JPU'UMB 

A
•JL J^lfred Adler
individualpszichologiaja ma mar
annyira elterjedt, hogy a divatossa
valas veszelye fenyegeti. Mint ilyen-
kor tortenni szokott, itt is a feliilete-
sen ismert jelszavak hoditottak elo-
szor teret, ami konnyen alkalmat ad
a felreertesre es felremagyarazasra.
Sziiksegesse valt tehat, hogy a ma-
gyar kozonsegnek alkalma nyiljek
maganak Adlernek szavaibol megis-
merni az individualpszichologia, a
gyakorlati emberismeret lenveget.
Az individualpszichologia tobb
mint gyogyitasi mod, tobb mint ne-
velesi eszkoz. Minden embernek nel-
kiilozhetetlen segitoje az diet harca-
ban, abban a harcban, melyet nem
egymas ellen, de egymasert vivunk.
Kulcsar Istvan
120,- Ft
Alfred Adler
EMBERISMERET

Alfred Adler
EMBERISMERET
Gyakorlati individudlpsgichologia
GONCOL KIADO
Budapest, 1519 PF. 351
Kiilon koszonetiinket fejezzuk ki
Dr. Barany Laszlonak,
a kiado munkajahoz nyujtott segitsegeert.
ISBN 963 7875 19 0
Felelos kiado: Szikoi Gabor iigyvezeto
Felelos szerkeszto: Csajka Gabor Cyprian
Muszaki vezeto: Szabo Gyula
Kesziilt a Szegedi Nyomdaban, Szeged
Felelos vezeto: Suranyi Tibor
Szedte a Goncol Kiado Kft.
TEXTAR szerkesztoprogram segitsegevel
A fordito elos^ava
Alfred Adler individualpszichologia/a ma mar annyira elterjedt, hogy
a divatossa valas veszelye fenyegeti. Mint ilyenkor tortenni szokott,
itt is a feliiletesen ismert jelszavak hoditottak eloszor teret, ami
konnyen alkalmat ad a felreertesre es felremagyarazasra. Sziiksegesse
valt tehat, hogy a magyar kozonsegnek alkalma nyiljek maganak
Adlernek szavaibol megismemi az individualpszichologia, a gyakor-
lati emberismeret lenyeget.
A Menschenkenntnis a nagykozonsegnek van szanva. Adler
eloadasai alapjan keszitette tanitvanya, dr. Broser. Ez a teny szolgaljon
egyuttal forditasom kisse szabad voltanak magyarazataul is. Adler
eloszavanak megnyero kozvetlensege, mondatainak sajatos szerkeze-
te, egyeni kifejezesei ugyanis az eloadas jegyzete alapjan kesziilt
szovegben neha szokatlanul hatnak, s a szo szerinti forditasban
egyenesen felreertesre adnanak alkalmat. Ezert, hogy az ertelemhez
hu maradhassak, itt-ott kenytelen voltam a szoveggel szemben
hutlenne lenni, azaz tartalmat szabadon visszaadni. Az individualp-
szichologia magyar terminologiajara vonatkozolag a Bevezetes az
indlvidualpszicholdgiaba (Magyar Individualpszichologia! Tarsasag
kiadasa,1932) cimu konyvem eloszavaban mondottakra utalok. Az
abban alkalmazott terminusokat — egynek kivetelevel — az osszes
kritikusok helyeseltek. Az individualpszichologia tobb mint gyogyi-
tasi mod, tobb mint nevelesi eszkoz. Minden embernek nelkiilozhe-
tetlen segitoje az elet harcaban, abban a harcban, melyet nem egymas
ellen, de egymasert vivunk.
Budapest, 1932 november havaban.
Dr. Kulcsar Istvan
Altalanos resz
Bevezetes
Az ember kedelye: sorsa.
(Herodotosz)
Az emberismeret alapelvei nem turik meg a fennhejazast es a
biiszkelkedest. Ellenkezoleg: az igazi emberismeret szerenysegre
tank amidon ramutat arra az oriasi feladatra, melyen az emberiseg
kulturajanak legkezdete 6ta dolgozik. Am ez a munka ez ideig nem
volt tudatos es rendszeres, ugyhogy mindig csak egyes kiemelkedo
egyenisegek akadtak, akik az atlagnal nagyobb emberismerettel
rendelkeztek. A kerdes sebezheto pontja eppen ez. Mert ha elfogulat-
lanul vizsgaljuk az emberek emberismeretet, tobbnyire azt talaljuk,
hogy ezen a teriileten csodot mondanak. Valamennyien keves
emberismerettel rendelkeziink, es ez elszigetelt eletunkbol kovetke-
zik. Sohasem eltek az emberek annyira elszigetelten, mint ma. Mar
kora gyermeksegunk ota gyerek a kapcsolataink. Elszigetel egymastol
a csalad. Egesz eletmodunk olyan termeszetu, hogy alkalmatlan az
emberismeret muveszetenek kifejlodesehez vezeto bensoseges kap-
csolatok kialakulasara. Ez utobbi ket momentum kolcsonosen feltete-
lezi egymast, mert hiszen nem talalhatunk kapcsolatot az emberekkel
akkor, atnikor megertes hijan idegeniil allunk veliik szemben.
Legsulyosabb kovetkezmenye ennek a hibanak, hogy az embertar-
sainkkal valo banasmodban es a veliik valo egyuttelesben tobbnyire
csodot mondunk. Gyakran emlegetett es fajdalmas teny, hogy
szavaink es lepteink ertetleniil mennek el egymas mellett, nem talaljuk
meg a kapcsolatot, mert idegenkent allunk egymassal szemben, nem
csupan a tarsadalomnak szelesebb, hanem a csaladnak szukebb
kereten beliil is. Mi sem gyakoribb a gyermekeiket meg nem erto
szulok panaszanal, masreszrol minduntalan halljuk a gyermekek
szemrehanyasat, hogy sziileik nem ertik meg oket. Az emberi
7
egyiitteles alaptdr ven yei megis egymas megertesere kenyszeritenell I
mert embertarsainkkal szemben tanusi'tott egesz magatartasunk ettol I
fugg. Jobban megfernenk egymassal, ha nagyobb volna emberisme-e
retiink. Megszunnenek az egyiittelesnek azok a zavaro formal, melyek I
csak azert lehetsegesek, mett nem ismerjiik egymast, es igy ki I
vagyunk teve annak a veszelynek, hogy kiilsosegek megtevesztenek, И
es masok alakoskodasa torbe csal.
Szeretnok megmagyarazni, miert eppen az orvostudomanybol
indult ki a klserlet, hogy ezen az irdatlan teriileten megalapozza az I
emberismeret nevezetu tudomanyt, melyek annak feltetelei, feladatai, |
es milyen eredmenyek varhatok tole.
Mar maga az ideggyogyaszat olyan termeszetu tudomany, mely
az emberismereret feltetleniil megkoveteli. Az idegorvosnak minde-
nekelott bele kell latnia az idegesen megbetegedett ember lelki eletebe.
Az orvostudomanynak ezen a teriileten csak akkor alkothatunkf
hasznalhato iteletet, csak akkor ajanlhatunk vagy foganatosithatunk
beavatkozasokat es kezeleseket, ha tisztaban vagyunk azzal, mi
tortenik a beteg lelkeben. Itt nem lehetseges a feliiletesseg, itt a
tevedest nyomon koveti a biintetes, a helyes meglatast viszont
tobbnyire a siker. Ez a vizsga tehat szigoru es azonnali. A tarsadalmi I
elet teren meg inkabb szabad tevedniink valakinek meglteleseben,
bar ott is minden alkalommal bekovetkezik a bunhodes. Am a reakcio
olyan keson allhat be, hogy az osszefiiggeseket tobbnyire mar nem I
latjuk meg, es amulva tapasztaljuk, hogy valakinek a megiteleseben
ejtett hiba — esedeg cvtizedek mulva — mifele sulyos kovetkezme- |
nyeket es sorscsapasokat vonhat maga utan. Ezek a kdrtilmenyek
ujra meg ujra ramutatnak az emberismeret megszerzesenek es
kimelyitesenek sziiksegszerusegere es kotelessegere.
Vizsgalataink soran csakhamar felismertiik, hogy a koros esetek-
ben oly gyakran tapasztalhato lelki rendellenessegek, zavarok es hibak
alapjukban veve nem tartalmaznak szerkezetiikben semmi olyat, ami
az ugynevezett normalis ember lelki eletetol idegen volt. Amazok is
azonos elemek es feltetelek, csak elesebben es szembeszokobben
tunnek elo, mialtal konnyebben felismerhetok. Ez a felfedezes
8
1 hetove teszi, hogy a korosbol tanuljunk, es a normalis lelki elettel
]6 osszehasonlitas altal olyan tapasztalatokat szerezzunk, melyek
', js oJaig visznek, hogy a normalis kdrulmenyeket is elcsebb
szemmel lassuk. Nem tobb ez, mint a minden mas foglalkozasnal is
megkovetelt odaadassal es tiirelemmel egybekotott gyakorlat.
Legeloszor is azt ismertiik fel, hogy az emberi lelki elet kialakula-
sanak legerosebb osztonzesi a gyermekkor legkezdeterol szarmaznak.
Ez a felfedezes onmagaban nem volt kulonosen messzehato, mert
hasonld eredmenyu vizsgalodasok megtalalhatok minden idok kuta-
toinal Uj volt az, hogy a meg fellelheto gyermekkori elmenyeket,
benyomasokat es allasfoglalasokat osszefilggo kapcsolatba hoztuk a
lelki elet kesobbi jelensegeivel azaltal, hogy osszehasonlitottuk a korai
gyermekseg elmenyeit a kesobbi koraban tanusitott magatartasaval.
Ebbol adodott aztan mint kulonosen fontos szabaly, hogy a lelki
elet reszletjelensegeit sohasem szabad befejezett egeszkent tekinteni,
hanem azok csak ugy valnak erthetove, ha a lelki elet osszes jelensegeit
egy elvalaszthatatlan egesz reszei gyanant ertjuk meg, es megklserel
jiik a vizsgalt egyen „mozgasi vonalat”, eletsablonjat, eletstilusat
felfedni, s vegiil, ha ravilagitunk arra az azonossagra, mely a gyermeki
magatartas rejtett celja es az ember kesobbi magatartasa kozott
fennail. Rdviden: meglepo vilagossaggal mutatkozott meg, hogy a
lelki mozgas szempontjabol nem tortent semmi valtozas, hogy bar
a lelki jelensegek kiilso formajanak szoban es tettben valo beteljesulese
a kiilso megnyilvanulast megvaltoztatja, ezzel szemben az alapelvek,
a cel, a dinamika, egyszoval mindaz, ami a lelki eletet a cel iranyaban
tnozgatja, valtozatlanul marad. Annal a betegnel peldaul, aki szorom
go jellemu, mindig bizalmatlan, es mindig azon igyekszik, hogy
masoktol elkuldniiljbn, kbnnyen kimutathato, hogy ugyanilyen
torekvesei voltak mar harom-negyeves koraban, csupan gyermekesen
egyhgyu es atlatszobb modon. Ezert szaballya tettiik, hogy figyel-
miink sulypontjat mindenekelott a beteg gyermekkoraba helyezzilk.
Ilykeppen annyira jutottunk, hogy anelkiil, hogy valakitol hallottunk
volna r61a, kepesek vagyunk az ember gyermekkorabol sok mindent
elore feltetelezni, sot tudni is jelenere vonatkozolag. Mindazt, amit
benne latunk, ugy tekintjiik, mint gyermekkori elmenyeinek kesobbj
korba atszarmazott lenyomatait. Ha pedig valaki elmondja, hogl
gyermekkorabol milyen esemenyekre emlekszik, helyesen megene
azt, maris kepet alkothatunk r61a, mifele emberrel van dolgunlj
Ebben a kutatasban felhasznaljuk azt a tovabbi felismerest, mely
szerint az emberek nehezen szabadulnak meg azoktol a sablonoktol,
melyekbe elso eleteveikben belenottek. Keves embernek sikeriilt csai
leraznia azokat, jollehet a felnottkor lelki elete megvaltozott korulme-
nyek kozt, megvaltozott alakban nyilvanul meg, es ezaltal mas
benyomast kelt. Ez azonban nem egyertelmu az eletsablon megvalto-
zasaval. A lelki elet meg mindig ugyanazon az alapon nyugszik, az
egyen ugyanazt a mozgasi vonalat tiinteti fel es — gyermekkoraban
es bregsegeben egyarant — ugyanazt a celt latszik kbvetni. Figyel-
rniink sulypontjat azert is kell a gyermekkorba helyezniink, mert
rajbtriink, hogy ha valakinek a megvaltoztatasara tbreksziink, nem
sikerul csak ugy kiviilrol kczdve lehantani valamennyi benyomasai
es elmenyet, hanem elbbb meg kell talalnunk es fel kell fedniink
sablonjait, melyekbol megerthetjiik sajatossagait, valamint kbros
tiineteit is.
Igy valt a gyermeki lelki elet szemlelete tudomanyunk sarokpont-
java, s ez feliidiiles es okulas volt egyben. Sok-sok munkaba keriilt
az elso eletevek tanulmanyozasa. Ezen a teren meg olyan hatalmas,
feldolgozatlan anyagtomeg van felhalmozva, hogy meg hosszu-
hosszu idore jut belole, es barkinek modjaban all benne ujat, fontosat
es erdekeset lelni.
Ez a tudomany egyuttal hibak megelozesere szolgalo eszkdz is.
Az emberismeret nem oncel. Felismereseink alapjan onkenteleniil
jutottunk a nevelomunkahoz, melyet immar evek ota uziink. A
nevelomunka pedig kincsesbanya az emberismeret fontossagat felis-
mert, azt atelni es feldolgozni torekvo egyen szamara, mert hiszen
az emberismeret nem konyvbolcsesseg, hanem gyakorlatilag kell
megtanulni azt. Az emberismeronek a lelki elet rninden egyes
jelenseget at kell elnie, dnmagaba felvennie, elkisemie az embert
bromeben es banataban, mint ahogy a jo festo csak annyit vihet bele
10
ii к az arckepebe, amennyit megerzett belole. Ilykeppen az
V£l berismeret ugy foghato fel, mint egy rninden massal egy rangban
^U6 megfelelo eszkozokkel rendelkezo muv6szet, melybol a koltok
ki is vettek a resztiket. Az emberismeretnek elsosorban ismereteink
aoitasara kell szolgalnia, aminek vdgso celja az, hogy megteremtse
mindnyajunk szamara egy jobb es erettebb lelki fejkVtes Iehetoseg6t.
Ebben a munkaban gyakran felmeriilo nehezseg, hogy az emberek
e tekintetben rendkiviili modon ёггёкепуек. Kev6s olyan ember
akad aki ne tartana magat emberismeronek, holott semmit sem
tanult ёв meg kevesebb olyan, ki a legelso pillanatban meg ne
sertodn6k, amint emberismeretenek kiszelesitesere serkentik. Megis-
meresre valoban csak azok torekszenek, akiк mar sajat atelt, vagy
masok aterzett lelki fajdalma reven felismertek az ember erteket.
Ebbol a kdriilmenybol adodik foglalkozasunkban bizonyos taktika
sziiks6gszerusege. Mert mit sem fogad az ember nagyobb ellenszenv-
vel es gyanakvassal, mint ha nyersen szeme е1ё tarjak a lelki eletebol
nyert felismereseket. Aki nem akar gydldletesse valni, tanacsos, hogy
ovatos legyen ebben a tekintetben. Rossz hir szerzesere legalkalma-
sabb mod ezzel a tudomannyal valo vigyazatlan visszaeles, mikor
peldaul valaki asztaltarsasagban akarja bemutatni, mennyit ert ёв lat
meg szomszedja lelki cletebol. Epp olyan veszelyes az, ha e tannak
alapveto nezeteit idegennel szemben kesz produktum gyanant tiintet-
jiik fel. (Lasd a tarsasagokban divatossa valt »alacsonyabbrenduscgi«
vagy Е^уагёкозв^ёггёз: ,,Minderwertigkeitsgefiihl” diagn6zist. A
ford.) M6g azok is, akik tudnak rola valamit, joggal erezhetik
magukat sdrtve. Ezzel megisrr^teljiik a bevezetesiil mondottakat,
hogy ez a tudomany s’zereny^gre kenyszerit, mert nem turi az elsietett
vagy felesleges felismeresek fitogtatasat, ami kiilonben is a gyermek-
kor regi buszkelkeddseibol visszamaradt tulajdonsag: dicsekedni es
mutogatni, mi mindent tudunk. Felnottek szamara ez sokkal meg-
gondolandobb, егёгГ inkabb varjunk a tanacsokkal, melyeket az
emberismeret szolgalataban szereztiink. Ellenkezo esetben csak ujabb
akadalyokat gorditiink a keletkezo tudomany ёв celja utjaba, mert
°lyan hibakat kovetiink el, melyek csak a — bar lelkes, de
11
meggondolatlan — ifjiisagtol szarmazhatnak. Ajanlatosabb НбЦ
ovatosnak lenni, szem elott tartva, hogy mielott iteletet mondananll
legalabb is kerek egeszet kell latnunk, es akkor is csak ugy teg]K|
azt, ha biztosak vagyunk benne, hogy altala valakin segitiink. A
helyes iteletbol is sok kar szarmazhatik, ha helytelen modon, es пещ
megfelelo helyen mondjak.
Mielott tovabb mennenk, szembe kell nezniink egy sokak elott
mar bizonnyal felmeriilt ellenvetessel. Az az allitas ugyanis, mely
szerint az ember eletvonala valtozatlan marad, sok ember szemeben
talan erthetetlennek tunik fel, mert hiszen az ember temerdek olyan
tapasztalatot szerez eleteben, mely alkalmas volna magatattasanal
megvaltoztatasara. Ne felejtsiik azonban el, hogy a tapasztalal
tobbertelmu. Alig van ket ember, ki ugyanazt a tapasztalatot azonos
modon hasznalna fel. Nem mindig lesziink bolcsebbek tapasztalataJ
inkbol. Igaz, hogy megtanulunk bizonyos nehezsegeket kikeriilni, |
bizonyos magatartast nyeriink veliik szemben, de a vonal, melyen
az ember halad, ezaltal nem valtozik. Vizsgalataink folyaman latni
fogjuk, hogy az ember tapasztalatainak sokasagabol mindig csak
olyanokat hasznal fel, melyekrol kozelebbi vizsgalatnal kideriil, hogy
eletvonalaba beillenek, es megerositik eletsablonjat. A nyelv sajatsa-'
gos megerzesevel azt mondja, hogy az ember tapasztalatait szerzi,
amivel arra utal, hogy ki-ki maga rendelkezik tapasztalatainall
felhasznalasa felett. Tenyleg nap nap utan megfigyclhetjuk, hogy az
emberek a legkiilonbozobb kovetkezteteseket vonjak le tapasztalata-
ikbol. Adva van peldaul valaki, aki egy bizonyos hibat rendszeresenl
elkovet. Ha sikeriil is hibajarol meggyozni, kiilonbozo eredmenyeket
kaphatunk. Lehet a kovetkeztetes az — s ez a legritkabb —, hogy
a hibat mar ideje volna levetni. Masvalaki azt felelne, hogy mar olyan
regota teszi, hogy most mar nem tud leszokni rola, a harmadik sziileit
vagy altalaban neveleset okolja a hibaert: nem volt senki, aki torodott
volna vele, vagy el volt kenyeztetve, vagy szigoruan fogtak.
Vegcred men у: megmarad hibajanal. Az utobbiak azonban elaruljak
ezzel, hogy csupan fedezni kivanjak magukat. Ily modon ovatosan
es igazuk latszolagos tudataban vonjak ki magukat onkritikajuk alok
12
uk sohasem bunosok. A bun mindenert, amit el nem ertek,
^dsokat terhel. Emellett nem veszik eszre, hogy maguk alig
m nek ki valami erofeszitest hibaik lekiizdesere, sot inkabb
tejten utartanak mellettuk. Holott a rossz neveles csak addig
^chs a dologban, amig ugy akarjak. A tapasztalatok tobbfelekep-
ertelmezheto volta, az a lehetoseg, hogy kiilonbozo kovetkez-
retesek vonhatok le beloliik, erthetove teszi, hogy az ember nem
valtoztatja meg a termeszetet, hanem addig csuri-csavarja elme-
nyeit mig ismet hozza alakitja termeszetehez. Ugy latszik, az
emberfia szamara legnehezebb dolog dnmagat felismerni ё5
megvaltoztatni.
Ha azonban valaki megis ezen a teriileten kezdene hozza, hogy
az embeteket jobbakka nevelje, nagy zavarba jutna, ha nem allnanak
rendelkezesere az emberismeret tapasztalatai es felfedezesei. Bizony-
nyal, mint eddig is, a feliileten mukodnek, es ha az eredmeny uj
kiiksot, uj reszleteket tiintetne fel, azt hinne, hogy valtoztatott valamit.
Gyakorlati peldakkal fogjuk bizonyitani, mily keveset valtoztatnak
az ilyen beavatkozasok az emberen, mindez mennyire csak ismet
eltuno latszat, amig a „mozgasi vonal” maga is nem fut mas iranyba.
Az ember megvaltoztatasanak folyamata nem konnyu, hanem koriil-
tekintest es tiirelmet igenylo feladat. Mellozendo pedig mindenekelott
minden szemelyes hiiisag, mert senki sem kotelezheto arra, hogy
hiiisagunk eszkozeiil szolgaljon. Azonkiviil ugy kell iranyitanunk ezt
a folyamatot, hogy a masiknak kedvere legyen, mert ertheto, ha
valaki olyan etelt, mely maskor inyere van, azert utasit vissza, mert
tneg nem felelo modon kinaltak.
Az emberismeretnek van meg egy masik, eppily fontos oldala,
tnondhatnok tarsadalmi arculata. Ketsegtelen, hogy sokkal jobban
elviselnenk egymast, sokkal jobban megfernenk, ha jobban megerte-
nenk egymast, mert akkor lehetetlen volna egymasban csalatkoz-
nunk. Ez a csalatkozasi lehetoseg nagy veszely a tarsadalomban, ezt
a veszelyt meg kell mutatnunk munkatarsainknak, akiket elokeszi-
tunk az emberismeret gyakorlati alkalmazasara. Kepesnek kell
letinidk ra, hogy az eletben minden nem tudatos, rejtett, alcazott,
13
titkolt, cseles dolgot felismerjenek, hogy befolyasoltjaikat figyel-
meztethessek azokra, es segitsenek rajtuk. Ehhez segit benniinket a
tudatos szandekkal gyakorolt emberismeret.
Felmerul most mar a kerdes, kinek all leginkabb modjaban
emberismeretet szerezni es gyakorolni. Iment emlitettuk, hogy ezt a
tudomanyt nem lehetseges csak elmeletileg kultivalni. Az osszes
ismeretek birtoklasa meg nem eleg. At kell vinni azokat az elmeletbol
a gyakorlatba, majd ismet az osszefuggesek es megertesek magasabb
elmeletebe, hogy a szem hozzaszokjek az eddigi tapasztalat altal
megengedett merteknel elesebb es melyebb latasmodhoz. Ez az
indoka annak, hogy miert foglalkozunk az emberismerettel elmeleti-
leg is. Elove azonban csak azaltal tehetjiik ezt a tudomanyt, ha
kilepiink az eletbe, es a belole nyert teteleket alkalmazasukban
vizsgaljuk meg. A fenti kerdes azert vetodik fel, mert abbol, amit a
nevelesben kaptunk, csak keves, sot gyakran helytelen emberismere-
tet merithetiink, mivel jelenlegi nevelesiink meg alkalmatlan arra,
hogy hasznalhato emberismeretet nyujtson. Minden gyermeknek
tetszesere van bizva, hogyan es mennyire fejlodjek, es hogy olvasma-i
nyaibol es elmenyeibol mit hasznaljon fel. Az emberismeret muvelese
meg hagyomanyokkal sem bir, nines meg „tana”. Abban az allapor-
ban leledzik meg, mint a kemia alkimia koraban.
Ha kbrultekintiink azon emberek kozott, akiknek neveltetesuM
dsszevisszasagaban megvolt a kedvezo alkalmuk emberismeret szer-
zesere, azt talaljuk, hogy ezek azok, akik meg nem szakadtak ki az
osszessegbol, akik embertarsaikkal es az elettel vald kapcsolatot
valamely modon meg megoriztek. Azok tehat, akik meg optimistak
vagy legalabbis kiizdo pesszimistak: olyanok, akiket a pesszimizmus
meg nem kergetett a lemondasba. A kapcsolaton kivul meg az atelei
is sziikseges. Igy jutunk el ehhez a kovetkezteteshez: igazi emberisme-
ret hianyos neveltetesiink mellett manapsag esupan az emberek egi
tipusanak jut osztalyreszeiil, a „megtert bundsnek”, annak, aki vagy
benn jart az emberi lelki elet minden eltevelyedeseben, es onnan
megmenekiilt, vagy aki legalabbis kozel jart azokhoz. Magatol
ertetodik, hogy barki mas is lehet emberismero, kulonosen az, aki
14
elott sikeriilt ezeket a jelensegeket kelloleg feltami, vagy pedig,
akinek kulonoskeppen megadatott az aterzes kepessege. A legjobb
emberismero bizonnyal megis csak az lesz, aki mindezeket a
szenvedelyeket maga is atelte. A megtert bunos, ugy latszik, nem
csupan a mi idonk, hanem minden vallas keletkezesenek ideje szamara
is az a tipus, akinek a legnagyobb erteket tulajdonitjak, aki sokkal
magasabban all, mint ezer igaz. Ha kerdezziik, honnan szarmazik
ez ra kell hagynunk, hogy az az ember ismeri legjobban az eletnek
jo & rossz oldalait, aki az elet nehezsegein feliilemelkedett, aki a
mocsarbol felkiizddtte magat, akinek volt ereje ra, hogy mindezen
tuljusson es feliilemelkedjek. Ebben senki sem er fel vele,
Jegkevesbc az igaz.
Az emberi lelek ismeretebol onkent adodik az a kotelesseg es
feladat, hogy az embemek az eletre alkalmatlannak bizonyuld
sablonjait elpusztitsuk, hamis szemleletetol, mellyel az eletben teve-
lyeg, megfosszuk, es olyan szemlelethez segitsiik, amely az egyutteles-
re es az eletben valo boldogulasra alkalmasabb. Hozzasegitsiik egy
gondolkodasi okonomiahoz, vagy — hogy szerenyteleneknek ne
tunjiink —, mondjuk, egy ujabb sablonhoz, amelyben azonban a
kozossegerzes jatssza a foszerepet. Egyaltalan nem szandekozunk a
lelki fejlodes eszmenyi kialakulasat elemi, de megis azt latjuk, hogy
gyakran maga a tisztazott allaspont hatalmas segitsegere lesz az
eletben a bolyongonak es a tevelygonek, mert tevelygesei kozt
megmutatja, mely iranyban tevesztette el az utat. A szigoru determi-
nistak, akik minden emberi tortenest az ok es okozat egymas utan
kovetkeztetol tesznek fuggove, nem egykonnyen jutnak ehhez a
szemlelethez. Mert bizonyos, hogy egeszen mas lesz a kauzalitas,
hogy valamely elmeny kihatasai egeszen massa valnak, ha az
emberben meg egy его, meg egy motivum el: az dnismetet.
Fokozott megertese annak, hogy bensejeben mi tortenik, es hogy
ez a tortenes mely forrasokbol szarmazik. Az dnismero mas
emberre lett, es ettol a mas voltatol nem tud tobbe szabadulni.
15
I.feje^et
Az emb er i lelek
7. A lelki elet fogalm a es feltetele
Lelket csupan mozgo, elo szervezeteknek tulajdonitunk. A lelek
szoros vonatkozasban all a szabad mozgassal. Gyokerrel biro
szervezeteknek nines lelki eletuk, hiszen folosleges is volna szamukra.
Csak gondoljuk el, milyen rettenetes volna, ha egy gyokeres noveny
erezne es gondolkodnek, hogy tehetetlen letere, elore latna valamely
fajdalom bekovetkeztet, mely ellen azonban nem tud vedekezni.
Tegyiik fel, hogy a noveny ertelemmel es szabad akarattal rendelkez-
nek, viszont mar eleve ki volna zarva, hogy akaratat valaha is
ervenyesithesse. Akarata, ertelme orokre termeketlen maradna.
Latjuk tehat, hogy ebben a vonatkozasban, lelki eletenek
hianyaban, mennyire kiilonbozik a noveny az allattol, es mily
nagy a jelentosege annak az osszefilggesnek, mely a mozgas es a
lelki elet kozott fennall. Ez a gondolatmenet erthetove teszi azt
is, hogy a lelki elet fejlodese magaban foglal mindent, ami a
mozgassal osszefugg, ami csak kapcsolatba hozhato valamely
helyvaltoztatasi nehezseggel megerteti tovabba, hogy a lelki elet
hivatott arra, hogy elore nezzen, tapasztalatokat gyujtson, emleke-l
zetet fejlesszen ki, amelyet aztan az elet mozgo gyakorlataban'
hasznosit.
Mindenekelott megallapithatjuk tehat, hogy a lelki elet kibonta-1
kozasa mozgashoz van kotve, es a szervezet szabad mozgekony-;
saga feltetelezi minden lelki tartalom tovahaladasat, mert a
mozgekonysag ingerli, serkenti a lelki eletet folyton ndvekedo
intenzitasra. Ha valakitol minden mozgast megvonnank, megal-
lasra karhoztatnok egesz lelki eletet. „Csak szabadsag kolt
kolosszusokat, a kenyszer 61 es pusztit.”
16
2. A lelki s^erv mukodese
Ha fenti szempontbol tekintjuk a lelki elet mukodeset, nyilvanva-
16va lesz, hogy veliink szuletett kepesseg kifejlodesevel van dolgunk,
arnely tatnado, elharito vagy biztoslto, vedekezo szervnek tekintheto-
aszerint, amint az elo szervezet tamadasra vagy vedekezesre szorul.
Ezek szerint a lelki eletet tamado es vedekezesi berendezesek
komplexumanak tekinthetjiik, melyek a kulvilagra ugy hatnak vissza,
hogy az emberi szervezet fennallasat megvedjek es fejlodeset biztosit-
sak. Ha ezt a feltetelt elfogadtuk, ujabb feltetelek adodnak, melyek
fontosak annak a valaminek megismeresehez, amit leleknek neve-
ziink. Lelki eletet izolaltan nem kepzelhetiink el, hanem csak ugy,
hogy mindennel, ami koriilveszi, osszefugg, hogy kiviilrol ingereket
vesz fel, melyekre valamilyen modon felel, csak ugy, hogy olyan
lehetosegekkel es erokkel rendelkezik, melyek szuksegesek ahhoz,
hogy a szervezetet a kiilvilaggal szemben vagy azzal egyetertesben
biztositsak es eletet megorizzek.
A szemiink ele tarulo osszefuggesek sokszeruek. Vonatkoznak
elsosorban magara a szervczetre, az ember sajatossagara, testisegere,
elonyeire es hatranyaira. Ezek azonban csak egeszen relativ fogaimak,
mert ugyanaz az его vagy szerv jelenthet elonyt vagy hatranyt, es
hogy melyiket jelenti, azt az egyen helyzete hatarozza meg. Ismeretes,
hogy az ember laba bizonyos ertelemben elnyomorodott kez, amely
peldaul egy kuszo allat szamara rettento hatrany volna. Az embernek
azonban, aki a foldon jar, oly nagy elony, hogy senki sem kivanna
lab helyett normalis kezet. Altalaban ugy az egyeni eletben, mint
minden nep eleteben ugy talaljuk, hogy a fogyatekossagok nem
foghatok fel oly modon, mintha hatranyuknak minden sulyat
tnagukban rejtenek, hanem az a helyzet szerint valik el. Csupan csak
sejtjiik, hogy a szemleleteknek truly szeles teriilete nyilik azokban a
vonatkozasokban, melyek az emberi lelki elet es a kozmikus termcszetu
kovetelmenyek kozt fennallanak, mint amilyen az ej es nap valtako-
zasa, a nap uralma, az atomok mozgasa stb. Ezek a befolyasok is
szoros osszefiiggesben vannak lelki eletiink sajatossagaival.
17
3. Celra torekves a lelki eletben
Amit a lelki rezdiilesekbol eloszor felfoghatunk, ismet csak
mozgas, amely valamely celra iranyul. Ezert meg kell allapitanunk,
hogy hibas kovetkcztetes volna, ha az emberi lelket nyugvo egesznek
kepzelnenk el. Nem kepzelhetjiik el, csak mozgo erok formajaban, I
melyek egyseges okbol szarmaznak, es egyseges cel fele torekednek.
Mar az alkalmazkodas fogalmaban bennfoglaltatik ez a celratorekves.
Nem gondolhatunk el lelki eletet cel nelkiil, mely fele a benne foglalt
mozgas es dinamika gordiil.
Az ember lelki eletet tehat cel hatarozza meg. Senki sem gondol-
kozhat, erczhet, akarhat, meg csak nem is almodhat anelkiil, hogy
annak targyat egy elotte lebego cel meg ne hatarozna, ne tetelezne,
meg ne szoritana es ne iranyitana. Ez csaknem magatol adodik abbol
az osszefuggesbol, mely a szervezet es a kiilvilag kovetelmenyei es
a szervezet altal azokra sziiksegszerfien adott feleletek kozott fennail
Az ember testi es lelki jelensegei megfelelnek az itt felallitott
alapnezeteknek. Lelki fejlodes nem kepzelheto el maskepp, mint a
fent vazolt keretek kozott, olyan elotte lebego celra iranyuloan, mely
a vazolt erohatasokbol onkent adodik. A cel lehet valtoztathato vagyI
szilard.
Minden lelki jelenseg felfoghato oly ertelemben, mint egy bekovet-1
kezendo esemenyre valo elokesziiletet. Ugy latszik, hogy „lelki szerv” I
nem is gondolhato el maskepp, mint hogy valamely cel lebeg elotte. I
Az individualpszichologia az emberi lelek minden jelenseget ugy
veszi fel, mintha valamely celra iranyulna.
Ha ismerjuk valakinek a celjat, es valamennyire egyebkent is
kiismerjiik magunkat a vilagban, akkor azt is tudjuk, mit jelentenek
annak az embernek a gesztusai, es azoknak ertelmet valamely celra
iranyulo elokesziilet gyanant foghatjuk fel. Azt is tudhatjuk, milyen
mozdulatokat kell ennek az embernek tennie, hogy celjat elerje, mint
ahogy ismerjuk a foldre ejtett ko utjat. Viszont a lelek nem ismer
termeszeti torvenyt, mert az elotte lebego cel nem szilard, hanem
valtozekony. Megis, ha az ember valamely celra torekszik, lelki
18
tortenese oly kenyszeruen folyik le, mintha termeszeti torveny
iranyitana. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel a lelki eletben nines
termeszeti torveny, az ember maga alkotja meg torvenyeit. Ha tehat
valaki elott ez termeszeti torvenynek tunik fel, ez esupan meglatasa-
nak cselfogasa, mert mialatt annak megvaltozhatatlansagat, determi-
naciojat igyekszik megallapitani es bizonygatni, sajat keze van a
dologban. Ha valaki peldaul kepet akar festeni, mindazokat a
vonasokat magan viseli, melyek egy ilyen celu emberre jellemzoek.
Olyan feltetlen konzekvenciaval teszi meg az osszes lepeseket, mintha
termeszeti torveny kenyszeritene. Am miert kell neki kepet festenie?
Kiilonbseg van tehat a termeszet es az emberi lelki elet mozgasai
kozott. Ehhez a kerdeshez kapcsolodik az emberi akarat szabadsaga-
nak problemaja, melynek megoldasa ma olyan iranyba tendal, hogy
az akarat nem szabad. Тёпу az, hogy determinalt, mihelyt celra
iranyul. S mivel a celt gyakran kozmikus, osztbnds es tarsadalmi
feltetelek hatarozzak meg, termeszetszeruleg olyba tunik a lelki elet
is, mintha megvaltoztathatatlan torvenyeket uralna. Ha ellenben
valaki a kozosseggel valo osszefiiggest megtagadja es vitatja, s nem
akar ahhoz alkalmazkodni, egyszeriben megszunnek a lelki elet
latszolagos torvenyszerusegei, uj torvenyszeruseg all el6, melyet uj
cel hataroz meg. Az eletben csalatkozott embert, aki embertarsai
erzelmeit kiirtja, nem koti tobbe a kozosseg torvenye. Tetelkent
allithatjuk tehat fel, hogy a lelki eletben csak bizonyos cel rogzitese
utan kovetkezik be szuksegszeru mozgas.
Ellenkezo oldalrol nezve, a lelki mozgasiranybol kovetkeztethe-
tiink az egyen elott lebego cel milyensegere. Tulajdonkeppen ez a
fontosabb, mert sok ember nines tisztaban celjaval. S valoban ez a
szokasos iit, amelyen emberismeretiink gyakorlati kiviteleben hala-
dunk. Ez mar nem olyan egyszeru, mint az elobbi, mert a mozgasok
sokertelmuek. Viszont modunkban all tcibb mozdulatot megfigyelni,
bsszehasonlitani, osszekotni. Valakinek a megismeresehez azaltal
juthatunk el, hogy eletenek ket kiilonbozo idopontjaban tamisitott
magatartasat, kifejezesi formajat vonallal osszekotjuk. Ezzel olyan
rendszert kapunk, melynek alkalmazasanal egyseges irany benyoma-
19
sat nyerjiik. Uy modon meglathatjuk, hogy a gyermeki sablon
gyakran mily meglepo modon ismetlodik a kesoi korban. RavilagjJ
erre a kovetkezo pelda:
Egy harminceves torteto ferfi, a fejlodeseben felvetodo nehezsegeM
ellenere is tekintelyre es sikerre tett szert. Nagyfoku depresszioval
jelentkezik az orvosnal, rnunka- es eletunalomrol panaszkodik.
Elmeseli, hogy eljegyzes elott all, am bizalmatlansaggal nez jovoje
ele. Heves feltekenyseg gyotri, es fennail az a veszely, hogy eljegyzesel
felbomlik. A tenyek, melyeket emellett felsorakoztat, nem t ul sagosan I
meggyozoek. Л lanyt nem erheti szemrehanyas. Feltuno bizalmatlan-
saga azt a gyanut kelti, hogy egyike azoknak az embereknek, akik
valakihez kozelitenek, vonzodnak, de egyidejuleg tamado allasba
helyezkednek, es bizalmatlansagukkal leromboljak azt, amit fel
akarnak epiteni. Hogy meghuzhassuk a fent emlltett vonalat,
kiragadunk eletebol egy esemenyt, es megkisereljuk azt mostani
allasfoglalasaval osszehasonlitani. Tapasztalataink ertelmeben az else
gyermekkori benyomasokhoz nyulunk, bar tudjuk, hogy amit ezekrol
hallunk, nem mindig allja ki az objektiv vizsgalatot. Elso gyermekko-
ri emleke a kovetkezo: anyjaval es occsevel a piacon voltak. A nagy
tolongas miatt anyja karjara vette ot, az idosebbet. Mikor tevedesetl
eszrevette, letette ujra a foldre, es a masikat vette fel, mlg 6 zavartanl
lepkedett mellette. Negyeves volt akkor. Amint latjuk, az emlekl
felidezesenel ugyanazokat a hangokat halljuk, mint panaszanakl
ismertetesenel. Nem biztos abban, hogy 6 az elonyben reszesitett, es
nem kepes elviselni azt a gondolatot, hogy mas van elonyben vele
szemben. Midon erre a koriilmenyre figyelmesse tessziik, nagyon
elcsodalkozik, es azonnal felismeri az osszefuggest.
A cel, melyre az ember minden kifejezo mozgasa iranyul, azoknak
a benyomasoknak hatasara jon letre, melyeket a kiilvilag gyakoroll
a gyermekre. Az ember idealja, celja mar eletenek elso honapjaibafll
kialakul. Mar ott szerepet jatszanak azok az erzetek, melyekre fl
gyermek orommel vagy kedvetlenseggel valaszol, es felmeriilnek fl
vilagkep elso nyomai, ha primitiv formaban is. Ez annyit jelent, hog I
a lelki elet hozzaferheto tenyezoinek alapjai a csecsemokorbafl
20
keresendok. Ezek aztan kesobb tovabbepiilnek, valtozekonyak es
befolyasolhatok. Legkiilonbozobb fajta behatasok kesztetik a gyer-
meket, hogy allasfoglalassal feleljen az elet kovetelmenyeire.
Nem hibaztathatjuk hat azokat a kutatokat, akik kiemelik, hogy
az ember jellemvonasai mar csecsemokoraban felismerhetok, miert
is sokan azt hiszik, hogy a jellem veliink szuletett tulajdonsag. Meg
kell allapitanunk ezzel szemben, hogy ez a felfogas, mely szerint az
ember jellemet sziileitol ordkli, artalmas, mert megakadalyozza a
nevelot, hogy bizakodassal fogjon munkajaba. Erositi ezt a feltevest
az a koriilmeny is, hogy a jellem veliinkszuletettsegerol vallott
felfogast az emberek tobbnyire arra hasznaljak fel, hogy altala
magukat felmentsek, felelossegiiket kikapcsoljak, ami termeszetesen
ellenkezik a nevelo feladataval.
A cel kituzeseben szereplo fontos tenyezo a kultura befolyasa.
Utobbi, mondhatnank, korlatot alkot, melybe a gyermek ereje
mindaddig beleiitkozik, mig olyan utat nem talal, melyet jarhatonak
tart, mely szamara kivansagainak beteljesiileset es dnmaganak jovobe-
li biztositasat igeri. Mindjart latni fogjuk, mennyire vagyik a gyermek
biztonsagra, es mekkora biztonsagot nyujt szamara a kulturaba valo
beiUeszkedes. A biztositas nem csupan a veszely ellen szol, hanem,
mint a jol megepitett gepnel, meg egy masik biztositasi egyiitthato
is jarul hozza, mely az emberi szervezet fenntartasanak fokozott
vedelmere szolgal. Ezt ugy szerzi meg a gyermek, hogy a megadott
merteken feliil biztositasokat, osztonkielegiileseket kovetel, tobbet,
mint amennyi puszta fennmaradasahoz, nyugodt fejlodesehez sziikse-
ges. Ezaltal pedig uj mozgas keletkezik lelki eleteben, melynek vonala
egesz vilagosan a feliilemelkedes torekvesere mutat. A gyermek,
ePPugy mint a felnott, tobbet akar elerni barki masnal. Folenyre
torekszik, hogy az megadja es megorizze szamara mindazt a
biztonsagot es alkalmazkodast, melyet celjaban mar eleve kituzott.
Lelki eleteben nyugtalansag, mozgolodas tamad, amely kesobb meg
jobban megerosodik. Tegyiik csak fel, hogy a kozmikus befolyasok
nagyobb erofeszitest kovetelnenek. Vagy veszely idejen, amikor a
ek retteg, es nem erzi magat feladataira alkalmasnak, ismet olyan
21
iranyu elteresek figyelhetok meg, melyekben a folenyre vald torekvel
meg elesebben lep eloterbe.
A celkituzes olyan iranyban is tortenhetik, hogy az egyen kster 9,
nagyobb nehezsegek elol, s ilyen uton igyekszik azoktol megszabaduk
ni. Ez az emberfajta mutatja a legjellemzobb emberi tulajdonsagot
ez az a tipus, mely a nehezsegektol visszaretten, vagy menedekel
keres eloliik, hogy a vele szemben tamasztott kovetelmenyeket
legalabb ideiglenesen elharithassa. Erthetove valik ezaltal, hogy az
emberi lelek reakcidi egyaltalan nem veglegesek, hanem mindig csak
ideiglenes feleletek, amelyek teljes valodisagra nem tarthatnak igenyt.
Kiilonosen a gyermeki — felnott aranyokkal nem merheto lelki
fejlodesnel kell szem elott tartanunk, hogy csak ideiglenes celkituze-
sekkel van dolgunk. Gyermeknel mindig elore kell tekinteniink, es
igyekezniink kell elkepzelni, hova fogja majd egyszer juttatni a
gyermeket az az его, melyet most benne mukodni latunk. Ha
belehelyezkediink a gyermek lelkivilagaba, vilagossa valik, hogy
eromegnyilvanulasai nem ertelmezhetok maskent, mint hogy a maga
modjara tobbe-kevesbe veglegesen meghatarozta a jelenhez es jovo-
hoz va!6 alkalmazkodasanak modjat. Az ahhoz tartozo hangulati
beallitottsag kiilonbozo modon nyilvanul. Egyik mod az optimizmus.
A gyermek bizik benne, hogy az eleje tarulo feladatokat sirnan
megoldja. Azokat a jeUemvonasokat fejleszti ki, melyek olyan
embernek tulajdonsagai, aki feladatait megoldhatoknak tartja. Igy
fejlodik ki a batorsag, nyiltsag, megbizhatosag, szorgalom es ehhez
hasonlok. Ellentetben allnak ezzel a pesszimizmus vonasai. Ha
elgondoljuk egy olyan gyermek celjat, aki feladatai megoldasahol
sziikseges kepessegeiben nem bizik, kepet alkothatunk arrol is, ml
tortenik az ilyen gyermek lelkeben. Csiiggedest talalunk ott,
felenkseget, zarkozottsagot, bizalmatlansagot es mas olyan vona-
sokat, melyekkel a gyenge vedekezni igyekszik. Az 6 celja az
elerhetoseg hatarain tul, messze az elet frontja mogott huzodik.
22
II.feje%et
Tarsadalom es lelki elet
Hogy megertsiik, mi tortenik az emberben, szemugyre kell venniink
embertarsaival szemben tanusitott magatartasat. Az emberek egymas
kozti viszonya egyreszt termeszet adta, es mint ilyen, valtozasoknak
van alavetve, masreszt tervszeru kapcsolatok keletkeznek belole,
melyek kulonosen a nepek politikai eleteben, az allamalkotasban,
koziigyekben figyelhetok meg. Az ember lelki elete nem ertheto meg,
ha nem tartjuk egyben szem elott ezeket az osszefuggeseket is.
7. abs^olut iga^sdg
Az emberi lelki elet nem rendelkezik szabadon magaval, hanem
allandoan feladatok elott all, amelyek valamibol adodnak. Mindezek
a feladatok elvalaszthatatlanul ossze vannak kotve az emberi egyiltt-
eles logikajaval, s ez a logika egyike azoknak az alapfelteteleknek,
melyek az egyes egyenre szakadatlanul hatnak, es magukat az egyen
befolyasanak csak bizonyos fokig rendelik ala. Ha meggondoljuk,
hogy meg az emberi egyiitteles felteteleit sem foghatjuk fel veglege-
seknek, mert tul nagyszamuak, es kovetelmenyeik valtozasnak
vannak alavetve, vilagossa valik, hogy egy elottiink levo lelki elet
homalyait aligha tudjuk teljesen felderiteni. Ez a nehezseg annal
'nkabb fokozodik, minel messzebbre tavolodunk sajat viszonya-
inktol.
Emberismeretiinket elomozdito alapveto tenynek tekinthetjiik,
hogy abszolut igazsagnak kell venniink nehany immanens „jateksza-
balyt”, konvenciokat; ugy, ahogyan azok az emberi test es mukode-
Senek korlatok kdzdtt mozgo szervezettsegebol a vilagon onkent
23
adodnak. Ehhez az igazsaghoz csak lassan kozeledhetiink, hibak es
tevedesek lekiizdese aran.
Ezeknek az alapveto tenyeknek jelentekeny resze benne foglaltatifc
Marx es Engels materialista tortenelemfelfogasaban. Az 6 tanuk
szerint a gazdasagi alap, a technikai fejlodes adja meg egy nep
eletfelteteleit, es ezek hatarozzak meg az eszmei felepitmenyt, az
ember gondolkodasat es magatartasat. Ez idaig megegyezik az emberi
egyiitteles logikajarol es az abszolut igazsagrol szolo felfogasunk-
kal. A tortenelem azonban — mindenekelott pedig az egyes egyen
eletebe nyert betekintes, az individualpszicholdgia — arra tanit,
hogy az emberi lelki elet a gazdasagi alap hatasaira gyakran teves
reakciokkal felel, melyektol csak lassan szabadul. Az „abszolut
igazsaghoz” vezeto lit szamos tevedesen keresztul halad.
2.	A kozosseg parancsa
A tarsas elet kovetelmenyei tulajdonkeppen eppugy maguktol
ertetodnek, mint azok a kovetelmenyek, melyeket peldaul az eghajlati
befolyasok tamasztanak az emberrel szemben, mint peldaul a hideg
ellen valo vedekezes, a lakasepites kovetelmenyei stb. A kozosseg
parancsat lathatjuk, nem tudatos formaban, a vallasban is, melyben
a tarsadalmi formak megszentelese lep a megerto gondolkodas
helyebe, mint a kozosseg osszekoto szerve. Az elobbi esetben
kozmikus, az utobbiban tarsadalmi erok hatarozzak meg az eletfelte-
teleket, tovabba az emberek egyiittelese es az abbol onkent adodo
szabalyok es torvenyszerusegek. A kozosseg kovetelmenyei szaba-
lyozzak az emberek egymashoz valo viszonyat, mely abszolut
igazsagkent, magatol ertetodoen, mar eleve fennallott. Az egyes
ember egyeni elete elott mar megvolt a kozosseg. Az emberi kultura
torteneteben nines olyan eletforma, mely ne lett volna tarsadalmi.
Sehol nem eltek emberek maskent, mint tarsadalomban. Ez a jelenseg
konnyen ertheto. Az egesz allatvilagban ervenyes az a torveny, a2
az elv, hogy azok a fajtak, melyek a kornyezo termeszet ellen
nincsenek kellokeppen felfegyverezve, egyesulesbol meritenek nJ
24
.r6ket bogy aztan uj, sajatsagos modon fejlodjenek tovabb. Az
mbernel is erre a celra szolgalt az egyesiiles, es igy tortent, hogy
az ember „lelki szerve” keresztul-kasul van szove a tarsas elet
felteteleivel. Mar Darwin ramutat arra, hogy sehol sem talalunk
egyediil elo gyenge allatokat. Ebbe a csoportba elsosorban az embert
kell sorolnunk, aki nem eleg eros arra, hogy egyediil eljen. Az ember
a termeszettel szemben kis ellenallast tanusit, tobb segedeszkdzre van
sziiksege, hogy letet fenntartsa es biztositsa. Kepzeljiik csak el annak
az embernek a helyzetet, aki a kultura minden segedeszkoze nelkiil
tartozkodnek egy oserdoben. Osszehasonlithatatlanul veszelyesebb
helyzetben volna, mint barmely mas eloleny. Hianyzik labanak
gyorsasaga, nem rendelkezik az eros allatok tzomerejevel, nines olyan
foga, mint a ragadozonak, sem finom hallasa, sem eles szeme, hogy
az oserdo harcaiban megallja helyet. Hatalmas tartalekra van sziikse-
ge, amely letezeset biztositja es megovja az elpusztulastol. Taplaleka
sajatos, eletmodja intenziv vedelmet igenyel.
Ertheto ebbol, hogy az ember csak ugy tudott fennmaradni,
ha kiilonosen kedvezo koriilmenyek koze keriilt. Ezt legeloszor
a sziiksegessegbol fakado csoportos elet adta meg szamara, mert
csak az egyiitteles tette lehetove, hogy a munkamegosztassal olyan
nehezsegeket gyozzon le, melyekkel szemben egyediil elbuknek.
Csak a munkamegosztas szerezhette meg az embernek a tamado-
es vedofegyvereket es mindazokat a javakat, melyekre sziiksege
volt, hogy helytalljon, s melyeket ma a kultura fogalmaban
foglalunk ossze.
Az embernek mar sziiletese is oly nehezsegek kozott tortenik,
hogy a sziikseges intezkedeseket az egyediil allo egyen nem kepes
vegrehajtani, s csak a munkamegosztas nyujt itt segitseget. Az
ember, kiilonosen csecsemokoraban sokkal inkabb van kiteve
bajnak es betegsegnek, mint az allat. Csak ha mindezt meggondol-
juk, akkor alkothatunk megkozelito fogalmat arrol, mily hihetet-
enul nagy gondoskodas sziikseges az emberi tarsadalom fennalla-
sanak biztositasara; akkor erezziik csak, mily sziiksegszerii az
hsszetartozas.
25
3.	Ri^tositas es alkalmas^kodds
Кг eddigi fejtegetesek alapjan leszogezhetjiik: a termeszet szemsz©-1
gebol nezve az ember fogyatekos allat. Am ez a vele jard fogyatekos- I
sag, mely mint megroviditettseg, bizonytalansag erzese jut tudataba,
allandoan arra Ingerli, hogy olyan utat talaljon, melyen haladva elethea
valo alkalmazkodasat megoldhatja, arra osztonzi, hogy olyan helyze-
tek teremteserol gondoskodjek, melyekben az ember termeszeti
helyzetenek hatranyai kiegyenlitodnek. Ismet csak a „lelki szervnek”
volt meg az a kepessege, hogy az alk^lmazkodast es a biztositast
megvalositsa. Sokkal nehezebb lett volna az osi allatemberbol szervi
jarulekok, peldaul szarvak, karmok es fogak segitsegevel, olyan
peldanyt alkotni, amely az ellenseges termeszettel szemben helytall.
Igazan gyorsan csak a „lelki szerv” nyujthatott segitseget azaltal,
hogy potolta az ember szervi ertekhianyait. Es eppen az elegtelenseg
szakadatlan erzesebol szarmazo inger okozta azt, hogy az ember
elorelatast fejlesztett ki, es lelket addig a fokig tokeletesitette, amit
ma a gondolkodas, erzes, cselekves „szervekent” ismeriink. Mivel
pedig ebben a segitsegben, ezekben az alkalmazkodasi torekvesekben
a tarsadalom is jelentosen kdzrcmukdddtt, a „lelki szervnek” elejctol
fogva szamolnia kellett a kozosseg felteteleivel. Valamennyi kepesse-
ge olyan alapon fejlodott, amely rnagan hordja a tarsadalmi elet
behatasanak nyomat. Az ember minden gondolatanak ugy kellett
kialakulnia, hogy a kozossegnek megfeleljen.
Ha figyelemmel kovetjiik, hogyan halad tovabb ez a folyamat,
elerkeziink a logika kezdetehez, mely magan viseli az altalanos
ervenyuseg kovetelmenyeit. Csak az logikus, ami altalanos ervenyu-
A tarsadalmi elet masik jelentos eredmenye a nyelv, ez a csodalatos
alkotas, mely az embert minden mas eloleny foie emeli. Olyan
jelenseget, mint a nyelv, nem gondolhatunk el az altalanos ervenyuseg
fogalma nelkiil, ami viszont arra mutat, hogy az ember tarsadalm1
eleteben leli eredetet. A nyelv maganyos eloleny szamara folosleges-
Az ember tarsas eleten alapszik, annak termeke es osszekoto szerve
is egyben. Nyomos bizonyiteka ennek az dsszefiiggesnek az, hogV
26
emberekhez valo csatlakozast megnehezito vagy kizaro koriilme-
r . j^ozott felnott egyenek vagy olyanok, akik a csatlakozast maguk
vetettek el, beszedjiikben es nyelvkeszsegiikben — ez joforman
szabaly__• fogyatekosak. Ugy latszik, hogy ez a kotelek csak akkor
fejlodhet ki es maradhat meg, ha az emberiseggel valo kapcsolat
biztositva van. A nyelv jelentosege az emberi lelki elet fejlodeseben
igen nagy. Logikus gondolkodas csak nyelv iltjan lehetseges, mert
csak ez adja meg a fogalomalkotas lehetoseget, ez tesz kepesse a
megkuldnboztetesre es fbgalomalkotasra, mely mukodesek kozos
javak leven, nem tekinthetok magantulajdonnak. Gondolkodasunk
es erzesiink is csak akkor ertheto meg, ha elismerjiik altalanos
ervenyuseget, s a szepsegben talalt oromiinknek is az a felismeres az
alapja, hogy a szep s a jo aterzese es felismerese: kdztulajdon. Ezzel
elerkezunk ahhoz a felismereshez, hogy az ertelem, logika, etika es
esztetika fogalmai csak az ember tarsadalmi eleteben lelhetik gyoke-
riiket, egyben pedig osszekoto eszkdzdk, melyek a kulturat az
osszeomlastol megovni hivatottak.
Az egyes ember helyzetebol ertheto meg akarata is. Az akarat nem
mas, mint olyan lendiilet, mely a kielegitetlenseg erzesetol a kielegiiles
erzese fele torekszik. Ezt az iranyvonalat magunk elott erezni es arra
ralepm annyit jelent, mint akarni. Minden akarat a fogyatekossag,
az elegedetlenseg erzesebol tamad, es arra kesztet, hogy a kielegiiltseg,
elegedettseg es teljesertekuseg allapotara tdrekedjiink.
4.	A kbgbssegbrges
Ertjiik immar, hogy azoknak a „jatekszabalyoknak”, konvenciok-
nak, melyekre sziikseg volt az emberi fajta fennallasanak biztositasa
vegett, mint a neveles, babona, totem, tabu es torvenyhozas, szinten
a ^dzossegi eszme vonalaval kellett megegyezniiik. Lattuk ezt a
vallasi berendezkedeseknel, megtalaljuk a kozosseg kovetelmenyeit
a lelki szerv legfontosabb mukodeseiben, es felleljiik mind az egyen,
mind az dsszesseg eletenek kovetelmenyeiben. Amit igazsagosnak
neveziink, amit az emberi jellem fenyoldalanak tekintiink, lenyegeben
27
nem mas, mint beteljesitese azoknak a kovetelmenyeknek, melye]l
az emberek egyiittes eletebol fakadnak. Ezek a kdvetelmenyek
hoztak letre a „lelki szervet”. Megbizhatosag, huseg, nyiltsag,
igazsagszeretet es az ezekhez hasonlok tulajdonkeppen olyan
kovetelmenyek, melyeket a kozosseg altalanos ervenyu elve
allitott fel es oriz meg. Azt, hogy valakit j6 vagy rossz jellemunekj
neveziink-e, csak a kozosseg szempontjabol itelhetjiik meg. A jellem,
tovabba minden tudomanyos termeszetu, politikai eredetu vagy
muveszi teljesitmeny azaltal valik naggya es ertekesse, hogy az
osszessegnek hasznara szolgal. Az eszmenyi kepet, melyhez az gyent
merjiik, csak az osszesseg szempontjabol valo ertekenek es hasznanak I
figyelembevetelevel allithatjuk fel. Az a norma, meUyel az emberi
osszehasonlitjuk, a kozdssegbeli ember eszmenyi kepe, olyane, aki
az elotte allo feladatokat altalanosan ervenyes modon oldja meg,
olyan embere, aki annyira kifejlesztette magaban a kozossegerzesa
hogy — Furtmuller szolasa szerint — „az emberi tarsadalom
jatekszabalyait koveti”. A tovabbiakban kifejtjiik, hogy nem nohet
fel teljes ertekfi ember a kozossegerzes apolasa es gyakorlasa nelkul.
28
Ш.. feje^et
\ gyermek es a tarsadalom
A kozosseg szamos kovetelmenyt al lit fel, es befolyasolja altaluk
eletunk osszes normait es formait, valamint gondolkodo szerviink
kifejlodeset. A tarsas erzesnek, mondhatnok, szervileg is megvannak
a maga alapjai. A kozosseg kapcsolodasi elve mar az ember
ketnemusegeben benne rejlik. Csak a kozosseg es nem az elszigetelt-
seg az, ami az egyen eletosztonet kielegiti, biztonsagot es eletdromet
nyujt szamara. A gyermek lassu fejlodeset szemlelve megallapithatjuk,
hogy az emberi elet csak ugy fejlodhetik ki, ha okalmazo kozosseg
veszi koriil. Az egyiitteles hozta letre a munkamegosztast, mely
nemhogy elvalasztana, hanem dsszetartja az embereket. Mindenkinek
feladata, hogy a masik szamara dolgozzek, a masikkal szovetsegben
erezze magat, es Igy jonnek letre a nagyobb osszetartozasok,
melyeknek nyoma az emberi lelekben lako kovetelmenyekben mar
fehelheto. Egyes „szovetsegben elo” kozossegeket, melyeket a
gyermek mar keszen talal, a kovetkezokben ismertetiink.
1.	A csecsemo hely^ete
A kozosseg segitsegere nagymertekben raszoruld gyermek olyan
kornyezettel talalja magat szemben, mely vesz es ad, kovetel es teljesit.
Osztonei nehezsegeket tamasztanak szamara, es ezeknek legyozese
fajdalmat okoz. Csakhamar megismeri a gyermeksegebol szarmazo
nyomorusagot, es akkor hasznalja fel „lelki szervet”, melynek
^ukodese abban all, hogy elorelasson, es olyan „iranyvonalakat”
talaljon ki, melyeken osztoneit surlodas nelkiil kielegitheti, s melye-
en haladva, az elet elviselhetove valik szamara. Olyan embereket
29
lat folyton, akik osztoneiket konnyebben kielegithetik, tehat еюпуЬец
vannak vele szemben. Megtanulja ertekelni a magassagot, mely
kepesse tesz ra valakit, hogy az ajtot kinyissa, az erot, mellyel a
tobbiek rendelkeznek, s amelyekkel targyakat kepesek felemelni, a
helyzetet, mely a tobbieket arra jogositja, hogy parancsokat osszanak
es engedelmesseget koveteljenek. „Lelki szerveben” sovargas tamad,
hogy nojon, hogy hasonlo vagy erosebb legyen, mint a tobbiek,
hogy tulszarnyalja azokat, akik koriilotte vannak, es ugy bannak
vele, mintha alarendeltjiik volna. Masreszt a felnottek meghajolnak
a gyermek gyengesege elott, ugyhogy szamara ket mukbdesi leheto-
seg marad: egyik, hogy azokkal az eszkozokkel vagja magat keresztiil,
melyeket a felnottek hatalmi eszkozeikent ismert meg, masik, hogy
gyengesegevel tiintessen, amit a tobbiek kerlelhetetlen parancsnak
ereznek. Az ember lelki tendenciainak ezt a ketfele agazasat mindig
megtalaljuk a gyermeknel. Mar ebben a korban kezdodik a tipus
kialakulasa. Mig az egyik az elismeres kovetelese, az erogyujtes es
erokifejtes iranyaban fejlodik, addig a masiknal olyan tulajdonsagokat
talalunk, melyek a sajat gyengesegevel valo spekulaciokent, azaz
gyengesegenek legkiilonbozobb formakban valo feltiintetesekent
hatnak. Ha emlekezetiinkbe idezziik egyes gyermekek viselkedeset,
kifejezeset, tekintetet, mindig talalunk olyanokat, akik az egyik, vagy
a masik csoportba tartoznak. Mindezek a tipusok csak ugy nyetnek
ertelmet, ha megertjiik a kornyezethez valo vonatkozasukat. Mozdu-
lataikat is tobbnyire kornyezetiiktol lesik el.
A gyermek nevelhetosege egyszeru felteteleiben, gyengeseget
feliilmulni igyekvo torekveseben rejlik. Utobbi ismet szamos kepes-
seg kifejlesztesere osztonzi. A gyermekek helyzete nagymertekben
kiilonbozik egymastol. Egyik esetben olyan a kornyezet, hogy
ellenseges benyomasokat kelt a gyermekben, olyan benyomasokat,
melyek a vilagot ellensegesnek tiintetik fel elotte. Ez a benyomas a
gyermeki gondolkodo szerv elegtelensegebol magyarazhato meg. Ha
a neveles meg nem elozi, az ilyen gyermek lelke ugy fejlodhet, hogy
a kiilvilagot kesobb kizarolag ellenseges teriiletnek tekinti. Ez az
ellenseges benyomas megerosbdik, amint a gyermek nagyobb
30
ehezsegekkel talalkozik, amit kiilonosen fogyatekos szervu gyerme-
k knel fordul elo. Ezek a gyermekek maskepp erzekelik kornyezetii-
ket mint azok, akik aranylag teherbird szervekkel jottek a vilagra.
Megnyikrtkozhar a szervi fogyatekossag a mozgasi kepesseg
nehezsegeiben, egyes szervek hibaiban vagy a szervezet csokkent
ellenallokepessegeben, mialtal a gyermek sokszorosan ki van teve
betegsegeknek.
A nehezsegek oka nem mindig a gyermeki szervezet hianyos
keszsegeben rejlik; adva lehet azoknak a feladatoknak nehezsegeben
is melyeket a meg nem erto kornyezet rd a gyermekre, vagy pedig
a feladatok felallitasanal elkovetett vigyazatlansagban, egyszoval a
gyermek kornyezetenek hianyos felkesziiltsegeben, ami eppen ugy
hat, mint a kiilvilag nehezsegei. A gyermek, aki kornyezetehez
alkalmazkodni akar, egyszerre csak akadalyokba iitkdzik, melyek
alkalmazkodasat megnehezitik. Ez az eset peldaul akkor is, mikor a
gyermek olyan kdrnyezetben nevelkedik, mely mar maga is elvesztet-
te batorsagat, pesszimista lett, es pesszimizmusa konnyen atterjedhet
a gyermekre is.
2.	A nehe^segek befolydsa
Ha tekintetbe vessziik a nehezsegeket, melyek a gyermeket a
legkiilonbozobb oldalrol es a legkiilonbozobb okbdl erik, kiilonosen,
ha meggondoljuk, hogy a gyermek lelki eletenek meg nemigen volt
ideje kifejlodni, vilagossa valik, hogy hibas valaszokat kapunk, amint
beall annak sziiksegszerusege, hogy a gyermek a kiilvilag kikeriilhe-
tetlen felteteleivel szembenezzen. Szettekintve a hibas valaszok
kozott, felmeriil az a gondolat, hogy a lelki elet olyan fejlodesevel
van ltt: dolgunk, mely az egesz eleten at nem szunik meg, es egyre
A°n kiserletezik, hogy elobbte jusson, es helyesebb valaszt adjon.
gyermeki kifejezo mozgasokban kiilonosen azt kell meglatnunk,
°gy azok feleletformak, melyeket egy fejlodo, az erettseg fele
Oze edo ember ad bizonyos helyzetekben. A valasz, a magatartas
pontot ad lelkenek minemusegere nezve. Amellett szem elott kell
31
tartanunk, hogy az ember — sot akar a tomeg — kifejezesi form
sem itelhetok meg sablonosan, minden tovabbi nelkul.
Azokat a nehezsegeket, melyekkel a gyermeknek lelki eletc
fejlodese kozben meg kell kuzdenie es melyeknek csaknem rendszl
resen az a kovetkezmenyiik, hogy a gyermek tarsas erzese hianyosa
fejlodik ki, feloszlatjuk olyanokra, melyek a kultura hianyossagabo
szarmaznak, s a csalad es gyermek gazdasagi helyzeteben nyilvanulnal
meg, tovabba olyanokra, melyek a testi szervek hianyaibol szarmaz
nak. Olyan vilaggal szemben, mely teljes erteku szervek szamara van
alkotva, ahol az egesz kultura, mely a gyermeket koriilveszi, j61
fejlodott szervek egeszsegevel szamol, az a gyermek, akinek fontos
szervei hibasak, nem tud kellokepp megfelelni az elet kovetelmenye-
inek. Ide tartoznak peldaul azok a gyermekek, akik kesobb tanulna
meg jarni, vagy altalaban nehezsegeik vannak a mozgas teriileten,
vagy akik kesobb tanulnak meg beszelni, vagy hosszabb idei
iigyetlenek, mert agymukodesiik kifejlodese hosszabb ideig tart, mint
azoke a gyermekeke, akikkel a kultura szamol. Ismeretes, hogy ezek I
a gyermekek mindenben elbotlanak, esetlenek, mindenfele testi es
lelki ba) erheti oket. Lathatoan nem erinti oket kellemesen az a vilag, I
mely nem az 6 szamukra teremtetett. Az ilyen hianyos fejlodes okoztal
nehezsegek rendkiviil gyakoriak. Fennall annak a lehetosege, hogyl
idovel magatol beall a kiegyenlitodes anelkiil, hogy maradando kar
szarmaznek. Hacsak idokozben a lelki nyomonisag okozta elkeserell
des, melyben az ilyen gyermekek felnonek s melyhez meg a gazdasagil
nyomor is hozzajarul, nem idezhet fel kedelyiikben olyan lecsapodastJ
amely meg kesobbi eletiikbol is kierezheto. Konnyen ertheto, hogyl
ezek a gyermekek nehezen kovetik az emberi tarsadalom abszolut
„jatekszabalyait”. Gyanakvassal nezik a koriilottuk forgo vilagoM
hajlamosak lesznek az elkiilonulesre es arra, hogy feladataik alol
kivonjak magukat. Eles erzekkel szimatoljak meg es veszik tudoma-l
sul az elet minden ellensegesseget, es eltulozzak azokat. Erdeklodesukl
sokkal nagyobb az elet arnyekoldalai, mint fenyoldalai irant. Tobb-
nyire mindkettot tulbecsiilik, ugyhogy egesz eletiikon at bar era I
keszen allnak, mikozben kiilonos mertekben megkovetelik a figyel-
32
messeget es tobbet gondolnak magukra, mint masra. Mivel az elet
kovetelmenyeit inkabb nehezsegnek tekintik, mint serkentesnek, s
ivel kiizdok modjara, fokozott elovigyazattal allanak szembe
minden eltnennyel, koztiik es a kiilvilag kozott melyseges szakadek
tatong. Mindinkabb eltavolodnak az igazsagtol, es mindig ujabb
nehezsegekbe bonyolodnak.
Hasonlo nehezsegek tamadhatnak, ha a gyermek hozzatartozoinak
gyengedsege bizonyos merteken ahi! marad. Ez a koriilmeny is
jelentos kovetkezmenyekkel birhat a gyermek fejlodesere. Magatarta-
sat befolyasolja az, hogy nem ismeri meg a szeretetet, es nem tudja
azt hogyan felhasznalni, mert gyengedsegi hajlama nem bontakozik
ki. Ha pedig ez nem bontakozik ki a csaladon beliil, fennail annak
a veszelye, hogy kesobb csak nehezen sikeriil az ilyen koriilmenyek
kozott felnott embert barmifele gyengedseg nyilvanitasara rabirni.
Lenyeve valik, hogy gyenged osztonok es vonatkozasok elol kiterjen.
Ugyanez a hatas lephet fel akkor is, ha a sziilok, nevelok vagy a
kornyezet nevelesi elveikkel ugy hatnak a gyermekre, hogy ez a
gyengedseget sutanak es nevetsegesnek talalja. Nem ritka eset, hogy
a gyermeket egyenesen ravezetik, hogy a gyengedseget a nevetseges-
seg benyomasaval kosse ossze. Kulonosen azoknal a gyermekeknel
van ez igy, akikbol gyakran gunyt uznek. Ilyeneken az erzelmektol
vald iszonyodas vesz erot, melynek kovetkezteben a gyengedsegnek,
a masok irant val6 szeretetnek minden rezdiileset nevetsegesnek,
ferfiatlannak tekintik, olyannak, mely oket masok uralmaba hajtja,
es masok szemeben lealacsonyitja. Ezek azok az emberek, akik mar
gyermekkorukban hatart vontak minden leendo szeretetviszonyuk
ele. A szeretetnelkiiliseg, mely kesobb szigoru nevelesben folytatodik,
azt eredmenyezi, hogy az ily kornyezetben felnovo gyermek ezeket
a rezdiileseket magaba zarja, es elkedvetlenedve, elkeseredve es
megremiilve, lassankent visszavonul kornyezetenek kisded korebol,
holott annak megnyerese es lelki eletebe valo beillesztese legfontosabb
volna szamara. Ha van valaki a kornyezeteben, aki a gyermek szamara
a ‘Satlakozast lehetove teszi, akkor ez egesz kulonosen bensosegesse
valik. Igy nonek fel neha emberek, akik minddssze egyetlen szemely-
33
hez talaltak kapcsolatot, akik vonzalmukat tobb mint egy embetrJ
nem is kepesek kiterjeszteni. Az ilyen embereknek az eletben adodj
nehezsegeit mutatja arrol a fiurol szolo pelda, ki azon buslakodottl
hogy anyja occset kedvelte, es azota mindegyre avegett bolyongott|
a vilagban, hogy a kora gyermeksege 6ta hianyzo melegseget felleljg
Ez volt azoknak az embereknek a csoportja, akik nyomas alatt
nevelkedtek. Ellenkezo iranyban is tortenhetnek hibak, ha a nevelest
kisero tulzo szeretet, az elkenyeztetes, hatartalanul megnoveli a
gyermek kenyeztetesi osztonet, ugyhogy tulsagosan hozzakapcsolo-
dik egy vagy tobb szemelyhez, akiktol aztan nem akar tobbe tagftani.
Л gyermek elkenyeztetese kiilonbozo balfogasok altal annyira foko-
zodhat, hogy az ilyen gyermek rajon: lam, elkenyeztetettsegebql
masok szamara kotelezettsegek fakadnak. Ez tortenik peldaul, ha a
felnottek igy beszelnek: „Meg kell ezt vagy azt termed, mert
szeretlek.” Gyakran burjanzik effete gyom a csalad keretein beliil,
Az ilyen gyermek hamar eszreveszi masok vonzodasat, es ezt am
hasznalja fel, hogy azonos eszkozzel fokozza azok fuggoseget sajat
gyengedsegi sziiksegletenek megfeleloen. A gyengedsegnek a csalad
egyik tagja iranti fellobbanasat mindig szemmel kell tartanunk, men
ketsegtelen, hogy az ilyen egyoldalu neveles kedvezotleniil befolya
solja az ember sorsat. Megtortenik, hogy a gyermek, maganakl
akarvan megtartani a sziilok gyengedseget, a legmereszebb eszkbzok-l
hoz folyamodik, vetelytarsat, tobbnyire fiveret vagy noveret igyek I
szik lealacsonyitani azaltal, hogy annak rosszasagat felfedi, vagy eppenl
titokban elomozditja, mindezt csak azert, hogy a sziilok szeretetebeol
siitkerezzek. Nyomast fejt ki az iranyban, hogy a sziiloknek legalabbl
a figyelmet magara iranyitsa, es semmit nem hagy megkisereletlenul
azert, hogy eloterbe lepjen, hogy nagyobb jelentosegre tegyen szertJ
mint a tobbiek. Lusta vagy rossz lesz, hogy kornyezetet jobbaflj
foglalkoztassa magaval, vagy pedig jo lesz, hogy komyezete figyelmdl
jutalom gyanant elvezhesse. A gyermek lelkeben olyan iranyv]
folyamat indul meg, melybol vilagossa valik, hogy a lelki eletbei1
minden eszkdzze valhatik, ha az irany egyszer mar kialakult. A
gyermek, hogy celjat elerje, kifejlesztheti rossz oldalait, vagy nagyoH
34
•' rvermek lehet belole ugyanazzal a cellal. Gyakran megfigyelhetjiik,
hogy mig az egyik gyermek rakoncatlansaggal igyekszik a figyelmet
magara iranyitani, addig a rnasik, tobbe vagy kevesbe ravaszul,
feltdno joviselettel kiserli meg elerni ugyanazt.
Az elkenyeztetett gyermekek csoportjaba tartoznak azok is,
akiknek utjabol minden nehezseget eltavoh'tanak, akiknek sajatossa-
gait, kulonckodeseit baratsagosan megmosolyogjak, akik mindent
elkovethetnek anelkiil, hogy emlitesre melto ellenallasra talalnanak.
Ezeknek a gyermekeknek hianyzik minden alkalmuk az erofeszitesre,
azoknak az erogyakorlatoknak elvegzesere, melyek pedig szuksege-
sek, bogy a kesobbi eletben kapcsolatot tudjanak teremteni es
fenntartani a kapcsolatra torekvo emberekkel; nem szolva azokrol,
akik gyermekkoruk nehezsegei altal teviitra vezetve, maguk is
akadalyokat allitanak e kapcsolat utjaba. Mivel nem nyilik ra
alkalmuk, hogy nehezsegek legyozeseben gyakoroljak magukat, a
tovabbi eletre valo elokeszultsegiik fblottebb hianyos. Csaknem
minden esetben megtorpannak, amint kilepnek a csalad tropikus
legkorenek szuk birodalmabol, es szemben allanak az elettel, ahol
senki sem gondoskodik roluk olyan mertekben, mint tulzottan
gyenged szuleik.-
Mindezen jelensegek kozos vonasa, hogy a gyermeket tobbe
kevesbe elszigetelik. Azok a gyermekek peldaul, akiknek emeszto-
szervei fogyatekosak, taplalkozas tekinteteben maskeppen viselked-
nek, es ennek kovetkezteben a lehetoseg szerint egeszen maskepp
tejlodnek, mint az e tekintetben normalis gyermekek. A fogyatekos
szervu gyermekek termeszete idovel egeszen sajatossa alakul, es
elszigeteltsegbe kergeti oket. Nem erzik tisztan a kornyezettel valo
osszefuggesuket, sot talan egeszen vissza is utasitjak. Nem talalnak
pajtasokat, tavol maradnak kortarsaik jatekaitol, irigykedve nezik
azokat, vagy megvetve oket, sajat csendes es zarkozott jatekaikhoz
fordulnak. Nehez nyomas alatt allo, nagy szigorusaggal nevelt
gyermekeket hasonlokeppen fenyeget az elszigetelodes. Ok sem latjak
edvezo szinben az eletet, mert mindig es mindeniinnen rosszat
varnak. Vagy szenvedonek erzik magukat, aki minden nehezseget
35
alazattal fbgad, vagy pedig harcosnak, aki mindig kesz ra, hogy
megtamadja az ellensegesnek erzett kornyezetet. Az ilyen gyerme]
az eletet es annak feladatait kiilonds nehezsegnek tekinti, es — erthet<
modon mindig arra iigyel, hogy hatarait orizze, hogy kudarc ne
erje, es allando gyanakvassal tartja szemmel kornyezetet. Megfeszitett
figyelmenek sulya alatt hajlamossa valik arra, hogy inkabb mindenben
veszelyt es nehezseget szimatoljon, semhogy konnyelmuen vereseg.
nek tegye ki magat. Ezeknek a gyermekeknek tovabbi kozos
ismertetojele, egyben hianyosan fejlodott kozossegerzesiiknek szetn-
beszoko tiinete az a jelenseg, hogy tobbet gondolnak magukra, mint
masra. Ebben a jelensegben tisztan lathato egesz fejlodesuk. Vala-
mennyien pesszimista vilagnezetre hajlamosak, es nem tudnak oriilni
az eletnek, amig meg nem valtjak oket hamis eletsablonjuktol.
3.	ember mint tarsas leny
vermek gyengedsegi torekveseit masokra iranyitja, nem — mint
preud veli — onmagara. Ezek a megnyilvanulasok kiilonbozo
fokiiak, es mas-mas szemelyekkel kapcsolatban elteroek. Keteves
kort meghaladt gyermekeknel ezek a kiilonbsegek beszedbeli meg-
nVilvanulasaikb61 is megallapithatok. Az osszetartozosag erzese, a
kdzossegerzes alapvetove valik a gyermek lelkeben, es lelki eletenek
csak legsulyosabb, beteges elfajulasaiban hagyja el az embert. Megma-
rad egesz eleten at, kiilonbozo szmezetben, szukebb es tagabb
korlatok kozott, es kedvezo esetben kiterjed nemcsak a csaladtagokra,
hanem az egesz tdrzsre, a nepre, az egesz emberisegre. Sot, tulnohet
ezeken a hatarokon is, es allatokra, novenyekre, elettelen targyakra,
vegiil akar az egesz kozmoszra kiterjedhet.
Kz ember megismeresere iranyulo torekvesiinkben ezaltal fontos
segitseget nyertiink: megertettiik annak a sziiksegszeruseget, hogy
az embert tarsas lenynek tekintsuk.
Igyekeztiink ramutatni arra, hogy az ember egyenisegebe csak
akkor nyerhetiink betekintest, ha helyzeteben iteljiik es ertjiik meg.
Helyzeten az embernek a vilagmindenseghez es kozelebbi kornyeze-
tehez valo viszonyat ertjiik, azokhoz a kerdesekhez valo viszonyat,
melyekkel sziinteleniil talalkozik, mint peldaul a tevekenyseg, a
kapcsolat, az embertarsakhoz valo viszony kerdese. Megallapitottuk,
hogy a csecsemonek, kesobb a gyermeknek es felnottnek az^elettel
szemben tanusitott magatartasat a kornyezet razudulo benyomasai
befolyasoljak a legtartosabban. Mar a csecsemokor elso honapjaiban
megallapithato, hogyan viselkedik a gyermek az elettel szemben.
Ettol kezdve mar nem teveszthetiink ossze ket csecsemot az elettel
szemben tanusitott magatartasaban, mert immar mindegyik kifejezett
tipust kepvisel, mely mind kiiitkozobb lesz, es nem teveszti el tobbe
felvett iranyat. A gyermek lelki eletenek fejlodeset mindinkabb
athatjak tarsadalmi vonatkozasai, megnyilvanulnak benne a veleszu-
letett kozdssegerzes elso jelei, kihajtanak a szervileg feltetelezett
gyengedsegi hajlamok, melyeknek kovetkezteben a gyermek a
felnottek kozelseget keresi. Minden esetben megfigyelheto, hogy a
36
37
IV. feje^et
A kiilvilag benyomasai
1. A vilagkep alt aidban
A kornyezethez valo alkalmazkodas sziiksegszerusege altal letre-
jott, benyomast felvevo kepessegiink es a lelki mechanizmusnak az
a sajatossaga, hogy mindig celt kovet, kozelive teszik azt a gondolatot,
hogy az ember vilagkepe es eszmenyi vezervonala mar nagyon koran
keletkezik a gyermek lelkeben, kialakulatlanul, kifejezessel meg nem
hatarozhatoan, homalyosan, am megis ismerosen, megis erthetoen,
az elegtelenseg erzesevel mindig ellentetben. Lelki mozgas csak akkoi
jatszodhatik le, ha cel lebeg elotte. Letrejotte, mint ismeretes, eleve
feltetelezi a mozgasi lehetoseget, illetoleg mozgasi szabadsagot. Nem
becsiilendo le az a gazdagodas, melyet a mozgas szabadsaga tesz
lehetove. A foldrol legeloszor feltapaszkodo gyermek szempillantasa
alatt egeszen uj vilagba keriil, es ilgy erzi, mintha ellenseges legkor
venne korul. Az az его, amellyel labra all, megnovelheti jovobe vetett
bizalmat. Elso mozgasi kiserleteinel, kiilonosen a jarni tanulasnal,
vagy kiilonbozo nehezsegei tamadnak, vagy akar semmifele sem.
Azok a benyomasok es esemenyek, melyek nekiink, felnotteknek
jelentektelen csekelysegnek tunnek fel, hatalmas befolyassal birnak
a gyermek lelki eletere es azzal egyiitt elsosorban vilagkepenek
kialakulasara. Azoknak a gyermekeknek, akik mozgasi nehezsegekkel
kiizdottek, eszmenykepiik erosen at van szove gyors mozgasokkal.
Ezt konnyuszerrel megallapithatjuk, ha megkerdezziik oket kedvenc
jatekaik vagy leendo foglalkozasuk felol. A felelet (kocsis, kalauz
stb.) arra a vagyukra utal, hogy a hianyos mozgasi szabadsag okozta
nehezsegeken tuljussanak, hogy elerjek azt a fokot, ahol nem ereznek
tobbe fogyatekossagot es hatterbeszoritottsagot, melynek erzeset
kiilonosen a lassu vagy beteges fejlodes taplalja. Eppoly gyakrafl
к hogy azok a gyermekek, akik hibas szemiik kovetkezteben
J-' vosan latjak a vilagot, arra torekszenek, hogy a vilagban lathato
minden latnivalot erosebben es intenzivebben ragadjanak meg.
Erzekeny fulu gyermekek gyakran csak bizonyos, szamukra kedve-
sebben hangzo hangok irant taniisitanak erdeklodest, megertest es
eloszeretet, egyszoval muzikalisak (Beethoven).
Azon szervek kozott, melyekkel a gyermek a rnaga vilagat meg
akarja hoditani, kiilonosen az erzekszervek allnak elszakithatatlan
kapcsolatban a kiilvilaggal, azok segitenek a vilagkep felepiteseben.
A vilag elsosorban a szemnek mutatkozik meg. Tulnyomdreszt a
lathato vilag az, mely az embernek feltunik, es tapasztalatai tampontjat
kepezi. Ilykepp keletkezik a vizualis vilagkep, melynek osszehasonlit-
hatatlan jelentosege abban all, hogy maradando, valtozatlan targyak
allnak rendelkezesere, szemben a tobbi erzekszerwel, melyek tobb-
nyire mul6 ingerforrasokra vannak utalva, mint a fiil, az orr, a nyelv
es nagyreszt a bor is. Mas esetben a halloszerv lep inkabb eloterbe,
es olyan lelki kepesseget teremt, mely inkabb a vilag hallhato
dolgaival torodik (akusztikus psziche). Ritkabban a motorikusak,
azok az emberek, akik mozgasi folyamatokra vannak bealh'tva. A
szaglo- es izlelokepesseg hangsulyozottsaga megint mas tipusokat
tiintet fel, melyek koziil kiilonosen az elso foglal el felszeg helyzetet
kultiirankban szagloerzekenysege miatt. Van azutan sok gyermek,
akinel a mozgasi szervek jatszanak nagy szerepet. Egyesek nagyobb
mozgekonysaggal jonnek a vilagra, folyton mozgasban vannak, es
kesobb allandoan tevekenykedesre hajlamosak. Erdeklodesiik elso-
sorban olyan teljesitmenyekre iranyul, melyeknek elvegzesere az
izomzatot kell mozgasba hozni. Tevekenykedesi hajlamuk meg alvas
kdzben sem nyugszik, es gyakran megfigyelhetjiik, amint agyukban
nyugtalanul forgolodnak. Ide tartoznak a mindig fickandozo gyerme-
kek, akiknek nyugtalansagat gyakran hibaul rojak fel. Altalaban alig
van olyan gyermek, aki szemen es fiilen kiviil ne forditana az elet
fele mozgasi szerveit is, hogy az elet kinalkozo benyomasaibol es
ehetosegeibol vilagkepet felepitse. Csak akkor erthetiink meg valakit,
a tudjuk, melyik szervevel kapcsolddik leginkabb az eletbe, mert
38
39
L
ennek a kapcsolatnak minden vonatkozasa jelentosegebcn megn^
befolyast nyer a vilagkep kialakulasara s ezzel egyiitt a gyerrney
tovabbi fejlodesere is.
2. A vilagkep kialakulasdnak elemei
A lelki szerv azon keszsegeinek, melyek a vilagkep letrejotteben
elsosorban szerepelnek, kozos tulajdonsaguk, hogy kivalasztasukatj
tisztasagukat es hatasukat az a cel hatarozza meg, mely az ember
elott lebeg. Ez magyarazza meg azt a tenyt, hogy az eletnek, a
vilagnak, valamely esemenynek mindenki csak egy bizonyos reszet
veszi kiilonoskeppen tudomasul. Az ember csak azt hasznalja fel,
amit celja megkivan, es ugy, ahogy az kivanja. Ezert az emberi lelki
eletnek ezt az oldalat is csak akkor crthct jiik meg, ha kepet alkottunk
valakinek titkos celjarol, es minden tulajdonsagat e cel szempontjabo
befolyasoltnak tekintjuk es ertelmezzuk.
a) Az eszreveves. Az erzekszervek altal kiviilrol kozolt benyoma-
sok es ingerek az agyban jelkepet hagynak hatra, melynek valamifele
nyoma marad. Ezekbol a nyomokbol epiil fel a kepzeletvilag,
valamint az emlekezet vilaga. Az eszreveves azonban nem hasonlitha-
to ossze a fenykeppel, hanem mindig tartalmaz valamit az ember
sajatossagabol. Nem mindent vesziink eszre abbol, amit latunk, es
ha ket embertol, aki ugyanazt a kepet latta, megkerdezzuk, mit vett
eszre, a legkiilonbozobb feleletet kaphatjuk. A gyermek tehat csak
azt veszi eszre kornyezetebol, ami valamely okbol megfelel eddig
kialakult sajatossaganak. Azoknak a gyermekeknek, akiknek kiilonb-
sen latasi, nezesi kedviik fejlodott ki, eszrevevesei tulnyomdan
vizualis termeszetuek. Legtobb embernel ez az eset. Masok viszont
hallasi erzekletekkel toltik meg vilagkepiiket. Mint emlitettuk, ezek
az eszrevevesek nem mindig azonosak a valosaggal. Az embemek
megvan az a kepessege, hogy kiilvilaggal vald erintkezeset ugy
formalja at, amint azt sajatossaga megkivanja. Mit lat meg valaki es
mikent latja meg, abban rejlik kulonleges sajatossaga. Az eszreveves
tobb a puszta fizikalis folyamatnal, lelki mukodes az, es abbol a
40
'dbol es korulmenybol, hogy valaki mit es hogyan vesz eszre,
emeno kovetkezteteseket vonhatunk le bensojere.
111 M Az emlek. Megallapitottuk, hogy az alapjaban veve veliin к
ziiletett „lelki szerv” fejlodokepessege tekinteteben osszefugg a
vekenykedes kenyszerusegevel es az eszreveves tenyeivel. Att61 a
tdrekvestol sarkallva, hogy mindig celra iranyuljon, a „lelki szerv”
szorosan osszekapcsolodik az emberi szervezet mozgasi keszsegevel.
Az ember a kiilvilaghoz valb minden vonatkozasat „lelki szerveben”
osszesiti, es ez mint az alkalmazkodas szerve, hivatott kifejleszteni
mindazokat a keszsegeket, melyek az egyen biztositasahoz szuksege-
sek es melyek letehez tartoznak.
Vilagos, hogy a „lelki szervnek” az elet kerdeseire adott egyeni
felelet nyomot hagy a lelki mukodesben, s ezaltal az emlekezes es az
ertekeles funkciojat is az alkalmazkodasi torekves iranyitja. Emlekek
teszik csak lehetove, hogy az ember a maga jovojerol gondoskodjek.
Megallapithatjuk, hogy minden emlek (nem tudatos) torekvest rejt
magaban, nem el benniink kozombosen, dvo vagy serkento nyelven
beszel. „Artatlan” emlekezesek nem leteznek. Az emlekek jelenteset
csak akkor itelhetjiik meg, ha tisztaban vagyunk a benniik rejlo
torekvessel. Fontos, hogy valaki miert eppen bizonyos dolgokra es
nem masokra emlekezik. Azokra az esemenyekre emlekezunk vissza,
melyeknek emlekezetben tartasa egy bizonyos meghatarozott lelki
iranyra nezve fontos es hasznos. Azokat az emlekeket felejtjuk el,
melyeknek elfelejtese ugyanevegett sziikseges. Ez azt jelenti, hogy
az emlekezes is ala van vetve az elottiink lebego celhoz valo
alkalmazkodasnak. A maradando emlek, meg ha teves is es — mint
a gyermekkorbeliek tobbnyire — egyoldalu iteletet tartalmaz is, ha
a cel szamara ugy sziikseges, eltunhet a tudat teriileterol, es atalakulhat
^gatartassa, erzesse, szemleleti formava.
c) A kepzet. Meg vilagosabban mutatkozik meg az ember
sajatossaga a kepzeteiben. Kepzeten olyan eszrevevesek felidezeset,
ujraepiteset ertjiik, melyeknek targya nines jelen. A kepzet tehat
repr°dukalt, pusztan gondolatban felidezett eszreveves, melynek
etrejdtte ismet csak a „lelki szerv” teremto kepessegere utal. Nem
41
a mar megtortent es a lelek teremto ereje altal befolyasolt eszrevev^
ismetlodik meg, hanem a kepzetet ismet az cgycn sajatossaga forrnalj.
mint uj, rea jellemzo muvet.
Vannak olyan kepzetek, melyek vilagossaguk szokasos f(J
messzire meghaladjak, es eszreveveskent hatnak; mas szdval annjl
elesek, mintha mar nem is kepzetek volnanak, hanem mintha j
hianyzd ingert kelto targy valoban jelen volna. Ez esetben hallucir^
ciorol beszeliink, olyan kepzetrol, mely dgy jelentkezik, mintha
jelenlevo targytol szarmaznek. Ennek feltetelei ugyanazok, mint a
fent vazoltake. A hallucinacio is a „lelki szerv” alkotasa, mely az
illeto ember celja es szandeka szerint alakul. Jobban megvilagitja ezt
a kovetkezo pelda.
Egy fiatal, intelligens asszony sziilei akarata ellenere ment ferjhez
A sziilok tiltakozasa a hazassag ellen oly nagy volt, hogy gyermekiik
kel minden kapcsolatuk megszakadt. Idovel az asszonyban az г
meggyozodes erlelodott meg, hogy sziilei nem jartak el helyeser.
vele szemben. Az ismetelt kiengesztelodesi kiserletek meghiusul-
tak mindket fel biiszkesege es dacossaga miatt. A hazassag
szegenyes koriilmenyek koze juttatta a tekintelyes csaladbol
szarmazo asszonyt. Feliiletesen szemlelve a hazassag nem latszott
rossznak, s az asszony sorsa egyaltalan nem adott volna okot
aggodalomra, ha egy ido 6ta nem mutatkoztak volna sajatsagos
jelensegek.
Az asszony apja kedvencekent nott fel. Viszonyuk annyifi
bensoseges volt, hogy erthetetlennek latszott a koztiik beallt szakadas.
Ferjhez menese alkalmaval az apa nagyon rosszul bant lanyaval, P
a szakitas veglegesnek latszott. Meg mikor gyermeke sziiletett, akkor
sem voltak hajlandok a sziilok azt meglatogatni, vagy lanyukhot
kozeledni. Az asszony — hiusagatol futve — azert turte oly nehezen
sziilei viselkedeset, mert fajdalmasan erintette, hogy olyan dologban
eri igazsagtalansag, melynek igazsagos voltaban biztos volt.
Nem szabad elfeledniink, hogy az asszony hangulatat teljf-
mertekben hiusaga befolyasolta. Ez a jellemvonas teszi erthetove,
miert viselte el olyan nehezen a sziileivel tamadt meghasonlast. Any)8
42
гу igazsagos asszony volt, bizonnyal ertekes tulajdonsagokkal,
$Z1 je^n’yava! szemben tulsagosan eros kezu. Ertett ahhoz is, hogyan
magat kiilsosegekben ferjenek alarendelni, anelkiil azonban, hogy
iabol veszitene. Meg alarcndeltseget is biiszkent hangsulyozta,
I dicsekedett vele. Az a koriilmeny, hogy a csaladban fiu bukkant
fel akit mint ferfi ivadekot es a tekintelyes nev jovendo orokoset a
leanynal jobban megbecsiiltek, kulonosen felkorbacsolta ennek hiusa-
gat A lany, akit a hazassag soha nem ismert nehezsegek koze es
nyomorba juttatott, egyre nagyobb haraggal gondolt sziilei igazsag-
talansagara. Egy ejjel elalvast elott a kovetkezo jelenest latta: az ajt6
megnyflt, Szuz Maria lepett eleje, es igy szblt: „mivel nagyon
szeretlek, kozlom veled, hogy december kbzepen meghalsz, ne erjen
ez elokesziiletleniil”. Az asszony, bar nem remiilt meg, felkeltette
ferjet is, akinek mindent elmeselt. Kovetkezo nap megtudta ezt az
orvos is, aki azt mondta ra, hogy hallucinacio. Az asszony kitartott
amellett, hogy tisztan latta es hallotta. Ez elso pillanatra erthetetlen.
Megfejtesehez csak akkor jutunk el, ha kulcsunkat alkalmazzuk. Az
asszony meghasonlott sziileivel, nyomorba jutott, nagyravagyd es
mint a vizsgalat kimutatta, arra igyekszik, hogy mindenkinek folebe
keriiljon. Igy valik erthetove, hogy valaki, aki arra torekszik, hogy
megadott koren feliilemelkedjek, az istenseghez kozeledik, es vele
folytat parbeszedet. Ha Szuz Maria csak kepzeleteben elt volna, mint
az az imadkozasnal tortenni szokott, abban senki sem talalna
kiilonoset. Neki ez nem eleg, erosebb ervekre van sziiksege. Ha
megertjuk, hogy a lelek kepes ilyen mesterfogasokra, az eset minden
titokzatossagat elveszti. Vagy nem hasolno helyzetbcn van-e minden
aknodo? A kiilonbseg minddssze az, hogy betegiink ebren almodik.
Hozza kell venniink azt is, hogy nagyravagyasat jelenleg a megalaz-
tatas erzese is fokozza. Feltuno, hogy most valoban egy masik anya
)on hozza, espedig az, akit a kdztudat ,,jo anyanak” ismer. A ket
anya egymassal ellentetbe van allitva. Szuz Maria azert jelent meg,
rnert tulajdon anyja nem jott el. A jelenseg tulajdon anyjanak hianyzo
szeretetete utal. Az asszony keresi a modjat, hogyan hibaztathatja
e0°bban sziileit. December kozepe sem jelentektelen idopont: ez
43
az az ido, mikor az emberek egymas kozt bensosegesebb kapcsolato,
kat fejlesztenek, felmelegszenek egymassal szemben, ajandeko^
adnak egymasnak stb., mikor a kiengesztelodes lehetosege megiM
Ertheto, hogy ez az idopont osszefuggesben all a fiatalasszoa
eletproblemajaval. Kiilonos egyelore, hogy Szuz Maria baratsag^
kozeledeset zavaro hang kiseri, a kozeli halal bejelentese. Az г
koriilmeny, hogy utobbit ferjevel egycnesen orommel kozli, kell
hogy valamit jelentsen. A joslat tuljut a csalad koren, es mar masnat
tud rola az orvos is. Ezzel elerte, hogy anyja elment hozza. Neham
nap mulva Szuz Maria masodszor is megjelent, es ugyanazokat
szavakat mondta. Arra a kerdesre, hogyan zajlott le anyjaval vale
talalkozasa, a fiatalasszony elmeseli, hogy anyja meg mindig nem
latta be igazsagtalansagat. A regi vezermotivum tehat megint
felmeriilt. Ismet arrol van sz6, hogy anyjaval szemben meg mindig
nem sikeriilt folenybe keriilnie. Erre megkisereltiik, hogy az iigyet
sziileivel megertessiik, es osszehoztuk apjaval. A talalkozas kitunoen
sikeriilt. Megrazo jelenet jatszodott le. Az asszony azonban meg
mindig nem volt megelegedve, mert, mint elmeselte, a sztnpadiassag
ra valo hajlam apjanak termeszeteben rejlik. Es miert hagyta enny
ideig varni? Hajlama, hogy masokat hibaztasson, es maga gyoztesei
keriiljon ki a kontroverziabol, meg mindig fennallott.
Az eddigiek utan azt mondhatjuk: a hallucinacio a legnagyol
lelki fesziiltseg pillanataban lep fel, olyan allapotban, amelyben a;
ember celjatdl valo eltavolodastol fel. Nem ketseges, hogy7 effek
hallucinacidk regebben vagy kezdetleges nepek lakta teriileteken mi
is jelcntekcny befolyast nyerhetnek. Bizonyos hallucinacidk, tnelyekc'
utazdk irasaibol ismeriink, olyan jelensegekre vonatkoznak, melyek
kel sivatagi utazdk talalkoznak, ha bajba keriilnek, ha ehsegtoll
szomjusagtdl, faradtsagtol szenvednek vagy eltevednek. A legi№
gyobb sziikseg fesziiltsege ez, mely arra kenyszeriti a szenvedc
kepzeloerejet, hogy tokeletes tisztasaggal emelkedjek fel a jelef
szorongattatasabol egy csillapito, megnyugtato allapotba. Ez felfrisst
ti az elfaradottat, megnoveli az ingadozd erejet, erosebbe es erzekte
lenebbe teszi, vagy pedig ugy hat, mint a balzsam, mint a narkdzis
44
I Mecallapithatjuk, hogy a hallucinacio jelensege tulajdonkeppen
dent szamunkra uj folyamatot, mert hasonlot talaltunk mar
nel^szreveves, az emlekezes es a kepzet lenyegeben, es ugyanezt
l'1'uk az alomban is. A kcpzelct felfokozodasa es a kritika
., ncsolasa konnyen hoz letre ilyen eredmenyeket, a kivalto ok
onban mindig valami kiilonleges helyzet. Effele teljesitmeny a
sziikseg allapotaban jon letre anna! az embernel, aki hatalmat
inogni erzi, es urra akar lenni gyengesegerzesen. Ha a fesziiltseg
ebbcn az allapotban tul nagy, aligha van tekintettel az ember az
itelokepesseg adomanyara. Igy valik lehetsegesse a „segits maga-
don ahogy tudsz” elv alapjan, hogy a kcpzelct a „lelki szerv”
teljes erejevel ellatva a hallucinacio formajaba megy at.
A hallucinacioval rokon az illuzio, mely az elobbitol abban
kiilonbozik, hogy kiilso tampont szolgal alapjaul, melyet az ember
sajatsagos modon felreismer, mint peldaul Goethe „Erlkonig”-
jeben. A kivalto ok, nevezetesen a lelki sziikseg, marad a regi.
Masik esettel szeretnenk megvilagitani, hogyan kepes a „lelki
szerv” teremto ereje a sziikseg allapotaban hallucinaciot vagy
illuzidt kelteni.
Egy tekintelyes csaladbol szarmazo ferfi, aki rossz neveltetese
kbvetkezteben semmire sem vitte, alarendelt irnoki allast toltott
be. Feladott mar minden remenyt, hogy valaha is felkeriiljdn. A
sulyosan ranehezedo remenytelenseghez tarsultak meg kornyeze-
tenek szemrehanyasai, melyek lelki fesziiltseget meg inkabb
noveltek. Ebben az allapotban ivasra adta magat, mely feledest
nyiijtott szamara, es alkalmat adott helyzetenek kimagyarazasara.
Rovid ido mulva deliriummal keriilt korhazba. A delirium, a
allucinacioval lenyegeben rokon. Az iszakosok deliriumanak
szokasos formaja tudvalevoen egerek vagy fekete allatok halluci-
naciojaban jelentkezik. Mas hallucinaciok is elofordulnak, melyek-
nek tartalma a beteg foglalkozasaval fiigg ossze. Betegiink olyan
otvosok kezebe keriilt, akik alkoholellenesek voltak: szigoru
°rdaba fogtak. Alkoholizmusatol teljesen megszabadult, gyo-
gyultan hagyta el a korhazat, es harom evig alkoholmentes maradt.
45
Akkor mas panaszokkal ismet visszakeriilt a korhazba. Elmese]^
hogy munkajanal (akkor foldmunkas volt) egy ember jelenik ще,
elotte, aki vigyorogva gunyolodik rajta. Egyszer, mikor killo^
sen haragra gyulladt, fogta a szerszamjat, es hozzavagta, hog-
lassa, vajon igazan ember e. Az alak kitert, de aztan rarohant j
dsszevissza verte.
Ebben az esetben mar nem beszelhetiink kisertetrol, hallucinj
ciorol, mert az alaknak valosagos oklei voltak. A magyaraza
konnyen megoldhato: hallucinalt, de a probat valodi embers
vegezte el. Kideriilt, hogy a beteg az alkoholtol valo megszabadu
lasa ellenere, a korhazbol tortent elbocsatasa utan tovabb siillyed;
Allasat elvesztette, hazulrol kitaszitottak, es eletet most foldmun
kabol tengette, melyet ugy maga, mint hozzatartozoi, a legalacso
nyabb foglalkozasnak tartottak. A lelki fesziiltseg, melyben flt
nem csokkent. Bar az alkoholtol valo megszabadulas nagy elon;
jelentett szamara, jelentos vigasszal lett szegenyebb ezaltal. Else
foglalkozasat el tudta latni, amlg ivott. Ha odahaza szemrehanya
sokat kapott, hogy semmite sem tudja vinni, kevesbe erezt
fajdalmasnak, ha alkoholizmusara utaltak, mint ha tehetetlensegel
re. Gyogyulasa utan ismet a valosaggal es olyan helyzettel allot
szemben, mely semmivel sem volt kevesbe nehez es nyomaszto
mint az elobbi. Ha most nem viszi semmire, nines meg a
iszakossaggal valo kimagyarazkodas lehetosege sem. Ebben a iell
sziiksegben ismet felmerulnek a hallucinaciok. Ismet beleeltt
magat elobbi helyzetebe, ugy tekintette a dolgokat, mintha mef
mindig iszakos volna, amivel tulajdonkeppen azt akarta mondafl
hogy az ivassal tette tonkre az egesz eletet, es jot mar nem varhat
Mint beteg bizhatott abban, hogy uj, kevesre becsiilt es ezef
ellenszenves allasatol megszabadulva fblmentest nyer anelkS
hogy maganak kellene valamit hataroznia. Igy tortent, hogy
fenti jelenseg mindaddig tartott, mig a segitseg meg nem erkezet1
es ismet korhazba nem juthatott. Most aztan vigasztalhatta magf
azzal, hogy sokkal tobbet erhetett volna el, ha az ivas szeren<®
lensege nem erte volna. Ezaltal meg mindig fenntarthatta dnerzq
46
Hogy ezt sullyedni ne hagyja, hogy megtarthassa abbeli meggyo-
te_t‘ hogy nagyobb teljesitmenyre lett volna hivatott, ha ez a
zoa csetlenseg nem eri, az fontosabb volt szamara, mint maga a
SZCrika Ezzel elerte a „hatalmi vonalat”, es leszogezhette, hogy masok
jobbak nala, csakhogy az 6 utjaban olyan nehezseg van, melyet
nem tud eltavolitani. Ebben a hangulatban, melyben vigasztald
felmentest keresett, mint a menekiiles jelent meg elotte a vigyorgd
ember alakja.
3.	A fantasia
A „lelki szerv” tovabbi muveszi teljesitmcnye a fantazia. Ennek
nyomait megtalalhatjuk az elobb targyalt jelensegek mindegyikeben.
Hasonlo ez a leleknek azokhoz a teljesitmenyeihez, melyekben
bizonyos emlekek lepnek eloterbe, vagy bizonyos kepzetek epiilnek
fel. A fantazianak is jelentekeny alkatreszet kepezi az az elorelatas,
melyet a mozgasban levo szervezetnek termeszeti torveny sziikseges-
segevel kell magaban hordania. A fantazia is a szervezet mozgekony-
sagahoz van kotve, es maga sem mas, mint az elorelatas egyik formaja.
Ha gyermekek es felnottek fantaziaiban — melyeket almodozasnak
neveziink — legvarakat talalunk, azok arra a jovore vonatkozo
elkepzelesek, amely fele az ember halad, s melyet a maga modjan
eloretekintve igyekszik kiepiteni.
Gyermekfantaziak vizsgalatanal kideriil, hogy benniik a hatalom
jateka, mint jelentekeny faktor, szeles teriiletet foglal el, es hogy
Hundig a hiusag celjai tiikrozodnek vissza benniik. A legtobb
gyermekfantazia effele szavakkal kezdodik, mint: ,,ha majd egyszer
Hagy leszek”. Vannak felnottek, akik meg mindig ugy elnek, mintha
csak „majd egyszer” kellene nagynak lennidk. A „hatalmi vonal”
y^agos kidomborodasa arra mutat, hogy lelki elet csak akkor
eJlodhet ki, ha a celkituzes mar elozoleg megtortent. Az emberi
^rsadalomban ez a cel az ervenyesiiles celja. A cel sohasem marad
sernleges, mert az ember kozdssegi eletet allandd merkozes kiseri,
'Helybol fdlenyre valo sovargas keletkezik es az a vagy, hogy a
47
versenyt gyoztescn allja meg. Ebbol magyarazhato, hogy az с1бге|Д
azon formal, melyek a gyermeki fantaziaban megtalalhatok, гепЛ
rint hatalmi kepzetek.
A kepzetek terjedelmere, a fantazia nagysagara nezvc scrnmja
szabaly sem allithato fel. Mas szavakkal: itt sem szabad abba a hibab
esniink, bogy altalanositunk. A fent mondottak az esetek Л
szamara ervenyesek, egyes esetekben azonban mast allapithatM
meg. Nyilvanvalo, hogy azok a gyermekek fejlesztik ki erosebbe I
fantaziajukat, akik az eletet ellenseges szemmel nezik. Ezzel 1
beallitottsaggal tobbnyire egyiitt jar az elorelatas felfokozasa. GyenJ
gyermekeknek, akiknek az elet nemigen kedvez, erosebb a fantaziaiu I
es nagyobb a hajlamuk arra, hogy almodozassal foglalkozzanall
Ennek kovetkezteben gyakran olyan fejlodesi allapot jon letrt
melyben a gyermek fantaziajat hivja segitsegul, hogy a realis eletb
кiosonjon, egyben fel is hasznalja azt a realis elet elitelesere. A fantaa
hatalmi mamorava valik annak az embernek, aki az eletadta alacson
helyzetbol fel akar emelkedni.
Nemcsak a „hatalmi vonalat” lelhetjiik fel a fantaziaban, I
kozdssegerzes is jelentekeny szerepet jatszik benne. A gyermekfantal
ziakban soha sines ugy, hogy csak a gyermek hatalma jutna bennii
ervenyre, hanem ez mindig olyan formaban jelentkezik, hogy maso
hasznara szolgal. Ez tortenik peldaul azokban a fantaziakbar
melyeknek hatalma abban csucsosodik ki, hogy a fantazialo mcgmeri
to, segito szerepet tolt be, emberisegre artalmas szbrnyetegeknel
legyozoje stb. Gyakori a gyermekeknek az a fantaziaja, hogy nt'
abbol a csaladbol szarmaznak, melyben felndvekedtek. Szamo
gyermek kitart azon gondolat mellett, hogy tulajdonkeppen m
csaladbol szarmazik, hogy egy nap majd megmutatkozik az igazsag
eljon az igazi apa (tobbnyire valami magas rangu szemelyiseg),e
elviszi magaval. Ez leginkabb azoknal a gyermekeknel fordul ek
akik nagyfoku fogyatekossagerzesben szenvednek, akik nelkiildzod
akik hatterbe szorulnak, vagy akik nincsenek megelegedve kornye#
tiik gyengedsegevel. A „nagysagi” eszmeket a gyermekek gyaki*
mar kiilso viselkedesiikben is elaruljak azzal, hogy ligy cselekszen®’
48
mar felnottek volnanak. A fantazianak csaknem beteges
rnintha	a gyermek kiilonos eloszeretettel viseltetik peldaul
eltaju ’ vagy a cigarettavegek irant, vagy ha lanyok ferfiak
a ke jenni Sok lany eloszeretettel viselkedik vagy oltozkodik
^mddon, mely inkabb fiukhoz illenek.
° ^Vannak emberek, akiket azzal vadolnak, hogy keves a fentaziajuk.
Ez bizonnyal tevedes. Az ilyen gyermekek vagy nem nyilatkoznak
e vagy okuk van ra, hogy fantaziajuk ellcn kiizdelmet folytassanak.
Lehetseges, hogy annak legyozeseben az erejiik bizonyitekat latjak. A
valosaghoz valo alkalmazkodas gorcsos tbrekveseben ezek a gyerme-
kek a fantaziat ferfiatlannak es gyermekesnek tekintik, es elutasitjak
maguktol. Van eset, mikor ez az elutasitas tul messzire terjed, es a
fiintazia teljesen hianyozni latszik.
4.	alom (dltalaban)
A font leirt almodozasokon kiviil van meg egy masik, koran
fellepo s hatasaiban nagy jelentosegu jelenseg: az atom. Altalaban
megallapithato, hogy a gyermek ugyanazzal a modszerrel almodik,
mint ahogyan almodozik. Regi, tapasztalt pszichologusok utaltak
mar arra, hogy az ember almabol jelleme konnyen kihamozhato.
Valoban, az alom olyan jelenseg, mely az embert minden idoben
rendkiviili modon gondolkodasra dsztdndzte. Az alom is, eppugy
mint az almodozas, igyekszik elorelatni a jovobe. Ez is akkor lep
fel, amikor az ember biztosan jarhato utat szandekozik epiteni a jovo
fele. A feltnno kiilbnbseg abban all, hogy az almodozast a sziikseghez
kepest meg csak megertjiik, am az alomnal ez ritkan fordul elo. Ez
82 erthetetlcnscg az alomnak sajatsagos ismertetojele, es konnyen
eshetiink abba a ki'sertesbe, hogy az effele jelensegeket foloslegesnek
tartsuk. Egyelore csak annyit emeliink ki, hogy az alomban ismet
ember „hatalmi vonala” mutatkozik meg, az emberc, aki meg
^arja ragadm a jovot, es le akarja gyozni az elotte allo feladatot.
z almok fontos segedeszkozt nyiijtanak szamukra a lelki elet
^tnlelesenel. Erre kesobb meg visszateriink.
49
5.	A^ aterzes
Az elorelatas funkcioja elengedhetetlcniil sziikseges kellek a mJ
szervezet szamara, mely folyton a jovo problemai elott all. ЕЬЬед
mukodesben a lelki szervnek segitsegere siet meg egy keszseg, ад
nem csupan a jelen valdsagot erzekeli, hanem megerzi es kitala])
azt is, ami a jovoben fog tortenni. Ezt a folyamatot „aterzesne)
nevezziik. Az embernel ez a keszseg igen nagy mertekben ki var
fejlodve. Olyan messzire hato folyamat ez, hogy a lelki elet minde
teriileten feltalalhato. Ezt is az elorelatas sztiksegessege tetelezi ft
mert ha el kell kepzelnem vagy gondolnom, hogy valamely felmeriil
kerdes eseteben hogyan fogok viselkedni, afelol is biztos iteletJt kt
alkotnom, hogy milyenek lesznek az azzal jaro erzetek, melyek
jelenlegi, meg meg nem crett helyzetbol nem allapithatok meg. Csa
a jovoben atelendo helyzet gondolatainak, erzeseinek es erzeteinc
osszefoglalasabdl nyerhetiink tampontot arra nezve, hogy egy bizo
nyos szituacio eleresere teljes eronkbol torekedjiink-e, vagy pedii
fokozott ovatossaggal terjiink ki elole. Aterzes keletkezik akkor i
ha valakivel beszeliink. Lehetetlen erintkezesbe jutni azzal, akine
helyzetet nem erezziik at. Az aterzesnek kiilonleges, muveszi kifejezt
se jon letre a szindarabban. Tovabbi jelensegei azok az esetek i1
melyekben az emberen a mast fenyegeto veszely lattara sajatsago
erzes vesz erot. Ilyenkor az aterzes neha oly nagy, hogy az embe
bar maga nines is veszelyben, vedekezo mozdulatokat tesz. Ismerett
tovabba az a kezvisszaranto mozdulat, melyet az ember akkor tes
ha peldaul leejt egy poharat. Kuglizasnal gyakran mcgfigyclhett
amint a jatekosok egyiitt akarjak vegezni a golyoval annak mozgasa
egesz testiikkel elorehajolnak, mintha ezzel befolyasolni akarna
futasat. Tovabbi jelenseg az az erzes, amely annak lattara fog el,'
valaki magas emeleten ablakot tisztit, vagy amit akkor erziink, amikc
valamely szonok szercncsetleniil elakad. Szinhazban szinte lehetetk1
hogy egyiitt ne erezziink a szineszekkel, es a kiilonbozo szerepek'
bensonkben egyiitt ne jatsszuk veliik. Minden atelesiink szoros^
osszefiigg az aterzessel.
50
kutatjuk honnan szarmazik az a funkcio, az a kepesseg, hogy
I ' zziik mintha a masik helyzeteben volnank, a kerdes megfejteset
ug} еге^е|^к sziiletett kozossegerzes tenyeben talalhatjuk meg. Ez
csa*i / nkeppen kozmikus erzes, visszaverodese mindannak a kozmi-
R 3 osszefuggesnek, mely benniink el, melytol soha nem szabadulha
k*nk teljesen, s amely megadja a kepesseget arra, hogy aterezzunk
Sinkon kiviil allo dolgokat is.
Mint ahogy a kozossegerzesnek kiilonbozo fokai vannak, kiilonbo-
zo fokai vannak az aterzesnek is, melyek ugyancsak mar a gyermekkor
ban megfigyelhetok. Nemelyik gyermek ugy foglalkozik a babaval,
mintha az eloleny volna, mig a masikat talan csak az erdekli, hogy
mi van benne. Л kozossegi viszony elteritese embertarsrol elettelen
vagy kevesbe ertekes dologra az ember fejlodeset teljesen zsakutcaba
juttathatja. A gyermekeknel oly gyakran megfigyelheto allatklnzas
csak ugy gondolhato el, ha feltessziik, hogy teljesen hianyzik az a
kepessegiik, hogy mas lenyek erzeseit aterezzek. Kesobb az ilyen
gyermekek odaig juthatnak, hogy olyan dolgok irant erdeklodnek,
melyek embertarssa fejlodesiikre jelentektelenek, masok erdekeivel mit
sem torodnek, es csak magukra gondolnak. Mindezek a jelensegek az
aterzes alacsony fokaval vannak osszefiiggesben. Az aterzeshiany vegiil
odavezethet, hogy az cgyen az egyiittmunkalkodast teljesen megtagadja.
6- Egyik ember hatasa a masikra (Hipnd^is es sguggessytio')
Arra a kerdesre, hogy egyik ember a masik emberre egyaltalan mily
modon hathat, az individualpszichologia ertelmeben ugy felelhetiink,
bogy ez is az osszefugges, a kozossegi kapcsolat korebe vag6 jelenseg.
gesz eletiink azon feltetel meghatarozottsagaban folyik, hogy a
0 csonds befolyasolas lehetseges. Bizonyos esetekben, mint a tanlto
tanftvany, sziilo es gyermek, ferj es feleseg viszonyaban ez kiilonosen
os. A kozossegerzes hatasa alatt bizonyos fokig szlvesen fogadjuk
bizt1380^	A befolyasolhatosag foka attol is ftigg, mennyiben
osithatja a befolyasolo a befolyasolt jogait. Olyasvalakit, akivel
tnben igazsagtalanul jarunk el, nem befolyasolhatunk huzamosan.
51
Valakire akkor hathatunk leginkabb, ha olyan hangulatba sikCl
hoznunk, melyben jogait biztositottaknak latja. Ez fontos nez6pOr
kiilonosen a neveles tekinteteben. Lehetseges a nevelesnek ду
formajat is ajanlani, vagy akar meg is valositani. Az a neveles azon®
mely ezt a szempontot veszi tekintetbe, azert lesz hatasosabb, tA
a legeredendobb erzeshez kapcsolddik, az osszetartozosag erzeJ
Az ilyen neveles csak abban az esetben mond csodot, ha oly
emberrol van szo, aki szandekosan vonja ki magat a tarsadalo
befolyasa a!61. Meg ez sem megy minden tovabbi nelkiil. Hossz»
mas harcnak kellett lejatszddnia, melynek folyaman elszakadtak azc
a kotelekek, melyek az embert kornyezetehez fuzik, mignem az
kozossegerzessel teljesen szembehelyezkedik. Ebben az esetben mn
den befolyasolas megnehezitett vagy lehetetlen, es tanuiva leszijj
annak a sajatsagos szinjateknak, melyben a szereplok a befolyasoli
minden kiserletere ellenakcioval felelnek (oppozicios szellem).
Azoktol a gyermekektol, akik ugy erzik, hogy kornyezeti
elnyomja 6ket, nem is varhatunk mast, minthogy nevelojiik befoli
solasanak nemigen hajlandok engedni. Van ugyan szamos es
melyben a kiilso nyomas oly nagy, hogy minden ellenallast elsopr
melyben a gyermek latszolag minden parancsot megfogad es kovc
Am csakhamar meggyozodhetiink r61a, hogy ennek az eigedeknt
segnek nem tulajdonithatunk semmi hasznot hajto erteket. Ez nd
oly groteszk modon nyilvanul meg, hogy a gyermeket alkalmatlan
teszi az eletre (vak engedelem), mert olyan embert eredmenyez, a
mindig csak arra var, hogy megparancsoljak neki a sziikseg
lepeseket es cselekedeteket. Az ilyen alarendeltseg veszelyet az
koriilmeny adj a meg, hogy ezekbol a gyermekekbol valnak ido'
azok az emberek, akik mindenkinek engedelmeskednek, aki eg™
hatalmukba keriti oket, es parancsara akar buntettet is elkovetr?
Kiilonosen bandakban van felelmetes szerepiik, mert ok min?
a vegrehajtdk, mig a banda vezere tobbnyire hatterben mat
Majdnem minden, banda altal elkovetett buncselekmenyben ity
ember a vegrehajto szerv. Hihetetleniil engedelmesek, sot eng^(
messegiikben egyenesen a hiusagukat elegitik ki.
52
befolyasolas normalis eseteit tartva szem elott azt latjuk, hogy
engedik magukat leginkabb befolyasolni, azokkal lehet okosan
aZO^'S^s azokra lehet szamitani, akiknek kozossegerzese legkevesbe
E^tnegnyomoritva, т*ё legnehezebb azokkal birni, akiknek felfele
V^rekvese fblenyert sovargasa erosen felfokozddott. Ezt tanitja a
to Jennapi tapasztalat is. Ha a sziilo gyermekerol panaszkodik, az
tobbnyiie nem a gyermek vak engedelmessege, hanem engedetlense-
r miatt tbrtenik. E gyermekek vizsgalata ravilagit arra a torekvesiik-
hogy kornyezetiik folebe kerekedjenek. Ez alkalommal attdrik
kis eletuk normait, mert a hibas banasmod hozzaferhetetlenne tette
oket a nevelo beavatkozas szamara. Az intenziv hatalomra torekves
tehat forditott viszonyban all a nevelhetoseggel. Ezzel szemben
csaladi nevelesiink tobbnyire arra iranyul, hogy a gyermek hiusagat
felkorbacsolja, es fejet „nagysagi eszmekkel” tdltse meg. Nem
meggondolatlansagbdl teszi ezt, hanem mert „nagysagi eszmekre”
hajlo torekveekkel atszott kulturank ilyen impulzusokat ad. Ugy a
csaladban, mint kulturankban minden arra iranyul, hogy az egyen
pompazd fenyben alljon az eletben, es lehetoleg mindenkit minden-
ben foliilmuljon.
A hiusagrol szold fejezetben reszletesebben kifejtjiik, mennyire
alkalmatlan modszer a hiusagra-neveles, es hogy annak kovetkezte-
ben a lelki elet fejlodese mifele nehezsegeken futhat zatonyra.
A medium olyan allapotban van, mint az, aki feltetlen engedelmes-
segre valo hajlama kovetkezteben kornyezete minden parancsanak
engedelmeskedik. Csak keresztiil kell vinniink azt az elhatarozast,
hogy egy ideig megtesziink mindent, amit kovetelnek tolunk.
Hasonlo folyamat kepezi a hipnozis elokesziileteinek alapjat is.
Italaban a kovetkezoket kell itt megjegyezniink: lehetseges, hogy
^laki azt mondja es Hiszi, hogy akarja magat hipnotizaltatni, megis
anyzik lelki keszsege az alarendeltsegre. Masvalaki viszont hataro-
Ah e^en:i":'lst tanusit, bensoleg megis kesz arra, hogy alavesse magat.
fapnozisban a mediumnak kizardlag lelki viselkedese szamit, nem
g a szava vagy hite. Ennek a tenynek felreismeresebol sok zavar
ezett, mert a hipnozisban tobbnyire olyan emberekkel van
53
doigunk, akik latszolag vonakodnak, vegeredmenyben pedig haju
d6ak a hipnotizor parancsanak engedelmeskedni. A hajlandod,
hatarai kiilonbozoek, ugyhogy a hipnozis eredmenye minden crnb^
nel mas es mas. A hipnozisra valo hajlandosag hatara semmikeprJ
sem a hipnotizortol fiigg, hanem a medium lelki beallitottsagat6[
A hipnozis, lenyeget tekintve, bizonyos fajta alomallapot. Csujl
azert titokzatos, mert ezt az almot elo kell idezni, mas рагапЯ
jon letre. A parancs csak akkor hatekony, ha meghallgatjak. Ebbei
a tekintetben, mint emlitettiik, a medium szemelyisegenek lenyeg,
es fejlodese a donto. Csak annal lehetseges ezt a sajatsagos alomalk
potot eloidezni, aki ugy van megalkotva, hogy kritikatlanul enge,
masok befolyasanak. A hipnozis a mozgasi kepesseget a termeszet
alomnal nagyobb mertekben kapcsolja ki, olyannyira, hogy vegi
csak a hipnotizor mobilizalhatja a mozgasi centrumokat. A normal
alombol nines benne egyeb, mint egy kodos allapot, es ez az ok
hogy a medium csak a hipnotizor akarata szerint orizhet me
emlekeket a hipnozis alatt lejatszodo folyamatokbol. Legjobban 1
van kapcsolva a lelki szervnek az a vivmanya, mely kulturank szamar
a legjelentekenyebb: a kritika. A medium szrnte meghosszabboda
keze, szerve a hipnotizornek, mely a parancsara mukodik.
Legtobb ember, aki masokra hatni igyekszik, ezt a kepessege
mint altalaban a befolyasolas minden lehetoseget, valami titokzati
fluidumnak tulajdonitja, valami olyan eronek, ami az 6 sajatja. I
aztan elfajulasra es visszaelesekre vezet, fokepp a telepatak
hipnotizorok visszataszito kilengeseiben. Ezek annyira megsertik|
emberi meltdsagot, hogy jogosult minden eszkdz, mely oket mestt
segiiktol eltiltja. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy az altali
felidezett jelensegek szelhamossagon alapulnak. Sot, az ешЫ
teremtmeny annyira hajlamos a megalazkodasra, hogy aldozataul esr
annak, aki a nagyzolas pozaval lep fel. Es mindezt csak azert, nio
az emberek nagy resze tobbnyire olyan hangulatban el, hog
megfontolas nelkiil alaveti magat, elismeri a tekintelyt, engedi mag'
szediteni es elbuvolni, kritika nelkiil cngedelmeskedik. Ez az allaP(
termeszetesen sohasem teremtett rendet az emberi cgyiittelesbO
54
mindig az alarendeltek utolagos lazadasahoz vezetett. Egyet-
h^e^iepatanak vagy hipnotizornek sem volt meg tartos sikere
iELleteivel. Gyakran fordult elo, hogy olyan emberre akadtak, olyan
k^diumra aki egyszeruen „beugratta” oket. Megesett ez mar a
03dornany jelentos szemelyisegeivel is, akik erejukkel mediumokra
^artak hatni. Neha ugy keverednek ossze az esetek, hogy a medium
 szolvan megcsalt csalo, aki reszben csal, reszben alarendeli magat.
\m az его, melyet latszolag hatni latunk, sohasem a hipnotizor ereje,
hanem a medium alarendeltetesi hajlama. Nem csodaero, mely a
mediumra hat, hanem legfbljebb a hipnotizor szeditesi muveszete.
Az azonban, aki megszokta, hogy olyan eletet eljen, melyben mindent
megfontol, es elhatarozasait nem mastol keri kolcsbn, termeszetszeru-
leg nem hipnotizalhato, es nem mutatja a telepatia kiilonleges
jelensegeit. Mindezek a jelcnsegek csupan a vak engedelmesseg
megnyilvanulasai.
Ebben az osszefiiggesben emlitjuk meg a szuggesztiot is. Lenyeget
csak akkor erthetjiik meg, ha legszelesebb ertelemben besorozzuk a
benyomasok koze. Magatol ertetodik, hogy az ember benyomasait
nemcsak hogy mindenkorra szerzi meg, hanem allandoan hatasuk
alatt is all. A benyomasok megszerzese nem egeszen jelentoseg
nelkuli, mert azok tovabb hatnak bennunk. Es ha azok mas ember
kovetelmenyei, meggyozesi vagy rabeszelesi kiserletei, akkor szug-
gesztidrol beszeliink. Ez tobbnyire valamely tisztan kiutkozo, erve-
nyes nezet megvaltoztatasa vagy megszilarditasa koriil forog. A
sulyosabb problema ott kezdodik, hogy7 az emberek a kivulrol jovo
benyomasokra kiilonbozokeppcn reagalnak. A szuggesztio is az
ernber onallosagaval fiigg ossze. Kiilonosen ket tipust kell szem elott
tartanunk. Az egyik hajlando tiilertekelni masok velemenyet, a maga
nezeteirol keveset tart, akar igazak, akar hibasak. Tulbecsiili masok
 entoseget, olyannyira, hogy konnyen hozzaidomul masok veleme-
Pyehez is. Ezek az emberek kiilonosen alkalmasak eberszuggesztiora
.piiozisra. A masik tipus minden kivulrol jovo dolgot sertesnek
hel CSa^ 8 maSa velemenyet tartja helyesnek, fiiggetleniil annak
Vagy helytelen voltatol. Elvet mindent, amit masvalaki mond.
55
Mindketto gyengenek erzi magat, a masodik ti'pus olyannyjl
hogy nem hajlando masoktol semmit sem elfogadni. Tobbnvi/
olyan emberek, akik konnyen konfliktusba keverednek, es gyaj
ran azt a felfogast taplaljak magukban, hogy konnyen volnaj
hozzaferhetoek a szuggesztid szamara. Ezt a felfogast azonban
csak azert erositik meg, hogy ne legyenek hozzaferhetok, ugyhB
ezekkel mas tekintetben is nehez valamit elkezdeni.
56
И. feje^et
pogyatekossagerzes es
ervenyesiilesi torekves
7. A kora gyermekkori hely^et
Tudjuk mar, bogy a termeszettol mostohan kezelt gyermekek az
elettel es az emberekkel szemben mas magatartast vesznek fel, mint
azok akiknek szamara az elet oromei mar koran megmutatkoztak.
Alap'elvkent allithatjuk fel, hogy fogyatekos szervekkel biro gyerme-
kek konnyen harcba keverednek az elettel. Ez a hare a kozossegerzes
megnyomorltasahoz vezet, ugyhogy az ilyen embereknek konnyen
sablonjava valik, hogy tobbet foglalkozzanak dnmagukkal es a
kiilvilagra tett hatasukkal, mint masok erdekeivel. Ami fogyatekos
szervekre all, az all a gyermeket его kiilso hatasokra is, melyek mint
tobbe-kevesbe ranehezedo nyotnas valnak erezhetove, es a kiilvilag-
gal szemben ellenseges beallitodast kelthetnek. A donto fordulat
koran bekovetkezik. Mar a masodik eletevben megallapithato, hogy
a fogyatekos szervu gyermekek kevesbe hajlandok magukat a
tobbiekkel egyenlo kepessegunek, egyenlo rangunak es jogunak
tekinteni, nem hajlandoak hozzajuk csatlakozni, es veliik kozos
dolgot kezdeni. Sokszoros nelkulozesiik sziilte megroviditettsegi
erzesiik kiivetkezteben arra hajlamosak, hogy mas gyermekeknel
nagyobb mertekben nyilvanltsak azt az erzesiiket, hogy varnak
valamit, hogy jogot formalnak bizonyos kovetelesekre. Ha meggon-
doljuk, hogy tula j don keppen minden gyermek fogyatekos az elettel
szemben, es a hozza kozel allok jelentekeny kdzossegerzese nelkiil
ПВД1 is leteznek, ha tekintetbe vessziik tovabba a gyermek kicsinyse-
Set es magatehetetlenseget, mely oly hosszu ideig tart, es azt a
nyomast kelti benne, hogy csak bajosan alkalmas az eletre, fel kell
^telezniink, hogy minden lelki elet kezdeten tobb-kevesebb fogyate-
ss^gerzes talalhatd. Ez az a hatoero, az a pont, melybol a gyermek
57
minden torekvese kiindul es kifejlodik, hogy olyan celt tuzz6n
maganak, melytol jovobeli eletenek minden nyugalmat es biztositM
varja, hogy olyan utra lepjen, amely ennek a celnak elerej
alkalmasnak latszik.
A gyermeknek ebben a sajatsagos, szervi kepessegeivel osszefiip •
es altaluk befolyasolt allasfoglalasaban rejlik nevelhetosegenek alae
Ezt az alapot — barmennyire is fellelheto minden gyermeknel [
fejlodesre osztonzo fogyatekossagerzes — ket momentum renditB
meg: egyik a megnovekedett, intenzivebb es hosszan tarto fogyate
kossagerzes, a masik olyan cel, mely nem csupan megnyug-Л
biztonsagot, egyenertekuseget hivatott biztositani, hanem hataloM
torest fejleszt ki, melynek az a rendeltetese, hogy a kulvilaJ
szemben folenyhez vezessen. A hatalom utjara lepett gyermel
mindenkor felismerheto. Nevelese megnehezitett, mert mindenkep
pen hatranyban erzi magat. Azt hiszi, hogy a termeszet mostohan
bant el vele, es joggal vagy anelkiil ugy latja, hogy az embetek
hatterbe szoritjak. Ha alaposan attekintjiik mindezeket a vonatkoza
sokat, fogalmat alkothatunk arrol, mily szijksegszeruen alakulhat eg,
ferde, eltevelyedesektol kisert fejlodes.
Tulajdonkeppen minden gyermek ki van teve ennek a veszelynek
mert minden gyermek hasonld helyzetben van. Azaltal, hogy felnottd
kornyezeteben el, minden gyermek hajlando magat kicsinynek es
gyengenek tekinteni, hajlando magat fogyatekosnak, meg nem felel
nek becsiilni. Ebben a hangulataban nem bizik benne, hogy a ra kirott
feladatokat olyan siman es hibatlanul oldja meg, mint ahogyan elvarjal
tole. A nevelesi hibak tobbnyire mar ezen a ponton kezdodnek. A«
hogy a gyermektol tul sokat varunk, elesebben keltjiik fel lelkeben
semmisegenek erzeset. Sot egyes gyermekeket allandoan figyelmeztet-
nek csekely jelentosegiikre, kicsinysegiikre, fogyatekossagukra. АЯ
gyermekeket viszont jatekszer, szorakozas gyanant hasznalnak, vag'
olyan joszagnak tartanak, melyet kiilbnos gonddal kell orizni, vag'
pedig folosleges tehemek tekintik oket. Gyakran egyiitt jamak еЛ
a torekvesek: hoi egyik, hoi a masik reszrol hivjak fel a gyer№e
figyelmet arra, hogy a felnottek oromere vagy bosszusagara szoM
58
Д megnovekedett fogyatekossagerzes, melyet ily modon
csUP^tenek a gyermekben, eletiink bizonyos sajatsagai folytan tovabb
ten? odhatik. Ilyen sajatsag az a szokas, hogy a gyermeket nem
>s j.orTlo]yan. Ertesere adjak, hogy 6 tulajdonkeppen — senki,
'eS neki nincsenek jogai, hogy a felnottek utjabol felre kell allnia,
csendben kell maradnia stb. Ha van is ebben valami igazsag,
h°^ olyan tapintatlan modon hozzak a gyermek tudomasara, hogy
efelotti fblindulasa erthetove valik. Szamos gyermek abban az allando
felelemben no fel, hogy barmibe fogna, kinevetnek. A gyermek
kiflevetesenek helytelen szokasa a nevelesben mindenkeppen karhozta-
tando. Ezeknek az embereknek kinevettetestol valo felelme eletiink
legkesobbi idejeig kovetheto, gyakran mint felnottek sem tudnak
megszabadulni tole. Karosan nyilvanul meg a gyermekek komolyan
nem vetele abban a hajlamban is, hogy nem mondanak nekik igazat.
Ez arra birhatja oket, hogy kornyezetiik, sot az elet komolysagaban
is ketelkedjenek. Elofordul, hogy gyermekek az iskolaba jarasuk elso
idejeben nevetgelve ulnek a padban, es vegiil kozlik esetleg, hogy ezt
az egesz iskolaval valo dolgot a sziileik trefajanak tartjak, es egyaltalan
nem veszik komolyan.
2. Л fogyatekossagerzes kiegyenlitese,
ervenyesulesre es folenyre torekves
A fogyatekossag, bizonytalansag,' elegtelenseg erzese az, mely az
eletbcn a celkituzest kikenyszeriti es kialakitani segiti. Mar a
gyermekkor elso napjaiban eszreveheto az a vonas, mellyel a gyermek
eloterbe nyomulni, sziileinek figyelmct magara iranyitani es kikeny-
szenteni igyekszik. Ezek a feltamadt ervenyesiilesi torekves kifejlode-
senek elso jelei, mely a fogyatekossagerzes hatasa alatt bontakozik
ki> es arra keszteti a gyermeket, hogy olyan celt tuzzon maga ele,
^ely a kornyezet foie emeli.
A foleny celul tuzeset befolyasolja a kozossegerzes nagysaga is.
erri itelhetiink meg sem gyermeket, sem felnottet anelkul, hogy
°Sszehasonlitast ne tennenk kozossegerzese es az ahhoz jarulo hatalmi
59
es folenyre torekvese kozott. A celt ugy tuzik ki, hogy annak eleJ
lehetoseget nyujtson arra, hogy fdlenyiiket erezzek, vagy |1Q
enjiiket oly magasra emeljek, ahol az elet elni erdemesnek Iat9
Ez az a cel, mely az erzetnek erteket ad, az eszrevevest iranyitjJВ
befolyasolja, a kepzetet alakitja; ez vezerli azt a teremto er6t, mellye[
a kepzetet megteremtjiik, az emleket felidezziik vagy hat^H
szoritjuk. Ha meggondoljuk, hogy meg az erzet sem abszolut ertelqj
hanem az is a lelki eletet betolto celratdrekves befolyasa alatt all’
tovabba ha szem elott tartjuk, hogy eszreveveseink mindig valogatas.
sal, titkos szandekkal tortennek, hogy kepzeteink sem tartalmaznalt
abszolut erteket, hanem ez a cel befolyasolja oket, tovabba hogy
minden elmenynek azt az oldalat hasznositjuk, mely alkalmas ra
hogy celunkat szem elol ne tevessziik: akkor erthetove valik, hogy
ezen a teren is minden relativ, es az allando, biztos ertekekbol csak
latszatuk marad meg. Mint minden teremto folyamatnal, itt is egy
fikcid ertelmeben kapcsolodunk olyan szilard alaphoz, mely a
valdsagban nem is letezik. Ez a felteves, melyet tulajdonkeppen az
emberi lelki elet hianyossaga tesz sziiksegesse, hasonlo az elet es a
tudomany szamos kiserletehez, mint amilyen peldaul a foldgomb
meridianokra osztasa, melyek bar nem leteznek, de mint felteves
hasznalhatoak, sot hasznosak. Minden lelki funkcional a kovetkezo
jelenseggel van dolgunk: felvesziink egy szilard pontot, bar kozelebbi
szemleletben meggyozodiink arrol, hogy az nem letezik. Csak azert
tessziik ezt, hogy az elet kaoszaban tajekozodast nyerjiink, hogy
szamitasunkat megkezdhessiik. Az erzettol kezdve mindent olyan
merheto teriiletre helyeziink, amelyen tudunk mozogni. Ez az eldnye
az emberi lelki elet szemleleteben a kituzott pont feltetelezesenek.
Igy keletkezik az individualpszichologia gondolatkorebol heutisz-
dkus modszer: ugy tekinteni es erteni meg az emberi lelki eletet,
mintha kesobbi allapota velesziiletett keszsegekbol fejlodnek b
celkituzeseinek hatasa alatt. Tapasztalataink es benyomasaink azon-
ban megerositik abbeli meggyozodesiinket, hogy ez a heurisztikus
modszer tobb mint kutatasra szolgalo segedeszkoz, hogy tapasztala-
taink lenyegiikben legnagyobb mertekben fedik egymast a lelki fejlod^
60
- s folvamataival, melyeket reszben tudatosan eliink at, reszben
' al° tudatosb61 kovetkeztetiink. A lelek celra torekvese ezek szerint
а °еПс511рап a mi szemleleti modunk, hanem alapveto teny.
oeI^onak a kerdesnek, hogy a hatalomra torekvesnek, az emberi
' n ezen legkiiitkozobb nyavalyajanak hogyan lehetne legcelsze-
'bben elejet venni, nehezsege abban all, hogy abban az idoben,
^kor ez a torekves keletkezik, nehezen tudjuk magunkat a
ermekkel megertetni. Ebben a kerdesben vilagossagot teremte-
• a hibas fejlodesbe javitolag beavatkozni csak sokkal kesobb
kezdhetiink. A gyermekkel valo egyiitteles megis megadja ennek
lehetoseget azaltal, hogy a minden gyermekben eleve meglevo
kozbssegerzest oly mertekben fejlesztjuk ki, hogy hatalomra
torekvese urra ne legyen rajta.
Tovabbi nehezseg az, hogy mar a gyermekek sem beszelnek egesz
nyfltan hatalmi torekvesiikrol, hanem elrejtik, es joindulat vagy
gyenged erzesek leple alatt titokban igyekeznek ervenyesfteni. Sze-
mer meson keriilik, hogy rajta ne csipjek oket. A zabolatlan hatalmi
torekves, mely megerosodni igyekszik, elfajulasokra vezet a gyermeki
lelki elet fejlodeseben, ugyhogy biztonsagra es hatalomra toresenek
tulfutott igyekveseben batorsaga hetykesegge, engedelmessege gya-
vasagga valik. Gyengedseget arra hasznalja, hogy a tobbieket
engedekenysegre, szofogadasra, alarendeltsegre birja. Minden jellem-
vonasahoz — annak nyiltan megmutatkozo termeszete mellett —
meg ravasz folenyre vagyakozas is tarsulhat.
A gyermekre hato szandekos neveles, tudva vagy nem tudva,
annak a belso ingernek alapjan cselekszik, hogy a gyermeket
bizonytalansagabol kiemelje, iigyesseggel, tudassal, iskolazott erte-
lemmel es tarsas erzessel lassa el az eletre. Mindezek az intezkedesek,
barhonnan szarmaznak is, arra iranyulo kiserletnek tekinthetok, hogy
a fejlodo gyermek szamara uj utakat teremtsenek, melyeken haladva
bizonytalansag- es fogyatekossagerzesetol megszabadulhat. Ami a
gyermekben vegbemegy, azoknak a jellemvonasoknak reven torte-
nik, melyek a gyermek lelkeben lejatszodd esemeny kifejezoi.
A bizonytalansag- es fogyatekossagerzes hatasfoka foleg a gyermek
61
felfogasatol fiigg. A fogyatekossag objektiv foka minden btzOn
jelentoseggel bir, es hatasat a gyermeken erezteti. Nem varfj
azonban azt, hogy a gyermek ebben a tekintetben helyesen merL
jen vagy becsiiljon fel, annal kevesbe, mert a felnott sem kepes
Ez okbol aztan a nehezsegek hatalmasan megnovekednek. gl
gyermek oly bonyolult viszonyok kozott no fel, hogy fogyatekos
ganak es bizonytalansaganak mertekerol alkotott iteleteben magj
ertetodoleg hibazik. Mas gyermek helyesebben becsiili fel helyzet
Egeszeben azonban mindig a gyermek erzeset kell tekintetbe vt
niink, mely naponkent ingadozik mindaddig, mig valamely mod
meg nem szilardul, es akkor mint dnertekeles mutatkozik щ
Aszerint, hogy ennek mi az eredmenye, jon letre a fogyatekossageil
kikiiszobolesere iranyulo kiegyenlites, kompenzacio, eszerint torteij
tehat a celkituzes is.	
A kompenzacios torekves lelki mechanizmusa, melynek kovetke
teben a „lelki szerv” a fogyatekossag erzesere azzal felel, hogy
kinzo erzest kiegyenliteni torekszik, analogiara talal a szerves eletbe
Bizonyitott teny, hogy fejlodesi hiany vagy betegseg kovetkeztebe
gyenge, eletfontossagu szervek, amennyiben eletkepesek, gyengese
giikre erokifejtesiiknek hatalmas fokozasaval felelnek. Igy a verketin
gest fenyegeto nehezsegek eseten a sziv fokozott erovel dolgozii
az erot az egesz szervezettol veszi kolcson, mikbzben megnovekszik
es oly nagysagot er el, mely terjedelmesebb a normalisan mukix
szlvenel. Kicsinysegenek, gyengesegenek, fogyatekossagerzesendl
nyomasa alatt hasonlokeppen kiserli meg a „lelki szerv”, hop
fokozott erofeszitessel legyen ezen erzesein urra, es kikuszobolje azt
Ha a fogyatekossagerzes kiilonosen nyomasztd, fennall az a
veszely, hogy a gyermek attol valo felelmeben, hogy eljovendc
eleteben a rovidebbet huzza, nem elegszik meg magaval a kiegyeflk
tessel, es tilllo a celon (tulkompcnzacio). A hatalomra es foleny^
torekves tulsagosan kielezodik es betegesse fokozodik. Ezeket a
gyermekeket nem elegitik ki eletiik szokasos viszonyai. Magasfa
kituzott celjuknak megfeleloen tulsagosan nagy, feltuno mozgasokba
fognak, nilzott igyekezettel, a szokasos merteket messze tulhalad0
62
jiilessel igyekeznek helyiiket biztosttani, tekintet nelkiil
, ros ne Ily modon feltunove valnak, zavardan nyulnak bele
^<>m', akiket termeszetesen vedekezesre kesztetnek. Minden-
tn.is°K vannak, es mindenki 6 elleniik. Persze nem minden folyik
I'1 elle j-Lt a legrosszabb modon. Lehetseges, hogy az ilyen gyermek
к1X11 . jjeig kiilsoleg normalisnak tetszo korlatok kozott mozog,
^1OSSZ^ цЮп kifejlodo jellemvonasat, a nagyravagyasat, oly modon
0еП esiti hogy nem keriil meg masokkal nyilt osszeiitkdzesbe.
M'ais rendszerint azt latjuk, hogy az ilyen gyermek lepesei senkinek
okoznak igazan oromet, nem hoznak valdban hasznos gyiimol-
mindig zavarolag allanak mas ember utjaba, mert olyan uton
haladnak, mely kulturank szamara elfogadhatatlan. Nagyravagyasu-
kat melyet gyermekkorukban nem kepesek ugy iranyitani es mukod-
tetni hogy hasznossa valjek, tobbnyire tulelezik. Kesobb olyan
jelensegek csatlakoznak ehhez, melyek az emberi tarsadalom szocialis
szervezetenek ertelmeben mar ellensegeskedest jelentenek. Ilyen a
kerkedes, gog es masok mindenaron valo legyozesere iranyulo
torekves, mely oly modon is megnyilvanulhat, hogy az ember
egyaltalan nem torekszik magasabbra, hanem megelegszik azzal, ha
a masik sullyed. A suly mindinkabb a distanciara tolodik at, a kozte
es masok kozott levo kiilonbsegre. Ez az allasfoglalas az elettel
szemben nemesak a kornyezetre zavard; megerzi annak kellemetlen-
seget e jelensegek hordozoja is, mert annyira megterheli ot az elet
amyoldalaival, hogy nemigen fakad szamara eletbrom.
Rendkiviili erdfeszitesiikkel, mellyel folebe akamak kerekedni
mindenki masnak, ellentetbe keriilnek ezek a gyermekek az emberiseg
kdzos feladataival. A hatalomra epekedo tipusat a kozossegi ember
dealjaval osszehasonlitva —- nemi tapasztalat utan — kello gyakorlat-
ra tesziink szert, hogy megallapithassuk, mennyire tavolodott el
valaki a kozossegerzestoL
Ezert iranyul az emberismero tekintete — persze nagy elovigyaza-
tossagga] — testi es lelki hianyokra, melyek nyilvanvalova teszik,
“Ogy az adott esetben a lelki elet fejlodese megnehezito koriilmenyek
°zott folyt le. Csak ennek szem elott tartasaval vagyunk kepesek
63
та, hogy — felteve, ha sajat kozossegerzesiink kellokeppen kifejlodott
ne artsunk, hanem hasznaljunk. Ezt azonban csak olyan ertelenj.
ben tehetjuk, ha az antipatikus jellemvonasu vagy torz egyent nem,
tessziik felelosse lenyeert, hanem bosszuhoz valo jogat a legszelso
hatarig elismerjiik; tovabba, ha tudataban vagyunk a kozos bunnek
mely valamennyiunket terhel, akik e tekintetben elmulasztottuk a
kello gondoskodast, es igy a szocialis nyomor bunreszeseve valtunk.
Ebbol a szempontbol kiindulva konnyithetiink helyzetiinkon, ha
nem tekintjiik tobbe az ilyen embert az embenscg sopredekenek
elfajulasi termekenek. Ezen ismeret alapjan teremthetjiik csak meg
azt a legkort, mely lehetove teszi szamara a szabad fejlodest; igy
konnyitjiik meg, hogy a kiilvilaghoz valo viszonyaban egyenlonek
es egyenlo ertekunek tartsa magat. Ha arra gondolunk, gyakran rnily
kellemetlenul erint benniinket a velesziiletett fogyatekossag kiilso
jelcit viselo ember megpillantasa, fogalmat alkothatunk arrol, meny-
nyire meg kell meg nevelniink dnmagunkat, hogy osszhangba
jussunk a kozossegerzes abszolut igazsagaval, es kepet alkothatunk
annak az adossagnak mertekerol is, mellyel a kultura ennek az
embernek tartozik. Magatol ertetodik, hogy eppen a fogyatekos
szervekke! sziiletett emberek epitenek ki konnyen pesszimista vilag-
szemleletet, akik rogton megerzik az elet terhet, azt a terhet, melytol
masok mentesek maradnak. Hasonlo helyzetben vannak mindazok
a gyermekek, akik bar nem szenvednek feltuno szervi fogyatekossag-
ban, joggal vagy anelkiil, a fogyatekossag erzeset hordjak magukban.
Utobbit kulonleges helyzetek, peldaul tul szigoru nevelesi periodusok
annyira fokozhatjak, hogy eredmenyiik vegiil is megegyezik a
tenyleges fogyatekossaggal. A korai gyermeksegiikben belejiik furo-
dott tovistol nem tudnak szabadulni, az eletben tapasztalt hidegseg
visszariasztja oket attol, hogy kornyezetiikhoz kozeledjenek. Ez aztan
azzal vegzodik, hogy szeretetlen vilaggal erzik magukat szemben,
melyhez kapcsolodniuk nem lehetseges.
Pelda: a betegen az tunik fel, hogy mindig mintegy teher sulya
alatt jar, es mindegyre azt hangsiilyozza, mennyire at van hatva
kotelessegtudassal es cselekedetei fontossagaval. Felesegevel az elkep-
64
zelheto legrosszabb viszonyban el. Mindketten hajszalelesen olyan
v0f)alon folytatjak hadmuveleteiket, melynek vegpontjat a masik
folbtti fdleny alkotja.
Ennek eredmenye folytonos viszaly, hare, aminek folyaman a
kolcsdnos szemrehanyasok egyre elesebbek es siilyosabbak lesznek,
fnjgnem a kotelek elszakad, es nem kepesek tobbe egymas kozt a
kapcsolatot helyreallitani. Ez az ember minden bizonnyal megorizte
kozbssegerzesenek egy reszet, de azt a reszt, melyet felesegenek,
baratainak es egyeb kornyezetenek kellett volna nyujtania, megnyo-
moritotta folenyeskedo hajlama.
Elettortenetebol a kovetkezot meseli el: tizenhetedik eleteveig
testileg alig fejlodott: keveset nott, hangja olyan volt, mint egy
gyermeke, nem nott szakalla, es tarsai kozt egyike volt a legalacso-
nyabb termetueknek. Ma, harminchat eves koraban nem latni rajta
semmi feltunot, kiilso ferfiui megjelenese teljesen kifogastalan. A
termeszet kipotolta rajta mindazt, amit tizenhat eves koraig megvont
tole. Am hat evig szenvedett fejlodese megakadasanak sulya alatt, s
akkor meg nem tudhatta, hogy ez kesobb majd magatol elmulik.
Ezert egesz ido alatt az a gondolat kinozta, hogy testileg visszamarad,
es gyermekkent kell vegigelnie egesz eletet. Mar akkor mutatkoztak
rajta azok a tiinetek, melyek kesobb lathatova valtak. Amint valakivel
osszekeriilt, szakadatlanul igyekezett elotte vilagossa tenni, hogy 6
nem olyan gyermek, mint amilyennek latszik. Ezt ugy erte el, hogy
magat mindig fontosnak tartotta, es fontossa is tette. Minden
mozdulatat es kifejezesmodjat az eloterbe nyomulasa szolgalataba
allitotta. Igy jottek letre idok folyaman a ma lathato tulajdonsagai.
Felesegevel is mindegyre meg akarta ertetni, hogy tulajdonkeppen
nagyobb, mint ahogyan 6 hiszi, hogy tobb jelentoseget kell neki
tulajdonitani, mint ahogyan teszik. Felesege, aki hasonlo termeszetu
volt, ezzel szemben arra figyelmeztette, hogy tulajdonkeppen kisebb,
mint amekkoranak tartja magat. Ily modon nem johetett letre
kozottiik barati viszony, es a hazassag, mely mar az eljegyzes idejen
meghasonlas nyomait mutatta, teljesen elromlott. Tonkrement azon-
ban vele egyiitt a betegnek mar anelkiil is sulyosan megtamadott
65
dnerzete. Sikcrtelensegetol sulyosan megrazva orvoshoz fordu]t
akivel kozosen emberismerettel kellett foglalkoznia, hogy mcgee
milyen hibakat kovetett el eleteben. Veit fogyatekossaganak tevefl
vegighuzodott egesz eleten.
3. Ve^ervonal es vilagkep
Ha ilyen vizsgalatba kezdiink, ajanlatos ugy alkotni meg j?
osszefuggest, mintha a gyermekkori benyomastol kezdodoen a jelen
helyzetig egy vonal vezetne. Ily modon sikeriil sok esetben meghuzni
azt a szellemi vonalat, melyen a beteg ez ideig haladt. Ez az a mozgg
vonal, melyen az ember elete gyermekkora 6ta sablonszeruen
lejatszodik. Egyeseknek tan az a benyomasuk tamad, mintha eza
kiserlet az emberi sors semmibevetelere iranyulna, s mintha tagad-
nank a szabad elhatarozast, azt, hogy sajat szerencsenk kovacsai
vagyunk. Utobbi tenyleg all is. Mert ami valoban hat, az mindig az
ember „mozgasi vonala”, melynek kialakulasa szenved ugyan valami
valtozast, lenyeges tartalma, energiaja, ertelme azonban valtozatlanul
fennail a gyermekkor 6ta. A kialakulas osszefugg a gyermek
komyezetevel, melyet kesobb az emberi tarsadalom szelesebb kornye-
zete valt fel.- Mindig meg kell kiserelniink, hogy a vizsgalando egya
tortenetet gyermekkora legelejeig kovessiik, mert mar a csecsemokoi
benyomasai bizonyos iranyba terelik a gyermeket, es arra kesztetik
hogy az elet kerdeseire meghatarozott modon valaszoljon. A valasz-
ban felhasznal minden velesziiletett fejlodesi lehetoseget, es a csecse
mokoraban rea hat6 nyomas mar akkor befolyasolja primitiv modor
eletszemleletenek modjat, vilagkepet.
Nem lep meg tehat, hogy az emberek csecsemokoruk 6»
tulajdonkeppen nem valtoznak az elettel szemben tanusitott magatar
tasuk tekinteteben, habar megnyilvanulasaik eletiik elso idejend
megnyilvanulasaitol erosen kiilonboznek is. Ezert fontos, hogy ma-'
a csecsemot olyan viszonyok koze vigyiik, melyek kozt nem konny®
hibas eletfelfogast alkotnia. Mertekado ebben a tekintetben minde
nekfelett szervi adottsaganak ereje es kitartasa, tarsadalmi helyze#
66
e6 a nevelo tulajdonsagai. Ha kezdetben a feleletek automatikusan,
jeflexszeruen kovetkeznek is be, viselkedese egy bizonyos celszeriiseg
ertelmeben csakhamar oly modon valtozik meg, hogy a sziiksegletnek
nenl csupan kiilso tenyezoi alkotjak szenvedeset es oromet, hanem
kesobb kepesse valik arra, hogy sajat erejebol menekiiljon e tenyezok
nyomasa al61. Ervenyesiilesi torekvesiikben ezek a gyermekek azon
igyekeznek, hogy nevelojiik nyomasa alol kiszabaduljanak, s ezert
ellene szegiilnek. Ez a folyamat az ugynevezett enre taialas idejere
esik, mikor a gyermek magarol vagy pedig elso szemelyben kezd
beszelni. Ebben az idopontban mar annak is tudataban van, hogy
szoros viszonyban all kornyezetevel, mely egyaltalan nem semlegesen
kenyszeriti arra, hogy allast foglaljon, es viszonyait ugy rendezze
meg, ahogy azt vilagkepe ertelmeben elgondolt jolete koveteli.
Ha fenntartjuk az emberi lelki eletben tapasztalhato celratdrekves-
rol mondottakat, magatol ertetodik, hogy a „haladasi vonal” fogalma
hoz kiildnos ismertetojelkent csatlakozik az elpusztithatatlan egysege.
Ez ad ra modot, hogy az embert egyseges egyenkent ertsiik meg,
ami kiilonosen abban az esetben fontos, ha valaki olyan megnyilatko-
zasmodokat tiintet fel, melyek egymassal ellentetben latszanak allani.
Vannak gyermekek, akiknek viselkedese az iskolaban es a csaladban
meroben ellentetes. Gyakran talalunk az eletben is olyan embereket,
akiknek jellemvonasai latszolag annyira ellentmondanak egymasnak,
hogy valodi lenyiikben csalatkozunk. Eppigy lehetseges, hogy ket
ember megnyilatkozasmodja kiilsoleg teljesen hasonlo, a mozgasi
vonaluk alapjan megejtett kozelebbi vizsgalat azonban azt mutatja,
hogy egyik a masiknak tbkeletesen ellentete. Ha ket ember ugyanazt
teszi, az nem ugyanaz, viszont ha ketten kiilonbozot tesznek, az
tnegis ugyanaz lehet.
Eppen azert a lelki elet jelensegeit tbbbertelmusegiik folytan
nem egyenkent, elszigetelten kell tekinteniink, hanem ellenkezo-
leg, dsszefiiggesiikben, espedig ugy, hogy valamennyit egysege-
Sen, kozos celra iranyulonak tekintjiik. A silly azon van, hogy ez
Vagy az a jelenseg mit jelent az ember eletenek teljes osszefiigge-
seben. A lelki elet megertesehez az a megfontolas egyengeti az
67
utat, mely szerint ennek minden megnyilvanulasa egyseges
iranyhoz tartozik.
Ha megertettiik, hogy az emberi gondolkodas es cselekves a celra
igyekvesnck van alavetve, finalisan foltetelezett es iranyba torekvo
megertjiik annak a legnagyobb hibaforrasnak lehetoseget is, melyet
az okoz, hogy az ember eletenek minden gyozelmet es sikeret ismet
csak sajatossagara vonatkoztathatja, es egyeni sablonja megerositese-
nek ertelmeben vezervonala szamara hasznalja fel. Ez csak azert
lehetseges, mert minden benyomast vizsgalatlanul hagyunk, a tudat
es a nem tudatos homalyaban vesziink fel es rendeziink el. Д
tudomany derit eloszor fenyt erre a teriiletre, es kepesse tesz
benniinket arra, hogy az egesz folyamatot felfogjuk, megertsiik, es
vegiil meg is valtoztassuk.
Ennek a resznek megtargyalasat peldaval fejezziik be, mellyel
megkisereljiik, hogy minden egyes jelenseget az idaig nyert individu
alpszichologiai ismeretek segitsegevel analizaljunk es magyarazzunk.
Fiatalasszony jelentkezik, es arrol panaszkodik, hogy nem tud
megszabadulni elegedetlensegetol, melynek okaul azt roja fel, hogy
rengeteg munkaja egesz napjat igenybe veszi. Kiilsoleg megfigyelheto
ideges lenye, nyugtalan szeme. Panaszkodik, hogy nyugtalansag fogja
el, ha utra keszul vagy munkaba fog. Kornyezetetol azt halljuk, hogy
minden nehezere esik, es mindig ossze keszul roskadni munkaja terhe
alatt. Altalanos benyomasunk rola az, hogy olyan emberrel van
dolgunk, aki mindent fontosnak tart. Ezt a jelenseget jol ismerjiik,
hiszen sok ember sajatja. Jellemzoen meseli valaki kornyezetebol,
hogy „mindenbol nagy iigyet csinal”.
Ha merlegeljiik, mi az ertelme annak a hajlamnak, hogy egyesek
feladataikat kiilonoskeppen sulyosnak es jelentosnek tekintik, ha
megkisereljiik elkepzelni, mit jelent az ilyen viselkedes valamely
embercsoportban vagy a hazassagban, nem zarkozhatunk el attol a
benyomastol, hogy ez a hajlam affele felhivas, melyet valaki azert
intez kornyezetehez, hogy a tovabbi megterhelest sziintesse be, mert
a legsziiksegesebb munkakat sem birja mar.
Amit betegiinkrol idaig tudunk, nem elegseges. Meg kell kiserel-
68
niink, hogy tovabbi kozlesre birjuk. Az ilyen vizsgalodasnal megfe-
lelo tapintattal kell eljarnunk, folenyeskedes nelkiil, mert ez a betegnel
aZonnal hadiallapotot eredmenyez. Haladjunk inkabb tapogatozva,
es ne vagjunk elebe a szonak. Ha sikeriilt beszelgetesbe elegyedniink,
akkor — mint esetiinkben is tortent - ramutathatunk arra, hogy
egesz lenye, egesz viselkedese tulajdonkeppen azt mutatja, hogy
valakinek, valosziniileg a ferjenek ertesere akarja adni, hogy tovabbi
megterhelest nem bir el, hogy ovatos banasmodra, gyengedsegre
van sziiksege. Tovabb haladva ramutathatunk arra is, hogy minden-
nek megvan a maga kiindulasi pontja, es van valami, ami kifejlodeset
elosegiti. Ily modon sikeriilt elerniink, hogy megerositette azt a
feltevesiinket, mely szerint kellett Jennie evekkel azelott olyan idonek,
amikor semmi sem hianyzott neki ugy, mint a gyengedseg. Most
mar jobban megertjiik magatartasat is, mely nem egyeb, mint
alatamasztasa annak a torekvesnek, hogy tekintettel kell ra lenni.
Ezzel igyekszik elkeriilni annak a helyzetnek visszatertet, melyben
melegseg utani vagyakozasat megsebeztek.
Tovabbi kozlese megerositi megallapitasunkat. Beszel egy baratno-
jerol, aki sok tekintetben az 6 ellentete, boldogtalan hazassagban el,
melybol szabadulni szeretne. Egyszer epp akkor lepett be hozza,
mikor egy konywel a kezeben unott hangon kijelentette ferjenek,
hogy nem tudja, vajon elkeszitheti-e ma kello idoben az ebedet. Ezzel
ferjet olyan izgalomba hozta, hogy az heves szemrehanyasokkal
halmozta el. Ehhez az esethez betegiink a kovetkezoket fuzte: „Ha
jol megfontoljuk, megiscsak az en modszerem a helyesebb. Nekem
senki sem tehet ilyen szemrehanyast, mert en reggeltol estig el vagyok
halmozva munkaval. Ha nalam nem kesziil el egyszer az ebed
idejeben, nekem, akinek idejet allando izgalom es ijedtseg tolti ki,
semmit sem vethetnek szememre. Es ezzel a modszerrel hagyjak fel?”
Lathatjuk, mi jatszodik le ebben a lelekben. A beteg aranylag
artatlan modon kiserli meg, hogy jelentoseget megnovelje, hogy
dharitson minden szemrehanyast, hogy allandoan gyenged banasmo-
dot es magatartast koveteljen. Mivel ez sikerrel jar, nem erti, hogyan
kdvetelhetik tole, hogy ettol elalljon. Viselkedese mogott azonban
69
masvalami is rejlik. A gyengcdsegre valo figyelmeztetes, mely
vegeredmenyben szinten folenyre torekves, soha sem tortenhet eleg
siirgetoen. Ennek folytan a legkulonbozobb zavarok keletkezhetnek
Ha elvesz valami, s nem talaljak meg, zurzavar keletkezik, dsszevis?.
szasag, mely az asszonynak fejfajast okoz, nem hagyja nyugodtan
aludni. Allandoan el van foglalva gondjaival, melyeket felfuj es
oriasiaknak lat, csakhogy kimutathassa, mennyire tori magat. Egy
puszta meghivas mar nehez helyzetet teremt szamara, es elfogadasa-
hoz nagy elokesziiletekre van sziiksege. A legkisebb teljesitmeny
merhetetlen nagynak tunik fel elotte; a latogatas nehez munka,
melynek elokeszitese orakat, sot napokat vesz igenybe. Az ilyen
embemel biztosra vehetjiik, hogy le fog mondani, vagy legalabbis
elkesik. Eleteben a tarsas elet jelentosege soha sem halad meg
bizonyos hatart.
Ket ember olyan viszonyaban, mint a hazassag, szamos vonatkozas
akad, melynek a gyengedsegre valo hivatkozas kiilonos szinezetet
ad. Elofordul, hogy a ferj hivatasa miatt kenytelen hazatol tavol
lenni, hogy barati korbe jar, hogy egyediil tesz latogatast, hogy
egyesiileti iileseken kell megjelennie. Vajon nem serti-e a gyengedseg,
a tapintat kovetelmenyeit, ha ilyen esetben feleseget egyediil hagyja
otthon? Elso pillanatban hajlamosak volnank, mint ahogy gyakran
tessziik is, azt hinni, hogy a hazassag jogot ad ra az embernek, hogy
a masik felet, amennyire csak lehet, a hazhoz lancolja. Barmennyire
rokonszenvesnek latszik bizonyos tekintetben ez a kovetelmeny, a
valosag azt mutatja, hogy hivatasban levo ember szamara legyozhe-
tetlen nehezseget jelent. Kikeriilhetetlenne valnak a zavarok, es
bizony elofordulhat, mint a mi esetiinkben is, hogy a kapuzaras utan
ovatosan es szerenyen hazatero ferjet az a meglepetes eri, hogy
felesege ebren, szemrehanyo arckifejezessel fogadja. Nem kell tovabb
festeniink ezt az amiigy is elegge ismert helyzetet. Azt sem szabad
figyelmcn kiviil hagynunk, hogy ebben az esetben nem apro noi
hibakrol van sz6, hanem legalabb ugyanannyi hasonld termeszetu
ferfit talalhatunk. E helyt azonban azt akarjuk megmutatni, hogy
fokozott gyengedsegre valo vagyakozas mas uton is haladhat. A mi
70
eSetiinkbeii a fenti jelenet rendszerint kovetkezokeppen jatszodik le.
ga a ferjnek egy estet hazon kiviil kell toltenie, felesege kijelenti,
hogy ugy*s olyan ritkan jar tarsasagba, ez alkalommal ne is jojjon
haza koran. Habar ezt trefas hangnemben mondja, szavainak megvan
a fcomoly ertelmiik. Ez latszatra ellentmond ugyan az eddig vazolt
kepnek, de kozelebbrol nezve megegyeSik vele. Az asszony annyira
Okos, hogy anelkiil, hogy gondolna ra, nem jar el tul szigoruan. A
legnagyobb foku szeretetremeltosag kepet mutatja kiviilrol is, min-
den vonatkozasban. Az elmeselt eset dnmagaban teljesen artatlan, es
csak pszichologiai erdekessege miatt foglalkoztat benniinket. Az
asszony ferjehez intezett szavainak valodi jelentosege abban all, hogy
most 6 az, aki rendelkezik; most, hogy 6 is megengedte, szabad a
dolog. Am verig volna sertve, ha ferje sajat elhatarozasabol cseleke-
dett volna. Kijelentese ugy hat, mintha el akarna kendozni az egesz
osszefuggest. Oa parancsolo, s a ferj, noha tarsadalmi kotelezettsege-
inek tesz eleget, megis az asszony akaratatol es ki'vansagatol fiiigg.
Ha a beceztetes megkbveteleset dsszekotjiik azzal az ujabb
ismeretunkkel, mely szerint betegiink csak azt turi, amit maga rendel
el, hirtelen szemiinkbe dtlik, hogy az asszony egesz eletet atszdvi
egy hallatlanul eros impulzus, mely nem engedi a masodik szerepet
jatszani; mely arra osztokeli, hogy a folenyt mindig megtartsa, s hogy
semminemu szemrehanyas altal ne hagyja magat helyzetebol kimoz-
ditani, es mindig kozeppontjaban maradjon kis kornyezetenek. Ezt
a „vonalat” megtalaljuk minden helyzeteben. Ha cseledet kell
valtoztatnia, a legnagyobb izgalomba jon, nyilvan azon valo aggodal-
tnaban, hogy eddigi uralmat meg tudja-e tartani az uj cseled folott
is. Hasonlo az eset, ha elmegy hazulrol. Mas dolog szamara az, ha
olyan legkorben el, melyben uralma feltetleniil biztositottnak latszik,
mint ha elhagyja a hazat, ha „idegenbe megy”, ki az utcara, ahol
egyszenben semmi sines az 6 akaratanak alarendelve, ahol ki kell
ternie minden kocsi elol, ahol tehat egeszen csekely szerepet jatszik.
Ennek a fesziiltsegnek oka es jelentosege csak akkor valik vilagossa,
ha elgondoljuk, hogy ennek az asszonynak mekkora hatalomra van
sziiksege otthon.
71
Effelc jelensegek neha oly rokonszenves sablon alakjaban lepne|.
fel, bogy els6 pillanatban eszunkbe sem jut, hogy hordozojuk szcnye(]
miattuk. Pedig ez a szenvedes magas fokot erhet eL Kepzeljiik csaf
el az esetiinkben fennallott fesziiltseget megnagyltva. Vannak ernbe.
rek, akik irtoznak attol, hogy villamosra szalljanak, mert ott пещ
lehet sajat akaratuk. Ez anrfyira fokozodhat, hogy vegiil egyaltalan
nem hajlandok hazukat elhagyni.
Esetiink tovabbi fejlodeseben tanulsagos pelda arra, hogyan hatnak
gyermekkori benyomasok ujra meg ujra valakinek az eletere. Nem
tagadhato, hogy az asszonynak, az 6 szemponqabol nezve, igaza van,
Annak szamara, aki arra allitodik be es eletet arra rendezi be, hog
melegseget, tiszteletet es gyengedseget eroszakoljon ki maganak, netn
is rossz modszer, ha mindig tulterhelten es izgatottan viselkedik.
Ezaltal nemcsak azt eri el, hogy tavol tart magatol minden kritikat,
hanem komyezetet is arra keszteti, hogy ot gyengeden 6vja, segi'tse,
es elkeriiljon minden olyan dolgot, ami lelki egyensulyat megza-
varhatna.
Ha messzebbre megyunk vissza betegiink eleteben, azt halljuk, hogj
mar az iskolaban is rendkiviili izgalomba jott, ha nem tudta a feladatat,
es ezzel arra kenyszeritette a tanitot, hogy gyengeden banjon vele.
Megtudjuk tovabba, hogy legidosebb volt harom testvere kozt, utana
meg egy flu es egy lany kovetkezett. Fiverevel allando harcai voltak.
Mindig ugy latta, hogy fiveret elonyben reszesitik, s kulonosen az
bosszantotta, hogy fivere iskolai teljesltmenyeit a legnagyobb figyelem-
ben reszesitettek, mig 6, noha kezdetben j6 tanulo volt, akkora
kozombosseggel talalkozott, hogy alig volt kepes azt elviselni. Ezert
folyton azon torte a fejet, miert nem merik ot egyenlo mertekkel.
Ertjiik mar, hogy a lany egyenjogusagot kovetelt, hogy gyermekko-
ra 6ta eros fogyatekossagerzes gyotorte, melyet igyekezett kiegyenllte-
ni. Az iskolaban ezt oly modon probalta elemi, hogy rossz tanulo
volt. Megkiserelte, hogy rossz iskolai credmenyevel mulja feliil occset,
nem valamely magasabb moral ertelmeben, hanem a maga gyermeki
modjan, hogy ezaltal magara iranyitsa sziilei figyelmet. Kisse megiscsak
tudatosaknak kellett lenniok ezeknek a torekveseknek, mert ma egesz
72
^atarozottan allitja, hogy rossz tanulo a kart lenni. Sziilei azonban
egyaltalan nem torodtek rossz eredmenyeivel. Ekkor erdekes valtozas
allott be- Az iskolaban ismet j6 eredmenyt mutatott fel, am ekkor
hiiga lepett feltuno modon a szinre. Annak is rossz eredmenyei voltak
az iskolaban, de vele csaknem annyit torodott anyjuk, mint a fiverevel,
megpcdig sajatsagos okbol: mig betegunknek csak a tantargyakbol
volt rossz jegye, huganak magaviseletbol is. Ezzel sokkal inkabb
sikeriilt neki a figyelmet rnagara vonnia, mert a magaviseletbol kapott
rossz jegynek egeszen mas tarsadalmi hatasa van. Ez kulonleges
intezkedesekkel jar egyiitt, melyek a sziiloket arra kenyszeritik, hogy
tobbet torodjenek gyermekeikkel.
Az egyenjogilsagert folytatott hare tehat egy idore zatonyra jutott.
Ki kell tartanunk azonban amellett, hogy az egyenlosegert folytatott
kiizdelem kudarca sohasem eredmenyezheti a folyamat megnyugvasat.
Az ilyen helyzetet senki sem turi el. Mindig ujabb aramlatok
keletkeznek, ujabb faradozasok indulnak meg, melyek mind hozzaja-
rulnak az ember jellemkepenek kialakitasahoz. Most mar jobban
megertjiik, miert fujt fel betegiink minden aprosagot naggya, miert
sietett folyton, miert torekedett arra, hogy masok elott gondoktol
nyomottnak es tiilterheltnek tiintesse fel magat. Eredetileg mindez az
anyjanak szolt. Kenyszeriteni akarta sziileit, hogy rea is epp olyan
tekintettel legyenek, mint hugara, egyben pedig szemrehanyas volt
ezt azert, hogy vele rosszabbul bantak, mint hugaval. Az asszony
alaphangulata, mely akkor keletkezett, megmaradt mind a mai napig.
Meg tovabb mehetiink visszafele eleteben. Mint kiilonos benyomast
hagyo elmenyet rneseli el, hogy haromeves koraban occset, aki roviddel
azelott jott vilagra, meg akarta verni egy darab faval, es csak anyja
elovigyazatossaga akadalyozta meg, hogy kart ne tegyen benne.
Hihetetleniil finom szimattal megerezte mar akkor, hogy hatterbe
szorulasanak es kevesre becsiiltsegenek oka az, hogy csak lany. Egeszen
vilagosan emlekezik, hogy abban az idoben szamtalanszor jott ajkara
az a kivansag, barcsak fiu volna. Nemcsak azt latta, hogy fivere
sziiletese kitaszitja ot feszkenek addigi melegebol, hanem az is
felkavarta hangulatat, hogy occsevel, mivel fiu, megkiilonboztetett
73
modon bannak. Hianya kiegyenliteserc iranyulo torekveseben idovel
ratalalt arra a modszerre, hogy mindig tiilterheltnek tiintesse fe[
magat.
Meg egy alommal szeretnenk megvilagitani, hogy az ember
„mozgasi vonala” mily melyen gyokerezik lelkeben. Az asszony azt
almodja, hogy otthon beszelget a ferjevel, aki egyaltalan nem latszik
ferfmak, hanem nonek. Ez a reszlet szimbolikusan mutat ra arra a
sablonra, melyet elmenyeiben es viszonyaiban alkalmaz. Az alom azt
jelenti, hogy megtalalta a ferjevel szemben az egyenjogusagot. Ferje
tobbe nem a folotte allo ferfi, mint annak idejen fivere, hanem eppen
olyan, mint egy asszony; nines tobbe koztiik „magassagi” kiilonbseg.
Almaban elerte azt, amire tulajdonkeppen mar gyermekkoraban
vagyodott.
Egy ember lelki eletenek ket pontjat dsszekdtve felfedtiik ily
modon eletvonalat, vezervonalat; egyseges kepet nyertunk rola,
melyet bsszefoglalva, a kovetkezokeppen fejezhetiink ki: olyan
emberrel van dolgunk, aki arra torekszik, hogy szeretetre melto
eszkozokkel jatssza a folenyes szerepet.
74
VI- feJezet
Elokesziilet az eletre
Az individualpszichologia egyik alapclve igy hangzik: a lelki elet
minden jelensege ugy fogando fel, mint egy kituzott celra iranyulo
elokesziilet. A lelki elet eddig leirt kialakulasa elokesziiletet jelent
szamunkra oly cel iranyaban, mely az egyen kivansagainak beteljesiile-
set igeri. Ez altalanos emberi jelenseg, s ezt az utat minden embernek
meg kell tennie. Errol szolnak a regi mitoszok, mondak, Icgendak,
melyek egy eljovendo vagy elmult eszmenyi allapotcrt lelkesednek.
Ide tartozik mmden nep bite a paradicsomi multban. Az emberiseg
vagyakozasanak tovabbi visszhangja talalhato meg valamennyi vallas-
ban, melyek olyan jovot hirdetnek, ahol nines tobbe nehezseg. Csak
igy magyarazhato az iidvdzulesre vagy az orbk visszateresre valo
utalas, az a hit, hogy a lelek mindig uj es uj alakot nyer. Az osszes
mesek arrol tesznek tanubizonysagot, hogy a boldog jovobe vetett
remeny sohasem nyugodott meg az emberben.
7. Л jatek
A gyermeki eletben van egy jelenseg, mely a jovore valo
kesziilodest nagyon vilagosan mutatja: a jatek. A jatek egyaltalan
nem tekintheto a sziilo vagy mas nevelo szeszelyes dtletenek, hanem
az a neveles eszkoze, a szellem, a fantazia es az iigyesseg serkentoje.
A jatekban rendszerint megmutatkozik a jovore valo elokesziilet.
Megmutatkozik abban a modban, ahogy a gyermek a jatekhoz fog,
a jatek megvalasztasaban, a neki tulajdonitott jelentosegben.
Ugyanigy mutatkozik meg a jatekban az is, milyen a gyermeknek
a kornyezetehez valo viszonya, hogyan all embertarsaival szemben,
75
baratsagosan-e vagy ellensegesen, es kiilonosen az, hogy uralomra
valo hajlama kielezett-e.
Megfigyelheto a jatekban az is, milyen allaspontot foglal el a
gyermek az elettel szemben. A jatek tehat a gyermek szamara
rcndkiviili jelentoseggel bir, es ugy kell felfognunk, mint elokesziile-
tet a jovore. Ezeknek a tenyeknek felfedezese Gross pedagogiai
professzortol szarmazik, aki megmutatta, hogy ez a torekves szolgal
alapjaul az allatok jatekainak is.
Ezzel meg nem meritcttiink ki minden szempontot. A jatek
mindenekelott a kozdssegerzes gyakorlasa, mely erzes a gyermeknel
oly nagy, hogy minden koriilmeny kozt abban keresi kielegiileset,
es erosen vonzodik feleje. A jatek elol kitero gyermekek mindig
gyanuba vehetok, hogy valami nines naluk rendjen. Ezek azok, akik
lehetoleg visszahuzodnak, es ha osszehozzak oket mas gyermekekkel,
rendszerint jatekrontok. Viselkedesiiknek fo oka a fennhejazas,
hianyos onertekeles, es ennek kovetkezteben a felelem, hogy szerepii-
ket rosszul jatsszak. Altalaban a gyermek kozossegerzesenek nagysa-
gat bizton meghatarozhatjuk jatekaibol.
Masik jelentos tenyezo a jatekban a folenyre torekves, melyet a
parancsolo, uralkodd hajlam arul el. Ez abbol ismerheto fel, hogy a
gyermek igyekszik-e eloterbe nyomulni, es hogyan, tovabba hogy
mennyire kedveli azokat a jatekokat, melyek alkalmat adnak paran-
csolo hajlamanak kielegitesere, az uralkodo szerep megjatszasara.
Keves olyan jatekot talalunk, mely ne szamolna legalabb egyikevel
e harom tenyezonek, mint: az eletre valo elokesziilet, a kozdssegerzes
es az uralmi vagy.
A gyermek jatekaban meg egy tenyezo szerepel: a jatekos
tevekenyseg lehetosege. A jatekban a gyermek tobbe-kevesbe
dnmagara van utalva, es a jatek tarsai kozdssegeben teljesitme-
nyekre kenyszeriti. Szamos olyan jatek van, melyben eppen a
teremto momentum lep eloterbe. Kiilonosen azok a jatekok
rejtenek magukban a jovo foglalkozas szamara fontos elemet,
melyek a gyermek teremto hajlamanak mukodtetesere szeles
teriiletet nyiijtanak. Bizonnyal szamos ember eleteben elofordult
76
mar olyasmi, hogy peldaul eleinte babak szamara varrt ruhat,
kesobb pedig felnotteknek.
A jatek elvalaszthatatlanul ossze van kotve a gyermek lelki
fejlodesevel. Mondhatnank, ez a foglalkozasa, es ilyen ertelemben
is kell azt felfognunk. Eppen ezert nem artalmatlan dolog, ha a
gyermeket jatekaban zavarjak. A jatekot nem szabad ugy tekinte-
niink, mintha idopocsekolas volna. Tekintettel a jovore valo
kesziilodes celjara, minden gyermekben mar benn rejlik valami
abbol a felnottbol, akive egykor valni fog. Eppen azert fontos
konnyites szamunkra valakinek a megitelesenel, ha gyermekkorat
megismerhetjuk.
2.	Figyelem es s^orako^ottsag
A figyelem a „lelki szervnek” egyik olyan keszsege, mely az ember
teljesitokepessegenek elotereben all. Ha erzekszerveinket figyelmesen
iranyitjuk valamely szemelyiinkon kiviil vagy belul lejatszodo folya-
matra, akkor valami kiilonds fesziiltseget erziink, mely nem terjed
ki az egesz testre, hanem csak egy bizonyos erzekszerv teriiletere,
peldaul a szemre. Az az erzesiink, mintha itt valami kesziilne. Tenyleg
megallapithato, hogy mozgasi folyamatrol van szo (emlitett esetben
a szem tengelyenek mozgasarol), mely a feszultseg erzeset kelti.
Az, hogy a figyelem teljesitmenye „lelki szerviinknek” es mozgasi
szerveinknek bizonyos teriileten fesziiltseget hoz letre, azt jelenti,
hogy a masfele fesziiltsegeket tavol kell tartanunk. Igy ertheto, hogy
amint valamely dologra rairanyitjuk figyelmiinket, minden zavaro
momentumot ki akarunk kiiszobolni. A figyelem tehat kesziiltsegi
allapotot jelent a „lelki szerv” szamara: a tenyekkel valo sajatsagos
osszekapcsolodast, elokesziiletet egy tamado vagy vedekezo rnozdu-
latra, melyet valamely veszely, valamely szokatlan helyzet tesz
sziiksegesse, melyben egesz eronket egy bizonyos cel szolgalataba
kell allitanunk.
A figyelokepesseg minden embernek sajatja, hacsak nem beteg
vagy szellemileg fogyatekos. Megis elofordul, hogy a figyelem
77
valakinel kihagy. Ennek szamos oka lehet. Elsosorban a faradtsag
es a betegseg olyan tenyezok, melyek a figyelem kifejtesenek
kepesseget befolyasoljak. Vannak tovabba olyan emberek, akiknel
hianyos figyelme abban leli magyarazatat, hogy egyaltalan nem is
akarnak figyelni, mert az a targy, melyre figyelniok kellene, nem
felel meg eletbeallitottsaguknak, mozgasi vonaluknak. Ezzel szemben
figyelmiik tiistent elenkke valik, mihelyt olyasmirol van sz6, ami
eletvonalukkal valamikepp osszefugg. A figyelem hianyanak tovabbi
okat az oppoziciora valo hajlamban talalhatjuk meg. Gyermekek
kiilonosen konnyen hajlanak ellentmondasra, es elofordul, hogy
minden dsztdnzesre nemrnel felelnek. Ezzel kapcsolatban nem kell
feltetleniil napvilagra hozni ellenallasukat. Ilyen esetekben a tanitasi
modszer es a neveloi tapintat feladata, hogy kapcsolatba hozza a
tantargyat a gyermek nem tudatos elettervevel, vezervonalaval, hogy
a gyermeket a targgyal mintegy kibekitse.
Van ember, aki mindent lat es hall, eszrevesz minden jelenseget,
minden valtozast. Masok csak latoszerviikkel fordulnak a vilag fele,
rnegint masok csak halloszerviikkel; utobbiak semmit sem latnak,
semmirol sem vesznek tudomast, es semmire sem kaphatok, ha
lathato dologrol van szo. Ez gyakran szerepel ok gyanant olyankor,
amikor a figyelem eppen ott hagy ki, ahol jelenletet elvarhatnank.
A figyelem felkeltesenek legfontosabb tenyezoje a valoban melyen
gyokerezo erdeklodes, mely sokkal melyebb lelki retegben rejtozik,
mint a figyelem. Ha az erdeklodes fennail, a figyelem magatol
ertetodik, es a nevelesnek nines sziiksege arra, hogy befolyasolja.
Puszta eszkdzze valik, melynek celja az, hogy az erdeklodes targyat
bizonyos szandekbol magaeva tegye. Mivel pedig az ember fejlodese
nem tortenik hibak nelkiil, gyakran megesik, hogy teves uton halad.
Az ember teves beallitottsaga az erdeklodeset is magaval rantja, minek
kovetkezteben az olyan dolgokra iranyulhat, melyek az eletre valo
elokesziilet szempontjabol nem jelentosek. Ha valakinek erdeklodese
peldaul tulsagosan sajat szemelyere iranyul, kiilonosen pedig hatalma-
ra, azt latjuk, hogy mindenre fel fog figyelni, ami hatalmi erdeket
erinti, akar kedvez annak, akar fenyegeti azt. Maskent nem kotheto
78
]e figyelme mindaddig, mlg hatalmi erdeke helyet nem foglalja el
nlas erdeklodes.
Kiilonosen gyermekeknel figyelheto meg tisztan, hogy azonnal
^rdeklodni kezdenek, amint olyasmirol van szo, aminek kapcsan
ervenyesiileshez juthatnak, erdeklodesiik azonban csakhamar elalszik,
mihelyt azt erzik, hogy mit sem nyerhetnek abbol. Ezen a teriileten
a legkiilonbozobb osszefiiggeseket es. erdekessegeket tapasztaljuk.
A figyelem hianya tulajdonkeppen nem mond mast, mint hogy
az ember legszivesebben kivonna magat valami iigybol, melyben
figyelmet elvarjak. A figyelem elteriilese oly modon jon letre, hogy
egyszeruen valami masra iranyitjuk. Ezert helyteleniil mondjak, hogy
valaki nem tudja figyelmet osszpontositani. Minden esetben kideriil,
hogy nagyon is jol tudja — csakhogy valami masra. Az akarat- es
energiahiannyal is ugyamigy all a dolog, mint a koncentraciohiannyal.
Ezekben is tobbnyire megtalaljuk a hajlithatatlan akaratot es energiat,
csupan masfele iranyultan.
Az ilyen esetek kezelese nem konnyu dolog. Csak ugy viheto
veghez, ha feltarjuk az ember elott egesz elettervet. Minden esetben
feltetelezheto, hogy a hiany csak azert all fenn, mert a beteg masra
torekszik.
A figyelmetlenseg sok embernel allando jellemvonassa valik.
Gyakran talalunk olyan embereket, akikre valami munka van bizva,
melyet oly kelletleniil vagy hianyosan vegeznek, hogy ezaltal masok-
nak terhere valnak. Allando jellemvonasuk a figyelmetlenseg, mely
azonnal beall, amint a toliik vart tevekenykedesbe kell fogniuk.
3.	Gondatlansag e's felede'kenyseg
Gondatlansagrol altalaban akkor beszeliink, ha valakinek a bizton-
saga vagy egeszsege, a sziikseges gondoskodas elhanyagolasa vagy
annak alkalmazasaban tortent figyelmetlenseg folytan veszelyeztetve
van. A gondatlansag olyan jelenseg, mely a tokeletes figyelmetlenseg
kepet tiikrozi vissza. A figyelem hianyanak oka az embertarsak iranti
hianyos erdeklodes. A gondatlansag vonasai megfigyelhetok peldaul
79
a gyermekek jatekaiban, ha szarnon tartjuk, hogy vajon tobbet
gondolnak-e magukra, mint masokra. Az effele jelensegek biztosl
ertekmeroi az ember kozosseg iranti erziiletenek, kozossegerzesenek.
A hianyosan fejlett kozossegerzessel biro ember meg biintetes terhe'
alatt is csak nagy nehezen kepes magaban masok irant erdeklodestl
kelteni, mig a fejlett kozossegerzessel biro embernel ez konnyen megy
illetoleg mar adva is van.
A gondatlansag tehat nem egyeb, mint a kozossegerzes hianya.
Mindennek ellenere a tulsagos tiirelmetlenseg ebben az esetben sem
helyenvalo, mert kutatnunk kell mindig az iranyban is, miert hianyzik
valakibol az altalunk elvart erdeklodes.
Az erdeklodes megszukulese okozza a feledekenyseget, valamint
fontos targyak elveszteset. Ezekben az esetekben megvan a nagyobb
figyelem lehetosege, az erdeklodes, de nem teljes mertekben, hanem
bizonyos kedvetlensegtol zavartan. Ez hozza letre es segiti el6 az
elvesztest es elfelejtest. Ez az eset all fenn peldaul akkor is, ha a
gyermekek konyveiket elveszitik. Ilyenkor tobbnyire megallapithato,
hogy meg nem eltek bele magukat megfeleloen az iskolai keretekbe.
Vannak tovabba haziasszonyok, akik kulcsaikat minduntalan elrakjak
vagy elveszitik. Ezekrol is tobbnyire kideriil, hogy olyan egyenek,
akik a haziasszonyi szereppel nem tudnak kelloen megbaratkozni.
Feledekenyek azok az emberek, akik nem szivesen lazadnak fel
nyiltan, feledekenysegiikkel azonban elaruljak feladataik iranti erdeklo-
desiik hianyat.
4.	А „пет tudatos”
Leirasunkban mar bizonyara feltunt, hogy gyakran volt sz6 olyan
folyamatokrol es jelensegekrol, melyekrol hordozojuk nem sokat
tudott mondani. A figyelmes ember csak ritkan tudja megmondani,
hogy peldaul miert lat meg mindjart mindent. Vannak tehat a „lelki
szervnek” olyan kepessegei, melyeket nem a tudat birodalmaban kell
keresniink. Bar a figyelem tudatosithato bizonyos fokig, a figyelem
felkeltoje megsern a tudat, hanem az erdeklodes, ez pedig legnagyobb
80
f£Szt a „nem tudatos” teriiletre esik. A „nem tudatos” egesz
terjedelmeben a „lelki szerv” muve, egyuttal a lelki elet legerosebb
tenyezoje. Benne keresendok es talalhatok meg azok az erok, melyek
|{ialakitjak az ember mozgasi vonalat, (nem tudatos) elettervet,
melynek a tudatban csak visszfenye, sot neha eppen az ellenkezoje
lelheto fel. Igy peldaul a hiu embernek a legtobb esetben sejtelme
sines hiusagarol, ellenkezoleg, egyenesen ugy viselkedik, hogy
szerenysege mindenkinek szemebe dtlik. Ahhoz, hogy valaki hiu
leeyen, nem sziikseges, hogy tudja azt, es tisztaban legyen vele. Sot,
ez nem is j6 az ilyen ember szempontjabol, mert akkor nem
cselekedhetnek hiusaga ertelmeben. Szlnpadiasan hato biztonsagat
azaltal nyeri el, hogy hiusagarol mit sem tud, es figyelmet masra
tereli. Ilykepp az egesz folyamat legnagyobbreszt sotetben folyik le.
Ha megkiserliink vele errol a targyrol beszelni, azt vesszuk eszre,
hogy nehezen indul meg a beszelgetes, mert azon igyekszik, hogy
megforduljon, kiterjen, ne zavarjak. Ez azonban csak megerositi
abbeli felfogasunkat, hogy folytatni akarja jatekat, es mindenkit, aki
a fatylat fel akarja lebbenteni rola, bekebontonak tart, es vedekezo
allasba helyezkedik vele szemben.
Ez iranyu viselkedesi rnodjuk szerint oszthatjuk az embereket
olyanokra, akik a bensejiikben lefolyo jelensegekrol tobbet tudnak,
mint az atlag, vagy pedig kevesebbet; akiknek tudatteriilete nagyobb
vagy kisebb. Ez legtobb esetben egybeesik azzal, hogy valaki az elet
kis korere korlatozza-e magat, vagy pedig sokfele dologhoz kapcso-
lodik, es az emberi eletnek meg a vilag esemenyeinek szelesebb
teriilete irant erdeklodik-e. Azt is megerthetjiik mar, hogy azok, akik
szorongatva erzik magukat, az elet kiszakitott kis teriilctere korlato-
zodnak; hogy azok, akik az elettol elfordulnak, az elet kerdeseit nem
latjak olyan tisztan, mint a tobbiek, a „j6 jatszotarsak”. Nem fogjak
fel az arnyalatokat, mert erdeklodesiik szuk hatani. Valamely
eletproblemanak csak kis reszet latjak meg, es egesz terjedelmet nem
kepesek attekinteni, mert nem hajlandok erre erot pocsekolni. Az
elet reszletjelensegeiben gyakran eszlelheto, hogy valaki nem ismeri
kepessegeit, hogy alabecsiili oket, viszont hibairol sem tud kellokep-
81
pen. J6 embernek tartja magat, holott valdsagban mindent dnzesbo]
tesz, vagy fordi'tva, dnzonek tartja magat, ezzel szemben a vele vJ
kozelebbi foglalkozasnal rajoviink, hogy egeszen jol meg lehet vele
ferni. Egyaltalan nem az a fontos, mit gondol valaki magarol, vagy
mit gondolnak masok r61a, hanem mindenkinek az emberi tarsada
lomban elfoglalt allasa a fontos. Ez hatarozza meg es vezeti
mindenben, amit ebben a vilagban akar, es ami ebben erdekli.
Valoban ket embertipusrol van sz6. Az egyik, aki tudatosan el,
az elet kerdeseivel objektiven all szemben, nem visel szemellenzot;
a masik, aki elore itelkezven, az eletnek csak kis darabjat latja meg,
aki dnmagat nem tudatosan kormanyozza es nem tudatosan ervel.
Igy megeshetik, hogy ket egyiitt elo ember helyzetet megneheziti
egyikiiknek folytonos ellenszegiilese. Ez bizony nem ritka dolog, es
gyakorisagaban talan csak az az eset muija feliil, amikor mindketten
ellenszegiilnek egymasnak. Az illeto nem tud errol, sot azt hiszi, es
erveket is hoz fel amellett, hogy 6 mindig a beke barat] a, es mindennel
tobbre becsiili az egyetertest. Am a tenyek ellene szolnak, es a valosag
azt mutatja, hogy alig szolhat egy sz6t az egyik, a masik maris
szembefordul vele, akarha kiilsoleg eszrevehetetlen es fel nem tuno
formaban is. Ha jobban megnezztik, kideriil, hogy az ellentmondast
ellenseges, harcias hangulat futi.
Az emberek igy olyan eroket fejlesztenek ki magukban, melyek
hatnak anelkiil, hogy ok maguk tudnanak letezesiikrol. Ezek a nem
tudatosban rejlo erok befolyasoljak az ember eletet, es ha fel nem
fedik 6ket, sulyos kovetkezmenyekre vezethetnek. Dosztojevszkij
„Felkegyelmu” cimu regenyeben oly mesteri modon abrazolt egy
ilyen esetet, hogy minden pszichologus csodalkozasat felkeltette. Arra
a helyzetre gondolunk, melyben egy tarsadalmi osszejovetel alkalma
val egy holgy kisse csipkelodo hangon figyelmezteti a regeny fohoset,
hogy vigyazzon, ne dontse fel a kozeleben levo kinai vazat. Ez
megigeri, hogy vigyazni fog, am nehany perc mulva a vaza mar
darabokban hever a foldon. A tarsasag egyetlen tagja sem lat ebben
veletlent, hanem mindenki a holgy szavain megsertodott embef
jellemebol fakadt szandekos cselekedetnek tekinti.
82
t\z ember megiteleseben nem vagyunk kizarolag arra utalva, hogy
tudatos cselekedeteibol es megnyilvanulasaibol kclljen kovetkeztete-
seket vonnunk. Gondolkodasanak es cselekedeteinek kis reszletei
gyakran helyesebb es biztosabb utra vezetnek. Igy peldaul azok az
emberek, akiknek feltuno rossz szokasaik vannak, mint kbromragas,
orrpiszkalas es effele, egyaltalan nem tudjak, hogy ezaltal elaruljak
konok, dacos voltukat, mert nem ismerik az osszefiiggeseket, melyek
rossz szokasaikhoz vezettek. Vilagos, hogy a gyermeket effele rossz
szokasai miatt ismetelten figyelmeztetik, es ha akkor sem hagyja
abba, konok es dacos ember valik belole. Ha pillantasunk gyakorlot-
tabb volna, akkor az emberek minden mozdulatabol a legmesszebb-
tneno kovetkezteteseket vonhatnank le anelkiil, hogy azok tudnanak
rola. Mert ezekben az egeszen apro dolgokban is benne rejlik az
ember egesz lenye.
Ket esettel igyeksziink bizonyitani, mekkora jelentosege van
annak, hogy a kbvetkezokben vazolando folyamatok nem tudatosak
maradtak, s ugy is kellett maradniuk; tovabba, hogy az emberi
leleknek megvan az a kepessege, hogy tudatat kormanyozza, hogy
valamit tudatossa tegyen, ha az a lelki mozgas szempontjabol
sziikseges, es forditva, kepes valamit a nem tudatosban hagyni, vagy
nem tudatossa tenni, ha az celja szempontjabol kivanatos.
Az elso eset hose egy fiatalember. Mint elsosziilott nott fel huga
mellett, anyjuk tizeves korukban meghalt. Attol fogva apjuk intezte
ncvelesiiket, aki nagyon intelligens, joakaratu es erkblcsi szempontbol
magasan allo ember volt. Az apa azon igyekezett, hogy a fiu
becsvagyat kifejlessze es sarkallja. Ez igyekezett is mindig az elso
sorban allni, kivaloan fejlodott, es erkolcsi es tudomanyos kvalitasai
tekinteteben a maga koreben mindig az elso helyen allott, oromere
atyjanak, aki mar koran arra szemelte ki, hogy az eletben fontos
szerepet toltson be.
A fiatalembernek az elettel szemben tamisitott magatartasaban
azonban olyan jelensegek leptek fel, melyek apjanak gondot okoztak
es amelyeket igyekezett megvaltoztatni. A fliinak eros vetelytarsa
akadt hugaban, aki szinten j6 iranyban fejlodott, s mindig azon
83
igyekezett, hogy a gyengcseg fegy vereivel gyozzon, es batyja rovasara
ervenyesiiljon. Jelentekeny tert hoditott kis haztartasukban is, es
batyja szamara nehez feladatta valt a vele folytatott kiizdelem. Nala
nem sikeriilt elernie azt, ami mashol oly konnyu volt: a tekintelyt,
az ervenyesiilest es az elismerest, melyben elomenetele kovetkezteben
tarsai reszesltettek. Az apa csakhamar eszrevette, hogy az ifju,
fokeppen a serd tiles utani korban, kiilonosen viselkedett. Nem
kedvelte a tarsasagot, hiizodozott az ismerosokkel vagy eppen
idegenekkel valo talalkozastol, es egyenesen menekiilt, ha lanyokkal
kellett megismerkednie. Apja ezt eleinte rendjen valonak talalta.
Kesobb azonban ezek a jelensegek olyan aranyokat oltbttek, hogy
az ifju alig mozdult ki a hazbol, meg a seta is kellemetlen lett szamara,
kiveve a keso esti orakat. Annyira elzarkozott, hogy koszonni sem
akart ismeroseinek. Emellett az iskolaban es apjaval szemben taniisi-
tott magatartasa teljesen kifogastalan maradt, es kepessegeire mindig
szamitani lehetett. Mikor a dolog mar idaig jutott, hogy a fiut sehova
sem lehetett elvinni, apja orvoshoz fordult, es nehany megbeszeles
a kovetkezoket eredmenyezte: A fiatalembernek az volt a velemenye,
hogy fulei nil kicsinyek, es ezert cstinyanak tartjak. A valosagban
ez egyaltalan nem allott. Arra az ellenvetesre, hogy ervei nem
fogadhatok el, mert rajuk tamaszkodva ki akarja magat vonni a tarsas
erintkezes alol, azt felelte, hogy fogazata es haja is cstinya. Ez
egyaltalaban nem volt helytallo, viszont kideriilt, hogy hatalmas
becsvagy futi. Ut6bbir61 tudott, es reszben apjanak az iranyii
unszolasara vezette vissza, hogy az eletben magas pole eleresere
torekedjek. Jovendo tervei abban csiicsosodtak ki, hogy a tudomany
muvclesere adj a magat. Ez magaban nem volna feltuno, ha nem lett
volna meg ezzel egyiitt az a hajlama is, hogy a kozosseg es az
embertarsi kapcsolatok elol kiterjen. Kerdes azonban, hogyan jutott
egeszen gyermekes ervcihez? Ervei, ha helytalloak lettek volna, arra
jogosftottak volna, hogy ovatossaggal, aggodalmaskodassal lepjen
az eletbe, mert a nitsaga hordozojanak ketsegteleniil nehezsegeket
tamaszt.
A tovabbi vizsgalat eredmenye a kovetkezo: A fiatalember elott
84
egy cel lebegett, melyet heves becsvaggyal kovetett. Mind ez ideig
elso volt, es tovabbra is az akart maradni. Celja eleresere kiilonbozo
eszkdzok alltak rendelkezesere, mint a koncentracid, szorgalom stb.
gz nyilvanvaloan keves volt neki. Betegesen igyekezett eletebol
minden foldslegesnek latszot kikapcsolni. Tudatosan igy fejezhette
volna ki magat: „Mivel hires akarok lenni es egeszen tudomanyos
munkassagomnak akarom szentelni magamat, kenytelen vagyok
minden tarsas viszonytol visszavonulni.” Ezt azonban se nem
mondta, se nem gondolta, hanem olyan kicsinysegekre forditotta
figyelmet, mint allitolagos nitsaga. Ennek a kis jelentosegu koriil-
menynek kiemelese ertekesse valt szamara, mert lehetove tette azt,
amit a valosagban akart. Csak kello hangulatba kellett jonnie, hogy
hamisan erveljen, tiilzottan okoljon meg dolgokat, hogy titkos celjat
kovethesse. Barki atlatta es megertette volna, ha azt mondja, hogy
aszketa modjara akar elni, hogy elso lehessen. Bar bensoleg titokban
elt benne az a gondolat, hogy az elso szerepet jatssza, tudataban nem
volt fellelheto, mert azt, hogy celjaert minden mast kockara tesz,
nem gondolta vegig. Ha tudatosan hatarozta volna el, hogy celjaert
mindent felaldoz, korantsem lett volna annyira biztos, mint mikor
azzal altatta magat, hogy csiinya, es nem lehet tarsasagba mennie.
Meg aztan aki nyiltan megmondja, hogy elso akar lenni, es ezert
lemond embertarsi kapcsolatairol, kornyezete elott nevetsegesse
valik, es dnmaga is megremul ettol a gondolattol. Ez a gondolat
tehat, mint ilyen, nem gondolhato el. Vannak gondolatok, melyeket
az ember masok, sot onmaga miatt sem fogalmazhat meg tisztan.
Azert maradt nala ez a gondolat, joggal, nem tudatos.
Ha az ilyen ember elott megvilagitjuk cselekedeteinek rugoit,
melyeket, hogy viselkedeset tovabbra is megorizhesse, nem lathatott
tisztan, termeszetesen megzavarjuk egesz lelki mechanizmusat. Tisz-
tava valik ugyanis gondolatmenete, melyet meg akart akadalyozni,
melyet nem lehet elgondolni, mely „tudatkeptelen”, melynek tudatos-
sa valasa szandekat megzavarna. Ha megfontoljuk ezt a jelenseget,
mely abban all, hogy az ember elhessegeti azokat a gondolatokat,
melyek akadalyozzak, es azokat fogja fel, melyek allasfoglalasaban
85
megerositik, azt talaljuk, hogy altalanos emberi jelenseggel allunk
szemben, mert mindenki csak azokat a dolgokat merlegeli, melyek
nezetet es beallitottsagat tamogatjak. Tudatos az, ami megerosft
benniinket, es nem tudatos, ami ervelesiinket megzavarhatna.
A masik pelda egy tehetseges ifjurol sz61, akinek apja tanito volt,
es fiat nagy szigonisaggal kenyszeritette arra, hogy mindig elso
legyen. Ebben az esetben is vitan feltil allt a fiatalember elsosege.
Ahol csak megjelent, 6 volt a legkivalobb, tarsasagban egyike volt
a legszeretetremeltobb embereknek, es volt nehany baratja is.
Korulbeliil a 18. eveben nagy valtozas allott be. Mindentol
visszavonult, semminek nem oriilt tobbe, kedelytelen es lehangolt
lett. Alighogy baratsagot kotott valakivel, maris megszakitotta.
Magatartasan mindenki megutkozott, meg atyja is, akinek ugyan
megfelelt fia visszavoriult elete, amennyiben azt remelte, hogy ezaltal
meg inkabb tanulmanyainak szenteli magat.
Kezeles alatt a fiatalember egyre arrol panaszkodott, hogy apja
elkeseritette eletet, hogy nines tobbe onbizalma es eletkedve, es nines
hatra mas, mint hogy eletet maganyosan toltse el. Tanulmanyaiban
valo elohaladasa csokkent, a foiskolan pedig megbukott. Elbeszelese
szerint a valtozas azzal kezdodott, hogy egyszer tarsasagban kinevet-
tek a modern irodalomban valo jaratlansaga miatt. Miutan ehhez
hasonlo eset tobbszor ismetlodott meg vele, mindinkabb elkiiloniilt,
es lemondott minden emberi kapcsolatrol. Amellett meg volt
gyozodve r61a, hogy az apja az oka sikertelensegcnek; viszonyuk
naprol napra rosszabba lett.
A ket eset sok tekintetben hasonlit egymashoz. Az elsoben a beteg
huga ellenallasan bukott meg, itt pedig apjaval allott harci viszonyban.
Mindket beteg vezervonala olyan ideal fele vezetett, melyet hos-
idealnak szoktunk megjelolni. Mindketten annyira kijozanodtak
mamorukbol, hogy a legszivesebben csapot-papot otthagytak es
teljesen visszavonultak volna. Tevednenk azonban, ha azt hinnenk,
hogy utobbi egy szep napon ezt mondta: „Mivel nem tudom ezt a
hosi eletet tovabb folytatni, mivel masok folottem allnak, visszavonu-
lok, es elkeseritem egesz eletemet.” Bizonyos, hogy apja helyteleniil
86
cSelekedctt, es rosszul nevelte. Megis feltuno, hogy a fiu semmi mas
jubat nem latott, mint rossz neveleset, melyet egyre hangsulyozott.
Дхака!, hogy erre az allaspontra helyezkedett, hogy mindegyre rossz
nevelesere hivatkozott, megalapozta jogat a visszavonulasra. Ily
[jiddon elerte, hogy nem szenvedett sok vereseget, es szerencsetlcnse-
genek odiumat apjara harithatta, amellett sikeriilt ontudatanak es
ervenyesiilesenek egy reszet megmentenie. Hiszen ragyogo miilt
allott mogotte, es tovabbi gyozelmes elorenyomulasat csak az a fatalis
teny tartoztatta fel, hogy apja a rossz nevelesevel megakadalyozta
fejlodcset.
Ezutan koriilbelul a kovetkezo gondolatmenet maradt meg benne
ontudatlanul. „Most kozelebb allok az elet arcvonalahoz, es latom,
hogy nem olyan konnyu tobbe elsonek lennem; azon fogok tehat
igyekezni, hogy az elettol visszavonuljak.” Ez a gondolat azonban
nem gondolhato el, nines ember, aki ilyesmit mondana dnmaganak.
Megis: cselekedni cselekedhetik az ember ugy, mintha ezt a gondola-
tot tervszeruen szemc elott tartana. Ezt ugy hajtja vegre, hogy mas
ervekhez nyuL Azaltal, hogy allandoan apja nevelesi hibaival foglal-
kozik, sikeriil neki az elhatarozasok es a tarsasag el61 kiternie. A
fenti gondolatmenet tudatosulasa csak zavarta volna titkos szandekat,
ezert nem tudatosnak kellett maradnia. Azt nem mondhatta maganak,
hogy tehetsegtelen, mert ragyogo mult allott mogotte. Abban, hogy
most nem aratott gyozelmet, nem lehet 6 a hibas. Viselkedese egyuttal
alkalmat adott arra, hogy apjanak rossz nevelesi modjat is bizonyitsa.
0 a biro, panaszos es vadlott egy szemelyben; es ezzel az allasfogla-
lassal hagyjon fel? Nem vette eszre, hogy apja csak addig hibas, mig
6 tigy akarja, amig ugy forgatja a kezeben levo kormanykereket.
5.	A^ aloni
Кг alomrol mar regota azt tartjak, hogy kovetkeztetni lehet belole
az ember lelki eletere. Lichtenberg, Goethe egyik kortarsa azt
flaondta, hogy az ember lenyet es jellemet almaibol jobban meg lehet
allapitani, mint szavaibol es cselekedeteibol. Ezzel ugyan kisse
87
messzire ment. Mi, akik azon az aliasponton vagyunk, hogy az egyes
jelensegeket csak nagy elovigyazatossaggal ertekeljiik, es csak mas
jelensegekkel kapcsolatban ertelmezziik, az ember almabol csak akkor
kovetkeztethetunk jellemere, ha mashonnan is tamasztekot nyeriink
az alombol elvont felfogasunkhoz.
Az alom szemleletenek tortenete osregi. A kultura fejlodesenek
kiilonbozo momentumai es e fejlodesi fokoknak mitoszokban es
mondakban megmaradt nyomai kezenfekvove teszik azt a feltevest,
hogy a regi idokben sokkal tobbet foglalkoztak az alommal, mint
manapsag, es nagyobb megertessel viseltettek iranta. Gondoljunk
csak arra, mily hatalmas szerepet jatszott az alom peldaul Gbrogor-
szagban, hogy Cicero konyvet irt az alomrol, tovabba hogy a
Bibliaban almokat meselnek, es igen bolcsen fejtik meg oket. Neha
csak elmeselik az almot, es mindenki azonnal tudja, mirol van szo
(peldaul Jozsef alma a kevekrol, melyet testvereinek elmesel). A
Niebelung-mondabol, mely egeszen mas kulturtalajbol fakadt, szin-
ten azt latjuk, hogy az almoknak akkoriban bizonyito erejilk volt.
Amikor azzal foglalkozunk, hogy az almokbol tampontokat
nyerjiink az emberi lelek ismeretehez, tavol allunk az alomfejtes-
nek azoktol a fantasztikus iranyaitol, melyek az alomban valami
foldbntuli beavatkozast sejtenek. Mi a tapasztalat biztos utjan
haladunk, es csak akkor tamaszkodunk az alombol nyert hipote-
zisekre, ha mashonnan nyert megfigyeleseink is megerositik
felteveseinket.
Mindenesetre feltuno, hogy az emberekben mind a mai napig
megmaradt a hajlam arra, hogy az almoknak kiilonos jelentoseget
tulajdonitsanak a jovo szempontjabol. Itt azokrol a fantasztakrol
van szo, akik odaig mennek e teren, hogy magukat almaiktol
vezettetik. Uy modon egyik betegiink odaig jutott, hogy felha-
gyott minden tisztes foglalkozassal, es inkabb a tozsden jatszott,
megpedig almainak megfeleloen. Meg esetekkel is tudta bizonyi-
tani, hogy a koriilmenyek mindig ellene fordultak, valahanyszor
nem engedelmeskedett almanak.
Nyilvanvalo, hogy semmi masrol nem almodott, mint arrol, anu
88
eber allapotban is allandoan figyelmenek targya volt, es ha egyebkent
tisztaban volt a helyzettel, almaiban „figyelmeztette magat”. Ezert
hosszu ideig azt hitte, hogy almainak befolyasa alatt nyer.
Hosszabb ido mulva egyszer elmondta, hogy almaira nem ad mar
semmit, mert mindenet elveszitette. Ez persze megtortenik alom
nelkul is, es nines benne semmi olyan, ami arra kesztetne, hogy
csodakban higgyunk. Az az ember, aki valamely feladattal intenziven
foglalkozik, ejszaka sem nyugszik. Ezt egyesek tlgy csinaljak, hogy
egyaltalaban nem alszanak, es allandoan a dolgukon jar az eszuk,
masok alszanak ugyan, de almukban is terveikkel foglalkoznak. Ami
alvasunk idejen gondolatvilagunkban oly kiilonos modon jatszodik
le, nem egyeb, mint a tegnaptol a holnap fele vezeto hid. Ha tudjuk,
milyen allast foglal el valaki az elettel szemben, hogyan veri a hidat
a jovo fele, megertjuk almaban torteno sajatsagos hidepiteset is, es
kovetkezteteseket vonhatunk le belole. Az alom lenyege tehat
allasfoglalas az elettel szemben.
Fiatalasszony meseli a kovetkezo almot: azt almodta, hogy ferje
elfeledkezett hazassagi evfordulojukrol, es 6 szemrehanyast tett neki
ezert. Ez az alom mar dnmagaban is jelent valamit. Ha ilyen problema
egyaltalaban felmeriil, ez azt jelenti, hogy a hazassagban nehezsegek
vannak, megpedig olyanok, hogy az asszony megroviditve erzi
magat. Az asszony elmondja, hogy 6 is elfeledkezett az evfordulorol,
de megis 6 volt az, akinek vegiil eszebe jutott, mig ferjet figyelmez-
tetnie kellett. Igy tehat 6 a figyelmesebb. Tovabbi kerdesre elbeszeli,
hogy ilyesmi a valosagban meg sohasem fordult elo, ferjenek mindig
eszebe jutott az evfordulo. Az alom tehat a jovotol valo felelemmel
foglalkozik, azzal, hatha ez az eset egyszer majd elofordul. Ebbol
arra kovetkeztethetiink, hogy az asszony hajlamos ra, hogy szemreha-
nyasokat tegyen, hogy megfoghatatlan ervekkel hozakodjek elo;
hajlamos, hogy olyasmit vessen ferjenek szemere, ami csak a jovoben
& csak esetlegesen tortenik meg.
Meg mindig nem lehetnenk biztosak a dologban, ha nem kapnank
tnas adatokat is, melyek vegso kovetkeztetesiinket megerositik.
Mikor elso gyermek kori benyomasairol kerdezziik, elmesel egy
89
esetet, mely mindenkorra megmaradt emlekezeteben. Haromeves
koraban nagynenje megajandekozta egy faragott fakanallal, es ezzel
oromet szerzett neki. Egyszer, amikor ezzel a kanallal jatszott, az
beleesett a patakba, es eluszott. Napokon at szomorkodott emiatt,
oly modon, hogy a felnottek figyelmet is felkeltette.
Az alornmal kapcsolatban megjegyezziik, hogy ismet arra a
lehetosegre gondol, hatha „eluszik” valamije, es ez a valami: a
hazassag. Talan elfeledkezik ferje az evfordulorol.
Mas alkalommal azt almodta, hogy ferje felvezeti egy magas
epiiletbe. A lepcsok egyre szaporodnak, es arra a gondolatra, hogy
till magasra megy, rettento szediilet fogja el, szorongasi rohamot
кар es osszeesik. Ilyesmi eber allapotban is megtortenhetik azzal az
emberrel, aki melysegiszonyban szenved. Ha osszekotjiik ezt az almot
az elsovel, es a ket alomban foglalt gondolati es erzelmi anyagot
egybeolvasztjuk, hatarozottan az a benyomasunk tamad, hogy az
asszony a lezuhanastol fel, tehat szerencsetlensegtol tart. Elkepzelhet-
jiik, mifeletol: ferje szeretetlensegetol vagy effeletol. Mi tortenik
akkor, ha ferje valamely tekintetben nem volna alkalmas a hazassagra,
es bajt okozna? Ketsegbeeseseben jeleneteket rendezne, melyek
egyszer aztan azzal vegzodnenek, hogy mintegy eletteleniil rogyna
ossze. Ez tenyleg elo is fordult egyszer, egy csaladi jelenet soran.
Ezzel kozelebb ertiink az alom megertesehez. Kozombos, hogy
az ember gondolati es erzelemvilaga az alomban mily anyagon
nyilvanul meg, mily anyagon juttatja kifejezesre problemajat; fo,
hogy az anyag a kifejezeseben segitsegere legyen. Az alom az ember
eletproblemajat peldabeszed formajaban arulja el. (Ne hagj till
magasra, hogy ne zuhanj melyre.) Emlekezziink csak Goethe
„Lakodalmi enek”-ere, mely egy alom koltoi reprodukcidja. A lovag
visszater utjarol, es varat elhagyatva talalja. Faradtan fekszik agyaba,
es almaban apro alakokat lat agya alol elobiljni, torpelakodalom
jatszodik le szeme elott. Alma kellemesen erinti. Mintha abban a
gondolataban, hogy asszonyra van sziiksege, meg akarna magat
erositeni. Amit almaban „kicsiben” latott, csakhamar megtortent
„nagyban” is: nemsokara megiilte lakodalmat.
90
Ez az alom mar ismert elemeket tartalmaz. Bizonnyal magaban
rejti a koltonek azokra a momentumokra valo visszaemlekezeseit,
tpelyek sajat hazassagi problemajaval kapcsolatban foglalkoztattak.
Lathato, hogy az almodo sulyos helyzeteben hogyan fbglal allast
jelenlegi allapotaval szemben, es allasfoglalasa azt mutatja, hogy
[akodalom utan sovarog. Almaban a hazassag kerdesevel foglalkozik,
hogy az elkovetkezo napon elhatarozhassa: tulajdonkeppen legjobb
volna meghazasodni.
Kovetkezik egy 28 eves fiatalember alma. A benne valtozoan, hoi
lefele, hoi felfele iranyulo vonal lazgorbehez hasonloan mutatja azt
a mozgast, mely betolti az almodo lelki eletet. Vilagosan felismerheto
benne a fogyatekossagerzes, melybol a torekvesek felfele, a foleny
iranyaba indulnak. Az alom a kovetkezo:
Kirandulasra indulok nagy tarsasaggal. Egyik kozbeeso allomason
ki kell szallnunk, es az ejszakat a varosban kell tolteniink, mert a
hajo, melyen utazunk, tul kicsiny. Ejjel egyszerre csak hirt kapunk,
hogy a hajo siillyed, minden utast hivnak, hogy szivattyuzassal
akadalyozzuk meg elmeriileset. Eszembe jut, hogy csomagjaim
kozott ertekes holmik vannak, es sietek a hajohoz, ahol mar
mindenkit a szivattyuknal talalok. Igyekszem a munka alol kibujni,
es a poggyaszfulket keresem fel. Sikeriil hatizsakomat az ablakon at
kihuzni, meglatok mellette heverni egy zsebkest, amely nagyon
megtetszik, es zsebre vagom. Osszetalalkozom egy ismerossel, es
mivel a hajo egyre melyebbre meriil, vele egyiitt egy eldugott helyen
a tengerbe ugrunk, es egyszerre mar a szarazon is fekszem. Mivel a
mold tul magas, tovabbmegyek, es egy mely, meredek szelu
szakadekhoz erkezem, melybe le kell szallnom. Lecsuszom —
tarsamat a hajo elhagyasa utan nem lattam tobbe —, a csuszas egyre
gyorsabb, es felek, hogy osszezuzom magam. Vegre leerkezem, es
фреп egy ismerosom ele esem. Ez egy fiatal es altalam egyebkent
alig ismert ember, aki egy sztrajk alkalmaval a sztrajkvezetosegben
nagyon serenyen tevekenykedett, es ennek reven, valamint baratsagos
lenyevel kellemes benyomast tett ram. Szemrehanyo kialtassal fogad,
mintha tudna, hogy a tobbieket a hajon cserbenhagytam. „Mit keresel
91
te itt?” Igyekszem kijutni a szakadekbol, melyet minden oldalrol
meredek fal vesz koriil, ahonnan kotelek csiingnek ala. Nem merte^
hasznalni oket, mert nagyon vekonyak voltak. Ahanyszor megkise.
reltem, hogy felmasszam, mindig ujra visszacsusztam. Vegre fent
voltam, nem tudom mar, hogyan. Ugy latszik, hogy az alomnak ezt
a reszet szandekosan nem almodtam meg, hanem turelmetlenu]
mintegy at akartam ugrani. Fenn, a szakadek szelen utca huzodik,
melyet a szakadektol korlat valaszt el. Az utcan emberek jarnak, es
baratsagosan udvozolnek.
Az almodo eletebe visszatekintve azt talaljuk, hogy otodik
eleteveig sziinteleniil sulyos betegsegben szenvedett, es kesobb is
gyakran betegeskedett. Ebben az idoben alig talalkozott mas gyerme-
kekkel, mert sziilei aggodva feltettek gyenge egeszsegi allapota miatt.
Ha felnottekhez akart csatlakozni, sziilei eltavolitottak azzal, hogy a
gyermeknek nem kell kotnyeleskednie, es semmi helye sines felnottek
kozott. Ily modon koran elmulasztotta mindazt, ami az embertarsaival
valo egyutteleshez hozzatartozik, ami csak a veliik valo allando
egyiittletben tanulhato meg. Masik kovetkezmenye ennek az volt,
hogy hasonlo korii tarsai mogott mindig elmaradt, es nem tudott
veliik lepest tartani. Nines tehat csodalnivalo azon, hogy mindig ugy
szerepelt kozottiik, mint „az ostoba”, es csakhamar allando celtablaja
lett csufolodasaiknak. Ez a koriilmeny megakadalyozta, hogy barato-
kat keressen, vagy talaljon.
Ezek az esemenyek szelsosegesen felfokoztak amugy is rendkiviil
eros fogyatekossagerzeset. Neveleset joindulatu, de hirtelen haragu
apja, aki katona volt, es gyenge, ertelmetlen, de uralkodni vagyo
anyja vezette. Bar a sziilok egyre hangsulyoztak joakaratukat, az ilyen
nevelest megis szigorunak kell tekinteniink. Jelentekeny szerepet
jatszott benne a megalazas. Jellemzo az a legkorabbi gyermekkori
emlekkeppen megtartott esemeny, amikor anyja ot haromeves
koraban fel oraig borson terdepeltette. Ez engedetlensege kovetkez-
teben tortent, melynek oka — amit anyja is j61 tudott, mert a gyermek
megmondta — az volt, hogy megijedt egy lovastol, es nem fogadott
szot anyjanak. Verest tulajdonkeppen ritkan kapott. Ha ez elofordult.
92
rflifidig ugy tortent, hogy egy tdbbsziju kutyakorbaccsal vertek meg,
utana bocsanatot kellett kernie es megmondania, hogy miert kapott
ki- gyereknek tudnia kell — mondta mindig az apja —, mit
l^vetett el”. Igy tortent egyszer, hogy igazsagtalanul kapott verest.
jvJivel utana nem tudta megmondani, hogy miert vertek meg, ujra
jnegvertek, egeszen addig, amig be nem vallott valami csinyt.
Ennek kovetkezteben a sziilok es a gyermek kozott mar koran
harcias hangulat keletkezett. A gyermek fogyatekossagerzese oly
mcrteket oltott, hogy a foleny erzeset egyaltalan nem is ismerte. Elete
csakiigy az iskolaban, mint otthon, kisebb-nagyobb megalaztatasok
szakadatlan lancolata volt. Meg az oaltal annak velt legkisebb
gyozelem is elerhetetlen maradt szamara. Az iskolaban meg 18 eves
koraban is mindig csak kinevettek. Megtortent egyszer, hogy maga
a tanar tette ezt, midon felolvasta egyik rossz dolgozatat a tobbiek
elott, gunyos megjegyzesek kisereteben.
Az effele esemenyek mindinkabb az elkiiloniiltsegbe szoritottak,
es lassankent maga is elkezdett a tobbiektol szandekosan visszavonul-
ni. Sziileivel valo harcaban olyan fegyverre talalt, mely hatekony volt
ugyan, de ranezve sulyos kovetkezmenyekkel jart: lemondott a
beszedrol. Ezzel elhagyta a kornyezethez valo kapcsolodas legfonto-
sabb eszkozet. Csakhamar senkivel sem tudott tobbe beszedbe
elegyedni. Teljesen maganyossa valt. Mivel senki sem crtette meg,
nem beszelt senkivel, elsosorban nem sziileivel, es ohozza sem beszelt
senki. Minden kiserlet, mely arra iranyult, hogy masokkal osszehoz-
zak, meghiusult. Meghiusult azonban kesobb minden szerelmi
kapcsolatra iranyulo kfserlete is, amit azutan maga is sulyosnak erzett.
Igy folyt elete 28 eves koraig. Az eros fogyatekossagerzes, mely
kedelyet athatotta, azt eredmenyezte, hogy parjat ritkito nagyravagya-
4 fektelen ervenyesiilesi es folenyre torekvese nem hagyta nyugodni,
es kozossegerzeset paratian modon megnyomoritotta. Minel keveseb-
bet beszelt, annal mozgalmasabb volt lelki elete, melyet ejjel-nappal
almok, gyozelmek es diadalok toltottek meg.
Igy almodta egyik nap a fent elmondott almot, melyben vilagosan
tukrozodik vissza a lelki eletere jellemzo „mozgasi vonal”.
93
Vegiil elmondunk meg egy almot, melyet Cicero ir le, es amely
egyike a leghiresebb profetai megalmodasoknak.
Szimonidesz, a kolto, egyszer egy ismeretlen holttestet talalt a?
utszelen, es gondoskodott annak tisztes eltemetteteserol. Egyszer,
midon hajoutra kesziilt, a halas halott almaban arra figyelmeztette,
hogy ne utazzek, mert hajotorest szenved es elpusztul. Nem is utazott
el, a tobbiek pedig, akik elutaztak, mind elpusztultak.* Ugy mondjak,
ez az alommal osszefiiggo esemeny evszazadokon at nagy feltunest
keltett, es mely benyomast gyakorolt az emberekre. Ha allast akarunk
foglalni ezzel az esemennyel szemben, meg kell allapitanunk minde-
nekelott, hogy abban az idoben nagyon sok hajo siillyedt el, tovabba,
hogy eppen emiatt sok ember almodott arrol, hogy az utazastol
el kell allnia. E koziil a sok alom koziil nyilvan eppen ebben egyezett
a valosag az alommal ugy, hogy erdekessege folytan megmaradt az
utokor szamara. Ertheto, hogy azoknak azembereknek, akik hajlamo-
sak titokzatos osszefiiggesek kutatasara, kiilonosen az effele elbesze-
lesek a gyengei.
Ezzel szemben mi jozanul a kovetkezokeppen magyarazzuk ezt
az almot. Koltonk testi jolete folotti gondjaban sohasem mutatott
nagy kedvet az utazasra, es midon az elhatarozas 6raja kozeledett,
megeroskest keresett. Segitsegiil hivta a halottat, akinek vele szemben
halasnak kellett mutatkoznia. Magatol ertetodik, hogy nem utazott
el. Ha pedig a hajo nem siillyedt volna el, a vilag valoszinuleg semmit
sem tudott volna meg az egesz esemenybol. Mert hiszen csak olyan
dolgokrol szerziink ertesiilest, melyek agyunkat felzaklatjak, melyek
valosziniive teszik, hogy eg es fold kozott tobb bolcsesseg van rejtve.
mint amirol almodni tudunk. Az alomban rejlo joslas azert ertheto,
mert ugy az alom, mint a valosag az embemek ugyanazt az
allasfoglalasat tartalmazza.
Gondolkodasra kesztet meg az a koriilmeny is, hogy nem minden
alom ertheto meg oly konnyen; tulajdonkeppen csak a legkevesebb
* L. Enne Nielsen: Das Unerkannte auf seinem Weg dutch die JahttauscH
Ebenhausen b. Munchen, Verlag Langewiesche-Brandt.
94
Vagy elfelejtjiik az almot mindjart, vagy pedig, ha bizonyos benyo-
mast hagy maga utan, rendszerint nem ertjiik, mi rejlik mogotte;
kiveve, ha veletleniil tanultunk alomfejtest. Az ilyen ertelmetlen
almokra is ervenyes, amit fent mondtunk, hogy az alom peldabeszed-
szeruen, szimbolikusan tiikrozi vissza az ember „mozgasi vonalat”.
A pelda fo jelentosege abban all, hogy olyan helyzetbe visz, mellyel
erosen egyiitterziink. Ha valamely problema megoldasaval foglalko-
zunk, es egyenisegiink bizonyos iranyba hajlik, a tapasztalat szerint
lendiiletet keresiink hozza. Nos, az alom kulonosen alkalmas ra, hogy
a problema megoldasahoz bizonyos ertelemben sziikseges hangulatot
es ihletet megerositse. A tenyen nem valtoztat semmit, hogy az
almodo nem erti meg az osszefiiggest. Eleg, hogy birtokaban van
az anyagnak es a lendiiletnek. Az alom megmutatja az almodo
gondolati tevekenysegenek nyomat, jelzi tehat az almodo „mozgasvo-
nalat”. Olyan, mint a fust, mely megmutatja, hogy valahol tuz eg.
A tapasztalt ember a tuzbol meg arra is tud kovetkeztetni, milyen
fa eg.
Osszefoglaloan azt mondhatjuk tehat: az alom megmutatja, hogy
az almodo milyen eletproblemaval foglalkozik, valamint azt is, mily
modon foglal allast azzal szemben. Kiilonosen ervenyesiil vagy
legalabbis nyomaiban fellelheto az alomban az a ket tenyezo, mely
azalmodot a valosagban is befolyasolja kornyezetevel szemben felvett
alfasfoglalasaban: a kozossegerzes es a hatalmi torekves.
6.	A tehetseg
A lelki jelensegek koziil, melyek megadj ak a lehetoseget arra, hogy
az ember lenyebol kovetkezteteseket vonjunk le es Iteleteket alkothas-
Sunk, figyelmen kiviil hagytunk eddig egyet, mely az emberi
gondolkodas teriiletere esik, es mely az ember megismerokepessegere
vonatkozik. Nem helyeztiink nagy sulyt arra, hogy az ember mit
gondol vagy mond magarol, abban a meggyozodesben, hogy
Giindenki tevedhet, es mindenki hajlamos kiilonbozo erkolcsi es onzo
^ggondolasokbol vagy erdekekbol lelki kepet masok elott retusalni.
95
seget siman elviselne, az ilyen asszony tobbnyire sivarra es onallotlan-
na lesz, mint azt a kovetkezo kis eset bizonyi'tja: Az asszony egy
kituno ember felesege volt, szerelembol ment ferjhez, de szigoriian
ragaszkodott a fent emlitett dogmahoz, melyben ferje is hitt. Idovel
teljesen geppe lett, nem letezett szamara mas, mint a kotelesseg, a
szolgalat es is met csak a szolgalat. Eltunt belole minden onallo
impulzus. Kornyezete, mely ehhez volt szokva, nem talalt benne
semmi kivetnivalot, am ez meg kevesbe szolgalt elonyere. Ez az eset
azert nem fajult el nagyobb nehezsegge, mert szereploi aranylag muvelt
emberek voltak. Am ha meggondoljuk, hogy az emberek nagy resze
a no alarendeltsegeben magatol ertetodo sorsot lat, meg kell latnunk
az ebben rejlo konfliktusanyag hatalmas tomeget. Ha a ferfi ezt az
elarendeltseget magatol ertetodonek tartj a: akkor kifogasolhat valamit,
amikor akar. Az ilyen alarendeltseg valoban lehetetlen.
Nemely asszonyban annyira tulteng az alarendeltseg szelleme, hogy
egyenesen uralkodni vagyo es brutalis ferfit keres. Ez a termeszetel-
lenes viszony rovidesen nagy konfliktusoknak szokott helyt adni.
Ilyenkor gyakran az a benyomasunk, mintha ezek az asszonyok a
no alarendeltseget a nevetsegessegig akarnak fokozni, hogy ezzel
bizonyitsak, mekkora ertelmetlenseg az.
Ismerjiik mar az utat, amely kivezet ebbol a nehezsegbol. A ferfi
es a no egyuttelesenek bajtarsi viszonynak, munkakozossegnek kell
lennie, melyben egyik fel sines a masiknak alarendelve, es ha ez a
jelenben meg csak ideal, akkor is legalabb mertekeiil szolgal annak,
mennyire haladt valaki a kultiiraban, illetoleg mennyire van meg
attol tavol, es hoi kovette el a hibat.
Az alarendeltseg kerdese nem esupan a nemek viszonyaiba jatszik
bele, nem esupan az egyes embert terheli megoldhatatlan nehezsegek
tomegevel, hanem fontos szerepet jatszik a nepek eleteben is. Ha
meggondoljuk, hogy valaha az egesz okor, gazdasagi helyzeteben,
uralmi viszonyaiban a rabszolgasagra epiilt, ha meggondoljuk, hogy
talan a ma elo emberek legtobbje rabszolgacsaladbol szarmazik, ha
elkepzeljiik tovabba, hogy evszazadok folyaman ket ilyen egymassal
eles ellentetben elo osztaly elt, es hogy egyes nepeknel a kasztszellemet
204
meg ma is egeszen elvhuen viszik keresztiil, megerthetjiik, hogy az
alarendeltseg elve es annak kovetelese meg mindig el az emberek
lelkeben, es kepes egy tipus megalkotasara. Ismeretes, hogy az
okorban a munkat szegyenletes foglalkozasnak tartottak, melyet csak
rabszolgak vegezhetnek, az ilrnak nem volt szabad magat munkaval
beszennyeznie. Az ur nem esupan parancsolo fel volt, hanem 6
egyesitett magaban minden mas jo tulajdonsagot is. Az uralkodo
osztaly a ,,j6k”-b61 allott, es a gorog „aristos” szo mind a kettot
jelenti. Az arisztokracia a „jok uralma” volt. Ezt termeszetesen a
hatalmi eszkozok dontottek el, nem pedig az erenyek es jo tulajdon-
sagok vizsgalata. Vizsga es osztalyozas legfeljebb ha a rabszolgaknal,
tehat a szolgalo osztalynal tortent, a jo ellenben az volt, aki a hatalmat
gyakorolta.
Az emberi leny ket megnyilatkozasi formajanak egybehangzasa
mind a mai napig befolyasolta a nezeteket, holott teljesen elvesztettek
ertelmiiket es jelentosegiiket korunkban, melynek igyekezete az
emberek egymashoz valo kozelitesere iranyul. Emlekezziink csak
vissza, hogy meg Nietzsche, a nagy gondolkodo is a „jok uralmat”
es a tobbiek alarendeltseget kovetelte. Meg ma is nehez kiverni
fejiinkbol az embereknek szolgaldkra es uralkodokra valo felosztasat,
es egymast teljesen egyenloknek erezniink. Ennek a szempontnak
mar az ismerete is haladast jelent, segit rajtunk, es megoriz a siilyos
tevedesektol. Vannak ugyanis emberek, akik annyira szolgaiakka
valtak, hogy oriilnek, ha valakinek valami semmiseget megkoszon-
hetnek, es szunteleniil bocsanatot kernek azert, hogy a vilagon
vannak. Emellett persze nem kell azt hinniink, hogy ezt a magatartast
konnyen elviselik; nagyon gyakran boldogtalanoknak erzik magu-
kat benne.
6. A^ urhatndmsag
Kz elozokkel elienkezo az az embertipus, mely mindig feliil akar
lenni, mindig az elso szerepet jatszani, melynek szamara az elet csak
ezt az orokos kerdest jelenti: „hogyan keriilhetnek mindenkivel
205
Megis lehet es szabad kovetkezteteseket vonnunk bizonyos gondok
kodasi folyamatokbol es azok szobeli kifejezesebol, ha korlatozott
mertekben is. Ha valakirol itelelet akarunk alkotni, nem zarhatjuk
ki szemleletunkbol a gondolkodas es beszed birodalmat.
Az ember itelokepessegere nezve — melyet altalaban „tehetseg”
newel szokas jelolni — szamos megfigyeles, vizsgalat, kutatas all
rendelkezesiinkre; ezek kiilonosen azokbol a kiserletekbol ismerete-
sek, amelyek a gyermek es a felnott intelligenciajat igyekeznek
megallapitani. A tehetsegvizsgalatokra gondolunk. Ezek a vizsgala-
tok ez ideig nem jartak eredmennyel. Ha egy csomo tanulo vizsgalatra
jelentkezik, az eredmeny tobbnyire azonos azzal, amit a tanito
vizsgalat nelkiil is megallapitott. A kiserleti pszichologusok nagy
biiszkeseggel veszik tudomasul ezt a koriilmenyt, melybol tulajdon-
keppen az deriil ki, hogy az effele vizsgalatok bizonyos fokig
foloslegesek. Masik meggondolando koriilmeny ezeknel a vizsgala-
toknal az, hogy a gyermekek gondolkodd- es itelokepessege nem
fejlodik egyforman, ugyhogy egyes gyermekeknel, akiknel a
tehetsegvizsgalat rossz eredmenyt adott, nehany ev mulva mar
azt eszleljiik, hogy tehetsegiik hirtelen kifejlodik. Masik momen-
tum az, hogy a nagyvarosi gyermekek vagy pedig azok, akik
mozgalmasabb eletet elo korbol szarmaznak, talpraesettsegiikkel,
mely csupan bizonyos gyakorlatbol szarmazik, nagyobb tehetseg
latszatat keltik, mialtal hatterbe szoritjak a hasonlo elokesziilettel
nem rendelkezo gyermekeket. Ismeretes, hogy a polgari gyerme-
kek altalaban 8—10 eves korukig talpraesettebbek a proletarsor-
bol szarmazottaknal. Ez azonban nem sz61 az elobbiek nagyobb
tehetsege mellett: az ok az elozmenyekben rejlik.
Igy tehat tehetsegvizsgalatokkal nem jutottunk messzire, kiilo-
nosen, ha tekintetbe vessziik azokat a szomoru eredmenyeket,
melyek Berlinben es Hamburgban mutatkoztak, ahol a tehetseg-
vizsgalaton jol megfelelt gyermekek kesobb feltunoen nagy
szamban mondtak csodot. Ez a jelenseg amellett szol, hogy a
tehetsegvizsgalat nem biztositeka a gyermek jo fejlodesenek. Ezzel
szemben az individualpszichologiai vizsgalatok sokkal jobban
96
bevaltak, mert nem arra iranyulnak, hogy megallapitsanak valamely
hatarozott fejlodesi pontot, hanem annak okat es keletkezeset
kutatjak. Ha sziikseges, az individualpszichologia segedeszkozokhoz
is nyul, mert a gyermek gondolkodo- es Itelokepesseget nem lelki
elctebol kiragadva, hanem azzal dsszefiiggesben szemleli.
97
VII. feje^et
A nemek viszonya
7. Munkamegos^tas es ketnemuseg
Az eddig megtargyaltakbol kovetkezik, hogy a lelkiekben ket
iranyzat uralkodik, mely befolyasol minden lelki tortenest, es azt
eredmenyezi, hogy az ember eletfelteteleinek letrehozatalaban es
biztositasaban, valamint a harom eletfeladat (szerelem, hivatas es
tarsadalom) teljesiteseben egyreszrol kozossegerzeset mukodteti,
masreszrol ervenyesiilesi torekveset, hatalomra es folenyre torekveset
valositja meg. Hozza kell szoknunk, hogy barmifele jelenseget
aszerint iteljiink meg, hogy benne ez a ket tenyezo milyen mennyisegi
es minosegi viszonyban all. Ha kozelebb akarunk jutni a lelek
megertesehez, rendszeresen kell kutatnunk ezt a viszonyt. E tenyezok
jelenlete hatarozza meg, mennyire kepes az ember az emberi
egyutteles logikajat felfogni, es mennyire kepes az ezaltal sziiksegesse
valt munkamegosztasba beleilleszkedni.
A munkamegosztas mulhatatlanul fontos tenyezoje az emberi
tarsadalom fennallasanak, es velejar, hogy mindenkinek meg kell
allnia a helyet valamely modon. Az, aki nem vesz reszt ennek a
kovetelmenynek teljesiteseben, megtagadja a kozossegi elet es egyal-
talan az egesz emberi nem fenntartasat, kiesik embertarsi szerepebol,
es bekebonto lesz. Enyhebb esetben rossz szokasrol, be netn
illeszkedesrol, osszeferhetetlensegrol beszeliink; sulyosabb esetben
kiilonckodesrol, elziillesrol, majd kesobb bunozesrol. Ezeknek a
jelensegeknek megitelese kizarolag a kozossegi elettol valo tavolalla-
suk es annak kovetelmenyeivel valo osszeferhetetlensegiik szempont-
jabol tbrtenhetik. Az ember erteket az adja meg, hogyan tolti be a
kozosseg munkamegosztasa altal szamara kijelolt helyet. Az ember
a kozossegi elet igenlese altal valik jelentosse a tobbiek szamara, es
98
|eSZ tagja annak az ezerszemu lancnak, mely az emberi tarsadalom
eletet alkotja. Ebbol a lancbol nem vehetiink el nagyobb szamu tagot
axielkiil, hogy a kozossegi elet ossze ne omoljck. Az egyen kepessegei
jelolik ki helyet az emberi tarsadalom osszprodukeiojanak folyamata-
ban. Minden bizonnyal tamadt valami dsszevisszasag ezen a teriileten
azaltal, hogy a hatalmi torekves, az uralkodni vagyas es masfele hibak
tnegzavartak es megakadalyoztak a munkamegosztas letrejottet, es
bands merteket allitottak fel az emberi ertek megitelesete, vagy pedig
azaltal, hogy az egyen valamely okbol nem alkalmas hivatasa
betoltesere. Keletkezhetnek a nehezsegek olyan egyenek hatalmi
vagyaibol es hibas nagyratdresebol is, akik az emberi egyiittelesnek
es egyiittmunkalkodasnak ezt a modjat sajat egoista erdekiikben
megakadalyozzak. Ismet mas bonyodalmak oka a tarsadalmi osztaly-
tagozodasban keresendo, melynek kovetkezteben a szemelyi hatalom
vagy a gazdasagi erdek ugy befolyasolja a munkateriilet elosztasat,
hogy a tobb elvezettel jaro, tobb hatalmat nyujto allasok bizonyos
tarsadalmi csoportoknak jutnak, mfg masok azokbol ki vannak zarva.
Annak az oriasi szerepnek meglatasa, melyet a hatalmi torekves jatszik
ezekben a jelensegekben, erthetove teszik, hogy a munkamegosztas
folyamata miert nem ment siman. Az eroszak sziintelen beavatkozasa
eredmenyezte azt, hogy a munka egyesek szamara kivaltsagga, masok
szamara elnyomatassa valt.
A ketnemuseg is hasonld munkamegosztast hoz letre. Egyik felet,
a not, testalkata kovetkezteben mar eleve kizarja bizonyos munkak-
bol, mig vannak munkak, melyeket ferfiak azert nem vegeznek, mert
ok mas teriileten jobban hasznosithatok. A nemek kdzti munka-
oiegosztast egeszen elfogulatlan alapon kellene elvegezni, es a
Oomozgalom, mikor a hare heveben nem fesziti tul a hurt, mar
Bagaeva tette ennek a szempontnak logikajat. A munkamegosztas
val6di ertelme tavol all attol, hogy az asszonyt noiessegetol megfosz
йа, vagy hogy a ferfi es no termeszetes viszonyat szetrombolja a
^amunkra adott munkalehetosegek kedveert. Az emberi fejlodes
folyaman a munkamegosztas ugy alakult, hogy a no atveszi azoknak
3 rnunkaknak egy reszet, melyek egyebkent a ferfit is elfoglaltak
99
volna. Ezaltal a ferfi abba a helyzetbe keriilt, hogy erejet hasznosabbar
gyumolcsoztethette. Az ilyen munkamegosztas nem nevezheto ettej.
metlennek, mig nem hagy parlagon munkaeroket, es nem el vissz5
a szellemi es testi erokkel.
2.	A ferfi elsobbsege a mai kulturdban
A kulturanak a hatalmi torekves iranyaban tortent fejlodese,
kulonosen egyes szemelyek vagy retegek az iranyu igyekezete, hogy
privilegiumokat biztositsanak maguknak, a munkamegosztast olyan
iranyba terelte, melynek eredmenyekeppen a mai kulturat a ferfi
kimagaslo jelentosege jellemzi, ahogyan az meg ma is fennail.
Munkamegosztasunk az elonyben reszesitett csoportnak, a ferfiaknak
elojogokat biztosit. A ferfiak aztan hatalmi helyzetiik kovetkezteben
a maguk erdekei szerint sajat elonyiik szempontjabol jelolik ki a no
helyet a munkamegosztasban, es a termelesi folyamatban koriilhata-
roljak a no eletenek teriiletet. Modjukban all, hogy maguk szamara
az elet kellemes formajat valositjak meg, hogy meghatarozzak az
asszony eletformajat, mely elsosorban a ferfiui szempontnak van
alavetve.
Mind ez ideig a ferfi a novel szemben allanddan folenyre torekszik,
es visszahataskeppen a no folytonosan elegedetlenkedik a ferfiak
privilegiuma miatt. A ket nem szoros osszetartozasabol eri hetove
valik, hogy a fesziiltseg, a lelki osszhang folytonos megrazkodtatasa.
messzire hato zavarokhoz vezet, s ezekbol olyan kozszellem fakad,
melyet az emberi nem mindkct resze rendkivul kinosnak erez.
Osszes berendezkedeseink, hagyomanyos megallapitasaink, torve-
nyeink, erkolcseink es szokasaink tanubizonysagot tesznek a fen*
privilizalt helyzeterol, mely a not iranyitja es fogva tartja. Az ekijogok
visszahatnak egeszen a gyermekszobaig, es nagy befolyassal vannak
a gyermeki lelekre. Nem tarthatjuk nagynak azt a megertest, melyet
a gyermek ezekkel az osszefuggesekkel szemben tanusit, de ug)
talaljuk, hogy annak erzesbeli tartalma igen melyen megalapozoB-
Az olyan jelensegek, mint mikor peldaul egy fiu arra a biztatast3-
100
I^gy lanyruhat vegyen fel, heves diihkitoressel felel, elegendo okot
ajnak a fentebb jelzett osszefuggesek kutatasara. Ez ismet mas
0ldalr61 mutatja meg a hatalmi torekvest.
Ha a fiu ervenyesulesi torekvese bizonyos fokot eler, eloszeretettel
jjp a ferfiassag utjara, melyet annak mindeniitt tapasztalhato elojogai
Hztossa tesznek. Mar emlitettiik, hogy a mai csaladi neveles felette
alkalmas ra, hogy novelje a hatalmi torekvest, es azzal egyiitt a ferfiui
elojogok tobbre becsiilesere es eleresere iranyulo hajlamot is. Altala-
ban a ferfi, az apa testesiti meg a gyermek elott a hatalom
szimbolumat. Titokzatos joves-menesevel sokkal inkabb felkelti a
gyermek erdeklodeset, mint az anya. Csakhamar eszreveszi az apa
kimagaslo szerepet, az apaet, aki parancsol, rendelkezik es mindent
iranyit. Latja, hogyan engedelmeskedik mindenki az 6 parancsola-
tainak, es hogyan hivatkozik az anya folyton orea. A ferfi minden
szempontbol etosnek es hatalmasnak mutatkozik a gyermek elott.
Vannak gyermekek, akiknek szemeben apjuk annyira mertekado,
hogy azt hiszik, minden szent amit 6 mond, es velemenyiik
megerositesere azt szoktak valaszolni, hogy apjuk is igy mondta.
Meg ahol az apai befolyas nem lep oly vilagosan eloterbe, ott is ugy
erzi a gyermek, hogy az apa a hatalmasabb, mert hiszen ugy latszik,
mintha a csalad egesz terhe az apa vallain nyugodnek. Holott
avalosagban csak a munkamegosztas adja meg az apanak a lehetoseget
ereje jobb kihasznalasara.
A ferfi hatalmi helyzetenek tortenelmi eredetere vonatkozolag ra
kell mutatnunk arra, hogy szamos torvenyt kellett hozni a ferfi
uralmanak biztositasara. Ez viszont azt jelenti, hogy a ferfi hatalmi
helyzetenek torvenyes megallapitasa elott voltak mas idok is, melyek-
ben a ferfiui elojog egyaltalan nem volt olyan bizonyos. Hogy ilyen
idoszak valoban volt, az tortenelmileg is bizonyitott teny. Ez volt
az anyajog ideje, melyben az anya, az asszony jatszotta az eletben a
jelentosebb szerepet, elsosorban a gyermekkel kapcsolatban. Az egesz
tbrzs ferfiai kotelezettsegekkel tartoztak a nonek. Erre mutatnak ma
ls bizonyos erkolcsok es hagyomanyok, mint peldaul az a trefas
szokas, hogy a gyermek elott minden ferfit bacsinak neveznek. Az
101
anyajogrol az apajogra valo atterest hatalmas hare elozte meg.
azt bizonyitja, hogy a ferfi azoknak az elojogoknak, melyeket sziveseu
tekint termeszettol adottaknak, egyaltalan nem volt elejetol fogva
birtokaban, hanem harcolnia kellett ertiik. (Ennek a fejlodesfolyamat.
nak jo es reszletes leirasa talalhato Bebel „А no es a szocializmus"
cimu munkajaban.) A ferfi gyozelme egyertelmu volt a no leigazasa-
val, es a leigazasi folyamatot epp a tdrvenykezes soran tortent
feljegyzesek tanusitjak.
Ezek szerint tehat a ferfi hatalmi helyzete nem volt termeszetadta
helyzet. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy csak a szomszedsaggal
valo allando hare folyaman bizonyult sziiksegesnek. A harcokban a
ferfi jelentos szerephez jutott, melyet vegiil arra hasznalt fel, hogy
vegervenyesen magahoz ragadja a vezetest. Ezzel a folyamattal
parhuzamosan fejlodott ki a magantulajdon es az oroksegi jog, mely
a ferfi hatalmi helyzetenek alapjava valt, mert altalaban a ferfi a szerzo
es a birtoklo fel.
Nem sziikseges, hogy a novekedo gyermek konyveket olvasson
ezekrol a dolgokrol. Ha semmit sem tud roluk, a tenyek hatasabol
megerzi, hogy a ferfi a kereso es elojoggal bird fel, meg akkor is,
ha a belato apa es anya hajlandok volnanak a regi idokbol
visszamaradt elojogokrol lemondani az egyenjogusag javara. Felette
nehez a gyermeknek elmagyarazni, hogy a haztartasban tevekenykedo
anya a ferfinak egyenjogu tarsa. Gondoljuk csak el, mit jelent a fill
szamara, hogy elso naptol fogva mindeniitt a ferfi elojoga tunik
szemebe. Mar sziiletesekor nagyobb drommel fogadjak, mint a lanyt,
es tronorokoskent iinneplik. Altalanosan ismert es elterjedt jelenseg,
hogy a sziilok inkabb akarnak fiut. A fiu lepten-nyomon erzi, hogy
mint ferfi ivadekot elonyben reszesitik es magasabbra ertekelik.
Hozza intezett vagy veletleniil elkapott szavak mindegyre nyilvanva-
lova vagy sejthetove teszik szamara a ferfi szerep nagy fontossagat.
A ferfiassag magasabbrendusege megnyilvanul elotte abban is, hogy
a haz asszonynepct kevesebbre becsiilt munkara alkalmazzak, es
vegiil, hogy a gyermek kornyezeteben elo nok maguk sincsenek
mindig meggyozodve a ferfival valo egyenertek usegiikrol. Alarendelt
102
es kisebb ertekunek feltiintetett szerepet jatszanak. Tobbnyire az
egesz eleten at nem dol el az az asszonyra nezve oly fontos kerdes,
melyet a hazassag elott fel kellene tennie a ferfinak: „Mit tartasz
a ferfi magasabbrendusegenek elverol a kulturaban es kiilonbskep-
pen a csalad kereteben?” Ennek kovetkezmenye egyik esetben a
ferfi val valo egyenlosegre torekves fokozott megnyilvanulasa,
mas esetekben pedig a kiilonbozo merteku beletdrodes. A masik
oldalon all a ferfi, az apa, aki mar gyermekkoraban abban a
meggyozodesben nott fel, hogy ferfi letere fontosabb szerepet
jatszik, es meggyozodesenek kovetkezteben kotelezve erzi magat,
hogy az elet es a kozosseg altal feladott kerdesekre mindig a
ferfiui elojog ertelmeben feleljen.
Mindazokat a helyzeteket, melyek ebbol a viszonybol fakadnak,
a gyermek ateli. Szamos kedvezotlen kepe es nezete tamad a no
mibenleterol. A fin lelki fejlodese ezen az uton ferfias szinezetet
nyer. Az, amit hatalomra torekveseben erdemleges celnak erez,
csaknem kivetel nelkiil ferfias tulajdonsag es allasfoglalas. A leirt
hatalmi viszonybol ferfias ereny fakad, mely eredetere utal.
Bizonyos jellemvonasok „ferfiasaknak”, masok „noieseknek”
szamitanak anelkiil, hogy barmifele alapteny jogot adna erre az
ertekelesre. Ha osszehasonlitanank a fiu es a leany lelki szerkezetet,
es abban ennek az osztalyozasnak latszolagos megerositeset
talalnank, akkor sem beszelhetnenk termeszeti tenyrol, mert
ezeket a jelensegeket olyan embereknel talaltuk, akik mar bizonyos
keretek koze vannak szoritva, akiknek eletterve es vezerfonala az
egyoldalu hatalmi iteletek folyaman megszukiilt. A hatalmi helyzet
kenyszerito modon jelolte ki nekik azt a terepet, melyen fejlodesiik
utjat kell keresniok. A ferfias es noies jellemvonasok megkiildn-
boztetese nem jogosult. Latni fogjuk, hogy mind a ket vonas
rnegfelel a hatalmi torekves kovetelmenyeinek, hogy noies eszko-
zokkel — amilyen az engedelmesseg es az alarendeltseg — szinten
lehet hatalmat gyakorolni. Az elonyok, melyeket az engedelmes
gyermek elvez bizonyos koriilmenyek kozott, sokkal inkabb
eloterbe juttatjak, mint ha engedetlen volna, habar mindket
103
esetben a hatalomra torekves jatszik szerepet. Az ember lelki
eletebe valo betekintest gyakran az nehezlti meg, hogy a hatalmi
torekves a legkulonbozobb jellemvonasok altal valosul meg.
Amint a flu idosebb lesz, ferfiassaganak jelentosege — mondhatni
— kotelessegeket rd ra. Nagyravagyasa, hatalomra- es folenyre
torekvese teljesen osszekapcsolodik, egyenesen azonossa valik a
ferfiassag kotelessegevel. Sok hatalomra torekvo gyermeknek nem
eleg, ha ferfiassaganak tudatat csupan magaban hordja, hanem
igyekszik megmutatni es bebizonyitani, hogy ferfi, es elojogai
vannak. Ezert egyreszt ki akar tunni, es tulhajtja ferfias jellemvonasa-
it, masreszt a noi kornyezettel szemben zsarnok modjara kiserli meg
folenyet kimutatni a talalt ellenallas nagysaga szerint: vagy daccal es
vad lazadassal vagy ravasz furfanggal.
Mivel minden embert a privilegizalt ferfiassag eszmenyi mertekcvel
meriink, nem csoda, hogy a gyermek ele is mindig ezt a merteket
allitjuk, mig vegiil maga is aszerint meri, vizsgalja es figyeli magat,
vajon elete mindig ferfi modra folyik-e, hogy elegge ferfias-e mar
stb. Ismeretes, mi mindent kepzeliink el ma a ferfiassag fogalma
alatt. Eloszor is valami tisztara onzot, valami olyat, ami az dnzest
kielegiti, tehat folenyt, masok foie magasodast; mindezt ferfias
jellemvonasok segitsegiil vetelevel, mint amilyenek a batorsag, az
его, a biiszkeseg, kiilonbozo — foleg nok felett aratott — gyozelmek;
hivatalok, meltosagok es cimek elereset; azt az igyekezetet, hogy a
„noies” lelki hajlamokkal szemben mcgcdzddjiink; allando kiizdelmet
a szemelyes folenyert, mert a foleny ferfiassagnak szamit.
Ily modon a fiu olyan vonasokat vesz fel, melyeknek mintakepet
termeszetesen felnott ferfiaktol, elsosorban apjatol kolcsonzi. Ennek
a mestersegesen tenyesztett nagysagi teveszmenek nyomait minden utt
kovethetjiik. A fiu mar ido elott azon igyekszik, hogy a hatalmat es
az elojogokat, melyek szamara a „ferfiassagot” jelentik, a szukscgesnel
nagyobb mertekben biztositsa a maga szamara. Ez a ferfiassagra
torekves, ha rossz iranyba fordul, a durvasag es brutalitas ismert
jelensegeive fajul.
A ferfilet szamos elonye nagy csabitd erovel bir. Nines mit csodalru
104
rajta, ha lanyoknal is gyakran ugy talaljuk, hogy vezervonalkent
ferfias idealt hordoznak magukban, mely vagy beteljesiilhetetlen vagy
vagy viselkedesiik megltelesenek mcrtcke vagy pedig fellepesuk es
cselekedetiik modja. („А kulturaban minden no ferfi akar lenni.”)
fde tartoznak azok a lanyok, akiket nem lehet visszatartani, hogy ne
olyan jatekokkal es munkaval foglalkozzanak, melyek inkabb fiuk
szamara valok, azoknak nagyobb testi alkalmassaga folytan. Igy
peldaul felmasznak minden fara, szivesen forgolodnak fiutarsasagban,
es minden noi munkat ugy utasitanak el, mintha az szegyen volna.
Mindenkeppen csak ferfias tevekenysegbcn lelnek kielegiilest. Minde-
zeket a jelensegeket ugy kell ertelmezniink, hogy a ferfiassag elonyben
reszesitesebol szarmaznak. Tisztan lathato itt, hogy mind a kimagaslo
pozicidert folytatott kiizdelem, mind a folenyre valo torekves inkabb
a latszatra terjed ki, mint a valosagra es az eletben betdltott tenyleges
helyzetre.
3.	A no kisebbertekusegerol s^olo eloitelet
Hatalmi allasanak igazolasara a ferfi, azon az erven kfvul, hogy
helyzete termeszetadta helyzet, tobbnyire meg azt is folhozza, hogy
a no kisebb erteku leny. A no kisebbertekusegerol szolo velemeny
annyira elterjedt, hogy minden ember kozkincse. Ezzel egyiitt jar a
fcrfinak bizonyos nyugtalansaga, mely meg az anyajog elleni hare
idejebol szarmazhat, amikor a no meg tenyleg nyugtalanito momen-
tum volt a ferfi szamara. A tortenelemben es irodalomban lepten-
nyomon effele utalasokra bukkanunk. Igy azt mondja az egyik romai
Ito: „Mulier est hominis confusio.” Papi tanacskozasokon elenken
targyaltak azt a kerdest, van-e a nonek lelke; tudomanyos ertekezese-
ket irtak arrol a kerdesrol, vajon egyaltalaban ember-e. A boszor-
kanyoriiletnek es a boszorkanyegetesnek evszazados tartama szomoru
bizonyltekat adja az akkori idok tevedeseinek, rettento bizonytalansa-
ganak es zavaranak, mely a nokerdes koriil uralkodott. Gyakran ugy
allitjak be a not, mint minden baj okat a vilagon. Ez tortenik az
etedendo bun biblikus abrazolasaban vagy Homerosz Iliaszaban,
105
mely elmeseli, hogyan dontott romlasba egesz nepeket egy asszony.
Minden idok mondai es mesei surun utalnak az asszony erkolcsi
fogyatekossagara, romlottsagara, gonoszsagara, hamissagara, allha-
tatlansagara es megbizhatatlansagara. A „noi konnyelmuseg” tor-
venyszeki indokolasokban egyenesen erv gyanant szerepel. Hasonlo-
keppen lebecsiilik a not iigyessege, teljesitokepessege tekinteteben.
Az osszes nepek szolasmodjai, anekdotai, kbzmondasai es elcei tele
vannak a not lebecsiilo kritikaval; civakodast, pontatlansagot, kicsi-
nyesseget, butasagot (hosszu haj, rd vid esz) vetnek szemere. Finom
eleselmejuseggel igyekeznek a no kisebbertekuseget bizonyitani; es
ezeknek a ferfiaknak — mint Strindberg, Moebius, Schopenhauer,
Weininger — sorat meg jelentekeny szamu asszony is noveli, akik
beletorodesiikben odaig jutottak, hogy osztjak a no kisebbertekuse-
gerol es alarendelt szereperol szdld felfogast. A no kevcsre becsiilese
kifejezesre jut a noi munka dijazasaban is, mely fuggetleniil attol,
hogy a ferfimunkaval egyenerteku-e vagy sem, emezenel sokkal
alacsonyabb.
A tehetsegvizsgalatok osszehasonlitasainal valoban azt talaltak,
hogy bizonyos targyakban, peldaul a matematikaban, a fiuk tanusita-
nak nagyobb tehetseget, masokban, peldaul nyelvekben, a lanyok.
Kitunt, hogy a fiuk a ferfifoglalkozasra elokeszito targyakban tenyleg
tobb tehetseget mutatnak. Ez azonban csak latszolag szol nagyobb
tehetsegiik mellett. Ha a lanyok helyzetet kozelebbrol szemiigyre
vessziik, kideriil, hogy a no kisebb kepessegerol sz616 peldalozas:
mese, hazugsag, mely az igazsag szineben tunik fel.
A leany lepten-nyomon, mondhatnank naponkent es minden
valtozatban hallja, hogy a leanyok tehetsegtelenek es csak konnyebb,
alarendelt munkara alkalmasak. Mivel gyermek leven nem kepes az
effete iteleteket helyessegiik szempontjabol megvizsgalni, az asszonyi
alkalmatlansagot a no megvaltoztathatatlan sorsanak tekinti, es veg&
maga is hinni fog sajat alkalmatlansagaban. Elcsugged, es
amennyiben egyaltalaban hozzajuk fer — mar eleve nem mutatja a
sziikseges erdeklodest a ferfiszakmak irant, vagy pedig erdeklodeset,
ha megvolt, elvesziti. Hianyzik kiilso es belso elokesziilete.
106

Ilyen koriilmenyek kozott termeszetes, hogy a no alkalmatlan-
sagara felhozott bizonyitekok hclyeseknek latszanak. Ennek a
tevedesnek ket oka van. Egyik az, hogy — egyoldalu, tisztan
egoista indokokra tamaszkodva — az ember erteket meg mindig
iizleti szempontbol felbecsiilt teljesitmenye alapjan hatarozzuk
mcg. Ez a szempont persze elhanyagolja azt a kerdest, hogy a
teljesitmeny es a teljesitokepesseg mennyiben fiigg ossze a lelki
fejlodessel. Ha erre a kerdesre tobb gondot forditanank, nyomara
jutnank a masik oknak is, mely sokban hozzajarult a no kisebb
teljesitokepessegerol szold hibas felfogas keletkezesehez. Megfe-
ledkeziink rola, hogy a lanynak gyermekkora 6ta az egesz vilag
eloiteletekkel tolti meg a fejet, ami csak arra jo, hogy ertekebe
vetett hitet, onbizalmat megrenditse, es alaassa abbeJi rcmcnyet,
hogy valaha is ertekeset fog alkotni. Midon ebben csak megero-
sbdik, midon azt latja, hogy a noknek csak alarendelt szerep jut:
erthetove valik, hogy batorsagat elveszti, semmibe sem mer
belefogni, es vcgiil visszaretten az elet feladataitol. Akkor persze
alkalmatlan es hasznalhatatlan lesz. Azonban, ha valakit a kozve-
lemeny tekintelyevel befolyasolunk, es annak segitsegevel lebont-
juk kepessegeibe vetett remenyet, ha alaassuk tekintelyet, es azutan
ligy talaljuk, hogy semmit sem produkal, nines jogunk kijelcnteni,
hogy igazunk volt. Ellenkezoleg, be kell vallanunk, hogy mi
okozta az egesz szerencsetlenseget.
Nem konnyu dolog kulturankban a leanynak onbizalmat es
batorsagat megoriznie. A tehetsegvizsgalatoknal az a figyelemre
melto teny deriilt ki, hogy a lanyoknak egy tizennegy es tizennyolc
ev kozotti csoportja oly fokii tehetseget arult el, mely folotte all
az osszes csoportokenak, meg a fiukenak is. A vizsgalodasok
kimutattak, hogy ezek a lanyok mind olyan csaladbol szarmaztak,
rnelyekben az anyanak — vagy eppen csak neki — onallo
foglalkozasa volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a lanyok otthon olyan
helyzetben voltak, melyben egyaltalaban nem vagy csak kevesse
eteztek a no kisebb teljesitokepessegerol szolo eloiteletet, mert
sajat szemiikkel lattak, hogy anyjuk hogyan ervenyesiil ratermett-
107
segevel. Ezert szabadon es onalldan fejlodhettek, es az eloitelet
okozta gatlasok alig erintettek oket.
A not lebecsiilo eloitelet ellen tovabbi ervet adnak keziinkbe
azok az asszonyok, akik a legkiilonbozobb teriileteken, kiilonosen
irodalomban, muveszetben, technikaban es orvostudomanyban
kimagaslo eredmenyeket ertek el, akiknek teljesitmenyei a ferfiake-
val teljesen egyenlok. Egyebkent is, annyi ferfi van, aki nem
csupan a teljesitokepesseg hianyarol, hanem a teljes alkalmatlan-
sagrol tesz tanusagot, hogy ugyanannyi bizonyitekkal — terme-
szetesen eppoly keves joggal — alkothatnank eloiteletet a ferfiak
kisebbrendusegerol.
Sulyos kovetkezmenyekkel jar az a koriilmeny is, hogy a no
kisebbertekusegerol alkotott eloitelet a fogaimak sajatsagos ketteosz-
tasahoz vezetett. Ez a ketteosztas abban a szokasban nyilvanul meg,
hogy egyrcszrol a ferfiast az „ertekes”, „eros”, „gyozelmes”, masresz-
rol a noiest az „engedelmes”, „szolgalatkesz”, „alarendelt” fogalmak-
kal azonositjuk. Ez az ertekelesmod oly melyen belegyokerezett az
emberi gondolkodasba, hogy kulturankban minden kivalo dolognak
ferfias szinezete van, mig minden kevesbe ertekes es elvetendo
noiesnek szamit. Ismeretes, hogy vannak ferfiak, akiket nem lehet
sulyosabban megserteni, mint ha noiesnek nevezik oket, mig lanyokra
nezve nem jelent sertest az, hogy ferfias a lenyiik. A hangsuly mindig
azon van, hogy minden, ami a nore emlekeztet, kisebb erteku.
Azok a jelensegek tehat, melyek az emlitett eloitelet mellett szolnak,
kbzelebbi megtekintcsre a megakadalyozott lelki fejlodes kovetkez-
menyeinek bizonyulnak. Nem allitjuk, hogy minden gyermekbol
olyan embert sikeriil nevelniink, aki a szokasos nezet szerint
„tehetseges”, nagy alkotasokra hivatott, de kepesek volnank belole
olyan embert faragni, aki „tehetsegtelennek” szamit. Ezt ugyan meg
sohasem tettiik meg, de tudjuk, hogy masoknak mar sikeriilt. Es
hogy ez a sors manapsag lanyokat gyakrabban er, mint fiilkat,
konnyen elkepzelheto. Volt alkalmunk olyan „tehetsegtelen” gyerme-
keket latni, akik egy szep napon mint tehetsegesek jelentkeztek,
mintha egyenesen atalakultak volna tehetsegtelenbol tehetsegesse.
108
4.	Menekjiles а пог szerep elol
К ferfi terhoditasa sulyos zavart okoz a no lelki fejlodeseben,
melynek kovetkezmenye az, hogy a no szerepevel csaknem cgeszcben
elegedetlen. A no lelki elete ugyanazon a vonalon es ugyanazon
feltetelek kozott mozog, mint mindazoke az embereke, akik helyze-
tiikbol sulyos fogyatekossagerzest meritenek. A no lelki fejlodesehez
aztan meg sulyosbito momentumkeppen jarul allitolagos termeszetes
fogyatekossaganak eloitelete. Ha sok lany megis ugy-ahogy kiegyen-
liti helyzetet, ezt jellemfejlodesenek koszonheti, intelligenciajanak, es
esetleg meg bizonyos elojogoknak, melyek azonban csak azt mutat-
jak, hogy egyik hiba hogyan von maga utan a masikat. Ilyen elojogok
a kimeles, a fenyuzes, udvariassag, melyek a kedvezesnek legalabb
latszatat keltik, mert a no tiszteletet mimelik. Ide tartoznak vegiil
bizonyos idealizalasok, melyek vegre is arra iranyulnak, hogy olyan
noidealt teremtsenek, mely tulajdonkeppen a ferfi kedveert tamadt.
Talaloan jegyezte meg egyszer egy no: a noi ereny a ferfiak iigyes
talalmanya.
A noi szerep elleni harcban altalaban ket tipust kiilonboztetunk
meg. Egyiket alkotjak azok a lanyok, akik aktiv, „ferfias” iranyban
fejlodnek. Rendkiviil energikusak, nagyravagyok, es a dicsosegert
kiizdenek. Fiutestvereiket es fiupajtasaikat feliil akarjak miilni,
eloszeretettel fognak a ferfinem szamara fenntartott foglalkozasokba,
mindenfele sportot uznek stb. Gyakran a szerelmi es hazassagi
viszony ellen is vedekeznek. Ha megis kotnek ilyen viszonyt,
megzavarjak azzal az igyekezetiikkel, hogy mindig ok legyenek az
uralkodo fel, aki a masikkal szemben valami modon folenyben van.
Minden haztartasi ugy irant nagy idegenkedest tanusitanak; vagy
direkt modon azaltal, hogy ezt nyiltan bevalljak, vagy kozvetve, oly
modon, hogy tagadjak minden abbeli tehetsegiiket, sot igyekeznek
bizonyitekat adni a haztartasi munkara valo alkalmatlansaguknak.
Ez az a tipus, mely ferfias modon igyekszik a hibat helyreiitni. A
noi szerep elleni vedekezes alkotja egesz lenye alapvonalat. Neha a
„ferfiasszony” (Mannweib) kifejezessel illetik oket. Ennek al alapja
109
azonban az a teves felfogas, melynek ertelmeben egyesek azt hiszik,
hogy ezeknel a lanyoknal veliik sziiletett tenyezo, ferfias szubsztancia
szerepel, mely kenyszeriti oket az ilyen beallitottsagra. Egesz kultur-
tortenetiink azonban azt mutatja, hogy a no elnyomasa es azok a
korlatozasok, melyeknek ma is ala van vetve, elviselhetetlenek az
ember szamara, es lazadasra kesztetik. Ha ez a lazadas olyan iranyt
vesz, melyet „ferfiasnak” erziink, ennek oka abban keresendo, hogy
a vilagban ervenyesiilesnek ket lehetosege van: az idealizalt no vagy
a ferfi modja. Ezert minden kimozdulas a noi szerepbol ferfiasnak
latszik es viszont. De nem azert, mintha valami titokzatos szubsztan-
cia jatszanek szerepet benne, hanem mert tarsadalmilag es lelkileg
nem lehet maskent. Ezert szem elott kell tartanunk azokat a
nehezsegeket, melyeknek sulya alatt a leany lelki fejlodese vegbe-
megy. Mindaddig nem varhatjuk a notol, hogy az elettel, kulturank
tenyeivel es egyuttelesiink formaival kibekiiljon, mig meg nem adtuk
a ferfival valo egyenjogusagat.
Az asszonyok masik tipusahoz tartoznak azok, akik rezignacidval
jarnak az eletben, es hihetetleniil nagyfoku alkalmazkodasrol, enge-
delmessegrol es alazatrol tesznek tanusagot. Latszolag mindenhova
beilleszkednek, mindenbe belefognak, ellenben oly nagyfoku iigyet-
lenseget es korlatoltsagot arulnak el, hogy semmiben sem haladnak
elore, olyannyira, hogy az embernek gyanut kell fognia. Vagy pedig
ideges tuneteket produkalnak, gyengesegiikkel tiintetnek, elvarjak,
hogy tekintettel legyenek rajuk, mialtal megmutatjak, hogy a
dresszura es az eroszakossag rendszerint ideges betegseggel bosszulja
meg magat, es az embert alkalmatlanna teszi a tarsadalomban valo
eletre. Ezek a nok a legjobb emberek a vilagon, de sajnos betegek,
es nem tudnak eleget tenni a veliik szemben tamasztott kovetelme-
nyeknek. Kornyezetiik megelegedettseget nem tudjak huzamosan
elnyerni. Alarendeltsegiik, alazatuk es onkorlatozasuk alapja ugyanaz
a lazadas, mint az elso tipuse, mely vilagosan azt hirdeti: nines sok
orom az eletben.
Harmadik tipust latszanak alkotni azok, akik a noi szerepet netn
utasitjak ugyan el, de megis magukban hordjak azt a kinzo tudatot,
110
kogy mint kisebbrendu lenyek, alarendelt szerepre vannak itelve.
rfeljcsen meg vannak gyozodve a nok kisebbrendusegerol, valamint
arrol is, hogy csak a ferfi hivatott ertekes alkotasra, ezert elojogait
is elismerik. Ezzel megerositik azt a korust, mely minden alkotokepes-
seget a ferfinak tulajdonit, es kiveteles helyzetet kovetel szamara.
Gyengesegiiket ugy mutogatjak, mintha el akarnak azt ismertetni,
es tamaszt kovetelnenek. De ez a magatartas is csak a szunnyado
lazadas kitorese, mely gyakran oly modon nyilvanul meg, hogy az
asszony a hazassagban a ra varo feladatokat szakadatlanul a ferfira
haritja, azzal az onkentes beismeressel, hogy azokat csak egy ferfi
tudja teljesiteni. Tekintettel arra, hogy az elet egyik legfontosabb es
egyben legnehezebb feladata, a neveles az asszonyi kisebbrendusegrol
alkotott eloitelet ellenere is legnagyobb reszben a note van bizva,
kepet alkothatunk arrol, hogy ezek a tipusok milyen nevelok. Ezen
a teren meg szembetunobb a kiilonbseg. A ferfias magatartasu elso
tipus zsarnoki modon tesz-vesz, allandoan kiabal es biintet. Ily modon
siilyos nyomast fejt ki a gyermekre, mely alol az termeszetesen
menekulni igyekszik. Ha igy egyaltalaban el lehet valamit erni, az
legfeljebb dresszura, melynek semmi erteke sines. A gyermek
benyomasa tobbnyire az, hogy anyja alkalmatlan nevelo. A larma,
zsbrtolodes es kapkodas mindenkeppen rosszul hat, es fennail annak
a veszelye, hogy a leanyt utanzasra serkenti, a fiut ellenben egesz
eletere tarto remulettel tolti el. Az ilyen anyak uralma alatt felnoveke-
dett ferfiak kozott feltunoen sok olyan talalhato, aki messzire kiter
a no elol, mint aki a keserusegbe mar belekostolt, es nem bizik tobbe
asszonyi lenyben. Igy jon letre a nemek kozotti teljes meghasonulas,
melyet aztan mar tisztan korosnak erziink, meg ha vannak is egyesek,
akik a „ferfi es noi szubsztancia rossz elosztasarol” regelnek.
A masik ket tipus epp olyan eredmenytelen nevelo. Annyira
ketkedo magatartast tanusitanak, hogy a gyermek csakhamar rajon
az onbizalom hianyara, es az anyja fejere no. Az anya mindig ujra
es ujra probalkozik, folyton inti, es idonkent azzal fenyegetozik,
hogy megmondja az apanak. Azaltal azonban, hogy mindig a ferfi
°evel6re hivatkozik, ismet csak elarulja, hogy nem hisz neveloi
111
tevekenysegenek eredmenyessegeben. Ezert a nevelesben is nyitva
hagyja a visszavonulas utjat, mintha feladatanak tartana igazolni azt
az allaspontot, hogy csak a ferfi hasznalhato, es ezert a nevelesben
is nelkiilozhetetlen. Az ilyen asszonyok tehetetlensegiik erzeseben
neha teljesen elutasitjak a neveloi tevekenyseget, es annak felelosseget
atharitjak a ferfira, a nevelonore stb.
A noi szereppel valo elegedetlenseg meg elesebben kiiitkozik
azoknal a leanyoknal, akik „magasabb” indokokbol vonulnak vissza
az elettol. Oly modon peldaul, hogy zardaba vonulnak, vagy olyan
hivatast valasztanak, mely cblibatussal van egybekotve. Ezek is, nem
tudvan kibekiilni noi szerepiikkel, azon igyekeznek, hogy megtagad-
jak a tulajdonkeppeni hivatasukra valo elokesziiletet. Sok leanynak
az a torekvese, hogy mielobb hivatalba lepjen, ebben leli okat: a
hivatassal egyiitt jaro onallosag vedelmet nyujt az ellen, hogy a
hazassagnak oly konnyen ki legyen szolgaltatva. Ebben az allasfogla-
lasban ismet a noi szerep hagyomanyos modjatol valo huzodozas a
hato tenyezo.
Meg amikor a leany ferjhez megy, mikor azt gondolnank, hogy
a noi szerepet szivesen vallalta magara, meg akkor is gyakran kideriil,
hogy a ferjhezmenes nem mindig bizonyiteka a noi szereppel valo
megbekeltsegnek. Tipikus pelda erre a kovetkezo. Harminchat eves
asszony panaszkodik kiilonfele ideges tiinetekrol. Oregedo ferfi es
nagymertekben uralomra vagyo asszony hazassaganak idosebb gyer-
meke. Mar az a koriilmeny, hogy az anya feltunoen szep leany letere
oregedo ferfit valasztott, gyanut kelt az iranyban, hogy mar ebben
a hazassagban is szerepet jatszott a noi szerep iranti ellenszenv, es
ez befolyasolta a ferjvalasztast. A sziilok hazassaga nem sikeriilt. Az
asszony vitte a sz6t a hazban, megpedig hangosan. Akaratat tekintet
nelkiil ervenyesitette. Az idos ferfi minden alkalommal sarokba
szorult. A beteg elmeseli, hogy anyja gyakran meg azt sem turte,
hogy apja kinyujtozkodva pihenjen a pamlagon. Az anya egy maga
felallitotta es mindenki elott serthetetlen ervenyu elv szerint igyeke-
zett a hazat vezetni. Betegiink, akit apja elkenyeztetett, tehetseges
gyermekkent nott fel. Anyja viszont sohasem volt megelegedve vele,
112
es mindig ellene volt. Kesobb, mikor meg fiu is sziiletctt, aki fele
az anya sokkal inkabb hajlott, a leany helyzete egeszen elviselhetetlen-
|ne valt. Abban a tudatban, hogy biztos tamaszt nyer apjaban — aki
batmennyire tiirelmes es engedekeny maskor, ha rola van szo, heves
ellenallast tanusit —, anyjaval folytatott makacs harcaban egeszen
gyulolettel telt gondolatokig jutott. Tamadasanak kedvenc teriilete
volt anyja tisztasaga, aki pedanteriajat annyira tulsagba vitte, hogy
peldaul a cselednek nem volt szabad a kilincset megcrintcnie, amig
meg nem mosta a kezet. A leanynak kiildnos dromet okozott, ha
piszkosan es rendetleniil jarkalhatott, es mindent bepiszkithatott.
Kibontakozo tulajdonsagai mindenben cllenkcztek azokkal, melyeket.
anyja elvart tole. Ez a koriilmeny vilagosan ellene szol a velesziiletett
jellemtulajdonsagokrol elterjedt feltevesnek. Csak tudatos vagy
ontudatlan terv alapjan tortenhetik, hogy a gyermek olyan tulajdon-
sagokat fejleszt ki, melyeken anyja halalra mergelodik. A hare meg
ma is tart, es alig lattam valaha nagyobb ellensegeskedest.
Mikor a leany nyolceves volt, korulbeliil a kovetkezo helyzet
uralkodott: az apa mindig a leany partjan van, az anya szigoru,
haragos arccal jar-kel, eles megjegyzeseket es szemrehanyasokat tesz.
A leany nyelves, visszavagasra kesz, es hallatlanul szellemes, mialtal
megbenitja anyja minden faradozasat. Hozzajarult ehhez az a sulyos-
bito koriilmeny, hogy a fiu, az anya elkenyeztetett kedvence
szivbillentyrihibaban megbetegedett, es ez meg inkabb megnovelte
anyja gondoskodasat. (Figyeljiik csak a sziilok es gyermekek folyton
keresztezodo torekveseit!) Ilyen koriilmenyek kozott nott fel.
Ekkor tortent, hogy a leany komoly idegbetegsegbe esett, melyet
senki sem tudott megmagyarazni. A betegseg abban allott, hogy
mindig anyja ellen iranyulo rossz gondolatok kinoztak, melyekrol
ugy erezte, hogy mindenben megakadalyozzak. Vegiil hirtelen a
vallasba menekiilt, etedmeny nelkiil. Ido multan ezek a gondolatok
dapadtak, amit az orvossag javara irtak. Hanem az anya valoszinuleg
megis visszaszorult egy kisse. A betegseg maradvanyakeppen feltuno
zivatariszony lepett fel. A leany azt kepzelte, hogy a zivatar az 6
rossz lelkiismerete miatt keletkezik, es egy nap majd szerencsetlense-
113
get hoz szamara, rossz gondolatai biintetesekeppen. Lathatjuk, hogy
a gyermek maga is mennyire igyekszik mar anyja iranti gyuldleteto]
megszabadulni.
Igy folyt tovabb a leany fejlodese, es mar ugy latszott, hogy szep
jovo var ra. Mely benyomast tett ra egyszer egy tanarnojenek az a
kijelentese, hogy mindent meg tudna tenni, ha akarna. Az ilyen
szavak magukban nem jelentenek semmit, az 6 szamara ellenben azt
jelentettek: ha valamit veghez akarok vinni, kepes is vagyok ra. Ez
a felfogasa ismet felkeltette benne az anyja iranti harcot.
Eljott a serdules kora, szep leannya fejlodott, eladosorba kerult,
es sok keroje akadt. Elesnyelvusegevel azonban elvagta minden
kapcsolat lehetoseget. Csak egy oregedo ferfi volt kozeleben, akihez
kiilonoskeppen vonzodott, ugyhogy mindig attol feltettek, hogy
hozzamegy. Ido mulva azonban ez a ferfi is otthagyta, es huszonhat
eves koraig kero nelkiil maradt. Ez az 6 kdreiben feltuno volt, nem
tudtak megmagyarazni, mert nem ismertek tortenetet, nem tudtak,
hogy anyjaval gyermekkora 6ta folytatott kemeny harcaban elviselhe-
tetlen, civakodo lennye valt. A hare lett leggyozedelmesebb pozicioja.
Anyja viselkedese arra ingerelte es kesztette, hogy mindig a gyozelmet
hajszolja. Szoharc lett a fo drome, abban mutatkozott meg hiusaga.
„Ferfias” beallitottsaga abban is megnyilatkozott, hogy csak olyan
jatekokat szeretett, melyekben az ellenfelet le lehet gyozni.
Huszonhat eves koraban megismerkedett egy tiszteletre melt6
ferfival, akit civakodo lenye nem riasztott el, es komolyan megkerte
ot. A ferfi alazatosan es alattvald modjara viselkedett. Hozzatartozoi
siirgetesete, akik igyekeztek rabimi, hogy hozzamenjen, ismctelten
kijelentette, hogy idegenkedik tole, es a vele valo hazassag nem hozna
jot. Ismerve lenyet, nem volt nagy dolog ezt megjosolni. Ket
esztendei ellenkezes utan vegiil igent mondott, abban a szilard
meggyozodesben, hogy a ferfiban rabszolgat nyer, akivel azt teheti,
amit akar. Titokban azt remelte, hogy apjanak masat talalja benne,
aki mindig mindenben engedett neki.
Csakhamar kideriilt, hogy tevedett. Mar par nappal a lakodalotf1
utan a ferj pipazva iildogelt a szobaban, es kedelyesen olvasta az
114
ujsagot. Reggel eltunt irodajaban, pontosan jott haza ebedre, es
fporgott, ha az ebed nem volt keszen. Pontossagot, gyengedseget,
tjsztasagot kovetelt, csupa olyan dolgot, amelyrol az asszony ugy
gondolta, hogy nem neki valdk. A viszony korantsem alakult
olyanna, mint amilyen apja es kozte volt. Legvarai osszeomlottak.
yjincl inkabb kovetelt valamit, ferje annal kevesbc engedett klvansa-
gainak, viszont minel tobbct utalt a ferfi a haziasszonyi szerepre,
annal kevesebbet latott abbol. Az asszony nem szunt meg ferjet
figyelmeztetni, hogy semmi joga sines ilyesmit kovetelni, mert hiszen
6 kifejezetten megmondta neki, hogy nem szereti, a ferfit azonban
ez hi degen hagyta. Kerlelhetetleniil folytatta koveteleseit, ilgyhogy
a jovo szomoru kilatasokat sejtetett az asszony szamara. Az igazsagos,
koteiessegtudo ferfi a magamegfeledkezes mamoraban kerte meg, de
ez a mamor csakhamar elszallt, amint biztos birtokaban erezte a not.
A koztiik levo diszharmonian az sem segi'tett, hogy az asszony
anya lett. LJj kotelessegeket kellett magara vallalnia, amellett egyre
tomlott anyjahoz valo viszonya, mert az veje mellett foglalt allast.
A szakadatlan hazi haboruskodas olyan eros eszkozokkel folyt, hogy
nines mit csodalkoznunk rajta, ha a ferfi neha kimeletlenul es esunyan
viselkedett, ami azutan az asszonynak adott igazat. A ferj viselkedeset
az asszony ridegsege, noi szerepevel valo beketlensege okozta. A
szereposztast eredetileg ugy gondolta el, hogy 6 lesz az uralkodo,
rabszolga kisereteben jar az eletben, aki minden kivansagat teljesiti.
Ezt a szerepet meg el tudta volna viselni.
Hat most mit csinaljon? Elvaljon talan, visszaterjen anyjahoz, es
dismerje legyozeteset? Onallo mar nem lehetett, ahhoz hianyzott
dokesziilete. A valas egyenlo lett volna biiszkesegenek, hiusaganak
®egsertesevel. Az elet gyotrelemme valt szamara. Egyik oldalon a
ferj zsortolodott mindenen, masik oldalon allott az anya folytonos
hrnadasaival, s mindegyre tisztasagot es rendszeretetet predikalt.
Egyszer csak hirtelenjeben tiszta es rendszereto lett. Egesz nap
’’tosott, tisztogatott. Ugy latszott, mintha megertette volna a tanita-
s°kat, melyekkel anyja allanddan a fillet ragta. Anyja eleinte baratsa-
I &°san mosolygott, es a ferj is oriilt felesege hirtelen kitort rendszere-
115
tctcnek, amint allandoan ki- es berakta a szekrenyeket. Az ilyesmf
azonban tulzasba is lehet vinni, s ez tortent a mi esetiinkben is. EgeS2
nap mosott es surolt, mig mar egy ep holmi sem maradt a hazna],
s akozben olyan buzgalommal jart el, hogy mindenki zavarta 6t
rendcsinalasaban, hasonlokeppen 6 is mindenkit. Ha valamit kitrw
sott, es valaki ahhoz hozzanyult, akkor ismet ki kellett oblitenie, es
azt csak 6 tehette meg szemelyesen.
Ez az ugynevezett mosasi kenyszer rendkiviil gyakori jelenseg.
Az ebben a betegsegben szenvedo nok valamennyien a noi szerep
ellen kiizdenek, es ily modon kiserelik meg, hogy a tokeletesseg
magaslatarol tekintsenek le azokra, akik nem mosnak s mosdanak
napjaban annyiszor. Igyekezetiik ontudatlanul arra iranyul, hogy a
hazat felduljak. Amellett ritkan lehetett valahol annyi piszkot latni,
mint ennel az asszonynal. Nem a tisztogatas volt szamara fontos,
hanem a zavar, melyet azzal okozott.
Szamos peldan lehetne bizonyitani, hogy a noi szereppel valo
megbekeltseg tobbnyire csak latszat. Betegiink lenyehez hozzaillik
meg, ha azt halljuk, hogy nines baratnoje, senkivel sem fer ossze, es
senkire sines tekintettel. Kulturank legkozelebbi feladata, hogy a
leanynevelesnek olyan utakat nyisson, melyeken az elettel valo
megbekeles letrejbhet. Ahogyan a dolgok ma allanak, ez a megbekeles
neha meg a legkedvezobb kbrulmenyek kozott sem jbhet letre.
Kulturankban a no fogyatekossagat — habar a valdsagban nem all
fenn, es minden belatassal biro ember tagadja — meg mindig
torvenyek es hagyomanyok erositik meg. Nyitva keD tartanunk
szemunket, hogy tarsadalmi rendunk hibas magatartasanak egesz
technikajat felismerhessiik, es kiizdhessiink ellene. Mindezt pedig n£
a no iranti betegesen fokozott tiszteletbol tegyiik, hanem azert, melt ।
ezek az allapotok megsemmisitik tarsadalmi eletiinket.
Ebben az osszefiiggesben meg kell emliteniink meg egy jelenseg^-
mely szinten alkalmat szolgaltat a no lekicsinylo biralasara. Ez '
jelenseg a veszelyes kor, mely az dtvenedik eletev koriil nyilvan111
meg a lelek oly tiineteiben es elvaltozasaiban, melyeket bizony0
jellemvonasok kielezodese hoz letre. A fizikai elvaltozasok azt •’
116
gondolatot keltik az asszonyban, hogy eljott az az ido, melyben
gradsagosan orzott, amugy is csekely ervenyesiilesenek maradvanyat
js elveszti. Fokozott erokifejtessel igyekszik megtartani mindazt, ami
helyzetenek elereseben es megorzeseben segitsegere volt, es ezt olyan
koriilmenyek kozott teszi, melyek az ido mulasa kovetkezteben
megsulyosbodtak. Ha a mi, tisztan a teljesitmenyt ertekelo kulturank-
ban az oregedo embernek rosszul megy a dolga, meg rosszabbul
megy az oregedo asszonye. Az a sors, mely az oregedo asszonynak
erteket teljesen ketsegbevonja, mas formaban mindenkit eler, mert
hiszen soha sem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Amit az ember fiatal
eveinek teljes erejeben alkotott, javara kell irni abban az idoben,
amikor ereje es alkotokepessege csokken. Nem illo dolog, hogy
valakit azert, mert dreg, lelki es anyagi javaitol egyszertien megfosz-
szunk, meghozza olyan modon, mely dregasszonyokkal szemben
egyenesen csufolkodassal parosul. Kepzeljiik csak el, hogy a serdiilo
leany milyen szorongassal gondol arra a korra, melybe egyszer neki
is el kell jutnia. Az asszonyisag sem alszik ki otveneves korban, az
emberi meltosag tovabbra is valtozatlanul fennail, es tovabbra is meg
kell vedeni.
5.	Л nemek kogti feszultseg
Mindezeknek a jelensegeknek kulturank tevedesei szolgatatnak
alapot. Ha kulturankban valami eloitelct gyokeret ver, az mindeniive
kihat, es minden iitt fellelheto. A no kisebbrendusegerol es a ferfi
felsobbrendusegerol szolo eloitelet allandoan zavarja a nemek harmo-
niajat. Ennek kovetkezmenye az a hallatlan feszultseg, mely a szerelmi
viszonyt sem kimeli meg. Fenyegeti es gyakran tonkre is teszi a
boldogsagot. Ez a feszultseg egesz szerelmi eletiinket megmergezi,
Keghervasztja es kietlenne teszi. Ez az oka, hogy oly ritkan talalunk
harmonikus hazassagot, es a gyermekek abban a hitben nonek fel,
bogy a hazassag valami hallatlanul nehez es veszelyes dolog. Effele'
eloiteletek es elgondolasok gyakran megakadalyozzak a gyermeket
abban, hogy elerkezzek az elet igazi megertesehez. Gondoljunk csak
117

arra a szamos leanyra, aki a hazasagot veszkijaratnak tekintj
azokra a ferfiakra es asszonyokra, akik csak sziikseges rosszat
latnak benne. A nemek kozotti fesziiltsegbol keletkezett nehezse-
gek ma mar oriasira novekedtek. Annal nagyobbak, mine! inkabb
fellazadnak a leanyok a gyermekkoruk 6ta rajuk kenyszeritett
szerep ellen, illetoleg minel nagyobb a ferfi vagya az elojog utan,
minden abban rejlo illogizmus ellenere.
A nemek megbekelesenek, kiegyezesenek karakterisztikus jele
a pajtassag. A nemek kdzti vonatkozasban az alarendeltseg eppen
olyan elviselhetetlen, mint a nepek eleteben. A mindket fel szamara
tamado nehezsegek es terhek oly sulyosak, hogy erre a problcmara
mindenkinek fel kellene figyelnie. Ez a teriilet olyan hatalmas,
hogy magaban foglalja minden egyen eletet, s azert olyan
komplikalt, mert kulturank feladatul tuzi a gyermek ele, hogy az
eletben a masik nemmel szemben valo ellentet ertelmeben
foglaljon allast. Nyugodt neveles legyurne ugyan ezt a jelenseget
is. De napjaink sieto tempoja, a bevalt nevelesi elvek hianya,
kiilonosen pedig egesz eletiink versengese behatol meg a gyermek-
szobaba is, es mar ott megszabja a kesobbi elet iranyvonalait. Sok
embert visszariaszt a szerelemtol az a veszely is, hogy a ferfiiinak
kotelessege minden koriilmenyek kozott, akar csel utjan is, hogy
hoditasokkal mutassa ki ferfiassagat, ez pedig kizarja az elfogulat-
lansagot es a bizalmat a szerelemben. Don Juan minden bizonnyal
olyan ember, aki nem bizik ferfiassagaban, ezert hodita-
saiban keresi annak mindig ujabb bizonyitekait. A nemek kdzt
uralkodo bizalmatlansag alaassa az egymasba vetett hitet, s az
egesz emberiseg szenved ennek sulya alatt. A ferfiassag tiilhajtott
eszmenye allando sarkallast jelent, drok nyugtalansagot. Az
eredmeny legfeljebb meggazdagodas es olyan elojogok, melyek
az emberi egyiitteles termeszetes felteteleinek ellentmondanak-
Nines ra okunk, hogy a nomozgalom szabadsagert es egyenlose-
gert folytatott kiizdelmeinek ellenszegiiljiink, sot inkabb teljes
eronkbol tamogatnunk kell azt; mert vegeredmenyben az egesz
emberiseg boldogsaga es eletorome attol fugg, tudunk-e olyan
118
felteteleket teremteni, melyek az asszonynak lehetove teszik a noi
szereppel valo megbekulest, valamint attol, hogyan old) a meg a ferfi
a nohoz valo viszonyanak kerdeset.
6.	Javftasi kiserletek
A nemek kozt jobb viszonyt letesiteni igyekvo kiserletek koziil
legfontosabbnak tartjuk a koedukaciot. Ez az intezmeny nem all
vitan kiviil, vannak ellensegei es hivei. Utobbiak a fo elonye gyanant
azt hozzak fel, hogy a nemeknek ily modon alkalmuk nyilik egymast
idejeben megismemi, marpedig leginkabb ez akadalyozhatja meg a
helytelen eloiteletek fellepeset, azoknak karos kovetkczmenyeivcl
egyiitt. Ellensegei foleg azzal ervelnek, hogy a fiuk es lanyok kdzti
kiilonbseg abban az idoben, mikor iskolaba kezdenek jarni, gyakran
mar oly nagy, hogy azt a kozos neveles meg jobban kielezi, mert a
fiiik elnyomottnak erzik magukat. Ez allitolag azzal fugg ossze, hogy
a lanyok szellemi fejlodese ebben az idoben gyorsabb, s igy a fiuk,
akik elojoguk terhe alatt mindegyre ratermettsegiik bizonyitekat
keresik, egyszerre csak azt veszik eszre, hogy elojoguk pusztan
szappanbuborek, melyet a valosag szetpattint. Egyes kutatok szerint
a koedukacioban a fiuk a lanyok iranyaban felelemmel telnek meg,
es elvesztik dnbizalmukat.
Nem ketseges, hogy ezekben a megallapitasokban es ervelesekben
van valami igazsag. Az erveles azonban csak akkor helytallo, ha a
koedukaciot ugy fogjuk fel, mint a nemek kiizdelmet a nagyobb
tehetseg palmajaert. Ha a tanitok es a tanulok igy ertelmezik a dolgot,
akkor termeszetesen artalmas. A koedukacio kiserlete mindaddig
hajotdrest szenved, mig nem akad olyan tanito, aki helyesebb
ertelemben fogja fol; aki a koedukacioban gyakorlatot, clokesziiletet
lat arra a kozos feladatra, melyet a nemeknek egyiittmukddessel kell
rnegoldaniuk; aki ezt a felfogast hivatasbeli tevekenykedesenek
alapjava teszi. Az ellensegek csak allasfoglalasuk megerositeset latnak
a sikertelensegben.
Koltoi kifejezokeszseg kellene hozza, hogy errol kimerito kepet
119
adjunk. Meg kell elegedniink azzal, hogy ramutatunk a fobb
pontokra. Mindig talalhatok osszefiiggesek a fent leirt tipusokkal,
es egyeseknek talan szemukbe dtlik, hogy itt is hasonld gondolatme-
netekre talalunk, mint a fogyatekos szervekkel sziiletett gyermekek-
nel. A novofelben levo leany is ugy viselkedik, mintha fogyatekos
volna, es ranezve is all az, amit a fogyatekossagerzes kiegyenliteserol
mondtunk. A kiilonbseg mindossze annyi, hogy a lanynak meg
kivulrol is fokozzak fogyatekossagaba vetett hitet. Elete annyira
alkalmazkodik ehhez a vonalhoz, hogy meg bclatassal bird kutatok
is aldozatul esnek az eloiteletnek. Az eloitelet altalanos hatasa abban
all, hogy mindket nem vegiil a presztizspolitika orvenyebe jut, es
olyan szerepet jatszik, melyre egyikuk sem alkalmas, mely eletiik
bekes folyasat komplikalja, kapcsolataik elfogulatlansagat elrabolja,
es megtolti oket olyan eloiteletekkel, melyekkel szemben megszunik
minden kilatas a boldogsagra.
120
УШ. feje^et
A testverek
Mar tobbszor emlitettiik, hogy az ember megiteleseben fontos
szerep jut azoknak a koriilmenyeknek, melyek kozt felndvekedett.
Kulonleges koriilmenyt jelent az a helyzet, melyet a gyermek testverei
soraban foglal el. E szerint a szempont szerint is beoszthatjuk az
embereket, es ha kello tapasztalattal rendelkeziink, felismerjiik, hogy
valaki elsosziildtt-e, egyetlen-e, legkisebb-e stb.
Ugy latszik, az emberek mar regen tudtak, hogy a legkisebb
gyermek tobbnyire sajatsagos tipus. Legalabbis erre vail szamos mese,
legenda, bibliai tortenet, melyekben a legkisebb gyermek mindig
ugyanolyan modon szerepel, es hasonlokeppen van jellemezve. A
legkisebb gyermek egeszen mas helyzetben no fel, mint a tobbiek.
Sziilei szemeben kivaltsagos, es mint legfiatalabb, kivaltsagos banas-
modban reszesiil. Mint legfiatalabb, egyuttal legkisebb, ennek kovet-
kezteben legiigyefogyottabb is abban az idoben, amikor tdbbi
testverei mar onalloak, keszek, felnottek. Ezert tobbnyire melegebb
legkorben is no fel, mint a tdbbi.
A legkisebb gyermeknek helyzetebol szamos jellemvonasa adodik,
melyek az elettel szemben elfoglalt allasat sajatsagos modon befolya-
soljak, es sajatsagos egyenisegge alakitjak. Ehhez jarul meg egy
kbrulmeny, mely latszolagos ellentmondast tejt magaban. Egy
gyermeknek sem kellemes, hogy mindig legkisebbnek szamftodik,
akiben senki sem bizik, akire semmit sem lehet rabizni. Ez annyira
'ngerli a gyermeket, hogy tobbnyire igyekszik megmutatni, mit tud.
Hatalmi torekvese megerosodik. A legkisebb ily modon olyan
emberre valik, akinek csak a legjobb szituacio felel meg, aki mindig
arra torekszik, hogy mindenki mast atugorjek.
121
Ezzel a tipussal gyakran talalkozunk az eletben. Van egy fajtaja a
legkisebb gyermeknek, aki mindenki mast feliilmul, aki sokkal tobb
eredmenyt er el, mint testverei. Kevesbe sikerult a legkisebbnek
masik fajtaja, akiben szinten megvan ez a torekves, de nines meg a
keresztiilvitelehez sziikseges aktivitas es onbizalom, ami talan szinten
az idosebb testvereivel valo viszony eredmenye. Ha nem sikeriil a
nagyobbakat felulmfilnia, megtortenik, hogy a legkisebb gyermek
visszariad feladataitol, gyava nebancsviragga valik, s folyton kifoga_
sokat keres, hogy feladatai a!61 kibujhasson. Ez sem kevesbe
nagyravagyo, de nagyravagyasa az a fajta, mely az embert arra inditja,
hogy felrealljon, es nagyravagyasat az elet feladataitol tavol eso
csatateren elegitse ki. Kiter ama veszely elol, hogy kepessegenek
probajat meg kelljen allnia.
Sokaknak feltunt mar talan, hogy a legfiatalabb rendszerint ugy
viselkedik, mintha meg volna roviditve, es fogyatekossagerzest
rejtegetne magaban. Vizsgalataink soran mindig megtalaltuk ezt az
erzest, es a lelki fejlodes nagy lendiiletet ebbol a kinzo es nyugtalanito
erzesbol vezettiik le. Ebben az ertelembcn a legfiatalabb teljesen
hasonlit az olyan gyermekhez, aki gyenge szervekkel jott a vilagra.
Nem sziikseges, hogy ez tenyleg igy legyen, mert nem azon mulik
a dolog, hogy objektive mi a helyzet, hogy az ember tenyleg
fogyatekos-e, hanem azon, hogy mit erez. Tudjuk tovabba azt is,
hogy a nevelesben az ember konnyen kovet el hibat. Egy csomo
kerdes, lehetoseg es konzekvencia elott allunk. Hogyan viselkedjek
a nevelo: keltsen-e eletre ujabb reakciokat azaltal, hogy a gyermek
hiusagat meg jobban felkorbacsolja? Mindig az elsoseget allitani
eloterbe nem lehet celja az eletnek, es a tapasztalat is azt mutatja,
hogy az eletben nem azon miilnak a dolgok, hogy az ember elso-e-
Jobb, ha inkabb, kisse tulozva, azt mondjuk: nines sziiksegiink
elsokre. Tulajdonkeppen mar eleg volt beloliik. Ha attekintjiik a
tortenelmet, valamint sajat tapasztalatunkat, meg kell allapitanunk,
hogy nines benniik aldas. Az elsoseg elve a gyermeket egyoldaluva
teszi, es mindenekelott rossz embertarssa. Csak onmagara gondol es
arra, hogy masok meg ne elozzek. Irigyseg es gyulolet fejlodik к
122
benne, aggodik, vajon mindig megmarad-e az elso helyen. A
legkisebb mar helyzetenel fogva hajlamos ra, hogy gyorsfiito legyen,
bogy mindenki mast tulszarnyaljon. Egesz viselkedese elarulja a
versenyfutot, tobbnyire ugyan csak aprosagokban, melyek nem
tunnek fel, csak ha lelki eletenek egesz osszefuggeset ismerjuk. Igy
peldaul, mikor csapatok elen megy, vagy nem kepes elviselni, hogy
valaki elebe alljon. A versenyfutas a legifjabb gyermekek legnagyobb
reszere jellemzo.
A legfiatalabbnak ez a tipusa, mely neha mar elfajul, egesz tisztan
is megtalalhato. Gyakran vannak koztiik tetteros emberek, akik neha
annyira viszik, hogy egesz csaladjuk megmentojeve valnak. Ha
visszatekintiink, es a bibliai torteneteket nezziik, peldaul Jozsef
legcndajat, megtalaljuk benne mindezt legcsodalatosabb modon
abrazolva, olyan tisztan es tudatosan, mintha a legendak koltoi
birtokaban lettek volna azoknak az ismereteknek, melyeket mi ma
oly faradsagosan szerziink meg. Az evszazadok folyaman bizonnyal
sok ertekes anyag veszett el, s nekiink mindig ujbol es ujbol meg
kell azt talalnunk.
Van meg egy masik tipus is, amely az elsobol keletkezik.
Gondoljuk el, hogy a versenyfuto varatlan akadalyra talal, melyet
ugy erzi — nem kepes legyozni, ezert mellekutra ter. Ha a
legfiatalabb elveszti batorsagat, a leggyavabb ember lesz belole, akit
csak el tudunk kepzelni. Mindig a leghatso sorban talaljuk, minden
munka till sok szamara, mindcnte van valami kifogasa, semmibe
sem mer belekezdeni, es idejet elpocsekolja. Nem viszi semtnire, s
vegul is iiggyel-bajjal talal maganak valami foglalatossagot, melyben
tninden verseny mar eleve ki van zarva. Sikertelensegei igazolasara
mindenfele kifogasokkal hozakodik elo, hogy nagyon gyenge volt,
elhanyagoltak vagy elkenyeztettek, testverei nem engedtek ervenye-
siilni stb. Egeszen sulyos lesz ezeknek sorsa akkor, ha valoban van
valami hibajuk. Abbol aztan eppcnseggel toket kovacsolnak szoke-
Veny voltuk igazolasara.
A ket tipus koziil egyik sem jo embertars. Az elso mindenesetre
jobban jar korunkban, melyben a versenges erteket jelent. Ez a tipus,
123
bar csak masok rovasara megy, egyensiilyban tud maradni, mig a
masik egesz elete folyaman fogyatekossaganak tea nehezedo erzese
alatt szenved, az elettel meg nem bekiilten.
A legidosebbnek is megvannak a maga jellemzo tulajdonsagai.
Lelki eletenek kifejlodeset elonyosen befolyasolja kivaltsagos helyze-
te. Mar a tortenelembol tudjuk, hogy a legidosebb helyzete mindig
kiilonleges es kedvezo volt. Nemely nepnel es nepretegnel ez a
kivaltsagos helyzet hagyomanyos. A parasztsagnal peldaul nem
ketseges, hogy az elsoszulott mar gyermekkora 6ta tisztaban van
azzal, hogy 6 fogja majd egyszer atvenni a gazdasagot. Ezaltal sokkal
elonydsebb helyzetben van, mint a tobbiek, akik abban az erzesben
nonek fel, hogy egyszer majd el kell hagyniuk az apai hazat.
Egyebkent is sok csaladban szamolnak azzal, hogy a legidosebb fiu
lesz majdan a haz ura. Meg az egyszeru polgari es proletarcsaladokban
is, ahol ez a hagyomany nem nyom a latban, ott is a legidosebb az,
akinek erejeben, okossagaban annyira biznak, hogy munkatarssa es
feliigyelove teszik. Gondoljuk el, mit jelent ez a gyermek szamara,
ha ily modon sziinteleniil birja kornyezete bizalmat. Ennek nyoman
keletkezo hangulatat korulbeliil a kovetkezo gondolatmenettel lehet-
ne kifejezni: te vagy a nagyobb, az erosebb, az dregebb, ezert
okosabbnak is kell lenned a tobbieknel.
Ha a fejlodes zavar nelkiil folyik ebben az iranyban, akkor a
legidosebbnel olyan vonasokat talalunk, melyek a rend orzojekent
jellemzik ot. Megvan a sajat magas ertekelese a hatalomrol, ugy
szemelyes hatalmarol, mint a hatalom fogalmanak felbecsiileserol. A
legidosebb szamara a hatalom magatol ertetodo dolog, olyasvalami,
aminek sulya van, es aminek ervenyre kell jutnia. Felreismerhetetlen
teny, hogy ezekben az emberekben rendszerint van valami konzerva-
tiv vonas.
A masodsziilottek hatalomra es folenyre torekvesenek szinten
megvan a maga sajatsagos szinezete. Olyanok, mintha feszultseg alatt
allnanak. Nekiheviilten verekszenek az elsosegert. Az eletiik formajat
ado versenyfutas viselkedesiikbol is kitunik. A masodsziildtt szamara
ingerkent hat, hogy van elotte valaki, aki ervenyestil. Ha abban a
124
helyzetben van, hogy etejet kifejtheti, es az elsovel felveheti a
versenyt, akkor tobbnyire nagy lendiilettel nyomul elore, es az elso,
aki hatalma birtokaban aranylag biztosan erzi magat, egyszerre csak
azt veszi eszre, hogy mindjart a fejere no. Ez a kep elenken idezi fel
Ezsau es Jakob legendajat.
A masodszuldtt a nyughatatlan. Igyekezete kevesbe a tenyekre,
mint inkabb a latszatra iranyul. Am hajlithatatlan mindaddig, mig
vagy eleri celjat es tulszarnyalja az elsot, vagy sikertelen hare utan
visszavonul, gyakran az idegessegbe. A masodszuldtt hangulata a
nincstelen osztalyok irigysegevel hasonlithato ossze. Ebben is a
hatterbe szoritottsag hangulata az uralkodd. Celjat olyan magasra
tuzi ki, hogy egesz eleten at megszenvedi. Belso harmoniaja megsem-
misiil, mert az elet valodi tenyeit elhanyagolja egy eszmeny, egy
fikeid, egy ertektelen latszat kedveert.
Az egyetlen gyermek helyzete is sajatsagos. Teljesen ki van
szolgaltatva kornyezete nevelo tamadasainak. A sziiloknek nines
valasztekuk, teljes neveloi buzgalmukkal esnek az egyetlen gyermek-
nck. Ez aztan a legnagyobb mertekben onallotlan lesz, mindig arra
var, hogy valaki utat mutasson neki, folyton tamasztekot keres.
Elkenyeztetettsegeben hozzaszokik, hogy nines elotte akadaly, mert
mindig eltavolitottak utjabol. Mivel mindig az erdeklodes kozeppont-
jaban all, konnyen az az erzese tamad, hogy 6 valami kiilonleges
leny. Helyzete annyira nehez, hogy a hibas allasfoglalasok csaknem
kikerulhetetlenek szamara. Ha a sziilok tudjak, hogy ez a helyzet
milyen jelentosegu es milyen veszelyeket rejt, megvan a lehetosege,
hogy egyes dolgokat megakadalyozzanak. Am meg akkor is nehez
marad az eset. A sziilok neha tulzottan ovatosak, maguk is neheznek
erzik az eletet, ezert igen nagy koriiltekintessel fognak mindenbe,
amit aztan a gyermek fokozott nyomaskent erez meg. A jolete felol
torteno folytonos gondoskodas olyan sejtelmeket es gondolatokat
ebreszt benne, hogy a vilag valami nagyon ellenseges dolog. Igy no
fel, allandoan felve az eleje tornyosulo nehezsegektol, gyakorlatlanul,
elokesziiletleniil, mert az eletnek mindig csak kellemes oldalait
tapasztalta. Ezeknek a gyermekeknek minden dnallo tevekenykedes
125
nehezseget okoz, es az eletre alkalmatlanok. Konnyen hajotorest
szenvednek. Eletiik gyakran az elosdiehez hasonlit, mely csak elvez,
mialatt masok gondoskodnak minden sziiksegleterol.
Az azonos vagy kiilonbozo nemu testverek versenyenek kiildnbd-
zo kombinacioi lehetsegesek. Ennek megfeleloen annal nehezebb
lehet az egyes eset megitelese. Kiilonosen nehez az egyetlen fly
helyzete tobb leany kozott. Az ilyen hazban a noi befolyas uralkodik,
a fiu tobbnyire erosen hatterbe szorul, kiilonosen, ha 6 a legkisebb,
es csakhamar zart csatarenddel talalja magat szemben. Ervenyesiilesi
torekvese nagy akadalyokba iitkozik. Tamadjak minden oldalrol,
ezert soha nem valik benne igazan tudatossa az az elojog, melyet
visszamaradt kulturank a ferfiaknak biztosit. Bizonytalanna lesz,
megfelemlese odaig mehet, hogy a ferfihelyzetet esetlen gyengebbnek
erzi. Batorsaga es onbizalma konnyen meginog vagy pedig ellenkezo-
leg: oly melyte hatol benne a fullank, hogy nagy faba vagja fejszejet.
Mindket eset ugyanabbol a helyzetbol fakad. Hogy mi lesz az ilyen
gyermekbol, azt termeszetesen kozelebbi koriilmenyek hatarozzak
meg, de lehetetlen benniik eszre nem venni a kozos vonast.
Ime latjuk, hogy a gyermek helyzete mennyire atalakit es atszinez
mindent, amit magaval hoz az eletbe. Ez a megallapitas alabb szallitja
a neveloi tevekenyseg szamara oly rendkiviil modon karos oroklestan
erteket. Minden bizonnyal vannak olyan osszefuggesek es esetek,
melyekben az oroklott befolyasok hatasa ketsegtelennek latszik, mint
mikor peldaul a gyermek egeszen a sziilok koren kiviil no fel, megis
hozzajuk hasonlo vonasokat mutat. Az ezen valo megilletodes
azonban csakhamar jobb belatasnak enged helyet, ha visszaemleke-
ziink, mily valoszinuseggel jonnek letre bizonyos hibak a gyermek
fejlodeseben. Peldaul: a gyermek testileg gyengen sziiletik, szerveinek
gyengesege es a kornyezet kovetelmenyei kozotti viszonyban fesziilt-
seg keletkezik, ugyanugy, mint apjanal, aki talan szinten gyenge
szervekkel sziiletett. Ebbol a nezopontbol tekintve a jellemvonasok
oroklekenysegerol szolo tan ugyancsak gyengen alapozottnak latszik.
A fent elmondottakbol az is kovetkezik, hogy a gyermek fejlodeset
fenyegeto hibak kozott legsiilyosabb, ha masok foie akar emelkedni,
126
es olyan hatalmi helyzetre torekszik, mely szamara masokkal szemben
elonyt biztosit. Ha ez a kulturankban konnyen tamado gondolat
hatalmaba kerltette az ember lelket, akkor annak fejlodese csaknem
szabalyszeruen meg van adva. Ha megelozoen akarunk kozbelepni,
fel kell ismerniink es meg kell erteniink a nehezsegeket. Es ha van
olyan egyseges szempont, mely minden nehezsegen atsegit, akkor
ez a kozossegerzes kifejlesztese. Ha ez sikeriil, minden nehezseg
jelentektelenne valik. Mivel azonban korunkban erre aranylag keves
az alkalom, a nehezsegek sulyosan nyomnak a latba. Ha ezt
felismertiik, nem csodalkozunk tobbe, hogy olyan sok ember van,
aki egesz eleten at kiizd helyzeteert, s akinek az elet oly nehez.
Tudjuk, hogy hibas fejlodes aldozatai, melynek kovetkezteben az
elettel szemben elfoglalt allaspontjuk is hibas. Ezert tartozkodoknak
kell lenniink iteleteinkkel, s mindenekfelett nem szabad erkblcsi
iteletet mondanunk. Ez iranyu ismereteinket inkabb arra kell felhasz-
nalnunk, hogy az emberekhez most mar maskepp kozelitsiink, mert
hiszen immar tokeletesebb kepet tudtunk alkotni lelkukrol. Fontos
szempontokat nyeriink a neveles szamara is, mert a hibaforrasok
felismerese a befolyasolasi lehetosegek tomeget adja meg szamunkra.
Ha az embert lelki fejlodesen at nezziik, az elottiink allo kepben
nemcsak multjat, hanem reszben jovojet is meg tudjuk latni. Az
ember csak ezaltal valik szamunkra igazan elove, ezaltal lesz tobb
puszta arnykepnel, es csak igy alkothatunk ertekerol a kulturankban
szokasostol eltero iteletet.
127
Jellemtan
I.feje^et
Altalanos ismertetes
7.	A jellem lenyege es keletke^ese
Jellemvonasnak nevezzuk a lelek bizonyos megnyilatkozasmodja-
nak kidomborodasat az elet feladatai elott allo embernel. A jellem
tehat tarsadalmi fogalom. Jellemvonasrol csak az ember es kornyezete
kozti osszefugges szempontjabol beszelhetiink. Egy Robinsonnal
peldaul nines semmi jelentosege annak, milyen jellemu. A jellem az
a mod, mellyel az ember a vilaggal szemben allast foglal, az a
vezerfonal, melyen ervenyesiilesi torekvese, kozdssegerzesevel kap-
csolatban, celja fele halad.
Mar megallapitottuk, hogy az ember minden magatartasat celja
hatarozza meg, mely folenyre, hatalomra, masok legyozesere iranyul.
Ez a cel hat a vilagnezetre, ez befolyasolja az ember eletsablonjait,
termeszetet, es iranyitja kifejezesmodjat. A jellemvonasok eszerint az
ember mozgasvonalanak kulso megnyilvanulasai. Mint ilyenek hoz-
zasegitenek az ember kornyezetevel, embertarsaival, a kozosseggel
es eletfeladataival szemben tanusitott magatartasanak megismerese-
hez. Eszkdzdk, melyek arra szolgalnak, hogy az egyeniseget ervenye-
siilesre juttassak; miifogasok, melyek eletmodszerre egyesiilnek.
A jellemvonasok nem veliink szuletettek, mint sokan hiszik,
nincsenek termeszettol fogva adva, hanem olyan vezervonalhoz
hasonlithatok, mely az embernek sablonul szolgal egyseges lenyenek
toprenkedes nelkiili megnyilvanitasara minden helyzetben. Nem
velesziiletett его vagy szubsztratum, hanem koran szerzett tulajdon-
sag, mely arra szolgal, hogy egy bizonyos viselkedesmodot allando-
sitson. A lustasag peldaul nem sziiletett egyutt a gyermekkel, hanem
a gyermek azert lusta, mert az a tulajdonsag alkalmas eszkoznek
latszik arra, hogy az eletet megkonnyitse, es megis ervenyesiiljon.
129
Mert a hatalmi szempont bizonyos ertelemben akkor is fennall, ha
az ember a lustasag „vonalan” halad. Sot hivatkozhat is erre mint
velesziiletett hibara, mialtal erteke makulatlan marad. Az effele
magaszemlelet vegeredmenye a kovetkezo: Ha nem volna ez а ЫЬащ
kepessegeim ragyogoan bontakoznanak ki, ez a hibam azonban,
sajnos, megvan. Mas viszont, aki fektelen hatalmi torekvesei kdvet-
kezteben kornyezetevel allandoan harcba bonyolodik, olyan jellern-
vonasokat fejleszt ki, melyek a harchoz sziiksegesek: nagyravagyast,
irigyseget, bizalmatlansagot stb. Az ilyen jelensegeket az egyenisegge]
osszenottnek, velesziiletettnek, megvaltoztathatatlannak hisszuk, hol-
ott kozelebbi vizsgalattal kideriil, hogy csak a „mozgasvonal” szamara
sziiksegesek, es az ember csak azert veszi fel oket. Nem elsodleges,
hanem masodlagos tenyezok. Az ember titkos celja hozta oket letre,
ezert teleologikusan kell oket ertelmezniink. Emlekezziink csak vissza
fenti fejtegeteseinkre, melyek szerint az emberi eletmod, a cselekves,
az allaspontkereses sziiksegszeruen ossze van kotve a celkituzessel.
Semmit sem gondolhatunk el vagy kezdhetiink meg anelkiil, hogy
valami cel ne lebegne elottiink. A cel mar koran ott lebeg a gyermeki
lelek elott homalyos konturjaiban, es ez adja meg az egesz lelki
fejlodesenek iranyat. Ez a vezeto es iranyito его, ennek hatasara valik
minden egyen sajatos egysegge, sajatos, mindenki mastol kiilonbozo
szemelyisegge. Minden mozgas es kifejezesmod egy kozos pontra
iranyul, ezert ismerhetjiik fel az embert barmikor, mozgasvonalanak
barmely pontjan.
Az atorokles jelentoseget, a lelki jelensegek, kiilonosen a jellemvo-
nasok kialakulasa teren teljesen el kell utasitanunk. Nines olyan
tampont ezen a teriileten, melyre az orokles tana tamaszkodhatnek.
Ha az emberi elet barmely jelenseget visszafele kovetjuk, termeszete-
sen elerkeziink az elso napig, es ugy tunik fel, mintha minden
tulajdonsag velesziiletett volna. Egesz csaladok, nepek vagy fajok
kozos jellemvonasainak oka egyszeruen abban rejlik, hogy lemasoljak
egymas tulajdonsagait. Az egyen olyan vonasokat fejleszt ki magaban,
melyeket mastol lesett el, mastol kolcsonzott. Vannak bizonyo5
koriilmenyek, lelki tulajdonsagok es testi kifejezesmodok, mely6*5
130
kulturankban a serdiilo egyent utanzasra csabitjak. Igy peldaul a
tudasvagy, mely neha nezelodesi kedv formajaban nyilvanul meg,
latasi nehezsegekkel kiizdo gyermekeknel fokozhatja a kivancsisag
jellemvonasat. Ennek kifejlodese azonban nem sziiksegszeru. Ha a
gyermek jellemvonasa ilgy kivanna, tudasvagya folytan olyan jellem-
vonast is kifejleszthetne, melynek kovetkezteben minden targyat
tnegvizsgalna, szetszedne vagy osszetorne. Esetleg kdnyvmoly val-
nek belole stb. Hasonlokeppen all a dolog a hallasi zavatokban
szcnvedo emberek gyanakodd termeszetevel, akik kultiirank sajatos-
saga folytan mindenben veszelyt szimatolnak. Ki vannak teve
mindenfele csipkelodesnek (gunyoljak oket, lebecsiilik mint nyomo-
rekot stb.), ami elosegiti gyanakvo jellemiik kialakulasat. Barataik
kizarjak oket maguk koziil, ertheto tehat, ha ellenseges erzesek
keletkeznek benniik. Alaptalan volna ezert feltetelczni, hogy gyanak-
vo jellemilk veliik sziiletett. Ugyanez all a bunozo jellemvonasok
velesziiletettsegerol. Annak az ervelesnek, mely szerint a bundzes
csaladi vonaskent szokott fellepni, ellene szdgezhetjiik, hogy a
hagyomany, az eletszemlelet es a rossz pelda egyiitt jarnak, hogy a
lopas peldaul ugy tunhet fel a gyermekek elott, mint eletlehetoseg.
Ugyanez vonatkozik az ervenyesiilesi torekvesre. A minden
gyermekre ranehezedo gondok okozzak azt, hogy senki sem nohet
fel enelkiil. E torekves megnyilatkozasi formai kicserelodnek, valtoz-
nak, atalakulnak, es minden embemel maskepp festenek. Igaz ugyan,
hogy a gyermekek jellemvonasaikban sziileikre gyakran hasonlitanak,
de ezzel szemben all az a teny, hogy a gyermeket ervcnyesiilesi
torekveseben a kornyezeteben ervenyesiilo ember alakja vonzza.
Minden nemzedek elodeitol tanul ily modon, es a legnehezebb
idokben, hatalmi torekvese okozta legnagyobb bonyodalmakban is,
hitart a megtanultak me! lett.
A foleny mint cel rejtve marad, a kozossegerzes hatasa folytan
csak titokban bontakozhat ki, es mindig baratsagos alarc mogott
reJtozkodik. Meg kell azonban allapitanunk, hogy nem burjanozhat-
Пек el annyira, ha jobban megertenenk egymast. Ha annyira jutnank,
h°gy az emberisegnek kinyilnek a szeme, es az ember jobban atlatna
131
tarsa jellemet, akkor nemcsak jobban vedekezhetnek ellene, hanem
ilgy megnehezitene annak tejtett tevekenyseget, hogy nem is vo]na
tobbe ertelme, mert lehullana a lepel hatalmi torekveserol. Ezert
megeri, hogy melyebben elmeriiljunk az osszefuggesek kutatasabaq
es megkisereljiik az ott nyert jelensegeket gyakorlatilag felhasznalnj.
Mai emberismeretunkkel nem jutunk messzire. Bonyolult kulturvi-
szonyok kozott eliink, ezert nagyon nehez helyesen elokcszulniink
az eletre. Az eleslatas kifejlesztesenek legfontosabb eszkozei nem
allanak a tomegek rendelkezesere. Az iskola ez ideig nem tett tobbet,
minthogy az erdeklodesiik felkeltese helyett ismeretanyagot talalt a
gyermekek ele, hadd lakjanak vele kedviikre jol. A lakossag nagyobb
reszere nezve meg ez az iskola is csak jambor kivansag. Az
emberismeret megszerzesenek legfontosabb feltetelere ez ideig keves
sulyt helyeztek, es ezekbol az iskolakbol hoztuk magunkkal mindnya-
jan az emberek megitelesere szolgalo mertekilnket. Megtanultuk a
dolgokat jokra es rosszakra osztaai, egymastol megkiilonbdztetni,
de ezt a tudasunkat nem vizsgaltuk feliil. Magunkkal hoztuk a hianyt
az eletbe, es attol szenvediink egesz eletiinkon at. A gyermekevek
eloiteleteit felhasznaljuk felnott korunkban is, mintha azok megszen-
telt torvenyek volnanak. Nem vessziik eszre, hogyan kerultiink bele
bonyolult kulturank orvenyebe, es hogyan tettiink magunkeva a
dolgok valodi felismeresetol tavol allo szempontokat. Mett vegered-
menyben ismet mindent csak onerzetiink emelesenek szempontjabol
neziink, es ugy foglalunk allast, hogy hatalmunkat gyarapitsuk.
Szemleleti modunk tulsagosan szubjektiv.
2. A ko^osseger^es s^erepe a jellemfejlodesben
A jellem fejlodeseben a hatalomra torekvesen kiviil fontos
szerepet jatszik meg egy masik tenyezo is, a kozbssegerzes. Az
ervenyesiilesi torekveshez hasonloan kifejezesre jut mar a gyermek
elso lelki rezdiileseiben, a gyengedseg erzelmeiben, a kapcsolatke-
resesben. A kozossegerzes kibontakozasanak felteteleit mar mas
helyen ismertettilk, itt csupan roviden dhajtjuk megismetelni.
132
udjuk r61a, hogy mindenekelott a fogyatekossagerzes es az abbol
yjindulo hatalmi torekves hatasa alatt all folytonosan. Az ember
rendkivul erzekeny alany minden fele fogyatekossagerzes szamara.
Дпйког ez az erzes eloszor lep fel, abban a pillanatban kezdodik
tulajdonkeppen a lelki elet folyamata, az a nyugtalansag, melynek
kovetkezteben az ember kiegyenlitodest keres, biztonsagra es
teljesertekusegre vagyik, hogy eletet nyugalomban es oromben
elvezhesse. A fogyatekossagerzes ismeretebol adodnak a gyermek-
kel szemben alkalmazando szabalyok, melyek abban csucsosodnak
ki, hogy ne keseritsiik meg a gyermek eletet; dvjuk meg attol,
hogy az elet arnyoldalait tul sulyosnak lassa, hanem a lehetoseghez
kepest vigyiik kozelebb annak fenyoldalaihoz. Ehhez csatlakozik
meg a gazdasagi termeszetu feltetelek csoportja. Ezek eredmenye-
zik azt, hogy sok gyermek olyan koriilmenyek kozott no fel,
melyeknek nem is kellene oly sulyosaknak lenniok, mert a
muveletlensegen, az ertelmetlensegen es nyomorusagon vegiil is
lehet segiteni. Fontos szerepet jatszanak a testi hibak is, melyeknek
hatasara az elet szokasos modja nem elegiti ki a gyermeket, hanem
elojogokat es kiilonleges szabalyokat igenyel, hogy megmaradhas-
son. Meg ha az osszes tobbi nehezsegen tudnank is segiteni, akkor
sem akadalyozhatjuk meg, hogy ezek a gyermekek az eletet megis
neheznek erezzek, aminek kovetkezteben pedig az a veszely
fenyegeti oket, hogy kozossegerzesiik sulyos csorbat szenved.
Az embert nem itelhetjiik meg maskent, csak ha a kozossegerzes
eszmenyehez merjiik egesz magatartasat, gondolkodasat es min-
den cselekedetet. Ezzel a szemponttal azert rendelkeziink, mert
az emberi tarsadalmon beliil minden egyen helyzete sziiksegesse
teszi az elet dsszefuggeseinek mely aterzeset, aminek kovetkezte-
ben tobbe-kevesbe homalyosan, neha egeszen tisztan erezziik es
tudjuk, mivel tartozunk masoknak. Abbol a tenybol, hogy itt
allunk az elet forgatagaban, es az emberi egyiitteles logikajanak
engedelmeskedniink kell, az kovetkezik, hogy iteleteinkben biztos
alapra van sziiksegiink. Erre pedig nines mas mertekiink, mint
a kozossegerzes nagysaga. Nem tagadhatjuk le, hogy szellemileg
133
К feje^et
Az indulatok
Az indulatok ama jelensegek fokozott megnyilatkozasai, melyeket
jellemvonasoknak jeloltiink meg. A „lelki szerv” idoben koriilhata-
rolt mozgasi formai, melyek egy elottiink ismert vagy ismeretlen
sziiksegszeruseg hatasara hirtelen, kisiiles gyanant nyilvanulnak meg,
es eppugy, mint a jellemvonasok, celra iranyulnak. Nem valami
titokzatos, megfejthetelen jelensegek, hanem mindig ott lepnek fol,
ahol valami ertelmuk van, ahol megfelelnek az ember eletmetodusa-
nak, vezerfonalanak. Szinten az a celjuk, hogy az ember helyzetet
erdeke szerint megvaltoztassak. Fokozott mozgasok, melyeket csak
olyan ember vesz igenybe, aki a tobbi ervenyesulesi lehetosegrol
lemondott, helyesebben, aki mas ervenyesulesi lehetosegekben nem
hisz, illetoleg mar nem hisz.
Az indulat egyik oldala tehat fogyatekossagerzes, az alkalmatlansag
erzese, mely az embert minden erejenek megfeszitesere es a szokasos-
nal nagyobb mozgasok vegzesere kenyszeriti. A fokozott erofeszites
celja az, hogy az ember szemelye eloterbe keriiljon es diadalmaskod-
jek. Mint ahogyan peldaul nincsen harag ellenseg nelkiil, eppugy
ennek az indulatnak celja is csak az ellenseg legyozese lehet. Kedvelt
es kulturankban meg alkalmazhato modszer az ilyenfajta „fokozott
mozgas” utjan valo ervenyesiiles. A harag kevesebb kitoresevel
talalkoznank, ha nem volna meg a lehetosege, hogy az ember ilyen
modon ervenyesiiljdn.
Az indulatok is szoros osszefuggesben allnak az egyeniseg lenyege-
vel, es nem esupan egyes emberekre jellemzoek, hanem sokaknal
bizonyos tbrvenyszeruseggel fedezhetok fel. Mindenki kepes indula-
tossagra, ha megfelelo helyzetbe keriil. Ezt a keszseget a „lelki szerv
210
jndulatkeszsegenek nevezziik. Vannak folyamatok, melyek annyira
hozzatartoznak minden emberi dologhoz, hogy azok nelkiil el sem
tudjuk kepzelni oket. Es ha egy embert felig-meddig ismerunk, el
tudjuk kepzelni a lenyehez tartozo indulatokat is anelkiil, hogy valaha
is tapasztaltuk volna azokat.
Lelek es test annyira egysegbe olvadnak, hogy a lelki eletnek olyan
melyrehato folyamata, mint az indulat, sziiksegszeruen kiterjeszti
hatasat a testre is. Az indulatok fizikai kiserojelensegei a veredenyek
es a legzesi szervek folyamataiban nyilvanulnak meg; ilyenek a
szapora erveres, elsapadas es elpirulas, a lelegzes megvaltozasa stb.
A) Elvalaszto indulatok
7. A harag
Az ember hatalmi torekveset es uralmi vagyat mintegy megteste-
sito indulat: a harag. Ez a kifcjezesforma vilagosan elarulja, hogy
celja minden utjaba allo ellenallast gyorsan es eroszakkal elseperni.
Eddigi ismereteink alapjan a haragosban azt az embert latjuk, aki
fokozott erokifejtessel torekszik a folenyre. Az ervenyesiilesi torekves
neha olyan hatalmi mamorra fajul, hogy konnyen ertheto, ha az effele
ember hatalmi erzesenek legkisebb enntesere haragja kitdresevel
valaszol. Az az erzese, hogy ezzel a — talan mar gyakran kiprobalt
- modszerrel kerekedhet ffiliil legkonnyebben, es ervenyesitheti
akaratat legbiztosabban. Ez bizony nem valami magasrendu modszer,
de a legtobb esetben hatasos. Es talan sokan visszaemlekeznek ra,
mikor valami nehez helyzetben egy hirtelen diihkitores „ervenyre
juttatta” oket.
Lehctnek olyan esetek is, melyekben a harag javareszt jogosult,
de most nem azokrol szolunk. E helyiitt a kifejezett es kimondottan
eloterben allo indulatossagrol beszeliink, olyan egyenekrol, akiknel
a harag szokasszeruen lep fel. Vannak emberek, akik rendszert
epitenek ebbol, es azzal tunnek fel, hogy ez az egyetlen megoldasi
modjuk. Ezek a fennhejazo, felette erzekeny emberek, akik senkit
211
a kozossegerzestol fuggunk. Nines olyan ember, aki komolyan
elutasithatna magatol minden kozossegerzest. Nines olyan szo,
mellyel elharithatnank embertarsaink iranti kotelezettsegiinket. Д
kozossegerzes folyton figyelmezteto hangon tamad fel emlekeze-
tiinkben. Ez nem jelenti azt, hogy mindig a kozossegerzes
ertelmeben jarunk el, de azt igen, hogy ezt az erzest csak erofeszites
utjan tudjuk megnyomoritani, felretolni. A kozossegerzes altala-
nos ervenyessegenek ertelmeben senki sem foghat semmi munka-
ba addig, mig kozzossegerzese elott valamely modon nem igazolta
magat. Innen szarmazik az a vonas, hogy az emberi eletben minden
cselekedetiinkre es gondolatunkra okokat vagy legalabbis enyhito
okokat hozunk fel, es ebbol keletkezik az eletnek, a gondolkodas-
nak es a cselekvesnek az a sajatsagos technikaja, mely szerint a
kozdssegerzessel mindig osszefuggesben akarunk lenni: vagy azt
hissziik, hogy vagyunk, vagy legalabbis latszatat akarjuk kelteni
ennek az osszefuggesnek. Fejtegeteseinkkel tehat azt szeretnenk
megmutatni, hogy van a kozossegerzesnek egy latszata, mely
bizonyos torekveseket fatyolkent takar el. Emberrol helyes iteletet
csak ennek felfedese utan alkothatunk. A tevedesi lehetoseg
megneheziti a kozossegerzes nagysaganak megiteleset. De hat az
emberismeret mar ilyen nehez, es ezert kell tudomannya emelni.
A kovetkezokben nehany peldat mondunk el tapasztalatainkbol,
hogy megmutassuk, milyen visszaeleseket lehet ezen a teriileten
elkovetni.	t
Egy fiatalember elbeszeli, hogy egyszer tobb tarsaval kiuszott
a tengeren egy szigetre, es ott idoztek egy darabig. Egyikiik,
mikozben a szikla szelen athajolt, elvesztette az egyensulyat, es a
tengerbe zuhant. A fiatalember elorehajolt, es kivancsian nezte,
hogyan meriil ala baratja. Amikor kesobb visszagondolt erre,
feltunt neki, hogy nem erzett akkor mast, csak kivancsisagot.
Mellekesen megjegyezziik, hogy nem tortent semmi baj, ami
ellenben az elbeszelot illeti, meg kell allapitanunk, hogy a
kozossegerzest felette nelkiilozi. Meg ha azt halljuk, hogy eleteben
soha senkinek nem vetett, sot alkalmilag erti, hogyan kell az
134
ernberekkel jo baratsagban lenni, ez sem ejt tevedesbe kozosseger-
zesenek hianyossagat illetoen. Termeszetes, hogy az ilyen, megis-
csak meresz allitas igazolasara tobb anyagot kell szerezniink. E
cclbol kdzdljiik a fiatalember egyik kedvelt fantaziajat, melynek
tartalma az, hogy szep kis hazban el az erdo kozepen, a vilagtol
elzarva. Ez a kep rajzainak is kedvelt motivuma. Aki jaratos a
fantaziaban, az konnyen felismeri ebben a kozossegerzes hianyat,
ha ismeri az elozmenyeket. Nem kovetiink el vele szemben semmi
igazsagtalansagot, ha erkolcsi kifogasolgatas nelkiil megallapitjuk,
hogy valami hibas fejlodesnek kellett benne lefolynia, mely
megakadalyozta kdzossegerzesenek kibontakozasat.
Az igazi es hamis kozossegerzes kdzti kiilonbseget meg
vilagosabban mutatja a kovetkezo eset, melyrol remeljtik, hogy
csak anekdota. Egy dregasszony villamosra valo felszallas kozben
megcsuszott, a h6ba esett, es nem tudott felkelni. Az emberek
jottek-mentek koriilotte anelkiil, hogy segitettek volna rajta, mig
vegiil valaki hozzalepett es felemelte. Ebben a pillanatban odaug-
rott egy masik, aki valahol elrejtozhetett, es a megmentot ezekkel
a szavakkal iidvozolte: „Vegre egy derek ember! Ot perce allok
itt, es varom, vajon ki fogja ezt az asszonyt felemelni; maga az
elso.” Tisztan lathato itt, hogyan lehet a kozossegerzes szinlelese-
vel fennhejazo modon visszaelni, hogyan teszi meg valaki magat
masok birajava, hogyan osztogatja dicseretet, es rosszallasat
anelkiil, hogy maga csak egy ujjat is megmozditana.
Vannak olyan komplikalt esetek is, melyekben nem konnyu a
kozossegerzes nagysagat meghatarozni. Ilyenkor gyokereig kell
kovetniink azt. Ez esetben nem jutunk zavarba, ha meg kell
itelniink peldaul egy olyan hadvezer cselekedetet, aki mar felig
elvesztette a habonit, megis katonak ezreit kergeti meg a halalba.
О maga termeszetesen azt az allaspontot foglalja el, hogy az
osszesseg erdekeben cselekedett, es sokan igazat is adnak neki.
Manapsag azonban nemigen vagyunk hajlandok igaz embernek
tekinteni ot, barmilyen indokokat is sorakoztat fel.
Ezekben az esetekben, hogy helyes iteletet mondhassunk, olyan
135
allaspontra van sziiksegiink, mely altalanos ervenyu. Szamunkra
ezt az allaspontot a kozosseg haszna, az dsszesseg java kepviseU
Ha erre az allaspontra helyezkediink, a dontes csak a legritkabb
esetben okoz nehezseget.
A kozossegerzes nagysaga megmutatkozik az ember valameny-
nyi eletmegnyilvanulasaban. Gyakran mar kiilsoleg kifejezesre jut
abban, hogy hogyan tekint valaki a masikra, hogyan nyujt kezet,
hogyan beszel vele. Az ember lenye, gyakran mar tisztan
megerzeses alapon, bizonyos benyomast kelt benniink. Viselkede-
sebol, neha egeszen ontudatlanul, kovetkezteteseket vonunk le,
melyek oly messzire mennek, hogy sajat magatartasunkat attol
tessziik fuggove. Kutatasainkban nem tesziink mast, mint hogy
ezt a folyamatot a tudat teriiletere helyezziik at, es ily modon
lehetove tessziik a vizsgalatot es merlegelest anelkiil, hogy
hibaforrasoktol kellene tartanunk. Ebben az esetben nem vezet
felre oly konnyen az elfogultsag, mint akkor, ha a folyamat a
„nem tudatosban” jatszodik le, ahol nem kontrollalhato es nem
vizsgalhato feliil.
Meg egyszer kiemeljiik, hogy a jellem megitelesenel az ember
helyzetet annak teljessegeben tartjuk szem elott. Nem eleg
reszletjelensegeket kiragadni, csak a testi alapot, csak a kornyezetet
vagy csak a nevelest nezni. Ezzel a megallapitassal, ugy erezziik,
lidercnyomastol szabaditottuk meg az emberiseget. Ha ezen az
liton kitartunk es kiepitjiik azt, ha tudataban vagyunk, hogy
elmelyiilt onismeret segitsegevel kepesek vagyunk magunk is
megfelelobb modon viselkedni, akkor kepesekke valunk arra is,
hogy masokat, kiilonosen gyermekeket eredmennyel befolyasol-
junk, es megovhatjuk oket attol, hogy sorsuk vak fatumma valjek.
Nem kell a boldogsagban kikdtniiik es vesztegelniuk, csupan
azert, mert sotet csaladi legkorbol szarmaznak. Ha ezt veghez
tudjuk vinni, az emberiseg kulturaja donto lepessel haladt elore,
es megvan ra a lehetoseg, hogy olyan uj nemzedek tamadjoti,
mely ert hozza, hogyan legyen sorsanak ura.
136
3.	A. jeltem fejlodesi iranyai
A gyermek jellemvonasai abban az iranyban bontakoznak ki,
melyet lelki fejlodese kovet. Ez az irany vagy egyenes, vagy pedig
elhajlasokat mutat. Az elso esetben a gyermek egyenes vonalban
igyekszik celjat megvalositani, ezert agresssziv, bator jellemet fejleszt
ki. Mondhatnank, hogy a jellemfejlodes kezdete minden esetben
tartalmaz valamit ezekbol a tamado tulajdonsagokbol. Am ez az
egyenes vonal konnyen elhajlik az elet nehezsegei kovetkezteben. A
nehezsegek — mint ismeretes - az ellenfelek nagy ellenallo erejeben
rejlenek, ezert a gyermek nem juthat el egyenes vonalon a celjaul
kituzott folenyhez. Megkiserli, hogy a nehezsegeket valami uton-
modon megkeriilje, es keriilo utjan ismet uj jellemvonasokat vesz
fel. Hasonlo modon hat a jellemfejlodesre minden mas nehezseg,
melyeket mar ismeriink, mint peldaul a szervezet hianyos fejlettse-
ge, a kornyezet balfogasai. Fontos tovabba a kiilvilag hatasa, mely
a legellenallhatatlanabb nevelo. A kozelet hangja szolal meg a
nevelo kovetelmenyeiben, gondolataiban es erzeseiben is, az
iranyitja a nevelest ugy, hogy a tarsadalmi eletet es az uralkodo
kulturat szolgalja.
Mindenfajta nehezseg veszelyezteti a jellem egyenes vonalu fejlode-
set. Az utak, melyeket a gyermek ilyenkor valaszt, tobbe-kevesbe
eltemek az egyenes vonaltol. Mig elso esetben a gyermek rendiiletlen
magatartasa tisztan mutatja, hogy mindig egy vonalban, nyiltan all
szembe a nehezsegekkel, a masodik esetben mar olyan gyermeket
talalunk, aki megtanulta, hogy a tuz eget, es hogy az ellenfellel
szemben ovatosnak kell lennie. Ez a gyermek mar azon igyekszik,
hogy az ervenyesiilest es a hatalmat keriilo uton, ravasz modon erje
el. Tovabbi fejlodese az elteres fokatol fiigg, attol, hogy vajon
tulsagosan ovatos lesz-e vagy sem, hogy osszhangban van-e az elet
kovetelmenyeivel, vagy pedig elhanyagolja oket. Ez a gyermek nem
fog tobbe a feladataiba egyenesen, gyava vagy szegyenkezo lesz, nem
nez szembe, nem mond igazat. Tipusa mas, de cclja ugyanaz, mint
az elsoe. Ida ket ember nem ugyanazt teszi, az megis ugyanaz lehet.
137
Mind a ket fejlodesi forma bizonyos fokig eletkepes, kiilonosen
akkor, ha a gyermek nem kenyszerit magara merev formakat, ha
elvei meg eleg lazak es rugalmasak ahhoz, hogy ne lepjen mindig
ugyanarra az litra; ha eleg iniciativaja es rugalmassaga maradt arra,
hogy mas format talaljon, ha egyik elegtelennek bizonyult.
A kozosseg kovetelmenyeibe valo beilleszkedcs elofeltetele eszerint
a zavartalan egyiitteles. A gyermek szivesen hajlando beilleszkedni,
ha nem foglalt el meg harcias allaspontot kornyezetevel szemben. A
csaladon beliili hare csak akkor keriilheto el, ha a nevelok sajat
hatalmi torekvesiiket annyira vissza tudjak szoritani, hogy az nem
nehezedik teherkent es nyomaskent a gyermekre. Ha emellett meg
a gyermeki fejlodes kello ismeretevel is rendelkeznek, elkeriilheto az
egyenes vonalu jellemvonasok kielezodese is, nem fajul a batorsag
hetykesegge, sem az onallosag nyers egoizmussa. Ugyanigy elkeriilhe-
to, hogy valamely eroszakos tekintely hatasa alatt a beilleszkedes
szolgai engedelmessegge valjek, hogy a gyermek a nyiltsag kovetkez-
menyeitol felve elzarkozzek es keriilje az igazsagot. A nevelesben
gyakran alkalmazott eroszak kockazatos eszkdz, mely tobbnyire csak
hamis beilleszkedest eredmenyez. A kikenyszeritett engedelmesseg
csak latszolagos. Barmifele elgondolhato nehezseg hat is a gyermekre
kozvetve vagy kozvetleniil, az altalanos viszonyok mindig visszatiik-
rozodnek a gyermeki lelekben, mely azoknak megfeleloen alakul
anelkiil, hogy kritikat alkothatna feloliik —- vagy azert, mert a
gyermek meg egyaltalaban nem kepes kritika gyakorlasara, vagy
mert a felnott komyezet semmit sem tud es semmit sem ert meg
ezekbol a folyamatokbol.
Feloszthatjuk az embereket mas modon is, aszerint, hogy mikepp
viselkednek a nehezsegekkel szemben. Optimistak azok az emberek,
akiknel a jellemfejlodes nagyjabol egyenes vonalat kovet. Batran
neznek szembe minden nehezseggel, es nem tekintik azokat sulyosak-
nak. Megoriztek az onmagukba vetett hitet, es konnyen megtalaljak
az eletben a kedvezo helyzetet. Nem kivannak tul sokat, mert
elegedettek magukkal, es nem ereznek megroviditettseget. Konnyeb-
ben viselik el az elet nehezsegeit, mint azok, akik mindig iiriigyet
138
talalnak ra, hogy gyengenek es alkalmatlannak talaljak magukat.
Sulyos helyzetekben nyugodtak maradnak, abban a meggyozodes-
ben, hogy a hibat j6va lehet tenni.
Az optimistak mar kiilso megjelenesiikrol is felismerhetok. Nem
felnek, nyiltan es szabadon beszelnek masokkal, semmitol sem
zavartatjak magukat. Plasztikusan ugy lehetne oket abrazolni, amint
tart karokkal varnak embertarsaik fogadasara. Konnyen csatlakoz-
nak, hamar baratkoznak, mert nem gyanakvo termeszetuek. Besze-
diik gatlas nelkiili. Tartasuk es jarasuk elfogulatlan. Ebbol a fajtabol
tiszta tipust ritkan talalunk, es ha igen, csaknem kizarolag az elso
eletevekben. De azert letezik az optimizmusnak es csatlakozasi
kedvnek olyan foka is, amellyel meg lehetiink elegedve.
Maskepp all a dolog a pesszimistak tipusaval, mely a legnehezebb
nevelesi problemat jelenti. Ezek azok, akik gyermekkoruk elme-
nyeibol es benyomasaibol fogyatekossagerzest szereztek. Akik atelt
nehezsegeik kovetkezteben ugy erzik, hogy az elet nem konnyu
dolog. A helytelen banasmod nevelte pesszimista vilagnezet kalodaja-
b61 mindig csak az elet arnyoldalaira vetik tekintetiiket. Sokkal
inkabb tudataban vannak az elet nehezsegeinek, mint az optimistak,
es konnyen elveszitik batorsagukat. A bizonytalansag erzesetol eltelve
gyakran tamasztekot keresnek, ami tobbnyire mar kiilsoleg is
megnyilvanul abban, hogy nem tudnak megallni a sajat labukon.
Gyermekkorukban anyjukhoz huzodnak, vagy anyjuk utan sirnak.
Ez az anya utani siras neha kesoi eletkorukban is megtalalhato.
Ennek a tipusnak fokozott elovigyazatossaga meglatszik viselkede-
sen, mely tobbnyire felenk, batortalan, tapogatodzo, ovatosan szarnit-
gat6, mert mindig veszelyt szimatol. Rossz alv6. Az alvas kiilonben
is kivalo fokmeroje az ember fejlodesenek. Az alvasi zavar mindig
a fokozott elovigyazatossag es bizonytalansag jele. Olyan, mintha az
ember folyton ort allana hogy jobban vedekezhessek az elet ellense-
geskedeseivel szemben. Ebbol is lathato, milyen keves eletmuveszet,
milyen keves megertes van az elet es annak osszefuggesei irant ebben
a tipusban, mely meg aludni sem tud igazan. Ha valoban igaza volna,
nem is volna szabad aludnia. Ha az elet valoban olyan nehez
139
lenne, mint amilyennek ez a tipus tartja, az alvas tenyleg karos
berendezkedes volna. Azaltal, hogy az ilyen termeszeti berendez-
kedessel szembehelyezkedik, elarulja eletkeptelenseget. Neha nem
talalunk kimondott alvasi zavarokat, hanem mas aprosagokat,
mint amilyen az, hogy utananeznek, vajon jol becsuktak-e az ajtot.
Gyakran almodnak betdrokrol. A pesszimista tfpusnak meg alvasi
helyzete is jellemzo. Gyakran fordul elo, hogy ezek az emberek
egesz kicsinyre kuporodnak ossze, vagy pedig fejiikre huzzak a
takarot.
Megint mas szempont szerint tamadokra es megtamadottakra
oszthatjuk fel az embereket. A tamadd magatartas megmutatkozik
mindenekelott szeles mozdulataikban. Ha batrak, onbizalmukat
onhittsegig fokozzak, es nyomatekkal igyekeznek mind maguk,
mind masok elott megmutatni, hogy ok is kepesek valamire.
Ezzel aruljak el, hogy alapjaban veve nagy bizonytalansagerzes
uralkodik rajtuk. Ha felenkek, azon igyekeznek, hogy felelmiik
ellen megedzodjenek. Masok ismet azon, hogy szelid es gyenged
erzelmeiket, mely szemiikben gyengesegnek latszik, elnyomjak.
Mindig az eroset akarjak megjatszani, neha olyan szembeszokoen,
hogy az mar feltuno. A tamadok neha a durvasag es kegyetlenseg
vonasait viselik magukon. Ha pesszimizmusra hajlanak, gyakran
megvaltozik egesz viszonyuk a komyezo vilaggal, mert nem
tudnak egyiitt elni es egyiitt erezni, es ellensegesen allnak
mindenkivel szemben. Tudatos onertekelesiik amellett igen nagy
fokot erhet el. Felfuvalkodottak, gogosek, hivalkodok es onhittek
lehetnek. Neha olyan latszateredmenyeket tanusitanak, mintha
valoban minden nehezsegen feliilkerekednenek. Am az a szembe-
szoko mod es a sok folosleges huho, arnivel ezt teszik, nem csupan
megzavarja az egyiittelest, hanem elarulja egyiittal azt is, hogy
mindez csak mesterseges epitmeny, mely bizonytalan, ing6 alapon
nyugszik. Igy alakul ki tamado magatartasuk, mely egy darabig
eltart.
Az ilyen emberek tovabbi fejlodese nem konnyu. Az emberi
tarsadalom nem nagyon elnezo effele lenyekkel szemben. Mar
140
azaltal, hogy feltunnek, kellemetlenne teszik magukat. Allando
tulsulyra torekvesiik reven csakhamar konfliktusba keriilnek
masokkal, kiilonosen elvrokonaikkal, kiknek versengeset felkel-
tik. Eletiik harcok szakadatlan lancolata lesz, es ha vereseget
szenvednek — ami kikeriilhetetlen —, vege van gyozelmes es
diadalmas szereplcsiiknek. Akkor aztan konnyen visszariadnak,
clvesztik kitartasukat, es a vereseget mar csak nehezen tudjak
kihevemi. Ilyenkor mar nehez oket magukhoz teriteni. Feladataik
balsikere utolagosan kezdi oket befolyasolni, es fejlodesiik ott er
veget, ahol a masik tipuse, a megtamadottake kezdodik.
A masik tipus, a megtamadottake, azokbol all, akik gyenge-
segerzesiik legyozesere nem a tamadas, hanem a felenkseg,
ovatossag es gyavasag attitudjet valasztottak. Ez a beallitottsag
sohasem jon letre anelkiil, hogy meg ne kisereltek volna, hacsak
rovid idore is, az elso tipusnal ismertetett vonalon jami. A
„megtamadottak” csakhamar ugy megrakodnak rossz tapasztala-
tokkal, es olyan megsemmisfto kovetkezteteseket vonnak le
azokbol, hogy a menekiiles utjara lepnek. Egyeseknek sikeriil
menekiilesiiket dnmaguk elott eltitkolniuk azaltal, hogy ugy
tesznek, mintha gyumolcshozo, tevekeny kezdet elott allnanak.
Egyik modja ennek az, hogy visszamenekiilnek a multba, intenzi-
ven foglalkoznak emlekeikkel, es kifejlesztik fantaziajukat, mely
igazabol csak arra szolgal, hogy a fenyegeto valosagtol megszaba-
duljanak. Egyiknek-masiknak sikeriil, ha meg nem vesztette el
minden iniciativajat, meg ezen az uton is olyat alkotni, ami az
osszesseg szamara nem egeszen haszon nelkiili. Aki a muvesz
pszichologiaja irant erdeklodik, gyakran talalja meg a muveszek
kozt ezt a tipust, mely elfordul a valosagtol, hogy egy masik
vilagot alkosson maganak a kepzelet, az eszmek birodalmaban,
ahol nincsen akadaly. Ezek azonban kivetelek. Legtobben tevutra
jutnak. Mindenkitol es mindentol felnek, rettentoen gyanakvok,
mindig csak ellensegeskedest varnak masoktol. Kulturank, sajnos,
igen gyakran megerositi oket allasfoglalasukban, es akkor nem
kepesek tobbe az emberek j6 tulajdonsagait es az elet fenyoldalait
141
meglatni. Gyakori jellemvonasuk az, hogy rendkiviili modon kritiku-
sak, es olyan eleslatast nyernek, mely azonnal eszrevesz minden hibat.
Birakka emelik magukat anelkiil, hogy valaha is hasznaltak volna
valamit komyezetiiknek. Mindig csak kritikusok, „rossz jatszdtarsak”,
„jatekrontok”. Gyanakvasuk varakozo, vonakodo magatartasra keny-
szeriti oket. Feladatok vallalasatol visszariadnak, ketelkednek es
haboznak, mintha el akarnak keriilni a dontest. Ha ezt a tipust is
szimbolikusan akarnank abrazolni, olyan ember alakjaban kellene
megjeleniteniink, aki vedekezesiil maga ele tartja kezet, esetleg
felreforditott tekintettel, hogy ne kelljen a veszellyel szembeneznie.
Ezeknek az embereknek vannak mas vonasaik is, melyek eppoly
kevesse rokonszenvesek. Altalanos jelenseg, hogy a magukban nem
biz6 emberek a massal szemben valo bizalmatlansagra is hajlamosak.
Ennel a magatartasnal azonban kikeriilhetetlen, hogy az irigyseg es a
fukarsag vonasai ki ne fejlodjenek. Visszavonultsaguk azt jelenti, hogy
nem hajlandok masoknak orbmet szerezni es masok oromeben reszt
venni. Masok orome esetleg fajdal mat jelent szamukra, egyenesen
sertve erzik magukat altala. Egyeseknek sikeriil kdziiliik miifogas aran
a tobbiek folott erezniiik magukat, oly mertekben, hogy ez az erzes
eletiik soran nehezen renditheto meg. Feliilemelkedesre valo vagyoda-
suk olyan komplikalt erzeteket kelthet benniik, melyeket elso latasra
egyaltalan nem tartanank ellensegeseknek.
4.	a! regi ps^ichologiai iskola
Emberismeretet tudatos „iranyvonal” nelkiil nem lehet gyakorolni.
Ez tobbnyire oly modon tortenik, hogy a lelki fejlodesbol kiragadunk
egy pontot, es ebbol a pontbol kisereliink meg tipusokat felallitani
tajekozodas vegett. Igy peldaul fel lehetne osztani az embereket
egyreszt olyanokra, akik inkabb gondolkodok, elmelkedok, fantazia-
jukban elnek, es huzodoznak az eletbe valo bcavatkozastol, nehezen
birhatok ra cselekvesre; masreszt olyanokra, akik tevekenyek, keveseb-
bet gondolkodnak, es kevesebb teret adnak a fantazianak, akik mindig
el vannak foglalva, dolgoznak, reszt vesznek az eletben. Ilyen tipusok
142
leteznek. Ilyen alapon azonban egyszeriben vegere emenk szemlele-
tiinknek, es a tobbi pszichologiak modjara szerenyen meg kellene
elegedniink azzal a megallapitassal, hogy egyeseknel a fantazia teve-
kenysege, masoknal a tettero fejlodott ki inkabb. Ez aligha volna
maradando erteku eredmeny. Sziiksegletiink inkabb arra iranyul, bogy
tiszta kepet alkossunk r61a, miert kellett ennek igy tortennie, es hogyan
lehetne ezt elkeriilni vagy megvaltoztatni. Ezert nem hasznalhatok az
effele eroszakolt, feliiletes sz£mpontb61 torteno beosztasok a racionalis
emberismeret szamara, noha ilyenfajta tipusok mindig ujbol szemiink-
be otlenek.
Az individualpszichologia ott ragadta meg a kifejezesmodok fejlode-
set, ahol annak kezdetei keresendok, a legkorabbi gyermekkorban.
Megallapitotta, hogy a megnyilatkozasmodoknak, egyutt es kiilonve-
ve, vagy a kozossegerzes tulsulya adja meg sajatsagos jelleget, vagy
pedig a hatalmi torekves lep erosebben eloterbe benniik. Ezzel a
megallapitassal olyan kulcs birtokaba jutott, mellyel minden embert
egyertelmuen lehet felfogni es osztalyozni, termeszetesen szem elott
tartva azt az elovigyazatossagot, mely illo a pszichologushoz, aki ezen
a rendkiviil szeles teriileten miikddik. Ennek szemmel tartasaval olyan
mertekegyseget nyeriink, melynek segitsegevel megallapithato, hogy
valamely lelki jelenseg nagymertekben tartalmaz-e kozossegerzest, s
csak keves hatalomra torekves es presztizspolitika jarul-e hozza, vagy
hogy a lelki jelenseg lenyege nagyravagyas-e, es csak arra szolgal,
hogy az ember masok vagy onmaga szeme ele tarja, mennyire folotte
all masoknak. Ezen az alapon nem nehez bizonyos jellemvonasokat
tisztabban latni, szamolni veliik, megerteni oket az egyeniseg egyseges-
scgenek szempontjabol, mialtal alkalmas eszkdzt nyeriink egyben az
emberek ertekelesere es befolyasolasara.
5.	Temper amentum es belso s^krecio
A pszichologiaban nagyon regi megkiilonboztetese a lelki kifeje-
zesformaknak a temperamentum. Nem konnyu dolog megmondani,
tnit ertiink temperamentumon, a gondolkodas, a beszed, a cselekedet
143
gyorsasagat-e, az erot-e vagy pedig az egyeni ritmust. Ha a
pszichologusoknak a temperamentum lenyegerol adott magyarazatat
visszakeressiik a multban, azt kell mondanunk, hogy a tudomany a
lelki elet szemleleteben osidok ota nem jutott tul a negy temperamen-
tumon. A temperamentumok felosztasa szangvinikusra, kolerikusra,
melankolikusra es flegmatikusra, a regi Gorogorszagbol szarmazik.
Hippokratesz atvette, a rdmaiak tovabbadtak, es meg ma is tiszteletre
melto szentseget jelent a pszichologiaban.
Szangvinikuson olyan embert ertiink, aki eletkedvrol tesz tanusa-
got, nem veszi lelkere a dolgokat, nem egykonnyen osziil meg a
gondoktol, mindent a szep es kellemes oldalan igyekszik megfogni.
Szomoru alkalmakkor szomoru, de nem roskad ossze. Oriil a vidam
esemenyeknek, de nem jon ki a sodrabol. Reszletes ismertetesiik
eredmenye az, hogy ok azok a nagyjabol egeszseges emberek, akiknel
nem talalunk nagyobb foku zavarokat. Nem mondhatjuk el ezt a
masik harom tipusrol.
A kolerikust egy regi koltoi hasonlat ligy abrazolja, amint a kovet,
mely utjat allja, bosziilten loki felte, mig a szangvinikus kenyelmesen
atsetal rajta. Az individualpszichologia nyelvere forditva a kolerikus
az az ember, akinek hatalmi torekvese annyira tulfeszitett, hogy
mindig szeles mozdulatokat kell tennie, aki erejet fitogtatja, es egyenes
vonalu agressziojaval mindent le akar gyurni. Regebben ezt a
temperamentumot az epevel hoztak osszefuggesbe. Ma is mondjak
meg, hogy az embernek „felforr az epeje”. A valosagban ezek szeles
mozdulatu emberek, mint az mar kora gyermekkorukban tapasztalha-
td. Nem elegszenek meg azzal, hogy erzik erejiiket, hanem igyekeznek
azt kielni es kimutatni.
A melankoEkus mar mas benyomast kelt. Az emlitett hasonlat
koriilbelul ugy abrazolja, amint a kd megpillantasara minden bune
eszebe jut, szomoru fontolgatasba meriil es visszafordul. Az individu-
alpszichologia ebben a tipusban a kimondottan habozo embert latja,
aki nem bizik benne, hogy le tudja gyozni a nehezsegeket es tovabb
juthat. Ezert tovabbi lepeseit a legnagyobb elovigyazatossaggal teszi
 meg, inkabb megall vagy visszafordul, semhogy valamit kockara
144
tegyen. Olyan ember tehat, akinel a ketseg jut tiilsulyra, aki inkabb
hajlando magara gondolni, mint masra. Ez sem tud az elet szeles
lehetosegeibe bekapcsolodni, gondjai annyira szorongatjak, hogy
tekintete hatra vagy befele fordul.
Flegmatikus az az ember, aki az elettel szemben idegeniil all, aki
benyomasokat szerez anelkiil, hogy azokbol kovetkezteteseket vonna
le, akire semmi sem hat, semmi sem erdekli kiilonosen, nem tesz
semmifele erofeszitest, roviden: az az ember, akinek szinten hianyzik
az elettel valo* kapcsolata, es tan a legeslegtavolabb all az elettol.
Ezek szerint csak a szangvinikust mondhatjuk a jo ember
tipusanak. Meg kell meg emliteniink, hogy a temperamentumok
ilyen tiszta formaban ritkan fordulnak elo, tobbnyire kevert jdakokat
talalunk. Ez a koriilmeny megfosztja a fenti osztalyozast erteketol.
Elofordul az is, hogy a kiilonbozo temperamentumok felvaltjak
egymast, ugyhogy peldaul az a gyermek, aki kezdetben kolerikus-
nak latszott, kesobb melankolias lesz es vegiil flegmatikus. A
szangvinikus jellemzesehez hozza kell meg fuzniink, hogy ugy
latszik, 6 az, aki gyermekkoraban legkevesebbet szenvedett a
fogyatekossag erzesetol. Nemigen voltak erezheto szervi fogyate-
kossagai, es nemigen ertek erosebb izgalmak, ugyhogy nyugodtan
fejlodhetett, megszerethette az eletet es megbaratkozhatott vele.
Ezek utan pedig jon a tudomany, es a kovetkezoket mondja: az
ember temperamentuma a belso szekreciotol fiigg. (L. Kretschmer.
Charakter u. Temperament, Berlin, 1921) Az ujabb orvostudomany
ugyanis az ugynevezett vermirigyek ismeretevel dolgozik. Ezekhez
tartoznak tudvalevoleg a pajzsmirigy, a hipofizis, a mellekvesek, a
mellckpajzsmirigy es az ivarmirigyek. Ezeknek nines kivezetocsoviik,
es elvalasztott nedviiket a verbe tovabbltjak.
Az altalanos felfogas szerint a test minden szervet es szovetet ezek
a nedvek befolyasoljak, melyek a ver utjan eljutnak a test minden
egyes sejtjehez. Ingerlo es meregtelenito hatasuk folytan a szervezet
haztartasa szamara felteteleniil sziiksegesek. Az endokrin mirigyek
teljes jelentosege meg homalyba van burkolva. A roluk szolo
tudomany meg kezdetenel tart, teljesseggel pozitiv tenyeket meg
145
nem adhat:. Mivel azonban igenyt tart ra, hogy pszichologiai iranyt
is alapitson, mivel azt hiszi, hogy az ember jellemerol es
temperamentumarol felvilagositasokat adhat, meg kell egyet-mast
mondanunk rola.
Mindenekelott meg kell emliteniink egy komolyan meggondolan-
do tenyt. Ha egy igazan koros esetet megtekintiink, melyben peldaul
a pajzsmirigy-elvalasztas hianyosan mukodik, valoban talalunk olyan
lelki megnyilvanulasokat is, melyek a flegmatikus temperamentuij
szelsoseges megnyilvanulasanak latszatat keltik. Mert eltekintve attol,
hogy ezek az emberek egeszben duzzadt kiilsejuek, boriik durva es
hajndvekedesiik hianyos, jelemzo meg rajuk mozdulataik rendkivuli
lassusaga es renyhesege. Lelki erzekenysegiik erosen csokkent,
kezdemenyezokepessegiik alacsony.
Ha azonban ezt az esetet osszehasonlitjuk olyannal, melyet
flegmatikus temperamentumnak neveziink anelkiil, hogy kimutat-
hatnank nala a pajzsmirigy koros anyaghianyat, azt fogjuk talalni,
hogy egyaltalaban nem hasonlitanak egymashoz, es teljesen eltero
kepet nyeriink. Azt mondhatjuk tehat: valoszmuleg van valami
a pajzsmirigyvaladekban, ami a zavartalan lelki mukodesben
szerepet jatszik. Annyira azonban nem mehetiink, hogy identifi-
kaljuk, es azt mondjuk, hogy a flegmatikus temperamentuma
pajzsmirigymukodes-kiesesenek kovetkezteben jon letre.
A flegmatikus koros tipusa tehat teljesen kiilonbozik attol, akit
az eletben flegmatikusnak neveziink, akinek temperamentuma es
jelleme lelektani elozmenyei kovetkezteben domborodik ki. A
szamunkra, pszichologusok szamara tekintetbe jovo flegmatiku-
sok korantsem alkotnak allando tipust, es gyakran lepnek meg
szokatlanul mely es heves reakcioikkal. Nines olyan flegmatikus,
aki egesz eleten at az maradna. Ez a temperamentum nem mas,
mint mesterseges burok, mint egy tul erzekeny ember alkotta
biztositas, melyet dnmaga es a kiilvilag koze helyez. Lehetseges,
hogy konstitucioja mar eleve hajlamositja erre. A flegmatikus
temperamentum tehat biztositasi folyamat, ertelmes felelet az elet
kerdeseire, es ebben az ertelemben egeszeben kiilonbozik a
146

hianyos vagy hianyzo pajzsmirigyu ember ertelem nelkiili lassusa-
gatol, renyhesegetol es elegtelen voltatol.
E jelentos meggondolas folott nem lehet elsiklanunk, es meg ha
azt talalnank is, hogy csak a koros pajzsmirigy elvalasztasu egyenek-
nek lehet flegmatikus temperamentumuk, akkor is azt kellene
mondanunk: nem olyan egyszeru a dolog. Okok es celok egesz
serege szerepel ebben, szervmukddesek es kiilso hatasok egesz
szovetkezete. Ezek hozzak letre eloszor a szervi fogyatekossagerzest,
es abbol indulnak ki az egyen kiserletei, melyeknek egyike lehet az,
hogy flegmatikus temperamentummal vedje magat a kellemetlense-
gek es dnerzesenek megsertese ellen. Ez mas szavakkal azt jelenti,
hogy specializalt formaban bar, de ismet csak olyan tipussal van
dolgunk, amilyenrol mar volt sz6. Minddssze ennel most eppen a
pajzsmirigy szervi fogyatekossaga es annak kovetkezmenyei allnak
eloterben, es ez a szervi fogyatekossag kedvezotlen helyzetet teremt
szamara az eletben, melyet a flegma lelki mufogasaval igyekszik
kiegyenliteni.
Megerosodiink ebben a felfogasunkban, ha tekintetbe vesziink
mas clvalasztasi rendellenessegeket is, es vizsgaljuk az azokhoz
tartozo temperamentumokat. Ily modon talalunk embereket, akiknek
pajzsmirigy-elvalasztasuk fokozott, mint peldaul a bazedovkorban.
Testileg jellemzo rajuk a felfokozott szivmukddes es kiilonosen a
megnovekedett pulzusszam. Szemeik erosen kidiillednek, pajzsmiri-
gyiik megduzzad, egesz testiik, kiilonosen keziik kisebb vagy
nagyobb mertckben reszket. Hamar megizzadnak, es emesztoszerveik
is, talan a hasnyalmirigy befolyasa kovetkezteben, sokszor zavartan
mukodnek. Gyakran keriilnek izgalmi allapotba, sietosen, izgatottan
viselkednek, sokszor szorongasos allapotokban szenvednek. A baze-
dovos a betegseg kialakult stadiumaban felreismerhetetleniil mutatja
az aggodo ember kepet.
Ha azonban valaki azt mondana, hogy ez az allapot azonos a
Elelem pszichologiai kepevel, erosen tevedne. Ezekben az esetekben
a megfigyelheto lelektani tenyek, mint emlitettiik, izgalmi allapotok-
bol, szellemi es testi munkakeptelensegbol, tovabba gyengesegi
147
allapotokbol allnak, melyeket mind szervi, mind lelki okok feltetelez-
hetnek. A hatalmas kiilonbseget akkor talaljuk meg, ha osszehason-
lit juk oket olyan emberekkel, akik egyebkent is sietsegben, izgalrni
allapotokban es szorongasban szenvednek. Mig a hipertireoidokrol,
a fokozott pajzsmirigy-elvalasztasu emberekrol azt mondhatjuk, hogy
tuneteik kronikus mergezesi jelensegek, mint amilyen peldaul a
bodulat, egeszen mas a helyzet azoknak az eseteben, akik egyebkent
is ingerlekenyek, izgatottan viselkednek, es hamar megremiilnek.
Ezeknek felderitheto lelki elozmenyei vannak. A ket csoport kozott
csupan hasonlosag all fenn. Az utobbibol hianyzik a jellem es a
tempetamentum tervszerusege.
Meg kell emliteniink szamos mas belso szekrecids mirigyet is.
Jellenzo az az osszefugges, mely valamennyi mirigyfejlodes es az
ivarmirigy kozott fennall. (L. Adler: Studie uber Minderwertigkeit
von Organen.) Ez a megallapitas manapsag annyira alapjava valt a
biologiai kutatasnak, hogy nem talalunk mirigyrendellenesscget
anelkiil, hogy vele ne jama az ivarmirigyek rendellenessege is. A
specialis fiiggo viszonyt, illetoleg a fogyatekossagok egyideju fellepe-
senek okat meg nem sikeriilt megallapitani. Am ezekkel a mirigyekkel
kapcsolatban is eppoly kevesse beszelhetiink lelki befolyasrol, mint
a fentieknel. Ezeknel sem jutunk tovabb annal a kepnel, melyet mar
elobbrol ismeriink: a szervileg fogyatekos ember kepenel, aki nehezen
igazodik el az eletben, es ennek kovetkezteben lelki mesterfogasainak
es biztositasainak szamat megnoveli.
Egyesek ugy velik, hogy a jellem es a temperamentum kiilonoskep-
pen az ivarmirigyek hatasa alatt all. Ha azonban meggondoljuk, hogy
az ivarmirigy-allomany nagyfoku rendellenessege! az embernel altala-
ban nemigen gyakoriak, azt kell mondanunk, hogy ott, ahol ilyen
koros kepzodmenyek fordulnak elo, kiveteles esettel van dolgunk.
Nem ismeriink tovabba olyan lelki kepet, melyet egyenesen az
ivarmirigy mukodesere lehetni visszavezetni, mely ne sokkal inkabb
az ivarmirigybeteg sajatsagos koriilmenyeibol szarmaznek. Ez ismet
ketsegesse teszi a lelki jelensegek szervi megalapozottsagat. Ismet
csak annyit allapithatunk meg, hogy az ivarmirigybol bizonyos, a
148
vitalitas szamara sziikseges ingerek szarmaznak, melyek megalapoz-
zak a gyermek helyzetet kornyezeteben. Ezek azonban szarmazhatnak
mas szervek reszerol is, es nem kell egyertelmu lelki strukturahoz
vezetniiik. (Carlyle)
Tekintettel arra, hogy az ember megitelese rendkiviil kenyes es
nehez feladat, melyben egy tevedes elet es halal felett donthet,
ovatosnak kell lenniink, es ezt kell mondanunk: a testi gyengeseggel
sziiletett gyermekek tul nagy kisertest ereznek arra, hogy kiilonleges
mufogasokhoz nyuljanak, es lelkiik sajatsagosan fejlodjek. Ez a
kisertes azonban legyozheto. Nines olyan szerv, barmely allpotban
legyen is, mely az embert meghatarozott magatartasra kotelezne.
Csak csabithatja ra, de ez egeszen mas dolog. Fentiekhez hasonlo
nezetek csak azert allhatnak fenn, mert senki sem gondol ra, hogy
a szervileg gyenge gyermekek lelki fejlodeseben tamado nehezsegek-
nek eleve veget vesse. Elturjiik, hogy kezenfekvo tevedesekbe
essenek, es csak nezziik, de senki sem segiti vagy tamogatja 6ket.
Kbvetelniink kell azert, hogy az individualpszichologiaban megala-
pozott pozicios pszichologia az uj, diszpozicios pszicholdgia ige-
nyeivel szemben jogait fenntarthassa.
6.	Oss^ejoglalds
Mielott az egyes jellemvonasok szemleletere raternenk, roviden
osszefoglaljuk az eddig nyert szempontokat.
Fontos megallapitasunk volt az, hogy emberismeretet nem lehet
a lelki osszefiiggesbol kiragadott egyes jelensegek alapjan gyakorolni.
Legalabb ket, idoben lehetoleg tavol levo jelenseget kell osszehason-
Htanunk es kozos nevezore hoznunk. Ez a gyakorhti figyelmeztetes
igen elonydsnek bizonyult. Lehetove teszi, hogy szerzett benyomasa-
inkat rendszeres ertekelessel biztos itelette suritsiik. Ha csak egyes
jelensegekre alapoznank iteletiinket, ugyanolyan bizonytalan helyzet-
be jutnank, mint a tobbi pszichologus es pedagogue. Ugyanazokhoz
a kozhasznalatii eszkozokhoz nyulnank, melyeket mindenkor ered-
menytelennek talaltunk. Ha azonban sikeriil minel tobb tampontot
149
nyerniink es azokat osszekotniink, olyan rendszeriink lesz, melynek
erovonalai tiszta, egyseges benyomast adnak az emberrol. Szilard talajt
erziink a labunk alatt. Az ember kozelebbi megismerese utan termesze-
tesen sziiksegesse valhat, hogy iteletiinket tobbe-kevesbc modositsuk.
Minden pedagogiai beavatkozas elott elengedhetetlen, hogy elozoleg
ily modon tiszta kepet nyerjiink.
Kiilonbozo utakat es modokat kerestiink, hogy egyseges rendszer-
hez jussunk, es e celbol segitsegiil vettiink olyan jelensegeket is,
melyeket onmagunkon eszleliink, vagy pedig az ember eszmenyi
kepetol kivanunk meg. Azon igyekeztiink tovabba, hogy rendszeriink
sohase nelkiilozzon egy bizonyos tenyezot: a tarsadalmit. Nem eleg a
lelki diet jelensegeit pusztan egyenieknek tekinteni, hanem a tarsadalmi
elettel valo dsszefiiggesiikben kell megerteni oket. Es vegiil az emberi
egyiitteles kiilonosen ertekes alapelvet ismertiik fel abban a tetelben,
mely szerint az ember jelleme sohasem szolgalhat erkolcsi megiteles
alapjaul, hanem kizarolag tarsadalmi megallapitas, mely azt jelzi, mily
modon hat az ember a komyezetere es mifele osszefiiggesben all azzal
Gondolatmenetiink kovetesenel ket altalanos emberi jelensegre
bukkantunk: egyik a mindeniitt feltalalhato kozossegerzes, mely
osszekoti az embereket, es letrehozza a kulttira nagy teljesitmenyeit.
Ez volt egyik mertekegysegiink a lelki elet jelensegeire. Ezzel
allapithatjuk meg a jelensegekben kozremukodo kozossegerzes nagysa-
gat. Plasztikus benyomast nyeriink az ember lelki eleterol, ha tudjuk,
milyen kapcsolatban all a tobbi emberrel, embertarsi voltat hogyan
nyilvanitja meg, s hogyan teszi elevenne es gyiimolcsozove. Vegiil
elerkeztiink ahhoz a megallapftashoz, mely egyben masik mertekegyse-
giink a jellem megiteleseben: hogy a kozossegerzesre legellensegeseb-
ben hato erok a folenyre es a hatalomra torekves impulzusai.
Erre a ket allaspontra tamaszkodva megertettiik, hogy az emberek
kdzti kiilonbseget a kozossegerzes es a hatalmi torekves viszonylagos
nagysaga hatarozza meg. E tenyezok kolcsonhatasa erojatekot eredme-
nyez, es ennek kiilso megnyilvanulasi formajat nevezziik jellcmnek-
150
II. feje^et
Agressziv termeszetu
j ellem vonasok
1. Hiusag (Nagyravagyas)
Az ervenyesiilesi torekves, amint tulsulyra jut, fokozott fesziilt-
seget hoz letre a lelekben, melynek eredmenyekeppen az ember
figyelme nagyobb mertekben iranyul a hatalom es a foleny celul
tuzesere, es erosebb mozgassal igyekszik ahhoz kozeledm. Elete
a nagy diadal varakozasava valik. Az ilyen ember elfogult, mert
elvesziti kapcsolatat az elettel, mert mindig azzal a kerdessel van
elfoglalva, hogy milyen benyomast kelt, es mit gondolnak r61a.
Ez rendkiviili modon gatolja cselekvesi szabadsagat, es kialaku]
benne a leggyakrabban feltalalhato emberi jellemvonas, a hiusag.
Batran mondhatjuk, hogy a hiusag, hacsak nyomaiban is,
minden embernel fellelheto. Mivel pedig a hiusag nyflt alakjaban
nem imponal, ezert tobbnyire rejtve marad, es a legkiilonbozobb
formakat olti. Szerenyseg mellett is lehetiink hiiiak. Az ember
annyira hiu lehet, hogy masok itelete vagy egyaltalan nem erdekli,
vagy pedig mohon кар rajta, hogy annak tiikreben kedvezo
szinben lassa magat.
A hiusag, ha bizonyos fokot meghalad, rendkiviil veszedelmes-
sc valhat. Nem eleg, hogy az embert mindenfele haszontalan
munkara es idopocsekolasra keszteti, melyek inkabb a latszat,
mint a lenyeg kedveert tortennek; nem eleg, hogy hatasa alatt az
ember clsak onmagara gondol, es masokra csak legfeljebb annyi
ban, hogy mit gondolnak rola, hanem meg el is veszitheti altala
a valosaggal valo kapcsolatat. Jar kel az eletben anelkiil, hogy
mcgertene az emberi osszetartozast; anelkiil, hogy az elettel
barmifele viszonyban volna. Elfelejti, mit kovetel tole az elet, es
hogy neki mint embernek mit kell adnia. A hiusag minden mas
151
hibanal jobban megakadalyozhatja az embert szabad fejlodeseben,
mert hatasa alatt folyton arra gondol, lesz-e valami haszna a vegen.
Az emberek sokszor azzal segitenek magukon, hogy a hiusag
es a fennhejazas helyett a becsvagy sokkal szebben hangzo
kifejezeset hasznaljak. Sok ember biiszken hirdeti magarol,
mennyite becsvagy6. Neha Csak a „torekves” fogalmat hasznaljak.
Amig a kifejezes az osszesseget szolgalo dologra vonatkozik,
elfogadhato, am ezek a szavak rendszerint igen nagy hiusagot
takamak.
A hiusag okozza mar koran, ha valaki inkabb „jatekronto”,
mint „jatszotars”. Ha az ilyen ember azt latja, hogy hiusaganak
kielegitese keresztiilvihetetlen, legalabb annyit igyekszik elerni,
hogy masok szenvedjenek. Hiu gyermekeknel gyakran megfigyel-
hetjiik, amint fenyegeto helyzetben kifejezesre juttatjak erejiiket,
es hatalmukat gyengebbekkel szemben mutatjak ki. Idetartozik
az allatkinzis is. Masok, akik mar elcsiiggedtek, erthetetlen
aprosagokkal probaljak hiusagukat kielegiteni, es tavol az elet
nagy bajvivo teretol, egy sajat szeszelyiik teremtette, masodik
csatateren kfserelik meg ervenyesiilesi vagyuk kielegiteset. Itt
talaljuk meg azokat, akik mindig arrol panaszkodnak, hogy milyen
neliez az elet, es ugy erzik, hogy adosuk maradt valamivel. Ha
neveltetesiik nem lett volna olyan rossz, vagy nem jott volna
kdzbe valami mas baj, akkor — ugy tartjak — elso helyen
Sllnanak. Ilyenek es ehhez hasonlok a panaszaik. Mindig talalnak
kifdgasokat, hogy ne kelljen az elet frontjara vonulniuk. Almaik-
bol azonban meg mindig meritenek kielegiilest hiusaguk szamara.
Embertarsaik altalaban rossz helyzetben vannak mellettiik,
nagymertekben ki vannak teve kritikajuknak. A hiu ember hibai
sulyat tobbnyire el akarja haritani sajat szemelyerol. Mindig neki
van igaza, nem masnak, holott az eletben egyaltalan nem az a
fontos, hogy az embernek igaza legyen, hanem az, hogy a maga
dolgat elobbre vigye, es a masoket is elomozditsa. Ehelyett mindig
panaszt €s kifogast hallunk szajabol.
Amit itt latunk: mind az emberi szellem mufogasai, vedekezesi
152
kiserletek a hiusag megsertese ellen. Arra iranyulnak, hogy a foleny
erzese erintetlen maradjon es meg ne inogjon.
Gyakran halljuk azt a kifogast, hogy az emberiseg nagy alkotasai
nem johettek volna letre hiusag nelkiil. Ez azonban csak hamis latszat,
hamis perspektiva. Igaz ugyan, hogy senki sem mentes a hiusagtol,
es mindenkiben van valami ebbol a vonasbol, am bizonyos, hogy
nem ez adja meg a hasznos teljesitmenyekhez vezeto iranyt es erot.
Hasznos teljesitmeny csak a kozosseg erzesebol keletkezhet. Zsenialis
alkotas nem johet letre, ha az alkotas nines valamely modon tekintettel
a kozossegre. Minden alkotasnak elofeltetele az osszesseggel valo
kapcsolat es a j6 szandek, hogy szolgaljuk iigyet. Enelkiil nem is
tulajdonithatnank erteket az alkotasnak. Ami hiusag szerepel benne,
az bizonyara csak zavaro, gatlo volt, befolyasa nem lehet nagy.
Mai tarsadalmi legkoriinkben a hiusaggal valo teljes szakitas nem
viheto keresztiil. Ennek a tenynek felismerese mar magaban elony,
mert ezzel egyuttal kultiirank legsebezhetobb pontjara tapintottunk.
Ez a teny okozza, hogy oly sok ember elvesz, egesz eleten at
boldogtalan marad, es allandoan olyan dolgokba keveredik, melyek-
bol mindig csak baj szarmazhat. Nem fer meg masokkal, nem tud
beilleszkedni az eletbe, mert az 6 feladata — tudniillik, hogy
mindenkinel tobbnek latszodjek a tobbi emberetol kiilonbozik.
Konnyen osszeiitkozik a valosaggal, mert az nem sokat torodik azzal,
kinek mi a velemenye onmagarol. Hiusaga csak raszedi. Az emberiseg
minden sulyos bonyodalmaban legjelentekenyebb tenyezokent talal-
juk meg a hiusag kielegitesenek balul vegzodott kiserletet. Kompli-
kalt egyenisegek megerteseben fontos mufogas annak megallapitasa,
hogy milyen foku a hiusaguk, milyen iranyban halad, es milyen
eszkozoket hasznal. A lelek felfedezesehez mindig eljutunk, ha
figyelembe vessziik, mennyiben befolyasolja benne a hiusag a
kozQssegerzest. Hiusag es kozossegerzes nem egyeztethetok ossze,
mert a hiusag nem kepes magat a kozosseg elvenek alarendelni.
A hiusag azonban magaban hordja vegzetet. Kibontakozasat
folyton fenyegetik a logikus ellenervek, melyek a kozossegi eletben
ellenallhatatlan igazsagkent maguktol fejlodnek ki. A hiusagnak mar
153
koran el kell rejtoznie, alcaznia kell magat, keriilo utakat kell tennie,
mint ahogyan hordozojat is folyton szorongo ketseg told el, vajon
sikeriil-e gyoztesen annyi fenyt es diadalt elemie, atnennyi hiiisaganak
kielegitesehez sziiksegesnek latszik. Es mialatt igy almodozik es
fontolgat, eliramlik az ido. Ha pedig ez mar megtortent, legfeljebb
az a kifogasa marad meg, hogy most mar nines meg a kedvezo
alkalom a tevekenysegre. Az ilyen eset rendszerint kovetkezokepp
jatszodik le: effajta emberek folyton privilegizalt helyzetet keresnek,
felreallnak es figyelnek, gyanakodok, es hajlamosak embertarsaikban
ellenseget latni. Vedekezo harci allasba helyezkednek, ketsegeikbe
belegabalyodnak, agyukban melyenszanto fontolgatasokat forgatnak,
melyek egeszen logikusan hangzanak, es latszolag igazuk is van
benniik. Ekozben azonban elmulasztjak a legfontosabbat, az elethez,
a tarsadalomhoz es feladataikhoz valo csatlakozast. Kozelrol nezve
csak melyseges hiusagot latunk benniik. Minden vagyuk az, hogy
mindenkinek folotte alljanak. Ez a vagy visszatiikrozodik minden
leheto formaban. Megnyilvanul viselkedesiikben, ruhazkodasukban,
beszed- es erintkezesmddjukban. Roviden, barhonnan is nezziik oket,
hili, torteto ember kepet adjak, aki eszkozeiben tobbnyire nem
valogatos. Mivel azonban az effele kiilsosegek nemigen hatnak
rokonszenvesen, ezert a hili ember, ha okos, csakhamar eszreveszi,
hogy elbotlott, es ellentetbe keriilt a kozosseggel. Ezert igyekszik
az ellentetet tompitani. Ez esetben elofordul, hogy nagyon szerenyen
lep fel, kiilsejet elhanyagolja, csak hogy megmutassa, mennyire nem
hiu. Szokrateszrol meselik, hogy egyszer azt kiabalta egy szonok
fele, aki rongyos ruhaban lepett az emelvenyre: „Atheni ifju, hiusagod
kikandikal ruhad minden lyukan!”
Az emberek gyakran meg vannak gyozodve r61a, hogy nem hiuak.
Figyelmiiket csak a kiilsosegekre iranyi'tjak, es nem ertik meg, hogy
a hiusag melyebben rejtozik. Rejtozhetik peldaul abban, hogy valaki
tarsasagban mindig maga viszi a sz6t, folyton beszel, es neha
egyenesen aszerint iteli meg a tarsasagot, hogy szohoz jutott-e ott
vagy sem. Ugyanebbol a fajtabol masok egyaltalan nem lepnek
eloterbe, nem is mennek tarsasagba, sot kiternek elole. A kiteresnek
154
is kiilonbozo formai lehetnek. Lehet, hogy nem jon el, ha meg van
hiva, kereti magat, vagy keson erkezik. Masok viszont bizonyos
feltetelekkel mennek a tarsasagba, fennhejazasukban exkluzivnak
tiintetik fel magukat, amit neha biiszken hirdetnek is. Megint masok
azzal kedveznek hiusaguknak, ha jelen vannak minden tarsasagban.
Ezeket a jelensegeket nem foghatjuk fel jelentektelen csekelyseg
gyanant, mert melyen megalapozottak. Az ilyen ember valosagban
nem sokat ad a tarsas eletre, es inkabb hajlando azt zavarni, mint
elomozditani. Nagy ir6 ereje kellene hozza, hogy mindezeket a
tipusokat plasztikusan abrazolja.
A hiilsagban tisztan lathato az a felfele halado vonal, mely azt
mutatja, hogy az ember elegtelensegenek erzeseben emberfolotti celt
tuzott maga ele, es tobb akar lenni masoknal. A szembetunoen hid
ember arra gyanus, hogy dnertekelese alacsony, bar errol maga
tobbnyire mit sem tud. Vannak ugyan, akikben ez az erzes tudatos,
es hiusaguk kiindulopontjat kepezi, am ez az ismeret keves ahhoz,
hogy hasznosithassak.
A hiusag mar koran kifejlodik az ember lelki eleteben. Tulajdon-
keppen mindig magan visel valami gycrmekes vonast; a hiu emberek
majdnem mindig gyermekek benyomasat keltik. Ezek a jellemvonas
kialakulasat letrehozo helyzetek a legkiilonbozobbek lehetnek. Egyik
esetben a gyermek hatterbe szorultnak hiszi magat, mert hibas
neveltetese kovetkezteben kicsinyseget nyomasztonak erzi. Mas
esetekben csaladi hagyomanyok teszik kezenfekvove a gyermeknek
ezt a fennhejazo vonasat. Ezektol gyakran halljuk, hogy mar sziileik
olyan arisztokratikus jellemvonasokkal birtak, melyek kitiintettek es
masoktol megkiildnbdztettek oket. Ez a hiu torekves azonban csak
kiserlet arra, hogy exkluzivaknak erezzek magukat, tobbnek, mint
mas, valami egeszen kiilonleges „jobb” csaladbol szarmaznak, akiket
magasabb rendu kovetelmenyeik es erzeseik elojogokra predesztinal-
nak. Az elojog igenye adja meg iranyukat is, az vezeti cselekvesmod-
jukat, es az hatarozza meg megnyilatkozasformaikat. Am az elet
nemigen alkalmas ra, hogy az ilyen tipusok fejlodesenek kedvezzen.
^agy tamadjak, vagy pedig kinevetik oket, aminek kovetkezteben
nagy resziik megfelemlitve visszahuzodik, es kiilonc modjara el.
Addig, amig otthon iilnek, ahol senkinek sem tartoznak elszamolas-
sal, megmaradhatnak kabulatukban. Magatartasukban megerositi
oket dnvigasztalasuk: mi mindent erhettek volna el, ha a dolgok
maskepp tortentek volna. E tipusok kozott magasan allo, nagy
kepessegu egyenek is talalhatok, olyanok, akiknek kepzettsege a
legmagasabb fokot is eleri. Ha merlegre tennek azt, amit tudnak,
megvolna a sulya. Ok ellenben ezzel a koriilmennyel csak visszaelnek,
hogy megittasodjanak nagysaguk tudatatol. A tarsadalmi munkaban
valo reszvetellel szemben magas kovetelmenyeket szabnak. Egyszer
teljesithetetlen felteteleket allitanak fel (peldaul, ha regebben valamit
megtettek, magtanultak vagy tudtak volna, vagy masok ezt meg azt
tettek vagy nem tettek volna), masszor olyanokat, melyek mas okbol
nem teljesithetok (peldaul, ha a ferfiak vagy nok nem volnanak
olyanok, mint amilyenek). Ezek mind olyan kovetelmenyek, melyek
a legjobb akarattal sem teljesithetok, ami viszont arra utal, hogy
valamennyi fires kifogas, altatoszer, hogy ne kelljen az elmulasztottak-
ra gondolniuk.
Ezekben az emberekben sok ellenseges indulat rejlik. Nem
torodnek masok fajdalmaval, konnyen tulteszik magukat rajta. La
Rochefoucauld, a nagy emberismero mondta egyszer: „А legtobb
ember konnyen elviseli masok fajdalmat”. Ellensegesseguk gyakran
ties, kritikus modon nyilvanul meg. Minden kirol leszedik a kereszt-
vizet, mindent korholnak es kigunyolnak. Okvetetlenkedok, mindent
karhoztatnak. Erre mi mindig csak azt mondjuk: nem eleg a rosszat
esupan ismerni es elitelni, mindig meg kell kerdezni magunkat, mivel
jarultunk mi magunk hozza a viszonyok javitasahoz. A hiu termeszet-
nek teljesen eleg, ha nagy lendiilettel masok foie emelkedik, es a
kritika valasztovizevel marja oket. Kapora jon nekik, hogy ebben
hihetetleniil iigyesek. A legszellemesebb tipusokat talaljuk koztiik,
a legbamulatrameltobb talpraesettseggel. Mint mindennel, a szelle-
messeggel es talpraesettseggel is vissza lehet elni. Lehet belole rossz
szokas, vagy pedig muveszet, mint a nagy szatirikusok eseteben. Az
elvetes es lekicsinyles, mely az emberek szamara sohasem £le&
156
a lebecsiilesi torekves megnyilvanulasi modja, mely gyakori jellemvo-
nasuk. Ez a torekves ramutat, hogy a hiu ember celpontjat a masok
erteke es jelentosege kepezi. A foleny erzeset azzal kiserlik meg
tnagukban felkelteni, hogy masokat alaszallitanak, lebecsiilnek. Ide-
gen ertek eiismerese szemelyes serteskent hat rajuk. Ebbol is
kovetkeztethetunk melyen gyokerezo gyengesegerzesiikre.
Tekintettel arra, hogy egyikiink sem mentes effele jelensegektol,
fejtegetesiink eredmenyet felhasznalhatjuk ugy, hogy magunkra
alkalmazzuk. Ha nem is tudunk magunkbol rovid ido alatt kiirtani
mindent, amit evezredes kulturank belenk plantalt, megis eredmeny-
nek kell tekinteniink, ha nem vakitanak el es nem kotnek meg olyan
iteletek, melyek mar a kovetkezo pillanatban karosnak bizonyulnak.
Nem az a vagyunk, hogy masfelek legyiink, es masfele emberekre
talaljunk, hanem torvenykent kotelez, hogy keziinket nyujtsuk
egymasnak, osszetartsunk es egyiitt dolgozzunk. A mai idokben,
melyek az egyiittmunkalkodast kiilonosen megkovetelik, nines tobbe
helyiik hiusagi torekveseknek. Kiilonosen az ilyen idokben iitkoznek
ki elesen azok az ellentetek, melyekbe a hiusag keveri az embert,
mert az ilyen felfogasu emberek konnyen zatonyra jutnak, es vegiil
is tamadas vagy sajnalkozas targyava valnak. L’gy latszik, korunk
kiilonosen a hiusag szamara kedvezotlen, ugyhogy a tartalotnhoz
legalabbis jobb format kell talalnunk. A mai embemek, ha mar
mindenkeppen akarja, ott kell kielegitenie hiusagat, ahol az az
osszessegnek hasznara valik.
A hiusag hatasmodjat mutatja a kovetkezo eset. A beteg fiatalasz-
szony testverei kozott a legkisebb. Kora gyermeksege ota elkenyez-
tettek. Kiilonosen anyja allott mindig szolgalatara, es teljesitette
minden kivansagat. Ezaltal a nem esupan legkisebb, de testileg is
nagyon gyenge kislany kivansagai hatartalanokka fokozodtak. Egy
napon felfedezte, hogy kornyezete folotti hatalma kiilonosen akkor
no meg, ha tortenetesen megbetegszik. A betegseg nemsokara
figyelemre melto kinesnek tunt fel elotte. Megszunt az az idegenke-
dese, mellyel egeszseges emberek szoktak a betegseggel szemben
viselkedni, es nem volt tobbe kellemetlen szamara, ha idorol idore
157
rosszul erezte magat. Csakhamar olyan gyakorlatra tett szert ebben
hogy akkor lett beteg, amikor akarta, kiilonosen, ha valamit keresztii]
akart vinni. Mivel azonban mindig keresztiil akart vinni valamit
tulajdonkeppen mindig beteg volt masok szamara. Ez a betegsegerzeg
nagyon gyakori, mind gyermekeknel, mind felnotteknel. Ezaltal ugy
erzik, hogy hatalmuk novekszik; ily modon keriilnek a csalad elere
es igy erik el, hogy a tobbieken korlatlanul uralkodnak. Ha azonfelii]
meg vekony, torekeny egyenek is, ez a lehetosegiik hatalmasan
megnovekszik. Termeszetesen elsosorban azok az emberek ismerik
meg ezt az utat, akik kornyezetiiknek egeszsegiik iranti aggodalmat
mar tapasztaltak. Amellett lehet egy kisse hozza is jarulni a dologhoz
peldaul azzal, hogy az ember roszul eszik, amivel tobbfelet lehet
elemi. Az ember rossz borben van, a kornyezetnek viszont gyakorol-
nia kell konyhamuveszetet. Kifejlodik az iranti vagyuk, hogy valaki
mindig kcznel legyen. Nem kepesek elviselni, ha magukra hagyjak
oket. Ez az allapot elerheto, ha az ember betegnek vagy valahogyan
mas modon veszelyeztetettnek tiinteti fel magat. Ez ismet nem megy
maskent, csak ha aterez valami veszelyes helyzetet, betegseget vagy
masfele nehezseget. Hogy az ember mennyire kepes erre az aterzesre,
mutatja az alom, melyben az embernek az a benyomasa, mintha az
abban atelt helyzet valosag volna.
Ezeknek az embereknek sikeriil a betegsegerzest elovarazsolniuk
ugy, hogy hazugsagrol, tettetesrol, kepzelodesrol sz6 sem lehet.
Tudjuk mar, hogy valamely helyzet atcrzesenek hatasa megfelelhet
a valddi helyzetnek. Az ilyen emberek kepesek peldaul valoban
hanyni, valoban felni, mintha rosszul lennenek, illetoleg veszely
fenyegetne oket. Rendszerint el is aruljak, hogyan teszik ezt.
Betegiink peldaul elmagyarazta, hogy olyan felelem vesz rajta erot,
’’mintha a kovetkezo pillanatban a guta akarna megiitni”. Vannak
emberek, akik ezt oly pontosan el tudjak kepzelni, hogy valoban
elvesztik egyensulyukat, es nem beszelhetunk veliik kapcsolatban
kepzelodesrol vagy szimulaciorol. Ha sikeriil ily modon masokkal
betegsegiik jeleit vagy legalabbis ideges tiineteiket eszrevetetni, akkor
azok kenytelenek mellettiik maradni, oket partfogasukba venni es
158
vigyazni rajuk, mert kozossegerzestik igy koveteli meg. Ezzel pedig
nleg van alapozva a beteg hatalmi helyzete.
Ilyen koriilmenyek kozott sziiksegszeruen megnyilvanul az ellentet
a kozosseg torvenyevel, mely megkoveteli, hogy tekintettel legyiink
embertarsainkra. Ezeknel az embereknel rendszerint azt talaljuk, hogy
embertarsaik javat es bajat meg tekintetbe venni vagy sertetleniil
hagyni sem kepesek, nemhogy erdekiiket elomozditani. Minden
erejiik, minden kulturajuk es nevelesiik igenybevetelevel esetleg meg
tudjak ezt tenni, vagy — mint az esetek legnagyobb reszeben — azt
a latszatot kelteni, mintha valamelyik embertarsuk sorsaval kiilonos
modon torodnenek. Viselkedesiik alapja azonban csak onszeretet es
hiusag. A mi esetiinkben is igy volt. Betegiink latszolag hatartalanul
aggodott rokonaiert. Ha csak egyszer is elofordult, hogy anyja fel
oraval kesobb hozta be a reggelit, a legnagyobb aggodalom fogta
el. Nem nyugodott meg mindaddig, mig ferje fel nem kelt, es nem
nezett utana, hogy nem tortent-e valami baj anyjaval, aki az idok
folyaman mar hozzaszokott, hogy mindig pontosan jelenjek meg.
Nem viselkedett maskeppen ferjevel szemben sem, akinek —
kereskedo leven — tekintettel kellett lennie vevoire es iizletfeleire.
Ahanyszor a szokottnal kesobben jott haza, ketsegbeesetten, felheviil-
ve, szanalmas allapotban talalta feleseget, aki elpanaszolta, milyen
rettento kinokat allott ki. О sem tehetett mast ebben a helyzetben,
mint hogy pontos volt.
Sokan talan ellene vetik, hogy ennek az asszonynak nem sok
haszna van abbol, ha igy cselekszik, hiszen ezek nem olyan nagy
gyozelmek. Am gondoljuk meg, hogy ez az egesznek csak kis resze.
Figyelmeztetes az elet minden vonatkozasaban, hogy igy kell
idomitani a kornyezetet. Tovabba az asszonyt fektelen uralkodasi
vagy hatja at, melynek kielegitese egyben hiusagat is kiengeszteli.
Ha meggondoljuk, menyi terhet vesz magara az ilyen ember, hogy
akaratat vegrehajtsa, akkor megertjuk, hogy ennek az asszonynak
magatartasa mar sziiksegszeruve valt. Nem tudna nyugodtan elni,
ba szavait nem teljesitenek feltetleniil es pontosan. Mivel pedig az
egyiitteles nem csupan abbol all, hogy a masik pontosan jon, az
159
asszony parancsolo magatartasa ezer masfele viszonyt is szabalyoz,
annal is inkabb, mert parancsait szorongasos allapotokkal tamasztja
ala. Annyira aggodik, bogy akaratat feltetleniil teljesiteni kell. Latjuk
tehat, hogyan lesz az aggodalom a hiusag kielegitesenek eszkdzeve.
Ez a magatartas annyira mehet, hogy az ember szamara fontosabb
lesz akaratanak keresztiilvitele, mint maga a dolog, amelyre iranyul.
Pelda erre egy betegiink, aki hateves koraban hatartalanul onfeju
kislany volt. Mindig csak arra gondolt, hogy azt, ami eszebe jut,
keresztiilvigye. Folyton arra torekedett, hogy megmutassa erejet, es
az ellenfelet terdre kenyszeritse, barmi lesz is ennek kovetkezmenye.
Anyja szivesen lett volna vele jo viszonyban, ha tudta volna, hogyan
kezdjen hozza. Egyszer meg akarta lepni kedvenc etelevel, melyet a
kovetkezo szavakkal nyujtott at: „tudom, hogy ez nagyon izhk neked,
azert hoztam”. A kislany azonban foldhoz csapta a nyalanksagot,
rataposott, es kiabalni kezdett: „De en nem akarom azert, mert te
hozod, en csak azert akarok valamit, mert en akarom!” Mas alkalom-
mal, mikor az anyja megkerdezte, hogy tejet vagy kavet akar-e
uzsonnara, a kislany megalit az ajtoban, es egesz hallhatoan ezt
morogta: ,,ha tejet mond, kavet iszom, ha kavet mond, tejet iszom.”
Ez a gyermek legalabb nyiltan beszelt. Am ne feledjiik el, hogy
sok gyermek ilyen anelkiil, hogy megmondana. Talan minden
gyermekben van valami ebbol a vonasbol. Mind hallatlan energiaval
igyekeznek akaratukat megvalosftani, meg akkor is, ha semmi
hasznuk sines belole, sot talan kart szenvednek miatta. Ezek tobbnyire
olyan gyermekek, akiknek szamara valamikeppen elerheto volt az
akaratossag privilegiuma, hiszen manapsag erre nem hianyzik az
alkalom. Ennek kovetkezmenye az, hogy a felnottek kozott sokkal
gyakrabban talalunk olyanokat, akik akaratukat ervenyesiteni akar-
jak, mint olyanokat, akik embertarsaik iigyenek elomozditasara
torekszenek. Egyesek hiusaga odaig megy, hogy nem kepesek
megtenni, amit mas ajanlott nekik, meg ha a vilag legmagatolerteto-
dobb dolga volna is, vagy ha boldogsaguk fiiggne is tole. Ezek azok
az emberek, akik beszelgetes kozben csak azt a pillanatot varjak,
mikor ellenvetesiiket megtehetik. Egyes emberek akaratossagat a
160
hiusag annyira felkorbacsolja, hogy meg akkor is nemet mondanak,
amikor igent akarnak.
Az egyen sajat akaratanak folytonos ervenyesitese olyan dolog,
mely csak a csalad keretein beliil vagy neha meg ott sem sikeriil.
Ennek kovetkezteben fejlodott ki az az embertipus, mely az idegenek-
kel valo erintkezesben a legnagyobb fokii szeretetremeltosagot es
engedekenyseget tanusitja. Igaz, hogy ez az erintkezes nemigen
szokott hosszan tarto lenni; hamar megszakad, sot nem is igen
keresik. Az elet azonban megiscsak osszehozza az embereket, es
innen van, hogy neha olyanokat talalunk kozottiik, akik mindenkinek
szivet megnyerik, de tiistent cserbenhagyjak oket, amint ez sikerult.
Ezek az egyenek mindig arra torekszenek, hogy a csalad kdrere
korlatozzak magukat. Ez az eset allott fenn paciensiinknel is.
Csaladjan ki'viil oly szeretetremelto volt, hogy mindeniitt kedveltek.
Valahanyszor azonban elment otthonrol, rovidesen haza akart menni.
Erre iranyuld torekvese kiilonbozo modon nyilvanult meg felnott
koraban is. Ha tarsasagba ment, fejfajast kapott, es haza kellett
mennie, mert a tarsasagban nem erzett olyan foku abszolut folenyt,
mint csaladjaban. Eletproblemajat, hiusaganak problemajat csak
csaladjan beliil tudta megoldani, ezert mmdig kellett tortennie valami
zavaro esemenynek, amely visszateritette csaladja korebe. Ez annyira
fokozodott, hogy vegiil szorongas es izgalmi allapot vett rajta erot,
valahanyszor idegenek koze ment. Nem tudott tobbe szinhazba
menni, majd csakhamar egyaltalan az utcara sem, mert ott nem volt
meg az az erzese, hogy az emberek ala vannak vetve akaratanak. Az
a helyzet, melyet 6 keresett, nem volt megtalalhato a csaladon kiviil,
kiilonosen pedig nem az utcan. Ebbol magyarazhato a hazbol valo
tavozas iranti ellenszenve, hacsak nem „udvartartasa”, szemelyzete-
nek kisereteben ment el. Ez volt a tulajdonkeppeni idealis helyzet,
amit szeretett: hogy olyan emberek legyenek kbriildtte, akik allando-
an vele foglalkoznak. A vizsgalat eredmenye szerint korai gyermek-
segebol hozta magaval ezt a sablont. Testverei kozott a legfiatalabb
volt, gyenge es beteges, ezert sokkal melegebben kellett vele banni,
*nint a tobbiekkel. Az elkenyeztetes jelentoseget eles erzekkel fogta
161
sem turnek meg maguk mellett vagy folott, folytonosan sziiksegiik
van folenyiik erzesere, es ezert allandoan arra tigyelnek, hogy elegge
megbecsiilik, es nem sertik-e meg oket. Ezzel tobbnyire tulzott
gyanakvas jar egyiitt, melynek eredmenyekeppen senkiben sem biznak.
Nehez esetekben elofordul, hogy az ilyen rendkiviil nagyravagyd
ember minden komoly feladat elol visszaretten, es nehezen illeszkedik
bele a tarsadalomba. Ha ellenben megtagadnak tole valamit, egy
modszert ismer csak: akkora ribilliot csap, hogy az a hozza kozel allo
szemelyeket ugyancsak fajdalmasan erinti; peldaul tiikroket tor be
vagy ertekes targyakat rongal meg. Utolag persze egeszen komolyan
azzal vedekezik, hogy nem tudta, mit tesz. Ezt azonban nem hissziik
el neki, mert kornyezetet nyilvanvaloan meg akarta karositani.
Indulataban mindig valami ertekes dolgot tesz tonkre, es sohasem
jelentektelen targyakat, amibol kiveheto, hogy cselekedeteben terv
szerint jar el.
A haragos ember bizonyos kis korben ervenyesiil ugyan indulataval,
de ervenyesiilese azonnal elvesz, amint elhagyja ezt a kort. Ilyenkor
aztan indulata konnyen bsszeiitkozesbe sodorja kornyezetevel.
Ha kivancsiak vagyunk ennek az indulatnak kiilso megnyilvanulasi
formajara, kepzeljiik csak el a haragos embert, es azonnal megjelenik
kepzeletiinkben az az ellenseges magatartas, mely ebben az indulatban
teljes erejevel es tisztasagaval lep elotcrbe. A harag teljesen elfojtja a
kozossegerzest. A hatalomra torekvo ember indulata lakozik benne,
mely az ellenfel megsemmisitesetol sem riad vissza. Amennyiben az
ember indulataiban jelleme vilagosan megnyilvanul, a harag indulata
olyan konnyen megoldhato problemat nyiijt, mely alkalmas emberis-
meretiink gyakorlasara. Ezen az alapon a haragos embert olyannak
kell megjelolniink, aki ellensegesen all az elettel szemben. S hogy
rendszeralkotasi celunkat se hagyjuk figyelmen kiviil, ismet utalunk
arra a megallapitasra, mely szerint minden hatalmi torekves gyengeseg-
es fogyatekossagerzesen alapul. Az erejenek biztos tudataban levo
ember sohasem alkalmaz ilyen tulhajtott mozdulatokat, ilyen eroszakos
rendszabalyokat. Ezt az osszefiiggest nem szabad figyelmen kiviil
hagynunk. Eppen a harag kitdreseben figyelheto meg kiilonosen
212
tisztan a gyengesegerzes feltdrekvese a foleny celjanak iranyaba. Olcso
fogas az, ha az ember onerzetet mas rovasara es mas karara emeli.
A diihkitdrest elosegito tenyezok kbziil kiilonosen ki kell emel-
niink az alkoholt, melybol egyes embereknek mar egeszen csekely
mcnnyiseg is eleg. Az alkohol hatasa tudvalevoleg abban all, hogy
elsosorban a „kulturgatlasokat” gyengiti es sziinteti meg. Az alkohol-
tol megmergezett ember ugy viselkedik, mintha sohasem lett volna
reszese a kulturanak. Elveszti onuralmat, nines tekintettel masokra,
es ellensegessege, melyet jozan allapotban nagy iiggyel-bajjal meg
csak meg tud fekezni es el tud leplezni, a reszegsegben gatlastalanul
jut kifejezesre. Nem veletlen, hogy eppen azok az emberek isznak,
akik nincsenek kibekiilve az elettel. Ezek vigaszt es felcdcst keresnek
az italban, am egyiittal mindig kifogast is arra, amit szerettek volna
elemi, de nem sikeriilt.
A diihkitores gyermekeknel sokkal gyakoribb, mint felnotteknel.
Neha a legkisebb inditek eleg, hogy a gyermek meregbe guruljon.
Ez abbol szarmazik, hogy a gyermeknel — nagyfoku gyengesegerzese
kovetkezteben — ervenyesiilesi torkvesenek vonala elesebben dombo-
rodik ki. A gyermek morcossaga mindig arra mutat, hogy ervenye-
siileseert kiizd, es az akadalyok, melyekkel szemben talalja magat,
ha nem is legyozhetetleneknek, de mindenkepp nagyon nehezeknek
tunnek fel elotte.
A szidalmazason kiviil a diihkitores tartalmat alkotjak meg a
tettlegessegek, melyek neha addig fokozodnak, hogy maganak a
haragosnak artanak. Ez az a vonal, mely az ongyilkossag megcrtese-
hez vezet. Az ongyilkossag fajdalmat akar okozni hozzatartozoinak
vagy tavolabbi kornyezetenek, hogy elszenvedett mellozeseert ily
modon alljon bossziit.
2. A
A gyasz hangulata akkor lep fel, ha az embert olyan veszteseg eri,
melyben nehezen talal vigaszt. A gyaszban is van valami abbol a
torekvesbol, mely a kin-, tehat a gyengesegerzes megsziintetesere es
213
fel, es megtartotta volna ezt a helyzetet egesz eleten at, ha magatarta-
saban meg nem zavarjak az elet feltetelei, melyekkel ellentetbe keriyl
Ellentmondast nem turo heves nyugtalansaga es szorongasos tiinetei
elaruljak, hogy hiusagi problemaja megoldasaval hibas utra jutott.
A problema megoldasa azert volt rossz, mert nem akarta magat az
emberi egyiitteles felteteleinek alavetni. Kinzo jelensegei vegiil is
annyira rosszabbodtak, hogy orvoshoz kellett fordulnia.
Lassankent feltartuk egesz elettervet, melyet az evek folyaman
felepitett. Nagy ellenallasokat kellett legyozniink, melyek abbol
szarmaztak, hogy — annak ellenere, hogy orvoshoz fordult —
bensejeben nem volt hajlando megvaltozni. Azt szerette volna, ha a
csaladban tovabb lehetett volna uralkodnia, az utcan viszont nem
ertek volna szorongasos allapotok. Holott egyik a masik nelkiil,
ellenszolgaltatas nelkiil, nem erheto el. Vegiil is sikeriilt neki
megmutatnunk, hogy sajat nem tudatos elettervenek foglya; eletter-
venek, melynek elonyeit elvezni akarja, de hatranyaitol fel.
Ebbol a peldabol kiilonosen szembeszokoen tunik ki, hogy a
hiusag az ember egesz eletere ranehezedik, akadalyozza haladasaban,
es vegiil osszeomlasahoz vezet. Az ilyen osszefiiggeseket nem
lathatjuk tisztan, ameddig tekintetiink a hiusagnak csak az elonyeire
iranyul. Sok ember meg van gyozodve r61a, hogy a nagyravagyas,
helyesebben a hiusag ertekes tulajdonsag, mert nem veszi eszre, hogy
ez a jellemvonas az embert mindig elegedetlenne teszi, s megfosztja
nyugalmatol es almatol.
Meg egy esetet ismertetiink. Egy 25 eves ferfi utolso vizsgai elott
egyszerre visszalepett, mert hirtelen ugy erezte, hogy elvesztette
erdeklodeset minden irant. Kinzo hangulatoktol gyotorve lesiijto
kritikat gyakorolt dnmaga folott, es azt gondolta, hogy mindenre
alkalmatlanna valt. Gyermekkorara visszaemlekezve heves szemreha-
nyast tett sziileinek, hogy az 6 meg nem ertesiik akadalyozta
fejlodeseben. Ebben a hangulataban neha azt gondolta, hogy az
emberek tulajdonkeppen ertektelenek es nem erdeklik 6t. Gondolatai
vegiil is elkiiloniilesbe kergettek.
Ez esetben is a hiusag volt az a hajtdero, amely lehetove tette
162
szamara a kifogast es a kimagyarazkodasi lehetoseget, hogy ne kelljen
a probat kiallnia. Hogy, hogy nem, eppen a vizsga elott leptek meg
azok a gondolatok, akkor lepett fol az a lampalaz, az a nagyfoku
kedvetlenseg, mely alkalmatlanna tette. Ez donto jelentosegu volt
szamara, mert ha most nem is produkalt semmit, dnerzete megsem
szenvedett csorbat. Mentoovet nyert ezzel, es nem erhette kritika.
Vigasztalast merithetett abbol, hogy beteg, hogy a mostoha sors tette
alkalmatlanna. Abban a magatartasban, mely az embert megakada-
lyozza, hogy veszedelmeknek tegye ki magat, ismet csak a hiusag
mas formajara ismeriink. Ennek segitsegevel abban a pillanatban
fordulhat meg, amikor be kellene bizonyitania, hogy alkalmas-e
feladatainak elvegzesere. llyenkor eszebe jut a dicsoseg, melyet
veresegevel elveszthetne, es ketelkedni kezd kepessegeiben. Ez a titka
mindazoknak az embereknek, akik nem kepesek valamit dulore vinni.
Ezekhez tartozik betegiink is. Elbeszelesebol kitunik, hogy tulaj-
donkeppen mindig ilyen volt. Valahanyszor dontes elott allott,
ingadozni kezdett. Szamunkra, akik a mozgasvonal, a viselkedes
tanulmanyaval foglalkozunk, ez nem jelent mast, mint fekezest,
megallast.
Legidosebb es egyetlen fiu volt harom testvere mellett, es 6 volt
az egyetlen, akit tanulasra szantak, a csalad fenypontja, akivel szemben
nagy varakozasokat tamasztottak. Atyja soha el nem mulasztotta volna,
hogy becsvagyat sarkallja, es folyton azt josolgatta, mi lesz majd belole.
A fiunak rovidesen csak egy celja maradt: masoknal tobbnek lenni.
Es ime, most elfogta a bizonytalansag, kepes lesz-e minderre a
teljesitmenyre. Ekkor hiusaga visszavonulasra kenyszeritette.
Latjuk tehat, hogy a nagyravagyas es a hiusag elvenek fejlodeseben
magatol dol el a коска, az lit jarhatatlanna valik. A hiusag ellentetbe
kerul a kozossegerzessel, es ebbol az ellentetbol nines kiut. Ennek
ellenere azt latjuk, hogy a hiu termeszeti! egyenek gyermekkoruk ota
mindig iijbol attdrik a kozossegerzes korlatait, es megprobalnak sajat
utjukon haladni. Ezek az emberek olyasvalakihez hasonlitanak, aki
sajat fantaziaja szerint rajzolta meg varosanak tervrajzat, es most a
varosban jarkalva mindent ott keres, ahova 6 rajzolta onkenyes terve
163
alapjan. Termeszetesen semmit sem talal meg, es a valosagot okolja
ezert. Hasonlo a sorsa a hiu, onfeju embemek is. Embertarsaihoz valo
minden viszonyaban megkiserli, hogy elvet akar eroszakkal, akar pedig
csellel-csalassal keresztiilvigye. Mindig arra az alkalomra var, amikor
masokat hibaztathat, es masok tevedeseit bebizonyithatja. Boldog, ha
egyszer sikeriil legalabb dnmaga elott bebizonyitania, hogy okosabb
es jobb, mint a tobbiek. Amazok persze ezzel mit sem torodve felveszik
ellene a harcot, mely csak rovid ideig tart, es a hiu ember gyozelmevel
vagy veresegevel, az 6 szamara minden esetben igazsaganak es
folenyenek tudataval er veget.
Ezek olcso mufogasok. Ezen a modon barki azt kepzelheti, amit
akar. Ilyenkor aztan beallhat az — mint a mi esetiinkben is —, hogy
mikor valaki hirtelen abba a helyzetbe keriil, hogy tanulnia kell, ha
ala kell vetnie magat a konyv bolcsessegenek vagy valami vizsganak,
melyben kideriilne kepessegenek igazi merteke, egyszerre tudatossa
lesz minden hianyossaga. Hibas perspektivajaval tulertekeli a helyzetet,
es ugy fogja fel, mintha egesz boldogsaga, egesz jelentosege forogna
kockan. Sziiksegszeruen olyan nagyfoku fesziiltsegbe keriil, melyet
senki sem volna kepes elviselni.
Minden mas talalkozas is jelentos, nagy esemennye valik szamara.
Minden megszolitast, minden sz6t gyozelme vagy veresege szempont-
jabdl fog fel es ertekel. Ez a szakadatlan hare termeszetesen mindig
lijabb nehezsegekbe kergeti azt, aki a hiusagot, a nagyravagyast es a
gogot tette eletsablonjava, s megfoszthatja ot az elet oromeitol, mert
ezek csak akkor nyerhetok el, ha az elet felteteleit helyeseljiik. Ha
valaki eltaszitja magatol ezeket, elzar maga elol minden oromhoz es
boldogsaghoz vezeto utat; az elet megtagadja t61e mindazt, ami
masoknak megelegedettseget es boldogsagot jelent. Legjobb esetben
almodozasaiban elheti at a feliilemelkedettseg es a foleny erzeset, a
valosagban azonban sehol sem talalja meg. Sot, meg ha sikeriilne is
valami modon ezt elemie, eleg ember akadna, akinek szamara
gyonyoruseg volna ervenyesiileset ketsegesse tenni. Ez ellen nincsen
fegyver. A foleny elismeresere senkit sem lehet rakenyszeriteni-
Szamara nem marad mas, mint dnmagarol alkotott, kepzelgo, teljesen
164
bizonytalan itelete. Ily modon annyira igenybe van veve, hogy
nehez realis eredmenyeket elernie vagy embertarsai iigyet elomoz-
ditania. Senkinek sines belole haszna, mindenki csak celpontja
tamadasanak, es ki van teve pusztitasi diihenek. Ezek az emberek
ugy viselkednek, mintha a nagysag es foleny latszata szorgalmi
leckekent volna feladva nekik.
Nemileg mas az, ha az ember ertekenck igazolasat abban keresi,
hogy masokon segit. Akkor magatol hull elebe az eredmeny, s meg
ha ketsegbe vonjak is, annak sines semmi hatasa. Az ilyen ember
nyugodtan haladhat, mert nem hiiisagara tett fel mindent. Cselekedete
megiteleseben donto jelentosegu sajat szemelyere szegezett tekintete
es dnerzesenek emelesere iranyulo allando igyekezete. A hiu ember
mindig a varakozd es a kapni akaro szerepet jatssza. Ha elesen
szembeallitjuk vele a fejlett kozdssegerzessel biro egyen tipusat, aki
azzal a nema kerdessel jar-kel: mit adhatnek?, azonnal felismerjuk a
kdztuk levo hatalmas ertekkulonbseget.
Ezzel olyan allasponthoz jutottunk, melyet a nepek mar evezredek-
kel ezelott felelmetes biztonsaggal megereztek. Ez nyilvanul meg
abban a boles bibliai mondasban is, mely szerint: iidvdsebb dolog
adni, mint kapni. Ha megfontoljuk e szavak jelenteset, azt talaljuk,
hogy hangulatot fejeznek ki, az adas, a batoritas, a segites hangulatat,
mely lelki egyensulyt es harmoniat eredmenyez mar magaban is az
adakozo lelkeben, dnmagabol fakado isteni ajandek gyanant. Ezzel
szemben az, aki inkabb az elfogadasra van beallitva, zilalt lelekkel,
elegedetleniil, allandoan azzal a kerdessel foglalkozik, mit kellene
meg elernie es megszereznie teljes boldogsagahoz. Tekintete sohasem
iranyul masok sziiksegere es hianyara. Mas boldogtalansagaban csak
sajat boldogsagat latja, ezert a kiengesztelodes gondolata nem talal
benne helyet. Kerlelhetetleniil megkivanja, hogy masok meghajolja-
nak az onkenye alkotta torvenyek elott, mas vilagot kovetel, mint
ami van, mas gondolkodast es mas erzest. Roviden: elegedetlensege
es szerenytelensege eppolyan szertelen, mint minden mas benne
talalhato tulajdonsag.
A hiiisagnak mas, egeszen kiilsoseges es primitiv megnyilatkozasi
165
formait talaljuk meg azoknal az embereknel, akik bizonyos fontosko-
dassal vagy tulzoan oltozkodnek, majom modjara cicomazzak magu-
kat, es ilyen kirivo modon igyekeznek masok elott feltunni, akarcsak
az osemberek, vagy a primitiv nepek meg ma is, akiknek eletiik
biiszkesegevel er fel, ha peldaul egy hosszu tollat tuzhetnek hajukba.
Szamos ember abban eri el legnagyobb foku kielegiileset, ha mindig
szepen es a legujabb divat szerint oltozkodik. Hiusagukra mutat-
nak kiilonfele ekszereik es kepeik, valamint kemeny jelmondataik,
harcias emblemaik es kepeik, melyek a valosagos hasznalatban
ugyancsak megriasztanak az ellenseget. Gyakran vannak frivolan
hato erotikus figuraik, kiilonosen a ferfiaknak, tovabba masfele
rajzaik, tetovalasaik stb.
E dolgok megpillantasakor mindig ugy erezziik, hogy szediteni,
imponalni akamak, akar szemermetlensegiikkel is. Egyes emberek-
ben szemermetlen viselkedesiik a nagysag es a foleny erzetet kelti.
Masokban ez az erzet akkor keletkezik, ha kemenynek, erzeketlennek
mutatjak magukat, ha kerlelhetetlensegrol es hatarozottsagrol tesznek
tanusagot. Gyakran ez is csak latszat. A valdsagban tobbnyire sokkal
kozelebb allnak a megindultsaghoz, mint a durvasaghoz vagy a nyers
lovagiassaghoz. Kiilonosen fiuknal talalhato meg ez az erzeketlenseg
es a kozossegerzes rezdiileseivel szemben tanusitott ellenseges maga-
tartas. Azoknal a hiusag uzte embereknel, akik szivesen jatszanak
olyan szerepet, melyben a masik szenved, a leheto legrosszabb
modszer volna erzelmiikre hivatkozni. Ez csak tovabb ingerelne
oket, s meg merevebbe tenne magatartasukat. Az ilyen esetben
rendszerint az tortenik, hogy egyik fel, peldaul a sziilo, kerlelve
kozeledik es felfedi fajdalmat, vele szemben pedig olyan ember all,
aki mas fajdalmanak felfedesebol epphogy noveli folenye erzeset.
Mar emlitettiik, hogy a hiusag szivesen olt alarcot. A hiu embernek,
ha uralkodni akar valakin, elobb be kell haloznia azt, hogy magahoz
lancolhassa. Ezert, ha valaki szeretetremeltosagot, baratsagot es
kozeledest mutat, nem szabad mindjart haldjaba esniink. Nem szabad
megtevesztetniink magunkat abban, hogy ez az ember, viselkedese
ellenere is, harcos lehet, tamado, aki masok foie akar kerekedm, es
166
masok leigazasara torekszik. Ennek a harcnak elso fazisa sziiksegsze-
ruen az ellenfel megnyugtatasabol all, hogy elovigyazatossagat
feladja. Az elso idoszakban, a baratsagos kozeledes szakaban,
konnyen azt hisszuk, hogy nagy kozossegerzessel biro emberrel
allunk szemben. A rakovetkezo masodik felvonas azonban ramutat
tevedesiinkre. Ezekrol az emberekrol szoktak mondani, hogy kiab-
rdnditanak, hogy ket lelkiik van. Holott ez csak egy lelek, melynek
kezdete szeretetre melto, folytatasa azonban harcias. A behizelgo
kezdeti magatartas oly nagyfoku lehet, hogy az mar lelekhalaszat.
Gyakran a legnagyobb odaadas vonasait viselik magukon, mely mar
magaban is gyozelmet jelent szamukra. Szavaikban a legtisztabb
emberiesseget hirdetik, amit cselekedetiikben latszolag igazolnak is.
Tobbnyire azonban olyan tiinteto modon teszik ezt, hogy a hozzaerto
gyanakvova lesz. Egy olasz kriminalpszicholdgus egyszer azt mondta:
„Azzal az emberrel szemben, akinek idealis viselkedese bizonyos
merteket meghalad, ha josaga es emberiessege mar feltuno formakat
olt, a bizalmatlansag teljesen helyenvalo.” Termeszetesen ezt a
felfogast is csinjan kell alkalmaznunk, de nem zarkozhatunk el annak
elismerese elol, hogy ez az allaspont elmeletileg es gyakorlatilag
egyarant megalapozott. Goethe Velencei epigrammai egyikeben
kozel jut ehhez az allasponthoz, mikor azt mondja:
Kosd fel, aki rajong, noha tul van a harmadik X-en;
Ot csaltak s most mar 6 csal, a csirkefogo.
(Szabo Lorinc forditasa)
Ez a tipus altalaban konnyen felismerheto. A behizelgo embert
nem szeretjiik, ellenszenvesnek erezziik, es csakhamar ovatossa
valunk vele szemben. A hiu embereknek inkabb nem ajanljuk ezt
az eszkdzt. Jobb, ha nem haladnak ezen az uton, es nyiltan
viselkednek.
Altalanos fejtegeteseinkbol mar ismerjiik azokat a helyzeteket,
tnelyekbol a hibas lelki fejlodes szarmazik. A nevelesi nehezseg abban
rejlik, hogy ezekben az esetekben tobbnyire olyan gyermekekkel van
167
dolgunk, akik komyezetiikkel hadilabon allnak. Mig a nevelo az elet
logikajaban megalapozott kotelezettsegeit esetleg ismeri, arra nines
lehetoseg, hogy ezt a logikat a gyermek szamara is kotelezove tegyuk.
A hare elkeriilesenek egyetlen modja az, ha a gyermeket nem targynak
vagy alanynak, hanem teljesen egyenrangu embertarsnak, pajtasnak
tekintjiik, es ugy is banunk vele. Akkor ritkabban fordul elo, hogy
a gyermek, szorongattatasanak es hatterbe szoritottsaganak erzese
kovetkezteben abba a harcba kenyszeriil, melybol kulturankban
automatikusan fejlodik ki a hamis hiusag. Ez a hiusag kiilonbozo
fokban belevegyiil minden gondolatunkba, cselekedetiinkbe es jel-
lemvonasunkba, rendszerint megneheziti az eletet, es gyakran a
legnagyobb bonyodalmakhoz, veresegekhez es a szemelyiseg ossze-
omlasahoz vezet.
Folottebb jellemzo, hogy a mese az a forras, melybol elso
emberismeretiinket valamennyien meritettiik, a hiusagot es ennek
kovetkezmenyeit feltiinteto peldak tomegevel rendelkezik. Kiilono-
sen emlitesre melto az a mese, mely nyers modon tarja szemiink ele
a hiusag fektelen kibontakozasat es automatikusan bekovetkezo
osszeomlasat: ez Andersen meseje az ecetes korsorol. A halasz
visszaadja egy halnak a szabadsagat, es ez halabol megigeri, hogy
amit kivan, teljesiteni fogja. A halasz elegedetlen, hiu felesege, aki
grofno, kiralyno es vegiil isten akama lenni, mindig ujra visszakiildi
ferjet a halhoz, mely vegiil is az utolso kivansagtol haragra gerjedve
egyszer s mindenkorra otthagyja a halaszt.
A hiusag tovabbfejlodesenek nines hatara. Erdekes megfigyelni,
hogy mind a meseben, mind a valosagban, valamint a hiu ember
tulfutott lelki eleteben, a hatalomra torekves fokozodasa istenseg-
idealba csucsosodhat. Nem kell sokaig kutatnunk, hogy ugy talaljuk,
miszerint az ilyen ember vagy egyenesen ugy viselkedik, mintha isten
volna vagy isten helyen allna - - mint ez a sulyos esetekben szokott
tortenni —, vagy pedig olyan kivansagai es celjai vannak, melyeknek
beteljesitesehez istennek kellene lennie. Ez a jelenseg, az istenisegre
torekves, legszelso hatara a hiu ember egyenisege keretein tultorekvo
hajlamanak. Ez kiilonosen napjainkban nyilvanul meg igen gyakran.
168
A spiritizmus es telepatia koriil csoportosulo osszes torekvesek es
erdeklodesek olyan emberekre jellemzok, akik nem tudvan megvarni,
amig a szamukra megadott hatarokon tuljutnak, ember szamara meg
meg nem adott eroket tulajdonitanak maguknak. Meg az idot is meg
akarjak sziintetni, idon es teren tul halottak szellemeivel keresnek
osszekottetest. Ha melyebbre neziink, azt talaljuk, hogy az emberek
nagy resze szeretne maganak legalabb Isten kozeleben valami j6
helyet biztositani. Szamos iskolanak meg ma is az a nevelesi idealja,
hogy az embert istenhez hasonlova tegye. Regebben minden vallasos
nevelesnek ez volt a szandeka. Borzalommal gondolhatunk csak arra,
mi lett ennek az eredmenye, es megertjiik mar, miert kell hasznalha-
tobb idealt keresniink. Ertheto azonban az is, miert gyokerezik ez
a hajlam olyan melyen az emberben. Eltekintve a lelektani okoktol,
nagy szerepet jatszik itt az a koriilmeny is, hogy az emberiseg nagy
resze az ember lenyegerol szold elso ismereteit a biblianak azokbol
a szavaibol metiti, melyek elmondjak, hogy az ember isten kepmasara
teremtetett. Ez jelentos, gyakran sulyos kovetkezmenyt es benyomast
hagy hatra a gyermeki lelekben. A biblia termeszetesen fenseges
alkotas, melyet az ember, ha ertelme elegge erett, mindig csodalattal
fog olvasni. Ha azonban gyermekekkel kezdjiik megismertetni,
legalabbis magyarazatokkal kell megtoldanunk, hogy szerenyseget
tanuljanak, ne tulajdonitsanak maguknak varazserot, es ne kivanjak,
hogy mindenki nekik szolgaljon, mert — amint mondjak — isten
hasonmasara teremtettek.
Rokona ennek a tiinderorszag gyakran feltalalhato idealja, ahol
minden kivansag teljesiil. A gyermekek, mondhatnank, sohasem
veszik komolyan az ilyen mesek valosagat. Tekintettel azonban a
varazslat iranti hallatlan erdeklodesiikre, nem ketseges, hogy a mese
legalabbis csalogatja oket, hogy az ilyen gondolatokba meriiljenek.
A varazslatba es masok megbuvolesebe vetett hit nagyon eros az
emberben, es gyakran a legdregebb koraig sem hagyja el. Egy ponton
talan senki sem mentes ezektol a gondolatoktol, es ez a noi nemnek
a ferfira gyakorolt varazsaban valo hit. Szamos ember ugy viselkedik,
mintha ki volna teve nemi partnere varazserejenek. Ez a gondolat
169
folidezi annak az idonek emleket, amikor az effajta hit meg sokkal
nagyobb mertekben el volt terjedve, es amikor a legjelentektelenebb
indokok varazslo vagy boszorkany hirebe hozhattak a not. Ez a kor
lidercnyomaskent nehezedett ra egesz Eurdpara, es reszben tortenetet
is befolyasolta. Ha meggondoljuk, hogy millio asszony esett e
tebolynak aldozatul, nem beszelhetiink jelentektelen eltevelyedesrol,
. hanem legalabbis az inkvizicioval vagy a vilaghaboruval kell osszeha-
sonlitanunk a boszorkanyoriiletet.
Az istensegre torekves nyomain haladva rabukkanunk arra a
jelensegre, midon valaki vaLIasos sziiksegleteinek kielegitesevel oly
modon el vissza, hogy hiusaganak kielegiileset keresi benne. Gondol-
juk csak el, mily nagy fontossagii lehet egy lelkileg osszetort ember
szamara, ha mindenkin tulemelkedve istenehez kapcsolodik, es
parbeszedet folytat vele. Ugy erzi, hogy kegyes cselekedeteivel es
imadsagaival a szamara sziikseges utakra terelheti isten akaratat.
„Tegezodos viszonyban” erintkezik vele, es ily modon egeszen isten
kozeleben erzi magat. Az ilyen jelensegek neha annyira tavol esnek
attol, amit igazi vallasossagnak neveziink, hogy mar a betegseg
benyomasat keltik. Ilyen jelenseg az, ha valaki peldaul elmeseli, hogy
nem tud elaludni, amig nem mondott el elozoleg bizonyos imat,
mert ha nem tenne ezt, megtortenhetnek, hogy valamelyik tavol levo
hozzatartozojat baj eri. Az egesz dolog szemfenyvesztes voltat csak
akkor ertjiik meg, ha forditott ertelemben fogjuk fel, es igy
igyeksziink megerteni: Ha ezt az iget kimondom, nem erheti ot
semmi baj. Ilyen modon konnyen tamadhat az emberben sajat varazslo
hatalmanak erzete, hiszen valoban sikeriilt neki hozzatartozojarol a
bajt mind ez ideig elharitani. Az ilyen emberek almodozasaikban
messzire tulkalandoznak az emberi lehetosegeken. Mindez azonban
csak tires szalmacseples, olyan tevekenyseg, mely a dolgok valddi
lenyegen mit sem kepes valtoztatni, csupan a kepzeletben hat, es
megakadalyozza az embert abban, hogy a valosaggal megbaratkozzek.
Nagy szerepet jatszik kulturankban valami, amit neha valoban
varazserejunek erziink: a penz. Sokan azt hiszik, hogy penzzel
mindent el lehet erni, ezert nem is csodalkozhatunk rajta, hogy a
170
nagyravagyas es a hiusag a penzzel es a tulajdonnal is foglalkozik.
Igy ertheto meg az a hatartalan tortetes a tulajdon utan, melyrol
szinte azt gondolhatnank, hogy koros vagy faji tulajdonsag. Ez a
jelenseg azonban nem mas, mint a hiusag, melynek kovetkezteben
az ember mindig tobbet akar osszeharacsolni, hogy birtokaba jusson
a penz varazserejenek, es azaltal emelkedjek. Egy ilyen gazdag ember,
aki mindig jobban hajszolta a penzt, holott mar epp elege volt,
egyszer nemi habozas utan vegiil ezt mondta: „Tudja, kerem, eppen
a hatalom az, ami mindig ujra vonzza az embert.” Ez az ember tudta,
de sokan nem tudjak. A hatalom birtoklasa manapsag annyira ossze
van kotve a tulajdonnal es a penzzel, hogy a gazdagsagra es birtoklasra
torekves sok ember elott egeszen termeszetesnek latszik. Emellett
egyaltalan nem veszik eszre, hogy a penzhajhaszdk legtobbjet semmi
mas nem sarkallja, mint hiusaga.
Vegezetiil kozliink meg egy esetet, mely ujbol ramutat az egyes
jelensegekre, ugyanakkor kozelebb visz egy olyan tiinet megertese-
hez, melyben a hiusag szinten nagy szerepet jatszik. Ez az clziilldttseg
allapota. A szereplo szemelyek: egy testverpar. Az des tehetsegtelen-
nek szamitott a csaladban, mig noveret kituno kepessegunek tartot-
tak. A fiu, mikor mar nem tudta tovabb allni a vetelkedest, feladta
a versenyt. Elejetol fogva mindig hatterbe szoritottak, es most, bar
megkisereltek, hogy a nehezsegeket elharitsak litjabol, meg mindig
megmaradt szamara egy sulyos teher, alkalmatlansaganak latszolagos
elismerese. Gyermekkora ota azt hangoztattak elotte, hogy novere
mindig konnyebben fogja legyozni az elet nehezsegeit, es 6 csak
kisebb dolgokra hivatott. Ily modon kedvezobb helyzete sajat
elcgtelensegenek latszatat keltette benne, holott ez egyaltalan nem
volt igaz. Ezzel a sulyos teherrel kezdett iskolaba jarni. Ottani
palyafutasa a pesszimista gyermek palyafutasa volt, aki mindenaron
el akarja keriilni alkalmatlansaga bevallasat. Koraval egyiitt ndveke-
dett az a vagya is, hogy ne kelljen tobbe a buta fiu szerepet jatszania,
hanem ugy banjanak vele, mint egy felnottel. Mar 14 eves koraban
elerte azt, hogy gyakran megfordult felnottek tarsasagaban. Fogyate-
kossagerzese orokos sarkantyu volt szamara, es folyton azon valo
171
gondolkodiisra osztokelte, hogyan adhatna mar most a nagyurat
Egyik nap aztan utja a prostitucio bugyraiba vezette, ahol meg is
maradt. Ez azonban penzt igenyelt, es mert nagy legenykedese nem
turte, hogy apjatol kerjen, furkeszte az alkalmat, mikor lophat tole.
A lopas egyaltalan nem bantotta, olyannak tunt fel elotte, elbeszelese
szerint, mintha nagy ember volna, aki apja penztara felett rendelkezik.
fgy folyt ez tovabb, mig egyszer csak az iskolaban sulyos vereseg
fenyegette. A bukas ugyanis alkalmatlansaganak bizonyiteka lett volna
szamara, efi ezt semmikeppen sem akarta turni. Ekkor hirtelen
lelkifurdalasa tamadt, ami annyira kinozta, hogy teljesen megakada-
lyozta tanulasaban. Ezaltal megjavult helyzete, mert ha most megbu-
kik, megvan a kifogasa dnmaga es masok elott: lam, lelkifurdalasai
annyira matdostak, hogy barki mas is elbukott volna helyeben.
TanulasabaO akadalyozta nagyfoku szorakozottsaga is, mely arra
kenyszeritette, hogy folyton mas dolgokra gondoljon. Igy telt el a
napja, es este faradtan fekiidt le, abban a tudatban, hogy tanulni akar.
Valosagban pedig egyaltalan nem torodott feladataival. A tovabbi
dolgok is segitettek szerepenek megjatszasaban. Koran kellett kelnie,
egesz nap faradt es almos volt, ugyhogy vegiil teljesen keptelen volt
figyelni. Ilyen embertol - ugy gondolta - nem lehet azt kivanni, hogy
nagyobb ratermettsegu noverevel versengjen. Sikertelensege tehat nem
alkalmatlansagan mulott, hanem fatalis koriilmenyeken, megbanasan,
lelkifurdalasan, mely nem hagyott neki nyugtot. Ily modon fel volt
vertezve, vedve volt minden oldalrol, nem erhette semmi baj. Ha
elbukik, hi' atkozhat az enyhfto korulmenyekre, senki sem mondhatja,
hogy alkahnatlan; ha atmegy, ez annal nagyobb bizonyitek ratermett-
sege mellett, melyet nem akamak elismemi.
Ilyen lepesekre vezeti az embert a hiusag. Lathato ebbol az esetbol,
hogyan juthat az ember az elziilles veszelyebe, csak azert, hogy kitetjen
velt, egyaltalan nem is letezo alkalmatlansaganak felfedeztetese elol.
Az ilyen bt’nyodalmak es tevutak nagyravagyast es hiusagot visznek
az ember eletebe, megfosztjak itelokepessegetol, es elraboljak tole az
igazi emberi elvezeteket, az eletordmot es boldogsagot. Ha kozelebbrol
szemugyre vessziik, nines mogottiik mas, mint banalis tevedes.
172
2.	A feltekenyseg
A feltekenyseg olyan jellemvonas, mely figyelmiinket rendkivu-
li gyakorisagaval vonja magara. Nem esupan a szerelmi feltekeny-
segre gondolunk, hanem mindarra, ami az osszes emberi viszo-
nyokban fellelheto, kiilonosen gyermekkorban. Jellemzo pelda
erre, mikor a gyermek, hogy testverevel szemben folenybe
keriiljon, a hiiisaggal egyiitt feltekenyseget is fejleszt ki magaban,
s ezzel megiizeni az ellensegeskedest, a hadiallapotot. A hatterbe
szoritottsag erzesebol kifejlodik a hiusagnak egy masik formaja,
a feltekenyseg, mely az embernek gyakran egesz eletet vegigkisero
vonasa lesz.
Gyermekeknel csaknem mindig megtalaljuk a feltekenyseget,
kiilonosen, ha fiatalabb testveriik sziiletik, aki most mar jobban
magara vonja sziilei figyelmet, ugyhogy az idosebb gyermek
szamuzott kiralynak erzi magat. Kiilonosen azok a gyermekek
valnak konnyen feltekenyekke, akik annak elotte joleso melegben
siitkereztek. Hogy mennyire mehet a gyermek feltekenysegeben,
mutatja egy lany esete, aki 8 eves koraig mar harom gyilkossagot
kovetett el.
A kislany fejlodeseben visszamaradt gyermek volt, es torekeny-
sege miatt minden munka alol felmentettek, ugyhogy helyzete
aranylag kedvezo maradt. Mindez hirtelen megvaltozott, mikor
hatodik eveben hiiga sziiletett. A kislany teljesen megvaltozott,
hiigat veszett gyulolettel iildozte. A sziilok, nem tudvan, hogyan
segitsenek a dolgon, szigoriian avatkoztak be, es a gyermeket
minden esetben felelossegre vontak tetteiert. Egy napon az
tortent, hogy a falu mellett levo patakban holtan talaltak egy
kislanyt. Rovid ido mulva megismetlodott az eset, es vegiil a fent
emlitett leanygyermeket epp abban a pillanatban kaptak rajta,
mikor egy masik kislanyt a vlzbe taszitott. A gyermek bevallotta
tdbbi gyilkossagat is, elmegyogyintezetbe keriilt megfigyelesre,
es vegiil nevelootthonba utaltak.
Ebben az esetben a kisleany feltekenysege hugarol mas fiatalabb
173
lanyokra terelodott. Feltuno, hogy fiiikkal szemben nem taplalt
ellenseges erzelmeket. Ugy latszik, mintha a megdlt lanykakban
hiiga kepet latta volna, es mintha azoknak megdlesevel hatterbe
szoritottsaga keltette bosszuerzeset akarta volna kielegiteni.
Meg konnyebben tamadhat fel a feltekenyseg kiilonbozo nernu
testverek kozott. Ismeretes, hogy a leany helyzete kulturankban
nemigen csabito. Konnyen elveszti kedvet, mikor azt keU latnia,
hogy a fiiit megkiilonboztetett orbmmel fogadjak, tbbb gonddal es
szeretettel bannak vele, mindenfajta elonyt elvez, melyekbol 6 ki
van zarva.
Az ilyen viszonyokbol termeszetesen nem minden esetben tamad
heves ellensegeskedes. Elofordulhat, hogy az idosebb testver vonzal-
mat erez a fiatalabb irant, es anyakent gondoskodik rola, ami
pszichologiailag nem feltetleniil kiilonbozik az elobbi esettol. Ha az
idosebb lany hiiga mellett az anya szerepet veszi fel, olyan helyzetet
• nyer ezaltal, melyben 6 van folenyben, es szabadon tehet-vehet.
Sikeriilt neki ily modon a veszelyes helyzetbol ertekeset teremtenie.
Ugyancsak konnyen keletkezik feltekenyseg abban az esetben is,
ha a testverek kozott nagy a verseny. Hatterbe szoritottsaga inditek
a lany szamara, mely szakadatlanul eloreuzi ugy, hogy gyakran sikeriil
szorgalmaval es energiajaval fiutestveret messze tiilszarnyalnia. Eb-
ben kedvezoen segiti a termeszetnek az a sajatossaga, hogy a lanyok
a pubertas idejen mind szellemileg, mind testileg sokkal gyorsabban
fejlodnek a fiilknal, akik csak kesobb „hozzak be” ezt a kiilonbseget.
A feltekenyseg a legkiilonbozobb formakban nyilvanulhat meg.
Felismerheto a bizalmatlansagban, a leselkedesben, a mericskelesben,
amegroviditettsegtol valo allando felelemben. Az, hogy melyik alakja
lep eloterbe, attol fiigg, milyen modon keszult elo az egyen a
tarsadalmi eletre. A hiusag lehet olyan, hogy onmagat emeszti, vagy
pedig eppen vakmero, energikus viselkedest eredmenyez. Megnyilva-
nulhat abban, hogy valaki „jatekronto”, es vetelytarsat akarja
csokkenteni, abban a tbrekvesben, hogy a masikat lekosse, szabadsa-
gat megszoritsa, tirra legyen folotte. Kedvelt szokas a hiiisagot az
emberek egymas kdzti viszonyaban ugy beallitani, hogy masokra
174
abbol kotelessegek haruljanak. Mikor az ember ra akar valakire
kenyszeriteni bizonyos szerelmi torvenyeket, ha el akarja a masikat
zarni, ha eloirja szamara, hogyan nezzen, hogyan cselekedjek, hogyan
gondolkodjek, tulajdonkeppen sajat „lelki vonalan” mozog. A hiusag
szolgalataba allithato annak a celnak is, hogy masokat csokkentsunk,
szemrehanyasokat tegyiink nekik stb. Viszont mindezek csak arra
szolgalnak, hogy elraboljak a masik fel akaratszabadsagat, lenyugoz-
zek es megkotozzek azt. Ezt a viszonyt csodalatra meltoan irja le
Dosztojevszkij „Nyetocska Nyeszvanova” cimu regenyeben, mely-
ben egy ferfi ily modon nyomja el feleseget egesz eleten at, es igy
orzi meg folotte uralmat.
A feltekenyseg tehat a hatalmi torekvesnek egy kiilonleges formaja.
3.	Ag irigyseg
A hatalomra es folenyre torekves kozben az ember gyakran veszi
fel az irigyseg jellemvonasat. Az a distancia, mely az embert emberfo-
lotti celjatol elvalasztja, tudvalevoen a fogyatekossagerzes formajaban
valik szamara erezhetove. Olyan nyomasztoan hat ra, es annyira eltolti,
hogy magatartasa es eletformaja is arra mutat, mennyire tavol all meg
celjatol. Alacsony onertekeleseben es elegedetlensegeben mindegyre
azt mericskeli, milyen aranyban all massal szemben, masok mit ertek
el, es igy aztan megroviditve erzi magat. Ez neha meg akkor is igy
van, ha tdbbje van, mint masnak. A megroviditettseg erzesenek
mindezek a megjelenesi formai az alcazott kieleguletlen hiusag, mindig-
tobbet-birni-akaras es mindent-birni-akaras tiinetei. Ezek az emberek
ugyan nem mondjak meg, hogy mindent akamak, mert a kozbsseger-
zes megakadalyozza oket abban, hogy igy gondolkodjanak. Cselekede-
tiik azonban elarulja, hogy mindent akarnak.
Ertheto, hogy az irigysegnek a folytonos mericskeles kozben
feltamadd erzesei nemigen mozditjak elo a boldogsagot. Barmennyire
ellenszenves is az irigyseg valamennyiiink szamara a kozossegerzes
folytan, barmennyire visszataszito is altalaban, megis alig talalunk
embert, aki ne volna hajlamos valamifele irigysegre. Be kell ismer-
175
niink, hogy egyikiink sem mentes az irigysegtol, jollehet az elet
zavartalan folyamataban ez az erzes nem mindig lep eloterbe. Am
ha az ember szenved, es szorongattatva erzi magat, ha hianyzik a
penze, ruhazata, taplaleka es meleg otthona, ha igerkezo kilatasai
csbkkennek, es szorongatott helyzetebolhem talal kiutat: ugy ertheto,
ha a mai emberi nemzedek, mely kultiirajanak csak elejen tart,
irigyseget erez, noha az erkolcs es a vallas tiltja ezt. Megertjiik igy
a nincstelenek irigyseget is. Erthetetlen csak akkor lenne, ha sikeriilne
bebizonyitani, hogy mas ember hasonlo helyzetben nem irigykednek.
Ezzel csak azt akarjuk megallapitani, hogy az ember mai konstitucioja
mellett ezzel a tenyezovel szamolni kell. Nem keriilheto el, hogy az
irigyseg az egyenben vagy a tbmegben fel ne langoljon, ha a
korlatozasok tulsagosan erosek. Megis, noha nem helyeselhetjiik az
irigyseg visszataszito formajat, be kell vallanunk, hogy tulajdonkep-
pen nem ismeriink eszkdzt, mellyel elharithatnank az ilyen esetekben
fellepo irigyseget es az azzal gyakorta velejaro gyuldletet. Egy dolog
vilagos mindenki elott, aki tarsadalmunkban el: az, hogy nem szabad
az ilyen indulatokat probara tenni, provokalni. Kell annyi tapintattal
rendelkezniink, hogy ezt a biztosan varhato jelenseget ne idezziik
elo, es ne fokozzuk. Bar ezzel mit sem javitottunk a helyzeten, megis:
a legkevesebb, amit valakitol elvarhatunk az, hogy masok folotti
pillanatnyi folenyet ne mutassa ki, mert ezzel megserthet valakit.
Ez a jellemvo'nas vilagosan mutatja az egyennek az osszesseggel
valo osszefiiggeset. Senki sem emelkedhet ki a kozossegbol, es nem
terjesztheti ki rea hatalmat anelkiil, hogy az ellenkezo oldalrol ne
idezne fol olyan eroket, melyek kezdemenyezesenek megakadalyoza-
sara torekszenek. Az irigyseg olyan cselekedetekre es olyan rendsza-
balyok letesitesere osztonoz, melyek ismet az egyenlosegre, az
emberek egyenlo ertekusegenek helyreallitasara iranyulnak. Ezzel a
megallapitassal mind gondolatban, mind aterzesben kozel jutottunk
az emberi tarsadalom egyik alapelvehez, mely nem sebezheto meg
anelkiil, hogy ne hivna letre tiistent ellenkezo eroket. Ez az elv a
minden ember egyenlosegenek torvenye.
Az irigyseg kifejezesi formaja mar az arcjatekban felismerheto,
176
kiilonosen a tekinteten. Az irigyseg indulata fizioldgiasan is kifejezes-
re jut, es megnyilvanul egyes szofordulatokban is. ’’Sarga” vagy
„sapadt” irigysegrol beszeliink, ami arra utal, hogy az irigyseg erzcse
befolyasolja a verkeringest, es organikusan a kiilso veredenyek
osszehiizodasaban nyilvanul meg.
Pedagogiai ismereteinkben azon kell igyekezniink, hogy az irigy
hajlamokat es osztonoket, ha mar nem tudjuk a vilagbol eltiintetni,
legalabb allitsuk a kozosseg hasznanak szolgalataba, es kisereljiink
meg olyan utat epiteni szamukra, melyen gyiimdlcsozove valhatnak
a lelki elet nagyobb megrenditese nelkiil. Ez az egyenre, a tomegre
egyarant ervenyes. Az egyen eleteben meg kell kiserelniink, hogy az
irigy gyermekre olyan munkat bizzunk, amely onerzetet erneli. A
nepek eleteben alig van mas eszkoziink, minthogy azoknak, akik
magukat hatterbe szoritottnak erzik, es mas nepek emelkedo joletet
meddo irigyseggel szemlelik, megmutassuk es lehetove tegyiik a
parlagon hevero eroik kifejtesehez vezeto utat. Az az ember, akit
egesz eleteben irigyseg tolt el, alkalmatlan az egyiittelesre. Mindig
arra vagyik, hogy a masiktol valamit elvegyen, valahogy megrovidit-
se, zavarja, a kudarcokra vonatkozoan mindig van valami kifogasa,
es masokat hibaztat ertiik. Peldakepe a „harcosnak”, a „jatekronto-
nak”, az olyan embemek, aki nem sokat torodik a masokkal valo jo
viszonyaval, aki nem igyekszik magat alkalmassa tenni az egyiitteles-
re. Azt a faradsagot, hogy masok lelki eletet aterezze, nem vallalja,
ezert rossz emberismero, es iteletevel megsert masokat. Nem erinti,
ha cselekedetei kovetkezteben mas szenved. Az irigyseg odaig
juttathatja az embert, hogy felebaratja szenvedeseben kielegiilest,
elegtetelt erez.
4.	Л kapgsisag
Az irigysegnek rokona es gyakran velejaroja a kapzsisag. Itt a
kapzsisagnak nemcsak azt a fajat vizsgaljuk, mely penzgyujtesre
korlatozodik, hanem azt az altalanos formajat is, mely lenyegeben
abban jut kifejezesre, hogy a kapzsi nem kepes masnak oromet
177
szerezni. Odaadasat mind az osszesseggel, mind az egyessel szemben
fukarul meri, bastyat epit maga kore, hogy nyomorusagos kincsenek
bizonyosan birtokaban maradjon. Konnyen felismerhetjilk igy egy-
reszrol a nagyravagyas es a hiusag, masreszrol az irigyseg osszefugge-
set. Nem mondtunk sokat, ha azt allitjuk, hogy ezek a jellemvonasok
az embemel egyidejuleg vannak jelen, es ezert nem kell gondolatol-
vasonak tartanunk azt az embert, aki e tulajdonsagok egyiket
megallapitvan ugy veli, hogy a tobbiek is jelen vannak.
A kapzsisag vonasait vagy legalabbis egyes nyomait a mai
kulturember is magan viseli. Legfeljebb eltakarhatja es elleplezheti
tulsagba vitt adakozassal, ami talan szinten nem mas, mint alamizsna-
osztas, kiserlet arra, hogy adakozo gesztusaval sajat dnerzetet emelje
masokenak rovasara. — Bizonyos koriilmenyek kozt ugy latszik,
mintha a fukarsag az elet formaihoz alkalmazkodva egyenesen ertekes
tulajdonsag volna. Igy peldaul, ha valaki idejevel vagy munkaerejevel
fukarkodik, es kozben valamely nagy muvet hoz letre. Korunkban
van egy tudomanyos es erkolcsi iranyzat, mely annyira eloterbe allitja
az idovel valo fukarkodast, hogy minden embertol megkoveteli,
hogy' idejevel es munkaerejevel „gazdasagosan” banjon. Ez elmelet-
ben nagyon szepen hangzik, amint azonban gyakorlati alkalmazasa-
ban nezziik ezt az elvet, ugy talaljuk, hogy celja a hatalom es a foleny.
Ezzel az elmeletileg nyert elwel tobbnyire csak visszaelnek, es az
idejevel es munkaerejevel fukarkodo egyen a velejard terheket mindig
masra akarja atharitani. Az ilyenfajta allaspontot csak aszerint
merhetjiik es ertekelhetjiik, mennyire van hasznara az osszessegnek.
Technikai korunk egesz fejlodese az embert gep gyanant kezeli, es
olyan alapelveket kenyszerit eletere, melyek a technikaban bizonyos
fokig talan jogosultak, az emberi egyiittelesben azonban sziiksegsze-
ruen sivarsagra, maganyra es a felebaratok megkarositasara vezetnek.
Jobb, ha ugy rendezziik be eletiinket, hogy szivesebben adunk, mint
takarekoskodunk. Ezt az elvet egyaltalan nem kell kiforgatnunk,
nem szabad es nem is lehet vele visszaelnunk, ha szem elott tartjuk
embertarsaink erdeket.
178
5.	A gyuldlet
A „harcias” embemel gyakran megtalaljuk a gyuldlet vonasait. A
gyulolkodo indulatok, melyek gyakran mar a gyermekkorban fellep-
nek, rendkiviil nagy fokot erhetnek el a diihkitoresekben, vagy
megnyilvanulhatnak enyhebb formaban is, mint a neheztelesben.
Vilagosan jellemzi az ember beallitotsagat, es sokat nyeriink megite-
lesere vonatkozolag, ha tudjuk, mily fokban kepes ilyen indulatokra.
Ez egyeni, jellemzo szinezetet kolcsonoz neki.
A gyuldlet tamadasi pontjai kiildnbbzoek lehetnek. Vonatkozhat
a gyuldlet az ember elott allo feladatokra, egyes szemelyekre, egy
nepre vagy egy osztalyra, a masik nemre vagy fajra. Azt sem szabad
elfeledniink, hogy a gyuldlet nem mindig egyenes vonaluan es nyiltan
lep fel, hanem gyakran iigyesen elleplezi magat, es peldaul a kritizald
magatartas finomabb formajat dltheti fel. Kimeriilhet abban is, hogy
az ember mindenfele csatlakozasi vagyat elutaslt magatol. Neha
villamfeny modjara vilagosodik meg, mekkora gyuloletre kepes
valaki. Pelda erre egyik betegiink, aki elmeselte, hogy a harcteri
szolgalat alol felmentest nyerve kitoro orommel olvasta a hatalmas
vesztesegekrol es a borzalmas megcsonkitasokrol szolo hlreket.
E jelensegek kozul sokkal talalkozunk a bunozes teriileten.
Enyhebb formaban nagy szerepet jatszhatnak a tarsadalomban is,
es fellephetnek olyan formakban, melyek egyaltalan nem sertok
es visszataszitok. Ez kiilonosen az embergyuloletre igaz, mely a
gyiildlet erzesenek egyik legmagasabb fokat arulja el. Meg
filozofiai iranyzatok is leteznek, melyek annyira at vannak itatva
ellensegeskedessel es embergyulolettel, hogy a durvasag es kegyet-
lenseg helyenkent fellelheto, leplezetleniil ellenseges es sokkal
durvabb cselekedeteivel meltan allithatok egy vonalba. — Jelentos
emberek eletrajzaiban neha varatlanul fellebben a fatyol ilyen
indulatokrol, s mikor peldaul Grillparzer egy helyen azt mondja,
hogy a koltcszetben az ember kieli kegyetlenkedeset, nem annyira
az itt mondott igazsag megvaltoztathatatlan voltara kell gondol-
nunk, mint inkabb arra, hogy a muveszben, aki pedig bizonyara
179
kozel all az emberiseghez, ha muveszi alkotasra kepes, megis elhet
a gyulolet es a kegyetlenseg erzese.
A gyuloleterzes elagazasai szamtalanok. E helyen nem kovetjiik
oket tovabb, mert till messzire vezetne, ha meg akamank mutatni
az egyes jellemvonasoknak az embergyulolettel valo valamennyi
osszefuggeset. Konnyen kimutathato, hogy az ember egyes foglalko-
zasokat embergyuldlo erzelmek sugallatara valaszt. Ezzel persze nem
allitjuk azt, hogy nem uzheti oket ellenseges erzulet nelkiil. Ellenke-
zoleg, abban a pillanatban, amint az embergyuldlo szellem elhataroz-
ta, hogy ilyen hivatast valaszt, peldaul a katonaskodast, az egesznek
szervezete, a foglalkozas modja, a tarsaival kiepitendo kapcsolat
sziiksegessege olyan iranyba forditja ellenseges indulatait, hogy azok
kiilsoleg megiscsak beleilleszkednek a kozdssegbe.
A gyuloletnek az ellenseges erzest kitunoen leplezo megnyilatkoza-
si formaja az olyan cselekedet, melyben egy ember vagy ertektargy
karosodasa gondadansag kovetkezteben kovetkezik be azaltal, hogy
a tettes figyelmen kiviil hagy minden olyan szempontot, melyre a
kozossegerzes kotelezne. A jogtudomanyban ez a kerdes messzire
nyulo vita targya, de ez sem deritett ra fenyt, mind a mai napig.
Magatol ertetodik, hogy valamely tevcselekmenyt, valamely gondat-
lan cselekedetet nem itelhetiink meg olyan mertekkel, mint egy
buntettet. Nem azonos, ha valaki peldaul egy viragcserepet annyira
a parkany szelere helyez, hogy a legkisebb megrazkodasnal a
jardkelok fejere esik, vagy ha azt egyenesen a fejiikhoz vagja. Nem
szabad azonban felreismemiink azt a tenyt sem, hogy a gondatlan
ember cselekedeteinek melyen ugyanaz az ellensegeskedes rejlik, mint
a bunbzoenek, ugyhogy a gondatlan cselekvesi mod is tampontot
szolgaltathat szamunkra valakinek a megertesehez. A jogtudomany
enyhito koriilmenynek tekinti, ha a tettesbol hianyzott a tudatos
szandek. Nem ketseges azonban, hogy a nem tudatosan ellenseges
cselekves melyen ugyanaz a gyulolkodes rejtozhet, mint a tudatos
gonosztett eseteben. Mindket esetben olyan emberrol van szd, akinek
kozossegerzese hianyos. Ha a gyermekek jatekait nezziik, megfigyel-
hetjiik, hogy egyesek koziiliik kevesbe iigyelnek tarsaikra, mint
180
masok, es ez esetben jogos az a kovetkeztetesunk, hogy ezek nem
valami nagy emberbaratok. Varnunk kell ugyan mindig, mig
feltevesiink mas forrasbol is megerositest nyer; ha ellenben minden
esetben ugy talaljuk, hogy ahany alkalommal egy bizonyos gyermek
reszt vesz a jatekban, mindig baj tortenik: nyugodtan mondhatjuk,
hogy ebben az emberben nines meg a masok iranti erzek, es nem
szokott felebaratai javara es bajara tekintettel lenni.
Kiilonos figyelmet igenyel ebben a tekintetben gazdasagi eletiink,
mely nemigen hajlando elismemi, hogy a gondadansag azonos az
ellensegeskedessel. A gazdasagi eletben teret hodito cselekedetek
nyomat sem mutatjak az embertarsak iranti gondossagnak, melyet
annyira kivanatosnak tartanank. Szamos olyan vallalkozas es intezke-
des van gazdasagi eletiink ben, melyeken vilagosan meglatszik, hogy
az, aki az illeto cselekedeteket veghezviszi, masokat karosit meg
altaluk. Rendszerint nem jar ertuk biintetes, meg ha tudatosan rossz
szandekbol szarmaznak is. Mivel pedig a kozossegerzes minden
teriileten legalabb annyira hianyos, mint a gondadansag eseteben, ez
a koriilmeny megmergezi egesz tarsadalmi eletiinket. Ennek kovet-
kezteben meg a joakaratu embereket is az a meggyozodes told el,
hogy ilyen esetben nines mas hatra, mint a vegsokig meno szemelyes
vedekezes. Emellett tobbnyire nem veszik eszre, hogy ez a szemelyes
vedekezes rendszerint ismet csak masokat sebez meg. Eppen az
utobbi evek voltak ra kiilonosen alkalmasak, hogy meggyozzenek
e tenyekrol es a beloliik szarmazd bonyodalmakrol. Csak elonyiinkre
valhat, ha figyelmunket rairanyitjuk ezekre a jelensegekre. Meglathat-
juk beloliik, milyen nehezen kepes az egyen ilven helyzetben
megfelelni azoknak a kovetelmenyeknek, melyeket kozossegerzese
kovetkezteben maguktol ertetodoknek es helyeseknek ismert fel. Itt
is kiutat kell keresniink, hogy az egyen munkajat, mely csak az
osszesseg javanak elomozditasara szolgalhat, megkdnnyitsiik, ne
pedig megnehezitsiik, mint az ma szokasos. Az ilyesmi neha egeszen
automatikusan folyik le, mert a tomeglelek nem nyugszik, es
tehetsegehez kepest vedekezik is. Am a lelektannak is figyeiemmel
kell kisernie ezeket a folyamatokat, nemesak a gazdasagi osszefiigge-
181
sek megertese vegett, hanem az ezekkel egyiittmukddo lelki apparatus
kedveert is, hogy megtudjuk, mennyire lehet az egyenre es az
osszessegre egyaltalan szamitani, s mit lehet toliik varni.
A gondatlansag erosen el van terjedve a csaladban, az iskolaban
es az eletben egyarant, es megtalalhato eletiink osszes formaiban.
Mindig ujbol eloterbe nyomul valahol egy-egy olyan tipus, amely
semmi tekintettel sines embertarsaira. Ez termeszetesen nem marad
buntetleniil, es a tekintet nelkiil cselekvo ember vegiil is tobbnyire
olyan fordulattal talalja magat szemben, mely nem szolgal oromere.
Ez gyakran sokaig tart —- „Isten malma lassan orol” —, olyan sokaig,
hogy a legtobb ember nem latja at az osszefuggest, mert nem ismeri,
nem kiseri nyomon vegig ellenorzesevel, s ezert tobbnyire nem is
erti meg. Л meg nem erdemelt sorsrol elhangzott panaszok tobbnyire
annak a koriilmenynek rovasara irhatok, hogy a tarsuk kimeletlense-
get turo emberek rovid ido miilva felhagynak iranyaban valo
joindulatu faradozasaikkal, es elfordulnak tole.
Habar a gondatlan cselekedetek neha latszolag igazolast nyernek,
kozelebbi vizsgalatra a masok ellen iranyulo ellenseges indulatok
legioja talalhato benniik. Ez az eset all fenn peldaul akkor, ha a
gyorsan hajtd es gazolo sofor azzal vedekezik, hogy megallapodasa
kototte. Az ilyen magatartas csak azt mutatja, hogy vannak emberek,
akik szemelyes, kicsinyes erdekeiket annyira masok erdekei foie
emelik, hogy nem is veszik eszre a magatartasukbol masokra
szarmazd veszelyt. Sajat erdekeiк es az dsszesseg java kozott fennallo
kiilonbseg vilagosan felismerhetove teszi embertarsaikkal szemben
valo ellensegessegiik fokat.
182
III. feje^et
A nem agressziv jellemvonasok
A jellemvonasoknak ebbe a csoportjaba tartoznak mindazok a
megnyilvanulasi formak, melyekben az embertarsak iranti ellenseges
agresszid nem egyenes es tisztan lathato vonalon mozog, hanem a
kiviilallo szemleloben az ellenseges elkuloniiles benyomasat kelti. Itt
olyan a helyzet, mintha az ellensegesseg egesz aradata elhajolva,
keriilo utra tert volna. Ebben az esetben tobbnyire olyan ember all
elottiink, aki ugyan senkinek sem art, am az elettol es az emberektol
visszavonul, keriil minden kapcsolatot, es maganyossagaban megta-
gadja a masokkal valo egyiittmunkalkodast. Mivel azonban az
emberiseg feladatai legnagyobbreszt csak kozos munkaval oldhatok
meg, az elkiiloniilo ember ugyanolyan ellensegesseggel gyanusithato,
mint az, aki a kozosseget nyiltan es „egyenes vonalban” tamadja, es
karositja, mert a maga mddjan elvonja tole a fenntartasahoz sziikseges
eszkozt. Tag tere nyilik itt a szemleletnek, mellyel nehany feltuno
jelenseget kozelebbi vizsgalat targyava tesziink. Az elso jellemvonas,
melyet meg akarunk vizsgalni:
7. Л viss^avonultsag
A visszavonultsag kiilonbozo modon nyilvanulhat meg. A vissza-
huzodo emberek keveset, vagy semmit sem beszelnek, nem neznek,
nem hallgatnak senkire, vagy pedig nem figyelnek, ha valaki szol
hozzajuk. Minden vonatkozasban, meg a legegyszerubbekben is,
bizonyos hidegseget erziink naluk, mely az embereket elvalasztja
toliik. Megerezheto ez mar azon a modon is, ahogyan a keziiket
nyujtjak, a hangon, melyen valamit mondanak, ahogyan koszonnek,
183
es ahogyan a koszonest fogadjak. Minden esetben feltunik, amint
maguk es masok koze tavolsagot: distanciat iktatnak. Az elkiiloniiles
mindezen jelensegeinel ismet megtalaljuk a nagyravagyas es a hiusag
jellemvonasat, melynek kiilonleges formaja itt abban nyilvanul meg,
hogy az ember elvalik kornyezetetol, es masnemuseget azzal akarja
kimutatni, hogy visszavonul. Ezzel azonban legfeljebb annyit er el,
hogy kepzeloereje nem letezo magassag kaprazataval csalja meg.
Lathatjuk, hogy az ellensegesseg harcias vonasa hogyan csap at az
egyen latszolag artalmatlan magatartasaba. A visszavonulas nagyobb
csoportokra is vonatkozhat. Bizonyara mindenki ismer egesz csalado-
kat, melyekre jellemzo, hogy masokkal szemben hermetikusan
elzarkoznak. Alaposabb szemiigyrevetelnel mindig megtalaljuk ben-
niik az ellensegeskedest es azt a hajlamot, hogy masoknal magasabb,
kitunobb lenyeknek kepzeljek magukat. Az elkiiloniilesi torekves
kiterjed osztalyokra, vallasokra, fajokra es nemzetekre is. Rendkiviil
tanulsagos egy idegen varosban, peldaul a setatereken vagy a hazak
epitesi modjan megfigyelni, hogyan kiiloniilnek el egymastol az egyes
tarsadalmi retegek. Kulturanknak meg mindig melyen gyokerezo
jellemvonasa, hogy az emberek konnyen hajlanak az ilyenfajta
elkiiloniilesre; nemzetekre, vallasokra, osztalyokra szakadnak, amibol
tobbnyire nem fakad mas, mint kolcsonos hare. Ezek a kiildnbsegek
azutan egy ido miilva megsemmisiilnek, elavult, erotlen hagyomany-
ban olvadnak fel. Ezaltal egyes embereknek alkalmuk nyilik ra, hogy
a rejtett ellenteteket kihasznalva egymasra uszitsak a kiilonbozo
csoportokat, nem mas celbol, mint hogy maguk annal konnyebben
parancsolhassanak es kormanyozhassanak, s ezzel kielegitsek szeme-
lyes hiiisagukat. Az ellensegeskedes vonasabol sohasem hianyzik az
a tulajdonsag, mely szerint az ilyen osztaly vagy az ilyen nep dnmagat
kiilonoskeppen kivalonak erzi, sajat szellemet kivalasztottnak hirdeti,
es masokrol csak rosszat tud mondani. Az ellensegeskedes novekede-
senek lehetosege es veszelye abban rejlik, hogy az emberek tobbnyire
csak egyes fokolomposokra hallgatnak, akik sajat ellenseges lelkiile-
tiik es erdekiik parancsara masok ellensegeskedeset csak szitani es
fokozni igyekszenek. Ha azutan ebbol vilagmeretu szerencsetlenseg
184
keletkezik, mint a vilaghaboru es kovetkezmenyei, olyankor senki
sem akarja a felelosseget vallalni. Ez az az embertipus, mely sajat
bizonytalansaga kovetkezteben folenyre es fuggetlensegre torekszik,
es masok rovasara akarja azt megvalositani.
Az ilyen egyen sorsa es egesz vilaga a visszavonultsagban rejlik.
Nyilvanvald, hogy ezek az emberek nem alkalmasak vezetesre es a
kultura elomozditasara.
2.	A szorongas
Nt embemek komyezetevel szemben tanusitott ellenseges maga-
tartasaban gyakran talaljuk meg a szorongas vonasait, melyek
sajatsagos szinezetet kolcsonoznek jellemenek. A szorongas rendki-
viili modon elterjedt jelenseg, elkiseri az embert gyermekkora elso
napjaitol kesei koraig, es hallatlanul megkeseriti eletet. Alkalmatlanna
teszi a csatlakozasra, es ezaltal arra is, hogy megteremtse a bekes elet
es hasznos tevekenyseg alapjat, mert kiterjedhet az emberi elet minden
vonatkozasara. Az ember esetleg a kiilvilagtol fel, vagy sajat
bensejetol retten vissza, es mint ahogyan a rettegett kiilvilagot keruli,
eppugy felhet a maganyossagtol is. A felos emberben pedig ismet
csak arra a mar ismert tipusra talalunk, mely sziikseget erzi, hogy
tobbet gondoljon magara, mint masokra, es ezert nem sokat tbrodik
embertarsaival. Ha egyszer ratalalt arra az allaspontra, amelyre
tamaszkodva kiterhet az elet nehezsegei elol, a szorongas hozzajaru-
lasaval rendkiviili modon kimelyitheti es megerositheti azt. Valoban
vannak emberek, akik barmibe kezdenek, azonnal feltamad benniik
a szorongas, akar lakasukat kell elhagyniuk, akar kiserojuktol kell
elvalniuk; ha allast vallalnak, vagy ha a szerelem jelenik meg
lathatarukon. Olyan keves kapcsolatuk van az elettel es embertarsaik-
kal, hogy megszokott helyzetiik minden valtozasa felelemmel tolti
el oket.
Emellett egyeniseguk es alkotokepessegiik minden fejlodese gatolt
marad. A valosagban persze nem az tortenik, hogy az ilyen egyen
azonnal remegni kezd es elszalad, amde leptei tenyleg meglasstidnak,
185
es mindenfele kifogast meg magyarazatot keres. Neha nem is tud
rola, hogy szorongo magatartasa az uj helyzet nyomasa kovetkezte-
ben jon letre.
Felfogasunkban megerosit az az erdekes jelenseg is, hogy ezek az
emberek szivesen gondolnak a multra es a halalra, ami nagyjabol
ugyanaz. — A multra gondolas fel nem tuno, es ezert igen kedvelt
eszkbz a „meglapulasra”. A halaltol es betegsegtol valo felelem sem
ritka az olyan embernel, aki azert magyarazkodik szivesen, hogy
kivonhassa magat minden munka alol. Maskor azt hangsulyozzak,
hogy minden dolog hiu, az elet rovid, es az ember nem tudhatja,
mit hoz a holnap. Ugyanigy hathat a vallas vlgasztalasa a ttilvilagi
elettel, melynek hatasara az ember a maga tulajdonkeppeni celjat a
tulvilagban latja s a foldi letet folosleges igyekezetnek, fejlodese
ertektelen szakanak tekinti. Mig az elozo tipus azert ter ki minden
cselekves elol, mert nagyravagyasa nem engedi meg, hogy probanak
vesse ala magat, utobbinal tanulsagos, megvilagito modon latjuk
ismet ugyanazt az „istenseget”, ugyanazt a folenyre torekvest es
ugyanazt az eletkeptelenne tevo nagyravagyast.
A szorongast legelso es legprimitivebb formajaban gyermekeknel
tapasztaljuk, akik mindig felnek, valahanyszor magukra hagyjak oket.
Az ilyen gyermek vagya azonban korantsem csitul el, ha odamennek
hozza, hanem az egyiittletet ismet csak mas eelokra hasznalja ki. Ha
peldaul anyja ujra magara hagyja, kifejezett szorongasos tiinetek
kozott hivja vissza, ami annyit jelent, hogy allapotaban semmi
valtozas sem tortent, akar ott van az anyja, akar nines. A gyermek
vagya inkabb arra iranyul, hogy anyjat szolgalataba allitsa, es
uralkodjek folotte. Az ilyen jelensegek tobbnyire arra utalnak,hogy
a gyermek magatartasat nem az onallosulasra akarja epiteni, hanem
hibas neveltetese folytan egyszerubbnek tartja masokba kapaszkodni,
es segitsegiiket felhasznalni.
A gyermeki szorongas megnyilvanulasai altalanosan ismeretesek.
Kiilonosen szembeszokove valnak, ha sotetben, peldaul ejszaka
megneheziil a gyermeknek a kiilvilaggal vagy az ohajtott szemellyel
valo kapcsolata. Ilyenkor a szorongo kialtas mintegy helyreallitja az
186
osszekottetest, melyet az ejszaka megszakitott. Ha valaki hozzasiet,
az eset rendszerint a fent vazolt modon jatszddik le. A gyermek meg
tovabbi kivansagokat nyilvanit, koveteli, hogy gyiijtsanak vilagossa-
got, maradjanak nala, jatsszanak vele stb. Ha engedelmeskednek
neki, mintha elfujtak volna felelmet. Abban a pillanatban azonban,
arnint ez az uralmi viszony veszelyeztetve van, a szorongas ujbol
fellep, es ismet megerositi a gyermek uralmat.
Ilyen jelensegek a felnottek eleteben is elofordulnak, peldaul ha
valaki nem akar egyediil elmenni hazulrol. Ez az a tipus, mely gyakran
megfigyelheto az utcan, amint aggodalmasan osszehiizodva es
koriiltekintve nem mer a helyerol elmozdulni, vagy ugy rohan at az
uttesten, mintha bosz ellenseg iildozne. Neha az ilyen alak egyenesen
megkeri az embert, hogy segitse at. Es ezek nem valamifele gyenge,
beteges emberek, hanem egeszen jol tudnak jami, tobbnyire jobb
egeszsegnek orvendenek, mint mas, am a legjelentektelenebb nehez-
seg lattara azonnal szorongasos rohamot kapnak. Bajuk neha annyira
terjed, hogy mar lakasuk elhagyasanal bizonytalansag es szorongas
lepi meg oket. Ennek a teriszonynak jelensegei azert oly erdekesek,
mert, mint azonnal latni fogjuk, az ilyen emberek lelkeben sohasem
szunik meg az az erzes, hogy ok valamely ellenseges iildozes
celpontjai. Azt hiszik, hogy valami teljesen megkiilbnbbzteti oket
masoktol. Ez neha fantasztikus eszmekben fejezodik ki, peldaul abban
az etzesiikben, hogy elesnek — amit ugy kell ertelmezni, hogy
magasan alloknak erzik magukat. A szorongas kortiineteiben es
elfajulasaiban tehat ismet csak a hatalom es a foleny a cel. Az elet
itt is nyomas alatt all, es a szomoru sors kozelsege fenyeget. Sok
embemel a szorongas csak azt jelenti, hogy kell valakinek lennie
mellettiik, aki foglalkozzek veliik. Ha valaki nem kepes tobbe a
szobat elhagyni, minden ala van rendelve felelmenek. Masokra
kenyszeritett torvenye altal, mely szerint mindenkinek hozza kell
jonnie, mig 6 senkihez sem megy, kirallya es uralkodova valik.
Az emberiszonyt csak az a kotelek sziintetheti meg, mely az egyent
a kozdsseghez kapcsolja. Csak az jarhat szorongas nelkiil az eletben,
aki masokhoz tartozdsaganak tudataban van.
187
Egy peldat szeretnek meg ehhez csatolni, az 1918-as osszeotnlas
napjaibol. Tobb betegiink ugyanis hirtelen kijelentette, hogy rende-
lesre joveteleben akadalyozva van. Mikor megkerdeztiik oket a dolog
oka felol, majdnem mindegyik ezt valaszolta: most olyan nyugtalan
idok jarnak, az ember nem tudhatja, mi tortenik. A jobban oltdzdtt
embert konnyen erheti kellemetlenseg.
Bar az emberek annak idejen nagyon batortalanok voltak, megis
feltuno, miert eppen egyes emberek vontak le ezt a kovetkeztetest,
miert eppen ok gondoltak erre? Ez nem veletlen, es azzal fiigg ossze,
hogy ezeknek az embereknek nem volt meg a kontaktusuk embertar-
saikkal, es ennek folytan nem ereztek magukat biztonsagban, mig
masok, akiknek volt valamifele hovatartozdsaguk, csoppet sem
feltek, es ugy vegeztek munkajukat, mint rendesen.
A szorongasnak artatlanabb, bar nem kevesbe jelentos formaja
a felenkseg. Erre is vonatkozik mindaz, amit a szorongasrol
mondtunk. Barmily egyszeruek is a gyermek eletviszonyai,
felenksege mindig megadja ra a modot, hogy a masokkal valo
kapcsolatot keriilje vagy megszakitsa. Fogyatekossaganak es
masfelesegenek erzese viszont tovabb el benne, es gatolja csatlako-
zasi kedvet.
3.	Л csiiggetegseg
A csiiggetegseg jellemvonasat azoknal talaljuk meg, akik az elottiik
allo feladatot tul neheznek erzik, es nem tulajdonitanak maguknak
kello erot annak legyozesere. Ez a jellemvonas rendszerint a lassan
elorehaladas formajaban nyilvanul meg, melynel az ember es feladata
kozotti tavolsag nem valami nagy gyorsasaggal csokken, sot neha
eppenseggel allando marad. Ide tartoznak azok az esetek, melyekben
azt az embert, akinek valamely eletfeladatot meg kellene oldania,
egyszerre csak sehol sem talaljuk. Hirtelen felfedezi peldaul, hogy
egyaltalan nem alkalmas a rea vard hivatasra. Minden arnyoldalakat
fedez fel abban, es logikajat ugy csuri-csavarja, hogy a hivatas
elvallalasa valoban lehetetlennek latsszek. A csiiggetegseg megnyilva-
188
nulasi modjai tehat a meglassult mozgason kiviil meg biztosito
rendszabalyok es elokesziiletek is, melyeknek egyiittal az a celjuk,
hogy elharitsak az emberrol a feladata meg nem oldasaert ranehezedo
felelosseget.
Az individualpszichologia az erre a nagyon elterjedt jelensegre
vonatkozo egesz kerdeskomplexumot a distancia problemajanak
nevezi. Olyan szempontot teremtett ezzel, melybol megrendithe-
tetlen biztonsaggal itelhetjiik meg valakinek allasfoglalasat, es
merhetjuk meg azt a tavolsagot, melyben az illeto a harom nagy
eletfeladat megoldasaval szemben all. A megiteles alapjat az kepezi,
hogy az egyen az en es a te, az ember es tarsa kdzti viszonyt
mennyiben alapozta vagy gatolta meg. Az elso eletfeladat a
tarsadalmi kerdesek megoldasa, a masodik a hivatas, illetoleg a
munka, a harmadik az erotika kerdese, a hazassag es a szerelem.
Az elhibazas nagysagabol, az ember es a feladata megoldasa kozt
levo distanciaboJ kovetkezteteseket vonhatunk le egyenisegere,
egyiittal felhasznalhatjuk ezeket a jelensegeket emberismeretiink
gyarapitasara is.
Az ilyen esetek lenyege altalaban abban all, hogy az ember onmaga
es feladatai koze tobbe-kevesbe nagy distanciat allit. Ha kozelebbrol
vessziik szemiigyre a helyzetet, rajoviink, hogy ennek a dolognak
arnyoldalan kiviil fenyoldala is van. Felteheto, hogy az ember a
distanciat fenyoldala miatt valasztja allasfoglalasaul. Ha ugyanis
egeszen elokesziiletleniil keriil szembe valamely feladattal, a distanci-
aban mindig enyhito koriilmenyt talal, dnerzese es szemelyes hiiisaga
sertetlen marad. A helyzet ily modon sokkal biztonsagosabb, es az
ember ugy dolgozik, mint a koteltancos, aki tudja, hogy alatta halo
fesziil. Ha lezuhan, „puhara esik”. Ha elokesziiletleniil fog feladataba,
es nem allja meg a helyet, onetzete nines veszelyeztetve, mert azt
mondhatja, hogy nem felelhetett meg kiilonbozo okokbol, hogy
keso van mar, vagy keson kezdte el, egyebkent a munka ragyogdan
sikeriilt volna. Ilyenkor nem az egyeniseg hianyossagaban van hiba,
hanem valamely aprd, mellekes koriilmenyben, melyert az illeto nem
vallal felelosseget. Ha ellenben a teljesitmeny megis sikeriil, akkor
189
L
annal tobbet er. Ha ugyanis valaki szorgalmasan dolgozik feladatan,
senki sem talal benne kiildnoset, hogy az sikeriil, hiszen ez magatol
ertetodik. Viszont ha valaki keson kezd bele, keveset dolgozik vagy
egeszen elokesziiletlen, am mindennek ellenere megis megoldja
feladatat -— ami utovegre lehetseges —-: akkor egeszen mas a helyzet.
Ez az ember valosaggal ketszeresen hos, mert egy kezzel vegezte el
azt, amihez masoknak ket kezre van sziikseguk.
Ezek tehat a fenyoldalai ennek a kontorfalazasnak. Az ilyen
magatartas elarulja az ember hitisagat eppugy, mint nagyravagyasat,
leleplezi az embert, aki jeleneteket rendez, ha masnak nem: dnmaga-
nak. Minden csak a nagyZolas vegett tortenik nala, hogy azt a latszatot
keltse, mintha rendkiviili erok felett rendelkeznek.
Ezaltal kozelebb jutottunk mindazon emberek megertesehez, akik
az elottiik allo feladatokat ki akarjak keriilni, es maguk teremtenek
dnmaguk szamara nehezsegeket, melyekhez egyaltalan nem vagy
csak vonakodva kozelednek. Feladatuk fele vezeto keriilo utjukon
megtalaljuk azokat a furcsasagukkal feltuno jelensegeket, mint a
lustasag, nemtorodomseg, hivatasvaltoztatas (atnyergeles), elziilles
stb. Vannak emberek, akik ezt a magatartast mar kiilso viselkedesuk-
ben is elaruljak, akik annyira hajlekony jarasiiak, hogy minden
osszeiitkozest kigyd modjara keriilnek ki. Az ilyesmi bizonnyal nem
veletlen, es nemi fenntartassal azt allithatjuk, hogy ezek olyan
emberek, akik a megoldasra varo nehez feladatokat kikeriilni
igyekeznek.
Bizonyitja ezt a kovetkezo megtortent eset, melynek szereploje
egy fiatalember, aki elkedvetlenedett, eletunt volt, es ongyilkossagi
gondolatokkal foglalkozott. Semminek sem tudott driilni, es egesz
viselkedesevel azt mutatta, hogy az elettel tulajdonkeppen mar
leszamolt. Elbeszelesebol kideriilt, hogy ket fiutestvere mellett 6 a
legidosebb. Apja rendkiviil nagyravagyo ember volt, aki akadalytalan
lendiilettel haladt elore az eletben, es meglehetosen sokra vitte.
Betegiink apja kedvence volt, neki kellett volna apja nyomdokaiba
lepnie. Anyja koran elhalt. Mostohaanyjaval jo viszonyban elt, talan
azert, mert apja erosen partfogolta.
190
Mint elsdsziilott, lelkes hodoloja volt a hatalomnak es az eroszak-
nak. Egesz magatartasa parancsold jellegu volt. Az iskolaban
csakhamar sikeriilt az osztaly elere keriilnie. Tanulmanyai befejezese
utan atvette atyja iizletet, es a kivulalldkkal szemben alamizsnaoszto-
gat6 modjara viselkedett. Mindig baratsagosan beszelt, munkasainak
nem volt rossz dolguk, a legmagasabb bert fizette nekik, es kereseiket
tulajdonkeppen mindig meghallgatta.
Az 1918-as osszeomlas ota lenyeben valtozas allott be. Nem fogyott
ki a panaszokbol, hogy alkalmazottainak renitenskedo viselkedese
mennyire elkeseriti. Amit azelott kertek es meg is kaptak, azt most
kovetelik. Elkeseredese annyira fokozodott, hogy az iizlet eladasanak
gondolataval foglalkozott.
Feladata megoldasaban tehat eppen a „tuzvonal elott” hatralt meg.
Egyebkent joindulatii fonok volt, de abban a pillanatban, amint
emberei hatalmi helyzetehez nyultak, mar nem tartott veliik, es
vilagszemlelete nem esupan az egesz gyariizemre hatott zavardan,
hanem dnmagara is. Ha nem akarta volna olyan dolyfosen megmutat-
ni, hogy 6 az ur a haznal, abbol az iranybol semmi tamadas sem erte
volna. Szamara azonban semmi sem volt olyan fontos, mint szemelyes
hatalmanak kimutatasa. Ezt megnehezitette a viszonyok logikus
fejlodese, es ezert most mar egesz hivatasa nem szerez neki tobbe
oromet. Visszavonulasa tamadas es panasz a renitenskedo alkalmazot-
takkal szemben.
Hiusagaval tehat csak bizonyos pontig erhetett el. A hirtelen
keletkezett helyzet ellentmondasa legeloszor is ot erte. Elvei nem
bizonyultak tobbe hasznalhatdaknak. Egyoldalu fejlodese kovetkez-
teben elvesztette kepesseget arra, hogy mas iranyba terjen, es mas
elvet ervenyesitsen. Fejlodeskeptelenne valt, mert a hatalmat es a
folenyt tette egyetlen eeljava, es ennek megfeleloen engedte rnagan
elhatalmasodni a hiusagot.
Elete tdbbi kapcsolatain szettekintve azt tapasztaljuk, hogy iizleti
osszekottetesei meglehetosen hianyosak. Vilagos, hogy ezzel a
beallitottsagaval csak olyan embereket tudott maga kore gyujteni,
akik folenyet elismertek, s akaratanak engedelmeskedtek. Amellett
191
eles szemu kritikus volt, es minthogy nem volt ostoba, alkalomadtan
talalo, lekicsinylo megjegyzeseket tudott tenni. Ez eluzte kozelebol
ismeroseit, es eleteben nem volt egyetlen igaz baratja sem. Az
emberekkel valo kapcsolatanak hianyat mindenfajta szorakozassal
probalta enyhiteni.
Igazabol azonban csak a szerelmi es hazassagi kerdesben jutott
zatonyra. Az a sors erte ott, amit mar elore megjosolhattunk volna
neki. A szerelem a legmelyebb tarsas viszony, „pajtasi kotottseg”, s
ezert legkevesbe turi el az egyik fel uralmat. Mivel pedig 6 uralkodni
akart, elettarsanak megvalasztasaban is tekintettel kellett erre lennie.
Az uralkodni vagyo, folenyre tbrekvo tipus szetelmi valasztasa
mindig olyan partnerre esik, aki maga sem gyenge, es igy meghoditasa
ismet csak diadal. Ily modon ket hasonlo termeszetu ember keriil
ossze, akiknek egyiittelese a legsulyosabb harcok szakadatlan lancola-
ta lesz. Betegiink valasztasa is olyan asszonyra esett, aki nemely
tekintetben meg uralomra vagyobb volt, mint 6 maga. Mindkettojiik-
nek a legvalogatottabb eszkozokhoz kellett folyamodniuk, hogy
uralmukat elveikhez hiven fenntarthassak. Ekozben tetmeszetesen
minduntalan eltavolodtak egymastol, anelkiil azonban, hogy teljesen
el tudtak volna szakadni, mert az ilyen emberek mindig biznak meg
gyozelmiikben, es ezert nehezen hagyjak el a csatateret.
Elmeselte egyik almat ebbol az idobol. Azt almodta, hogy egy
szolgalo kiilseju lannyal beszelt, aki konyvelonojehez feltunoen
hasonlitott. Tobbek kozott ezt mondta a nonek: „En hercegi verbol
szarmazom.” Nem nehez megerteni, mifele gondolatmenet tiikrozd-
dik vissza ebben az alomkepben. Jellemzo eloszor is az a mod, mellyel
az emberekre letekint. Elsosorban mindenkit cselednek nez, muvelet-
lennek es kevesebbnek; annal inkabb, ha az illeto asszony. Amellett
ne felejtsiik el, hogy felesegevel hadilabon all, igy kezenfekvo az a
felteves, hogy az alombeli alak mogott felesege rejtozik.
Uykeppen senki sem erti meg, es 6 magat legkevesbe, mert
fennhejazd modon paratlanul hiu celt tart szeme elott. Embertarsaitol
valo eltavolodasaval csak az a nyeglesege egyenlo mertekil, mellyd
teljesen jogosulatlanul hodolatot kovetel dnmaga szamara, mig
192
masoknak minden erteket ketsegbe vonja. Az effajta eletfelfogas es
beallitottsag mellett nem elhet meg sem a baratsag, sem a szerelem.
Az ilyen kiteresek igazolasara felhozott ervek tobbnyire nagyon
jellemzok; tulnyomoreszben olyan okok ezek, melyek egeszen
helyesen es maguktol ertetodoen hangzanak, csakhogy masunnan
szarmaznak, es nem illenek az adott helyzetre. Igy peldaul egyik
ember ugy talalja, hogy tarsasagba kell jarnia, es ezt ugy kiserli meg,
hogy belep valami asztaltarsasagba, ivassal es kartyazassal tolti ide jet,
s ugy veli, hogy ezuton kell baratokat es ismerosoket gyujtenie. Keso
ejjel jar haza, reggel kialvatlan, es arra hivatkozik, hogy az embernek
tarsasagba kell jarnia. Meg csak megjarna, ha emellett feladatai
megoldasahoz kozelebb jutna. Mikor azonban ehelyett, tarsasagba
jarasara hivatkozva egyszerre csak egeszen masutt talaljuk, mint
elvarnank: termeszetesen nines igaza, meg ha helyes erveket hoz is
fel eljarasa mellett. Masvalaki viszont, mint ez palyavalasztas elott
allo fiatalembereknel gyakran elofordul, hirtelen hajlamot erez a
politizalasra. A politika feltetleniil fontos dolog. Az azonban teljesen
lehetetlen, hogy valaki dnmagat es masokat bolondda teve, ahelyett,
hogy hivatast valasztana, vagy jovendobeli hivatasara elokesziilne,
ne tegyen mast, mint politizaljon.
Ebben az esetben vilagosan lathato, hogy nem objektiv tapasztala-
taink teritenek el az egyenes utrol, hanem a dolgokrol alkotott
szemelyes nezetiink, az a mod, amely szerint a tenyeket merlegeljiik
es felbecsiiljiik. Ebben megtalaljuk az emberi tevedes egesz teriiletet.
Ezekben az esetekben a tevedeseknek es a tevedesi lehetosegeknek
hosszu lancolata jatszik szerepet. Meg kell kiserelniink, hogy urra
legyiink a tevedeseken, es az egyen kioktatasa utjan legyozziik azokat.
Ezzel egyszerstnind kozelebbrol jellemeztiik az ilyenfajta neveloi
tevekenyseget. Nevelni annyit jelent, mint a tevedeseket kikiiszobol-
ni. Ehhez azonban sziikseges az osszefuggesek ismerete, melyek
megmutatjak, hogyan valhat az ember tevedesek sziilte hibas fejlodese
tragediava. Csodalattal es el nem muld elismeressel kell adoznunk a
regi nepek bolcsessegenek, akik ezeket az osszefuggeseket ismertek,
vagy legalabbis sejtettek, amikor nemezisrol, bosszuallo istensegrol
193
beszeltek. Az ilven fejlodes mindig megmutatja, milyen magatol
ertetodoen okoz az ember karokat, ha ahelyett, hogy az osszesseg
hasznanak ertelmeben jarna el, sajat szemelye hatalmi kultuszanak
iranyaban keresi utjat, ami arra kenyszeriti, hogy celjat keriilo utakon,
embertarsai erdekenek figyelembevetele nelkiil, veresegtol valo folyto-
nos remegesben kovesse. Emellett tobbnyire ideges jelensegek lepnek
fel, melyeknek sajatos celja es jelentosege abban all, hogy visszatartsak
az embert valamely cselekedettol, mert tapasztalat szerint az effajta
szakadek kozeleben minden lepes a legnagyobb veszellyel jar.
Szokevenyeknek nines helyiik a tarsadalomban. A tarsadalom
bizonyos engedekenyseget es alkalmazkodast igenyel, „egyiitt-jatsza-
ni-tudast”, kolcsonos segitseget, nem pedig azt, hogy valaki a
hatalmat magahoz ragadja, es masokkal szemben folenybe keriiljon.
Hogy ez mennyire igaz, bizonvara mar sokan tapasztaltak dnmagu-
kon vagy kornyezetiik valamelyik tagjan. A be nem illeszkedo ember
elmegy ugyan latogatoba, rendesen viselkedik, senkit sem zavar, de
nem melegszik fel, mert hatalomra torekvese megakadalyozza ebben,
es masok sem melegszenek fel mellette. Csendesen til az asztalnal,
cseppet sem kelti vidam ember benyomasat, es nem sokat tesz a
tarsasag szorakoztatasa erdekeben. Jobban szereti a parbeszedet, mint
ha nagyobb gyiilekezetben kell beszelnie. Sajatossaga gyakran jelen-
tektelen dolgokban is megmutatkozik, peldaul abban, hogy mindig
igazanak kell lennie, olyan dolgokban is, melyek egyaltalaban nem
fontosak szamara. Amellett kitunik, hogy alapjaban veve mindegy
szamara, mivel ervel, es inkabb az a fontos, hogy a masiknak ne
legyen igaza. Maskor az „elhajlas helyen” titokzatos jelensegeket
mutat: faradt anelkiil, hogy tudna, mitol, siet es nem jut elobbre,
nem tud aludni, nem кар erore, mindenfele baja van, roviden:
rengeteg a panasza, amellett sok bajanak eredeterol semminemu
felvilagositast sem tud adni. Latszolag beteg, ideges. A valosagban
azonban ezek a jelensegek ravasz eszkozbk, melyeknek segitsegevel
el akarja teriteni figyelmet a tenyek valodi allasarol. Nem veletlen,
hogy ilyen eszkozoket valaszt. Ha meggondoljuk, micsoda lazado dac
rejlik abban, ha valaki fellazad — peldaul a felelem segitsegevel — az
194

ejszaka termeszetes jelensege, az alvas ellen, akkor megertjiik, hogy
ez nem lehet a foldi elettel osszenott ember. Viselkedesenek alapja
nem mas, mint hogy „meg akarja sziintetni” az ejszakat. Ezt koveteli
tulajdonkeppen feltetel gyanant a normalis eletbe valo beilleszkedese-
ert. Azzal azonban, hogy ilyen teljesithetetlen feltetelt szab, egyuttal
elarulja rosszhiszemuseget es ellenszegiilo voltat.
Mindezek az ideges jelensegek azon a ponton keletkeznek, melyen
az elcsiiggedt ember feladataitol visszarettenve kifogast keres, hogy
lassabban es enyhito koriilmenyek kozott foghasson azokba, vagy
pedig egeszen elmenekiiljon teruletiikrol. Ezaltal egyszersmind ki-
vonja magat az emberi tarsadalom fenntartasahoz sziikseges feladatok
alol is, megkarositja elobb kozvetlen komyezetet, majd tavolabbi
vonatkozasban mindenki mast. Ezek a dolgok mar reg eltuntek volna
a vilagbol, ha tobb emberismerettel rendelkeznenk, es kepesek
volnank szem elott tartani azt a felelmetes okozati osszefiiggest, mely
az emberi tarsadalom immanens, logikus „jatekszabalyai” ellen
intezett tamadas es az abbol kifejlodo kesobbi tragikus sors kozott
fennall. Mivel kozben gyakran hosszu ido telik el, es gyakran szamos
komplikacio is hozzajarul, rendszerint nem vagyunk abban a helyzet-
ben, hogy ezeket az osszefiiggeseket pontosabban rogzltsiik, hogy
tanuljunk beloliik, es masokat is oktassunk ezek segitsegevel. Csak
ha egy egesz eletvonalat legombolyitunk, es elmelyediink az ember
torteneteben, akkor lesz link nagy faradsag aran kepesek arra, hogy
az osszefiiggeseket attekintsiik, es megmondjuk, hoi tortent a hiba.
4.	Peke^etlen os^tonok mint a csokkent alkalma^kodds
kifeje^oi
Vannak emberek, akiknel egeszen kiilonos modon lepnek eloterbe
egyes kifejezzesi formak, melyekre az jellemzo, hogy neveletlenseg-
nek erezziik oket. Ide tartoznak peldaul azok az emberek, akik nem
tudnak felhagyni a koromragassal, vagy azok, akik belso ingertol
hajtva allandoan orrukat piszkaljak, tovabba azok az emberek, akik
195
olyan mohosaggal esnek az evesnek, hogy viselkedesiik fektelen
szenvedely benyomasat kelti. —- Az, hogy az ilyen jelensegeknek
valami jelentosegiik van, azonnal vilagossa valik elottiink, ha
vegignezziik az ilyen embert, amint ehes farkaskent rohan az etelre,
es nem ismer akadalyt vagy szegyent, hogy mohosagat kielegithesse.
Evese sziircsoles, csamcsogas, habzsolas. Amilyen meglepo nagy
falatok tunnek el megragatlanul torkaban, mint valami szakadekban,
eppen olyan elkepeszto az a gyorsasag, mellyel ezt teszi. Es nem
esupan a kiilso forma az, ami feltunik, hanem etkezeseinek mennyise-
ge es gyakorisaga is. Nem mondunk nagyot, ha azt allitjuk, hogy
vannak emberek, akiket el sem lehet kepzelni anelkiil, hogy ennenek.
A neveletlensegnek egy masik tipusa a feltuno piszkossagban
nyilvanul meg. Nem a sokat dolgozo embereknel talalhato lompos-
sagra gondolunk, sem arra a termeszetes rendetlensegre, mely nehez
munkat vegzo embereknel talalhato. Ez a tipus rendszerint nem
vegez nehez munkat, sot tobbnyire tavol tartja magat a munkatol.
Mindennek ellenere kiilsejeben rendetlen es piszkos. Ebben a
magatartasban valami olyan keresettseg, olyan zilaltsag es megbotran-
koztato szandek van, hogy nehez volna utanozni. Annyira jellemzo
ez az emberre, hogy nem is ismernenk ra, ha egyszer maskepp
mutatkoznek.
Ezek azok a kifejezesi formak, melyek a neveletlen embert kiilsoleg
jellemzik. Ezek altal adja tudtunkra, hogy nem akar „egyiitt jatszani”,
es el akar kiiloniilni masoktol. Mindazokrol az emberekrol, akik
ilyen vagy masfele rossz szokasokkal birnak, mindig az lesz a
benyomasunk, hogy keveset tbrodnek embertarsaikkal. Nem a
jelensegen csodalkozunk, nem is azon a tenyen, hogy az effajta rossz
szokasok tobbnyire a gyermekkorban lelik eredetiiket. Hiszen alig
van gyermek, aki nyflegyenes vonalon fejlodnek. — Figyelmiinket
inkabb az a kbriilmeny koti le, hogy vannak emberek, akik nem
tudnak ilyesmitol szabadulni.
Az ilyen jelensegek okai utan kutatva azt talaljuk, hogy ezek az
emberek embertarsaikkal es feladataikkal szemben tobbe-kevesbe
elutasito magatartast taniisitanak. Olyan emberek, akik tulajdonkep-
196
pen tavol akarjak magukat tartani az elettol, es elutasltjak az
egyiittmunkalkodast. Ez teszi erthetove, miert nem lehet oket moralis
fejtegetesekkel rossz szokasaik elhagyasara rabimi. E'innel az eletbeal-
litottsagnal igaza van annak, aki peldaul a kormet ragja. A tarsasagtol
tavol maradni szandekozo ember szamara nines jobb modja a
kitercsnek, nines jobb, hasznalhatobb eszkoz annal, mintha peldaul
rendszeresen piszkos gallerban vagy rossz ruhaban jelenik meg. Mi
ovhatna meg biztosabban es jobban valamely hivatal elnyeresetol,
melyben ki volna teve masok figyelmenek, kritikajanak es versenge-
senek, vagy mi segithetne inkabb, tokeletesebben a szerelem es a
hazassag elol valo menekiileseben, mint ha ilyen modon jelenik meg?
Ezaltal magatol esik ki a versenybol, s azonfeliil meg megvan a
kimagyarazkodasi lehetosege is, midon rossz szokasara hivatkozik:
mi mindent erhetnek el, ha nem volna meg ez a rossz szokasom! de
hat megvan... Egy eseten szeretnenk demonstralni, hogyan lehet az
ilyen rossz szokast onvedelemre, es a komyezet fblotti uralom
megteremtesere felhasznalni. A beteg 22 eves leany, agybavizelesben
szenved. Testverei soraban utolso elotti volt. Gyenge gyermek leven,
anyja megkiilonbdztetett gonddal bant vele, es 6 is erosen ragaszko-
dott hozza. Masreszrol viszont magahoz is bilincselte anyjat, mind
rossz szokasaval, mind szorongasos allapotaival es ejjeli felslrasaival.
Eleinte bizonyara diadalt latott benne, es balzsam volt hiusagara, ha
neki nagyobb mertekben sikeriilt anyjat a maga oldalara vonni, mint
testvereinek. Jellemzo volt a leanyra meg az is, hogy masfele
feladataival, iskolaval, baratsaggal es tarsasaggal nem torodott.
Fokeppen akkor felt, ha el kellett hagynia a hazat, es midon
felserdiilven tobbszor akadtak esti elinteznivaloi, az esti tit kin volt
szamara. Mindig kimeriilve es rettegve jott haza, es borzalmas
dolgokat meselt mindenfele atelt veszelyekrol.
Igy most mar ertheto: mindezek a jelensegek ugyanazon allasfog-
lalasra utalnak; a leany arra rendezkedett be, hogy allandoan anyja
mellett maradjon. Anyagi helyzetiik azonban nem engedte ezt meg,
eztrt el kellett hataroznia, hogy valami kereset utan nez. Nagy
nehezen sikeriilt rabimi egy alias elvallalasara, ket nap mulva azonban
197
ismet fellepett regi betegsege, az agybavizeles, ami annyira felhabori-
totta gazdait, hogy felmondtak neki. Anyja, aki betegsegenek igazi
ertelmet nem ismerte, heves szemrehanyasokat tett neki ezert. Erre
a leany ongyilkossagot kiserelt meg, es korhazba keriilt, mire anyja
ketsegbeesetten megeskiidott, hogy nem tagit tobbe mellole.
Mind a harom jelenseg: az agybavizeles, az ejszakatol es egyediil-
lettol valo felelem s vegiil az ongyilkossagi kiserlet ugyanarra a celra
iranyul. Ha szavakra forditjuk le oket, ezt mondjak: „anyamnal kell
maradnom” vagy „anyamnak folyton vigyaznia kell ram”. Igy talaljuk
meg a rossz szokas melyen megalapozott ertelmet, s megertjiik
egyreszrol, hogy meg lehet belole itelni az embert, masreszrol pedig,
hogy az ilyen hibat megsziintetni csak az egesz ember megertese
utjan lehet.
Egeszeben veve azt talaljuk, hogy a gyermekek rossz szokasaikkal
tobbnyire arra torekednek, hogy komyezetiik figyelmet magukra
vonjak, kiilonleges szerepet jatsszanak, es megmutassak gyengesegii-
ket, alkalmatlansagukat a felnotteknek, akik erosebbek leven, gyakran
nem tudnak a jelenseg igazi oka felol tajekozodni. Ilyen ertelemben
kell felfognunk azt a gyakori rossz szokast is, mikor a gyermekek
idegen latogato jelenleteben feltuno s tobbnyire kellemetlen modon
igyekszenek magukat eszrevetetni. A maskor kituno viseletu gyerme-
kek, amint idegen lep a szobaba, ugy viselkednek, mintha az ordog
biijt volna belejiik. A gyermek szerepet akar jatszani, es nem hagyja
abba kiserleteit mindaddig, mig celjat kielegito modon el nem erte.
Ezeknel a gyermekeknel felnott korukban is mindig megtalaljuk azt
a vonast, hogy rossz szokasaik segitsegevel kivonjak magukat az
dsszesseg kovetelmenyei aldl, es nehezsegeket allitanak masok utjaba.
E jelensegek mogott uralomvagy es hiiisag lappang, de olyan kiilonos
formaban, hogy ezek tobbnyire nem ismerhetok fel.
198
IV.feje^et
1. Vidam sag
Kiemeltiik mar, hogy az ember kbzossegerzeset kdnnyen lemerhet-
juk, ha megvizsgaljuk, mennyire hajlando masokat segiteni, tamogat-
ni es megorvendeztetni. A megdrvendeztetni tudas kepessege azt
eredmenyezi, hogy az ilyen emberek mar kiilso megjelenesuk
kovetkezteben is nagy erdeklodesre talalnak. Konnyebben ferkoznek
hozzank, es mar tisztan erzes szerint is szimpatikusabbnak tartjuk
oket masoknal. Vonasaikat egeszen osztonszeruleg a kozossegerzes
jele gyanant fogjuk fel. Ezek azok az emberek, akiknek lenye vidam,
akik nem jamak mindig nyomott kedvvel es gondokkal terhelten,
nem teszik meg kornyezetiiket sajat gondjaik hordozojava vagy
targyava, hanem vidamsagot sugaroznak, es a masokkal valo egyiitt-
letben az eletet szeppe es elni erdemesse teszik. A jo embert nemcsak
cselekedeteibol, kozeledesi es beszedmodjabol ismerjiik meg, nem
csak abbol a modbol, ahogyan erdekeinkkel foglalkozik es azokert
tevekenykedik, hanem egesz kiilso megjelenesebol, arcvonasaibol es
taglejteseibol, vidamsagabol es nevetesebol. Dosztojevszkij, a melyre
lato pszichologus mondta egyszer, hogy az embert nevetesebol sokkal
jobban meg lehet ismemi es erteni, mint hosszadalmas pszicholdgiai
vizsgalatokbol. A nevetesnek eppugy vannak kapcsolatot letrehozo
arnyalatai, mint ellenseges, tamado mellekhangjai, peldaul a karbrom
eseteben. Vannak olyan emberek is, akik egyaltalan nem tudnak
nevetni, es az emberek kozotti melyebb viszonytol annyira tavol
allnak, hogy teljesen hianyzik a hajlamuk orom okozasara vagy vidam
hangulat keltesere; nem is szolva az emberek azon nem csekely
csoportjarol, mely nem csupan az oromkeltesre nem alkalmas, hanem
ellenkezoleg, arra hajlik, hogy minden helyzetben megkeseritse
199
masok eletet. Ezek ugy jarnak a vilagban, mintha minden fenyt ki
akarnanak oltani; egyaltalan nem vagy csak kenyszeriilten tudnak
nevetni, az eletoromnek csak latszatat keltik. Most mar ertheto, mikor
ebreszt benniink valamely arc szimpatiat: ha dromet erziink ki belole.
A szimpatia es antipatia erzeseinek homalyat ezzel felderitettiik, es
ertelmiinkhoz kozelebb hoztuk.
A vidam ember tlpusanak ellentetet „bekebontonak” nevezhet-
nenk. Az e tipusba tartozo emberek szakadatlanul arra torekszenek,
hogy a vilagot siralomvblgynek tiintessek fel, es valosaggal vajkalnak,
kejelegnek a fajdalomban. Ez a szertelenseg akkora lehet, hogy
tudatos felismerese a legnagyobb bamulatba ejt, kiilonosen, ha sajat
szemelyiinkrol van sz6. Vannak emberek, akik folyton azon igyeksze-
nek, hogy mintegy rettento teher sulya alatt jarjanak az eletben.
Minden jelentektelen csekelyseget felfujnak, jbvojiiket gyaszosnak
latjak, s minden vidam esemeny alkalmabol Kasszandra-joslataikat
hangoztatjak. Minden iziikben pesszimistak, nemcsak dnmaguk,
hanem masok sorsa tekinteteben is; nyugtalankodnak, ha kornyeze-
tiikben valahol oromet latnak, es minden emberi vonatkozasba bele
akarjak vinni az elet arnyoldalait. Nem csupan szoval teszik ezt,
hanem cselekedeteikkel es kovetelmenyeikkel is megzavarjak ember-
tarsaik vidam eletet es fejlodeset.
2.	A gondolkodas- es kifeje^esnwd
Egyes emberek gondolkodas- es kifejezesmodja olyan plasztikusan
hat, hogy nem mehetiink el sz6 nelkiil mellette. Az ilyen emberek
gondolkodasa es beszedje spanyolcsizmaba van szoritva: allandoan
ismert sablonok szerint gondolkodnak es beszelnek, ugyhogy mindig
elore tudjuk, hogyan fogjak magukat kifejezni. Ismerjiik ezt a hangot
a feliiletes ujsaghirekbol es rossz regenyekbol. Frazisaik ocska
viragkoszoriikhoz hasonlatosak. Ilyen kifejezeseket hallunk toliik,
mint „lit a leszamolas 6raja”, „ugy ert, mint egy torddfes”, mindenfele
idegen szavakat hasznalnak stb.
Az ilyen kifejezesmod szinten alkalmas ra, hogy adatokat szolgal-
200
tasson valakinek a megertesehez, mert vannak olyan gondolatformak
es beszedmodok, melyeket nem szokas es nem szabad hasznalni. A
rossz stilus egesz banalitasa visszhangzik benniik, es magat a szonokot
is megdobbentik. К eves egyiitterzest kelt az emberek iteleteben es
kritikajaban, ha folyton kozmodasokat hallanak, vagy allandoan
idezeteket mondanak nekik. Vannak emberek, akik nem tudnak
megszabadulni az ilyen beszedmodtol, es ezzel elmaradottsagukat
bizonyitjak.
3.	orok tanitvany
Gyakran talalkozunk olyan emberekkel, akik azt a benyomast keltik,
mintha fejlodesiik egyik pontjan megakadtak volna, es nem tudnanak
tuljutni az iskolas allapoton. Otthonukban, az eletben, a tarsasagban,
hivatasukban mindig iskolasak, figyelnek, fuliiket hegyezik, es ha
mondani akarnak valamit, szinte jelentkezni szeretnenek. Mindig azon
igyekeznek, hogy a tarsasagban elejtett kerdesekre gyorsan megfelelje-
nek, mintha meg kellene mutatniuk valaki elott, hogy kesziiltek, es
jo jegyet varnak. Lenyiikben van, hogy az eletnek csak bizonyos
formaiban allnak biztosan, es rosszul erzik magukat azokban a
helyzetekben, melyekben iskolas sablonjaikat nem tudjak alkalmazni.
Ebben a tipusban is kiilonbozo fokozati kiilonbsegek vannak. Kevesbe
szimpatikus formaja szaraz, jozan es kevesse hozzaferheto, maskor az
alaposat jatssza meg, aki mindent tud, vagy pedig mindent szabalyok
es formulak szerint akar felosztani.
4.	Elvemberek es peddnsak
Nem mindig iskolas, de arra emlekezteto tipus az az ember, aki
minden eletjelenseget valami elvbe akar foglalni, minden helyzetben
olyan elv alapjan igyekszik eljami, melyet egyszer s mindenkorra
allitott fel, s melytol el nem tantorithato. Azt hiszi, hogy nem
erezhetne magat jol az eletben, ha nem minden a megszokott, helyes
litjan jama. Ezek tobbnyire pedansak. Olyan bizonytalan emberek
201
benyomasat keltik, akik az eletet egesz vegtelensegeben nehariy
szabalyba es formulaba szeretnek belekenyszeriteni, egyszeruej
azert, mert enelkiil megremiilnenek, es nem tudnanak tovabbjutni
Csak akkor hajlandok „egyiitt jatszani”, ha elore ismerik a
szabalyokat. Az olyan helyzet elol, melynek szabalyait nem
ismerik, megfutnak. Meg vannak bantva es sertve, ha valaki olyan
jatekot jatszik, melyet ok nem ismernek. Kezenfekvo, hogy ezzel
a modszerrel hatalmat is lehet gyakorolni. Gondoljunk csak
peldaul a tarsadalomellenes lelkiismeretesseg szamos esetere.
Mindig megtalaljuk benniik a fektelen uralmi vagyat es a hiusagot.
A pedanteria es szarazsag vonasait akkor is magukon viselik,
ha szorgalmas munkasok. Ezek a tulajdonsagok gyakran megaka-
dalyozzak minden kezdemenyezokepessegiiket, kicirkalmazott
lenyt faragnak beloliik, es bogarassa teszik oket. Egyesekben az
a tulajdonsag fejlodik ki, hogy mindig a jarda szelen jarnak, vagy
bizonyos helyekre lepnek, masokat viszont nem lehet rabimi,
hogy mas uton jarjanak, mint amelyet megszoktak. Az elet
szelesebb teriileteivel ezek a tipusok nem sokat torodnek. Lenyiik-
kel es annak megnyilatkozasaival rengeteg idopocsekolas jar
egyiitt, mely mind benniik, mind kornyezetiikben rossz hangula-
tot teremt. Abban a pillanatban, amint szokatlan, uj helyzetbe
keriilnek, csodot mondanak, mert nincsenek ra elkesziilve, es azt
hiszik, hogy szabalyaik es varazsformulajuk nelkiil nem tudnak
meglenni. Ezert keriilni igyekeznek minden valtozast. Ezeknek
az embereknek nehezseget okoz peldaul a tavasz kezdete is, mert
a telre mar oly regen berendezkedtek. A meleg idoszakkal
bekoszonto szabadba jaras es az emberekhez valo kapcsolataiknak
ilyen idoben szokasos megszaporodasa megremiti oket, es rosszul
erzik magukat. Mivel a megvaltozott helyzethez rosszul alkalmaz-
kodnak, tobbnyire csak olyan helyen talalhatok, amely nem
kovetel sok kezdemenyezest, es nem is allithatjak oket masfele
helyre, amig meg nem valtoznak; mert szem elott kell tartanunk,
hogy mindezek nem veliik sziiletett tulajdonsagok, nem megval-
toztathatatlan jelensegek, hanem hibas magatartas az elettel
202
,.zernben, mely azonban olyan erovel uralkodik a lelken, hogy az
embert egeszen eltolti, es csak igen nehezen tud tole megszabadulni.
5.	S^olgaiassag
Kezdemenyezokepesseget igenylo helyekre eppily kevesse alkal-
tnas tipus az az ember, aki szolgaias, es csak akkor erzi jol magat,
ha parancsot teljesithet. A „szolgalo” ember szamara csak torvenyek
es szabalyok leteznek. Szolgai helyzetet keres, es ezt erzelmileg
tulhangsulyozza. Ez megallapithatd eletenek legkiilonbozobb vona-
saiban, mar kiilso tartasaban is, mely tobbnyire hajlott, es mindig
hajlando meg melyebbre hajlani. Mindig masok szavara figyel, nem
azert, hogy a hallottakat megfontolja, hanem hogy helyeselje es
teljesitse. Ezek az emberek sulyt helyeznek arra, hogy mindig
alarendelteknek mutatkozzanak. Ez a hajlandosaguk neha hihetetlen
merteku. Vannak emberek, akik valosagos elvezettel rendelik magu-
kat ala. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az az ember az
eszmenyiink, aki mindig masok foie akarja magat rendelni, csak ra
akarunk mutatni az olyan emberek eleteben talalhato arnyoldalakra,
akik eletfeladataik igazi megoldasat csak az alarendeltsegben keresik.
Feltuno, hogy rengeteg olyan ember van, akinek az alarendeltseg
elettorvenye. Nem a szolgalo osztalyokra gondolunk ezzel, hanem
a noi nemre. Az, hogy a nonek ala kell magat rendelnie, megiratlan,
de mindenki altal elfogadott torveny, melyhez szamtalan ember
dogmakent ragaszkodik. Azt hiszik, az asszony csak arra valo, hogy
alarendelje magat. Az eredmeny tobbnyire az, hogy megkiserli magat
„foierendelni”. Bar ezek a nezetek megmergeznek es szetdiilnak
minden emberi viszonyt, megis mai napig fennallnak kipusztithatat-
lan babonakent, sot meg a nok kozott is szamos hiviik akad, akik
ezt orok torvenynek tartjak. Egyetlen eset sem ismeretes azonban,
melyben valaki hasznat vette volna az ilyen nezetnek. Mindig eljon
azutan az effele panaszok ideje: ha a no nem rendelte volna magat
annyira ala, minden jobban tortent volna.
Eltekintve attol, hogy nines olyan emberi lelek, mely az alarendelt
203
szemben folenybe”. Ezt a szerepet az emberi eletben mindenfele
balfogasok kiserik. Bizonyos mertekben ha nem kiseri till sok
ellenseges agresszio es aktivitas-— meg csak elfogadhato. Ezeket
az embereket tobbnyire ott talaljuk, ahol utasitasra van sziikseg, ahol
parancsnoki szereprol, szervezesrol van sz6. Ezekre a helyekre
csaknem onmaguktol keriilnek fel. Nyugtalan idokben, midon a nep
haborog, az ilyen termeszetu emberek felbukkannak, es tulajdonkep.
pen magatol ertetodik, hogy eppen ok jutnak felszinre. Ok rendelkez-
nek a megfelelo gesztusokkal, magatartassal, uralomvaggyal, tobb-
nyire a sziikseges elokesziilettel es folennyel is. Ezek azok az emberek
akik mar otthon mindig parancsoltak, akiknek semmi jatek sem
tetszett, melyben nem lehettek kocsisok, kalauzok vagy generalisok.
Gyakran talalunk koztiik olyanokat, akik azonnal munkakeptelen-
ne valnak, ha mas diktal nekik, izgalmi allapotba keriilnek, ha
valami parancsot kell teljesiteniiik. Masok viszont, akiknek
kesziiltsegiik jobb volna, nem jutnak vezeto szerephez. Az ilyen
emberek nyugodt idokben is mindig valami kis csoport elen
talalhatok akar hivatasukban akar a tarsasagban. Mindig eloterben
allnak, mert eloretolakodnak, es ok viszik a sz6t. Ameddig az
emberi egyiitteles „jatekszabalyait” nem zavarjak nagyobb mertek-
ben, nines mit elleniik vetniink, noha az ilyen termeszeteknek ma
szokasos tiilertekelese nem helyenvald. Ok is csak emberek, akik
szakadekok kozott jamak, akik bizonnyal nem allnak helyiikon
„a sorban” es nem a legjobb „jatszotarsak”. Mindig tulfeszitettek,
nem talalnak nyugtot, s mindig folenyiiket akarjak kimutatni kis
es nagy dolgokban egyarant.
7.	A hangulatemberek
A lelektan hamisan iteli meg azokat az embereket is, akiknek
feladataikhoz es az elethez valo beallitottsaguk tulsagosan hangula-
tuktol fiigg, midon azt hiszi, hogy ez a tulajdonsaguk veliik sziiletett.
Ezek az emberek a tulsagosan hiu es ezert erzekeny termeszetek
csoportjaba tartoznak, akik az elettel valo elegedetlensegiik kovetkez-
206
teben kiilbnbozo kiutat keresnek. Erzekenyseguk olyan, mint egy
e16renyujtott csap, mellyel elore kitapintjak az elet helyzeteit, mielott
allast foglalnanak.
Vannak emberek, akik allando jo hangulatban, bizonyos nyoma-
tekkal es tiintetessel, vidam oldalarol akarjak az eletet megfogni, es
ezert letiiket oromre es vidamsagra alapozzak. Itt is megtalaljuk az
bsszes lehetseges nivokillonbsegeket. Vannak koztiik olyanok, akik
gyermekesen vidam modra viselkednek, gyerekessegiik egyenesen
iiditoen hat, feladataik elol nem ternek ki, sot jatekosan, muveszi
modon vegzik ezeket, es teljesitik is oket. Talan egyetlen tipus sem
mulja feliil ezeket az embereket harmonikus deruben es szimpatikus
viselkedesben.
Vannak azonban kozottiik olyanok is, akik vidam eletfelfogasuk-
kal tulzasba mennek, vidaman fognak fel minden helyzetet, meg azt
is, amit komolyan kellene venniiik, s emellett olyan gyermekessegrol
tesznek tanusagot, mely az elet komolysagatol tavol all, es nem kelt
jo benyomast. Mindig valami bizonytalansagot erziink, ha ezeket
latjuk, valami megbizhatatlansagot-----mintha kisse tul konnyen
akamak a nehezsegeket megoldani. E felismeresiinknek megfeleloen
tobbnyire tavol is tartjuk oket a nehez feladatoktol, hacsak
mint tortenni szokott ok maguk mar ki nem tertek eloliik.
Ritkan talaljuk oket igazan nehez munkanal. Mindennek ellenere,
mielott tovabb mennenk, nehany mento szot is kell vedelmukben
mondanunk; mert az „orrat logato” vilag rengeteg keserusegevel
szemben, meg kell vallanunk, ez a tipus meg mindig kellemesebben
erint es konnyebben nyer meg, mint az, mely vele ellentetben mindig
szomoru es rosszkedvu, s minden dolognak csak a sotet oldalat nezi.
8.	A „s^erencsetlen flotasok” es a ves^madarak
Lelektam szabalyszeruseg, hogy a tarsadalmi elet abszoliit
igazsagaval dsszeiitkdzdtt egyen eletenek valamelyik pontjan meg
fogja erezni az ellenhatast. Az emberek azonban tobbnyire nem
tanulnak ebbol, hanem az egesz szerencsetlenseget igazsagtalan
207
szemelyes bale set, iildozo „pech” gyanant fogjak fel. Egesz
eletuket annak a megallapitasaval toltik, mekkora „pechiik” van
hogy nekik semmi sem sikeriil, amibe csak belefognak, balul (it
ki. Neha egyenesen dicsekednek veresegeikkel, mintha valami
baljos hatalom eppen oket valasztana ki iildozese targyaul. Ha
kisse megvizsgaljuk ezt az allaspontot, rajoviink, hogy ebben a
szemleletben ismet csak a hiusag jatssza csiif jatekait. Ezek az
emberek ugy tesznek, mintha valami sotet istenseg csak veliik
foglalkoznek, zivatar alkalmaval folyton arra gondolnak, hogy a
villam eppen belejiik fog csapni, allandoan kinozza oket a felelem
hogy eppen hozzajuk lopozik be a tolvaj. Az elet minden
nehezsege kozt ugy erzik, mintha ok volnanak azok, akiket a
szerencsetlenseg kivalaszt.
Ek kora tiilzasra csak az az ember kepes, aki valamifele modon
az esemenyek kozeppontjaban erzi magat. A magat folyton
sorsiildozottnek feltiinteto egyen neha eppenseggel szerenynek
latszik, holott a valosagban tulajdonkeppen a legnagyobb fokii
hiusag futi, ha azt hiszi, hogy az osszes ellenseges hatalmakat mas
nem erdekli, csak 6. Ezek azok az emberek, akik mar gyermekko-
rukban megkeseritik sajat eletuket, allandoan ugy erzik, hogy
betdrok, gyilkosok es mas rettento nepseg iildozi oket, s meg
ma is azt hiszik, hogy a szellemeknek es kiserteteknek nines jobb
dolguk, mint veliik torodni.
Hangulatuk gyakran mar kiilso magatartasukban is kifejezesre
jut. Nyomottan jarkalnak, mindig kisse meghajolva, nehogy
valakinek elkeriilje a figyelmet, mekkora terhet cipelnek. Akarat-
lanul is kariatidakra emlekeztetnek, melyeknek sulyos terhet kell
vallaikon tartaniuk. Mindent tiilzott komolysaggal fognak fel, es
pesszimisztikusan itelnek meg. Ebbol a hangulatbol magyarazhato
meg, hogy valoban minden rosszul rnegy, amihez hozzanyulnak,
hogy veszmadarak, akik nemesak onmaguk, hanem masok eletet
is megkeseritik. Es megis, magatartasuk mogott nines mas, mint
hiusag, ugyanolyan fontoskodas, mint az elobbi esetben.
208
9.	^4 vallasossdg
ilyen emberek gyakran a vallasossagban keresnek menedeket,
arnelyben tulajdonkeppen ugyanazt teszik, mint azelott. Allandoan
jajgatnak es panaszkodnak, a joistent folytonosan fajdalmaikkal zaklat
jak, es nem tudjak massal foglalkoztatni, mint sajat szemelyiikkel.
Emellett tobbnyire azt tartjak, hogy ez a mindenekfolbtt imadott leny
tulajdonkeppen az 6 szolgalatukban all, teljes felelosseggel tartozik
nekik, s ezenfeliil mesterseges eszkozokkel, mint peldaul buzgo imaval
vagy masfele vallasos odaadassal megnyerheto. Egyszoval, az isten
nelkuliik „nem tudna, mit kell tennie”, ezert elobb fel kell hivniuk a
figyelmet. A vallasos tiszteletnek ebben a modjaban akkora eretnekseg
rejlik, hogy attol kell felniink, ha a regi inkvizicio ideje visszateme,
legeloszor is ezeket az embereket eget nek meg. Istennel szemben is
csak azt teszik, amit minden mas emberrel szemben: mindig nyavalyog-
nak es sirankoznak a nyakan anelkiil, hogy maguk valamit tennenek
a viszonyok megjavitasara. Ezt mindig csak masoktol varjak el.
Hogy az ilyesmi meddig mehet, mutatja egy tizennyolc eves leany
esete. A leany rendkiviil iigyes es derek, de hiu teremtes volt, aki meg
vallasossagaban is kitunt, vallasos kotelessegeinek lelkiismeretes telje-
sitese reven. Egy napon elkezdett maganak szemrehanyasokat tenni,
hogy nem volt eleg jambor, megszegte a vallasos torvenyeket, es tobb
alkalommal bunos gondolatokat is taplalt. Ezen a teren vegiil is annyira
jutott, hogy egesz napjat onmardosassal toltotte, annyira, hogy
kornyezete aggodni kezdett elmeallapota miatt, hiszen a legcsekelyebb
dolgot sem lehetett a szemere vetni. Mindig a sarokban kuksolt, sirt
es onvadjaival foglalkozott. Ekkor egy lelkesznek eszebe jutott, hogy
leveszi rola bunenek egesz terhet azzal a kijelentessel, hogy ezek nem
biinok, es hogy 6 artatlan. Masnap a leany elebe allt az utcan, es
bangosan kiabalni kezdett, hogy a tisztelendo ur nem melto tobbe ra,
hogy templomba jarjon, mert olyan nagy bun terhet vette magara.
Az esetet nem folytatjuk. Ennyibol is lathato, hogyan ervenyesiil
a nagyravagyas ilyen kerdesekben is, hogyan teszi meg magat a hiu
ember birova ereny es bun, szenny es tisztasag, jo es rossz folott.
209
kedvezobb helyzet eloidezesere iranyul. Ebben a tekintetben ёрр
annyit er, mint a kitoro harag, esupan mas okok kbvetkezteben lep
fol, mas a megjelenese, es masok a modszerei. Am itt is a foleny
„vonalat” latjuk. Mig a haragnal a mozgas a masik fel ellen iranyul
es celja az, hogy gyorsan meghozza a haragos szamara az emelkedes
erzeset, ellenfele szamara pedig vereseget — addig a gyasz mindeneke-
lott a „lelki mozgasteriilet” megszukiileset eredmenyezi. Ez rovid
ido mulva sziiksegszeruen ismet csak a teriilet tagitasara vezet, es a
gyaszolo a felemelkedes es kielegiiles erzesere torekszik; ami viszont
nem lehet egyeb, mint affele kitbres, kirobbanas, mozgas, mely - ha
mas modon is - ismet csak a kornyezet ellen iranyul. A gyaszolo
tulajdonkeppen vadlo, es ebben a szerepeben szembehelyezkedik
kornyezetevel. Barmennyire termeszetes is a gyasz az ember lenyeben,
tulfokozasa mindig valami ellensegeset, neheztelot tartalmaz a kor-
nyezettel szemben. A felemelkedest a gyaszolo szamara kornyezete
allasfoglalasa adja meg. Ismeretes, mekkora megkbnnyebbiilest talal
a gyaszolo abban, ha valaki szolgalatara all, sajnalja, tamogatja, ad
vagy fger neki valamit. Ha az ilyen levezetes konnyek es panaszok
kozott tortenik, ez nem esupan a kornyezet ellen iranyulo tamadas
bevezetoje, hanem a gyaszolo feliilemelkedese is, aki most kornyezete
kritikusava, vadlojava es birajava magasodik. A kivanas, a koveteles
vonasa tisztan felismerheto benne, komyezetet mindig fokozottan
veszi igenybe. A gyasz olyan erv, mely masokra kotelezoleg hat, es
mely elott meg kell hajolni.
A harag indulataban es a gyasz hangulataban eszerint egyarant az
alulrol fblfele halado vonalat talaljuk meg, melynek celja, hogy az
ember megtartsa helyet es kiegyenlitse tehetetlenseg- es gyengeseger-
zeset.
3.	indulatokkal valo viss^aeles
Kz indulat jelensege mindaddig erthetetlen volt, mig ki nem deriilt,
hogy lehetoseget es utat mutat a fogyatekossag erzesenek lekiizdesere
es az egyeniseg ervenyesitesere. Az indulatkeszseg es attitudjei ezert
szeles koru alkalmazast nyernek az emberi lelki elet teriileten. Ha a
214
gyermek haragra gerjed, vagy szomorkodik es sir, mert hatterbe
szorltottnak erzi magat, es van alkalma ezt a modszert kiprobalni,
konnyen oda juthat, hogy ezt az eljarast mar jelentektelenebb okoknal
is alkalmazza, es hasznot hiizzon indulatai felhasznalasabol. Az
indulatok alkalmazasa szokassa valhat, es olyan alakot nyerhet, melyet
mar nem nevezhetiink normalisnak. Ezek az egyenek aztan kesobb,
felnott korukban rendszeresen visszaelnek indulataik felhasznalasa-
val, es kialakul naluk az az ertektelen elvetendo tulajdonsag, melynek
alapjan celjuk elerese es keresztiilvitele vegett, jatekos tevekenyseg
modjara keltik fel magukban a haragot, a gyaszt es mas erzelmeket.
Az ilyen allapotok szinte rendszeresen lepnek fel, ha peldaul valamit
megtagadnak toliik, vagy ha uralmukat veszely fenyegeti. Gyaszukkal
neha olyan hangosan es diadalmi j elven у modjara tiintetnek, hogy
az mar visszataszito. Erdekes megfigyelni, hogy gyaszuk demonstra-
ciojaval neha szinte versenyre kelnek.
Ezt a visszaelest fizikai kiserojelensegekkel is el lehet kovetni.
Ismeretes, hogy vannak emberek, akik a haragnak az emesztoszervek-
re valo hatasat annyira fel tudjak fokozni, hogy haragjukban hanynak,
ami ellenseges allasfoglalasuknak mintegy drasztikus nyomatekot ad.
A hanyas a masik fel eliteleset es lealacsonyltasat jelenti. A gyasz
viszont neha a taplalkozas megtagadasat vonja magaval, ugyhogy a
gyaszolo valosaggal osszeaszottnak latszik, es a siralom kepet tiikrozi.
Ezek a formak fokepp azert nem kozombosek szamunkra, mert
erintik masok kozossegerzeset. A kozossegerzes megnyilvanulasa
ugyanis tobbnyire enyhiti az indulatot. Marmost vannak emberek,
akiknek annyira sziiksegiik van masok kozossegerzesere, hogy
peldaul egyaltalan nem hajlandok a gyasz allapotaval felhagyni, mert
szemelyisegiik a baratsag es reszvet megnyilatkozasa folytan rendki-
viili modon emelkedik.
A harag es a gyasz, bar tobbe-kevesbe felkeltik egyutterzesiinket,
megiscsak elvalaszto indulatok. Nem egyesitik az embereket, hanem
ellenteteket keltenek kozottiik azaltal, hogy a kozossegerzest megser-
tik. A gyasz tovabbi lefolyasaban mindenesetre bizonyos kotottseget
eredmenyez, ez azonban nem azon a normalis modon tortenik,
215
melynel mindket fel egyarant kozdssegerzest taniisit, hanem olyan
eltolodashoz vezet, melyben kizarolag a kornyezet az adakozo fel
4.	undor
Кг elvalaszto momentum, bar kevesbe kifejezetten, fcllelheto az
undorban is. Fizikalisan az undor akkor jon letre, ha a gyomorfal
bizonyos modon ingeriiletbe jut. Vannak azonban olyan indulatok,
melyek hasonlo modon a lelek teriileterol igyekeznek valamit
kitaszitani. Ezen a ponton lathatova valik az undor indulatanak
elvalaszto tenyezoje, es az ezt kbveto jelensegek megerositenek
feltevesunkben. Az itt megnyilatkozo magatartas tulajdonkeppen az
elfordulas gesztusa. A grimaszok azt jelentik, hogy az egyen elifeli
kornyezetet, es az iigyet egyszeruen megvetessel igyekszik elintezni.
Ezzel az indulattal olykeppen lehet visszaelni, hogy az ember a
kellemetlen helyzetbol az undorerzes felkeltese aran igyekszik mene-
kiilni. Az undor talan minden indulat koziil legkonnyebben idezheto
fel szandekosan. Megfelelo treninggel az ember annyira viheti, hogy
ily modon egeszen konnyuszerrel kepes kornyezetetol szabadulni
vagy ellene tamadast intezni.
5.	Szorongas (Ijedtseg)
A szorongasnak oriasi szerepe van az ember eleteben. Kompli-
kaltta teszi az a korulmeny is, hogy nem csupan elvalaszto indulat,
hanem kovetkezmenyeiben a gyaszhoz hasonloan sajatsagos
kotottseghez vezet. A gyermek peldaul szorongasaval elmenekiil
az egyik helyzet elol, hogy a masikba rohanjon. A szorongas
mechanizmusa azonban nem vezet nyiltan a kornyezet folbtti
gyozelem megnyilatkozasara, hanem inkabb veresegnek latszik.
A szorongo gyermek a megkisebbitettseg, megroviditettseg
magatartasat tanusitja. Ebbol a helyzetbol indul ki a szorongas
indulatanak osszekoto vonala, mely egyben magaban rejti a foleny
kivanasat is. A szorongo valamely mas helyzet vedelmebe
216
menekiil, es ily modon akar megerosodni, hogy szembe tudjon
szallni a veszellyel, es gyozedelmeskedjek folotte.
Ennek az indulatnak alapja egy szerves, melyen gyokerezo
folyamat, a minden elolenyben elo osszorongas, melynek alapjat
specialisan az embemel a termeszettel szembeni altalanos bizonytalan-
sag es gyengeseg adj a meg. Az ember annyira hianyosan ismeri az
elet nehezsegeit, hogy a gyermek peldaul nem kepes egyediil
eligazodni, es ezert masoknak kell potolniuk azt, ami benne es nala
hianyzik. A gyermek megerzi ezeket a nehezsegeket abban a
pillanatban, amint az eletbe lep, es szembetalalkozik a kiilvilag
felteteleivel. Allandoan fenyegeti az a veszely, hogy bizonytalansaga-
bol kijutni megfeneklik. Ez pesszimista eletszemleletet eredmenyez,
aminek folytan olyan jellemvonasai fejlodnek ki, melyek inkabb a
kornyezet segitsegere es elnezesere tamaszkodnak. Ily modon kifejlo-
dott ovatossaga eppolyan nagy, mint az eletfeladatoktol valo eltavo-
lodasa. Ha ezek a gyermekek egyszer megis olyan helyzetbe keriilnek,
melyben elore kell nyomulniuk, magukkal viszik mar visszavonulasi
terviiket, felig mindig keszek a menekiilesre, s a szorongas egyike
leggyakoribb es legfeltunobb indulataiknak.
Ennek az indulatnak mar kifejezo mozdulataiban, kiilonosen a
velejaro arckifejezesben megtalaljuk az ellenakcio kezdetet, mely
azonban nem egyenes vonahian agressziv. Ezek a jelensegek neha
betegesse fajulnak, es sok esetben konnyu bepillantast engednek a
lelki elet mechanizmusaba. Ilyenkor az a benyomasunk, mintha a
szorongo keze kinyulna valaki fele, hogy azt magahoz huzza es ott
tartsa.
A szorongas tiineteinek tovabbi vizsgalata olyan motivumok-
hoz vezet, melyeket mar megismertiink a szorongas jellemvonasa-
nak targyalasanal. Lattuk, hogy a szorongok olyan emberek, akik
mindig tamaszt keresnek valakiben, hogy az allandoan rendelkeze-
siikre alljon. A valosagban ez nem mas, mint bizonyos uralmi
viszonyra iranyulo kiserlet, mintha a masik csak arra valo volna,
hogy a szorongonak tamaszul szolgaljon. Tovabbi vizsgalatra ligy
talaljuk: ezek az emberek azzal az igennyel jamak az eletben, hogy
217
veliik kiilonbskeppen kell torodni. Onalldsaguk a valodi eletkap-
csolat hianyaban annyira elveszett, hogy rendkivuli vaggyal es
hevesseggel kovetelik ezt az elojogot. Am barmennyire is keresik
masok tarsasagat, keves benniik a kozossegerzes. A szorongo
embernek indulata kimutatasaval sikeriil a maga szamara privile-
gizalt helyzetet biztositania, az elet kovetelmenyei elol kiternie,
es masokat a maga szolgalataba allitania. A szorongas vegiil is
befeszkeli magat a mindermapi elet minden vonatkozasaba, es
alkalmas eszkdzze valik a kornyezet fblotti uralomra.
B) Osszekoto indulatok
1.	orom
Az orom indulataban tisztan lathato az osszekoto vonas. Az orom
nem turi az elkiildniilest. Megnyilvanulasaiban, masok felkeresese-
ben, az olelesben stb. megmutatkozik az „egyuttjatszasra”, a kozlesre,
az egyiittelvezesre valo hajlam. Magatartasa is osszekoto, olyan, mint
egy kezfogas, mint a masokra kisugarzo es masokat felderito
melegseg. A kapcsolodas osszes elemei fellelhetok ebben az erzesben.
A felemelkedo vonal itt sem hianyzik. Itt is olyan embert talalunk,
aki az elegedetlenseg erzesebol a foleny erzese fele tart. Az orom
tulajdonkeppen a nehezsegek lekiizdesenek igazi kifejezese. Karoltve
jar vele a nevetes, mely folszabadito hatasaban az orom indulatanak
mintegy zarokovet jelenfti meg. Tiilmutat az egyeniseg keretein, es
masok egyiitterzeset keresi.
Egyeseknel az orommel kapcsolatban is tapasztalhatunk visszae-
lest, mint lenyiik sajatsagos megnyilvanulasat. Egyik betegiink
peldaul a messzinai foldrengesrol ertesulve az orom kifejezett jeleit
taniisitotta, es hangosan felnevetett. Kozelebbi vizsgalatnal kideriilt,
hogy tulajdonkeppen azert nevetett, mert nem akarta, hogy a gyasszal
jaro gyengesegerzes elhatalmasodjek rajta, es a gyasztol oly modon
218
igyekezett megszabadulni, hogy mas indulat fele kozeledett. Gyakori
visszaeles a karordm, az az orom, mely nem megfelelo helyen lep
fel, tillteszi magat a kozossegerzesen, es megsebzi azt. Ez mar
elvalaszto indulat, mely altal az ember folenyre torekszik.
2.	A res^yet
A reszvet a kozossegerzes legtisztabb kifejezese. Ha valakinel
megtalaljuk, altalaban nyugodtak lehetiink kozossegerzese felol,
mert ebbol az indulatbol kitunik, mennyire kepes valaki aterezni
embertarsa helyzetet.
De talan maganal az indulatnal is elterjedtebb a nevevel
folytatott visszaeles. Ez abban nyilatkozhat meg, hogy valaki
olyan embernek tiinteti fol magat, akiben kiilonosen nagy
kozossegerzes el, tehat tulhajtja annak megnyilvanulasait. Ide
tartoznak azok az emberek, akik szerencsetlensegeknel mindig
eloretolakodnak anelkiil, hogy valamit tennenek, akik csak
neviiket szeretik szerepeltetni, hogy ily modon olcson szerezzek
meg a nyilvanossagot, a hirnevet; vagy pedig olyan emberek,
akik valosagos kejjel szaglasznak masok szerencsetlensege koriil,
es alig vihetok el onnan. Ezek az iizletszeruen jotekony lelkek
tevekenysegiikkel elsosorban a foleny erzeset igyekszenek megsze-
rezni a szegenyekkel es nyomorgokkal szemben. Erre a tipusra
vonatkozolag mondja egy helyen La Rochefoucauld, a nagy
emberismero: „Mindig hajlamosak vagyunk ra, hogy barataink
szerencsetlensegeben bizonyos elegtetelt erezziink.”
Egyesek tevesen erre a jelensegre vezetik vissza a tragikus
szindarabok okozta gyonyorerzest. Ugy magyarazzak, mintha az
ember annak oriilne, hogy nem 6 van a masik boreben. A legtobb
emberre ez nem ervenyes, mert a tragedia lefolyasa iranti
erdeklodesiink az dnismeresre es okulasra iranyulo vagyunkbol
szarmazik. Az a gondolat, hogy ez csak jatek, ekozben nem szunik
meg, es lenyegeben az eletre valo elokesziiletiink elomozditasat
varjuk tole.
219
3.	A szemerem
A szemerem olyan indulat, mely osszekoto es elvalaszto is
egyben. Szinten a kozossegerzes produktuma, es mint ilyen, nem
szamuzheto az ember lelki eletebol. Az emberi tarsadalom
elkepzelhetetlen volna nelkiile. Olyan helyzetekben lep fel, me-
lyekben az ember lelki szferajaba tortent beavatkozas folytan
szemelyisegenek erteke siillyedni latszik; melyekben az ember
ontudatos meltosagat veszteseg fenyegeti. A szemerem hatasa
erosen atterjed a testiekre is. Ez a folyamat fizikalisan a periferias
veredenyek tagulasaban nyilvanul meg, ami az arcon tobbnyire
verboseget eredmenyez, sot vannak emberek, akik egeszen a
melliikig elpirulnak.
A szemerem kiilso megnyilvanulasa a komyezettol valo elvalas
torekvesere utal. Elkedvetlenedestol kisert visszavonulasi mozdu-
lat, mely inkabb a menekiiles gesztusa. Az elfordulas, a lesiitott
szem: menekiilo mozdulatok, melyek tisztan mutatjak ennek az
indulatnak elvalaszto jelleget.
Ehhez a ponthoz kapcsolodik azutan a visszaeles. Vannak
emberek, akik feltunoen konnyen pirulnak el. Ezeknel tobbnyire
azt talaljuk, hogy embertarsaikhoz valo viszonyukban egyebkent
is inkabb kiemelik az elvalaszto, mint az osszekoto momentumot.
Elpirulasuk eszkdz a tarsasagbol valo menekiilesre.
220
FUGGELEK
Altalanos megjegyzesek
a nevelesrol
Ezen a helyen el szeretnenk mondani egyet-mast egy olyan temarol,
melyet idaig csak alkalomszeruen erintettiink: milyen hatassal van a
„lelki szervre” a csaladi, az iskolai es az eletben valo neveles?
Ketsegtelen, hogy a jelenlegi csaladi neveles rendkiviil elosegiti a
hatalmi torekvest es a hiusag kifejlodeset. Mindenki meggyozodhet
errol sajat tapasztalatabol. A csaladnak feltetleniil megvannak a maga
tagadhatatlan elonyei, s alig kepzelhetiink el olyan berendezkedest,
melyben a gyermekek megfelelo vezetes alatt jobban nevelkednenek.
Eppen betegsegek eseteben bizonyul be, hogy a csalad a legalkalma-
sabb forma az emberi nem fenntartasara. Es ha a sziilok mindenkor
a sziikseges eleslatassal rendelkezo, j6 nevelok is volnanak egyszers-
mind, akik gyermekeik lelki eltevelyedeseit mar csirajaban felismer-
nek es megfelelo banasmoddal lekuzdenek: szivesen elismemenk,
hogy alkalmas emberfajta felnevelesere nines megfelelobb intezmeny,
mint a csalad.
Sajnos azonban, nem tagadhatjuk, hogy a sziilok eppolyan kevesse
jo pszichologusok, mint pedagogusok. A csaladban ma a kiilonbozo
mertekben elfajult csaladi egoizmus jatssza a foszerepet. Ez, latszola-
gos joggal, azt koveteli, hogy az ember sajat gyermeket kiildnos
gonddal apolja, kiilonlegessegnek tekintse, akar masok rovasara is.
A csaladi neveles azzal koveti el a legsulyosabb hibakat, hogy a
gyermekekbe mintegy beoltja azt a velemenyt, hogy ok masoknal
mindig jobbak es magasabb renduek. Ehhez jarul meg maganak a
csaladnak szervezete, mely nem valaszthato el az atya vezeto
szerepenek, az apai tekintelynek gondolatatol. Itt kezdodik a baj. Ez
a tekintely, mely csak kis reszben nyugszik a kbzossegerzesen,
221
csakhamar nyilt vagy rejtett ellenallasra vezet. Legnagyobb hatranya
abban all, hogy a gyermeknek peldakent szolgal a hatalmi torekvesre,
mert megmutatja a hatalom birtoklasaval jar6 elvezetet, es ezzel
hatalomra sovargova, nagyravagyova es hiuva teszi. О is olyan
magasra akar emelkedni, olyan tekintelyre akar szert tenni, s ezert
masoktol ugyanazt az engedelmesseget es alarendeltseget koveteli,
mint amilyent kornyezete leghatalmasabb szemelyevel szemben
tapasztalt. Ennek kovetkezteben csakhamar ellenseges allast foglal
el szuleivel es tavolabbi komyezetevel szemben.
Ily modon csaladi nevelesunkben csaknem kikeriilhetetlen, hogy
a gyermek elott a foleny celja lebegjen. Mar az egeszen kis
gyermekekncl megfigyelheto, hogy szivesen jatsszak a „kis oreget”,
es a felnottkor legvegso hataraig mindig ujra talalkozunk azzal a
jelenseggel, hogy gondolatban, neha csaladi helyzetiikre valo nem
tudatos visszaemlekezesiik kovetkezteben, az egesz emberiseget ugy
kezelik, mintha az meg mindig az 6 csaladjuk volna. Ha ezzel a
magatartasukkal hajotorest szenvednek, szeretnenek ebbol a szamuk-
ra immar kellemetlenne valt vilagbol visszavonulni es maganyos
eletet folytatni.
A csalad — mindenesetre - alkalmas arra is, hogy kozossegerzest
fejlesszen ki. Am ha visszaemlekezunk a hatalmi torekvesrol es a
tekintelyrol mondottakra, meg kell allapitanunk, hogy csak bizonyos
fbkig alkalmas erre. A gyengedseg elso rezdiiletei az anyahoz valo
viszonyban keletkeznek. О kelti a gyermekben a legfontosabb
„embertarsi clmeny” benyomasat. Altala tanulja megerezni es megis-
merni a megbizhato embertarsat, a „masodik szemelyt”. Nietzsche
mondja, hogy kedvesenek eszmenyi kepet mindenki anyjahoz valo
viszonya alapjan teremti meg. Mar Pestalozzi ramutatott, hogy az
anya kepviseli a gyermek szamara a tobbi emberhez valo viszonyaban
a vezercsillagot; hogy az anyahaz valo viszony adja meg osszes
megnyilvanulasainak keretet. Az anya funkeiojaban megvan ra a
lehetoseg, hogy a gyermekben kozossegerzest fejlesszen. Az anyahoz
valo viszonyban alakulnak ki azok a mar gyermekkorukban feltuno
egyenisegek, akiket bizonyos szocialis hiany jellemez. Kiilonosen ket
222
hiba lephet fel itt: egyik az, ha az anya a gyermekkel szemben nem
teljesiti feladatat, es nem fejleszti ki kozossegerzeset. Ez a hiany nagy
jelentosegu, es szamos kellemetlenseget von maga utan. A gyermek
ugy’ no fel, mintha ellenseges foldon elne. Ha egy ilyen gyermeket
meg akarunk javitani, csak ugy sikeriilhet, ha atvessziik a nala
elmulasztott funkciot. Ez az egyetlen ut, hogy embertarsat faragjunk
belole. A masik, legtobbszor elkbvetett fo hiba abban all, hogy az
anya atveszi ugyan szerepet, de olyan nagyon, olyan tulzott mertek-
ben jatssza azt, hogy a kozossegerzesnek nem tamad tovabbvezetese.
A gyermekben keletkezett kozossegerzes az anyahoz aramlik vissza;
a gyermek csak anyja irant erdeklodik, es minden mast kikapcsol.
Ezekbol a gyermekekbol is hianyzik tehat az az alap, melyen szocialis
emberre valhatnanak.
Az anyahoz valo viszonyon kiviil a nevelesben meg szamos
fontos, figyelemre melto mozzanat van. Kulonosen a meleg
gyermekszoba teszi lehetove a gyermek szamara, hogy a vilagban
szivesen es konnyeden talalja meg helyet. Ha meggondoljuk, hogy
a legtobb gyermeknek milyen nehezsegekkel kell megkiizdenie,
hogy legtobbjiiknek milyen nehezere eshet elso eleteveiben a
vilagot kellemes tartozkodasi helynek erezni, megertjiik, mily
nagy jelentoseguek az elso gyermekkori benyomasok, melyek
megadjak a gyermeknek az iranyt a tovabbi fejlodesre, a tovabb-
kutatasra. Ha ehhez meg hozzavessziik, hany gyermek sziiletik
betegesnek, es hany talal csak siralmat meg szenvedest ebben a
vilagban, hogy a legtobb gyermeknek egyaltalan nines is gyermek-
szobaja, vagy ha van, az nemigen alkalmas az eletorom felkeltesere:
megerthetjiik, hogy a legtobb gyermek nem ugy no fel, mint az
elet es tarsadalom baratja, hogy nines eltelve kbzossegerzessel,
mely csak a valodi emberi kozossegben virulhat es bontakozhat
ki. Tekintetbe kell tovabba venniink, hogy a nevelesi hibak
nagyon sulyosan nyomhatnak a latban. Hogy egyreszt a szigoru,
kemeny neveles megfojthatja a gyermek eletorbmet es „egyiittjat-
szasi” kedvet, masreszt viszont az a neveles, mely a gyermek
utjabol minden apro akadalyt eltavolit, es tropikus meleggel veszi
223
ot koriil, szinten azt eredmenyezheti, hogy kesobb nem lesz
alkalmas a csaladon kivuli elet zord klimajara.
A csaladi neveles tehat, tarsadalmunk mai allapotaban, nem
alkalmas ra, hogy olyan eredmenyt produkaljon, melyet az emberi
tarsadalom teljes erteku tagjatol elvamank, mert tulsagosan eltolti
az embert hiusagi torekvesekkel.
Ha megkerdezziik: mifele szerv johetne meg tekintetbe, mely
a gyermek fejlodeseben bekovetkezett hibakat kiegyenlithetne, es
javulasra vezethetne, figyelmiink az iskola fele fordul. Pontosabb
vizsgalatnal azonban kideriil, hogy mai formajaban az iskola sem
alkalmas hivatasa betoltesere. Alig akad tanito, aki az iskola mai
helyzeteben azzal dicsekedhetnek, hogy valamelyik gyermek
hibajat lenyegeben felismerte es kiirtotta. Nem kesziilt fel ilyesmi-
re, es nines is abban a helyzetben, mert meghatarozott tanterv
szerint kell a gyermekeket oktatnia anelkiil, hogy torodhetnek
azzal, mifele emberanyaggal dolgozik. Az egy osztalyban levo
gyermekek nagy szama is lehetetlenne teszi feladata teljesiteset.
Tovabb kell tehat kutatnunk: nincs-e megis valami olyan szerv,
mely alkalmas volna ra, hogy kipotolja a csaladi neveles hianyait,
a csaladi neveleset, mely egy neppe olvadasunkat megakadalyozza.
Nemelyek talan azt hiszik, hogy ilyen korrigalasra, kipotlasra
legalkalmasabb maga az elet. De mar az eddig elmondottakbol
is elegge kitunik, hogy az elet nem alkalmas az ember megvaltoz-
tatasara, meg ha a latszat neha az ellenkezojet mutatja is. Mar
maga az emberi hiusag es nagyravagyas sem engedi ezt. Barmeny-
nyire is eltevelyedett az ember, mindig megmarad az az erzese,
hogy ennek masok az okai, vagy hogy nem tortenhetett maskepp.
Nagyon ritkan latjuk, hogy valaki elgondolkozik elkovetett
hibain. Emlekezziink csak vissza az elmenyek ertekeleserol sz616
fej tegetesiinkre.
Igy tehat az elet sem tud lenyeges valtozast letrehozni; ami
lelektanilag ertheto is, hiszen az elet kesz embereket vesz at, olyan
embereket, akiknek tekintete mar egyetlen celra: a foleny celjara
iranyul. Ellenkezoleg, az elet rossz tanito, nines tekintettel a
224
tanitvanyra, nem inti meg, sot meg csak nem is oktatja, hanem
hidegen elutasitja es megbuktatja.
Amennyire attekinthetjiik ezt a teriiletet, nem allapithatunk
meg mast, csak azt, hogy az egyetlen segiteni kepes szerv az iskola
volna, ha nem elnenek mindig vissza vele. Mind ez ideig ugyanis
ugy volt, hogy az, aki az iskolat kezebe kaparintotta, a sajat,
tobbnyire hiu es nagyravagyo tervei eszkozeve tette. Ez a jelenseg
huzamosan nem vezethet jo eredmenyre. Es ha ujabban ismet
hangok hallatszanak amellett, hogy a regi tekintelyt vissza kellene
allitani az iskolaban, onkenteleniil felvetodik a kerdes: mi jot
eredmenyezett hat ez a tekintely azelott? Mit hasznalhat az a
tekintely, melyrol felismertiik, hogy mennyire karos volt mindig;
melyrol lattuk, hogy meg a csaladban is, ahol a helyzet kedvezobb,
csak egyet eredmenyez: azt, hogy mindenki fellazad ellene? Hat
meg ha mindemellett ez a tekintely olyan, hogy elismerese nem
automatikusan, onkent tortenik, hanem a gyermeket kenyszeriteni
kell ra! Mar az iskolaban is ritka, hogy a gyermek a tekintelyt,
ha ugyan egyaltalan van ilyen, maradektalanul elismeri. Azonkiviil
az iskolaba a gyermek ugyis azzal a tudattal megy, hogy a tanito
az allam tisztviseloje. Lehetetlen a gyermekre tekintelyt eroszakol-
ni anelkiil, hogy az a lelki fejlodeset utolagosan meg ne karositana.
A tekintely erzese nem alapulhat hatalmi befolyason, hanem
kozdssegerzesen kell nyugodnia.
Az iskola olyan helyzet, melybe lelki fejlodesenek utjan minden
gyermeknek el kell jutnia; epp ezert meg kell felelnie a kedvezo lelki
fejlodes kovetelmenyeinek. J6 iskolarol tehat csak akkor beszelhe-
tiink, ha osszhangban all a „lelki szerv” fejlodesi felteteleivel. Csak
az ilyen iskolat nevezhetjiik szocialis iskolanak.
225
Zarszo
Ebben a munkaban igyekeztiink kifejteni, hogy a „lelki szerv” az
ember velesziiletett, lelkileg es testileg mukodo szubsztanciajabol
szarmazik, s kibontakozasa tisztan tarsadalmi feltetelektol fiigg. Ez
azt jelenti, hogy mind a szervezet, mind az emberi tarsadalom
kovetelmenyeinek meg kell valosulniuk, ki kell elegiilniuk. Ez az a
keret, melyen beliil a „lelki szerv” kifejlodik, es ez van megszabva
utja gyanant.
Ezt a fejlodest tovabb kovettiik, megtargyaltuk az eszreveves, az
elkepzeles, az emlekezes es az erzes kepesseget, s vegiil attertiink a
jellemvonasok es indulatok ismertetesere. Megallapitottuk, hogy
mindezek a jelensegek elvalaszthatatlan kapcsolatban allnak egymas-
sal, hogy egyreszt a kozosseg torvenyenek vannak alavetve, masreszt
az egyen hatalomra es folenyre torekvese tereli oket megszabott,
sajatos utakra. Lattuk, hogy az ember folenyceljai kozossegerzesevel
egyetemben, fejlodesiik foka szerint minden egyes konkret esetben
bizonyos jellemvonasokat eredmenyeznek, melyek szinten nem
veliink sziiletettek, hanem oly modon fejlodnek ki, hogy a lelki
fejlodes eredetetol a minden ember elott tobbe-kevesbe tudatosan
ott lebego celig mintegy vezervonalon vannak elrendezve.
Reszletesen ismertettiink szamos jellemvonast, melyek az ember
megerteseben ertekes utmutatoink voltak, masokat viszont csak
erintettunk. Utolso felismeresiink az volt, hogy a minden egyenben
meglevo hatalmi torekvesnek megfeleloen minden emberben el van
raktarozva nagyravagyas es hiusag, s hogy ezek megjelenesi formaibol
a hatalmi torekves es annak hatasmodja tisztan felismerheto. Megmu-
tattuk, hogy eppen a hiusag es nagyravagyas tulsagos fejlodese az,
226
mely megakadalyozza az egyen rendszeres haladasat, megnyomoritja,
sot lehetetlenne teszi a kozossegerzes kifejlodeset, tobbnyire zavart
okozo modon avatkozik bele az emberi kozossegbe, egyidejuleg
azonban zatonyra juttatja az egyent, es torekveset is.
A lelki fejlodesnek ez a torvenye szerintiink megcafolhatatlan es
egyuttal nagy jelentosegu utmutato mindenki szamara, aki nem akar
homalyos osztonoknek aldozatul esni, hanem tudatosan igyekszik
epiteni sorsat. E vizsgalataink reven emberismeretet gyakorolunk,
olyan tudomanyt, melyet egyebkent alig apolnak, melyet azonban
mi a legfontosabb es a tarsadalom minden retege szamara nelkiilozhe-
tetlen tanulmanynak tartunk.
227
Irodalom j egyzek
Alfred Adler
legfontosabb muvei
Studie uber Minderwerdgkeit von Organen (1907)
(1977: Fischer Taschenbuch Verlag)
Uber den nervosen Charakter (1912)
(1972: Fischer Taschenbuch Verlag)
Heilen und Bilden (1914)
(1973: Fischer Taschenbuch Verlag)
Praxis und Theorie der Individualpsychologie (1920)
(1974: Fischer Taschenbuch Verlag)
Menschenkermtnis (1927)
(1947, 1980: Fischer Taschenbuch Verlag; magyar kiadasa: Emberis-
meret, 1933. Forditotta Kulcsar Istvan)
Der Sinn des Lebens (1933)
(1973: Fischer Taschenbuch Verlag)
Psychoterapie und Eziehung I-III.
(1982-83: Fischer Taschenbuch Verlag)
228
TARTALOMJEGYZEK
AltalAnos resz
Eloszo ............................................. 5
Bevezetes .......................................... 7
I.	fejezet: Az emberi lelek
1.	A lelki elet fogalma	es	feltetele ............... 16
2.	A lelki szerv mukodese .......................... 17
3.	Celra torekves a lelki eletben ................. 18
II.	fejezet: Tarsadalom es lelki elet
1.	Az abszolut igazsag ............................ 23
2.	A kozosseg parancsa ............................ 24
3.	Biztosltas es alkalmazkodas .................... 26
4.	A kozossegerzes ................................ 27
III.	fejezet: A gyermek es a tarsadalom
1.	A csecsemo helyzete ...........................  29
2.	A nehezsegek befolyasa ......................... 31
3.	Az ember mint tarsas leny....................... 36
IV.	fejezet: A kiilvilag benyomasai
1.	A vilagkep altalaban	........................ 38
2.	A vilagkep kialakulasanak elemei ............... 40
3.	A fantazia ..................................... 47
4.	Az alom (altalaban) ............................ 49
5.	Az aterzes ..................................... 50
6.	Egyik ember hatasa a	masikra	(Hipnozis es szuggesztio) 51
V.	fejezet: Fogyatekossagerzes es ervenyesiilesi torekves
1.	A kora gyermekkori helyzet...................... 57
2.	A fogyatekossagerzes kiegyenlitese, ervenyesiilesre
es folenyre torekves ............................... 59
3.	Vezervonal es vilagkep ......................... 66
III.	fejezet: A nem agressziv jellemvonasok
1.	A visszavonultsag ................................. 183
2.	A szorongas ....................................... 185
3.	A csiiggetegseg ................................... 188
4.	Fekezetlen osztonok mint a csokkent alkalmazkodas
kifejezoi ............................................ 195
IV.	fejezet: A jellem egyeb kifejezesformai
1.	A vidamsag ........................................ 199
2.	A gondolkodas- es kifejezesmod .................... 200
3.	Az orok tanitvany ................................. 201
4.	Elvemberek es pedansok ............................ 201
5.	Szolgaiassag ...................................... 203
6.	Az urhatnamsag .................................... 205
7.	A hangulatemberek ................................. 206
8.	A wszerencsetlen flotasok« es a veszmadarak ....... 207
9.	A vallasossag ..................................... 209
V.	fejezet: Az indulatok
A)	Elvalaszto indulatok ........................ 211
1.	A harag ........................................... 211
2.	A gyasz............................................ 213
3.	Az indulatokkal valo visszaeles ................... 214
4.	Az undor .......................................... 216
5.	A szorongas (Ijedtseg) ............................ 217
B)	Osszekoto indulatok ......................... 218
1.	Az orom ........................................... 218
2.	A reszvet ......................................... 219
3.	A szemerem ......................-................. 220
FUGGELEK
Altalanos megjegyzesek a nevelesrol .................. 221
Zarszo ............................................... 226
Irodalomjegyzek....................................... 228
VI.	fejezet: Elokesziilet az eletre
1. A jatek 	 75
2.	Figyelem es szorakozottsag .................................... 77
3.	Gondadansag es feledekenyseg .................................. 79
4.	A «nemtudatos» ................................................ 80
5.	Az alom ........................................................ 87
6.	A tehetseg .................................................... 95
VII. fejezet: A nemek viszonya
1. Munkamegosztas es ketnemuseg ................................... 98
2.	A ferfi elsobbsege a mai kulturaban .......................... 100
3.	A no kisebbertekusegerol sz616 eloitelet ..................... 105
4.	Menekiiles a noi szerep elol ................................. 109
5.	A nemek kozti fesziiltseg ..................................... 117
6.	Javitasi kiserletek .......................................... 119
VIII. fejezet:
A testverek....................................................... 121
JELLEMTAN
I.	fejezet: Altalanos ismertetes
1. A jellem ienyege es keletkezese ............................... 129
2.	A kozossegerzes szerepe a jellem fejlodeseben . 132
3.	A jellem fejlodesi iranyai .................... 137
4.	A regi pszichologiai iskola ................... 142
5.	Temperamentum es belso szekrecid .............. 143
6.	Osszefoglalas 	 149
II.	fejezet: Agressziv termeszetu jellemvonasok
1. Hiusag (Nagyravagyas) ......................................... 151
2.	A feltekenyseg ............................................... 173
3.	Az irigyseg ................................................... 175
4.	A kapzsisag .................................................. 177
5.	A gyuldlet .................................................... 179