Forditotta
Lugosi Ldszlo
Susan Sontag
A betegseg
mint metafora
Europa Konyvkiado
Budapest 1983
Susan Sontag: /lines as Metaphor
Farrar, Straus & Giroux. New York
Copyright © 1977, 1978 by Susan Sontag.
All rights reserved
Hungarian translation© Lugosi Laszlo, 1983
A betegseg az elet sotet oldala, a kinosabbik; a ter-
hesebb allampolgarsag. Ugyanis minden ember
kettos allampolgarsaggal sziiletik, egyarant polga-
ra az egeszseg es a betegseg birodalmanak. Bar
mindannyian szivesebben hasznaljuk az egeszseg
utlevelet, eldbb-utobb valamennyien rakenysze-
riiliink, bogy ha rovid idore is, de atlepjiink a ma-
sik kiralysag allampolgaranak szerepebe.
E konyvben nem azt szeretnem leirni, bogy mit
jclent a valosagban, ha az ember atkoltozik a be-
tegseg birodalmaba, hanem azt, hogy mifelc, em-
bert biinteto, illetve bizalmas kepzetek tapadnak
hozza: nem a betegseg valosagos geografiaja er-
dekel, hanem mintegy a nemzetkarakterol6gia
sztereotipiai. Konyvcm targya nem a betegseg
maga, hanem a betegseg atvitt ertelmu es metafo-
rikus alkalm azasa. Az en velem£nyem szerint a
betegseg nem metafora, es a betegseghez val6 em-
bcri viszony legigazabb valtozata - egyben a be-
tegseg elvisclesenek legegeszsegesebb m6dja is -
az, amely a leginkabb meg van tisztitva a meta-
forikus gondolkodas elemeitol. Tudom, szinte
lehetetlen feladatra vallalkozik, aki eloiteletek nel-
kiil szandekszik letelepedni a betegseg birodal-
5
maban, ahol a tajat baljos nietaforak ndpcsitik be. у
Konyvemet e nietaforak megvilagitasanak es fel-
szamolasanak cszkozeiil ajanlom.
Az emberiseg leginkabb ket betegseget terhelt
meg a metafora diszeivel, megliozza egymaslioz
igen liasonlo modon es latvanyosan: a tuberku-
lozist es a rakot.
Azok a kepzelgesek, melyeket a mult szazadban
a tbc keltett, a jelenlegiben pcdig a rak, valojaban
egy konoknak es szeszelyesnck;velt betegseg - azaz
ismeretlen termeszetu betegseg - kivaltotta vala-
szok, egy olyan korszak reakcioi, melynek orvos-
tudomanya alaptetelkent vallalja, bogy minden
kor gyogyithato. Az ilyen betegseg termeszetesen
rejtelycsnek minosul. Mindaddig, amlg a koroko-
zojat fel nem fedeztek, es az orvosok erofeszitesei
oly eredmenytelenek maradtak, a tbc „alattomo-
san es kerlelhetetlenul” rabolta el a fiatal eleteket.
Ma a rak az a betegseg, amely kopogtatas nelkiil
lep be az ajton, a rak tolti be a konyortelen orvta-
madaskent jelentkezo betegseg szerepet - es ez a
szerep mindaddig fenn fog maradni, amig egy па-
рой kdroktana nem tisztazodik, es kezelese epp-
olyan hatasossa nem valik, mint amilyen a tbc-e
ma mar.
Bar valamely betegseg mindig csak az uj keletfi
liatterfiiggonye elott tunik titokzatosnak, a be-
7
tegseg maga (egykor a tbc, ma a rak) regi vagasu
felehnckct ebreszt. Az olyan betegseg, amelyct a
titok homalya fed, es amely kotos rettegest kelt,
moralisan, sot a szo szoros ertelmeben is, fertozove
valik. Ezert van aztan, bogy a rakban szenvedo
cmbcrck meglepoen nagy szazaleka egyszer csak
azon veszi eszre magat, bogy rokonai es baratai
keriilik; a beteg kiszolgaltatotta valik kornyezete
mesterkedeseinek, amelyek reven a fertozest pro-
baljak elkeriilni, mintha a rak a tbc-hez basonloan
ragalyos volna. A titokzatosnak es rosszindulatu-
nak belyegzett betegseget obatatlanul veteknek,
a tabuk megsertesenel is nagyobb bunnek erez-
ziik. Az emberek ugy erzik, bogy az ilyen beteg-
segnek mar a neve is magikus ereju. Stendhal
1827-ben irt Armance cimfi regenyeben a foszerep-
16 anyja nem bajlando megnevezni a „tuberku-
16zis”-t, mert attol tart, hogy a kimondott szo
siettetni fogja fia betegsegenek elorehaladasat.
Karl Menningcr azt irja The Vital Balance (Az elet
egyensiilya) cfnni muveben, hogy „allitolag a rak
szo pnszta hallatara tobb olyan beteg is meghalt,
aki cgydbkent nem adta volna meg magat ilyen
kordn a pusztito betegsegnek”. A szerzo ezt az
dszrcvetclt a modern orvostudomanyban es pszi-
chiatriaban nagyon clharapodzott jambor kon-
torfalazas es felszines vigasztalas vedclmeben teszi.
Az idezet igy folytatodik: „А betegnek, aki faj-
dalmaval, rossz kozerzetevel vagy szervi bajaval
keresi fel az orvost, igaza van, ha visszautasitja,
bogy rasiissek a betegseg belyeget.” Dr. Men-
ninger velemenye szerint az orvosoknak altalaban
nem volna szabad „neveket” hasznalniuk, es fel
kellene hagyniuk a „skatulyakkal” („a mi felada-
tunk az, hogy segitsiink ezeken az embereken, es
nem az, hogy meg betegebbe tegyiik oket”), ami
a gyakorlatban fokozottabb titoktartast es oda-
adast kivanna. A megnevezes mint olyan onmaga-
ban meg nem megalazo es nem atkos dolog, de
annal inkabb az a „rak” elnevezes. Mindaddig,
amig egy betegsegrol mint gonosz, legyozhetet-
len ragadozorol es nem mint kozonseges beteg-
sdgrol beszeliink, a legtobb rakos ember lelkileg
bclepusztul, ha megtudja, milyen betegsdgben
szenved. A megoldas korantsem a baj eltitkolasa
a rakos beteg el61, haneni a betegseg fogalmanak
modositasa es mitikus jelentcsetol valo megfosz-
tasa.
Nem is olyan regen halalos itelcttcl ert fel, ha
valaki megtudta, hogy tbc-s - mint ahogy ma al-
talanossagban veve a rak egyenlo a halallal. An-
nak idejen mindennapos dolog volt, hogy a beteg
clol, majd a halala utan a gyermekei elol is eltit-
koltak a betegseg valodi temieszetet. De az orvo-
sok es a csalad tagjai meg azokkal sent beszeltek
nyiltan, akik tudtak betegsegiikrol. „А szavakbol
nem tudok meg semmi biztosat - irja Kafka egy
baratjanak 1924 aprilisaban a szanatoriumbol, ahol
ket honappal kesobb meghalt -, mert amikor a tu-
bcrkulozisra terclodik a sz6... mindenki riadtan,
8
9
kiterden, szcmforgato modon beszdl.” (Tandori
Dczso forditasa.) A rak eltitkolasanak tarsadalmi
szabalyai meg valtozatosabbak. Frandaorszagban
es Olaszorszagban az orvos a diagnosztizalt ra-
kot a beteg csaladjaval kozli, es nem a beteggel;
az orvos feltetelezi, hogy az igazsag a kiilonosen
erett, intelligens betegektol eltekintve, mindenki
szamara elviselhetctlen lenne. (Egy neves francia
onkologus elmondta nekem, hogy betegeinek
egytizede sem tudja, hogy rakja van.) Amerika-
ban - reszben az orvosi muhibakat koveto perek-
tol valo felelem miatt - az orvos sokkal nyiltab-
ban beszel a beteggel, de az orszag legnagyobb
rakkorhaza olyan boritekban levelez az otthon
kezelt betegekkcl, amelyen a felado nines feltiin-
tetve, nehogy a csalad ily modon szerezzen tudo-
mast a betegsegrol. Ha valaki rakban megbeteg-
szik, ezzcl veszelybe sodorhatja szerelmi kapcsola-
tat, hivatali clorclepcsenck eselyeit, sot, magat az
allasat is, ezert azok, akik tudnak betegscgiikrol,
altalaban igen ovatosak, nemegyszer egyenesen
titkolodznak. A tajekoztatas szabadsagarol szolo
1966-os szovetsegi torveny egyik bekezdese meg-
cmliti a „rak kczelesct”, es felment olyan tenyek
nyil vanossagra hozatalanak kenyszere alol, amc-
lyek fclfedese „a maganelctbe valo jogtalan be-
avatkozast jelentene”. A rak az egyetlen beteg-
sc-g, amelyrol emlitcs tortenik.
Betcgek es nem betegek allando hazudozasa jel-
zi, niilycn nehez feladatta valt szembenezni a halal
t^nyevel a fejlett ipan tarsadalmakban. Mivel a
halalt ma bantoan ertelmctlen esemenykent fog-
juk fel, azt a betegseget, amelyet altalaban a halal
szinonimajakent emlegetiink, illik eltitkolni. A ra-
kos betegekkel tehat ketertelmuen beszeliink,
inert ugy gondoljuk, hogy legjobb, ha a haldok-
lot megkimeljiik haldoklasanak tenyetol, es mert
niindannyian meg vagyunk gyozodve rola, hogy
a legjobb a hirtclen halal, kiilonosen, ha ontudat-
lan allapotban vagy alvas kozben kovetkezik be.
De a halal mai tagadasa nem elegendo magyara-
zat arra, hogy miert hazudunk ilyen elszantan,
sem arra, hogy miert kivanjuk is, hogy hazudja-
nak nckiink: ennek a tagadasnak nines koze ahhoz,
amitol a legjobban rettegiink. Aki mar atesett egy
szivrohamon, legalabb akkora valoszinuseggcl hal-
hat bele nehany even beliil egy masodikba, mint
a rakos beteg a rakba. Azonban senkinek nem jut
cszdbe, hogy a szivbeteg elol eltitkolja az igazsa-
got: a szivinfarktusban nines semmi szegyellni-
valo. A rakos betegnek hazudunk, es nemesak
azert, mert betegsege egyenlo (legalabbis igy
hissziik) a halalos itelettel, hanem azert is, mert
azt a szot eredeti ertelmeben trdgarsagnak
drczziik: fortelmes, viszolyogtato illetlensegnek.
A szivbetegseg gyengeseget, rendellencsseget,
szervi hibat jelent; nem cstif, es nyoma sines
benne a tabu legkorenek, amely egykor a tbc-
vel fertozott betegeket, ma pedig a rakban
10
11
szenvedoket veszi koriil. A tbc-liez ds a raklioz
kapcsolt nietaforak rendkiviil jellegzetes, cgy-
szersmind elborzaszto eletmenetet sugallnak.
2
К tbc es a rak metaforikus liasznalata vegigklseri
mindkdt betegseg tortenetet. Az Oxford-szotar
mar 1938-bol hoz peldat a consumption (a. m. ,,sor-
vadas”) szo „tiidotuberkuldzis” ertelmu elofordu-
lasara. (Trevisai Janos) Whan te blode is made
thynne, soo folowyth consumpcyon and wastyng.
(„Ainikor a ver felhfgul, s koveti azt tiidobaj s
pnsztiilas.”) Azonban a rak regebbi felfogasaban
is felscjlik az enyeszet mellekjclentese. Az Oxford-
szotar idczi a rak egy korai szemleletes meghata-
rozasat: Anything that frost, corrodes, corrupts, or
consumes slowly and secretly. („Mindaz, ami lassan
6s titokban rag, szetmar, rothaszt es felemeszt.”)
Thomas Pyncll igy ir 1528-ban: A canker is a
nielmicolye impostutne, eatynge partes of the bodye.
(„А rak fajdalmas keles, amely felfalja a test egyes
idszcit.”) A rak legkorabbi szo szerinti meghata-
rozasa burjanzast, daganatot, kidudorodast je-
lent, ds az elnevezest - a gorog karkinosz es a la-
tin cancer szavak nyoman, amelyek egyarant ra-
kot jelentenek - Galenus szerint az sugallta, bogy
a tumor kiilso, duzzadt venai emlekeztetnek a rak
labaira: es nem az, amint ezt sokan gondoljak,
liogy az atteteles betegseg rakhoz liasonlo modon

kuszik es terjeszkedik. Az etimologia azt is fel-
fedi, hogy egykor a tuberkulozist is rendellenes
duzzanatnak tartottak: a „tuberkulozis” szo - ami
a latin tuber „pup, giimo, daganat” jelentesu sz6
kicsinyito kepzos tuberculum alakjabol szarmazik
beteges daganatot, kidudorodast, kinovest, meg-
nagyobbodast jelent. Rudolf Virchow, aki az
1850-es evekbcn megalapozta a sejtkortan tudo-
manyat, a tuberkulozist daganatnak velte.
A tuberkulozis tehat — tipologiailag - a kesei an-
tikvitastol egeszen a kozelmultig raknak szami-
tott. A rakot pedig, hasonloan a tbc-hez, a testet
elemeszto folyamatkent hataroztak meg. A ket
betegseg modern elmelete a sejtkortan fellendii-
lese utan bontakozhatott csak ki. A mikroszkop
segitsegevel valt lehetove, hogy a rakot a sajatos
sejtmfikodes alapjan kulonitsiik el, es ekkor valt
vilagossa, hogy a betegseg nem minden esetben
olt lathato vagy tapinthato format. (A tizenkilen-
ccdik szazad elso feleben senki sem tartotta volna
a leukemiat a rak egyik fajtajanak.) Emellett ege-
szen 1882-ig nem lehetett a rakot es a tbc-t szet-
valasztani. Ekkor fedeztek fel, hogy a tuberkulo-
zist bakteriumfertozes okozza. Az orvosi gondol-
kodas itt vazolt fejlodese tette lehetove, hogy a ket
betegseg metaforai osszeteveszthetetlenul elkiilo-
niiljcnek egymastol. Es ekkor megindulhatott a
rakhoz kapcsolodo uj elkepzelesek kialakulasa,
ainclyck az 1920-as evektol kezdve orokoltek
azokn.ik a szerepeknek zomet, amelyeket ko-
11
rdbbau a tbc fantaziakepei toltottek be. De a kep-
zelct a ket betegseget es tiineteiket mcgleheto-
scn kiilonbozocn, egymasnak szinte ellentmon-
don ragadta meg.
A tbc a koztudatban egyetlen szerv, a tiido be-
tegsdgekent el, viszont a rakrol ugy tudjuk, hogy
biirmcly szervet megtamadhatja, fennhatosaga ala
tartozik az egesz emberi test.
A tbc a koztudatban szelsos^ges ellentetek be-
tegsdge: viaszfeher sapadtsag es hirtelen arepir,
lizas tevekenyseg es bagyadtsag valtakozasa. A be-
tegsdg szaggatott lefolyasat a kohoges, a legjelleg-
zetesebbnek tartott tbc-s tiinet illusztralja a leg-
jobban. A betegbol elotor a kohoges, majd a ro-
liam clnuilik, a beteg lelegzesenek ritmusa helyre-
ЛП, normalisan lelegzik; majd ismet kohogni kezd.
A rak a neha lathato, de tobbnyire rejtett noveke-
il& betegsege; a rendellenes, lassu, folyamatos es
dllando novekedese, ami a halalba torkollik. Bar
ckifordul, hogy a daganat noveked£set idoszako-
san vissza lehet szoritani (remisszio), a rak soha
nem jar egyiitt a viselkedes megmagyarazhatatlan
cllentniondasaival: a tbc-re jellemzonek tartott
lazas tcvekenyseggel es szenvedelyes lemondassal.
A tbc-s beteg neha elsapad; a rakos ember fako
areszine soha nem valtozik.
A tbc attetszove varazsolja a testet. A rontgen-
sugar, a diagnozis alapveto eszkoze lehetove te-
15
szi, bogy eletiinkben tobbnyirc closzor meglassuk
bensonket, atlassunk testiinkon. Mfg
azt tartjuk, bogy mar kezdettol fogva
latliato tiinettel jar (lassu lefogyas, kohoges, ba-
gyadtsag, laz), es jelenletere dramai hirtelenseggel
is feny deriilhet (ver a zsebkendon), a rak fo tiine-
teit tobbsegiikben lathatatlannak veljiik - cgeszen
a vegso stadiumig, amikor mar keso. A betegseg,
amelyet gyakran csak a veletlen vagy egy altala-
nos orvosi vizsgalat fed fel, eszlelheto jel nelkiil
is elorehaladott allapotba juthat. Atlatszatlan tes-
tiinket szakorvoshoz kell vinniink, hogy megvizs-
galja, nincs-e benne rakos daganat. Amit a beteg
nem erzekel, arra az orvos a testbol vett szovet-
ininta segitsegevel derit fenyt. A tbc-s beteg meg-
tekintheti, sot meg is kaphatja rontgenfelvetelet:
A varazshegy szanatoriumanak minden lakoja bel-
so zsebeben hordja a magaet. A rakos beteg soha
nem latja a szovettani vizsgalat eredmenyet.
A tbc a koztudatban euforikus allapotot, moho
etvagyat, heves szexualis vagyat ebreszto beteg-
segkent elt es el ma is. A varazshegy-Ъсп a jo et-
vaggyal elfogyasztott masodik reggeli a betegek
napirendjenck resze. A jakrol azt tartjuk, hogy
megtori az eletkedvet, kinszenvcdesse valtoztatja
az cvest, kioli az emberbol a vagyat. A tbc a koz-
hit szerint fokozza a nemi vagyat, es hatalmas csa-
bito erot kolcsonoz a betegnek. A raktol ellen-
ben mcgszunik az erotikus vagy. A tbc tiinetei
gyakran megtevesztoek - a gycngesegbol fakado
16
Mnkstfg, a latszolag egeszseges, de valojaban laz-
a tbc-rol ц,| kipirult arc es a felfokozott eletkedv a ko-
rengeteg zclcdd halal jelc is leliet. (Ez az energiahullam
tiibbnyirc onpusztito, de masok ellen is fordulhat:
cinlc'kczziink a Vadnyugat legendai koziil a tiido-
hajos nicstcrlovesz, Doc Holliday tortenetere, akit
rombolo betegsege minden moralis kotottseg
aldl fclszabaditott.) A raknak csak igaz tiinetei
vannak.
A tbc szethullast, lazkort, pusztulast jelent; a
folyadckok betegsege - a test hurutokra, valade-
kokra, kopetekre, majd vegiil verre bomlik es a
Icvcgo betegsege is, a jobb levego utani vagyoda-
A rak clkorcsosulast jelent: a test szovetei meg-
kcnif'iiycdnek. „Valami szornyuseges granitanya-
got erzek a mellemben” - irta naplojaba Alice
lames 1892-bcn, egy evvel azelott, hogy rakban
mcghalt. Ez az anyag azonban el; magzat, amely-
nek sajat akarata van. Novalis, tervezett enciklo-
pAlidja egyik szocikkeben, 1789 koriil igy hata-
rozza mcg a rakot es az iiszkosodest: „Kifejlett pa-
ruxililk - novekednek, nemzodnek es nemzenek,
sajdtos szerkezetiik van, valadekot bocsatanak ki,
tdpKIkoznak.” A rak ordogi viselosseg. Szent Je-
romos is bizonyara a rakra gondolt, amikor igy
frt: „ Ainaz ott dagadt hasaban onnon halalat hord-
ja.” (Alius tumenti aqualiculo mortem parturit.) Bar
mindket betegsegnek tiinete a sovanysag, a fo-
gyist igen kiilonbozonek latjuk a tbc es a rak ese-
teben. A tbc-ben a beteg „elsorvad”, eleg. A rakos
17
betegct idegen sejtek „arasztjak el”, amclyek soka
sodnak, es ezzel a testi funkci6k visszafejlodeset, il-
letve megszuneset idezik elo. A rdkos beteg, Alice
James kifejezesevel dive, „osszeaszik”, illetve,
Wilhelm Reich kifejezesevel, „osszezsugorodik”.
A tbc az idd betegsege; felgyorsitja az diet rit-
musat, rairanyitja a figyelmet, felmagasztositja.
Az angol es a francia nyelvben a tiidobaj „vagtat”.
A raknak inkabb fazisai vannak, semmint folya-
mata; a rak elsosorban „vdgzetes” betegseg. Las-
san, alattomosan dolgozik: a gyaszjclentesek al-
lando fordulata, hogy a beteg „hosszu szenvedes
utan” hunyt el. A rakot minden meghatarozasa
lassunak nevezi, es ezen a tulajdonsagon alapul-
tak elso metaforikus alkalmazasai. The word oj
hem crepith as a kankir - irta Wyclif bibliafordita-
saban 1382-ben (Щ Tim 2,17. Karoli Gaspar for-
ditasaban: „Es az 6 beszddok mint a rakfekely ter-
jed.”); emellett legkorabbi elofordulasai egy re-
szeben a rak atvitt drtelemben „semmittevest” es
„restsdget” is jelentett. A rak kepletesen nem any-
nyira az ido, mint inkabb a ter betegsege, korja.
Legjellemzobb metaforai mindig helyre utalnak
(a rak „terjed”, „osztddik”, „szetszorodik”; a da-
ganatot sebeszi beavatkozassal „eltavolitjak”), es
a halal mellett a betegseg legfelelmetesebb kovet-
kezmdnye valamely testresz megesonkitasa vagy
teljes amputalasa.
A tbc-t gyakran hissziik a szegenyseg es a ki-
szolgaltatottsag betegsegenek - a vekony ruhak,
18
i»oviny testek, ffitetlcn szobdk, a rossz dletkoriil-
mdnyck ds a nem kieldgito taplalkozds betegsegd-
nck. Л nyomor nem fcltetlcniil olyan nagy, mint
Mimi padlasszobajaban a Bohemelet-Ъегг, A kam£-
Hds Wjy-bcn a tiidobeteg Marguerite Gautier
joldtbcn dl, de Idlekben 3 is nyomorult. Ezzel
itzcinbeii a rak a kozeposztaly betegsege, es a j6-
Idtbcz, a bosdghez kapcsolodik. A rakos megbe-
tegeddsek aranya a gazdag orszagokban a legma-
gasabb, ds fcltdtelezesek szerint a megbetegedesek
nftvckvo szamaert reszben a zsirban meg feherje-
ben gazdag taplalkozas, valamint a boseget meg-
Icreinto ipar mergezo mellektermek-aradata te-
heed fclclosse. A tbc kezelesevel novekszik az et-
v.lgy, a rak gyogykezeleset hanyinger es dtvagy-
talansag kiseri. Az alultaplalt ember taplalkozik,
de sajnos, biaba. A tultaplait ember keptelen enni.
Rdgcn ugy gondoltak, hogy a tbc-s betegnek
kbrnyezetvaltozdsra van sziiksege: igy lehet javi-
taili dllapotan, sot igy lehet meggyogyitani. Azt
hittdk, hogy a tbc a nedvesseg korja, amely a pa-
rds, nyirkos varosokban tenyeszik. A test belseje
clvizcseilik (gondoljunk a „tiidovizenyo” kifeje-
idsre), ds ezert ki kell szaritani. Az orvosok azt
taniicsoltak, hogy a beteg utazzek magaslati vagy
izdraz helyre - a hegyekbe, a sivatagba. Ezzel
zeinbcn nines az a kornyezetvaltozas, amelyrol
azt tartanank, hogy segit a rakos betegen. Min-
dcnkinck sajat testen beliil folyik a kiizdelem.
Mindinkabb feltetelezziik, hogy a rakot valami-
19
lyen kornyezeti hatas okozza. De ha a rak mar je-
len van, nem lehet sem megallitani, sem vissza-
szoritani azzal, ha jobb (azaz kevesbe „karcino-
gen”) kornyezetbe koltoziink.
A tbc-t viszonylag fajdalommentes betegseg-
nek tartjuk. A rakrol ezzel szemben ugy tudjuk,
hogy minden esetben kinzoan fajdalmas. A tbc-rol
elterjedt, hogy konnyfi halalt hoz, mig a rak okoz-
ta haldl latvanyosan nyomorusagos. Tobb mint
szaz evig a tbc volt az a betegseg, amellyel ertel-
met tudtunk adni a halalnak: megnemesito, ki-
finomult betegsegnek szamitott. A tizenkilence-
dik szazad irodalmaban szamtalan peldajat talal-
juk a szinte tiinet es felelem nelkiili, iidvozito ha-
lalnak, fdkepp ifju regenyhosok koreben: igy hal
meg a kis Eva a Tamas bdtya kunyhojd-Ъап, Dom-
bey ur fia, Paul a Dombey es jid-Ъап vagy Smike a
Nicholas Nickleby-Ъеп, ahol Dickens a tbc-rol
mint „borzalmas korrol” beszel, amely „megsze-
piti” a halal „ijeszto kiilsejet... borzalmas beteg-
s<5g, amelynek folyaman a lelek es a test viasko-
disa olyan lassu, csondes es iinnepelyes, az ered-
nieny pedig olyan biztos, hogy a halando resz
naprol napra, izrol izre sorvad, a szellem pedig
konnycdebbe es elevenebbe valik, mert csokken
a terhc____” (Devecserine Gutlii Erzsebet fordi-
tasa.)
Vcssiik osszc c nemes, szelid tbc-halalokat azok-
kal a ncnitclen es gyotrelmes halalokkal, amelyet
Eugene Grant rakos apja hal Thomas Wolfe
20
, iz iiltMl es a folyorol cimu regenyeben, meg az
cgyik novc'r Bergman Suttogdsok, sikolyok cimu
lihnjlbcn. A haldoklo tiidobeteg az abrazolasok-
b.m mindig megszepiil es atszellemiil; a rakban
haldoklo ember ugy jelenik meg, mint aki meg
van fosztva onbecsiilesenek minden eszkozetol,
niint akinek lelket porba alazza a felelem es a ret-
tcgft.
U/ck az cllcntmondasok a ket betegseg minden-
napi mitologiajabol bonthatok ki. Termeszetesen
rcngcteg tiidobeteg halt meg borzalmas szenve-
di'sek kozcpctte, es sok rakos beteg hal meg ugy,
hogy alig vannak vagy egyaltalan nincsenek faj-
dalniai; szcgenyek es gazdagok egyarant megkap-
h.it j.ik a tbc-t es a rakot; es nem minden tbc-s beteg
killing. De a mitologia tartja magat. Nemcsak
az<?rt tartjuk a tbc-t, ellentetben a rakkal egyetlen
NZCrv, a tiido bctegsegenek, mert a tbc leggyako-
ribb formaja a tiidotuberkulozis. Hanem azert,
nieit a tbc mitosza nem illik az agyvelore, a leg-
стбгс, a vcserc, a hosszu csoves csontokra es a test
mis r&zcirc, noha a tuberkulozis korokozo baci-
lusa azokban is megtclepedhet; ellenben nagyon
In j6l illik a tiidohoz hagyomanyosan kapcsolodo
k^pzctckrc, a legzesre es az eletre.
A tbc tchat atveszi azokat a tulajdonsagokat,
uinelyek az emberi test felso, spiritualis reszenek
Hcrvche, a tiidorc jellcmzoek, ellenben a rak elso-
21
sorban a test azon r&zcit tainadja meg, amelyek-
rol szegycnlosen beszeliink: a vastagbelet, a hugy-
holyagot, a vegbelct, a melleket, a mehnyakat, a
prosztatat, a hcreket. A daganat altalaban szegycll-
ni vale dolog, de az emberi test szervcinck hie-
rarchiajaban a tiidorak kevesbe szegyenlctes, mint
a vcgbelrak. A rak egyik daganattal nem jaro for-
maja pedig atvette a tbc egykori kizarolagos sze-
repet: a ponyvairodalomban ez lett az a romanti-
kus betegseg, amely ifju eletekbe gazol bcle.
(Erich Segal Love Story cimu konyvenck ifju hos-
noje fehdrvdrusegben hal meg - a rak tbc-rc em-
lekezteto „fcher” vdltozataban, amelyen azonban
nem lehct csonkito mutettel segiteni -, es nem
gyomor- vagy mellrakban.) A tiido betegsdge
metaforikusan a lelek betegsege. A rak, mivel
barhol tamadhat, a test betegsege.
A rak nem mond semmit a lelckrol, csak azt
tarja fel, hogy testiink, barmily sajnalatos is ez,
csak test es semmi egyeb.
Ezek az elkepzclcsck azert viragoznak, niert
szamunkra a tbc es a rak nem egyszeruen vegzetes
betegseg, lianem mindketto maga a halal. A Ni-
cholas Nickleby-Ъеп Dickens igy jellemzi a tbc-t:
„Е betegsegben oly kiilonoscn keveredik az diet es
a halal, hogy a halal felolti az diet izzo szincit, az
diet pedig a halal fako, aszott formait. Olyan be-
tegseg ez, amelyet az orvostudomany sohasem
gyogyitott mcg, a jomod sosem haritott el, s a
wc genyseg scin mentesitett tolc senkit.” (Devecsc-
iind (ullii [irzsebet forditasa.)
Kalk.i pedig czt irta Max Brodnak 1917 okt6-
l>< icbcn: „Arra a velemenyre jutottam, hogy a tu-
bcrkulo'zisnak az a formaja, amely engem kitiin-
lel, iiciii is betegseg, nem onallo nevet erdemlo
k<>r, li.incm esupan az altalanos halalcsira.” (Tan-
il< >1i 1 )c7sd forditasa.) A rak liasonlo gondolatokat
dbicszt. Georg Groddeck, akinek The Book of
the It (Л kiniondhatatlan konyve, 1927) cimu mu-
vdbcii a rakrdl kifcjtctt figyelemre melto gondo-
Ll.ii cldicvetitik Wilhelm Reich szavait, czt irja:
„Л r.ikkal kapcsolatos elmelkedesek koziil vele-
llldnyciii szerint mindosszc egyctlenegy tartja
ni.ig.it mdg nia is: az, hogy arakmeghatarozott fa-
zisokon at a lialaiba vezet. Pontosabban mindaz,
uiui nem vegzetes, nem is rak. Ebbol kovetkezik,
liogy nem latok remenyt arra, hogy uj modszert
l.ikilli.itn.mk a rak gyogyitasara... legfcljebb a
kukldlc, ugynevezett rakos eset gyogyitasara lehet
ii'iiidiiyiink...”
Л r/ik kczcleseben clert minden eddigi ered-
indny cllenerc sokan tovabbra is kiteszik Grod-
ile< к egycnlosegjelet: rak = halal. De a tbc-t ds a
mkot kdriilvcvo nietaforak rengeteget elamlnak
a li.il.ilrol alkotott elkepzclcsekrol es arrol, hogy
ez a fog.ilom milyen valtozasokon ment at a ti-
zciikilenccdik szazadtol (amikor a tbc volt a halal
Icggy.ikoribb oka) napjainkig (amikor a rak valt
» legrettegettebb betegsegge). A romantika uj mo-
22
23
don crtclmcztc a betegseget: a tbc-halal feloldot-
ta a test durva anyagisagat, halhatatlanna tettc a
szemelyiseget, kitagitotta a tudatot. Lehetove valt,
liogy a kepzclet esztetikus kontbsbe oltoztesse a
tbc-halalt. Thoreau, aki maga is tbc-s volt, igy ii
1852-ben: „А halal es a betegseg gyakran oly szep,
mint... a tiidobaj hektikus sugarzasa.” A rakot
senki sem tartja a tbc-liez hasonloan eszmenyi,
netan lirai lialalnak. A rak csak ritka es a mai na-
pig botranyos targya a kolteszetnek: es clkepzcl
hetetlennek tunik, hogy c betegseg esztetikussa
valjek.
I
Л I bi vs .1 rak legfeltunobb hasonlosaga, hogy
niindkriiot az indulatok betegsegenek tartjuk.
Al, i tbc eseteben a belso eges jele volt; a beteg
clenicsziodik a szenvedelyben, es ebben a szen-
vc*<l<-lyl>cn leloldodik a test. A szerelem jellemze-
Г' hasznalt tbc-metaforak joval megeldztek a
lomaniika korat. Ilyen metafora volt a „beteges”
vciclcni vagy a mindent „elemeszto” szenvedely.
A roin.nitikatoi kezdodoen azonban niegfordult
I k«’p, es a tbc a szerelem betegsegenek egyik val-
lo/alava lett. „Ha a leghalvanyabb remenyem is
Ininc a gyogyulasra (a tuberkulozisbol), ez a szen-
vcdcly olnc mcg” - irta szivszorito leveleben a
I'anny Brawnc-t tobbe soba viszont nem lato
Kcals 1820. novcnibcr l-en, Napolybol. Es mint
1 iwifeslicgy egyik szereploje mondja: „А beteg-
g Лк ;izott szcrelmi tevekenyseg, minden beteg-
• g clv.iltozott szerelem.” (Szollosy Klara fordi-
K^gcn ugy gondoltak, hogy a tbc oka a tulara-
Jo szenvedelyben keresendo, es igy a vakmero es
 t/eki cnibcrt tamadja meg, ma pedig sokan ugy
vHik, In>gy a rak a kielegitetlen szenvedelyek be-
tegsege, a szcxualisan elnyomott, gatlasokkal kiisz-
25
kodo, merev, haragra keptelen emberc. E ket, egv >r4HJ Brownoin, akkor kellett volna magamp
niasnak latszolag cllentmondo diagnosis azonba, '' r"'r,n ‘V .-nn.kor jo eg&zsegnek orvendtem, &
gyakorlatilag ugyanazt a gondolatot fogalmazza	's ‘geszscges ennek.
meg (ёз velemenyem szerint mindkettonek egy A ,b' ">i'‘’l<’!^jaban a bctegsdget altalaban
forman hitclt kell adnunk). Ugyanis mindkct ' ’’vd^ys irzelmek kfs&ik, s ezek valtjak ki a
pszichologizalo betcgs^gelmelet hangsulyozza аг -roh.imokat. De a szcnvedely eldbb-utobb el-
elet energiainak csokkeneset es visszaszorulasat. 'I'*1- iriirfny szcrtefoszlik. Bar a leggyakoribb
Ha megannyira a szcnvedely betcgsegekent un- '«vedely a szerclcm, polrtrkai £s moralis szen-
перекёк is a tbc-t, ugyanakkor az clfojtas beteg * 1,'‘|У,,‘ и t:,l',k,“k Pddat‘ Turgenyev A kuszo-
s^gdnck is tartottak. Gide Meztelen cirnu rege '"'n (1H6") ckllfi «#пуёпек vdg&i a folios, Insza-
nyenek fellegjaro hose azdrt kapja meg a tbc-t, ',W' n ^'“fizott ifju bolgar forradalmar raebred,
mert elfojtja szexrialitdsanak igazi term&zetct |,1’НУ	nem tdrhet baza Bulgariaba. Egy
(ebben a motivumban Gide-nck sajat eleterol al- vdr,“r' ^lodaban belebetegszik a vagyba & a
kotott velemdnyere ismerhetunk): es mikor Mi- fnit’nylekWgbc, tbc-t кар es meghal.
chel elfogadja az Eletet, hamarosan meg is gyo- A ^k •ntoldgiajdban altalaban az drzelmek tar-
gyul; ugyan forgatokonyv szerint Michelnck m ,A* rlfl’j,As:1 okozza a betegsdget. Az elkepzeles
rakban kellcne megbetegednie.	' optnmsHbb valtozataban az elfojtott vd-
Amikent ma tigy gondoljuk, hogy az elfoj-*УЛ ","1' у1₽Уак voltak: ma az er&zakos &-
tasdrt fizetendo ar a rak, regen a tbc £lt a k6ztn-»,,,,,’"'k dM^61 hissziik, hogy rakot okoz-
datban a frusztracio pusztito kovetkczmdnyekent. Iwt,,;,k- Л valtoz5s 11апУа figyelemre mdltd. Az a
A mai nemi felszabaditasrol sokan azt gondoljak, ‘«irpliinMih vagy, amely Inszarovot megolte,
hogy tavol tartja a rakot, a tudobetegnek tulaj l,,< »bz»iiusbcSl fakadt. Ma a drill az a szenvedely,
donkdppen ugyanezdrt javallottak gyogymod*’"^''61 "ЯУ gondoljuk, hogy rakot okoz, ha
gyanant a szerelmet. A galamb szdrnyai cimfi re-,,r'"	fel tdejeben. Ma mdr nincsenek
genyben az orvos azt javasolja Milly Theale-nek, '»-/.irovok. De vannak rakfobiSban szenvedo em-
hogy tbc-jet szerelmi kalanddal probalja mcggyd- Jrck- Norman Maller’ aki nemregibcn ki-
gyitani: es a lany akkor hal meg, mikor rdjon, ldr"trftc- |1ОЙУ ha meg nem к^к a felcseget
hogy kctszinfi udvarloja, Merton Densher titkotM-У C7',ltal megszabaduljon „a gyilkos drzelmek
jegyben jar baratnojevel, Kate Croyjal. Egy 182flKl""6li5t61”). ^kot kapott volna, amelybe „пё-
novembei-ёЬеп irott leveleben Keats igy kialt fel |,4,'У 6vcn bcllil bele ls llalt volna”- Ugyanez az
26	27
elkepzeles kapcsolodott egykor a tbc-hez, csak
hogy ez a mai sokkal alantasabb annal.
Azok a mai elmeletek, amelyck a rakot a szen-
vedely clfojtasahoz kapcsoljak, tobbnyire Wilhelm
Reich gondolataibol erednek. Reich a rakot olyan
betegsegnek tartotta, amely „az erzelmi rezignalt
sag kovetkezteben lep fel, es egyiitt jar a bioencr-
giak csokkenesevel, a remeny feladasaval”. Jelcn-
tos hatasti clmelctet a rakos Freud peldajaval il-
lusztralta. Reich szerint Freud betegsege akkoi
kezdodott, amikor ez a termeszetebol fakadoan
szenvedelyes ember, aki „igen boldogtalan hazas-
sagban elt”, atengedte magat a lemondasnak:
„Freud nagyon esendes, nyugodt, tisztesseges
csaladi eletet elt, de aliglia ketseges, hogy geni
talisan joreszt kielegitetlen maradt. Ezt bizonyitja
rezignaltsaga es rakja is. Freudnak mint egyennek,
le kellett mondania az eletrol. Mar elcte dclen Ic
kellett mondania szemelyes oromcirol es gyonyo-
rusegeirol... es ha a rakrol alkotott fclfogasoin
helytallo, az ember eloszor feladja a kuzdelmct,
visszavonul, es azutan osszezsugorodik.”
Tolsztoj Ivan Iljics halala cimu novellajaban
gyakran idezik a rak es a lemondas kozti kapcso-
lat peldajakdnt. Groddcck ugyanczt az elmelctct a
tbc-vel kapcsolatban fejti ki. Szerinte a tbc „a ha-
lal sovargasa. El kell pusztulnia a vagynak, el kell
pusztulnia a testi szerelem dimenzioi utani vagyo-
dasnak, amit a lelegzes szimbolizaL A vaggyal
egyiitt elpusztul a tiido... es elpusztul a test is”.
28
Ma .1 rak, a tizcnkilenccdik szazadban pedig a
llu lefr.is.ii mind a betegseg okai кбгё soroljak a
l< iiiund.ist. Es arra is ravilagitanak, hogy a beteg-
«•liirelialadtaval hogyan lesz a beteg egyrc re-
I. n.ill.ibba - Mimi es Camille azert halnak meg,
inCi I boklogito belenyugvassal megtagadjak a sze-
iihuci. Robert Louis Stevenson 1874-ben irott
• Iciiajzi esszejeben, a Szolgalat delen-Ъеп felsorol-
|U u'/okat az allomasokat, amelyeken at a beteg
„< azi cvitleniil mcgvalik az elet szenvedely etol”,
I liosszii regenyfejezetek foglalkoznak a tiidobe-
logck kerkedd lemondasaval. A Tamas bdtya kuny-
Mjii ban a kis Eva termeszetfeletti nyugalommal
lull meg, es uehany hettel a veg elott ezekkel a sza-
vukkal foidul atyjahoz: „Naprol napra fogy erom,
tudoni, hogy mennem kell.” A galamb szar-
tiyill ban iniudossze annyit tudunk meg Milly
I'licalc lialalanak koriilmenycirol, hogy „arcat a
Lil Icle ioiditotta”. A tbc-t mindig jellegzetcsen
pu-.s/iv lial.ilkdnt ds nemegyszer az ongyilkossag
egy valiaj.ikc-nt abrazoljak. Joyce A holtak cimu
iiovcll.i|.ib.in Michel Furey egesz ejjel a zuhogo
 idlicniill Grctta Conroy kertjeben, miclott a lany
njrdab.i vonul; a lany konyorog, hogy menjen
Imz.i, „de 6 azt felelte, nem akar tovabb elni”, es
egy liet inulva meghalt.
A llx-s beteget szenvedelyes embernek abra-
Zlllt.ik, azonban meg jellemzobb ra, hogy hiany-
zlk belolc az eletkedv, az eleterd. (Ugyanez az el-
kdpzelcs a kovetkezokepp jelenik meg ma: arra
29
az emberre mondjak, hogy rakra hajlamos, aki|»it uh|rktfv pszichologiai dekadencia es a ferto-
nem clegge erzeki, vagy nem adja ki diihet.jurk |i<,|ycgzctt szabadossag vadja alol. I’cllemczni
A konyorteleniil targyilagos mcgfigycld Inrebc, li Iu ii-ii vele az erzek iseget, a szenvedely jogos ko-
allo Goncourt fiverck ezckkcl a szavakkal irjak iit'liWl, de az clfojtas es a mcgtisztulas sziikse-
le baratjuknak, Murger-nek, a Scenes de la vie	is; liiszcn a betegseg magaban hordta,
Boheme (Jelenetek a bohemeletbol) szerzdjencklGilirit I onis Stevenson szavaval, „a lelek der-
tbc-jet: haldoklik, mert „hianyzik belole az ehii^qdti/g^t", de a fennkolt erzelmeket is. Azonban
akaras, melynck segitsegevel szembesiilhetne (Ik mct.ilora niindenekelott a tudatossag & a
szenvedessel”. Michel Furey „fmom lelku” fiulilkl koinplcxitas fontossagat hangsulyozta. Az
volt, mondja Gretta Conroy „koverkes, mags i ц4и /ц baiialissd, sot alantassa valt.
termetu”, ferfias es hirtclen feltekennye valo fer-
jenek. A tbc-t a sziiletett aldozatok betegsegekent
iinnepeltek, az erzekeny, passziv emberek beteg-
segekent, akik nem szeretik elegge az eletet ahlioz
hogy eletben maradjanak. (A preraffaelita muve-
szetben szinte alomkorosan sovargo holgyek csa-.
utaltak arra, ami Edward Munch aszott, beesett
szemu, tiidobajos noalakjaiban jelenik majd meg
vegleges formaban.) Bar a tbc okozta halal liang-
sulyozza az erzelmek tokeletes tisztasagat, a tbc s
kurtizan vissza-visszatero figuraja jelzi, hogy a tu-
berkulozis a beteget kepzeletben erotikussa is va-
razsolta.
Mint minden jol sikeriilt metafora, a tbc is eleg-
ge gazdag volt ahhoz, hogy ket egymasnak ellent-
mondo gondolatot hordozzon. Egyreszt az olyan
ember halalat abrazoltak vele, aki (peldaul eg)
gyerek) „mentes” az erotikatol: a metafora an-
gyali artatlansagot fejezett ki. Masreszt az erotiku:
vagyat is kifejeztek vele - felmentest adva a gyak-
30

Ugy tunik, a tbc mar a tizennyolcadik szazad ko-
zepen is romantikus betegsegnek szamitott. Oliver
Goldsmith videki eletrol szolo szatirajaban, a Bat-
raks a szerelem-Ъеп (1773) az elso fclvonas elso
jeleneteben Mr. Hardcastle esendesen zsortolodik
a felesegevel, hogy az mennyirc clkenyezteti elso
hazassagabol sziiletett csirkefogo fiat, Tony Lnmp-
kint:
„MRS. HARDCASTLE Talan ennek is en va-
gyok az oka? Az a szegeny fiu annyit beteges-
kedett, hogy nem valo semmirc. Elpusztulna az
iskolaban. Majd kesdbb, ha egy kisse megeroso-
dott, akkor talan javara valhat egy-ket ev latin.
MR. HARDCASTLE A latin es 6! Ordog es po-
kol 1 Csak a koesma meg az istall6: az az 6 iskola-
ja, ott erzi jol magat.
MRS. HARDCASTLE Ne bantsuk szegeny fiut,
azt hiszem, tigyse sokaig lesz mar koztiink. Aki ra-
nez, lathatja, hogy tiiddbajos.
MR. HARDCASTLE Hat ha a haj a tiidobaj jele,
akkor valoban az.
MRS. HARDCASTLE Olykor kohog is...
33
MR. HARDCASTLE Aniikor felrcnyeli a pa-
linkat.
MRS. HARDCASTLE Aggodom a tiidcjc niiatt.
MR. HARDCASTLE Hat meg en; kiilonosen,
ha ugy harsog, mint egy vadaszkiirt. (Ebben a pit—
lanatban Tony hatahnas kurjantdsa hallatszik a sztn-
filak mogott.) Eppen jon. Szegeny kis tiiddbeteg.”
A parbeszed jelzi, hogy a tbc-rol kialakult elk£p-
zelesek mennyire kozkeletuek voltak, hiszen
Mrs. Hardcastle kizarolag a korabcli elcgans Lon-
don kozhelyeit hasznalja, mivel chbc a vilagba va-
gyik, es Goldsmith darabjanak kozonsdget is ez
alkotta. Goldsmith feltetelezi, hogy .1 tbc mitosza
mar szeles korben ismert - hogy a tbc, furcsa mo-
don, a koszveny ellenteteve valt. Л sznobok, az
ujgazdagok, a tarsadalmi ranglctran felfek4 torek-
vok szemeben a tbc a kifinomultsag, a gycnged-
seg es az erzekenyseg egyik fokmeroje volt. A ti-
zennyolcadik szazadban felgyorsult (tarsadalmi es
foldrajzi) mozgas kovetkezteben tobbc mar nem
volt eleve adva az ertek es a rang; mindketto kii-
lon bizonyitasra szorult. Ilyen bizonyitekkent
szolgaltak az oltozkodes (a „divat”) es a betegseg
uj felfogasaban kialakult uj kepzetek. Az iiltozko-
des (a test kiilso burka), es a betegseg (a test belso
ornamentikaja) az emberi enhez valo uj viszony
kifejezojeve valt.
Shelley a tbc-t jol ismero beteg szanakozasaval
irja Keatsnek 1820. julius 27-i levcleben, hogy
34
„ugy hallom, kiilsodon tovabbra is meglatszik a
tiidobaj”. Es cz nemcsak jatek a szavakkal. A tii-
dobajt valoban kiilsosegnck, megjclenesi niodnak
tartottak, es ez a modorossag a tizenkilencedik
szazadban mindennapossa valt. Illetlcnseg volt
joizuen falatozni, es a beteges kiilso valt eleganssa.
„Chopin olyan korban kapta meg a tuberkulozist,
aniikor az egeszseg nem volt sikk - irja Camille
Saint-Saens 1913-ban. - A sapadtsag £s az aszott-
sag volt a divat; Belgiojoso hercegno oly sapadtan
setalgatott a bulvarokon_____mint maga a halal.”
Saint-Saens a lenyegre tapint, mikor egy muvesz,
Chopin nevehez a korszak legiinncpeltebb femme
Jata/e-janak uevet kapcsolja, aki sokat tett a tu-
berkulotikus kiilso nepszerusiteseert. A tbc jegyeit
magan viselo emberi test az arisztokratikus kiilso
modelljeve valt - abban a tortenelmi pillanatban,
aniikor az arisztokracia elvesztette a korabbi hatal-
mat, es a liatalom halvany visszfenyekent elt to-
vabb. („Az ember soha nem lehet eleg gazdag.
Az ember soha nem lehet eleg sovany” - mondta
egy alkalommal a windsori hercegno.) Val6ban,
a tbc romantizalasa az elso lathato jele annak a ha-
tarozottan modern folyamatnak, amit az egyen en-
keppe fetisizalasa jellemez. Es milielyt a tbc a fel-
sobbrenduseg es az clokelo szarmazas jelkepeve
valt, nyomban megnyeronek is tartottak. „Egy-
folytaban kohogok - irja Baskircsev Maria egyko-
ri igen nepszeru ,,№p/o-jaban, amelyet liuszon-
ndgy eves koraban bekovetkezett lialala titan ad-
35
tak ki, 1887-ben. - De csodak csodaja, ez nemhogy
clcsiifitana, inkabb a lankadtsag legkorcvcl vesz
koriil, ami nagyon jol all nckcni.” Ami korabban
arisztokrata femme fatale-ок es ambiciozus ifju mu-
veszek divatja volt, ebben az idoben vcgervenye-
sen bekeriilt a divat kellcktaraba. A huszadik sza-
zad noi divatja (a sovanysag kultuszaval) utolso
vedobastyaja azoknak a metaforaknak, amelyek a
tbc romantizalasaval alakultak ki a tizennyolca-
dik szazad vegen es a tizenkilencedik szazad elejen.
A „romantikus lialdoklas” irodalmi es erotikus
felfogasanak gyokerei a tuberkulozisba es meta-
forikus valtozataiba nyulnak vissza. A halaltusa
a betegseg lathat6 jegyeinek stilizalt leirasaban va-
lik romantikussa (pcldaul a gycngcseg lankadtsag-
kent jclenik meg), de a tenyleges halal szoba sem
keriil. Halovany, beesett mellu ifju liolgyck es
sapadt, angolkoros ferfiak versengtck cgymassal az
akkortajt szinte gyogyithatatlan, benito, minden-
keppen szornyu betegseg elojogaert. „Ifjukorom-
ban - irja Th£ophile Gautier - keptelcn voltam
tudomasul venni, hogy egy lirai kolto tobbet
nyomhat kilencvenkilenc fontnal.” (Figyeljiik
meg, hogy Gautier lirai koltokrol beszel, nyilvan-
valoan megbekelvc azzal a tennyel, hogy a regeny-
irok durvabb, sulyosabb anyagbol vannak for-
malva.) A sebezhetosegct, az atlagon feliili erze-
kenyseget szimbolizalo tbc-s kiilsd aprankent az
idealis no jellemzojeve valt - mikozben a tizen-
kilencedik szazad kozepenek es masodik felenek
36
kivalo ferfiai nieghiztak, ipari birodalmakat ala-
pitottak, rcgenyek szazait irtak, haboriiztak es
foldr&zckct raboltak ki.
Okkal tetelezhctnenk fel, hogy a tbc ilyen ro-
mantizalasa nem tobb a betegseg irodalmi atfor-
malasanal, es hogy legpusztitobb szakaszaban a
tbc-t bizonyara mindenki undoritonak tartotta -
akarcsak ma a rakot. Nem ketseges, hogy a ti-
zenkilencedik szazadban mindenki tudta, hogy a
tuberkulotikus betegnek rossz szagu a lehelete.
(Haldoklo baratjuk, Murgcr meglatogatasakor a
Goncourt fiverek megjegyzik, hogy „a szobaban
a rothado hus szaga terjengett”.) Ezzel szemben
minden jel arra mutat, hogy a tbc kultuszat nem
egyszeruen a romantikus koltok es opera-szoveg-
irok talaltak fel, hanem ez altalanos felfogas volt,
s a tbc-ben (fiatalon) elhunyt embert valoban min-
denki romantikus szemelyisegnek tartotta. Fel kell
tetelezniink, hogy e borzalmas betegseg valodi
termeszetenek nem sok kozc volt az tij kepzetek,
kiilonosen az individuality uj felfogasanak kiala-
kulasahoz. A tbc kapcsan alakult ki ugyanis az
individualis betegseg fogalma, es az az clkepzeles
is ekkor formalodott meg, hogy a halallal valo
szembenezes tudatosabba teszi az embert. A be-
tegseg koriil felgyiilemlett kepekbdl nott ki azutan
az individuum modern fogalma, ami a huszadik
szazadban igencsak agressziv es nem kevesbe nar-
cisztikus format oltott. A bctegs6g „erdekesse” va-
razsolta az embert, es a „romantikussag” fogalma-
37
nak lenyeget legeloszor eppen az „erdckesseg-
bcn” hataroztak nicg. (Schlegel A gorog kolteszet
tanulmdnyozdsdrdl [1795] cimu tanulmanyaban az
„erdekesseget” nevezi a modern - azaz a romanti-
kus - kolteszet eszmenyenek.) „А tokelctcs egcsz-
seg eszmenye - irja Novalis egy 1799-1800 korul
sziiletett torcdekben - csak tudomanyos szeinpont-
bol erdekes”; ami tenylcg erdekes, az a betegseg,
„ami az egyen kivaltsaga”. Azt, hogy a betegseg
mennyire erdekes jelenseg, legmereszebben es leg-
ellentmondasosabban Nietzsche fogalmazta meg
A natalom akardsa cimu muveben es mas irasaiban.
Bar Nietzsche ritkan nevezi neviikon a betegse-
geket, az egyeni gyengcseg es a kultura elfaradasa-
nak, dekadenciajanak kapcsolatarol sz616 hires
megallapitasai felhasznaljak ds ki is bdvitik a tbc-
vel kapcsolatos kozhelyeket.
A halal romantikus fclfogasaban a betegseg el-
szigeteli es egyben erdekesse is teszi a beteget.
„Sapadtnak latszom - mondta Byron a tiikorbe
nezve. - Szcretnek tiidobajban meghalni.” „De
miert?” - kerdezte vissza Byron tbc-s baratja,
Tom Moore, aki 1828 februarjaban Patrasban
meglatogatta a koltot. „Mert minden hblgy azt
mondana: Nezzetek, milyen erdekes a szegeny
Byron, ahogy haldoklik.” A romantika nem esu-
pan a kcgyetlenseg esztetikajaval, a betegben rejlo
szepseg felfedczesevel, amint hires konyveben Ma-
rio Praz kifejti, es meg csak nem is a korlatlan
egyeni szabadsag eszmenyevel ajandekozta meg
38
drzekcnysdgiinket. A romantika talan legjclcn-
toscbb ajandeka az „crdekesseg” niliilista es szenti-
mentalis felfogasa.
A szomorusdg „erdekcsse” varazsolta a betcgct; a
kifinomultsag es az erzekenyseg fokmerojeve valt.
Azaz a tehetetlensege. Stendhal Armance cimu re-
genyebcn az orvos megnyugtatja az aggodo anyat,
hogy fia, Octave nem tuberkulozisban szenved,
csupan „a korosztalyara es tarsadalmi helyzeterc
jellemzd elegedctlen es kritikus melankoliaban”.
A szomorusag es a tuberkulozis egymas szinoni-
mai lettek. Henri Amiel svajci fro, aki maga is tii-
dobeteg volt, igy ir 1852-ben Intim noplo-jaban:
„Hajszalfmom arnyekokkal erczctt, sziirkebe 61-
tozott egek, tavoli hegyek kozott kod szivarog;
remenytelen a termeszet, mindeniitt hullanak a le-
velck, mint az ifjusag elveszett illuzioi a gyogyit-
hatatlan fajdalom konnyei mogott... A fenyo, az
egyediili eloleny, zolden, sztoikus nyugalommal
all a mindent elborito tuberkulozis kozepen.”
De csak egy erzekeny alkat kepes ra, hogy at-
erezzen ckkora szomorusagot; kovetkezeskepp,
hogy tuberkulozist kapion. A tbc mitosza utolso
elotti allomas a mclankolia multba nyulo hosszu
tortencteben. A melankolia a negy testnedv tudo-
manyaban mindig a muvesz betegsege. A melan-
kolikus ember - illetve a tuberkulotikus beteg -
mindig felsobbrendu szemelyiseg volt: erzekeny,
39
krcativ, felrehtizodo leny. Keats es Shelley bizo-
nyara kegyetleniil szenvedett a betcgsegtol. De
Shelley azzal vigasztalta Kcatsct, hogy „a tiidobaj
kiilonos eloszerctettel viseltetik az olyan einberek
irant, akik oly nagyszeru verscket irnak, mint
Те...” A kozhclygondolkodasban annyira ero-
sen kapcsolodott ossze a tbc es a krcativitas, hogy
a szazad vegen egy kritikus a tbc fokozatos vissza-
szorulasat tette felelosse az irodalom cs muveszet
korabeli hanyatlasaert.
A tbc mitosza azonban nem csupan a krcativi-
tast igazolta. A bohemelet modelljeve valt meg
akkor is, ha ezt valaki nem a muvesz elhivatottsa-
gaval elte. A tbc-s beteg szamkivetctt volt, van-
dor, aki vegtelen koborlasban keresi az egeszseges
kornyezetet. A korai tizenkilencedik szazadtol
kczdve a tbc a nagyrdszt utazassal eltelo elet es a
szamuzetes uj indokava valt. (Azelott sem az uta-
zas, sem a szanatoriumi clkiilomtes nem tartozott
a tbc gyogymodjai kozc.) Mindig voltak olyan
hclyek, amelyek kiilonosen megfelcldnck lat-
szottak a tbc-s betegek szamara: a tizenkilencedik
szazad elso feleben Italia; majd a foldkdzi-tcngcri,
es csendes-oceani szigetek; a huszadik szazadban
pedig a hegyvidek es a sivatag - esupa olyan taj,
aiucly mar onmagaban is roinantikusnak szamft.
Kcatsnek azt javasoltak orvosai, hogy utazzek R.6-
niaba; Chopin a Foldkdzi-tcnger nyugati szige-
tcivcl probalkozott; Robert Louis Stevenson a
< scndes-oceaniszamuzetest valasztotta; D. H. Lajv-
40
rence bebarangolta a fel foldgolyot. A romantika
a betegsegct a scmmittcvcsjiriigycvd tetters fel-
mcntette az cmbert polgari kotelczettsegei alol,
hogy csak a muveszetnek elhessen. Igy az ember
visszavonulhatott a vilagtol anelkiil, hogy vallal-
nia kellett volna e dontes felelossegenek sulyat -
errol szol A vardzshegy. Az ifju. Hans Castorp ta-
nulmanyainak befejezese utan, meg mielott mun-
kaba allna egy hamburgi hajoepito vallalatnal, ha-
rom hetre meglatogatja tiidobeteg unokafiveret
a davosi szanatoriumban. Kozvctleniil azelott,
hogy Hans „lemenne” a hcgyrol, az orvos foltot
fedez fel tiidejen, es Hans Castorp az elkovetke-
zo het evet a hegyen tolti.
Azaltal, hogy a tbc mitosza szarntalan, a tarsa-
dalomra potencialisan veszelyes vagyat megfo-
galmazott, es a kulturalis rajongas targyava val-
toztatta oket, majd ketszaz evvel sikeriilt tulelnie
a cafolhatatlan emberi tudast es az egyre szaporo-
do orvosi ismeretanyagot. Bar a mult szazad ma-
sodik felebcn jelcntkeztek a romantikus betegseg-
kultusz elutasitasanak tiinetei, a tbc egeszen a sza-
zad vegdig megtartotta, sdt meg szazadunkba is
atmentette romantikus jcllegzetessegeinek - mint
aniilyen a felsobbrendu jellem, a tctszoleges 1огё-
kenyseg - nagy reszet. O’Neill Utazds az ejszakd-
ba cimu dramajaban a tbc meg mindig a fiatal
muvesz betegsege. Kafka levelei valosagos tarha-
zat nyujtjak a tuberkulozis jelenteserol valo el-
melkedeseknek, akarcsak A vardzshegy, amely
41
1924-ben, Kafka halalanak eveben jelent meg.
A vardzshegy ironiaja joreszt Hans Castorpot, a
kozonyos varosi polgart veszi ceiba, aki mcgkapja
a muv&zbetegseget, a tbc-t. Es ez nem veletlen,
hiszen Thomas Mann regenye a tbc mitoszanak
kesei, ontudatos crtclmczdse. Am ez a regeny sem
kepes megkeriilni a mitoszt: a polgar lelket a tbc
valoban kifinomitja. A tbc-halal tovabbra is ti-
tokzatos £s (nemegyszer) epuletes teny maradt,
egeszen addig, mig Nyugat-Europaban es Eszak-
Amcrikaban tobbe mar senki nem pusztul el tole.
Annak ellenere, hogy 1900 utan a megjavult koz-
cg£szs6giigyi viszonyok hatasara a fcrtoz&ck sza-
ma jclcntoscn csokkent, a betegek kozt a halalozas
aranya tovabbra is magas maradt; a mitosz hatal-
indt csak akkor sikcriilt megtorni, amikor 1944-
bcn a streptomycin felfedezesevel es 1952-ben az
izonicid alkalmazasanak bevezetesevel kialakult a
kczcles tokdctcs modszere.
I la mcg ezck utan is hihetetlennek ttinik, hogy
niikeiit forinalodhatott at ilyen lehetetlen modon
ez a szornyu betegseg, eleg, ha vegiggondoljuk
s.ijat korunk hasonlo torzitasait, amelyek abbol a
kenyszcrbol sziiletnek, hogy eniinkrol romantikus
kepet tarjunk a vilag ele. Tcrindszctcscn a torzitas
t.ii gya nem a rak - ezt a betegsegct eddig meg sen-
kinek sem sikeriilt dicsfennyel oveznie (bar a rak
tobb olyan mctaforikus szerepet fclvett, amit a ti-
•zeiikilenccdik szazadban a tbc toltott be). A hu-
sz.idik szazadban az elmebaj lett az a visszataszito
42
es szivszaggato betegseg, amely az atlagon feliili
erzekenyseg mutatoja, a „niely” erzelmck es a
„kritikai” elegcdctlcnseg kifejezoje.
A tuberkulozishoz es az clmebetegseghez kap-
csolodo elkepzel&eknek sok kozos vonasuk van.
Mindket betegseg a szabadsag korlatozasaval jar.
A beteget „szanatoriumba” kiildik (ezzel a szoval
illetjiik a tiidoklinikat, es leggyakrabban ezzel ir-
juk koriil a bolondokliazat). Az eltavolitott beteg
a vilagnak egy sajatosan szabalyozott vdltozataba
lep be. Az elmebaj, akarcsak a tbc, egyfajta szam-
iizetds. A tudatban lezajlo utazas metaforaja a tbc
romantikus egeszsegkereso vandorlaskepenek ki-
terjesztese. A gyogyulashoz a beteget ki kell
cmelni mcgszokott napi tcvckcnyscgcbol. Nem
veletlen, bogy a pozitiv elojelu, rendkiviili pszi-
chikai elmenyt - akar kabitoszer, akar pszichoti-
kus allapot hozza letre - trip-nek, utazasnak ne-
vezziik.
Az a metaforahalmaz, amely korabban a tbc-hez
kapcsolodott, a huszadik szazadban ket betegseg
kozott oszlik meg. A tbc nehany jellegzetesscget
az elmebaj orokli: a beteg zaklatott, nyughatatlan,
& szelsoseges erzelmek feszitik, amellctt tulsagosan
erzekeny az alantas mindennapi elct borzalmai-
nak elvisclesehez. A tbc mas jegyeit - a romanti-
zalhatatlan szenvedeseket - a rak orokli. Ma mar
nem a tbc, hanem az elmebaj hordozza a let mely
atelhetoscgenek vilagi mitoszat. A romantika cl-
kepzclese szerint a betegseg kitagitja a tudatot.
43
ligykor cz a betegseg a tbc volt; ma az elmebajrol
hissziik azt, hogy kepcs a tudatot az onkfvulcttcl
li.itaros megvilagosodas allapotaba hozni. Az orii-
let romantizalasa a legszemleletesebben tiikrozi az
irracionalis es kegyctlcn (spontan) viselkedes (sze-
rep) korunkban megnovekedett tekintelyet. Egy-
kor c szcnvcdelycsscg elfojtasat hittek a tbc oko-
zojanak, es ma ezt tartjuk a rak okanak.
Thomas Mann Halal Velenceben cimu novellaja-
ban a szcnvedely rombolja szet azokat az ertekc-
ket, amelyek Gustav von Aschenbacliot kivetcles
emberre tcszik: tudatat, gatlasait, finnyassagat. Es
a betegseg meg tovabb zsugoritja liosunkct. A tor-
tenet vegen Aschcnbach nem tobb, mint a kolera
egyik aldozata: vegso bunhddeskent mcg kell
adnia magat a Velenceben oly sok embert sujto
betegsegnek. Amikor A vardzsliegy-ben fclfedc-
zik Hans Castrop tiidobajat, ez az atlag foie emeli
ot. A betegseg egyenisegge varazsolja Hansot,
intelligcnscbbe, mint eldttc valaha is volt. Az egyik
tortdnetben a betegseg (a kolera) a titkolt szerclcm
biintetese; a masikban a betegseg (a tbc) ugyan-
ennek jutalma. A kolera kepviseli a sorsszeruseget,
ami visszamenoleg is megfosztja a szemelyiseget
kom plexit asatol, es bcleolvasztja a fertozott kor-
nyczetbc. A tuberkulozis ellenben hangsulyozza
az egyeni vonasokat, es a szemelyiseget kicmcli a
kornyezetbol.
Ami a tbc-t egykor oly „erdekesse” - vagy,
ahogy altalaban mondtak, romantikussa - tette,
egyben atokka cs kiilonlcges felclmek forrasava is
avatta. A mult szamottevo fertozo betegsegei
45
(a bub6pestis, a tifusz, a kolera) az embert a fer-
tozott kozosseg tagjakent tamadtak meg. A tbc-t
ellenben olyan betegsegnek tartottak, amely a be-
teget elvalasztja a kozossegtol. Akarhanyan be-
tegedtek is meg benne, a tbc-t — akarcsak ma a ra-
kot - az egyen titokzatos betegsegenek tartottak,
halalos nyilvesszonek, amely barkibe belefurod-
hat, es amely egyenenkent valasztja ki aldozatait.
Altalanosan elterjedt gyakorlat volt, hogy a
tbc-ben elhunytak ruhait es egyeb hasznalati esz-
kozeit elegettek - ugyanugy, mint a kolera aldo-
zatainak eseteben. „Azok a kegyetlen olaszok mar
csaknem vegcztek szornyu munkajukkal - irja
Romabol Keats kfserotarsa, Joseph Severn 1821.
marcius 6-an, ket licttcl azutan, bogy Keats meg-
halt a Piazza di Spagnan levo apro szobaban. - El-
egettek az osszcs butort, most eppen a falat vakar-
jak, uj ablakokat csinalnak, uj ajtot, meg uj pad-
lot is.” A tbc azonban nem csupan fertozeskent
volt felelmctes, mint a kolera, lianem latszolag
ertheretlen es megncvczlictetlcn csaladi orokseg-
kent is. Es az cinberek hiltek is benne, hogy a tbc
orokolhcto (gondoljunk csak a Keats, Bronte,
Emerson, Thoreau cs Trollope csaladokban visz-
sza-visszajaro betcgsegre), de ugyanakkor azt is
elhittek, hogy a kor val.imi egyenit tar fel a beteg
szemelyerol. Hasonlo modon tudomasul vesszuk
azt a t£nyt, hogy leteznek a rakra az atlagnal haj-
lamosabb csaladok, es liogy a rak valoszinuleg
oroklodik, ugyanakkor clfogadjuk azt is, hogy a
46
rak celtudatosan, biinteteskeppen tamadja meg az
cmbcrt. Egyetlen kolcraban vagy tifuszban meg-
betegedo ember sem kerdezi: „Miert eppen en?”
De sokan felteszik ezt a kerdest, amikor megtud-
jak, hogy rakjuk van, es a kerdes tulajdonkeppen
azt jclenti: ,,Ez nem igazsag.”
Barmennyire a szegeny es cgeszscgtclcn kor-
nyezetet tettek felclosse a tuberkulozisert, megis
azt tartottak, hogy csak bizonyos lelki alkatu em-
ber kapja meg a betegseget. Orvosok es laikusok
egyarant hittek a tbc-re hajlamos karakter leteze-
seben - mint ahogy ma a rakra hajlamos ember
mitosza sem csak a babona berkeibe zart hiedc-
lem, hanem a legkorszerubb orvosi gondolkodas-
ban is elofordul, az erzeketlen, gatlasokkal kiizdo,
erzelmeit elfojto embert tartjuk rakra hajlamos-
nak, szemben a tizenkilencedik szazaddal, mikor
a szenvedelyes, de erzelmeit elfojto, tbe-erzekeny
ember kepc kisertett.
A tizenkilencedik szazad masik istencsapasanak
tartott betegsege, a szifilisz legalabb nem volt ti-
tokzatos. Lehetett ra szamitani, hogy az, akinck
betegseghordozoval van nemi kapcsolata, elkapja
a bajt. Ezert a szifiliszhcz kapcsolodo, buntudat-
tal atszott szexualis fertorol kialakult elkepzelesek
kozott nem volt helye a betegsegre fogekony sze-
melyiseg kepenek, mint egykor a tbc, ma pedig
a rak eseteben. A szifilitikus szemelyiseg olyan
ember, aki mar megkapta a betegseget (peldaul
Osvald, Ibsen Kisertetek cimu darabjaban, vagy
47
Adrian Levcrkiihn, a Doktor Faustus-ban), es nem
olyan, aki hajlamos ra. Istcn ostoranak szcrepebcn
a szifilisz moralis iteletct hordozott (a mertektclen
szexualitasr61 es a prostituciorol), pszichologiai
itelctet azonban nem. A tbc, amely oly titokzatos
volt egykor, mint ma a rak, melyebb, moralis es
pszichologiai itelctet mond a beteg felett.
Az antikvitasban a betegsegct legtobbszor isten
biintetesenck tartottak. Az itclet vagy egy egesz
kozosseget sujtott (pcldaul a pestis az Ilidsz clso
konyveben, amit Apollon bocsat az achajokra,
hogy megbiintesse oket, amiert Agamemnon
megszoktettc Khiirszesz leanyat; vagy a pestis az
Oidipusz kirdly-Ьап, amely a bunos kiralyi sarj
fertozo jelcnletc miatt sujtja Thebat); vagy egyet-
len szemdyt (gondoljunk a Philoktetesz laban buz-
16 sebre). Azt a ket betegsegct - a tbc-t es a ra-
kot —, amclyek a modern fantaziat foglalkoztat-
jak, az onmagunk fclctti itelkczcsnek, onmagunk
elarulasanak tartjuk.
Tudatunk arulja el testiinket. „Olykor az az er-
zesem, mintha agy es tiido osszebcszelt volna a
hatam mogott” - irja tbc-jerol Kafka Max Brod-
nak 1917 szeptembereben. (Tandori Dezso for-
ditasa.) Vagy testiink hagyja eserben erzclmcili-
ke t, mint Thomas Mann kesei novcllajaban,
A megtevesztett-ben, melynek oregedo hosnoje
fiatalos hevvel beleszcret egy ifjuba, es gyogyit-
48
hatatlan rakjanak tiinetet, a verzekcnyseget menst-
ruacioja visszaterescnek tartja. Ugy hissziik, a
test hutlensegenck sajatos logikaja van. Freud
„gyonyoru volt... amikor beszelt - emlekezik
Wilhelm Reich. - Es a betegseg cppcn itt, a sza-
jaban tamadta meg. Ezert kezdett erdekelni en-
gem a rak”. Ez az erdeklodes vezctte Reichet cl-
melete kidolgozasahoz, amely osszefuggest te-
telez fel a halalos betegseg es aldozatanak jellemc
kozott.
A betegseg regi clmeletet a beteg jelleme csak
attol fogva erdekelte, hogy a betegseg fellepett.
Mint minden kielczett helyzet, a rettegett beteg-
seg is felszinre hozza az ember legszebb €s leg-
esufabb tulajdonsagait. A jarvanyokrol szolo bc-
szamolok altalaban azt irjak le, hogy a kor mikepp
rombolja szet az ember jellemet. Minel kevesbe
tetelczi fel a kronikas, hogy a betegseg a bunein-
kert valo bunhodcs, annal valoszinubb, hogy be-
szamoloja a betegseg tcrjcd&evcl lathatova valo
moralis ertekveszt&erol fog szolni. Meg ha a be-
tegseget nem is tartjuk a kozosseg fclett mondott
iteletnek, utolag mindig elkeriilhctctleniil azza va-
lik, hiszen kerlelhetetleniil mcginditja az erkolcs
& a viselkedesmodok pusztulasat. Thukiidid&z cl-
bcszeli, hogy Atlienban i. e. 530-ban kitort pestis
mikent sziilt fejetlenseget es torvenytelensegct
(„a pillanat hatalma a tisztesseg es meltosag helyere
lepett”), es mikdnt rombolta szet magat a nyelvet.
Boccaccio Dekameron-janzk elso oldalai pedig
49
arrol szolnak, milyen elitelendo modon viselkcd-
tck Firenze lakosai az 1348-as nagy pcstisjarvany
idejen.
A minden liuscgct 6 s minden szerelmet meg-
ronto jarvanyok megveto leirasaval szemben, a
modern betegsegek bemutatasa - ahol az itelct
inkabb az egyent, mint a kozosseget stijtja - lat-
szolag teljesen figyelmen kiviil hagyja azt, hogy a
legtobb ember milyen szerencsetleniil fogadja ha-
lalos betegsegenek hiret. A vegzetes betegseget
mindig is az emberi jellem vegso probajanak tar-
tottak, de a tizenkilencedik szazad nem vette jo
neven, ha barki is megbukott a vizsgan. Az erenyes
ember a halal kozeledtevel csak meg erenyesebbe
valik. Igy jclenik mcg a tbc-halal az irodalomban,
es utjan a tbc megrogzott atszellemitese 6s remse-
geinck szentimentalizalasa kiseri. A tuberkulozis
megvalto halalt jelentett az elbukottnak, peldaul
Fantine-nak, a Nyomorultak fiatal prostitualtjanak
es onfelaldozo halalat az erenyeseknek, peldaul
Selma Lagerlof A halal kocsisa cimu regenye hos-
nojenek. A haldoklas pillanataiban meg a leg-
erenyesebbek is uj erkolcsi magassagokra szok-
nek. A Tamas bdtya kniiyh6jd-ban a kis Eva elete
utolso napjaiban arra biztatja apjat, hogy valjek
igazi keresztennye, es szabaditsa fel rabszolgait.
A galamb szdmyai-Ъап, miutan Milly Theale meg-
tudja, hogy udvarloja erdekbol akart hazassagot
kotni vele, vcgrcndeleteben rahagyja a vagyonat,
es igy hal meg. A Dombey es fid-Ъап : „Valamely
50
rejtctt okbol - mellyel maga sem volt egeszen
tisztaban - (Paul) szerctete notton-nott j6forman
minden & mindenki irant Blimber doktor liaza
taja koriil.” (Fodor Jozsef forditasa.)
A kevesbe szentimentalisra formalt figuraknal
a betegseg alkalmat ad arra, hogy eletiikben egy-
szer josagosan viselkedjenek. Vagy a betegseg
szornyu tenye legalabb lehetove teszi, hogy az em-
ber felismerje egesz «fleteben elkovetett hibait es
onamitasat. A hazugsagok, amelyek Ivan Iljics
hosszu halaltusajat kiserik - mivcl rakjat sem fele-
segenek, sem gyermckeinek nem emliti fel-
fedik cletenek minden hazugsagat; es csak haldok-
lasaban nez szembe eloszor az igazsaggal. Ku-
roszava 1952-ben kesziilt filmjeben, az Ikiru-ban a
hatvaneves hivatalnok, miutan tudomast szerez
halalos gyomorrakjarol, otthagyja allasat, es a
kiilvaros erdeket kepviselve felveszi a harcot azzal
a hatalommal, amelyet addig szolgalt. Hatralevo
egy eveben Vatanabe szeretnc letrehozni valami
ertekeset, szeretne megvaltani kozepszcru eletet.

6
Az Ilidsz-Ъап ds az Odiisszeid-ban a betegseg ter-
mdszetfeletti erok biintctesekent, ordogi megszal-
lottsagkent, a termeszet torvenyei mukoddsenck
credmdnyckcnt jelenik meg. A gorogok a bcteg-
sdget vagy indokolatlannak, vagy megerdemeltnek
tartottak (valamilyen egyeni hibaert vagy kozos
bunert, illetve az osok vetkeiert). A keresztdnyseg
kibontakozasa minden teriileten, igy a betegseg
felfogasaban is uj moralt liozott; szorosabb kap-
csolat kezdctt kialakulni betegseg es „aldozata”
kozt. A betegsegnek biintetesjellegu felfogasa
sziilte azt az clkepzelest, bogy a betcgsdg kiilonos-
kepp helyenvalo ds igazsagos biintetds lehet.
Cressida lepraja Henryson Cressida testanientuma
cimu muveben vagy Madame de Merteuil liim-
loje a Veszedebv.es visz<myok-ban felfedi egy gyo-
nyoru hazudozo valodi arcat - az illeto akarata
cllenere.
Azt a hagyomanyos elmeletet, bogy a betegseg
ugy van a beteg ember jellemere szabva, mint az
itelet a bunozore, a tizenkilencedik szazadban uj
elkepzelds valtotta fel: az, hogy a betegseg kife-
jezi a beteg jellemet; hogy a betegseg az akarat-
bol fakad. „Az akarat organikus testkent tarja
53
clenk magat - irja Schopenhauer es a betegseg
annak a jcle, hogy maga az akarat beteg.” A gy6-
gyulas az egeszseges akaraton mulik, amely akar
„diktatori crdszakkal is bckebelezhcti a beteg aka-
rat lazado eroit”. Egy emberoltovel korabban
Bichat, a neves orvosdoktor hasonlo kepet hasz-
nal, amikor az egeszseget a „szervek hallgatasa-
nak”, a betegseget pedig „lazadasuknak” nevezi.
A betegseg a test altal megszolalo akarat, a tudat
dramatizalasanak nyelve: az onkifejezds eszkoze.
Groddeck azt irja, hogy a betegseg „szimbolum,
a belso folyamatok jele, drama a Kimondhatat-
lan rendezeseben___”.
A kiegyensulyozott szemelyiseg regebbi ideal-
jaban a kifejezokepesseg korlatozott volt. A visel-
kedest az hatarozza meg, hogy az ember mennyire
kepes tulzasokra. Kant a rak kepeben tulajdonkep-
pen a tularado erzelmek metaforajat talalja meg.
„А szenvedely a tiszta gyakorlati £sz gyakran gyo-
gyithatatlan rakja - irja az Antropologid-Ъап 1798-
ban. - A szenvedely sokfele gonoszsaggal terhes
balsorsu kedelyallapot” - teszi hozza, felelcvenitve
a rak & a terhesseg osi metaforikus osszefugg&et.
Amikor Kant a szenvedelyt, azaz a felfokozott er-
zelmcket a rakhoz hasonlitja, termdszetesen a be-
tegseg hagyomanyos felfogasat es a szenvedely
romantika elotti ertelmcz6sct alkalmazza. A fek-
telen erzelmek azonban hamarosan ertekesebbe
valtak. „Nines meg egy ember a vilagon, aki
54
Emile-nel kcvesb6 tudna elrejteni erzelmeit” -
mondja Rousseau, boknak szanva kijelenteset.
Mihclyt a tularado erzelmeket ertekesnek tart-
juk, nem kell tobbe hozzajuk kotni valamely bor-
zalmas betegseg nev6t, bogy lejarassuk oket. El-
lenkezoleg, a betegseg ezen erzelmek hordozojava
lesz. A tbc az a betegseg, amely felszinre hozza a
heves vagyakozast, 6s minden htizodozasunk el-
lenere kimondja azt, amit egyebkent nem szive-
sen fediink fel. Az ellentet tobbe mar nem a mer-
sekelt 6s a szertelen drzelmek kozott fesziil, ha-
nem a rcjtettek es a felszinre kerulok kozott. A be-
tegseg olyan vagyakat fed fel, amelyekrol a beteg
valoszinulcg nem is tudott. Meg kell fejteniink a
betegseg - es a beteg - rejtett lenyeget. Es igy e
rejtett szenvedelyek a tovabbiakban a betegseg
okozoiva valnak. „Aki vagyik, de nem cselekszik,
pestist idez” - irja kihivoan Blake A poked koz-
tnonddsai-ban.
A korai romantika a mindenki masenal heve-
sebb vagyakozasban 6s a vagyakozas utani vagya-
kozasban kereste a felsobbrenduseget. Es ugy hit-
tek, bogy ha az az ember, aki nines tudataban az
dletero 6s a tokeletes spontaneitas jelentosegenek,
eszmenyi varomanyosa a tbc-nek. Korunk ro-
mantikaja homlokegyenest cllcnkczo fcltetelezes-
bol indul ki - abbol, hogy csak masok vagyodhat-
nak valamire, az egyen vagyai (a tortenetek jel-
lemzo mddon clso szemelyben irodnak) gyengek,
esetleg nem is leteznek. A modern ertelemben vett
55
romantikus en clofutarait a tizenkilencedik szazadi
orosz rcgenyekben fcdezlietjiik fel (Pecsorin, Ler-
montov Koruiik hose cirnu regenyeben; Sztav-
rogin az Ordogok-ben); de ezek mcgiscsak ho-
sok - nyugtalan, megkeseredett, onpusztito, ёг-
zelemszegёnysёgйk miatt gyotrodo emberek.
(A^g mogorva, joforman sz6thullo utodaik is,
Roquentin, Sartre Az uudor cimu regёnyёben,
vagy Mersault, Camus KSzony-eben, ёггеИепй!
allnak ёrzelelnszegёnysёgйk clott.) Az amerikai
regёnyirodalonlban ma uralkodo passziv, szeretet
пё1кйН antihos a mindennapok unalmabol es az
at nem erzett szeretetlet^gbol van osszegyurva;
nem 6npusztit6, lianem ovatos; nem rosszkedvu,
nem vidam ёз nem durva, egyszeruen csak szet-
sz6rt. Korunk mitologiajaban б a rak eszmenyi
varomanyosa.
Tan kevesbe tunik moralizalonak, ha a betegsёget
nem az objektiv emberi moralra szabott biintct6s-
nek tekintjiik, hanem az emberi benso kifejezo-
dёsёt latjuk benne. De ra kell jonniink, hogy ez a
nczet szhrten moralizal, tan meg az е1бгбпё1 is
inkabb, 6s а Ьип1^ёз motivuinat is magan vi-
seli. A modern betegsёgek (гё^еЬЬеп a tbc, ma a
rak) mar nem esupan a jellem kifejezoi, mint a
romantikaban; az elmelet kiboviilt, ёз azt allitja,
hogy a jellem valt a betegsёg okozojava, mert nem
talalt maganak mas megnyilatkozasi format.
56
A szenvedely behatol a testbe, a legbensobb sej-
tekct is szetbomlasztja es clsorvasztja.
„А beteg ember maga teremti betegseget - ir-
ja Groddeck -,6 a betegseg okozoja, ne is keres-
siink masikat.” A „kiilso korokozok” listajan elso
helyen szerepelnek a „bacilusok”, majd ezeket ko-
veti a „megfazas, a tulzott eves es ivas, a munka
& az egyeb tenyezok”. Groddeck szerint az orvo-
sok „azert nem veszik ceiba a valodi, belso kor-
okozokat, ds azert szallnak szembe szivesebben a
kiilso okokkal (a megelozo vedekezes, a fertotle-
nites stb. eszkozeivel)”, mert „egyikiink sem nez
szivesen magaba”. Karl Menningcr ujabb keletu
mcgfogalmazasaban: „А betegseg okozoja rdsz-
ben valoban a kiilvilagban keresendo, am na-
gyobbrdszt a betegnek kornyezetehez es sajat ma-
gahoz valo viszonyaban rejlik..Az ilyen osto-
ba es veszelyes clmelctek a megbetegedes felelos-
segenek siilyat a betegre haritjak, es nemesak meg-
neliezitik, hogy a beteg attekintse a lehetsdges or-
vosi beavatkozasok skalajat, hanern eppen ez&t
cl is riasztjak a beteget a beavatkozastol. Azt tart-
jak, hogy a gyogyulas elsosorban azon mulik,
dl-e meg a beteg amugy is fajdalmas probaknak
alavetett es elgyengiilt onszeretctc. Katherine
Mansfield igy ir №p/d-jaban 1923-ban, egy evvcl
halala elott: „Nehez nap_____ borzalmas fajdal-
mak stb., es gyengeseg. Tehetetlen voltam. Nem-
esak fizikai gyengeseget ereztem. Elobb a lelkemet
kell Hieggyogyitanoni, es akkor majd rendbe jo-
57
vok... Es ezt egycdiil kell mcgtcnncm, meghozza
azonnal. Alapjaban veve czert nem javul az alla-
potom. Nines uralmam a tudatom felett.”
Mansfield nem egyszeruen a „lelket” teszi fc-
lelosse betegsegeert, hanem arra gondol, bogy
csak akkor van esely remenyteleniil elorehaladott
allapotban levo tiidobajanak gyogyulasara, ha
elobb 6 meg tudja gyogyitani a „lelket”.
A tbc- es a mai rak-mitosz egyarant azt allitja,
hogy az ember felelos a betegsegeert. De a rak
keptaraban sokkal erosebb a bunhodes motivuma.
A romantikaban a jellem es betegseg kapcsolatat
megitelo ertekrendszer nemikepp dicsfennyel ove-
zi azt a betegseget, amely a kozfelfogas szerint a
tularado szenvedelybol fakad. De tobbnyire csak
szegyen kapcsolodik ahhoz a betegseghez, amely
hitiink szerint az erzelmek elfojtasabol ered. Ez a
gyalazat visszhangzik Groddeck, Reich es a ha-
tasuk ala keriilt irok mondataiban. Azzal, hogy a
rakot a kifejezeskeptelenseg betegsegenek tartjuk,
cliteljuk a beteget: velemenyunk kifejez ugyan
egyiitterzest, de egyuttal megvetest is. Auden
1930-ban irt verseben Miss Gee „szerelmesparok
mcllett felrefordulva haladt”. A vers igy folytato-
dik:
S leterdelt az oldalliajoban,
a terdere ereszkedett:
,,(5, ne vigy a kisertesbe,
fs engedd, hogy jo lany legyek.”
58
S elhagytdk a napok, az ejek,
mint viz a hajo Jalait;
Miss Gee a doktorhoz hajtott
begombolkozva nyakig.
Miss Gee a doktorhoz hajtott,
a rendeld csengoje szol -
„Valatnifdj bennem, doktor ur,
es nem erzem magamat jol.”
Doktor Thomas vizsgdlni kezdte,
aztdn vizsgdlta kicsit tovdbb,
is lassan a vizcsaphoz lepett:
„Mondja... miert nemjott hamardbh?”
Doktor Thomas a vacsora niellett,
mig neje a cseledre vdrt,
csak gyurta a kenyirgolyokat;
„De kiilonos dolog a rdk!
Hogy mitol van, nem tudja senki,
aki tudja, az tetteti csak,
mint valami bujkalo gyilkos,
csak les rad, is egyszer lecsap.
A magtalan nok nyavalydja,
meg a nyugdijas ferfiake ;
a ter emt о tiiz, a lefojtott,
taldn tgy tor utat kifele.”
(Gergely Agnes forditdsa.)
A tuberkulozisban szenvedo beteg meg lehetett
szainkivctctt, kallodo ember is. A rakos ember
kepe sokkal egyszerfibb: lenezziik, mert elveszi-
tette az clet jatszmajat. blap61con, Ulysses S.
Grant, Robert A. Taft es Hubert Humphrey rak-
jat politikai veresegiik eredmc'nyekent es bees-
vagyuk hanyatlasanak jelekent tartjuk szamon.
A vesztesnek a legnagyobb rosszindulattal sem
nevezheto eletiikon vcgighiizodo osztonos le-
mondasukdrt bunhodtek ily hatborzongato ha-
lallal. (Kevesen cmlckcznck arra, hogy Rimbaud
is rakban halt meg.) Ellcnben az a betegseg, amely
Keats, Poe, Csehov, Simone Weil, Emily Bronte
es Jean Vigo eletet oltotta ki, legalabb annyira je-
lentette a megdicsoiilest, mint a bukas bcteljesii-
l&et.
7
A koztudatban a rak, szcmbcn a tuberkulozissal,
nem a romantikus jellem betegsege. Talan azert
van ez igy, mert a romantikusnak nem nevezheto
depresszio lepett a m clankoi ia romantikus kepe-
nek helyebc. „А melank61ia gorcsos fesziiltsege -
irja Poe - orokre elvalaszthatatlan a szep tokeletes-
segtol.” A depresszio a bajaitol (elenksegetol es
fesziiltsegctol) megfosztott rnelankolia.
Egyre nagyobb tere van az olyan kutatasnak es
szakirodalomnak, amely azt hivatott bizonyitani,
hogy a rak oka az erzelmi eletben kcresendo.
Nines olyan het, hogy ne jclcnne meg az olvasok
valamely retegehez szolo cikk a rak es a fajdalom-
teli erzelmek tudomanyos osszcfuggcscrol. E cik-
kek felmer&ckre hivatkoznak - tobbnyire ugyan-
azokra -, amelyekben tobb szaz rakos betegnek
mondjuk ketharmada vagy harornotode ugy nyi-
latkozott, hogy depresszioban szenvedett es ele-
gedetlen volt az elctevel, illetve hogy sziileinek,
szerelmenek, hazastarsanak vagy kozeli baratja-
nak elvesztesc (halal, szakitas vagy clkoltozds) faj-
dalmat okozott neki. Valoszinu, hogy tobb szaz
nem rakos ember jelentos hanyada ugyancsak
depresszios allapotokrol es multbeli traumakrol
61
szamolna be: hiszen eppen ez a condition humaine
Icnycgc. Az clobb emlitett cscttanulmanyok kive-
telcscn arnyalt nyelven beszelnek a kctsegbccses-
rol, a magara maradt en megszallott 6nemeszt<5-
serol es elcgedetlensegcrol, sosem tokeletesen ki-
elegito kapcsolatairol. E nyelv, amelyen szamta-
lan amerikai allampolgar beszel onmagarol, vi-
tathatatlanul magan viseli a fogyasztoi kultura be-
lyeget. Azok a felmeresek, amelyeket nehany or-
vos vegzett a mult szazadban, eszreveheto ossze-
fuggest mutattak a rak es a korszak problemai ko-
zott. Ellentctben a mai amerikai rakos betegekkel,
akik a gyermekkoruk ota erzett maganyra es el-
szigeteltsegre hivatkoznak, a viktorianus betcgek
munkaval, csaladi kotelezettsegekkel es gyasszal
terhes, tulzsufolt eletre panaszkodnak. De sz6 sem
esik arrol, hogy eletiikkel altalaban veve elcge-
detlenek lennenek, es nem sokat elmclkednek a
tartalinas elet ertekeirol, sem az „ertelmes emberi
kapcsolatok” lehetosegcrol. A kor orvosai a ra-
kot okozo es elosegito tenyezokent emlitik a ba-
natot, a gondterheltsegct (elsosorban iizletembe-
rek es nagycsalados anyak cscteben), a sztikos anya-
gi helyzetet, a szerencse hirtelen elpartolasat es a
tulfeszitett munkat. Es ha a beteg netan neves iro
vagy politikus volt, a lista a banattal, a diihvel, a
szellemi tulterheltseggel, a becsvagyat kfsero szo-
rongassal es a kozelet okozta stresszhatassal boviil.
A tizenkilencedik szazadban azt tartottak, hogy
a rakot a tevekenyseg felfokozott ritmusa es in-
62
tenzitasa okozza. A beteg tele volt csillapitando
erzelmekkel. Egy angol orvos a rak megclozesere
azt javasolta betegeinck, bogy ,,ne tegyek tul-
zottan probara erejiiket, es viseljck egykedvuen
az clet csapasait; de mindenekelott ne engedjek at
magukat a banatnak”. Az ilyen sztoikus tanacs
helyett ma az onkifejezest ajanlja az orvostudo-
mdny, a dolgok onmagunkbol valo egyszeru ki-
beszclesdtol a vegso si koi уig. 1885-ben egy bos-
toni orvos azt javasolta, bogy „mindazok, akik-
nek mellkasaban nyilvanvaloan joindulatu daga-
nat van, legyenek minel vidamabbak”. Ma errol
ugy vclekednenk, hogy ez elosegiti azt az drzelmi
szethullast, amely az embert a koztudatban a rak-
ra fogekonnya teszi.
A rak pszichologiai vonatkozasairol szolo nep-
szeru elmeletek gyakran bivatkoznak regi te-
kintclyekre, tobbek kozt Galenusra is, aki azt
irja, hogy a „melankolikus nok” nagyobb val6-
szinuscggel kapnak mellrakot, mint a „szangvi-
nikus пбк”. De a szavak jelentese megvaltozott.
Galenas (az i. sz. masodik evszazadban) osszetett
jellembeli tiinetckkel leirhato pszichologiai alla-
potot ertett a melankolian; ma a szo esupan han-
gulatot jelent. „A banat ds az aggodalom” - mond-
ta Sir Astley Cooper angol sebesz 1854-ben - a
mellrak „leggyakoribb okozoi kozt” talalhato.
Mindezek ellenere a tizenkilencedik szazad meg-
figyelesei inkabb cafoljak, mintsem alatamasztjak
a kesci huszadik szazad elmeleteit: manias, illetve
63
manias-depresszi6s szemelyiseget jelenitenek meg,
mely szinte tokeletes ellentete korunk elveszett,
ongyulolo, kozonyos emberenek, akiben a rak
hajlamat felfedezziik. Ha jol tudom, mindeddig
egyetlen olyan onkologus sem foglalt allast a rakra
hajlamos szemelyiseg kcrdcscben, aki hisz a poli-
kemoterapia es az irnmunoterapia hatasossagaban.
Persze, az a feltevcs, hogy a nyomor hatassal van
az immunol6giai ellenallokepesscgre, es bizo-
nyos esetekben csokkenti ezt, korantsem jelenti
es nem is bizonyitja, hogy a betegseget az erzel-
mek okozzak, s meg kevesbe azt, hogy bizonyos
erzelmek bizonyos betegsegekert felelosek.
A rakerzekeny szemelyisegrol alkotott modern
elkcpzeles melto oscre lelhet a tbc-rol szolo iro-
dalomban, ahol ugyanez az elmelet, hasonlo meg-
fogalmazasban mar regen felbukkant. Gideon
Harvey, Morbidus Anglicus (1672) cimu niuvcben
a „melankoliat” es a „haragot” nyilvanitotta a
tbc „kizarolagos okozojanak”. (Magara a beteg-
segre a „szetmarodas” metaforajat alkalmazta.)
1881-ben, egy evvel azelott, hogy Koch nyilva-
nossagra hozta a tuberkulozisbacilus felfedezeset,
es bebizonyitotta, hogy elsosorban ez idezi elo a
betegseget, egy elfogadott orvosi tankonyv a tu-
berkul6zis kovetkez6 k6rokoz6it sorolta fel:
oroklott hajlam, kedvez6tlen klima, szobai iilo
eletmod, rossz szellozes, keves feny es „lehangolo
erzelmek”. Bar a kovetkezo kiadasban a bekezdest
megvaltoztattak, hosszu ideig eltartott, mig ezek
64
az elkepzelesek hitiiket vesztettek. „А tudatlan
beteg es a tiido betegsege nem egyeb, mint a tu-
dat betcgsegenek tulcsordulasa” - irta Kafka Mi-
lenanak 1920-ban. Az az elmelet, hogy a betegseg
oka az erzelmekben kercsendo, a tbc eseteben meg
szazadunkban is elt - egeszen addig, mig vegiil
felfedeztek a betegseg gyogymodjat. Es az elme-
let uj divatja, amely a rakot az &zelmi visszahu-
zodassal, az onbizalom es a jovobe vetett hit hia-
nydval magyarazza, varhatoan nem bizonyul
majd tarthatobbnak, mint amilyen a tuberkulo-
zis eseteben volt.
Keith Thomas tortenesz szerint a tizenhatodik es
tizenhetedik szazad pcstis sujtotta Angliajaban
sokan azt hittek, hogy „boldog ember nem kapja
meg a pestist”. A hit, hogy a boldogsag ellenallo-
va tesz, bizonyara minden fertozo betegseg ese-
teben fennallt, mielott a fertozcs termeszetere
feny deriilt volna. Hogy valamely betegseg lenye-
gevel mennyire vagyunk tisztaban, azt mindig
pontosan jelzik azok az elmelctek, amelyek a be-
tegseget a tudat allapotaival, gyogyitliatosagat pe-
dig az akarat erejevel magyarazzak.
Emellett ujabban a betegseget, akarcsak minden
mast, sokkal szivesebben magyarazzak pszicholo-
giai okokkal. A pszicliologizalas latszolag ellen-
orizhetove teszi azokat az elmenyeket es eseme-
nyeket (peldaul a sulyos betegseget), amelyeken
65
az ember valojdban egyaltalan nem vagy csak
kevesse kepes uralkodni. A pszichologiai ertelme-
z& viszont alaassa a betegseg „valosagat”. E valo-
sagot meg kell magyarazni. (Ez tulajdonkcppen
azt jelenti, hogy__; vagy ennck es ennek a szim-
b61uma; vagy kovetkezokepp kell ertelmezni.)
Mindazok szemeben, akiknek a halal gondolata
ellen nem nyujt vigaszt a vallas, & akik a halSlra
(vagy bdnni masra) nem termeszetes tenykcnt
gondolnak, a halal szemciemscrto rejtelyt, vegso
gyalazatot, ellenorizhetetlen csemenyt jelent. A
halalt csak tagadni lehet. A pszichologia ncpsze-
rusege & meggyozo ereje joreszt abbol fakad,
hogy lenyegdt tekintve nem mas, mint tiszta spi-
ritizmus: vilagi es latszolag tudomanyos bizonyi-
teka a „szellem” anyag feletti uralmlnak. Pszi-
chologiai magyarazatot кар a tagadhatatlanul
anyagi termeszetG valosag, a betegseg. Mcg a
haldlt magat is pszichologiai jelenscgkent lehet
szemlclni. Groddeck A Kimondhatatlan feonyv^-bcn
(a tbc kapcsdn) kijelenti: „Csak az hal meg, aki
meg akar halni, az, aki keptelen elviselni az cle-
tet.” A haldl felett aratott atmeneti gyozelem ig£-
rete hallgatolagosan bonne rejlik szinte valarneny-
nyi, Freud es Jung utani pszichologiai gondolat-
rendszerben.
A betegseg feletti gyozelem igerete mindenkep-
pen kecsegtet. A betegseg „fizikai” ertelemben
valoszerCtlennc valik - de karp6tlaskeppen erde-
kesebbe is - mindaddig, amig tudati folyamatkent
66
lehet ertelmezni. Manapsag allandoan mcgfigyel-
heto az a tendencia, amely megkiscrli az elmebe-
tegseg fogalmanak kitagitdsat. Kulturinkban a
halal tagadasa reszben a betegseg mint olyan fo-
galmanak kiterjesztesebol szarmazik.
Ez a folyamat ket hipotezisbol ered. Az else azt
allftja, hogy a tarsadalmi normak barmely meg-
szegeset felfoghatjuk betegsegkent. Es ha a bu-
nozest betegsegnek tartjuk, a bunozot nem elitel-
ni es megbiintetni kell, hanem kezelni, nieggyo-
gyitani es megerteni (mikent az orvos erti meg a
beteg panaszat). A masodik azt allitja, hogy min-
den betegseg pszichologiai alapon is megit&heto.
A betegseg alapvetoen pszichologiai alapon is
megitdlheto. A betegseg alapvetoen pszichologiai
csemennye valik, es az emberek elhiszik, hogy
azert lesznek betegck, mert (tudat alatt) vagynak
ra, es hogy akaratuk csatasorba allitdsaval meggyo-
gyithatjak magukat: elhatarozhatjak, hogy nem
halnak bele a betegsegbe. E ket b ipotezis kiegesziti
egymast. Az elso latszolag feloldoz a bfintudat
alol, a masodik megerositi a buntudatot. A beteg-
seg pszichologiai rnagyarazata olyan fegyver,
amely a betegsegert a beteget teszi felelosse. Es
azokat, akikkel el lehet hitetni, hogy betegsegii-
ket - akaratlanul - maguk okoztak, arr61 is meg
lehet gyozni, hogy a bajt meg is crdemeltck.

8
Hosszu a bunliod&kent ertelmezett betegseg tor-
tenete, es az ilyen ertelmezes kiilonosen elenk a
rakkal kapcsolatban. „Hare” es „hadjarat” folyik
a rak ellen; a rak a„gyilkos” betegseg; a rakbeteg
ember a rak „aldozata”. Latszolag mindenert a be-
tegseg a felelos. De ugyanakkor a beteg is oszto-
zik a felelossegben. Szeles korben elterjedt pszi-
chologiai betegsegelmeletek a betegsegert es a
gyogyulascrt is a szerencsetlen beteget okoljak.
A rakot a hagyomany nem egyszeru kornak, ha-
nem ordogi ellensegnek tartja, es ezert a rak nem
esupan vegzetes, de szegyenlctes betegsegge is
valik.
A maga idejeben a lepra ugyanilyen mertekte-
len borzalomerzest keltett. A kozepkorban a bel-
poklos ember volt a tarsadalmi textus, amelyben
a romlas lathato format oltott; megszivlelendo
pelda, a pusztulas embldmaja. Es semmi sem kelt
erSsebb buntudatot, mint ha egy betegsegnek je-
lentest tulajdonitunk, meghozza minden izeben
erkolcsi jelentest. Minden olyan kor jelent6sege
megnd, amelynek oka tisztazatlan es kezelese ha-
tastalan. Eloszor a legfelelmetesebb kovetkezme-
nyek (a rothadas, a szetbomlas, a fertozes, a szer-
69
vezet egyensulyanak felbomlasa es a gyengeseg)
azonosulnak a betegseg fogalmaval. A betegseg
metaforava valik. Majd a betegseg neveben (azaz,
metaforikus hasznalataval) a borzalom atterjed
mas dolgokra is. A betegseg jelzove valik. Ha va-
lamire azt mondjak, hogy olyan, mint a betegseg,
ez azt jelenti, hogy a dolog undorit6 es esuf.
A francia nyclvben az omladozo kohomlokzat jel-
zoje ma is a lepreuse („lepras, foltos”) szo.
A fertdzd betegsegekkel gyakran jelenitettek
meg a tarsadalmi zurzavart. Az angol nyelvben a
pestilent („dogletes”) szo a pestilence („dogvesz, bu-
bopestis”) szobol szarmazik, es az Oxford-szotdr
szerint atvitt ertelemben „a vallasra, erkolcsre
& kozbekere karos” dolgot jelenti (1513); a pes-
tilential („dogveszes”) szo pedig „erkolcsileg karos
es rombolo” dolgot (1531). A gonoszsag fogalma
a betegsegre vetitve jelenik meg. Es a jelentesgaz-
daggd tett betegseg kepc ravetiil az egesz vildgra.
A mfiltban az ilyen nagyszabasu elkepzelesek 51-
tal5ban a fertozo, az egesz kozosseget sujto beteg-
segekhez kapcsolodtak. Az ehnult ket evszazad-
ban a rossz megjelenitesere leggyakrabban a szi-
filisz, a tuberkulozis es a rak metaforajat hasznal-
t5k; & a koztudatban mindharom az egyen be-
tegsegekent el.
A szifilisz azonban nemesak borzalmas, de meg-
aldzo, kozonseges betegseg is volt. A dcmokrdcia
70
ellensegei arra hasznaltak, hogy megszentsegtele-
nitsek vcle az egyenloscg gondolatat. Baudelaire
Belgiumr61 irott, befejezetlen konyvenek egyik
jegyzeteben bukkan fel a kovetkezo mondat:
„Mindannyiunk testeben benne lakozik a repub-
likanus szellem, mint csontunkban a szifilisz - de-
mokratak es verbajosak vagyunk.”
A tizenkilencedik szazad vegen es a huszadik
elejen az antiszemitizmus kihasznalva a szifilisz
erkolcs-ziilleszto es tudatrombolo tulajdonsagat,
a betegseg kepet mindennapos fordulatai koze ik-
tatta. 1933-ban Wilhelm Reich azt irta, hogy „a
nemzetiszocializmus politikai nezeteinek es anti-
szemitizmusanak egyik legfontosabb forrasa a
szifilisztol valo irracionalis felelem volt”. Bar
Reich felfigyelt arra, hogy a Mein Kampf szifilisz-
rdl sz616 hatborzongato fejtegeteseiben szexualis
es politikai szorongasok jelennek meg a beteg-
seg kepeben, az soha nem tunt fel neki, hogy 6
maga mi mindent vetitett bele a rakba, amikor azt
sziinteleniil a modern kor bajainak metaforajakent
hasznalta. Тёпу azonban, hogy a rak metaforajat
a szifiliszenel joval szelesebb korben lehet alkal-
mazni.
A szifilisz metaforikus jelentese azert volt kor-
latozott, mert maga a betegseg nem volt titok-
zatos, esupan szornyuseges. Bovelkedett a bor-
zalmakban: orokolheto volt (lasd Ibsen Kisertetek
cfmu darabjat), es veszelykent ott lappangott a
szexualis eletben (igy jelenik meg Charles-Louis
71
Philippe Bubu de Mt ntparuasse es Thomas Mann
Doktor Faustus cimu regenyeben). De nem volt
benne titokzatos elem. Vilagos es egyertelmu volt,
hogy mi okozza. A szifilisz a legfelelmetesebb
ajandeknak szamitott, amit a bajar61 gyakran mit
sem tudo beteg „adott at” vagy „juttatott el” a
gyanutlan aldozathoz. Ezzel szemben a tbc-t ti-
tokzatos, miriad oku fertozesnek tartottak; mint
ahogy ma a rak megoldatlan rejtelykent all elot-
tiink, abban azonban valamennyien egyetertiink,
hogy szamtalan oka lehet. Tenyezok egesz sere-
get teszik erte felelosse: a kornyezet rakkelt6
(„karcinogcn”) anyagait, testiink genetikai fel-
epiteset, az immunvedekezes (korabbi betegseg
vagy lelki trauma nyoman fellepo) gyengiileset
es a jelenben gyokerezo hajlamot. Emellett sok
kutato allitja, hogy a rak nem egy, hanem tobb
mint szaz klinikailag kiilonbozo betegseg, ezert
minden raktipust kiilon vizsgalat targyava kell
tenni, es a jovoben tobbfele gyogymod fog ki-
alakulni, mindegyikre mas es mas.
Az, hogy a rak okozojat tobb tenyezo egyiitte-
seben keressiik, nagyon hasonlit a hosszti ideig
biztosnak latszo, de mara megdolt tbc-elmeletek-
hez. E hasonlosag mogott felsejlik a lehetoseg,
hogy a rak vegiil is egyetlen betegseg, es idovel
kideriilhet rola, hogy a tbc-hez hasonl6an egyetlen
k6rokozoja van, tehat egyfele kezelessel lehet gyo-
gyitani. Mikent Lewis Thomas helyesen meg-
figyelte, mindazokrol a betegsegekrol, amelyek-
72
nek okat ismerjuk, amelyek gyogyithatok es meg-
elozhetok, bebizonyosodott, hogy fizikalis oko-
zojuk van - a tiidogyulladas eseteben a pneumo-
coccus, a tuberkulozis eseteben a tuberkulozis-
bacilus, a pellagra eseteben egyszeru vitamin-
hiany es korantsem tunik valoszinutlennek,
hogy hasonlokeppen majd a rak ellenszerere is ra-
bukkanunk. Az az elmelet, amely szerint egy be-
tegseg csak tobb korokozo egyiittes hatasaval ma-
gyarazhat6, az olyan betegsegekkel kapcsolatos
gondolkodasm6dra jellemzo, amelynek az oko-
zoit nem ismerjuk. Es eppen a tobb okkal magya-
razott (tehat titokzatos) betcgsegek a legalkalma-
sabbak a tarsadalmilag vagy moralisan rossznak
tartott jelensegek metaforikus abrazolasara.
A tbc-t es a rakot (a szifilisszel ellentetben) nem-
csak a fertozes kegyetlensegenek jellemzesere, ha-
nem az его, a gyengeseg es az energia megleheto-
sen osszetett fogalmainak leirasara is hasznaltak.
Tobb mint masfel cvszazadon at a tuberkulozis
a gyengedscg, az erzekenyseg, a szomorusag es az
erotlenseg kifejezesere szolgalt; ezzel szemben
mindaz, ami konyortelennek, kerlelhetetlennek es
ragadozonak tunt, a rakkal lehetett jellemezni.
(Ezert irta Baudelaire L’£cole paienne (Pogany is-
kola) cimu tanulmanyaban, 1852-ben: „А mu-
veszet felfokozott szeretete rak, mely felfal minden
mast____”) A tbc ketertelmu metafora volt: Isten
73
atka, de kifmomultsag jele is. A rak mindig csak
sorscsapast jelentctt; metaforikusan a testben meg-
buvo barbarsagot jelolte.
A szifiliszt mindenkor elszenvedett, az akarat-
tol fiiggetlen betegsegnek tartottak. A tbc-t £s
a rakot az energia beteges megnyilvanulasanak, az
cnibcri akarat betegsegenek tartottak, s tartjak
ma is. Mindket betegsegct az energiakert es az
crzcimckert valo aggodalom meg a pusztito ere-
jiiktol valo felelem legkore vette koriil. Azt tar-
tottak, hogy az ember azert kapja meg a tbc-t,
mert eletereje megseriilt vagy elfecserl6dott.
„Hianyzott belole az cletero... es gyenge volt a
szervezete” - jcllemzi Dickens a kis Fault a Dom-
bey es fid-Ъап. A viktorianus kor a tbc-t keves
encrgiaval rendelkez6 (es rendkiviil erzekeny)
ember betegsegenek tartotta. Ennek az elmeletnek
pontos masat raegtalaljuk Reichncl: szerinte a rak
a fel nem hasznalt energia es az 6rzcketlens£g be-
tegsege. Abban a korban, amikor a produktivi-
tas utjaban nem alltak gatak, az ember attol felt,
hogy nem rendelkezik elegendo energiaval. Ko-
runkban, a gazdasagi tultermeles pusztitasanak es
az egyent elnyom6 biirokracia terjeszkedesenek
koraban viszont attol tartunk, hogy tul sok ben-
niink az energia, es nines lehetosdgiink ra, hogy
ezt az energiat felszabaditsuk.
Freudnak a lelki hianygazdalkodasra vonatkozo
elmeletehez hasonloan a tbc koriil a mult szazad-
ban keletkezett es szazadunkba athuz6do elkep-
74
zelesek is a korai kapitalista felhalmozas nyelvi
fordulatait visszhangozzak. Az ember energiaja
korlatozott, es ezt megfelelo modon kell felhasz-
nalni. A tizenkilencedik szazadi angol argoban
meg az „elkolteni”, „elpazarolni” jelentesu spend
jelentette az orgazmust, nem pcdig mint ma, a
„jonni” jelentesu come. Az energia a mcggondo-
latlan koltekezesben kimeriilhet, elfogyliat, el-
hasznalodhat, mint a bankbetet. A test magat kez-
di „elern&zteni”, a beteg „elpusztul”.
A rakot leiro nyelv masfajta gazdasagi kataszt-
r6fa kepet idezi fel: a szabalyozatlan, torz, ertel-
metlen novekedeset. Nem a betegnek, hanem az
cllenorizhetetlenne valt daganatnak van energia-
ja. A rakos sejtek a tankonyvek megfogalmazasa
szerint olyan sejtek, amelyekbol hianyzik a no-
vekedest „visszafogo” mechanizmus. (A normalis
sejt novekedese az ugynevezett „kontaktgatlas”
mechanizmusa segitsegevel „onszabalyozo”.) A
gatlas nelkiili, azaz rakos sejtek tovabb fejlodnek,
& „kaotikus” osszevisszasagban minden iranyba
terjedve elpusztitjak a test normalis sejtjeit es szer-
kezetet, megzavarjak mukodeset.
A korai kapitalizmus feltetelezi a szabalyozott
koltekezes, felhalmozas, konyveles es fegyelem
sziiksegesseget - a gazdasag az igenyek esszeru
korlatozasan alapszik. A tbc-t tobbnyire a tizen-
kilencedik szazad homo economicus-anak rossz tu-
lajdonsagait surito kepekkel jellemzik: a fogyasz-
tdssal, a pazarlassal, az eletero elherdalasaval. A fej-
75
lett kapitalizmus sziiksegesse teszi a terjeszkedest,
nyereszkedest, az uj sziikscgletek megterernteset
(lasd a kielegitett, illetve kiclegitetlcn igenyek ker-
deskorft); hitelre lehet vasarolni, & megno a mo-
bilitas. Egyszoval olyan gazdasagi rendszer jon
letre, amely a vagvak irracionalis kielcgitescn
alapszik. A rakot tobbnyire a huszadik szazad homo
economicus-anak rossz tulajdonsagait surito kepek-
kel jellemzik: a torz fejlodcssel; az energiak elfoj-
tasaval, azaz a fogyasztas es a koltekezes megta-
gadasaval.
A tbc-t, az elmcbetegseghez hasonloan bizonyos
ertelemben egyoldalusagnak fogtak fel: az akarat
kudarcanak vagy a tevckenyseg fokozodasanak.
A tbc-t mindig patosz lengte koriil, barmennyire
feltek is tole az emberek. A tuberkulotikus beteg,
akarcsak ma az elmebeteg, kiilonosen sebezhct6k,
onpusztito hajlamu szemelyisegkent clt a koztu-
datban. A tizenkilencedik es a korai huszadik
szazad orvosai azt tuztdk ki celul, hogy tuber-
kuldzisban szenvedo betegciket visszakormanyoz-
zak az egcszseg kikotojebe. Javallataik megegyez-
tek az elmebetegeknek ma adott legmodernebb
tanacsokkal: cljenek vidam kornyezetben, szaba-
duljanak meg a stressztol, & egy idore koltozze-
nek kiilon csaladjuktol, taplalkozzanak egdszse-
gesen, raozogjanak es pihenjenek sokat.
A rak felfogasa a kezeles teljesen mas, bevallot-
76
tan kegyetlen niodszereit tartja helyesnek. (Be-
tegek es orvosok egyarant eloszeretettel trefal-
koznak azon, hogy „a kezeles rosszabb, mint a
betegseg”.) A beteg elkenyeztetese szoba sera jo-
het. Mivel a betegseg a beteg teste ellen inditott
tamadas, az egyetlen gyogymod az ellentamadas.
A rak leirasara ma hasznalatos legfontosabb me-
taforak eppen ezcrt nem a kozgazdasagtan, hanem
a hadviseles nyelvebol szarmaznak: minden orvos
es minden figyelmes beteg jol ismeri ezeket a ka-
tonai kifejezeseket, bar talan fol sera tGnnek neki.
fgy van azutan, hogy a rakos sejtek nem egysze-
rfien sokasodnak, hanem „megtaraadjak” a testet.
(„А rosszindulatu daganat sejtjei akkor is megta-
madjak a szervezetet, ha csak lassan fejlodnek” -
irja egy tankonyv.) A rakos sejtek az eredeti da-
ganatbol kiindulva „szetszorodnak” a test tavo-
labbi pontjaira is: eloszor apro eloorsoket (,,mik-
roatteteleket”) letesitenek, amelyek ugyan nem
mutathatok ki, csak feltetelezziik jelenletiiket.
Ritkan olyan eros a test „vedekezo rendszere”,
hogy elpusztitsa a daganatot, amely mar kiepi-
tette sajat vcrcllatasat, es amely rombolo sejtek
milliardjaibol cpul fel. Legyen a sebeszi beavat-
kozas megoly „radikalis”, „pasztazza” megannyi
rontgcnsugar a test tajait, a javulas tobbnyire csak
iddleges; mindig fennall a veszely, hogy a „sejt-
invazid” folytatodik, es a gonosz sejtek vegiil majd
cgyesiilt erovel uj tamadast inditanak a szervezet
ellen.
77
A gyogymodoknak is sajatosan hadviseles-iziik
van. A sugarkezeles a legihaboru metaforait hasz-
nalja; a beteget karos sugarakkal „bombazzak”.
A kemoterapia pedig nem mas, mint mergekkel
vegrehajtott vegyi tamadas. (A kezeles celja az,
hogy „elpusztitsa” a rakos sejteket anelkiil, hogy
ebbe a beteg belehalna.) A kezeles kellemetlen
mellekhatasairol sokat, talan tul sokat is besze-
liink. (Kozismert fordulat peldaul a „kemotera-
pia kinjai”.) Elkeriilhctetlen, hogy a kezeles soran
ne seriiljenek meg vagy ne pusztuljanak el egesz-
seges sejtek is (sot, a rak gyogyitasanak egyndmcly
modja maga is rakot okozhat), de a kozhit azt tart-
ja, hogy gyakorlatilag barmely pusztitas igazol-
hato, ha megmenti a beteg eletet. A modszer ter-
mcszetesen gyakran nem alkalmazhato. (Peldaul:
„Azert kellett elpusztitanunk Ben Sue falut, hogy
megmentsuk.”) Az emberaldozat merteke mit sem
szamit.
Az orvostudomanyban a haborus metaforak
1880 koriil terjedtek el, amikor felfedeztek, hogy
a bakteriumok betegseget okozhatnak. Az akkori
szohasznalat szerint a bakteriumok „megtamad-
jak” a testet, „behatolnak” a szervezetbe. De a rak
kiilonoscn alkalmas arra, hogy kapcsan ostrom-
r61 & harcrol beszeljiink. Nemcsak a betegseg-
nck ezekkel a szavakkal jellemzett klinikai lefo-
lyasat es kezeleset, hanem a betegseget magat
tartjuk ellensegnek, amely ellen a tarsadalom ha-
borut visel. A kozelmultban a rak elleni kiizdelem
7S
a gyarmatosito haboru nyelven szolalt meg - es
ahhoz hasonlo nagysagrendu allami tarnogatast
is kapott am abban az evtizedben, amelyben a
gyarmatosito haboruk nem hoztak fenyes ered-
menyt, ez a militarizalt nyelv is visszaszorul. A ke-
mo- es immunoterapiaban 1970 6ta bekovetke-
zett jelentos fejlodds ellenere az orvosok egyre ke-
vesbe hisznek a gyogykezeles hatekonysagaban.
A „rak elleni kiizdelemrol” szolo ujsagcikkek egy-
re gyakrabban figyelmeztetik az olvasot a te-
nyek es a hivatalos nyilatkozatok kozotti kiilonb-
s6gekre; nehany evvel czclott egy tudomanyos
fro kijelentette, bogy az Amerikai Rakkutato
Tarsasag nyilatkozatai, amelyek szerint a rak gyo-
gyithato, es a fejlodes folyamatos „a katasztrofa
cldtti vietnami optimizmusra mlekeztetnek”.
Mas dolog azonban, ha szkeptikusan fogadj uk a
rakot koriillengo retorikat, es megint mas, ha ne-
hdny tajekozatlan orvosnak elhissziik, hogy a rak
kczeleseben nincsenek szamottevo eredmenyek,
6s hogy a rak valojaban gyogyithatatlan. A rak ha-
borus retorikaja ketszeresen torz: az amerikai rak-
ipar sz6sz616i faradhatatlanul hangoztatjak, hogy
kiiszobon all a rak felett aratott teljes gyozelem;
й rdkspecialistak pedig hivatali pesszimizmusbol
6gy nyilatkoznak, mint a befejezhetetlen gyarma-
tosito haborti saraba ragadt tisztek, akiknek eleguk
van a harcbol.
A kep meg inkabb eltorzul, ha a rak metaforait a
haboru nagyszabasu formaira is kiterjesztjiik.
A tbc meg a tudat spiritualizalodasakent jelent
meg; a rak ellenben (a Kimondhatatlan lelketlen
kozrcmfikodesevel) elboritja es kiirtja a tudatot.
A tbc-ben magunkat emesztjiik & finomitjuk,
magunk jutunk cl a dolgok lenyegeig, legme-
lyebb valosagunkig. A rakban a fejletlen (,,pri-
mitiv”, „kezdetleges”, ,,6s”) sejtek sokasodnak,
es testiinket elfoglalja egy testiinkon kfviili его.
Az immunologiaban a rakos sejtekct „testidegen”
sejteknek nevczik.
Erdemes megemliteni, hogy Reich, aki min-
den masnal tobbct tett a rak pszichologiai elmele-
tenek terjeszteseert, a rak megfelelojet a bioszfe-
raban is fellelte: „Van egy halalos orgon-energia
az atmoszferaban. Letczesct peldaul a Geiger-
szamlalo segftsegevel is kimutathatjuk. Ez az ener-
gia kocsanyos halmazallapotu... Mozdulatlan,
halalos viz; nem aramlik, es nem vegez anyag-
cseret. Hasonlo modon a rak is az eletenergiak
mozdulatlansaganak kovetkezmenye.”
Reich utanozhatatlanul tomor nyelven fogal-
maz. Am mikozben a rak metaforaja egyre na-
gyobb hitelt кар, egyre inkabb magara olti azt a
jehnezt, amelyet Reich neki szant: a kozmikus
betegseg oltozetet, es jelkepeve valik minden tom-
bolo, ellenseges eronek, amellyel szemben a szer-
vezet tehetetlen.
A tbc a beteg lelek korja volt, a rak a Massag
80
betegsege. A rak sci-fi forgatokonyv alapjan zaj-
lik: a normalis sejteket erosebb, „idegen” vagy
„mutans” sejtek tamadjak meg. (Lasd A htillarablok
itivdzioja, A hihetetletiiil zsugorodo ember, A leny es
A Jolt cimu filmek tortenetet.) A tudomanyos-fan-
tasztikus muvekben folyton felbukkan a mutaci6
motivuma. Vagy mutans lenyek erkeznek az ur-
b61, vagy az emberek kozott megy vegbe a ve-
letlen mutacio. A rakot leirhatjuk a mutacio dia-
dalakent, es a mutaci6 kepet ma leggyakrabban a
rakra alkalmazzuk. A rak pszichologiai eredete-
nck elmelete - a visszafogott energiarol alkotott
rcichi kep, mely energia kifclc nem mozoghat,
czert onmaga ellen fordul, s a sejtek elszabadul-
nak - onmagaban tudomanyos-fantasztikum.
Reich elkepzelese a levegoben lakozo halalrol, a
Geigcr-szdnilak'val merheto halalos energiar61
jol mutatja, hogy a rak tudomanyos-fantasztikus
kepe (a halal sugaraktol szarmaz6, es azokkal ke-
zclt betegseg) mennyire tiikrozi mindannyiunk
kozos remlatomasat. Az atomsugarzastol kezdet-
bcn az eljovendo generaciok varhato gcnetikai el-
villtozasai miatt feltek az emberek; de amikor a
Itatisztikak eloszor jeleztek novekvo aranyu rakos
megbetegedest Hiroshima es Nagaszaki tuleloi es
leszarmazottaik kozott, a felelem uj rettcgesnek
adta at helyet.
A rak a legenergikusabb dolgok metaforaja; es
c/ck az energiak vegso kiizdelemre hiyjak a ter-
meszet eroit. Tommaso Landolfi egyik tudoma-
81
nyos-fantasztikus novellajaban az urhajo neve
„Rakkiralyno”. (Szinte elkepzelhetetlen, hogy a tu-
berkulozis metaforainak birodalmaban egy iro a
„Tiidoveszkiralyno” nevet adja a meresz barka-
nak.) Ha a rakot nem a test melyeben eltemetett
pszichologiai okkal magyarazzak, a leghatalma-
sabb ellenseg, a legtavolabbi cel metaforajava va-
lik. Igy, Kennedy igeretet, hogy az amerikaiak le
fognak szallni a Holdon, Nixon azzal igyekezett
tulszarnyalni, hogy a rakot pedig le fogjak „gyoz-
ni”. Mindket kijelentes tudomanyos-fantasztikus
tortenetbe illett. Az urprogram beinditasanak
melto parja volt az 1971-es Orszagos Raktorveny,
amely azonban nem foglalkozott a legkezenfek-
vobb megoldassal, az ipari kornyezetszennyezes
ellenorzesenek kerdesevel, csak tavolabbi cellal:
a gyogyitassal.
A tbc a romantikus vilagkepet szolgalta. A rak
ma a paranoia szelen egyensulyozo, mindent le-
egyszerflsito vilagkep szolgalataban all. A beteg
gyakran ordogi megszallottsagkent eli at a beteg-
seget - a daganat vagy „rosszindulatu” vagy ,,jo-
indulatu”, akarcsak az isteni его es rengeteg
megfelemlitett rakos ember fordul gyogyulasert
kuruzslokhoz, ordoguzokhoz. A veszelyes csoda-
szereknek, peldaul a Laetrile-nek legfobb szerve-
zctt tamogatoi a szelsojobboldali csoportok koziil
keriilnek ki, amelyeknek paranoid politikajaba
ugyanolyan jol illcszkedik a rak csoda-gyogyita-
sanak elmelete, mint az UFO-k letez&enek bizo-
82
nyitasa. (A John Birch Tarsasag forgalmaz egy
negyvenot pcrces filmct Л vildg rak tielkiil cinimel.)
Kifinomultabb gondolkozasu embcrck szemeben
a rak a megtamadott elo kornyezct lazadasanak
jele: a Termeszet bosszut all a technokrata vila-
gon. A nyilvanossagra hozott felszines statiszti-
kak hamis remenyeket es leegyszerfisitett fiflehne-
ket keltenek. Az egyik peldaul kijelenti, hogy a
rakos megbetegedesek kilcncven szazaldkat kor-
nyezeti hatas okozza, es hogy a felelotlen etrend
valamint a dohanyzas a rak okozta halalok hetven-
ot szazalekaert felelos. Bar elkepzelhetetlen, hogy
egy ilyen, az „osszes rakos megbetegedesre”, il-
letve az „osszes rak okozta halalesetre” hivatkozo
statisztika vedelmeben barmit is fel lehetne hozni,
niegis, e szamadatok mellett hitelt adunk annak is,
hogy a cigaretta, a hajfestek, a szalonna, a szaha-
rin, a tapszeren nevelt baromfi, a novenyvedo
szerek, a kenben szegeny szenfelesegek es mas ter-
шёкек egyre bovtilo sora mind rakkelto hatasu.
Rdkot okoz a rontgensugar (a gyogyito sugar
gyilkol); rakot okoz a teve kepernyojenek, a
mikrohullamusiitonek es a foszforeszkalo ora szam-
lapjanak sugarzasa. Akarcsak a szifilisz eseteben,
Cgyctlen elovigyazatlan pillanat - vagy tett - su-
lyos, messze vezeto kovetkezmenyekkel jarhat a
jovoben. Kozismert az is, hogy sok ipari szakma
tnunkasai kozott magas a rakos megbetegedesek
ardnya. Bar a statisztikak tovabbra sem fedik fel
• betegseg okait, egyertelmunek ttinik, hogy a rak
83
tobb formaja megclozheto. A rakot azonban nem
egyszerucn az ipari forradalom sodorta a felszinre
(hiszen rak elofordult mar Arkadiaban is), es nem-
csak a kapitalizmus bune (a Szovjetunioban a vi-
szonylag kisebb iparosodas ellenere is nagyobb a
kornyezetszennyezodes, mint Amerikaban). Az a
szeles korben elterjedt nezet, hogy a rak az ipari
civilizacio betegsege, tudomanyosan legalabb
annyira megalapozatlan, mint a „rak nelkiili vi-
lag” szelsojobboldali kepe (mintha beszelhetnenk
ellenzek nelkiili vilagrol). Mindket elkepzeles
azon a teves elmeleten nyugszik, hogy a rak kiza-
rolag „modern” betegseg.
A pestis kozepkori elmenye szorosan kotodott
az erkolcsi romlas kepzetchez, es az emberek min-
dig a betegseg sujtotta kozossegen kiviil kerestek
a bfinbakot. (A pestis dfilta Europaban 1347-48-
ban soha nem latott mereteket oltott a zsidok le-
gyilkolasa, ami a pestis visszahuzodasaval abba-
maradt.) A modern betegsegek eseteben a bunbak
nem egykonnyen valaszthato el a betegtol. De mi-
kozben ezek a betegsegek elszigetelik az egyent, a
jarvanyok tobb metaforikus tulajdonsagat is fel-
veszik. (Az egyszeru jarvanyos betegsegek nem-
igen hasznalhatok metaforikus ertelemben. Az
az 1918-19-ben lezajlott spanyolnathajdrvany,
amelyben tobb ember halt meg, mint az elso vi-
laghaboru negy esztendeje alatt, szinte teljesen ki-
hullott a tortenelmi koztudatbol.) Ma legalabb
annyira kozhely, ha azt mondjuk, hogy a rakot
84
kornyezeti artaimak okozzak, mint amennyirc
kozhely volt - 6s meg ma is az - azt allitani, hogy
az okok a helyteleniil iranyitott erzelmekben ke-
resendok. A tbc es a szennyezett kornyezet kozott
is volt feltetelezett osszefugges (Florence Night-
ingale tigy velte, hogy a betegseget a „hazak apo-
rodott levegoje okozza”), es ma a rakot az egesz
vilag fertozottsegenck betegsegekent tartjuk sza-
mon. A tbc a ,,feh6r pestis” volt. Es ahogy a kor-
nyezeti szennyezodes tenye atmegy a koztudat-
ba, egyrc gyakrabban hallani rak-,.jarvanyr61” es
rdk-„pestisrdl”.

9
A betegseg metaforajat gyakran liasznaltak arra,
hogy a romlott es igazsagtalan tarsadalom kriti-
kajat elesebbc tegyek. A hagyomanyos betegseg-
metaforak elsosorban az indulatok levezctesenek
eszkozei voltak; a modern metaforakhoz kepest
ezert tartalmatlanok. Shakespeare tobb valtozat-
ban hasznal egy metaforat, a fertozott allam ke-
pet - de nem tesz kiilonbseget jarvany, fertozes,
gyulladas, talyog, fekely es a mai ertelemben vett
tumor kozott. A szitkozodas nyclve csak ketfele
kort ismer: a fajdalmas, am gyogyithato, es a var-
hatoan halalos betegseget. Az egyes betegsegek
csak az altalanos betegsegkep igazolasara szolgal-
nak; de egyiknek sines onallo logikaja. A beteg-
sdg nyelvezete kifejezi a tarsadalmi rend iranti
igenyiinket, es ebben a nyelvben mindenkinek il-
lik ismernie az egeszseg jelenteset. Ezek a meta-
forak meg nem hordozzak olyan kiveteles beteg-
s£g gondolatat, amelyben mar maga az egeszseg
forog kockan,
A kiveteles betegsegek, mint a tbc vagy a rak,
mar celtudatosabban tamadnak. Segitsegiik-
kel az egyenre szabott egeszseg uj, kritikai fogal-
mat hatarozzuk meg, es a tarsadalommal valo al-
87
talanos elegedctlensegiinknek adunk hangot. Az
Erzsebet-kori metaforakkal szembcn - amelyek
valamilyen altalanos ronJasra vagy a kozosscg za-
varara panaszkodnak, kovetkezteteskeppen az in-
dividuumot elmozditjak a figyelem kozeppont-
jabol - a modern metaforak az egyen es a vele el-
lensegesnek tartott tarsadalom egyensulyanak el-
vcszteserol beszelnck. A betegseg-metaforakkal
nem az egyensuly elveszteseert vadoljuk a tarsa-
dalmat, hanem azert, mert elnyom6va valt. Ezek
a kepek mar a romantika kellektaraban is gvakran
clofordulnak, aliol a sziv nem fer mcg az esszel, az
osztonos a tudatossal, a termeszetes a mesterkelt-
tel, a videk a varossaL
Attol kezdve, hogy a tizenkilencedik szazad ele-
jen a jo cghajlat a tbc gyogymodjai koze keriilt,
az orvosok a legktilonbozobb uticdlokat ajanlot-
tak. A delvideket, a hegyeket, a sivatagokat, a
szigeteket - a sokfclescgben csak egy kozos vo-
nas volt: a varos elutasitasa. A Traviatd-Ъап Alfre-
do, mihelyt elnyeri Violetta szcrelmct, azonnal
magaval viszi a lanyt az egeszsegtclcn es romlott
Parizsbol a teljesebb videki eletbe: cs a lany egesz-
sege nyomban hclyreall. De amikor Violetta el-
£rulja a boldogsagot, & otthagyva a videki eletet,
visszater a varosba, utoleri a vegzete, tbc-je ki-
iijul, es 6 meghal.
A rak metaforaja kitagitja a varosi elet elutasita-
sanak temajat. Az Elveszett illuziok „Egy videki
nagysag Parizsban” cimu reszeben Balzac ezek-
88
kcl a szavakkal jellcmzi az irodalmi estelyrol haza-
tero Lucien de Rubcmpret: „Ezcn az esten a ma-
guk valosagaban latta a dolgokat. Ahelyett, hogy
borzalom fogta volna el, amikor szive melyeig la-
tott annak a parizsi romlottsagnak, amelyet
Bliiclier oly jol jelleinzett... (ramutatva crre a
nagy rakos fekelyre, amely langoloan es fiistosen
teriilt el a labuk elott a Szajna volgy^ben) ... ma-
morosan £lvezte ezt az elmes tarsasagot.” (Bene-
dek Marcell forditasa.)
A varos az irodalomban rakk6nt jelent meg, es a
torz novekedes, a kiilbnc, mindent elpusztito ero-
szakos szenvedelyek hadszintercvc valt, m£g mi-
elott ftny deriilt volna a varosi kornyezet rakkelto
(„karcinogen”) hatasara.
A tizenkilencedik szazad clorel laladtaval a be-
tegs£gmetaforak egyre virulensebbe, abszurdabba
es demagogabba valtak. Emellett barmely ellen-
szenves lielyzetet szivesen neveziink betegesnek.
A betegseg, amelyet eppugy tarthatnank a ter-
m&zet reszenek, mint az egeszseget, minden ,,ter-
meszetidegen” jclenseg szinonimajava valt. Vic-
tor Hugo igy ir A nyomorultak-bant „А szerzetes-
s6g, amilyen Spanyolorszagban volt es amilycn
Tibetben, a civilizaciora nezve valosagos sorvadas.
Menthetetlcniil megfojtja az eletet. Egyszeruen
irtja a nepet. A kolostorba zarkozas: megferfiat-
lanitas. Ostora volt Europanak.” (Revai Jozsef
forditasa.)
Bichat 1800-ban „a halalnak ellenallo eletmuko-
89
desck dsszege”-kent hatarozta meg az eletet. Elet
es halal ilyen szembeallitasa kesobb elkeriilhctet-
leni.il elet es betegseg ellenteteve valt. A (halallal
azonositott) betegseg lett az elet ellensege.
Gramsci, 1916-ban irt, Szocializmus Is kultura
cimfi cikkeben kijelenti: „Fel kell hagynunk az-
zal, hogy a kulturat enciklopedikus tudasnak te-
kintsiik... A kulturanak ez a forma]a csak annak
a sznob es szintelen intellektualizmusnak a kiala-
kulasara vczet, amely a bekepzclteknek es a kep-
zelgoknek a tarsadalomra nezve sokkal veszclye-
sebb hadat sziilte, mint amennyire a tbc vagy a
szifilisz mikrobaja vesz^lyes a testek szepsegcre es
fizikai egcszscgcre.” (Sallay Geza forditasa.)
1919-ben Mandelstam igy hodol Paszternak
elott; „Paszternak verseit olvasni olyan, mint meg-
koszdriilni torkunkat, megerositeni Icgzesiinket,
feltolteni tiidonket levegovel; az ilyen kolteszet
feltctleniil egeszseges, gyogyszer a tuberkulozis
ellen. Pillanatnyilag nines enncl egeszsegesebb kol-
teszet. Olyan, mintha kumiszt innank amerikai
konzervtcj utan.”
Marinetti 1920-ban a kovetkezo szavakkal iteli
el a kommunizmust: „А kommunizmus az em-
beriseget mindig is emeszto biirokratizmus rak-
fenejdnek terjeszkcdesc. Nemet rak, a jellegzetes
nemet szorszalhasogatas termeke. Es minden ki-
nos aprolekossag emberellenes...”
A protofasiszta olasz ir6 ugyanazzal az ervvel
tamadja a kommunizmust, amivel az Olasz Kom-
90
munista Part kesobbi alapitoja a kultura egy bizo-
nyos polgari felfogasat veszi ceiba („igazi veszelyt
jelent, kiilonosen a prolctariatus szamara” - mond-
ja Gramsci): mestcrkeltnek, szorszalhasogatonak,
merevnek, clettelcnnek tartja. A tbc es a rak, mint
az clnyomas elmcletct 6s gyakorlatat elitelo kdp,
idorol idore eloterbe keriil, az elnyomas az a kor-
nyezet, amely az embert megfosztja erejetol (a tbc
eseteben), illetvc a mozgckonysagtol es spontanei-
tasat61 (a rak eseteben). A modern betegsegmeta-
forak parhuzamba allitva a testi egeszseggel, pen-
tosan meghatarozzak az egeszseges tarsadalom
idealjat, ami legalabb annyiszor politikamentes,
mint amennyiszer uj politikai rend kovetelesenek
ad kifejezest.
A rend regota a politikai filozofia legfontosabb
kerdese, ds ha clfogadjuk, hogy a polisz osszeha-
sonlithato az emberi szervezcttel, akkor a polgari
zurzavar is osszevetheto a betegseggel. Azok a
klasszikus megfogalmazasok, amclyek a politika
zurzavarat a betegseghez hasonlitjak - Platontol
mondjuk Hobbcsig az orvostudomany (es a
politika) klasszikus cgyensulyelmcleten alapul-
nak. A betegseg az egyensuly mcgbomlasanak ko-
vetkezmenye. A kezeles celja, hogy helyreallitsa
a tokeletes egyensulyt - politikai kifejezessel di-
ve: a megfclelo hierarchiat. A prognozis eleve
91
mindig bizakodo. A tarsadalom, lenyegebol faka-
doan, soha nem kaphat vegzetes betegseget.
Machiavelli bctegsegkepc incigott az a feltete-
lezes biijik meg, bogy a betegseg gyogyithato.
„А tiidobaj - irja - korai stadiumaban meg kony-
nyen gyogyithato, de nehezen drtheto; am ha nem
fedezik fel idoben es nem kezelik helyesen, kony-
nyen erthetove, de nehezen gvogyithatova valik.
Ugyanezt figyelhetjiik mcg az allam iigyeiben is:
ha gondos elorelatassal kezeljiik 6kct, amire csak
keves tehetseges ember kepes, a felmeriilo gondok
gyorsan megoldhatok; de ha hianyzik a gondos
elorelatas, hamarosan mindenki altal eszlclhetdcn
sulyossa novekszenek, es ekkor mar nines tobbe
szer, ami segitene.”
Machiavelli a tbc-t olyan betegsegnek latja.
amelynek kialakulasat mcg lehet akadalyozni, ha
jelenletet korai stadiumban felfedezik (amikor a
szimptomak meg alig lathatok). Kelld elorelatas
eseten a betegseg nem megallithatatlan; es ugyan-
ez vonatkozik az allam bajaira is. Machiavelli rne-
taforaja elsosorban nem az allamra, hanem a (gy6-
gyitd mtiveszetnek tartott) allamvezetcsre vonat-
kozik: mikepp az ovatossag segit a komoly beteg-
seg lekiizdeseben, ugyantigy az elorelatas iranyit-
hatova teszi a tarsadalmi valsagokat. A metafora
az elorelatasra vonatkozik, az elorelatas fontossa-
gara hivja fel figyelmiinket.
A politikai filozofia hatalmas hagyomanyaban a
betegseget es a tarsadalmi zurzavart azert is alli-
92
tottak parhuzamba, bogy az uralkodokat meg-
gyozzck valaniely esszerubb politika koveteserol.
„Баг scmnii scm halhatatlan, mit halandok hoz-
nak letre - irja Hobbes megis, ha az emberek
valoban elnenek az esz erejevel, es ezt nem csupan
tettetnek, a koztarsasagot nem fcnyegetne vesze-
delem, legalabbis a belso bajoktol valo megszun£s
veszelye nem... Ezert, ha a koztarsasag elpusztul,
meghozza nem kiilso eroszak, hanem belsS zurza-
var folytan, az emberek nem mint az esemenyek
termekei, hanem mint letrehozoi es iranyitoi hi-
baztathatok.”
Hobbes allaspontja aligha nevezheto fatalista-
nak. Az uralkodok felelosseggel tartoznak a zur-
zavar megfekezeseert, es erre az esz ad nekik lehe-
toseget.Hobbesnal a gyilkossag („a kiilso eroszak”)
az egyctlen „termeszetes” mod, amely altal cgy
tarsadalom vagy intezmeny elhalhat, A belso rend
megbomlasa okozta veg - akarcsak a betegseg
esetebcn ongyilkossag, es ez megelozheto; az
akarat mukodesenek eredmenye, avagy inkabb
az akarat (vagyis az esz) kudarca.
A politikai filozofia arra is felhasznalta a beteg-
seginetaforat, bogy segitsegevel fclhivja a figyel-
inet a racionalis megoldasok sziiksegessegere.
Machiavelli es Hobbes az orvostudomany bolcses-
segenck egyik reszet hivja segitsegiil: hangsu-
lyozzak, niilyen lenyegcs a komoly betegseg fel-
tartoztatasa annak korai stadiumaban, amikor ez
meg viszonylag egyszeruen megoldhato. De a Ье-
S’?
tegsegmctaforat arra is fel lehetett hasznalni, hogy
az uralkodokat meggyozzek egy masfele elore-
latas jelentoscgerol. Lord Shaftesbury igy ir
1708-ban: „Vannak emberi testnedvek, mclyek-
nek sziikscgszeruen a felszinre kell kcrulniiik.
Az emberi esz es test termeszetetol fogva a nyug-
talansag feszkc, mikent a verbcn is kiilonos anya-
gok forrnak, amik sokszor okoznak a tcstbcn va-
ratlan kitorest. Ha az orvos a testnck czeket az
anyagait megprobalna lecsillapitani, es a test azon
nedveit venue ceiba, amelyek e kitdresekbcn mcg-
mutatkoznak, a gyogyulas hclyett dogveszt hozna
a betegrc, es a tavaszi laz vagy az oszi gyongeseg
konnyen sulyos jarvannya fajulna. Bizonyara az
allamnak is vannak oly rossz politikusai, akik az
erzelmek elotoreset csillapitandonak tartjak, cs a
babona meg a lelkcsedes kbralasanak tetszetos
alarca mogott felkavarnak az egdsz termcszetet,
es nehany artatlan karbunkulust fertozcsnek es ha-
lalos iiszkosodesnek kialtananak ki.”
Shaftesbury szerint egy racionalis hatarig meg-
turheto az irracionalitas (a „babona” es a „lelke-
sedes”), mert a szigoru korlatok inkabb sulyos-
bitjak a zurzavart, semminthogy rendeznek, es
egy semmiseg konnyen katasztrofava valhat.
Az allamot nem szabad tulgyogyszerezni; nem
minden rcndellencsseget kell fcltctleniil orvosolni.
Machiavellinel az elorelatas; Hobbesnal az
esz; Shaftcsburynel a tiirelem - ezck tehat az
eszmcnyck, amelyek segitscgcvcl, orvostudoma-
94
nyi analogiak alapjan a tokeletes allam megeloz-
heti a vcgzetes zurzavart. Felteteliik az, hogy az al-
lam alapvetoen jo egeszsegnek orvend; ezcrt a
betegseg (a zurzavar) mindig gyogyithato.
A modern korban a betegsegkepek politikai re-
torikaja mas, kcv&bc engedekeny gondolatokat
hordoz. A forradalom modern elmelete, amely
abbot a feltetelezesbol indul ki, hogy a minden-
kori politikai lielyzet egyre sivarabb, megrendi-
tette a betegsegmetaforak regi, optimista haszna-
latat. John Adams czt irta 1772 dccembereben a
naplojaba: „Kilatasaim... nagyon szomoruak.
Orszagom mely Nyomorban van, es Remenyrc
szinte semmi oka nines... Az Allamot mintha
kifarasztotta volna a kiizdelem; es a Mcgvesztege-
tes, a Szolgalelkuseg mcg a Prostitucio mind job-
ban terjed, es mindent felfal, akar a Rak.”
A politikai csemenyeket egyre gyakrabban ne-
veztek peldatlannak, radikalisnak; mfg vegiil
mind a polgari zavargasok, mind a haboruk for-
radalomszamba mentek. Mint varhato, a modern
crtelemben vett betegsegmetaforak nem az ameri-
kai polgarhaboruval, hanem a francia forrada-
lommal nyertck el a mai jelentoscgiiket - elsosor-
ban a francia forradalom konzervativ crtckel&d-
nek nyclvcben. Edmund Burke 1790-ben meg-
jelent Elnielked^sek a francia forradalomrol cimu
konyveben osszevcti a regi haborhkat polgari
95
zavargasokat az ujjal, amely szerinte meroben
mas tulajdonsagokkal rendelkezik. Azelott, bar-
mi volt a katasztrofa, ,,az allain szervei, ha meg-
oly tepazottan is, de leteztek”. De, szolitja meg a
francia nepet, „pillanatnyi zurzavarotok, akar a
gutaiites, az elet forrasat tamadja meg”.
Amikent a polisz klasszikus elmeletc a negy
testnedv tudomanyanak sorsara jutott, ugy a po-
litika modern elmelete kiegesziilt a betegseg mo-
dern elmeletevel. A betegseg egyenlo a halallal.
Burke meg gutaiitesrol beszel (es a „rozsdasodo
cmlekezet elo fekelyerol”). A bangsuly azonban
nemsokara attevodott az utalatos, vegzetcs beteg-
segekre. Az ilyen betegsegek megismerese es gy6-
gyitasa szoba sein johet; mcg kell tamadni oket.
Victor Hugo francia forradalomrol szolo rege-
nycben, a Kilencvenhdrotn-ban (1874) Gau vain, a
forradalmar, akit guillotine altali halalra iteltek,
feloldozza a forradalmat minden verfiirddjenek
bune alol, beleertve sajat kozelgo kiv^gzeset is:
„Mert vihar van. A vihar tudja, mit csinal...
A civilizaciot pestis pusztitotta, ez a zivatar kifujja
belole a merget. Lehet, hogy a vihar valogatas
nclkiil dont es pusztit. Hogy is lehetnc maskep-
pcn? Neliez tisztogatas a fcladata. A fcrto bor-
zalniat latva ertheto, hogy tiirelmetlcnul tonibol.”
(Aranyossi Pal forditasa.)
Persze aligha ez az utolso alkalom, hogy a for-
radalmi eroszak igazolast nyer azon az alapon,
hogy a tarsadalom melyrehato, borzaszto beteg-
%
segben szenved. A betcgsegmetafora melodramaja
a modern politi kai ertekezesekbcn a bunosseg gon-
dolatat hordozza: de a betegseg mar nem bunlio-
des, haneni a gonoszsag jele; biintetendo dolog.
A modern jobb- es baloldali totalitarius irany-
zatok eloszeretettel hasznaljak - onmagukat lelcp-
lezve - a betegsegkepeket. A nacik kijelentettek,
hogy a „kevert faju” ember olyan, mint a szifi-
liszes beteg. Az europai zsidosagot gyakran hason-
litottak a sziftliszhez es az eltavolitando rakos da-
ganatkoz. A betegsegmetaforak a bolsevik vitak
kellektaraba is beletartoznak, es Trockij, ez a na-
gyon tehetseges konimunista vitairo, boseggel on-
totta is 6ket - kiildnosen azutan, hogy 1929-ben
szamuztek a Szovjetuniobol. A sztalinizmust ko-
lerakent, szifiliszkent es rakkent is emlegette.
A metafora sokkal hatarozottabba valik attol,
hogy a politika nyelveben kizarolag a halalos be-
tegseg kepe fordul eld. Ha ma egy politikai ese-
menyt vagy helyzetet betegseghez hasonlitunk,
ezzel bunosnek tartjuk, es bunhodest rovunk ki ra.
Kiildnosen igaz ez a rak metaforikus hasznala-
tara. Feler azzal, mintlia azt mondanank, hogy az
esemeny, illetve a helyzet velejeig es helyrehoz-
hatatlanul roinlott. A helyzet rendkiviil kiflezett.
Hitler elso politikai ertekezeseben, egy 1919 szep-
tembereben irt antiszemita beszedben azzal va-
dolta a zsidosagot, hogy „faji tuberkulozist ter-
jeszt a nepek kozott”. A tuberkulozis itt meg tartja
az eleve elrendelt, hibaztathato, tizenkilrncedik
91
szazadi betegseg kepet. (Emlekezziink, niikent ha-
sonlitotta Victor Hugo a szerzetesrendeket a tbc-
hez.) A nacik azonban gyorsan korszerusitettck
retorikajukat, es tagadliatatlan, hogy a rak meta-
foraja sokkal jobban megfelelt celjaiknak. Az
1930-as evekben a „zsidokerdesrol” sz616 besze-
dekben'mindig elhangzott, hogy a rak gyogyita-
sahoz sok egeszseges szovetet ki kell mctszeni a
daganat koriil. A naci rakkepzet csak „radikalis”
beavatkozast tudott elkcpzelni, szemben a tbc ke-
zelesenek „kimeletes” modszereivel: ime a kiilonb-
seg a szanatorium (azaz a szamuzetes) es a muto
(azaz a krematorium) kozt. (A naci retorika a zsi-
dokat a varosi elettel is azonositotta, es ezek a me-
taforak visszhangoznak a romantika osszes va-
ros-kozhelyetol: az elkorcsosito, gepics, erkolcsi-
leg fertozott, egeszsegtelen kornyezet kepeitol.)
Egy jelenseg rakkent valo jellemzese kivalo tap-
talajt nyujt az eroszaknak. A rak-metafora a poli-
tika nyelveben fatalizmusra buzdit, & szentesit
minden „szigoru” intezkedest - emellett megero-
siti azt az elterjedt nezetet, hogy a betegseg maga
sziikscgszeruen vegzetcs. A betegseg fogalma so-
hasem artatlan, Ellenveteskent megemlithetnenk,
hogy a rak-metafora elcve & lenyeget tekintve
magaban hordozza a gyilkossag motivumat.
Nines azonban egyctlen politikai iranyzat sem,
amely kisajatitotta volna ezt a tulajdonsagot.
Trockij a sztalinizmust a marxizmus rakfenejenck
nevezte; 1977-ben Kinaban a Negyek Bandaja
98
tobb mas jelzovel egyiitt megkapta a „Kina rak-
feneje” ncvet is. John Dean ezckkcl a szavakkal
magyarazta a Watergate-iigyct Nixon elnoknek:
„Egy belso rakkal van dolgunk, amely az Elnoki
Hivatal kozvetlcn kozelebcn novekszik.” Az arab
metafora szerint, amelyet husz eve mindennap
hallliatnak a radioban az izraeliek is, Izrael „rak
az arab vilag sziveben”, illetve „a Kozel-Kclet rak-
fcneje”. A Tel Zaatar-i palesztin menekiilttabort
1976-ban megtamado jobboldali, kereszteny li-
banoni csapatok egyik tisztje a tabort a „Libanon
testeben tenyeszo rak”-nak nevezte. A rak mcta-
forajanak azok sem igen tudnak ellenallni, akik
felhaborodottsaguknak akarnak hangot adni.
Ezert irta 1969-ben Neal Ascherson, hogy a
Slansky-iigy „hatalmas rak volt - es ma is az - a
csehszlovak allam es nep testeben”; Simon Leys
Chinese Shadows (Kinai arnyekok) cimu muveben
„a Maoista rakfenerol” ir, „amely felorli Kina iga-
zi arculatat”. D. H. Lawrence az onkielegitest ,,ko-
runk legmelycbb es legveszelyescbb rakfenqc”-
nek nevezte; jomagam pcdig Amerika Vietnam
ellen visclt haboruja miatti elkeseredescmbcn ir-
tam azt, hogy „a feher faj az embcri tortenelem
rakfenejc”.
De hogyan drizhetjiik meg erkolcsi szigorun-
kat a huszadik szazad masodik feleben? Hogyan,
amikor annyi mas dologgal szemben kell szigo-
runak lenniink; hogyan, amikor tudunk ugyan a
gonoszrol, de sem a vallas, sem a filozofia nyclve
99
nem alkalmas mar arra, bogy ertelmesen beszel-
jiink rola ? Kcrcssiik a megtelelo mctaforat, hogy
megcTtsiik a „legmelyebb” es „legteljescbb” go-
noszsagot. De a modern betegsegmetaforak mind
olcso mcgoldasok. Azoknak, akik valoban ettol a
betegsegtdl szenvednek, aligha liasznal, ha a be-
tegseg n'evet folyton a gonosz szinonimajakent
halljak emlegctni. Egy tortenelmi esemeny vagy
probldma csak a legszukcbb ertelembcn hasonlit
a betegseghez. A rak metaforaja kiilonosen szor-
nyuseges. Arra osztonoz, hogy lecgyszcrusitsiik
az egyebkent komplex jclensegeket, masreszt 011-
igazolashoz, sot fanatizmushoz vezet.
Tanulsagos osszcvetni a rak kepet az iiszkosodes
kepevel. Mivcl az iiszkosodesnek tobb, a rakeho-
hasonlo metaforakepzo tulajdonsaga van (mind
ketto a semmibol lesz; mindketto terjed es un-
dort kelto), latszolag rendelkezik mindazokkal a
kellekekkcl, amelyekre egy vitaironak sziiksege
lehet. Es valoban, e metaforat fel is hasznaltak
egy jelcntos crkolcsi vitaban, a francia csapatok
1950-es evekben Algeriaban veghezvitt kegyet-
lenkedeseinck biralatara. Annak a hires konyvnek
a cime, amely a kfnzasokat lelcplcztc, La Gangrene
(Az iiszkosodes) volt. Azonban lenyeges kiilonb-
seg van a rak es az iiszkosodes metaforaja kozt.
Eloszor is, az iiszkosodes okozojat ismerjiik. A be-
tegseg kiilsodleges (egy karcolas is eloidezlieti); a
rakot ellcnbcn titokzatos, tobb kiilso es belso ok-
bol eredo betegsegnek tartjuk. Masodszor, nem
100
mindenhol kcletkezhet iiszkosodes. Gyakran ve-
zet amputalashoz, de ritkan halalos; a rakrol vi-
szont tudjuk, hogy az csetek tobbsegeben halalos.
A rak a legradikalisabb betegsegmetafora marad,
es nem fogja felvaltani sem az iiszkosodes, sem a
pestis (annak ellenere, hogy tobb, egymastol oly
kiilonbozo fro, mint Artaud, Reich es Camus is
megprobalkozott vele, hogy e betegsegmetafora-
val jellemezze a komor, katasztrofalis allapotokat).
A rak eppen radikalizmusa miatt valt kivaltkepp
tendenciozussa: nagyszerii metafora paranoias
oriiltekre vagy azokra, akik szfvescn valtoztatnak
a felvonulast tamadassa, fatalistakra (rakhalal), es
azokra, akik a tortcnelmietlen forradalmi opti-
mizmus csillagzatanak buvkoreben elnek (abban
a hitben, hogy csak a legradikalisabb valtoztata-
sok c£lravezetok). Mindaddig, amig ennyi kato-
nai kifejezes fordul elo a rak lefrasanak es kezelese-
nek nyelveben, a rak metaforaja kiilonosen alkal-
inatlan marad arra, hogy a bekeszereto ember cel-
jait szolgalja.
Tenneszetesen valoszinu, hogy a rak nyelve az
elkovetkczo evekben atalakul. Es feltetleniil meg
fog valtozni akkor, amikor vegre niegertjiik a be-
tegseg okat, es amikor a gyogyulas sokkal na-
gyobb aranyii lesz. A kezeles uj formainak kiala-
kulasaval ez az atalakulas mar meg is indult. Mi-
vcl a rakos betegek gyogyitasabau a kemotera-
pia egyre jobban kiszoritja a sugarterapiat, valo-
szintf, hogy hatasos gyogymodot az immuno-
101
tcrapia valamcly formajaban fogjak mcglelni (amit
kicgeszito gyogymodkent mans sikerescn alkal-
maznak). Megindult az elmeletek modosulasanak
folyamata is azoknak az orvosoknak a koreben,
akik figyclmiiket az embcri testnck a rakra adott
immunologiai valaszai fele forditottak. A rakot
akkor lehet majd, legalabb reszben, megfosztani
titokzatossagatol, ha a kezeles nyclve szakit a had-
viseles agressziv metaforaival, cs megtanulja a
test „termeszetes vedekezo eszkozeinek” nyelvct
(amelyben az „immunvedelmi rendszert”, eppen a
teljes szakitas erdekeben, a „test immun-felkesziilt-
segenek” is nevezhctjiik); ds akkor majd vegrc
ugy hasonlit'hatunk valamit a rakhoz, hogy lat-
leletiink ettol nem valik sem fatalistava, sem ket-
segbecsett segelykialtassa a megoly halalthozo, ar-
manyos ellenseg lekuzdesere. Akkor majd talan
erkolcsileg megengedhetcive valik, inert ma nem
az, hogy a rakot metaforikus ertclemben haszndl-
juk.
Azonban lehetseges, hogy akkor mar majd senki
sem akar tobbe semmilyen borzalmat a rakhoz ha-
sonlitani. Hiszen e metafora erdekessege eppen
abban rejlik, hogy egy titokzatossaggal teljes,
kikeriilhetctlen vegzetet hordozo betegsegre utal.
Hiszen a rakrol kialakitott kepiink es az erre epiilo
metaforak valojaban kulturank hianyossagainak,
a halal gondolatahoz valo felszines viszonyunknak
a kifejezesei, azt fejezik ki, hogy felunk szem-
benezni az erzelmeinkkel, hogy felelotleniil es
102
hanyavetin kezeljiik a „novekedes problemait”,
hogy, jollehct okkal, feliink a tortcncleni cgyrc
brutalisabb megnyilvanulasatol, valamint azt,
hogy keptclenek vagyunk megteremtcni egy
olyan ipari tarsadalmat, amely helyesen szahalyoz-
za a fogyasztast. Biztos vagyok benne, hogy a rak
metafbraja egyszer majd elavul, meghozza elobb,
mintsem hogy megoldodnanak azok a proble-
mak, amelyeket oly meggyozoen tiikroz.

Susan Soiltag
(1933)
Esszeista, az amerikai irodalmi ,,uj-moderniznius”
egyik legtckintelyesebb kritikusa es meghatarozo
befolyasu szenielyiscgc. Regenyekct is publikalt,
sot tobb filmct is irt es rcndezett; ezekncl sokkal
jelentosebb azonban europai szellcmi hatasokat is
tiikrozo esszeiroi es kritikai munkassaga.
Fontosabb muvei:
Against Interpretation, and Other Essays, 1966
(Az interprctacio ellen es mas tanulnianyok)
Death Kit, 1967 (Halal-csomag, regeny)
On Photography, 1979 (A fenykepezesrol)
Magyarul:
A pusztulds kepei (Tanulmanyok, 1971)
A fenykepezesrol (Tanulmany, 1981)

Kiadta az Eurdpa Konyvkiadd
A kiaddsert az Eurdpa Konyvkiadd igazgatdja felel
Szedte es nyomta az Alfoldi Nyomda
A nyomdai rendeles tdrzsszama: 0003.66-14-1
Kesziilt Dcbreccnben, 1983-ban
A sorozatot Bart Istvan szerkeszti
Felelds szerkeszto: Dezsenyi Katalin
A fedel es a tipogrdfia Ндготрб Cabriella tnunkdja
Muszaki szerkeszto: Liener Katalin
Muszaki vezetS: Szegleth Kdroly
Kesziilt 21 650 pelddnyban 4,38 (A/5) Iv terjedelemben
Bembd bettlbdl, Eu-d-8384
15, Ft
A MER LEG sorozat 1983-ra tervezett kotetei:
(A sorrend es a cimek nem veglegesek)
Susan sontag A betegseg mint metafora
ELIAS CANETTI: A tuHlo
Montaigne A tapaszialdsrol
Thomas DE QUINCEY b^y angol dpiumevd vallotndsai
malcolm cowley Nyolci’an ev rhagasabol
bertolt brecht Munkanapl6
ROLAND BARTHES Mitologidk
thomas mann Richard Wagner szmeedese is nagysaga
A FEDELEN HIERONYMUS BOSCH A GYONVbROK KFRTJl
C1MU KEPENEK RESZLETE LATHATO