MlTIÍIKSWÍOTBKfllí.
OVIMEZŐ ALAPÍTVÁNY
2008
m&glíTÍSf SSSÉT®
Mitfíit fSüÉw
OVIMFZÖ AT.APÍTVÁNY
2008
A GYŰJTEMÉNY T ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
Dr. Ökrösné Körömi Ilona
FELELŐS KIADÓ:
Ovimező Alapítvány
FELELŐS VEZETŐ:
Kovalik Istvánná
Mezőkovácsháza
2008
Előszó
Mindennapi munkánk során egyre több olyan kihívással találkoztunk, ahol a gyermekek
egyéni fejlesztésére a kötelezőkön kívül is szükség lenne. Az értelem, látás, hallás, mozgás,
tapintás, beszéd elmaradott működése a gyermekek mindennapi élethelyzetében hátrányokat
jelenthetnek. Ezen elmaradt fejlődési területek játékos fejlesztését segíthetik a
kiadványunkban megtalálható játékok, tevékenységek, melyeket fejlesztési területtől függően
végezhetünk egyénileg, mikro-csoportos formában, illetve a csoport tagjaival együttesen.
Elsődleges szempontnak tekintjük, hogy a fejlődésben bármilyen téren elmaradt gyermekek
egyéni képességeiket az óvodáskor végére önmagukhoz képest magasabb fejlődési szintre
juttassuk, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, egyéni fejlődési ütemüket. A gyermekek
számára a társaikkal való örömteli játék értelmi képességeik, érzelmi, szociálisfejlődésük
pozitív változását jelenthetik.
Ajánljuk e könyvet mindazoknak a pedagógusoknak, akik felvállalják azoknak a
gyermekeknek a fejlesztését is, akik bármilyen hátránnyal bírnak társaikkal szemben.
Bízunk abban, hogy e gyűjtemény minden játszani szerető pedagógus gyakorlati munkáját
hasznosan segíti a gyermekek egyéni fejlesztése során.
A Mezőkovácsházi Négy Évszak Óvoda
Egyéni fejlesztési munkacsoportja nevében:
Dr. Ökrösné Körömi Ilona
óvodapedagógus
A fejlesztések játéklehetőségei
A fejlesztés formája egyénileg, mikrocsoportosan, illetve a csoporttal közösen történhet. A
fejlesztést végző szakember a gyerekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségi
szintjéhez igazodva tervezheti és végezheti a fejlesztést. A játékok a főbb fejlesztési
területeket megcélozva kerültek besorolásra, de természetesen egy-egy játéktevékenység
sokkal többféle területet is lefed. Célunk a fejlesztőjátékokkal a meglévő képességekre
alapozva az elmaradt fejlődési területek magasabb szintre juttatása, a játéktevékenységek
során sikerélményhez juttatás, s hogy a játék minden alkalommal örömforrás legyen mind az
egyén, mind a közösség számára.
I. VIZUÁLIS, AKUSZTIKUS, TAKTILIS, KINESZTETIKUS,
VERBÁLIS FEJLESZTÉS JÁTÉKAI:
1.	JÁTÉKOS SZEMTORNA
A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követünk mozgó tárgyakat balról jobbra, jobbról
balra, fel, le, átlósan, körben.
2.	LÉGGÖMB A LEVEGŐBEN
Léggömböt próbálunk kézzel, ütögetéssel a levegőben tartani. Lehet ülve és fekve is, vagy
több lufival, csak ujjal, lábbal, fejjel hozzáérve, stb.
3.	APRÓ HAMUPIPŐKÉK
Borsót, babot, lencsét vagy színes gyöngyöket keverünk össze. Ezt kell a gyerekeknek
szétválogatni.
4.	HALLGASS A FÜLEDRE!
A gyerekek körben állnak, középen egy bekötött szemű gyerek áll, aki megnevez két másikat,
akiknek helyet kell cserélni. Helycsere közben a középen álló megpróbálja elfogni őket. Akit
elkap, az lesz a körben, s folytathatja a játékot.
-4-
5.	SÉTA A HANGERDŐBEN
A gyerekek össze-vissza állnak a csoportszobában, ők a Fák. Egy bekötött szemű gyermek
járkál az erdőben. A Fák hangokkal jeleznek, ha a közelükbe ér, nehogy nekik menjen.
Amikor sikeresen kiért az erdőből, valakivel helyet cserél.
6.	HOL KETYEG AZ ÓRA?
Egy hangosan ketyegő órát helyezünk valahová a szobában. Bekötött szemmel kell
megkeresni. Az a gyermek legyen a következő kereső, aki előzőleg elrejtette az órát.
7.	ERRE CSÖRÖG A DIÓ!
A régi jól ismert népi gyermekjáték: egy gyermek szemét bekötjük, a többiek körülötte
ugrálnak, s a fenti mondatot mondják. Akit elkap a bekötött szemű játékos, azzal helyet cserél.
8.	ITT A ZIVATAR!
Lassan tapsolgatunk (még csak csepereg az eső), majd egyre jobban gyorsítunk (elered az
eső), a lábunkkal is dobogunk (ez már a zivatar), egy nagy ütés (ez a villámcsapás). Majd
visszafelé ugyanez (lassan eláll az cső).
9.	HEGYEN-VÖLGYÖN
Váltogatva mély, majd magas hangot adunk ki. A mély hangra a gyerekek leguggolnak, ha
magas hangot hallanak, lábujjhegyre emelkednek.
10.	„FÚJ-ASZÉL...”
Egy kislabdát, pingponglabdát kell fújással a célba eljuttatni. Pingponglabdát lehet
szívószállal is fújni. Ha nincs allergiás a csoportban, és van tollpihénk, lehet kisebb
gyerekekkel ezt a változatot is fújatni. A tollpihével oly módon is „fújhat a szél”, hogy a
levegőben próbáljuk meg alulról felfelé fújni a tollpihét.
11.	A VAK SZOBRÁSZ
Gyurmából először asztal alatt készítünk valamilyen egyszerű formát (golyót, karikát, érmét,
stb.). Ha már jól begyakoroltuk, megpróbáljuk vakon, az asztal alatt elkészíteni.
Összehasonlítjuk az eredetivel.
-5-
12.	MI VAN A ZSÁKBAN? 1.
Különböző tárgyakat rakunk egy zsákba vagy terítő alá. Minden gyerek belenyúl, megfog egy
tárgyat, elmondja, milyen alakú, milyen az anyaga, nagysága. Megpróbálja kitalálni, mi lehet
az.
13.	MI VAN A ZSÁKBAN? 2.
Sokféle formájú, mesezsákba helyezhető (2-2 egyforma formájú) tárgyat, játékot keresünk, a
zsákba tesszük. Az óvónő kivesz egy formát, a gyerekeknek meg kell keresni a párját.
14.	MEGNÉZEM A KEZEMMEL, HOGY KI VAGY!
Bekötött szemmel, haj, arc tapintásával kell a gyerekeknek társaikat felismerni. Annak a
gyermeknek a szemét kötjük be, akit felismertek.
15.	KARIKÁSTÁNC
A gyerekek hulahoppkarikát visznek a mutatóujjukon tartva. Egy gyermek utasíthatja okét,
merre menjenek. Másféle játékeszközzel is játszható, illetve a játéktárgyakat a fejtetőre is
tehetik a gyerekek (babzsák, füzet).
16.	KÉPESLAP-PUZZLE
Képeslapokat darabokra vágunk. Csapatok versenyezhetnek, ki rakja ki a képet gyorsabban.
Akik győznek, felragaszthatják egy rajzlapra a képet, s kirakjuk a faliújságra. A rajzlapra a
csapattagok jelei is felkerülhetnek.
17.	KÖTÉLTÁNCOSOK
Kötelet fektetünk a padlóra, a gyerekek mezítláb mehetnek végig rajta. Csukott szemmel is
lehet próbálkozni.
18.	VIZHORDÓK /lehetőség szerint udvaron végeztessük/
Félig telt tejfölös poharakban (más kisebb méretű műanyagpoharakban is lehet) a gyerekek
vizet visznek akadályokon keresztül (székeken, padokon keresztül, illetve a járdára, földre
előre megrajzolt formákon keresztül - ez lehet a „térkép”, stb.
- 6 -
19.	SZIGETRŐL SZIGETRE
Rakjunk le a földre karikákat, rendszertelen elhelyezésben, egymástól kisebb nagyobb
távolságra. Ezek lesznek a szigetek. A gyerekek egy lábon ugrálnak egyik karikából a
másikba - minden szigetet meg kell látogatni, egy szigeten egyszerre csak egy gyerek lehet, a
szigeten pihenhet egy picit, lábat cserélhet.
20.	EGYENSÚLYOZÓ MŰVÉSZ
Minden gyerek kap egy-egy hurkapálcikát, ezt kell a mutatóujjukon egyensúlyozni, lehetőleg
valamilyen tárgyat, tárgyakat megkerülve.
21.	MESTERSZAKÁCS
Futva kell eljuttatni a csoportszoba végébe egy kanállal egy apró tárgyat, (a „tojást”). Aki
leejti, újra kezdheti a játékot.
22.	BABZSÁK A FEJEN
Babzsákot vagy más tárgyat egyensúlyozva a fejen kell különböző cselekvéseket végezni:
leülni, felállni, padra fel - vagy lemászni.
23.	NAPSUGARAK
Kört alkotunk. Amikor kisüt a nap, a körből kifelé mennek a gyerekek, ha beborul, akkor
befelé. A váltást nemcsak szóval, hanem hangszerrel is jelezhetjük. A gyerekek fordulhatnak
a kör közepe felé, illetve háttal egymásnak, ezzel is nehezítve a feladatot.
24.	ELŐTT-MÖGÖTT-MELLETT-ALATT-FELETT
A gyerekek tárgyakat helyeznek el az óvónő vagy a játékvezető utasításai szerint. PL: könyv
van mellettem, ceruza van a kezemben.
25.	HÁNY LÉPÉSRE VAN SZÜKSÉGED?
Adott tárgyhoz kell odamenni úgy, hogy először nyitott szemmel a lépéseket számolva teszi
meg a gyermek az utat, majd ugyanezt bekötött szemmel, az előzőekben megszámolt
lépésmennyiséggel.
-7-
26.	AKADÁLYPÁLYA
Székekből, asztalokból akadálypályát építünk. Meghatározott módon kell átjutni a
gyerekeknek - fölötte, alatta, mellette, jobbra vagy balra, valami között, stb.. Tudatosítsuk
kimondással az irányokat
27.	FIGURAJÁRÁS
Padlóra, járdára rajzolt figura alakját kell lépéseivel követnie a gyerekeknek - nyolcas, kor,
csigavonal, „S” betű, négyzet, háromszög, stb. Lehet kitalálós játék, egy gyerek megnézi az
ábrát és lépéseivel követi, a többi kitalálja, lerajzolja, megsúgja, stb.
28.	MEMÓRIABÚJÓCSKA
A gyermekek kört alkotnak, a kör közepén áll a hunyó. Mondókára elindulnak, a hunyó
megfigyeli a gyerekeket:
„Az erdőben jártunk-keltünk,
Egy gyermeket elvesztettünk.
Mondd meg Tomi, (a hunyó nevét mondjuk)
Mondd meg nekünk,
Ki az, aki nincs velünk?”
A kor megáll, a hunyó szemét bekötjük, és akire rámutatunk, elbújik. A hunyó szemerői
levesszük a kendőt, neki ki kell találni, ki hiányzik a körből. Ha sikerült, helyet cserélnek, ha
nem, marad a hunyó.
Változtatni lehet a szabályokon a gyerekek fejlettségének megfelelően:
-	a gyermek nem bújik el, csak valakivel helyet cserél;
-	a körben valaki leül, vagy leguggol, vagy kifele fordul a körből;
-	játékot vehet egyik kisgyerek a kezébe, a másik csípőre teszi a kezét; stb.
29.	FORMAJÁRÁS
A csoportszobában vagy az udvaron különböző alakzatokat rajzolunk egymástól kissé távol,
hogy körbejárhassák a gyerekek. Mindig egy meghatározott mozgással járják körbe minden
egyes formát a gyerekek, pl. egyszerű járással, tyúklépéssel, törpejárással, óriásjárással,
szökdeléssel. A formákat a levegőben is megrajzolhatjuk.
- 8 -
30.	NYOMKERESŐ
A csoportban lévő gyermekek láb- és kcznyomatát elkészítjük színes papírokból. A
kéznyomatokat a szekrény oldalára vagy falra erősítjük, a lábnyomokat a padlóra ragasztjuk
úgy, hogy végig léphető legyen. A lábnyomok a tenyémyoinokhoz vezetnek kacskaringós
úton. Az út végén valamit elrejtünk, azt kell megtalálni. A gyermekek a lábnyomokon
haladnak, a jobb és a bal lábakat pontosan kell a helyükre illeszteni, azután már a
tenyérnyomokra is ügyelni kell. A nyomok végén találják az elrejtett tárgyat.
31.	KIS DOKTOR NÉNIK, DOKTOR BÁCSIK
Hiányos képek kiegészítése rajzolással. A nyuszinak fület, a macinak orrot, a cicának bajuszt,
a kutyusnak szemet, stb. rajzoljanak a gyerekek. A meggyógyított állat hangját lehet utánozni,
amint boldogan ugat, nyávog, makog, brummog, stb.
Lehel másfajta hiányos képek kiegészítését is játékosan gyakorolni a gyerekekkel, pl. kis
mérnökök vagyunk, mi hiányzik a házról? Szerelők vagyunk, elromlottak a járművek,
javítsuk meg! Stb.
Ha állatokkal készítünk képeket, lehet osztályozni, melyik állat hol él, ha közlekedési
eszközökkel, akkor hol közlekedik, a házakkal, épületekkel utcát építhetünk.
32.	A HANGOK BIRODALMA
A gyerekekkel mesés kirándulást teszünk a hangok birodalmába, mely nem más, mim az
óvoda udvara, vagy egy séta a közeli parkba, erdőbe. Ehhez nem kell mást tenni, mint jól
becsukni a szemünket, nagyra nyitni a füleket, s figyelni, milyen hangokat hallunk. Aki
nagyon ügyes, több hallott hangot is meg tud nevezni, pl. madarak, autók, piac, csoporttársak
hangja, lépések zaja, stb..
33.	TRÉFÁS MOZDULATOK
Az óvónő vagy később ügyesebb gyerekek, utasításokat adnak játékos gyakorlatok végzésére
a gyerekeknek:
-	Állj a bal lábadra, fogd meg a jobb kezeddel a bal füledet és a bal kezeddel a jobb
füledet! Meddig bírsz így állni?
-	Fogd meg a bal kezeddel a jobb térdedet és a jobb kezeddel a bal térdedet! Hány lépést
tudsz így menni?
-9-
-	Fogd meg a bal kezeddel a bal füledet, a jobb kezeddel pedig a bal könyöködet! Ülj le
a földre, és a jobb térdeddel próbáld megérinteni a jobb könyöködet! Sikerült-e
megcsinálni?
-	Feküdj a hátadra a földön! Húzd a hasad fölé a jobb térdedet és fogd meg a bal
kezeddel! A bal térdedet a jobb kezeddel fogd meg! Próbáld meg, tudsz-e így hintázni
előre és hátra?
34.	FURCSA HANGSZEREK
Vegyünk elő két fakanalat, két fémből készült kanalat, üvegpoharakat (vékonyabb és
vastagabb falúakat ), műanyagtálat, amely nem könnyen törik. Egy kisgyermek odaülhet az
asztalra helyezett tárgyak mögé, s megszólaltathatja a tárgyakat, melyeknek hangját a többi
gyermek csukott szemmel hallgatja, s találják ki, nevezzék meg, milyen hangokat hallottak.
35.	ELVARÁZSOLT ZENÉS MESEFILM
Magnóról az évszaknak megfelelő klasszikus zenét (lehet az évszakoknak megfelelően)
hallgatunk behunyt szemmel, esetleg a szőnyegen hasalva. A gyerekek meséljék el, milyen
kép jut eszükbe a hallott zenéről?
36.	VAK MŰVÉSZEK
A játékban részt vevő gyerekek becsukják a szemüket, s közben fognak egy színes ceruzát a
kezükbe. Egy rajzlapot körbeadunk, melyre mindenki csukott szemmel rajzol az utasításnak
megfelelően. PL: Rajzolunk egy házat, mindenki csak egy vonalat rajzoljon! Rajzolj egy
vonalat az alapnak, te rajzolj egy bal oldalsó falat, Évi, te rajzold meg a jobb oldali falat,
Tomi rajzold meg az épület felső falát. Most rajzoljuk meg a háztetőt! Most a kéményt!. A
végén kinyithatják a szemünket, megnézzük, hogyan sikerült a rajz! (természetesen eleinte
nem fog sehogyan sem sikerülni, de ha később jól működnek együtt a gyerekek, „titokban”
megbeszélhetik, ki mit fog megrajzolni a házból, s lehet, jobban fog sikerülni,
/együttműködési készséget fejleszti/
37.	JÓL HALLOK A FÜLEMMEL? 1.
Egy gyermek szemét bekötjük, egy dobbal, egy cintányérral, egy csengővel hangokat adunk.
A feladat változó lehet: egyszer a dobszó felé kell haladnia, másik feladatban a csengő, majd a
cintányér felé. Figyeljük, hogy az egyszerre szóló hangszerek hangja közül tud-e a hallásával
szelektálni.
- 10-
38.	JÓL HALLOK A FÜLEMMEL? 2.
Minek a hangját hallod? PL: papírzizegés. celofánzörgés, fakoppantás, fazék koppanása,
üveggolyó gurítása, stb.
39.	„HANG-ÓRA”
Egy kisgyermeknek bekötjük a szemét, s leültetjük a gyerekekkel szemben egy székre.
Hányat hallasz belőle? Dobbantunk, csengettyűvel csengetünk, kockával koppantunk, a
széken ülő kisgyereknek meg kell mondania, miből, hányat hallott. Nehezíthetjük úgy, hogy a
különböző tárgyak hangjait összeadjuk.
40.	ÜZENETET KÜLDÖK NEKED KATA!
A gyerekek kézfogással körbeállnak. Egy gyermek az egyik csoporttársa nevét mondja: -
üzenetet küldök neked, Kata! - jobb vagy bal irányban levő társa kezét megszorítja, s ő is
továbbadja a mellette levő gyermeknek, most már ugyanabba az irányba. Ha odaért a
címzetthez, az illető szól: „Megkaptam!” a következő játékot ö indíthatja el. A szabályt,
miszerint senki sem szólalhat meg, ha érzi a kézszorítást, a játék elején meg kell beszélni.
- 11 -
II. FIGYELEM, EMLÉKEZET, KÉPZELET, GONDOLKODÁS-
FEJLESZTÉS JÁTÉKAI:
1.	TAPSRA ÁLLJ!
Körben járás, ha tapsot hallanak, meg kell állni. Aki téveszt, kiesik vagy zálogot ad.
2.	POSTÁSJÁTÉK
A gyerekek szorosan egymás mellé ülnek. Az óvónő /vagy egy gyerek/ súg egy gyermek
fülébe valamit, aki továbbadja. Az utolsó gyerek megmondja, mit hallott.
3.	TŰZ, VÍZ, LEVEGŐ
A játékvezető vezényszavakat mond. Víznél le kell feküdni, tűznél a padra felülni, levegőnél
repkedni kell. Aki téveszt, kiesik vagy zálogot ad.
4.	REPÜL A ...,REPÜL A...
A játékvezető szavakat mond, ha a játékosok madár vagy repülő tárgy nevét hallják, fel kell,
hogy emeljék a karjukat.
5.	ADD TOVÁBB!
A gyerekek körben ülnek, kezükben egy-egy tárgyat fognak. Tapsra mindig eggyel jobbra
adják a tárgyakat. „Vissza!” utasításra gyorsan vissza kell venni az éppen átadottat. Újabb
tapsra tovább folytatódhat a játék. Egyéb utasításokban is meg lehet egyezni, ha nehezíteni
akarjuk a játékot.
6.	TAVASZTÜNDÉR VIRÁGAI
Egy virág növekedésének, kinyílásának és elhervadásának eljátszása. A „történetet” a
játékvezető, a Tavasztündér meséli, a gyerekeknek végig koncentrálniuk kell rá, hogy
utasításainak megfelelően tudjanak cselekedni:
-	földben kis virágmagok vagyunk
-	megered az eső, a föld átitatódik
-	vízzel, a magok megduzzadnak,
-	növekedni kezdenek, lassan kibújnak a földből,
-	tovább növekednek a friss levegőn,
-	szellőre lágyan, szélre erősen hajladoznak.
- a gyerekek guggolnak
- lassú felemelkedés, felállás
- nyújtózkodás lábujjhegyen,
hajlongás
- 12-
- kitisztul az cg, kibújik a Nap,
- bontani kezdi szirmait a virág
- egyszer csak hervadozni kezdenek,
- majd összeomlanak
- karjaikat, ujjaikat széttárják
-fejüket lehajtják, majd a földre
rogynak.
7.	ELVARÁZSOLT GYEREKEK
Az óvónő, vagy ügyesebb gyermek kitalált mesét mond, melyekbe beleszövi a testrészek
neveit. Amikor a történetben a testrészek neveit meghallják a hallgatók, meg kell magukon
keresniük a hallott testrészeket és meg kell találniuk önmagukon.
Nehezíthetjük úgy, hogy a hallott testrészeket ki kell kártyákon választaniuk, s a történet
végén a jól figyelők, gondolkodóknak összcállhat egy baba, maci, stb.
8.	LAKBERENDEZÉS
A gyerekeknek meg kell jegyezni a szobában a fal mellett lévő tárgyak sorrendjét az
óramutató járásával megegyező irányban, majd becsukott szemmel vagy háttal el kell
mondaniuk.
9.	HÁRMAS-PARANCS
A játékvezető három cselekvést végez. A gyerekeknek utánozniuk kell. Pl.: - Állj a jobb
lábodra! Emeld fel a bal kezedet! A jobb kezedet tedd csípőre!
10.	MIT LÁTTÁL?
Tárgyakat mutatunk, majd letakarjuk azokat. Emlékezetből kell felsorolni, mit látott előzőleg.
A többiek figyelnek, tévesztett-e.
11.	ELLENŐRÖK
Az előző játék variációja, nehezítésképpen választunk a gyerekek közül valakit, aki távolabb
megy, esetleg kimegy, majd megváltoztatjuk a tárgyak sorrendjét. Az ellenőrök, a többiek
figyelnek, észreveszi-e, mi változott?
12.	MI HIÁNYZIK?
A játékvezető az asztalra teszt fejlettségtől függően meghatározott mennyiségű tárgyat. Utána
a gyermek az asztalra borulva „alszanak”. Ezalatt a játékvezető egy-két tárgyat elvesz a többi
közül. Adott jelre a gyerekek felemelik a fejüket, s megnézik Melyik tárgy hiányzik, nevezzék
is meg!
- 13-
13.	MI VÁLTOZOTT MEG?
Egy játékos kimegy, addig két gyerek változtat valamit a ruházatán. A bejövő feladata, hogy
megállapítsa, mi változott rajtuk.
A játékot tárgyakkal is játszhatjuk a gyerekekkel, korcsoporttól függően.
14.	PAPAGÁJJÁTÉK
A játékvezető mond öt állatot, öt gyümölcsöt, öt virágot vagy öt állathangot. A hallott
sorrendben kell visszamondaniuk a gyerekeknek az öt megnevezett témát.
15.	NÉVKÍGYÓ
Neveket mondanak. Mindenki sorban az addig elhangzottakhoz hozzátesz még egyet. Meg
lehet nehezíteni, hogy csak fiú vagy lányneveket, illetve becézett vagy eredeti alakú neveket
kérünk a gyerekektől, pL: 1 .gyermek: Pistike, 2.gyermek: Pistike, Nándika, 3. gyermek:
Pistike, Nándika, Tomika, illetve ugyanez eredeti alakú nevekkel.
16.	NAGY KÉP - KIS KÉP
Egy vagy több információt tartalmazó képet mutatunk a gyerekeknek. Ezután 4-5 kis képet
mutatunk. Ezek közül kell kiválasztani emlékezetből azokat, amelyek megtalálhatók a nagy
képen.
17.	EMLÉKSZÍNEZÉS
Kisebb gyerekeknek egyszerűbb formájú, nagyobbaknak összetettebb színes képet mutatunk,
majd eltesszük. Kérhetjük, hogy a színezetlen lapon előre megrajzolt formát ugyanolyan
színűre színezzék, hogy szerintük a képen voltak.
18.	GYEREKSOR
Tíz gyerek sorba áll. A játékosnak meg kell jegyeznie a sorrendjüket. Ugyanis egy jelre (pl.
tapsra) elkezdenek össze-vissza mozogni, az eredeti helyüket is elhagyják. A játékos feladata
visszaállítani őket az eredeti sorrendbe. Nehezíthetjük a gyakorlatot úgy, hogy a mozgásokra
is figyelni kell. Aki ügyes, tud válaszolni az olyan jellegű kérdésekre, hogy : Mit csinált Peti?
Kisebb gyerekeknél a létszámot csökkenteni lehet.
- 14-
19.	KIRÁNDULÁS
A gyerekek körben ülnek. Gondolatban egy kirándulásra készülnek. Mindenki eltervezi, mit
visz magával. Egyenként el is mondják, mire gondoltak, s valamilyen mozdulattal jelzik a
tárgyat, dolgot. Például aki cicát visz magával, végigsimítja a képzeletbeli állat hátát, vagy aki
labdát visz, az a lábát lendíti, vagy feldobja és elkapja a labdát, szemével követve a tárgyat. A
játék második részében egyik társukról kell elmondaniuk, mit visz a kirándulásra.
20.	HIÁNYOS KÉP 1.
Mutatunk egy képet a gyerekeknek. Majd ennek egy módosított változatát. A két képet össze
kell hasonlítania, s megneveznie, miben különböznek.
21.	HIÁNYOS KÉP 2.
Az előző gyakorlat felidézéses változata: a játékosnak a módosított kép alapján kell
felidéznie, mi is hiányozhat a képről.
22.	ÉPÍTSD FEL!
5-6 építőkockából álló egyszerű építményt készítünk. A gyerekek megfigyelik, majd maguk is
felépítik. Nehezebb, ha az épületet letakarjuk, s nekik kell emlékezetből felidézniük.
23.	ZSÁKBAMACSKAJÁTÉKOKKAL
Egy gyermeket kiküldünk a csoportszobából, majd elrejtünk egy nagyobb, ismert játékot egy
ruhazsákba (mesezsák). Behívjuk a gyermeket, s ő kérdezhet a „titkos” játékról. Ha kitalálja,
melyik játék került a zsákba, ő rejtheti el a következő zsákbamacskát. A kérdések lehetnek a
játék anyagára, színére, formájára utalók.
24.	FORMA KIRAKÁSA
Pálcikákból, szívószálakból formákat, alakzatokat rakunk ki. A gyerekeknek ugyanolyat kell
készíteniük. Nagyobb gyerekeknél lehet úgy játszani, hogy formákat mutatunk, s ollóval
nyírjanak ugyanolyat.
25.	ELMEGYEK HOZZÁD
A gyerekek körben ülnek. Az első gyerek azt mondja: „Elmegyek hozzád és magammal
viszek egy bőröndöt!” A második azt mondja: „elmegyek hozzád, magammal viszek egy
bőröndöt és egy labdát.” Innentől kezdve mindenki hozzáad a felsoroláshoz valamit, pl.
játékot, madarat, állatot, stb.
- 15-
26.	MESEMONDÓ
A játékvezető egy rövid, életszerű történetet (pl. egy vásárlás történetét) vagy a gyerekek által
még nem ismert mesét mond el. Utána egy gyerek elismétli. A többiek figyelik, s pontosítják.
27.	VENDÉGVÁRÓ
Tálkákba különböző mennyiségű gyöngyöt, gyufaszálat, vizet vagy homokot Töltünk
(helyszíntől függően). A gyerekeknek mennyiség szerint kell sorba rakni a tálkákat.
28.	KINEK A TÁLKÁJA EZ?
A gyerekekkel először arról beszélgetünk, hogy egy nagy baba vagy mackó többet bír enni,
mint a kicsi. Ezután nagyság szerint rakják sorba babáikat, mackóikat. Hozzájuk társíthatják
az előző gyakorlat tálkáit.
29.	RENDSZEREZÉS
Nagyság szerint raknak sorba kockákat, korongokat, pálcikákat, rudakat, ceruzákat, radírokat,
stb. Mindig meg kell keresni egy újabb elem helyét.
30.	MI TART TOVÁBB?
Két-két tevékenységet nevezünk meg. A gyerekeknek kell eldönteni, melyik tart tovább. Pl.:
az ebédelés vagy a házépítés? A takarítás vagy a nyaralás? Stb.
31.	TERÍTÉS A BABASZOBÁBAN
Gyakoroljuk a terítést! Az asztalnál egy baba ül, neki szüksége van egy tányérra, egy kanálra,
egy villára, egy késre, egy szalvétára, egy pohárra. Két babának mindenből kettőre van
szüksége. És így tovább!
32.	MIBŐL VAN EGY?
Képeket válogatunk. Csak azt szabad kiszínezni, amiből egy van, majd amiből kettő, három,
négy, stb.. A színeket is határozzuk meg, hogy a végén jól elkülöníthetőek legyenek a
kiszínezett mennyiségek.
33.	TEKÉZÉS
Kilenc tekebábunk van. Sikerül egyet, kettőt, hármat, stb. ledöntenünk. Mindig
megszámoljuk, mennyi áll, mennyi dőlt el.
- 16-
34. VÁSÁRLÁS
Játékpénzzel vásárolunk. Mindig kiszámoljuk, mennyit kell fizetnünk, s természetesen azt is
fontos tudnunk, mennyi pénzünk maradt.
35. MIBEN HASONLÍT?
A kanál és a villa?
A kenyér és a kifli?
Az olló és a kés?
A ceruza és a toll?
A gyerekekkel közösen pár mondatban megbeszéljük a hasonlóságokat.
36. MIBEN KÜLÖNBÖZIK?
A kanál és a villa?
A kenyér és a kifli?
Az olló és a kés?
A ceruza és a toll?
A gyerekekkel közösen pár mondatban megbeszéljük a különbözőségeket.
37. MONDD EGY SZÓVAL!
Baba, labda, mackó
Alma, körte, szilva,
Kerékpár, busz, vonat.
Répa, karalábé, borsó, stb.
játékok
gyümölcsök
járművek
zöldségek
38. MONDJ PÉLDÁT RÁ!
Bútor
Növény
Állat
Zöldségfélék
Gyümölcs stb.
- 17-
39.	KAKUKKTOJÁS
Az óvó néni szavakat sorol fel egymás után. A gyerekeknek ki kell találniuk, melyik a
kakukktojás.
macska, kutya, tigris, galamb
gólya, fecske, katicabogár, papagáj
- kés, villa, olló, kanál
busz, vonat, villamos, repülő, stb.
Az évszakok jellemzőivel is lehet kakukktojást keresni, pl. őszre jellemző szavakat sorolok
fel: alma, szőlő, dió, körte,stb. vagy paprika, káposzta, hagyma, karfiol, stb.
Télre jellemző szavak: fagy, zúzmara, hóember, madáretetés.
Tavaszra jellemző szavak: ibolya, rügy, fecske, zöldhagyma, fecske.
Nyárra jellemző szavak: búza,, cseresznye, hőség, aratás, fürdőruha. Stb.
A fordítottját is játszhatjuk, mondjanak a gyerekek az őszre, télre, tavaszra, nyárra utaló
szavakat.
40.	CSALAFINTA MANÓ VARÁZSÉTELEI (bábozással)
Egy huncut kismanó vendégségbe várja a barátait, szeretne főzni valami finomat. A
konyhában hangosan mormogja, hogy mit főz:
-	Kell a borsólevesbe répa, hagyma, só, víz, zöldség, borsó és labda.
Javítsuk ki a kis manót, mi kell a levesbe! Mi az, ami nem kell?
-	epertortához kell liszt, eper, sütőpor, tojás, cukor, vaníliás cukor és fakocka.
A játékot bármilyen kitalált történethez igazíthatjuk, lényeg a játékos történet.
41.	TALÁLJÁTOK KI, HOL VAGYOK!
Képzeletbeli utazásra hívjuk a gyerekeket. Kigondolok egy-egy helyet, ahol már biztosan
jártak a gyerekek, de a helyet nekik kell a felsorolt szavakból kitalálni!
PL: Itt vagyok, ahol az emberek kezében kosár van. a kosárban friss kenyér, tejföl, tészta, sajt,
felvágott van. (közért, esetleg piac)
Itt vagyok, ahol játékok, gyerekek, felnőttek, alacsony székek, asztalok vannak (óvoda).
Itt vagyok, ahol levél, postaláda, bélyeg, sorban állás van. (posta).
Itt vagyok, ahol sok ember áll, ülnek is, egy ember kéri tőlem a menetjegyet.(autó-busz, stb.)
- 18-
42.	MAGASABB VAGY ALACSONYABB?
Egy kisgyermeket a csoporttal szemben állítunk, egy másiknak pedig keresnie kell a gyerekek
közül alacsonyabbat, magasabbat, ha mód van rá, ugyanolyan magasat is.
Nehezíthetjük úgy, hogy 2-2 gyermeket keressünk a megadott szempontok szerint.
43.	LABDÁZZUNK A SZAVAKKAL IS!
Körbeülünk a szőnyegen, az óvónő, később egy ügyesebb gyerek, labdát dob a gyerekeknek.
A kinek dobja, kérdést tesz fel, kezdetben elég egyet, pl.:
Mi a neved?
Hány éves vagy?
Hol laksz?
Hogy hívják a szüléidét?
Mi a foglalkozásuk? Stb.
A labdázást másféle logikai játékhoz is használhatjuk, pl. járműveket, gyümölcsöket,
foglalkozásokat, stb. kell felsorolniuk.
44.	TALÁLD KI, MIRE GONDOLOK!
Találjátok ki, milyen állatra gondolok:
- négy lába van, szőr fedi a testét, kedvence a csont, őrzi a házat.
négy lába van, szőr fedi a testét, ügyesen fogja meg az egeret, de a tejet is szereti,
két lába van, piros csőre, hosszú lába, toll borítja a testét, ügyesen elkapja a békát,
fészkét gyakran kéményre építi.
két lába van, testét toll borítja, farka villa alakú, röptében kapja el a levegőben a
legyeket.
45.	KÉPZELETBELI UTAZÁS
A gyerekekkel együtt behunyjuk a szemünket, s közben az óvónő halkan mondja, képzeletben
merre jár, honnan hová utazik. Kezdhetjük úgy, hogy először utazzunk el az otthonunktól az
óvodába:
- bezárom az ajtót, kimegyek az utcára, balra fordulok, majd egyenesen megyek addig,
amíg az útkereszteződéshez érek. Megállók, szétnézek, jön-e autó vagy valamilyen jármű,
utána átmegyek az úttesten. Egyenesen haladok, majd jobbra fordulok a piactér felé, az
óvodai bejárónál balra fordulok, s már meg is érkeztem az óvodába.
- 19-
46.	SIMON MONDJA...
A szabály, hogy csak azt a cselekvést kell megcsinálni, amelyeket „Simon mond”.
PL: Simon mondja, hogy emeld fel a jobb kezed! (a jobb kezünket felemeljük) Simon mondja,
hogy fogd meg a bal füled! Emeld fel a bal kezed!- (csak a fület kell megfogni, mert „Simon”
csak azt mondta, aki felemelte a bal kezét is, zálogot ad!)
47.	TE VOLTÁL (fokozott figyelmet igénylő játék)
Az alábbi mondókát kísérjük egyszerű rámutatással, a nehézség abban van, hogy minden
mondatnál másra kell rámutatni.
-	Te voltál! - rámutatunk valakire, s ő válaszol:
Nem én voltam! - valakire ő is rámutat, s az illető már ezt mondja:
-	De igen! - rámutat valakire, aki mondja:
De nem! - s akire ő mutat, kezdi elejétől a mondókát.
48.	,ÁLLATI MOZDULATOK” (fokozott figyelmet igénylő játék)
A gyerekekkel viszonylag szoros körbe állunk. Állatokat mondunk, melyekhez meghatározott
mozdulatokat kell tenniük azoknak a gyerekeknek, akikre rámutatunk:
Zsiráf - a karokat fel kell emelnie, s figyelni kell a két szomszédnak is, mivel
ők a „zsiráf’ hasát kell, hogy simogassák.
Elefánt - a karokkal fület kell mutatni.
Kenguru - ugrani kell egyet.
49.	MONDJ ELLENT NEKEM!
Ellentétes értelmű szó-párok keresése: hideg-meleg, fehér-fekete, kicsi-nagy, hosszú-rövid,
stb. Játékosabbá tehetjük, ha időre, azaz azonnal kell válaszolniuk a gyerekeknek, akinek nem
jut eszébe a megfelelő szó, zálogot ad.
50.	IGAZ-HAMIS 1.
A felnőtt mond egy tárgyról igazat, hamisat. A gyerekek vizuálisan ellenőrzik a hallottakat.
Nagyobb gyermekek maguk is irányíthatják a játékot.
-20-
51.	IGAZ-HAMIS 2.
Rövid történetet mondunk, melyekbe hamis elemeket szövünk bele, lehet az egy ismert mese
is, pl.: A két kicsi bocs meg a róka mese. Hol volt, hol nem, volt egyszer egy kis medvebocs,
aki talált két sajtot....
52. SZÁMOLJ VELEM! 1.
A gyerekek körben állnak, két kisgyermek	a kör közepén áll. A gyerekek párbeszédes
formában az Egy - megérett a meggy kezdetű, magyar népi mondókára hangosan számolnak.	
Körben álló két gyermek mondja:	Kört alkotó gyerekek mondják:
Egy	megérett a meggy,
kettő	csipkebokor vessző,
három	majd haza várom,
négy	biz oda nem mégy,
öt	leesett a köd,
hat	hasad a pad,
hét	dörög az ég,
nyolc	üres a polc,
kilenc	kis Ferenc,
tíz	tiszta víz.
Mindenki mondja, ütemes tapssal kísérve:
Ha nem tiszta, vidd vissza!
Ott a szamár, megissza!
53.	SZÁMOLJ VELEM2.
A gyerekekkel körben állunk. Az óvónövel együtt számolnak a gyerekek, közben a kör
közepe felé tyúklépésben lépegetünk: 0, 1, 2, 3, 4, 5, majd visszafelé számolva visszafelé
lépegetünk tyúklépésben. Ügyeljünk a 0 fogalmának nagyon pontos megjelenítésére a 0
megértésének érdekében! A kör közepére tehetünk egy játékot, esetünkben tyúkot. A
számolást a csoport képességeinek, életkorának és a megfelelő helynek megválasztásával
fokozhatjuk.
-21 -
54.	VIRÁGSZEDÉS A RÉTEN
Több szirmú papírvirágokat szórunk el a csoportszobában a szőnyegen. Az asztalokra
papírvázákat teszünk, melyekre előzőleg pöttyöket rajzoltunk a virágszirmokkal megegyező
mennyiség jelölésével.. A gyerekek kezébe kártyákat adunk, szintén a virágszirmok számának
megfelelő mennyiséget jelöljük rajta.
Az a feladata a gyerekeknek, hogy a rétről csak azt a virágot szedhetik fel, amelyik a
kezükben levő kártyán megszámolt pöttyök mennyiségével azonos, utána abba a vázába kell
tenniük a virágot, amelyiknek szirmai száma a vázán levő pöttyök számával megegyezik.
Fejlettebb képességű gyerekek részére nagyobb számosságé eszközöket készíthetünk.
55.	VÉDETT SZÁMOK
Mennyiséget mutató dominókat vagy kártyákat teszünk az asztalra. Egy dobó-kockával
dobunk, amennyit mutat, azt a dominót vagy kártyát nem vehetik fel a gyerekek az asztalról -
az a védett szám. Nagyobb vagy jobb képességű gyerekeknél olyan dobókockát használjunk,
amelyen a számok a hetestől kezdődnek, a kártyákat vagy dominókat lehet szám-kártyával
játszani.
56.	AMERIKÁBÓL JÖTTÜNK...- NAGYON JÓ KÉPESSÉGŰ GYERMEKEK TUDJÁK
JÁTSZANI
A csoportból két gyermek félrevonul és megegyeznek valamilyen szakma nevében.
Visszatérnek a csoporthoz, s a következőket mondják:
-	Amerikából jöttünk, két betűt hoztunk, mesterségünk címere f-sz.
A gyerekek a mesterség első és utolsó betűjét adják meg. Ha valaki kitalálta a helyes választ,
a két játékvezető azt kérdezi:
-	Elutazunk, visszajövünk, mit hozzunk neked?
A kitaláló bármit kérhet, pl. gyümölcsöt, állatot, stb.. A kérdezők elvonulnak, megállapodnak,
hogy az egyikük pl. alma, a másikuk körte lesz. Attól függ, ki marad a kérdezők között, hogy
a kitaláló gyermek melyik gyümölcsöt választja.
57. EMLÉKEZTEK MÉG?
Az óvónő olyan történetet mesél, amit a csoporttal közösen átélt. A történetbe olyan elemeket
is belesző, ami nem igaz. A gyerekek tapssal jelezzék közben, mi nem volt igaz a történetben.
-22-
III. BESZÉDFEJLESZTÉS JÁTÉKAI:
1. MONDÓKÁK, MELYEKET MOZGÁSSAL KÍSÉRHETÜNK
Tapsolás — taps a combokra:	Járás csigavonalban:
Hej, Gyula, Gyula, Gyula	Tekeredik a kígyó,
Szól a duda, duda, duda.	Rétes akar lenni.
Pest, Buda, Buda, Buda,	Tekeredik a rétes,
Pattogatott kukorica, huss!	Kígyó akar lenni.
Karkörzéssel járás:
Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?
Őröl búzát, őröl árpát,
Őröl rozsot, kukoricát.
Kukoricát, kukoricát...
A versikék értelmezésének megfelelő mozgások:
Harkály: Jó napot, jő napot,
Te öreg nyárfa!
Nyárfa: Jó napot, jó napot,
doktor Harkály Márta!
Harkály: Mi a baj? Mi a baj?
te öreg nyárfa?
Nyárfa: Derekam, derekam
ezer féreg rágja
Harkály: Kip-kop, kip-kop,
meggyógyítok minden
bajt
öreg nyárfa
jövő nyárra
újra hajt.
-kezek csípőn, meghajlás
-kétszer,
-karok magastartásban,
-hajlítás jobbra-balra,
-jobb kézzel kopogtatás,
-a bal kézfejen,
-kezek csípőn,
-törzskörzés,
-jobb kézzel kopogtatás,
-jobb kar emelése magasba
-bal kar emelése magasba,
-karok lengetése.
-23 -
Madarak voltunk...
Madarak voltunk,
Földre szálltunk.
Szőlőszemet szedegettünk.
Szil, szál, szalma szál
Kilenc apró pogácsa.
Korcsmárosné sütötte,
Gazsi Pista megette,
Olyan szépen köszönte,
Hogy pirosra sütötte.
Süssed rózsám, másszor is,
Megcsókollak, százszor is!
2. SZÍVÁS
Szívószálon üdítőt, teát, tejet, vizet
kefirrel, joghurttal.
karok széttárása
lengetés
leguggol ás
felállás
hajlongás
tenyerek összekulcsolása
jobbról-balról
száj megtörlése
Jobbról-balról
egy másik gyerek felé fordulás
ölelés.
majd sűrűbb folyadékkal is próbálkozunk:
3.	FÚJÁS
Erős légáramlással: léggömb, papírpillangó, szélforgó, pingponglabda, vattapamacs,
papírvitorlás - vízen.
Gyenge légáramlással: szappanbuborék, tollpihe.
4.	ÁLLATOK „HANGJA”
halacska - némán tátog,
cica - miau
csacsi - iá
kutya - vau
malacka - ui, stb.
5.	ITTHON VAN A KISMANÓ
H
Nyelvöltőgetés ki-be,
Megérintjük a nyelvünkkel az orrunk hegyét,
Kié a leghosszabb nyelv? Stb.
-24-
6.	SÉTÁL AKISMANÓ
Szánkat szélesen kilátjuk, nyelvünkkel megérintjük a szájzugot jobbra-balra, a szájpadlást
nyitott szájjal, majd az alsó fogsor mögött tologatjuk a nyelvünket.
7.	ÉHES KISCICA
'álkából, tányérból cukrot, tejfölt, mézet, lekvárt nyalogattatunk a gyerekekkel
8.	SZÓTAPSOLÓ
Mondunk egy mondatot, a gyerekeknek annyit kell tapsolniuk, ahány szót hallottak.
9.	MELYIK HOSSZABB?
Szó-párokat mondunk. A gyerekeknek meg kell mondaniuk, melyik szó hosszabb. Pl.: ég -
levegő, szalad - fut, bicikli - ház, stb.
10.	SZÓKÍGYÓ MEGSZÓLAL 1.
Szavakat mondunk. A gyerekeknek meg kell mondaniuk, milyen hanggal kezdődött a szó.
Variációja, hogy képeket mutatunk, megnevezik, és az első hangot külön is mondják, majd
megnevezés nélkül is mondják a kezdőhangot.
11.	SZÓKÍGYÓ MEGSZÓLAL 2.
Ugyanaz, mint az előző játéknál, csak ezúttal a szavak utolsó hangját kell megnevezniük a
gyerekeknek.
12.	SZÓVARRÁS
Hangokat szavakká kell alakítani a gyerekeknek. „Összevarrjuk” az elszakadt hangokat.
Hangokra bontva mondjuk a szót. A gyerekeknek egyben kell kimondani.
Először rövidebb szavakat alkossanak, és mindig kérjük meg őket, hogy magyarázzák meg,
mit jelent a szó. Példa: t, é, r, - tér, b, a, r, á, t, - barát,stb. Később a gyerekek is
megpróbálhatják bontani a szavakat.
13.	HEGYEZD A FÜLED!
Itt nem elvesszük, hanem felcseréljük a szó egy részét valami mással. Példa: ravasz-tavasz,
tér-kér, vétel-tétel, Tibor-Gábor, sor-sör, stb.
-25-
14.	TITKOS NYELV
Két-szótagos szavakat mondunk, de a szótagokat felcseréljük. Először lehet csak állatneveket,
hogy könnyebb legyen, pl.: tya-ku, ba-li, majd kiterjeszthetjük más, gyerekek által is kedvelt
meseszereplőkkel, gyümölcsökkel, stb.
15.	ÍGY BESZÉL A KIS ROBOT!
Szótagolva mondunk utasításokat, mint egy robot, és a gyerekeknek el kell végezniük, amit
mondtunk. A szokásosnál kicsit nagyobb, kb. 2 mp-es szüneteket tartunk, hogy nehezítsük a
gyerekek dolgát. PL: E-meld fel a jobb ke-ze-det! Fé-süld meg a ba-ba ha-ját! Lépj e-lő-re
ket-tőt!, stb.
16.	BARKOCHBA
Gondoltam egy gyümölcsre, kérdezzetek!
Gondoltam egy állatra, kérdezzetek, melyik az?
Gondoltam egy embere, kérdezzetek!
Gondoltam ... stb.
17.	MESÉL A NYÁR!
A mesét elkezdi az óvó néni, vagy egy ügyes gyerek, pl. Kimentem a gyümölcsös kertbe. Első
gyermek folytatja: Megnéztem, megérett-e az alma. Harmadik gyerek mondja: Szedtem egy
kis kosárba. Stb.
A történet elejét és végét megmondhatjuk a gyerekeknek, hogy nehezítsük a feladatot, pl.: A
piacra indultam gyümölcsöt venni. - ez a történet eleje, majd azt mondom, hogy a történet
vége az legyen, hogy: A kamra polcára raktam az őszibarackbefőttet. Mi történt közben?
Mondják el a gyerekek egy-egy mondattal.
A játékot minden évszaknak megfelelően eljátszhatjuk az aktualitásoknak megfelelően.
18.	HANGUTÁNZÓ
Hangutánzó zajok megismétlése: pl.: mozdony, autó, hajó, harang, stb.
19.	MESE-MEMÓRIA
A gyerekek számára új vagy kitalált mesét mondunk, sok szereplővel. A játékban az a
győztes, aki a legtöbb szereplőt egytől egyik felsorolja a mese végén.
-26-
20.	HANGUTÁNZÁSOK
Olyan hangokat utánozunk, amiket az emberek produkálnak, pl.: p-p-p,( pipázás), khö-khö-
kho (köhögés), pszi....(tüsszentés), oá-oá, (babasírás), stb.
Egyszerűbb változata a hangutánzásnak az állathangok, járművek utánozása.
21.	HANG-VÁSÁR
Egy asztalra különféle játékeszközöket teszünk (baba, tányér, kanál, csésze, autó, labda,
cumisüveg, stb. az a lényeg, hogy sokféle hanggal kezdődjenek az eszközök. Az óvó néni a
boltos. A gyerekek kis kosarakat kapnak a kezükbe, benne mindenkinek egy hívókép,
melynek kezdőhangja megegyezik a boltban levő játékokkal. Az a feladat, hogy a kosarukban
levő „pénzzel” csak azt az árút vehetik meg a gyerekek, amelyiknek kezdőhangjával a
kártyájuk megegyezik.
22.	IDŐJÁRÁS-JELENTÉS
Az óvónő mond egy időjárással kapcsolatos szót, majd a gyerekeknek egy-egy jelzőt kell
hozzátenniük. Aki jót mond, kap valamilyen jutalmat, pl. egy színezőt, matricát, stb. Az győz,
aki a legtöbb jó jelzős kifejezést mondja.
Pl.: óvónő mondja: eső
gyerekek mondhatják: csendes eső, jeges eső, szemerkélő eső, ónos eső, hideg eső
szakadó eső, havas eső, stb.
óvónő mondja: szél
gyerekek mondhatják: hideg szél, erősszél, viharos szél, lágy szél, stb.
óvónő mondja: napsütés
gyerekek mondhatják: tűző napsütés, égető napsütés, halvány napsütés, erős napsütés, stb.
Más fogalmakkal is játszhatjuk a játékot.
23.	MESÉLŐ JÁTÉKOK
A gyerekek körbe ülnek, kezükbe vesznek egy-egy játékot. Az a feladat, hogy róla egy rövid,
általa kitalált mesét mondjanak. Egyszerre elég 2-3 tárgyat választani. Lehet úgy is játszani,
hogy az adott tárgyat kórbeadják, amíg a mese tart, s mindenki mond valamit a meséhez.
-27-
24.	ÁLLATOS HANGUTÁNZÁS
Egy gyermek a csoportnak háttal ül egy széken, az óvónő egy gyerekek választ, akinek egy
állatos képet kell csendben választania. A rajta levő állat hangján „szólal meg”, a háttal ülő
gyermeknek ki kell találnia, ki adja a hangot. Ha kitalálta, helyet cserélnek.
25.	MIT VISZ A KISHAJÓ....?
Lics-locs, lics-locs, mit visz a kishajó? Egy kis gyermek, a matróz mondhatja a feladatot, pl.:
a- hanggal kezdődő állatokat, vagy a-hanggal kezdődő gyümölcsöket, vagy b- hanggal
kezdődő játékokat, stb.
26.	NYUSZI PAJTÁS
A gyerekek körben ülnek. Egyikük elkezdi a játékot, odafordul egyik szomszédjához és
megkérdezi: „nyuszi pajtás, hogy vagy?” a megkérdezett feleli: „köszönöm, jól!” az első
gyerek megint kérdezi:”és hogy van a szomszédod?” a felelet rá a következő:
„Nem tudom, majd megkérdezem”. Ezután a „nyuszi” a szomszédja felé fordul és más
állatnevet mondva kérdezi: „őzike pajtás, hogy vagy?” s így kérdezik végig a szomszédok
egymást. Mindenkinek nagyon figyelnie kell játék közben, mert amilyen állatnév már
elhangzott, azt még egyszer nem mondhatják.
-28-
IV. MOZGÁSFEJLESZTÉS JÁTÉKAI
(nagymozgások, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció,
testséma, térbeli tájékozódás területei):
1.	RONGYBABA
Együtt végezzük: föláll a baba - belégzés
összeesik a baba - kilégzés.
2.	TORNÁZÓ CICA
Négykézláb belégzéssel hátunkat domborítjuk, majd kilégzésre leeresztjük.
3.	GUMIBABÁK
A gyerekek elernyedt izomzattal, lazán a földön fekszenek. Tüdejüket fokozatosan
„megtöltik” levegővel, azaz megfeszítik izmaikat a levegő- vétellel majd leeresztik a
„gumiemberkét”, kifújják a levegőt.
4.	NAPRAFORGÓ
Fejkörzés balra, jobbra.
5.	EVEZŐS
Karhúzás előre, hátra - ritmikusan, mintha eveznénk.
6.	KATONA
Láblendítéssel feszes járás.
7.	HINTA
Törökülésben ülnek egymással szemben a gyerekek, kézfogással előre - hátra dőlnek.
8.	FŰRÉSZ
A gyerekek egymással szemben állnak, keresztfogással, fűrészelő mozdulatokat tesznek,
/lehet terpeszállásban, illetve zárt lábbal végeztetni a játékot./
-29-
9.	KUTYA
A gyermekek négykézláb járnak, s a kutya hangját utánozzák.
10.	GÓLYA
Lépegetés magas térdemeléssel - kelepelő hangutánzással.
11.	TYÚK
Behajlított könyökkel ritmikus lábemelgetéssel - kotkodácsoló hangutánzás.
12.	KÍGYÓJÁTÉK
A gyerekek a földön hasra fekszenek. A hasnak nem szabad a földről felemelkedni. így
kerülgethetnek akadályokat, pl. székeket, asztalokat, játékokat.
13.	JÁRÁS NÉGYKÉZLÁB, PÓKJÁRÁS
Négy kéz-lábon járásban a hát felül van, pókjárásban alul. Járás közben tárgyakat kell a
hátukon, illetve a hasukon egyensúlyozni.
14.	LABÜGYESSÉG
A gyerekek mezítláb vannak, így próbálnak a lábukkal tárgyakat dobozba rakni, ceruzát fogni
és rajzolni, stb.
15.	BICIKLIZÉS
Páros gyakorlat. Háton fekve összerakják a talpukat, és bicikliznek. Ha már jól begyakorolták,
illetve nagyobb gyerekekkel úgy is végeztethetjük a játékot, hogy a talpak közé papírt, puha
játékot helyezünk így kell „kerekezniük”.
16.	LABDAGURÍTÁS A LÁB KÖRÜL
Terpeszállásban utasítás szerint végzik a gyerekek a gyakorlatot: kézzel kell a labdát mindkét
láb körül, egyik láb körül, előre-hátra, nyolcasban, stb. gurítani úgy, hogy a labda nem érhet a
lábhoz.
-30-
17.	OKOS KISKUTYA
Először állva tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy megy a kiskutya: amikor a jobb kezüket
emelik, akkor azzal együtt a bal lábukat emeljék, majd a bal kezükkel a jobb lábuk mozduljon
együtt. Ezután négykézláb is megpróbálhatják, lehet hangutánzással kísérni a játékot.
18.	INDIÁNOK A TŰZ KÖRÜL
Indiánszökdeléssel körbeugrálunk valamilyen tárgyat (tüzet), lehet hangutánzással kísérni a
játékot. (Indiánszökdelés: bal láb felhúzva - jobb kar magas-tartásban, illetve jobb láb
felhúzva - bal kar magas-tartásban).
19.	JÁRÁS KÖTÉLEN, LÉTRA FOKAI KÖZÖTT
A földre fektetett létra fokai között, illetve lefektetett kötélen járás többféle módon. (Járás
előre, hátra, cikk-cakkban, stb.).
Az eszközöket szigetelőszalaggal is helyettesíthetjük.
20.	SZÍNES PÖTTYÖK
A padlóra színes pöttyöket terítünk (lehet átlátszós ragasztószalaggal rögzíteni), a
gyerekeknek arra a színű pöttyre kell tenniük a kezűket-lábukat, amilyen színt a szín-
dobókockával dobtak. Lehet kevert színekkel önállóan dobókockát készíteni, így több szín
felismerését gyakorolhatják a gyerekek.
21.	REPÜLJ, KISMADÁR!
Karikákat helyezünk vagy rajzolunk a parkettára, ezek a fészkek. Eggyel kevesebbet, mint
ahány kisgyermek van jelen. Mindenki beáll_egy karikába,_akinek nem jutott, az a gyermek
útnak indítja a madarakat (gyerekeket), közben azt is megmondja, milyen módon repüljenek:
guggolva, bal lábon, keresztezett lábbal, stb., közben karjukkal repülő mozdulatokat
utánozzanak. Az irányító gyermek is elindul helyet szerezni magának. Azzal cserél, akinek
nem jutott hely.
22.	IKREK
Páros gyakorlat: két-két kisgyermek háttal áll egymáshoz, hátukkal egy babzsákot (nagyobbak
labdát) tartanak együtt. Különböző együttes mozdulatokat végeznek: guggolás, leülés,
felállás, valamelyik irányba elindulás, stb.. Vigyázniuk kell arra, hogy le ne essen a labda,
babzsák.
-31 -
23.	KERESD A FŐNÖKÖT!
Egy gyermek kimegy a csoportból, a többiek körben állnak és az óvónő segítségével
választanak egy főnököt, akinek a mozdulatait, tevékenységeit a többiek utánozni fogják. Öt
kell megtalálni a visszajövő gyermeknek. Ha kitalálta, helyet cserélhetnek.
24.	KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG
A gyermekek egymással szemben, két sorban négykézláb helyezkednek el. Egyik sor a
cicákat utánozza, domborítják a hátukat, másik sor a kutyákat utánozza, homorítják a hátukat.
A cicák fújnak, a kutyák morognak, majd szerepet cserélnek.
25.	HÜVELYKUJJAM ALMAFA...
Az ismert mondókát mondjuk a gyerekekkel, közben megfogják a soron következő ujjaikat. A
mondóka kapcsán ellenőrizhetjük, mennyire ismerik az ujjak elnevezéseit a gyerekek.
(Ugyanez az „Ez elment vadászni...” kezdetű mondókával is gyakorolható).
26.	UJJMANÓK TÁNCA 1.
Két-két ujjat érintenek össze a gyermekek: 1-2, 1-3, 1-4, 1-5, majd össze-vissza is
próbálgathatják a mozdulatokat. (1-hüvelykujj, 2-mutatóujj. 3-középsőujj, 4-gyűrűsujj, 5-
kisujj).
27.	UJJMANÓK TÁNCA 2.
Összekulcsoljuk a kezünket, csak a hüvelykujjak maradnak szabadon. A két hüvelykujj, (a
manók) „kerülgetik” egymást.
28.	UJJMANÓK TÁNCA 3.
A gyerekek ökölbe szorítják a kezüket, hüvelyk és kisujjukat nyújtják csak ki. A jobb
hüvelykujjukat a bal kisujjhoz, a bal hüvelykujjukat a jobb kisujjhoz szorítják. Ezután
elfordítják a kezüket úgy, hogy az egyik hüvelyk-kisujj párost elengedik és a másikon mint
tengelyen fordul körbe a kéz és ér össze megint a hüvelyk- és kisujj. Meg lehet ismételni
ellenkező irányban is, valamint a többi ujj (hüvelykujj-gyűrűsujj, hüvelykujj-középsőujj, stb.)
változatban is. Ügyességet, koncentrációt igénylő játék.
-32-
29.	ITTHON VAN A KISKUTYA?
Az óvónő, (később a gyerekek is egymással) összekulcsolja a kezét úgy, hogy a gyűrűs ujját a
tenyerében hagyja. Ez a kiskutya. A gyerekek nézik, ha mozgatja, itthon van a kiskutya, ha
nem, nincs itthon. Úgy is lehet játszani, hogy enyhe szorító, játékos mozdulattal elkapjuk a
gyermek ujját, mintha harapna a kiskutya.
30. IDŐJÁRÁS-JELENTÉS MOZGÁSSAL
Csepereg az eső:	enyhen behajlított ujjakkal zongorázás az asztalon.
Esik az eső:	két mutatóujj ütögetése az asztal szélére.
Jégeső esik: Hóvihar van:	ujjpercekkel kopogás az asztalon. karok lassú leengedése, lefelé fordított tenyérrel, ujjak mozgatásával.
Villámlás:	jobb karral cikázó mozdulatot teszünk, csukott ujjakkal, tenyérrel
rácsapunk az asztalra, vagy egyet tapsolunk.
Kisütött a nap:	ujjak széttárása, zárása.
Lenyugszik a nap:	ujjak széttárása. zárása.
Fúj a szél:	karlengetés oldalra.
Hullámzik a víz:	hullámmozgás kézzel.
31. MONDÓKÁK RAJZZAL, LEVEGŐBEN TÖRTÉNŐ RAJZOLÁSSAL
Kalap
Volt nekem egy nagy kalapom,
elvitte a gólya,
ott hullámzik most a tavon
rongyos maradéka.
Kakas
Rajzoltam egy kiskakast,
Tarkatollú, taraj ast.
Csőre van és lába, kettő,
Készen van a kis ébresztő!
Törökbasa
Pont, pont, vesszőcske.
Készen van a fejecske.
Kicsi nyaka, nagy a hasa,
Készen van a török basa.
Nyuszi
Kis karika, nagy karika,
Hosszú füle, rövid farka,
Készen van a kis nyulacska.
-33-
Ténagy Sándor: Bolondos móka
Hétfőn egy szem makkor leltem,
Kedden délben földbe tettem,
Szerdán este vödröt vettem,
Csütörtökön megöntöztem,
Pénteken csak nézegettem,
Szombaton már büszkélkedtem,
S akár hiszed, akár nem
Vasamap az én tölgyfámnál,
Annak mind a tíz ágáról.
Száz szem makkot leszedtem.
32.	SÖTÉTBEN TAPOGATÓZUNK
Csukott szemmel ülnek a gyerekek körben. Az óvónő utasításainak megfelelően megérintjük
a szemünket, orrunkat, bal és jobb fülünket, szemöldökünket, váltott kézzel, majd egyszerre
mindkét kézzel.
33.	TESTSÉMA-FEJLESZTÉSRE GYAKOROLHATÓ JÁTÉKOS MOZDULATOK:
-	Egyenként ujjakat mozgatni ritmusra;
-	Egyik lábunkon állunk, a másik lábunk sarkát végighúzogatjuk a sípcsontunkon a
térdünktől a bokánkig;
-	Babzsák fölmarkolása lábujjai, stb.
34.	NÉMAJÁTÉK - MUTOGATÁSSAL
Egy gyermek a csoporttal szemben állva a karjaikkal végezhető mozdulatokat mutatnak: intés,
hívás, fésülködés, mosás, ruhacsavarás, varrás, zongorázás, furulyázás, hegedülés, söprögetés,
bokszolás, gyűrés, keverés, stb..
A többiek utánozzák, kitalálják a mozdulat jelentését és megnevezik.
35.	KÉT LÁBBAL ÁLLUNK?
Álljunk talpon, lábujjhegyen, sarkon, láb-élen, terpeszben, keresztezve, stb.. Csukott szemmel
is próbáljuk ki a különféle mozdulatokat, mozgásokat!
36.	TOLLAS-BÁL
Páros játék: egy kisgyermek egy madártollal megérinti csukott szemű társuk testrészét, akinek
meg kell mondania, hogy érezte a simogatást, megnevezve testrészét: arc, nyak, homlok,
tenyér, kézfej.
-34-
37.	TÜKÖRKÉP-JÁTÉK
Az óvónő szemben áll a gyerekekkel. Megnevezi, eleinte meg is mutatja a jobb-bal
testrészeket. A gyerekek tükörként mutatják magukon és meg is nevezik a látottakat: „ez a bal
szemem”, „ez a jobb fülem”, stb..
38.	ELVARÁZSOLT TESTRÉSZEK
Az óvónő rámutat egy testrészére, de rosszul nevezi meg: pl.: „ez a jobb kezem”, de a térdére
mutat. A gyerekeknek kell helyesen megnevezni a testrészeket: „az a térded”.
39.	REPÜLŐNAVIGÁTOR
Elmagyarázzuk, hogy mi a dolga a repülőnavigátornak, utána mindenki választ egy párt
magának, egyik a repülőpilóta, aki vakrepülést végez, másik a navigátor, aki irányítja: - egy
lépés jobbra, kettő előre, stb. amíg a földre helyezett kis célba nem vezette a társát ( a
„repülöpilóta” szemét bekötjük, de eleinte lehet nyitott szemmel is játszani, amíg a gyerekek
megszokják a játszóhelyet)
40.	NAPSUGARAK
A gyerekek körben járnak, mikor kisüt a nap, kifelé húzzák a kört, mikor beborul, befelé. A
változást nemcsak szóval, hanem pl. hangszer, más zene megszólalása is jelentheti, pl. zenére
kisüt a nap, ha elhallgat a zene, beborul az ég, stb..
41.	LABIRINTUS
Egyszerű labirintust rajzolunk a parkettára, minden gyereknek ezen kell végigmennie,
kitalálnia a labirintusból. Később nehezíthetjük a játékot úgy, hogy a gyerekek egymást
irányíthatják, hogy társuk merre menjen a labirintusban (bekötött szemmel).
42.	PINGVIN-JÁTÉK
A szőnyeg egyik oldalára leteszünk egy játékot, a „halacskát”, a másik oldalra áll a pingvin. A
egy gyermek csak a következő szavakkal segítheti a pingvint a halacskához: jobbra, balra,
előre, hátra, állj, lent, fent.
-35-
43.	FELEDÉKENY SOFŐR
Egy kisgyermeket kiküldünk a csoportszobából, egy feltűnő színű, de kisebb nagyságú autót
elrejtünk. A megszokott mondókára, hogy: jöhet a cica, megsült a hurka! behívjuk a cicát, az
autóhoz irányítjuk a megfelelő utasításokkal, pl.: Menj előre öt lépését! Fordulj balra! Lépj
előre kettő tyúklépést! Most fordulj jobbra! Állj meg! Stb.
44.	LÁTOM- ESZEM- ÍZLELEM
Szem- szájnyelv funkciói: kóstolás után kell az ízeket azonosítani, úgy, hogy az ízek képi
megfelelőjét kiválasztják a gyerekek. Só kóstolásánál sószóró képe, cukornál kockacukor
képe, savanyú íznél citrom képe, keserűnél egy gyógyszeres doboz képe lehet a gyerekek
előtt.
45.	MEGMONDOM, HOL VAGYOK
A gyerekek jobb kezére valamilyen színű szalagot kötünk (tudatosítjuk a jobb kezet), Majd
feladatot adunk: „sorold fel, hol állsz, mi van tőled jobbra, balra, mi van előtted.” A másik
változata lehet az, hogy gyakorlatokat végeztetünk a gyerekekkel,
PL: emeld fel a jobb kezed, a bal kezed, lépj oldalra egyet a jobb lábaddal, a bal lábaddal
kettőt, stb.
46.	ÓRIÁS BABA KÉSZÍTÉSE
Egy gyermeket csomagolópapíron körberajzolunk, a ruháját kiszínezzük, közben
megnevezzük a testrészeket. Az arcot is készítsük el, lehetőleg a lerajzolt kisgyermek
jellemző szem-, hajszínéhez hasonlóan.
47.	VAK HERNYÓ
A gyerekek egymás után állnak, megfogják az előttük álló gyermek derekát. A sor elején álló
gyermeknek bekötjük a szemét, a többiek nyitott szemmel követik, irányítják a sor elején levő
gyermeket, akinek a mozdulatból, enyhe nyomásból éreznie kell, merre menjenek.
Úgy is játszhatjuk, hogy kettesével állnak a gyerekek, s az elsők becsukják a szemüket, s a
mögöttük levők irányítanak úgy, hogy össze ne ütközzenek egymással a gyerekek, (ebben a
játékhelyzetben kitalálhatunk más állatnevet is, pl. méhecskék, katicabogarak, stb. legyenek a
gyerekek)
-36-
48.	KATONÁSDI
Egy „őrmester” kiképzi az újonc katonákat, akiknek el kell végezni a hallott mozdulatokat.
Húzd ki magad! Feküdj hasra! Állj fel! Feküdj a hátadra! Lépj előre! Kúszás előre! Stb.
49.	EGYENLŐRE...- LABDAJÁTÉK
A lányok fal mellett labdáznak, meghatározott sorrendben és formák szerint dobják a falhoz a
labdat, melyet a következő mondőkával kísérnek:
Egycn-lőre,
Kétket-tőre,
Három-hatra,
Hatki-lencre,
Üsd ki-tízre,
Tizen-egyre.
A mondókában eddig az egyik ütemre két kézzel falhoz dobjuk a labdát, a másik ütemre két
kézzel elkapjuk.
Gyertyatartó Vaskoppantó	- a labdát jó magasra dobjuk és elkapjuk, - a labdát a falhoz dobjuk kicsit magasabbra, megvárjuk, míg lepattan a földre egyet, s ha felpattant, elkapjuk,
egy a falra tíz a földre	- két kézzel a falhoz dobjuk és elkapjuk, - ekkor egymás után tízszer a földre pattintjuk a labdát, el is kapjuk.
50.	KI SZERETI?
Egy gyermek a labdával a kezében háttal áll a többieknek, s megkérdezi őket, miközben
eldobja a labdát: - Ki szereti a piros almát?
Aki megkapja a labdát, az "szereti”, előreszalad és most ő dobja a labdát, ugyanúgy, mint az
előző gyermek.
Ha senki sem tudja elkapni a levegőben a labdát, az előző játékos dob.
51.	„ÁROKI MACSKA” (nagyon regi mozgásos gyermekjáték)
A fogó „macska” az árok közepén helyezkedik el (ma már nem találhatók árkok), az
óvodában párhuzamos szalaggal jelöljük meg az „árkot”, elegendő hely legyen a futók és a
„macska” számára is. A játszó gyerekek kétoldalt átszaladnak az árkon, vigyázva, nehogy
elkapja a „macska”. Akit a „macska” elkap, helyet cserélnek.
-37-
52.	„SZÍNCÁPA”
Két párhuzamos, kb. 3 méter hosszú vonalat húzunk, ebben a „vízben” él a cápa, aki elkiáltja
magát: "játszanak a kékek!” - ekkor mindenki átfut a vonalon, akin nincs kék szín. Ha valakit
elkapott a cápa, helyet cserélnek. Azok a gyerekek, akiken van kék szín, kényelmesen
átsétálhatnak a „vízen”, őket nem kapja el a cápa.
53.	SZÉKFOGLALÓ - kicsit másképpen
A gyerekekkel szorosan körberakjuk a székeket és leülnek. Ütemes jelre mindenki egyszerre
feláll és a jobbra levő székre ül le. A játék addig tart, amíg mindenki az eredeti helyére ér
vissza. Ugyanezt balra is elvégezzük. Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy az ülés ütemét
gyorsítjuk. Aki téveszt, a székét kivesszük a körből, s a tévesztő kiáll a játékból.
54.	UGRÓISKOLA-A HÉT NAPJAIVAL
A hagyományos ugróiskola ábráját rajzoljuk le a járdára, de a hét napjainak kezdőbetűivel.
Egy kisebb tárggyal dobhatnak a játékosok, s el kezdhetnek ugrani az első négyzetbe, közben
sorolják az ugrással együtt a hét napjait.( A dupla rajzolatú résznél a gyerekek letehetik
pihenni mind a két lábukat, ezekbe a négyzetekbe mind a kettőbe azonos napokat írjunk.) Ha
az ugróiskola tetejére értek, megfordulnak, s visszafelé is elsorolják a napokat. Ha hibátlanul
elvégezte a játszmát, dobhat a következő mezőbe, ha téveszt, félreáll és a következő gyerek
játszhat. Amikor újra sora kerül, ott folytathatja, ahol előzőleg elrontotta.
-38-
Fejlesztő társasjátékok jegyzéke, melyek óvodánk épületeiben megtalálhatók
a fejlesztés segítésére:
1.	Játszva megismerjük...A háziállatokat (gondolkodás-,	beszéd-,	figyelem-,
emlékezetfejlesztés)
2.	Játszva megtanuljuk.... Az évszakokat (gondolkodás-, beszéd-,	figyelem-,
emlékezetfejlesztés)
3.	Játszva megtanuljuk... A színeket (figyelemfejlesztés)
4.	Mix-max /Ravensburger/ (érzékszervi fejlesztés)
5.	Months of the year /Educa/ (Gondolkodás-, emlékezet-, figyelemfejlesztés)
6.	Von Ei zurn Huhn /Educa/ ((gondolkodásfejlesztés, beszédfejlesztés)
7.	Játsszál okosan! - képes lottó (gondolkodás-, beszédfejlesztés)
8.	Nanu? /Ravensburger/ (Emlékezet-, figyelemfejlesztés)
9.	Colorama (figyelem-, érzékszervek fejlesztése)
10.	Hammerchen (finommotorika fejlesztése)
11.	Follow the Line (motoros koordináció, figyelem fejlesztése)
12.	Logico - játékkártya család (érzékszervek, figyelem, gondolkodás fejlesztése)
13.	Apfelchen (gondolkodásfejlesztés)
14.	Bohócok- gyermekkártya (gondolkodásfejlesztés)
15.	Pihenő mackók gyermekkártya (gondolkodásfejlesztés)
16.	Ügyes Boci (képzelet, tapintásérzékelés fejlesztése)
17.	Mézes futam (figyelem, gondolkodás, sorrendiség ismeretének fejlesztése)
18.	Ticu... tacu... bummm! (beszédfejlesztés, kreativitás, emlékezet fejlesztése)
19.	Zűr a tyúkólban (gondolkodás, figyelem fejlesztése)
20.	Egy vidéki gazdaság (gondolkodás-, érzékszervek, figyelem fejlesztése)
21.	Tojástól a tyúkig (beszédfejlesztés, gondolkodásfejlesztés)
22.	A kisvakond kertje (gondolkodás, beszédkészség fejlesztése)
23.	Négy Évszak (gondolkodás-, figyelem-, beszédfejlesztés)
24.	A numbers game (gondolkodásfejlesztés)
25.	Kulcsosjáték (figyelem, gondolkodás fejlesztése)
26.	Memo-loto (figyelem-, emlékezet-, sorrendiség ismeretének fejlesztése)
27.	My Clothing and my Body (figyelem-, érzékszervek, gondolkodás fejlesztése)
28.	Érzékelő játékok a tapintás, hallás, súlyérzékelés fejlesztésére
-39-
29.	OKOS(KOC)KA (fejlesztő kockajáték család)
30.	Colorix (gondolkodás, érzékszervek fejlesztése)
31.	Ki nevet a végén? (gondolkodás, figyelem, sorrendiség ismeretének fejlesztése)
32.	Játsszál okosan! Képes lottó (gondolkodás fejlesztése)
33.	Quicky picky (finommotonka fejlesztése)
34.	Kártyák, puzzle-k, mesekocka-kirakók, dominók, memória kártyák, gyöngyfűzök
-40-
Felhasznált irodalom jegyzéke:
1.	Heti terv ötlettár a mi óvodánkban - Négy Évszak Óvoda, Mezőkovácsháza, 2001.
2.	Tente baba, tente... népi gyermekmondókák és dalok, Tóth könyvkereskedés és kiadó
Kft., Debrecen.
3.	Kisgyermekek nagy világenciklopédiája, Nóvum, 1994.
4.	Balázsné Szűcs Judit - Szaitzné Gregorics Anna: Szabadon, játékosan örömmel
5.	Balázsné Szűcs Judit - Szaitzné Gregorics Anna: Óvodások könyve (komplex
játékgyűjtemény) NÓVUM Kiadó Kft. 2005.
6.	Göncző Ferencné: Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés, Tóth könyvkereskedés és
Kiadó Kft., Debrecen.
7.	dr. Tótszöllösyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában (2006.)
8.	Bújj, bújj, zöld ág... - Népi gyermekjátékok, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1983
9.	. .az ürgeháti szalmakazlakon innen a hosszú-kovácsházi szénaboglyán pedig túl.
(Szemelvények Mezőkovácsháza néprajzából)
Összeállította és szerkesztette Balogh György, Mezőkovácsháza, 1988.
-41 -
TARTALOMJEGYZÉK
I.	Vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztetikus, verbális fejlesztés játékai.........4
II.	Figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás-fejlesztés játékai....................12
III.	Beszédfejlesztés játékai........................................................23
IV.	Mozgásfejlesztés játékai........................................................29
-43 -