Egységes jegyzet a masszőrképzéshez - Gyarmati József

Автор: Gyarmati József

Теги: orvostudomány emberi anatómia masszázs

Год: 2001

Похожие

A gyógyító képzelet

Antropológus a Marson

A betegség mint metafora

Személyiségpszichológia

Текст

EGYSÉGES JEGYZET
A MASSZŐR KÉPZÉSHEZ
szerkesztette: Dr. Gyarmati József
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET
2001

Egységes jegyzet
A MASSZŐRKÉPZÉSHEZ
Szerzők:
Dr. Bálint Péter
Dr. Csermely Miklósné
Dr. Domoki Magdolna
Meskó Csaba
Dr. Mikó Ibolya
Dr. Széli Mária
Dr. Szirtes László
Lektorálta:
Dr. Gyarmati József
Dr. Kun Károly
Dr. Szerb Imre
Szerkesztette:
Dr. Gyarmati József
Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, 2001.
Jóváhagyta:
a Népjóléti Minisztérium II. Főosztálya
Engedélyszáma: 61171/95.
Kiadja az Egészségügyi Szakképző és
Továbbképző Intézet
Felelős kiadó:
Vízvári László főigazgató
4. kiadás
Utánnyomás a kiadó kizárólagos joga!
Tartalomj egyzék
FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA 7
ELŐSZÓ 7
Az emberi test főbb szerkezeti elvei 8
A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE 14
Szervrendszerek 19
I. MOZGÁSRENDSZER 20
II. KERINGÉSI SZERVEK RENDSZERE 50
III. ZSIGERI SZERVEK RENDSZERE 58
IV SZABÁLYOZÁSI SZERVEK RENDSZERE 70
V ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE 80
REUMATOLÓGIA 85
Előszó 85
I. Reumatológiai alapfogalmak, elnevezések: 86
II. Reumatológia fogalma, tárgyköre, felosztása, jelentősége 88
III. Lágyrész-rheumatizmus 89
IV. Degeneratív ízületi- és gerincbetegségek 100
V. Osteoporosis 106
VI. Gyulladásos ízületi megbetegedések 107
VII. Reumatológiai diagnosztika és therápia alapjai 114
ORTHOPÉDIA 120
Előszó 120
ORTHOPÉDIA1 KEZELÉSI MÓDSZEREK 120
Az alsó végtag fontosabb orthopédiai megbetegedései 123
A nyak, a váll és a felsövégtagok orthopédiai betegségei 131
A gerinc orthopédiai betegségei 133
Gerincműtétek 137
Csont és izületi TBC 138
Gyógyászati segédeszközök 139
TRAUMATOLÓGIA 141
A balesetek fogalma, a sérülések osztályozása 141
Csontsérülések 142
A felső végtag leggyakoribb sérülései 147
Az alsó végtag sérülései 152
A KOPONYA SÉRÜLÉSEI 156
GERINCSÉRÜLÉSEK 157
MELLKASI, HASI SÉRÜLÉSEK 15 8
IDEGSÉRÜLÉSEK 159
IZOMSÉRÜLÉSEK 161
ÉRSÉRÜLÉSEK, VÉRZÉSTÍPUSOK ÉS ELLÁTÁSUK 161
COLLAPSUS 163
SOKK 163
ELEKTROMOS BALESETEK 164
ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK 164
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPSZABÁLYAI 166
FÜRDŐS MASSZÁZS ISMERETEK 167
A masszázs fogalma, felosztása 167
A masszázs története 169
A masszázs hatásai 171
A svéd masszázs alapfogásai 174
A masszázs kivitelezése 191
A különleges masszázsfajták 197
Speciális masszázsfajták 200
GYÓGYMASSZÁZS 205
A SVÉD MASSZÁZS 213
ÁLTALÁNOS SVÉD MASSZÁZS 225
HIDROTHERÁPIA - BALNEOTERÁPA 237
HIDROTHERÁPIA 237
BALNEOTHERÁPIA 251
FÜRDŐTAN - BALNEOTECHNIKA 268
A LÁBÁPOLÁS ELMÉLETE 297
SZOLGÁLTATÁSI ETIKA 307

FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA
Dr. Széli Mária
ELŐSZÓ
A funkcionális anatómia a test felépítését az építő komponenseket nem
izoláltan, hanem összefüggésében tárgyalja. Biomechanikus megközelítés-
ben szemléli az emberi testet, mert a kezelést is ennek alapján kell végezni.
A test ízületeinek, izmainak mechanizmusát a velük összefüggésben levő
idegekkel lehet elképzelni. Ezek összmüködésének ismerete, sérülés esetén
léziója, funkciókiesése, illetve kezelése, működésének helyreállítása csak
az összetevők egységében lehetséges.
A csontok, az izmok, az ízületek és idegek funkcionális egységet alkotnak.
Könnyű megtanulni ezeket a funkciókat, ha az ember saját magán, család-
tagjain, vagy tanuló társain megfigyeli működésüket.
A funkcionális anatómia: a régi merev, leíró (descriptiv) irányzattal ellen-
tétben a képletek leírásánál figyelembe veszi azok működését és működés
közbeni változását.
A fürdősmasször és gyógymasször képzésben elengedhetetlen alap a
funkcionális anatómiai ismereteken kívül a rendszeres, vagy leíró
anatómia tudása is.
7
AZ EMBERI TEST FŐBB SZERKEZETI ELVEI
Az emberi test kétoldali részarányosságot (bilaterális szimmetriát) mutat.
A középvonalban állított függőleges sík a testet két tükörképszerüen meg-
egyező részre osztja. A részarányosság azonban csak a fejlődés kezdeti sza-
kaszában tökéletes, a további fejlődés folyamán sok aszimmetria alakul ki,
különösen a mell- és hasüreg zsigereiben, szerveiben (szív, máj, lép, gyo-
mor, stb.) Sok kisebb eltérést láthatunk a részarányosságtól az emberi test
külső idomaiban is.
Szelvényezettség (metameria) az a sajátosság, hogy a törzs hosszirányban
egyforma összetételű részekből (szegmentumokból) épül fel. Embernél a
fejlődés során az eredeti metameria nagy része elmosódik. A kifejlődött
emberben a szelvényezettség csak a csigolyákon, bordákon, mell- és hátiz-
mokon, gerincvelői idegeken ismerhető fel.
Az ember törzse elölről-hátrafelé kissé összelapított és így rajta két fel-
színt lehet megkülönböztetni: elülső és hátsó felszínt, amiket helyesebb
hasi (ventralis) és háti (dorsalis) felszínnek nevezni. A test ventralis felszí-
ne a jelentősebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, itt vannak a lég-
ző és emésztő rendszer bemeneti nyílásai, erre tekint az arc (facies) stb.
Úgyszólván ezzel az oldalunkkal élünk, ezen az oldalon összpontosul
egyéniségünk. A végtagok is ventralis képződmények (beidegzés, vérellá-
tás stb.).
Az emberi test tagozódása, fő részei:
- fej (caput)
- nyak (collum)
— törzs (truncus)
- végtagok (extremitates)
A fej vaza a koponya (cranium). Elülső része az aic (facies), melyen felül-
ről-lefele a szemek (oculi), az orr (nasus) és a száj (os) nyílását láthatjuk.
Hátsó része a nyakszirt (occiput). A nyak különböző hosszúságú, hátsó ré-
sze a tarkó (nucha).
A törzs három részből áll:
- mellkas (thorax)
- has (abdomen)
- medence (pelvis)
A mellkas a mellüreget (cavum thoracis) és a hasüreg felső részét fogja köz-
re A has elülső falán látható a köldök (umbilicus), ürege a hasüreg (cavum
abdominis). A medence üregét (cavum pelvis) a két medencecsont és hátul
a keresztcsont határolja. Alsó fala a gát (perineum).
8
I --------------- ------------------
Az emberi test sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. Az azonos ere-
detű és működésű sejtek szöveteket alkotnak. Különböző szövetekből épül-
nek fel az egyes szervek (orgánumok), amelyek bizonyos feladatok elvég-
zésére szervrendszereket, készülékeket (apparátus) hoznak létre. A szerv-
rendszerek alkotják a szervezetet (organismus).
Tengelyek, síkok, irányjelzések
Tengelyek
/\7_ emberi testen három fő tengelyt vonhatunk:
a) hossztengely, egyenes álláskor függőleges (több)
b) haránttengely, vízszintesen (jobbról-balra) igen sok húzható a testen
c) nyílirányú (dorsoventralis) tengely szintén sok van.
Síkok
a) nyílirányú (sagittalis) sík előlről-hátra halad. A középvonalban haladó
sagittalis sík a középsík (médián sík). Vele párhuzamosan igen sok para-
medián nyílirányú sík állítható.
b) a homlokirányú (frontális) sík a homlokkal párhuzamosan haladó függő-
leges sík. Sok van belőle.
c) vízszintes (horizontális, haránt, vagy transversalis) sík a látóhatárral pár-
huzamos, egyenes álláskor vízszintesen halad. Igen sok állítható ebből is
a testen.
Az emberi szervezetet sejtekből álló szövetek építik fel. A sejt (cellula)
citoplazmából, sejtmagból és járulékos alkotórészekből, más néven
sejtorganellumból áll.
A sejt megismerését a mikroszkóp felfedezése tette lehetővé. Az élő szerve-
zet felépítő anyaga a protoplazma. Ez rendkívül bonyolult, félig folyékony,
kolloidális rendszer, melynek 80%-a víz, 20%-a szerves anyagokat (fehérje,
szénhidrát, lipoidok, stb.), szervetlen anyagokat (nátrium-, kálium-, kál-
cium-, magnéziumsók-, stb.) és egyéb fragmentumokat tartalmaz.
A sejt alakja és nagysága
Alak: a sejtek alakja rendkívül változatos. Formájukat működésük szabja
meg, melyet a környezet részben befolyásol.
Folyékony közegben - mint pl. vér a felületi feszültség hatására gömb
alakúak. Más szövetekben a szomszédos sejtek nyomása hatására sokszö-
gűek, henger vagy kocka alakúak.
Nagyság: tág határok között mozog. A sejtszám az ember szervezetében 30
billió.
9
A sejt alkotórészei
A sejt a következő alkotórészekből áll:
- citoplazma
— sejtorganellumok
— sejtmag
1. A citoplazma (cytoplasma) vagy sejttest a sejtnek a magon kívüli része.
A citoplazmában kissé szilárdabb külső és kevésbé szilárd belső részt kü-
lönböztetünk meg. A külső rétegnek és a sejtet a külvilágtól elhatároló sejt-
hártyának nagy szerepe van a sejt életében. A sejt rajta keresztül veszi fel a
tápanyagokat a környezetből és adja le a bomlástermékeket.
Egyes sejtekben, pl. az izomsejtekben a miofibrillum (myofibrillum), az
idegsejtekben a neurofibrillum a protoplazma sajátságos szerkezeti elemei-
nek tekintendők, amelyek a sejt speciális működését eredményezik, és ame-
lyek a sejtek érésével, differenciálódásával alakulnak ki.
2. A citoplazmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk. Ezeket
közös néven sejtorganellumoknak nevezzük. Ide tartozik a sejtmag köze-
lében elhelyezkedő, rendszerint páros testecskékböl, a centriolumokból ál-
ló sejtközpont: citocentrum (cytocentrum), amelynek a sejt osztódásában és
mozgasjelenségeiben van fontos szerepe, továbbá a plazmában állandóan
mozgásban lévő, pálcika formájú, mitokondriumok (mitochondriumok).
Számuk és nagyságuk (0,5 7 pm) a sejt adott funkcionális állapotától függ.
A mitokondriumok fehérje- és lipoid molekulákból álló lemezes szerkeze-
tet mutatnak, és fontos enzimrendszereket tartalmaznak, amelyek elsősor-
ban a sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt. A citoplazmá-
nak a mitokondriumoknál is kisebb, csak elektronmikroszkóppal látható ré-
szei a riboszómák (ribosomak), amelyek a citoplazma nagy részét kitöltő
lipoproteid csatorna rendszeren helyezkednek cl. Ezek biokémiailag ribo-
nukleinsav tartalmú szemcsék, és a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.
A sejtmag közelében kimutatható finom hálózat az ún. Golgi-apparátus.
amely a sejt szekréciós tevékenységében vesz részt. A citoplazmában ideig-
lenesen különböző anyagok (festékszemcsék, zsírcseppek, váladékszem-
csék) lehetnek, továbbá oldalcseppek, a vakuólumok.
A sejt működését tekintve a legfontosabb szerkezeti elem a sejtmembrán.
Mind a sejthártya, mind a maghártya, mind a citoplazma - alkotórészek
membránokból épülnek fel, amelyek felszínén enzimek által szabályozott
életfolyamatok (sejtanyagcsere, sejtlégzés, kiválasztás, stb.) zajlanak le.
3. A sejtmag általában a sejt közepén vagy excentrikusán helyezkedik el
A mag és a sejttest térfogata között állandó viszony áll fenn. A mag gyak-
ran gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakú magvak is.
A sejteknek rendszerint egy magvuk van, de vannak két-, sőt többmagvú
sejtek (pL: májsejt, izomsejt).
Az élő sejt magja általában homogén, de a szövettanilag fixált vagy elhalt
sejt magjának mikroszkópos tanulmányozásakor különböző részleteket kü-
löníthetünk el.
A magot a citoplazmától finom hártya, a maghártya választja cl. A mag bel-
sejét fehérje tartalmú folyadék (magnedv) tölti ki. Ebbe ágyazva bázikus
festékkel jól festhető, szabálytalan rögök láthatók. A kromatin tartalmazza
a sejt legfontosabb anyagát, a dezoxiribonukleinsavat. A kromatin a sejt
osztódásakor fonalas formát vesz fel: ezek a kromoszómák, amelyeknek az
öröklésben van döntő szerepük és minden valószínűség szerint az öröklő-
dési tényezőket, a géneket tartalmazzák.
A kromoszómák száma az egyes fajokra jellemzően állandó, az emberé 46.
A nemi sejteknek csak fele számú kromoszómájuk van (az embernek 23).
Megtermékenyítéskor helyreáll az eredeti kromoszómaszám (23+23). A
kromoszómák öröklésbeli jelentőségét az örökléstan vizsgálja.
A magon belül láthatók még kerek testecskék, magvacskák (nucleolusok).
Az általuk leadott ribonukleinsav a maghártyán átlépve részt vesz a cito-
plazma fehérjeszintézisében.
A fajfejlődés folyamán a magasabbrendíi szervezetek sejtjei elkülönültek az
egyes funkciók elvégzésére. Ezt a jelenséget differenciálódásnak nevezzük.
A sejtek életjelenségeket mutatnak működésük folyamán, amelyek a követ-
kezők:
sejtanyagcsere: a sejtek a sejt közötti teret kitöltő szövetnedvből táplál-
koznak (asszimiláció, disszimilació és exkréció).
sejtmozgás: a sejt citoplazmájában létrejövő áramlás hatására jön létre,
melynek során a sejtből állábak nyúlnak ki (pl.: fehérvérsejtek amőboid
mozgása). A sejt külön nyúlványa segítségével mozog (pl.: ondósejt far-
ki része).
ingerlékenység: a sejt reagál a környezetéből ráható ingerekre, ennek kö-
vetkeztében specifikus válaszok alakulnak ki, azonban különféle inge-
rekre azonos sejtcsoportok mindig csak egyféle választ adnak (pl.: izom-
összehúzódás).
sejtnövekedés: a sejt táplálkozása következtében a citoplazma növekedé-
sét eredményezi. Ha a sejt bizonyos nagyságot elért, vagy kettéosztódik
vagy elpusztul.
~ a sejt osztódás: fajtái:
direkt sejtosztódás: a magban kezdődik, melyet a citoplazma kettéosz-
tódása követ.
indirekt sejtosztódás: lassúbb, több fázisban végbemenő bonyolult folya-
mat. A sejtosztódás során létrejött két új sejt megegyezik az eredeti sejttel.
1 1
felező vagy redukciós sejtosztódás: az ivarsejtekre jellemző osztódási
forma. Mind a hím, mind a női ivarsejt fele kromoszóma számmal ren-
delkezik.
Hámszövet
Feladata a szervezet külső-belső felszínének hézagmentes borítása és a
hámréteg két oldalán elhelyezkedő terek egymástól történő elválasztása. A
sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, sejtközötti állomány nincs, alatta
mindenütt kötőszövet található.
Mindhárom csíralemezből keletkezhetnek: haematoxylin-eozinnal festhe-
tek. A sejtmag bazofil festödésű, ezért kékeslila színű. A lúgos anyagokat
tartalmazó képletek a sejten belül acidophilek és rózsaszínűre festődnek.
A hámszövet felosztása
Morfológiai felosztás
I
HÁMSZÖVET
egyrétegű többrétegű
।----------H----------1 i i
laphám köbhám hengerhám laphám hengerhám
Funkcionális felosztás
HÁMSZÖVET
r
fedohám
érzékhám
felszívóhám mirigyhám
Fajtái:
1. Fedőhám (védőhám)
A hám két oldala közötti anyagcsere a fedőhámon keresztül bonyolódik le.
Kis mechanikai igénybevételnek kitett helyen egyrétegű sejtből, míg erős
kopásnak vagy kémiai hatásnak kitett helyeken többrétegű hám alakjában
főidül elő.
12
Az elpusztult hámsejtek pótlása egyrétegű hámszövetnél a hámredökben
folyó intenzív sejtosztódással, többrétegű hámnál a legalsó sejtsor csíra ré-
tegéből történik.
Egyrétegű hám kisfokú igénybevételnek kitett helyen található. Osztályozá-
sa a sejtek alakja szerint történik.
- egyrétegű laphám: a felszínnel párhuzamosan egyetlen rétegben elhe-
lyezkedő sejtek alkotják. Ilyen például az alveolusok felszínén jelenlévő
epithel, vér-, és nyirokerek bélését képező endothel, testüregeket bélelő
savós hártyákat alkotó mesothel.
eg) rétegű köbhám: mirigy kivezető csövekben, vesecsatornácskákban,
petefészek felszínén és a szemlencse elülső részén található. A sejtek
négyzet alakot mutatnak.
egyrétegű hengerhám: hatszög alapú hasáb alakú sejtekből áll, speciali-
zálódott formái a következő helyeken fordulnak elő: belek belső felszí-
nén a felületnagyobbító mikrobolyhok jellemzőek, melynek célja az ak-
tív felszívó működés, légutakban, vagy a női nemi szervek egyes terüle-
tén a hengerhámsejt felszínén csillók vannak, melyek állandó mozgásuk-
kal a felszíni nyálkaréteget aktiválják. A gyomornyálkahártyája úgyne-
vezett szekréciós hámsejteket tartalmaz.
Többrétegű ham csoportosítása a legfelsőbb sejtsor szerint történik
többrétegű el nem szurusodó laphám: nagy mechanikai igénybevételnek
kitett, vagy nedves közeg felé tekintő felületeken fordul elő.
Ilyen szövet alkotja a szájüreg, a nyelőcső, a végbélnyílás, a hüvely és a
szaruhártya felszínét.
többrétegű elszarusodó hám a legellenállóbb hámtípus, megvédi a sejte-
ket a kiszáradástól. Azonos a bőr hámjával.
többrétegű hám az urothelium, amely a vizeletei vezető utak falát borítja,
atmetszetben ernyő alakú sejtekből áll.
többrétegű hengerhám pl a férfi húgycső, kötőhártya áthajlási redőjeben.
2. Mirigyhám
A szövet sejtjei egyrészt a fedőhámokra jellemző tulajdonságokkal bírnak,
másreszt kiválasztó tevékenységre specializálódtak, ami azt jelenti, hogy
valamilyen anyagokat termelnek és azt felszínükön kibocsájtják. A vála-
dékképzés módja többféle lehet. Ehhez a szövetféleséghez tartozik a nyál-
mirigy, a bőr faggyúmirigyei, tej-, és illatmirigyek, a prosztata mirigyei,
vagy önálló fedőhámban, mint a nyálkatermelő kehelysejtek.
Ha a mirigy végkamrákat kivezetőcső köti össze a felszínnel, akkor exoc-
nn. ha a terméküket a vérbejuttatják, endocrin mirigyekről beszélünk.
13
3. Piginenthám
Köbalakú sejtjei a barna színű festékanyagot, a melanint termelik. Előfor-
dul a szem ideghártyájában, a bőrben.
4. Érzékhám
Idegrostokkal szoros kapcsolatban álló érzékhámsejtekké módosult henger-
hámsejtek, melyek fizikai vagy kémiai ingerléskor ingerületbe jönnek. El-
sődleges érzéksejtekről beszélünk, ha az érzékhámsejt nyúlványa maga
szállítja az ingerületet a központba pl.: szaglóhám esetén. Másodlagos ér-
zéksejtektől az idegrostok szállítják el az ingerületet (Id. érzékszervek).
A SZERVEZET MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉSE
Szövetek
A hasonló irányban differenciálódott sejteket az általuk létrehozott sejtközi
állománnyal együtt szöveteknek nevezzük. Az egy-egy funkció végzésére
szerveződött sejtcsoportok szerkezete és működése hasonló, ugyanabból a
csíralemezből fejlődtek ki.
A szövetek típusai:
- hámszövet
- kötő-, és támasztószövet
- izomszövet
- idegszövet
A szervek felépítésében mindig több alapszövet vesz részt.
KÖTÖ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK
A szervezet legnagyobb mennyiségű szövete nagy mennyiségű sejt közötti
állománnyal, melynek feladata a többi szövetféle összetartása, összekap-
csolása, a test vázának biztosítása.
1. Kötőszövet: kitölti a szervek közötti teret, vagyis a szervezet belső kö-
zegét adja. Sejtjei:
- mesenchyma sejt - minden kötőszöveti sejt őse. A sejtek egyik része va-
lamilyen más sejttípussá differenciálódik, másik része megmarad, mint
tartaléksejt és különböző ingerekre más sejtté alakulhat át.
- fibrohlast- erősen nyúlványos sejtek, feladatuk a kollagén rostok termelése.
histiocyta - nagyméretű sejtek, egy részük helyhez kötött, egy részük
fagocitálásra képes RÉS sejt (macrophagok).
- hízósejt — nagy lapos ovális sejtek, plazmájukban a szemcsék heparint és
hisztamint tartalmaznak.
zsírsejtek — nagy gömb alakú zsírcseppet tartalmazó sejtek.
14
Kötőszöveti rostok: a sejt közötti állományt képezik.
- kollagén (enyvadó) rost - fibroblastok termelik, fizikai tulajdonságaira a
nagy szakítószilárdság és a nyújtással szembeni ellenállás jellemzi.
- elasztikus (rugalmas) rost - erősen fénytörő vékony, gyakran elágazó
hullámos lefutású fonalak. Jellemző tulajdonságuk, hogy nagymértékben
nyújthatók, nyújtás után rugalmasan visszaugranak eredeti hosszúságuk-
ra, szakítószilárdságuk kicsi.
- reticulin (rács) rost - egymással összefüggő hálózatot alkoto finom fona-
lak.
A kötőszövet típusai:
- éretlen, embrionális kötőszövet - a magzat érésével párhuzamosán nő a
rostok mennyisége a sejt közötti állományban. Előfordul köldökzsinór-
ban, fogpulpában, felnőttnél a regenerációs folyamatban játszik szerepet
(sarjszövet, hegszövet).
laza rostos kötőszövet - leggyakrabban előforduló szövetféleség, hézag-
pótló, térkitöltő összekötő szerepet játszik. A szervek sövényeit, izompó-
lyákat, erek-, idegek-, kötőszövetes borítását a bőr alatti szövetrétegeket
képezik. Fontos só-, víz-, és zsír raktár.
- tömött rostos kötőszövet — sűrűn egymás mellett elhelyezkedő kollagén
rostok, henger alakú köteget képezve kitölti az egész sejt közötti állo-
mány területét. Ez a szövet jellemző az inakra, az ízületi szalagokra, to-
kokra.
- elasztikus kötőszövet - nagy mennyiségű elasztikus rostot tartalmaz, sejt-
jei fibrociszták, legjellegzetesebb előfordulási helye az artériák fala.
retieularis kötőszövet - csillag alakú, nyúlványos ún. reticulum sejtjei
termelik a rács rostokat. Sejtjei a RÉS sejtekhez tartoznak, vérképző
szervek alapvázát képezik.
sejt dús kötőszövet - hormonális hatásokra a sejtek szekréciós, hámszerű
sejtekké alakulnak. Sok sejtet, kevesebb sejt közötti állományt tartalmaz-
nak. A belső női nemi szervek kötőszöveti rétegére jellemzőek.
speciális kötőszövetnek tekinthető a vér, melynek sejt közötti állománya
clfolyósodott.
2. 1 ániasztószövet: a húzást erőn kívül főleg nyomási erőnek kell ellenáll-
nia. Sejtekből és a sejtek által termelt amorf és rostos sejt közötti állomány-
ból állnak. Támasztószövet típusai:
Chordoid szövet
chotda szövet: az embrióban a gerinchúrt alkotja. Fejlődés során a sejtek
kötőszöveti jellegűvé alakulnak és elvesztik támasztó funkciójukat. Felnőtt
korban a csigolya közötti porckorongban található meg maradványuk.
- zsírszövet: alkotója a zsírsejtek, melynek plazmáját zsírcsepp tölti ki, mi-
vel sejtjeit a kotöszöveti rostrendszer szorosan összetartja, jelentős tá-
masztó funkciót is ellát. Előfordulási helye: szemgolyó mögött, női em-
lőkben, vesék tokjaként, stb. A barna zsírszövet különleges hőtermelö
képessége révén az újszülött hőszabályozásában van szerepe.
Chondroid (porc) szövet: ereket nem tartalmaz, sejtjei csoportosan, szo-
rosan egymáshoz lapulva helyezkednek el. Szilárd sejt közötti állománya
miatt a szövetet kopásállóvá, rugalmassá és nagy nyomási szilárdságúvá
teszi.
hyahn (üveg) porc: elsősorban a szervezet nyomási terhelésének kitett
helyein található, pl.: ízületi porc. Finom kollagénrostos vázból áll, mely-
nek törésmutatója az alapállományéval megegyezik, ezért a szövet egy-
nemű anyagból állónak tűnik.
elasztikus (rugalmas) porc: a szervezet nagyobb fokú deformációknak
kitett területein fordul elő (fülkagyló, gégefedő).
- kollagén rostos porc: nagy nyomó-, és csavaró erőhatásoknak kitett terü-
letekre jellemző szövettípus (csigolya közti porckorong, szabálytalan
izfelszínek, discus, memscus állománya). Sejt közötti állományát kol-
lagén rostok uralják, melyek között porcsejtek találhatók.
Osteoid (csont) szövet: mechanikai megterheléseknek erősen ellenálló, ál-
landó átépülésre képes szövettípus. Sejtjei az osteoblastok, amelyek a csont
alapallományát termelik. Szilvamag alakú soknyúlványos sejtek A csont
mechanikai feladatát a sejt közötti állomány látja el: 40%-a víz, szilárd ré-
sze szerves és szervetlen összetevőket tartalmaz, (30-40% szerves anyag,
60-70% szervetlen - hidroxiapatit formájában). A szervetlen összetevők
keménnyé teszik a csontot, ezek biztosítják a szilárdságot. A sejtek és ros-
tok jellegzetes térbeli elrendezésükkel rugalmas ellenálló képességet tesz-
nek lehetővé. Fénymikroszkópos vizsgálatban látható az alapállomány kon-
centrikus elhelyezkedése, benne helyezkedik el a Havers-csatorna, melyek-
ben a csontot tápláló erek futnak. Ez és a körülvevő lemezrendszer együtt
képezi a csontszövet mechanikai egységet az osteont.
A Havers-csatornákat egymással és a csont felszínével lemezrendszer
nélküli járatok kötik össze, ezt Völkmann-csatomának nevezzük.
A Volkmann-csatornán érkező erek a Havers-csatornában kapillanzálód-
nak, de a lemezekbe nem lépnek be. A legbelső csontsejt rétegnyúlványai-
nak csatornái a Havers-csatornába nyílnak és egymással közlekednek Ez az
elrendeződés a belső anyagforgalmat szolgálja.
16
osteonok között és a csont felszíne alatt szabálytalan lemezrendszerek
találhatók.
IZOMSZÖVET: Ingerek hatására megrövidülni képes szövetféleség.
Az izomszövet típusai:
simaizomszövet: orsó alakban megnyúlt sejtek alkotják, a sejtmag közé-
pen foglal helyet a sejt plazmájában összehúzódásra képes myofibril-
lumok találhatók, szabálytalan elrendeződésben. Akaratunktól független,
vegetatív idegrendszer hatására lassú féregszerü összehúzódásra képes.
Nagy erőkifejtésre képes, lassan fáradó izomtípus.
harántcsíkolt izomszövet: a vázizom alkotója, mely akaratunktól függő
összehúzódásra képes. Szöveti egysége az izomrost, melyekben haránt-
irányban sötétebb, fényelnyelő és világosabb fényáteresztő szakaszok ta-
lálhatók. Ebből adódik a szövet nevére utaló csíkozottság. Az izom nagy
erőkifejtésre, gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad.
Egysége a millimétertől centiméterig terjedő izomrost, mely sokmagvú
sejt az osztódás során nem válik szét, közös sejthártya (sarcolemma) bo-
rítja.
Sejtmagja közvetlenül a sejthártya alatt helyezkedik el és ovális alakú. A
rostok hosszában vékonyabb szerkezeti elemek húzódnak végig, szabályo-
san egymás mellé rendeződve (myofibrillumok). Bennük fehérje természe-
tű szálacskák (myofílamentumok) helyezkednek el. A vékonyabb filamen-
tum az aktin, a vastagabb a myozin. A világosabb csík csak aktint, a söté-
tebb sáv aktint- és myozint egyaránt tartalmaz.
A világos és sötét sávok közepén még egy-egy vonal a Z-lemez, illetve M-
csík található. Az izomrost két Z- lemeze közötti szerkezeti egység a sar-
coméi-. Az izomrost tengelyével párhuzamosan, illetve arra merőlegesen
egy-egy csőrendszer található. Ezeknek az ingerület terjedésében és az
izom összehúzódás kiváltásában van szerepük.
A harántcsíkos izomrostok között kötőszövet található.
szívizomszövet: különlegesen felépített, hosszúkás, elágazó sejtekből ál-
ló harántcsíkolt izom. A sejthártyák közötti szoros kapcsolat eredménye-
képpen a szívizomszövetben az. ingerület minden irányban és gyorsan
terjed. Akaratunktól független, nagy erőkifejtésre képes, nem fárad.
A szívizomszövet sejtjei összekapcsolódva egységes hosszanti rendezettsé-
get mutató hálózatot alkotnak. A sejtmag hosszúkás és a sejtmag közepén
helyezkedik el.
17
A plazmában, hasonlóan a harántcsíkolt izomhoz rendezett myoiibrillum
kötegek találhatók, miáltal a szívizomsejtek is harántcsíkolatot mutatnak.
Hosszmetszetben a sejtek találkozásánál vastag vonal található, ez az ún.
Eberth-féle vonal, melyben a két sejthártya között szoros kapcsolat van. En-
nek eredménye, hogy az ingerület a szívizomszövetben minden irányba és
gyorsan terjed. A sejtek között reticulans rostok helyezkednek el, melynek
vérellátása igen jó.
IDEGSZÖVET: ingerület vezetésre differenciálódott szövettípus. Képes a
környezeti ingerek felfogására, az ingerület létrehozására és tovavezetésé-
re. Feladata az ingerekre való reagálás és iranyítószerep. Sejtjei ectoder-
malis eredetűek. Felépítése:
- idegsejtek (neuronok). nyúlványos, nagy, hólyagszerü, világos maggal
rendelkező neurofibrillumot tartalmazó sejt. A plazma rövid nyúlvá-
nyai a dendritek. Hosszabb nyúlványa a neurit, vagy axon. Az idegsej-
teket nyúlványaik szerint osztályozhatjuk: egynyúlványú, (pl.: a halló-
pálya egyes sejtjei), kétnyúlványúak (pl.: VIII. agyideg érzéksejtjei) és
soknyúlványúak az idegsejtek többsége, (pl.: a gerincvelő mozgató
sejtjei).
Az idegse)t plazmájában (perikaryon) élénk fehérje szintézis folyik. A nagy
mennyisegű eigastoplasma fénymikroszkóppal is látható, jól festődö rögö-
ket tartalmaz (Nissl-szemcsék). Ez az idegsejtek egyik jellemző sejtalkoto-
ja a neurofibrillum mellett feltehetően az anyagszállításban van szerepük
A sejtek cytocentrumot nem tartalmaznak. A plasma rövidebb nyúlványai a
dentritek, melynek szerkezete megegyezik a plazmáéval, végén bunkó-
szerücn megvastagodik.
A neurit vagy axon Nissl-szemcséket nem tartalmaz. Kezdeti szakasza vé-
kony, alacsony ingerküszöbű, innen indul ki az ingerületi hullára.
- gHasejtek: alakjuk és működésük szerint több alcsoportjuk van és hézagki-
töltö. burkoló, védő és térelválasztó szerepet töltenek be az idegrendszerben.
- Schwann-sejtek: környéki idegeket burkoló sejtek.
- oUgodendrogHa sejtek: központi idegrendszerben az axonokat fedik bel
nricrogtia sejtek: az idegrendszer mesenchymalis eredetű sejtjei.
mucroglia (astroeyta sejtek): elválasztják a központi idegrendszert az
egyéb szervektől
- ependvma sejtek: a gerincvelő belső részét (canalis centrális) és az
agykamrát bélelő hámeredetű sejtek.
idegrostoknak nevezzük az axont hüvelyével együtt. Típusai:
Schwann-sejtes hüvelyű velötlen rostok, Schwann + myelinhüvclyes
rostok, csupaszrostok, csak velőshüvelyű (myelinhüvelyű) rostok.
18
A Schwann-sejtek által képzett hüvely behüvelyezett szakaszok közti
rését Ranvier-féle befűződéseknek nevezik. Ezen a területen ugrássze-
rűen (saitatoricusan) terjed az ingerület Ez jellemző a perifériás ide-
gekre.
- idegvégzndés (teledendron)
terminális, vagy szabadideg végződés:
- receptor: érzőideg-végződés
effektor: végrehajtó mozgató végződés.
A receptor kül világi ingereit közvetítő részét exteroceptoroknak, a szerve-
zetben végbemenő változásokat felfogó idegvégződéseket mteroceptorok-
nak nevezzük.
Az effektor végződés az izomszövetekben alapfonatot alkot.
SZERVRENDSZEREK
I. MOZGÁSRENDSZER
- Csontrendszer
- Izomrendszer
II. KERINGÉSI SZERVEK RENDSZERE
III. ZSIGERI SZERVEK RENDSZERE
- Emésztőrendszer
- Légzőrendszer
Vizeletkiválasztó rendszer
Nemi szervek rendszere
IV. SZABÁLYOZÁSI SZERVEK RENDSZERE
- Belső elválasztáséi mirigyek
Idegrendszer
v. ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE
19
1. MOZGÁSRENDSZER
Passzív része a csontvázrendszer, aktív része a csontvázizomzat.
CSONTRENDSZER
206 csontból áll és a testsúly 10%-át teszi ki. A csontvázrendszer a cson-
tokból, a csontok járulékos alkotórészeiből és a csontok összeköttetéseiből
all
A csontváz (skeleton) feladata:
- a test szilárd vázát alkotja,
- a mozgás passzív szerve, rajta tapadnak az izmok,
- testüregeket fog közre és a bennük lévő életfontosságú szerveket védi,
— szivacsos állományában a vöröscsontvelő foglal helyet, ami a vérképzés
szerve.
A CSONTOK FEJLŐDÉSE
A csontok fejlődése a magzati élet második hónapjában kezdődik el. A
csontfejlődésnek három formája van, mely oxigénigényes folyamat, jó vér-
ellátást igényel és az erőbehatástól függően hoz létre különböző alakú és
szerkezetű képleteket.
Kötöszövetesen előképzett csontosodás: húzóerőnek kitett helyeken ala-
kul ki. A rostok közé erek mennek be és a kezdetben differenciálatlan sej-
tek csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak.
Ezek termelik a csontszövet szerves alapállományát, majd később megindul
a sók lerakódása a szövetben. A csontosodás mindenkor az ún. csontosodá-
si magokból indul ki.
— Porcosán előképzett csontosodás: nyomóerőnek kitett helyeken jön létre.
A kialakult porcszövetbe nőnek be az erek és indítják meg a csontképzö-
dést. Ez a folyamat is csontosodási magok körül jön létre.
A hosszú csöves csontokban több csontosodási mag jelenik meg (epiphysis
és diaphysis). A kötőszövetes és porcos csontképződés másodlagos csont-
képződésnek felel meg.
- Primer angiogén csontosodás: mechanikai behatásoktól mentes területen
jön létre. Az erek mentén indul meg, más szövet képződése nélkül.
A csontok hossz és vastagságbeli növekedése
- A csontok hossznövekedését a csontvégekhez közeli epiphysis porcko-
rongok biztosítják.
A porckorong külső felszínén a porcszövet szaporodik, a belső felszíne pe-
dig fokozatosan elcsontosodik. Ez a folyamat 20-30 éves kor között fejező-
dik be. Ezután a porcszövetképződés megszűnik, az egész porckorong el-
20
csontosodik és az ember hossznövekedése is befejeződik. A csontok növe-
kedési folyamata hormonális szabályozás alatt áll.
A csontok vastagságbeli növekedését a csontot borító csonthártya (peri-
osteum) biztosítja. Az osteoclastok termelik a csontállományt és a csontok
belső felszínén elhelyezkedő csontfaló sejtek az osteoblastok bontják el.
Ezek együttműködése biztosítja a szükséges csontvastagság kialakulását.
Ez a sejttevékenység az egész élet során fennáll és az igénybevételnek meg-
felelő csontvastagságot biztosítja.
A csontok szerkezete
tömött, compact állomány: a csontokat kívülről veszi körül.
szivacsos, spongiosa állomány, melynek csontgerendái az erővonalak
irányában helyezkednek el, melyek átépülnek az új igénybevételnek
megfelelően az erőbehatás megváltozásakor.
csontvelő:
- vöröscsontvelő
sárgacsontvelő
A csontok alakja
- hosszú csöves csontok
rövid csöves csontok
lapos csontok
szabálytalan, vagy köbös csontok
légtartalmú csontok
A hosszú csöves csontok végrésze az epiphysis (proximalis és distalis), kö-
zépső része a diaphysis, vagy corpus.
A csontok járulékos alkotórészei
csonthártya (periosteum): idegekben és erekben gazdag kötőszöveti hár-
tya. Feladata: a csontok vastagságbeh növekedésének biztosítása, táplá-
lása. anyaghiány pótlása (csonttörésnél-, callus képződés).
porcogó (cartilago): szilárd, szívós, könnyen metszhető szövet, szerepe
van a csontváz fejlődésében.
csontvelő (medulla ossium): a vöröscsontvelő a vérképzés szerve. A la-
pos, apró, szabálytalan csontokban és csöves csontok végrészeiben talál-
hatók meg.
sárgacsontvelő: zsírszövetből áll, hézagtöltő és tápanyagraktár. A csö-
vescsontok középső részét tölti ki.
21
A csontok összeköttetései
folyamatos összeköttetés (synarthrosis): csontvégek között helyezkedik
el, lehet kötöszövetes, (pl.: a koponyacsontok közötti varratok gyerekek-
nél), porcos összeköttetés, (pl., a csigolyák közötti porckorongok) és
csontos összeköttetés, (pl.: keresztcsigolyák).
- A kötöszövetes összeköttetés (syndesmosis) a koponyacsontok közötti
varratok (sutura) tartoznak ide. A variatok fajtái:
- sima
— fogazott
- pikkelyvarratok
- A porcos összeköttetés (synchondrosis): ide tartoznak a csigolyák közötti
porckorongok.
- A csontos összeköttetés (synostosis): az eredetileg különálló csontok az
élet folyamán összecsontosodnak.
- Megszakított összeköttetés: az ízületekben a csontvégek között keskeny
rés (ízületi üreg van) a csontvégek porccal borítottak és így egymáson el-
csúszhatnak.
Az ízületek alkotórészei:
- ízesülő felszínek: ízületi fej, ízületi árok.
- a felszínek: egymásnak megfelelnek és üvegporccal borítottak.
- ízületi tok: légmentesen veszi körül az ízesülő csontvégeket.
— ízületi toknak (capsula articularis): külső rostos (fibrosus) és belső (syn-
ovialis) rétege van.
izületi nedv: megkönnyíti az ízfelszínek elmozdulását, az ízületi tok ter-
meli.
- izületi porc: az ízesülő csontvégeket borítja.
- ízületi szalagok: az ízületi tok erősítői.
Az ízületeket az ízesülő felszínek tapadása, a tok és ízületi szalagok, az
izmok tónusa, a környező lágyrészek és a levegő nyomása tartja egység-
ben.
Az ízületekben létrejövő mozgások. Az ízek mozgásait az ízfelszín alak-
ja, az ízületi szalagok és a tok állapota szabja meg.
- hajlítás: flexió
— feszítés: extenzió
- távolítás: abdukció
- közelítés: addukció,
- forgómozgás: rotáció
- kúppalástszerü: cirkumdukció
22
Az ízületek felosztása különböző szempontok alapján lehetséges:
ízesülő csontok száma szerint:
egyszerű ízület: két csont alkotja
összetett ízület: több csont alkotja
_ ízesülő csontfelszínek alakja szerint: gömb, henger, nyereg, tojás, csiga, stb.
ízületek mechanizmusa alapján:
egytengelyű ízületek (pl.: csuklóízület)
_ kéttengelyű ízületek: tojás, vagy ellipszoid ízület, nyeregízület
- három, vagy soktengelyű ízületek: gömbízület, illetve a dióízület
feszes ízületek, melyben alig, vagy egyáltalán nem jönnek létre mozgások
RÉSZLETES CSONT ÉS ÍZÜLETTAN
Az emberi test vázát alkotó csontokat és ízületeket több csoportba osztjuk:
felső végtag csontjai és ízületei
alsó végtag csontjai és ízületei
- a törzs csontjai és ízületei
- a koponya csontjai és összeköttetései.
Felső végtag csontjai és ízületei vállöv, felkar-, alkar-, kéz-csontjai és ízü-
letek.
vállöv: csontos gyűrű, melyet a kulcscsont (clavicula), lapocka (scapula) alkot.
A kulcscsont S-alakban görbült, hosszúkás csont, a mellkas elülső felső ré-
szén van, közvetlenül a bőr alatt jól kitapinthatóan helyezkedik el. Medtalis
vége megvastagodott és a szegycsonttal alkot ízületet, ez kapcsolja a felső
végtagot a törzs csontjaihoz. Laterális vége lapos és a lapocka vállcsúcs
nyúlványához ízesül. A lapocka háromszögletű laposcsont, a mellkas hát-
só felszínén izmokba ágyazva helyezkedik el. Érdes tarajszerü kiemelkedé-
se csúcsban végződik (spina scapulae, vagy lapockatövis), mely a csontot
két részre osztja. Laterális szöglete megvastagodott, rajta ízületi árok talál-
ható. A hollócsönyúlvány és a lapockatövis végződése a vállcsúcsi nyúl-
vány (acromion), melyen sekély izületi árokban a kulcscsont rögzül.
A vállöv ízületeihez tartozik a kulcscsontnak a szegycsonttal és a kulcs-
csontnak az acromionnal alkotott ízülete. Az ízfelszínek nem felelnek meg
egymásnak, ezért rostos porcos korong található közöttük. Mozgás szerint
korlátolt szabadízületnek felel meg, melynek eredménye a váll emelése,
süllyesztése, előre- és hátrahúzása, ennek közös eredőjeként a kúpalakú
mozgás, miközben a kulcscsont hossztengelye körül elfordulást végez.
A kulcscsont és a lapocka szöget zár be egymással, mely szög a váll moz-
gásaikor változik, vagyis a két csont közeledik, illetve távolodik egymástól.
felkarcsont (humerus): hosszú csöves csont — két vége megvastagodott,
proximalis epiphysise fejben végződik (caput humeri), mely gömbfelszín.
A fejet anatómiai nyak (collum anatonicum) választja el az előre tekintő ki-
sebbik (tuberculum minus) és az oldalra tekintő nagyobbik gumótól (tuber-
culum május). A gumók alatt a sebészeti nyak (collum cirurgicum) kar-
csonttörések gyakori helye. A csont teste henger alakú, hátsó felszínén lé-
vő érdessegen tapad a deltaizom és az érdesség alatti ferdebarázdaban ha-
lad a nervus radiális ideg. A csont distalis epiphysise kiszélesedik és bü-
työkben végződik. Az epicondylus mediális alatt barázdában fut a nervus
uInai is ideg.
A vállízület (articulatio humeri) gömbízület Az ízárok sekély, nem fogad-
ja be az ízületi fejet, az ízületi tok bő. Az emberi test legmozgékonyabb
ízülete. Korlátolt szabad ízület, amelyben flexió-extenzió ab-addukció,
rotáció és cirkumdukció jön létre
Az alkar vázát két csont alkotja:
- s ingcsont (ulna) kisujj felöli részen helyezkedik el. Proximalis epiphy-
sise megvastagodott es kampószerüen végződik (olecranon). Legkifejezet-
tebb az orsócsont fele tekintő éle, melyen a két csontot összekötő inas le-
mez rögzül A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput
ulnae).
- orsócsont (radius): a hüvelykujj felöli részen helyezkedik el, proximalis
vége vékonyabb, fejben végződik (caput radii). Fej alatti elkeskenyedő rész
a csont nyaka (collum radii), ezt alulról érdes terület határolja, amin a két-
fejű karizom (musculus biceps) tapad. Distalis epiphysise kiszélesedett, te-
nyéri oldala sima, kézháti oldala domború, melyen az inak befekvésére ba-
rázdák találhatók.
Könyökízület (articulatio cubiti): összetett ízület, melynek alkotásában há-
rom csont vesz részt: a humerus ízesül az ulnával. Ebben az ízületben csak
az alkar hajlítása és feszítése lehetséges. A capitulum humerinek a caput
radiival alkotott ízesülése gömbizület, azonban a radius rögzítve van az
ulnához, így nem távolodhatnak el egymástól. A caput radiinek az ulna
proximalis epiphysisében lévő ízesülése által forgómozgást végezhet. Az
ízületi tok elül és hátul, kétoldalt pedig igen feszes, ahol erős tokszalagok
húzódnak, melyek megakadályozzák a könyökízületben az oldalmozgások
létrejöttét. Az orsó- és a singcsont alkotta ízületben csak forgómozgás jöhet
létre, melyben a radius feje és nyaka helyben forog a radius tengelye körül.
Az orsócsont distalis vége - mivel a nyaktengely nem esik egybe a test ten-
gelyével - ív alakú mozgást végez az ulna körül. Mivel a kéz csontjai az or-
sócsonthoz ízesülnek, így követik annak mozgását. Ennek eredménye, ha a
24
dius befelé fordul és keresztezi az ulnát, a tenyér felé néz; amikor a két
'sont párhuzamos, a tenyér felfelé tekint. A könyökízületben létrejövő haj-
litás és feszítés a condylus humerin átmenő haránt tengely körül történik,
mely nem áll derékszögben a felkarcsont hossztengelyére, hanem médiai
felé kissé lejt. Ezért kinyújtott helyzetben az alkar nem a felkar egyenes
folytatásába esik, hanem attól kifelé eltér. Ezt nevezzük fiziológiás abduk-
ciónak.
4 kéz (manus) csontjai:
\ kéztő (carpus) alkotásában 8 db apró szabálytalan csont vesz részt, lilé-
ink két sorban helyezkednek el. A proximalis sorban vannak radio-ulnaris
irányban: sajkacsont, holdascsont, piramis, vagy háromszögletű csont, bor-
sócsont. Distális sorban radio-ulnarisan helyezkednek el: nagy- és kis sok-
szögletű csont, fejes csont, horgascsont.
Kézközépcsont (metacarpus): 5 rövid csövescsont alkotja. Bázisuk sza-
bálytalan és a distális kéztöcsontokhoz ujjperccsontokkal csatlakozó végré-
szük pedig gömb alakú.
Ujjperccsontok (digiti): 14 ujjperccsont (phalanx) alkotja. A hüvelykujjon
kettő, a többi ujjon három-három ujjperc található.
A kéz ízületei (articulatio radiocarpea) alak szerint két tengelyű tojásízület,
melyben a kéz csontjai kapcsolódnak a radiushoz. Mozgásai: volarflexio és
dorsalflexio a haránttengely körül, valamint radiális és ulnaris abductio egy
dorsovolaris tengely körül. E mozgásokban a proximális és distális kéztö-
csontok közötti ízületek is részt vesznek. A distális kéztöcsontok feszes
ízülettel kapcsolódnak a kézközépcsontok bázisához, ezért bennük mozgás
nincs. A hüvelykujj ízülete nyeregízület és ebben, mint két tengelyű ízület-
ben a hüvelykujj ab-, addukciója és tenyérrel való szembehclyezcse (oppo-
sitio) történik. A kézközépcsontok feje és a proximális ujjperccsontok bázi-
sa hoz létre alak szerint gömbízületet, mely korlátolt szabadízület és erős
tokszalaggal rendelkezik. Funkciója: flexió, extenzio, nyújtott ujjakkal ab-,
addukció, illetve cirkumdukció. Az ujjperccsontok közötti ízületek henger-
ízületek, erős oldalsó szalagokkal, melyben csak flexió és extensio jöhet
létre.
Alsó végtag csontjai és ízületei: medenceöv (keresztcsont és két medence-
csont), combcsont, lábszárcsontok, lábcsontok és ízületek alkotják.
medenceöv: a gerinchez szilárdan rögzülve, a test alátámasztásában ját-
szik szerepet, mozgása erősen korlátozott.
^ esztcsont (os sacrum) a gerinc része, öt csigolya összecsontosodásával
_ akult ki. Álló helyzetben a medenceöv hátsó zárópillérét alkotja, mely
eszes ízülettel kapcsolódik a két medencecsonthoz. Felső része a bázis
25
(promontorium) bedomborodik a medencébe (szülészeti gyakorlatban
medence átmérők meghatározásánál van jelentősége).
medencecsont (os coxae): szabálytalan alakú páros csont
- csipöcsont (os ilium): testből és felfelé nyúló csípőlapátból áll, melynek
belső felszíne homorú, és lefelé kiemelkedő ívelt csontszegély határolja.
A csípőlapát felső széle a csípőtaraj (erista iliaca), ami elől és hátul tö-
visben végződik és jól kitapintható tájékozódási pontot jelent. A csípőla-
pát külső felszínén csontos vonalak húzódnak, melyről a farizmok ered-
nek.
ülöcsont (os ischii): teste és két szára van. melynek szögletében érdes te-
rület helyezkedik el, ez az ülőgumó (tuber ischiadicum). Alsó szára ösz-
szecsontosodott a szeméremcsont alsó szárával.
- szeméremcsont (os pubis): a medencecsont elülső részét alkotja, mely
összecsontosodott a másik két csont testével. Két szára szöget zár be
„V”-alakot alkotnak. A szeméremcsont és az ülőcsont szárai egy lyukat
fognak közre (foramen obturatum), melyet izmok eredésére, erek és ide-
gek áthatolására szolgáló inas lemez zár le.
- /! medencecsont összeköttetései: porcos összeköttetés a symphysis,
melyben mozgás nincs, szülésnél fellazulása fontos tényező. Keresztcsí-
pő ízület amely feszes ízület, benne mozgás nem lehetséges, a fej-test
súlyterhelését viseli.
medence (pelvis): a körbefutó csontos határvonal két részre osztja. Az
üregek kialakításában csontok és szalagok vesznek részt.
- Nagymedence (pelvis major): hátoldalt a gerinc, két oldalt a csípölapátok
határolják, elől nincs csontos fala, felfelé a hasüregben folytatódik és
szabadon tágulhat.
Kismedence (pelvis minor) domborulatát hátul a keresztcsont, a farokcsont,
ülöcsont, homorulatát elől a symphysis alkotja. Oldalfalai részben csonto-
sak, részben a medence saját szalagai és csipöizmok határolják. A kisme-
dencének három részét különböztetjük meg: az első része a medence beme-
net, melyet a linea terminális határol és a vízszintessel a medence síkja
50-70"-os szöget zár be. A medence ürege: a középső harmada legtágabb,|
mely a symphysis közepétől a második keresztcsonti csigolyáig terjed.
Medencekimenet: rombusz alakú, elülső csúcsán a symphysis alsó szögle-
te, két elülső oldalát a szemérem - és ülőcsont szárai, két oldalát az ülögu-j
mók és szalagok alkotják. A medencénél a nemi jelleg erősen kifejezett. A
női medence szélesebb, a be- és kimenet tágabb. Méretei a szülés varható
lefolyására gyakorol hatást, ezért igen fontos. Háromféle átmérőt különböz-
tetünk meg, melyek síkok mentén helyezkednek el.
bemeneti haránt átmérő: 13,5 cm
- üregi ferde átmérő: 13,0 cm
- kimeneti egyenes átmérő: 12,0 cm
26
Születéskor a magzat feje leghosszabb átmérőjével fordulva a kismedencé-
ben való áthaladás közben 90'-os forgást végez. A férfi medence kártyaszív
alakú ürege hosszú és lefelé tölcsérszeiüen szűkül, a határoló csontok vas-
asabbak, egyenetlen felszínüek.
4 medence statikai jelentősége: boltozatszerüen elhelyezkedő a vízszintes
síkhoz viszonyítva 60“-kal előre dől, melyet az acetabulumba illeszkedő két
combcsont támaszt alá, zárópillére pedig a keresztcsont A rendszeresen fo-
lyamatos terhelés fontos ezen szerkezet kialakításában, ahol a gerincen ke-
resztülható erők igyekeznek benyomni a keresztcsont felső bázis részét a
medencébe. Ezt akadályozzák meg az érdes felszínek között kifeszülő csont
közötti szalagok. így ez a boltozatos szerkezet rugalmassá és szilárddá vá-
lik. Ülő helyzetben a medence bemeneti síkja vízszintesen helyezkedik el,
így a testsúly az ülőgumókra tevődik at. Ilyenkor a keresztcsont függőleges
helyzetű és ék alakúan nyomul be a két medencecsont közé. A feszülés leg-
erősebben a szeméremcsontban jelentkezik, ezért törés esetén az ülés rend-
kívül fájdalmas. Az ülés a statikai viszonyok megváltoztatása miatt egész-
ségtelenebb, mint egyéb testhelyzetek és a zsigerek helyzetét előnytelenül
változtatja meg.
combcsont (femur) az emberi test leghosszabb csöves csontja, melyet iz-
mok vesznek körül. Proximalisan gömb alakú fej (caput femoris) helyez-
kedik el, ez alatt található a nyak (collum femoris). A nyak a combcsont
testével 130"-os szöget zár be. A test és nyak határán két nagy gumó
(trochanter) található. A combcsont teste enyhén előredomborodik és
henger alakú. Distalis vége kiszélesedik és két hatalmas bütyköt képez
(epicondylus mediahs et laterális). Előrefele egyesülnek, s rajtuk kissé
homorú ízfelszínben található a térdkalács (patella).
csípőízület (articulatio coxae): gömbízület, minden irányú mozgással. Az
ízfejet a femur feje, az ízárkot az acetabulum alkotja, szélein rostos porc-
gyűrű van. Az ízületi tokot a medencecsonttól eredő igen erős ízületi sza-
lagok biztosítják.
1 csípőízület mozgásai: jelentős a flexió, kisfokéi az extenzió a szalagok
megfeszülése miatt - ez a törzs döntésével fokozható, de ez már nem a csí-
pöízületben jön létre. Változó mértékben lehetséges abdukció, addukció,
lotáció, cirkumdukció.
''tpcsont (tibia): a lábszár vázát mediálisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt fekszik és jól kitapintható. Sérülése gyakori
Felső vége jelentősen megvastagodva két bütyköt hoz létre (condylus
•nedialis et laterális). A hátsó oldalsó részén a szárkapocs fejével való
fésülésre szolgáló felszín található. A corpus átmetszetben háromszög
d akú. Distalis vége megvastagodott, mediálisan a bokanyúlványba foly-
tatódik (malleolus medialis). Alsó henger alakú felszínét ízületi porc bo-
•üja és az ugrócsonttal ízesül.
27
- szárkapocs (fibula): a lábszár külső oldalán elhelyezkedő pálca alakú
csont, melyet izmok vesznek körül. Két vége bunkószerűen megvastago-
dott, felső feji része (caput fibulae) feszes ízülettel kapcsolódik a tibia
condylus laterálisához. Distalis vége kissé lapos és a külső bokanyúl-
ványt alkotja (malleolus laterális).
- térdízület (articulatio genus): testünk legbonyolultabb felépítésű ízülete,
alkotásában részt vesz: a combcsont, sípcsont, térdkalács. Az ízfejet a
femur hatalmas condylusai alkotják, az ízárkot a tibia csekély ízfelszíne.
A térdkalács az ízületi tok ablakszerű nyílásában helyezkedik el, a négy-
fejű izom inába ágyazva. Mivel az ízárok sekély, a condylusoknak meg-
felelően egy-egy porckorong mélyíti (meniscus medialis et laterális). A
meniscusok a térdízület mozgásakor nyújtott térdnél közelednek, térdhaj-
lításnál távolodnak egymástól. Az ízületi tok elől és hátul igen bő, két ol-
dalt erős szalagok akadályozzák meg az oldalirányú kitérést. A belső sza-
lagok keresztszalagok, melyek fontosak a csontvégek rögzítésében és az
ízületi mozgásokban. A térdízület körül nyálkatömlők (bursa) helyezked-
nek el.
A térdizület mozgásai flexió, extenzió és behajlított helyzetben kisfokú ro-
táció. Extenzió csak addig lehetséges, amíg a lábszár a comb egyenes foly-
tatásába esik.
A lábcsontok: lábtő, lábközép, lábujjak. A láb a lábszárral derékszöget zár
be. Az alkotó csontok közül a lábtőcsontok a legkifejezettebbek, az ujjper-
cek csökevényesek, a statikai helyzethez alkalmazkodtak.
- A lábtő(tarsus) alkotásában 7 csont vesz részt, melyek szabálytalanul fű-
ződnek egymáshoz: ugrócsont, sarokcsont, sajkacsont, köbcsont, 3 db
ékcsont.
- A lábközép (metatarsus) vázát 5 csöves csont alkotja. A lábhát felé dom-
borulatot alkotnak (lábboltozat). A második csont a leghosszabb. Bázi-
suk ízesült a lábtőcsontok distalis sorához, feji részük pedig a proximalis
ujjperccsontokhoz.
ujjperccsontok (phalanxok): az öregujjnak megfelelően két ujjperccsont,
a többi ujjnál 3-3, a kéznél csökevényesebb csont található.
A láb ízületei
- A boka, vagy felső ugróízület (articulatio talocruralis): ízületi fejét az ug-
rócsont henger alakú felszíne, az ízületi árkot (bokavillát), a két lábszár-
csont bokanyúlványa alkotja. Az erős oldalszalagok megakadályozzák az
oldalirányú mozgást. Az ízület csuklóízület, sajátossága, hogy az ugró-
csont felső henger alakú felszíne elől szélesebb (kitölti a bokavillát), há-
tul keskenyebb, melyet nem rögzít erősen a bokavilla. Ezért lábujjhegyen
28
állásnál az állás és járás bizonytalan, könnyen kibicsaklik a boka. Moz-
gása dorsalflexio és plantarflexio.
alsó ugróízület (articulatio talocalcaneonaviculans): több ízületből áll.
Az ugrócsont, sarokcsont és sajkacsont egymással alkotott ízületei tartoz-
nak hozzá, ahol a mozgás közös tengely körül történik. A lábtöcsontokat
erős, feszes ízületek és szalagok kapcsolják egymáshoz, melyek ízületi
vonalakat alkotnak. Ezeknek az ízületekben jön létre a láb supinatiója és
pronatiója és más mozgáskomponenseket is tartalmaz.
1. ábra A csontváz elöl- és hátulnézetben
29
A láb szerkezete: a lábtö és lábközép csontok boltozatos szerkezetet alkot-
nak, melynek fenntartásában fontosak a láb szalagjai és a lábszár és láb iz,
mai. Hosszanti boltozat a sarokcsont gumójától indul ki és két ágra válv;i
húzódik az I-es és az V-ös lábközépcsont fejéhez. A belső ív jóval maga-
sabb, mint a külső ív. A harántboltozat a legmagasabb az ékcsontok és
lábközépcsontoknak megfelelően. A láb 3 ponton támaszkodik a talajon: a
sarokcsont gumóján és az I-es és V-ös lábközépcsont fejecskéjén. A bolto-
zatok süllyedése esetén lúdtalp jön létre.
2. ábra A láb csontjai oldalnézetben
a) ugrócsont, b) sarokcsont, c) sajkacsont, d) ékcsont
A törzs csontjai és ízületei: csigolyák (vcrtebrae) a gerinc alkotói, a bordák
(costae) a mellkas alkotói, szegycsont (sternum) középen helyezkedik el.
- gerinc (columna vertebralis): alkotásában 24 valódi, 9-11 álcsigolya vesz
részt. Valódi csigolyák része: bab alakú csigolyatest (corpus vertebrae), a
testből kiinduló csigolyaív (arcus vertebrae), a test és a csigolyaív csi-
golya lyukat fog közre (foramen vertebrale). Az egymás fölött elhelyez-
kedő csigolyalyukak alkotják a gerinccsatornát (canalis vertebralis). A
csigolya ívről erednek a csigolya nyúl ványai: oldalfelé egy-egy haránt-
nyúlvány (processus transversus), hátrafelé egy tövisnyúlvány (proces-
sus spinosus) és felfelé-lefelé irányuló páros ízületi nyúlványok (proces-
sus articularis), mellyel a csigolyák egymáshoz ízesülnek. Az ív és test
találkozásánál a két csigolya összefekvésekor csigolyaközti lyukak jön-
nek létre, melyen keresztül lépnek ki a gerincvelői idegek a gerinccsa-
tornából. A gerinc kétszer S-alakú görbületet alkot és szakaszokra oszt-
ható:
- nyakcsigolyák (vertebra cerviccilis): 7 db csigolya alkotja. Az első két
nyakcsigolya felépítése eltér a többitől, ezek módosultak a fej hordozá-
sára és mozgatására. Az I. nyakcsigolyának (atlas) nincs teste, helyette
elülső és hátsó íve van. Oldalsó része tömegesebb, melyen alul és felül
ízárok található. Felső a nyakszirtcsonttal, az alsó a második csigolyá-
val ízesül. A hátsó ív és az oldalsó ív tövénél futó barázdában halad az
30
artéria vertebralis. A 2. nyakcsigolyának (axis) van teste, mely felfelé a
fognyúlványba megy át és az atlas elülső ívével alkot ízületet.
hátcsigolyák (vertebra thoracalis): 12 háti, vagy mellkasi csigolya
található. Teste kártyaszív alakú, a csigolyalyuk szűk és kerek. A
csigolyatest két oldalán porccal borított ízületi árok a bordafejjel
ízesül.
á^ékcsigolyák (vertebra lumbalis) teste a legnagyobb, bab alakú. A
csí<’olyalyuk szűk, háromszögletűek. A tövisnyúlványok köze tűvel be
lehet hatolni a gerinccsatornába (lumbálpunkció).
keresztcsont (os sacrum): 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodásá-
val létrejött ásó alakú csont. Erősen görbült homorulata a medence fe-
lé néz, felső kiszélesedett része az alap, az utolsó lumbális csigolyához
kapcsolódik. A farki vége csúcsban végződik, melyhez a farokcsont
kapcsolódik Oldalsó részein fül alakú ízfelszín található, a csípőcson-
ti részek kapcsolódására. Tövisnyúlványai összecsontosodva csontta-
réjt hoznak létre a hátsó felszínen.
farokcsont (os coccygis) 4-6 csökevénycs farokcsigolya összecsonto-
sodásából jön létre. Porcosán kapcsolódik a sacrumhoz, így szüléskor
elmozdulhat.
ábra A csontos gerinc
a?e^,l e domboruló nyak, b) előre homorú hát, c) előre domború derék,
1 előre homorú keresztcsont, c) előre homorú farkcsont
31
A csigolyák összeköttetései - gerinc: a csigolyák egymáshoz kapcsolódva
a gerincet hozzák létre, ahol a csontok összeköttetéseinek minden formája
megtalálható Szalagos összeköttetés, pl.: a csigolyák íveit összekapcsoló
rugalmas szalagok a canalis vertebralist zárják le. Porcos összeköttetés ta-
lálható a csigolyatestek között, ezek a porckorongok, melyek megfelelnek a
csigolyatestek alakjának és a gerinc egynegyedét adják. A porckorongok
külső része rostos, belső része kocsonyás mag. Ha a rostos rész megszakad
a kocsonyás anyag kitüremkedve nyomhatja a gerincvelői idegeket, gerinc-
sérv (discus henna) jön létre.
Csontos összeköttetés a keresztcsont és a farokcsont esetén jön létre.
Izületi összeköttetés: ezek feszes ízületek, összességükben azonban jelen-
tős mozgást eredményeznek. Kiemelkedő az atlas és a nyakszirtcsont között
létrejövő ízesülés, ahol a tojásízületnek csak a két oldalsó része csontos,
elől és hátul szalagok rögzítik a két csontot egymáshoz. Ebben a kéttenge-
lyű ízületben jön létre a fej bólintó oldalirányú, forgó mozgása. Ezt a lehe-
tőséget az atlas és az axis közötti 3 ízület hozza létre, melynek a függőleges
tengelye körül jöhet létre a fej forgó (tagadó) mozgása.
4. ábra
Csigolya felülnézetben: a) csigolyatest, b) csigolyaív, c) harántnyúl-
vány, d) gerincvelőűr, e) tövisnyúlvány
Csigolya hátulnézetben: a) zárólemez, b) felső ívnyúlvány, c) haránt-
nyúlvány, d) tövisnyúlvány, e) gerincűr
A gerinc működése: a sagittalis síkban kétszeres S -alakban görbült csigo-
lyaoszlop. A nyaki és ágyéki rész előre domborodik (lordosis), a háti és ke-
resztcsonti szakasz hátra domborodik (kyphosis). A görbületek kiegyenlí-
tik egymást, így a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik. Az új-
szülött gerince gyakorlatilag egyenes, görbületei később, az egyenes test-
32
utas következtében alakulnak ki, mely kizárólag emberi sajátosság. Idős
korban a görbületek fokozódnak és a testmagasság is csökken. A gerincnek
frontális síkban is lehet görbülete (scoliosis), ez többnyire kóros. A gerinc
összeköttetései nagy szilárdságot kölcsönöznek, melyek kizárják a nagyobb
fokú elmozdulást. A porckorongok rugalmassága révén a kis mozgások
összegződnek és a gerinc összességében jelentős mozgást végez. Ennek
oka hogy a porckorongok ék alakúak és a görbület iránya szerint hol elől,
hol hátul nyomódnak össze.
4 aerinc mozgása: az előre- hátra hajlítás, oldalra hajlítás, és a hosszten-
<>civ körüli rugószerű mozgás. A gerincen megy át a test súlyvonala, ami a
két boka közötti alátámasztási felületen éri el a talajt, nyugodt állásnál.
Minden testhelyzetváltozás megváltoztatja a súlyvonalat, s ilyenkor foko-
zott izommunkát igényel az egyensúly megtartása.
Bordák (costae) és ízületeik: 12 pár többszörösen hajlított abroncsszcrüen
elhelyezkedő hosszú lapos csont, melynek hátsó vége a 12 hátcsigolyához
ízesül mozgathatóan Elülső porcos részük a szegycsonthoz kapcsolódik (7
pár valódi borda). 3 pár álborda egymáshoz porcosán kapcsolódva közösen
rögzülnek a 7. borda után a szegycsonthoz. 2 pár repülőborda, elülső részük
szabadon áll, nem éri el a szegycsontot.
Bordák részei: bordafejecs (caput costae) hátul ízesül a csigolyával, borda-
nyak (colkim costae), a borda teste (corpus costae). A test és a nyak hatá-
rán levő gumó a csigolya haránt nyúlványával ízesül. A bordák alsó élén
barázda fut, a bordaközi erek és idegek számára. Az I-VIII. bordáig nő a
nagyságuk, lefelé csökken, ezért a mellkas felül keskenyebb, középen a leg-
szélesebb és lefelé ismét szűkül. A bordaporc üvegporc, ha a rugalmassá-
guk csökken, a mellkas tágulása szűkül. Mivel a bordák 3 irányban görbült,
csavarodott, lapos csontok, a caput és tuberculum által alkotott 2 ízületben
végzett forgómozgása által a mellkas süllyedését és emelkedését okozzák.
Ezt a mozgást az elülső részükön lévő bordaporc teszi lehetővé.
Szegycsont (sternum): a mellkas elülső falát alkotó páratlan, kard alakú la-
pos csont, melynek három része van: felső a markolati rész, a testtel tom-
paszöget zár be, ahova az első két borda, kulcscsont ízesül. Középső része
a test, melyben a vöröscsontvelö található, a sternum punctio helye. Az al-
só része a kardnyúlvány, leggyakrabban porcos marad.
Mellkas (thorax): a gerinc, a bordák és sternum által közrezárt, elölről-hát-
la kissé lapított, csonka kúp alakú üreg. Átmetszetben kártyaszív alakú,
mert hátul bedomborodik a gerinc. A csontos mellkas egy része a hasüreget
33
határolja a rekeszizom révén. Szerepe a ki- és belégzés. A mellkas alakját a
nem és az életkor befolyásolják.
5. ábra A gerinc oldalmetszete és a gerincvelő
a) csigolyatest, b) porckorong, c) gerincűr, d) gerincvelő, e) ideggyökér,
f) oldalnyílás az idegkilépések számára, g) csigolya - tövisnyúlvány
A koponya csontjai és összeköttetései: Az emberi koponya (cranium)
gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelö, érzékszervek, kisebbik ré-
szében az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza helyezkedik el.
Részei:
agykoponya: áll a koponyaalapból (basis cranii) és a koponyatetöből
(calvaria). A kettő közötti határ a szemgödör felső szélétől a külső nyak-
szirti gumóig fektetett vízszintes sík. Az agykoponya alkotásában 7 db
csont vesz részt (két páros és három páratlan):
falcsont (os parietaíe) 2 db négyszögletes páros csont, kívül domború,
belül homorú és az agykoponya tetejének és oldalfalának alkotásában
vesz részt.
halántékcsont (os temporale): 2 db csont, mely a külső hallójárat körül az
agykoponya oldalfalát képezi. Media! felé nyúló piramis alakú része a
koponyaalap alkotásában vesz részt, melyben a halló - és egyensúlyozó
szerv van. Három fő része van: pikkely rész, sziklacsonti rész, dobüregi
rész.
34
homlokcsont (os frontale): páratlan csont, az agykoponya elülső részét
alkotja. Nagyobb része a koponyatetö, kisebb része a koponyaalap kép-
zésében vesz részt. 3 része van: pikkely rész, szemüregi rész, orrgyöki
rész.
nvakszirtcsont (os occipitale): páratlan kagyló alakú csont, az agykopo-
nya hátsó részét alkotja. Részei az öreglyukat (foramcn magnum) lógják
közre, melyen a gerincvelő halad át. Részei: az alap, mely az öreglyuk
előtt helyezkedik el és 45ü-os szögben lejt hátrafelé, előre az ékcsont tes-
tével csontosodik össze. Két oldalsó része az öreglyuk mellett helyezke-
dik el, melyet a XII. agyideg (nervus hypoglossus) fúr át. Alsó felszíne
az átlássál ízesül. A csont pikkely része a nyakszirtcsont legnagyobb
kagylóhéj alakú hátsó része.
- ékcsont (os sphenoidale): repülő denevérre hasonlító páratlan csont, mely
a koponyaalap középső részét képezi. Egyes részei az arckoponya alko-
tásában vesznek részt. A csontnak 4 része van:
a test kocka alakú, a koponyaalap közepén helyezkedik cl, benne lég-
tartalmú üreg van és az orrüregbe nyílik. Felső felszíne töröknyereg-
hez hasonlít (sella turcica), melyben az agyfüggelék található. A test
oldalsó felszínéről ered a kisszárny és a nagyszárny. A kettő közötti
hasadékon erek és agyidegek lépnek a szemüregbe. A nagyszárnyon
található kerek és ovális lyukakon át agyidegek lépnek ki a koponyá-
ból. Az ékcsont tartozéka még a két röpnyúlvány, mely függőlegesen
lefelé irányuló kettős csontlemez, alsó felszínével a szájpadcsonttal
és a test alsó felszínével az orrüreg hátsó kimeneti nyílását határol-
ják.
- arckoponya magába foglalja a két 4 oldalú piramishoz hasonlító szem-
üreget (orbita), az erek közé ékelődött, felül keskeny, alul kiszélesedő
orrüreget (cavum nasi), melyet egy sövény két részre oszt, és az orrüreg-
től vízszintes csontlemezzel elválasztott szájüreget (cavum oris). Az arc-
koponya vázát 15 csont alkotja, melyből 6 páros, 3 páratlan:
rotacsont (os ethmoidale): kocka alakú, kis része a koponya - nagy ré-
sze az orrüreg vázának alkotásában vesz részt. Homlokirányú metszet-
ben T-alakú. Függőleges lemeze a csontos orrsövény elülső részét ké-
pezi. Vízszintes lemeze apró lyukakkal átjárt, az orrüreg tetejét képe-
zi. melynek lyukain a szaglórostok jutnak be a koponya üregbe és az
orrüregbe. A vízszintes lemez széli részről két oldalt vékonyfalú, lég-
tartalmú, úgynevezett rostasejtekből álló üregecskék vannak. A rosta-
csont a felső-középső orrkagyló alkotásában is részt vesz.
- könnycsont (os lacrimale) páros, téglalap alakú csontlemez, mely a
szemüreg medialis falának elülső részét alkotja. A könnycsont és a fel-
ső állcsontban futó kis árokban helyezkedik el a könnycsatorna (cana-
hs nasolaerimalis).
35
- orrcsont (os nasale): hosszúkás, téglalap alakú páros csontocska, mely
az orrgyök és orrhát alkotásában vesz részt.
- ekecsont (os vomer): sagittalis állású, a csontos orrsövény alsó részét
alkotja.
- járomcsont (os zygomaticum): páros csont, részt vesz az arc formájá-
nak kialakításában, pofagumók által és az arckoponya statikájában is
szerepe van. Belső homorú része a szemüreg feneke és oldalfalának al-
kotásában vesz részt. A belőle kiinduló ív a halántékcsont megfelelő
ívével egyesülve hozza létre a járomívet (arcus zygomaticus).
felső állcsont (maxilla): szabálytalan páros csont, mely a szemüreg al-
só falának, az orrüreg oldalának és a kemény szájpadnak alkotásába
vesz részt. Fogmedri nyúlványában alveolusokba ágyazva helyezkedik
el a felső fogsor. Testében tetraéder alakú légtartalmú üreg van (sinus
maxillaris, vagy Highmore-üreg), melynek nyílása az orrüreg oldalfa-
lán a középső orrjáratban van. Gyulladáskor ezért a váladék nehezen
tud kiürülni. Homloknyúlványa karcsú, felfelé haladó nyúlvány, amely
a homlokcsonthoz és orrcsonthoz kapcsolódik. A járomnyúlvány a já-
romcsonttal ívet alkot. Fogmedri nyúlványa félpatkó alakú, vízszintes
ívet alkot, melyben rögzülnek a felső fogak gyökerei. Szájpad nyúlvá-
nya a kemény szájpad elülső részét alkotja, és az ellenoldalival közé-
pen varrattal egyesül.
- állkapocs (mandibula): mozgékony ízülettel kapcsolódik a koponyá-
hoz, vaskos, erős, patkó alakú csont. Elülső része a test, melynek vas-
kosabb része a bázis, felső keskenyebb része a fogmedri nyúlvány,
melyben az alsó fogak gyökerei rögzülnek. A test szöglettel megy át
az ágakban, melyen belül és kívül rágóizmok tapadnak. Az ágak
(ramus) felső vége két nyúlványban végződik, a hátsó ízületi nyúl-
vány, melynek végén porccal borított ízesülő fej van, s az elülső ág,
melyen egy rágóizom tapad.
- szájpadcsont (os palatinum): L-betühöz hasonló, páros csont. Függő-
leges lemeze az orrüreg oldalfalát, vízszintes lemeze a kemény szájpad
hátsó részét képezi. A felső állcsonttal együtt egymáshoz varrattal kap-
csolódva alkotják az orrüreget és a szájüreget elválasztó kemény száj-
padot. (Fejlődési rendellenessége a farkastorok).
Az arckoponya csontjaihoz sorolható még 2 db alsó orrkagyló és a nyakiz-
mok közé ágyazott nyelvcsont is. Ez utóbbi az ádámcsutka fölött kitapint-
ható a nyakon.
A koponya egészben, a koponyacsontok összeköttetései: a koponya
csontjai a mandibula kivételével varratokkal kapcsolódnak egymáshoz (su-
tura). Sima varratot az arckoponya csontjai, fogazott varratot az agykopo-
36
nya csontjai között lehet találni A halántékcsont és falcsont pikkely varrat-
tal kapcsolódik egymáshoz.
koponyaboltozat: szerkezeti felépítése igen lényeges, mivel a belső
csontlemez kisebb sugarú gömbnek felel meg. A koponyát ért ütés hatá-
sára hamarabb törik, mint a külső lemez, mely érsérülést és halált okoz-
hat, miközben a törés külső jele nem észlelhető. Újszülötteknél a kopo-
nyacsontok még nem csontosodtak és kutacsok formájában a születés
után kb. 1,5 éves korig kitapinthatok. A nagy kutacs a homlokcsont és a
falcsontok találkozásánál a koponyatetőn elől, rombusz alakban találha-
tó. A kis kutacs a nyakszirtcsont és a két falcsont között hátul található
és háromszög alakú. A két-két oldalsó kutacs a falcsont alsó szögleteinek
megfelelően helyezkedik el. Ezek a születés utáni első hónapokban zá-
ródnak. A kulacsoknak fontos a szülészeti jelentősége, mert a fejnek a
kismedencén való áthaladásakor a koponyacsontok egymással szemben
elmozdulhatnak.
- koponyaalap: megkülönböztethetünk külső és belső felszínét
belső felszín: elölről hátrafelé, lépcsőzetesen süllyedő koponyagödör
alkotja. Ezek: az elülső, a középső és a hátsó koponyagödör. A hátsó
koponyagödör legfontosabb nyílása az öreglyuk és több kisebb nyílás,
melyen agyidegek haladnak keresztül.
A koponyaalap külső felszíne bonyolult, melyet elől elfed az arckopo-
nya. Itt a szemüreg és az orrüreg tetejét alkotja.
Az arckoponya üregei
- szemüreg (orbita): a látószerv helyezkedik el benne, négyoldalú piramis-
hoz hasonló páros üreg, melynek tengelye elölről hátra és kissé közép fe-
lé halad. Alkotásában 7 csont veszt részt. A középső koponyagödörrel
összekötő nyílásokon erek és idegek lépnek be.
- csontos orriireg (cavum nasi ossei): téglatest alakú üreg, melyet a függő-
legesen haladó csontos orrsövény két részre oszt. Az elülső koponyagö-
dörtől a rostacsont, a szájüregtől a csontos szájpad választja el. Hátrafe-
lé két nyílása van. Oldalsó falát 6 csont alkotja, rajtuk 3 orrkagyló emel-
kedik ki, melyek alatt az orrjáratok húzódnak és ezekbe nyílnak az orr
melléküregek.
- csontos szájüreg (cavum oris ossei): szabálytalan üreg, alul és hátul nincs
csontos fala. Oldalt és elől az állcsontok és fogak határolják, tetejét a
csontos szájpad képezi.
Állkapocsízület, vagy rágóízület: az állkapocs és a halántékcsont közötti
ízület a koponya egyetlen ízülete. Izfejét a caput mandibulae, ízárkát a ha-
lántékcsont vápája képezi. Az ízfej és ízárok nem felel meg egymásnak,
egyenlőtlenségét a közöttük található rostos porc egyenlíti ki.
37
Mozgásai: a száj nyitása és zárása haránttengely körül, az állkapocs előre-,
hátra tolása, mely csak kissé nyitott száj mellett lehetséges, mert a zárt száj- I
nál az alsó fogsor neki ütközik a felsőnek.
Az őrlő mozgás a rágásban játszik szerepet. A kétoldali ízületben különbö- I
ző mozgás megy végbe, az állcsúcs kitér és helyben forog egy függőleges I
tengely körül. A bonyolult mozgás során a függőleges tengely felváltva, h0|
az egyik, hol a másik mandibula fejen megy át.
IZOMRENDSZER
Izmokról (musculus) általában: a csonttal szoros összefüggésben levő ha-
rántcsíkolt izomzat, melyek szerkezetileg és müködésileg jól elkülöníthető
részekből állnak. A csontvázizmot 350 izom alkotja, a test súlyának 1/3-
50%-ig. Az izmok 75%-a víz, a szérves állomány főként fehérjéből (aktin.
myozin) áll, de tartalmaz kreatint, glikogént, lipoidokat, tejcukrot, stb. Az
izmok kötöszövetes burokkal körülvett izomrost kötegek. Minden izomnak
két fő része van: középső összehúzódásra képes izomhas (venter) s az izom
végrészein elhelyezkedő inas rész, melyekkel a csontokon rögzül (tendo).
Az izmok 2 helyen rögzülnek a csontokon; a proximális az izom eredése, a
distális rögzülés az izom tapadása. Mivel az izmok lefutásuk közben
ízületet hidalnak át, összehúzódásuk általában mozgást hoz létre.
A harántcsíkolt izmok a gerincvelőben, vagy az agytörzsben levő mozgató
idegek működése következtében összehúzódnak. Az ideg és az izom egysé-
gét motoros egységnek nevezzük, mely egyben az izom működési egysége
is. Az izmokban a fájdalomérző idegvég-készülékeken kívül még két spe-
ciális receptor helyezkedik el, az izomorsó és az ínorsó.
Izmok alakja: hosszú izmok, rövid izmok, széles, lemez alakú izmok és
gyűrű alakú záróizmok (sphincterek). Az izmok eredő részét izomfejnek
nevezzük (egyfejű, kétfejű, háromfejű izmok és négyfejű izmok).
Működés szerint megkülönböztetünk: együttműködő izmokat (synergis-
tákat), ellentétes működésű izmokat (antagonistákat).
Az ízületben létrehozott mozgás iránya szerint lehetnek: hajlítok (flex-
orok), feszítők (extensorok), közelítők (adduktorok), távolitok (abduk-
torok), emelők (levatorok), forgómozgást létrehozók (rotátorok), szűkítő,
záró izmok (sphincterek), supinatorok, pronatorok. Egy izom csalt egy fő
működést végez.
Az izmok erei, idegei: gazdag érhálózattal vannak ellátva. Az ideghálózat
lehet: mozgató, mely az izomtónus fenntartásáért és az izom összehúzódá-
sáért felelős (bénulás esetén működéskiesés jön létre).
38
végtagok, e
ló: izomorsó, ínorsó, izomérzést közvetít, mely befolyásolja a
i fej és a test tartását (kiesése mozgás- és egyen súly zavart ered-
‘f"’eöetativ rostok, melynek feladata az erek beidegzése (trofizmus, táplálás).
Az izmok járulékos részei: az egyik a nyálkatömlő (bursa). Az ín és csont
között helyezkedik el, súrlódás csökkentő hatása van, az ízületi üreggel ösz-
szefüííghet. ínhüvely (vagina tendinis): erős, súrlódási helyeken található,
kettős falú kötöszövetes lemez, külső rostos és belső synovialis résszel (pl.:
a kéztö).
Az izmok működése: az izomszövet tulajdonsága az összehúzódás, mely-
nek során megrövidül, megvastagszik és az izom két rögzülési pontját kö-
zelíti egymáshoz. Jellemző az izomtónus, amely azt jelenti, hogy kisfokú,
állandó összehúzódás állapotában van, melyet az idegrendszer tart fenn.
A/ izomtónus célja: inger hatására történő gyorsabb összehúzódás. Ha az
izomtónus megszűnik atónia lép fel. Izomvédekezés gyulladás esetén jön
létre (defense musculaire). Az izom összehúzódó képességének az alapja az
inger (mechanikai, hő, elektromos, stb.). Az izomösszehúzódás lappangási
idő után következik be (0,1 mp). Az izotóniás összehúzódás inger hatására
történő megrövidülés, amely állandó tónust jelent, azonos feszülési állapot-
tal. Az izometriás összehúzódás: az izom hossza nem változik, csak feszü-
lése és tónusa nő meg (fázás, remegés). Az összehúzódás erőssége az inger
erősségétől függ. Küszöb alatti ingerekre az izom nem reagál, azonban több
küszöb alatti inger összeadódhat, mely összehúzódást vált ki. Az izomrost
az inger után (0,01 mp) nem ingerelhető, ez a refracter-stádium.
Ha a következő inger még összehúzódási állapotában éri, (vagy ellazulás-
nál) az összehúzódás erősebb lesz, mint egyetlen inger esetén. Ingerek ösz-
szcadódása folytán (30/mp), az izom tartósan összehúzott állapotba hozha-
tó. Az izommunka eredménye a megterhelés x izomhossz függvénye, az
izomműködés hatásfoka pedig a ráfordított összenergia százalékában kife-
jezett munka. Az izomműködés elektromos változást hoz létre, melyet mű-
ködési, vagy akciós áramnak nevezünk.
Részletes izomtan:
dz ,zmokat testtájék és működés szerint lehet csoportosítani.
Testiészek szerinti csoportosítás:
'égtagizmok: — felső végtag izmai
- alsó végtag izmai
39
- törzsizmok:
- mellizmok
- hátizmok
- hasizmok
— nyakizmok
- fej izmok
6. ábra A nyak, váll, hát és tompor izomzata (felületes izmok, hátulné-
zet)
Végtagizmok
Felső végtag izmai: a vállöv izmai, felkarizmok, alkarizmok, kézizmok.
A vállöv izmai: a vállízületet oldalról, hátulról, felülről körülvevő izmok,
melyek a váll alakját határozzák meg és szerepük van a vállízület összetar-
tásában. Túlnyomórészt a lapockán és kulcscsonton erednek és a felkar-
csonton tapadnak.
40
Legjelento
sebbek:
Jeltarom (musculus deltoideus): háromszög alakú, a vállövön szélesen
ereCjő izom. A vállöv csontjairól eredve lekerekíti a vállízületet és csú-
csával a humerus felső harmadában tapad. Funkciója: a kart vízszintesig
emeli elülső, hátsó rostjai az abdukált kart közelítik, és rotálják. Bénu-
láskor a vállöv leesik.
I tuW és kis görgeteg izom (musculus teres major et minor): a lapocka alsó csú-
csától futnak a humerushoz és azt befelé és kifelé forgatják. A két izom között
Irilad át a háromfejű karizom hosszúfejének ina és így létrehozza a medialis és
laterális hónaljrést, amin erek és idegek futnak a hónaljárokból hátrafelé.
lapockatövis alatti és feletti izom, melyek a tövis alatti és fölötti árokban
erednek és a humerushoz tapadnak, azt rotálják, illetve ab-addukálják.
lapocka alatti izom: a lapocka bordái felszínén ered és a humeruson ta-
pad, a kart befelé forgatja.
a felkar izmai: elsősorban a könyökízületre fejtik ki hatásukat, egyesek
azonban a lapockán eredve a vállízületet is áthidalják, így azt is mozgatják.
Részei a flexorok, melyek elől helyezkednek el, és az extensorok, melyek
hátul foglalnak helyet.
flexorok: kétfejű karizom (m. biceps bracii): két fejjel ered a lapockáról,
hosszú fejének ina keresztül halad a vállízületen, ahol ínhüvely veszi kö-
rül. A radiuson tapad, az alkart hajlítja és supinalja.
karizom (m. brachialis): a humerustól az ulnáig halad.
karizom (m. coracobrachialis): a lapocka hollócsőr nyúlványától a felka-
rig fut, mindkettő a felkart hajlítja.
•fibra a) A felső végtag izmai elölnézetben, b) A felső végtag izmai
"alulnézetben
41
- extensorok: háromfejű karizom (m. triceps bracii): a három feje közül a
hosszúfej a lapockáról ered, a másik kettő a felkarcsont hátsó felszínéről
A három fej egyesülése után az ulna olecranonján tapad, a könyökizületei
feszíti.
Alkar izmai: számos izom tartozik ide. Egyrészük a humeruson ered,
többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain erednek. Főként a
kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egyrészük az alkart
supinálja és pronálja. Két csoportban helyezkednek el: flexorok főként elő]
és az ulna körül a tenyéri oldalon haladnak és tapadnak. Extensorok főként
hátul és a radius körül helyezkednek el és a kézháti oldalon haladnak és ta-
padnak. Mindkét csoportba több izom tartozik, amelyek két réteget - felü-
letes és mély izomcsoportot - alkotnak. Az alkar izmaira jellemző, hogy a?
eredés közelében rövid izomhasuk van, majd hosszú inakba mennek át és
kifutnak a kézre es az ujjakhoz. Az inakat a csuklónak megfelelően szala-
gok rögzítik a csontos alaphoz. A tenyéri oldalon az inak csatornában ha-
ladnak, ahol a csuklónál savós ínhüvelyek (vagina tendinis) fogják körül,
csökkentve a súrlódást. A kézháton 6, tenyérnyi oldalon 3 egymással köz-
lekedő ínhüvely található. Külön hajlító, feszítő es abdukáló izma van a hü-
velykujjnak.
Kéz izmai: kézen csak a tenyéri oldalon és a kézközépcsontok közötti ré-
sekben találhatók izmok. Ezek rövidek, az ujjakat mozgatják és 3 csoport-
ban helyezkednek el:
hüvelykpárna izmai (thenar): 4 izomból áll és az ujjperceket mozgatják
tenyérközép izmai (mesothenar): bőséges érzőideg ellátottságúak és a ti
nőm ujjmozgásokat irányítják, ezeket másképp gilisztaizmoknak nevez-
zük (m. lumbricales). Ide tartoznak még a csontközi izmok (m. intetos-
sei). amely tenyér és kézháti tagokból állnak, az ujjakat közelítik és távol
litjak
kisujjpárna izmai (hypothenar): 3 izom alkotja és a kisujjat mozgatják.
A tenyérizmokat és a köztük haladó ereket, idegeket inas lemez borítja
(aponeurosis palmaris), ami védi őket a mechanikai hatásoktól (pl. fogás,
markolás).
Alsó végtag izmai:
4 csoportban helyezkednek eb csípőizmok (belső, külső csípőizniok),
combizmok, lábszárizmok, lábizmok.
- csípőizmok, belső csípőizmok: a csípőcsont körül helyezkednek el, az
ágyéki gerincen és a medencének a belső hasüreg felőli felszínén ered-
nek, a lágyékszalagon áthaladva a combcsont felső részén tapadnak.
42
naa} horpaszizom (m.
csipőizom (ni. ihacus)
psoas major)
} Egyesülve a comb (csipőízület)
legjelentősebb flexorai
•(Tzített alsó végtag mellett a törzset előre hajlítják, a combot hajlítják és
^Hé rotálják. Ide tartozik még a körteképű izom (m. piriformis), amely a
Medencéből hátul bújik ki az erekkel és idegekkel együtt.
Kiilsíi csípőizmokhoz több izom tartozik, melynek tömeges részét far izmok-
níik nevezzük. Részei.
‘ naay farizom (m. gluteus maximus) A csípőlapát külső felszínén
középső farizom (m.gluteus medius) t erednek és a femur proximalis
kis farizom (m.gluteus minimus) J végén tapadnak.
A felületesen elhelyezkedő farizmok, durva rostú vastag, lapos izmok az
egyenes testtartásban és a járásban (lépcsőn) rendkívül fontosak. Injekciók
adásának gyakori helyei. A farizmok elfedik a mélyebb helyzetű csípöizmo-
kat (ni quadratus, m. obturator), melyek a comb rotációjában vesznek részt.
combizniok: teljesen körülveszik a combcsontot és három csoportot alkot-
nak' extensorok (elöl), flexorok (hátul), adductorok (medialisan) helyez-
kednek el. A térdízületre hatnak.
extensorok alkotják a combizmok legnagyobb tömegét
négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) ) A térdízület
szabóizom (m.sartorius) j extensorai
A négyfejű combizom egyesült fejei közös ínba mennek át (ligamentum
patellae) és a térdkalács közbeiktatásával rögzülnek a tibia proximalis vé-
gén. Ez a térdreflex vizsgálatának helye. A szabóizom a csípőtövistől fer-
dén médiai felé, a tibia proximalis végéhez halad.
flexorok: hátul helyezkednek el és 3 izom tartozik ide:
kétfejű combizom (m.biceps femoris), Az ülőgumón erednek és a
télinas izom (m. semitendinosus), > lábszárcsontokon tapadnak
félhártyás izom (ni. semimembranosus) ) (a biceps a fibulán, a másik
kettő a tibián).
vet ízületet hidalnak át, ezért a csípőízületet járásnál feszítik, a térdízületet
pedig hajlítják. A behajlított térdet rotálják.
‘’dductorok: comb raedialis oldalán található a 3 izom (longus, brevis, mag-
nus) valamint a fésűizom és a karcsúizom tartoznak ide. Erednek a szemé-
mcsont alsó ágán és tapadnak a combcsont és a tibia medialis részén.
43
A musculus gracilis a comb belső oldalán, a comb vonalát- alakját adja, a
combot közelítik. Az adductorok az extensorok medialis részével egy csa-
tornát fognak közre (canalis adductorius), mely a comb alsó harmadából ;1?
elülső oldalról kiindulva a térdalji árokba vezet. Ezen haladnak át a comb
nagy erei, az artéria és a véna femoralis. A combot harisnyaszerüen egy
vaskos kötöszövetes lemez borítja be (fascia lata). A combcsatorna (canalis
femoralis), amely elöl a belső oldalon a comb középső felső rész határán
nyílik, a hasüregből a combba vezet, izom és fascia határolja. A combsérv
- hernia femoralis — helye.
lábszár izmok: nem veszik teljesen körül a lábszárcsontokat, így a tibia elül-
ső felszínét csak a bőr borítja. 3 csoportban helyezkednek el:
- flexor izomcsoport: hátul helyezkedik el és legnagyobb tömegű. Felüle-
tes és mély réteget alkotnak, melyek között erek és idegek haladnak a
talphoz, a medialis boka mögött. A felületes rétegben található a 3 fejű
lábszárizom (m. triceps surac), melynek izomhasai hozzák létre a lábik-
rát, vagy vádlit. Két felületes feje a femuron, míg mély feje a tibiát és fi-
bulát összekötő inas ívben ered. A 3 fej egyesülve, közös ínnal (Achilles-
ín) tapad a sarokcsont gumóján.
- extensorok: közvetlen a tibia laterális oldalán a mélyebb rétegben helyez-
kednek el. 3 izom tartozik ide, melyek a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve
a többi négy ujjhoz haladnak és ezek dorsal-flexióját végzik.
- szárkapcsi izmok (peroneusok) oldalt elhelyezkedő két izom, amelyek
közül a hosszú izom a fibulán ered és ina a köbcsontnál behajlik a talpra
és az első ékcsonton tapad, kengyelszerüen tartva a lábboltozatot. A rö-
vid izom szintén a szárkapcson ered és a laterális lábszélen az V. metatar-
suson tapadva tartja azt. A lábszárat is behüvelyezi egy kötöszövetes le-
mez (fascia cruns), mely az izomcsoportok közé sövényeket bocsájt és a
megerősödött részei rögzítik a bokánál az izmok inait.
a láb izmai: főként a talpon helyezkednek el (talpi rész), de a lábháton is
található két rövid, lábujjakat feszítő izom (ez a lábháti rész).
A talpon a kézhez hasonlóan 3 izomcsoport van:
- öregujji párna izmai (thenar): 3 izom, mely az öregujjat mozgatja,
talpközép izmai (mesothenar): rövid ujjhajlító izom, gilisztaizmok, es a
csontközi izmok együttesen alkotják. Működésük a hosszú ujjhajlítókal
segíti.
- a kisujji párna izmai (pypothenar): 3 csökevényes kis izom a kisujja1
mozgatja.
Mindhárom izomcsoportot a talp ereivel és idegeivel együtt erős, inas lemeZ
(aponeurosis plantaris) borítja és védi a talpat a mechanikai behatásoktól-
44
a
8. ábra a) Az alsó végtag izomzata oldalnézetben,
b) Az alsó végtag izmai elölnézetben,
c) Az alsó végtag izomzata hátuhiézetben
Törzsizmok: a mellizmok, hasizmok, hátizmok alkotják.
mellizmok: a mellkas elülső, oldalsó, belső felszínének képzésében
vesznek részt. Két nagy csoportra oszthatók: a felső végtaghoz húzódó
(thoracohumeralis) izmok és a mellkas saját izmai, vagy mély mellka-
sizniok.
thoracohumeralis izmok: ezek felületesebben elhelyezkedő nagy izmok,
melyek a mellkasról erednek és a felső végtagon tapadnak és azok moz-
gásában vesznek részt. Rögzített felső végtag mellett a mellkast emelik,
így fontos légzési segédizmok.
nugy mellizom (m. pectorahs major): a szegycsonttól és felső bordák-
tól húzódik a humerus proximalis végéhez. Felszínét borító kötőszöve-
tes lemezéhez rögzül az emlő. Funkciója, hogy a felemelt kart erőtel-
jesen lefelé húzza (fejszecsapás mozdulata).
mell izom (m. pectorahs minor): a felső bordáktól a lapocka holló-
esői nyúlványához halad. A lapockát - a vállat - előre és lefelé húzza.
45
- elülső fűrészizom (m. serratus anterior): széles, lapos izom, amely 8,9
csipkével ered a mellkas oldalsó felszínén (úszóknál, tornászoknál j'J
látszik). A lapocka alatt elhaladva, annak mediális szélén tapad. A |a
pockát kifelé fordítja, így lehetővé teszi a kar vízszintes fölé való ein
lését.
- a mellkas saját izmaihoz 3 csoport tartozik:
- külső bordaközi izmok (m. intercostalis extemus): a bordák közeit töl
ti ki és így a mellkas falának alkotásában vesz részt. Két rétege van a
külső izmok rostjai, felülről -lefelé a gerinctől a sternum irányába ha-
ladnak ferden. Ezért összehúzódásukkor az alsó bordákat emeld
(mellkast tágítják - belégzőizmok).
- belső hordaközi izmok rostjai a külsőkre merőlegesen futnak, a ster-
numtól a gerinc felé ferdén lefele. Összehúzódásukkor a felső bordá-
kat süllyesztik (mellkast szűkítik - kilégzőizmok). A bordaközi izmok
egy csatornát fognak közre a bordák alsó szélén melyben az inter-
costalis erek és idegek futnak.
rekeszizom (diaphragma): kupola alakban elhelyezkedő erős izom, mely a
mellüreget a hasüregtől légmentesen választja el, felfele domborodó bolto-
zatot képezve. Széli izmos része a gerincen, a bordaív belső szélén és a ster-
num alsó szélén ered. Középső része inas, mely háromlevelű lóheréhez ha-
sonlít, amire elöl a szív, hátul a két tüdő fekszik rá. Nyugalmi helyzetben az
5. bordáig terjed fel jobboldalon a máj miatt magasabban. Belégzésnél a re-
keszizom széli része összehúzódik, kupolája lesüllyed, és a mellüreg függő-
leges irányba tágul. Kilégzésnél az izmok elernyednek, a kupola felemelke-
dik miközben hozzáfekszik a bordákhoz és a mellüreget szűkítik. A rekesz-
izom eredése és a bordák közötti térben tenyérnyi rés helyezkedik el, aho-
va a mellhártya beterjed (sinus phremcocostalis), amely belégzéskor meg-
nyílik. A rekeszizmot a következő képletek fúrják át: erek, nyirokerek, ide-
gek (aorta, véna cava inferior, ductus thoracicus, nervus vagus, truncius
sympathicus) és a nyelőcső. A bordaközi izmok és a rekeszizom légzöiz-
mok. Férfiaknál a rekeszi légzés dominál, (hasi légzés), nőiénél a hordakö-
zi izmok működése a jelentősebb (mellkasi légzés), melynek a terhességnél
van jelentősége.
hátizmok: általában széles, lapos izmok, több rétegben helyezkednek el e>
a felső végtag csontjain tapadnak.
— felületi hátizmok:
- csuklyásizom (m. trapezius): legfelületesebben helyezkedik el, eredése a
gerincen a tarkótól a XII. hátcsigolyáig tart és a vállöv csontjain ta«
(clavicula, scapula). A felső rostok összehúzódva a vállat emelik (válb
vonogatás), a középső és alsó rész a vállat hatrahúzza (katonás tartás)-
46
-i/e'i hátizom (ni. latissimus dorsi): legyezőszerű, széles, lapos izom,
’zéles eredésseí (alsó bordák, alsó háti és ágyéki csigolyák, valamint
íoölapát). A rostok Összegződnek és a humeruson tapadnak. Műkö-
dése bonyolult mozgást eredményez.: a felső végtagot lefelé, valamint
i hát mögé húzza, miközben befelé forgatja (farzsebbe nyúlás).
'A gerincről erednek és a lapockán,
illetve (a bordákon tapadnak. A
vállövet és a bordákat mozgatják.
'hátizmok, törzsmerevítő izmok (m. erector trunci): kisebb, na-
fetet töltik ki. Á gerinc mindhárom szakaszán (nyaki, háti, ágyéki,) vé-
I is és nagy rombusz izmok,
hátsó fűrészizmok,
lapockaemelö izmok
">vobb izomcsoportokból állnak. A csigolyák és a bordák közötti szög-
megtalálhatók. Összerendezett működésük a gerinc merevítését
eredményezi.
tarkóizmok: az os occipitale és az első két nyakcsigolya között elhelyez-
kedő rövid izmok, - a fejet hátra, oldalra hajlítják. A tarkóizmokat erős
kötöszövetes lemez zárja le, mely többek között a felületes hátizmok éle-
déséül is szolgál.
hasizmok: széles, lapos, izmok, lapos bőnyékkel, melyek a középvonalban
találkoznak és egy érmentes fehér vonalat alkotnak (linea alba). Az izmok
a hasüreg falának elülső, oldalsó, hátulsó részét alkotják. Fontos szerepük
\an a hasüregi nyomás fenntartásában és a hasprés létrehozásában (vizelés,
székelés, hányás, köhögés, szülés esetén). Részt vesznek a törzs hajlításá-
ban es megfeszülnek, pl. nehéz tárgy emelésében. Az izomrostok lefutása
alapján megkülönböztetjük a következő hasizmokat:
egyenes hasizom (m. rectus abdominis): a hasfal elülső részén a közép-
xonal két oldalán húzódik le pántszerüen. az V-VII. bordák külső felszí-
nétől a szeméremcsontig. Izomrostjain haránt irányú inas befűződések
\ annak (úszókon jól látható).
ferde hasizom (m.obliquus abdominis): 2 pár van, külső és belső ferde
hasizom:
külső ferde hasizom: az alsó 8 borda külső felszínén ered, rostjai felül-
ről és oldalról futnak lefelé a médiái felé (zsebre dugott kéz iránya).
Elülső része széles kötőszöveti rostba megy át, az egyenes hasizom ol-
dalsó szélén és középvonalban összefonódva hozzák létre a fentebb
említett linea albát. Legalsó rostjai a csípőcsont és a szeméremcsont
között kifeszülő szalagszcrü megerősödésben végződnek. Ez a lágyék-
szalag (ligamentum inguinale Pouparti).
belső ferde hasizom: a csípőtaréjtól és a lágyékszalagtól húzódik felfe-
le es a bordaíven tapadnak. Rostjai merőlegesen haladnak a külső fer-
e hasizom rostjaira. Aponeurosisa a linea albába sugárzik.
47
- haránt hasizom (m. transversus abdominis): a legmélyebben elhelye?
kedö hasizom, melynek rostjai haránt irányban haladnak. Az alsó ri
borda felszínéről és a gerinc ágyéki szakaszáról ered és az egyenes hal
izom szélénél kötőszöveti rostba megy át és besugárzik a linea albáh I
A gerinc két oldalán, a hátsó hasfal alkotásában részt vesz még egy-el’
négyszög alakú lapos izom (m. quadratus lumborum), mely a XII. b0V
dától húzódik a csípölapáthoz. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfd
Ion.
A ferde és haránt hasizmok kötöszövetes lemezei körülveszik az egyene.
hasizmot és az úgynevezett rectns hüvelyt hozzák létre. A középvonalban
végighúzódó fehér vonal ereket nem tartalmaz, a sebészeti hasmetszés gyal
kori helye. A két oldali kötöszövetes rostok X-alakban összefonódnak
melynek közepén található a köldök (umbilicus). Ez a hasfal gyenge pont-
ja, mert magzati életben az itt lévő nyíláson haladnak át a köldökerek. Szü-
letés után a köldökzsinór megmaradt csonkja behámosodik. Később a has-
üregi nyomás esetleges fokozódásakor megnyílhat és köldöksérv keletkézé
sét teszi lehetővé (herma umbilicalis). A ferde és haránt hasizmok alsó szé-
lei egy 5-6 cm hosszú csatornát fognak közre, ez a lágyékcsatorna (canalis
inguinalis). Ezen a csatornán száll le születés előtt a here a hasüregből a he-
rezacskóba és benne halad férfiaknál az ondózsinór, nőknél pedig a kerek
méhszalag.
Nyakizmok:
3 csoportba oszthatók.
- felületes nyakizmok: az emberi test egyetlen börizma (platysma) az em-
lők bőrétől az állkapocs bázisához húzódik. Tónusával a nyak bőrét fe-
szesen tartja és az emlőket emeli (idős korban tónusa csökken). A másik
nagy felületes izom a fe j biccentő izom (m. stemocleidomastoideus) A
kulcscsont belső végétől és a szegycsonttól halad a halántékcsont csecs-
nyúlványához a fül mögé. Tónusával a fejet egyenesen tartja. Alvásnál,
öntudatvesztésnél a fej előre, vagy hátra bukik. Az izom egyik oldali ösz-
szehúzódása az arcot az ellenkező oldalra felfelé fordítja. A fej mozgá-
sán kívül légzési segédizomként is működhet.
- nyelvcsonti izmok: 2 csoportban helyezkednek el:
- nyelvcsont feletti izmok: a nyelvcsonttól, az állkapocsig, illetve a koj
ponya alapjához húzódnak. Legjelentősebb a négy izom közül a szB
feneket lezáró izom.
- nyelvcsont alatti izmok: a nyelvcsonttól a gégéhez, illetve a szegY"
csonthoz húzódnak, egy kivételével, ami a lapockához megy. Ez£|1
izom inas középrésze a nagy ereket körülvevő hüvelyen is rögzül
így tónusával biztosítja a szív közeli nagy vénák nyitottságát a sz*'
48
I vóerö ellenében. A nyelvcsont alatti izom alkotásában 4 izom vesz
reszt.
Ívcsont alatti és feletti izmok csoportosan, együttműködve fejtik ki
I n\nkat A nyelvcsont feletti izmok nyitják a szájat, a nyelvcsont alattiak
bűzben rögzítik a nyelvcsontot. Ivás, vagy szopás alkalmával a nyelvcsont
Hti izmok megfeszülésével és a nyelvcsont alatti izmok összehúzódásá-
C H száj fenék mélyítését eredményezik, mely által szívó hatást hoznak lét-
v‘ szájüregben. Lefutásuk során nyaki izomháromszöget hoznak létre,
nieívnek fontos szerepe van a sebészetben.
mel\ nvokizmok: 2 csoportjuk van.
elülső mély nyakizmok: a legmélyebben a gerinc elülső felszínén he-
lyezkednek el és a fej-nyak mozgatásában van szerepük.
oldalsó nyakizmok (scalenus): a 3 db izom a nyakcsigolyáktól függő-
legesen az 1,2. bordához futnak, ezzel sátorszerűen lezárják a mell-
üreg felső bemeneti nyílását. Az általuk alkotott kúp alakú térbe nyo-
mul be a mellhártya és a két tüdőcsúcs.
A nyakizmokat fontos kötöszöveti lemezrendszer (fascia) fogja közre há-
rom rétegben, melyek hüvelyt képeznek a nyakon futó nagy erek számára.
A köztük levő kötöszövetes résekben kórós folyamatok könnyen terjednek
a mélybe.
fej izmok:
2 nagy csoportjuk van: a mimikái- és a rágóizmok:
mimikái izmok: az arcon levő nyílások szűkítése révén egyrészt védö-
tunkciót lámák el, másrészt érzelmi, lelki állapot kifejezői és szerepet ját-
szanak a beszédben. Számos izom tartozik ide, melyet elhelyezkedésük és
lefutásuk alapján lehet csoportosítani:
tdhelyezkedés szerinti csoportosítás:
szem körüli izmok: legjelentősebb a szemrés körkörös záróizma (m.
orbicularis oculi). A szemhunyorítást és a szemhéjak pislogását végzi.
orr körüli izmok: emberben csökevényesek, ormyílást szükítik-tágít-
ják (orrszámyi nehéz légzés).
száj körüli izmok: körkörös záróizom (m. orbicularis oris). A szájrést
szűkíti (fütyülés, csücsörítés). A többi izom hosszanti lefutású és a
körkörös izomba sugároznak. Működésűk eredménye, hogy a szájzu-
got emelik (nevetés) és süllyesztik (sírás). A trombitás izom (m.buc-
C|nator) a pofa vázát alkotják, igen fontos működése van: lényeges ré-
sze a rágás segítése, a tápláléknak a fogak közé rendezése, szopásban,
beszédben való részvétel. Tónusa hozzájárul a fogsorívének kialaku-
49
lásához. A fej összes mimikái izmát a VII. agyideg (nervus facia[j
idegzi be.
- rágóizmok: 4 pár izom tartozik ide:
- musculus masseter: járomíven eredő és az állkapocs szögletének kül
ső oldalán tapadó rágóizom, melynek működése jól kitapintható.
halántékizom (m. temporalis): a halántékárok területén legyezőszerü • I
ered és az állkapocs nyúlványán tapad. Működése rágáskor a halánté' I
kon figyelhető meg.
- belső röpizom (m. pterygoideus internus): az ékcsonttól húzódik, I
állkapocs szögletének belső felszínéhez. A rágóizommal párhuzamé,
lefutású.
- külső röpizom (m. pterygoideus externus): az ékcsonttól vízszintesen
halad az állkapocs nyakához. A szájat nyitja, a mandibulát előre csúsz-
tatja.
A rágóizmok összerendezett mozgásukkal elvégzik a száj zárását és nyitá-
sát, az állkapocs előre-hátra mozgását és a rágáshoz fontos őrlőmozgásokat.
Idegi ellátását a nervus mandibularis adja.
II. A KERINGÉSI SZERVEK RENDSZERE
- Vér, vérképzés - a keringési rendszer passzív tényezője
- Szív
- Érrendszer (artériák, vénák, kapillárisok)
— Nyirokrendszer (nyirokérrendszer, nyirokszervek)
A keringési rendszer teremti meg az összeköttetést a sejtek között. Ez szál-
lítja a sejtekhez a tápanyagokat, az oxigént, és elszállítja a salakanyagokat
és a széndioxidot. Emberben a keringési rendszer zárt, melyben folyékony
szövetként a vér, a nyirokrendszer ereiben pedig a nyirok kering.
Vér (sanguis) - vérképzés
A vér különleges kötőszövet, melynek elfolyósodott a sejtközötti állonrt
nya (plasma), melyben legömbölyödött sejtek úsznak (alakos elemek) A
vérplazma nagyrészt vízből, a benne oldott anyagokból és plazmafehérjék
bői áll. Tápanyagokat, bomlástermékeket, hormonokat, enzimeket és i*11'
munfehérjéket szállít. Véralvadáskor fibrinogén tartalma fibrinné alakul-
50
mennyisége felnőtt embernél 5-5.5 liter, a test súlyának kb. 1/12-ré-
' '^'yér 44%-át az alakos eleinek adják, 56%-a a plazma.
, _. jgkos elemei: vörös vérsejtek, fehérvérsejtek, thrombocyták.
A VCX-‘wérsejtek (erythrocyta): sejtmagot nem tartalmaznak, sejtplaz-
' lkat oldott hemoglobin tölti ki. Oxigén és széndioxid szállításában
111 J?nek részt. Korong alakúak, közepük vékonyabb, széli részük vasta-
aibb. Mennyiségük 4-4,5 //I
r\ozati élet kezdetétől (2-7 hónap) a májban, lépben, a 7. hónaptól a vö-
csontvelőben keletkeznek. Képződésükhöz számtalan anyag szükséges:
^itiininok (pl-: BP, B,, C), vas, réz stb. Felületükön vércsoport antigéneket
hordoznak, melyek meghatározzák az emberi fő vércsoportrendszert (A, B,
AB. 0), és az Rh-vércsoportot.
fehérvérsejtek (leukoeyta): mag tartalmú alakos elemek, 3 csoportjuk
van: számuk 6-8 G/l.
oiíinulocvták: festödésük alapján különböztetjük meg őket. Mindegyikük
immun folyamatokban vesz részt.
- neutrophil granulocyta: festödésük szerint a plazmájuk sem savas,
sem bázikus festékkel nem festődnek. Amoeboid mozgásra képesek,
baktériumokat és idegen anyagokat fogocitálnak.
eosinophil gramilocyta: magjuk kétlebenyü súlyzó alak, plazmájuk sa-
vanyúan festődő, élénkvörös szemcsékkel. Allergiás folyamatokban,
féregfertözésekben számuk megnövekedik.
hasophil granulocyta: magjuk szabálytalan, kevésbé lebenyezett,
plazmájuk bázikusan festődik, nagy kék szemcséket tartalmaz.
nyiroksejtek (lymphocyta): az immunrendszer legfőbb sejtjei. Megtalálha-
tók: a nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy, mandulák, bél nyiroktüszőiben.
Nagyságuk alapján 2 csoportra oszthatók kis- és nagy lymphocyták.
Eredet és működés szerint: a csontvelő ős sejtjeiből erednek, és az immun-
rendszer fajlagos sejtjeit alkotják. Szerepük van a fertőző betegségek elleni
közdelemben, testidegen anyagok kiküszöbölésében, daganatok leküzdésé-
ben. Működés szerint 2 fajtája van: T-lymphocyta - a sejtszintű védekezé-
sen, es az immunrendszer összehangolt működéséért felelős. B lymphocy-
ta ellenanyagokat termel (IgM, IgG, IgA, IgD, IgE) és a Immorális védeke-
zés eszköze. (AIDS-betegségben szerzett T-ly. hiány van.)
Kitártam szerint: rövid életűek (1-2 hél), másik csoportja hosszú élettarta-
niu (több év), ide tartoznak az immunrendszer memória sejtjei.
7?o/7°b''M/í. a legnagyobb fehérvérsejt, vöröscsontvelő termeli, fagocitáló
pességű és a RES-hez tartozik, (reticulo endothelialis systema az im-
munrendszer alkotója).
51
- vérlemezkék (thrombocyta): szabálytalan mag nélküli sejttöredékek
véralvadás folyamatában játszanak szerepet. Számuk 150-300 G/l.
vérplazma: 90% vizet tartalmaz. Literenként 65-80 gr fehérje találj
benne, melynek 55% albumin, 45%-a gobulin és a többi része fibrinoizl
Élettanilag fontos az albumin/globulin hányados, melynek csökkenések
fokozódik a vér süllyedése (gyulladások, daganatos betegségek stb.) A J
fehérjéinek nagy részét a máj termeli, az immunrendszer ellenanyag
-melyek az immunglobulinokhoz tartoznak - a plazmasejtek képezik. |
Feladatuk: az ozmotikus nyomás, a vér pH-nak biztosítása. Szállító fehér
formájában (hormonok, gyógyszerek, stb.) több anyagot juttatnak el a szer'
vezet sejtjeihez. A komplement fehérjék, melyek inaktív formában vannl
jelen, az immunreakciókban játszanak szerepet. A vérplazma ezen kívül
számtalan iont (Na1, K , Cl, Ca stb.) tartalmaz.
Szerepük van a só- és vízháztartás szabályozásában, véralvadásban, a szer
vezet egyéb működésében. A plazma cukortartalma 3,5-5,5 mmol/1, nag,
része glukóz formájában a szervezet jelentős energiaforrását biztosítja /
vérplazmában számtalan egyéb anyag mellett puffer rendszerek vannak
mely a vér pH-ját 7,34 körül tartják. A pH-változás szigorú keretek közöt
szabályozott és az acidózis (savi eltolódás), vagy alkalosis súlyos folyama
tót jelez a szervezetben.
Szív (cor)

A vérkeringés központi szerve, mely a vért szivattyú módjára keringteti
vérpályában. Oklömnyi nagyságú kb. 350 gr súlyú, izmos falú, ürege
szerv, amelyet a hosszanti sövény (septum cordis) jobb- és bal szívfélre vá
laszt szét. Mindkét szívfél üregét szelepszerüen működő billentyűk és a sö
vény választanak el és osztják két kamrára (ventriculus) és két pitvarra
(átrium). A szívműködés szempontjából az azonos oldali kamra és pitva
képez egységet, mivel a jobb szívfél a testből a tüdőbe továbbítja a szénéi
oxid dús vért felfrissülésre (a kis vérkör motorja), a bal szívfél pedig a tii
dőből a testbe áramoltatja az oxigéndús vért (a nagy vérkör motorja). A.vrt'
szerkezetét tekintve 3 önálló egységre oszlik:
a kamrák rendszere: (ventriculus)
- halkamra: vaskos falú, kúpalakú, csúcsa megegyezik a szívcsúccsal
(apex cordis). A kúp alapjánál találjuk a kamrába vezető bal vénás sza
jadékot, közvetlenül előtte a kamrából az artériába vezető bal artéria5
szájadékot. I
- johbkamra: jóval vékonyabb falú, átmetszetben félhold alakú, a bal
kamrát jobb felöl öleli körül és mivel annál kisebb, alja nem éri el

52
úcsot A félhold alakzat hátsó csücskének megfelelően, a jobb vé-
s7I'C indákon érkezik a vér a kamrába, előrébb a félhold elülső csücs-
na> ?i megfelelően található a jobb artériás szájadék. A kamrák rendsze-
l<C'n>Lfelülről tekintve 4 szájadék látható. Hátul egymás mellett a pitva-
lCi b il kamrákba vezető vénás szájadékok (itt helyezkednek el a vitor-
l<? billentyűk, melyek lényegében kötőszövetesen megerősített endo-
dium kettőzetek), előttük középen a bal artériás szájadék és legelöl,
| ihse jobb felé a jobb artériás szájadék. A kamrák közötti sövényt a bal
kamraiul adja.
pitvarok rendszere: a
2 pitvar üregét a pitvarok közötti sövény osztja
balpúvar: alul a bal vénás szájadékon közlekedik a bal kamrával. Hátsó
falán érkeznek be a tüdővénák (vv. pulmonales).
iohbpilvar: felső és alsó részén ömlik be a véna cava superior és inferi-
or melyek a testből szállítják az elhasznált vért. Elülső falán emelkedik
ki a jobb fülese, hasonlóan, ahogy a bal pitvar elülső részén a bal fülese
helyezkedik el. A pitvar hátsó falán a szív saját vénás vére jut a jobb pit-
varba. Alul a jobb vénás szájadék vezet át a jobb kamrába. Baloldalon,
melyet a septum határol, egy ovális bemélyedés látható. Ezen a helyen
található a magzati életben egy nyílás (foramen ovale), mely a pitvarokat
köti össze egymással.
a szív billentyűi: a vér egyirányú áramlását biztosítják, lényegében kötő-
szövetesen megerősített endocardium kettőzetek. 2 fajtájuk van:
vitorlás billentyű (cuspidaiis): alkotói a vitorla bal vénás szájadékban 2,
a jobb vénás szájadék billentyűjén 3 csúcs található, (valvula bicuspi-
dalis, valvula tricuspidalis).
ínhúrok: a vitorlákat a szemölcsizmokhoz rögzítik, melyek a kamraizom-
zattal egyszerre összehúzódva megakadályozzák a vitorlák, pitvarok fele
való visszacsapódását.
zsehes billentyűk (semilunaris): 3 db felvarrt zsebhez hasonló gömb-
hejszelet alakú lemezből áll. A kamrák elernyedésekor a nagy artériákban
'isszaielé áramló vér belezuhan a zsebekbe, egymáshoz szorítja a szá-
ndékot és tökéletes záródást biztosít.
s/í\ ingerképző és ingervezető rendszere: a szív ntmusos összehúzó-
sait saját ingerképző és ingervezető rendszere irányítja.
sitnis-csomó: jobb pitvar felső falában helyezkedik el és a szív ingerkép-
Zo központja.
PU'm -kamrai csomó: a pitvarok közötti sövény alsó részében helyezke-
1 el. A sinus-csomó károsodásakor maga is termel ingerületet.
53
- pitvar-kamrai köteg (His köteg): a pitvarok közötti sövényből átlé
kamrák közötti sövénybe vezet. A pitvarokról, a kamrák izomtöm
vezeti át az ingerületet.
Pve
c8élc
- Tawara szárak: a His köteg kettéágazásából származnak, melyek a ka
rák közötti sövény két oldalán futnak lefelé és a csúcsi részen vissza^
lanak. A két kamra számára osztják szét az ingerületet.
Purkinje-rostok a Tawara-szárak felrostozódásával jönnek létre. A ka
rák izomsejtjeihez juttatják el az ingerületet. 1
A szív önálló működését a vegetatív idegrendszer befolyásolja a X. agviB
(nervus vagus) réven.
A szív erei: a szívizomzat nagy oxigénigényű, vérellátását saját erei bizt
sítják, amelyek az aorta kezdeti tágult szakaszából elől és kétoldalt éiljl
(artéria coronaria sinistra et dextra). Az a.coronariák ágai végartériák
szívinfarktus helyei). A szív vénái hátul elhelyezkedő tág öbölbe önilenel
össze és a jobb pitvarba juttatják az elhasznált vért.
A szívfal szerkezete: 3 rétegből áll:.
- szívbelhártya (endocardium): a szív ürege felé, legbelül helyezkedik el t-
kötőszövetből áll.
- izomréteg (myocardium): szívizomszövet alkotja, melyek változatos mó-
don egymásba szövődve hozzák létre a szívüregek falát. Benne futnak L
szív saját idegei.
szívburok (pericardium): kettősfalú tömlő, mely a szívet körülveszi Sá-
vos hártya, melynek belső, szívet borító zsigeri lemeze az epicardium. Kül
ső rétege a szívvel szomszédos szerveken rögzül. A két lemez között léi4
pár csepp folyadék biztosítja a szív súrlódásmentes működését.
A szív helyzete: a szív az elülső gátorüreg alsó részét tölti ki. Valóságot
helyzetében tengelye fentről-jobbról-hátulról, előre-lefele-balra áll. A szí'>
csúcsa a bal oldali 5. bordaközben a középvonaltól 9 cm-re található. Elül-
ső felszíne a szegycsonttal és a bordaporcokkal érintkezik, oldalsó felszínei
a tüdők felé tekintenek. Alsó felszínét a kamrák adják, melyek a rekesziz-
mon nyugszanak, hátsó felszínét a bal pitvar alkotja, mely a nyelőcső'
érintkezik.
Érrendszer
Általános rész: az erek rugalmas falú szabályozható tágasságú csövecskéi
melyek a vér továbbításában és elosztásában játszanak szerepet. 3 fő cS1?'
portjuk van.
verőerek (artériák): a legerősebb falú erek, falvastagságuk az ér beb'ű1
gához képest nagy. Az érfal nagyfokú rugalmassága révén a szív ciklus*-1.
54
,. » következtében létrejövő nyomáshullám végieterjed és pulzus-
iniikődes ,
t tapintható.
t'ciu. - re|< (vénák): faluk vékony, könnyen összenyomható, tágasságu-
1 pcnnQk tárolt vér mennyisége határozza meg. A vér visszafele
hsát a szív felé vénabillentyűk segítik.
l'ia's/ ílei ek (capillarisok): a vér végső elosztását szolgálják a test szövc-
1'-k falának szövettani szerkezetét 3 réteg alkotja. A belső rétég, a kö-
V lL-etc17 (általában sima izomszövetből és rugalmas rostokból áll), a kül-
^eie1' elsősorban rostdús kötőszövet, mely az ér és környezete között lé-
tesít kapcsolatot.
\ - erek összeköttetéseit (ha az nem kapillárisokon vezet), anasztomózisnak
ne\CZZÜk.
Kcs/lctes értan: az emberi szervezet keringése kis-, és nagy vérkörből te-
s (xlik össze.
\ AA vérkör erei: a jobb kamrából indul ki, az aortát elöhől-balra meg-
kerüli. majd mögötte T-alakban ketté ágazódik (a.pulmonalis), melyek
belépnek a tüdőkapun. Itt kisebb artériákra oszlanak, végül a kapillárisok
behálózzák a tüdőléghólyagok falát.
\ kis vénák mind nagyobbakká szedődnek össze és a tüdők segmentu-
mainak határán két v.pulmonalisba ömlenek össze. Ezek a tüdőkapun kilép-
c rövid lefutás után a bal pitvarba ömlenek.
\ nagy vérkör erei:
artériák: az aortával veszi kezdetét, mely a bal kamrából indul ki és 3 sza-
1.1 zia oszlik.
Icls-álló (aorta ascendens): a bal kamrából kiindulva felfelé és jobb fe-
le tart, a szegycsont teste mögött helyezkedik el. Kezdeti tágulatából
erednek a szív saját artériái, a koszorúerek.
aorta ív (arcus aortae): a szegycsont szögletének jobbszélénél indul.
Balra és hátrafelé ível és a gerincet a IV. hátcsigolya magasságában éri
el. 3 ága van.
truncns brachyocephalicus: ez rövid lefutás után 2 ágra oszlik.
artéria carotis comnntnis sinistra és dextra, közös kötöszövetes hü-
velyben fut a nyaki zsigerek mellett a véna jugularissal. A pajzsporc
felső szélén kettéágazik a. carotis interna, mely az agyvelőt látja cl,
es az a.carotis externa, minek az ágai a következő területeket látják
el: gége, pajzsmirigy, nyelv, szájfenék, arc, ajkak, szájpadívek. fül-
kürt, dobüreg, fülkagyló és környéke, az arc mélyebb részei, a hom-
lok és a fejtető. Kz artéria subclavia mely a mellüreg legfelső ré-
szeben felfelé és oldal lefelé halad, az első borda felé kilep a nyak-
ra’ innen lefele fut a kulcscsont alatt, majd a hónaljáratokba kerül.
55
Ettől kezdve a.axillaris a neve. A mellkas felső részének és a vallt-
jóknak az artériája. Lefelé az a.brachialisban folytatódik, majd a
nyökhajlatban kettéválik: a.ulnarisra és a radiálisra (a radius distápj
részén tapintható rajta a pulzus). A tenyér vérellátását az ártér/ I
ulnaris szolgáltatja.
- leszálló aorta (aorta descendens): a IV. hátcsigolyától a gerinc előtt ha
lad, kissé balra a középvonaltól, a IV. lumbalis csigolyáig. Mellűre'
és hasüregi szakasza van.
meUiiregi szakasz (aorta thoracica): ágai a bordaközi artériák és
mellüreget ellátó artériák.
- hasüregi szakasz (aorta abdominalis): megkülönböztethetünk hasfa-
lat ellátó fali ágakat, páros hasi szervekhez menő és páratlan zsii>l 1
rí szerveket ellátó ágakat. A páratlan zsigeri ágat 3 nagy értörzs al-
kotja: truncus coeliacus: rekeszizom alatt ered az aortából és 3 á<J I
ra oszlik. Az erek ellátási területe: a gyomor, a lép, a hasnyálmnií>\
a patkóbél, a máj és az epehólyag. Másik ága aza.mesenterica lupt
rior, mely a bélfodorban halad, seprüszerüen szétágazódik és a be
leket látja el. Az a.mesenterica inferior a hashártya mögött halad le-
felé, ellátási területe a leszálló vastagbél, a sigmabél és a végbei A
leszálló aorta a IV. ágyékcsigolyánál villaszerűén kettéágazik, (a.ili
aca communisok), mely a kismedence határán ismét két ágra válik
Az egyik ága a.iliaca interna (vagy hypogastrica), a kismedencei
szerveket és a külső nemi szerveket látja el artériás vénei
Másik ága a.iliaca externa, mely artéria femoralis néven fut. a
comb elülső részén felületesen. Rajta a pulzus tapintható. A comb
izmok által képzett csatornában hátra kerül a térdárokba, ahol aite-
ria poplitea a neve. Itt 2 ágra oszlik, a.tihialis anterior a lábszar fe-
szítő izmai között fut és ellátja a.dorsalis pedis néven a lábhát és az
ujjak képleteit. Lábháton a pulzus jól tapintható. Kza. tibialis pót
terior, a lábszár hajlító izmai között halad a talpra, ahol ellátja a sa
rok, a talp és az ujjak képleteit.
— A nagy vérkör vénái: elhelyezkedésük szerint felületes és mélyvénákra
oszthatók. A felületesek a bőr alatti kötőszövetben találhatók és a vékonj
bőrön keresztül kékes erezet formájában tűnnek át. A mélyvénák az íz
mok között a testüregekben az artériákat kisérve haladnak. A szív lob
pitvarába két nagy véna szállítja vissza a testből a vért.
- véna cava superior: a mellkas felső részében helyezkedik el az aoi-
tától jobbra. Két véna összeömléséből jön létre, mely a hátsó testfa
és a gátőr vérét szedi össze. A v.brachyocephalicák a vjugnlí111'
interna és v.subclavia összeömléséből jönnek létre. A három 'eI1‘
találkozási pontja a vénás szöglet (angulus venosus), melynek há^0
56
ontján vezet a fő nyirokértörzs a vénás rendszerbe. A felső végta-
gon mindenütt páros mélyvénákat találunk.
D a cava inferior: a IV. lumbalis csigolya magasságában a v.iliaca
communis összeömlésével jön létre. A germc előtt az aortától jobb-
ra halad felfele és közvetlenül a máj mögött elhaladva átfúrja a re-
keszizmot, majd alulról belenyílik a jobb pitvarba. Külön említendő
a v. portáé rendszere, mely a páratlan hasi szervekből: az emésztő-
csatornából, lépből és a hasnyálmirigyből gyűjti össze a vért. A máj
bízón 'os betegségeiben, ha a vénák vérének elfolyása akadályozott,
a májon keresztül, annak megkerülésével jut a vér a v.cava rendszer-
be. E megkerülő utak a nyelőcső, végbél és köldök területén vannak.
Wii okkeringés:
i nai,v vérkör kapillárisainak végén a nyomásviszonyok következtében a
vérplazmából víz és a benne oldott anyagok lépnek ki a sejtek közötti tér-
be A kilépett folyadék egy része a vénákon keresztül összeszedödik, azon-
ban a felesleget és az egyéb sejt közötti nedvet a nyirokutak szállítják a vér
pályába vissza. A nyirokrendszer összetevői: nyirokkapillárisok, nyirok-
erek. nyirokszövetek, nyirokszervek rendszere. A nyirokértörzsek a na-
evobb xenák menten haladva vezetik el a nyirkot a főbb testtájakról. Az al
só testfel törzsei a hasüregben egyesülnek (ductus thoracicus) a gerinc előtt
az aorta jobb oldalán haladva a bal vénás szögletbe nyílik.
i\yirokszövetek, nyirokszervek: elsődleges faladatuk a védekező reakció-
ban való részvétel. Mivel ezekben a szövetekben termelődnek a nyiroksej-
tek (lymphocyták, Id. előbb), amelyek a specifikus védekező reakciókért fe-
lelősek és a vér alakos elemei közé tartoznak - a nyirokszövetek egyben
vcrképzd szervek is A nyirokszövet egysége a nyiroktüsző, mely gömb ala-
kú. \agy tojásdad sejtcsoport, bizonyos testtájékokon nagyobb számban je-
lennek meg. így jönnek létre a mandulák, a vékony- és vastagbél szakasza-
>n található nyiroktüszök, stb.
Csecsemőmirigy (thymus): a kilencedik magzati héttől kezdve működik,
aktivitásának csúcsát a második életévig éri el, serdülő kor után elsorvad.
Az elülső gátőr felülső részében helyezkedik el a szegycsont fölött. Bár mü-
ociese sok vonatkozásban nem tisztázott, mint elsődleges nyirokszervben,
át cinek meg a T-lymphocyták.
(hen) a bal rekeszkupola alatt helyezkedik el, alsó széle a bordaívet
m haladja meg. Kiemelkedő szélének közepén található a lépkapu, melyen
és vénák futnak. Hashártya mögötti szerv, melynek vaskos kö-
vetes tokja van. A magzati életben vérképzőszerv, részt vesz a védeke-
lei« rea^c^kban, különleges sejtjei révén a vörösvérsejtek lebontásában. Je-
ltOs vérraktár.
57
Nyirokcsomó: kb. ujjhegynyi, bab alakú önálló szervek, melyek a nyirokB
áramlás útjában helyezkednek el. Az immunválaszban vesznek részt, gyUj I
ladásnál megnagyobbodnak és felszínes elhelyezkedés esetén kitapintha
tokká válnak. A nyirokcsomók testtájanként helyezkednek el (regionáli '
nyirokcsomó), pl : a fej nyirokcsomói, tarkótájon és a fül környékén, a nvl I
ki nyirokcsomók az állcsúcs alatt, a felső végtag nyirokcsomói a könyök tál I
jékon és a hónaljban, a mellüregben lévők a tüdökapuk és gátőr területén
az alsó végtag nyirokcsomói a térdárokban és a lágyékhajlatban, stb. |
III. ZSIGERI SZERVEK RENDSZERE
Zsigereknek (viscera) nevezzük azokat a szerveket, amelyek az anyagcsere
a légzés, kiválasztás és a fajfenntartás szolgálatában állnak. A zsigerek fel-
építésére jellemző, hogy nagyrészük cső, vagy tömlő alakú (gyomor, belek,
húgyhólyag, húgyutak), másik részük tömött, sejtes felépítésű ún. paren-
chymás szerek, amelynek egy része váladékot termel (máj, vese, stb.).
9. ábra Zsigerek elölnézetben a) bal tüdő, b) szív, c) aorta, d) rekesz-
izom, e) máj, t) gyomor, g) vékonybelek, h) vastagbél
gniésztőrendszer (apparátus digestorius)
feladata: a tápanyagok felvétele, emésztése, felszívása és a salakanyagok
e]távolítása. Részei: az emésztőcsatorna, a máj és a hasnyálmirigy.
fmésztőcsatorna: 3 szakaszát különböztetjük meg: szájüreg, garat, nyelő-
.só - a felső szakaszhoz tartozik.
szájiireg (cavum oris): az emésztőcsatorna kezdeti része, mely az ajak-
réssel kezdődik és a torokszorossal megy át a garatba. A felső és alsó fog-
sor két részre osztja.
szájtornác (vestibulum oris), amelyet kívülről a felső-, alsó ajkak és a
pofa határol. Belülről a felső-, alsó fogsor, valamint a foghús, vagy íny
zár le.
szájüreg (cavum oris), amit felülről a kemény és lágy szájpad, oldal-
ról-, és elölről a fogak és az íny, alulról a nyelv (lingua), és az alatta
lévő szájfenék határol.
A szájpad elülső részének váza csontos, (kemény szájpad), hátsó részének
vázát izmok alkotják (lágy szájpad), melyről hátul a középvonalban lóg le-
felé a nyelvcsap (uvula). A szájüreget alulról a szájfenék izomzata zárja le.
A középvonalban a nyelv alatt két oldalon nyílnak a nyálmirigyek kiveze-
tő csövei. Hátsó részén középen helyezkedik el a nyelv, mely izmos, tö-
mött szerv. A nyelvgyök táján és oldalt ízérző papillák vannak, falukban az
izlelőbimbókkal. A nyelvgyököt borító nyálkahártyán nyiroktüszök van-
nak. A nyelv saját izmai kívülről sugároznak a nyelvbe, melyek a nyelv
helyváltoztatását, saját belső izmai a nyelv alakváltoztatását biztosítják. A
nyelvnek fontos szerepe van a beszédben, a táplálék fel aprózásában, nyál-
lal való keverésében és a nyelésben, egyúttal ízlelő szerv is. Nyálmiri-
gyek: a szájüreg körül 3 pár nagy nyálmirigy található, melyek a nyálat
(sálivá) termelik.
Fültőmirigy (glandula parotis): a fül alatt, az állkapocs mögött fészekszerü
bemélyedésben helyezkedik el. Állkapocs alatti mirigy (glandula sub-
mandibularis): diónyi nagyságú páros mirigy a mandibula alatt. Serosus és
niucinosus váladékot termel. Kivezető csöve a szájfenékben nyílik. Nyelv
alatti mirigy (glandula sublingualis): Az állkapocs elülső szögletében a száj
nyálkahártyája alatt elhelyezkedő páros mirigy, mely kevert mirigyváladé-
kot termel. A nyálelválasztás feltétlen és feltételes reflexek hatására törté-
nik. Fogak (dentes): az élet folyamán 2 féle fogazat jelenik meg: tejfogak
es maradandó fogak. Felnőttkorban 32 fog található, a felső-, és alsó állka-
pocs fogmedri nyúlványában (8 metszőfog, 4 szemfog, 8 kisörlő, 12 nagv-
őrlö).
toi'okszoros, vagy torok (faux): a szájüregből hátra a garatba vezető ka-
Püt es annak képleteit nevezzük így. Falában a tonsillákon kívül nagy-
58
59
számú nyiroktüszö van, melyek együttesen a limfatikus garatgyürüt hoz-
zák létre.
- garat (pharynx): a gerinc előtt lefele haladó, elölről hátrafelé lelapított
üreg. A táplálék es a levegő utjai a garatban keresztezik egymást. 3 sza-
kasza van: orri szakasz (pars nasalis): a garat felső koponyaalapi része
ahová elölről az orrüreg nyílik a két orrkagylóval. Felső boltozati részé-
ben helyezkedik el a garatmandula és a fülkürt nyílása. Száji szakasz
(pars orális): a szájüreg nyílik bele. Gégéi szakasz (pars laryngea): itt ta-
lálható a gégebemenet, amelyet elölről a gégefedö, oldalt pedig egy nyál-
kahartyaredö hataiol A garat falaban hosszanti és körkörös harántcsíkolt
izmok vannak, amelyek a falatot a nyelőcsőbe továbbítják.
- nyelőcső, bárzsing (oesophagus): 3 szakasza van: nyaki szakasz a gége
és a légcső mögött, mellkasi szakasza az aorta ívétől jobbra, majd a szív
balpitvarával érintkezik és lefele haladva a X. agyideggel együtt átfúrja a
rekeszizmot. A hasi szakasza rövid, és a gyomorszájba megy át Falában
vastag simaizom-réteg van, amely perisztaltikus mozgással juttatja a fa-
latot a gyomorba.
Az emésztőcsatorna középső szakasza:
gyomor, vékonybelek alkotják.
- gyomor (ventriculus, vagy gastér): az emésztőcsatorna legtágabb szaka-
sza, a hasüreg felső részében, közvetlenül a rekeszizom és máj alatt he-
lyezkedik el, úgy hogy nagyobbik része a középvonaltól balra található.
Álló helyzetben horog alakú, elölről-, hátra lelapított szerv. Az elülső és
hátsó felszín egymásba átmegy és itt felül helyezkedik el a kisgörbületl
alul pedig a nagy görbület (curvatuia minor és major). A gyomor részei:
— gyomorszáj (cardia): a XI. hátcsigolya baloldalán és a I. lumbális csi-
golya jobboldalán helyezkedik el. Itt található a nyelőcső beszájadzá-
sa
felső, tág része (fúndus): általában levegővel telt,
— középső testrésze (corpus),
- distális kimeneti rész (pylorus): körkörös záróizomzattal rendelkezik.
A gyomor felszíne érintkezik az elülső hasfallal. Üres gyomornál köldök
fölött tenyérnyivel, álló helyzetben köldök alatt egy tenyérnyivel húzódik.
A gyomor nyálkahártyájában csöves mirigyek vannak, amelyek különböző
váladékokat termelnek. A fúndus mirigyek fedösejtjei sósavat, fő sejtjei pe-
dig pepszinogént termelnek, melyek sósav hatására fehérjebontó pepszinné
alakulnak. Melléksejtek nyákot termelnek a pylorusban lévő mirigyekkel
együtt A gyomorfal izomzata 3 rétegű: hosszanti, körkörös es ferde és a
gyomor perisztaltikus mozgását végzi A pylorus záróizomzatanak megnyi-
tásakor a gyomortartalmat továbbítja a vékonybélbe.
60
vékonybél (intestinum tenne): a leghosszabb szakasz 5,5-6 m hosszú sok-
szorosan görbült csőrendszer. 3 része van: patkóból (duodenum), a gyo-
mor folytatásába eső kb. 20-30 cm hosszú bélszakasz. Patkó alakú dom-
borulata jobbra néz, homorulatába a hasnyálmirigy feje fekszik bele. 3
szakasza van: felső vízszintes, leszálló és alsó vízszintes rész. Egyes sza-
kaszai görbülettel mennek át egymásba. A leszálló szakaszba nyílik a ho-
morú oldalon a közös epevezeték (ductus choledochus), s a hasnyálmi-
rigy kivezető csöve (ductus pancreaticus).
Éhbél (jejunum): a vékonybélnek kb. 2/5-ét adja, a patkóbél folytatásaként
a hasüreg középső részét foglalja el. Csípőbél (ileum): a vékonybél 3/5-ét
adja, a csípöárokban található és egyes kacsai lenyúlnak a kismedencébe.
Utolsó szakasza felemelkedve a jobb csípőárok területén szájadzik a vas-
tagbélbe.
A vékonybél falában kétrétegű simaizom van. Belső felszínét körkörös
nyálkahártya redök alkotják. Belső felszínén bélbolyhok vannak, melyek a
felszívó felszínt jelentősen megnövelik. A vékonybelek falában nyiroktü-
szők csoportosan foglalnak helyet, a nyálkahártya csöves mirigyei (muci-
nosus enteroendocrin sejtjei) hormonszerű anyagot termelnek és serkentik
az emésztőmirigyek működését.
Az emésztőcsatorna alsó szakasza:
a jobb csípöárokban kezdődik, bekeretezi a vékonybelet, a bal csípőárokba
jut, majd onnan a kismedencébe fut.
Részei: vakbél (coecum): vakon végződik, .8 10 cm hosszúságú, felső hatá-
rát az ileum jelzi. Alsó vak végéről egy ceruza vastagságú, 8—10 cm hosz-
szúságú csökevényes bélrészlet lóg le, ez a féregnyúlvány (appendix). Nagy
tömegben nyiroksejtek találhatók benne, ezért a hasüreg „mandulájának” is
nevezik (gyulladása- appendicitis). Remcsebél (colon): 1,5 m hosszú bélsza-
kasz, bekeretezi a vékonybelet. Faláról zsírral telt hashártyai függelékek
lógnak le. A colon egyes részei görbülettel mennek át egymásba. Felszálló
vastagbél (colon ascendens), haránt vastagbél (colon transversum), leszálló
vastagbél (colon descendens) és a sigmabél, amely a bal csípöárokban S-
alakban helyezkedik el. A vastagbelek belső felszínén nincsenek bélboly-
hok, nyákos váladéka fontos szerepet játszik a széklet (faeces) kialakulásá-
ban. A vastagbélben már nincs emésztés, az E.coli baktériumok erjedéses,
rothadásos folyamatokat tartanak fenn. Végbél (rectum): az emésztőcsator-
na utolsó szakasza, mely kb. 15-18 cm hosszú S-alakban görbült cső. Kül-
világba a végbélnyílással (amis) végződik. A nyílást erős záróizom
(nt.sphincter ani) zárja, mely székeléskor (defaecatio) megnyílik. A záró-
>zoni fölött érdús terület van, melyek ha kitágulnak aranyeres csomó jön lét-
re
61
máj (hepar):az emberi test legnagyobb mirigye, a hasüreg jobb felső részé-
ben a rekeszizom kupolája alatt helyezkedik el. Két lebenye van, mely kö-
zül a jobboldali lebeny jóval nagyobb, mint a bal és átnyúlik a bal bordaiy
alá is. Két felszíne van, a felső, domború, rekeszi és az alsó zsigeri homo-
rú felszín, mely a hasi szervek felé tekint és érintkezik a patkóbél, a gy0J
mór, a jobb vese állományával, itt található egy H-alakú barázdarendszer
melynek jobb elülső szárában az epehólyag, jobb hátsó szárában a v.cava
inferior fekszik bele. Középső haránt szárában van a májkapu, amin keresz-
tülhaladnak: a hepatica, v.portae, a máj epevezetéke, nyirokerek, vegetatív
idegek. A hashártya csaknem teljesen beborítja és sövényeket bocsájt a máj
állományába és annak lebenyeit elválasztja egymástól.
Építőelemei a májlebenykék, 2 mm magas, 1 mm széles 5-6 oldalú hasá-
bok, melyeket kötöszövetes tok választ el egymástól. A lebenykéket felépí-
tő májsejtek sugarasan rendeződnek a középen futó véna centrális körül. Az
epekapillárisok a májsejtek között erednek és kezdetben nincs önálló faluk.
Később összeszedődnek és a ductus hepaticust alkotják. Az epehólyag a máj
alsó felszínén elhelyezkedő 10 cm hosszú, körte alakú képződmény, mely
összenőtt a máj állományával. Kivezető csöve együtt fut a májéval (ductus
choledochus néven) és a patkóbélbe nyílik. A máj kb. 3/4 1 májepét termel
mely az epehólyagban 1/10-re besürüsödik és nyúlós, viszkózus, barnás
zöld hólyagepe alakul ki belőle. A máj az epetermelésén kívül fontos
anyagcsere és méregtelenítő feladatokat lát el: glykogén alakjában raktároz-
za a szölöcukrot, részt vesz a zsírok képzésében és lebontásában, aminosa-
vak átalakítását, a fehérjék szintetizálását végzi. A haemoglobin lebontásá-
val bilirubint képez, fontos vas, réz stb. raktár, A-vitamint állít elő karotin-
ból stb.
hasnyálmirigy (pancreas): 15-20 cm hosszú egyenetlen felszínű hosszúkás
szerv, mely a 11-es lumbális csigolya magasságában, a patkóbél homorula-
tában a hátsó hasfalhoz rögzítve a hashártya mögött helyezkedik el. 3 része
van: a fej (caput), test (corpus), és farok (cauda), mely elnyúlik a lépig. Hát-
só felszíne az aortával, elülső felszíne a gyomor hátsó falával érintkezik. A
hasnyálmirigy kétféle mirigyállományból épül fel:
— külső elválasztásit (exocrin) mirigyek: a hasnyálat termelik, tartalmuk a
ductus pancreaticuson keresztül a nyombélbe ürül. Fehérje, szénhidrát,
és zsírbontó enzimeket tartalmaz.
- belső elválasztásit (endocrin) mirigyek: szigetszerü képződményeket al-
kotnak (Langerhans-szigetek), melyek a es P sejtekből épülnek fel, utób-
biak az insulint termelik.
62
hashártya (pentoneum): savós hártya, melynek 2 lemeze van: fali és zsige-
ri lemez. A hasi szerveknek a hashártyához való viszonya meghatározó.
hashártyán belüli (intraperitoneális): felszíne összenő a máj, gyomor, be-
lek felszínével.
hashártyán kívüli (extraperitoneális): 2 féle lehet’
hashártya mögötti (retroperitonealis) - vese, hasnyálmirigy,
hashártya alatti ( infraperitonealis) - húgyhólyag.
A májat beborító hashártya kettözet formájában húzódik a gyomor kisgör-
bületéhez és a patkóbélhez, létrehozva a kiscsepleszt. A gyomor nagygör-
bületéböl kötényszerűen lelóg, ez a nagycseplesz
Légzőrendszer (apparátus respiratoricus)
A légzőkészülék a légcsere és a gázcsere feladatát látja el, melyet külső lég-
zésnek nevezünk. A gége, amely a légutakat alsó és felső részre osztja - a
hangadas szerve.
felső légutak: külső orr, orrüreg és a garat.
külső orr: az orrüregnek az arc síkjából kiemelkedő része. Rajta orrgyö-
köt, orrhátat, orrcsúcsot és orrnyilasokat határoló orrszárnyakat külön-
böztetünk meg (nehézlégzés esetén orrszárnyi légzés van).
- orrüreg (cavum nasi): az arckoponya csontjai által létrehozott csontos
üreg, melyet mirigyekben és érfonatokban gazdag nyálkahártya borit Az
orrüreg bonyolult járatrendszerében a levegő nagy felületen érintkezik a
nyálkahártyával, így feladata az előmelegítés, a páratartalom fokozása, a
mechanikai tisztítás. Az orrüreg téglatesthez hasonlít, melyet hosszában
az orrsövény (septum nasi) két félre választ szét (az orrsövény csontos és
porcos részre oszlik). Orrsövényferdüléskor gyakran keletkeznek gyulla-
dások. Az orrüreg faláról emelkednek be az orrkagylók, melyek felfelé
domborodó, félkagyló alakú képletek. Köztük levő rés az orrjárat. Az orr
a szaglás szerve és részt vesz a hangképzés által a beszédben.
Az 0/7 melleküregei: nyálkahártyával bélelt, légtartalmú üregek, melyek az
orrüreggel közlekednek. Feladatukba koponya súlyának csökkentése, a be-
áramló levegő felmelegítése és jelentős rezonátor teret alkotnak.
Homlokiireg (sinus frontális): az orrgyök fölött a homlokcsontban helyez-
kedik el, és a középső orrjáratba nyílik — a sövény szabálytalanul ketté-
osztja. Arcüreg (sinus maxillaris): felsőállcsont testében helyezkedik cl,
szintén a középső orrjáratba nyílik. Ekcsonti üreg: rejtett helyzetű, zárt
Páratlan üreg. Rostasejtek: az orr és szemüreg közötti légtartalmú egysé-
gek.
63
- garat (pharynx) a légző és tápcsatorna közös szakasza, mely légzéskor a
gégebemenetbe vezeti a levegőt.
alsó légutak:
gege légcső, hörgők, horgocskák,
- gége (larynx): vázát egymáshoz képest elmozduló porcok alkotják (gége-
fedő, pajzsporc, gyűrűporc, kannaporc). Üreget kötöszövetes lemezekkel
megerősített nyálkahártya képezi. A légutakba iktatott szabályozó szele-
pet tölt be, és a hangadás szerve, melyet a tüdőkből kiáramló levegő mű-
ködtet úgy, hogy a hangrés kissé nyílt állapotában a hangredök szélében
futó hangszalagokat megrezegteti. A hangmagasság a hangszalagok fe-
szességének függvénye.
légcső (trachea): 12-14 cm hosszú és 2 cm átmérőjű nyálkahártyával bé-
lelt cső. Falának fő rétégét 18—20 db patkóalakú porc képezi, amelyek
gyuiu alakú kötöszövetes lemezekkel kapcsolódnak egymással. A VJI.
nyakcsigolya magasságában kezdődik, a mellüreg közepén halad és a
IV-V. hátcsigolyánál oszlik két főhörgőre (bronchusok), és a tüdökapun
lépnek be. A jobb föhörgő rövidebb, tágabb és meredekebb lefutású, mint
a bal, ezért az idegen testek gyakrabban kerülnek a jobb tüdőbe.
tüdő (pulmo): nagykiterjedésü, szivacsos szerkezetű, tompa végű kúphoz
hasonló szerv. Egy-egy tüdőfél alapi részével a rekeszizmon nyugszik,
dombom felszíne követi a mellkas alakját, belső felszíne a mediastinum
felé tekint. Csúcsa felnyúlik a mellüreg mellkas feletti részébe. A belső
felszín közepe táján a tüdőkapun (hilus pulmonis) lepnek be a tüdőgyo-
kér képletei: a.pulmonalis, v.pulmonalis, a.bronchialis - a tüdő tápláló
artériája, a vegetatív idegek és a nyirokerek, valamint a nyirokcsomók.
A tüdőket domború felszínükről induló mély bevágások lebenyekre
(lobus) osztják, a jobbtüdő 3, a baltüdő 2 lebenyből áll. A tüdőbe érkező
főhörgők lebenyi hörgőkre agaznak (bronchus lobaris), a tüdőlebenyeknek
megfelelően. A lebenyekben a hörgők tovább oszlanak villa alakban es a
tudöszovettel együtt szöveti egységet alkotnak. Ezt nevezzük tüdő szeg-
mentumoknak, melyek önálló keringéssel bírnak. A szegmentumon belül a
bronchusok mind kisebb hörgőkre oszlanak, míg végül a legkisebb tüdö-
szöveti egységet a lebenykét alkotják, amely kb. 1 cm nagyságú kötöszö-
vetesen jól körühatárolt szövetrész. Végül a hörgőcskék bevezetnek a tü-
dőléghólyagok (alvelousok) egyrétegű laphámból álló, félgömbszerű kép-
leteibe. A tüdöléghólyagok szorosan illeszkednek egymáshoz, közöttük le-
vő kötöszövetes térségek sűrű kapilláris hálózatnak. A kapillárisok alap-
hártyájukkal érintkeznek az alveolusokkal, ahol a légzési gázok diffúziója
történik meg.
mellhártya (pleura): a jobb és bal tüdőt kettősfalú zsákként borítja, belső zsi-
geri lemeze szorosan a tüdőhöz rögzített és beterjed a tüdő lebenyei közé.
64
Külső, fali lemeze követi a mellüreg határait és belső felszínével a gátőr tér-
ségét alkotja.
4 légzés mechanizmusa: a légcserét a légzőmozgások teszik lehetővé. Bé-
rezéskor a rekeszizom és a külső bordaközi izmok összehúzódnak, hatásá-
a a mellüreg térfogata nő, a tüdő térfogata tágul, minek következtében a le-
veeő a légutakon át a tüdőbe áramlik. Kilégzéskor a belső bordaközi izmok
összehúzódnak, a bordák süllyednek, a rekesz felemelkedik és a mellkas ru-
galmassága folytán, visszatér eredeti helyzetébe és a levegő kiáramlik a tü-
dőből. Nyugalomban belégzéskor 500 ml levegőt szívunk be, (6-8 1/perc),
amely megterheléskor 100-120 1/perc teljesítménnyé is nőhet. Maximális
ki-,és belégzésnél az ember vitálkapacitása 4,5-5 1 lehet (edzéssel ez 7-9 1-
i« fokozható). A légzés idegi szabályozása a nyúltvelőben van. Kémiai sza-
bályozását a széndioxid, illetve a vér pH-ja biztosítja. A légzéskor bekerült
idegen anyagokat a szervezet védőreflexek segítségével távolítja el: ez a
tüsszentés és a köhögés.
Vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer (apparátus uropoeticus)
Feladata: a szervezet számára felesleges folyadék és anyagcsere során ke-
letkezett káros anyagcsere termékek eltávolítása a szervezetből. A vizeleti
szervek ezért a szervezet víz- és ásványianyag-forgalmának legfontosabb
szervei. A vizeleti rendszer 3 részből áll. a vizeletkiválasztó (két vese, vi-
zeletgyűjtő szerv, húgyhólyag), vizeletelvezető szervek ( a két húgyvezeték
és húgycső):
Vese (ren vagy nephros): a hasüreg hátsó falához rögzítve az ágyéki gerinc
két oldalán a hashártya mögött elhelyezkedő bab alakú páros szerv. 130 gr.
súlyú, kb. 12x6x3 cm nagyságúak. A bal vese a XII. borda magasságában, a
jobb vese valamivel lejjebb helyezkedik el. Hossztengelyük felsőrésze befe-
lé dől, nem párhuzamos a gerinccel. A vese részei: felső-, és alsó pólus, elül-
ső-, és hátsó felszín, mediális-, és laterális él. Mediális éle behúzott, itt he-
lyezkedik el a vesekapu (hilus renalis). Ez bevezet a vese belsejében levő
öbölbe. A vesekapu képletei' az a.renalis, a v.renalis, a húgyvezeték, nyirok-
szervek és idegek. A vesét 3 tok veszi körül. A külső tok, amely befele a
nagy erek felé nyitott, lehetővé teszi, hogy a vese kövesse a légzőmozgá-
sokat. A középső zsíros tok, melybe ágyazva helyezkednek el a vesék felső
Pólusán ulö mellékvesék is. A legbelső tok, amely laza összeköttetésű, héza-
gait zsírszövet tölti ki (erős lefogyás eseten a vesék ezért lecsúszhatnak).
'M'fö’e szerkezete és működése: frontális metszetén kétféle állomány külö-
níthető el, a külső kéregállomány, amely szemcsés a benne lévő vesetes-
tecskéktől és belső velöállomány, velőpiramisokat alkot a csíkolt szerkeze-
65
tü vesecsatornácskák miatt. A velőpiramisok csúcsi része a vesepapilla, amj
a vesekapu felé néz és kis vesekelyhekbe nyílik, itt erednek a vizeletelveze.
tő csatornák is.
A vese üregrendszere: a vesemedence, lapos háromszögletű, legyezőszerú-
en elágazódó, izmos falú tömlő, mely a vesekelyhekböl szedödik össze. £|.
keskenyedő részén lép ki belőle a húgyvezeték (ureter), mely a vesemeden-
cét a húgyhólyaggal összekötő kb. 20-30 cm hosszú és 0,5 cm vastagságú
izmos falú páros cső.
A hátsó hasfalon a hashártya mögött húzódik lefelé és útközben fontos kép.
letekkel kereszteződik (erek, ondóvezeték, hüvelyboltozat, stb.). A húgyhó-
lyag falát hátul, alul ferdén fúrja át, így telődéskor nem juthat vissza a vi-
zelet. Húgyhólyag (vesica urinaria): kismedence elülső részében a szemé-
remcsont mögött, a hashártya alatt elhelyezkedő kb. 300 ml űrtartalmú, iz-
mos falú tömlő. Nőkben kissé lelapított, szélesebb, mert ráhajlik a méh Al-
só része szélesebb és a gát izomzaton nyugszik. E fölött van a hólyag teste.
Alsó-, elülső részéből indul ki a húgycső (urethra). A húgycsőben 3 rétegű
vastag simaizomzat található. Kiindulásnál erős záróizomzattal. Férfiaknál
a húgycső hosszabb kb. 25 cm és 2 görbülete van.
A vese működése: anatómiai, fejlődéstani és funkcionális egysége a neph-
ron. Egy vesében kb. 1,5 millió nephron van, melynek részei: vesetesíecs-
ke, vagy Malpighi test. 2 részből áll: érgomolyagból (glomerulus), amely
tulajdonképpen egy szűrőréteg, másik része a glomerulust körülvevő tok
(Bowmann-tok). Kettősfalú kehelyszerű rész, amelynek üregébe lép ki az
elsődleges vizelet. A Malpighi testnek 2 pólusa van: az érpólus, melyen a
vastagabb afferens arteriola lép be, létrehozva a glomerulust és kilép egy
vékonyabb efferens arteriola. A vizeleti pólus a csatorna kezdeti része a ké-
regállományba kanyarogva létrehozza a proximális kanyarulatos csatornát,
átmegy a velőállományba le- és felszálló Henle kacsba, majd a distális ka-
nyarulatos csatornába folytatódik. Innen gyűjtöcsatornácskákba szedődnek
össze és belenyílnak a vesekelyhekbe. A Malpighi testekben képződött kb.
170 I elsődleges vizeletből a tubulusokon végighaladva alakul ki a végleges
vizelet, amely kb. 1,5 1 naponta, átlagos folyadékfogyasztás mellett. A ve-
se működésének fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában, egy
renin nevű hormonszerű anyag termelésével.
Nemi szervek (organa genitalia)
A nemeknek megfelelően megkülönböztetünk női és férfi nemi szerveket. 1
férfi nemi szervek: 2 csoportra oszlanak: Belső nemi szervek: a medencében
és a hasüregben fejlődtek. Különböző mirigyek és azok kivezetőcsövei tar-
toznak hozzá. A mirigyek váladékai keverednek a herékben termelődő sper-
66
i,inlokkal, míg végül a húgycsövön keresztül távoznak az ejakuláció alkal-
mával A belső nemi szervekhez tartozik a here (tcstis). Tulajdonképpen a
férfiak ivarmirigye. Galambtojás nagyságú és alakú páros szerv, a herezacs-
kóban helyezkednek el. Csak a születés előtt szállnak le a canalis inguinali-
on keresztül. A heréket vastag kötöszövetes burok veszi körül, amiből sö-
vények nyomulnak a herék állományába és azt lebenyekre osztják. A lebe-
veket kanyarulatos herecsatornácskák alkotják, melynek falát csirahám bé-
|c)j Itt történik serdülőkortól kezdve a spermiumok képződése. Mellékhere
(epididymis): a herék hátsó éle mentén, ahhoz rögzítve és azt körülvéve el-
helyezkedő puhán tapintható páros hosszúkás szerv. Állományát bonyolul-
tan kanyargó csőrendszer alkotja, amely az ondóvezetékben folytatódik. A
herékben képződött spermiumok tárolását és elvezetését végzi.Ondóvezeték
(ductus deferens): a mellékhere farki részéből kiinduló, izmos falú páros cső.
A here és mellékhere mögött húzódik felfelé a herezacskóban, keresztülha-
lad a lágyékszalag alatt és az erekkel és idegekkel együtt belép a hasüregbe
és a hashártya alatt fut a kismedencébe. A húgyhólyag hátsó fala magassá-
gában egyesül az azonos oldali ondóhólyag kivezető csövével és a húgycső-
be nyílik. Feladata: a spermiumok elvezetése a mellékheréből a húgycsőbe.
Ondózsinór (funiculus spermaticus): kisujjnyi vastagságú páros köteg,
amelyben futnak a here és mellékhere artériái, vénái, idegei, nyirokerei és az
ondóvezeték. Ezeket egységes kötőszövet és burok fogja össze.Ondóhólyag
(vesicula seminalis): a kismedencében a húgyhólyag hátsó falának alsó ré-
széhez rögzülő dudoros felszínű páros, tömlőszerü szerv. Híg váladéka adja
a sperma fő tömegét. Dülmirigy (prosztata): gesztenye alakú és nagyságú tö-
mött tapintású, páratlan szerv. A húgyhólyag alatt helyezkedik el, melynek
hátsó része bedomborítja a végbelet, ahonnan tapintható. Megnagyobbodása
a vizeletelvezetést akadályozza.
Kivezető csöve a húgycsőbe nyílik, mirigyei által termelt nyúlós váladéka
lúgos vegyhatású és az ondó alkotásában vesz részt, élénkítve a spermiu-
mok mozgását. Cowper mirigy: a gát izomzatába ágyazott, borsó nagyságú
páros szerv. Nemi izgalom esetén mirigyváladéka a húgycső nyálkahártyá-
ját vonja be. Külső nemi szervek: hímvessző (penis): a szeméremcsont alatt
elhelyezkedő bőrrel borított hengeres test. Részben a vizeleti, részben a ne-
mi működés szolgálatában áll. Szerkezeti felépítésében 3 barlangos test
vesz részt (corpus cavernosum penis). A 3 kavernás testet kötőszövet veszi
körül és kapcsolja össze egységes szervvé, kívülről bőr borítja, amely a
glans tövében rögzül és innen kettözet formájában mint fityma (preputium)
terjed rá. Ha a fityma nem húzható hátra, fitymaszűkület (phimosis) jön lét-
té, mely akadályozhatja a vizelet ürítését. Herezacskó (serotum): a hasfal
Jobb és baloldali kitüremkedéséből, fejlődő, szeméremcsont alatt elhelyez-
kedő zacskószerű képlet. A here, mellékhere, ezek erei, idegei, és az ondó-
vezeték található benne.
67
A női nemi szervek:
Belső nemi szervek: a kismedencében helyezkednek el a végbél és a húgy
hólyag között. Petefészek (ovarium): női nemi mirigy, amelyben a petesej-
tek foglalnak helyet. Szilva alakú és nagyságú, tömött tapintású páros szerv
A nagy és kismedence határán helyezkedik el. Atmetszetén külső kéreg és
belső velőállomány található. A kéregállományban helyezkednek el a pete,
sejtek elöalakjai, tüszőket alkotva. Születéskor kb. 400 ezer petesejt talál-
ható. A nemi éréstől kezdve 28 naponként a tüszöérés folyamán érett pete-
sejtté alakul, és a tüsző megrepedésével kiszabadul. Ez a folyamat az ovulá-
ció. A megrepedt tüsző helyén véres test, majd később sárga festéket tartal-
mazó, úgynevezett sárgatest jön létre, és ha megtermékenyítés nem törté-
nik, elsorvad, és helyén heges test marad vissza. A Graaf-tüsző falában lé-
vő sejtek tüszőhormont termelnek (oestrogen). A sárgatest sejtjei pedig sár-
gatest hormont (progresteront). Ezek a hormonok biztosítják a méh nyálka-
hártyájának ciklusos változását. Terhesség és szoptatás alatt nincs tüszőérés
és ovuláció.
Méhkürt vagy petevezeték (tuba uterina): a méh indusából két oldalra ki-
induló kb. 12 cm hosszú hullámos lefutású, izmos falú páros cső. Végrészíik
kitágul és tölcsérszerüen végződik, aminek a széle rojtos. Visszakanyarod-
nak a petefészekhez és szabadon nyílnak a hasüregbe. Ovulációkor ráborul
a petefészekre és beszippantja a kiszabaduló petesejtet. A falában levő sima-
izomzat mozgása és a nyálkahártya hámjának a csiliói továbbítják a petesej-
tet a méh ürege felé. A megtermékenyítés a tuba tágult részében következik
be és ha a petesejt nem jut be a méhbe, itt beágyazódik, fejlődésnek indul,
méhen kívüli terhesség jön létre. Méh (utherus): Körte alakú tömött tapin-
tású, izmos falú szerv, a kismedence közepén, a végbél és a húgyhólyag kö-
zött helyezkedik el a széles méhszalag kettözettében. ívarérett nőkben 7-8
cm hosszú, 4-5 cm széles élűiről-, hátrafelé kissé lapított szerv. Részei: a
méhtest (corpus uteri), a hasfalon keresztül tapintható. Felső domború részét
fundus literinek nevezzük. Méhnyak (cervix): a hüvelyhez való viszonya
alapján két részre oszlik. A felső hüvely feletti rész és a nyak alsó része (porj
tio vaginalis) ami benyúlik a hüvelybe, ezen található a külső méhszáj. Nem
szült nőkben kör alakú, szülés után csillag alakúvá válik.
A méh elhelyezkedése: a méh teste a nyakhoz viszonyítva előre hajlik
(anteflexio), ráborul a húgyhólyagra. A méh nyaka a hüvely tengelyéhez vi-
szonyítva előre dől (anteversió): A méh ürege élűiről hátrafelé lelapított há-
romszög alakú, melynek felső csúcsán indul ki a két petevezeték, alsó csú-
csa pedig a belső méhszájjal, a nyakcsatornában folytatódik. A méhfal szer-
kezete 3 rétegű: legbelső rétege nyálkahártya (endometrium), mely a serdü-
68

kortól kezdve előkészül a pete befogadására, a menstruációs ciklus alkal-
ával. A középső rétegét a méh sima izomzata (myometrium) alkotja. A
/.ülésben van nagy jelentősége, mert összehúzódva kipréseli a méhből a
magzatot.
a méh külső rétege (perimetrium), amely a hashártya és a széles méhszalag
része. A méh rögzítésében a méhszalag készüléke vesz részt, alátámasztá-
sai a gát izomzata adja.
//zire/r (vagina): elölről, hátrafelé lelapított kb. 8 cm hosszúságú, 2-3 cm
szélességű csőszerű szerv. Elülső fala a húgycsővel, hátsó falának felső ré-
sze a végbéllel érintkezik. A hátsó hüvelyboltozat nagyobb, ide nyílik a
méhszáj és ide ürül közösülésnél a sperma is. A hüvely alsó vége a szemc-
reinrésbe nyílik, bemenetét egy vékony nyálkaredő, a szűzhártya (hymen)
szűkíti. Bartholin mirigyek: A hüvely bemenet két oldalán elhelyezkedő
babszem nagyságú páros mirigy, nemi izgalom esetén nyúlós váladékot ter-
mel.
Külső nemi szervek: női szeméremtest: a szeméremrést közrefogó, ovális
alakú, páros bőrredő, melynek része a nagyszemérem ajak, elől a szemérem-
dombba folytatódik, hátul beleolvad a gátba. Kisszeméremajak: szőrtüszöt
nem tartalmazó bőrredők, az ovális alakú hüvelytornácot fogják közre. Itt
található a húgycső külső nyílása. A szeméremrésben legelöl van a csikló
(ehtoris), a penisnek megfelelő kavernás test. Gát: (perineum): a kismeden-
ce alsó kimeneti nyílását lezáró, izmos kötőszövetes lemezrendszer, anató-
miai gátnak is nevezzük. Rombusz alakú terület, melyet elől a húgycső és a
hüvely, hátul a végbél fúrja át. Az anatómiai gátnak 2 része van, amiket az
ülögumókat összekötő vonal választ cl egymástól. A hüvely és végbél kö-
zötti területet külön elnevezéssel klinikai gátnak hívjuk.
Emlő (mámmá): a mellkas elülső felszínén a 3-6 bordák között elhelyezke-
dő páros bőrmirigy. Elülső részén van az emlőbimbó, aminek tetején nyíl-
nak a tejmirigyek kivezető csövei. A bimbót erősen pigmentált bimbóudvar
veszi körül, ahova faggyú és verejtékmirigyek nyílnak és szőrtüszők talál-
hatók. Vérellátását a borda közötti artériákból kapja, nyirokelvezetése a
hónalji, a kulcscsont alatti és a mellüregi nyirokcsomók felé történik, daga-
nat-metastasisok helye.
69
IV. SZABÁLYOZÁSI SZERVEK RENDSZERE
Belső elválasztásit mirigyek (glandulae endocrinales)
A szervezetben részben önálló-különálló mirigyek formájában, illetve más
szervekbe beépítve találhatók.
Jellemző tulajdonságuk: nincs kivezető csövük, váladékuk a hormon, me-
lyet közvetlenül a vérbe ürítenek. Távoli szervekre fejtik ki hatásukat, igen
kis koncentrációban. Mivel vér útján jutnak el a célszervekhez, a szervezet
anyagcsere és egyéb folyamatait Immorális úton szabályozzák. Az ideg-
rendszer és a belső elválasztáséi mirigyek együttesen vesznek részt a szer-
vezet működésének szabályozásában. Működésük alapja az önszabályozás
(feedback mechanizmus). Kapcsolatrendszerükben vezérszerepet az agy-
függelék (hypophysis) játszik, mely a többi mirigy jelentős részének műkö-
dését serkenti. Az endocrin szervek egymás működését is befolyásolják ser-
kentő, vagy gátló hatásukkal.
Endocrin rendszer szervei
pajzsmirigy (glandula thyreoidea): a nyak elülső részén a gége és a lég-
cső két oldalán helyezkedik el. Két lebenye van, melyet keskeny mirigy-
rész köt össze. A mirigy köbhámmal bélelt üregei (folliculusok), biológi-
ailag aktív hormonokat termelnek: trijód-tironint és tiroxint, mely a szer-
vezet anyagcsere folyamatait serkentik. A folliculusokon kívül található
sejtek termelik a calcitonint, mely a szervezet kálcium anyagcseréjében
játszik szerepet, elősegíti annak raktározását és a csontokba való lerakó-
dását.
- mellékpajzsmirigy (glandula parathyreoidea): a pajzsmirigy hátsó felszí-
nén 2 oldalt, fent és lent, annak kötöszövetes tokjába ágyazottan elhe-
lyezkedő 4 db rizsszem nagyságú mirigy. Világos plazmájú fősejtjei a
parathormont termelik. A kálcium és foszfor anyagcserét szabályozza. A
calcitoninnal ellentétben növelik a vér Ca' -szintjét és így fontos szerepe
van az izmok ingerlékenységének változásában (tetania).
— mellékvese (glandula suprarenalis): a vesék felső pólusán a vesetok zsír-
szövetébe ágyazva elhelyezkedő páros szerv.
A jobb oldali piramis, a bal oldali félhold alakú. Szerkezetét és működését
tekintve külső kéreg- és belső velőállományból áll. A kéregállomány 3 ré-
tegből tevődik össze, és steroid hormonokat termel A legkülső kötöszöve-
tes tok alatti rész gömb alakú sejtjei termelik a mineralokortikoidokat, ame-
lyek a szervezet elektrolit háztatását befolyásolják (Na, K). A középső ré-
teg köb alakú sejtjei termelik a glikokortikoidokat, melyek a szervezet szén-
hidrát és fehérje forgalmát szabályozzák és gyulladásellenes hatásuk van. A
legbelső réteg szexuálszteroidokat (androgéneket) termel.
70
mellékvese velőállományának sejtjei idegrendszer eredetűek, adrenalint
, noradrenalint termelnek, melynek hatása hasonlít a szimpatikus idegrend-
sZeri hatáshoz. Működését az agyfíiggelck ACTH-hormonja szabályozza.
tobozmirigy (corpus pineale): lencse alakú és nagyságú, páratlan szerv a
111 agykamra mögött helyezkedik el. Emberben gátló hatást fejt ki a pe-
tefészkek működésére, a nemi érést késlelteti.
agvfúggelék (hypophysis): babszem alakú és nagyságú, tömött tapintású
páratlan szerv. Az agyalapon az ékcsont töröknyergének mélyedésében
helyezkedik el. Nyélén keresztül kapcsolódik a hypothalamushoz. Szer-
kezetileg 3 lebenye van: elülső lebeny (adenohypophysis): különböző-
képpen festödö sejtjei más-más hormont termelnek. A savanyúan festö-
döek növekedési (somatotrop, STH) és a tejelválasztást megindító (lac-
totrop LTH) hormont Bázikusan festödö sejtjeinek több fajtája van. Az
egyik csoportja a mellékvesékre ható (ACTH, MSU) hormonokat termel,
másik csoportja a pajzsmirigyre ható (TSH) hormont választ el. A kővet-
kező sejtcsoport sárgatestérlelő (EH), tüszöérlelö (FS11) hormont termel
Középső, vagy közti lebenye (pars intermedia) működése az. embernél
kevésbé tisztázott. Hátulsó lebenye (neutrohypophysis) révén kapcsoló-
dik a közti agyhoz. Az ott termelődött ADH, az antidiuretikus hormon,
amely a vizelet-elválasztásra hat és az oxitocin, mely a szülés folyama-
tában játszik szerepet.
A belső elválasztásu mirigyekhez tartozó csecsemőmirigyről (thymus) a
nyirokszerveknél, a Lctngerhans-sziget ékről a hasnyálmirigy tárgyalásánál
írtunk.
Idegrendszer (systema nervosum)
Feladata: a szervezet működési irányítása, a szervek összehangolása és a
környezethez való alkalmazkodás. Az ember idegrendszere a külvilágban
és az emberi szervezetben önmagában végbemenő fizikai és kémiai válto-
zások ingereinek felfogására, biológiai jellé (ingerület) való átalakítására és
ezek értékelésére létrejött szerv, amely a helyzetnek legjobban megfelelő
működést, magatartást eredményezi. A külvilágból felfogott ingereket tuda-
tosuló érzetekké alakítja és egy teljesen sajátságos emberi tulajdonságot, az
öntudatot hozza létre. Az idegrendszer képes arra, hogy a korábban szerzett
tapasztalatait memóriájában tárolja, ezeket az újabb információkkal egybe-
vesse és ezáltal a működési utasításait állandóan módosítsa. Működési egy-
sege a neuron, (Id. idegszövet). Az idegműködés elemi folyamata are//ex,
melynek anatómiai alakját képző neuronláncolatát reflexívnek nevezzük,
mely az alábbi elemekből épül fel: érző végkészülék (receptor), központ fe-
(afferens) szár, a központi adatfeldolgozó neuronhálózat (reflex
központból elvezető (efferens) szár, mozgató idegvégződés
vezető
központ),
71
(effector). Az idegrendszer 2 nagy működési egységből áll, a központi és
környéki idegrendszerből.
A központi idegrendszer felosztása: a koponya csontos burka által védett
agyvelő (encephalon) és a gerinccsatornában elhelyezkedő gerincvelő
(medulla spinalis).
Központi idegrendszer:
- agyvelő 1300-1400 gr súlyú, két féltekére (hemispherium) oszló, több
egymásba hajló lekerekített szélekkel rendelkező és egymást fedő rész-
ből áll. Részei: ún. végagy (telencephalon, vagy agykéreg), ezt követi a
központi agy (diencephalon), középagy (mesencephalon), utóagy, mely a
hídból (pons) és a kisagyból áll, valamint a nyúltvelő. A nyúltvelő és a
kisagy összefoglaló néven is szerepel (utóagy). A központi idegrendszer-
hez tartozó agyvelő leírását az egyszerűbb szerkezetű részekkel kezdjük:
nyúltvelő (medulla oblongata): 3 cm nagyságú agyrészlet a gerincvelő
folytatásaként az öreglyuk magasságában helyezkedik el, háti felszíné-
nek elülső része részt vesz a IV. agykamra alkotásában. Határát itt a
híd felé harántívű rostköteg képezi. Alsó felszínén két kiemelkedés ta-
lálható, ahol a piramis pálya keresztező rostjai haladnak, melyek az
akaratlagos izommozgást irányítják. Oldalsó felszínén az alsó kisagy-
kar összeköttetést teremt a kisagyi résszel. Jelentősége: életfontosságú
működések (mint pl.: nyelés és légzöközpont egy része itt található)
biztosítása, az extrapiramidális pályák akaratunktól független izom-
mozgásai, agyidegi központok (nyelv-garat ideg, bolygóideg, járulé-
kos ideg és a nyelv alatti ideg), valamint egyéb afferens-efferens pá-
lyák helyei.
- híd(pons): a nyúltvelő folytatása kb. 3 cm nagyságú, a kisagy és a két
agyfélteke felé hidat képez. Jelentősége életfontosságú működések
központja (pl.: légzés), extrapiramidális mozgás központ, agyidegi
központ (a három osztató ideg, a távolító ideg, az arcideg és a halló-
egyensúlyozó ideg) afferens-efferens pályák helyei.
- kisagy (cerebellum): kalapjuknál összenőtt gombához hasonlítható
agyrész, mely a tarkólebeny alatt helyezkedik el és az agytörzsre a híd-
nyúltvelö szakaszon ül rá. 3-3 kisagykocsány biztosítja a kapcsolatát a
nagyaggyal, gerincvelővel és saját kétoldali féltekéjével. Szürkeállo-
mánya (cortex-cerebelh), a felszíni rétegét képezi és jellegzetes haránt
irányú betüremkedéseket alkot. A főbb árkok a kisagy metszetén jól
elkülöníthető tíz lebenyt hoznak létre. Agas-bogas elágazódást mutat-
va egy leveles fához hasonlítanak (élet fája - arbor vitae) fehérállomá-
nya idegrostokból áll. melybe ágyazva párosával álló kismagvak talál-
hatók. Jelentősége a mozgások összerendezettsége és harmonikussá
tétele (pl.: járás, futás eseten).
72
középagy (mesencephalon): a híd folytatásában az agytörzs legfelső
elülső szakaszát képezi. A nagyagyféltekék által teljesen eltakarva, a
háti felszínen helyezkedik el a négy szabályos dombszeríí képlet, a né-
gyes ikertelep. Az agytörzsön egyedülálló módon dorzálisan lép ki a
[V. agyideg, a sodorideg. A középagy oldalsó és alsó felszínén előre-
felé széttérő vaskos agyszárak látszanak, melynek belső oldalán ered a
III. agyideg, a szemmozgató ideg. A középagy vastagfalú csőszerű
képlet, amelynek ürege a IV. agykamrát köti össze a III. agykamrával
(Sylvius csatorna). A központi agyban található az extrapiramidális
központ és jelentős afferens-efferens pályák.
Az alsó agytörzs (nyúltvelő, híd. középagy) életfontosságú központok, a
vegetatív szabályozás központja, itt helyezkednek el a nervus-vagus (X.
agyideg) magvai. Vérellátási zavara agyödémát okoz, melynek az agy-
törzs beékelődése a veszélye. Erre a részre tevődik az akaratunktól füg-
getlen mozgások szabályozása, a testtartás, testreflexek kialakítása a ne-
hézségi erővel szemben.
- köztiagy (diencephalon): már az előagyhoz tartozik és két fő egység-
ből áll.
- thalamus: a 111. agykamra oldalfalait alkotó páros látótelep, olyan
kéregbe sugárzó, érző magkomplexum, mely koordinálja és szabá-
lyozza az agykéreg működését. Ugyanakkor számos rostot kap az
agykéregtől és így az afferens- és efferens rostjaival a limbikus-
rendszerrel állnak összeköttetésben. Jelentősége: a tudatos érzések,
a hő-, fájdalomérzés átkapcsolódása az agykérgi mezők felé — az in-
gerület erősségét is befolyásolja.
- hypotalamus: thalamusok alatt elhelyezkedő ősi agyrészlet, a közti
agynak a III. agykamra fenekét képző agyalapi része. Döntő szere-
pet játszik a vegetatív szabályozásban (hőszabályozás, éhségérzet,
jóllakottság-érzet) befolyásol bizonyos magatartási formákat (táp-
lálkozás és szexualitás). Idegsejtekböl álló magrendszerek foglalnak
benne helyet. A hypotalamus szabályzó működését részben idegi
kapcsolatai, részben a vele anatómiailag összefüggő hipofízis révén,
hormonális úton fejti ki.
~~ nagyagy (telencephalon): az agy tömegének legtekintélyesebb részét
kitevő agyrészlet. Egy nyílirányú mély árok részlegesen két féltekére
osztja (hemispherium cerebri). A féltekéken megkülönböztethetünk
elülső, ún. frontális pólust, hátulsó ún. occipitális pólust és egy oldalsó
temporális pólust. Az agyféltekék lágyan egymásba hajló felszíneit 3
részre lehet elkülöníteni: egy konvex felülső, egy sagittális állású köz-
benső és egy alulsó felszínre. Mindhárom felszínén erősen gyürődött,
73
zegzugos árkok által szabdalt vonulatok, agytekervények (gyri cerebri)
figyelhetők meg. A nagyagy finomabb szerkezetét a szürkepalástként
beborító agykéreg (cortex cerebri) és az idegrostok alkotta fehér állo-
mány képezi, melyben az ún. törzsdúcokat találjuk. A kéregműködés
sajátossága, hogy felszínén pontosan elhatárolhatók bizonyos műkö-
dési egységeket alkotó területek, amelyeket funkcionális térkép alak-
jában lehet ábrázolni. Ez a Brodmann-area, amely arab számokkal jel-
zett 47 mezőt tartalmaz, ebből kitűnik, hogy a homloklebeny elsősor-
ban az akaratlagos mozgató funkciók és az intellektuális tulajdonságok
(lényegfelismerés, logikai tulajdonságok központja). Itt találjuk több-
nyire a baloldali féltekében (a pályák kereszteződése miatt, balkeze-
seknél a jobb oldalon) a beszéd motoros központját, továbbá a test kü-
lönböző régióihoz tartozó izomcsoportok önálló mozgató központjait.
Fali lebeny: egy része érzésközpontokat foglal magába, elsősorban a
test különböző részeiben keletkező tudatosuló érzéseket. Az írás, olva-
sás központja is ezen a területen található.Nyakszirti lebenyben a látás
elsődleges kérgi központját találjuk. A halántéklebenyben az elsődle-
ges halló- és beszédérzék-központ van és itt található a muzikalitás
kérgi központja is. A fali-, halánték, és nyakszirti lebenyek ún. asszo-
ciatív mezői az általános érzés, látás, hallás, magasabb integratív funk-
cióinak kivitelezésében játszanak szerepet.
- fehérállomány: az alkotó rostok az agyféltekék különböző pontjait kö-
tik össze. A pályákat a rostok lefutása és célállomások szerint csopor-
tosítjuk. Asszociációs pályák: az azonos agyféltekék különböző pont-
jait kötik össze. A comissuralis pályarendszer az ún. kérges test (corpus
callosum), a jobb- és bal agyfél azonos pontjai között teremt összeköt-
tetést. A projekción pályarendszerek az agykérget és az alacsonyabb
központokat kötik össze, a kéregből kiinduló leszálló (efferens) és az
odaérkező felszálló (afferens) pályákként.
- törzsdúcok: közvetlenül az agykéreg alatt, a fehér állományban ágya-
zottan található, nagyméretű szürke magvak. Ide soroljuk a farkasma-
got, a lencsemagot, a zárlemezt, és a nucleus amygdalaet. Ezeken ke-
resztül fut a piramispálya, érzőpályák, a látó és halló pályák
- piramisrendszer: akaratlagos mozgásokat irányít, többszörös átkap-
csolás után jut el a magvakba. A nyúltvelőbcn 85%-a kereszteződik a
rostoknak. Az extrapiramidális rendszer az akaratunktól független
mozgásért felelős pl.: járás, futás kiegészítő mozgás, védekező, táma-
dó mozgások, mimikái izmok bizonyos mozgása. Központja több he-
lyen található: nyúltvelő, híd, nucleus ruber, stb.
gerincvelő (medulla spinalis): a központi idegrendszer azon része, amely
a gerinccsatornában helyezkedik el. Kb. 45 cm hosszú, ujjnyi vastag test.
74
anielynek határa az agyvelö felé az öreglyuk síkja. Vastagsága a vége fe-
jé fokozatosan csökken. Nyaki és ágyéki szakaszon duzzanatot képez, az
e szakaszokkal összefüggő felső és alsó végtagokat ellátó nagy idegek
eredésének megfelelően.
gerincvelő átmetszetben kiterjesztett szárnyú pillangóhoz hasonlít, belül
zürkc, kívül fehér állományt tartalmaz. A szürke állomány szakaszokra ta-
aozódik, a fehér állomány kötegekbe foglalódik.
A gerincvelő összekötő szerepet tölt be a magasabb idegrendszeri régiók és
iz&alacsonyabb szintek között, fehér állományának jelentős részét fel-, és
leszálló rostrendszer képezi. A rostrendszer a pályák lefutásának megfele-
lően hátsó-, oldalsó-, és mellső kötegel képez. Működésének egysége a ge-
rincvelői reflexek, melynek 3 alaptípusát különítjük el. Proprioceptiv ref-
lex. amely egy adott vázizom „a megengedhetőnél” hosszabbra nyújtására
reagál és visszaállítja az izom „szükséges” hosszát. A reflex receptorai az
inorsó és az izomorsó. Nocicephv (végtagröviditő) reflex: receptorai a bőr-
ben megtalálható nyomás-, hő, és fájdalomérző receptorok, amelyek a bőrt
érő szövetkárosító folyamatokra érzékenyek. A reflex működésének vég-
eredménye, hogy utasítási ad a hajlító izmokhoz, miközben más mozgató
idegrostok a visszahúzott végtaggal ellentétes oldali testmegtámasztó izmo-
kat hozzák működésbe. Vegetatív reflexív: lényege a bőrben található főleg
fájdalom és höérzö, illetve a vegetatív szervek nyálkahártyájában található
receptorok által kiváltott simaizom összehúzódást, illetve mirigytevékeny-
séget szabályozzák. Megkülönböztetünk szimpatikus és paraszimpatikus
reflexeket.
Környéki idegrendszer (perifériás idegrendszer):
Az agyvelőt és a gerincvelőt a test különböző szerveivel összekötő idegi
struktúrákat tartalmazza. Részei: agyidegek, gerincvelői idegek és a vegeta-
tív idegrendszer környéki része, továbbá a környéki idegekkel összefüggő
érződúcok és vegetatív dúcok.
- agyidegek: 12 pár agyideg van, az első kettőt kivéve az agytörzsből
erednek. 1 szaglóidcg (nervus olfactonus), II. látóideg (nervus opti
cus), III. közös szemmozgató ideg (nervus oculomotorius), IV. sodor-
ideg (nervus trochlearis), V. három osztató ideg (nervus trigeminus).
VI. távolító ideg (nervus abducens), VII. arcideg (nervus facialis).
Vili, halló-egyensúlyozó ideg (nervus vestibulocochlearis), IX. nyelv-
garatideg (nervus glossopharyngeus), X. bolygóideg (nervus vagus),
XI. járulékos ideg (nervus accessorius), XII. nyelv alatti ideg (nervus
lypoglossus).
75
gerincvelői idegek (nervi spinales): a gerincvelőből 31 pár ún. gerincve-
lői ideg ered, 8 pár a nyaki szakaszon (nervi cervicales), rostjai ellátják
a fej, a nyak, a váll bőrét, a nyelvcsont alatti izmokat és a rekeszizmot. \
karfonat (Plexus brachialis): a felső végtagot idegzi be. 12 pár háti sza-
kaszon található (nervi thoracales), amely a test meghatározott régióját
latja el. 5 pár gerincvelői ideg van az ágyéki szakaszon (nervi lumbales)
amelynek ágai az alsó hasfal és részben az alsó végtag bőrét és izomza-
tút látják el (legnagyobb ága a nervus femoralis). 5 pár ideg található a
keresztcsonti szakaszon (nervi sacrales): egyik része az ülőfonat, amely
a fartájék és az egész alsó végtagot idegzi be és testünk legnagyobb ide-
gét, az ülöideget adja (nervus ischiadicus). A keresztcsonti fonat másik
része a szemérem és végbélfonat, amelyek vegetatív rostokat is hordoz-
nak, a gátat és a külső nemi szerveket idegzik be 1 pár farokcsonti ideg-
szakasz (nervi coccygeales) elágazó rostokat ad.
10. ábra Vegetatív reflexív
a) vegetatív receptor, b) ganglion, c) vegetatív idegrostköteg, d) össze-
köttetés a gerincvelővel, c) vegetatív idegrost a gerinc felé
C3 7/0 “ &
76
Vegetatív idegrendszer: a központi és környéki idegrendszer azon ré-
szei tartoznak ide, amelyek az életfontosságú funkciók (emésztés, légzés,
vérnyomás, testhőmérséklet-szabályozás és emocionális magatartás) sza-
bályozását végzik. Általában akaratunktól független ún. autonóm- ideg-
rendszer néven szokás elkülöníteni. 2 részre oszlik' a szimpatikus és
paraszimpatikus idegrendszerre.
11. ábra Egyszerű és kombinált reflexív
a) idegreceptor, b) érzőideg, c) mozgatóideg-végződés, e) az ingert fel-
felé továbbító, hosszanti gerincvelői rost, f) konszenzuális összeköttetés
Az idegrendszer egyéb alkotó elemei: agyhártyák (meninges): az agyve-
lőt és gerincvelőt befedő többrétegű kötőszövet. 2 részből áll: kemény agy-
hártya és a lágy agyhártya. Az agykamrarendszer az agyvelö és gerincvelő
belsejében levő folyadékkal telt üregrendszer. Az agykamrában levő plexus
choroideusok termelik az agyvizet, melyet liquor cerebrospinalisnak neve-
zünk. Jelentősége: védi az agy velőt és a gerincvelőt a csontokhoz való csa-
Pódástól, táplálja az idegsejteket és állandó hőmérsékletet biztosít. Az agy-
velő es gerincvelő vérellátását az artéria vertebrahs biztosítja. Vénái sinu-
sokba ömlenek, melynek vérét a v.cava superior szedi össze.
77
12. ábra A bőr szelvényezettsége elölnézetben.
ábra A bőr szelvényezettsége hátulnézctben
79
78
V. ÉRZÉKSZERVEK RENDSZERE (organa sensuum)
Az emberi szervezet azon tulajdonsága az érzékelés, hogy képes felfogni k
visszaidézni a külvilág és a szervezet belső környezetében végbemenő
fizikai-kémiai változásokat. Ehhez szükséges az ingerfelvevö receptor, al
ingerületet az agy felé vezető neuronok láncolata, és az érzet kialakításáéit
felelős agyvelöközpont. Érzékszerveknek nevezzük azokat a szerveket
amelyekben nagy számú receptor koncentrálódik egy jól körülhatárolt terü-
letre, kiegészülnek védő- és mozgató készülékekkel és kötöszövetes tokkal
vagy lemezekkel határolódnak el a környezeti szövetektől.
— szaglószerv (orgánum olfactus): a felső orrkagyló belső felszíne és ennek
folytatásaként az orrsövényre áthajtó ujjbegy nagyságú orrnyálkahártya
szolgál a szagingerek felfogására. Ez a szaglóhám területe, melyben a
szaglás érzéksejtjei az elsődleges érzéksejtek és nyúlványaikkal a rosta-
csont lyukacsain át maguk vezetik az ingerületet a központba (bulbus
olfactorius). Az itt kialakuló érzékhámsejt-nyúlványok alkotják az I. agy-
ideget.
látás érzékszerve: a környezeti fény által kiváltott élettani folyamatok
eredménye a látás. A szemgolyó (bulbus oculi): a csontos szemüreg elül-
ső részében vastag fascia lemez által burkolt páros szerv, kb. 2,5 cm át-
mérőjű, szabályos gömb. Anatómiai tengellyel és optikus tengellyel ren-
delkezik, a tengely hosszában és vízszintesen áthaladó síkok több részre
osztják. A szem golyó 3 egymást fedő burokból (rostos burok, érhártya,
ideghártya) és az általuk közbezárt fénytörő közegekből áll (csarnokvíz,
szemlencse, üvegtest). A látás valódi optikus része az ideghártya-, a reti-
na, amelynek pigment rétege alatti belső elhelyezkedésű része sokrétű
feladatot lát el. A fotoreceptorok 2 típusra oszthatók: a csapokra és pál-
cikákra. melyek a látható színkép fényenergiáját ingerületté alakítják. A
csapok a színes látás, a pálcikák - alacsony ingerküszöbüek, gyenge
fényingerre reagálnak - a színtelen, szürke látás érző végkészülékei (vi-
lágosság, árnyak érzékelése). Az éleslátás helye a retinán a sárga folt,
ahol kizárólag csapok vannak. A normális látásélesség mellett pl. a betűk
a retinán éles képet adnak, V(visus) = 1.
A fényingerek felvételéről a szem törőközegein való áthaladást követően, a
retina fordított kicsinyített képet vetít az agyközpontok felé. Az élet folya-
mán azonban megtanuljuk a fordított képet összhangba hozni a külső egye-
nes állású tárggyal. A szem alkalmazkodó képessége (akkomodáció), amely
a közel- cs távollátás beállítását szolgálja és reflexes folyamat része. Az al-
kalmazkodásba bekövetkezett hiba a rövidlátás (myopia), melynek oka a
szem hossztengelyének megnyúlása, ezt homorú lencse korrigálja. A távol-
látó szem (hypermetropia) oka a szem hossztengelyének megrövidülése,
melyet domború lencsével lehet korrigálni. A szem másik alkalmazkodó
80
képessége az adaptáció, melyben a szemnek (a pupillának és a retinának) a
megváltozott fényviszonyokhoz való alkalmazkodását értjük (erős megvilá-
gítású helyről sötétre való belépés). A látás létrejöttében a nervus opticus
? tszik szerepet. A szem járulékos szervei & szemmozgatóizmok, melyek a
szem mozgatását végzik, 6 harántcsíkolt izmocska segítségével. Biztosítják
a két szem tökéletes együttmozgását a két szemmel látott kép egységes ki-
alakításánál, mivel a szemgolyók optikai tengelyi szöget zárnak be egymás-
ul (működési elégtelenség esetén kancsalság jön létre). A szem védőberen-
dezése: a szemhéjak, a könnykészülék. A könnymirigy által termelt váladék
a kiszáradástól, a szemhéjak pedig a kiszáradástól és a külső behatásoktól
védik a szemet.
fül (auris): a hallás és az egyensúlyozás szervét foglalja magába. A két ér-
zékszerv anatómiailag szorosan összefügg. A fül 3 részből áll: külsőfül tu-
lajdonképpeni alkotója a fülkagyló (auricula) és a külső hallójárat. A fej két
oldalán helyezkedik el és külső hallójáratként a koponya halántékcsontjá-
ban helyezkedik el, csontos csatorna formájában. Határán a csatornát harán-
tul elzáró dobhártya (membrana tympani) helyezkedik el. Középső fiit: a
tégla alakú dobüregben helyezkedik el, melyben az ízesülésekkel kapcsoló-
dó hallócsontocskák, szalagok és izmok vannak.
Feladata: a dobhártya-rezgések továbbítása a belső fülhöz. A légnyomás
kiegyenlítésére szolgál a dobüreget a garattal összekötő fülkürt. A hallé)-
csontocskák: a kalapács, az üllő és a kengyel, a dobhártyáról a kalapács
nyele által leveszi a rezgéseket és a kengyel talpának közvetítésével viszik
át a nyomást a belső fül peri lim fáj ára. Belső fül: labirintus a halántékcsont
piramisában helyezkedik el. Külső, csontos tokból (csontos labirintus) és
belső hártyás labirintusból áll. Három egymásra merőleges félkörös ívjárat-
bói áll, melynek a belső hártyás részében az egyensúly érzékelésére diffe-
renciálódott szőrsejtek helyezkednek el. Az emberi fül, mint hallószerv
(Corti szerv) érzékeli a 16-20000 Hz rezgéstartományba eső hangokat és
amplitúdója alapján a hang erősségét és a felhangok alapján a hang színe-
zetét. A hangokat a levegő közvetíti, légüres térben nincs hangvezetés. A
levegő nyomásingadozásai (hanghullámok) rezgésbe hozzák a dobhártyát,
majd a hallócsontocskákon tovaterjednek és a kengyel talpának közvetíté-
sével tevődnek át a csiga folyadékállományára. A külső fül feladata a hang-
hullámok vezetése, a közép és belső fül pedig a hallás idegi részének mű-
ködésében játszik szerepet. Funkció csökkenés esetén nagyothallás jön lét
re- Az emberi test egyensúlyzó szerve a normális testtartást és mozgáskor a
lest térben elfoglalt egyensúlyi helyzetét biztosítja. Az ingerfelvevő rend-
jei' a labirintusban van és a fej mozgásait jelzi. A tömlöcske és a zsákocs-
ka érzöhámja a felületén elmozduló kristályos anyag gravitációs mozgását
efzékeli és különböző síkokban való elmozduláskor az ívjáratok folyadéka
81
tehetetlenségénél fogva ellentétes irányba tolódik el. Az ellentétes irányú
elmozdulás és súrlódás a folyadék és az érzöhám között a receptorok inge.
rületi állapotát váltja ki. A Vili, agyideg a halló és egyensúlyozó ideg.
ízlelő szerv (orgánum gustus): a szájüregben szétszórtan elhelyezkedő ízle-
lő bimbókból áll. Legnagyobb számban a nyelv háti felszínén, kisebb szám,
bán a lágyszájpad, a garatív és gégefedő tájékán elhelyezkedő kemorecep-
torok. Az alapízeket érzékelik. A nyelvhegy az édest, a nyelv széli része a
sós és a savanyú, a nyelvgyök a keserű ízek érzékelésének a helyei. ízérzést
kizárólag oldott kémiai anyagok váltanak ki, melyek a szájüreg ízérző he-
lyeit ingerük. Az íz és szagérzés együttesen a környezet vegyi tulajdonsá-
gairól informálja a szervezetet. Beidegzését a VII. és IX. agyideg látja el.
tapintó érzékszerv: a bőr és nyálkahártya idegvégződései különböző ér-
zéskvalitásokat közvetítenek az agyba (kivétel a fájdalom). Jelentősége a
tárgyak tapintás utján való megismerése.
Felületi érzések: a tapintás, hideg-meleg, fájdalom és speciális érzések,
(viszketés, kéjérzés). Mélyérzés kvalitás: az izom és ízület érzés, a test
mozgatásában van szerepe.
A bőr (integumentum commune): folyamatos lepelként beborítja az egész
testet és a testnyílásoknál áthajlik az adott szerv nyálkahártyájába. Felada-
ta: a külvilággal való kapcsolattartás, az ingerfelvevő képessége alapján a
legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk. Felépítéséből adódik védőfunkció-
ja. Szerkezete: külső hámréteg (epidermis), külső irharéteg (corium) együt-
tesen alkotja a cutist. A bőr alatti kötőszövet (subeutis) rugalmas elemekből
áll. A bőr jellemzői: mechanikai igénybevételnek ellenáll és átjárhatatlan.
Sérülésekor szabad behatolási kaput képez a kórokozók számára. Szerepe a
hőszabályozás, az érrendszer és a verejtékmirigyek révén a kiválasztás,
amelyben a vese munkáját támogatja. Színét pigmenttartalma és a bőrcrek
teltségi állapota adja (pirulás, elsápadás). Járulékos szervei: köröm
(unguis), a faggyúmirigyek, melyek a szőrtüszőkkel kapcsolatosak (pilus)
és a verejtékmirigyek. A bőr felületi elszarusodott rétege állandóan kopik
és a hám mélyebb rétege felől pótlódik. Ott, ahol a mechanikai igénybevé-
tel nagyobb, megvastagszik, ilyen terület a tenyér és a talp.
82
PONTOSABB ANATÓMIAI SZAKKIFEJEZÉSEK
emberi test főbb részei
Alkar: antebrachium,-ii
Á|]: meritum, menti
Arc: facies, faciei
Boka: malleolus, malleoli
Bőr: cutis, cutis
Combcsont: femur, femoris
Derék-ágyék: lumbus, lumbi
Emlő: mámmá, mammae
Emlőbimbó: mamilla, mamillae
Far: clunis,-is
Csípő: coxa, coxae
Fej: caput, capitis
Felkarcsont: humerus, humeri
Fül: auris, auri
Gát: perineum, perinei
Halánték: tempóra, temporum
Has: abdomen, abdominis
Hát: dorsum, dorsi
Homlok: front, frontis
Hónalj: axilla, axillae
Hüvelykujj: pollex, pollicis
Kar: brachium, brachii
Kéz: manus, manus
Kézhát: dorsum manus
Kéztö: carpus, carpi
Kézujjak: digiti, digitorum manus
Köldök, umbilicus, umbilici
Könyök: cubitus, cubiti
Köröm: unguis, unguis
Láb: pes, pedis
Lábhát: dorsum pedis
Lábikra: sura, surae
Lábszár: crus, cruris
Lábtö: tarsus, tarsi
Lábujjak: digiti, digitorum pedis
Lágyék: inguen, inguinis
Medence: pelvis, pelvis
Mellkas: thorax, thoracis
Mutatóujj: index, indicis
Nagyujj: halux, hallucis
Nyak: collum, colli, cervix, cervicis
Nyakszirt: occiput, occipitis
Orr: nasus, nasi
Pofa: bucca, buccae, mala, malae
Sarok: calx, calsis
Száj: os, oris
Szem: oculus, oculi
Szőr: pilus, pili
Talp: planta, plantae
Tarkó: nucha, nuchae
Tenyér: palma, pálmáé
Térd: genu, genus
Törzs: truncus, trunci
Ujj: digitus, digit
Végtag: extremitas, extremitatis
Egyéb kifejezések
Angulus: szöglet
Apex: csúcs
Aponeurosis: bönye, lapos ín
Arcus: ív
Artéria: verőér
Articulatio: ízület
Basis: alap
Brevis: rövid
Canalis: csatorna
Capillaris: hajszálér
Cartilago: porc
Cavum: üreg
83
Cervix: nyak
Columna: oszlop
Comunis: közös
Corpus: test
Crista: taraj
Distantia: távolság, köz
Ductus: vezeték, cső
Eminentia: kiemelkedés
Endo-: belső
Epi-: valami felett
Exitus: vég, halál
Exo-: külső
Facies: arc, felszín
Fascia. vékony kötőszövetes
lemez (izompólya)
Fibra: rost, szál
Fibrilla: rostocska
Fissura: hasadék
Foramen: lyuk
Ganglion: (ideg) dúc
Glandula: mirigy
Granalum: szemcse
Elemi-: fél
Hiatus: kimeneti nyílás, rés
Hyper-: felett, mértéken túli
llypo-: alatt, mértéken aluli
Impressio: benyomat
Incisura: bemetszés
Infra-: alatt, alul
Innervatio beidegzés
Inter-; között
Intra-: belül
Juxta-: mellett, közel
Lamina: lemez
Ligamentum: szalag
Linea: vonal
Lobus: lebeny
Magnus: nagy
Major, május; nagyobb
Margó: széle valaminek
Maximus: legnagyobb
Medulla: velő
Membrana: lemez, hártya
Minimus: legkisebb
Minor, minus: kisebb
Musculus: izom
Nervus: ideg
Nodus: csomó
Obliquus: ferde
Os, oris: száj
Os, ossis: csont
Ostium: szájadék
Papilla: szemölcs
Para-: mellé, mellett
Pars: rész
Parenchyma: jellegzetes működést
kifejtő sejtek összessége
Parvus: kicsi
Peri-: körül
Plexus: fonat
Plica: redő
Porti o: adag, rész
Pórus; nyílás, lyukacska
Processus: nyúlvány
Pseudo-: ál, hamis.
Ram us: ág
Régió: tájék
Retro: vissza, hátra, mögött
Sémi-: fele, fél
Septum: sövény
Sinus: öböl, üreg
Spina: tövis
Stratum: réteg
Stroma: valamilyen szerv
kötőszövetes váza
Sub-: alatt
Substantia: állomány
Sulctis: barázda
Supra-: fent, felett
Tendo: ín
Tuber: gumó
Véna: gyüjtőér
Villus: boholy
Zóna: öv, terület
84
REUMATOLÓGIA
pr. Bálint Péter
Előszó
Ez a fejezet, mint címében is szerepel, a reumatológiát szeretné Önöknek
bemutatni. Segíteni szeretné Önöket, hogy a munkájukhoz szükséges stú-
diumot elsajátítsák, felkészüljenek a vizsgákra. Szükségük van erre a tudás-
ra hiszen legtöbbjük, legtöbbször mozgásszervi betegeket fog gyógyítani.
Minden új könyv megírása előtt fel kell tenni a kérdést, hogy valóban szük-
ség van-e rá? E könyvre, úgy gondolom, szükség van. A fürdősmasször
képzést segítő jegyzet 1980-ban jelent meg dr. Frőhlich Lóránt és dr. Szir-
tes László szerkesztésében és 1984-ben dr. Csermely Miklósné jegyzete,
mely a gyógymasszőr-képzés alapjául szolgált.
Az eltelt időben sokat változott e szakma, ismereteink sok tekintetben bő-
vültek, persze az új tudás sem teljes; újabb és újabb kérdések merülnek fel.
Gondoljunk csak arra, hogy újabb betegségeket is megismertünk az elmúlt
években. Ki gondolta volna 15 évvel ezelőtt, hogy az AIDS-ről, annak moz-
gásszervi vonatkozásairól illik egy jól képzett gyógymasszőrnek hallania?
Vannak olyan betegségek is, melyek akkor is ismertek voltak, de előfordu-
lási gyakoriságuk bizonyos foglalkozások, sportok elterjedésével, az átlag
életkor növekedésével, vagy a környezet változásával megnőtt. Természe-
tesen ez azt is jelenti, hogy ezen könyv tartalma is állandóan felülvizsgálan-
dó, valamint azt is, hogy az Önök képzésében az élőszó, az előadások to-
vábbra is fontosak, hiszen ezeket egyetlen uj könyv sem pótolhatja. A
könyv az Önök gyakorlata, munkája ismereteben kívánja a reumatológiát
bemutatni. Ezért részletesen tárgyalja a lágyrészek (izom, ín stb.) megbete-
gedéseit valamint a gyakran előforduló ún. népbetegségeket, mint pl. az
arthrosist vagy a csontritkulást. Megismerkednek majd foglalkozási beteg-
ségekkel és súlyos, eseteként halálhoz vezető gyulladásos ízületi megbete-
gedésekkel is. Szeretne ez a könyv is olyan útmutató lenni, melyből elsajá-
títva a reumatológiai alapjait, Önök méltó társai lehetnek az orvosoknak,
gyógytornászoknak, fizioterápiás asszisztenseknek, nővéreknek közös bete-
geik gyógyításában.
Dr. Bálint Péter
85
I. Reumatológiai alapfogalmak, elnevezések:
Alagút szindróma = anatómiailag preformált csontos, szalagos izmos alau.
útban futó ér és/vagy idegképlet időlegesen vagy tartó-
san nyomás alá kerül
algia = fájdalom
ankylosis = teljes mozgáskorlátozottság az ízület kötöszövetes vagy cson-
tos átépül ése következtében
antagonista innerváció = ellentétes izomcsoport beidegzése
antalgia = fájdalom elkerülő tartás
arthralgia = ízületi fájdalom
arthritis = ízületi gyulladás
arthropathia, tendinopathia stb. = közelebbről meg nem határozott ízületi,
ín, stb. elváltozás
arthroplastica = ízületpótló műtét
arthrosis = az ízület degenerációja, elfajulása, elégtelensége
autoimmun = a szervezet saját szöveti, sejtjei elleni immunválasz követ-
keztében létrejövő részleges vagy teljes egyesülése
bursitis = nyáktömlő gyulladás
capsulitis = izületi tok gyulladása
cervicobrachialgia = nyakból karba sugárzó fájdalom
chondritis = porcgyulladás
coccygodyma = farokcsont fájdalom
crepitáció = recsegés, sercegés
discus hernia = porckorong sérv
DISH = diffúz idiopathias skeletalis hyperostosis
dislocatio - elmozdulás
distorsió = rándulás
dysplasia = az ízület kóros fejlődése
enthesitis = ín vagy szalag tapadási helyének gyulladása
exostosis = csontkinövés
fizioterápia = természeti energiákkal történő gyógykezelés
fractura = törés
hernia = sérv
hyperlordosis = fokozott gerinchomorulat
hypermobilitás, hyperlaxitas = túlmozgékonyság
iatrogén betegség = orvosi ártalom
izom atrophia = izomtérfogatcsökkenés
izom ruptura = izomszakadás
izomatrophia = izomtérfogatcsökkenés
izometriás innerváció = ízületi mozgás nélkül létrejövő izom beidegzés
izotóniás innerváció = ízületi mozgást létrehozó izom beidegzés
kontraktúra = ízület passzív és aktív mozgása egy vagy több irányba korlá
tozott
.phosis = fokozott gerinc domborulat
Ijaamentitis = szalaggyulladás
íJjpboischialgia = derékból alsóvégtagba sugárzó fájdalom
luxatió = ficam
malácia = lágyulás
pionarthritis = egy ízület gyulladása
mutiláció = felszívódás, leválás, csonkolás
myalgia = izomfájdalom
myositis = izomgyulladás
mxositis ossificans = izomzatban különböző okok miatt létrejövő kiterjedt
csontosodás
niyospazmus = izomgörcs
necrosis = szövet, sejt elhalás
olieoartbritis = 2-4 ízület gyulladása
osteomyelitis = csontvelőgyulladás
periarthritis = ízületkörüli lágyrészek gyulladása
periostitis = csonthártyagyulladás
polyartralgia = több ízület fájdalma
polyarthritis = 4-nél több ízület gyulladása
polyarthrosis = több ízület degenerációja, elfajulása
protrusió = elöboltosulás
pseudoarthrosis = állízület, csontos végek között létrejövő kóros másodla-
gos ízület
radiculitis = ideggyök-gyulladás
rehabilitáció = a betegség következtében károsodott egyén sérült funkciói-
nak helyreállítása vagy pótlása, s a károsodott egyén társa-
dalmi beilleszkedésének elősegítése
scoliosis = gerincferdülés
septicus arthritis = gennyes ízületi gyulladás
spondylitis = gerincízületeinek gyulladása
spondylolisthesis = csigolyacsúszás
spondylolysis = csigolyaív szakadás
stenosis canalis spinalis = szűk gerinccsatorna
Stiff-man sindróma = izommerevedéssel járó ismeretlen eredetű betegség
synergista innerváció = azonos működésű izmok beidegzése
synovitis = ízületi belhártyagyulladás
tendinitis = íngyulladás
tendovagimtis = ínhüvelygyulladás
vi*gus deformitás = a végtag tengelye az ízréstől distálisan a középvonaltól
távolodik
varus deformitás = a végtag tengelye az ízléstől distálisan a középvonal fe-
lé közeledik
Vasc>ilitis = érgyulladás
87
II. A reumatológia fogalma, tárgyköre, felosztása, jelentősége
A reumatológia, a reuma és a -logia görög szavakból képződött. Az előb-
bi folyást jelent és arra utal, hogy Hippokratész a testnedvek megválto-
zásával magyarázta ezen betegségek okát, míg a második szó ebben aj
összetételben is tant, tudományt jelent. A reumatológiát legegyszerűbben
úgy határozhatjuk meg, hogy a mozgásszervek megbetegedéseivel fog.
lalkozó orvosi szakma. El kell különíteni olyan társtudományoktól milit
az ortopédia, mely főleg a mozgásszervi megbetegedések sebészi megol-
dásait tárgyalja, vagy a traumatológia, melynek jelentős részét képezi 1
mozgásszervek baleseti sérüléseinek gyógyítása. A reumatológia belgyó-
gyászatból vált önálló specialitássá, megőrizve azzal szoros kapcsolatát
A mozgásszervi panaszok oka legtöbbször valóban mozgásszervi erede-
tű, jó néhány esetben azonban nem. Az izomfájdalom például jellegzetes
mozgásszervi panasz, de az influenzának is jellemző tünete. Ugyanígy
nagyon sok egyéb - idegrendszeri, hormonális, vérképzőszervi- és
anyagcsere-betegségnek is van mozgásszervi tünete. Sokszor a mozgás
szervi betegségekkel több specialitás is foglakozik, éppen e közös hatá-
rok miatt.
A mozgásszervrendszer az élőlények - így az ember — hely- és helyzet-
változtatását megvalósító szervrendszere, mely a test alakját is meghatá-
rozza, védelmet ad a külső mechanikus behatások ellen, helyet ad a vér-
képzésnek. Idegi és hormonális irányítás alatt áll. Tömegét tekintve leg-
nagyobb szervünk. Felépítésében döntő részben az izom-, a kötő-, és tá-
masztószövet vesz részt. Alkotó részei: a csontok, a csontokat összekötő
ízületek, izmok, ínak, szalagok s e mozgásszervi funkcionális egységeket
ellátó erek, idegek. Az ízületek a csontok izvégéből, ízületi szalagokból,
ízületi porcokból, ízületi belhártyákból, ízületi nedvből, ízületi szalagok-
ból, ízületi tokból, esetenként ízületi korongból (discus), félhold alakú
rostos porcbetétből (meniscus), rostporcos ízvápa ajkakból. ízületi nyák-
tömlőből állnak.
A reumatológia ma már több mint száz önálló betegséget különít el. Ez a
tény éles ellentétben áll a közfelfogással, mely szerint, ha valakinek vala-
milyen mozgásszervi panasza van, akkor a betegségéről csak az állítható,
hogy reumás. E több mint száz betegség hátterében sokféle kórok húzódik
meg: öröklékenység, élő kórokozók, az immunrendszer és anyagcsere mű-
ködészavarai, túlterhelés, mechanikus okok, sérülések, iatrogén ártalmak
(pl. gyógyszerek), daganatos folyamat és persze vannak olyanok is, amely-
nek oka jelenleg még nem ismert. A kórokok közül általában több is részt
vesz egy-egy betegség kórszármazásában. így például a szeronegatív
ohgoarthritisek vagy spondarthritisek kóroki tényezői között éppúgy szere-
pel az öröklődő hajlam, mint bizonyos élő kórokozók, egyes arthrosisok
88
Icaként az öröklődő hajlam mellett a túlterhelés játszhat szerepet. A reuma-
toló"iai betegségeket gyakorlati szempontból a következőképp oszthatjuk
fék
gyulladásos ízületi és gerincbetegségek (kb. 1-2%),
degeneratív ízületi és gerincbetegségek (kb. 25-35%),
lágyrész-rheumatizmus (kb. 10-15%),
_ csontbetegségek (kb. 10-15%),
. izombetegségek (kb. 0,5%),
kötőszöveti betegségek (kb. I %),
bel- és idegrendszeri betegségekhez csatlakozó kórformák (kb 3-5%).
A zaiójelben az előfordulási gyakoriságot jeleztem a populációban. Isme-
rünk olyan betegségeket, melyek az egész szervezetet érintik és vannak
e<zy-egy testtájhoz köthetőek. Vannak olyan betegségek, melyek heveny le-
folyásúnk és vannak olyanok, melyek krónikusak, végig kísérik az életet.
Lehetnek olykor halálosak és léteznek olyanok, melyek gyógyíthatók, sőt
olyanok, melyek önmaguktól is gyógyulnak. Ezen kórképek nagyon gyako-
riak, azonban igen eltérő előfordulásúak. Vannak, ún. népbetegségek, pl. a
csontritkulás, egyes lágyrész-rheumatismusok, degeneratív kórképek és
vannak igen ritka kórképek is. Gyakorlatilag a népesség túlnyomó részének
élete folyamán kialakul valamilyen reumatológiai megbetegedése. Az élet-
kor előrehaladásával a megbetegedések valószínűsége nő. Vannak persze
olyan kórformák, melyek bizonyos korosztályokhoz kötődnek. Gyermek-
korra jellemző betegségeken kívül, a szexuálisan terjedő betegségek okoz-
ta ízületi gyulladás is gyakorlatilag egy bizonyos életkorhoz kötődik. Idő-
sebb korban jelentkezik a csontritkulás legtöbb fajtája. Noha diagnosztikus
és terápiás eljárásaink fejlődnek, az átlagéletkor növekedésével és az embe-
riség számának növekedésével ezen betegségekben szenvedők száma gya-
rapszik, s mivel ezen betegségek többsége krónikus, így egyre nagyobb
anyagi és szellemi terhet rónak a társadalomra és az egészségügyre.
III. Lágyrész-reumatizmus
& gyógymasszőrők által kezelt betegek nagy része lágyrész-reumatizmus-
ban szenved. Az ide sorolt betegségek az izmok, ínak, ínhüvelyek, izompó-
lyák, bőnyék, szalagok, nyálkatömlők, bőr alatti zsírszövet elváltozásai.
Legtöbbször önálló megbetegedések, de sokszor az ízületek, csontok, és az
Regrendszer megbetegedéseihez csatlakoznak másodlagosan.
Ezen betegségek diagnózisa a beteg kikérdezésén és fizikális vizsgálatán
alapszik, elvétve van csak szükség radiológiai, laboratóriumi, szövettani
Vagy egyéb vizsgálatra.
89
Izmok érintettsége esetében fájdalmat, görcsöt, gyengeséget, sorvadást pd.
naszolnak legtöbbször a betegek.
7. Lokális myalgia
A lokális myalgia okozta fájdalom általában tompa, sajgó, izomláz-szerű
nem körülírt. Kiváltható aktív mozgással, vagy passzív nyújtással, izomét
riás innervációval, s az izom tapintása is fájdalmas. Mindig tapintsuk
az izmot elernyesztett állapotban ezt az antagonisták innervaciójával ér-
hetjük el valamint megfeszített állapotban is. Ilyenkor érezhetünk az
izomban fájdalmas crepitáló csomót, folytonossági hiányt, izomfeszességej
elernyesztett, s ún. tésztás felpuhultságot megfeszített állapotban. Vagyis az
izomfájdalom a masszőr által is könnyen felismerhető.
Akut myalgia
Okai:
— sérülés, húzódás
— akut túlterhelés
- hideghatás, megfázás
— vírusfertőzések, egyéb fertőzések
- reflexes myalgia, melyet belső szervi vagy mozgásszervi betegségek vál-
tanak ki: ilyenkor az izom spazmusa, fájdalma a megfelelő reflexzóná-
ban jelentkezik.
— mérgezések, gyógyszerártalmak
— keringési betegségek
Krónikus myalgia
Okai:
krónikus túlterhelés (foglalkozás, sport, statikai elváltozások)
- ízületi betegségekhez, kötőszöveti betegségekhez csatlakozó myalgia
reflexes myalgia, melyet belsőszervi vagy mozgásszervi betegségek vál-
tanak ki.
- szorongás, lelki okok
Leggyakrabban az ún. laposizmokban jelentkezik izomfájdalom.
Törzsizmok közül a m.trapesius, m.rhomboideus, m.levator scapulae,
m.splenius capitis, m.latissimus dorsi, m.erector trunci, m.pectoralis major
valamint a gerinc melletti kisizmok a leggyakrabban érintett izmok.
A fájdalmas, jól tapintható izomspazmus mellett gyakori, hogy fájdalmas
keményebb, crepitáló izomcsomókat, ún. myogelosisokat tapintunk ezek-
ben az izmokban, melyek nyomásérzékenyek, s melyekből távolabbra is ki-
sugárzik a fájdalom.
90
^gyakoribb foglakozások, melyek ilyen panaszokat okoznak: pl. fodrász,
r fcrvos, sportok közül: a sífutás, gerelyhajítás, diszkosz-, kalapácsvetés,
'fvcmelés, tenisz, tollaslabda. A pectoralis major túlterhelése tornászokon,
szókon, evezősökön, súlyemelőkön jelentkezik. A fájdalom megjelenésé-
ig -i túlterheltségen kívül sokszor a gyakorlatlanságnak, rossz technikának
is szerepe van.
A vállöv leggyakrabban érintett izmai a következők: a m.supraspinatus (do-
bók birkózók, súlyemelők), m.subcapsularis (baseball, kézilabdázó, ge-
relyhajítók), m.biceps brachii (kenusok, evezősök, vívók). A medenceöv
leaoyakrabban érintett izmai a következők: az adduktor izomcsoport (lab-
darúgók, birkózók, judosok, hokisok, korcsolyázók, gátfutók, magasugrók,
táncosok), m.iliopsoas (futók, távol- magasugrók, labdarúgók), m.quadri-
ceps (rövid távfutók, labdarúgók, súlyemelők), m.biceps femoris, m. semi-
niembranosus, u.semitendineus (sprinterek, távol- hármasugrók, tenisze-
zők).
2. Generalizált myalgia
Vírusfertőzés, kötöszöveti betegség (vasculitisek), gyógyszer okozza leg-
többször. Kötőszöveti betegség a polymayalgia rheumatica, mely időskor-
ban jelentkezik s típusos tünete a vállöv és medence öv hirtelen jelentkező
fájdalma, izomgyengeség nélkül, mozgáskorlátozottsággal, sokszor kétol-
dali periarthritis humeroscapularist okozva. Ritkában perifériás arthitissel
jár. Általános tünetként fogyás, höemelkedés, rossz közérzet, fejfájás, kísér-
heti. A másik kötőszöveti, autoimmun megbetegedés, mely generalizált
izomfájdalommal jár a polymyositis. Előfordult, hogy az izomzat gyulladá-
sa mellett a bőrön is gyulladásos elváltozás észlelhető, ekkor dermato-
myositisnek nevezzük. Izomfájdalom mellett izomgyengeséget, izomat-
rophiat, belszervi tüneteket, polyarthritist is okozhat. A megbetegedés halá-
los is lehet, sokszor daganatos betegséghez társul. Ezen kötőszöveti beteg-
ségeket vezető tünetük, a generalizált izomfájdalom miatt említjük itt meg,
de értelemszerűen nem soroljuk őket a lágyrész-reumatizmusok közé,
szemben a most következőkkel.
Primer fibromyalgia szindróma
A betegség döntően középkorú nőkön fordul elő a népességben mintegy 3-
4%-ban, okát pontosan nem ismerjük.
A betegek fő panasza az izmokban, enthesiseknél érzett fájdalom állandó
fáradtság, izmokban érzett tapintható ún. fibromyalgiás csomók, ezen iz-
mok nyomására jelentkező fájdalom típusos, szimmetrikusan észlelhető
(14. ábra) a következő helyeken: suboccipitalis izomtapadás (1), m.stem-
Ocleidomastoideus (2), m.supraspinatus (3), m. trapesius (4), II. ster-
nocostalis régió (5), könyök laterális felszíne (6), könyök mediális felszíne
91
(7), felső glutealis régió (8), trochanter major fomoris 89), térd laterális fe|.
színe (10), térd mediális felszíne (11), boka laterális része (12), boka
mediális része (13).
14. ábra Primer fibromyalgia, nyomásérzékeny pontok
A m.trapesiusban, m.supraspinatusban és a gluteális régióban tapintha-
tók rendszerint az ún. myogelosisos csomók, melyek nyomásérzékenyek,
elmozdíthatok, az izomnál keményebb tapintatúak, néha crepitálnak (ser-
cegö-dörzsölö hang). A m.trapesius felett a bőr redöbe gyúrása fájdal-
mas, a bőr kivörösödésével jár együtt. Gyógymasszázzsal, Lidocain in-
filtrációval e myogelosisos csomók, illetve fájdalmuk időlegesen meg-
szüntethető.
Ezek a betegek legalább 3 hónapja fennálló alvászavarra, általános gyenge-
ségre, fáradékonyságra, gyakori fejfájásra, reggeli fáradtságra, időjárás-vál-
tozásra való érzékenységre, depresszióra, ingerlékenységre, feszültségre
jellemző hasmenésre, vizeletelcsepegésre, fájdalmas menstruációra, sze-
xuális zavarokra panaszkodnak. Panaszaikat fizikai, vagy pszichés megter-
helés fokozza, pihenés, szabadság és néha az alkoholfogyasztás csökkenti
92
fáradtság szindróma
primer fíbromyalgiától sokan elkülönítik, noha mind tüneteiben, mind az
; intett populációban igen nagy a hasonlóság.
Eredetét szintén nem ismerjük; szintén a fiatal-középkorú nőkön a leggya-
] oribb. A betegség fő tünetei: legalább 6 hónapja fennálló fáradtságérzet,
melyr>ek egyéb oka nem bizonyított, hőemelkedés, torokfájdalom, fájdal-
mas nyirokcsomók, izomgyengeség, izomfájdalom, arthralgia, alvászavar,
pszichés zavarok.
ftemonális myqfascialis fájdalom szindróma
primer fibromyalgia lokalizált formájának tartják. Helyi jellegén kívül el-
különíti még az is, hogy itt nem nyomáspontokat különböztetünk meg, ha-
nem ún. trigger pontokat, melyeket megnyomva kisugárzó fájdalom jelent-
kezik. így a m.trapesius felső részének, m.suprascapularisnak a megnyomá-
sa nyakba sugárzó, a m.trapesius interscapularis régióban történő megnyo-
mása nyakba, vállba sugárzó, a m.subscapularis laterális részének megnyo-
mása karba, alkarba, IV-V. ujjba sugárzó, az iliolumbalis régió nyomása az
alsóvégtagba sugárzó fájdalmat okoz. A lokális terápia eredményesebb, hi-
szen fibromyalgia esetén csak a legfájósabb pontokat infiltrálhatjuk, kezel-
hetjük. Elkülöníteni e betegségeket egymástól, hogy a férfiak-nők előfordu-
lási gyakorisága közel egyforma, s ebben a betegségben az olyan általános
tünet, mint a fejfájás, alvászavar, krónikus fáradtság, depresszió, jóval rit-
kább és enyhébb. A masszázs nagyon jó hatású.
3. l~.omspaz.mus
Az izomfeszülést, izomgörcsöt gyakran állandónak érzik a betegek, de sok-
szor mozgáshoz, vagy napszakhoz kötve, az állandó fájdalomtól elkülönül-
ve panaszolják. Vizsgálatkor gyakran észlelhetjük a feszességet, máskor ez
fizikálisán nem igazolható. Amennyiben észlelhető, masszázzsal, ízületek
flexiójával, meleg vagy hideghatással próbálhatjuk legegyszerűbben lazíta-
ni az izmot, ha a kórok ismeretében ez megengedhető. Mindig vizsgáljuk az
antagonista, szinergista izmokat együtt, mert az izompárok egyensúlyának
megváltozásakor, az izompár egyike mindig feszessé válik, s megrövidül,
míg a másik meggyengül, megnyúlik. Az izomspaszticitás olyan tónusfoko-
zódás, mely mozgatással végül legyőzhető. Okai:
~ sérülés, húzódás, túlterhelés
- hideg, ritkán meleghatás
statikai elváltozások okozta túlterhelés (scoliosis, kyphosis, hyperlordo-
sis, a gerinc fiziológiás görbületének megszűnése, kontraktúra)
~ kóros ízületi mozgathatóság okozta kompenzáció (hypermobilitas, hypo-
mobilitás egyaránt okozhatja)
93
- reflexes myalgiához csatlakozó melyet belsőszervi, mozgásszervi vaR,
idegrendszeri betegség vált ki
- kálium-, kalcium-, magnéziumhiány
- idegrendszeri, hormonális megbetegedések
- keringési betegségek
- szorongás, lelki okok
Gyakorlati fontossága miatt külön megemlítendőek az egy, illetve kétolda
li paravertebrális izomspazmussal járó betegségek.
Nyciki gerincszakasz
Egyoldali Torticollis (ferdenyakúság) Veleszületett fejbiccentő izomrövidülés - Megfázás, nyirokcsomógyulladás - Pszichés - Gyógyszerek okozta Antalgia - Discus hernia - Kisíziileti blokk, sublaxatio - Distorsió, sérülés - Spondylitis — Csonttumor Scoliosis Reflexes (belszervi megbetegedés miatt) Myofasciális fájdalom szindróma Discopathia, spondylarthrosis Kétoldali Akut myalgia SPA D1SH Blokkcsigolya Spondylitis Spondylarthrosis Discopathia. discus hernia Kisízületi blokk Parkinson-kór Fibromyalgia pr. Reflexes (belszervi meg betegedés miatt)
Háti gerincszakasz
Egyoldali — Sérülés - Scoliosis - Discus hemia - Myofasciális fájdalom szindróma - Reflexes belszervi megbetegedés miatt Kétoldali SPA D1SH Scheuermann-kór Osteoporosis Reflexes belszervi megbetegedés miatt
/(gyéki gerincszakasz
Egyoldali Scoliosis Discus hernia Sérülés Kétoldali SPA DISH Spondylolisthesis
94
. jóléti blokk, subluxatió
n '-flexes belszervi megbetegedés miatt
\lvofascia^is fájdalom szindróma
Rövidült alsóvégtag
Egyoldali csípő kontraktúra
Spondylarthosis, discopathia
Osteoporosis
Discopathia
Spondylarthosis
Hyperlordosis
Kétoldali csípő
Kontraktúra
Luxatio
Stiff-man szindróma
Tapintható még az izomzatban: myositis ossificans, tehát csontosodás az
izomzatban, leggyakrabban a csípő körül a gluteusokban, adduktonzmok-
ban trauma, bevérzés, gyulladásos elváltozás következtében, izomsérv, heg-
szövet esetleges jó vagy rosszindulatú daganat, ritkán tályog.
4. Izomgyengeség
Izomgyengeséget okozhat: - inaktivitás
- ízületi betegség
— izombetegség
— beidegzési zavarok
- belgyógyászati és ideggyógyászati
betegségek
Aktív mozgatással vizsgáljuk az izomfunkciót és az izometriás kontrakció
létrejöttétől az ellenállással szemben végzett aktív erőkifejtésig pontozzuk.
0 = a vizsgált izomban, izomcsoportban semmiféle aktivitás nincs
I = innovációra izomrángás észlelhető
2 - a nehézségi erő kikapcsolásával a kívánt mozgás kivihető
3 = a kívánt mozgás, a nehézségi erő ellenében is kivihető
4 = a nehézségi erő ellenében a mozgás kivihető, de ellenállással szemben
nem teljes
5 = ellenállás ellenében is jó izomerő észlelhető
Láthatunk izomrángást is a vizsgálat során, ez általában kóros és neurológi-
ai megbetegedésre utal. Bénulás esetében az érintett izom aktív mozgása
nem észlelhető és az atrophia a beidegzésnek megfelelően jelentkezik. Az
aktív mozgás hiánya, fájdalom, izomfolytonossági hiány tapintása, bőrbe-
vérzéssel vagy anélkül trauma, vagy erőkifejtés után izomszakadásra utal.
Fájdalmatlanul, lassan kifejlődve, izomatrophia nélkül jelentkeznek az ún.
zonidystrophiak, melyek gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban jelent-
keznek, s általában nem gyógyíthatók, sőt rosszabbodnak (dystrophia mus-
culorum progressziva). Néha még inkább duzzadtnak is látjuk ezeket a
gyengült, tésztásan puha izmokat. Az általános izombetegségek (myopathia
95
polymyositis) leggyakoribb lokalizációja a váll- és a medenceöv. Generálj,
zált izomgyengeséget okozhatnak még gyógyszerek, mérgek, így például
alkohol is.
5. Izomatrophia
Legtöbbször izomgyengeséggel együtt járó tünet. Az izom tömege legtöbb-
ször láthatóan is megkevesbedik. Sokszor nem csak egy izomra, hanem
egy-egy ízület körüli, egész izomcsoporttá kiterjed. Okai:
- inaktivitás (sérülés, gipszrögzítés stb.)
- ízületi gyulladás, megváltozott statika stb.
— idegrendszeri okok
- lokális gyulladáscsökkentő injekció mellékhatásaként.
generalizált izomatrophiat észlelünk:
- időskorban
- éhezéskor
— daganatos, szeptikus megbetegedésekben
— kötöszöveti betegségek izomtüneteként
- hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) egyéb belgyógyászati betegsé-
gek tüneteként
- idegrendszeri megbetegedés tüneteként pl. anorexia nervosában.
6. Tendinitis, tendinopathia, enthesitis, enthesopathia
Sokszor a túleroltetés nem izomfájdalmat, hanem ezen izmok inainak ste-
ril gyulladásos elváltozását, majd elfajulását, ritkán szakadását okozza. A
krónikus gyulladás, pl. a kézujjak hajlító inán csomót okozhat. Flexiókor
a csomó el tud mozdulni az ínhüvelyben, de a gyengébb ujjfeszítők exten-
ziókor nem tudják kihúzni, illetve ilyenkor pattanást észlelünk. Emiatt ne-
vezik az elváltozást pattanó ujjnak. Az ínon képződött csomó jól tapint-
ható. El kell ettől különíteni a keményebb tapintatú, kézen és lábon nem
ritkán gyulladásba kerülő, fájdalmas járulékos csontokat, a szezámcson-
tokat, melyek mozgatásakor lényegesen nem mozdulnak el. Gyakori az is,
hogy az ín, szalag, csonton való tapadási helye az ún. enthesis válik túl-
terhelés következtében fájdalmassá. Ez az ízülethez közeli, bőr alatt köz-
vetlenül elhelyezkedő tapadási helyeken gyakori (humerusok epicondyhi-
sai = alkar extensorok, flexorok tapadása, proc. styloideus radii = hüvelyk
abduktor, ülögumó = térdflexorok, trochanter maior = csípő kirotátorok,
tuberositas tibiae = m.quadriceps, tuber calcanei = m.triceps surae, Achil-
les-ín). Ezek közül kétségkívül a könyök laterális felszínén panaszt oko-
zó teniszkönyök és a mediális felszínen jelentkező golfkönyök a leggy3'
koribb. Mindezeket legtöbbször nem sporttevékenység, hanem egyéb túl-
terhelés (pl. az epicondylitis laterálist cipekedés) okozza. Enthesopatlu3
96
etén az ín- és szalagtapadási helyek nyomásérzékenyek, az itt eredő iz-
megnyújtása vagy ellenállással szembeni működtetése fájdalmat vált
ki-
gnthesiseknél nem egyszer észlelhetünk csontkemény tapintató elváltozá-
sokat exostosisokat is. Ezek lehetnek degeneratív folyamat vagy krónikus
lvulladás következményei. Ritkán észlelhető az ismeretlen eredetű exosto-
sjs cartileginea multiplex, mely testszerte jelentkező porcos kinövéseket
okoz az enthesiseknél.
7. Bursitis, tendovaginitis, ganglion
Lokális fájdalmat okozhatnak még a bursitisek (nyáktömlö gyulladások), a
vall körül (bursa subdeltoidea-subacromiale, subcoraciodea), a könyök hát-
só felszínén lévő bursa olecrani, a csípő körüli iliopsoas, ichioglutealis, és
tiochanter bursa gyulladása. A térd körül a bursa suprapatellaris, infrap-
atellaris, praepatellaris, valamint a poplitealis cystát legtöbbször létrehozó
semimembranosus bursa gyulladása a leggyakoribb. Boka körül malleolu-
sok feletti, az Achilles-ín és a sarokcsont mögötti bursa gyulladása fordul
elő. A bursa általában duzzadt, benne folyadék tapintható. Az akut bursi-
tisek, különösen a bursitis subdeltoidea, iliopsoas bursitis és Achilles-tájé-
ki bursitisek igen fájdalmasak. Nagyon gyakoriak a vállat (tendo m.biceps
brachii caput longum, tendo m.supraspinatus), csuklót (tendines m.flexoris
digitorum spf. et prof., tendines m.extensoris digitorum, tendo m.abductoris
pollicis longi és tendo m.extensoris pollicis brevis) — ez utóbbi kettőnek
együttes gyulladását nevezzük de Quervain tenosynovitisnek bokát
(tendo m.extensoris hallucis longi. tendo m.tibialis ant., tendines m.exten-
soris digitorum longi, tendo m.peronei brevis, tendo m. peronéi longi, tendo
m.tibialis post, tendo m.flexor digitorum longi, tendo m.flexoris hallucis
longi.) - áthidaló ínak, ínhiivelyek akut vagy krónikus gyulladása. Ezeket
gyakran túlerőltetés, máskor fertőzés, általános ízületi betegség (pl. rheu-
matoid arthritis) okozza.
A ganglion jó indulatú, kocsonyás tartalmú, rugalmas tapintató, ismeretlen
eredetű tumorszerű elváltozás, mely sokszor fájdalmatlan. Legtöbbször a
csukló dorsális vagy voláris felszínén és a bokatájékon észlelhetjük.
& Periarthritis
Sokszor az ízület körüli inhüvelyek, bursák gyulladásával, degenerációjával
együtt az ízület diffúz fájdalma jelentkezik. Nem ritkán az ízületi tok is gyul-
ladásba kerülhet, mozgásbeszűkülést okozva. Ezeket az elváltozásokat ne-
vezzük összefoglalóan periarthritisnek, utalva az ízület körüli gyulladásra,
elkülönítve ezt az ízületi gyulladástól. Leggyakrabban a váll,- csípő,- térd-
ízület periarthritise fordul elő. Periarthritis humeroscapularis jelentkezhet
akutan, nagy fájdalommal. Sokszor az éjszakai órákban kezdődik, lokális
97
nyomásérzékenységet, fájdalmas mozgáskorlátozottságot okoz. Amennyi,
ben a kéz algodystrophiájával (Sudeck-szmdróma) jár együtt, úgy kéz-válj
szindrómáról beszélünk. Krónikus periarthritis humeroscapularis esetében a
fájdalom már nem olyan kifejezett, sokszor nincs helyi nyomásérzékenység
de mozgáskorlátozottság mindig észlelhető. Capsulitis, az ízületi tok zsugQj
rodó gyulladása mindig kifejezett (ún. befagyott váll) mozgáskorlátozottság,
gal jár. Periarthritis humeroscapularis sokszor társul belgyógyászati betegsé-
gekhez (diabetes mellitus, myocardialis infarctus, hyperthyreosis stb.).
(15. ábra)
15. ábra Bursitis, enthesitis, ganglion. periarthritis, tendovaginitis leg-
gyakoribb lokalizációi
9. Fasciitis
A fasciák, bőnyék elváltozása is okozhat fájdalmat. Gyakori a tényén
bőnye zsugorodása (Dupuytren-kontraktúra), mely általában a IV. ujj töve-
98
q kezdődik, s ezen ujjat, majd a többi uj jat is flexiós helyzetbe húzza. Ha-
onló elváltozás a talpon a Ledderhose szindróma. A comb laterális oldalán
lévő fascia lata is gyakran fájdalmas, nyomásérzékeny.
jO Pannicuhfsis, panniculitis
bőr alatti zsírszövet fájdalmát panniculosisnak, gyulladását panniculitis-
nck nevezzük. Ilyenkor a bőr ráncbaszedése fájdalmat vált ki, gyakran un.
inatracszerű gyűrődéseket észlelünk az érintett régióban. Leggyakrabban
hölgyeken. Ezen elváltozás medenceövi, gluteális formájától megkülönböz-
tetjük az ugyanezen a tájékon előforduló szintén inkább középkorú és idő-
sebb nőkön előforduló Copeman-herniákat. Ezek a jól tapintható kis fájdal-
mas csomók a fascia lumbodorsalison sérvesedő kötöszövetes tokkal borí-
tott zsírcsomók. Nem ritkán észlelhetjük a testen szinte bárhol megjelenő
eeyes vagy számos, jó indulatú, puha tapintatú, fájdalmatlan zsírdaganatot,
lipomát is.
Ezeket az elváltozásokat el kell különíteni a típusos helyeken jelentkező kó-
ros nyirokcsomó megnagyobbodásoktól, az ízületek körül, ínak feletti lágyré-
szekben tapintható xanthomáktól (kóros lipid lerakódások), tophusoktól (kó-
ros purinanyagcsere termékek, urátlerakódások), bőr alatt csontos felszíneken
megjelenő reumatoid csomóktól, és keményebb tapintatú lágyrész meszese-
désektől, valamint a különböző okokból akadályozott nyirokelfolyás miatt
végtagokon megjelenő limfödérnától, vagy a szimmetrikusan alsóvégtagon
jelentkező szív-, vese-, máj- vagy egyéb okból létrejövő ödémától.
11. Alagút-szindrómák
Olyan kórképek tartoznak ide, melyek esetében ér, ideg vagy mindkettő
kompressziója okoz panaszt. Anatómiailag meghatározott (csontos-szala-
gos, izmos) alagútban jön létre ez a kompresszió, mégpedig legtöbbször a
végtagok ízületeinek közvetlen környezetében. Ezen alagutak beszűkülése
során ezen ér-idegképletek nyomás alá kerülése váltja ki a panaszokat, eny-
hébb esetben csak bizonyos testhelyzetben, vagy éjszakai órákban, vizvisz-
szatartás esetén, súlyosabb esetben állandóan. Ideg-kompresszió esetén ne-
uralgiás fajdalom, érzészavar, zsibbadás az elsődleges panasz, a perifériás
idegnek megfelelően hosszabb fennállás esetén izomsorvadás, izomgyen-
geség jöhet létre. Érdekes módon végleges bénulás, még hosszú fennállás
esetén is elég ritka. Ér-kompresszió esetén hőmérséklet különbség, bőrszín
eltérés, fájdalom, zsibbadás a legfőbb panasz.
A panaszok hátterében állhat veleszületett anatómiai rendellenesség pl.
nyaki borda, trauma során kialakult anatómiai rendellenesség, degeneratív
elváltozás, gyulladásos elváltozás, hormonális ok is. Ez utóbbi kettő eseté-
ben általában több régióban is létrejöhet kompresszió, és általában azok
Szimmetrikusak is, pl. mindkét csuklón, mediánus kompressziója.
99
Leggyakoribb alagút szindrómák a következöek: a mellkaskimeneti szinrf.
romák a plexus brachialis, a.-, és v.subclavia, carpalis alagút a n.medianus'
periformis alagút a n.ischiadicus kompressziójával. Tudni kell azonban
hogy a felsorolás közel sem teljes; gyakorlatilag minden perifériás ízület
körül több ilyen alagút szindrómát ismerünk.
IV. Degeneratív ízületi- és gerincbctcgségck
Azon ízületi körfolyamatot nevezzük arthrosisnak, melyben az ízületi porc
pusztulása az elsődleges, s akár tudjuk, ismerjük ennek a kiváltó okát, akár
nem. Ez tulajdonképpen az ízület elégtelenségét okozza, tehát végállapota
sok egyéb ízületi betegségnek is. Ez a betegség középkorúak és még inkább
az idősebbek megbetegedése. A népesség körülbelül 20%-át érinti, így nyu-
godtan tekinthetjük népbetegségnek. Jelentősége igen nagy és a népesség
öregedésével egyre fontosabbá válik. A panaszok az egyes ízületekben kü-
lönbözőek.
Tünetei közül kiemelhető a fájdalom, a mozgáskorlátozottság, az ízület defor-
mációja az ízvégek csontos deformációja következtében. A fájdalom gyakran
a pihenést követően, a mozgás kezdetekor a legkifejezettebb, ez az ún. indí-
tási fájdalom. Ilyenkor olykor hallható is, némelykor csak tapintással észlel-
hető a crepitáció, mely lehet az ízfelszínek egymáshoz való súrlódásának
hangjelensége. Ezt követően az ízület mintegy bejáratódik, majd a terhelés
fokozásakor ismételten jelentkezik a fájdalom, mely pihenésre csökken, illet-
ve megszűnik. Éjszakai fájdalom általában nincs. Természetesen a folyamat
súlyosbodása esetén már lehet nyugalomban, pihenéskor, éjszaka is fájdalma
a betegnek, főként akkor, ha az ízület steril gyulladása is jelentkezik.
Néha már a betegség kezdetén észlelünk gyulladásos tüneteket, néha túlter-
helés kapcsán, csak előrehaladott stádiumban. A betegek az érintett ízülete-
ket tekintve típusos helyekre lokalizálják fájdalmukat. Gyakran helyi nyo-
másérzékenységet is észlelünk. A fájdalom a deformációk következtében
megváltozott statika miatt a túlfeszített izmokban, enthesisekben is jelent-
kezik. Sokszor izomatrophia, izomgyengeség is kialakul a fájdalmas ízüle-
tet mozgató izmokban.
Előrehaladott arthrosisban az ízületi szalagok megnyúlása, az izomatrophia,
az ízfelszínek megváltozása következtében ízületi instabilitás jöhet létre,
mely aztán az arthrosis folyamatot tovább rontja. Az arthrosis ízületi me-
revségérzetet is okoz a betegnek. Ez rövid ideig, percekig tart, általában a
fél órát nem haladja meg. A klinikai tüneteken kívül röntgenelváltozások
támasztják alá a diagnózist. Ezek közül legfontosabb a porcpusztulás jele,
az ízületi rés beszűkülése. Nagyon gyakran észleljük azonban azt, hogy a
röntgenelváltozások, ízületi deformáció mellett sincs panasza a betegeknek-
100
arthrosisokat az ismeretlen eredetű ún. primer és az ismert okok követ
^eztében megjelenő secunder arthrosisok csoportjába oszthatjuk.
/ Secunder arthrosisok
secunder arthrosishoz vezető okok közül a leggyakoribbak:
veleszületett, fejlődési rendellenesség következtében (pl. csípőízületi
" dysplasiü) ízfelszínek kóros terhelhetősége,
trauma során károsodott ízületi felszínek, megváltozott statikai viszo-
nyok,
mikrotrauma (pl. vibrációs ártalom), sportártalom, túlsúly, alsóvégtagi
rövidülés, scoliosis okozta ízületi túlterhelés
hyperlaxitás okozta ízületi túlterhelés
arthritis okozta porckárosodás
egyes, hormonális, anyagcsere és idegrendszeri betegségek
_ gyógyszerek okozta porckárosodás
2. Primer lokalizált arthrosisok
Kézi kisízületi arthrosisok
Heberden arthrosisról beszélünk a kezeken a distális interphangealis (DIP)
ízületekben jelentkező porcvesztés esetén. Boudhard arthrosisról pedig
proximalis interphalangealis (PÍP) ízület érintettsége esetén. Ez a betegség
gyakrabban érinti a nőket. Öröklődik, egyes családokban halmozódik, leg-
többször 40-50 éves korban kezdődik. Gyakori még az 1 CMC (car-
pometacarpahs) ízület arthrosisa is sokszor önmagában is. Ezen ízületek ál-
talában mindkét kezet szimmetrikusan érintve deformálódnak, de a folya-
mat súlyosabb a domináns kézen, a fájdalom főként gyulladásos stádium-
ban jelentős. A Heberden és Boudhard arthrosis jelentős funkció károsodást
főként bizonyos foglalkozásúaknál okoz (pl. zongoristák, titkárnők). Az I.
carpometacarpalis ízület arthrosisa a hüvelykujj oppozícióját, evvel a hü-
velyk fogó funkcióját károsítja, ezért komoly funkcionális problémát okoz.
Eroziv kéz kisízületi arthrosis
Eroziv arthrosis szintén a kéz kisízületi DIP, PIP, ritkábban MCP, I.CMC
ízületét érinti. Főként nőkön jelentkező jellemző radiológiai elváltozások-
kal jár a betegség. Erózió, tehát kimaródás észlelhető ezen ízületekben, je-
lentős porcpusztulás mellett. Ez a kórkép előzőeknél több panaszt, súlyo-
sabb deformitásokat okoz. Későbbiekben a betegek egy részében típusos
rheumatoid arthritis alakul ki.
Térclarthrosis (Gonarthrosis)
keggyakoribb a végtagon előforduló arthrosisok közül. Legtöbbször mind-
két térden jelentkezik, bár gyakran az egyik oldal a súlyosabb. Indítási, ter-
helési fájdalom, merevségérzet állandó tünete. Főként lejtőn, lépcsőn lefe-
lé járáskor fokozódnak a panaszok. A fájdalom, nyomásérzékenység leg-
101
gyakrabban a tibia mediális ízpereinen jelentkezik. Gyakori, l10s,v
patellofemorális ízületben is létrejön arthrosis, melyre jellemző a patel|"a
femurra való lenyomásakor jelentkező fájdalom
— Csípőarthrosis (Coxarthrosis)
Kétoldalt lágyékban, trochanter tájon, gluteálisan jelentkező fájdalom jel-
lemzi, de nem ritka, hogy a beteg egyedüli panaszként comb vagy térdfáj
dalmat említ és csak gondos fizikális vizsgálat deríti ki a valódi okot. Fő.
ként emelkedőn, lépcsőn felfelé megterhelő a járás. Gyakran alakul kj
izomatrophia a m.quadriceps femorisban és a gluteális izmokban.
Csipoarthrosisban másodlagosan combfej elhalás is létrejöhet. Ismert azon-
ban a combfej primer necrosisa, valamint más betegségekhez (SLE, alko-
holizmus, steroid kezelés stb.) való társulása is, melyek végül viszont
coxarthrosishoz vezethetnek.
3. Primer generalizált arthrosis
A sokízületi arthrosis a D1P, P1P, csípő, térd, MPT (metatarsophalengealis
ízület) valamint az intervertebrális kisízületek egyidejű elváltozásával jár.
A betegség lefolyásában a generalizált formában nagyon eltérő eseteket kü-
lönböztethetünk meg az enyhe, de mindig progrediáló lefolyástól, az idő-
szakosan panaszt sem okozótól, a gyakori gyulladásos szakaszokkal járótól
a gyors progressziójú formákig, mely, ha teherviselő ízületet érint és ko-
moly mozgáskorlátozottságot okoz, rokkanttá teheti az egyént.
4. A gerinc degeneratív elváltozásai: spondylarthrosis, discopathia
A gerinc intervertebrális ízületeinek arthrosisa a leggyakoribb elváltozások
közé tartozik. Főként a középső és alsó nyaki és az alsó ágyéki szakaszon
jelentkezik. A degeneratív megbetegedés érinti a kisízületeket valamint a
discus intervertebrálist is. (16. ábra) Ha a kisízület arthrosisa (spondy-
larthrosis) a kezdeti elváltozás, akkor a kialakuló mozgáskorlátozottsághoz
és a statika megváltozásához a már nem elég rugalmas discus interverte-
brális nem tud alkalmazkodni, és ennek az elfajulása is fokozódik. Gyako-
ribb azonban, hogy a discus intervertebrális degenerációja (discopathia)
bontja meg a gerinc dinamikus egységét, instabilitást okozva, megterhelve
az ízfelszíneket, melyek szélein a zárólemezeken, ízületi nyújtványokon
csontkinövések (spondylosis) próbálják mintegy stabilizálni az instabil
szegmentumot. A csigolyatestek hátsó felszínén, valamint a kisízületek pM
remein kialakuló csontos kapcsok olykor szűkíthetik a foramen interverteb-
rálét, irritálhatják a kilépő gerincvelői ideggyököt, valamint beszűkíthetik a
gerinccsatornát (stenosis canalis spinalis secundaria).
102
ELŐREHAJLÁS
tovis-
nyúlvány
harántnyúlvány
spondylosis
spondylosis
HATRAHAJLAS
csigolyatest
porckorong
tovisnyúlvány
kisízület
csigolyalyuk
kisizíileti arthrosis
(spondylarthrosis)
intervertebrális
discus
degenerációja
(discopathia)
/6. ábra Discopathia, spondylarthrosis seginentuin mobile-n jelölve
Az instabilitás következtében az egyes csigolyák egymáshoz képest előre
vagy hátra elcsúszhatnak (spondylolisthesis, retrolisthesis) a csigolyaívek a
túlterhelés miatt esetleg átszakadhatnak (spondylolysis), csigolyák közötti
tövisnyúlványok összeérhetnek, dörzsölödhetnek — álízületet (Baastrup
szindróma) hozva létre. Az egymás feletti csigolyák között félficam, ízüle-
ti blokk (az intervertebrális ízületek bizonyos irányú reverzibilis mozgás-
korlátozottsága) alakulhat ki, teljesen megváltoztatva a gerinc statikáját. A
beteg panaszait sokszor a másodlagosan túlterhelt izmok fájdalmassága,
vagy a kórosan feszülő ligamentumok enthesitise okozza. A beteg állandó
vagy visszatérő fájdalomról (krónikus nyaki myalgia, lumbago), mozgás-
korlátozottságról, esetleges a felső- (cervicobrachialgia), illetve alsóvégtag-
(lumboischialgia) kisugárzó fájdalomról panaszkodik. Ez a fájdalom 1c-
103
aúas, neuroló.
kisugárzó fá;
hét radikuláris jellegű, vagyis éles, zsinórszerű, melyet
giai tünetek (reflexkiesés, érzészavar, bénulás) kísérhet,
dalom, mely nem éles, nem csíkszerü, inkább szétterjedő, melyet nem
sérnek neurológiai tünetek. A nyaki fájdalom mellett nem forgó jellegű sz/
dülés, hányinger, fülzúgás, hallás-, és látászavar, nagyon ritkán nyelészavar
vagy akár mellkasi szorító fájdalom is jelentkezhet tünetként. Ezeket a nya
ki gerinc porckorong elváltozása mellett, részben a csigolyák harántnyúlvá
nyai alkotta csatornában futó artéria vertebrális és az azt körülvevő szim
patikus idegrostok irritációja vagy nyomása okozza. Az ágyéki szakasz faj.
dalma gyakran a terheléstől függő - főként a hirtelen megterhelés, a „rossz”
testtartással való terhelés, tartósan előrehajló testhelyzetben való huzamo-
sabb megterhelés váltja ki. Természetesen egyéb betegségek másodlagosan
is vezethetnek az ágyéki és nyaki gerinc degeneratív elváltozásaihoz: a kü
lönféle scoliosisok, alsó végtagi rövidülések, hyperlaxitas, de akár osteopo-
rosis következtében létrejövő statikai elváltozások is.
Meg kell említenünk a Scheuermann-kórt, mely ismeretlen eredetű csigo-
lyafejlődési zavar. Fiatal korban a háti kyphosis fokozódását okozza, para-
vertebrális spazmussal jár, az izomzatban myogelosisos csomók tapintha-
tók. A betegek hátfájdalmat, az izomzat fáradékonyságát panaszolják. A be-
tegség későbbiekben szintén degeneratív genncelváltozáshoz vezethet.
Ismert egy olyan betegség, melyet sokszor észlelünk a mindennapi gyakor-
latban, s a degeneratív gerincbetegségektől el kell különíteni. Ez a betegség
a DISH (diffúz idiopathias sceletalis hyperostosis), középkorú, időskorú II
típusú diabetes mellhúsban szenvedőkön a leggyakoribb. A csigolyák teste
előtti és mögötti hosszanti szalagok és a test bármely részén, de leggyakrab-
ban a medencén lévő szalagtapadások meszesedésével jár együtt, mind a
discus intervertebrálisok, mind a kisízületek épek. A betegség a gerinc ol-
dalirányú mozgáskorlátozottságát okozza, fájdalmatlanul, a paravertebrális
izomzat általában spasztikus.
5. Discus hernia
A discus intervertebrális anulus fibrosusának megszakadása hirtelen, nagy
erőművi behatásra vagy krónikus túlterhelés hatására, fokozatosan jöhet
létre. A nucleus pulposus mindkét esetben hátrafelé kiboltosulhat (discus
prolapsus), vagy akár ki is záródhat, sérvesedhet (discus hernia). Ilyenkor a
sérv gyakran a kilépő ideggyököt nyomja. (17. ábra)
104
J7. ábra Discus hernia
A leggyakoribb a nyaki szakaszon a C V-VI és az ágyéki szakaszon az L
IV-V és L V-SI csigolyák között. A panaszok egyrészt vertebrálisok: nya-
ki vagy deréktáji fájdalom, elkerülő ún. antalgiás tartás az ideggyök nyomá-
sa elöli elhajlás (emiatt látunk néha teljesen elferdült gerinctartást), a gerinc
érintett szegmentumában jelentkező kifejezett paravertebrális izom-
spazmus, mozgáskorlátozottság.
A vertebrális tüneteken kívül észleljük az adott ideggyökre jellemző tünet-
együttest: az ideggyöknek megfelelő fájdalom zsinórszerü éles, hasító kisu-
gárzását, zsibbadást. Az ideggyök nyújtásával provokálható a típusos fájda-
lom, érzészavar. Az L 5 és S 1 gyök nyújtási tünete a Lasegue-tünet:
extendált térddel emeljük az alsóvégtagot háton fekvő betegen, s 20-60'-ra
emelve típusos, radicularis fájdalom jelentkezik. Az L 4 gyök nyújtási tü-
nete a femorális jel: hasonfekvő betegen a térdet behajlítva 90-120’-nál a
comb elülső felszínén jelentkezik neuralgiás-radicularis fájdalom. A femo-
rális jel nemcsak L 4 gyök érintettség, de a combideg ideggyulladása (fe-
tnorális neuralgia) esetén is pozitív. Femorális neuralgiát gyakran okoz dia-
hetes mellitus, alkoholizmus is. Bénulás is kialakulhat a gyök által beideg-
zett területen. Bizonyos gyökök kompressziója jellemző reflex kieséseket is
okozhat. A nagy, mediális, nyaki discusok elérhetik a gerincvelőt s így akár
alsóvégtagi tüneteket is okozhatnak. Az alsóvégtagi discus herniák nyom-
hatják a cauda equinat is így mindként alsóvégtagba kisugárzó fájdalmat,
valamint az alsóvégtagi bénulások mellett sphincter bénulást (vizelet, szék-
let iücontinentia), gáttáji érzészavart okozhatnak. Előfordulhat egyszerre
105
több discus intervertebrale herniálódása is és előfordul az is, hogy egy
nia elhelyezkedése olyan, hogy mindkét oldali gyököt vagy a tőle distár
sabban kilépő azonos oldali gyököt is nyomhatja. ‘ ’’
V. Osteoporosis
A generalizált csontbetegségek legjelentősebbje, mely a mésztartalo
csökkenésével jár olymódon, hogy az ásványi-anyag csökkenésével együ|
a szerves anyagtartalom is csökken, mégpedig egyenlő mértékben. A csont
szövet tömege fogy meg, elvékonyodnak a csontgerendák. Ez a változás
csontok teherbíró-képességének csökkenését okozza, s ezért törékennyé te
szí a csontokat. A csontanyagcserében alapvető szerepe van a kalciumnak
foszfornak, hormonoknak (elsősorban nemi hormonok, mellékpajzsmirigy
hormon), vitaminoknak, legfőképpen a D vitaminnak. A megbetegedés elő-
fordul primeren, önálló megbetegedésként, valamint secunderen más beteg-
ség következményeként. A primer forma is kétféle lehet. A postmenopau-
salis vagy praesenilis és az időskori vagy senilis. A csontritkulás tekintettel
a populációban való előfordulási gyakoriságra, (kb. 10-15%) szintén nép-
betegségnek tekinthető.
/. Postnienopausalis osteoporosis
Menopausanak nevezzük a ciklusos petefészek-működés befejeződését, az
utolsó szabályos menstruációt követő időszakot a nő életében. Ebben az idő-
szakban lejátszódó hormonális változásoknak hatása van a csontanyagcseré-
re is. A női nemi hormonok, az ösztrogének ugyanis gátolják a csontlebontó
sejtek, az osteoclastok fokozott működését. E sejtek a hormonhatás alól fel-
szabadulva, fokozottan bontják le a csontot, gyorsabban, mint azt a csontépí-
tö sejtek munkája pótolni tudná. A nők a menopausában tehát vesztik a
csonttömegüket, ráadásul 15—20%-uk olyan gyorsan, hogy néhány év alatt
akár az eredeti csonttömeg 30-40%-át is elveszthetik. Vannak hajlamosító
tényezők is, így a fehér vagy sárga embertípushoz való tartozás, az alacsony,
vékony testalkat, késői menarche, korai menopausa, tehát rövid ivarérett kor.
alacsony szülésszám, alkoholfogyasztás, dohányzás, túlzott kávéfogyasztás,
bizonyos gyógyszerek szedése. Az ember csúcscsonttömege 25 éves korára
alakul ki. Ebben 70%-ban az öröklődés szerepe a döntő, de az el nem hanya-
golható 30%-ban rendkívül nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők: a
megfelelő fehérje és kalcium bevétel, a megfelelő fizikai terhelés. Túlzott fi-
zikai terhelés azonban (pl. Marathon-futó nők) a menstruáció elmaradásá-
hoz, osteoporosishoz vezethet. A betegség lassan, fokozatosan progrediál,
emiatt lappangó-kórnak is nevezik ezt a betegséget. A betegség kezdetben
legtöbbször nem okoz fájdalmat, majd főként a gerincen vehetjük észre a fo-
kozódó deformitásokat, statikai elváltozásokat. A hát évek alatt fokozódó
kypbosisa a testmagasság csökkenését hozza létre, a háton az ún. boszorkány
106
t okozva. A mellkas és medencecsont közti távolság is megrövidül. Ek-
l1ll^nlár általában fájdalmat is panaszolnak a betegek. Az ún. „micro” löré-
a megváltozott statika miatt túlfeszített izmok spazmusa, enthesisek
H aálódása, helyi csonthártya irritáció a fájdalom oka. A fájdalom leggyak-
az ágyéki és a háti gerincszakaszokon jelentkezik és sokszor a mell-
I ba hasba sugárzik. Mivel a mozdulatok fájdalmat okoznak, a betegek ke
, sebbet is mozognak, ezáltal csonttömegük, izomerejük csökken, mely a
'tátikái elváltozások további progresszióját okozhatja. Vizsgálatkor helyi
nvomás-ütögetési érzékenység észlelhető bordakosárnak, gerincnek megfe-
lelően. Ezt a lappangó-kórt sokszor csak hirtelen csonttörés bekövetkezése-
kor ismerik fel. A csontváz minden részét érinti csontvesztés (a koponyát ki-
véve), mégis legsúlyosabb a gerincen. Törések a háti és ágyéki szakaszon
fordulnak elő, s ezek sokszor minimális teher emelésére következnek be. A
törés olykor nagyon fájdalmas, nem egyszer fekvésre kényszerítve a beteget.
\z ágyéki csigolyatörés nem ritkán alsóvégtagba sugárzó fájdalmat okoz.
Az ún. traumás csigolyatörésektől eltérően a postnienopausalis kompresz-
sziós csigolyatörések szövődményeként rendkívül ritkán találkozunk ideg-
rendszeri, gerincvelői sérüléssel. Sokszor jól mutatja a betegség progresszi-
óját az egyre több és több csigolya törése. Jellemző még az orsócsont töré-
se. bordatörés és az idősebb korban a combnyaktörés.
2. Senilis osteoporosis
70 évesnél idősebbeken alakul ki a nőket és férfiakat egyaránt érintő idős-
kori csontritkulás. Lassúbb lefolyású, mint a postnienopausalis forma.
Gyakran csípőtáji törés hívja fel rá a figyelmet. Tekintettel az időskorra, a
meglévő egyéb más betegségekre sokszor igen nehéz feladat ezen betegek
teljes rehabilitációja, ezért a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. A csí-
pőtáji törést szenvedettek 50%-a a törést követő egy éven belül meghal.
3. Secunder osteoporosisok
Ilyenkor egyéb betegség okozza a csontritkulást: emésztőszervi, felszívódá-
si zavar, hormonális-, vérképzőszervi-, gyulladásos ízületi betegség, vese-
betegség, egyes gyógyszerek stb. Mozgásszegény életet élők pl. tartósan
fekvőbetegek, asztronauták szintén veszélyeztettek, ezeken a személyeken
inaktivitásos osteoporosis alakulhat ki.
VI. Gyulladásos ízületi megbetegedések
Az ízületi gyulladás (arthritis) alapvetően az ízület belhártyájának gyulladá-
sa, mely később az ízület egyéb szöveteire is ráterjedhet. Tünetei: spontán
vagy mozgatásra, nyomásra jelentkező fájdalom, duzzanat, az ízület feletti
bőr melegsége, vörössége s az ízület mozgáskorlátozottsága. A synovialis
belhártya gyulladás ezen tüneteinek megjelenése természetesen függenek a
107
kórformától, az érintett ízülettől és a szervezet reakcióitól is. Egy ízület gy^J
ladását monarthritisnek, 2^1 ízület gyulladását oligoarthritisnek, míg ennél
több ízületét polyarthritisnek nevezzük. Gyakori, hogy kezdetben egy ízü]e
tét érintő betegség, napok, hetek, hónapok múlva egyre több ízületet érint
1. Monarthritisek
Monarthritis hátterében először mindig valamely fertőző kórokozó után ku-
tatunk. A kórokozó közvetlen az ízületbe kerülve okozhat gyulladást. Okoz-
hat azonban úgy is, hogy valamilyen felső légúti, tápcsatorna, vagy gen,-
tális fertőzést követően, a kórokozó maga nem kerül az ízületbe, csak bizo-
nyos alkotórészei, illetve a kórokozó ellen képződő ellenanyagok okoznak
ún. reaktív gyulladást. Ezen kórokozók között találunk baktériumokat
gombákat, vírusokat, bár ez utóbbiak gyakrabban okoznak polyarthritist.
Bakteriális ízületi gyulladás
Baktérium bekerülhet az ízületbe sérülés, orvosi beavatkozás (injekció, mű-
tét) során, vagy véráram útján valamely távolabbi szervből, vagy közvetlen
ráterjedéssel bőr, lágyrész, csont gennyedésből. Ilyen esetben legtöbbször
heves, gyulladásos tüneteket észlelünk, lázzal kísérve. Időskorban, csök-
kent immunitást! betegeken (pl. AlDS-esek), immunitást csökkentő gyógy-
szereket szedőkön a tünetek enyhék is lehetnek, bár e tényezők hajlamosí-
tanak is fertőzésre. A szeptikus ízületi gyulladás lehet halálos kimenetelű
még megfelelő kezelés esetén is. Mérsékeltek a tünetek alacsonyabb viru-
lenciájú kórokozó esetén. Egyes kórokozók krónikus ízületi gyulladást
okozhatnak, mivel a beteg nem fordul az enyhe tünetek miatt orvoshoz,
vagy a diagnózis megállapítása késik. Példaként említhetjük erre a napja-
inkban ismétclcn gyakoribbá váló tbc-s ízületi gyulladást.
Reaktív arthritisek
Reaktív arthritis nemcsak egy ízületet érinthet, hanem sokszor több ízületet
is, legtöbbször aszimmetrikusan. Reaktív arthritis gyanúja esetén mindig ke-
resnünk kell a belszervi előzményeket, az esetlegesen még észlelhető bőr.
belszervi tüneteket. Ilyen betegséget (Lyme-kór) okozhat a kullancs élősdije
a Borrelia nevű Spirochaeta baktérium. Ilyen betegség a streptococcus man-
dulagyulladást, torokgyulladást követően jelentkező ún. rheumás láz. Ez
gyermekeken, lányokon és fiúkon, két-három héttel a fertőzést követően láz
kíséretében jelentkezik. Általában több nagy ízületet érint aszimmetrikusan,
szív- és idegrendszeri megbetegedést is okoz. Szerencsére ma a streptococ-
cus mandulagyulladások megfelelő antibiotikus kezelése miatt ritkán látha-
tó e megbetegedés. Reaktív arthritist okoznak a Yersinia, Salmonella,
Brucella, Shigella, Campylobacter nevű bélfertözést okozó baktériumok, de
ide tartozik a szexuálisan terjedő Chlamydia okozta reaktív arthritis is.
Traumás arthritis
Gyakran okoz monarthritist, sokszor gyulladásos synovitissel, ritkán véres 1°'
108
ivadékgyülemmel. Sérülések után fordul elő legtöbbször egy, a fájdalom által
kiváltott gyulladásos megbetegedés az algodystrophia (szinonimák: Sudeck-
zindróma, reflex sympathicus dystrophiás szindróma), melyre igen jellemző a
foltos csontritkulás. A kezdeti gyulladásos tüneteket, keringési elváltozások kí-
sérik. A vegetatív tünetek lezajlása után az ízületek sokszor kontraktúrában rög-
zülnek. Leggyakrabban kézen, lábfejen, bokán, térden észleljük.
efazvény (arthritis aurica)
Végül még egy, gyakran egyetlen ízület gyulladásával járó betegséget kell
megemlítenünk. A köszvény a purinanyagcsere zavarával, magas húgysav
vérszinttel járó, ízületekben, illetve más szervekben urát-kristály kicsapó-
dással járó betegség. A betegség leggyakrabban a 40-50 éves férfiakat érin-
ti akiknek általában zsír és szánhidrát anyagcserezavaruk is van és gyakran
elhízottak. Az ízületi gyulladás gyakran puringazdag, bőséges étkezés, al-
koholfogyasztás után jelentkezik, legtöbbször rohamszerűen az I. MTP
Ízületben. Jelentkezhet csuklón, könyökön, térden, bokán s többízületen
egyszerre, asszimetrikusan is. Az elsődleges formától elkülönítjük a szövet
szétesés, vagy csökkent húgysavkiválasztás miatt létrejövő másodlagos
köszvényt, mely leggyakrabban daganatos betegségek, vesebetegségek,
gyogyszerártahnak szövődményeként jöhet létre. Megfelelő kezeléssel a
primer köszvényes betegek nagy része tünetmentes lehet, ismerünk azon-
ban krónikus megbetegedést is.
2. Oligo arthritisek
kle sorolunk több olyan ízületi gyulladást, mely legtöbbször 2^4 ízületet
érint, de sokszor egy ízület megbetegedésével kezdődik.
E csoportba tartoznak, az ún. seronegatív spondarthitisek.
a) Seronegatív spondarthritisek, Spondy!arthritis ankylopoetica (SPA,
Bechterew-kór)
Ide azokat a betegségeket soroljuk, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy
nagyon gyakran a HLA B 27 szöveti antigénnel rendelkezőket betegítenek
meg és gyakran járnak együtt a sacroiliacalis ízület, a gerinckisízületek
gyulladásával, alsóvégtagi oliogoarthritissel. Nem ritka az enthesitis. Kéz
vagy lábujjakon fordul elő a tendinitis okozta, ún. kolbászujj, mely az egész
ujj duzzadtságát okozza. Gyakoriak a szem-, nyálkahártya- és bőr- tünetek.
A sacroileitis és spondylitis elcsontosodáshoz (ankylosis) vezethet. Ebbe a
körbe tartoznak a gyulladásos bélbetegségekhez csatlakozó ízületi gyulla-
dások (colitis ulcerosa, Crohn-betegség), egyes reaktív arthritisek, a pik-
kelysömörhöz (sporiasis vulgáris) társuló ízületi gyulladás. Ez lehet azon-
ban polyarticularis, a DIP ízületeket érintő, illetve a rheumatoid arthri-
tishez hasonló szimmetrikus sokízületi gyulladás is. Ide soroljuk a Reiter-
kórt, melynek jellemzője, hogy ízületi gyulladása mellett szemgyulladása,
búgycsőgyulladása, esetleg psoriasisos börgyulladása is van a betegnek.
109
A Reiter-kór reaktív arthritis, melyet járványos időben (pl. háború) e|s •
sorban dizentériás bélfertözés vált ki, nem járványos időben leggyakra|°
bán szexuális úton terjedő Chlamydia vagy Ureoplasma fertőzés váltja |1
AlDS-esek betegségének első jele lehet psoriasos arthritis vagy Reiter-k0
A csoport legtípusosabb betegsége a spondylarthritis ankylopoetica (SP/\
Bechterew-kór). E betegségeket azért nevezik seronegatívnak, mert a rheu
matoid arthritisre jellemző rheumatoid faktor e betegek vérében általába
nem mutatható ki.
Az SPA krónikus, gyulladásos megbetegedés, mely elsősorban a gerinc ízp
létéit, a sacroiliacalis ízületeket érinti, de érintheti a perifériás ízületeket ál
tálában a tőízületeket, elsősorban a csípőt. A betegség családi halmozódást
mutat. Általában férfiakat betegít meg, nőket mintegy 5-6-szor ritkábban
a nők betegsége általában enyhébb. A férfiak megbetegedése is nagyon kü-
lönböző lehet, enyhe deréktáji fájdalomtól súlyos mozgáskorlátozottságot
okozó formákig.
A betegség legtöbbször 20-25 éves korban jelentkezik, lappangva, deréktáji-
keresztcsonttáji fájdalommal. Éjszakai, hajnali órákban jelentkezik legtöbbször
a fájdalom, a derék mindkét oldalán, gyakran az alsóvégtagba kisugározva,
ischialgiát okozva. Időszakos csípőízületi fájdalommal is kezdődhet. Néha az
enthesitisek okozta panaszok; a saroktáj, ülőgumó fájdalmassága áll előtérben.
A szem szivárványhártyájának gyulladása - mely ritkán vaksághoz is vezet - is
lehet első tünete a betegségnek. Belszervi tünetként szív, tüdő, idegrendszeri el-
változások jelentkezhetnek a későbbiekben. A kezdeti tünetek után nagyon kü-
lönböző lehet a kórlefolyás. Sokszor a kezdeti lokalizációban stagnál sokáig,
máskor progrediál proximál felé terjedve, megbetegíti a háti, nyaki gerincsza-
kaszt is. A costovertebrális ízületek, costostemális junkciók gyulladása, anky-
losisa mellkasi fájdalmat, a mellkas mozgásbeszűkülését okozhatja. A gerinc
érintettségét a fájdalmon kívül a mozgáskorlátozottság is jelezheti. Kezdetben
a rotáció a lateralflexió szűkül be szimmetrikusan. Végstádiumban ún. bam-
busznád gerinc alakul ki, ilyenkor egyik irányba sem észlelhető gerincmozgás.
Ennek elkerülése az orvosi kezelésen kívül, a naponkénti gyógytorna fontossá-
gára kell felhívni a figyelmet, mellyel a mozgásbeszűkülés megelőzhető, illet-
ve csökkenthető. Amennyiben a kezelések ellenére a betegség progrediál, úgy
arra kell törekedni, hogy gerinc elmerevedése egyenes testtartás mellett jöjjön
létre. Nagyon fontos, hogy a beteg éjszaka sima, kemény alapon feküdjék. A
gerinc mozgáskorlátozottságával együtt jár sokszor a paravertebrális izomzat
fájdalmas spazmusa, így kezelésében a gyógymasszázsnak is szerepe van.
3. Polyarthritisek
Kezdődhetnek akutan, kifejezett gyulladásos tünetekkel, lázzal, belszervi
tünetekkel, vagy polyarthralgiával, olykor akár monarthritissel is. Az ízüle-
ti gyulladás nagyon gyakran szimmetrikus és érinti a kéz és láb kisízületeit-
110
tartoznak az, ún. kötőszöveti betegségek, melyeket autoimmun beteg-
<»iiek is neveznek, utalva a betegség kialakulásában szerepet játszó meg-
>-jtozott szervezeti immunitásra. A rheumatoid arthritis a leggyakoribb
Ken betegség, de idetartozik a gyermekkorban jelentkező juvenilis króni-
kus arthritis, valamint több más vasculitissel (érfal-gyulladással) járó egyéb
Itegség: a systemas lupus erythematosus (SLE), Sjögren-szindróma, prog-
resszív systemas selerosis stb.
Gomblyuk-deforrnitás
Ulnaris-deviáció
Ulnafej dorsalis sut) lux ác i ója
ábra RA-s kézdeformitások
111
a) Rheumatoid arthritis
Krónikus, progrediáló, szimmetrikus, deformitásokat okozó, sokszor be|
szervi elváltozásokkal is járó polyarthritis, mely nagyon gyakran érinti J
kezdetekben is a kéz-, és láb kisízületek, mégpedig az MCP, PIP MTP íy*
leteket.
A betegseg háromszor gyakrabban érinti a nőket, a betegség 35-55 eves
korban kezdődik leggyakrabban, Magyarországon mintegy százezer beteg-
gel számolhatunk. A betegség valamennyi perifériás ízületet, valamint a
nyaki gerinc kisízületeit is érintheti. Az atlantoaxialis ízület subluxatiója
okozhat akár hirtelen halált is a nyúltvelő összenyomása révén. A betegség
gyakran jár csukló és bokatáji tenosynovitissel. A kézkisízületi arthritis ál-
ízületek deformációját okozza, gyakran létrehozza az uj jak típusos ulnar de-
viációját, a processus styloideus dorsal felé való elmozdulását, az ún. bil-
lentyű tüneteket, az ujjak hattyúnyak (MCP ízület flexiós, PIK hyperexten-
siós, DIP flexiós helyzetben való helyzete) vagy gomblyuk (MCP exten-
sióban, PIP flexióban, DIP hyperextensióban áll) deformitást. (18. ábra)
Ezen deformitások mellett a kéz kisizmok atrophiája jön létre. A betegek
félóránál hosszabb ideig tartó reggeli ízületi merevségre is panaszkodnak.
A betegség lefolyása igen különböző, vannak igen enyhe lefolyású esetek,
de mintegy 10%-ban olyan súlyos, hogy évek alatt tolókocsiba kerül a be-
teg, orvosi kezelés ellenére is. Éppen a kórlefolyás változatossága miatt ala-
kította ki Steinbrocker a funkcionális osztály beosztását:
I. A beteg mindennapi élettevékenységeit nehézség nélkül ellátja.
II. A mindennapi élettevékenységeit az ízületek mozgáskorlátozottsága
ellenére elvégzi ugyan, de nehézségek, fájdalom és discomfort árán
III. Önmagát segítséggel ellátja, de csak néhány foglalkozás követelmé-
nyének tud eleget tenni.
IV. Agyhoz vagy tolókocsihoz kötött beteg, aki önmagát alig vagy egyál-
talán nem tudja ellátni.
b) Egyéb polyarthritisek
Polyarthritist okozhatnak még bakteriális fertőzések, kísérheti, megelőzhe-
ti a daganatos megbetegedéseket, mellékpajzsmirigy túlműködés okozta
megbetegedés is járhat sokízületi gyulladással. Vírusok is okozhatnak poly-
arthritist és ezek legtöbb esetben nyomtalanul gyógyulnak a betegseg
gyógyulásával. (19. ábra)
1 12
lyüjeti gyulladások: RA,
Arthritis psoriatica, SPA
valamint
polyartcularis arthrosis
lokalizációja
o
o
RA --------------
SPA -------------
Arthrosis -------
Arthritis psoriatica
►t>eo
19. ábra ízületi gyulladások, RA, arthritis psoriatica, SPA, valamint a
Polyarticularis arthrosis lokalizációja
113
Izületi gyulladások: RA,
arthritis psoriatica, SPA
valamint
polyartcularis arthrosis
lokalizációja
Jobb kéz
Tenyéri nézet
RA -----------------O
SPA ---------------
Arthrosis ----------
Arthritis psoriatica — A
Bal kéz
Tenyéri nézet
19/a. ábra ízületi gyulladások, RA, arthritis psoriatica, SPA, valamint
a polyarticularis arthrosis lokalizációja
VII. Reumatológiai diagnosztika és terápia alapjai
/. Diagnosztika
A reumatológiai diagnosztika alapja a beteg kórtörténetének helyes feltárá-
sa, korábbi betegségeivel való esetleges összefüggés felismerése, majd az
alapos belszervi és mozgásszervi fizikális vizsgálat. A legfontosabb tisztá-
zandó, hogy panaszai és tünetei alapján a betegünknek mozgásszervi beteg-
114
-iae van-e? Panaszai és tünetei alapján betegsége: akut-e, krónikus-e vagy
krónikus betegség akut fellángolásáról van-e szó?
A betegsége szisztémás vagy lokális? Egy vagy több testrészre lokalizálódik-
Milyen anatómiai, szöveti struktúrák elváltozásai okozzák panaszait? Gyul-
ladásos, daganatos betegség kizárható-e? A mozgásszervi betegségben szen-
vedők fájdalmat, vagy valamilyen anatómia elváltozást vagy funkciózavart pa-
laszolnak. Tudnunk kell, bármilyen is az elsődleges, a későbbiekben kezelés
hiányában, vagy néha akár annak dacára is a másik kettőhöz vezethet. Sokszor
nlár a kórelőzmény megismerése és a fizikális vizsgálatkor egyértelmű, biztos
kórismét állíthatunk fel. Máskor laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van,
főként a gyulladásos, anyagcsere, daganatos betegségek kórismézéséhez, vala-
mint a betegség lefolyásának megítélésére, a terápia hatásának, mellékhatásai-
nak ellenőrzésére. A reumatológiai gyakorlatban legtöbbször vérvizsgálatokat
végzünk. Ha sikerül valamely ízületből ízületi nedvet nyernünk, úgy ennek
analízisére is feltétlenül szükség van. A napi gyakorlatban gyakori diagnoszti-
kai eszközeink a különböző képalkotó eljárások. Ide tartoznak a hagyományos
röntgenvizsgálatok, a számítógépes rétegvizsgálat (computer tomographia), az
ultrahangvizsgálat, a mágneses rezonancia-vizsgálat (MR1), izotópvizsgálat,
valamint a kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok az ízületek (arthrographia),
erek (angiographia), gerinccsatorna (myelographia) megjelenítésére.
A sokféle eljárás a különböző struktúrák pontos megítélésére, a körfolya-
mai jellegére, a terápia hatásosságára, bizonyos betegségek kizárására ad
megfelelő információt. Ritkán a pontos diagnózis érdekében más eszközös
vizsgálatra, így pl. az ízület belülről való megtekintésére (arthroscopia),
vagy szövettani vizsgálatra, csontsűrűség mérésére, vagy az izmok (pl.
elektromyographia), idegek pl. elektroneurographia), erek (pl. Doppler) el-
változásai miatt azok pontosabb vizsgálatára lehet szükség. Nyugodtan
mondhatjuk, hogy a reumatológia betegségek diagnózisa néha nagyon
gyors és kevés eszközzel elvégezhető, azonban vannak olyan esetek, me-
lyek tisztázására az orvostudomány ma ismert legújabb, legkorszerűbbnek
tartott eszközeivel, módszereivel sem egyszerűek.
Terápiás eszközeink hasonlóak, mint bármely más orvosi szakmáé. A gyó-
gyítás során folyamodunk a pszichoterápiához, fizioterápiához, gyógysze-
res terápiához, valamint a sebészi terápiához. Természetesen a különböző
betegségeknél egyik vagy másik keiül előtérbe.
B Gyógyszeres terápia
gyógyszeres terápiánál fájdalom esetén elsőrendű fontosságú, annak meg-
felelő csillapítása, erre ma már igazán sokféle lehetőségünk van. A gyulla-
dáscsökkentő gyógyszereket mind szájon át, mind a keringésbe juttatva,
ni'nd helyileg a lágyrészekbe, ízületbe adva helyi érzéstelenítőkkel együtt
115
alkalmazhatjuk. Egyes betegségeket ún. specifikus szerekkel kezelhetünk
pl. ilyenek az antibiotikumok, vagy a csontanyagcserére ható szerek. Vail
nak olyan szerek, melyeket izomlazítóként alkalmazunk, s vannak olyan0r
melyeket kiegészítőként esetleges hiányuk miatt, így a különféle vitamino'
kát, ásványi agyagokat.
3. Sebészi kezelés
Sebészi kezelésre a következő esetekben van szükség:
Lágyrész-rheumatismus
- az alagút szindrómák eredménytelen konzervatív kezelése az alagút se-
bészi felszabadítását indokolja
- ínhüvelygyulladások esetén synovectomia, szalag és ínszakadás esetén
rekonstrukció jön szóba
- bursitisek, ganglionok, pattanó ujjat okozó csomók sebészileg eltávolít-
hatók
- Dupuytren-kontraktúra esetén a tenyéri fascia eltávolítását végzik
— ritkán enthesopathiákat, csontkinövéseket is operálni kell
Degen eratív gerincb etegs égek
- konzervatív kezelésre nem gyógyuló rediculitis vagy bénulás, cauda
szindróma, melyet discus hernia okoz
- spondylolisthesis, ha a tünetek konzervatív kezelésre nem javulnak
Arthrosis
Ha a fájdalom és a funkciózavar nem csökkenthető tűrhető értékűvé
- csípőízületi arthrosis esetén a leggyakrabban végzett műtét a teljes csípő-
ízületi endoprothesis beültetése.
- térdízületi arthrosis O-láb, X-láb kialakulása esetén a sípcsont vagy
combcsont átfürészelésével, tengelybe állításával és rögzítésével korri-
gálható
— térdízületi endoprothesis is behelyezhető, ez lehet teljes ízületi prothesis,
vagy ún. szánkó prothesis, amikor a mediális vagy laterális vagy mind-
két ízfelszínt pótolják
— egyéb arthrosisok esetén sebészi kezelésére ritkán van szükség
Gyulladásos ízületi betegségek
— synovectomiát, vagyis az ízületi belhártya műtéti eltávolítását végzik, ha
az ízület gyulladása, vagy polyarthritis esetén egy-egy ízület gyulladása
nem befolyásolható kellően más módszerekkel
- egyes már destruált ízületek (pl. csukló, alsó ugróízület) esetében az ízül
let elmerevítése (arthrodesis), más esetekben amikor a mozgékonyság
megtartása a fontos (térd, csípő, kéz kisízületek) endoprothesis behelye"
zése jön szóba
116
deformitások mérséklésére, vagy megelőzésére helyreállító műtétek vé-
gezhetők
rheumatoid arthritis okozta altantoaxialis dislokáció is sokszor műtéttel
oldható meg
4. Fizioterápia
A fizioterápia nélkülözhetetlen a reumatológiai betegségek kezelésében,
hisz a mozgás funkciók semmi mással nem javíthatók, mint mozgásterápiá-
val A fizioterápia legfontosabb ága ép ezért a gyógytorna. A fizioterápia
többi ága a mechanoterápia mint pl. a masszázs, a hőkezelés, fény és elekt-
roterápia, a hydro- és balneoterápia legnagyobbrészt a gyógytornát előké-
szítő terápiás módszerek. Fellazítják, bemelegítik a kezelendő testrészt, az
egész szervezetet a gyógytornához. Persze a fizioterápia ezen ágainak van-
nak önálló feladatai. Ezek:
_ fájdalomcsillapítás
- vérbőség fokozás
- izomspazmus oldás
- gyulladáscsökkentés
- ízomerősítés
kontraktúra oldás
- vénás és lymphás keringésjavítás
Fizioterápia egyik lényeges ága a. dietoterápia. Túlsúlyos betegek lefo-
gyasztása, csontritkulás megelőzésére diéta javaslása mindennapos felada-
taink közé tartozik.
5. Pszichoterápia
A reumatológiai betegségek között sok a krónikus, nem gyógyuló, sőt elő-
rehaladó, rosszabbodó betegség, mely mozgáskorlátozottá teszi a beteget,
rontja a beteg és családja életminőségét. Ezek a betegek nem elsősorban
pszichológus és pszichiáter, hanem a gyógyításukat végző, gyógyító csapat
(team) és sorstársaik bátorítására, lelki támogatására szorulnak, hogy kez-
detben megbarátkozzanak a betegséggel, mely osztályrészükül jutott, meg-
tanulják életüket a betegséghez igazítani, megtanuljanak betegségükkel él-
ni, később pedig biztatni, támogatni Őket, ha fáradnak, csüggednek a beteg-
séggel folytatott harcban. A beteg hozzáállása, lelkiállapota, kiegyensúlyo-
zottsága rendkívül sokat számít a gyógyulásban. Érdekes különbözőségek
vannak az egyes betegségekben szenvedők között. Az SPA-sok optimisták,
aktívak, akarnak tenni a gyógyulásukért, sokáig munkaképesek. A rheuma-
toid arthritisek depresszióra hajlók, csüggetegek, sokszor fel akarják adni.
A fibromyalgiások szorongok, depressziósak, neurotikusuk. Az arthrosiso-
s°k sokszor jókedvüek, joviálisok, a discopathiában szenvedők gyakran te-
117
le vannak panasszal, rosszkedvűek, belekeserednek an nem is nagyOn
súlyos betegségükbe.
A krónikus betegek betegsége elején kell „kézbe-venrlmondani neki a
betegsége lényegét, de ugyanakkor beléoltani a gyófisba vetett hitet
mozgósítani energiáit a gyógyulásra. Ez persze nem sorban a gyógy,
masszőr, hanem a kezelőorvos, gyógytornász, nővéndata. A gyógy,
masszőr azonban egy-egy biztató szavával, iránymuta/al segítheti a te-
am többi tagjának ilyen irányú munkáját.
Rendkívül fontos, hogy a gyógymasszőr a teamnek az* ja, aki a legköz-
vetlenebb testi kapcsolatba kerül a beteggel, hisz a bezinte aláveti tes-
tét a gyógymasszőr kezének. Nagy bizalommal és wzással leleplezi
előtte minden testi nyomorúságát. Ez a testi kapcsolat előny, amellyel
azonban nem szabad sohasem visszaélni. Nagyon fo, hogy a gyógy-
masszőr szakszerűen fogadja az új beteget, ismerje mc-ieteg problémáit
s ezeket vegye komolyan. A betegnek éreznie kell, hitt Ó a legfonto-
sabb. A beteget, betegségét tisztelni kell. Helyes, ha aSzör megmagya-
rázza mikor mit fog csinálni s később ellenőrzi, megkzi, hogy sikerült
e elérni a célt. Éppen a kialakuló kapcsolat miatt soksí beteg sokkal bi-
zalmasabb a gyógymasszörhöz, mint a nővérhez, orvv, gyógytornász-
hoz. Az orvosi titoktartás a gyógymasszőrt is kötelezkszor azonban a
beteg épp a segítséget keresi, ha a gyógymasszörnek lnj jut a tudomá-
sára, mely a beteg gyógyulását, gyógykezelését befogja, azt a nővér,
orvos tudomására kell hoznia. Eeghelyesebb ezt a beleegyezésével
tenni. z ..... .
A beteg megnyugtatásának, bátorításának eszközeivel SSzömek is élnie
kell, szükséges ehhez az empátia, mely nélkül a gyógmunka sohasem
lehet teljesen jó eredményű.
6. Rehabilitáció i
A betegség bizonyos szervezeti károsodással, testi fun, (p| járás) rom-
lásával, esetleg elvesztésével (fogyatékosság), illetvegy^n társadalmi
helyzetének (keresőképtelenség, csökkent munkaképe közúti járműre
való felszállás elvesztése) megváltozásával (rokkantság
A károsodás (impairment) lehet anatómiai, élettani 'pszichológiai va-
gyis ez szervi, szervezeti fokon jön létre.
A fogyatékosság (disability) a funkcióban való fogyatst csökkentérté-
kűséget jelenti, vagyis egyéni szinten érvényesül. Uiazon károsodás
egyeseknél okoz fogyatékosságot, másoknál, akik e ká^st megtanulják
kompenzálni, nem. «
A rokkantság (handicap) az egyén társadalomba való]eszkedésének a
zavara; a károsodott nem tudja megszokott munkáját vnj nem tU(j ked-
venc hobbijának hódolni, megváltozik a helyzete a ci^^ £z sern jár
118
cvütt párhuzamosan a károsodás vagy fogyatékosság fokával. Egy fiatal
laiiy arcán lévő heg elhelyezkedési, házassági esélyeit csökkenti, egy fiatal
f ríinál ez sokkal kevesebb problémát okoz.
a rehabilitáció nem más, mint a károsodottat, fogyatékost, rokkantat képes-
tenni arra, hogy újra megtalálja helyét az életben, a társadalomban.
az orvosi rehabilitáció az elvesztett funkciókat igyekszik visszaállítani,
vagy pótolni orvosi eszközökkel.
/foglalkozási rehabilitáció a megváltozott munkaképességű károsodottat
avekszik eredeti foglakozásának folytatásara képessé tenni, pl. a munka-
hely munkaeszköz megfelelő kialakításával, vagy átképzéssel, melyben a
pedagógiai rehabilitáció is szerepet játszik. A szociális rehabilitáció a káro-
sodott életkörülményeit igyekszik úgy megváltoztatni, hogy a társadalom-
ba beilleszkedjék.
A krónikus mozgásszervi beteg gyógyítása és orvosi rehabilitációja sok te-
kintetben nem válik el, hanem összefonódik. Ilyenkor koncentráltan, komp-
lex kezeléssel igyekszünk az elvesztett funkciókat helyreállítani és/vagy
pótolni. Ebben a gyógymasszömek is igen fontos szerepe van.
119
ORTOPÉDIA
Dr. Mikó Ibolya
ELŐSZÓ
Az ortopédia az orvostudomány azon ága, amely a csontok, ízületek i?
mok, inak és idegek (a váz és mozgatórendszer) veleszületett és szerzett el
változásaival foglalkozik. Ilyen elváltozások:
- világra hozott és szerzett deformitások
- infekciók és gyulladások
- ízületi gyulladások
- degeneratív kórképek, anyagcserezavarok
- daganatos betegségek, stb.
A váz és mozgatórendszer a szervezet egységes szerve. Az ortopéd tevé-
kenységnek az a célja, hogy ezt az egységes egészet alakilag és működés
szempontjából is megőrizze, illetve a formai és funkcionális zavarokat gyó-
gyítsa.
ORTOPÉDIAI KEZELÉSI MÓDSZEREK
Alapvetően két csoportot különböztetünk meg a kezelési módszereken belül:
A) konzervatív
B) műtéti eljárások
A) Konzervatív kezelési eljárások
A fájdalmak megszüntetéseben fontos szerepet játszik a nyugalomba helye-
zés, ennek módszerei:
- fektetés
- húzókötés
A húzókötés a fájdalmas ízületek rögzítésére, kontraktúrák oldására szol-
gál. A húzás a végtag tengelyében történik. A húzókészülék az ágy végé-
be kerül, s csigán keresztül különböző súlyokat helyezünk fel, melyek ken-
gyel segítségével kapcsolódnak a végtaghoz. Tartós húzást nagy súllyal a
csontrendszeren keresztül végzünk. Ilyen esetben a csontba fúrt drótokra
helyezett patkóhoz kapcsoljuk a súlyokat tartó zsinórt. A gerinc húzókeze-
lésére az állón és a tarkón illeszkedő Glisson-féle függesztőkészülék alkal-
mazható.
120
p i<rcilmas kötéseket ödéma, lágyrészduzzanat megszüntetésére, a végtag re-
latív rögzítésére alkalmazunk. Ennek fajtái:
‘ ragtapasz
Zink-enyv
rugalmas pólyák
tfonasztósinek az elért korrekció megtartására, a kontraktúra megelőzésé-
re a gyulladásos fájdalom csökkentésére alkalmasak. Régebben inkább
fémből, manapság főleg szövetbarát, higiénikus, könnyű műanyagból ké-
szülnek.
gipszágy, a műanyagágy tartási rendellenességek korrekciójára, gyulla-
dásos gerincfolyamatok esetén a fájdalom csillapítására használatos eszkö-
zök. A hagyományos és műanyag gipszkötések ugyancsak rögzítést, fájda-
lomcsillapítást szolgálnak, valamint a műtéti korrekció fenntartásában is
szerepük van. Az ortopéd gyógybetétek, a különböző típusú ortopéd cipők
szintén a konzervatív kezelési eljárások közé sorolhatók.
A gyógytorna az izomtónus fenntartását, valamint az izomerősítést szolgál-
ja Á célzott torna a hibás tartás, a mozgáskorlátozottság megszüntetésére
törekszik aktív és passzív izomerősítő gyakorlatok segítségével. Ennek ki-
egészítője a víz alatti torna, mert itt a felhajtó erő segítségével a gyakorla-
tok könnyebben végezhetők el.
Végezetül konzervatív kezelés a baineo-fiziotherápia minden ága is.
B) Műtéti eljárások
A műtéti eljárások két nagy csoportba sorolhatók:
lágyrészműtétek
csontokon végzett műtétek
A lágyrészműtétek közé tartoznak a tenotomiák, melyek a legrégebbi orto-
pédiai műtétek csoportját képezik. Céljuk a kontraktúrák megszüntetése.
Az. izomrövidülés az ín meghosszabbításával korrigálható. Viszonylag
hosszú inas rész szükséges a műtét elvégezhetőségéhez (p.: négyfejű comb-
izom). A tenotomia alkalmas rövidítésre is.
Az ún. tenodesis esetén az inat csonthoz varrják fel, feszülés mellett. Az
ízület kóros túlmozgását gátolhatja meg ez a műtét.
l-otnátültetésnél a gyengült izmokat pótolják ép izmok átültetésével.
Neurolysist - az idegek felszabadítását - sérülés után, perifériás bénulásnál
végzik.
121
A bőrplasztikai műtétek borhiányok pótlására szolgálnak.
A csontokon végzett műtétekhez tartoznak többek között az osteotoniiáfc
amikor is a deformált hosszú csontot átvágva, a deformitást korrigálva
csontot az átvágás helyén ismét rögzítik. A traumatológiából átvett rögzít/
sí eljárások olyan stabilitást biztosítanak az osteotomiák helyén, hogy 9
esetben már nem szükséges külső rögzítés.
Az osteotomia tehát csontrészek eltávolítását jelenti a deformitások nie»
szüntetésére (Id. kalapácsujj műtétje).
Csontátültetést csontegyesítésnél, álízületek gyógyításánál, merevítő műté-
teknél végeznek. Ez történhet saját csonttal, vagy konzervált csonttal,
ízületi műtétek közé tartozik az arthrotomia, amely az ízület megnyitását
jelenti. Arthrolysis esetén, ízületen belüli és kívüli összenövések szüntethe-
tők meg, de a zsugorodott ízületi tok bemetszését is jelentheti.
A rezekció az ízületi felszínek részleges, vagy teljes eltávolítását jelenti
Célja az ízületi deformitás megszüntetése. Napjainkban leggyakrabban a
láb deformitásainak megszüntetésére végzik. A lábtőízületekben olyan
nagyságú és irányú csontéket távolítunk el, amely lehetővé teszi a korrigált
helyzet elérését.
A háttérbe szorult műtétek csoportjába tartozik azarthrodesis, az ízület el-
merevítése. Az ízület elmerevíthető ízületen belüli és ízületen kívüli mód-
szerekkel. Szűkült javallati körrel ma is végezhető athrodesis. A mai orto-
péd szemlélet törekszik az ízület mozgását megtartani, ezért az atroplaszti-
ka napjainkban reneszánszát éli, háttérbe szorítva más típusú ízületi műté-
teket. Az atroplasztika fémből, műanyagból, kerámiából készült endopro-
tézis beültetését jelenti az ízületbe. Kiterjedten alkalmazzák elsősorban a
csípő- és térdízületben, de egyre nagyobb számban a könyök, a váll és az
ujjpercek közötti ízületekben is. Már a bokaízület is protetizálható.
A csípőízületi endoprotézis műtétek választandó típusa a femurfej és a vá-
pa deformáltságától függ. Ha a combcsont feje felületesen deformálódott,
és a vápa ép, a femurfej gömb alakú megkisebbítése után a vápa és a femur-
fej közé fémkupakot helyeznek. Ez a „cup” plasztika, mely ma már csak
történelmi jelentőséggel bír. Ha a fej deformálódása olyan mérvű, hogy
gömbforma nem alakítható ki, a combcsontfej és nyak eltávolítása utáncd1'
vicocapitalis protézis beültetésére kerül sor, meglévő ép vápa mellet. Azon-
ban ezt a műtét típust is ma már egyre ritkábban végzik. Ha a vápa és a
femurfej is deformálódott, totál endoprotézist (TÉP) helyeznek be. Két tí-
pusát különböztetjük meg: a ragasztós, illetve a ragasztó nélküli protézise-
ket.
122
léidí-iileti atroplasztika lehet felszínpótló protézis, vagy totál-protézis.
[4a a tibia (sípcsont) mediális, laterális, vagy mindkét ízfelszíne degenerá-
lódott ép femur condylusok és térdízületi szalagrendszer mellett,felszínpót-
ón szánkóprotézis beültetés történik. Ha azonban a térdízület ízfelszínei
L szalagrendszere kifejezetten károsodott, a totál endoprotézis műtét jön
szóba
Műtéti utókezelés
Az eddigiekben említett műtétek sikeres elvégzése után utókezelést kell vé-
gezni a funkcióképesség helyreállítására. Azonban az utókezelés nem a mű-
tét után, hanem már előtte el kell hogy kezdődjön, az izomzat erősítése, a ke-
ringés javítása, a kontraktúrák csökkentése céljából. A műtét előtt már meg-
taníthatok a légzőgyakorlatok, a műtéttel kapcsolatos tornagyakorlatok.
Kz operációt követően azonnal elkezdődik az értorna és a légzögyakorla-
tok végzése, majd fokozatosan az aktív izomerő helyreállítása. Nagyon fon-
tos cél a kontraktúrák oldása, további kontraktúra kialakulásának megelő-
zése, a megbomlott statikai, dinamikai helyzet helyreállítása, az otthon vé-
gezhető torna betanítása.
Az utókezelésre általános séma nincs, mindig a műtét típusától, kiterjedt-
ségétől, a beteg állapotától függ, hogy mikor milyen tornagyakorlat végez-
tethető, melyik az a leghelyesebb fektetési mód, amely mellett a kontak-
tórák kialakulásának veszélye a legkisebb, mikor kezdhető meg a beteg
mobilizálása, majd pedig a komplex balneo-fizioterápiás kezelés. Az utó-
kezelés legfontosabb eleme tehát a gyógytorna, melyet szakember irányí-
tásával tanul meg a beteg, s amelyet a kórházból való távozás után ottho-
nában is folytathat.
AZ ALSÓ VÉGTAG FONTOSABB ORTOPÉDIAI
MEGBETEGEDÉSEI
Veleszületett csípőficam (luxatio coxae congenita)
Az újszülöttek 1—1,5%-ánál fordul elő, lányoknál 4-6-szor gyakoribb. Csa-
ládi halmozódása ismert.
Tünetei már az újszülött, csecsemőkorban felismerhetők, de szükséges is fel-
'smerni, ugyanis minél korábban kezdődik a kezelés, annál jobb funkcionális
eredmény biztosítható. A tünetek korai felismerésében a jól kiépített szürő-
Vlzsgálati rendszer is segítségünkre van. Ennek első állomása az újszülött osz-
123
tály, utána a tünetektől függően 1-4 hónapos korban ortopéd kontroll követfc
zik. Természetesen, ha elváltozást észlelnek, a kontrollok időpontja válfozM
Tünetek:
— hosszkülönbség az alsó végtagok között
- az érintett végtag kifelé fordulása
- abdukciós (távolított) mozgáskorlátozottság
- ránc-asszimetria a farredőkbcn
- addukcióra (közelítésre) a csípőben ficamodás jön létre.
Nagyobb a ficam veszélye, azaz rizikócsoportba tartoznak azok, akiknek d
családjában előfordul a csípőficam, más fejlődési rendellenességgel szület-
tek, a terhesség, szülés ideje alatt valamilyen rendellenesség (pl. farfekvés)
jelentkezett. A diagnózis felállításában ma már a klinikai szűrővizsgálatok
mellett az ultrahang- és a röntgenvizsgálat van segítségünkre. A röntgenvizs-
gálatot 4 hónapos kor körül kell elvégeztetni. Ha a csípöízület kóros fejlődé-
sére - diszpláziára vagy ficamra - van gyanú, akkor Pavlik-kengyel(2ö áb-
ra) felhelyezéséből áll a kezdeti terápia. Ficam esetén korábban helyezik fel
a kengyelt, mint diszpláziás csípő észlelésekor. A Pavhk-kengyel a csípő-
ízületek távolított, hajlított, kifelé forgatott helyzetben tartására szolgál. Azért
ezt a helyzetet használjuk, mert csak így várható a rcpozíció létrejötte.
20. ábra Pavlik kengyel csecsemőre felhelyezve
A kengyel a csecsemő felüléséig használható. Ha közben nem jön létre a
femurfej vápába történő illeszkedése (repozíciója), akkor megkísérelhető az
ún. overhead kezelés. Ez egy ortopédiai húzókezelést jelent, ami ágyban ve-
124
zhető, a csípők abdukciós helyzetében, a lábra helyezett súlyokkal kivi-
telezve.
eredménytelen konzervatív kezelés esetén műtéttel kell a femurfej repozí-
cióját elvégezni. Utána kb. 3 hónapig medence-gipszben rögzítjük az elért
helyzetet.
^mennyiben idejében nem kerül felismerésre és kezelésre a ficam, akkor a
'író gyermekeknél ennek felismerése már nem nehéz, az ún. Trendelen-
Krg-tünet (kacsázó járás) (21. ábra) alapján Ennek oka, hogy a járás álló
fázisában az egész medencét az álló oldali kis- és középső farizom tartja,
rögzíti az alsó végtaghoz. így akadályozza meg a medence lebillenését. Ha
qz álló oldal ficamodon, akkor a fenti izmok eredése és tapadása egymás-
hoz közelebb kerül, az izmok nem tudnak megfeszülni, a medence az ellen-
kező oldalon lebillen, így jön létre a kacsázó járás.
21. ábra Pozitív Trendelenburg-tünet a baloldalon
125
22. ábra A csípőprotézis behelyezése utáni állapot
A kezeletlen csípőficamok, diszpláziák a csípő korai kopásához vezetnek, s
viszonylag korán igényelnek protézis-beültetést a járóképesség helyreállítá-
sára.
A kezelés szinte minden fázisában kiegészítő terápiakánt alkalmazható a
gyógytorna és az úszás. A vérkeringés javítására, a kontraktúrák oldására
masszázs alkalmazható.
Perthcs-kór (Osteochondritis femoris juvenilis)
Oka: a combfej magjának csontosodási zavara. Előfordulása a 3. és 11. élet-
év között a leggyakoribb. Fiúknál négyszer gyakrabban fordul elő, mint lá-
nyoknál.
Tünetei:
- intermittáló sántítás (a legjellemzőbb tünet)
- csípő- és térdfájdalom
Ilyen betegségnél gyakran térdfájdalommal keresik fel az orvost a betegek,
ezért minden esetben szükséges a csípőket is megvizsgálni. Klinikai vizs-
gálattal legfontosabb korai tünet a csípőízület befelé forgathatóságának kor-
látozottsága. Csökken a csípöízülct távolíthatósága is. Radiológiai vizsgá-
lattal specifikus jegyek észlelhetők.
126
^elés: célja - a betegség lényegéből adódóan - a csípőízület tehermentesí-
tése, hiszen a csontosodási zavar miatt ha terhelés éri a combfejet, akkor az
alapul, deformálódik. A tehermentesítés jól kooperáló beteg esetén megold-
ható fektetéssel. Sajnos a betegség 2-3 évig zajlik, ezért erre az időre nehéz a
fektetést megoldani. Ha nem kétoldali a folyamat, mankóztatással is elérhető
a csípőízület tehermentesítése. Az izmok húzódásából származó nyomóerő
kikapcsolására húzókezelés (extensio) is alkalmazható a fektetéssel kombi-
nálva. A combfej tehermentesítésére különböző járógépek is alkalmasak.
kezelés másik fő célja a terhelési viszonyok megváltoztatása, a femurfej fedé-
se a vápával. Ezek osteotomiával oldhatók meg (Az osteotomia fogalmát az or-
topéd gyógyító módok fejezetében tárgyaljuk részletesen.) Mivel a betegség leg-
többször a femurfej deformálódásával gyógyul, ezért korai csípőkopás veszélye
áll fenn, így a csípőízület fizikai igénybevételét minimálisra kell csökkenteni
Felnőttkori ismeretlen eredetű combfejelhalás(Necrosis capitis femoris)
Lénvege: a combcsont fejének teihelési zónájában kifejlődött elhalás, mely
súlyos deformálódáshoz vezet. Elsősorban a munkaképes korosztályt érin
ti, férfiakon négyszer gyakoribb és az esetek közel felében kétoldali. Oka
tisztázatlan.
Szerepe lehet a
- túlzott alkoholfogyasztásnak, mert alkoholistákon gyakrabban látjuk
cukorbetegségnek
- köszvénynek
más anyagcsere betegségeknek
Az elhalt terület a terhelési felszín alatt leggyakrabban „ék” alakban jelenik
meg. Ugyanitt a terhelés hatásara beroppanás keletkezik, a combfej defor-
málódik. A beteg terhelésre jelentkező, bizonytalan csípőfájdalommal kere-
si fel az orvost, amely kezdetben pihenésre megszűnik, de a betegség elő-
rehaladásával folyamatossá válik A modern vizsgáló eljárások elterjedése-
vei a kezelési séma is megváltozott. Mágneses magrezonancia vizsgálattal
(MR 1) vagy computer tomográf (CT) vizsgálattal a betegség igen korán fel-
ismerhető - amikor még röntgennel kimutatható eltérések nincsenek -,
ezért ebben a stádiumban még ízület-megtartó műtét végezhető. Ilyenkor a
combfej ép végét forgatjuk a terhelési zónába osteotomiával.
Előrehaladott stádiumban már csak protézis beültetése jöhet szóba, amely a
beteg fiatal életkora miatt további problémákat vet föl.
Szokványos térdficam (luxatio habitualis patellae)
Lényege: a térdkalács minden térdhajlításnál laterál felé (kifelé) ficamodik.
Hajlított térdnél a patellát laterálisán, nyújtott térdnél a térd középvonalá-
127
bán találjuk. Kialakulásában a térdízület fejlődési zavarai játszanak szere
pet.
Ilyenek:
- fokozott ízületi lazaság
a combcsont külső bütykének gyengébb fejlettsége
- a térdkalács magas állása,
- a térd valgus állása (23. ábra)
- a tuberositas tibiae laterális elhelyezkedése
23. ábra Genu valgum klinikai képe
A térdkalács ficama minden hajlításra bekövetkezik, és az esetek egy rész-
ben a gyermeknek különösebb panaszt nem okoz. A folyamat kezdetén já-
rás, vagy sportolás közben jön létre a ficamodás, s ilyenkor a gyermek el-
esik. Az elesést fájdalom kísérheti a térdízületben. Az állapot fokozott es
korai porckopást eredményezhet, ezért megszüntetése igen fontos. A négy-
fejű térdfeszítő izomzat (musculus quadriceps femoris) megerősítése csök-
kentheti a térdkalács ficamodási tendenciáját, de végleges megoldás több-
nyire csak műtéttől várható.
128
^•hlatter-Osgood féle betegség (Osteochonditis tuberositas tibiae)
sípcsont érdességének (tuberositas) csontosodási zavara. Fiúkon gyako-
ribb, 10-16 éves korban jelenik meg.
Tünetei:
a tuberositas duzzadt, nyomásérzékeny, fájdalmas
panaszokat fokozza a lépcsőnjárás, guggolás, ugrálás
folyamat lehet kétoldali is. A röntgentünet jellemző: fenti helyen a csont-
szerkezet fel töredezett. A folyamat másfél-két hét alatt spontán gyógyul.
Tüneti kezelés, kímélet, fájdalomcsillapítás, fizioterápia szükségessé vál-
hat Bizonyos esetekben egy-egy elhalt csontterület műtéti eltávolítása is
szóba jön.
Miágra hozott dongaláb (pes equinovarus congenitus)
A láb leggyakoribb fejlődési rendellenessége. Fiúknál kétszer gyakoribb,
mint lányoknál. Az esetek felében kétoldali. A betegségnek két formája kü-
lönböztethető meg:
csirakárosodás következtében kialakult súlyos fejlődési zavar,
- méhen belüli tartási rendellenesség következtében kialakult állapot.
Az utóbbi forma könnyebben korrigálható. A betegség latin neve utal a
fennálló deformitásokra. Három fö összetevő különböztethető meg:
1. equinus (lóláb) helyzet a felső ugróízületben,
2. sarokcsont varus állása,
3. az előláb addukciója, szupinaciója, sarokhoz viszonyított plantarflexiója.
A deformitás felismerése viszonylag könnyű, így az újszülött kezelése ko-
rán megkezdhető, sőt a felismerést követően azonnal el is kell kezdeni. Az
újszülött tisztábatevésekor kíméletes, korrigáló mozdulatokat végezhetünk
a lábon. A korrekciós kezelés legfontosabb része a gipszkötés. Az újszülött
lába akár egyhetes korban is begipszelhető, ha a bőre ép. Természetesen ez
a tevékenység nagy körültekintéssel végezhető, mivel a láb bőre ilyen kor-
ban igen érzékeny. Ha a gipszkötés alkalmazásával a korrekciós kezeles
eredménytelen, műtétet kell végezni a deformitás további korrekciója céljá-
ból. Meglepő lehet, de már 4-6 hónapos korban is végezhető műtéti beavat-
kozás A műtéti megoldások az életkor és a deformitások szerint változnak.
Azért szükséges a kezelést azonnal megkezdeni, mert a kor előrehaladtával
jaráskeptelenscg, kopásos panaszok léphetnek fel. Panaszt okozhat a talaj-
Jal érintkező külső oldal elszarusodása is.
129
Lúdtalp (pes planus)
Tünetei:
- a hosszanti- és harántboltozat lesüllyedése
— a sarok valgus állása
- a láb fáradékonysága
- a lábszárfájdalom
A lúdtalp is lehet veleszületett és szerzett. A szerzett forma kialakulására
akkor kell elsősorban számítani, amikor a lábat hirtelen nagyobb terhelés
éri. Ezek az időszakok a következők:
1. A járás kezdete (ebben az időszakban a szülök szerepe is fontos, nem
szabad a gyereket többet járatni, mint amennyit magától is szeretne).
2. Az óvodás és iskolás kor kezdete (ekkor a megváltozott körülmények
vezethetnek a láb túlterheléséhez.
3. A serdülőkor idején a hirtelen növekedés és súlygyarapodás terheli a I í-
bat.
4. Hosszabb ideig tartó betegség, inaktivitás után kellő tréning nélkül a láb
hirtelen megterhelése ugyancsak lúdtalp kialakulását eredményezheti
Kezelése:
- kisgyermekkorban elsősorban aktív korrekcióra törekszünk
- rendszeres lábtomát végeztetünk
- naponta legalább húsz percig megfelelő időjárás esetén természetes tala-
jon mezítláb járatjuk a gyermeket
— a sarok valgitása esetén a cipő belső sarokélének 1/2 cm-es emelése meg
szünteti a sarok valgus állását, ezzel egyidejűleg a hosszanti boltozat ki-
alakulását is segíti.
Amennyiben a fenti módszerek nem vezetnek eredményre, 3-4 éves kor tá-
ján lúdtalpbetét használatát rendeljük el a betegnek.
Bütyök (hallux valgus)
Oka: az első lábközép-csont varus állása, az öregujj valgus állásával (24
ábra). Keletkezésében a helytelen cipő viselése, valamint a láb túlterhelése
játszik szerepet. Az I-es lábközép-csont fejének mediális oldalán járulékos
tömlő alakulhat ki, amelyben a cipőviselés okozta irritáció hatására idősza-
konként gyulladás keletkezik. Ez a beteg panaszait jelentősen fokozza. Ke-
zelésében elsősorban a megelőzésnek van szerepe.
130
24. ábra Hallux valgus a baloldalon
A therápia összetevői:
lúdtalp torna
- korrekciós betét viselése
- gyulladáscsökkentő kezelés
Ennek eredménytelensége esetén műtét végezhető. A kisebb deformitások
esetén végzett műtétek eredményei jobbak.
A NYAK, A VÁLL ÉS A FELSÖVÉGTAGOK
ORTOPÉDIAI BETEGSÉGEI
Veleszületett ferdenyak (Torticollis muscularis congemtus)
Az állapot lényege, hogy a fejbiccentő izom kontraktúrája miatt a fej az
érintett oldalra dől, s ellenkező irányba elfordul. Az arc asszimetrikussá vá-
lik, az izom a bőr alatt feszesen tapintható.
A fejbiccentő izom egy szegycsonti és egy kulcscsonti résszel tapad. A tai-
tás már valószínűleg az anyaméhben is jelen van, s a szülés során részlege-
sen sérül az izom, bevérzik, s ez kb. 10 napos korban jól tapintható.
131
Kezelése: kezdetben konzervatív. A csecsemőnél aktív korrekcióra törefc
szünk. Ez azt jelenti, hogy egyoldali izom kontraktúránál balról és a fej fe
lől kell, hogy érjék az ingerek a gyermeket, mert ilyenkor kénytelen abba a
irányba fordulni, s a kontraktúra ellen dolgozni. Passzív korrekciós gyako?
latok is végezhetők óvatosan.
A műtéti kezelés az izom fent említett tapadási részeinek leválasztását |e
lenti, majd túlkorrigált helyzetben való gipszrögzítést.
Nyaki borda (costa cervicalis)
Veleszületett rendellenesség, amikor is a VII. nyaki csigolyához különböző
hosszúságú (akár teljes nagyságú is lehet) borda csatlakozik. A klinikai tü-
netek és panaszok a borda nagyságától függenek. Nyomhatja a karfonatot
(plexus brachialis) és a közelében futó ereket. Mellkaskimeneti szindrómát
(TOS) okozhat. Leggyakoribb tünetei:
— a kar és a kéz ulnaris részének zsibbadása
- a kéz szorítóerejének csökkenése
- a végtag cianózis
- keringési zavar
- a tenyér izmainak atrophiája
A kezelés lehetőség szerint konzervatív, súlyos neurológiai és értünetek
esetén műtéti.
Szülészi felső végtagbénulás (paralysis obstctricalis)
Nehéz szülés közben, ha a plexus brachialis mechanikusan sérült, a felső
végtag egy része, vagy' teljes egésze bénul. Három formája ismeretes:
1. felkart érintő forma (Erb-Duchenne forma)
2. alkart érintő forma (Klumpke-félc bénulás)
3. az egész végtagra kiterjedő bénulás
Az 1. típus a leggyakoribb, míg a 2. forma izolált sérülés igen ritka. Általá-
ban a különböző formák keverednek egymással. A sérülés súlyosság! foka
különböző. Ha csak ödéma és bevérzés keletkezik az axon megszakadása
nélkül, spontán gyógyulás is lehetséges. A kezelésben törekedni kell a kon-
traktúrák kialakulásának megelőzésére. A szülést követő első héten a vég-
tagot nyugalomba kell helyezni a sérüléses tünetek visszafejlődéséig. A
nyugalomba helyezés abdukált, kirotált helyzetben történik. A második hét-
től passzív és aktív tornát, valamint elektroterápiát adnak hónapokon ke-
resztül. Legrosszabb prognózisú a teljes végtagbénulás. Az ilyen felső vég-
tag fejlődésében visszamarad. Ha a konzervatív terápia hosszabb idő után
sem hoz javulást, a műtéttől még várható eredmény (osteotomia. izomátül-
tetés).
132
Szokványos vállficam (luxatio habitualis humeri)
Kiváltó oka:
a vállízület fejlődési rendellenessége
laza ízületi tok
az ízvápa fejletlensége (hipoplaziája)
felkar feje a kar abdukált, kifelé rotált helyzetében előre és lefelé (ritkán
hátrafelé) luxálódik az ízületi tokon, belül. Akaratlagosan, egyes izmok mű-
ködtetésével is létrehozható a luxatio. Kezelése műtéti.
Pattogó ujj (digitus saltans)
A kéz uj jai hajlító inainak ínhüvelyén szűkület alakul ki a kézközép és alap-
percek ízesülése magasságában, mely az inak mozgását akadályozza. Az
inakon keletkezett megvastagodás következtében pattanás, ugrás tapintható
és látható, amikor a csomó az ínhüvelyen átcsúszik. Amikor a csomó olyan
mértéket ölt, hogy az ínhüvelyen már nem képes átcsúszni, az ujj flexiós
helyzetben rögzül. A konzervatív kezelés általában nem jár sikerrel, az ín-
hüvely műtéti bemetszése teljes gyógyulást eredményez.
Dupuytren kontraktúra
A betegség lényege: A kéz tenyéri bőnyéjének (aponeurosis palmaris) kó-
ros megvastagodása a (hypertrophia) és zsugorodása, ennek következtében
a kéz ujjainak flexiós kontraktúrája.
A betegség általában a harmadik évtizedben kezdődik, férfiakon gyakoribb,
mint nőkön. Családi halmozódása megfigyelhető, de vannak a betegség ki-
alakulására hajlamosító tényezők is (cukorbetegség és más anyagcsere be-
tegségek, trauma, nehéz fizikai munka). Mindkét kezet érintheti a betegség,
lefolyása elhúzódó. Kezdetben kis csomók jelennek meg, általában a IV.
majd V, utána a III. ujj tenyéri területén, amelyek a betegség előrehaladtá-
val feszülő, zsugorodott kötegekké alakulnak. A következmény az ujjak fle-
xiós kontraktúrája. Kezelése műtéti.
A GERINC ORTOPÉDIAI BETEGSÉGEI
Mellkasdeformitások
Ezen fejezetben a pcctus carinatumot (tyúkmell), valamint a pectus exca-
vatumot (horpadt, vagy tölcsér mellkas) tárgyaljuk. A veleszületett defor-
mitások lényege, hogy a szegycsont alsó harmada a vele szomszédos bor-
daporcokkal elöemelkedik, illetve behorpad. Sokféle tényezőt feltételeznek
okaként, mivel a tyúkmell gyakran kombinálódik gcrincferdüléssel. Gene-
tikai okot is feltételeznek, de felmerült enzimhiány lehetősége is. A beteg-
diagnózisa nem nehéz a klinikai kép alapján. Az állapot nyomon köve-
tese röntgenfelvételekkel történik.
133
Terápia: a pectus excavatum esetében fontos meggyőződni arról, hogy a
horpadás a szív- és a tüdőfunkciót nem zavarja- e. Ha a fenti funkciókat
nem zavarja, akkor esztétikai okok miatt is végezhető műtét, elsősorban
excavált mellkas esetében, de ilyenkor a következményes műtéti heg h
okozhat esztétikai problémát. Tyúkmell esetében a mellizom megerősítése
relatíve csökkentheti a deformitás mértékét. A konzervatív kezelés gerinc-
tornából és úszásból áll. Ha az utánkövetés során hirtelen rosszabbodás ész-
lelhető, műtét elvégzése válik szükségessé.
Scoliosis, hyphoscoliosis g
Scoliosis alatt a gerinc oldalirányú elhajlását értjük, mely társulhat torzió-
val (25. ábra). A háton bordapúp alakul ki, a mellkas asszimetrikussá válik
a gerinc mozgásai beszűkülnek.
25. ábra Scoliotikus gerinc
134
4z oldalirányú elhajláshoz kyphosis, lordosis is társulhat. A scoliosisok jel-
lemzésére a görbületeket, valamint azok szögét használjuk. Jellemző a nagy
jvíi balra convex dorsolumbalis görbület. Jól korrigálható, deformitás nél-
kül gyógyul. ,
Két alapvető típust különböztetünk meg:
। funkcionális
2. strukturális
A funkcionális scoliosisoknál az oldalirányú görbület nem társul a gerinc
^csavarodásával, így nem alakul ki bordapúp sem. Fekvő helyzetben, pl.
eltűnik a görbület.
elsődleges funkcionális scoliosis 15 éves kor körül fordul elő, lányok-
nál gyakoribb. Tünetek:
a gerinc kóros irányba görbül
a lapockák elállnak
a vállak csapoltak
- az egyik csípő jobbra előre áll
- a csípőtájék aszimmetrikus
- a görbület oldalán a csípőtaréj és a bordaív közötti háromszög kisebb,
mint az ellenkező oldalon.
Az állapot detektálására röntgenfelvételek készíthetők. Nagyon fontos,
hogy a felvételt a gyermek álló helyzetében készítsék, mert így rögzül az ál-
lapot, melyet a klinikai vizsgálatnál látunk. Fekvő helyzetű röntgenfelvétel-
nél elsimul, csökken a görbület.
A terápia célja a hátizomzat megerősítése, mely gyógytornával, úszással ér-
hető el. Fontos, hogy a gyermek szakszem körülmények között sajátítsa el
a gyógytornát, melyet aztán naponta, otthonában végez. Az iskolai testne-
velésen a funkcionális scoliosisu gyermek részt vehet. A funkcionális sco-
liosis nem okoz maradandó deformitást, nem alakul át strukturálissá.
A strukturális scoliosisok között megkülönböztetünk ismeretlen és ismert
eredetüeket.
Az ismeretlen eredetűek (idiopathiás) gerincferdülések között infantilis (3
éves korig), juvenilis (4-9 éves kor), adolescens (10 éves kort követően)
fordul elő.
Az ismert eredetű strukturális scoliosisok valamilyen más betegség, állapot
következtében alakulnak ki. Ilyenek a veleszületett csigolyafejlödési rendelle-
nességek, a különböző bénulások, törzsizomzat petyhüdt bénulása, különböző
gennyes mellkasi folyamatok, hegesedések talaján kialakult ferdülések. A vég-
tag hosszkülönbsége is az ágyéki szakasz görbületéhez vezet. Kezdetben a
hosszkülönbség megszüntetésével korrigálható, később irreverzibilissé válhat.
135
A strukturális scoliosisok terápiájában 3 éves kor alatt a korrekcióban glp
vagy műanyag ágyaknak van szerepe. Utána már fűzök is viselhetők. F01l
tos! Ha szükséges fűzőt viselni, igen alapos gyógytornára van szükség, me'
a fűzőben fokozottabban sorvadhat az izomzat. Konzervatív kezelés ereJ
ménytelensége esetén műtétet kell végezni, melyet bizonyos gerinccentru
mok 6 éves kor alatt nem végeznek, inkább közelebb a pubertás korhoz \
műtéti javallatok között szerepel a scoliosis szögekben megadott súlyossá
ga. Nyilvánvaló, hogy bizonyos súlyosság alatt nem szükséges műtétet vé
gezni.
A korrekcióra azért is szükség van, mert a nagyfokú ferdüléshez társuló
mellkas-deformitás a szív, a tüdő munkáját is zavarhatja.
Scheuermann-kór (Morbus Scheuermann)
A betegséget a csigolyatestek zárólemezeinek csontosodási zavara okozza
és a csigolyatestre ható mechanikai erők hatására, a csigolyatest előre elkes-
kenyedik, ék alakúvá válik. Ebből következnek a tünetei is:
- a hát görbülete kórosan fokozódik
- az ágyéki szakasz ellenkező irányú görbülete csökken, vagy teljesen el-
tűnik
- az érintett gerincszakasz fájdalmas, mozgásra beszűkült, nyomásérzékeny
— a gerinc fáradékonnyá válik.
A betegség 12-13 éves korban kezdődik, 16-18 éves korra zajlik le. Jelleg-
zetesek a röntgenelváltozások és a folyamat is radiológiai vizsgálattal kö-
vethető nyomon.
Serdülőkorban, amikor a betegség zajlik, a kezelés célja a csigolyatest te-
hermentesítése addig, amíg meg nem gyógyul. A választható segédeszköz
függ a betegség lokalizációjától. Felső háti elhelyezkedés esetén (thora-
calis VII. csigolya fölött) a Milwaukee-füzó alkalmas a tehermentesítés-
re, míg alsó háti lokalizáció esetén a reklinációs fűzők is elegendőek Éj-
szakára gipszágy vagy műanyag ágy készíthető korrekciós célzattal. A
korrigált helyzet fenntartására gerinctorna és úszás javasolt. Megfelelő és
kellő ideig alkalmazott kezeléssel lehetőség nyílik a deformálódás meg-
előzésére a következményes korai degeneratív gerincelváltozások meg-
akadályozására.
Csigolyacsúszás és csigolyaív-szakadás(Spondylolisthesis és spondylolysb)
Spondylolysisen a csigolyaív ízületek közötti részén kialakult folytonossá-
gi hiányt értjük. Spondylolisthesisnél a lumbalis csigolyák egyike az alatta
lévő csigolya egyikén előre csúszik. Leggyakoribb az V. ágyéki csigob’*1
elörecsúszása a keresztcsont bázisán. Az elcsúszás mértéke néhány niiU1'
métertől cm-es nagyságrendig terjedhet. Fentiekből logikusan következik-
136
ay spondylolisthesis csak kétoldali spondylolysis talaján jöhet létre,
ii /énkor ugyanis a csigolyaív két oldalán lévő megszakadás teszi lehetővé
1 csig°lyatest előrecsúszását.
Tünetei: lokális fájdalom és a gerinc mozgásbeszükülése mellett idegi
K^pressziós tünetek is felléphetnek, akár bénulás is. Jellemző a lépcsotü-
t amely az elcsúszott és az alatta lévő csigolya tövisnyúlványa közötti ta-
rtható lépcsőt jelzi. Porckorongsérvvel is társulhat az állapot. A diagnó-
zis felállításában speciális röntgenfelvételek, az állapot nyomon követésé-
ben oldalirányú röntgenfelvételek vannak segítségünkre.
néhány milliméteres elcsúszás esetén konzervatív kezelés kezdhető, amely
fájdalomcsillapításból, izomlazításból, a gerinc melletti izomzat erősítésé-
ből áll. Kiegészítő kezelésként úszás, valamint gerinckímélő életmód -
várhatóan nagyobb megterhelések esetén - „tűzoltó öv” viselése javasolt.
Nagyobb fokú elcsúszás, társuló porckorongsérv, esetleges kezdődő bénulás
esetén műtét végzendő (csigolyatestek elmerevítése az adott szakaszon
fémanyag beültetéssel). A korábban alkalmazott csigoíyaív-csavarozás in-
dikációs köre napjainkban már jelentősen beszűkült.
Discopathia, discus hernia, spondylarthrosis
A gerinc degeneratív elváltozásai és a következményes klinikai tünetek, a
konzervatív terápia módjai részletesen megtalálhatók a reumatológia jegy-
zetben.
Sacralisatio - lumbalisatio
A lumbo-sacralis átmenetnek számos fejlődési variációja létezik. Ezek kö-
zül a sacralisatio (az 1. V-ös csigolya sacrumhoz csontosodott) és a lumba-
lisatio (a sacrum I. szegmentuma nem csontosodik a keresztcsonthoz) a két
legtisztább forma. Azonban mégis azoknak a variációknak van jelentősége,
amelyek kóros statikai helyzetet teremtve, vagy álízület kialakulásával ko-
rai discopathiát, álízületi arthrosist eredményeznek annak minden követ-
kezményével.
GERINCMŰTÉTEK
A következő típusokat különíthetjük el:
! Dekompressiós műtétek
a) flavotomia
hemilaminectomia
c) laminectomia
137
Valamennyi dekompressziós műtét a porckorongsérv eltávolítására szolgái
Célja az ideggyök felszabadítása a kompresszió alól.
2. Stabilizáló műtétek
a) csigolyaív rögzítése fémcsavarral (spondylolisthesis és spondylolysis)
b) egyes gerincszakaszok rögzítése (pl. corpodesis)
3. Statikai helyzetet javító műtétek
a) csigolyatest osteotomiák (pl. SPA esetében)
b) scoliosis korrekciós műtét (Harrington-féle műtét)
4. Mozgásjavító műtétek (pl. Baastrup szindróma esetén)
CSONT- ÉS ÍZÜLETI TBC
A tuberculosis az egész szervezet megbetegedése. Oka a TBC-baktérium-
mal való fertőződés. A csont és ízületi TBC a megbetegedés helyi megnyil-
vánulása. Általában legyengült, rossz higiénés környezetben élő egyének
megbetegedése.
Korai tünetei: nagyfokú fáradékonyság, terhelésre jelentkező fájdalom.
Legjellemzőbb megjelenési helyei a csigolyatest és a csípőízület. Pontos di-
agnózis a kórokozó kimutatásával, szövettani vizsgálattal, a kórokozó kite-
nyésztésével lehetséges. Legkorábbi röntgentünete a csontsorvadás (atrop-
hia), ez természetesen nem specifikus jel, más kórképekben is előfordul.
Korai jelenség az állandó hőemel kedés, láz. Kezelése többrétű.
Általános kezelés: a gyógyszeres terápia. A szanatóriumi kezelés ma sem
elhanyagolható.
Az ortopédiai kezelés fontos része a végtag rögzítése, illetve ha a gerincben
zajlik a betegség, akkor a betegek gipszágyban fekszenek. Ha a folyamat
hónapok alatt sem határolódik el és tályog is jelen van, akkor műtétet kell
végezni, amely az elhalt területek eltávolításából, illetve az adott terület el-
merevítéséböl áll. Gerinc-lokalizáció esetén az érintett csigolya vagy csigo-
lyák felett és alatt két-két csigolya elmerevítését jelenti. Csípőízületi elhe-
lyezkedés esetén igyekszünk a folyamatot még az ízületen kívüli stádium-
ban kezelni, így az ízületi mozgásfunkció megmaradhat. A nyugalomba he-
lyezés eszköze a medencegipsz. Ha a folyamat az ízületbe betört és jelen-
tős pusztulást okozott, már csak az ízület elmerevítése marad kezelési lehe-
tőségnek.
138
GYÓGYÁSZATI segédeszközök
Mozgásszervi betegségek esetén a károsodott funkció pótlására olyan gyó-
gyászati segédeszközök alkalmazhatók, amelyek tehermentesítenek, hiány-
testrészt pótolnak, avagy támasztást nyújtanak. Vannak testtávoli és test-
közeli segédeszközök.
lesttávoli segédeszközök
/\ testtől távolabb, a beteg mozgásában, helyváltoztatásában, közlekedésé-
ben, a kezelésekben nyújtanak segítséget.
jóróka: négy ponton támaszkodik meg, nehezen mozgó betegeknek, műtét
után a mobilizáció kezdetén nyújt nagy segítséget.
Uónaljmankó: az alsó végtag terhelésének csökkentésére szolgál.
Könyökmankó: a járás stabilizálására, az alsó végtag terhelésének csökken-
tésére szolgál.
Tóm bot: szintén a járás stabilizálásának eszköze, használható egy, vagy két
támbot, egy vagy több ponton alátámasztott, állítható bot.
Extenziós készülékek: mind a nyaki gerinc (Glisson-féle függesztő készü-
lék), mind az alsó végtag (Czagány-féle extensios készülék) húzatása lehet-
séges ezen eszközökkel.
Kapaszkodók a betegek önellátásában nyújtanak nagy segítséget (WC-ben,
fürdőszobában felszerelhető kapaszkodók, ülőkék).
Tolókocsik: a betegek helyváltoztatására, közlekedésére szolgáló eszközök
(lehetnek kézi és elektromos meghajtásúnk).
Testközeli segédeszközök
Fűzők: A genne támasztására, tehermentesítésére, rögzítésére, korrigálásá-
ra szolgálnak. A gerinc elváltozásának mértékétől és kiterjedésétől függ,
hogy milyen fűzőre van szükség. Támaszthatja, rögzítheti a háti, az ágyéki,
keresztcsonti szakaszt. Derékfájósoknak általában medenceszorító övét
rendelnek.
Schanz-gallér: A nyaki gerinc fixálására szolgál.
Kar- és kéztornáztató készülékek: Műtéti utókezelésre szolgáló segédeszkö-
zök.
Csuklószorító: Inak, ínhüvelyek túlterhelése esetén használatos.
Cumiharisnya: Vénás keringési zavarok, lymphoedema csökkentésére
szolgál, természetesen megfelelő torna végzése mellett.
GumiZC)kni: A boka instabilitása esetén használatos.
^rdrögzítők: Kisebb stabilitást biztosítanak a térdgumik, a térdbandázsok.
A térdtokok szabad, vagy merev ízülettel ezzel szemben nagyobb stabilitást
adnak.
139

Ortopéd cipők: Deformált, és/vagy rövidült végtagra rendelik.
Betétek: A láb hosszanti és harántboltozatának elváltozásait korrigálják
Végtagprotézisek: Hiányzó végtagok pótlására szolgálnak.
140
TRAUMATOLÓGIA
p,. Mikó Ibolya
A baleset fogalma, a sérülések osztályozása
A baleset hirtelen, egyszeri, akaratunktól független, külső esemény, mely az
egészséget károsítja. A sérülések az alábbiak szerint osztályozhatók:
F Seb a bőr vagy a nyálkahártya folytonosságának megszakadása.
Törés: ha a sérülés csontot ér, s a csont folyamatossága megszűnik.
Ficam: az ízületet alkotó két csontvég közül az ízületi fej, az ízületi to-
kon keletkezett sérülésen keresztül az ízvápát elhagyja.
_ Zúzódás: seb nélkül roncsolódnak a szövetek.
I Rándulás: közvetett eröbehatásra az ízületi tokban bevérzés, részleges
szalagsérülés jön létre.
A sebek osztályozása:
- metszett
- vágott
- harapott
- szúrt
- szakított
- zúzott
- lőtt
A sebek külleme szerinti felosztás azért is nagyon fontos, mert a sebek kül-
ső megjelenéséből azok keletkezési mechanizmusára is lehet következtetni.
Sima, éles szélű sebek vágás, metszés hatására keletkeznek. Lebenyes, szö-
vethiánnyal járó külső megjelenés harapott, lőtt sebekre jellemző. A sza-
bálytalan sebszél a zúzott sebekre jellemző.
A sebeket a sérüléstől eltelt idő szerint is csoportosíthatjuk. Ennek azért van
nagy jelentősége, mert más az ellátása és prognózisa is egy friss és egy nem
friss sebnek. Frissnek tekintjük a sebzést, ha a sérüléstől számított 6 órán
belül kerül ellátásra. Ilyenkor sebtisztítás után sebvarratot lehet végezni, a
gyógyhajlam jó. Kivételt képeznek a lőtt sebek, mert ezeket friss esetben is
nyitva kell kezelni. A 6 órán túli sebeket nem frissnek tekintjük, ilyenkor
ugyanis túl hosszú idő állt rendelkezésre, ezeket a sebeket nem varrjuk be
az elsődleges ellátás alkalmával, hanem nyitva kezeljük. Ezen sérülések
§yógyhajlama is sokkal rosszabb.
A sebek mielőbbi zárására azért kell törekedni, mert a sebzés behatolási ka-
141
pút képez a bőr védőgátján a kórokozók számára. Következménye a gyU|
ladás (helyi) vagy általános jellegű, az egész szervezetre kiterjedő fertő/é
(sepsis) lehet.
CSONTSÉRÜLÉSEK
Amikor a szervezetet érő erőbehatolás olyan nagy, hogy az erős csontokban
is károsodást okozhat, akkor jön létre a csonttörés. Az ízületközeli törések
gyakran járnak az ízületi fej ficamodásával, ilyenkor fícamos törésekről be-
szélünk. A törés tünetei:
- duzzanat
— fájdalom a törés helyén
- kóros mozgathatóság
— deformitás
- csontropogás (crepitáció)
Megkülönböztetünk nyílt és zárt töréseket. Nyílt törés esetében a törés fe-
lett megszűnik a kültakaró folytonossága, a törtvégek szabadon láthatók.
Mindazonáltal a zárt töréseket is mindig kíséri a lágyrészek sérülése a nagy
erőbehatás miatt. Ilyenkor azonban a lágyrész-sérülés zúzódás, bevérzés
formájában jelentkezik.
Az erő támadáspontja szerint megkülönböztetünk direkt törést, amikor az
erő támadáspontján jön létre a csont folytonosságának megszakadása. Indi-
rekt törésnél a támadásponttól távolabb következik be a sérülés.
A mechanizmus szerint megkülönböztetünk (26. ábra)
- hajlításos
- szakításos
- csavarásos
- nyírásos töréseket.
A megjelenés szerint lehet:
- haránttörés
- ferdetörés
- spiráltörés
- hosszanti lefutású törés
- T. Y .V. alakú darabos törés
142
26. ábra Töréstípusok a sérülés mechanizmusa szerint
A törtvégek az erőbehatástól, az izmok húzóerejétől függően elmozdulhat-
nak egymáshoz képest. A tengely menten történő elmozdulások a leggya-
koribbak, melyek rövidüléssel járnak, de oldalirányúak, szöglettöréssel já-
ró elmozdulások is előfordulnak. A diszlokációt a testtől távolabbi törtvég
elmozdulásával jellemezzük a közelebbihez képest.
A nagy eröbehatás miatt csonttörések esetén fokozottabban számíthatunk
szövődményekre is. Ilyenek közvetlenül a sérülés után is kialakulhatnak, de
lehetnek késői szövődmények is.
Korai, a törés következtében kialakuló szövődmények:
- bőr, nyálkahártya sérülés
- idegsérülés
- érsérülés
Korai, általános szövődmények:
~ shock
~ ájulás
- embólia
Késői szövődmények:
~ thrombosis
" tüdőgyulladás
143
- felfekvés
- húgyúti infekció
Ezek a szövődmények az immobilizációval függnek össze.
Egyéb késői szövődmények:
- a keringési elégtelenség következtében létrejövő zsugorodás, ischaemiás
kontraktúra
- foltos csontsorvadás: Sudeck-atrophia
- álízület képződése
1. Keringési zavar következtében kialakuló zsugorodás (Volkmann-féle
ischaemiás kontraktúra)
A szerző 1881-ben írta le a kórképet, mely könyöktáji sérülések után alakul
ki. Közvetlen oka a szoros gipszkötés, mely az artéria brachialis ellátási te-
rületén keringési zavart hoz létre. Ennek következtében az alkarizomzat el-
hal, necrotizál, s ez okozza a jellegzetes zsugorodást.
Erinek komponensei: a könyök hajlított, az alkar borított, pronalt helyzetű,
a csukló hajlított, a kézközépcsontujj alappere ízület feszített, ujjpercközti
ízületek hajlított helyzetűek. Ezek a deformitások már a végállapotot jelzik
Fontos a korai tünetekre felfigyelni - a gipszkötés felhelyezése után. Ezek
a tünetek:
- a kéz hűvös, duzzadt,
— a bőrszín sápadt,
— az nyakat a beteg nem tudja mozgatni,
- lüktető fájdalom lép fel.
Ilyenkor azonnal meg kell lazítani a szoros kötést, a végtagot meg kell fi-
gyelni.
Kezelés: elsősorban a megelőzés fontos, mert kialakult állapotban már csak
korrekciós, orthopédiai műtétek jönnek szóba. Ezekkel teljes értékű funk-
cionális eredmény már nem érhető el.
A kialakult deformitások konzervatív kezeléséhez az aktív torna, kontrak-
túra oldás, szegmentmasszázs alkalmazható.
2. Foltos csontsorvadás (Sudeck-athropia)
Sérüléseket követően reflexes úton, a csont és a lágyrész táplálkozási zava-
ra következtében alakul ki sorvadás, mely ebben az esetben típusosán foltos.
Nagy statisztikák adatai alapján vegetativan labilisabb egyéneken sokszorta
gyakrabban alakul ki Sudeck atrophia. A betegségnek három stádiuma van.
I. stádium a gyulladásos szak, ilyenkor bőrvörösség, duzzanat, melegség
uralja a képet
144
11.
Ili
stádium az athrophiás szak, annak minden tünetével
stádium a kialakult deformitások, kontraktúrák időszaka
1 stádiumban nyugalomba helyezés, borogatás, hűtés a terápia része.
[[ atrophiás szakaszban az aktív mozgatás, járatás.
[II szakban a kialakult kontraktúrák kezelése, esetleg operációja.
Általános kezelés: fájdalomcsillapítók, keringésjavítók adása, szimpatikus túl-
súly oldása a Ca-ionok csontba juttatását segítő gyógyszeres injekciós kezelés.
A masszázs is a megbomlott vegetatív egyensúly helyreállítását célozza.
3. Álízület (pszeudoartikuláció)
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha a csontgyógyulás 6 hónapon be-
lül nem következett be, akkor álízület alakult ki. Azért nevezzük álízület-
nek, mert a törés helyén, az össze nem gyógyult törtvégek között mozgás
jön létre, ugyanúgy, mint a valódi ízületekben.
Okai:
- beékelődött lágyrészek a törtvégek között
- nem megfelelő, vagy nem kellő idejű rögzítés
- gyulladás a törés helyén
- anyagcserezavar
Kezelése általában műtéti. A töréskezelés általános alapelvei:
1. az elmozdult törtvégek helyretétele, repozició
2. a helyretett törések rögzítése
3. funkcionális kezelés, amely a rögzítés ideje alatt a nem rögzített ízületek
mozgatását jelenti, majd a rögzítés megszüntetése után az egész sérült
végtag tornáztatását, izomerősítését.
A funkcionális kezelés azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben pl. ízületek-
ben a rögzítést nem lehet a teljes csontgyógyulásig fenntartani, ugyanis ha
addig rögzítenénk az ízületet, akkor olyan kontraktúra alakulna ki, amelyet
később már nem lehetne betomáztatni. Jó példa erre a vállízület körüli sé-
fülés, amelyről részletesen külön szólunk.
Patológiás törések
Patológiás törésről beszélünk akkor, ha a törés traumás előzmény nélkül ke-
letkezik és létrejöttében csontcysta, besugárzás, valamely daganatos beteg-
ség csontáttétele, steroid terápia a következményes csontritkulás, egyéb kó-
ros elváltozás, csontrendszeri megbetegedés játszik szerepet.
145
Csontritkulás esetén leggyakrabban combnyaktörés, csigolyatörés követig
zik be. Sokszor hagyományosan beállított röntgenfelvételeken a törés e|'
nézhető, ezért speciálisan beállított felvételeket kell készíteni a diagnózi
felállításához. " s
A kezelés hasonlóképpen történik, mint a töréseknél általában, azonban
oesteolysissel járó folyamatokban a hiányzó csontállományt is pótolni ke||
- csontbeültetéssel, vagy pl. daganatok esetében végső megoldásként csont
cementtel. Tumorok ízületkörüli törésekor gyakran szorulunk egyedileg ké
szítéit tumorprotézis beültetésére is.
A patológiás törések számának csökkentésében fontos szerepe jut a meg-
előzésnek, így pld. időben felfedezett és kezelt rákos megbetegedések (pl
emlőrák, prosztatarák) nem jutnak el abba a stádiumba, hogy áttétet adja-
nak, vagy a kellő időben elkezdett csontritkulást megelőző terápia (pl. post-
menopausás osteoporosis esetén) lassítja a gyors csontvesztést, a relatíve fi-
atal korban bekövetkezett csonttörések gyakoriságát.
Izületi sérülések
Zúzódás (contusio)
Közvetlen erőbehatásra jön létre, szalagsérüléssel, töréssel, ficammal nem
jár. Tünetek:
- duzzanat
- nyomásérzékenység
- mozgásbeszükülés
- vérömleny
Rándulás (distorsio)
Ez esetben az ízületet alkotó csontvégek kis mértékben, s rövid időre eltávo-
lodnak egymástól, de utána spontán felveszik eredeti helyzetüket. A rándu-
lás már részleges szalagsérüléssel, bevérzéssel, porcsérüléssel is társulhat.
Kezelése: nyugalomba helyezés, borogatás, jegelés. Korábban kiterjedtebb
sérülés esetén hosszabb-rövidebb ideig gipszkötést is alkalmaztak, de ma
már a funkcionális kezelés alapelveit szem előtt tartva, igyekszünk a gipsz-
kötéstől eltekinteni.
Ha az ízületben jelentősebb mennyiségű vérömleny alakult ki, az a porcfel-
színeket károsíthatja, ezért a vérömlenyt el kell távolítani. Jó példa a fenti
elv alkalmazására a térdízületi vérömleny esetén alkalmazott térdtükrözes
(arthroscopia), amikor is jelentős vérömleny esetén röntgenfelvételekkel tö-
rést nem találva, nemcsak a vérömlenyt bocsátjuk le, hanem a térdízületi
áttekintve a vérzést okozó melléksérülést is elláthatjuk.
146
ficam (luxatio)
ízületi fej az erőbehatás következtében elhagyja az ízvápát, s abban a
helyzetben marad. Mindig együtt jár ízület körüli szalag és toksérüléssel is,
fíiivel ilyen nagy kiterjedésű elmozdulás csak lágyrész-sérüléssel együtt jö-
het létre.
félficam (suhhixatio) esetén a két ízületi vég között, az ízületi felszíneken
méa részleges összeköttetés marad.
Ficamodás csak ízületekben jöhet létre, így a tünetek is az ízületekben ala-
kulnak ki, nevezetesen:
duzzanat,
_ deformitás,
nyomásérzékenység,
- fájdalom,
- az ízvápa üres volta,
_ specifikus tünet a rugalmas rögzítettség.
Ez utóbbi úgy jön létre, hogy a két vagy több ficamodott csontvégre a lágy-
részköpeny megnyúlva ráfeszül, az izmok, szalagok tartják fenn a rugalmas
rögzítettséget.
Kezelés: alapvető a helyretétel, a repozició, utána az ízülettől függően hosz-
szabb, rövidebb ideig tartó rögzítés rugalmas kötésekkel, gipsszel.
Ficamos törések olyan súlyos sérülésformát jelentenek, amelyek az esetek
döntő többségében operációt igényelnek. Ilyenkor olyan nagy az erőhatás,
hogy a törést még ízületi ficam is kíséri. Ilyenkor a törés műtéti kezelése
(lemezelés, csavarozás) indokolt, a műtét folyamán a ficamot is megszün-
tetik, utána rögzítés szükséges.
A FELSŐ VÉGTAG LEGGYAKORIBB SÉRÜLÉSEI
Vállíziileti ficam (luxatio humeri)
Az emberi test összes ficamai közül 50%-ot képvisel a vállficam. Megkü-
lönböztetünk traumás, hahituális (szokványos), valamint recurrens (vissza-
térő) vállficamokat.
A traumás eredetű vállficam megfelelő traumára jön létre. A habituális fi-
cam mindig valamilyen fejlődési rendellenesség talaján alakul ki, nem kell
hozzá erőbehatás, szinte minden megfelelő irányú mozdulatra kialakul.
A visszatérő vállficam traumás ficammal kezdődik, de az első ficamodás
során olyan melléksérülések alakulnak ki (tok, izom, szalagnyúlás, csont-
lenyomat, a karcsont fején), melyek megfelelő feltételeket teremtenek to-
vábbi luxatiok létrejöttéhez. Ilyenkor gyakran alakul ki vállficam, nem tra-
U|na, hanem rossz mozdulat hatására.
147
Tünetek: a vállízületben a már korábban tárgyalt rugalmas rögzítettséj
duzzanat, deformáció észlelhető, az ízvápa üresen tapintható, a váilcsá^
kiemelkedik. Cs
Kezelés:
helyretétel, mely gyakran csak altatásban lehetséges
- Dessault kötésben rögzítés, a rögzítési idő 3 hét
Egyes szerzők éppen a recurrens (visszatérő) ficam kialakulásának megelg
zésére 4 hét rögzítést ajánlanak
A vállficam gyakran ér-, idegsérüléssel szövődik, járulékos csontsérülés a
ficamok 1/4-ben fordul elő. Leggyakrabban a tuberculum maius (nagy du.
dór) törik. Idült vállficamnál a kezelés műtéti helyretétel.
Kulcscsonttörés
Kinyújtott kézre való előreesésnél keletkezik. Természetesen a kinyújtott
kézre történő esésnél egyéb sérülések is keletkezhetnek, melyeket a megfe-
lelő fejezetekben tárgyalunk.
A törés leggyakrabban a csont középső harmadában jön létre. Felismerése
könnyű, mivel a csont közvetlenül a bőr alatt tapintható. A sérült fejét a tört
oldal felé hajtja, így csökkentve a tört végekre ható izomhúzódást és az eb-
ből adódó fájdalmat. A sérült karját másik kezével alátámasztja.
A törés kezelése konzervatív. Három hétre Dessault kötést, esetleg két gyű-
rűvel kombinált kötést (Borg-Revich gyűrű) alkalmazunk. A törés gyógy-
hajlama jó, csak kivételes esetben végzünk műtétet — pl. manökeneknél, ne-
hézatlétáknál, járulékos ér-, idegsérüléseknél.
Kulcscsontficam
Gyakoribb a vállcsúcsi vég ficama, mely a váll hátsó felső részét ért erőbe-
hatásra jön léte. Ez a sérülés gyakran a környező szalagok szakadásával jár
együtt. Ilyenkor kezelése műtéti.
Lapockatörés
Nagy erőbehatásra jön létre, gyakori a test és a nyak törése.
Kezelése nagy elmozdulások esetén műtéti (lemezelés), egyébként Des-
sault-kötés.
A felkar proximális végének törése
Gyakori a felkarcsont fején a sebész nyak törése, a nagy gumó letörése, rit-
kább az anatómiai nyak, kis gumó törése. Gyakran 2-3 darabos törés jön lét-
re ezen a területen, elsősorban idősebb korban. Nagy elmozdulások eseten,
ficamos törések kapcsán műtéti kezelés szükséges, egyébként Dessault-
148
kötés, lehetőleg csak 3 hétre a kontraktúrák megelőzésére. Utána igen aktív
válltorna szükséges.
felkarcsont testének törése
Rendszerint direkt, nagy erejű eröbehatás következménye. A csonttörés ál-
talános tünetei észlelhetők. Gyakrabban jár melléksérülésekkel, ér, orsó-
csonti idegsérülésekkel. Melléksérülések esetén kezelése mindenképpen
műtéti. A melléksérülések ellátása mellett a nagy felületű spralis, ferdetöré-
sek jói gyógyulnak, konzervatív kezelésre is, de sajnos ezek rögzítési ideje
tíz-tizenkét hét is lehet.
Ilivel a csonttörések kapcsán a szomszédos ízületeket is rögzíteni kell,
jlyen hosszú rögzítés a váll és a könyök-ízületeiben is jelentős kontrak-
túrákat hoz létre, ezért ilyenkor az utókezelésnek még fokozottabb jelentő-
sége van (aktív torna, úszás, masszázs, fiziko-balneotherapia).
A középső harmadi haránttörések helybenntartása nehezebb, ezért ezeknél
elsősorban műtéti kezelésre törekszünk (lemezelés, velöűr-sínezés).
Felkarcsont distális harmadának törése
Direkt erőbehatásra keletkezik, feszítéses vagy hajlításos mechanizmusra.
A feszítéses mechanizmus a jóval gyakoribb. Érdekes módon gyermek és
fiatal korban ez a törés a gyakoribb.
Megkülönböztetünk ízületen kívüli, egyszerű ízületi, többszörös ízületi tö-
réseket. A többszörös ízületi törések prognózisa sokkal rosszabb. A kielé-
gítő funkció érdekében itt gyakrabban kényszerülünk műtétre.
A sérülés szövődményei között a már korábban tárgyalt Volkmann-féle
ischaemiás kontraktúrát, valamint gyermekkori sérülés következtében ki-
alakuló varus (közelített) könyökállást kell megemlíteni. Ez utóbbi súlyos
funkciózavart és esztétikai problémát okozhat, elsősorban a serdülő korosz-
tálynál. A varus könyök könnyebben sérül, megrándul, s az ismételt mikro-
traumák arthrosishoz vezethetnek.
Összefoglalva a felkacsont sérüléseinél gyakran sérülhet az artéria
brachialis és/vagy a nervus radiális. Ezen két képlet épségéről többszörös
kontrollok során kell meggyőződni.
Könyöktáji sérülések
Könyökficam
Rendszerint túífeszítésre következik be, nyújtott vagy hajlított könyökre va-
ló esésénél. A ficam általános tünetei uralják a képet.
Helyretétel után gipszrögzítés szükséges 3 hétre. Legfontosabb a rögzítés
szoros ellenőrzése, elsősorban a keringési zavar tüneteit kell figyelni. Ha
149
ezek fellépnek, azonnal meg kell lazítani a kötést, a keringési zavart akár
műtétileg is el kell hárítani.
Könyöktörés hasonló mechanizmusra jön létre, mint a könyökficam. Ej
mozdulás nélküli törésnél elegendő a gipszrögzítés. A gyakori elmozdulás
sál járó törések esetén csak műtéti megoldás állítja helyre az eredeti viszo
nyokat. A könyökízület feszes voltából adódóan a sérülések után néni az
ízület instabilitása okoz problémát, hanem éppen ellenkezőleg, a jelentős
mozgásbeszükülést okozó könyökízületi kontraktúra. Ezért ezen ízület ese-
tében még fokozottabb jelentősége van a gondos, funkcionális utókezelés-
nek. Az utókezelésnek fontos része az úszás.
Alkartörés
Az az állapot, amikor az alkar mindkét csontja törik. Gyermekkorban gya-
kori a zöldgally törés, ami azt jelenti, hogy ebben az életkorban még nagyon
erős csonthártya nem szakad el, a csontok törése mellett a törtvégeket ös-
szetartja, ahhoz hasonlóan, amikor egy friss, zöld faágat eltörünk.
Nem nagy elmozdulás esetén kezelése konzervatív, de mivel gyakran az
egész alkar jelentősen deformálódik, sokszor kell műtéti megoldást válasz-
tani. A műtéti megoldást az is indokolja, hogy gyakori a haránttörés. A rög-
zítési idő 12 hét is lehet. Ehelyütt kell hangsúlyozni, hogy a rögzítési idő
mindaddig tart, ameddig a kontroll röntgenfelvételeken nem látunk gyógyu-
lásra utaló jeleket (callus).
Az orsócsont távoli végének törése
A leggyakoribb csonttörés, típusos helyi törésnek is nevezik, mert az orsó-
csont nyújtott kézre esésnél mindig egy bizonyos, típusos helyen törik.
Típusos a létrejött deformitás, amelyet a katonai szótárból ismeretes bajo-
nett-állásnak nevezünk.
Kezelése repozició, gipszrögzítés. Jó gyógyhajlamú törésnek tekinthető A
nagyszámú törés miatt relatíve nagyszámú műtétet is kell végezünk a
reponált helyzet megtartására. Ez egyszerű műtétnek számít: ún. dróttűzés.
Konzervatív kezelés esetén a rögzítési idő 6 hét.
Külön említést érdemel a Monteggia-sérülés, amikor is a singcsont törése
mellett az orsócsont fejecse luxálódik. Gyakran szükséges a műtéti megol-
dás, a singcsont lemezes egyesítése mellett helyre kell tenni az orsócsont
fejecsét is.
A csukló és a kéz sérülései
A kéztöcsontok ficamai közül legjelentősebb a holdcsont körüli ficam. lgeI1
nagy erőbehatásra jön létre, pl. magasból történő kézreesés kapcsán.
Kezelése a nem mindig könnyű helyretételből áll, utána 3—4 hét rögzíteS
szükséges. Fő tünete, hogy a tenyér felől egy „plusz” csont tapintható, amely
megfelel a holdcsontnak, fícamodott helyzetben. A név utal a mechanizmus'
150
L amikor a ficam a holdcsont körül jön létre. Ez a sérülés szövődhet a saj-
l^a’csont törésével.
Sajkacsont törése
gz a sérülés is elörenyújtott kézreesésnél jön létre. Speciális gipszben kell
rögzíteni. Az ún. Benett-gipsz az alkaron kívül az abdukált, opponált hely-
7etű hüvelykujjat is magába foglalja. A rögzítési idő is elég hosszú, minimá-
lisan 12 hét. Álízület kialakulása esetén csak műtéti megoldás lehetséges.
gézközépcsont törése
Közülük a Benett-féle ficamos törés, 1. kézközépcsont ficamos törése érde-
mel említést. Szembehelyezett (opponált) hüvelykujjra való esés, illetve
bokszolás kapcsán jön létre.
Kezelésében az általános töréskezelési elvek érvényesülnek, de gyakrabban
szorulunk műtéti megoldásra.
Kézközépcsontok töréseiről általában annyi hangsúlyozandó, hogy direkt
erőbehatásra jönnek létre, általános rögzítési idő 5 hét.
Az ujjtörések, njjficarnok kezelései minden tekintetben az általános sémát
követik, az átlagos rögzítési idő 3 hét.
A felső végtag utókezelésének irányelvei
Az utókezelés alapelve a károsodott funkció mielőbbi helyreállítása. Ez azt
is jelenti, hogy csontsérülés esetén nem várható mindig meg a teljes cson-
tos gyógyulás, mert akkor a hosszú rögzítési idő miatt már nem lehetne tel-
jesen helyreállítani az ízületi funkciót. Különösen érvényes ez az elv a vall-
ás könyökízületre. Ezen esetekben, amikor már nem várható a törésben el-
mozdulás, a rögzítést megszüntetjük és elkezdjük a végtag aktív mozgatá-
sát, fiziko-balneoterápiáját. Ilyenkor a beteget alaposan fel kell világosítani
állapotáról, hiszen ilyenkor a csont még nem teherbíró, fokozott terheléssel
szemben nem ellenálló. Nagyon hasznos kiegészítő a felső végtag utókeze-
lésében is az úszás. A víz felhajtó ereje miatt ugyanis ilyenkor csak a test-
súlynak töredékét mozgatja a beteg, ez a terhelés még nem veszélyes a még
nem teljesen átépült törésre sem.
Összefoglalva: tehát a régi szemléletű rögzítési időt igyekszünk minimális-
ra csökkenteni, igen korai funkcionális kezeléssel kombinálni. Csak így re-
mélhető a korai és teljes funkció-helyreállítás. A műtéti megoldásoknál is
azért törekszünk stabil viszonyok létrehozására, hogy a mozgatás mielőbb
megkezdhető legyen - egy esetleges rövid rögzítési időt követően. Meg-
jegyzendő, hogy már vannak olyan stabil eredményű műtéti megoldások a
töréskezelésben, amelyek után már egyáltalán nem szükséges külső rögzí-
tés felhelyezése.
151
Fontos elv meg, hogy rögzítés esetén a szabadon hagyott ízületet azoilnai
kell tornáztatni, mert ezek mozgatása nem okozhat elmozdulást a törés te
rületében, s ezen ízületek funkcióját nem szabad károsítani az immobilig
cióvaL Csak szegment masszázs alkalmazható. Fontos az utókezelés sora
az egész felső végtagot kezelni, s nem csak a károsodott területet! ' 1
AZ ALSÓ VÉGTAG SÉRÜLÉSEI
Combnyaktörés
Az idős kor betegsége, csípőtájra való eséskor jön létre. Megkülönbözte-
tünk valgus beékelt töréseket, valamint varas dislocalt töréseket.
Diagnózisa nem nehéz, mivel az alsó végtag kifelé forgatott, rövidült hely-
zetben, ún. cadaver (hullaláb) állásba rögzült. Ha nem beékelt törésről van
szó, a beteg sérült végtagját megemelni nem tudja. Kezelésében minden-
képpen a sebészi utat kell választani, mert a beteg hosszú fektetése ebben
az életkorban halálos szövődményekre vezet. Ilyen szövődmények:
- felfekvés,
- tüdőgyulladás,
- thrombosis,
- embólia,
- húgyúti fertőzések.
A műtéti kezelés során combnyakszegezést végeznek repozíciót követően.
Beültetett fémanyaggal egyesítik a törtvégeket (27. ábra). Ma már egyre in-
kább előtérbe kerül a kisebb műtéti megterhelést jelentő combnyakcsavaro-
zás. Fontos a műtét sérüléstől számított 6 órán belüli elvégzése, mert ellen-
kező esetben az elmozdult helyzetben lévő combfej vérellátása olyan súlyo-
san károsodik, hogy később az elvégzett műtét ellenére a combfej elhal.
Ilyen esetben már csak a nagy műtéti megterhelést jelentő csípőízületi pro-
tézis végezhető.
A beékelt valgus helyzetű töréseket bizonyos iskolák nem operálják, a be-
ékelt helyzet fenntartására törekszenek, három hónapi tehermentesítéssel,
járókerettel járatással. Más iskolák ezt az elért helyzetet rögzítik fémanyag
beültetéssel (csavarozással), de ilyenkor is három hónap tehermentesítem
szükséges.
152
27. ábra Combnyak-szegezés toldalékos lemezzel
Az idős kor mellett a csontritkulás is jelentős szerepet játszik a törés létre-
jöttében. A gyógytorna megkezdése a műtét utáni második napon történik,
először ágyban kiültetéssel, izometriás gyakorlatokkal. A következő napon
már a beteg felállítását is megpróbálhatjuk, majd a fokozatos járatását is el-
kezdhetjük.
Combcsonttörés
Általában nagy erőbehatásra jön létre. Az izmok húzóereje miatt jelentős a
törtvégek közötti elmozdulás.
Kezelése: műtéti ellenjavallat hiányában operatív.
jegyzendő, hogy a törés korai szövődményei közül a sokk kialakulása
'yenkor gyakori, mivel a nagy csöves csontból 2-3 1 vért is elveszíthet a be-
te& Ennek pótlására a műtét során mindenképpen törekedni kell.
153
Térdkörüli sérülések
A combcsont bütykeinek sérülései súlyos törést jelentenek. Konzervatív k
zelésük ritkán lehetséges. Az ízületi felszín pontos helyreállítása mellett
műtéti kezelés szükséges.
Térdkalács törések
Közvetlen erőbehatásra a csont darabos törése jön létre, közvetett eröbeha
tásra haránt, a csont középen futó törés keletkezik. Elmozdulás nélküli tö
résnél elegendő a gipsztok felhelyezése, elmozdulássál járó töréseknél mű
téttel kezelünk. A törés jellegzetessége, hogy a sérülés elszenvedésekor a
beteg térdét nyújtani nem tudja, mivel a térdkalács a térdfeszítő apparátus
részének tekintendő.
A térdkalács ficamairól részletesen az ortopéd fejezetben szólunk.
Térdízületi szalagszakadások, meniscus sérülések
A kétfajta sérülés együttes tárgyalását a térdízületi tükrözés (arthroscopia)
térhódítása indokolja, hiszen mind a diagnózis, mind a terápia döntő több-
sége ma már ezzel a módszerrel történik. Típusos sérülési mechanizmus a
térdízület hajlított, távolított helyzetében fellépő eröbehatás. Ez esetleg tár-
sulhat az ízület kifelé fordulásával is. Vezető tünet a térdízületi vérgyülem,
melynek lebocsátása mellett a vérzést kiváltó sérülések is ellátásra kerül-
nek. Például az elülső keresztszalag-sérüléseknél szalagvarratot is végzünk,
ha lehetséges. Ebben az esetben van szerepe a korai diagnózisnak, mert
10-12 napon belül a szalag bizonyos sérülései még varrhatók. Ellenkező
esetben szalagplasztikai műtét végezhető választott időpontban. A kereszt-
szalag sérüléseinek ellátása azért döntő jelentőségű, mert a hiánya során fel-
lépő térdízületi instabilitás, korai kopási folyamathoz, járulékos sérülések-
hez vezethet (pl. meniscus sérülés).
A meniscus sérülések ellátásában is az utóbbi időben döntő változás tapasz-
talható. Mindenképpen törekedni kell a meniscus megtartására, mert sok-
szor tapasztalható, hogy a meniscusok eltávolítását követően fiatal embe-
reknél, 5-8 évvel a műtét után arthrosis alakul ki. Fentiek értelmében fiata-
loknál a levált meniscus-részt meg kell próbálni visszavárná, vagy 4-6 he-
ti tehermentesítést követően igen aktív gyógytornát kell kezdeni.
A meniscus sérülések legjellemzőbb tünete a térdízületi zár, amikor is a le-
vált porcdarab az ízületi csúszófelszínek közé ékelődik, így akadályozva
meg minden további mozgást.
Lábszárcsont törés
Súlyos sérüléseknek minősül. A mindkét csonton létrejövő törés miatt a
lábszár keretrendszere megbomlik, helyreállításáról mindenképpen gondos-
kodni kell. A kezelés döntő többségben műtéti. Nem ritka a 12-16 heti
154
jpszrögzítés sem. A hosszú gipszrögzítés miatt a szomszédos ízületek, bo-
j^a térdízület jelentős kon traktú iába kerül a gipszeltávolítás után, mely sok
feladatot ró mind a gyógytornászra, mind a betegre. Általában elfogadott
elv hogy a rögzítési idő fele szükséges a funkció helyreállításához.
Vcliilles-ín szakadása
esetek 3/4 részében indirekt úton jön létre, sportolás vagy járás közben.
Elfogadott nézet, hogy csak valamilyen mértékben már degradált ínon for-
dul elő indirekt erőbehatásra szakadás.
pen jellegzetes tünet, hogy a beteg úgy érzi, hátulról megrúgták vádliját,
vasiy valamilyen tárggyal megütötték. Főképpen a munkaképes korosztályt
érniti, férfiakon gyakrabban jön létre.
Diagnózisában segítségünkre lehet ina már az UH vizsgálat is.
Kezelése műtéti, ínvarratot végzünk. Műtét után a fiziológiás rögzítési hely-
zetet alkalmazzuk 4-6 hétig, a felső ugróízület equinus helyzetbe kerül. Ez
az ínfelszínek jobb összefekvését szolgálja, később a gipszrögzítést már
normál helyzetű gipszrögzítésre cseréljük. Az összerögzítési idő 3 hónap.
Sajnos gyakori a sebgyógyulási zavar. Jelentős a gyógytorna szerepe a kez-
deti, élettanitól eltérő rögzítési helyzet miatt.
Bokatörések
Rendszerint közvetett erőbehatásra jönnek létre. Sérülhet a külboka, belbo-
ka, Volkmann háromszög (a sípcsont bokaízületi végének hátsó része). Ha
az ugrócsont félficam, ficam is bekövetkezik, a műtét többnyire elkerülhe-
tetlen. A külboka törésénél kis elmozdulás is műtéti javallatot képez.
A műtéti kezelés előtérbe kerülésével a rögzítési idő lecsökken, de még így
is minimálisan 6-8 hét.
A felső ugróízület szalagszakadásai körül a szárkapocscsont ugrócsont, va-
lamint a szárkapocscsont sarokcsont közötti sérülésnek van jelentősége,
mert ezeket fiatalabb korban műtétiíeg, szalagvarrattal kezeljük. Fel nem is-
mert sérülésük krónikus, bokaízületi instabilitáshoz vezethet, mely csak
szalagplasztikai módszerekkel orvosolható, ha a peroneus izomzat erősíté-
sét célzó gyógytorna eredménytelen volt.
Ugrócsont törés
Nem jó gyógyhajlamú törésnek számít. 12 heti tehermentesítést követően is
kialakulhat a vérellátási zavart követő elhalás. Ilyenkor csak a felsőug-
róízület elmerevítése marad megoldásként. Ez a műtét a szomszédos
ízületek korai arthrosisához vezet.
155
Sarokcsont törés
Magasból esés, vagy eröbehatás kapcsán jön létre. Sokszor szükséges mii
téti kezelése, mert nagy zömüléssel jár a törés. A műtétek után viszont gY '
kori a gyulladásos szövődmény, 12 heti tehermentesítés szükséges.
Az újabb, funkcionális szemléletnek megfelelően, ha nem kell műtétet vg
gezni, korai mozgatást kezdünk gipszelés nélkül. Természetesen a beteg eb"
ben az esetben sem léphet 3 hónapig sérült sarokcsontjára.
Lábközépcsontok törései
Érdekesség az ún. Marsch fractura, amely régen katonáknál jelentkezett
hosszabb menetelés kapcsán. Fáradásos törésnek tekintjük. Rögzítési idő
ezeknél a töréseknél átlag 5 hét.
Ujjperc töréseknél csak a hallux töréseit gipszeljük, a többi ujjnál ragtapasz
rögzítést, kemény talpú cipő viselését rendeljük el.
A KOPONYA SÉRÜLÉSEI
A koponya sérüléseit két csoportba sorolják: az arckoponya és az agykopo-
nya sérüléseire.
Az arckoponya lágyrészsériilései jó gyógyhajlamúak, mert itt igen jó vérel-
látású szövetek helyezkednek el. A sebellátásnál fontos alapelv a takarékos
sebkimetszés, mivel itt feszes szövetekről van szó, nagyobb mértékű sebki-
metszés esetén a seb zárása gondot okozhat.
Az arckoponya csontos sérülései mindig több részterületet érintenek az or-
vostudományon belül, mivel itt több szervrendszer receptorai helyezkednek
el. Gyakran együtt dolgozik ezen a területen a gégész, a szemész, az arcse-
bész, a szájsebész.
Fentiekből következik, hogy az arckoponya-sérültek igen gondos vizsgála-
tot igényelnek, mivel egy-egy szervrendszer sérülése felületesebb ellátás
kapcsán rejtve maradhat. Például orrcsont és arccsont törés esetén nagy vér-
ömleny keletkezik, ez elfedheti a szemgolyót is, a beteg nem tudja önálló-
an kinyitni a szemét, s így egy esetleges szemgolyósérülés nem kerül felis-
merésre. A jó vérellátás miatt az arckoponya csontjainak jó a gyógyhajla‘
ma.
A valódi koponyasérülések jellegzetességét az adja, hogy a koponya cson-
tos váza zárt és szűk teret biztosít az agy ve lő és agyburok számára. Vérzés
esetén a koponyaűrön belül nincs tér a keletkező vérömleny számára, ezen
már a kisebb vérzések is életveszélyesek lehetnek az agyállomány össze-
nyomása következtében.
156
^a a beteg kivizsgálása során koponyatörés látszik a röntgenfelvételen,
mindig gondolni kell az agyállomány lehetséges sérülésére is, mely súlyo-
sabb lehet és hamarabb igényelhet ellátást, mint maga a törés.
Az agyburok, agyállomány sérüléseinek diagnosztizálásában ma már dön-
tő szerep jut a klinikai vizsgálat mellett a komputertomográfiának (CT).
Ha ezzel a vizsgálattal jelentősebb vérzést találnak, műtétet kell végezni,
egyrészt a vérömleny lebocsátása érdekében, másrészt a vérzést meg kell
büntetni, ha lehetséges.
Külön szót érdemelnek a koponyaalapi sérülések. A koponyaalap három
koponyagödörből áll. Az elülsőnek a törésénél az ún. pápaszem vérömleny
keletkezik a két szem körül. A vérömleny elhelyezkedése hasonlít a feltett
szemüvegéhez, innen kapta a nevét is. A középső koponyagödör (fossa) sé-
rülésénél a belső fülből kiinduló vérzés megjelenik a külső hallójáratban.
Míg a hátsó koponyagödör törésénél a garaton látható lecsurgó vérzés. Ezek
fontos diagnosztikus jelek a műszeres vizsgálatok előtt.
GERINCSÉRÜLÉSEK
A gerincoszlop 32-35 darab feszes ízülettel kapcsolódó, az alsó szakaszán
össze is csontosodó csigolyákból áll. Kétszeres S alakban görbül. Görbüle-
teinek a test statikája, a koponya rázkódásmentes alátámasztása szempont-
jából van jelentősége.
A görbületek a nyaki és ágyéki szakaszon előrefelé, a háti szakaszon hátra-
felé görbülnek. Hármas funkciója van:
- a statikus funkció, mely a beható erők felvételére és továbbítására szolgál
- a dinamikus funkció, amennyiben a gerinc mozgásszerv is
- a védő funkció védi a gerincvelőt.
A gerincet érő nagyobb erőbehatásokra a gerincoszlop alkotó elemei külön-
külön, de együtt is sérülhetnek.
A csontos elemek sérülése röntgenfelvételen ábrázolható, a gerincvelő sérü-
lését klinikai vizsgálattal (érzés, mozgás), valamint bizonyos műszeres vizs-
gálatokkal diagnosztizálhatjuk. Alapvetően más a sérülés megítélése, ha a
gerincvelő is sérül, mert ilyenkor mindig műtéti úton kell törekedni a gerinc-
velő sérülésének ellátására. A töréskezelés általános elvei a gerincoszlop sé-
rülésére is érvényesek, elmozdult törések esetében helyretétel, majd valami-
lyen fajta rögzítést kell alkalmazni, melyeket funkcionális utókezelés követ,
bizonyos csigolyatörések rögzítést nem igényelnek, 7-10 nap ágynyugalom
után megkezdhető a betegek aktív tornáztatása. Másfajta törések esetében
157
elegendő a gipszkörzetben való rögzítés, mely azonban a betegnek sok Ír
nyelmetlenséget okoz, a rögzítési idő akár három hónap is lehet. <e
Ma már ezért törekszünk különböző fémanyagok beültetésével történő on
ratív töréskezelésre. Ennek során a sérült csigolyaszakasz feletti és alatt'
egy vagy két ép csigolyába helyezzük a rögzítő fémanyagokat. Az ilye'
műtétek után külső rögzítés nem szükséges. Korai utókezelés kezdhető j«
a betegnek jelentős könnyebbséget jelent ez a kezelési mód.
A csigolyaficamok rosszabb prognózisúak lehetnek, mint a törések, mert
ilyenkor a nagyfokú elmozdulást a gerincvelő összenyomatása követheti
Ennek tartós, akár néhány órán túli fennállása is maradandó károsodást, bé-
nulást eredményezhet. A gerincsérülések legnagyobb veszélye maga ez. a
bénulási lehetőség, mivel a beteg mozgásképtelenné válik, önellátásra al-
kalmatlan. Agyhoz vagy tolókocsihoz kötve éli le életét. Ezekben az esetek-
ben különösen nagy szerepe van a rehabilitációnak.
MELLKASI, HASI SÉRÜLÉSEK
A mellkasi, hasi sérülések tárgyalásánál alapvető különbséget kell tenni a
nyílt és a zárt (fedett, tompa) sérülések között. Mivel mindkét testüreg élet-
fontosságú szerveket vesz körül, testünk legnagyobb ereit tartalmazza, nyílt
sérülés esetén nem ritka a halálos kimenetel.
Nyílt sérülések esetén a klinikai kép riasztó. A sérülés módjától függően
roncsolt, vagy éles szélű bemeneti nyílást észlelünk e testüregek bizonyos
helyén. Kimeneti nyílást nem mindig találunk pl. a lövési sérüléseknél,
ilyenkor gondolni kell arra, hogy a lövedék a testüregben maradt.
Szúrásos, nyársalásos sérülések esetén a szúrcsatornát vagy lövéses sérülés
esetén a lövedék útját fel kell tárni és az okozott melléksérüléseket (pl. vér-
zés, légmell) el kell látni. Ezeknél a sérüléseknél értelemszerűen nagy a fer-
tőzésveszély, ezért antibiotikus kezelést is alkalmazni kell. Az elveszített
vérmennyiség pótlása is szükséges.
Tompa mellkasi, hasi sérülések sajnos gyakran a gyakorló orvost is megté-
vesztik, mivel alig-alig észlelhető a külsérelmi nyom, de az okozott sérülés
(májrepedés, léprepedés) életveszélyes állapotot is eredményezhet.
Az ilyen sérülteknél igen fontos a kórtörténet tisztázása: milyen jellegű
trauma, milyen irányból, milyen intenzitással érte a beteget. Tompa mellka-
si, hasi sérülés igen gyakran közlekedési balesetek kapcsán jön létre, az
ilyen sérülteket kórházi megfigyelésre fel kell venni. Fontos a felvételi ál-
lapotot pontosan regisztrálni, hogy az ehhez képest létrejövő későbbi válto-
zásokat legyen mihez viszonyítani.
158
[y|a már a beteg megfigyeléséhez hozzátartozik a hasi UH, hasi CT vizsgá-
lat is. Ezen vizsgálatok a sérülés helyét és súlyosságát már elég pontosan
Meghatározzák. Belső vérzés gyanúja esetén a tompa sérülést elszenvedett
nlellúreget, illetve hasüreget sebészileg fel kell tárni, a vérzést meg kell
sZÜiitetni, az elveszett vérmennyiséget pótolni kell.
centi sérüléstípusoknál a klasszikus orvoslásból ismert fizikális vizsgálat-
nak még napjainkra is fontos szerepe maradt. Elsősorban a mellkasi sérülé-
seknél nem lehet eléggé hangsúlyozni a hagyományos röntgenvizsgálat je-
lentőségét, mely mindenhol hozzáférhető, s igen sok fontos diagnosztikai
kérdésre ad választ.
idegsérülések
A felső végtag idegei által közvetített mozgató és érző működés teszi az em-
beri kezet pótolhatatlan érzékszervvé. Ebből adódik, hogy ezen idegek sé-
rülése nagyon súlyos állapotot eredményez.
Ezeknél a sérüléseknél törekedni kell az elsődleges ellátásra, ami az ideg
varratát jelenti. Sajnos, erre csak viszonylag tiszta, éles szélű, nem roncsolt
sebzések esetében van mód. Nagyon roncsolt, szennyezett sérülések esetén
- a jobb gyógyulási feltételeket szem előtt tartva — korai, másodlagos ideg-
varratot végzünk. Előnye, hogy a műtét programozható, jobb körülmények
között végezhető, hátránya, hogy ilyenkor a szövetek között már nehezebb
felkeresni a sérült idegeket.
Gyermek és fiatal sérülteknél több év múlva a sérülés után is megkísére-
lendő az idegvarrat vagy idegtransplantáció. Felnőtteknél is akár 3 év múl-
tán is érdemes a műtétet elvégezni, mivel a legcsekélyebb javulás az érző-
kor területén jelentős javulást eredményez a páciens számára.
A karidegfonat (plexus brachialis) teljes sérülésénél az egész felső végtag
- kivétel a fűrész és rombusz izmok - izomzata bénul.
Hónaljideg (nervus axillaris) bénulása esetén a delta és a kis görgeteg izom
működése esik ki, míg érzészavar a delta alsó kétharmada felett észlelhető.
Az orsóideg (nervus radiális) bénulása a lógó kéztartást eredményezi (28.
ábra), mivel a háromfejű könyökfeszítő és supinátor izmok bénulása mel-
lett nem működnek a kéz és az ujjfeszítő izmok, így a csukló megfeszítése
lehetetlenné válik.
159
28. ábra Lógó kézfej orsóideg bénulása esetén
A kézközép ideg (nervus medianus) bénulása az eskü kéztartást eredménye-
zi, míg a singcsonti ideg (nervus ulnaris) sérülése esetén a jellegzetes ka-
romtartás alakul ki a kézen (29. ábra).
29. ábra Karomtartás a singcsonti ideg bénulása esetén
Az alsó végtag idegsérülései közül első helyen az ülőideg (nervus ischiadi-
cus) bénulását kell említeni. Ennél a sérülésnél a térdfeszítő és combtávolí-
160
tó izmok kivételével az egész alsó végtag bénult. Az ideg mélyen, védetten
fekszik, ezért nem túl gyakori sérülés, de gondolni kell rá.
a szárkapocsideg (nervus peroneus) sérülése lóláb állást eredményez, mi-
vel nem működnek az általa beidegzett lábemelő és lábujjfeszítő izmok.
I sípcsontideg (nervus tibialis) sérülése kapcsán a beteg nem tud lábujj-
liegyre állni, mivel kiesik a lábikra izomzat, valamint ujjhajlító izomzat mű-
ködése.
idegsérülések ellátásáról a bevezetőben már szóltunk. Az utókezelés-
ben nagyon fontos szerep jut a galván, a szelektív ingeráram kezelésnek.
Fontos a műtéti rekonstrukciót követően a rögzítést felváltó gyógytomake-
zelés, masszázs is.
IZOMSÉRÜLÉSEK
Az izmokon keletkező sérülések létrejöhetnekdirekt, vagy indirekt erő beha-
tásra. Egyszerűbb esetben zúzódás keletkezik, vagy részleges izomszakadás,
súlyosabb esetben az izom rupturája (szakadása) jön létre. Izomsérüléskor az
izomhas fölött, vagy az ún. izom átmenetnél körülírt vérömleny észlelhető,
amely nyomásérzékeny és az izom megfeszítésének kísérletekor ezen a he-
lyen fájdalom keletkezik. A sérült izom működése hiányzik, vagy elégtelen.
Ha a szakadás nagy, a vérömleny mélyén az izomseb tapinthatóvá válik.
Ellátása nyugalomba-helyezés, borogatás, jegelés, fájdalomcsillapítás. Ha
az izomszakadás az ín-izom átmenetnél, az izomtapadásnál keletkezik, mű-
tét végezhető.
ÉRSÉRÜLÉSEK, VÉRZÉSTÍPUSOK ÉS ELLÁTÁSUK
Ha valamely érfal (artéria, véna, capilláris) folytonossága megszakad, vér-
zés keletkezik. Aszerint, hogy milyen érféleség sérül, beszélünk artériás,
vénás, capilláris vérzésről.
Capilláris vérzés esetén (pl. horzsolt felületen) gyöngyöző, kis mennyiségű
vérzés keletkezik.
Ellátása: sebtoilettet követően steril sebfedés. Esetlegesen fennálló véral-
vadási zavar (pl. hemofília) okozhat csak ellátási problémát.
Vénás vérzés kapcsán a sérült véna nagyságától függően bővebb vagy ke-
vesebb a vérzés. Ha nagy, tágult véna sérül, rövid időn belül elvérzés vagy
légenibólia miatt bekövetkezik a halál.
161
>uinokö.
módja: a
rá> maid
Ellátása: a beteg lefektetését követően vérző végtagját függőleges hely2
be kell hozni, (a vérzés már erre a manőverre csillapodik) majd n
tést kell felhelyezni a vérző területre. A nyomókötés készítésének
sebet steril lappal fedve mullpólyát vagy vattacsomót helyezünk
kellően szoros pólyázással törekszünk a vérzést megállítani.
Fontos megjegyezni, hogy a szoros pólyázás nem egyenlő a szorító körül
kötéssel. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal oldani kell, mert vénás vérzés esi
tén csak a pangás, s az által a vérzés fokozható. Nem alkalmazható értelem
szerűen nyomó körülkötés a nyakon, tekintettel az ott futó képletekre (erek
idegek, légcső).
Artériás vérzés a szívműködés ütemében lüktető, élénkpiros vérzés. Az
érintett artéria nagyságától függően kivérzéshez, sokkhoz, halálhoz vezet
Az emberi szervezet átlagban 5-6 1 összmennyiségű vért tartalmaz
Amennyiben ezen mennyiség 1/3-át (1,5-2 1) elveszíti, bekövetkezik a ha
Iái.
Ellátása: a sérültet le kell fektetni, a vérző végtag felemelése után, a nyo-
mókötés felhelyezéséig a következő pontokon lehet ujjnyomással az artéri-
át csontos alaphoz nyomni:
- az arc területén a fül előtt a járomcsonthoz, az állkapocs szöglete előtt az
alsó állcsonthoz
- a nyakon az „ádámcsutka” magasságában négy ujjal az artéria carotist a
fejbiccentő izom előtt a nyaki gerincre kell rányomni
- a vállövnél a karokat ellátó nagy artériát (artéria subclavia) a kulcscsont
alatt a bordára kell rányomni
a hónaljban a felkarcsont fejéhez kell nyomni az artéria axillarist
- a felkaron a biceps és triceps izmok közötti árokban a felkar belső (medi-
alis) oldalán a kar érfonatát a felkarcsontra kell szorítani
az alsó végtagon a lágyékhajlatban az artéria femoralist a lágyéki szalag
alatt (comb artéria) a combcsontra kell szorítani.
Az artériás nyomókötés felhelyezése: a felemelt végtag sebét steril lappal
tamponálni kell, majd ugyanúgy kell eljárni, mint a vénás vérzésnél. Ha a
vérzés nagyfokú, elvérzés, sokk, életveszély fenyeget, a sterilitás szabályait
figyelmen kívül hagyva érfogó alkalmazása is megengedett, sőt puszta kéz-
zel a sebbe nyúlva a látható, elmetszett érvéget összefogjuk.
A vérzés ellátása után a végtag felpolcolása, a fájdalom csillapítása, a
sokkvédelem következhet.
162
fOLLAPSUS
[lyan perifériás keringészavar, mely főleg az agyat érinti. Rövid időn belül
eszméletvesztés következhet be, de ez nem törvényszerű. Ha ugyanis az
ájulással küzdő beteg fekszik, az eszméletvesztés elmaradhat.
njnetei: sápadtság, verejtékezés, szédülés, gyengeségérzés, a látótér elsöté-
tedése.
Ha a beteg fekszik, a tünetek kevésbé súlyosak. Ha azonban nincs mód víz-
szintesbe kerülni, az izomtónus gyors csökkenése miatt a beteg összeesik.
Hitka tünetek: fokozott görcskészség, (epileptiform roham), bevizelés.
Okai: ijedtség, hirtelen pszichés megrázkódtatás, undor, arra érzékeny
egyén tartós egyhelyben állása, hirtelen kialakuló gyomorperforáció, szív-
infarktus, idegentest nyelése, vagy hasi görcs, akut vérzés, túlmelegedés
(hőség-kollapszus).
Bármelyik fent említett ok a kiváltó tényező, maga az ájulásveszélyt jelent
a beteg számára. Pl. összeeséskor megsérülhet, valamint fennakadva — vagy
éppen a jelenlevők tartják ülve - az agyi keringés egyáltalán nem rendező-
dik. és a hosszasan fennálló agyi ischaemia agykárosodáshoz vezet. A col-
lapsus terápiája a fektetés. Gyógyszer adását kerülni kell.
SOKK
A perifériás keringés rosszindulatú, spontán nem rendeződő zavara, mely a
keringés összeomlásához vezet.
A kiváltó októl függően lehet: traumás, égési, műtéti, vérzéses, fájdalom,
stb. sokk. Tünetek:
- szürkés-sápadt, márványozottan cianotikus, petyhüdt, aprócseppes verej-
tékes, hűvös bőr
- szapora, könnyen elnyomható pulzus
- átmeneti emelkedés után rohamosan csökkenő vérnyomás
- fekvő helyzetben a végsőkig megtartott tudat, vagy nyugtalanság, vagy
közömbösség.
Terápia (melyet a helyszínen az elsősegélynyújtó megkezdhet):
- azonnal megszüntethető okok kikapcsolása (pl. vérzés megszüntetése)
~ lapos fektetés megemelt végtagokkal
- teljes nyugalom, védelem a lehűlés ellen
~ a légzés támogatása (légzési akadály megszüntetése)
A további sokkterápia a folyadékpótlás, a fájdalomcsillapítás, a gyógysze-
res kezelés jól felkészült szakellátás feladata, a kiváltó októl függően.
163
ELEKTROMOS BALESETEK
Az elektromos áramütés kétféle módon károsítja az emberi szervezetet a
egyik az áram okozta energia, hőhatás révén, a másik mód az elektrom0?
impulzusokkal működő ideg és izomszövetekben okozott ún. bioelektrc^
mos károsító hatás. Az áram okozta égés elsődleges ellátása megegyezjL
bármely más okból létrejövő égési sérülés ellátásával. A közvetlen szöveti
energiahatás villámcsapásnál súlyos sérüléshez vezethet, kisebb energiabe
hatást jelez az ún. áramjegy. Ez a bőrön lévő, szürkésfehér, lencsényi elvál
tozás, tömött tapintatú és fájdalmatlan. A szervezetbe való belépés és kilé
pés pontjain kezdődik, gyakrabban csak a belépési helyen találjuk meg je.
lentösége a figyelemfelhívás arra, hogy a sérültet áramütés érte, illetve ál-
tala követhetjük az áram útját a szervezetben.
Az áram bioelektromos károsító hatásai közé tartozik a vázizmok összehú-
zódása, melyek során csonttörések, izomszakadások jöhetnek létre. Ez az
izom-összehúzódás még a feszültségforrás elengedését is megakadályoz-
hatja. A szívet ért bioelektromos hatás azonnali halált okozhat, kamrareme-
gés miatt. Máskor ingerképzési - vezetési zavarok lépnek fel, melyek EKG-
val diagnosztizálhatok. A központi idegrendszert sújtó bioelektromos hatás
a légzöközpont bénulásával szintén halálos lehet.
Az áramütés kezelése: legelőször tisztázni kell, hogy a sérült az áramkörben
van e még. Ha igen, onnan ki kell szabadítani. Ennek elsődleges formája a
környezet feszültségmentesítése (főkapcsoló, automata biztosíték kikapcso-
lása). Ha ez nem lehetséges, a feszültség 1000 V alatti, a sérültet alkalmi,
szigetelő eszközökkel kell az áramkörből kiszabadítani (pl. fadarab). 1000 V
feletti feszültség esetén műszaki mentést kell kérni (Elektromos Művek,
Tűzoltók), mivel ilyen feszültségnél már a nem vezető eszközökön is lehet
elektromos áthúzás. Ha a kiszabadított sérült a klinikai halál állapotában
van, akkor újraélesztést kell végezni, ha eszméletlen, akkor légútbiztosítás a
teendő. Ilyen sérültekről a korábban elhangzottak miatt EKG készítendő.
Eszméletvesztés, ritmuszavar esetén kórházi kezelés, megfigyelés szüksé-
ges. A kórházba mentőnek kell szállítania a sérültet.
ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK
Többek között forró víz, gőz, tűz elektromos áram hatására jön létre.
Három súlyossági fokozatát különböztetjük meg:
— 1. fokú égésnél a bőr elsimult, vörös, csak a bőr legfelső rétege károso-
dik. Néhány nap alatt spontán gyógyul, a sérülés idején tiszta hideg vizet
kell az égés helyére juttatni.
164
II fokú égésnél már a bőr teljes rétegében sérül. A vörös, kisimult, fáj-
I dalmas bőrterületen szabálytalan elhelyezkedésben savóval telt hólya-
f gOk, bullák képződnek. A vérből a plazma ezekbe a hólyagokba kerül,
nielyek spontán megrepedhetnek, tartalmuk kiürül, s behatolási kaput ké-
I peznek a kórokozók számára.
111. fokú égésnél a bőr alatti lágyrészek is károsodnak. A sebalap jelleg-
zetesen szürkésfehér színű. Ez a sebzés gyakorlatilag mindig fertőződik.
égés súlyosságát nemcsak a sérülés fokozatba osztásával jellemezhet-
jük Fontos még az égett testfelült nagysága is. Többféle szabály létezik en-
nek kiszámolásra. Egyik ilyen, amikor a tenyér felületét a testfelület 1 bo-
ának tekintjük.
Mégegyszer összefoglalva az égés súlyosságát a megégett testfelület %-a,
valamint az égés súlyossági foka adja meg.
Fontos leszögezni, hogy az égési sérülés az egész test betegsége, nemcsak
a bőrre lokalizálódik. A betegség végkimenetelét még a beteg életkora is
nagyban befolyásolja. Idősebb embereknél már kisebb fokú égés is életve-
szélyes lehet.
Súlyos égés gyakran jár sokk-kai. Az égett sérült ellátása II. fokú égéstől
kezdve orvosi feladat. A helyszínen a jelentős fájdalmat azonnal csillapíta-
ni kell, gyakran intravénásán adott kábító fájdalomcsillapítóra van szükség.
Azonnal meg kell kezdeni a bőrön keresztül elvesztett folyadék pótlását,
ami nagy mennyiséget jelent. Akár 6-8 1-t is kitehet a pótlandó mennyiség,
így ezt infúzióban kell a szervezetbe bevinni. A sebfelületeket steril köt-
szerrel kell fedni a további fertőzés megakadályozására. Igen gyakran a már
kialakult szepszis kezelésére antibiotikum adása is szükséges. A sebekről az
elhalt szövetrészeket el kell távolítani.
A vegyi sérülések közül a sav és lúg okozta sérülések a legfontosabbak.
A savak pörkképzódéssel járó szövetelhalást okoznak. Jellegzetes színű pör-
kök képződhetnek, kénsav esetén fekete, sósavnál fehér, salétromsavnál sárga.
A lúg okozta marás szövetelfolyósodással jár. Általában mélyebbre hatol,
súlyosabb szövetkárosodást okoz.
Ezen sérülések ellátásánál legfontosabb a közömbösítés, ez tiszta, folyóvíz-
zel megoldható. Utána a sebre steril kötés kerül, a további kezelés orvosi
feladat. Ha ezen anyagokat megisszák, a gyomor- bélcsatornában, szájban
súlyos felmaródások képződnek. Igen erős nyelőcső és gyomorfájdalom
képződik hányással, nyálfolyással kisérve. A gégebemenet sérülése miatt
nehéz légzés is kialakulhat.
165
A terápia legfontosabb része a bejutott anyag felhígítása a szervezetbe
víz, tej itatása kapcsán. Ha lidocain spray áll rendelkezésre, akkor ez fei’
használható a száj nyálkahártya helyi érzéstelenítésére. Ezenkívül orv
feladatként a heves fájdalmat csillapítani kell, infúzióadás szükséges, va|a*
mint a kialakuló szövődményeket kórházban kell kezelni.
A beteg megmentéséhez gégemetszésre is szükség lehet.
AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPSZABÁLYAI
Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki elvé-
gezhet a végleges szakellátás megkezdése előtt baleset, vagy hirtelen egész-
ségkárosodás esetén akkor, ha
— alapvető ismeretekkel rendelkezik, és a betegen késedelem nélkül tud se-
gíteni, anélkül, hogy ártana
- kellő önfegyelemmel rendelkezik, céltudatosan és nyugodtan tud csele-
kedni.
Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg a legrövidebb időn belül olyan se-
gítséget kapjon a szakellátás megkezdéséig, amely megakadályozza az álla-
pot súlyosbodását, illetve ne keletkezzenek olyan elváltozások, melyek ha-
lálhoz vezetnek. Az elsősegélynyújtás kivitelezésében az évszázados gya-
korlat során bizonyos általános szabályok alakultak ki. Ezek a kővetkezők:
- határozott, megnyugtató fellépéssel és körültekintő intézkedéssel kell a
helyszínen a nyugalmat, a rendet és a célszerű tevékenységet biztosítani
— gyorsan és lényegretörően kell tájékozódni a történtekről, a balesetet
szenvedettek számáról, állapotáról és a helyszíni körülményekről
- törekedni kell a beteg megnyugtatására
— haladéktalanul és gyorsan, de kapkodás nélkül, alaposan kell elvégezni a
szükséges beavatkozásokat
— meg kell előzni az újabb baleset bekövetkezését
- a beteget mindig le kell fektetni, vagy ha a sérülés úgy kívánja, ültetni
kell
— csak a szükséges mértékig, a szabályok betartása mellett kell a beteget le-
vetkőztetni
- a baleseti helyszínt csak a legszükségesebb mértékben változtassuk meg
- mindig gondoskodni kell további segítségről, szakellátásról.
166
FÜRDOS MASSZÁZS ISMERETEK
pr. Szirtes László
4 masszázs fogalma, felosztása
masszázs az emberiség gyógyító eljárásainak egyik legősibb módja. A
teSt felületén a kezünkkel végezzük és segítségével az alkalmazás helyén és
.íZon kívül az egész szervezetben bonyolult hatásokat tudunk kiváltani. A
masszázs mechanikai tevékenység és része az úgynevezett mechanoterápiá-
nak- A mechanoterápia olyan gyógyeljárás, amivel mechanikai erőművi be-
hatások alkalmazásával befolyásoljuk a szervezet működését. A mechani-
kai behatások ismétlődése a szervezetben sokrétű változásokat hoz létre s
ezek egy része hasonló más terápiás behatások által (pl. elektromos hatás,
hőhatás) előidézettekhez.
A mechanoterápiának két ága van: az aktív mechanoterápiához soroljuk a
gyógytornát, amit a beteg a gyógytornász irányítása mellett maga végez. A
passzív mechanoterápia a masszázs. Itt a beteg passzívan viselkedik. A fel-
adata csak a kezelés alatt álló testrész izomzatúnak az ellazítása, magát a
kezelést a masszőr végzi. (A masszázst végző férfit masszőrnek, a masz-
százst végző nőt pedig masszőznek hívjuk.)
A mechanoterápiának napjainkban nagy' jelentősége van. Az egyre szapo-
rodó sérülések, közlekedési balesetek, valamint a mozgásszervi megbetege-
déseknek az életkor előrehaladásával történt megszaporodása és a civilizá-
cióval (elsősorban a városi életmóddal) együtt járó mozgásszegénység ma-
gukkal vonják a mechanoterápiás eljárások (mozgás, torna, masszázs) irán-
ti igény megnövekedését.
A masszázs felhasználása igen sokrétű. Alkalmazhatjuk egészséges embe-
reknél frissítő célzattal, a testmozgás pótlására, sportolóknál a sporttevé-
kenység előkészítésére és fokozására, valamint betegek gyógyítására. A
gyógyításban való felhasználása a legkülönbözőbb betegségeknél történhet,
azonban elsősorban az ún. mozgásszervi betegek kezelésénél jön szóba.
A kezeléseket a masszőrök vagy a gyógytornászok végzik. Abban az eset-
ben, ha gyógytornász masszíroz, akkor lehetőség van arra, hogy a masz-
százst és az után következő tornakezelést ugyanez a személy végezze. A
Piasszázst végző kezelőnek szorosan együtt kell működnie a kezelést irá-
nyító orvossal, s ezáltal a masszőrök, gyógytornászok az orvosnak értékes
segítőtársai.
A masszázsfogások helyes gyakorlati elsajátítása és bizonyos rutin után a
masszőr a munkáját szinte „gépiesen” tudja végezni. A megfelelő ered-
mény elérése céljából a masszőrnek azonban bizonyos elméleti képzett-
167
seggel, orvosi szemlélettel is kell rendelkeznie. A masszőrnek tiszták
kell lennie a kezelt személy betegségének egyes fontos jellemzőivel és^
masszírozás közben alkalmazott fogásoknak a hatásával. Röviden meaf 3
gahnazva tudni kell, hogy mit miért csinál. Ezért szükséges a masszázséi
mélet alapvető ismereteinek az elsajátítása és az ismeretanyag időnké I
felfrissítése.
A masszázs fejlődése során idővel sokféle masszázsfajta alakult ki. A kii
lönféle masszázsfajták közötti eligazodást megkönnyíti, ha az egyes masz
százs módszereket osztályozzuk. A masszázsfajtákat osztályozhatjuk a ke
zelés célja szerint. Eszerint megkülönböztetünk orvosi vagy gvóm-
masszázst, sportmasszázst, higiénés vagy frissítő masszázst és diagnoszti
kus masszázst.
Orvosi (gyógy) masszázs
Gyógyító célzattal végezzük szigorú orvosi előírás és utasítás alapján. Ön-
magában csak ritkán alkalmazzuk mint gyógytényezőt, rendszerint egyeb
fizikoterápiás eljárásokat is (pl. gyógyfürdő, elektromos kezelések) igény-
be veszünk a beteg kezeléséhez.
Sportmasszázs
Sportolóknál végezzük a sporttevékenység minél eredményesebbé tétele
céljából. A sportolással kapcsolatos bemelegítés eredményesebb a bemele-
gítő-masszázs alkalmazásával. Mint tréning-masszázs elősegíti a teljesít-
mény fokozását. Az edzések és versenyek után alkalmazott masszázs előse-
gíti és gyorsítja a fáradtság megszüntetését. A sportmasszázsnál főleg a
gyúró fogások állnak előtérben.
Higiénés (frissítő) masszázs
Egészséges, de keveset mozgó embereknél végezzük. A masszázs közben
olyan élettani hatások keletkeznek, amik egy része hasonló az erősebb test-
mozgás, sportolás közben a szervezetben létrejövő hatásokhoz. A higiénés
masszázs kellemes közérzetet biztosít, a fáradtságot csökkenti, de nem he-
lyettesíti a rendszeres testmozgást, sportot. Gyógyfürdőkben végzett frissí-
tő masszázs az ún. szappanos, vizes masszázs. Ezeknél a kezeléseknél a
masszázs hatását elősegíti az előzetesen alkalmazott meleg vízben történő
fürdés.
A diagnosztikus masszázsnak a bőr, a bőr alatti kötőszövet és az izomzat
állapotának megítélésében van szerepe. Célja nem a kezelés, hanem a beteg
állapotáról történő tájékozódás.
168
masszázsfajtákat osztályozhatjuk aszerint is, hogy a kezelést ki végzi és
közben a kézzel végzett masszázson kívül milyen egyéb eszközöket veszünk
igényi-
j Önmasszázs ( a fogásokat a masszírozandó személy maga alkalmazza)
a) kézzel
b) közvetítő eszközzel
1. szárazkefe masszázs
2. vibrációs készülékkel történő masszázs
[[. Idegen személy által végzett masszázs
a) kézzel
1. szárazon
2. víz alatt
3. zuhany alatt
b) vízsugárral: víz alatti vízsugár masszázs (Tangentor kezelés)
c) közvetítő eszközzel
1. szárazkefe-masszázs
2. vibrációs készülékkel történő masszázs
A masszázs története
A masszázst az emberiség valószínűleg már az ősidőkben, a történelem
előtti korban alkalmazta. Ismeretes, hogy egyes állatok a fájdalmas testré-
szeiket nyomogatják, dörzsölgetik, s ezek a műveletek primitív masszázs-
fogásoknak is felfoghatók. Ezeket az ösztönös fogásokat feltehetőleg a tör-
ténelem előtti idők embere is használta, később már tudatosan finomította.
A masszázs eljárásokat a primitív, kezdetleges kultúrszínvonalon élő né-
peknél mindenütt láthatjuk. Cook leírása (XVIII. század) szerint Ausztráli-
ában és Tahiti szigetén a bennszülöttek a végtagjaik fáradtságát dörzsölés-
sel csillapították. Jáva szigetén a primitív törzsek a gyúrást fogamzásgátlás-
ra használták. Megfelelő fogással a méhet mesterségesen hátrahajlították, a
későbbi terhesség igénye esetén a méh eredeti helyzetét masszázzsal állítot-
ták helyre. Európában a masszázst az ókori Görögországban használták elő-
ször. Görögországba a masszázs ismeretek Egyiptomból és Középkeletről
jutottak el.
A masszázsról az első írásos emlék i. e. 2698-ból, Kínából származik. Az
első leírásokban a masszázs hatásai és a kezelések menete is megtalálhatók.
A kínaiak a masszázs távolhatását is ismerték. Az ókorban a masszázst Ja-
pánban piaci mesterségként vakok végezték. Adatok vannak arra, hogy a
169
masszázst Indiában egészségügyi jellegű kezelésként ismerték és rituális el
járásokkal kötötték össze. Az ókorban a masszázst a perzsák, babilóniaiak'
egyiptomiak is használták. Scm-Herib asszír király ninivei palotájából ki’
ásott alabástrom relief egy masszázs manipulációt ábrázol. Egyiptomi r '
zokon is találtak simításra és ütögetö fogásokra utaló jeleket. A Közép-ke
létről és Egyiptomból terjedő masszázs módszerek fokozatosan formálód'
tak és hatással voltak a Görögországban használatos masszázsra. Görögor
szágban a masszázs már igen elterjedt volt és beletartozott a görögök álta
lános testkultúrájába. Alkalmazták sportolók edzésével kapcsolatosan de
gyógyító célzattal is. A híres görög orvos, Hippokratész (i. e. 460-377) sze-
rint jó eredmények tapasztalhatók izomrándulások és helyre tett ficamok
esetében. Hippokratész felhívja a figyelmet arra, hogy a lázas beteget nem
szabad masszírozni. Adatok vannak arról, hogy Görögország különféle he-
lyein a templomokkal együtt nemcsak testedző helyek, hanem gyógyhelyek
is voltak. Itt testgyakorlatokkal, fürdőkkel, masszázzsal gyógyították a kró-
nikus betegeket.
Miután a Római Birodalom uralmát a görögökre is kiterjesztette, a görög-
országi orvosi ismeretek Rómába is elkerültek. A Rómába került híres gö-
rög orvos, Aszklépiosz (i. e. 128—56) a mechanikai terápiát a görögöktől a
rómaiakhoz örökítette át. Pontos adatokat adott a masszázsról, előírta, hogy
hol kell erősen vagy gyengén, erős vagy lágy kézzel, olajjal vagy szárazon
masszírozni. A görög származású híres orvos, Galenus (i. sz. 120-201) szá-
mos masszázsfogást írt le. Szerinte a testi tevékenység után végzett masz-
százs elősegíti a felhalmozódott káros anyagoknak a szervezetből való ki-
ürülését. A rómaiak a masszázst széles körben használták frissítő masszázs-
ként is. A fürdőkben reggel végzett masszázs hozzájárult a napi munkára
történő előkészítéshez, este pedig a pihenéshez.
A Római Birodalom bukása után kialakult középkorban a materialista ter-
mészettudományok hanyatlásnak indultak. Visszaesés következett be az or-
vostudományban, csökkent a testkultusz is. A középkorban az emberek be-
állítottsága az aszketizmus irányába fordult. Európában a masszázs feledés
be merült. Ebben az időben az arab orvosi iskolák messze haladottabb szel-
leműek voltak, mint az európaiak. Avicenna arab orvos (980-1037) és filo-
zófus az orvosi ismeretek között a masszázsnak is jelentőséget tulajdonított.
Európában a masszázst az 1500-as évektől kezdődően kezdték gyógyító
célzattal használni. A XVII-XVIH. században franciák, angolok, németek
kezdtek masszázzsal foglalkozni.
170
4 X1X- század elején Henrik Ling vívómester (1776 1839) Stokholmban a
lSszázst egy tornarendszerbe építette be, és ezzel megvetette az alapját az
t Svéd-tornának és masszázsnak. Amit ma svédmasszázsnak nevezünk
t Mezger amszterdami orvostól tudjuk, aki Ling tanítványa volt. 1867-
ben jelent meg könyve, ami a masszázsról az első komoly összefoglaló
iiinka. Mezgernek a német egyetemeken megtartott előadásai komoly ha-
tást gyakoroltak híres német vezető orvosokra, akik a masszázst fokozato-
san használták fel a gyógyításban. Ezek után már komolyan megindult a
masszázs elméleti magyarázása, kutatása is. Kirchberg 1926-ban megjelent
Könyvében összegezte a masszázzsal elért tudományos és gyakorlati ered-
ményeket. Az ezután következő időszak kutatásai már az újabb, speciális
masszázs fajták kifejlesztéséhez vezettek.
A masszázs hatásai
A masszázs alkalmazásának következményeként a szervezetben sokrétű
bonyolult és egymással sokban összefüggő élettani változások jönnek létre.
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a masszázshatásokat 3 fő csoportba
osztjuk.
1. Helyi hatások
A masszázs helyi hatásai a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre és az izomzatra
vonatkoznak.
a) A masszázs hatása a bőrre
A testünk felületét borító bőr bonyolult élettani feladatokat lát el. Bőrünk
felületének bizonyos mértékű pusztulása már az élettel is összeegyeztethe-
tetlen.
A masszázs a bőrre és funkcióira sokféle hatást gyakorol. A masszázs hatá-
sára a bőrben vérbőség keletkezik, közben emelkedik a bőr hőmérséklete.
A fogások alkalmazása közben olyan kémiai anyagok termelődnek, melyek
értágító hatással rendelkeznek és a vérkeringést élénkebbé teszik. A vérke-
ringés fokozódása hozzájárul a szövetek jobb táplálkozásához, élénkül a
sejtek anyagcseréje.
Simító és dörzsölő fogások hatására meggyorsul a bőr felületén levő, elhalt
hámsejteknek a bőrről való leválása és közben fokozódik a mélyebben fek-
vő, fiatalabb sejtek növekedése. A masszázzsal együtt járó mechanikai ha-
tások hozzájárulnak a bőr természetes rugalmasságának megőrzéséhez, a
sorvadás csökkentéséhez, tónusának növekedéséhez.
Masszázs közben megnyílnak a bőrben levő faggyúmirigyek kivezető csa-
tornái, fokozódik a faggyú- és verejték-elválasztás. Ezek a hatások hozzá-
171
járulnak a szervezet höszabályozó folyamatainak kiegyensúlyozott míjJ
déséhez.
b) A masszázs hatása a bőr alatti kötőszövetre
A mechanikai hatások hozzájárulnak a kötőszövet azon elemeinek újraké
zéséhez, amiknek szerepük van a kötőszövet tartásának és rugalmasságának
a biztosításában. A masszázs hatására a bor alatti kötőszövetben lévő gaJ
dag vér- és nyirokérhálózat összehúzódik és kitágul,0 ezáltal fokozódik
keringés. A vér- és nyirokkeringés fokozódására egyrészt a helyi szövetek
táplálkozása javul, másrészt pedig az egész szervezet nedvkeringése élén
kük Ismeretes, hogy a bőr alatti kötőszövetben kóros körülmények között
folyadék, különféle sérülési és gyulladási anyagcseretermékek, zsírszem.
csék rakódhatnak le. A masszázs mechanikai hatására a vérkeringés és nyi-
rokkeringés fokozódására meggyorsul a különféle lerakódások felszívódá-
sa, esőteken a lerakódó zsír mennyisége. A kezelés közben megszűnnek a
bőr alatti kötőszövetekben lévő feszülések, letapadások, hegedősek.
c) A masszázs hatása az izomzatra
Embereken történt megfigyelések és állatkísérletek bebizonyították a masz-
százsnak az izomzatra irányuló kedvező hatásait. A tapasztalatok szerint a
masszázzsal előkezelt izomzat teljesítőképessége növekszik, az elvégzett
izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz. Rendszeres masszázs után a sporto-
lók teljesítőkészsége 30%-kal is növekedhet. A fizikai munka, vagy a meg-
erőltető sporttevékenység után az izomzaton alkalmazott masszázs elősegí-
ti a fáradtság megszűnését. Bebizonyosodott, hogy a masszázs után az
izomzat könnyebben és gyorsabban kipiheni magát, mint az egyszerű pi-
hentetés után. Masszázs hatására csökkenthető, vagy megszüntethető az
izomzat fokozott tónusa, ami egyes betegségek és egyoldalú megterhelés,
tartási (statikai) rendellenességek esetén alakult ki. A fenti hatások létrejöt-
tében szerepet játszik, hogy masszázs alkalmával javul az izomzat vérellá-
tása. Olyan kapilláris erek is bekapcsolódnak az izomzat vérkeringésébe,
amelyek nyugalomban vannak. Meggyorsulnak azok a bonyolult (biokémi-
ai) folyamatok, amelyek az izomzat működését kísérik. Masszázs alkalmá-
val az izomzat a kezelés ritmusában összepréselődik és az izom működése
kapcsán keletkezett fáradtsági anyagcseretermékek, salakanyagok köny-
nyebben eltávoznak az izomból. A fáradtsági anyagcseretermékek eltávozá-
sát megkönnyíti az izomzat vérkeringésének fokozódása is.
II. Általános hatások
Az egész testre kiterjedő masszázs esetén a szervezetben sokrétű, bonyolult
változások jönnek létre. A szervezet egyes életfolyamataira gyakorolt hatá-
sok egyszerre (szimultán) következnek be, s közben egymással is kapcso-
K —---------------------------------------------------------
I । tba kerülnek, egymásra is hatnak. Alapvető a vérkeringés megváltozása.
I Masszázs hatására fokozódik a vérkeringés, megváltozik a szervezetben ke-
1^0 vér eloszlása, a percenkénti pulzusszám és a vérnyomás. Fokozódik a
* virokkeringés is. A keringés fokozódása mellett változik az anyagcsere, a
I íesthömérséklet, a légzés, fokozódik a vizeletelválasztás. A masszázs hatás-
- 1 van az idegrendszerre is. Erős, ingerlő fogások alkalmazása élénkítő ha-
tású fokozza a szervezet aktivitását. Az előbbiekkel ellentétben a nyugtató
ielleuü fogások a test elernyedéséhez, pihenéséhez járulnak hozzá.
111. Távolhatások
A test egy bizonyos területén masszázzsal kiváltott ingerek hatásaként a
szervezet távolabbi részén is változások következnek be. A fájdalomérző,
tapintó és vegetatív idegvégződésekből eredő ingerületek elsősorban szeg
mentálisan okoznak távolhatásokat. A szervezett szelvényezett felépítésé-
ből következően a változások az egy szelvényhez tartozó bőr, izom, csont-
hártya. csont és zstger életében, működésében a vér- és nyirokkeringés be-
folyásolásában jönnek létre. Ezek a működésbeli változások adják meg az
alapját a szegmentmasszázsnak. A masszázs távolhatásaihoz tartoznak azok
a működésbeli változások is, amik a test egyik felének kezelése során az el-
lenoldalon létrejönnek (pl. begipszelt, nyugalomba helyezett végtag csont-
I jában és izomzatúban kedvező hatást lehet elérni az ellenkező oldali, egész-
séges végtag masszírozása esetén). Ezeket a hatásokat konszenzuális reflex -
hatásnak nevezzük.
A masszázs szerepe a diagnosztikában
A masszázs-kezelés helyileg a bőrre, a bőr alatti kötőszövetre és az izom-
zatra irányul. A kezelés közben a masszőr keze a fenti képletekkel szoros
kontaktusban van és ezáltal egyben információkat szerezhet a beteg álla-
potáról. Ezek az adatok segítséget nyújtanak a diagnózis felállításához, a
kezelendő terület állapotának a megítéléséhez és egyben iránymutatást is
képeznek a fogások finomabb kivitelezéséhez. Gyúró fogások alkalmazá-
sával például kezünkkel finoman érzékelhetjük az izom állományában lé-
vő spazmusokat és közben a fogásainkat már úgy tudjuk ennek alapján ki-
vitelezni, hogy az izomspazmust az adott körülményeknek megfelelően
csökkentsük.
Simító és gyúró fogások alkalmazása közben értékes adatokat szerezhetünk
a bőr és az alatta elhelyezkedő képletek állapotáról.
bőr lehet nedves, vagy száraz. A vegetatív idegrendszer zavarában szen-
vedőknél, neurózisos betegeknél nedves, izzadékony hideg kezeket talá-
lunk. Nedves és közben meleg bőre van a pajzsmirigy-túlműködés! zavar-
172
173
bán szenvedő embernek. A bőrszárazság beidegzési zavarokat biz
előfordulhat idült ízületi betegségben szenvedőkön is.
onyit
A normális, egészséges, fiatal bőr természetes rugalmassággal rendelkezi
Az ilyen bőrt az alapjáról könnyen felemelhetjük, ujjaink között jól nieo
tarthatjuk. Elengedés után a bőr az eredeti helyzetét gyorsan és könnyei'
visszanyeri. A rugalmasságát elvesztett bőr a felemelés után elengedve neil
tér vissza azonnal az állandó nyugalmi állapotába. A bőr rugalmasságának
csökkenését figyelhetjük meg idős korban és a hosszantartó, erős legyengü
léssel járó betegségek esetén.
Tapintó kezünk észleli a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben levő duzzana-
tot. vizenyőt (ödémát). A duzzanatok lehetnek valamilyen gyulladás jelei
Ilyenkor keresnünk kell a gyulladás egyéb tüneteit (börvörösség, a bőr hő-
mérsékletének emelkedése) is. A bőrben levő vizenyő szív- és vesebetegse-
geknél, táplálkozási betegségeknél szokott előfordulni. Az egyikoldali láb-
szár vagy lábfej duzzanata visszértágulatokra, visszérgyulladásra irányítja a
figyelmünket.
Megnagyobbodott, fájdalmas nyirokcsomók leginkább a végtagoknak a
törzsközeli hajlataiban szoktak előfordulni. Ilyenkor a masszázst nem sza-
bad elvégeznünk.
Finoman tapintó kezünk észleli a bőr alatti kötőszövetben lévő behúzódá-
sokat, hegesedéseket, fájdalmas duzzanatokat. Felületes és mélyebb simítá-
sokkal felvilágosításokat kaphatunk az ízületek duzzanatairól, deformitá-
sairól.
Gyúrófogások alkalmazása közben jól tájékozódhatunk az izomzat állapo-
táról. Megítélhetjük az izomzat tónusát, észlelhetjük a körülírt izomkemé-
nyedéseket, izom-összehúzódásokat, az inak zsugorodásait.
Ismételt masszázs-kezelések kapcsán az észlelt kóros elváltozásokat egy-
mással összehasonlítva megítélhetjük a kezelésünk eredményét, a beteg ál-
lapotának változását is.
A SVÉD MASSZÁZS ALAPFOGÁSAI
A gyakorlatban használt svéd masszázs 5 alapfogás különféle kombináció-
jából áll. Az egyes, bonyolultnak és egyénieknek tűnő masszázsfogások
mind visszavezethetők a klasszikus alapfogásokra.
A svéd masszázs alapfogásai a következők: 1. Simítás, II. Gyúrás, III. Dör-
zsölés, IV. Ütögetés, V. Rezegtetés.
174
। simítás
' SI111ítást általában a masszázs megkezdésekor alkalmazzuk. A masszázs-
zelés sikere érdekében igen fontos, hogy megfelelő összhang alakuljon ki
masszőr és a beteg között. A masszázs-fogások csak akkor eredményesek,
a beteg a kezelés közben jól el tudja magát lazítani. Ellazított izomzat-
haii eeyiészt könnyebben megítélhető az izomtónus és az izomzatban eset-
|e<T előforduló myalgiás csomó, másrészt könnyebb a kezelés kivitelezése
js^Az ellazításnak nemcsak a masszázs megkezdése előtti nyugalmi hely-
zetben kell megtörténnie, hanem a kezelés alatt végig. Nagyon fontos, hogy
a masszőr viselkedésével megnyerje a beteg bizalmát és az első fogások
óvatosak, kíméletesek legyenek. Ha már az első fogások alkalmazásánál
fájdalmat okozunk, akkor a beteg az izmait önkéntelenül feszíteni fogja. A
nem megfelelő személyes kapcsolatfelvétel és az ügyetlenül végzett első
fogások után a beteg szinte „ugrásra kész” állapotba kerül és később csak
nehezen tudjuk őt ellazításra rávenni és a kezelésbe vetett bizalmát meg-
őrizni. A fentiek szerint a simításnak nagy jelentősége van, mivel ezzel a fo-
gással történik meg az első kapcsolat a masszőr keze és a beteg bőr között.
Helyesen alkalmazott simítás közben megszűnik az esetleges csiklandósság
érzése. A bőr felmelegszik, csökken az izomzat feszülése, enyhül a fájda-
lom. A bevezető simítás kedvező feltételeket teremt a következő masszázs-
fogások helyes és eredményes kivitelezéséhez.
Simításokat nemcsak a masszázs elején, hanem az egyes fogások között is
végzünk. A gyúró és dörzsölő fogások a szövetekben vérbőséget hoznak
létre. A megnövekedett vérmennyiségnek a nagyobb erek felé való áramlá-
sát simító fogásokkal segítjük elő. A simítások iránya ezért mindig az ana-
tómiai viszonyoknak megfelelően a szív irányába mutat.
Az egyes masszázsfogások között végzett simítás a masszőr számára is elő-
nyös. Az egyes fárasztó fogások között pihenési lehetőséget biztosít, megkí-
méli az egyhangú munkától. A simítást befejező fogásként is alkalmazzuk.
A simítás lehet felületes és mély. A felületes simítással kezünk a bőnél ke-
rül érintkezésbe. A mélyebbre terjedő simítással a bőr alatti kötőszövetben
futó vénákat és nyirokereket befolyásoljuk. Ismeretes, hogy a végtagokon
az egyes izomcsoportok között bemélyedéseket, göböket találhatunk, s
ezekben futnak a végtag fontos erei, nyirokerei. Abban az esetben, ha ke-
zünkkel ezeket a bemélyedéseket követjük, akkor elősegíthetjük az itt futó
vénákban, nyirokerekben a folyadékáramlást. Az egyes izmok, izomcso-
portok simításakor is alkalmazkodnunk kell az erek között levő barázdák-
hoz. Ilyenkor a hüvelykujjunk az egyik, a többi ujjunk a másik barázdában
fut és közben a tenyerünk és a kisu jjpárnák a kissé kiemelt izom felületéhez
simulva halad a szív felőli irányba.
175
A simításnak szerepe van a diagnosztikában is. A felületes és mélyebbe
fekvő képletek simítása közben információkat kapunk a bőr felszínének ál'1
lapotáról, vastagságáról, hőmérsékletéről, száraz vagy nedves voltáról ríj'
galmasságáról. Simítás közben tájékozódhatunk az izomzat, az ipaJ
ízületek állapotáról is.
Hatásmechanizmus
A simító fogások csökkentik a bőridegek ingerlékenységét, ezáltal fajdal
mát csillapítanak és nyugtatnak. A simítás közben a bőr legkülső rétegében
levő elszarusodott, elhalt hámsejtek leválnak, eltávolodnak. Közben a nré
lyebben fekvő sejtek fejlődése meggyorsul és így a bőr regenerációja (újra-
képződése) fokozódik.
A simítás mechanikai hatásaként fokozódik a bőrben és a bőr alatti kötőszö-
vetben a vér és nyirokáramlás, csökken a sejtek közötti térbe esetleg lera-
kodott folyadékgyülem.
A simítás kivitele mindig ellazított állapotban levő ujjakkal, csuklókkal, kö-
nyökökkel történi, a vállat is könnyedén mozgatjuk. Végezhetjük a kéz te-
nyéri oldalával, egész tenyérrel, szétterpesztett vagy összetett ujjakkal, hü-
velykujjak vagy a többi ujjak begyével. A kéz ráfekszik a bőrre, simán kú-
szik rajta. A fogás befejezése után a beteg testén maradunk a kezünket nem
emeljük fel, hanem a kiindulási ponthoz könnyed mozdulattal húzzuk visz-
sza.
Iránya szerint lehet hosszanti és haránt. Hosszanti simítás esetén a végtagok
vagy a gerinc hosszirányával párhuzamosan haladunk, figyelembe vesz-
szük, hogy a simítással elősegített folyadékáramlás a szív felé tartó vénák
és nyirokerek irányába történik. A haránt irányú simítást a törzsön és a vég-
tagokon is végezhetjük. A kezelt területnek megfelelően köröző, félkörös és
ún. tovafutó simításokat is alkalmazhatunk. A simítást végezhetjük egy
kézzel (pl. végtagon), vagy egyszerre két kézzel is (pl. háton). A simítás fe-
lületes vagy mély voltát kezünk nyomásának változtatásával szabályozzuk.
Váltogatott nyomás
A simításhoz soroljuk a váltogatott (intermittáló) nyomás nevű masszázs-
forgást is. Ezt az igen értékes fogást a végtagokon szintén a masszázs beve-
zető szakaszában szoktuk alkalmazni. Jelentőségét az adja, hogy olyan ese-
tekben, amikor a bőr állapota miatt még a simítást sem tudjuk kivitelezni,
ez a fogás a segítségünkre van.
Alkalmazására sor kerül frissebb keltű sérülések, duzzanatok, vagy nemrég
lezajlott gyulladások után. Törések, ficamok, rándulások utókezelésénél-
amikor a gipszrögzítést már eltávolították és a bőr még fájdalmas, húzódik
kíméletre szórni, a simítást még nem tudjuk alkalmazni Ilyenkor az intei-
mittáló nyomást végezhetjük. Alkalmas még a végtagon lévő vizenyő, duz-
176
iat befolyásolására is. Végzése közben folyamatosan helyezzük fel keze-
inket a beteg bőrére és közben tájékozódunk a bőr állapotáról, esetleges el-
változásairól. Az intermittáló nyomást tekintjük a legenyhébb masszázsfo-
gásnak- (30. ábra)
30. ábra Intermittáló nyomás
Hatásmechanizmus
A végtag törzsközeli részén kezdve a kezelést, a kezünkkel nyomást gyako-
rolunk és közben a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben a kóros esetben fel-
halmozódott folyadékot a szív felé történő irányba préseljük. A nyomás fel-
engedése után a kezünktől a végtag testtávoli részén összegyűlt folyadék az
előző mozdulat után kiürült folyadék helyébe áramlik.
Ritmusos szív-nyomó behatások jönnek így létre, melyek nemcsak a kóro-
san felgyülemlett folyadék eltávolítását, felszívódását segíti elő, hanem elő-
nyös hatással vannak a bőr, a bőr alatti kötőszövet és az izomzat működé-
sére is.
Kivitelezés
Kezeinket egymás mellé téve felhelyezzük a kezelendő végtagra. A végta-
got úgy fogjuk át, hogy egyik oldalára a hüvelykujjunk, a másikra pedig a
2art, többi négy ujjunk kerül. Kezünk, ujjaink a végtag alakjához igazod-
nak. Miután a végtagot igy átfogtuk, erőteljes nyomást gyakorolunk, majd
kezeinket elengedjük. Kezeink egymástól kb. 2 cm-re helyezkednek el.
ödémák kezelésénél a kezelést a duzzanat felső (törzsközeli) határánál
kezdjük s úgy haladunk a törzs felé. Ezután visszatérünk a kiindulási hely-
re, de kb. 2 cm-rel lejjebb kezdjük újból a műveletet. A váltogatott nyomá-
177
sokat folytatva minden sorozat után az újabb sorozatot valamivel lentebb
kezdjük. Ha a kezelést nem az ödéma felső, hanem az alsó részén kezde
nénk, akkor nem tudnánk az ödémát kiüríteni, mivel a végtagban |ev-
folyadékgyülem nem tenné lehetővé az intermittáló nyomás által kipréselt
folyadék eltávolítását. Ebben az esetben csak a törzshöz közelebb eső nyj
rokerek tágulnának átmenetileg és a kipréselt folyadék visszafolyna erede
ti helyére. A végtagok duzzanatának csökkentése, a felesleges folyadék
ödéma eltávolítása az intermittáló nyomások végzése közben látványosan'
szinte percek alatt következik be.
II. Gyúrás
A gyúrás a legfontosabb, de egyben a legnehezebb masszázsfogás. A masz-
százs-kezelés döntően az izomzatra irányul és az ide ható fogások között a
gyúrásnak van a legnagyobb jelentősége. Elsajátításához sokat kell gyako-
rolni, könyvből megtanulni nem lehet. Ha egy masszőr munkájának színvo-
nalát le akarjuk mérni, akkor megfigyeljük, milyen módon alkalmazza a
gyúrófogásokat, de még jobb, ha saját magunkat masszíroztatjuk vele. A
helyesen végzett gyúrás kellemes, frissítő érzést eredményez, alapot ad az
izomzat munkaképességének fokozásához. Helytelenül végezve fájdalmat,
az izom állományában bevérzéseket okozhat.
A gyúrás irányulhat az izomzaton kívül az izmok folytatásában levő mak-
ra, s a bőr alatti kötőszövetre is. (Ez utóbbinak a gyúrása az izmok gyúrása
közben nem is kerülhető el.)
A gyúró fogások hatásának ismeretében meg kell gondolnunk, hogy az
izomzatban, az inakban, vagy a kötőszövetekben milyen elváltozásokat ta-
lálunk és azokat milyen módon akarjuk kezelni.
A gyúrásnak szerepe van a diagnosztikában is. Gyúrás közben meg tudjuk
ítélni az izomzat tónusát, az izomzat esetlegesen jelenlevő, a masszázs
szempontjából fontos alapváltozásait. Tájékozódni tudunk az izom ín át-
mentről, a kötőszövetben levő csomósodásokról, hegesedésekröl is.
Az izomzat állapotának megítélésében ismernünk kell a masszázs szem-
pontjából fontos izomelváltozásokat.
Minden egészséges, ép izomnak van egy állandó feszülése, tartása, amit
izomtónusnak nevezünk. A normális izomtónus egy bizonyos gyakorlat
után már egyszerűen tapintással is észlelhető. (Más megfogalmazásban azt
is mondhatjuk, hogy minden egészséges izomnak nyugalmi helyzetben cg)
állandó hosszúsága van. Ha az izomtónus fokozódik, akkor az izom hossza*
sága valamelyest csökken, ellenkező esetben növekszik.) Rendszeres sp°'"
tót, fizikai munkát végző ember izomtónusa fokozottabb.
Hvpertónusnak nevezzük az izomzat normális határokon túlmenő tónust0
kozódását. Ezt különféle megbetegedések okozhatják. A kezelés ce.l*
178
Ilyenkor a tónus csökkentése. Az izomtónus lehet a normálisnál csökken-
őbb, ezt az állapotot hypotónusnak nevezzük.
izomzat normális működéséhez szükséges, hogy az izomzat időnként
összehúzódjon és elernyedjen. Ha erre az izomnak nincs meg az állandó le-
hetősége (pl. ízületi betegségeknél fennálló mozgásbeszűkülés miatt), ak-
kor az izomzat zsugorodni kezd és kialakul az izomkontraktúra állapota,
fontos elváltozás az izomsorvadás (izomatrófía) is. Ezt az állapotot az
izomrostok nagyságának és számának csökkenése jellemzi. Leggyakrabban
az izom mozgáshiányos állapotában, vagy az izomzatot beidegző idegek sé-
rülése, megbetegedése következtében jön létre. Az izomzat állományában
kóros esetben körülírt fájdalmas csomók (myalgiás csomó) is létrejöhetnek.
Masszázsfogásainkat az izomzat állapotának figyelembevételével választ-
juk meg. Petyhüdt, sorvadt, többé-kevésbé bénult izomzatot erős gyúrófo-
gásokkal kell kezelnünk. Ha az izomtónus fokozott, akkor a gyúrást enyhe
lazító, rázó fogásokkal kombináljuk. (A kontraktúrás izomzatot és a myal-
giás csomókat dörzsölésekkel kezeljük.)
Hatásmechanizmus
Gyúrás alkalmával javul az izomzat vérellátása. A vérkeringésbe olyan ka-
pillárisok is bekapcsolódnak, melyek nyugalmi állapotban abban nem vesz-
nek részt. Fokozódik az izomzat anyagcseréje, a túlzott izommunka alkal-
mával keletkezett fáradtsági anyagok eltávolítása meggyorsul. Gyúró fogá-
sokkal szinte „kipréseljük” az izomzat állományából az ott felgyülemlett
salakanyagokat. Csökken a kimerültség érzése, fokozódik az izomerő.
A petyhüdt, sorvadt izomzatot egyedül a gyúrással megerősíteni nem lehet.
Ilyenkor az alapvető kezelés a gyógytorna, az izomzat munkavégzése.
Masszázzsal azonban fokozni tudjuk az izomzat vérellátását, munkavégzé-
sét és így előkészíthetjük a nagyobb teljesítményre.
Kivitelezés
A gyúrás sikeres kivitelezése céljából az izomzatot jói el kell lazítani. A be-
teget már eleve úgy helyezzük el, hogy azt jól meg tudja tenni. A legelő-
nyösebb az ízületeket az ún. középállásba tartani, ilyenkor ugyanis az iz-
mok eredése és tapadása közelebb kerül egymáshoz. Fontos, hogy a beteg-
nek ne okozzunk fájdalmat. Az ujjakat az alapízületben enyhén be kell haj-
lítanunk. Kerülnünk kell a többi ízületünk behajlítását, s azt, hogy kézujja-
mk belemélyedjenek az izom állományába. Ilyenkor ugyanis könnyebben
Jöhetnek létre bevérzések az izomban, és ezek a kezelés hatásosságát csök-
kentik.
ábra.)
179
31. ábra A kéz helyes és hibás tartása gyúrás esetén
Kezelés közben figyelemmel kísérjük az izomzat tónusának változásait, az
izomban és az izom-ín átmenetben levő keményedéseket. Fogásainkat az
izom aktuális állapotának megfelelően változtatnunk kell, hol erősebben,
hol gyengébben masszírozunk. Aszerint, hogy milyen nagy és milyen elhe-
lyezkedésű izmokat masszírozunk, különféle gyúrófogásokat alkalmazunk.
A gyúrást végezhetjük egy kézzel, vagy két kézzel. Az egykezes gyúrást a
végtag izmokon alkalmazzuk (32. ábra). Ennél a gyúrásfajtánál a kezelen-
dő izmot a hüvelykujjunk és a másik négy ujjunk közé fogjuk, majd kiemel-
jük és kezünkkel a végtagon kígyózó mozgással haladunk felfelé. Közben
megpróbáljuk az izom tartalmát gyengéden ki is préselni. A kétkezes gyú-
rást alkalmazhatjuk a végtagokon, a hát, derék, mellkas és a has izmainak
átdolgozására.
32. ábra Egykezes gyúrás a felkaron
180
végtagokon a kétkezes gyúrást nagyobb tömegű végtagizmokon végez-
‘ -k Az izomcsoport kiemelése után az egyik kéz ujjainak és a másik kéz
ivelykujjának ellentétes mozgásával préseljük ki óvatosan az izomzat tar-
talinát és a kiemelt izomtömeget szinte az egyik kezünkből a másikba adva
továbbvisszük.
kétkezes párhuzamos gyúrásokat a hát, mellkas, derék és a has izmainak
;t(]ohozására végezzük. Kivitelezéskor a masszőr a beteg mellett áll és ke-
it a kezelendő terület magasságában úgy tartja, hogy egyik keze a test
ofoboldalán a másik pedig a baloldalán helyezkedik cl. A kezeket erősen tá-
volitok hüvelykujjal tartja és azokat a testrészre harántirányban, egymással
párhuzamosan mozgatja úgy, hogy közben azok egymással helyet cserél-
nek.
A kétkezes, félkörös gyúrásokat szintén a háton, főleg annak oldalsó részén
végezzük. A hátra helyezett kezeinkkel egymásnak szembeforduló félkörö-
ket Írunk le és közben igyekszünk a kezünk alatt levő bőrt, bőr alatti kötő-
szövetet és az izmokat ráncba emelni. A kezek egyszerre dolgoznak, anél-
kül, hogy egymást érintenék, vagy a munkában akadályoznák.
Az izmok ún. mángorlását a felkar és a comb izomzatán szoktuk végezni
Az izomzatot kifeszített tenyereink közé fogjuk és kezeinket gyors ütemben
egymással szemben mozgatjuk. A sodró, mángorló mozdulatok az izomza-
tot felrázzák.
III. Dörzsölés
Bőringerlő, a bőrben vérbőséget okozó masszázsfogás. Aszerint, hogy a
változatos, sokféle dörzsölő fogás a bőrre, vagy a mélyebben fekvő rétegek-
re hat, felületes és mélyre terjedő dörzsölő fogásokat különböztetünk meg.
Hatásmechanizmus
A felületes dörzsölések a bőr legfelsőbb rétegére hatnak. Alkalmazásukkal
eltávolítjuk a bőr felületén levő elhalt szaruréteget, amivel a bőr felfrissíté-
sét, regenerációját segítjük elő. A fogások a bőrben vérbőséget is előidéz-
nek.
A mélyebb rétegekre ható dörzsölések a bőr alatti kötőszövetekre, izmokra,
inakra hatnak. A fogások fellazítják a kötőszövetben gyakran kialakuló ösz-
szenövéseket, felszabadítják a letapadt inakat. Az izom állományára hatva
megszüntetik az izomzat állományában kóros viszonyok között keletkező
myalgiás csomókat és befolyással vannak az izomkontraktúra állapotára.
Szó volt airol, hogy az izomzat állományában levő fájdalmas körülírt izom-
Krtnényedések (myalgiás csomók, myogelózisok) kóros körülmények között
Vetkeznek. A csomókat az izom fehérjéiben beálló elváltozások okozzák.
181
Kóros körülmények között leggyakrabban a kővetkező helyeken fordulnak
elő:
- a deréktájon a hosszú hátizmok credésénél, a keresztcsont mellett két o|
dalt a csípőizmokban és a csípötányér külső felszínén,
— a válltájékon a lapocka lapos izmaiban, a trapéziusokban,
- a nyakon, a hosszú-hátizmok tarkón való tapadásánál.
Kezelésük, megszüntetésük dörzsölő masszázsfogások alkalmazásával tő
ténik.
Huzamos ideig, lassan végzett dörzsölés csökkenti a helyi érzékenységet A
gyors, erélyes dörzsölő fogások serkentő, ingerlő hatással vannak a közpon-
ti és a perifériás idegrendszer működésére.
A bőrben a bőr alatti kötőszövetben levő idegreceptorokra a dörzsöléssel
hatást tudunk gyakorolni. Az így képződött ingerrel reflexes úton távoli ha-
tásokat válthatunk ki. A távoli hatások elsősorban az adott bőrszelvényhez
tartozó képletekben jönnek létre és alapját képezik a később tárgyalandó
szegmentmasszázsnak. A dörzsölés által kiváltott távolhatások akkor ered-
ményesek, ha a fogást megfelelő erővel hajtottuk végre. Ezt akkor tudjuk
elérni, ha a masszázsnál nem használunk vivőanyagot, s így a kezelendő fe-
lület nem síkos.
Kivitelezés
A kezeket és az ujjakat lazán tartjuk, lehetőleg az egész kéz mozogjon A
dörzsölést végző kéz a bőrfelszínnel 50-60'-os szöget zár be. Különféle fo-
gásokat alkalmazunk.
A dörzsöléseket végezhetjük egy kézzel és két kézzel, ujjbeggyel, kéztövei,
vagy a kisujj szélével.
Gyalufogásnál a II-V. ujjúnkat félig behajlítjuk, az ujjak kézháti oldalával
8-10 cra-t előrehaladunk, majd kezünket visszabillentjük a tenyéri oldalra.
Ezután az ujjbegyek és az ujjak hajlító felszínén a tenyerünket a kiindulási
pontig visszahúzzuk.
Vasalófogásnál a kezünket a tenyéri oldallal a testfelszínre helyezzük, a
kéztővel a bőrre nyomást gyakorlunk és kígyózó mozgásokkal haladunk
előre.
A fűrészelő dörzsölést két kézzel végezzük. Kezeinket az V. ujjunk élének
megfelelően a bőrre fektetjük, majd ellentétes irányú erős dörzsöléseket
végzünk úgy, hogy az egyik kéz előre és közben a másik hátrafelé mozog-
A dörzsölés kapcsán vérbőség keletkezik, a bőr kipirul. Dörzsölő fogásain-
kat célszerű időnként megszakítani. Ekkor simításokat végzünk és ezáltal a
bőrben összegyűlő vérmennyiséget a szív irányába tereljük.
182
|V Ctögetes
inaerlö, serkentő hatású masszázsfogás, amit a masszázs vége felé szoktunk
Ikalmazni. Kivitelezése a többi masszázsfogáshoz képest könnyű, kezdők
előszeretettel szokták alkalmazni. A többi masszázsfogástól eltérően az
-tögetésnél a masszőr keze a beteg bőrével csak rövid ideig érintkezik. Kü-
lönféle ütögető fogásokat ismerünk, melyekkel változó módon lehet az ütö-
ectés erősségét és mélységét szabályozni.
Hatásmechanizmus
gövidebb ideig tartó ütögetések esetén a bőrerek összeszűkülnek, tónusuk
fokozódik és közben a vérnyomás emelkedik. Általános serkentő hatása mi-
att meg tudja szüntetni az előző masszázsfogások alkalmazása közben a he-
tesen esetleg létrejövő bágyadtságot. A hosszabb ideig tartó ütögetések el-
lentétes hatásúak. A kapillárisok tágulnak, csökken az érfalak tónusa, a bőr
kipirul. Ha a bőrben a vérbőség kiterjedt területeken jön létre, akkor meg-
változik a szervezetben keringő vér eloszlása. A vér jelentős része a bőrbe,
a bőr alatti kötőszövetbe, mint raktárba kerül és a keringésben levő kisebb
vénnennyiséget a szív könnyebben tudja továbbítani és munkája könnyebb
lesz.
Kivitelezés
Az ütögetések alkalmazásánál ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk túlzás-
ba. Ha egy izmot erősen ütögetünk, akkor az izomban összehúzódás követ-
kezik be. Az összehúzódásban levő izom elernyedéséhez bizonyos idő kell.
Ha viszont az ehhez szükséges idő a túl sűrűn, gyakran alkalmazott ütöge-
tések miatt nem áll rendelkezésre, akkor az izomban kifáradás, kóros álla-
potjön létre. A beteg, kimerült izom ütögetéssel való kezelését mellőznünk
kell. Nem jól reagálnak erre a fogásra a nyugtalan, túlzottan ideges betegek.
Gyermekeknél ütögetéseket egyáltalán nem szabad alkalmaznunk.
Az ütögetés gyakorlatban használatos fogásai a következők:
Ujjheggyel történő ütögetés, paskolás, félig zárt ököllel történő ütögetés.
valamint vágás. Az ujjhegyekkel történő ütögetést karomállásban tartott uj-
jakkal végezzük. Az ujjainkkal gyors egymásutánban a kezelt testrészről
visszapattanó ütögetéseket végzünk. Mind a két kezünkkel felváltva dolgo-
zunk.
Paskolásnál a kézujjainkat zárjuk és közben azok a tenyérrel egy boltozatot
képeznek. A hüvelykujjunknak is közelített helyzetben kell lennie. Maga a
Paskolás a kezünk tenyéri felszínével történik. A tenyerünknek az előbb
említett boltozatát csökkenteni, vagy növelni tudjuk és ezáltal a kezünk és
a kezelendő testrész felülete közé kevesebb, vagy több levegő kerül. Ezál-
a paskolás hatását növelni, vagy csökkenteni lehet.
183
Félig zárt ököllel való ütögetésnél a beteg bőrével csak a kisujjpárna és
kisujj felső felszíne érintkezik. Az ütögetést a kéztőízületből laza csuklód
végezzük. A vágások a kezek kisujji élével történnek. Abban az esetben
a kisujjunkat távolítjuk, akkor az ütések erejét mérsékelni tudjuk. Ilyenkol
a bőrt először a távolított kisujjunk éri és ez, mintegy lefékezi a kezünk élé*
Csuklóból, könnyedén a két kezünkkel felváltva dolgozunk. Az ütések er
jét változtatni tudjuk azzal is, hogy milyen magasságból indulunk. A vág-'
sok erélyes fogások, csak nagyobb tömegű izomzaton rövidebb ideig
szerű őket alkalmazni.
V. Rezegtetés (vibráció)
Megnyugtató, fájdalomcsillapító hatású masszázsfogás. Kivitelezése nehéz
és sok gyakorlatot igényel. A fogások alkalmazása közben a bőrre, a bőr
alatti kötőszövetre, az izmokra, inakra és adott esetben az idegekre ritmu-
sos rezgéssel kombinált nyomást gyakorolunk. A ritmikus rezgéseknek a
kiterjedése a vibráló felület (pl. kézujj, ököl) nagyságától függ. A hatás
mélyre terjedését a vibráció közben a bőrre alkalmazott nyomás nagyságá-
val fokozhatjuk. A rezegtetés közben a bőrrel együtt a bőr alatti idegvégzö-
désekre ritmikus inger hat, ami végső soron azok ingerlékenységét csök-
kentve fájdalomcsillapító hatású. Ezt az előnyös hatást használjuk ki külön-
féle idegfájdalmak kezelésekor. A rezegtetéskor csökken az izmok tónusa
is, ami különösen a fokozott izomtónussal járó állapotok befolyásolásánál
kedvező. Az izomban körülírt kcményedések (myogelózisok) kezelésében
a vibrációt előnyösen használhatjuk. Jól alkalmazhatjuk egyéb-esetekben is
(pl. szövetlazítási céllal az ízületi tokban, inakban létrejött hegedőseknél).
Vibrálni nemcsak körülírt területeken lehet. Ehhez a fogáshoz soroljuk az
ún. kirázást is. Ezalatt egy egész végtag vagy testrész (mellkas, has) ritmi-
kus megmozgatását értjük. A kirázás közben a másodpercenkénti rezgés-
szám kisebb, a kilengések nagysága pedig nagyobb, mint az egyszerű re-
zegtetésnél. A mellkas vibrációja nyákoldó hatású, elősegíti a hörgőkben le-
vő gyulladás miatt keletkezett váladék feloldását, eltávolítását. A has vibrá-
ciója elősegíti a beleknek az akaratuktól függetlenül végbemenő ritmikus
mozgásának a fokozását, s így hozzájárul a székrekedés megszüntetéséhez.
A rezegtetés hatására általában fokozódik az emésztőnedvek elválasztása es
oldódnak a belső szervek simaizomzatában kóros körülmények között lét-
rejövő görcsök. A vibrációt alkalmazhatjuk mindenütt, ahol ellazításra van
szükség. Alkalmas fogás lelki feszültségek oldására is.
Kivitelezés
A vibrációt másodpercenként 8-10-es rezgésszámmal előnyös végezi1
Magasabb rezgésszám esetén nem tudjuk az izomzat megfelelő ellazításat
184
Lnii- A fogast csak néhány percig alkalmazzuk, hosszabb ideig tartó ke-
e£|cs a masszőrt erősen kifárasztja. Végezhetjük ujjheggyel, ököllel, kéztő-
tel A hatás erősségét, mélyre terjedését fokozhatjuk azzal, hogy a fogást
f. itclező kezünkre a másik kezünkkel közben nyomást gyakorolunk. Ke-
iinket a kezelendő testrészre szorítjuk, s közben csuklónkat és vállízületün-
t mereven tartjuk. A rázómozgásokat a könyökünkből indítjuk, egyenle-
tes kis kitéréseket hozunk létre. A kar tartását a fogás alkalmazása közben
változtatva elkerülhetjük az alkarban a görcsös izomfájdalmak kialakulását.
felső végtag kizárásakor a beteg széken ül. Kezét az ellentétes kezünkkel
kezfogásszerüen megfogjuk, s eközben mutatóujjunkat az alkarjára helyez-
ve rögzítjük. Ezután a vállunkból és a könyökünkből jövő nagy terjedelmű,
citniusos mozgásokat hoznunk létre, melyek a beteg egész felső végtagjára
kiterjednek. Az így keletkezett ritmusos hullámmozgások lazítják a felső
végtag izomzatát, oldják a görcsöket és hegesedéseket. Ha a kirázás közben
a végtagot húzzuk, akkor a rezgés az ízületekre is kiterjed.
A kirázást alkalmazhatjuk fekvő helyzetben is.
A mellkas kirázása
A beteg ül, a masszőr mögéje áll és kezeit a mellkasára helyezi a bordák
legnagyobb görbületének megfelelően. A hüvelykujjak a gerincoszlop felé,
a többi összezárt négy ujjunk előre néz. A beteg mély lélegzeteket vesz,
közben a masszőr a kilégzés alatt felfelé-lefelé és elöre-hátrairányuló rázó
mozgásokat végez és közben a mellkast kissé összenyomja. Ezután az ösz-
szenyomott bordákat hirtelen elengedi, közben a beteg a kilégzést éppen be-
fejezi és levegőt vesz. A rezegtetéskor keletkezett hullámok beterjednek a
mellkasba és hatást gyakorolnak az ott lévő szervekre.
A hasüreg rezegtetésekor a beteg a hátán fekszik s közben a hasizmait ella-
zíttatjuk úgy/, hogy a térdeit és a csípőit behajlítja. Kezeinket a has két olda-
lára helyezzük. A hüvelykujjunk az elülső hónaljvonalban lefelé, a többi
négy ujjunk pedig hátrafelé irányul. A rezegtetést szintén kilégzéskor vé-
gezzük. A hasüreg rezegtetése oidalfekvéskor is történhet.
lerázhatjuk az egész törzset is. A beteg a hátán fekszik. A masszőr a mell-
kas magasságában áll, megfogja a beteg kezeit, vagy csuklóit. A felső vég-
tagok kirázása közben a törzset ütemesen felemeli és óvatosan visszaeresz-
ti. Kerülni kell a hirtelen erős mozdulatokat és vigyázni kell, hogy a vissza-
eresztésnél a beteg fejét ne üssük meg.
A rezegtetést nemcsak kézzel, hanem gépi erővel, készülékkel is végezhet-
jük. Különböző típusú vibrációs készülékek vannak forgalomban s ezek
nagyfrekvenciájú rezgéseket hoznak létre. Hatásuk hasonló a kézzel végzett
masszázs vibrációs fogásának hatásához. A vibrátorral végzett masszázs a
185
masszőrt fárasztó, nehéz munkától kíméli meg. Alkalmazhatjuk közveti.
nül. ilyenkor a vibrátor kezelőfejét a beteg bőrére helyezzük. Közvetett t
kalmazás esetén a masszőr a kezét a kezelendő testfelületre helyezi és a vib'
rátör rezgéseit a saját kezének közvetítésével viszi át a betegre.
A vibrátorral végzett gépi masszázs az egyedüli masszázsfogás, ahol
masszőr kézi munkáját géppel helyettesíthetjük. d
A masszázs kivitelezésének feltételei
Masszázskezelésünk akkor lesz igazán eredményes, ha a kivitelezéshez
megfelelő jó feltételeket tudunk biztosítani.
A masszázs-helyiségnek jó levegőjűnek és megfelelően megvilágítottunk
kell lenni. Gondoskodni kell a jó szellőztetésről, azonban vigyázni kell ar-
ra, hogy huzat ne keletkezzen, mert ez a beteg számára hátrányos. Ha a be-
teg fázik, akkor nem tudja az izmait megfelelően ellazítani, esetleg feszíte-
ni is fog. A helyiség lehetőleg melegpadlós, jól takarítható legyen. A beteg
számára fontos, hogy fény ne süssön a szemébe. Jó, ha a szobában kissé
tompított világítás van. A helyiség hőmérséklete ideálisan 20-23 "C. Ennél
hidegebb levegőjű szobában a beteg már fázhat, ha pedig a hőmérséklet me-
legebb, akkor ez a masszőrt túlságosan igénybe veszi, kifárasztja.
A beteg a masszázspadon, esetleg támla nélküli széken helyezkedik el. A
masszőr akkor tud jól dolgozni, ha a beteghez minden oldalról jól hozzá tud
férni. A masszőr munka közbeni stabil állását szolgálják a kezelőpad mel-
lett elhelyezett recézett gumiszőnyegek. Ezek a nehezen járó, rosszul moz-
gó betegeknél is fontosak, mert megkönnyítik a masszázs padra való felfek-
vésüket és a masszázs előtt és után a helyiségben történő mozgást. Nehezen
mozgó betegek kis zsámolyra allva könnyebben tudnak a masszázspadra
felülni. Vannak olyan munkahelyek, ahol egy nagyobb teremben egyszerre
több masszőr dolgozik. Helyes, ha a masszőrpadokat ilyenkor, egymástól
fehér vagy világos színezetű függönyökkel elválasztják.
A masszőr a fekvő beteget állva, az ülő beteget ülve masszírozza. Fontos,
hogy a masszőr munkája közben minél nagyobb kényelmet élvezzen. A
masszírozás fárasztó munka, s a masszázs közbeni testhelyzet a kezelő szá-
mára nem közömbös. A masszázspad szélessége 75 cm, hosszúsága 200
cm, (ebből az állítható fejtámla hossza 50 cm.). A masszázspadnak a föld-
től való magassága 75 cm. Ennél a magasságnál a masszőrnek nem kell túl
ságosan lehajolnia, görnyednie. Ideális körülmények között, ha a masszőr a
fekvő beteg mellé áll, akkor könyökei a beteg hátánál csak valamivel van-
nak magasabban. A kezelőpadok bevonata legyen jól és könnyen tisztítha-
tó. A kezelöpadra laticel, filc, esetleg lóször matrac kend, ezt vízhatlan
anyaggal kell borítani, végül erre egy tiszta lepedőt teszünk. A betegnek 1
rugalmas, de nem süppedő felületre való elhelyezése hozzájárul a jó múl'
186
Láh°z A lepedőt minden beteg után le kell cserélni. Ha egy személy soro-
zatos kezelést kap, akkor ugyanazt a lepedőt többször is használhatja.
\ fürdőkben alkalmazott ún. vizes vagy szappanos masszázs olyan kemény
adókon történik, amiket könnyen lehet tisztán tartani, meleg folyóvízzel
lemosni. Sorozatos használatuk esetén az időnkénti fertőtlenítésükről gon-
doskodni kell. Ha a beteget ülve masszírozzuk, akkor állítható magasságú,
. al nélküli széken helyezzük el. Ha a betegnek a karját ilyenkor masszíroz-
zuk akkor előzőleg a végtagot asztalra helyezzük, vagy a kezünkbe vesz-
zük A masszázs kellékeihez tartoznak még különböző méretű, tisztítható,
műanyaggal bevont párnák, amikkel a beteg egyes testrészeit alátámaszt-
hatjuk. Ennek a beteg megfelelő ellazítása céljából van jelentősége.
A masszázs megkezdése előtt mind a beteg bőrének, mind a masszőr kezé-
nek tisztának kell lennie. A beteg számára a legjobb előkészítést a kezelés
előtt alkalmazott 36-38 “C fürdő biztosítja. A meleg fürdő eltávolítja a bő-
rön levő szennyeződéseket, a faggyúréteget, izzadtságot és közben a bőrt fel
is melegíti.
Ha csak egy testrészt, vagy körülírt felületet kezelünk (ún. részmasszázst
végzünk), akkor nem szükséges az egész testre kiterjedő fürdő. Ilyenkor is
le kell dörzsölni azonban nedves ruhával a bőrfelületet.
A masszírozás előtt a beteget teljesen levetkőztetjük és egy lepedővel és
még esetleg egy takaróval betakarjuk úgy, hogy csak a masszírozandó terü-
letet hagyjuk szabadon. A már megmasszírozott területeket újból betakar-
juk.
A masszázs sikere szempontjából igen fontos a masszőr keze. Ideális a nem
tíil kicsi, nem izzadó, nem hideg, megfelelő erőkifejtésre képes kéz. Az uj j-
hegyek lehetőleg legyenek kerekek, a körmök ne álljanak ki az ujjhegyek
felületéből. A hosszú körmök akadályozzák a masszőr munkáját és a beteg-
ben is ellenérzéseket kelthetnek. Hátrányos az is, ha a masszőr keze izzad.
Kézizzadásra hajlamos egyének masszőrnek nem alkalmasak. A kézizza-
dást bizonyos fokig befolyásolni lehet. Jó szolgálatot tesz a váltogatott hi-
deg-meleg fürdők alkalmazása és egyes gyógyszereknek a szedése. Ha a
masszőr keze hideg, akkor a kezelés elölt fel kell melegíteni.
Minden masszázs előtt kezet kell mosni, lehetőleg meleg vízben. Ez a
masszőr egyik elsőrendű higiénés kötelessége. A kézmosás elmulasztásakor
a masszőr bőrbetegségek tovaterjedését segítheti elő. A masszőr kezének
Puhának, bőrének ápoltnak kell lennie. A bőr természetes állapotának meg-
őrzését szolgálja, ha a kezeket rendszeresen valamilyen puhító bőrápoló
krémmel bekenjük. A masszőr ne végezzen a kezeivel a masszázson kívül
durva, piszkos munkát.
187
A kezdő masszőrnek sokat kell gyakorolnia, de tapasztalt masszőrnek is á|
landóan formában kell lennie. Ügyelnie kell jó testi kondíciójára, a kezén I
az erejére, hajlékonyságára, rugalmasságára. Ez utóbbinak elősegítésére kjj
lönféle edzőgyakorlatok ismeretesek. Ilyen edzőgyakorlatok a kővetkezők '
- Az alkarokat asztallapra fektetjük, a kezeket csuklóban feszítve összefog
vő tenyérrel függőleges helyzetbe hozzuk. A kézujjakat összekulcsoljuk
majd a két kezet egyszerre előre-hátra, majd jobbra-balra hajlítjuk a
mozdulatok közben a csuklók és a kézujjak is hajlítás-feszítés állapotáb
kerülnek. A gyakorlat közben az alkarokat és a csuklókat nem szabad az
asztalról felemelni.
- Tenyérrel felfelé az asztalon egymás mellett fekvő kezeinket egyszerre
tenyérrel lefelé fordítjuk.
- A tenyeret és az ujjakat hátrafelé feszítjük. Egy úgy történi, hogy kezünk
zárt négy (II-V. ujját a másik kezünkkel ütemes mozdulatokkal túlfeszít-
jük. (33. ábra)
33. ábra A masszőr részére szolgáló edzőgyakorlat: a csuklók hajlítása
és feszítése
— Az asztalra tenyérrel lefelé fektetett helyzetben levő ujjainkat lassan be-
hajlítjuk és kiegyenesítjük. Hasonló helyzetben a kézujjainkat egymás-
hoz zárjuk, majd távolítjuk egymástól. Az ujjakat erősíti kis gumilabda
ritmikus összenyomása és a lassú ökölképzés is.
- A fogásokat mind a jobb, mind a bal kézzel egyformán be kell gyakorol-
ni. Fogásainkat saját magunkon is ellenőrizhetjük. Egy idegen masszőr
munkáját úgy tudjuk legkönnyebben lemérni, ha megmasszíroztatjuk ve-
le magunkat.
Masszírozás közben a beteg bőre általában közvetlenül érintkezik a masz-
szőr bőrével, bizonyos esetekben azonban közvetítő anyagok használatai
is sor kerülhet.
188
niodern masszázs nem használ közvetítőanyagot. Ugyanis a közvetítö-
nyasí használatakor egyes masszázsfogásokat nem tudunk megfelelő erős-
éggel és hatásossággal kiváltani. Pl. a dörzsölő fogások - amiknek az al-
kalmazásával távolhatásokat tudunk létrehozni - nem alkalmazhatók meg-
felelő erősséggel. Ha a beteg bőre sima, száraz, izomtónusa normális, akkor
a leg|obb közvetítőanyag nélkül dolgozni.
£özvetítőanyag használatára kerülhet sor akkor, ha a beteg bőre (vagy eset-
La a masszőr keze) izzadt, vagy az elöfürdővel összefüggően még bizonyos
mértékig nedves. Szőrös területeken is könnyebben tudunk áthaladni, ha
púdert használunk. A közvetítőanyagok közül a púdert, az olajat és a szap-
pant használjuk. A púder 20% borsavat tartalmazó talkum. Használatakor a
masszázst végző kezeink a bőrön jól csúsznak. Hátránya, hogy a púder
szemcséi a levegőbe is kerülnek és a masszőr belégzi őket. Huzamos időn
át történő belégzésekor a légutak nyálkahártyáján és a tüdőkben maradan-
dó elváltozások jöhetnek létre. A bőr pórusait is eltömeszeli. Igyekezzünk
a púdert úgy használni, hogy szemcséiből minél kevesebb kerüljön a leve-
gőbe.
A paraffinolaj a fájdalmas myalgiás csomók (izomkeményedések) kezelé-
sét teszik kíméletesebbé.
A szappant, mint közvetítőanyagot a gőzfürdőkben az ún. szappanos masz-
százsnál használjuk. A szappanos masszázs hatásai csak az izomzatra vo-
natkoznak, alkalmazását kellemes frissítő érzés fellépte követi. A szappa-
nos masszázst nem soroljuk a gyógymasszázs eljárásai közé.
Ma már nagy számban vannak forgalomban olyan gyógyszert tartalmazó
kenőcsök, amiket a bőrbe bemasszírozva, az izomzatban lévő merevség ol-
dására, a fájdalmaknak a csillapítására lehet felhasználni. Ezeket a kenőcsö-
ket a betegek otthon általában maguk használják pakolások, borogatások
formájában. Az orvosi masszázsban ilyen anyagokat csak külön orvosi ja-
vaslatra szabad alkalmazni.
A gyakorlott masszőr könnyed testtartásban, gazdaságos mozdulatokkal,
erőlködés nélkül dolgozik. A fogásokat nemcsak kézzel, hanem a karok,
váll ak és a törzs igénybevételével is végezzük. A rossz testhelyzetben vég-
zett munka közben derék-, hát-, és vállfájdalmak következhetnek be. A be-
teg elhelyezésénél alapvető szempont a beteg izmainak ellazítása. Csak
megfelelően ellazított izmokat tudunk jól gyúrni. Az izmok ellazítását már
a megfelelő testhelyzet biztosításával is elősegíthetjük.
Az egyes testrészek ellazítását szolgálják a masszázs kellékei közé tartozó
különféle alakú, műanyag bevonatú párnák, amikkel egyes testrészeket alá-
támasztunk. Gyakorlati jelentősége van az olyan gyakran előforduló derék-
189
fájás masszázs-kezelésének a derékizomzat ellazításának. Sok beteg a deie
kát túlhajlított helyzetben tartja és egyszerű hason fekvéskor sem tudja e '
a hajlást kiküszöbölni, ezzel a fokozott tónusban levő derékizomzatot ella
zítani. Ilyen esetben a hasa alá párnát helyezve célhoz jutunk. A végtaj®
izmait úgy lazíthatjuk legjobban fel, ha az ízületeket ún. középállásban (am
a maximális és a minimális hajlítási, illetőleg feszítési helyzet között vani
tartjuk. Természetesen a beteget is meg kell kérni izmainak az ellazításárj
11a a beteg bizalmát megnyertük akkor könnyebb dolgunk van.
Az ellazítást szolgálja az is, hogy a masszázs közben nem beszélgetünk a
beteggel. Beszélgetés közben a beteg önkéntelenül is kissé megfeszíti az iz-
mait és a masszőr sem tudja teljes figyelmét a gazdaságosan, jó technikával
végzett munkájára fordítani. Végső soron a masszőr a munkájában köny.
nyebben kifárad.
Ügyeljünk arra, hogy a masszázs közben a betegnek véletlenül se okozzunk
fájdalmat, mert akkor bizalmát elveszítjük.
A beteg csiklandóssága főleg az első kezelésnél akadályozza a munkát. A
csiklandós területeken erőteljes, határozott fogásokkal haladjunk át.
A masszázs ellenjavallatai
Bár a masszázs-kezelések orvosi előírásra történnek, minden masszőrnek
ismernie kell azokat a legfontosabb állapotokat, amikor masszázst nem al-
kalmazhat.
A masszázs ellenjavallt elsősorban lázas megbetegedések esetén. Nem
masszírozunk akkor, ha heveny gyulladásra utaló tüneteket észlelünk. így
ízületi gyulladásoknál, mikor az ízület heveny tüneteket (duzzanat, bőrvö-
rösség, nyomási fájdalom) mutat, a masszázstól el kell tekintenünk. A he-
veny tünetek lezajlása után, a félheveny szakban óvatosan elkezdhetjük a
kezelést és akkor, ha nem következik be a heveny tünetek visszatérése, óva-
tosan folytathatjuk. Az ízületi gyulladások idült szakában a kezelésnek lét-
jogosultsága van. Ilyenkor átmenetileg fájdalomfokozódással is számolha-
tunk, azonban ettől nem kell megijedni és a masszázst tovább folytathatjuk.
Nem masszírozunk a különféle csont-, ízületi, izomsérülések, rándulások,
ficamok heveny szakában sem. A félheveny szakban itt is óvatosan elkezd-
hetjük a kezelést, az idült szakban pedig nyugodtan masszírozhatunk.
Abban az esetben, ha a bőrön fertőzés jelei, heveny bőrgyulladás tünetei
láthatók, a kezelést nem végezhetjük. Kerüljük a masszírozást bőrviszketes
esetén is.
A körülírt fájdalmas területek nem jelentenek feltétlenül
gyakorlatban a körülírt izomfájások, myalgiás csomók jöi
a masszázs kedvező terápiás hatású. Nem mindig lehet azonban azonnal d
ellenjavallatot. Itt a
inek szóba. Ezeknél
190
dönteni, h°gy a körülírt fájdalmas terület valóban egy myalgiás csomó-e?
kétségünk esetén kérjünk a kezelőorvostól tanácsot.
alszárak hátsó felszínén lévő fájdalmakat okozhatja a mély vénákban
kezdődő vérrögösödés (trombózis). Mivel az alszárfájdaimak igen gyakori-
ak erre a lehetőségre gondolnunk kell. Trombózis esetén történő masszázs-
ul a vérrögnek az érfaltól való elválását, leszakadását segíthetjük elő és az
i<Ty szabaddá vált vérrög a vérkeringésben tovasodródva a beteg halálát
okozhatja.
Tilos a masszázs a felületes vénák gyulladásos betegsége esetén is. A masz-
százs csak akkor végezhető, ha a gyulladás lezajlása után a vérrög már
szervült, de ilyenkor sem szabad a közvetlen környezetét kezelni. Kerüljük
a masszázst visszeresség esetén is.
Nem szabad masszázst alkalmaznunk fokozott vérzékenységgel járó meg-
betegedések esetén.
A menstruáció első két napján a masszázst ki kell hagynunk. Később a vég-
tagokat kezelhetjük, a deréktájat lehetőleg hagyjuk ki. Nem alkalmazunk
masszázst a terhesség alatt a törzsön. A masszázs fontos ellenjavallatát ké-
pezik a rosszindulatú daganatok.
A nagymértékben legyengült, sápadt, leromlott, igen idős betegek nem va-
lók masszázskezelésre. Az idős korban gyakori végtagfájdalmak esetén a
szabályos masszázs helyett jó hatásúak a bőrben vérbőséget okozó szerek-
kel történő dörzsölések (pl. sósborszesszel történő ledörzsölés, Gerosan ke-
nőcs használata, stb.).
Ha a masszőr úgy ítéli meg, hogy a kezelést nem hajthatja végre, akkor a
beteg követelődzése ellenére sem masszírozhat. Ilyenkor, és akkor is, ha a
kezelés javallatát illetően valami kétsége van, helyes a beteget orvoshoz irá-
nyítani.
A MASSZÁZS KIVITELEZÉSE
I- Az általános masszázs és fajtái
A klasszikus svéd masszázs a különböző alapfogásoknak az egyes testtája-
kon való alkalmazásából áll. Abban az esetben ha a kezelést az egész testen
végezzük, általános masszázsról beszélünk. Az általános masszázs a beteg
részére nem közömbös kezelés és ezért meg kell teremtenünk azokat a fel-
tételeket, amelyek a kivitelezéshez a legalkalmasabbak. Sem éhgyomorra,
Sem teli gyomorra nem tanácsos masszírozni. Ennek megfelelően a kezelés-
re a legalkalmasabb egy könnyű étkezés után legalább másfél órát várni.
Legcélszerűbbek a délelőtti órák. Az általános masszázs előkészítésére igen
191
alkalmas a kezelés előtt vett 35-36 "C fürdő, ami hozzájárul az izomzat e|
lazításához, a bőrben a vérbőség kialakulásához.
Az általános masszázs alkalmával a test különböző területeit meghatározott
fogásokkal és célzatos sorrendben dolgozzuk át. Ez időigényes módszer
egy kezelés 35-40 percig tart. A masszázsnak ezt a formáját csak hetenként
egy vagy két alkalommal végezhetjük, mivel a beteget erősen igénybe ve
szí. Az általános masszázs egyik fajtája az ún. rövidített teljes masszád
Ennél a masszázsfajtánál az egyes testtájakat végigdolgozzuk, azonban el
tekintünk az izomzat alaposabb átdolgozásától. A végtagokon ilyenkor az
izomzat alapos átgyúrása helyett az izmok „mángorlását” végezzük.
A rövidített teljes masszázs 15-20 perc időtartamú. A betegre frissítő, élén-
kítő hatású, naponta is végezhető.
Az általános masszázs másik fajtája az ún. váltott masszázs (fél masszázs)
Ennél a kezelésnél nem dolgozzuk át minden alkalommal az egész testfelü-
letet, hanem csak az egyik felét. így egyik nap átmasszírozzuk a hátat és a
felső végtagokat, a másik napon pedig a derekat és a csípőtájékot, valamint
az alsóvégtagokat. Ennek a kezelésnek az időtartama 25-30 perc. A beteget
nem veszi túlzottan igénybe. A váltott masszázs bizonyos mértékig egyesí-
ti az általános masszázs és a rövidített teljes masszázs előnyeit. Mivel az
időtartam az általános masszázsénál rövidebb, naponta lehet végezni (heti 1
pihenőnap kivételével). Egy alkalommal csak kevesebb testfelületet keze-
lünk és ezért lehetőség van az egyes testtájakon belül az izomzat alaposabb
átdolgozására.
Bizonyos esetekben nincsen szükségünk minden testtáj átdolgozására. Kö-
rülírt területeken vagy egyes testtájakon jelentkező betegségek kezelését
célzottan kell végeznünk. Ilyenkor az ún. részmasszázst végezzük. Erre
végtagsérülések, egyes ízületek körülírt megbetegedése, egyes izmokra lo-
kalizálódó betegségek kezelésekor van szükség. Ilyenkor előkészítésként
sem szükséges egy teljes fürdő, hanem elegendő helyi meleg (pl. iszappa-
kolás, elektromos kezelés) alkalmazása.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy keveset mozgó és még masszázsban
sem részesült egyéneknél az első kezelések után a fájdalmak fokozódása
következhet be. Ez általában azonban az izomcsoportokban történik, ami-
ket az illető keveset használ. Ezek az izomlázszerű érzések a kezeléseknek
a szükségszerű velejárói. A beteget erről fel kell világosítani, hogy bizalmat
megtartsuk. Természetesen meg kell különböztetünk ezektől az átmeneti
fájdalomfokozódásoktól azokat a fájdalmakat, amik egy bizonyos testrész
masszírozásakor akkor keletkeznek, ha a masszázst nem orvosi utasítási*
végezve az ellenjavallatokat nem vettük figyelembe.
192
Il Az egyes testtajekok masszázsa
|z általános (teljes) masszázsnál az egyes testfelületeket meghatározott
orlendben kezeljük. Az egyes testtájak masszírozásán belül a fogások sor-
íclldje is meghatározott. A kezelés teljesen folyamatos, az egyes fogások
ghezvitele után a masszőr és a beteg között a fizikai kapcsolat nem sza-
kad meg, a masszőrnek legalább az egyik keze mindig a beteg testén marad,
gyógyfürdőinkben a fürdős-masszőr a frissítő masszázst végzi. A vendég
először hanyatt fekszik, a masszázs a szívtől legtávolabb eső ponttól a jobb
|ib kisujján kezdődik. Először az alsó végtagok, elülső felszínén dolgo-
zunk, majd a mellkasmasszázs és a felső végtagok kezelése következik. Ez-
után a vendég hasra fekszik és az alsó végtagok hátsó felszínének masszá-
zsa, majd a derék és csípőtáj (kimboglutealis masszázs) és a hát masszázsa
következik. A has masszázsa nem tartozik bele a fürdős-masszőr által vég-
zett frissítő masszázs keretébe. Hasmasszázst a fürdős-masszőr nem végez-
het. A frissítő masszázs történhet szappannal, púderrel, valamint egyéb vi-
vőszerrel.
Az alsó végtagok masszázsa
A vendég háton fekvő helyzetben van. Az alsó végtagot először végigsimít-
juk. Lentről felfelé haladunk, ügyelünk az esetleges visszeres területekre.
Simítás után az első fogás a váltogatott (intermittáló) nyomás. A két kezün-
ket - távolított hüvelykujjal — 2 cm-es távolságban helyezzük el egymástól.
Az ujjak zárva vannak. Ha az alsó végtag ödémás, akkor a térd felett kez-
dünk, különben a bokától. A végtagon szorításokkal haladunk felfelé. Fé/-
köröv gyúrások következnek. Mindegyik kéz egy fél körívet ír le és egymást
követve haladnak felfelé. A hüvelykujj nyitva, a többi ujj zárva van. Kör-
körös gyúrásokra térünk át, majd hosszanti gyúrásokkal dolgozunk. Két
kézzel történő kisimítás következik, majd a comb izmain ütögetést, vágást,
parkolást végzünk. A fogásokat izomfelrázással zárjuk.
A mellkas masszázsa
A mellkas masszázst simítással kezdjük, majd zegzugos (cikkcakkos) elhú-
zásokat végzünk. Vigyázzunk, hogy a mirigyes területeket (emlő) kihagy-
juk. Párhuzamos gyúrások következnek. A kezek teljesen áthaladnak egyik
oldalról a másikra. Az emlők kimaradnak. Félkörös gyúrásokkal kezeljük a
mellkas oldalsó felszíneit. A mellizmokon hosszanti izomgyúrásokat vég-
zünk, Itt mind a két oldalon kívülről haladunk befelé. Ezután körkörös gyú-
ra'it végzünk a szegycsonton és a bordák porcain, majd dörzsölés követke-
ző a szegycsont (sternum) környékén. Végül az egész kezelt területet kisi-
n,'ö:a fejezzük be a kezelést.
193
A felső végtag masszázsa
Simítunk, majd intermittáló nyomásokat végzünk. Ezután a kézfej mass? •
zsa következik. Félkörös gyúrásokat végzünk, amiknél a kezek félkörívet
írnak le és alulról felfelé haladnak. Ezután körkörös gyúrások következnek
majd hosszanti izomgyúrásokat végzünk. Az alkar izmait egykezes gyűrű'
sokkal dolgozzuk át. A gyúrások után a végtagot kisimítjuk és ezután izom
felrázásokkal fejezzük be a terület kezelését.
Az eddigiekben ismertetett területek kezelése után a vendég hasra fekszik
és azután az alábbi testtájak masszázsa következik.
Az alsó végtagok masszázsa
Simításokat, majd intermittáló nyomásokat végzünk. Ezután a masszőr a
lábfejet a kezébe fogja és átdolgozza. Félkörös gyúrások, majd körkörös
gyúrások következnek. Ezután hosszanti izomgyúrásokat végzünk. A gyú-
rások után a végtagot a teljes tenyér ráhelyezésével zárt ujjakkal, két kézzel
kisimítjuk. Ütögetések, vágások, paskolások következnek, majd a terület ke-
zelését izomfelrázással zárjuk.
A derék és csípőtáj masszázsa (lumbogluteális masszázs)
A fogásokat simítással vezetjük be, majd párhuzamos gyúrásokat alkalma-
zunk. A derék oldalsó felszíneit félkörös gyúrásokkal dolgozzuk át. A törzs-
feszítő izomzaton hosszanti izomgyúrást alkalmazunk.
A következő lumbogluteális masszázsfogás agluteus izomzat kétkezes gyú-
rása. Jól átfogjuk a farizomzatot, elmozdítjuk és mind a két oldalt átdolgoz-
va haladunk felfelé. Ezután a keresztcsont (sacrum) felett és a nagytompor
(trochanter) tájékon dörzsöléseket végzünk. Ujjbeggyel, kézgyökkel dör-
zsölhetjük. A trochanter felett megpróbálunk jól belenyúlni és körkörös
dörzsöléseket végzünk. Két kézzel történő simítás következik, majd a kariz-
mokat ütögetéseket, vágásokat, paskolásokat végzünk.
Izomfelrázások következnek. Először mindkét kézzel az egyik oldalon,
majd együtt átfogva mind a két oldalon végezzük. Ezután nehezített tenyér-
rel kisimítunk. A két kezünket egymás fölé helyezzük és mind a két gluteust
erősen kisimítjuk.
A hát masszázsa
A hát masszázsát simítással kezdjük. Ezután zegzugos (cikkcakkos) lehúzá-
sok következnek. A kézujjainkat karomszerüen behajlítjuk és cikk-cakk
alakban húzzuk végig a háton felülről lefelé. A keresztcsont felett kezünket
megfordítjuk és az ujjak háti felszínével simítjuk végig visszafelé. A Jóga-
sokkal vérbőséget idézünk elő a hát bőrén
Párhuzamos gyúrásokra térünk át. A hát egyik oldaláról haladunk a másik-
ra, a hüvelykujjunk nyitva, az ujjak zárva vannak. A kezek ellentétes irány-
194

[,an haladnak egymással szemben. Lényeges, hogy a bőrt minél nagyobb te-
rületen elmozdítsuk.
gZL1tán félkörös gyúrás következik, amit a hát mindkét oldalán végzünk. A
kezeink közé bevett börterületet kiemeljük és szabályosan felosztva hala-
dunk lentről felfelé Hasonlóan végezzük az ellenkező oldalon is. A határ-
vonalak a gerinc közepénél fejeződnek be.
4 hosszanti hátizom kétkezes kiemelt gyúrásánál a keresztcsont terület fe-
lett kezdünk és kígyózó mozgással haladunk felfelé egészen a hajas fej bo-
rja Fontos, hogy ne csak a bőrt emeljük fel, hanem az izmot is jól átfogjuk
Vuiyázzunk, hogy a kiemelt izom az ujjaink közül ne csússzon ki.
Ezután következik a trapezius izom kétkezes kiemelt gyúrása, aminél a váll-
tól haladunk felfelé egészen az atlaszig. Az izmot igyekszünk fekvő hely-
zetéből jól kiemelni és mind két irányban erősen elmozdítani.
A széles hátizom kétkezes gyúrásánál szintén mélyen benyúlunk, elmozdít-
juk a kezelés alatti területet, majd áttérünk a másik oldalra. Ezután dörzsö-
léseket végzünk a hosszanti hátizmokon, a trapeziusokon és a lapocka tájék
lapos, ki nem emelhető izmain.
Három körös kisimítás következik. Az első körnél a nyakszirttől indulva a
uerinc két oldalán haladunk lefelé, majd a scapula szélénél a hónalj felé
megfordulva kívülről egyenesen felfelé. A második körnél szintén a tarkó
felől indulva a gerinc mellett lefelé haladunk az alsó bordaívig, majd oldal-
ra ívelve kezeinkkel visszamegyünk a nyakig. A harmadik körnél a hát tel-
jes hosszúságában haladunk le és a deréktól ívelünk vissza. A háromkörös
kisimítást legalább három alkalommal kell elvégezni. (34. ábra)
34. ábra Kétkezes simítás a háton
Ezek után az erőteljes simítások után ütögetések, vágások, paskolások kö-
vetkeznek a scapula körüli izmokon A paskolásoknál nem kell éles, csatta-
fiasszerü hangot kapnunk. A kéz és a bőrterület közti levegő az ütéseket fel-
fogja és finom hang jön létre. (35. ábra)
195
35. ábra Paskolás a háton
A karom vagy fésűfogások végzésénél merevített ujjakkal dolgozunk. Mi-
nél nagyobb börterületet igyekezzünk összehúzni. A trapezius izomzattól
haladunk lefelé végig a derékig, majd kezeinket a kézháti oldalra fordítva
visszacsúsztatjuk a kiindulási pontig. A fogást három alkalommal megis-
mételjük.
Ököllel lehúzások következnek. Itt is a trapezius izomzattól indulunk a ge-
rinc két oldalán, s a derekat elérve a kezünket a kézháti oldalra fordítva
csúsztatjuk vissza. A gerinc mellett erélyes húzással haladunk lefelé. A fo-
gást többször megismételjük. Ezután nehezített tenyérrel kisimítást vég-
zünk. Az egymásra helyezett kezeinkkel köröket írunk le. A scapula környé-
kén kezdünk, majd a bordákra és a lumbális területre haladunk. Legalább
három alkalommal végezzük, majd a másik oldal következik, h. plesselést,
vagy görgetést a gerinc két oldalán végezzük. Két ujjunk közé hurkát, redöt
fogunk és ezt a deréktól a nyak irányába visszük végig. A redő a vezető uj-
jak között végig megmarad. (36. ábra) Ezután bőreltolás következik. Két
kezünkkel apró fedőket fogva haladunk felfelé, a hüvelykujjak a többi négy
ujjhoz viszonyítva maximálisan távolított helyzetben vannak. A fogásokat
legalább három alkalommal, mind a két oldalon végezzük.
Kombinált kisimítást végzünk, majd vibrációkat alkalmazunk. A tövisnyúl
ványok felett haladunk lentről felfelé. A helyes tartásnál a könyök nyújtva
van. A vibrációs fogás lehet indirekt is. Ilyenkor az egymás felett levő ke-
zeknél, vagy egymásra helyezett két ujjnál a felső kéz, illetőleg ujj adja at
a rezgést az alsón keresztül a kezelendő területnek. A hát masszázsát kisi-
mítással fejezzük be.
196
36. ábra Plesselés
I
A has masszázsa
Amint már említettük, a hasmasszázs nem tartozik bele az általános masz-
százsba. Ezt az igen kényes, felelősségteljes beavatkozást csak nagy gyakor-
latú gyógymasszőr, vagy orvos végezheti. Indikációit az alábbiak képezik:
I. a hasfal izomzatának a gyengesége
2. a belek puffadása (meteorizmus)
3. székrekedés
A fenti céloknak megfelelően a fogások részben a hasfal izomzatára, rész-
ben a vastagbelek tónusának megváltoztatására irányulnak. Elrendelése előtt
komolyan mérlegelni kell az ellenjavallatokat.
A KÜLÖNLEGES MASSZÁZSFAJTÁK
A gyakorlatban elsősorban a svéd masszázsnak az a formája terjedt el, ami-
nél a beteg (a masszírozandó személy) teljesen passzívan viselkedik és a
kezelést egy másik, idegen személy (masszőr) végzi. Ismeretesek azonban
a masszázsnak olyan formái is, aminél a kézzel kivitelezhető fogásokon kí-
vül valamilyen eszközt használunk a kezelésre, vagy a fogásokat víz alkal-
mazásával kombináljuk. A kezelést végezheti egyes esetekben maga a ke-
zelendő személy is.
*• Onmasszázs
masszázsról akkor beszélünk, ha a masszázs-kezelést a kezelendő sze-
mély saját magán végzi. Alkalmazásra kerül a higiénés masszázs, valamint
a sportmasszázs keretén belül. Hozzájárul a frissesség, munkaképesség
fenntartásához, elősegíti a sportolás előkészítését, a teljesítmény fokozását,
a fáradtság megszüntetését. Szükség esetén bizonyos mértékig a gyógy-
sszázst is helyettesítheti.
197
Az önmasszázs bármikor, bárki által elvégezhető, a fogások erősségét vál
toztathatjuk a szervezetünk aktuális érzékenységéhez, tűrőképességébe
Nehézséget okoz, hogy nem tudunk mindkét kezünkkel mindenütt egyfj
ma erősséggel, hatásfokkal dolgozni és nem tudunk minden testfelület!}
jól hozzáférni. Az önmasszázs végezhető:
a) Kézzel: az egyes testfelületek kezelése meghatározott sorrendben törté
nik. Az egyes testfelületeken belül a fogások sorrendje is adott.
b) Közvetítő eszközzel: Szárazkefe masszázs főleg gyógyító célzattal kerül
alkalmazásra. Mind a gyógymasszőr, mind pedig a beteg maga végezheti
A kezelést a bőr vérbőségének előidézése céljából végezzük. Perion, mű-
anyag, vagy sörte kefével a bőrön kis körkörös vagy hosszú mozdulatokkal
enyhébb, majd erősebb nyomással dolgozunk. A nyomás erősségével vál-
toztatni tudjuk a hatás mélységét. Az egész testfelület átdolgozásához
15-20 perc szükséges. A kezelés végén létrejövő vérbőség a betegben kel-
lemes meleg érzés és jó közérzet kialakulását eredményezi. A kezelés után
a bőrt hideg vízzel le kell mosni.
Vibrációs készülékkel történő masszázs
A masszázsfogások közül a vibrációt tudjuk gépi úton alkalmazni. Beveze-
tése akkor vált lehetővé, mióta ismeretesek a vibráció közben a szervezer-
ben lejátszódó élettani folyamatok. Nagy előnye, hogy a masszőrt a vibrá-
ció nehéz munkájától tehermentesíti. Olyan területeken is végezhetjük, ami
a kézi masszázs számára nehezen elérhető (pl. orrüreg). Hátránya, hogy
végzése közben nem tudjuk pontosan érzékelni, mikor van szükség az adott
területen a fogás erősségének a változtatására, s nem észleljük pontosan a
masszázs közben az adott területen létrejött reakciót.
A készüléket elektromotor hajtja. A beteg bőre és a készülék között az érint-
kezést különféle közdarabok teszik lehetővé. Ezek különféle nagyságúak és
formájúnk, mindig a kezelendő testfelület nagysága és alakja szerint választ-
juk meg őket. A műanyagból készültek a szövetekre erősebb, mélyebb, a gu-
miból készültek pedig felületes és finomabb hatást gyakorolnak. A géppel
végzett vibrációt a masszőr kezének a közvetítésével is végezhetjük. Ilyen-
kor a vibrációs készüléket a masszőr kezébe helyezzük. A létrehozott rezgé-
sek a masszőr kezéről terjednek a beteg megfelelő testfelületére.
A vibrációs készülékkel történő masszázs mind az önmasszázs, mind az
idegen személy által végzett masszázs keretén belül elvégezhető.
II. Az idegen személy által végzett masszázsfajták
a) Kézzel végzett masszázs
Alkalmazásra kerül a klasszikus svéd masszázs, valamint a szegment masz-
százs, a kötőszöveti masszázs és a csonthártyakezelés.
198
íz alatti masszázs
masszázs hatásosságát fokozhatjuk akkor, ha közben fürdőt is alkalma-
zunk. A testnek a meleg vízben való helyezésekor ellazulnak a beteg izmai
és ezáltal könnyebbé válik a masszázsfogások kivitelezése. A beteg 35-40
f hőmérsékletű vizű fürdőkádban fekszik és közben a masszőr a kád mel-
lett állva masszírozza. Ez a masszőr számára fárasztó munka, mivel kény-
telen állandó görnyedt testtartást felvenni. Kényelmesebb a víz alatti masz-
százsnak az a fajtája, amikor a beteg egy medencébe állított, változtatható
magasságú pádon fekszik és a masszőr mellette állva végzi munkáját.
Zuhany alatti masszázs
Ez a masszázsfajta is a meleg víznek és a masszázsnak a kombinációjából
áll. A beteg egy olyan masszázspadon helyezkedik el, ami fölött egy stabil
zuhanyszerkezet van, melyből 39-40 "C hőmérsékletű víz folyik. A beteg-
re folyó meleg víz hozzájárul az izomzat ellazulásához és eredményesebbé
teszi a kezelést. A masszőr két kézzel dolgozik.
A kezelés elvégezhető úgy is, hogy a víz nem fix zuhanyszerkezetből fo-
lyik, hanem egy gumicső végére felerősített zuhanyrózsából. A masszőr a
gumicsövet az egyik vállán átveti és közben két kézzel dolgozik, vagy pe-
dig egyik kezével a gumicsövet tartva a másikkal masszíroz. (37. ábra)
$7. ábra Zuhany alatti masszázs
l’) Vízsugárral végzett masszázs
A vízsugárnak masszázsban való alkalmazására a víz alatti vízsugár masz-
százs kezelés alkalmazására kerül sor. (A kezelés gyakorlatban használt ne-
ve a „Tangentor” készülék után tangentor kezelés). A kezelésnél a beteg
36—37 "C hőmérsékletű vizet tartalmazó speciális kádban helyezkedik el.
199
A masszázst 1/2-6 atmoszféranyomású vízsugárral végezzük. A részleteket
illetően utalunk a jegyzet fürdőtan fejezetének idevágó részére. (38 ábra)
38. ábra Víz alatti vízsugár masszázs
c) Közvetítő eszközökkel végzett masszázs
A szárazkefe masszázs és a vibrációs készülékkel történő masszázs mind az
önmasszázs, mind az idegen személy általi masszázs formájában végezhető.
SPECIÁLIS MASSZÁZSFAJTÁK
A szegment masszázs
Más élőlényekhez hasonlóan az embernél is ismeretes a szelvényezettség
(szegmentáltság) törvénye. Ennek anatómiai alapját az képezi, hogy egy-egy
gerincvelői szelvény idegi összeköttetésben van a bőrfelület (bőr alatti kötő-
szövet) körülírt részével, az alatta levő izomzattal, csontokkal, erekkel és
egyes belső szervekkel, szervrészletekkel. Ennek részleteit illetően utalunk a
jegyzet anatómiai fejezetében ismertetettekre. A fenti anatómiai összefüggés
alapján magyarázhatók azok a jelenségek, amik az egyes szegmentumokhoz
tartozó bőrterületek ingerlése vagy egyes belső szervek ingerületbe kerülése
kapcsán létrejönnek. így a bőr és a bőr alatti kötőszövet mechanikai ingerlé-
se a hozzátartozó szelvény egyéb képleteinek funkcióváltozásához vezet.
Belsőszervi megbetegedés esetén a belső szervvel szegmentálisan kapcsolat-
ban levő bőrterületen keringési zavarok, fájdalom, a bőr alatti kötőszövetben
vizenyő mutatható ki. Az ugyanazon szelvényen belüli bonyolult kölcsönha-
tási életfolyamatokat a negatív idegrendszer irányítja.
200
sZegmentális törvényszerűségek megismerése tette lehetővé a szegment-
niasszázs kifejlesztését. A szegmentmasszázs a szervezetet egységes egész-
nek tekinti, ami feltételezi azt, hogy egy-egy terület masszázs-kezelése a
l^zelés helyén kívül reflexes úton létrejövő távolhatásokat is létrehoz. A
szegment-masszázsban egyes szegmentumokat svéd masszázs és kötőszö-
veti masszázsfogásokkal kezelünk. Az eljárásnak pontos szabályai vannak,
legelőnyösebben Glaser és Dalicho előírásai szerint végezzük.
L^szegmentmasszázst a reumatológiai (mozgásszervi) betegségek kezelé-
sén kívül sok egyéb esetben is használjuk. így az eljárás alkalmazásra kerül
különféle belgyógyászati betegségek (bizonyos keringési zavarok, szívbe-
tecségek, gyomor-bél betegségek), nőgyógyászati betegségek (menstruáci-
óTzavarok) kezelésére is.
A szegmentmasszázs alkalmazása speciális szaktudást igényel, a fürdös-
niasszőr munkájának nem képezi részét.
A kötőszöveti masszázs
A kötőszövet mechanoterápiás befolyásolására kedvező gyakorlati tapasz-
talatok hívják fel a figyelmet. Különféle megfigyelések alapján kiderült,
hogy a bőr alatti kötőszövetnek a hát, a fartájék, a csípő területén rendsze-
res, bizonyos masszázsfogásokkal történő kezelése kapcsán egyes esetek-
ben szívfájdalmak, fejfájások, a gyomorban levő nyomásérzés megszűnése,
ízületi fájdalmak csökkenése, mozgászavarok javulása következett be.
Megfigyelték azt is, hogy egyes belső szervek kóros elváltozásai a szelvé-
nyezettség szempontjából hozzátartozó bőr alatti kötőszövetben csomóso-
dásokat, kötegek képződését, a kötőszövet egyneműségének megváltozását
idézheti elő. A kötőszövetben létrejövő strukturális és funkcionális elválto-
zások Kohlrausch és munkatársainak feltételezése szerint reflexes úton (ún.
viscerocutan reflexek segítségével) jönnek létre.
A bőr alatti kötőszövet állományának befolyásolásával (csomósodások
csökkentése, feszülések megváltoztatása) olyan folyamatokat indíthatunk
el. melyek a belső szervek kórosan megváltozott működését javíthatják és
a szervezet eltolódott vegetatív tónusát normalizálhatják. A fentiek figye-
lembevételével kidolgozott kötőszöveti masszázs a bőr alatti kötőszövetre
irányuló simító-vongáló-húzó fogások sorozatából áll. Meg kell jegyezni,
hogy a fogások a kötőszöveten kívül szükségszerűen a bőrre is hatnak.
Masszázs közben a helyi hatásokon kívül a bőrben és a bőr alatti kötőszö-
vetben levő idegvégződések által közvetített ingerhatások révén reflexes
úton távolhatások is létrejönnek. A távolhatások mind a felületesen, mind a
mélyebbre ható fogásokkal kiválthatók. A mélyebbre terjedő húzó jellegű
fogások a vegetatív idegrendszerre is befolyással vannak.
A kezelés kivitelezésekor különféle fogásokat alkalmazunk. A legfontosabb
kötőszöveti masszázsfogás a dörzsölés, amit a II1—IV. ujjunk begyével vég-
201
zünk. Ujjúnkat 30-70 fokos szögben helyezzük rá a bőrre úgy, hogy közbe
a kezünket a supináció-pronáció között középáiiásban tartjuk. Ujjbegyü^"
kel a kezelendő bőrfelületre nyomást gyakorolunk és előre-hátra, valamin
körkörös irányban mozgásokat végzünk.
A kötőszöveti masszázskezelésnél a dörzsölésen kívül egyéb fogások is ki
vitelezésre kerülnek.
A különféle kötőszöveti masszázsfogásokat helyi hatások kiváltására a lep
különfélébb testtájakon (pl. hát, derék, csípötáj) kiterjedten alkalmazhatjuk
Teirich-Leube és Dicke részletesen kidolgozták azokat a kötőszöveti masz-
százs módszereket, amikkel a helyi hatásokon kívül szegmentálisan refle-
xeket is kiválthatunk. Az eljárást - a szegmentmasszázstól való megkülön-
böztetés céljából — kötőszöveti reflexzóna masszázsnak nevezzük. Ennek a
kezelési módnak a gyógyító orvosi munkában nagy jelentősége van. Gaz-
dagítja a kezelési lehetőséget különféle betegségek kezelésénél és utókeze-
lésénél. Az eljárás legfontosabb indikációja a perifériás vérkeringési zava-
rok javítása. Egyes belgyógyászati betegségekben szenvedőkön kívül alkal-
mazhatjuk sebészeti, ortopédiai, nőgyógyászati és ideggyógyászati betegek
kezelésében is. A kötőszöveti reflexzóna masszázs külön szaktudást és
nagy gyakorlatot igényel. A kötöszöveti masszázs nem tartozik bele a für-
dösmasszőr feladatkörébe.
A csonthártyakezelés
A csontokat borító csonthártyának a csontok élettani folyamatainak szabá-
lyozásában nagy szerepe van. Irányítja a csontok táplálkozását, növekedé-
sét, sérülések esetén gyógyulásukat. A csonthártya idegekkel bőségesen el
van látva. A csonthártya közvetlen nyomásával az idegvégzödési ingerület-
be kerülnek és ennek kapcsán részben a csontok működésében, részben pe-
dig reflexes úton egyes távol eső szervekben változások jönnek létre. A tá-
voli reflexhatások befolyással vannak a szervek vérellátására, tónusára és a
belekben levő perisztaltikus mozgásra.
A csonthártyakezelés célja a fenti helyi és távolhatások létrehozásával
egyes betegségek befolyásolása. Kivitelezésénél a fogásokat azokon a he-
lyeken végezzük, ahol a csontfclület hozzáférhető. Ahol a csontfelületet
izomzat fedi, megpróbáljuk az izmok közti válaszfalakat széjjcltolni, s így
közelebb kerülünk a kezelendő felülethez.
A fogások körkörös dörzsölésekből és simításokból állnak, amiket ujjhegy-
gyei, vagy a behajlított ujj kúpjával végezhetünk. Leggyakrabban az III- HÍJ
begyével dolgozunk, aminek nyomóerejét növelni lehet azzal, hogy a kö-
römpercre a mutatóujjal még külön nyomást gyakorolunk. Egy pont keze-
lése 3-5 percig, az egész kezelés 20-30 percig tart. A csonthártyakezelest
különféle reumatológiai és belgyógyászati betegségek gyógyításában alkal-
mazzuk. Bechterev kórban a csigolya bordaközti ízületen, egyes légzési ?-a'
202
-írok, szívpanaszok kezelésénél a szegycsonton, a szegycsont és a kulcs-
csoiit közti ízületeken, a szívtájon dolgozunk.
* Csonthártyakezelés a szegment és a kötöszöveti masszázskezelésekhez
hasonlóan speciális szaktudást igényel, a fürdős-masszőr nem végezheti.
masszázs alkalmazása a gyógyításban
\ masszázs, mint gyógyító eljárás régóta ismeretes és ilyen irányú jelentö-
sé^ct a mai napig megtartotta. A masszázsfogások hatásának megismerésé-
vel mar pontosan el tudjuk dönteni, hogy a kezelést milyen betegségek
esetén alkalmazhatjuk és attól milyen eredményt várhatunk.
I\4a már a masszázst, mint gyógymódot önmagában ritkán alkalmazzuk. A
masszázskezeléseket más gyógymódokkal együtt az ún. komplex terápiás
tervbe illesztjük be.
A masszázs gyógyító céllal a legkülönfélébb betegségeknél alkalmazható.
Leggyakoribb alkalmazási területe a mozgásszervi (reumás) betegségek
csoportja. Fel kell hívni a figyelmet arra a kitűnő és mással nem pótolható
gyógyító hatásra, amit a masszázs mind a mozgásszervek sérüléseinél,
mind pedig egyéb betegségeinél eredményez.
Gyakorlati fontosságuknak és előfordulási gyakoriságuknak megfelelően
említjük meg a gerinc és a perifériás ízületek kopásos (degeneratív) és gyul-
ladásos folyamatainak, az ízületek körüli lágyrészek gyulladásainak (pl.
periarthritis humeroscapularis), az inak. ínhüvelyek gyulladásainak, a kü-
lönféle izomfájdalmaknak a masszázs kezelését.
Az izomfájdalmak masszázs kezelése a legeredményesebb eljárások közé
tartozik. Az izomfájdalmak az izom görcsös összehúzódásával vannak kap-
csolatban. Az izomzat kóros összehúzódását különféle okok idézhetik elő.
Az ízületek és csigolyák közötti porckorongok betegségei a szegmentál isan
hozzájuk tartozó izomzatban reflexes izom-összehúzódást eredményezhet-
nek. Az izomzat tónusának fokozódását okozza az izomzat túlzott igénybe-
vétele, izomrándulás, hosszabb időn át fennálló sztatikái elváltozás (p. lúd-
talp, szkoliózis). Gyakran az izomzat vizsgálata során az izom körülírt részé-
nek görcsös összehúzódását észleljük, myalgiás csomókat tapintunk. A fen-
tieken kívül izomfájdalmakat okozhatnak az egész szervezetet érintő egyes
ártalmak is (pl. lázas betegségek kezdeti szaka, bizonyos mérgezések).
Az izomfájdalmak masszázs kezelésének irányelvei:
I- A bőr felől kiváltott reflexhatásokkal megpróbáljuk az izomtónust csök-
kenteni és az izomzat vérkeringését fokozni.
2- Az izom közvetlen befolyásolása útján csökkentjük az izomtónust és a
fájdalmakat.
203
Az izomfájdalmak, ideggyulladások kezelése orvosi feladat és igen hosszú
fáradságos munka. A környéki idegek megbetegedése esetén a betegnek na’
gyón erős fájdalmai vannak. Sokszor már a gondolat is, hogy a beteg terű'
lethez hozzáérünk, élénk fájdalmat vált ki (pl. trigeminus neuralgia)
ideggyulladások kezdeti szakában eleinte óvakodnunk kell a masszázskez
lésektől. A későbbi szakban is nagyon óvatosnak kell lennünk. A gyakori
ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába (ischias), valamint karidegzsába (brachial
gia) heveny eseteiben nyugalomba helyezés, borogatások, gyógyszerek
adása, majd óvatos fizikoterápia képezi a kezelést. Masszázst csak bizonyos
idő eltelte után adunk. Külön dolgozzuk át a végtag izomzatát és külön az
ideget egész lefutásában.
Az idegfájdalmak masszázs kezelése nem tartozik bele a fürdős-masszőr te-
vékenységébe.
A mozgásszervi betegségeken kívül a masszázst a szervezet egyéb, legkü-
lönfélébb megbetegedéseinél is eredményesen alkalmazhatjuk. Végezhet-
jük sokféle belgyógyászati betegségnél: egyes szívbetegségek (pl. funkcio-
nális koszorúér szűkület), tüdőbetegségek (pl. idült hörghurut), emésztő-
szervi betegségek (gyomor, belek, epehólyag beidegzési zavarai, tónusvál-
tozásai), fejfájások, vérkeringési zavarok.
Nőgyógyászati javallat alapján végezhetjük a masszázst menstruációs zava-
rok kezelésére.
A masszázst alkalmazzák az ideggyógyászatban is a különféle bénulások-
kal, izomsorvadásokkal járó betegségek kezelésére. A mozgásszervi beteg-
ségeken kívül a masszázs egyéb betegségek kezelésében is egyre nagyobb
jelentőséget kap és ennek megfelelően a gyakorlatban mind kiterjedtebben
használják.
Az egyes betegségek masszázs kezelésének részletei már a gyógymasszöri
ismeretekhez tartoznak.
204
GYÓGYMASSZÁZS
pn Csermely Miklósné
A MASSZÁZS HELYE A FIZIOTERÁPIÁBAN
Mi a fizioterápia? A szó görög eredetű, „phüszosz” természetet a terápia
gyógyítást, orvoslást jelent. A fizioterápia az a gyógymód, mely a természet
erőit használja fel a gyógyításhoz.
A fizioterápia a gyógyítás ősi ága. A gyógyítás pedig az első ember megje-
lenésével kezdődött. Az ember megfigyelte az állatokat - kedvelik a hideg
vizet, meleget, napot, különféle füveket esznek. Ha mozgásszerve megsérül,
elvánszorog a forráshoz, fürdeti, dörzsöli végtagjait. Ezek a mozzanatok
még ösztönösek. A gyógyítás, a gyógyulás utáni vágy tehát már a legrégibb
korban is megjelenik. Tudatos alkalmazására viszont csak később kerül sor.
A fizioterápia gyűjtőnév. Magába foglalja a természeti energiákkal végzett
gyógymódok összességét. Tárgykörébe tartozik:
1. elektroterápia
2. fototerápia
3. hidroterápia
4. termoterápia
5. mechanoterápia (passzív-aktív)
6. inhaláció
7 balneoterápia
8. klímaterápia
9. diéta
A felsorolt első öt ágban tisztán fizikai, a másik négy ágban kémiai ener-
giák is szerepet játszanak.
A masszázs a mechanoterápia tárgykörébe tartozik, annak passzív részét
képezi, a vezetett passzív kimozgatással együtt. Az aktív részbe a gyógytor-
na tartozik.
A MASSZÁZS TÖRTÉNETE
A masszázs ősi, ösztönös művelet. A fájdalmas testrészek nyomkodása
mindenki által ismert művelet, sőt még az állatvilágban is megfigyelhető.
Az ember ősidőktől, az ösztönéletből hozta magával azokat a tapasztalato-
kat, amelyeket a tudatos műveletbe beépítve használt. Az Európában hasz-
nált és ismert masszázs eredete a történetírás előtti idők ködébe vész.
Egyiptomban, Közel-Keleten és Észak-Afrikában a masszázsnak mágikus
erőt tulajdonítottak. Egyes népeknél a masszázs kézmozdulatait rituális sza-
vak és gesztusok kíséretében végezték. Arra nézve, hogy kik voltak az el-
205
sők, akik a masszázst gyógyító céllal alkalmazták, nincsenek biztos adata
ink. Annyit azonban tudunk, hogy az egyiptomiaknál, kínaiaknál, indiaiak
nál és más népeknél, akik a kultúra és civilizáció magas fokára jutottak el'
ismerték a masszázst és sűrűn alkalmazták.
Kínában a masszázs ősrégi tudomány. Számos bizonyíték van arra, hogy a
naiak már 3 ezer évvel ezelőtt ismerték és alkalmazták a masszázst a?
orvospapok kasztja már használta a vérkeringés és egyéb nedvkeringések be
tegségeinek gyógyítására, de ismert gyógymód volt az idegrendszeri megbete-
gedések serkentésére, valamint bizonyos működésbeli rendellenességek befő
lyásolására. A kínaiak a masszázst passzív-aktív mozgatással kötötték egybe
A régi Indiában a masszázst a nép bizonyos meghatározott egészségügy!
jellegű, vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban alkalmazta.
A keleten élő más ősi népek, az asszírok, babiloniak, médek és perzsák a
masszázst már gyógykezelésként művelték.
A zsidók szent könyvei más számos egészségügyi rendszabályt írtak elő a
hívők számára és külön felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására. A
történelemben először a régi görögök alkalmazták atlétikai versenyekre
való felkészítésben. A masszázs kötelező volt a versenyek előtt és után is.
hogy az izmok fáradtságát leküzdje.
A görög atléták már ismerték az önmasszázst is. A korabeli rajzok, felira-
tok testüket bedörzsölő fiatalokat ábrázolnak, amint porokkal és kénetekkel
önmasszázst végeznek. Megemlítjük itt Herodikosz nevét, aki híres tornász
és orvos volt egy személyben. Joggal tisztelhetjük őt az orvosi masszázs
megteremtőjeként. Betegeinek torna és masszázsgyakorlatokat írt elő meg-
erősödés céljából. Az ókor másik nagy orvosa, Hippokratész folytatta előd-
je módszereit. írásai már arról tanúskodnak, hogy ismerte a masszázs élet-
tani hatásait is. A masszázs - írta Hippokratész - mozgásképessé tehet egy
már megmerevedett ízületet, tónust adhat a szöveteknek és felpuhítja azo-
kat. Hippokratész szerint minden orvosnak értenie kell hozzá. O ismerte
először a legfőbb ellenjavallatát, mely szerint lázas beteget masszírozni
nem szabad. A görög testedzés módszereit Rómában kezdetben nem fogad-
ták örömmel, hiszen a rómaiak inkább a harci gyakorlatokat kedvelték. Rö-
vid idő múlva azonban általánosan elterjedt és szokássá vált a rabszolgák
által végzett masszázs. Rómában és a többi nagyvárosban a masszázst me-
leg fürdőkben végezték. Az egészségügyi masszázs időpontja a reggeli es
esti órák voltak. Reggel azért, hogy felkészítsék a testet a napi munkára, es-
te pedig azért, hogy felkészítsék a pihenésre.
Celsus korának egyik legismertebb római orvosa már reumás betegeknél al-
kalmazta a masszázst.
Galenus görög származású római orvos, testgyakorlatok előtt és után masz-
százst rendelt frissítés céljából. Leírta az alapfogásokat, simogatást, dörzsö-
lést, ütögetést.
206
Megkülönböztette az erős, mérsékelt és enyhe voltát. Megemlékezett arról,
|]Ogy a testi kondíció megtartásának fontos eszköze a torna és a masszázs
együttes alkalmazása.
Qpbasius görög származású orvos, Julianus császár nevelője és a gladiáto-
K)k orvosa volt. Nagy munkájában megemlíti a gyógyító céllal végzett tor-
na és masszázs hasznosságát. A Római Birodalom bukása és feloszlása és
az ennek következtében kialakult zűrzavaros helyzet, a természettudo-
mányok hanyatlásához vezetett Ennek ellenére, valószínűleg a nép meg-
őrizte a masszázs gyakorlásának hagyományait, amelyek nemzedékről
nemzedékr e öröklődtek.
Mialatt Európa a hűbériség terhét nyögte az arab világ fejlődésnek, virág-
zásnak indult, nagy erővel láttak a tudományok és művészetek művelésé-
hez. Avicenna, a nagy arab orvos és tudós, sok orvosi művével vált ismert-
té a középkorban. Alapvető munkájában, az Orvosi törvények c. könyvében
összefoglalta az addigi összes orvostudományi ismereteket. Ebben a müvé-
ben leírta az általa ismert masszázsfogásokat, valamint megemlíti a masz-
százs összekapcsolását a hidroterápiával.
A középkor után, a reneszánsz korban ismét feltűnik a masszázs és torna,
ismét odafigyelnek a test és annak edzésformáira.
Hazánkban Mátyás király udvarában tűnik fel a masszázs, amelyet ún. „dö-
gönyözők” végeztek, különösebb végzettség nélkül.
A modern időkben a masszázs az orvostudománnyal és a testedzés tudomá-
nyával együtt fejlődésnek indult. Az első természettudományos alapokra
épült és orvosi szempontból is megfelelő feljegyzések Pehr Elemik Ling
svéd vívómestertől származnak. O teremtette meg a modern torna és masz-
százs alapjait. Gustav Zander több készüléket szerkesztett, amelyek a me-
chanikus masszázs és torna céljait szolgálták. Az első írásos összefoglalás
1867-ben a holland Metzgertől származik. A svéd masszázs iskolájának
számos képviselője között említsük meg a francia Velpeau, Stapfer, az an-
gol Ménnél, a német MosengeiI, az orosz Berling és Pauli nevét.
Mosengeil az 1875-ben megtartott sebészkongresszuson beszámol a masz-
százzsal elért eredményekről és a hatások elméleti magyarázatát adja. Itt
vetődik fel először az a kérdés - amelyik csak sokkal később vált tisztázot-
tá hogy a mechanikus hatásokon kívül beszélhetünk-e ideghatásról is?
Egyre több neves orvos és tudós vezeti be intézetébe a masszázst. Kirch-
berg könyve foglalja össze az elért elméleti és gyakorlati eredményeket.
A masszázs történetében jelentős változást jelentett Headnak az a felisme-
rese, hogy az emberi test szegmentekre, szelvényekre tagolódik. Ennek ér-
telmében az azonos gerincvelői szegmenthez tartozó bőr, izom, ideg, csont,
Zsiger egységes egészként viselkedik, az. azonos gerincvelői beidegzés mi-
att Tehát a zsigerek, vagy a mélyebben fekvő szövetek elváltozásai, ill. fáj-
dalmait a bőr meghatározott területen fokozott érzékenységet hoznak létre.
207
Az érzékeny bőrterületek határai megfelelnek annak a gerincvelői szegnj
vetületnek, amely a zsiger vagy mélyebb szövetrész idegellátását biztosít'11
Mackensie kimutatja, hogy ilyen részek egyikén létrehozott változás a sze^
ment többi részének változásához vezet. Ezek a felismerések nagy je]en«
ségüek a masszázs fejlődésében, és ez a felismerés jelenti a reflexzón°'
masszázs alapját.
A MASSZÁZS FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA
A masszázs olyan művelet, amelyet a bőr felületén, kézzel végzünk. A ke
zelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások soro
zatából állnak. A masszázst, különösen a gyógymasszázst erre a célra ki-
képzett személy végzi. A kéz helyett eszközök is alkalmasak masszázsra de
teljes értékben a gép nem helyettesítheti a kezet, csupán mentesítheti.
A MASSZÁZSMÓDSZEREK RENDSZERE ÉS FELOSZTÁSA
1. Felosztás az alkalmazási terület szerint
2. Felosztás a masszázs célja szerint
3. Felosztás a hatásmechanizmus szerint
FELOSZTÁS AZ ALKALMAZOTT TERÜLET SZERINT
Gyógymasszázs: általában más gyógyító eljárással együtt használják, de
önálló kezelésként is alkalmazható. A gyógymasszázs másik elnevezése or
vosi masszázs. Ebben az elnevezésben az a törekvés jut érvényre, hogy a
kezelést a gyógymasszőr az orvossal megbeszélve és ellenőrizve végezze.
A gyógymasszázst feloszthatjuk helyi terápiás eljárásra - ide tartozik a svéd
masszázs - és reflexzónamasszázsra, ide a szegment, a kötőszöveti
masszázs és a csonthártyakezelés tartozik.
Sportmasszázs: a sporttevékenység hatalmas terület a masszázs számára.
Rendívül fontos ténykedés az aktív sportolóknál, cél ja a test felfrissítése, la-
zítja az izmokat, megszünteti a fáradságérzetet. Az egyes izmok vagy izom-
csoportok átgyúrása megszünteti a helyi fáradságot A sportmasszöröket a
köznyelv gyúróknak nevezi.
Frissítőmasszázs: hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal.
Javítja a vérkeringést és így bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást-
Igen kedvező hatású olyan egyének számára, akik ülőmunkát végeznek.
Fogásaiban megegyezik a sport- és gyógymasszázs fogásaival.
Diagnosztikus masszázs: ez a masszázs nem kezelés, inkább a test felületes
részeinek alapos áttekintése. Ezzel az átvizsgálással a bőr, a bőr alatti kötő-
szövet, az izomzat fizikai állapotáról kapunk képet. Az első ízben kezelt be-
tegnél elkerülhetetlen.
208
A MASSZÁZS TECHNIKAI FELTÉTELEI
Nyugodtan és jól dolgozni csak megfelelő körülmények között lehet. A
niasszázskezelések számára kedvező körülményeket kell biztosítani. Igen
fontos a helység jó megvilágítása és a megfelelő hőmérséklet. Fontos, hogy
a helység szellőztetése jól megoldott legyen. A kezelőpadok elhelyezéséhez
elegendő alapterület szükséges, hogy a masszőr minden oldalról könnyen
megközelíthesse a beteget. Padlózatként legjobban bevált a könnyen tisztít-
ható, jól mosható melegpadló. Célszerű a padok között recézett gumisző-
nyeg elhelyezése, amelyen mind a betegek, mind a masszőr csúszásmente-
sen, biztosan áll vagy mozog. Előnyös, ha a helyiség fala legalább 2 méter
magasságban csempével, vagy jól lemosható olajfestékkel borított.
A masszázs, fárasztó és nehéz munka. Mindent meg kell tenni a kényelmes
munkakörülmények érdekében. A túlzottan meggörnyedt helyzetben vég-
zett kezelés korai kifáradást eredményez. Fontos tehát a jól megválasztott
masszázspad. Célszerű az állítható magasság. Általános szabály, hogy a
masszázspad olyan magas legyen, hogy amikor a masszőr a masszázspadon
fekvő beteg mellé áll, könyökei alig valamivel legyenek magasabban a be-
teg hátánál. így kényelmesen, kellő erőt tud kifejteni.
Általában a masszázspadnak 75-78 cm magasnak kell lennie. Hosszúsága
180-200 cm legyen, lehetőleg állítható fejrésszel. Jó, ha párnázata elég ke-
mény és bőrrel vagy viaszosvászonnal bevont. A kezeléseket ülő személye-
ken is lehet végezni. Az ülőszék karfa nélküli, állítható magasságú, ülőkéje
kör vagy négyszög alakú legyen. Legcélszerűbb, ha a karok alátámasztása
a szék mellett elhelyezett kartartókkal történik. Megfelel a célnak, ha az ülő
beteg előtt asztal vagy korlát van, amelyen a behajlított könyökű beteg meg
tud támaszkodni.
Fontos kellékei még a masszázsnak a homokzsákok. Ék alakú vagy henger
alakú párnák, amelyekkel a végtagot alá tudjuk támasztani. A végtag, ill. az
izomzat a masszázs eredményessége érdekében ellazult állapotban legyen.
Megfeszített izomzaton hiába masszírozunk, fogásaink nem terjednek a
mélybe. A megfeszített izmok, a köztük futó vénákat és nyirokereket beszű-
kítik, ilyenformán nem várhatunk kellő hatást. Tökéletlen ellazítás a követ-
kezménye annak is, ha a beteg fél vagy idegeskedik a masszázstól. A masz-
százsnak nem szabad fájni vagy kellemetlen érzéseket kelteni. Fontos kö-
vetelmény a kezelendő bőrfelület előkészítése. Célszerű a masszázs előtti
fürdés. A meleg fürdő kellően felmelegíti a testet, valamint eltávolítja a fö-
lösleges faggyúréteget és izzadtságot is. Fázós, libabőrös testet nem lehet
masszírozni. Ha nincs mód fürdésre, a kezelendő területet nedves ruhával
le kell mosni. Jó, ha a beteget teljesen levetkőztetjük és a nem kezelt test-
felületet lepedővel betakarjuk. A korszerű masszázs nem használ vivőanya-
got. Nálunk még elterjedt a hintőpor használata. Előnye, hogy megkönnyí-
209
ti a kezelő munkáját, hátránya, hogy az ingerfogások így csökkent értékűéi
valamint eldugaszolják a bőr pórusait.
Olajos, csúszós vivőanyagot ma már egyre ritkábban használnak.
Az eredményes masszázs fontos feltétele a kezelő kezének előkészíté
Súlyt kell helyezni a kéz és a körmök tisztán tartására. A köröm az ujjM
gyek peremén ne érjen túl, ne legyen hegyes vagy éles. A körömágyakat
ápolni kell. Kézmosás minden kezelés előtt kötelező, lehetőleg meleg ví
ben. A kéznek puha és nem érdes tapintásúnak kell lennie. Ezt finomító ke
nőcsök használatával érjük el.
A jó masszőr mind a két kezét egyformán jól használja. A kezeket rendsze-
resen és folyamatosan edzeni kell. Az ujjakkal, csuklókkal végzett torna-
gyakorlatok elősegítik a kezek erősítését, rugalmasságát, hajlékonyságát
Főleg a kezdő masszőr számára szükségszerű a kezek edzése. Sokféle gya-
korlatot végezhetünk. Például:
1. A kezelőasztal elé ülve két kezét az asztalra fekteti, terpeszti és zárja ujjait
2. Ökölképzés, nyújtás.
3. A kezelő két kezét egymással szembefordítja és imádkozó kézként ösz-
szekulcsolja, majd kezét jobbra, balra dönti.
4. Gyakorolni kell az ujjak hátrafeszítését is. Egyik kéz zárt ujjaival a má-
sikát hátrafeszítjük, majd ellenkező oldalra is elvégezzük a gyakorlatot.
5. Kezünket lazán kirázzuk, mintha vízcseppeket ráznánk le róla.
A MASSZÁZS ÉLETTANI HATÁSA
A masszázsfogásokkal kiváltott mechanikai ingerek révén közvetlenül es
közvetve befolyásolni lehet a sejtek és szövetek működését. Ezeknek az in-
gereknek hatására nemcsak a bőr hámrétegében, hanem a mélyebben elhe-
lyezett szövetekben is funkcionális változások jönnek létre, nevezetesen az
irhában és a laza kötőszövetben lévő Histamin- és bradikinin aktivizálódás.
A „H” hatására az erek falában lévő sima izomrostok ellazulnak, ez a haj-
szálerek kitágulásához vezet, bőrpír jelentkezik. A bradikinin felszabadulás
az értágító hatáson kívül a sejtfal áteresztő képességét is növeli, így előse-
gíti az anyagcseretermékek felvételét és a kóros termékek leadását is.
Jól kivitelezett masszázsfogásokkal elért mechanikai inger helyileg javítja
a vérellátást, a bőr, a bőr alatti kötőszövet és a harántcsíkolt izomzat O, és
tápanyagellátását, a kóros anyagcseretermékek kiürítését, valamint fokozza
a nedvkeringést is.
A közvetett hatások olyan vegetatív és szomatikus változásokat idéznek elő
amelyek neurohormonális úton jönnek létre. A közvetett úton kialakuló tá-
volhatások nem a vérkeringés, hanem reflexes irányítás révén változtatják
meg a beidegzésnek megfelelő szerv funkcióját. A bőr alatt elhelyezkedő
idegvégződések, mechanikus izgatásra az idcgvégzödésekből kiinduló ak-
ciós potenciálok és befolyásolt helyről távolabbra is vazomotoros reakciót
210
vá|tanak ki. Ez a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus túlsúlyához vezet,
। vérnyomás csökken, bradycardia lép fel, a légzés ritkábbá válik, a verej-
tékezés, nyálkakiválasztás fokozódik.
Összefoglalva tehát, helyi hatásként említjük a bőrre és az alatta lévő szöve-
tekre gyakorolt hatását. A szaru fellazult felső rétegeit a legtöbb masszázs-
fogás, főképpen a mechanikai fogások, a simítások és dörzsölések eltávolít-
ják Ez a folyamat hozzájárul a bőrfelszín megtisztításához, regenerálásá-
hoz.
A mechanikai ingerek hatására nemcsak a bőr hámja, hanem a mélyebben
fekvő szövetek is erősödnek. Javul a sejtek anyagcseréje és a vérellátása.
Helyi hatás a bőr alatti szövetek, kötőszövetek vérkeringésének javulása is.
Újabb kutatások alapján a kötőszövet jelentősége megnövekedett, tisztázot-
tá vált, hogy nagy jelentősége van a szervezet védekező képességének fenn-
tartásához a szövetek regenerálódásában és a gyógyulásban.
Mindezen felül a masszázs a kötőszövetekre gyakorolt legfontosabb hatá-
sait reflexek útján váltja ki, mert ezek a reflexhatások befolyásolják a vér-
keringést, a nyirokkeringést, valamint az anyagcsere folyamatokat, hormo-
nális funkciókat és a neurovegetatív működéseket. Természetesen a masz-
százs többféle hatást fejt ki a mozgásszervek elemeire is.
A MASSZÁZS HATÁSAI A MOZGÁSSZERVEK ELEMEIRE
Azt a tapasztalati tényt, hogy a nagyobb testi megerőltetéseket követő fá-
radságérzést a masszázs megszünteti, azzal magyarázhatjuk, hogy az iz-
mokban felhalmozódott anyagcseretermékek feldolgozását és kiürülését
meggyorsítja. A masszázs fáradságszüntető hatásának vizsgálatával először
Zabludovszky foglalkozott. Vizsgálataiból kitűnik, hogy kifáradt izomcso-
port működőképessége gyorsabban tér vissza masszázs hatására, mint
ugyanannyi ideig tartó, egyszerű pihentetéssel. Elfáradt izmon a hatás olyan
kifejezett lehet, hogy a teljesítőképességet az eredetinek 3-7-szeresére nö-
veli. Masszázzsal javíthatjuk az izmok funkcióit, összehúzódó képességü-
ket, rugalmasságukat.
Gyakorlatban az inak csonton vagy csonthártyán való tapadásának helyén
bonyolult sérülés és működészavar jöhet létre, ezeken a helyeken nagyon
óvatos, enyhe masszázst végzünk. Áz ízület környéki szövetek gazdagok
erekben és idegekben.
A masszázs serkenti a szövetekben a keringést és a táplálkozási folyamato-
kat, fenntartja a szövetek hajlékonyságát. Mindez elengedhetetlen feltétele
az ízület jó működésének. Masszázzsal elősegítjük az ízületek felszabadítá-
sát, így visszaállítjuk a normális mozgáskészséget. A csontokban csak lágy-
részek közvetítésével jutnak érvényre a masszázsnak a vérkeringésre és a
szövetek táplálkozására gyakorolt előnyös hatásai.
211
A MASSZÁZS HATÁSAI A VÉR ÉS NYIROKKERINGÉSRE
Bizonyított tény, hogy a masszázs élénkíti a vérkeringést és a nedvek kcrjn
gését. A váltakozó nyomás és a simítás az erekből a vért a szív felé haiti '
A vérnek szív felé való áramlása felgyorsul, ami a szív tehermentesítését
eredményezi. Összehúzódásainak száma csökken, de az összehúzódások
erőteljesebbé válnak. A visszerekben a vémyomáskülönbség megnövek
szik, amely megnöveli a szívizom erejét, így nagyobb erővel préseli maga
elé a vért. A masszázsfogások mintegy szivattyúként hatnak, az erekre gya-
korolt nyomás a perifériáról a vért a szív felé hajtja. A nyomás megszünte-
tésekor a vérerek, az érfal és a környéki szövetek rugalmassága folytán
visszanyerik az eredeti alakjukat. Ebben a fázisban a perifériás vért az ér
valósággal felszívja, majd újból a szív felé hajtja.
A masszázs mechanikus hatása a nyirokkeringés élénkítését eredményezi
Természetes, hogy azokon a területeken, amelyeken a masszázs hatása alatt
a vérkeringés élénkülése következik be, ott a nyirokkeringés és a vér áram-
lása is meggyorsult.
A MASSZÁZS HATÁSA AZ IDEGRENDSZERRE
Mint tudjuk, az ideg mechanikailag ingerelhető. A szervezet reakciói több-
nyire az idegrendszer közvetítésével jutnak érvényre.
Az egyes masszázsműveletek ingerük a bőrben és a bőr alatt lévő idegvég-
készülékeket, valamint az izmokban, inakban és ízületekben lévő saját
idegvégződéseket. Ezekből az ingerület az idegközpontba jut, ahonnan ref-
lexek útján hoznak létre változást az egyes szövetek és szervek különféle
funkciójában. Régebben a masszázshatások részletezésénél a fő hangsúly a
keringés és anyagcserehatásokon volt. Mai felfogás szerint igen nagy jelen-
tősége van a masszázs reflexhatásának. A masszázs útján kiváltott reflexha-
tások képezik a élettani hatások alapját.
A MASSZÁZS JAVALLATAI
A gyógymasszázst mindig az orvos utasítására és az orvossal megbeszélve
végezzük. Ha menetközben probléma adódik, ezt azonnal jelenteni kell.
Gyógymasszázzsal az említett hatásokat érhetjük el mozgásszervi megbete-
gedéseknél, ortopédiai, reumatológiai, traumatológiai, ideggyógyászati és
keringési zavarokban szenvedő betegeknél. Az utóbbi időben mind a
gyógytorna, mind a gyógymasszázs hatalmas lépéssel halad előre. Ma mar
nemcsak a mozgásszervi osztályokon, hanem a gyógyítás csaknem vala-
mennyi területén alkalmazzák.
212
Á MASSZÁZS ELLENJAVALLATAI
masszőrnek nemcsak a masszázs kedvező hatásait kell ismernie, de azt is
tudnia kell, hogy melyek azok az esetek, amikor nem segítünk, sőt ártunk a
betegnek.
leselső és legfontosabb szabály, amit már Hippokratész is megmondott,
lázas beteget nem szabad masszírozni. Mellőzni kell a masszázst leromlott,
|eoyengült egyéneknél is. Menstruációkor, főleg az első napokban nem
szabad masszírozni. (Kivételt képezhet egy végtagrészen körülírt masszázs.)
Tilos a masszázs olyan betegeknél, amelyek vérzékenységgel járnak (leuké-
mia, skorbut, hemofília).
Minden heveny betegség és fertőző betegség is ellenjavallatot jelent.
Tilos a masszázs a tüdők és a mellhártya heveny megbetegedéseiben,
valamint a TBC-s fertőzéseknél!
Tilos masszírozni, ha a beteg bőrén valamilyen bőrbetegség van! Masszázst
csakis tökéletes bőrfelületen lehet végezni. Nem szabad masszírozni
rosszindulatú daganatos és egyes pszichiátriai megbetegedéseknél.
Igen sok ellenjavallata van a hasmasszázsnak. Tilos a masszázs olyan
betegségeknél, amelyek heveny panaszokkal, fájdalommal, vérzéssel, duz-
zanattal járnak. Tilos a hasmasszázs terhesség esetén is
Összefoglalva, mindig szem előtt kell tartani azt a szabályt: „Primum nil
nocere!” Mindenekelőtt ne árts!
A SVÉD MASSZÁZS
A svéd masszázs képezi valamennyi masszázsfogás alapját. Öt alapfogása
nem hiányozhat a klasszikus masszázst alkalmazó gyógymasszőr ismere-
tanyagából.
Az öt alapfogás a következő: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció.
A modem masszázs ezt az öt fogást bővíti a kirázás és a kimozgatás
műveletével.
SIMÍTÁS
A masszázs első fogása a szervezet területén kézzel végzett enyhe és rit-
mikus fogás. Kifejezetten mechanikus hatású. A simítás célja az
előkészítés. Előkészítjük a beteget kezünk érintésével, kiegyenlítjük a beteg
bőre és kezük hőmérséklete közötti különbséget. Legyőzzük a betegnek a
kezeléstől való félelmét, és ezáltal teljes ellazulást érhetünk el. A kezelő
számára ez a fogás tájékozódást nyújt a beteg bőrének állapotáról, valamint
az esetleges rendellenességekről, fájdalmas pontokról. Simítás közben
érezhetővé válnak az ízületek duzzanatai, deformitásai.
213
A kezelendő felület és a kezelő keze mindig párhuzamos
a masszőr részéről laza ízületeket igényel. El kell sajátít C
lássál, hogy simítás alatt a kezünk a kezelt felületivé dI1U1-" " ."Ili
!• *1
Simító kezünknek nem szabad a bőrről felemelkedve hid U,e ’
ábra) at
39. ábra Simítás
A kezelés iránya általában a vénák és nyirokerek szív fele fok •
egyező. A törzsön természetesen néha el kell ettől az áramlási irány tói tia
de mindig figyelembe kell venni, hogy a nyirokerek alulról felfele, a r.
nyirokcsomói felé vezetnek.
A simítás iránya lehet haránt irányú is. (40. ábra)
a haránt irány a hosszú kiterjedésű simító mozdulatokra
H e testkontúroktól függően körözve, ív alakú, félkörös
|k' alkalmazunk.
' 11 inoiitjából a simítás lehet felületes és mély, ezt a masszőr a
zornásával szabályozza. A mély simítások, már a mélyebben
I n\-ti rétecet, sőt izmokat is érintik. Amikor egy simítófogást
g^kezet nem emeljük fel a kezelendő felületről, hanem a nyo-
E c az un eikk-cakkos lehúzással visszavezetjük a kiindulási
— . , ,L.SZ tenyérrel. kézháttaL ujjbeggyel, terpesztett vagy zárt ujjak-
ük. felhasználhatjuk a kisujj vagy hüvelykujj párnáit is.
r nisok főképpen a bőrfelszínt és a felületesebb rétegeket érinti.
1 is utón hozzájárulnak az elszarusodott hámréteg leválásához, a
I visszerck falát összenyomják és elősegítik azok tartalmának áram-
F bor alatti kötőszövet sejtközi terében lévő folyadékot a szív felé
hl ik es így a felszívódást elősegítik.
* ,•' .ikon a váltott kezes simítást alkalmazzuk. A gyógymasszőr harántul
1 a beteg végtagjára mindkét kezét. A masszőr proximáhs keze a
,,, ,j kezdi a simítást a lábon felfelé és amikor eléri kb. a térdet, felhe-
1másik kezét a bokához és mind a kettőt felfelé csúsztatja. Amikor az
i felhelyezett kéz a csípőt, a másodszor felhelyezett a térdet éri,
feattezi a kezeket, az alsó kéz kerül a bokára, a második csúszik a csípő
ermészetesen elvégezhető a művelet csak a lábszáron, vagy csak a
ÍOh.'1,1 'II IS-
OR/SÖLÉS
tni'.ás után a legrégibb és leggyakrabban alkalmazott masszázsfogás,
rjezett ingerforrás. Nemcsak a bor felső rétegének az ingerlése a célja,
' »ingerhatást gyakorol a mélyebben fekvő idegvégződésekre is. Jóllehet
lísölés nem igényel nagy erőkifejtést, inkább több technikát, mint a
,,h itt is megkülönböztetünk felületes és mély dörzsöléseket^/. ábra)
40. ábra Simítás
41“bia
214
215
A felületes dörzsölés célja a bőr elhalt szarurétegének eltávolítása, valam
a vérbőség fokozása. Fontosabbak azonban azok a mély dörzsölések, aJnt
lyek nemcsak a bőr felületére, hanem a mélyebb rétegekre, elsősorban a I
alatti kötőszövetekre, izmokra is hatnak. Dörzsölni lehet azon a terület I
ahol a lágyrészek csont felett kemény alapon fekszenek. A dörzsölést vén I
masszőr keze és a kezelendő felület szöget zárnak be. A dörzsölést vége °
hetjük ujjbeggyel, hüvelykpárnával, kisujjszéllel, ököllel vagy karomállás'
ba hozott ujjhegyekkel. A dörzsölésnél alkalmazzuk a gyalufogást. A fé] j
behajlított II-V. ujjunk kézháti oldalával haladunk 8-10 cm-t előre, majd
visszabillentjük a kezet a tenyéri oldalra és az ujjhegyek, ill. az ujjak hajlító
felszínével visszafelé húzzuk a tenyerünket. A vasalófogás a kéztővel tör
ténik - az ujjak nem érintik a bőrt, a tenyéri kézfelszín enyhe nyomással
kígyózva halad fölfelé. A fűrészelő dörzsölést kétkezes fogással, a kéz kis-
ujji szélével végezzük. A két kéz egymással szemben helyezkedik el, az
egyik kéz előre, a másik kéz hátrafelé mozog.
A dörzsölő fogások igen változatosak és hatásukban igen sokrétűek. Dör-
zsölés hatására megnyílnak azok a hajszálerek is, amelyek nyugalmi
állapotban nem vesznek részt a keringésben, ez az ún. shunt-hatás. Az ideg-
végződések sorozatos intenzív ingereket kapnak.
A reflexjelenségek nemcsak a masszázs helyén, hanem ugyanannak a
szegmentben található idegekre, izmokra, kötőszövetekre, zsigerekre is
hatnak.
A GYÚRÁS
A masszázs következő alapfogása a gyúrás. Mechanikus és értágító fogás.
Itt is szem előtt kel tartanunk azt a szabályt, hogy mozdulataink iránya meg-
egyezik a vér és nyirokáramlás irányával. (42. ábra)
42. ábra Gyúrás
216
r gyúrás elsajátítása sok gyakorlatot és türelmet igényel. A helyesen vég-
ett gyúrás kellemes, frissítő érzést hagy maga után, fokozott izomerő és
iilinl<aképesség-emelkedés követi. Helytelen technikával végzett vagy túl-
Lpolt masszázs után a beteg még fáradtabb lesz. A mélyebb hatás ked-
Bért gyakran fokozni kell az izomerőt, de mindig szem előtt kell tartanunk
fokozatosság elvét. Fájdalmat okozni masszázzsal nem szabad. Elszíne-
ződésnek a kezelt felületen nem szabad mutatkoznia. A csípésérzést mindig
kerülni kell.
A gyúrás lehet egy, vagy kétkezes. Egykezes gyúrásnál a kezelendő izmot
vasy izomcsoportot a hüvelyk és az ellentétes négy ujjunk közé fogjuk,
niajd kígyózó, felfelé irányuló mozgással átgyúrjuk az izmot. Egykezes
oyúrást csak kistömegű izmon végzünk. A kétkezes gyúrást szorosan egy-
más mellett fekvő kezekkel végezzük. Behajlított, enyhén begörbített ujjak-
kal megfogjuk az izmot vagy az izom egy részét, kissé kiemeljük és a rost
lefutási irányára merőlegesen a másik kéz hüvelykujjának ellentétes, kissé
kígyózó mozdulatával igyekszünk az izom tartalmát kipréselni. Kétkezes
gyúrást nagyobb tömegű végtagizmokon vagy törzsizmokon végzünk.
A harántgyúrásokat nagy testfelületen hajtjuk végre. Úgy végezzük, hogy a
másszor a beteg oldala mellett állva, mindkét kezét erősen távolított hü-
velykujjal felteszi a beteg hátára úgy, hogy egyik keze a beteg jobb oldalán,
másik keze a beteg bal oldalán foglal helyet, ugyanabban a magasságban. A
kezek alatt lévő képletekre nyomást gyakorolva, kezeit egymással párhuza-
mosan, haránt irányba mozgatja. Ilyen haránt irányú, egymással párhuza-
mos gyúrásokkal haladunk végig a háton, az ágyéktól kezdve a tarkóig.
A félkörös gyúrás nem terjed ki a testrész egész felületére, hanem csak az egyik
oldalra. Legtöbbször a törzsön, főleg a háton végezzük, az oldalsó felszíneken.
Mindkét kezünket erősen távolított hüvelykujjal felhelyezzük a kezelendő
részié úgy, hogy mutatóujjunk es hüvelyujjunk között kb. 2 cm távolság legyen.
Kezeinket egymásnak szembeforduló, félköröket leíró mozgásokkal visszük
végig a kezelendő területen, miközben erőteljesen, nyomással igyekszünk a
kezünk alatt lévő bőrt, bőr alatti kötőszövetet és izmokat ráncba emelni.
Két kezünkkel egyszerre kell dolgozni, anélkül, hogy a két kéz ujjai
egymást akadályoznák, érintenék. Helyes kivitele sok gyakorlatot igényel.
Az izmok mángorlását legtöbbször a felkar és a comb izomzatán végezzük.
Ez úgy történik, hogy kifeszített tenyereink közé fogva az izomzatot, ke-
zünket gyors ütemben egymással szemben mozgatjuk.
Jo bevált módszer végtagoknál az intermittáló gyúrás. A kezeket harán-
u helyezzük fel a végtag distális részén, az ujjakat szorosan zárjuk.
Enyhe, rövid nyomást gyakorolunk a végtagra a kézközép izmokkal és a
hüvelykpárnával. Ezután lassan elengedve a végtagot, két-három cm-rel
feljebb csúsztatjuk a kezet és a nyomást megismételjük. Csak a kéz ere-
jének nyomását alkalmazzuk, a test erejét és súlyát nem használjuk fel.
217
10-15 perces intermittáló gyúrás meghozza a várt eredményt. Az intür
mittálás felszíni hatású. A gyúrófogások anatómiai ismereteket igénye
nek. Az izmok fekvésén kívül ismerni kell az inak és az izomhatárok elh
lyezkedését is. Az intenzív gyúrófogások petyhüdt, sorvadt vagy bénult
izmok esetében célravezetők, mert a tónust fokozzák. Az izom-ín hatások
enyhe, rázómozgásokkal vegyített gyúrása viszont éppen ellenkező ha
tású, az izomtónus csökken. A gyúráshoz tartozik a redőképzés is, ezt vé
gezhetjük egy kézzel és két kézzel is.
Egykezes redőképzés az ollózás. Alaphelyzet: a lefelé fordított tenyér hü-
velykujja maximális távolságban van a többi ujjtól, és ollózó mozdulattal
úgy zárjuk a többi ujjhoz, hogy miközben felfelé haladunk ezzel a mozdu-
lattal, kissé megemeljük a bőrt.
Kétkezes redöképzésnél a két lefelé fordított tenyér két hüvelykujja
valamint két mutatóujja összeérnek, majd a két kéz eltávolodik egymástól
széthúzzuk a bőrt, majd ismét egymás felé közeledünk és felemeljük a bőrt.
Ezt a műveletet a kéz hüvelyk-, mutató- és középső ujjaival, két kézzel
végezzük, 1-1,5 percig folyamatosan, felfelé haladva.
REZEGTETÉS, VIBRÁCIÓ
Ennek a masszázsfogásnak a lényege, hogy ritmusos, rezgőmozgások vál-
takozó nyomást hoznak létre a bőr felületén. A műveletet ujjbeggyel, ököl-
lel, kisujjszéllel, kézháttal vagy készülékkel végezhetjük. Nehezen
elsajátítható masszázsfogás, amely a masszőrt nagyon elfárasztja.
A vibráció kivitele úgy történik, hogy kezünket a kezelendő területre szorítva,
mereven tartott csuklóval és vállízülettel, könyökből kiinduló gyors ritmusú,
egyenletes, kis kitérésekkel, ide-oda mozgatjuk. Ha nagyobb felületen hosszab-
ban kell vibrálnunk, akkor egész tenyérrel és ökölbe szorított kézzel felváltva
vibrálunk, hogy a kézben és alkarban fellépő görcsszerű fáradtságérzetet el-
kerüljük. Az ujjbeggyel végzett vibrációval legtöbbször idegkilépési pontokat
kezelünk, tehát körülírt, kis területeket. Másodpercenként 10-20, esetleg több,
néhány milliméteres, ide-oda mozgatást végzünk a bőrön. A nyomás erőssége,
valamint ideje határozza meg, hogy milyen mélységbe hatoljunk. Hosszabban
végzett, egyenletes és enyhe vibráció, az idegek ingerlékenységét csökkenti,
tehát fájdalmat csillapít. Ezen alapul az idegkilépési pontok vibrációjával
végzett kezelés. Hatása megnyugtató, fájdalomcsillapító, tónuscsökkentő.
Körülírt izomkemény edéseknél, ún. myogelosisos csomók esetében, az
inak gyulladása utáni letapadása vagy zsugorodása alkalmával, általában
mindenütt jó hatású, ahol a szövetek lazítására van szükség.
A vibrációhoz soroljuk a végtagok kirázását, amely kézzel történik. ízület1
merevségeknél, izomzsugorodásoknál jó hatású. Alkalmazható az előké-
szítő, a fáradságot szüntető, valamint a sportmasszázsnál is. Ritmikusan
218
végrehajtott, az egyes végtagrészeken, az egész végtagon vagy az egész
testen alkalmazott, nagyobb kilengésű mozgásokból áll. Aszerint, hogy mi-
iven testfelületen alkalmazzuk, változik a kirázás technikája is.
kirázás elmozdulásai a vibrációnál lényegesebben nagyobbak, kevésbé
laporák, de erőteljesebbek. A végtagok kirázása esetén, a teljesen ellazí-
tott izomzatú testrész, distális végét (kéz vagy láb) megfogjuk, majd
fokozódó, később csökkenő lendülettel, gyors és ütemes, rázó, ostorszerü
mozgásokat végzünk. Ugyanekkor a végtagot húzzuk is, így a rázkódás az
ízületekre is ráterjed. Arra mindig ügyelni kell, hogy ne végezzük túl gyor-
san vagy fájdalmasan, amely a betegből védekezést vált ki. A kirázásnak
nem szabad 4-5 percnél tovább tartania.
A kar egykezes kirázása: ülő vagy fekvő helyzetben, kézfogásszerűen meg-
fogjuk a beteg kezét, mutató ujjúnkat ráhelyezzük a beteg alkarjára, hogy
megakadályozzuk a kirázáskor létrejövő, oldalirányú mozgásokat. Fekvő
beteg esetén a kivitel úgy történik, hogy az ellazított izomzatú végtagot a
csuklónál megfogva a végtag tehetetlenségét felhasználva, enyhén fel-,
lerázzuk a végtagot.
Alsó végtagokon is alkalmazunk kirázást, bár ez a masszőr részéről nagy
erőkifejtést igényel. Alsó végtag kirázásánál gyakran fellépő hiba, hogy az
alsó végtagot túlságosan felelemelik a masszázspadtól, a végtagot és a
térdízületet túlnyújtva a betegnek fájdalmat okoznak.
A mellkas kirázásánál a beteget támla nélküli székre ültetjük. A masszőr a
beteg mögé áll vagy ül. Két kezét jobb és baloldalon a legnagyobb bor-
daívre helyezi. A hüvelykujjak a hátsó hónaljvonalba felfelé, a többi ujjak
összetetten előre mutatnak. A beteg egymás után lassan, mély lélegzeteket
vesz, a masszőr pedig a lassított kilégzés alatt, gyors előre-hátra, ill. lefelé
és felfelé irányuló rázást végez, miközben a mellkast kissé összenyomja.
ÜTÖGETÉSEK
Az eddig leírt masszázsfogásoknál a kezelő keze hosszabb ideig időzik a
kezelendő felületen. (43. ábra)
Ütögetéseknél a kezelő kéz csak rövid ideig, legtöbbször pillanatokig érint-
kezik a kezelendő felülettel. Az ütögetésnek igen sok fajtáját külön-
böztetjük meg. A művelet történhet.: ujjhegyekkel, tenyérrel, félig zárt
ököllel és a kezek singcsonti élével.
A hajlított tenyérrel történő ütögetést paskolásnak, a kezek singcsonti élé-
vel történőt vágásnak, az ujjhegyekkel végzett ütögetést kopogtatásnak,
uJjbegyezésnek nevezzük. A félig zárt ököllel végzett ütögetés a kéztőízü-
219
létből történik, lazán tartott csuklóval. Az ütésnél csak a kisujjpárna és
kisujj külső felszíne érintkezik a beteg bőrével. (Hajlított ökölképzés.) a
43. ábra Ütögetés
Aszerint, hogy melyik fajta ütögetést alkalmazzuk, tudunk felületesen vagy
mélyebbre hatolni. Függ a hatás még attól is, hogy mennyi ideig tart az
ütögetés. Rövid ideig tartó ütögetésre a bőrerek összehúzódással válaszol-
nak, a bőrerek tónusa fokozódik, a capillárisok szűkülnek és enyhe vér-
nyomás-emelkedés következik be. Azért alkalmazzuk az ütögetéseket a
masszázs befejező szakaszában, hogy az előző masszázsfogások okozta
vérnyomássüllyedést ezekkel a rövid ideig tartó, gyors egymásutánban vég-
zett ütögetésekkel mintegy kiegyenlítsük. így a vérnyomássüllyedéssel járó
fáradságérzést megszüntetjük. Hosszabb időn át végzett ütögetések a bőr és
a bőr alatti kötőszövet capillárisait kitágítják, így az érfalak tónusa csökken,
a bőr kipirul, meleg lesz.
RÉSZMASSZÁZSOK
HÁTMASSZÁZS
A beteget hasra fektetjük, homlokát vagy párnával, vagy pedig a betegnek
homloka előtt keresztezett két kezével támasztjuk alá. Figyelnünk kell ana,
hogy a beteg teljesen vízszintesen feküdjön. A hát és a derék izmai ne fe-
szüljenek, ezt a derék alá helyezett párnával akadályozhatjuk meg.
A hát masszázsának sok indikációja van. Fontos része az általános, frissítő
fáradságot megszüntető masszázsnak. A hátizmok állandóan munkát végez-
nek. Fáradtságuk, fájdalmuk igen sok ortopédiai és reumatológiai meg-
betegedésnek lehet tünete. A kezelést alulról felfelé irányuló, hosszanti si-
mítással kezdjük, mely kezdetben felületes, majd fokozatosan mélyül. Ke'
zünket a gerinc két oldalán visszük felfelé, egészen kitérve a vállcsúcsokra-
A visszajövetel cikkcakkos lehúzással történik a haránt irányú simításokra-
220
gniiél a masszázsnál az egyik kéz a háton jobbról balra, a másik balról jobb-
ra simít- a keresztcsonttól kiindulva a vállakig. A hát oldalsó felszínét
félkörös simításokkal kezeljük, mégpedig mindkét oldalon egyformán,
gziitán a dörzsölések következnek A kiterjedt lapos felület erre tág lehető-
séget nyújt. Először tenyérrel, kisujjpárnával dörzsölve haladunk lentről
föífelé- Ennél a fogásnál is cikkcakkosán húzzuk vissza a kezet és mindig
eiőteljesebben haladunk vissza. Rátérünk az ujjbegyes dörzsölésre, miköz-
ben az esetleges fájdalmas izomcsomókat felkeresve, azokat lazítani igyek-
szünk. Itt használjuk a már előbbiekben ismertetett gyalu-, vasaló- és fíí-
részfogásokat. A hátizomzat gyúrását hosszanti párhuzamos gyúrással ke-
zeljük, mégpedig mindkét oldalon egyformán. Ezt követi a párhuzamos ha-
rántgyúrás, majd a hát hosszú izmainak hosszanti kiemelt gyúrása. A
hosszanti izomgyúrás befejeztével a csuklyásizom kezelésére kerül sor,
nia)d a hátsó hónaljredő izmát a széles hátizmot masszírozzuk kétkezes
gyúrással. A lapockatáj izmait körkörös fogásokkal kezeljük. Ezek után az
elért eredmények rögzítésére, a hát egész felületét két kézzel, három kört
írva le, kisimítjuk.
A következő fogás a vibráció, amelyet alulról felfelé haladó irányban, zárt
ujjakkal a csigolyák tövisnyúlványa felett végezhetünk. Kissé elidőzünk a
még fájdalmas izomcsomókon. Végül, az erőteljes simítások után követ-
keznek az ütögetések, ujjbegyezés, paskolás, vágás, hanyintott öklözés. A
kezelést simítással fejezzük be.
A DERÉKTÁJ MASSZÁZSA
A kezelés menete hasonló a hátmasszázshoz. Mint minden masszázsnál, itt
is rendkívül fontos a beteg helyes fektetése. A masszázst csak teljesen
ellazult izmok mellett lehet elvégezni. Az esetek nagy többségében a beteg
hason fekszik, hasa alá kispárnát helyezünk. Némely esetben, ha a hason
fekvés akadályozott, a beteget az oldalára fektetjük. A simítással kezdjük a
kezelést, amelyet hosszanti, haránt irányban és félkörösen végzünk. Ezután
párhuzamos gyúrásokat alkalmazunk, amelyeknek erőssége mindig mé-
lyebb, majd hosszanti izomgyúrást végzünk a törzsfeszítő izomzaton a hát-
masszázsnál leírt szabályok szerint. Ezt követi a nagy tömegű, jól ellazított
farizmok gyúrása két kézzel. A lazításra itt különösen ügyelni kell, mert ezt
az izomcsoportot gyakran és önkéntelenül megfeszíti a beteg. Mindkét
oldali farizom átgyúrása után dörzsölésre kerül sor, amelyet főleg a kereszt-
csont felett és a nagy tompor-tájon végzünk el. Befejezésül egy pár simítást
alkalmazunk, majd felrázzuk a far izomzatút. Ez abból áll, hogy a kezünk
öt ujját nyújtott helyzetben az ellazított izmokra helyezzük, miközben uj-
jaink az izomba könnyedén belemélyednek, mereven tartott kéztö és váll
‘zülettel laza, vibráló mozgást végzünk.
Ezután ütögetéseket alkalmazunk. A kezelést simítással fejezzük be.
221
MELLKASMASSZÁZS
A beteg a hátán fekszik, karjai lazán a törzs mellett vannak. A massza
felületes és mély simításokból, dörzsölésekből és a mellizom gyúrásából
áll. A bevezető simításokat cikkcakkos lehúzások követik a két mell köztit
A kezelést óvatosan, a mellmirigyeket elkerülve kell végezni. A hosszai I
simításokat haránt irányú simítások követik. A mellcsont felett és a bordái]
porcos részein dörzsöléseket végzünk, majd rátérünk a gyúrásra. Az ütöe
téseket itt csak igen gyengén szabad elvégezni.
HASMASSZÁZS
A beteg a hátán fekszik. Lábait talpra helyezzük. Először egy simítást vé&.
zünk az óramutató járásával megegyezően a vakbéltől kiindulva. Ezután
párhuzamos, felületes gyúrást alkalmazunk, majd az egyenes hasizom
kétkezes kiemelt gyúrását végezzük el. Ezt követően körkörös simításokat
majd váltottkezes simításokat alkalmazunk. Rátérünk a hasfal izmainak
gyúrására, majd ugyanezen a területen dörzsöléseket végzünk. Végül a has-
fal kirázása következik enyhe vibrációval. A simítás fejezi be a kezelést.
Óvatos és nagy szakértelmet igénylő munka a hasmasszázs elvégzése. Kü-
lönösen, ha nemcsak a hasfal izomzatút akarjuk javítani, hanem a mélyeb-
ben fekvő szerveket is befolyásoljuk. A hasmasszázsnak szigorú ellen-
javallatai vannak. Ezek a következők: az emésztőszervek és a hashartya
heveny vagy félheveny megbetegedései, összenövések, sérvek, lép, máj
megbetegedései, minden rosszindulatú folyamat, menstruáció, terhesség. A
hasmasszázst néhány órával az étkezés után szabad csak elvégezni.
Ilyenkor a gyomor már kiürülö-félben van. Kezelés előtt a beteg ürítse ki a
hólyagját. A hasmasszázst csak orvossal megbeszélve szabad elvégezni.
NYAK ÉS VÁLLMASSZÁZS
Kezelés alatt a beteg fekszik, vagy ül. Ha hason fekszik, vigyázni, kell arra,
hogy a nyak és a váll lehetőleg laza legyen. A beteg esetleg jobb vagy bal
arcán feküdjön, vagy homlokát párnára támasztjuk. A karok a törzs mellett
fekszenek kétoldalt. A bevezető fogás itt is a simítás, melyet a vállcsúcstól
kiindulva végzünk, a hajas fejbőr kezdetéig. A simítás először egészen
lazán történik, majd erősödik. Simítás alatt meggyőződünk a terület fájdal-
masságáról. Ezután áttérünk a dörzsölésekre, először tenyérrel, kisujjpárna-
val, ujjbeggyel dolgozunk.
Igen hatásos dörzsölés, ha a HL, IV. ujjunkkal ún. fenyőfát csinálunk, a
csigolya harántnyúlványait összekötjük a felette lévő csigolya tövis-
nyúlványával. Ezt a kezelést kb. a D II. csigolya magasságából kiindulva
végezzük a hajas fejbőr kezdetéig. A dörzsölések után rátérünk a gyúrásig
Ez lehet kétkezes vagy egykezes. Először a trapézizmot gyúrjuk át, niajo
mélyülő fogásokkal a mélyebb nyakizmokra hatunk. Hatásos a vibraci0
222
alkalmazása, különösen a fájdalmas izomcsomók felett, tónusfokozódás
[setén Ha a terület nem túl fájdalmas, a tónus nem átlagon felül fokozott,
ütösetéseket is alkalmazunk. Különösen az ujjhegyekkel való fogások, ko-
pogtatások hatásosak. A kezelést hosszanti simításokkal fejezzük be.
A VÁLLÖV ÉS A FELSŐ VÉGTAG MASSZÁZSA
A beteg a hátán fekszik, de ülve is végezhetjük a kezelést. Fekvéskor a
[<arok a kezelöpadon, a beteg mellett nyugszanak. Ülésben úgy lehet dol-
gozni, ha a kissé féloldalt ülő beteg alkarja könyökben félig behajlított
helyzetben, az ülő kezelő térdein levő párnára támaszkodik.
Lényeges az izmok teljes ellazítasa. A kezelés lehet egy vagy kétkezes. A
végtagmasszázs hosszanti simítással kezdődik. A simítás kiindulási helye a
kéztő, innen indulnak felfelé zárt ujjakkal. A simítások felületesek, bevezető
fogások, majd mélyülnek. A simítás iránya lentről felfelé történik, majd
kígyózó mozgással jövünk visszafelé. A simítást először egy kézzel, majd két
kézzel végezzük. Kezdetben a hajlító, majd később a feszítő oldalon simí-
tunk Az egykezes simítás után rátérünk a kétkezes fogásra, majd a kétkezes
keresztezett simításra. A simítások után rátérünk az intermittáló gyúrásra. A
kezeket haránt irányba, zárt ujjakkal felhelyezzük a beteg végtagjára és a
befogott területre nyomást gyakorolunk, majd 2-3 cm-rel feljebb haladva
megismételjük a nyomást, így haladunk végig a karon egészen a vállcsúcsig.
Ödémák esetén a fogásokat az ödémás terület feletti határon kezdjük és
haladunk felfelé, majd a következő menetben 1-2 cm-rel lejjebb kezdjük a
kezelést és addig folytatjuk ezt a metódust, míg az egész ödémás területet át
nem dolgoztuk. Ezután áttérünk a körkörös felületes gyúrásra. Az egyes
izomcsoportokat külön kell kezelni. Az alkar hajlítóit, feszítőit lentről felfelé
haladva, egykezes gyúrással megdolgozzuk, majd a felkaron a bicepset, tri-
cepset, deltát kétkezes, kiemelt gyúrással kezeljük. Az ülő beteg deltaizmán
a kiemelés után enyhe rázófogást is alkalmazunk, majd egy átsimítás
következik és áttérünk a dörzsölésekre. Ezeket a fogásokat ujjhegyekkel és
kisujjszéllei végezzük. Végül a kezet két kezünk közé fogjuk és először az
ujjakat, majd az interosseus izmokat dörzsöljük át. A kezet megfordítva
hasonló eljárással átdörzsöljük a tenyér és a kisujjpárna izmait is. A kéz
dörzsölése után az alkar, majd a felkar dörzsölése következik. Itt a dörzsölés
összes fogásait alkalmazzuk, tenyérrel, kisujj párnával, ujjhegyekkel, de min-
dig lentről felfelé irányuljon. A dörzsöléseket vibráló fogásokkal vegyítjük.
Különösen hasznos ez a fogás a fájdalmas területeken pl. vállcsúcsokon. A
vibráló fogások után mángorlást végzünk. Harántul egymással szembenálló
két kezünk közé vesszük az alkart, vagy felkart és az izomzatot ellentétes
irányú mozgással, ütemesen görgetjük. Ezután ütögetések következnek, az
anatómiai adottságok inkább ujjbegyezést, enyhe paskolásokat engednek
nieg. A kezelést simítással, majd az egész végtag kirázásával fejezzük be.
223
\7 ALSÓ VÉGTAG MASSZÁZSA
A medenceöv és az alsó végtagok masszázsánál a beteg először a hátán
majd a hasán fekszik. Vigyázni kell itt is a fektetésre, hogy az izomzat
masszázskezelés alatt a teljes ellazulás állapotában legyen. A fogások
iránya és a kivitel nagyjából megegyezik a felső végtag kezelésével a
kezelés sorrendje a következő: simítások, intermittáló gyúrás, félkörös
felületes gyúrás, körkörös gyúrás, kiemelt gyúrások (négyfejű combfeszítő
combközelítő), dörzsölések, főként a keresztcsont felett és a tompor tájon'
A dörzsöléseket vibrációval vegyítjük. Befejező fogásként ütögetéseket és
simításokat alkalmazunk.
A FEJ ÉS AZ ARC MASSZÁZSA
Kezeléskor a beteg fekszik, vagy ül. A kezelő a fekvő beteg mögött ül, vagy
az ülő beteg mögött áll. A kezelendő fejet lehetőleg támasszuk meg. Az
arcon először a homlokot simítjuk felületes, majd mindig erősödő fogá-
sokkal. A simítást két kézzel, ill. második, harmadik ujjal végezzük el. A
simító fogások lassan dörzsölésekbe mennek át, majd redöképzések követ-
keznek. A szemöldökvonal felett haladunk, a homlok középvonalától jobb-
ra, majd balra. A homlok után az orrgyöktől kiindulva a szájzugig hasonló
simítással és dörzsöléssel dolgozunk, majd az állvonalat követve a simítást,
a redőképzéseket, dörzsöléseket végezzük el. Az arc és a száj mimikái
izmait körkörös simításokkal, dörzsöléssel és vibrációval kezeljük.
Arcidegbénulások esetén a két arcfél kezelése különböző. A bénult oldalon
a homlok, a szemüreg körüli, a száj körüli és a mimikái izmok erőteljesebb,
ingerlő gyúrása szükséges.
A másik oldalon az izomzatot vibráló, rázó fogásokkal lazítjuk. Az arc
oldalsó részén, ahol a háromosztatú ideg kilép, dörzsölésekkel és vibráló
pont kezelésekkel kezelünk. A vibrációt az orrgyökön kétoldalt megis-
mételjük. Az arc két oldalán enyhe, ujjhegyekkel történő ütögetéseket al-
kalmazunk. A fejmasszázsnál, a hajas fejbőrön redőképzéseket végzünk.
A fej és az arc masszázsa végén kétoldalt, haránt irányba, abroncsszerű
nyomást gyakorlunk a fejre. Végül egy kombinált kisimítást végzünk a
következőképpen: két tenyerünket ráhelyezzük a beteg homlokára és
oldalfelé simítjuk, majd előre az állra, ujjak elől találkoznak, onnan hátra a
tarkóra, fül mögött fordul a kéz és kisimít a vállcsúcsra, onnan végig le a
hátra.
Az arcmasszázs általában kozmetikus feladata, ritkán tartozik a gyógy-
masszőr feladatkörébe.
224
ÁLTALÁNOS svéd masszázs
Az egész testre kiterjedő masszázskezelést általános masszázsnak nevezzük.
Általános masszázsnál elsősorban a vérkeringésre és az izomzatra akarunk
hatni, de közvetett úton a szervezet egyéb működéseit is befolyásoljuk.
Általános masszázst leghatásosabb a reggeli órákban végezni, pár órával
eCy könnyű reggeli elfogyasztása után. Éhgyomorra nem tanácsos kezelni,
niert a betegen gyengeségérzés jelentkezik. De nem jó a masszázs tele
gyomorral sem. Célszerű masszázs előtt 10 20 perces, kb. 35-36 "C-os
fürdőt vetetni a beteggel, hogy izomzatút a masszázsra alkalmassá tegyük.
Az általános masszázs időtartama kb. 30 perc. Ideges fáradtságnál, gyenge-
ségnél, vagy egyszerűen csak higiénikus célból végzett masszázsnál, ahol a
masszázzsal frissítő érzést akarunk elérni, kb. 20 perc is elegendő. Az ilyen
frissítő célból végzett masszázs naponta megismételhető, viszont a hosz-
szabb ideig tartó 40-50 perces, a test egész izomzatát átdolgozó masszázs-
kezelés igen fárasztó, így csak másnaponként végezzük el.
Tudnunk kell, hogy a masszázshoz nem szokott egyéneknél az első
kezelések után bizonyos reakció jelentkezik. A beteg enyhe izomlázszerű
érzésekről számol be, izomzatában húzó fájdalmat érez, mely 2-3 kezelés
után megszűnik. Ezek az izomlázszerű érzések, főleg azokban az izmokban,
izomcsoportokban jelentkeznek, amelyeket a beteg, ill. a kezelt személy
ritkábban használ. Tanácsos a betegeket előre figyelmeztetni ezekre a
tünetekre, amelyek fellépnek akkor is, ha kifogástalan technikával és telje-
sen szakszerűen végezzük a masszázst.
Régóta kiterjedt vita folyik arra vonatkozólag, hogy milyen legyen az egyes
testrészek masszírozásának sorrendje, különbözőek a vélemények. A
klasszikus masszázs szerint, a felső végtagok átdolgozása az általános
masszázs kezdő művelete, mások az alsó végtagokon javasolják elkezdeni
a masszázst, amelyet sorrendben a hát, mellkas masszázsa követ.
A modern masszázsmódszerek különbözőképpen írják elő az egyes
testrészek masszázsának sorrendjét. Annyi bizonyos, hogy az általános
masszázst bármilyen előírás szerint el lehet végezni anélkül, hogy azzal
hibát követnénk el. De végül is, meg kell találni azt a módszert, amellyel az
összes testrészt bizonyos logikai sorrendben át lehet dolgozni anélkül, hogy
túl gyakran kellene a testhelyzetet megváltoztatni és a munkát félbeszakí-
tani. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legszerencsésebb a masszázst a derék-
tájon, háton elkezdeni és anélkül, hogy a testhelyzeten változtatnánk, átdol-
gozzuk a csípőt és az alsó végtagokat is. Ezután változtat a beteg az adott
testhelyzeten hason fekvésből a hátára fekszik és így folytatjuk a masszázst.
Kezdjük a lábfejen, lábszáron, combokon, csípőkön és folytatjuk a felső
végtagokon. A mellkas és has, valamint az arc masszázsa nem tartozik az
általános masszázs keretébe.
225
REFLEXZÓNAMASSZÁZS
Szeginentmasszázs-kezelés
1886-ban Gaskell közli, hogy az állatkísérletekben bebizonyítva látja azt
tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elren
dezése van.
Gaskell kísérleteinek és eredményeinek hatására Head 1889-1896. között
vizsgálatokat végzett, hogy felderítse a börtakaró és a belső szervek közöt-
ti összefüggéseket. Észrevette, hogy megbetegedések esetén, meghatározott
börfelületek fokozott érzékenységet mutatnak nyomás, érintés hatására
Ennek oka az a tény, hogy a bőr, az izmok, az ízületek, a csontok, az erek a
belső szervek azonos gerincvelői szegmentumból nyerik idegi ellá-
tottságukat és funkcionális kölcsönhatásban állnak egymással. Az egyes
szervek megbetegedései az azonos szegmentumhoz tartozó bőrön, izmon
ízületen, idegen elváltozást mutat. A belülről kifelé irányuló hatást meg-
fordíthatjuk a bőrön, kötőszöveten, izmon keresztül, kívülről befele
irányuló hatással, terápiás céllal hatni tudunk. Ennek egyik eszköze a szeg
mentmasszázs. A zónákon belül vannak fokozott érzékenységi pontok, az
ún maximál pontok.
1917-ben Mackensie a szervek és az izomzat között talált funkcionális
összefüggéseket. A belső szervek betegségei az azonos szegmentumhoz tar-
tozó részeken fokozott érzékenységet okoznak, tónusuk fokozódott. A
tapasztalat azt mutatja, hogy a szervezet egységes egészet alkot és a
funkciók összefüggnek egymással. Pl. szívpanaszoknál a bal kar, váll, mell-
kas, lapocka, epehólyag-gyulladásnál a jobb bordaív, lapocka lehet fájdal-
mas. Hasi panaszoknál az egész has fájdalmas, fokozott tónusú.
SZEGMENTÁLLS REFLEXEK, REFLEXZÓNÁK ISMERTETÉSE
A bőr a kötőszövet és az izomzat reflexzónáinak anatómiai alapja az embrió
fejlődése során létrejövő szelvények, szegmentek. Az őscsigolyák differen-
ciálódása vezet a szervezet tagoltságára. Craniáltól cauda-i irányba szelvé-
nyekre, metamerekre tagolódik. (44. ábra)
A SZEGMENTMASSZÁZS CÉLJA
A betegséget fenntartó reflexkor megszakítása és a szegment szöveti álla-
potában beállott kóros funkcióváltozás normalizálása. A kezelést nem a
megbetegedett szerven, szöveten, végtagon végezzük, hanem a szerv vagy
szövet betegsége által kiváltott reflexzónában.
Miután a szegmentmasszázs hatása szegment-specifikus a masszázst vég-
zőnek ismernie kell a szegmenteket.
226
44. ábra A dermatómák Hansen/Schliack szerinti ábrája
227
Szeg- ment Bőr Izmok Szervei?
C I Nyak és tarkó Nyaki izomzat
C2-3 Tarkó és nyak külső felülete Csuklyás izom Tüdő
C4 Tarkó, váll és mellkas a 2 bordáig és a lapocka- tövisig Szíj izmok, bordaemelő izmok, rekeszizom, la- pockaemelő izom, a kis és nagy rombusz tövis alatti és feletti izom C 3-4 bal o. "szívT^J? gyomor, C 3 -4 jobb o máj és epehólyag
C 5 Váll és kar hátsó része, a felkar oldalsó része Delta, könyök hajlító izmai, supinator izom, nagy és kis mellizom
C 6 A felkar külső része az alkar rad.o. Széles hátizom, nagy ke- rekizom, lapocka alatti izom, fürészizmok oldalsó része, triceps, pronatorok
C 7 Az alkar és a hüvelyk orsói oldala A kéztő és az ujjak fe- szítő és a kéztö hajlítói
C8 Az alkar közepe, a kéz közepe, hajlító és feszítő felszínek Ujjak hosszúnyújtói és hajlítói
D 1 2 A felkar és az alkar belső o. Kéztő és az ujjak kis izmai D 1 D 8, szív
D2-4 A hátbőr a 7. nyaki csi- golyától az 5. hátcsi- golyáig, a mell bőre D 2 12, hátizmok és bor- daközi izmok
D 5-6 A hát az 5-8 hátcsigo- lyáig, a mell bőre D6-10, jobb o. máj. epe hólyag, D 5-9, bal o. gyomor
D 7-9 A hátbör a 8-12 csigo- lyáig, hasbőr Hátizmok, hasizmok D 6 10 nyombél
D 10-12 Ágyéki táj a 12. Hátcsi- golyától az 5, ágyéki csi- golyáig. Hasbőr D 3 9, tüdő, D 7- 9 has- nyálmirigy, D 8-10 lép
L 1 Fartájék és ágyéktájék Hasizmok, szabóizom és csípöhorpaszizom D 9 -12, bél, D 10-11. ve se, D 11 -12, petefészek_
L2 A comb külső része Csípöhorpasz és a négy- fejű combfeszítő L 1, petefészek, vesék
L3 A comb elülső és belső része, térd Csípöhorpasz, négyfejű combfeszítö, közelítők, befeléforgatók, térdhaj- lítók
L4 A lábszár és a lábfej belső része
L5 A lábszár és lábfej belső része Középső és kis farizom félhányás és félinas izom, biceps, combpólya feszitő és a sípcsont feszítő
228
S1 A lábszár hátsó része, talp, külső lábéi, a láb- szár, lábfej, ujjak elülső része Nagyfarizom, körteképű izom, a lábfej feszítői, ujj feszítők
S2 A tompor és a comb hátsó része, a lábszár külső része Lábikraizom, feszítők, ujjhajlítók, hátulsó síp- izom Hólyag, végbél
A tompor mediális része, gát Lábikra izmok, vizelet- kiválasztás, végbél és nemi szerv ek haránt- csíkolt izomzata
S 4-5 A gát és az anus környéké Vizelet- és székletürítés akaratlagos vezetékei
A SZEGMENTMASSZÁZS HATÁSMECHANIZMUSA
Ismeretes, hogy az idegrendszer alapeleme a neuron. A neuron részei: a
sejttest, nyúlványok, tengelyfonal, végkészülék. A neuronok egymáshoz
nyúlványaikkal kapcsolódnak. Ezeket az összeköttetéseket szinapszisnak
nevezzük. Az idegrendszer alapműködése a reflex. A reflex útja a reflexív.
A szegmentmasszázs hatása a reflexpályákon át jön létre. Célja ugyana-
zokon vagy a szomszédos szegmentumban reflektorikusan távoli helyeken
is fellépő jelenségeknek a patológiás reflexívben való befolyásolása.
A SZEGMENTMASSZÁZS JAVALLATAI
1. Szív- és keringési megbetegedések.
2. Tüdő megbetegedései közül, bronchitisek, emphysemák, asztmás meg-
betegedések.
3. Az emésztőrendszer megbetegedései közül a gyomor, bél, valamint a
krónikus máj- és epebántalmak.
4. Vesepanaszok.
5. Fejfájások.
6. Mozgásszervi megbetegedések, reumás, ortopéd, traumás meg-
betegedések, különösen olyan helyen (pl. a baleseti sebészetben), ahol
helyi masszázst nem alkalmazunk.
A SZEGMENTMASSZÁZS ELLENJAVALLATAI
1 Lázas állapot.
2. Heveny, gyulladásos folyamat.
3- Menstruáció
4. Terhesség.
229
A BETEG ELHELYEZÉSE
Ugyanaz, mint a svéd masszázsnál, a beteg a hasán fekszik, vagy a kezel"
előtt ül. Igen lényeges, hogy mielőtt a gyógymasszőr a kezelést meg]3
dené, végigtapintja a kezelendő felületet, hogy észrevegye az esetleg
behúzódásokat, duzzanatokat, egyes izmokon a sorvadást. A szöveteivé?
tozások felismerése ujjbeggyel történik. Először laposan, fekvő kézzel env
hén hajlított ujjakkal és enyhe nyomással a bőrt és a bőr alatti szöveteket
kell áttapintani. Az izomzat vizsgálata erősebb nyomással és az ujjak nagy,
óbb mértékű hajlításával történik. A kezelés alatt többször áttapintjuk a
területet, hogy az esetleges változásokat észrevegyük. A vizsgálat során
fény derül a maximál pontokra.
Szegmentmasszázsnál a testet egységes egésznek fogjuk fel, csak így
érhetjük el a kívánt eredményt.
Ottó Glaser szerint a tapasztalat során kialakult kezelési sorrend a
következő: a kezelést a gerinc mellett az ún. gyöki fellazítással kezdjük el
A kezelés iránya: alulról felfelé halad. Először az alsó szegmentumokban
kell dolgozni a svéd masszázs fogásaival. Ha egy szegment fellazult,
haladunk tovább a következő szegmentumba. A szegmentumban az inter-
costalis izomzat lefutásának megfelelően, oldalról haladunk a csigolyaos-
zlop felé.
A SZEGMENTMASSZÁZS MEGKEZDÉSÉNEK IDŐPONTJA
ÉS TARTAMA
A kezelést a heveny folyamat lezajlása után lehet megkezdeni. Tartama kb.
20-30 perc. Belső szerveknél hosszabb a kezelés. Hetente 3-4-szer, szükség
szerint naponta végezzük a kezelést.
NÉHÁNY SZEGMENTKEZELÉS ISMERTETÉSE
Fejfájások (C 1-8, D 1-12)
1. gyökök masszázsa, az összes hátszegmentumok átdolgozása
2. a hátkezelés után sor kerül a nyaki szakaszra, ahol különösen fájdal-
masak az érzékenységi pontok
3. körülírt csomók szétdörzsölése
4. a kezelést a homlokon simítással fejezzük be
Vállbetegségek (C 4-8, D 1-5)
1. a megtámasztott kar mellett a gyökök fellazítása után az egész válltájék
izomzatúnak az átdolgozása, különös tekintettel a kulcscsont alatti sávra,
ezt követi a lapocka alatti izmok átgyúrása
2. hónaljmasszázs, ügyelve a szívtájékra
3. deltaizom átgyúrása
4. a váll kimozgatása
230
Könyök, alkar, kézbetegségek (C 3-8, D 1-8)
1 a gyökök átlazítása
2 a váll körüli izmok masszázskezelése
3 a kar- és az alkarizmok masszázskezelése
4 könyök-, és kéztöízület kimozgatása
Csípő, comb megbetegedések (D 8-12, L 1-5 S 1-5)
1 hasonfekvö helyzetben a megfelelő szegmentumok gyöki fellazítása
? a comb-, és csípöizmok masszázskezelése
3 illő helyzetben az izmok, csípőhorpaszizom átgyúrása
4. a medence felrázása
5. csípökimozgatás
Térd-, lábszár-, boka-, lábmegbetegedések (D 10-12, L 1-5, S 1—5)
1. a szegmentumok fellazítása
2. az egyéb láb izmainak átgyúrása
3. a térdhajlat igen érzékeny, itt enyhe fogásokat kell alkalmazni
4. kimozgatások
A gerinc betegségei (C 1-8, D 1-12, L 1-5, S 1-5)
1. az összes háti szegment fellazítása
2. valamennyi szegmentumban a szegycsonttól a gerinc felé irányuló
simítások, dörzsölések, gyúrások
3. lapockatájék átgyúrása
4. a bordaív és a medence közötti rész átdolgozása
5. a medence felrázása
lsehiás, és ischialgia (L 3-5, S 1-5)
1. hátizom lazítása
2. a gyökök masszázsa
3. ülő helyzetben a gerinc irányába haladó hosszú fogások
4. a medence felrázása
Szívbetegségek (C 3-4, D 1-9)
1. ülő helyzetben a háti és nyaki gyökök fellazítása
2. a bal mellkasfélen simítások, dörzsölések
3. a bal lapockatájék és az alatta fekvő lapocka alatti izom dörzsölése, gyúrása
4. a bordaközben dörzsölések, gyúrások
5. a lapocka és a bal oldali hónalj közötti részen óvatos simítások
6. a bal bordaíven vibráció
231
Érbetegségek (C 3-8, D 1-3 a felső végtagon, D 1-2, L 1-5, S 1-3 az ai .
végtagon) s°
1. gyökmasszázs
2. a hipertónusok lazítása, simítások alkalmazása
3. mell felső a csigolyákig hosszú fogások
4. szükségszerűen a felső vagy az alsó végtag masszázsa
A tüdő és mellhártya betegségei (C 3-8, D 1-9)
1. a hát masszázsa lazító fogásokkal
2. gyökmasszázs
3. gyúrás a bordaközökben
4. hosszú simítások a szegycsont és a gerinc között
5. a bal mellkasfél és a bordaív masszázsa
6. a mellkas intermittáló rugózása
Gyomor és bélbetegségek (C 1-8, D 1-12, L 1-2)
1. gyökmasszázs
2. bal lapocka és válltájék dörzsölése, gyúrása
3. a törzsön hosszú simítások a csigolyák irányába
4. medence felrázása
5. obstipációnál hasmasszázs
Máj és epeutak betegségei (C 3-4, D 2—10)
1. simító mozdulatokkal a feszes hátizmok lazítása
2. gyökmasszázs
3. bordák közötti simító, dörzsölő, gyúró fogások alkalmazása
4. a jobb bordaivtájon vibráció
Vesebetegségek (D 9-12, L 1-3)
1. hátizmok lazítása simító mozdulatokkal
2. gyökmasszázs
3. párhuzamos fogások a szelvényekben a gerinc irányába
4. hasfal átgyúrása, ha az orvos által ez megengedett.
A KEZELÉS SORÁN FELLÉPŐ KELLEMETLEN
KÖVETKEZMÉNYEK
A kezelőnek tudnia kell, hogy hol áll fenn tónuseltolódás veszélye és
ismernie kell a megszüntetés módját.
Jobb oldali ischialgiánál a bal 3., 4. ágyéki csigolya mellett kezelve a jobb
alsó végtagba sugárzó fájdalom, zsibbadás, sarkon éles szúrás keletkezhet.
A jobb tomportájon és a jobboldali ülőgumó közötti terület masszázsára a
panaszok eltűnnek.
232
. lapockatövis alatt és felett végzett masszázsnál a karba sugárzóan fáj-
dalom zsibbadás jelentkezhet. A panaszokat az azonos oldali hónaljárok
^/elésével lehet megszüntetni.
nyak és a tarkó kezelésénél szédülés, fejfájás, álmosság jöhet létre,
.pjoinlok és szemhéj-simítással elmulasztható.)
bal hónalj kezelése szívpanaszokat okoz, amelyek a bal mellkasfél és az
alsó bordaíven végzett masszázzsal megszüntethető.
\ hát masszázsa közben a kulcscsont és a szegycsont között keletkezett fáj-
dalmat a nagy mellizom átgyúrása megszünteti.
pólyagpanaszokat, tompa nyomásérzést jelenthet a hát lumbális és alsó
dorzális szegmentumainak kezelése. Ezen panaszok megszüntetésére az
alhas elülső medencepereme és a szeméremcsont területét kell kezelni.
\ gyomor és bél betegségeinél végzett masszázsnál a vállcsúcshoz közeli
niaximálpont csak akkor kezelhető, ha a lapockatövis alatti szövetrészekben a
feszülés alább hagyott, ellenkező esetben gyomorgörcs jelentkezhet. A panasz
megszüntethető a bal alsó bordaívtől a szegycsontig haladó masszázzsal.
A KÖTŐSZÓ VETI MASSZÁZS
A kötőszövet az emberi test legelterjedtebb szövete. Szerepe többrétű.
Részt vesz a szervek táplálásában, a raktározásban, mivel vizet és zsírt tud
tárolni. Védelmet nyújt a különféle mechanikai és fizikai ártalmakkal szem-
ben Jellemző tulajdonsága, hogy duzzadó és sorvadó képességét könnyen
változtatja. Ezek a tulajdonságok képezik a gondolati hátterét a kötőszöve-
ti masszázsnak. Ismertetése és bevezetése E. Dicke német gyógytomásznő
nevéhez fűződik. 1929-ben alsó végtagjainak érszükületes panaszaival kór-
házban feküdt. A hosszas fekvés következtében, melléktünetként jelentke-
ző derékfájdalmait a keresztcsont felett végzett „húzó-fogásokkal igyeke-
zett enyhíteni. Ugyanekkor alsó végtagjaiban bizsergést, a végtagok átme-
legedését érezte. Ezután a kezeléseket önmagán többször megismételte ha-
sonló jó eredménnyel.
Kedvező tapasztalatait felhasználva tanulmányozta, kidolgozta és bevezet-
te az új kezelési módot, a kötöszöveti masszázst.
A KÖTŐSZÖVETI MASSZÁZS ALAPJA ÉS HÁTTERE
Az egyes szervek megbetegedése esetén, keringési zavaroknál a háton el-
helyezkedő kötöszöveti zónák változást szenvednek. A megfelelő szegmen-
tumok intersticiális kötőszövetében fokozódik a feszülés. A megnövekedett
feszülést a bőr és a bőr alatti réteg, valamint a bőr alatti és fascia közötti ré-
teg eltolhatóságával lehet vizsgálni. A feszülést kézzel lehet megállapítani,
a behúzódások, amelyek a vízhiány következményei, szemmel is láthatók.
A kötőszöveti masszázs a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el,
ugyanis az intersticiális kötőszövet kapcsolatban van a vegetatív idegrendszernel.
233
A KÖTŐSZÖVETI ZÓNÁK ÉS A SZERVI FUNKCIÓK ÖSSZE
FÜGGÉSEI (45. ábra)
45. ábra Kötőszöveti zónák
Hólyagzóna - gyakori hólyaghurut, érzékeny hólyag obstipációs zóna gya-
kori székrekedéses problémák, véna - nyirokzóna - lábak nehezek, fárad-
tak, ödémásak, lábikragörcsök jelentkeznek.
Artériás lábzóna - érszűkületes egyéneknél látható.
Menses zóna - fájdalmas görcsök menses alatt, disnienorrhea jellemzi.
Bélzóna - gyorsított emésztés, hasménésre való hajlam.
Máj-, epezóna - minden máj és epezavamál.
Szívzóna - funkcionális szívpanaszoknál jelentkezik.
Gyomorzóna - funkcionális gyomorpanaszoknál jelentkezik.
Fejzóna - fejfájásra való hajlam, migrén esetén található.
Karzóna - váll, kar és kézfájdalmaknál mutat eltérést.
A KÖTŐSZÖVETI MASSZÁZS TECHNIKAI KIVITELEZÉSE
A kötöszöveti masszázs kivitelezése eltér előbbi masszázsnál alkalmazott
fogásoktól. A masszázst a 3. és a 4. ujjhegyével kell végezni.
Megkülönböztetünk: - 3 ütemíí és
- 2 ütemű technikát.
234
A KÖTÖSZÖVETI MASSZÁZS MENETEI A TÖRZSÖN (46. ábra)
46. ábra Kötöszöveti masszázs, kezelési menet a törzsön
A kezelés időtartama
Igen időigényes, mert a kötőszövet feszülései miatt, nehezen lehet dolgoz-
ni. Az első 3-4 kezelés általában 40-45 percig tart, későbbiekben 20-25
perc is elegendő. Egy kúra általában 12-15 kezelésből áll, majd 3-4 hónap
múlva megismételhető.
A KÖTŐSZÖVETI MASSZÁZS REAKCIÓI
1. Bőrreakció
Megjelenése csaknem mindig jelentkezik, látható piros vonal tűnik fel a ke-
zelés mentén, erősebb feszülés esetén szélesebb csíkban.
2. Vegetatív reakció
/Vz. inger azonnali szimpatikus (libabőr) és paraszimpatikus (izzadás, verej-
ték) reakciót válthat ki. Lényegesebb a vegetatív idegrendszer paraszim-
patikus áthangoló hatása.
3. Huniorális reakció
Erre utal a kezelés után jelentkező fáradtság, álmosság vagy túlzott frisses-
ség. Tapasztalatok szerint ezek nem tartósak és 3-4 kezelés után megszűn-
nek.
235
A KÖTŐSZÖVETI MASSZÁZS JAVALLATAI
Organikus betegségeknél, szervek funkcionális zavarainál, neuralgiáknál
Ellenjavallatai: megegyeznek a svéd és szegmentmasszázsnál felsoroltak
kai.
CSONTHÁRTYA KEZELÉS
A penoszteális csonthártya kezelés gondolata és elnevezése Vogler nevéhez
fűződik.
Helye a csonthártya, ahol azt nagyobb izomréteg nem borítja. Kivitelezése-
a kéz 3 ujjúnak begyével vagy kúpjával nyomást gyakorolunk a csonthár-
tyára. A nyomás a légzés ütemében történik. A művelet egy helyen 3-4 per-
cig tart, majd kicsit feljebb is megismételjük.
Helyi hatása: serkenti a csontok anyagcseréjét, regenerációs készségét.
Távolhatása: az idegrendszeren keresztül jön létre.
KONTRÁKTÚRÁK KEZELÉSE
Az ízületi mozgásbeszűkülés (kontraktúra) a mozgáspálya egyik vagy
mindkét irányában kialakulhat, több tengelyű ízületek esetén egy, két vagy
mindhárom fö mozgásaiban jelentkezhet. Oka lehet:
a) a bőr hege
b) izmok zsugorodása
c) ízület elváltozása
Munkája során a gyógymasszőr gyakran találkozik az ízületek, izmok zsu-
gorodásával. Óvatos lazító fogásokkal meg kell próbálni a fájdalmas izom-
csoport lazítását. Zsugorodott izomcsoporttal ellentétes atrofizált, petyhüdt
izomcsoportot pedig ionizáló fogásokkal lazítjuk. Masszázs után óvatos ki-
mozgatást végzünk. Sem a masszázzsal, sem a knnozgatással nem szabad a
betegnek fájdalmat okozni, mert ezzel növeljük a kontraktúrát.
Kontraktúrával ellentétes izomcsoportot erősítjük (innervációval, kis moz-
gásokkal) és így oldjuk a mozgás beszűkülését. Jó hatású a kezelés előtt al-
kalmazott jegelés.
236
HIDROTERÁPIA - BALNEOTERÁPIA
pr. Domoki Magda
hidroterápia
Wintermtz bécsi klinikus a múlt század végén a hidroterápia fogalmát így
fogalmazta meg:
Hidroterápiának nevezzük - szorosabb értelemben - a víz módszeres fel-
használását különböző hőfokon és olyan mechanikus beavatkozásokkal ki-
egészítve, melyek többé-kevésbé hatékonyan segítik elő profilaktikus és te-
rápiás célok elérését.”
A vízgyógyászati eljárások olyan régiek, mint maga a gyógyítás. A vizet az
ember már a történelem előtti időkben is ösztönösen használta egészségé-
nek előmozdítására és bizonyos betegségei tüneteinek javítására. Az ösztö-
nösséget gyakorlati tapasztalatokkal, majd misztikus-vallásos elemekkel
bővítette.
Európában Püthagorasz (i. e. 500) alkalmazott céltudatosan hidroterápiát.
Hideg fürdőket, borogatásokat, később gőzfürdőket vegetáriánus étkezési
előírásokkal együtt ajánlott gyógyításra.
Hippokratész (i. e. 460-377) felismerte a víz gyógyító hatását, leírásában
számos betegség kezelésére ajánlotta. Felismerte a víz hőmérsékletének a
testre gyakorolt hatását, leírta a meleg fürdők hasznos és nem kívánt hatá-
sait, kialakította a hidroterápia alaptörvényeit.
A Római Birodalom orvosai átvették a görögöktől a fürdökezeléseket.
Olyan fürdőket alapítottak, amelyekben a furdökezelések mellett masz-
százst, gyógytornát is végeztek. A római testkultusz fontosnak tartotta a für-
dőket. A fürdők egyúttal a társas összejövetelek, politizálás színterei is vol-
tak, de fontosnak tartották a fürdőket a testedzés, sportolás céljából is. A ró-
mai korban Aszklepiadész írt a vízgyógykezelésekről, Galenus az iszapke-
zelés hatásairól, Celsus olajokkal, különböző főzetekkel végzett fürdők
használatáról.
A középkor a nagy járványok miatt nem kedvezett a fürdökultúrának
egyébként is a középkorban a test háttérbe szorult, a lélek került előtérbe.
A XVI. században élt Paracelsus svájci orvos nevéhez fűződik a vizek ké-
miai összetételének vizsgálata.
A XV11-XVI11. században a gyógyvizes ivókúra vált szokássá.
A XV111-XIX. században létesültek az első uszodák, ekkor létesültek az el-
ső vízgyógyintézetek. Az első vízgyógyintézetek laikus vízgyógyászok ta-
pasztalatai alapján működtek.
237
Priessnitz szászországi földműves borogatásokat, pakolásokat, iemosásn
kát, izzasztásokat alkalmazott különböző megbetegedések esetében, tapasz'
talatai alapján. Tapasztalatait, eredményeit könyvben leírta. Leírta a kezeié'
sek javai latait-ellenjavallatait, felismerte, hogy a szervezet reakciókészsé
gét egyszerű fizikai ingerekkel változtatni lehet. Priessnitz Grafenbergben
vízgyógyintézetet alapított. Későbbiekben Winternitz átvette Priessnitz ta-
pasztalatait, megalapította az első hidroterápiás tanszéket. Klinikai tanul-
mányokkal bizonyította a hideg és a meleg víz biológiai tulajdonságait.
Ismert vízgyógyász volt Sebaúan Kneipp Németországban, aki továbbfejlesz-
tette Priessnitz módszereit. Kúraszerűen alkalmazta a hideg vízzel való keze-
léseket, a hóban, harmatos fűben való reggeli járkálást. Legkedvezőbb hidro-
terápiás módszernek tartotta a rövid izzasztás utáni hideg vizes kezelést.
A laikus vízgyógyászok érdeme, hogy felfigyeltek a víz gyógyászati hasz-
nára, az orvosoké, hogy azt átvéve szakmai érvekkel alátámasztva magya-
rázták. A múlt század vége óta több orvosi tankönyv jelent meg a vízgyógy-
kezelésekröl, mely kutatások alapján magyarázza az egyes vízgyógyászati
eljárások hatásmechanizmusát, javallatát, ill. ellenjavallatát.
A hidroterápia helye - ma
A hidroterápia — indokolatlanul - háttérbe szorul az egyéb gyógyító eljárá-
sok mellett, pedig egyes gyógyító eredményeit — elismerten - más terápiás
eszközzel gyakorlatilag egyáltalán nem vagy alig lehet elérni.
A hidroterápia nemcsak gyógykezelés céljából alkalmazható, hanem szer-
vezeti funkciókat összehangoló, gyakorló, edző, az egészséges életmódot
elősegítő eljárás is.
Alkalmas idült betegségek, betegség utáni állapotok javítására, megkönnyí-
ti a testi és szellemi megterhelések elviselését. Az orvosi rehabilitációban
alkalmazható az elért eredmények megtartásában.
A hidroterápia hatásai
A hidroterápia során a víz fizikai tulajdonságait hasznosítják. Ezek:
— a víz felhajtóereje
- hidrosztatikai nyomása
- a víz hőmérséklete.
Hidroterápia alkalmazásánál a víz ásványianyag tartalma nem játszik szere-
pet, ugyanis a kezelés közönséges csapvízzel történik, melynek ásványi-
anyag tartalma általában 0,3 g/1.
A víz felhajtóereje
Arkhimédész törvénye szerint a vízbe merített test - ha a beteg nyakig me'
rül a vízbe — testsúlyának 90%-át veszíti el.
238
gz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a beteg a vízben eredeti súlyának 10%-át
teSzi ki. Az a beteg, aki ízületi megbetegedése miatt végtagízületeit nehe-
zen mozgatja, gerincbetegsége miatt nehezen mozog, izomereje csökkent,
vízben végezve a tornagyakorlatokat kisebb erőkifejtéssel és sikeresebben
tudja végezni.
gzt a lehetőséget víz alatti torna esetén használjuk ki, főleg baleseti utóke-
zelések, műtétek utáni esetekben.
j víz hidrosztatikai nyomása
£z a víznek a fürdőző testére gyakorolt nyomását jelenti. Ez akkor érvénye-
sül legkifejezettebben, ha a fürdőző nyakig merül a vízbe. Hidrosztatikai
nyomás hatására a víz kipréseli a test felszínén elhelyezkedő vénákból és
nyirokerekből a vért és a nyiroknedvet.
gz a hatás leginkább az alsó végtagokon érvényesül (itt nagyobb a hidro-
sztatikai nyomás). A szív felé áramló vérmennyiség fokozódik, a hasi és
mellkasi nyomás fokozódik, emelkedik a rekeszállás.
Hátránya a hidrosztatikai nyomásnak, hogy a mellkasra nehezedő nyomás
gátolja a mellkas kitérését, ezáltal a mellkasi légzést.
Ez főleg idősebb betegeknél okozhat panaszt, ezért ilyen esetekben csak
úgynevezett félfürdőt szoktak ajánlani (a beteg csak derékig merül a vízbe).
A víz hőmérséklete
Igen fontos tudnunk a víz hőmérsékletének hatásait az egész szervezetre, mi-
vel a hidroterápia alkalmazásánál a legerősebb inger a víz hőmérséklete.
Hidroterápia során alkalmazhatunk:
- hideg vizet
- hűvös vizet
- indifferens hőfokú vizet
- meleg vizet
- forró vizet
A víz hőfokát betegre szabottan, a beteg általános állapotának és betegsé-
gének ismeretében kell előírni.
A fürdővíz hőmérsékletének hatásai
Hidegvíz: 28 °C alatti víz - általában 22-26 "C. (A kieresztett csapvíz hőfo-
ka 14-16 "C). Egészségesek használják általában edzés, frissítés céljából. A
heveny ízületi gyulladásokat csökkenti, csillapítja a lázat.
Hűvös víz: 28-31 ÜC közötti víz. Nem okoz erős érreakciót. Különösen al-
kalmas - mivel az ilyen hőfokú vízben hosszabb ideig is lehet tartózkodni
- víz alatti torna céljára, nem reumás eredetű mozgásszervi betegek eseté-
ben.
239
Indifferens (semleges) hőfokú víz: 34-35 C-os víz H t' •
értágulat, sem jelentős érszűkület nem jön létre. A ker'38^3 SLrT1 '"I
nem okoz a vérnyomásban sem változást. Alkalmazása llein |(
nikai hatásai (felhajtóerő, hidrosztatikai nyomás) előnyösek"|3 ' ’'1,1
vizes kezelés esetében a vízben oldott ásványi anyagok is | * leiv,; $
Melegvíz: a 36-39 C-os víz, mely mérsékelt melegingernek f J
lég vízben való tartózkodás során a bőrerek kitágulnak, a vérb 5 n" '*
a szövetek anyagcseréjét, a szövetek vérellátása nő, fokozódik^^H
gok eltávolítása. Ezek együttesen fájdalomcsillapító, gyullad^ *’ * °
hatásúak. Meleg fürdők hatására csökken az izmok merevsége tr
hogy a keringés fokozódása fokozott terhet jelent a szervezet szá 1 •
idősebb korban, szív-, érrendszeri megbetegedés esetén csak nap ~i
hintéssel és csak rövid ideig szabad alkalmazni. £
Forró víz: a 40 C feletti víz. Ez igen erős inger a szervezetre, melyet f
zatos hőfokemeléssel alkalmazunk. Egészséges, jó érrendszeri! emberé
rövid alkalmazás esetén először a bőrerek összehúzódása, majd az
gulása következik be, hatásaként javul a keringés. Gyógyászati jeleim
alig van. Még egészséges embernél is az ilyen hőfokú vizet csak rcivij „j
ig kb. 10 perc időtartamig alkalmazzuk. Ez a rövid ideig tartó fon t
dö hideg ingerrel (fürdővel) váltva különösen frissítő hatású. Gyakrai i>
vezik a forró-hideg víz felváltva való alkalmazását „értornának”
A hidroterápia javallatai
A hidroterápia javallatainál figyelembe kell venni a beteg általános allapj
tát, életkorát, edzettségét és azt a betegségét, amely miatt a kezeli i ij'í
soljuk A kezelés megkezdése előtt belgyógyászati és mozgásszervi v i -
lat egyaránt szükséges.
A kezelésnél - főleg a kezelés elején be kell tartani a fokozatosság eh
a szervezetet mintegy hozzá kell szoktatni a kezeléshez.
Hidroterápia alkalmazható
- Heveny gyulladások csökkentésére
- Krónikus ízületi elváltozások (pl. kopásos megbetegedések) tinié tw
enyhítésére
- Kontraktúrák, izomspazmusok oldására .
Baleseti utókezelésben, rehabilitációs céllal nehezen mozgo
mozgásképességének javítása céljából (víz alatti torna) o
- Egészséges embereknél a civilizációs ártalmak kivédéseié (n =•'
génység), az edzettség megtartására, kondicionálásra.
240
terápia során tekintettel kell lennünk a .
' . j? alkalmazott inger erőssége ' tényezőkre:
Kfe idötarrama
ftf.- biológiai állapota
Erősséget a kezelés hőfoka, a kezelés kiterjedése é. r • .
„iesí. Az mgererosseg lehet: Ö se e& f°miaja hatá-
{ujndioterápiás inger.
. igeiek: borogatások, kis felületű pakolások, lemosások, váltott hő-
. jny felmelegedő részfürdők, szájzuhany.
EL ?'ingerek: nagyobb kiterjedésű pakolások, hűvös vagy meleg für-
Kénsavas fürdők, gyógyszeres fürdők.
hőlégkamra, gőzkamra, szauna, forró fürdők.
i hidroterápia fa jtái és javallatai
forgatások
ftkolások
. mosások
i. mtesek
Idörzsölések
Borogatások
fcebb testfelületre, vagy cgy-cgy testrészre alkalmazott kezelés. Lehet Ili-
ke- meleg és felmelegedő borogatás.
'< Á ’ borogatás történhet csapvizbe áztatott textíliával (törölközővel), me-
>-10 percre helyezünk fel a kezelendő testrészre. 10 perc után a boro-
tái felmelegszik.
ilmazbató heveny gyulladás, fájdalomcsillapítás, lázcsillapítás, visszér-
ipilatok, bevérzések mérséklése céljából. Korszerűbb változata az ún. jég-
pclével való hűtés.
Mtgborogatás történhet 40 "C-os vízben való áztatás után, időtartama
KO perc. Alkalmazható krónikus ízületi fájdalmak csökkentesére, gyo-
P’r-bel görcsök, izomgörcsök oldására.
B^^kgeí/ő borogatás hívják Priessnitz féle borogatásnak is. Hideg vízbe
texú'liát helyezünk a kezelendő testrészre és erre vastag, száraz ken-
’-'Zúnk. Ha a vizes textil közé vízhatlan réteg kerül, akkor párakötés a
.hegedő borogatást használunk krónikus ízületi gyulladásokban,
I e* keringési zavar, pangás esetén.
241
Pakolások
Kiterjedése szerint lehet egész, háromnegyed, fél- és végtagpakolás.
pakolás esetén fej kivételével az egész testet bepakoljuk. Háromnegved'e
pakolásnál a törzset és a két alsó végtagot pakoljuk. Félpakolásnál köldök
töl lefelé pakolunk. Végtagpakolcisnál csak a végtagokat kezeljük. A pako
lás végezhető száraz és nedves formában.
Száraz pakolást alkalmazunk a meleg hatású hidroterápiás és balneoterapj.
ás beavatkozások után, a hőleadás megakadályozása céljából (pl. mele<> für-
dők, iszappakolások után). Időtartama fél-egy óra, a testen lepedő és pok-
róc biztosítja a meleg hatást.
Nedves pakolás lényegében nagyobb kiterjedésű felmelegedő borogatás
ügy végezzük, hogy lepedőt vagy törölközőt 15 20 ’C-os vízbe mártunk,
kicsavarjuk, majd úgy helyezzük fel a testre, hogy előtte kisimítjuk. Erre
helyezzük a száraz meleg ruhát.
Alkalmazhatjuk lazító hatás céljából mozgásszervi megbetegedésben, de
használható idegnyugtatás céljából is. Nedves pakolást használhatunk láz-
csillapításra, de akkor a külső száraz réteg ne legyen vastag anyagból.
Paraffinpakolást részpakolásként alkalmazzuk. A paraffin felmelegitctt ál-
lapotban kenhető, a bőr viszonylag magas hőfokon is elviseli. A paraffin jól
tárolja a hőt, alatta a szövetek felmelegednek és ezt a hőt egy ideig tároljak.
A felmelegedés következtében helyi vérbőséget okoz, mely javítja a szöve-
tek anyagcseréjét, fájdalomcsillapító, kontraktúraoldó hatása van.
Kivitelezése úgy történik, hogy a szilárd paraffint (paraffinum solidum) víz-
fürdőben megolvasztjuk, ez kb. 55-60°C-nál következik be. Vastagabb ecset-
tel a megolvadt paraffint 0,5-1,0 cm vastagságban felkenjük a kezelendő test-
részre több rétegben, majd megszilárdulva száraz, meleg textíliával beborít-
juk és kb. 30 percig a kezelendő területen hagyjuk. Kezelés után a megszá-
radt paraffin könnyen eltávolítható és felfözés után ismét használható.
Speciális kezelési mód a paraffin és iszappakolás kombinációja, melyet
parafangónak neveznek.
Javallata: idült ízületi gyulladás, traumák után.
Ellenjavallata: minden olyan esetben, ha a meleg kezelés nem javaik.
Lemosások
Leggyakrabban a hideg lemosást alkalmazzuk. Végezhetjük hideg vízbe
mártott törölközővel, vagy szivaccsal, melyet gyakran mártsunk be a vízbe.
Végezhető a lemosás az egész testen, vagy csak a végtagokon. Ne tartson
hosszú ideig (4-5 perc) és kellő hőmérsékletű helyen végezzük. Elsősorban
fekvőbetegeknél, keringésjavításra, frissítésre használják.
242
^öntések
Célja a keringés javítása. Csapvíz hőfokú vízzel végezzük, kancsó, vödör
vagy gumitömlő segítésével. A leöntéseket végezhetjük a mellkasra, hátra,
végtagokra.
kezelésnél a beteg ül, a leöntés 1-2 méter magasból történik. A kezelés
rővid ideig (pár percig) tart.
a mellkasi leöntést a beteg kilégzési fázisában végezzük. Jó hatású asztma,
krónikus bronchitis estén. Végtag leöntést keringésjavítás céljából végez-
hetjük.
Ledörzsölés
Száraz ledörzsölés végezhető lemosások, fürdők után. A kivitelezés úgy
történik, hogy a betegre előmelegített lepedőt borítunk és az egész testet
gyors mozdulatokkal lapos tenyérrel ledörzsöljük.
Gyakran használjuk a rész-ledörzsölést, főleg elesett, hosszú ideje ágyban
fekvő betegnél. Általában a nyomásnak kitett testtájakon — fartájék, kereszt-
csont, sarkak - alkalmazzuk, keringésjavítás céljából, felfekvések megelő-
zésére
Fürdőkezelések
A fürdőket kiterjedésük és hőmérsékletük alapján csoportosítják. Kiterjedé-
sük alapján beszélünk:
- egész
- fél és
- részfürdőről.
Hőmérsékletük szerint beszélünk:
- hideg
- meleg és
- felmelegedő fürdőkről.
Egész fürdőnél az egész test a fej kivételével a vízben van.
Félfürdőnél a köldöktől lefelé, az alsó végtagok vannak vízben.
Részfürdőnél csak a végtagokat fürdetjük.
A beteg számára a nagyobb terhelést az egész fürdő jelenti, ugyanis ebben
az esetben a legnagyobb a hidrosztatikai nyomás. Különösen ellenjavallt az
egész fürdő:
- idősebb korban
- légzési-keringési megbetegedésben szenvedőknél.
Ilyen betegeknek a félfürdőt javasoljuk.
243
A teljes és félfürdőket medencében vagy kádban végzik. Részfürdöket ak
kor rendelünk, ha a teljes vagy a félfürdő ellenjavallt. Ezeket a kezeléseket
kar vagy lábkádakban végzik.
Hideg fürdők
Hőmérsékletük 20 -26 C, mely kifejezett ingerkezelésként hat. Alkalmazik
tó ülőfürdö formájában elsősorban alhasi gyulladásos megbetegedésekben
Egész fürdő alkalmazása esetén javul a vérkeringés, a szervezet vegetatív
idegrendszere áthangolódik. Alkalmazható a hólyag és a végbél izomzatú-
nak erősítésére, incontinentia esetén (vizelet-, széklettartási képtelenség).
Mivel a hideg fürdők érösszehúzó hatásúak, emelik a vérnyomást, ami ked-
vező hatású lehet alacsony vérnyomás esetén.
Hideg fürdőt (hűtőfürdőnek is nevezik) alkalmaznak főleg a gyermek-
gyógyászatban lázcsillapításra.
Hátránya, hogy többször kell ismételni, mivel hatása nem tartós.
A hideg fürdőkről általában elmondható, hogy edzésre, kondicionálásra jól
használhatók egészséges embereknél.
Beteg esetén a fürdő általános időtartama 3- 5 perc, sovány testalkatú bete-
gek kevésbé tűrik a hideg fürdőket, mint a kövérek. Mivel a hideg fürdők
erős terhelést jelentenek, az idősebb korú legyengült, lesoványodott, szív-
beteg emberek számára nem javasoljuk.
Meleg fürdők
Hőmérsékletük 37-38 °C. Meleg fürdő esetén használhatunk csapvizet, de
kedvezőbbek a termális ásványvizek.
Meleg fürdő hatására értágulat, ezt követően vérnyomás csökkenés követ-
kezik be. Jól alkalmazható fájdalomcsillapításra, görcsoldásra is.
Forró fürdők
Hőmérsékletük 40-41 *’C. Mivel erőteljes hatása van, a szervezetet nagyon
igénybe veszi, ezért csak néhány perces időtartamra rendeljük. Kedvezőbb
hatású az úgynevezett felmelegedő fürdő. Ennél a kezelést indifferens hő-
fokú fürdővel kezdjük (35 *’C), melyet fokozatosan emelünk 40-41 "C-ig-
Előnye, hogy az indifferens hőmérsékletről való lassú emeléssel - mely kb.
20-40 perc - a szervezetet hozzászoktatjuk az egyre erősödő ingerhez.
Ez a kezelési mód előnyösen alkalmazható érszűkület esetén, légúti huru-
tokban a váladék oldására.
Váltott hőfokú fürdők
Részfürdőként, alsó- és felső végtagok fürdetésére használják.
Ez a fürdő egyesíti a hideg és meleg fürdő előnyeit. Váltakozva idézi elő az
értágulatot, illetve érösszehúzódást.
244
Legegyszerűbben lavórban végezzük. Az egyik lavórba kerül a meleg víz,
llie|y kb. 38 “C-os, a másik lavórba a hideg víz, mely kb. 16-18°C-os. A két
vjZ hőmérsékletkülönbsége kb. 20 "C körüli legyen.
a kezelést a meleggel kezdjük, a beteg mindkét lábát 50 másodpercre a me-
leg vízbe teszi, majd átteszi a hideg vízbe 10 másodpercre. Ezt kb. 10 15-
ször megismételjük. Naponta több alkalommal is végezhető, otthoni keze-
lésre is javasoljuk.
jó hatású érbetegségeknél, érbeidegzési zavaroknál, fáradtság esetén
(pl huzamosabb ülés-állás után alsó végtag fájdalmak esetében).
Zuhanykezelések
Zuhanykezelés használható higiénés (tisztálkodási) és gyógyászati kezelés
céljából is. A gyógyászati célból végzett zuhanykezelést 2-3 atmoszférás
nyomással végezzük, mely ingerterápiaként érreakciót vált ki. A zuhanyka-
tedráról különböző hőfokú és nyomású zuhanyokat állíthatunk be.
A kezelés erősségét a zuhany és a beteg közti távolsággal és a cső végére
szerelt szűkítővei szabályozhatjuk.
Skótzuhany
Ennél a kezelésnél a beteg zuhanykalitkában áll és a feje fölötti és a zuhany-
kalitka oldalára szerelt zuhanyrózsákból nagyobb nyomással váltakozva
meleg és hideg víz áramlik az egész testre, 5-10 másodperces időtartam-
mal, mely a meleg és hideg ingereknek megfelelően okoz vasodilatatiot és
vasoconstrictiot.
Edzés, kondicionálás céljából, keringés javítására ajánlják.
Szájzuhany kezelés
Csak fogorvos javaslatára végezhető, aki a kezelés előtt a fogkövet eltávo-
lítja. Jó hatású a fogíny krónikus gyulladásaiban, fogínysorvadás esetén. A
kezelést indifferens hőfokú vízzel - ideálisan gyógyvízzel - kis nyomással
végezzük (kb. 1-1,5 atm.).
A kezelést a száj és a fogsor alakjának megfelelő zuhanyfejjel végezzük,
a kezelést 10-20 percig tart. Másodnaponta végzett 10-12 kezelés kedve-
ző hatású. Ellenjavallata a szájüregben lévő gyulladásos góc, protézis,
foglazulás.
Örvény fürdő
Végezhető 650 700 literes orvosi kádban az egész testre alkalmazva, vagy
kisebb tartályban, pl. végtagon. Lényege, hogy a kád oldalából több nyílá-
son keresztül meghatározott nyomással vezetik a vízsugarat a beteg testére.
A kezelési idő 10-15 perc, a víz hőmérséklete indifferens, vagy kisé mele-
gebb.
245
Fokozza a keringést, frissítő hatású. Olyan betegnél is alkalmazható, akinél
erősebb inger alkalmazása ellenjavallt.
Víz alatti vizsugármasszázs
Helytelenül nevezik tangentor kezelésnek, valójában a kezelőkészüléket ne
vezik tangentomak.
A kezelés 650-700 literes kádban történik, melyet vízzel töltenek meg. En.
nek hőfoka 35-37 "C legyen.
A készülék a kádból vizet szív ki a készülék szívócsövének segítségével és
az előírt nyomásnak megfelelően a vizet a betegre visszavezeti.
47. ábra Víz alatti vízsugár masszázs
48. ábra A vízsugár vezetése
246
készülékek maximálisan 6 atmoszféráig képesek működni, de a gyakor-
latban 0,5 -2,0 atmoszféranyomás közötti értéken kezelünk.
j kezelést befolyásolja a víznyomáson kívül a tangentor cső kifolyójának
átmérője, a csőből kifolyó víz és a bőr távolsága, a vízsugár beesési szöge.
Ezeket az értékeket az orvos a kezelési lapon feltünteti, a kezelő pedig kö-
teles betartani azokat.
kezelést úgy végezzük, hogy a beteg a kádban ellazítva fekszik, a kezelő
a kezelőcsővel lassú, körkörös mozgással végzi a sugármasszázst. A keze-
lés iránya a végtagokon a periféria felől haladjon a vénás folyásnak megfe-
lelően (éppen úgy, mint a svedmasszázsnal).
A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy testrészre. Kihagyjuk a
kezelésből a nemi tájékot, a mellkas elülső felszínét. A kezelés időtartama
egyéni - egész test kezelése esetén 20 perc.
Ellenjavallt a kezelés ízületi gyulladások akut stádiumában, legyengült,
idős betegeknél, szív-keringési betegségben szenvedőknél. Óvatosan alkal-
mazható utókezelés esetén műtéti terület környékén.
Különösen javallt a víz alatti sugármasszázs kezelés olyan mozgásszervi
betegségekben, ahol a cél az izomzat vérellátásának javítása, izomlazítás.
Kondicionáló, frissítő hatásának köszönhetően a betegek körében igen ked-
velt kezelési eljárás.
Szénsavas fürdők. A szénsavas kezelések formái:
- szénsavas fürdő
- szénsavgázfürdő
- szénsavhókezelés.
Szénsavas fürdő előkészítésénél szénsavgázt vezetünk a fürdővízbe, meg-
felelő előkészítés után. A szénsavgáz egy nyomó szelepen, nyomásmérő
műszeren és egy csövön keresztül áramlik egy vízzel telt elnyelető rend-
szerbe, melyet szaturátornak neveznek. A szaturátorban állandóan áram-
ló víz a szénsavgázt elnyeli, ezt a szénsavval dúsított vizet vezetik be a
kádba.
A szénsavas fürdőkezelésnél a beteg derékig érő indifferens hőfokú vízben
ül (fél fürdő). A kádat úgy fedjük be, hogy csak a beteg feje legyen kívül.
A lefedés legelőnyösebben plexilapokkal történik, a nyak körül törölköző-
vel a tökéletesebb lefedés érdekében.
Biztosítani kell a fürdő helyiség megfelelő szellőztetését - ugyanis a szel-
lózetlen helyiségben felgyülemlett szénsavgáz belelegezve mérgező hatású.
Ugyanezen okból tilos szénsavas fürdőkezeléshez mélyített kádat (meden-
cét) használni, erre a célra a magasított kádak alkalmasak.
A szénsavgáz belégzésének elkerülése érdekében a beteg feje (orra és szá-
ja) magasabban legyen, mint a kád pereme.
247
A szénsavas fürdő hőfoka 31-32 "C legyen, mert a szénsavgáz buborékok a
bőrben lévő hőérzővég-készülékeket izgatják és a beteg így a 3I-32"C-Os
vizet melegebbnek érzi. A beteg bőrére buborék formájában lerakódó szén
savgáz mikromasszázsként hat. Jelentős értágulatot, bőrpírt okoz.
A kezelés időtartama mindig fokozatos legyen, kezdetben 5-8 perces, majd
15-20 percig tartson. Másodnaponta végezve, 10-15 kezelést rendeljünk A
szénsavas fürdőkezelés előtt gondos orvosi vizsgálat szükséges.
A kezelőlapon fel kell tüntetni a víz hőmérsékletét, a kezelés időtartamát
Amennyiben a kezelés közben a beteg rosszullétről panaszkodik, a kezelést
abba kell hagyni.
A szénsavas fürdő javallatai
Elsősorban szív- és érbetegségekben (verőér betegségekben) rendelik.
A kardiológiai rehabilitációban, szívinfarktus utáni állapotban különösen
jó hatású, javul a szívizom vérellátása. Alsó végtag verőér betegsége esetén
(érszűkület) késlelteti a betegség súlyosbodását.
Ezen kívül alkalmazzák olyan mozgásszervi betegek esetében, akiknél a
balneoterápia ellenjavallt. Jó hatású osteoporosisban, Sudeck atrophiában.
neurosisban is.
A szénsavas fürdő ellenjavallatai
Akut szívizom infarktus, dekompenzáció, lábszárfekély, vénagyulladás, vé-
narögösödés képezik a kezelés ellenjavallatát.
Szénsavhókezelés
A szénsavgáz kezelés speciális formája. A szénsavas fürdőhöz hasonló kád-
ban, lefedve végzik. A kádba szénsavjeget helyeznek el (ez -70°C-os) úgy,
hogy a beteg lába ne érjen hozzá, majd erre forró vizet engednek, mely
azonnal szénsavas ködképződést eredményez.
Javallata az alsóvégtagok verőér szűkülete.
Kedvező hatásának köszönhetően bizonyos esetekben meggátolja a végtag
amputálását. (Magyarországon Kapuváron végeznek ilyen kezelést.)
Súlvfürdőkezelés
A súlyfürdő kezelés víz alatti házalást jelent. A víz felhajtó erejét kihasz-
nálva alkalmas a gerinc, a csípő és a térd frakciójára.
A hévízi kórház főorvosa, Moll Károly nevéhez fűződik az eljárás leírása-
A kezeléshez legcélszerűbb „U” alakú medencét használni. Ennek az elő-
nye, hogy a kezelő számára a kezelőtér körüljárható.
A medencében két szint van. Az egyiken a beteg közlekedik, a másik, mé-
lyített rész (40 x 40 cm) felett történik a függeszkedés.
248
medence falának a talajszintböl ki kell emelkedni, különben a kezelő ne-
hezen tudná a búzószerkezetet a betegre felhelyezni.
y\z árok melletti medencefalra erősíti fel a húzást biztosító tartószerkezetet. A
fuggesztés - nyaki húzás esetén láncon függő heveder, mely a tarkótájon és
aZ állcsonton támaszkodik. Gerinc, csípő és térdízült nyújtása esetén két ol-
dalra elmozdítható, puha anyaggal bevont ún. hónaljtámaszt alkalmazunk.
Az orvos által előírt súlyokat súlytartó övre helyezik.
A kezelőnek a kezelés egész tartama alatt a közelben kell tartózkodnia,
hogy esetleges rosszullét esetén a kezelést abba tudja hagyatni, szükség ese-
tén orvost hívni.
4 kezelés történhet nyaki, hónaljt vagy mindkét helyen történő felfüggesz-
téssel. A víz hőmérséklete mindig indifferens legyen (34-35 °C). Időtarta-
ma fokozatos, általában 15-20 percig tartson.
Súlyfürdőkezelést kezdetben csak a beteg saját testsúlyával végezzük, majd
a fokozatosság elvét betartva fokozhatjuk a nyújtást.
49. ábra Súlyfürdő (baloldalt lyra-szerű felfüggesztővcl, jobboldalt fix
nyaktámasszal
A napi gyakorlatban a nyaki szakasz nyújtását súly nélkül rendeljük (a be-
teg saját súlyával), az ágyéki gerinc nyújtását maximálisan 6 kg-al, az
izületi húzást 3-4 kg-mal.
Nyaki gerinc nyújtásánál a kezelés kezdetén a beteg használja a hónaljtá-
maszokat is. Ha már a húzást megszokta, előbb az egyik hónaljtámaszt hajt-
ja ki, rátámaszkodik a másik hónaljtámaszra, és a kihajtott hónaljtámaszt
249
kívülről megfogja. Ezt a műveletet elvégzi a másik hónaljtámasszal is. A kú
vülről fogott hónaljtámaszokról lassan elengedi magát, és fokozatosan en-
gedi rá a súlyát a nyaki szakaszra.
Az ágyéki gerinc nyújtására mindkét oldali hónaljtámaszt használunk. Ha
súllyal rendeljük a kezelést, a súlyokat a kimbális gerincre helyezzük fel.
Csípő- és térdkontraktúra miatt végzett súlyfürdő kezelésnél a felfüggesz-
tés hónaljtámasz segítségével történjék, a súlyokat a bokákra helyezzük fel.
50. ábra U-alakú súlyfürdőmcdcnce
Súlyfiirdökezelés javallatai
Legfontosabb alkalmazási területe a csigolyák, porckorongok megbetege-
dései, a kisebb nyomás alatt lévő ideggyökök tehermentesítése. Ezek a be-
tegségek:
- spondylosis, pondylarthrosis
- nyaki és lumbalis discopathia
- ccrvicobrachialgia
- intercostalis neuralgia
- ossipitalis neuralgia
- ischias syndroma
Ezen kívül jó hatás érhető el scoliosis, a térd és csípő kontaktórájának ese-
teiben is.
Súlyfiirdökezelés ellenjavallatai
- Általános ellenjavallata:
- szív-keringési betegségek
- magas vérnyomás
250
I - lázas állapot
[ - tuberculosis
rosszindulatú daganat
nagyfokú varicositas
fertőző betegségek
- sclerosis multiplex
_ elmebetegségek
I Mozgásszervi betegseg eseteiben ellenjavallt:
- spondylolysis
I spondylolisthesis
- osteoporosis, főleg ha a csigolya kompressziós törése is igazolt
- csigolyán előforduló daganat vagy metastasis
- akut radiculitis
| - discus henna
csigolyatesteken es íveken végzett műtétek után
csigolya osteomyehtis
- csigolya tbc eseteiben.
BALNEOTERÁPIA
A balneoterápia a fizioterápia része A fizioterápia szó görög phüszosz szó-
ból ered, mely természetet jelent. A fizioterápia a természet energiáit hasz-
nálja fel a kezelések során.
Eredete visszanyúlik az ősember idejére. Az ősember tapasztalatai alapján
már hasznosította a vizet, a napot, a különböző növényeket, füveket, ez már
felfogható természetes gyógymódnak (fizioterápiának).
Balneoterápia során a termális ásványvizeket gyógyfürdőkúrára, belső
használatuk esetén ivókúrára használjuk. Ugyancsak a balneoterápiához
soroljuk a peloiclokkal végzett kezeléseket is.
Magyarországon a balneoterápiának évszázados hagyományai vannak,
melynek oka Magyarország igen kedvező hidrogeológiai helyzete, melyhez
hasonlót Európában nem találunk.
Naponta kb. félmillió köbméter termális ásványvíz tör a föld felszínére,
mely többségének hőfoka 30 ’C fölött van. Miből adódik a termális víz hő-
mérséklete?
Ha a föld belsejébe lefúrunk, az itt lévő kőzetek hőmérséklete a fúrás mély-
ségével együtt nő Az egyes földrétegek hőmérsékletét az itt lévő víz átve-
szi. A Kárpát medencében 20 méterenként a földréteg hőmérséklete 1 ’C-
kal növekszik. Ez magyarázza, hogy Magyarországon a mélyfúrások revén
251
majdnem minden esetben termális víz nyerhető. A termális ásványvizek ké
miai összetétele alapján lehetnek:
- egyszerű termális víz
- kénes, szulfátos
- szénsavas
- földes-meszes
- alkalikus
— jódos-brómos
- vasas
- konyhasós
- radonos ásványvizek.
A termális ásványvizek kémiai tulajdonságai és elhelyezkedésük függ a
geológiai adottságoktól.
Az úgynevezett Pannon-tenger maradványában fellelhető ásványvíz főleg
nátrium-hidrogén-karbonát tartalmú, ez megfelel a Kis- és Nagyalföldnek,
a Dráva vidékének.
A mészkő-dolomitos kőzetben kalcium-magnézium, hidrogén-karbonátos
ásványvíz található, ez megfelel a Dunántúli Középhegységnek.
Ezeken kívül kevert ásványvizek találhatók a Dunántúlon és Budapesten
földes-meszes, az Alföldön konyhasós, jódós-brómos ásványvizek.
Sok ként tartalmaznak a Harkányban, Balfon lévő ásványvizek.
Jellegzetesen szénsavas víz található Balatonfüreden. (Savanyúvíznek is
nevezik.)
A megszokottnál több radon tartalma van a hévízi tónak, a budapesti Ru-
das-fürdő egyes fonásainak.
A magyarországi és budapesti legismertebb fürdők ismertetésével a jegyzet
másik fejezete foglalkozik, így ez itt nem kerül részletezésre
Termálvíz - Ásványvíz - Gyógyvíz fogalma
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint:
Termálvíz (hévíz) minden olyan, a természetben előforduló víz, melynek
hőmérséklete a földfelszínre jutás helyén, az adott hely évi középhőmérsék-
leténél magasabb.
Gyakorlati okokból azonban egységes hőmérsékleti értéket határoztak meg.
10 év óta a magyar jog, egységesen 30 "C felett teszi lehetővé a termálvíz
elnevezés használatát.
Ásványvíz minden olyan természetben előforduló víz, melynek egy literé-
ben 1000 mg-nál több oldott ásványi anyag, vagy bizonyos biológiailag ak-
tív anyagokból egy meghatározott küszöbértéknél több van.
A küszöbértékeket jogszabályok határozzák meg, pl. jodid ion 1 mg/1, me-
takovasav 50 mg/1, kénes víz esetén 1 mg/1.
252
Kz. ásványvizek hidegek vagy melegek, az utóbbiak az ún termominerális
vizek.
Gvógyvíz minden olyan ásványvíz, melynek orvosi kísérletekkel bizonyított
gyógyhatása van, melyet szubjektív és objektív paraméterekkel igazolnak.
Természetesen a gyógyvíznek kémiai és bakterológiai szempontból kifo-
gástalannak kell lennie. A gyógyvízzé minősítést rendeletben előírt vizsgá-
latok előzik meg. A gyógyvizek hatásai:
_ Fizikai hatások
_ Kémiai hatások
_ Általános hatások
Fizikai hatások
Mivel az ásványvíz meghatározott mennyiségű oldott sókat tartalmaz, így a
víz felhajtóereje nő, melynek következtében a testsúly tizedére csökkenhet,
amit terápiásán jó lehet hasznosítani, pl. nehezen mozgó, vagy mozgáskép-
telen betegek kezelésénél, ízületek kimozgatásánál.
Igen nagy sótartalmú vizekben a fürdőzö, úszás nélkül is fennmaradhat a ví-
zen (pl. egyes erdélyi tavakban, a Holt tengerben).
A gyógyvízben fürdőző beteg bőrén lerakódó ásványi sók bőringerként hatnak.
A gyógyvízbe merülő testre hat a hidrosztatikai nyomás, mely a keringést
befolyásolja.
Hatására csökkennek a duzzanatok, vizenyők, a vénás keringést is kedve-
zően befolyásolja (fokozza a vénák kiürülését, főleg az alsó végtagokban).
A gyógyvizek hőmérséklete elsősorban a keringésre hat. Meleg ingerre ér-
tágulat jön létre, csökken a vérnyomás.
Kémiai hatások
A kémiai hatásokat meghatározza az ásványvizek makroelem tartalma.
Ezeknek megfelelően különböző gyógyhatások jönnek létre.
Kalciimi-magnézittm-hidrogén-karhonálos ásványvizek
Gyulladáscsökkentő hatású, valószínűleg kedvezően hat a csontritkulásban is
Konyhasós ás vány vizek
Legfontosabb biológiai tulajdonsága a gyulladáscsökkentés, főleg a kisme-
dencei gyulladások esetében alkalmazzák, nőgyógyászati és urológiai meg-
betegedésekben, meddőség esetén.
Kénes ásványvizek
Literenként legalább 1 mg ként tartalmaznak összesen Több csoportra oszt-
hatók: egyszerű kénes vizek (Harkány, Hévíz), alkáli hidrogén-karbonátos
kénes vizek (a parádi Csevice), kalcium-magnézium, hidrogén-karbonátos
253
kénes vizek (Ball), kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-kloridos ké
nes vizek (a Lukács és Rudas fürdő vize).
A kénes vizek hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. A kénes vizekbe
található szulfid és amorf kén közül a szervezet a két vegyértékű ként tart
ja vissza. Izotóp vizsgálatok igazolták a kénnek a bőrön való átdiffundálá
sát, az ízületi porcba való beépülését. Ebből kiindulva javasolják a kénes
fürdőket ízületi kopásos megbetegedések esetén - ugyanis a kopásos ízület'
megbetegedésekben az ízületi porc chondroitin-kénsav tartalma csökken
kénes fürdők hatására a porc kéntartalma növekszik.
Kénes fürdőket javasolnak néhány bőrgyógyászati megbetegedésben is. El-
sősorban psoriasisos (pikkelysömörös) betegeknél, de ekzéma, seborrhoea
eseteiben is jó hatásúak.
A kén légzés útján is bejut a szervezetbe, így egyes belgyógyászati beteg-
ségekben is alkalmazható. A kén az ereket tágítja, így a szervezet vérellátá-
sa - a szívizomé is - javul, emellett a vér cholesterin tartalmának csökken-
tése révén az erek meszesedését gátolja.
A kénes gyógyvizekkel végzett ivókúrák során élénkül a légzés, szaporáb-
bá válik és mélyül a légvétel. A kénes ivókúrák során kén rakódik le a nyal-
kahártyákban, ízületekben és emelkedik a vérben a C-vitamin tartalom. A
kénes gyógyvizek jó hatásúak csökkent gyomorsav-elválasztás okozta pa-
naszok esetében (fokozzák a gyomorsav-elválasztást). Idült bélhurutnál is
kedvező hatásúak (fokozódnak a bélmozgások).
Jódos-brómos ásványvizek - konyhasót is tartalmaznak, így hatásuk össze-
adódik. Izületi, nőgyógyászati és urológiai krónikus folyamatokban java-
solják.
Szénsavas ásványvizek - hatására a bőr vérkeringése fokozódik (a bőr kipi-
rul), a szív oxigén szükséglete csökken, a légzésszám fokozódhat. Szív- és
érbetegségek kompenzált stádiumaiban alkalmazzák.
Radonos ásványvizek - előfordulása ritka. A radon nemes gáz, mely alfasu-
gárzást bocsájt ki. Részben a bőrön, részben belégzés útján jut be a szerve-
zetbe. A szervezetre gyakorolt hatása még nem teljesen tisztázott. Valószí-
nűleg anyagcsere stimuláló, fájdalomcsillapító hatása van.
Általános hatások
A gyógyvizek fizikai és kémiai tulajdonságaik révén ingerterápiaként hat-
nak, a szervezet reakciókészségét változtatják meg kedvezően.
Az idegműködések - főleg a vegetatív idegrendszeré - és a szervezet véde-
kező képessége javul.
Balneoterápia során érvényesülnek klimatikus tényezők (egyes fürdőhe-
lyek, pl. Hévíz, Balatonfüred esetében a gyógytényező része a speciális
mikroklíma), a megszokott napi életritmus-változás, stresszmentes élet is-
254
Gyógyszeres fürdők
galneoterápia végezhető mesterségesen előállított gyógyszeres fürdőkkel is
házi körülmények között. Legismertebb két formája a konyhasós fürdő és a
kénes fürdő.
Xo/nVííMÓó- fürdő
75—100 liter vízbe teszünk 4-6 kg konyhasót (ipari sót). A víz hőmérsékle-
te 38 "C körüli. A fürdési idő 20-30 perc legyen. Nőgyógyászati, urológiai
krónikus gyulladásokban ajánlott.
Kénes fürdő
Végezhető kénmáj, vagy solutio sulfurata pro balneo alkalmazásával.
Kénmájból (kálium sulfuratum pro balneo) maroknyit adunk egy fürdőhöz.
Ha a vízhez 16 g kénsavat adunk jellegzetes szagú kénhidrogén válik ki.
A solutio sulfurata pro balneo patikában kapható folyadék, melyből I üveg
tartalmát kell a fürdővízbe önteni. A víz hőmérséklete 38 UC körüli. A für-
dési idő 20 -30 perc. ízületi gyulladások, bőrbetegségek esetén használják.
Hátránya: a kádat elszínezi.
Balneoterápia javallatai
Leggyakoribb javallatok a mozgásszervi betegségek:
Kopásos (degeneratív) ízületi betegségek — arthrosisok, spondylarthrosisok
esetében a fürdők lazító, fájdalomcsillapító hatása megkönnyíti az ízületek
kimozgatását, kontraktúrák oldását, vizenyők eltávolítását.
Balesetek után rehabilitációs kezelés részeként (kombinálva gyógytornával,
elektroterápiával).
Csont- izületi miitétek után az eredeti funkciók helyreállítása céljából.
Idegrendszeri weg/ie/egeí/é.s'e/ímaradványtüneteinek enyhítése céljából - pl.
a féloldali bénulás után kialakult spasticus izomzat tónusának csökkentése.
Szív- érrendszeri megbetegedések speciális eseteiben szénsavas fürdő jó ha-
tású - pl. érszűkület, szívinfarktus után.
Bőrbetegségek közül sporiasisban a kénes fürdők jó hatásúak.
Krónikus- nőgyógyászati betegségek, meddőség eseteiben brómos-jódos,
konyhasós fürdők hatásosak.
Vegetatív dystoniában, idegesség, kimerültség esetén a szénsavas fürdőket
ajánljuk.
A balneoterápia cllenjavallatai
Megkülönböztetünk abszolút és relatív ellenjavallatot.
Abszolút ellenjavallat:
Minden eszméletvesztéssel járó betegség (epilepszia, insulin-függö cu-
korbetegség esetén, ha a beteg hypoglikémiára hajlamos)
- Heveny gyulladásos betegségek, beleértve az ízületi gyulladásokat is
- Lázas állapotok, akármi is okozta
255
- Aktív tuberculosis
- Terhesség, menstruáció
- Minden rosszindulatú betegség
- Vérzékenység
- Vérképzőszervi megbetegedések
- Pajzsmirigy túlműködés
- Pszichiátriai kórképek
- Incontinentia (széklet- vizelet visszatartási képtelenség)
- Sclerosis multiplex akut rosszabbodása esetén
- Szívinfarktus után 3 hónap
- Extrém fokú magas vérnyomás (180/120) felett
- Súlyos koszorúér-megbetegedés
- Idős kor, hosszabb betegség utáni legyengült állapot
- Gyermekkor
Relatív ellenjavallat
- Mérsékelt magas vérnyomás
- Nagyon alacsony vérnyomás (collapsus hajlam)
- Cukorbetegség enyhe foka
- Tüdőtágulás, asztma
Fürdőkúra
Balneoterápiát csak orvosi javallatra ajánlatos végezni. A fürdőkúra előtti
orvosi vizsgálat részben a belgyógyászati, részben a mozgásszervi állapot
megismerésére irányul. Csak ezek ismeretében dönthetünk a fürdőkúra vég-
zéséről, figyelembe véve a javallatokat és ellenjavallatokat is.
A balneoterápiát sorozatban, kúraszerűen érdemes végezni. Egy kúra
15—20 fürdőkezelésből áll, általában másodnaponta, vagy naponta végezve.
Kedvezőbb a kúra hatása, ha fürdőkezelést más fízioterápiás eljárással,
gyógyszeres kezeléssel is társítjuk. Ilyenkor beszélünk komplex kezelésről.
Kedvező, ha a balneoterápiát azonos napszakban végezzük. Éhgyomorra
vagy nagyobb étkezés után, szeszes ital fogyasztását követően a fürdőkeze-
lés nem ajánlott.
Az orvosi vizsgálatot követően kapja meg a beteg a kezelőlapot, melyen az
orvos feltünteti a fürdőkezelés hőfokát, időtartamát, gyakoriságát.
Újabb orvosi vizsgalatot végzünk a fürdőkúra 5-6. napján is. Ilyenkor
ugyanis a betegek többségénél jelentkezik az úgynevezett fürdőreakció.
Ennek fő tünetei:
- fejfájás
- rossz közérzet
- hőemelkedés
256
_ láz
, fájdalomfokozódás.
[4a ilyenkor laboratóriumi vizsgálatot végzünk, fehérvérsejt szaporulatot, a
vérsejtsüllyedés emelkedését, vércükorszint emelkedést is tapasztalunk
j4a a fürdőreakció a beteg számára kellemetlen, egy-két kezelés kihagyása
után folytatódhat a kezelés.
[4a a fürdőreakció 1-2 fürdőkezelés kihagyása után sem múlik el, a kórós
tünetek fennmaradnak, a kialakult állapototföirdöfáradtságnaknevezzük.
Ilyenkor a kúrát abba kell hagyni. A szervezet ellenálló képességének csök-
kenése miatt ezek a tünetek hetekig megmaradhatnak.
Fürdöfáradtságot olyankor tapasztalunk leginkább, amikor a beteg az orvo-
si utasításokat nem tartja be, hosszabb ideig, gyakrabban és melegebb hő-
fokú gyógyvízben fürdik.
Fürdőkezelést végezhetünk kádban vagy medencében.
A kádban végzett fürdőkezelést kombinálhatjuk víz alatti vízsugármasz-
százzsal, tornával, az ízületek passzív kimozgatásával. Az utóbbi kettő pil-
langókádban végezhető. Ideális a medencében való fürdés, mivel a vízben
való aktív mozgás jótékonyan hat a mozgásszervekre.
Fürdőkezelés előtt kötelező az előfürdő, mely korszerű esetekben különbö-
ző magasságokban elhelyezet mobil (mozgatható) zuhanyrózsákkal történik.
Fürdőkezelés közben a fürdőszemélyzetnek ügyelnie kell a betegekre. Főleg
legyünk tekintettel az idősebb, nehezen mozgó betegekre. Aránylag gyakori
baleset fürdőkben az elcsúszás, ezért fontos a csúszásmentes padozat.
Kádfürdő, súlyfürdő, iszappakolás időtartama aránylag könnyen követhető,
de gyakran kell ellenőrizni a meleg medencékben tartózkodókat is.
Gyógyiszapkezelések
A balneoterápiához tartoznak a gyógyiszapkezelések. A peloidok (görög
eredetű szójelentése gyógyfold) a természetben előforduló olyan anyagok,
melyek jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek és al-
kalmazásuk esetén a gyógyvizekhez hasonló biológiai funkcióváltozások
alakulnak ki. Ezek szerint lehetnek:
- szerves iszapok
- szervetlen iszapok
- tőzegek
- gyógyföldek
- mesterséges peloidok.
A szerves iszapok növényi- és állati eredetűek - ezek találhatók a tengerek-
ben, belvizekben, folyók üledékében.
257
A szervetlen iszapok főleg ásványi anyagokat tartalmaznak - ezek találha
tők hőforrások üledékében, tavak, folyók üledékében.
A tőzegek láp-üled ékek a lápokban található korhadt növényi anyagokat tar
talmazzák.
A gy()gyfö!dek vulkanikus kőzetek, melyek laza szárazföldi kőzetet is tar
talmaznak.
A mesterséges peloidok úgy jönnek létre, hogy a peloidhoz valamilyen
egyéb anyagot is adnak. Leggyakrabban páráimnál keverik, ennek a neve
parafa ngó.
Az iszapok tulajdonságai
— Fizikai
- Kémiai
- Biológiai hatás.
Fizikai hatások: hőhatás, mechanikai hatás
Hőhatás
Az iszapok jellegzetes tulajdonsága az, hogy nagy a hőkapacitásuk. Ez azt
jelenti, hogy a hőt lassan veszik át, sokáig megtartják, lassan adják le.
Ennek köszönhetően a betegek az iszapot magasabb hőfokon tűrik el, mint
a vizet, ennek köszönhetően az iszapkezeléseket legtöbb esetben 42-45 "C-
on végzik, károsodás nélkül.
Mechanikai hatás
A peloidok felhajtó ereje és hidrosztatikai nyomása a vizeknél nagyobb,
mivel az iszapok fajsúlya kb. háromszorosa a víznek. Ezek a tulajdonságok
akkor érvényesülnek, ha az iszapkezelést nem pakolás formájában alkal-
mazzuk. hanem iszapfürdő, iszaptó kezelés formájában.
Az iszapok, ezen tulajdonságát használjuk ki például vizenyők felszívódá-
sának elősegítésére, vagy iszaptóban végzett tomagyakorlatok megkönnyí-
tésére. Az iszapok mechanikai hatása közé soroljuk az úgynevezett mikro-
inasszázs jelentését, melyet az iszapok finom szemcséi idéznek elő a bőrön
(iszapkompressz esetén ez a hatás nem érvényesül, mivel a bőr és az iszap
között valamilyen közti anyag - textília - van).
Kémiai hatások
Peloidok esetében a kémiai hatás azonos a gyógyvizekéhez. Tulajdonsága-
it a peloidokban lévő makro- és mikroelemek határozzák meg.
Biológiai hatások
iszapkezelés során a fizikai és kémiai tulajdonságok együttesen fejtik ki ha'
fásukat. Ezek együttesen stimuláló hatást fejtenek ki a szervezetre, az ingei -
258
hatások együttesen a szervezetben általános biológiai hatást eredményez-
nek.
Az iszapkezelést - hasonlóan az egyéb balneoterápiához - áthangoló vagy
ingerterápiának is nevezik. Ezt az is bizonyítja, hogy a kezelés során itt is
jelentkezhet fürdőreakció, fürdő fáradtság.
Az iszappakolás kivitelezése
Magyarországon elsősorban a Szolnok melletti Kolopon termelnek iszapot,
kb. 60 holdnyi területen főként szervetlen anyagokat tartalmazó, tiszamen-
ti iszapot. Emellett használják a Marosból termelt iszapot iszapkompressz
formájában. Hévízen a tóból kitermelt iszappal kezelnek. Természetes
iszaptó a Hévízi-tó és a Budapesten lévő Lukács fürdő iszaptava.
Az iszap előkészítése
fvz. előzőekben leírt helyeken kitermelt iszapot kiszárítják, megőrlik, pont-
jak. Az így elkészített alapanyagot gyógyvízzel összekeverik, iszapüstben
felfózik (sterilizálják), majd megfelelő hőmérsékletle hütik és tárolják. A
hűtés történhet úgy, hogy a főzőedényben állni hagyják, vagy legegysze-
rűbb módon az iszapot tartalmazó vödröt hideg vízfürdőbe állítva hütik.
Az iszappakolás formái:
- Iszapkád, iszapvödör
- Iszaptó fürdő
- Iszapkompressz
- Iszappakolás (iszapgöngyölés)
Iszapkád: A beteg iszappal telt kádban illetve medencében ül. Hátránya,
hogy a kádak, medencék tisztántartása nehézkes és hőmérséklet tartása is
gondot jelent.
Iszapvödör Akkor végezzük, ha csak kezet vagy lábfejet akarunk kezelni.
Iszaptó fürdő: A beteg a forrás körül kialakult tóban fürdik, olyan gyógy-
forrás esetén, amikora vízzel együtt jelentős iszap is felszínre tör. Ilyen ter-
mészetes iszaptó a Hévízi-tó és részben a Lukács fürdő iszaptava.
Iszapkompressz: Otthon is végezhető kezelési mód, résziszap kezelésre al-
kalmas. Az iszapkompressz patikában kapható, előre elkészített, különböző
testrészekre használható formában: hátra- és vállra, derékra és végtagra,
csizma, kesztyű, hasra. Az iszapot textilzacskóban helyezik el, a kezelés
előtt ezt fon ó vízben áztatják a megfelelő hőmérsékletre, majd a kezelendő
testrészre erősítik.
Az iszapkompresszt használat után kiszárítják, ezt követően több alkalom-
mal felhasználható. Hátránya, hogy az iszap közvetlenül nem érintkezik a
bőrrel, így pl. a mikromasszázs, ill. egyéb tulajdonságok nem érvényesül-
nek, csak a hőhatás.
9 59
Iszappakolás (iszapgöngyölés): Leggyakrabban használt iszapkezelés,
mód. Végezhetünk egész testgöngyölést - ilyenkor a fej kivételével a?
egész testet göngyöljük. Háromnegyedes göngyölésnél a fej és a karok ki
vételével göngyöljük. A félgöngyölés derékig ér. Részgöngyölést végzünk
egy-egy végtag, ízület vagy csak a gerinc esetében.
Kezdőlapon az orvosnak rögzíteni kell a kezelendő testrészt, az iszap hő
fokát, a kezelés időtartamát. A betegtől a kezelés előtt el kell kérni a keze-
lőlapot minden alkalommal.
Az iszappakolás kivitelezése
A kezeléshez úgynevezett iszapoló ágyat használunk, mely ne legyen túlsá-
gosan puha, de kényelmetlenül kemény sem. Az ágyat könnyen tisztítható
lemosható, vízhatlan borítással kell ellátni. Pakolások előtt ellenőrizni kell
az iszap hőmérsékletét. Ezt minden alkalommal hőmérővel kell végezni
elterjedt rossz szokás az iszapkezelést végzőknél a hőmérséklet „becslése”
— ugyanis a kezelők általában magasabb hőfokot is elviselnek, mint az, aki
először kap kezelést.
A pakoló ágyra előre kiterítünk három rétegű anyagot. Legalulra kerül a
pokróc, erre kerül a műanyag lepedő, majd a vászonlepedő. A vászonlepe-
dőre 3-4 ujjnyi vastagságban kenjük fel az iszapot a kezelendő testrésznek
megfelelően, majd a kezelendő testrészt is vékonyan bekenjük iszappal -
ezzel mintegy hozzászoktatjuk a bőrt az iszaphoz. A beteg ráfekszik a hár-
mas rétegre, majd a vászon - műanyag-pokróc réteget a betegen elsimítjuk
és még egy másik pokróccal is betakarjuk. Ügyeljünk arra, hogy a beteg el-
lazultan, kényelmesen feküdjön. Ha a betegnek kényelmesebb, az ágyfeji
részét kissé megemeljük.
A kezelési idő elteltével a beteget kigöngyöljük. Ez úgy történik, hogy a
hármas réteget kibontjuk és a pakoláshoz használt iszapot simító mozdula-
tokkal levesszük a kezelt testrészről és a pakolásnál felhasznált lepedőbe
gyűjtjük. Kigöngyölésnél különösen ügyeljünk arra, hogy a beteg lábán ne
maradjon iszapmaradék, nehogy a beteg elcsússzon. Az iszapkezelést köve-
tően a beteg lezuhanyozza magát, vagy pl. az iszaptóban tölt még 10 15
percet.
Mint már említettük, az iszapot a test viszonylag magasabb hőmérsékleten
képes eltűrni. Az iszappakolás hőmérséklete általában 40-42 "C, időtarta-
ma kb. 20 perc. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten is végezhető az iszappa-
kolás pl. 39-40 "C-on, ezt nevezik mitigált (enyhített) iszapkezelésnek.
Hideg iszapkezelést ritkán végzünk, ennek hőfoka 37-38 "C.
260
fontos tudnivalók iszappakolásnál a kezelést végzőknek
Iszappakolás csakis orvosi előírásra, kezdőlap alapján, a kezelendő test-
rész, az iszap hőmérséklete és a kezelés időtartamának megjelölése alapján
szabad végezni. Egész pakolásnál a melleket, nemi tájékot mindig ki kell
hagyni a pakolásból.
Kezelés előtt mindig meg kell győződni az iszap hőmérsékletéről.
51. ábra Iszapgöngyölés
A beteget a kezelés alatt figyelemmel kell kísérni, esetleges rosszullét,
gyengeség esetén a beteget ki kell göngyölni, fejre-szívtájékra hűtést kell
alkalmazni és a fürdő orvosát értesíteni kell. Iszappakolás után az iszapot a
betegről és a kezelő helyiségből el kell távolítani.
Iszappakolás után gondoskodni kell arról, hogy a betegről az iszapot telje-
sen eltávolítsuk - leggyakrabban zuhanyozással. Ezután a beteg még kb. fél
órát pihen betakarva.
261
Különleges iszapkezelések
Nőgyógyászati iszapkezelés: Ezt két formában végezhetjük: nadrágiszap-
kezelés és hüvelyiszap-kezelés formájában. Nadrágiszap-kezelésnél az isza-
pot a hasra, kereszttájra, combokra alkalmazzuk, az előírt hőmérsékleten és
időtartammal.
Hiivelyiszap-kezelésnél a hüvelybe fecskendő segítségével juttatjuk be az
iszapot (itt különösen ügyelni kell a sterilitásra.) Ez a kezelés már elvesz-
tette jelentőségét, nem alkalmazzák.
Bőrgyóg’ászati iszapkezelés: ezt leginkább psoriasisnál (pikkelysömörnél)
végezzük bőrgyógyász javaslatára.
Az iszapkezelés javallatai
Mozgásszervi betegségek: Krónikus, idült gerincbetegségek (spondylosis,
spondylarthrosis, discopathia) eseteiben - Végtagízületek degeneratív (ko-
pásos) elváltozásai esetében - Myalgiák (izomfájdalmak) esetében izomla-
zítás céljából: Sérülések, műtétek utáni állapotok utókezelésében - ízületek
környéki kontraktúrák (izomrövidülések) esetében — Dupuytren-kontrak-
túra esetében (jó hatású az iszapvödörben végzett kéztorna) gyógytorna ke-
zelés előtt általános izomlazítás céljából.
Nőgyógyászati betegségekben: meddőség, krónikus kismedence-gyulladás.
Bőrgyógyászati betegségekben: psoriasis esetében.
Az iszapkezelés ellenjavallatai
Gyakorlatilag azonosak a balneoterápia ellenjavallataival.
Ellenjavallatok:
- Minden akut gyulladásos folyamat, ez vonatkozik az ízületi és ideggyul-
ladásokra is (p. acut ischialgia)
— Subacut gyulladásos megbetegedések iszapkezelés során akuttá válhat-
nak (fellángolhatnak)
- Akut traumás állapotok (distorsio, contusio, törés)
- Sudeck syndroma fájdalmas, duzzadt stádiumban
- Visszérgyulladás, visszér-rögösödés
- Fertőző bőrbetegségek (pl. orbánc)
— A bőr hámhiányos állapotai — pl. lábszárfekély
— Szív- és érbetegségek, magas vérnyomás
- Terhesség
- Daganatos megbetegedések
— Lázas betegségek
- Idősebb korban (60-70 éves kor felett), ha a beteg általános állapota nem
kielégítő.
262
Inhalációs kezelések
Inhalációs kezelés (belégzőkúra) során gyógyvizeket, vagy gyógyvizeket
gyógyszerrel kombinálva aerosol formájában belélegezhetünk.
Az aerosol átmérője 30 mikronnál kisebb, csak ilyen méretű aerosol tud be-
hatolni a bronchusokig. Az 1 mikronnál kisebb részecske eljut az alveolu-
sokhoz is. A legbiztosabb bejutási nagyság a 0,05 mikronra porlasztóit ré-
szecske. Valódi terápiás hatás akkor jön létre, ha az aerosol lejut az alveo-
lusokig. Ez függ a porlasztás módjától.
Legegyszerűbb módja egy speciális spray, mely hajtógáz segítésével, 12,5
atm. nyomás alatt komprimálja az oldatot. Legtökéletesebb porlasztás ultra-
hang segítségével állítható elő, korszerű inhalációs készülékek ilyen elven
működnek. Segítségével igen kis átmérőjű, homogén aerosol állítható elő.
A csak gyógyvízzel történő inhaláláshoz leghatásosabb a konyhasós és a jó-
dos víz, ez fokozza a légutakból a letapadt váladék kiürítését, felköhögését.
Gvógy.s’zeras inhalálás során hurutoldó, hörgőgörcs-oldó, gyulladáscsök-
kentő szereket alkalmazunk.
Gyógyszeres inhalálásnál különösen ügyelni kell az esetleges gyógyszeral-
lergiára.
Ugyanis allergiás reakció nem csak a kezelt, hanem az ugyanabban a lég-
térben (kezelőhelységben) tartózkodó más betegnél is jelentkezhet, a leve-
gőbe került aerosol hatására. Ez különösen antibioticum (pl. Penicillin) ese-
tén lehet igen veszélyes, ezért antibiotikum inhalálását általában nem vé-
geznek, vagy csak igen nagy körültekintéssel.
Ivókúrák
Az ivókúrák során a termális ásványvizeket belsőleg alkalmazzuk, a gyógy-
víz hatóanyagai a gyomor-bélcsatornán keresztül szívódnak fel.
Hatástani szempontból az ásványvízben lévő kémiai anyagok biztosabban
szívódnak fel, mint fürdőkezelés esetében.
Az ivókúrák során az ásványvízben lévő kémiai anyagok elsősorban a gyo-
mor-bélrendszerben, a májban, az epcutakban, a vesében és a húgyutakban
fejtik ki hatásukat, de a légutakra is hatnak.
Az egyszerű termális vizek (közömbös és enyhén meleg hőmérsékleten) na-
gyobb mennyiségben fogyasztva fokozzák a vesén átáramló folyadékmeny-
nyiséget, fokozzák a vizelet kiválasztását, melynek legfontosabb tulajdon-
sága, hogy meggátolja a vesekőképződést (a már meglévő kő oldását nem
segíti elő). A gyorsabban elfogyasztott nagyobb mennyiségű ásványvíz fo-
kozza a gyomor-bélmozgásokat, csökkenti a gyomor-bélhuzam gyulladásos
folyamatait (pl. csökkenti a gyomorhurutot, gyomorsav túlműködés tüne-
teit).
263
Magasabb hőmérsékleten az ásványvizek csökkentik az emésztőrendszer
görcsös állapotait - ezt alkalmazzák gyomorgörcs, epegörcs oldására.
Szénsavas ásványvizek
A szénsavas ásványvizek legalább 100 mg/1 szénsavat tartalmaznak. Lehet-
nek természetes és mesterséges szénsavas vizek. Ivókúra céljából a termé-
szetes szénsavas vizek előnyösebbek, mivel itt a szénsavbuborékok egyen-
letesen oszlanak el, ezek felszívódása lassúbb, hatásuk tovább tart.
A mesterségesen előállitott szénsavas vizekből a buborékok gyorsan szaba-
dulnak fel, így fogyasztásuk kellemetlen puffadást okoz.
A szénsavas ásványvizek fokozzák a nyál- és gyomornedv elválasztást, így
étvágyjavító hatásúak, a csökkent gyomorsavtermelést kedvezően befolyá-
solják (növelik).
Alkáli- hidrogén- karbonátos ásványvizek
Legismertebb képviselője a Salviis víz, melyet Bükkszék határában feltörő
forrásokból nyernek és palackoznak.
Jó hatású gyomorhurutban, gyomorfekélyben, gyomorsavtúltengés esetén,
de kedvezően befolyásolja a vércukor- és húgysav szintet is.
Ezt az ásványvizet éhgyomorra, jóval az étkezés előtt, lassan fogyasztják,
kortyolgatva naponta három alkalommal 2-2 dl mennyiségben.
Ugyancsak jó hatással alkalmazható a Salvus víz krónikus légzőszervi hu-
rutok esetében, részben ivókúra, részben inhalációs formában (alkalmazha-
tó otthoni kezelés, porlasztás, belégzés formájában is, megfelelő készülék
segítségével).
Kalcium- magnézium- hidrogén-karbonátos ásványvizek
(földes-meszes ásványvizek)
Hatásuk az egyes kémiai összetevők tulajdonságától függ. A kalcium gyul-
ladáscsökkentő hatása révén jól alkalmazható a gyomor-bélrendszer és a
húgyutak gyulladásos megbetegedései esetén.
Fokozza a vizelet kiválasztását, csökkenti a vér húgysavszintjét, így javítja
a köszvény tüneteit. Ez az ásványvíz szabályozza a gyomorsav termelését,
így jól alkalmazható csökkent, ill. fokozott gyomorsav termelés eseteiben
egyaránt. Jó hatású vegetatív dystoniában is. Az ásványvizet kúraszerűen
kell fogyasztani, orvosi előírás szerint. Az elfogadott mennyiség 15 ml/test-
súly kilogramm. Ilyen ásványvíz főleg a Dunántúlon és Budapesten találha-
tó (Gellért, Rudas, Rác, Lukács, Széchenyi fürdőkben).
Jódos ásványvizek
Jelentős jód tartalma van a Sóshartyánban feltörő ásványvíznek, melye1
Jódaqua néven palackoznak.
264
fő hatása a szervezet jódhiányának pótlása hypothyreosisban (pajzsmirigy
csökkent működése), de jó hatású értágító hatása következtében magas vér-
nyomás, érelmeszesedés, klimaxos panaszok esetében is.
Ellentétben a többi gyógyvízzel, kis mennyiségben ajánlott fogyasztani - 1
kávéskanál - 1 evőkanál Jódaquát 50-100 ml ivóvízzel hígítva. Alkalmazá-
sánál különösen fontos az orvosi javallat.
Jódallergia esetén fogyasztása tilos!
Szulfátos (glaudersós, keserűsós) ásványvizek
A nátrium-szulfátos (glaubersós) vizek közül a legismertebb a Mira és a
hunyadi János. A magnézium-szulfátos (keserűsós) vizek közül a legjelen-
tősebb a Ferenc József keserűvíz.
Élettani hatásuk hasonló. A magnézium- és nátrium-szulfát rosszul oldódik,
nehezen szívódik fel, a bélrendszerben jelentős mennyiségű vizet tart visz-
sza, ezáltal felhígítja a béltartalmat, elősegíti a székletürítést. Emellett a bél
nyálkahártyájára gyakorolt izgató hatása következtében a bélperisztaltikát
fokozza.
A nagyon tömény keserűvizek csak egyszeri használatra valók, pl. székre-
kedés megoldására. Ivókúra céljából a higabb keserűvizek alkalmasak.
A glaubersós vizek kedvezőek enyhén gyulladt, hurutos bélrendszer keze-
lésére, mert átöblítik a bélcsatornát, közben leoldják a gyulladásos váladé-
kot, csökkentik a puffadást.
A szulfátos vizek alkalmasak máj- és epebetegségek kezelésére. A magné-
zium-szulfát hatására az epehólyag összehúzódik, fokozódik az epe áram-
lása a bélbe. Kúraszerű alkalmazása esetén csökken az epepangás, gátolja a
gyulladások és az epekő kialakulását is.
Idült bélhurutban, máj- és epebántalmakban, székrekedésben szenvedőknél
négy-hat hétig tartó ivókúra tartása célszerű, naponta egy-két alkalommal ösz-
szesen 2-3 dl langyos gyógyvíz fogyasztásával. Egyszeri hashajtás céljából 3 g
keserűsót tartalmazó 37 “C-os gyógyvíz egyszerre való elfogyasztása javaik.
Klímaterápia
Időjárásnak nevezzük a légköri tényezők rövid lejáratú változását. Klímá-
nak vagy éghajlatnak nevezzük egy adott földrajzi hely időjárásának évi le-
folyásában mutatkozó törvényszerűségeit. A Föld felszínét a napsugár
beesési szöge alapján éghajlati övekre osztották.
Csillagászati szempontból három éghajlati övét különböztetünk meg:
- meleg öv — az Egyenlítőtől a Rák, ill. Baktérítöig
- mérsékelt övnek - a térítőktől a sarkkörökig
- sarki övék - a sarkköröktől a sarkokig.
265
Magassági szempontból történő csoportosítás szerint megkülönböztetünk
- égövi klímát, mely 5000 méter
- tájegységi klíma 1000 m-ig
- regionális klíma 10 m-ig
- gyógyklíma 2 m-ig
- mikroklíma 1 m-ig
Földrajzi elhelyezkedés szerint beszélhetünk:
- tengeri - tengerparti - tóparti
— alföldi
- hegyvidéki klímáról
A kiírnának az emberi szervezetre gyakorolt hatása szerint megkülönbözte-
tünk:
- ingerklímát
- kímélő klímát
Az ingerklíma a szervezet alkalmazkodó képességének fokozottabb igény-
bevételét, a kímélő klíma a megterheléstől mentes környezeti hatást jelenti.
Magyarország földrajzi helyzete, éghajlata alapján beszélhetünk alföldi, er-
dős-dombos, középhegységi, magashegységi és tavi gyógyklímáról.
Alföldi klíma jellemzője a nagy hőmérséklctváltozás, erős napsugárzás,
amely ingerklíma. Extrapulmonális tuberculosis, anémia, gyógyvíz jelenlé-
te esetén reumás betegek kezelésére alkalmas.
Erdős-dombos klíma: 150-500 méter magasság között, itt az éghajlat ki-
egyenlített, kisebbek a hőmérsékletingadozások. Kímélő klíma, mely alkal-
mas szívbetegek, neurotikusok, kimerült emberek pihenésére. Ilyenek Sop-
ron, Párád, Visegrád.
Középhegységi klíma 500-1000 méterig terjedő magasságban. Átmenetet
képez a magashegységi klíma felé, enyhe ingerklímának felel meg. Javallt
neurasthesia, vegetatív idegrendszeri zavarok, álmatlanság, gyomorfekély,
hypertonia, asthma, bronchiale eseteiben. Ilyenek Mátraháza, Dobogókő.
Magashegységi klíma: 1200—1800 méter magasságig. Kékestető ugyan
nem éri el ezt a magasságot, de klímája megfelel annak. Erős ingerklíma,
fokozott ultraibolya sugárzással, csökkent légnyomással. Idősebb korban,
vérkeringési, idegrendszeri zavarok esetén nem ajánlják. Jó hatású hyper-
thyreosisban, asthma, bronchialéban, anémiában.
Tavi klíma: Ilyen a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó kiimája. Ingerklíma, mi-
vel az erős ultraibolya sugárzást a vízfelület visszaverése okozza. Ellenja-
vallt neuratheniában, hyperthyrcosisban, javallt anémiában, étvágytalan-
ságban.
266
Speciális klímaterápia: a barlangterápia (speleotlierapia)
jVlcgkülönböztetünk meleg és hideg barlangokat.
\ meleg barlangok levegője meleg és nedves. Elsősorban reumás betegsé-
gekben alkalmazzák (főleg Olaszországban). A barlangok hőmérséklete 40
•>C fok körüli, kezelési idő 30-40 perc.
Hideg barlangok hőmérséklete állandóan 10 “C körüli, nedvességtartalma
közel 100%. Alkalmas asthma bronchiale, bronchitis chronica kezelésére.
A betegek napi 5-6 órát tartózkodnak a barlangban, 3 héten át. Ilyen bar-
lang található Jósvafőn.
A kedvező gyógyhatás a barlang levegőjének por- és allergén mentességé-
nek, állandó hőmérsékletének, a levegő Ca-tartal mának köszönhető, vala-
mint annak, hogy a levegő magas páratartalma elősegíti a légúti váladék ki-
ürülését.
Ellenjavallatok
Meleg barlang kezelés nem ajánlatos:
- szívpanaszok, daganatos megbetegedésekben
- heveny gyulladásokban
Hideg barlang kezelés nem ajánlott:
- cardiális dekompenzáció
- tüdőtágulat
- reumás betegségek esetében.
267
FÜRDŐTAN - BALNEOTECHNIKA
A fürdők történetének rövid áttekintése
A fürdés története szétválaszthatatlan az emberiség történelmétől. A víznek
mint éltető elemnek tisztelete ősidők óta tudatunkba rögződött. Érthető
hogy a forrásokat már régóta a szent helynek kijáró tisztelettel övezték. Már
az ókor böleselői is a négy őselem közé sorolták a vizet.
A fürdés - hasonlóan sok más szokáshoz - igen régen vallási tartalmat kapott
Buddha, Brahmá hívői a folyók szent vizében megmerülve - hitük szerint
lelkűk megtisztulását, testük betegségének gyógyítását várják még ma is.
E megtisztulás gondolata évezredeken keresztül nyomon követhető. Az
egyiptomi, zsidó, görög, mohamedán és ókeresztény rituális szokásokban
jelentős szerepe van a vízben való fürdésnek. Míg a vallási értelmezés in-
kább csak keletre jellemző, az antik görögöknél, sőt talán elődeiknél is már
a test kultúrájának, a tisztálkodásnak, a test edzésének a szolgálatába állí-
tották a fürdőzést. A fennmaradt falfestmények, ókon vázaképek is eiTÖl ta-
núskodnak.
A fürdőkultúra egyik legősibb leletét Indiában tárták fel az Indus folyó
mentén. A legalább 5000 éves, ősi város burkolt utcái alatt összefüggő csa-
tornahálózat húzódott, a fürdőszobákat közműves vízhálózat látta el vízzel.
A feltárások során egy 30x50 méteres fürdőcsarnokot találtak, amelyhez
egy nagyméretű sportpálya is csatlakozott. Az itt feltárt fürdők alakja, for-
mája a 3000 évvel későbbi római, pompeji fürdőkre emlékeztet.
A legjelentősebb európai fürdőkultúrák fürdőkul túránk kialakulását alap-
vetően befolyásolták.
Görög fürdökultúra
A görög fürdökultúra - amely egyben az európai kontinens legősibb fürdő-
kultúrája — legrégebbi nyomai i. e. másfélezer év körüli időkből maradtak
fenn. Az akkori felfogás szerint a fürdés a testet és a lelket egyaránt meg-
tisztította.
A tengerben, folyókban történő úszás mellett nagy szerepet töltött be a há-
zi meleg fürdő. A görögök a magányos fürdőzést kedvelték és a kádfürdők
kultuszát alakították ki.
Római fürdökultúra
A római birodalom történelme során az építészeti alkotások között mindig
jelentős szerep jutott a fürdőknek. Az egykori hatalmas birodalom területén
ma is mindenhol megtalálhatók a fürdőemlékek.
268
rómaiak a többmedencés, különböző hőfokú társas fürdőket kedvelték.
Több római fürdőben tornacsarnok is volt. Fürdőikben a nők és a férfiak so-
ha nem fürödtek együtt, ezek vagy külön női és férfi részlegekkel rendel-
keztek, vagy népfürdő jellegű fürdőket váltott időbeosztással üzemeltették
nők, illetve férfiak részére.
A fürdők a római birodalomban a társadalmi érintkezés jelentős fórumai
voltak. A fürdőzés közkedvelt népszokássá a római birodalomban vált.
A birodalom fővárosát, Rómát egy hatalmas vízvezeték-hálózat látta el víz-
zel, amely biztosította az „Örök város” mindennapi vízigényének kielégíté-
sét. A vízfelhasználók sorában előkelő helyet foglaltak el a közfürdők.
Az egységes birodalom végnapjaiban, nagy Constantinus uralkodása idején
(307-337) Rómának 856 népfürdője és 15 melegvizű fürdője volt.
Méreteiben, jelentőségében kiemelkedett Caracalla fürdője. A fürdő
220x114 méter alapterületen épült, 66 helyiséget foglalt magába, amelyek-
ben 1600 db márvány szék is található volt. A 4 nagy medence összesen
1300 nf vízfelülettel és 2000 ni’ térfogattal rendelkezett.
Török fürdökultúra
A törökök két fajta fürdőt építettek: gőz- és melegvizes fürdőket.
Az eredeti török fürdökultúra jellemzői:
- a nagyfokú víztakarékosság (ezt a közel-keleti vízhiány indokolta)
- a meleg levegőben való izzadás (ez volt a fő szempont)
- célszerű berendezés
- fényűző, nagy kényelmet biztosító, tágas kialakítás.
Északi népek fürdőkultúrája, szaunák
A szaunák a hidro-termoterápiás eljárások egyik típusa, amely szélsőséges
hőingerek - meleg levegő, hideg levegő, hideg víz — váltakozó alkalmazá-
sával a hőregulációra, a keringés szerv rendszerére, de közvetve az egész
szervezetre edző tényezőként hatva fokozza az egészséges ember ellenálló
képességét, és javítja általános állapotát.
Az ún. izzasztó fürdők - ezek közé tartozik a szauna is - évezredek óta is-
mert eljárások. Számos kutató szerint közös eredetre vezethetők vissza. Fel-
tételezik, hogy az izzasztófürdők őse a görög-római és az orosz gőzfürdők,
amelyet a finnek a népvándorlás során Észak-Európába kerülve az adott te-
rület éghajlati és geológiai adottságaihoz adaptálva, száraz hőlégfürdőként
honosítottak meg, illetve fejlesztették tovább. Jóllehet a középkorban a né-
met államokban igen elterjedtek voltak a mai szaunához hasonló hőlégfür-
dők, az évszázadok folyamán azonban a finnek ápolták legkitartóbban ezt a
kiváltó testedző eljárást, így jelenleg őket tekintik a szaunafürdő kifejlesz-
tőinek, ezért ez a módszer finn neve vált általánosan használatossá.
269
Régebben az ún. „füstös szaunák” voltak ismertek, amelyeket a kivitelezés
töl függően kívülről, vagy belülről fűtöttek. Az utóbbi időben a füstös sza
unákat felváltották az elektromos fűtésüek.
A magyarországi, budapesti fürdőkultúra
A mai Budapest egykori területén az illír-pannon népelem volt az első ala-
pító, utánuk következtek a kelták, a római hódítás idején már lakott volt
Pannónia hazánk mai területének jelentős része-közel 2000 esztendeje ke-
rült római uralom alá. A rómaiak magukkal hozott magas civilizációja a
tisztaság kedvelése abban is megnyilvánult, hogy sűrűn építettek vízvezeté-
keket, csatornahálózatot, magán- és nyilvános fürdőket.
A római kort tekintjük a budai fürdők legelső virágkorának. Az Óbudától
északra Aquincumban feltárt fürdőmaradványok e kor legjelentősebb emlé-
kei. A feltárt polgárvárosi nagy gőzfürdő az ún. kettős (férfi-női) fürdő, va-
lamint a kis közfürdő is bizonyítékai a kor jelentős fürdőkultúrájának. Va-
lószínű, hogy a mai Római strand területén feltörő forrás jelentős szerepet
játszott abban, hogy a rómaiak ezt a környéket választották lakó- ill. tábor-
helyül, hiszen Aquincum és Táborváros vízvezetékeibe innen került a víz.
A római birodalom bukása után, a középkorban a fürdőélet Magyarorszá-
gon, de Európa-szerte is hanyatlásnak indult. Ebben valószínűleg nagy sze-
repe volt annak, hogy a kereszténység, a katolikus egyház a meztelen em-
beri test látványát elutasította, fürdőellenes álláspontra helyezkedett. Kez-
detben a szerzetes rendek is tiltották a nyilvános fürdőzést.
Az Árpád-házi királyok korában a budai gyógyforrások már ismertek vol-
tak, és hogy azoknak mekkora jelentőséget tulajdonítottak, az kitűnik abból
is, hogy a város felső és alsó végein elterülő városrészeket Felsőhévíznek
és Alsóhévíznek nevezték.
II. András (1205 -1235) leányának, Erzsébetnek kórházat építtetett a Gellért-
hegy lábánál — a mai Gellért fürdő helyén - ami „Szent Erzsébet Ispotálya”
néven vált ismeretessé. A korabeli leírások szerint a hegy lábánál ömlő me-
leg vízben fürdették a betegeket, felismerve annak gyógyító hatását.
Zsigmond király idejében a budai fürdők ismét virágzásnak indultak. Zsig-
mond uralkodása idején Buda városa lett a királyi székhely. A város virág-
zásával együtt a fürdőélet is felpezsdült. Az ebben az időben kiadott Budai
Törvénykönyv külön fejezete említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyil-
vános fürdőházak a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. A ma is üze-
melő gyógyfürdők közül a Rácz fürdő az, ami minden valószínűség szerint
a XV. században, Zsigmond király idejében épült. Később Mátyás király
uralkodása idejében királyi fürdőnek is emlegették, mert állítólag ő a fürdőt
a palotával fedett folyosóval kötötte össze, hogy a várból könnyen, kényel-
270
niesen elérhető legyen. Elekor érte el Buda igazi felvirágzását és ez a fürdő-
det sem kerülte el. A korabeli írók is dicsőítették a fürdők gyógyító erejét.
A budai fürdők újabb fénykora, az egyébként szomorú emlékű török hó-
doltság idejére esik. A törökök Budán a számos bővizű, melegvizes forrás
vizének felhasználásával, főként melegvizű fürdőket építettek.
A magyarországi török fürdők jelentősen eltértek a tulajdonképpeni török
fürdőktől. Ennek okai:
- az itt fakadó hőforrások bő vízhozamai nem indokolták a víztakarékossá-
got
- itt keveredett a római és az eredeti török tűrdőkultúra (megjelentek a tár-
sas, több-medencés fürdők, amelyeknek a római kori fürdőkhöz hasonló-
an jelentős szerepük volt a társadalmi életben is).
- a fürdőket már gyógyfürdőzés céljára is használták.
Meg kell jegyeznünk, hogy a törökök a medencés fürdőket csak forrás fölé
építették, mert a vallásuk szerint az állóvíz alkalmatlan a testi tisztálkodás-
ra, ilyen célra kizárólag folyó, vagy csurgó víz az alkalmas.
A törökök tehát a budai fürdőket „gyógyfürdőknek” tekintették, de ezek
használatánál is szigorúan vették, hogy a fürdözők leöntéssel tisztítsák meg
testüket, mielőtt belépnek a fürdőmedencébe.
Ebben az időben Duda legnevezetesebb középületei közé tartoztak a für-
dők. Ekkor épült a ma is működő Rudas fürdő, ami a köztudatban úgy sze-
repel, hogy 1556-ban Szokoli Musztafa pasa építtette. A valóság valószínű-
leg az, hogy Ali budai pasa kezdte meg az építését és Szokoli Musztafa pe-
dig a rossz állapotban lévő fürdőt nagy gonddal helyreállíttatta. A törökök
Zöldoszlopos fürdőnek nevezték.
A Király fürdő építéséhez Arszlám budai basa kezdett hozzá, de mivel köz-
ben a szultántól megkapta a selyemzsinórt, így Szokoli Musztafa fejezte be.
A fürdő érdekessége, hogy eredetileg nem volt önálló vízbázisa. A várfalon
belül épült fürdő melegvíz-ellátása a lőpormalom melletti fürdőből (mai
Lukács fürdőből) vörösfenyő vezetéken keresztül történt. Valószínű, hogy
építésének idején a törökök már tartottak a vár ostromától és biztosítani
akarták az ostrom alatt is a fürdőzés lehetőségét.
A XVI. században Szolimán szultán és Szokoli Musztafa bővítette, szépí-
tette a rómaikori eredetű Császár fürdőt, amit az épület falába épített, kőbe
vésett török felirat versbe foglalva mond el. A ma is meglévő kupolás für-
dőt Véli bég fürdőjének hívták.
A másfélszázados török uralom után a budai fürdők fejlődése megrekedt.
Nagyrészük tönkrement, és ha helyre is állították őket, további fejlesztésük-
re tulajdonosaik nem fordítottak gondot.
271
A fürdőkultúra újabb fejlődésének lehetőségét a tudományok eredményei
teremtették meg. A XIX. században a balneológia, az orvostudományok de
nem utolsó sorban a mélyfúrási technika nagyfokú előrelépése megterem
tette a fürdők fejlődésének újabb lehetőségét. Ez a fürdőélet olyan fellendü-
lését eredményezte, amely lényegében egészen a II. világháborúig tartott
A korábbi intuitív vonzás lassan a fürdőktől távolabbi vidékek lakosait is a
gyógyító, üdítő vizekhez csalogatta, majd a belföldi, s a külföldi idegenfor-
galom is bekapcsolódott ezek használatába.
Ebben az időben lett ismert hazánkban az északi fürdőkultúra, a „finn-orosz”
fürdő, melynek jellegzetessége a szauna. A főleg hőhatásokon alapuló für-
dőlétesítmények különböző formái ennek nyomán szintén beépültek a fürdő-
inkbe. Ezek a hőlég- és gőzkamrák, valamint a hidegvizű medencék.
1891-ben megalakult az Országos Balneológiái Egyesület, mely tagjai so-
rában a legjobb szakembereket egyesítette. Célja a balneológiát és annak
segédtudományait gyarapítani, népszerűsíteni, széles körben ismertetni a
hazai fürdőket és ásványvizeket. Erre a korszakra esik a Zsigmondy Vilmos
által 1867-ben fúrt Margitszigeti 1. kút létesítése. Ez volt Budapest első me-
legvizes artézi kútja (mélysége 118,5 m hőfoka 43,8 °C).
Ezt követően került sor a mai Hősök-terén az ún. I. számú kút létesítésére,
amelyet ugyancsak Zsigmondy Vilmos hozott létre. A kút fúrása 1868 no-
vember 15-én kezdődött és 10 év múltán, 1878-ban készült el (mélysége
970,48 m, eredeti vízhozama 528 liter/perc, hőmérséklete 73,9”C). Ez a kút
tette lehetővé az első pesti gyógyfürdökombinát létrehozását.
A XIX. század közepétől lényegében a 11. világháború megkezdéséig sor
került a régi fürdők felújítására, korszerűsítésére és lehetővé vált korszerű
fürdőkombinátok létrehozása. Ezek közül a legjelentősebbek:
- 1860-ban nyílt meg Hikl József tervei alapján klasszicista stílusban újjá-
épített Császár fürdő
- 1893-ban alakult Részvénytársaság valósította meg a Lukács fürdő teljes
átépítését, melynek eredményeként a fürdőkombinát a Széchenyi gyógy-
fürdő felépítéséig Budapest legmodernebb és leglátogatottabb gyógyfür-
dője lett
1869. május 14-én adták át a Margitszigeten épült díszes, háromszárnyúj
Ybl Miklós által tervezett Szent Margit-szigeti (máshol Szent Margit-, ill-
Ybl-) gyógyfürdőt.
A főváros által a városligeti Nádor-szigeten épített ideiglenes Artézi für-
dő 1881. július 30-án nyílt meg, majd 1909. május 7-én megkezdődött a
városligeti Széchenyi gyógyfürdő építése, mely 1913. június 16-án került
átadásra. A fürdő 1927. augusztus 19-én stranddal, uszodával egészült ki.
272
és ekkor az épület két oldalán lévő női- és férfi fürdőosztályok is kibőví-
tésre kerültek.
_ 1918. szeptember 26-án nyílt meg a főváros által Stark Izidor, Sebestyén
Artúr és Hegedűs Annin építőművészek tervei alapján építtetett Szent
Gellért gyógyfürdőszálló, mely 1927-ben hullámfürdővel, majd 1934-
ben a télikert helyén pezsgőfürdő-uszodával bővült.
A fürdők II. világháború előtti, közel 100 évig tartó utolsó aranykorára te-
hető az uszodák, fürdőházak létesítése, és a századforduló idején a hagyo-
mányos fürdők mellett az ún. szabad fürdők kialakulásának kultusza, mely-
nek keretében bécsi mintára a Duna partján szabad uszodák létesültek.
1860-ban nyílt meg a Császár fürdő fedett, 25x10 méteres női és nyitott
50x25 méteres férfi úszómedencéje. Egészen 1930-ig, a Nemzeti Sport-
uszoda megnyitásáig, az volt a főváros egyetlen, nemzetközi szabványmé-
reteknek megfelelő sportuszodája. A fedett medence, mint „női ásványvíz
úszófürdő” volt ismert, a férfi uszoda pedig, mint „243 vetkőző fülkével és
árnyékos fákkal kőiül kerített óriásuszoda, a kontinens legnagyobb ásvány-
víz uszodája”. A „női ásványvíz úszófürdő” Budapest legelső fedett uszo-
dája volt.
1896-ban épült fel a Rudas fürdő fedett uszodája, 1885-ben pedig megnyi-
tott a Lukács uszoda.
A Csillaghegyi Árpádfürdő Rt. 1919-ben kezdte kifejleszteni a Csillaghe-
gyi strandot.
1921-ben került sor a Palatinus strandfürdő megépítésére, majd 1937-ben
megtörtént bővítése, korszerűsítése. Ekkor épült a modern bejárati épület az
öltözőkkel, valamint az étterem és a hullámmedence. Majd sorra épültek a
strandok (Albertfalva, Cinkota, Lőrinc, Kispest, Pünkösdfürdő, Rákos-
csaba).
A fürdők fejlesztésében, népszerűsítésében elért eredményeink és a főváro-
sunk páratlan adottságai alapján került sor 1937-ben a Nemzetközi Fürdő-
ügyi Kongresszus megrendezésére Budapesten.
A legjelentősebb vidéki fürdők rövid történeti áttekintése
Hajdúszoboszló
A rohamos fejlődésnek indult szénhidrogén kutatási program keretében,
1924-ben dr. Pávai Vájná Ferenc geológus tűzte ki az első mélyfúrás helyét.
1925-ben 1091 m mélységből a nagy fütőértékű földgáz kíséretében 73 ’C
hőmérsékletű hévíz tört fel. Ezt követően, 1927-ben először a „Nagy fö-
veny” fürdő létesítésére került sor, majd a következő évben megkezdődött
a gyógyfürdő építése, amely folyamatosan 1941-ig tartott.
A fürdő ma Magyarország egyik legjelentősebb gyógyfürdő komplexuma.
273
Debrecen
A Nagyerdei gyógyfürdő a fürdökultúra őskorát jelenti. A Nagyerdő pihe-
nőhellyé alakításának gondolata már 1790 körül felvetődött. 1820-ban bő-
vizű forrásra akadtak, amely ötletet adott a fürdő létesítésére.
1896-ban a fürdő már gőzfürdővel is rendelkezett, majd 1923-ban strand-
fürdő is létesült. Újabb lökést adott a fürdő fejlesztésére az a tény, hogy
1932-ben 68 ’C hőmérsékletű vizet találtak. A fürdő gyógyfürdővé történő
minősítésére 1958-ban került sor.
Gyula
A városban már 1518-ban volt fürdő, amit a törökök tovább fejlesztettek. A
városi gőzfürdőt 1887-ben építették. 1959-ben fúrták az első kutat, amely
lehetővé tette a gyógyfürdő létesítését.
A Gyulai Várfürdő gyógyfürdővé történő minősítése 1970-ben történt meg.
Balf
A fürdő története a római korba nyúlik vissza. A területen folytatott ásatá-
sok során egy tölgyfamaradványt találtak, amelynek kivájt törzse az ősi for-
rás régi foglalata lehetett. A fürdő Sopron város tulajdona volt, 1567-ben
egy fabódét emeltek furdöháznak és I. Ferdinánd engedélye alapján a für-
dőzőktől díjat szedtek.
1772-ben épült a ma is fennálló fürdőház. A fürdő máig híres vizét 1900-
ban már palackozták.
A balfi források kénhidrogén tartalmú vize elsősorban az idült mozgásszer-
vi betegségek gyógyítására alkalmas. A balfi fürdő 1975 óta gyógyfürdő.
Bükfürdő
Mint, ahogy nagyon sok vidéki fürdő, így Bükfürdő is alapvetően annak kö-
szönheti létét, hogy az olajkeresés során 1082 m talpmélységből 50’C-os
termálvizet találtak.
A kalcium, magnézium, fluoridos, hidrogén-karbonátos termálvizet 1966-
ban minősítették gyógyvízzé.
1972-ben került átadásra a három gyógymedencével, súlyfürdővel, kádfür-
dővel és orvosi kezelőhelyiséggel rendelkező fedett fürdőcsarnok.
Balatonfüred
Már a rómaiak idejében is folyt a szénsavas források vize. 1694-ből szár-
mazó leírásból tudjuk, hogy: „A tihanyi vártól fél órányi járásra a Balaton
parton buzog fel két forrás a szürke színű talajból és a földet mocsarassá te-
szi. Szeszes, tiszta, savanyú, frissítő és élénkítő a vizük, ezért a pásztorok
és parasztok szívesen felkeresik.”
1802-ben a füredi fürdő a Benedek rendi apátság tulajdonában volt-
274
1835-ben kezdték meg a fürdő fejlesztését és 1836-ban már készen állt
az új kétemeletes fürdöháza. A régi fürdőházban egy savanyúvizes für-
dőjegy 20 krajcár volt, míg az új házban 30 ezüstkrajcár volt az ára.
1912-ben a fürdőt korszerűsítették, és kialakították az új szanatóriumot.
/févz'z
A Hévízi-tó Európa legnagyobb természetes melegvizű tava, vízfelülete
45 000 nr, forrásai 38 m mélyből törnek fel, 39 "C állandó hőmérsékleten.
Az első fürdőházakat 1795-ben emeltette Festetich György gróf. A tó keze-
lője az 1952-ben alapított Állami Gyógyfürdőkórház, melynek fedett fürdő-
jét 1968-ban nyitották meg.
Zalakaros
1963-ban a területen olajat kerestek, de olaj helyett 2000 m mélységben
96 "C-os hévizet találtak. A vizsgálatok alapján a hévíz káliumot, nitrogént,
kloridot és hidrogén-karbonátot tartalmaz. A fürdő fejlesztését 1964-ben
kezdték meg. Előzetes vizsgálatok alapján 1974-ben nyilvánították gyógy-
vízzé a forrás vizét. A korszerű, fedett téli medencék 1975 óta üzemelnek.
Harkány
A fürdő gyógyvizének múltja messzire nyúlik vissza. A helybéli monda
szerint a kénes vizet az ördög fakasztotta. A melegvíz gyógyhatásúnak fel-
ismerése egy napszámosnak köszönhető, aki társával együtt csatornát ásott.
A napszámos lába reumás volt és pár nap után észlelte, hogy lábfájása meg-
szűnt.
Az akkori tulajdonos először fúrásokat végeztetett, majd 1825-ben szállót
építtetett a fürdő közelébe.
1844-ben elkészült a 24 márvány kádfürdőt magában foglaló díszes faépü-
let és akkor alakították ki a közel 40 holdas parkot is.
Az 1866-ban és 1887-ben fúrt kutak Zsigmondy Vilmos bányamérnök
munkái. A 33 m-röl feltörő 62 "C-os, és az 54 m talpmélységű 70 “C-os víz
lehetővé tette a fürdő további fejlesztését.
Közfürdők rendeltetése és kialakítása
Közfürdők csoportosítása rendeltetésük szerint
Közfürdő az a nyilvános fürdő, amelyet díjfizetés ellenében bárki igénybe
vehet.
Nem számít közfürdőnek az a fürdő, amelyet egy szerv (vállalat, intézmény
stb.) kizárólag saját dolgozói részére tart fenn és üzemeltet. Nem közfürdő
az iskolafürdö sem, ha azt csak az iskola diákjai vehetik igénybe.
275
A közfürdő rendeltetése szerint lehet
- gyógyfürdő
- tisztasági fürdő
— uszoda
- strandfürdő (üdülőfürdő).
A közfürdőt több céllal is létesíthetik, amelynél több, rendeltetésnek meg.
felelő követelmény együttesen érvényesül.
Közfürdők csoportosítása kialakításuk szerint
Zárt (fedett) fürdők
Zárt (fedett) fürdők azok a fürdőüzemek, amelyekben a fürdő öltözői, a me-
dence fürdőterei és szolgáltató helyei zárt, fedett épületben vannak, még ab-
ban az esetben is, ha pl. medencetér nyitható üveg oldalfallal és mozgatha-
tó tetővel, vagy bontható sátortetővel rendelkezik.
A zárt fürdők lehetnek medencés fürdők, kádfürdők, zuhanyfürdők és uszo-
dák, vagy ezek kombinációi.
a) Medencés fürdők
Medencés fürdők csoportjába azok a fürdőüzemek, fürdőrészlegek tartoz-
nak, ahol a medencéket - rendeltetésszerű használatuknak megfelelően
fürdés céljára veszik igénybe. Rendeltetésüket tekintve lehetnek:
— úszómedencék
- strandmedencék
- gyermekmedencék
- tanmedencék
- lubickoló medencék
— lábmosó medencék
— gyógymedencék
- speciális medencék (pl. súlyfürdő-, tornásztató-, jártató-, ugró-, pezsgő-,
és hullám medencék stb.).
b) Kádfürdők
A kádfürdők csoportjába azok az egyéni használatú, külön vagy közös he-
lyiségben elhelyezett, kádakkal berendezett fürdők tartoznak, ahol a fürdés
vagy a gyógykezelés kádakban történik. Rendeltetésüket tekintve lehetnek:
- gyógy-, tisztasági kádfürdők
- szénsavas kádfürdők
— sós kádfürdők
- gyógyszeres kádfürdők
- pezsgő kádfürdők
- tangentoros kádfürdők (víz alatti vízsugármasszázs)
- elektromos kádfürdő.
276
Elhelyezési szintjüket tekintve lehetnek:
- süllyesztett kádak
- félig süllyesztett kádak
_ szintre helyezett, kiemelt kádak.
c) Zuhanyfürdök
Zuhanyfürdők, amelyek Önálló szolgáltatásként tisztálkodási vagy gyógyá-
szati célból üzemelnek.
Nem tartoznak ide a medencés fürdők azon zuhanyozói, amelyek a fürdő-
részlegnek csak kiegészítői. Zuhanyfürdők lehetnek:
- közös használatúnk, amikor az öltözők és a zuhanyozók közösek, külön
fülkések, amikor az öltöző és a zuhanyfülke a másik öltözőtől, illetve fül-
kétől elkülönített
- az előző két változat kombinációja, amikor vagy az öltöző közös és a zu-
hanyozók külön fülkések, vagy az öltözők elkülönítettek és a zuhanyo-
zók közös használatúnk
- speciális, gyógyítást szolgáló (vízgyógyintézet) skót zuhanyok, váltako-
zó hőmérsékletű zuhanyfürdők
- a szaunákkal kapcsolatos testedző zuhanyfürdök.
d) Uszodák
f\7. uszodák zavartalan úszási lehetőséget biztosító fürdőüzemek, vagy für-
dőrészlegek. Az uszodák lehetnek:
- önálló létesítmények (sportuszodák, tanuszodák, iskolai uszodák)
- kapcsolódó létesítmények (gyógyfürdőkkel, vagy egyéb fürdőkkel) kö-
zösen üzemelő uszodák
- szabadtéri (nyitott) fürdők
Szabadtéri (nyitott) fürdők azok a fürdőüzemek, amelyeknél a medencék,
a fürdőterek, a pihenő és napozó területek szabad, fedetlen területen
(nem épületben) helyezkednek el. Előfordulhat, hogy fedett részük is
van.
Fürdők, fürdőosztályok kialakításának fontosabb alapelvei
Társas fürdöosztályok
Lehetnek gyógy-, és tisztasági fürdők.
A fürdő gyógyfürdőként történő üzemeltetésének feltétele, hogy vízellátás-
hoz gyógyvizet használjanak.
A „Gyógyvíz” jogi fogalom, az ásványvíz, amelyet az előzetes vizsgálatok,
gyógyászati tapasztalatok alapján a Népjóléti Minisztérium annak nyilvá-
nít. A minősítés két feltétel alapján történik: az egyik az ásványvíz kémiai
jellemzése, amely bizonyítja, hogy egy liter vízben az oldott ásványi anya-
277
gok mennyisége meghaladja az egy grammot. A másik feltétel, hogy orvo
silag igazolt gyógyítási eredmények legyenek.
A társas fürdőosztályok továbbá lehetnek:
a) nemenként elkülönítettek
b) közös használatúak (férfiak és nők fürdőruhában együtt, egy időben ve-
hetik igénybe)
1. Fürdők, fürdőosztályok befogadóképessége, az öltöző kapacitást megha-
tározó tényezők.
A fürdöosztályok befogadóképessége alatt azt a számot értjük, ahány ven-
dég egyszerre, egy időben igénybe tudja azt venni. Ez egyben az öltözőka-
pacitást is meghatározza.
Az adott fürdöosztályon létesíthető öltözőhelyek számát elsősorban a me-
dencék összvízfelülete, vízmennyisége, másodsorban a pihenőterület nagy-
sága határozza meg.
Leggyakrabban alkalmazott öltöző-típusok:
- kabinos öltöző
- kabinos öltöző önálló pihenővel.
Ennél az öltözőtípusnál a kabinnak, vagy kabinszekrénynek külön elkerített
tere van, amelyben a pihenőágy is elhelyezkedik.
- váltó kabinos rendszer
A kabin kizárólag vetkőzés és öltözés célját szolgálja, a vendég ruháját
szekrényben, vagy vállfán helyezi el.
- szekrényes öltöző
- vállfás (fogasos) öltözőrendszer
Az adott fürdővállalat erkölcsileg és anyagilag is felel az öltözőben elhelye-
zett ruhákért. Ezért fontos az öltözőhelyek biztonsági rendszerének kialakí-
tása, annak betartása.
/I leggyakrabban alkalmazott biztonsági rendszerek:
— A legkorszerűbb Nyugat-Európában már széles körben alkalmazott rend-
szer, amikor a fürdővendég a pénztárnál váltott jegy ellenében, beengedő
automatán keresztül jut be az öltözötérbe és ott ugyanazon jegy, illetve ti-
kett behelyezésével az öltözőhelyet igénybe veheti, annak kulcsát vetkő-
zés és zárás után magával tudja vinni.
Az ilyen rendszereknél külön öltözőhely kezelőkre nincs szükség, maximá-
lisan az öltözőtér felügyeletét ajánlott biztosítani.
- Ugyancsak korszerűnek tekinthető az öltöző rendszer is, ahol az azono-
san számozott értékőrző kazetták, valamint öltözőszekrények, illetve ka-
binok, azonos egyedi kulccsal nyithatók, zárhatók.
278
A vendég érvényes jegye vagy bérlete ellenében az értékőrző kezelőjénél
egy értékőrző kazettát kap, ahol értékeit elhelyezi. A széf bezárását köve-
tően, annak kulcsát rendelkezésére bocsátják és az öltözőtérbe érve az azo-
nos számú öltözőhelyet a kulccsal nyitni, illetve zárni tudja. Az öltözőhely
kezelése lényegében tehát önkiszolgáló rendszerű.
Távozásakor a fürdővendég kénytelen az üres öltözőszekrényt lezárni, mert
a kulcsát csak ebben az esetben tudja a zárból kivenni. A kulccsal ismét
visszatér az értékőrző kezelőjéhez, aki az értékőrző rekeszt csak azzal tud-
ja nyitni, majd a vendégnek értékeit visszaszolgáltatja.
Ezen rendszernél is az öltözőtér felügyelete ajánlott.
- Az ún. kettős kulcsrendszer
Itt a szekrényes, kabinos öltözők két kulccsal zárhatók. Az egyik zár, soro-
zatzár, valamennyi érintett öltözőszekrénynél vagy kabinnál azonos és az
ún. vezérkulccsal nyitható és zárható. Ezt az öltöző kezelője használja. A
második zár minden egyes öltözőhelynél egyedi. Ezt a vendég zárja, majd
a kulcsot magával viszi. E biztonsági rendszer lényege az, hogy fürdőven-
dég és az öltöző kezelője külön-külön, egymás nélkül a szekrényt, vagy ka-
bint kinyitni nem tudja.
- Kabinos és szekrényes öltözők biztonsági biléta rendszere.
E rendszernél az öltözők kezelőjénél annyi biztonsági biléta van, ahány öl-
tözőhely kezelését látja el. A rendelkezésre álló biztonsági bilétákon feltün-
tetett számsorozat eltérő kell, hogy legyen az öltözőhelyek számozásától.
Amikor a fürdövendég a kabint vagy szekrényt elfoglalja, az öltöző kezelő-
je egy biztonsági bilétát bocsát rendelkezésére, amelynek számát a kabin
vagy szekrény felső oldalán felfestett ún. jelszámtáblára saját kezűleg felír-
ja. Egyben felhívja a vendég figyelmét, hogy a biztonsági biléta elvitelével
egyidőben az öltözőhely számát is jegyezze meg.
Öltözéskor a fürdövendég bemondja öltözőjének számát és a biztonsági bi-
létát átadja a kezelőnek. A kabinos az öltözőhely nyitását követően meg-
győződik, hogy a biztonsági biléta száma a belső jelszámtáblán feltüntetett
számmal megegyezik-e. Csak ebben az esetben bocsátja ismét az öltözőhe-
lyet a vendég rendelkezésére. Ha valaki biztonsági bilétáját elveszti, úgy az
öltözőhely csak megfelelő igazoltatás, a személyazonosság tisztázását kö-
vetően adható át a vendégnek.
Ha egy öltözőhelyet vetkőzés céljára egyszerre több személy vesz igénybe,
akkor is a fentiek szerint kell eljárni (egy biztonsági bilétát kiadni), de ra-
gaszkodni kell ahhoz, hogy az egyszerre érkezők a felöltözést követően
egymás nélkül az öltözőhelyről ne távozzanak.
- Fogasos öltözők bilétarendszere
Ezen öltözőtípusnál a fogas és a hozzátartozó biztonsági biléta száma meg-
egyezik. A vendég megkapja a fogast, vetkőzés után a ruháit ráhelyezi,
majd a kezelőnek átadja, akitől a fogas számával megegyező biztonsági bi-
279
létát kapja meg. Öltözéskor a biléta ellenében kapja meg a vendég a foga-
sát a rajta lévő ruháival.
E rendszernél különösen ügyelni kell arra, hogy elvesztett biléták pótlása
esetén a felhasznált új biléta alakja különbözzön a régitől és a táblán feltün-
tetésre kerüljön annak a ténye, hogy az előző biléta elveszett. Ellenkező
esetben könnyen előfordulhat, hogy valaki az elvesztett bilétát megtalálja és
az ennek megfelelő számú fogason elhelyezett ruhát kiváltja.
Az öltözőhelyek, öltözőterek kialakításánál, felszereltségénél, a célszerűség
mellett fontos követelmény, hogy megfeleljenek a közegészségügyi és biz-
tonsági szempontoknak.
Az alapvető közegészségügyi követelmény, hogy az öltözőterekben a szá-
raz és nedves nyomvonalat, a cipős és mezítlábas forgalmat külön kell vá-
lasztani.
A padlóburkolatot, amely az öltözőterekben lehetőleg melegpadló kell,
hogy legyen, úgy kell kialakítani, hogy az könnyen mosható, csúszásgátló
legyen. Az öltözőhelyek kialakításánál is ama kell törekedni, hogy a kabi-
nok, szekrények, egyéb felszerelési tárgyak könnyen tisztíthatok, fertötle-
níthetök legyenek.
Az öltöző-, ún. száraz térhez kapcsolva kell kialakítani a pihenőhelyiséget
és egyéb száraz testtel igénybe vehető szolgáltatóhelyeket (pl. púderes, or-
vosi masszírozó, lábápoló stb.). Ugyancsak szükséges az öltözőtérhez kap-
csolódó, megfelelő számú illemhely kialakítása (WC), a helyiségek előteré-
ben kézmosókkal.
Törekedni kell arra, hogy az öltözőket igénybe vevő vendégek a megfelelő
információk birtokába jussanak. Ennek érdekében a legszükségesebb tudni-
valókat, kifüggesztett táblákon, feliratokon tudomásukra kell hozni (pl. elö-
fürdő használata kötelező).
2. Medencék, medenceterek kialakítása
A gyógyfürdő osztályoknál különösen fontos a medencék hőmérséklet sze-
rinti osztályozása.
A medencéket vízhőmérsékletük szerint az alábbi csoportokba soroljuk:
- hideg hőfokú fürdők 28 "C alatt
- hűvös hőfokú fürdők 28-31 ’C
- langyos hőfokú fürdők 32-25 "C
- semleges hőfokú fürdők kb. 35 ’C
— meleg hőfokú fürdők 36 40 "C
- forró hőfokú fürdők 40 C felett
280
Egy jól felszerelt gyógyfürdő osztály valamennyi felsorolt hőfokú meden-
cével rendelkezik. Feltétlenül szükséges azonban legalább egy semleges
hőfokú és egy meleg hőfokú medence létesítése, továbbá, ha a fürdőosztály
nedves gőzkamrával is rendelkezik, egy hideg hőfokú medence üzemelteté-
se.
A gyógymedencék vízhőmérsékletét jól látható helyen ki kell függeszteni
és azokat az üzemeltetés teljes ideje alatt pontosan betartani. Figyelembe
véve, hogy a beutalt betegek részére a kezelőorvos hőfok szerint írja elő a
kezelésükhöz szükséges fürdőt, még egy fok eltérés sem engedhető meg.
A gyógymedencének vízmélysége a 120 cm-t nem haladhatja meg. Nagy
többségük ún. ülőmedenceként van kialakítva. Vagy ülőkék veszik körbe a
medence belső felét, vagy a körbefutó lépcsősorok szolgálnak ülőalkalma-
tosságként.
A gyógymedencék teljes vízcseréjét naponta — szükség szerint naponta két-
szer - kell elvégezni.
A folyamatos vízcserék előírt mértékét (utánfolyás) üzemóránként a me-
dence térfogatához viszonyítva biztosítani kell. A mértékeket miniszteri
szintű rendelet írja elő.
A műszaki lehetőségektől függően, nagyobb vendégforgalom esetében, a
friss víz utánpótlás mértékét emelni kell az elvárt vízminőség elérése érde-
kében.
A gyógymedencékben a friss víz bevezetését, valamint az elhasznált víz el-
vezetését úgy kell megoldani, hogy a medencékben holt terek lehetőleg ne
keletkezzenek és a vízcsere a leghatásosabb legyen. A 60 cm vízmélységet
meghaladó medencék vízcseréjét úgy kell biztosítani, hogy a vízáramlás el-
sősorban a víz felszínén és a medence alján összegyülemlett szennyet távo-
lítsa el. Ennek érdekében a friss vizet általában a medence keskenyebb ol-
dalán a víz felszínének magasságában és a medence fenekének közelében
több helyen kell bevezetni, az elhasznált vizet pedig a medence ellentétes
oldalán ugyancsak több helyen, a víz felszínének közelében, valamint a me-
dence fenekének legmélyebb szélén kell elvezetni. Ha a medence feneké-
nek legmélyebb része nem a medence szélen van, a víz elveszetését a leg-
mélyebb részen kell megoldani, a víz bevezetését pedig olyan módon kell
biztosítani, hogy a víz áramlása a szennyet minél hatásosabban távolítsa el.
A medencék, medenceterek burkolatának kialakításánál különös figyelem-
mel kell lenni arra, hogy az saválló, csúszásmentes, illetve csúszásgátló le-
gyen.
281
3. Hőlég- és nedvesgőzkamrák kialakítása, felszereltsége
a hölégkamrák, amelyek csak száraz testtel vehetők igénybe, a vizes tér, az
elöfürdö előtt kell, hogy elhelyezkedjenek. A nedvesgőzkamrák a víztérhez
kapcsolódnak.
a) Hölégkamrák
- Előírt léghőmérsékletük 45-72 "C. Kialakításuk szerint állhatnak egy he-
lyiségből, vagy több helyiségből (2-3 helyiség), az utóbbi esetben az egy-
másból nyíló helyiségek léghőmérséklete fokozatosan emelkedik.
- A hölégkamrában, több helyiség esetén minden helyiségben
vészcsengőt
pontos időjelző órát
hőmérőt kell kihelyezni, biztosítani.
- Üzem közben a hölégkamrák rendjét folyamatosan ellenőrizni kell. En-
nek érdekében lehetőség szerint az öltözőtérből egy betekintő ablakot
kell kialakítani.
- A helyiségben lévő fűtőtesteket, radiátorokat védőráccsal kell ellátni.
- A hölégkamrákat a vészcsengő meghibásodása esetén, azok kijavításáig
nem szabad üzembe helyezni.
- A hői égkamrákban - a fürdő egyéb területein sem - falábrácsot a gom-
básodás veszélye miatt használni tilos!
- A hölégkamrák bejárata előtt jól látható helyen tájékoztató feliratokat
kell kihelyezni. Ezeken fel kell tüntetni a kamrák léghőmérsékletét, vala-
mint azt, hogy azokat csak egészséges emberek vehetik igénybe saját fe-
lelősségükre.
- A hölégkamrák berendezését általában vörös fenyőből készült ún. hőlég-
székck, vagy padok képezik. Ezek rendszeres takarításáról, fertőtleníté-
séről a fürdő dolgozói kötelesek gondoskodni.
b) Nedves gőzkamrák
- Előírt léghőmérséklet 45-50 "C.
- A vészcsengő, hőmérő és óra kihelyezése itt is kötelező.
— A nedves gőzkamra esetében is kötelező a napközbeni folyamatos ellen-
őrzés, valamint a bejáratnál a figyelmeztető tábla kihelyezése.
Ajánlatos a gőzkamrán belül egy hideg vizes zuhanyállás létesítése is.
4. Zuhanyozók létesítésének irányelvei
A zuhanyozók funkcionális szempontból lehetnek:
- előfürdés céljából létesített zuhanyozók
— utófürdést szolgáló zuhanyozók
- speciális zuhanyok (pl. ülőzuhany, gőzkamrában lévő zuhany stb.)
282
Az elöfürdö zuhanyok a víztér előtt helyezkednek el úgy, hogy a víztér csak
az elöfürdön keresztül legyen megközelíthető. Az utófürdés céljából létesí-
tett zuhanyozók általában a medencetérben helyezkednek el.
A zuhanyozók létesítésénél az alábbi előírásokat kell betartani:
- minden zuhanyálláshoz szappantartót és kapaszkodót kell felszerelni. A
kettő variációja is megfelel a követelményeknek (kapaszkodós szappan-
tartó)
- az egymással szemben álló zuhanyozók között legalább 1,5 méter széles
közlekedő utat kell biztosítani
- a zuhanyállások között legalább 1,8 méter magas zuhanyválasztó falat
kell beépíteni
- a zuhanyzókban mennyezetig érő, mosható falburkolatról kell gondos-
kodni
- a zuhanytálcákhoz külön-külön padlóösszefolyót kell létesíteni, ezen kí-
vül a helyiségben is kell összefolyónak lenni
- a zuhanyozók padlóburkolatát úgy kell kiképezni, hogy az csúszásgátló,
könnyen takarítható, fertőtleníthető legyen
- gondoskodni kell arról, hogy a zuhanyokból 45 °C-ot meghaladó vízhő-
mérsékletű víz ne folyjon
- az idősebb vendégekre való tekintettel, ajánlatos a zuhanyozókban köny-
nyen tisztántartható, ugyanakkor biztonságos (nem borulékony) ülőkéket
kihelyezni
- a fürdőosztályon lévő zuhanyozók számát úgy kell kialakítani, hogy 100
vendégre 6 db zuhanyállás jusson.
5. WC-kre, vizeldékre vonatkozó irányelvek
- Mind az öltözőkhöz, mind a víztérhez kapcsolódóan, gondoskodni kell a
megfelelő számú WC kialakításáról.
A WC-k előtereiben kézmosók felszerelése kötelező.
A fürdőosztályokon a WC-k számát úgy kell kialakítani, hogy 100 férfi
vendégre egy ülőke, plusz egy vizelde, 80 női vendégre egy ülőke jusson.
6. Masszírozó
Funkciójukat tekintve lehetnek a vizes térhez kapcsolódóan vizes masszíro-
zok, vagy az öltöző (száraztér) térhez csatlakozó púderes, illetve oivosi
masszírozok.
a) Vizes masszírozok felszereltsége
- A helyiségek kialakításánál biztosítani kell:
mennyezetig mosható falfelület (csempeburkolat)
csúszásgátló padlóburkolatot
megfelelő számú padló-összefolyót
283
- A helyiség nagyságától és a szolgáltatás irányába megmutatkozó igény-
től függően megfelelő számú masszírozó padot kell a helyiségbe elhe-
lyezni. A masszírozó padok kialakítására vonatkozóan a rozsdamentes
acél, mint anyag az ajánlott.
A padokra jól illeszkedő gumi-, vagy műanyag matracot, vagy laticelt kell
ráhelyezni, amely könnyen takarítható, minden szolgáltatás után fertőtlenít-
hető.
- Minden masszírozó padnál szükséges egy tömlővéges (visszaszívást gát-
ló szeleppel ellátott) hideg-melegvizes csap létesítése. Ajánlatos a masz-
szírozó szappan számára szappantartó beépítése.
- A dolgozók, de a vendégek részére is szükséges a masszírozó megfelelő
szellözöberendezéssel való ellátása.
b) Orvosi vagy púderes masszírozó
A helyiség kialakításánál nem előírás a mosható falburkolat, de a folyama-
tos tisztántartásáról, meszeléséről gondoskodni kell. Padozatának kialakítá-
sánál a melegpadló az ajánlott.
A masszírozó ágyak itt fából készülnek állítható magassággal és fejrésszel.
A laticelből vagy habszivacsból kialakított ágybetétet ágylepedővel rögzí-
tik az ágyhoz.
Az orvosi masszírozóban feltétlen biztosítani kell egy kézmosót (minimáli-
sán kézmosási lehetőséget) annak érdekében, hogy a masszőr minden szol-
gáltatást követően kezet tudjon mosni.
A fentieken túl vizes masszírozóhoz szükséges biztosítani megfelelő számú
zuhanyállást, ahol a vendégek a masszírozást követően a szappant lemos-
hatják magukról. Ezek a zuhanyok lehetnek a masszírozó-helyiségen belül,
de célszerűbb, hogy egy közvetlen közeli más helyiségben, vagy térben he-
lyezkednek el.
7. Lábápoló helyiségek
A lábápoló helyiségek berendezése az alábbiakból tevődik össze, szolgálta-
tó helyenként:
— egy kényelmes fotel a vendég részére
- egy zsámoly, illetve ülőke, amelyen a lábápoló foglal helyet
- egy szerszám asztalka, amelyen a lábápoló szerszámok mellett a fertőtle-
nítő és elsősegélynyújtó szerek is jól elhelyezhetők
— egy gégecsöves pedikűr-lámpa, 40-60 W-os égövei, kívül sötét, belül fe-
hér színű lámpaernyővel. Az utóbbira azért van szükség, hogy a lámpa
megfelelően egy helyre szórja a fényt
- egy lábtartó, amelyre a vendég kényelmesen el tudja helyezni a lábát Ez
kapcsolódhat a pedikűrös zsámolyához is.
284
A pedikűrhelyiségben is szükséges a kézmosó biztosítása a szolgáltatások
utáni kézmosáshoz.
A fentieken túl gondoskodni kell a tiszta és szennyes lábkendök, vagy tö-
rölközők külön tartásáról. A szennyes lábkendök tárolására egy billenős fe-
delű műanyag szennyestartót kell kihelyezni.
Pedikűr-szalon esetében az előbbi felsorolt felszerelési tárgyak még kiegé-
szülnek egy függönnyel lekerített illemfülkével, a megfelelő számú lábáz-
tatóval, hozzájuk tartozó székekkel, a felsőruhák elhelyezésére szolgáló ál-
ló ruhafogasokkal.
8. A társas gyógy-, vagy tisztasági filrdöosztályokon létesített helyiségek
funkcionál is kapcsolata
K fürdővendég belépésekor az öltözőtérbe érkezik és azok elfoglaltságától
függően a különböző öltözőrészekbe (emelet, földszint, alagsor, kabinos öl-
töző, szekrényes öltöző stb.) jut. Az öltözőtérhez közvetlenül kapcsolód-
nak: a pihenőhelyiség, a száraz testtel igénybe vehető szolgáltatások helyi
ségei (pl. lábápoló, púderes, orvosi masszírozó), ha van, a fodrászat, továb-
bá a WC helyiségek.
Az öltözőtérből az előfürdön keresztül közelíthető meg a víztér. Az öltöző
és az elöfürdő között helyezkedik el a hőlégkamra.
Célszerű az öltözőteret követően, még az elöfürdő előtt megfelelő számú
WC létesítése annak érdekében, hogy azokat a vendégek még az elöfürdő
igénybevétele előtt használhassak.
Az elöfürdő és a medencetér között szükséges lábmosó kialakítása, hogy a
vendégek csak azon keresztül közelíthessék meg a medencéket. így az
egyes medencék előtt külön lábmosó kialakítása nem szükséges.
A medencetérhez kapcsolódó utófürdést célzó zuhanyok telepítése akkor
felel meg a legjobban a követelményeknek, ha azok a medencetér és a 1c-
törlö helyiség között vannak, az utóbbi közvetlen közelében. így a vendé-
gek a fürdést követő zuhanyozás után közvetlen a szárító, letörlő helyiség-
be tudnak jutni.
A szárító helyiség képezi a második közvetlen kapcsolatot az öltözőtermek-
kel. Ezen keresztül jutnak vissza a vendégek az öltözőkhöz. Amennyiben
lehetőség van a szárító helyiséghez közel kell kialakítani a pihenőt, hiszen
a vendégek nagy többsége csak ennek igénybevétele után keresi fel az öltö-
zőket.
A fürdő helyiségek megfelelő funkcionális kapcsolata nagyban elősegíti a
fürdőosztályok rendeltetésszerű használatát, valamint a vonatkozó köz-
egészségügyi előírások betartását, biztosítását.
285
9. Iszaposztályok
Az iszaposztályok kialakításuk és felszereltségük szerint lehetnek:
- egyéni iszapfürdő (kádas)
- társas iszaposztályok
— iszaptó-fürdők.
Egyéni iszapfürdő
Erről akkor beszélünk, ha az iszapkezelés kádfurdöszobában történik.
Az e célra jól felszerelt kádfürdőszoba rendelkezik egy ún. vizes térrel, ahol
a kád, a zuhanyozó, valamint az iszappakoló-ágy helyezkedik el. Az iszap-
pakoló-ágy tartozéka egy pokróc, egy vízhatlan anyagból (gumi műanyag)
készült lepedő, valamint egy textil lepedő.
A kádfürdő száraz terében van a pihenőágy, valamint a ruhák elhelyezésé-
re szolgáló öltözőszekrény, vagy fogassor.
Egyszerű megoldás esetén az iszappakoló-ágy a kipakolást követően pihe-
nőágyként is használható.
A kádszobákban a pakolóágy és a kád fölött vészcsengö felszerelése szükséges!
Társas iszaposztályok
Nemenként elkülönítettek. Öltözötereik kialakításánál a társas fürdöosztá-
lyoknál ismertetettek a mérvadóak.
A vizes teret ezen osztályoknál az iszappakoló-helyiség képezi, megfelelő
számú kezelöággyal, amelyek mindegyike az ún. hármas réteggel (pokróc,
vízhatlan lepedő, iszaplepedö) kell, hogy ellátva legyen.
Az iszappakoló helyiséghez csatlakozik az utófürdést célzó zuhanyozó, a
vizes masszírozó helyiség, valamint az iszapkonyha.
Az iszapkonyhában történik a száraziszap kezelésre történő előkészítése, fel-
főzése. Az iszapfőzö gépeknek, azok hőellátásának biztosítaniuk kell azt a
közegészségügyi követelményt, hogy a sterilizálás során az iszap 100°C-on
30 percen keresztül forralható legyen. Az iszapkonyhában biztosítani kell
egy olyan betonmedencét, ahol a steril hideg iszap tárolható.
Az iszapkonyha berendezéséhez tartoznak még továbbá a szállítóeszközök,
kocsik, valamint tárolóedények, vödrök, amelyeken, illetve amelyekben a
kezelésre előkészített, megfelelő hőfokra bekevert iszapot a felhasználási
helyre szállítják.
Az iszaposztályok vonatkozásában a pihenőhelyiség különös jelentőséggel
bír, hiszen a kezeléseket követően a pihenés minden beteg részére elő van
írva. Ezért a pihenőhelyiség kapacitásának (megfelelő számú pihenőágy)
minimálisan meg kell egyezni az iszappakoló kapacitásával.
A társas iszapfürdő osztályok rendelkeznek külön medencével is, amelyek
vize semleges hőfokú (36 "C).
286
Iszaptó fürdő
Az iszaptó fürdő kapcsolódhat társas iszapfürdő osztályokhoz, és ebben az
esetben nemenként elkülönített, de lehet önálló fürdő (férfiak, nők fürdőru-
hában, közösen). Az utóbbi esetben csak az öltözők és a kapcsolódó helyi-
ségek nemenként elkülönítettek.
10. Súly fürdő osztályok
Lehetnek:
- önálló fürdőosztályok
- kapcsolódhat társas gyógyfürdő osztályokhoz.
Az önálló osztályként üzemelő súlyfürdők öltözőhelyiségei, az azokhoz kap-
csolódó helyiségek megegyeznek a társas fürdőosztályoknál elmondottakkal.
A súlyfürdő medencét úgy kell kialakítani, hogy a vendégek csak a lábmo-
són keresztül léphessenek be. A kezelést végző dolgozók részére a meden-
cén belül vagy kívül egy olyan „száraz folyosót” kell kialakítani, amelyből
a függesztő-készülékeket elérve, közvetlen segíteni tudnak a betegeknek,
anélkül, hogy ők a vízben tartózkodnának.
Az önálló súlyfürdő osztályokon a súlymedence mellett egy további me-
dence kialakítása is szükséges, amely lazító medenceként, járómedenceként
használható és víz alatti tornára is alkalmas.
Az egyéb társasfürdő osztályokhoz kapcsolódó súlyfürdőknél külön me-
dence kialakítása nem szükséges, hiszen annak funkcióit a meglévő meden-
cék ellátják.
A súlyfürdőket csak állandó fürdőszakmunkási felügyelet mellett szabad
üzemeltetni.
11 Kádfürdő osztályok
A szakszerűen kialakított, ideálisan felszerelt kádszoba eleve két részre
bontható. Az ún. száraz, valamint a vizes térre. A vizes térben található ma-
ga a kád, valamint az utófürdést célzó zuhanyállás.
A száraz térben a vetkőző szekrény, esetleges vetkőző fogas, valamint a pi-
henöágy.
A kádfürdőkben elengedhetetlenül szükséges vészcsengő felszerelése úgy a
kád, mind a pihenőágy fölött.
A fürdési, kezelési idő pontos betartásának érdekében a kádhelyiségekben
pontosidö-jelző órát is ki kell helyezni.
A szénsavas kádkezelésekre kiképzett kádszobákban a kiemelt kádak kiala-
kítása kívánatos. A kád építésekor - esetlegesen egy ülőke behelyezésével
- figyelemmel kell lenni arra, hogy kezeléskor a beteg feje végig a kád pe-
remének szintje felett helyezkedjen cl. (Szénsavgáz belégzési)
287
A balesetek elkerülése érdekében ezeknél a kádkezeléseknél 1 ’ .S
a szobák padlószinten történő állandó szellőzését. Ugyancsak 'Z|tC’Sltani l|
a kezelés ideje alatt állandó felügyeletet kell gyakorolni Ezért °UfS’ 11,1
szénsavas kádfürdőket válaszfallal elkerítve egy közös terembe m S7cru,'b
nelhely./(
13. Házirend
Ez tartalmazza egyrészt a fürdő dolgozóinak jogait és kötelessémt
azokat a feltételeket, amelyek betartásával a fürdővendégek a fürdő'111 ?
tatásait igénybe vehetik. Egyértelműen intézkedik arra vonatkozó01''1
hogy a fürdőt kik vehetik és kik nem vehetik igénybe. Ul
A fürdő „Házirend”-jét minden fürdöosztályon, jól látható helyen ki k-li
függeszteni annak érdekében, hogy azt a fürdővendégek is megismert) •
sék. " L
A házirendnek tartalmaznia kell:
a) A létesítmény tulajdonosának és a fürdőt üzemeltető vállalatnak a ne> •
és a címét. Felügyeleti, ill. főfelügyeleti szerv nevét és címét.
b) A fürdőre vonatkozó általános rendelkezéseket:
- A fürdő vezetőinek és dolgozóinak kötelezettségét arra vonatkozóan,
hogy kötelesek biztosítani a vendégek kultúrált kiszolgálását, pihené-
sét, baleset, és egészségvédelmét, védeni a társadalmi és személyi tu-
lajdont. Gondoskodnak az egészségügyi, hatósági és egyéb rendelke-
zések, előírások érvényesítéséről.
- Azt, hogy a fürdőt, a szolgáltatásokat mindenki csak saját felelőssegé-
re és veszélyére veheti igénybe.
A fürdőt fertőző vagy bőrbetegségben szenvedők nem látogathatják
Ittas személy a fürdő területén nem tartózkodhat, attól a fürdő dolgo
zója köteles a szolgáltatást megtagadni.
- A fürdőben érvényes tilalmakat, előírásokat.
c) Az üzemidőre és jegykiadásra vonatkozó tájékoztatásokat:
— A fürdő nyitva tartásának idejét, amelyet jól látható helyen ki kell füg-
geszteni.
- A pénztárzárás időpontját.
— Arra való utalást, hogy az üzemidőt a fürdővezetőség indokolt esetben
(eső, műszaki hiba, stb.) megváltoztathatja.
A fürdő szolgáltatásának árszabásait, amelyeket ugyancsak jól kit w
tó helyen és olvasható helyen a pénztárnál is ki kell függeszteni.
Annak meghatározását, hogy a gyermek és diákjegyek milyen feltété
lek mellett válthatók. a va-
d) A „Vásárlók Könyvéivel és elsősegélynyújtással kapcsolatos tudni I
lókat.
288
!)
' „Vásárlók Könyve” hol található, az abban bejegyzett észrevételek
ii<ryintézésére vonatkozó előírásokat.
elsősegélynyújtás helyét, az arról felvett jegyzőkönyv kitöltésére vo-
1 natkozó tájékoztatást.
értékmegőrzésre vonatkozó tudnivalókat:
Felhívást, hogy a vállalat csak az értékmegőrzőben elhelyezett tárgya-
kért vállal felelősséget.
yXz őrizetlenül hagyott tárgyak elvesztéséből származó károkért az
üzemeltetőt felelősség nem terheli.
A talált tárgyakra vonatkozó tudnivalókat.
Egyes medencéire vonatkozó előírásokat, felhívásokat.
o Vegyes rendelkezéseket.
A „Házirend” szabályainak megtartásáért az üzemeltető részéről ki a
felelős.
A „Házirend" hatályát.
14. Üzemeltetési Szabályzat
Az Üzemeltetési Szabályzatot, amely a .,Házirend”-el szerves egységet ké-
pez, a létesítmény irodájában kell tartani és kérésre, üzemidőben a vendé-
gek rendelkezésére kell bocsátani.
Az Üzemeltetési Szabályzat magában foglalja a szolgáltatások általános
szabályait, a furdőüzem, illetve osztályok részletes nyitvatartási rendjét, a
fürdő szolgáltatásait, a fehérnemű szolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat, a
furdőorvosi ellátás rendjét, a létesítmény egyszeri befogadóképességét, fel-
szereltségét.
A medencék vízellátására, vízcseréjére vonatkozó teljes körű leírást. A ta-
karítások és fertőtlenítések szabályait.
A fürdők, fürdőosztályok biztonságának ellenőrzésére felügyeletére vonat-
kozó utasításokat.
A létesítményre vonatkozó nyilvántartási és eljárási szabályokat, ezen belül
a panaszok, balesetek, káresetek ügyintézésével kapcsolatos kötelezettsége-
ket. Az alapvető munkavédelmi előírásokat.
A fürdöszolgáltatásokkal kapcsolatos vagyonvédelmi, tűzvédelmi és egyéb
előírásokat.
Ü Üzemmód szerint kétféle medencét különböztetünk meg
a) Töltő-ürítő rendszerű medence, amelynél a teljes vízcserét a miniszteri
szintű rendeletben foglaltaknak megfelelő gyakorisággal kell végrehaj-
tani.
289
b) Szürö-forgatóval üzemelő medence. 1966 óta új medencét csak ilyen
rendszerrel lehet építeni.
A gyógymedencéknél sajnos a rendszer nem alkalmazható, mivel a forga-
tás során a gyógyvíz (ásványvíz) összetétele kedvezőtlenül változik.
A megfelelő vízminőség biztosítása érdekében a töltő-ürítő rendszerű me-
dencéknél a víznyerőhely (kút, forrás), valamint a befolyó víz ivóvíz minő-
ségű kell, hogy legyen. A vízszűrő-forgatóval üzemelő medencéknél a szű-
rés után a medencébe visszatérő víznek kell hasonló minőségűnek lenni.
76. Hidrogén-ion koncentráció (pH-érték)
A vízben előforduló hidrogén-ionok koncentrációját a víz pH-értékének
megmérésével állapítjuk meg. Az ásvány- és gyógyvizek pH-értéke főleg
azok szabad szénsav és hidrogénkarbonát tartalmától függ. Befolyásolja
még a víz pH-értékét kénes vizeknél a jelenlévő szabad kénhidrogén is. Ha
az ásvány- és gyógyvíz szabad szénsavtartalma magas, akkor pH-értéke 6
körül van, vagy még ennél is alacsonyabb. Amennyiben a szénsav ásvány-
vizet a levegőn állni hagyjuk, szabad szénsavának nagy részét elveszíti és
pH-értéke 8-ra, vagy még annál is magasabbra felmegy. Ilyenkor a víz már
lúgos kémhatásúvá változik. A gyengén lúgos kémhatás túlnyomórészt a
hidrogénkarbonát és karbonát-ionok mennyiségétől függ.
A kémiailag tiszta víz pH-értéke 7. Ha ennél alacsonyabb, a víz savanyú
kémhatású, ha magasabb, lúgos kémhatású. A hidrogén-ion koncentráció
tehát a savanyú, vagy lúgos kémhatás mértéke.
pH <7 pH = 7 pH < 7
savanyú kémhatás semleges kémhatás lúgos kémhatás
A pH-érték meghatározása gyakran szükséges, nálunk elsősorban a szűrő-
forgatóval üzemelő medencéknél.
A vizek vegyszerezése annak megfelelően történik, hogy a pH-érték mit mutat.
77. Víz forgat ás
Ha a víz teljes cseréjére vonatkozó rendelkezések végrehajtásához elegen-
dő víz nem áll rendelkezésre, a napi vízmennyiséget vízforgatás útján kell
biztosítani. Ez nem vonatkozik a gyógymedencékre, a gyermekmedencék-
re és melegvizes medencékre, valamint a 100 m’ alatti hideg vizes meden-
cékre, amelyek vizét naponta feltétlenül, teljes egészében ki kell cserélni. A
forgatás során a vizet úgy kell tisztítani és fertőtleníteni, hogy a medencék-
be visszatérő víz átlátszóság és baktérium-csíraszám szempontjából fürdő-
290
víz szabványban megállapított minőség követelményeinek megfeleljen. A
tisztítás szűréssel, vagy derítéssel és szűréssel alkalmazható. Klórozás ese-
tén a medencébe visszavezetett vízben legalább 0,2 és legfeljebb 0,5 mg/1
szabad klórnak kell kimutathatónak lennie. Ennél nagyobb szabad klórtar-
talomnál az adagolás mértékét csökkenteni, esetleg — ellenőrzés mellett - a
klóradagolást átmenetileg le kell állítani.
Üzemóránként a medence hasznos térfogatának legalább 12%-át kell meg-
forgatni. Fia a fürdőzők száma a legnagyobb terhelés felét nem éri el, ez a
mennyiség a felére csökkenthető.
A vízforgatás során a medencébe visszavezetett vízhez naponként legalább
a medence hasznos térfogata 5%-ának megfelelő mennyiségű friss vizet is
adagolni kell. A frissvíz utánpótlás történhet akár üzemközben folyamato-
san, akár naponta az üzemidő végén.
Ez utóbbi esetben a frissvíz beengedése előtt a medence falain, a lesüllyedt
vízszint felett a rátapadó szennyeződést lúgos oldattal el kell távolítani,
majd ötszörösen hígított nátrium-hypoklorit (hypo) oldattal fertőtleníteni.
A vízforgató berendezést úgy keli kialítani. hogy a forgatásra kerülő, vala-
mint az egyes tisztítási fokozatok után kikerülő vízből vízmintát lehessen
venni.
A vízforgató berendezést csak szakképzett személy kezelheti. A berendezés
kezelője a tisztítás hatásosságát, különösen a fürdővízben kimutatható sza-
badklór mennyiségét naponta, az üzem megkezdése előtt ellenőrizni köte-
les. A fürdő üzemeltetője köteles az ellenőrzéshez szükséges felszerelést
biztosítani.
A vízszűrő-forgató rendszer előnyei:
I. Megfelelő vízminőség érhető el.
2. Gazdaságos: 46-60% vízmegtakarítást eredményez.
3. Megfelelő vízhőmérséklet biztosítható.
A vízszűrő-forgatóknál alkalmazható) vegyszerek:
1. Alumínium-szulfát, a lebegő szennyeződések kicsapatására
2. Rézszulfát, általában 2 gr/m’, az algásodás megakadályozása érdekében
3. Sósav, (ha a pH-érték a lúgos kémhatás felé tolódik el, 7-nél nagyobb)
4. Nátrium-hypoklorit (hypo) fertőtlenítőszer
5. Szóda (ha a pH-érték a savas kémhatás felé tolódik el, 7-nél kisebb)
18. A medencék takarítása, fertőtlenítése
Kz, hogy az egyes medencék, medenceterek takarítása hogyan történik, il-
letve fertőtlenítésükhöz milyen vegyszert használunk, döntő mértékben
függ azok burkolatától.
291
Felületkiképzés szerint a medencéket általában 4 csoportra oszthatjuk:
1 csempe, mettlachi, kerámia, mészkő, vagy gránit burkolat
2. műkő borítású
3. cementhabarcs
4. műanyag borítású.
Az első 3 csoportban felsorolt medencék napi takarítása, fertőtlenítése lé-
nyegében azonos módon történik.
Az esti üzemzárást követően, amikor a fürdővendégek már elhagyták a me-
dencéket, medencetereket, zuhanyozókat, a takarítás minden esetben a me-
dencétől legtávolabb eső ponttól kezdődik.
Először a zuhanyozók és vízterek takarítására kerül sor, majd a lábmosók
következnek és így jutunk el a medence takarításához.
A medence takarításánál először a vízszint fölött közvetlen elhelyezkedő
piszkos, zsíros lerakódást távolítjuk el. Ennek módszere a következő: 4-5
m-es szakaszokat bevizezzük, majd lúgos zsíroldó anyaggal, puhaszőrű ke-
fével az ún. zsírcsíkokat a medence burkolatáról eltávolítjuk. Ezt követően
bő vízzel lelocsoljuk.
A következő lépésben a medence oldalfalának takarítását végezzük el. Ez
zsíros lerakódás esetében lényegében a fent jelzett módszerrel történik,
amelyet itt is a tömlővel való takarítás követ.
Különösen nagy gondot kell fordítani a medence lépcsőinek, ülőkéinek,
szögleteinek takarítására.
Utolsó lépésként a medence aljzatának takarítását végezzük el. A medence
alján összegyűlt nagyobb, darabos szennyeződést össze kell seperni és azt
a medencéből kihordani, a kisebb szennyeződést az ürítő nyíláson keresztül
bő, tiszta vizes tömlőzéssel távolítjuk el.
A takarítást minden esetben a fertőtlenítés kell, hogy kövesse. Ennek sor-
rendje megegyezik a takarítás sorrendjével, tehát először a zuhanyozók,
medenceterek, majd a lábmosók és végül a medencéknek a fertőtlenítését
kell elvégezni.
A napi takarítást követő fertőtlenítést az első két csoportba sorolt meden-
céknél nátrium-hypoklorit oldattal (hypóval) történik. A fertőtlenítést vé-
gezhetjük locsolókannával, vagy műanyag vödörből, puhaszőrű kefével vi-
hetjük fel az oldatot a medence felületére. A fertőtlenítő oldat töménysége
20%-os.
Ilyenkor a fertőtlenítést követően nem szükséges a medencét újra tömlőzni,
1 5-20 perc után meg lehet kezdem annak töltését. A teljesen feltöltött me-
dencét azonban 5-10 percig túl kell folyatni annak érdekében, hogy a víz
felszínén esetlegesen lebegő anyagrcszccskék a túlfolyón keresztül távoz-
zanak.
292
A cementhabarcs simítással kiképzett medencéknél fertőtlenítést végezhet-
jük nátrium-hypoklorit oldattal a már leírt töménységben és módon, de al-
kalmazhatunk klórmeszes oldatot is.
A medencék időszakos nagytakarítása, mindenekelőtt a fertőtlenítéshez fel-
használt vegyszertől függően az egyes medence típusoknál más és más.
Az első csoportba sorolt medencék vonatkozásában a nagytakarítás lehet:
a) „hypós” nagytakarítás
b) sósavazás, interacidozás
„Hypós ” nagytakarítás
A fertőtlenítést megelőző takarítási munkák lényegében megegyeznek a na-
pi takarításnál felsorolt munkafolyamatokkal. Itt is a zuhanyozók, meden-
ceterek és a lábmosók takarítása előzi meg magának a medencének a taka-
rítását. A takarítást követően azonban 30%-os nátrium-hypokloritos oldat
felhasználásával kell végezni a fertőtlenítést. Ezt követően minden esetben
- a napi takarítást követő fertőtlenítéssel ellentétben - 15-20 percet köve-
tően bő vízzel le kell öblíteni a medencét.
Sósavas nagytakarítás
A sósavas nagytakarítást általában csak akkor végezzük, ha az elkerülhetet-
len, a medencében olyan vízkő lerakódások vannak, amelyek csak ilyen
módon távolíthatók el. A sósavazás gyakorisága, általában havi egy alka-
lom, míg a hypós nagytakarítást hetente legalább egyszer alkalmazzuk.
A sósavas nagytakarítás egyben fertőtlenítő is. így azt megelőzően külön
takarítási munkát nem kell végezni, csupán a nagyobb szennyeződéseket
kell összeseperni és eltávolítani.
A sósavnál környezetbarátabb az interacid, amely a burkolatot sem teszi
úgy tönkre. A sósavazással, interacidozással kapcsolatban tudni kell:
- csak az sósavazhat, akit erre előzőleg kioktattak
- nők és fiatalkorúak (18 éven aluliak) nem végezhetik
- egy személy egyedül nem sósavazhat, a munka elvégzéséhez minimáli-
san 2 fő szükséges
- Az MvSZ-ben felsorolt munkavédelmi eszközök (gumicsizma, gumi-
kesztyű, védőszemüveg, védőkötény) használata kötelező
- Sósavat és hypót együtt tárolni, egymás után használni szigorúan tilos,
mert klórgáz keletkezik, amely az egészségre nézve rendkívül káros.
Ügyelni kell arra, hogy ugyanabban az edényben egymást követően
hypót és sósavat ne tegyünk, előzőleg bő vízzel öblítsük ki.
A sósavazás maximálisan 25-30%-os oldattal történhet. Az ennél nagyobb
töménységű sósav tönkreteheti a medencék burkolatát, fugázását.
293
Először a zuhanyozók, majd a vízterek és lábmosók, végül a medence sava-
zására kerül sor. A medencében a munkákat az oldalfalaknál kezdjük és a
medence aljzatán fejezzük be.
A sósavas oldatot műanyag vödörből puhaszőrű kefével hordjuk fel a me-
dence felületére. A medence aljának sósavazásához műanyag locsolókannát
is igénybe vehetünk. Feltétlen figyelembe kell venni, hogy egyszerre maxi-
málisan 6-Snf-es felületet vehetünk csak munkába. Ezt bő vízzel le kell lo-
csolnunk és csak ezután végezhetjük a savazást. A sósavat nem szabad
hagyni a felületre rászáradni, azt azonnal ismét le kell locsolni. A savazott
felületet nem szükséges dörzsölnünk, hiszen a puhaszőrű kefével felvitt ol-
dat önmaga „dolgozik’-. Pezsgésével jelzi, hogy a szennyeződés, vízköve-
sedés fennáll-e. ha már eltávolítottuk, a sav sárgásán elfolyik.
A savazást követően ajánlatos meg egyszer a medencét letömlőzni, majd
ezután meg lehet kezdeni annak friss vízzel való feltöltését.
Ha savas, vagy interacidos nagytakarításra kerül sor, akkor a fürdőosztá-
lyon, vagy ugyanazon légtérben hypózni a legszigorúbban tilos!
A második csoportba sorolt műköves medencék nagytakarítása „hypós”
nagytakarítások vonatkozásában teljes mértékben megegyezik az első cso-
portba sorolt medencék nagytakarításával. A különbség kizárólag a sósava-
zásban van.
A műkövek a szakszerűtlenül végzett sósavazás következtében idő előtt
tönkremehetnek. Ezért az ilyen medencéknél lehetőleg csak akkor kerüljön
sor savazásra, ha az tényleg elengedhetetlenül szükséges. A munka gyako-
risága 4-6 hét. Külön vigyázni kell arra, hogy az alkalmazott sósav tö-
ménysége a 20%-ot ne haladja meg, és a munkába vett felületek nagysága
2-4 nr-nél ne legyen nagyobb. A sósavat csak vizes felületre szabad fel-
vinni és ha pezsgése megszűnik, azonnal le kell öblíteni.
A betonmedencék nagytakarítását meszeléssel végezzük, általában havonta
egyszer, hetente pedig ehhez 20-25%-os nátrium-hypoklorit oldatot alkal-
mazunk.
A hypós nagytakarítást itt is megelőzi a medence környékének és a meden-
cének már ismertetett takarítása. Ezt követően 30%-os „hypós” oldatot lo-
csolókannából, vagy műanyag vödörből puhaszőrű kefével viszünk föl a
medence oldalfalára, lépcsőire, ülőkéire, majd az aljzatára. A fertőtlenítést
követően, 15—20 perc múlva a medencét bő vízzel le kell öblíteni.
19. Vegyszerismeret
A medencék fertőtlenítéséhez használt vegyszerek:
I. rézszulfát (rézgálic)
Jellemzői: szilárd állapotban kék színű, kristályos anyag, vízben jól oldódik.
Vizes oldata savas kémhatású.
294
Felhasználása:
1. Töltő-ürítő rendszerű medencéknél a víz algásodásának megakadályozá-
sára a töltő vízhez adagoljuk. Az adagolás vizes oldat formájában törté-
nik, kizárólag üzemidőn kívül.
2. Szűrő-forgatóval üzemelő medencéknél a szabadtéri algaképződés ellen
m'-enként 2 grammot adagolunk.
3. Meszelésnél 100 1 meszes oldathoz 5 kg előzőleg feloldott rézszulfátot
teszünk.
Tárolása: száraz helyen.
II. A lumínium-szulfát
Jellemzői: fehér színű, gyengén sárgás, vagy szürkés árnyalatú. Kristályvíz
tartalmú, vízben jól oldódó kristályos vegyidet.
Felhasználása: vizes oldat formájában, a vízszűrő-forgató berendezéseknél
a lebegő szennyeződések kicsapatására (ált. 2 g/nr).
Tárolása: fedett, száraz helyen.
III. Nátriiimkarbonát (szóda)
Jellemzői: fehér színű por, vízben jól oldódik. Lúgos kémhatású.
Felhasználása:
I. Medencék mechanikus tisztításához.
2. A vízforgató-szűrő berendezéseknél, ha a pH-érték a savas tartományba
eltolódik (7-nél kisebb).
Tárolása: zsákokban, száraz, zárt, fedett helyen.
1F. Sósav
Jellemzői: szúrós szagú, sárgás-zöldes színű folyadék.
Felhasználása:
1. Medencék sósavazásánál maximum 30%-os töménységű oldat formájában.
2. Vízszűrő-forgató berendezéseknél, ha a pH-érték a lúgos tartományba to-
lódik (7-nél nagyobb).
Tárolása: külön, zárt, szellős helyen, hypótól teljesen elkülönítve. A helyi-
ség ajtajára ki kell függeszteni a „Sósav raktár” feliratot.
V. Nátrium-hypoklorit (hypo)
Jellemzői: víztiszta, sárgás árnyalatú, lúgos kémhatású, erősen klórszagú
folyadék. Tapintása síkos jellegű.
Megjegyzés: a megadott oldathígítások az eredeti (kereskedelmi) oldatok
térfogatára, s nem hatóanyagtartalmára vonatkoznak.
Felhasználása:
1. Medencék napi takarítását követő fertőtlenítéskor 20%-os töménységben.
2. Medencék nagytakarítását követő fertőtlenítéskor 30%-os töménységben.
295
Tárolása: szellős, zárt helyen, sósavtól teljesen elkülönítve. Az ajtajára ki
kell függeszteni a „Hyporaktár’" feliratot.
VI. Kalcium-hypoklorit (klórmész)
Jellemzői: fehér, nedvszívó por. Lúgos kémhatású. Vízben oldódik. Aktív
klórtartalma kb. 30%.
Felhasználása: elsősorban a cementhabarcs simítású medencék fertőtlení-
tésére, vizes oldat formájában.
Tárolása: száraz, sötét helyen, mert fény és nedvesség hatására aktív klór-
tartalma felbomlik, erősen csökken.
A felsorolt vegyszereknél ma már hatékonyabb, kömyezetbarátabb vegy-
szerek is kaphatók, használhatók (pl. sósav kiváltására interacid, hypo ki-
váltására szanozil, stb.) azonban ezek alkalmazása jóval nagyobb költség-
kihatással jár.
296
A LÁBÁPOLÁS ELMÉLETE
Meskó Csaba
Lábápolás-elmélet
A lábápoláshoz szükséges legfontosabb anatómiai és orthopédiai ismeretek.
A bőr anatómiája
A bor három rétege:
- fedőhám-réteg (epidermis)
- irha (cutis)
- bőr alatti kötőszövet (subcutis)
A lábápoló munkája során elsősorban a fedőhám-réteggel találkozik, az el-
szarusodott hámsejteket távolítja el. Egyes, csapszerüen a mélybe terjedő
kérgesedések (tyúkszem) az irha-rétegbe is beleérnek.
A bőr járulékos részei:
- faggyúmirigyek
- verejtékmirigyek
- szőrtüszők
- szőrszálak
- köröm
A köröm, annak elváltozásai, a lábápoló munkájának egyik fontos területe.
A bőr kettős rendeltetése:
a) Védelem
b) inger érzékelés, közvetítés
A bőr védelmi funkciói:
1. Mechanikai védelem
A bőr rugalmasságánál fogva védi az alatta lévő képleteket a külső
erőművi behatások ellen.
2. Kémiai, biológiai védelem
A bőr megakadályozza a kémiailag ártalmas anyagok, baktériumok
szervezetbe való behatolását. Ebben jelentős szerepe van a bőr zsír és
savköpenyének (faggyúmirigyek, illetve verejtékmirigyek).
3. Hővédelem
A bőr hidegben összehúzódik, melegben kitágul (hőelvonás).
4. Fény védelem
Ibolyántúli sugarak hatására az alapréteg melanin szemcséi megszapo-
rodnak, a szaruréteg megvastagszik.
297
A bőr érzékszervi funkciói:
A bőr öt fajta érzést közvetít, amelyek a következők:
— tapintás
- meleg
- hideg
- fájdalom
— csiklandozás vagy viszketés
A láb elváltozásai:
a) Ortopédiai természetűek (lehet veleszületett, vagy szerzett)
b) Más eredetű bőrelváltozások
a) 1. Lúdtalp
A hosszanti, vagy haránt boltozat ellapulása. Gyakran a láb gaccsos (test-
közép vonaltól kifelé) állással jár együtt. A szalag és izomrendszer gyenge-
ségének eredménye. Hajlamosít a bőrelváltozásra, elsősorban a talp elülső
részén találhatunk bőrkérgesedéseket.
2. Öregujj bütykösödése
Elsősorban a harántsüllyedés következménye, de okozhatja szűk, vagy ma-
gas sarkú cipő is. Az öregujj gaccsos állásba kerül. Az öregujjat mozgató
egyik izom megnyúlik, az ujjállását megváltoztatja. Az alappere félficamos
helyzetben van.
Az öreguj j külső szélét nyomja a cipő, így ott bőrkérgesedés keletkezhet, de
körömbenövés is gyakran előfordul.
3. Kalapácsujj
Legtöbbször harántsüllyedés következménye. Oka a lábközépcsont feje-
csének süllyedése, az ujjak feszítő és hajlító izmainak hibás működése.
Az alap- és a második perc szöget zár be, az alappere felfelé, a második
perc a talp felé mutat. Leggyakoribb a második ujjon.
A kiálló részen, a cipő nyomására lapszerinti, vagy csapszerűen a mélybe
terjedő kérgesedés alakul ki.
4. Az ötödik lábujj dongaállása
A harántboltozat süllyedésének eredménye. Az alappere kimozdul a helyé-
ből és félficamos helyzetbe kerül. Az ötödik lábujj a negyedik lábujj fölé
hajlik. Úgy az ötödik, mint a negyedik lábujjon bőrelváltozásokat eredmé-
nyezhet.
5. A lábujjak félficamos helyzete
A harántsüllyedésen túl gyakran sokízületi gyulladás eredménye. Több ujj
kerül félficamos helyzetbe. A lábápolónak nagyon kell vigyáznia, mert a
láb keringése, a bőr vérellátása rossz, az átlagosnál jóval nagyobb a fertő-
zés veszélye.
298
b) I. Böikérgesedés (szaruréteg elszaporodása).
Lehet lapszerinti kérgesedés (börkeményedés) és csapszerűen a mélybe ter-
jedő kérgesedés (tyúkszem).
Eltávolításuk a lábápoló egyik alapvető feladata.
2. Pigmentfoltok, pigmenthiányok.
Nem képezik a lábápolás akadályát.
3. A lábfej duzzanata.
Ha nem jár bőrvörösséggel és lázzal, nem akadálya a lábápolásnak.
4. Pikkelysömör
Lencsényi, tenyérnyi, hámló, éles szélű, pikkelyes jellegzetűek. Nem fer-
tőz, nem képezi akadályát a lábápolásnak.
5. Lábgombásodás.
Ha jelentős mértékű, nem javasolt a lábápolás. A vendéget szakorvoshoz
kell küldeni, a lábápoló nem ajánl kezelési módot és szert.
Miért fontos a lábápolás?
Az egészséges ember lába a legnagyobb megerőltetésnek, munkának van
kitéve. A sok járás, a test súlyának majdnem állandó nyomása, a lábat érő
gyakori erőművi és hőingerek, majd ezek változásai hatalmas munkát, meg-
terhelést, egyszóval kedvezőtlen behatást jelentenek az emberi szervezet
ezen helyzetváltoztató, mozgási szervére. Mindezekhez hozzájárul még az
a körülmény, hogy az ember a környezet, a talaj és az idő viszontagságai és
ezek káros behatása ellen lábait saruval, csizmával, cipővel megvédeni tö-
rekedett és a járófelületet, a talpát, az ujjait, sarkát, sőt a bokaizület tájékát,
vagy még ennél is magasabban, kemény, rugalmas többé-kevésbé levegő és
a víz számára átjárhatatlan cipővel, vagy csizmával, mintegy védőpáncéllal
vette körül. A cipő és a csizma a harisnyával vagy más ruhadarabbal együtt
a láb normális élettani működéseit (mirigyelválasztások, bőrlélegezés) hát-
ráltatják, a bőr felszínére ömlesztett anyagcsere termékek elpárolgását, jel-
bomlásuk előtti eltakarítását megakadályozzák, miáltal a bőr felszínes réte-
gei hamar elmállanak és gyulladásos folyamatok fellépésére a bőrt alkal-
massá teszik. A cipő, de különösen a rossz cipő csekély rugalmassága, szűk
volta a láb csontos és ízületes helyeire, főképpen az ujjakra és körmökre
gyakorolt dörzsölése és nyomása számos hámsérülés (feldörzsölés, kérge-
sedés, tyúkszem) és körömelváltozások előidézői. Ezeket a körülményeket
a divat az ő szertelen kinövéseivel még csak súlyosbítja. így láthatjuk, hogy
a láb, illetve ezek szoros függvényei, a körmök ápolása milyen nagy fontos-
ságú.
299
Bőrkérgesedés
A bőrkérgesedés nem más, mint a lapszerinti kiterjedt szaruréteg megvasta-
godása. Legtöbbször ott jön létre, ahol rendes körülmények között is vasta-
gabb a szaruréteg (talp, ujjak bőre) és ha ezen felül még fokozott erőmüvi
behatásnak, nyomásnak, vagy dörzsölésnek van kitéve a bőrfelület.
A bőrkérgesedés oka lehet:
— táplálkozási zavar,
— az irhában lévő ereket valami összenyomja (szűk cipő, bizonyos lábde-
formitások),
- a hám hosszantartó táplálkozási zavara.
A kérges helyeken a bőr kemény, alig rugalmas, vastag, a környezeténél sö-
tétebb, barnás színű, helyenként esetleg berepedezett, a repedésekben rend-
szerint por, szenny gyűlik meg. Ha a repedések a mozgási barázdák helyén
keletkeznek, igen mélyre, az irháig is kiterjedhetnek, nagy fájdalmat okoz-
va. Legtöbbször sima felületűek, csak ha az irha kötőszöveti szemölcsös ré-
tegnyomás vagy más izgalom folytán burjánozni kezd, érdes, dudoros fel-
színűek.
A tyúkszemet szeges — csapszerüen a mélybe terjedő — kérgesedésnek lehet
nevezni, mivel a szaruréteg túltengése egy lap szerint növekvő és egy ettől
központosán a mélybe terjedő gyökérből vagy csapszerű részből áll. Hason-
lóan jön létre, mint az egyszerű kérgesedés, azáltal, hogy a bőr hosszú időn
keresztül tartósan a felszíne felöl a csontos vázhoz nyomódik.
A szeges kérgesedés vagy tyúkszem leggyakoribban az ujjak, ritkábban a
talp bőrén keletkezik, rendesen rossz vagy szűk cipők nyomása révén.
Kezelés:
a) Kémiai, fizikai kombinált módszerrel.
A kémiai kezelés vegyi szerekkel történhet. A fizikai módszer az, amikor a
lábápoló eszközeivel (különböző kések) távolítja el a bőrkeményedést vagy
tyúkszemet.
Kombinált módszerről beszélünk akkor, amikor a kémiai és fizikai módsze-
reket kombináljuk.
b) Manuális, mechanikus, kombinált rendszer.
A manuális kezelésnél a teljes kezelést kézzel, illetve lábápoló szerszámmal
végezzük. A mechanikus rendszernél a lábápolási műveletek egy részét mű-
szerekkel, más részét gépek segítségével végezzük.
A lábápoló tanfolyamon elsődlegesen és kiemelten a fizikai, illetve manuá-
lis módszer oktatására fordítjuk a hangsúlyt.
300
A lapszerinti kérgesedés viszonylag könnyen eltávolítható réteges lemet-
széssel. Ezt addig végezzük (talpkéssel, tyúkszemkéssel) míg a rendes bőr
simaságát elérjük.
A tyúkszem eltávolítása a fent jelzett módon a lapszerinti kérgesedés eltá-
volításával kezdődik. Ezt követően magát a tyúkszemet gömbölyű, majd
hegyes lencsével - esetleg szemzővel - kiemeljük. Ezt a műveletet akkor
végeztük el tökéletesen, ha fényessége elmúlik és matt színűvé válik. Fon-
tos, hogy a kimetszést követően ne maradjon gyűrű az eltávolított tyúk-
szemből. A gyűrű eltávolítását bőrvágó ollóval végezzük. A kiújulás veszé-
lyét csökkenti a művelet jól elvégzésén túl, ha az előidéző okot megszün-
tetjük.
Bőrféleségek a lábápolás szempontjából
a) Sima, ritka, vagy laza bőr
Színeződése sárgás. Az élő bőrnél sem rózsaszínű, hanem minden esetben
megtartja a sárgás színezetét. Nem egészen éles késsel is könnyen vágható.
Rendszerint vastag rétegű. Csak tapintással, vagy a kés tapadásáról állapít-
ható meg, hogy mikor érünk a bőrhöz. Nem száraz.
b) Gumibőr
Színeződése kissé szürkés. Tulajdonsága, hogy a vágásnál nehezen viszi
még a legélesebb kés is. Erősen rontja a kés élét. Rugalmas és elhúzódik a
kés éle elől.
c) Üvegbőr
Színeződése a rendes bőrhöz közel áll, alig valamivel sárgább. Vékony ré-
tegű, gyors száradása folytán a felső réteg igen hamar megkeményedik,
üvegszerűvé válik. A megkeményedő réteg nagyon vékony 1-1,5 mm vas-
tagságú. Alatta puha marad a bőr. A vágásnál elővigyázatosnak kell lenni,
mert a legélesebb kés is elcsúszik rajta. Ha meredekebben vezetjük a kést,
akkor pedig a vékony, kemény bőrrétegen könnyen átfut és már a puha bőr-
be beleszalad. Munkánkat könnyíti és a biztonságot emeli, ha megnedvesít-
jük a ruhát és azzal töröljük meg szakaszonként. E megoldás azt a célt szol-
gálja, hogy megakadályozza a felső réteg zománcszerű megkeményedését.
d) Izzadt bőr
Színeződése fehér. A meleg vízben erősen felduzzad, felülete nem sima, ha-
nem erősen gödrös, hullámos. Vastagsága helyenként más és más, izzadtsá-
ga folytán nem állapítható meg. Tulajdonsága a gumibőréhez hasonló. Kü-
lönösen a kezdésnél nagy óvatossággal kell dolgoznunk, ennek elmulasztá-
sa súlyos sérülést okozhat. Ide soroljuk még a salvett és egyéb tyúkszemir-
tóval kezelt bőröket, tekintve, hogy tulajdonságaikra nézve az izzadt bőrhöz
hasonlók.
301
A köröm és kezelése
A körmök elszarusodott hámsejtek lapszerüen elörenövekvő tömegéből áll-
nak és a távolabbi, tehát a III. ujjperc felett a láb háti oldalán helyezkednek
el. A köröm hátulsó és oldalsó szele az ujjak körömbarázda|ában fekszik,
elülső széle szabad. A köröm lemeze, teste a körömágyon nyugszik, mely-
nek hátsó részé, amit felülről is láthatóan egy fehér színű körív, a holdacs-
ka határol, a köröm gyökere, ahonnan a köröm növekedése, hátulró 1-előre-
felé történik.
Átlagosan naponta 1/10 mm-t növekszik. 105 nap alatt újul meg, évenként
kb. 2-2,5 g köröm-szaruanyagot termel.
A köröm helyes rövidítését, vágását akkor végezzük, ha a nagyujjakon
egyenesen, a többi ujjon alakjukhoz igazodva vágjuk.
A benőtt köröm kezelése
Benőtt körömről beszélünk, amikor a köröm oldalsó szélei a körömsánc-
ba a szokottnál mélyebben benyomulnak. Oka lehet: a szűk, hegyes orrú
cipők, a köröm hibás vágása, de lábdeformitás is hajlamosít ilyen elválto-
zásra.
Benőtt köröm leggyakrabban az öregujjon fordul elő. A körömbenövés
gennyesedést, körömágy gyulladást is okozhat, ilyenkor előbb a gyulladást
kell megszüntetni. A helytelen körömvágás is okozhat körömbenövést, ha a
köröm oldalsó részét kivágjuk és a körmöket túlságosan rövidre vágjuk.
Ilyenkor a köröm a körömsánc vezetését elveszítve befele no, a körömágy
körüli szövetekbe állandó nyomásával fekélyt okoz. A köröm hossza akkor
jó, ha a köröm az ujjkúp legnagyobb domborulatáig ér.
A benőtt körmöt kivágni csak akkor szabad, ha azt a vendég kéri. Gennyes
körömbenövést csak a gyulladás megszüntetését követően szabad kezelni.
A benőtt köröm kiemelése előtt meg kell tisztítani a körömbarázdát a ben-
ne lévő törmelékektől. Ezután megállapíthatjuk, hogy melyik az a rész,
amely fájdalmat okoz. A megállapítást követően a köröm elejét ollóval
vagy csípöolloval egy kissé elővágjuk, hogy a vésővel történő kórömkieme-
lést ezáltal megkönnyítsük. A vésővel gondosan — állandó támasztással -
vigyázva haladunk, ügyelve arra, hogy sérülést ne okozzunk. Alátampo-
nozással a köröm növését helyes irányba terelhetjük, ami által sok esetben
sikerül a köröm benövésének megszüntetése.
Gombás köröm
A gombás köröm fénytelen szürkés-sárgás, barnás-zöldes, törékeny, széle
megvastagszik, alatta porhanyós törmelék található. A lábápoló a fertőzött,
töredezett körömdarabokat távolítja el. Műtétre nem vállalkozik!
302
A lábápolás legfontosabb arany szabályai
I. Feszítés. A vágandó felület fölött bal kezünk hüvelykujjával a börfelü-
letet kifeszítjük. Ez nagyban növeli a lábápoló művelet biztonságát.
2. Támasztás. Amikor csak lehetséges a kezelendő felülethez eső legköze-
lebbi ponton a szei szamot tartó kezünket megtámasztjuk. Ez minden műve-
letnél igaz, de kiemelten kötelező a véső és a lándzsa használatánál.
3 Párhuzamos késvezetés. Minden szerszámot úgy használunk, hogy a vá-
gandó bőrfelület párhuzamos legyen a kés lapjával. Ne meredeken, hanem
egész kis szögben vezessük a kést a vágandó felületre.
A lábápolás eszközei
A lábápolás legfontosabb eszközeit a következő csoportokba sorolhatjuk:
- Kések: talpkések, tyúkszemkés, körömkés, gömbölyű lencse, hegyes len-
cse (lándzsa), szemező véső.
Az egyes szerszámokból egy szerszámkészletben többnek is kell lennie,
adott esetben eltérő méretekben.
- Ollók: csípőolló, körömolló, bőrolló.
- Egyéb szerszámok: reszelő, vájtvéső a körmökre felnőtt bőr eltávolításá-
ra.
A szerszámok kezelése
A jó szerszámnak mindig tisztának és elesnek kell lennie. Éles késsél gyor-
sabban és könnyebben végezhetjük munkánkat, kisebb a bevágás veszélye,
nem kell nyomni, tapadásával jelzi, hogyha eleven bőrhöz értünk.
A szerszámok élezése kövön és fenőszíjon történik. A kövön a kést szem-
beéllel kell lapjára fektetve végighúzni, majd a fokán fordítva visszafelé. A
műveletet finoman, könnyedén kell végezni. Kellő élességéről úgy tudunk
meggyőződni, hogy ujjunk hegyével, vagy a körmünkön próbálva érezzük
a tapadását. A lencséket fekvő nyolcas alakban éllel előre vezetjük a kövön.
A fenőszíjon mindig a kés fokával előre tolva, majd a fokán fordítva vissza-
húzva végezzük az élezést.
Szerszámainkat rendszeresen, folyamatosan fertőtleníteni kell. Eszközök
fertőtlenítésére a fertőtlenítőszereket az alábbi koncentrációban és behatási
idővel lehet használni:
Spovirid 1%-os oldata 30 perces behatási idővel,
Virusept 1%-os oldata 30 perces behatási idővel,
Liquor formaldehid! saponatus 2%-os oldata 30 perc behatási idővel,
Háztartási hypo 6%-os oldata 30 perc behatási idővel,
Neomagnol 1%-os oldata 30 perc behatási idővel, vagy
Spovind 5%-os oldata 10 perc behatási idővel,
303
Virusept 5%-os oldata 10 perc behatási idővel,
Liquor formaldehid! saponatus 5%-os oldata 10 perc behatási idővel.
A fertőtlenítőszeres oldatokat a Gludesin kivételével csak egy napig lehet
használni, a Gludesinnél a felhasználási idő az aktivizálástól számított 2
hét, Neomagnol csak 4 óra.
A fertőtlenítőszeres oldatokat zárt edényben kell tartani.
Különös gonddal kell, hogy megvédjük szerszámainkat a csorbulás és rozs-
dásodás ellen. Munka közben ne dobáljuk a szerszámokat egymásra. A
munka befejezését követően száraz ruhával dörzsöljük át őket és egész vé-
konyan savmentes olajjal, vagy faggyúval vonjuk be.
A lábápolás menete
A lábápolást minden esetben megelőzi a lábáztatás, ami történhet műanyag
edényben, vagy medencében. Az áztatóvízhez, amelynek ajánlott vízhő-
mérséklete 30 °C, különböző bőrpuhító szereket adhatunk.
Az áztatást követően a lábápoló szemrevételezi a lábat, megállapítja, mi-
lyen műveleteket kell azon elvégezni. A konkrét munkát a „rosszabbik lá-
bon” kezdjük el. Ha az egyik láb netán gombás, úgy a munkát természete-
sen a másik lábbal kezdjük.
A lábápolás ajánlott menete a következő.
- a talp kezelése
- sarok kezelése
— ujjbegyek kezelése
- ujjközök kezelése
- ujjhátak kezelése
- körmök kezelése, benőtt köröm eltávolítása
- köröm tisztítása
- lábmasszázs
A lábmasszázs nem képezi szerves részét a lábápolásnak, de frissítő hatásá-
val kellemes érzetet kelt, közkedvelt a vendégek körében. A lábmasszázs
térdig terjed.
A svédmasszázs első három alapfogását: a simítást, gyúrást és dörzsölést al-
kalmazzuk. Vivőszerként leggyakrabban krémet használunk.
A lábmasszázs során is figyelemmel kell lenni arra, hogy az csak ízülettöl-
ízületig történjen, a láb megfelelően ellazított állapotban legyen és a masz-
százs iránya minden esetben a szív felé történjen.
Itt is figyelemmel kell lennünk a masszázs ellenjavallataira, kiemelten a
trombózisra és a felületes vénák gyulladásos betegségeire.
304
A lábápolószalon berendezése
Amennyiben arra lehetőségünk van, a lábápolószalont két helyiségben ala-
kítjuk ki. A két helyiség funkcióbeli megosztása:
a) váróhelyiség
b) kezelőhelyiség
A váróhelyiség lehetőleg természetes megvilágítású legyen, de a mestersé-
ges megvilágítás is legyen a szemnek kellemes, ne vakítson. A váróban
gondoskodjunk megfelelő számú, kényelmes ülőalkalmatosságról, álló
vagy falra rögzített fogasokról a felsőruhák részére. Lehetőség szerint biz-
tosítsunk egy függönnyel elválasztott szemérem fülkét, ahol a hölgyek a ha-
li snyanadrágjukat le, illetve fel tudják venni. Kellemesebbé tehető a vára-
kozás, ha folyóiratokat, képesújságokat is kihelyezünk a vendégek részére.
A kezelőhelyiség kialakításánál figyeljünk arra, hogy a padozat megfelelő,
könnyen tisztítható, felmosható burkolattal legyen ellátva (pl. mozaiklap).
Az oldalfalakat lemosható burkolattal vagy festékkel kell borítani. A keze-
löhelyiségben függönnyel elválasztva kell kialakítani az áztatót és magát a
kezelőhelyiséget.
A kezelő berendezése: egy kényelmes ülőalkalmatosság (fotel) a vendég ré-
szére, egy megfelelő magasságú, könnyen fordítható, gördülékeny ülőke a
lábápoló részére, egy szerszámasztalka lemosható felülettel, egy fedett hul-
ladéktároló, egy szekrényke a fehérneműk tárolására. Külön kell tárolni a
szennyes és tiszta textíliákat. Egy elsősegélynyújtó faliszekrény vagy láda.
A kezelöhelyiség világítása lehetőleg természetes fénnyel történjen. A mes-
terséges megvilágítás legyen megfelelő fényerejű (legalább 40, de legin-
kább 60 W-os égő).
A lámpaernyő külső fele legyen sötét, nem áttetsző a belső fele fehér, hogy
a fényt lefelé a lábra vetítse. Elhelyezése olyan legyen, hogy az ernyő alsó
széle a dolgozó szemvonala alá érjen azért, hogy a közeli erős fény hatásá-
tól szemét megóvja.
A lábápolószalon kialakításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe
venni:
- a helyiség száraz, jól szellőztethető legyen
- közvetlen környezetében szennyező forrás ne legyen található
- pincehelyiség e célra csak akkor vehető igénybe, ha ott a konfort feltéte-
lek biztosíthatók
- a helyiségnek külön bejáratának kell lennie és önálló légtérrel kell ren-
delkeznie
- ott egyéb tevékenységet folytatni nem szabad
305
- a helyiség méreteit, beosztását a várható forgalomnak megfelelően kell
megszabni
- egy munkahelyre, a vendégek várakozóhelyét, a kiszolgálási és közleke-
dési teret is figyelembe véve. 6 nf-t kell biztosítani
- a helyiség belmérete 2,5 m-nél kevesebb nem lehet
- a padozat kialakításánál arra kell törekedni, hogy az résmentes, könnyen
tisztítható és fertőtleníthető burkolattal legyen ellátva
- a falakat 1,5 m magasságig mosható felülettel kell kiképezni
— a berendezési tárgyak lehetőleg világos színűek, sima felületitek és köny-
nyen tisztíthatok legyenek
— gondoskodni kell a jó megvilágításról, ami lehet természetes és mester-
séges
- a helyiség füthetöségét biztosítani kell
A lábápoláshoz az áztatásnal csak ivóvíz, minőségű víz használható Az áz-
tatok kialakításánál arra kell törekedni, hogy az áztatókádak burkoltak le-
gyenek, fajanszból vagy rozsdamentes acélból készüljenek. A vízellátás
biztosításához lengőcsapos megoldást kell alkalmazni, amelyeket vízvisz-
szaszívást gátló szeleppel kell ellátni. A lábáztatókat minden vendég után
zsírtalanítani és fertőtleníteni kell.
A lábápolásnál felhasznait textilféleségeket (töröközö, lábkendő) minden
vendeg után cserélni, mosassa! és vasalással tisztítani, fertőtlenítem kell.
Fontos követelmény a lábápolók személyi tisztasága. Munkáját fehér, vagy
világos színű munkaköpenyben végezze, amelynek mindig tisztának kell
lennie. Körmei rövidek kell, hogy legyenek, hogy sérülést ne okozzon. Ke-
züket minden vendég után fertőtleníteniük kell, majd azt követően szappa-
nos, melegvizes kézmosást kell alkalmazni. A kéz fertőtlenítéséhez 1%-os
neomagnol oldatot, 3%-os lysoformot, vagy 1%-os sterogenol oldatot lehet
használni.
306
SZOLGÁLTATÁSI ETIKA
Meskó Csaba
Feladatunk röviden összefoglalva: a fürdők üzemeltetése és fürdőszolgálta-
tások biztosítása. Ez a meghatározás érvényes minden olyan munkaterület-
re, ahol összefoglaló elnevezéssel fürdőszolgáltatást nyújtanak, legyen az
masszírozás, lábápolás, iszap-, súly-, vagy egyéb fürdőkezelés, valamint az
ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások.
A következőkben szeretnénk röviden áttekinteni a „Szolgáltatási etika’’ ér-
telmezését.
Az ÚJ MAGYAR LEXIKON a „szolgáltatás” címszó alatt a következőket
írja:
„Szolgáltatás: a fogyasztók (személyek, vállalatok vagy intézmények) ré-
szére. többnyire ellenértékért végzett minden olyan tevékenység, amely
nem eredményez új terméket.”
Ez önmagában még túl általános meghatározás, mert pl. nagyon sok tevé-
kenység van, ami nem hoz létre új terméket, de nem hasonlítható a mi te-
vékenységünket is magába foglaló szolgáltatásokhoz Közelebb jutunk
meghatározásunk értelmezéséhez, ha a lexikonból a felsorolt példákat néz-
zük, amelyek a következők:
a) A meglévő termékek tárolása, megóvása, szállítása, karbantartása, stb..
továbbá új termékek előállításához való hozzájárulás, pl. energiaszolgál-
tatás (ipari termelő szolgáltatások).
b) Közületek közhasznú tevékenysége, hírközlő szolgálat, egészségügyi,
közoktatásügyi szolgáltatás, jogszolgáltatás, személyszállítás, stb.
c) Egyes szabadfoglalkozásúak, orvosok, stb. tevékenysége.
d) Személyes szolgáltatások végzésé (borbélyüzemek, háztartásokat ki-
szolgáló javító vállalatok, lakástakarító vállalatok, mosodák, szállodák,
szórakoztatóüzemek stb. tevékenysége).
Az ipari termelő szolgáltatásoktól, a szállításoktól stb. eltekintve a szolgál-
tatásaink zöme nem alkot új terméket, nem járul hozzá a nemzeti jövedelem
gyarapításához, de társadalmilag szükségesek és hasznosak.
A részletes definíciókból és a példákból megállapíthatjuk, hogy a fürdő-
szolgáltatás közhasznú tevékenység, egészségügyi jellegű szolgáltatás és a
legtöbb esetben személyes szolgáltatás. Új értéket ugyan nem hoz létre, de
gyógyító, betegség megelőző, regeneráló, edző és erősítő hatásával a legna-
gyobb érték, az ember érdekét szolgálja.
307
Az „ETIKA” értelmezése, vizsgálata
Az „Etika” (görög szó) a filozófiának az az ága, amely a társadalom erköl-
csi törvényeit, a történelmileg kialakult erkölcsi szokásokat és normákat,
összefoglalóan az erkölcs keletkezését és fejlődését vizsgálja.
Az adott társadalom, illetve osztály erkölcsi arculatának, jellemző vonásai-
nak és problémáinak elemzésével hozzájárul az emberek erkölcsi magatar-
tásának formálásához. Elmélete többnyire nem önállóan, hanem különféle
filozófiai és teológiai rendszerek részeként alakult ki, magukában hordva e
rendszerek idealista, vagy materialista jellegének hatásait. Az etikai idealiz-
mus az erkölcs normáit természetfeletti, isteni vagy szubjektív elvekből ve-
zeti le. Az ezzel szemben álló materialista tendenciájú etikai álláspont már
az ókorban is az ember természetes szükségleteiből indult ki.
A „Szolgáltatás” és az „Etika” elemzését, értelmezését követően a „Szol-
gáltatási etika” rövid, tömör, közérthető meghatározása: a szolgáltatási eti-
ka nálunk a fürdöszolgáltatási tevékenység erkölcsi törvényeinek, szokásai-
nak, magatartási normáinak összessége.
A szakmai tevékenység, az egyes fürdőkezelésekkel, fürdőszolgáltatások-
kal kapcsolatos írott és íratlan jogszabályok, szokások és normák két nagy
csoportba sorolhatók:
- A szorosan vett szakmai követelmények, előírások, ismeretek.
- Azok a magatartási normák, amelyek a szakmai követelményeknek elvá-
laszthatatlan részei, tartozékai. Ezek jelentősége nem szabad, hogy hát-
térbe szoruljon!
A magatartási normák a szorosan vett szakmai követelmények, konkrétan a
masszírozások, lábápolások, iszap-, súly- vagy egyéb fürdőkezelések meg-
határozott mozdulatelemeinek szoros kísérői, kiegészítői. Magukban fog-
lalják a szolgáltatásokat, kezeléseket nyújtók és az azokat igénybevevők
kontaktusát alkotó elemeket, annak felvételétől, a szolgáltatások bonyolítá-
sán át a kontaktus befejezéséig, legyen az beszéd, cselekedet, tevékenységi
vagy magatartási kapcsolat.
Ezek a követelmények együtt teremtik meg feltételeit azoknak a minden
igényt kielégítő szolgáltatásoknak, melyek kultúrált biztosítása alapvetően
feladata a fürdő dolgozóinak, akik a szolgáltatásoknak e speciális területen
kívánnak dolgozni.
A fürdőkezeléseket, szolgáltatásokat magukba foglaló erkölcsi törvények,
szokások, magatartási normák érvényesülése, létrejötte, megvalósítása a
fürdő dolgozóinak általános és munkahelyi magatartásában öltenek testet.
30S
Feltételezzük, hogy a fürdők dolgozói vállalják a követelmények érvénye-
sítésének felemelő, humánus tartalma mellett azokat a nehézségeket is,
amelyek néha fokozott higgadtságot, önuralmat, de minden esetben fegyel-
mezett, udvarias magatartást igényelnek.
Az elvárásokat, erkölcsi magatartási normákat, összefoglalóan a ránk vo-
natkozó szolgáltatási etikát, két nagy csoportba oszthatjuk:
— általános magatartásra és
- munkahelyi magatartásra.
Az általános magatartás követelményeinek meghatározásához egy köznapi,
eléggé eluralkodott helyzetből indulunk ki.
Gyakran találkozunk már kora reggel, munkába menet olyan esetekkel,
amelyek enyhén szólva idegesítőek. Kezdjük példánkat a közlekedéssel.
Különösen a reggeli csúcsforgalmak idején gyakori a zsúfoltságból, a tola-
kodásból eredő vélt, vagy valós sérelmekből adódó vita, veszekedés, amely
nemcsak a vitázó, veszekedő, de a környezetükben lévő emberek magatar-
tását is meghatározza. Ezzel az élménnyel, idegfeszültséggel térnek be az
emberek a közértbe, vagy valamelyik más üzletbe vásárolni.
A ott megütött, a szokástól eltérő hang, különösen, ha az elárusító is ha-
sonló idegfeszült állapotban van, nem kétséges, hogy újabb ellentétet, nem
kívánatos vitát, veszekedést szül.
De ugyanez elofoi dúlhat a munkahelyen is.
Ha nemcsak a vezető és a beosztott, hanem a közvetlenül az egymás mel-
lett dolgozó kollegák is ilyen idegfeszült állapotban kezdik meg a munkát,
elég a legkisebb „provokációs” esemény, hogy az idegek nemhogy megnyu-
godnának, hanem tovább borzolódnak.
Feltehető, hogy a munka befejezését követően ugyanaz az elárusító, hivatali be-
osztott és fürdő dolgozója találkozik a fürdőben, akik a reggeli, majd a továb-
biakban a napközbeni konfliktusokat átélték. Ezzel az „Öidogi kör” bezárult.
Felvetődik a kérdés: mi a megoldás?
A kialakult viták, veszekedések megszüntetésére mi az orvosság? Az egyik
félnek mindig belátóbbnak, megértőbbnek kell lennie a másiknál. A kérés-
re, hogy kinek kell kötelezően ilyennek lennie, a válasz egyértelmű. Annak
a személynek kell gondoskodnia a viták, veszekedések, az ebből eredő
konfliktusok megelőzéséről, megszüntetéséről, aki a hivatali öltözéket vise-
li. A fürdőben tehát a fürdöszolgáltatást végző dolgozóknak.
A fürdőosztályokon, szolgáltatási helyeken a fürdő dolgozókon van a hiva-
tali ruha. Nekik kell mindenkor udvarias, segítőkész, a helyzethez illő, a
szolgáltató tevékenységből adódó, megfelelő hangnem alkalmazásával a
fürdöszolgáltatások nyugodt légköréről gondoskodni.
309
A társadalmi együttélés szabályaival ötvöződő szolgáltatási tevékenység al-
kotóelemei a következők:
- udvariasság, a tapintat
- a segítökészség
- az alkalmazkodás
- a szakmai követelmények következetes alkalmazása
- a megfelelő megjelenés, modor, magatartás és beszédkészség
- a megfelelő kontaktus felvétele és tartása
Ezek egyben a fürdőszolgáltatásokat nyújtó és igénybevevő személyek kap-
csolatát meghatározó alapelvek is.
Mit foglalhat magába a „Hivatás” meghatározás?
Minden tevékenységnek, minden szakmának megvan a sajátos, nehéz ol-
dala. Ez az olvasztároknál lehet a meleg, a bányászoknál a nehéz fizikai
munka, az ápolónőnél a súlyos beteg ellátása stb.
A fürdőszolgáltatói tevékenységnél - a szakmai követelmények maradékta-
lan érvényesítése mellett - az az egyik legnehezebb feladat, hogy különbö-
ző állapotú és korú, beteg és egészséges, eltérő beállítottságú és idegállapo-
tú, más-más hangulatban lévő és az eseményekre különbözően reagáló sze-
mélyek fürdőellátását kell úgy biztosítani, hogy azzal kapcsolatban jogos
panasz, kifogás ne merülhessen fel.
Azt el kell ismerni, hogy ez néha nehezebb, mint követ törni, vagy forró ka-
zán mellett dolgozni. Hiszen a fürdödolgozó is közösségben élő ember, elő-
fordulhat - mint arra a bevezetőben már utaltunk -, hogy nem a legjobb
hangulatban érkezik a munkahelyére, ott pedig egy súlyosan beteg, esetleg
idegbeteg személy részére kell szolgáltatást nyújtania. Ekkor is a legna-
gyobb önfegyelemre, önuralomra van szüksége, hogy a szolgáltatás - min-
dezek ellenére - a kívánalmaknak minden tekintetben megfelelő legyen.
Ezek a próbakövei a fürdőszolgáltatási tevékenységnek. Ki, milyen mérték-
ben tudja kiállni a próbát, annak megfelelően ismerhető el, hogy tevékeny-
ségét hivatásnak tekinti-e. Aki ezt a tevékenységet választja, vizsgálja meg
saját magát! Állapítsa meg, meg tud-e feleim az igényeknek, uralkodni tud-
e indulatain, felül tud-e emelkedni a helytelenül értelmezett „önérzeten”,
magatartásával úrrá tud-e lenni az adódó konfliktusokon. Mivel rajta van a
szolgálati ruha, tudja-e vállalni a velejáró kötelezettségeket.
310
Aki ezt vállalni tudja és természetesen a gyakorlatban alkalmazni is képes,
csak az tekintheti tevékenységét hivatásnak, példát mutatva egész környe-
zetének is.
A különböző gyógyfürdökezelésekre szoruló, fürdőszolgáltatásokat igény-
lők kérelmét, javaslatát vagy panaszát nem lehet és nem szabad zaklatásnak
venni.
Tudomásul kell vennünk, hogy a fürdőket különböző nemű, korú, egészsé-
gi állapotú vendég keresi fel, akiknek személyiségtípusai eltérőek.
Az embereket lelki alkatuk szerint többféle típusba lehet sorolni. Erre vo-
natkozóan különböző csoportosítások ismeretesek.
A legelterjedtebb, legismertebb az ókorból Hippokratésztől ered. Hippokra-
tész négy nagy csoportba sorolta az embereket tulajdonságjegyeik alapján.
E szerint van:
a) melankolikus
Jellemzői: önfeláldozó, szelíd, békesség kedvéért türelmes, aggódó, le-
vert.
Emberi kapcsolataiban: magányos, szórakozott, olykor gyanakvó, érzé-
keny, könnyen félreért és félremagyaráz dolgokat, rossz fellépésű, bizony-
talan.
b) kolerikus
Jellemzői: önző, tekintélytartó, kritikát nem tűr, olykor igazságtalan.
Emberi kapcsolataiban: gyors gondolkodású, jól vitázik, olykor gúnyos, el-
lenvéleményt nem tűr.
c) szangvinikus
Jellemzői: hangulatember, nem képes nagyobb áldozatra.
Emberi kapcsolataiban: hangulatkeltő, felületesen, csapongóan társalgó,
szabad szájú, véleményét kimondja, megjelenésére sokat ad.
d) flegmatikus
Jellemzői: nyugalmas, biztonságra törekszik, szabályos életrendje van,
szenvedélymentes, pedáns.
Emberi kapcsolataiban: beszédében meggondolt, pontosan reprodukál, kö-
vetkezetes, nem sértődős.
Pavlov az idegrendszer tulajdonságai alapján állított fel négy csoportot.
Ezek a következők:
a) Erős, kiegyensúlyozott típus
Jellemzői: nagy munkaképesség, kitartás, magabiztosság, akaraterő, opti-
mizmus.
b) Erős, kiegyensúlyozatlan, féktelen típus
Jellemzői: ideges viselkedés, szertelenség, agresszivitás, erős érzelmi reak-
ciók.
311
c) Gyenge, kiegyensúlyozatlan típus
Jellemzői: fáradékony, pesszimista, állhatatlan, határozatlan, passzív, tele
van félelemmel.
d) Nyugodt típus
Jellemzői: józan, megfontolt, pontos, következetes.
A fürdőüzemekben, fürdőosztályokon dolgozóknak tudomásul kell venni-
ük, hogy munkájuk során mindig más és más emberekkel találkoznak. A
„másság” elítélése, el nem ismerése örök konfliktusok forrása lehet.
G.B. Shaw ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Én nem haragszom a
mészpátra, mert másképp kristályosodik, mint a kalcium.”
Az udvariasság, a tapintat
Az udvariasságot felfoghatnánk, mint a közösségi élet illemszabályát. Még-
sem azonosítható valamely meghatározott jogszabállyal, mert tulajdonkép-
pen egyéni adottság, illetve viselkedési forma. Goethe meghatározása sze-
rint „Az udvariasság minden külső megnyilvánulásának erkölcsi alapja
van.” Ebből is természetszerűen adódik, hogy az adott társadalom erkölcsi
normái meghatározóak az udvariasságot alkotó jelenségek, illetve viselke-
dési formák kialakulásában, általánossá válásában.
A szolgáltató tevékenységnél az udvariasság még további követelmények-
kel gazdagodik, bővül. Nem merülhet ki csupán egy-egy udvarias köszö-
néssel, hanem mindenkinek, aki igénybe veszi a szolgáltatásokat, éreznie
kell közvetlenül vagy közvetve, hogy mindenhol és mindenkor udvarias
emberek és udvarias légkörök várják. Ez nemcsak üzleti szempont, hanem
szakmai követelmény is. Beidegzett tulajdonságává kell, hogy váljék vala-
mennyi fürdő dolgozójának.
Az udvariasság, mint nélkülözhetetlen követelmény, még fokozottabb
hangsúlyt kell, hogy kapjon, amikor a beteg személy gyógykezelésére, ki-
szolgálására kerül sor. Ilyenkor az udvariasság nemcsak intelligencia, nem-
csak kultúráltság kérdése, illetve bizonyítéka, hanem kötelező magatartás.
Az udvariasság magába foglalja a tapintatot is.
A tapintat - a szó maga mondja - rátapint arra, megsejti, felfogja és elkerü-
li azt, ami embertársainak bántó lehet. A tapintatos ember olyan, mint a jó
orvos, aki nem rémíti meg a betegét a kórkép nyers elmondásával, hanem
finoman enyhíti a diagnózist és elsősorban megnyugtató körülményekkel
ismerteti a bajt.
Aki otthonában, az utcán, a munkahelyén mesterkéltség és feltűnésre való
törekvés nélkül így viselkedik másokkal, arra valóban illik a „tapintatos”
jelző.
312
A tapintat nem félénkség vagy kényszerű tartózkodás az emberektől. Nem
az önérzet feladását, vagy gyávaságot jelenti, hanem mindennek éppen az
ellenkezőjét.
A szolgáltatást végző dolgozó fellépésének és magatartásának a jó ízlés ha-
tárán belül kell maradnia. Minden esetben megvan a lehetőség, a képesség
erre, csak az a fontos, hogy tudatosan törekedjék rá, hogy igyekezzék ezt
minél jobban kifejleszteni magában. Ha a társas életben, az emberek egy-
más közötti érintkezésében a tapintat kölcsönösen érvényesül, akkor még a
rendkívüli, vagy kényes helyzetekben is könnyebb, kellemesebb az együtt-
lét, eredményesebb lesz a szolgáltatási tevékenység.
A tapintat jó modorral jár együtt. Ikertestvérek ők és együtt vezetnek az il-
lendőség, a kölcsönös megbecsülés felé. A társadalom fejlődése és az egész
művelődéstörténet azt bizonyítja, hogy a jó modor mind szélesebb rétegek-
ben vált uralkodóvá. Miért ne lehetne ez napjainkban kivétel nélkül min-
denki sajátja? Jogos elvárás, hogy minden fürdödolgozó ilyen legyen, ren-
delkezzék ezen tulajdonságokkal.
A segítökészség
A fürdőszolgáltatásokat végző dolgozók segítőkészsége messze meg kell,
hogy haladja azt a segítőkészséget, amelyet az előzőekben tárgyalt udvari-
asság elemi szabályai minden civilizált embertől megkívánnak. Míg az
utóbbi esetben arra a segítökészségre gondolunk, amely általában megnyil-
vánul az erősebb részéről a gyengébb felé, a fiatalabb részéről az idősebb
felé, a férfiak részéről a nők felé, az előző esetben a fürdő dolgozójának se-
gítőkészsége minden fürdővendég, minden szolgáltatást igénylő felé ki kell,
hogy terjedjen.
A betegnek nyújtott gyógyfürdő-szolgáltatások során ez a segítőkészség
nem korlátozódhat csupán a szakszolgáltatás szakmai mozzanataira, hanem
magába kell foglalnia mindazokat a kontaktust képező mozzanatokat, ese-
ményeket, amelyek a kezelt és a kezelő, a szolgáltatást igénybe vevő fürdő-
vendég és a fürdő dolgozója között előfordulhatnak. Sőt ki kell, hogy ter-
jedjen a munkatársakkal való kapcsolatra is.
A segítőkészség kötelezettsége a szolgáltatási tevékenységből ered. A mi
munkaterületünkön végzett tevékenység olyan szolgáltatás, amely a fürdő-
ket, a fürdőkezeléseket különböző, de meghatározott céllal igénybevevők
részére a cél elérése érdekében a lehető legnagyobb segítséget kell, hogy
nyújtsa.
Ezt a segítökészséget kell, hogy érezze minden fürdövendég, még akkor is,
amikor ez a segítés nem kíván közvetlen fizikai tevékenységet. Segítökész-
ség szemléleti tartozékává kell, hogy váljék a különböző fürdöszolgáltatá-
sokat végzők magatartásának.
313
X/ alkalmazkodás
A lürdöszolgáltatásokat különböző állapotú, eltérő idegrendszerü emberek
veszik igénybe, akikkel szemben minden esetben meg kell találni a megfe-
lelő udvarias hangnemet és bánásmódot.
Mindez csak úgy valósítható meg, ha a szolgálati ruhát viselő dolgozó az
adott esethez és az adott körülményekhez alkalmazkodva cselekszik, szól,
beszél, vagy intézkedik. Ez az alkalmazkodás természetesen nem azt jelen-
ti, hogy pl. „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten’, azt, hogy az ud-
varias emberrel szemben udvariasnak kell lenni, de az idegessel szemben
megengedhető az idegeskedés, vagy a hangoskodóval szemben a hangosko-
dás. Ellenkezőleg. A fürdőszolgáltatásokat végzőknek adott esetben alkal-
mazkodóképességükkel és szavaikkal azt kell elérniük, hogy a szolgáltató
helyek közhangulata a rendeltetésszerű működéshez a lehető legkedvezőb-
ben alakuljon. Ez azt sem jelenti, hogy a mindenáron való alkalmazkodás
címén a határozott fellépésnek nincs meg a lehetősége. Amennyiben az
adott esetben a határozott - de mindenkor megfelelő, udvarias - fellépésre
van szükség, akkor annak érvényesítése jelenti az alkalmazkodást. Azt
azonban, hogy ennek mikor van meg a lehetősége, helyesebben szükséges-
sége, azt a józan ész, a szolgáltatási kötelezettség, a fürdővendégek nyugal-
mának biztosítása határozza meg.
A megfelelő megjelenés, modor, magatartás, beszédkészség.
A jó megjelenés fontos kelléke a szolgáltatásnak. Ez a szolgáltatást igény-
bevevő megbecsülése, de saját magunk megbecsülése is. A jó megjelenés
fontos, de nem egyedüli kelléke a ruha. A szolgálati ruhának - mint az ún.
civil ruhának is - mindig rendesnek, tisztának, ízlésesnek, ápoltnak kell len-
nie. A fürdő dolgozói tevékenységüket a fürdöosztályon csak az előírt szol-
gálati ruhában végezhetik.
A fürdőosztályon nincs hely a divatozásnak, különböző, esetleges idegen
nyelvű feliratokkal ellátott, extra ruhadarabok viselésének.
Az ápoltság és ízlés egyaránt vonatkozik a hajviseletre, borotválkozásra,
fog- és körömápolásra stb., de külön ki kell hangsúlyozni a személyes higi-
éniát, mint az egyik legfontosabb kellékét a kellemes és jó megjelenésnek,
ami nélkül nem is beszélhetünk kultúrált szolgáltatásról.
Kis fáradtsággal, minimális többletkiadással az ápoltság mindenki számára
könnyen elérhető, biztosítható. Aki megszokja, akinek tulajdonságává vá-
lik, az jólesően tapasztalja a másokra tett jó hatáson túl a saját kellemes
közérzetét és elítéli az ápolatlanságot.
A jó modor és magatartás képet ad az egyéniségről. Lehet, hogy valaki ösz-
tönösen is tud illedelmesen viselkedni, többször mégis tudatosan kell irá-
nyítania magatartását. Különösen igaz ez a fürdőszolgáltatások végzése so-
rán.
314
Beszéltünk arról, hogy a fiataloknak előzékenynek kell lennie az idősekkel
szemben, de senki nem tartja hibának, ha a fiatalabbak iránt is azok. Ez ál-
talánosan is igaz, de különösen igaz a szolgáltatási tevékenységnél, amikor
a szolgáltatónak a vendégek irányában az előzékenység, a jó modor és a
magatartás korra és nemre való tekintet nélkül kötelező.
Például: ha beszélünk valakivel, egyenesen álljunk, nézzünk rá, ne forgas-
suk fejünket, ne vágjuk zsebre kezünket, ne vonogassuk vállainkat. Ha álló
személlyel beszélünk, mi is álljunk fel.
Ezek a viselkedési formák ugyanúgy tulajdonságaikká kell, hogy váljanak
a fürdő dolgozóinak, mint ahogy a fiatalok az idősebbeket, vagy a férfiak a
nőket a bal oldalon kísérik, vagy, hogy beteg, idős embernek ülőhelyet biz-
tosítunk.
Beszédkészség
„Beszélj, hogy lássalak!”. Ezt állítólag Szókratész mondta, de ma is vannak
szerény külsejű, szinte igénytelen megjelenésű emberek, akiket csak akkor
veszünk jólesően észre, ha beszélni kezdenek. Vannak viszont mások, akik-
nek személyi varázsa abban a pillanatban szertefoszlik, amint szóra nyitják
szájukat.
A szolgáltatóhelyeken dolgozók kerüljék a túl hangos beszédet, vagy a fel-
tűnést keltő hanghordozást, a fölösleges túlzásokat, nemcsak szavakban, de
mozdulatokban, arcmimikában is.
Vannak a beszédnek rossz szokásból eredő hibái. Ne hadarjunk, ne beszél-
jünk vontatottan, ne kényeskedjünk, ne akarjunk „finoman” beszélni.
Minderről némi önfegyelemmel le lehet szokni. Beszélgetés közben ne vág-
junk egymás szavába. Ha ellentétes véleményünk van, uralkodjunk magun
kon és várjuk be legalább a mondat végét.
Beszéljünk tisztán, érthetően. Ne használjunk sallangos, mesterkélt kifeje-
zéseket és fordulatokat. Megszokás dolga, hogy elhagyjuk a „tehát”, „izé”,
„szóval”, „nohát”, „azt mondja, hogy” cifraságokat.
Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szolgáltatóhelyek csendjére, nyu-
galmára, ahol egyébként feliratokon is olvasható a „Csendet kérünk!” felhí-
vás. Sajnos gyakori eset, hogy ennek éppen a fürdő dolgozói nem tesznek
eleget. Egymás között hangosan, sok esetben kiabálva társalognak. Jó pél
dával a fürdő dolgozóinak kellene elöljárniuk.
315
Meg kell említenünk néhány kedvezőtlen jelenséget is, amelyek abból
adódnak, hogy egyes dolgozók az udvariasság, a tapintat követelményeit
félretéve, beszédkészségüket nem a kívánt szolgáltatási cél, hanem egyéni
érdekeik érvényesítésére próbálják felhasználni. A szolgáltatások nyújtása
közben, magándolgaikkal traktálják, zavarják, molesztálják a vendégeket.
Előfordult nem egy esetben, hogy egyes vendégek emiatt kényszerültek
más szolgáltatóhelyet, fürdőt választani.
Ugyancsak elítélendő és megengedhetetlen az, amikor egyes vendégeket
hátuk mögött, de esetleg más vendég előtt kigúnyolnak, rájuk megjegyzé-
seket tesznek.
Nem lehet kellőképpen elítélni azt a magatartást, amikor valaki saját szol-
gáltatásait, annak minőségét kollégája kárára, annak366tt reklámoz-
za.
A megfelelő kontaktus felvétele és tartása
A kezelő és a kezelt, a szolgáltatást végző dolgozó és a fürdővendég közöt-
ti kontaktusban együttesen kell érvényesülni mindazoknak a már tárgyalt,
vagy tárgyalásra kerülő követelményeknek, amelyek összességükben a
szolgáltatási etikát alkotják. Már ebből is kitűnik, hogy a kontaktus a kultú-
rált szolgáltatás mellett gyűjtőhelye az udvarias, tapintatos segítőkész, meg-
felelő magatartásnak, megjelenésnek, modornak, beszédkészségnek. Az
ilyen irányú tevékenység, magatartás eredményessége, megfelelősége eb-
ben a kontaktusban ölt, illetve ölthet testet. A kontaktus felvétele általában
megszólítással kezdődik. A megszólítás gyakran már meghatározó a kap-
csolat további alakulására is.
Ezért érdemes a megszólításról egy kicsit részletesebben beszélni. De előbb
a köszönésről!
A fürdőben a szolgáltatást végző dolgozó van otthon, hozzá jönnek a ven-
dégek, akiket minden esetben udvarias köszönéssel kell fogadni.
A köszönéssel nagyon sok mindent lehet kifejezni. Udvariasságot, tapinta-
tot, örömet, tiszteletet, de fölényeskedést, önteltséget, tiszteletlenséget, kö-
zömbösséget is. A fürdődolgozó köszönését mindenképpen az előbbiek
kell, hogy jellemezzék.
Előfordul, hogy a fürdövendég megelőzi köszönésével a fürdő dolgozóját.
Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy minden köszönés és üdvözlet viszon-
zásra vár! A viszonzás sosem lehet felületes vagy fölényes. Köszönni udva-
riasság - a köszönést viszonozni kötelesség!
A „Van szerencsém”, „Alázatos szolgája”, vagy „Tiszteletem”, sőt „Mély
tiszteletem” azelőtt itt-ott hallható és divatos köszönési formák voltak.
316
Használatuk ma már semmiképpen sem illendő. Nem kevésbé idejétmúlt
köszönés az „Ajánlom magam”.
A magyar nyelvben a napszakokkal való köszönésnek megvan a hagyomá-
nya, és ma is nagyon megfelel a kívánalmaknak.
A „Jó napot”, „Jó reggelt”, „Jó estét” régi magyar köszönés, „Kívánok” ige
hozzátevésével nagyon megfelelő, udvarias köszönés.
Hogyan szólítsuk meg a vendéget?
Változás korában élünk, országunkban most alakulnak azok az egyre álta-
lánosabbá váló szabályok, vélemények, melyek választ adnak arra, hogyan
szólítsák egymást az emberek.
A „Kartárs”, „Szaktárs”, „Kolléga” csak meghatározott személyeknek szól-
hat, így ezeket nem helyes általánosan alkalmazni.
Az „Úr” megszólítás társadalmi értéke kialakulása óta állandóan változik.
Valamikor csak az uralkodót, illetve a trónörököst, majd a királyi udvarhoz
tartozó főnemességet, később a XVI. századtól kezdve már a kisebb rangú
várkapitányokat és nemeseket is így szólították. A társadalmi élet fejlődése
folyamán, amikor a fokozatosan kibontakozó városi élet, a nemesség és a
városi polgárság között szorosabb kapcsolatokat teremtett, ezt a megtiszte-
lő elnevezést kezdték használni a polgári osztály számára is. A szó maga
némelyek szerint finn-ugor eredetű, és elterjedéséhez talán az is hozzájá-
rult, hogy a feleség a házastársa iránti tiszteletből a rangos nemesek, de a
dolgozó osztály körében is egyaránt „Uram”-nak nevezte a férjét.
A XIX. század óta a társadalmi illendőség mind szélesebb és szélesebb ré-
tegekre terjesztette ki az „Úr” megszólítást. A II. világháború előtt jóformán
csak udvariassági szólammá vált, melynek alig volt köze a társadalmi kü-
lönálláshoz a mindenapi életben. Annál nagyobb köze volt az „Úr” fogal-
milag másik értelmezéséhez, amely a társadalmi elkülönítést és ezzel együtt
a társadalmi kiváltságot jelentette, illetve akarta jelenteni. Az „Úr” szónak
ez a másik elkülönítő értelmezése riasztja vissza jórészt az embereket néha
még ma is.
Az „Asszony” szó is eredetileg a legnagyobb méltóságot, a királyasszonyt
jelentette. A szóhasználat a századok folyamán az eredeti társadalmi érté-
két még jobban csökkentette, mint az „Úr” megjelölés esetében, így az
„Asszonyom” megszólításban ma nem érzünk esetlegesen olyan mellékízt,
mint az „uram”-ban.
Látható, hogy a megszólítás fogalma és értéke koronként változik. Ha vala-
kit ma „Úr”-nak, vagy „Asszonyom”-nak szólítanak, semmi esetre sem a
régi „Úri világ” eredeti fogalmát fejezi ki, hanem azt a megszólítást alkal-
317
mázzák, amely a társadalom minden tagját egyformán megilleti. Az a mel-
lék értelem, amely az „Uram” megszólításhoz még esetleg fűződik, fokoza-
tosan megszűnik és így semmi akadálya, hogy ezt a szép és eredeti, magya-
ros és megtisztelő megszólítást alkalmazzák a szolgáltatást végző dolgozók.
A kontaktus felvétele a köszönéssel és a megszólítással megtörténik. A to-
vábbiakban a kontaktus tartását egyrészt a szakmai teendők, a szolgáltatá-
sok nyújtása, másrészt szakszolgáltatások esetében a kezelést alkotó műve-
letek végzése közbeni magatartás, beszélgetés képezi.
A szolgáltatásnak minden esetben udvarias, tapintatos, segítőkésznek kell
lennie, de nagyon fontos az is, hogy a beszélgetésben való részvétel is meg-
feleljen ezen követelményeknek.
Kerülni kell a sok, fölösleges beszélgetést. A figyelmet a szolgáltatásra, a
kiszolgálásra kell koncentrálni. A fürdő dolgozója beszélgetést csak abban
az esetben kezdeményezzen, ha arra a szolgáltatás érdekében szükség van.
Mondanivalóját ilyenkor is röviden, tömören, udvariasan, a lényegre össz-
pontosítsa.
Amennyiben a fürdővendég a beszélgetés kezdeményezője, úgy természe-
tesen reagálni kell rá, de az előbb, valamint a beszédkészségnél említett kö-
vetelmények figyelembevételével.
Azt, hogy a szolgáltatás mellett a személyi kontaktus is kedvező, jó legyen,
egyaránt anyagi és erkölcsi érdeke mind a szolgáltatást végző dolgozónak,
mind a fürdőnek.
Szeretnénk leszögezni, hogy a jó kontaktust nem a haverkodás, nem a bi-
zalmaskodás, hanem az udvarias, szakszerű, egymás kölcsönös megbecsü-
lését kifejező magatartás, bánásmód jelenti.
A kontaktus befejezését ismét köszönés, vagy a gyakran alkalmazott kíván-
ság, hogy „Váljék egészségére”, vagy „Kedves egészségére” képezheti.
A szakmai követelmények következetes alkalmazása
E téma tárgyalásánál, ismertetésénél azokra az előírásokra koncentráltunk,
amelyek a szakszolgáltatásokhoz, azok formáihoz szorosan kapcsolódnak,
olyan követelményekről, amelyek feltételei és egyben szoros tartozékai is
azoknak.
Először annak a rendelkezésnek kötelező érvényesítéséről kell szólnunk,
amely azt írja elő, hogy a fürdőkben egyes szakszolgáltatások, kezelések ki-
zárólag orvosi rendelvények alapján vehetők igénybe, ezek az alábbiak:
- súlyfürdő
— iszapgöngyölés
— iszaptófürdő
318
- nőgyógyászati iszapkezelés
— szénsavgáz fürdő (C02 ködkamra)
— szénsavas kádfürdő
— száraznyújtás (súlynyújtás ágykezelés)
— fiziko-, elektro-, mechanoterápiás kezelések
Ezekre a szolgáltatásokra a pénztárosok csak a társadalombiztosítás terhére
kiadott utalványok, vagy a fürdő orvosa által kiállított kezelőlap, vagy
egyéb orvosi rendelvény ellenében adhatnak ki jegyeket. Orvosi rendelvény
nélkül a felsorolt szolgáltatásokat a fürdőszakmunkás nem végezheti el.
A rendelvényekkel kapcsolatos, esetleg vitás kérdéseknél a fürdő orvosának
(vezetőjének) véleménye a mérvadó. Ezen szolgáltatások orvosi felügyele-
tének fontosságát a balesetveszély, valamint a betegnek életkorából adódó,
esetleges váratlanul fellépő szív-, vérnyomás stb. eredetű rosszullét is indo-
kolja.
Az orvosi rendelvény, kezelőlap előírásairól a fürdőszakmunkásnak meg
kell győződnie, és az abban foglaltakat maradéktalanul be kell tartania.
Amennyiben a rendelvényben foglaltakkal kapcsolatban valamilyen észre-
vétele van, különösen, ha azt a beteg részére kedvezőtlennek tartja, úgy a
fürdő orvosával tartozik közölni, és a rendelvény előírásait egyértelműen
tisztázni kell (pl. túl meleg iszap).
További alapvető szakmai követelmények:
- Az orvosi rendelvény előírásait maradéktalanul be kell tartani, azoktól
eltérni csak orvosi utasításra szabad.
- „Ne változtassuk meg a szakmai előírásokat!” Első pillanatban ez a fel-
hívás meglepően hathat, de szükségességére a következő példák is utal-
hatnak:
a) masszírozásnál alkalmazott egyéni fogások, veregetések
b) iszappakolásnál különleges hőfok meghatározása
c) súlyfürdőnél az idő és terhelés megváltoztatása
d) lábápolásnál köröm, körömágy műtétek, szemölcsműtétek
Vannak dolgozók, akik elhivatottságot éreznek tudásuk felhasználására, fo-
kozására. Ennek is megvannak a lehetőségei, hivatalos formái. Ez a tovább-
tanulás, továbbképzés, nem pedig a fürdővendégeken történő kísérletezés.
Valamennyi fürdőkezelést a szakmai tanfolyamokon tanultaknak, az orvosi
előírásoknak megfelelően kell nyújtani.
319

Figyelem!
Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
kiadásában megjelent
Sárai Gábor
ALTERNATÍV MOZGÁS- ÉS MASSZÁZSTERÁPIA
című könyve
E könyv jelentősen megkönnyítheti az AMM vizsgára készülök helyze-
tét, hiszen egy helyen, egységes szemléletmód szerint tárgyalva megtalál-
hatják azt az elméleti anyagot, amelyet eddig nehezen beszerezhető köny-
vek sorából kellett előbúvárkodniuk. A tananyag szerkezetének és stílusá-
nak kialakításakor a szerző felhasználhatta több éves oktatói és vizsgáztatói
tapasztalatát.
A könyv három fő fejezetre oszlik: alapismeretek, alkalmazás és kiegé-
szítő ismeretek. A bevezető rész tájékozódásra hívja az olvasót. A keleti
eredetű módszereket igyekszik elhelyezni a nyugati medicina világában is,
kiemelve a hasonlóságokat és különbségeket. Tömör áttekintést ad az
AMM módszerek kialakulásának történetéről, az eljárások hátterében álló
filozófiai nézetekről, emberképről, egészség- és betegségképről.
Az általános szakmai ismeretek című részben az érdeklődők megismer-
kedhetnek a mozgás és masszás élettani és pszichés hatásaival, indikációi-
val, ellenjavallataival, a helyi és reflexes hatások működésével. Speciális
szakmai ismeretek címszó alatt szerepel azoknak a fogalmaknak a bemuta-
tása, amelyekkel a keleti gyógyító rendszerek eljárásaik működését magya-
rázzák: projekciós területek, mikrorendszerek, esi, prana, akupunkturas me-
ridiánok és pontok, pránavezetékek, csakrák stb.
A könyv az egyes eljárások ismertetésekor nem a konkrét technikák rész-
letes leírására törekszik - hiszen ezeket úgyis csak a gyakorlati oktatás so-
rán lehet elsajátítani -, hanem azokat az alapelveket és szabályokat mutat-
ja be, amelyek az adott technikára jellemzőek. A szerző nem titkolt célja,
hogy a szakmai köztudatban eddig némileg háttérbe szorult mozgásrend-
szereket a masszázstechnikákkal teljesen egyenrangú módszerekként mu-
tassa be, és kiemelje különös értékeiket a terápiában és a megelőzésben.
Önálló részként szerepel az anyagban a légzésterápiák élettana és gya-
korlata. A könyv áttekintést ad a légzőgyakorlatok tradicionális felfogásá-
ról, tárgyalja a légzés fiziológiás és pszichés hatásait, ismerteti a fontosabb
légzéstechnikákat. Említésre kerülnek olyan módszerek is, amelyek a ha-
gyományos légzőgyakorlatokkal szoros kapcsolatban állnak és a vegetatív
321
tónus mellett a tudatra is hatással vannak: a relaxációs, imaginációs, medi-
tációs technikák.
Nem maradhat el azoknak a pszichológiai alapismereteknek a tárgyalása
sem, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a leendő terapeuták sikeresen vé-
gezzék munkájukat: a kommunikáció sajátosságai, a befolyásolás, meggyő-
zés és változás pszichológiája, a terapeuta személyével kapcsolatos elvárá-
sok, a klienssel való kapcsolat alapelvei, vagy a tudatállapotokat érintő kér-
dések.
Az „Alkalmazás” című fejezet a megszerzett ismeretek gyakorlatba való
átültetését segítheti. Foglalkozik az anamnézis-felvétel és az állapotfelmé-
rés szabályaival, a kezelési terv készítésének szempontjaival, kitérve a
kompetenciahatárokra is.
„Az alternatív mozgás- és masszázsterápiák klinikuma” című rész nem
merev sablonokat, hanem inkább megoldási mintákat kínál. Felhívja a fi-
gyelmet azokra az eljárásokra, amelyeket gyakorlatilag minden probléma
esetében lehet és szükséges alkalmazni: a méregtelenítésre, valamint a ki-
választó- és az immunrendszer stimulálására. Főbb betegségcsoportok sze-
rint gyűjti össze azokat a módszereket, amelyek az adott probléma fennál-
lása esetén számításba jöhetnek, és felhívja a figyelmet olyan gyakorlatok
alkalmazására, amelyek nemcsak az adott betegség leküzdésére szolgálhat-
nak, hanem egy egészségesebb és jobb minőségű életstílus kialakításában is
segíthetnek.
Azok számára, akik az alternatív mozgás- és masszázsterápiákat hivatás-
szerűen szeretnék gyakorolni, hasznos tudnivalókat kínál a könyv „Kiegé-
szítő ismeretek” című része. Ebben az AMM-mel kapcsolatba hozható pe-
dagógiai alapismeretek mellett megjelennek a természetgyógyászati tevé-
kenységet érintő fontosabb jogi és etikai szabályok, valamint a dokumentá-
ciót érintő követelmények, és a praxis működtetésének szempontjai.
A tanulás megkönnyítése érdekében az „Alapismeretek” című fejezetben
az egyes részek után ellenőrző kérdések szerepelnek, amelyek segítségével
a tanuló képet kaphat tudásának pillanatnyi állásáról. A könnyebb kikere-
sés végett ugyancsak a rövidebb tanulási egységek után - és nem a könyv
végén - szerepel az éppen oda vonatkozó ajánlott irodalom.
Az „Alternatív mozgás- és masszázsterápiák” című könyv bár elsősorban
tankönyvnek készül, valószínűleg nem csak az AMM szakmai vizsgára ké-
szülők számára lesz hasznos segítőtárs. Minden érdeklődő találhat benne
olyan ismereteket, amelyekkel egészségesebbé és kellemesebbé teheti a sa-
ját és környezete életét.
322
Természetes Gyógyítás Alapítvány MTU Természetgyógyászati Akadémia
Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta képzés
Felelős vezető: Dr. Walkovszky Attila
Oktatók: Dr. Török Szilveszter, Dr Veress János, Török Dóra, Sárai Gábor, Faragó
László
A képzés felépítése:
1. Az AMM általános elmélete - keleti filozófiai irányzatok, a masszázs és a mozgás
keleti és nyugati élettani szemlélete, meridián rendszer, akupunktúrás pontok, bioener-
gia
2. A masszázs alapfogalmai - speciális anatómiai és élettani ismeretek, masszázs-
fogások ismertetése, a páciens állapotának megfelelő masszázsfogások kiválasztása,
yumeiho, kínai thai, shiatzu masszázsfajták oktatása.
3. A mozgásterápia alapjai - a mozgás keleti és nyugati élettani szemlélete, a esi és
megtapasztalása, a wai dán és nei gyakorlatok, a mozgás és a tudat, a mozgás és a
légzés, a jóga, a esi kung és irányzatai, terápiás hatások és kontraindikációk, a nyolc
brokát gyakorlatok, Dzsun Juan gyakorlatok, do in, waitakung mozgásfajták oktatása.
4. A légzésterápia alapjai - a légzés nyugati és keleti szemlélete, prána, jógalégzés,
energiazárak, légzésterápiák, a légzés pszichés, méregtelenítő stb. hatásainak oktatása.
5. Pszichológiai alapismeretek
A képzés időtartama; 160 óra (öt hónap), kéthetente, szombat-vasárnap 9-16 óra
között
Oktatási félévek szeptember-január február-június
Jelentkezni lehet; 1143 Budapest, Gizella út 42-44.
Tel/fax.: 220-5682, 273-1985, 06-30/246-1329
THAI VITAL PENTA CENTRUM
gyógyító-regeneráló-oktató központ
Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta képző tanfolyamot indít
október 13. és december 9. között hétvégeken.
A tanfolyam tematikáját az ÉTI vizsgakövetelmények alapján
állítottuk össze.
Oktatók: Sárai Gábor
Koller Judit
Dr. Dicsőfy Durian Endre
Tanf. díj: 90 000 Ft
Budapest. VII. Madách u. 2-6 II. Iph. II. em. 17.
Tel: 352-05-08
w.w.w htimandesign.hu
Tördelés, nyomdai előkészítés: DTC DESIGN KFT.
1027 Budapest, Csalogány u. 23-33. Tel.: 06-203-53-52-54
Nyomtatás: G-Print Nyomda
324