„Tul sokat dolgozunk,
tul Eokat eezunk,
tul sokat iszunk,
tul bokat futkosunk,
tul kevt ss<* elvczzuk a dolgokat,
tul tokat aggodunk,
tul k< reset pihenunk,
elhagyjuk a szeretteinket,
a pillanatiwi elvezeteket hajszoljuk,
nem \ tgyunk boldogok,
gyoinorfekelyt kapunk,
nem merjiik tel a kockazatot,
nem tudjuk tohbe mi fontos, es mi mellekes,
masok velpmenyetol fuggunk, es
...amint mindez nidatosul benniink, letagadjuk.
ISBN 978-963-405-237-1
i uhops
Magadj a ismersz, olvaso? Akkor mar ralep-
tel a btdcsesseg fele vezeto utra. Erdekel,
mit gm idol errol egy szorakoztatoan boles
pszicboterapeuta? Akkor neked sz61 ez a
konyv. jard vele vegig masok torteneteinek
es szavainak az utjat, hogy eljuss dnmagad-
hoz. Mas karan tanulni nem szegyen, de
kivan is emi erofeszitest, mire az oroklott
igazsagi kat a magad eletere leforditod, es
megert< d, bogy „a legfobb felelosseggel
nem a kulvilagnak tartozunk, hanem 6n-
magunknak’’
Jorge Bucay argentin pszichologus konyvei-
bol emberek szazezrei meritenek erot es
bolcsesseget eletproblemaik megoldasahoz.
Az otreszesre tervezett Camino-sorozat az
onismeret utjan kiseri vegig az olvasot.
Eddig megjelent kotetei:
Az autodependencia litja,
A taldlkazas йра,
A konnyek iilja
es A boldogsag iitja.
11 Rakoczi Ferenc Mesyei es Varosi Konyvtar
llllilDIIIH
20100898475X
М2
10Г
bucay
a bolcsesseg
utja

A SZERZO ELOSZAVA
Evekkel ezelott irtam meg a konyvemet arrol, ami sze-
rintem immar az egyetlen igazi „feladatunk” az eletben:
a boldogsagrol, vagy meg inkabb arrol a „kotelessegunk-
rol”, hogy torekedniink kell a boldogsagra. A konyv 2002
vegen jelent meg Argentinaban, Az ut retegei sorozat ne-
gyedik tagjakent. Ebben az esszesorozatban egyfajta ter-
kepet igyekeztem felvazolni arrol a negy utrol, amelyek
vegigjarasat elengedhetetlennek tartom az onmegvalosi-
tashoz, annak teljes tudataban, bogy ami elengedhetetlen,
az nem feltetleniil elegendo. Ezeket az utakat minden-
keppen vegig kell jarnunk, mert csak ezaltal tanulhatunk
meg boldogan elni?
A boldogsag, irtam a sorozat utolso koteteben, nem
azt jelenti, hogy az eletiink csupa orom, hanem azt
a derus nyugalmat, amelyet akkor erziink, ha biztosan
1A sorozat kdtetei: Az aulodependencia litja, A talalkozas utja, A konnyek utja es
A boldogsag utja magyanil az Europa Konyvkiado gondozasaban jelentek meg.
7
ludjuk, hogy a helyes uton jarunk; azon az uton, amely
elvezet eletiink magunk valasztotta ertelmehez.
A boldogsag iitja keziratanak leadasakor ujra eltoltott
az az erzes, amit tizennyolc ewel korabban, 1984-ben mar
meglepetten tapasztaltam. Amikor utoljara atfesiiltem
a szovegeket, amelyek kesobb elso konyvemkent, Levelek
CAaudianak? cimmel jelentek meg, ugyancsak ugy erez-
tem, hogy nines tobb mondanivalom. Ez az erzes nem
volt olyan kellemetlen, mint amilyennek elso hallasra
tunik: sikerult papfrra vetnem mindent, amit akkor tud-
tam, es egyben fellelegeztem, hogy teljesitettem a kivite-
lezhetetlennek velt feladatot, es irtam egy konyvet.
A masodik alkalommal azonban, Az ut retegei befeje-
zese utan ez inkabb kenyelmetlen erzes volt; olyasmi, ami
akkor tolt el benniinket, ha az ut vegere eriink, de nem
vagyunk elegedettek az eredmennyel. Ha valoban ez volt
az utolso ut, akkor most mar csak dnmagunkat ismetel-
hetjrik.
Mint emlitettem, tobb mint ket ev telt el azota, hogy
befejeztem a legutobbi konyvemet, es mikozben „a ba-
berjaimon pihentem”, ket fontos felismeresre jutottam.
Egyreszt radobbentem, hogy az iras tobbe mar nem
nehez feladat szamomra; sokkal inkabb elvezet, sot mar-
mar letsziiksegleL Ma mar hianyzik, ha nem vetem pa-
pirra vagy nem rogzitem a szamitogepen mindazt, ami
eszembe jut, amit tanulok vagy felfedezek.
2 Jorge Bucay: Levelek Claudianak: a gestaltista pszichoterapeuta levelei bardt-
nqahoz (Cartas para Claudia). Budapest, Europa Konyvkiado, 2007.
8
Masreszt kideriilt, hogy sokan: baratok, olvasok, paci-
ensek, kollegak, rokonok, de meg ismeredenek is arra
kernek (hiszem, hogy oszinten), hogy folytassam az irast.
Allitjak, hogy hasznukra van, amit olvastak, es halasak
crte. E ket, egyarant szemelyes okbol (amelyek egyike he-
donista, a masik meg narcisztikus, de mindketto a halha-
tatlansagot szolgalja), sot nem is csak ezert, elgondolkod-
tam azon, mi kovetkezhet a boldogsag utan.
Es az jutott eszembe, hogy bar a boldogsag - amit min-
denki vagyakent es egyben kotelessegekent hatarozok
meg - a hegy csucsa, ez meg nem jelenti azt, hogy egyben
az ut vege. E gondolatomat alatamasztotta az a szufi mon-
das, amelyre akkoriban talaltam ra:
A megvilagosodas azt jelenti, hogy elerkezunk
a hegy csucsara,
aztan tovabb haladunk felfele.
Tovabb, felfele...
Latnunk kellene azt, amit nem mindenki lat,
hogy tovabb menjimk, a csucson is tul...
bblcsnek kell lennunk, hogy megvilagitsuk ezt az osvenyt...
vagy talan inkabb...
meg kellene vilagosodnunk, hogy bolccse lehessunk.
Es akkor rajottem, hogy van egy ut, amely nines rajta az
eddig felvazolt terkepeken, egy olyan ut, amely nem resze
az ut ismertetett retegeinek, mivel azzal a neggyel ellen-
tetben nem kikeriilhetetlen es kotelezo: nem tobb (de
nem is kevesebb), mint lehetoseg. Orommel nyugtaztam,
hogy akkor is van tovabb, ha mar felertiink a esuesra.
9
I'j u-iv korvonalazodott a lejeinben, majd a szamito-
gcpeiii kcpei nyojen, a bolcsesseg vizsgalatarol. Annakki-
dei ilescrol, bogy a tudasnak ez az uj utja vajon mindenki
elotl nyitva all-e, aki szeretne ralepni, vagy csak a kiva-
laszlott okosake, a jo tanuloke, az ertelmisegieke, a misz-
likusoke, a filozofusoke es a kiilonleges tehetseggel
megaldottake... Elhataroztam, hogy megirom egy kep-
zeletbeli utazas tortenetet.
Erre az utra valamennyien a tudatlansagbol
indulimk, es a bolcsesseg fele tartunk,
amit elemi ugyan sohasem tudunk, de minden
nappal kozelebb keriiliink hozza.
Olvasoim most ennek a kutatasnak az eredmenyet tart-
jak a keziikben. Utlefrasom foszerepet egy asszonyra osz-
tottam, akit gondolatban elobb Marianak, majd Martanak
neveztem, a kdnyvben Nitsa neven szerepel, majd vegiil
a Simriti nevet kapja a mesteretol.
Ez a neve annak az asszonynak, aki a bolcsesseg fele
tarto utjara magaval visz benniinket, azoknak a gondola-
taitol vezerelve, akik elottunk jartak. A neve nem veletle-
niil ez. A sruti es a smriti szankszrit szavakbol dtvdztem.
Az indiai hagyomany szerint az ismeretek osszesseget szoban
kozbltek az istenek a beavatottakkal, majd tdlilk szdjhagyomany
iltjan jutott el a kesobbi nemzedekekhez.
A Vedak osi szent szovegeinek szinte mindegyike a sruti szo-
val kezdodik... Ezt a szanszkrit nyelvben is bonyolult jelenlesu
szot ugy fordithatjuk, hogy „ amit hallunk ” vagy „ amit mondtak
nekiink ”.
to
Mas hindu szovegek, amelyeket nem tarlanak isteni ihle-
tesunek, az emberek bblcsessegere, konkret esemenyekre vagy a helyes
cselekedetekre vonatkoznak. Ennek a mdsfele tudasnak a kifeje-
zesere szolgdl a smriti szo (amely nagyjdbol annyit tesz: „amit or-
zilnk”, „amire emlekszunk”, vagy megpontosabban: „amit meg-
tanultunk, es amit e tuddssal kezdiink”).
E ket szo kombinaciojaval mar az elejen szeretnem le-
szogezni, hogy konyvem lapjain nem ujdonsagokrol ol-
vashatnak: mindezt mar elmondtak, megenekeltek es
ineghallgattak a tudas birtokosai; mar megirtak es meg
fogjak irni, el fogjak olvasni es meg fogjak orizni a mult,
a jelen es a jovo valamennyi keleti es a nyugati kulturaja-
nak szent es vilagi konyveiben.
E konyv minden gondolata az okori, a valamivel kd-
zelebbi es a ma elo, kutato, fejleszto es felfedezo gondol-
kodok erdeme. A kepek es a metaforak idotlen varazsat
azoknak a mesemondoknak koszdnhetjiik, akik minden
korban lehetove tettek, hogy a magikus es beavato torte-
netek eljussanak hozzank. Az enyem csupan az a felelos-
seg es megtiszteltetes, hogy hidat epithetek amazok
gondolatai es emezek tortenetei kozt, hogy ezaltal tob-
ben, sokkal tobben legyiink olyanok, akik ismerjiik ezt az
utat.
Fohosiink, Simriti neve tehat arra hiv, hogy nezziink
szembe ezzel az utolso kihivassal: jarjuk vegig masok sza-
vainak utjat, hogy elerkezziink a leglobb bolcsesseghez,
onmagunk megismeresehez.
11
Eloszo a forditas alapjat
KEPEZO KIADASHOZ
Sosem konnyu hallgami, ha serelem er benniinket...
Nem konnyu, de olykor ez a legbolcsebb es legcelraveze-
tobb viselkedes. A hallgatashoz talan nem csak nekem
nyujtanak segitseget az alabbiak:
Elsokent is annak teljes tudata, hogy eletiink egy-egy
esemenyeben mennyi a tiilajdon felelossegiink... Ma-
sodsorban Rigoberta Menchu3 egy mondata, akivel egy-
szer volt szerencsem egyiitt szerepelni egy mexikovarosi
eloadason, amelyen feltette az alabbi, nem is olyan szo-
noki kerdest: „Miert ne kelhetnenk fel egy reggel azzal
az elhatarozassal, hogy soha tobbe nem reagalunk a ser-
tesekre?”
A harmadik pedig termeszetesen egy tortenet; egy
reges-regi hindu mese, amelyet sokszor es sok valtozat-
3 Rigoberta Mencht'i Turn (1959), Nobel-bekedijas guatemalai emberi
jogi harcos.
12
ban hallottam, de a legszebben egy masik csodalatos asz-
szony, Raj Dharvani mondta el:
Volt egyszer egy teknoc, ahi sokat almodozott. Mikozben a fold-
tol alig nehdny centimeterre vonszolta sulyos testet, felnezett, es
elkepzelte, de szep is lenne odafontrol lenezni a foldre. Mit nem
adna, ha tudna repulni! Baratai, a siralyok, akik sokszor hallot-
tdk mar az abrandjait, egy szep napon elodlltak egy javaslattal:
- Kedves bardtunk - szolitotta meg az egyik - neked nines
szamyad, de nekilnk van... no meg fantdzidnk is, hogy kita-
laljuk, hogyan segithetnenk valora vdltani az dlmodat.
—Jo eros csorbd van — mondta egy masik siraly —, es ha ho-
zunk egy szilfadgat, abba belekapaszkodhatsz vele... Ha valla-
lod a veszelyt, mi ketten felemeljilk az dgat a karmainkkal, es
felrepiililnk veled az egbe.
A teknoc nagyot nezett: lehetseges volna ? A siralyok mar hoz-
tak is az dgat. A sulyos teknoc belemelyesztette a fogait, jo szoro-
san osszeharapta, es behunyta a szemet. Amikor rdneos arcan
erezte a friss szelet, es kinyitotta a szemet, el sem akarta hinni,
amit latott... Alatta terilltek el a szantofoldek, a folyo, a fdk,
a fold...
Az allatok lattak, ahogy repul. Sokan tudtak a teknoc dlmd-
rol, es meghatottan tapsoltak. Volt, aki megdobbent, mdsokat el-
buvolt a Idtvdny. Nehdnyan oda is kidltottak neki:
- Bravo, teknoc!
- Ez aztdn a szerencse!
— Mondd el, mit latsz...
Masok dicsemi kezdtek:
— Ez aztdn az iigyes teknoc...
- Pompdsan kifunddlta, hogyan repulhet!
- Valosagos zseni...
13
/I liknos halJgatta a hizelgo szavakat, es igyekezett jelezni,
hogy nem az d erdeme, d csak kapaszkodik a rudba. Tbmzsi Id-
baival a barataira mutatott: ok tettek lehetdve az alma valbra
vaUasal. Odalentrol azonban senki sem ertetle ajelzeseit. Azt hit-
lek, hogy integet, hogy kbszbni a megjegyzeseket, vagy hogy sze-
rmysegbol hdritja a dicseretet a madarakra.
Miutdn sokaig probdlkozott a magyarazattal, a teknos fel-
hagyott a mutogatdssal, es ugy dontott, majd akkor mondja el,
hogy is tbrtent, amikor fbidet er.
Addig azonban — gondolta a teknoc —, ugysem tehetek mast,
kielvezem a meltatdst, bar tudom, hogy nem erdemlem meg.
Ahogy messzire szdlltak, a sirdlyok olyan helyre ertek a ba-
rdtjukkal, ahol mas teknocbk eltek. Emezek mar nem briiltek any-
nyira.
- Mit kepzel ez? - meltatlankodtak.
— A teknoc nem repul...
— Mie soda bekepze.lt majom!
— Kinek hiszi ez magat?
A teknoc megprobalta jelekkel ertesukre adni, hogy ot is meg-
lepi, hogy repul, hogy nem kepzeli 6 magat semminek sem, de
a sors megadta neki ezt a lehetoseget, es hogy a bardtai...
— Raadasul csunyan kihaszndlja azokat a szerencsetlen ma-
darakat — mondtak, akik lattdk, hogy hadonaszik, de nem er-
tettek (vagy nem akartdk megerteni) a jeleit.
— Azdm — helyeseltek a tbbbiek —, ugy banik veluk, mintha
a szolgai lenennek.
- Vagy inkabb a rabszolgdi. Micsoda zsamok!
A teknoc megprobdlt nem tudomast venni a birdlo megjegy-
zesekrol es a szidalmakrbl, amelyeket igazsdgtalannak erzett.
14
A labait mozgatva utdnozta a bard tail, jelezve, hogy az d szar-
nyukon repul, es az djavaslatukra szdllt fel az egre.
- Raaddsul meg csufolodik is-jegyeztek meg odalentrol.
— Micsoda szemtelenseg!
- Hitvdny csalo! Nem is d repul, hanem a tobbiek viszik.
Taldn varatlanul erte a kordbbi dicseretozon. Taldn felbo-
szitettek a rdgalmak. Annyi bizonyos, hogy nagyon megharagu-
dott a vadaskodo tdrsaira. Meg akarta mondani nekik, hogy
nem ugy van, hogy nines igazuk. Vissza akarta utasitani a ser-
leseket. Oda akarta kidltani, hogy...
Amikor ugy erezte, hogy nem turheti tovabb a tobbi teknoc
igazsagtalan szavait, kinyitotta a szdjdt, hogy vdlaszoljon, hogy
vedekezzen, hogy megmondja, megmagyardzza...
Ezzel azonban el is engedte a faagat, es lezuhant a fbldre.
Alaposan megutotte magat, es attolfogva elete vegeig a fbldon
vonszolta tovabb sulyos pdnceljdt. A repuh's veget ert...
A serteseken mult?Nem. A hiusdgdn...
J6 utat kivanok...
Jorge Bucay
2006. szeptember
15
Bevezetes
Jo nehany hozzam kozel allo szemely tapasztalatai es sok
idegen beszamoloja nyoman egyre tobb ketely tamadt
bennem az olyan determinista terapiakkal szemben, ame-
lyek munkamodszere a panaszok okanak felderitese.
Olyasmit igernek, aniit nem tudnak teljesiteni: vegleg
megsziinteti a fajdalmat, ha megtalaljuk a neurozis rej-
tett ercdetet.
A bizalmam ugyanigy (egyre inkabb) megrendiilt a cso-
datevo receptekben es az azonnali megoldassal kecseg-
teto modszerekben is. Eppen olyan hatarozottan uta-
sitom el oket, mint dietetikus kollegaim a villamgyorsan
hat6 fogyokurakat es kezeleseket, amelyeket az azonnali
eredmeny kicsikarasara fejlesztettek ki.4 Naprol napra bi-
zonyitva latom azt a megingathatatlan tenyt, amit mar
4 Ezek legjobb esetben is csak nemi viztol szabaditanak meg, vagy altaluk
atmenetileg egy merettel kisebbre fogyhatunk, de aligha segitenek vegleg
leadni felesleges kiloinkat
16
lobb mint husz eve, a Levelek Claudianak cimu konyvem-
ben is kijelentettem: a pszichoterapiajo vagy rossz kime-
netele sokkal inkabb fiigg a terapeutatol, mint az isko-
latol, amelyet kovet.
A megszamlalhatatlan modszertani kiilonbseg elle-
nere a terapeutak tobbsege egyetert velem abban, hogy
;i Teladatunk mindig is az volt (es annak is kell maradnia),
hogy segitsiink a hozzank forduloknak mobilizalni min-
den kepessegiiket a nehezsegek lekiizdesere, es terme-
szetesen eletiik jo pillanatainak kielvezesere.
A vilaggal es dnmagunkkal valo kapcsolatunk es visel-
kedesi modozatunk keresese vagy fejlesztese kihivasanak
liarmas celja:
nagyobb megertes
nagyobb tudatossag es
nagyobb osszhang.
A pozitiv pszichologia, ahogy Martin Seligman5 nevezi,
azt hirdeti, hogy a pacienseinket, a klienseinket vagy ta-
iritvanyainkat (akarhogy nevezzrik is oket) ugy kell ke-
zelniink mint hetkoznapi embereket, akik hibakat
kovetnek el, es gyakran „keriilnek pacba”. Azok a felnot-
tek, fiatalok es dregek, akik hozzank fordulnak, segitseget
remelnek, mert nem tudjak feloldani a szemelyisegiik kii-
lonfele vetuletei kozt tamadt konfliktust, vagy mert saja-
los szemelyisegiik vedelmeben kenyszeruen szembekeriil-
nek masokkal. Mi, „hivatasos segitok”, ahogy szivesen ne-
Martin E. P. Seligman (1942), amerikai kiserleti pszichologus, egyetemi
oktato, onsegito konyvek iroja.
17
vezrin a lerapeiilakal, azt gondoljuk es allitjuk, hogy dn-
magukkal, a paijukkal vagy a csaladdal van gondjuk, es
ai та biztatjuk oket, hogy beszeljenek ezekrol a proble-
rnakrol, de nyilvanvalo, hogy nem mindig kell vagy he-
lyenvalo betegnek tekinteni oket.6
Semmiben sem tekintem etalonnak magam, de joma-
gam a szemelyes fejlodesem szempontjabol legfontosabb
dolgokat tiz-egynehany paciensemmel kapcsolatos ta-
pasztalataimbol tanultam meg. Nem becsiilom le es nem
felejtem el azt sem, amire nehanyjelentos es nagy tudasu
tanarom tanitott, megis fontosabbnak tartom a pacien-
seimet, mivel rajtuk keresztiil bizonyosodhattam meg
a tanaraimtol tanultak igazsagarol. Peldaul arrol, hogy az
dnmegvaldsftas vagyott celja nem feltetlenril van kozel
csak azert, mert boldognak erezztik magunkat; a bol-
dogsag erzese nem eleg ahhoz, hogy bolcsnek tartsuk ma-
gunkat, es a boldogsagnak talan dnmagaban nines is sok
koze a bolcsesseghez (bar megforditva igen).
Akar boldogok vagyunk, akar nem, el kell indulnunk
a bolcsesseg fele vezeto uton, hogy ujra felfedezziik a veg-
so igazsagokat, amelyek nem sokat valtoznak, amelyek
minden korban a tudas fenyet jelentettek.
Ennek a konyvnek az a celja, hogy elkiserje az olvasot
ezen az uton.
Az ismert szufi meset idezve, ha a tudast izletes gyii-
molcshoz hasonlitjuk, azt kell mondanom, hogy ez a konyv
nem kinal megragott gyumolcsot, nem kinal talcan meg-
6 Ha betegsegnek tekii)Ijiik a neurozist, amelyben a nepesseg 95 szazaleka
szenved, nem lenne konnyu meghatarozni az egeszseg fogalmat.
18
mosott es meghamozott gyiimolcshalmokat, de terkepet
sem nyujt, amelynek alapjan biztosan el lehet jutni a ki-
vanatos gyiimolcs termohelyere... Akovetkezokben leir-
lak egyetlen celja, hogy ttikrozze sokak boles gondolatait,
amelyek arra serkenthetnek mindenkit, hogy igyekezzen
inegtalalni a helyet, ahol erdemes keresni.
A metaforat folytatva, ha megtalaljuk oket, ezek a gyii-
molcsok a keziinkbe adjak egy jobb elet kulcsat; egy on-
magat elvezni tudo, onmegvalosito, tudatos, autentikus,
tbkeletesebb es boldog eletet.
Kezdetnek alljon itt egy nem lebecsiilendo utjelzo
azoknak, akik meg nem fedeztek volna fel:
A hely, amelyet keresel, benned magadban van.
19
ELS (5 EEJEZET •
Egy kis tortenelem
Azokat a kepeket nezve, amelyek Platont abrazoljak a ta-
nitvanyai koreben, es beszelgeteseik klasszikus szoveget
olvasva, az embernek ohatatlanul az a kisse tiszteletlen
gondolata tamad, hogy a mesterrel folytatott filozofiai
eszmecsere a csoportterapia .v«j«to.sm6dja lehetett (azert
nem nevezem pnmitwnek, mert nem akarom, hogy barki
pejorativjelentest tulajdomtson a szonak); mivel nagyon
is lehetett tamogato, didaktikus, felszabadito, lelkesito,
terapias celja.
Platon a dialogusokkal nem csupan tudast kivant
atadni, de segiteni is akarta
a tanitvanyait abban, hogy naprol napra
bolcsebbe valjanak;
kozvetlen es kozvetett modon is azt igerte nekik,
hogy ezen az dton eljuthatnak egy magasabb
rendu eletformahoz.
20
Akkoriban a szenvedest a tudatlansag elkeriilhetetlen
kovetkezmenyenek tartottak, es ebbol kovetkezett az a lo-
gikus felfogas, hogy a valosag es dnmagunk alapos isme-
rete vezethet el az egeszsegesebb kapcsolathoz onma-
gunkkal es a kornyezetunkkeL Igy alakult ki a tudas gyo-
gyito (vagy modernebb kifejezessel „terapias”) hatasanak
clkepzelese, ebbol pedig az a meggyozodes, hogy a boles
ember annak eleven bizonyiteka, hogy a mindennapi
rletben is lehetseges az dnmegvalositas, es elerheto a bol-
dogsag a valo vilagban.
Ezek a tanitomesterek es orokoseik minden korban
lejlettebb tudassal rendelkeztek, mint a tobbseg, es ezert
- noha tudomanyuk alapvetoen gyakorlati volt - a kon-
zervatfv korok szemeben bizonyos merteku irracionali-
tast kepviseltek (es kepviselnek meg ma is).
Platon azt igyekezett elemi a dialogusokkal, hogy akik
hallgatjak, elfogadjak, hogy eletiik nagy reszet az arnyek-
vilagban elik (a metaforikus barlangban, ahol a falra ve-
liilo arnyak latszolag eletre kelnek), es ezzel Athenban
megvetette a nyugati erkolcs alapjait. Ez bizony igencsak
meglepo, ha arra gondolunk, hogy Platon bolcsessegei
Szokratesz hangjan szolnak, aki talan nem is letezett, es
hogy mindezt mar majdnem 3000 eve mondtak el, es
i rtak le.
A tudosok tobbsege szerint az 6kori gorogok sophia
(„bolcsesseg”) kifejezese eredetileg a cselekvesre valo ke-
pesseget vagy a helyesnek tartott cselekedet vegrehajta-
sara valo hajlandosagot jelentette. Ebbol valt a „mester-
segbeli tudas” szinonimajava, es nyert kesobb egyre racio-
nalisabb ertelmet.
21
Elsokenl Piilhagorasz mutatott ra arra, hogy mivel
a lokrletes tudas elei hetetlen, meg kell elegedntink aphilo-
sophiaval, a tudas vagyaval, a tudas szeretetevel es folyto-
nos keresesevel. A filozofus viselkedesi normakat fektetett
le azok szamara, akiket erdekel ez a foglalatossag. Taru-
tasanak fo celja az volt, hogy kepesse tegye a tanitvanyait
egyjobb eletre, hogy az egesz reszeive valjanak, es tovabb
tudjak adni masoknak a helyes eletvezetesre vonatkozo
ismereteiket.
Akarcsak Athenban, Indiaban, Kinaban es Perzsiaban
is kezdettol fogva hirdettek a tudas kettos celjat. Egyreszt
minden ketseget kizaroan meg kell magyaraznia a teljes
objektfv valosagot (ezt a gordgok nyoman fizikanak nevez-
hetjuk), masreszt a gyakorlas es a lelek felemelese altal
meg kell tanitania az erkolcsos eletre (ezt foglalhatjuk
ossze a metafizika fogalmaban).
Ahogy Monica Cavalle7 nagyon helyesen ramutat ,A visz-
szanyert bolcsesseg” cimu munkajaban, abban az eredeti fi-
lozofiaban nem volt ertelme megkulonbdztetni elmeletet
es gyakorlatot, ismeretet es cselekvest. A lilozofusok azt ta-
nitottak, hogy a tiszta elme azonos a lelki szabadsaggal, az
egyen teljes atalakulasanak es fejlodesenek motorja. Ut
a megvilagosodashoz, az eszmeleshez, a helyes gondolko-
dashoz es az egyen kiteljesedesehez. Ez az eszme a harcos
hos erkolcsi mintajat a tudoseval helyettesitette. Arra a ke-
resesre biztatott, amelyrol a mai vilag mintha olykor meg-
feledkezne. Ahogy II. Janos Pal papa mondta:
’Monica Cavalle Cruz (1967), spanyol filozofus, a tavol-keleti filozofiak
kutatoja.
22
Az etikus, a tudomanyos es a metafizikus
elvalasztasa sulyos hiba,
ahogy azt a kozelmult tortenelme tragikusan
bizonyitja.
A filozofiatanaromtol, dr. Curtistol tanultak kdziil az
egyik legmeghatarozobb az volt, hogy ravezetett: elet-
ulunkon a legragyogobb igazsagokat egyszeru emberek
kozvetitik. Olyan ferfiak es nok, mint az olvasoim vagy en,
akik olyan hetkoznapi helyzeteket eltek at, amilyenek
a mi eletiinknek is reszei, ok azonban ki tudtak olvasni
beloluk azt, ami altal bolcsebbe valtak.
A legtobbunknek, a nyugati civilizacio gyermekeinek,
akiket zsido-kereszteny kulturaban neveltek es kondicio-
miltak, nehezunkre esik meglatni az osszefuggest az ala-
] >< >s tudas es szemelyiseg nyitotl saga kozott. Ez a hianyos-
sag az oka es egyben kovetkezmenye annak, hogy csak
korlatozottan ferrmk hozza az igazi bolcsesseghez, es
hogy nines kapcsolat a vilag tudosai kozott. A sokretu ke-
resest ugyan ki-ki a maga tapasztalatai alapjan, a maga
mddjan folytathatja, de ketsegtelenul nagy segitseg lenne,
ha a dalai lama tanacsat kovetve megteremtenenk a sziik-
seges es megtermekenyito kapcsolatot a nyugati es a ke-
leli filozofia kozott.
Jdmagam azt a modszert valasztottam, hogy tanulma-
nyoztam a mese alkalmazasat a tanitasban es a pszicho-
terapiaban.
Nehany honap mulva harrnincnegy eve lesz annak a ma-
ins 23-anak, amikor elvegeztem a Buenos Aires-i Orvosi
23
Egyctcmct, aimak pcdig tobb mint tiz eve, hogy ratalal-
tam a inesek gyogyito es vigasztalo varazsara (vagy ez a va-
razs talalt ram). Azota a terapeutakent es tanarkent vegzett
mnnkam lassan osszhangba keriilt mindazzal, amit paci-
enskent megtanultam, es egyazon iranyba terelt: raveze-
tett arra, hogy az ember vegso soron mindig es szinte
kizardlag az onmegvalositasra torekszik, ami viszont ko-
zeli rokona a boldogsagnak.
Mindazok, akik akar okkal, akar ok nelkul ereztiik mar
valaha, hogy keptelenek vagyunk megvedeni a jogunkat
arra, hogy azok legyunk, akik vagyunk, szegyelljiik, hogy
nem feleliink meg sajat elvarasainknak. Ezert faj, ha az
elet kimeletleniil olyan helyzetekbe sodor benniinket,
amelyekben kenytelenek vagyunk tudomasul venni kor-
latainkat es hianyossagainkat.
Peldaul amikor a vilag arra akar kenyszerfteni, hogy
eljilnk a szabadsagunkkal (azaz vallaljuk a felelosseget azert,
amit valasztunk, tesziink es mondunk).
Peldaul amikor a tenyek es a koriilmenyek arra keny-
szeritenek, hogy atadjuk magunkat a teljes eletnek (valaszta-
saink elfogadasa es a veliik jaro kompromisszumok reven).
Peldaul amikor a kozvetlen kornyezetunk raszorit,
hogy korlatozzuk az elvdrasa.it (ki-ki csak a maga helyen,
a maga dontese alapjan adjon es kapjon).
Peldaul amikor egy-egy helyzet arra sarkall benniin-
ket, hogy megvedjiik a legfobb igazsdgainkat (azokat az erte-
keket, amelyekrol nem tudunk lemondani, amelyek
meghatarozzak erkolcsi es etikai allaspontunkat).
Aligha nehez belatni, hogy a hatekony cselekves m6d-
janak megtalalasahoz segitsegre lehet sztiksegiink, es nem
24
s/onil kiildnosebb magyarazatra, hogy a segitseg egy
к sze a pszichoterapiabol szarmazhat. Mindazonaltal so-
k.m tapasztaltuk, akik kaptunk effele segitseget, hogy egy
ido mulva ugy ereztiik, a pszichologia nem eleg. Valami
nuis is kell meg. Szuksegiink van a bolcsesseg tamaszara
is. Az „ordkkevalo bolcsessegre”, ahogy azt Aldous Hux-
lev definialta.
Nem nehez kitalalni, mi lenne annak a felmeresnek
az eredmenye, amelynek soran bolygonk irni es olvasni
indo nepessegetol megkerdeznek, egyetertenek-e azzal,
hogy a pszichologia es a filozofia szerepeljen az emberek
vletminosege javitasahoz fontos tudomanyagak listajan.
I'.geszen biztos, hogy a megkerdezettek tobb mint 90 sza-
zalcka felvenne oket a kepzeletbeli listara. A hetkoznapi
elctben azonban tarsadalmunk konfliktusokkal es ketse-
gekkel telve kozelit e ket teriilethez, mintha elteritessel es
lolytonos ellentmondassal, abszurd modon meg akama
neheziteni a fejlodesiiket, vagy legalabbis azt, hog}7 az em-
I >eri haladas szolgalataba alljanak.
Ami a pszichologiat illeti, mar dnmagaban az, hogy
negyszazotvennel is tobb pszichoterapiai iskola letezik, vi-
lagosan jelzi a modszertani egyetertes hianyat a feltaras-
ban, sot esetenkent a celkituzesben is (bar ahogy mar
emlitettem, ezek a kiilonbsegek csak latszolagosak). A vi-
kig barmely tisztesseges terapeutaja nem torekszik tobbre
vagy kevesebbre, mint hogy segitsen a hozza forduloknak
jobban gazdalkodni a termeszet adta es a tanult adottsa-
gaikkal, hogy jobb eletet eljenek, alaposabban megis-
meijek onmagukat, es ne csak az orrukig lassanak.
25
Maskeppen fogalmazva, a terapia eszkozoket
ad az ember kezebe, amelyek hasznalataval
megtanulhat kevesebb csapdat allitani maganak,
elkeriilni a mar meglevoket, illetve raebredni,
arra, hogy csapdaba keriilt, es kiszabadulni belole.
Ebbol a szempontbol hasonlit a bolcsesseg filozofiai
keresesehez. A tudas is dnmagunk felfedezesenek, a rej-
tett dolgok felfedesenek az eredmenye...
Ahogy Gurdzsjev8 mondja:
Ahhoz, hogy igazdn elhessunk, ujjd kell szuletnunk.
Ahhoz, hogy ujjaszillessunk, meg kell halnunk.
Ahhoz pedig, hogy meghaljunk, elobb fel kell ebrednilnk.
Gurdzsjev ebredese nem azonos a hinduk megvilago-
sodasaval, es nem is a nyugati latnokok isteni kinyilat-
koztatasa. Ennek az ebredesnek inkabb ahhoz van koze,
hogy elkotelezetten eljiink a valtozo vilagban, ragasz-
kodva a valtozatlan igazsagokhoz es ertekekhez.
Ahogy ezt leirtam, radobbentem, hogy talan kezdek
egyeterteni azokkal, akik azt allitjak, hogy a bolcsesseg,
mint kiindulasi alap, nem a tudas iranti vagy hianya miatt
veszett el, hanem azert, mert az emberek egyre kevesbe
elkotelezettek az eletukkel es a jovojukkel kapcsolatban.
Erre mutat ra Stanislav Grof,9 a transzperszonalis pszi-
chologia egyik alapitoja:
8Georgij Ivanovics Gurdzsjev (1872?-1949), gordg-drmeny misztikus es
spiritualis tanito.
9 Stanislav Grof (1931), cseh szarmazasu amerikai pszichiater.
26
/1 formdlis tudomany es legfobb szbvetsegese, a technologia
tiifim a modern nyugati tdrsadalom uralkodo erejevevdlt, es ezerl
minden, amit haladdnak vagy fejlo'donek tartunk, ezek vedelme
ala 11 kell hogy alljon, vagy legaldbbis rendelkeznie kell a javd-
hugydsukkal.
1 la pedig nem igy van, minden ismeret kiszorul a hi-
lelielen vagy a nem jovahagyott szferaba, a sotetsegbe,
.uni aimak a regmultnak a jellemzoje, amelyet leneznek,
inert gyerekes es eretlen idoszaknak tartjak.
Am a tobb informacid nem mindig jelent tobb isme-
ictet. Ahogy pedig az alabbiakban latni fogjuk, a tobb is-
inriet nem mindig jelent nagyobb bolcsesseget.
Ismerik a viccet a parasztrol es a biologusrol?
Egy vonaton szemben ill egymdssal egy nemzetkozi hiru, elismert
biologus meg egy csaknem irdstudatlan parasztember. Elobbi to-
keletes szabdsu, sdtetszurke oltbnyben feszit, a masikon meg visel-
les, de tiszta munkdsnadrag van. A tudds konyvekkel megrakva
utazik, az atyafi meg egy kis balyuval.
— Ki fogja olvasni azt a sok kbnyvet az uton ?— kerdezi a paraszt.
— Nem, de ezek nelkul sosem kelek utra — feleli a biologus.
- Aztdn mikor olvassa el oket?
- Mar klolvastam valamennyit... Nem is egyszer.
- Es mar nem. emlekszik rajuk?
- Emlekszem en ezekre es meg sok minden mdsra is...
- A mindenit... Aztdn mirolszolnak azok a kimyvek?
— Allatokrol...
— Akkor szerencsejuk van a szomszedainak, hogy kozel az al-
lalorvos...
- Nem allatorvos vagyok, hanem biologus.
- O... !Es mire jo a sok tudomanya, ha nem gyogyit allatokat?
27
— /logy epyre liibbel es liibbet tudjak... Hogy mindenki mas
lull liibbel ludjak.
- Abbot meg mi haszna?
— Idehallgasson... Mindjart megmutatom, es igy legaldbb er-
telmesen telik az ido. Mit szolna, ha maga meg en fogaddst kbt-
nbnk. Kerdeseket teszekfel allatokrol, es valahanyszor nem tudja
a valaszt, ad nekem egy pesot. Aztan maga kerdez, es ha en nem
ludok felelni, szaz pesot adok... A jutalom egyenlotlensege elle-
nere a tuddsom meg igy is felem billenti a merleget, es az ut ve-
gere keresek majd egy kis penzt.
Aparaszt alaposan meghanyja-veti magaban a dolgot... ahogy
szdmolgat, mind a tiz ujjat segjtsegill hivja. Vegill megkerdi:
— Komolyan gondolja?
- A legkomolyabban—feleli a biologus.
A paraszt benyul a nadragja zsebebe, es kikotoregy pesot (pa-
rasztember sosem fogad, ha nem tud fizetni).
— Kezdhetem en?— kerdi aparaszt.
— Csak tessek— feleli magabiztosan a biologus.
- Allatokrol kerdezzek ?
— Allatokrol...
- Ldssuk csak... Melyik dllat az, amelyik tollas, de nem rak
tojdst, szuleteskor ket feje van, csakis zdld lombot eszik, es el-
pusztul, ha levagdk a farkat?
— Micsoda?— hilledezik a tudos.
— Mondom, mi a neve annak az dllatnak, amelyiknek tolla
van, nem rak tojdst, ket fejjel sziiletik, leveleket eszik, es elpusz-
lul, ha levdgjdk a farkat.
A tudos megdobben, bs gondolkodoba esik. Lazasan kutat az
agyaban a helyes valasz utdn... Telnek-nndnak apercek. Vegill
rdszanja magdt, es megkerdezi:
28
- Helenezhetek a kimyveimbe?
— Hatpersze!—feleli aparaszt.
Л tudosember tobb kotetet is kitereget az iilesen, keresgel a mu-
lahikban, nezegeti az abrdkat, papirt vesz elo, es jegyzeteket keszit.
AJdn leveszi a csomagtartdbol a hatalmas borondjet, es elohuz
meg harom vastag, sulyos konyvet, hogy azokat is megnezze.
Eltelik nehany ora, de a biologus meg mindig lapozgat, es
mugdban motyogua furcsa abrdkat rajzol a noteszaba. A hang-
\zoroban vegill elhangzik a kozelgo celdllomds neve. A biologus
kapkodva keresgel, izgalmdban egeszen megizzad, de nem jar
ukerrel.
Amikor a vonat lassitani kezd, a tudos a zsebebe nyul, kivesz
egy ropogos szdzast, a paraszt fele. nyujtja, es azt mondja:
- Maga nyert... Tessek.
A paraszt felall, elveszi a bankot, megnezi, es zsebre vagja.
- Kdszbndm szepen- mondja, aztdn veszi a kalapjdt, es menni
krszill.
- Vdrjon csak, varjonl- dllitja mega biologus. - Melyik az az
dibit?
-	Jaaa... Azt en sem tudom... - feleli aparaszt. Azzal a zse-
bebe nyul, kiveszi az egypesost, es atadja a tudosnak;
-	Tessek a pesoja. Orbmbmre szolgalt, hogy megismertem,
и ram...
Nem mindig a legolvasottabb ember tud a legtobbet.
Nem mindig a legtanultabb ember a legmuveltebb.
Nem mindig a legtobb informacioval rendelkezo
a nyero.
Az elet is tanit... nem is keveset.
29
Л/.ок a indasra torekvok, akik nem elveztek az encik-
lopedikus tudomany vedelmet, nyitottabb szemlelettel
kutattak, fuggetleniil attol, amit a tobbseg csinalt, szinte
kizarolag a sajat megfigyeleseikre, nagyszeru vagy kiab-
randito tapasztalataikra tamaszkodva. Empirikus utjukat,
amely teli volt probalkozasokkal es korrekciokkal, a tu-
domany kesobb „alternativnak” nevezte...
Azokat a szakembereket, akik - elsosorban az orvos-
tudomanyban - az ugynevezett alternativ kezeleseket al-
kalmazzak, uj technikakat probalnak ki, es ezeket
hetkoznapi, kevesse „tudomanyos” nyelven hirdetik, kii-
loncnek, komolytalannak, sot olykor altudomanyosnak
es veszelyesnek belyegzik...
Mivel ma mar en is kdzejiik szamitom magam, beis-
merem, hogy a lenezo pillantasok nem esnekjol, de biisz-»
ken kijelentem, hogy mindenkeppen megeri folylatni
onmagunk kereseset.
Ne ragaszkodjunk az ismerthez
Vegyiink egy peldat A fizika taojaw alapjan:
Annak kovetkezteben, amit mar iskolas korunk elott is
megtanulunk es a magunkeva tesziink, a vilagegyetem ne-
kiink, ma elo, nyugati embereknek olyan szilard szerke-
zet, amely apro alkotoelemek kulonfele kombinacioibol
epiil fel; „a hatalmas kirakos jateknak” ezek az elemi re-
szecskei az atomok (amelyekrol kesobb megtanultuk,
hogy tovabb nem bonthatok).
1,11'ritjof Capra: A fizika taoja: A modem fizika es a keleti miszticizmus kozotti par-
huzam feltarasa.
30
1 la nem tudjuk is, ki volt Isaac Newton, mindannyian
с kivalo tudos mechanisztikus modjan szemleljiik a valo-
sagot. A fizika es a kemia rogzitett, megvaltoztathatatlan
loivenyei szabalyozzak mindazt, ami a haromdimenzios
к i l>cn es abban az idoben tortenik, amely egyforman
iiinlik a regmi'ilttol, a jelenen at a jovoben is.
I la fgy fogjuk fel, a vilagot oriasi gepezetnek lehetne
lekinteni, amelynek a mukodese szinte mindig elore ki-
s/amithato.
Ha balra tekerem a vizcsapot, folyni kezd a viz.
Ha tehat jobbra tekerem, a viz nyilvan nem
folyik tovabb.
Л vilagegyetemnek e felfogasabol, amely teli van ok-
okozati osszefiiggesekkel, logikusan kovetkezik, hogy ha
ismernenk a jelenben mukodo valamennyi tenyezot, pon-
losan rekonstrualhatnank barmely multbeli helyzetet,
vagy elore lathatnank, mi tortenik a jovoben.
Ez a ketsegbevonhato allitas, amely sokak szamara min-
den ismeret alapja, masok szemeben merhetetlen osto-
basag. Amikor arra kerik a leggyakorlatiasabb embereket,
hogy determinista logikajuk alapjan jelezzek elore a jovot,
azzal ervelnek, hogy ezt ,,az univerzum bonyolultsaga teszi
lehetetlenne, mert megakadalyozza, hogy barmely pilla-
natban a korulmenyek teljes ismeretevel rendelkezziink”.
Maskepp fogalmazva: a nyugati tudomany sarokkove
itidomanyosan bizonyithatatlan... de rejtelyes modon ez
megsem akadalyozza meg abban, hogy onmagat egyediil
eivenyesnek es ertekelesre jogosultnak kialtsa ki.
31
Elkepeszto, igaz?
Mi, emberek hajlamosak vagyunk konnyeden elvetni
mindent, ami megkerdojelezi valamely dominans se-
mankat. Ez nemcsak a tudomanyra igaz, hanem megtor-
tenik a mindennapi eletben is.
Emlekszem egy esetre, ami sok eve tortent Buenos Airesben,
miutdn egy vasdmap reggel felebredtem. A felesegem otthagyta
az ujsagot az ejjeliszekrenyen, aztdn kiment kdvet fozni. Feltettem
a szemuvegemet, meggyujtottam a lampdt, es kinyitottam az ujsd-
got. Elsdkent a hatalmas szalagam (Mott a szemembe:
BET1LTOTTAK A KOMMUNISTA PART ОТ
OROSZORSZA GBAN
Elolvastam meg egyszer, vagy taldn kelszer is, aztdn letettem
az ujsagot. Levettem a szemuvegemet, eloltottam a lampdt, hiszen
„meg alszom —gondoltam —, es milyen furcsdkat almodom... ”
Bar az esemenyek elorevetitettek a hfrben kozolteket,
nekem, a hetvenes evek „meno” egyetemen tanult orvos-
nak ez a mondat ellentinondott egy paradigmanak.
Elkepzeleseinket rendre dsszetevesztjiik
a valosaggal.
De a helyzet talan meg ennel is rosszabb.
Lehet, hogy szandekosan erzekeljiik hamisan
a valosagot,
hogy az jobban igazodjon az elkepzeleseinkhez.
Akar elismeri, akar nem, minden tudds „eljegyzi magat”
azzal az elmelettel, amellyel ertelmezi es felfogja a vizs-
galt valosagot... Es mint minden szerelmes, a jegyeset te-
kinti a legjobbnak es a legigazabbnak, vagyis az elkepzele-
32
« nick leginkabb megfelelo nezopont „kenyszerzubbo-
nv.it” viseli.
Az elmeletben bebizonyithato es a valojaban torteno
ilolgok kozt hasonlo kiilonbseg van, mint a legjobb ter-
krp es a valosagos taj kozott.11 Erre a temara meg vissza-
(ciiiiik, amikor a vilagrol alkotott elozetes elkepzele-
Hiinknek az eletiinkre gyakorolt batasarol lesz szo; egye-
l< >i < «'leg annyit leszogezni, hogy a tudomany (kiilonosen
.1 viselkedestudomany) egyik legnehezebb problemaja,
hogy osszetevesztjuk azt, amit szeretnenk, azzal, ami van.
Aki elkoveti azt a hibdt, hogy a vilagrol alkotott
elkepzelesenek rendeli aid az erzekeleset,
vegill ohatatlanul odaigjut, hogy egy napon
az etlapot eszi meg a vacsora helyett.
Gregory Bateson12
А/ informatika fejlodese es elterjedese lendiiletet adott
.1/ einberi viselkedes egyes ertelmezesi iranyzatainak, ne-
mcly elmeleti agakra jelentos hatast gyakorolt, masokat
pedig ujjaalakitott. Tobb pszichologiai iskola (kozttik az
im. pszichokibernetika es az ortodox behaviorizmusfun-
d.mientalistai) az idegtudomany tucatnyi elismeresre
iiielto es hasznos felfedezesebe kapaszkodva azt kezdtek
Im detni, hogy minden mentalis folyamat, koztiik a gon-
11 Ahogy azt Alfred Korzybski (1875-1950), lengyel szarmazasii amerikai
gondolkodo, az altalanos szemantika elmeletenek kidolgozoja fejtette ki.
'(Jregory Bateson (1904-1980), angol-amerikai antropologus, biologus,
l.usadalomtudos, kibernetikus, filozofus es pszichologus.
33
dolkodas, az erzelmek es az intuiciok csupan a szervezet-
nek az ingerek veletlenszeru kombinacioira adott fizikai-
kemiai reakcioinak szubjektiv kifejezodesei.
Stanislav Grof az aldbbi zsenialis es humoros megdllapitds-
sal erzekeltette ennek abszurditdsat:
Az, hogy az emberi elme csupan veletlenszeru es mechanikus
folyamatok soranjutott el mai dllapotaba, nagyjabol ugyanolyan
valoszinu, mint hogy egy hurrikdn dltal a levegobe emelt ocska-
vastelepfoldre hullo darabjaibol„veletlenill”egyJumbo 747-esre-
pulogep dll ossze.
A determinista teoretikusok nem nevetnek, hanem azt
allitjak:
Az erzelmi valaszok mindegyike csupan „az ok-okozati
agyi folyamatok mellektermeke”.
Aztan a pontossag kedveert meg hozzateszik:
„А specifikus mechanikus alap” (a kozponti idegrendszer
sejtjei) sajatos reakcioja ,,az ingeruletatvitel fizikai-kemiai
kddjdra ” (a receptorokra es az ingeriiletatvivo anyagokra).
Akcio es reakcio. Inger es valasz. Kiszamithato input es
output...
A nezet uj, de a leegyszerusfto hajlam mar nem az.
Annak az oroklott es magunkeva tett szokasnak a kovet-
kezteben, hogy igyeksziink tulzottan leegyszerusiteni a re-
akciokepessegunket, nehezen fogadunk el uj nezoponto-
kat, uj felveteseket vagy uj dtleteket.
Sajnalatos, hogy aki batorkodik mast allitani, mint
amit a tobbseg mar teteles igazsagnak fogadott el (bar-
mely teriileten), kenytelen elviselni, hogy a fennallo rend
es intezmenyeinek tarsadalma lenezi, azzal vadolja, hogy
anarchiat szit, es semmirekellonek, sot olykor eroszakos-
34
n.ik, (elforgatonak vagy elmebetegnek belyegzi. Gondol-
piiik csak Galileo Galilei tragikus sorsara, es szegyenkez-
/link egyiitt, amiert mi is tagjai vagyunk az ehhez hasonlo
H insegekre kepes tarsadalomnak.
Л/ erme tobb oldala
I'ly rgyszeru penzennet tekinthetiink egy darabka femnek, lapos
hriigemek, penznek, csereeszkoznek, rez- vagy nikkelkorongnak,
tie a l< dr csuzlilovedeknek is. Mindegyik meghatarozds helyes, bar
i\til< reszleges... Mindegyik definicio elfogadhatd... De csakis
akkor, ha kijelentesiiket nem azzal kezdjiik, hogy „Az erme nem
mas, mint... ”
Л/ ember, akarcsak az a polieder, amelyet vegtelen
vamu lap hatarol, sokkal tobb, mint barmelyik masik, de
rgyaltalan nem az osszes tdbbi egyiittese.
Rupert Sheldrake brit biologus, a szerves fizikai kemia
Nz.ikertoje A New Science of Life (Uj elettudomany) cimu
koiiyveben13 igen provokativ elmelettel all elo a tudoma-
nyos tevutak magyarazatara. Azt alhtja, hogy tulsagosan
sokat foglalkozunk a kiilso ingerekre adott emberi vala-
s/i >k rnennyisegi vonatkozasaival, mikozben szinte tudo-
nlast sem vesziink a viselkedes minosegi aspektusairol.
Sheldrake szerint ez sulyos hiba, mivel az egyeni reakeiok
eppen a minosegiikben, a sziniikben es a formajukban
kiilonboznek egymastol igazan.
11 Kupcrt Sheldrake: A New Science of Lift: The Hypothesis of Morphic Reso-
llllllir.
35
Igaz, hogy sok biologiai funkcio a fizika
es a kemia torvenyszerusegei szerint miikddik,
de ebbol meg nem kovetkezik az, hogy az elo
szervezet olyan lenne, akar a gep,
es nem bizonyitja azt sem, hogy a viselkedes csu-
pan a hormonvaltozasokra
vagy az ingeriiletatvivo anyagokra adott reakcio.
A tudos az alabbi kituno peldat hozza erre, amelyet
koszdnettel atveszek:
Kepzeljuk el, hogy egy idegen bolygo lakoja, aki nem ismeri a
rddiot, aFoldre latogatva megldt egyet, es nagyon megtetszik neki
a belole. szolo zene. Logikusan arm kovetkeztet, hogy a keszulekbol
arado muzsikat az alkatreszek kolcsonhatdsa kelti. Egyetlen pil-
lantdssal felmeri, hogy a zene nem jbhet a keszilleken kiviilrol,
merl nem lat kabelt vagy mas kapcsolatot a doboz es a kulvildgko-
zbtt. Annak bizonyitdsara, hogy a zene nem kivulroljim, hanem
mar benne van, tudomanyos kutatoi lelemennyel meggyozodik
arrol, hogy a kesziilek be- es kikapcsolva is ugyanolyan sulyu.
Ha eszebejutna, hogy a bolygoja nepet is megismerteti ezzel
a csoddlatos technologidval, megprobdlna epiteni egy hasonld szer-
kezetet. Beszerezne az alkatreszeket, a kapcsolokat, a hdzat, a szi-
liciumkristdlyokat, a rezhuzalokat meg a tbbbit, aztan addig
probaUwzna, amig sikerulne osszedUitani a rddiot. Miutan sike-
resen kiprobalta aFoldon, bilszken magdval vinne a bolygojara.
Odaerue ezt irna le az utokomak:
„ Tokeletesen megertettem ennek a joldi szerkezetnek a mukode-
set, es el is keszitettem a pontos mdsdt. Arra azonban meg nem
talaltam magyarazatot, mien nem szol belole zene. ”
36
Ismctelgethetne barki a vegtelensegig, hogy a szere-
l«-t, a huseg, a szolidaritas, az egyiitterzes vagy a baratsag
„< si i pan a megsebzett vagy a bunds en vedekezo mecha-
ili/musa”, ahogy az amerikai Journal of PsychotherapyEax}
<ih.ishatjuk. Erteni ertjdk, mit allitanak, meg azt is, mire
iilapozzak az allitasukat... de akkor hogyan magyarazzak
izl, bogy ertekekke valva ezek az erzelmek nehanyunk-
11.1k olyan eros, olyan fontos motivaciotjelentenek, hogy
az eletilnk ertelmeve lesznek, vagy olyan lenyegesse, hogy
ineghalni is keszek vagyunk ertiik?
Л mechanisztikus szemleletu tudomanynak az emberi
viselkedesre adott magyarazata sokszor abszurd vagy ne-
vetseges, maskor legalabbis meghokkento. A viselkedes
zavarba ejto fejlodesenek leghiresebb peldajat nem em-
hcieken, hanem majmokon figyeltek meg, megpedig az
ugynevezett „szazadik majom jelensegben”.14
Kika, a makako fajhoz tartozo, fatal japan nosteny majom
Koshima szigeten elt. Egy napon spontdn modon olyan viselke-
desformat alakitott ki, ami a fajtdrsai koreben addig ismeretlen
volt. Veletleniil rdjott, hogy a gondozok altal a parton hagyott
edesburgonya sokkal izletesebb, ha lemossa rola a homokot a fo-
lyoban. A majom ujra meg ujra elvegezte a muveletet, majd meg-
mulatta a lanyainak, azok pedig valoszinuleg tovabbadtdk mas
ndslenyeknek is. A majmokat megfigyelo kutatok rogzitettek aje-
lenseget, de semmilyen formaban sem avatkoztak be. Iddvel a szi-
gden elo ketszaz nosteny majom koziil szaz mar rendszeresen
mosta az edesburgonyat. Eddig nines a dologban semmi meglepo.
111 .yall Watson ismerteti Lifetide: the biology of the unconscious cimu konyve-
Ix’ll.
37
/1 knlalok akkor amultak el, amikor ugyanezt a viselkedestfi-
gyellek meg a ktizeli szigeteken elo nostenyeknel is, holott nekik
senki sem lanilhatta meg.
A kiserletet kesd'bb tobb szdzszor elvegeztek, es bebizonyosodott,
hogy hn egy faj meghatarozott szamu egyede megtanul valami-
lyen viselkedesformat, vagy kialakulnak ndluk bizxmyos tulaj-
donsdgok, ezek a faj tbbbi egyedenel is megjelennek, akkor is, ha
a faj tagjai kozt nines a hagyomdnyos ertelemben vett kontaktus.
Ha barkit - akar tudost, akar laikust - megkerdeziink,
mivel magyarazza ezt a jelenseget... oszinten csak azt
mondhatja, hogy nem tudja. Am ahogy Sheldrake nagyon
helyesen ramutat: az, hogy nem tudunk megmagyarazni
valamely megismetelheto, merheto es eloidezheto (azaz
tudomanyosan alatamaszthato) jelenseget, nem hiteltele-
niti sem a megfigyelest, sem a tudost. Utobbit csupan arra
kell hogy biztassa, hogy folytassa a kutatast, bizva abban,
hogy elobb-utobb ralel a magyarazatra.
Meg a mai, a tudomanyban is laza erkolcsu korban
sem volna szabad eloallni mindenfele hevenyeszett ma-
gyarazattal, ha valamire nines magyarazat.
Az igazsag ohatatlanul kideriil.
Megprobalhatjuk elrejteni, tagadni, ideig-oraig
ravaszul leplezni vagy eltakami;
de az igazsag elobb-utobb a felszinre bukkan,
akar a levegovel teli hordo a viz aI61,
es arra kenyszerit, hogy elismerjuk, valamint hogy
ujraertekeljuk az adatokat, megkerdojelezziik
a felfedczeseket, atrendezziik a leleteket,
es ujraertehnezziik a tenyeket...
38
„Л hazugsag santa labon jar”, fogalmazta meg ugyan-
<71 a nagymamam a fenti, mar-mar ismeretelmeleti fejte-
grirseknel joval egyszerubben. Es ez vonatkozik azokra
11/ altudomanyos csalasokra is, amelyekkel raszedik a ku-
lalasokra penzt aldozokat, meg azokra a tudomanyos mi-
lt is/okia, amelyeket akar evszazadokig is igaznak hisznek,
inielott bebizonyosodik, hogy hamisak.
Nehany eve komoly kihivas erte a klasszikus fizikat,
unikor Fritjol Capra es masok egyre tobbet kezdtek be-
vel ni a kvantumfizikaiol. Allitasaik megkerdojelezik
miiidazt, ami a tudomany hivatalos allaspontja szerint
iniiiden ketseget kizaroan igaz. Kozponti dogmaja, a Szi-
lard es soha el nem veszo anyag mitosza szertefoszlott
ii/< >knak az elmeleti es gyakorlati kiserleteknek a nyoman,
unelyek bebizonyitottak, hogy az anyag 98 szazalekban
... scinmi! Ores lyuk!
Tudomany, spiritualitas es technika
Nem all szandekomban ketsegbe vonni a tudomany es az.
iMiieretek fontossagat, elismerem es orommel nyugta-
/<>iti, hogy a technikat es a tudomanyt szinte minden nyu-
g.iti nagyvarosban az alabbi negy jelentos es nemes cel
s/olgalataba allitjak:
•	kilzdelem a betegsegek ellen,
•	az elet meghosszabbftasa,
•	hare a szegenyseg es az ehezes ellen,
•	a komfort novelese.
Mindezt olyan vakmeroen kalandos modszerekkel te-
14/ik, mint a gensebeszet vagy a gyogyszerkfserletek, es
olyan kanyargdsabb utakon, mint az ujszeru globalis tar-
39
sadalmi receptck, gazdasagpolitikai intezkedesek, uruta-
zasok, sot a nuklearis fenyegetes.
Konnyen meggyozodhetiink arrol, hogy minden gon-
dossag ellenere, ugyanezekben a varosokban egyre emel-
kedik a lelki zavarokban szenvedok, az alkoholistak es az
ongyilkosok szama, teijed a bundzes es az eroszak. A tech-
nokrata tudomany (keves kivetellel) igen kevesse segiti
hozza az embereket az dnmegvaldsitashoz, az erzelmi ele-
gedettseghez vagy a lelki nyugalomhoz (es akaratlanul
talan meg hozza is jarul sok mai gondunk-bajunk kiala-
kulasahoz).
Az esz szw nelkiil semmire sem jo;
A szw esz nelkiil majdnem haszontalan.
Keleten azonban, mutat ra Capra, az embereket spiritua-
lis eszkdzdk bamulatos keszletevel latjak el mar kisgyer-
mekkoruktol fogva. Igy felnottkent sokan ismerik es
kepesek szabadon megelni az erzelmeiket, es nehezseg
nelkiil megoldani egzisztencialis problemaikat. Masreszt
viszont azoknak az orszagoknak a nagy resze elmaradott,
es nem rendelkezik olyan anyagi es technologiai javak-
kal, amelyekkel megoldhatna a mindennapi elet snrgeto,
gyakorlati gondjait (peldaul az ivovizellatast, a csecse-
mohalandosag csokkenteset vagy a kozlekedes javitasat).
Spiritualis fejlettsegiik nem eleg ahhoz, hogy akar mini-
malisan is javitsa a lakossag zomenek szocialis vagy egesz-
segiigyi helyzetet. (Az UNICEF adatai szerint a keleti orsza-
gok lakossaganak 85 szazaleka olyan keveset keres, hogy
abbot nem jut sem elegendo es taplalo elelemre, sem em-
berhez melto lakasra, sem a legelemibb orvosi ellatasra.)
40
Л nagy gondolkodok, filozofusok es a mai kutatok,
.ik.iii sak a tudomanyos szemlelet uj gurujai (nem pejo-
i.iliv ertelemben mondom) egyetertenek abban, hogy
krlrt es Nyugat biztatdan kozeledik egymashoz. Fonna-
li'iilik a regi (ajoga, a zen buddhizmus, a taoizmus, a kab-
hula, a miszticizmus) es a legkorszerubb tudomany
ч/iiitezise. Ez az „elkeriilhetedennek es visszafordithatat-
l.iiinak” nevezett folyamat - amelyrol olykor ugy latom,
hogy gyerekcipoben jar, maskor meg ugy, hogy a tarsa-
dahni-gazdasagi krilonbsegek es a haborus konfliktusok
.i vegtelensegig kesleltetik - kozeptavon sokak szerint
inrlyrehato, pozitiv hatassal lesz valamennyiwik eletere.
41
• М Л SO 1) I К FEJE Z ЕТ •
AZ EMBER ES MITOSZAI
Valatnennyien tudatlannak sziiletiink.
Az ember a kultura ellen
Van egy eszme, amely ujra meg ujra felbukkan szinte min-
den korszak valamennyi gondolkodojanal, es amelyet
abban az egy kerdesben lehet osszefoglalni, amelyre maig
nem szuletett egyseges valasz:
A neveltetesiink es vele mindaz,
amit megtanulunk es amiben hisziink,
mennyiben segiti szemelyes fejlodesiinket,
es mennyiben fekezi, korlatozza vagy
akadalyozza tobbe-kevesbe kemenyen?
Maskeppen, szepftes nelkiil fogalmazva:
A kultura vajon segiti a nepek boldogulasat, vagy anak-
ronisztikus modellekhez lancolja es megmereviti a szem-
leletiiket?
42
M ivel, ahogy mar mondtam, erre a kerdesre nines veg-
hgrs es egyertehnu valasz, nines mas hatra, nekiink kell
nirgkeresnunk, es ehhez erdemes visszanyulnunk a kezde-
leklicz. A kezdet pedig, mindennek a kezdete, szamomra
vif.iih.itatlanul kapcsolodik a teremtes pillanatahoz.
A niilosz es a vele kapcsolatos problemak
\z idok folyaman minden nep kialakitotta sajatos mito-
sz.ul es legendait, amelyek - ahogy Alan Watts15 tanitja -
mindig sokat elarulnak arrol a neprol, amely orzi oket.
Peldaul Mozes tortenetebol sok minden megtudhato
.1 zsido neprol, Jezusebol pedig a keresztenyekrol. A mi-
toszok es a legendak nemesak a dicso hosokrol szolnak,
li.iuem azokrol a nepekrol is, amelyek megalkottak oket,
azoknak az orszagoknak a hagyomanyairol, ahol eltek, es
azokeirol is, akik ellen harcoltak. A mitoszok nemesak azt
inondjak el, kik voltunk, hanem azt, sot foleg azt is, kik va-
gyimk ma, mive lehetiink, es miert.
Л fentiek alapjan biztosra vehetjiik, hogy a mitoszok,
•mielyeket a tarsadalmunk oriz, es a kulturank legendai
Mikkal tobbet arulnak el az emberrol, mindegyikiinkrol,
es az emberiseg egeszerol, mint hinnenk.
Nyugaton a vilag teremtesenek bibliai tortenete miti-
kiis, ugyanakkor tobbe-kevesbe logikus magyarazatot
kinal arra, hogyan is kezdodott minden; es figyelembe
veve az osi hiedelmek mar emlitett, jelentos hatasat, e tor-
1  Alan Watts (1915-1973), angol szarmazasu amerikai filozofus, fro, a ke-
Irn lilozofia nepszerusitoje.
43
lenet alapjan (amclyrol mint bibliai szovegrol feltetelez-
ziik, hogy isteni kinyilatkoztatas) meg kellene hogy ert-
suk, hogyan mukodnek bizonyos dolgok, amelyeket
adottnak vesziink, illetve azt, hogy nemely eszmek miert
kondicionaljak olyan nagy mertekben a viselkedesiinket.
A teremtes mitosza
Az elso fontos kerdes mar a vizsgalodas elejen felmeriil:
mas kulturaktol elteroen a mienk (amelyet nyugatinak
vagy zsido-keresztenynek is szokas nevezni) azt tartja, hogy
a vilagmindenseget a semmibol hozta letre a mindenhato
teremtoero.
Engedjek meg, hogy nagyjabol osszefoglaljam a bib-
liai tortenetet hetkoznapi nyelven:
Isten (a tovabbiakban, minden tiszteletlenseg nelkiil:
„a Fonok”) adott pillanatban elhatarozza (talan unatko-
zott?), hogy nyersanyag nelkiil megteremti a vilagot es
annak az univerzumnak a tobbi reszet, amelyben eliink.
Ahogy a Teremtes konyveben all, Isten megalkotta a ten-
gereket es a foldet, elvalasztotta a vilagossagot a sotetseg-
tol, megteremtette az allatokat es a novenyeket, a hatodik
napon pedig hozzafogott a legbonyolultabb, es nemelyek
szerint legtokeletesebb alkotasa, az ember teremtesehez.
A mitosz hatasat tekintve nyilvanvalo, hogy mar a kez-
detektol igen sajatos es kondicionalo sulyt cipeliink ma-
gunkkal: azt a hitet, hogy mindent a semmibol teremtett
meg egy Isten, „a mi Isteniink” felsobbrendu hatalma. Ez
bizony nem mellekes kerdes, ahogy a feliiletes szemlelo
gondolna, meg akkor sem, ha ki-ki ertheti konkret vagy
atvitt ertelemben, illetve hihet vagy sem ebben a min-
44
ill nli.no Istenben. Elsosorban azert, mert ez a mitikus
jni lenet” alakitja a hitiinket, es hatassal van (akar tu-
il.ittalanul is) arra, hogyan kepzeljiik el a vilagegyetem
inukodeset, hogyan keszitjrik el cselekvesi terveinket, vagy
mikent szallunk szembe avaratlan nehezsegekkel.
A mitosz az elejetol fogva azt sugallja:
Adolgokat... csinaljak.
Vagyis minden letezo attol van, hogy valaki vagy valami
inegleremtette olyannak, amilyen, megpedig a semmibol.
I' bbol pedig az kovetkezik, hogy a dolgokat, akar a sem-
niibbl is, Istenhez hasonloan meg kell csinalni; meg kell
tririnteni, letre kell hozni, ki kell talalni.
Melyebbre hatolva az is nyilvanvalo, hogy abbol kell ki-
indulni, amit a mitosz is iizen: a „van” a „nincsbol” lesz, es
и/ i ij megsziiletese mindig valamilyen cselekves eredmenye.
a semmibol
elettelen targyak,
novenyek, allatok,
firfiak is nok
Ha valamit nem teremtettek meg, az nines... es felte-
heioen soha nem is lesz.
Ez igy egyertelmunek hangzik, hiszen hogyan is le-
helne maskepp? Ha azonban utananezunk, talalunk mas
45
kulturakal, anirlyekben nem azt valljak, hogy a vilag es
minden, ami benne van, a dolgok, az eg, a fold meg az
ember a semmibol lett. A Tavol-Keleten peldaul minden
letezo egy korabbi valami atalakulasabol jon letre.
Valami azelott ilyen volt, aztan masmilyen lett. Ez at-
alakult azza, ami aztan a kozvetlen kivalto oka lett aman-
nak, amibol egyenesen kovetkezett valami mas es igy
tovabb, a vegtelensegig:
eredmenyezi,
okozza,
atvaltozik
A teremtes zsido-kereszteny mftoszatol elteroen, a Kelet
vilagmindensegeben a dolgokat nem „csinaljak”, epitik
vagy kitalaljak, kulonosen nem a semmibol teremtik,
hanem minden valami elozoleg mar letezobol jon letre.
D a C-bol lesz, C a B-bol szarmazik es B, logikus modon
A-b61.
46
1 la most azt kerdeznenk, honnan van A, egy keleti
rinber azt felelne, hog} valami korabbibol lett... es ha
n< in hagynank annyiban, es azt firtatnank, mi lesz, ha el-
I I keziink Z-hez, alighanem azt a valaszt kapnank, hogy Z
v.iloszinuleg ujra A-hoz vezetne.
I*, mitoszok kulonbozosegeben rejlik az egyik, ha nem
Is .ilapveto, de fontos oka a Kelet es Nyugat kozt tatongo,
in.ii emlitett szakadeknak.
Szinte mindegyikiinknek, akik a vilagnak ezen a felen
chink, neveltetesiink kondicionalo hatasara neheziinkre
rsik lemondani arrol az elkepzelesrol, hogy a valtozasokat
mi inditjuk el. Kenyszeritve erezzuk magunkat, es boldo-
gan hissziik is, hogy a semmibol hozunk letre dolgokat.
A keleti embereknek azonban az a meggyozodesiik, hogy
nein szabad megszakitaniuk az atalakulast, igy aztan ege-
szen masfajta nyugalommal varhatjak a bekovetkeztet,
.iinibe nem kell cselekvoen beavatkozniuk. Nekik az megy
nehezen, hogy kezdemenyezzek a folyamatot, es tegye-
nek valamit a valosag megvaltoztatasaert, a maguk, vagy
.illalaban az emberek erdekeben.
Mi a passzivitasukat fogadj uk el nehezen; oket pedig
nagyon zavarja a mi lazas igyekezetiink. Kiilonbozo mi-
loszok kondicionalnak bennunket.
Л „kik vagyunk” mitosza
A teremtes zsido-kereszteny mitosza Adam megteremte-
sevel folytatodik.
Megalkotta lehdt az Urlsten az embert a fold agyagdbol. (Ter
2:7)16
"’A bibliai idezeteket a Kaldi Neovulgata forditasbol vettiik at
47
A Biblia szerint a maga kepere es hasonlatossagara.
Megismetlem: attol fiiggetleniil, hogy a Biblia a maguk
valojaban iija-e le az esemenyeket, vagy azoknak csupan
jelkepes abrazolasa, a mitosz kondicionalja az emberek
viselkedeset, es olyan kozvetett uzenetet hordoz, amely
akkor is megkerdojelezhetetlen, ha nem kozvetlen.
Az Ur Isten ugyanis megalkotta a foldbol a fold minden dila-
ted es az eg bsszes madarat, es odavezette oket az emberhez, hogy
Idssa, minek neoezl el oket— mert minden elolenynek az lett a neve,
aminek az ember elnevezte. (Ter 2:19)
A Biblia tehat azt mondja, hogy Isten arra teremti meg
Adamot, hogy vegye birtokba a teremtettseget, vagyis le-
gyen 6 a gazdaja. Adamot keri meg, hogy adjon nevet az
elolenyeknek es a dolgoknak.
Mi, terapeutak mindenkinel jobban tudjuk, hogy csak
azokat a dolgokat uralhatjuk es tarthatjuk az ellenorze-
siink alatt, amelyeket meg tudunk nevezni. A megnevez-
hetetlen dolgokat nem tudjuk kezelni, meg kevesbe
uralni. Ez a mindennapi elet valamennyi teriileten igaz.
Az erzelmek teren is csak akkor tudunk cselekedni, ha
meg tudjuk nevezni a teendonket. A gyermek elvesztese
kimondhatatlan fajdalmanak nyelveszeti tiikrozodese,
hogy nines az ozwgy-hez vagy az «n;«-hoz hasonlo szavunk
az ilyen tragediat elszenvedo sziilokre. Nines hatalmunk
afolott, amit nem tudunk megnevezni.
Latva, hogy az ember maganyos, Isten igy szol:
Nem jo, hogy az ember egyediil van: alkossunk hozza illo segi-
tot is! (Ter 2:18)
Ezert az Ur Isten mely almot bocsatott az emberre, s amikorel-
aludt, kivette egyik borddjdt, es hussal toltotte ki a helyet. Azutan
48
г
<i I lr Isten asszonnyd formdlta a bordat, amelyet az emberbol ki-
i4 II, es odavezette az emberhez. (Ter 2:21-22)
Ebbol a tortenetbol vilagosan kideriil, hogy az elsokent
tei eintett, hatalommal biro ferfi a no felett all. Ez nem
< s.ik ebben a fejezetben, az egesz Teremtes konyveben igy
van. Peldaul a no az egyetlen teremtmeny, aki nem a sem-
inibol, csupan Isten akaratabol lett. A not egy masik elo-
lenybol, a ferfibol teremtette, ami azt sugallja, hogy letet
.i lerfi kivansaganak es hozzajarulasanak koszonheti.
I ,ehet, hogy nines igazam, de en ebben a tortenetben
I.Hom a ferfisovinizmus es a nok alarendeltsegenek csi-
i ajat, amit - amint latni fogjuk - a Szentiras kesobb meg
is erosit.
Adam es Eva mitosza elmondja, hogy a paradicsom-
h in eltek, ahol megvolt mindeniik, amire sziiksegiik volt.
Nem faztak, nem eheztek, nem szomjaztak, es semmiben
si-in szenvedtek hianyt.
S' novesztett az Ur Isten a foldbol mindenfele fat, amelyet latni
\ze/> es melyrol ennijo — az elet fajat is a kert kbzepen, s a jo es
a rossz tudasanak fajat. (Ter 2:9)
Azt parancsolta az Ur Isten az embemek: „ A kert minden fa-
jarol ehetsz, de a jo esgonosz tudasanak fdjarol ne egyel, mert azon
а нароп, amelyen eszd rola, meg kell halnod!” (Ter 2:16-17)
A kert valamennyi fajanak a gyiimolcsebol ehettek,
i sak a j6 es a rossz tudasanak a fajaebol nem. Adam es
I'.va feltehetoen nagyon boldogan el, szo szerint paradi-
i soini koriilmenyek kozott, mig egy napon a kigyo talal-
kii/ik Evaval, es megszolitja:
- Latod, milyen kivanatos ez a gyiimolcs? - mutat a jo
i-s a rossz tudasanak fajara.
49
Eva azt feleli:
- Valoban, nagyon kivanatos, de azt hiszem, tilos meg-
enni. A Fonok megtiltotta...
Az asszony azt felelte neki: „А kertben levo fak gyilmolcsebol
ehetilnk. Hogy azonban a kert kbzepen levo fa gyilmolcsebol ne
egyilnk, es hogy ahhoz ne nyuljunk, azt azert parancsolta meg ne-
kilnk Isten, hogy meg ne taldljunk halni. ” (Ter 3:2-3)
A kigyo ekkor megkerdezi:
- Tudod, miert nem akarja Isten, hogy egyel ennek
a fanak a gyilmolcsebol?
Amikor kideriil, hogy Eva nem tudja...
A kigyo azt mondta az asszonynak: „Dehogyis haltok meg!
Csak tudja Isten, hogy azon a napon, amelyen arrol esztek, meg-
nyilik a szemetek, es olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogja-
tok a jot es a rosszat!” (Ter 3:4-5)
- O!... - sohajt fel Eva. Aztan a gyiimolcsdt nezegetve
megjegyzi:
- Nagyon finomnak latszik, igaz?
Mivel az asszony latta, hogy a fa evesre jo, szemre szep es te-
kintetre gybnybru, vett a gyiimolcsebol, evett, adott a ferjenek is,
es 6 is evett. (Ter 3:6)
Eva vesz a gyiimolcsbol, amelyet a Biblia nagyon csa-
bitonak ir le, es megeszi. Felfedezi, hogy nagyon finom,
es hogy nem halt bele. Ekkor hivja Adamot, es ot is meg-
kinalja. A ferfi enged a kisertesnek, es 6 is eszik a tiltott
gyiimolcsbol. Csak miutan ettek belole, dobbennek ra,
hogy mezitelenek.
Erre megnyilt mindkellojuk szeme. Amikor eszrevettek, hogy
mezitelenek, filgefaleveleket filztek egybe, es kotmyeket keszitettek
maguknak. (Ter 3:7)
50
Elszegyellik magukat (vajon miert?), es fiigefalevelek-
hol ruhat keszitenek. Amikor meghalljak, hogyjon a Fo-
n<ik, elrejtoznek. Isten pedig megkerdezi:
- Adam, hoi vagy?
- Hallottam a hangodat, es elrejtoztem, mert mezite-
lei i vagyok - feleli Adam.
Na es? — kerdezi Isten.
- Semmi, csak szegyelltem magam - valaszolja Adam.
Erre megkerdezte tole: „Ki adta tudtodra, hogy mezttelen
vugy ? Csak nem ellel arrol a farol, amelyrol megparancsoltam
licked, hogy ne egyel?” Az ember aztfelelte: „Az asszony, akit mel-
li ni adtal, 6adott nekem a farol, es ettem. ” (Ter 3:11-12)
Vagyis Adam azt mondja:
- Те tehetsz r61a... Meg az asszony.
Isten ekkor Evat is kerdore vonja:
- Ettel a tiltott gyiimolcsbol, es Adamnak is adtal be-
lole. Miert tetted?
- A kigyo beszelt ra — feleli Eva.
Isten megharagszik, es arra karhoztatja a kigyot, hogy
a hasan csusszon, es port egyen egesz eleteben.
Az asszonynak pedig azt mondta: „Megsokasitom gyotrelmei-
drl es terhesseged kinjait!
Edjdatommal szuld a gyermekeket! Vagyakozni fogsz a ferfi
Ulan, es d uralkodni fograjtad!” (Ter 3:16)
Korabban mar lattuk, hogy a not mar azaltal is ala-
n iidelt helyzet fenyegette, hogy a ferfibol teremtetett;
most viszont a ferfinak kiszolgaltatva, teljesen fiiggo hely-
z.clbe keriil. A mitosz a no nem is egy, hanem kettos ala-
rendeltsegerol szol a ferfival szemben.
A ferfi is kettos biintetest кар:
51
„Arcod verejtekevel edd kenyeredet, mig vissza nem tersz
a foldbe, amdybol vetettel- inert porvagy, es visszaterszapoiba!”
(Ter 3:19)
Ez pedig hetkoznapi nyelven annyit tesz: „Vedd tudo-
masul, hogy meg fogsz halni.” Es ez meg nem minden;
a Fonok a paradicsombol is szamuzi oket.
Ezert. aztdn kikuldte ot az Ur Isten az Eden kertjebol, hogy
muvelje a foldet, amelybol vetetett. (Ter 3:23)
A tortenet itt meglehetosen erdekes fordulatot vesz.
A paradicsombol val6 kenyszeru tavozaskor Adam es Eva
mar nem a levelekbol kesziilt kotenyt viseli; mivel a pa-
radicsomon kiviil a jelek szerint hideg van, a Fonok bor-
bol keszit nekik ruhat.
A paradicsombol tehat a j6 es a rossz ismereteben ta-
voznak. Am ennek az uj tudasnak a birtokaban csak egy
dolog jut esziikbe:
Az ember aztdn megismerte feleseget, Evat. (Ter 4:1)
Tortenetiik soran eloszor, a negyedik fejezet elejen ,,is-
merik meg egymast”, ahogy a Biblia irja (vagyis ekkor
keriil sor nemi aktusra). Ebbol a talalkozasbol es isme-
retbol fogan meg Kain es Abel, az emberpar elso ket fia.
Ismerjuk a tortenetet.
Tor lent pedig szdmos nap multdn, hogy Kain ajandekot mu-
tatott be az Umak a fold gyilmolcsebol. Abel is dldozott nyaja el-
soszillotteibol es azok koveijebol. Az Ur ratekintett Abelre es
ajdndekaira, de Kdinra es ajdndekaira nem tehintett. Nagy ha-
ragra geijedt erre Kain, es lehorgasztotta a fejet. (Ter 4:3-5)
Istennek nem tetszett Kain aldozata... ebbol meg baj
lesz.
52
... Kain azt mondta Abelnek, a testverenek: „Menjiink ki!”
\inikm kint voltak a mezon, Kain ratamadt testverere, Abelre,
r\ megbite. (Ter 4:8)
1'gy napon aztan a Fonok megkerdi (furcsa egy fonok,
nem igaz? Folyton kerdez, mintha nem tudna a valaszt...):
„ Hol van Abel, a testvered ?” О igy felelt: „Nem tudom. Taldn
bhjmy mzoje vagyok en a testveremnek?” Azt mondta erre neki:
„ Mil muveltel? Testvered verenek szava hozzdm kialt a fbldrol. ”
(l ei 4:9-10)
Л Fonok bizony tudja, hogy Kain megolte a testveret,
es megatkozza:
„Ezert legy dtkozott efoldon, amely megnyitotta szajdt, s befo-
I’tidta bcsed veret kezedbol! Ha muveled, ne adja meg neked gyil-
miilcset! Kobor bujdoso legy a fbldbn!” (Ter 4:11-12)
Kain buntudattal es felelemmel telve fogadja a biinte-
leset.
Azt mondta erre Kain az Umak: „Nagyobb az en gonoszsd-
цот, hogysem viselhetnem. Ime, ma kivetsz engem e fold szinerol,
rl kell takarodnom szined elol, s kobor bujdoso lesz belolem a fob
dan. igy barki megblhet, aki ram taldl!” Azt mondta erre az Ur
neki. „Kordntsem lesz ugy, sot barki, aki megbli Kdint, hetszere-
\rii bmhodik!”felt is tett az Ur Kainra, hogy meg ne blje senki
will, akirataldl. (Ter 4:13-15)
Л Fonok kijelenti, hogy aki bantja, annak elotte kell
frlelnie tetteert. Kain tehat erinthetetlen, akit senki sem
I tai it hat. Igy el tovabb, kilencvenvalahany evig, Isten altal
inegatkozva...
1 z hat a tortenet lenyege, egy kicsit tiszteletleniil, de az
credetihez huen elbeszelve. Mivel ennek az elbeszeles-
nck es a fent mar taglalt kovetkezmenyeinek igen nagy
53
jelentosege van onazonossagunk, cselekedeteink es hie-
delmeink meghatarozasaban, valahanyszor eljutok eddig
a Bibliaban, eszembe dtlik egy kerdes, amelyet most meg-
osztok az olvasoimmal.
Kaint... az elso gyilkost... a testvere gyilkosat Isten
megatkozza, de nem sujt le ra. Mi tobb, amikor latja,
mennyire fel. hogy megtamadjak, megvedi. hogy senki se
banthassa! A biintetese alapvetoen az, hogy elszigeteli
a tobbiektol...
Nem mintha minosithetnem Isten tetteit, de szerin-
tem ez igy rendben is van.
A ketsegeim a tobbiekkel kapcsolatosak. A ket sziilovel,
szegeny jotet lelek Adammal es Evaval... Amiert ettek az
egyik fa gyiimolcsebol, halalra iteltetnek, dolgozniuk kell
eletiik vegeig, es az egyiknek rabszolgakent kell szolgalnia
a masikat.
Mar elnezest, de meg kell kerdeznem: Mifele Isten ez?
Annyit mindenkeppen elmondhatunk, hogy elegge fur-
csa, igaz? Nem biralatkeppen mondom, de megleheto-
sen igazsagtalanul cselekszik.
Ravaghatnank a mindig ervenyes, egyszeru valaszt:
,A Fonok jobban tudja. Ha igy tesz, bizonyara jo oka
van ra.”
Ez nyilvan igy is van, de nem lehetiink ennyire fasul-
tak, meg Istennel szemben sem. Mindig is ugy gondol-
tam, hogy ha az alazatos beletdrodes helyett jobb valaszt
talalunk, az segithet dnmagunk alaposabb megerteseben
es megismereseben. Csak eredetmitoszunk elemzese es
megemesztese utan erezhetjiik igazan jol magunkat a bo-
54
I nnkben es kulturank kozegeben. Azt is erdemes szem
eli’ift tartani, hogy ennek a tortenetnek, amely a hiten tul
.1/ eredetiinkrol is szol, a leheto legjobban kell elbeszel-
iiic kulturank gyokereit es kialakulasanak modjat, es meg-
IIIntatnia, hogyan mukodik a tarsadalmunk.
Fel kell fedniink ezt a titkot, mert ha nem tudjuk fel-
oldani a mogotte rejlo ellentmondast es ketseget, hitel-
trlen vagy erthetetlen kep alakulhat ki benniink Istenrol,
es a szo szoros ertelmeben ateista tarsadalomma valha-
Innk, vagy ami meg rosszabb, orokre ki lesziink szolgal-
lalva egy bogarasnak, perverz szadistanak, meggondolat-
lan kiiloncnek tartott lenynek, aki azt tesz veliink, amit
। sak akar, es amit akar, az nem feltetleniil jo nekiink.
Bizony, borzasztoan nehez elviselni, ha olyan igazsag-
lalan vilagban kell elniink, ahol meg a Fonok sem igaz-
sagos...
Ez nem is lehet igy.
Menjiink egy kicsit tovabb:
Ha Isten nem akarta, hogy az ember egyen a farol,
iniert iiltette el? Ez is affele szadizmus lett volna? Ultetek
egy fat, hogy ne egyel a gyiimolcsebol, raadasul szepen
fel is ekesitem! A kert kozepere tiltetern, nem is csak
a/rrt, hogyjol elkiiloniiljon a tobbi fatol, hanem azert is,
I logy mindenkeppen belebotolj. Miert kell szinte talcan
kmalni a kisertest? Miert olyan fontos, hogy Adam na-
। >< mta felidezze, mikozben az elet fajarol eszik, hogy arrol
a masik farol nem ehet? Es ha ez nem volna eleg kerdes,
Icgyiik hozza, hogy a mindenhato es mindentudo Isten-
nek tudnia kellett, mi fog tortenni... Vagy talan nem
tudta?
55
Ez. is keptelenseg.
Fogadjuk el, a vele valo jo kapcsolat kedveert, hogy
Isten azert iiltette oda azt a csabito fat, hogy jelkepezze
a szabad akaratukat es/vagy probara tegye a husegiiket,
tudva, hogy el fognak bukni...
Nos, j6. De akkor miert mer rajuk sulyosabb es fajdal-
masabb biintetest, mint kesobb arra, aki megoli a testve-
ret? Ez ujra sok ketelyt ebreszt.
Az a verzio, hogy Istennek az lett volna a szandeka,
hogy szabad akaratunkbol az engedelmesseget valasszuk,
nem tunik kielegitonek, legalabbis elemzesiinknek ebbol
a szempontjabol nem. A paradicsom kellos kozepen iiltet
egy kiilonleges fat egy masik, ugyancsak kiilonleges fa
melle; figyelmeztet, hogy a masodikbol nem ehetiink, de
csabitonak teremti. Kozbevetem a kerdest: vajon azert te-
remti csabitonak, hogy nyilvanvalobb legyen a tiltott
volta, vagy azaltal teszi csabitova, hogy megtiltotta a gyii-
molcse fogyasztasat?17
Ebbol ujra egy lehetetlen Isten kepe bontakozik ki,
egy perverz Istene, aki kitalal egy killonosen csabito gyii-
molcsot, megtiltja, hogy egyiink belole, es sulyosan meg-
biintet, ha nem engedehneskediink a parancsnak, es
kisertesbe esiink.
De ez meg nem minden.
Az Edenkertben volt ket fa: „az elet faja” es „a jo es
a rossz tudasanak a faja”. Aki evett ez utobbi, tiltott fa gyii-
molcsebol, az megtudhatta, mi a jo, es mi a rossz. Ker-
17 Kinek is jutna eszebe olyasmit megtiltani, ami nem csabito? Nem volna
semmi ertelme. Ki latott mar olyan figyelmezteto feliratot, hogy ,Az ajtdt
a keziinkre csapni szigoruan tilos”?
56
ih in cn: ha Adam es Eva meg nem evett a gyiimolcsbol,
Ik>iman tudhattak, hogy az engedetlenseg rossz? Hogyan
v.il.is/that az ember j6 es rossz kozt, ha semmit sem tud
lohik?
Ebbol a nezopontbol, amelyet eleve elvetek, a Fonok
nem csupan perverz szadista, de egyben az intezmenye-
niieit igazsagtalansag es az dnvedelemhez valo jog hia-
tiyiinak a megtestesitoje is.
A teremtesnek ez az eszelos elkepzelese is tarthatat-
laii.
|obb megoldast kell keresniink a problemara, mert
knlonben ez az onkenyeskedo es szeszelyes viselkedes
i pill be normakent a kulturankba.
Tudatosan vagy tudattalanul ezzel a mitosszal
nottiink fel.
Az rogziilt benniink, hogy van paradicsom, de azt
az engedetlensegiink miatt elvesztettuk.
Azt is sugallja, hogy ha nem vigyazunk, ez ujra
megtortenhet.
Biztosra vehetjiik, hogy a tiltast megszegore sulyos
buntetes var.
Ezt tanitjak nap mint nap otthon, az iskolaban meg az
mean, es ez erkolcsi nevelesiink alapja. Ezt igyeksziink
g< mdosan atadni a gyerekeinknek is. Azt sulykoljuk bele-
jiik, hogy ha jol viselkednek es engedelmeskednek, csak
l<> tortenik veliik; ha viszont engedetlenek, sok rossz do-
logban lesz resziik. Nevelesiink nyomatekositasara pedig
li.uekony biinteteseket talalunk ki, amelyekkel erzekel-
57
Icllicljiik, hogy szamukra mi vagyunkaMindenhato meg-
hosszabbitott keze.
Meg egyszer, utoljara:
Ez lenne a nagy mitosz, az isteni igazsagtalansagnak
ez a tortenete, amely olyan vallalhatatlan ertekeken nyug-
szik, mint az onkenyuralom es a bosszuallas? Miert su-
lyosabb Adam es Eva bune, mint Kaine? Miert keme-
nyebb az engedetlenseg biintetese, mint a buncselekme-
nye? Miert nyer szinte bocsanatot Kain, aki tudja, hogy
rosszat tesz, a sziilei pedig nem, holott engedetlensegiik-
rol csak annak elkovetese nyoman ertesiilnek?
A masodik tortenet, a testvergyilkossag kapcsan van
egy emberi magyarazatom az isteni rejtelyre. Ugyanis az
elso gyilkossag elkovetesekor a Fonok meg nem hagyta
meg sem Kainnak, sem masnak, hogy nem szabad dlni.
Ez a bun, a gyilkossag, akkor meg nem szegett meg sem-
rnifele normal. Ugyanakkor feltetelezhetjiik, hogy Kain
nem tudhatta, hogy valami elitelendot tesz (vagy leg-
alabbis nem volt biztos benne), meg akkor sem, ha a szii-
lei atorokitettek ra a jo es a rossz kdzti kiildnbseg tudasat.
Ez valoban olyan kiildnbseg, amely Kain mellett szol.
A tiltott gyiimolccsel osszefiiggo bun elkovetese elott
ugyanis Isten figyelmeztette a paradicsom elso lakdit,
hogy tilos arrol a farol enniiik.
De fel akarom hivni a figyelmet egy masik kiilonbseg-
re is.
Arra, ami szerintem az igazi nagy kiildnbseg. Amikor
megtudja, hogy bunt kovetett el, es a Fonok megroja,
Kain szegyeneben lehajtja a fejet. Ellenben Adam, majd
Eva is tagadni prdbalja a felelosseget. Adam raadasul
58
niagai Istent akarja felelosse tenni a vetkeert (...az asz-
» пну. akit mellem adlal).
Mier t ne gondolhatnank tehat, hogy talan ebben es
nt in az igazsagtalanul eltero bilntetesekben van ennek
i niilosznak a valodi tanulsaga?
(iondoljunk arra a lehetosegre, hogy a paradicsombol valo
foil ties nem a kisertesbe eses, hanem egy masik, sulyosabb bun
hnoclkezmenye volt:
Azc, hogy nem vallaltak a felelosseget a tettGkert Im-
in.ir a j6 es a rossz tudasanak birtokaban.
Az altalam felvazolt jozanabb, igazsagosabb,
erthetobb Isten
nem dnmagaban az engedetlenseget biinteti
- ahogy eddig hittiik
hanem az engedetlenseg felelossegenek
elharitasat...
59
• HARMADIK FEJEZET •
AZ ELNYERT PARAD1CSOM
Valamennyien lehetiiiik bolcsek.
Nezziink most meg egyiitt egy fiktiv bibliai tortenetet. Ha-
rold Kushner18 nyoman fogalmazzuk ujra az ismert mi-
toszt, es vegyiik szemiigyre egy uj nezopontbol. Ebben
a valtozatban, amelyet akar Fellini, Almodovar vagy Woody
Allen is megfilmesithetett volna, az eredeti nritosz azon
a ponton valtozik meg, amikor Eva talalkozik a kigyoval.
A csuszomdszo ezuttal is ana csabitja az asszonyt, hogy egyen
a tiltott gyilmolcsbol, dm Eva azt feleli:
— Nem. Az a gyilmocs valoban kwanatos, de tilos belole en-
nunk. Isten igy rendelkezett.
A ravasz es kisertokigyo azzal prdbalja meggyozni, hogy aFo-
nok attol fel, hogy az emberek is olyanok lesznek, mint az istenek.
Eva azonban udvariasan elhdritja:
- Koszdnom, nem herek belole.
18 Harold Samuel Kushner (1935), neves amerikai rabbi es nepszeru fro.
60
Azldn tovdbb setdl a paradicsomban, mintha mi sem tortent
Vol 11(1..
I lai nem csodalatos? Puszi es erdemerem Evanak (bar
nines hova kituzniink az ermet). De mi tortenik azutan?
I bbcn a vdltozatban, amelyben Eva nem eszik a tiltott gyii-
mnlcsbol, a tdrsdt sem biztatja, hogy egyen belole. Amikor pedig
frlbukkan a Fonbk (aki mar tudja, mi tortent, inert ebben a ver-
utiban Isten keveset kerdez, vagy legaldbbis arra nem kerdez rd,
mini mdrtud), megjutalmazza oket.
Es mi ajutalmuk?
Mindketten brokre a paradicsomban maradhatnak, ehetnek
a clet fdjardl es egy kivetellel az osszes tobbi farol, elvezhetik a to-
hclclt s eghajlatot, a boseges tdpldlekot, a bekesseget es azt az dldast,
Inigy nem kell sem dolgozniuk, sem a haldllalfoglalkozniuk.
Remek.
Ragyogo.
Egeszen pornpas.
Akar ket kisangyal...
pilalinat kapnak, megfinomabb gyilmolcsoket es vdllverege-
h\t...
De szeretkezesrol szo sem lehet!
Neeeeem?
de nem am!
klezziik csak fel, hogy a nemiseg mar csak a paradi-
( somon kiviil jelenik meg, amikor tudatossa valik a vagy,
iimikor radobbennek a maguk es a masik meztelense-
gere, ami egyiitt jart a rossz (es a jo) tudasaval.
Adamnak es Evanak abban az alternativ torteneteben,
.nnelyben jutalmat kapnak a paradicsomban, Adam ter-
meszetesen sosem tanul meg eket vagy barmi hasonlot
61
hasznalni, mert nines ra sziikseg: minden tokeletes, igy
egesz nap csak ngrandozik, setal es hallgatja a madarak
dalat...
Evanak nem kell megtapasztalnia a sziiles fajdalmat,
de nem elvezheti a nemiseg oromeit sem. Mindketten
orokke elnek... Igenyek nelkiil. Orok elegedettsegben,
meddon, maganyosan es halhatatlanul.
Es ez meg nem minden.
Feltehetoen, no meg a bibliai mitosz szerint a mi elo-
deink is az elso emberpar, Adam es Eva leszarmazottai.
Igy aztan, ha ok sosem „ismertek volna meg” egymast...
Rajtuk kiviil nem letezne mas ember, nem lett volna tar-
suk, utodjuk... Nem alakult volna ki az emberiseg. Igy
termeszetesen mi sem leteznenk...
Ezek szerint...
Ha Eva nem lett volna engedetlen, a masik verzio sze-
rint tortent volna minden? Ezek szerint vegiil is jol jar-
tunk? Szerintem igen.
Elsosorban az elso no erdeme, hogy kiszabaditotta
onmagat es a parjat
az orok paradicsomi let unalmabol es korlatai kdziil,
es egyben megmentette az emberiseget a nemlettol.
E kevesse hagyomanyos elemzes nyoman szamomra
egyertelmu, hogy a bibliai tortenet a maga fennmaradt
formajaban jelentos mondanivaldt hordoz, valami fontos
dologra kivan ravilagitani:
62
Az emberiseg annak koszonheti a letet,
hogy egyszer valakinek eszebe jutott, hogy
megszegjen egy szabalyt,
megkerdojelezzen egy utasitast,
ne bizzon az adott szoban,
es ne engedelmeskedjen egy eloirasnak...
I_________________________________________________
Л biintetes aldasa
kulu'irank tortenete soran, akarcsak a szemelyes eletilnk-
hcn, adott a valasztas lehetosege a nyugalom es az enge-
del 11 lesseg kenyelmes mozduladansaga vagy az engedetlen-
nyugtalansaga, a szabalyszeges kockazata es a kiizde-
Icin kozott, amit attol fogva a szabad akarat meghodita-
miert kell vivnunk. Ahogy a Biblia sejteti, a szabadsag
inrghoditasahoz elobb merniink kell megismerni a jot es
.1 losszat. Ezt a tudast azonban - deriil ki a mitoszbol -
nem szerezhetjiik meg anelkiil, hogy fel ne lazadnank
.1 lennallo rend ellen. Eretneksegnek tunhet, de a szabad
.ikaiat a paradicsomon kiviil kezdodik.
Nyilvan sokan velik veszelyes gondolatnak, ha nem te-
k ini jiik brintetesnek a paradicsombol valo kiuzetest, mert
л/ hitiink alapjait fenyegeti... Szerintem ennek eppen az
vllrnkezoje igaz.
\ tortenet ezen uj interpretacioja nem Isten bosszuja-
k<nl, hanem lehetosegkent es felszabadulaskent ertelmezi
,i kiuzetest, es innen szemlelve Isten mar nem minden-
halo, bosszuszomjas es haragvo vadember, hanem zsenialis
cs szereto stratega (bar ahogy ezt from, az jutott eszembe,
I к >gy lehetnek, akiknek eppen ez hangzik nagyon is fenye-
geloen...)
63
De tei jiink vissza a temankhoz:
A kiuzetesen tul mi volt meg Adam es Eva brintetese?
Munkaval kell megkeresni a kenyeret.
Mas donteseinek vannak alarendelve.
Fajdalommal kell sziilni.
Meg kell halni.
Elkepzelhetjtik, ahogy egy apa vagy egy anya mas sza-
vakkal ugyanezt mondja a gyerekenek:
„Ha nem engedelmeskedsz, nem lehetsz tobbe eltartott, vedel-
mezett kisgyerek; ha te akarsz donteni, dolgoznod kell, hogy a ma-
gad keresetebol vehesd meg, amit megkivansz. ”
„Ha nem hajtod vegre zokszo nelkiil a parancsokat, nem lesz
konnyu dolgod; ha viszont vita nelkul engedelmeskedsz, meglesz
mindened. Ha engedetlen vagy... boldogulj a magad erejebol!”
„Nem leszek itt mindig, hogy megvedjelek, mert egyszer en is
meghalok, igy jobb, ha tudod, hogy nem csak rajtad mulik az
eleted, mindig lesz mas, akinek a dbntese hatassal lesz a jelenre
es ajovodre is. ”
A noknek a sziiles fajdalma valosagos es jelkepes erte-
lemben is sok mindent jelent; de ha nyitott, metaforikus
szemlelettel olvassuk a kifejezest, meg inkabb kitagithat-
juk az ertelmezeset:
Semmi sem lesz csak a lied, sem az, amiben hiszel, sem az,
amit teremtesz; a dbnteseid mindig erintenek mdsokat is, akikkel
meg kell tanulnod egyiltt elni a szilletesedtol a halalodig.
Es most minden kezd uj ertelmet olteni... A kiuzetes
a paradicsombol inkabb figyelmeztetes, mint biintetes.
Tanulasra into, metaforikus jelek sorozata.
64
Ezek a „biintetesek” oszinte intelmek arrol,
milyen az elet a paradicsomon kiviil, ahol nem
higgiink senkitol, es ahol elsosorban mi magunk
vagyunk felelosek azert, ami tortenik veliink.
I’/ek a szankciok voltakeppen nagyon hasonlitanak
iiundarra, amiert terapeutakent egesz eletemben dolgoz-
Uini. Nines ebben semmifele biintetes. Az elmondottak
il.ipjan allitom, hogy Isten, legalabbis eddig a pontig...
ii.igyon is helyesen jart el.
A teremtes meseje csodalatos... Es a Biblia, ha metafo-
i.inak tekintjiik, es maskepp, mas szemmel olvassuk, az
riuber fejlodesenek a tortenete is lehet. Ennek a „biinte-
ц-siick” koszonhetjilk a letezesiinket. Ennek a „biintetes-
nek” koszonhetjuk az emberiseg haladasat es sokasodasat...
A teremtes mitosza amellett, hogy bemutatja a te-
iriulo es mindenhato Istent, arrol is szol, kik vagyunk.
A paradicsombol va!6 kiuzetes utan felbukkano
nehezsegek a fejlodesiinket segitik. Akadalyokba
iitkoziink... de ez a szabadsag ara. A paradicsomon
kiviil immar minden toliink fugg, bizonyos
mertekben meg a testverunk elete is.
Nem hangzik tuljol, de azert rosszul sem...
Bar most, hogy mar nagyjabol kibekiiltem a Fonokkel,
b.iiorkodom egy utolso ketelyemet is kimondani. Nehe-
/П1 fogadom el, hogy Isten azt mondja Adamnak, hogy
.iiniei t evett a tiltotl farol, tudnia kell, hogy porbol lett es
pon a lesz, vagyis meghal.
65
Ez ugy hangzik, mint a halalbiintetes. Vajon az is?
Meglehet... Mert hogyan maskepp ertelmezhetnenk ezt
a biintetest?
„ Tudd meg, hogy megfogsz halni. ”
Ez vajon halalbiintetes? Vagy ujabb figyelmeztetes?
Annak tudatositasa, hogy egyszer valamennyien megha-
lunk? Ugy is felfoghatjuk, hogy egyszeruen annak a teny-
nek a kozlese, hogy az eletiink nem vegtelen, az a megma-
sithatadan teny, hogy nem eliink orokke.
De ha igy van, akkor nem tunik sulyos biintetesnek.
Ha valaszthatnank, jozan esszel ugyan ki valasztana a hal-
hatatlansagot?
Ebben a mozzanatban csak az a fajdalmas, hogy tuda-
tossa valik eletiink vegessege,
de
ez
nem
biintetes,
hanem
felismeres. Ha valakit, akkor ezen a ponton a fiamat idez-
hetem. Oteves volt, amikor egy napon maga melle iilte-
tett az agyaba, es azt mondta:
- Tudod, apu... Isten az igazi kapitany!
Ahogy Bateson mondja:
A vilagot nem tudjuk eszlelni, csak arra
tamaszkodhatunk, ahogyan ertelmezziik.
A vilag nem olyan, amilyennek eszleljiik, igy csak
a rola alkotott terkepben eliink.
Eletiinket ezzel a terkeppel, es nem a valo
vilaggal osszhangban eljiik.
Ebben a kdnyvben, amelyet sokfele forrasbol allitot-
tam ossze, a haladasunk es a fejlodesiink az engedetien-
segtol fugg. Azt viszont ki-ki maga donti el,
ertelmezi a teremtes tortenetet.
hogyan
66
I,ehet
< >lyan utat is felvazolni, amelyen az engedetienseg vagy
>i s/abalyszeges mindig gyaszos kovetkezmenyekkel jar...
De miert ne
vazoljunk fel olyan utat, amelyen a meresz ujitas oly-
к<н nagyobb es jobb dolgokhoz vezet?
I .ehet
abban a meggyozodesben is elni, hogy karunkra lesz,
lia digediink a vonzo dolgok kisertesenek.
De miert ne
gondolhatnank ugy, hogy aki megszeg egy szabalyt,
inrsszebbre jut, mint az, akinek a fejeben soha meg sem
luidul, hogy valami mast tegyen, mint amit a tarsadalom
। llogadhatonak tart?
I,ehet
biztonsagra torekedni az uton, kihasznalva az elottiink
j.irok altal keszitett terkepet.
De miert ne
increszkedhetnenk uj utakra, amelyek uj valaszokhoz
гч ekero tapasztalatokhoz vezethetnek?
Azt ajanlom, hogy ezen a bolcsesseg fele vezeto
uton vizsgaljuk felul
a hiedelmeinket es az elkepzeleseinket,
es probaljunk uj tericepet kesziteni ahelyett,
amely korlatokat allitott elenk; tekintsiik at
oroklott szokasainkat,
es ha mar nem vesszuk hasznukat,
merjiik megvaltoztatni oket.
67
A kultiira sarkanya
Ko/.tudomasu dolog, hogy minden ember egy meghata-
rozott kultiiraba sziiletik, majd abban nevelkedik. Ezt
mar sokszor hallottuk, es meg is tanultuk. Bar a kultura
szon altalaban egy-egy teriileten vagy meghatarozott
etnikumban, illetve korban elok hiedelmeit es szokasait
ertjuk (pl. spanyol vagy argentin, nyugati, kortars stb. kul-
tura), a szonak van egy masik jelentese is: azon ismere-
tek osszessege, az a muveltseg (kulturaltsag), amelyet az
ember megszerez. Nagyon erdekes, hogy az a fejlodes,
amirol beszelek, mindket ertelemben igaz: a tarsadalom
(kultura) jelleget az ismeretek es szokasok osszessege
(kultura) hatarozza meg, de a tarsadalom hole is plantal
az egyenbe bizonyos ismereteket es szokasokat (amelyek
osszesseget ugyancsak kulturanak nevezziik).
Maris lepiink egyet elore a fejlddesiinkben,
ha tudatositjuk, hogy a kultura sok mindennel
telerak benniinket, es ha kepesek vagyunk harag
nelkiil megkerdojelezni az alapjait, anelkiil,
hogy anarchistava valnank,
es foleg anelkiil, hogy belerugnank az elso
utunkba keriilo sorstarsunkba. Szamomra ez
a lepes jelenti az elindulast a teremto
engedetlenseg iitjan.
Ahhoz, hogy elmelyedjiink abban, hogyan mukodik az
eszmek es fogaimak kenyszere, mielott szembefordulnank
veliik, idezem Nietzsche szavait, aki az. alabbi szovegben
a szociokulturalis bortonrol es annak mukodeserol sz61:
68
Soli van, ami a szellemnek sulyos, ami sulyos az erds, teher-
hiiu szellemnek...
g\dzelmet akar a hatalmas sarkdnnyal kilzdve
I Igy an ki az a hatalmas sarkdny, aki a szellemnek tobbe nem
Hr rs new isten?
A hatalmas sarkdny neve: „Kbtelmed”... [es] utjdban hever
Az oroszlan szelleme azonban igy szol: „Akarom”.
Minden ertek megteremtetett immdr, es minden teremtett ertek
rn vagyok. Bizony mondom, nines tobbe „Akarom”! Igy szol
и sarkdny.
Sajat akaratat akarja hat a szellem, sajat vilagdt nyeri el
n oildga-vesztett.19
Nielz.sche sarkanya kepviseli minden negativumat annak,
.iinil „kulturanak” nevezfink. A tarsadalom altal elfoga-
dott es rogzitett normak osszesseget, amelynek alapjat
И inindenki altal tobbe-kevesbejovahagyott, veglegesnek
< s megkerdojelezhetedennek tartott ertekek kepezik.
Ezen a ponton mindig felmeriil a kerdes: Hogyan lesz-
iiek ezek a normak megkerdojelezhetetlenekke? Azaz,
hogyan valnak mertekado ertekekke?
Az egyik lehetseges valasz az, hogy a szokas es az ismet-
les (eszi azza oket, no meg az iildozes es a biintetes reme.
I'.lctiinkben az egeszseges egyiitteles vagy a jo modor sza-
h.ilyainak alruhajaban jelennek meg, a csalad, az iskola,
.1 lendorseg, az igazsagszolgaltatas, a korhazak es a kor-
inany kozvetitesevel. A nagy intezmenyek allapitjak meg es
Rcszletek Friedrich Nietzsche: Igy szolott Zarathustra cimu muvebol. Bu-
dapest, Osiris, 2001 (forditotta: Kurdi Imre).
69
propagaljak ezeket az ertekeket, amelyeket az egyenre
kenyszeritenek, akik aztan tovabbadjak oket a gyerekeik-
nek, a rokonaiknak, a szomszedaiknak, a barataiknak...
Vegtil elkcrulhetedenul igazat kell adnunk Krishna-
murtinak 20 aki azt mondta:
Minel civilizdltabbak leszilnk, anndl kisebb a szabadsagimk.
Akkor is, ha ez hoinlokegyenest ellentmond annak,
amit valamennyien hisziink es vallunk. Akkor is, ha azt al-
litjuk, hogy az ismeretek novekedese nagyobb szabad-
saggal jar. Ha kiviilrol fujjuk, hogy „megismeritek az
igazsagot, es az igazsag szabadda tesz titeket”...21
Akkor most hogy is van?
A „kotelmed” sarkanya megfelemliti a tarsadalom jo
reszet. Vedelmet iger a ketely nelkuli engedelmesseg fe-
jeben. A korlatok koze szoritott, elnyomott, bezart ko-
zosseg vegiil teljesen elvesziti a kreativitasat, amelyet
fokozatosan felvalt a gepies, sematikus, kezelheto es ki-
szamithato viselkedes.
A kulcs abban rejlik, hogy eszrevegyiik: a civilizacio
nem azonos a tudassal, a neveles nem azonos a kultura-
val, a tanitasnak semmi koze az elnyomashoz, ahogy
a biralatnak sines a kizarashoz. Akkor sem, ha mindezek
folyamatosan taplalkoznak egymasbol.
Felilgyelet es biintetes cfmu konyveben22 Michel Foucault
francia filozofus leirja, hogyan kenyszerit a tarsadalom
20Jiddu Krishnamurti (1895-1986), indiai filozofus, ir6, teozofus es spiri-
tualis tanito.
21 Janos evangeliuma 8:32
22 Michel Foucault f'elugyelet es biintetes: A burton tiirtenete. Budapest, Gon-
dola!, 1990. Fazsy Aniko fordftasa.
70
н/.il i.ilyokat az emberekre, es iteli el azokat, akik nem tart-
|.ik be oket. Mig az okorban a „kiiloncot” kikozositettek
- и ja Foucault —, ma „megfegyelmezik”. Azaz ugy disz-
ki iminaljak, hogy nem vetik ki a tarsadalombol, hanem
inegprobaljak helyreigazitani, megjavitani, a helyes utra
icnleni. A tarsadalom affele „ortopediai kezelesnek” veti
.il.i az. eltorzult egyent, hogy „egyenes emberre” formalja,
olv.inna, aki a tobbseg szemeben „rendben van”.
Muve nagy reszeben Foucault leleplezi egyes intez-
incnyek es politikajuk kepmutatasat, batran es paratian
lis/ianlatassal taija fel azokat a hatalmi technikakat es ma-
mpiilaciot, amelyekkel a tarsadalom fenntartja tagjaival
R/cmben a mar emlftett „kotelmeket”.
houcault szerint a tarsadalom kenyszmto mukodesenek alap-
/nl mindig a hatalmi hare kepezi. Mi, a tarsadalom tagjai is
htUalmat gyakorlunk, dtvessziik, megrtoveljuk es tokeletesitjuk
ti halalmat.
Ml ember elszenvedoje es gyakorloja is a hatalomnak.
Michel Foucault konyvet tobb ahra is illusztralja, koz-
|iik Andry23 rajza, amelyen a tarsadalmi torvenytjelkepezo
egyenes karohoz kotozott fa nem fejlodhet szabadon;
.1 karo elteriti anarchikus novekedesenek tanulsagos te-
vrdesetol.
” Nicolas Andry de Bois-Regard (1658-1742), francia orvos es ird, az or-
hipcdia korai muveloje.
71
Nicolas Andry egyengeto karoja azokat a normakat
szimbolizalja, amelyekhez igazodnunk kell, de egyben azt
is sugallja, hogy a karot el is lehet tavolitani. Az a baj, hogy
megszokjuk a kotelet, es tamaszkent hasznaljuk a karot.
Olyanok vagyunk, mint a mesebeli meglancolt elefant,
aki azt hiszi, hogy ami egyszer nem sikeriilt, az soha nem
is fog, es ebbe beletdrodik.
Ugy tunhet, hogy a kotelekektol csak
emberfeletti erofeszitessel szabadulhatunk meg;
pedig aki megerti, hogy mondhat nemet
az elnyomasra es az uralomra,
az le tudja dobni a beklyot,
es a maga dontese szerint kezdhet fejlodni.
Ez az elhatarozas az elso lepes.
Birtoklas vagy let
Napjainkban sok ezer fiatal tekinti igaznak es egyeni vagy
kollektiv erteknek azokat a mintakat, amelyeket a milli-
ardokkal gazdalkodo reklamcegek szakemberei dolgoz-
nak ki es terjesztenek, meg azok a popzeneszek, akik -
talan jogosan - csak arra torekszenek, hogy eladjak a szer-
zemenyeiket ezen az egyre bovulo piacon. Ebben csak
az a kivetnivalo, hogy az effele nagy csinnadrattaval kori-
tett reklam mogott szamos esetben nagyon is ketes elvek
allnak.
72
A helyzet akkor valik sulyossa, amikor azok,
akik a tobbiek sorsarol dontenek,
akik parancsolnak, adnak es vesznek, oktatnak
<•4 a torvenyeket hozzak, nem vallaljak a tarsadalmilag
nijuk harulo felelosseget, es sokkal tobbre becsiilik,
jobban igenylik, ertekelik es dijazzak a javak
letrehozasanak es felhalmozasanak kepesseget,
mint a szocialis vagy spiritualis tulajdonsagokat,
es igy valamennyiiinket cinkosukka tesznek
azoknak az ertekeknek a megsziinteteseben,
amelyek hianyatol - paradox modon -
mi szenvediink a legjobban.
Ahhoz, hogy megertsiik, milyen meddo a kielegtiles-
lirk ez a ketsegbeesett keresese, erdemes felidezni Erich
lioiiim24 gondolatat arrol, hogy a Let nem erheto el
и Bii toklas reven.
I' iomm azt mondja, hogy a posztindusztrialis tarsadalom
1 к >l< logsagot igert az embernek es azt, hogy megvalosithatja
viimagat, ha sikeriil annyi penzre szert tennie, amennyibol
niegveheti mindazt, amire mindig is vagyott, es amire a jo-
vol icn kedve tamad. Azt allitotta, hogy a Let meghoditasa-
lio/ ludatosftani kell a sziikseges teendoket, csakhogy senki
м т cselekedhet, ha nines mivel. A sema nagyon is vilagos:
Sziikseg van		birtoklasra
ahhoz, hogy		cselekedhessiink
es ezaltal		eljiink
' liich Fromm (1890-1980), nemet filozofus, szocialpszichologus, huma-
IIIM.l.
73
Csakhogy az ido megmutatta, hogy a fogyasztoi tarsa-
dalom hazudott. Az emberek nem lettek boldogok, leg-
feljebb abbol szarmazott nemi hiu dromiik, hogy masola
meg naluk is boldogtalanabbak; es nem eleg, hogy nenl
sikeriilt a szemelyes dnmegvalositas, de meg a jelentoseJ
get is elvesztette a modern ember szamara.
A fenti harom tenyezo valoban kapcsolodik egymas-'
hoz, ahogy Fromm is ramutat, csakhogy a nyilak iranya le-
fele vezeti az embert, szemelyisege legsotetebb melyere,
az anyagi es hiabavalo dolgokhoz valo ragaszkodashoz. De
figyeljiik csak meg az erdekes valtozast, ha megforditjuk
a tenyezok sorrendjet, es ujraertekeljuk az igeket. Ha lent-j
rol indulunk el, talan megtalaljuk a felemelkedest, a fenytj
az dnmegvalositast, es varatlan ajandekkent talan a jole*
tet is (amely feltehetoen nem csak anyagi lesz).
es akkor	->
ahhoz, hogy	->
sziikseg van arra, hogy ->
birtokolhatunk 
cselekedhessiink
eljiink
El Argentina Cordoba tartomdnyaban egy pap, akitszeretek. es
csodcdok, es akit Mamerto Menapacenak hivnak. О mondta egy\
szer, hogy a gazdagok valoban nagy eldnyben vannak a szegel
nyekkel szemben, mert ok tudjak, hogy nem eleg, ha penzilk van...
Am ennek felfedezesehez ido kell. Talan egy egeszi
nemzedeknyi. Vagy ahogy az en Brian Weiss baratom I
mondja, talan tobb is, mint egy elet.
A nagyapam a XX. szazad elejen vandorolt be Argenl
tinaba Sziriabol, csaknem irastudatlanul, es bizonyara a
sziilovarosaban, Damaszkuszban atelt ehezes es nyomorl
74
< |1>1< ке kesztette arra, hogy egy este elmondja nekem az
dl.ihbi meset, amikor tizeves koromban kijelentettem,
hogy tanito akarok lenni egy videki iskolaban. Nem ezek-
kcl a sz.avakkal, es talan nem is ilyen ertelemben meselte
г I. de en igy szoktam elmondani azoknak, akiket ra aka-
ink vezetni, hogy utat tevesztettek.
/',gy faradhatatlan tudos felfedezo es misztikus egy napon va-
ult hi n ut rabukkant egy titokzatos barlangra, amely egy ember
lilial meg be nemjart oserdo melyen, egy vizeses mogott rejtozott.
I vtjklak koztfuvoldzo szel csabito muzsikaja arra biztatta, hogy
lipgii be. Ahogy a barlang kozepere erl, kobe vesett irdst pillantott
mvg a I'alon. Nem is volt nehez megfejtenie az uzenetet. Igy szolt:
Isten hozott, ismeretlen vandor.
Ez itt Ximelia istenno titkos temploma.
Az istenno ajdndekot szdn neked.
Lepj beljebb, es talalsz egy laddt.
A fedelet Ximelia kezenek a masa disziti.
Fogj kezet vele,
es ha erdemes vagy rd,
megkapod az ajdndekot.
Л vandor bdtran elorernent, megtalalta a ladat, es hatdro-
lullan megragadta afaragott kezet. Megcsikordultak az odon
iMinnok, a lada fedele a szeme lattdra felnyilt, es egy hang szolt
huzza az anyanyelven, ki tudja, honnan:
- (), ismeretlen vandor! Те vagy a kivalasztott. Tied Xime-
lia ajdndeka. Amint latod, a laddban hdrom gyuru van. Mind-
rgyik vardzserovel bir, de mindegyik kioltja a masik ketto va-
uk.serejet. Valassz egyet...
.A vandor szemilgyre vette a hdrom gyiirCit. Mindharom
mairybol esplatinabol volt, es hatalmas dragako diszitette.
75
- A vordskbves gyuru - folytatta a hang- orok ifjusdgot, sze-
relmet es szexualis oramot nyujt neked. Aki csak meglat, a labad
eb' omlik, es ha kivanod, megkaphatod; vegtelen gyimyorben lesz
reszed, sosem dregszel es betegszel meg, csak ha ugy akarod...
A sdrgakdves gyuru vegtelen gazdagsdghozjuttat; tied lehet min-
den foldi jo, amire vdgysz, csak gondolnod kell rd, es megkapod
a penzt, az ekszereket es mindenjele kincset... Vegill a kekkoves
gyuru hatdrtalan bolcsesseggel lot el, azon nyomban birtokdban
leszel minden ismeretnek, es a teljes igazsdgnak; elmedben nem
lesz tobb teves gondolat, semmi sem homdlyositja el tiibbe, es ha ugy
akarod, mindent tudsz majd onmagadrdl es mindenki mdsrol..I
A vdndor amulva nezte a gyuruket.
— Am jol gondold meg, vdndor — mondta vegill a hang —,
mert amint kivalasztod valamelyik gyurut, es az ujjadra hiizod,
megkapod, amit tole varsz, de a mdsik ket gyuru orokre elvesz.J6l
vdlassz, kedves idegen, es terj haza a vdlasztott ajdndekkal...
A vdndor fennhangon vdlaszolt, mintha az istenno hall-
hatna:
— Nem kell sokat gondolkodnom. A bolcsessegnel nines szd-
momra semmi fontosabb...
Azzalfogta a kek gyurut, es felhdzta a bal keze kozepso 'iijjdra.
Halvdnykek kod ereszkedett le rd, es mikozben erezte, ahogy
a gyuru szertefoszlik az ujjan, latta, hogy a mdsik ket gyuru is
eltunik. A lada es maga a barlang is lassan kodde valt, es
a vdndor ott maradt a kopar szikldn, a luzo napon.
Teste minden porcikdjdban erezte, ahogy hirtelen megtelik bol-
csesseggel, es fel is bukkant az elmejeben az elso gondolat, amirol
egeszen biztosan tudta, hogy igaz. Ekkor ketsegbeesetten a hom-
lokdra iltott:
— A penzt kellett volna valasztanom!!!
\ и (' (al felreteve nyilvanvalo - legalabbis szamomra
liogy valamennyien szomjazunk a tudasra, es sok hia-
uyossagot kell potolnunk. De azzal semmit sem oldunk
и icg, ha uj autot, dragabb ruhat vagy kiilonleges ekszere-
kei veszunk. Az ilyen cselekedetek nyoman csak az indo-
kolallan es elegtelen erofeszites erzese tamad bennunk.
V/al sem lehet nagy valtozast elerni, ha konyveket vasa-
i< »hink, vagy ha evente elutazunk a legmisztikusabb tavol-
k< leli orszagokba.
Ahogy a nagyapam mesejeben, a legtobb dolog „eszkdz
vulainihez”. A penz is eszkoz. A testi vonzero is eszkdz...
11/ cgeszseg is az... olykor meg a szerelem is... De a tudas
< clja csakis a tudas lehet.
I la az igazsagra is ugy tekintiink, mint ami egy megha-
l.uozott celt szolgal, akkor rossz gyurut valasztanank. Jo-
iiiagam csak azokat szamitom a legbolcsebbek koze,
nkikben megvan az a lelki nyugalom, amelyet az a tudat
h/iil, hogy jo utonjarnak. Csak azokat, akik valdban meg-
gvozodessel vaiyak, hogy az emberi kapcsolatok maga-
v il il irenduek az egyennel. Es csakis azokat, akik tokeletesen
ludataban vannak a nyilvanvalo dolgok ertekenek. Csak
ok kepesek a tudaskozpontu eletre, amelyet nem teher-
krnt, hanem lathato drommel elnek.
A legsulyosabb problemak (a kabitoszerezes,
a bunozes, a hatalommal vald visszaeles, az eroszak,
a manipulacid, es kiildnosen az onkeny minden
formaja) jo resze tetten erheto abban az ertekvesz-
tesben, amirol mar szoltunk; es meg inkabb abban
az elviselhetetlen urben, amelyet a tudas nem toltott be.
77
Nem konnyu belatni, hogy az urt nem tolthetik be kez-
zelfoghato, anyagi dolgok. Nem vagyok boles tudos, es
alighanem soba nem is leszek, de az idomet es az eromet
arra aldozom, hogy segftsem masokban felebreszteni az
erre iranyulo vagyat, es azt, hogy legyen kitartasuk betel-
jesiteni is.
Azt szoktam mondani magamrol, hogy7 nem vagyok
pszichoterapeuta, mar nem dolgozom sem orvoskent, sem
pszichiaterkent. Ahogy mar sokszor elmondtam, hivata-
sos segito vagyok, aki jo ideje elhatarozta, hogy megosztja
az ismereteit masokkal, hogy megkonnyitse az utanajovok
dolgat. Teszem ezt a legjobb tudasom szerint, ami nyilvan
nem a leheto legjobb, de felhivom a biraloim figyelmet
arra, hogy tudataban vagyok nem csekely korlataimnak,
es el is ismerem oket. Voltakeppen mar azzal is megele-
gednek, ha ra tudnam venni a legfiatalabbakat (akikert a
legjobban aggodom), hogy ertekeljek at a vagyaikat. Ha
ennek erdekeben csak egyet tehetnek, elmeselnem nekik
a szakallas viccet a reszeg emberrol es a kulcsrol.
Tajtreszeg ember kapaszkodik diiUmgelve egy lampaoszlopba,
es lassan kbrbeforogva egyre a fbldet bamulja. Egy rendor mar
messzirol felfigyel apiruettjeire, odamegy hozza, megmgadja a gra-
bancdt, es szanakozva megkerdezi:
— Keres valamit?
— A kulcsomat... elvesztettem a lakdskulcsomat, es sehol sem
taldlom... a talaj meg bsszevissza hullamzik.
- Na, persze—feleli mosolyogva a rendor ugy hullamzik,
mintha reszeg volna... Idehallgasson, tdmaszkodjon inkabb
a falnak, mert kulbnben meg megiiti magat, es mehetunk mind
a ketten a korhazba. Majd en megkeresem azt a kulcsot...
78
Л rendorfel oran at lelkiismeretesen keresgel, valosdggal tuve
Icszi a jardat, de hiaba.
- Biztos, hogy itt hagyta el?- kerdezi veguL
- Deeeehogyis... — feleli a reszeg—ket sarokkal lejjebb, amikor
In akartam nyitni a kaput.
- De akkor miert itt keresi, ha egyszer amott vesztette el?-for-
med rd a rendor.
- Mert ahol elvesztettem, ott sotet van!- vdgja rd a reszeg.
Ha pedig a vice elmeselese utan meg egy dolgot tehe-
ick, elmondanam, hogy ahogy a tortenet mutatja:
Hiaba is keresnenk kiviil azt, ami beliil veszett el.
Barmilyen ragyogo neonfeny vilagitja is meg a penzen
kaphato dolgokat, az urt nem tolti be olyasmi, ami abban
.1 f enyarban talalhato. Jomagam azzal a megelegedett-
scggel igyekszem kitolteni a bennem tatongo tires lyuka-
kat, amit a hozzam forduloknak nyujtott munkam soran
< rzek, akiknek abban segitek, hogy egeszsegesebb, elko-
lelezettebb, okosabb es bolcsebb eletet tudjanak terem-
iciii maguknak.
Oshoval25 egyiitt en is elmondhatom:
Nem vagyok misztikus, de meg csak killonosebben spiritudlis
ember sem, csupan evek ota igyekszem. kozelebb kerulni a bolcsek
biihsessegehez.
Nem vagyok sem vallasos, sem szent, de minden adandd alka-
Ininmal igyekszem segiteni azoknak, akik ugyanezt az utat jarjak.
< )sho (mas neven Rajneesh Chandra Mohan Jain vagy Bhagwan Shree
K.ijneesh, 1931-1990), indiai vallasi vezeto.
79
Terapia, eloadas vagy oktatds... mindezzel gyengeden terel
getem az embereket...
•	hogy legyenek tudatosabbak,
•	es szabadabbak,
•	jobban szeressek onmagukat,
•	es egyre tobbszor vdlasszanak olyasmit, ami jobban illik
a lenyegiikhoz.
80
SIMRITI UTAZASA
Elso resz
I kv furcsa mesebeli birodalomban volt egyszer egy vasutallo-
ni.’i'., amelynek Tudatlansag volt a neve. Nem is egyszeru allomas
VOlt, hanem az a kezdopont, ahonnan olykor elindult egy-egy
vonat bizonytalan celja tele, ahonnan nem ter majd vissza.
A hevenyeszett vagany mellett allo, duledezo epijlet korul ha-
Irilmasra duzzadt az egyre novekvo nepessegu varos, amelynek
ii«yanaz volt a neve, sok ezer lakosa pedig tobbnyire szfvelyes,
wpretetre melto es egyszeru ember volt: a tudatlanok.
A tudatlanoknak volt egy sajatos tulajdonsaguk, amely min-
tlenki mastol, igy a szomszedaiktol, Balga lakoitol is megkii-
lOnboztette oket. A tudatlanok nem tudtak, hogy hijaval vannak
й ludasnak. Az odalatogato idegeneknek nyilvanvalo volt, mi
mindent nem tudnak, de a helybelieknek fogalmuk sem volt
wr6l. Nem nyakassagbol, pokhendisegbol, hagyomanybol, vagy
inert szegyelltek; egyszeruen nem tudtak.
Igy aztan, ha valaki megkerdezte egy helybelitol:
-Tudod mennyi ketto meg ketto?
Az mosolyogva azt felelte:
-	Nem tudom.
Nem tudod, mennyi ketto meg ketto? - kerdezett vissza
hitetlenkedve az idegen.
-	Nem tudom - ismetelte meg a helybeli, aztan halkan meg
hozzatette -, vagyis nem tudom, hogy tudom-e.
Ugyanez a beszelgetes jatszodott volna le, ha mertanrol,
iiudalomrol, az etruszkokrol vagy a himzesrol kerdeztek volna
Oket.
81
Egy napon latogato erkezett a varosba, megpedig azzal
a hatarozott cel lai, hogy kiragadja a helyieket a tudatlansagbol.
Hozott magaval egy dobogot, hogy arrol szoljon az emberekhez
a foteren. Amikor mar jokora tomeg gyult koreje, fogott egy
hangosbeszelot, es kihirdette, hogy aki orokre le akarja vet-
kozni a tudatlansagat, az jojjon masnap reggel a vasutallo-
masra. Hatasos beszedet is tartott, megsem fogadta el senki
a meghivast. Emberunk nem ertette a dolgot, es tobbektol is
megkerdezte:
- Miert nem jottetek el?
- Ugyan miert mentunk volna el innen, ha egyszer nagyon
jol megvagyunk?
- Hogyhogy miert? - kerdezte az ember. - Hogy ne legyetek
tobbe tudatlanok.
A tudatlanok nem ertettek meg az idegen erveit: megfogha-
tatlannak talaltak, hogy elhagyjak a szulovarosukat, csak azert,
hogy „elhagyjak a szulovarosukat ", de termeszetesen nem ha-
ragudtak meg az idegenre, csak vallat vontak, es attol fogva
nem vettek rola tudomast.
Nyilvan 6 volt az, aki megkerte a kormanyt, hogy az Okta-
tasugyi Miniszterium kuldjon delegaciot a varosba, es folytas-
son oktatasi kampanyt, mert nehany hettel kesobb teherautok
erkeztek, es tobb tucat munkas varosszerte bodekat alh'tott fel,
rajtuk hangosbeszelokkel, amelyekbol teljes hangerovel szol-
tak az elvandorlasi lehetosegeket ismerteto beszedek.
AlKtottak, hogy van jobb vilag, a tudas, az ismeretek, a szel-
lemi fejlodes vilaga. Magasabb fizetesekkel, jobb lehetose-
gekkel biztattak a hallgatokat. De a tudatlanok csak a vallukat
vonogattak. A hivatalnokok sorra kerdezgettek oket:
- Nem akarsz tobbet tudni?
- Nem tudom... - feleltek. - Nem tudom, hogy akarok-e.
82
A bodek egy egesz honapig alltak. A kijldottek roplapokat
iiyointattak, kivilagftottak az utcakat, fesztivalokat rendeztek,
egyre hangosabbra al I ftottak a megafonokat. De senki sem
flgyelt rajuk: senki sem tudta, fel akar-e szallni a vonatra, igy
д/мп nem is szallt fel senki.
Egy napon aztan a hivatalnokok varatlanul elmentek, es ott-
li.ii;ylak az osszeszemetelt utcakat meg az Ores bodekat, ame-
lyek Otban voltak a gyalogosoknak. Mivel a helyiek nem tudtak
Irbontani oket, lassan megszoktak, es egy ido mulva mar eszre
win vettek oket.
Eltelt ujabb harom het. Aztan egy delutan, testorok es sok
oltonyos es nyakkendos hivatalnok kisereteben a varosba
erkezett maga a nagysagos oktatasi miniszter Or. A miniszter es
л kls^rete nem szolt senkihez, csak estig rottak a varos utcait,
л/1йп masnap reggel kozlemenyt fogalmaztak az allamfo sza-
in.'ira. Ebben beszamoltak a tudatlanok sulyos helyzeterol, es
я problema megszuntetese erdekeben engedelyt kertek az ere-
lyrs fellepesre.
Az allamfo (aki mar elfelejtette, hogy 6 is Tudatlansagban
viiletett) nyomban jova is hagyta a „Tudatlanok Alfabetiza-
(16s Tervet”, amelynek a kidolgozasaval, vegrehajtasaval es do-
kumentalasaval a minisztert bizta meg.
A feladatat nagy lelkesedessel teljesiteni kivano miniszter
hiirgdsen elfogadtatott egy torvenyt (amelyet „Ismeretbovites-
iikvi torvenynek” nevezett el), kotelezove teve a tudatlansag
frhzamolasat. Ehhez a hadsereg es a rendorkutyaosztag se-
Kll 6get kerte, majd abecesorrendet allitott fel (a varoslakok
wzetekneve alapjan), hogy a tudatlanok ezt kovetve jelenje-
nek meg az alfabetizacios irodaban, hogy megallapodjanak
flbhan az idopontban, amikor hajlandok vegleg elhagyni Tu-
dntlansagot.
88
Soha, senki sem jelent meg.
Lehet, hogy a valtozast elleneztek (hisz ehhez nem kell ku-
lonosebb kepzettseg), de alighanem az is szerepet jatszott
benne, hogy a helyiek tobbsege nem tudott olvasni, igy aztan
sem azt nem tudtak, melyik a vezeteknevuk kezdobetiije, sem
azt, hogy melyik napon kellett volna jelentkezniuk.
A megtorlas kimeletlen volt es teljesen haszontalan.
Az a nehany ember, akit elfogtak, bebortonoztek, majd
a szomszed varos iskolaiba kuldtek, sosem erkezett meg oda.
A bantalmazott es megvert tudatlanok megszoktek, amikor tel
akartak tenni oket a vonatra, vagy kiugraltak a mozgo vago-
nokbol.
A projekt akkor mondott vegleg csodot, amikor az allamf6-(
vel szemben allo egyik kulfbldi csoport bombat helyezett el
a miniszterium uj hivatalanal. Masnap a kulturalis delegacid
osszecsomagolt, es tavozott. Mielott becsukta volna a limuzin
ajtajat, amellyel a szomszedos Balgaba indult, ahol a csala?!-)
javal elt, a miniszter meg odakialtotta a sokasagnak:
- Tudatlanok!!!
Az emberek pedig megeljeneztek, mert azt hittek, ez affdle
bucsuudvozlet... A merenylet kivizsgalasara kiterjedt nyomo-1
zast rendeltek el, de ahogy varhato volt, egyetlen varoslako sem
tudta, ki lehetett a tettes.
Hosszu ideig senki sem beszelt oktatasrol Tudatlansagban.
Mignem egy napon a varosba erkezett egy tanito. Igazi tan ltd
volt, nem csalo, es hamarosan ra is jott, mi a helyzet. Miert is
akarnanak tanulni azok, akik azt sem tudjak, hogy tudatlanok?
Hogy is gondolhattak a miniszteriumi tisztviselok, hogy barkit
is tanulasra lehet kenyszeriteni?
A tanito elidozott a tudatlanok koreben. Sokan a jelenletet
sem vettek eszre, masok bizalmatlanok voltak vele szemben, de
84
vullak olyanok is, akik orultek a tarsasaganak. Az idegen min-
ijcn reggel kiment a foterre egy csomo szines luftballonnal,
Hfiielyeket a gyerekeknek ajandekozott, es amig a kicsik jat-
vottak, a tanito elbeszelgetett a szuleikkel, a nagyszuleikkel
vni’y a gyerekekre vigyazo dajkakkal. Idovel utobbiak egyike,
N11sa lett az elso kovetoje.
- Miert csinalod ezt? - kerdezte a lany.
- Mit miert csinalok? - kerdezett vissza a tanito.-Ja! Ezt...
Azt hiszem, azert, mert szeretnek megosztani masokkal valami
jrtt, amim van: az ismereteimet.
- Az meg mi?
- Nem tudod?
- Nem tudom, hogy tudom-e.
- Ugy is mondhatjuk, hogy olyasmi, ami nekem nagy hasz-
iiomra van sok mindenben... - Aztan nemi hallgatas utan hoz-
z^tette: - Neked is hasznodra lenne.
- Nekem?
- Igen. Neked is, es barki masnak.
- Akkor miert csak nekem mondod?
- Mert fontos vagy nekem - felelte oszinten a tanito.
- Ez az a szeretet, amirol olyan sokat beszelsz, es ami sze-
rinted olyan sok mindenre sarkallja az embert?
- Igen. Ez a szeretet.
- Miert kellene hinnem neked? En bizony nem tudom, jo
lcnne-e nekem, ha tanulnek.
- Nem, tudni nem tudod, de azt erzed, hogy jot akarok
neked, igaz?
- Igen, azt erzem itt belul.
- Akkor majd ha te is ugy akarod, kijossz velem az allo-
m£sra, megfogod a kezemet, es felszallsz velem a vonatra, mert
6n hivlak, es mert tudod, hogy a javadat akarom.
85
Aznap este, amikor Nitsa vonatra szallt a tanitoval, sokkal
inkabb az iranta erzett bizalom vezette, mint a tudasvagy. A ta-
nito megmondta neki, hogy ha felszall vele a vonatra, soha
tobbe nem elhet Tudatlansagban, es ez bizony nyugtalanitotta.
-	Isten hozott, Simriti - koszontotte a tanfto.
-	Miert nevezel igy? - kerdezte Nitsa.
-	Ha raszanod magad erre az utazasra, ez lesz az uj neved.
86
• NEGYEDIK FEJEZET
A TUDATLAN
Tudatlan az, aki azt sem tudja,
hogy hijaval van a tudasnak.
A tudatlan alma
Monica Cavalle Friedrich Nietzsche-ertelmezesehez csat-
l.ikozva azt mondhatjuk, hogy a tudatlanok olyanok, mint
a teve: magukba gyujtik es magukkal cipelik a multat.
Ahogy az igenytelen allat nagy mennyisegu elelmet es
vizet halmoz fel a testeben, a sivatagon at vezeto, viszon-
l.igsagos utra, kezdetben az embernek is el kell raktaroz-
nia az eloirasokat es a szokasokat, azaz be kell tartania
a szabalyokat es gyakorolnia kell a szokasokat.
Kezdetben mind tevek vagyunk
Minden azzal kezdodik, hogy tudatlansagunkban
meg a tudatlansagunkrol sem tudunk.
87
Ebben az idoszakban eleg, ha memorizalunk (egyeb-
kent mast nem is tehetnenk), es mivel ehhez nines sziik-j
seg sem megertesre, sem a multbeli tapasztalatok hasz4
nositasanak megtanulasara, kezdetben nem tanulunkj
es nem hasznositunk semmit. A tapasztalat csupan emleJ
kezes.
A mult hasznositasahoz ertekiteletet kell tudni alkotni
a szabalyokrol es szokasokrol, de ezt tudatlanul nem te-
hctjiik meg. Kezdetben mindenki tudatlan, csak (ahogy
Leon Werth26 mondana...) „kevesen emlekeznek ra”27...
Mindenre kotelezoen igent mondani... Hinni minden adott
dologban... Emesztes nelkiil nyelni... Fejet hajtani... Engedetl
mesen tovdbbmenni, akdrhogy is legyen... Zokszo nelkiil hor-
dozni a terhet... Teljesiteni masok elvardsait... Tudatlanok
maradunk, mikozben infonnaciot gyujtilnk, es gondosan elrak-
tdrozzuk a tarisznydnkba, a sivatagi utra.
Magunkkal cipelhetjiik a multat, de ismeretkent nem
tudjuk hasznositani, mert nem vagyunk kepesek feldol-
gozni a kfviilrol kapott informaciot. Nem is annyira egy-
iigyuek, mint inkabb lustak vagyunk megtagadni onma-
gunkat.
Aztan, ahogy Cavalle mondja, eljon a pillanat, amikor
ki tudunk mondani egy nemet, es drdmiinket leljiik
benne, bar addig csakis igent mondtunk. Es az az igen
sem volt kiilonosebben meggyozo, mert az „igen” a „nem”
nelkiil sosem meggyozo, hanem gyenge es felszines. Igent
26 Leon Werth (1878-1955), francia fro, kritikus, Antoine de Saint-Exu-
pery bizalmas baratja.
27 Utalas Antoine de Saint-Exupery A kis hercegcurm muvenek eloszavara.
88
ninndunk, mert ezt varjak toliink, ezt a magatartast ne-
vi lie belenk a tarsadalom; annak az „igenje” ez, aki alaveti
niagat az urasag akaratanak.
Most crthetjuk meg, hogy Adam is ebben a helyzetben
viill, mielott evett a tudas fajarol: csak igent tudott mon-
tlani. A tudatlannak csak az engedelmesseg es a vak biza-
Inin nyujt lehetoseget ajutalom megszerzesere.28
Mi, tudallanok szeretjiik a nyugalmat, nem akarjuk,
li< igy barki zavarjon, nem akarjuk, hogy barmi tulsagosan
> 11 tortenjen a vilagban (mert ami uj, az egy kicsit zavaro
vagy legalabbis nyugtalamto).
Amig „Tudatlansagban” eliink, minden
valtozast ellenziink.
Veszelyesnek es neheznek erezzuk
az uj dolgok atvetelet,
mert ehhez a felelem lekixzdesere
es kreativitasra van sziikseg.
1’ ket utobbi tettekkel es kenyelmetlenseggel jar, raada-
Ю111 udatlansagunk miatt az eredmeny nem is lathato elore.
Nciii mintha a tetlenseg es a mindenre rabolintas kenyel-
nirs lenne, de legalabb megszoktuk. Bar a kenyelem es
a inegszokas nem azonos, elso pillantasra konnyebbnek
rs i livid tavon kellemesebbnek is tunik alkalmazkodnunk
ailott helyzethez, mint vallalni azt a kenyelmetlenseget es
in111ikat, ami az igazi kenyelem kereseseveljar.
Vi^yazat! Ez nem jelenti azt, hogy az engedelmesseg es a bizalom csak
I iiulatianokrajellemzo.
89
A „perfekt tudatlan”
A tudatlan mindig a mult rabszolgaja,
a hatalom kiszolgaloja, a hajcsamak
engedelmeskedo teve, akinek az elorejutasat
egyediil a memoriaja segiti.
Az alarendelt ember tetteit mindig az a meggyozo-
descsomag iranyitja, amelyet masok neveltek bele.
A kiilso nyomas alol csak akkor szabadul fel,
amikor „perfekt tudatlanna” valik.
Az ilyen tokeletesen tudatlanokkal
a tarsadalomnak mar nines tennivaloja.
Amikor igy vagy ugy elerik a „tokelynek” ezt a fokat,
a tarsadalom, az iskola, a foiskola es az egyetem befejezij
a munkajat. Valamennyiuk segitsegevel az egyen kituno
tudatlanna lett (olykor doktori cimet is nyert, ahogy en).
Lehet j6 nevu es iinnepelt tudatlan, vagy gazdag es befo-
lyasos, sot latszolag nagy hatalmu is (bar valojaban csak
mas hatalmasok babja, aki parancsra cselekszik, de ez
nem zavaija, mert nem is tud r61a).
A tudatlanok fuggosege
A tudatlansagban elok osztonosen ketfele fiiggosegi stilust
alakitanak ki:
A feltetel nelkiili rajongo -> aki csodalja es balva-
nyozza a tobbi, kvazi-
foszereplo tudatlant
90
< s a kvazi-foszereplo	akinek szilksege van
a masik csoportba
tartozo tudatlanok
csodalatara es balva-
nyozasara
Ez isjol tiikrozi a tudadanok lenyegi egymasrautaltsagat.
I letiink soran eljott a nap, amikor - bar meg tul kicsik
tolliink ahhoz, hogy megertsiik a fontossagat es a jelen-
inseget, ahhoz viszont nem, hogy vilagosan lassuk a kor-
nyezctiinket - eszrevettiik, hogy a kornyezetunkben elo
Mik lelnott allandoan szemmel tart benniinket. Mintha
nias dolguk nem is lett volna, idejiik nagy reszet csakis
umiak szenteltek, hogy figyeljek minden mozdulatunkat,
ми ahogy kesobb meglepetten fedeztiik fel, masok moz-
llulatait is.
Idovel arra is rajottiink, hogy ha valaki allandoan fi-
gv<l benniinket, vegiil nagy valoszinuseggel biralni is
kczd... Ez nem is volna kiilonosebben sulyos vagyjelen-
los dolog, ha azok, akik itelkeznek felettiink, nem eppen
nzok lennenek, akiket a legjobban szeretiink, es egyben
Miks/.or akik a legelemibb sziiksegleteink kielegiteseert
(kiiztiik a vedelmiinkert es az elelmezesiinkert) felelnek.
Innen csupan egy lepesre van, hogy felni kezdjilnk az
rlhagyatottsagtol, a szeretetlensegtol vagy a maganytol, es
i legtobben meg is tettiik ezt a lepest. Felnott korunkban
uil.nnennyiiinknck vannak tobbe vagy kevesbe nehez ,,re-
vival’-pillanatai, amikor immar szilksegteleniil alavetjiik ma-
gi in kat masok ellenorzo-eloiteletes-itelkezo hajlamanak.
Л szineszt, az cnekest vag}' a szonokot lampalaz logja el,
mielott kilep a kozonseg ele. Nemcsak a kezdoket, hanem
91
azokat is, akik egesz eletuket a szinpadon toltottek. Amikor
felmegyek a podiumra, hogy eloadast tartsak, amikor vizs-
gazom, amikor allasinteijun veszek reszt, vagy amikor sze-
relmet akarok vallani valakinek, akkora felelem fog el,
hogy szinte reszketek. Mindig felmeriil bennem a kerdes:
vajon menni fog? Vagy nem? Ugy erzem magam, mint hajo
a viharban, mintha nem is ember volnek, hanem elettelen
targy, nem szubjektum, hanem objektum.
A „szubjektum” szo latin eredete valami alatt levo,
belso dolgot jelent. Ez tamasztja ala a kiilsot, ez rejlik
a latszat mogott, es ezert benne fbglaltatik minden, ami
azza tesz minket, akik vagyunk. Az objektum belsejeben
viszont semmi sem rejlik. Peldaul egy marvanytomb
semmi tobb, mint marvany, es bar a szobrasz szakerto
szeme meglathatja a benne rejlo szobor szepseget, ezt
a szepseget nem maga a ko, hanem a muvesz szubjektiv
tekintete teremti meg.
A tudatlanok varosaban nines szubjektivitas. Lakoinak
legfobb jellemzoje, hogy nines benniik semmi olyasmi,
ami kiviilrol ne latszana.
Nemely vallasok, amelyeknek tudatlan hivekre
van sziiksegiik, nagy felelmet ebresztenek
az emberekben, megpedig Osho szerint nem
akaratlanul. Istent olyan biinteto hatalomnak mutatjak
be, aki folytonosan, ejjel-nappal felugyel mindenkit.
Akkor sem alszik, amikor mi alszunk; ott ill az agyunk
mellett, es figyel. Es nem esupan minket figyel,
meg azt, amit tesziink, hanem az almainkat es
a gondolatainkat is.
92
Egyetlen pillanatnyi maganeletiink sines, hogy taniik
nelkiil lehessiink onmagunk. Belenk oltjak, hogy csakis
ugy (artozhatunk a nyajhoz, ha engedelmeskediink az is-
let li hatalom profetak es papok altal kozvetitett paran-
i м datainak.
< )rdk biintetesben lehet reszed, nemesak a tetteid
mi.ill, hanem az almaid, a vagyaid, a gondolataid, sot
a legtitkosabb erzelmeid miatt is.29 Ebbol az abszurd, tota-
lii.u ius nezopontbol minket, akik nem bolintunk rafelte-
li I nelkiil keptelen teista zsarnoksaguki a, nem az egyet
nem ertes vezet, hanem a hitellenseg es az alazat hianya,
Igy pedig... a jutalom es a biintetes osztogatoi ugy donte-
nek, hogy megerdemeljiik, hogy lesujtson rank a Minden-
h,u<i haragja, vagy az eppen soros hamis profeta atka(?).
Ez egyebkent azoknak a kedvelt strategiaja,
akik targyakka akarjak alacsonyitani az embereket.
Foleg ha a leendo aldozatok nem is hadakoznak
a kihasznalasuk ellen,
mert meggyozik oket, hogy elitelendo
vagy szegyenletes lenne lazadozni
az oket manipulate hatalom ellen.
Szocialis szempontbol igen nagy a fenyegeto veszely.
Nrhany karizmatikus vezeto egesz hadsereget toboroz-
li.ilna tudatlan rabszolgakbol, akiket a tarsadalom tobbi
,u Kn az a hideg Jeremy Bentham borzalmas bortontervenek, a Panopti-
i nmiak a gondolatara is, amelyben egyetlen or valamennyi foglyot szem-
nx'l tarthatott anelkiil, hogy azok tudtak volna, mikor figyeli oket.
93
tagja elott a nemes es magasztos cel erenyes es felvilago-
sult szolgaloikent tiintetne fel. A tudatlansag igy oltozne
az alazat, a meggyozodes, avakhit, az elkotelezettseg vagy
a kozossegi erzes kontosebe. Igy manipulalva a tudatla-
nok „felvilagosult” katonakka valnanak, akik olni es rom-
bolni is kepesek az allitolagos ,j6 iigy” vedelmeben.30
Az identitas feladasa
Szakmai palyafutasom soran hosszu evekig koromsza-
kadtaig vedelmeztem azt az allaspontot, hogy kiildnbseg
van az egyen es a magasabb szintet kepviselo szemelyiseg
kozott. Akkoriban onazonossaggal rendelkezo szerkezet-
nek tekintettem a szemelyiseget, es valoszfnuleg Carl Ro-
gers hires konyve, a Valakive valni31 hatasara ugy fogal-
maztam, hogy „azonosnak lenni dnmagunkkal”. Ot ewel
ezelott azonban ketelkedni kezdtem ebben az elmelet-
ben, eleinte szemantikai okokbol, kesobb pedig fogalmi
szinten is.
Az egesz John Welwooddal32 kezdodott, akit amulva
olvastunk Silvia Salinasszal, mikozben a Nyitott szemmel sze-
retni cimu konyviinkon dolgoztunk. Nala talalkoztam elo-
szor az identitasnak perverz kondicionalaskent valo
felfogasaval. Welwood szemeben az identitas a szemelyi-
seg statikus reszehez, a merev viselkedeshez es ahhoz ko-
30 Barmely hasonlosag olyan helyzetekkel, amelyekrol az utobbi husz
evben az ujsagokban olvashattunk, sajnos nem a veletlen muve.
31 Carl R. Rogers: Valakive vdlni: a szemelyisdg sziiletese. Budapest, Edge, 2000.
32John Welwood (1941), amerikai klinikai pszichologus, pszichoterapeu-
ta, ir6; a transzperszonalis es a kelet-nyugati pszichologia egyik uttdroje.
94
iddik, hogy mindig ugyanazok legyiink, es megfeleljiink
umiak a semanak, amelyet nagyreszt a neveltetesiink es
n.igyon kis reszben a fejlodesiink alakit ki.
Sz.avai nyoman dsszefiiggesbe hoztam az „identitast”
a/ „azonosulassal”, utobbit pedig azzal, hogy meghataro-
/< >i i kiilso modellhez akarunk hasonlitani, ami vegiil egy-
t1 p a „globalizaciohoz” vezet. Igy lehet az, hogy a vilago-
«.m definialt identitashoz va!6 jog azon keves dolgok
rgvike, amelyeket paradox modon hatarozottan vediink
akkor is, ha tudatlansagban eliink. Bizonyara ez volt az
tika, hogy az identitas fogalma, amelyet az egeszseges dn-
ri t< kelesrol alkotott elmeletemben nagyra becsiiltem,
ti szcmemben egyre tobbet veszitett az azsiojabol, mig
irgiil arra a dicstelen sorsrajutott, hogy mar-mar a dina-
ini/inus hianyanak a jelkepeve valt. Az identitas tehat
iicm lelki fejlodesiink eredmenye, hanem bevetitesek es
kundicionalasok olyan keverekee, amelyet masok allitot-
hik ossze szamunkra.
1‘eldakent azt hozhatom fel, hogy az identitas olyan,
Hunt egy alkalmazkodo gyerek: a befolyas, a manipulacio
i s az ot kondicionalo rendszer tudatos vagy tudattalan el-
nvomasanak a foglya. Stabil, kiszamithato es eppen olyan
ki zelheto, mint az idomitott cirkuszi allatok.
Az izgalom kedveert az oroszlanszelidito
olykor ugy tesz, mintha
egyik-masik „rebellis” oroszlannak meg tanulnia
kellene az engedehnesseget;
ez azonban jol begyakorolt mutatvany.
95
Az identitas az idomitott en, Adam a paradicsombail
es annak a bortonnek ajelkepe, amelyet azert valasztunl^
mert alig van mas valasztasunk. Am - maganyos. Egy
magas hegy csucsan, az oserdo melyen, egy lakatlan szl
geten, mintha rajta kiviil nem elne mas a foldon...
Ki vagy? Mi a tied?
A vdlaszt megsejthetjuk a regi filozofiai kerdesbol:
Az oserdo magdnydban
Hirtelen kidol egy fa.
Egyetlen elottny sem hallja.
Kerdes: Ut-ezajt?
Ha nines senki, aki lasson, megiteijen vagy minositsen]
akkor ki vagy?
Fontos szemelyiseg, vagy egy nagy senki?
Ahhoz, hogy barmi legy, a tobbiek velemenye kell.
A maganyos ember nem lehet sem nagy, sem kicsi.
Ha nines senki, aki ertekeljen vagy biraljon, ha senki
sem tapsol meg, vagy senki sem fiityiil ki, ha raj tad kiviil
nines senki mas...
Nem vagy sem ez, sem amaz. Megis letezel...
Nem az vagy, amit masok latnak benned.
Те magad vagy.
A tudatlan azert kiizd, dolgozik, veszodik es edz, hogy
elfogadtassa az identitasat. Sziiksege van arra, hogy valaki
mas kondicionalja, hogy iranyitsa, hogy neha mondjon
neki egy-ket j6 sz6t, hogy meghatarozza.
Egy tudatlan osszefut az utedn egy ismerosevel.
kerdezi:
A
masik
meg-
— Hogy vagy?
96
, I tudatlan aztfeleli:
Maga nagyonjo szinben van... Na es en, hogy vagyok?
Nevetsegesen hangzik, de ha igy viszonyulunk a vilag-
I к i/., Iia magunk helyett masokra bfzzuk, hogy lassanak es
iliighatarozzanak (Fritz Peris33 ebben latja a neurotikus
Inggoseg alapjat), a fuggo viselkedes eppen ilyen dn-
iii>-i>vct6ve es onpusztitova valik.
I cijtink most vissza az idomar peldajahoz.
Ez az ember sziiksegkeppen ugy erzi, hogy joga vagy
likai kotelessege arra kenyszeriteni az allatait, hogy meg-
liiiniljak, amit tenniiik kell. Termeszetesen megjutal-
in.izza oket, ha Joi” csinaljak (talan egy kockacukorral?).
Nr lelejtsuk el, hogy az idomar eseteben, a cirkuszi mu-
liiiviiuy soran vagy mas uralmi helyzetben ,jol csinalni va-
l.unii” azt jelenti, hogy „ugy csinalni, ahogy az idomar
vci int kell”.
I la masok figyelmet es gondoskodasat kerjiik, akkor
r/i i i lizetniink is kell, olyanna kell lenniink, amilyennek
(i/«»k a masok akarjak. Ha masnak engedjiik at azt a ha-
liilmat, hogy tobbet tud rolunk, mint mi magunk, akkor
riigrdelmeskedmink kell neki es a parancsainak.
1 la a kozossegiink csodalatara es dicseretere vagyunk,
nkk< >i annak a tobbsegnek a valodi vagy hamis ertekei sze-
iini kell elniink, akitol az elismerest vaijuk.
/I csodalat— dllitja Ambrose Bierce’4 — annak a megerositese,
hug\’ a masik pontosan ugy gondolkodik, ahogy mi.
I'ncdrich (Frederick) Salomon Peris (1893-1970), zsido szarmazasu
ii< iik i pszichiater, pszichoterapeuta, pszichologus, a Gestalt terapia ki-
ilnlgo/6ja.
•• \inlirose Gwinett Bierce (1842-1914?), amerikai iro, ujsagiro, kolto.
97
fgy aztan, ha valaki nem vegteleniil ostoba (sot neh
akkor is, ha az), konnyen lehet belole peldakep, balvan)
szent vagy legenda.
Annyira senki sem ostoba, hogy ne talalna
legalabb egy nala is ostobabbat, aki csodalja.
Ahhoz, hogy meghallgassanak, alapjaban veve csak ha
sonlitani kell a tobbiekhez, es j6 hangosan kell kiabalni.
Lelkesen kell bizonygatni, hogy nem szabad onzonek
lenni (mikozben tudjuk, hogy csak az onzo ember lehet
valoban nagylelku), szonokolni kell a lazadas ellen, es
hangoztatni, hogy az csak nehany maradi Ratal sajatja
(mikozben tudjuk, hogy sosem deritjiik ki az igazsagol
ha elore eldontjiik, hogy csak az lehet, amit mar ismei
riink), es a mutatoujjunkat felemelve, nyomatekosan ki
kell jelenteni, hogy nem szabad dnmagunkat szeretn'
(mikozben mar rajottiink, hogy aki nem kepes onmagaj
szeretni, az soha, senki mast sem fog szeretni)...
Bar Buddhanak az ellenkezo iranyban haladva, megi
sikeriilt.
Rabindranath Tagorenek van egy szep (rasa Buddharoi
Ebben Buddha visszater az apja palotdjdba, miutdn tizenU
evig vdndorolt a vadonban, kulonfele spiritualis gyakorlatoka
vegezve, meditdlva es abhdl tartva fenn magdt, amit talalt i
amit osszekoldult.
Tagore elmeseli, ahogy egy napon vegtelen gyonyorusegbei
volt resze. Egy fa alatt Hive Buddha megvildgosodott... Es az
igazsag birtokdba jutva az elso dolog ami eszebe jutott, az voli
hogy vissza kell mennie a palotdba, hogy elmondja a jo hirt a
98
tiwzmiynak, aki szerette, a fidnak, akit elhagyott es aggedesap-
/iiiiuk, aki mindennap vdrta a hazatereset.
Buddha tehat tizenket ev multdn hazatert, es az apja rettento
Inuagra gerjedt.
- Oreg ember vagyok, es ez a tizenket ev valosagos kinszen-
11. dr 5 volt. Те vagy az egyetlen fiam, es mindenkeppen meg akar-
i пи erni, hogy hazajossz. Bunt kovettel el ellenem, majdnem
mrglillel, de megbocsdtok, es ajtot nyitok neked. Azt viszont tud-
ikkI kell, hogy nem egyhamar felejtem el a haragomat...
 Apdm, vedd eszre, kivel beszelsz - felelte nevetve Buddha.
I z. az ember, aki elhagyta apalotdt, mar nines itt. Mar regen
meghalt. En mar mas vagyok. Nezz csak ram!
Em az apja meg jobban megharagudott. Az dregember nem
Inlla, ki Buddha, es kive valtozott a Jia. Nem latta a lelket, ami
mawk elott nyilvanvalo volt. Az egesz vildg eszrevette, de az apja
iteui latta, ahogy talan egyetlen apa sem latta volna. О a hercegi
Iriiyere emlekezett, bar az a leny mar nem volt jelen. Buddha
hinondott rola. Buddha eppen azert hagyta el a palotdt, hogy
megismerje a valodi onmagdt. Nem akarta, hogy megzavarjdk
mu wk elvarasai. Am az apja tizenket evvel kordbbi szemmel fur-
keszle az arcdt.
- Ild akarsz szedni? - kerdezte. — Azt hiszed, nem ismerlek
/el? Ndlam jobban senki sem ismerhetne fel! Az apad vagyok, en
m mzeltelek a vilagra; az en verem folyik az ereidben, mdrhogyne
umemelek meg'?... Az apad vagyok, es bar nagy rosszat tettel
oticm, es melyen megsertettel, megis szeretlek.
- Szeretnem, ha megertenel, apdm—felelte Buddha. — A tes-
Inllidl vetettem, de ez nemjelenti azt, hogy ismersz. Tizenket eve
meg en sem ismertem onmagamat. Most mar tudom, ki vagyok!
Nezz a szemembe. Kerlek, felejtsd el a multat, es elj itt es most.
99
— Most???- csattantfel duhosen az apja. — Most itt vagy. 1ц-
dulj, vedd birtokba a palotat, legy kiraly! Lehet, hogy nem szii
sen teszed, de te vagy afiam. Engedd, hogy pihenjek. Ideje megph
hennem.
- Nem, apam, nagyon sajndlom... - felelte lehajtott fejjti
Buddha.
Az apja hallgatott, es a haragja lassan bdnattd vdltozott.
— Hosszu evekig vdrtalak, es most azt mondod, hogy пет ал
vagy, aki volial, hogy nem vagy a fiam, hogy meguildgosodtdl.A
Megvildgosodtdl...
Megtorolgette a szemet, aztdn azt mondta:
— Legalabb felelj meg egy kerdesre: akdrmit is tanultdl, nem
tanulhattad volna meg itt, a palotdban, mellettem, az alattvoA
loid kordben ? Az igazsagot csak a vadonban, tolunk tdvol taA
Idlhattad meg?
Buddha vdlasza igy hangzott:
— Az igazsdg itt is, ott isjelen van. De itt nagyon nehezen is
merhettem volna meg, mert eltakarta elolem a hercegi, a fiui, |
a ferji, az apai, a peldakepi lenyem. Nem a palotat hagytam el,
nem teged es a tobbieket, hanem kitortem abbol a bortonbol, amitl
a tulajdon szemelyisegem jelentett.
Az ember, akarcsak Buddha, csak akkor fedezheti fel
tulajdon lenyenek az elvezetet, es szabadul meg vegleg I
minden fiiggosegtol, ha elobb levetkozi a kdlcsdnkapott]
identitasat, amelyet a neveltetese es a szerettei elvarasail
alakitottak ki.
A kepzeletbeli borton
Sokan hiszik azt, hogy a bolcsek jellemzoen kivonulnald
a tarsadalombol, a hegyek koze menekulnek, es barlan-
too
цокban huzzak meg magukat. Az igazi boles azonban
wise in a tarsadalom elol menekiil, hanem - ahogy a to-
v.ibbiakban latni fogjuk - egyszeruen eltavolodik tole,
abban a mindig fajdalmas igyekezeteben, hogy levetkozze
,1/ identitasat.
Mi, emberek sok ezer eve az identitasunk, a tarsadal-
ntiiiik. a kulturank, a kondicionalasunk, a felelmeink es
ii u lkeink foglyakent eliink. Merev szemelyisegiink ket-
n’< <( azonban nem nevezziik bortonnek. Sokkal szebb,
nirgieveszto neveket adunk neki: templomnak, vallasnak,
|i<ili(ikai partoknak, ideologianak, kulturanak, civilizacio-
liak, pszichoterapiai iskolanak, jovedelmezo vallalatnak,
hltnevnek, hatalomnakes megbecsiilesnek nevezziik. Es
lokrnt gyakran emlegetjiik iigy, mint „a siker utjat”.
Az is igaz, hogy olykor ijeszto nevekkel illetjiik a bdr-
loneinket (vajon leplezesi szandekkal?): kabitoszernek,
ulkoholnak, fobianak, manianak, fektelensegnek, funda-
iiii iilalizmusnak, oriiltsegnek nevezziik.
(Jsunya vagy szep newel, kerkedve mutogatva vagy al-
i azva es elrejtve, a borton ott van, es sokaig raboskodtunk
lirnne... Barmilyen szep is a tomloc neve, es latszolag
bin inilyen jol is eljiink benne, foglyok vagyunk. Ha bele-
gondolunk, a tevedes veszelye nelkiil kijelenthetjiik, hogy
nki valamely eszme iranyitasa alatt el, az annak a foglya,
iikkor is, ha sosem jutott eszebe a szokes...
Lehet a cellank elso osztalyu,
lehet a bortonudvar olyan tagas, hogy nem latjuk a falait,
lehet az ellatas olyan, mint egy otcsillagos szallodaban,
igerhetnek egyre gyakoribb kimenoket,
lehetnek a beklyok atlatszoak es masokeinal sokkal
konnyebbek,
101
lehet a borton magunk valasztotta hely,
egyiitt lehetiink a cellaban azokkal, akiket a legjobbai
szeretimk...
De a bortonben rabok vagyunk, akkor is, ha nem akai
juk tudomasul venni.
De ne hibdztassuk magunkat igazsdglalanuL Nem rnijul-,
tattuk magunkat bortonbe. Mar ott szillettiink, es valamennyiA
ilnknek mar akkor megparancsoltdk, hogy maradjunk is ott,
amikor meg nem voltunk tudatdban a helyzetilnknek (es taldn\
meg ma sem vagyunk egeszen a tudatdban).
Arra kondidondltak, hogy tanuljunk, dolgozzunk, legyiirik
szerelmesek es hdzasodjunk meg a bortonben. Arra szoktattak es
hipnotizdliak, hogy ne lassuk a rdcsokat. Rdvettek, hogy elhigyA
gyilk: csakis ott vagyunk biztonsdgban.
Azt mondtdk (es mi elhittuk), hogy enneljobbra nem is sza-
mithatunk. Amikorpedig rdjovilnk, hoi vagyunk, es megprdbdlr[
juk hangosan is kimondani, a rabtdrsaink hazugsdgnak nevezik, 1
Kijelentik, hogy az igazi borton a falakon kiviil van. Es atkot szor~
nak mindenkire, aki megprdbdl mas igazsdgot felidmi. Azt dllit-
jdk, hogy szabadsagnem is letezik, es hogy odakinn apokol vamaA
Bizonygatjak, hogy odabenn meguan mindenilnk (kiveveper-1
sze a szabadsagot). Megprobdlnakjutalmakkal es elismeressel rd-
venni, hogy maradjunk. Penzt, szexet, luxust kinalnak es
„kulonleges”kbrUlmenyeket, mert (azt mondjak) killonlegesek va~\
gyunk. Ha pedig nem fogadjuk el az ajanlatot, buntetessel es
kinzdssal fenyegetve akarjdk meggdtolni, hogy elmenjilnk.
Ha pedig mindezek ellenere elmegyilnk, tudnunk kell, hogy a
nyomunkba erednek. Mert odakinn veszelyesek lehetiink. Jonnek,
102
visszavigyenek, vagy hogy mutogassdk a tetemimket a tbb-
hiikiiek annak bizonyitasdra, hogy odakinn lehetetlen elni.
De nem szabad elkeseredni vagy megijedni... Amint kisza-
huilnllink, senki sem zarhat be tbbbe benniinket az akaratunk
t He nere.
Л jok vagy az igazak?
Ikn latszolag konvencid kerdese, a tudatlan tarsadalom
kclios beszedenek es kettos erkolcsenek kepmutatasa az
ин-s szonoklatok ismetelgetesenek az eredmenye, es nem
yalainifele barbar strategia visszhangja.
Ezt kell mondani... mert mindenki ezt mondja.
Tenni viszont amazt kell... mert mindenki azt teszi.
Peldaul kikelnek a korrupcid ellen, de csuszopenzt
.iilnak a jobb ellatas erdekeben. Konnyebben elfogadjak
egy kuruzslo velemenyet, mint az orvos pontos diagnozi-
b.iI. Jobban szeretik es tobbre becsiilik a jokat, mint az
Igazakat.
Л tarsadalomnak valoban megvan a kepmutato oldala,
de abszurd lenne azt allitani, hogy most lett ilyen. Vala-
nirimyien tanultuk, hogy a francia forradalom idejen
ii Idkeles ideologusai azalabbi hiresjelmondatotalkottak:
Szabadsag, Egyenloseg, Testveriseg
Szinte mindenki ismeri, es habozas nelkiil elismetli
.1 kiralyi hatalom ellen vivott hare harom vezerelvet, de
tsak kevesen jutottunk (olykor veletlenul) e nevezetes
103
harmast ovezo tortenelmi titok birtokaba... Ha egy kicsit
utananeziink, kiderul, hogy az eredeti harmas mottd
nem ugyanez volt. Az ugyanis igy hangzott:
Szabadsag, Egyenloseg, Igazsagossag
Vajon mi tortent az igazsagossaggal? Miert csereltek le?
Ha a tortenelmi tenyekre tamaszkodva egy kicsit sza-
badjara engedem a fantaziamat, minden jel arra mutat,
hogy az igazsagossagnak a meg csak nem is hasonlo test-
veriseggel valo helyettesitese azoknak a forradalmarok-
nak a move, akikben hirtelen olthatatlan vagy ebredt
azirant, hogy megorizzek a fejiiket a nyakukon.
Az uzenetet sok kovetojiik is megertette. Minden nep
„hazafiai”, kepmutato es tudatlan vezetoi szamara elo-
nyosebb az engedekenyseg, a jotekonysag, a konyoriile-
tesseg es a nepotizmus zaszlajat lengetni, mint az igaz-
sagot vedelmezni, mert az igazsagossag nyoman elkeriil-
hetedeniil eljutnank egy meltanyosabb vilagba, amelyben I
a javak elosztasa kiegyenlitettebb, az erosek hatalma csok-
ken, a korruptaknak pedig nem csak kepzeletbeli borton
jar. Igy hat az igazsagossag helyet elfoglalta a testvcriseg,
a szanalom es az alamizsna. Az igazsagossagot felvaltotta
a hizelges, a diplomacia es az alazat.
Sose felejtsd el, Sancho — mondja Don Quijote a fegyverhor-
dozojdnak hogy a konyoriiletesseg erenye szebben csillog, mint
az igazsage.
Ahogy a nevezetes regenyben, ma is szomoruan ta-
pasztalhatjuk, bogy a jotekonysag gyakran a tarsadalom
altal elfogadott, sot iinnepelt demagog kepmutatas resze.
104
fa igazolasnak nem sok koze van az igazsagszolgaltatashoz
A b.igatellizalas es az eltulzas egyarant hamisitas, es min-
ilcn hazugsag vagy kepmutatas ostobasag, kuldnosen ha
>111.1 hasznaljak oket, hogy igazoljak valaki helytelen vi-
м lk< fleset, vagy megtamogassanak valami jogtalansagot.
Bagatellizalni, altalanositani, tulozni vagy
szandekosan hazudni
csak a tudatlanok rosszindulatu manipulaciojakor
lehet hatasos,
vagy azok kozott, akik kolcsonosen ostobanak
tartjak egym as I.
\inig tudatlansagban elunk, a gondolkodas abban meri’d
к i, 11 < >gy ujra meg ujra megvizsgaljuk a mar ismert dolgokat.
I gy l unhet, hogy nagy haladast erilnk el, es valoban egyre
joblxui gondolkodvajuthatunk el ugyanazokra a kovetkez-
Iclcsekre. Am ilyenkor a gondolatok csupan legvarak, es
л x.ilosag felismeresenek egyetlen utja a tapasztalatok
l« gyiijtese. Ebben a fazisban a hitelesseg a betamtason, az
(icUsegen es a hatarozottsagon mulik. Ha hitelesek va-
gviink, akkor hosszabb tavon megbekelhettink dnmagunk-
k.il, de amig eddig eljutunk, sok ellenseget szerezhetiink.
Amikor kilepiink a tudatlansagbol,
nem hazudunk tobbe azoknak,
akik szamunkra a legfontosabbak;
nem hazudunk tobbe dnmagunknak,
es megtanulunk szemrehanyas nelkiil
onkritikat gyakorolni.
105
Az dnvad Osho szerint a sebeink feltepese, vajkalas
a sebeinkben. Az a gogos elhatarozas, hogy megbiintetjiik
magrmkat, amiert nem voltunk tokeletesek. Aki ezt teszi,
az nem ismeri az emberi viselkedes aranyszabalyat:
Mindenki mindig azt tegye, amit a szellemi szintjenelt
es az ismereteinek megfeleloen a legjobbnak vel.
Ne vadoljuk magunkat, es ne banjuk a tetteinket (leg-
kozelebb talan mar a pszichoanalitikusnak sem kell el-
mondanunk), de ne is vedelmezziik oket. Es termeszd
tesen felejtsiik el azokat a fordulatokat, amelyekkel igyek-
sziink elharitani a veliink tortentek felelosseget:
„Igy kellett lennie...”
„Nem volt mas lehetoseg...”
„Nem csak rajtam mult...”
Amikor esszerunek allitjuk be, es igazoljuk a hibain-
kat, az erett biralat ellen vedelmezziik oket, es bar ez
megkonnyebbiilest jelenthet, elzarja a fejlodes lehetostj-
get, es garantalja a hiba megismetleset.
Nem konnyu elhatarozni, hogy fejlodni akarunk.
Talan azert, mert a tudatositas mindig kozelebb all az
erzelmekhez, mint a gondolkodashoz.
Osho azt mondja:	(
Ha a magasabb es az alacsonyabb rendu kozt konfliktus tamad
abbot csaknem mindig az alacsonyabb rendu kend ki gyoztesen. Ha
osszeiltkdzik a rozsa es a szikla, a rozsa pusztul el, nem a szikla,
A szikla talan eszre sem veszl, hogy bsszeiltkozbtt valamvel.
Megismedem: nem az a helyes ut, ha kemenyen meg-
biintetjiik magunkat a hibainkert. Egesz eletiink teli van
106
wiklakkal (szokasokkal, beidegzodesekkel, utasitasokkal,
Irh linekkel, peldakepekkel es kondicionalassal), es ami-
koi novekedni kezd benniink valddi enunk rozsaja, a regi
liivrk sok ezer modot talalnak az osszezuzasara... Ezek
ln/iil a legaltalanosabb az dnvad.
Kilepni a tudatlansagbol
I l<in/esiink vegen mar csak egy rejtelyt kell megfejte-
iiinik: Miert akarna egy tudatlan (barki mas vagy akar mi
in.igiink) kilepni a tudatlansagbol, amelyben ugy el, hogy
u< in is tud rola?
Biztosan nem kivancsisagbol, mert ahogy azt latni
logjuk, ez a keresok kizarolagos jellemzoje. Biztosan
nem azert, mert azt gondolja, hogy jobb keresonek
lenni, hiszen errol mit sem tud. Biztosan nem azert,
hogy javitson a teljesitmenyen, mert egyedul a magaet
ismeri, es a tudatlanok csak a mar megtortenttel
hasonlitanak ossze, sosem elkepzelt dolgokkal.
Nem lehet kenyszer hatasara sem, mert arra
szinlelessel vagy lazadassal reagalna ahelyett,
hogy tanulna belole.
I Jgy is mondhatnank, hogy a bolcsebbe valashoz ve-
/<lo tit elso szakaszanak megteteleben nem segit sem az
jnielligencia, sem az igyekezet, sem a penz, sem a szepseg.
\ s/cretet viszont talan igen. Azt mondom, „talan”, mert
к .szcretetrol valo gondolkodas nem sokat segit. Csak
u s/cretet erzese valtoztathat meg benniinket.
107
Akkor szeress, amikor a legkevesbe vagyok rd melto, mertakkc
van rd a legnagyobb szilksegem - mondja doktor Jekyll Re
bert Louis Stevenson Dr. Jekyll es Mr. Hyde kiilonos esei
cimu regenyeben.
Az egyetlen lehetseges inditek a tudatlansag
biztos helyenek elhagyasara az a lekiizdhetetlen vagy,
hogy kovessunk valakit, aki oszinte segito szandekkal
a kezet nyujtja, es megker, hogy kiserjiik
el az ismeretlenbe vezeto uton.
Ezzel azt akarom mondani, hogy a tudatlansagbol val6
kilepes egyetlen mozgatorugoja az a szeretet es bizalom,
amelyet egy tanitomester tanusit irantunk, minden erdek
nelkiil, es utat mutat. A tanulas csak igy valhat oromte-
live es jatszi konnyuseguve; ujjasziiletesse az uj tapaszta-
latok befogadasara.
Osszehasonlitas es metely
Keves olyan fontos tanitomestert ismerek, mint a mesek
es a peldazatok. Ezek a bolcsek nemcsak a terben, de az
idoben is utaznak, beszelik minden hely nyelvet, ahol
megfordulnak, a koriilottiik elok ruhazatat viselik, es minJ
den tanitasukat olyan szinure festik, amelyik a legjobban
tetszik a meghallgatasukra szoruloknak.
Szamomra minden mese olyan, akar a tanitomester
szeretettel felenk nyujtott keze, amely utnak indulasra
biztat; arra hivogat, hogy szerezziink tobb ismeretet az
elet nehez muveszeterol, es segit raebredni a valdsagra. >
108
Az alabbiakban lefrok egy regi, nekem nagyon kedves
hnirnetet. Azert is kedves, mert akitol hallottam, azok
k< >/< tartozik, akiktol a legtobbet tanultam, meg azert is,
lix'i l csaknem egy evig ezzel kezdtrik az eloadasokat, ame-
l)< ke( egy masik mesteremmel, dr. Marcos Aguinisszel35
rgviitt tartottunk. Azt a cimet adtam neki, bogy Mese az
hny kocsisrol.
/',gy hindu remete, lelki tanito, aki a falvakat jdrva tudast,
htdalo szavakat is lelki simogatdst vitt az embereknek, hintoval
Ulazolt, amelyet egy kocsis hajtott. Mindig ugyanazzal a hinto-
vtd is ugyanazzal a kocsissal. Egy szip napon, az orszdg belseje-
Ix n fekvo, egeszen kis telepiilesre igyekezve, a mester a szokdsosndl
hangosabb, fdjdalmas sohajra fakadt. A kocsis, aki hosszu ideje
\ nlgalta, is a bizalmasanak szdmitott, megkerdezte:
- Mi a baj?
- Egy kicsit fdradt vagyok — felelte oszinten a mester. Hona-
pnk ola nem allt megsehol, hogy megpihenjen.
- Meghogy tevagy fdradt?!— csattantfela kocsis. — Hat nem
\ugyelled magad, te pimasz? Edradt en lehetnek, aki egisz nap
ha/tom ezt a hintot, amelyben utazol! Mar miirl lennilfdradt te,
uki csak illdogelsz kinyelmesen, aztdn a faluba erve mast se csi-
iiiilsz, mint beszelgetsz az emberekkel, eszed a zamatos gyiimolcsd-
hil. is iszod a friss vizet? Te vagy fdradt? Nekem lenne okom
panaszra, nekem kell egisz nap kilzdenem a lovakkal, nekem kell
minden faluban gondoskodnom az abrakrdl, is rendben tarta-
ihiiii a hintot, mikozben teged meglapsolnak, voros szonyeget te-
utcnek elid, is rozsaszirmokkal szorjdk tele az utat, amerre megy!
( sakis in lehetek fdradt!!
" M;u cos Aguinis (1935), orvosi, zenei es pszichoanalitikusi kepzettseg-
ц«1 is rendelkezo argentin ir6.
109
- Farasztonak med ezt a szolgalatot?- kerdezte a remete.
— Hdtpersze! Те nem annak latod?
— Hogy milyennek latom... valahanyszor a pihenes lehetds<
gere gondolok, elkepzelem, milyen pampas is lenne hintot vezetni,
falurol falurajdrva, sietseg nelkiil...
- Na persze! Engem ne szedits! Коппуen beszelsz, mert kbzben
csak illsz ott! Bezzeg ha itt volndl a bakon, mar mast mondn
ndl...
— Tenylegugy gondolod, hogy nekemjobbdolgom van itt, min
neked amottl
— De meg mennyire! Mit nem adnek, ha cserelhetnek veled!
—J61 van — mondta a remete -, azt hiszem, lesz alkalmuni
mindkettdnk kedvere tenni.
— Hogyhogy?- kerdezte a kocsis, es nem egeszen tudta, gdnyl
uz-e belole a masik.
— A kbvetkezofaluban nem ismemek engem, megegyikilk sem
Idtott soha; igy aztdn... ha helyet es oltmeket cserelnenk, iigy al
lithatnank be, mint ha te volndl a remete, en meg a kocsis. igy tel
jesillne az a vdgyam, hogy hajthassam a hintot; te pedig lehetnA
a remete.
- Ne kiserts... — felelte a kocsis -, mert a szavadon foglak..,
- Allitsd meg a hintot — szolt rd a remete.
A hintot ledllitottdk az ut szelen, es ruhat csereltek. A kocsis
a mesterenek adta a liberidjdt meg az ostort, a mester pedig at
engedte a kocsisnak a tdgdjdt es a helyet. A kocsisnak bltozott
mete felillt a bakra, a remetenek bltozott kocsis pedig beszdlll
a hintbba. Igy folytattak az utat a legkbzelebbi faluig.
Alig ertek el a falu szelet, az emberek mans ujjongua kbvettei
a hintot, amelyben a varva vdrt remete Hit, szortdk rd a rozsa-
szirmot, megeljeneztek, tisztelettel meghajoltak elotte... A remete-

110
m it liltiizbtt kocsis jobbra-balra integetve kbszbntbtte oket, es na-
gynii i'lvezte a helyzetet. Az emberek mosolyogoa fogadtdk, dicser-
h I. megtapsoltak. Igy aztdn, iinneples es magasztalas kbzepette
i ikntek el a foterre. Ott mar hatalmas tomeg gyu.lt bssze a remete
In^udrisdra. Lelkesen megtapsoltak a begbrdulb hintot, es amikor
и km sis (voltakeppen a remete) leszdllt, hogy kinyissa az ajtdt
 i helyet bitorlonak, az emberek mar-mar eszelosen kidlioztdk fele:
- Eljen, eljen! Megerkezett a mester! Isten hozta!
Ekkor elolepett a falu vezetoje, virdgkoszonlt tett a fejere, es azt
imindta:
- Micsoda brom, hogy eljbttel! Mar tiirelmetlenul vdrlunk!
1 remetenek bltozott kocsis azt felelte:
-	Nos... en is alig vartam, hogy ideerjek... Uljimk le, es el-
mziik a taldlkozast...
- Nem, nem! Dehogy ulilnk le! — kidltott fel hatdrozottan
и polgdrmester. — Arra raerilnk kesdbb is... Most boles szavaidat
iikuijuk hallani!
-	Igazdn... kbszbnbm... de elobb egyilnk egy kis friss gyu-
iiitihsot... beszelgessilnk... pihenjunk egy keveset...
-	]6, jo, majd utdna arra is sor keri'd! De most van silrgosebb
ilnlgunk is a pihenesnel!
-	Nem... nem. Szdmomra semmi sem surgetbbb, mint kbzetek
h lipcdni ebben a sze.retet.re meltb faluban, es elvezni ennyi derek
nnber tarsasdgat meg a gyumolcsbt...
1 polgdrmester nem edgedte, hogy befejezze a mondbkajat:
-Hat nem ertedl Haram hete epedve varjuk a jbttbdet, mert
ill a faluban van egy sulyos gondunk.
- Mi tbrtent?
- Az tbrtent, hogy Juan eladott egy tehenet Pedronak, Pedro
pi dig azt igerte, hogy Jizetsegkeppen epit neki egy magtarat...
ill
csakhogy Pedro megseri'ilt, eltorte a karjdt, igy nem tudja megtipi*
teni a magtarat. Juan koveteli a fizetseget, de Pedro azt mondja,
vamia kell, amigrendbejon a karja, es meg tudja epiteni а mad
tdrat, amiben megegyeztek. Juan azt dllitja, hogy nem varhau
Pedro meg arra hivatkozik, hogy be kell tartani az egyezseget.S
A falu egyik fele emellett dll, a mdsik meg amellett, es ebbol al
ilgybol kovetkezoen mindket tabor tagjainak sok haragosa letr
a mdsik tdborbol. Minden este dt-hat embed vernek veresre a kocd
mdban, es a biztonsdgi ordk mar nem tudjak megfekezni az utcai\
csetepatekat... Ket hete, amikor megludtam, hogy eljossz, rajuf
szdltam: Eleg ebbol! Nehany nap mulva megerkezik a remote, 
megmondja, mi a megoldds, hiszen 6 mindenre tudja a vdlaszi
Ezert vagyunk annyira turehnetlenek, ugye megerted? (), mestere
boles mestere... mondd meg nekimk: Mi a megoldds a probli
mdnkra? Mit kell tennilnk ebben a helyzetben?
Szegeny ember nyomban elsapadt, mert fogalma sem volt, mit
vdlaszolhatna. Egy szempillantas alatt rdjott, hogy a remotest
nem abbdl dll, hogy magdra olti a megfelelo ruhdt, es fogadjti
a dicsereteket. A kocsis az igazi remetere nezett, aki joizuen ma
solyogoa abrakoltatta a lovakat, es azt kwdnta, bdrcsak sose egy#-
zett volna bele a szerepcserebe. Az emberek egyre csak vdrtak
a vdlaszat, es egyre biztattdk:
- Ezert vartuk annyira, hogy eljojj! Adj nekilnk tandcsou
keriink!
A tudossal megtett hosszu ut segit vdlaszokat taldlni, tartj
a kinai bolcsesseg. Az alremete meditdlt egy ideig, aztdn felkia
tott:
- Csupdn ezert a vdlaszert vdrtatok ram ilyen sokdig? Eze,
a csekelysegert csaptatok ekkora hiihot? Hiszen ezt az egyszer
problemat meg a kocsisom is meg tudja oldani!
112
. \zzal meltosagteljesen a kocsisnak bltozott ember fele fordult,
 \ Hiszolt:
- Gyerunk, kocsis, mutasd meg nekik! Mondd el, mi a prob-
leiiin megoldasa! Nosza, felelj meg nekik batran...!
Sok gondolkodassal kiutat talalhatunk a bajbol, amely-
lir butasagunk miatt keriiltiink, de jobb lett volna, ha
hajba semjutunk. Agondolkodas nyoman kezd megme-
lelyezni benniinket annak a gondolata, hogy minek kel-
Irne lennie; akkor jut esziinkbe annak osszehasonlitasa,
fimink van, azzal, amink nines.
Metely az, ha
valahanyszor jol vagyunk, arra gondolunk, hogy sok-
k.il jobban is lehetnenk;
a spagettinket eszegetve a szomszed asztalnal iilo adag-
|.K mericskeljiik;
azt hissziik, hogy orvos, iigyved vagy memok foglalko-
/jsiink miatt kiilonleges jogok illetnek meg benniinket;
azt hissziik, hogy amiert torzsvendegek vagyunk egy bolt-
ban, a tobbiek mellozesevel kell kiszolgalni benniinket;
azt hissziik, hogy azert van jogunk a jo banasmodhoz
it kozhivatalban, mert megfizetjiik az ad6t;
azt hissziik, hogy azert igazsagos, hogy nem eheziink,
inert megkeressiik a penzt az elelemre;
olykor azt hissziik, hogy mi vagyunk a legjobbak, mas-
ker meg azt, hogy a legrosszabbak;
mar esziinkbe jutott olyasmi, hogy tobbek vagy keve-
nrhbek vagyunk valaki vagy valami masnal;
azt hissziik, hogy kereszteny, zsido, buddhista vagy ate-
i*ta voltunk alapvetoen megkiilonboztet benniinket azok-
lol, akik nem azok.
113
Az osszehasonlftgatas mindig metelyezo, es ha kromkimi
valik, mergezes lesz a vege. Akik kis adagokban kapjuk
a merget szuletesunktol fogva, talan mar hozza is szok-
tunk, es eszre sem vessziik, hogy mereg kering az ei eink-
ben, es elarasztja az elmenket.
En peldaul az elso adagot akkor kaptam, amikor kiv
lasztottak a nevemet;
a masodikat a rugdalozom szinenek megvalasztasakor;
a harmadikat azzal a piros szalaggal, amelyet anyarn
a szemmel veres ellen kotott ram (mert olyan gyonyorfl,
gyerek voltam...);
a negyediket azzal a becenewel, amit a nagybatyameld
aggattak ram;
az otodiket az elso „kitunocsillagosotosommel”;
a hatodikat aznap, amikor az osztalytarsaim eloszor
csufoltak daginak;
a hetediket...
Es sorolhatnam tovabb a beskatulyazas, a diszkriminiM
ci6, a kondicionalas, a bujtatott es a tudat szamara erzc-
kelheteden iizenetek eseteit, egeszen eletem mai napjaig,
Lassan mergeztek meg, olyan lassan, hogy immrmissA
valtam a mereggel szemben. Ma mar annyira immunis v.w
gyok, hogy amikor kijelentem, hogy argentin vagyok,
hogy zsidd vagyok, hogy nem vagyok kulonosebben
csze!|
vagy hogy Hector legjobb baratja vagyok, eszre sem v
szem, hogy megkiilonbdzteto, osszehasonlito, diszkrirr
nalo modon gondolkodom, es nem a szeretet alapjan.
Mindenfajta verseny valamilyen mereg termeke. Ma
pedig a mergezo dolgokat el kell kertilni. Testi, szeller
es lelki sikon is.
114
A mereg neve osszehasonlitas,
a metely neve megkiildnboztetes,
a betegseg neve verseny,
a karos szenvedely neve pedig gyozni akaras.
A leselkedes es az itelkezes szenvedelye
\ mdadansagban lakozd emberek nagyon szeretik kifiir-
kcs/ni masok hianyossagait es hibait. Ha leskelodhetnek az
til il.ikbol, vagy bekukkanthatnak a szomszedok kulcslyukan,
in,iris jobban erzik magukat. Azert csinaljak, mert tudjak,
Inigy masok hibai segitenek elkendozni a sajatjaikat.
I.zzel a nehany szoval ossze lehet foglalni olyan bo-
iiniliilt jelensegek magyarazatat, mint a Big Brother es
|i.isoiild valdsagshow-k kozonsegsikere vagy a televizios
l.ilk show-к megsokszorozodasa. Utobbiak korunkjelleg-
/< les mediaprogramjai: minden gatlas nelkiil mutatnak
bi- lietkoznapinak beallitott ferfiakat es noket, akik valos
Idoben, a kamerak elott veszekszenek es sertegetik egy-
iii.ist a provokativ musorvezeto segitsegevel, a kozdnseg
bi/latasa kozepette.
Elobbiek, ugyanolyan erkolcstelen, am szinte naiv hoz-
/.i.illassal affele Truman-show-t nyujtanak: a jelentkezok
(niiiegebol kivalasztott fiatalok, szineszek, hazasparok
vagy enekesek hetekig egyiitt elnek egy szuk terben, sok
v/az kamera kereszttiizeben, amelyek a nap huszonnegy
<1 jjaban kemlelik oket, es a felvett kepeket folyamato-
kan, tobb szazszor megismedik a kukkolo milliok oro-
Hici c, akik igy masok eletet „elhetik”.
115
Sok-sok oranyi tevemusor, amely alapot szolgaltal
ahhoz a kozonseges kivetitesi mechanizmushoz, amely
ilyen, unalomig ismetelgetett mondatokra osztonzi a ra*
jongokat es az ocsarlokat:
milyen ostoba, agressziv es kartekony kepmutatok,
milyen iiresfeju tahok,
micsoda eloskodo gazemberek,
milyen szanalmasan nevetsegesek,
milyen felszines semmirekellok...
- A helyeben szegyellnem magam - iizenik a tevene*
zok Ikszrol vagy Ipszilonrol beszelve, amikor betelefonal*
nak, hogy kiszavazzak Zet (hozzajarulva a produkcid iizleti
sikerehez), mikozben mas is esziikbe jut, amit ugyan neni
mondanak ki, de abban rejlik e musorok sikerenek a va-
lodi magyarazata:
- De jo, hogy ok, es csak ok ilyenek!
Ahogy Mary Ann Evans amerikai neuropszichologus mondja:
az emberek tobbsege mindig kesz bevallani masok buneit.
Engedni az elonyos csabitasnak, es osszemerni a visel-
kedesrinket azokeval, akiket megvetrink. Arra gondolni,
hogy „hozzajuk kepest en nem is csinalom olyan rosz-
szul”... Es mindezt a televizid termeszetesen szentesiti.|
Ezeknek a musoroknak nagyon magas a nezettsege^
ami arra vail, hogy van funkciojuk, ha mas nem, hat a va-
losag kevesse kivanatos tagadasa. En megis ugy velem,
hogy egeszsegesebb lenne elkeriilni, hogy ostobasagok*
kal tdltsiik meg az elmenket. Ha csak arrol van szo, hogy
legyen min gondolkodni, hat mindenkinek maris van
eppen eleg, es valdjaban inkabb arra lenne sziikseg, hogy
116
tiicgsz.abaduljunk sok feleslegestol, es ne gyujtsiink egyre
inbb idegen szemetet, mintha az ertekes volna.
Van egy Tovar, amelyre mar regen felfigyeltem. Eletmddjaban
tiikriizddni latom a magam es sokak viselkedesenek egyes elemeit.
1 sdiarabeuszrol van szo, amelyet galacsinhajto vagy ganajturo
hugdmak is neveznek.
1 szkarabeusz olyan siksdgokon el, amelyeket nagy test'd al-
lolok: elefantok, bivalyok, orrszarvuk nepesitenek be. Ezek az em-
luwk tapldlkoznak, es termeszetesen uritkeznek is, urdlekilk pedig
lijxilyog afoldre. A ganajturo bogdr eppen erre vdr: a trdgydbol
kiszakitott kis darabokbol gbmbdcskeket (galacsinokat) gyur, ame-
lyrk olykor haromszor vagy negyszer is nagyobbak, mint maga
и bogdr, aztdn ide-oda gorgeti oket, hogy erejet es ilgyesseget fitog-
latva csabitsa magahoz a parjdt.
Л ganajturo viselkedese nemcsak azdital meglepoen emberi,
liugy gyujtogeti a mocskot, de rdaddsul mindenhovd magdval is
uiszi, sot vetelkedik a, fajtdrsaival abban, melyikuk gorgeti a leg-
iingyobb tragyagalacsint!
Ne foglalkozzunk masok hibaival, nem tartoznak rank.
Ne avatkozzunk be masok eletebe, nem tartozik rank.
Ne tdrodjiink masok dolgaival, nem tartoznak rank.
Atisa36
Ansa filozofiaja tobb szaz eves, de vannak olyan nagy
moi alistak, akik lathatoan csakis azzal foglalkoznak, hogy
iiieghatarozzak, ki viselkedik helytelenul. Azok a ferfiak
es nok, akik kozt nagyon intelligens emberek is vannak,
*' \iisa (982-1054), indiai buddhista reformer.
117
megis arra fecserlik az eletiiket, hogy masok mocskabaiu
kotorasszanak, es magukkal cipeljek a ganejt, mint meg-
annyi galacsinhajto bogarral keresztezett rendorkutya,
Azok, akiknek az egyetlen ismert tevekenysege azok b(«
ralata, akik szamukra elfogadhatatlan modon viselked-
nek, tevednek, vagy nem az altaluk helyesnek velt dolgol
teszik... Vajon mekkora gerenda lehet a szemukben’
hogy ennyi szalkat latnak masokeban?
Egy kis onkritika, dnvad nelkiil
Az egyik rejtely, amelyrol barati osszejoveteleken mindig
kerdezgetnek, az, hogy miert van az en szakteriiletemen
dolgozok kozl tobb lelki problemaval kiizdo ember, mint
masutt (ez ugyan aligha bizonyithato, megis szinte min-
denki tenykent fogadja el).
- Vajon miert? - teszik fel a kerdest... - csak nem ra-
galyos a pszichozis?
- Nem - felelem ilyenkor. - Biztos, hogy nem az.
Minden valoszfnuseg szerint arrol van szo, hogy a tobb-
segilnk azert kezdett erdeklodni a lelekgyogyaszat irant,
mert adott pillanatban felfedezni veltilnk magunkban bi-
zonyos merteku elmebajt. Ekkor dontottrik el, hogy azt
az utat valasztjuk, amelyet a pszichoanalizis reaktiv vede-
kezesnek nevez: megprobaljuk valahogy uralni a neuro-
zist, kiilonosen a magunket. Ha ez es a pszichiaterek rossz
psziches allapotara vonatkozo statisztikak is igazak, arra1
a kovetkeztetesre kell jutnunk, amire Bob Hope37 is jutott:
a terapeutak nem bolondulnak meg... mert mar azok. '
57 Bob Hope (Leslie Townes Hope; 1903-2003), amerikai szinesz, fro, hu-
morista.
118
Ennek az ironikus elemzesnek az alapjan valoszinuleg
.1/ a jo pszichoterapeuta, aki kepes uralni a sajat betegse-
gel, es igy szakertonek szamit. Amit dnmaga eseten meg-
lannlt, azt alkalmazni tudja masok segitesere is...
Van azonban mas kerdes is, ngyanis nyilvanvalo, hogy
nem mindenkinek sikerril a nagy tett, hogy a tevedesei
ilapos megismerese nyoman meggyogyitsa magat... Mi
lesz azokkal, akiknek a neurozisa mit sem javul? Vagy
.ikike idovel romlik...? Es felmerill egy tovabbi kerdes is;
ha onmagukat nem tudtak meggyogyitani, es masokon
sent tudnak segiteni, miert uzik tovabb ezt a foglalkozast?
Attol tartok, hogy vannak, akik csak azert csinaljak to-
v.ibb, hogy kihasznaljak a mar elert hatalmi pozicio adta
elonyoket. Akar csak azt az egyet, hogy a maguk oriiltse-
gel masoknak tulajdonithatjak.
Szo sines arrol, hogy minden terapeuta, vagy a tobb-
svguk ilyen lenne; valdjaban nagyon, de nagyon kevesen
vannak ilyenek, de be kell vallanom, hogy a palyam soran
ismertem olyan egyetemistakat es terapeutajelolteket,
akik igazolni latszottak ezt az elmeletet. Fontosnak tar-
lom ezt elmondani, hogy senki se gondolja, hogy mi, el-
megyogyaszok mindig meg tudunk szabadulni a projek-
< io remetol. Egyediili, bar idoleges vigaszkent azzal szol-
galhatok, hogy ha kezelnek is nehany pacienst, tobbnyire
nem maradnak sokaig a palyan.
Visszaterve a lenyegre: ha olvasom nem terapeuta,
nem kell meghallgatnia azoknak a problemait, akik sza-
niara nem fontosak. Sot ez akkor sem kotelessege, ha az,
h galabbis rendelesi idon kiviil.
119
Csak a lenyegeset hallgassuk meg.
Beszeljiink tomoren, es hallgassunk szelektiven. Ha bi-
ralni szeretnenk vagy szukseg van ra, veldsen fejezzuk kl
a velemenyiinket, es igy is gondolkodjunk; ne vessziinkl
el a terjengossegben, es ne figyeljiink azokra, akiknek nines
erre sziikseguk, vagy nem erdemlik meg. Nem lenne baj,
ha nemelyek olykor nem talalnanak szavakat, ha megta-
nulnanak neha hallgatni is...
A keleti bolcsesseg arra tanit, hogy beszeljiink keve-
sebbet azokkal, akiket nem becsiiliink. Ha a leheto leg-
kevesebb figyelmet szenteljiik az erkolcsteleneknek,
azoknak, akik hangosan berzenkednek a gyulolet es a
megkiildnboztetes ellen, de el vannak telve mindkettovel;
ha kevesebb idot fecserliink az ostobasagok meghallgata-
sara, ha szelektivebbek vagyunk, hamarosan erezni fo-
gunk bizonyos foku tisztasagot es szelfdseget. Olyan lelki
emelkedettseget, amilyet almunkban sem remeltiink.
A nyugati varosi tarsadalom azon a szomorii es aggaszto
uton jar, hogy a kommunikacio es avelemenycsere oszinte
es egeszseges sziiksegletet a pletykaval es a szobeszeddel
helyettesiti. Es nehogy azt higgyiik, hogy ezzel tajekozodasi
igenyt elegit ki! Tizbol kilenc esetben azert teszi, mert ker-
kedni, manipulalni, artani vagy masoknal elobbre keriilni
akar; valakinek vagy sokaknak azt a rejtett vagyat fejezi ki,
hogy nevteleniil bantsanak masokat. Igen ostoba modja ez
a hatalom es a befolyas szerzesenek.
Mindenki, aki tovabbad egy pletykat valaki masrol,
hozzatesz egy-egy arnyalatot, kitalalt reszletet, hazugsagot
120
uigy (ulzast, mertsokan hiszikazt, hogyezaltal kreativfo-
vcrephez jutnak abban, amire a maguk sivar eleteben
kiplelenek.
I Igy szol a mese, hogy volt egy hatalmas kiralynak egy udvari
Mmdja, akinek Naszreddin volt a neve. Egy napon, lakomdzds
ltd ben gimyos trefat eresztett meg egy kepzeletbeli kereskedo ka-
iiiki. Ki tudja, milyen buta felreertes nyomdn a kirdly taldlva
riczle magat, esjol fejbe kolintotta a bolondot ajogardval.
Naszreddin szivesen visszailtott volna, de tudta, hogy drillt-
\tg lenne bdntalmaznia az uralkodot, igy inkabb odament a leg-
hiizelebb allo emberhez, es alaposan bokdn nigta. Amaz dobbenten
Iniilezte meg:
-	Miert rugtdl meg, hiszen egy ujjal sem bantottalak ?
-	Es sem bantottam senkit—felelte Naszreddin —, de lattad,
mekkordt kaptam a fejemre. Nem en kezdtem ezt a jdtekot, es
nines is kulonosebben inyemre. Kerdore vonhatod a kiralyt, de
и helyedben en nem tennem... Inkabb add vissza a nlgast a mel-
k lli’d aUonak. Eleg nagy a vilag... Add ki a mergedet.
Elmenk mindig talal igazolast a gonoszsagra vagy a hi-
Iмinkra, ha azt masok hianyossagaiban keresi.
Bizony sokszor kerestem vigaszt abban,
hogy nem csak en tevedek...
es bizony sokszor meg is talaltam...
Mar a konyokomon jon ki az az erv, hogy a bosszu iga-
/.u i csekelyseg volt a tomerdek elszenvedett igazsagta-
lansaghoz kepest, olyan esetekben is, amikor a bosszu
J 21
nem azt sujtotta, aki a kerdeses igazsagtalansagot elko-
vette.
Naszreddin tortenetenek altalam kitalalt valtozata,
amelyben nincsenek kiralyok es udvari bolondok (bar
olykor nem azok vagyunk?), kozelebb all a mindennapi
eletiinkhoz (de ne aggodjon a kedves olvaso: velilnk ez
soba, soha, de SOHAnem tortenhet meg... igaz?).
Azt a cimet adtam neki, hogy JEgy rossz nap”.
A fonokom ma delelott nagyon goromban leteremtett. Tudomi
hogy csak beosztott vagyok, de megsem bdnhat velem ugy, mini
a kapcaronggyal. Annyira megharagudtam rd, hogy szivesf
odamondogattam volna, de nem akartam ilrilgyet szolgaltati
ahhoz, hogy elbocsdsson.
Igy aztan, mikozben az az idiota sertegetett, nekem a szeme\
se rebbent, csak ostobdn vigyorogtam. Otthon aztan jdl дЛ
kaptam a felesegemmel. Az asszony a fejemhez vagta, hogy рщ
rikas hangulatban erkeztem haza a hivatalbdl, es minden ok
nelkiil kotottem bele...
Meg hogy minden ok nelkiil!
A fozelek till sos volt, a piritos megegett, es о tehetett arrol is,
hogy leejtettem a mobilomat, amikorfogadni akartam egy hwast.i
Raadasul amint hazaertem, ledllt a futes...
Meg hogy ok nelkiil!
Az asszony kijelentette, hogy a vak is latja, hogy igazsagla
lanul bantom, de a csaladi bekesseg kedveert jobb, ha befogja
a szdjdt.
Ez utobbival en is egyetertettem. Este aztan hallottam, hogy le-
kever egy jokora pofont a fiunknak. Az az igazsdg, hogy a gy^rei
maganak kereste a bajt. Megint kesonjott haza, megint elszaku
totta az iskolakopenyet (pedig nem olcso dm egy ilyen kopeny), a
122
<i tctejebe rossz jegyet kapott, eppen arra a hdzi feladalra, amit az
niiyja segitett megimi.
1 fiam. nem is sirt, csak bement a szobajaba, es jol becsapta
nt ajtot. De ismerem a gyereket, nagyon is jol ismerem... Jol be-
lting majd a szekrenyajtoba, a falhoz vdgja es osszetori valame-
lyik jatekdt, aztan bekapcsolja a tenet, es megnezi A termina-
Ini /, amit ma megismetelnek a hatos csatoman.
I.ehet, hogy holnap, amikor kijon az iskolabol, a fiam megveri
и egyik osztdlytdrsat. Most jut eszembe, hogy a fonokom Jia is
nhba az osztdlyba jar... Nemi szerencsevel eppen okap majd egy
hiiidds verest, es aza nyavalyds apja tehet rola.
Figyeljuk meg a tudatlansag ket apro jelet, amelyek ki-
tilagianak ebbol a tortenetbol:
Egyreszt csak a tudatlanok fecserlik arra az erejiiket,
hogy mindig masokat tegyenek felelosse mindenert,
ami veliik tortenik.
Masreszt csak tudatlansagbol hihetjuk azt,
hogy a bosszu az igazsagossagot szolgalja.
Egyetertenek?
Ma van a multunk holnapja
\k i к sosem szallnak fel a bolcsesseg fele tarto vonatra,
rgesz eletiikben szebb jovore varnak, es behunyjak a sze-
iniiket a nyilvanvalo teny elott, hogy van, ami csak ajelen-
Ix-ii elvezheto, akkor is, ha a jelen ajtaja egyben eletiink
1.1|dalmas kudarcaihoz is vezet.
Eletutunk egyediilallo es szemelyes emberi mivoltunk
(<»ilenete, es nem szabad, hogy annak a keptelen igyeke-
123
zetnek az eredmenye legyen, hogy azza valjunk, ami nem
vagyunk, vagy legalabb annak tunjunk a tobbiek szenic*,
ben. Eletiink meghatarozoja sokkal inkabb valaszaink fe-
lelos megvalasztasa kell hogy legyen, es nem az azok
elvarasainak valo alazatos megfeleles, akik mindenki he*,
lyett akamak donteni.
A tudatlanok - ha nem is tudnak rola - kovetkezetesek
(de ez nem jelenti azt, hogy7 minden kovetkezetes ember
tudatlan), es ez a kovetkezetesseg megnyugtatja, de egy*
ben hozza is lancolja oket tudatlansaguk valosagahoz.
A tudatlansag az egyetlen helyzet, amelybe az egyen nem
sajat akaratabol keriil, de teljesen termeszetesen el ben-
ne, es ha semmi sem mozditja ki belole, ordkre tudatlan
is marad. Nyilvan ez az egyik oka annak, hogy sok milli6
tudatlan ember el a fol don.
Tortenetek ajelenbol
- Ha a cdpdk emberek lennenek, jobban szeretnek a kis ha-
lakat?- kerdezte K. urtbl gazdasszonyanak kislanya.
- Minden bizonnyal — felelte К. ur. - Ha a cdpdk emberek 
lennenek, hatalmas tarldlyokat epitenenek a tengerben a kis ha-
laknak. Lenne ezekben mindenfele tapldlek, novenyek es dllat-
kak. Gondoskodndnak arrol is, hogy a tartalyokban mindigfriss
legyen a viz, dltalaban mindenfele egeszsegiigyi intizkedest fo-
ganatositandnak. Ha peldanak okaert az egyik halacska meg-
sebesitene az uszonydt, azonnal bekbtnek, nehogy azutan meg
ido elott meghaljon nekik (...)
Iskolak is lennenek persze a nagy tartalyokban, Ezekben az is-
kolakban megtanulnak a halacskdk, hogyan kell beleuszni
a capa lorkaba. A halacskdk megtanulnak, hogy nincsen annal
124
»ebb es nemesebb, mint amikor egy kis halacska orammel dldozza
1/1 cletet (...)
Ha a cdpdk emberek lennenek, termeszetesen a muveszeteket
м partolnak. Lennenek szep kepek, melyek kaprdztalo szinekkel
abidzolnak a cdpdk fogail (...)
Valias is lenne, ha a capak emberek lennenek. Azt tanitanak,
hupy a halacskdk igazi elete voltakeppen a cdpdk gyomrdban kez-
iluilik. Annak is egy csapdsra vege lenne, hogy a halak egyjormdk,
lui a cdpdk emberek lennenek. Egyesek tisztsegekhezjutndnak, es
limienyt ulnenek a tbbbiek felett. A nagyobbacskak fel is falhat-
H<ik a kisebbeket. Ez szerfelett kellemes lenne a capdknak, mert
liven rnodon gyakrabban jutndnak zsirosabb falatokhoz (...)
Egyszoval akkor lenne csak kultura a tengerben, ha a cdpdk
emberek lennenek.
Bertolt Brecht™
Az ember nem keriilheti el a tudatlansagot, sot volta-
krppen sziiksege is van annak tudatositasara, hogy valaha
(udadan volt, hogy aztan elindulhasson a bolcsesseg ke-
icsesere. A tudatlansag elethelyzete elkeriilhetetlen, de
rljon az ido, amikor ki kell lepni belole. Sokan orokre
inegtelepszenek ezen az ismeros helyen, es csak azt igye-
kcznek egyre jobban csinalni, amit elvamak toliik.
(5k azok, akiknek menedeket nyujt a szabadsagnak az
.1 (lefinicioja, hogy „kepesseg annak valasztasara, amit va-
l.isztani kell”.
Ila a capak emberek lennenek (reszletek az aforizmabol), forditotta Weiss
piios.
125
Ok azok, akik ugy tudjak, hogy ha elhagynak a kijelolt
osvenyt, a kozosseg joggal vadolna oket azzal, hogy mar
nem jo allampolgarok, szomszedok, baratok, tarsakvagy
gyerekek, ettol a biralattol pedig merhetetleniil felnek,
Amikor a tudadan vallalja, hogy keresove lesz, az eletf
rengeteg valtozassal, lelkiallapottal, sok uj fronttai lepi
meg, es ezek mindegyike hozzajarul a fejlodesehez. A ke«
reso akkor sem zarhatja be magat egy szuk terbe, ha azt
kenyelmesnek es kellemesnek talalja; nem zarkozik be,
nem marad egy helyben, nem all meg, hanem keres ёй
kutat. Igazi felfedezo.
Sokszor eljutunk majd erre a pontra.
Nem egyszer, hanem sokszor.
Es minden alkalommal valasztanunk kell
az emberek megbecsiilese
es az onbecsiiles kozott.
Barcsak mindig a szamunkra
legjobbat valasztanank!
Ez lenne az igazi kovetkezetesseg,
bar masoknak kovetkezetlensegnek tetszhet.
126
SIMRITI UTAZASA
Masodik resz
Ahogy kozeledtek a vasiitallomas tele, Simriti egyre erosebben
4/nntotta a mester batoritoan megnyugtato kezet. Amikor le-
n/cilltak a vonatrol, amulva nezte a sokfele jelzotablat, az ora-
k<»t, amelyek a helyi es mas orszagok pontos idejet mutattak
(„a vilagvarosoket” - mondta a mester), a tomerdek ujsagos-
hhdet, a hevesen vitatkozo embereket egy tagas kavehazban,
rtinelynek kerthelyisege is volt. A helybeliek nevetve beszel-
Ijettek a nagy tabla arnyekaban, amely szinte hivalkodva, biisz-
kAn hirdette az allomas nevet:
Тёпу
A lanyt a varos tele tarto taxiban erte az elso nagy megle-
pi'tes:
-	Vigyen benniinket az Informacio keriiletbe - kerte a mester.
-	Rendben - felelte a sofor.
-	Tudja, merre van?
-	Hat persze.
-	Ne az egyetem tele menjen, mert javitjak az utat.
-Tenyleg? Ezt nem istudtam. Jo lesz megjegyezni...
Most ertette meg eloszor, hogy a szOlohelyen, Tudatlan-
..igban is bizonyara voltak dolgok, amiket tudott, de az a Nitsa,
.iki valaha volt, sosem tudta, mit tud, es mit nem. Csak emle-
kezett azokra a nehezsegekre, amelyekkel szembekerult.
127
Kesobb megismerte ezt a varost, ahol mindenki tudta, mit
tud, es azzal is tokeletesen tisztaban volt, hogy mit nem tud,
Oket figyelve Simriti megtanulta eszrevenni mindazt, amit
addig sohasem tanult meg, es ekkor arra is rajott, hogy mindern
megtanulhat, amit csak akar.
Azt is felfedezte, hogy valami orokre megvaltozott:
Simriti ezutan mindig tudni fogja, mennyi minden van, a
meg nem tud.
• OTODIK FEJEZET
A KERESO
A kereso tokeletesen tudja, mi mindent nem tud.
Л kereso lazadasa
l iidataban vagyok nehany dolognak, amit tudok, es sok
nlyasminek, amit nem tudok. Az elobbiek koztvan annak
11 к lata, bogy arnyekvilagban elek, amelynek vannak job-
han megvilagitott es teljesen sotet reszei is. Ez a tudat,
uni minden kereso sajatja, nem csupan allando kutatasra
uvtonoz, de raszorit arra is, hogy megkerdojelezzem
i I >cvett dolgokat. A nem ismert dolgok tudataban a ke-
li ses ohatatlanul ahhoz vezet, hogy ketkedve fogadjuk
inindazt, amit masok tudnak, es naluk tovabb akaijunk
11 h i mi, vagy mas utat merjiink valasztani, szembefordulva
,iz idegen kondicionalassal es eloiteletekkel.
Kondicionalasaink feloldasa nem jelent totalis lazadast
.1 larsadalmi szervezet egesze ellen. Ez eppen olyan kep-
l< l<‘iiseg lenne, mint a teljes es drok elszigetelodes, ami
129
„megvedene a kondicionalo kiilvilag mergezo hatasa-
tol”.39
Nem ketseges, hogy sziiksegiink van masokra, akkoi
is, ha az embemek ez az onallotlan volta a sziilok, az idfll
sebb testverek, az iskolai es egyetemi tanarok nevelesc'
nek eredmenye. Mas szoval kozossegi lenyek vagyunk, ем
ezt meg azok is elismerik, akik ezt a hajlamunkat a „sziik
seges” kulturalis manipulacioval magyarazzak, ami a ko»>
jo erdekeben, gyerekkorunktol fogva minimalisra redil*
kalja az egyeni let kibontakoztatasanak vagyat.
Van azonban szamos neves tarsadalomkutato, koztuk
Humberto Maturana,40 akik azt allitjak, hogy tarsasaJ
kedvelo tulajdonsagunk szemelyisegunk lenyegi vonasM
amely fiiggetlen a gyakorlati szilksegletektol. Ugy velik,
hogy az emberi faj minden „emberi” tulajdonsaga mogott
a tobbiekkel valo erzelmi kapcsolat iranti erdeklodes all,
Akarhogyan legyen is, az ketsegtelen, hogy a csopoiU
es a hozza tartozo egyenek kolcsonhatasabol szokasok с.ч
tarsadalmi konvenciok sziiletnek. Ezek pedig azert van*
nak, hogy valamifelekeppen megkonnyitsek az utunkal,
Minden, amit tudunk - anelkiil hogy tudnank,
honnan tudjuk (ami reszben raepiil arra, amit
korabban „kulturanak” neveztem) — hozzasegit
benniinket ahhoz, hogy ne kelljen ujra meg ujra
a kezdetektol megkozeliteni a dolgokat.
39 Ahogy azt a legtobb szekta es szamos fundamentalista ideologia hirdcil,
“Humberto Maturana Romesm (1928), chilei biologus es filozofus.
130
Az. is igaz - es bizony nem jo hir, de nem is ujdonsag
hogy azok az ismeretek, amelyeket meg akkor szereztiink,
.iniikor nem ertettiik oket, kondicionaljak a viselkedesiin-
kei, mert meghatarozzak a vilaglatasunkat, utasitasokat
liordoznak, es bizonyos mertekben korlatozzak a szabad-
*rtgunkat.
\ lenyeg azonban nem az, hogy sziikseg van-e oktatasi
nonnakra vagy a sziileink elkeriilhetetlen hatasara (ez
ugyanis eppen olyan, mintha azt kerdeznenk, jo-e, hogy
nui kultura).
Az a legfontosabb, hogy tudjuk, merunk-e
ketsegbe vonni vagy akar elvetni egyes normakat,
ha a valo eletiinkben erre sziikseg van.
Akar el is ismerhetjiik, hogy vannak sziikseges kondi-
i lonalasok, es belathatjuk, hogy nem mondhatunk le ege-
veii a hatasukrol, am kiizdhetiink e „kiilso” vagy atoroki-
«'(( cenzura onkenyuralma es a donteseinkre gyakorolt
koielezo hatasa ellen.
I’szichoterapeutakent es a lelki egeszseg szakertoje-
k< iH allitom, hogy az emberi psziche egeszseges fejlesz-
t< se fele azzal tessziik meg a legjobb kezdolepest, ha
i.illaljuk az autonom let felelosseget.
\utondm az, aki maga rogziti a sajat normait, aki kepes
*/.ihadon meghatarozni a sajat szabalyait. Ebbe a szabad-
n.igba az is belefer, hogy a sajat szabalyai megegyezzenek
к kozossegeivel, amelyben el... Es az is, hogy a hajlama-
II.ik engedve tiszteletben tartsa oket...
131
Nem szeretnem, ha az altalam elmondottakat oss/.e*
tevesztenek a lazadas hetkoznapi fogalmaval; nem zcn-
diilesre vagy valamifele huncut fegyelmezetlensegrf|
gondolok. A teljes felelosseggel valo cselekvesrol bes/zw
lek, vagyis olyan dontesekrol, amelyekert hajlandok va*
gyunk felelni. A kreativ gondolkodasrol beszelek. Az
elveink megtartasarol beszelek es a vak engcdelinessetr*
nel magasabb szintu viselkedesrol, es korantsem utobbl
ikertestvererol: a (vak) engedetlensegrol.
Jegyezziik meg:
A normak lefektetese nem szembefordulast
jelent masok szabalyaival,
hanem dontest a magunkeirol.
Ha ez felnott es erett domes (es nem kamaszos kiserlcl
az akaratunk ervenyesitesere), akkor megeshet, es sokszon
meg is esik, hogy a szabalyaink azonosak lesznek a szom-
szedainkeival. Miert is kellene kiilonbozniilk? Ugyanolt
eliink, hasonloak a szokasaink, sok minden ngyanugy erint
bennilnket, es ugyanazt a modellt tartjuk megfelelonek.
Miert is ne vallhatnank azonos etikai es erkolcsi elvekel?
Az engedetlenseg
Tudom, hogy van benne eloitelet, de az az igazsag, hogy
jobban felek az engedelmesektol, mint az engedetlenek-
tol. Talan azert, mert sokat szenvedett bolygonk verzo sc-
beinek tortenetet juttatjak eszembe, es mindig is ugy
lattam, hogy az emberiseg ember okozta nagy katasztro-
fai kivetel nelkiil olyan szemelyekhez fuzodtek, akik kc-
132
M»hb azzal vedekeztek, hogy „nem tehettek mast, enge-
<l< lineskedniiik kellett” (legjobb esetben azert, mert nem
vellek a faradsagot, hogy mas megoldast keressenek).
Ajo lassanjar, mert felfele kaptat. A rossz gyorsahb,
mert lefele megy a lejton.
id. Alexandre Dumas
Valo igaz, hogy altalaban a nagy lazadok sorsa sem ala-
kul (enyesen, de vigasztaljon benniinket annak tan ulma-
uvozasa, mi tortent az oket kovetokkel, akik olykor
ilk.iradanul is elveztek amazok batorsaganak eredme-
liyeit.
Ahogy korabban lattuk, a mitosz szerint az emberiseg
ioi (enete jelkepesen akkor veszi kezdetet, amikor Adam
Eva megszegi Isten parancsat, es eszik a tiltott fa gyii-
molcsebol. Ezzel elvagjak a koldokzsinort, amely Isten-
hcz kototte oket; engedetlenseguk nyoman nem
(Mhetnek tobbe a paradicsomban, es egyenekke valnak.
Attol fogva egeszen napjainkig az ember folyamatosan
Irjlodott, es csaknem mindig olyan tettek eredmenye-
keppen, amelyeket az engedetlenseg kategoriajaba so-
lolliatunk. Ugy is mondhatnam, hogy az emberiseg csak
,)/< i t fejlodhetett, mert voltak olyan ferfiak es nok, akik
nu rtek nemet mondani...
Nemet mondtak... ahatalom tilto szavara.
Nemet mondtak... a megvaltoztathatatlan hagyoma-
nvokra.
Nemet mondtak... a szokasokra, amelyeket veszelyes
vt>l( nem betartani.
133
Nemet mondtak... a fennallo rendre, amelynek az at-
alakitasa ongyilkossagnak tunt.
Es ne felejtsuk el, hogy ez nem csupan a mi tarsadabJ
munkra igaz, mert amit a zsidd-kereszteny hagyomany-
ban Adam es Eva jelkepez, annak a gorog mitologiaban
Prometheusz a szimboluma. A hellen civilizacio is egy en-
gedetlen tettre alapozta fejlodese bizonyos vonatkozasait.
Azzal, hogy elrabolja az istenektol a tilzet, es atadja az em-
bereknek, Prometheusz utat nyit a tudas fejlodesenek es az emfarr
joletenek. Akarcsak Addmnak es Evdnak, Prometheusznak is
bunhodnie kell engedetlensegeert (brokke lancra verve kell elnie).
Prometheusz azon ban nem csupan ember, hanem hos is, es ezert
nem bdnja meg a tettet, es nem her bocsanatot. Eppen ellenkezA
leg, bilszken kijelenti:
— Szwesebben elek ehhez a sziklahoz lancolva, mint az isle>
nek engedelmes szolgdjakent.
Prometheusz arra tanit, hogy a szabadsag az engedet-
lenseg tettekre valtasa. Es egyben az elso lepes a jo es
a rossz megismerese fele, ahogy a bibliai tortenet tanitja.
Ha az ember csak engedelmeskedni kepes,
akkor rabszolga,
ha pedig csak engedetlensegre, akkor renitens;
es barmilyen hihetetlen, egyik esetben sem szabad.
Az engedetlenseg batorsaga
Az engedetlenseg vallalasahoz
el kell tudnunk viselni, hogy magunkra maradhatunk,
nem szabad attol felniink, hogy tevediink,
fel kell keszulnimk arra, hogy ha kell, ujrakezdjiik, es
keszen kell dllnunk szembeszegillesiink aranak a megfizetesereA
134
Erich Fromm azt mondja, hogy a tortenelem soran
l< giobbszor valamely kisebbseg uralkodott a tobbseg fe-
l< ii, es ebben a helyzetben a hatalom erdeke azt kivanta,
hogy az engedelmesseget erenykent, az engedetlenseget
pedig bunkent definialjak. Az uralom sziikseges is volt,
Hu rt elfogadott tenynek szamitott, hogy a jo dolgokbol
< s.ik keveseknek jut.
I la utobbiak elvezete mellett a hatalmasok azt is el-
varjak, hogy a tobbiek szolgaljak oket, elobb el kell er-
iiiiik, hogy a tobbseg megtanuljon engedelmeskedni. Az
engedelmesseget termeszetesen eroszakkal is ki lehet
kenyszeriteni, folytatja Fromm, de ennek a modszernek
v.iinos hatranya van. Elsokent az, hogy allandosul annak
i veszelye, hogy a tomegek egyszer olyan eszkozdk birto-
k.iba jutnak, amelyekkel megdontik a kevesek hatalmat.
M.tsodsorban az, hogy a leigazasnak tul magas az ara, akar
prnzben, akar a szolgak eleteben fejezziik ki. Vegtil pedig
.1/, hogy sok feladat nem vegezheto el megfeleloen, ha az
engedelmesseg csak a felelemre alapszik.
Az engedelmesseget tehat at kellett alakitani ugy, hogy
.1/ magukbol az emberekbol fakadjon. Az alarendelt osz-
i.ilyok kivanatosnak, sot sztiksegesnek kellett hogy lassak
.1/ engedelmesseget, ahelyett hogy arra a megtorlastol valo
Iclelem kenyszeritene oket. Ennek eleresere - magyarazza
az amerikai pszichoanalitikus - a hatalom birtokosainak a
I cgfobbjo es a Legfobb Bolcsesseg tulajdonsagait kellett
inagukra olteniiik, majd kinyilatkoztatniuk, hogy az en-
gedetlenseg bun, az engedelmesseg pedig ereny.
Az ember ohatatlanul is elcsodalkozik azon, miert fo-
gadna el barki is, hogy az engedelmesseg jo es kivana-
135
tos... Eire is Frommtol kapjuk meg a legfrappansabb уц. i	„Nem akarom rad kenyszeriteni az ertekeimet, es tisz-
laszt:	Я и Iciben tartom a tieidet. Те is megvalaszthatod a maga-
,,Ha nem akarldk meguetni magukat a gydvasdgukert, a Л	ilcii, ha tiszteletben tartod az enyemeket. Igerem, hogy
igdzottak el kellett hogy higgyek: a feltetel nelkuli engedelmesseg к iu iii proballak kenyszeriteni az altalam valasztottaknak
a helyes es nemes viselkedes. ”	v.tl< > cngedelmessegre. Ha megtennem, nem csodalkoz-
Am az engedelmesek motivaciojat es pszichologiai ek>W	li.idiek, ha valaki (akar te magad) engem akama enge-
nyeit mas tenyezok is tamogatjak:	ihhnessegre kenyszeriteni. Vegiil is megeshet, hogy
Aki mindig engedelmeskedik, sosem maganyos, mert
az 6t szemmel tarto hatalom mindig jelen van. Amikor
onkent az uralmon levok melle all, ha csak erintolegesen
is, de reszese lesz a hatalomnak, amelynek alaveti magat.
Elvezi a hatalmasok nyujtotta biztonsagot es vedelmet, efl
mivel hisz az igazukban, erosnek erezheti magat.
,Az engedelmes ember sosem teved”, tartja a koz-
mondas, mert meg ha teved is, nem az 6 hibaja, hiszen
a hatalom dont helyette.
Nem nehez hat megerteni, miert hajlamosak a tudat-
lanok az engedelmessegre, es miert okoz gondot a kere-
soknek ketelkedo termeszetiik. Ha a kereso nem csupan
mer nemet mondani a hatalom normaira, de meg is ah
kotja a maga normait, nemesak engedetlen, hanem
a fennallo rendet fenyegeto, veszelyes elem.
A tokeletesen autonom egyen azzal a kockazattal
szembesiti a tarsadalmat,
hogy masok is a normak megkerdojelezesenek
szabadsagat valasztjak.
A kereso azt mondja:
v.tbad akaratodbol ugyanazt valasztod, amit en, es kony-
liyen egyetertesre jutunk; vagy talan ennel is jobb torte-
111k, es felfedezziik: mar akkor egyezett a velemenyiink,
.iniikor meg nem is ismertiik egymast.”
Az. okos engedelmesseg
S/amomra az engedelmesseg egyetlen egeszseges formaja
okos engedelmesseg: azoke, akik csak akkor engedel-
iiicskednek, ha ugy tartja kedviik (es ettol ne ijedjen meg
и kedves olvaso). Nevezhetem „aktiv engedelmessegnek”
h, hogy megkiilonboztessem attol, ami nem az.
Van egy bardtom, ahi ha peldaul raszolnak, hogy este menjen
inoziba, azt feleli:
- Eszem dgdban sines!!! Most, hogy utasitdsba adtad, nem
Hicgyek.
Aztan meg is toldja:
- Moziba akartam menni, de neked nem engedelmeskedem,
igy hat... ki se teszem a labam!
Ez. azonban nem engedetlenseg, hanem „passziv en-
Kcdelmesseg”. Lehet, hogy furcsanak vagy eroltetettnek
li.il, de a baratom bizonyos formaban engedelmeskedik,
|i,u ennek nines tudataban, es ha megkerdeznenk, nem
gyo/.ne bizonygatni, hogy eppen az ellenkezojet teszi.
136
137
A lenyegi parancs itt nem az, hogy menj ide vagy oda.
Hanem az, hogy
„Ne csinald azt, amit szeretnel.”
„Azt tedd, amit en mondok.”
„Tegy ugy, hogy erezzem a hatahnamat.”
Az autentikus let olykor aztjelenti, hogy leillok, ha t
radt vagyok, attol fuggetleniil, hogy az erdekem egybc-
vag-e a kapott utasitassal. Annyira szabad vagyok a pa*
rancstol, hogy nem is erzem annak; azt tehetem, amit
akarok, akar egy ugyanerre felszolito parancsnak engc
delmeskedve is.
A kereso feladata annak tudatositasa, mi az, amit tesz,
es mi az, amit valoban tenni szeretne. Csak ennek tuda«
tositasa utan johet ra, hogy a cselekedeteit kiilso kenyszct*
vagy a sajat dontese vezerli-e. Sajnos ez nem mindig olyan
egyszeru, mint az idezett peldaban.
Sok okunk lehet ugy hatarozni, hogy nem tessziik azt,
amit szivesen tennenk:
lehet, hogy ami nekiinkjo, az valamelyik szerettunkre
nezve karos lenne,
lehet, hogy sokaknak artanank vele,
lehet, hogy nekiink sem valna eppen a javunkra,
vegiil lehet, hogy meg nines itt az ideje adott cselek*
vesnek,
sot az is lehet, hogy amit tenni szeretnenk, az nem
valna a javunkra, karos lenne valamelyik szerettiinkre!
nezve es sokaknak artana, ezert ugy dontiink, hogy meg
nines itt az ideje.
138
/\/ viszont nines rendjen, hogy azert ne tegyiik, amit
wei etnenk, mert az valakinek vagy sokaknak nem tetszik.
\ .ilojaban a kereso legfobb jellemzoje, hogy ktizd a ma-
мокlol valo fiigges ellen, am ezzel egyiitt nyitva van a fule
masok meghallgatasara.
Ehhez a fegyvere a hatarok meghuzasa, a feladat pedig
I/. hogy helyesen huzza meg oket.
Л kereso - mondana Nietzsche Monica Cavalle mun-
k.issaganak fenyeben - olyasvalaki, aki megtanult nemet
iiioiidani. Es ezek a „nemek” hatarozott allitasok: „nem
,ik. 11 om”, „nem ertek vele egyet”, es olykor a cseppet sem
vcgyellni valo „nem tudom”.
A kereso tehat tudja, mit nem tud, es igyekszik
tudast szerezni,
hogy szabad lehessen, es szabadon mondhasson
kerek perec „nemet”.
Csak e tanulas nyoman valhat lehetove az „igen”,
a hatarozott „igen”, az igazi „igen”, a mely,
meggyozodeses „igen”.
Л tudatlan szinte mindig igent mond, de ebben a sza-
V.iban nines igazsag (vagy ha megis, az nem a sajat igaza).
I / a kenyszer „igenje”, a teljesitett kotelesseg biiszkese-
цсс, a jo alattvaloe, az onfelaldozo anyae, a vertanue vagy
ii/c, aki barmire hajlando az imazsa vedelmeben. Nem
ukar csalodast kelteni, igy bizonyitani igyekszik, hogy
ulvan, amilyennek masok latni szeretnek: szolgalatkesz,
nagylelku, kezes vagy alazatos.
Nem mondhat a tudatlan is nemet?
139
Dehogynem. Persze hogy mondhat, de ha nemet moi к I,
azt csupan azert teszi, mert megtanulta, hogy bizonyos ем
tekben nemet kell mondania. Paradox modon csak
akkor „lazad”, amikor eszreveszi, hogy ezt varjak tole (rm
lekszrink meg az idomitott oroszlanokra?).
Andry abraja es a kereso
Nicholas Andry a 18. szazad elejen orvostudomanyl lam
tott a Parizsi Egyetemen, es a fizikai kar dekanja volt
Nyolcvanegy evesen publikalta ortopediai targyu konyvei
A gyermekkori deformitasok oruosldsanak es megelozesenek mbd/ii
cimmel. Ebben bukkant fel az az abra, amely kesobb a/
ortopedia jelkepekent igen hires lett, es amelyet orvosi
korokben Andry fajakent emlegetnek.
Az eredeti rajz ugyan azt kivanja bemutatni, milyen jo
tekony hatasa lehet egy merev karonak, amely egyenes
novesre keszteti a kisse szeszelyes torzsu fat, szamonn.i
megis a kereses szakaszait illusztralja. Talan mert nagyon
szeretem ezt a kepet, ott latom magamat minden vona
saban, es egy-egy reszleteben sok mindenki mast is lei
tudok fedezni.
A kep kozepen a fa, amelyet vastag kotelek igyekeznek ana
kesztetni, hogy tiltakozas es zokszo nelkiil egyenesen nojon, azta,
engedelmeskedjen a killso kenyszemek, es hagyja magat befolya
solni, a tudatlant abrazolja, amint keresove. valik.
Kezdetben lyen a kereso: igazodik a karojdhoz, megis kilztl
ellene. A zsineg nem kdti guzsba, es font, a korondja szabadon
dgazik szet,
A kereso elkotelezetten cselekszik a dolgok kozosseg
diktalta rendjevel szemben, azaz harcol a kultura altal
140
141
meghatarozott, fennallo rend, a termeszet allitolagi)
„rendje” ellen.
Ebben a harcban nem ritka sem a sebesiiles, sem a veszleseg;
ezert van a kep bal oldaldn egy megcsonkitott fa. Nem halolt, d<
sulyosan megserillt.
Ez a masodik fazisban levo'kereso'kepe, aki mar sokakkal szem
beszdllt, es mindent elveszitett, ami — most mar tudja — sosem. m it
az ove.
Meg kell ertenunk, hogy a tudatlanok tarsadalma irlo
zik a kereso „nemeitol”, es fenyegetessel, biralattal, kigu
nyolassal es megkulonboztetessel folyamatosan igyekszik
elhallgattatni.
Ime egy regi mese a ven profetarol, aki almot latott.. I
Almaban megtudta, hogy hamarosan szennyezett esofogesni,
es amikor az emberek isznak abbot a vizbol, azon nyomban m<
bolondulnak, egeszen megkergulnek. Amikor az atom tdbbsziiri\
megismetlodott, az aggprofeta sejteni kezdte, hogy isteni kinyi
latkoztatasrol van szo.
Az dreg a tdrsadalombol kivonulva, remetekent elt, de most I
ment a faluba, ahol sok bardtja lakott, hogy elmondja nekik a
alma iizenetet: nemsokam fertozott eso esik, es aki iszik ablrnl ’
a vizbol, megorul. Miutan kozolte velilk a jdslatot, arra kin It
oket, hogy raktarozzanak el tiszta vizet, hogy miutan lee.sik az a
eso, ne kelljen « kutak vagy afolyok fertozott vizebol inniuk.
Az emberek azt gondoltak, hogy szegeny venember felrebeszel,
de bologatva igazat adtak neki, ahogy a szenilis aggastyanokkal I
szokas. О pedig nyugodt lelekkel tdvozott, mert azt hitte, Ло/
meggyozte oket.
A kdvetkezo nehd.ny napban tbbbszor is dlmodott az esordl, I
Le is ment megin t a faluba, hogy megkerdezze, gyujtottek-e vizel, I
Mindenki oszinte keppel bizonygatta:
142
- Hogyne, hdtpersze, mdrfelretettuk a szukseges mennyiseget.
Magukban azonban jot nevettek az agyalagyult oregkepzel-
^•\ein...
Vegill eljott ajoslatbanjelzett nap, es lezudidt az eso. Piszkos-
fibl szine volt, es az dreg nyomban tudta, hogy ez a fertozott viz.
I > marpersze, minden eshetosegre sok vizet felretett mindenfele hor-
illikban. Nem ivott tobbe a kutak es a folyok vizebol, de. volt mit fo-
gyasztania. a felretett keszletbol.
Amikor ket nappal kesobb eldllt az eso, az dreg harmadszor is
Irment afaluba. Ott azonban idokozben nagyonfurcsa. valtozas
Im I int...
Az emberek veszekedtek, senki sem bizott a. masikban, min-
ili idii vitatkozott, maganak kovetelte a. mdset es a kozbs tulaj-
dnnl Idegen hazakba rontottak be azzal, hogy az az dotthonuk,
masok elfoglaltdk a. tereket vagy ertekeket raboltak el, es mindenki
/nlyton civakodott. Minden ok nelkiil hoi nevettek, hoi zokogtak,
e\ ngy viselkedtek, akar a siiltbolondok.
Az aggprofeta megdllt a foter kozepen, es igy szolt:
- Hallgassatok ram... Latjatok, mive lettetek ? Azert van ez,
mi i t biztosan nem gyujtdttetek vizet. Ittatok a. szennyezett vizbol.
I takhogy en annyi tiszta vizet tettemfelre, hogy az mindenkinek
drg; ne igyatok tobbet a folyobol meg a kutakbdl, mert meg veg-
Irg megdrt nektek. Tessek, itt van tiszta viz, es kesobb hozok meg
liihliel is.
1 falubeliek a fejebe nyomtak a hordojat tokfodonek, kijelen-
Irllik, hogy ostoba,sdgokat beszel, es Idkddsodve visszakiildtek oda,
ahonnan jott.
Az dreg aznap ejjel ujra almot latott. Remetelakja maganya-
luni azt almodta, hogy ha. az emberek egy allo hetigisszdk a fer-
In.dlt vizet, az agyuk vegleg megbomlik. Masnap kora reggel,
143
ketsegbeesetten sietett le ujra a faluba. Tobb hordo vizel is vlll
magdval, es azt mondta. a helybelieknek:
— Hallgassatok ram! Fertozott vizet isztok, amitol egy het alall
vegleg megbolondultok. Igyatok inka.bb ebbol, hiszen van itt ely
mindenkinek.
Elobb kinevettek, aztan ki tudja, kinek a peldajat kovelvty
kovel kezdtek dobalni, amig el nem kergettek. De az oreg meg mix
dig nem adta fel, hiszen a falubeliek a bardtai voltak, a foldijet,
csalddja. helyett a csalddja. Mcisnap ujra lement a faluba.
Ezuttal kdtrd.nnyal kentek be, madartollakat ragasztottafy I
aztan lerugdostdk a hegyoldalon. Az dregbeletorodott a Endarch
sokaig ki sem mozdult a remetelakbol, es csak a felretett vizh
ivott, mivel a joslat ugy szolt, hogy a kutak es a folyok vize nn
egy hdnapig mergezo marad. A ven remete ez ido alatt azonban
nagyon elszomorodott, aztan a het elteltevel ujra lement a faluba,
A joslat sajnos beteljesedett: az emberek vegleg inigdrulteh,
Olyan banal es magany szakadt rd, hogy sirva fakadt... Mit
den baratjat elveszitette... Mar senkivel sem beszelgethetett.f
Senki sem ertette meg, mindenki sultbolondnak nyilvdnitotta.
Ekkor ddnto elhatarozasrajutott. Bement a barataihoz. Мея
kereste a. kutat, amelyben meg mindig fertozott volt a. viz, es a k&
vetkezo het napon... csak abbol ivott...
Nagyon nehez egyediili jozan embernek lenni az oriil-
tek kozt; ezert vannak olyan kevesen azok, akik a bol-
csesseget keresik.
Ha egyszer alkalmunk nyilik alaposan szemiigyre
venni Andry metszetet, lathatjuk, hogy a szinte tobol visz-
szavagott fa tovabb no. A keresot eros fabol faragtak, es
mindig meg tud ujulni.
144
Ezen a kepe.n en egy harmadik keresot is felfedezek. Arm
и szereny hajtasra gondolok, amelyik a metszet jobb oldaldn lat-
Ez a kereso harmadik fdzisa, de lehet a mar szabadsdgban
vMletett nemzedek nbvekedese is: a gyerekeink gyerekei, akiket
a mi kitarto keresesilnk jovoltabol mar nem csonkitanak meg, es
In in kbtoznek merev karokhoz.
Tapasztalat es kockazat
\/ elme olyan, mint a visszapillanto tiikor, mondja Osho.
Roppant erdekes metafora. A visszapillanto tiikor valo-
ban igen hasznos szerszam: at lehet tekinteni vele a meg-
(<(( utat, megmutatja, ki kovet benniinket, jo hasznat
vcsszrik, amikor megallunk, hatramenetben pedig valo-
wggal nelkiilozhetetlen. Akar az auto visszapillanto tiikre,
.1/ elmenk is fontos funkciokat tolt be.
De gondoljunk csak bele, mi tortenne,
ha valaki a visszapillanto tiikor
megszallottjakent, csak a mar megtett utat lesve
vezetne az autojat...
Nyilvanvalo, hogy veszelybe sodoma magat.
Elmenk egyik funkcioja, hogy elraktarozza a multat,
rs vele egyiitt a tapasztalatainkat is. E keszletet fontos
li.isznalnunk, de (nem art az. unalomig ismetelgetni) csak-
is sziikseg eseten...
Л tapasztalat talan nem kituno eszkoz? Dehogynem.
Am nem szabad tiilertekelni. Olykor egy-egy jelentos ta-
p.isztalat csak igen kis mertekben jarul hozza az igazsag
145
megismeresehez. Maskor egy apro tapasztalatbol ton ton
tanulsag szurheto le, es nagy igazsagokat ertheti'mk mcg
altala.
A tanulas az eletiinktol elvarhato legfontosabb
eredmeny;
de feltetleniil szem elott kell tartanunk,
hogy az igazi tanulas
nem holmi agytomabol, hanem az elettapasztalatb611
szarmazik,
mert hasznos tapasztalat csak az ateltek
ujjateremtesebol nyerheto.
Ezert aztan az aranyszabaly nagyon egyszeru: „Cselc-I
kedni”... a tevedes kockazatat is vallalva.
Ha pedig megtettiik azt, amit a legjobbnak veltimk, en
azzal szembesiilunk, hogy tevedtiink, legalabb ezaltal in
tanultunk valamit.41 Talan azt, hogy nem igy kellett volna;
hogy nem ez volt a megfelelo pillanat; hogy nem 6 volt
a megfelelo szemely. Meg arra is rajohetiink, hogy az
a „valami” egyszeruen nem nektink valo. Ki tudja?...
Nem kellene. annyira a szavakra hagyatkoznunk, ha a tell
ink hiven tukroznek a gondolatainkat.
Aranyszajil Szent Janan
41 Termeszetesen ezalol is van kivetel. Azok a melyrehato, kellemetlen l«V
pasztalatok, amelyek csupan megremitenek benniinket, nem szolgalnak jd
tanulsagokkal.
146
Icliink a tevedestol, mert gyerekkorunktol belenk suly-
koltak, hogy mindent meg kell tennunk, hogy ne hibaz-
/inik. A vilag minden tarsadalmaban ez az egyik legfon-
losabb tanitas. Es egyben a legveszelyesebb es a legkaro-
itahb is.
Ha (teveseri) ezergyereket akamek betanitani arra, hogy min-
7/g helyesen dontsenek es cselekedjenek.
Ha olyan tarsadahnat szeretnek (de nem szeretnek), amely
hli van csodagyerekekkel, akik a. legntkabb esetben tevednek.
Ha (elkent tuznem ki (csuda tudja, mifelefurcsa atok kcrvet-
krzleben), hogy megteremtsem a sikeres emberek vilagat, akik min-
ilijr megvalositjak a celjaikat...
Mit kellene tennem ?
Csupan ovodas koruktol arra kellene kondicionalnom es biz-
Itilnom a gyerekeket, hogy kovessek el a leheto legtobb hibdt.
Egyetlen felietelt szabnek csak:
Hogy ezek a hibak mindig ujak legyenek, ne ismetlodjenek.
A hibazast tamogato neveles (ellentetben
a siker jiitalmazasaval) kiserletezesre,
fejlodesre es sokkal eredmenyesebb tanulasra
osztonzi a gyerekeket.
Neveltetesrink aldozataikent attol rettegve eltiik le a
gyerekkorunkat, hogy mas iranyba fejlodiink, mint amerre
.1 kotelek kenyszeritenenek, ahogy Andry abrajan lathato.
Meg egyszer Nietzsche csodalatos es veszelyes ehneleteirol
I rezzuk, hogy az elet arra buzdit, ne legyiink tobbe masok
.ilaiendeltjei, am amig tudatlanok vagyunk, nem akarunk
147
vagy nem meriink fejlodni. Ebben erosit meg benniinket
a fejiink felett lebego es a sajat boriinkon megtapaszlitll
fenyegetes is:
Vigyazz, ne szakadj el a nyajtol, mert keservesen megfizeM
erte — hallottuk ezerszer is magdny, megoetes, szeretetlense/ы
vedtelenseg es elhagyatottsag var rad...
Utunkat igy felelemmel eltelve kezdjiik meg; elos/m
is, mert nem ismerjiik a tulajdon eronket, masodszor
pedig, mert benniink motoszkal az a fajdalmas sejtcs,
hogy ha tulsagosan kinyitjuk a szemiinket, egy napoiL
meg felfedezziik, hogy akiket torekeny lenyiink vedcl*
mezoinek hittiink, valojaban nem igaz barataink.
A kereso igyekszik illuziok nelkiil elni, es talan ezei't
nem ker masok vedelmebol. Monica Cavalle ezt igy ma-
gyarazza A visszanyert bolcsesseg cimu muveben:
A harmadik fazisban levo keresok nem tartoznali
a nyajhoz. Mar nem olyanok, mint a tevek, hanem sok
szempontbol hasonlitanak Nietzsche Igy szolott ZarM
thustra cimu muvenek oroszlanjara.
Az oroszlan olykor taldlkozik egy mdsik oroszlannal; cmkosan
bsszeneznek; felismerik egymast, kolcsonosen tisztelik a mdsik1
meltosagat; nines kdztilk hizelges vagy irigykedes. Jdtszanak,
vagy talan megyerekszenek egymassal, es csoddljak a mdsik
erejet; lehet, hogy egyutl jutnak tovdbb, elvezve kozbs ,sz(?p.vA
giiket, пета, kolcsbnos megertesuket; de aztan hamarosan 4-
vdlnak utjaik.
Aki meg tudatlansagban el, az titokban csodalja ezc-1
ket az „oroszlanokat”, ugyanakkor a szemiikre veti
a szabadsagukat, a maganyukat, a fiiggetlensegiikeJ
De voltakeppen arrol van szo — es ez sokszor szomorii]
148
es fajdalmas felfedezes a tudatlanok szamara bogy
van ket dolog, amit nem tudnak elviselni:
nem turik dnmaguk megkerdojelezeset, amire a ke-
resok szemlelete kenyszeriti oket, es nem viselik el azt
a jelentektelen kepet, amelyet ez a tiikor mutat roluk.
Szinte torvenyszeru, hogy csak nagyon kevesen turik
el masoktol azt, amil maguknak nem engednek meg.
A kereso ezt eszreveszi, es nem kozombos szamara
a felismeres, hogy minel elobbre jut a fejlodeseben,
a tudatlanok annal ferdebb szemmel neznek ra, es
annal inkabb eltavolodnak tole.
Mar senki sem simogatja meg a fejet. Sokkal kevesebben ta-
mogatjdk. Alig valaki megy oda hozza. Aki pedig megis meg-
leszi, elobb-utobb felroja neki, hogy mar nem olyan, amilyen
azelott volt.
A visszafordulas kisertese
Sok hozzank hasonlo kereso elott futolag megnyilt a le-
heloseg a visszafordulasra, es ennek tudataban is vol-
(iink.42 Ilyenkor visszatekintve mintegy megleshettiik
,i rokonainkat, a baratainkat es a tarsainkat, akiket magunk
inogott hagytunk. Lattuk, bogy egyiitt vannak, es mint
inindig, egyontetu, homogen csoportot alkotnak, amely-
hcn nincsenek egyenisegek; meghuzodnak a kis helyen
cgymashoz szorulo testek nyujtotta menedek vedelmeben,
( s biztonsagban erzik magukat attol, hogy egy levegot sziv-
” Nemelyek ugy velik, hogy ez a lehetoseg mindig adott... en nem igy gondo-
I..bar tudom, hogy kereso is valhat ostobava, es viselkedhet tigy, ahogy a tu-
itillanok.
149
hatnak a tobbiekkel... Ezt latva logikusan meruit fel ben
niink a ketely, nem voltunk-e jobb helyzetben azelott.
Nem kell megijedni, ez nem feltetleniil megbanas; г/
is a keresok egyik jellemzoje: sajat donteseik allando meg
kerdojelezese... Ha idot adunk magunknak, a kovetkezd
percben mar rajoviink, hogy azert a multbeli joletert neill
eri meg feladni a jeleniink szabadsagat.
Szakmai palyafutasom soran, de baratkent is lattam r»
segitettem sok olyan keresot, akit foglalkoztatott a vissza
fordulas gondolata, de nem azert, mert visszasirta a mul
tat, hanem mert abbeli igyekezeteben, hogy megmutassa,
mar nem tudatlan, belegabalyodott a mult tagadasaba,
mintha a lelke melyen megvetette volna sajat korabbi, tu«
datlan lenyet, es szeretett volna a leheto leginkabb elsza-
kadni tole.
Masokat, ahogy engem is, annyira meglep, hogy eltunt
a hatunkrol a teher, hogy furcsan, mar-mar elvcszettnek
erezziik magunkat a suly nelkiil. Immar nines szilksegiink
kotelessegek teljesitesere ahhoz, hogy masok vagy a m;»-
gunk szemeben ertekesnek erezziik magunkat.
Aztan az ido mulasaval a kereso mar nem fel az eletto),
es elvezi, hogy engedetlen, hogy szembeszall olykor a fenn-
allo renddel, maskor mindennemu uralommal, es mindig
magaval a hatalommal.
Most pedig ideje elismerni, hogy a keresonek bizonyos
kockazatokat is vallalnia kell.
Kezdettol fogva fennail a lehetoseg, hogy abban, amit
tesz — azzal ellentetben, amit nem tesz - tevedhet, es va-
lojaban teved is. Am mivel - az engedelmeskedokkel el-
lentetben - tudja, hogy a dontesei tevesek is lehetnek,
150
v.illalja a felelosseget a hibaiert. Mivel pedig a fejlodes
niotorjat nem a helyes, hanem a teves cselekedetek ke-
। iczik, a kereso minden hibaja a tanulast, a fejlodest es
.1 kiteljesedest szolgalja.
Ha valamit mar elsore is j61 csinalunk,
semmit sem tanulunk,
inert ki tudja, honnan, de mar tudtuk, hogyan kell.
Herkulesi hetproba
Ahogy Herkulesnek, a mondabeli gorog hosnek, ugy
a keresonek is het akadalyt kell lekiizdenie, ha a helyes
iianyba akar tovabbhaladni. Het probat kell kiallnia, het
lecket megtanulnia; ez a het feladat viszi kozelebb az igaz-
saghoz:
1.	feladat JELEN
2.	feladat FELELOSSEGVALLALAS
3.	feladat ELFOGADAS
4.	feladat AZ ELLENTETEK HARMONIZALASA
5.	feladat HA1A
6.	feladat RAGASZKODAS
7.	feladat SZERETET
LAZ OROK JELEN
Л jelenben elni
Az igazi kereso megtanulja a valo eletet elni, nem csak
ligy lazan, lustan vagy szorakozottan. A mult es a jovo
olyan kepzelt vilag, amelyekbe mindig bemenekiilhe-
liink. Ott vannak, elerheto kozelsegben az emlekeink es
151
az almaink. Ez a feladat abbol all, hogy orizziik, sot li.v.
telji’ik oket, de ne menekiiljiink a cseppet sem keuyelmcN,
am kiszamithato es tavoli karjaikba.
A jelenben elni az elso proba, amelyet a keresonek tel-
jesitenie kell. Elkotelezetten, intenziven, igazan elni. 1 In
tancolni megyiink, vagy egesz lenyiinkkel tancoljunk,
vagy sehogy. Ha pedig szeretunk, teljes szivbol tegyuk,
vagy inkabb ne is szeressiink.	g
Ha ugy dontiink, hogy itt maradunk, maradjunk; dr
ha elmegyrmk, menjunk is el egeszen. Ne maradjunk felig-
meddig, es ne akaijuk, hogy a tavozasunk utan masok em>
lekezzenek rank. A kereso barmit tesz, azt teljes akarassal,
a legjobb tudasa szerint teszi. Amit pedig barmilyen okb<>]
mcgsziintet (a fesziiltseg, az aggodalom vagy a szorongas
miatt), azt ugy hagyja el, hogy nem akar hasznot huznl
belole.
Nem erdekli tobbe, amit maga mogott hagy, nem
hasznalja es nem szamol vele tobbe, mert tudja, hogy ha
hasznalna, az utat nyitna annak a valaminek a vissza-visw
szateresehez.
Ennek a probanak a teljesitese utan a kereso nem
mondja tobbe:
Azelott ugyanis...
Ugyanis tegnap...
Sosem tudtam...
Es olyan mondatokat sem hallunk mar tole, mint:
Majd holnap megcsinalom.
Holnaptol szeretni fogok.
Holnap leszokom a dohdnyzasrol.
Holnap elkezdek fogyokurazni.
152
Ha meg akaija tenni... csak azt az egyszeru kerdest
leszi fel:
Miert vdrnek holnapig?
Miert ne lennem meg most'?
Minek halogatni ?
A halogatas legtobbszor az elme triikkje,
amellyel az idot teszi felelosse azert,
amivel az embemek nem akarodzik szembeneznie.
Sok ismerosom barmire kepes lenne, csak arra nem, hogy itt es
most eljen.
John Lennon
Amint kialltuk a probat, a jelenben elt elet termesze-
lesse valik, uj dimenziot nyer, es a kereso rajon, hogy
lobbe semmi sem kondicionalja arra, hogy azt tegye, amit
inegtanult. Nem kell megtenni azt sem, amit masok a ko-
Iclessegenek taitanak, es nem keres tobbe kibuvot a mult-
jaban, a banataban, a fajdalmaban es a vesztesegeiben.
Гiidja, hogy semmit sem kell elernie, sem olyasmit betel-
jesitenie, amire masok a maguk eleteben vagytak.
Ebben a szakaszban a kereso megtanulja azt, amit az
cgeszseggel kapcsolatos legnagyobb felfedezesnek tartok:
Ha ugy dont, barmikor barmibe belekezdhet,
es barmibol kilephet,
legyen sz6 akar dolgokrol, akar helyzetekrol,
akar eszmekrol.
153
Ezert van az, hogy a fajdalmas emlekek tudataban II
eljut arra a bizonyossagra, hogy azok nem akadalyozzAk
meg a tovabbhaladasat. Eleteben eloszor radobben:
Sebezhetoek vagyunk, de nem torekenyek.
Es hogy eppen ebben a sebezhetosegben van a legna<
gyobb erossegrink.	ш
Nagyon kedvelem ezt a regi meset:
Eli egyszer egy ember, aki nagyon szerette volna megismemi
onmagdt, es megtalalni az elet lenyegi igazsagait. Egesz eletebm
kutatott olyan boles utdn, aki segithetne. a meguildgosoddsbl,
Mestertol mesterigjdrt, de semmi sem valtozott.
Sokevnyi kereses utdn emberunk vegleg kimeriilt. Es akkor egy
napon, egy kis hegyi faluban azt mondta neki egy dregember:
— Ha valoban meg akarod talalni az igazi mestert, Nepalbn
kell elmenned. El ott egy ember, akirol ugy hirlik, igazi boles,
Senki sem tudja pontosan, hoi talalhato, igy meg kell keresned.1
Egy biztos: nem lesz konnyu dolgod. Akik mdrkerestek, azt month
jak, hogy amikor valaki rataldl a lakhelyere, 6 meg inkdbb beu*
szi magat a hegyek koze.
Emberunk tudta, hogy veszesen dregszik, de aztdn bdtorsdgtA
ontott magdba, es utnak indult. Ket evig utazott teve-, majd U-
hdton, vegiilpedig gyalog jutott el Nepal sziklas hegysegenek a Id-
bdhoz. De vajon hoi kezdje a keresestf
Az emberek azt mondtak:
— Igen, ismerjuk azt az aggastydnt. Venseges ven...
- Nem is tudni, hdny eves; talan hdromszaz, vagy akar oh
szdz eves is lehet... Senki sem tudja a kordt.
154
-	Igen, valahol itt el, de a pantos helyet nem ismerjuk... Azt
M iihi sem tudja.
-	Erre szokottjami. Ha kitartoan keresed, meglaldlod.
() pedig egyre kereste, es kutatott utana. Ujabb ket evig bo-
h'oiigottNepalban, egyrefaradtabban, lesovanyodva, erdeigyu-
iiiolcsokon, leveleken es fuveken tengodve, de mindhidba.
Nemcsak sok mindent, de valoban mindent elveszitett, meg-
w in adta fel, hogy meglaldlja azt az embert. Azzal biztalta magdt,
hogy ha valakit ilyen nehez megtalalni, akkor bizonydra megeri
и jdradsdgot.
- Akkor is, ha az eletedbe kerul? - kerdezte idle egy este egy
JMmuves.
— Akkor is—felelte.
- Bolond vagy te — velte a foldmuves —, de ha ez a kivansd-
l>od... allitolag el egy nagyon boles mester egy kis kunyhoban,
fimek a hegynek a csucsan, itt... de azt is mondjdk, hogy hald-
Ins veszely felmaszni oda.
Az dreg az utolso erejevel felkuzddtte magdt a esuesra. Kb-
unnmel kapaszkodolt a sziklakba, rongyosra szaggatta a meg-
Hiaradt ruhajat, es csontsovanyra. fogyva, szomjazva, mocskosan
is sebesidten erkezett meg egy kis szalmatetos kunyhohoz.
Odavonszolta magdt, es beldkte a rozoga ajtbt...
Megldtott a fdlddn egy mozdulatlanul fekvo oregembert. Oda-
nii’nt hozza, es latta, hogy a mester az... Csakhogy elkesett. Ha-
loll volt.
Emberiink osszerogyott a boles immdr kihult holtteste, mellett;
h lagldzia a kimeriiltseg, a fajdalom es a csalddds. Ket nap, ket
qjel nem mozdult mellole, csak sirt, aztdn a harmadik napon
p ldllt, es lament, hogy igyem egy kis vizet.
155
Alli a napsiltesben, es beszivla a friss, hegyi levegot. A gon
dolatok egyszerre elillantak a fejebol. Nem tett semmit, nem cit </
semmit, es immdr nem is volt semmi tennivaloja.
Hosszu ido ota eloszbr megkbnnye.bbult, devil es nyugalom
szdllta meg... Hirtelen radobbent, hogy ugy erzi, megtelt fennyrl
Soha eleteben nem volt resze ennel nagyobb gyonyoriisegben!
Halk kis nesz dobbentette rd, hogy nines egyedul. Megford nil,
es megldtta. A hdta mogott ott dllt az aggastyan, a mester, a bob s
Mosolyogua nezett rd. Aztdn megszoUtotta.:
— Vegiil megerkeztel hat. Kerdezni akarsz tolem valamit?
Es az ember, aki olyan regota kereste, azt fdelie:
- Nem.
Azzal mindketten hangos nevetesre fakadtak, es a kacagdsuk
csak ugy visszhangzott a volgyekben.
2. A TELJES FELELOSSEG VALLALASA
AZ ELETUNKERT
A dontesek feletti iranyitas atvetele
Amikor megerkezik Tenybe, a kereso elmeje es elem/o
gondolkodasa felfedi, bogy az dnvad nagyon rossz tars,
es ugy dont, hogy enged a csabitasnak, es keres valakii,
akit felelosse tehet minden rosszert, ami vele tortenik
(ilyen valaki mindig akad).
Ebben a csapdaban mindig a masik tehet a szenvede-
sunkrol: a felesegiink, a ferjiink, a szuleink vagy a gyere
keink miatt szenvedunk. A tortentek felelossege a penz
iigyi rendszert, a tarsadalmat, a kapitalizmust, a kommu-
nizmust, a fasizmust, az uralkodo politikai ideologiat, a
156
i.usadalmi berendezkedest vagy a sorsot, a karmat, Isteni
s.igy mindezeket egyuttveve terheli...
Ebben a csapdaban a szenvedesiinket mindig valami
r.ijlunk kiviil allo okozza. Lehet, hogy pillanatnyi meg-
konnyebbnlest hoz, ha sikeriil masra hantani a felelos-
MgCt.
Amint „megtalaljuk” azt, aki vagy ami miatt
szenvediink, latszolag megoldodik egy problema,
felmeriil azonban egy ujabb,
talan meg sulyosabb gond:
most mar semmit sem tehetiink
a helyzet megvaltoztatasara,
mert az mar nem toliink fiigg.
Akik meg nem teljesitettek ezt a probat, ilyen kerde-
irket ismetelgetnek:
Ki lehetne boldog igazsagtalan (vagy kulturalatlan vagy
dnyomott) tarsadalomban?
Hogyan lehet barki is boldog egy ilyen materialista
(vagybiirokratikus vagy elmaradott) orszagban?
Hogy lehetnek boldog, ha a testverem, a Earn, az apam
nem az?
Ki lehet boldog, ha napi tizennegy orat kell olyan
munkaval toltenie, amit nem szeret?
Hogy lehet boldog az ember olyan hazastarssal, aki el-
hanyagolja, de szabadjara sem engedi?
Bar tudjuk, hogy ez mind csak iiriigy, az orok panaszko-
dok elott csak harom tit marad:
157
A predikdtorprofeta iitja, az idealists almodozoe, a men
siasi misztikuse vagy a latnok varazsloe, aki vilagszerte 1111
deti, hogy ha majd a tarsadalom megvaltozik, hit
elerkezik a tarsadalmi igazsagossag, ha fordid a коска, hit
majd mindenki szereti az ember tarsait... akkor eljon и
boldogsag pillanata. Es azt is allitja, hogy amig ez ncill
tortenik meg, addig nem is lehetseges a boldogsag.
A paranoias iitja, aki vilagmeretu osszeeskiiveseket sejt,
amelyek kizarolagos celja, hogy artson az embereknck,
kiilonosen azoknak, akik az 6 csoportjaba tartoznak, kth
londsen a hozza kozel alloknak, es legfokeppen neki in.i-
ganak... Es ezen az alapon egyre tebolyultabb modti*
zatokat eszel ki a kepzelt ellenseg es armany elleni vecle«
kezesre.
Vagy...
A bolcsesseget kereso iitja. Amit en is tanacsolok. Hata
rozzuk el, hogy a keziinkbe vessziik az iranyitast, es egy*
szer s mindenkorra vegyiik tudomasul, hogy az eletiink
alakulasa elsosorban bnmagunktol fiigg.
Ismerjiik fel, hogy nem valaki mas a felelos amiatt,
ami veliink tortenik,
es az artahnas dolgokrol mi is tehetiink.
Am ha az elso probat teljesitettiik, mar nines mas v<i-
lasztasunk, a jelenben eles felelossege reven nines senki
mas, akit megtehetnenk bunbaknak. Az erettseg eppen
azt jelenti, hogy nem kell masokra mutogatnunk. Nagy-
reszt sajat magunkon mulik, kik vagyunk, hogyan eliink,
es mit tesziink.
158
Magam vagyok felelos az eletemert, minden szenvedesemert,
minden banatomert, mindenert, ami tortent, es ami most tor-
tenik velem. Magam valasztottam. Ezt vetettem, es most ezt
kell learatnom; engem terhel a felelosseg...
Osho
Az igazi kereso fejlodik es tanul, a masodik proba
pedig annak teljes es vadaskodas nelkiili tudatositasa,
hogy 6 a 16 felelose mindennek, ami vele tortenik. Ahogy
,i lanitomesterem szokta mondani, az. ember mindig ura
,i donteseinek, bar azok lehetnek hu rabszolgai a meg-
gvozodesenek.
.1. AZ ELFOGADAS
Urra lenni a kenyszereken
Jdorol idore az elmenk megprobal sarokba szoritani ben-
minket. Ujra meg ujra kondicional, raszed, hipnotizal
.i multrol szolo almokkal, illuziokat kelt a jovore vonat-
k< >z,6 abrandokkal. Nyomast gyakorol rank a valosag idea-
lizalt kepeivel, es arra sarkall, hogy minel elobb valosit-
4iik meg nagy ambicioinkat, amelyek sokszor nem is any-
nvira a sajatjaink, mint masokei.
Az almok megorzese dnmagaban nem baj... de csak
akkor, ha nem erezziik oket siirgeto kenyszernek. Nem
lialogatasra biztatok, hanem elfogadasra, arra, hogy ne
harcoljunk tobbe a vilaggal, amiert az nem olyan, ami-
lycnnek most szeretnenk, hanem szorongas nelkiil ve-
gyfik tudomasul a tehetetlensegiinket, es fokent ne
pi obaljuk iranyitani a kiilso valosagot.
159
Azt a valosagot, amely raadasul nemely kulturakban
meg csak nem is valosagos. Sok Hindu szamara peldaul I
a mi felfogasunk szerinti valosag csupan illuzio, teves kep-
zet, abrand: maya. Amit latunk, szagolunk, tapintunk (•»
megesziink, ez a konyv es en magam is, a szavaim, a szc-
melyem, minden illuzio.
Ertem, es bar pillanatnyilag neheznek tunik „igaznak-
elfogadni ezt az elkepzelest, arra jo, hogy feltegyem ma-|
gamnak a kerdest, hasznunkra lehet-e ez a felfogas egy
felfedezos jatekban?
Mi lenne, ha setalnank egyet az utcan,
es arra gondolndnk, hogy
a tobbi jarokelot csupan dlmodjukf
Kepzeljuk el...
hogy az Hzletek,
a kereskedok,
a vasarlok,
az autobuszok,
es a zaj,
csupan atom.
Hogy minden, amit latunk,
a bom,bold motorok,
a tovarobogo vonat,
az eget szanto repiilogep
kepzeletiink anyagtalan termeke.
Valami biztosan tortenik bennilnk...
Felmeriil bennilnk a gondolat.
... hogy talan mi magunk is illuzio vagyunk.
160
Igy irta ezt le valamikor regen a kitunojorge Luis Bor-
H<s:13
Tudom, hogy annak az alma vagyok, aki kitalal
engem... Es el is fogadom.
Csak az a gondolat nyugtalanit, hogy
ki ahnodja azt az almodot, aki engem almodik...?
I _____________________________________________________
Az elfogadas a siirgeto kenyszer elhagyasa, aze a keny-
n/ere is, hogy srirgosen tudasra tegyiink szert, vegigjarjuk
.1/ utat, es siirgosen megtalaljunk es magunkeva tegyiink
tnniden igazsagot.
Az a kereso, aki kiallja a valosag elfogadasanak a pro-
b.ijat, ra fogjonni, hogyjobban szereti az akar fajdalmas,
<l<- oszinte biralatot, mint a langyos, felszmes, hazug es
rlnezo dicseretet. Felismeri, hogy olykor ez az ara az dn-
igazolasnak es az elkotelezettsegnek.
Elofordul, hogy ez kenyelmetlen nehany hozzank ko-
/<•1 allonak; a tarsadalom szemeben azonban mindig vesze-
lycs. A vezetok tudjak vagy sejtik, hogy a kereso elkotele-
/< tisege es harca sokszor ragalyos, es ezt fenyegeteskent
< lik meg.
A kereso viselkedese akaratlanul is sok tudatlanban eb-
irszt vagyat egy aktivabb, ketkedobb es dacosabb elet
iit;in; marpedig ez a hozzaallas mar-mar felforgatasnak
uiinosiil a szigoruan strukturalt, bizonytalan vagy elnyo-
1116 tarsadalmakban.
11 |<>rge Luis Borges (1899-1986), argentin kdlto, elbeszelo, esszeiro, iro-
il ilomtdrtenesz, filozofus.
161
Am ahogy a keleti bolcsesseg vilagosan kimondja:
•	Az igazsag nem fenyegeto, hanem megkerdoje-
lezhetetlen.
•	Nem veszelyes, hanem mas.
•	Nem kitalalni kell, hanem megtalalni.
•	Nem kell vami ra, hanem eszre kell venni, hogy
mar itt van.
•	Nem akkor latszik, ha rajta allunk, hanem tag
perspektivabol.
•	Nem kell esz a befogadasahoz, igy meijiik felre-
tenni az eszerveket.
Bizony, jo lenne megtanulni, hogy nines nagyobb aka-
dalya a vegso igazsagok felismeresenek, mint a tulajdoiM
racionalis elmenk.
4. AZ ELLENTETEK OSSZEBEKITESE
A kontrasztok elsimitasa
Ha sotetseg nelkiil nines vilagossag,
miert gyulolnenk a sotetseget?
Ha halal nelkiil nines elet, miert gyulolnenk a halalt?
Az ejszaka es a halal sotetjeben az elet ugy ragyog, mint
a csillagokkal teliszort fenyes egbolt. Am ha sikeriilne el-
tiintetnunk az ejszaka sotetjet azzal a felkialtassal, hogy a
sotetseg „rossz”, a csillagok is orokre eltunnenek az ele-'
tiinkbol. Voltakeppen eppen ez tortenik nappal: a csilla-
162
gok akkor is ott vannak, de tul eros a feny ahhoz, hogy las-
si i к oket.
Igazi muveszet meglatni, hogy mindennek ket polusa
v.m, es tudni egyesfteni oket. Ez a mechanizmus teszi le-
lutove, hogy a szenvedesben, a fajdalomban es a veszte-
segckbcn is megtalalhassuk a pozitivumot, a megmenthe-
lol, ami segit, ha nem tudunk „semmi jot” mondani.
Moms Tamas''1 ezt irta a lanyanak a tomlocbol, ahol a ki-
vrgzesere vart: Semmi sem tbrtenhet velem az isteni gondviseles
akarata ellenere, mdrpedig az 6 akarata, barmilyen rossznak
liinik is nekunk, neked es nekem ma, valojdban a legjobb...
Azt is gyakran elmondom, hogy a homlokegyenest el-
irronek latszo gyuldlet es szeretet is egyazon sik ket po-
ll isa: az erzelmeink sikjae. Aztan rendszerint felteszem
a kerdest, mi lehet e ketveglet kozt a kozeppontban. Ezzel
mintegy csapdat allitok a hallgatoimnak, ugyanis tudom,
mit fognak felelni. Azt, hogy a „kozony”. Es ekkor, mint
egy buvesz, elovarazsolom azt, ami mindig is szem elott
volt. Erzelmeink sikjan egyetlen kozombos pont sines.
A kozony valoban egeszen mas dolog. Mas sikon he-
Ivezkedik el, es tokeletesen eltero. Az erzelmek sikjan leg-
leljebb az „ingadozast” talaljuk meg, az clienteles vagy
(ha ugyjobban tetszik) ellentmondo erzelmek osszesse-
gri, de a kozonyt soha.
Vannak kivanatos dolgok, amelyekhez sziikseg van ke-
vesbe kellemesek integralasara is, mert kiilonben fenn-
a 11 hat annak a veszelye, hogy az utalatos elvetesevel
" Morus (Szent) Tamas (Thomas More) (1478-1535), angoljogasz, ho,
lolto, allamferfi.
163
tonkretessztik azt, amit szeretiink. Meglchet, hogy ha si
keriilne teljesen es veglegesen letiltani rnagunkban a Jia
ragvas kcpesseget, egyben azt a kepessegiinket is koi
latoznank, hogy kedvesen viselkedjiink a szeretteinkkel,
Az elet intelligenciagyakorlat, de nem a racionalis
gondolkodas fuggvenye. A gondolkodas kdvetkeztctesi,
a logika hasznalatat es a valdsag bekapcsolasat jelentl
a mentalis folyamatba, es el kell ismerni, hogy a kovct*
keztetesck levonasa biztonsagot es garanciat nyujt, hiszcn
minden gondolkodd ember meggyozodhet arrol, hogy
a kovetkeztetesimk helyes.
Az elet spontaneitas, nyitottsag, kreativitas, mcglcpett'S
es bator cselekves akkor is, ha nines sem biztos hatter,
sem sziklaszilard kovetkeztetes. Az elet tehat scbczhettV
seget, naivsagot, frissesseget es azt a kockazatot isjelenti,
hogy barmelyik pillanatban leterhetiink a helyes utrol, tn
eltevedhctiink.
Am a gyakori tevedes taint meg arra,
hogyan keriiljiik el az eltevedest.
A hibak elkovetese altal jutunk egyre kozelebb
az igazsaghoz.
------------------------------------------------------
Ha a kereso erzekelni akaija a vilagot, ki kell lamia
a tudatat minden elott, ami a vilaghoz tartozik, mert a kot
csak a jin es ajang45 egyesitesevel valik teljesse. Senki sei»
tanithatja azt, amit nem tanult meg, nem oszthatja meg
45 A kinai taoista filozofiaban az egymassal szemben allo, de egymast Id
egeszito kozrnikus erok.
164
uuisokkal azt, aminek nines a birtokaban, es nem adhat
olyasmit, amit sosem kapott meg.
Hogyan segithetnenk masoknak, ha nekiink
soha senki sem segitett?
Hogyan szerethetnenk, ha minket
meg sosem szerettek?
Hogyan tehetnenk meg masokert azt,
amit magunkert nem tudtunk megtenni?
Lehet, hogy sokan nem ertenek egyet velem, de alli-
loin, hogy nem szeretheti a felebaratjat az, aki nem kepes
egeszseges onszeretetre. Maskepp kifejezve: elviselhetet-
len lesz masok szemeben az, aki onmagaval elviselhetet-
len, viszont aldas lehet masok eleteben az, aki aldaskent
lekint a sajat eletere.
!>. AHALA
Nagyon jol emlekszunk arra, aki megsertett,
de alig emlekszunk arra, aki jot tett velunk.
Martin Luther King
\ kereso mcgtanul halasnak lenni. Igy vagy ugy, de min-
den, ami eleteben tortent vele, a tenyek eppugy, mint
.1 kapcsolatai, a baratai es az ellensegei, a jo es a rossz em-
berek, akik segitettek, akik akadalyokat gorditettek elebe,
es akik teljesen kozombosek voltak iranta... minden es
mindenki hozzajarult ahhoz, hogy az lett, aki.
Ugyanigy mindennek, ami a jovoben tortenik, resze
van annak a helyzetnek az eloidezeseben, amelyben a ke-
165
reso azza valhat, amive lesz, megpedig anelkiil, hogy
akarna, tenne erte, vagy keresne. Ez lesz - amint lattuk 
a leheto legjobb, ami tortenhet vele. Reszese lehet az tit-
valtozasanak, es uj emberkent folytathatja utjat a bbl
csesseg fele.
Tortent egyszer, hogy Buddhahoz odament egy ember, aztdn
varatlanul, egyetlen szo nelkiil lekopte. A tanitvanyai term/ve
tesen felhdborodtak. Ananda, aki akkoriban a legkozelebb alll
hozzd, leterdelt Buddha elott, es azt mondta:
- Engedd, hogy moresre tanitsam ezt az emberi!
Buddha nyugodtan megtorolgette az areal, es azt felelte:
— Nem, majd en beszelek vele.
Azzal odament, ahol az az ember eppen a „hostettevel” die.se» I
kedett masok elott. Odaerve Buddha a tisztelete jeleill egymdshot
szoritotta a ket tenyeret, es igy szolt:
- Bocsass meg, hogy a szavadba vdgok, de aldzatosan szr-
retnem megkoszonni, amit tettel... Nagyon koszonom! Vegtelen
haldra koteleztel! Ha barmikor ugy med, hogy muszdj valakit le-1
kopnod, jusson eszedbe, hogy hozzdmjohetsz. Koszonom.
A mdsik melysegesen megdobbent... Nem hitt a fulenek. ДЫ1
hezere esett elhinni, ami tortent. Azert jott, hogy haragra loth I
bantsa Buddhdt. Es kudarcot vallott.
Aznap ejjel nem tudott aludni, csak forgolddolt az dgyban, dr
nem jott atom a szemere. A gondolatok egymdst kergettek a fej<
ben. Buddhdnak az arcaba kopott, de о nyugodt maradt, h
eppen olyan derus, mint azelott, mintha mi sem tortent volna..,
Mdsnap, kordn reggel visszasietett Buddhahoz, leborult a W- I
ba elott, es azt mondta:
- Kerlek, bocsass meg nekem azert, amit tegnap tettem...
Buddha igy feleli:
- Nem boesdthatok meg, mert ahhoz meg kellett volna hara-
gudnom rad, mdrpedig nem igy tortent. Meg nem tudtam bizto-
\an, hogy erot tud-e venni rajtam a harag, es a tettednek koszon-
hrtoen meggyozodhettem arrol, hogy mar nem tud. Azt is lehe-
tdve tetted, hogy Ananda, a legkedvesebb tanitvdnyom megta-
pusztalja, hogy a harag eltdvolitja a kozepponttol.
-	De nekem szilksegem van a megbocsdtdsara, mester! Egesz
rigl nem tudtam aludni.
-	Tegnap ota egy teljes nap telt el, ds biztosithatlak, hogy nines
мчпт, amit meg kellene bocsatanomneked-felelte Buddhade
ha mindenkeppen szilkseged van boesdnatra, menj Anandahoz;
himlj az 6 laba ele, es kerj tole boesdnatot. Neki haszndra valik.
Mi ugyan nem vagyunk Buddha, de biztos, hogy ta-
inilhatunk tole, ahogy ebbol a tortenetbol is.
(i. A RAGASZKODAS
Kcpesseg minden elengedesere
A szegenynek sok mindene nines,
amire almdban sem vdgyik.
A fosvenynek, a kapzsinak es
a zsugorinak semmije sines,
amit kielegithetetlen vagyai kivdnnak.
Seneca
Nekem is, es csaknem mindenkinek ez a legnehezebb fel-
•>clat. Igy is kell lennie, mivel a lelki tanitok tobbsegenek
</ a nehez proba dnmagaban is megtestesiti azt a bek-
l)ol, amely lelancol benniinket, tavol az igazsag vegso
166
167
megismeresetol. Ez a legalnokabb csapda: a ragaszkodas
a vagyainkhoz es ahhoz, amink van.
Van, aki nagyobb hazat, nagyobb bankszamlat, nagyobb
hirnevet, tobb elismerest vagy hatalmat szeretne. Masok
arra vagynak, hog}' elnok, kormanyfo vagy vilagszepe le-
gyen beloltik. Ezt a probat csak akkor tcljcsithetjuk, ha van
batorsagunk megszabadulni sok ilyen vagyunktol, es kc
pesek vagyunk lemondani nagyra toro terveinkrol.
A keresonek meg kell tanulnia, hogy mindaz, amirc
vagyik, es ami meg nem tortent mcg vele, egyszer talan
megvaldsul, de ez sem valtoztat azon a tenyen, hogy ezek
a dolgok, helyek vagy kapcsolatok csak olyan mulando
megelegedest nyujtanak, amilyenck ok maguk.
Ahogy a szufik mondjak:
Csak az valoban a tied, amit hajotoreskor sem veszithetsz el.w
Ha ezt igaznak fogadjuk el, arra a kovetkeztetesre kell
jutnunk, hogy csak az a nehany dolog igazan ertekes,
amit egy katasztrofa sem ragadhat cl. Ez tragikusan es ne-
hezen elfogadhatoan hangzik, pedig nem feltetleniil je-
lent gondot, mert ahogy Antonio Porchiatol46 47 tudjuk,
a nagy sziv kevestol is megtelik.
Arnint mondtam, az elengedes a kereso legnehezebb
feladata. Olyan lecke,
amit nem tamtanak, amire nem kepeznek,
aminek nines elmelete, csak gyakorlata,
aminek nem az erdektelenseghez, hanem a feliil-
emelkcdeshez van koze,
46 Nemely megvilagosult keleti tudos szaniara meg a halal is csupan fikeid;
csak latszolag tortenik meg, mivel a lelek halhatatlan.
47 Antonio Porchia (1885-1968), olasz szarmazasu argentin kolto.
168
amit el kell sajatitani, de nem ugy, hogy feltink a ko-
lodestol.
Keletenjol ismerik a pelddzatot a barkarol, amelyet vandnrok
tuldlnak a folyoparton. Vannak, akik be sem mernek szallni az
alkelokre turelmesen varakozd bark aba. Azt hiszik, hogy ha hasz-
ntiljak, az annyi halara kotelezi oket, hogy aztdn egesz uton ci-
/>elhetik adossaguk sulyat.
Sokan vannak olyanok is, akik hasznaljak a barkat, es meg-
gyozoddsiik, hogy csakis azokedvukert van ott, aztdn ha a tulso
partra erue megallnak pihenni es faznak, minden lovabbi nelkiil
felapritjak a barkat tuzifanak, hiszen nekik mar nines rd sziik-
segiik.
Vannak azonban olyanok is, akik az elsokhoz hasonldan ha-
Idsak, de miutan roviden haldtadnak, hasznalatba veszik a bar-
kdt, es dtkelnek a folyon, mert tudjak, hogy a tulso partra erve
nyugodtan ott hagyhatjak.
Akik azert nem hasznaljak a barkat, mert felnek, hogy
liozzakotodnek, mar hozza is kotodtek. Azok azonban
s/.abadok, akik hasznalatba tudjak venni, es meg tudjak
koszonni a barka jotetemenyet anelkiil, hogy az foglyul
< jtene oket.
A ladik kihasznaloira ne is vesztegessuk a szot: ok mindig
krszek kenyiik-kedviik szerint kihasznalni, aztan elhagyni
a masikat (es szerencses az, aki ep borre] megussza).
A bolcsesseg utja nem gyavaknak valo, de nem is az er-
telmiseg kivaltsaga. Azoknak a keresoknek az utja, akik
mernek teljes eletet elni anelkril, hogy barmihez, akar
csak az eredmenyekhez ragaszkodnanak.
Hogyhogy?... Az igazsagot keresonek nines szuksege
riedmenyekre?
169
Nines.
Mert az igazsagot, paradox modon, csak azok talaljak
meg, akik ezt nem is remelik.
Mert ha az igazsagot keresve azt remeljiik, hogy mcg
is talaljuk, akkor elore eldontottiik, milyen az az igazsag,
amelyet meg kell talalnunk, ez pedig tevutra vezet.
De tudnunk kell, hogy az eredmenyek onmagukharr
csak az eg6t szolgaljak, azt, aki az igazsagban nem a lete-
zot, hanem a birtokolhatot keresi.
A kereso elvezi, amije van, hasznalja, megosztja,
gond nelkiil elajandekozza, mert tudja, mi all a Vedak-
ban, es egyetert vele:
Akarmit is kapsz az elettol, azt mind csak kolcsonbe kapod. I
Az elso tortenet, amit eletemben leirtam, akkor jutott
eszembe, amikor segiteni probaltam egy paciensemen,
akinek nem sikeriilt valora valtania az ambicioit. Azt a ci-
met adtam neki, hogy Birtoklas.
Egy ember szorakozottan bandukolt az utcan, amikor egy-
szerre megldtott egyjokora, csilldmlo aranytbmbot. Ott volt elol-
te, korbs-kdrul pedig egy lelek sem, mintha csak rd vart volna.
A nap egyenesen rasiltott, es a szivarvany minden szineben
pompazo fennyel vonta be a felszinet, es ettol iigy nezett ki, mint
egy meregdrdga hollywoodi filmbol kilepett urleny. Foldbe gybke-
rezett labbal dllt elotte es bdmulta.
- Kie lehet?- tettefel magdban a kerdest. Kbrulnezett, de sen-
kit sem latott. Vegill odament, es megerintette.
Meglepetten tapasztalta, hogy langyos. Ahogy vegigsimitolt
a felszinen, ugy erezte, hogy lagy tapintdsa eppen olyan tokeletes, I
mint a ragyogp szepsege.
- Az enyem kell hogy legyen — mondta ki hangosan a gcmdch
latat.
170
Ovatosan felemelte, es elindult vele a varos pereme fele; ugy
ville a karjaban, ahogy eskiivqje napjan a volegeny viszi a meny-
usszonyt a ndszdgyba. Elbuvolve lepkedett vele, be az erdobe, es
rgy tisztdsra vitte, ahol senki sem zavarhatta meg.
A lenyugvo napfenyeben ovatosan letette a fube, aztdn kisse
lavolabb leult, hogy csodalhassa. Az 6'szi erdo sokfele zoldje, bar-
ufija es sargaja paratlan szepsegu hatteret kblcsonzott ajelenet-
nek. Ha valaki nesztelenul arra jar, meg a gondolatokat is
hallhatta volna.
- Eletemben elo'szbr van valami ertekes a birtokomban. Csak
hz enyem!...
Ez a gondolat meruit fel mindkettejukben, az emberben es az
uranytombben is... Ugyanaz a gondolat... ugyanabban a pilla-
natban.
A birtoklas vagya - iranyuljon akar penzre, tudasra, ha-
lalomra vagy szepsegre es fokent a birtoklas kenyszere
egyenesen fuggoseghez, rabszolgasaghoz vezet. Barmi-
lycn birtokunkban levo dolog, ha tulsagosan fontosnak
lartjuk a birtoklasat, vegiil benniinket birtokol, mert
.1 lontossaga nyoman felni kezdiink, hogy elveszithetjiik.
Ezert van az, hogy amikor a kereso mar eljutott a tu-
«latossag bizonyos fokara, amikor mar atkelt nehany
I udon, kiallt nehany probat, es aratott nehany gyozelmet,
az esze felallit szamara meg egy utolso csapdat.
Azt sugja: „Pompas, gratulalok! Ceiba ertunk...!”
Es ha a kereso ekkor nem vigyaz, feliilhet a bolcsesseg
ilh'iziojanak, a lustasag csabitasanak, az onimadat buvo-
lelenek, es abba a hibaba eshet, hogy tul koran szall fel
a vonatra, es drokre elvesz a balgak es a kevelyek kozt.
171
1. A SZERETET
A feltetel nelkiili odaadas
Ez az utolso feladat. Ahogy Buddha mondja:
Amig masoknak at nem adod a szeretetet,
csak az ut feleig jutottal. Tovabb kell menned.
Akkor ersz celhoz, ha csordultig telsz szeretettel.
Mint amikor lampat gyujtunk: nyomban aradni kezd
a feny, es szertefoszlik a sotet.
A szeretet a lelek lampasanak a fenye.
A szeretet az az illat, amely bizonyitja, hogy a lelked
melyen kinyilt a legpompasabb virag. Bizonyitja, hogy el-
jott a tavasz, es mar nem az vagy, aki regen. Bizonyitja,
hogy utnak indultal.
Amikor kialszik a szereteted langja, sokan haldlra fagynak.
Mauriar
Atisa hindu filozofus, akinek mar idezttik nehany gon-
dolatat, ajanl egy gyakorlatot, amelyet Osho is tanit, es
amely nekem mindig is forradalmian iljnak hint: Ugy- n e-
vezi, hogy „lovaglas a legzesen”.
Belegzeskor-javasolja-gondolj arm, hogy beszivod az egev;
vildg gondjdt-bajat. Minden lelegzetvetellel a sotetseget, a nega-
tivumokat, a barhol letezo poklot szivod magadba.
Engedd, hogy dtjdrja a szwedet.
Kilegzeskor pedig- hangzik Atisa tanacsa —, fujd ki az ord-
mot, a benned lakozo derut, a toled telheto valamennyi alddst.
172
Olvasom most azt hiheti, hogy rosszul olvasta, vagy sajtdhi-
htirol van szo. Annyiszor hallottunk mar ilyen legzesgyakorla-
lokrol, amelyek hasonlo modszert alkalmaznak... Csakhogy a mi
„biilcseink” a mi „civilizdlt” vdrosainkban a fentieknek eppen
i a Menkezojet javasoljdk.
Azt mondjak: „Kilegzeskorfujd ki minden gondodat-bajodat,
minden negatwwmot, bdegzeskorpedigszivd magadba az orbmot,
a puzitwumot, a boldogsdgot es a derut. ” De szo sines elirasrol.
\tisa modszere ezzel homlokegyenest ellenkezo irdnyt mutat.
Vedd el a szenvedest, es arassz szeretetet. Es ha meg-
leszed, valoszinuleg eppen ugy elamulsz majd, ahogy
velem is tortent.
A helyes tett es feladat olyan feltetelezesen alapul,
amit a gyakorlat bizonyit.
Amikor onkent magunkba szfvjuk a vilag nyomorusa-
gat, a sziviink azt distent atvaltoztatja nem-nyomorusagga,
inert a nagylelkuek sziveben ott van a szeretet atformalo
creje. Azok ereje, akik adnak, mert van mit adniuk, es
semmit sem kernek, de nem biiszkesegbol, hanem mert
valoban nines sziiksegiik semmire, amijiik meg nines.
Szeress, amig bele nem sajdul a szived.
Kalkuttai Terez anya
A bolcsesseg fele vezeto utnak ezen a szakaszan a ke-
reso nemesak felfedezi onmagaban a fiiggoseg nelkiili
szeretet kepesseget, de arra is szoritkozik, hogy ezutan
< sakis igy szeressen. Nem szerez neki tobbe perverz dro-
173
mot, ha masokat fuggove tehet, nem torekszik erre, s<1|
nem is engedi, hogy' igy legyen. Megtanulta, hogy senki
sem jut elobbre mast cipelve, vagy a tobbiek altal von
szolva.
Ezt a probat kiallva a kereso szeretete clkotclczcttf,
oszinteve es intenziwe valik.
Az igazi szeretet kapu vagy hid, de sosem borton.
174
SIMRITI UTAZASA
Harmadik resz
Hosszu idobe telt, mire Simriti ugy erezte, kepes ujra vonatra
szallni. Nem is annyira a sajat dontese volt, inkabb az eseme-
nyek termeszetes, elkerulhetetlen menete. Minden utca es
minden cselekedet a vasdtallomas, a vaganyok, a vonat fele
vitte...
Ahogy mas sem, 6 sem akart tevedni, es tul koran felszalIni,
inert ugy nagyon is kellemetlen helyre juthat. Mar a mester
sem fogta a kezet vigaszt nyujtva, es a helyes utat mutatva.
- Isten hozott a keresok varosaban - mondta neki nem sok-
kal azutan, hogy megerkeztek Tenybe. - A kovetkezo allomasra
csak a magad erofeszitese es tudasvagya nyoman juthatsz el.
Aztan alighogy ezt kimondta, egyszeruen kodde valt.
Ahogy arra vart, hogy elinduljanak Gnozis fele, Simriti
a vonat ablakabol latta, amint ket masik vonat is kifut ugyan-
.irrol az allomasrol, ket olyan hely fele, amelyet a mohok es
a celt tevesztettek epi'tettek fel, akik tul koran szallnak vonatra,
hogy ne kelljen tudomast venniuk mindarrol, amit nem tud-
nak. Az egyik Balga fele tert le, amelynek lakoi, a balgak es az
Onteltek tagadjak, amit nem tudnak.
A masik vonat Nagymelleny fele tartott; ebben a varosban
kbtnek ki azok, akik iranyt tevesztenek, es abban a hitben,
hogy bolcsessegre jutottak, ugy gondoljak, hogy mar mindent
tudnak, holott meg mindig tudatlanok, es most mar hontalanok
is.
175
Simriti akaratlanul is megszanta oket. Mar megtanulte,
hogy nemelyek tevesen „egoistanak" nevezik e ket hely lakdll,
es azt is tudta, hogy mibol szarmazik ez a tevedes. Eredete
annak a nepes Egoto hegyvideknek a neveben keresendfl,
amely Balga es Nagymelleny kozt emelkedik. A kevesse 6rtcl
mesek, es kOlonosen a tudatlanok osszetevesztik az egoists
kat a hegyvidek kellemetlen, egotista lakoival. Utobbiak, talAn
lakohelyOk tengerszint feletti magassaga miatt masoknal kQ«
lonbnek hiszik magukat, es isteneknek kijaro banasmodot k0«
vetelnek. A valodi egoistak egeszen masok; ok keresok vagy 11
ismeretek birtokosai, akik onmaguk szamara tartjak fontosnik
magukat, es rendszerint nem balgak es nem is onhittek.
176
HATODIK FEJEZET
Tevutak
A balga tagadja tudatlansagat.
Az onhitt soknak hiszi azt a keveset, amit tud.
/\ korabban mar emlitett Martin Seligman pozitiv pszi-
iliologiaja nagy hangsulyt fektet a nehezsegekkel szem-
beni derulato magatartas fontossagara es elonyeire.
Seligman nyoman az optimizmust ugy hatarozhatjuk
meg, mint keszseget a kulso tenyezok - koztiik a konflik-
lnsok es a vesztesegek - konstruktiv ertelmezesere. Mas-
krpp fogalmazva, az optimizmus a sajat kepessegeinkben
valo toretlen bizalom. Olyan ereny, amely segit eros le-
Ickkel es kitartoan szembeszallni a nehezsegekkel, fel-
li'nni a lehetosegeket es megtalalni a megoldasokat.
A szemelyes szabadsag azt jelenti, hogy onkent le-
mondunk kiszamithatosagunk bortonerol. Ez az ugras
a semmibe elejet veszi annak, hogy merev elkepzelesek
.ikadalyozzak a tetteinket, am egyben vedtelenne es se-
bezhetove tesz benniinket.
177
Ha az onbizalom nem a rendelkezesiinkre allo eszko
zdk ismereten alapszik, hanem a bolcsesseg illuziqjail
vagy annak tagadasan, amit nem tudunk, akkor nem
a bolcsesseg, hanem a balgasag vagy az onhittseg utjanji»
runk. Ha onszeretetiink, vagy ahogy en nevezem, egrsz
seges dnbecsulesimk alapja nem az, hogy ertekesnek c*
egyediilallonak tudjuk magunkat, hanem az, hogy masok
szemeben fontosnak, hiresnek es megbecsultnek aka
runk latszani, nem uttdrok, hanem kovetok vagyunk.
Igazsag szerint (olykor nem is tudatosan) mindig та-
gas arat kell fizetniink a vagyainkrol valo lemondasert,
Ennek kovetkezteben lassankent el is hanyagoljuk on-
magunkat.
Tul sokat dolgozunk,
till sokat eszimk,
tul sokat iszunk,
till sokat futkosunk,
till kevesse elvezziik a dolgokat,
tul sokat aggodunk,
tul keveset pihenunk,
elhagyjuk a szeretteinket,
a pillanatnyi elvezeteket hajszoljuk,
nem vagyunk boldogok,
gyomorfekelyt kapunk,
nem merjiik fel a kockdzatot,
nem tudjuk tobbe, mi fontos, es mi mellekes,
masok velemenyetol' fuggunk, es
... amint mindez tudatosul bennunk, letagadjuk.
178
Ertekrend. A dolgok sziikseges rendje
I la egy fdldrenges megbontana a pisai ferde torony ke-
nyes egyenstilyat, a varosban szerteszorodo kovei ugyan-
azok lennenek, mint amelyek egy masodperccel a ka-
lasztrofa elott meg az eg fele emelkedtek. De kecses to-
rony helyett a szemiinkben mar csupan kovek volnanak.
Egy torony, obeliszk, var vagy hid nem egyszeruen epito-
koveinek osszessege, hanem az a forma, sorrend es rend-
szer is, amelyben ezeket elhelyeztek.
Visszaterve Sheldrake peldajara az idegen bolygo la-
kojarol es a radiorol, a testiinket alkoto elemek osszes-
sege laboratoriumban is osszeallithato volna, am igy csu-
pan elettelen anyagtomeg johetne letre, amelynek nem
sok koze lenne barmelyikunkhoz.
Miben all a ketto kdzti ktildnbseg? Nyilvanvaloan az
anyag sajatos elrendezodeseben es az elemek jellegzetes
kapcsolodasaban.
Csakhogy...
Mi kiilonbozteti meg az egyik embert a masiktol?
Mitol valosagos szent az egyik es ordogi a masik?
Mitol latunk vonzonak valakit, akit masok ellenszen-
vcsnek talalnak?
Erre is ugyanaz a valasz: adott pillanatban jelen levo
valtozok meghatarozott rendje es kapcsolodasa. Legalabb
az alabbi harom tenyezo kombinacioja:
amit erzekeltink,
amit felfogunk vagy ertelmeztink
ёв ezek egyeni ertekelese.
179
Ez a harom elkerulhetetleniil egyseget alkot, itt csak
a konnyebb megertes kedveert valasztottam szet, es reib
deztem oket novekvo sorba, szubjektivitasuk foka szerint.
Egyreszt megvannak erzekelesiink mar ismertetell
korlatai, masreszt hiedelemrendszertinket nagyban be-
folyasolja a neveltetesilnk, es ha ez nem volna eleg, oil
van a szemelyes ertekskalank is...
Ide kivankozik az alabbi tortenet:
A Boszporuszon Isztambul fele tarto hajo egy napon iszonyit
viharba kerillt. A tenger egyre jobban hdborgott. Hirtelen hangon
reccsenes hallatszott, es a hajotest veszelyesen megdolt. A kapi-
tdny elhagyta a paranesnoki hidat, es kidllt az utasok ele:
-	Uraim, az a helyzet, hogy dsszeutkoztunk egy fatorzzsd,
amelyet a vihar elenk sodort. Fehnertem a kart, es a hajo...
A kapitdny nagy levegot vett, hogy batorsagot gyujtson a /*•
jelenteshez:
-	Minden jel arra vail, hogy menthetetlen. Mondjatok meg fl
egy utolso imdt, es bizzuk magunkat Istenre. A segitsege nelkiil
elsilllyedunk.
Senki sem vonta ketsegbe a szavait, es mindenki imadkozni
kezdett. Egyedill a szilfi misztikus maradt пета a tobbiek mor-
moldsa kozepette. Mindenki melyen megdobbent. Turhetetlennek
taldltak ei viselkedeset, es nem is hagytdk szo nelkiil. Kdriilvettflt
a mestert.
-	Siillyed a hajonk, te pedig Isten embere vagy; ha imadkozjnlA
a te konybrgesed inkdbb meghallgatdsra taldl, mint a mienli
Nem lenne itt az ideje, hogy te is fohdszkodj?
— Nem—felelte a szent ember—, most nem szandekozom imad-
kozni.
180
A fedelzeten osszegyult emberek haragosan rdztdk az okluket.
— Es meg te nevezed magad Isten emberenek? Ebben a hely-
zelben, amikor koztiink meg a hitetlenek is fohdszkodnak... te,
akit szent emberkmt tiszteliink, azt mondod, hogy nem imadko-
.iil... ez turhetetlen! Miert nem imadkozol?
A misztikus igy felelt:
— Lehet, hogy nines sok idonk hdtra, de ha meg ebben az elet-
ben meglanultok valamit, azjavatokra valhat a kovetkezoben.
.Az ijedtsegnemjo ok az imddsdgm. Aki ijedteben imadkozik, az
nem ertett meg semmit, legkevesbe Istent. Nekem megadatott az
a szerencse, hogy regota ertem, es ezert nem imddkozom.
Ugy mondjak, hogy amint a misztikus ezt kimondta, a vihar
megmagyardzhatatlan mddon lecsendesedett, eppen olyan hirte-
len, ahogy kitort, es a hajo serulten is eljutott a kikotobe.
Azt is mondjak, hogy eppen ilyen titokzatos mddon, a hajo
nalamennyi utasa meguildgosodva szdllt partra...
1 liusag es onteltseg
I la a vilaggal valo kapcsolatunkat meghatarozo osszete-
vok soraban az elso helyen all az a vagy, hogy a tobbiek-
nel killonbnek ismerjenek el, akkor a hiusagunk ontelt-
seghez vezetett.
Az egyik legrovidebb es legsokatmonddbb beavatdsi tdrtenet-
ben, amit valaha hallottam, Mary Evans azt mondja, hogy volt
egyszer egy kakas, amelyik olyan hid volt, hogy azt hitte, a nap
< sak azert kel fel, hogy hallja a kukorekoldsat.
Nem azt allitom, hogy az elismeres egyaltalan nem ki-
vanatos (bizonyos mertekben valamennyiiinknek sziikse-
gimk van ra), hanem azt, hogy nem szabad tetteink
inozgatorugojava valnia, es foleg azt, hogy alantas dolog
181
lenezni azokat, akiknek nem tetszik, amit csinalunk, vag\
amilyenek vagyunk.
Meggyozodesem, hogy - ami nt latni fogjuk - a kercsfi
eleteben mindig eljon a pillanat, amelyben onimado v<>-
nasaink azzal fenyegetnek, hogy atveszik az uralmat a/
elettink felett. Nem elkeriilni kell ezt a pillanatot (anic*
lyet esetleg „nagy diadalkent” eliink at), hanem azon igyr
kezni, hogy ne rekedjiink meg benne, ne szeressiink brie
ebbe az erzesbe, es ne valjunk fuggove ezektol az erzr-
sektol.
Tajcsi oktatom latszolag mindig megharagudott, ha
veletleniil sikeriilt pontosan olyan testtartast felvenntink,
amilyet kert. Amikor megbizonyosodtam arrol, hogy
a megfigyelesem helyes, es magyarazatot kertem tolr,
ezzel a mesevel valaszolt...
A legtornaszok tanitoja
Torient egyszer, hogy egy csapat fiatal legtomasz nagy
mugonddal keszii.lt egy kulonleges mutatvanyra. Edzesiiket rg))
dreg artista iranyitotta, aki igen nagy tapasztalat birtokaban,
ritka buzgalommal adta at mestersege fogdsait.
Az areg viselkedesebenfurcsa kettossegvolt megfigyelheto. Egy-
reszt roppant megerloen kezelte a hibdkat. Biztatta a fiatalokal, I
/iogy prbbdljdk meg iljra, ezerszer is kijavitotta a mellejogdsohal,
a kudarcok nyoman pedig kijelentelte, hogy nagyon jol halad-
nak, es idovel ok lesznek a vilcig legjobbjai.
Egeszen maskepp viselkedett azonban, ha minden jol sikerUU.
Ilyenkor olyanokat mondott, hogy a veletlenre nem lehet epiteni,
hogy haszontalanok, es hogy sosem lesz beloliik semmi.
A cirkusz egyik igazgatoja, aki jelfigyelt erre a kettossegre, ag-
godalmaban magyarazatot kert az abszurdnak tuno viselkedesn, |
182
— Tevedsz — mondta a legtornaszok mestere nines ebben
semmi abszurd. Ha rosszul vagy kozepesen teljesitenek, biztatom
uket, mert tudom, hogy jobban is tudjak csinalni, es meg is csi-
naljdk. Ha viszont mindent tokeletesen csinalnak, tudom, hogy
hgkozelebb rosszabbul megy majd, mert jobban nem mehet, es
ilyerikor ezert szidom meg oket. Nem az en dolgom, hogy megdi-
iscrjem oket, ha valami jol sikerul; azt hagyjuk az eloadas ko-
zimsegere.
Ha egy-egy feladatot csak a hiusagunk kesztetesere
vegziink el,
akkor az eredmeny a sikertol fiiggetlenul
mindig mulando es hanyatlo lesz.
Nemi meglepetessel ezt tapasztaljuk nap mint nap.
A tevekenysegiikert a zsenialitas baberkoszorujaval meg-
koronazottak tapsvihar kisereteben mennek fel a p6di-
ninra, bogy atvegyek a dijat. De azutan sokan, furcsa
modon, soba tobbe nem kepesek hasonlot sem alkotni
ahhoz, amit a jutalmazasuk elott csinaltak.
Hogy miert? Mert annak, akit az dnimadat kesztet
.1 cel eleresere, a hitisaga kielegitese utan mar nines miert
lovabbmennie, nines miert alkalmazkodnia masokhoz.
Megtortent mar, bogy amint a hirnevre vagyo szerzo
nevet szerzett, ugy dontott, hogy nem alkot tobbe.48
IH Kz emlekeztet valakire, de nem tudom, kire.
183
A balgak
Balga az, aki valaha kereso volt,
de aztan megijedt attol,
mennyi mindent nem tud, es ugy dontott,
hogy letagadja.
A balga valtig tagadja, amit nem tud, es ez makaccsa <•»
szeszelyesse teszi. Bar olykor csak ugy minden ok nelkiil
is szeszelyes... A balgak jellegzetes viselkedesmodja, hogy
makacsul allitjak a lehetetlent.
Elei, szeretet es nevetes cimu konyveben Osho egy as/*
szonyrol ir, aki kortet akar venni az elelmiszerboltban. |
A gyumolcsbspult eladojdhoz fordulva megkerdezi:
- Adna nekem egy fel kilo kortet?
- Sajnalom, asszonyom, de a kortenk elfogyott. Most adtnm
el az utolso darabokat... - feleli az elado.
Nehany ora mulva az asszony visszamegy, es ujra megkrr>
dezi ugyanattol az embertol:
— Van korte?
— Mar megmondtam, asszonyom, hogy тага elfogyott a korte,
Holnap kellene visszajonnie.
Az asszony elmegy, de hamarosan ujra felbukkan ugyaneue 1
zal a keressel.
- Nos, most mar van korte?
Az elado, immar egy kicsit bosszusan azt feleli:
- Figyeljen, asszonyom... Elmagyarawm a helyzetet egy nyelvt
jdtekkal.
— Hallgatom... — veti oda a holgy harciasan.
- A „paprika ” szoban benne van az, hogy „pap ”, igaz?
184
- Igaz -feleli az asszony.
— Es a „karaldbe" szoban benne van az, hogy „lab”, igaz?
-Igaz.
— Most jon az erdekes kerdes: а „та” szoban benne van az,
hogy „korte”?
— Nines benne, mar hogy is lenne - vdgja rd az asszony.
— Biztos abban, hogy „ma” nines „korte”?
- Biztos! A bban, hogy „ ma ” nines „ korte ”! -jelenti ki a hblgy.
— Nem egeszen ertettem — mondja az elado —, megismetelne
a mondat vёgёt?
- MA NINES KORTE! - harsogja az asszony.
- Ldtja, asszonyom, ez a szintiszta igazsdg!- igy az elado. —
Most, hogy mar tudja, ismetelje el megparszor, amig meg nem
gyozi magat.
I la keresok akarunk lenni a bolcsesseg fele vezeto uton,
keressiik, amire sziiksegiink van, de ne ragaszkodjunk
hozza foggal-korommel, mert ezzel feleslegesen bosz-
s/antunk masokat, es nem ndveljiik a kivansagunk telje-
sitesenek eselyet.
Ne bosszantsunk szandekosan masokat, ezert akkor se
rljiink elojogokkal, ha ugy erezziik, hogy megerdemel-
jtik, es ne legyiink tiszteletlenek azokkal sem, akik veltink
s/emben azok. Balgaknak ne akarjuk megtanftani, amit
hidunk, mert ok nem akarnak tanulni, es ne kerjiik, hogy
lamtsanak meg arra, amit nem tudunk, mert nekik nem
kotelessegiik megosztani azt a keveset, amit tudnak (es
11 cm is fulik hozza a foguk).
Nyilvanvalo, hogy azok, akik masokat bantva, lenezve
< s zsortolodve elnek, vital, felesleges ellenteteket es el-
185
lensegeskedest szitanak a kbrnyezetukben. Ne hagyjilk
magunkat felrevezetni azzal az ostoba erwel, amit a fan
taziatlan szappanoperakbol tanultak: „Nagyon is hilelr\
ember vagyok, es az oszintesegem ezert hat eroszakosnak a ktir
nyezetemben”
Ne hagyjuk magunkat becsapni. Az igazsagnak
nem kell fajnia, csak azert, mert oszinte.
A balgak es az onteltek azt akarjak bizonyitani, hogy
jobbak, hogy mindenki mas felett allnak. Ahhoz pedig.
hogy ezt a valotlansagot meggyozodessel allitsak es bl
zonygassak, versenyfutassa kell alakitaniuk az eletukel.,,
Aki versenyezve el, annak nem lehetnek utitarsai; 11/
csak rivalis versenyzoket lat maga koriil. Felejtsiik el tehat
a balgasagainkat, vetkozziik le az onteltseget... Most,
mindjart. Ne akarjunk valaki mas lenni, ne akarjunk kii-
lonbek lenni.
Csak akkor lesziink kulonbek mai eniinknel, ha nem (
akarunk elsok lenni,
ha nem igyeksziink messzebbre jutni.
A balga mindig hiszi, hogy viszi valamire, az onhitt
pedig mindig azt hiszi, hogy nagyon sokra viszi. Ezert
mindkettot bosszantja, amije van, es diihos, amiert sok
minden nem az ove. Elegedetlen azzal, ami, es az utail
sovarog, ami lenni szeretett volna.
Errol a kofejto peldazata jutott eszembe.
186
A kofejto a mindennapi munkajat vegezve felment a hegyre,
hogy a csdkanydval munkdhoz Idsson. Munka kozben meglatta
odafentrol az adoszedot. Latta, ahogy a testare segitsegevel ki-
szdll az elegans hintojabbl, es hallotta, ahogy az adot koveteli
egy gazddtol. Azt is latta, hogy a szegeny gazddtol kapottpenz egy
irszet a zsebebe teszi.
- Micsoda pech, hogy kofejtonek szillettem - sohajtott magd-
han —, de jo is lenne adoszedonek lenni!
Ez a gondolat nem eloszbrjutott eszebe. Ahogy dilhosen a szik-
lara csapott a csdkannyal, kulonos ragyogds otlott a szemebe.
Kekesen csillogo drdgakofelel pillantott meg a szikldba dgyazva.
Nagy gonddal kiemelte, es megdorzsolte, hogy teljes szepsegdben
ntegcsoddlja. Abban a pillanatban... megszolalt egy hang:
—	En vagyok a ko szelleme. Kivanj valamit, es en teljesitem.
A kofejtonek nem kellett hosszan tornie a fejet.
—	Adoszedo akarok lenni! — kidltott fel.
Egy pillanattal kesobb, nagy dmulatdra, mar a kiralyi hin-
Itiban ult, aztdn belepett a palotdba, hogy dtadja az uralkoddnak
az aznap beszedett adot. Ofelsege mar vdrta, es mogorvdn, el-
lenszenvvel nezett rd.
—	Ugy ertesultem, hogy meglopsz — formedt rd a kiraly.
-	Nem, nem - tiltakozott a joveveny, es igyekezett elrejteni
a zsebeit az uralkodo tekintete elol. — Ez nem igaz... Sosem ten-
nek ilyet.
-	Ezert kegyetlenill meglakolsz - mondta a kiraly.
A kofejto ekkor dobbent rd, hogy hibdt kovetett el. Azt kellett
volna kemie, hogy kiraly lehessen. Mikozben a tomlocfele vezet-
lek, benyult a zsebebe, es kivette a kek kbvet.
—	Nagyon kerlek — rimdnkodott —, bocsdss meg de tevedtem.
Kiralyt akartam mondani, nem adoszedot.
187
Es lam, egy szempillantas alatt dtvdltozott az uralkoddva.
Aznap sok elvezetben volt resze, peldaul teljhatalma birloha
ban ok nelkiil megszegyenithette es megbiintethette az alattvaldtf,
es kielhette a legrosszabb szeszelyeit. Igy folytathatta volna, dr
masnap reggel megharagudott, amikor megparancsolta a Nap
nak, hogy bujjon el, mert melege van, es az nem engedelmeskrddt.
Emberiink elovette a vardzskovet, es azt kivanta, hogy 6lehesse*'
a Nap.
Napkent nagyon hatalmasnak erezte magat, de nyomban pl
hove akart valtozni, amikor nehdny felho elebe uszott. Gyorsan
rdjott azonban, hogy a felhok is a szel uralma alatt allnak.
— Szel akarok lenni — mondta a konek, es az ujra teljesiMb
a kivdnsdgdt.
A kdfejto elegedett volt. Eelemelte a hdzak tetejet, elpusziilottn
a termest, es elarasztotta a kikotot. Egy reggel, miutdn ezerfrl
hovel eltakarta a Napot, elhatdrozta, hogy elldtogat a volgybt,
Nagy bosszusdgara magas hegy allta dtjdt. A szel rddobbenl,
hogy a hegy meg ndla is hatalmasabb, es meg egy utolsd valltn
tatasra kerte a kovet.
A kokisse fasultan ezt is teljesitette, es a szel heggye valtozoll,
Kora reggel aztdn kdfejto erkezett a hegyre, es hozzalatott, houy
lassankent... lerombolja.
A kdfejto szornyufejfdjdssal ebredt. Nem emlekezett az almara,
de ugy erezte, mintha valaki egesz ejjel csdkannyal verte volna
a fejet. Minden oka meguoll arra, hogy -ugy gondolja, rossz nap
vdr rd... Am amikor munkdba indult, meglepetten tapasztatin,
hogy a csdkdnya konnyebb, mint mdskor. A kaptaton felfele tartua
pedig azon kapta magat, hogy eleteben eloszor szerencses embemrh
erzi magat.
188
A kdfejto nem tudta, miert, de erezte, hogy uj eletet kezd...
egeszen mas... teljes es boldog eletet.
A balga ember olyan, mint ez a kofejto... az ebredese
elott.
Megalmodja, mi szeretne lenni, es egyediil ebben az
alomban latja az elvezetes elet lehetoseget, bar percrol
pcrcre azon kapja magat, hogy semmi sem eleg (es amig
!<• nem szokik a folytonos dsszehasonlitgatasrol, nem is
lesz eleg).
Aki azert tartja nagyra magat, mert neki megvan az,
amit valaki mas csak szeretne,
az sosem lesz tokeletesen elegedett.
Vannak, akik kevessel is gazdagnak erzik magukat, aztdn az
ido multdval ugy erzik, hogy elszegenyedtek, pedig semmivel
sines kevesebbjiik. Ha megkerdezzilk, miert, azt felelik: „Az-
elott teljesnek ereztem magam ugy, ahogy voltam, megelegedtem
azzal, amim volt, de most, idosebb fejjel mar Idiom, hogy md-
sokhoz kepest, akiknek tobbjilk van, semmi es senki vagyok. ”
Ezeknek az embereknek nem azon kell elgondolkozniuk, mi
hianyzik az eletilkbol, hanem azon, hogyan veszitettek el
a valodi enjilket.
Enrique Bonello
Ahogy a kereso egyre tovabb halad a bolcsesseg fele, az
nt egyre keskenyebb lesz. Ketoldalt mely szakadek tatong.
l .leg egyetlen botlas, es lezuhanhat. Nagyon ovatosnak
kell lennie.
189
A tudatlannak, akinek tires a feje, nem kell aggodni.i
mert nines mit vesztenie (ha hazafele tartva, a jardan esiink
el, nem tortenik katasztrofa, am ha a varos legmagasalih
epiiletenek a tetejerol esiink le, azt aligha eljiik tul).
Es az egyik legveszelyesebb eset az, ha az ontelts^fl
csapdajaba esiink.
Vigyazzunk az onhitt emberekkel! Csaknem
mindig nagyon ravaszak. Ugyesen inegtalaljak
a keriilo utakat, de ha ezeken akamak jarni,
csapdakat kell allitaniuk.
Igyjutnak el oda, ahol vannak. Sokan szeretnenek oil
lenni, pedig visszataszito hely. A tobbieknek, akik sosem
erkeziink meg arra az allomasra, nem konnyu, de nem is
hiabavald megtanulni a lecket; voltakeppen ket lecket is
Az egyik az, hogy ha egy haszonleso gazember munka
es kockazat nelkiil is nyereseghez juthat, mindig ezt a/
utat valasztja; akkor is, ha ehhez le kell taposnia azokat,
akik addig a baratainak hittek magukat.
A masik pedig az (amit szinte mindig a sajat boriin
kon tapasztalunk meg), hogy hapenziigyekben keriiliink
szembe egy gazemberrel vagy egy7 csaloval, maris h.it>
ranyban vagyunk, es az ellenfeliinknek all a zaszlo.
El tudom kepzelni, hogy az iment elmondottak soka-
kat felhaborftanak. Nem muszaj hinni nekem, de alii tom,
hogy nagyon keves kivetellel igy igaz.
Ha valaki jogszeruen akar sokat (nagyon sokat) ke-
resni, megteheti. De rengeteg munkat es elete javat erre
kell forditania. Ugyanakkor jol tudjuk, hogy vannak 6s
190
mindig is lesznek olyanok, akik nem szannak ra ennyi
idot es erofeszitest. Ok a leheto legtobbet a leheto legki-
srbb raforditassal akarjak megszerezni.
A keriilo utak (ezt is ideje lenni elismerni) mindenki
szamara nyitva allnak. Koriilottiink is vannak csempeszek,
lolvajok es hamiskartyasok... es elofordulhat, hogy min-
krt is meghivnak a „klubba”.
Barki szerencset probalhat mint egy ujonnan kitalalt
vallas papja, a naivak raszedesevel foglalkozo vallalkozas
vezetoje, vagy feltalalhat egy varazsszert a rak gyogyfta-
sara, amit eladhat a remenyvesztetteknek. Ti is megte-
lietnetek, de becsiiletetekre legyen mondva, megsem
leszitek.
Meg egy utolso figyeimeztetes
Л keresok iitjat jarva, egy ido utan elkeriilhetetleniil rank
lor a hitisag. Akaratlanul is „egy icipicit” jobbnak hissziik
magunkat masoknal. Ugy kezdiink viselkedni, mint a ki-
veteles adottsaguak. Hatalmaba kerit benniinket a csabi-
t as, hogy megmutassuk, nem vagyunk hetkoznapi embe-
rek, kiilonlegesek vagyunk, tobbet tudunk, tisztabban la-
lunk masoknal, masok folott allunk.
De ne kerkedjiink akkor sem, ha mindez igaz, sot
eppen azert, mert mindez igaz...
Ld a fiirdcikddban
Amint Eduardo baratom egy napon Buenos Aires egyik fo-
utcdjdn, a Santa Ее sugdruton setdlt, meglepetten latta, hogy
egy no egy lovat prbbal betuszkolni az egyik fenyuwen elegans
tpuletbe. Onkenteleni'd is megallt, hogy megt)dmulja a keptelen
jclenetet.
191
Amikor eszrevette a bameszkoddt, az asszony megszolitotln:
— Uram! Tudna nekem segiteni?
Az en Eduardo bardtom talpiguriember, igy nyomban odn м
sietett, es segitett beterelni az dllatot az epiilet mdrvdnytol < ul
logo elocsarnokaba.
— Ha mar volt olyan kedves, segitene a liftbe is betennif -
kerdezte az asszony.
Eduardo vdllat vont, es tartotta a Id kotofeket, mikozben a mt
hatulrol betolta az dllatot a fulkebe. A nyomogombok tablaja пн IL
szoritva Eduardonak nem volt mas valasztdsa, mint telyesiteni
az asszony kivdnsdgat, aki a 16 tuloldaldrdl arra kerte:
— Nyomja meg kerem, a tizenkettedik emelet gombjat.
Amikor a lift megabit, egyesult erdvel bevonszoltak a lovat ы
asszony luxuslakosztdlydba. Eduardo bardtom egyre kenyelmrt
lenebbul erezte magdt. Nem ertette, mit keres az istallohoz szolt iti
allot a lakkozott padion, a selyemtapetds falak es a brokdttal loir
pitozott bdtorok kozott...
— Maga nyilvan bolondnak tart... —jegyezte meg az asszo iy,
Eduardo ugyan igazi unember, de nem szeret hazudni.
— Bolondnak?... nos, mi tagadds, valoban ez a helyzet— it
merle be.
- Van egy ajanlatom — mondta az asszony. - Ha segit be
vinni a haloszobdba, megmagyarazom.
Eduardonak felfordult a gyomra, de mivel uriember, es rd
addsul rettento' kivancsi, elfogadta az ajdnlatot. Betuszkoliih
a lovat a haloszobdba. Pontosabban a belole nyilo furdoszobA
Egeszen pontosan a furdokddba...
Az asszony jo szorosan a zuhanyrdzsahoz panyvdzta a loonl,
aztdn meghivta Eduardbt egy jol megerdemelt kdvera.
192
- Megmagyarazom- kezdte a mondokajat. — Tudja, aferjem
wgtelenUl ostoba ember. Nekem pedig elegem van a viselt dolgai-
bbl. Valahdnyszor raszolok, „Hat ora van, Hugo”, azt feleli:
„Tudom, hogy hat ora”. Amikorfolytatom: „Azert mondom, mert
abban maradtunk, hogy megldtogatjuk Rodriguezeket. ” О azt fe-
leli: „ Tudom, hogy abban maradtunk, hogy megldtogatjuk Rod-
riguezeket. ” „De ma pdntek van, es oriasi a forgalom”, probdlom
siirgetni. О viszont gunyosan megismetli: „ Tudom, hogy pente-
ken oriasi a forgalom. ” Torkig vagyok vele...
- Nem ertem — mondta Eduardo, a talpig uriember.
— Ma kedd van— magyarazta az asszony —, es a ferjem kesobb
jim haza a szokdsos teniszmeccse utdn. Sietnie kell, nehogy el-
kessen a szinhdzbdl, ahova mar nagyon keszul. Szinte futvajon
majd be azon az ajtdn, a trikdjdt mar az ebedloben leveti, a nad-
rtigjdt meg a haloszobdba vezeto folyoson... A ruhait leszdrja a
p'ildre, es beront a fiirdoszobdba, hogy lezuhanyozzon. Nehany
/lillanat mulva aztdn meztelenul kiugrik, es a furdokdpenyet fel-
rdncigalva azt kiabalja majd:
„Maria, egy Id van a fiirdokadbanU!”
...es ekkorjon el az en idem. Folenyesen rdnezek, es azt mon-
dom: „Tudooooom, hogy Id van afurdokadban!... ”
Eduardo egy szdt sem szolt, csak feldllt, es kisetalt; Eduardo
ugyanis talpig uriember.
Aki tud, az sosem kiabalja ki, amit tud.
Az igazi mester sosem tartja magat tobbre masoknal,
I udja, hogy 6 is csak halando, hetkoznapi ember. Talan
item is szemelyiseg vagy egyeniseg (vannak bolcsek, akik
odaigfejlodtek, hogy nem is emberkent, hanem lenykent
hatarozzak meg magukat).
193
Olyan leny, amely kepes befogadni az egesz minden
seget, az ellentetekkel es az ellentmondasokkal egyiitt,
amelyeket egyetlen igazsag reszenek fogad el. Valahany»
szor azt hissziik, hogy valoban tudunk valamit, ami has/-
nos lehet masoknak, igyekezziink megtalalni magunkban
a leheto legtobb alazatot, mielott tamtani mernenk.
Sose akarjunk jobbnak latszani, mint azok,
akiknek segitseget nyujtunk,
es ne engedjiik, hogy barki tulertekeljen
vagy kulonlegesnek tartson benniinket.
Kiilonlegesek vagyunk, de ennek csak a borunktol
befele van jelentosege.
A tortenelem soran az ember altal okozott katasztro*
fak mindig azt kovetoen stijtottak le, hogy a magukat ma
soknal kiilonbnek tartok keriiltek hatalomra. A nagy kail
mindig azok okozzak, akik kijelentik, hogy ,,ez az iga/
sag”, es sosem azok, akik bevalljak, amit nem tudnak, vagy
elismerik, hogy tevedhetnek. Igazi mester sosem kesztct
masokat sulyos hibak elkovetesere; mert ha igy tesz, nem
j6 mester, es nem feltetleniil azert, mert hianyosak az is-
meretei, hanem mert bizonyosan nem a szeretet mo/«
gaga, legalabbis nem masok szeretete...
194
SIMRITI UTAZASA
Negyedik resz
Ott ult hat Simriti, annyi sok odaadas es fegyelem utan, azon
a vonaton, amely elviszi Tenybol, abbol a varosbol, ahol sokat
fejloddtt, az ismeretek nagyvarosaba, Gnozisba.
Jottek uj mesterek, akik eppen olyan vagy meg fontosabb dol-
gokra tanitottak, de egyiknek sem koszonhetett annyit, mint az el-
sonek. Annak, aki csupa szeretetbol kiemelte a Tudatlansagbol.
„Egyszer majd en is ugyanezt teszem valakivel” - gondolta.
A vonat mas iranyba indult el, mint a Balga es a Nagymel-
leny fele tartok. Amikor az a masik ket vagany eltunt szem elol,
a taj gyonyoru'en kisimult, es a horizonton mar kirajzolodtak
a varos korvonalai, amely mintha egyre nagyobbra nott volna.
Alig egy oraval kesobb a vonat lassitani kezdett, es ahogy
megallt, utasa eppen az allomas nevet jelzo tablara latott az
ablakbol. Nagy betukkel ez a lit rajta:
„Gnozis, a tudas varosa”.
Ahogy leszalit a vonatrol, Simriti nyomban eszrevette, hogy
a helybeliek mindegyike nagyon jol tudja, mit csinal. Sot azt is
tudtak, mit beszelnek, miben hisznek, es kik is ok. Az ismere-
tek birtokosai mindent tudtak, meg azt is, hogy mindent tud-
nak. Es maga Simriti is tudta.
Miutan rovid felfedezo setat tett, Simritinek nem volt tobbe
ketsege afelol, mit szeretne. Egyenesen a Mesterek Hegye fele
vette az utjat, ahol arra tanitottak a helyieket, hogyan adjak at
masoknak, amit tudnak. Tudta, hogy oda kell mennie, ha to-
vabb akarja adni mindazt, amit kapott.
195
HET EDI К FEJEZET
A TANITO
Az ismeretek birtokosa vagy tanito az, aki tudja, hogy hid
Ketelyeitol es tudasszomjatol hajtva, a kereso interakllv
kapcsolatba lep azokkal, akik az ovetol eltero velemenyen
vannak. Tudataban van annak, hogy homalyos zonaban
mozog, ahol semmi sem teljesen sotet, de nem is egeszen
vilagos. Kezdi megkiilonboztetni az arnyalatokat, kez
melyebbre hatolni az dnismeretevel kapcsolatos ketelyrk
-* 4Q
teren.
A Gnozisba eljuto kereso mar ismeri a hatalom szinir
valamennyi mechanizmusat. Tovabbra is egoista, es on
magat valasztja masok elott, de naprol napra kemenyen
dolgozik azert, hogy egyensulyt teremtsen a kozott, amit
a kornyezete probal rakenyszenteni es amit 6 szeretne
tenni.
Ezen alapszik uj szerzemenye: az autodependencia,
49	Ez „a kritika korszaka”, ahogy Kant nevezi.
196
Most nem ismereteinek tovabbi gyarapitasa a celja,
mivel uj lakhelyen a mennyiseg mar egyetlen teriileten
sem ertek szamara. Most mar a megtanulandok minosege
erdekli.
A tapasztalatai es a masoktol tanultak nyoman felvazol-
hatja a maga terkepet, es felkesziil a bejarasaval jaro kihi-
vasra. Aki itt van, az peldaul megvalaszthatja, mit akar enni,
es vallalja a kerdeses elelmiszer beszerzesenek felelosseget
(amigTudatlansagban elt, azt ette, amit elebe tettek).
Azelott nem volt valasztasa, most viszont kesz uj uta-
kat kiprobalni.
Azelott rabszolga volt, most pedig szabad ember, es
ezt tudja is.
Azelott csak az eredmenyeket ertekelte, most viszont
Iclfedezte magaban az igazsag szeretetet.
Ez pedig problema.
Radobben ugyanis, hogy a vilag nagyreszt hazugsa-
gokbol el.
Csabito hazugsagok
Az onamitas, a csalas es a torzitas nemelyeknek nagyon
kenyelmes, biztonsagos es otthonos kozeg. Mindig tu-
dunk magunkra szabott hazugsagot krealni, olyan „igaz-
sagot”, amely illik a sziiksegleteinkhez. Gyerekjatek
elfogadhato hazugsagokat kitalalni. A hazugsagok pedig
mindig kepesek idomulni az igenyeinkhez, szepen han-
gozhatnak masok fuleben, sot meg dnmagunkat is el-
buvolhetjuk velrik. Nagyon elozekenyek, nem igenyelnek
semmifele erofeszitest; nem kovetelnek elkotelezettseget
vagy azt, hogy alkalmazkodjunk hozzajuk, es minden ki-
197
csit is ertelmes ember ki tud fundalni szemelyre szabotl
hazugsagot.
Roviden osszefoglalva:
A hazugsagkeszen all a szolgalaiunkra, kenyiink-kedvunk A
az igenyeink kielegitesere. Nem igy az igazsag, ami senkit sem haj
lando szolgdlni.
Amint onkent az igazsag szolgalataba allunk
es nem biraljuk,
amint az igazsag nyomaba erediink, ahelyett,
hogy a magunkenak tekintenenk,
es ugy velnenk, neki kell kovetnie minket,
az ismeretek birtokosai, mesterek, megvilagosodott
bolcsek lesziink.
Akkor erkeziink meg a ceiba.
A mester tudasa nem meriil ki a valaszok ismereteben.
Meg is kell ertenie, tudnia kell egyszeru szavakba ontenl
es atadni oket masoknak.
Ahogy oly sokszor elhangzott:
Az igazsag csupan egyetlenfeltetelt szab nekiink: azt, hogy ne
szabjunk neki felteteleket.
Mi a vilag?
Vegezziink el egyiitt egy rovid gyakorlatot.
Fejezzuk be az alabbi mondalot azzal, ami kapasbol esziinkbe jut;
A vilag...
(Legyen az igy kialakult mondat annak a definicioja, mt
a vilag, es mi van benne.) Ha nekem jutna ez a feladat, azt mon-
danam:
198
„А vilag... hatalmas labda, amely az univerzumban pat-
log. ”
Fejezziik most be a mondatot anelkul, hogy tovabb olvasnank.
Es ha gondoljuk, irjuk fel a mondatainkat egy ceduldra. Ne csak
cgyet irjunk. Ldssunk hozza!
„А vilag... ”
Az en masodik mondatom igy hangzik:
„А vilag kulbnos hely, amely kezdetben a legrosszabb oldaldt
mutatja, es amelyet fel kell fedezni ahhoz, hogy jot is taldljunk
benne. ”
Probdlkozzunk meg akkor a gyakorlattal. Ha nines keznel
iroszerszam, igyekezzilnk az emlekezetiinkbe vesni a mondatain-
kat, lehetoleg szo szerint.
Megvan ?
Jo, akkor most kovetkezik a „tudatositds” kemeny munkaja.
Helyettesitsuk mondatainkban az „А vilag... ” kezdest azzal,
hogy „En.de a tobbit hagyjuk valtozatlanul. Az enyemek igy
hangzanak:
„En... hatalmas labda vagyok, amely az univerzumban pat-
log. ”
(Azt hiszem, tenyleg ideje lenne fogyokuraznom...)
„En... killonbs ember vagyok, aki kezdetben a legrosszabb ol-
daldt mutatja, es akit fel kell fedezni ahhoz, hogy jot is taldljunk
benne. ”
(Nos... igy igaz.)
Igyekezziink ennek a gyakorlatnak a segitsegevel ra-
jonni valamire magunkkal kapcsolatban, vagy megerosi-
teni, amit mar tudtunk...
Hasznaljuk ki arra is, hogy tudatositsuk:
199
Mindenki a maga lenyebol kiindulva latja a vilagot,
vagy legalabbis annak a fenyeben,
ahogy onmagat latja.
A ketfalu
Nehez barondot cipelo fiatalember erkezik egy falu szelrre
Megldt egy oregembert, aki egy kbvbn ulve pipdzik.
- Milyen emberek lakjdk ezt a falut?- kerdi tole.
— Milyenek az emberek ott, ahonnan jossz?— kerdez vissza az
dreg.
— Hitvdny nepek: tolvajok, haszonlesok, zsembesek es rosn-
kedvuek. Folyton azt lesik, hogyan rovidithetnek meg a szomszF
daikat. A legkort a ragalom es a sertodes uralja. Ezert erdek
lodom, mielott bemennek afaluba. Milyenek az itteniek?
- Attol tartok, hogy oket sem latnad masnak — mondja az
dreg. - Az emberek itt is olyanok, mint ahonnanjossz. Nagyon
sajnalom.
- Akkor jobb lesz, ha megyek tovabb a kovetkew faluba - szol
a fiatalember, es mielott elindul, meg odakoszon: — Isten dldja.
— Isten vele — mondja az dreg is, es tovabb szivja a pipdjdt,
Nehany ora mulva ujabb, az elobbihez nagyon hasonlo Jta
taiember lep oda az oreghez.
- Milyen emberek lakjdk ezt a falut?- kerdezi 6is.
— Milyenek az emberek ott, ahonnan jossz? — kerdez vissza
ismet az dreg.
— O, azok nagyon kedvesek. A szulofalum lakdi csoddlatos
nepek. Mindenki segit a masiknak. A legkort a szeretet es м
egyiltterzes uralja, es az utcdn vagy a kdvezdban mindig talalni
valakit, akinek az ember elmeselheti a gondjdt-bajdt, vagy akivel
200
megossza az oromet. Nagyon sajnalom, hogy el kellett jimnom
imnan. Milyenek az itteniek"?
- Az itteniek? — mondja az dreg. — Oket sem latod majd mas-
nak. Az emberek ebben a faluban is olyanok, mint ahonnan
jiissz. Isten hozott.
A fiatalember pedig bemegy о faluba.
Л terkep nem maga a taj
Vilagkepiink affele terkep. Ha ugy tekintjiik, mint ami
a tarsadalom egeszet mutatja, minden tanitasaval, utasi-
lasaval, hiedelmevel es mitoszaval egyiitt (utobbiak kozt
a teremtesmitosszal), akkor utmutatoul szolgal ahhoz,
hogyan mozogjunk a terkep altal abrazolt teriileten.
Az emberek vitatkoznak.
Van, aki azt mondja: „Gonosz a vilag.”
Masok azt: Jo a vilag.”
Tekintve, bogy a vilag olyan, amilyennek ki-ki latja, ez
a vita eppen olyan ostoba, mint az alabbi parbeszed:
„Sovany vagyok” - mondja az egyik.
A joval testesebb masik felcsattan:
„Nem! Kover vagyok! ”
Aztan tovabb vitatkoznak, eszre sem veve, hogy ket kii-
lonbozo emberrol beszelnek...
A vilag valoszinuleg nem ilyen, es nem is amolyan.
Vagy talan ilyen is, meg egyben amolyan is. A vilagban
van tovis es van rozsa, van ejszaka es van nappal. A vilag
leljesen semleges, kiegyensulyozott es mindennek az el-
lenkezoje is. A vilag, vagy tagabban az egesz vilagegyetem
mindent magaban foglal.
201
Talan mert ajelek szerint ezt az egyszeru tenyt senki sem
erti, a vilag megvaltoztatasan faradozo „tudos elmek” szeiii
bekeriilnek azokkal, akik a maguk „belso vilagabol” szrin
lelik a dolgokat, es allitjak, hogy a szemleletiikon ki II
valtoztatni. A ket tabor egymasnak homlokegyenest el leu i
mondo allaspontot kepvisel: a tudosok mindent „odakmi
keresnek, a lelek, az erzelmek es a bolcsesseg kepviseb ii
pedig mindent „odabent” igyekeznek megtalalni.
Fontos felismemi, milyen ertelmetlen ez a szenibcn
alias, mert ahogy lattuk, az erzelmeknek es az ertelem
nek elobb vagy utobb ossze kell talalkozniuk a szemclyc
eletben eppugy, mint a tarsadalomban, az egyenilwii
eppugy, mint a kozossegiben, mert e ket sikon ugyana/
a kereses folyik.
A tudas — lelkiismeret nelkul — romldsba viszi a lelket.
Rabehli\"
A ketto egyesitese elengedhetetlen, mert a bolcsesseg
a tudomany segitsege nelkiil sosem lesz elegendo, am
domany pedig bolcsesseg nelkiil elpusztithatja a vilagol
Am a helyzet nem remenytelen. Hiszem, hogy egyre k<>
zelebb keriihink az eszmek egyesitesehez, annak ellenci c,
hogy ennek elereseig az emberisegnek meg sok aggod.i
lommal es bizonytalansaggal teli idoszakot kell tulelnir.
Mar latom is, hogy olvasoim ujra javithatatlan opn
mistanak belyegeznek. Lehet, hogy az is vagyok, de min-
dig szem elott tartom az alabbi megallapitast:
50	Francois Rabelais (1494 k.-1553), francia pap, orvos es humanista к
neszansz iro.
202
A pesszimista poklot teremt maga koriil,
aztan belekoltozik.
En pedig nem akarok pokolban elni. Abban sem, amit
magam teremtek. A vilag sok szempontbdl tolunk es a va-
lasztasainktol fiigg. Ha csak a rosszat nezziik, remiszto es
artalmas vilagban eliink. Ha azonban meglatjuk magunk
koriil a jot, megtalalhatjuk azt a vilagot, amelyben erde-
mes elni. Probaljuk meg derulatoan szemlelni az eletet.
Ami a dolog lelki oldalat illeti, azt kell belatni, hogy
ha maskepp szemleljiik a vilagot, minden megvaltozhat,
es meg is valtozik. A tobbiek vilaga talan valtozatlan
inarad, de a szemleletiink es igy mi magunk is mar masok
vagyunk. Es nem is csupan arrol van szo, hogy maskepp
latjuk: belso valtozasunk valoban megvaltoztatja a kiilvi-
lagot is.
Bastami Bayazid, 9. szdzadi perzsa szdfi mester elete utolso
rveiben gyakran elismetelte az alabbi tanitast:
Hosszv. eveken atfaggattam az eget es az embereket: Hol van
Isten ?
Aztdn egy napon csoda tortent, es azt kezdtem kerdezni: Hol
nines Isten ?
Szallj szembe a tagadassal, es megleled az igenlest. Az indiai
biilcsek ezt az alabbi metafordval szeml/dtetik:
Astal mdrkutat, hogy vizet taldlj? Hiaba dsol megfelelohe-
lyen, eleinte csak foldet, koveket es szemetet taldlsz. Hosszasfa-
radozas utdn saros reteghez ersz, ami osszepiszkit, es megneheziti
a munkdt. Lejjebb aztdn vizre bukkansz, de kezdetben az is za-
203
varos es szennyezett. Tovabb kell asnod, hogy rdtaldlj az ihaM
vizre, amely most mar valoban egyre tisztdbban bugyogfel.
Pontosan ugyanez tortenik, amikor fel akaijuk fede/nl
a tulajdon lenyiinket. Kezdetben kemeny es csalodast kello
esupa kellemetlen, buzlo dolgot talahmk; de bizakodjunf
es tartsunk ki, mert vegill mindig elobukkan a legjobb,
a legtisztabb, a legromlatlanabb es legattetszobb entink
----------------------------------------------------
Munka kozben nem szabad felniink
a negativumoktol;
jutalmul megtalaljuk a pozitivumokat.
A kereso biiszke a megtett utra, bar tudja, hogy mcg
sok van hatra. Az ismeretek birtokosa tudja, hogy az iitja
annal hosszabb, minel tovabb jut rajta. Nem ijed meg, dr
tudataban van a vegessegenek. Az ismeretek birtokosa
tudja, hogy sok minden van, amit sosem tehet, vagy sosem
ismerhet meg.
Az viszont ujdonsag, hogy mindaz, amit meglathat,
mere szolgalhat, mig az, amivel sosem talalkozik, nem lehrl
banat vagy onvad forrasa. Korlatai - azok is, amelyekrol
nem is tud - mar nem gyujtanak benne haragot.
Gondoljunk csak sajat magunkra:
Nem mergelodilnk-e tdlsagosan azon, amin nem tudunk vat
toztatni ?
Hdnyszorfordult ez elo veliink a mult heten ? Hat a mult A4
napban?
Hdnyszor tertiink nyugovom a tehetetlensdgiinkon mergelodvH
Ugye nem gondoljuk komolyan, hogy egy kis hisztivel meg
vdltoztathatjuk a vildgotf
204
\z ismeretek birtokosa mar nem erzi sikernek, amit elert,
es nem biiszke arra, milyen messzire jutott. Tudataban van
.итак, mennyire maskepp erzi magat ott, ahova eljutott,
de le tudna mondani mindenrol, amit elert, es nehezteles
nelkiil ujra tudna kezdeni mindent. Most mar tudja, bogy
egyszer megtette, es ujra meg tudna tenni. Vajon ha visz-
szamenne az idoben a mai tudasa birtokaban, sziiksege
lenne arra, hogy ujra eljusson ugyanerre a pontra?
Ki vagyok?
Л vilagrol valo tudasunk es elkepzelcsiink gyakran nem
cleg ahhoz, hogy jobban megertsiik a dolgokat es onma-
gunkat. Celjaink, amelyekert ktizdiink, azon a terkepen
vannak fontosnak jelolve, amelyet az elodeinktol ordkol-
liink vagy megtanultunk.
Ha a repiilogepnek csak a fenykepe all
a rendelkezesiinkre,
egyetlen metert sem repiilhetiink,
legyen az barmilyen modern es fejlett gep.
A regesz
Egy regi alapvicc szerint egy Oxker-Kugben-dijas, tudos ku-
lato a Kozel-Keleten utazgatva taldlt egy kobe vesett utjelzo lab-
ial, amelyen az dllt: Egyiptomi romok.
Lelkesen elokapta regeszkalapacsdt, es apro darabokra zuzta
a feliratot. A civilizdcioba visszaterue kozolte a tudomanyos vi-
laggal, hogy a tabla kozdnseges hamisitvany volt, mert semmi
koze sem volt az egyiptomi kullurahoz.
205
Sokszor osszetevesztjiik a dolgok valosagos korlatail
azzal, ahogyan latjuk oket es velekedtink roluk, meglc»
ledkezve arrol, milyen szegenyes az erzekelesiink, milycn
korlatozott es kondicionalt az elemzokepcssegunk.
A Tao harom kincse cimu konyveben Osho egy boles mrs
terrol ir, aki vdndorolva osztotta meg a tudasat az emberekkei,
amerre csak megfordult. Az egyik faluban odament hozza egt
feifi, titerdelt elotte, es azt mondta:
- Kerlek, segits rajtam, mester... A gpndom taldn jelentekl^
lennek tiinik, de szdmomra megis egeto. Az a helyzet, hogy ket /г-
tisegem van. Az egyik a szepek szepe, az area es az alakja tokeletrt,
a bore makuldtlan. A masik bizony esunya, semmi kecses vagy
tetszetos sines rajta. Eddig meg rendben is volna a dolog. Csak
hogy a szep nom egesz nap csak magdval foglalkozik, ruhakal«
illatszereket kdvetel, velem pedig nem hajlando torodni, meg ail
is megtagadta, hogy gyermeket szilljon, mig a masik ennek a lii
keletes clientele. Mar megajandekozott ket gyonyoru fnival, pa
rational jo anya, olyan ilgyesen vezeti a hazat, ahogy senki mas,
es lesi a legaprobb kwansdgomat is. A gpnd abban dll, mester,
hogy sokkal jobban szeretem a esunydt, mint a szepet, es ezert a
szolgdim bolondnak tartanak... Ocsmdny pletykdkat terjesztenek
az izlesemrol. Megmagyaraznad, voltakeppen mi tortenik velem F
A mester mosolyogoa azt felelte:
— Hat persze, mi sem konnyebb ennek A szep asszony elete, a
szepsege tudatdban a kiilseje korillforog, es elhanyagolja a sokkal
fem tosabb belso szepseget. Ezen az uton nem tud mdssal torodni,
mint onmagdval, es nem tud szeretetet ebreszieni benned. A masik
feleseged viszont, a csunyasdga tudatdban a belso dolgokkal A
az irdntad erzett szeretettel foglalkozik, aminek a kovetkeztebm\
mindig a szeretet arcdtforditja fetid, amely az ember legszebb area.
206
A foldmiivesnekfelragyogott az abrdzata, es nem gydzott haj-
bdkolni, ahogy hatralva eltdvolodott a mester karavanjdtol. Eltelt
nehdny honap, es a sziilofalujaba visszateroben a mester tijra utba
ejtette ugyanazt afalut. Az uton ott vdrta ugyanaz a fdldmuves,
agyanolyan aggodalmas arccal, mint az elozo alkalommal.
— Mester.'... mester! — szolitotta meg szinte sirva. — Kerlek, se-
gits rajtam!
- Mi baj van megint?
- Biztosan emlekszel meg a ket felesegemre... Nos, miutan be-
szeltem veled, megnyugodva hazamentem, es elmondtam a felese-
geimnek, mennyire oriilbk, hogy meguildgitottad a helyzetemet.
Csak az a baj, hogy azota mind a ketten megodltoztattdk a visel-
kedesiiket. A esunya — tudva, hogy szeretem — olyan elanyoketpro-
bdl kicsikami, amelyekrol azelott lemondott, egyre tobbet nezegeti
magat a tiikorben, kovetelozo es hdzsdrtos lett. Ugyanakkora szep,
miutan rajott, milyen esunyan viselkedett, elkezdett muvelodni es
olvasni, leszokott az illatszerekrol, es velem szemben is teljesen meg-
vdltozott. Miota teherbe esett, nemesak a hdztartdssal, de a masik
asszjonytol sziiletett gyerekekkel is torodik, es azok imddjak... Most
az a gond, hogy a szep mar kiviil is, beliil is szep, es egeszen bele-
szerettem, mig a esunya mar egeszen az, es azt hiszem, mar nem
is szeretem... Most mit tegyek, mester?
A mester a szakdlldt simogatva aztfelelte:
- Az lesz a legjobb, ha semmit sem leszel. Hagyj mindent ugy,
ahogy van, mert bdrmit is teszel, annak elore nem lathatd ko-
oetkezmenyei lehetnek, es en ket even beliil nem szandekozom me-
gint errejami.
EHenszenves vonasaink megsokszorozodnak,
amikor igyeksziink meghatarozott iranyban megvaltozni.
A tudatlan olyannak akar latszani, amilyennek a kid
vilag latni akarja, es igy egyre tudatlanabb es egyre < mi
nyabb lesz.
Tudni vagy hinni
Hdgj fel a csucsra, mert a magassag csak a magasban vezert I,
es nezz le a gyokerekig, mert ott vannak a titkok, nem a virtL
gokban.
Antonio Porrhut
Mielott tobbet akarnank tudni, fontos, hogy osszhaug
ban legyiink a komyezetunk minden elemevel, a bcn-
niinket meghatarozd minden elwel, es annak az iga/
sagnak minden reszevel, amelyben bizunk.
Minel melyebbre hatolunk onmagunkban,
annal jobban ertjiik,
mi mindent nem tudunk, es annal jobban
ismeijiik magunkat.
Ha viszont azt allitjuk, hogy tudjuk,
amit valojaban nem tudunk,
egyre melyebb lesz benniink a sotetseg.
---------------------------------------------------—
Fontos tudni, mi a kiildnbseg a hit es a tudas kozolt.
A hit csupdn velelem, es nines benne semmi rossz, dm a tuda\
bizonyossag, es ezjoval megnyugtatobb.
Nem csupdn ugy velem, hogy holnap isfelkel a nap. Tudom.
Es azt is tud,от, hogy ez bizony nem mindegy.
Meglehet, hogy mikozben a bolcsesseg fele haladok,
bizonyossagot szerzek valamirol, amit korabban csak hit
208
lem. Ez rendben is van, es a ketto nagyon kiilonbozo,
inert megvaltoztatja a dolgok erteket.
Valaki peldaul elmondja nekiink, hogyan jutott el
Gnozisba, hogyan lett tanitomester, miert van most egy
bizonyos helyen. Az is lehet, hogy ugy dont, leiija, milyen
akadalyokat kellett lekiizdenie, mi volt a segitsegere, es
ini hatraltatta. Es az is lehet, hogy hisziink neki. Am ne-
hany kisebb lepestol eltekintve, amit nekiink is meg kell
lenniink az iiton, senki sem adhat nekiink kesz terkepet,
kijelolt iitvonallal; mert minden ember mas, es minden-
kinek egyedi tapasztalatokat kell szereznie. Olyanokat,
amilyenekben talan meg senkinek sem volt es soha nem
is lesz resze.
Senki sem tudhat helyettiink.
Senki sem fejlodhet helyettiink.
Senki sem kereshet helyettiink.
Senki sem teheti meg helyettiink azt,
amit nekiink kell megtenniink.
Az eletiinket nem elheti a helyettesiink.
Nem eleg masok tapasztalataira tamaszkodnunk, meg
a tanitoinkeira sem, mert tortenik majd veliink olyan is az
n ton, ami a mesteriinkkel nem tortent meg. Egyikiinkkel
lortennek majd olyan dolgok, amelyek masokkal nem.
Mindent, amit mondok, igy ezt is, teljesen oszinten
mondom. Olvasoim bizhatnak abban, hogy igy van, es
oszinten, eloiteletek es hatso gondolatok nelkiil osztom
meg veliik. Be is bizonyithatom, mert minden tanitasom
a tapasztalataimon alapszik.
209
Hihetnek nekem... De tudni csak akkor fogjak, anti
kor maguk is atelik.
Senki sem lehet pontosan a mi helyzetunkben, senkin< k
sem lehet a mienkkel pontosan egyezo allaspontja, meg
a hozzank legkozelebb alloknak sem.
Addig nem eriink ceiba, amig el nem indulunk az uton
Aki valoban tanitani akar, nem elegszik meg az/.al,
hogy elhiggyek, amit mond; azt akarja, hogy a hallgaio
saga tudja is. A tudos tanito, aki valoban eljutott a csucsr.t,
mindig liberalis es belato.
Urrepuleserol visszaterue Szergej Krikaljov orosz asztronauta
azt mondta:
- Ami odafentrol nem latszik, azok az orszdghatdrok.
Az igazi tanito nem lehet onfeju, es sosem mond olyai,
hogy ,,ez az egyetlen ut”. Nemesak azert, mert a vilagon
annyi ut van, ahany ember, hanem azert is, mert a hegy
csucsarol mindig latszik, milyen sok ut vezet fel oda.
Amikor a tanito bolcsessegre jut (miutan felert a esuesra, \n
tovabb haladt felfele, emlekszurik '?), olyan osvenyeket is meg/iil*
tanito
lant,
amelyeken meg senki sem jutott fel,
6 maga sem. A

latja a felfele igyekvoket, amint megkeresik, felvdzoljdk es be/di
jdk a maguk utjat, es ha a tanitvanyok engedik, mutathat nekik
rovidebb utat, vagy figyelmeztetheti oket a szakadekra.
De ne tevedjimk: a tanito nagy tudassal rendelkezik, de nem
mindentudo, nem tud mindenre magyarazatot, es nem ismrii
mindennek az okdt.
A tanito evszazadokon at a boles, hiteles, megvilagosull.
intelligens ember megtestesitoje volt, aki tudta a valaszo-
kat, es minden fiirfangot ismert. Presztizsiiket a legtobb
210
orszagban az iskolai tamtok orokoltek, es nyilvan ezert is-
mertek el es ertekeltek oket igen nagyra. Peldakepnek,
kovetendo modellnek szamitottak. Minel kisebb volt
a falu, es minel tavolabb esett az iskola a kozponttol,
annal nagyobb volt a tanito azsioja, es annal inkabb tisz-
(eltek a tudas birtokosakent.51
Bonyolitja a dolgot, hogy az ismeretek birtokosa sok-
szor onzobb, mint a kereso. Ha utananeziink a tortene-
lemkonyvekben, azt latjuk, hogy a nagy tamtok, egy-egy
tudomanyag forradalmasitoi, a koltok, festok, zeneszer-
zok altalaban igencsak egoistak, sot talan onimadok is.
A maguk eletet elik, mindent a maguk kedvere tesznek.
Nem reszei semmifele strukturanak, megszabadulnak az
effele kotottsegektol. Mindezeken feliil allnak, olyany-
nyira, hogy gyakran szinte mindenki oriiltnek tekinti
oket, amikor elore megsejtik a jovot, vagy azt allitjak,
hogy olyasmit tudnak, amit senki mas.
Gondoljunk csak Van Gogh-ra, aki szegenyen es meg-
vetetten halt meg egy elmegyogyintezetben.
Ebredes
Eletiink soran valamennyien ereztiik mar, hogy egyszerre
lokeletesen ertiink mindent. Hirtelen osszhangba keru-
liink a vilaggal, ahogy azt dramai modon illusztralja Gio-
Latin-Amerikaban, a fovarostol tavoli videkeken a tanito renomeja meg
nia is toretlen; nem csupan oktatasi kerdesekben tekintik mervaddnak,
hanem csaladi, egeszsegiigyi, szocialis, szervezeti, sot gazdasagi kerdesek-
hcn is kikerik a velemenyet.
211
vanni Papini52 elbeszelese az orarol, amely hetkor mcg
allt.
A novella hose az agyan fekve, elbuvolten bamulja a falon
fuggo ingaorat. A szerkezet elromlott, es a mutatdk mindi
ugyanazt az idotjelzik: het oral.
A ferfi arra a kbvetkeztetesrejut, hogy naponta ketszer, rtggrl
es este hetkora mozdulatlan ora tokeletes osszhangban van a id
Idgegyetem rendjevel. Zsenialis fordulattal azt is felveti, hogy t
maga is mozdulatlanna dermedt az idoben, es nagyon elvezi tr,ii
kat а горке pillanatokat, amikor titokzatos mddon megelevenml
het, alkothat es almodhat. Ilyenkor erzi magdt osszhangban
mindennel Is mindenkivel. Aztdn a pontossdgpillanatainak el
multaval d is meg az oraja is visszater eletiik unalmas egypn
masagdba.
A tortenet vegen a fohos arm figyelmeztet:
- Az igazi elet azoknak a mulekony piUanatoknak az osszessr
ge, amelyekben megerezziik, hogy bsszhangba lehet keridni a min
denseggel.
A jeles olasz iro metaforaja alapjan azt mondhayuk,
hogy mi csupan megvilagosult pillanatainkban, mig a ta
nito vagy a boles allandoan ebben a harmoniaban el.
A misztikusok szerint ennek a harmonianak az eler6
sehez, vagyis ahhoz, hogy az orank osszhangba kerilljon
a valo vilaggal, es megbizhato pontossaggal mutassa a/
idot,
fel kell ebredniink,
egyfajta belatasra kell jutnunk, ahogy a klasszikus ir«
rapeutak mondanak,
52 Giovanni Papini (1881-1956), olasz ir6, ujsagiro, irodalomkritikus.
212
tudatositanunk kell, ahogy mi, gestalt-pszichologusok
fogalmaznank,
meg kell vilagosodnunk, ahogy a hagyomanyos keleti
filozofiak tanitjak.
Tokeletesen es melyen meg kell erteniink annak a vi-
lagnak a valosagat, amely attol kezdve »uj” lesz, mert sem
megismeroje, sem a megismert vilag nem lesz tobbe
ugyanaz. Ez tortenik akkor is, amikor egy gyerek felfe-
dezi, hogy a Mikulas nem letezik, hogy a fogtiinder nem
hagy ott neki tobb penzt, a kisbabakat pedig nem a golya
hozza... egy-egy jelentos raebredest kovetoen tudatosul
bennrink, hogy mar semmi sem lesz olyan, mint regen.
Mi sem vagyunk ugyanazok, ahogy a vilag sem az.
Termeszetesen az is igaz, hogy ha valaki keres, akkor
mar tud vagy sejt valamit... Ennek ellenere tisztan em-
lekszem, mennyire megrazott es fajt, amikor radobben-
tem, hogy az apukam valojaban nem a vilag legjobb
sakkozoja. Emlekszem a lanyom nema szorongasara is,
amikor megjott az elso menstruacioja, amirol tudott, es
amire felkeszillt. Aznap, tizenegy evesen, keservesen sirt,
es azt kerte, hogy vegyiink egy jatek autot a babainak. Csa-
ladilag vonultunk ki megvenni.
Sosem jatszott vele. Felnott.
A tanulas megertes
Ha ugy valtozik meg a viselkedesiink, hogy az nem a meg-
ertesiink novekedesen alapszik, akkor csak a szokasaink
valtoznak, tanulasunk olyan, mint a papagaj utanzasa vagy
a kenyszeres ismetelgetes.
213
Aki ismeretre jut, az mcgizlcltc az elet valamennyi izci,
minden lehetseges modon: az edeset, a keserut, a s;iv;i
nyut es a fanyart, gyorsan, lassan, temposan es robban.is
szeruen. Kiprobalta a jot es a rosszat. Erezte az ebreden
liikteteset a zeneben, a tancban, a kolteszetben, a feslr
szetben, a szobraszatban, az epiteszetben, a nemisegbcii,
a lazadasban, a szeretetben es a gyuloletben.
Sok helyen megfordult, volt ravatalozokban, szallo
dakban, korhazakban, mulatsagokon; szerzett es el is vesz
tett allasokat, baratokat es szerelmeket; verekedett, meg»
adta magat, iinnepelt; olyan dolgok tortentek vele, mini
az osszeiitkozes, a hizas, a csokolozas vagy az uszas; erezic
magat megalazva, vidamnak, szegyenlosnek, kiteljesc-
dettnek, fogolynak es szabadnak is. Volt kertesz, suszter >
acs, koldus, professzor es szemetes...
Es minden tette es erzelme reven kiserletezett, dacolt,
valtozott, oriilt, sirt es tanult.
Minden tapasztalata soran - gyakran akaratlanul is - al
kellett elnie szemelyes, intellektualis, anyagi vagy mini
kaiigyi helyzetenek megvaltozasat. Ezek az olykor csekcly,
maskor jelentos valtozasok elobbre viszik es tovabblendb
tik a kovetkezo fazisba, amelyben majd feltarul a zseniiu
litas, es kiteljesedik nemcsak a maga, de mindenki
szamara. Minden nagy tanito es jeles feltalalo valami mat
kepzesben reszesiilt, mint amirol kesobb hires lett. Volt
batorsaguk uj teriiletekre lepni, ahol nem szamitottak
szakertonek.
214
A batorsaguk elfojtasara nevelt emberek
megmaradnak annal,
amihez a legjobban ertenek, es egesz eletiikben
azzal foglalkoznak.
Minel tovabb csinaljak, annal jobban es
hatekonyabban uzik... es ahogy varhato,
minel hatekonyabbak, annal kevesbe
hajlamosak valami ujjal probalkozni.
Lassunk most egy gyakorlatot, amely az elfogadasrol
szol. Jusson esziinkbe, ha legkozelebb bankodunk.
Valamennyien megszoktuk, hogy igyekszunk elmenekulni
a banal elol. Szerzunk valami elfoglaltsdgot, meglatogatjuk
a baratainkat, vagy moziba megyilnk, hogy mdsra tereljuk a fi-
gyelmilnket, ha megkomyekez benniinket a szomordsag.
Legkozelebb ahelyett, hogy bekapcsoljuk a rddiot vagy a tenet,
ahelyett, hogy elmenekulnenk... Hagyjunk abba minden teve-
kenyseget, es lehunyt szemmel adjuk at magunkat a banatnak.
Szemleljilk anelkul, hogy meg- vagy ebitelnenk akar a bana-
lot, akar dnmagunkat.
Figyeljuk meg a hdnatot es dnmagunkat.
Ugy nezzilk, ahogy a zuhogo esot szokluk, bdrmelyik hetkoz-
napon.
Es ne haragudjunk erte akkor sem, ha jobban szeretjuk a nap-
siitest.
Itt most nem „a koncentracios kepessegrol” van szo.
Nem arrol, hogy egy konkret dologra osszpontositsuk a fi-
gyelmiinket.
215
Igaz, hogy az osszpontositott elme nagyon hatekony,
de en nem a hatekonysag novelesere kivanok 6sztondz.nl
(sot valojaban az elme hatekonysaganak a novelese cz.rn
a ponton veszelyesebb, mint valaha).
Egeszen mas dolog tudatositani es elfogadni mindazl,
ami tortenik. Az elme es a lelek erne sajatos egyuttmukd
deset ugy irhatnank le, hog)7 eberek vagyunk, de foku
szalas nelkiil. Ehhez nem kell semmifele erofeszitcs,
legkevesbe osszpontositas valami kiilso vagy bclso do
logra. Nem kenyszeritjiik magunkat meghatarozott erzr
lem atelesere vagy mcgfelelo gondolat megformalasara.
Csupan tudataban vagyunk a jelennek harag nelkiil cn
anelkiil, hogy itelkeznenk felette, vagy ellenallnank neki,
A harag mindig annak a jele, hogy nem fogadjuk
el a tenyeket.
Hiaba is akarnank haragudni, mikozben korlatozas
nelkiil clfogadjuk a valosagot. Ezt a kettot meg senkinek
sem sikcriilt kombinalnia. Szinte minden elmebctegseg
es a legtobb lelki es erzelmi valsag gyokere az elfogadas
hianyaban keresendo, es egyben ez az elsodleges oka sok
testi kornak is. Ennek az onmagunknak alhtott csapdii-
nak az cgyetlen hatekony orvossaga annak derris elfoga*
dasa, ami van.
Az altalamjavasoltmodszer a „folyamatos tudatossag”,
amely nekiink, gestaltosoknak a lelki egeszseg egyik tap
tooszlopa.
216
Folyamatosan nezziink, gondolkodjunk,
erezziink es eljiink...
Lassankent kialakul bennunk onmagunk es minden
hozzank tartozo folyamatos tudatossaga. Es ha ez
a tudatossag mar teljes es allando, konnyen kilepiink
a multbol es a jovobol, es lehorgonyzunk a jelenben.
Megertjiik, hogy az elfogadas szabadsag,
amely csak azoke,
akiket nem hajt siirgeto kenyszer.
Ha mar nem vagyunk keresok, nines tobbe sziiksegilnk
masok figyelmere, onmagunk kivaltsagos tanui leszilnk.
Uj tudatossag ebred bennunk, aze a nema kozponte,
amely megfigyel mindent, ami tortenik, a gondolatainkat,
a vagyainkat, az almainkat, a motivacioinkat, a kapzsisa-
gunkat es az irigysegiinket.
Ha a harag is felbukkan bennilnk, es erzelemmente-
sen tudjuk szemlelni, anelkiil, bogy helyenvalonak vagy
helytelennek itelnenk, dnmagunkat biralnank, vagy meg-
probalnank elrejteni vagy ervenyteleniteni, megtortenik
a csoda: a harag fokozatosan elparolog. Hihetetlen, de
igaz.
Akadnak szentnek alcazott balgak, akik sokat erol-
kodnek, hogy elfojtsak a haragjukat.
De ugyanezt kellene tenniiik a nemiseggel is.
Meg a kapzsisaggal.
Meg a viharos szenvedelyeikkel.
Es minden felkavaro erzelemmel, ami megzavarja vagy
rossz szinben tiinteti fel oket masok elott.
217
Csakhogy minel eroteljesebben fojtunk el valamit, «1/
annal inkabb elmelyiil. Eltunik ugyan a tudatunkbol, dr
lenyiink arnyekos zugaiban novekedesnek indul. Mig
vegiil - ahogy az eltitkolt es kezeletlen seb - elfertozodik,
es hiaba rejtjiik el, a szaga elarulja.
Az ismeretek birtokosa a maga termeszetehez
es nem masok ertekrendjehez
igazodva eli az eletet.
Nem csupan sajat vilagkepe van, hanem batorsaga is,
hogy e szerint eljen, es vallalja a szabadsagot.
Mert a szabadsag bizony nem konnyu dolog.
Kiilonosen, ha dsszefuggesbe akarjuk hozni a bolcse*
seggel. Azt is mondhatjuk, hogy van egy kezdeti szabad
sag, a keresoke, amely szinte mindig a mult rabszolgasaga
ellen iranyul. Ez azoknak a tetteknek a szabadsaga, anic-
lyeket azelott nem tehettiink meg, es azoknak az elha
gyasa, amelyeket azelott kotelezo volt megtenniink. Ezt
a szabadsagot hoditjuk meg a klasszikus terapia elso sza-
kaszaban, amikor megtanulunk megszabadulni a trau-
maktol, es kinevetni azokat a tiltasokat es engcdelyekel.
amelyeken nevelkedtiink.
A masodik fajta szabadsag a tudas birtokosaie. Ez mai
nemcsak konkret tettekre tesz szabadda, hanem valami
joval tobbre. Celja sokszor egeszen vilagos, a jovore vo-
natkozo terv, es mint ilyen sokkal koltoibb, latnokibb cm
kreativabb.
Es vegiil ott van a bolcsek szabadsaga. A nagybetus sza-
badsag. Ennek mar nines koze sem a multhoz, sem a jo-
218
vohoz. Ez a lenyegi szabadsag a jelenhez kotodik, igy nem
celja sem a javitas, sem valami elerese. Itt es most van! Es
a jelenleteben minden, kondicionalastol teljesen fiigget-
len erzeklet olyan tiszta, eles, eber es eleven lesz, hogy uj
intenzitassal tolti meg az egesz eletet.
Mit sem er tudni, hogy csodas zene szol, ha befogjuk a
hiliinket, hogy ne halljuk. Mit sem er megtudni, mennyi
szepsegvesz koriil bennrinket, ha behunytszemmel eliink.
Ahogy Osho mondja, az egesz let ezt a piUanatot unnepli...
Mi pedig nem is tudunk az imnepsegrol, mert azt hisszuk, hogy
nem vagyunk ra hivatalosak.
Ha fclfedezziik, hogy koriilotttink minden pillanatban
minden az eletet iinnepli, ha megengedjuk magunknak,
hogy ugy lelkesedjtink a jol ismert vilagert, mintha az ege-
szen mas volna, akkor a vilag ugyanaz marad, megis mas
lesz: a fakat zoldebbnek, az eget kekebbnek, az embere-
ket elevenebbnek es szebbnek latjuk majd.
Az inkoherencia dicserete
Sokaig vedclmeztem azt ajogomat, bogy ellentmondasos
lehessek. Allitottam, hogy az allaspontom megvaltozta-
tasa logikus es varhato, es hogy nem onmagaban az el-
lentmondas a fontos, hanem a koherencia.
A mestereket olvasva es hallgatva megtanultam, hogy
„koherens” az, aki igyekszik hu maradni a multhoz, az
oroklott dolgokhoz, mindahhoz, amit masok hagytak ra,
es plan tai tak bele.
Ma mar nem akarok koherens lenni,
es nem szeretnem, hogy barki az legyen.
219
Kongruens szeretnek lenni, es masoknak is segitrni,
hogy azok lehessenek.
A koherencia a multhoz kot benniinket. Mert kohe
rensnek lenni azt jelenti, hogy osszhangban eliink valakl
miiltbelivel, olyasvalakivel, aki bar letezett es nyomot ha
gyott, de mar nem mi vagyunk. Aki koherens igyekszik
lenni, az mindig ugyanazt a tortenetet eli at. Az nem en
gedi, hogy az elet barmi iijat nyujtson, es 6 sem nyujt soha
semmi iijat.
A tudas birtokosa tisztaban van a tudasaval, de szc-
gyenkezes nelkiil elismeri, hogy nem latja elore, mit log
tenni a jovoben, milyen kriteriumok szerint fogja ertc-
kelni a tortenteket, es hogyan reagal majd rajuk.
Szivleljiik meg Martha Morris alabbi figyelmeztetesct:
Ha nem mozdulsz, nem lehetsz tobbe folyo,
dlldvizze vdltozol,
es az elet mar nem folyik benned.
A virdgok minden tavasszal kinyilnak,
de ha nem tdrod ki az ablakot, sosem erzed az illatukat.
A madarak a tel elmultdval mindig visszatemek,
de ha nem nezel fel az egre, nem veszed eszre oket.
A nap egeszen biztosan holnap is felkel,
de ha az ajtod zarva marad, a sugarai soha, de soha... nem
ragyogjak be a szobddat.
A bolcsesseg fele tartva megtanuljuk, hogy ha megre-
kediink egyes elgondolasainknal, az csak szenvedeshez
vezet. Azt ugyan elismerjiik, hogy az elet a vagyaink es
a valdsag kiizdelme, de egyben kiizdelem koherens
eniink es spontan, autentikus lenyiink kozt is.
220
Vegezzuk el az aldbbi szdmtani muveletet:
Aminek gondoljuk magunkat
+
merev szokdsaink es hagyomanyaink
kdros szenvedelyeink
+
a vegrehajlott utasitdsok
+
a magunkevd tett kondiciondldsok
+
minden magunkra vonatkoztatott kulsci tulajdonsag
vagy ereny
+
a letagadott dolgok
... osszeadva az identitasunkat eredmenyezik.
A tudatlansagban toltott idonk emleke arra szorit ben-
niinket, hogy legyiink koherensek, kiszamithatok, kor-
rektiil azonosuljunk onmagunkkal es azokkal, akik a ne-
velesiink soran kialakitottak a szemelyisegiinket.
Elismereskeppen a tarsadalom a „jellemesseggel” azo-
nositja a koherenciat.
A bolcsesseghez kozelito tanitonak nines jelleme, de
nem azert, mert lelekben gyenge, hanem mert semmit
sem kell bizonyitania. Viselkedese felette all a jellemes-
segnek, mert mar megtannlta, hogy nem engedheti meg
maganak a mindig egyforma valaszok kenyelmet; jellemet
ugyanis csak a valtozasrol valo lemondas aran nyerhetiink.
A tudas birtokosa rajon, hogy ami fontos, az a kong-
ruencia, az, hogy szabadok legyiink attol, aki egy-egy pil-
221
lanatban vagyunk, szabadon valaszthassuk meg az egy-cgy
pillanathoz illo viselkedesunket, es valhassunk kiszamit
hatatlanna masok szemeben anelkiil, hogy ugy ereznenk,
becsapjuk oket.
Itt es most
Ugyanazzal a szildrd meggyozo'dessel, ameUyel nehany hA
napja azt mondtam, hogy a helyzet azert olyan, amilyen, mert
nem is lehetne mdskepp, ma ketelkedes nelkiil dllitom, hogy
a helyzet egeszen mas, es sosem volt, nem is lehetett olyan,
amilyennek akkor mondtam.
Reszlet Winston Churchill egyik beszedebol, amelyet
az angolokhoz intezett a masodik vilaghaboru idejen
A boles ember a maga teljessegeben eli az eletet; ezet (
valtozekony, kiilonbozo, eleven, kreatfv... es ellentmon*
dasos.
Nem lehet koherens, mert nem is akar az lenni,
Ugyanakkor kongruens, bar ez nem erdem, hiszen nem
is tud mas lenni. A kongruencia azt jelenti, hogy elo t ч
valtozo, itt es most. Ez pedig nagyon j6 a tanitonak c.i
mindenki masnak is.
Hogyan hatott volna rank, Picasso rajongoira, ha a mesln
a kek korszaka utan koherens akart volna maradni, es nem gale
dagitotta volna apalettdjaf?
Sziikseg van-e tanitora?
A kereses kezdeten a tanitoval val6 talalkozas inkabb el*
keriilhetetlen, mint elengedhetetlen. Ezen az uton csak
az indulhat el, es igy csak az erhet ceiba, aki kapcsolatba
222
keriil olyasvalakivel, aki kilepett a tudatlansagbol. A mil-
lionyi akadaly mellett sok a sehova sem vezeto ajto, ren-
geteg a kfsertes, es igen nagy az eltevedes valoszinusege.
Ha nem tart veliink valaki, aki isrneri az utat, mert mar
bejarta, es eljutott a vegeig, ha nem hagyatkozunk oszin-
ten es teljesen egy tanitora, akiben megbizunk, ohatatla-
nul utat tevesztiink.
A bolcsesseg eleresenek egyik feltetele, hogy egesz
uton tanitvanyok maradjunk, ha nem is mindvegig egy-
azon tanitoe. Nem eleg tanulni akarni masoktol es batran
elismerni, mi mindent nem tudunk. Elsosorban arra van
sziikseg, hogy akar a tanito, narcisztikus hajlamunk elle-
nere kepesek legyiink elfogadni, hogy mindig van valaki,
aki tobbet tud nalunk, es tudjunk alazattal tanulni tole.
Kezeljiik gyanakodva azok tudasat, akik azzal kerked-
nek, hogy „a legjobb tanitoktol” tanultak. Inkabb csatla-
kozzunk azokhoz, akik a legjobb tanitok hajszolasanal
elobbre valonak tartjak a kitarto munkat es a faradhatat-
lan keresest.
Alljon itt most egy tortenet, amelyik szamomra jol pel-
dazza nemely balgak es onteltek viszonyat a tanitoikhoz.
A rozsa es a beka
Volt egyszer egy gybnydru, nagy rozsa, amelyik egy pompds
kert kozepen vintott. Langooros szine messzire ragyogott, es nem-
esak szep volt, de tudta is, hogy az. Szwesen enekelte sajat szer-
zemenyu daldt arrol, hogy nines ndla szebb virdg a kertben.
Idovel aztan a rozsa ugy erezte, meg tobben csodalhatndk
a szepseget, meg tobben lephetnenek oda hozza, hogy beszwjak bo-
dito illatdt, es meg tobben magasztalhatnak pdratlan bdjdt. Am
bosszankodva latta, hogy az emberek egyre inkabb csak tdvolrol
bdmuljdk.
223
Ahogy korulnezett, a rozsa megldtta, hogy a mellette csordo
gdlb kutban egyjbkora, rut beka ill. Nyomban arra kbvetkeztelett.
hogy ezert nem megy hozzd kbzel senki, hogy magasztalja. Az az
undoritb beka ijeszti el a csoddlbit...
Az igy felismertvalbsdgfelett bosszankodva feldgaskodott, r\
meguetoen rdparancsolt a bekdra, hogy azonnal hagyja el a hr
tet, es soha tobbe be ne tegye oda a labat. A beka - a rozsa talan
legnagyobb csodalbja — engedelmesen azt felelte:
— Rendben van, ha ez a kwdnsdgod...
Azzal fogta azt a keves holmijdt, ami volt, ds a kertbol a jo
lyohoz ugralt...
Nehany het mulva az elkergetett beka utja a rozsa kertjenek
a kbzeleben vezetett az erdo fele. Onkentelenul is benezett, es meg
lepetten latta, hogy a rozsa teljesen elhervadt, a levelei lehullol
tak, a szirmai megfonnyadtak es kifakultak.
— Ej, de rosszulfestesz... mi tbrtent?- kerdezte drtatlanul.
A rozsa halvdny mosollyal nyugtazta a reszvetet.
— Mibta elmentel, a fergek leragtak a leveleimel, es a hangydk
tbnkretettek a gybkereimet, amikor befeszkeltek magukat kbzejiik.
Teljesen legyengultem, es mar sosem leszek az a pompds virag,
akinek ismertel.
— Milyen kdr— mondta a beka. — Igazdn sajndlom.
-	Bizony, nagy balszerencse ert - felelte a rozsa.
-	Nem a szerencsen mult -jegyezte meg a beka. - Amig itt vol
tarn, megettem a fergeket es a hangydk larvdit...
A balgak es onteltek kozossege megprobal megszaba-
dulni azoktol, akik a bolcsesseg utjat jarjak, de vigyazatl
Az ut minden szakaszaban fiiggoseg nelkiili kapcsolatot
kell tudni teremteni a taniloval.
224
Konnyu tanulni az ismeretek birtokosatol. Atadhatja
minden tudasat a tanitvanyanak, es egyszeruen fogal-
mazhatja meg, mert a nyelv szamara elegendo kozvetito
kozeg.
A tudas birtokosa tanito, es ha a bolcsesseg utjat jarja,
akkor mester is. Am amint bolccse lesz, aligha maradhat
jo tanito. Ha egyszer a tanitast valasztotta, lehet nagyszeru
szakember, de a mi tanitasunkat aligha vallalhatja, mert
mint latni fogjuk, a boles felmutatja az igazsagot, de a ta-
nitasaval nem foglalkozik.
Ez azert van, mert sok tanito - ellentetben nemely pro-
fesszorokkal es tanszekvezetokkel, sok kortars ertelmise-
givel es gondolkodoval - nagyon rosszul turi az oktatasi
rendszer szabalyait. Oket csak az hozza lazba, ha szem-
besithetik a hibaikkal azokat, akik tevuton jamak, bosz-
szanthatjak az ontelteket, felboszithetik a fanatikusokat,
es legfokeppen felebreszthetik az alvokat...
Mindez, ertheto modon, nem eppen kellemes a hall-
gatosag szamara, kiveve, ha mar megszerettek a tanitot.
A tudasat megosztani vagyo keresot kovethetik
tomegek is, de az igazi tanitonak legtobbszor
csak az a maroknyi tanitvanya van,
akik kepesek megerteni.
Ezt a tendenciat alapul veve nagyon valoszinu, hogy
minel bolcsebbe valik a tanito, annal kevesebb tanitvany
es vegiil mar senki sem hallgatja. Eloszor mindig a leg-
balgabbak tavoznak, mert a tanito nyilvanvalova teszi a bu-
225
tasagukat, es sem az onteltek, sem a balgak nem neznek
szivesen a tiikorbe, amelyet a tudas birtokosa tart elebiik,
John Lennon ket ewel a halala elott elore megmondla:
„Keresztre fognak fesziteni.”
Es bizonyos ertelemben igaza is lett...
A tanito, a zseni, a megvilagosodott es
a tudas birtokosa elott egyazon kiildetes all.
Segiteni masoknak, hogy el ne tevedjenek,
helyes utra terelni a valodi tudastol tavolodokat,
es figyelmeztetni a tarsadalmat,
hogy ne tevessze ossze az erkolcsot a nevelessel,
a bosszut az igazsagszolgaltatassal es a vilagos
beszedet a hajlithatatlansaggal.
Kiildetesiiket talan akkor teljesitik, amikor egyiitt el-
erik, hogy a vilag megtanulja: megismetelni nem ugvanaz,
mint megtanulni, mert ahogy Krishnamurti mondja: ha
anelkiil ismetliink meg egy igazsagot, hogy a magunkeva
lennenk, egy hazugsagot ismetliink meg.
Barkibol lehet boles?
Alljon itt ujra az, amire mar ennek a konyvnek az elosza-
vatol kezdve celozgatok. Nem kell tanitonak vagy bolcs-
nek lenni ahhoz, hogy az igazsagot keressiik, ahhoz pedig
meg kevesbe, hogy elkezdjiink gondolkodni.
Az alkoto, a kereso es a tudas birtokosa nem feltetleniil
tanult ember, es nem is kell azza lennie. Mindannyian meg-
talalhatjuk az utunkat a sajat tapasztalatainkbol kiindulva.
A bolcsesseg ugyanis mindig a tudatlansaggal kezdodik.
226
Platon azt tanitja:
Szokratesz: De hat nem tudod-e hallomdsbol, te bolondos, hogy
en egy roppant elokelo es szigoni bdbaasszonynak, Phainarete-
nek vagyok a fia ?
Theaitetosz: Ezt mar hallottam, bizony.
Szokratesz: S vajon azt is tudod-e hat hallomdsbol, hogy en is
ugyanazt a mesterseget uzom?
Theaitetosz: Ezt semmikepp.
(...)
Szokratesz: Az en babamestersegemre egyebkent eruenyes
mindaz, ami amazokera; de abban megiscsak kulonbozik, hogy
ferfiak es nem asszonyok mellett bdbdskodik, s meg abban is, hogy
a lelkukon orkbdik, amikor sziilnek, es nem a testilkbn.
A legfobb feladat azonban a mi mestersegilnkben az, hogy meg
tudjuk vizsgdlni minden esetben: vajon valami torzszillottet,
nem valbdit szill-e az ijjil gondolkoddsa (...) Azok koziil viszont,
akik velem tdrsalognak, nemelyek kezdetben nagyon is tudatla-
noknak latszanak ugyan, de ha tovabb tart a tdrsalgasunk,
mindazok, akiknek az isten eppen megadja, csoddlatos gyara-
poddst emek el. (...) Vilagos az is, hogy ezek sohasem entolem
tanultak valamit, hanem ok maguk taldltak bnmagukban es
hoztak felszinre sok minden szepet. A sziilesben persze az isten
meg en segedkeziink.53
A babaasszony-hasonlat igen szep es erdekes. Szokra-
tesz ugy szabaditja meg a gondolkodast beszelgetotarsa
tudatlansagatol, hogy szembeallitja vele. Igazi boles ta-
nito, aki csupan ramutat a problemara, de nem kinal
megoldast. Csupan megmutatja az akadalyt, es ramutat
53 Reszlet Platon Theaitetosz cimfi dialogusabol (Karpaty Csilla forditasa).
227
az osvenyre... Ermek a sziilesnek az eredmenye pedig leg
rosszabb esetben is egy kereso, aki valamivel kozelebb ju
tott a bolcsesseghez.
Ezt a technikat nevezik „szokrateszi” modszernek.
A mester dnmagat tudatlannak vallva kerdeseket les/
fel a beszelgetotarsainak, es igy veszi ra oket, hogy meg-
feleljenek a sajat kerdeseikre, az abszurd, a logika vagy a/
ellentmondas reven jutva el az igazsaghoz.
A szokrateszi modszer gyakran tiikrozodik a pszicho
terapias munkaban is, amelynek soran a paciens sajat sza*
vai reven jut el dnmaga megismeresehez, olyan tudashoz,
aminek a birtokaban volt, csak addig nem tudott rola.'11
Ez az eljaras amellett, hogy segit a paciensnek feltarni
a sebeket, hogy azok begyogyulhassanak, voltakeppen
a segito pszichoterapia egyetlen iitja. Az eniink egy resze
- egyszeruen az elettapasztalatunk nyoman - birtokaban
van a tudasnak, es titokzatos modon tudja a megoldasl
valamennyi szorongasunkra, konfliktusunkra es problr-
mankra. Velem egyiitt sok terapeuta hasznalja eloszerc-
tettel azt a metaforat, hogy meg kell keresniink a p«i-
ciensben lakozo boles dreget, hogy segitsen megtalalni
az „uj” valaszokat.
Hazugsaggal gyogyitunk egy masik hazugsagot.
Neurozissal (az attetellel) kezeliink egy masik neurozisl.
Legkitunobb tanitom gyakran mondogatta: Az en
miinkam abbol all, hogy tiiskeket szedek ki.
54 Ugy is mondhatnank, hog}' felszinre keriilnek addig nem teljesen til
datos mentalis tartalmak.
228
Tiiske furodott a labadba,
Fogok hat egy tut (voltakeppen egy mdsik tilsket),
es megprobdlom kiszedni vele a labadat serto tilsket.
Ennyi az egesz.
A serulest okozo tiiske nagyon hasonld ahhoz,
amelyikkel kiszedjiik: mindketto tiiske.
Amint az egyiket a masik segitsegevel eltavolitjuk,
az utobbit is ki kell huzni.
Es azt is mindig hozzatette:
Ha valami, amit mondok vagy teszek, eloszlat benned egy кё-
telyt, nem szabad a vdlaszaimat a kerdeseid ilres helyere tenni.
Ha elfdejted a megydlaszolt kerdest, felejtsd el a valaszt is,
kllldnben bajt okoz.
Ne hagyd magad elbuvolni a szavaktol, es ne vdlj fuggdve
az eszmektol! Ezek csupan eszkozok; tuskek, amelyekkel ki lehet
szedni mas tuskeket, aztan el kell dobni oket.
229
SIMRITI UTAZASA
Otodik resz
Sok-sok ev telt el.
Simriti megertette a bejart ut minden egyes szakaszanak
a lenyeget:
Minden ut oroktol fogva ott volt.
Mindegyik resze lehet barki eletenek.
Mindannyian tudatlansagban sziiletOnk.
A tanito szeretetere volt szukseg, hogy eljusson Tenybe, ёз
keresove valjon.
Nagy erofeszitesre volt szukseg, hogy ujra vonatra szalljon,
es nagyon kellett iigyelnie, nehogy kisertesbe essen, es Bal-
gaba, vagy akar akaratlanul is Nagymellenybe induljon.
Sok idore es lemondasra volt szukseg, hogy elindulhasson
Gnozis tele, es elobb a tudas birtokosa, majd tanito lehessen.
Vegiil ott volt az otodik ut is, amely a nev nelkiili helyre ve-
zetett: a bolcsesseg iitja.
Simriti oriilt mindennek, amit atelt, mert nelkiiliik nem ju-
tott volna ilyen messzire. Azert indult utnak, hogy megtalalja
az igazsagot. Nem a bolcsek koze vagyott; de az igazsagot ku-
tatva eppen oda jutott, eredeti celjanal messzebbre, es egy-
ben nem egeszen oda.
Amikor elerkezett a vegallomashoz - ahogy 6 nevezte -, kel-
lemes meglepetesben volt resze. Simriti orommel ismert fel
egy erzest, amelyrol azt hitte, orokre elvesztette.
Megi nt nem tudta, hogy tud-e.
230
Ugy, ahogy akkor, amikor meg Tudatlansagban elt, es azt
kerdeztek tole: Tudod?
Szegyenkezes nelkiil es oszinten azt felelte:
- Nem tudom... Nem tudom, tudom-e.
231
• NYOLCADIK FEJEZET •
A BOLCSESSEG
A boles nem is tudja, mennyi mindent tud
A bolcsesseg egyeni es tarsadalmi eredete
Nemelyek csodalata mogott csupan annak rejtett elismeresc
dll, hogy ugy gondolkodunk, mint ok.
Ambrose Bierce
Amint lattuk, sokan rekednek meg a tudatlansagban,
azon igyekezve, hogy a tobbseghez tartozzanak, amely ro-
botpilotara kapcsolva eli gepies eletet.
Joval kevesebben valunk keresove, es el kell ismemi,
hogy sokan csak eddig jutunk el. Ebbe az „elit” csapatba
sorolok szinte minden ertelmisegit, szamos gondolkodot
es sok filozofust, valamint jo nehany muveszt es elkotele-
zett szakembert csakiigy, mint a magukat forradalmarnak
nevezok tobbseget. Talan valoban fogekonyabbak va-
gyunk a tudatlanoknal, de a feladatunkat meg korantseni
vegeztiik el. Nem jutottunk semmifele tudas birtokaba,
232
a bolcsessegig pedig meg nagyon bosszu utat kell bejar-
nunk.
Sok munka es sok ido kell hozza.
Ahhoz, hogy tudatlanbol keresove valjunk,
a hozzaallasunk megvaltoztatasara, dontesre van
sziikseg. Keresobol fejlodes, erofeszites reven
lehetiink a tudas birtokosava. Mindket allapotot
egyenileg kell elemiink. A tudas birtokosabol
bolccse pedig csak alapveto atalakulassal:
forradalommal valhatunk.
Sokan allitjak - megpedig az eloitelethez nagyon ha-
sonlo szenvedellyel hogy ma mar nincsenek igazi tani-
tok, hogy a megvilagosodottak ideje lejart, es a nyugati
vilagban mar nincsenek bolcsek. Ezt eppen olyan gyak-
ran es azzal az ellel hangoztatjak, ahogyan nok szoktak
kijelenteni, hogy mar nincsenek igazi ferfiak, nemely mo-
ralistak pedig azt, hogy az embereknek mar nincsenek el-
veik. Nekiink mar csak zsenialis tudosaink, hatekony
technokrataink, hamis profetaink es a szavakkal buvesz-
kedo zsongloreink vannak.
Szerintem nem igy van. Hiszem, hogy sok boles ferfi es
no van kdztiink. Csakhogy az a helyzet, hogy alszunk (es
a jelek szerint szeretnenk meg tovabb lustalkodni az agy-
ban). Ugy is fogalmazhatnek, hogy sok boles dolog hang-
zik el, de keves nyitott fulre talal. Nem mondhatnam,
hogy kdvetjiik a Talmud tanacsat: „Ket fuliink van, de
csak egy szank, hogy jusson eszunkbe, ketszer annyit kell
hallgatnunk, mint beszelnilnk... ”
233
Nehez altalanositani, de valamilyen okbol sokan ugy
vagyunk vele, hogy amig a helyzet elviselhetetlenne nem
valik, nem keriink segitseget, hiaba az into jelek sokasag.i
Van egy kerdes, amit a nok mindenkinek feltesznek, akinek
csak tudnak. Nyilvanvalo, hogy komoly dologrol van szo, olyan
problemdrol, amelyet a tudosok meg nem tudtak megoldani.
Azt mondjak, hogy ez minden alkalommal felmerill, amikor
a Jerjukkel autoba szdllnak:
— Egy idegen varosban vagy egy ismeretlen keruletben va
gyunk. Ha fogalmunk sines, merre kellene mennilnk, hogy eljm
sunk a celunkhoz, miert nem engedi meg a ferjem, hogy segitseget
kerjek valakitol?
En sem tudom a valaszt, talan azert sem, mert beis-
merem, hogy en is igy teszek. Ugy velem, hogy mi vala
mennyien sokaig - de legalabbis addig, amig ra nem
dobbeniink, milyen ostoban hiu modon viselkediink -
szivesebben bizzuk magunkat a veletlenre, mint hogy be-
lassuk, koldulnunk kell egy kis felvilagositast azoktol, akik
tudjak, hoi kell befordulni.
Es utolag is inkabb abba a magyarazatba menekiiliink,
hogy nem volt szerencsenk, vagy abba a kifogasba, hogy
minden toliink telhetot megtettiink, csak ne kelljen be
ismerniink a tudatlansagunkat.
Szivesebben zokogunk valakinek a vallan, akitol vigaszl
varunk a sorscsapas idejen, mint hogy elfogadjuk, nem
vagyunk mindenhatok. Szivesebben latjuk, ha valaki ki
javitja a hibankat, mint hogy megelozziik az elkoveteset,
Szivesebben hallunk ujra meg ujra az altalunk is ismei I
megoldasokrol, amelyek miatt biiszkek lehetiink a zsenia-
litasunkra, mint hogy azokra hallgatnank, akik valoban
234
gondolkodasra kenyszeritenek, es igy „meg tobb proble-
mat vetnek fel” ahelyett, hogy keszen talalnak a megol-
dast.
Tanitok es tanitvanyok
A Hold nappal es ejjel is egyforman fenyes,
de csak a napnyugta utan beallo sotetsegben
vilagithat nekiink, hogy el ne tevedjiink.
Ragyogd fenye csak a sotetben latszik.
Gestalt-terapeutakent megtan ul tarn, mennyire fontos
az eltero, legtobbszor ellentetes nezopontok elfogadasa,
hiszen ezek alkotjak a vilagban valo letezesunk teljesse-
get. Szemely szerint pedig megtanultam elfogadni, hogy
a ket polus nem csak az emberekben letezik. Nevezhetjiik
ciklusoknak, az erem oldalainak, valtozoknak vagy a min-
denseg dualis felfogasanak, de mindig szigorri rend sze-
rint ismetlodnek.
Szeretnenk hinni, hogy teremthetiink olyan vilagot,
amelyben az egeszseg atveszi a betegseg vagy az dregseg
helyet, olyan bolygot, amelyen a bizonyossag drokre fel-
valtja a ketelkedest, es mindenki szamara valora valik az
orok es teljes boldogsag. Ez nyilvanvaloan egy egeszen
mas valosagot feltetelez. Egyetlen polus kizarolagos je-
lenletet, a kudarc nelkuli sikert.
A szufik azonban figyelmeztetnek:
Akarmilyen vekony is a sajtszelet...
mindig ket oldala van.
235
A tanulas masik oldala pedig a tanitas.
Nyilvanvalo, hogy a tanito legjobb kiegeszitoje nem
egy masik tanito, hanem egy tamtvany. Ha ehhez hozza
tessziik azt a regi, sokszor hallott igazsagot, hogy ahol van
tanulni vagyo diak, ott felbukkan a tanito is, azt gondol
hatnank, hogy minel tobben tevednek el, es minel tovabb
tevelyegnek a visszautat keresve, annal tobb lehetosege
nyilik a tanitonak a szinre lepesre.
A valosagban azonban - sajnalatos modon - a nepek tu-
datlansaga kezdetben mindig az uj messiasok, a ftinda-
mentalista pszeudovallasok, a zavaros feju, karizmatikus
vezetok es a korrupt, demagog politikusok megjelenescl
segiti elo. Azoket az allitolagos tisztan latoket, akik az ere(
lenek felkorbacsolt erzelmeit es a szorongok felelmet ki-
hasznalva csataterre valtoztatjak a tudatlanok eletet, meg-
gyozve oket, hogy mindenki az iigyiik ellensege, aki nem
erti oket, aki nem ert egyet veliik, es termeszetesen aki el-
lenzi az eszmeiket es az erdekeiket szolgalo dolgokat.
Ha egy oriilt, korrupt vagy erkolcstelen ember indul az
elnokvalasztason, es meg is nyeri, az nem mindig azeri
van, mert az emberek nem tudjak, kivel allnak szemben.
Az emberek sokszor jol tudjak, ki az, es mit fog tenni;
megis megvalasztjak. Mintha tetszene nekik az, aki ugy
el, es azt tesz, ahogy es amit ok is szeretnenek, akkor is, ha
az erkolcsileg megvetendo.
Az en Marcos Aguinis baratom ezt igy fogalmazta meg:
,A nepek vezetoi talan nem azok, akiket megerdemelnek,
de biztosan azok, akik hasonlitanak hozzajuk.” Ezek
a hozza nem erto, tudatlan, korrupt emberek nem ide-
genek szamukra. Egy boles azonban idegen lenne a tu
datlan nepnek, igy sosem valasztanak meg vezetojiikke.
236
A tomegek manipulalasa
Az idosek tiszteletet felvaltotta az ifjusag kultusza, a mult
megbecstileset pedig ajovotol valo felelem. Ez pedig nem
lehet veletlen.
Mindennek szamlalan baljos kovetkezmenye van. Az
elso es legszembetunobb az, hogy a nyugati tarsadalmak
szinte minden tagja azon igyekszik, hogy megorizze a fia-
talsagat vagy annak a latszatat. A masodik is hasonlo: tul-
zott erteket tulajdomtanak annak a kevesnek, amit
tudnak, hogy ne kelljen idot es penzt forditaniuk a tanu-
lasra. A tobbi is kapcsolodik valamilyen formaban ehhez
a kettohoz: tobbet akarnak keresni, hatalmat, befolyast
es elonydket akarnak szerezni (tobbnyire mit sem to-
rodve ezek erkolcsi vonatkozasaival).
Mindezt nevezhetnenk szomorunak is, ha nem lenne
legalabb annyira aggaszto, mivel az egyen valodi fejlode-
senek nem sok koze van a felhalmozott javakhoz (penz-
hez, adatokhoz, hatalomhoz, ranghoz), annal inkabb az
eletbolcsesseghez, az elengedeshez es az dnuralomhoz.
Egy dusgazdag ember a halaldn van. Az orvos kozblte vele
a rossz hirt: mar csak oral vannak hatra. Maradek erejevel el-
kezdte berakosgatni a vagyonat egy nagy laddba, becsomagolta
a, reneszdnsz festok kepeit, kiszedegette az ekszereket a pdncel-
szekrenybol...
Mielott Utott az utolso oraja, m.egjelent az orangyala.
— Ezt meg hovd viszed?— kerdezte drtatlanul.
— Ez a vagyonom... viszem magammal az utolso utamra...
- felelte a gazdag ember.
- Es mit akarsz vele kezdeni? A mennyben mar nem adnak
es nem vesznek semmit. Ahova megyimk, ott nem kell pdnz.
— Es ha szuksegem lesz valamire? Es nines ndlam keszpenzt
— Hahaha!— nevetett az angyal. - Epp eleget kuzdbttem, hogy
reszed lehessen az orok udvossegben... Egeszen biztos, hogy sem
miert sem kell majd fizetned. Itt hagyhatod a vagyonodat, hogy
masok hasznat vehessek.
Emberiink szive elszorult az aggodalomtol... Masoke lesz
mindaz, amit sok veszddseggel, hosszu eveken at osszegyujtott...
— Azt a tdskdnyi dollart se vigyem ?
— Azt se- felelte az angyal.
A gazdag emberfeldultan otthagyta a szejbol elmett kincseket, es
bezdrta a hatalmas borondot, amelyet az utolso utjdra csomagolt be.
— Abba meg mi mindentpakollal?- kerdezte az angyal.
— Csak nehany emleket, amelyektol nehez lenne megodlnom...
VegUl utott az utolso ora. A gazdag ember lelke felszallt a
mennybe, amelynek a kapujdban maga Szent Peter fogadta.
Odakiserte a tdgas lakosztdlydba, ahonnan az utedra latott.
— Nem rossz — jegyezte meg a gazdag ember —, ez igen.
Szent Peter segiteni akart beuinni az ujjdveveny borondjet, de
amikor felemelte, kiszakadt az alja, es a tartalma szetszorodott az
elocsamokban, a lakosztdly ajtaja elott.
Tomerdek aranyrdd volt benne!
A gazdag ember elszegyellte magat. Lehajtott fejjel boesdnat-
kerest motyogott.
— Otthagytam szinte mindent, amim volt — mentegetozott —,
de ezektol nem tudtam megudlni, mert nem lett volna nyugtom...
ezert hoztam oket magammal...
-Jol van, no... - mondta Szent Peter -, sokan hoznak ma-
gukkal valami ertekeset, bar ez azert szokatlan... Egesz uton ci-
pelted ezt a nehez borondot... Es nem egeszen ertem, mifele
nyugalmat adhat neked egy halom jdrdlap.
238
— Meg hogy jdrolap! Hiszen ez huszonnegy kardtos arany!
Szent Peter megertoen mosolygott.
— Nezz csak ki az ablakon — mondta.
A gazdag ember kihajolt az ablakon, es lenezett. Az egesz utca
aranyrudakkal volt kikovezve...
A bosszanto bolcsek
Felnoni mindig fajdalmas, minden tudas ertetlenseggel
kezdodik, es minden ebredes kockazatos.
Cm egy ejjel azt dlmodta,
hogy pillango.
Felebredve
nem tudta, hogy Cu-e,
aki azt dlmodta, hogy pillango,
vagy pillango,
aki azt dlmodja, hogy d Си.
A bolcsek - a regiek csakugy, mint a maiak - mindig
elsokent ebrednek fel, es mindig meg is osztjak masok-
kal, amit nyitott szemmel latnak. De, mint tudjuk, a tisz-
tan latok nincsenek biztonsagban a vakok kozt.
Mintha a legtobben nem ertenenk a regi monddsban rejlo
gdnyt: Ne ebreszd fel a rabszolgdt, mert dlmdban taldn szabad
ember.
A boles azonban azt mondja:
Ebresszek fel a rabszolgat. Foleg, ha a szabadsagrol
almodik.
Ebresszek fel, es tudatositsak benne, hogy rabszolga.
Csak ennek a tudataban vivhatja ki a szabadsagat.
239
A fold lakoinak egy resze melyen alszik, es sokan elvc-
zik az almaikat, amelyek erdekesebbek es szinesebbek,
mint a valosag.
Kepzeljuk el, hogy egy hajnalon csodaszepet almodunk. AL
munkban minden vardzslatos, es raadasul vasamap van, azaz
akdrmeddig alhatunk...
Ebben a pillanatban azonban egy ismeretlen ember orditozni
kezd az utcdn:
- Ebreszto! Ebreszto! Hetfo van! Var a munka!
Sokaknak eszilkben sines felebredni, mert sejtik, hogy ha az atom
veget er, szembe kell nezniiik a valosaggal. Masok egyszeruen
megharagszanak vagy bizalmatlanok. Hiszen ki ne haragudna
meg? Hogy ne esnenek kisertesbe, hogy ketelkedjenek?
A leglobb ember nem hajlando beismemi, hogy a valosag is
lehet oromteli, es a bolcset id&vel meggyulolik, pdridnak tekintik,
es az elviselhetetlen helyzetjelkepet Idtjdk benne.
Valljuk be, hogy nagyon bosszantonak talalnank, ha va-
laki makacsul fel akarna ebreszteni, valahanyszor valami
szepet almodunk. Osho peldakent emliti, hogyan valt
turhetetlenne Szokratesz az atheni, Jezus a romai, Gandhi
pedig a brit hatalom szamara. Meglehet, hogy ennek ki-
mondasaval valt Osho is turhetetlenne sokak szamara a
tudomanykozpontu nyugati vilagban: a legfejlettebb or-
szagok koziil tobb is megtagadta tole a beutazasi vizumot.
Az igazsagbolt mesejet Anthony de Mellotol hallottam.
Ajezsuita szerzetest - nem veletleniil - ugyanezen okok-
bol vadolta meg, kozositette ki es biralta az altala vedel-
mezett egyhaz tagjainak tobbsege.
Egy ember bandukolt egy videki varos szuk utcacskain. Mivel
nem sietett, meg-megallt a tereken, a kirakatok mega boltok elott.
240
Az egyik sarkon befordulva egy szereny kis ilzlet eldtt taldlta
magdt, amelyiknek nem volt cegere. Kivdncsian kozelebb ment,
es az orrdt a kirakatilveghez nyomva bekukucskalt... De oda-
benn csak egy dllvanyt latott, amelyen kezzel irt plakdt fuggott,
nagyon killonos szoveggel: Igazsdgbolt.
Emberunk meglepodott a furcsa fantdzianeven, es el nem
tudta kepzelni, mit arulhatnak ott. Bement hat, es megkerdezte
a pult mogott allo Idnytdl:
- Ez lenne az igazsdgbolt?
- Igen, uram. Milyenfajta igazsagot keres? Reszleges, rela-
tiv, statisztikai, netdn teljes igazsagot... ?
Ezek szerint igazsagot drultak. Sose hitte volna, hogy van
ilyen: csak bemegy valahova, es megveszi az igazsagot. Hisz ez
csodalatos!
— Teljes igazsagot kerek — felelte habozds nelkiil.
„Annyira belefaradtam тага hazugsdgokba es a hamissdgba
— gondolta. — Eleg volt az dlialdnositgatasbol, a magyarazko-
dasbol, a csalasbol es az amitdsbdl. ”
— A teljes igazsagot akarom! — ismetelte meg.
— Elnezest, uram... de tudja az drat?
- Miert, mennyibe keriil?- vdlaszolta megszokasbol, bdrva-
lojdban tudta, hogy a teljes igazsagert bdrmilyen drat hajlandd
megfizetni.
- Nos, ha elviszi- felelte az eladd -, valoszinulegsokaignem
tud majd nyugodtan aludni.
Emberunk megborzongott, es gondolkodoba esett. Sose hitte
volna, hogy ennyire magas az dra.
- Koszonom, talan majd maskor... — habogla vegiil, es lesil-
tott szemmel kiment az ilzletbol.
241
Kisse elszomorodott, amikor radbbbent, hogy meg nem all ke
szen a teljes igazsagra, hogy meg szilksege van nehany hazug
sagra, ahol megpihenhet, nehany mesere es szepitesre, amelyekben
menedeket talal, es nehany kibuvora, hogy ne kelljen szembeneb-
nie onmagdvaL
„Talan majd kesobb... gondolta, hogy ne szegyellje magat
annyira a gyavasdga miatt.
Olykor igy viselkediink: menekiilimk az igazsag elol.
Menekiiliink, hogy megnyugodjunk, hogy ne kelljen cse-
lekedniink, hogy ne kelljen szembenezni a fajdalmas dol-
gokkal, vagy hogy leplezziik az ellentmondasok elfogada-
sara vald keptelensegiinket.
Sokkal konnyebb osszetorni a tiikrot, es elfelejteni a rut-
sagot, mint elfogadni, hogy a tiikorben latott, visszataszito
arc a mienk. Mentsegunkre legyen mondva, hogy a ne-
veltetesiink eredmenyekent fogadjuk el nehezen azokat
az allaspontokat, amelyek tulsagosan elternek az egye-
temlegesen elismert igazsagoktol.
A tanito a tudas birtokosa, aki - akar azert, mert igy
akaija, vagy mert a szive vagy a lelke erre sarkallja - meg
akaija osztani a tudasat azokkal, akik nala kevesebbet tud-
nak, akik nem tudjak, mi mindent nem tudnak, es akik azt
hiszik, hogy tudjak, amit valojaban nem tudnak. A boles is
tanito volt, de az ilyesmi mar nem erdekli. Ezert nem is
igen ad mar orakat, es nincsenek igazi tanitvanyai. Kove-
toi lehetnek, de diakjai nem.
Ez jol is van igy, mert ha bolccsel talalkozunk, tudhat-
juk, hogy egyediil arra igyekszik raszoritani benniinket,
hogy vegyiik a sajat keziinkbe az eletiinket. Alapjaban
veve arrol gyoz meg, hogy csak dnmagunkert vagyunk fe-
242
lelosek, es legfobb dolgunk, hogy a sajat valasztasaink sze-
rint eljiink, es ne az oveit kovessiik.
Abban a szerencseben volt reszem, hogy tizenket vagy tizenhd-
rom eves koromban laldlkozhattam Krishnamurtival Buenos Ai-
resben. A nagynenem (akit a csaldd tobbi tagja csodabogarnak
tartott) magdval vitt arra a harom eloadasra, amit a vdrosban
tartott. Ezeken az alkalmakon sok felejthetetlen dolgot mondolt.
A hires hindu tanito mindennap parbeszedet kezdemenyezett
a kozbnseggel. A beszelgetes mindennap ugyanugy kezdodott:
— Mester... — kezdte a m/mdalot az, aki az elso kerdest tettefel
- Juddi - javitotta ki azonnal Krishnamurti.
— Azt szeretnem herdezni, mester... -folytatta ajelentkezo,
azt gondolva, hogy csupan formasdgrol van szo.
- Nem vagyok a mestered - vdgott a szavdba Krishnamurti,
aztan csondesen hozzdtette -, a tanitbmestered benned van. Ha
onmagadon kivul keresed, sosem taldlod meg...
A boles nagyon bosszanto lehet, kiilonosen, ha nem
elegszik meg a csendes remetelettel, es nem maganyosan
el egy hegyi barlangban, a vilagszerte bevett elkepzeles-
nek megfeleloen.
Pedig a bolcset elsosorban a szeretet es a masok iranti
oszinte erdeklodes koti 6ssze a kornyezetevel. Nem a hal-
hatatlansag vagya vezerli; azt mar levetkozte. Ha csak rola
lenne szo, ordkre a kunyhojaban maradhatna, varva az
ideje beteljesedeset, de az igazsag es az emberek iranti
szeretete arra keszteti, hogy utra keljen, folytassa a tanu-
last, es megmutassa, hogy a szabadsag elerheto - sot hogy
fel is szabaditson masokat.
A boles tehat lehet nagyon bosszanto, kiilonosen ha
a tarsadalomban kivan elni. A boles tud beszelni, sirni,
243
nevetni, szeretni, enekelni, tancolni es orditozni is; de
olykor visszavonul a barlangjaba, hogy csupan onmaga
tarsasagaban visszanyerje egyediseget, a csak benne meg-
levo sajatossagot.
A tobbet tudok tavozasa es visszaterese
Mi, akik nem vagyunk azok, folyton varjuk, hogy a bol-
csek visszaterjenek, szeretnenk, ha itt lennenek, es azon
tunodiink, vajon miert kellett elmenniuk.
Negy tanitotol negy kiilonbozo valaszt kaptam. A negy
mesternek negy okbol volt sziiksege e maganyos idosza-
kokra. Es mind a negyen... elmondtak egy-egy tortenetet.
Az elso arra tanitott meg, hogy gyakorolnunk kell a fug-
goseg levetkozeset, es hogy ez csak akkor lehetseges, ha el
tudunk jutni a szembenallasmentes allapotba.
Ket barat taldlkozik, es az egyik azt mondja a mdsiknak:
— Nahdt, milyen jol nezel ki! Szinte ragyogsz... Igazan дгй-
15k!
- Valoban nagyon jol is erzem magam -feleli a masik.
— Legaldbb tiz evvel jiatalabbnak latszol! - kidltfel az elso.
— Eldrulod, mi a titkod?
- Nines ebben semmi titok-feleli a bardtja. - Az tortent, hogy
nehdny eve olyan dontest hoztam, ami megudltoztatta az ele-
temet.
— Ejha... Es megtudhatom, mi volt az a dontes?
- SOHA tobbe nem vitatkozom senkivel. Semmilyen temaban.
- Elogyhogy nem vitatkozol?
— Egyszemen nem vitatkozom.
— Soha?
244
- Soha.
— Soha, de soha ? — hitetlenkedik a bardtja.
- Soha!
— Az lehetetlen!—fakad ki most mar kisse emeltebb hangon.
—Jo, igazad van, valoban lehetetlen.
A masodik arra tanitott, hogy ne akarjak a tudas birto-
kosa lenni a tudadanok kozott.
Kinaban, egy Jolyon atkelve egy utazo varatlanul Lao-cet55 is-
mertefel a reveszben. Maga a nagy Lao-ce volt az!
— Hat te, mit keresel itt? — kerdezte csodalkozva. — A tanit-
vdnyaid Кгпа-szerle keresnek, hogy boles szavaidat hallhassak.
— Aszavaim, akar bolcsek, akar nem, mindig velem vannak,
akdrhova megyek — felelte Lao-ce. — A tanitvanyaim szemeben
a szavaim nem onmagukban, hanem azert ertekesek, mert Lao-
ce mondja oket. Itt azonban az utra kelok hallgatnak engem...
Es ha valami olyasmit mondok, ami a hasznukra vdlik, az em-
lekezetukbe vesik, esjo szerszdmkent hasznaljak. Amikor pedig
megkerdezik toluk „Ezt meg hoi tanuliad?”, azt felelhetik: „Egy-
szer egy revesz tanitott meg rd. ”
A harmadik arra figyelmeztetett, hogy ne hagyjuk ma-
gunkat meggyozni azoktol az olykor tobbsegben levok-
tol, akik nem viselik el masok szabadsagat.
ss Lao-ce, legendas kinai filozofus, a hagyomany szerint az i. e. IV. szazad-
ban elt.
245
Egyszeregy ember erkezett egy faluba, egy zsdmolyt cipelve. Le-
tette a foteren, felallt rd, es szocsovel a kezeben, nagy meggyozo-
dessel szonokolni kezdett az arra jdroknak. Arra biztatta oket,
hogy elvezzek ki a szeretet, a kommunikdcid es az egymasra fi-
gyeles oromeit. Amikor vegill leszdllt az emelvenyrol, kozel ketszdz
ember tapsolta meg.
Mdsnap reggel a szonok ujra kidllt a foterre, es a zsamolydrol
beszedet mondott a jdrokeloknek. Ekkor is tobb mint szdzan hall-
gattdk a kommunikaciorol es a szeretetrol szblo mondandojat.
Emberilnk mindennap kiment a foterre, es egyre szenvedelye-
sebb, vildgosabb es lelkesebb beszedet tartott. Valami killonos okbol
azonban egyre kevesebben dlltak meg, hogy meghallgassdk. Mig
vegill, pontosabban a tizennegyedik napon, mar senki, de senki
sem volt kwdncsi rd. О azert megtartotta a szokdsos szonoklatot,
eppen ugy, mintha ezrek Jigyelnenek a szavara.
Es igy is folytatta. Mindennap kiment a terre, felallt a zsa-
molyra, es most mar szocso nelkiil, szenvedelyesen szonokolt a sze-
retet es a mdsik meghallgatdsdnak fontossdgarol, A ter azonban
ilres maradt.
Egy reggel aztan az egyik helyi kereskedo odament hozza, es
kedvesen megszdlitotta:
- Bocsasson meg, uram. Immdr egy honapja kijaride a terre.
Kezdetben sokan hallgattdk, de aztan egyre kevesebben jottek,
es ket hete mar senkit sem erdekel, amit mond. Akkor miert foly-
tatjal Eleinte meg ertettem, de most mar... Bevallom, nemertem.
— Tudja, kezdetben azert szonokoltam, hogy meggyozzek md-
sokat- felelte lelkesen a szonok. - Ma mar azonban azert besze-
lek, hogy megblzonyosodjam arrol, ok nem tudtak meggyozni
engem.
246
A negyedik azt hozta a tudomasomra, bogy vedekezni kell
azok ellen, akik gyozelemkent ertekelnek, ha sikeriilne
elerniiik, hogy a tamtoik iranyt tevesszenek.
Egy kiserleti laboratorium egyik Idtogatoja arra lesz figyelmes,
hogy a ket, rakokkal teli medence koziil az egyiket uveglap fedi,
mig a mdsikat nem. Amikor arra megy egy tudos, a latogato meg-
allitja:
— Bocsdsson meg, zavarhatom egy per ere?
- Tessek, parancsoljon.
— Megmondand, miert van lefedve ajobb oldali medence?
- Nagyon egyszeru okbol- feleli a tudos -, ugyanis az ilveg-
lap nelkiil a rakok kiszoknenek.
— Es miert nem szoknek ki a rakok a mdsik medencebol? —
kerdezi csoddlkozva a latogato.
A kutatd a szakertdk tilrelmevel megmagyardzza:
- Ajobb oldali medenceben nagyonfejlett fajtdju rakok van-
nak, amelyek elobb-utobb rdjonnek, hogy ha felmasznak egymas
hatara, akkor mintegy letrat kepezhetnek, amelynek segitsegevel
mindannyian kiszabadulhatnak a fogsagbol.
- No es a mdsik medenceben levok erre sosem jonnek rd? —
kerdezi naivan a laikus.
- Dehogynem—feleli a kutato —, azok is rdjonnek, csakhogy
nagyon kevesse fejlettek. Amikor kesz a letra, es az elso rak fel-
maszik rajta, alig er a medence szelere, valamelyik tarsa vissza-
huzza, hogy ne tudjon elszokni.
Meghallgattam oket, es megtanultam, hogy ez a visz-
szafordulas es visszateres minden ember eleteben megis-
metlodik, akar bolcsessegre jutott, akar nem. A tortene-
247
tekbol megtanultam, hogy ide vezet A hos ritja”,56 amely
egyben minden ember fitja, az olyanoke is, mint en, vagy
az olvasoim.
Elobb el kell menniink, hogy aztan visszaterhessunk,
es atadhassuk a tanultakat, hogy megoszthassuk a tapasz-
talatainkat, es - ahogy mar mondtam - felebresszuk a meg
alvokat akkor is, ha szepet almodnak.
Bolccse lenni
A megismereshez mindennap adj hozzd egy keveset a tudasod-
hoz.
A bolccse vdlashoz mindennap vegy el belole egy keveset.
Lao-ce
A tudatlan ember - ahogy korabban lattuk - azon
igyekszik, hogy bebizonyitsa a koherenciajat, es meg-
orizze megszerzett biztonsagat, amely az identitasatol es
ahftott celjai eleresetol fiigg. Ezt a letformat ujra meg ujra
megerositi a tobbi tudatlan elismerese, ami egy-egy
masok altal kituzott cel eleresekor megszilardftja abban,
hogy helyes uton jar. A legfobb osztonzo azonban, ami
az elore kituzott cel eleresere kesztet, masban keresendo.
Egyreszt ott van a nagyon is ertheto 6r6m, amit a fel-
adat teljesitese nyujt. Masreszt az igy elert siker a hiusa-
gunkat is legyezgeti. Vegiil es fokeppen arra a meg-
konnyebbiilesre vagyunk, amit a ceiba eres nyoman er-
ziink, amikor egy idore abbahagyhatjuk a kiizdelmet.
56 Igy nevezik az irodalom, a tortenelem es a vallas minden nagy alakja-
nak, koztiik Mozesnek, Mohamednek es Jezusnak az eletutjat.
248
Pedig utobbi nem tart sokaig, hiszen amint bejarunk
egy utat, nyomban uj celt kell keresniink, uj tervet szo-
niink, uj csalii bevetniink, uj igeretet tenniink a jovore,
talalni valamit, ami majd ujabb pillanatnyi oromot szerez
a siker nyugtalan hajszoloinak ebben a vilagaban. Ezen
az uton aggodalommal, szorongassal es felelemmel kell
megfizetniink az ujabb eredmeny elereset.
A ma embere tobbnyire ezt a min tat koveti, dolgokkal
igyekszik megtolteni az eletet. Vagyonat sok olyasmi al-
kotja, amit sosem hasznal, soha el nem olvasott konyvek,
bankszamlan tartott penz, amit talan sosem kolt el, gyak-
ran teljesen felesleges informaciok, ismeretek es adatok,
amelyeket fejben tartunk, es puttonykent cipeliink ma-
gunkkal mindenhova. Nem meriink tiresek lenni, feltink
a mozdulatlansagtol es a csendtol.
A csendet igyeksziink szavakkal kitolteni,
a mozdulatlansagot pedig siirges-forgassal,
mert nem viseljiik el a semmi gondolatat,
es meg kevesbe azt, hogy nem erhetjuk el
a celul kituzott joletet.
A boles azonban semmit sem akar elerni, es nem akar
ermeket nyerni.
A boles ana torekszik, hogy kiuresitse magdt.
Ime meg egy utolso gyakorlat:
Szanjunk naponta legalabb egy ordt arra, hogy esdndben le-
illunk, is nem csinalunk semmit. Tolisuk ezt az ordt teljesen tetle-
niil. Ha ugy erezziik, hogy mindenkeppen tenniink kellene valamit,
foglalkozzunk azzal, hogy megflgyeljilk, mi tortenik bennimk.
249
Kezdetben, ha nem szoktunk befele nezni, egy kicsit furcsan
erezziik majd magunkat. Valamivel kesobb taldn elszomorodunk
vagy szeretnenk abbahagyni ezt a gyakorlatot... es ha nem tesz-
sziik, kellemetlen dolgok es mindenjele fekete lyukak bukkannak
fel. Ha pedig tovabb folytatjuk, teljes sotetseget tapasztalunk...
es elfog benniinket a belso ur erzesenek szorongasa.
Ha kitartunk, de csak akkor, eljon a pillanat, amikor a szo-
rongds megszunik, es dtveszi a helyet a bekesseg.
Azok derus nyugalma, akik nem felnek attol, amit
kiviil talalnak, mert attol sem remiilnek meg, amit oda-
benn latnak, es igy megujithatjak azt az elhatarozasukat,
hogy segitenek masoknak megtalalni ugyanezt a bekes-
seget, amit sokan boldogsagnak neveziink. Miutan feleb-
rednek, sok boles erzi kiildetesenek a vilag megvaltozta-
tasat es masok felebreszteset.
Am ezt rendszerint nem nagy csinnadrattaval es lar-
maval teszi; a tudas birtokosatol es a keresotol elteroen
a boles keveset beszel, es akkor is tobbnyire hallgat, ami-
kor nagy tomeg veszi koriil. Ha egynek erezziik magunkat
masokkal, sziiksegtelen felesleges szavakkal kitolteni
a kapcsolatunkat.
Kapaszkodni a multba, kapaszkodni a jovobe
Amig ugy eliink, hogy igyeksziink magunk mogott hagyni
a multat, meg nem szabadultunk meg tole igazan. Meg
van benniink nemi harag, sertodes es seriiles. Amig tu-
dadansagban eltiink, csak az ismert dolgoknak orultiink,
mert csak ebben a kapcsolatban ereztiik magunkat biz-
tonsagban; a miilttol fiiggtiink es mindattol, amit a mult-
ban ertiink el.
250
Keresokent elkezdunk megszabadulni tole, de meg fe-
liink: talan meg tul kozel van, talan meg vissza is ter.
A tudas birtokosa tudja, hogy mar nincsenek kotele-
zettsegei es betartando igeretei, de ez meg meglepetessel
es biiszkeseggel tolti el. A tudas birtokosa affele forra-
dalmar lehet, aki mindent meg akar valtoztatni.
A boles pillanatrol pillanatra el, es elfogadja, hogy
minden valtozik, igy 6 maga is. Friss tudattal es nem
a multbeli tapasztalatok fenyeben szemleli mindazt, amit
az elet kinal.
Az fires csonakrol szolo, regi kinai peldazat talan kd-
zelebb visz ennek megertesehez:
Csonakunk a molohoz van kikotve, amikor latjuk, hogy egy
szomszedunk most ter vissza a haldszatbol. A partnak hdttal ulve
evez, es nem veszi eszre, hogy egyenesen a csonakunk fele tart.
Odakidltunk neki, de nem hallja. A csonakja orra mindjart
nekiiltkozik a ladikunknak. Kiabdlunk, topogunk a moldn,futy-
tyogetilnk... De hiaba. Vegiil a csonak neki is megy a mienknek,
es alaposan megis rongalja. Dilhosen szidalmazzuk,felelossegre
vonjuk, es a legszivesebben megiltnenk a mdsikat...
Masnap, amikor ujra a molon allunk, eszrevesszuk, hogy egy
masik ember csonakja elszabadull a kotelerol, es a folyo egyene-
sen felenk sodorja. Oda, ahol a ladikunk van kikotve, latjuk re-
multen. Megprobdljuk egy evezovel elhdritani az iltkozest, de nem
sikerul. A masik csonak is nekimegy a mienknek, hasonlo serii-
lest okozva, mint az elozo napi baleset...
Csakhogy ezuttal senkit sem szidalmazunk, meg csak meg sem
haragszunk, es senkit sem akarunk megiitni...
Az elso nyilvanvalo tanulsag, amit levonhatunk belole
az, hogy az elso alkalommal nem az iitkozes miatt hara-
gudtunk meg, hanem azert, mert volt valaki a csonakban,
akire diihosek lehettiink. Ha az elso csonak is tires lett
volna, azt a haragot is megsporolhattuk volna.
A fentiek nyoman igy okoskodhatunk: Ha valaki meg-
sert benniinket, megharagszunk. Kire? Miert? A sertes
mindig ujabb serteseket sziil. Esziinkbe jut mindenki, aki-
tol valaha serelmet szenvedtiink el. Es meg jobban meg-
haragszunk. De kire? Es minek? Legkozelebb maradjunk
csendben. Cselekedjiink tudatosan.
A harag mindig a mult szemtivegen at lat. Feleleveniti
a kudarcokat, es felszitja a tehetetlenseg ellen vivott regi
ktizdelmet.
Sziintessuk meg a multtol valo fiiggesiinket,
es ne mergelodjiink. Ha sikeriil igy tenniink,
varatlan ajandekot kapunk jutalmul.
Amint megszabadulunk a multunktol,
elenyesznek a benne gyokerezo felelmeink is.
Illusztralja mondandonkat egy mitologiai tortenet:
Szilrakuszai kiralya, az agyafurt Dionilszosz hatalmas es ret-
tegett uralkodo volt; egyformdn magasztaltak es gyuloltek, iri-
gyeltek es birdltak. Volt Dionilszosz udvardban egy alattvalo, az
irigy Damoklesz. Ez a Damoklesz eloszerelettel dradozott Dionil-
szosznak arrol, milyen boldogok is az uralkoddk, es hogy mi min-
dent meglenne azert, ha egyszer d is tronra kerillhetne.
Dionilszosz megelegelte a dolgot, ds mivel mdresre akarta ta-
nitani az udvaroncat, nagy lakomat rendezett, es megparan-
csolta, hogy Damoklesz foglalja el a kiralynak jard helyet. Az
252
uralkodoi ruhdkba oltoztetett alattvalo eppen olyan volt, mint
egy valodi kiraly, es roppant biiszke volt a megtiszteltetesre. Szinte
el sem hitte, hogy egy szerencses veletlen folytan legaldbb egy idore
valora valik az alma.
De talan nem is kell megelegednie az idoleges uralommal, gon-
dolla magaban. A kiraly vegiil is dtadta neki a helyet. Elrendelte,
hogy akarmit is kerjen, mindenben engedelmeskedjenek neki,
akdrha 6 volna az uralkodo. Csak megkellene beszelnie az orseg-
parancsnokkal, hogy twntesse el az igazi kirdlyt... veglegesen.
Amikor eddig jutott gondolatban, a szolgdk jelentettek, hogy
a lakoma tdlalva van. Damoklesz ugy tervezte, hogy vacsora koz-
ben beszel majd a parancsnokkal, igy hat leiilt a tronra, a min-
denfele egzotikus etkekkel megrakott asztal ele. A lakoma kellos
kozepen, ki tudja miert, Damoklesz felnezett. Es megldtta!
Pontosan a fejefolott hegyes es eles kard fuggott egy vekonyfo-
ndlon, amelyen latszott, hogy bdrmelyik pillanatban elszakad-
hat. Damoklesz nagyon lassan, a lelegzetet is visszafojtva feldllt
a tronszekrol, es a terem kozepere ment. A hard azonban, a leg-
nagyobb amulatara vele egyiitt mozgott, es a hegye mindig egye-
nesen a korondjdra celzott.
Damoklesz rettentoen megijedt, es elhatdrozta, hogy nem moz-
dul, mert a legkisebb helyvaltoztatasa is elszakithatja a kardot
tarto fonalal. A frissen tronra emelt kiraly zokogua kiabaltDio-
nilszoszhoz segitsegert.
- Mi a baj?- kerdezte Dionilszosz.
— Nezd — mutatott felfele ovatos mozdulattal Damoklesz.
-Aza kard ?Ja, az mindig ott fugg. En mar hozzdszoktam...
de annyira elveztem az utobbi drakat, hogy vegleg meghagyndlak
magam helyett a tronon... Hiszen annyira szerettel volna kiraly
lenni.
253
- Nem, nem, felseg! Az csak affele abrand volt. Engedd meg,
kerlek, hogy letegyem a koronat, es tavozhassak... Nagyon ker-
lek...
A kiraly elfogadta Damoklesz lemondasat, de csak azzal a fel-
teteUel, hogy soha tobbe nem traktalja azzal, mi minden szeretne
lenni a j&voben.
A boles nem akar semmi mas lenni: sem jo, sem eros,
sem szelid, sem lazado, sem ellentmondasos, sem kohe-
rens... Csakis onmaga akar lenni. Egyetlen vagya, hogy
eljen, es ebbol fakad az a varazs, amely egyszeru es tide le-
nyebol arad. A boles, mint mosolygo gyermek keleti el-
kepzelese az artatlansag es a tokeletes szabadsag kivanatos
elegyere iranyitja a figyelmimket.
Meg egy gondolat az igenrol es a nemrol
Ahogy dr. Cavalle olyan vilagosan kifejti a Nietzscherol
szolo tanulmanyaban, a tudatlan (vagy az altala hasznalt
metaforaban a teve) igent mond, mert esak erre tanitot-
tak meg. Egyetlen kerest sem tud megtagadni, mert az
veszelyeztetne az elfogadasat, ami - ahogy korabban lat-
tuk - csakis abbol fakad, hogy tarsadalmilag akceptalt
modon, engedelmesen viselkedik.
A kereso azonban mar megtanulta, hogy mondhat
nemet is, sot olykor erzi, hogy azt kell mondania. Nemet
mond, amikor valamit nem akar megtenni, de azert is,
hogy kinyilvanitsa a lazadasat. A keresonek meg kell mu-
tatnia (es emlekeztetnie is kell magat arra), hogy kisza-
badult a bortonebol, es meg kell kiilonboztetnie magat
multbeli tudatlan onmagatol (meg az is logikus lenne, ha
csakis ezert mondana nemet).
254
A tudas birtokosa meg kevesbe kondicionalt. Igent
vagy nemet mond attol fuggoen, hogy az ismeretei sze-
rint mi az igazsag. Nem fel kimondani oszinte veleme-
nyet, es a kornyezete ellenkezese sem valtoztatja meg
a donteset. Valasza csak akkor valtozik, ha a valosag is
megvaltozik, vagy ha modosul a valosagrol alkotott oszinte
felfogasa.
Egy ember autozik a vdrosban. Mielott a keresztezodeshez er,
ahol be kell fordulnia, indexel jobbra. A muszerfalon nem gyul-
lad ki az ellenorzofeny. Ekkoraz utitarsahoz fordul:
— Legy szives, nezz ki, es ellenmizd, hogy mukodik-e az index.
Amaz kidugja a fejet az ablakon, esjelenti:
— Most mukodik... Most nem... Most igen... Most nem...
Igen... Nem...
A bolcsessegre jutott emberrel egeszen mas a helyzet.
A boles a maga kenye-kedve szerint mond igent vagy
nemet, es a valaszaival nem akar semmit sem elerni vagy
bizonyitani. Tudja, hogy az altala kimondott igen nem ki-
zarolagos, es barmelyik pillanatban nemme valtozhat,
ami akar egyszerre is ervenyes lehet az igennel.
A boles tudja, mennyirejelentektelen a velemenye, es
mennyire relativ minden velemeny.
Az indexrol szolo viccben a boles azt gondolna: miert
engem kerdez? Aztan kinezne, es valami olyasmit mon-
dana:
- Nem tudom. Mit ertesz azon, hogy „mukodik”?
Amikor nem erezziik tobbe sztikseget, hogy csak az
egyik polushoz ragaszkodjunk, amikor latjuk az ido pers-
pektivajat, amikor belatjuk, hogy a dolgok masok is le-
255
hetnek attol fuggoen, hogy honnan nezziik oket, akkor
nem mondunk tobbe mindenre igent vagy nemet.
Ha mar nem tartjuk sziiksegesnek, hogy bealljunk va-
lamely ideologia, iskola vagy tan zaszlaja ala, hogy az hi-
telt k61csdn6zz6n a szavainknak, es szavakat a beszedunk-
nek; ha majd kepesek leszunk egyszeruen csak letezni,
onmagunk es a kornyezetunk teljes tudataban... akkor...
felebredilnk.
A tudas atadasa
A bolcset nem az idoskor teszi,
hanem az, hogy sokat latott, sokat tapasztalt
es sokat megelt.
Ezert akadnak olyan ritkan - azt is mondhatnam, hogy
soha - fiatal bolcsek. A tudas birtokosa, tanito vagy zseni
akadhat kdztuk; de mivel a kelloen sok tapasztalat meg-
elesehez ido kell, a magas kor a bolcsesseg elengedhe-
tetlen feltetele.
Boles csakis dreg ember lehet.
(Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a bolcsesseg-
hez eleg megdregedni.)
Boles lehet tanuladan ember is, mert a bolcsessegnek
semmi koze a tanultsaghoz. Sem Jezus, sem Buddha nem
volt ertelmisegi. A lenyeg nem az, hogy a helyes gondo-
latmenetet kovessiik. A bolcsesseg a ketelybol indul ki.
256
A bolcsesseg sosem magabiztos. Ezert nem igazodhat
egyetlen elmelethez sem.
Ha az eszmek valtozekonyak es ingatagok, ha a vilag-
kep akkor is modosul, ha a valosag nem valtozik, meny-
nyivel nehezebb a boles dolga, amikor at akarja adni
a gondolatait.
Lao-ce a bolcsek nyelven beszel t. Senki sem ertette
meg, es ahogy Osho veli, talan ezert nem oltek meg.57
Lao-ce magas kort ert meg, es sokszor hangoztatta, hogy
a mester nem kozol ismereteket; azokat ugy kell megsze-
rezni tole. A boles egyszeruen csak ott van, es nyitva all.
Tanulhatunk tole, de 6 maga nem tanit semmit.
Ahogy Lao-ce mondta: A boles nem beszel. Aki beszel, az nem
boles.
En pedig igy mondanam:
Aki sokat tud, nem beszel,
aki pedig sokat beszel, az nem tud.
(Ha valakinek jobban tetszik, meg is valtoztathatja
a szorendet: Aki tud, nem sokat beszel, aki pedig beszel, az nem
sokat tud.)
Kinaban ugy tartjak, hogy sokkal tobbet lehet tanulni
a mestertol, ha mellette elunk, mint ha a szavait hallgat-
juk. A Tavol-Kelet nagy filozofiai iskolainak orai ugy zaj-
lottak, hogy a tanitvanyok egyiltt vandoroltak a boles
tanitoval, de egyikiik sem szolt egy szot sem, nem tett
57 Ahogyjezust, Szokrateszt es masokat, akik a tamtasaikat elfogadni kep-
telen tobbseg duhenek estek aldozatul.
257
megjegyzest, es nem „hasznalta ki” az alkalmat arra, hogy
kerdeseket tegyen fel.
A mesterrel valo ilyen „setat” nevezik keleten .satazn-nak.
Van egy tortenet, amelyet sok eve hallottam, es ame-
lyet igaznak mondanak, de meg ha nem is az, szivesen
gondolok ra ugy, mint ami valoban megtortent.
Lao-ce, akinel nagyobb boles talan sosem letezett, egy reggel
tudta, hogy utra kell kelnie. Kozelgelt az utolso oraja, es Tibet-
ben, a hegyvidek maganyaban akart meghalni. Aznap este, hetek
6ta eloszor, megszolitotta a tanitvdnyait, es elmondta nekik, hogy
tdvozik. Amazok szerettek a mesteruket, es kerleltek, hogy ne men-
jen el, engedje meg, hogy mindvegig mellette maradjanak, es ne
fossza meg oket megvildgosito jelenletetol. Lao-ce tomoren csak
annyit vdlaszolt:
- Nem.
Hajnalban aztan fogla a keves motyojdt, es elindult hosszu
vandorutjara. Nehany tanitvdnya sok bran at, nemdn kovette,
de amikor lattdk, hogy a mester ugy dontott, nem vesz roluk tu-
dorndsl, megertettek, hogy haza kell temiuk...
Kindba erkezni vagy onnan tdvozni akkoriban — akdresak
most - azt jelentette, hogy at kell kelni a nagy falon. Ahogy az
Eszaki kapuhoz ert, az dr felismerte, es megallitotta.
— Hova megy, Lao-ce? — kerdezte.
- Kozeleg az utolso oram - felelte a boles es szivesebben
hagyom a poraimat a hegyekben.
- Gondolom, mindent leirldl, amit tudsz- mondta az orszem
—, mert ahogy en is, sokan hallottunk rolad, de sosem mentilnk el
meghallgatni teged. Kinel hagytad az irdsokat szdmunkra, akik
sosem tudtunk szemelyesen toled tanulni?
258
—	A leirt szo—felelte az aggastydn — aligha segit bdrkinek is
az igazsagfeltdrasdban.
A katondt meglepte a valasz, es kihasznalva a helyzetebol
adodo hatalmdt, kijelentette, hogy mondhat, amit akar, de addig
ott nem mehet di, amig le nem irja a tudomanyat egy konyvben.
—	Ha nem teljesited ezt a feltetelt, nem engedlek ki Kina fbld-
jerol — kozolte.
Lao-ce drdkig dacolt vele, de vegiil radobbent, hogy ez az ember
sosem gondolja meg magat. A tortenet ugy szbl, hogy amikor be-
sotetedett, Lao-ce nekiult, es egyetlen ejszaka alatt megirta a Tao
te King-et Az Ut es az Ereny hires konyvel.
A Tao te King a kovetkezo mondattal kezdodik: A too, ame-
lyet szavakkal ki lehet fejezni, nem az 6r6k tao.№ Ezt akar
ugy is fordithatndnk:
Amit az igazsagrol szavakba onthetunk...
az nem a teljes igazsag.
68 Tokei Ferenc forditasa.
259

BIBLIOGRAFIA
Arisztotelesz: Metafizika
Barylko, Jaime: Qui significa pensar
Barylko, Jaime: La filosojia
Barylko, Jaime: Educaren valares
Bhagavad-gfta {„A magasztos szozata”; a vedikus irodalom filozofia-
janak osszefoglalasa)
Capra, Fritjof: A fizika tadja: A modem fizika is a keleti miszticizmus
kozotti parhuzam fettdrdsa
Cavalie, Monica: La sabiduria recobrada
Csuang Csou: Csuang-ce
Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics: Bun is bunhodes
Einstein, Albert: Hogyan latom a vildgot
Emerson, Ralph Waldo: Esszek
Ferguson, Marylin: The Aquarian Conspiracy: Personal and Social
Transformation in the 1980s
Foucault, Michel: Feliigyelet is buntetis: a barton tortenete
Frankl, Viktor Emil: Az ember az ertelemre iranyulo kerdissel szemben
Freud, Sigmund: Rossz kbzirzet a kulturdban
Freud, Sigmund: Mazes
Freud, Sigmund: Totem is tabu
Fromm, Erich: Menekiiles a szabadsag elol
Fromm, Erich: Utak egy egiszsiges tarsadalom fele: szocialpszichologiai
vizsgdlddas
Grof, Stanislav: Ancient Wisdom and Modem Science
Hesse, Hermann: Demian: Emil Sinclair ifjusaganak tortenete
Homerosz: Odiisszeia
Huxley, Aldous: The Perennial Philosophy
Kierkegaard, S0ren: Szerzoi tevekenysegemrol
Krishnamurti, Jiddu: Krishnamurti naploja
Krishnamurti, Jiddu: Vegso szabadsag
A Kybalion (a hermetikus filozofia alapveto tanainak gyujtemenye)
Lao-ce: Az ut es ereny kdnyve
Mariscal, Enrique: El arte de navegarpor la vida
Marcus Aurelius: Elmelkedesek
Nietzsche, Friedrich: Igy szolott Zarathustra
Nietzsche, Friedrich: Jon esgonoszon tul: egyjovobeli filozofia elojateka
Orwell, George: Allatfarm
Platon Osszes muvei
Rajneesh, Bhagwan (Osho): The Book of Wisdom: Discourses onAti-
sha’s Seven Points of Mind Training
Rajneesh, Bhagwan (Osho): The Empty Boat
Rajneesh, Bhagwan (Osho): Life, Love, Laughter
Rajneesh, Bhagwan (Osho): Tao: the Three Treasures
Shakespeare, William: Macbeth
Skinner, Burrhus Frederic: Walden Two
Thoreau, Henry David: Walden
Upanisadoh (a vedikus vallasi rendszer „titkos tanitasai”)
Watts, Alan Wilson: Myth and Ritual in Christianity
Watts, Alan Wilson et al.: Myth and Religion
Weil, Simone: Ami szemelyes, es ami szent
Kiilon koszonettel tartozom az Osho International Foundation ala-
pitvanynak, amely engedelyezte, hogy konyvem lapjain idezzem a mes-
tert, es nagyvonaluan elnezte, hogy olykor kisse liszteletleniil bantam
a gondolataival.
262
TARTALOM
A SZERZO ELOSZAVA..................................7
Eloszo a forditas alapjat kepezo kiadashoz ...... 12
Bevezetes ....................................... 16
Elso fejezet: Egy kis tortenelem ................ 20
MASODIK FEJEZET: AZ EMBER ES MITOSZAI ........... 42
HARMADIK FEJEZET: AZ ELNYERT PARADICSOM ......... 60
NEGYEDIK FEJEZET: A TUDATLAN .................... 87
Otodik fejezet: A kereso ....................... 129
Hatodik fejezet: Tevutak ....................... 177
Hetedik fejezet: A tanito....................... 196
Nyolcadik fejezet: A bolcsesseg ................ 232
Bibliografia ................................... 261