalhato, ha kor keresztmetszetu
vagy 8...10 mm2-nel kisebb negyzet keresztmetszetu huzalbol egy-,
esetleg ketmenetii tekercseket kell kesziteni. Ilyenkor a tekercsoldalak
rendszerint tobb parhuzamos szalbol allnak. Gyongyfonas keszitesere
kiilonosen elonyosek a parhuzamos falu hornyok, ha a tekercsoldalszam-
240
mal egyezo szamu vezeto ёрреп kitolti a horony szelesseget. Ekkor a
tekercsfejeket szinte тёгГат pontossaggal lehet kialakitani, igy hely-
szйksёgletйk a leheto legkisebb lesz.
A forgoreszt az 1. szakaszban leirtak szerint kell е1бкё8гкет es a
kommutatort is fel kell nyomni а Ье1уёге. Ezutan a megadott horony-
1ёрё8 ё8 а коттиШог1ёрё8 alapjan ki kell jelolni az elso tekercs гёзгёге
a hornyokat ё8 a kommutatorszeleteket. Utobbiakat isnret ugy, hogy a
кё! horony kozotti felezovonalhoz viszonyitva szimmetrikusan helyez-
kedjenek el. Majd egy szal huzalt a tekercsek alakjanak megfeleloen meg-
hajlitva ё8 a kivalasztott hornyokba helyezve megallapitjuk a szйksёges
huzalhosszt. A tekercseteshez
szйksёges teljes Ьига1теппу18ё-
get ilyen hosszusagu darabokra
kell vagni. (На a К szeletszamu
kommutator minden egyes szele-
1ёЬе n vёget kell tenni, akkor
osszesen Knjl szamu, az elozok
szerint meghatarozott hosszusagu
huzalra van szйksёg.) A huzalok
egyik '^ёгб! le kell kaparni a
szigetetestё8 utana ateljes mennyi- 243. abra. A tekercsvegek elhelyezese,
sёget annyi kbtegre osztani, ha a kommutator atmeroje kicsi
amennyi a tekercsoldalak szama.
"Vegiil a kotegeknek azt a vёgёt, amelyen rajta maradt a szigete^s,
kiilonbozo szinii Гез1ёкЬе martassal megjelolik. A huzalok е1бкё8гКё8е
utan kezdodik a tulajdonkёppeni tekercse^si munka.
Valamelyik kotegbol egy huzalt kbreve, a megtisztitott x^get a
mar elobb kijelolt szeletbe helyezziik, majd egy kis egyenes darab utan az
ugyancsak elobb kivalasztott horonyba hajlitjuk ugy, hogy a horony
elotti hajlitas az oldalszigetetestol 8...10mm-re е88ёк. Ugyanigy minden
kotegbol berakunk egy-egy huzalt a sorra kovetkezo szeletekbe es
valamennyit ugyanabba a horonyba hajlitjuk. Ha a tekercsetes tobb par-
huzamos szallal кё8гй1, akkor ugyanilyen modon kell az elobbi szeletekbe
ёз horonyba a tobbi vezetot is berakni, iigyelve arra, hogy mindig azonos
szinnel jelzett huzalok keriiljenek egymas fote! Назоп1дкёрреп kell a
tobbi horonyba is berakni az also reteget. A 244. abra olyan tekercseles
те§ке2Ьёзё1 mutatja, ahol a tekercsoldalak szama is ё8 a parhuzamos
szalak szama is harom. A berakott also reteget a retegszigetetes elhelye-
гё$е utan ideiglenesen rogziteni kell. Ez ГёН£ zart hornyok е8е1ёп a 23'6.
abra szerint kis faёkkel to^nhet; ha a hornyok nyitottak, akkor selyem-
szalaggal kell lekotni a vezetoket, amit utolag el lehet tavolitani.
Valamennyi horony also rёtegёnek berakasa utan a kommutator-
oldalon prespancsikkal le kell takarni a vezetoket. A vastest masik olda-
16 Villamos forgogepek tekercselese
241
Ian a huzalok egyelore teljes hosszusagukban egyenesen kildgnak a
hornyokbol. Ezeket a vegeket most kis egyenes darab utan fel horony-
1ёрё5пу1 tavolsagra kell elhajlitani, majd — ugy mint a kommutator-
oldalon — prespannal letakarni.
A tekercsfejeket a rbgzito Гаёкек eltavolitasa utan, a vezetok egven-
кёпН visszahajlitasaval alakitjak ki. A 244. abra szerinti tekercselbs
244. abra. Gybngyfonas megke/dese
hatsb feleit hajlitas kbz-
ben mutatja a 245. abra.
Ha a tekercsek sok par-
huzamos szalbbl ke>/ul-
nek, a fejek ^gen kiala-
kitott szemeket ajanlatos
egyenkent selyemszalag-
gal koriilcsavarni: ez
megakadaiyozza a veze-
tok &гё1е8ё$ё1. elmoz-
dulasat.
Egy-egy horonv be-
rakasa utan a szigete^st
mindjart le lehet vagni,
vissza lehet hajlitani bs
a horony lezarhato. Az
osszes horony kito'tbse
utan a vёgek a kommu-
tatoroidalon egyenesen
allnak ki. Ekkor egy
szelethez probalampaval
ki kell keresni a kiallo
vbget ё$ azt megfelelden
elhajlitva a kommuta-
1ог1ёрё8 altal meghata-
rozott szelet be kell tenni.
A tobbi v^get most mar
probalampa nelktil, a
szinek alapjan le lehet
rakni, csak a sorrendre
kell nagyon vigyazni!
(Ezzel kapcsolatban lasd
ugyanezen fejezet b)
pontjat!)
Tekercsetes kozben
allandoan iigyelni kell a
245. abra. Tekercsfejek kialakitasa gyongyfonasna! tekercsfejek szabalyos
242
es egyforma elhelyezesdre; a huzalokat mindig le kell iitogetni, hogy jol
felfekiidjenek ds vegiil a fejek tokeletes hengerfdiiletet adjanak.
A leirt pelda egymenetu tekercseles kdsziteset ismertette. Ha a
tekercseles ketmenetii, akkor a huzaloknak a kommutaroroldalra valo
visszahajlftasa utan a hornyok meg csak felig teltck meg. Itt ujabb pres-
pancsikot kell elhelyezni. meg egyszer visszamenni a masik oldalra.
megint egy prespancsi-
kotfelrakni es vegiil igy
visszaterni a szinezett
vegekkel a kommuta-
torhoz.
A 246. abra
gyongyfonassal kesziilt
egy- ds ketmenetii teker-
cseles fejeit abrazolja a
kommutatorral cliente-
les oldalrbl nezve. Az a
abra az elobbiekben pel-
dakent ismertetett egy-
menetu tekercselesre vo-
natkozik; a b rajz z/--3
tekercsoldallal, minden
oldalban ket parhuza-
mos szallal kesziilt te-
246. abra. Gyongy fonas’-ai keszitett tekercsfejek
« egymenetu tekeicse'es (3 tekercsoldal, 3 puriiuzatno'i szal}-
b ketmenetii tekeicsclc', (3 tekeicjokl.il, 2 parhu/amof szal)
kercseles fejeit mutatja.
Sok parhuzamos szalbol allo egymenetu tekercselds az alabbiak
szerint igen gyorsan es egyszeriien keszitheto. A besodrott tekercselesek
szethuzott tekercseinek felhasznalasara hasznalt kdsziilekbe olyan szeles
valydkat helyeziink, hogy a tekercsoldalszammal egyezo szamu huzal
eppen elferjen egymas mellett. A szemtartdkat pedig a forgastengelyhez
viszonyitva nem szimmetrikusan helyezziik el. Az igy elokeszitett keszii-
lekben и szamu huzallal c menetet hajtunk fel (c a parhuzamos
szalak szama). Felhajtas utan az
egymas felett fekvo huzalok a
hosszabb fej mindkdt szaran azo-
nos szinnel megjeloljiik, majd a
tekercset szethuzz.uk. A rbvidebb
fejnek a szemnel torteno szigetele-
se utan a 247. abra szerinti teker-
cseket kapunk. Teves jeldlesek
elkeriilese erdekeben celszerii a
felhajtasnal a 233. abra szerinti
segedeszkbzt felhasznalni.
247. abra. Szethuzott tekercs sok parhu-
zamos szalboi ai!6 egymenetu tekercseles
keszitesdhez
16*
243
A hosszabb fej vegen lev6 szemet levagva olyan egymenetii tekercs-
hez jutottunk, amely akar hurkossa, akar hullamossa alakfthato ё8 a
horonyba a besodrott 1екегс8е1ёзёпек modjara berakhato.
d) Kis forgoreszek tekercselese
Az 50...60 mm-пё] kisebb atm^roju forgoreszek rendszerint кё1-
polusii tekercsetese az eddigiektol egёszen екёгб modon кёзгйк A teker-
cseket nem sablonra hajtjak fel, hanem — akar кёгге!, akar megfelelo
tekercselogdppel — kozvetleniil a hornyokba tekercselik, mialtal a tekercs-
fejek tengelyiranyu helyszйksёglete rendkiviil kicsi. A felhasznalt huzal
rendszerint selyem, vagy zomanc + selyem szigete^sii, de gondos munka
е8е!ёп jo minбsёgu кё18геге8 zomanc szigetel6sii huzal is megfelel, A du-
roflex szigete!6su huzalok kivaloan alkalmasak kis forgoreszek tekercse-
1ё8ёге. Magat a tekercse!6st 1бЫ^ё1екёрреп lehet v6gezni, de mindig vi-
gyazni kell arra, hogy a huzalok a hornyokban is ё$ a vastest k6t oldalan
is egymassal parhuzamosan helyezkedjenek el, mert а кеге8г1егё8ек
nemcsak a nrereteket novelik, hanem konnyen menetzarlatot is okoznak!
A munka megkonnyit6se ёге1екёЬеп rendszerint пет а1тёгб5, hanem
hiiros tekercseket k6szitenek.
Kis motorokban a kef6ket altalaban nem a polusok kбzёpvonala-
ban, hanem a polusok kozott helyezik el, mert igy a hely jobban kihasz-
nalhato. Emiatt az egyes tekercsek v6geit nem a tekercs koz6pvonalaban,
hanem 248. abra szerint a horony meghosszabbitasaban kell a kommu-
tatorhoz csatlakoztatni. Ha a motor csak egy iranyba forog, akkor el
lehet hiizni a v6geket a forgas iranyaba 1...2 szeletnek megfelelo tavol-
sagra; ezaltal a kef6k szikrazasat meg lehet sziintetni, vagy
legalabbis csokkenteni lehet.
A forgoreszeket az 1. szakaszban leirtak szerint kell
elok6sziteni; itt azonban kiilon tekercsfejtartora nines sziik-
s6g, esupan a tengelyt kell kozvetleniil a vastest mellett пё-
hany menet selyemszaggal szigetelni.
A kiilonbozo tekercselesi modok koziil a Bergmann-
tekercseles a legegyszeriibb, amely patos ё8 paratian ho-
ronyszamnal egyarant alkalmazhato. Nagy hatranya, hogy
tekercsetes kozben a tekercsfejek egyre novekednek, ds vd-
giil is a forgdresz siilypontja nem a tengely vonalaba esik.
Ez pedig olyan mertekii kiegyensiilyozatlansagot okoz,
amint utolag alig lehet rendbehozni. Emiatt csak akkor
cdlszerii Bergmanntekercseldst valasztani, ha a forgoresz atmeroje vi-
szonylag nagy a hoszszahoz kdpest, a fogak 8гё1е8ек, a hornyok keske-
nyek ds a fordulatszam nem tulsagosan nagy.
A tekercselds modjat a 249. abra alapjan ismertetjiik arra a legegy-
248. abra
A vegek
bekotese a
kommuta-
tor hoz
244
7-es
horonyba
es 6-os
te-
249. abra. Bergmann-
tekercseles
szerubb esetre, amikor a kommutatorszeletek szama egyenlo a hornyok
szamaval (K—Z), tehat a tekercsoldalszam egy (w=l). A hornyokba
rajzolt korok az also es felso reteget jelzik, a korokbe irt szamok pedig a
tekercsek keszitesenek sorrendjet mutatjak. Egy-egy tekercs т^кё1
oldalat ugyanaz a szam jeldli. Eloszor az
kercseljiik be az 1. tekercset, amelynek
mindket oldala az also retegbe keriil.
Ennek a tekercsnek a feje lesz a legro-
videbb. Az eloirt menetszam elerese utan
a huzalt nem vagjuk el, hanem a kommu-
tatoroldalon az 7-es horony elott hurkot
csinalunk es a hurkot osszesodorjuk. A
sodrat olyan hosszu legyen, hogy bosege-
sen elerjen a kommutatorig. Ezutan a for-
goreszt kisse elforditva a 2. tekercset hajt-
juk bele a 2-es es 7-es hornyokba es a
2-es horony elott keszitiink hurkot. A
masodik tekercs feje mar valamivel
hosszabb lesz, mert rafekszik az el sore.
Ugyanigy keszitjiik el a tobbi tekercset,
es vegiil az utolso tekercs utan a huzalt elvagva, a veget osszesodorjuk
az elso tekercs kezdetevel.
Az elso ket tekercs elhelyezeset a 250. abra mutatja. A fejek Л-val
lejolt szakaszat kisse lazabban kell kesziteni, mig a В szakaszt kisse
feszesebben. Az elso ot tekercsnek mindket ol-
dala az also retegbe keriil; a hatodik tekercs
egyik oldala az also, a masik oldala a felso reteg-
ben, a tobbi tekercsnek mindket oldala a felso
retegben helyezkedik el. A ket reteg koze min-
den horonyba retegszigetelest kell tenni. A te-
kercsek felenek elkeszitese utan ajanlatos a fe-
jeket egy varnis-vaszonbol kivagott tarcsaval
lefedni es a tobbi fejet erre fektetni. Gondos
tekercseles eseten a fejek tengelyiranyu helysziik-
seglete a tovabbiak soran mar nem novekedhet.
250. abra. Bergmann-
tekercseles tekercseinek
elhelyezese
A megfelelo hosszusagura levagott vegeket meg kell tisztftani, kis
darab rahuzott csovel szigetelni kell es ezutan be lehet rakni a szeletek-
be. Az osszesodort vegek egy szeletbe keriilnek! A lerakott vegeket meg
a forrasztas elott le kell kotni vekony kenderzsinorral.
Ha a huzal nagyon vekony, ajanlatos tekercseles kozbep a hurko-
kat a kommutatorral ellentetes oldalon kialakitani, ott vekony Litze-
huzalt hozzaforrasztani es ezt a horonyba fektetve atvinni a kommuta-
torhoz.
245
A horony szigeieies \ s ^zahajtasa utan a hornyok vekony faekkel
vagy pertinax csikkal zarhatok le.
Ha a kommutaiorszeletek szama a horonyszamnak tobbszorose,
tehat a tekercsoldalak szama egynel tobb, a tekercseles kettelekeppen
vegezheto el. A ket tekercselesi modot arra az esetre ismertetjuk, amikor
К — 3Z, tehat a tekercsoldalak szama: u~3. Ismet lehet egy szal huzallal
tekercselni. Az elso tekercs szamara kijelolt hornyokba betekercseljiik az
eloirt nienetszamot, majd a mar ismert modon osszesodort hurkot kepe-
ziink es erre szincs szigetelocsovet huzunk. Azutan ugyanezen hornyokba
tekercseljiik a masodik tekercsoldalt, es a hurkot az elozotd! eltero szinu
csovel szigeteljiik. A harmadik tekercsoldalhoz tartozo huzalok is ugyan-
ezen hornyokba keriilnek es a hurok ismet mas szinu szigetelest кар.
Ezzel az 1. tekercs mindharem oldala elkesziilt es a huzal elvagasa nelkiil
atterhetiink a 2. tekercsnek a kovetkezo hornyokba torteno tekercsele-
sere. Vigyazni kell arra, In a szigetelocsoveket minden horony elott
azonos szinsorrendben hilzzuk a hurkokra. Vegiil minden horonyhoz
harom hurok tartozik. amelyeket a huzal elvagasa nelkiil. a szinek szerinti
sorrendbcn kell berakni az egymas utan kovetkezo kommutatorszele-
tekbe.
A masik tekercsctesi mddhoz annyi orso huzalra van sziikseg,
amennyi a tekercsoldalak szama, peldankban tehat harom orsora. A te-
kercselest mmdharom huzallal egyszerre keszitik; az eloirt menetszam
betekercselese utan a huzalokat el kell vagni
es az osszetartozo vegeket ossze kell csavar-
m. Megkonnyiti a munkat, ha kiilonbozo
szinii huzalokat hasznalunk, mert a vegeket
nem kell lampaval kikeresni, hanem egysze-
riien az azonos sziniieket osszecsavarhatjuk.
Valamennyi tekercs elkeszitdse utan az ossze-
sodort vegeket egyenkent szetszedjiik es az
elso szinnel kesziilt tekercs v^get a masodik
szinnel kesziilt tekercs kezdetevel osszesodor-
juk. Az utobbi tekercs vdget a kovetkezo
horony elso szinnel kesziilt tekercsenek
kezdetevel sodorjuk ossze es igy tovabb.
Az igy osszesodort vegeket mar be lehet rakni a szeletekbe.
Megjegyezziik, hogy az utobbi tekercselesi mod eseteben az elso
horonynal hasznalt szinsorrendet nem kell feltetleniil megtartani a
tobbi horonynal is. Csupan az a fontos, hogy amig egy horony minden
tekercsveget es kezdetet ossze nem sodortuk, addig ne kossiink be huzalt
a szomszedos horonybol.
Altalaban paratian horonyszamu forgoreszek tekercselesekor alkal-
mazzak a kiegyensidyozhatosag szempontjabol sokkal jobb megoldast
246
252. abra. V tekercseles elsd
tekercseinek elhelyezese
jelento, de tobb figyelmet igenylo „V” tekercselest. Itt ui. a tekercsek
keszitesenek es kesobbi osszekotesenek sorrendje nem azonos. A teker-
cseles modjat — eloszor ismet azonos horonyszam es szeletszam esetere
— a 251. abra kapcsan ismertetjiik. A korokbe irt szamok a tekercselesi
sorrendet adjak. Az elso tekercs az 7-es es 6-os horonyba keriil. Az elo-
irt menetszam felhajtasa utan lehet hurkot is csinalni, de celszerubb
a huzalt mindjart elvagni es a 6-osho-
ronybol jovo veget az 7-es horonybol
jd\o veggel az 7-es horony elott ossze-
sodorni. Ezutan a forgoreszt tengelye
koriil 180°-kal elforditva, a 2. tekercset
kell a 77-es es 6-os horonyba felhajta-
ni: a 2. tekercs vegeit most a 6-os
horony elott kell osszesodorni. A for-
gdresz visszaforditasa utan a 3. tekercs
a 77-es es 5-ds horonyba keriil; a ve-
geken a 77-es horony elott kell ossze-
sodorni. Hasonldkeppen kell a tobbi
tekercset is elkesziteni. Megfigyelheto, hogy az elso es utolso tekercs
kivetelevel minden tekercsnek az egyik oldala az also, a masik oldala a
felso retegbe keriil.
Az elso ket tekercs elhelyezeset a 252. abra mutatja. Az utolso ket
tekercs ala ajanlatos selyemszalagot fektetni, amellyel vegiil a ket teker-
cset ossze lehet kotni. Ez a kotes megakadalyozza, hogy a centrifugalis
ero hatasara a huzalok elmozduljanak.
A tekercseles befejezese utan az osszesodort vegeket egyenkent
szet kell szedni es olyan sorrendben kell dsszekotni a tekercseket, aho-
gyan a hornyokban egymas utan kovetkeznek. Az abra szerinti szamo-
zast figyelembe veve: az 1. tekercs vegehez a 10. tekercs kezdetet, ennek
vegehez a 8. tekercs kezdetet, egy igy tovabb kell kapcsolni. A teljes
kotesi sorrend:
1—1 0-8- 6.-^4—2— 11 —9—7—5—3— 1.
Ha a tekercsoldalak szama tobb, mint egy, ismet ket megoldas ko-
zott lehet valasztani. Ha a tekercselest egy szallal keszitjiik, akkor az
elso tekercsoldal felhajtasa utan hurkot csinalunk, es ezt rahuzott
szines csovel megjeloljiik. Folytatdlagosan elkeszitjiik a masodik tekercs-
oldalt, ujabb hurkot keszitunk, es ezt mas szinii csovel szigeteljiik, majd a
harmadik oldalt tekercseljiik be, meg mindig ugyanabba a horonyba.
Most a huzalt elvagjuk es ideiglenesen osszecsavarjuk az elso oldal
kezdetet a harmadik oldal vegevel. Amikor a tekercseles befejeztevel
a vegek lerakasa keriil sorra, ezeket a sodratokat egyenkent szetszedjiik
247
ёз ugy kezeljiik, mitha minden horonyban csak egy tekercsoldal lenne.
A szines csovel jelolt vegeket szetbontas nelktil egyutt kell lerakni.
A sorrend tehat a kovetkezo. Az 1. kommutatorszeletbe keriil
szetsodras utan az 1. tekercs elso tekercsoldalanak kezdete; a 2. szeletbe
az elso szinnel jelolt hurok; a 3. szeletbe a masodik szinnel jelolt hurok.
Ezutan az 1. tekercs harmadik oldalanak veget osszesodorjuk a 10.
tekercs elso oldalanak kezdetevel es a 4. szelet-
be tessziik. Az 5. szeletbe a 10. tekercsbol
az elso szinnel jelolt hurok keriil es igy to-
vabb. Vegiil a 3. tekercs harmadik oldalanak
veget is lerakjuk az 1. szeletbe. Az ismertetett
sorrendet feltetleniil be kell tartani, mert csak
igy lesz jo a tekercseles!
A masik megoldas ismet a harom szallal
egyszerre torteno tekercseles, amihez celszerii
kiilonbozo szinii szigetelessel keszitett huza-
lokat hasznalni. Egy-egy horony tekercseinek
elkeszitese utan ui. a huzalokat el kell vagni
ё8 az azonos szinii vёgeket ideiglenesen ossze
sodorni. A tovabbiakban ugyanugy kell eljarni, mint a tobb
kell
szallal кёзгкеП Bergmann-tekercsetes eseteben.
Paros horonyszamu forgoreszek tekercseIёsёre а „Н” tekercseles a
legalkalmasabb. Igy lesznek a tekercsfejek a legszabalyosabbak, ё$ ezt
lehet a legkonnyebben kiegyensulyozni. A 253. abra tizhornyos forgoresz
1екегс$е1ё5ё1 ismerteti. A korokbe irt szamok — ugy, mint eddig — a
tekercsek кёзгЬёзёпек sorrendjet mutatjak. Az 1. tekercsnek az 7-es
es 5-os hornyokba 1ог1ёпб felhajtasa utan a huzalt le kell vagni es az
7-es horony elott osszesodorni. A forgoresz 180°-os elforditasa utan a
2. tekercset a б-os es a 10-es hornyokba kell felhajlitani; az osszesodort
vegek a б-os horony е1ё keriilnek. A 3. tekercs a 5-as ё$ a 7-es horonyban
helyezkedik el; a vёgek a 3-as horony elott, ё8 igy tovabb. Ha minden
tekercs а Ье1уёп van, akkor negy tekercsnek т^кё1 oldala az also re-
tegben, nёgy tekercsnek mindket oldala
a felso retegben, ё8 kёt tekercsnek egyik
oldala az also, masik oldala a felso re-
tegben foglal helyet. Az elso кёг tekercs
elhelyezeset a 254. abra mutatja. Az
utolso ket tekercs ala itt is ajanlatos
selyemszalagot helyezni ё8 а кё1 teker-
cset osszekotni. Lerakas elott a sodra-
tokat szet kell bontani es olyan sor-
rendben kell a tekercseket osszekotni,
ahogyan a hornyokban egymas utan
254. abra- H tekercseles elso
tekercseinek elhelyezese
248
kovetkeznek. Tehat a 253. abra szamozasa alapjan: az 1. tekercs veget.
a 8. tekercs kezdetevel, ennek veget a 3. tekercs kezdetevel es igy to-
vabb, kell osszekapcsolni. A teljes 6sszekot6si sorrend:
1—8—3—10—5—2—7—4—9—6—1.
Ha a kommutatorszeletek szama a horonyszamnak tobbszdrose, a
tekercselest akar egy, akar tobb szal huzallal lehet v6gezni ugyanolyan
szabalyok szerint, mint а „V” tekercseles eseteben. A vegek 6sszekotes6-
re es berakasara is ugyanazon szabalyok ervenyesek, termeszetesen a
paros horonyszamra ervenyes szamozas betartasa mellett.
A tekercselesi sorrend megallapitasa egy kis fejtorest igenyel, mert
attol is fiigg, hogy a fel horonyszam (Z/2) paros-e, vagy paratian. A 10.
tablazatban nehany horonyszamra kidolgoztuk a tekercsel6si sorrendet.
23. tablazat
A te- Jv ci cS k-lc Z = 8 Z=10 Z=12 Z=14 Z=16 Z=18
szama A hornyok szama, amelyekbe az egyes tekercsek keriilnek
1 1...4 1... 5 1... 6 1... 8 1... 7 1... 9
2 8...5 10... 6 12... 7 14... 8 16... 9 18...10
3 3...6 3... 7 3... 8 3... 9 3...10 3...11
4 2...7 2... 8 2... 9 2...10 2...11 2...12
5 4...7 5... 9 5...10 5...11 5...12 5...13
6 3...8 4...10 4...11 4...12 4...13 4...14
7 6...1 7... 1 6...11 7...13 7...14 7...15
8 5...2 6... 2 5...12 6...14 6...15 6...16
9 9... 3 8... 1 9... 1 8...15 9...17
10 8... 4 7... 2 8... 2 7...16 8...18
11 10... 3 11... 3 10... 1 11... 1
12 9... 4 10... 4 9... 2 10... 2
13 13... 5 12... 3 It.. 3
14 12... 6 11... 4 12... 4
15 14... 5 15... 5
16 13... 6 14... 6
17 17... 7
18 18... 8
e) Kiegyenlito kotesek
A kiegyenlito kotesek celjat 6s szerepet a II. A) 1. a) pontjaban is-
mertettiik. Elhelyezesiik a gep nagysagatdl, felepitesetol es tekercselesi
modjatdl fiiggoen tobbfelekeppen lehetseges. Az emlitett fejezet alapjan
a kiegyenlito kotesek 16pese: y^ — Kjp, ahol К a kommutatorszeletek,
p a polusparok szama; a kotesek szama pedig legalabb a polusok szama-
249
val egyenlo. Nehez koriilmenyek kozott dolgozo nagyon igenybe vett
gёpekben azonban еппё! tobbet kell elhelyezni. A kiegyenlito kotesek
кегевг1те18ге1ёпек meghatarozasara nines hatarozott szabaly, mert nem
ismerjiik pontosan a benniik folyd aram nagysagat. Altalaban elegendo,
ha а кб1ё5ек keresztmetszete a tekercsetest alkoto vezetok keresztmetsze-
(ёпек harmada vagy fele.
255. abra. Kiegyenlito
kotesek clhelyezese kis
kommutatoron
256. abra. Kiegyenlito
gyuruk a kommutator kiilso
oldalan
257. abra. Kiegyenlito
gyuru hatpolusi'i gepliez
258. abra. Tekercsfejalakra
hajlitott kiegyenlito kotesek
Kor keresztmetszetii huzallal tekercselt forgoreszek kiegyenlito
ко!ё8еЬ megfelelo szigeteMs rncliett (rahuzott varniscso) a kommutator
belso oldalan egyszeriien ugy lehet elhelyezni, hogy a huzalok a ki-
valasztott szeleteket a lehetd legrovidebb uton ко55ёк ossze.
Igy azonban az egyes ко1ё8ек egymasra fekiisznek, ezert сё15гегйЬЬ
a 255. abra szerinti, tobb munkat igёnylб, de megbizhatobb megoldast
valasztani. Ez esetben a huzalok egy prespantarcsa lyukain vannak
atfiizve, tehat kozvetleniil nem keresztezhetik egymast.
Kisszamti kiegyenlito ко1ё81 egyszerii modon lehet elhelyezni a
kommutator kiilso oldalan a 256. abra szerint. A kis huzaldarabokat
ajanlatos кетёпуеп forrasztani a gyiiriikhoz; ezek masik vёgёt mar lagy-
250
forrasztassal lehet a kommutatorszeletbe flirt lyukban rogziteni. А gyu
riiket elobb szalaggal szigetelni kell!
Hatpolusu gephez hasznalhato
abra. A fiileket szegecsek rogzitik a
forrasztas biztositja. Az ilyen megol-
dasti kiegyenlito gyuruket a kommu-
tator es a vastest kozott, a tekercse-
les alatt lehet elhelyezni.
A nagyobb aramerdssegu gepek
kiegyenlito koteseit negyszbg ke-
resztmetszetu huzalbol kell kesziteni.
Ilyenkorazegyes koteseket a tekercs-
fejekhez hasonloan meg kell hajlita-
ni. Egy ilyen megoldas a 258. abran
lathato. A csupasz huzalbol meghaj-
litott koteseket utolag kell szigetelni,
majd a szeletekbe egyenkent berak-
ni. A tekercsfejtartora felfekvo ki-
egyenlito koteseket racsavart pres-
pan csikkal es selyemszalaggal le
kell kotni es folejiik lehet a teker-
cselest berakni.
Hasonld megoldast mutat a
259b abra is azzal a kiilonbseggel,
hogy a tekercsfejalakra meghajlitott
kotesek nem a tekercsfejtartora,
hanem a kommutator meghosszab-
bitott agyara fekszenek fel es kiilon
bandazs koti le oket.
A 259zz abra felfele hajlitott ki-
egyenlito kotesek elhelyezeset ismer-
teti.
Termeszetesen nemcsak a
kommutatoroldalon lehet elhelyezni
a kiegyenlito koteseket, hanem a
vastest masik oldalan is, ahol azo к
kozvetleniil a tekercsfejekhez csat-
lakoznak. A 259c abran a kotesek
elszigetelt gyuriikhoz csatlakoznak,
ontott vagy hegesztett gyiiriitartohoz.
kiegyenlito gyiiriit mutat a 257.
gyiiriihoz; a jo vezetest utolagos
259. abra. Kiegyenlito kotesek
kiilonbozo elhelyezesi modjai
kiilonbozo atmerojii, egymastol
amelyeket kiilon bandazs szorit az
251
3. A tekercselest koveto miiveletek
A tekercselesi munka befejezese utan ellenorizni kell, hogy nem
keletkezett-e valahol testzarlat vagy menetzarlat. Kiilonosen kor kereszt-
ajanlatos azt is ellenorizni,
metszetii huzallal kesziilt tekercseles eseten
260. abra Zaszlos kommutator rdszlete
a vegek lefurdszelese elott
261. abra. A kommutatorhoz meno vegek
lekotese kenderzsinorral
hogy a tekercsvegek he-
lyes sorrendben \annak-
e bekotve a kommuta-
torba. Ezeket a munka-
kat reszletesen ismerteti
a VI. fejezet.
Ha a tekercseles
viszonylag nagy negy-
szbg keresztmetszetii hu-
zalbol kesziil, akkor a
kovetkezo miivelet a
zaszlok visszahajtasa,
majd forrasztasa. Ilyen
tekercseles reszletet mu-
tatja a 260. abra. A ve-
zetok egyelore a sziikse-
gesnel hosszabbak, de a
kiallo vegekre a forrasz-
tasnal sziikseg van. A
zaszlok kozott ui. rend-
szerint olyan keves a
hely, hogy oda nem lehet
bedugni a forrasztopa-
kat; ilyen kor a vegek
koze csusztatott vekony,
de szeles рака segitsege-
vel lehet a zaszlokat is at-
262. abra. Kenderzsinor vdgenek rogzitese
melegiteni. A forrasztas-
hoz teljesen tiszta feliilet,
jo minosegu forrasztoon
ds tiszta gyanta vagy sav-
mentes forrasztozslr
sziikseges. Fontos, hogy
a forrasztasi hely jol at-
melegedjek, azonban
gyorsan kell melegiteni,
hogy a kornyezo szige-
teloanyagok tonkre ne
252
menjenek. A jo hoatadas erdekeben а рака melegito feliiletet be kell
onozni.
Ezutana260. abran is lathato kiallo vegeket furesszel le kell vagni,
vagy le kell esztergalni. Mindket esetben celszeru a szomszedos zaszlok
koze kitamaszto ekeket rakni, nehogy
elhajoljanak es esetleg letorjenek.
A vekony kor keresztmetszetu
huzal lai tekercseit forgoreszeket
ellenorzes utan a kommutator mel-
lett a 261. abra szerint kenderzsinor-
ral le kell kotni, majd a kiallo vege-
ket eles vagoval es kalapaccsal el kell
vagni. Ezutan a vegek beforraszt-
hatdk. Ha a sorrendet felcsereljiik.
akkor a forrasztas utan kovetkezo
lekoteskor a beforrasztott vegek
megfesziilhetnek es elszakadhat
nak.
263. abra. Keziszerszam
a mika kikaparasara
A kenderzsinor kotes vegeinek
rogzitese a 262. abran lathato.
Az a abra szerint a befejezo veget
at kell huzni a kezdo vegbol kialakitott hurkon, majd a kezdo \eg
segitsegevel a befejezo veget be kell huzni a szorosan felhajtott mene-
tek ala, es vegiil mindket veget rovidre kell vagni (b abra).
264. abra. Mikakikaparo gep
253
A kovetkezo muveletek: a bandazsolas (1. VIII. fejezet), majd a
szaritas es az impregnalas (1.: IX. fejezet). A szaritas es az impregnalas
soran a bandazs rendszerint meglazul, ezert lehules utan uj, most mar
vegleges bandazst kell tenni a tekercsfejekre.
Vegiil a kommutatorszeletek kozotti mikaszigetelest ki kell
kaparni kb. 0,5 „т0,1 mm melysegben — a kommutator nagysagatol
fiiggoen. Ez azert sziik-
seges, mert a csillam ke-
menyebb mint a rez. ne-
hezebben is kopik es a sze-
letek kozott kiallo szigete-
les miatt a kefek nem tud-
nanak jol felfekiidni a kom-
mutator feliiletere, ami veg-
eredmdnyben kefeszikra-
zast okoz. A mikat a 263.
abra szerinti egyszeru kezi-
265. abra. Zaszl ok kozti szigeteles elhelyezese szerszammal is ki lehet
es rbgzitese kaparni. Ez a szerszam
megfelelo nyelbe befogott
fureszlapdarabbol kesziil. Pontosabb munkat vegeznek az erre a celra
keszitett gepek, amelyeken egy kis forgo kes megy vegig a szeletek kd-
zott, es az kaparja ki a mikat az eloirt melysegben (264. abra).
Zaszlds kommutatorok eseteben neha elofordul, hogy a szomszedos
zaszlok tulsagosan kozel keriilnek egymashoz; ilyenkor megfelelo tavol-
g) b)
266. abra. A kommutatorzaszlok kozotti Uivolsag
biztositasa kenderzsinorral
254
sagtartasrol kell gondoskodni. A 265. abra szerint meg impregnalas
elott a zaszlok koze hclyezett, szigeteldanyagbol kivagott lemezek
biztositjak a kello tavolsagot. A szigetelolemezek kirepiileset a zaszlok
felett elhelyezett bandazs akadalyozza meg. Mas megoldast mutat a
266</ abra elolnezetben, b abra pedig feliilnezetben. Itt a zaszlok kozott
hullamvonalban vezetett kenderzsinor biztositja a sziikseges tavolsagot.
A kendezsinort is meg impregnalas elott kell elhelyezni.
В) АПбгёз/ек tekercselese
A legkisebb, nehany watt teljesitmenv ii gepek kivetelevel ma mar
altalaban mindig hasznalnak segedpoltisokat is az egyenaramu ge-
pekben. Igy az alloreszekben altalaban ket — eltero rendeltetesli, de
hasonlo felepitesli —tekercscsoportot talalunk: a fopolusok gerjeszto-
tekercseit es a segedpolustekercseket. Egy-egy fopolus tekercselese maga
is tobb tekercsbol allhat. Igy kesztil pl. a vegyes gerjesztesu gepek fopo-
lustekercselese. Ez rendszerint polusonkent egy mellekaramkoru es egy
toaramkoru tekercsbol all. Az emlitett tekercseket egyes esetekben koz-
\etleniil a szigetelt fopolus-, ill. segedpolustorzsre hajtjak fel. Gyakoribb
azonban az a megoldas, amikor a tekercset megfelelo meretli negyszog
keresztmetszetu sablonon keszitik az utolag huzzak ra a vastdrzsre.
Fokozottabb kovetelmenyek eseten es alloreszen kompenzacios
tekercselest is kell elhelyezni. Mivel a kompenzacios tekercsek meneteit
hornyokba rakjak, ezeknek a tckercseknek a keszitese is es beepitese is
hasonlo, mint a forgoresz-tekercseke.
1. Fopolus- es segedpolustekercsek berakasa
Kis egyenaramu gepek gerjesztotekercseit altalaban zomanchuzal-
bol keszitik es sablonra hajtjak fel. A sablonrol levett tekercset koros-
koriil szigetelik, pl. egyszer atlapolatlan 0,1 mm-es prespancsikkal, majd
efolott egyszer felig atlapolt selyemszalaggal. Prespancsik helyett var-
nisszalagot is hasznalhatunk. A kivezetesekre vagy varnis- vagy textii-
esdvet kell huzni es szigeteloszalaggal erosen le kell kotni. Ha a huzal
nagyon vekony, akkor a kivezetes konnyen leszakadhat; ilyenkor a kezdo
es a befejezo meneteket hajlekony sodrott huzalbol keszitik, es ezt a
zomanchuzalhoz hozzaforrasztjak.
Kis gёpek gerjesztotekercseit meg is kell hajlitani, hogy kovessek az
alloresz gorbiiletet. Ha nincsenek kiilon szerelt polusok, hanem az egesz
vastest sajtolt lemezbol all kibelelik, majd a berakott tekercseket a
polussaruk koze homoruan befeszitett 0,8... 1,0 mm-es prespan- vagy
255
267. abra. Kis egyenaramu gdp gerjesz-
totekercseinek rdgzftdse
fiberlappal rogzitik (267. abra).
A vastest hosszaban vegigfekte-
tett es a tekercsekre visszahajtott
femlemez is a rogzitest segiti.
Kiilonallo polusok eseten
nines sziikseg kiilon rogzitesre,
mert a csavarokkal behuzott po-
lusok a tekercseket is a helyiik-
re szoritjak (268. abra). A tekercs
ala es foie itt is kel! prespanlapot
tenni; a polustdrzset pedig koriil
kel! csavarni prespannal. Impreg-
nalas csak a tekercsek beszerelese
utan kovetkezhet, mert az impreg-
nalt es kiszaritott tekercsek teljesen megkemenyednek.
Ilyen kis gepekben a soros gerjesztotekercset prespancsik elhelyezese
utan a parhuzamos tekercs foie tekercselik es a kettot egyiitt szigetelik.
Negy- vagy ennel tobb polusu egyenaramu gepek gerjesztoteker-
cseit rendszerint sablonon keszitik el. A
268. abra. Kis egyenaramu gep
gcrjesztotckcrcseinck szigete-
lese
269. abra. Szigeteletlen
gerjes/totekercs
huzal lehet ketszeres zomanc szigetelesii,
de fokozottabb biztonsag elerese erdekeben
gyakran pamut vagy cerimel (zomanc +
+ muselyem) szigetelesii huzalt is hasz-
nalnak. Ezekre a tekercsekre ma mar csak
rendkiviili koriilmenyek eseten tesznek
kiilso szalagszigetel6st, mert ez a hoatadast
nagyon rontja. Szeteses ellen nehany helyen
felrakott kenderzsinor biztositja a teker-
cset. A vegeket vagy varnis-, vagy textilcso-
be kell huzni es erosen le kell kotni. Vi-
gyazni kell arra, hogy a beliilrol kihozott
v6g vagy a hosszabb, vagy a rovidebb ol-
dal menten, de kozepen keresztezze a te-
kercset, tehat semmi esetre sem a sarkoknal
(269. abra). Itt ui. a tekercs nagyon kemeny
es berakas utan az erosen odanyomodo,
keresztbemeno kivezetes a szigetelest kony-
nyen tonkreteheti. Biztonsagosabb a 270.
libra szerinti megoldas, amikor a belso
veget a tekercseles kezdetekor az abran
lathato kb. 0,4X10 mm-es onozott rezle-
mezbol kesziilt szemhez forrasztjak. Az
egesz szemet selyemszalaggal, esetleg mi-
256
kafoliummal es selyemszalaggal gondosan kell szigetelni. Elmozdulasat
a felhajtott menetek megakadalyozzak.
A legjobb helykihasznalasu, jo hoatadast biztosito, de ritkan hasz-
nalt megoldas az, amikor magat a polustdr-
zset erositiк fel a tekercselogepre, es kello
szigeteles utan kozvetleniil erre hajtjak fel
a huzalt. Ez a megoldas lathato a 271.
abran. A tekercs rogzitesere presporbol
(bakelitbol) sajtolt, csavarokka! felero-
sitett keret szolgal.
A sablonon keresztiil tekercsek be-
szerelese elott a polustorzset szigetelni kell.
Kb. 200 V fesziiltsegig elegendo a torzsre
2...3 retegben 0,5 mm vastagsagu prespan-
270. abra. Belso vdg
kivezetesenek egyik modja
vagy leatheroid csikot csa-
varni. 300 V felett a prespan ala ravasalt mikafoliumot is celszerii ten-
ni. A tekercs ket oldalan 2...3 mm vastagsagu prespan- vagy pabitlapot
kell elhelyezni reszben a szigeteles, reszben a tekercs tartasa es meg-
tamasztasa erdekeben. Helyesen megallapitott tekercsmagassag eseten
kiilon rogzitesrol nem kell gondoskodni: a csavarokkal felhuzott polus
odaszoritja a tekercset a hazhoz (272. abra). Mas megoldast mutat a
273. abra. Az a abran lathato rugozo vaslemez a b abra szerint a te-
kercs es a haz koze helyezve leszoritja a tekercset.
Ha a tekercs keresztmetszete 2000 mm2-nel nagyobb, akkor ajan-
latos a jo hu'tes erdekeben a tekercset
2...3 reszre osztani es az egyes reszeк
kozott hutoreseket biztosita»i. A 274.
abra szerint ez laposra nyomott ve-
kony falti femcsovekkel is tortenhet.
Jobb megoldast ismertet a 275. abra.
A hiitores egyik oldalara az abra sze-
rinti lemez keriil, amelybol egyszeru
szerszammal tavolsagtarto fiileket saj-
tolnak. Ezekre a fiilekre a hutordsчпа-
sik oldalan sima lemez tamaszkodik. A
27/. abra. Elore gyartott csevere
felhajtott tekercs es rogzitese
hiitoresnek legalabb 8...10 mm vastag-
sagunak kell lennie!
A vcgyes gerjesztesu gepek soros
tekercseit rendszerint negyszog kereszt-
metszetii huzalbo! keszitik. A rendelke-
zesre allo hely es az eloirt menetszam
szerint a tekercs egy-, vagy ketrete-
ges lehet (276. abra). Az egyreteges
tekercs belso veget kisse nehezebb kive-
272. abra. Gerjesztotekercs
szigetelese es rogzitese
17 Villamos forgogepek tekercselese
257
zetni. A ketreteges tekercset a huzal kozepetol (az abran lathato S alakri
hajlitastol) kiindulva kezdik felhajtani, igy mindket veg kivulre keriil.
A kesz tekercseket nehany helyen kenderzsinorral le kell kotni.
273. ubra. Gerjesztotekercs rogzitese
a rugozo vaslemez; b a lemez elhelyezese
A soros tekercset a legjobb a 277. abra szerint a parhuzamos ger-
jesztesii tekercs alatt elhelyezni, a ketto kozott 1...2mm vastagsagii
prespan vagy pabit szigetelo tarcsaval. Az abran az egyreteges soros
tekercs belso vegenek kihozasi modja is lathato.
Kisebb aramerossegii gepek soros tekercseit nem kel! negyszog
keresztmetszetu huzalbol kesziteni; ilyenkor a parhuzamos gerjesztesii
tekercs felhajtasa utan prespan szigetelo
274. abra. Osztott tekercsek szellozdssel
275. abra. Sajtolt tavolsagrarto lemez
reteget helyeznek el es e foie
keriil az ugyancsak kor
keresztmetszetu huzalbol
keszitett soros gerjesztesii
tekercs.
A segedpolustekercsek.
kis aramerosseg eseten szin-
ten kor keresztmetszetu hu-
zalbol kesziilnek ugyanugy,
mint a fopolusok hasonlo
tekercsei. A viszonylag sok
menetbol allo, kis negyszog
keresztmetszetu huzalbol
kesziilt tekercsek meneteit
folyamatosan hajtjak fel
egymas melle es egymas
foie. A huzal rendszerint
pamutszigetelesii, egyszer
fonva es egyszer szove. A
kesz tekercset nehany he-
lyen kenderzsinorral ko-
tik at.
258
276. abra. Fdaramkorii gejresztotekercsek
a egy retegbe felhajtva; b ket retegbe felhajtva
Ha a rendelkezesre
allo hely es a sziikseges
keresztmetszet, valamint a
menetszam megengedi, a
segedpdlustekercseket el re
hajlitott esupasz huzalbol
kell kesziteni, mert ez biz-
tositja a legjobb hritest. A
szomszedos menetek koze
ekkor 2...3 szal, 2...4 mm
atmeroju kenderzsinort (B
osztalyu szigeteles eseten
iivegzsinort) kel! utolag fel-
tekerni a tavolsag biztosita-
sara. A torzs szigetelese, va-
lamint a tekercs ket oldala-
nak szigetelese ugyanolyan
lehet, mint a fopolusoke.
Ilyen mod on kesziilt se-
gedpolust mutat teljesen
kesz allapotban a 278. abra.
A vegek rogziteset a koze-
jiik helyezett pertinax tusko
es a szoros kenderzsinor-
atkotes biztositja.
A mindossze nehany
menetbol allo segedpolus-
tekercseket a nagy kereszt-
metszet miatt konnyebb a
277. abra. Egyreteges foaramkorii
gerjesztotekercs belso vegenek kivezetesc
278. abra. Kesz segedpolus ,,elere"’
hajtott tekerccsel
17*
259
279. abra. ,,Lapjara” hajtott seged-
polustekercs vegeinek rogzitese
penzacids tekercseit altalaban
huzal kozepetol kiindulva a ket re-
tegben lapjara hajtani. A vegeket ek-
kor a 279. abra szerint, hozzajuk csa-
varozott pertinax vagy textilbakelit
lappal lehet rogziteni. A huzal itt is
csupasz lehet; a menetek koze pres-
pan- vagy mikacsikot kell hajtani.
2. Kompenzacios tekercsek
berakasa
A kompenzacios tekercsek ve-
zetoit hornyokban kell elhelyezni.
Berakasuk hasonlo mint a forgoresz-
tekercseke, csak annyi a kiilonbseg,
hogy a kompenzacios tekercsek mind
egyretegesek.
A nagy, tobb szaz kilowatt tel-
jesitmenyu egyenaramii gepek kom-
zart hornyokban helyezik el, a teker-
cseles tehat csak betolt, vagy befuzott tekercseleskent keszitheto. Kisebb
280. abra. Sablonon kesziilt
kompenzacios tekercs
gepekben minden kompenzacios horonyban tobbmenetet kell elhelyezni,
igy a befuzott tekercseles aranytalanul draga, keszitese pedig nehezkes
lenne; ezert inkabb nyitott, vagy felig zart hornyokat keszitenek, amelye-
ket ugyanugy fedoleccel kell lezarni, mint a forgoreszen.
A kompenzacios hornyokba mindenekelott horonyszigetelest
helyeznek, p!.: ket reteg 0.15mm-es prespan kozott 0,15mm-es varnis-
vasznat. В osztalyu szigeteles eseten csillamtartalmii horonyszigeteles a
legmegfeielobb. A horonyszigeteles mindket oldalon kb. 10—10 mm-
nyire alljon ki a horonybol.
Ha a gep aramerossege kicsi es a
kompenzacios tekercseles kor keresztmet-
szetii huzalbol kesziil, akkor nem sziik-
seges a tekercseket sablonon elore elke-
sziteni, hanem a huzalt mindjart a hor-
nyokba lehet fektetni es magaban a gep-
ben a tekercseket kialakitani. A ruegyszog
keresztmetszetii huzalbol keszitett teker-
cseket azonban sablonra kell felhajlitani
szigetelt, vagy csupasz huzalbol. Szigetelt
huzal eseten a sarkokban a szigetelest
utolag meg kell erositeni racsavart szalag-
260
gal, mert az eredeti szigeteles a hajlitas soran rendszerint megseriil. Csu-
pasz huzal felhasznalasa eseten utolag kell a meneteket szalaggal szi-
getelni. 300 V fesztiltseg alatt ez a meglehetosen hosszadalmas munka
egyszerusitheto azaltal, hogy csak minden masodik menetet szalago-
zunk be.
A 280. abran ilyen, negyszog keresztmetszetu huzalbol sablonon
keszitett kompenzacios tekercs lathato. A tekercs beszerelese utan a
hornyokban fekvo vezetoket osszekoto ,,fejeket” kenderzsinorral szoro-
san lekotik.
Berakas utan a hornyokban a vezetoket le kell iitogetni, hogy jol
elhelyezkedjenek. Ezutan a horonyszigetelest levagjak, visszahajtjak,
majd beiitik a fedolecet. Ezeket a miiveleteket pontosan ugy kell elvegezni,
mint a forgoreszek tekercselesenel.
3. Csavaros es forrasztott kotesek
Az alloresztekercseket meghatarozott modon ossze kell kotni egy-
massal, tovabba a kefecsapokkal es a kapocstablan levo csavarokkal.
Az azonos rendeltetesu tekercsek vegeit, ha a tekercsek kor ke-
resztmetszetu huzalbol kesziiltek, rendszerint osszesodorjak, majd
dsszeforrasztjak. Az egyik vegre meg osszesodras elott olyan nagy atme-
roju varniscsovet kell huzni, amelyet forrasztas utan a sodrott reszre
lehet tolni.
Egyes esetekben nem sodras utjan, hanem anyas csavarokkal kd-
tik ossze a vegeket. Tomor huzal eseten ez egyszeriien ugy lehetseges,
hogy a huzal vegere fogoval szemet hajlitanak, es az igy elokeszitett ket
veget alatetek koze helyezve osszeszoritjak. Mindenesetre a csavaros
kotest is ajanlatos leforrasztani. Ha a kivezetesek tobb vekony szalbdl
allo hajlekony kabellel kesziiltek, akkor ezek vegere sarut kell forrasz-
tani es a sarukat lehet egymassal csavarral osszekotni.
A sarukat az utobbi evekben mind gyakrabban rogzitik hidegfolya-
tdssal. Ehhez kezi erovel vagy pneumatikusan miikddtetett celszersza-
mot hasznalnak, mely a saru nyakat olyan nagy erovel nyomja be, hogy
a beledugott kabellel kohezios kapcsolat jon letre.
Negyszog keresztmetszetu huzalbol kesziilt tekercsek vegeit leg-
jobb kozvetleniil osszekotni, ill. ha a vegek nem eleg hosszuak, akkor a
koztiik levo tavolsagot hasonlo keresztmetszetu tomdr anyaggal cel-
szerii athidalni. Ha ui. ossze-
kotesre nagy keresztmetszetu ,--------------у 7-------~n
szigetelt kabelt hasznalunk, ez / / ' Л________/V
sokat elvesz a levegoaramlas- i -I------------------------II —*
hoz leltetleniil sziikseges SZa- 281. abra. Forrasztohhvely negyszog
bad keresztmetszetbol. A negy- keresztmetszetii huzalok osszekotesehez
261
szog keresztmetszetu vezetoket is forrasztassal erosithetjiik ossze a
281. abra szerint ugy, hogy a kello hosszusagura levagott vegekre
onozott rezlemezbol forrasztohiivelyt hajlitunk, majd a kotest bednozzuk.
A kefecsapokhoz es a kapocstablahoz minden esetben kabellel
csatlakozunk; a kabel vegere kabelsarut forrasztunk.
Az egymas mellett halado vekony huzallal kesziilt koteseket, ame-
lyek sajat sulyukat nem tudjak tartani, ossze kell fogni egy kotegbe,
es az egesz keriilet menten vekony zsineggel at kell kotni. Ezzel meg-
elozhetjiik a vegeknek a gep razodasa miatti letbreset.
262
VI. VALTAKOZOARAMU GEPEK
TEKERCSELESE
A) Forgdresztekercsek berakasa
A valatkozoaramu gepek ket nagy csoportra oszthatdk, az aszink-
ron es a szinkron gepekre. Az aszinkron gepek kesziilhetnek csuszo-
gyiirus es rovidrezart forgoresszel. A szinkron gepek pedig lehetnek
hengeres polusu es kiallo polusu gepek. Ezek mindegyike egy-egy jelleg-
zetes tekercselessel kesziil.
1. Csuszdgyiiriis indukcids motorok forgdresztekercsei
A csiiszogyurus indukcids motorok forgoreszeinek elokeszitese
megegyezik az egyenaramu forgoreszek elokeszitesevel. Csupan az a
kiilonbseg, hogy a kommutator helyett a csuszogyiirut kell a tengelyre
sajtolni. Ezt egyes esetekben a forgoresz-tekercseles elott, mas esetekben
a tekercseles utan vegzik el. Tehat az oldalszigeteles felerositese, a horony-
szigetelesek berakasa es ideiglenes felerositese, a tekercsfejtartoк fel-
rakasa es szigetelese megegyezik az V. A) 1. szakaszban leirt modsze-
rekkel.
A csiiszogyurus indukcids motorok forgoreszeinek tekercselesehez
a ketreteges es az egyreteges tekercseleseket hasznaljak. Jobban elterjedt
a ketreteges tekercselds, mert jol bandazsolhato, valamint a tekercs-
fejek eloszlasa a keriileten egyenletesebb, mint a tobbi sikban elhelyezett
tekeicseleseknel. Megemlitjiik meg, hogy a ketreteges tekercselesek,
mint ismeretes. lepesroviditessel keszithetok, ezaltal a tekercsfejek rovi-
debbek. s ez villamos szempontbol es rezmegtakaritas szempontjabol is
elonyos. Utoljara, de nem utolsdsorban figyelembe kell venni, hogy a
ketreteges tekercselesek tekercselemei egy sablonon keszithetok, ami a
sorozatgyartasnal elonyos. Az egymenetu, negyszog keresztmetszetu
huzalbol kesziilt tekercseles lehet hullamos es hurkos. A ketto koziil azt a
tekercselest reszesitik elonyben, amelynek bekotese egyszerubb. Hameg-
neziink egy hurkos es egy hullamos, valtakozoaramu, haromfazisu teker-
cselest. a hullamos tekercseles elonye ebbol a szempontbol szembetiinik.
A hurkos tekercseleshez fazisonkent harom, a hullamos tekercseleshez
ugyanakkor egy atkotes sziikseges. A hullamos tekercselesnel viszont
a lepesriividites nem jar huzalmegtakaritassal, mert az egyik oldalon
263
a tekercsfejek huzalhossza rovidebb ugyan, de a masik oldalon ugyan-
annyival hosszabb. Igy tehat megallapithatjuk, hogy villamos szem-
pontbol a lepesrovidites mind a ket esetben elonyds, de rezmegtakaritast
csak a hurkos tekercseles jelent.
A csdszdgyiirus indukcios motorok forgoreszen — mint a tobb vil-
lamos gepek eseteben — a hornyok alakja, ill. nyilasa szerint valasztjak
meg a tekercselesi format. Tehat keszithetiink berakott, besodrott, be-
fiizott vagy betolt tekercseket. A berakott tekercsek csak a nyitott hor-
nyokhoz hasznalhatok, a felig zart hornyu forgoreszeket besodrott,
betolt es befuzott tekercselessel, a zart hornyuakat csak a befuzott es
betolt tekercsek kel keszitik.
a) Besodrott tekercselesek
A besodrott tekercseles tekercselemeit kor keresztmetszetii huzal-
bol. sablonon keszitik. A tekercselemek trapez alakuak, szethuzottak
vagy koncentrikusak. Az elkeszitett tekercselemeket menetenkent so-
dorjak horonyba. A besodrott tekercseleshez a 282. abran lathato tekercs-
elemet is hasznaljak.
Az elore elkeszitett forgoreszeket ho-
ronyszigetelessel es tekercsfejtarto szige-
telessel latjak el. A horonyszigeteles eb-
ben az esetben a horonyszajbol mind a
ket oldalon kia.ll, hogy a vezetoket a be-
sodras kozben vezetni tudja.
Besodrashoz a forgoreszt tekercse-
loallvanyra helyezziik es ugy forditjuk
magunk ele. hogy a csuszogyiiriik feloli
vege a bal keziinkhoz keriiljon. Leszamol-
282. tibia. Besodrott
t ekercsclesii tekercselem
juk a horonylepest es egy tekercset beleprobalunk a horonyba. Ezzel
meggyozod het Link arrol, hogy a tekercs merete es a lepes megfelelo-e.
A tekercselest mindig az also reteg besodrasaval kezdjiik. Vigyazni kell
arra, hogy a vezetok parhuzamosan fekudjenek .a horonyba, ezert
283. abra. Horonyszigetc-
lesnel hasznalt vagoszerszam
azokat idonkent egy fiberlappal gondosan el
kell igazitani. Ha a tekercs also reteget berak-
tuk, az egyenaramii gepek tekercselesenel be-
nt utatott 236. abra szerint a horony ket ve-
gebe rovid faeket tesziink, ami megakada-
lyozza a berakott huzalok osszekeveredeset es
a forgordsz elforditasakor a kiesest. Ahhoz,
hogy a tekercsek felso retegenek besodrasa
megkezdodhessek, az egy tekercslepesen be-
liili hornyokba az also reteget be kell hc-
264
lyezni. A felso reteg besodrasa
elott az ideiglenes kis faekeket
eltavolitjuk a horonybol, majd az
elore elkeszitett retegszigetelese-
ket a horonyba rakjuk. Ezutan
egy talpas szerszam es kalapacs
segitsegevel az also reteg veze-
toit tomdritjiik es a felso reteg
vezetoit besodorjuk. A felso re-
teget szinten talpas szerszammal
tomdritjiik, majd a horonyszige-
teles horonybol kiallo reszet ollo-
val vagy a 283. abran feltiintetett
szerszammal levagjuk es a szige-
telest a tekercsre visszahajlitjuk.
A visszahajfitast egy fiberkessel
es az elobbi talpas szerszammal
vegezziik. A fiberkessel vissza-
hajlitjuk a horonyszigeteles egyik
felet, majd kozvetleniil utana a
284. abra. Fedolec horonyba bciiteset
megelozo miivelet
talpas szerszammal a masik felet
es a ket szerszamot egymastol 4...5cm-re tartva, vegighuzzuk a ho-
ronyban. Ezt a muveletet szemlelteti a 284. abra. Ezutan a fedolecet a
horonyba toljuk. Ezzel a tekercsek horonyba helyezese befejezodott.
A kovetkezo muvelet a tekercselemek bekotese. Egy-egy fazison
beliil a tekercselemeket a megadott kapcsolas szerint kotjiik be. Az dsz-
szekotendo tekercselemvegeket letisztitjuk es az egyik vegere olyan me-
retii varniscsovet hfizunk, amelynek hossza biztosan fedi a forrasztasnal
levo esupasz vezetekeket es konnyeden rahuzhatd a forrasztasra. Az
osszeforrasztas utan a varniscsovet a forrasztas helyere hiizzak. Ezt a
285. abra mutatja. A fazistekercsek megfelelo vegeit haromszogbe vagy
csillagba kotik. A esuszogyuriihoz mend kivezeteseket a tengelyhez rog-
zitik. A tengelyre a csuszdgyiiru es a tekeresfej koze prespancsikokat
tekernek, a kivezeteseket koriilbeliil 120°-ra a csiiszdgyuruknek meg-
feleloen rahelyezik es zsinorral a tengelyhez erositik A 283. abra egy
szethuzott tekercseldssel kesziilt gepet mutat, ahol a kivezetesek lekotese
is jol lathgto. Vggiil a tekeresfejeket egy fadarabbal eligazitjak ugy,
hogy a tekercsfejek lehetoleg szabalyos hengerfeliiletet adjanak. A te-
keresfejekre a tekeresfej hosszanal 1...2cm-rel keskenyebb prespan-
csikot csavarnak es ezt lagyvashuzallal atkotik. Ez utobbi muvelet a
bandazsolast kesziti eld.
Az aszinkron motorok forgoreszet ma mar ritkan tekercselik egy-
reteges tobbsiku tekercselessel, mert a bandazsolas szempontjabol nem
265
elonyos, es nagyobb kiegyensulyozasi hibaval jar. Ha megis egyreteges
tekercselessel tekercseinek be egy forgdreszt, akkor altalaban ketsiku
tekercselest hasznalnak. Eloszor a rovidebb tekercseket sodorjak be a ho-
ronyba, vigyazva arra, hogy a tekercsfej mindket oldalon egyenloen
285. abra. Varniscso felhuzasa a forrasztas helyere
alljon ki. A hornyokat lezarjak, majd a tekercsfejeket beszalagozzak.
A szalagozas utan a tekercsfejeket megigazitjak es lehajlitjak, hogy a
masodik sik tekercsfejei is elferjenek. Ha az osszes rovidebb tekercset
beraktak, sor keriil a hosszabb tekercsek berakasara. A besodras utan
ezeknek a tekercseknek a fejeit is beszalagozzak es a vegeket elkotik
Ennel a tekercselesnel bandazsolas nem hasznalhato, hanem a tekercs-
fejeket szigeteloanyagbol kesziilt gyuriihoz kotik (286. abra).
286. abra. Tekercsfej rogzitese
b) Berakott tekercselesek
A csuszdgyuriis indukcids motorok altalaban a feligzart-hornyu
forgoresszel kesziilnek, es csak ritkan hasznalnak nyitott hornyokat.
Ez utobbi berakott tekercselessel tekercselheto. A tekercselemeket idom-
huzalbol keszitik, es azok az egyenaramu forgoreszeknel hasznalt hurkos
es hullamo? tekercselemekkel azonosak. A tekercs berakasi modja is
megegyezik az egyenaramu gepeknel leirt eljarassal. Termeszetesen a
vegeket nem kommutatorhoz kotik, hanem a tekercseket haromszogbe
vagy csillagba kapcsoljak es a fazisvegeket csuszogyurukhoz kotik.
266
c) Betolt tekercselesek
A betolt tekercseleseket zart vagy feligzart hornyokhoz hasznaljak.
Az indukcios motorok forgoreszehez hasznalt betolt tekercselds mindig
ketreteges. A tekercselemeket ugyanugy keszitik, mint egyenaramu
gepek betolt tekercselemeit. Az egyik tekercsfejet elore elkeszitik sablon-
ban, a masik tekercsfejet pedig berakas utan a forgoreszen alakitjak ki.
A tekercsfejeket szigetelik es a bekoteseket a valtakozoaramu gepek
tekercselesenek megfeleloen kapcsoljak.
2. Rovidrezart forgoresz
A rovidrezart kalicka nem hasonlit a csevetekercselesre, villamos
szempontbol azonban azonos tulajdonsagokkal rendelkezik. A kalicka-
tekercselest tulnyomoan indukcios motorok forgdresz-tekercselesekent
hasznaljak, de nelkiildzhetetlen, mint szinkron generatorok csillapitd-,
szinkron motorok es atalakitok inditdtekercselese is. A kalickatekercse-
lessel kesziilt forgoresz minden hornyaban egyetlen rud van, a rudaknak
a vastestbol kiallo vegeit ketoldalt a homlokfeliileteken egy-egy gyiirii
kdti ossze. A rudakban a menetfesziiltseg indukalodik, amely a rudakon
es a rovidrezard gyuriikon — mint terhelo ellenallason — aramot hajt
at. Ennek az aramnak az erovonalakkal vald kolcsonhatasabol keletke-
zik az aszinkron motorok hajto- es a csillapitotekercsek fekezonyoma-
teka. Mivel az allo- es a forgoresz kozott csak induktiv kapcsolat van,
es a menetfesziiltseg kicsi, ezert a vezetok es a vastest kozott semmifele
szigetelesre nines sziikseg. Villamos szempontbol a kalicka tobb fazisu
tekercselesnek tekintheto es az alloresz-tekercselestbl fiiggoen automati-
kusan alakitja ki pdlusszamat. A tekercselesi tipus elnevezese onnan
ered, hogy a vastest nelktil a gyiirukkel osszeforrasztott 'tekercselemek
kalickahoz hasonlitanak.
A tekercselemek es a gyiiriik rezbol, aluminiumbdl es ezeknek mas
femekkel es nem femes elemekkel valo otvozeteibol kdsztilnek. A rezet
es otvozeteit — tdlnyomdreszt — rudazott kalickas forgoreszekhez, az
aluminiumot pedig kidntdtt forgoreszekhez hasznaljak. A kalicka szerke-
zetere nezve lehet egyszeru melyhornyu es kettos. Ha sugariranyban'
egymas folott ket kalickarendszer van, akkor a forgdreszt ketkalickasnak
nevezziik, az also es felso rudrendszert lehet kozos vagy kiilon gyiirukkel
rovidre zarni. A ketkalickas forgdreszre jellemzo a kiilonleges horony-
alak. A kdtkalickas rendszer erovonalai kulbnbbzo utakon zaiddnak a
kozottiik levo magneses hid miatt. A kalicka felepitesere nezve nines
kiildnbseg az egyszeru kalickas es a melyhornyu forgoreszek kozott.
A hornyok alakja a gep tulajdonsagai es a magneses viszonyok szerint
sokfele lehet. A forgoresz horonyalakja lehet felig, vagy teljesen zart,
melyhornyos forgdreszeknel esetleg ekkel lezart nyitott horony, sot fer-
den sajtolt nyitott horony ek nelktil is.
267
a) Rudazott kalickak
Ezt a kalickatipust egyarant hasznaljak indukcios motorokhoz,
szinkron generatorokhoz es atalakitokhoz. A gepek tulnyomo reszeben a
rudak csupaszok, csak egcszen nagy ferditett hornyu gepekben — a jaru-
lekos vesztesegek csokkentesere — vasalnak mikafolium. csovet a ru-
dakra. A rudak anyaga rez, sargarez, esetleg bronz. Kis gepek nidjait a
horonykeresztmetszetnek megfelelo matrican hiizzak at. Nagy eg>edi
egyartasii gepek teglalap keresztmetszetu rudjait hengerlik, a trapez
keresztmetszetii rudakat pedig hengerelt arubol iitokepes rezszeletelo-
gepen vagy marogepen gyartjak. A rud nevleges mereteit altalaban
0,4...0,5 mm-rel kisebbre vessziik a lemczperforalo belyeg mereteinel
azert, mert a lemezek egymasra fektetesenel elkeriilhetetlen, hog} ki-
sebb eltolodasok lepjenek fel, igy a valdsagos atlagos horonykeresztmet-
szet mindig kisebb a ncvlegesnel. A rudak befiitese elott a horinokat
kireszeljiik, a rudakat pedig hantolokessel ranctalanitjuk. A rudakat
tengelyiranyban egyenkent fuzziik be, osszerako sablont csak tomeg-
gyartassal kesziilt egeszen kicsi gepekhez hasznalunk. A nagy gepek
rovidrezaro gyiiriiit teglalap keresztmetszetu huzott anyagbol hajlitjuk
kor alakura, kisebb gepek gyiiriiit pedig rezlemezbol sajtoljuk ki. Ha a
rudak kor keresztmetszetuek, akkor a rudakat es a gyuriit egymasba
illeszthetjiik, a csatlakozashoz a gyuriit nehany tizeddel nagvobbra
furjuk. Ha a gyiirii lemezbol van, akkor a csatlakozofuratokat is meretre
sajtoljuk. A kalickat a forrasztashoz erosen kell melegiteni, ezert a ho-
tagulas miatt jelentos alakvaltozasra szamithatunk. Ez az alakvaltozas a
forrasztasi helyek kornyeken repedeseket okozhat. A hi bat hgy kiiszobol-
hetjiik ki, hogy — kis motorok kiveteievel — a rovidrezaro gyiiriiket
kb. 5...20 mm tavolsagra helyezziik el a lemeztesttol. Nagyobb, nehez-
iizemii motorokban a nidvegeket a palast menten elhajlitjuk, ezaltal a
rudvegek es gyiirii kozott rugalmas kapcsolatot lehet biztositani, es igy a
hotagulasok kovetkezteben kisebb igenybevetel keletkezik. Kis gepek
gyiiriiit csak a rudak hordjak es a lemeztesthez vannak kitamasztva.
Nagy gepek gyiiriiit pedig a bordastengelyre huzzuk, igy biztositva van a
gyiirii kozeppontos vezetese es tengelyiranyu megtamasztasa. A nagy
atmerojii es nagy keresztmetszetii gyiiriiket sajtolt tarcsakbol szege-
cseljiik ossze. A rudakat a rovidrezaro gyiiriikhoz a legtobb esetben
kemeny, ill. lagy forrasztassal, ritkabban hegesztessel kdtjiik.
a) Forrasztaskor az osszekotendo femek olvadaspontja magasabb,
mint a kotoanyage. Ha a forrasztando targy es a forrasztd anyag olva-
daspontja kozott nagy a kiilonbseg, lagyforrasztasrol, ha kisebb a kii-
lonbseg, akkor kemenyforrasztasrol beszeliink. A forrasztas gyakorlati
kivitelezesevel konyviink mas fejezeteben mar foglalkoztunk, ismetlesiil
csak a forrasztando feldletek tisztasagara es a szerszamok helyes meg-
valasztasara hivjuk fel a figyelmet.
268
ft) Hegesztes. Az omlesztohegesztesnel az osszehegesztendo es a
kotoanyagnak nem kell felteilenill azonos osszetetelunek lenni, csak azt
kivanjuk meg, hogy olvadaspontjuk kozel azonos legyen, s egymast folye-
kony allapotban oldjak. A tekercselesi anyagnak hasznalt rez tisztasaga a
hegesztes szempontjabol kedvezo, mert a szennyezodesek rontjak a he-
geszthetoseget. A rez megolvadva gazelnyelesre hajlamos. A gazok koziil
az oxigen es a hidrogen erdemel kiilonos figyelmet. A rez megolvadva
az oxigennel rezoxidot kepez, amely csokkenti a rez szilardsagat es elo-
segiti a hidrogenfelvetelt. A munka befejeztevel nem szabad hirtelen le-
hiiteni a forgoreszt, mert a rez gazoldo kepessege hideg allapotban cse-
kely es a tavozni igyekvo gazok bezarodnak. Feszito hatasuk repedese-
ket idezhet elo. A visszamaradt gazok holyagossa, szivacsossa teszik az
anyagot (hidrogenbetegseg). Ezert arra tdreksziink, hogy a gazfelvetel
mine! kisebb legyen, amit azzal eriink el, hogy a hegesztes idejet a leg-
rovidebbre csdkkentjiik. A rez hovezeto kepessege jo, a rudak a felvett
meleg tekintelyes reszet elvezetik, a hevites tetemes mennyisegu meleget
igenyel, ezert erre a celra elsosorban a langhegesztes felel meg. A rez
tagulasa, es ezzel egyiitt zsugorodasa is jelentekeny, ezert a repedesi
veszelyre mindig tekintettel kell lenni. A rezhegeszteshez dezoxidalo es
salakkepzo anyagot tartalmazo palcat vagy hegesztoport kell hasznalni.
A gxakorlat azt mutatja, hogy a legjobb modszer a keves foszfort tartal-
mazo rezpalca vagy tiszta rezhuzal es boraxpor hasznalata. A masik
fontos kalickaanyag a sargarez. Olvadaspontja a tiszta rezevel szemben,
amely kb. 1080°C, a horgonytartalomtol fiiggoen 600...900°C kozott
van. A sargarez higfolyosabb, mint a tiszta rez. Hovezeto kepessege a
horganytartalom miatt lenyegesen rosszabb, mint a tiszta reze, igy he-
gesztesehez kb. felannyi meleg sziikseges. A sargarez gazelnyelo kepes-
sege is joval kisebb, mint a reze. Kenyes viszont a horgany kiegesre,
ezert az alapanyagnal nagyobb horganytartalmu palcat hasznalunk.
A palcaban ezenkiviil aluminium is van, amely csokkenti a horgany kiege-
set. Hegesztoporkent borax, natrium-foszfat es konyhaso hasznalatos, a
varratok szilardsagi tulajdonsagai mechanikai es hokezelessel javithatok.
A kiilonfele bronzok hegesztese tobb problemat vet fel, mint a rez-
es sargareze. Ezert hatasos dezoxidalo szereket kell hasznalni, mint pl.
foszfor, sz.ilicium, aluminium es salakkepzo anyagkent foszfort es alumi-
niumot tartalmazo sokat kell adagolni. A repedesek elkeriilesere elo-
melegitest es lassu hutest kell alkalmazni.
Mind a harom anyagot langhegesztessel kell hegeszteni. Reznel az
oxigen es az acetilen aranya kb. 1:1 legyen. Sargarez eseten a langot
oxigendusra allitjuk, bronznal pedig gyenge acetilenfelesleggel dolgozunk,
mert ezaltal az onkigozolges csokkentheto.
Az aluminium hegesztesevel itt nem kell foglalkoznunk, mert az
aluminiumanyagu kalickatekercs kizarolag ontessel kesziil.
269
b) Ontott kalickak
A legolcsobb es legtermelekenyebb eljaras, ha a kalickakat alu-
miniumbol ontik. Ez az eljaras ma mar teljesen altalanossa valt, ugy-
hogy a kiilonleges (pl. nyomatekmotorok, centrifuga es kompresszor
hajtdmotorok), es a nagy gepektol eltekintve minden esetben aluminium-
kiontest hasznalnnk. Osszehasonlitva a rez es a rezotvozetekkel rudazott
forgoreszeket az aluminiummal kidntdtt forgoreszekkel, megallapithat-
juk, hogy aluminium kidntesii forgdreszben csak ritkan fordul elo rud-
szakadas. Ugyanis a gyiiru kozvetleniil a lemeztesten fekszik, ezert nem
kell szamitanunk a gyartas kozben fellepo helyi melegedesek miatt ke-
letkezo hotagulasokra. Az aluminium a hornyokat teljesen kitolti. ezert
nagy hdmersekletkiilonbseg nem keletkezhet a rud es a vastest kozott.
Ennek megfeleloen csak kis viszonylagos hotagulasok lepnek fel. ezen-
kiviil az aluminium kevesbe hajlamos a kifaradasbol eredd toresre.
Az aluminiumkiontes tovabbi elonye, hogy a rudak a forgoreszlemezeket
erosen osszefogjak, ezert magneses eredetii zajok nem keletkezhetnek.
Az aluminium vezetokepessege 60%-a a reznek. A kitiino horonykitoltes
miatt a kiomlott forgoreszek hutesi viszonyai igen jok, ezert a sziikseges
tobblet keresztmetszet nem 67%-kal, hanem csak 25...40%-kal nagyobb
az egyenertekii rez keresztmetszetnel. Kiontesre csak a tiszta aluminium
alkalmas, ezert az un. ketkilences (99,5%-os tisztasagu) aluminiumot kell
hasznalni. Ha valtakozo tisztasagu aluminiumot hasznalnnk, akkor a for-
dulatszamban nagy szdras mutatkozik, es megvaltozik a hasznos telje-
sitmeny es a vesztesegek viszonya is.
A felontesek, holtfejek es egyeb hulladekok ujbol felhasznalhatdk,
de arra vigyazni kell, hogy a fiirdoben legalabb 60% uj anyag legyen.
Celszerii grafit olvasztotegelyt hasznalni, mert igy nem valtoznak az
anyag villamos tulajdonsagai, legfeljebb a szemcsenagysag novekszik.
Ha a femet tisztitani akarjuk, akkor az ontesi homersekletnel magasabb-
ra hevitjiik es ovatosan lesziirjiik. Kiilonleges esetekben, amikor a forgd-
resz-ellenallast kell novelni (pl. nagy inditonyomateku motoroknal),
sziliciummal otvozziik az aluminiumot, igy elerheto, hogy a kiomlo anyag
fajlagos ellenallasa kb. megegyezik a sargarez ellenallasaval.
Kiontesre az olyan forgoresz alkalmas, amelyben sok keskeny
hosszu horony van. Homok vagy kokilla-onteshez a nyitott hornyok,
pres es centrifugal-onteshez pedig a zart hornyok kedvezobbek, mert
nyitott hornyok eseten a felesleges anyag a forgoresz feliiletere rakodnek
le. Kokilla-ontesnel a lemezeket kb. 400°C-ra (673 K) a tobbi ontesi
mddszernel kb. 150°C-ra (423 K) melegitjiik eld, ezert a kiontessel
kesziilt forgoreszek lemezeit csak oxidalassal szabad szigetelni, mas szige-
teles tonkremegy.
Nagyobb gepek lemezeit a kionteshez aceltiiskere, kisebb gepek
lemezeit kozvetleniil a tengelyre fuzziik. A lemezeket a tiiskere rugos
270
abronccsal vagy ekkel rogzitjiik. A lemeztest osszeallitasanal a kovetke-
zokre kell iigyelemmel lenni: a lemezszamban a nevlegestol ne legyen
1 ...2%-nal nagyobb clteres, a hornyok egyvonalban alljanak, a lemezek
osszeszoritasa a leheto legnagyobb feliileten tortenjek. A tiiskek a siiriin
ismetlodo teimikus igenybevetel miatt hamar tonkremennek, de mu-
szaki szempontbol feltetleniil elonydsebbek, mint kozvetleniil a tengelyre
iemezeles, mert az elomelegites es az ontes a tengely mechanikai tulaj-
donsagait rontja es alakvaltozast okozhat.
A tiszta aluminium olvadaspontja 658 °C (931 K) szilicium dtvozes-
sel ez kb. 580 °C-ra (853 K) csokken. Olvasztasara altalaban gaz-, eloke-
szitesere villamos kemencet hasznalnak. Az olvasztotegely anyaga lehe-
toseg szerint grafit legyen, mert ontottvas tegelybol az aluminium vasat
vesz fel. A lemeztestek elomelegitesere aluminium kemencet vagy for-
gokemencet hasznalnak. (Egyes vallalatoknal kovetett gyakorlat szerint.)
A lemez feliiletet szokas beolajozni, hogy a folyekony fem jobban cir-
kulaljon.
Az ontesi modszerek koziil a kovetkezoket hasznaljuk:
7.) ccntnfiigcil-kokilladiites. Kt eljaras alapelve az, hogy ha egy
forgo edenybe folyadekot ontiink, akkor a folyadek is forgasba jon es
ugy igyekszik elhelyezkedni, hogy minden reszecskeje a leheto legtavo-
labb keriiljiin a forgastengelytol. Fiiggoleges forgastengely eseten a folye-
kony fem felszinc a nehezsegi ero es a centrifugalis ero egyiittes hatasara
parabola alakot vesz fel, es altalaban ilyen alakban is marad meg. Cent-
rifugal-bntesnel mindaddig kell a forgast fenntartani, amig a fem teljesen
megszilardul. A kokilla fala es a folyekony fem kozott fellepo surlddas
hatasara a fem excentrikusan helyezkedik el. Elmeleti szamitasok es ki-
serleti eredmenyek alapjan a kovetkezo tablazatbol vehetok ki a kiilon-
bozo atmeroju forgoreszekhez ajanlott fordulatszamok. A centrifugalas
hatasara a kiilonbozo fajsulyii alkotoreszek kiilonvalnak. A tisztafem a
kiilso feliiletre szorul, amig a fiirdoben levo oxidok, amelyeknek fajsulya
joval kisebb a femeknel, a fiirdo kozepen gyulnek ossze es ott a felszinre
szallnak, ahonnan eltavolithatok. A centrifugalasnak az ontveny szemcse-
nagysagara is befolyasa van, meit a gyors forgas kovetkezteben tobb
kristalymag valik ki, a hirtelen hikes miatt keves ido all rendelkezesre a
kristalyok кifejlodesere. Feltetleniil sziikseges, hogy a hajtoberendezes es
a vele kapcsolatban allo kokilla dinamikusan ki legyen egyensulyozva,
megfelelo nagysagu hajto- es fekteljesitmeny alljon rendelkezesre, mert a
gyartas iitemet nagymertekben befolyasoljak a felgyorsulasi es a fekezesi
idok. A jelenleg hasznalatban levo kokillakat feliilrol lehet tolteni es igy
esesi ontest kapunk. Taplalasrol gondoskodni nem kell, mert a fem meg-
szilardulasanak es kihulesenek torvenyei egeszen masok, mint kozonseges
kokillaban.
'ft)'A presdiUes a forgoresz kiontesenek legkorszerubb modja.
271
Lenyege, hogy a folyekony femet nem szabadsugarban, hanem az atmosz-
teranal nagyobb nyomas alatt bocsatjuk a formaba.
Az ontesi nyomas nagysaga a kiontendo forgoresz meretetol es
bonyolultsagatol fiigg es altalaban 200...500 kp/cm2 (19,6 • 10~2...
49-10 2 N/m2). A Pollak-gyartmanyu
287. abra. Presonto gep mukodesi elve
presonto gepek terjedtek el a
legjobban (287. abra). A gep
elrendezese olyan, hogy a for-
goresz lemezcsomag tengely
nelkiil ontotiiskere huzva,
vizszintes helyzetben helyez-
heto el a kokillaban.
A kisse kasas allapotu
femet ontokanallai a hengerbe
ontik. A kokillahoz vezeto fu-
vokat a beontes ideje alatt az
ellendugattyu elzarja. Arnit a
dugattyu nyomasa a femre hat,
azellendugyattyu lesiillyed es a
fuvokat szabadda teve a kasas
fem a kokillaba sajtolodik.
Amikor a fem megdermed, a
felemelkedo ellendugattyu a
beomlo fiivokanal elvagja a
femet. A hengerben maradt
fempogacsat el kell tavoli-
tani.
A presontes a jo minosegen feliil nagy teimelekenyseget is biztosit.
A meretektol fiiggoen orankent es gepenkent 50... 100 forgoresz
kiontese lehetseges.
Az ontesnel elofordulo hibak: sehogy, vagy rosszul kepzodott,
retegezodeseket mutato rudak vagy gyuriik. Repedesek, toresek es zsu-
gorodasi iiregek a rovidrezaro gyuriiben stb.
3. Szinkron gepek forgoreszenek tekercselese
A szinkron gepek forgoresze lehet: hengeres polusu es kiallo po-
lusu.
A hengeres forgoreszii szinkron gepek gerjesztotekercseit hornyok-
ban helyezik el. A forgoreszt ebben az esetben lemezekbol rakjak ossze.
A horonyosztas villamos szempontok miatt nem egyenletes.
A tekercseket lapos idomhuzalbol keszitik, szigeteles altalaban
egyszer fonott es egyszer szovott pamut. A tekercselogep a lapos huzalt
sablonon elere hajlitva tekercseli. A tekercsek kesziilhetnek egy- es ket-
272
oszlopos kivitelben. A. 288. abra egyoszlopos tekercset abrazol. Egy
polushoz tartozo tekercscsoport tobb koncentrikus tekercselembol all.
Itt is, mint a tobbsiku tekercselesnel, a tekercselemek meretei kiilonbozok.
A kiilonbozo meretu tekercselemek szama az egy polushoz tartozo
hornyok szamanak a fe-
level egyenlo.
A hengeres polusu
szinkrongepek tekercs-
fejtartoja nem egybefiig-
go henger, hanem bor-
dakra hegesztett gyiiruk-
bol all. Egy gyuru csak
egy horonybol kilepo ve-
zetokbol alkotott te-
kercsfejet tamaszt ala. 288. abra. Egyoszlopos gerjesztotekeics szinkron
Ez a megoldas azert jo, gepek forgoreszehcz
mert egyreszt a tekercs-
fejek kozott jobban tud jarni a hutolevego, masreszt a tekercsfejek
koze behelyezett tamasztobetetek tengelyiranyii elmozdulasat megaka-
dalyozza. Egy ketgyuriis tekercsfejtarto a 289. abran lathato.
A forgoreszek elokeszftese megegyezik a csuszogyuriis forgoreszek
eldkeszitesevel, csak a tekercsfejtarto gyuriire nem prespancsikot tesz-
nek, hanem muanyagbol kesziilt gyurut huznak ra (290. abra). A szige-
telo gyiiriit felvegjak, hogy ra lehessen huzni a lepcsos tekercsfejtarto
gyiiriire.
A meneteket besodorjak, ill. buktatjak a hornyokba. Ezt a miivele-
tet a tekercselo csoport legbelso tagjaval kell kezdeni. A vezetoket elere
allitjak es a horonynyilason keresztiil a horonyba buktatjak. Itt is sziik-
seges a horonybol kiallo
horonyszigeteles vagy ket
vezeto prespan hasznalata,
nehogy a lemezek ele meg-
sertse a menetek szigetele-
set. A hornyokba keriilt ve-
zetoket ujboleredeti helyze-
tiikbe, vagyis lapjara fordit-
jak. A horonyba rakas a
291. abran lathato. A hor-
nyok es a vezeto meretet
ugy kell megvalasztani,
hogy a vezeto a horonyban
konnyen elfordithato le-
gyen. A forditas utan a veze-
289. abra. Ketgyiirus tekercsfejtarto
18 Villamos forgogepek tekercselese
273
290. abra. Tekercsfejtarto
gyiiru miianyagbol
tot a horony fenekere, vagy ha mar van \ezeto
ahoronyban, akkor annak tetejere fektetjiik.
Az elso menetek berakasa utan a tekercsfejeket
ugy igazitjuk el, hogy a lemeztesttol mind a
ket oldalon egyenlo mertekben alljanak ki. A
berakast a tekercselemhez tartozo ket ho-
ronyba felvaltva vegezziik el. Besodras
kozben a talpas szerszammal es kala-
paccsal a horonyban levo vezetoket egy-
mashoz igazitjuk. Ha az osszes vezetot mind
a ket horonyba beraktuk, a horonybol ki-
allo szigetelest levagjuk. es rahajtjuk a
vezetokre, vegiil betoljuk a fedolecet a
horonyba. A 292. abran egy ketoszlopos
es egy egyoszlopos horonyelrendezes lat-
hato.
Ha a polushoz tartozo tekercscsoport belso tagjat a hornyokba
raktuk, akkor a kovetkezo lepes a masodik tekercselem berakasa es az
elso tekercselemmel valo sorba kotese. A csoporthoz tartozo elso tekercs
veget dsszekotjiik a masodik tekercs kezdetevel, majd beszigeteljiik. Ha
tobb tekercs tartozik egy polushoz, akkor az elobbi muveletet meg kell
ismetelni. Az elso polus besodrasa utan a tobbi polust is hasonld modon
rakjuk be. Ezutan a polustekercsek vegeit megfelelo sorrendben ossze-
291. abra. Vezetok
horonyba rakasa
forrasztjuk es beszigeteljiik a forrasztas helyet. Az
osszekoteseket elrendezziik es az egy csoporton beliili
tekercsek koze a 293. abran lathato kozbetetet behe-
lyezziik ugy, hogy a tekercstarto bordaja a kozbetet
kivagasaba keriiljon.
A soron kovetkezo muvelet a bandazsolas elo-
keszitese. A tekercsfejre prespancsikokat csavarunk
es a polusok koze tamasztobeteteket helyeziink, mert
a tekercsfejek nem alkotnak egybefiiggo hengerfeliiletet.
Ilyen tamasztobetetet abrazol a 294. abra. A betetek
berakasa es a prespancsik felcsavarasa utan lagyvas hu-
zallal atkotik a tekercsfejet. Hatpolusu szinkron gene-
rator kiallo-polusu tekercseinek elfendezeset mutatja
a 295. abra. Az abran lathato, hogy a kiallo-polusu
forgoresz gerjeszto tekercsei a polus-tdrzsekemfoglal-
nak helyet.
A kiallo polusu forgdresz gerjesztotekercsei polustorzseken foglal-
nak helyet. A tekercseket altalaban csupasz negyszog keresztmetszetu
lapos huzalbol keszitjiik. Kiilonleges geppel, vagy az egyenaramii gepek
segedpolustekercsenek keszitesehez hasznalt szerszammal a huzalt elere
hajlitva tekercseljiik. Kisebb keresztmetszetu huzalt a tekercselo gepen
274
sablonra tekercseljiik. Ebben az esetben a huzal megkozeliti a negyzet ke-
resztmetszetet es szigetelessel van ellatva. A gombolyitas utan a tekercse-
ket tobb helyen batisztszalaggal' erosen atkdtjiik, majd impregnaljuk.
A polusokat a gerjesztotekercseles rahelyezese elott szigetelni kell.
A szigeteles a pdlustorzsre vasalt 2...3 mm vastag mikafolium. A polu-
sok kesziilhetnek tomdr anyabol
vagy kisajtolt lemezekbol osszerakva.
Ha a tekercs esupasz huzalbol
kesziilt, akkor a meneteket egy-
mastol szigetelni kell. A szigetelest
prespan bol vagy mas szigetelole-
mezbol keszitjiik es ezt a menetek
koze beragasztjuk. A tekercseleshez
4...5 mm vastag szigetelotarcsakat
kell kesziteni, amelyek a tekercset
kozrefogjak. Eloszor a polussaru
feloli tarcsat huzzuk a polusra (296.
abra), ezutan a gerjesztotekercset he-
lyezziik a polusra es a masik szige-
telotarcsaval lefedjiik. Vegiil a polust
hez csavarral vagy mas megoldassal hozzaerositjiik. A felszerelt polusok
tekercseit sorbakotjiik ugy, hogy az egymas melletti polusok ellentetes
Ket-
es egyoszlopos
292. abra.
horonyelrendezes
a
forgoreszagyhoz vagy a tengely-
polaritasuak legyenek. Nagyobb teljesitmenyii es nagyobb fordulatszamu
gepek tekercseit (a 39. abran lathatd modon) kitamasztjuk, majd a
tekercseles ket veget a esuszogyurukhoz vezetjiik. A csuszdgyuriik
kivezeteset es a tekercsvegek osszekoteset mind az indukcios’motoroknal,
mind a szinkron gepeknel azonos modon vegezziik. Kisebb gepek kor
keresztmetszetu huzalbol kesziilt tekercseinek a vegeit a csiiszogyuruk
kivezetesevel osszesodorjuk es megforrasztjuk. Idomhuzalokat altala-
ban hiivelykotessel kivetelesen csavarkotessel erositjiik ossze.
18*
294. abra. Tamasztobetet
275
295. abra. 6 polusu szinkron generator tekercsfejeinek elrendezese
Szinkron gepek es egy armaturas atalakitok forgdreszeben csilla-
pito tekercsrudakat kell elhelyezni. A csillapito tekercsek szerkezetiiket
tekintve kalickatekercsek, elhelyezesiik az alabbi modokon tortenhet.
a tbmbr forgoresz es a hornyokba
tolt acel- vagy bronzekek csilla-
pito hatasa.
— Lemezelt hengeres forgd-
reszii, radial hornyd gepek ese-
teben a csillapito rudak elhclye-
zesere ket lehetoseg van:
a horonyzaro ek ala voros-
rez rudakat, a szellozo hornyokba
pedig vorosrez ekeket helyeziink,
melyeket a tekercsfej lefogo sapka
alatt egy rezgyuriivel rovidre
zarunk;
a hornyok kozott levo fo-
gakba hornyot lyukasztunk,
amelyben elhelyezziik a csillapito
tekercseles rudjait; ezeket a ruda-
— Turbogeneratoroknal eleg
296. abra. Szigetelotarcsa felhiizasa
a polussarura
kat zaszlok kozbeiktatasaval a ket oldalon eiheiyezett gyuriikhoz kotjiik.
— A kiallo polusu szinkron gepeknel a sarukban lyukasztott hor-
nyokban helyezziik el a rudakat es a ket oldalon levo szegmensekhez
kotjiik.
276
В) Alldresztekercsek berakasa
1. Alldreszek elokeszitese
A lemezekbol osszeallitott alloresz elokeszitese hasonlo a forgoresz
elokeszitesehez. A hornyokban levo egyenlotlensegeket reszelovel eltavo-
litjuk, az oldalszigetelo-tarcsakat felrakjuk, majd az elkeszitett horony-
szigeteleseket a horonyba helyezziik. A nyitott hornyokba a horony-
szigetelest kozvetleniil a tekercseles elott helyezziik el. Azokat a kisebb
siilyu gepekre, amelyek meg tekercseloallvanyon tekercselhetok, az alld-
297. abra. Tekercseloallvanyra szerelt alloresz
reszhaz ket \egere a haz kiilso atmerojenel nagyobb gyiiriit erositiink.
Erre a celra a pajzs felerositesere szolgalo menetes furatokat hasznaljuk
fel. A gyiiriik azert sziiksegesek, hogy ezekre fekiidjenek a tekercselo-
allvany csapjai. A 297. abra egy alloreszt abrazol a tekercseloallvanyon.
Az abran jol lathato az egyik oldalra felszerelt gyurii.
2. A tekercselesek fajtai
A valtakozoaramu gepek alloresztekercseit az alloresz lemezcsomag
hornyaiban helyezziik el. A tekercselesi format a horonyalaktol fiiggoen
valasztjuk meg. A leggyakrabban hasznalt alldreszhornyokat a 298.
abra tiinteti fel. Az a es b horonyhoz a besodrott es befuzott, c horonyhoz
a betolt tekercselest hasznaljuk, a d horonyhoz a ketoszlopos tekercseles
277
a szokasos. Az e horonyalakhoz a berakott tekercselest hasznaljak.
A vezetoket a horonyban lehet egyretegesen es ketretegesen elhelyezni
(299. abra). Az egyreteges tekercselesek keszithetok egyenlo szelessegu
es koncentrikus kivitelben. Az egyenlo szelessegu tekercseket kis teljesit-
menyii gepekhez hasznaljuk es altalaban kor keresztmetszetu zomanc- es
298. abra. Leggyakrabban hasznalt alloresz hornyok
valtakozoaramu gepeknel
a es b horonynal besodrott es befuzott tekercselest alkalmazunk;
c betolt tekercseles; e berakott tekercseles alkalmazasa
pamutszigetelesu huzalbol keszitjiik. A koncentrikus tekercseles lehet
ket- es haromsiku, amelyek negyszog es kor keresztmetszetu huzalbol
kesziilhetnek. Az azonos lepesii tekercselemek meretre megegyeznek egy-
massal es igy gyartasuk egyszeriibb. A tekercselemeket tekercselogepen
keszitjiik, a gepreegymas mellegfazisonkenti es polusonkenti horonyszam
szamu sablont fogunk fel. Ha az elso sablonra a megfelelo szamu mene-
tet felcseveltiik, a huzalt nem vagjuk el, hanem egymas utan a masodik
278
es a harmadik sablonra tekercseljiik. Tehat a sorbakoteseket a berakott
tekercseken mar nem kell elvegezni.
A koncentrikus tekercselesnel a tekercselemek lepese kiilonbozo es
hossziranyu mereteik sem azonosak. Hogy hany kiilonbozo lepesii
tekercset kell kesziteni, azt a fazisonkenti es polusonkenti horonyszam
hatarozza meg. Egesz horonyszamu tekercselesnel egy fazison beliil q
kiilonbozo szelessegu tekercset kell kesziteni. A kiilonbozo hosszusagu
tekercsek szama a q es a sikok szdmdnak szorzataval egyenlo. Ha a pdlus-
parok szama nem paros, akkor ketsiku tekercseles csak ugy keszitheto,
ha az egyik fazisba egy torz tekercscsoportot iktatunk. A 300. abran
egy кё151кй tekercseleshez hasznalt normalis es egy torz tekercs lathatd.
Tort horonyszam eseten a kiilonbozo meretii tekercselemek szama ese-
tenkent valtozik. Haromsiku tekercselesnel, ha a q paros szam, akkor
egyenletesen elosztott tekercsfejekkel keszitheto a tekercseles. Ekkor az
egy fazishoz es polushoz tartozd hornyokban levo vezetok felet az egyik,
felet a masik, szomszedos polushoz vezetjiik. Itt a kiilonbozo lepesii te-
kercsek szama egy fazison beliil q/2, a kiilonbozo hosszusagu tekercsek
szama q/2-3. Paratian szamu q eseteben is ketfele vezetjiik a tekercse-
ket, es a kiilonbozo meretii tekercsek szama egyezik az elobb leirt
q/2 • 3-mal, csak egy hosszusagu tekercsekbol kevesebb, amig mas hosszu-
saguakbol tobb kell. Az abran egy harom sikba tekercseit alloresz
lathatd, ahol jol latszik, hogy harom horonyhoz tartozd tekercset az
egyik. ket horonyhoz tartozd
tekercset a masik, szomszedos
polushoz vezettiik. Tehat ezek-
hez a tekercselesekhez tobb-
fele tekercselo es alaksablon
sziikseges. Ezek a sablonok
altalaban lepcsosek, ahol a
lepcsdk egymastol valo tavol-
saga a lepessel egyenlo, a kii-
lonbozo hosszusagot a sablon
hossziranyu meretenek valtoz-
tatasaval tudjuk beallitani.
A sablont ugy keszitjiik,
hogy megfelelo hosszusa-
gi'i bctetdarabokat helyeziink
bele. A tekercsek keszitesenel
huzalt huzalfesziton keresztiil vezetjiik es a sablonhoz erositjiik. Minden
fordulat kozben fiberlappal es kalapaccsal a meneteket egymashoz iga-
zitjuk. A tekercseles utan a tekercselemet az alaksablonban vegleges for-
mara hajlitjuk.
A valtakozoaramu alloreszeket negyszog keresztmetszetu huzal-
299. abra. Vezetok elhelyezese a horonyban
egy- es ketretegii tekercseles eseten
a sablont a tekercseloeeore felfoaiuk. a
279
bol kesziilt hullamos es hurkos ketreteges tekercselessel is keszithetjiik.
Ezek a tekercselemek megegyeznek a forgoreszekhez hasznalt tekercs-
elemekkel. A zart hornyu alloreszeket egyreteges U alaku, vagy ket-
reteges betolt tekercselessel keszitjiik.
300. abra. Ketsikii tekercseles szokasos tekercsformai
a normalis; b torz tekercs
a) Besodrott tekercselesek
A besodrott tekercseles elemei kor keresztmetszetu huzalbol kesziil-
nek. A tekercseles lehet koncentrikus, vagy azonos alakii tekercsekbol
kesziilo tekercseles. Azonos alakii tekercsek egy retegben es ket reteg-
ben helyezhetok el a hornyokban. A sablonon keszitett tekercseket mene-
tenkent besodorjuk a hornyokba. A horonyszigeteles a horonybol
kiall, es besodras kbzben megvedi a huzalt a seriilesektol ёз kdnn\iti
280
a besodrast. Az azonos
alaku tekercsekbol ke-
sziilo tekercsek fejei ko-
szoriit alkotnak, ezert
koszorutekercselesnek is
nevezziik. A koszorute-
kercseles keszitheto egy-
szeru es szetagazo koszo-
rutekercselesnek. Az
egyszeru koszoruteker-
cselesnel az egy fazishoz
es polushoz tartozo hor-
nyokban fekvo tekercsek
masik oldalat a szomsze-
301. abra. Koszoriitekercseles elvi vazlata
a egyszeru; b ketfele ugazo
dos polus hornyaiba rakjuk. A szetagazo koszorutekercselesnel az egy fa-
zishoz es polushoz tartozo hornyokban fekvo tekercsek masik oldalanak
egy reszet (paros q eseten a felet), az egyik szomszedos polus hornyaiba rak-
juk. A 301. abra egy egyszeru es egy ketfele agazd koszorutekercseles elvi
vazlatanak egy reszet mutatja.
Az egyszeru koszoruteker-
cseles besodrasakor — ha a te-
kercselessel az oramutato jarasa-
val megegyezo iranyban haladunk
— a q szamu tekercselem bal
kez feloli oldalat a horonyba
rakjuk, a jobb kez feloli oldalt
egyelore nem rakjuk horonyba
(302. abra). A besodrott hornyok-
tol jobbra q hornyot iiresen ha-
gyunk, majd a kovetkezo q ho-
ronyba besodorjuk az ujonnan
kezbevett tekercsek bal kez feloli
oldalat. Mielott a jobb kez feloli
oldalt az elobb megtoltott hor-
nyok mogotti q horonyba rak-
nank, az egymasra fekvo tekercs-
fejek koze betessziijc a fazisszige-
telest ugy, hogy annak egyenes
302. abra. Egyszeru koszorutekercseles
besodrasanak vazlata
oldala a lemeztesthez erjen. A fazisszigetelest rendszerint varnisvaszon-
bol keszitjiik. Ha a fazisszigetelest a tekercsfejek koze helyeztiik. a
tekercs jobb kez feloli oldalat is horonyba lehet rakni (302/? abra). Ezu-
tan sorba lerakjuk a tobbi tekercseket (302c abra) es vegiil a kint ha-
gyott tekercsoldalakat rakjuk be a horonyba (302г/ abra).
281
A szetagazo koszorutekercselesnel az egyik fazishoz es polushoz
tartozo tekercseket ket reszre osztjuk. A kovetkezo berakasi peldanal
z=24, p = l, q=4. A tekercselesi irany legyen most is az oramutato
jarasaval egyezo. q/2 tekercs bal kez feloli oldalat a hornyokba rakjuk,
a jobb kez feloli oldalakat egyelore kint hagyjuk (303a abra). A kovetkezo
lepesnel q/2 hornyot kiha-
gyunk, majd a kovetkezo q/2
horonyba az ujonnan kezbe-
vett tekercsek bal kez feloli
oldalat rakjuk. A jobb kez
feldlit szinten a hornyon ki-
vul hagyjuk (303Z? abra). Az
alabbiakban mindig q/2 hor-
nyot hagyunk ki, de most mar
303. abra. Szetagazo koszonjtekercseles
besodrasi vazlata
a tekercs mindket oldalat a
hornyokba rakjuk (302a es d
abra). Ha a tekercsbesodrassal
koriilertiink, akkor a hornyo-
kon kiviil hagyott tekercsolda-
lakat rakjuk a hornyokba (303e
abra). Utolag megjegyezziik,
hogy a tekercsfejek koze itt is
kell fazisszigetelest tenni.
Mindket tekercselesnel a te-
kercsek besodrasa utan a ho-
ronyszigetelest lehajtjuk es a
fedoleceket betoljuk.
A kor keresztmetszetu
huzalbol kesziilo ketsiku te-
kercseles is besodrassal ke-
riilhet a horonyba. Legeloszor
az elso sik legszelesebb tagjait
sodorjuk a horonyba es a tekercsfejeket beigazitjuk ugy, hogy a lemez-
test mindket oldalan egyenloen alljon ki. Utana sorba berakjuk a te-
kercscsoport tobbi tagjat is es a hornyokat lezarjuk. Ha az elso sik
minden tekercscsoportjat mar beraktuk, akkor az egy csoporton beliili
tekercsek koze prespanlemezt vagy mas szigeteles helyeziink es a cso-
port tagjait sorba kotjiik. Majd a csoportot, vagyis az elso sik tekercs-
fejeit tobb helyen batisztszalaggal atkdtjiik, es ha sziikseges, a tekercs-
fejeket vegig beszalagozzuk. Ezutan a tekercsfejeket sziikseg szerint
lehajlitjuk. Ha ezt a muveletet befejeztiik, a tobbi sik tekercscsoportjait
is az elobbiek szerint berakjuk. A 302. abra egy besodrott ketsiku teker-
cselessel ellatott alloreszt mutat. A besodrott ketretegii tekercselemek
282
alakra megegyeznek az egyreteges, egyenlo lepesii tekercselemekkel.
A tekercseles menete megegyezik az egyenaramu gepek ketreteges teker-
cseinek a besodrasaval. Az egyes hornyokbol kilepo tekercsfejek koze itt
is fazisszigetelest kell tenni. A tekercsfejek ugy, mint az egyreteges
egyenlolepesu tekercselesnel, koszorut alkotnak.
b) Berakott tekercselesek
A. berakott tekercseleseket csak nyitott hornyok eseten hasznaljuk.
Az elore elkeszitett es szigetelt tekercselemeket a horony nyilasan keresz-
tiil egyszerre rakjuk a horonyba. A valtakozoaramu gepek alldresze
egy- es ketreteges berakott tekercselessel keszitheto. Az egyreteges be-
rakott tekercseles a tekercsfej alakjat tekintve ket- vagy haromsiku
lehet. A tekercselest mindig az elso sfk (tehat a legrovidebb tekercs-
csoport) legszelesebb tagjaval kell kezdeni. A berakasnal az egyik te-
kercsoldalt a horony egyharmadaig tessziik a horonyba, majd a teker-
cset keresztiranyban dsszenyomjuk, ugy, hogy a masik tekercs oldala
foie az a horony keriiljon, amelyikben fekiidni fog. Ezt a tekercsoldalt
is a horony fele benyomjuk, majd fiberlappal es kalapaccsal mindket
oldalt a horonyba dntjiik ugy, hogy a tekercsoldal alja a horony feneken
fekiidjon. Ezutan a tekercs berakasa elott bekeszitett horonyszigetelest
(ha van kiilon horonyszigeteles) lehajtjuk es a fedolecet betoljuk. A tobbi
tekercset hasonlo modon rakjuk be. Ha a sikhoz tartozo osszes tekercs-
csoport a horonyba keriil, a csoporton beliili koltsegeket elkeszitjilk es az
egy csoporton beliili tekercsek koze prespanbetetet helyeziink (304.
abra). A betet azert H alaku, hogy a
zsinorkotest kozrefogja. A 305. abra a 21__________s—y
haromsiku tekercseles reszletet mutatja, /
az abran a tekercscsoportok osszeero- /
sitese jol lathato. Ha a polusparok /______________________//
szama paratian, akkor haromsiku te-
kercselest vagy olyan ketsiku tekercse-
lest kell kesziteniink, ahol az egyik fa- 304- dbra- H alakl* prespan-betet
zisban egy torz tekercscsoport van be-
iktatxa. Ezeknek a torz tekercseknek a fejei felig az egyik, felig a masik
sikban fekszenek. Egy ilyen torz tekercset mutat a 300. abra.
c) Ketoszlopos tekercseles
A ketoszlopos tekercseles vezetoi a horonyban ket egymas melletti
oszlopban helyezkednek el. Ha az oszlop egy vezetot tartalmaz, akkor a
298г/ abran lathato hornyot kell kesziteni. Eloszor az elso sik szelesebbik
tekercsenek kiviil eso oszlopat rakjuk horonyba, eligazitjuk es a masodik
oszlopot az elso melle csiisztatjuk. Ezt a berakasi miiveletet a 306.
283
abra szemlelteti. tobbi tekercset is hasonlo modon lehet a horonyba
berakni. Ha az oszlopok egymas alatti tobb vezetobol allnak, akkor felig
zart, kozepen nyitott horony hasznalhato. Tobb vezetobol kesziilt
ketoszlopos tekercset abrazol a 307. abra. A tekercset vezetonkent
305. abra. Haromsiku tekercseles
rakjuk ti horonyba, megpedig tigy, hogy eloszor az elso sik legszelesebb
tekercseit tessziik be. A tekercselest a kiilso oszlop legalso vezetoivel
kezdjiik, majd a ket oszlop vezetoit felvaltva rakjuk a horonyba. A 307.
306. abra. Ketoszlopos
tekercseles horonyba
rakasa
abran a tobb vezetobol allo ketoszlopos teker-
cseles berakasa lathato. Ha az elso sik osszes
tekercscsoportjat a horonyba raktuk, akkor a
tekercscsoportok osszekotese kovetkezik, majd
az egy csoporton beliili vezetok tekercsfejei kd-
ze prespancsikot vagy H alaku betetet rakunk.
Ha a tekercsfejek koze prespancsikot tesziink,
akkor a tekercsfejeket szalaggal kell becsavar-
ni. H alaku betet eseten pedig zsinorkotest al-
kalmazunk. A 308. abra ketsiku tekercselest
abrazol, ahol az elso sik es a masodik sik egy
tekercscsoportja van berakva. Az abran jol
lathato, hogy az oszlopok tobb vezetobol allnak.
Paratian polusparszam eseten ketsiku te-
kercseles csak iigy keszitheto, ha az egyik fa-
284
zisban torz tekercsekbol alio csoportot
rakunk. Rendszerint az elso sik berakasa
utan a torz tekercscsoportot rakjuk hor-
nyokba. A 308. abra hatpolusii gep allb-
reszet mutatja, ahol az elso sik es a torz
tekercscsoport van berakva. A 309. abran
eg}' hatpolusii alldresz lathato betcker-
cselt aliapotban.
d) Betolt tekercseles
A betolt tekercselest zart vagy felig
zart hornyokhoz hasznaljak. A tekercseles
lehet egyreteges vagy ketrctege.,. Az egj-
reteges tekercseles keves menettel, ket vagy
haromsiku koncentrikus tekercscsopor-
tokbol all. A vezetoket nemi rahagyassal
a menethossznak megfelelo hossziisagura
vagjuk, majd szalankent szigeteljiik oket.
Az egyik tekercsfejet sablonban Ualakura
hajlitjuk es a horonyba juto resze a horony-
507. abra. Tobb vezetobol allo
ketoszlopos tekercseles
horonyba jakasa
szigetelest ravasaljuk. Esetleg a horonyszigeteles szalagozassal is kesziil-
het. Ebben az esetben a hornvat prespan szigetelessel kibeleljiik es a sab-
lonba elkeszitett tekercsfejeket szalagozassal szigeteljiik. Egy kesz U
308. abra. Ketsfkil tekercseles
285
alaku tekercset mutat a 310. abra. A tekercset a horonyba toljuk es a
tekercset a vastesttol megfelelo tavolsagra beallitjuk. A hornyokat
lezarjuk es a lemeztest masik oldalara erositett fasablonon tekercs-
fejje hajlitjuk a hornyokbol kiallo vezetoket. A vezetoket hiivelyes for-
rasztassal vagy tompa hegesztessel kdtjiik ossze. A hiivelyes forraszta-
sokat egymashoz kepest eltoljuk, mert a vezeto merete a forrasztas he-
309. abra. Hatpolusii gep 310. abra. Sablonban keszitett U а1акй tekercs
alloresze
lyen megno. A forrasztas, ill. a hegesztes helyeit beszigeteljiik, majd az
egesz tekercsfejet beszalagozzuk. A tobbi tekercset is hasonlo modon tol-
juk be a horonyba, es alakitjuk ki a masik oldal tekercsfejek.
A haromfazisu gepek alldresz-tekercselesehez hasznalt ketreteges
betolt tekercselesekrol reszletesen nem szolunk, mert a betolas sorrendje
megegyezik az egyenaramu gepekhez hasznalt betolt tekercseles sor-
rendjevel.
3. Befejezo muveletek
Ha az alldreszbe az osszes tekercseket beraktuk, akkor azok ossze-
kapcsolasa kovetkezik. Az egy fazishoz tartozo tekercscsoportok vegeit
az eloirasnak megfeleloen (a tekercselesi vazlat szerint) osszekotjiik.
A legtobbszbr hiivelykbtest vagy kemeny forrasztast hasznalunk. A kor
keresztmetszetu huzalbol kesziilt tekercsek vegeit megtisztitjuk, az
egyik oldalra varniscsovet huzunk es egyszeriien az osszekotendo vegeket
bsszecsavarjuk, majd forrasztovizzel zsfrtalanitjuk es onfiirdobe mart-
juk. Ezutan a varniscsovet a forrasztas helyere huzzuk. A fazistekercsek
vegeihez kabelt forrasztunk es ezt a kapocstablahoz vezetjiik. A for-
rasztas helyet gondosan elszigeteljiik, majd a koteseket a tekercsfejek-
286
hez erositjiik. A koszorutekercselesnel, ha a koteseket elvegeztiik, a
tekercsfejet beszalagozzak. Azokban a gepekben, amelyekben nagy zar-
lati aramok lephetnek fel, a tekercsfejet antimagneses anyagbol ke-
sziilt gyuriihoz kotjiik. A horonylezard ekeket gondosan meg kell
vizsgalni, hogy azok a vezetoket valdban a horony aljahoz szoritsak.
Ezzel a tulajdonkeppeni tekercseles miivelete befejezodott. Ezutan
kovetkezik elsosorban a tekercseles impregnalasa, majd a szaritas es
esetleges bevonatok keszitese.
4. Alldresz-tekercselo auiomatak
Az alldreszek tekercselesenek gazdasagos gepesitesehez korszerii
automata berendezeseket alkalmaznak.
A berendezes tobb polusu alloresz-lemeztest kozvetlen tekercselese-
re szolgal. A huzalvezeto nyulvanyok szamat a koncentrikus tekercsek
elrendezesevel hangoltak ossze, amelyen beltil az egysegben levo te-
kercseket egyidejiileg tekercseli a berendezes.
Az allithato huzalvezeto nyulvanyokat a lemeztest elott es utan
ugy helyezziik el, hogy azok a mar horonyban levo tekercsek huzal-
szigeteleset ne rongalhassak meg. Az alloresz-lemeztest a tekercseles folya-
mata alatt nem mozog.
A tekercselesi folyamatot a programvezerlo mil iranyitja, amely a
beallitott technologiai sorrendnek megfeleloen automatikusan vezerli a
a hidraulikus egyseget.
A berendezes miiszaki adatai a kovetkezok:
Tekercselheto polusszam:
haromfazisu gepeknel 2, 4, 6, 8;
egyfazisu gepeknel 2, 4.
Maximalis tekercsszam, tekercscsoportonkent:
Tekercselesi sebesseg: 27,5 81, 97,5, 135, 162, 195 tekercs/min.
Alldreszfurat minimalis atmeroje:
egy fazis, 4 polus,
harom fazis, 6, 8 polus eseten 60 mm.
Egy fazis, 2 polus es harom fazis, 2, 4 polus eseten 50 mm.
Alloresz maximalis atmeroje: 250mm.
Maximalis tekercsfej hosszusag: 170...250mm.
Berendezes merete (hosszusag XszelessegXmagassag)
2950-1210- 1500 mm;
sulya: kb. 3000kp.
287
VII. A TEKERCSELES ELLENORZESE
A) Testzarlat ellenorzese
Ha a tekercseles valamely szigeteletlen resze a gep vastestevel
(lemezeles, alloreszhaz, tengely stb.) femes erintkezesbe keriilt, testzarlat
keletkezik.
Ha a test a foldtol nines elszigetelve, akkor a testzarlat egyben fold-
zarlat.
Foldeletlen gep eseteben a testzarlat nem okoz iizemzavart, de
annak erintese eletveszelyes aramiitessel jarhat. Ennek elkeriilese celja-
bol a 250 V-nal nagyobb fesziiltsegu halozatban a villamos gepeket
foldelni kell.
Testzarlatot okoz a tekercsszigeteles mechanikai seriilese, leromlott
szigetelesi allapot, tdlfesziiltseg, tulterheles, nedvesseg behatolasa stb.
Ha gondos szemrevetelezessel nem sikerul a testzarlat helyenek meg-
allapitasa, akkor nulla, ill. kis testzarlati ellenallas eseten meressel
hatarozhatjuk meg a hiba helyet. Ha a testzarlat ellenallasa nagy, kiege-
tesscl probalkozhatunk.
Az esetleges veszelyek ellen ovd megoldasok (berendezesek) lete-
sitesenek es hzemben tartasanak elofrasait az MSZ 172/1 lap—1>7 sz.
„Erintesvedelmi szabalyzat 1000 V-nal nem nagyobb fesziiltsegu eros-
aramu villamos berendezesek szamara” c., 1969. januar 1-vel hatalyba-
lepett orszagos szabvany foglalja ossze. A szabvany tartalmazza az erin-
tesvedelem modjait es azok megvalasztasat, valamint az erintesvedelmi
berendezesek ellenorzeset.
Megemlitjiik, hogy a fenti szabvanyhoz csatlakozoan adtak ki az
MSZ 4851/1-71 sz. „Erintesvedelmi ellenorzesek” c. orszagos szabvanyt,
amely valamennyi erintesvedelmi mod ellenorzesere vonatkozd altala-
nos szabalyokat es a vedovezetok vizsgalatat tartalmazza. A szab-
vany hatalybalepesenek idopontja 1972. apr. 1.
Kidolgozas alatt van:
Foldeles-ellenallas merese
Hurokellenallas merese
Vedokapcsolasok merese
Vedovezeteket nem igenylo
erintesvedelmi modok
MSZ 4851/2
MSZ 4851/3
MSZ 4851/4
MSZ 4851/5
288
Ezek a szabvanyok az JOOOV-nal nem nagyobb fesziiksegii eros-
aramu villamos berendezesek erintesvedelmi ellenorzeset targyaljak.
Felhivjuk a figyelmet az MSZ 172/2. „Erintesvedelmi szabalyzat
1000 V es nagyobb fesziiltsegii berendezesek szamara” c„ valamint az
MSZ 172/4. sz. „Erintesvedelmi szabalyzat 1000 V-nal nagyobb fesziilt-
segu kis zarlati arama berendezesek szamara” c. jelenleg kiadas alatt
allo szabvanyokra.
A bekovetkezo aramiites eseten az MSZ 1585. sz. iizemi szabalyzat-
ban leirt modon ki kell szabadftani es elsosegelyben reszesiteni a seriilt
egyent.
A szabalyzat fontosabb eloirasait az alabbiakban ismertetjiik:
— Ha az aramiitott a villamos berendezesen fogva maradt, hala-
dektalanul szabadftsuk ki veszelyes helyzetebol! Ugyeljiink azonban
arra, hogy magunkat ne veszelyeztessiik!
Ha az aramiitottet veszelyes helyzetebol kiszabadftottuk, az elso-
segelynyujtast azonnal meg kell kezdeni, mert minden kesedelem halalt
okozhat.
— Azonnal hivjunk, ill. hivassunk orvost es mentoket!
B) Szigeteles vizsgalata
A kesz forgo- es alloresz tekercseleset a gep vastestehez a szabva-
nyokban elolrt fesziiltseggel meg kell vizsgalni.
A probafesziiltseg nagysaga a gep teljesitmenyetol, fesziiltsegetol
es jellegetol fiiggoen:
1 kW-ig.......................... 2U+ 500 V:
1 kW felett ..................... 2(7+1000 V;
de legalabb 1500 V.
10 kW-па! nagyobb teljesitmenynel, a kapocsfesziiltsegtol fiiggoen:
2000 V-ig ..................... 2(7+1000 V;
2000 V-toi 6000 V-ig...........2,5(7;
6000 V-tol....................... 2(7+3000 V.
de legalabb 1500 V.
Szinkron motor, generator es 10-szeres gerjesztofesziiltseg, de leg-
aramatalakito magnesteker- alabb 1500 V es legfeljebb 3500 V.
cseinel es gerjesztoinel:
A szinkron motor nem allanddan rovidrezart tekercselesenel:
forgas iranyvaltoztatas nelkiili 1000 V + ketszer a nevleges forgd-
iizemunel: reszfesziiltseg,
forgasiranyt valtoztato iizemii- 1000 V + negyszer a nevleges forgd-
nel: reszfesziiltseg.
19 Villamos forgogepek tekercselese
289
Teljesen ujra tekercseit gepet mint uj gepet kell villamos szilardsag-
ra probalni. (MSZ 152.)
Reszlegesen ujra tekercseit gepeknel az ujra tekercseit reszt (ha ez
szetvalaszthato a tobbi nem javitott resztol) a teljes probafesziiltseggel,
majd utana a teljes tekercselest kell a prdbafesziiltseg 75%-aval vizsgalni.
A javitas soran nem tekercseit gepek regi tekercseleset ugyancsak
az elolrt prdbafesziiltseg 75%-aval kell vizsgalni. A javito iizem es a fel-
hasznald megallapodhatnak 75%-nal kisebb prdbafesziiltseg alkalmaza-
saban, mely 100. ..500 V nevleges fesziiltsegii gepeknel legalabb 1000 V,
ill. 100 V nevleges fesziiltseg alatti gepeknel legalabb 500 V legyen.
Proba elott a regi tekercsreszt gondosan ki kell tisztitani es szarl-
tani. A tekercsek elolrt fesziiltseggel torteno villamos szilardsagi pro-
baja nelkiil a gepet iizemi fesziiltseg ala helyezni veszelyes es tilos!
Szigetelesi probat csak a legsziiksegesebb esetben vegezziink, mert
kedvezotlen esetben megtortenhet, hogy a tekercseles szigetelese a pro-
bat kiallja, de kozben olyan seriilest szenved, amely idovel iizemkozbeni
atiiteshez vezet.
A prdbafesziiltseg 50 Hz frekvenciaju, gyakorlatilag szinuszos
fesziiltseg legyen. A proba idotartama 1 perc. Mereshez a fesziiltseget
nem szabad lOs-nal rovidebb ido alatt a klvant ertekre novelni. 500 V-
nal nagyobb fesziiltsegii gepek probajanal a vizsgalati fesziiltseget csak
fokozatos felgerjesztessel kapcsolhatjuk a vizsgalando gepre.
Vizsgalat kozben a tekercselest mindket oldalrol figyelni kell, hogy
az esetleges atiites helye legalabb megkozelitoleg megaliapithato legyen.
A fesziiltsegprobat kello koriiltekintessel es a sziikseges ovorend-
szabalyok megtetele utan vegezziik. A probatranszformator kivitelezese-
nel kiilonos figyelemmel kell lenni a fokozott eletbiztonsagra. Foldele-
sekre nagy gondot forditsunk, nehogy a probatranszformatorban esetleg
bekovetkezo atiites eseten a voltmero vagy a fesziiltsegszabalyozo erin-
tesekor veszelyes aramiitest kapjunk. A probafesziiltseget eloallltd transz-
formator kapcsolasi rajzat a 311. abra mutatja.
311. abra. Szigetelesi proba kapcsolasa
290
Кг MSZ 152 eloirja a szigetelesi ellenallas nagysagat is. A szigete-
lesi ellenallas merese az 1 kW-nal nagyobb teljesitmenyu es 24 V-nal
nagyobb fesziiltsegu gepeken kotelezo. Ez a meres tajekoztatast nyujt a
gep szigetelesi allapotarol.
A minimalis szigetelesi ellenallas =
1000 +
P
Too
MQ,
ahol U a gep nevleges fesziiltsege V-ban; P a gep nevleges teljesitmenye
kVA-ban.
Az ellenallas erteke tag hatarok kozott valtozik a levego nedvesse-
getol, tekercsek hofokatol, tisztasagatol fiiggoen. A szigeteles ellen-
allasa legalabb 1 MQ legyen.
A megfelelo ertekii ellenallas azonban meg nem biztositja azt,
hogy a szigetelesben nines olyan hiba, amely a probafesziiltseg alkalma-
val atiitest okozhat.
C) Menetzarlat
A villamos gepek iizemzavarainak nagyreszet a szomszedos menetek
kozotti szigeteles seriilesebol eredo menetzarlat okozza. A menetzarlatot
eloidezheti mechanikai seriiles, tdlfesziiltseg, tulterheles, nedvesseg be-
hatasa, sot bizonyos esetekben a hibas bekotesek is. Ilyen hibalehetoseg
peldaul az is, ha a tekercsvegek a kommutatorszeletekbe osszekeverve
keriilnek.
Menetzarlatos egyenaramd gep csokkentett terhelessel tovabbra is
iizemben tarthato a hiba megnovekedese nelkiil. A menetzarlatos valta-
kozoaramu gep terheleset azonban hiaba csokkentjiik, a hiba novekedni
fog, es vegiil a gep iizemkeptelenne valik. Menetzarlat eseten ui. a tekercs
belsejeben zart aramkor keletkezik. Ha ez valtakozo magneses mezoben
van, akkor abban az indukcio nagysagatol, a rovidrezarodott menetek
szamatol, es a tekercs induktiv ellenallasatol fiiggoen aram keletkezik.
Ez az aram altalaban a nevlegesnel lenyegesen nagyobb, a tekercs szige-
telese leeg. Ezaltal ujabb menetek valnak zarlatossa, a hiba megsokszoro-
zodik es az egesz tekercseles leeg.
A tekercseles menetei kozott a szigeteles szilardsagat novelt kapocs-
fesziiltseggel kell ellenorizni, amelynek erteke az egyes tekercselesek
nevleges fesziiltsegenek 130%-a. A proba alatt a tekercseles szigetelese
nem iithet at, ill. nem lehet menetzarlatos.
A nienetszigetelesi probat iiresjarasban kell elvegezni, sziikseg
eseten a frekvencia vagy fordulatszam megfelelo novelesevel. A prdba-
fesziiltseget harom percig kell fenntartani.
19*
291
Motornal az alkalmazott fesziiltseget kell novelni, generatornal
a gerjesztest vagy a fordulatszamot addig fokozni, amig el nem eri az
eloirt prdbafesziiltseget.
Tekercseit forgoreszu aszinkron motor menetszigetelesi prdbajat
nyitott forgdresz-tekercselessel, a forgdresz nyugalmi allapotaban kell
elvegezni.
Pdlusvaltd villamos motoroknal a menetszigetelesi probat min-
den tekercsrendszernel nevleges fordulatszamon kell elvegezni.
Egyenaramu motor menetszigetelesi prdbaja generatoros iizemben
is elvegezheto.
Fenti adatokat ,,A villamos forgogepek javitas es atalakitas utani
vizsgalata” cimii KGSZ 40.0450-70 sz. Kohd es Gepipari Agazati Szab-
vany tartalmazza.
A szabvany kiilon felhivja a figyelmet arra, hogy ujratekercseles
eseten a forgoresz mechanikai szilardsagat 2 perces porgetesi prdba-
val kell ellenorizni. A porgetesi fordulatszam a gep tipusatol es az iizem
kozben bekovetkezo fordulatszamtdl fiiggoen a nevleges fordulatszam
120...180%-a.
1. Forgdresz-tekercseles vizsgalata
A menetzarlat vizsgalatara a gyartas kozben altalaban elektro-
magneseket hasznalunk. A 312. abra egy ilyen ketpdlusu elektromagnest
mutat. Az elektromagnes polusvegei hengerfeliiletkent vannak lemun-
kalva, hogy a prdbanal a fluxus jobban atfoghassa a forgdresz tekercse-
lest. A magnes torzsen levo nagy menetszamu tekercselest 50, 500 vagy
1000 Hz periddusu valtakozdarammal taplaljuk. A forgdresz .vastesten
at zarddd valtakozd fluxus olyan fesziiltseget indukal, amely a menet-
zarlatok nelkiili forgdresz-tekercselesben kiegyenlitodik. Ha a teker-
cseles meneteiben vagy a kommutatorszeletek kozott zarlat van, akkor a
rovidzarlatos menetekben eros felmelegedest okozd aram folyik.
Kimutathatjuk a menetzarlatot a 313. abran
lathatd modon is. Az egyik oldalan nyitott vasmagu
tekercset a fdrgdreszvastest ket szomszedos fogara he-
lyezziik. A tekercset allando periddusu es kapocsfesziilt-
segii valtakozoaramu aramforrasra kapcsoljuk. A me-
netzarlatos forgoresztekercs — ha azt a kis elektro-
magnes kdzrefogja — rovidrezart szekundertekercset
kepez es a magnestekercs aramfelvetele megnott. A
magnestekercs vegeihez telefon hallgatdt vagy meg-
felelo nagy izzdlampat kapcsolunk. Vizsgalat kozben
a forgoreszt forgatjuk es a kis vasmaghoz mas es
mas fogak keriilnek. Zarlatmentes hornyoknal gyenge
3/2. abra. Pioba-
magnes vazlata
292
bugo hang hallhatd. Ha zarlatos horony keriil a kis vasmag ala, a telefon
eles bugo hangot ad, ill. az izzolampa kigyullad.
A kotesek helytelenseget, valamint az ezen keresztiili menetzarla-
tot un. kipontozdssal is megallapithatjuk. A nyugvo forgdreszbe egyen-
aramot vezetiink. A bevezetett aramot allando drteken tartjuk es a
szomszedos szeletek kozti feszйltsёgesёst
millivoltmdrovel тёг]йк. Aszimmetria а тёп
feszйltsёgesёs екёгёяёуе! jelentkezik. A 314.
abran lathato egy nёgypдlusй hurkos dob-
tekercseks kipontozasa.
РёШакёрреп kdvessiik vёgig egy trak-
cids motor forgoreszxnek menetzarlat-vizs-
galatat. A kommutatorszeletek szama 276.
A forgoresz kommutatoranak tetszole-
ges 8ге1е1ё1 megjeloljiik (1-es). Innen kiindul-
va jobbra haladva leszamolunk 48 szeletet.
Az 1-es es 48-as szeletre kapcsoljuk az aram-
forrast, es a szabalyozo ellenallassal beallit-
juk a sziiksdges arameross6get ugy, hogy a
millivoltmdro csatlakozd kabeleinek ёпп1б
csucsait raszoritva az aramforras kapcsai al-
313. abra. Menetzarlat-
vizsgalat telefonnal
tai osszefogott polusosztasnyi szakasz 7-tol
42 szeletek kozott barmely кё! szomszёdos 5ге1е1ёге, hogy kozottiikkb.
30 mV szeletfeszйltsёget kapjunk.
A meres osszehasonlitassal tortenik ugy, hogy az 1-es szeletbol
kiindulva az erinto csucsokat 4—5 s-ra raszoritjak az egymas mellett
levo 2 szeletre ё8 kozben figyeljiik а тПНуоктёгб mutatojanak kilen-
gёsёt.
Az ёпп1б csucsokat mindig egy-egy szelettel tovabb tessziik addig,
amig az aramforras kapcsai kozott levo 48 szelet тёгё$ё1 e^geztiik.
Helyes ёНёке! a 7 ё8 42 szeletek kozott kapunk. Tehat csak ezeket az
ёНёкеке! vessziik figyelembe. Ezutan az aramforrast kikapcsoljuk ё8
az elozo polusosztasban le-
szamolt szeletekbol a 36-os
szeletet vessziik 1-esnek,
агёН, hogy az elozo polus-
osztasbol a 42—48 szeletek
is az ёнёкез тёгёз! szeletbe
keriiljenek.
Fentiek alapjan a
kommutatorok minden
egyes 8ге1е1ёп vёgighala-
dunk, iigyelve arra, hogy a 314. abra. Negypolusii hurkos dobtekercseles
293
legelso polusosztasnak helytelen erteket mutato elso hat szelet a vegen
az ertekes meresi szakaszba keriiljon. A szeletek kozott mert fesziilt-
segertekek kozott a gyakorlatban kb. ±7% elteres lehet. Ahol a mert
fesziiltseg ezen hataron kiviil esik, ott a ket szelet kozott vagy a ket sze-
lethez csatlakozo tekercsek kozott zarlat van.
Tekintettel arra, hogy a tekercsvegek meg nincsenek beforrasztva
a kommutatorba, elofordulhatnak az ertekes szakaszban is nagyobb
fesziiltsegkiildnbsegek. Ez a tekercsvegek es a szelet kozotti rossz erintke-
zesnek tudhato be. Ilyen esetben a nagyobb erteket mutato tekercsvege-
ket a vegleiito acellappal szorosan beiitjiik a szeletnyilasba, ezaltal az
erintkezes megjavul. Ha a vegleiites utan sem kapunk helyes erteket,
akkor a tekercs zarlatos.
Kapcsoljuk ki az aramforrast es a zarlat megsziintetese utan foly-
tassuk a menetzarlat-vizsgalatot.
A zarlat lehet kommutator- vagy tekercseredetu. A kommutator-
zarlat lehet kiilso feliileti vagy belso eredetii.
Kommutator kiilso feliileti zarlata eseten a zarlatot mutato ket
szelet kozott levo szeletszigeteles menten femfureszlappal vagy rajztii-
vel gondosan tisztftsuk ki a szeletek kozott levo, esetleg az esztergalyo-
zaskor elkenodott sorjakat vagy szennyezodeseket. Ha a zarlat tisztftas
utan is fennail, akkor valoszfnu, hogy belso eredetii. Ezek javfthatok ugy,
hogy az osszefogo bilinccsel osszefogjuk a szeletkoszorut ugy, hogy a
bilincs es a kommutator koze 2 mm-es prespanszigetelest helyeziink.
Ezzel a bilincset elszigeteljiik a kommutatorszeletektol. Meglazitjuk es
levessziik a kommutator szoritogyiirii anyait, kiemeljiik a szoritogyuriit,
mikasapkat es a szektorok szabadda valt feliileten a zarlatot mutato
szeletek kozott, a kiilso feliileti zarlatnal vegzett tisztitashoz hasonloan,
megtisztitjuk a szeletek kozotti szigetelest.
Visszahelyezziik a mikasapkat es a szoritogyuriit. Ha a zarlat to-
vabbra is fennail, akkor valoszinii, hogy a tekercs-menetzarlattal allunk
szemben, amelynek javitasa a kovetkezo:
Kiemeljiik a kommutatorbol a zarlatos tekercs felso es also vegeit.
A kiemelt vegekre rahelyezziik a 220 V-os aramforras erintocsucsait es
megnezziik, hogy a zarlat megszunt-e. Ha a zarlat nem sziint meg, akkor
lepestavolsagig ovatosan kiemeljiik a horonybol a felso tekercsoldalakat.
Kiemeljiik a hibas tekercset es helyebe behelyeziink egy jo tekercset.
Visszarakjuk a horonyba a kiemelt felso tekercsoldalakat. A vegeket be-
helyezziik a szeletbe es gondosan leiitjiik, majd folytatjuk a menetzarlat-
vizsgalatot.
Ha a szeletbol kiemelt tekercsben nincsen zarlat, akkor 220 V-tal
vizsgaljuk meg a megjelolt szeleteket es ha a zarlat tovabbra is fennail,
akkor az minden valosziniiseg szerint a kommutator hatso lemeztest fele
eso, nem hozzaferheto reszen van.
294
A javitashoz emeljiik ki a szeletekbol a felso es also tekercsvegeket.
Huzzuk le a kommutatort a tengelyerol. A kommutatort javitas utan a
tengelyre ismet felpreseljiik. Visszahelyezziik a tekercsvegeket a szeletekbe
es ujbdl elvegezziik a menetzarlat-vizsgalatot.
Az esetleges tekercszarlatok javitasanal kiemelt tekercsek szigete-
leset meg kell vizsgalni, hogy nem seriiltek-e meg. Seriilt szigetelesu
tekercset visszahelyezni nem szabad!
2. Alldresz-tekercseles vizsgalata
Valtakozoaramu alldresz-tekercseles menetzarlat-vizsgalatat az alab-
biak szerint vegezhetjiik.
A betekercselt alldreszbe
... 3 mm atmeroju szigetelt
lagy vaspalcakoteget helye-
ziink.
Az alldresz-tekercselesbe
220 vagy 380 V fesziiltsegii,
50 Hz periddusu aramot veze-
tiink, a 315. abran lathatd vaz-
lat szerint.
Ha az aram mind a ha-
tekercseles nelkiili forgoreszt vagy 2...
315. abra. Menetzarlat-proba
316. abra. Hibas fazis menetzarlatos
tekercsenek megkeresese
rom fazisban egyenlo, akkor a
kotesek helyesek es a tekercs-
ben nines menetzarlat. Menetzarlat eseten eros a zugas es az alldresz-te-
kercseles melegszik. Ha a fesztiltsegek azonosak, akkor nines menet-
zarlat, a tekercsek osszekotese jd,
azonos a fazisonkenti tekercs es me-
netszam. Ha a mert fesztiltsegek kii-
lonbozoek, de a tekercseles nem
melegszik, akkor menetzarlat nines,
de a bekotes helytelen.
A 316. abran lathatd merest
ugy vegezziik, hogy a rovidrezart
forgoreszu motort osszeszerelve nor-
mals fordulatra hozzuk, majd az
egyik fazist megszakitva tovabb jarat-
juk, mint egy fazisu motort, s koz-
ben elvegezziik az alabbi mereseket.
Az U es V kapcsokra feszult-
seget kapcsolunk, merjiik W—U es
W—V kozti fesziiltseget. Ha ponto-
san egyenlo fesziiltsegeket kapunk,
295
akkor az R es S fazisban nines hiba, vagy a ket fazisban egymassal
egyenlo nagysagii hiba van. Ezutan a fesziiltseget atkapcsoljuk az U es
W kapcsokra, meriink V—U esV—W kozott. Ha most is egymassal es
az elobbi meressel egyezo erteket kapunk, a tekercseles egyik fazisaban
sines menetzarlat. Ha valamelyik ket kapocs kozott kisebb erteket
317. abra. Menetzarlatos tekercs keresese
egyfazisu motor eseten
meriink, akkor az a fazis me-
net zarlatos, vagy hibas be-
kotesu.
A hibas fazisban meg-
merjiik az egyes tekercsek-
ben indukalt fesziiltseg nagy-
sagat ugy, hogy letisztitjuk az
osszekotesekrol a szigetelest.
A legkisebb fesziiltseget mu-
tato tekercs a hibas.
A 317. abra egyfazisu mo-
tor menetzarlatos tekercsenek
a kereseset mutatja.
Ez esetben a fofazisra
tessziik a fesziiltseget es a ge-
pet fordulatra hozzuk es mer-
jiik a segedfazis tekercsein a
fesziiltsegesest. Ha az egyes
tekercsekben mert fesziiltsegek
nem egyeznek, akkor az a te-
kercs menetzarlatos, amelyiken a legkisebb fesziiltseget mertiik. Ezu-
tan a segedfazisra tessziik az aramforrast es a fofazis tekercsein merjiik
az indukalt fesziiltseget. A legkisebb fesziiltseget add tekercs a menetzar-
latos. A 318. abran lathato menetzarlat-probat tomeggyartasnal hasz-
naljuk. A hasznalt kiilonleges kesziilek mukodesi elve a kovetkezo: a 3
elektromagnesre 1000 Hz frekvenciajil valtakozoaramot kapcsolunk,
ez a vizsgalando 6 alloreszben magneses fluxust hoz letre. A 4 te-
kereshez mikrofon csatlakozik. A 3 es 4 elektromagnes elhelyezcsc
olyan, hogy amikor a 3 elektromagnes korben forgatva az alloresz te-
318. abra. Kesziilek menetzarlat-probahoz
296
319. abra. Polustekercs
menetzarlat-vizsgalata
320. abra. Transzforma-
tor segitsdgevel vegzett
tekercsproba
kercseiben fesziiltseget indukal, a mikrofonban hallhato hang zarlat ese-
ten erosodik es igy a hibahely megallapithatd.
A kesziilek egy teljes fordulata alatt elvegezheto az alldresz-teker-
cseles inenetzarlatprobaja.
Pohistekercseles menetzarlatat tobb modszerrel is megallapithatjuk:
ellenallasmeressel, kiilonleges transzforma-
torral es nagyfrekvencias arammal. Az el-
lenallast egyenaramii Wheatstone-hiddal vagy
volt- ds ampermerovel a 319. abran lathato
modon merhetjiik. A vizsgalando tekercset
szabalyozhato ellenallassal sorba kotve kap-
csoljuk a halozatra. A hibatlan tekercsek el-
lenallasa'azonos, a zarlatos tekercs ellenal-
lasa azonban kisebb. На V—A meros mod-
szerrel meriink, akkor az ellenallast az Ohm-
torvenybol hatarozzuk meg.
A 320. abran lathato a transzforma-
toros menetzarlat-vizsgalat. A transzforma-
tor 1 vastest en a valtakozdarammal taplalt
tekercselese van. A 3 vizsgalando tekercset
a transzformator vastestere helyezziik. Ha a
vizsgalt tekercsben zarlatos menetek vannak,
akkor az aramot a 2 tekercselesre kapcsolva a hibas tekercs rovid ido
alatt felmelegszik.
Menetzarlat-vizsgalatot 1000 Hz-es arammal is vegezhetiink.
Az aramforras egyik vezeteket a nullpont kotesehez, a masik vezeteket
ampermeron es szabalyozhato ellenallason at az egyik fazisveghez kot-
jiik. A mereseket mind a harom fazisban vegezziik. Az eredmenyek
elterese menetzarlatbol vagy helytelen elkotesbol eredo hibara mutat.
A 321. abran lathato modon vizsgaljuk a menetzarlatot egyen-
aramii polustekercsek eseten. A tekercsre megfelelo fesziiltsegu valta-
kozdaramot teve, a menetzarlatos tekercs job-
ban melegszik, mint a tobbi. Ezenkiviil a zar-
latos tekercs vegein kisebb fesziiltseget merhe-
tiink, mint a tobbinel.
Kiegetessel is megkereshetjiik az egyfazisu
vagy haromfazisu gep, de barmely vasmagos te-
kercs eseten a menetzarlatot oly modon, hogy
220. ..380 V fesziiltseget tesziink ra, es azt hosz-
szabb ideig — drakig — rajta hagyjuk. A fesziilt-
seget lassan, fokozatosan emelve elerhetjiik, hogy
a menetzarlatos hely mar fiistol, sot egni kezd,
de a tekercs tobbi resze meg csak iizemmeleg.
297
321. abra. Menetzarlatos polustekercs
megkeresese
3. Forgoreszvizsgalo felautomata
A berendezes kis meretii kollektoros motorok forgoreszenek
villamos darabvizsgalatat vegzi. A berendezes ket reszbol all: az egyik a
a forgoresz befogo es korbeforgato mechanikus egysege a villamos jel-
add es erzekelo szervekkel, a masik az elektronikus egyseg, mely az
erzekelo szervek altal kozolt villamos jelek mereset es kiertekeleset
vegzi.
A kesziilek alkalmas: menetzarlat,
tekercsbekotesi hiba,
testzarlat es
villamos szilardsag
vizsgalatara.
A forgoreszt kezi behelyezese utan a mechanikus resz korbeforgatja,
es automatikusan elvegzi a programozasnak megfeleloen a fentiekben
felsorolt vizsgalatokat. A forgoresz villamos hibajat a berendezes auto-
matikusan jelzi, es megfelelo vizsgalati eredmenyek eseten ,,jo” jelzest ad.
298
VIII. BANDAZSOLAS ES KIEGYENSULYOZAS
A) Bandazsolas
Villamos forgogepek tekercselesere iizem kozben centrifugalis ero
hat. A centrifugalis ero a forgoresz tekercset igyekszik helyzetebol
elmozditani.
A tekercsek horonyban levo reszenek lefogasara maga a lemeztest
alakja es a horonynyilasba vert horonyekek szolgalnak. Egyenaramu
forgoreszek tekercseit sok esetben a lemeztest palastjan tobb helyen
korbefuto hornyokban elhelyezett acelbandazs rogziti.
A forgoresztekercsek vastestbol kiallo reszet, az un. tekercsfejet a
gep nagysagatol es tipusatol fiiggoen tobbfele modon foghatjuk meg.
Kisebb teljesitmenyu csuszogyuriis aszinkron gepeknel eleg a tekercs-
fejet szalaggal vagy zsineggel egy szigetelt acelgyuriihoz kotozni.
A nagy fordulatszamu, nagy teljesitmenyu radialis hornyu turbo-
generator tekercsfejet acelsapkaval kell lefogni a nagy centrifugalis
ero elleneben. Az acelsapka szigetelo anyaggal van kibelelve, es rajta
radial iranyu furatok vannak a hutolevego eltavozasara.
A forgoresz tekercsfejek legaltalanosabb megfogasi modja a huzal
bandazzsal torteno megfogas. A bandazs anyaga altalaban nagy szilard-
sagil kor keresztmetszetu onozott acelhuzal, de ujabban a szort mezo
okozta vesztesegek kikiiszobolesere iivegszalakbol kesziilt szalagot is
alkalmazunk.
A tekercsfejre hato centrifugalis erot a bandazs szetszakitani igyek-
szik. A centrifugalis erobol
szamitott — a bandazsban ke-
letkezo — huzo igenybevetel
a rugalmassagi fesziiltsegek
20...30%-a. Ezek szerint a
bandazsban — figyelembe veve
az elofeszitest is — rugalmas-
sagi fesziiltsegnek 70...80%-a
fog ebredni.
A kiilonleges aceldrotbol
keszitett bandazst forrasztas-
sal rogzitik. A tekercsekre a
24. tablazat
Acel- huzal atmerd mm Feszites kp Forgoreszatmerd mm
0,8 30— 40 100— 200
1,0 50— 60 201— 400
1,2 65— 80 401— 600
1,5 100—120 601 — 1000
2,0 180—200 1000-nel nagyobb
299
bandazst megfelelo elofeszitessel kell felcsavarni. A sziikseges elofeszites
merteket, ha mar eloiras nines, a 24. tablazat szerint allitjuk be.
Tobbreteges bandazs eseten az egyes retegek elofeszites mas es
mas. Az elofeszites nagysaga a kiilso retegben kisebb mint a belsoben,
hogy a kesz bandazsban a teherelosztas lehetoleg egyenletes legyen. Ha
az elofeszites merteket nem allapitottuk meg helyesen, a belso retegek
elofeszitese melegedes kovetkezteben csokken, es a terhelest a kiilso,
hidegebb bandazs veszi fel. Miutan ez nines ilyen nagy tulterhetesre
meretezve, marado alakvaltozast szenved, fellazul es a gep nyugodt
jarasat veszelyezteti, sot esetleg bandazsszakadas is bekovetkezhet.
322. abra. Bandazskeszites
a egyreteges; b tobbreteges bandazs eseten
2 3
A tekercs szigeteloanyaganak szaritas, ill. impregnalas kozben
bekovetkezo zsugorodasa, valamint az iizemmeleg allapotban fellepo
hotagulas miatt a bandazs veszit elofeszitesebol. Ennek ellensulyoza-
sara a bandazsolast celszerii ket lepesben elvegezni.
Impregnalas elott ideiglenes bandazst tesziink azokra a helyekre,
ahova vegleges bandazsolasnak kell keriilnie. Ezaltal az impregnalaskor
biztositjuk, hogy a tekercsek vagy tekercsfejek a megfelelo helyre keriil-
jenek. Impregnalas utan az ideiglenes bandazst lebontjuk es elkeszftjiik
a vegleges bandazst.
300
Mind az ideiglenes, mind a vegleges bandazs ala szigetelest kell
tenni, amely a forrasztas okozta melegitesnek is ellenall. A szigeteles
foie, a huzal ala, a bandazs rogzltesere onozott, lagyvas lemezkeket helye-
ziink el ugy, hogy azok a keriileten egyenletesen legyenek elosztva.
A kello bandazsmenetszam felcsavarasa utan a bandazst ossze-
fogd lemezeket visszahajtjuk, leforrasztjuk, majd a drotvegeket vissza-
hajtva elcsfpjiik, vegiil a bandazst koriilforrasztjuk (322a es h abra).
323. abra. Bandazsologep
A bandazs felcsavarasat kiilonleges, esztergapadhoz hasonld szer-
kezetii gepen vegezziik (323. abra). A bandazsoldgep elvi miikddeset a
324. abra mutatja.
A gep fo reszei: 1 siktarcsa a forgdresz megforgatasara, 2 nyereg-
szeg a forgdresz masik vegenek kitamasztasara. A 3 labitd a foorsd gya-
kori be- es kikapcsolasara szolgal. A konnyii miikodtetes erdekeben a la-
bfto taposoja a gep egesz hosszan vegigfutd rud.
301
A bandazshuzalt a 4 dobrol adagoljuk es egy olyan gorgos szerke-
zeten vezetjiik at, amely egyreszt a huzal megfelelo fesziteset, masreszt
vezeteset vegzi. Az 5 tarcsat a 6 szarnyas csavarral feszitheto ket fel-
kengyel veszi koriil. A felkengyelekkel tetszes szerinti erovel feszitheto a
tarcsa es ezaltal fekezheto a dob forgasa. A dobrol lefuto huzal eloszor
324. abra. Berendezes
bandazskesziteshez
a 7 forgo gorgon halad, ezutan a 8
gorgo ala jut, amelyen a 9 suly fiigg
es a 10, 11 gorgokon keresztiil keriil
a forgoreszhez.
A suly nagysagat a megkivant
feszitoero hatarozza meg.
Mivel a feszites merteke a ban-
dazs minoseget es igy a gep iizemi
biztonsagat dontoen befolyasolja,
dinamometerrel allanddan ellenoriz-
ni kell a feszitoerot. A bandazsolas
megkezdese elott a felhelyezendo
bandazsnal 5... 10 mm-rel szelesebb
szigetelesii csikot helyeziink a tekercs
fejre. A szigeteles rendszerint nehany
reteg 0,5 mm vastag mikafolium,
folotte pedig egy-ket reteg hasonld vastagsagu prespan. Ezutan 0.2...
...0,4 mm vastag, 8...20mm szeles, onozott vaslemezkeket kell a szigeteles
foie helyezni a bandazshuzalok rogzitesere es a menetek helyenkent vald
osszefogasara. Szelesebb es hosszabb csikokat hasznalnnk a bandazs
vegenek lefogasara.
A bandazsokat rendszerint a forgoresz lemeztestetol tavolodolag,
a tekercsfejek szelei fele csavarjuk fol. Nem szabad az elso meneteket
teljesen megfeszitve felcsavarni. A felcsavarast ketfelekeppen szokas el-
kezdeni. Az egyik modszernel a szellozocsatornaba faekeket vernek,
amely kb. 300 mm-rel kiall a forgoresz lemezteste foie. Az ek kiallo vegere
erositik a hurokka osszecsavart huzalveget. A masik modszernel a
forgoresz lemeztest keriiletere nehany huzalmenetet helyeznek ugy. hogy
azok hurkot kepezzenek. A bandazsokat a kommutatorzaszlok belso
szeletol vagy a fejek kiilso szeletol szamitott kb. 15...30mm-re helyezik
el, ill. a tekercstarto gyiiriik foie.
A huzal felcsavarasanal a meneteket kalapaccsal iitdgetve, szoro-
san egymas melle helyezik.
A sziikseges menetszam felrakasa utan a bandazs elejet es veget a
visszahajtott lemezkek segitsegevel onnal megforrasztjak. Ezutan a huzal
mindket veget elvagjak es a bandazst egesz feliileten megforrasztjak.
A bandazs forrasztasat onban dus forrasszal ajanlatos vegezni, amely
megolvadaskor jol elfolyik es hamar megdermed. 350...400 °C-os (623...
302
...673 К) pakaval kell forrasztani. Gondoskodni kell a felesleges on el-
tavolitasatol es a csomdsodas megsziinteteserol.
Bandazs keszitesenel az alabbiakra ugyeljiink:
— a felrakott bandazs kiilso atmeioje ne legyen nagyobb a forgo-
resz-lemeztest atmerojenel;
- - ha a szamitott menetszam a tekercsfejen egy retegben nem fer el,
tobb reteget csavarjunk egymas foie, retegenkent csokkeno elofeszitessel;
a bandazst minden reteg utan korbeforrasztjuk;
— olyan gepeknel, ahol a tekeicsfej eros, szort magneses terben
van, osztott acelbandazst, vagy nem magneses anyagbol kesziilt (bronz,
iivegszal stb.) huzalt, ill. szalagot alkalmazunk;
— nagy igenybevetelii bandazsnal a forgoreszt impregnalas utan
bandazsoljuk; a keszre tekercseit forgoreszt a veglegesnel gyengebb
ideiglenes bandazzsal lefogjuk, majd ezzel szaritjuk es impregnaljuk a
gepet; ezutan a gyenge bandazst eltavolitjuk, s helyette a rugalmassagi
hatarig elofeszitett djabb ideiglenes bandazst keszitiink; ismet impregnal-
juk, majd ezt a bandazst is eltavolitva kell a vegleges bandazst elkesziteni;
— a tekercsfejnek a bandazs aldl kilogo reszet egyes esetekben
ajanlatos hajlitasra ellenorizni, mint egyik vegen befogott tartot.
B) Kiegyensiilyozas
A forgdreszek a gyartas pontatlansaga es az anyag inhomogenitasa
miatt kiegyensdlyozasra szorulnak. A kiegyensdlyozatlansag olyan rez-
gesek forrasa lehet, amely — ha igy keriilne a gep iizembe — a gep
csapagyait, tartolemezeit, alapozasat karosan terhelne es megroviditene
a gep elettartamat.
Kiilonosen fontos a nagymeretu, nagy fordulatszamu gepek kiegyen-
sdlyozatlansagat megsziintetni. Nagy gonddal kell kiegyensdlyozni a
szerszamgepbe beepitett motorokat, mert a motor rezgese a szerszam-
gepen vegzett munka pontossagat es a munkadarab feliileti finomsagat
karosan befolyasolja. Ha a rezgesek frekvenciaja kozel esik a forgogep,
ill. az alapozas sajat frekvenciajahoz, rezonancia jelensege kovetkezik
be es ez az egesz berendezest tonkreteheti.
Nyugodt, egyenletes, rezgesmentes gepjarast csak jo kiegyensulyo-
zott forgoresszel lehet biztositani.
A kiegyensdlyozatlansagnak harom esetet kiildnboztetjiik meg:
statikus, tiszta dinamikus es altalanos (dinamikus) kiegyensulyozat-
lansag.
Statikus kiegyensulyozatlansagrol beszeliink, ha a forgoresz forgas-
tengelyevel parhuzamosan eltolodott a sulyponti (tehetetlensegi) fo-
303
tengely valamely tiilsuly hatasara (325. abra). Ekkor a szabad tomegerok
eredoje egyetlen его.
Tiszta dinamikus kiegyensulyozatlansagrol beszeliink akkor, ha
tengely sulypontban metszi a
valamely thlsuly hatasara a sulyponti
325. abra. Statikus, tiszta dinamikus es altalanos
kiegyensulyozatlansag elvi vazlata
forgastengelyt. A sza-
bad tomegerok eredoje
egy eropar (nyomatek).
Altalanos kiegyen-
sulyozatlansagrol akkor
beszeliink, ha valamely
tulsuly hatasara a suly-
ponti tengely es a for-
gastengely a sulyponton
kiviil metsziк egymast
vagy kiteroek. A szabad
tomegerok eredoje ek-
kor erokereszt (276.
abra).
A fentiekbo! lat-
halo, hogy a kiegyen-
sulyozatlansag abbol
ered, hogy a forgdresz
forgastengelye nem esik
egybe a sulyponti (tehe-
tetlensegi) fotengellyel.
A forgdresz suly-
ponti tengelyenek hely-
zetet a forgdresz anyag-
eloszlasa befolyasolja.
A homogen es szim-
metrikus anyagelosztast
mind a szerkesztesnel.
mind a gyartas folya-
matainal lehetoseg sze-
rint biztositani kell. A
leggondosabb eljaras el-
lenere is tobb-kevesebb
kiegyensulyozatlansag-
gal kesziilnek el a for-
goreszek, amit kiegyen-
sulyozo rniivelettel le-
het a kivant ertekre csok-
kenteni.
304
327. abra. Statikus kiegyen-
sulyozas kozepes es nagyobb
gepek eseten
Mint lattuk, a kiegyensulyozatlan forgo testre hato crok crcdojc
lehet a sulyponton atmeno egyetlen eto (statikus), egy nyomatek (tiszta
dinamikus) es egyiittcsen egy ero es egy nyomatek (erokereszt).
Az erot azonos iranyu es nagysagu, de ellentetes crtelmu erovel. a
nyomatekot pedigasikjaban levoellennyo-
matekkal ellensiilyozhatjuk.
Statikus kiegyensulyozassal kell biz-
tositani, hogy a forgdresz sulypontja a
forgastengelybe essek. Ez ugy erheto el, ha
a kiegyenshlyozatlansagot okozd ismeret-
len M tomeggel ellentetes oldalon azzal
megegyezo nagysagu tomeget ero-
sitiink.
Elvegczheto a statikus kicgycnsulyo-
zas ugy is, hogy azt az oldalt, amelyiken
sulytobblet mutatkozik, furassal vagy kd- 326. abra. Statikus kiegyensu-
szbriilessel konnyitik. lyozas torpe motor eseten
A kiegycnsiilyozast prizmakra helye-
zetl allo forgoreszen vegezziik (326. es 327. abra). A kicgyensulyozott
forgdresznek a prizman gorditve barmely helyzetben meg kell allni.
Meresi hibat okozhat, hogy a nehezebb forgdreszek tengelye es a
prizma benyomddik, ezert aprizma megfelelo anyaganak es fclfekvo felii-
letenek helyes kivalasztasa nagyon fontos.
A statikus kiegyensulyozas elvegezhcto tarcsak kozott is, ahol a
forgdresz gordiilo mozgas helyett forgo mozgast vegez.
A kiegyensulyozo gep elvi mukodeset a
329. abra mutatja.
A kiegyensulyozatlan forgdresz rezge-
seinek hatasara a rugo lengesbe jon. A
rezgesek megszunnek, ha a kiegyensulyo-
zandd forgdresz jobb oldali homlokfcliiletere
a sziikseges nyomateknak megfelelo nagy-
sagti Е/х tomeget erositiink. Ezutan a jobb
oldali esapagyat rdgzitjiik es a bal oldalit
rugdk koze fogjuk. Kiegyensulyozaskor M2
tomeget erositsunk a forgoreszre. A for-
gdresz nehez helyet a tengelyesapon ceruza
vagy kretajellel jeloljiik. Miutan a forgd-
resz tehetetlensege es surlddasa miatt a jel
es az egyensulyhiba helyzete kozott fazisel-
tolodas van, az ellensuly (Mj, M2) helyet
egymassal ellentetes forgatassal allapitjuk
meg. A ket oldal kiegyenstjlyozasa utan
20 Villamos forgogepek tekercselese
305
mindket csapagy rugdzasaval ellenorzest kell vegezni. Az egyensulyhiba
a ket jel felezosikjaban van.
A 330. abran lathato a Trebel-fele korszerii dinamikus kiegyen-
sulyozd berendezes.
328. abra. Forgoresz kiegyensulyozatlansagi diagram
A forgoreszt a csapagyazas helyen rugalmasan fuggesztjiik fel
ugy, hogy fiiggoleges iranyban lengeseket vegezhet, majd forgasba hoz-
zuk. A kiegyensulyozatlan forgoresz lengeseinek amplituddjat ugy mer-
jiik, hogy a 10 kezikerekkel a 8 merorugok allitasaval valtoztathato
amplitudoju mesterseges ellenlengest gerjesztiink. A merorugok okozta
lenges amplituddjat, vagyis a kiegyensulyozatlansag nagysagat az 1 ora
329. abra. Dinamikus kiegyensdlyozo
kesziilek vazlata
pcm-ben mutatja. A 10 kezikerekkel
a 8 merorugo hosszat valtoztatjuk
addig, amig a merorugo okozta len-
ges megegyezik a forgot esz gerjesz-
tette lenges amplitudojaval. Ekkor
az 1 mutato kilendiilese a legkisebb.
A mutato ekkor meg nem ke-
riilt nyugalomba, mert a ket kilen-
ges nines fazisban. Ha a hajtas
306
kozeleben levo 4 kezikereket forgatjuk, a merorugon gerjesztett mu-
lengest fazisba hozzuk a kiegyensulyozatlan forgoresznek a 13 felfiig-
geszto rugon okozott lengesevel, amikor is a murato mar nem moz-
dul ki.
A kiegyensulyozast mindig ket sikban vegezziik. Az egyik sikban a
testnek dgy kell lengenie, hogy a lengesi kozpontja a masik sikba essek.
330. abra. Korszerd dinamikus kiegyensulyozo gep
A kiegyensdlyozo sik megvalasztasa a forgoresz (motor, vagy
generator) konstrukciojatol fiigg. Szokasos megoldas a forgoresz ket
homlokoldalan (szoritotarcsa) trapez alakii korbefuto hornyot eszter-
galni, amelybe a kiegyensulyozashoz sziikseges potsulyokat lehet eh
helyezni. A horony lehetoleg kozel legyen a kiilso keriilethez, mert igy
kisebb sulyokkal lehet egyensulyozni.
Olyan forgdreszeket, amelyeken nem tudjuk a kiegyensulyozashoz
sziikseges hornyokat elhelyezni, a sulyokat hegesztessel vagy csavaro-
zassal is rogzitjiik. Ennek lehetosegerol elore gondoskodni kell. Rovidre-
zart forgoreszek kiegyensulyozasakor 'ellensulyokat a rovidrezard gyii-
rukon vagy a ventillatorlapatokon helyezziik el. Kis gepeket lehet a
bandazsra helyezett oncseppel kiegyensulyozni.
Ha a Trebel-gep csapagya es a forgoresz kiegyenlito sikja tavol van
egymastol, akkor a 8 merorugokat a forgoresz kiegyenlito sikja ala kell
helyezni.
A Trebel-gephez hasonlo mechanikus rendszeriiek a German-, a
Kunze-, a Schenk- stb. fele kiegyensulyozo gepek. Ismeretesek ezenkiviil
a torpemotorok tomeggyartasanal automatikus kiegyensulyozo gepek,
amelyek a kiegyensdlyozast teljesen automatikusan vegzik. A tobblet-
20’
307
sulyt a gep a megfelelo helyen es mertekben kifurja. A dinamikus ki-
egyensulyozo gepeket idonkent mesterseges kiegyensdlyozatlan forgd-
resszel ellenorizni kell.
A hajtdmotor megengedheto fordulatszam-ingadozasa 4-2% lehet.
A gep alapozasa olyan legyen, hogy a kbrnyezet rezgeseitol jol
szigeteljen.
A hazai ipar altal eloallitott BKE tipusu dinamikus kiegyensiilyozo
gepeken barmilycn alaku forgo alkatreszek kiegyensulyozhatok, amelyek
megfelelnek az egyes gepekre vonatkozo sdly es geometriai meret meg-
kbteseknek. A gepek konstrukcioja. kezelo elemeinek celszerii elrende-
zese gyors es tevedesmentes kezelest tesz lehetove. Gazdasagosan hasz-
nalhatok az egyedi. kis-, kozep- es nagysorozatu gyartasban.
A 25. tablazatban lathatdk a fenti tipusu gepek muszaki adatai.
25. tablazat
Megncvezes Jellemzok BKE 10 BKE 30 BKE 100 BKE 320
Az egyensiilyoz- halo darabok Sulya kp N 0,3. . 2,94. 10 1 ...30 3..100 10...320
.98 9,8... 294 29,4...980 98...3140
max. atmeroje, mm 500 530 1000 1250
csapagi atmeroje mm 3...63 1500 6...63 8...125 8...125
Az egyensdlyozas fordulatszama, (1 /min) 1000 750 630
erzekenysege, ц 1 1 2 2
Modernebb kiegyensiilyozo gepeknel az egyensdlyozas fordulat-
szamat szeles skalan valtoztathatjuk egyeniranyitoval taplalt egyenaramu
motorral, tirisztoros vezerlessel (pl. 125... 1250 ford/perc). Ez a meg-
oldas sebesseggel aranyos teljesitmenyt biztosit. Kis sebessegeknel ezen
kiviil hajtomiixet is kell beepiteni a nagyobb nyomatekigenyeknek meg-
feleloen.
A dinamikus kiegyenshlyozatlansag harom esete kdziil villamos
forgogepeknel inkabb az altalanos esettel talalkozunk. Ennek kiegyen-
sulyozasahoz ket, a forgastengelyre meroleges sikban, megfelelo szog-
helyzetben olyan eroket (olyan sulyokat) kell letrehozni, amelyek a ki-
egyensulyozatlansagbol adodo nyomatekot ellensulyozni tudjak.
308
A ket kiegyenlito sikot egymastol a lehet 5 legnagyobb tavolsagra,
a forgoresz ket vegen (kiegyenlito sikben) celszerii megvalasztani. A fel-
vett kiegyenlito sikokban a forgdreszben szetszort kiegyensulyozatlansag-
gal egyensulytarto kiegyensulyozo erot, ill. sulyt helyeziink el.
A megengedett kiegyensulyozatlansag merteke a forgoresz rendel-
tetesen kiviil elsosorban sulyatol fiigg. Azonos koriilmenyek kozott a
sulyosabb forgoreszek nagyobb, mig a konnyebb forgoreszek aranyosan
kisebb abszolut kiegyensulyozatlansaguak lehetnek. A kiilonbozo sulyu
forgoreszek kiegyensulyozatlansaganak osszehasonlltasara hasznalatos
a fajlagos kiegyensulyozas, melynek mertekegysege 0,001 mm = mik-
ron, azaz hosszusagegyseg.
A forgoresz megengedett kiegyensulyozatlansaganak merteke azon-
ban nemcsak miiszaki, hanem gazdasagi kerdes is. A kiegyensulyozas
pontossaganak novelesevel novekszik a kiegyensulyozashoz sziikseges
munkaido is. Jo geppel egy lepesben a kiegyensulyozatlansag atlagosan
tizedere, automata egyensulyozd gepeknel 15...20-ad reszere csokkent-
heto.
Megfigyeles szerint a forgoreszek kiegyensiilyozatlansagat eredeti
kiegyensrilyozatlansaguknak Vi-Vioo^ra kell redukalni. Ezt jo gepen
es sikeres kiegyenlites eseten 2—3 lepesben lehetseges elvegezni. A tiires
szigoritasaval a kiegyensulyozo lepesek szama, ill. munkaideje nd-
vekszik.
Egy aszinkron motor forgdreszet 1 mikronnal kisebb megengedheto
kiegyensiilyozatlansagig egyensulyoztuk ki.
331. abra. Kiegyensulyozo gep BKE-30
309
Az ilyen mertekben kiegyensillyozott forgbresszel osszeszerelt
motor rezgesamplitudoja 6 mikron volt. A forgoresz kiegyensulyozat-
lansagat elrontva (nbvdve) a villamos motor rezgesamplitudbja csak
egy hatar eicrese utan kezdetl novekedni.
A 328. sz. abran latharo, hogy a forgoresz kiegyensulyozatlansaga
12 mikronig novelbeto anelkid, hog;/ az osszeszerelt motor tezges-
amplitudoja (6 mikron) vaitozna. Ev.en ebben az esetben nines eitelme,
hogy a forgoreszt 12 rrdkronnal pontosabban egyensulyozzuk ki. Ha a
A.’. ah: a. К tegyensulyozo gep BKE-320
rezges amplitudojat csbkkenteni khanjuk, ugy a kisebb maradd kiegyen-
siilyozatlansag eloirasaval egyiitt pontosabb csapagyakat kell beepiteni,
cs a kiegyenlitetlen magneses mezok okozta rezgcseket kell csbkkenteni.
Mig a statikus kiegyensulyozatlansag egyszerii eszkbzbkkel meg-
sziintetheib, a dinamikus kiegyensuiyozatlansag jelenletet az alatamaszta-
saia kifejtett hatasa alapjan erzekelhetjiik. E celbol a forgoresz kiegyen-
sulyozasat dinamikus kiegyensulyozb gepeken forgatas kozben vegez-
ziik el.
A. kiegyensulyozas tartbssaganak feltetele, hogy a forgoresz suly-
pontja iizem kozben ne valtoztassa helyzetet. A kiegyensulyozas techni-
kai elofeltetelcit mar megelbzb muveleteknel biztositani kell. Igy a teker-
cselesnel. impregnalasnal. a bandazs elkeszitesenel stb. igen kbriiltekin-
toen es lelkiismeretesen kell az elolrt munkakat elvegezni.
Neha a kiegyensulyozas tbkeletlen vegrehajtasa is okozza a suly-
pont uzemkozbeni eltolbdasat, peldaul az ellensulyok meglazulasa.
Sulyponteltolbdasra kiilbnbsen akkor van lehetbseg, ha a kiegyensu-
lyozast helytelenid a hornyokba fektetett lemezcsikkal vegzik. Ez a
310
megoldas azert is helytelen, mert az egyensulyhiba ^ItaUban nem a ho-
ronyban, hanem a tekercsfejben van.
A tomeggyartassal kesziilt rovidrezart forgoreszek rovidrezaro
gyuruin megfelelo csapok vannak,
amelyekre az elore kisajtolt 0,5, 1,
2. 5 es 10 p-os sulyokat lehet fel-
rakni. A kiegyensulyozast vegzo
dolgozo a megfelelo sdlyokat fel-
fuzi az aluminium csapokra,
majd a csapot kisse felduzzaszt-
va, a sulyt rogzlti.
333. abra. Kiegyensiilyozo csap
311
IX. SZARITAS ES IMPREGNALAS
A) Tekercselesek szaritasa
A villamos gepek gyartasanal a szigeteloanyagok a tekercselesi
hezagok kiszaritasa, lakkal telftese igen fontos. A telites a tekercseles
mechanikus megerositeset, nedvessegvedelmet, jobb hovezeteset es a
villamos ati'^si szilardsag noveleset szolgalja.
A lakkal telitesL ritatast) szaritasi muvelet elozi meg. Celja a viz
eltavolitasa es a levego ritkitasa, hogy az iiregek helyet a lakk foglalhassa
el. Az italas elotti un. eloszaritast szellozovel felszerelt szaritokalyhaban,
vagy vakuum-kalyhaban vegezhctjuk. A jo eloszaritas 100 °C feletti
homersekleten kell elvegezni. igy a szigeteloanyagbol kilepo vizgoz a
kornyczetbe tavozhat.
A vakuum-kalyhaban valo eloszaritas elonye, hogy a viz forrpontja
a legnyomas csokkentesevel nagynwrtekben csokken. Mig O',V, vakuumnal
(760 Hgmm nyomas) 100GC-on, addig 97'Z-os (22.8 Hg mm nyomas)
vakuumban mar 24,4 c'C-on forr a \iz. Vakuum-szaritassal nemcsak a
viz eltavolitasat gyorsitjuk, hanem az alacsony szaritasi homerseklettel a
szigeteloanyagokat is kimeljiik. A rostanyag (papir. pamut, selyem stb.)
es zomancszigetelesii gepekben a megengedett szaritasi hofok 105...
... 110°C, iiveg- es csillamszigetelesu gepekben 120... 130 C (393...403К).
Az eloszaritason kiviil az itatas utan is sziikseges a szaritas, hogy az
itatolakk oldoszere gyorsabban eltavozzek.
1. Szaritokalyhak
A szaritokalyhanak gyorsan kell a kivant home^kletre felmelcged-
nie, s ezt ±5 °C ingadozassal tartania kell. A szaritas kozben fejlodo
vizgozoket a kalyhato! vcntillator tavolitja el.
Szaritas kezdeten a levegocsere nelkiili legcirkulacid melegiti a
targyat. Ez utan levegocserevel eltavolitjuk a fejlodo gozoket. A szaritas
befejezettnek tekintheto akkor, ha a kalyhahoz csatlakozo kondenzator
megfigyelo iivegen par dran keresztiil nem tapasztalhato lecsepeges.
Villamosgep-szaritas merteket a szigetelesi ellenallas, kapacitas stb.
meresevel is ellenorizhetjiik.
A szigetelesi ellenallas nagysaganak valtozasa szaritas kozben meg-
312
adja a szaritas sziikseges idotartamat. Lehetoleg 1000, de legalabb 500 V-
os egyenaramd induktorral merik a tekercseles szigetelesi ellenallasat
szaritas elott es a merest szaritas kozben egy-ket drankent megismetlik.
Szaritas kozben a szi-
getelesi ellenallas mindad-
dig romlik, amig a gep szi-
getelese nedvesseget tartal-
maz: A szigetelesi ellenallas
eler egy melypontot (334.
abra). Ezutan a szaritas be-
fejezheto lenne, es csak le-
vegocserere volna sziikseg
a szigeteles feliileten meg
talalhato nedvesseg elparo-
logtatasara. A gyakorlat-
ban a meresi pontallansa-
gok miatt a melypont el-
erese utan meg egy-ket 6ra-
ig szarftjuk a gepet. A szi-
getelesi ellenallas meresenel
ui. konnyen tevedhetiink,
ha nem varjuk ki, hogy a
miiszer mutatoja megnyu-
godjek. Ez az allapot csak
334. abra. Tekercseles szigetelesi
elienallasanak valtozasa kifiitcs kozben
a tekercseles feltoltodese utan all eld, ami nagy gepekben egy-ket per-
cig is eltarthat.
Meres utan foldelt vezetekkel ki kell siitni
a tekercselesben keletkezett toltest. Ha ezt nem
tessziik, a gepet megerinto szemelyen keresztiil
vezetodik le a villamos toltes, ami kellemet-
len aramiitest, esetleg seriilest okozhat.
A szaritashoz hasznalhatunk termeszetes
legaramlasu. mesterseges legaramlasu vikutim-
mal es infravoros sugarakkal szarito berende-
zeseket.
A kismeretii termeszetes legaramlasu sza-
ritoberendezesek (335. abra) villamos futessel,
nagyobb meretiiek gozfutessel is kesziilhetnek.
A kismeretii berendezesben a futotestet alul
helyezik el es sok furatu vaslemezzel elvalaszt-
jak a szaritotertol. Nagymeretu villamos fu-
tesii berendezesekben nemcsak alulra, hanem a
kemence oldalaira is tesznek futotestet.
335. abra. Termesze-
tes legaramlasu sza-
ritoszekrcny
313
Ezeknek a berendezeseknek a hatranya, hogy a kalyha belseje-
ben a homerseklet egyenetlen es a levego aramlasi sebessege kicsiny. Az
oldoszerek gozei a levegovel keveredve konnyen felrobbanhatnak.
Mesterseges 16garamlasu szaritoberendez6s lathatd a 336. abran.
A villamos futotestek a kalyha oldalso csatornaiban vannak elhelyezve.
336. abra. Mesterseges
szaritoszekreny
Az 1 ventillatorral beszivott levego a fem ve-
doburkolattal ellatott, villamos futotesteket
tartalmazo 2 csatornaba jut. Itt felmelegszik,
ataramlik a kemence also, 5 lapjaban levo
nyilasokon es a felso ktirton tavozik.
A 337. abran lathatd szaritokemence
kis armaturak es tekercsek szaritasara hasz-
nalhato. Ez 2 m magas, 1 m szeles es 3 m
hosszu, kettosfalu szekreny. A szekrenyfala-
kat 3 azbeszt, kovafold, uveggyapot, vagy
egyeb hoszigetelo anyagokkal szigetelik. A
szekreny belsejeben az 1 csokigyot goz fiiti.
A kalyha tetejen jo zaras biztositasara a 4
szarnyasanyaval leszorithato 5 fedel van.
A nedvesseget a 2 kivezetocsovon ventillator tavolitja el.
338. abran lathatd szaritokemence kozepes teljesitmenyu villa-
mosgepek szaritasara alkalmas. A szaritokemence fontos reszei: 1 me-
leg levego hozzavezetes, 2 regisztralo homero, 3 ajtok hoszigetelessel, 4
gozfiitotestek, 5 szallitokocsik, 6 hoszigetelo, 7 levegoelosztd godor, 8
szabalyozoszelep levego kiengedesere, 9 levegoszelep, 10 levalaszto-
berendezes, 11 folyadek-allasmutato
337. abra. Szaritoszekreny
12—13 leeresztocsap, 14 kondenza-
tor oldoszer visszanyeresere, 15
csap friss levego beeresztesere,
16 ventillator, 17 levego-elome-
legito. 18 homero, 19 legvezetek
hoszigetelessel, 20 kemeny az el-
hasznalt levego szabadba enge-
desere.
A kemence homersekletenek
ellenorzesere legalkalmasabb a
regisztralo homero, amelynek
hoerzekelo reszet ugy kell elhe-
lyezni, hogy a kalyha atlag ho-
mersekletet mutassa.
A szaritast vakuumkalyha-
ban lehet a leggyorsabban elve-
gezni. Ez az eljaras tavolitja el a
legjobban a nedvesseget a teker-
314
338. abra. Vakuumos szarftoberendezes
csekbol. Ha vakuumkalyhakban szaritunk. a vakuumszivattyut addig
nem szabad elinditani, amig a szaritando gep at nem melegedett, mert
a melegatadas a levego kozvetitesevel sokkal gyorsabb, mint vakuumban.
Kisebb gepeket infravoros sugarakkal szaritjak. Az infravoros
sugarakat kiilonleges izzolampak allitjak elo. Ezekben az izzoszal ho-
merseklete valamivel alacsonyabb, mint a kozonseges, vilagitasra hasz-
nalt izzolampakban, ezert az elettartamuk hosszabb, kevesebb fenyt
es ugyanakkor tobb hot sugaroznak.
A lampabura belso feliiletet
visszaveroreteggel vonjak be. Ilyen
kemencekben kisebb energiafelhasz-
nalassal sokkal gyorsabban lehet
szaritani, mint az elobbi kemencek-
ben. A 339. abran lathato egy infra-
voros sugarakkal mukodo szaritobe-
rendezes vazlatos rajza. A berendezes
az / alapra szerelt 2 hengeres testbol
all. A hengeres test fenyes fel iiletu vas-
lemezzel van belelve. A szaritando al-
katreszeket a 7 asztalra helyezik. Az
asztalt az I alapra szerelt 9 szerkezet
percenkent 4—6 fordulattal forgatja.
A lampak allnak, a szaritando teker-
csek pedig allando mozgasban van-
nak es igy egyenletesen szaradnak.
339. abra. Infravoros lampakkal
mukodo szarftoberendezes
315
2. Szaritas arammal
A szigetelt tekercseket szaritoberendezes nelkiil sajat arammal is
kiszarithatjuk. Ilyen szaritast szinte kizarolag csak a villamos gepek
iizembehelyezese elotti szaritashoz, az un. kifuteshez hasznalunk.
A kifuteshez akar egyen-, akar valtakozdaram egyarant hasznal-
hato. Sajat egyenarammal csak segedpolusos gepeket lehet kifiitem.
A fopolust es az esetleges kompaund tekercselest lekapcsoljuk. A forgo-
reszt a seged polusokon, ampermeron, biztositon keresztiil rovidre zarjuk.
A kefehidat a forgas iranyaban ket-harom szelettel eloretoljuk es a gepet
meginditjuk.
Ha a fiitoaram nem eri el a kivant erteket, akkor kiilso gerjesztest
kell adni a fopolustekercsekre.
Ha a rovidrezarasban nem tudunk kielegito szikramentes jarast
biztositani, a gep kiszaritasat kiilso aramforrassal, vagy kalyhaban kell
elvegezni.
Valtakozoaramu kifuteshez az alldresz fazistekercseit rovidre kell
zarni. Celszerii minden fazisba ampermerot tenni. Igy ellenorizhetjiik,
hogy nincs-e hibas kotes. A leggyakoribb elkotesi hiba, hogy valamely
fazis elejet a vegevel felcsereljiik. Ez az elkotes P/2 ora alatt tonkre-
teheti a forgoreszt. Eppen ezert, ha nines mind a harom fazisban amper-
mero, telorai futes utan kapcsoljunk le es tapintassal gyozodjtink meg a
forgdresz melegedeserol.
Gondosan vizsgaljuk meg, hogy a rovidrezart fiitdaramkdr kifiites
kozben nem szakadhat-e meg. Ugyanis ha a foaramkor megszakad. a gep
felgerjed es a nedves tekercsek atiithetnek.
A kifutest kiilso valtalkozoarammal is elvegezhetjiik.
A forgoreszt ilyenkor rogzitjiik es rovidrezarjak. Bandazsolt gepek
minden egyes bandazsara lehetoleg egy-egy borszesz homerot tegyiink es
ellenorizziik allanddan a bandazs homersekletet. A valtakozo magneses
mezoben az allo kistdmegii bandazs igen gyorsan melegszik. A gep hd-
merseklete meg alig par fokkal emelkedett, de a bandazson az osszefogo,
forrasztddn mar megolvadhat es a bandazs szetugrik. Ha a bandazs ho-
rnerseklete a 120...130 °C-ot (393...403 K) elerte, a fittest meg kell
26. tablazat
Tipus I flitci V ftito
Nyitott motor I nevleges 0,15 ... 0,25-17 nevleges
Zart motor 0,4 ... 0.6 • / nevleges 0,1 • U nevleges
Nagy motor 0,6 ... 0,8! nevleges 0,08 ... 0,1 • U nevleges
Konverter Indulasi aram 0,3 ... 0,35-U nevleges
316
szakitani es meg kell varni, amig a bandazs 40...50 °C-ra lehiil. Ezutan a
fittest ujra folytathatjuk.
Valtakozoaramu futeshez a 12. tablazatban levo aram- es fesziilt-
segerteket celszeru hasznalni.
A konvertert forgas kozben fiitjiik ki, de a nevleges fesziiltseg he-
lyett az indulasi fesziiltsegre kapcsoljuk (kb. 1/3 nevleges fesziiltseg), es
hagyjuk jarni a gepet a futeshez sziikseges ideig.
Ha szetszedett motort kell kiszaritani, a teljesitmenytablazat ada-
tai szerint az allo-, ill. a forgoresz fesziiltsegenek 10...20%-at tessziik ra
es az ismertetett szabalyok szerint fiitiink. A gepreszeket sziikseg eseten
ponyvaval takarjuk le.
B) Impregnalas
1. Impregnald anyagok
Az impregnalasra hasznalt anyagoknak az alabbi felteteleket kell
kieldgiteni:
A szigeteloanyag villamos szilardsagat noveljek. A villamos szilard-
sagot elsosorban az egyes rostok kozotti levegoreteg atiitesi fesziiltsege
hatarozza meg. A rostos anyag villamos szilardsagat fokozza, ha a po-
lusokat es a hajszalcsoveket jo minosegii es jo villamos szigetelokepes-
segii itatdanyag tolti ki.
Fokozzdk a tekercs mechanikai szilardsagat. A mechanikai szilard-
sagot az itatdanyag jo ragasztokepessege es a megfelelo kemenyedes
fokozza.
Javitsdk a szigeteloanyag hodllo kepesseget.
Az itatoanyag ugy toltse ki a hezagokat, hogy novelje a szigeteles
nedvessegallosagat.
Megjegyezziik, hogy az itatas nem akadalyozhatja meg teljes
mertekben a nedvesseg behatolasat. Barmilyen tokeletes is az impregna-
las, az csupan lassitja a nedvessdg felszivodasat, mert az itatoanyag
molekulai olyan nagyok, hogy a legjobb esetben is csak az itatando
anyag mikroporusaiba kepesek behatolni.
Javitsa a lekercs hovezeto kepesseget. Nagy hovezeto kepessegu
itatdanyag alkalmazasa eseten az itatott tekercsben nagyobb melegedes
engedheto meg.
Novelje a szigetelt tekercs vegyi ellendllo kёpessёgёt. Asavak, lugok
gozevel szemben vegyileg ellenallo itatdanyag hasznalata noveli a gepek
elettartamat.
317
Az impregnalasra hasznalt szigetelolakkok felhasznalas szerint
itato (telito) es fedolakkokra csoportosithatok. A szigetelolakkok altala-
ban harom fo alkotobol allanak: alakktestbol, az oldoszerbbl es a higito-
bol. Az alapanyag, a lakktest adja a szaradas utani hartyaszerii reteget.
A lakktestet oldoszerben feloldjuk. Az Igy nyert nyulos anyagnak a gyar-
tashoz sziikseges viszkozitasat a higitoszer adja meg. Barmilyen mbd-
szerrel tortenjek az itatasi muvelet, a vegcel az, hogy az oldoszert es a
higitoszert eltavolitva, a lakktest molekulai egymashoz fokozatosan
kbzelebb keriiljenek, szivos, rugalmas, bsszefiiggo hartyat alkossanak.
Impregnalas utan oldoszer, higitoszer meg nyomokban scm maradhat
vissza, mert ezek jelenlete a ho hatasara a lakk lagyulasat okozza, ami a
szigetelesi viszonyok romlasara vezet.
A szaradas szempontjabol a lakkokat
I eve gon szarado es
kalyhaban' szarado, vagy mas neven beegethetd lakkokra osztjuk.
A levegon szarado lakkok szaradasa ienyegeben fizikai folyamat;
az oldo- es a higitoszer parolgassal tavozik. A kalyhaban szarado lakkok -
ban a ho hatasara vegbemeno vegyi fblyamat idezi elo a szaradast.
Villamos gepek tekercseinek impregnalasara levegon szarado lak-
kokat nem hasznalunk, mivel a tekercseles mdlyebben fekvo retegeiben
es a tekercseles hezagaiban a lakk szaradasa hosszu idot venne igenybe.
Levegon szarado lakkokat csak fedolakkent hasznalunk miutan a te-
kercs impregnalasa kalyhaban szarado szigetelolakkal mar megtbrtent.
Alapanyaguk szerint harom csoportra osztjuk a szigetelolakkokat:
1. termeszetes gyanta alapuak,
2. olajlakkok es
3. mugyanta alapuak.
A 2. es 3. csoportba tartozo lakkokat termeszetesen aszfalttal is
kombinaljak. Cellulbzlakkokat is hasznalnak, foleg rendkiviil gyors sza-
radasuk miatt, ezek azonban meleggel szemben tartosan nem ellenallok,
villamos atiitesi szilardsaguk kisebb, ezenkiviil oldoszeriik is tartalmaz
agressziv anyagokat.
Az utbbbi idoben mindjobban hasznaljak a Px 21 tipusu lakkot vil-
lamos gepek impregnalasara. Az irodalmi utalasok alapjan a Px 21-es
lakk felhasznalhato tropusi gepek impregnalasara is, de sziikseges az
impregnalas utan egy fungicid gombabloanyagot tartalmazo fedolakkal
bevonni. Altalanos iranyelv, hogy az itato lakkba gombablo anyagot
nem tesznek, mert csak rontana a lakk villamos tulajdonsagait es a
lakk beegetesi hofokan a legtbbb fungicid hatasat veszti vagy elbomlik.
318
2. Impregnate berendezesek
A kiszaritott gepeket minel elobb tovabb kell adni itatasra, mert a
nedvesseg behatolasa a szigeteloanyagok porusaiba annal gyorsabban
kovetkezik be, minel nagyobb a kiildnbseg a kornyezet es a kiszaritott
gep nedvessegtartalma kozott.
Az itatas kezdetleges modja, hogy a gepet kiszaritas utan itato-
lakkba meritik es addig tartjak benne, amig a lakk feliileten buborekok
jelentkeznek. Ha ez megszunt, a gepet kiveszik, a lakkot lefolyatjak es a
gepet szaritokalyhaba teszik.
A meritesi eljards elonye, hogy olcsd berendezest igenyel. Ered-
menyesen ott lehet hasznalni, ahol egyszeru tekeresrendszereket kell
atitatni. Az allo- vagy forgoresztekercseket fiiggolegesen kell elhelyezni,
ami megkonnyiti a lakk behatolasat, es egyidejuleg lehetove teszi, hogy
a tekercs iireges tereiben levo levego eltavozzek. Az atitatasi folyamat
10... 15 perc utan fejezodik be, amikor is megszunik a legbuborekok
keletkezese. Hatranya ennek az eljarasnak, hogy az atitatasra nem szant
reszek (lemeztest stb.) is bevonodnak.
A berendezes ezt a hatranyt kikiiszoboli azzal, hogy a lakkot szi-
vattyii segitsegevel emeli ki a tartalybol, es csovon at onti a rostelyra
helyezett alloresztekercsekre, amikor is a felesleges lakk visszafolyik a
tartalyba.
Meritesi eljarashoz az optimalis viszkozitast, atitatasi es lecsepegesi
idot elozetes kiserletekkel, tapasztalati uton kell meghatarozni.
Az elarasztasi eljards hasonlo a merito eljarashoz, csak olyan teker-
cseknel alkalmazhato, amelyeknel az impregnalo lakk viszonylag kony-
nyen behatolhat. A meritesi eljarassal osszehasonlitva az elarasztas
azzal az elonnyel jar, hogy a lakk szintje lassan emelkedve a tekercsben
levo levegot kiszoritja, es
ezzel intenziv atitatast er-
nek el.
Az elarasztasi eljaras-
hoz hasznalt berendezesek
elvi vazlatat a 339. abra mu-
tatja be.
Az atitatasra keriilo es
megfeleloen elokeszitett alld-
es forgoreszeket az imp-
regnalo tartaly rostelyara
helyezziik, majd szivattyu
segitsegevel feltoltjiik. 5... 15
perc atitatasi ido utan a
340. abra. Elarasztoberendezes elvi vazlata
319
lakkot leengedjiik, majd ugyanennyi ideig lecsepegtetjiik, es szarito-
kemencebe helyezziik.
A levegobol a kiszaritott gep mar rovid ido alatt is nedvesseget
vesz fel es karosan befolyasolja az eloszaritast koveto tovabbi technold-
giai folyamatokat. Ezert tokeletesebb megoldas, ha a szaritast es az ita-
tast ugyanabban a kazanban vegezziik kozvetleniil egymas utan anelkiil,
hogy a kazant a ket miivelet kozott kinyitnank. Ilyen a vakuumimpreg-
nald berendezes.
Olyan berendezest rendkfviil nehez kesziteni, amelyik a kiilonbozo
tipusu telftolakkokra egyarant alkalmas.
Kiilonbseget kell tenni az egyes berendezesek kozott aszerint, hogy
a telito anyag miigyanta alapu, termoelasztikus (polieszter) vagy termo-
plasztikus (kompaund) lakkfeleseg.
Minden lakkfeleseg eseten teljesen atmeno (athato) es legmentes
telites elerese kivanatos. Ez a cel csak vakuumtelito beicndezessel er-
heto el, mert tapasztalat szerint a merito eljarasnal legzarvanyok marad-
nak es az egyenletes telites nem biztosithato.
A vakuumeljarasnal a tekercseket es szigeteleseket a telites elott
teljesen legtelenitik (evakualjak) ugy, hogy a lakk a legmentes iiregekbe
benyomulhat. A nyomas alatti telites a lakkbenyornulast meggyorsitja es
megakadalyozza, hogy az oldoszer elgozolges kozben buborekkepzodest
okozzon.
341. abra. Kompaundalo berendezes elvi vazlata
320
A lakk, ill. a telitoberendezes megvalasztasakor tekintetbe kell
venni a lakktol es az iizemi homerseklettol fiiggo folyamatnak a lakk-
keverestol a polimerizacioig terjedo idejet. Tul rovid ido a telltest
lehetetlenne vagy legalabbis nehezze teheti.
A napi termeles mennyisege nagy jelentosegii a berendezes terve-
zesere. Kis termelesi mennyisegekre igen egyszeriien keszitheto berende-
zes is megfelelo. Nagyobb berendezesek futesi es hulesi idejet a szaritd-
kalyhaba es a telitokazanba beepitett legcirkulaltato berendezesekkel
lecsokkenthetjiik.
A korszerii impregnald berendezeseket automatizaljak, ezzel egy-
szeriisodik a berendezes kiszolgalasa es az egesz folyamat jobban ellen-
orizheto. Automatizalhato egy nagy kompaundalo berendezesben a fii-
tes, a hikes, valamint a vakuum letesitesenek vezerlese es szabalyozasa.
Pneumatikus, vagy motorral hajtott szelepek beiktatasaval, valamint
regisztralo tavmero miiszerekkel az egesz berendezes egy kozponti
vezenylo asztalrol (pultrol) kiszolgalhato es ellenorizheto (lasd a 341.
abrat). Pneumatikus csokapcsolasokkal, a nagy kazanfedelekhez hasz-
nalt gyorslefogokkal es pneumatikus fedelemelokkel a kiszolgalas lenye-
gesen megkonnyitheto.
342. abra. Impregnald berendezes kis es kozepes gepekhez
A 342. abran lathatd berendezes kis es kozepes gepek mugyanta
lakkal vagy polieszterrel valo telitesere szolgal. Reszei: 1 a fiitott lakk-
tartaly, 2 a fiitott telitokazan belso szellozovel, 3 vakuumszarito-kazan
belso szellozovel, 4 a vakuumszivattyu csoport, 5 a siiritdk (kompresszo-
rok) csoportja.
21 Villamos forgogepek tekercselese
321
3. Telites olajlakkal es mugyanta lakkal
A 343. abra mugyanta lakkal valo telites munkafolyamatat tiinteti
fel vazlatosan. A telitendo gepet telites elott jol ki kell szaritani es szige-
teleset megkell kemenyiteni. Aszaritas legkori nyomason dolgozd szarlto-
kemenceben levegokeringetessel vagy futheto vakuumkemenceben tor-
tenhet. A nagytesziiltsegu gepeket a jobb vakuumkemencekben kell
szaritani. A tekercseleseket meritofurdoben vagy vakuumkazanban
343. abra. Impregnate berendezes munkavaztata
telithetjiik. A merito eljarassal elkeriilhetetlenek a legzarvanyok. Kifo-
gastalan, azaz legmentes es athato (atmeno) telites eleresere vakuum es
nyomas alkalmazasa sziikseges. A vakuum alatti telitest ne magaban a
szaritokamraban vegezziik, mert a lakkmaradekok a futesi periodus alatt
a kazanra rasiilnek es ezaltal sok tisztogato munka valik sziiksegesse.
A lakkok a meleg hatasara idovel dregszenek es ridegge valnak, sot
344. abra. Vakuummal es nyom^ssal mukodo impregnate berendezes
322
e’lporlanak. Magas hofokon rovid ideig, alacsonyabb hofokon hosszabb
ideig tart az oregedesi folyamat. A lakkok, dregedese tehat messzemenoen
a lakk homersekletetol fiigg. Ezert a gepet telites elott 4O...3O°C-ra
(313...303 K) le kell huteni. A gep gyors lehuteset, majd a homersekleten
tartast a telitokamra levegojet keringeto ventillator es a kopenyhutes
biztositja. Telites utan a lakk szaritasa es megkemenyitese kovetkezik.
A szaritasnak egyenletesnek kell lennie. Az oldoszereket a tekercseles
belsejebol ki kell iizni, mielott a feliilet megkemenyednek. A lakkszaritast,
valamint a megkemenyitest meleg legkemenceben vagy vakuumkazan-
ban vegezhetjiik. A belso szdlozes a gepet egyenletesen felmelegiti.
A szellozest ugy kell beallitani, hogy a levego orankent 30...40-szer meg-
ujuljon. A levego megujulasaval az oldoszer gozei a szabadba tavozzanak
es ezzel a robbanasveszely megszimik. Kivanatra a berendezest a ki-
iizott oldoszer visszanyeresere zart levegokorfolyamattal es visszahuto-
vel is fel lehet szerelni. Ilyen vakuum impregnalo berendezest mutat a
344. abra.
4. Kompaundalas
A kompaundalast vagy katranylakkal vald telitest foleg generator-
tekercsek szigetelesere hasznaljuk. Mikaszalagokkal tekercseit szigete-
lesek, ellentetben a foliaszigetelessel, nem huzhatok meg elegge feszesen
es igy sok levegot zarnak be. Ezert ezeket jol lehet legteleniteni (evakual-
ni) es az iiregeket lakkal feltolteni. A szigeteles minosege messzemenoen a
telites modjatol fiigg. A munkafolyamatot vazlatosan a 342. abra mu-
tatja. A tekercseket a 0,lHgmm-re legtelenitett telitokazanban. kb.
160°C-ra (433 K) melegitik, folyekony kompaundlakkal elarasztjak a
kazant, majd suritett nitrogennel azt a tekercsekbe preselik. A maradek
kompaundlakkot a lakk-kazanba, ill. az olvasztokazanba visszaszallitjak
es a tekercseket lehetoleg nyomas alatt a lakk megmerevedesi pontjaig
lehutik.
A szobahomersekleten szilard lakkot az eloolvaszto kazanban
megolvasztjak, a futott keszletkazanba toltik es ebben egy keringeto
szivattyuval vagy keveromiivel megkeverik. A telitokazanba valo toltes
elott a kompaundlakkot gazmentesitik. Oxidacio es robbanasveszely
elleni vedekezesbol a kompaundlakkot vakuum alatt, vagy nitrogen
fedoreteggel letakarva savmentesen taroljak.
5. Telites (atitatas) nyomoeljarassal
Alldreszek vakuumban torteno impregnalasaval egyenertekii el-
jaras a nemreg kifejlesztett nyomo eljaras. Kiilonosen nagy sorozatok
impregnalasanal lehet kitunoen alkalmazni, mert olcso es gyors eljaras.
21*
323
Egy korasztalszeru felautomata berendezes szallitja az alloreszeket
a tomitokarimds dugattyurendszerhez (345. abra), melyek ketoldalt to-
moren lezarjak az impregnalandd alldreszt. Ezutan az egyik dugattyu-
rendszer benyomja az itatdlakkot a tekercsek iireges tereibe es hor-
nyaiba. Telites utan a tomitokarimakat visszahuzzak, es az alldreszt
tovabbitjak a kikemenyitesre.
345. abra. Alloresz tekercsek impregnalasa nyomo eljarassal
6. Csepegteto impregnalas
Csepegtetesnel az aktivalt gyantat cseppek formajaban vagy vekony
sugarkdnt viszik fel a forgo- es elomelegftett tekercsre. A gyanta azonnal
atveszi a tekercs homersdkletet, nagymertekben higfolydssa valik, es a
forgdmozgas kovetkezteben egyenletesen eloszlik andlkul, hogy veszte-
seg lepne fel a tekercsnel. A tekercs hoenergiaja kovetkezteben a gyanta
kocsonyasodasa es kemenyedese felgyorsul.
A csepegteto eljaras alapelve az, hogy a gyantakevereket az elo-
melegitett forgo tekercsre hordjuk fel. Az alloresz furatanak lejtesszdget
a sfkhoz kepest 5...20°-nak vessziik a csepegtetes folyaman.
A gyanta felvitele egy vagy tobb szdrdfejjel tortenik. Mindket
tekeresfej egyideju csepegtetese eseten rovidebb impregnalasi idot er-
hetiink el. A tekercs elomelegftese a lemezcsomag hosszahoz es a horony
kitoltesi tenyezojehez igazodik. Rovid hornyok es kis kitoltesu tenyezok
eseten magasabb homersekletre, hosszu hornyok es nagy kitoltesi tdnye-
324
zok eseten pedig alacsonyabb homersekletre kell az allo-, ill. forgdresze-
ket elomelegiteni. Az optimalis homersekletet tapasztalati uton kell
meghatarozni. A csepegteto eljaras befejezese utan a ferde allasban levo
tekercset vizszintesre kell allftani es a homersekletet felemelni a rovidebb
kikemenyedesi ido erdekeben.
A 346. abra szemlelteti az atitatasra keriilo alldresz helyzetet
csepegtetes alatt. A megfelelo dolesszog kovetkezteben a felso tekercs-
fejre felhordott gyanta a fej belso oldalan befolyik a horony nyflasokba,
es a kapillaris hatas segitsegevel — a levegot maga elott tolva — behatol
az also tekercsfejbe.
A 347. abra kis forgoreszeknel alkalmazhato csepegtetesi eljarast
mutat. A gyantat ket fuvokan keresztiil csepegtetjiik a vizszintes forgo-
resz-tekercsfejekre, ahonnan a kapillaris hatas kovetkezteben felszfvd-
dik a hornyok belsejebe.
346. abra. Csepegteto impregnalas
A csepegteto impregnalas egyik lenyeges feltetele, hogy a homer-
seklet osszhangban legyen az alkalmazott csepegteto gyanta kemiai
reakcio folvamataval.
A 348. abran lathato a homerseklet lefolyasa az ido fiiggvenyebe
egy ket komponensu gyantaval torteno csepegtetesnel. A rovid hornyu
es eros huzalokbol keszftett alloresztekercseknel 100 °C (373 K) legyen
a csepegtetesi homerseklet. Hosszu hornyu es vekony huzaltl alld-
resztekercseknel celszerii 80°C (353 K) homersekletet alkalmazni. Cse-
325
pegtetes utan a tekercs megkemenyedese 120... 140 °C-on (393...413 K)
megy vegbe.
A Mikafil AG ceg FI 535 tipusu forgdresz csepegteto berendezes
kisarmaturak impregnalasahoz, csak egy meghatarozott armatura-
meretig oldoszcrmentes mugyantakhoz alkalmas.
347. abra. Csepegteto impregnalas
348. abra. Csepegteto impregnalas hodiagram
1 Felfutasi zona
2 Csepegtetesi zona
5 Kemenyedesi zona
326
A Micafil csepegteto automata a motorgyarto iizemek szamara
olyan gep, amelyet mar szamos esetben eredmenyesen hasznaltak es
teljes mertekben beepiilt a termelesi folyamatba. Osszehasonlitva a
merites hagyomanyos mddszerevel, a csepegteto eljaras automata beren-
dezessel vegezheto el, s a kovetkezo elonyokkel alkalmazhato:
— kivalo minosegu’impregnalas polieszterrel vagy epoxi-gyantaval;
— a mugyanta teljesen behatol a tekercsbe;
— kitunoek a villamos, mechanikai, termikus es vegyi karakterisz-
tikak;
— nagyon gazdasagos modszer, amelyndl minden csepegesi vesz-
teseg kizart, ezert munkamegtakarftas erheto el, mert a tengely veget,
vagy a lemezeket nem kell megtisztitani;
— folyamatos es gazdasagos futes a tekercs ellenallasa segitsege-
vel, a homerseklet pontosan szabalyozhato;
— kis energiasziikseglet;
— egyetlen kezelo tobb automatat kepes mukodtetni;
— forgo asztallal felszerelt tipus, amellyel a folyamatos gyartas
is elvegezheto, a rovid ciklusido kovetkezteben orankent es gepenkent
200 forgdresz keszitheto el.
327
X. VILLAMOS GEPEK ATTEKERCSELESE
A) Bevezetes
Az I. fejezetben ismertetttik a legfontosabb villamos mennyisegeket:
a fesziiltseget, az aramerosseget, az ellenallast, a teljesitmenyt, a frekven-
ciat. Az attekercselessel kapcsolatos szamitasokhoz ezeket megegyszer
osszefoglaljuk es reszben kiegeszitjiik. De mielott ezt megkezdenenk,
meg kell jegyezniink, hogy a fogaimak es a szamitasok ismertetesekor
gyakran kell elhanyagolasokat tennunk, mert csak igy lehet azokat
altalanosan erthetove tenni.
A fordulatszam (ri) a gepek forgdresze altal egy perc alatt megtett
fordulatok szamat adja. Mertekegysege: 1/min (minutum=perc).
A keruleti sebesseg (14) a fordulatszambdl szamithato. Fontos
jellemzo a tekercsfejek, bandazsok, horonylecek, kommutatorok stb.
mechanikai igenybevetelenek ellenorzesehez.
Szamitasa:
Dnn
Vk = 60 '
(vk-t m/s-ban kapjuk, ha a D atmerot m-ben, az n fordulatszamot
1/min-ban helyettesitjiik).
A keruleti sebesseg legnagyobb megengedett erteke altalaban:
egyenaramu gepek forgdreszere 35...40m/s, kommutatorokra 25...
30m/s, csuszdgyiirus forgdreszekre 35...40m/s, rovidrezart forgdre-
szekre 70...80m/s.
Villamos gepek teljesltmenye generatoroknal a kapcsokon merheto
villamos teljesitmenyt, motornal a tengelyteljesitmenyt jelenti. A villa-
mos teljesitmeny az U kapocsfesziiltsegbol, az 1 aramerossegbol es a
valtakozoaram eseteben a cos (p teljesitmenytenyezobol a kovetkezo-
keppen szamithato:
Egyenaramu gep: P=Ur,
Egyfazisu valtakozoaramu gep: P=UIcos ф;
Haromfazisu valtakozoaramu gep: P=f3C7cos <p.
328
(A teljesitmenyt W-ban kapjuk, ha a feszultseget V-ban, az ara-
mit A-ben helyettesitjiik. A feszultseget mindig a kapcsokhoz meno ve-
zetekek kozott kell merni!)
A motorok felvett villamos teljesitmenyebol a leadott tengelytelje-
sitmenyt az t] hatasfokkal valo szorzas utan kapjuk.
A villamos gepek teljesftmenye kozelitoleg aranyos a forgdresz
vastestenek kobtartalmaval es a fordulatszammal. Ugyanaz a gep ket-
szer, haromszor nagyobb fordulatszamon nagyjabol ketszer, haromszor
nagyobb teljesitmenyt kepes leadni.
A polusosztas (тр) a forgoresz keriiletenek egy polusra eso resze:
Dn
Tp = 2p-
(Ha D-t m-ben helyettesnjiik, akkor rp-t is m-ben kapjuk.)
A tp polusosztas es az /v vashosszusag szorzata a forgdresz palast-
feliiletenek egy polusra eso reszet adja.
A magneses ter nagysagat a В indukcio adja meg; magat a teret
az erovonalakkal szemleltetjiik. Az indukcio egysege a Vs/m2 (Volt-
szekundum/negyzetmeter). A korabban hasznalatos egyseg a gauss (G)
volt. A ketto kozotti osszefiigges: 1 Vs/m2=104G, tehat az utobbi a
kisebb egyseg.
A kozepes legresindukcid erteke a gep legreseben adja meg a
magneses ter atlagos nagysagat.
A fluxus (Ф) szamerteke a forgoreszpalast egy polusra eso feliile-
ten, tehat a rp/v nagysagu feliileten athaladd teljes erovonalmennyisegre
jellemzo. Mertekegysege a Vs (Voltszekundum). A korabban hasznalatos
egyseg a maxwell (Mx) volt. A ketto kozotti osszefiigges: 1 Vs= 108 Mx,
tehat az utobbi a kisebb egyseg. A fluxus es az indukcio kozotti kap-
csolat:
Ф = 51тр/У.
(Ф-t Vs-ban kapjuk, ha j?ret Vs/m2-ben, Tp-t es 7v-t pedig m-ben
helyettesitjiik.)
A megismert mennyisegek es a tekercseles jellemzo adatai segit-
segevel meghatarozhatjuk a tekercselesben indukalt fesztiltseg (U) nagy-
sagat.
Egyenaramu gepek forgdreszeben:
329
Valtakozoaramu gepek allordszeben es csuszogyurus motorok
forgoreszeben:
С/=4,44£/А'Ф.
(p a polusparok szama, a a parhuzamos agak szamanak fele,
z a tekercseles hatasos vezetdinek szama, n a fordulatszam, Ф a fluxus,
f a frekvencia, Negy fazis hatasos menetszama, £ a tekercselesi tenyezo.)
A forgdresz hatasos vezetoinek szamdt zh-bdl, egy horony hatasos
vezetoszamabol (IL А/ 1. pont) szamithatjuk a Z horonyszammal:
z = Zzh.
A frekvencia a polusparok szamaval:
f = Ptf
7 60 ’
(Itt n mindig a tekercseles es a magneses ter egymashoz viszonyi-
tott fordulatszamat jelenti!)
A tekercselesi tenyezo erteke haromfazisu tekercselesre altalaban
£=0,9...0,96; egyfazisu tekercselesre, ha a vastest korbe be van tekercsel-
ve £ = 0,65; egyfazisu tekercselesre, ha csak a vastest 2/3-ad resze van
betekercselve £ = 0,83.
A kapocsfeszultseg a villamos gepek kapcsain merheto fesziiltseg.
A tekercseles ellenallasan letrejovo feszultsegesds miatt a motorok ka-
pocsfesziiltsege valamivel nagyobb, mint az indukalt fesziiltseg; ugyan-
ezert a generatorok kapocsfesziiltsege az indukalt fesziiltsegnel valamivel
kisebb. Ezt az elterest a tovabbiakban nem vessziik figyelembe es a
fesziiltseget egyszeruen t/-val jeldljiik.
Az aramsuriiseg (.y) a huzal 1 mm2-nyi keresztmetszeten atfolyd
aram nagysagat adja; ertekebol a tekercseles meleged^sere lehet kovet-
keztetni.
Kiszamitasa:
I
S ~ A ‘
(Az aramsuruseget A/mm2-ben kapjuk, ha az I aramot, A-ben az A ke-
resztmetszetet mm2-ben helyettesitjiik.)
* A megengedheto aramsuriiseg sok tenyezotol fiigg; nyitott es cse-
pego viz ellen vedett gepekben altalaban 5 = 3...7 A/mm2.
A gerjesztes 0 (ejtsd: teta) a tekercs menetszamanak es a benne
folyd aramnak a szorzata.
o=in.
330
(0 a gerjesztes A-ben; I az aram A-ben; N a menetszam.)
Ketszeres nagysagu gerjesztest elo lehet allitani ketszeres erossegu
arammal is, de elo lehet allitani valtozatlan aram mellett ketszeres
menetszammal is. Adott magneses korben a gerjesztes szabja meg a
fluxus nagysagat. Megpedig: novekvo gerjeszteshez novekvo fluxus tai-
tozik es forditva. A ket mennyiseg azonban nem egyenesen aranyos,
tehat pl. ketszeres gerjeszteshez nem ketszeres, hanem ennel kisebb fluxus
tartozik. Villamos gepek attekercselesekor a fluxust, es emiatt a gerjesz-
test is altalaban valtozatlan erteken kell tartani!
Az eddigiek ismereteben megerthetjiik, hogy pl. egy rovidrezart
motort miert nem lehet mas fesziiltsegu halozatra kapcsolni, csak olyan-
ra, amire a motort keszitettek. Lattuk, hogy a valtakozoaramu gepek
tekercseleseben indukalt fesziiltseg nagysaga: (7=4,44/АФ£. Ebben az
osszefiiggesben N es £ a motor tekercselese altal meghatarozott allandok;
a haldzat frekvenciaja/=50, tehat szinten allando. A kepletben szereplo
allando ertekeket egyiittesen C-vel jelolve irhatjuk:
и=СФ.
Jeloljiik azt a fesziiltseget, amelyre a motort terveztek, Oj-gyel
es a hozza tartozo fluxust Ф1^уе1:
и^СФ,.
Ha a motort az elobbitol eltero U2 fesziiltsegre kapcsoljuk, a fluxus-
nak is meg kell valtoznia Ф2-ге:
(Л = СФ2.
A ket utobbi egyenletet osszuk el egymassal:
Ur = СФГ = Фг
U2 СФ2 Ф2
Vegeredmenyben;
= Ф1
t/2 Ф2 ’
es ezzel a megvaltozott fesziiltseghez tartozo fluxus:
Ebbol az osszefiiggesbol lathato, hogy ha a motort pl. ketszer na-
gyobb fesziiltsegu halozatra kapcsoljuk, a fluxus is eredeti ertek£nek ket-
331
szeresdre novekszik. Ha a fesziiltseg kisebb, akkor a fluxus is vele ara-
nyosan csokken. Marpedig ha a fluxus novekszik, akkor rohamosan no
vele egyiitt a motor gerjesztoarama, rez- es vasvesztesege; ez pedig veg-
eredmenyben tulmelegedest okoz. Csokkeno fluxussal negyzetesen csok-
ken a motor terhelhetosdge, fordulatszama egyre kisebb, arama egyre
nagyobb lesz es tulmelegszik.
B) Egyenaramu gepek attekercselese
Az attekercseles a legkevesebb gondot akkor okozza, ha a gep
iizemkepes, mert igy a sziikseges adatok meressel megallapithatok, es
— ha csak valami hibat nem csinalunk - az uj tekercseles biztosan meg-
felel az eloirt kovetelmenyeknek. Ha nem iizemkepes az attekercselendo
gep, de adattablaja rendelkezesiinkre all, az errol leolvashato adatok meg
mindig hasznos tampontot nyujtanak a tekercselesi munkahoz. Legnehe-
zebb a dolgunk akkor, ha a gep iizemkeptelen es adatai sem ismertek,
mert ebben az esetben a tekercselest lenyegeben meg kell tervezni.
A kovetkezokben az egyes eseteket kiilon-kiilon targyaljuk.
1. Ismert villamos adatii gepek attekercselese
Egy gep adatait akkor tekintjiik ismertnek, ha a tekercseles olyan
allapotban van, hogy adatai megallapithatoak, tovabba ha az adattabla,
ill. ennek adatai is rendelkezesiinkre allnak.
Uzemkepes gepen — ha ennek sziikseget latjuk —• a lebontas elott
tajekoztato jellegii mereseket vegezhetiink. A meresek lebonyolitasanak
reszletes ismertetesevel itt nem foglalkozhatunk, csupan annyit jegy-
ziink meg, hogy motorok eseteben a nevleges fesziiltsegre kapcsolt gep
gerjesztoarama es fordulatszama ; generatorok eseteben a nevleges fordu-
latszammal hajtott gep gerjesztoaramanak es fesziiltsegenek kapcsolata
nyiijthat hasznos tampontokat az atszamitashoz.
A gepek szetszedesevel csak az attekercseles szempontjabol foglal-
kozunk; a tulajdonkeppeni szetszereles reszleteit nem ismertetjiik.
A munkat mindig a gep felepitesenek vizsgalataval kezdjiik, hogy a szet-
szedest a leheto legkonnyebben, az alkatreszek megseriilese nelkiil
vegezhessiik el. A pajzson levo burkolatok leszedese utan a kefeket
felemeljiik, a kefehid helyzetet, valamint a pajzsokat es hazakat ponto-
zoval osszejeloljiik, azutan kicsavarjuk a pajzsok tartocsavarjait. A kom-
mutatoroldali pajzsot lehuzzuk, a forgoreszt kiemeljiik es eltavolitjuk a
masik pajzsot. Vegiil a tengelyvegekrol lehuzzuk a csapagyakat, a belso
csapagyfedeleket es a szellozot.
Ezutan a tekercsekkel es a tekercseiessel kapcsolatos minden adatot
332
pontosan, frasban rogziteni kell. Feljegyezziik a tekercsfejek tengely-
iranyu meretet, a tekercsfejbandazs szelesseget es a vastest szeletol valo
tavolsagat, megallapitjuk a bandazs menetszamat. A bandazst felvag-
juk, a huzal atmerojet megmerjiik, majd az egesz bandazst eltavolitjuk.
Megvizsgaljuk a bandazs alatti szigetelest, a tekercsfejek szigeteleset, a
szomszedos tekercsek kdzti szigetelest. Ha ezeket az adatokat feljegyez-
tiik, kiiitjiik a hornyokbol a fedoleceket, ill. adatainak feljegyzese utan
eltavolitjuk a forgdresz feliileterol a vezetoket lefogo bandazst.
Egyik kommutatorszeletet es a benne levo legfelso huzalt meg-
jeldljiik, majd sorban kiforrasztjuk a szeletekbol a felso reteghez tartozo
vegeket es felhajlitjuk. Kikeressiik az elobb megjelolt veghez tartozo
hornyot es a mellette levo fogakat pontozoval megjeloljuk. A megjelolt
veghez tartozo also veget es kommutatorszeletet probalampaval kikeres-
siik, ezt megjeloljiik es megallapitjuk a kommutatorlepest. Ezzel azt
is eldontottiik, hogy a tekercseles hurkos-e vagy hullamos. Ha hurkos,
akkor rogton megallapithatjuk a jaratok szamat is; ha hullamos, akkor ez
csak ugy lehetseges, hogy a kommutatorlepest annyiszor szamoljuk
le a szeleteken, amig visszaeriink a kiindulasi ponthoz. Ezutan az also
vegeket is kiforraszthatjuk.
Hurkos tekercselesek kiegyenlito koteseit csak akkor kell eltavoli-
tani, ha szigetelesiik megseriilt, vagy ha biztosan tudjuk, hogy az uj
tekercseles hullamos lesz. Termeszetesen ha a kiegyenlito koteseket el
kell tavolitani, akkor minden adatot, kiilonosen a kiegyenlito kotesek
lepeset pontosan fel kell jegyezni.
A vezetok eltavolitasa elott ajanlatos a forgoreszt 100...120°C-ra
(373...393 K) felmelegiteni, igy a munka konnyebb lesz. Legalabb a
kommutatoroldalon, de esetleg mindket oldalon femfiiresszel el lehet
vagni a tekercsfejeket, hogy a horonybol konnyebben ki lehessen iitni a
vezetoket. Kozben meg kell allapitani a horonylepest, es a mar megjelolt
horonytol elindulva ki kell keresni es meg kell jelolni a horonylepesnyi
tavolsagra levo masik hornyot.
A vezetok eltavolitasa utan felrajzoljuk a horony alakjat; fel-
jegyezziik a horony- es a huzalszigeteles anyagat es vastagsagat, a fedo-
lecek anyagat es mereteit, a tekercsfejtartok szigeteleset es az oldalszige-
telest.
Megallapitjuk a horonyszamot (Z) es a kommutatorszeletek szamat
(K). Ebbol a ket adatbol kiszamithatjuk a tekercsoldalak szamat:
Ezutan megszamoljuk az egy horonyban fekvo vezetoket (zy-et)
es az egy kommutatorszeletbe beforrasztott vezetoket (и-et). Az utobbi-
333
bol kiszamithatjuk, hogy a tekercseles hany parhuzamos szallal kesziilt.
Ugyanis a parhuzamos szalak szama minden esetben:
Ha pedig egy horony osszes vezetoinek szamat elosztjuk a parhuza-
mos szalak szamaval, akkor egy horony hatasos vezetoinek szamat kapjuk:
„ Zho
Most mar a tekercsek menetszamat (vv) is meghatarozhatjuk (I. II.
1. szakasz):
A tekercseles osszes sorbakotott vezetoinek szama (z) pedig:
z=Zzh.
A parhuzamos agak szamat a polusszam ismereteben megallapit-
hatjuk, mert ha a tekercseles hurkos, akkor 2a = 2p; ha hullamos, akkor
a polusszamtol fiiggetleniil 2a — 2.
Ezutan kovetkezhet az alloresz lebontasa. Miutan a tekercsek
kapcsolasi modjat feljegyeztiik, leszerelhetjiik a polusokat es segedpolu-
sokat. A kiilonbozo tekercsekrol kis vazlatot keszitiink, amelybe beirjuk
a mereteket, a szigetelesek anyagat es modjat, majd kesobb — a tekercs
lehajtasa utan — a huzal szigeteletlen es szigetelt meretet, valamint a
menetszamot.
Az eredeti adatok birtokaban meg lehet kezdeni az uj tekercseles
szamitasat.
a) Attekercseles mas fesziiltsegre
Mindenekelott a forgoresz-tekercseles vezetoszamat hatarozzuk
meg. Az A) alfejezet szerint az indukalt fesziiltseg kifejezese:
334
Adott gep eseteben a fenti osszefiiggesben a szamok mellett p es n is
allando, es mivel a fluxus" is valtozatlan erteken kell tartanunk, ir-
hato:
Ha az eredeti adatokat 1-es indexszel, az uj adatokat 2-es indexszel
jeloljflk, ket osszefiiggest irhatunk fel:
Ux = C-1-
A kettot egymassal elosztva es atalakitva:
6Z2 z^
ax z2
^1 _ й2 £1
Ebbol az uj vezetoszam:
Ha a tekercseles tipusat is valtozatlanul hagyjuk, tehat nem teriink
at hurkos tekercselesrol hullamosra, vagy forditva, akkor a parhuzamos
agak szama is valtozatlan marad: ar~a2.
Ebben az esetben az uj vezetoszam kiszamitasa meg egyszerubb:
A vezetoszambol a IL fejezetben targyalt osszefiiggesck segitsege-
vel lehet megallapitani az egy horonyra juto hasznos vezetoszamot es a
menetszamot. Elofordulhat, hogy a menetszamra nem egesz szam add-
dik. Pl. u = 3 tekercsoldallal kesziilo tekercselesnel zh=14 hatasos veze-
tot kell elhelyezni hornyonkent. A sziikseges menetszam: w~zh/2u —
= 14/2-3 = 7/3 lenne. Ilyen esetekben az egyes tekercsoldalakat kiilon-
bozo menetszamokkal keszlthetjiik. Ha a harom tekercsoldal koziil kettot
ket menettel, egyet pedig harom menettel keszitunk, a hatasos horony-
kenti vezetoszam 2(2 «2+1-3) = 14 lesz.
335
A kovetkezo feladat az uj keresztmetszet (Л2) meghatarozasa.
Ha egy vezeto keresztmetszete A es a parhuzamos agak szama c, akkor
ez cA nagysagu keresztmetszetet jelent. De mivel a tekercselesnek 2a
parhuzamos aga van, osszesen 2acA keresztmetszet all az Zaram rendel-
kezesere, tehat az aramsuriiseg:
I
S 2acA
Induljunk ki abbol a feltetelbol, hogy az aramsuriisegnek az at-
tekercseles utan is valtozatlannak lell maradnia, tehat:
Az aramsuriiseg kifejezeset behelyettesftve:
Л h
2a^c-^ A j 2a2e2A2
Rendezve az egyenletet:
2a2c2A2 I2
2ayC1A1 Ir
Az attekercselessel nem valtozik meg a gep teljesitmenye, mert a
fordulatszam valtozatlan, tehat:
Ebbol:
12 = U.
Л и,'
Ezt behelyettesitve az elobbi egyenletoe:
2a2c2A2 Ui
2a1c1AL 2
Ebbol az uj keresztmetszet:
л __ Ui a1
c2A2 — cT Ax
U о
336
Ez azt jelenti, hogy csak a c2A2 szorzatot tudjuk kozvetleniil ki-
szamitani. Ebbol az A2-t ugy kapjuk meg, hogy c2 erteket a koriilmenyek
figyelembevetelevel felvessziik. Tajekoztatasul azt lehet mondani, hogy
c2 lehetoleg minel kisebb legyen, tehat keves parhuzamos szallal dolgoz-
zunk. De ugyanakkor meg kell vizsgalni, hogy a keves parhuzamos szal
miatt adodo nagyobb keresztmetszetu vezeto atmegy-e a horonyszajon
es belefer-e a kommutatorszeletbe, ill. a zaszloba.
Ha ismet at = a2; tovabba feltetelezziik, hogy a parhuzamos sza-
lak szama sem valtozik, az uj keresztmetszet nagyon egyszeriien szamit-
hato:
Ha a gepet az eredetinel nagyobb fesziiltsegre kell attekercselni,
akkor mindenekelott ellenorizni kell a kommutator szeletfesziiltseget (Usz),
ami nem mas, mint a kdt szomszedos szelet kozotti fesziiltseg. Szamitasa:
и = 2pV*
к
Az igy kiszamitott szeletfesziiltsegnek kisebb gepekben 20 V alatt,
nagyobb gepekben 16 V alatt kell lennie. Kompenzacios tekercselessel
kesziilt gepekben ez a hatar 27...30 V-ig novekedhet. Ha a szeletfesziilt-
seg a megengedett erteknel nagyobbra adodik, akkor a tekercse!6st
csak megfeleloen nagyobb szeletszamu kommutatorral szabad elkeszi-
teni. Ellenkezo esetben a kefek szikraznak, esetleg kortiiz is keletkezhet.
Ugyancsak nagyobb fesziiltsegre valo atszamitas eseten ellenorizni
kell a reaktanciafesziiltseg nagysagat is az alabbi osszefiigges alapjan:
1,25 z w
Us = • -- I. nL
10' «9
(Ur a reaktanciafesziiltseg V-ban; z2 az osszes sorba kapcsolt veze-
tok szama; a menetszam; a2 a parhuzamos agparok szama; /v a
vastest hossza m-ben; n a fordulatszam 1/min-ban; I2 az aram Л-Ьеп.
Termeszetesen a tervezett uj tekercseles adatait kell behelyettesiteni I)
Ha a kiszamitott reaktanciafesziiltseg erteke 6 V alatt van es a gep-
ben van segedpolus, a tekercselest el lehet kesziteni. A megengedett
hatar tullepese itt is kefeszikrazast okoz!
A kefek esetleges szikrazasa nagymertekben fiigg a kefeminosegtol
is. 50...60 V kapocsfesziiltseg alatt altalaban puha, reztartalmu kefeket
22 Villamos forgogepek tekercselese
337
kell hasznalni (pl. a Morganite-gyartmanyu CM 5H vagy CM 6 tipust);
nagyobb kapocsfesziiltseghez kemeny elektrografit kefek kellenek (Mor-
ganite EG 8565, EG 14 tipus).
A kefeknek a kommutatorral erintkezo feliileten a megengedett
aramsuriiseg is korlatozott. Puha reztartalmu kefek legfeljebb 14...
16A/cm2, elektrografit kefek legfeljebb 9...12 A/cm2-rel terhelhetok.
Ezert, ha kisebb fesziiltsegre vegezziik az atszamitast, ellenorizni kell,
hogy a sziikseges kefekeresztmetszet elhelyezheto-e a kommutatoron.
Ehhez tudni kell, hogy a kefek nem lehetnek szelesebbek, mint 2—3
kommutatorszelet. Az egy kefecsapra juto aram (Zcs) egyszeriien kisza-
mithato:
-'cs
p
(I a forgdresz teljes arama; p a polusparok szama.)
Ha a kefek alatt megengedett aramsiiriiseget 5k-val jeloljiik, akkor
az egy kefecsapon elhelyezendo kefekeresztmetszet (Лк) cm2-ben:
_ As
k ~
A kiilonbozo gerjesztotekercsek uj huzalkeiesztmetszetet abbol a
feltetelbol kiindulva lehet megallapitani, hogy a gerjesztesnek valtozat-
lannak kell maradnia.
A mellekdramkoril tekercsek gerjesztese altalaban a kovetkezo
osszefiiggesbol szamithato:
Qm‘k
(0 egy tekercs gerjesztese A-ben; U a kapocsfesziiltseg V-ban;
> , о i p .. Qmm2 ,
A a huzal keiesztmetszete mm2-ben; q a fajlagos ellenallas —------ben;
m a sorbakapcsolt tekercsek szama; /k a kozepes menethoss?.)
Atszamitaskor q es /k valtozatlan; es ha a tekercsek kapcsolasat
sem valtoztatjuk meg, akkor a nevezoben levo Qmlk szorzat egy allandd-
val helyettesitheto es a gerjesztes:
CM
~c
338
Felirva a regi es uj gerjesztes egyenloseget:
01 ~ 02,
U.A. _ U2A2
C C
Rendezve :
Щ = A
C/2 A, •
Ebbol az uj gerjesztotekercs huzalkeresztmetszete:
u.:Ai
Egy gerjesztotekercs menetszamat (N) konnyen kiszamithatjuk,
ha az aramsuruseg (5) nagysagat felvessziik:
Atszamita.skor 0 es s valtozatlan, tehat az eredeti es az uj alla-
potra irhato:
Osszuk el egymassal a ket egyenletet:
= Л
Minthogy a keresztmetszetek a fesziiltsegekkel forditottan aranyo-
sak, ezert:
M = Ui
a2 Uz'
Ebbol az uj menetszam:
22*
339
Szerencses esetben nem kell uj gerjesztotekercseket kesziteni, csak
a kapcsolast kell megvaltoztatni. Pl. abban az esetben, ha eredetileg
valamennyi tekercs sorba volt kapcsolva es az uj fesztiltseg eppen fele
az eredetinek, akkor a tekercsekbol ket — egymassal parhuzamosan
kotott — agat kell alakitani.
A foaramkdrbe kapcsolt tekercsek (soros gerjesztes, segedpolus,
kompenzacio) gerjesztese altalaban:
&=IN.
Az eredeti es az attekercselt allapotban a gerjesztesnek valtozat-
lannak kell maradnia, tehat:
AM = 4V-
Ebbol:
N2 = A
V A
Minthogy az aramok forditva aranyosak a kapocsfesziiltsegekkel:
A2 U,
Ж ~ V
Es vegiil az uj menetszdtn:
N2 =
Ugyanezen tekercsek keresztmetszetenek az aramerossegel ara-
nyosan kell valtoznia:
л _ 4
V 4
Az aramok helyett beirva a fesziiltsegeket:
л V
A ' u. ’
Ebbol az itj keresztmetszet:
A’-'
340
Szerencses esetben a foaramkorbe kapcsolt tekercseket sem kell
kicserelni, csupan at kell kapcsolni. Pl. abban az esetben, ha eredetileg
valamennyi segedpolustekercs sorba volt kapcsolva es az uj kapocs-
fesziiltseg eppen fele az eredetinek, akkor a tekercsekbol ket — egy-
massal parhuzamosan kotott — agat kell alakftani.
Jol jegyezziik meg, hogy mindig csak egyforma tekercseket szabad
parhuzamosan kapcsolni. Tehat pl. a segedpolustekercsekkel nem lehet a
soros gerjesztes tekercseit parhuzamosan kapcsolni.
A fenti szamitasok befejezese utan meg gondolni kell arra, hogy
megnovelt kapocsfesziiltseg eseten a szigetelesek anyagat es mereteit
is megfeleloen meg kell valtoztatni!
Ha pedig a kapocsfesziiltseg csokken, tehat megnovekedett az
aramerosseg, akkor ennek aranyaban meg kell novelni a tekercseket
osszekoto es a kefehidon levo kabelek keresztmetszetet.
b) Attekercseles mis fordulatszamra
Az elozo pontban azt az esetet targyaltuk, amikor a gepet valto-
zatlan fordulatszam mellett mas fesziiltsegre kell attekercselni. Ebben a
pontban azt vizsgaljuk, hogy mikeppen lehet a gepet valtozatlan kapocs-
fesziiltseg eseten mas fordulatszamra atszamitani.
Az indukalt fesziiltseg:
Fejezziik ki ebbol a fordulatszamot:
60at7
n = —— .
pz<P
A polusszam mellett — felteteleink ertelmeben — LJ es Ф is allando,
tehat irhato:
a
n — C
z
Irjuk fel ezt az osszefiiggest az eredeti (1-es index) es az iij allapotra
is (2-es index)
ni = Cai, ill. n2 = Ca2
Zi z2
341
A ket egyenletet egymassal elosztva:
«1 #1 ^2
7?2 #2 Z±
Ebbol az uj fordulatszamhoz tartozo vezetoszam:
Ha a tekercseles tipusat nem valtoztatjuk meg, tehat nem teriink
at hurkos tekercselesrol hullamosra, vagy forditva, akkor a parhuzamos
agak szama sem valtozik: ax=a2-
Az uj vezetoszam kiszamftasa most meg egyszerubb:
Az a) pontban megismertiik az aramsuruseg kifejezeset:
/
lac A '
Ha az aramsuruseget a fordulatszamtol fiiggetleniil allandonak te-
kintjiik, azaz sr=s2, felirhato, hogy:
la^c^Ay la2c2A2
Rendezve az egyenletet:
6^2 c2 A2 I2
ахсхАг Ц '
Az A) alfejezetben szo volt arrol, hogy a villamos gepek teljesit-
menye a fordulatszammal aranyos. Ezt matematikai formaban felirva
az uj es az eredeti allapotra:
P2 _ «2
A »i
342
A teljesftmeny a fesziiltseg es az aram szorzatakent irhato fel,
tehat:
UI2 n2
Ш1=пх-
Ebbol:
/2 _ «2
Л «1'
Helyettesitsuk be ezt az eredmenyt a keresztmetszetekre vonatkozo
elobbi osszefuggesiinkbe:
^2^2/4-2 ^2
alCl^l nl
Es vegiil az uj keresztmetszet:
I C2^2 ~ -
I #2
(c a parhuzamos szalak szama; A egy vezeto keresztmetszete; n a
fordulatszam; a a parhuzamos agparok szama).
Kozvetleniil megint csak c2A2, a parhuzamos szalak es a huzal-
keresztmetszet szorzata hatarozhato meg. Ebbol az eredmenybol ismet
az a) pontban ismertetett meggondolasok alapjan juthatunk el A2 er-
tekehez.
Abban az esetben, ha a tekercseles modja nem valtozik (aj—a2) es
a parhuzamos szalak szama is ugyanaz marad (cx = c2), az uj keresztmet-
szet meghatarozasa rendkiviil egyszeru:
A = -"* 2A
2 ni 1
A mellekaramkoru gerjesztes tekercseit nem kell kicserelniink, mert
a taplalo fesziiltseg valtozatlan maradt.
A foaramkorbe kotott tekercseket azonban meg kell valtoztatnunk.
Valtozatlan kapcsolasi modot feltetelezve ismet az eredeti es az tij ger-
jesztes egyenlosegebol indulunk ki:
®1 = ®2>
343
Rendezve:
Az elobb bebizonyitottuk, hogy a ket aramerosseg a fordulatsza-
mokkal aranyos, tehat:
Ai n2 ‘
Ebbol az uj menetszdm:
N, = "? N,
U2
A foaramkoru tekercsek uj keresztmetszetehez az aramsurusegek
egyenlosegebol kiindulva juthatunk el:
^1 = ^2-
zll A2
Rendezve:
zl2 _ Л
A ” Л '
Az aramok helyett behozva a fordulatszamokat:
A2 = n2
Л /?i '
Ebbol az uj keresztmetszet:
Adott esetben most is elhetiink az atkapcsolas lehetosegevel ugy,
amint ezt az a) pontban ismertettiik. Ha az uj fordulatszam nagyobb az
344
eredetinel, a megnovekedett aram miatt ellenorizni kell a kefek es a ka-
belek aramsuruseget. A fordulatszammal negyzetesen novekvo centri-
fugalis ero miatt meg kell erositeni a tekercsfejbandazst es lehetoleg
erdsebb fedoleccel kell lezarni a hornyokat.
Gondolni kell arra is, hogy nagyobb fordulatszamon a gep hiitese
javul ugyan, de a beepitett szellozd teljesitmenyigenye a fordulatszam 3.
hatvanyaval no. Kisebb fordulaton pedig a hutes romlik, ezert a gep
teljesitmdnye kisebb lesz annal, mint ami a fordulatszamok aranyabol
kiadodnek.
c) Atszamitasi peldak
A kovetkezokben a levezetett osszefiiggesek felhasznalasaval egy
vegyes gerjesztesu motor adatait szamitjuk at eloszor valtozatlan fordu-
latszam, azutan valtozatlan kapocsfesziiltseg esetere.
A motor eredeti adatai az eddigi jeldlesek felhasznalasaval:
Pi=0,5 kW; (71=110V; 7i =6,1 A; =1500 I/min; 2/7 = 4. Forgoresz: yh = 6(1...7); Л = 37 (1...38); dr = 1,05 mm; =0,865 mm2; <?!=!. Segedpolus: t/x = 1,1mm; ^=0,95 mm2; t‘i = 1; A, = 112. Mellekaramkoru gerjesztes: ^ = 0,36 mm; Л=0,102 mm2; G=l; A, = 1600. Z = 25; A=75; D = 0,092 m; /v=0,l m; и =3; M’x = 6; zhl = Зпи/ = 2 • 3 • 6 = 36; zr = Zzhl = 25 • 36 = 900; A segedpolustekercsek szama ketto. Kapcsolasuk: x—j j—к A mellekaramkoru tekercsek szama пёёу- Л f Л Л Kapcsolasuk: v*
345
c72 = 220 V;
I2 =3,05 A;
n2 =15001/min.
Soros gerjesztes:
di —1,1 mm; A soros tekercsek szama negy.
^=0,95 mm2;
q = 1; Kapcsolasuk:
M = 18.
Szamitsuk at ezt a gepet valtozatlan fordulatszam eseten U2 = 220 V-ra!
Az uj adatok: P2 = 0,5 kW;
Forgoresz:
= -j--.900 = 1800;
1800 , ..
A2 = Ax = 0,865 — 0,433 mm2;
(J о
d2 ~ 0,75 mm.
Segedpolus: Nem kell uj tekercseket kesziteni, mert a gerjesztes valto-
zatlan marad, ha tekercseket sorba kapcsoljuk.
Mellekaramkoru gerjesztes:
At = T~At = —0,102 = 0,51 mm2;
U 2 ZZU
d2 — 0,26 mm;
U* 220
N2 = 2 Nr = - • 1600 - 3200.
LJ j 11 v
Soros gerjesztes: csak a kapcsolast kell megvaltoztatni. Az uj kap-
csolas: Л Л Л Л
346
A szeletfesziiltseg es a reaktancia-fesziiltseg ellenorzese:
2pU. 4 • 220
= = = ll,7V<20V;
------------
s к
u' = 10’
Zo И?2 » »
. X80(J U2.10.1500.3,05 = 1,24 V < 6 V.
A kovetkezo peldakban az elobbi 220 V fesziiltsegii, 1500 1/min fordulat-
szamu motort szamitjuk at valtozatlan kapocsfesziiltseg eseten n2 =
= 3000 1/min fordulatszamra.
Az uj adatok: P2 — 1 kW;
[4=220 V;
Z2 = 6,1 A;
n2 =3000 1/min.
Forgoresz:
«1
22 = Z1 =
Я2
^.18OO = 9°O;
ir2 =
Z W1==
900 17-6-
1800 2 6’
^2
П1
^500 * 0,433 = 0,866 mm2;
d2 — 1,05 mm.
Segedpolus: csak a kapcsolastkellmegvaltoztatni. Az uj kapcsolas:
Mellekaramkoru gerjesztes: nem kell megvaltoztatni, mert a ka-
pocsfesziiltseg nem valtozott.
Soros gerjesztes: csak a kapcsolast kell megvaltoztatni. Az uj kap-
csolas :
347
2. Uzemkeptelen, ismeretlen adatu gep tekercselese
Elofordulhat, hogy egy gepet attekercselesi szandekkal lebontanak,
de kozben a munka abbamarad es a tekercselesi adatok feledesbe meriil-
nek. Az uj tekercseles adatait ilyenkoi az alabbiak szerint hatarozhatjuk
meg jo kozelitessel.
Mindenekelott a gep meretei es hutesi viszonyai alapjan megbe-
cstiljiik az 15001/min fordulatszamhoz tartozo teljesitmenyt, majd a 13.
27. tablazat
Pli00, kW 0,5 i 1 2 1 5 : 10 20 i 50 100
------------------------i--------1-------j---------------,----------------1-------1-------
Bly Vs/m2 j 0,52 | 0,56 ! 0,60 j 0,64 | 0,68 0,72 : 0,77 0,80
Plboo az 1500 1/min ford.-hoz tartozo teljesitmeny; a legresindukcio.
tablazatbol kivalasztjuk a teljesitmenyhez tartozo legresindukcidt (B^.
A legresindukcio ismereteben kiszamithatjuk afluxust:
Ф = 0,65B]Zvtp |
(Фа fluxus Vs-ban; B{ a legresindukcio Vs/m2-ben; Zv a vastest
hossza m-ben; тр a polusosztas m-ben.)
A horonyszam es a kommutator szeletszama meghatarozza, hogy
hurkos vagy hullamos tekercselest keszithetiink-e. Ennek eldontese
utan tudjuk a parhuzamos agak szamat 2a-t is; a fesztiltseg adott, a
fluxust kiszamitottuk, tehat az indukalt fesztiltseg kepletebol г-t kifejezve,
megallapithatjuk az osszes sorba kotott vezetok szamat:
- 6QaU
рпФ
Ebbol a B) alfejezetben ismertetett osszefiiggesek segitsegevel
meghatarozhato a hornyonkenti hatasos vezetok szama es a menetszam.
A felhasznalhato huzal mereteit es a parhuzamos szalak szamat a
horony ismereteben donthetjiik el. Ha meg megbecsuljtik a megenged-
heto aramsuruseget, kiszamithatjuk azt a legnagyobb aramot, amit a for-
gdresz elorelathatolag el fog birni:
I = lac As
348
(I a gep arama A-ben; a a parhuzamos agparok szama; c a par-
huzamos szalak szama; A egy vezeto keresztmetszete mm2-ben; 5 az
aramsuriiseg A/mm2-ben.)
A forgoreszben megengedheto aramsuriiseg nagysaga: 5 = 3,5...
7,0 A/mm2 ertekek kozott mozog a hutesi viszonyoktol fiiggoen.
Ezek utan a teljesitmenyt is ellenorizhetjiik:
P = UI
Ugyancsak a legresindukciobol kiindulva hatarozhatjuk meg a
legresre esd gerjesztes nagysagat:
0! = (0,96... 1,12) 106 SBi
(0i a legresre juto gerjesztes A-ben; <3 a legres nagysaga m-ben;
Bi a legresindukcio Vs/m2-ben.)
A 0,96-os szorzo felig zart, az 1,12 pedig nyitott horony eseten er-
venyes.
0j-bol kozelitoleg kiszamithatjuk egy polus gerjesztesszuksegle-
tet (0):
Motorokra:
0^(1,5 ... 1,7)0!
Dinamokra:
0^(1,7...2,0)0,
A kovetkezo feladat a gerjesztotekercs huzalkeresztmetszetenek es
menetszamanak megallapitasa. Ha a gep csak mellekaramkorii vagy
kiilso gerjesztessel kesziil, akkor a gerjesztotekercs altal letesitett 0P
gerjesztesnek eppen egyenlonek kell lennie a fent meghatarozott 0-val.
Ha vegyes gerjesztest akarunk kesziteni, akkor a mellekaramkorii, ill. a
kiilso gerjesztesu tekercs a teljes 0 gerjesztessziiksegletnek csak 85%-at
szolgaltassa, tehat:
0P^ 0,850
15%-ot a soros gerjesztesnek kell adnia:
0S-0,150
349
A mellekaramkoru, ill. a kiilso gerjesztesii tekercs huzalanak ke-
resztmetszetet annak feltetelezesevel hatarozzuk meg, hogy valamennyi
tekercset sorba fogjuk kapcsolni:
_ &po2pk
p U
(Ap a huzal keresztmetszete mm2-ben; 0P a gerjesztes A-ben;
q a fajlagos ellenallas Q mm2/m-ben; p a polusparok szama; Zk a kozepes
menethossz m-ben; U a gerjesztofeszultseg V-ban.)
A kozepes menethosszt a rendelkezesre allo tekercster meretei
alapjan allapitjuk meg.
A sziikseges menetszani kiszamftasahoz meg kell becsiilniink a meg-
engedheto aramsuruseget, mert:
0»
sA
(Ap a tekercs menetszama; 0p a gerjesztps A-ben; s a megengedett
aramsuruseg A/mm2-ben; Ap a huzal keresztmetszete mm2-ben.)
A megengedett aramsuruseg altalaban: 5=2...3 A/mm2. A kisebb
ertek nagyobb gepekre ervenyes es fordftva.
A soros gerjesztesii tekercs menetszama:
0S
N‘ = I
•* s
(As a menetszam; <9S a gerjesztes A-ben; Is a tekercsen atfolyo
aram A-ben.)
Vigyazni kell arra, hogy Is csak akkor egyenlo 7-vel, a gep teljes
aramaval, ha valamennyi tekercset sorba kapcsoltuk!
A sziikseges huzalkeresztmetszet a megengedett aramsuruseg fel-
vetele utan:
4
(As a huzal keresztmetszete mm2-ben; Is az aram A-ben; ss az
aramsuruseg A/mm2-ben.)
A soros tekercsekben megengedett aramsuruseg altalaban: ss =
= 2,5...4,0 A/mm2.
350
Ezek utan mar csak a segedpolustekercsek adatait kell meghata-
roznunk. Az egy segedpoluson elhelyezendo gerjesztes nagysagat a kd-
vetkezo osszefiigges adja:
0sp (1,15 ... 1,3)• - ₽-
(0sp a segedpolus gerjesztese A-ben; Isp a tekercsen atfolyd aram
A-ben; z a forgoresz osszes sorba kotott vezetoinek szama; a a forgoresz
parhuzamos agparainak szama; p a polusparok szama.)
Az 1,15-ds szorzo nagyobb gepekre, az 1,3-as kisebb gepekre vonat-
kozik.
Egy segedpolustekercs menetszama:
N = 0sp
Jsp
A sziikseges huzalkeresztmetszet az aramsiiriiseg felvetele utan:
л —
/*s₽ S
A megengedett aramsuriiseg kb. annyi, mint a soros gerjeszto-
tekercsekben, tehat: i=2,5...4,0 A/mm2.
C) Valtakozoaramu gepek attekercselese
A valtakozoaramu gepek atalakitasa teren korant sines annyi lehe-
toseg, mint az egyenaramu gepeknel. Ennek oka az, hogy a szinkron es az
aszinkron gepek polusszama, frekvenciaja, valamint fordulatszama
kozott meghatarozott kapcsolat all fenn.
Ha egy szinkron gep fordulatszamat megvaltoztatjuk, a frekvencia
is megvaltozik. Mivel altalaban valtozatlan — rendszerint 50 Hz —
frekvenciara van sziikseg, meg kellene valtoztatni a polusszamot; erre
azonban a forgoresz szerkezeti felepitese miatt nines lehetoseg. Szinkron
gepek attekercselese tehat legfeljebb fesziiltsegvaltoztatas celjabol johet
szoba.
Az aszinkron motorok fordulatszam-valtoztatasa a polusszam meg-
valtoztatasaval lehetseges; termeszetesen csak a polusszamok altal meg-
hatarozott Idpcsokben. Ennek elvileg nines is akadalya, a gyakorlatban
azonban adott polusszamrol kisebb polusszamra torteno atteres eseten a
351
vastestek koszoru-keresztmetszetei rendszerint megengedhetetleniil teli-
todnek, emiatt az eredeti, magneses igenybeveteleket — es ezzel egyiitt
a teljesitm£nyt is — mersekelni kell. Nagyobb polusszamra valo atte-
kercselesnek ilyen akadalyai nincsenek. Elofordulhat azonban az, hogy
a rendelkezesre allo horonyszamot a klvant nagyobb polusszamra nem
lehet betekercselni. Es minden esetben fennail annak a veszelye, hogy
attekercseles utan inditasi nehezsegek jelentkeznek. Az emlitett okok
miatt az aszinkron motorok attekercseleset mindig jol meg kell gondolni.
1. Tekercseles atkapcsolasa
A valtakozoaramu gepek attekercseleset sok esetben el lehet ke-
riilni, mert az eloirt uj fesziiltsegnek vagy polusszamnak megfelelo teker-
cseles egyszeriien eloallithato az eredeti tekercseles atkapcsolasaval.
Vizsgaljuk meg eloszor azt az esetet, amikor az uj fesziiltseg (t/2)
az eredetinek (U-j) eppen 1,73-szorosa, vagy 1,73-ad resze. Tehat:
U2 = 1,73 Ut, ill. U2 = jf-.
Ha ilyen feladattal allunk szemben, akkor mindenekelott azt kell
megallapitani, hogy a tekercseles csillagba vagy haromszogbe van-e
kapcsolva. Ha az eredetileg haromszogbe kapcsolt tekercselest csillagba
kapcsoljuk, akkor minden tovabbi nelkiil 1,73-szor nagyobb fesziiltsegre
kotheto. Forditva: csillagrol haromszogkapcsolasra atterve a tekercse-
lest 1/1,73-szor kisebb fesziiltsegre lehet kapcsolni.
Tobb munkaval jar az atkapcsolas, ha az uj fesziiltseg az eredetinek,
vagy az eredeti fesziiltseg az ujnak egeszszamu tobbszorose. Ekkor ui. azt is
meg kell allapitani, hogy egy fazis hany parhuzamos agbol all, ill. sziikseg
eseten hany parhuzamos agat lehet kialakitani. Jeloljiik a parhuzamos
agak szamat л-val (tehat nem az agparoket, mint az egyenaramu gepek-
nel!). A parhuzamos agak lehetseges legnagyobb szama csevetekercseles
eseten:
ha a tekercseles egyreteges: a=p;
ha a tekercseles ketr6teges: a—2p.
Ha az eredetileg a parhuzamos agbol allo tekercseles t/x fesziiltsegre
kesziilt, akkor az agak soros kapcsolasa utan
U2 — ally
fesziiltsegre kapcsolhatd.
352
Abban az esetben, ha a megvizsgalt gepben «/2 egynel nagyobb
egesz szam, az agak vegyesen is kapcsolhatok es az uj fesziiltseg az ere-
detinek а/2-szerese is lehet:
a
u2 = 2ux
Ha az egyes fazisok eredetileg soros kapcsolasiiak voltak, de leheto-
seg van a parhuzamos ag kialakitasara, akkor valamennyi ag parhuza-
mos kapcsolasa eseten az uj fesziiltseg az eredetinek IM-szorosa lesz:
a
Ha a lehetseges parhuzamos agak szama (a) 2-veI, 3-mal stb.
oszthato, akkor U2 az eredeti fesziiltsegnek Vg-ad stb. resze is
lehet az egyes agak megfelelo vegyes kapcsolasa utjan.
Az elozokben felteteleztiik, hogy az egyes fazistekercsek egymas
kozti kapcsolasa (csillag vagy haromszog) nem valtozott. Ha ezt is val-
toztatjuk, akkor a kiszamitott fesziiltsegek meg 1,73-szor nagyobbak.
ill. 1/1,73-szor kisebbek lehetnek.
A mas polusszamra tiirteno atkapcsolassal mar а П. В) 1. e
pontjaban foglalkoztunk.
2. Ismert villamos adatu gepek attekercselese
A valtakozoaramu gepek szetszedesevel, lebontasaval es adal-
felvetelevel kapcsolatos munka lenyegesen egyszeriibb, mint az egyeii-
aramu gepeknel. A sziikseges adatok felvetelet es feljegyzeset egyebkent
- ertelemszeriien — ugyanugy vegezziik, mint ahogy azt а В) 1. sza-
kaszban ismertettiik.
A e r ‘ ^zedese elott fel kell jegyezni a kapocstabla kozosito
lemezewe** heivzetet, amibol meg lehet allapitani, hogy a tekercselem
csillagbn ^.gy haromszogbe volt-e kapcsolva. Magat a tekercselest cel-
szerii teljes egeszeben felvazolni, mert a valtakozoaramu tekercselesekei
nem lehet csupan a lepes megadasaval jellemezni, mint az egyenaramu
gepek tekercselesek. Lebontas kozben fel kell jegyezni a tekercsfejek
szigeteleset, a retegszigetelest, a fazisok kozti szigetelest.
Az egy horonyban levo osszes vezetok szamat, zh6-t, minden
tovabbi nelktil meg tudjuk szamolni. Az egyes tekercsek vegeit megvizs-
23 Villamos forgogepek tekercselese
353
galva a parhuzamos szalak szamat (c) is meg tudjuk allapitani. zhb es c
ismereteben kiszamithatjuk egy horony hatasos vezetoinek szamat:
„ ___ ^hd
Ugyancsak a kapcsolas alapjan allapithatjuk meg a parhuzamos
agak szamat (a). Mivel egy fazisra Z/m horony jut (m a fazisok szama),
vegeredmenyben egy fazison beliil a hatasos vezetok szama:
Z 1 ^ho _
mac mac ’
Egy menet mindig ket vezetobol all; tehat az egy fazisra juto hata-
sos. menetszdm: N=z/2.
Az elobbi kifejezes felhasznalasaval:
N =
2mac
a) Attekercseles mas fesziiltsegre
Ugyanugy, mint az egyenaramu gepek eseteben, most is a fluxus
valtozatlansagabol indulhatunk ki.
Az indukalt fesztiltseg kifejezese az A) alfejezet szerint:
U=4,44N£4>.
A periodusszamot es a tekercselesi tenyezot allandonak tekinthet-
jiik; az elobbiek szerint a fluxus is valtozatlan, tehat irhato:
U—CN.
Lathato, hogy a fesztiltseg valtoztatasaval csak a menetszamot
kell megvaltoztatni. Irjuk fel ezt az osszefiiggest mind az uj, mind az
eredeti fesziiltsegre:
U2 = CN2:
U1 = CN1.
A ket egyenletet egymassal elosztva:
t/i Nf
354
Ebbol a sziikseges uj menet szdm:
Ha egy vezeto keresztmetszete A, a parhuzamos szalak szama c, a
parhuzamos agak szama a, akkor egy fazis arama szamara acA kereszt-
metszet all rendelkezesre, tehat az aramsuriiseg:
I
acA'
Ezt felirva az eredeti es az uj allapotra:
til Ci A ^2^2 ^2
Az aramsuriiseg nem valtozhat, tehat:
Л 4
UiC-^A^ U2C2A2
Atalakitva:
<72^2^2 Д
Й1С1^1 Л
Az aramok azonban forditottan aranyPsak a fesziiltsegekkel:
Л/Д— UilU2 (1. X. В) 1. szakasz a/pont).
Behelyettesitve a fesziiltsegeket:
<72^2^2 __ Ui
^2
Ebbol a sziikseges uj keresztmetszet:
A _ U1 al a
C2^2 ~ TT Cl^l
с/2
23*
355
A c2A2 nagjsagu keresztmetszetet a horony mereteitol es a teker-
cselds modjatdl fiiggoen tobb vekonyabb, vagy kevesebb vastagabb veze-
tobol lehet eloallitani:
Ha sem a parhuzamos szalak, sem a parhuzamos agak szama nem
valtozik, az uj keresztmetszet:
Az uj menetszam es keresztmetszet kiszamitasara levezetett ossze-
fiiggesek akkor ervenyesek, ha a fazisok egymas kdzti kapcsolasat
valtozatlanul hagyjuk (tehat nem teriink at csillagkapcsolasrol harom-
szogre vagy forditva).
Tovabbi modositasok lehetsegesek a kapcsolas megvaltoztatasaval.
Ha az eredeti haromszog kapcsolast csillagra valtoztatjuk, akkor
az uj menetszam kiszamitasara levezetett osszefiiggest meg 1/1,73-dal,
az uj keresztmetszet kiszamitasara levezetett osszefiiggest pedig 1,73-
dal meg kell szorozni.
Ha az eredeti csillagkapcsolast haromszogre valtoztatjuk, akkor
az uj menetszam kiszamitasara levezetett osszefiiggest 1,73-dal, az uj
keresztmetszet kiszamitasara levezetett osszefiiggest pedig 1/1.73-dal
kell megszorozni.
A levezetett osszefiiggesek szinkron es aszinkron gepek alldresz-
tekercselesenek atszamitasara alkalmasak. A forgdresz tekercseleset
nem kell megvaltoztatni (meg csiiszdgyiirus aszinkron motoroknal sem),
mert a fluxus valtozatlan maradt.
b) Attekercseles mas forduiatszamra
Amint a C) alfejezet bevezeteseben emlitcitiik, az aszinkron moto-
rok fordulatszamat allando frekvencia eseten csak a polusszammal
egyiitt iehet megvaltoztatni. Amikor tehat fordulatszamot kell valtoz-
tatni, eloszdr azt kell megvizsgalni, hogy lehetseges-e a tekercselest a
Dahlandei-kapcsolasnak megfeleloen atkotni (1. II. By 1. szakasz c)
pont). Mindenesetre ez csak akkor johet szamitasba, ha az eredeti es az
uj fordulatszam aranya 1:2.
Ha atkapcsolasra nines lehetoseg, akkor meg az eredeti tekercseles
lebontasa elott tisztazni kell, hogy az uj fordulatszamnak megfelelo po-
lusszamra egyaltalan be Ichet-e tekercselni az adott horonyszamot.
Meg kell allapitani, hogs az uj tekercseles megfelel-e a szimmetriafelte-
teleknek (1. II. В) 1. szakaszt). Arra is gondolni kell, hogy a gep alloresze-
nek es forgoreszenek hornnyszamai megfelelnek-e az uj pdlusszamon is
356
28. tablazat
P61US- szam Horonyszam Indulas Polus- szam Horonyszam Indulas
^2 A
2 24 28 jo 4 36 57 rossz
2 24 16 j6 4 48 41 jo
2 24 22 kozepes 4 48 53 jo
2 36 24 jo 4 48 43 rossz
2 36 28 jo 4 48 83 rossz
2 36 48 kozepes 6 36 28 jo
2 36 16 kozepes 6 36 42 jo
2 36 57 rossz 6 36 44 jo
2 48 40 jo 6 36 48 jo
2 48 52 kozepes 6 36 54 kozepes
4 24 19 jo 6 36 30 kozepes
4 24 22 jo 6 36 29 rossz
4 24 29 jo 6 36 66 nem indul
4 24 25 rossz 6 54 43 jo
4 24 27 kozepes 6 54 72 jo
4 24 28 rossz 6 54 88 kozepes
4 24 41 rossz 6 54 48 kozepes
4 36 28 jo 6 54 53 rossz
4 36 33 jo 6 72 96 jo
4 36 29 jo 6 72 90 jo
4 36 43 jo 6 72 84 kozepes
4 36 44 jo 6 72 54 kozepes
(Zx az alldresz, Z2 a forgdresz horonyszama)
—• fiiggetleniil attol, hogy a tekercselest egyebkent a szimmetriafeltetelek
kielegitese mellett el lehet kesziteni. Ha a horonyszamok nem megfele-
16k, akkor attekercseles utan indltasi nehezsegekre szamlthatunk. A 14.
tablazat tajekoztatast ad a kiilonbozo polusszamokra ajanlott es nem
ajanlott horonyszamokrol.
Az atszamltasi kepletek levezetese ebben az esetben kisse hossza-
dalmas lenne, Igy azt most mellozziik, es csupan a vegeredmenyeket
kozoljiik.
Ha Nt az eredeti tekercseles egy fazisanak menetszama, akkor az uj
tekercseles egy fazisanak menetszama:
N2 — KNX
Ha — mint eddig — egy huzal keresztmetszetet Л-val, a parhuza-
mos szalak szamat c-vel, a parhuzamos agak szamat o-val jeloljiik es
357
tovabbra is az 1-es index az eredeti, a 2-es index az uj tekercselesre
vonatkozik, akkor a szukseges dsszkeresztmetszet:
Ha sem a parhuzamos szalak, sem a parhuzamos agak szamat nem
valtoztatjuk, a keresztmetszet meg egyszeriibben szamithato:
^2 —
A menetszam es a keresztmetszet kiszamitasara szolgalo osszefiig-
gesek К tenyezojenek erteket az eredeti es az uj polusszam fiiggvenyeben
a 29. tablazat ismerteti.
29. tablazat
2
2
2
4
4
4
6
6
6
8
8
6
4
6
8
2
6
8
2
4
8
4
6
12
1,80
2,55
3,20
0,60
1,42
1,72
0.43
0,73
1,26
0,70
0,94
1,68
2px az eredeti tekercseles p61usszama; 2p2 az uj tekercseles polusszdma; К az atszdmitasi tenyezo
A rovidrezart fogoreszekben automatikusan kialakul az alloiesz-
tekercseles altal meghatarozott polusszam, tehat az ilyen forgoreszeket a
motor attekercselesekor nem kell kicserelni.
A csuszogyuriis forgoreszeket termeszetesen ugyanugy at kell sza-
mitani es tekercselni, mint az alloreszeket.
Az ismertetett osszefiiggesek mind arra az esetre vonatkoznak,
amikor sem a kapocsfesziiltseg, sem a fazisok egymas kozti kapcsolasa
(csillag vagy haromszog) nem valtozik. Ha a kapcsolas is valtozik, akkor
a kiadodo menetszamot es keresztmetszetet meg 1,73-dal szorozni, ill.
osztani kell az «J pontban ismertetett modon.
358
c) Atszamitasi peldak
A kovetkezokben egy haromfazisu rovidrezart motor tekercselesi
adatait szamitjuk at kiilonbozo feszultsegekre, majd mas fordulatszamra.
A motor eredeti adatai az eddigi jelolesekkel.
P1 = 7kW;
£4 = 380 V;
4 = 15 A;
«i = 1440/p;
2A=4.
Csillagkapcsolas
A tekercseles adatai:
dr - 1,4 mm;
Ar-- 1,54 mm2;
«1=1;
q = 2.
Z -36:
тг = 3;
2ы — 20;
zhoi= 40;
M =120;
Alakitsuk at ezt a gepet valtozatlan fordulatszam eseten 220 V-ra!
A tekercselest nem kell megvaltoztatni, csak at kell kapcsolni csil-
lagbol haromszogbe:
U2 = U— = —- = 220 V.
2 1,73 1,73
Az eredeti adatoknak megfelelo gepet alakitsuk at valtozatlan for-
dulatszam eseten 190 V-ra!
A fesziiltseg az eredeti ertek felere csokkent, tehat megtartjuk a
csillagkapcsolast, de ket parhuzamos agat alakitunk ki valamennyi fazis-
ban.
A tekercseles adatai:
d2~ 1,4 mm;
Л2= 1,54 mm2;
«2=2;
c2 = 2.
zh2 =1 0;
^hd2 = 20;
N2 = 60;
Az eredeti adatoknak megfelelo gepet alakitsuk at valtozatlan for-
dulatszam eseten 660 V-ra!
= -120 = 416;
U1 jov
A? = ~ At = 2^. 1,54.2= 1,78mm2;
(J 2 vOv
d2 — 1,5 mm.
359
A tekercseles adatai tehat:
d2 = 1,5 mm;
A2= 1,77 mm2;
л2 = 1;
c2 1.
zh2 =35;
^ii62 35.
N2 =208;
Vegiil az eredeti tekercselest alakitsuk at hatpolusuva. Az ehhez
tartozo fordulatszam: /?2 = 9601/min
N = KN. = 1,42-120 = 168;
Л = I A = . L • 1,54 = 1,09 mm2.
Л 1
A tekercseles adatai tehat:
<72=l,2mm; zh2 =28;
X2 = l,13mm2; zh62 = 56;
«2=1; N2 =168;
c2 = 2.
3. Ismeretlen adatii, iizemkeptelen gep attekercselese
Ha a gep tekercselesi adatai ismeretlenek, ugyanugy a legresinduk-
cio ertekebol kell kiindulnunk, mint az egyenaramii gepek eseteben.
Ennek nagysaga fiigg a gep polusszamatol is es hiitesi viszonyaitol is.
Tajekoztato ertekeket a 16. tablazat ad, amelynek adatai rovidrezart
forgoreszii gepekre vonatkoznak.
30. tablazat
c <L> P [kW] 1 3 10 40 100
z ell gep Polusszam Legiesindukcio [Vs/m-J
ego vi edett । 2P - 2 0,34 0,40 0,44 0,47 0,48
о 2p 4 0,38 0,44 0,48 0,51 0,52
и 2/2 = 8 0,41 0,48 0,52 0,54
a ел 2/2 = 2 0,32 0,35 0,37 0,40 0,41
2/2-4 0,34 0,39 0,42 0,45
‘Cl N 2/2 = 8 0,36 0,44 0,46
360
Legeloszor a
2p=^.
kepletbe behelyettesitjtik a D legresatmerot es a h koszoruvastagsagot
megegyezo egysegekben, valamint a 16. tablazatbol Bx erteket Vs/m2-ben.
A kapott eredmenyhcz legkozelebb eso paros szam a keresett polusszam
valoszinu erteke.
A forgdresz atmerojenek vagy az alldreszvastest belso atmerojenek
ismereteben kiszamitjuk a polusosztast'.
lb 3,14
(тр a polusosztas m-ben; D a legresatmero m-ben; p a polusparok
szama.)
Az A) alfejezetben kozoltek szerint a fluxus:
Ф = Вхт:р1у
(Ф a fluxus Vs-ban; Bx a legresindukcio Vs/m2-ben; tp a pdlus-
osztas m-ben; /v a vastest hossza m-ben.)
A fluxus ismereteben az indukalt fesztiltseg kepletebol (1.: A) al-
fejezet) a menetszam meghatarozhato:
4,44/^Ф
(A egy fazis menetszama; f a frekvencia 1/s-ban; £ a tekercselesi
tenyezo.)
Vigyazni kell, hogy a haromszog kapcsolasii tekercseles eseten a
kepletben szereplo U fesztiltseg a haldzat fesztiltsegevel azonos; csillag-
kapcsolas eseten azonban a haldzat fesziiltsegenek 1/1,73-szorosa!
A tekercselesi tenyezo ertekere az A) alfejezetben kozolttink taje-
koztato adatokat.
Z
A kiszamitott N menetszamot egyreteges tekercseles eseten ;
2m
ketreteges tekercseles eseten Z/m szamu tekercsre kell elosztani.
361
A menetszambol az egy horonyba jutd hatasos vezetoszamot is meg-
allapithatjuk:
_ 2Nm
Z
A varhato aramerosseg es a horony meretenek ismereteben fel-
vessziik a parhuzamos agak (a) es a parhuzamos szalak (c) szamat, es
ezekkel egy horony dszes vezetoinek szama:
zb6 = aczh
Az V. A) 2. szakasz b) pontjaban ismertetett modszerrel megalla-
pithatjuk azt a huzalatmerot, amely a horonyba elfer es azutan meg-
becsiilve a megengedett aramsuruseg erteket, kiszamithatjuk a varhato
dramerdsseget:
It = acAs
(Zt a tekercselesben folyd aram A-ben; A egy vezeto kereszt-
metszete mm2-ben; 5 az aramsuruseg A/mm2-ben.)
A legnagyobb megengedheto aramsuruseg erteke csepego viz ellen
vedett gepekben 4...6A/m2, zart gepekben 2...3,5 A/mm2.
Csillagkapcsolas eseten a motor kapcsaihoz kotott vezetekben
folyd I aram azonos a tekercselesben folyd Zt arammal: Z=7t.
Haromszogkapcsolas eseten azonban :
Vegiil a hatasfok (z;) es a teljesitmenyvenyezd (cos <p) ertekenek
felvetele utan kiszamithatjuk a motor varhato tengelyteljesitmenyet (P^.
Ehhez a szamitashoz a haromfazisu motorok hatasfokat es teljesit-
menytenyezojet egyarant 0,88-ra becsiilhetjiik, tehat:
// = 0,88; cos </) —0,88;
Pt — l,73C/z/ cos
362
XI. TEKERCSELO MUHELYEK BERENDEZESE
ES ELRENDEZESE
Az elozokben kozoltek alapjan lathato, hogy a tekercseles elkeszi-
tese igen gondos es lelkiismeretes munkat kivan. Ezt tamasztja ala az is,
hogy a tekercseles josaga, iizembiztonsaga lenyegesen befolyasolja a
villamos gep elettartamat, ami mind a felhasznald, mind a gyarto szem-
pontjabol egyarant fontos. Tovabba, ha figyelembe vessziik, hogy a
villamos gep bssz. gyartasi idejebol 8...25% az az ido, amelyet tekercsek
gyartasara, kikeszitesere es beszerelesere forditunk, akkor ez es az elozo
szempontok indokoljak, hogy a tekercsgyartassal foglalkozd muhelyek
berendezeset es ezen beliil az egyes termelohelyek kialakitasat igen koriil-
tekintoen kell elvegezniink.
1. A tervezes szempontjai
a) A gyartas jellege
Egyedi. sorozat- vagy tomeggyartas.
b) A gyartas termelohelyeinek kialakitasa
Ennel a feladatnal a technoldgiai folyamatok kozos jellemzoibol
indulunk ki es figyelembe vessziik a kiinduld anyag tulajdonsagait, vala-
mint a feldolgozas soran adodo villamos munkaegeszsegiigyi es tuz-
biztonsagi kovetelmenyeket.
A termelohelyek igy a kovetkezo csoportosftasban alakithatok ki:
a.) tekercsgyartas es szereles pamut- vagy zomancszigetelesu veze-
tobol;
P) tekercsgyartas es szereles vastag szigetelo feltettel keszftett
vezetokbol (sellakos vagy kompaund mikafolium felvasalassal, szalag-
szigeteles kompaundalassal stb.);
y) tekercsgyartas es szereles szigeteletlen vezetobol (pl. vasuti
motorok polustekercsei, hidrogeneratorok polustekercsei stb.)
d) tekercsgyartas es szereles szigeteletlen vezetokbol kozberakott
csillam szigetelessel (pl. turbogeneratorok forgdresz-tekercselese stb.).
363
c) Gazdasagossagi szempontok
Az elozo ket tervez6si alapbdi tobb megoldas adodik, amely kiilon-
kiilon is es egyiittesen is eleget tesz a kovetelmenyeknek. Termeszetesen a
kiilonbozo megoldasok minden esetben mas es mas gazdasagi eredmenyt
biztositanak, ugyanakkor mas es mas raforditast igenyelnek. Ezert a
vegleges kialakitast azon az elvi alapon tudjuk eldonteni, a hogy a rafor-
ditasi koltseget szembeallitjuk a gazdasagi eredmenyekkel es a kivitele-
zesnel amellett maradunk, amely a legkedvezobb aranyt mutatja, es
ugyanakkor a tovabbfejlesztesi lehetosegeket is biztositja.
A kozolt szempontok ertelemszeru alkalmazasaval eljutunk a kor-
szeru tekercselo miihely kialakitasahoz. Ezek utan elkeszitjiik egy mii-
hely merethu elrendezesi rajzat.
2. Elrendezes
Kozepes teljesitmenyu tekercselo muhelyt, amely egyenaramu es
valtakozoaramu motorok es generatorok tekercseinek gyartasara es szere-
lesere alkalmas, a kovetkezo gepekkel es berendezesekkel kell fel-
szerelni:
Tekercseldgepek, amelyek alkalmasak kor es idomhuzalokbol egy-
szerii es univerzalis tekercselosablonokkal tekercselemek gyartasara.
Tekercselogep elorehajlltott tekercselemek gydrtasdhoz.
Tekercsszethuzo padok; ezekkel vegezziik a fasablonra hajlitott
tekercselemek szethiizasat es meretre hajlitasat.
Hidraulikus presek, az elre hajlitott tekercsek formazasahoz, me-
retre preselesehez.
Ddrzshajtdsu es golyos presek, a kiilonbozo tekercselemek reszleges
hajlitasahoz (mint pl. tekeresfej osszekoto villak).
Allo es fuggeszlheto tompa hegesztogepek negyszog keresztmetszetu
anyagok tompa hegesztesehez.
Tekercsszigetelo gepek, kesz tekercselemek szalaggal valo szigetele-
sehez.
Elemiszal-egyengeto es leszabogepek, amelyek kivalasztasanal figye-
lemmel kell lenni az elere egyengeto es lapjara egyengeto gorgosor allit-
hatosagara, a legnagyobb leszabhato hosszra es a legnagyobb vaghato
keresztmetszetre.
Prespan levagd olio.
Komplett onozo berendezes, amely tartalmazza az oxidmentesito
drotkefet, savazdedenyt, onfurdot, simitokefet es hutoviz tartalyt.
Munkapadok satukkal es keziszerszdmokkal felszerelve.
Tekercseloszerszdmok es hajlltosablonok.
Banddzsologepek.
Szdritokdlyhak vagy alagutak, legcirkulacids rendszerrel.
364
Vdkintm-impregndlo berendezes.
Szelloztetoberendezesek helyi es altalanos elszivassal.
Festekszoro fulkek es elszwoberendezesek.
Nyitott menetes tekercselemek vizsgalatahoz kozepfrekvencids vizs-
gd/oberendezes.
A tekercselo muhelyt celszeruen harom helyisegben allitjuk fel,
hogy a gyartas folyamatossagat biztosithassuk. Elso a csupasz rezveze-
tokbol kesziilo tekercseket es tekercselemeket gyarto helyiseg. Masodik
a szigetelt rezvezetokbol kesziilo tekercseket gyarto, a gepek tekercsekkel
szerelese es egyeb tekercselesi muveletek helyisege. Harmadik az impreg-
nates, esetleg kompaundalas helyisege.
A raktar es oltozo kiilon epiiletben is lehet.
A munkahelyek esszerii elrendezesenek a kovetkezo alapfeltetele-
ket kell kielegftenie: a dolgozd kenyelmet a munka elvegzesenel, dolgozd
erejdvel es idejevel vald takarekoskodas, a termelo teriiletek gazdasagos
kihasznalasat a munkahely helyes kiszolgalasat es a biztonsagi rend-
szabalyok betartasat.
A munkahely kiilonfele felszerelesi targyainak elrendezesenel a
legfontosabb szempont a munkavegzes soran a dolgozdk szamara a leg-
celszerubb mozgasformak lehetosegenek biztositasa.
3. Szallitas
A munkahelyeket a kozlekedo utak es az anyagmozgato kapcsolja
be a lancolatba. Ezert a munkahely legyen a kozlekedo utrdl megkozelft-
heto.
A muhely kiilonbozo reszei kiilonbozo emelo- es szalhtoberendeze-
seket igenyelnek. Az impregnalo miihelyben villamos daru sziikseges.
A muhely tobbi reszen helyi forgathato falidaruval is megelegedhetiink.
A muhelyek kozotti szalhtasra villamos targoncat vagy gumi-
kerekii kezikocsit hasznalnnk.
Minel egysegesebb a muhely emelo- es szallftoberendezese, annal
kevesebb a muhelyen beliili kezi anyagmozgatas.
A jol megszervezett kiszolgalas biztositja, hogy a dolgozd kizaro-
lag fo feladataval, termelo tevekenysegevel foglalkozhasson es az ennek
ellatasahoz sziikseges elofeltetelek, kellekek idoben rendelkezesere all-
janak.
4. Tekercselo muhelyek szervezesenek egyeb kovetelmenyei
Az egyeb kovetelmenyeket ket nagy csoportba soroljuk:
a) tisztasagi kovetelmenyek,
b) munkaegeszsegiigyi kovetelmenyek.
365
A tisztasagi kovetelmenyek a technoldgiai folyamat, valamint a
gyartmanyok rendeltetes szerinti felhasznalasa szempontjabol donto
mertekben befolyasoljak a minoseget, a munkaszervezest, a dolgozdk
egeszseges munkakoriilmenyeit. Ezert a kovetkezokre kell iigyelnunk.
A gepeket es berendezeseket egysegesen vilagos almazold sziniirc kell
festeni, kiveve a geppel mozgathato reszek es azok vedoszerkezeteit,
amelyeket piros szinure kell festeni. A munkaasztalok elrendezesenel
mindenkor gondoskodni kell, hogy a nyersanyag es felkesz termek re-
szere kiilon taroldhelyek alljanak rendelkezesre. A muhely padozatanak
pormentes borftasunak kell lenni. A falak simak es vilagos sziniiek legye-
nek. Azt az elokeszito miihelyreszt, ahol femforgacs keletkezik, szigoruan
el kell valasztani a tekercskeszfto muhely egyeb reszeitol. A tekercs-
impregnald muhelyresz elvalasztasa a tekercsgyartd es tekercsszerelo
muhelyreszektol is szigoruan kotelezo es padozatat kemeny beton vagy
keramitkockas burkolattal, a falat pedig iiveg vagy mukokockaval kell
bontani, azert, hogy konnyen moshatok es portalanfthatok legyenek.
A felsoroltak betartasa eseten a munkahelyek tisztantartasa a dol-
gozo szemelyzet, es a takarftast vegzok reszerol egyarant kielegito modon
biztosithatd. A tekercselo muhelyek takaritasat nagy teljesitmenyu por-
szivoval szokas vegezni.
5. Munkaegeszsegiigyi szempontok
Szellozes. A tekercselo miihelyekben szamos az emberi egeszsegre
karos hatasu anyagot hasznalunk. Ilyen anyagok az impregnald lakkok,
hezagkitolto mugyantak, kompaundmasszak, tekercsfejek leszorasahoz
hasznalt fedofestekek stb. Ezek az anyagok a legtobb esetben kiilonbozo
higitokat, oldoszereket, gyorsitokat is tartalmaznak, amelyek a lakkreteg
kikemenyedesekor eltavoznak es mergezik a levegot.
A munkanap rovidftese, tobbletszabadsagolas es tobb egyeb rend-
szabaly nem csokkenti a szellozes sziiksegessegenek kerdeset.
Impregnald es tekercselo muhelyek legteret a kovetkezo gazok
szennyezhetik es ezek megengedett koncentracioja a kovetkezo:
benzol
toluol
xilol
ciklonhexan
metil-acetat
etil-acetat
ciklonhexanon
etil-glikol-acetat
benzin
35 cm3/m3;
200 cm3/m3;
200 cm3/m3;
400 cm3/m3;
200 cm3/m3;
200 cm3/m3;
100 cm3/m3;
100 cm3/m3;
100 cm3/m3.
366
A leghatasosabb elszivast a munkahelyi elszivok adjak. Az elszivast
regebben a munkater foie szerelt nagy szivomotorok biztositottak, kor-
szeru tekercselo muhelyben helyi elszivok munkahelyenkent biztositjak
a karos gazok eltavolitasat anelkiil, hogy az egeszsegre karos huzatot
okoznanak.
A helyi szellozesen kiviil gondoskodni kell a kozos szivo-fuvo szello-
zesrol is. Nyaron a levegot szuron keresztiil szivjuk a muhelybe, mert
maskiilonben a munkahely poros lenne. Telen a beszivott levegot gozzel
kell felmelegiteni. A meleg levego bearamlasat a helyiseg fiitesenel figye-
lembe kell venni. A helyiseg belso homerseklete 18 °C (291 K) legyen.
A tekercselo muhelyek legcserejet ot-hatszorosra szokas meretezni.
Ez azt jelenti, hogy a muhely osszes levegojenek orankent ot-hatszor kell
kicserelodni.
Mosdok, oltozok. A tekercselo muhelyben dolgozdk mosdoival es
oltozoivel szemben az alabbiak szerint kiilonleges kovetelmenyeket alli-
tunk. A zuhanyzot egy miiszak osszes dolgozoi reszere kell meretezni.
Egyes lakkok hasznalata sziiksegesse teszi, hogy az oltozok elott kez-
mosohelyisegeket is rendezziink be. Ezek a helyisegek petroleumszarma-
zekokkal kevert meleg vizzel toltott mosdotalakkal rendelkezzenek.
A mosdd meretezesenel vegyiik figyelembe, hogy a lakk vagy gyanta
lemosasa legalabb 30 percet igenyel.
Gondoskodnunk kell a noi higieniara alkalmas helyisegekrol is,
mert a tekercselo muhely dolgozdinak 70...80%-a no.
Vildgitds, szintechnika. A muhely helyes megvilagitasa a munkatel-
jesitmenyt jelentosen befolyasolja. A termeszetes megvilagitas iranyat
es arnyekmentesseget a munkahely kialakitasanal kell biztositani.
A mesterseges vilagitassal szemben tamasztott kovetelmenyek:
elegendo megvilagitasi erosseg;
egyenletes fenyelosztas terben es idoben;
vakitasmentesseg;
karos behatasok tavoltartasa.
Az iizemi szintechnika, a kiilonfele szinhatasok alkalmazasa is elo-
nyosen befolyasolja a dolgozdk figyelmet, hangulatat, munkakepesseget.
fgy pl. az eros kontrasztok es vad szinek farasztok, de ugyanakkor figye-
lemfelhivo hatasuak. A lagy, pasztell szinekkel festett fal nyugtato hatasu
es meleg erzetet kelti stb.
A gepek megfelelo vilagos szine a fokozott tisztantartasra sarkallja
a dolgozokat.
Irodalmi adatok szerint a helyesen alkalmazott szintechnika kd-
vetkeztdben egyes iizemekben a termelekenyseg mintegy 2,5%-kal no-
vekedett, a selejt es kallddas 8...15%-kal, a balesetek pedig 30...40%-kal
csokkentek.
367
6. Tuzrendeszeti szabalyok
A tekercselo muhely nemcsak artalmas a dolgozdk egeszsegere,
hanem tuz-, esetleg robbanasveszelyes is.
A nagy mennyisegu egheto anyag hasznalata (lakkok, oldoszerek,
szalagok, papirok stb.) elkeriilhetetlen a tekercselo muhelyben.
A tuzrendeszeti kovetelmenyek ket csoportra oszthatok:
a) A tekercselo muhelyek legyenek a gyar tobbi reszetol elkiilonitve
es tobb veszkijarattal ellatva.
b) A muhely epiiletet tuzallo anyagbol kell epiteni. A tuzalldsagot
vasbeton oszlopok, teglafalak, acelvazas tetoszerkezet biztositja.
Munkaasztalokat, polcokat es szerszamszekrenyeket fembol ke-
szitsiink.
A szigeteloanyagokat, lakkokat, oldoszereket kiilon, de legalabbis
tuzfallal ellatott helyisegekben raktarozzuk.
Egheto folyadekok tovabbitasat gepesiteni kell. Nem szabad en-
gedni, hogy az egheto folyadekokat hordokban szallitsak a munkahelyek-
re. Celszeru a tarold tartalyokat foldbe siillyeszteni, es innen a folyade-
kokat csovezeteken keresztiil az egyes munkahelyekre juttatni.
A helyisegek felosztasanal ugyelni kell arra, hogy az itatassal,
lakkozassal es kikeszitessel kapcsolatos munkakat lehetoleg egy helyi-
segben vegezzek. A lakkokat es oldoszereket felhasznald munkahelyek
szetszdrasa noveli az iizem tiizveszelyesseget.
Fapadlo lehetoleg az egesz muhely teriileten ne legyen. Legjobb a
tomor betonpadlo.
Tuzveszely elharitasanak egyeb kovetelmenyei koze tartozik a
villamosenergia-fogyasztassal kapcsolatos rendszabalyok betartasa is.
Villamos szempontbol ket alapkovetelmenyt kell kielegiteni: eros-
aramu vezetekeket pancelcsobe kell helyezni ugy, hogy azert javitas
eseten konnyen hozzaferheto legyen. Teljesen zart, tokozott szerelvenye-
ket, indftokat stb. kell hasznalni.
Robbanasveszelyes helyisegekben a vilagitas is robbanasbiztos
kivitelii legyen.
Tuzrendeszeti szempontbol futesre celszeriibb, ha gozenergiat
hasznalnnk. A villamos energia azonban iizemvitel szempontjabol sok
esetben elonyosebb (homerseklet-szabalyozas, hontartas stb.). Villamos
futeshez a futotesteket zart kivitelben kell szerelni.
Dohanyozni csak kiilon erre a celra kijelolt helyisegben szabad.
A tekercselo muhelyben megfelelo szamu es felepftesii tuzoltd keszii-
leket kell elhelyezni.
368
A muhely minden 200...250m2 teriileten egy-egy oltdallast fel kell
szerelni.
Az oltdallason legyen homokoslada, lapat, vegyioltoszer, vizes-
hordo vodorrel, haboltd, azbesztponyva stb.
Az iizem rendelkezzek kiilon haldzati tuzjelzo kesziilekkel. A tiiz-
oltocsoveket a rendes vizvezetek-halozatrol taplalhatjuk.
Impregnald helyisegben (a fentieken kiviil tovabbi rendszabalyok-
rol kell gondoskodnunk) az egheto folyadekot esetleges tiiz eseten 5 perc
alatt le kell tudni engedni a kozponti taroldedenybe. A robbanas meg-
elozesere a folyadek lebocsatasa utan a kozponti tarold edenyt semleges
gazzal kell megtolteni.
24 Villamos forgogepek tekercselese
369
Muszaki vezeto: Hegedus Erno
Muszaki szerkeszto: Mozer Istvan
A konyv abrait rajzolta: Renner Peterne
Terjedelem: 23,25 A5 iv
Abrak szama: 348
Peldanyszam: 11 100
Papirminoseg: 80 g ofszet
Betucsalad ds -meret: Times mono, garmond/10
Azonossigi szam: 60914
MtJ: 2518—h—7881
77-3734 Pecsi Szikra Nyomda
Ara: 28,— Ft
AZ
IPARI SZAKKONYVTAR
konyvei mindenekelott a szakmunkasoknak kesziilnek. A gyakor-
lati szakembereknek sziikseges ismereteket foglaljak ossze azzal
a cellal, hogy megkonnyitsek a munkat, elosegitsek az esszeru,
gyors es jo minosegu termelest, a korszerii technika helyes alkal-
mazasat, a munkaeszkozok es munkamodszerek tokeletesiteset,
ezeken keresztiil a szakmunkasok magasabb szakmai felkesziilt-
seget.
Az Ipari Szakkonyvtar kotetei tehat a lakatosok, esztergalyosok,
badogosok, kovacsok, kohaszok, komuvesek, villanyszerelok,
asztalosok, viz-, gaz-, kozpontifutes- es felvonoszerelok, acsok,
burkolok, hegesztok, hiradastechnikai ipari, miiszeripari, vegy-
ipari, elelmiszeripari, textilipari, boripari, muanyagipari stb. dol-
gozok reszere kesziilnek. Ott ohajtanak lenni munkahelyeiken es
otthonaikban, hogy segitsegiikre legyenek a gyakorlati. a szakmai
problemak megoldasaban Hasznos es megbecsiilt, kiilonosebb
faradsagot nem igenylo olvasmanyok kivannak lenni az otthonl
idotoltes alkalmaval. Munka kozben pedig emlekeztetokent,
„utannezo"-kent kernek helyet a polcon vagy munkapad sarkan.
OLVASSA
AZ
IPARI SZAKKONYVTAR KOTETEIT!
MOSZAKI K0NYVKIAD6