/
Текст
KONDOR 2SUZSANNA
KONDOR ZSUZSANNA
az attort gepi himzes titkai
KONDOR ZSUZSANNA
RISELIO
az attort gepi himzes titkai
KOSSUTH KONYVKIADO
© Kondor Zsuzsanna
ISBN 963 09 3707 7
(4921)
BEVEZETO
E kezikonyv a riseliotechnikat ismerteti oly modon, hogy segitsegevel
barki megtanulhatja egy egyszeru, programozhato haztartasi villanyvarro-
gepen ha egy icipicit iigyes. Elsdsorban a kezdo himzoknek szol, de aki
meg soha nem csinalta, az is batran megprobalhatja az attort gepi him-
zes „rejtelmeit” felfedezni, mert ez a kezikonyv szinte kezen fogva vezeti
oltesrol oltesre a tanulni vagyot.
Sok fejtorest okozott, hogy mikent is kozelitsem meg ezt a temat, hiszen
ma Magyarorszagon sokan tudnak mar ilyen modon himezni. Pontos
adatok nem allnak rendelkezesemre a riselio modszer megjeleneserol.
A technika Franciaorszagbol ered es Richelieu biborosrol (1585-1642)
neveztek el. A szecesszio koraban kiilonosen kozkedvelt volt. A feljegy-
zesek szerint Kalocsan mar az 1930-as evekben ismertek ezt a modszert
Kovacsne Kiraly Tins jovoltabol, aki beepitette a nepi kezimunkakba,
s ezzel tovabbfejlesztette a meglevd hagyomanyokat.
Nem folytattam kutatomunkat, mert szerinten nines sem eloiras, sem
merev szabaly e technika alkalmazasaban. Tanulmanyoztam a kalocsai
kezimunkak riselidvel otvozott elkeszitesi modjat, es nagyon valtozatos
formakban talalkoztam az alkalmazasaval, meg falikepet is lattam ily
modon elkeszitve. Ugy gondolom, ez a modszer barmilyen kezimunka
- teritd, futo, fiiggony, alkalmi ruhak diszitese, galler stb. - elkeszitesere
alkalmas, mert onmagaban szep.
A varrogepek megjelenese eldtt iigyes himzoasszonyok kezzel keszitet-
tek a riseliot, a toledot es a madeirat varrott formaban. A technikai esz-
koz megjelenese utan is eleinte meg a hagyomanyos modon himeztek,
kesobb az egyre modernebb gepek nyujtotta lehetosegekkel nyilvan a
modszer is valtozott. fgy keriilt a mintakba a kulonfele bonyolult pokoza-
sok sokasaga, a szebbnel szebb attoresek, hiszen geppel mar gyorsab-
ban lehetett haladni es tobbfele lehetdseg nyilt az egyre rafinaltabb min-
tak tervezesehez es kivitelezesehez.
A kezikonyv a gepi himzestechnikat es annak alkalmazasat mutatja be
ktilonbozd mintakon keresztiil. A mintak variacios lehetosege szinte veg-
telen, hiszen a fantazianak nem lehet hatart szabni, es nem is erdemes,
hiszen ez az a fajta technika, amely kezimunkan, ruhan, kiegeszitokon,
lakastextilian egyarant alkalmazhato. Ezenkivtil onallo tervezgetesre is le-
hetoseget ad mindenkinek kedve, fantaziaja, tehetsege es tudasa szerint.
A mintarajzokat en keszitettem, es ezek segitsegevel, a motfvumokat fel-
hasznalva, onalloan is lehet uj mintakat tervezni. A motfvumrajzok celja,
hogy a technika kezdo lepeseitol, az alapoktol a bonyolultabb formak es
kotesek megtanulasahoz es alkalmazasahoz elvezessenek.
5
Nem ragaszkodtam csupan a kalocsai motivumokhoz, de felhasznaltam a ka-
locsai mintakat, amelyek segftsegevel bemutatom e kiilonlegesen szep kezi-
munkat. A kotetben szereplo kalocsai kezimunkakat en himeztem, barmely
kezimunkaboltban kaphato sablonmintarol, tervezdjuket nem ismerem.
A selyem alapanyagu himzeseket, gallerokat es kisteritoket szinten ma-
gam keszitettem, sajat tervezesu mintaimrol. A kozolt mintak ugyancsak
a sajat terveim.
A riselio technika lenyege, hogy az eldrajzolt minta koriil eltavolitjuk az
alapanyagot, es a bennmaradb anyag alkotja a tulajdonkeppeni min-
tat. A mintak kozeit labakkal, palcikakkal kotjiik ossze, vagyis „labazas-
sal”. Az osszefogas utan a mintak szeleit slingelo oltesekkel szegjiik le.
Alapanyagnak fokent vasznat hasznalnak, de en szivesen nyulok a fino-
mabb anyagokhoz - selyemhez, muszlinhoz - is. Tiszteletben tartom a
nepi motivumokat, sot fel is hasznalom a munkam soran, de a moder-
nebb vonalak is kozel allnak hozzam. Szeretem az egyszeru, de megis
kulonleges mintakat.
Arra vallalkoztam, hogy megprobalom leirni e technika minden fortelyat,
mert a siker gyakran az apro fogasokon mulik. Nem olyan egyszeru meg-
tanulni, mint mondjuk a kezi laposhimzest, de kitartassal es turelemmel
nem ordongosseg. Ma a gepi himzes-ketfele rnddja ismert. Egyik a ha-
gyomanyos, regebbi gepeken. E modszerrel a ramat mozgatjuk megfele-
1b lepesben a gep alatt. A masik, amellyel e kdnyvben foglalkozom, ami-
kor a modern villanyvarrogeppel dolgozunk es a megfelelo programokat
hasznaljuk. A programozhatb villanyvarrogepek ma mar egyre tobb haz-
tartasban megtalalhatok es pillanatok alatt himzesre allithatok.
Hogy mire kepes a gep a segitsegiinkkel? Madeirat, angol madeirat, riseli-
ot, monogramot stb. tud himezni. Mindezen muveletekre alkalmas min-
den olyan elektromos haztartasi varrogep, amelyen van cikcakkprogram
es lezarhato a kelmetovabbitb.
Sziwel-lelekkel allitottam ossze ezt a kis tankonyvet, es nagy drommel
rajzoltam, tervezgettem a benne talalhatb mintakat. Bizom abban, hogy
sokan veszik a faradsagot, es megprobaljak megtanulni e csodaszep kezi-
munkat. De egy fontos dolgot nem hallgathatok el: ezt a munkat csak nagy
tiirelem es sok gyakorlas aran, mar-mar megszallottkent muvelve lehet
kifogastalan szinvonalon megtanulni. Tehat sok tiirelem, lemondas
es rengeteg gyakorlas legyen a jelszava annak, aki olyan darabot szeretne
a kezebol kiadni, amely megfelel a mai kor minosegi kovetelmenyeinek
es kritikajanak.
Remelem, hogy ez nem szegi senkinek a kedvet, hanem ellenkezoleg,
sokan vallaljak a kihivast es igyekeznek megfelelni a probatetelnek.
Ha igy lesz, akkor elertem a celom, nem dolgoztam foloslegesen,
es foleg nem adtam ki hiaba a regi himzoasszonyok feltve orzott titkat.
Aki munka kozben elakadna es tanacsra lenne sziiksege, hivjon bizalom-
mal a 06-23 375-056-os telefonszamon.
Kondor Zsuzsanna
6
A HIMZES KELLEKEI
Eloszor is nezziik meg, hogy a varrogepen mi hoi van es mire hasznalhato.
Ez egy hagyomanyos haztartasi villanyvarrogep.
1 Kezikerek
2 Orsoiitkozo
3 Orsotengely csapja
4 Cernatarto
5 Orsozo elofeszito
6 Fonalvezetok
7 Karfedel
8 Fonalhuzo
9 Homloklap
10 Turogzito csavar
11 Varrotalp felsoreszrogZito csavarja
12 Talpemelo kar
13 Varrotalp felsoresz varrotalppal
14 Tu
15 Fedel
16 Tulemez
17 Kelmetovabbito
18 Tipusjel
19 Fonalfeszito
20 Valaszto fogantyu
21 Mintalec
22 Hatravarras-kapcsolo
7
23 Kelmetovabbito lesullyeszto kar
24 Kezikerek kioldo csavarja
25 Betujelzes es gepszam
26 Kelmenyomo rud felsoszal
levagasaval
27 Programcsoport valasztokar
28 Orsotok
29 Hordozo fogantyu
30 Elektromos pedal
Ez egy ELNA 2006 tipusu modem villanyvarrogep, kivaloan alkalmas
himzesre.
1 Hatravarras-emelokar
2 Oltesszelesseg kivalasztasa
3 Oltesmintavalaszto-gomb
4 Oltesminta-kijelzes
5 Olteshosszgomb
6 Olteshosszkijelzes
7 Orsoleallito
8 Orsozo
9 Cernatarto stiftek
10 Orsoszalvezetes
11 Szalvezetes
12 Szalemelo
13 Feszitokerek
14 Homloklap
15 Szalvago
16 Nyomotalptarto
17 Tutalp
18 Greiferfedel
19 Varroasztal (tartozekcsomag)
Minden taskavarrogep beillesztheto regi gepasztalba. Konnyebben
tudunk dolgozni, ha asztalba siillyesztjuk. De asztal nelkiil is lehet himezni,
csak kicsit nehezebb.
8
A varrogep mellett a legfontosabb himzesi kellekek, melyek nelkiil nem
lehet dolgozni, a kovetkezok:
a) Himzorama, amely ket reszbol all: a zart, kor alaku also gyuru (belso
rama) es a nyitott, kor alaku felso gyuru (kiilso rama), amely csavarral
szabalyozhato. Van olyan himzorama is, amely ket zart gyurubol all, egy
kisebb es egy nagyobb korbol. Ebben az esetben a kisebbre pattintjuk ra
a nagyobb ramat, az elso esetben meg a raman levo csavarral allitjuk
a megfelelo feszesseget. Az also ramat celszeru atcsavarni gezzel vagy
vaszonnal, mert igy jobban tapad, es jobban ki lehet fesziteni a himezni
valo anyagot. (Femrama is letezik, de az nem alkalmas a himzesre!)
Also gyuru (belso rama)
zart kdralakii
Felso gyuru (kiilso rama)
nyitott koralakti,
csavarral szabalyozhato
b) A fonal. Himzeshez gepi himzofonai, Lanchid also fonal es alavezeto
szalnak Piroska horgolofonal sziikseges.
c) Geptu, amely 80-90-es legyen (selyem eseteben 65-70-es).
d) Feher vaszondarab.
e) Nagyon eles olio (hegyes-gorbe is lehet). Feltetleniil fontos, hogy
az olio rendkivul eles legyen, mert kiilonben nem vagja, hanem tolja
maga elott az anyagot, s igy szoszos marad a minta szele kivagas utan.
Gyakran eleztessiik, es legyen csereollonk is. Eletlen oiloval soha nem
lesz szep a munkank!
AZ ORSOTARTO STIFTEK
BEALLITASA
A TU CSEREJE
Emelje meg a tut, mikozben a lendito ke-
reket magaval szemben elforditja, majd
sullyessze le a talpat!
Hasznalat elott az orsotarto stifteket ki
kell huzni. A gep elrakasahoz a stifteket
ismet lefele kell nyomni.
Forgassa el a rogzftocsavart az oramutato
jarasaval clienteles iranyban. Vegye ki a
tut a tutartobol. Helyezze be az uj tut a tu-
tartoba, megpedig ugy, hogy a lapos olda-
lat hatrafele forditja el.
A berakasnal a tut utkozesig nyomja felfe-
le. Ezutan a rogzitocsavart erosen huzza
meg a csavarhuzoval.
Megjegyzes: Rendszeres idokozonkent el-
lenorizze a tuket, hogy erdesek-e vagy
tompak. A kihuzott cernak, a futo szemek
a kotottaruknal, a finom selyem, vagy s'e-
Ivem jellegu anyagok maradando hibai
legtobbszor a seriilt, rossz tuk hasznalata
miatt kovetkeznek be.
Megjegyzes: Az olyan cernakat, amelyek
konnyen osszegabalyodnak (1), fuzze at
a bal oldali orsostift lyukan (2). A lyuknak
pontosan az orsohoz igazitva kell lennie.
10
XL ORSOTARTO TOK
KIVETELE ES BERAKASA
FELCSEVELES
Huzza at az orsoszalat az orsoszalvezetesen.
Vezesse ezt a kis orsolyukak egyikebe, meg-
pedig beliilrol kifele. Helyezze a kis orsot a
lyukakkal feltilre az orsora, es nyomja el jobbta.
A lenditokerek elforditasaval vigytik a tut
a felso allasba, mikozben a lenditokereket
magunk fele forditjuk el. A orsotartbt vegytik
ki, mikozben azt a billenoemelonel tartjuk.
Mikozben On a bal kezevel a lenditokere-
ket megfogja, forditsa el a jobb kezevel a
kuplungfejet az oramutato jarasaval clien-
teles iranyba.
Az orsotokot berakaskor iigy forditsuk,
hogy a kiallo resze a greifer palyajanak
horonyreszebe csusszon be.
A szabad szalveget fogja meg erosen, nyom-
ja meg a labpedalt. Allftsa meg a gepet ne-
hany fordulat utan es vagja le a szalveget
a kis orsolyuk kozeleben. Cseveljen tovabb.
Az orsozo magatol megall, ha megtelik.
11
AZ ORSOTARTO BEFUZESE
A GEP BEFUZESE
Flelyezze a kis orsozot a tartoba. Ugyeljen
arra, hogy a szal a nyil iranyaban tekered-
jen le
Forditsa el a lenditokereket maga fele addig,
amig a szalado a legfelso pozicioba nem kerul
Emelje fel a kis talpat. Helyezze az orsdt az orso-
tarto stiftre ugy, hogy a szal hatulrol jdjjon elore.
Huzza a szalat az orsotarto nyilasaba
(1) Huzza at a szalat a szalvezetesen.
(2) Mialatt az orsot megtartja, huzza a szalat
lefele a feszitesbe, aztan a nyil iranyaban is-
met felfele az abran lathato modon.
Huzza at a szalat a feszftorugo alatt, es
utana helyezze a nyiJasba.
(3) Huzza ezutan a szalat feszesen felfele,
majd jobbrol balra a szalhuzon keresztiil.
(4) Ezutan huzza lefele, es a az also szalvezetes-
be. (5) Huzza tovabb lefele es a tu szalvezete-
sen keresztiil. (6) Fuzze Ire elolrol hatra a trit
12
AZ ALSO SZAL FELHOZASA
A FELSO FESZESSEG
KIEGYENLITESE
Emelje fel a varrotalpat, es tartsa a tuszalat
lazan a bal kezeben.
A tuszalnak es az orsoszalnak egyenes
varrasnal a ket anyagreteg kozott koze-
pen kell egymast athurkolnia.
Forditsa el a lendftokereket lassan a jobb
kezevel maga fele, amig a tu le nem siillyed.
ForcHtsa tovabb. majd huzza lazan felfele a tusza-
lat, amely az also szalat hurokszeruen felhuzza.
(2) Allitsa be a feszftokerek kivant szamat a
jelzessel ellatott beosztas megfelelo helyere.
(3) Lazitsa-meg a felsb feszesseget, mikozben
a kereket egy alacsonyabb szamra allftja be.
Huzza mindket szalat balra a varrotalp ala
es hagyja 10 centimeter hosszura.
Huzza meg a felso feszesseget, mikozben
a kereket egy magasabb szamra forditja el.
13
A HIMZES MENETE
Ha minden a kezunk iigyeben van, elkezdodhet a varrogep atallitasa
a gepi himzesre.
1. lepes: A talpemelo kart masodik allasba helyezzuk, hogy a ramat
akadaly nelkul tudjuk mozgatni.
2. lepes: A kelmetovabbitot lezarjuk, mintha gomblyukat varrnank, igy a
tustalpbol kiemelkedo reces kelmetovabbito mar nem lathato,
tehat nem zavarja a munkankat.
3. lepes: Levessztik a varrogep talpat, amely az anyagra nehezedik
(nines ra sziikseg).
Csak a csavar marad a helyen, arra viszont nagyon vigyazzunk,
mert ha elkeveredik, nehezen potolhato (ugyanis varras es
anyagpotlas eseten sziikseg van ra).
A lepesszabalyozot tulajdonkeppen e ket dolog kiiktatasaval
megszuntettiik, mert a himzeshez nines ra sziiksegunk.
(Az ELNA 2006 tipusu varrogepet egy mozdulattal himzesre le-
het allitani a himzdtalp bepattintasaval.)
4. lepes: Szalfeszessegek beallitasa. Nagyon fontos a szalfeszesseg ki-
valasztasa, ebben mindig az also szal a meghatarozo, es ahhoz
igazitjuk, allitjuk a felso szalat.
Ez a kovetkezd modon tortenik.
Kivessztik az also orsot a helyerol,
amin 2 csavar talalhato, egy na-
gyobb es egy kisebb.
kisebb csavar
A szalfeszesseget a nagyobb csavarral kell beallitani.
Ha a csavan balra elforgatjuk, akkor a szalat befeszitjuk.
Ha a csavan jobbra elforgatjuk, akkor a szalat lazabbra engediuk.
14
Mivel az also szal a meghatarozo, a felso szalat az also szal feszessege-
hez, illetve lazasagahoz igazitjuk.
A felso szalat a gep elejen talalhato szalfeszesseg-szabalyzoval lehet beal-
litani.
A felso szalnal a novekvo szamok iranyaba, tehat balra lazitjuk, a. csok-
kenb szamok iranyaba, vagyis jobbra feszitjuk a szalat.
Az also es a felso szal beallitasa azert fontos, mert ennel a kezimunkanal
a ket szal (also, felso) kapcsolodasa potolja a majdan kivagott anyagre-
szeket. Azert kell a szalakat ugy beallitani, hogy peldaul ha az also szal
kozepes feszessegu, akkor a felso is az legyen, vagy ha az also lazabb,
akkor a felso szal is lazabb legyen, mert csak igy tud a ket szal egymas-
sal megfelelden osszekapcsolodni.
Lassunk egy peldat: Az also szalat nagyon feszesre allitottuk, a felso la-
zabban maradt. Azt vesszuk eszre, hogy orokke elszakad a fonalunk, es
csunyan kapcsolodnak a szalak, az also szal lehuzza a felsot.
15
Ekkor az also szalat lazabbra vessztik, es csak annak megfeleloen enged-
jiik a felso szalat is. (Ezzel a muvelettel kikiiszoboltiik a hibat.)
Ebbol a peldabol lathato a fonalfeszesseg fontossaga. A sima varrasnal
ez ennyire nem deriil ki, de a himzesnel igen, mert nines az also es felso
szal kdzott anyag. (Szabadon kapcsolodnak egymassal a szalak.)
Amikor az also es felso szalakat beallitottuk, akkor a feher kelmet
(vaszonanyagot) rakjuk a kiilso, szabalyozhato himzoramara a kovetke-
zokeppen:
A ramank kiilso karikajat letessziik egyenes, sima helyre (peldaul asztalra)
es picit kinyitjuk. Az anyagot ratessziik, es a kisebb, vagyis a belso ramat
ranyomjuk. Addig csavarjuk a kiilso ramat, kdzben igazgatjuk az anyagot,
amig feszesen nem all.
anyag
kiilso
rama
belso
rama
anyag
kiilso rama
nem latszik,
az anyag
alatt van
belso
rama
tjgy tudjuk megallapitani, hogy
elegge feszes-e az anyag a rama-
ban, ha a keziinkkel megiitoget-
jiik, s ha „dobol”, akkor jol feszitet-
tiik bele az anyagot.
Ezutan mar kezdodhet a himzes
gyakorlasa. A tanulas a gyakorlas-
sal kezdodik.
Legalkalmasabb tanulominta a ko-
rokon, ivelt idomokon, ieveleken
es egyszerubb mintakon az alap-
halo megtamilasa, valamint a gepi
slingeles. Ezek a muveletek a leg-
fontosabb alapmuveletek, nelkii-
liik nem lehet riseliozni.
Mindkettot tokeletesen meg kell ta-
nulni ahhoz, hogy a bonyolultabb
mintakhoz eljuthassunk!
Ezert a tanulomintakon mindig
visszater az alaphalo es a slingelo
oltes, az elso es legfontosabb do-
log az alapok tokeletes elsajatitasa.
Rajzoljunk elo az anyagra tobb,
10 forintos nagysagu kort elszortan,
es mindaddig terjiink vissza a kd-
vetkezo abrakon bemutatott lepe-
sekre, amig nem tudjuk az alap-
halot hibatlanul lehimezni a koro-
kon, az ivelt mintakon vagy a leve-
leken egyarant.
16
Ha a gepiinket beallitottuk, es a rama is a helyen van, vagyis a tu alatt,
akkor a talpemelot a masodik allasba helyezziik, es indulhat a himzes
gyakorlasa.
Lassan a pedalra lepiink, a gepet egyenes varrasra allitjuk, minden kort
kihimeziink alaphalora.
A konnyebb erthetoseg kedveert 6 lepesben mutatom be a muveletet.
Az alaphalo surusege tetszes szerinti lehet. (En 7 szallal mutatom be.)
1. lepes: Gepiinket sima varrasra allitjuk, es
a kor szelet vegigvarrjuk. A varras-
tol kb. 1 millimeternyire kivagjuk
az anyagot az egesz korbol. A ki-
vagast cikcakk varrassal korbeszeg-
jiik, hogy ne foszlodjon fel.
2. lepes: Szeges utan sima varrassal elindu-
lunk feliilrol lefele, es atvarrunk 1
szalat a kor also reszeig. Az also
szelre erve par kis lepessel rogzit-
jiik a szalat, es ugyanigy folytatjuk
a muveletet, de most felfele, mind-
addig, amig nines meg a 7 szal.
3. lepes: Elforditjuk a ramat 90 fokkal, es is-
met levarrjuk a 7 szalat, de most
keresztbe. fgy kapunk egy negy-
zethalos mintat. Lehetoleg aranyo-
san dolgozzunk!
4. lepes: A negyedik lepesnel ujbol fordi-
tunk a raman, es minden kockat
atlosan atvarrunk, szinten feliilrol
lefele haladva es vissza ugyanugy.
17
2 szal Piroska
fonal
5. lepes: Az 5- lepesnel tijabb allot keszi-
tiink, de most clienteles iranyban.
Figyeljunk, hogy ne tevessziik el
a fonalak talalkozasi pontjat.
6. lepes: Amikor az atlozast befejeztiik, ke-
ztinkbe vesziink 2 szal Piroska fo-
nalat (alavezeto szalat), a gepiin-
ket kdzepes nagysagu cikcakk-
programra allitjuk, es az alavezeto
szallal korbeslingeljuk a kort.
Lassan toljuk a ramat, es a 2 szal
alavezetofonalat becsavarjuk.
fgy szep fenyes lesz a munkank.
A 6. lepest, vagyis a slingelest szeretnem kiilon is megmagyarazni. Altala-
ban szegelydisznek hasznaljak, de a riselio kezimunka elkeszitesenel
a belso mintak szelenek leszegeset is slingelo oltessel vegezziik el.
A gepi himzesben dupla es szimpla slingelo oltesrol lehet beszelni.
Mi mindvegig mind a ket modot hasznaljuk. Gepi himzcsncl mindig
cikcakk varrattal kesziil. Altalaban 2 szal Piroska fonalat vezetiink ala
a cikcakk oltesnek, de lesz ra eset, hogy 4-et is. A megfelelo helyen ezt
kiilon fogom jelezni.
Tehat ahol slingelo oltesrol irok, ott marts ala kell kepzelni a ket szal
fonalat, vagy ha szelek leszegeserol irok, ott is azonnal tudjuk, hogy le-
szegni csak alavezeto fonallal lehet. Ezt azert jelzem, mert a kovetkezok-
ben nem irom ki mindig a Piroska nevet, hanem alavezeto fonalrol
beszelek. (Lasd alaphalo leirasa, 6. lepes.)
Miutan bemutattam az alaphalo elkesziteset, annak begyakorlasahoz las-
sunk nehany egyszeru mintat, amely az alaphalo elkeszitesenek ismerete-
ben nagyon konnyen lehimezheto.
A konnyti mintak mellett bemutatok mind a kor, mind az ivelt motivum-
ra egy-egy nehezebb mintat is, amelyet mar a tanulas kezdeten is meg
lehet probalni, de senki ne veszitse el a tlirelmet es ne szomorkodjon,
ha elsore nem sikeriil, mert ezek a mintak igen sok gyakorlast kivannak.
18
pettyes minta
pettyes minta
levelminta
alaphalora
levelminta
gyongyvirag
levelek
alaphalora
virag alaphalora
gyongyvirag
virag
alaphaloban
level
alaphaloban
19
Az elozo mintak elkeszitese
lepesrol lepesre.
KORMINTAK
PETTYES MINTA ALAPHALORA
Az 1., 2., 3. es 4. lepes megegyezik
az alaphalo keszitesevel. Azonban
az 5. lepesnel, amikor az utolso
atlot keszitjiik, minden talalkozasi
pontban megallunk es egyenes
varrassal es korkoros mozdulatok-
kal pettyet himezunk minden ke-
resztezodesbe. J61 toltsiik be, ugy
lesz szep. A pettyeket tetszes
szerinti nagysagura keszithetjiik.
A 6. lepesben 2 szal alavezeto fo-
nallal szegjiik be a kort pontosan
a szelen. A fonalat alacsavarjuk es
nagyon figyeliink a talalkozasi
pontoknal, hogy joi illeszkedjenek.
Altalaban jobbrol balra haladva
szegjiik be a szeleket.
LEVELMINTA ALAPHALORA
Az 1., 2., 3., 4. es 5. lepes meg-
egyezik az alaphalo keszitesevel,
azonban a 6. lepesnel a gepet
egyenes varrasra allitjuk, es az abra
szerint leveleket himezunk az atlokra.
Ha elkesziiltiink, szinten jobbrol
balra haladva leszegjtik a szeleket.
20
GYONGYVIRAG ALAPHALORA
Az 5. lepesig itt is ugyanugy dolgo-
zunk, mint az alaphalo eseteben.
A 6. lepesnel egyenes varrassal az
abran lathato modon elkeszitjtlk a
gyongyviragot, es a kort leszegjtik.
Vigyazzunk, hogy mindig feszesen
alljon az anyag a ramaban.
VIRAGMINTA ALAPHALORA 1.
Az 1., 2., 3., 4. es 5. lepes ugyanaz,
mint az alaphalo eseteben, azonban
a 6. lepesnel szinten egyenes varras-
sal elkeszitjtlk a mintat, 8 szirmot es
a kozeppontba egy pettyet. Figyel-
jtink, hogy a szirmok pontosan az
atlora keriiljenek.
A kovetkezo minta mar egy kis gyakorlatot igenyel, tehat azoknak ajan-
lott, akik mar „haladok”. Itt nem alaphalora himeztink, hanem alaphalo-
ba, tehat meg kell bontani a halot, ezert ez mar nehezebb. 8 vagy 10
szallal dolgozunk.
21
Az 5. lepesig itt is ugyanugy dolgo-
zunk, mint az alaphalo eseteben.
A 6. lepesben a kor kozepen egy
kisebb kort varrunk az alaphalora.
Egyenes varrassal kb. 2-3-szor kor-
bevarrjuk es oiloval kivagjuk.
A 7. lepesben cikcakk varrattal kor-
beszegjiik a belso kis kort, majd
a 8. lepesnel 4 tartoszalat varrunk
bele, es dupla szallal a kozeppont-
ba a mar megtanult modon egy na-
gyobb pettyet himezunk. Tovabb-
haladva a 8. lepesnel minden tarto-
szalra egy szirmot himezunk egye-
nes varrassal. A szirom kezdetenel
es vegenel mindig figyeljuk a csucs-
pontokat, es ugyanoda terjiink
vissza. A 9- lepesnel leszegjuk elobb
a belso kis virag szelet, majd a kor
szelet is. Mindket esetben 2 szal
alavezetot hasznalunk.
7.
9-
22 csucspont csucspont
IVELT MINTAK
PETTYES MINTA ALAPHALORA
A 4. lepesig elkeszitjtlk az alap-
halot, az 5. lepesben ugyanugy,
mint a kordknel, minden kereszte-
zodesbe pettyet kesziffink egyenes
varassal, korkoros mozdulattal.
Az 5. lepes vegen a korokhoz ha-
sonloan 2 szal alavezetovel leszeg-
jtlk az ivek szeleit.
3.
LEVELMINTA ALAPHALORA
Ugyanugy dolgozunk, mint a pettyes
mintanal, csak az 5. lepesben egye-
nes varrassal az abran lathato modon
egy levelet himezunk az iv alakba.
Szebbe tehetjuk, ha a behimzett level-
szeleket leszegjiik 2 szal alavezetd
fonallal. Termeszetesen az iv szele
ugyanugy keszill, mint az elsd mintanal.
23
LEVELEK ALAPHALORA
Az 5. lepesig ugy dolgozunk, mint
eddig, tehat alaphalot keszittink.
A 6. lepesben a korhoz hasonlo
modon az atlora szirmokat hime-
ztlnk egyenes varrassal. Ugyeljtink
a szirmok csucsara. Az iv szele az
elozoekhez hasonloan kesztil.
6.
GYONGYVIRAG ALAPHALORA
Az 5. lepesig szinten csak ismeteliink,
a 6. lepesben pedig behimezzuk a
gyongyviragot a mintarajz alapjan. Ha
jol megfigyeljuk, minden potty keresz-
tezodesbe kerul. Ezt a mintat lehet su-
rubb halora is himezni, ugy kony-
nyebb is, csupan az attekinthetoseg
miatt himeztem ritkabb haloRa. Az fv
szelet a szokasos modon fejezziik be.
5.
6.
24
LEVELMINTA ALAPHALORA
(gyakorlottabb himzoknek)
Itt az alaphalot nagyon surure
keszitjuk, szinte mar nem is lehet
a talalkozasi pontokat pontosan
meghatarozni, de az aranyossagra
torekedni kell. Kb. 13-14 szalu az
alaphalo.
Az 5. lepesig nagy figyelemmel
himezzuk a sum alaphalot, es meg
az 5. lepesben egyenes varrassal
egy levelmintat is keszitiink az ivbe
a minta szerint, az iv szeletol
kb. 1 millimeterre. Ezutan, a 6. le-
pesben, oiloval kivagjuk az alap-
halot es a 7. lepesben cikcakk
varrattal leszegjtlk a level szeleit.
A 8. abra szerint 4 tartoszalat kd-
tiink at dupla varrassal, majd
a 9. lepesben sima varrassal legyezo-
mintat himezunk a tartoszalakra.
Ha elkesztllt, az egesz levelformat
es az iv szelet is kdrbeszegjtlk
a szokasos modon. Ez a minta
igen jol mutat, ha szelmintakent
tobbet himezunk egymas melle.
A motivumokat bemutato mintaraj-
zok utan ismerkedjtlnk meg a kap-
csolasi, osszedolgozasi modokkal
is a korok es az ivelt mintak esete-
ben. (Ezek a szelmintak.)
Barmelyik elozoleg bemutatott
mintaval el lehet kesziteni.
Az egyszeruseg kedveert en min-
dig az alaphaloval kezdem.
Nem az a celom, hogy azonnal az
elejen bonyolult mintakat mutas-
sak be, mert attol sokan mar kez-
detben elbatortalanodnanak, es
nem tanulnanak meg himezni.
2.
4.
ийиааввиви,
ГЛП'ЛКЯПГл
ГМ'ЛГЛЛЛТ,
ммуллш
’ЯШЛУГМ
25
Viszont ha az egyszeru mintak
sikeriilnek, utana mar a bonyolul-
tabb is menni fog. Tehat vegig
maradok az alapmuveleteknel.
9.
10.
SZELMINTAK
Ketfele szelmintat mutatok be a kovetkezokben.
ELSO FORMA (egyszerubb)
A szokasos modon korbevarrjuk a mintat, kivagjuk oiloval, alaphalot ke-
szitiink es bevezetjiik a ket szal alavezetd fonalat minden mintahoz.
A belso alavezetd szalat nem vagjuk el, mert vegig, minden idomnal
hasznaljuk.
2 szal alavezeto tonal
fgy kiildn-kulon ket, egymas mellett szorosan allo slingelo oltesformat
kapunk, termeszetesen cikcakk varrassal dolgozunk. fgy vezetjuk vegig
az alavezetd szalakat azon a munkafeliileten, amennyi a ramaba egyszer-
re belefer.
Amennyiben a mintak nagyon a vaszon szelere kerultek az elonyomas-
nal vagy elorajzolasnal, ugy potoljuk anyaggal. A pdtanyag egy kicsit vas-
tagabb vaszon is lehet. Itt hivom fel a figyelmet, hogy a ramaba a him-
zendo mintat lehetoleg mindig ugy rakjuk bele, hogy ne keriiljon kdzel
a rama szelehez, mert kezdo himzo igy elronthatja a munkat. Lehetoleg
mindig a rama kozepere keriiljon az a minta, amin dolgozunk!
A kovetkezo abra mutatja, hogy mikent kell a ramaba a mintat helyesen
befogni ugy. hogy kenyelmesen tudjunk dolgozni.
26
Ha nem fer el az egesz tento a ramaban, akkor minden alavezeto szalat
bennehagyunk, es a ramaba ujra befogva ott tudjuk folytatni a munkat,
ahol abbahagytuk. A szeleknel a slingelest is azonnal elvegezztik, ahogy
az ivelt mintanal bemutattam. A minta belso szelet is lezarjuk, szinten 2
alavezeto szallal.
27
Meg egvszer bemutatom:
Ez az ivelt mintak szeleinek elkeszitesere vonatkozik. Ha elkesziilt a gya-
korlodarab, ki lehet vagni, legalabb az oiloval valo kivagast a szeleken
begyakoroljuk.
Most lassuk, mi a helyzet a koroknel. (Meg mindig a szelmintak bemuta-
tasanal tartok.)
A koroknel is hasonlo modon dolgozunk, ismet alaphaloval kezdjiik a
munkat.
Az elkesziilt korok szeleit egyenkent kdrbevezetjiik 2 szal alavezeto fonallal.
Amikor mind a 4 kor elkesziilt, szinten a keziinkbe vesziink ket szal
kiilso slingelo oltesek
alavezeto fonalat, es most az osszes kernel az abran lathato modon kiil-
so slingelo oltesekkel zarjuk a szeleket. Nagyon suran dolgozzunk es ki-
csi tavolsagokkal. Ne feledkezziink el arrol, hogy az alavezeto fonalat
minden esetben csavarjuk be a keziinkkel, igy a munkank gyonyoru fe-
nyes lesz.
Ez volt a szelek egyszeru elkeszitesi modja. A modszer lassubb, de joval
egyszerubb.
28
A MASODIK FORMA (nehezebb, de gyorsabb)
A mar ismert ivelt mintakon most a masik modszert mutatom be. Mindig
4 ivet hasznalok a bemutatashoz. 1. lepeskent egyenes varrassal a szo-
kott modon korbevarrjuk a ramaban a kenyelmesen megmunkalhato
iveket. Eloszor kivagjuk az elso idomot, majd a masodikat is, a ket minta
kozott maradt csucsbol 4 egyenes varrassal lekotiink a minta alapjaba es
tovabb megyunk. A kovetkezot is kivagjuk es lekotjiik, es igy tovabb
mindenhol lekotjiik a 4 egyenes tartoszalat, amely az anyagot potolja es
tartja az ivelt formakat.
Ezutan elkeszitjuk az alaphalot, megpedig ugy, hogy minden idomba fo-
lyamatosan dolgozzuk bele az alaphalot. Elotte azonban a 4-4 tartoszalat
cikcakk varrassal egy vastagabb tartoszalla alakitjuk.
Kozben, termeszetesen a ramaban, minden kivagas utan ujra megfeszit-
jiik az anyagot, hogy stabilan es feszesen alljon. Ezutan elkezdjuk behi-
mezni az alaphalot a kovetkezokeppen, mind a 4 ivbe: Eloszor a fuggole-
ges szalakat varrjuk be, majd a vizszinteseket, de egyszerre mindet.
29
a kulso szelre szinten a pettyekkel jelzett pontnal kotunk vissza a
2 szal alavezeto fonal tartoszalakra. (Itt a valdsagban nines petty,
2 szal alavezeto egy szep egyenes tartoszal van. ♦J
A tartoszalaknal mindig visszakotunk egyszer, hogy jol fogja az osszes
szalat. Aztan folyamatosan sorban minden mintat beatlozunk. Amikor el-
keszult az atlozas, meg egyszer minden tartoszalat cikcakkkal surun at-
varrunk, es bevezetiink 2 szal Piroska fonalat, hogy feszesen alljon, majd
beslingeljiik cikcakk varrattal. Az also reszt lezarjuk szinten 2 szal Piros-
ka fonallal cikcakk, vagyis slingelo oltessel.
Ezzel a modszerrel ketsegteleniil sokkal gyorsabban lehet haladni, de
csak akkor sikeriil szepen az elkeszitese, ha mar gyakorlottabb himzok
letttink. Az ivek leszegeset egyszerre tudjuk elvegezni. Itt mar a tartosza-
lakra nem kell alavezetovel bejonni, csak a felso iveket kell lezarni es fd-
lotte a befejezo slingelest elkesziteni. Ezutan ki lehet vagni a mintat oiloval.
A korszeleket is el lehet kesziteni ezzel a nehezebb, de gyorsabb mod-
szerrel.
A szelmintaknal altalaban tobb kor van egymas melle himezve.
Korok eseteben, ha tobb kor koveti egymast, nem egyenkent vegezziik
el a korok korbevezeteset slingelo oltessel, hanem egyszerre tobb kort
tudunk elkesziteni. Ehhez is csak akkor erdemes hozzafogni, ha mar gya-
korlatra tettlink szert.
Ismet 4 korrel mutatom be az elkeszitesi modot.
30
Eloszor is minden kort egyenes varrassal korbevarrunk, oiloval kivagjuk
es elkeszitjuk az alaphalot mindegyikben. A kovetkezo lepesben minden
kor feleig vezetjiik be a 2 szal alavezeto fonalat. Eloszor a korok felso fel-
en, aztan visszafele szinten a feleig, de a korok also felen. Igy minden
kort egyszerre egy bevezeto szallal tudunk zarni.
Nagyon kell figyelni a talalkozasi pontoknal, hogy tokeletesen illeszked-
jenek, es a kor formaja megmaradjon.
a vezetofonalak pontosan illeszkedjenek
csak eddig
Ha a koroket lezartuk, akkor ujabb 2 szal alavezeto fonalat vesziink
a keziinkbe, es a korok felso peremet kdrbeslingeljiik, de csak a felsot,
az also marad ugy, ahogy van.
Az eldzdekben bemutatott szelmintakat javaslom tdbbszdr gyakorolni, es
ha mar kellokeppen begyakoroltuk es a szelslingeleseket is biztonsaggal
tudjuk himezni, csak akkor kezdjiik el a belso attdreseket, a pantolast
gyakorolni.
PANTOLAS
Egy nagyon egyszeru kis teuton mutatom be lepesrol lepesre a pantolas
vagy attdres keszitesi rnddjat.
A teritonk legyen kb. 10x10 cm atmeroju. Igy a ramaba jol belefer es
konnyen tudunk vele haladni. A rama 18 cm atmeroju, de lehet egy picit
nagyobb is.
A teritonk szelet ivelt mintara rajzoltam, es elkesziteset az eldzdekben le-
irt ket modszer koziil az egyszerubb szerint ismertetem. A belso minta
egy nagyon egyszeru kis virag, amelyet feher fonallal, kezzel elore kihi-
meztiink.
Nezziik a munkat lepesrol lepesre:
31
Egyenes varrassal korbevarrjuk
a terito szelet, minden szelmintat.
Oiloval kivagjuk a szelmintakbol
az anyagot, es az elsobe, ahogy
az elejen megtanultuk, alaphalot
keszitunk.
32
2 szal alavezeto fonal
Az elso kivagott alaphaloval el-
keszitett szelmintaba bevezettink
2 szal alavezeto fonalat cikcakk
oltessel a masik idom kezdeteig,
vagyis a belso minta szeleig.
Itt elvagjuk az alavezeto fonalat
ugy, hogy meg sok maradjon,
hiszen vegig sziiksegunk lesz ra,
amig teljesen korbe nem eriink az
A kovetkezd szelmintat is vagjuk
ki, majd az elsohoz hasonlo mo-
don himezziik. Ha elkesziiltunk,
kivezetjiik a belso mintanal ma-
radt alavezeto fonalat, de mar
a masodik minta szelen cikcakk
oltessel szinten levezetjuk a maso-
dik szelmintanal is a belso minta
szeleig, illetve a harmadik szelminta
kezdeteig.
Es ezt annyiszor ismeteljiik, ahany
szelmintank van. Ennel a kis terito-
nel kilencszer ismeteljiik ugyanazt
a muveletet.
4. lepes:
2 szal
alavezeto
fonal
33
Az 5,6,7., 8. es 9- lepes ugyanaz,
mint az elozo 4 muvelet.
es az illesztesnel jol dolgozzuk el.
kiilso kiindulo- es befejezo pont,
itt is tokeletes
legyen az illeszkedes
Amikor a szelmintaval elkesziil-
tiink, kovetkezik a tento kiilso ivei-
nek es a belso kdrnek a lezarasa.
Eloszbr a belso reszt zarjuk le ugy,
hogy az utolso mintanal fogunk is-
met 2 szal alavezeto fonalat es cik-
cakkra allftjuk a gepet. Ezzel az ol-
tessel vegigslingeljiik a belso kort
az osszes szelminta alatt mindaddig,
amig a kiinduloponthoz nem ertllnk.
(A haladas iranya balrol jobbra.)
Inkabb a bevezeto fonalakra figyel-
jilnk most (az alaphalot mar min-
den ivbe belehimeztiik elozoleg).
Most a kiilso szel kovetkezik.
Ez a muvelet hasonlo az elozdhoz,
azzal a kiilonbseggel, hogy itt mar
dupla slingelest kell tokeletesen el-
vegezntink, vagyis az elozoleg le-
zart, ivelt idomok szeleibe nem
szabad belelepni a tuvel, mert
csunya lesz a munkank.
2 szal alavezeto fonalat besod-
runk, lehetoleg szep vekonyra, ge-
piinket kozepes nagysagu cikcakk
varratra allitjuk, es pontosan 1 mil-
limeteres tavolsagban vegigvezet-
jiik a terito egesz szelen, az ivek-
nel is kovetjiik a szelmintat.
(Ha elozoleg sokat gyakoroltunk,
szepen sikeriil.) Amikor vegigslin-
geltiik a terito szelet, az anyagszel-
ben semleges teriileten elvarrjuk
egyenes varrassal, hogy ki ne
bomoljon.
34
Ezzel a muvelettel elkesziilt a tento szele resze es belso pereme.
Kovetkezhet a legnehezebb resz, a pantolas. Ezt 4 lepesben reszletesen
leirom. (Itt a szelben levo alaphalot csak 1 db ivben jelolom.)
Eloszor is a ramaban jol kifeszitjiik
az egesz teritot, mielott a belso
pantolast elkezdenenk.
Gepiinket egyenes varrasra allit-
juk. Mindig a minta aljan, a virag-
szar kezdetenel celszeru elkezdeni
a pantok kialakitasat.
Eloszor egyenes varrassal korbe-
varrjuk az abrazolt modon a minta-
kat, kb. 1 millimeterre a szeltol.
(Ezt a muveletet azert kell elvegez-
ni, hogy ne bomoljon fel az
anyag, ha kivagjuk.)
A masodik lepesnel, ahol az elobb
egyenes varrassal korbevarrtuk a
mintak szeleit es a kiilso ivek also
peremet, kivagunk egy kis anyagot,
kb. 1 millimeterre a varrastol, igy a
minta nem seriil meg es marad a
szelen annyi anyag, hogy a panto-
kat bele tudjuk kotni.
Cikcakk varratra allitjuk a gepet es 3
szallal atkotiink egy pantot a szelbe,
aztan cikcakk varrattal visszavarrunk
a pant kozepeig es maris bekotiink
3 szalat a kovetkezo anyagreszbe.
Ovatosan, lassan haladjunk, es egy-
szerre mindig keveset vagjunk ki.
Arra iigyeljiink, hogy nagy tires he-
lyek ne maradjanak ki. Figyeljtink
a mintak csticsaira, oda feltetleniil
kdssiink be „labat”, hogy ne defor-
malodjon, es jo legyen a tartasa.
Eleinte szinte csak annyit vagjunk ki,
amennyit 2 panttai be tudunk kotni.
Ha egyszerre sokat vagunk ki, szetesik
a minta, es nem tudjuk osszefogni.
35
A koteseknel ugyeljiink, hogy min-
den „lab” egyforma vastag legyen
es aranyos. Mindaddig folytassuk,
amig vegig nem eriink a behim-
zett minta koriil. Amikor ilyen ki-
csi a tanulominta es szellos a ben-
ne levo himzes, konnyen tudunk
haladni. Fontos, hogy minden
anyagkivagas utan ismetelten fe-
szitstik meg az anyagot, mert ha
meglazul, mar nem lehet jol himez-
ni. Miutan minden pantot bekotot-
ttink, a keziinkbe vesztink 2 szal
alavezetd fonalat, es a mar bepan-
tolt teritonket kdrbevezetjtik gepi
slingelo (cikcakk) oltessel, a minta
koriil a pici peremen es az ivek
also felen.
A fonalat vekonyra sodorjuk be,
hogy szep fenyes legyen a mun-
kank.
A minta szelein pontosan 1 mm
peremen bevezetjtik a szalakat
ugy, hogy a mintaba sehol ne lep-
jtink bele.
2 szal alavezeto
fonal
36
Elkesziilt a teritonk, amelyet most
ki kell venni a ramabol es kivagni,
de nem mindegy, hogy hogyan.
A legjobb eloszor kimosni, kiva-
salni, es akkor nagyon eles olloval
korbevagni. Hatarozott mozdula-
tokkal vagjunk, hogy ne maradjon
a szeleken szosz, mert a kesobbi
mosasoknal meg jobban kirojto-
sodhat. Azert is javaslom, hogy
minden esetben csak a mosas
utan vagjuk ki az elkeszitett dara-
bokat, mert nalam ez a modszer
valt be, igy minden kezimunkam
szele szep tiszta es nines rajta
szosz, anyagmaradek.
Eddig a riselio azon valtozatarol irtam, amelyet fokent a kalocsai kezi-
munkaknal alkalmaznak, vagyis az elohimzett teritoket riseliozik ki. Ez
lehet szinessel vagy feherrel elohimezve. Lenyege, hogy a gepi munkat
mindig a kezi himzes elozi meg.
ATTORT HIMZES MASKEPPEN
Vannak olyan mintak, ahol nines kezi elohimzes, csak a gepi munkara
kell hagyatkozni. Ez esetben teljesen mas modon dolgozunk, a behimze-
seket is geppel vegezztik. Az anyag maga adja a mintat. Ide tartoznak
a feher himzesek, szines alapanyagu himzesek, peldaul fekete, kek vagy
piros alapu munkak. Itt mar eltavolodunk a kalocsai hagyomanyoktol,
foleg ha szines alapanyagot hasznalunk. Ez mar a riseliotechnika tovabb
fejlesztett fokozata. Velemenyem szerint sokkal tobb gyakorlast es kitar-
tast igenyel, mert igy nehezebb a jo minoseget produkalni. Persze lehet
igenytelenebb munkakat is kesziteni, de a minoseget egyre jobban meg-
koveteli a piac. Ha valaki raszanja az idejet es tokeletesen megtanulja,
erzeke is van hozza es a fantaziaja is elegge elenk, akkor kenyerkereso
munkaja is lehet ez a fajta himzes. De csak akkor tudja ertekesiteni, ha
nem hagyja figyelmen kiviil a minosegi kovetelmenyeket.
Sokfele termeket lehet a riseliotechnikaval elkesziteni: teritoket, fiig-
gonyt, agynemut, fehernemut, bluzokat, alkalmi ruhakat, oveket, gallero-
kat es egyeb kiegeszitoket, hasznalati targyakat is.
A fo motivum azert a rozsa es a levelek maradnak. Ezekbol a gyakran
hasznalt motivumokbol valasztottam parat, es ezek elkeszitesi modjarol
szeretnek irni. Egy-egy kisebb mintadarabon fogom bemutatni a muvele-
teket.
37
Idosebb, tapasztalt himzonok gyakran allitottak, hogy nem lehet villany-
varrogepen, foleg a programozhatokon a behimzeseket tokeletesen elve-
gezni. En allitom, hogy lehet, csak akarni kell es ki kell hasznalni a mo-
dern technika nyujtotta lehetosegeket. Тёпу es valo, hogy a hagyoma-
nyos modon keszitett darabok minoseget nem konnyu produkalni, de le-
hetseges, csak meg kell tanulni a modjat. Sot meg selymen es muszlinon
is lehet riseliozni, nekem sikertilt. Igaz, 15 eves tapasztalatom van a gep-
himzes tertileten, es kiserletezo kedvem is hatartalan. Remelem, hogy so-
kan megprobaljak es sikerrel kovetik a peldamat.
Ez a kis tanulominta belefer a ramaba, igy konnyebben gyakorolhatunk
rajta. Az eddig bemutatott mintak alapjan dolgozunk.
A rozsat ket reszre bontottam: a bal oldalan a behimzeseket mutatom
be, a jobb oldalan pedig a kesz munkat.
A geptinket a legnagyobb cikcakk varratra allitjuk, a keztinkbe vesztink
3 szal alavezeto fonalat, es az eldrajzolt rozsa minden szirmat behimez-
ztik a peremeken surun, hogy a lepesek egymast takarjak. Legalabb
3-4-szer ujbol rahimcztink a peremreszekre. Itt valtott cikcakk varrattal
kell himezni.
Lassuk egy szirmon azt a muveletet, ahogyan a szirmok peremet betolt-
jtik: a keztinkbe vesztink 2 szal alavezetot, es minden szirmot korbeveze-
ttink az alavezeto fonallal. Ebban az esetben kdzepes cikcakk varrattal
dolgozunk.
Ilyen modon az osszes szirmot vegigvezetjtik az alavezeto szallal. Sze-
pen sorban a szirmok belsejetol indulunk korbe, mig minden szirom el-
kesztil.
Amikor a szelek keszen vannak, kovetkeznek az erecskek. Minden erecs-
kere 2 szal alavezetovel behimeztink szinten cikcakk varrattal, de most a
legkisebb fokozatuval dolgozzunk, s a fonalat a leheto legjobban csavar-
juk ala. Minden erre kiilon fonalat kell bevezetni, s az erek vegen elvag-
juk a fonalat.
2 szdl aldvezeto, korbe a szirmon
39
Ha a szirmokkal es az erecskekkel elkeszultiink, kovetkezik a rozsa bel-
seje.
Ha a rozsa szirmai, az erecskek es a belso diszitesek elkesziiltek, akkor
kdrbevezetjiik az egesz rozsat az elso abra szerint 2 szal alavezeto fonallal.
A nag}' rozsamotivum utan olyan tanulomintat mutatok be, amelyen leve-
led is vannak. Ez a minta is belefer a ramaba, tehat minden muveletet
eg}- ramabefogassal el tudunk vegezni.
40
Eloszor is kihimezzuk a rozsat es
a leveleket. Ezuttal ugy himezunk,
hogy tobb anyag maradjon a min-
taban. (Behimzeseket alkalma-
zunk.)
Eloszor vegyiik a leveleket.
Minden level szelen 2 szal alaveze-
td fonalat vezetiink korbe.
Amikor a levelek szeleit korbeszeg-
tiik, minden erecskere szinten be-
vezetiink 2 szal fonalat. Az erecs-
ke vegen lyukhimzest keszitiink.
Egyenes varrassal korbevarrjuk a
kis lyukat, olloval kivagjuk es suru
cikcakk varrattal lassan korbevarr-
juk ugy, hogy ne maradjon ki
szosz.
A cikcakk varrat ala nem kell feltet-
leniil fonalat bevezetni.
Eloszor minden levelet elkeszitiink
ezzel a modszerrel, es csak azutan
kezdjiik el a rozsat himezni.
Itt mas diszitoelemet is hasznalunk.
41
Bemutatom, hogyan kell elkeszite-
ni a csepphimzest.
Egyenesen korbevarrjuk es a var-
rastol 1 millimeterre kivagjuk ollo-
val az anyagot, majd suru cikcakk
oltessel lassan korbevarrjuk. Ide
bevezethetunk 2 szal alavezeto fo-
nalat jol alacsavarva, igy szebb lesz.
A kesobbiekben kiilon is foglalko-
zom majd a lyuk- es csepphimzes-
sel, valamint az angol madeiraval.
Amikor a leveleket meg a rozsat elkeszitettiik, elkezdhetjiik a labazast.
Megint a minta also feletol indulva, jobbrol balra haladva az egesz min-
tat egyenes varrassal korbevarrjuk es kis peremet (kb. 1 mm) keszitiink
a labazashoz. Ugyanigy a minta szelet is korbevarrjuk, szinten egyenes
varrassal. Ha elkesziilt, kezdddhet a felesleges anyag kivagasa es atpanto-
lasa. A pantokat a szelminta es a belso minta koze kotjiik ugy, hogy
a pici peremekbe rbgzitjuk az abran lathato modon.
Amikor az egesz mintat korbelabaztuk, a keziinkbe fogunk 2 szal ala-
vezetd fonalat, majd a minta koriili peremreszen es a szeleken is vegig
beszegjiik. Amikor elkesziiltiink, ismet 2 szal alavezeto fonalat fogunk,
es az egesz mintat a kiilso szelen ujra vegigvezetjiik. Ezutan a mosas es
a vasalas kovetkezik, majd ki lehet vagni es gyonyorkodhetiink a kesz
gyakorlomunkankban.
Azert ilyen kicsi mintadarabokon mutatom be a riselid himzes technika-
jat, mert ha nagy munkadarabbal kezdene valaki, tobb lenne a kudarc,
mint a siker. A celom pedig az, hogy megszerettessem ezt a kezimunkat
es ne riasszam el a tanulnivagyokat. Tokeletesen megtanulni az alapokat
csak oktatbmintakon lehet.
Ez a racsos minta dupla szallal ke-
sziil. A ramat ferden elforditjuk es
sima varrassal meg cikcakkal lehi-
mezziik.
42
ktilso resz
2 szal alavezeto
fonallal
zcirjuk
(duplan szegjtik
a szeleket)
sima oda
vissza cikcakk
belso peremresz
2 szal alavezetovel
szegjuk le
ktilso peremresz
2 szal alavezetovel
szegjuk le
labak
a ket peremresz
kozott
43
Ugyanezen a tanulomintan bemu-
tatok egy erdekesebb himzesmo-
dot. Egy kicsit nehez, csak megfe-
leld gyakorlat utan erdemes hozza-
kezdeni. Ebben az esetben az attd-
resnel nem pantokat, hanem pety-
tyes mintat hasznalunk.
Itt a belso mintat egyszerubbre hi-
mezziik. A levelek erecskeinek a
veget lyukhimzes helyett egyszeru-
en betdltjiik feher himzdfonallal,
cikcakk oltessel.
virdgminta
mar ismerjOk
korbeszegjijk
duplan
2 szdl aldvezeto
fonallal
betoltjuk
hi'mzessel
a pettyeket
Az osszes levelet igy keszitjtik el.
Ugyanugy mindent elkeszitiink raj-
ta, mint az elozo esetben, csak
amikor a pantokat kotnenk be, ve-
gig alaphalora himezunk mindent,
ahogy azt megtanultuk a 4. lepes-
nel, es pettyeket keszitiink a pan-
tok helyett. (Kivagjuk oiloval es
egyenes varrassal azonnal bekot-
jiik a mintakozoket kb. 2-3 mm
szelessegben egymastol).
Ez a minta igen szepen mutat
fekete selyem anyagon, de feheren
is szep.
44
Ezt a kis mintat egy harmadik formaban is el lehet kesziteni, megpedig
ugy, hogy a leveleket is es a rozsat is csipkemintara himezztik, es ugy
bontjuk ki es pantoljuk le az egeszet. Egy-egy mintanak sokfele elkeszite-
si modja van, szinte nem lehet megszamlalni a variacios lehetosegeket.
3. forma, amikor a rozsa es a leve-
lek csipke mintara kcsziilnek,
a koriilotte levo anyag bent marad,
a szeleit ugyanugy szegjiik le dup-
lan, slingelo oltesekkel.
anyag bent marad
45
I/
Bluz elejere ratet
Meret = 1:0,75
Ezen a mintarajzon tobb olyan mu-
veletet mutatok be, amelyek meg
nem szerepeltek az elozoekben.
A leveleket es a rozsat az elbzbek-
hez hasonloan kell elkesziteni.
Virag
Kor alakban
minta
Nagyobb feluleten
racsozas
Lassuk eloszor az egyik rozsa kozepen a virag elkeszfteset:
1. lepes: Egyenes varrassal korbevarrjuk,
oiloval kivagjuk es cikcakk varras-
sal kdrbeszegjiik.
2. lepes: Egyenes varrassal 4 allot varrunk
dupla tartoszalakkal. A kozeppont-
ba egy nagyobb pettyet himezunk
korkoros mozdulatokkal.
3. lepes:
Szinten egyenes varrassal elindulunk
az egyik atlo feleig, es a ramat ma-
gunkkal szembeforditjuk, majd sor-
ba bekotiink minden atlo kozepere
1 szal fonalat szinten egyenes var-
rassal. Minden ponton visszalepiink
es megerositjuk a kotest.
Ezt addig folytatjuk, mig minden
allot atkotottunk.
4. lepes: Ha az utolso atlohoz ertiink, ott is
maradunk, es elkezdjiik a szirmo-
kat kialakitani, meghozza ugy,
hogy az atlo ket pontja kozott
egyenes varrassal elkezjiik a szir-
mot himezni, de mindig a ket
csucsba teriink vissza, az abran lat-
hato modon.
5- lepes: Ha minden szirom elkesztilt, kijo-
viink a kor szelere egyenes varras-
sal, es a ket szirom kozott bele-
piink a kisebb korre. Eppen csak
belekotunk egy lepessel es ujra ki-
joviink a nagy kor szelere 1 szallal.
47
Ezt addig ismeteljuk, amig az osszes szirom koze be nem kotottiink.
Ha elkeszult, johet a kor lezarasa a szokasos modon.
A kovetkezo motivum szinten kor, csak masfajta diszitessel keszitjiik.
Nevezziik legyezomintanak. Kis, apro betolteseket kell alkalmazni rajta.
1. lepes: Korbevarrjuk a kort, majd kivagjuk
az anyagot a szokasos modon.
2. lepes: Dupla tartoszalakat himezunk
egyenes varrassal, osszesen 9 sza-
lat lehet atkotni a koriveken.
3. lepes: Amikor elkesziiltunk az egyenes
varrassal, legyezo formaju vagy ek
alaku mintat himezunk a tartosza-
lak koze. Kozeptajt 180 fokkal el-
forditjuk a mintat, es „szembe”
folytatjuk a himzest, amig az ek
alak el nem kesziil. Jo surun tolt-
siik be a kozoket, ugy szebb lesz.
Ennel a mintanal fokozottan iigyeljunk arra, hogy a tartoszalak ne akadja-
nak ossze.
Aprolekos munkat igenylo, elegge nehez minta. Ha elkeszult, a szokasos
modon zarjuk le a kort.
ROZSABIMBO ELKESZITESE
Itt ket eleg nehez minta kombinacioja a feladat.
A felso reszbe 5 tartoszalat himezunk sima varrassal. Minden tartoszal
3 szalbol alljon. Ha elkeszitettiik, visszajovtink a pottyel jelolt helyre,
es sima varrassal jo surun betoltjiik keresztbe a megfeleld magassagig.
48
A racs ezuttal cikcakk varrassal ke-
sztil. Oda-vissza himezve surun
egymas melle kotjiik a szalakat.
Ha betoltottiik a szalakkal a bim-
bo also reszet, kisse elforditjuk a
ramat, es ujbol 2 szallal cikcakk
varrattal szalakat himezunk. Min-
den keresztezodesben egy pillanat-
ra megallunk es egy dupla oltest
tesziink, ettol sokkal szebb, muta-
tosabb lesz a munkank.
A riselid technikai kivitelezesenek a feher hfmzeseknel van meg egy
olyan valtozata is, amikor a mintakat nem vezetjiik kdrbe alavezeto szal-
lal, hanem a pantokat azonnal a mintahoz kotjiik. Ez eleg nehez, mert
tigyelni kell arra is, hogy a motivumok es a minta ne deformalodjon.
Ennek illusztralasara szinten egy kicsi tanulomintat rajzoltam eld.
49
A viragmotivumot most nem anyagban hagyjuk meg, hanem csipkere
bontjuk. Ugy kesziil, mint az elozo kbrminta. A virag minden szirmat es
a kdzepet is elkeszftjiik. A sziromszeleket lezarjuk alavezeto fonallal, el-
keszitjiik a levelek kdzepmintajat racsos himzessel, es a szokott modon
kdrbeszegjiik. Ha mindezzel elkeszultiink, kezdhetjtik az „attdrest”.
J61 nezziik meg az abran a pantok kdtesenek a helyet! Azonnal a level-
motivum szelebe, es a minta szelebe kell kdtni. Nem vezettiink be alave-
zetd fonalat, tehat az egyenes varras kdzvetlentil a levelek szelere esik.
Itt is a varrastol kb. 1 millimeterre vagjuk ki az anyagot. A bevezetoszal •
kozvetleniil a levelminta szelere keriil, es igy vezetjiik addig, amig a min-
tan vegig nem crunk. A szeleket a szokasos modon zarjuk le. A levelek-
nel arra torekedjiink, hogy a szelek ugyanolyan hegyesek maradjanak,
ahogy lerajzoltuk, ne gbmbdlyddjenek le.
A kovetkezokben bemutatok tdbb mintareszletet, amelyekbol gyakorlasra
valogatni lehet.
50
MINTAGYUJTEMENY
a szeleket
szimpla slingelo
bltessel keszitjiik
riselio
арго ereket hi'mezOnk
az anyag bent maradt
a virag szelet alavezeto
fonallal vezetjuk korbe
Slingelo oltes
alavezeto
fonallal
toltott
cikcakk
varrattal
alavezeto
fonallal
belso szel
szinten szimpla
olteses slingeles
Galler
Meret = 1:0,75
Anyaga
feher vaszon
51
Bluz eleje
Meret = 1:0,75
Anyaga feher vaszon
52
53
Galler
Meret = 1:0,75
Anyaga feher vaszon vagy selyem
54
55
Galler
Meret = 1:0,75
Anyaga feher vaszon vagy selyem
56
57
59
60
Bluz eleje
Meret = 1:0,75
Anyaga vaszon
Geppel
alatoltiink,
a rozsa szelein
alavezeto szalat
hasznalunk
(3 szalat),
cikcakk
varrattal
dolgozunk.
Kisterito
Meret = 1:0,75
Himzesmodja: a nagy viragok belsejebe kis viragokat himezunk, a szir-
mokat a tanult modon himezzuk ki. (Alavezeto fonallal korbevezetjiik,
az alapanyag benne marad.) Anyaga selyem.
62
angol madeiraba
cseppeket himezunk
a leveleket
racsos himzessel
diszitjuk
так
a kisvirag kozepe
madeira lyuk
Kisterito
Meret = 1:0,75
A terito elkeszitesehez
also es felso
szalnak is
gepi himzot
hasznalunk
Alavezeto
1 szal
Piroska fonal
Anyaga feher selyem
Tu: 70-es vagy 65-os
a levelek
kulso
reszet attorjuk
nagyon apro
pantokat
kotunk at
Kisterito
7
Meret = 1:0,75
Haromfelekeppen is ki lehet himezni:
1. A beltil levo mintakat is csipkere
bontom
2. Az anyag bent marad, es csak
a minta melletti reszt riseliozziik ki
3. A mintat is es a minta koriili
anyagot is kibontom
68
69
Fuggonyminta
Meret = 1:0,75
Anyaga vaszon vagy selyem
70
71
Ovalis terito negyede
Meret = 1:0,75
Anyaga feher vaszon vagy selyem
72
73
Variacio az elozo teritore
74
75
Galler
Meret = 1:0,75
Anyaga feher selyem
76
LYUKHIMZES
A riseliotechnika szamtalan variacios lehetoseget rejt magaban. Lehetet-
len a mintak sokasagat leirni, illetve lerajzolni. Egyetlen alapminta is sok-
fele valtozatban elkeszitheto.
Ha megtanultuk a riselio technikat, mar gyerekjatek elsajatftani az angol
madeirat es a lyukhimzest is.
„Visszafele” sajnos nem megy, vagyis, ha ismerjtik a lyukhimzes es az an-
gol madeira fortelyait, egyaltalan nem biztos, hogy a riselio is menni fog.
Igy tehat nem veletleniil soroltam a riselio moge az angol madeirat,
a lyukhimzest es a csepphimzest.
Most ezt a harom kezimunkafajtat mutatom be apro mintarajzokon.
1. minta
gepi slingeles szimplan a szeleken
A lyukhimzesnel nem hasznalok
lyukasztot, mindig olloval dolgozom.
Nagyon sokat kell gyakorolni,
hogy szep egyenletes legyen.
A rajzolt mintat a kovetkezokep-
pen kell gyakorolni.
2. minta Elkeszitesi modja megegyezik
a lyukhimzes technikajaval.
A lyukhimzest nagyon nehez szep
egyenletesen himezni.
Elektromos varrogeppel ketfele-
keppen lehet elkesziteni a lyuk-
himzest. Egyik modja, amikor ala-
vezetd fonalat hasznalunk. Elbszor
korbevarrjuk egyenes varrassal
a lyukat, majd olloval kivagjuk,
fogunk 2 szal alavezeto fonalat es
cikcakk varassal nagyon odafigyel-
ve korbevarrjuk a szelet.
78
A masik modja, amikor nem veze-
tiink ala fonalat, hanem cikcakkal
egyenletesen korbevarrjuk a kiva-
gas utan.
A csepphimzesnel is ugyanezt a
ket modszert alkalmazzuk.
Eloszor korbevarrjuk egyenes var-
rassal a cseppmotivumot,
olloval kivagjuk es 2 szal alaveze-
to fonalat cikcakk varrassal vegig-
vezettink a szelen.
A masodik modszerrel nem veze-
tiink ala fonalat, hanem suru cik-
cakkal korbevarrjuk.
Nehezebb modszer, ha nem vezetunk ala fonalat, ez csak nagy gyakorlat-
tal rendelkezo himzoknek sikeriil tokeletesen.
A lyuknal is es a cseppnel is az iranyt altalaban balrol jobbra kell megva-
lasztani, es a fonalak illeszkedesere is ilgyelni kell. Akkor szep a mun-
kank, ha a kezdo es a befejezo fonalak talalkozasi pontja eszrevehetet-
len. Ez ugy erheto el, ha a ket talalkozo szal pontosan fedi egymast.
Az angol madeirat is konnyen elkeszfthetjuk, ha a riseliot megtanultuk.
A kovetkezo minta reszleten szemleltetem a modszert.
79
Az tv menten egyenes varrassal korbevarrunk, azutan kisolloval kiva-
gunk mindig egy kis darab anyagot, majd ha kivagtuk, cikcakk varrassal
atkotunk 3 szalat egyik oldalrol a masikba, aztan addig folytatjuk az atko-
teseket, amig vegig nem ertiink az egesz iven.
Ha minden szalat bekotottiink, 2 szal alavezeto fonallal korbevezetjiik a
mintat. (Minden esetben az alavezeto fonalat becsavarjuk.)
Himzeseinkben az angol madeira sok esetben megjelenik a riselid kezi-
munkak mintai kozott is, es forditva, peldaul galleroknal, bluzok ujjanal
es teritoknel.
PRAKTIKUS TANACSOK
NAGYITAS, KICSINYITES
Gyakran elofordul, hogy megtet-
szik valakinek egy minta, de vagy
tul kicsinek, vagy tul nagynak talal-
ja ahhoz, hogy kedve szerint lehi-
mezze. Ilyenkor vagy fel kell na-
gyitani, vagy le kell kicsinyiteni.
Erre van egy nagyon egyszeru
modszer: a minta legszelso pontjai
kore egy negyszoget rajzolunk,
majd azt felosztjuk tetszes szerinti
nagysagu, egyenlo negyzetekre.
A negyzeteket fiiggolegesen es viz-
szintesen is beszamozzuk. Igy a
mintank negyzethalora keriilt. Ha
nagyitani akarunk, akkor a negyze-
tek oldalait ketszeresere vagy ha-
romszorosara, esetleg tobbszorose-
re noveljiik, es igy keszitunk egy
tires, nagyobb lepteku negyzet-
halot, amit ugyantigy beszamo-
zunk, mint a mintara rajzolt negy-
zeteket. Ennek alapjan szepen at-
rajzoljuk a motivumokat a na-
gyobb negyzethalora.
A kicsinyftesnel is ugyanigy jarunk
el, csak akkor felezziik vagy har-
madoljuk a minta negyzeteinek
oldalat.
80
HIBALEHETOSEGEK
Nem szeretnem, ha a kezdd him-
zoknek kedvet szegnek a gyakran
jelentkezo aprobb bosszusagok, hi-
bak. En mar szereztem nemi ta-
pasztalatot a hibalehetosegek felis-
mereseben. Tobb olyan dologra
szeretnem felhivni a figyelmet,
amelyeket magunk is orvosolha-
tunk, szerelo nelkul.
A fonalszakadas lehetseges okai:
Ha nagyon szakad a fonal, annak
sokfele oka lehet, de rendszerint
magunk is tudunk rajta segiteni.
Ezekrol szolok eloszor:
Szaraz az ido, alacsony a levego
nedvessegtartalrna.
Megoldas: 5-10 orso fonalat te-
gyunk egy nejlonzacskoba,
spricceljiik be vizzel, zarjuk le,
es felora mulva vegyiik elo.
Gond nelkul tudunk vele
himezni.
A fonal egyenetlen
Megoldas: Ha eddig 70-es tuvel hi-
meztunk, csereljiik ki 80-as ture.
Ha ez nem segit, akkor keressiink
masik fonalat. (Ugyanis sokszor a
fo ok a rossz minosegu fonal.)
Feszes az also szal
Megoldas: Ml also szalat lazabbra
engedjuk.
A tufokan a lyuk gyakran ferde
Megoldas: Ezt ugy tudjuk meg-
allapitani, hogy a tut lefektetjuk
sima feltiletre, es ha ferden van
rajta a lyuk, akkor kiselejtezziik.
Gyakran szalszakadast idez elo
az elkopott tustalp
Megoldas: Ujat kell venni es a re-
git lecserelni. (Ez az egyetlen meg-
oldas!)
Сёрйпк megtelt pihevel
Megoldas: Ki kell takaritani tyuktol-
lal vagy kis ecsettel. Az also orsot
kiemeljiik, es beolajozzuk az ors6-
hazat.
Az ekszij laza, es nem egyenlete-
sen megy a gep
Megoldas. Ekszijcsere.
A szalfeszesseg-szabalyozo szoszos,
tele van apro pihedarabokkal
Megoldas: Ki kell takaritani.
Az also szal fonala rosszul van fel-
orsozva, nem egyenletes
Megoldas: ujra kell orsozni es oda-
figyelni, hogy egyenletesen keriil-
jon az orsora az also fonal.
A tu toresenek okai
Gorbe a tu
Megoldas: Ki kell azonnal cserelni.
Ha meg mindig torik, masik szeria-
bol tegytink be uj tut, ha az is td-
rik, szerelot kell hivni.
Ha a szerelo nem talal hibat,
akkor a tutores a gyakorlatlansag-
bol adodik.
Torik a tu akkor is, ha ket prog-
ram koze kapcsoltuk a gepet, te-
hat mindig pontosan a programra
kell allftani.
Sajnos a tu toresenek leggyako-
ribb oka a gyakorlatlansag, ezert
sok tartalek tuvel felszerelkezve
kell a tanulast elkezdeni.
81
AZ ELKESZITETT MUNKAK
MOSASA, VASALASA
Mosas: Kozepesen meleg vizben,
szintetikus mososzerrel es csak
kezzel mossuk a kezimunkakat.
Mosogepbe tenni tilos! A mosoviz-
be tegytink egy kanal ecetet, ha
tiszta feher himzeseket mosunk,
gyonyoru fenyt кар tole a mun-
kank. A hypot keruljiik, ha na-
gyon muszaj, feher vaszonmunka-
kat gyengen hypos hideg vizben
aztathatunk, de nagyon ovatosan.
A meleg hypos viztdl az anyag be-
sargul. A szines, attort himzesek-
nel kiilonosen elovigyazatosnak
kell lenniink, mert ha valamelyik
fonal ereszti a szinet, karbaveszhet
a munkank. Ajanlatos a mosoviz-
be egy marek sot tenni, ez lekoti a
szineket, es csak finom szappan-
forgacsban kimosni a szines ruhat.
Az oblftdvizbe ecetet is lehet tenni.
Kemenyites, vasalas: Tartos OP-
ART kemenyitot hasznaljunk. A
szaraz kezimunka hatoldalara per-
metezziik, es tiz perc mulva koze-
pesen forro vasaloval simftjuk.
(Probaljuk ki, hogy melyik hofok
a legalkalmasabb.)
Csomagolas: A kikemenyitett, kiva-
salt kesz munkakat teljesen szara-
zon nejlontasakba vagy selyempa-
pirba csavarjuk, es igy rollniban
szallitjuk, hogy ne gyurddjon. A
himzett bluzokat szepen kisimitva
nejlonzacskoba tessziik, a levegot
minel jobban kipreseljiik belole,
es csak azutan hajtogatjuk ossze.
83
1
гл *
84
85
86
87
88
89
90
91
92
/ШТСЙГП
Pamutfono Rt.
NAGYATADI CERNAGYAR
7500 Nagyat£d, Gy£r utca 21.
Telefon: 82/352-005
Telefax: 82/352-305
Teljes szinv^lasztekban kinSl pamut alapanyagu
• varrocernakat (Lanchfd-csalad);
• kezimunka-cernakat (Perle, Volga, Osztott himzo, Piroska,
Gephimzo);
• horgolo cernakat;
• gepi koto- es szovocernakat
• a divatnak es a szezonnak megfelelo alapanyagu hagyomanyos
es kulonleges kezi kotofonalakat.
Varr&shoz, himzeshez es koteshez kieg^szitok is kaphat6k:
• napszovet, elonyomott szettek, futok, asztalteritok, falikepek,
gobelinek, ekszergombok;
• kezi es gepvarrotuk, horgolotuk.
MARKABOLTUNK:
DISZKONT ARUHAZUNK:
7500 Nagyatad,
Gyar utca 21Postafiok: 6
Telefon: 82/352-105/117 mellek
Telefax: 82/352-305
1183 Budapest, Gyomroi ut 85-91.
Telefon: 291-1867
290-7400/280 mellek
Telefax: 291-1867
Csomagkuld£st vallalunk post^n, ut^nvettel
Nyitva tartcis: munkanapokon 8-16 6r^ig.
Mi birjuk cernaval, es On?
Legyen a partnerunk!
TARTALOM
BEVEZETO ................................ 5
A HIMZES KELLEKEI ....................... 7
A HIMZES MENETE ......................... 14
Kormintak ..............:............... 20
Ivelt mintak ........................... 23
Szelmintak.............................. 26
Pantolas ............................... 31
Attort himzes maskeppen................. 37
Mintagyujtemeny......................... 51
Lyukhimzes ............................. 78
PRAKTIKUS TANACSOK...................... 80
Nagyitas, kicsiny^s..................... 80
Hibalehetos6gek......................... 81
Az elkeszitett munkak mosasa,
vasalasa................................ 82
A kotet ara 690 Ft
VARROGEPEINKKEL KIVAI-6 MINOSEGBEN LEHET KULONBOZO
KELMEKET VARRNI ES ELTISZTAZNI, HIMEZNI ES GOMBOT VARRNI.
PROGRAMJAINK ALKALMASAK A RISELIO CSIPKEK KESZITESERE IS.
-eha
VARROGEPEK, TARTOZEKOK, KIEGESZITOK ES ALKATRESZEK
FORGALMAZASA: VARROGEP KFT., 5000 SZOLNOK, JOZSEF A. U. 34.
TELEFON ES TELEFAX: 06-56/343-340 • TELEFON: 06-56/420-495