Meghatarozza-e az IQ-nk
yr a sorsunkat? Korantsem annyira, mint
hinnenk. A kotet bemutatja, mely tenyezokon
/ mulik, ha magas IQ-val biro emberek csufos kudarcot
vallanak, a szerenyebb adottsaguak ezzel szemben
meglepo sikereket aratnak. E tenyezokbol rajzolodik ki egy
masfajta okossag, amit a szerzd „erzelmi intelligencia”-nak
nevez, s amibe beletartozik az onismeret, az onuralom,
a kitartas, a beleerzo kepesseg, a tarsas kapcsolatokban J
vald jartassag. Az allja meg kivaloan a helyet a valo V
eletben, aki mindennek nincsen hfjaval.
к De nines veszve semmi! Az erzelmi
intelligencia fejlesztheto!
S' EDZELMI
INTELLIGENCIA
fear..,,
A mu eredeti cime: Emotional Intelligence
A forditast az eredetivel egyhevetette: Eros Ferenc
Boritoterv: Gregor Laszlo
Copyright © 1995, Daniel Goleman
All rights reserved.
© N. Kiss Zsuzsa, 1997, Hungarian translation
ISBN 963 9365 12 2
ISSN 1217-0364
Kiadja a HATTER Kdnyvkiado
Felelos kiado: Balogh Ferencne
Muszaki vezeto: Lantos Kalman
Kesziilt az ETO-Print Nyomdaipari Kft.-ben
Felelos vezeto: Balogh Mihaly iigyvezeto igazgato
TARTALOM
Arisztotelesz intelme 17
ELSO RESZ: Az erzelmi agy 115
1.	Mire valok az erzelmek? 117
2.	Egy erzelmi merenylet anatomiaja /32
MASODIK RESZ: Az erzelmi intelligencia jellegzetessegei 157
3.	Amikor az eszleny ostoba 159
4.	Ismerd meg onmagad / 78
5.	A szenvedely rabjai / 92
6.	A legfobb kepesseg /123
7.	Az empatia gyokerei /149
8.	A tarsas elet fortelyai /171
HARMADIK RESZ: Alkalmazott erzelmi intelligencia /193
9-	Intim ellensegek/195
10.	A sziwel vegzett munka /222
11.	Lelek es orvoslas /245
NEGYEDIK RESZ: Lehetosegek /281
12.	Acsaladi olvasztotegely /283
13.	Trauma es erzelmi ujratanulas /299
14.	Vermersekletiink nem a vegzetlink/J22
OTODIK RESZ: Erzelmi neveles / 341
15-	Az erzelmi analfabetizmus ara /343
16.	Erzelmek iskolaja/390
Fiiggelekek / 427
5
Taranak, akitol mindig menthetek erzelmi bolcsesseget
Arisztoteldsz intelme
„...megjjedni, nekibatorodni, megkfvanni, megharagudni,
megszanni - altalaban orulni es bankodni lehetseges a kello
merteknel jobban is, kevesbe is, csakhogy persze mind a ketto
helytelen; ha ellenben mindezt akkor tessziik, amikor, ami
miatt, akikkel szemben, ami celbol s ahogyan kell: ez jelenti a
kozepet es a legjobbat, ez pedig eppen az ereny sajatsaga.”
Arisztotelesz: Nikomakhoszi etika, 1106 b
(Szabo Miklos forditasa)
Elviselhetetlenul fiilledt, izzaszto augnsztusi nap volt New
Yorkban, ami megfekszi az emberek kedelyet. A szallodamba
igyekeztem, s amikor felszalltam egy buszra a Madison sugar-
uton, meghokkentett a sofor - a kozcpkoru fekete ferfi szeles
mosollyal, baratsagosan koszontott: ,J6 napot! Hogy birja?”
Valamennyi felszallot igy fogadta, mikozben a kocsi a suru bel-
varosi forgalomban araszolt, s a tobbi utas eppugy meglepodott,
mint en, am zomuk bedunsztolodott aznapi rossz hangulataba,
es kevesen meltattak valaszra.
De rmg a busz a varosbol kifele zotydgott veliink az utcahalo
akadalyain at, lassu, szinte varazslatos atalakulas ment vegbe.
A sofor lankadatlanul monologizalt szorakoztatasunkra, elenken
ecsetelte az utba esovideket: fantasztikus arleszallftas ott az aru-
hazban, gyonyoru kiallitas itt a mflzeumban, hallottak mar,
micsoda uj filmet ad a mozi az utca vegen? A varos gazdag
valaszteka iranti lelkesedese ragalyosnak bizonynlt. Mire eljott a
leszallas ideje, minden utas levetkozte a rosszkedvet, es a sofor
7
bucsuzasat - „Viszlat, minden jot!” - egytol egyig mosollyal
nyugtaztak.
Husz ev ota nem megy ki a fejembdl ez az eset. A Madison
sugardti buszozas idejen doktoraltam pszichologiabol - de
akkoriban a lelektan nemigen erdeklodott az ilyen hangulatval-
tasok mikentje irant. A pszichologia alig vett tudomast az erzel-
mi mukodesekrdl. Marpedig amikor elkepzeltem, hogyan terjed
viruskent a jo kozerzet errol a buszrol, a sofor amolyan nagyva-
rosi bekeszerzokent tunt fol elottem: varazserovel valtoztatta at
az utasaiban fortyogo ingeriiltseget, jovoltabdl megenyhiiltek,
kicsit megnyitottak a sziviiket.
Egeszen masrol tudosit nehany mult heti ujsaghir:
Egy kilenceves tanulo orjongeseben iskolapadokat, szamfto-
gepeket, nyomtatokat ont le festekkel, megrongal egy kocsit az
iskola parkolojaban. Az ok: harmadikos tarsai ,,kisbaba”-nak
csufoltak, es d imponalni akart nekik.
Nyolc kiskoru sebesul meg, amikor egy manhattani diszko
elott tulekedo tomegben lokdosodes tamad; ennek vegakkordja,
hogy az egyik erintett 38 kaliberes kezifegyverrel lovoldozni
kezd. A riport szova teszi, hogy ilyen tiszteletlensegnek felfogott
piti iigyek egyre gyakrabban torkollnak lovoldozesbe az utobbi
evekben.
Egy jelentes szerint a tizenket ev alatti gyerekek serelmere
elkovctett gyilkossagok 57 szazalekaban a szulok vagy mostoha-
sziilok a tettesek. Az esetek majd feleben a szulo arra hivatkozik,
hogy „csak fegyelmezni” akart. A vegzetes verest olyan „kihaga-
sok” valtjak ki, hogy a gyerek odaall a teve ele, sir vagy becsinal.
Egy nemet fiatalember ot torok asszony es lany meggyilkola-
saert all birosag ele; rajuk gyujtotta a hazat, mig aludtak. Ujnaci
csoport tagja, allasaibol rendre kiteszik, iszakos, az idegeneken
8
keri szamon, hogy' illdozi a balszerencse. Elhalo hangon mond-
ja: „Megbantam, amit tettem, iszonyuan szegyellem magam.”
A napihirek egyre-masra arrol tudosftanak, hogyan foszlik
semmive a civilizacio biztonsaga, hogyan tamad az amokfuto
aljas felindulas. E hirek pedig alatamasztjak lappango gyanun-
kat, hogy ki vagyunk szolgaltatva a magunk es kozvetlen kornye-
zetiink emocioinak. Senki sines biztonsagban az indulat es a
megbanas e szeszelyes hullamveresetol, fgy vagy iigy valameny-
nyiiink eleteben erezteti hatasat.
Az elmlilt tfz ev soran boseggel jutottak el hozzank hasonlo
hiradasok, melyek egyre jobban elhatalmasodo erzelmi csodrol,
ketsegbeesesrol, gatlastalansagrol tam'iskodnak csaladi, kozos-
segi es tarsadalmi eletiinkben. Ezek az evek fokozodo diihnek es
elkeseredesnek voltak tanui, s ide tartozik a teve orizetere bizott
kulcsos gyerekek csondes maganya eppugy, mint az elhagyott,
elhanyagolt, bantalmazott gyerekek fajdalma vagy a hazastarsi
eroszak visszataszito intimitasa. A rosszabbodo kozerzet kiolvas-
hato a depressziosok vilagszerte megugro szamabol s egy ero-
szakhullam felfutasanak jeleibol - felfegyverzett tinikaz iskolak-
ban, lovoldozessel vegzodo incidensekaz autopalyan, elbocsatott
hivatalnokok, akik rosszkedviikben lemeszaroljak korabbi kol-
legaikat. A felindulasbol elkovetett eroszak, a fegyveres amokfuto
es a trauma kivaltotta stressz az utobbi tfz evben bevonult a koz-
tudatba, s a derus, tettre kesz „minden jot!” jelszo is mogorvan
kovetelozo szmezetet oltott
Konyvem celja ertelmesen eligazitani az ertelmetlensegben.
Pszichologus vagyok, tiz ev ota irok a New York Timesbi arrol,
hogy tudomanyos gondolkozasunk hanyadan all az irracionalis
szferaval. Ebbol a nezopontbol ket clienteles tendencia figyelem-
re melto: egyfelol erzelmi tranzakcioink novekvo zurzavara,
masfelol remenyteljes kfserletek ennek orvoslasara.
9
MIERT IDOSZERU A MOSTAN1ATTEKINTES?
Az utobbi evtized hozta a csodtomeg mellett az erzelmek
tudomanyos vizsgalatanak paratian fejlodeset is. Az egyik legfon-
tosabb fejlemeny az, hogy sikeriilt betekinteni a mukodo agyba
olyan korszakalkoto modszerek segftsegevel, mint az uj agyleke-
pezfoTtechnikak. Tortenelmiinkben eloszor valik lathatova az,
amire mindeddig mely homaly borult: hogyan mukodik valoja-
ban az a bonyolult sejttomeg, mialatt gondolkodunk, £rzunk,
kepzelodiink es almodunk. A neurobiologiai adatok aradatanak
koszonhetoen ma jobban meg tudjuk erteni, hogyan gurulunk
duhbe,fakadunk кбппуекгё az agy erzelmi kozpontjai reven, s
hogy az agy osibb regioi, melyek haboruskodasra eppugy indit-
hatnak, mint szerelemre, mikent hajKthatok jo vagy rossz irany-
ba. Az erzelmek mukodesenek vagy csodjenek ez a minden
korabbinal tisztabb kepe a kollektfv erzelmi valsag orvoslasanak
uj eszkozeivel is kecsegtet.
E konywel mindaddig vamom kellett, mig a tudomanyos ku-
tatas eredmenyei lehetove nem tettek megi'rasat. Ezek az ered-
menyek talan azert kestek oly soka, mert az erzelmi elet gondol-
kodasban betoltott szerepet mind ez ideig meglepoen lekicsi-
nyeltek a kutatok; nagyjaban-egeszeben felfedezetlen kontinens
maradt a pszichologia tudomanya szamara. Az urt nepszeru
tanacsadok tomkelege sietett betolteni; e jo szandekii utmutatok
legjobb esetben kikertek a klinikusok velemenyet, de tudoma-
nyos megalapozottsaguk nemigen volt. A tudomany ma vegre
felelosseggel nyilatkozhat azokrol a silrgeto es meghokkento
kerdesekrol, amelyeket lelki eletiink irracionalis megnyilvanula-
sai felvetnek, s viszonylag pontosan kepes felterkepezni az em-
beri erzelmeket.
E felterkepezes kesztyut dob az intelligencia sztlkkeblu ertel-
mezesenek; vitaba szall azokkal, akik szerint az IQ (intelligen-
ciahanyados) sorsunkat nagyjabol meghatarozo genetikus adott-
sag, amin az elettapasztalat mit sem valtoztat. Ez a felfogas
10
flgyelmen kiviil hagyja a meg fontosabb kerdest: Mit tehetimk
azert, hogy gyermekeink johbari boldoguljanakazeletben? Mi-
lyen tenyezok jatszanak kozre peldaul, ha magas IQ-val rendel-
kezo szemelyek kudarcot vallanak, a szerenyebb adottsaguak
pedig meglepoen jol teljesitenek? En ugy velem, a kulonbseg az
erzelnii intelligenciakzrA osszefoglalhato kepessegekben kere-
sendo, ide tartozik peldaul az onkontroll, a lelkesedes, a kitart&T
es az, hogy motivalni tudjuk onmagunkat. Ezeket a fogasokat
pedig, mint majd kideriil, meg lehet tanitani a gyermekeknek,
hogy jobban hasznosi'thassak azt a szellemi potencialt, amelyet
a genetika szeszelye juttatott nekik
E lehetoseg altalanosabb erkolcsi kotelessegiinkre is ramutat.
Vannak olyan idok, mikor a tarsadalom szovete rohamosan
bomlik, mikor onzes, eroszak, rosszindulat metelyezi az emberi
egyiittelest. Ilyenkor az erzelmi intelligencia szorgalmazasa az
erzelmek, a jellem es az erkolcsi erzek kapcsolatara hivatkozik.
Egyre tobb bizonyftek szol amellett, hogy az alapveto erkolcsi vi-
szonyulasok az erzelmi kepessegekbol gyokereznek Van olyan
ember, akinek az indulat az erzelem kozege: valamennyi indu-
lat magja a mindenaron tettben felszinre toro emocio. Aki Id van
szolgaltatva indulatainak - azaz nines onuralma -, erkolcsi
fogyatekossagban szenved. Az Indulat megzabolazasa az akarat
es a jellem alapvetese Az onzetlenseg ugyanigy fakad az empa-
tiabol, a masok erzeseiben valo olvasas kepessegebol; ha nem
hangolodunk ra a masik ember sziikseghelyzetere, ketsegbeese-
sere, nem is erdekel minket. Erkolcsi allasfoglalas utan kialto
korunkban kulcskerdes az onmerseklet es az egyutterzes.
A KONYV FELEPITESE
Konyvemben vegig Idvanom kalauzolni az olvasot az erzel-
mekkel kapcsolatos uj tudomanyos felismereseken, hogy me-
lyebb betekintest nyerhessijnk tulajdon eletiink es a benniinket
korulvevo vilag legzavarbaejtobb pillanataiba. A konyv cel ja meg-
ertetni, hogy mit jelent ertelmesse tenni az erzelmeket, es ez mi
modon erheto el. Mar onmagaban ez is segitseg; ha az erzesek
birodalmat megismerjiik, ennek a megismeresnek olyasfele
hatasa lehet, mint a fizikaban kvantumszinten a megfigyelonek,
aki ezaltal modositja a megfigyeles targyat.
Utunkat az_elso reszhen az agy erzelmi felepitesevel kapcso-
latos uj felfedezesekkel kezdjiik, melyek magyarazatot adnak
eletiink ama keptelen pillanataira, amikor minden racionalitast
elsopor az erzelem. Ha megertjiik, milyen agyi struktiirak osz-
szejatszasa felel a duh es a retteges^netan a szerelem es a bol-
dogsag - pillanataiert, vilagosabb lesz, hogyan alakulnak ki a
egjobb szandekainknak is oly gyakran gancsot veto erzelmi
beidegzeseink, s hogy mit tehetiink a pusztito vagy onpusztito
erzelmi felindulasok legyozesere. S ami a legfontosabb: a neuro-
biologiai adatok felvetik annak lehetoseget, hogy gyermekeink
erzelmi szokasain alakftsunk.
Amasodikresz bemutatja, hogyan nyilvanulnak meg a neuro-
logjai adottsagok az eletrevalosagban, az erzelmi intelligencia-
ban: peldaul, hogy valaki kepes felindulasat visszafogm olvasni
masok legbensobb erzeseiben, olajozottan bonyolitani a tarsas
kapcsolatokat. Ez Arisztotelesznel az a ritka tehetseg, hogy vala-
ki „a megfelelo szemelyre a megfelelo mertekben, a megfelelo
idoben, a megfelelo celbol a megfelelo mddon tud haragudni”.
(Azok az olvasok, akiket taszi't a neurobiologiai reszletezes, talan
itt iitik majd fel a konyvet.)
Az intelligencia e kiterjesztett modellje szerint az eletrevalosag
az erzelmeken all vagy bukik. A harmadik resz ravilagit, milyen
nagy a tet: hogyan konzervaljak legfontosabb emberi kapcsola-
tainkat ilyenfajta keszsegeink, s hianyuk mennyire pusztito; a
munka vilagat atformalo piaci viszonyok kozott milyen paratian
elony az erzelmi intelligencia a szakmai siker eleresehez; a mer-
gezo emociok hogyan karositjak testunk egeszseget ugyanugy,
mint a mertektelen dohanyzas, mi'g az erzelmi kiegyensulyo-
12
zottsag hozzasegithet egeszsegiink es jo kozerzetiink megorze-
sehez.
Genetikai oroksegiinkbol szarmaznak rank a vermersek-
letunket meghatarozo erzelmi sarokpontok. Az ide tartozo agyi
palyak azonban rendkiviil keplekenyek: vermersekJetiink nem a
vegzetiink. Mint a negyedik resz bemutatja, gyerekkornnkban a
csalad es az iskola~alakftaz^rzelmi palyakon, s ezek elosegitik
- vagy eppen gatoljak hogy az erzelmi intelligencia alapjait
elsajatitsuk. A gyerekkor es a serdiilokor tehat eletiink vezerfo-
nalaul szolgalo erzelmrszokasaink rogziilesenek kritikus, egy-
ben nagy lehetosegekkel kecsegteto idoszakai.
Az otodik resz attekinti, mit kockaztatnak azok, akik felnotte
erve nem tanulnak meg banni az erzelmi szferaval - az erzelmi
intelligencia hianyossagai folytan a depressziotol es a fektelen-
segtol a taplalkozasi zavarokig es a droggal valo visszaelesig ter-
jedo skalan no a veszelyeztetettseg. Bemutatjuk tovabba azokat
az uttoro iskolai kezdemenyezeseket, amelyek agyermekeket az
<:letvezeteshez sziikseges erzelmi es tarsas keszsegekre oktatjak.
A konyv talan legfelkavarobb adatai a sziilok es tanarok kore-
ben vegzett szeles koru felmeresbol szarmaznak. A felmeres
tamisaga szerint a mostani gyermekgeneracio az elozonel vilag-
szerte hajlamosabb az erzelmi zavarokra maganyra, depresszio-
ra, diihre, fektelensegre, idegessegre, szorongasra, indulatossag-
ra, agressziora.
A gyogymod velemenyem szerint csakis fiataljaink eletre valo
felkeszitese lehet. Ma a veletlenre bizzuk gyermekeink erzel-
mi neveleset, egyreTcatasztrofalisabb eredmennyel. Megoldast
kinal, ha uj szempontok szerint vizsgaljuk, mit tehet az iskola a
teljes szemelyiseg neveleseert, elmet es szivet egyarant bevonva
a tanterembe. Szemlenket ujito tanorakon fejezziikbe, amelyek-
nek celja, hogy a gyerekeket az erzelmi intelligencia alapjaiba
bevezessek. Elkepzelhetonek tartom, hogy a jovoben a torzs-
tananyag magaban foglal majd olyan alapveto emberi keszse-
geket, mint az onismeret, az onkontroll, az empatia, valamint az
13
odafigyeles, a konfliktusmegoldas es az egyiittmukodes muve-
szete.
KNikomakhoszi etika, Arisztotelesznek az erenyt, a jellemet,
a jo eletet vizsgalo filozoflai move arra hiv fel, hogy intelligensen
eljiik erzelmi eletiinket. Helyes mederbe terelt szenvedelyeink
bolcsek is; gondolataink, ertekrendiink, tovabbelesiink iranytui.
De nemegyszer rossz dtra vihetnek. Arisztotelesz szerint nyilvan-
valo, hogy nem az erzelmesseg a problema, hanem az erzelmek
es megnyilvannlasi formaik helyenvalosaga. Az a kerdes, hogyan
vigyiink intelligenciat erzelmeinkbe - egyben civilizaciot ut-
cainkra, gondoskodast kozossegi eletiinkbe.
ELSO RESZ
AZ ERZELMI AGY

1
Mire valok az erzelmek?
,Jol csak a szivevel lat az ember. Ami igazan lenyeges, az a
szemnek lathatatlan.”
Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg
(Ronay Gyorgy forditasa)
Elgondolkodtatok Gary es Mary Jane Chauncey eletenek utol-
so pillanatai. A hazaspar szeme fenye, tizenegy eves kislanyuk,
Andrea agyi karosodas miatt toloszekbe kenyszeriilt. A csalad
egyiitt utazott azon a vonaton, amely Louisiana allam mocsaras
videken egy hidrol a folyoba zuhant, miutan egy uszaly neki-
utkozott a hidpillernek. A sziilok mindenekelott a kislanyukat
mentettek: mig todult be a viz, sikerult kilokniiik az ablakon egy
mentoosztagnak. Ok maguk viszont ott vesztek az elmeriilo vas-
uti kocsiban.1
Andrea sziileinek tortenete, akiknek utolso hostette, hogy la-
nyukat megmentik az eletnek, szinte mitikus batorsag pillanatat
rogziti. Az utodokert valo szuloi onfelaldozasnak nyilvan szam-
talan peldaja volt az emberiseg tortenelmeben es ostorteneteben
s meg annal is tobb fajunk kifejlodesenek hosszti folyamataban.2
Az evolucios biologia szemszogebol a szuloj^onfelaldozas a faj-
lenntartast szolgalja, jovendo nemzedekekre szarmaztatvan at a
gmeket. De a rhagat valsaghelyzetben kёtsёgbeesett lepesre el-
gzano szi’ilo szerhsz^bol szeretctrolran sz6, semmi egyebro.
Mikor az ёггекпек celjat ёз hatalmat vessziik gorcsqixtkffizja.
hosies sziiloi helytallas is bizonyitja, hogy az onzetlen szeretet-
j *
17
.пек,- es minden mas erzelmunknek - mekkora szerep jut az
emberi eletben.3 Arra utal, hogy legmelyebb erzeseink, szenve-
delyeink, vagyaink nelkulozhetetlen kalauzok, s fajtank letezese
mulhatott azon, hogy olyan sokat nyomnak a latban. Jelento-
seguk valoban rendkivuli. Csak a szeretet hatalma - a szeretett
gyermek megmentesenek surgeto kenyszere - terithette el a
sziiloket sajat dleffik megmentesetol. Az esz vitathatja az ilyen
onfelaldozas ertelmet, a sziv semmikeppen.
Szociobiologusok^ azt firtatvan, miert juttatott az evolucio
kdzponti szerepet az erzelmeknek az emberi pszicheben, ramu-
tatnakarra, hogy ilyen esetekben bizony a szivdiktal es nem a
fej. Szcrintiikerzetmeink igazitanak el bennunket olyah donto
pr6bifairfeLfeladatoknairalwllL'7ntellektirs^m^b^inTieg-
bizhatatlan - veszhelyzetbairgy'aszban, frusztraciokkal dacolo
kitartasbaiu parkeresesben, jsaladalapitasban. Valamennyi er-
zelem hatarozott cselekvesmintat kinal: bevalt iranyba terel az
emberi elet visszatero kihivasai kozepette.4 Mikozben torzsfejlo-
desiink soran ujra meg ujra ismetlodtek ezek az orok helyzetek,
erzelmi skalank eletmento voltat igazolta, hogy idegrendsze-
riinkbe bevesodott s az emberi sziv veleszuletett, automatikus
hajlandosaga lett.
A szemlelet, amely lekicsinyli az erzelmek hatalmat az emberi
termeszetben, sajnalatosan szuk latokoru. Mar a gondolkodo
fajtat jelento Homo sapiens elnevezes is felrevezeto annak tiik-
reben, ahogyan a tudomany napjainkban atertekeli az erzelmek
szerepet eletiinkben. Kozkeletu tapasztalat, hogy donteseink es
cselekedeteink kialaki'tasanal az erzelem legalabb annyit szamit
- ha nem tobbet mint a megfontolas. Aranytalanul feldicser-
tuk a tiszta racionalitas erteket es hozadekat - amit az IQ-val
szokas merni. Marpedig az ertelem az eluralkodo erzelmek mel-
lett nem rug labdaba?
18
I
AMIKOR AZ 1NDULAT GYOZ A JOZANSAGON
Tevedesek tragediaja. A tizennegy eves Matilda Crabtree hecc-
bol ugrott ki a szekrenybol, es kialtott ra vendegsegbol hajnali
egykor hazatero szuleire. Bobby Crabtree es felesege azonban
ugy tudtak, hogy aznap ejjel Matilda nem alszik otthon. Mikor a
Crabtree hazaspar az ajton belepve neszt hallott a hazban, a ferfi
elovette pisztolyat, es Matilda szobajaba indult koriilnezni. Nya-
kon lotte szekrenybol elougro kislanyat, aki meg fel napot elt?
Evolucios oroksegunk a felelem, amely arra indit benniinket,
hogy csaladunkat oltalmazzuk a veszelytol; ez adta a lokest
BobEyCrabtreenek, hogy fegyverhez kapjon es garazda betolako-
do titan kutasson a hazaban. A felelem tette, hogy Crabtree vak-
taban lott, meg mielott azonosi'thatta volna a lanya hangjat. Az
evolucios elmelet feltetelezese szerint az ilyen automatikus
reakciok azert vesodtek idegrendszeriinkbe, mert az ostortenet
egy hosszan tarto, donto szakaszaban ezen mult az elet. Meg
lenyegesebb, hogy az evolucio fo celjanak szolgalataban alltak:
szulessenek olyan utodok, akik tovabb viszik ezt a genetikai pre-
diszpoziciot. Crabtreeek gyaszos esete a sors ironiaja.
Jollehet erzelmeink hosszu tavon boles tanacsadoknak
bizonyultak az evolucio soran, a civilizacio olyan iramban hozuj
realitasokat, hogy az evolucio keptelen lepest tartani ezekkel. Az
elso erkolcsi torvenyek eslllasfoglalasok - Hammurapi kodexe,
a zsidok tizparancsolata, Asoka csaszar rendcletei - felfoghatok
az erzelmi elet szabalyozasara, korlatozasara, megszelfditesere
tett kiserleteknek is. Mint Freud fejtegeti Rossz kozerzet a kul-
tiiraban cimu muveben, a tarsadalom rakenyszeriilt, hogy
kiilso szabalyozassalj^sen gi^tTa belulrol zabolatlanul feltoro
szelsoseges erzelmeknek.
fTtarsacialmi kenyszer ellencre a szenvedely idonkent legyuri
a jdzan eszt. Az emberi termeszetnek ez a sajatossaga a lelki elet
elemi szerkezetere vezetheto vissza. Az erzelem alapveto idegpa-
lyait tekintve az elottiink elt otvenezer nemzedeknel - es nem az
19
utolso otszaznal, netan otnel - legjobban bevalt biologiai kesz-
lettel joviink a vilagra. Az erzehneinket kialakito evolucids tenye-
zok egymillio ev alatt vegeztek el lassu, celtudatos munkajukat;
az utolso tfzezer ev - amely az emberi civilizacio gyors felemel
kedeset hozta, tovabba a lelekszam gyarapodasat otmilliorol
'dtmilliardra - nemigcn hagyott nyomot az erzelmi elet biologiai
sablonjan.
Akar tetszik, akar nem, emberi erintkezeseinket nemcsak
racionalis megfontolasaink es szemelyes eletpalyank alakltjak,
lianem-messzi, osi multunk is. Ez tragikus fordulatokat is hoz-
bat, mint Crabtreeek szomon'i esete peldazza. Rovidre fogva:
posztmodern dilemmainkat gyakran pleisztocen sziiksegletek-
hez szabott erzelmi beprogramozassal kozelitjuk meg. Ezt a kl-
nos kerdest feszegetem a tovabbiakban.
CSELEKVESIINDITEKOK
Kora tavasszal tortent: egy coloradoi hegyszorosban vezettem
a kocsimat, es hirtelen hovihar tamadt, nyoma veszett a koz-
vetlen elottem halado autonak. Hiaba meresztettem a szemem,
az orromig se lattam a vakito fehersegben. Ratapostam a fekre,
ereztem, hogy elont a szorongas, torkomban dobogott a szlvem.
Balsejtelmem panikka fokozodott: lealltam az utpadkan, hogy
megvarjam, mig eliil a vihar. Felora miilva megszunt a havazas,
a latasi viszonyok megjavultak, folytathattam az utamat - de par
szaz meter utan ujbol meg kellett allnom. Mentosok nyujtottak
elsosegelyt egy utazonak, aki kocsijaval beleszaladt az elotte
lassubb iitemben halado autoba, s a baleset megbenitotta az ut
forgalmat. Ha tovabb vezetek a vakito hoesesben, bizonyara en
sem uszom meg az iitkozest.
Talan az eletemet koszonhetem annak, hogy a felelem ovatos-
sagra szoritott. Mint a rokat sejto, remulettol dermedt nyul
- vagy a portyazo dinoszaurusz elol elrejtozo korai emlos
20
olyan allapotba keriiltem, amely megallasra, figyelemre, a ve-
szely tudomasulvetelere kenyszentett.
Az erzelmek lenyegeben egytol egyig cselekvesre valo inditta- г X
tasok, az evolucioiltal belenk taplalt, azonnaTbevetheto mintak. T
Az „emocio” szd a latin motere (mozdulni) igebol ered, az e eld-
tag e/mozdulasra utal, azt sugallva, hogy az erzelmekkel a cse-
lekves ugyszolvan egyutt jar. Leginkabb allatoknal es gyermekek-
nel flgyelheto meg, hogy az erzelem tettbe torkollik; csaka „civi-
lizalt” felnotteknel lelheto fel az allahilag nagy anomaliaja, ami-
kor az alapvetoen cselekvesre hno erzelmek es a szemmel
lathato reakciok kiilonvalnak.6
Erzelmi skalank minden elemenek megvan a sajatos elettani
jegyekkel femjelzett egyedi szerepe (1. ,A” filggelek az „alapveto”
erzelmek reszleteirol). A test es az agy megisme^senek uj mod-
szerei egyre arnyaltabb kepet adnak a kutatoknak arrol, hogyan
keszitflcfeTaszervezetet a kiilonfele erzelmek mas£smasTeak--
ciora?
Hatag eseteben a ver a kezfejbe tokil, a fegyver megragadasat,
az ellensegre valo lesujtast megkonnyitendo; a sziweres iiteme
felgyorsul; hormonok, peldaul az adrenalin aradataad lokest a
hatarozott erokifejteshez.
Felelem eseten a ver a nagy vazizmokhoz, peldaul a labszar-
ba aramlik, a menekiiles megkonnyitesere - az arc elsapad,
mert a ver mashovaterelodik Gmeghul benniink”, mint mon-
dani szokas). Ugyanakkor sobalvannya dermediink, ha csak egy
pillanatra is, talan hogy legyen idonk felmerni, nem jobb-e elrej-
tozniink. Az agy erzelmi kozpontjainak palyai olyan hormonokat
szaporitanak fel, amelyek a testet ,,vigyazz”-ba helyezik; idege-
sek lesziink, tettre keszek, figyelmiink a kozvetlen fenyegetesre
iranyul, hogy konnyebben eldonthessiik, mi a teendo.
A boldogsag keltette sokfele biologiai valtozas kozott szerepel
egy olyan agyi kozpont fokozott mukodese, amely gatolja a nega-
tfv erzeseketj noveli a mozgosithato energiat, es hatterbe szonT-
ja az aggalyos gondolatok forrasait. Fiziologias szempontbol
21
nines latvanyos kilenges, esupan nyugalmi allapot, melynek
jovoltabol hamarabb kozombositjuk a felkavaro erzelmek altal
okozott biologiai ingerlest. Ez a konfiguracio oldottsagot nyujt a
testnek, egyben keszseget es kedvet az eppen napirenden levo
feladathoz vagy a tavolabbi eelokra valo iranyulashoz.
Kszeretet, a_gyongcd erzelmek, a nemi kielegiiles paraszim-
patikus tulsulyt okoznak - fiziologiai clientele ez a „hare vagy
menekilles” felfokozottsaganak, amely kozos a felelemben es a
haragban. A „relaxacios valasz”-nak mondott paraszimpatikus
minta a nyugalom es az elegeijettseg egyiittmukodest elosegito
testi reakeioit egyesiti.
Mikor a w£fepe^ds/d£felakad a szemunk, latomezonk nieg-
nagyobbodik, es tobb feny eri a retinat. fgy tobb informaciohoz
jutunka varatlan esemenyrol, konnyebben allapit juk meg, valo-
jaban mirol is van szo az optimalis akeioterv erdekeben.
Vilagszerte azonos az undor kifejezese, s ugyanazt adja hfriil:
valaminekkonkretanvagy atyittertelemben viszotyogtatoaz ize-
TuzeAFundorodo mimikaban - kissc oldalra huzott felso ajak,
orr-rancolas - Darwin eszrevetele szerint az osi igyekezet jelenik
meg az orr banto szag eloli bezarasara, a mergezo etel kikope-
sere.
A banat azt a celt szolgalja, hogy valami komoly veszteseg
- hozzank kozel allo szemely halala, keserves csalodas - folott
napirendre terjiink Aszomorusag megesappantja buzgalmun-
kat es lelkesedesikiket az elet dolgai, kivalt a szorakozasok es
oromok irant, s ha depressziova melyul, a szervezet anyagesere-
jet is lelassitja. A befele fordulas, felrevonulas modot ad arra,
hogy vesztesegiinket, csalodasunkat meggyaszoljuk, levonjnk a
konzekvenciakat, s eronk lassu visszatertevel uj terveket kova-
csoljunk Talan eppen ez az energiaveszteseg magyarazza, hogy
a nekibdsulo - es sebezheto - eloember nem hagyta el viszony-
lagos biztonsagot nyujto otthonat.
Ezeket a biologiailag meghatarozott cselekvesi hajlandosa-
gokat elettapasztalatunk es civilizacionk is alakitja. Pelda: a vila-
L
gon mindenhol banatot es gyaszt kelt szerettunk elvesztese. De
ennek kimutatasat - az erzelmek megnyilvanulasat vagy sze-
mermes elrejteset - a kultura szabalyozza, mikent azt is, hogy
eletunk mely szereploit soroljuk a szeretett, meggyaszolni valo
kategoriaba.
Az evolucionak az a hosszu szakasza, amely ezeket az erzelmi
reakciokat kialakitotta, bizonyara kemenyebb vilag volt annal is,
ami az emberi fajtanak a tortenelem hajnala ota kijutott. Alig
nehany ujszulott cseperedett gyermekke, alig nehany felnott erte
meg harmincadik eletevet, ragadozok leselkedtek minden
bokorban, az aradasok, aszalyok szelsosegei az ehen pusztulas
kockazatat jelentettek. De mar a fbldmuveles es a legelemibb
emberi tarsulasok is dramaian megnoveltek a tdleles eselyet. Az
utolso tizezer evben ez a fejlodes vilagszerte tert hoditott, es
fokozatosan enyhult az emberiseget tizedelo engesztelhetetlen
nyomas.
Eppen ez a nyomas tette erzelmi reakcioinkat fennmarada-
sunk szempontjabol oly donto jelentoseguve; a nyomas eny-
hulese folytan.^rzelmi skalank elemei sem illeszkednek tobbe
kifogastalanul. A messzi multban a lobbanekonysag a tdleles
zaloga volt, de katasztrofa, amikor a mai tizenharom evesek
automata fegyvereket suthetnek el.8
KETFELE ELMENK
Ismerosom keserves valasarol mesel. A ferje munkahelyi sze-
relembe esett egy fiatalabb novel, hirtelen bejelentette, hogy
osszekoltozik vele. Honapokig folyt a bosz marakodas a hazon, a
vagyonon, a gyerekeken. Idokozben megint csak tobb honap telt
el, az asszony, ugymond, rakapott a fuggetlensegre, jobb neki
egyediil. „Mar nem gondolok a ferjemre, egyszeruen nem erde-
kel tobbe” - hangoztatja. De mig kimondja ezt, elonti a szemet
a konny.
23
Persze nem nagy dolog szemet hunyni egy ilyen konnyes pil-
lanat folott. Ha azonban empatiank felfogja, hogy valakinek a
konnyes szeme az illeto szomon'isagarol vail, hiaba tagadja,
ugyanugy a megertes aktusa, mint mikor a nyomtatott betu
jelentSSTSsnabizaljuk. Egyfelol az erzelmi elme*, masfelol a
racionalis elme mukodeserol van szo. S nagyon is valosagos,
hogyTetfele~elmenk van, egy gondolkodo es egy erzo.
Ennek a ket, homlokegyenest clienteles agytevekenysegnek az
egymasba jatszasa alkotja belso eletiinket. A racionalis gondol-
X kozas tobbnyire tudatos: nagyobb figyelem-osszpontositas, el-
mSIyedSTTIato^atasf aTeflexio kepessege jellemzi. De parhu-
zamosan letezik a megismeresnek egy masik rendszere is: indu-
latos, hevesJddnkentHIogikus - ez az erzelmi elme. (Az erzel-
тГе1тГ)ёПетгыпек reszletes leirasat I. а „В” fiiggelekben.)
Az erzelem/racionalitas kettossege nagyjabol megfelel a fej es
a sziv nepi kiilonvalasztasanak; melyebb meggyozodest jelent,
ha valamit a szivunkkel is tudunk, mint ha csak racionalis
elmenkkel. A racionalitas es az erzelmesseg аду! befolyasanak
aranya egyenes fiiggvenv; minel athatobb az erzes, annal jobban
eluralkodik az erzelmi agy - s annal kevesbe hatekony a racio-
nalis. Ebben a tenyallasban a jelek szerint tobb evezrednyi
evolucios elony olt testet, erzelmeink es intuicioink iranyftjak
azonnali reagalasunkat eletveszelyes helyzetekre, amikor a fon-
tolgatas halalos lenne.
Ketfele elmenk, az erzelmi es a racionalis_tobbnyiLe_.szoros
harmonidbanTnukodikegyutt, s a ketfele tudas egymasba fo-
nodva igazit el az elet dolgaiban. Az erzelmi es a racionalis elme
rendszerint egyensulyban van, az erzelem termekenyen jarul
hozza a racionalis elme muveleteihez, a racionalitas pedig ar-
nyalja, esetenkent megvetozza azt, amit az erzelmek beletap-
lalnak. Az erzelmi es a racionalis elme.mindazonaltal felig-
meddig fiiggetlenek egymastol; mint majd latni fogjuk, muko-
*Az emotional mind kifejezes vegig igy szerepel a magyar valtozatban. (A ford.)
24
desiiket mas es mas, igaz, osszekapcsolodo agyi palyak befolya-
soljak.
Sokszor, majdnem mindig peldas a ketfele elme egyiittmuko-
dese: az erzelmek elengedhetetlenek a gondolkodashoz, es meg-
forditva. De hafeltamadnak a szenvedelyek, megbillen az egyen-
suly: fiilcnybe kerul az erzelmi elme, es a~racionalitas talajt
veszit. Rotterdam! Erazmus tizenhatodik szazadi humanista sza-
tirikus venaban irt ertelem es erzelem orok feszijltsegerol.5
„Marmost Jupiter mennyivel, de mennyivel tobb szenvedelyt
adott, mint eszt. Eppen azert, hogy az emberi elet ne legyen tel-
jesseggel szomoru es vigasztalan. Ugy viszonylanak egymashoz,
mint a fel uncia viszonylik huszonnegyszeresehez, az ashoz. Az
eszt a fej kis szogletcbe szamuzte, es a test tobbi reszet egeszen
atengedte a szenvedelyeknek. Aztan szembehelyezett az esszel
ket eroszakos tirannust: a haragot, mely kebliink fellegvaraban
tronol, s megszallva tartja magat a szivet is, az elet forrasat.
Valamint a kejvagyat, mely a test birodalman szelesen uralkodik,
az agyek also hataratol kezdve. Hogy kettejiik csapataival szem-
ben mennyit er az esz, a mindennapi elet elegge bizonyftja: az
egyetlen, amit tehet, hogy rekedtre kiabalja magat, mikozben az
ereny szabalyait koveteli. Ezek azonban visszakiildik a kotelet
uralkodojuknak, vadul tulkiabaljak, ugyhogy belefarad mar
ebbe is, es megadja magat.”
(XVI. fejezet, Kardos Tiborforditdsa)
HOGYAN FEJLODOTT KI AZ AGY
Hogy jobban megertsiik, mekkora hatalmuk van az erzelmek-
nek a gondolkodo elme felett - s hogy miert kiilonbozik ossze
oly konnyen az erzelem es a jozansag -, tekintsuk at, hogyan
alakult ki az agy. Az emberi agy, e majd masfel kilonyi sejt es
folyadek, koriilbelul haromszor akkora, mint legkozelebbi
25
evolucios rokonainke, a nem ember foemlosoke. Az evolucio
sok millio eve folyaman az agy felfele nott, magasabb rendu kbz-
pontjai az alacsonyabb rendu, osibb allomanybol agaztak
tovabb. (Az embrio agyfejlodese nagyjabol ugyanezt a niintat
ismetli.)
Az agy legprimitivebb regioja, amely jelen van minden, a mi-
nimalisnal picivel is fejlettebb idegrendszeru fajtanal, a gerinc-
oszlop teteiet kbriilvevd agytorzs. Ez az agygyoker szabaTyoz
olyan alapveto eletfunkciokat, mintjijegzes, a tobbi szerv anyag-
csereje, ezenfeltil a sztereotip reakciokat es mozgasokat is ellen-
orzi. E primitiv agyrol nem allithato, hogy gondolkodna vagy ta-
nulna, inkabb elore beprogramozott szabalyozokeszi'ilek, amely
uzemelteti a szervezetet, es gondoskodik a tulelest biztositd
reakciokrol. Az oshullok idejeben bizonyara eze az agye volt a fo-
szerep: gondoljunk a fenyegetest sejteto, sziszego kigyora.
A legprimitivebb gyokerbol, az agytorzsbol sarjadtak ki az
erzelmikozppntok. Evmilliokkalkesdbbazevoluciosoranezek-
bol az erzelmi regiokbol bomlott kii a gondolkodo agy, a „neo-
cortex”, a legfelso retegeket alkoto, tekervenyes gbmb. A teny,
hogy a gondolkodo agy az erzelmi agybol nott ki, sokat elarul
gondolkodas es erzelem viszonyarol; a gondolkodas sehol sem
volt meg, amikor erzelem mar letezett.
Erzelmi eletunk legosibb gydkere a szaglas, pontosabban a
szaglolebeny, a szagokat befogado es elemzo agysejtek Minden
eloleny, legyen taplalek mereg, nemi partner, ragadozd vagy
"preda, egyedi molekularis azonositot bocsat a szelek szarnyara.
hz osidokben a szaglas volt az az erzek, amely leginkabb segitette
a tdlelest.
A sz^olebenybol kezdett kifejlodni a tobbi primitiv erzelmi
kozpont, s idovel korbenottek az agytorzs felso peremet. Csiraja-
ban a szaglolebeny mindossze vekony, szagelemzo idegsejtrete-
gekbol allt. Az egyik reteg befogadta a szagot, es besorolta az
erdemi kategoriakba: eheto vagy mergezo, lehetseges szexualis
partner, ellenseg vagy taplalek A masodik sejtreteg az idegrend-
26
szeren keresztiil Feflexiizeneteketkuldbtt, hogy a test mit tegyen:
harapjon, kopjon, kozeledjen, menekiiljon vagy iildozzon.10
Az elso emlosoknel jelentek meg az erzelmi agy uj, kulcsfon-
tossaguretegei. Az agytorzset ugy veszik kortil, mint a cipo,
amelybol alul kozepen kiharaptak egy falasnyit: igy jobban illesz-
kedhetnek. Mivel az agynak ez a resze gyuruforman hatarolja az
agytorzset, a limbikus rendszer nevet kapta a gyurut jelento latin
limbus szobol Ez az uj idegi terulet gyarapitotta az agy keszletet
igazi erzelmekkel." Ha elhatalmasodik rajtunk a vagy, a duh, az
eszeveszett szerelem vagy a menekulhetnek, limbikus rendsze-
riink tart a markaban.
Az alakulo limbikus rendszer ket, nagy hatasu eszkozt fejlesz-
tett ki, a tanulast es az emlekezetet. E forradalmi elorelepesek
jovoltabol az allat sokkal okosabban donthetett a tiilelesi alter-
nativak kozt, s yalaszainak a valtozo kovetelmenyek szerinti
finomhangolasa is lehetove valt az allando, automatikus reak-
ciok helyett. Ha valamilyen taplalek megartott neki, a tovabbiak-
ban mellozhette. Valtozatlanul a szaglas dontotte el nagyreszt,
mit szabad megenni, mit nem; a szaglogumo es a limbikus
rendszer kozotti kapcsolodasokra harult ekkor a szagok felis-
merese es azonositasa, az adott szag mdltbeliekkel valo ossze-
hasonlftasa, jo es rossz megkiilonbdztetese vegett. A feladatot a
rhinencephalon latta el, ez szo szerint annyit tesz, hogy ,,orr-
agy”, a limbikus halozat resze, s elemi kiindulasa az agykereg-
nek, vagyis a gondolkodo agynak.
Koriilbelul szazmillio eve az emlosok agya ugrasszeruen meg-
nott. A vekony, ketretegu agykereg - a tervezo, ingert befogado,
mozgast osszehangolo agyi regiok - foie szamos uj retegben
adodtak agysejtek, s ezekbol jott letre a neocortex. Az osagy ket-
retegu kergehez kepest a neocortex rendkivuli szellemi haladast
biztositott.
A Homo sapiens mas fajokenal joval terjedelmesebb agyker-
genek koszonheto minden sajatosan emberi jegyunk. Az agy-
kereg a gondolkodas szekhelye, ez foglalja magaban mindazon
27
kozpontokat, amelyek osszerakjak es ertelmezik mindazt, amit
erzekszerveink eszlelnek. Az erzest kiegeszfti a rola valo veleke-
desiinkkel - s lehetove teszi, hogy eszmek, muveszetek, jelke-
pek, fantaziak erzelmeket valtsanak ki belolunk.
Az evolucio soran az agykereg olyan koriiltekinto finomhan-
golasra adott modot, ami nagyban novelte mostoha koriilme-
nyek kozott az egyen tulelesi eselyeit, egyben valoszinusftette,
hogy ivadekai tovabbadjak a geneket, melyek ezt az idegi semat
hordozzak. A tulelesi elony az agykereg strategiaalkoto, hosszu
tavra tervezo kepessegebol es mas elmefbrtelyokbol fakad.
A muveszet, a civilizacio, a kultura csucsteljesftmenyeit is az
agykereg hozza letre.
Az agyjfek<§z a kiteljesedese az erzelmi eletet is tovabb arnyal-
ta. Vegyuk peldaul a szerelmet. A limbikus rendszer gerjeszti az
oromerzest es a nemi vagyat, amelyek ajzexualis fellangolast
taplaljak. Viszont az agykereg jelenlete es a limbikus rendszer-
hez valo kapcsolodasai teremtik meg a csalad sarkkovet kepezo
anya-gyermek viszonyLes a gyermekneveles emberi fejlodeshez
elengedhetetlen hosszu tavu elkotelezettseget. (Az agykereggel
nem rendelkezo fajoknal, pl. a hiilloknel, nines anyai szeretet;
az ujszulott kicsiknek el kell rejtozniuk, nehogy kannibalizmus-
nak essenek aldozatul.) Az embernel szulo es gyermek ved- es
daeszovetsegenek koszonhetoen az eres nagyreszt a hosszd gyer-
mekkor folyaman mehet vegbe - s ezalatt szakadatlanul fejlodik
azagy.
Ha vegigtekintunk a hullotol a rhesusmajmon at az emberig
ivelo torzsfejlodesi skalan, az agykeregnek mar a tomege is egyre
gyarapodik, s az agyi palyak megszaporodasa e novekedessel
mertanilag aranyos. Minel tobb az ilyen kapcsolodas, annal tobb
lehetseges reakcio jon szoba. Az agykereg teszi lehetove az erzel-
mi elet sokszinuseget es osszetettseget, peldaul, hogy erzesek
kapcsan is lehetnek erzeseink. Az emlosoknel az agykereg es a
limbikus rendszer kapcsolata sokkal kifejezettebb, mint bar-
mely mas fajtanal, s az ember e teren az emlosok kozul is ki-
28
emelkedik; sejtheto tehat, miert vagyunk kepesek annyifele s oly
arnyalt erzelmi reakciora. A nyulnak vagy a rhesusmajomnak
korlatozott szamti tipikus reakcioja van a felelemre, az ember
terjedelmesebb agykerge otletesebb repertoarral szolgal - pel-
daul, hogy a mentoket meg a rendorseget is tarcsazhatjuk. Minel
osszetettebb egy tarsadalmi formacio, annal lenyegesebb a
rugalmassag - marpedig a mienknel osszetettebb tarsadalom
nem letezik.12
E magasabb rendu kozpontok iranyitotevekenysege nem ter-
jed ki az erzelmi elet egeszcre; donto erzelmi kerdesekben
- kivalt erzelmi veszhelyzetekben - mondhatni, lekoszonnek a
limbikus rendszer javara. Mivel a magasabb agykozpontok koziil
oly sok gyokerezik vagy hat vissza a limbikus regiora, az erzelmi
agy szerepe meghatarozo az idegi szerkezetben. Az uj agy eredete
leven, az erzelmi szferak megszamlalhatatlan palyan kotodnek
az agykereg valamennyi mezojehez. Ezaltal az erzelmi kozpon-
tok befolyasa oriasi az agy egyeb teriileteinek mukodesere - a
gondblkodas kozpontjait is beleertve.
1	Associated Press, 1993- szept. 15.
2	Az onzetlen szeretet temajanak idotlensege kitetszik abbol is, hogy
milyen sokszor szerepel a vilag mftoszaiban. A Jakata-meseket evezre-
dek ota meselik Azsia-szcrte, s valamennyi peldazat az onfelaldozasrol.
3	Onzetlen szeretet es az emberiseg tulelese: az evolucios elmclete-
ket, melyek az onzetlenseg elonyos voltat hangsiilyozzak az alkalmaz-
kodasban, jol foglalja ossze Malcolm Slavin es Daniel Kriegman The
Adaptive Design of the Human Psyche c. konyve (NewYork, Guildford
Press, 1992).
4	Ennel az okfejtesnel nagyreszt Paul Ekrnan kulcsfontossagu ta-
nulmanyara tamaszkodtam: „An Argument for Basic Emotions”, Cog-
nition and Emotion, 6,1992, 169-200. 0. A megjelolt gondolatot P.
N. Johnson-Laird es K. Oatley tanulmanyabol meritem a folyoiratnak
ugyanebbol a szamabdl.
29
5	Hogyan lottek agyon Matilda Crabtreet? The New York Times,
1994. nov. 11.
6	Csak felnotteknel. Paul Ekman eszrevetele, Kaliforniai Egyetem,
San Francisco.
7	Az erzelmekkel kapcsolatos testi valtozasokrol es evolucios okaik-
rol. Nehany ilyen elvaltozast Robert W. Levenson, Paul Ekman es
Wallace V. Friesen dokumentaltak „Voluntary Facial Action Generates
Emotion-Specific Autonomous Nervous System Activity” cimu kbzle-
menyiikben (Psychophysiology, 27, 1990). A listat reszben innen,
reszben mas forrasokbol meritem. Jelen pillanatban ez a lista meg
nemikepp spekulatfvnak minosul; a tudomanyos vita jelenleg is tart,
hogy az egyes emocioknak pontosan mi a biologiai jelentosege, s egyes
kutatok azon a nezeten vannak, hogy az emociok egybeesese kiilonb-
segeikncl joval jelentosebb, s hogy egyelore nem rendelkezilnk kelloen
erett modszerekkel az emocio elettani korrelatumainak meresehez.
A vitarol bovebbet 1. Paul Ekman es Richard Davidson szerk.: Funda-
mental Questions About Emotions (New York, Oxford University
Press, 1994).
8	Paul Ekman igy fogalmaz: ,Д harag a legveszelyesebb erzelem: a
tarsadalmat napjainkban rombolo fo problemak koziil nem egy kap-
csolodik az elszabadult haraghoz. A legkevesbe alkalmazkodokepes
emocio, mert harcra mobilizal. Erzelmeink akkor alakultak ki, amikor
technikai eszkoztarunk nem tette lehetove, hogy ilyen gattalanul kiel-
jiik oket. Amikor a tortenelem elotti idokben egy pillanatra feltamadt
valakiben a gyilkos kedv, es vert szomjazott, nem volt olyan konnyu
dolga, mint ma”
9	Rotterdami Erazmus: A balgasdg dicserete, Kardos Tibor fordi-
tasa.
10	Ezek az alapvcto reakciok hataroztak meg ezeknek a fajtaknak az
„erzelmi”, azaz inkabb osztbneletet. Az evolucio szempontjabol fonto-
sabb, hogy ezeken a donteseken mult a tuleles; azok az allatok, ame-
lyek jol vagy eleg jol helytalltak, fennmaradtak, es tovabbadhattak
genjeiket. A belso tortenesek ezekben a korai idokben valoban allati
szinten voltak meg, az erzekek es az ingerekre adhato kezdetleges
reakciok szereny keszlete allt egy gyik, egy beka, egy madar, egy hal -
netan egy brontoszaurusz - rendelkezesere. Ebben a csenevesz agyban
meg nem jutott hely a mai ertelemben vett erzeiemnek.
30
11	A limbikus rendszer es az erzelmek: R. Joseph: „The Naked
Neuron: Evolution and the Languages of the Brain and Body”, New
York, Plenum Publishing, 1993; Paul D. Maclean, The Triune Brain
in Evolution (New York, Plenum, 1990).
12	A kis rhesusok es az alkalmazkodokepesseg: .Aspects of emotion
conserved across species”, Ned Kalin (Wisconsin! Egyetem, pszicholo-
giai es pszichiatriai tanszek) eloadasa a MacArthur affekti'v neurologiai
konferencian, 1992. november.
2
Egy erzelmi merenylet anatomiaja
„Xi elet komedia a gondolkodonak es tragedia az erzonek.”
Horace Walpole
1963-ban tortent, egy forro augusztusi delutanon. Martin
Luther King eppen aznap mondta el hires, „Van egy almom”
kezdetu beszedet Washingtonban, egy polgarjogi tuntetesen.
Richard Robles, az edzett betord pedig, miutan ideiglenesen
szabadlabra helyeztek a bortonbol, ahol haromeves biinteteset
toltotte heroinfuggoseg miatt elkovetett szaz-egynehany rendbe-
li betoresert, dgy dontott, nekivag meg egyszer, utolszor. Robles
kesobb azt allftotta, jo utra akart terni, de mindenkeppen penzt
kellett szereznie baratnoje es haromeves kislanyuk szamara.
A lakasban, ahova betort, ket Ratal nd lakott: Janice Wylie, a
Newsweek magazin 21 eves munkatarsa, es Emily Hoffert, 23
eves tanftono. Jollehet Robles abban a hitben valasztotta a finom
kornyeket tetthelyul, hogy tires lesz a lakas, Wylie-t otthon talal-
ta. Kessel megfenyegette es megkotozte. Mar tavozoban volt,
amikor Hoffert is hazaert. Robles egerut remenyeben nekilatott
megkotozni a masik lanyt is.
Sok ev utan Robles ugy meseli, hogy mikozben Hoffertet
megkotozte, Janice Wylie raolvasta, nem uszhatja meg szarazon,
mert d emlekezetebe veste az arcvonasait, es nyomra fogja vezet-
ni a rendorseget. Robles, aki megfogadta, hogy ez lesz az utolso
betorese, panikba esett, elborult az agya. Magankiviil felkapott
egy szddasszifont, es eszmeletlenre verte vele a ket not, aztan
diihtol es remiilettol fuldokolva osszekaszabolta oket egy kony-
32
hakessel. Jo huszonot ev elteltevel Robles sirankozva idezte fel a
pillanatot: „Egyszeruen begolyoztam. Felrobbant az agyam.”
Roblesnek volt ideje megbanni fekevesztett dijhongeset.
Jelenleg is racs mogott til, harminc ewel a hirhedt gyilkossagi
eset utan.
Az ilyen erzelmi bomba idegi merenylet. A bizonyftekok tanu-
saga szerint ilyenkor egy limbikus agykozpont riadot fuj, es az
agy egeszet berantja a legsurgosebbnek velt akcioba. A merenylet
egy pillanat muve, az agykereg, a gondolkodo agy nagy jelen-
tosegu hajszallal marad le a helyzet tiszta eszleleserol, s dontesi
eselye vegkepp nulla. Az ilyen merenylet kitunteto jegye, hogy a
pillanat elmultaval az erintett nem erti, mi lelte.
Az effajta merenylet nem feltetlenul ritka, borzalmas, „dolgo-
zolany-gyilkossag” tipusu buntenyt maga utan vono eset. Keves-
be katasztrofalis - de nem kevesbe heves - formaban viszony-
lag gyakori esemenye eletunknek. Gondoljunk vissza, mikor for-
dult utoljara eld, hogy „nem birtuk cemaval”, es kiosztottuk hit-
vesunket, gyermekiinket, netan a masik autost, aztan utobb
jobb belatasra terve, lepcsohazi bolcsessegkent leszogeztuk,
hogy indokolatlanul keltiink ki magunkbol. Alighanem ilyen
merenylet tortent, idegek al tai i hatalomatvetel, amely, mint latni
fogjuk, az amygdalanakelnevezett limbikus agykijzpontbol indul
ki.
Nem minden limbikus rajtaiites gyotrelmes. Ha valaki hasat
fogva, csillapfthatatlanul rohog egy viccen, szinten limbikus
reakcio. S a tularado orom pillanataiban is feliitheti fejet. Mikor
Dan Jansen gyorskorcsolyazo szamos, fajdalmasan elvetelt ki-
serlet utan, novere halalos agyanal tett fogadalmat teljesitve,
vegre aranyermet nyert ezer meteren a 94-es norvegiai teli olim-
pian, felesege rosszul lett az izgalomtol es a boldogsagtol, es
orvosi segitsegre szorult a palyaszelen.
33
MINDEN SZENVEDELY FESZKE
Az embernel az amygdala (neve a mandulat jelento gorog szo-
bol szarmazik) jegymasba kapcsolodo strukturak mandulaforma
bokra az agytorzs folott, a limbikus gyuru aljaban. Az agy mind-
ket oldalan van belole egy, a halantek fele hajolva. Az ember,
legkozelebbi evolucidsrokonaihoz, a foemlosokhoz viszonyftva,
igen terjedelmes amygdalaval btr.
A hippocampus es amygdala kulcsfontossagu tartozekai
voltak a primitiv ,,orr-agy”-nak, amelybol az evolucio soran a
cortex, majd a neocortex kifejlodtek. Mind a mai napig nagyja-
ban-egeszeben a limbikus strukturak vegzik az agyban a tanu-
last es az emlekezest; az amygdala pedig az erzelmi iigyekre
specializalodik Ha az amygdalat elvagjak az agy tobbi reszetol,
feltuno crzeketlensegeferedmenyez a tortenesek erzelmi sulya
irant: ez az allapot „erzelmi vaksag”-nak is nevezheto.
Az erintkezes, ha nines erzelmi sulya, jelentoseget veszti. Egy
fiatalembernek sebeszi uton eltavolitottak az amygdalajat, sulyos
rohamait kivedendo, s megszunt erdeklodni a tobbi ember
irant, azontul legszivesebben teljes elszigeteltsegben uklogelt.
Beszelgetni tovabbra is kepes volt, de nem ismerte fel a kbzeli
baratokat, rokonokat, meg az anyjat sem, es hidegen hagyta ko-
zonye felett erzett banatuk. Amygdala hijan a jelek szerint
elhagyta az erzelmek felismeresenek es az erzelmekhez valo er-
zelmi viszonyulasnak a kepessege.1 Az amygdala az erzelmi em-
lekek tarhaza, tehat az erzelem jelentosege is itt honol: amyg-
dala nelkiil nincsen szemelyesseg.
Az amvgdalahoz azonban nemesak az erzelmek kotodnek:
X felel minden szenvedelvert. Ha egy allat amygdalajat kiveszik
vagy elmetszik, tobbe nines benne felelem vagy harag, versenge-
si, egyiittmukodesi indfttatas, nem talaija a helyet sajat fajtaja
rendjeben; erzesei, ha egyaltalan vannak, tompak. A konnyhul-
latast, ezt az egyedulalloan emberi erzelemnyilvanftast az amyg-
dala es egy kozeli szerkezet, a cingulate gyrus kezdemenyezik;
34
ezeket az agyi regiokat csillapitja, ha atolelnek, simogatnak vagy
mas modon vigasztalnak bennijnket. Amygdala nelkiil azonban
nincsenek letorlendo konnyeink.
Joseph LeDoux, a New York University idegtudomanyi inteze-
tenek kutatoja fedezte fel elsokent az amygdala kulcsszerepet az
erzelmi agyban.2 LeDoux az idegkutatoknak ahhoz az iij nemze-
dekehez tartozik, akik elnek a milkodd agy felterkepezesenek
idaig elerhetetlen pontossagil uj modszereivel es technikaival, s
igy leranthatjak a leplet az elme korabbi tudosnemzedekek altal
megfejthetetlennek velt rejtelmeirol. Amit LeDoux az erzelmi
agy aramkoreirol felfedezett, gyokeresen megvaltoztatja a lim-
bikus rendszerrol regtol elo kepet, es egeszen mas megvilagjtas-
ba helyezi a tobbi limbikus szerkezet szerepet?
LeDoux kutatasi eredmenyei magyarazatot adnak, hogyan
veheti at cselekveseink iranyitasat az amygdala, meg mielott a
gondolkodo agy, az agykereg dontesre jutott volna. Mint majd
latni fogjuk, az amygdala mukodeseben es az agykereggel valo
kdlcsonhatasaban rejlik az erzelmi intelligencia lenyege.
AZ IDEGI BUKTATO
Amikor az erzelmeknek a lelki eletben betoltott oriasi szere-
pef4'izsgaljuk, toprengesre leginkabb azok a hevessegiinkben
elkbvetctt cselekedeteink adnak okot, melyeket a voros kdd
eloszlasa utan nyomban megbanunk; hogyhogy elveszftjuk a
fejunket egy pillanat alatt? Vegyunk egy peldat. Egy fiatal llnykef
orat autozott BostonfgTTrogy a baratjaval egyiitt ebedeljenek s
egyiitt toltsek a nap tovabbi reszet. Ebed kozben a fiu atnyujtot-
ta a lanynak azt a nehezen megszerezheto muveszi nyomatot,
amelyet egyenesen Spanyolorszagbol hozott neki, mert a lany
regota vagyott ra. A lany orome azonban rovid eletu volt: amikor
ugyanis felvetette, hogy ebed utan nezzenek meg egy filmet, amit
d nagyon szeretne latni, a fiu meghokkento modon azt valaszol-
35
ta, nem er ra, baseballedzese van. A lanynak elkepedeseben es
sertodottsegeben a konnye is eleredt, felpattant az asztaltol, kiro-
hant az etterembol, es elso indulataban a szemetbe hajitotta a
kepet. Mikor honapokkal kesobb elmeseli az esetet, nem a sza-
ki'tast banja, hanem hogy odaveszett a kep.
Az ilyen pillanatokban - amikor az indulat gyoz az esz fe-
lett - kozponti jelentosegu azamygdala ujonnan felfedezett sze-
repe. _Az erzekek gyujtotte jelzesek alapjan az. amygdala a bajt
keresi minden tapasztalatban. Ezert olyan nagy hatalmu poszt
belso eletimkben, mondhatni, lelki strazsa: minden helyzetnek,
erzekletnek egyetlen kerdest szegez a legprimitivebben: „Uta-
lom? Bant? Felek tele?” Ha igy van - ha az adott pillanat igenlo
valaszt hiv eld az amygdala mint drotakadaly es tavirovezetek
valsagot kiirtol szet az agy minden teriiletenek.
Az agy szerkezeteben az amygdala affele drszoba, ahol ugras-
ra kcsz ugyeletesek hivjak telefonon a tuzoltokiit.aTenddrseget
meg a szomszedot, valahlnyszor riasztas fut be.
Hapdidaul felelemriado van, az amygdala surgos iizeneteket
kiild szet minden fobb agyi teriiletnek: elinditja a szervezetben
a „hare vagy menekiiles” hormonok iiriteset, mukodesbe lepteti
a mozgaskozpontokat, felporgeti a sziv- es errendszert, az izmo-
kat es a beleket.4 Az amygdala aramkoreinek jelzesere veszhely-
zet-nagysagrendben termelodik a norepinefrin hormon, a kulcs-
fontossagu agyi teriiTetek, peldaufaz erzekelest pontositdk
tevekenyseget fokozando: az agy izgalmi allapotba keriil. Az
amygdala az agytorzset is utasi'tja, hogy az arc remiilt kifejezes-
be merevuljon, a levegoben alljanak meg a celszerutlen mozdu-
latok, a sziweres iiteme felgyorsuljon, a vernyomas emelkedjen,
a legzes pedig lassuljon; gondoskodik arrol, hogy a figyelem a
felelemforrasra osszpontosuljon, s az izmok elokesziiljenek a
megfelelo reakeiora. Kozben az agykereg memoriarendszerei is
vegigperegnek, hatha van az adott valsaghelyzetre vonatkozo
informacio, hatterbe szorftva minden mas gondolati fonalat.
36
S ezzel meg korantsem soroltuk el az agyat dirigalo amygdala
altal gondosan osszehangolt valtozasokat (reszletesebben I. a
„С” fiiggeleket). Az amygdala ideg-osszekotteteseinek kiterjedt
halozata teszi lehetove о vesz eseten uralma ala hajtsa es
irariyitsa az~agy~tulrTom6 reszet - a racionalis__dmet_is bele-
ertve.
ERZELMI ORSZEM
Egy baratom meselte, hogy Angliaban toltotte szabadsagat, s
beiilt ebedelni egy vizparti vendeglobe. Amikor eves utan lesetalt
a lepcsokon a csatornahoz, egy lanyt pillantott meg, aki sobal-
vanykent meredt a vizre. Baratom esz nelkiil fejest ugrott - dgy,
ahogy volt, kabatban-nyakkendoben. Csak a vizben kapcsolt,
hogy a lanyt egy vizbe esett kisgyerek latvanya sokkolta any-
nyira - ki is mentette a kicsit.
Mi kesztette vfzbe ugrasra, amikor meg sejtelme sem volt,
miert teszi? Minden valoszinuseg szerint az amygdalaja.
Az utobbi evtized legmelyenszantobb felismerese az erzelmi
eletre vonatkozoan LeDoux munkassaganak koszonheto, amely
ravilagitott, hogy az agy felepitesebol kovetkezoen az amygdala-
nak mikeppen juthat az erzelmi orszem agyi puccsot lehetove
tevo, kivetelezett pozicioja.5 Kutatasai kideritettek, hogy у cr-
zekletek a fulboi vagy a szembol eloszor a talamuszba jutnak az
agyban, onnan pedig~^~egyetlen szihapszison keresztul - az
amygdalaba; a talamusz masodik jelzesenek iranya pedig az
agykereg - a gondolkodo agy. Ez a sema az ok, amiert az amyg-
dala elobb kezdhet el reagalni, mint az agykereg, amelynek agyi
palyai tobb szinten dolgozzak fel teljes egeszeben az informaciot,
hogy vegiil flnomabban megmunkalt valaszt adjanak.
LeDoux kutatasi eredmenyei azert forradalmi jelentoseguek
az erzelmi elet megertese szempontjabol, mert elso izben mu-
tatnak ki az agykeiget megkerulo idegpalyakat. Legelemibb, leg-
37
osibb erzeseink utja az amygdalan keresztul vezet, s ez a palya
nagyjabol indokolja, miert hengerelheti le a racionalitast az
emocio.
Az idegtudomany hagyomanyos allaspontja szerint a szemtol,
a filltol es a tobbi erzekszervtol a talamuszba fut be a jelzes, s
onnan megy tovabb feldolgozasra az agykereg adott teriileteihez,
melyek a jelekbol osszerakjak a targyat olyanna, amiiyennek mi
eszleljiik. A jelek osztalyozason, ertelmezesen mennek keresz-
tiil, hogy ai^gy kiilon-kulon azonosithassa a tirgyakat es jelen-
toseguket. A regi elmelet szerint az agykereg jelez a limbikus
agynak, s a megfelelo valasz onnan sugarzik az agy es a test tobbi
Talamusz
A vizualis jelzes a retinatol a talamuszba jut, ahol leforditodik az agy nyelvere.
Az iizenef nagy resze ezek utan a latokeregbe baled tovabb elemzesre es kiertekeles-
re, a megfelelo valasz megdllapilasdra; ba ez a valasz erzelmi, jelzes megy az amyg-
daldba, amely mukodesbe hozza az erzelmi centrumokat. Az eredeti jelzesnek egy
kisebb hanyada azonban a talamuszbol egyenesen az amygdaldba keriil gyorsabb
atvitel reven, amely sebesebb (ugyanakkor pontatlanabb) valaszt tesz lehetove. Az
amygdala tebat erzelmi reakciot indithat el, mielott az agykereg kozpontjai minde-
nestidfelfogbattak volna, mi lortenik.
38
reszebe. Tobbnyire igy is van - LeDoux azonban felfedezte, hogy
az agykereghez vezeto hosszabb utvonalon Jayul letezjk egy
kisebb neuronkoteg?amely kozvetlen osszekottetest teremTa
talamusz es az amygdala kozott. Ez a keskenyebb, rovidebb at-
jaro - affele idegi kiskapu - teszi lehetove, hogy az amygdalat
egyenesen is programozhassak az erzekek, s reakcio kezdod-
hessen, meg mielott az agykereg mindenestul felfoghatta volna
a jelzeseket.
E felfedezes ervenyteleniti azt az elkepzelest, miszerint az
amygdala erzelmi reakcioit csakis az agykeregbol erkezojelzesek
alakitjak. Az amygdala ezen a szuksegpalyan is indfthat erzelmi
reakciot, az agykereggcl megteremtodo oda-vissza aramkorrel
parhuzamosan. Az amygdala akcioba lendit, mikozben a ias-
subb - es tajekozottabb - agykereg a kifinomultabb reakcio me-
netet szervezi.
LeDoux az allati felelemmel kapcsolatos vizsgalataival cafolt
ra az erzelmi palyakrol alkotott hagyomanyos kepre. Egy per-
donto kiserletben patkanyoknal kiirtotta a hallokerget, majd
hangjelzessel kfsert elektrosokknak tette ki oket. A patkanyok
hamarosan megtanultak felni a hangjelzest, holott agykergiik ezt
nem regisztralta. A hang a fill, a talamusz es az amygdala kozti
egyenes utra tert, a magasabb rendu palyak mellozesevel. Vagyis
a patkanyok keregtevekenyseg nelkiil is elsajatitottak az erzelmi
reakciot; az amygdala egymagaban kepes volt erzekelesre, beve-
sesre es a felelem vezerlesere.
LeDoux maga mondta nekem: „Anatomiailag az erzelmek
rendszere az agykeregtol fiiggetleniil is mukodokepes. Erzelmi
reakciok es emlekek letrejohetnek a tudat, a kognitiv kepesseg
beavatkozasa nelkiil is.” Az amygdala azert tarolhat emlekeket
es indithat el valaszmechanizmusoka£ anelkiil, hogy a mierttel
tisztaban volnank, mert a talamusz es az amygdala kozti lerovi-
dftett utvonal nem erinti az agykerget. Talari ez a rovid ut indo-
kolja, hogy-az amygdala erdemben tudomasul sem vett erzelmi
benyomasokat es emlekeket hordozhat. LeDoux az amygdala
39
emlekezetben betoltott „foldalatti” szerepevel magyarazza pel-
daul azt a meghokkento kiserletet, amikor a kiserleti szeme-
lyeknel preferencia jelentkezik a kurta vetitesi ido miatt tudato-
san nem eszlelt, kiilonos geometriai alakzatok irant.6
Mas kutatasok igazoltak, hogy az eszleles legelso ezredma-
sodperceiben azonkivijl, hogy tudattalanul felfogjuk azt, amit
eszlelunk, dontest is hozunk arrol, hogy kedvijnkre valo-e vagy
sem; „kognitiv tudattalanunk” nem csupan azonosftassal szol-
gal figyelmunknek, hanem velemennyel is.7 Erzeseinknek van
kiilon gondolkodasniodja^ amelynek semmi koze a racionalis
elmehez.
AZ ERZELMI EMLEKEZET SPECIALIST^
E tudattalan velekedesek erzelmi emlekek; tarhazuk az amyg-
dala. LeDoux es mas neurologusok kutatasai arra utalnak, hogy
a hippocampus, amely hosszu idon at a limbikus rendszer
donto jelentosegu szerkezetenek szamitott, inkabb az erzeklctek
rogzttesevel es ertelmezesevel foglalkozik, mintsem az erzelmi
reakciokkal. A hippocampus fo tevekenysege, hogy elenken idezi
meg az erzelmi reakcio szempontjabol elengedhetetlen kontex-
tust; a hippocampus ismeri fel, hogy medvet latni mas az аЦаЬ
kertben, mas a hatso udvarunkban.
A hippocampus a szaraz tenyekre emlckszik, az amygdala a
tenyf RTsero erzelmekre. Ha elozeskor kis hijan frontalisan iitko-
zunk a szembejovo kocsival, a hippocampus orzi meg az esetre
vonatkozo konkretumokat, peldaul, hogy hoi tortent, melyik ut-
szakaszon, ki volt veliink akkor, milyen volt a masik auto, de az
amygdala miatt kapunk ezutan holtunk napjaig hideglelest,
valahanyszor ugyanilyen akcioba kezdiink. LeDoux ezt igy fogal-
mazta meg: „А hippocampuson mulik, hogy arcrol felismerem
az unokanoveremet. Viszont az amygdala eszrevetelezi, hogy az
illeto holgy nem a szivem csficske.”
40
Azjgy_egyszeru fortellyal teszi atiito erejuve az erzelmi emle-
keket: ugyanaz a neurokemiai riasztorendszer, amely a szerve-
zeteteleheszelybenarra~keszteti, hogy menekiiiesservagy harc-
eal reagaljon, az adott emlekpillanatot is elevenen vesTBe?
Stressz (vagy eppen szorongas, sot velhetoleg felfokozott brom)
eseteben az agybol a vesek fblott elhelyezkedo mellekveseig futo
ideg epinefrin es norepinefrin hormonok uriteset inditja el,
amelyek a testben szetaradva felkeszftenek a veszhelyzetre. E
hormonok mukodesbe hozzak a nervus vagus (bolygoideg)
receptorait; ez az agyideg viszi az agy szfvritmusszabalyzo iizene-
teit, de az epinefrin es a norepinefrin hatasara vissza is jelez az
agynak Fokent az amygdala fogadja a jelzeseket, melyek arra
serkentik, hogy fokozott mukodesre ingerelje a memoriat erosi-
to tobbi agyi teriiletet.
Az amygdala ingerlese folytan a jelek szerint melyebben veso-
dik belenk a legtobb erzelmileg felfokozott pillanat - novelve X
anhakvaloszinus^ct, hogy emlekszijnk elso randink szinhelye-
re vagy arra, mivel foglalkoztunk eppen, amikor hire! vettuk a
Challenger urhajo katasztrofajanak. Minel nagyobb az amygdala
izgalma, annal melyebben vesodik be az emlek: legremitobb,
legfesziiltebb elmenyeink kitordlhetetleniil elnek benniink to-
vabb. Ez pedig nem mast jelent, mint hogy valoban ketfele
memoriank van, egy a kozbnseges tenyeknek s egy az erzelmi
tartalmat hordozoknak. Az erzelmi emlekek kiilbnallo rendszere
evolucios szempontbol persze nagyon okos dolog, hiszen biz-
tositja, hogy az allat kivetelesen elenk emleket hordozzon mind-
arrol, amit fenyegeteskent vagy oromkent el meg. A jelenben
azonban gyakran felrevezetok az erzelmi emlekek.
VAKLARMA AZ IDEGRENDSZERBEN
Az ilyen idegi kesziiltseg hatuliitoje, hogy az amygdala langolo
buzgalma igen gyakran nem helyenvalo az emberi tarsadalom
mara oly keplekeny kozegeben. Az amygdala mint erzelmiem-
-------------------------------------
41
lek-lerakat aszerint vilagitia at az elmenyt. hogy ami epp torte-
nik, mennyiben hasonlit a multra. Az egybevetes modszere az
asszociacio: ha a jelen helyzetnek egy kulcseleme olyan, mint
egy multbelie, mar megfelelesnek szamithat, innen a reakcio
elnagyoltsaga; teljes megerosites hijan is cselekves jon letre. fa
amygdala eszelosen koveteli, hogy a jelenre kesedelem nelkiil
raTasztVdjunk reg bevesodott modokon, reg mult helyzetekben
elsajatitott gondolatokkal, tettekkel, reakciokkal: a hasonlosag
lehet mego’ly halvany, de elegendo ahhoz, hogy az amygdalat
izgassa.
fgy lehetseges, hogy a sok szornyu seb ellatasatol traumatizalt
hadikorhazi apolono evek multan a csatateri rettenettel, undor-
ral es panikkal reagal, amikor megesapja az orrat a kisgyereke
altal a szekrenybe dugott buzos pelenka. Eleg par feliiletes ha-
sonlosag, es az amygdala mar ostromallapotot hirdet. Az a baj,
hogy az erzelmi toltesu emlekekkel nem esupan ilyen knzisal-
lapotok jarhatnak, hanem tйlhaladott reakciok is.
Ilyen pdlanatokban az erzelmi agy megbizhatosaganak az is
karara van, hogy sok nagy hatasti erzelmi emlek szarmazik az
elso eletevekhoL a kisded es gondviseloi kbzott fennallo kapcso-
latbol. Mindenkeppen igy van ez olyan traumatikus esemenyek-
nel, mint a veresek vagy a sulyos elhanyagolas. Ebben a korai
eletszakaszban a tobbi agyi szerkezet, kivalt a narrativ emle-
kezetert felelos hippocampus es a tudatos gondolkodas szek-
helyeiil szolgalo agykereg, meg nem fejlodott ki teljesen. Jyn-
lekezeskor az amygdala es a hippocampus egyiittmukodik;
mindketto kiilon tarolja es gyujti sajatos informacioit. A hippo-
campus informaciot gyujt, az amygdala eldonti, van-e az infor-
macionak erzelmi erteke vagy sem. Az amygdala nagyon gyorsan
erik az ujsziilott agyaban, es mar sziileteskor szinte teljesen
kialakult.
LeDoux az amygdala gvermekkori szerepevel is alatamasztia a
szichoarializis re ”tdtelet,Tiogy az elet elso eveinek tbrtenesei
erzelmi leckek a gyermek es gondviseloi viszonyaban, egymasra
42
hangolodasuk vagy a kapcsolat zavarai szerint.’ Ezek az erzelmi
leckek azert olyan nagy hatasfiak s megis oly nefiezendrthetoek
^TriottTezopontbol LeDoux szerint, mert az amygdala tarolja
oket elnagyolt, szavakba nem ontott uiodellkenL Elegkorabbi
erzelmi emlekek akkor keletkeznek, amikor a gyermek meg
keptelen megfogalmazni elmenyeit: ha kesobb ezek az emlekek
felidezodnek, hianyoznak a kepzetek, melyekkel koriilirhat-
nank, hogy mi is zajlik benniink. Erzelmi kitbreseinket azert
elhetjiik meg oly zavarba ejtonek, mert sokszor eletiink hajna-
larol erednek, amikor a dolgok megremitettek benniinket, es
nem voltunk birtokaban a tisztazo szavaknak. A zurzavar meg-
maradt benniink, a kbzrejatszo emlekek megfogalmazasanak
azonban nyoma sines.
AMIKOR AZ ERZELEM HEVES ES PONTATLAN
Hajnali harom lehetett, amikor nagy targy utotte at a haloszo-
bam plafonjat az agyammal atellenben. Egy masodperc, es ki-
pattantam az agybol, kinn termettem a szobabol, rettegve, hogy
a teljes mennyezet ram szakad. Mikor magamhoz tertem, es
konstataltam, hogy kutya bajom, belestem a szobamba, vajon
mi okozta a pusztitast - s ra kellett jonnom, hogy szo sines be-
szakadt plafonrol: a felesegem elozo nap rendet rakott a szek-
renyben, es a felstoszolt dobozok doltek le. Nem zuhant be sem-
mi a padlasrol, tudniillik nines is padlas. A mennyezet is, en is
sertetlenek vagyunk.
Az, hogy felalomban kiugrottam az agybol - ami plafonbesza-
kadas eseten valoban eletmento lett volna -, bemutatja, mekko-
ra lokest adhat a cselekveshez az amygdala veszhelyzetben,
donto pillanatokkal azeldtt, hogy az agykereg regisztralhatna,
pontosan mi is tortenik. A szemtol vagy a fiiltol a talamuszon
kcresztul az amygdalahoz vezeto biztonsagi szelep ren vu
fontosj jdot takarft meg az azonnali reakeiot koveteldvdszHely^"
43
zetben. A talamusztol az amygdalahoz vivo palya azonban csak
kis hanyadat szallitja az erzekleteknek, dandarjuk a foutvonalra
ter, az agykereghez. Az amygdalaba tehat legjobb esetben is csak
hozzavetoleges, ovo jelzes hit be ezen az expressz utvonalon.
Mint LeDoux ramutat: „Nem kell minden reszleteben ismer-
niinkvalamit ahhoz, hogy tudjuk, veszelyes.”10
Az_egyenes palya oriasi, ezredmasodpercekben merheto le-
peselonyt jelent az agyban. A patkany amygdalaja tizenket ezred-
masodpercen beliil kepes reagalni egy erzekletre. A talamuszbol
az agykeregbe dupla ennyi a menetido. Az emberi agyban meg
nem vegeztek hasonlo merest, de az arany nagyjabol ugyanez
lehet.
Az evoluciot tekintye az egyenes kapcsolas nagyban elosegft-
hette a fennmaradast, hiszen a gyors reagalas vesz eseten kri-
tikus ezredmasodpercekkel karcsdsitotta a reakciofdot. Ezek az
ezredmasodpercek bizonyara annyi osemlos elodunk eletet
mentettek meg, hogy a szisztema ma ott van minden emlos
agyaban - az embereben is. Az ember belso eleteben az erzelmi
knzisektol eltekintve kicsi a jelentosege, madaraknal, halaknal,
hiilloknel viszont e koriil forog minden, hiszen letfontossagd
resen lenniiik mind tamadok, mind preda vonatkozasaban.
„Ami az emlosoknel primitiv, alsobbrendu agy, foszerepet кар a
nem emlosoknel - mondja LeDoux. - Az erzelmek szelsebes
mozgositasat teszi lehetove. De amolyan hubelebalazs modra: a
sejtek gyorsan dolgoznak, de hevenyeszve.”
Ez az elnagyoltsag egy mokus eseteben nagyon is rendjen
valo, hiszen a biztonsagra torekves teng tul, az allat az elso vesz-
jelre felreugrik, es minden remenybeli taplalekra raveti magat.
Az emberi eletben viszont katasztrofalis lehet, ha lendiiletunk
celt teveszt. (Vegyiik peldaul a pincernot, aki hat komplett ebe-
det ejt el egy hullamos, voros hajzuhatag lattan - mert eppen
ilyen haja van annak a nonek is, akiert otthagyta a ferje.)
Az ilyen kezdetleges erzelmi mellefogasok alapja, hogy az er-
zelem a gondolkodas elott jar. LeDoux „prekognitiv emocio”-
44
nak nevezi a jelenseget: a reakcio erzeki informaciokidegi lecsa-
podasainak osszerendezetlen halmazabol keletkezik. Az erzeke-
les nagyon primitiv formajaval allunk szemben, affele idegi „Ki
nyer ma”, csak itt nem dallamra tippeliink nehany hang alap-
jan, hanem a teljes percepciot helyettesitjuk be legelso impresz-
szionkkal. Ha az amygdala jelentosegteljes mintat erzekel, elha-
markodottan kovetkeztet, es reakcioit elinditjaTmeg mielott
megerosites erkezne - amire egyebkent korantsem lehet merget
venni.
Nem csoda hat, ha oly kevesse latjuk at robbanekonysagun-
kaCmig aTFiatalmaban tart. Az amygdala azert reagalhat a diih
vagy a^felelem onkivuleteben, meg mielott az agykereg eszbe
карпа, inert a nyers erzelem a gondolattol fiiggetlenul es azt
megelozve valtodik ki.
AZ ERZELEM-MENEDZSER
Baratnom hateves kislanya, Jessica eleteben eloszor toltotte
az ejszakat hazon kivul, a jatszopajtasanal; kerdeses volt, ki izga-
tottabb, a sziilo vagy a gyerek. Jessica elott az anya leplezni
igyekezett kinos aggodalmat, de tetofokara hagott benne a fe-
szultseg, amikor ejfeltajban lefekveshez keszulodott, es meg-
csorrent a telefon. Eldobta a fogkefet, es rohant a kesziilekhez;
vadul vert a szive, mikozben egyre az lebegett eldtte, hogy a kis-
lanya bajban van.
Felragadta a kagylot. - Jessica! - szakadt ki belole, mire egy
noi hang szolalt meg a vonal vegen: - Bocsanat, azt hiszem,
teves.
Az anya visszanyerte higgadtsagat, es udvarias, fegyelmezett
hanghordozassal erdeklodott: - Milyen szamot hivott?
Az amygdala inditja el a szorongas sziilte indulati reakciot, de
az erzelmi agynak van olyan resze is, amely finomitott, javftott
rataszFtesz lehetove. Ennek a tompi'toberendezesnek a kap-
45
csoloja a jelek szerint egy agykereghez vivo fopalya vegallomasa-
nal helyezkedik el, a prefrontalis lebenyben, kozvetleniil a hom-
lok mogbtt. Ugytetszik, a prefrontalis kerget az hozza mukodes-
be, ha az illeto fel vagy duhbs, de elfojtja vagy fegyelmezi ezt,
nogy hatekonyabban kezelhesse a fennforgo helyzetet, vagy ha a
helyzefdjraertekelese folytan a reakcio gyokeres modosi'tasra
szorul, mint peldaul a fenti aggodo anyae a telefonban. Az agy
neocortexenek ez a terulete elemzobb, alkalmazkodo viszonyu-
last tarsit erzelmi felindulasainkhoz, es szabalyozza az amygda-
la! meg a tobbi limbikus rendszert.
Rendszerint kezdettol a prefrontalis regiok vezerlik erzelmi
reakcioinkat. Emlekezzunk: a talamuszbol nem az amygdalaba
vetul a legtobb erzeki informacio, hanem az agykeregnek az
erzekleteket befogado es ertelmezo sok-sok kbzpontjaba; ezt az
informacidt es visszajelzeseinket a prefontalis lebenyek koordi-
naljak, ahol - az akar erzelmi - celra iranyulo cselekvesek ter-
vezese, osszehangolasa folyik. Az agykereg idegpalyainak lep-
csozete veszi fel, elemzi es ertelmezfaz adott informaciot, s a
prefrontalis lebenyekreven hangolodik ossze a reakcio. Ha erzel-
mTvaiaszrRovetd a folyamat, a prefrontalis leheny rendeli el, az
amygdalaval es az erzelmi agy tobbi aramkorevel egyuttmukodve.
Ez a korultekinto ugymenet a jellemzo, az erzelmi valsaghely-
zet az egyetlen fontos kivetel. Ha kivaltodott egy erzelem, a pre-
frontalis lebenyek pillanatokon beliil megszamlalhatatlan va-
laszlehetdseproclSzat/nyereseg aranyat merlegelik, es megbe-
csu i , me i enne a legkedvezdbb.11 Az allatoknal az a kerdes,
hogy mikor erdemes tamadni, mikor menekulni. Nalunk, em-
bereknel pedig azonkivill, hogy mikor tamadjunk, mikor mene-
kiiljunk, az is, hogy mikor engeszteljimk, gydzkodjiink, sajnal-
tassuk magunkat, zarkozzunk el, keltsunk biintudatot, nyafog-
junk, szinleljunk harciassagot, mutassunk megvetest - es igy
tovabb az erzelmi manipulaciok teljes skalajan.
Az agykergen keresztiili reakcio lassubb, mint az erzelmi
rapaiites, mert hosszabb palyat veszjgenybe^Belatobb, megfon-
46
toltabb lehet, inert az erzeseknek tobb gondolat vag elebe. Ami-
kor raebredunk a megszomorito vesztesegre, diadalmasan
konyveljuk el a sikert, vagy sertodotten, haragosan ragodunk
azon, amit valaki tett vagy mondott, az agykereg dolgozik.
Az erzelmi elethez eppoly elengedhetetlen a prefrontalis lebe-
nyek mukodese, mint az amygdalae; ha nem fogjuk fel, hogy
erzelmi reakciot kivanyalami, nines is erzelmi reakcio. A pfe-
frontalis lebenyeknek az erzelmi reakeiokban jatszott ilyenfajta
szerepet a neurologusok azota gyamtjak, hogy a negyvenes evek-
ben tert hodftott az elmebetegseg vegletes - es sajnalatosan el-
hibazott - sebeszi „megoldasa”, a prefrontalis lobotomia, mely-
nek soran eltavoh'tottak a prefrontalis lebenyek egy reszet (gyak-
ran nem epp alapos munkat vegezve), vagy mas modon sza-
moltak fel a prefrontalis kereg es az alsobb agyi regidk kapcso-
latat. Az elmebetegsegre akkoriban meg nem letezett hatekony
gyogyszer, s a lobotomia kinalkozott a sulyos erzelmi valsag
egyetlen iidvozito gyogymodjaul - eleg elvagni a prefrontalis
lebenyeket az agy tobbi reszetol, es lam, a beteg megkonnyeb-
biil. Nemegyszer olyan aron, hogy mindenestiil megszunni lat-
szik az erzelmi elete, mert annak alapveto palyajat irtottak ki.
Az erzelmi merenyletekben velhetoleg ket mechanizmus jat-
szik kbzre: az amygdala beindftasa es az erzelmi reakeiokat
tobbnyire kiegyensulyozo agykereg-tevekenyseg gatlasa - vagy az
agykereg zonainak csatasorba allitasa az erzelmi veszhely-
zetben.12 Ezekben a pillanatokban a racionalis elme az erzelmi
elme ingovanyaba supped. A prefrontalis kereg egyebek kozt ugy
lehet hatekony - a cselekveseket elore merlegelo - menedzsere
az erzelmeknek, hogy tompitja az amygdala es a tobbi limbikus
kozpont altal kiildott jelzeseket, olyanforman, mint a sziilo, aki
elkapja az osztonos mohosaggal nydlkalo gyerek kezet, es raszol,
hogy kerje szepen, amit szeretne (vagy varjon turelemmel a
sorara).13
A gybtro erzelem megsziintetesenek fokapcsoloja valoszinuleg
a bal prefrontalis zonabanvan. Seriilt hofnloklebehyu betegek
47
hangulatait tanulmanyozo neuropszichologusok megallapitasa
szerint a bal homloklebenynek tobbek kozt azt a feladata, hogy
idegi termosztatkent szabalyozza a kellemetlen erzeseket. A jobb
prefrontalis teriileten honolnak olyan negatfv erzesek, mint a
felelem vagy az agresszio, a bal oldali lebenyek pedig valoszmu-
leg a jobb oldal gatlasa reven sakkban tartjak ezeket a nyers
felindulasokat.14 Az agyverzeses betegeknek a bal prefrontalis
zonaban karosodist szenvedett csoportja peldaul megsemmisito
aggodalomra, rettegesre hajlott; a jobboldalt karosodottaknal
viszont „indokolatlan felhangoltsag” jelentkezett: a neurologiai
vizsgalatok alatt nem gyoztek viccelodni, kritikatlansagukban
nem is torodtek a gyogyulassal.15 Vagy vegytik a boldog ferj ese-
tet, akinel agyi rendellenesseg miatt tavolftottak el a jobb pre-
frontalis teriilet egy reszet. A feleseg elmondta az orvosoknak,
hogy a mutet utan a ferfi szemelyisege dramaian megvaltozott;
kevesbe ingerlekeny es joval kedvesebb azota, tijsagolta elege-
detten.'6
Vagyis a bal prefrontalis teriilet minden valoszmuseg szerint
egy olyan idegpalya resze, amely legpusztftobb erzelmi felin-
dulasainktol eltekintve valamennyit kepes kikapcsolni vagy leg-
alabbis tompitani. Az amygdala gyakran a veszkapcsolo szerepet
jatssza, a bal prefrontalis teriilet viszont annak a berendezesnek
a resze, amellyel az agy kikapcsolhatja a zavaro erzest: az amyg-
dala proponal, a prefrontalis lebeny diszponal. A prefrontalis-
limbikus kapcsolatok donto szerepe messze tulterjed az erzel-
mek finomhangolasan: nelkiilozhetetlen kalauzaink az elet leg-
fontosabb donteseinel.
ERZES ES GONDOLAT HARMONIAJA
Az amygdala (es a rokon limbikus szerkezetek) meg az agy-
kereg osszekapcsolpdasain mulik fej es sziv, erzes es gondblat
harca vagy egyezkedfee. Ez a palya magyaraz.zaaz7rzelem donto
48
szerepet a hatekony gondolkodasban, ertve ezen >
boles hatarozathozatalt, hanem a zavartalan folyamatoi
Vegyiik az erzelmek zilalo hatasat. A neurologusok „m.
memoria”-nak nevezik azt a figyelmetf ameiyjzan^i Krtja
adott feladat vagy problema megoldasahozszukseges tcnycket;
peldaul a kivant szempontokat lakaskereseskor vagy dolgozat-
fraskor az okfejtes elemeit.Azagyban a prefrontalis kereg felera
munkamemoriaert.17 De a limbikus agybol a prefrontalis terii-
lethez vivo palyak miatt az eros erzelmek - aggodalom, duh es
hasonlok - jelei idegi blokkolast hozhatnak letre, alaasva ezzel
a prefrontalis teriilet munkamemoriat mukodteto kepesseget.
Ezert van, hogy erzelmi zaklatottsag eseten azt mondjuk, nem
tiszta a fejiink - s hogy az elhuzodo erzelmi nyomor, amely
megbenitja a tanulas kepesseget, karara van a gyermek szellemi
teljesitmenyenek.
Az ilyen tipusu karokat nem mindig szuri ki az IQ-vizsgalat,
celzottabb neuropszichologiai modszerekkel viszont tetten erhe-
tok, s a gyermek allando fesziiltsege es indulatossaga is utal
rajuk. Egy tanulmany peldaul atlagon feliili IQ-val rendelkezo,
de gyenge tanulinanyi eredmenyfelerd dltalanos iskolas fiuknal
talalja aifohtalis kereg mukodesenek zavarait neuropszicholo-
gjaitesztclesЧ1ар1апЛ)ёегёкagyerekek indulatosak^Tszb-
ongok is, gyakran bomlasztjak a kbzossegeCes surun kapnak
biintetest - vagyis limbikus indittatasaik prefrontalis ellenorzese
kivannivalot hagy. Hiaba nagyra hivatottak intellektualisan, oket
fenyegeti leginkabb'a tanulmanyi kudarcok, azalkofflzmus,~a
bunozes kockazata, es nem ertelmi kepessegeikben van a hiba,
hanem erzelmi eletiik kontrollja elegtelen. Az IQ-tesztek altal
vizsgalt keregteriiletektol teljesen elkiilonulo erzelmi agy felel a
diihert eppugy, mint az irgalomert. Ezeket a palyakat a gyerek-
kori tapasztalat alakitja ki - es mi vasarra vissziik a boriinket
azzal, hogy e tapasztalatokat a vakveletlenre bizzuk.
Az erzelmek szerepe a Jegracionalisabb” donteseknel sem
mellekes. Dr. Antonio Damasio, az lowai Egyetem Orvosi Kara-
49
nak neurologusa az erzelmi elet egeszere kiterjedo melyenszan-
to vizsg^lpdasai kozepette aprolekosan megfigyelte, pentosan
milyen kirosodast szenvednek azok a betegek, akiknel seriil a
prefrontalis amygdalapalya. '4)6nteshoz6 kepessegiik korcsosul
el - holott IQ-juk es mas kognitiv kepessegeik sertetlenek. Hi-
Tatlan intelligenciajuk dacara katasztrofalisan valasztanak szak-
mai es maganeletukben, s veg nelkiil orlodnek olyan jelentek-
telen donteseken, mint hogy mikor kerjenek valakitol idopontot.
Dr. Damasio ervelese szerint azert olyan rossz donteshozok,
mert elszakadtak az erzelmeikkel elsajatitott tudasuktol. A pre-
frontalis amygdalapalya gondolat es erzelern talalkahelye, s ezert
Hontd jelentdsegu atjaro a vonzodasok-taszitasok tarhazahoz,
melyeket egy egesz elet taplal belenk. Ha az amygdala erzelmi
memoriajaval megszakad a kapcsolat, barmin topreng is az agy-
kereg, nem inditja el a multban hozza asszocialt erzelmi reak-
ciokat, es sziirke semlegesseg ural mindent. Nines tobbe a sze-
retett allat vagy az utalt ismeros serkentette rokonszenv vagy
elfordulas; az adott betegek azert „felejtik el” ezeket az erzelmi
leckeket, mert nem ferhetnek hozza tarhazukhoz az amygda-
laban.
Dr. Damasiot ilyenfajta bizonyitekok juttattak arra az antiin-
tuicios allaspontra, hogy azJfrzelmek rendszerint elengedhetet-
lenek a racionalis donteshozatalnal: ugy terelnek, hogy a szaraz
logika a legtobb hasznot hozza. Az elet gyakran szembesit zava-
roan nagy szamii alternativaval (Melyik a szamunkra legked-
vezobb nyugdij-elotakarekossagi forma? Kit valasszunk hazas-
tarsnak?), az eletiink soran elsajatitott erzelmi tudomanyunk
(egy katasztrofalis befektetes, egy gyotrelmes szakitas emleke)
pedig bizonyos lehetosegeket eleve kihuzva, masokat kihangsu-
lyozva jelzeseket kiild, melyek segitenek szukiteni a kort. Dr.
Damasio szerint az erzelmi agy legalabb akkora reszt vallal az
ervelesben, mint a racionalis.
Az erzelmek tehat hatnak a racionalitasra. Erzes es gondolat
tancaban erzelmi kepessegunk vezerli pillanatnyi donteseinketa
50
racionalis elmevel kez a kezben, segitve - vagy ak. -&•
magat a gondolatot A gondolkodo agy erzelmeink vegrt
kiveve, amikoraz erzelmek elszabadulnak, s az erzelmi _
telen tombolasba kezd.
Ha dgy vesszuk. ket agyunk, ket elmenkvan - es ketfelejmel-
ligenciank: ertelmi es erzelmi. Az IQ-n tul az erzelmi intelligen-
ckTis szamit. Az intellektus nem nyujthatja legjobb formajat
erzelmi intelligencia nelkul. Rendszerint az egymasf IdegeszittT
limbikus rendszer, az agykereg, az amygdala es a homloklebeny
egyenrangu partnerek belso eletiinkben. Ha dsszmunkajuk
sikeres, megno az erzelmi intelligencia s vele egyiitt a szellemi
teljesitmeny is.
Ez a megkozelites a feje tetejere allftja az esz es az erzes
feszultsegenek regi felfogasat: nem az erzelmet akarjuk felsza-
molni, hogy az eszt iiltessiik a helyebe, mint Erazmus irta, ha-
nem a ketto intelligens egyensulyara toreksziink. A regi eszmeny
az erzelmi nyomastol megszabaditott ertelem volt, az uj minta a
fej es a sziv osszehangolasara buzdft. A siker erdekeben min-
denekelott pontosabban kell ertenunk, mit jelent az erzelem
intelligens hasznositasa.
1	Az erzelmek nelkuli ember esetet R. Joseph irja le i. muveben,
83. o. Masreszrol viszont fellelhetok erzelemcsokevenyek olyanoknal,
akiknek nines amygdalajuk (1. Paul Ekman, Richard Davidson szerk.:
Questions about Emotion (New York, Oxford University Press, 1994).
Az eltero eredmenyek magyarazata talan abban keresendo, hogy az
amygdalanak es a kapcsolodo palyaknak mely reszei hianyoztak; az er-
zelem reszletes neuroldgiajat illetoen korantsem mondtak meg ki az
utolsd szot.
2	Az idegtudomany mas kepviseloihez hasonloan LeDoux is tobb
szinten dolgozik; tanulmanyozza peldaul, hogy bizonyos serillesek egy
patkany agyaban mifele valtozasokat ideznek eld az allat viselkedese-
ben; aprolekos mugonddal kovet nyomon egyes neuronokat; bonyolult
kfserletekkel kondicional felelmet olyan patkanyoknal, melyeknek
51
agyaban sebeszi uton valtozasokat ideztek elo. Az altala es masok altal
vegzett kutatasok meg kiserleti fazisban vannak, tehat eredmenyeik
egyelore nemikepp spekulativak - kivalt ervenyes ez. mindazokra a
kovetkeztetesekre, melyek a nyers adatokat vonatkoztatnak erzelmi
eletiinkre. LeDoux-t azonban egyre tobb, mas idegtudomanyi kutatok-
tol szarmazo kutatasi eredmeny igazolja, egyre inkabb feltarulnak az
erzelmek idegrendszeri alapjai. L. pl Joseph LeDoux: „Sensory Sys-
tems and Emotion”, Integrative Psychiatry 4,1986; Joseph LeDoux
„Emotion and the Limbic System Concept”, Concepts in Neuro-
science, 2,1992.
3	A gondolatot, hogy a limbikus rendszer az agy erzelmi kozpontja,
Paul MacLean neurologus vetette fel tobb mint negyven eve. Az utobbi
evekben LeDoux es masok reszletesebben kidolgoztak ezt az elkep-
zelest, es kimutattak, hogy bizonyos kozponti strukturak, peldaul a
hippocampus, nem jutnak kozvetlen szerephez az erzelmi eletben,
fontosabbak az amygdalat az agy tobbi reszevel - mindenekelott a pre-
frontalis lebenyekkel - osszekoto palyak. Amdgy egyre tobb jel utal
arra, hogy egy-egy emocio jellegzetes agyi teriiletekct hoz mukodesbe.
Napjainkban altalaban ugy velik, nincsen kiilbn definialhato „erzelmi
agy”, hanem inkabb tobb palyarendszer, amelyek egy adott erzelem
szabalyozasat az agy egymastol messze eso, de koordinalt reszei reven
biztosftjak. Az idegtudomany kutatoi tigy sejtik, hogy az erzelmek agyi
felterkepezese nyoman valamennyi fo emocio sajatos topografiaja ren-
delkezesre fog allni, a ra cgyedien jellemzo idegi palyakkal, bar ezek
legtobbje bizonyara osszefut a limbikus rendszer csomopontjain, pl. az
amygdalaban vagy a prefrontalis keregben. L. Joseph LeDoux: „Emo-
tional Memory Systems in the Brain”, Behavioral and Brain
Research, 58,1993-
4	A felelem kiilonbozo fokozatainak agyi palyaira vonatkozo elem-
zesemet Jerome Kagan kituno osszefoglalasara alapozom; Galens
Prophecy (New York, Basic Books, 1994).
5	LeDoux kutatasairol -л New York Times 1989- aug. 15-i szamaba
irtam. A fejezetben szereplo fejtegetes ezt az interjut idezi, illetve tobb
cikket, koztiik az alabbiakat: Joseph LeDoux: „Emotional Memory Sys-
tems in the Brain”, 1. fentebb; Joseph LeDoux: „Emotion, Memory and
the Brain”, Scientific American, 1994. junius; Joseph LeDoux:
„Emotion and the Limbic System Concept”, 1. fentebb.
52
6	Tudattalan prcferenciak: William Raft Kunst-Wilson, R. B. Zajonc:
„Affective Discrimination of Stimuli That Cannot Be Recognized”,
Science (1980. febr. 1.).
7	Tudattalan velemeny: John A. Bargh: „First Second: The Precons-
cious in Social Interactions”, elhangzott az Amerikai Pszichologiai Tar-
sasag konferenciajan, Washingtonban (1994. junius).
8	Erzelmi emlekezet: Larry Cahill es tsai: „Beta-adrenergic activa-
tion and memory for emotional events”, Nature (1994 okt. 20.).
9	Pszichoanalitikus elmelet es agyi eres: az elso eleteveket es az agyi
fejlodes erzelmi kovetkczmenyeit Allan Schore targyalja legreszlete-
sebben Affect Regulation and the Origin of Self c. kbnyveben (Hills-
dale, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, 1994).
10	Veszelyes, ismeretleniil is: Le Doux-t idezi a „How Scary Things
Get That Way” c. cikk, Science (1992. nov. 6.), 887.0.
11	Eszmefuttatasom az erzelmi reakcio neocortex altali finomhan-
golasarol nagyreszt Kalin idezett muvere tamaszkodik.
12	A tiizetesebb ncuroanatomiai elemzes megmutatja, hogyan mu-
kodnek a prefrontalis lebenyek mint az erzelmek vezerloi. Sok bizo-
nyitek utal arra, hogy a prefrontalis kereg egy bizonyos teriileten fut
ossze a legtobb, sot talan valamennyi kortikalis palya, amely az erzel-
mi reakciokban szerepet jatszik. Az embernel a neocortex es az amyg-
dala legerosebb osszekbttetese a bal prefrontalis lebenyhez, az alatta
elhelyezkedo halanteklebenyhez es a frontalis lebeny oldalahoz fut (a
halanteklebeny szerepe donto a targyak azonosftasaban). Mindket kap-
csolat egyetlen projekcio folyaman jon letre, ami gyors, nagy jelentose-
gu osszekottetesre utal, aflele foutvonal lehet ez. Az egyetlen-neuronos
projekcio az amygdala es a prefrontalis kereg kozott az un. orbitofron-
tdlis lebenyhez fut Minden jel szerint ennek a teriiletnek van donto
szerepe abban, hogy menet kozben eszleljiik erzelmi reakcioinkat, es
korrigaljuk oket
Az orbitofrontalis kereg az amygdalatol is кар jelzeseket, es maga is
szovevenyes, kiterjedt projekcios halozattal rendelkezik a limbikus agy-
ban. E haldzat reven szerepet jatszik az erzelmi reakciok szabalyozasa-
ban - pl. gatolja a limbikus agytol az agykeregig erkezo jelzeseket, tom-
pitva ezaltal az idegi riadot Az orbitofrontalis kereg osszekottetesei a
limbikus aggyal olyannyira szeles koruek, hogy egyik-masik neuro-
anatomus affele „limbikus kereg”-nek cimkezi - vagyis az erzelmi agy
53
gondolkodo teriiletenek. L. Ned Kalin, Wisconsin! Egyetem, pszicholo-
giai es pszichiatriai tanszek: „Aspects of Emotion Conserved Across
Species”, I. fentebb; illetve Allan Schore: Affect Regulation and the
Origin of Self, 1. fentebb.
Az amygdala es a prefrontalis kereg kozott nemcsak szerkezeti
osszekottetes van, hanem, mint mindig, biokemiai is; mind a prefron-
talis kereg, mind az amygdala ventromedialis metszeten kiilonosen
nagy koncentracioban talalhatok kemiai receptorok a szerotonin idegi
atvivoanyagra. Ez az agyi vegyulet egyebek kozt elosegfteni latszik az
egyuttmukodest: a majmok, akiknel az amygdala-prefrontalis ossze-
kottetes szerotoninreceptorokban kiilonosen gazdag, „szocialisan jol
beilleszkednek”, de akiknel a szerotoninreceptor-koncentracio ala-
csony, inkabb ellensegesek es viszalykodok. L. Antonio Damasio: Des-
cartes teved6se.
13	Allatkiserletek kimutattak, hogy ha a prefrontalis lebenyek terii-
letei seriilnek, vagyis nem modulaljak tovabb a limbikus terilletrol
erkezo erzelmi jelzeseket, az allatok kiszamithatatlanna valnak, sze-
szelyesen, szertelenul dilhongenek, vagy reszketnek a felelemtol. A. R.
Luria, a kivalo orosz neuropszichologus mar a harmincas evekben
felvetette, hogy a prefrontalis kereg a kulcsa az onuralomnak es az
erzelmi kitoresek visszafogasanak; megfigyelte, hogy azok a betegek,
akiknel karosodott ez a teriilet, indulatosak, es panik-, illetve diihroha-
mokra hajlanak. Egy kutatas, amely ket tucat ferfit es not vizsgalt PET-
lekepezessel, miutan felindult allapotban elkovetett gyilkossagokert
racs moge keriiltek, megallapitja, hogy naluk a prefrontalis keregnek
ezek a teriiletei rendellenesen gyer aktivitast mutatnak.
14	A patkanyok seriilt lebenyeivel kapcsolatos kutatasok fokent
Victor Dennenberg nevehez fuzodnek, aki a Connecticut! Egyetemen
pszichologus.
15	A bal felteke seriilesei es a kedelyesseg: G. Gianotti: „Emotional
behavior and hemispheric side of lesion”, Cortex. 8, 1972.
16	Az agykarosodasban szenvedo, jokedvu beteg esetet Mary K.
Morris kozolte, a Floridai Egyetem Neurologiai Intezetenek munkatar-
sa, a Nemzetkozi Neuro-elettani Tarsasag konferenciajan, amelyet
1991 febr. 13-16. kozott rendeztek San Antonioban.
17	Prefrontalis kereg es munkamemoria: Lynn D. Selemon es tsai:
„Prefrontal Cortex”, American Journal of Psychiatry, 152, 1995.
54
18	A frontalis Icbenyek hianyos mukbdese: Philip Harden, Robert
Pihl: „Cognitive function, Cardiovascular Reactivity and Behavior in
Boys at High Risk for Alcoholism”, Journal of Abnormal Psychology,
104, 1995.
19	Prefrontalis kereg: Antonio Damasio: Descartes tevedese.

MASODIK RESZ
Az erzelmi intelligencia jellegzetessegei

3
Amikor az ё8г1ёпу ostoba
Vita targya a pontos ok, amiert David Pologruto kozepiskolai
fizikatanarba eminens diakja konyhakest vagott. De lassuk a
szeles korben ismert tenyeket. Jason H., a floridai Coral Springs
egyik kozepiskolajanak masodikos, kituno tanuloja rogeszme-
sen kesziilt az orvosi hivatasra. S nem akarmilyen orvosi egye-
temet szemelt ki maganak: a Harvardrol almodozott. Pologruto,
a fizikatanara azonban csak nyolcvanpontosra ertekelte az egyik
dolgozatat. Jason, dgy erezven, hogy nagy tervenek befellegzett,
egy bollerkessel allitott be az iskolaba, s szovaltas kovetkezett
Pologrutoval a fizikalaborban, melynek soran kulcscsonton
sziirta a tanart, mielott eroszakkal lefoghattak volna.
A biro felmentette Jasont beszamfthatatlansagara hivatkozva
- negytagd, pszichologusokbol es pszichiaterekbol allo szakerto
bizottsag vallotta eskii alatt, hogy az osszetuzeskor Jason koros
lelkiallapotban volt. Jason azt allitotta, ongyilkos akart lenni a
teszteredmeny miatt, s azert kereste fel Pologrutot, hogy kozolje
vele: tettenek indoka a rossz osztalyzat. Pologruto maskepp me-
selte az esetet: „Szerintem ki akart csinalni azzal a kessel” a
rossz osztalyzat feletti diiheben.
Jasont atirattak egy maganiskolaba, ahol ket ev miilva evfo-
lyamelsokent vegzett. Az atlagosnal joval magasabb szintu kur-
zusokon lett szuperkituno. De mikozben Jason rninden lehet-
seges babert learatott, David Pologruto szova tette, volt tanit-
vanya nemhogy megkovette volna, a tamadas tenyet is tagadta.1
A kerdes: e nyilvanvaloan intelligens szemely hogyan ragad-
tathatta magat ekkora esztelensegre, hogyan lehetett ilyen osto-
59
ba? A valasz: a szellemi kivalosagnak keves kbze van az erzelmi
elethez. Legbriliansabb embertarsainkat is zatonyra futtathatjak
a zabolatlan_szenyedelyek, rakoncatlan felindulasok. Amagas
IQ-val biro emberek olykor meghokkento iigyetlenseggel bonyo-
litjak maganeletiiket.
A pszichologiaban nyilt titok, hogy az osztalyzatokat, az IQ-t es
tarsaikat hiaba bvezi nimbusz, korantsem tevedhetetlen joslatok
arra nezvest, hogyan boldogul valaki az eletben. Termeszetesen
nagy atlagban van osszefugges az IQ es az eletkorulmenyek ko-
zott; az alacsony IQ-val rendelkezok tobbnyire nem masznak fel
az uborkafara, magas IQ-val valoszinubb a vastagabb bontek -
de nem szabaly.
Nagyszamu eset cafolja, hogy az IQ megjosolja a sikert -
ugyanannyi (sot tobb), mint amennyi igazolja. Az IQ legjobb
esetben is csak husz szazalekat teszi ki a sikert befolyasolo
tenyezoknek,nyolcvanszazalekmaserokre vezethetovissza. Egy
megfigyelo szerint „az, hogy vegiil milyen polcra jutiink a tar-
sadalomban, IQ-tol fiaggetlen tenyezoknek az osztalyhelyzettol a
jo szerencseig ivelo skalajan mulik”?
Ezt meg Richard Herrnstein es Charles Murray is elismerik,
holott konyvuk, a The Bell Curve (A harang-gorbe) elsodleges
jelentoseget tulajdonit az IQ-nak; idezem oket: „Ha a jelentkezo
az egyetemi felvetelin mindbssze 500 pontot szerez matema-
tikabol, jobban teszi, ha nem a matematikus palyat valasztja, de
ez az eredmeny ne tantoritsa el, ha vallalatot akar alapitani, a
szenatorsagig akarja vinni, vagy milliokat akar keresni... Az ilyen
celok elerese es a teszteredmenyek kozotti osszefugges elenye-
szo az eletben szerepet jatszo egyeb kvalitasok tiikreben.”3
Az ilyen „egyebek” alapkeszletevel kivanok foglalkozni: az er-
zelmi intelligencia\:'i\, olyan kepessegekkel, mint bnmagunk
osztonzese, a frusztraciokkal dacolo kitartas; az indidat fekeze-
se, a vagykielegites kesleltetese; hangulataink kiegyensrtlyozasa,
amely gatolja, hogy a bajban gondolkodasunk osszezavarodjon;
az empatia es a remeny. Az IQ-hoz kepcst, amely majd egy ev-
60
szazadnyt- szazezreken vegzett kiserletezesre tekinthet vissza, az
erzelmi intelligencia uj fogalom. Egyelore homalyos, hogy
mennyiben indokolhatja az egyes eletsorsok kiilonbozoseget.
A birtokunkban levo adatok azonban arra mutatnak, hogy nyom
annyit a latban, mint az IQ, sot ncmegyszer tobbet is. Van, akl
szerinFaz IQ-n nemigen valtoztatnak a koriilmenyek vagy a
neveltetes; en viszont a konyvem otodik reszeben be fogom
mutatni, hogy a kulcsfontossagd erzelmi keszsegeket igcnis ta-
nulni, fejleszteni kepesek a gyerekek - ha vessziik a faradsagpt
pallerozasukra.
ERZELMI INTELLIGENCIA ES ELETUT
A magam evfolyamabol, Amherstbol is eszembe jut egy ficko,
aki bt felveteli tesztben is pontveszteseg nelkiil teljesftett. Felel-
metes szellemi adottsagai ellenere egyfolytaban logott, ejszaka-
zott, delig aludt, hanyagolta az orakat. Majd ti'z evebe telt, mig
diplomat szerzett.
Az IQ_nem sok tampontot ad ahhoz, hogy nagyjabol azonos
kilatasokkal, iskolazottsaggal. lehetosegekkel rendelkezd szeme-
lyek eletpalyaja miert kulbnbbzhet annyira. Az 1940-es evfolya-
mokbol, amikor a legrahgosabb egyetemek a mainal szelesebb
IQ-skalan vettek fel hallgatokat, 95 hallgato eletpalyajat kbvettek
nyomon erett korukig, s kiderult, hogy az egyetemen a legkima-
gaslobb eredmenyt nyujtok nem voltak szamottevoen sikerc-
sebbek szerFnyebbcn teljesito tarsaiknal fizetes, alkotokeszseg,
tekintely dolgaban. S eletuk baratsag, csalad, romantika teren
sem volt boldogabb.4
Hasonlo vizsgalatotvegeztek450 fiunal, akiktobbnyirebevan-
dorlok gyermekei voltak, ketharmad resziik segelyen tengodo
csaladok sarja: a massachusettsi Somerville-ben nottek fol
abban az idoben, amikor az meg elatkozott nyomornegyed volt
a Harvardtol kohajitasnyira. Egyharmaduk IQ-ja a kilencvenet
61
sem erte el. De itt is csekely volt az osszefijgges az IQ es akozott,
hogy a munkaban vagy az eletben altalaban ki mire vitte; pl. a
nyolcvannal alacsonyabb intelligenciahanyadosuak 7 szazaleka
volt munkanelkiili tiz evig vagy annal is tovabb, de ugyanez allt
a szaznai magasabb intelligenciahanyadosuak 7 szazalekara is.
Negyvenhet evesekrol leven szo, nagy vonalakban persze (itt is)
kimutathato volt az IQ es a gazdasagi-tarsadalmi helyzet ossze-
fiiggese. De igazabol az olyan, gyerekkorban elsajatitott keszse-
gek osztottak-szoroztak, mint a frusztracio lekuzdese, az erzel-
mek szabalyozasa es a tobbiekkel valo megferes.5
Ejtsiink szot meg egy folyamatban levo vizsgalatrol, amely
nyolcvanegy, 1981-ben vegzett, Illinois allambeli kozepiskolai
evfolyamelsore terjed ki. Iskolajukon beliil termeszetesen vala-
mennyien a legmagasabb pontszamot ertek el. Jollehet az egye-
temen is jol teljesitettek, es kituno osztalyzatokat szereztek,
huszas eveik vegere csak atlagos sikereket konyvelhettek el. Tiz
ewel a kozepiskola elvegzese utan mar csak egynegyeduk tartot-
ta a hasonlo когй fiatalok kozt a legmagasabb szintet a valasztott
szakmaban, es sokuk messze alulmtilta.
Karen Arnold, a bostoni egyetem pedagogiaprofesszora, aki
kozremukodik az evfolyamelsok palyajanak nyomon kovetese-
ben, ezt igy magyarazza: „Azt hiszem, kisziirtuk a kotelesseg-
tudokat - akik egy bizonyos rendszeren beliil kitanultak az elo-
rejutas mikentjet. De az evfolyamelsok ugyanugy kiiszkodnek,
mint barki mas. Abbol, hogy valaki evfolyamelso, csak annyi ko-
vetkezik, hogy az illeto osztalyzatok tekinteteben kivetelesen jol
teljesit. Semmi nem derill ki arrol, hogy hogyan viseli majd az
elet viszontagsagait.”6
Hat ez a gond: az iskolas intelligencia igazabol nem keszit fcl
az elet viszontagsagaibol adoddgyurodesekre es eselyekre. De
ЪйБапеГГПЩгапШ|ааг IQ agazdagsagot, elismertseget, boldog-
sagot az eletben, iskolarendszeriink, egesz civilizacionk beszu-
kiil az iskolas intelligenciara, es tudomast sem vesz az erzelmi
intelligenciar okrol az egyesek altal je emkent osszefoglalt
62
tulajdonsagokrol, amelyek szemelyes sorsunkat szintijgy meg-
hatarozzak. Az erzelmi elet, akar a szamtan vagy' az olvasas, mu-
velheto magasabb vagy alacsonyabb szinvonalon, ide is megha-
tarozott keszsegek sziiksegesek. S az, hogy ezekben ki milyen
iigyes, perdonto adalek ahhoz a kerdeshez, hogy miert el es virul
az egyik ember, mikozben a masik, akinek intellektusa ugyan-
annyit er, zsakutcaba jut; az erzelmi ratermettseg metakepes-
seg, amely ravezet egyeb adotLsagaink, koztiik a nyers intellektus
optimalis felhasznalasara.
Persze az eletben sokfelekeppen lehet sikert aratni, szamos
teriileten gyiimolcsoztethetok mas kepessegek is. Egyre fokozot-
tabban tudasra oriental! tarsadalmunkban feltetleniil ilyen a
muszaki erzek. Gyerekvicc: „Hogy hivjak a rontopalt tizenot ev
mulva? - Fonoknek.” De meg az ilyen buldozereknek is hasznot
hajt az erzelmi intelligencia a munkahelyen, mint majd a har-
madik reszben latni fogjuk. Rengeteg bizonyitek tamasztja ala,
hogy az erzelmileg ratermettek^akik ismerik es jol kezelik sajat
erzelmeiket, a masoket helyesen erzekelik es hatekonyan befo-
lyasoljak - elonyt szereznek minden teren, akar bensoseges sze-
relmi kapcsolatrol van szo, akar azoknak az iratlan szabalyok-
nak a tudomasulvetelerol, melyek a jo szervezes zalogai. A fejlett
erzelmi kepessegu embernek nagyobb az eselye a megelegedett,
termekeny eletre, men elsajatitotta azokat a lelki szokasokat,
melyek teljesitokepesseget fokozzak; akinek semmi kontrollja
sines erzelmi elete felett belso csatakhan orlodik, melyek elvon-
jak a koncentralt munkatol es a vilagos g( ndolkodastok
EGY MASFAJTA INTELLIGENCIA
A feliiletes szemleldnek a negyeves Judy sziirke kiscgernek
tetszhet tarsasabb hajlandosagu tarsai koreben. A jatekokban
visszahtizodo, inkabb a periferian marad, odzkodik a kozponti
szereptol. A latszat csal: Judy igazabol eles szemu megfigyeloje
63
ovodai csoportjanak, s tarsainal sokkalta erzekenyebben koveti a
tobbiek kedelyhullamzasait.
Erre a finom erzekere akkor deriil feny, amikor az ovono ugy-
nevezett „ovisjatekra” toborozza maga kore a negyeveseket. Az
„ovisjatek” - Judyek csoportszobajanak babahaz valtozata a gye-
rekek es nevelok kismeretu fotoportrejat viselo figurakkal - a
tarsas megfigyelokepesseg tesztje. Amikor Judyt az ovono felszo-
litja, hogy a fiukat es a lanyokat rakja szet aszerint, hogy a szoba
mely sarkaban - festosarok, epi'tosarok stb. - szeretnek jatsza-
ni, Judy hibatlanul teljesiti a feladatot. S amikor megkerik, hogy
minden gyereket tegyen oda kedvenc jatszopajtasahoz, Judy uj-
fent tokeletes tajekozottsagrol ad szamot.
Judy tokeletesen terkepezte fel csoportja tarsas viszonyait, es
megfigyelokepessege kiveteles a negyevesek mezdnyeben. S ezek
azok az adottsagok, melyek Judyt egykor sztarra avathatjak a
kereskedelem, az iigyvitel, a diplomacia barmely terdleten, ahol
„emberekkel kell banni”.
Judy tarsasagi kivalosagara azert derOlhetett feny, raadasul
ilyen hamar, mert a Tufts Egyetem Eliot-Pearson ovodajat lato-
gatta, amikor a tobbfele intelligenciat tudatosan fejleszto Spect-
rum projekt kidolgpzasa folyt. A Spectrum projekt ramutat arra,
hogy az emberi kepessegek so~kkal valtozatosabbak a verbalist
numerikus jartassag szuk savjanal, melyre az iskola hagyoma-
nyosan koncentral. Felismeri, hogy Judy megfigyelokepessege
olyan tehetseg, amelyet a kepzes kereteben inkabb apolni kene,
mintsem semmibe venni, netan megnyirbalni. Ha az iskola arra
tprekszik, hogy a gyerekeknel mindazokat az adottsagokat fej-
lessze, melyek egykor a sikerhez segithetik oket, vagy legalabbis
ahhoz, hogy oromuket leljek tevekenysegiikben, valoban az elet-
re nevel.
A Spectrum projekt otlete elsosorban Howarc^Gardnernak, a
Harvard Egyetem Nevelestudomanyi Intezete pszichologusanak
nevehez fuzodik.7 „Ideje kiszelesiteni annak spektrumat, hogy
mit ertiink tehetsegen - mondta nekem Gardner. - A neveles
64
elsosorban azzal jarulhat hozza a gyermek fejlodesehez, ha a
tehetsegenek leginegfelelobb palyara segiti, ahol elegedett lehet,
essokat nyujthat. De mostanra ezt a celt szem elol tevesztettiik.
Mindenkire egyforma neveltetest kenyszeritiink, raadasul olyat,
ahol a siker egyetemi katedrat jelent. S vegig aszerint ertekeliink
mindenkit, hogy megfelel-e az eredmenyesseg e szuk kriteriu-
manak. Kevesebb idot kellene a gyerekek rangsorolasara szan-
nunk, es tobbet arra, hogy raebressziik oket veliik sziiletett
adottsagaikra es tehetsegeikre, es muveljuk ezeket. Szaz meg
szaz erdemes cel letezik, es szamtalan keszseg juttathat el hoz-
zajuk.”8
Nines, aki Gardnernel vilagosabban latna az intelligencia regi
felfogasanak korlatait. Ramutat arra, hogy az IQ-tesztek fenyko-
ra az elso vilaghaboru alatt kezdodott, amikor ketmillio ame-
rikai ferfival toltettek ki az IQ-teszt Lewis Terman stanfordi pszi-
chologus altal fnssen kidolgozott elso tomeges valtozatat. S ezt,
Gardner kifejezesevel elve, ,,az IQ-eszjaras” evtizedei kovettek:
ember velesziiletetten vagy okos, vagy nem okos, ezen nem-
igen lehet valtoztatni, a teszt pedig kimutatja, hogy hova sorol-
hato Az egyetemi felveteli tesztek ugyanigy egyetlen adottsag
vizsgalataval dontik el egy ember jovojet. S ez a felfogas jellcmzi
az egesz tarsadalmat.”
Gardner nagy hatasd 1983-as копуле, a Frames of Mind, az
I -felfogastjilutasito kialtvany szerinte nem e a ta monoli-
tikus intelligencia hoz sikert az eletben hanem inkabb intelli-
gencialTszcles skalaja, melyen het fo valtozalot kiilonboztetett
meg. Listajan a ket bevett akademikus fajta, a verbalis es a ma-
tematikai-logikai mellett szerepel meg a tererzek, amely a kima-
gaslo kepzdmfiveszt, epiteszt jellemzi, a kinesztetikus kivalosag,
ahogyan Martha Graham vagy Magic Johnson harmonikus
kecsessegeben megnyilvanul, es a zenei tehetseg, legyen az
Mozarte vagy YoYo Ma-ё. Gardner listajat az dgynevezett ,,sze-
melyi intelligencia” ket tipusa egesziti ki: a kapcsolattcremto
kepesseg, peldaul a hires terapeutae, Carl Rogerse, a polgarjogi
65
mozgalom vezeree, vagy Martin Luther Kinge, tovabba az „intra-
pszichikus” adottsag, amely Sigmund Freud brilians felfedeze-
seiben ervenyesiil, vagy, kevesbe latvanyosan, abban a belso
bekeben, amelyet az igaz erzelmekhez hangolt eletbol meritiink.
Az intelligencianak ez a koncepcioja a sokfelesegre helyezi a
hangsi'ilyt, Gardner modellje tdlhaladja a semat, amely az IQ-val
mint egynemu, valtoztathatatlan tenyezovel operal. Kimutatja,
hogy az iskolai palyafutasunkat vegigkfsero, elnyomorito tesztek
- m'elyek alapian techniRumba vagy gimnaziumba iranyitottak,
es meghataroztak, felvesznek-e egyaltalan egyetemre, es ha igen,
melyikre - az intelligencia korlatoltfelfoglsat tiikrozik, tudomast
sem veve egylorTceszsegroTeslehetsegrol, amelyek legalabb
annyira szamitanak az eletben, mint az IQ, ha nem jobban.
Gardner elismeri, hogy onkenyesen jelol ki eppen hetfele in-
telligenciat; nincsen buvos szam, amely fedne az emberi tehet-
segek gazdagsagat. Egy ponton Gardner es munkatarsai hetrol
huszra noveltek a listajukon a tetelek szamat. A szemelyes erint-
kezes intelligenciajanak peldaul negy, elesen kiilonvalo alkoto-
elemet mutattak ki: a vezetes kepesseget, a kapcsolatok apolasa-
nak es mcgtartisanak kepesseget, a konfliktusfeloldas kepesse-
get es az olyanfajta elemzokepesseget, amely a negyeves Judynak
eras oldala.
Ez a sokoldald intelligenciafogalom gazdagabb kepet nyujt egy
gyermek adottsagairol es perspektivairol, mint a klasszikus IQ.
Amikor a Spectrum projekt resztvevoit kiertekeltek a - hajdan
az IQ-tesztek etalonjanak szamito - Stanford-Binet-fele intelli-
ggnciateszt, illetve Gardner intelligencia Spectrum-tesztje segi't-
segevel, a gyerekek teljesftmenye a ket tesztben nem filggott
ossze szamottevden.9 Az ot legmagasabb IQ-ju gyerek (125 es
133 kozott) nagyon is eltert egymastol a Spectrum-teszt altal
mert tiz erosseg tekinteteben. Az IQ-teszt szerint „legokosabb”
ot gyerekbol egy harom teruleten volt eras, harom ket teriileten,
egyikiik pedig mindossze egy Spectrum-teriileten. S ezek az
erossegek is nagyon valtozatosan jelentkeztek: az ot gyerek koziil
66
negynel a zeneben, kettonel a vizualis muveszetekben, egynel a
tarsas erintkezesben, egynel a logikaban, kettonel a nyelverzek-
ben. Az ot magas IQ-ju gyerek koziil egy sem valt ki a mozgas, a
szamok vagy a mechanika teriileten; mi tobb, otiik koziil ket-
tonek volt kifejezetten a gyenge oldala a mozgas es a szamolas.
Gardner ebbol azt szurte le, hogy „a Stanford^Binct-feleintel-
hgenciateszt nem jelzi a Spectrum-tevekenysegekben, illetve
azok meghatarozott alcsoportjaiban nyujtott jo teljesitmenyt”.
Viszont a Spectmm-pontszamok a sziiloket es a tanarokat vila-
gosan tajekoztatjak, hogy a gyerekek mi irant taplalnak spontan
erdeklodest, s hoi felelnek meg annyira, hogy szenvedelyes er-
deklodesiik a jartassagon tuli mesterfokot eredmenyezze.
Gardner azota is tovabbfejleszti az intelligencia sokretusegere
vonatkozo elmeletet. Jo tiz ewel azutan, hogy eloszor nyilvanos-
sagra hozta elmeletet, diohejban az alabbi meghatarozast adta a
szemelyi intelligenciakrol:
m/erpcrszonalis intelligencia embertarsaink megertese-
nek kepessege: mi osztonzi oket, hogyanjlolgoznak, hogyan
leheThatekonyaff^yuttmukodnTveluk. A sikeres kereskedok-
rol, olitikusokrol, tanarokrol, gyogyito orvosokrol, vallasi veze-
tokrol felteheto, hogy nagyfoku interperszonalis intelligenciat
mondhatnaka magukenak. Az ш/rapcrszonalis intelligencia az
elobbi befele fordulo megfeleloje. Kepessegiink arra, hogy meg-
formaljuk onmagunk pontos, valosaghu modelljet, s ezt a mo-
dellt alkalmazni tudjuk a hatekony eletvezetesnel.”10
Mas helyiitt Gardner ramutat, hogy az interperszonalis intel-
ligencia lenyege tobbek kozott, „hogy kepesek vagyunk felfedni
mas emberek hangulatat, vermersekletet, indittatasat, vagyait,
es ezekre megfelelo modon reagalni”. Az onismerethez elvezeto
intraperszonalis intelligencia fogalmahoz hozzatartozik az is,
hogy „erzeseinkhez szabadon hozzaferiink, disztingvalni tudunk
kbztiik, s viselkedesiink kialakitasakor meritiink beloliik”.11
67
SPOCK KONTRA DATA: AMIKOR A MEGISMERES
NEM ELEG
A szemelyi intelligencianak van egy dimenzioja, amelyre
Gardner surun utal, de nemigen foglalkozik vele: ez az erzelmek
szerepe. Az ok szerinte az lehet, hogy munkassagahoz nagyreszt
a kognitfv-tudomanyos gondolkodas szolgaltat adatot. Tehat eze-
ket az intelligenciakat is a megismerest hangsulyozva szemleli -
onmagunk es masok indftekainak, szokasainak megerteserol
beszel, s e megfigyelesek hasznositasarol eletviteliinkben es ma-
sokhoz fuzodo viszonyunkban. De ahogyan a kinesztezia vilaga-
ban a kivalosag nem szobeli, az erzelmi szfera is tulterjed a szo
es az ismeret koren.
Gardner a szemelyi intelligenciak leirasaiban bo teret szentel
az erzelmi jatekok ertelmes, avatott iranyitasanak, de 6 es mun-
katarsai nem vizsgaljak tiizetesen, hogy milyen szerephez jut az
erzelem ezekben az intelligenciakban, inkabb az erzelenve vo-
natkozo ismeretekre osszpontositanak. S e nezopont miatt talan
szandekukellenere marad felfedezetlen az erzelmek tengerenek
az a gazdagsaga, amely belso eletiinket, kapcsolatainkat oly le-
nyugozoen osszetette s gyakran meghokkentove teszi. Melyere
kell meg hatolni annak, hogyan lehet jelen magukban az erzel-
mekben az intelligencia, s hogy mi modon lehet intelligenciat
vinni az erzelmekbe.
Gardner a nezeteit kialakito pszichologiai korszellem buvole-
teben veli ugy, hogy a szemelyes intelligenciakban a kognitiv ele-
mek a legfontosabbak. A megismeres szerepenek eltulozasa az
erzelmi szferaban visszavezetheto a pszichologia e szazadi fej-
lodesenek furcsa fordulataira. Szazadunk derekan a pszicholo-
gia tudomanyat a B. F. Skinner tipusu behaviouristak uraltak,
akik iigy veltek, csak a magatartas szemlelheto objektiven, vizs-
galhato tudos alapossaggal. A tudomany illetekessegen ki'vii linck
minositettek a belso lelki folyamatokat, igy az erzelmeket is.
68
A hatvanas cvek vegen, a „kognitiv forradalom” bekoszontevel
a pszichologia erdeklodesenek homlokterebe az informacio agyi
rogzitese es tarolasa, az intelligencia termeszete kerlilt. De az
erzelmek tabuk maradtak tovabbra is. A megismeressel foglal-
kozo tuddsok kinyilatkoztattak, hogy az intelligencia voltakeppen
hidegfeju, kokemeny tenyfeldolgozas. Hiperracionalis, mint Mr.
Spock a Star Trek sorozatbol, aki ostipusa a szaraz informaciot
hordozo, erzelmektol nem besarozott byte-oknak: testet olt
benne az a nezet, hogy az erzelmeknek nines helyiik az intelli-
genciaban, s csak osszezavarjak a lelki folyamatokrol alkotott
elkepzeleseinket.
Az igy velekedo megismereskutatokat torbe csalta a mukodo
agymodellnek tekintett szamftogep; elfcledtek, hogy az idegi
vegyiiletek zavaros tocsaiban lukteto allomany csoppet sem ha-
sonKt az agy metaforajanak szamito higienikus, nett szilikonra.
A megismereskutatok, amikor az agy informaciofeldolgozasat
modellaltak, futyiiltek arra, hogy a racionalitasnak kalauza - ne-
tan megfojtoja - lehet az erzelem. E tekintetben a kognitiv mo-
dell szegenyes kep, amely nem adja vissza az intellektus zamatat
ado erzelmi Sturm und DrangfA. S hogy meggyozodesiikben
meg ne inogjanak, a kognitivista kutatok szemelyes remenyeiket
es felelmeiket, hazassagi perpatvaraikat, szakmai feltekenykede-
siiket sem vonatkoztathattak agymodelljeikre - az erzeseknek
azt az aradatat, amely az eletbe a szint, a szorito sziiksegleteket
hozza, es pillanatrol pillanatra sarkftja az informaciofeldolgozas
mikentjet es hatekonysagat.
Az erzelmileg lapos lelki elet feloldalas felfogasa - amely
mertekado volt az utolso nyolcvan ev intelligenciakutatasaiban -
valtozoban van, miota a lelektan felismerte az erzelem elemi
szerepet a gondolkodasban. A Star Trek sorozatbol a Spockra
emlekezteto Data new hos alakja kivankozik ide: jelzi, hogy a
pszichologia lassan felismeri a lelki eletet befolyasolo erzelmek
hatalmat es erenyeit, illetve veszelyesseget. Datanak latnia kell
(borzadva, mar ha borzadni kepes volna), hogy huvos logikaja
69
nem juttatja el a helyes emberi niegoldashoz. Embersegiink leg-
inkabb.erzeseinkben jut felszinre; Data erezni akar, mert tudja,
hogy valami fontos hianyzik. Baratsagra, osszetartasra vagyik;
mint az 6z Badogemberenek, neki sines szive. Az erzesbol faka-
do lira hi'jan Data technikai virtuozitassal kepes muzsikalni vagy
verset trni, de a zene vagy a kolteszet heve nem hat ra. Data
sovaran szeretne sovarogni, s ezzel arra tanit, hogy az emberi
szfv legmagasabb eszmenyei - a bizalom, a remeny, az odaadas,
a szeretet - a hidegen kognitiv felfogasban egyaltalan nem kap-
nak helyet. Az erzelmek gazdagitanak; az a lelki modell, amely
mellozi oket, szegenyes.
Amikor rakerdeztem, hogy Gardner miert foglalkozik inkabb
az erzelmekre vonatkozo gondolatokkal, azaz a metakognicioval,
mint magukkal az erzelmekkel, elismerte, hogy hajlamos kog-
nitiv nezopontbol szemlelni az intelligenciat, de hozzatette:
„Amikor eloszor irtam a szemelyes intelligenciarol, igenis
kitertem az erzelmekre, kivalt az intraperszonalis intelligencia
fogalmanal - merthogy annak egyik eleme, hogy vessziik a sajat
erzelmeinket. Az interperszonalis intelligenciahoz elengedhe-
tetlen az osztonos erzelemmegnyilvanulasok iranti fogekonysag.
A gyakorlat alakitotta dgy, hogy a sokretu intelligencia elmelete
a metakogniciora - a szellemi folyamatok tudatossagara - ira-
nyul, nem pedig az erzelmi kepessegek teljes skalajara.”
Gardner szerint igy is teljesen vilagos, milyen donto jelentose-
guek az erzelmi es tarsas keszsegek az elet viharaiban. Ramutat
arra, hogy ,,160-as IQ-ju szemelyek gyakran 100-as IQ-juak
beosztottjai, ha az elobbiek intraperszonalis intelligenciaja gyen-
ge, az utobbiake viszont fejlett. Az interperszonalis intelligencia a
mindennapi elet szintjen messze a legfontosabb. Ha nines meg,
rosszul valasztunk hazastarsat, allast es hasonlokat. A gyerekek
szemelyi intelligenciait mar az iskolapadban fejieszteni kell”.
70
INTELLIGENS ERZELMEK?
Ha kivancsiak vagyunk, milyen is lehet ez a fejleszto kepzes,
mas teoretikusokhoz kell fordulnunk Gardner szellemi nyom-
dokain - fokent a Yale Egyetem pszichologusahoz, Peter
Saloveyhoz, aki nagy reszletesseggel rengeteg utjat-modjat fedte
fel annak, hogyan viheto intelligencia az erzelmekbe.12 Ez a
torekves nem uj; az evek soran az IQ leglelkesebb bajnokai is
meg-megprobalkoztak azzal, hogy az erzelmeket bevonjak az
intelligencia fogalmaba ahelyett, hogy az „emocio” es az „intel-
ligencia” osszekapcsolasat eleve onellentmondasnak tekintsek.
Peldaul E. L. Thorndike, a neves pszichologus, aki a huszas-har-
mincas evekben nagyban nepszerusitette az IQ fogalmat, egy
Harper’s Magazine-cA№m\ felvetette, hogy az erzelmi intelli-
gencia reszet alkoto „szocialis” vagy tarsas intelligencia - mely-
nek reven megertiink masokat, es „bolcsen jarunk el emberi
kapcsolatainkban” - belejatszik az IQ-ba. A kor mis pszicholo7
gusai cinikusabban szemleltek a tarsas intelligenciat, inkabb
masok manipulalasanak eszkozet lattak benne, amellyel az
emberek akaratuk ellenere iranyithatok. De egyik megkozelites
sem gyakorolt hatast az IQ-teoretikusokra; 1960-ban egy intelli-
genciatesztekkel foglalkozo befolyasos mu a tarsas intelligencia
fogalmat „hasznavehetetlennek” mondta ki.
A szemelyi intelligencia folott megsem lehetett elsiklani, hi-
szen az intuicio, a jozan esz belole taplalkozik Amikor Robert
Sternberg, szinten a Yale Egyetem pszichologusa, arrol tajekozo-
dott, mit ertenek az emberek azon, hogy valaki „intelligens”, a
megkerdezettek elokelo helyre tettek az emberekkel valo banas
keszseget. Sternberg alaposabb kutatasok utan ugyanoda lyukadt
Id, mint Thorndike: a szocialis intelligencia kiilonvalik az aka-
demikus intelligenciatol, es kulcsfontossagu a gyakorlati eleiben-
/ valo boldogulasnal. A munkahelyeken oly nagyra becsiilt gyakor-
lati inteiligenciafajtak' йё tartozik pddanl я/ я? erzpkpnyspg, _
melynek reven a jo fonok felfogja a ki nem mondott iizeneteket.15
71
Az utobbi evekben megnott a hasonlo nezeteket valid pszicho-
logusok tabora, akik egyetertenek Gardnerral abban, hogy az IQ
regi felfogasa megrekedt a nyelveszeti es matematikai kepessegek
egy szuk savjaban, s hogy az IQ-tesztekben nyujtott jo teljesitmeny
csak az iskolapadban vagy a professzori katedran aratott sikerre
vonatkoztathato kozvetlenul, a nagybetus elet szerteagazo utjaira
nezvest joval kevesbe ervenyes joslat. E pszichologusok - kozthk
Sternberg es Salovey - szelesebb perspektivabol vettek szemugyre
az intelligenciat, megprobaltak fijra felfedezni aszerint, hogy mi
kell a sikeres eletvezeteshez. S ez a megkozelites ujfent alahuzza
a „szemelyes”, azaz erzelmi intelligencia jelentoseget.
Salovey a maga „erzelmi intelligencia” meghatarozasaba be-
leolvasztja a Gardner-fele szemelyes intelligenciafajtakat, es e
keszsegeket kiterjesztve ot fo terOletet jelol ki:14
\.Azerzelmek felismerese. Azbntudat—az erzelem azonnali
tudatositasa - pillere az erzelmi intelligencianak. Mint majd a
negyedik fejezetben latni fogjuk, erzelmeink nyomon kovetese
pillanatrol pillanatra donto jelentosegu a lelektani belatas es
onmagunk megertese szempontjabol. Ha keptelenek vagyunk
valodi erzeseink eszlelesere, ki vagyunk szolgaltatva nekik._Minel
biztosabb valaki az erzeseiben, annal hatarozottabban iranyitja
eletet, mert egyertelmubb szamara, hogy hogyan viszonyul teny-
legesen szemelyes (pl. hazassagra vagy munkavallalasra vonat-
kozo) donteseihez.
2.	Az Grzelmek kezelese. Kepessegiink, hogy erzelmeinken a
kivanalmaknak megfeleloen igazitsunk, az ontudaton alapul. Az
otodik fejezet azt vizsgalja, mi modon tudjuk lecsillapitani on-
magunkat, hogyan razhatjuk le magunkrol a heves szorongast,
melabut, ingerlekenyseget - s hogy mi a kovetkezmenye annak,
ha ebben az alapveto erzelmi muveletben csodot mondunk.
Akiknel ez a kepesseg gyenge, allando harcra kenyszenjltiek
gyotrelmes erzeseikkel, akiknel viszontlejlettTsokkal hamarabb
tdljutnakaz eletben adodo kudarcokon, valsagokon.
72
3.	Qrynotwalas^-K hatodik fejezet bemutatja, hogy erzel-
meink celra oriental! rnozgositlsa elengedhetetlen a figyelem-
sszpontositashoz, az onmotivaciohoz, a kivalo teljesftmenyhez,
a kreativitashoz. Az erzelmi onkontroll - a vagyteljesi'tes keslel-
tetese, a kesztetes megfekezese - elofeltetele barmifajta teljesit-
menynek. Ha a ,flow” allapotaba tudjuk juttatni magunkat, sok
teriileten nyujthatunk kivalot. E keszseg birtokaban produkti-
vabbak, hatekonyabbak lehetiink, barmibe fogunk is.
4	Masok erzelmeinek felismerese Az empatia, amely szin-
ten az erzelmi tudatossagra epul, alfaja az emberekkel valo ba-
nasnak A hetedik fejezet az empatia gyokereit, az erzelmi siiket-
seg sulyos tarsadalmi konzekvenciait fejtegeti, tovabba azt, hogy
miert gerjeszt onzetlenseget az empatia. Akikben van empatia,
erzekenyebben veszik a finom tarsas jelzeseket, melyek masok
igenyeit, vagyait kozvetitik, s ezaltal fokozottan alkalmasak a
gondviselo hivatasokra, a tanari, a kereskedelmi palyara vagy
szervezoi posztokra.
5,	Kapcsolgtkezeles A kapcsolattartas muvcszete nagyreszt
abban all, hogy masok erzeseire hatni tnditnk. A nyolcadik feje-
zet azokat a tenyezoket tekinti at, amelyeken a szocialis hate
konysag mulik Ezek a keszsegek aranyalapjai a nepszeruseg-
nek, a vezetoi adottsagoknak, a kapcsolatok jo bonyolitasanak.
Ha valaki rendelkezik veliik, jol teljesit minden olyan teriileten,
ahol feltetel a zokkenomentes egyiittmukodes: tarsasagi csillag.
Az emberek adottsagai az egyes teriileteken termeszetesen
kiilonboznek; esetleg iigyesen megbirkozunk a sajat szoronga-
sunkkal, de a masok bujan-bajan nemigen tudunk segfteni.
Kepessegeink szinvonala idegrendszeri adottsag, semmi ketseg,
de mint majd latni fogjuk, w. agy rendki'vul keplekeny, allan-
doan tanul. Az erzelmi keszsegek lapszusai orvosolhatok: az ot
teriileten tobbnyire kondicionalason mulik a teljesitmeny, es
celzott erofeszitessel javithato.
73
IQ ES ERZELMI INTELLIGENCIA: VEGYHSZTA TIPUSOK
Az IQ es az erzelmi intelligencia nem clienteles, hanem in-
kabb kiilonallo kompetenciak. Mindannyiunkban keveredik az
intellektus es az erzelmi fogekonysag; a sztereotipiak dacara
viszonylag ritka, hogy valakinek magas legyen az IQ-ja, egyszers-
mind alacsony az erzelmi intelligenciaja (vagy fordftva). Enyhe
korrelacio mutatkozik az IQ es az erzelmi intelligencia egyes
vonasai kozott - de ez olyan csekely, hogy nem vitas, a ket dolog
nagyreszt fiiggetlen egymastol.
Ellentetben a jol ismert IQ-tesztekkel, jelenleg nem all ren-
delkezesre olyan kerdoives vizsgalo eljaras, amelynek alapjan
„erzelmi intelligencia”-pontszamot lehetne megallapitani, es
talan sohase lesz. Bar az erzelmi intelligencia tenyezoit nagyban
kutatjak, ezek koziil nemelyik, peldaul az empatia, a gyakorlat-
ban tesztelheto legjobban - peldaul videora felvett arcjatekok
elemzesevel. Jack Block, a Berkeleyben levo Kaliforniai Egyetem
pszichologusa azonban az en rugalmassagat merve - ami nagy-
jabol egybeesik az erzelmi intelligenciaval, magaban foglalvan a
fo szocialis es erzelmi kompetenciakat - osszevet ket elmeleti
tfpust: magas IQ-val, illetve nagy erzelmi ratermettseggel rendel-
kezo szemelyeket.15 Sokatmondoak a kiilonbsegek.
A magas IQ-jd tiszta tfpus (ahol elvonatkoztatunk az erzelmi
intellige :iatol) amolyan ertelmisegi-karikattira, mester a szel-
lem vilagaban, es kontar az emberek kozott. A ferfi es noi para-
meterek enyhen elternek. A magas IQ-ju ferfit, mint varhato,
valtozatos szellemi erdeklodes es kepessegek jellemzik. Ambi-
ciozus, produktiv, kovetkezetes, elszant, az onsajnalat idegen
tole. Hajlamos arra, hogy kritikus es nagykepu, finnyas es gatla-
sos legyen, odzkodik a szexualitastol es az erzeki tapasztalattol,
erzeketlen, szenvtelen, erzelmileg lanyha es hideg.
A magas erzelmi intelligenciajii ferfi ellenben jo fellepesu,
kezdemenyezo es vidam, nem ijedos, nem szorong vagy ragodik.
Jellemzo ra az emberek vagy iigyek iranti elkotelezettseg, a fele-
74
lossegvallalas, az erkolcsi allasfoglalas; kapcsolataiban eL
erzo es gondoskodo. Erzelmi elete sokszinu, de adekvat; bei
ben el onmagaval, masokkal, tarsadalmi kornyezetevel.
Atisztan magas IQ-ju noben megvan az elvarhato magabiztos-
sag, gordiilekenyen fogalmazza meg gondolatait, intellektualis
beallitottsagu, sokretu szellemi es muveszi erdeklodessel. Hajla-
mos az onelemzesre, a szorongasra, a ragodasra, a buntudatra,
es tartozkodik haragja nyflt kimutatasatol (bar kozvetve erezteti).
Az erzelmileg intelligens no viszont hatarozott, es egyenesen
nyilvam't erzelmet, onmagat pozitfvan (teli meg; szamara van
ertelme az eletnek. Mint a hozza hasonlo ferfi, 6 is kezdemenye-
zo tarsas leny, erzelmeinek adekvat kifejezest ad (mellozi az
olyan kitorest, amit kesobb megban); jol alkalmazkodik a
stresszhez. Fellepese reven konnyen teremt kapcsolatot; elfo-
gadja onmagat, ezert nines ellenere a jatekossag, a spontaneitas,
az erzekiseg. A csak magas IQ-val rendelkezo nokkel ellentetben
ritkan erez szorongast vagy buntudatot, nines hajlama az on-
emesztesre.
Ezek a portrek persze vegletesek - mindannyiunkban valto-
zatos aranyban keveredik az IQ es az erzelmi intelligencia. Megis
nagyon tanulsagos latni, hogy e dimenziok kiilon-kiilon mikent
gyarapitjak egy-egy ember kvalitasait. Ameddig a kognitiv es az
erzelmi intelligencia merteke megegyezik, a ket kep atfedi egy-
mast. De megiscsak az erzelmi intelligencia adja legemberibb
vonasaink tdlnyomo reszet.
1	Jason H. eseterol a New York Times adott hirt az „Into pelda:
kis hijan bortontoltelek lett az evfolyamelso” c. cikkben (1992. jd-
nius 23.).
2	Howard Gardner: „Cracking open the IQ Box”, The American
Prospect, 1995. tel.
3	Richard Herrnstein es Charles Murray: The Bell Curve:
Intelligence and Class Structure in American Life (New York, Free
Press, 1994), 66. o.
75
4	George Vaillant: Adaptation to Life (Boston, Little, Brown, 1977).
A harvard! csoport atlagos SAT-pontszama 584 volt 800 megszerezheto
pontbol. Dr. Vaillant, aki jelenleg a Harvard Egyetem orvosi karan dol-
gozik, elmondta nekem, hogy e kivetelezett helyzetu ferfiaknal is vi-
szonylag csekely a teszteredmeny joslaterteke.
5	J. К Felsman, G. E. Vaillant: „Resilient Children as Adults: A 40-
Year Study”, E. J. Anderson es B. J. Cohler szerk. The Invulnerable
Child (New York, Guilford Press, 1987).
6	Karen Arnoldot, aki Terry Dennyvel egyiittmukodve az Illinos-i
Egyetemen az evfolyamelsok vizsgalatat vegezte, a The Chicago Tri-
bune idezi (1992. majus 29-).
7	Project Spectrum: Gardner mellett fomunkatarskent Mara
Krechevsky es David Feldman mukodtek kozre.
8	Interjut keszftettem Howard Gardnerrel a sokretu intelligencia
elmeleterol „Rethinking the Value of Intelligence Tests” cimmel a The
New York Times Education Supplement szamara (1986. nov. 3 ),
azota tobbszor is megtettem.
9	Az IQ-tesztek es a Spectrum osszehasonlitasa Howard Gardner
Multiple Intelligences: The Theory in Practice (New York, Basic
Books, 1993) c. konyvenek Mara Krechevskyvel kozosen frt fejezeteben
talalhato.
10	Az osszefoglalas Howard Gardner fent emlitett konyvebol valo,
9.0.
11	Howard Gardner, Thomas Hatch: „Multiple Intelligences Go to
School”, Educational Researcher 18,8 (1989).
12	Az erzelmi intelligencia modelljet elsokent Peter Salovey es John
D. Mayer javasolta: „Emotional Intelligence”, Imagination, Cognition
and Personality 9 (1990), 185-211. o.
13	Gyakorlati intelligencia es emberekkel banni tudas; Robert J.
Sternberg: Beyond IQ (New York, Cambridge University Press, 1985).
14	Az „erzelmi intelligencia” alapveto meghatarozasat 1. Salovey-
Mayer: „Emotional Intelligence”, 189- o.
15	IQ es erzelmi intelligencia osszevetese: Jack Block, Kaliforniai
Egyetem, Berkeley, kiadatlan kezirat, 1995. februar. Block az „enru-
galmassag” kifejezest hasznalja erzelmi intelligencia helyett, de felhiv-
ja a figyelmet, hogy ebbe beletartozik az erzelmi onszabalyozas, az al-
kalmazkodokepes indulati kontroll, onmagunk hatekonysaganak tuda-
76
ta es a tarsas intelligencia. Mivel ezek az erzelmi intelligencianak is fo
elemei, az enrugalmassagon keresztiil ugyaniigy merheto az erzelmi
intelligencia, mint az IQ a kozepiskolai zarotesztek reven. Block kb.
100 ferfi es no adatait kovette nyomon serdiilokoruktol huszoneveik
elejeig, es statisztikai modszerekkel probalta megallapitani a magas IQ
szemelyisegi es viselkedesbeli vonzatait, fuggetlenul az erzelmi intelli-
genciatol, illetve ugyanezeket az erzelmi intelligencianal, az IQ-tol fug-
getleniil. Ugy latja, hogy az IQ es az enrugalmassag kozt kimutathato
az egyiitthatas szereny merteke, de kiilon kategoriakrol van szo.
4
Isrnerd meg onmagad
Egy regi japan meseben a harcias szamuraj azzal all a Zen
mesterenek elebe, hogy magyarazza el neki, mi a menny es mi
a pokol. A szerzetes azonban megvetoen odavagja neki: „Tagulj
innen, fajanko! Ne rabold az idomet!”
A becsuleteben sertett szamuraj diihbe gurul, elorantja kard-
jat, es azt ordftja: „Meg tudnalak olni arcatlansagodert!”
,,fme a pokol” - valaszolja higgadtan a szerzetes.
A szamuraj amulatba esven, amiert a mester oly talaloan ne-
vezte neven elvakult haragjat, elteszi a kardot, es fohajtva koszo-
ni meg a szerzetesnek a felvilagositast.
,,fme a menny” - mondja neki a szerzetes.
A szamuraj radobbenese tulajdon zaklatottsagara megmutat-
ja, mennyit szamit, ha nemcsak rank tor egy erzes, de tisztaban
vagyunk azzal, hogy a hatalmaban tart. A szokrateszi intelem,
„Isrnerd meg onmagad!”, az erzelmi intelligencianak erre a
sarkkovere utal: kesedelem nelkiil vegyiik tudomasul szilleto er-
zelmeinket.
Elsore iigy tetszhet, erzelmeink nyilvanvaloak; de nemi elme^
lyedes esziinkbe hozza, hanyszor fordult elo, hogy nem vettiink
Judomast valodi erzeseinkrdl;Jlletve dobbentiink rajuk tul ke-
son. Pszichologusok nehezkes kifejezessel metakognicionak
nevezik, ha tudatositjuk gondolkodasunk folyamatat, illetve me-
tahangidatnak, ha kedelyvaltozasainknak tudataban vagyunk.
En az ontudatot (self-awareness) tartom szerencsdsebb szonak
abban az ertelemben, hogy belvilagunkat kitartoan szem elott
78
tartjuk.1 Ez az onmagunkra iranyulo tudatossag minden tapasz-
talatot korbejar es vizsgal, az erzelmeket is beleertve.2
Ez a fajta tudatossag rokon azzal, amit Freud egyontetu, lebe-
go figyelemnek mond, s a leendo pszichoanalitikusoknak ajanl
Ez a figyelem mindent, ami a tudatba kerul, partatlanul fogad,
erdeklodo, de passziv tanukent. Egyes pszichoanalitikusok a
„figyelo en” kifejezest hasznaljak: az ontudatositas kepessege
reven az analitikus meg tudja figyelni sajat reakcioit mindarra,
amit a beteg mond, es amit a szabad asszociacio folyamata kifej-
leszt a paciensnel.3
Az ilyen ontudatositas fejtetelezi az agykereg aktivalt allapotat;
kivaltkeppen a nyelvi regioket, amelyek rahangolodnak a sziileto
erzelmek azonositasara es megnevezesere. Az ontudatositas
azonban nem szenvedelyes koncentralas a magukkal ragado er-
zelmekre, amely tulreagalna vagy felfokozna, amit eszlel. Inkabb
semleges: fenntartja az onreflexiot az erzelmi viharokban is.
William Styron ilyenfele jelenseget emlit, amikor sulyos depresz-
sziojarol ir: ,,masod-ent” erez maga mellett - „hasonmas meg-
figyelot, aki nem osztozik parjanak tebolyaban, es szenvtelen
kivancsisaggal kepes vegignezni” harcat.4
Az ontudatositas optimalis formajaban a szenvedelyes vagy
viharos erzelmeknek pontosan ilyen higgadt tudomasulvetclet
te^i~lelTel6ve7~Wiimilisan abban nyilvanul meg, hogy egy
lepest hatralunk az elmenytol: parhuzamos, ,,meta”-tudataram,
amely koveti a fosodort, az esemenyeket anelkiil, hogy elmeriil-
ne, elveszne benniik. Kiilonbscg peldaul, hogy halalosan diihon-
giink valakire, vagy hogy kozben atfut az agyunkon az onma-
gunkra vetiilo gondolat: „Hu, de diihos vagyok! ” A figyelem ideg-
rendszeri mechanizmusai szempontjabol az agyi tevekenyseg-
nek ez az arnyalatnyi eltolodasa velhetoleg jelzi, hogy az -agyke-
reg alyai aktivan eszlelik az emociot s ez az elso lepes afele,
hpgy urra legyunk a helvzeten. Az erzelmek tudomasulvetele
alapveto erzelmi keszseg, amely alapja a tobbinek, peldaul az
erzelmi onkontrollnak.
79
Azjjntudat tehat roviden annyi, hogy „tisztaban vagyunk a
bangulatunkkal, egyszersmind rola valo gondolatainkkal”, allit-
ja John Mayer, a New Hampshire-i Egyetem pszichologusa, aki a
yale-i Peter Saloveyvel egyiitt dolgozta ki az erzelmi intelligencia
elmeletet.5 Az ontudat lehet a belso allapotok reakcio- es itelet-
mentes nyomon kovetese. De Mayer szerint nem feltetleniil
ennyire egykedvii; erzelmi ontudatra vallanak olyan jellegzetes
mondatok, mint „Nem helyes igy ereznem”, „Probalok valami
szepre gondolni, hogy jobb kedvem legyen”, vagy a futo „Ne is
gondolj ra!”, az ontudatnak ez a beszukiiltebb valtozata, ha na-
gyon felzaklat valami.
, Bar logjkailag kiilonvalaszthato az erzelmek tudatosftasa es a
megvaltoztatasukat celzo cselekves, Mayer szerint a gyakorlatban
osszekapcsolodik a ket dolog: ha raebredunk pocsek lelkiallapo-
tunkra, Id is akarunk maszni belole. Ez a felismeres jzonban
mas lapra~tartozik, njint azok az erofesziteseink, melyeknek
celja meggatolni, hogy erzelmi felindulasban cselekedjunk. Ha a
gyerekre, aki diiheben megiitotte a tarsat, raszolunk, hogy
„Hagyd abba!”, a verekedest talan berekesztjiik, de a duh tovabb
fortyog benne. A gyerek gondolatai nem tagftanak a diihot kivalto
oktol - „Elvette a jatekomat!” -, es a duh nem csillapul. Az on-
megfigyeles hatasa erosebb a heves negativ erzesekre: ha felis-
merjuk, hogy diihosek vagyunk, megno a szabadsagunk - nem-
csak az a valasztasunk, hogy nem hagyjuk a diihot cselekedet-
ben megnyilvanulni, hanem tovabbi lehetosegiink, hogy szelnek
eresztjuk.
Mayer ugy talalja, hogy az emberek aszerint, hogy milyen sti-
lusban tartjak szamon es kezelik erzelmeiket, haromfele tipus-
ba sorolhatok?
OnludaiositoL Kpzvetleniil eszlelik hangulatvaltasaikat, ezert
drzelmi eletiik kifinomult. Erzelmi tisztanlatasuk nyomatekot ad
egyeb jellemvonasaiknak: tobbnyire autonom szemelyisegek,
biztos tudomassal korlataikrol, lelkileg epek, eletszemleletuk
pozitiv. A rossz hangulaton nem ragodnak, nem valik rogeszme-
80
jiikke, hamarabb lekiizdik. Roviden, odafigyelesiikkel rendben
tartjak erzelmi vilagukat.
Lehengereltek. Az ilyen emberek gyakran erzik magukat tehe-
tedennek lehengerlo erzelmcikkel szcmben: hangulataik szinte
uralkodnak rajtuk Csapongok, erzelmeikrol nemigen vesznek
tudomast, belejiik vetik magukat a kisse tavlatosabb szemlelet
helyett. Csekely tehat az igyekezetiik arra, hogy rossz hangu-
lataikbol kikeveredjenek mert ilgy velik, keptelenek befolyasol-
ni erzelmi eletiiket. Gyakori tapasztalatuk a megsemmisiiles, az
onuralom elvesztese.
Beletdrodok. Gyakran vilagos elottiik. mit ereznek, de hajla-
nak arra, hogy beletorodjenek a kedelyallapotukba, es nem
akarnak valtoztatni rajta. A beletorodoknek a jelek szerint ket
altipusa van: azok, akiknek hangulata tobbnyire jo, tehat a moti-
vaciojuk kicsi a valtoztatasra, illetve azok, akik tisztaban vannak
hangulataikkal, mindazonaital ki vannak teve rossz hangulatok-
nak, de napirendre ternek efolott, kisujjukat sem mozditjak,
hogy maskepp legyen, ha megiigy szenvednek is - ez a minta
lelheto fel peldaul azoknal a depressziosoknal, akik ter-
meszetesnek veszik ketsegbeesett lelkiallapotukat.
HEVESEK ES KOZONYOSOK
Kepzeljiik el egy pillanatra, hogy New Yorkbol San Francisco
fele tart veliink a repiilogep. Esemenytelen az ut, de a Sziklas-
hegyseg folott a pilota beleszol a hangosanbeszelobe: „Holgyeim
es uraim, orveny van elottiink. Kerem, foglaljanak helyet, es
kapcsoljak be biztonsagi oveiket.” Es a repulo valoban orvenybe
kerul, de olyanba am, amilyet meg nem ertiink; dobal fel-le,
oldalt, mint valami strandlabdat.
Kerdes, hogy ilyenkor ki mihez kezd. Olyanfajta ember az ille-
to, aki beletemetkezik a konyvebe vagy a kepes ujsagjaba, vagy
rendiilctlenul nezi tovabb a filmveti'test? Vagy inkabb eloveszi az
81
eletmento-tajekoztatot, es atfutja az intelmeket, a szemelyzeten
keresi a panik jeleit, netan a motorzajra fulel, hogy nincs-e ok
aggodalomra?
Hogy melyik termeszetesebb szamunkra a ketto koziil, arra
utal, hogy milyen megfigyeloi poziciora hajlunk szivesebben, ha
kenyszerhelyzet adodik. Ez a repiilogepes szituacio is egy pszi-
choldgiai tesztben szerepel, amelyet Suzanne Miller fejlesztett ki
a Temple Egyetemen annak felmeresere, hogy az emberek vajon
kihegyezett figyelemmel kovetik-e nyomon egy kinos csapas
minden reszletet, vagy az ilyen szorongato pillanatokban inkabb
elterelodni igyekeznek-e. Ez a ketfele figyelemstrategia nagyban
befolyasolja, hogy ki-ki hogyan eli meg sajat erzelmi reakcioit.
A szorongatott helyzetben megfeszulo figyelmuek, eppen a teljes
odafordulas miatt, esetleg ohatatlanul felnagyitjak tulajdon
reakcioik merteket - kivalt, ha beallitodasuk nelkiilozi az on-
megfigyeles targyilagossagat. Erzelmeik tehat felfokozottan er-
venyesiilnek. Akik viszont visszahuzodnak, masra iranyitjak
figyelmiiket, kevesbe eszlelik sajat reakcioikat, minimalisra
csokkentik tehat erzelmi reakciojuk elmenyet, netan a reakcio
merteket is.
A vegleteket tekintve ez annyit jelent, hogy egyeseknel az er-
zelmi figyelem mindent elsopro, misoknal meg joforman elha-
nyagolhato. Vegyiik peldaul azt az egyetemistat, aki egy este tuzet
eszlelt a kollegiumi haloban, elment oltokesziilekert, es eloltot-
ta a tuzet. Semmi ktilonos nines az egeszben - csak eppen ko-
motosan gyalogolt oda-vissza, esze agaban sem volt rohanni.
Hogy miert? Gondolta, minek kapkodni.
Az esetet Edward Dienertol hallottam, aki az Urbanaban levo
Illinois-i Egyetemen pszichologus, es azt tanulmanyozza, milyen
intenzitassal elik meg erzelmeiket az emberek.7 Ez a fiatalem-
ber erzekctlensegben magasan vezette a Diener altal attekintett
mezonyt. Az ilyen szenvtelen ember szinte semmit nem erez
egesz eleteben, hidegen hagyja meg az olyan veszhelyzet is, mint
atuz.
82
Diener skalajanak clienteles polusan van viszont az a no, aki
napokig nem heverte ki kedvenc tolla elveszteset. Egy masik
alkalommal ugy megoriilt egy hirdetesnek, amely nagy arleszal-
litast lijsagolt egy draga cipoiizletben, hogy kiejtett mindent a
kezebol, kocsiba vagta magat, es harom ora hosszat nyomta a
gazt Chicagoig, ahol a kerdeses bolt talalhato.
Diener ugy talalja, hogy a nok a pozitiv es a negativ erzeseket
is hevesebben szoktak atelni, mint a ferfiak. Nemre valo tekintet
nelkul igaz azonban, hogy gazdagabb az elete anna.., aki tobbet
vesz eszre. A felfokozott erzelmi fogekonysag miatt az ilyen em-
bereknel a legcsekelyebb ingerlesre mennyei vagy pokoli erzel-
mi viharok szabadulnak el, a masik veglet kepviseloi ellenben a
legelesebb helyzetekben is alig ereznek valamit.
AZ ERZELMEK NELKULI EMBER
Ellen dult-fult, amiert Gary, a volegenye ertelmes, okos ferfi,
kivalo sebesz letere erzelmileg szilrke, es minden erzelemnyil-
vanitas lepereg rola. Gary ragyogoan ertekezett muveszetrol-
tudomanyrol, de megkukult, mihelyst az erzelmei - koztuk az
Ellen irantiak - keriiltek sorra. Barhogy igyekezett nemi szenve-
delyt csiholni belole Ellen, Gary egykedvuen, szorakozottan
fogadta. „Nem szoktam az erzelmeimet kifejezni. Ilyen a terme-
szetem” - mondta Gary a pszichiaternek, akihez Ellen unszola-
sara eljart. Az erzelmi eletet illetoen „egyszeruen nines monda-
nivalom; nincsenek eros erzeseim, se pozitivak, se negativak”.
Nemcsak Ellent kedvetlenitette el Gary zarkozottsaga: a tera-
peutanak a ferfi elmondta, hogy egesz eleteben senkivel sem
tudott nyfltan beszelni az erzelmeirol. Az ok: eleve fogalma sines
arrol, hogy mit erez. Idaig, amennyire tudja, se harag, se banat,
se orbm nem erte.8
Mint a terapeuta megjegyzi, ettol az erzelmi iiressegtol oly
szintelenek es lanyhak Gary es a hasonszoruek. „Untatnak min-
83
denkit. A nejeik azert kezeltetik oket. ’ Gary lapos erzelmi elete
a pszichiaterek altal alexithymianak nevezett ielenseget peldaz-
za: a gorog kife|ezesben az a valaminek a hianyat, Alexis aszot,
a thymos az erzelmet jelenti. Az ilyen embereknek nines szavuk
az erzeiemre. Ugy tetszhet, tokeletesenh^inrannaE^^zelem-
nek, de talan csak inert keptelenek erzelmet kifejezni, nem ugy
all, hogy egyaltalan nincsenek erzelmeik. Eloszor a pszichoana-
litikusok figyeltek fel rajuk, meghokkenven, hogy ezeknel a
betegeknel gyogymodjuk nem alkalmazhato, mert se erzesekrol,
se fantlziakrol, se jellegzetes almokrol - vagyis kommunikalha-
to belso erzelmi eletrol - nem tudnak beszamolni." Az_al£xitb.yT..
mia sajatsaga, hogy az erintetteknek nehezseget okoz^az erzel-
mek leirasa_^ akar a sajatjaikrol, akar maserol lenne szo - es
erzelmi szokincsiik roppant szegenyes.10 Raadasul eppoly nehe-
zen tesznek kiilonbseget az erzelmek, mint az erzelem es a testi
tlinet kozott; emlithetik, hogy liftezik a gyomruk, szivdobogasuk
van, izzadnak es szediilnek - de nem tudjak kimondani, hogy
szoronganak.
„Mintha messzi bolygoroi idetevedt idegenek volnanak az er-
zelmek vezerelte tarsadalom kozegeben”, jellemzi oket dr. Peter
Sifneos, a Harvard Egyetem pszichiatere, akinek 1972-bol szar-
mazo szoalkotasa az aiexithymia11 Az alexithymiasok elvetve.
fakadnak sirva peldaul, de ha igen, megallit atatlanui omlik a
konnyiik. Megis nagy zavarba jonnek, ha szamot kell adniuk a
kivalto okrol. Egy alexithymias beteget annyira felkavart egy
nyolcgyerekes, rakban haldoklo asszonyrol szolo film, hogy
alomba sirta magat. Mikor pszichiatere felvetette, nem azert
zaklatta-e ugy fel a film, mert az edesanyja szinten rakban hal-
doklik, a nd megdermedt, megnemult tanacstalansagaban. Mi-
kor a pszichiater rakerdezett, hogy eppen milyen a lelkiallapota,
azt mondta, „borzaimas”, de ennel vilagosabban nem tudta
kifejteni, mit erez. Elmondta meg, hogy idonkent azon kapja
magat, hogy sir, de sejtelme sines, miert.12
84
Itt van a kutya elasva. Az alexithymiasoknak igenis vannak
erzeseik, csak keptelenek felismerni - s fokent megfogalmaz-
ni -, pontosan mifelek is ezek az erzesek. Mindenestul nelku-
lozik az erzelmi intelligencia alapveto keszseget, az bnmegfF
gyelest- melynekreven az erzesek kavargasa kozepette tudjuk,
mit erztink. Az alexithymiasok cafoljak a kozkeletu meggyozo-
dest, miszerint az erzesek maguktol ertetodnek: ok e teren nem
ismerik ki magukat. Hitvalaxni - vagy inkabb valaki - felkorba-
csolja erzelmeiket, az elmenv annyira zavarba ejto, kimen'to,
hogy ha tehetik, elkeriilik Ha nagy ritkan elfogja oket az erze-
lem, gyotrelmek kusza csomagjakent szakad a nyakukba; mint
a film megrikatta nd, „borzalmasan” erzik magukat, de lehetet-
lenseg kiszedni beloliik, hogy ezen beliil hogyan.
Az erzesekkel kapcsolatos elemi zavar az oka annak, hogy
homalyoTtesti panaszokkal hozakodnak eld, hoTott valojaban
erzelmi kint elnek at - a pszichiatriaban szomatizalasnak neve-
.zik ezt a ielenseget, amikor az erzelmi fajdalmat mint test! faj-
dalmat ismerik felre (ami nem azonos a pszichoszomatikus
betegseggel, mert akkor az erzelmi problemak valoban orvos
utan kialto korkepckben tornek felszinre). Az alexithymiasok
eseteben a pszichiatria arra lehet jo, hogy kiszurje oket az orvosi
segitseget keresok koziil, mert hajlamosak az orvosi diagnozist
es kezelest hosszadalmasan - es meddon - szorgalmazni igaza-
bol erzelmi problemaknal.
Egyelore feltaratlan, ho mi okozza az alexithymiat; dr. Sif-
neos a limbikus rendszcFes az agykereg. kivalt a heszedkozpon-
tpk fogyatekos kapcsolatat gvanitialmogotte. ami nagyon is egy-
bevag az erzelmi agyrol szerzett legfrissebb informacioinkkal.
Siilyos rohamoktol szenvedo betegeknel tuneteik enyhitese ve-
gett sebeszi iiton megszakitottak ezt az osszekottetest, s a mutet
utan, mutat ra Sifneos, erzelmileg olyan sivarak lettek, mint az
alexithymiasok, erzeseiket nem tudtak tobbe szavakba onteni,
es fantaziajuk egyszerre megszunt mukodni. Roviden, az erzel-
mi elme palyai reagalhatnak ugyan erzelmekkel, de az agykereg
85
keptelen kiigazodni az erzelmeken, es a nyelv arnyalataival
gazdagitani oket. Henry Roth irja Call It Sleep (Nevezd alom-
nak) cimu regenyeben a szavak hatalmarol: Ha szavakat talalsz
egy erzesre, meg is hoditod magadnak. Ime az alexithymias
dilemmajanak visszaja: ha nines szavunk az erzelmekre, nem
alkothatjuk meg sajat erzeseinket.
A ZSIGEREK DICSERETE
Elliot homloka mogiil akkora daganatot operaltak ki, mint egy
kisebbfajta narancs. A mutet papirforma szerint sikeres volt, de
Elliot jo ismerosei kijelentettek, hogy Elliot nem a regi - szeme-
lyisege hatarozottan megvaltozott. Korabban sikeres valialati jo-
gasz volt, de az operaciot kovetoen nem bi'rta megtartani az alia-
sait. A felesege elvalt tole. Megtakantott penzet elhibazott befek-
tetesekre tekozolta, es a batyjanal hrizta meg magat a vendeg-
szobaban.
Elliot problemaja meghokkentoen furcsa modon jelentkezett.
Intellektusat tekintve most is eles eszu ficko volt, de hajmeresz-
toen bant az idejevel, elveszett a koriilmenyeskedesben; mintha
mindenestul elhagyta volna a rangsorolas kepessege. A dorgalas
se hasznalt, es Eiliotot sorozatban rugtak ki munkaadoi. A beha-
to teszteles sem mutatott ki fogyatekossagot Elliot ertelmi kepes-
segeiben, ennek ellenere ideggyogyaszhoz fordult abban a re-
menyben, hogy a diagnozis hozzajuttatja a szerinte neki jaro
rokkantsagi ellatashoz. Kiilonben a viz se mossa le rola, hogy
szimulal.
Antonio Damasio, a neurologus, akit Elliot felkeresett, egyet-
len defektusra lett figyelmes Elliot szellemi repertoarjaban: Iqji-
kaja, emlekezotehetsege, figyelme es mas tudatos mukodcsei
korul minden stimmelt, de Elliot ugyszolvan tudomast sem vett
a vele tortentekkel kapcsolatos erzelmeirol.13 Vegkepp dobbene-
tes modon Elliot abszoh'it szenvtelenijl adta eld elete tragikus
86
esemenyeit, mintha kivill allna multja vesztesegein es kudar-
cain, es fikarcnyi megbanast, szomoriisagot, csalodottsagot, dii-
hot se erezne amiatt, hogy fgy elbant vele az elet. Nem fajlalta
sajat tragediajat; Damasio jobban szfvere vette Elliot tortenetet,
mint 6 maga.
Damasio kovetkeztetese szerint Elliot erzelmi ontudatlansagat
az okozta, hogy a daganattal egyiitt prefrontalis lebenyeinek egy
reszet is eltavolitottak. A beavatkozas valoban kapcsolatokat sza-
ki'tott meg az erzelmi agy7 alsobb kozpontjai, kivalt az amygdala
es a vele rokon palyak, illetve a gondolkodo neocortex kozott.
Elliot gondolkodasa egy szamitogepre kezdett hasonlitani, kepes
volt vegighaladni a donteshozatal muveletenek minden alloma-
san, de a kiilonfele lehetosegeket keptelen volt frtekelni. Sem-
leges volt valamennyi irant. Damasio sejteni velte, hogy eppen ez
a felettebb szenvtelen erveles a lenyege Elliot problemajanak: a
tulajdon erzelmeit illeto tudatlansaga karosftotta Elliot gondol-
kodasat.
A fogyatekossag a legtrivialisabb donteseknel is megmutatko-
zott. Amikor Damasio az ujabb idopontot akarta lekotni Elliottal,
mindig tetova zavar kerekedett; Elliot valamennyi, Damasio altal
javasolt idopont mellett es ellen is felhozott erveket, valasztani
azonban keptelen volt. Racionalisan az osszes idopont tokelete-
sen legitim okbol minosult kivanatosnak vagy elvetendonek.
Elliotnak azonban sejtelme sem volt, hogyan viszonyul erzelmi-
leg a felkinalt randevuidopontokhoz. S erzesei megfigyelese hf-
jan preferenciai sem voltak.
Elliot tetovasaganak az a tanulsaga, hogy az erzelemnek nagy
jelentosegu eligazito szerepe van a szemelyi dontesekben, me-
lyek egymast erik eletiink soran. A heves erzelmek osszezavar-
hatjak az okfejtes kepesseget, de erzelmeink regisztralasanak
elmaradasa szinten vegzetes lehet, foleg ha olyan eletbe vago
dontesekrol van szo, mint a palyavalasztas, az allasvaltoztatas
(ragaszkodjunk-e biztonsagos helyilnkhoz, vagy ragadjuk meg a
kockazatosabb, de erdekesebb lehetoseget?), hogy kivel kezd-
87
junk viszonyt, kossunk hazassagot, hoi eljiink, melyik lakast
vegyuk ki, melyik hazat vasaroljuk meg - es igy tovabb, eletfogy-
tiglan. Ezekhez a dontesekhez a tiszta esszeruseg nem elegseges
tampont: a zsigereinkre kell hallgatnunk, a multbeli tapasztala-
tok erlelte erzelmi bolcsessegre. A formalis logikara onmagaban
sosem alapozhatjuk, hogy kivel hazasodunk, kiben bizunk, sot
azt sem, hogy milyen allast vallalunk; ezeken a teriileteken az
esz erzelem hfjan vak.
Az ilyen pillanatokban benniinket vezerlo intuitfv jelzesek a
belso szervek limbikus eredetu rezdiileseinek formajaban
erkeznek, amelyeket Damasio „szomatikus jelzok”-nek nevez -
zsigeri reakcid a javabol. Automatikus veszjelzes, tobbnyire egy
adott cselekvesmodbol kovetkezo veszelyre figyelmeztet. E jel-
zesek rendszerint ovnak a tapasztalatunk altal helytelenitett
alternatfvaktol, bar idonkent vissza nem tero alkalmak kihasz-
nalasara is ihlethetnek. Az adott pillanatban altalaban nem
emleksziink vissza, milyen konkret tapasztalatok sziiltek
ellenerzesunket; beerjiik a jelzessel, hogy valamely lehetseges
cselekvesmod katasztrofaba torkollhat. Ilyen zsigeri megerzestol
vezettetve azonnal leterhetiink a kerdeses palyarol, vagy eppen
ontudatosabban haladhatunk rajta tovabb, leszukithetjuk, atte-
kinthetobbe tehetjiik lehetosegeink gazdag skalajat. A szemelyes
dontes biztonsagahoz tehat nagyban hozzajarul, ha osszhangban
vagyunk sajat erzeseinkkel.
A TUDATTALAN FELTARASA
Elliot erzelmi iiressege arra utal, hogy letezhetnek fokozatok
az emberek sajat erzelmeiket illeto felfogokepessegeben. _Az
idegtudomany logikaja azt diktalja, hogy ha egy idegpaka-meg-
szakadasaegy kepesseg megszuneset okozza, akkor ennek_a
palyanak a viszonylagos gyfinggsege vagy' fejlettsege sertetlen
ligytiaknal az adott kepesseg mdrheto szintkiilonbsegeit eredme-
88
nyezi. A prefrontalis palyaknak az erzelmi rahangolodasban jat-
szott szerepe tehat arra eriged kdvctkeztetni, hogy egyesek
neurologiai okbokveszik eszre masoknal hamarabb a felelcm
vaov~azordni bclso rezdiileset, s valnak ki erzelmi ontudatossag
terem_
^Nemkizart, hogy a lelektani introspekcio adomanya is ugyan-
erre a palyara epi'il. Nehanyunk termeszettol fogekonyabb az
erzelmi elme kulonleges szimbolikaja irant; a metafora, a ha-
sonlat, csakugy, mint a kolteszet, a dal, a mese, a sziv nyelven
fogalmazodnak. Az almok, mttoszok nemkiilonben: az elbesze-
les fonalat laza asszociaciok alkotjak, az erzelmi elme logikaja
szerint. Akik termeszettol fogekonyak a sajat sziviik nyelve irant
- amely az erzelem megnyilvanulasa bizonyara ratermetteb-
ben ontik szavakba kozleseiket, akar regenyirok, akar dalszer-
zok, netan pszichoterapeutak. Ez a belso rezonanciakeszseg vel-
hetoleg noveli a tehetseget a „tudattalan bolcsesseg” - a legme-
lyebb vagyainkat megtestesito jelkepek, az almainknak es fan-
taziainknak tulajdonftott ertelem - napvilagra hozasaban.
Az ontudat alapveto jelentosegu a lelektani belatasban: a pszi-
choterapia fdkent~cnnek a kepessdgnek az erositesere iranyul.
Howard Gardner peldakepe az intrapszichikus intelligenciaban
maga Sigmund Freud, a psziche rejtett mozgatoinak nagy
felterkepezoje. Freud egyertelmuen leszogezte, hogv az erzelmi
elet tulnyomoreszt tudattalan; a benniink dulo erzelmek nem
feltetlcniil erik el a tudatkuszobot. E pszichologiai axiomat em-
pirikusan alatamasztja az bntudatlan erzesekkel foglalkozo ki-
serleteknek az a kiilonos eredmenye peldaul, hogy bizonyos
emberekben hatarozott rokonszenv jclentkezett olyan dolgok
ifanVamelyeket korabban tudatosan nem is eszleltek. Az emo-
ciok barmelyike lehet tudattalan - s gyakran az is.
Az emocid fiziologiai kezdemenye rendszerint mar akkor mu-
tatkozik, amikor a kerdeses szemely meg nines is tisztaban
azzal, hogy mit erez. Peldaul ha olyan szemelyeknek, akik ret-
tegnek a kigyoktol, kigyok kepeit mutatjak, borfeliiletukon heves
89
verejtekezes regisztralhato, holott azt allttjak, csoppet sincsenek
megijedve. S verejtekeznek azok is, akik elott a kigyo kepe oly
sebesen villan at, hogy a latottakat sem fogjak fel tudatosan,
nemhogy gerjedo aggodalmukat. Atudatos szintet el nem его er-
zelmi rezdiilesek addig fokozodnak, mig vegiil felerosodven, be
nem tornek a tudatba. Tehat az emocidnak ket szintje van:
tudattalan es tndatos. S egy emociot attdl a pillanattol eszleliink,
hogy a frontalis kereg regisztralta.11
Az eszlelesi kiiszob alatt fortyogo erzelmek erosen hatnak
percepcionkra es reakcioinkra, holott munkalasukrol sejtel-
mimk sines. Vegyiik peldaul azt az esetet, amikor valakit mar
kora reggel felbosszant egy durva szovaltas, es meg hosszu ora-
kig ingerlekeny: mindenen megsertodik, ok nelki.il rarivall em-
berekre. Konnyen lehet, hogy nines is tudataban annak, hogy
meg mindig haborog, es meglepodik, ha valaki erre felhivja a
figyelmet, holott eles szavakban megnyilvanulo siindiszno-poli-
tikaja arulkodo. De ha ez a reakcio tudatos megvilagjtasba keriil
- amint az agykereg regisztralja -, a kerdeses szemely atertekel-
heti a helyzetet, elhatarozhatja, hogy tulteszi magat a torten-
teken, es valtoztathat viszonyulasan, hangulatan. Az erzelmi dn-
megfigyeles_^y_alapozza ijieg.az erzelmi intelligencia koveTcz '
lepcsofokat: a rossz hangulatbol v о sza a u k'
1	Ontudaton sajat elmenyeinkre iranyulo, onreflexios, introspektfv
megfigyelest ertek.
2	L. meg Jon Kabat-Zinn: Wherever you Go, There You Are (New
York, Hyperion, 1994).
3	A megfigyelo en: A pszichoanalitikus figyelo bealli'tottsaganak es az
ontudatnak figyelemre meltd osszeveteset olvashatjuk Mark Epstein
Thoughts Without a Thinker c. konyveben (New York, Basic Books,
1995). Epstein ramutat, hogy ha ez a kepesseg a veriinkke valik, a
megfigyelonel megsziintetheti a gatlasokat, hogy enje rugalmasabba,
mereszebbe valjek, es jobban be tudja fogadni az elet teljesseget.
4	William Styron: Lathato sotetseg. Europa, Bp., 1993.
90
5	John D. Mayer es Alexander Stevens:, An Emerging Understanding
of the Reflective (Meta) Experience of Mood”, kiadatlan kezirat (1993).
6	Mayer es Stevens, i. mu. Az erzelmi onmegfigyeles stilusainal al-
kalmaztam kategoriaikat.
7	Az erzelmek hofoka: nagyreszt Randy Larsen munkaja, aki korab-
ban Diener mellett dolgozott, s jelenleg a Michigan! Egyetem mun-
katarsa.
8	Garyt, az erzelmileg tompa sebeszt Hillel I. Swiller [rja le: „Aicxi-
thymia; Treatment Utilizing Combined Individual and Group Psycho-
therapy”, International Journal for Group Psychotherapy 38, 1
(1988), 47—61. o.
9	Az erzelmi analfabetizmus kifejezest M. B. Freedman es B. S.
Sweet hasznaljak: „Some Specific Features of Group Psychotherapy”,
InternationalJournalfor Group Psychotherapy 4 (1954), 335-68. o.
10	Az alexithymia klinikai tiineteit Graeme J. Taylor (rja le: „Alexi-
thymia: History of the Concept” c. eloadisat az Amerikai Pszichiatriai
Tarsasageves kozgyulesen tartotta Washingtonban (1986. majus).
11	Az alexithymia leirasat Peter Sifneostol vettem at: .Affect, Emo-
tional Conflict and Deficit. An Overview”, Psychotherapy-and-Psycho-
somatics 56 (1991), 116-22. o.
12	Az asszonyrol, aki nem tudta, miert sir, H. Warnes tudosit:
.Alexithymia, Clinical and Therapeutic Aspects”, Psychotherapy-and-
Psychosomatics 46 (1986), 96-104. o.
13	Az erzelmek szerepe az okoskodasnal: Damasio: Descartes
tevedese.
14	Tudattalan felelem: a kigyovizsgalatokat Kagan targyalja a
Galenus joslatdban.
5
A szent'edefy rabjai
...ferfi vagy, ki a
Sors oklozeset vagy jutalmait
Egykepp fogadtad...
Ferfit nekem, ki szenvedelye rabja
Nem lett soba! s en szivem kozepen,
Szivem sziveben hordom azt, mikepp
Most tegedet...
Hamlet baratjahoz, Horatiohoz
(Arany Janos forditasa)
A szuverenitas, amely kepes dacolni a szeszelyes sors viharai-
val, s nem valik a szenvedelyek rabszolgajava, Platon idejetol
fogva magasztalt ereny. Az antik gorogok sopbrosynenek nevez-
tek, ami Page DuBois klasszika-filologns ertelmezeseben annyit
tesz, mint „gondos es intelligens eletvezetes, mertektarto ki-
egyensiilyozottsag, bolcsesseg”. A romaiak es a korai keresztc-
nyek temperantianak mondtak, az erzelmi szelsosegek vissza-
fogasat jelolve. A cel az egyensuly, nem az elfojtas: minden
erzesnek megvan a maga erteke, jelentosege. A szenvedely-
mentcs e.let nem lenne mas, mint az elet sokretu gazdagsagatol
elvagott jziirke. semlegesseg sjvataga. De, mint Arisztotelesz
megjegyezte, az erzelemnek helyenvalonak kell lenni, a kdriil-
menyekkel aranyosnak. Ha_az_erzelmek till visszafogottak, una-
lom es tavolsagtartas az eredmeny; ha ellenben fektelenek, M-
gdsegesek, befolyasolhatatlanok, betegesseyaliiak, mint a bewo
92
depresszio, a csillapithatatlan szorongas, a tajtekzo duh vagy a
manias izgatottsag.
Gyotro erzelmeink kordaban tartasa a jo erzelmi allapot kul-
csafTszelsdsegek - amikor erzelmeink haborgasa tiiL-heves
vagy tul hosszan tarto - megingatjak belso stabilitasunkat. Per-
sze nem arrol van szo, hogy csak egyfelekeppen lenne szabad
erezniink; ha mindig fiilig er a szank a boldogsagtol, a hetvenes
evekben divatba jott vigyori kituzok bargydsagat idezi. A kreati-
vitast, a lelki eletet gazdagithatja a gyuro, alakfto szenvedes.
A melypontok eppugy fuszerei eletunknek, mint a csucsok, de
egyensdlyban kell lenniiik. A sz(v szamveteseben a pozitiv es a
negativ erzesek aranyan mulik a jo kozerzet - legalabbis ez~
derul ki abbol a hangulatvizsgalatbol, melynek soran ferfiak es
nok szazait emlekeztette rendszerteleniil a maguknal hordott
csipogo, hogy jegyezzek fel pillanatnyi hangulatukat.1 Az elege-
dettsegnek nem az a feltetele, hogy elkeruljilnk minden negativ
erzest, inkabb hogy az erzelmi viharok ne soporjenek el minden
korlatot, ne szoritsanak ki minden kellemest. Jo altalanos kozer-
zetukJehet olyan embereknek is, akiket idoszakosarTTieves
indulat vagy depresszio latogat, telteveThogy a mdrleg niasik sef-
penyojeben a deru es a boldogsag ugyanilycn sulyban van jelen
/' zek a vizsgalatok szinten arra mutatnak, hogy az erzelmi intel-
ligencia fiiggetlen az iskolas intelligenciatol, mert alig talalhak
bsszefiiggest az osztalyzatok es az IQ meg akozbtt, hogy Idmejjy^
1 y mire erzi jol magatjt borcben._____________________
Azagybari^aiiandoan rajzanak hatso gondolatok, s folyton
jelen van egy erzelmi tonus is; csipogjunk ra valakire hajnali
hatkor es este hetkor, ilyen meg olyan hangulatban talaljuk.
Persze ket reggelen ketfele kedveben lehet egy ember, de ha a
hangulatokat heteken, honapokon keresztiil adagoljuk, tobbnyi-
re kiderul, hogy az illeto altalanos kbzerzete milyen. A jelek sze-
rint a legtbbb embernel ritkak a vegletes erzelmek; legtobbiink
a sziirke kozepsavban huz, erzelmi gordeszkank nem zokken tul
nagyokat.
93
Erzelmeink rendben tartfea mindazonaltal egesz embert
kivan: foglalatossagalnk^fokent a szabadidosek- nagyreszt han-
gulataink egyensulyban tartfeat celozzak. A regenyolvasfetol a te-
venezesen at a baratok, tevekenysegekkivalasztfeaig minden szol-
galhatja kozerzetunk javitfeat. Onmagunkjpltartfea alapveto
cletviteli tehetseg; psziehoanalitikus gondolkodok, mint John
Bowlby es J?D- Winnicott ezt helyezik a legmagasabb polcraalel-
ki rahatfeok kbzul. Elmeletuk szerint a lelkileg ep gyermek azon-
vigasztalfet ugy sajatftja el, hogy atveszi gondozoi ra iranyulo ba-_
nfemodjat, s t'gy vedettebb az erzelmi agy bolydulfeai kozepette.
Lathattuk, hogy az^agy szerkezptphnl kovptkezden npmigen
iranyfthatjuk, hogy mikor milyen erzelem tor rank. Abba azon-
ban mar van nemi beleszolfeunk, hogy meddigjart. A kerdes
nem a banat, aggodalom, harag kozonseges valtozatainal meriil -
fel; egy kis ido, turelem tuljuttat rajtuk. De ha ezek az erzesek
nagyon hevesek, es nem csillapodnak belathato idon beliil,
gyotro vegleteikbe csaphatnak at - mint idiilt szorongfe, tombo-
lo diih, depresszio. Legsiilyosabb, legmakacsabb formajukban
az ilyen allapotok csak gyogyszerelessel vagy pszichoterapiaval,
netan a ketto kombinaciojaval szimtethetok meg.
Ilyenkor az erzelmi onszabalyozfe kepessege oly modon je-
lentkezhet, hogy valaki felismeri, az erzelmi agy kronikus zavara
nagyobb foku, hogysem mellozni lehetne a gyogyszeres segftse-
get. Idevag, hogy a manife-depresszioban szenvedok ketharma-
danal a bajt egyaltalan nem kezelik. Pedig a lithium es az iijabb
gyogyszerek megtorhetik a letaglozo depresszio es a zavaros,
szenelen ajzottsagot esetenkent ingerlekenyseggel es diihroha-
mokkal parosito manias epizodok jellcgzetes brdogj koret. A ma-
nife-depresszioval az a gond, hogy a betegekncl a manife sza-
kasz felfokozottsagaban tiilteng az onbizalom, es esziikbe sem
jut segitsegert folyamodni, ha megoly katasztrofalis dbntesekbc
sodrodnak is. Holott e sulyos erzelmi zavarok eseteben a pszi-
chiatriai gyogyszereles modot adna az eletkoriilmenyek rende-
zesere.
94
A koznapibb rossz hangulatok legyuresenel magunkra va-
gyunk ritalva. Sajnos nem mindig allunk a helyzet magaslatan -
erreJtiloffDiane Tice, a Case Western Reserve Egyetem pszi-
chologusa, aki tobb mint 400 ferfit es not kerdezett meg, milyen
strategiakkal elnek a pocsek hangulat eluzesere, es taktikaik
mennyire valnak be.'
Nem mindenki en egyet azzal a filozofiai premisszaval, hogy
a rossz hangulaton valtoztatni kell; Tice azt talalta, leteznek
„hangulati puristak”. Az embereknek mintegy ot szazaleka nyi-
JatkoztaUiogy hangulatan sosem probal valtoztatni, mert nezete
szerint minden erzes „termeszetes”, es ugy kell atelni, afiogv
jon, barmennyire lehangolo. S voltak olyanok is, akik pragmati-
kus okbol torekedtek rendszeresen kellemetlen hangulatra: or-
vosok, akiknek komoran kellett kozolni a betegekkel a rossz
hfrt; tarsadalmi aktivak, akik futottek magukban a felhaboro-
dast, hogy harciasabban szallhassanak szembe az igazsagtalan-
saggal; sot egy fiatalember elmondta, azert gurult diihbe tervsze-
ruen, hogy kialljon a kis occse mellett a jatszoteri basaskodokkal
szemben. Egyesek szinte machiavellianusan manipulaltak ke-
delyallapotukat - mint a dijbeszedok, akik szantszandekkal bo-
sziiltek neki, nehogy meghassak oket a penztelenek.3 De a kelle-
metlenseg szandekolt gerjesztesenek e ritka peldaitol eltekintve
legtobben arra panaszkodtak, hogy ki vannak szolgaltatva han-
gulataiknak. A beszamolok szerint a rosszkedvuzes eredmenyes-
segere korant sines garancia.
A HARAG ANATOMIAJA
Kepzeljiik el, hogy az autopalyan egy masik kocsi veszelyesen
kis nben vag elenk Ha erre az az elso gondolatunk, hogy ,,Ba-
rom!’’, a haragpalya kialakulasat meghatarozza, vajon tovabbi
felhaborodott, bosszi'iszomjas gondolatokkovetik-e. pl.: „Nekem
johetett volna! Ezt nem ussza meg szarazon a szemet allatja!”
95
Vadul szontjuk a kormanykereket, mintha a vetkes torkanak
esnenk. A szervezet tamadasra programozodik, nem menekii-
lesre - remegiink, homlokunkon gyongyozik a verejtek, kalapal
a sziviink, arcunk vicsorgasba torzul Meg tudnank olni azt a
masikat. Es ha dyenkor rank dudal valaki, mert a fekre leptunk,
arra a soforre is hajlamosak vagyunk tuzet okadni. fme a magas
vernyomas, a gyorshajtas, sot az orszagiiti lovoldozes taptalaja.
A fokozodo diih szekvenciajaval vessiik ossze az elenk vago
sofor irgalmasabb elbiralasat. „Talan eszre se vett, talan nyomos
oka van a figyelmetlensegdnek, mondjuk orvosert szaguld.” Ez a
gondolatmenet neheztelesiinkhoz elnezest vegyft, vagy legalabb-
is jozansagot, es rovidre zarja a gerjedo harag aramkoret. Mint
Arisztotelesznek a helyenvald—haragra vonatkozd intehne
eszlinkbe idezi, a gond azjiogy haragunknak gyakorta nem tu-
dunkparancsolni. Benjamin franklin frappans megfogalmaza-
saban: „Okot mindig lelni a haragra, de jo okot elvetve.”
Persze a haragnak tbbb valfaja letezik. Bizonyara az amygdala
a forrasa a sistergo diihnek, amikor a figyelmetlen autos veszely^
be sodor. De valoszinuleg az erzelmi palya masik vege, az agyke-
reg bujt az olyan szamitobb indulatra, mint a hidegen merlegelt
bosszu vagy a meltanytalansag, igazsagtalansag folotti felhaboro-
das. Az ilyen gondolatgazdag haragoknal a legvaloszinubb, hogy
Franklinnal szolva, „ jo okuk” van, latszolag legalabbis.
Minden hangulat kbziil, melytol az emberek szabadulni vagy-
nak, a jelek szerint a harag a leghajthatatlanabb; Tice azt talalta,
hogy a megkerdezettek a haragjukon lesznek urra legnehezeb-
ben. A harag valoban a legcsabitobb negativ erzelem; a hajtoere-
jeul szolgalo onigazolo belso monolog meggyozo erveket sora-
koztat amellett, hogy haragunknak szabad folyast engedjiink.
A szomoriisaggal ellentetben a harag erdt ad, egyenesen mamo-
rit. A harag csabitasa, meggyozo ereje onmagaban indokolhatja
az altalanosan yallott nezcteket, melyek a harag lekiizdhetetlen-
seget hirdetik, vagy legalabbis azt, hogy nem szabad lekiizdeni,
mert a „katartikusan” kielt harag hasznos. Ezzel a baljos felfo-
96
gassal probalnak feleselni azok, akik tigy velik, a harag minde-
nestiil megszilntetheto. A kiserletek eredmenyeinek gondos ta-
nulmanyozasabol azonban kivilaglik, hogy e kozkeletu elmele-
tek egyike sem allja meg a helyet, sot mitosz.' r
Aharagot taplalodiihos gondolatoklancolatakinaljaLaharag
kikapcsolasanak egyik leghatekonyabb leendo eszkozet: Jiogy___
alaassuk azokat a meggyozddeseket.melyek elsodlegesen futik
haragunkat. Minel tovabb ragodunk azon, ami megharagitott,
diihiinknek annal tobb ,,jo okot”7onigazolast tudunk kitalalni.
A tepelodes szitja a haragot. De valtsunk nezopontot, esafiev~
maris lankad. Tice azt talalta, hogy egy szituacio pozitfvabb szel-
lemben valo ujraertekelese az egyik legfobb eszkoze a harag csil-
lapitasanak.
ADUHROHAM
Ez egybevag az Alabama! Egyetem pszichologusanak, Dolf
Zillmann-nak a kovetkezteteseivel, aki atgondolt, kitarto kiser-
letezessel merte fel a harag mutatoit es a diih anatomiajat.5
Mivel a harag a „hare vagy menekiiles” reakcio harcos agabol
gyokerezik, nem meglepo, hogy Zillmann szerint a haragal tala-
nos kivalto oka a veszelyerzet. Veszelyeztetettseget nemesak a
festTfenyegctes jelenthet, hanem gyakorta az onerzet, a mcltosag
jelkepes megtamadasa is ha igazsagtalanul, durvan bannak
veliink, megsertenek, megalaznak, ha a fontos cel elereseert
folytatott kiizdelemben csalodas er. Ezek a benyomasok a kival-
toi a limbikus izgalomnak, amely ketfelckeppen is hat az agyife^
Eloszor is katecholaminok uriilnek, egyszeri, rovid energiarob-
banast eloidezve, amelybol, Zillmann szavaival, „egyetlen lendii-
letes cselekvesre futja, tamadasra vagy menekiilesre”. Ez az
energiahullam par perc alatt k bit: felkesziti a szervezetet a
kiados bunyora vagy a gyors menekiilesre, aszerint, hogy az
erzelmi agy hogyan fteli meg az ellenfelet.
97
Kozben egy masik, amygdala vezereltehullam az idegrend-
szer adrenokortikiii?~^aba:rLa~kesziiltsegjHtterfeszultseget
teremti meg, ez sokkal tovabb tart, mint a katecholaminos ener-
giarobbahas. Orakig, netan napokig nem hagy alabb, s az er-
zelmi agy ezalatt kiilonlegesen fogekony marad az ingerlesre,
megalapozva a tovabbi gyors reakciokat. Altalaban az adreno-
kortikalis ingeriilet okozfickihegyczettseg magyarazza, miert haj-
lamosabbak az.emberek mcgharagudni, ha mar korabban
fclpaprikazta, bosszantotta oket valami. Az adrenokortikalis fel-
fokozottsagot mindcnfele stressz kivalthatja, lejjebb tolva a
------haragkuSznboTHa peldaul valakinek nehez napja volt a munka-
( I helyen, fokozottan ki van teve annak, hogy otthon olyasmi is
kihozza a sodrabol - peldaul a gyerekei larmaja vagy rendetlen-
~ sege -, ami maskor nem idezi eld az erzelmi merenyletet.
Zillmann alapos kiserletekbol szurte le kbvetkezteteseit. Egy
jellegzetes pelda: egy beavatott szemely onkentes kiserleti ala-
nyokat provokalt banto megjegyzesekkel. Az onkentesek ezek
utan kellemes vagy felzaklato filmet neztek vegig. Aztan az on-
kentesek alkalmat kaptak, hogy elegtetelt vegyenek a beavatott
szemelyen: velemenyezhettek, szerzodest kapjon-e vagy sem.
Bosszujuk hevessege egyenes aranyban allt azzal a hatassal,
amit a film tett rajuk; a kellemetlen mozi nezoi diihosebbek
voltak, es a legrosszabb minositescket adtak.
HALMOZODO DUH
Zillmann vizsgalddasai magyarazatot szolgaltatnak annak az
ismeros csaladi dramanak a belso ivere, amelynek egyszer beva-
sarlas kozben voltam taniija. A szupermarket polcsorai kozt
fiilemhez ert, amint egy ifjiJ anya tagoltan, erelyesen azt mond-
ja haromevesforma fiacskajanak: „Tedd... szepen... vissza!”
„De kell nekem!” - nyafogta a gyerek, es szorosabban mar-
kolta a Tini-nindzsas miizli dobozat.
98
„Tedd vissza!” - mondta az anya emelt hangon, tiirelme
fogytan.
Ebben a pillanatban a bevasarlokocsiba ultetett kisbaba kiej-
tette a kezebol a pohar joghi irtot, amit addig ragcsalt. Foldet ert,
szetomlott, az anya meg orditasban tort ki: „Eleg!” - racsapott a
kisbabara, kitepte a haromeves gyerek kezebol a dobozt, odalok-
te valamelyik polcra, es fiat a bona ala csapva szaguldott a kijarat
fele a veszesen kacsazo kocsi nyomaban, mikozben a kicsi im-
mar bombolt, a nagy meg kapalozva tiltakozott: „Tegyel le!
Tegyelle!”
Zillmann iigy talalta, hogy ha a szervezet eleve fesziilt allapot-
ban van, es valamely esemeny erzelmi puccshoz vezet, a letre-
jovo erzelem, akar harag, akar szorongas, kulonosen heves. Ez
a dinamika mukodik, ha valaki dtthbe gurul. Zillmann-szerint—
azelhatalmasodo diih „nehezen csillapulo izgalmi allapotot nu^
guk utan vono provokaciok sorozata”. Ebben a szekvenciaban a____
haragra ingerlo eszleletek vagy gondolatok minde ike ujabb
apro lokest ad az amygdala vezerelte katccholaminaradatn-,ik,
tovabb novelve a mar meglevo hormonszintet. Egy hullam meg
el sem lilt, mar jon a masodik, arra a harmadik es fgy tovabb:
egymas sarkara hagva hamar felfokozzak a szervezet ingerelhe-
toseget. Minel elorehaladottabb fazisban adodik u'abb lokes a
korabbiakhoz, annal elemcntarisabb hatasu. A diih halmozodik,
felfutve az erzelmi agyat. S ekkor az ertelem gatjan atcsapo indu-
lat konnyen tettlegessegbe fordul.
Aki idaig jut, mar nem ismer irgalmat, nem hajt a szora, a
bosszu, az eleg etc to ti be minden gone о atat, es ennek kbvet-
kezmenyei csoppet sem erdeklik. Az izgalomhak ez a magas
foka, mondja Zillmann, „a hatalom es a sebezhetetlenseg illii-
ziojat kelti, s ezzel az agresszio fele tereli” a feldiihodott embert,
aki „a kognitiv iranyitas hianya folytan” a legprimitfvebb rcak-
ciok vilagaba esik vissza. Feliilkerekedik a limbikus indittatas, es
az elet brutalitasanak legkimeletlenebb leckei vezerlik a tetteket.
99
BALZSAM A IH HRE
A duh anatomiajanak elemzese alapjan Zillmann szerint ket
dolgot tehetiink ellene. A harag kikapcsolasanak egyik iitja, hogy
a diih rohamait indukalo gondolatokat feltartoztatjuk, megker-
dojelezziik, hiszen eredetileg egy interakcio ertekelese nyoman
кар igazolast es lendiiletet a felcsapo indulat, s a langot szito
tovabbi ertekiteletek sora is ebbol taplalkozik. Fontos az idozites;
a haragciklus kezdeten a leghatekonyabb a kozbeavatkozas.
A diih tokeletesen rovidre zarhato, ha meg mielott tettre ragad-
na benniinket, befut az engesztelo informacio.
A megertes haragcsillapito hatalmara fenyt dent egy masik
Zillmann-kiserlet, melynek soran egy modortalan alkalmazott
(beavatott szemely) sertegette, piszkalta a szobabiciklizo onken-
tes kiserleti alanyokat. Mikor a kiserleti alanyok modot kaptak,
hogy elegtetelt vegyenek a durva kiserletvezeton (oly modon,
hogy negativ ertekelest adhattak szakmai alkalmassagarol, es azt
gondolhattak, hogy azt figyelembe is veszik az illeto elbiralasa-
nal), kejesen kitoltottek rajta a mergiiket. A kiserlet egyik valto-
zataban azonban egy masik beavatott szemely bukkant fel.
Miutan az alanyokat provokaltak, de mielott meg a bosszuallas-
sal kecsegtettek volna, egy holgy kozolte a kfserletvezetovel, hogy
telefonhoz hivjak a folyoso vegen. A kiserletvezeto, amikor ki-
ment, a hirhozonak is odamondott. De az nem vette a szivere,
es a kiserletvezeto tavozasa utan elmeselte, szegeny azt sem
tudja, hoi all a feje, iigy izgul a kozelgo allamvizsga szobelije
miatt. Ezek utan a felpaprikazott kiserleti alanyok inkabb nem
eltek a bosszu lehetosegevel, sot megesett a sziviik a kiserletve-
zeton.
Az ilyen engesztelo informacio lehetove teszi a haragot kivalto
esemenyek ujraertekeleset. De az ilyenfajta megfekezesnck ko-
telmei vannak. Zillmann azt talalta, kozepes merteku ingeriilt-
seg eseten hatekony; a diih tetofokan mar hiabavalo a „kognitiv
akadalyoztatas” miatt - vagyis men az erintettek keptelenek
100
tisztan gondolkodni. Ha a kiserleti alanyok mar nagyon duho-
sek, az engesztelo informaciora csak „Na es?!”-sel reagalnak,
„vagy az angol nyelv legvulgarisabb kifejezeseivel”, irja tapin-
tatosan Zillmann.
HUTSD LE MAGAD
„Egyszer, ugy 13 eves lehettem, diihosen csortettem el hazul-
rol, es megfogadtam, tobbe vissza se megyek. Ragyogo nyari nap
volt, es szebbnel szebb osvenyeken kalandoztam el jo messzire,
mfg utobb a csondben, a termeszetben megnyugodtam, megvi-
gasztalodtam, es nehany ora mulva bunbanoan, szinte ellagyul-
tan tertem haza. Azota ha egy mod van ra, ugyarugy teszek, vala-
hanyszor elfiit a mereg, es jobb orvossagot meg nem talaltam.”
Ez a nyilatkozat a harag egyik legelso tudomanyos vizsgalata-
nak kiserleti alanyatol valo, 1899-bol.6 Maig modellerteku pelda
a harag leszerelesenek masik modozatara, ami nem mas, mint
testileg lecsiilapodni, az adrenalinaradat elapadasat olyan
koriilmenyek kozott kivami, ahol nem valoszinu, hogy a harag
tovabbi osztokelest кар. Veszekedcskor ezt szolgalja peldaul a
partner otthagyisa. A csiTlapi о tavo mar as i otartama alatt a
TeTdiihodott szemely megfekezheti a tamadas gondolatat azzal is,
hogy a figyelmet elvonja valamivel. Zillmann kutatasai azt mu-
tatjak, hogy a figyelemeltereles a hangulatmodositasnak rend-
kivul hatekony eszkoze, s az ok roppant egyszeru: nehez apolni
a haragot, mikozben pompasan szorakozunk. Persze a nagy ker-
des az, hogyan ereszthetiink le annyira, hogy kellemcs idotol-
tesre egvaltalan gondolni tudjunk
Zillmann elemzese a harag fokozodasarol es enyhiileserol
nagyban alatamasztja Diane Tice adatgyujteset a haragoldo stra-
tegiakrol, melyekkel az emberek alh'tasuk szerint a leggyakrab-
ban elnek. E viszonylag hatekony strategiak egyike a felrevonulas
a csillapodas idejere. A ferfiak jelentos hanyada e modszer jegye-
101
ben autoba iil - idezziik esziinkbe a volannal (Tice elmondta, d
is defenzi'vebben vezet, miota tud rola). Alighanem biztonsago-
sabb gyalogszerrel keresni a maganyt: a testgyakorlas is segit le-
vezetni a diihot. A relaxacios modszerek, mint a mely lelegzes,
az izmok ellazftasa szintugy, talan mert a szervezet elettani mu-
kodeset a harag magas izgalmi szintjerol alabb szallitjak, es el is
vonnak attol, ami a haragot kivaltotta. A testgyakorlas ugyaneb-
bol az okbol hutheti le a diihot: az elettani mukodeseket felfoko-
zo erofeszites visszahatasa, hogy befejeztevel az izgalmi szint
erosen visszaesik
De a lehulesi periodus hatastalan, ha ezt az idot a haragkelto
gondolatmenet folytatasara szanjuk, hiszen minden iijabb allo-
masa a harag egyre feljebb iveleset segiti eld. A figyelemeltereles
jelentosege, hogy megszakitja ezt a lancolatot. Tice a haragkeze-
lo emberi strategiak vizsgalatakor azt talalta, hogy a szorakozas
nagyjaban-egeszeben hatekony eszkoze a harag megfekezese-
nek: a tevezes, a mozizas, az olvasas es tarsaik iitjaba allnak a
haragot futo morfondirozasnak. Ellenben Tice adatai ertelme-
ben a vasarlas es torkoskodas nem igazi gyogyir, a diihos fel-
haborodas tovabb munkalhat benniink, mig a setaloutcat rojuk,
vagy egy szelet csokoladetortat tomiink magunkba.
E strategiakhoz sorolhato az is, amit Redford Williams, a
Duke Egyetem pszichiatere fejlesztett ki szfvbetegsegre hajlamos
rabiatus szemelyeknek, hogy uralkodni tudjanak ingerlekeny-
segiikon.7 Egyebek kozt azt javasolta nekik, figyeljenek befele, s
amint cinikus vagy tamado gondolaton kapjak magukat, jegyez-
zek fel. Az igy fiilon csi'pett hozongessel mar vitaba lehet szallni,
at lehet ertekelni, bar, mint Zillmann int, ez csak akkor megy,
ha a harag meg nem fokozodott diihongesse.
102
NEM MEGOLDAS A GOZT KIERESZTENI
Beiilok egy taxiba a New Yorki-i utcan, s eppen akkor lep a
kocsi ele egy fiatalember, aki az ut masik oldalara igyekszik, es
lesi, mikor slisszolhatna at az autoaradatban. A taxisofornek
surges, tiirelmetlenijl dudal, es int a sracnak, hogy tisztuljon.
Vicsorgas es obszcen gesztikulalas a valasz.
„Те rohadek!”, bodiil el a sofor, s fenyegeteskeppen egyszerre
tapossa a gazt meg a feket. A fiatalemberre hat az eletveszely, az
utolso pillanatban rosszkedvuen ellep, es oklevel sujt a forga-
lomba visszaaraszolo taxira. Erre a taxis a legdurvabb karomko-
dasok litaniajat iivolti ra.
Haladunk; a lathatoan tovabbra is felindult sofor azt mondja
nekem: „Hat turjem, hogy akarki a fejemre szarjon? Legalabb
orditok, attol is csak jobb.”
A katarzist - amikor kiadjuk a mergiinket - nehanapjan fel-
magasztaljak mint a harag kezelesi modjat. A nepi bolcsesseg
szerint „attol is csak jobb”. Zillmann kutatasai azonban ketseg-
be vonjak a katarzis elvet. Ez mar az 1950-es evekben felmerult,
amikor a pszichologusok kiserleti koriilmenyek kozott mertek a
katarzis hatasat, es egyre-masra azt talaltak, hogy a haragon mit
sem csillapit, ha kiadjuk magunkbol (bar a harag csabfto ter-
meszetebol kovetkezoen jo erzes termeszetesen lehet).8 Megha-
tarozott koriilmenyek kozott eredmenyt hozhat a diihkitores: ha
egyenesen iranyul valodi celpontjara, ha az elveszitett gyeplot
visszaszerezziik altala, vagy igazsagtalansagot orvosol; ha „kel-
loen serti” a masikat, es az illeto minden tovabbi nelkiil bere-
keszti valamely banto tevekenyseget De mivel a harag terjedo es
ragalyos, nehez az elmeletet valodi tartalommal megtolteni.9
Tice szerint a harag csillapftasanak alighanem egyik legrosz-
szabb modszere a harag megszelloztetese: a kitoresek nyoman
rendszerint felszokik az agy izgalmi szintje, s az emberek diihe
inkabb fokozodik, mintsem csillapodna. Tice-nak az erintettek
elmondtak, hangulatukon nem enyhitett, ha kitoltottek a mer-
103
I
gliket azon a szemelyen, aki kivaltotta, inkabb meg tovabb hara-
gudtak. Sokkal celravezetobbnek bizonyult eloszor lecsillapodni,
s aztan konstruktivabb, magabiztosabb stilusban szembesulni
az ellenfellel a vita rendezese vegett. Chogyam Trungpa tibeti
tanito szajabol hallottam, amikor azt kerdeztek tole, hogyan kell
banni a haraggal: „Ne fojtsatok el. De ne is az vezessen.”
SZORONGASCSILLAPITAS: MEG HOGY EN AGGODOM?
,Jaj, istenem! Gyanusan zorog ez a termosztat... Mi lesz, ha
javittatni kell? Nines ra penz... Jamie tanulobiztositasabol kel-
lene kivenni... Mi lesz, ha nem tudom fizetni a tandijat?... Es a
mult heten is az a rossz jegy... Mi lesz, ha ront, es nem jut be az
egyetemre?... Jaj, ez a termosztat...”
Es igy tovabb: a szorongo lelek egyre roja lefokozott melo-
drama! vegtelen koret, egyik gondtol a masikig. Fenti pelda Liza-
beth Roemer es Thomas Borkovec, a Pennsylvania! Egyetem
pszichologusainak gyujtese - az d kutatasaik emeltek a neurozis
e muveszetet tudomanyos temava.10 Persze gond egy szal se, ha
az aggodalom gyiimolcsozik; ha ragodunk egy probleman
- vagyis konstruktivan torjuk a fejiinket, ami hasonlithat az
aggodalomra -, ratalalhatunk a megoldasara. Az aggodalmat
taplalo reakcio a lehetseges veszelyekkel szembeni eberscg, ami
minden bizonnyal elofeltetele volt a tulelesnek az evolucio
soran. Ha a felelem beinditja az erzelmi elmet, a letrejovo aggo-
dalom a fenyegeto veszelyre osszpontositja a figyelmet, s rakeny-
szeriti az elmet, hogy megszallottan keresse, mikent intezked-
het, es egyelore semmi massal ne torodjon. Az aggodalom bizo-
nyos ertelemben foproba, hogy milyen baj tortenhet, es adott
esetben mit kell tenni; az aggodalom szerepe, hogy hatekony
megoldasokat kinaljon az elet veszelyhelyzeteire, meg mielott
azok eloadodnanak.
104
Kinossa az olyan idiilt, folyton ismetlodo aggodalom valik,
amelynek se vege, se hossza, s jottanyival sem juttat kozelebb a
megnyugtato megoldashoz. Л kronikus aggodalom aprolekos
vizsgalata ravilagit, hogy magan viseli egy kisebbfajta erzelmi raj-
taiites valamennyi jegyet: az aggodalmak hirtelen tamadnak,
nem lehet tenni elleniik, faradhatatlanul duruzsolnak, kikezdik
a jozansagot, s az aggodot beszontjak az aggodalom targyanak
teljesen egysiku, rugalmatlan szemleletebe. S ha az ilyen aggo-
dalomciklus intenzitasa tartosan novekszik, a ttilcsordulas
hamarosan kifejlett idegi merenyletet eredmenyez, szorongasos
zavart: fobiat, rogeszmet, kenyszeresseget, panikrohamot. E za-
varoknal az aggodalom rogzul ilyen-olyan formaban: a fobiasnal
egy bizonyos helyzetre; a rogeszmesnel valami szomyu kalamaj-
ka elkerijlesere; panik eseteben az aggodalom gydjtopontja lehet
a halalfelelem vagy akar az ujabb rohamtol valo retteges.
Valamennyi korkep kozos nevezoje az elszabadult aggodalom.
Egy asszony peldaul, aki kenyszeres-rogeszmes allapot miatt allt
kezeles alatt, sorozatos ritualekkal toltotte eber orait: naponta
tobbszor zuhanyozott haromnegyed oran keresztiil, legalabb
husszor mosott ot percig kezet. Mielott barhol helyet foglalt, seb-
benzines vattaval fertotlerutett maga alatt. Gyermeket es allatot
nem volt hajlando megerinteni, merthogy „piszkosak”. Mind e
kenyszeres cselekvesek mogottes oka a bacilusoktol val6 koros
retteges volt; szakadatlanul aggodott, hogy ha nem tisztalkodik,
nem fertotlenit, betegsegpt кар es meghal.11
Egy asszony, akit „altalanos szorongasos zavar” miatt kezeltek
- a pszichiatriaban igy mondjak, ha orbkosen aggodik valaki -,
amikor megkertek, mondja ki fennhangon, amit gondol, igy nyi-
latkozott meg:
„Lehet, hogy rosszul csinalom. Lehet, hogy annyira muvi ez
az egesz, hogy igy igazabol nem lehet hozzaferni ahhoz, ami iga-
zan fontos, pedig hat az igazan fontos dolgot kellene bolygatni...
Mert ha nem csipjiik el ezt az igazan fontos dolgot, nem gyogyu-
lok meg. Es ha nem gyogyulok meg, sosem lehetek boldog.”12
105
Virtuoz szemleltetese ez annak, milyen, ha azert aggodunk,
mert aggodunk: a szereny ohajra, hogy egy percen at aggodjon,
az illeto par pillanat alatt mar egy teljes elet katasztrofajaig loval-
ta magat: „Sosem lehetek boldog.” Az aggodalmaskodas rend-
szerint ilyen palyat fut be, a belso monolog egyik felelembol a
masikba lendul, es gyakran katasztrofat, szbrnyu tragediat josol.
Az aggodalom szinte mindig a fiilben zsong, nem a szem elott
lebeg - vagyis szavakban es nem kepekben tor felszinre s*
ennek jelentosege van az aggodalom feken tartasanal.
Borkovec es munkatarsai akkor kezdtek el tanulmanyozni az
aggodast mint olyat, amikor az almatlansagra kerestek gyogy-
modot. Mas kutatok korabban mar megfigyeltek, hogy-az-aggo-
dalom ketfelekeppen jelenikezhet: kognitfvan, azaz gondolatak
formajaban, illetve szomatikusan, mint testi tiinetek: verejtekes.
zes, szivdobogas, izomfesziiltseg. Borkovec azt talalta, hogy az
almatlansagban szenvedoknek nem a szomatikus felfokozottsag
a fo gondjuk A tolakodo gondolatok nem hagyjak oket nyugod-
ni. Kronikus aggodoknak bizonyultak, s az aggodassal akkor sem
voitak kepesek felhagyni, ha szedelegtek az almossagtol. Almot
megis csak az hozott a szemiikre, ha sikeriilt elfeledtetni veliik
az aggodalmakat, s ezek helyett inkabb a relaxacio egy valfaja
altal keltett erzetekre koncentraltak Roviden, az aggodast a
figyelem elterelesevel lehetett megfekezni.
A legtobb aggodo azonban erre nehezen hajlik Az ok Borko-
vec szerint, hogy az aggodasnak van olyan reszleges hozadeka,
amely nagyban hozzajarul a szokas megerosi'tesehez. Az aggo-
dasban minden jel szerint van valami jo: az aggodalom is egy
modja annak, hogy valamit kezdjiink a lehetseges fenyegetesek-
kel, veszelyekkel, melyeket eletiink magaval hoz. Az aggodas - jo
esetben — tesz rola, hogy elprobaljuk mik is ezek a veszelyek, es
kiotoljiik, mit tegyiink, ha szembe talaljuk magunkat veliik De
az aggodas azert megsem eleg hatekony modszer. Az ujszeru
megoldasokra, friss nezopontokra nem jellemzo, hogy szoron-
gas, kivalt idult szorongas segitene hozzajuk. Ahelyett, hogy az
106
esetleges problemak megoklasaval hozakodnanak eld, a szoron-
gok rendszerint beerik a veszelyen valo ragodassal, hagyjak fe-
jiikre tornyosulni a hozzakapcsolodo felelem tompitott valtoza-
tat, s megrekednek egy bizonyos gondolatmenetnel. A kronikus
aggodok tomerdek olyan dolog miatt aggodnak, amelyek beko-
vetkezte kevesse valoszinu: veszelyt szimatolnak ott is, ahol ma-
sok vallat vonva tovabbmennek.
A kronikus szorongok megis azt allitjak Borkovecnek, hogy az
aggodas segit rajtuk, es hogy aggodalmaik onmagukat eltetik:
vegtelen korforgasa ez a szorongas iilte gondolatnak. Miert val-
hat a szorongas egyfajta szellemi drogga? Mint Borkovec ramu-
tat, a szorongas kiilonos modon ugyanugy erosit meg, mint a
babonak. Mivel az emberek sok olyasmi miatt aggodnak, ami-
nek bekovetkezte nem valoszinu — pl. hogy szeretetiik targya
legikatasztrofa aldozata lesz, vagy koldusbotra jutnak es hason-
lok -, ez valami varazslatot sejtet, a primitiv limbikus agynak
legalabbis. Mint a vart gonoszt kivedo amulett eseteben, az aggo-
dalomnak tulajdonitjak, hogy a rettegett csapastol megovott.
AZ AGGODALOM MUNK\JA
„Kozep-Nyugatrol csalta Los Angelesbe egy kiadoi alias. A ki-
ado azonban hamarosan gazdat cserelt, es elbocsatottak. Sza-
badfiszo lett, es a piac szeszelye szerint vagy elarasztjak mun-
kaval, vagy a lakberre valdt se tudja eloteremteni. Gyakran a
telefonnal is sporolnia kell, es eleteben eloszor nines egeszseg-
biztositasa. Ez nagyon bantja: egyre-masra azon kapja magat,
hogy retteg az egeszsegeert, a legenyhebb fejfajasnal is agyda-
ganatra gyanakszik, s valahanyszor kocsiba iil, az lebeg elotte,
hogy biztosan balesetet szenved. Nehanapjan szinte belefeled-
kezik az aggodislra, es mindenfele szornyuseget osszezagyval.
De azt mondja, majdhogynem szenvedelyeve valt a szorongas.”
107
Borkovec a szorongas egy masik varatlan elonyet is felfedezte.
Ila az embereket elfoglaljak aggodalrnas gondoiataik, lathatoan
nem eszlelik az aggodalmak altal ke|teiLszuhjektfe_erzeteket-a
gyors szfwerest, a verejtekezest,. a remegest s mig valtig
aggodnak, a szorongas csokken valamelyest, a sziv ritmusabol
Helve. A dolgok menete velhetoleg ez: az aggodo felfigyel valami-
re, ami lehetseges fenyegetest vagy veszelyt idez; az elkepzelt
katasztrofa enyhe szorongasi rohamot valt ki. Az aggodo ezek
utan gyhtro gondolatokba bocsatkozik, melyek mindegyike uj
meg uj temat szolgaltat az aggodasra; a figyelem az aggodalom-
nak erre az agara kanyarodik, s a gondolatok elvonnak a kezde-
ti katasztrofafantaziatol, amely a szorongast elinditotta. A kepej^
Borkovec szerint jobban serkentik a fiziologias szorongast, mini
a gondolatok, tehat ha gondolatokba menekiilunk a katasztrofa
kepei elol, reszben enyhiti a szorongas elmenyet. S ennyiben az
aggodalom megerositest is кар, hiszen felig-meddig az altala
kivaltott szorongas ellenszerenek bizonyul.
De a kronikus aggodalom ugyanakkor sajat maga ellen dolgo-
zikTmert sztereotip, merev gondolatokat boz a problem-,! roegoL
dasat elosegito kreativ attores helyett. F.z a merevseg nemcsak az
ugyanazt ujra meg ujra eiismetlo szorongo gondolat kimutatha-
to tartalmaban jelentkezik. Velhetoleg a keregmukodes is merev
neurologiai szinten, az erzelmi agy fogyatekosan kepes csak al-
kalmazkodnja valtozo kbrulmenyekhez. Vagyis a kronikus aggo-
dasnak van mellekcs haszna, de elore nem visz: a szorongast
oldja kicsit, de a problema megoldasaval mindig ados marad.
4 kronikus aggodok egyvalamire bizonyosan keptelenek^
megf^adn^at^c^T^djc^i^y^fllJ^nak^^Fo^ hogy ne
"aggodj.” (Rosszahb valtozat a „Don’t worry, be happy!”) Mivel a
kronikus aggodalmak valoszi'nuleg amygdala vezereltek, akarat-
lagosan nem befolyasolhatok S termeszettol makacsok, ha egy-
szer feliitottek a fejuket. Borkovec azonban hosszu kiserletezes
eredmen\ekent’ralelt par egyszeru fogasra, melyek a legkroni-
kusabb aggodonak is segi'thetnek a szokas lekiizdeseben.
108
Az elso lepes az onmegfigyeles: a lehetojegkorabban megsza^
kitani az aggodas idoszakait - idealis esetben aniint a katasztro-
faT£pe elinditana aTaggddds-szorongas ciklust. Borkovec erre
a modszerre tigy vezeti ra az embereket, hogy megtanftja oket a
szorongas jeleinek eszlelesere s foleg az aggodalmat kivalto hely-
zetek, kosza gondolatok, kepek es az ezeket kisero testi erzetek
azonosftasara. Nemi gyakorlattal az erintettck mind korabban
kepesek a szorongas felporgesenek elebe vagni. Relaxacios mod-
szereket is elsajatitanak, melyeket alkalmazhatnak, amint erzik,
hogy kezdetet veszi az aggodas, es naponta gyakoroljak a relaxa-
ci6t, hogy nyomban bevethessek, ha raszorulnak.
A relaxacios modszer onmagaban azonban nem elegseges. Az
aggodoknak tevekenyen szembe kell szallniuk az aggaszto gon-_
dolatokkal; ha ezt nem teszik, az aggodalomspiral unos-untalan
visszater. A kovetkezo lepes tehat kritikusan viszonvulni az aggo-
dalmakhoz: Valoszinusiti-e harm! я rettegett psemeny heknvet-
keztet? Valoban igaz, hogy a tehetetlen varakozasnak egyetlen al-
ternativaja van, vagy az sines? Lehet-e pozitiv lepeseket tcnni?
Van-e barmi haszna a szorongato gondolatokkal valo ismetelt
szembesiilesnek?
A figyelem es a jozan szkepszis elegye velhetoleg fekezi a mer-
sekelt szorongast taplalo idcgi tevekenyseget. S a fenti kerdesek
aktiv szorgalmazasa pedig eloterbe hozhatja az aggodalom lim-
bikus vezerleset gatlo palyakat; a testi ellazulas aktiv eloidezese
ugyanakkor elnyomja az erzelmi agy altal testszerte szetkiildott
szorongaskelto jelzeseket.
Borkovec ramutat, hogy e strategiak a lelki tevekenysegnek
olyan iranyt szabnak, amely az aggodast kizarja. Ha egy aggoda-
lom gattalanul ismetelheti magat, meggyozo ereje novekszik; ha
eryenyes alldspontoFejy^sorit szegezziik szembe vele, nem
keHnaivanbedolniinkazegyszalaggodalmasgondolatnak. Eza "
modszer olyanokat is megszabadftott mar a megrogzott aggodas-
tol, akik tiineteik stilyossaga miatt pszichiaterhez fordultak.
109
De ha a siilyos aggodalmak mar fobiahoz, manias-kenyszeres
zavarhoz, panikreakciohoz vezettek, az erintettck jol teszik
- mondhatni, onmegfigyeio kepessegrol tesznek tanusagot ha
a gyogyszeres kezelest is segitsegiil hivjak a ciklus megszakftasa-
hoz. Az erzelmi palyak atalakitasa terapia utjan azonban nem
maradhat el, megelozendo, hogy az aggodasi problemak a gyogy-
szerek elhagyasakor visszaterjenek.13
MEGBIRKOZAS A MELANKOLIAVAL
Az emberek a legtobb energiat tobbnyire egyetlen hangulatuk
lekiizdesere mrditjak, s ez a szomorusag. Diane Tice azt talalta,
hogy roppant talalekonyak vagyunk, ha a rosszkedv meguszasa
a tet. Persze nem minden banattol kell elfutni; a melankolianak,
mint minden mas_hangnlatnak: inegvan a maga rende teteseZ
Abanattal, amit veszteseg okoz, mindig egyiitt jar a szorakp-
zastol, mulatsagtol valo elzarkozas, a figyelemnek a vesztesegre
valo osszpontosulasa es az, hogy ujfto energiank megcsappan -
idolegesen. Vagyis meditativ visszavonuiasra kesztet a vilag for-
gatagabol, s szunetet rendel el, hogy gyaszolhassuk a veszteseget,
eltunodhessiink ertelmen, s vegill lelekben alkalmazkodva ter-
vezhessiik jovonket, eletiink folytatasat.
A gyasz hasznos, nem ugy a depresszio. William Styron ekes-
szoloan irja megTabetegsdgtesti-lelki ertelemben egyarant iszo-
nyu sok-sok megnyilvanulasa”-t, koztiik az onutalatot, az onbe-
csiiles hianyat, a sivar lehangoltsagot meg azt, amikor ratort „a
boru, az iszony, az elidegcnedes es mindenekeldtt a fojtogato
szorongas”.1’ Szellemet is befolyasolta: zavartsag, dekoncentra-
cio, emlekezetkieses, kesobb ,,az elmet mindenestiil eluralo,
anarchikus osszefuggestelenseg” es „olyan erzes, mintha gondo-
lataimra mergezo, nevenincs dagaly borulna, eltorolve minden
elvezetes reakciot a letezo vilagra”. A test! tiinetek sem hianyoz-
tak: almatlansag, az elohalottak fasultslga, kabultsag, enervdlt-
110
sag, kiilonos testi sebezhetoseg, „mintha testem torekennye, tul
erzekennye valt volna, egyben esetlenne, iigyedenne, iranyitha-
tatlanna”, amihez raadasul „szetszort izgagasag” is tarsuit. Meg-
szunt minden elvezet: ,Дг etel csakugy, mint az egesz erzekel-
heto vilag, tokeletesen iztelen volt.” S vegul a teljes remenyte-
lenseg allapota kbvetkezett, a „sziirken szemerkelo iszonyat”, a
testi fajdalommal felero ketsegbeeses, amelynek elviselhetetlen-
sege az ongyilkossag gondolatat is felvetette.
Ilyen sulyos depresszio eseten megbenul az elet: nem dereng
felTijrakezdes. A depresszio tiinetei valsagkezeles utan kialta-
nak. Styronon nem segftctt sem a gyogyszer, sem a pszichotera-
pia: az ido mulasanak es egy menedeket ado korhaznak koszon-
heti feiepuleset. A legtobb szenvedo (foleg ha kevesbe komoly
eset) azonban enyhulest remelhet a pszichoterapiatol es a
gyogyszerektol - jelenleg a Prozac a legmodernebb, de tobb tu-
cat mas vegyulet is szoba jon, elsosorban sulyos depresszional.
Szamomra lenyegesebb itt a kozonseges szomorusag, amely-
nelTfelsd hatara valt at, szakszoval elve, „szubklinikus dep-
ressziora” - magyaran a hetkoznapi melabu. A lehangoltsag
ilyen nagysagrendu valtozatai kello tartas birtokaban onalloan is
rendezhetok. Sajnos a leggyakrabban alkalmazott strategak? ko-
ziil nemelyik visszaut, es csak rent a kdz^rzeten. Az egyik ilyen
strategia az egyediillet, amelyet gyakran kivan is a magaba ros-
kadt ember, pedig nagyon sok esetben a banatot az elszigetelt-
seg es a magany erzesevel is tetezi. Reszieges magyarazatul szol-
galhat ez arra, miert talalta Tice, hogy a tarsas egyiittlet a
depresszio elleni kiizdelem legkedveltebb taktikaja - vagyis
ettermi etkezes, labdajatek, mozilatogatas a baratokkal vagy a
csaladdal. Ez hat, ha az illeto gondolatait eltereli a banatarol.
Ellenben kar a benzinert, ha tovabbra is csak azt hanyja ma-
gaban, ami katyiiba juttatta.
Тёпу, hogy az onemesztes merteke donto tenyezo e annak,
hogy a lehangofTkedelyallapot elmulik-e vagy tovabb tart. Ha ra-
godunk azon, ami elszomont, a jelek szerint csak hevesebbe
111
teszi, е!днцф1_а depressziot A depresszio soran a ragodas tobb
formaban jelentkezhet, de mind a depresszio valamely vonatko-
zasara osszpontositanak - hogy mennyire faradtnak erezzuk
magunkat, milyen erotlenek, kedvetlenek vagyunk peldaul, vagy
hogy milyen keves munkat vegziink el. Ezt a reflexiot rendsze-
rint nem ki'seri a problema megoldasara iranyulo cselekves.
Kozkeletu meg egvebek kozt, „hogy megszakitjuk kapcsolatain-
kat, es egvre azt forgatjuk az agyunkban, hogy mennyire rosszul
vagyunk, s azon aggodunk, hogy hazastarsunk elutasit depresz-
szionk miatt, s eltunodijnk, az elkovetkezo ejszakan jon-e majd
alom a szemiinkre”, Susan Nolen-Hoeksma szavaival, aki a
Stanford Egyetemen pszichologus, es depressziosok ragodasait
tanulmanyozta.15
A depressziosok nehanapjan azzal igazoljak az ilyen kero-
dzest, hogy igyekeznek „jobban megerteni magukat”; igazabol
taplaljak a szomonlsag erzeset, es nem tesznek lepeseket han-
gulatuk megvaltoztatasaert. Terapia soran nagyon is hasznos
lehet melyen belegondolni a oepresszio kivKko okaiba, ha ez
felismeresekhez es cselekvesekhez yezet, melyek valtoztatnak a
korulmenyeken. De a banatban valo passziv elmeriiles csak ront
a helyzeten.
A ragodas a depressziot azzal is melyitheti, hogy deprimalobb
koriilmenyeket teremt. Nolen-Hoeksma egy iigynokoskodessel
foglalkozo holgy peldajat hozza fel, aki depresszioba esik, es
annyi idejet veszi el a ragodas, hogy fontos targyalasokat kihagy.
Ennek kovetkezteben eladasai megcsappannak, ugy erzi, semmi
sem sikeriil neki, es depresszioja fokozodik. Ha ugy reagalna a
depressziora, hogy a munkaval probalja elterelni magat, a tar-
gyalasok szorgalmazasa kiszorithatna az elmejebol a banatot.
Valoszinu, hogy akkor jobb eladasi mutatokat tudna produkalni,
sot az iizletkotes elmenye maga erosithetne onbizalmat, nemi-
kepp enyhitve a depressziot.
Nol£iL-Hoe.ksrtia_adatai szerint a nok deprcsszioban sokkal
inkabb hajlanak a ragodasra, mint a ferfiak. Felveti, hogy resz-
112
ben ez lehet az oka annak, hogy noknel ketszer olyan gyakran
allapi'tanak meg depressziot, mint ferfiaknal. Persze mas tenye-
is kozrejatszhatnak, peldaul hogy a nok kes~zsegesebben nyi-
Tatkoznak gyotrelmeikrol, es eleffikben tobb minden deprimalo.
A ferfiak alkoholizmusba is fojthatjak depressziojukat, e teren
ok muljak felul ketszeresen a noket.
Tobb tudomanyos vizsgalat is arra mutat, hogy a kognitiv tera-
pia, amely ezeknek a gondolkodasi mintaknak a megvaltoztata-
~saTcelozza, enyhe depresszios korkepeknel ugyanannyit er,
mint a gyogyszereles, de a gyogyszerelesnel hatekonyabb az eny-
he depresszio visszatertenek elharitasaban. Ebben a kiizdelem-
ben ket bevalt strategia is rendelkezesre all.16 Az egyik, hogy
megtanuljuk vitatni a ragodas tengelyet alkoto gondolatokat -
megkerdojelezziik ervenyiiket, es pozitivabbakra valtjuk oket.
A masik, hogy tervszeruen iktatunk be kellemes, figyelemeltere-
16 esemenyeket.
A figyelemeltereles tobbek kozott azert is hatekony, mert a
deprimalo gondolatok automatikusak, keretlenul tornek rank.
Meg ha a 'depressziosok erofeszfteseket tesznek is azert, hogy
deprimalo gondolataikat elnyomjak, gyakran keptelenck jobb
alternatfvaval elohozakodni; ha egyszer a depresszios gondola-
tok aradata elindul, szinte magneses erovel hat az asszociaciok
lancolatara. Amikor peldaul depressziosok azt a feladatot kap-
tak, hogy osszekevert szavakat rendezzenek vissza hatszavas
mondatokka, joval iigyesebben raktak ki a lehangolo tartalmua-
kat („А jovo nem sok jot iger”), mint az optimistakat („А jovo
nagyon sok jot iger”).17
A depresszio makacs termeszete ranyomja belyeget meg arra
is, hogy az emberek milyen figyelemeltereleseket valasztanak.
Amikor depressziosok listat kaptak, hogy vidaman vagy elgon-
dolkodva milyen modokon verhetnek ki a fejukbol valami szo-
moru esemenyt, peldaul egy jo barat temeteset, inkabb a melan-
kolikus tevekenysegek fele hajlottak. Richard Wenzlaff, a Texasi
Egyetem pszichologusa, aki e kutatast vegezte, oda lyukad ki,
113
hogy a mar depresszioba esettektol kiilon erofeszitest igenyel,
hogy valami egeszen vidam dologra iranyitsak figyelmuket,
vigyazniuk kell, nehogy olyasmit valasszanak - zokogtato mozit,
tragikus regenyt ami ismet a melybe rantja hangulatukat.
HANGULATEMELOK
„Kepzelje el, hogy ismeretlen, meredeken kanyargo uton ve-
zet suru kodben. Tul keson, par meterrol veszi eszre, hogy egy
auto hirtelen behajt egy mellekutrol. Tovig nyomja a feket, a ko-
csija megcsuszik, es belevagodik a masik auto oldalaba. Akkor,
villanasnyival a nagy csattanas, az iivegcserepek ropkodese elott
veszi eszre, hogy az auto gyerekeket szalKt - amolyan ovodas-
busz. Az utkozest koveto csendet sirokorus tori meg. Odarohan,
es latja, hogy az egyik gyerek mozdulatlanul fekszik. A bun-
tudattol majdhogynem eszet veszti, annyira megrazza a tra-
gedia...”
Wenzlaff kiserleteinel ilyen szivszakaszto forgatokonyvekkel
zaklattak fel az onkentesen vallalkozo kiserleti alanyokat. Az ala-
nyok ezutan megprobaltak kiverni a jelenetet a fejukbol, mikoz-
ben kilenc percen at jegyeztek gondolataik jarasat, es valahany-
szor a zavaro jelenet tijra mutatkozott lelki szemeik elott, pipat
rajzoltak iras kozben. A legtobb ember az ido mulasaval egyre
kevesebbet gondolt a szornyusegre, de a kiserlet lehangoltabb
resztvevoinel kifejezetten gyarapodtak a tolakodo gondolatok a
jelenet kapcsan, sot azok a gondolatok is celoztak ra burkoltan,
amelyek eppen a figyelemelterelest lettek volna hivatottak szol-
galni.
Mi tobb, a depressziora hajlamos onkentesek mas elkeserito
gondolatokkal kisereltek meg a figyelemelterelest. Mint Wenzlaff
elmondta nekem: elme nemcsak tartalmuk, hanem han-
gulatuk szerint is asszocialhat gondolatokat. Az emberek lenye-
114
geben a rossz hangulathoz kapcsolodo gondolatkeszlettel
~rendeikeznek, amely leverts^g~eseten konnyen mozgosithato.
A depressziora hajlamosaknal nagyon eros asszociacio fuzheti
ossze ezeket a gondolatokat, tehat nehezebb elnyomni oket, ha
barmifele rossz hangulat elohivja valamelyiket. A dolog ironiaja
az, hogy a depressziosok a de rimalo tema elol egy masik
deprimalo temahoz menekiilnek^ s igy meg tobb negativ erzest
kavarnak/’
Van egy elmelet, miszerint a termeszet a sirassal mossa ki
belolunk a gyotrelmet okozo agyi vegyiiletek tulsagat. A siras
olykor valoban oldja a banatot, de egyeseket arra itel, hogy to-
vabb emesszek magukat a ketsegbeesest kivalto ok felett. Megte-
veszto kifejezes, hogy ,,joi kisirjuk magunkat”: ha a si'ras meg-
erosit az onmarcangolasban, nyomorusagunk csak tovabb tart.
A figyelemeltereles megtbri ji banatot prolongalo gondolatmene-
tet; az elektrosc^ fiatisossagat a depresszio legsdlyosabb ese-
teinel ma fokent azzal magyarazzak, hogv rovid tavu emlekezet-
vesztest okoz - a beteg azert lesz jobban, mert elfelejti, miert
volt annyira szomoru A hetkoznapi szomortisagot mindenesetre
ugy szokta lerazni sok ember, Diane Tice felmerese szerint, hogy
kikapcsolodik: teve, mozi, videojatek, rejtvenyfcjtes, alvas,
kepzelt utazasok terveinek szbvogetese. Wenzlaff hozzatehetne,
hogy a leghatckonyabb kikapcsolodas az, ami megvaltoztatja a
hangnlatot - izga mas spor esemen ca flato film, lelekeme о
kdnyv. (VigyazafTA „kikapcsolodas” bizonyos modozatai okoz-
hatnak is depressziot. Mertckteieniil tevezok kozott vegzett vizs-
galatok kimutattak, hogy tevenezes utan tobbnyire depresszio-
sabbak, mint annak elotte.)
Tice szerint az enyhe depresszionak es mas rossz hangulatok-
nakaz aerobic az egyik legjobb ellenszere. Itt az az ellentmon-
das, hogy a hangulatemelo hatas a lustaknal ervenyesul legjob-
ban, akik nincsenek edzesben. Akiknel mindennapos szokassa
valik, fokent kezdetben erzik igazan aldasosnak. Sot, a rend-
szeres testgyakorioknal a hatas megfordul: rosszul erzik magu-
115
kat, ha elmulasztjak a napi mozgast. Л testgyakorlas a jelek sze-
rint azert hatasos, mert modositja a hangulat keltette testi alla-
potot: depresszional az izgalmi szint alacsony, s az aerobic jo-
voltabol magas lesz. Ugyanilyen alapon hat jol a szervezetet
alacsony izgalmi szintre juttato relaxacio a szorongasra, amely
magas izgalmi szinttel jaro allapot; depresszional viszont ne var-
junk tole sokat. E modszerek a jelek szerint azert kepesek meg-
torni a depresszio vagy a szorongas ciklusat, mert az addig ural-
kodo erzelmi allapottal ellentetesen allitjak be az agyi aktivitas
szintjet.
Az elvezkedes, az erzekek kenyeztetese szinten igen nepszeru
banatuzoknek bizonyultak a felmeres soran. Az emberek gyak-
ran vigasztaljak magukat depressziojukban forro fiirdovel. ked-
venc eteliikkel, zenehallgatassal, szeretkezessel, Foleg nok kore-
ben jarja, hogy rosszkedviiket eluzendo, meglepetest szereznek
maguknak, peldaul vasarolgatnak, vagy legalabb kirakatot nez-
nek. Az egyetemista korosztalyban Tice adatai szerint a nok
kozott haromszor olyan gyakori a banat elleni eves strategiaja,
mint a ferfiak kozott; a ferfiak ellenben a noknel otszor hajlamo-
sabbak italhoz vagy droghoz nyulni levertseg eseten. A baj persze
az, hogy az eveszet meg az ivaszat egyhamar visszaut: keseruljiik
a felszedett kilokat, az alkohol pedig, mint a kbzponti idegrend-
szer depresszansa, csak fokozza a depresszio hatasat.
Tice szerint konstruktivabb hangulatemelo manover, ha egy-
szeru, apro sikerelmenyt szerziink magunknak. elvegziink vala-
mi reg halogatott feladatot a haz koriil, eleget tesziink egy nyo-
maszto kotelessegiinknek. Ugyanigy az enkep javitasa is viditoan
hat mar az is, ha kioltozkodiink, kifestjiik magunkat.
A depresszio egyik leghatasosabb ellenszere - amit a pszicho-
terdpia keretein kmil ritkan alkalmaznak -, hogy maskepp nez-
ziik a do] okat, azaz a kognitiv atertekcles. Termeszetes, ha
fajlaljuk egy kapcsolat megszakadasat, es 6nsajrialatban~tobzo-.
dunk abban a meggyoz odes ben, hogyTsoha tobbe nem lesz sen-
kink”7de ketscgbeesesiink ettol csak meg jobban rank kergesiil.
116
Ellenben egy kis tavlat, annak merlegelese, hog mi minden
*nem volt idealis a kapcsolatban, miben nem illettunk ossze a
partnerunkkel - vagyis a veszteseg uj, pozitivabb megvilagitas-
ban valo szemlelese ellenszere a szomoriisagunknak_Ez a
keplet ervenyesiil, amikor nagyon siilyos allaport rakbetegek
hangulatat is emeli, ha tudnak valakit, aki naluk is rosszabbul
van („Azert itt meg nem tartok - en legalabb fel tudok kelni”),
azok a leglevertebbek, akik az egeszsegesekhez hasonlitjak
magukat.'8 A pozitiv osszehasonlitas meglepoen vidito hatasu:
ami elotte vegteleniil csiiggesztdnek tetszett, utobb korantsem
olyan remes.
A depressziot hatasosan oldia az is, ha masokat megsegitiink
sziiksegukben. A depressziot a ragodas, a^nnel valo kizarola-
gos^foglalkozas taplalja, amibol kiragad,Hfet-empatiaval Jordu-
lunk masok baja fele. Belevetni magunkat valami onkentes
munkaBa^jdtekonykodas, atyaskodas, hajlektalangondozas
Tice tanulmanya szerint az egyik leghatasosabb depressziouzo.
Viszont modfclett ritka.
Vegiil vannak olyan emberek, igaz, kevesen, akiket megszaba-
dit melankoliajuktol, ha egy transzcendens felsobb hatalomhoz
folyamodnak. Tice szavaival: „Melyen hivok eseteben az ima
minden lelkiallapotban jot tesz, de depresszional kiilonosen.”
J.
REPRESSZOROK: VISSZAKEZBOL TAGADAS
„Hasba rugta szobatarsat”, kezdodik a mondat. Es igy vegzo-
dik: „holott csak villanyt akart gyujtani.”
Az agressziv cselekedet atvaltasa a mindenestul artalmatlan,
ambar kisse valoszinutlen fiaskova maga az elfojtas in vivo. Egy
egyetemistatol szamiazik, aki onkent jelcntkezett kiserleti alany-
nak egy represszorokkal (elfojto tipusu szemelyekkel) vegzett
vizsgalathoz: ezek az emberek rendszeresen, automatikusan
kitorlik figyelmiikbol az erzelmileg zavaro momentumokat.
117
A „Hasba riigta szobatarsat...” mondatkiegeszitesi feladat volt e
vizsgalat soran. Mas tesztek kimutattak, hogy ez a kis haritas
nem epizod, hanem meghatarozo minta az eleteben, amellyel az
erzelmi zaklatottsagot nagyreszt kikapcsolja.19 A targykor elso
kutatoi az elfojtokat - mint az alexithymiasok kozeli rokonait -
mindenekelott az erzelmek megelesere veltek keptelennek; az
aktualis felfogas szerint nagyon is ertenek az erzelmek szabalyo-
zasahoz. A jelek szerint oly mertekig elbarikadozzak magukat a
negativ erzesek elol, hogy a negativitast fel sem fogjak. A kutatok
koreben altalanossa valt elfojto helyett talan kifejezobb rendit-
hetetlennek nevezni oket.
E kutatasok, melyek nagyreszt Daniel Weinberger, a Case
Western Reserve Egyetem pszichologusanak nevehez fuzodnek,
kimutatjak, hogy az ilyen emberek a higgadtsag es az egyked-
vuseg benyomasat kelthetik, pedig esetenkent fesztti oket a testi
zaklatottsag, mdtukon kiviil. A mondatkiegeszitesi tesztnel a
resztvevok elettani izgatottsagi mutatoit is nyomon kovettek. Az
elfojtoknal a nyugalom kiilso mazat meghazudtolta a testi zak-
latottsag: a durva szobatarsat emlito mondat es tarsai olvastan
mindojiiknel a szorongas jelci, szivdobogas, verejtekezes, fel-
szoko vernyomas voltak tapasztalhatok. Ellenben azt nyilatkoz-
tak, hogy tokeletesen nyugodtak.
Egyes erzelmek, peldaul a harag es a felelem allando kikap-
csolasa korantsem ritka: Weinberger szerint egy az othoz azok
aranya, akik e mintat felmutatjak. Agyerekekbe elvben tobbfele-
keppen is belenevelodhet a rendithetetlenscg. Lehet tulelesi
strategia sulyos helyzetben, peldaul amikor az alkoholista sziilo
problemajat a csalad tagadja. Kivalthatja az is, ha egyik vagy
mindket sziilo elfojto, s a szakadatlan jokedv vagy a fapofa visel-
kedesmintajat szarmaztatja at erzelmi zaklatottsag esetere. De
lehet egyszenlcn orokolt vermerseklet. A minta kialakulasanak
mikentje az elet hajnalan egyelore ismeretlen, de teny, hogy mi-
re az elfojtok felnotte cseperednek, huvos fegyelemmel turik a
sarokba szoritast.
118
Tovabbra is kerdes persze, hogy ez a nagy higgadtsag es hideg-
vcr mennyire valodi. Letezhet, hogy a kinos erzelmek testi jeleit
egyaltalan nem eszlelik, vagy csak teszik magukat? Richard
Davidson, a Wisconsin! Egyetem pszichologusa, aki korabban
Weinberger munkatarsa volt, agyafurt kiserletekkel jart a vegere.
Davidson azt kerte a rendithetetlenseg mintajat felmutato kiser-
leti szemelyektol, hogy szabadon asszocialjanak egy szolista
alapjan, amely tobbnyire semleges tetelekbol allt, de olyan
agresszfv vagy szexualis tartalmat hordozokat is magaban foglalt,
amelyek szinte mindenkiben szorongast keltenek. Testi reak-
cioik tanusaga szerint a kiserleti szemelyek a „sulyos ’ szavakra
a varhato fiziologias szorongast mutattak, de asszociacioik szinte
mindig arra torekedtek, hogy a felkavaro szavakat megtisztitsak
oly modon, hogy egy artalmatlanhoz kapcsoljak. A „gyulolet”
hivo szohoz peldaul azt, hogy „szeretet”.
Davidson vizsgalata kihasznalta, hogy (jobbkezeseknel) a
negativ erzelem feldolgozasanak fo kozpontja a jobb agyfelteken
helyezkedik el, a beszedkozpont viszont baloldalt. Ha a jobb agy-
felteke felismeri, hogy egy szo zaklato, ezt az informaciot a cor-
pus callosumon, az agyat megfelezo nagy valasztovonalon at el-
juttatja a beszedkozpontba, es valaszkent egy szo mondatik ki.
Bonyolult lencsekonstrukcioval Davidsonnak sikeriilt ugy be-
mutatni a szavakat, hogy csak a latomezo feleben legyenek lat-
hatok. A latorendszer idegi palyainak elrendezesebol kovetke-
zoen, ha a latomezo bal oldalan tortent a bemutatas, elsokent a
szorongaserzekelo jobb agyfelteke kapcsolt. Ha a bemutatas
iranya a latomezo jobb fele volt, a jel a szorongas azonositasa
nelkiil ment az agy bal felebe.
Amikor a jobb feltekenek mutattak be a szavakat, a rendfthe-
tetlenek szobeli valasza kesett - de csak a felzaklato szavak ese-
teben. Semleges szavakra valo asszocialasuknal nem volt fazis-
keses. Kesedelem csak akkor jelentkezett, ha a szavakat a jobb
feltekenek mutattak be, nem a balnak. Vagyis a rendithetetlen-
seg a jelek szerint idegi mechanizmusnak tulajdonithato, amely
119
lassitja vagy gatolja a felzaklato informacio atvitelet. Ebbol az
kovetkezik, hogy a rendithetetleneknel nem szinleles, ha nem
tudnak zaklatottsagukrol; az agyuk leplezi eloliik ezt a tenyt
Pontosabban szolva a zavaro eszleletekre rakodo derus erzelem-
reteg bizonyara a bal prefrontalis lebeny muve. Amikor David-
son a prefrontalis lebenyek aktivitasat merte, meglepetesere azt
talalta, hogy a rendithetetleneknel hatarozottan tulteng a bal
oldal - a kellemes erzet kozpontja a jobb oldali negativitas-
kozpont rovasara.
Az ilyen emberek, mondta nekem Davidson, „pozitivan itelik
meg magukat, es hangulatuk derus. Tagadjak, hogy a stressz fel-
zaklatna oket, es bal oldali frontalis aktivitas mutathato ki naluk
akkor is, amikor a pozitiv erzesekkel asszocialt kenyelmes uldd-
gelest uzik. Ez az agyi aktivitas lehet a kulcsa annak, hogy pozi-
tivan nyilatkoznak a kellemetlen kozerzetre utalo elettani felfo-
kozottsag kozepette”. Davidson elmelete szerint agyi aktivitas
tekinteteben energiaigenyes munka pozitivan felfogni a lehan-
golo realitasokat. A fokozott elettani izgalmat az okozhatja, hogy
az idegpalyak kitarto erofeszitessel igyekeznek fenntartani a po-
zitiv erzelmeket, illetve elnyomni vagy' gatolni a negativakat.
Roviden, a rendithetetlenseg amolyan visszakezbdl valo taga-
das, pozitiv disszociacio - amely talan ravilagit arra is, hogy mi-
lyen idegi mechanizmusok jatszanak kozre a sulyosabb disszo-
ciativ allapotoknal, peldaul traumat koveto stresszes zavar esete-
ben. Ha csak higgadtsagban nyilvanul meg, Davidson szerint ,,az
erzelmi onszabalyozas hatekony modjanak tekintheto”, bar az
onmegfigyeles tekinteteben merhetctlen hatrany.
1	A pozitiv es negativ erzelmek aranyarol es a kozerzetrol I. Ed
Diener es Randy J. Larsen: „The Experience of Emotional Well-Being”;
Michael Lewis es Jeannette Haviland szerk. Handbook of Emotions
(New York, Guilford Press, 1993)-
2	Interji'it keszi'tettem Diane Tice-szal 1992 decembereben arra
vonatkozo kutatasairol, hogy az emberek hogyan kepesek szabadulni
120
rossz hangulataiktol. A haraggal kapcsolatos eredmenyeirol ferjevel,
Roy Baumeisterrel kozosen irt egy fejezetet a Daniel Wegner es James
Pennebaker altal szerkesztett Handbook of Mental Controlba, 5- kotet
(Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall. 1993)-
3	A dijbeszedokrol Arlie Hochschild is emlitest tesz; The Managed
Heart, (New York, Free Press, 1980).
4	A harag elleni, onuralom melletti allasfoglalast nagyreszt Diane
Tice-tol es Roy F. Baumeistertol men'tem: „Controlling Anger: Self-In-
duced Emotion Change”, Wegner-Pennebaker: Handbook of Mental
Control. L. meg Carol Tavris: Anger: The Misunderstood Emotion
(New York, Touchstone, 1989)-
5	A haragkutatasokrol Dolf Zillmann szamol be: „Mental Control
of Angry Aggression”, Wegner-Pennebaker: Handbook of Mental
Control.
6	A megnyugtato seta: idezi Tavris: Anger: The Misunderstood
Emotion, 135. o.
7	Redford Williamsnek az ellensegeskedest sakkban tarto strategiait
reszletesen 1. Redford Williams es Virginia Williams: Anger Kills (New
York, Times Books, 1993).
8	A harag nem csillapodik, ha kiadjuk magunkbol: I. pl. S. K. Mal-
lick es B. R. McCandless: ,„A Study of Catharsis Agression” Journal of
Personality and Social Psychology 4 (1966). Ennek a kutatasnak az
6sszefoglal:isat 1. Tavris: Anger: The Misunderstood Emotion.
9	Mikor a diihos odacsapas hatasos: Tavris: Anger: The Misunder-
stood Emotion.
10	Az aggodas munkaja: Lizabeth Roemer es Thomas Borkovec:
„Worry: Unwanted Cognitive Activity That Controls Unwanted Somatic
Experience”; Wegner es Pennebaker: Handbook of Mental Control.
11	A bacilusoktol valo felelcm: David Riggs es Edna Foa: „Ob-
sessive-Compulsive Disorder”; David Barlow szerk., Clinical Hand-
book of Psychological Disorders (New York, Guilford Press. 1993).
12	Az aggodo beteg szavait Roemer es Borkovec idezik: „Worry...”,
221. o.
13	A szorongasos zavar terapiai: 1. pl. David H. Barlow szerk.,
Clinical Handbook of Psychological Disorders (New York, Guilford
Press, 1993).
121
14	Styron depresszioja; William Styron: Ldthato sifatseg. Europa,
Bp., 1993.
15	A depressziosok aggodalmairol Susan Nolen-Hoeksma tudosit:
„Sex Differences in Control of Depression”, Wegner-Pennebaker:
Handbook of Mental Control, 307. o.
16	Depresszioterapia: K. S. Dobson: „А Meta-analysis of the Efficacy
of Cognitive Therapy for Depression”, Journal of Consulting and
Clinical Psychology 57 (1989)-
17	A depressziosok gondolkodasi mintairol Richard Wenzlaff tudo-
sit: „The Mental Control of Depression”, Wegner-Pennebaker: Hand-
book of Mental Control.
18	Shelley Taylor es tsai: „Maintaining Positive Illusions in the Face
of Negative Information”, Journal of Clinical and Social Psychology 8
(1989)-
19	Az elfojto egyetemista esetet Daniel A Weinbergertol meritem:
„The Construct Validity of the Repressive Coping Style”; J. L. Singer
szerk., Repression and Dissociation (Chicago, University of Chicago
Press, 1990). Weinberger, aki a represszorelmeletet korai kutatasai
soran Gary F. Schwartzcal es Richard Davidsonnal egyiitt fejlesztette ki,
ma a tema elenjaro kutatoja.
6
A legfobb kepesseg
„Eletemben egyetlenegyszer benitott meg a felelem. Matema-
tikavizsgan tortent, elsoeves koromban; ugy alakult, hogy nem
keszultem fel. Maig elottem van a terem, amelynek kiiszobet
baljos eloerzettel telve leptem at azon a tavaszi reggelen. Sok
oran vettem itt reszt. Aznap reggel azonban osszemosodott min-
den, a kilatas az ablakokbol, sot maga a helyiseg is. Tekintetem-
mel a padlot buvoltem a cipom orranal, mig befele tartottam; le
is ultem mindjart az ajto mellett. Ahogy kinyitottam a dolgozat-
fiizetet, a torkomban dobogott a szivem, gyomromban a szoron-
gas izet ereztem.
Gyorsan atfutottam a vizsgakerdeseket. Remenytelen. Egy ora
hosszat bamultam a lapra, s agyam veszetti.il forgatta, milyen
kovetkezmenyekre szamithatok. Ugyanazok a gondolatok ismet-
lodtek ujra meg ujra, a reszketo felelem korforgasaban. Der-
medten iiltem, mint az allat, amelyet egy mozdulat kellos koze-
pen benit meg a kuraremereg. A szornyu helyzetben az agyam
begorcsolese volt szamomra a legmeghokkentobb. Abban az
oraban nem arra torekedtem, hogy mentsem a menthetot, es
valami valaszfelet kinlodjak ossze a kerdesekre. Nem is abran-
doztam. Csak ultem rettegesembe gargyultan, es vartam a sza-
badulast.”1
Ennek a kinszenvedesnek en magam voltam a szenvedo ala-
nya: maig a legmeggyozobb peldaja szamomra annak, hogy az
erzelmi gyotrdemjrnilyen pusztitoan hat a vilagos gondolkodas-
ra. Szememben ma mar ez a megprobaltatasom is tanubi-
123
zonysag, hogy az erzelmi agynak hatalmaban all legyumi, sot
megbenftani a gondolkodo agyat.
A tanaroknak nem uj, hogy a lelkiallapot mennyire zavarhat-^.
ja a teljesitmenyt. A szorongo, diihos, depresszios diakok nem
tanulnak; akit ezek az erzelmi allapotok foglyul ejtenek, rossz
hatasfokkal fogadja be es kezeli az informaciokat. Az 5- fejezet-
ben lathattuk, hogy az eros negativ erzesek kisajatitjak a figyel-
met, es gatoljak a mas targyra valo osszpontositast. Egy erzelem
betegesse fokozodasat jelzi, ha annyira tolakodo, hogy lehenge-
rel minden mas gondolatot, es megakadalyozza, hogy mas elo-
adodo feladatnak figyelem szentelodjek. A keserves valasi proce-
duran eppen ateso szuloket es gyermekeket nem igazan koti le
a munkahely vagy az iskola hetkoznapi rutinja; a depresszio
korkepehez hozzatartozik, hogy a betegnek csakis az onsajnala-
ton, a ketsegbeesesen, a remenytelensegen, a tehetetlensegen
jar az esze.
Amikor az erzelmek kikezdik a koncentraciot, a tudosok altal
„munkamernoria’-nak-nevezett szellemi kepesseg szenved ve-
reseget, amelynek reven eszben tudjuk tartani az egyes feladatok
elvegzesehez szukseges valamennyi informaciot. A munkame-
moria illetekessege kiterjed olyan apro dolgokra, mint egy tele-
fonszam megjegyzese, es olyan bonyolultakra, mint az elbesze-
lesszalakcseldymennye szovese egy regenyben. A munkamem6-___
ria par ejcemvfevegiehajto funkcio, amelyre racpuLmitulcn
mas szellemi erofeszites, egyetlen mondat kimondasatol a
csavaros logikai okfejtesekig.2 A munkamemoriatjiprefiontalis,
keregmukodteti-amely, emlekezzunk,azerzesekes emociok
talalkahclye? Mikor a prefrontalis cortexre iranyulo limbikus
palyak az erzelmi krizis szoritasaba keriilnek, a munkamemoria
hatekonysaga latja karat: keptelenek vagyunk tisztan gondolkod-
ni, mint magam is tapasztalhattam azon a rettenetes matemati-
kavizsgan.
Ugyanakkor nyilvanvalo a lelkesedest, a kitartast, az onbizal-
mat csatasorba allfto pozitiv motivacio szerepe a teljesitmeny
124
elereseben Olimpikonokkal, elvonalbeli zeneszekkel es sakk-
nagymesterekkel foglalkozo vizsgalatok allitiak. hogy e kivalo-
4pokJ\bzos-~vonasa ,a hosszadalmas gyakorlast lehetove tevo
£ ka ailanimmotivaciakepessege. S mivel vilagklasszisok vo-
natkozasaban a kivalosag merceje egyre magasabb, a szigord
edzeseknek mar gyermekkorban el kell kezdodniiik. Az 1992-es
olimpian a ki'nai muugrocsapat tagjai kezdettol annyi proba-
ugrast vegeztek, mint az amerikai csapat tagjai huszas eveik ele-
jen - es a kinai muugrok alapozasa negyeves korban kezdodik.
A huszadik szazad hegeduvirtuozai ugyanigy altalaban oteves
koruk tajan kezdtek gyakorolni hangszerukon; a nemzetkozi
nagymesterek atlagosan heteves fovel kezdtek sakkozni; akik
csak orszagos viszonylatban vezetik a mezonyt, tfzevesen. A korai
kezdes eletre szolo elony: Berlin elso szamu zeneakademiaja-
nak legkivalobb hegedu tanszakosai, valamennyien 25 even alu-
liak, tizezer orat gyakoroltak mar eletiik folyaman, a masodvo-
nalbeliek atlagban hozzavetoleg 7500 oranyit.
A versenyben abszolut elen jarokat a nagyjabol azonos kcpes-
seguektol az krilonbozteti meg, hogy mennyire kepesek eletiik
hajnalatol fogva sok even at kitartani a faradsagos gyakorlasban.
S ez az elszantsag mindenekclott erzelmi vonasok - lelkesedes,
turokepesseg - fiiggvenye.
A tobbletet, amivel a motivacio megfejeli a veliink sziiletett
adottsagokat, jol peldazza az azsiai diakok amerikai iskolakban
es szakmakban nycijtott kiemelkedo teljesitmenye. Egy alapos
vizsgalat a temaban kimutatja, hogy az Amerikaban honos azsi-
ai gyerekek IQ-ja atlagban talan 2-3 pontnyival miilja feliil a
fehereket? De az iigyvedi vagy az orvosi hivatast tekintve, melyek
fele az azsiai szarmazasu amerikaiak nagy szamban tendalnak,
mint csoport ugy viselkednek, mintha az IQ-juk joval magasabb
volna - amerikai japanok eseteben 110-zel, amerikai kinaiak
eseteben 120-szal egyenerteku.6 Az ok a jelek szerint az, hogy az
azsiai gyerekek az iskolat kezdettol komolyabban veszik, mint a
feherek. Sanford Dorenbusch stanfordi szociologus, aki tobb
125
mint tizezer kozepiskolast vont be vizsgalataba, azt talalta, hogy
az azsiai szarmazasu amerikaiak 40 szazalekkal tobb idot fordi-
tottak a hazi feladatra, mint a tobbi tanulo. ,Д legtobb amerikai
sziilo kesz napirendre terni a gyermeke gyengei folott es az
erossegeit hangsulyozni, az azsiaiak ellenben ugy viszonyulnak a
kerdeshez, hogy ha nem megy valami, tessek tovabb tanulni
este, es ha ez nem segft, korabban kelni reggel, es folytatni a
tanulast. Ugy velik, kello igyekezettel barki jo tanulo lehet.”
Vagyis egy kultura szigoru munkaerkolcse erosebb motivaciot,
lelkesedest, kitartast - erzelmi elonyt - jelent.
Erzelmfijnk,. aszerint hogy akadalyozzak vagy segitik gondol-
kodasra, tervezcsre valo kepessegunkat, hosszti tavu tanulma-
nyain ban, problemaink megoldasaban valo kitartasunkat es
hasonlokat, megszabjak milyen mertekig elhetunkyeliink szti-
letett szellemi adottsagainkkal, tehat eldontik, hogy mire jutunk
az eletben. S amennyiben motivaciot kapunk a tevekenysegilnk
keltette lelkesedestol, oromerzestol - vagy eppen az optimalis
merteku szorongastol -, teljesitmenyre sarkallnak. Az erzelmi
intelligencia ebben az ertelemben a legfobb kepesseg: donto be-
folyast gyakorol adottsagainkra, ervenyre juttatja oket vagy utjuk-
ba all.
INDITEKKONTROLL: A GUMICUKORTESZT
Kep^pijjjV qUbogy negycvesek vagyunk, es a kdvetkezd.ajatb—
latoFteszi valaki: ha tOrelmescn kirarjuk, mig elintez egy ugyet,
litana ket gumicukorOti markunkat. De ha nem btrjuk addig
cernaval, csak egvet kapunk - viszont azonnal. Ez bizony nagy
probatetel a negyevesek lelkenek: kicsinyitett modellje inditikfe-
gatlas, vagy es onfegyelem, oszton-en es en orok harcanak.
Sokatmondo, hogy egy gyermek melyik lehetoseget valasztja:
nemcsak a jellemere vilagit ra, de nagy valoszmuseggel az elct-
palyajat is elorevetiti.
126
Talan nines is alapvetobb lelki kepesseg az inditekkal valo
dacolasnal. Mindenfajta erzelmi onkontroll ebbol indul ki,
hiszen az emdciok termeszettol lyen-olyan cselekvesi indittatas-
hoz vezetnek Emlekezziink: az emocio szo gyokere a mozgast
jelentd ige. A kepesseg, hogy ellenalljunk e cselekvesi indittatas-
nak, es csirajaban fojtsuk el a mozdulatot, agymukodes vonat-
kozasaban velhetoleg a limbikus jelzesekgatlasat jelenti a moto-
ros kereg felc, de ez egyelore puszta felteves.
Egy biztos: a figyelemre melto vizsgalatbol, melynek soran a
negyeveseket a gumicukor-dilemma ele allitottak, napnal vila-
gosabb, milyen donto jelentosegu, ha kepesek vagyunk erzel-
meinket visszafogni, keszteteseinket kesleltetni. A vizsgalatot
Walter Mischel pszichologus inditotta el a hatvanas evekben a
Stanford Egyetem teruleten mukodo ovodaban, s tobbnyire
oktatok, osztondijasok es mas egyetemi alkalmazottak gyerekei-
rol (even szo, nyomon kovette oket kozepiskolai eveik befeje-
zeseig.7
Nehany negyeves ki tudta varni a bizonyara orokkevalosagnak
tetszo tizenot-hiisz percet, mig a ki'serletvezeto visszatert. «Hogy
meg tudjak allni, befogtak a szemiiket, a karjukra hajtottak a
fejuket a megkisertetest kivedendo, vagy heszeltek, enekcltek
magukban, eljatszottak keziikkel-labukkal, sot esetenkent pro-
baltak elaludni. Ezek a tantonthatatlan jellemu negyevesek el is
nyertek a dupla gumicukor jutalmat. De a tobbiek, az impulzi-
vabbak, lecsaptak az egy szem gumicukorra szinte mind ma-
sodpercekkel azutan, hogy a ki'serletvezeto kitette a labat.
A proba diagnosztikai erteke tizenketto, illetve tizennegy ewel
kesobb igazolodott, mikor a serdiilove cseperedett kicsikct tijra
megvizsgaltak. Erzelmi es tarsas elet teren dramai volt a kiilonb-
seg a gumicukrot elmaro cgvkori negyevesek es a vagyteljcsTfcsT
kesleltetni tudo tarsaik kozott. Akik negyeves fovel dacolni tud-
tak a csabitassal, serdiilokent szocialisan ratermettebbek voltak:
jobban megtalaltak a helyiiket, hatarozottabban leptek fel, in-
kAbb elbirfak az elet buktatoival. Stressznek kiteve kevesbe haj-
127
lottak osszeomlasra, ledermedesre, regressziora, nyomas alatt
kevesbe zavarodtak ossze, zaklatodtak fel; elfogadtak a kihiva-
sbkat, es celjaik mellett kitartottak a nehezsegek elleneben is;
onalloaknak, magabiztosaknak, szavahihetoeknek, megbizha-
toaknak mutatkoztak, tovabba kezdemenyezoknek, tele tervek-
kel. Tobb mint egy evtized elteltevel is kepesek voltak a vagytel-
jesites kesleltetesere celjaik elerese erdekeben.
Az a harmad, amelyik azonnal bekapta a gumicukrot, azon-
ban tobbnyire kevesebbet mutatott fel ezen erenyekbol, pszicho-
logiai szempontbol kedvezotlenebb kepet mutattak. Mint serdii-
lok, gyakrabban riadtak vissza a tarsasagi erintkezestol, makacs-
kodtak, tetovaztak; a csalodasok jobban megrenditettek oket,
hajlamosabbak voltak ,,rossz”-nak, meltatlannak erezni magu-
kat, stressz eseten regresszioba esni, lebenulni, bizalmatlan-
kodni, diihongeni a „megrovidftes” miatt, feltekenykedni es
irigykedni, s ezeket az irritaciokat eles indulatokkal tiilreagalni,
vitakat, verekcdeseket provokalva. Ennyi ev alatt sem sikeriilt
elsajatitaniuk a vagyteljesftes keslelteteset.
Aprosagban nyilvanul meg az elet hajnalan ugyanaz, ami tar-
sas es erzelmi keszsegek szeles skalajava bomlik a kesobbiek-
ben. Az inditekkontroll kepessegen mulik, hogy meg tudjuk-e
tenni a sokszoros erofeszftest, amit egy dieta vagy az orvosi dip-
loma megszerzese kovetel. Egyes gyerekek mar negyevesen bir-
tokaban voltak az alapiogiisoknak: felismertek, hogy az adott
helyzetben a kesleltetes elonyos, figyelmiiket a kozvetlen kiser-
testol eltentve es elterelve ragaszkodtak kituzott celjukhoz - a
ket gumicukorhoz.
Meg meglepobb, hogy mikor a vizsgalt gyerekeket ujra kierte-
keltek a kozepiskola betejezesekor, az egykori tiirelmes negyeve-
sek messze kivalobb diakoknak bizonyultak azoknal, akik an-
nak idcjen behodoltak szeszelyuknek. Szuleik velcmcnye~szerint
tanulmanyaikban jobban teljesi'tettek: vonatkozik ez gondolataik
szavakba ontesere, az erveles es az ervek elfogadasanak kepes-
segere, a koncentralasra, a tervek kovacsolasara es azok vegre-
128
hajtasara, a tudasvagyra. Ami mindennel meglepobb: az erettse-
gi teszteknel mindez dramai pontkiildnbsegben jutott ervenyre.
A negyevesek legmohobb harmadanak, akik azonnal lecsaptak a
gumicukorra, verbalis pontszama atlagosan 524, kvantitativ
(„matematika”) pontszama atlagosan 528 volt; a legtovabb var-
ni tudo harmadban ez a ket ertek 610, illetve 652 - az erettsegi
valamennyi pontszamat tekintve a kiilonbseg 210 pontra rtig.8
A negyeves gyerekek vagyteljesites-keslelteto teljesitmenye
ketszer olyan jo elorejelzes az erettsegi eredmenyre vonatko-
zoan, mint a negyeves kori IQ-vizsgalat: az IQ-vizsgalat hatasfo-
ka e teren csak azntan no meg, hogy a gyermekek elsajatitjak az
irast-olvasast.9 Ez arra utal, hogy a kesleltetes kepessege nagy-
ban hozzajarul az intellektualis teljesitokepesseghez, magatol az
IQ-tol teljesen fuggetlenul. (Az osztbnkontroll hianyossagai gye-
rekkorban a kesobbi bunozest is elorevetitik, megint csak job-
ban, mint az IQ.1") Mint majd az otodik reszben latni fogjuk,
szemben azokkal a velemenyekkel, melyek szerint az IQ egyszer
s mindenkorra adott, tehat a gyermek eletkilatasainak athagha-
tatlan korlatja, boseges bizonyitek all rendelkezesre arra nez-
vest, hogy az olyan erzelmi keszsegek, mint az inditekkontroll es
a tarsas helyzetek pontos ertelmezese, igenis megtanulhatok. _
Amit Walter Mischel nem epp szerencsesen „celra orientall
onkentes vagyteljesites-kesleltetes”-nek mond, talan a lenyege
mindenfajta erzelmi rendezettsegnek: kepessegiink, hogy nemet
mondjunk az osztonnek egy cel erdekeben, ami lehet vallalat-
alapitas, algebrapelda-megoldas vagy a Stanley-kupa elnyerese.
Vizsgalatanak eredmenye alahuzza az erzelmi intelligencia mint
metakepesseg jelentoseget: ezen mulik, hogy az emberek men-
nyire kepesek vagy keptelenek masfele szellemi kepessegeiket
latba vetni.
129
POCSEK HANGULAT, ZAGYVA GONDOLKODAS
„Feltem a fiamat. Bevettek az egyetemi valogatottba, ohatatla-
nul meg fog seriilni. El se megyek a meccseire, mert nem birom
idegekkel. A fiamnak biztosan rettento csalodas, hogy nem szur-
kolok neki, de ha egyszer keptelen vagyok ra!”
Az asszonyt, akit fentebb ideziink, szorongas miatt kezelik;
tudataban van annak, hogy szorongasa akadalyozza a kivanatos
eletvitelben." De amint szembekeri.il olyan apro dontessel, hogy
elmenjen-e a fia meccsere vagy sem, mindenfele katasztrofak
jelennek meg a lelki szemei elott. Nem valaszt szabadon, felel-
mei legyurik jozansagat.
Lathattuk mar, a felelemben testesi.il meg az a rombolas, amit
ajgprongas visz vegbe mindenfajta szellemi tevekenysegn^l. Az
aggodalom persze felfoghato hasznos, de vakvaganyra futott reak-
cionak- tiilsagosan lelkes felkesziilesnek valami veil fenyegetes-
re. De az ilyen szellemi foproba katasztrofalis tudati leblokkolas,
ha megrogzott nitinna dermedve foglyul ejti a figyelmet, s meg-
hiusit minden kiserletet a misfele bsszpontositasra.
A szorongas alaassa az intellektust. Az olyan osszetett, magas
szellemi kovetelmenyt tamaszto, fesziilt munkakorben, amilyen
a legiforgalom-iranyitoe, a kronikusan nagyfokii szorongas
majdhogynem biztosan jelzi, hogy az illeto elobb-utobb kudar-
cot vail a kikepzesben vagy magaban a feladatban. Aki szorong,
hajlamosabb a bukasra, magas intelligenciateszt-pontszam
eseten is: ez deriil ki egy vizsgalatbol, amelyet 1790 forgalomira-
nyftonak kesziilo hallgato bevonasaval vegeztek el.12 A szorongas
sok mas szferaban is rongalja a tanulmanyi teljesi'tmenyt:
36 000 emberre kiterjedo 126 kiilonfele vizsgalat vilagit ra, hogy
minel jobban hajlik valaki az aggodalomra, annal szerenyebb
tanulmanyi eredmenvt tud felmntatni, mindcgy, hogyan merik
ezt - akar osztalyzatokkal, akar osztalyzat- vagy pontszamat-
lagokkal, akar teljesitmenytesztekkel.1'
130
Ha aggodasra hajlamos szemelyeket felszolitanak olyan kog-
nitiv feladatra, mint tobbfelekeppen ertelmezheto targyak ketto
vagyjbbb kategoriaba sorolasa, tovabba arra, hogy kozoljek han-
gosan gondolataikat, mialatt a feladatot vegzik, egvertelmuen a
negativgondolatok - „Nem fog menni”, „Nekem nem valo az
ilyen teszt” - karositjak legkozvetlenebbi.il dontesi kepessegii-
ket. Mikor a nem aggodok kontrollcsoportjat megkertek, hogy
negyedoran at akaratlagosan aggodjanak, hatekonysaguk mere-
deken csokkent ugyanannal a feladatnal. Az aggodok pedig egy
negycdoras relaxacios foglalkozast kovetoen - amely szoronga-
suk szintjet lejjebb szallitotta - problemamentesen megoldottak
a feladatot.14
A tesztszorongast eloszor Richard Alpert tanulmanyozta tudo-
manyos igennyel a hatvanas evekben: elmondasa szerint szoget
iitott a fejebe, hogy diakkoraban idegeskedes miatt gyakran le-
szerepelt dolgozatoknal, mikozben kollcgaja, Ralph Haber arrol
szamolt be, hogy a vizsgat megelozo fesziiltseg eppen hogy jobb
teljesitmenyre sarkallta.15 Kutatasaik, masokeval egybehang-
zoan, kimutattak, hogy a szorongo diaknak ket tipusa letezik: az
egyiknel a szorongas karira van a teljesitmenynek, a ma.siknai~a~
stressz nem akadalyozza - sot esetenkent segiti - a teljesit-
menyt.111 A tesztszorongasnak (vizsgadrukknak) az az ironiaja,
hogy eppen az a vizsgasikerre valo osszpontositas tesz keresztbe
egyeseknek, amely idealis esetben a Haber-fele diakot alapos
felkesziilesre, jo teljesitmenyre osztonzi. Az Alpert-fele tulzottan
aggodoknal a megmeretes elotti fesziiltseg benitja a felkesziiles-
hez sziikseges tiszta gondolkodast es memorial es a vizsga
folyaman is ellensege a tiszta fonek, amely a jo teljesitmenynek
elofeltetele.
Minel tobbfele aggalyrol tudositanak a vizsgazok vizsga koz-
ben, annal rosszabb eredmenyt produkalnak utobb.17 Ha egyet-
len tudatos tevekenvsegre - az aggodasra - bsszpontositjuk
szellemi kapacitasunkat, masfajta informaciofeldolgozasra
fordithato eroinket csapoliulTmeg; ha lefoglal az aggodas, hogy
131
elszurjuk a vizsgankaL kevesebb figyelmet tudunk szentelni a
vizsgakerdesek megoldasanak. Aggodasunkbol onmagat betelje-
si'to joslat lesz, belelok a szakadekba, amelytol ovna.
Akik azonban ertenek erzelmeik megzabolazasahoz, a lam-
palazat - eloadas, dolgozat elott - onmotivaciokent hasznosft-
hatjak a felkesziilesnel, igy biztositva a sikert. A pszichologia
klasszikus irodalma a szorongas es a teljesitmeny - ezen beliil
a szellemi teljesitmeny - kapcsolatat felforditott U alaku fugg-
venykent abrazolja. A felforditott U csucsa jelzi a szorongas es a
teljesitmeny optimalis viszonyat, amikor csipetnyi idegesseg ki-
magaslo eredmenyt hoz. A drukk hianya - az U egyik oldala -
apatiaba ejt, nem ad eleg motivaciot az erofesziteshez, a tulzott
szorongas viszont - az U masik oldalan - derekba tor minden
igyekezetet.
Az enyhe felhangoltsag - szakszoval hipomania - idealis lel-
kiallapota az iroknak es mas muveszeknek, akik konnyed es
fantaziagazdag gondolkodast igenylo hivatast uznek: naluk ez az
U domb teteje. De ha az euforia atszaki't minden korlatot, es ma-
niava fajul, mint a manias-depresszios hangulatingadozasoknal,
a zaklatottsag kezdi ki a fogalmazaskeszseg alapjaul szolgalo
szellemi osszeszedettseget, s hiaba a gondolatok szabad folyasa
- amely nemegyszer annyira szeszelyes, hogy egyetlen gondolat
sem viheto vegig kovetkezetesen a befejezettsegig.
A jo hangulat, amig tart, elosegiti a nigalmas, sokretu gondo-
latfuzest, s igy konnyebbe teszi az alkotoi vagy szemelyes prob-
lemak megoldasat. Ez arra utal, hogy ugy is segfthetiink valaki-
nek egy problema attekintescben, hogy mondunk neki egy jo
viccet A nevetes a felhangoltsaghoz hasonloan a |elek szerint
nagystilubb gondolkodasra, szabadabb asszociaciokra t£sz_ke--
pesse, olyan kapcsolatok eszlelesere, melyek felett ktilonben
elsiklottunk volna - s ez a szellemi keszseg nemcsak a kreativi-
tas szempontjabol erdekes, hanem azert is, mert altala bonyo-
lultabb osszefiiggcsek felismerese valik lehetove, s szamot vethe-
tiink egy adott dontes lehetsegcs konzekvenciaival.
132
A joizu nevetes haszna a kreativitasra apellalo problemak
megoldasanal a legszembeszokobb. Egy tanulmany szerint a kf-
serleti alanyok kozvetlenul azutan, hogy teves bakik sorozatat
tekintettek meg videofelvetelen, iigyesebben oldottak meg a
pszichologusok altal regota a kreativ gondolkodas vizsgalatahoz
alkalmazott fejtorot.'8 Ennel a vizsgalatnal az alanyoknak gyer-
tyat, gyufat es egy doboz rajzszoget adnak, es a feladat a gyertyat
iigy rogziteni egy parafa tablan, hogy ha eg, a viasz ne csepegjen
a padlora. A legtobb emberen „funkcionalis fixacio” vesz erot, es
a legkonvencionalisabban probaljak hasznat venni az eszkoztar-
nak. Akik azonban a humoros filmet neztek meg, mig tarsaik
matematika targyu vetitesen vettek reszt, illetve tomaztak, in-
kabb meglattak a rajzszeges dobozban rejlo alternativ lehetose-
get, a kreativ megoldas kulcsat: a doboz tablara rajzszegeleset a
gyertyatartonak.
Enyhe hangulatingadozasok is befolyasoljak a gondolkozast.
Tervezesnel, dontesnel a jo hangulatu embert beallitodasa nagy-
vonalubb, pozitivabb gondolkodasra serkenti. Reszben azert van
ez, mert a memoria allapotspecifikus, tehat jo hangulatban tobb
pozitiv esemeny jut esziinkbe; ha tehat egy cselekvesmodozat
elonyeit es hatranyait merlegcljuk jp kozerzettel, emlekezetiink
a pozitiv tenyezok tdlsulyat szorgalmazza, s igy jobban hajlunk a
Tialandosabb, kockazatosabb valtozat fele.
Ugyanilyen alapon rosszkedviink ellentetesen befolyasolja
emiekezetimket, es dontesiinkben a felelem, a tulzott ovatossag
iranyado. Az elszabadult erzelmek gatoliak az intellektust. De az
otodik fejezetben mar lathattuk, hogy ezek az erzelmek ren-
dezhetok: ez az erzelmi kompetcncia biztositja a lelki mukodes
optimumat, s ily modon mindenfajta intelligenciank utjanak
egyengetoje. Vegyiink sorra nehany peldat: a remenybol es az
optimizmusbol szarmazo elonyoket es a szarnyalas pillanatait,
mikor felulmuljuk onmagunkat.
133
PANDORA SZELENCEJE ES A JOHISZEMUSEG: A POZI'IIV
GONDOLKODAS HATALMA
Egyetemi hallgatokat arra kertek, az alabbi kepzelt helyzetre
reflektaljanak:
„Feltett szandeka, hogy osszesftett jegykent ,jo’ osztalyzatot
szerezzen egy komplex vizsgan, de az elso fordulo eredmenye,
ami 30 szazalekban szamft, elegtelen. Mar egy hete tud rola. Mi-
hez kezd?”19
A remeny donto tenyezonek bizonyult. Az erosen remenykedo
diakok fokozott igyekezettel reagaltak, s kitalaltak egy sereg dol-
got, amivel osszesftett jegyukon javfthatnanak. A mersekelten
remenykedoknek is volt par epfto otlete a szepftesre, de valora
valtasukhoz kisebb hewel lattak. A remenyvesztettek pedig ert-
heto modon a lovak koze hajftottak a gyeplot, es mindket vonat-
kozasban megadtak magukat a sorsnak.
A kerdes nem pusztan elvi. Mikor C. R. Snyder, a Kansasi
Egyetem pszichologusa, aki a fenti vizsgalatot vegezte, osszeha-
sonlftotta az erosen, illetve alig remenykedo elsoevesek tanul-
manyi eredmenyeit, azt talalta, hogy’ a remeny foka megbizha-
tobban jelzi elore az elso felevi jegyeket, mint a felveteli teszt,
amelyet egyenesen azert fejlesztettek ki (az IQ-hoz szorosan
kapcsolodva), hogy altala a leendo diak ratermettseget meg
lehessen becsiilni. A szellemi kepessegek nagyjabol azonos tar-
tomanyaban megint csak az erzelmi keszsege-ken fordul meg
minden.
Snyder magyarazata: „Az erosen remenykedo diakok maga-
sabbra teszik maguknak a lecet, es keszek megdolgozni azert,
hogy at is vigyek. Azonos intellektualis kepessegu diakok tanul-
manyi teljesitmenyenek osszevetesenel a remeny a differencialo
tenyezo.”20
A jol ismert legenda szerint a gorogseg hoskoraban Pandora
kiralylany ajandekot кар a szepseget irigylo istenektol: egy titok-
134
zatos szelencet. Meghagyjak neki, hogy soha ne nyissa fel. De egy
napon Pandora kivancsisagaban elcsabul, es beknkkant a sze-
lence fedele ala, a vilagra bocsatva ekkeppen az elet nagy gyot-
relmeit - jarvanyt, nyavalyat, tebolyt. Egy irgalmas isten jovolta-
bol sikerill lecsapnia a fedelet, mielott szelnek eresztene az
egyetlen ellenszert, ami elviselhetove teszi az eletet: a remenyt
is.
Napjaink kutatoi egyre inkabb ugy talaljak, hogy a remeny
tobb enyhe vigasznal a szerencsetlensegben; meglepoen fontos
szerepet jatszik eletiinkben, s az iskolatol a giircolesig terjedo
szeles tartomanyban jelent nagy' elonyt. Technikai ertelemben a
remeny nem csupan a derulato velekedes, miszerint vegill min-
den jora fordul; Snyder joval specifikusabb meghatarozasa igy
hangzik: „Meggydzodesiink, hogy celunk eleresere, legyen az
barmi, tetteronk es modunk is van.”
Az emberek igen-igen elteroek abban, hogy mennyire birjak a
remenyt ilyen ertelemben. Egyesek tipikusan ugy latjak magu-
kat, hogy ki tudnak keveredni a gubancokbol, megtalaljak a
problemak nyitjat, mig masok elvitatjak maguktol az ehhez
sziikseges vitalitast, kepesseget vagy lehetoseget. Az erosen re-
menykedoknel Snyder szerint kimutathatok kozos vonasok: pel-
daul, hogy osztonozni tudjak onmagukat, biznak talalekonysa-
gukban, amely celjaikhoz segfti oket, szorult helyzetben hisznek
abban, hogy lesz meg jobb is, elegge rugalmasak ahhoz, hogy
tobb oldalrol is ostromoljak c£ljukat, vagy modositsak, ha veg-
kepp falba iitkoznek, s erzekuk van ahhoz, hogy a nyomasztoan
nagy feladatot aprobb, konnyebben elvegezheto szakaszokra
bontsak.
Az erzelmi intelligencia szempontjabol a remeny annak biz-
tosfteka, hogy nem adjuk meg magunkat a szorongas rohamai-
nak, a defctizmusnak, a depresszionak, ha nehez feladat harul
rank, vagy akadalyokkal keriilunk szembe. A remenyteljes em-
bereknek kevesebb depresszio, szorongas, erzelmi melypont jut
ki az elet kiizdelmei soran.
135
OPTIMIZMUS: A NAGY OSZTONZO
Az uszosport amerikai szakertoi nagy remenyeket fuztek Matt
Biondihoz, aki az Egyesiilt Allamok olimpiai csapatanak tagja
volt 1988-ban. Egyes szakirok azt josoltak, hogy Biondi megis-
metli Mark Spitz 1972-es bravurjat, a het aranyermet. De elso
versenyszama, a 200 meteres gyorsiiszas szegeny Biondit csak a
dobogo legalso fokaig juttatta, masodik szamaban, a 100 mete-
res pillangoban pedig centimetereken mult az aranyerme, ellen-
fele karcsapasnyival elozte meg.
A sporttudositok ugy taksaltak, Biondi tovabbi szerepleset
megpecseteli a ket vereseg. A megtaltosodott Biondi azonban
rajuk cafolt, es tovabbi ot versenyszamaban learatta az aranya-
kat. A nezok koziil egyvalakit biztosan nem lepett meg Biondi
alakitasa: Martin Seligman pszichologust a Pennsylvania! Egye-
temrol, aki az ev folyaman vizsgalta Biondi optimizmusat. Egy
versenyen, amely Biondi csucsformajat volt hivatott demonstral-
ni, a Seligman kiserletebe beavatott edzo az elertnel rosszabb
idot kozolt az uszoval. A negativ visszajelzes ellenere Biondi, akit
megkertek, hogy pihenjen egy keveset, aztan vagjon bele ujra,
javitott mar addig is nagyon jo eredmenyen. Mas csapattagok vi-
szont, akik Seligman tesztje szerint pesszimistaknak bizonyul-
tak, a hamis rossz eredmeny hatasara a masodik nekifutasban
annal is rosszabbat produkaltak21
Az optimizmus, akarcsak a remeny, annyit jelent, hogy^szilafc,
dan hisszuk: az akadalyok, a csalodasok dacara vegiil minden
rendbe fog jonni. Az erzelmi intelligencia szemszogebol az opti-
mizmus olyan viszonyulas, amely sulyos elethelyzetben megov
az apatiatol, a rernenytelensegtol es a depressziotol. Mikent ko-
zeli rokona, a remeny, az optimizmus is kamatozik az eletben
(felteve persze, hogy van realis alapja; a tulsagosan naiv opti-
mizmus katasztrofaba sodorhat)."
Seligman annak alapjan hatarozza meg az optimizmust, hogy
ki hogyan szamol el magaban sikereivel, kudarcaival. Az opti^_
136
mistakakudarcokatolyasmibenkeresik amimegvaltoztathato,
hogy aztan sikerrel koszoriilhessek ki a csorbat a pesszimistak
viszont sajafszemelyuket, valtoztathatatlannak velt jellemvona-
sukat okoljak. A ketfele magyarazat nagy elterest sej let eletszem-
lelet teren. Csalodas eseten, peldaul ha nem kapnak meg egy
allast, az optimistak tbbbnyire tevekenyen, remenyteljesen
reagalnak, akciotervet keszitenek, vagy tanacsert, segitsegert fo-
lyamodnak: a kellemetlenseget orvosolhatonakelik meg. Apesz-
szimistak ellenben ugy tekintik, hogy a kovetkezo alkalonimaTsg
alakulhat jobban a helyzet, es a problemat annyiban hagyjak; a
kellemetlenseget olyan fogyatekossaguktol eredeztetik, amelyet
orokre nyogniiik kell, mert nines mit tenni ellene.
Mint a remeny, az optimizmus is zaloga a jo tanulmanyi elo-
menetelnek. A Pennsylvania! Egyetemen az 1984-es elso's evfo-
lyam otszaz diakjanak bevonasaval vegzett felmeres azt mutatta,
hogy az optimizmust vizsgalo teszt eredmenye jobb elorejelzes
volt az ev vegi osztalyzatokra nezvest, mint a felveteli teszt vagy a
kozepiskolai bizonyitvany. A felmerest vegzo Seligman kommen-
tarja: „Az egyetemi felveteli a tehetseget vizsgalja, a viszonyulasi
proba meg azokat szuri ki, akik konnycn feladjak. A tisztes
tehetseg es a kitartas egyiittesen garantaljak a sikert. A kepesseg-
vizsgalo tesztek nincsenek tekintettel a motivaciora. Pedig fontos
tudni, hogy a jelolt akkor is iparkodik-e, ha besotetul folotte az
eg. Az a sejtesem, hogy egy adott intelligenciaszinten a tenyieges
teljesitmeny nemesak a tehetsegnek, hanem a kudarcturo ke-
pessegnek is fuggvenye.”23
Az optimizmus motivalo erejet Seligman a leglatvanyosabban
azzal a vizsgalattal erzekeltette, amelyet a MetLife tarsasag biz-
tositasi iigynokeivel vegzett. Mindenfajta eladasnal sarkalatos
kerdes meltosaggal fogadni az elutasftast, s ez kivalt ervenyes a
biztositasi szakmaban, ahol а иетек es igenek aranya eseten-
kent igen lehangoloan alakul. Ezert is van, hogy az iigynokoknek
ugy hetvenot szazaleka dobja be a toriilkozot az elso harom ev
folyaman. Seligman azt talalta, hogy a termeszettol optimista
137
kedelyu iigynokok az eko ket eviik alatt 37 szazalekkal tobb
iizletet kotottek pesszimista kollegaiknal. S az elso evben ketszer
annyi pesszimista, mint optimista lepett ki a cegtol.
Mi tobb, Seligman rabeszelte a MetLife vezeteset, alkalmazza-
nak egy kiilonleges csoportot is, akik az optimizmustesztben
magas pontszamot ertek el, de megbnktak az alkalmassagi vizs-
gan (ez a teszt keszsegeiket sikeres iigynokok valaszaibol kialaki-
tott profil szerint osztalyozta). A csoport az elso evben 21 szaza-
lekkal, a masodikban 57 szazalekkal szarnyalta till a pesszimis-
tak teljesftmenyet.
Az optimizmus jelentosege a sikeres iigynoki munkaban arra
mutat, hogy az erzelmileg intelligens hozzaallas. Ha egy iigynok-
nek nemetJbondanak, felfoghato apro veresegnek is. Averesegre
valo erzelmi reakcio rriegliatarozo arra nezveslhogyjenn lehet-e
tartani a tovabbi probalkoziisokhoz sziikseges motivaciot. A visz-
szautasitisok halmoz^dasaval megroppanhat a kiizddszellem, s
csokken a hajlandosdg emelgetni a telefont es ujra meg ujra
ajanlkozni. A pesszimista^akLalielyzcienjgy^44ete№zk hogy le-
szerepelt, esftge akutyasejpg vasarolni, kiilonosen rosszul bi'rja
eztAzoptimistaviszontaztmondjamaganak: „Masmdclszerhez
kell folyamodnom” vagY ..EzjiZ-ugdfiLma bal labbal kelt fel”. Te-
hat nem onmagaban, hanem a szituacioban keresi a kudarc
okat, s a kovetkezo probalkozisnal valtani tud. A pesszimista be-
allitodasa ketsegbeeseshez. vezet, az optimistae remenyt gerjeszt.
Ajozitiv vagy negativ beallitodas reszben bizonyara velilnk
sziiletctt vermerseklet. ki erre, ki arra hajlik De, mint a l^Tfeje-
zetbenTs kifejtem, a vermersckletet a lapasztalat modosi'thatja.
Az optimizmus es a remeny - csakiigy, mint a gyamoltalansag
es ketsegbeeses - tanulhato. A pszicholognsok altal en-hatekony-
sagnak (self-efficacy) nevezett szemleletbol taplalkoznak: ez a
szemlelet abbol a meggyozodesbol indul ki, hogy elctiink kor-
manyrudjat magunk tartjuk kezben, es eleget tudunk tenni a
felmeriildkovetelmenyeknck. Ha birtokaba jutunk barmilyen uj
kompctencianak, az onmegfeleles erzeset erositi benniink, s
138
ezaltai keszek vagyunk tobbet kockaztatni, igenyesebb celra tor-
ni. S ha ezt a celt el is erjuk, megint csak az en-hatekonysagot
erosfti- Ez a viszonyulas valoszinusiti, hogy a legtobbet hozzuk ki
adottsagainkbol - illetve mindent elkovetiink fejlesztesiikert.
Albert Bandura, a Stanford Egyetem pszichologusa, aki sokat
foglalkozott az en-hatekonysag vizsgalataval, tomoren igy foglal-
ja ossze ennek lenyeget: „Kepessegeinkrdl valo velekedesiink ke-
pessegeinkre nagy hatassal van. A kepesseg nem valtoztathatat-
lan tulajdonsag; a teljesitmenyben nagy ingadozasok lehetsege-
sek. Akiknel az en-hatekonysag jelen van, tulteszik magukat a
kudarcokon; a dolgokat aszerint vizsgaljak, hogy hogyan kezel-
hetok, s nem azon jar a fejiik, hogy mi alakulhat rosszul.”®
FLOW (ARAMLAT): A KIVALOSAG NELIROBIOLOGIAJA
Egy zeneszerzo igy ir azokrol a boldog pillanatokrol, amikor
megy a munka, mint a karikacsapas:
„Onkiviilet, az ember elfelcdkezik arrol is, hogy a vilagon van.
Egyszer-masszor reszem volt mar benne. A kezem mintha nem
is a sajatom volna; rajtam kivul allo esemenyek zajlanak. En
csak iilok ott, es almelkodom. Magatol jon az egesz.”®
Ez a vallomas feltunoen hasonlit szaz meg szaz ferfi es nd
- ^ziklamaszok, sakkbajnokok, kosarlabdazok, mernokok, igaz-
gatok, sot irattarosok- beszamoloira olyan alkalmakrdl, amikor
^ihlmultak magukat egy altaluk nagyra tartott tevekenysegbcm
'EzTa kegyelmi allapotot Csikszentmihalyi Mihaly, a Chicago!
Egyetem pszichologusa, aki ket evtizednyi kutatas folyaman
gyujtotte ossze a csucsteljesitmeny-elmenytarat, yZoite-nak
(aramlatnak) nevezte el.® Az atletak ,,zdna”-kent ismerik?^
ebben a szferaban a kivalo teljesitmenv szinte erofeszites nelkiil
jon letre, a nezokozonseg a rivalisokkal egyetemben a rendit-
hetetlen onfeledtseg boldog kddebe vesz. Diane Roffe-Stein-
139
rotter, aki aranyermet nyert az 1994-es teli olimpian, futama
utan elmondta, hogy a tokeletes oldottsagon kiviil semmire sem
emlekszik az egeszbol: „Mintha vizeses lettem volna.”27
Elerni a flow aljapotat az. erzelmi intelligencia_csucsteljesft-
menye; meglehet, a flow a netovabbja annak, amikor az erzel-
mek a teljesitmeny, az epiiles szolgalataban allnak. Aflow nem
csupan tartalmazza, kanalizalja az erzelmeket, hanem terem-
tove, eroteljesse fokozza oket, s felsorakoztatja az adott feladat
megoldasahoz. A gyotro depresszio, a zaklato szorongas egyben
azt is jelentik, bogy aflow nem juthat osztalyreszunkul. Holott a
y/ozeTesetleg kevesbe kifejezett formaban) mindenkineljelerit-
kezik idonkent, foleg ha az illeto csucsformaban teljesit, vagy
megiialadja korabbi korlatait. TalanTszenredelyes szeretkezes,
aTiarmonikus eggye olvadas adhat rola leginkabb fogalmat.
Megdicsoules a javabol: ъ flow A spontan oromerzes, sot elra-
gadtatas femjelzi. Mivel aflow annyira jolesik, onmaga jutalma.
Ilyenkor teljesen elmerulunk abban, amit eppen csinahink, osz-
tatEnTigyetemmel fordulunk feladatunk fele, tudatunk bele-
'mosodikTcselekvesbeTA^rr allapotat megszakitja, ha tialzot-
tan reflektalunk ra, mar maga a gondolat - „Hogy milyen reme-
kiil megy!” - megtorheti a varazst. Afigyelem-osszpontositasnak
ezen a fokan csak a feladattal szorosan osszefiiggo keskeny
savban mukodik az eszleles, kiszakadunk idobol-terbol. Egy
sebesz meseli peldaul egy bonyolult mutet kapcsan, amelyet a
flow allapotaban hajtott vegre, hogy amikor vegzett a teendok-
kel, tormeleket latvan a muto padlojan, szova tette, mit keres
ott. Dobbenten hallotta, hogy mig a beteggcl foglalkozott, besza-
kadt a plafon - es 6 a fiile botjat se mozditotta.
A flow onfeledt allapot, az aggodas es a tepelodes clientele:
akiknek osztalyresziil jut, idegeskedes helyett ugy belemeriilnek
abba, amireinalhirkrKogv szinte ontudatlanok, es lerazzak ma-
gukroTTTietkoznapi elet apro nyi^eit, nem gondolnak beteg-
seggel, szamlakkal, sot a teljesltmenydrukk sem szontja oket.
A flow pillanataiban enunk ilyen ertelemben megszunik. Para-
140
dox, de a flow allapotat elvezok mesterien kezben tartjak fel-
adatukat, es tokeletesen alkalmazkodnak a valtozo kovetelme-
nyekhez. S jollehet a flow allapotaban az emberek a toliik tel-
heto legkivalobbat nyujtjak, csoppet sem erdekli oket, megfelel-
nek-e, jo-e, rossz-e, amit csinalnak - a motivacio a cselekves
orome.
Tobbfelekeppen is el lehet jutni a flow allapotaba..Az egyik^
modfigyekuiifikeUzarulekosanJiss^ntositanLazadottJeladaL-
ra: az erds_koncentracio a lelke a ow-nak. A jelek szerint visz-
szacSatoldsi kilenges van a zonakuszobnel: esetenkent jelentos
erofeszitest kovetel, hogy megnyugodjunk es osszeszedjiik ma-
gunkat a feladathoz - ez az elso lepes fegyelem kerdese. De _ha.
egyszer az osszponlesjtas bekattan, jinerejebol mukodtk tovabb,
megszabadiLazerzelmizaklatottsagtql, esafeladatotiskonnye-
den gydzziik.
E zonaba belephetiink ugy is, ha olyasmit vegziink, amihez j<il
ertiink, kepessegeink latba~retesetmegk6veteld szinvonalon.
Csikszentmihalyi mondta nekem: „Az emberek a jelek szerint
akkor koncentralnak a legjobban, ha a veliik szemben tamasz-
tott kovetelmenyek a szokottnal kisse magasabbak, es kitehet-
nek magukert. Ha a kovetclmeny tul alacsony, rinjuk a dolgot.
Ha osszecsapnak a fejiink folott a hullamok, szorongani kez-
diink. Aflow az unalom es a szorongas kozotti kenyes zonaban
teremtodik meg.”28
Kjlow-n jellemzo orom, Jwnnyedseg, hatekonysag nem jer-
nek ossze az agyon eluralkodo limbikus felfokozottsag mereny-
leteive Tflflow alatt a figyelem kivetelesen eles, megis oldott. Ez
a koncentracio egeszen mas, mint mikor megfeszitjiik figyel-
miinket, ha faradtak vagyunk vagy unatkozunk, vagy ha ossz-
pontositasunkat olyan tolakodo erzesek zavarjak, mint a szoron-
gas vagy a diih.
A floiiL erzelmi terhelestol menies allapot, csupan az enyhe
tnamqr vonzo, hallatlanul motivate fezese van jelen benne Ugy
tetszik, ez a mamor aflow elofeltetelet kepezo figyeienudsszpon-
141
tositas mellektermeke. A kontemplatfv hagyomany klasszikus
irodalma tiszta iidvossegnek megelt belefeledkezesekrol tudosft:
amikor az eras koncentracio egymagaban idezi eld a flow-l.
HaJfcw-baiL teyekenykedo szemdyjmuyeli, a bonyolult is
jiofoncgyszerunek tunik-fol, a csucsteljesftmenyben latszatra
nines semmi rendkivuli. A kiilso szemlelo impressziojara rimel
a helyzet az agyon beliil: ugyanez a paradoxon van jelen ott is: a
legnehezebb feladatok megoldasa minimalis szellemi igeny-
bevetellel megy vegbe. AyZow-ban az agy „huvds”, az ingeriilet,
az agyi aramkorok gatlasa alkalmazkodik a pillanatnyi igenyhez.
Ha olyan tevekenysegekbe bocsatkozunk, melyek figyejmiinket
lekotik es t'ogva tartjak, agyunk „lecsillapodik” abbanjz erte-
iemben, hogy a kereg izgalma csbkken.29 Meglepo felfedezes ez
annak tiikreben.Tiogy ay/ow kegyetleniil nehez probakban valo
helytallast tesz lehetove, legyen az sakkvilagbajnoki donto vagy
bonyolult matematikai problema megoldasa. Azt varnank, hogy
ilyenkor fokozodik a keregi tevekenyseg, nemhogy csokkenne.
De a flow kulcsa, hogy csak a kepessegek felso hataratol kar-
nydjtasnyira jon letre, ahol a keszsegek mar begyakorlottak, s az
idegpalyak teljesitmenye optimalis.
Az eroltetett koncentracio - amikor a szorongas taplalja a _
figyelmet - fokozott keregtevdkenyseget eredmenyez. A flow, a
tokeletes teljesitmeny ellenben a keregtevekenyseg oazis-Ionaja-
ba esik, ahol a szellemi erofeszites minimalis. Ezt talan a bevett
gyakdrlarsegit^rnegmagyarazni, amivel az emberek a flow alla-
potaba kepesek juttatni magukat: ha elsajatitottuk egy tevekeny-
seg alapveto fogasait, testi ertelemben, mint a sziklamaszasnal,
vagy szellemileg, mint a szamitogep-programozasnal, az agyunk
hatekonyabban mukddik kozre benne. A begyakorlott lepesek
kisebb agyi erofeszitest igenyelnek azoknal, amelyeket meg csak
tanulunk, vagy tul nehezek nekiink. Az agy hatekonysagat
ugyanigy a kifaradas es az idegesseg is csokkenti, mint peldaul
egy hosszu, faradsagos nap vegen, a kereg mukodese kevesbe
pontos, tul sok teriilet keriil foloslegesen izgalmi allapotba -
142
amit roppantul szetszort idegallapotkent elilnk meg.50 Unalom
eseten ugyanez zajlik. De ha az agy csucsformaban mukodik, az
aktiv teriiletek pentosan megfelelnek a feladat kfvanalmainak.
Ebben az allapotban a nehez munka se kimerito: ellenkezoleg,
pezseg tole a veriink, es feltoltodunk.
TANULAS ES FLOW: AZ OKTATAS LJ MODELLJE
Mivel a flow abban a zonaban teremtodik, ahol a feladat
csncsteljesitmenyig sarkantyuz, a keszsegek fejlodesevel egyre
nehezebb i'ijfa~meg~njfa~eloidezni л flow allapntat. Ha a feladat
tul konnyu, unalmas~Ea tul igenyes, inkabb szoron ' lesz az
eredmeny, mintsem /foze. Felmeri.il, hogy mesterfokig egy szak-
maban vagy keszsegben eppen a flow megelese juttat - hogy
azert toreksziink tokeletesedesre valamiben, legyen az hegedu-
les, tanc vagy gensebeszet, mert kozben idonkent elvezhetjiik a
flow jotetemenyet. Csikszentmihalyinak, aki ketszaz kepzomu-
veszt vizsgalt tizennyolc ewel a diploma megszerzese utan, valo-
ban latnia kellett, hogy komoly festove azok ernek, akik diakko-
ruktol a sajat gyonyorusegukre muvelik a festest. Akiket a hirnev
vagy a gazdagsag abrandja visz a foiskolara, tobbnyire elhagyjak
a muveszpalyat, diploma ide vagy oda.
Csikszentmihalyi kovetkeztetese. ,Л festonek a festes legyen a
leghobb vagya. Ha a muvesz a vaszon elott azon spekulal, hogy
mennyit fog keresni a keppel vagy mit szolnak majd hozza a kri-
tikusok, aligha indul uj utakra. Az alkotas monomanias elme-
niles.”5’
К flow nemesak szakmaban, hivatasban, muveszetben elofel-
tgtele a mesterfoknak, hanem a tanulasban_is^A diakok, akik
tanulas kozben megtapasztaljak a flow-l, teljesitmenyteszttel
mert lehetosegeiktol fiiggetlenul eredmenyesebbek. Egy ter-
meszettudomanyokra szakosodott chicagoi kozepiskola tanuloit
- akik egy matematikai erzeket mero tesztnel mind a legfelstj ot
143
szazalekban vegeztek - matematikatanaraik „jol teljesito”, illet-
ve „gyengen teljesito” kategoriakba soroltak. Ezek titan nyomon
kovettek a tanulok idobeosztasat ugy, hogy mindenki kapott egy
csipogot, amely rendszertelen idokozokben figyelmeztette,
jegyezze fel, mit csinal eppen, es milyen a hangulata. Korantsem
meglepo, hogy a gyengen teljesitok csak hozzavetoleg tizenot
oraban foglalkoztak odahaza az anyaggal, messze elmaradva a
kivalok hazi feladatra aldozott heti huszonhet orajatol. A gyen-
gen teljesitok a tanulastol elvont orakat tdbbnyire tarsas eletre,
barati es csaladi osszejovetelekre forditottak.
A hangulatok elemzese sokatmondo eredmenyt hozott. Mind
a jol, mind a gyengen teljesitok hetebol jocskan telt unatkozas-
ra olyan tevekenyseg, peldaul tevenezes kozben, ami kepessegei-
ket nem vette igenybe. A serdiilok mar csak ilyenek. A lenyeges
kiilonbseg abban mutatkozott, hogy ki hogyan elte meg a tanu-
last. A jol teljesitoknek a tanulassal toltott orak 40 szazaleka
nyuj totta a flowjoieso, vonzo feszi'iltseget. A gyengeknel ellen-
ben alanulaZs csak a raforditott ido 16 szazalekaban nyujtott
flowA, es~ igen gyakranszorongassal jart: a kovetelmenyek sok-
szor meghaladtak kepessegeiket. ^gyengen teljesitok a tarsas
elettol, nem pedig a tanulastol kaptak oromet esflowA. Roviden,
ha a diakolrhozzair a formajukat^ sot kepesek valamelvest to-
yabb fejlodni, jobban vonzodnak a tanulashoz, mert a flow aTla-
potaba juttatja oket. A gyengek viszont sajna atos modon nem
pallerozzak a.flow allapotat elosegito keszsegeiket, s ezaltal eles-
nek a tanulas elvezetetol, s fenyegeti oket az a veszely is, hogy
lejjebb szallftjak azon szellemi tevekenysegek szinvonalat, me-
lyekben kesobb kedvuket lelhetik.32
Howard Gardner, a Harvard pszichologusa, a sokretii intelli-
gencia elmeletenek kidolgozoja, a flowA es a vele jaro pozitiv
lelkiallapotot a gyermekeknel alkalmazhato legegeszsegesebb
tanitasi modszer reszenek tekinti, mert beliilrol motival ahe-
lyett, hogy fenyegetne vagy jutalommal kecsegtetne. „А gyerekek
pozitiv beallitodasat kihasznalva kell oket bevonni a tanulasba
144
olyan teriileten, ahol kepessegeik kifejlodhetnek - mondta ne-
kem Gardner. - К flow allapota ielzi. hogy я gyerek megfelelo
feladatot kapott. Meg kcll talalni-mindenkinek a neki valot. hogy
aztiiTa vegsokigjdtartsoiimellette A gyerekek unalombol verek-
szenek es cirknszolnak az iskolaban, de ha tiilsagosan magas
inercetallitanak nekik, elomeneteliiket a szorongas fogja vissza.
Akkor tanulunk a legjobban, ha erdekel a targy, es oromimk
szarmazik abbol, hogy foglalkozunk vele.”
Azoknak az iskolaknak a strategiaja, melyek Gardner sokretu
intelligencia elmeletet ervenyesitik gyakorlatukban, elsosorban
akorill forog, hogy felismerjek, mi a yermek termeszetes adott-
sagainak profilja, es zold utat adjanak erossegeinek, mikozben
gyenge pontjait fejlesztik. A gyerek, ha erzeke van a zenehez vagy
a mozgashoz, e teren kdnnyebben eri el a flowA, mint masban,
ahol adottsagai kevesbe kedvezok. A gyerek profiljanak ismerete
eligazitja a tanart, hogy milyen megkozelites, a korrepetalastol a
kiemelt tagozatig terjedo skalan milyen nehezscgi foku ora az
optimalis kihivas szamara. Ezaltal a tanulas oromtelibb lesz,
nem kell se reszketni, se unatkozni. „Remenyunk, hogy ha a
gyermekeket a tanulas eljuttatja a flow-\g, felbatorodnak, es uj
meg uj teriileten torekszenek elore” - mondja Gardner, hozza-
teve, hogy tapasztalatok adnak alapot e remenynek.
Altalanosabb ertelemben a /fozt-modell arra utal, hogy egy-
egy keszseg mesterfokanak eleresc vagy valamely tudasanyag
elsajatitasa idealis esetben termeszetesen megy vegbe, oly mo-
don, hogy a gyermek elkotelezi magat az ot spontan vonzo terii-
leteknek - egyszeruen szolva, a szeretctt tantargyaknak. A kez-
deti elragadtatas magas szintu teljesitmennye noheti ki magat
annak folyamataban, hogy a gyermek raebred: az adott dolog
muvelese - legyen az a tanc, a matematika vagy a zene - aflow
oromenek forrasa. S mivel a flow fenntartasa megkivanja, hogy
gyre jjebb toljuk hatarainkat, a mind magasabbra toresnek a
gyermeket boldogitd, elsorendu motivacioja is. Ez persze joval
pozitivabb eszmenye a tanulasnak es az oktatasnak annal, amit
145
mi ismerhettiink az iskolaban. Ki ne emlekezne az iskolapadban
eltoltott evekre, legalabbis reszben ugy, mint a hideglelos ret-
teges pillanatai altal meg-megszakftott vegeerhetetlen unalom-
ra? Aflow jegyeben tanulni minden bizonnyal embersegesebb,
termeszetesebb es nagy valoszinuseggel hatekonyabb modja
annak, hogy az erzelmeket a muvelodes szolgalataba allftsuk.
S ez is teljesebbe teszi a kepet, amely az erzelmek mederbe
tereleset teremto cellal kepessegeink legrangosabbjanak mutat-
ja. Akar az indi'tekkontrollt es a kielegules keslelteteset nezzfik,
akar a hangulataink rendezeset annak erdekeben, hogy gondol-
kodasunkat ne gatoljak, hanem segitsek, akar az dnmotivaciot,
amely arra osztonoz, hogy ujra meg ujra probalkozzunk az aka-
dalyokkal dacolva, akar torekvesiinket a flow fele, amely jobb
teljesitmenyt tesz lehetove - egyertelmuen kivilaglik, hogy az
erzelem milyen donto lendiiletet ad a hatekony erofeszitesnek.
1	Vizsgafrasz: Daniel Goleman: Vital Lies, Simple Truths: The Psy-
chology of Self-Deception (New York, Simon and Schuster, 1985).
2	Aktiv memoria: Alan Baddeley: Working Memory (Oxford, Claren-
don Press, 1986).
3	Prefrontalis kereg es munkamemoria: Patri ia Goldman-Rakic:
„Cellular and Circuit Basis of Working Memory in Prefrontal Cortex of
Nonhuman Primates”, Progress in Brain Research 85, 1990; Daniel
Weinberger: ,A Connectionist Approach to the Prefrontal Cortex” Jour-
nal of Neuropsychiatry 5 (1993).
4	Motivacio es kimagaslo teljesitmeny: Anders Ericsson: „Expert
Performance: Its Structure and Acquisition”, American Psychologist
(1994. aug.).
5	Azsiaiak IQ-folenye: Herrnstein es Murray: The Bell Curve.
6	IQ es foglalkozas Amerikaba szarmazott azsiaiaknal: James Flynn:
Asian-American Achievement Beyond IQ (New Jersey, Lawrence
Erlbaum, 1991).
7	A negyevesek kesleltetett vagyteljesiteserol Yuichi Shoda, Walter
Mischel es Philip K. Peake szamoltak be: „Predicting Adolescent Cog-
146
nitive and Self-regulatory Competences From Preschool Delay of Grati-
fication”, Developmental Psychology, 26,6 (1990), 978-86. o.
8	Indulatos es onuralommal rendelkezo gyerekek kozepiskolai za-
rovizsgapontszama: a zarovizsgapontszam-adatok elemzeset Phil
Peake, a Smith College pszichologusa vegezte.
9	IQ es kesleltetes mint a kozepiskolai zarovizsgapontszamok elore-
jelzese: szemelyes kozles Phil Peake-tol, a Smith College pszicholo-
gusatol, aki Walter Mischel kesleltetett vagyteljesitest feldolgozo tanul-
manyanak kozepiskolai zarovizsgapontszam-adatait vizsgalta.
10	Impulzivitas es kihagasok: kifejteset 1. Jack Block: „On the Re-
lation Between IQ, Impulsivity and Delinquency”, Journal of Abnor-
mal Psychology 104 (1995).
11	Az aggodo anya: Timothy A. Brown es tsai: „Generalized Anxiety
Disorder”, David Barlow szerk.: Clinical Handbook of Psychological
Disorders (New York, Guilford Press, 1993)-
12	Legiforgalom-iranyitok es a szorongas: W. E. Collins es tsai: „Re-
lationships of Anxiety Scores to Academy and Field Training Perfor-
mance of Air Traffic Control Specialists”, FAA Office of Aviation Medi-
cine Reports (1989. majus).
13	Szorongas es szellemi teljesitmeny: Bettina Seipp: „Anxiety and
Academic Performance: A Meta-Analysis”, Anxiety Research 4, 1
(199D-
14	Aggodok: Richard Metzger es tsai: „Worry Changes Decision-
making: The Effects of Negative Thoughts on Cognitive Processing”,
Journal of Clinical Psychology (1990. jan.).
15	Ralph Haber and Richard Alpert: „Test Anxiety”, Journal of
Abnormal and Social Psychology 13 (1958).
16	Szorongo diakok: Theodore Chapin: „The Relationship of Trait
Anxiety and Academic Performance to Achievement Anxiety”, Journal
oj College Student Development (1989. majus).
17	Negativ gondolatok es tesztpontszamok: John Hunsley: „Internal
Dialogue During Academic Examinations”, Cognitive Therapy and
Research (1987. dec.).
18	Bonbont a belgyogyasznak: Alice Isen es tsai: „The Influence of
Positive Affect on Clinical Problem Solving”, Medical Decision Making
(1991- julius-szeptember).
147
19	Remeny es rossz jegy: C. R. Snyder es tsai: „The Will and the
Ways: Development and Validation of an Indvidual-Differences
Measure of Hope”, Journal of Personality and Social Psychology 60,
4 (1991), 579. o.
20	Interjiit keszitettem C. R. Snyderrel a New York Timesnak
(1991. dec 24.)
21	Optimista uszok: Martin Seligman: Learned Optimism (New
York, Knopf, 1991).
22	Realis es naiv optimizmus: 1. pl. Carol Whalen es tsai: „Opti-
mism in Children’s Judgments of Health and Environmental Risks”,
Health Psychology 13 (1994).
23	Interjut keszitettem Martin Seligmannal az optimizmusrol a
New York Timesnak (1987. febr. 3).
24	Interjut keszitettem Albert Banduraval az bnmegfelelesrol a Aew
York Timesnak (1988. maj. 8.).
25	Csikszentmihalyi Mihaly: „Play and Intrinsic Rewards”, Journal
of Humanistic Psychology 15,3 (1975).
26	Csikszentmihalyi Mihaly: Plow: the Psychology of Optimal Ex-
perience (New York, Harper and Row, 1990). Magyarul: Flow (Aram-
lat). A tokeletes elmeny pszichologidja. Akademiai Kiado, Bp., 1997.
27	„Like a Waterfall” (Mint a wicses), Newsweek (1994. febr. 28.).
28	Interjut keszitettem dr. Csikszentmihalyival a New York Times-
пак (1986. marc. 4.).
29	Az agy a flow allapotaban: Jean Hamilton es tsai: „Intrinsic En-
joyment and Boredom Coping Scales: Validation With Personality, Evo-
ked Potential and Attention Measures”, Personality and Individual
Differences 5, 2 (1984).
30	Kcrgi mukodes es faradtsag: Ernest Hartmann: The Functions of
Sleep (New Haven, Yale University Press, 1973).
31	Interjut keszitettem dr. Csikszentmihalyival a New York Times-
пак (1992. marc. 22).
32	Matematikahallgatok es aflow: Jeanne Nakamura: „Optimal Ex-
perience and the Uses of Talent”; Mihaly Csikszentmihalyi es Isabella
Csikszentmihalyi: Optimal Experience: Psychological Studies of Flow
in Consciousness (Cambridge, Cambridge University Press, 1988).
148
7
Az empatia gyokerei
Terjiink vissza Garyhez, a kivald, am alexithymias sebeszhez,
aki Ellent, a menyasszonyat azzal ejtette ketsegbe, hogy sem a
sajat, sem a valasztottja erzeseirol nem vett tudomast. Mint a
legtobb alexithymias, nemcsak a lelki belatast nelkiilozte,
hanem az empatiat is. Ha Ellen levertsegre panaszkodott, Gary
nem tanusi'tott egyutterzest; ha erzelmes hurokat pengetett,
Gary nyomban temat valtott. Gary „ёрйб szandekkal" kritizalta
Ellen egyes lepeseit, es nem fogta fel, hogy partnere e biralatokat
tamadasnak es nem segitsegnek eli meg.
Az empatia az ontudatra epul: minel fogekonvabbak vagyunk
sajat erzelmeinkre, annal jobban~mdunkolvasni masokerzel-
meiben is.1 A Gary-tele alexithymiasok. akiknek halvany fogal-
mnk sines a sajat erzeseikrol, vegkepp osszezavarodnak, ha a
kornyezetiikon kellene kiigazodni. Siiketek az erzelmi arnyala-
tokra. Az. emberek szavaiba es tetteibe szovodo erzelmi szineze-
tek, hurfogasok - a sokatmondo hanghordozas vagy gesztus, a
beszedes nemasag, az arulkodo remeges - szamukra elsik-
kadnak.
A sajat erzelmeikkel tehetetlen alexithymiasok attol is megri-
adnak, ha masok az. erzelmeikrol heszeltick nekik. A masok
erzelmeinek befogadasara valo keptelenscg sulyos fogyatekossa-
ga az erzelmi intelligencianak, egyben tragikus emberi gyarlo-
sag. Hiszen az egyiitterzes kepessege, amibol a torodcs gyokere-
zik, az erzelmiriihangolodas, %z empatia egyik aga.
Ez az adottsag - kepessegiink masok erzelmeinek felismere-
sere - az elet rengeteg teriileterTpjt szerephez: kereskedelem,
149
igazgatas, szerelmi elet, sziiloseg, reszvet, politikai cselekves. Jel-
lemzo, hogy kikbol hianyzik tokeletesen az empatia: ide tartoz-
nak a pszichopata bunozok, az eroszaktevok, a gyermekellenes
buntettek elkovetoi.
Az emberek ritkan ontik szavakba erzeseiket, joval gyakrab-.
ban elnek masfajta jelzesekkel. Masok erzeseinek ertelmezese-
hez olyan nem verbalis csatornakbol meritiink eligazitast, mint
a tonus, a gesztus, a mimika es tarsaik. A legnagyobb szabasu
kutatast a nem verbalis jelzesek vetelet illetoen talan Robert
Rosenthal, a Harvard Egyetem pszichologusa es tanitvanyai ve-
geztek. Rosenthal empatiavizsgalo tesztet alkotott, a PONS-t
(Profile of Nonverbal Sensitivity - nem verbalis erzekenysegi
profil), amely nem mas, mint egy videofelvetel-sorozat egy fiatal
nd erzelmi megnyilvanulasairol az utalattol az anyai szeretetig
terjedo skalan? A jelenetek skalaja a feltekeny orjongestol a
bocsanatkeresig, a halalkodastol a csabitasig terjed. A videot ugy
rendeztek, hogy a bemutatott helyzeteknel egy vagy tobb nem
verbalis kozlesmod kovetkezetesen elsikkadjon; a nemafilmjel-
legen tul esetenkent minden gesztus is ki van merevftve, s csak
az arckifejezes ervenyesiil. Mashol csak a testmozgas latszik; a
teszt keszitoi sorra veszik a fobb nem verbalis kommunikacios
csatornakat, es a nezoknek egyik vagy masik konkret, nem ver-
balis jelbol kell megfejteni az adott erzelmet.
Az Egyesiilt Allamokban es 18 mas orszagban tobb mint het-
ezer szemelynel elvegzett vizsgalatok taniisaga szerint a nem
verbalis jelzesek olvasasanak kepessege elosegfti tobbek kozott a
beilleszkedest, a nepszeruseget, a kezdemenyezokeszseget s
- talan nem csoda - az erzelmi fogekonysagot. A nok ilyenfajta
empatiaban tobbnyire tultesznek a ferfiakon. S azoknak, akik-
nek teljesitmenye javult a negyvenot perces teszt folyaman - je-
lezve, hogy erzekiik van az empatias keszsegek elsajatitasahoz -,
a masik nemhez fuzodo viszonya is jobb volt. Voltakeppen aliglia
meglcpo, hogy az empatia elony a szerelmi eletben.
150
M erzelmi intelligencia mas elemeinek vizsgalataval egybe-
hangzoan csupan veletlenszeru osszefugges mutatkozott az
empatias eleslatas foka es a felveteli- vagy IQ-tesztekben, iskolai
teljesftmenytesztekben elert pontszam kozott. Az empatianak az
akademikus ertelemben vett intelligenciatol valo fiiggetlenseget
bizonyitottak a PONS gyermekek reszere kifejlesztett valtozataval
vegzett vizsgalatok is. 1011 gyerek koziil azok, akik ratermettse-
get arultak el az erzelmek nem verbalis jelekbol valo leolvasa-
sara, iskolaikban a legnepszerubbek, erzelmileg a legkiegyensu-
lyozottabbak voltak.5 Jollehet IQ-juk atlagban nem szarnyalta tul
azoket a gyerekeket, akik kevesbe iigyesen ertelmeztek a nem
verbalis jelzeseket, tanulmanyaikban is sikeresebbek voltak -
ami arra utal, hogy ennek az empatias keszsegnek az elsajatftasa
hidat ver a jo iskolai szereplesnek (legalabbis kivivja a tanarok
rokonszenvet).
A racionalis elmenek a szo a kozege, az erzelmeke pedig a
nem verbalis kommunikacio.. Ha egy kozlcsnel valakinek a
hanghordozSsa, gesztikulacioja vagy mas, nem verbalis kozles-g.
modja ellentmond a szavainak-fipelmi hitele nem annak van,
amit mond, hanem annak, ahogy mondia. A kommunikacioku-
tatasban elemi szabaly, hogy az erzelmi jelzes legalabb 90 szaza-
lekban nem verbalis. S e jelzeseket - aggodo hangsuly, ingeriil-
ten kapkodo mozdulat - szinte mindig tudattalanul vessziik,
anelkiil, hogy kiilonosebben odafigyelnenk az iizenet jellegere:
hallgatolagosan fogjukfel es reagalunk ra. S hallgatolagosan tor-
tenik azoknak a keszsegeknek az elsajatftasa is, amelyek eldon-
tik, jol boldogulunk-e ezen a teren vagy sem.
HOGYAN FEJLODIK KI AZ EMPATIA?
Amint a kilenc honapos Hope meglatja, hogy elesik egy masik
baba, konnyekre fakad, es odamaszik az anyjahoz vigasztalasra,
mintha vele tortent volna. A tizenot honapos Michael a sajat
151
mackojat ki'nalja oda siro baratjanak, Paulnak, s amikor Paul
tovabbra is az egeret itatja, elmegy, es megkeresi neki a kultikus
takarojat. Mindket egyiitt erzo, torodo gesztust az ilyen gyakorlo
empatias epizodok feljegyzesere kikepezett edesanyak figyeltek
meg? A vizsgalat eredmenyejrra utal, hogy az empatia gvokerei
a csecsem6kor^visszavmith£iQk-A_csecsem6ket majdhogynem
a^ziHetesTikTTapjatarfelzaklatja, ha mas csccsemot sirni hal-
lanak - s egyesek ezt a reakciot az empatia legkorabbi eloorse-
nek tekintik.5
Fejlodespszichologiisok kimutattak, hogy a csecsemok egyiitt
erzo banatot mutatnak meg azelott, hogy teljesen tudataban len-
nenek onallo letuknekTAiig par honaposan a^secsemdkJgy
reagalnak a kdrnyezetukben levok bajara, mintha oket erte yol-
na, es sirnak mas gyermek konnyei lattan. Egyeves korukra mar
kezdik kapiskalni, hogy nem oket sujtotta a nyomordsag, de to-
vabbra is zavarban vannak, hogy mi a teendo. Martin L. Hoff-
mannak a New York University egisze alatt vegzett vizsgalatanal
peldaul az egyeves gyerek odavonszolta anyjat stro tarsahoz,
hogy vigasztalja meg, de ra se hedentett a baratja mamajara, aki
szinten a helyisegben tartozkodott. Ezt a zavart latni akkor is,
amikor egyevesek utanozzak masok banatat, netan azert, hogy
jobban megertsek, mit ereznek; peldaul, ha egy masik baba be-
tid az ujjat, az egyeves is a szajaba dugja az ujjat, hogy meggyo-
zodjek, neki faj-e. Anyjat sirni latvan egy csecsemo maga is
dorgolni kezdte a szemet, holott konnye nem volt.
Az ilyen (motoros mimikrit\ertette empatian a szakszot az
1920-as evekben eloszor alkalmazo E. B. Titchener amerikai
pszichologus, kisse elterve a gorog empatheiabol („beleerzes”)
szarmazo eredeti angol jovevenyszo jelentesetol, amelyet kezdet-
ben az esztetika teoretikusai hasznaltak arra a kepessegre, hogy
valaki erzekelni tudja egy masik ember szubjektiv elmenyet.
Titchener elmelete szerint az empatia a mas banatanak_£gyfajta
testi utanzasabol keletkezik, .amely felkelti benniink ugyanazt
:iv erzest Igy akarta. ellenpariat adni з. szimpatia-n^ azaz
152
pgyiitterzesnek, amelyet mas nyomorusaga atielkiil kelt ben-
niinkjiogy osztoznaoLazjlleto erzeseiben.
A motoros mimikri ugy ket es fel eves kor tajan tunik el a to-
tyogok eszkoztarabol: ilyenkor mar vilagos, hogy a mas fajdalma
nem a sajatjuk, es a vigasztalas konnyebben megy. Tipikus eset
egy anya naplojabol:
,,Si'rva fakadt a szomszed kisbaba... Jenny odamegy hozza, es
keksszel ki'nalja. Megy a sarkaban, es nyoszorogni kezd maga-
nak. Probalja megsimogatni a kisfiut, de az elhfizodik tole...
A kisbaba megnyugszik, de Jenny tovabbra is aggodalmas. Egyre
hordja neki a jatekot, paskolja fejet-vallat.”6
Fejlodesiiknek ezen a pontjan elteres kezd mutatkozni a
totyogok masok erzelmi zaklatottsaga iranti altalanos fogekony-
sagaban. Egyesek, mint Jenny, heves erdeklodest tanusitanak az
erzelmi zavarok irant. Marian Radke-Yarrow es Carolyn Zahn-
Waxler, a National Institute of Mental Health munkatarsai vizs-
galatokkal mutattak ki, hogy az empatikus odafordulas merteke
nagyban fiigg a sziilok fegyelmezesi stilusatol. Azt talaltak, a
gyermekekben tobb az empatia, ha a fegyelmezes soran nyoma-
tekosan felhivjak a figyelmiiket arra, ha rosszalkodasukkal mas-
nak banatot okoznak: ha azt mondjak nekik, „Nezd, mennyire
elszomoritottal” ahelyett, hogy „Micsoda komiszsagot muveltel”.
Kideritettek tovabba, hogy gyermekeknel az empatiat formalo
tenyezo a kornyezetiik reakcioja a bajba jutottakra; a gyerekek
utanozzak, amit latnak, s igy alakftjak ki empatikus valaszaik
keszletet, foleg a segftsegnyiijtas modozatait illetoen.
AZ ANYA ES A GYERMEK OSSZEHANGOLODASA
Sarah huszonot eves koraban hozta vilagra ikerfiait, Market es
Fredet. Mark inkabb ra hasonlit, velte, Fred meg inkabb az ap-
jara. Talan ebbol fakadt, hogy arnyalatnyira, megis sokatmon-
153
doan tert el a ket fn'inal alkalmazott banasmodja. Mire harom
honaposak lettek az ikrek, Sarah gyakran probalta elkapni Fred
tekintetet, s buzgalma nem lankadt, ha a gyerek elfordult is;
Fred erre meg nyomatekosabb elfordulassal valaszolt. Ha az
anyja elvette rola a szemet, Fred ujra fele fordult, s folytatodott
a keresos-taszitos huzavona- Fredet nemegyszer keserves siras-
ra fakasztva. Mark azonban barmikor megszakfthatta a szem-
kontaktust, vele nem volt ramends az anyja.
Nem nagy iigy, es megis mennyit elaml. Egy ewel kesobb
Fred eszrevehetoen felosebb es onalldtlanabb volt Marknal; fe-
lenksege egyebek kozt abban nyilvanult meg, hogy kitert masok
tekintete elol, leszegett fejjel felrefordult, mint annak idejen az
anyjatol. Mark ellenben egyenesen a szeme koze nezett bar-
kinek, es ha megelegelte a szemkontaktust, kisse feljebb emelte
oldaliranyban a fejet, megnyero mosollyal.
Az ikreket es edesanyjukat Daniel Stern, a Cornell Egyetem
Orvosi Karanak pszichiatere figyelte meg ilyen aprolekosan egy
vizsgalat alkalmaval/ Sternt lenyugozik a gyermek es a sziilo ko-
zott vegbemeno kislepteku, folyton ismetlodo kdzjatekok:
szerinte ezekben a bensoseges pillanatokban az erzelmi elet leg-
alapvetobb leckei mennek vegbe. S e pillanatok koziil azok a leg-
inkabb sorsdontoek, melyek a gyermekkel tudatjak, hogy erzel-
meinek empatiaval, elfogadassal, viszonzassal mennek elebe a
Stern altal dsszehangolodasn&k elkeresztelt folyamat soran. Az
ikrek edesanyja Markkal dsszehangplodott, de Frednel elvetette
az iitemet. Stern amellett teszi le a garast, hogy a sziilo es a gyer-
mek kdzti osszhang, illetve osszhanghiany sokszorosan ismetlo-
do pillanatai alakftjak azokat az elvarasokat, melyeket a felnott
kesobb szoros kapcsolataiban tamaszt - meglehet, a gyermek-
kor dramaibb esemenyeinel melyebb nyomot hagyva.
Az osszehangolodas hallgatolagosan tortenik, a kapcsolat rit-
musabol adodoan. Stern ezt mikroszkopikns pontossaggal
tanulmanyozta ugy, hogy sokdranyi videdieivdtelt keszfttetett
anyakrol es gyermekeikrol. Azt talalta, hogy az anyak az
154
osszehangolodas reven tudatjak gyermekiikkel, hogy raereznek
lelkiallapotara. A baba visong oromeben, es az anya megerositi
azbromerzest azzal, hogy gyongeden megrazogatja a babat, gii-
gTOgjieki/vagy aTiangmagassagaTabatoTisitasahoz igazitja.
Vagy a baba megrazza a csorgojet, mire az anya valaszkeppen
gyorsan megringatja. Az ilyen irite’rakcioniraz jelent megerosi-
test, hogy az anya tobbe-kevesbe atveszi a gyermek izgatottsagat.
Az osszehangolodasnak ilyen apro epizodjai adjak a kicsinek az
erzelmi kapcsolat megnyugtato erzeset- Stern arra jutott, hogy az
anyak percenkent egyszer sugarozzak ezt az iizenetet csecse-
moikkel valo interakcioik soran.
Az osszehangolodas egeszen mas, mint a puszta utanzas. „На
egyszeruen csak utanozzuk a csecsemot - mondta nekem
Stern -, kinyilvanitjuk, hogy tudjuk, mit csinalt, de azt nem,
hogy az erzeseivel is tisztaban vagyunk. Ha tudatni akarjuk vele,
hogy raerziink lelkiallapotara, ezt a lelkiallapotot vissza kell jat-
szanunk neki valami mas eszkozzel. A baba ebbol fogja fel, hogy
megertettek.”
A felnotteletben talan a szeretkezes idezi leginkabb anyanak es
csecsemojenek ezt az intim osszehangolodasat. A szeretkezes, ir-
ja Stern, „a masik ember szubjektfv allapotaba valo beleerzes ko-
riil forog: osztozas a vagyban, a szandekok egybecsengeset, az I
izgalomszint egyideju hullamzasanak kolcsonos megeleset jelen-
ti”, s a szerelmesek reakcioi szinkronban vannak, a hallgatolagos J
mely osszetartozas jegyeben.8 A jo szeretkezes a kolcsonos em
patia aktusa; ha rossz, hianyzik belole az erzelmi kolcsonosseg.
AZ 0S^HA^UfttN^MjAR6^^R^
Stern allaspontja szerint az osszehangolas allando ismetlo-
dese nyoman csi'razik ki a gyermekben a meggyozodes, hogy
masok kepesek es hajlandok osztozni erzeseiben. Ez a tudat ugy
nyolc honapos kor koriil kezd kialakulni, amikor a gyermekek
155
megsejtik, hogy elkuloniilnek masoktol, s intim kapcsolataink
egesz eletiinkben tovabb formaljak. Megrendito, ha a szulok
nincsenek osszhangban gyermekiikkel.. Stern egyik kiserleteben
az anyak szandekosan tulzottan vagy alig reagaltak gyermekeik-
re, ahelyett hogy osszehangolodva feleltek yolna meg nekik;_a~
gyerrrigkek valaszkeppen nyomban megremiiltek es ketsegbe-
estek.
Ha hosszabb idon at nincsosszhang a szulo-gyermek kapcso-
latban, a kicsi retteiieteseiirnegjzenvetiriTaa sziiTo kovetkeze-
tesen adosTnarad az empatiaval a gyermck valamely erzelmi tar-
tomanyaban - orom, banat, testkozelseg igenylese agyermek
keriilni fogja az ilyen erzesek kifejezeset, sot esetleg magukat az
erzeseket is. Igy aztan velhetoleg teljes erzelmi regiszterek kop-
hatnak ki fokozatosan a bensoseges kapcsolatok repertoarjabol,
kivalt ha ezek az erzesek nyfltan vagy burkoltan a gyermekkor
folyaman vegig helytelenitest kapnak
Ugyanilyen alapon a gyermekek szerencsetlen erzelmi tar-
tomanyban is kikothetnek attol fiiggoen, hogy mely hangulataik
reszesiilnek viszonzasban. Mar a pici csecsemok is atveszik az
uralkodo hangulatot. Depresszios anyak harom honapos csecsc-
moi peldaul jatek kozben tiikroztek anyjuk lelkiallapotat, tobb
haragot es banatot, kevesebb spontan kfvancsisagot es erdek-
lodest mutattak, mint a nem depresszios anyak gyermekei.’
Stern vizsgalataban egy anya kovetkezetesen alig reagalt kis-
babaja aktivitasszintjere; idovel a gyermek megtanult passzivnak
lenni. ,A gyermeknek az ilyen banasmod azt hozza tudomasara,
hogy barmennyire izgatott, az anyjara nem tud hatni vele, ezert
kar probalkoznia” - tartja Stern. De leteznek remenyre jogosito
„gyogyfto” kapcsolatok is: „Eletiink soran akar baratokhoz, akar
rokonokhoz kotodiink, akar pszichoterapia soran talalunk part-
nert, ez szakadatlanul alakitja a kapcsolatainkban ervenyesiilo
munkamodellt. Az egyensiilyvesztes utobb korrigalhato; fejlode-
siink folyamata halalunkig tart.”
156
A pszichoanalizis a terapeutaval valo kapcsolatot ilyen erzelmi
helyreigazitasnak, az osszehangolodas gyogyito elmenyenek te-
kinti..A_pszich<>analitikiis gondolkodok koziil nehanyan a tukro-
zes szoval jelolik, amikor a terapeuta visszavetiti a betegre azt,
hogy megerti lelkiallapotat, pontosan ugy, mint a gyermekere
raHangoTodott anya. Az erzelmi osszhang kimondatlan es tuda-
tosan neim eszlelt, bar a beteg eppenseggel elvezkedhet abban,
hogy elfogadjak es megertik.
A gyermekkori osszhanghianyert esetleg nagyon nagy arat kell
fizetni az eletben - es nemcsak a gyereknek. A legkegyetlcnebb,
legverengzobb bunozok koreben vegzett felmeres taniisaga sze-
rint mas bunozoktol tobbnyire az kiilonbozteti meg oket, hogy
korai gyermekeveikben nevelosziildtol nevelosziiloig sodrddtak,
vagy~ arvahazbannevelkedtek - eletrajzuk erzelmi elhanyagolt-
sagra utal, s arra, hogy nem sok alkalmuk nyflt osszehangolod-
ni barkivel.10
Az erzelmi elhanyagoltsag a jelek szerint tompitja az empatiat,
a heves, kitarto erzelmi gyotres, amely magaban foglalhat ke-
gyetlen, szadista fenyegetozest, megalazast vagy kozdnseges
rosszindulatot, ugyanakkor paradox eredmennyel jar. Az ennek
kitett gyerekek esetleg hipererzekenyen kovetik nyomon kornye-
zetiik erzelmeit: ez lenyegeben poszttraumatikus eberseg a vesz-
jelek irant. A pszichesen bantalmazott gyerckre jellemzo masok
erzelmeinek megszallott firtatasa; felnottkorukban azoknak a
szeszelyes erzelmi hullamzasoknak az elszenvedoi, amelyeket
olykor „megliatarozhatatlan szemelyisegzavar”-kent diagnoszti-
zalnak. Az ilyen embereknek tehetsegiik van arra, hogy felfogjak
kornyezetiik erzelmeit, s igen gyakran szamolnakbe arrol, laogy
gyermekkorukban erzelmi bantalmazasban volt resziik."
157
AZ EMPATIA NEUROLOGIAJA
Mint a neurologia torteneteben oly sokszor, nehezen megfejt-
heto, bizarr esetek vezettek nyomra az empatia agyi alapjait
illetoen. Egy 1975-os tanulmany peldaul beszamol tobb olyan
esetrol, amikor jobb oldali homloklebenyen bizonyos serulese-
ket elszenvedett pacienseknel kiilonos fogyatekossag jelentke-
zett: keptelenne valtak a hanghordozasba kodolt iizenet vetelere,
jollehet a szavakat tokeletesen megertettek. A gunyosan, halal-
kodva vagy diihosen kimondott „koszdnom” szamukra ugyanazt
a semleges jelentest hordozta. Egy 1979-es tanulmany ellenben
olyan, a jobb feltekejiik mas pontjain seriilt betegeket mutat be,
akik az erzelmi eszlelesnek masfajta hianyossagaban szenved-
tek. Keptelenek voltak erzelmeiket hanghordozassal vagy gesz-
tussal erzekeltetni. Tisztaban voltak azzal, hogy mit ereznek, de
ezt egyszeruen nem tudtak kifejezesre juttatm. Mindket tanul-
many szerzoi ramutattak arra, hogy a kerdeses keregi teriiletek
szorosan kapcsolodnak a limbikus rendszerhez.
Leslie Brothers, a California Institute of Technology pszichia-
tere e vizsgalatokra is hivatkozott az empatia biologiajat targyalo
nagy hatasu tanulmanyaban.1’ Neurologiai adatokra es allatokon
vegzett osszehasonlfto vizsgalatokra tamaszkodva Brothers az
amygdala! es annak kapcsolodasat a vizualis cortex asszociacios
teriiletehez az empatia alapjat кёрегб kulcsfontossagii agyi
aramkorkent jeloli meg.
Az idevago erdemi neurologiai ki'serlcteket nagyreszt allato-
kon, foemlosokon vegeztek. Nemcsak anekdotakbol tudhato,
hogy ezeknel a foemlosoknel letezik empatia - „erzelmi kom-
munikacio”, Brothers szohasznalataval -, vizsgalatok is tanusit-
jak, mint peldaul a kovetkezo. Rhesusmajmokat elektrosokkal
arra idomitottak, hogy feljenek egy bizonyos hangtol. Majd azt is
megtanultak, hogyan keriilhetik el az aramiitest: le kellett
nyomniuk egy kart, ha megszolalt a hang. Ezek utan a majom-
parokat kiilon-kiilon ketrecbe tettek: kommunikalniuk csak ugy
158
lehetett, hogy zart lancn televizion egymas arcat lattak. Csak az
egyik majom hallotta a rettegett hangot, s az arckifejezese mn-
tatta, hogy fel A masik majom tarsa remiilete lattan azonnal
lenyomta a kart, s megakadalyozta az aramiitest - az empatia,
ha ugyan nem az altruizmus megnyilvanulasakent.
Miutan bizonyitottak, hogy<&joemlds6k igenis Renesc-ker-zel-
met leolvasni tarsaik arcarol^aAotatokTrnajmcik agyaba hosz-
szuTfinojjidtegytFdmrtidakat vezettek kimeletesen. Ezek az
eiefctrodak egyetlen idegsejt mukbdeset is kepesek voltak
regisztralni. A latokereg es az amygdala idegsejtjeire kapcsolt
elektrodak kimntattak, hogy ha egy majom meglatja a masik
arcat, ennek az informacionak a nyoman elobb a latokereg,
majd az amygdala idegsejtjeben tortenik kisiiles. Persze eppen
ez az iitvonal az erzelmileg felkavaro informacio altal bejart sza-
balyos palya. E kiserletek igazan meglepo eredmenye az, hogy a
latokeregben azonositottak olyan idegsejteket, amelyek kisiilest
csak meghatarozott arckifejezesek, gesztusok - pl. fenyegetoen
eltatott szaj, riadt grimasz, meghunyaszkodo lapitas - hatasara
produkalnak. Ezek az idegsejtek elkulonulnck azoktol, melyek
ugyanott az ismeros arcokra reagalnak. Vagyis ugy fest, hogy az
agy kezdettol specifikus erzelmi megnyilvanulasokra valo reaga-
lasra rendezkedett be - tehat az empatia biologiai adottsag.
Mas bizonyitekok is utalnak az amygdala-kereg utvonal
kulcsfontossagara az erzelmek leolvasasaban es megvalaszolasa-
ban, s Brothers szerint ezeket azok a kiserletek szolgaltatjak,
melyeket vadon elo majmokon vegeztek: oda-vissza megszaki-
tottak naluk az amygdala es a kereg osszekotteteset. Amikor
ezeket a majmokat visszabocsatottak hordajukhoz, meg tudtak
felelni a taplalkozas es a fara maszas hetko/napi kovetelmenyei-
nek. De a szerencsetlenek mindenestul elveszftettek azt a kepes-
segiiket, hogy erzelmileg reagaljanak a horda tobbi majmara.
A baratsagos kozeledes elol is hanyatt-homlok menekultek, s
vegiil elszigetelten tengodtek, visszautasitva oveiket.
159
Raadasul, mutat ra Brothers, az erzelmekre specializalodott
idegsejtek a keregnek azokra a teriileteire koncentralodnak,
amelyek legerosebben kotodnek az amygdalahoz; az erzelmek
leolvasasaban szerephez jutnak az amygdalat es az agykerget
osszekoto aramkorok, melyek kulcsfontossaguak a megfelelo
reakciok osszerendezeseben. „А rendszer jelentosege a tuleles-
ben nyilvanvalo a foemlosoknel - mondja Brothers. - Egy ma-
sik egyed kozeledesenek eszlelese meghatarozott testi reakciot
kell hogy eredmenyezzen - nagyon rovid idon beliil ahhoz
igazodva, hogy mi a szandek: harapni, bekesen bolhaszkodni
vagy kozosiilni.”13
Az empatianak ehhez hasonlo fiziologiai alapjara utal nalunk,
embereknel az a vizsgalat, melynek soran Robert Levenson a
berkeleyi University of California pszichologusa hazastarsakat
kert fel, adjanak szamot parjuk erzelmeirol egy heves vita
soran.14 Egyszeru modszerrel elt: a hazasparrol videofelvetel
kesziil es fizikalis reakcioikat is merik, mialatt hazassaguk vala-
mely kritikus kerdeserol - gyerekfegyelmezesrol, penzbeosztas-
rol vagy hasonlorol - cserelnek eszmet. A hazastarsak kiilon-
kiilon megtekintik a felvetelt, es pillanatrol pillanatra szamot
adnak erzeseikrol. Aztan masodszor is megnezik a videot, de
eziittal a masik erzelmeit probaljak leolvasni.
A legpontosabb empatiat azok a ferjek es felesegek mutattak,
akiknek elettani reakcioi kovettek a hazastarseit a kepernyon.
Vagyis ha hazastarsuknal fokozodott a verejtekezes, naluk is; ha
partneriik pulzusszama leesett, az 6 sziwer&uk is lassult. Ro-
viden osszefoglalva erzekenyen utanoztak parjuk pillanatnyi testi
allapotat. Ha a nezo csupan megismetelte ugyanazokat a testi
reakciokat, melyeket az eredeti interakcio soran mutatott, igen
keveset fogott fel parja erzelmeibol. Empatia csak akkor jott let-
re, ha testileg osszehangolodtak.
Ez arra mutat, hogy amikor az erzelmi agy indftja a szerveze-
tet heves reakciora - mondjuk fortyogo harag eseten -, empatia
alig vagy semennyire sem lehetseges. Az empatiahoz kell annyi
160
nyugalom es fogekonysag, hogy egy masik ember finom erzelmi
jeladasai erzekelhetok es az erzelmi agy altal utanozhatok le-
gyenek.
EMPATIA ES ETIKA: AZ ALTRLIZMI S GYOKEREI
„Sose kerdezd, kiert szol a harang: erted szol”: ime az angol
irodalom egyik leghiresebb sora. John Donne megerzcse telibe
talalja az empatia es a torodes osszefuggeset: a mas fajdalma a
magunke is. Ha egyutt erziink egy masik emberrel, torodiink
vele. Ebben az ertelemben az em/Yi/шпак az antipatia az clien-
tele. Az empatias viszonyulas idorol idore erkolcsi iteletekben
jatszik kozre: az erkolcsi dilemma attol az, ami, hogy leendo
aldozatokat is grint: Hazudjunk-e csak azert, hogy kimeljuk egy
barat erzelmeit? Meglatogassuk-e igeretiinkhoz hiven beteg ba-
ratunkat, vagy kapjunk inkabb az utolso percben vett vacsora-
meghfvason? Mikor kell mestersegesen eletben tartani valakit?
Ezeket az erkolcsi kerdeseket Martin Hoffman empatiakutato
veti fel, aki szerint az erkolcsiseg az empatiabol gyokerezik, mert
az esetleges aldozatokkal - fajdalmat, veszelyt, nelkiilozest
elszenvedokkel - valo egyiitterzes, a nyomorijsagukban valo osz-
tozas visz ra benniinket, hogy segi'tsegukre legyiink.15
Az empatia es az onzetlenseg szemelyes talalkozasok reven
letrejovo osszekapcsolodasan tuT, allitja Hoffman, ^rkolcsi eh
veinknek is tapot ad kepessegiink az empatias felindulasra,
vagyis arra, hogy belebujjunk mas ember borebe.
Hoffman szerint csecsemokorunktol termeszetesen fejlodik
benniink az empatia. Mint mar lathattuk, egyeves kor koml a
gyermek maga is nekibiisul, ha a szeme lattara mas elesik es
sir; erintettsege annyira heves es kozvetlen, hogy a szajaba kapja
az ujjat, az anyja olebe temeti a fejet, mintha 6 iitotte volna meg
magat. Egy ev folott a gyermek szamara egyre vilagosabb kiilon-
valasa masoktol, s tevekenyen igyekszik vigasztalni si'ro tarsat,
161
pl. a sajat mackojat odakfnalva. A gyerekeknek mar keteveskor-
ban van fogalmuk arrol, hogy niaskcppenjsjehet erezni, mint
окЗ miMmekcnyebbcn kepesek venni a tobbick erzelmi jel-
zeseit; ilyenkor vehetik eszre, hogy a masik gyerek buszke, es
aniikoLeliprikjialaa mecses, az a legnagyobb segitscg, ha nem
csapnak folosleges huhot korillotte.
A gycrekkor vegere kialakul az empatia legfejlettebb foka:
jWenkorra mar a konkret helyzettol eltekintye is_kepesek va-
gvunk erzekelnTa~banatot, es megtanuljuk, hogy egy ember a
helyzetebol, az allapotabol kifolyolag is szenvedhet tartosan.
Ilyenkor tamadhat benniink reszvet egy egesz csoport, peldaul a
szcgenyek, azelnyomottajy.aszamkivetettekgyotrelmei irant. S
ez a megertes a serdulot a balsorssal es az igazsagtalansaggal
hadra kelo erkolcsi allasfoglalasra sarkallhatja.
Az empatia jelen van az erkolcsi itelet es cselekves sok aspek-
tusaban. Peldaul ott az „empatias diih”, John Stuart Mill szavai-
val „a bosszu erzese, amelyre intellektusunk es egyutterzesiink
indit, azon sebck kapcsan, melyeket akkor szenvediink el, ami-
kor masok serijlnek”. Ez Mill szerint az igazsag vedelmezoje.
Empatia vezet erkolcsi megnyilvanulashoz akkor is, ha egy
szemtanu az aldozat vedelmere kel; a kutatasok szerint minel
tobb a szemtanuban az empatia az aldozat irant, annal valo-
szinubb, hogy vasarra viszi erte a boret. Bizonyitekok szolnak
amellett is, hogy az emberek empatiaszintje erkolcsi iteleteikre
is hatassal van. Nemetorszagban es az Egyesult .Allamokban veg-
zett felmcresek szerint az empatiaszinttel aranyos a hajlandosag
arra az erkolcsi nezetre, hogy az anyagi eszkozoket sziikseglet
szerint kellene felosztani az emberek kozott.16
162
EMPATIA NELKULI ELET: A TAMADO LE' KIVILAGA,
A SZOCIOPATA ERKOLCSE
Eric Eckardt gyalazatos buntenybe keveredett: Tonya Harding
mukorcsolyazono testorekent merenyletet szervezett Nancy
Kerrigan ellen, aki Harding fo vetelytarsa lett volna az 1994-es
teli olimpian. Az altala felberelt banditak osszezuztak Kerrigan
terdet, aki kritikus edzeshonapokat kenyszerult kihagyni emiatt.
Amikor azonban Eckardt meglatta a teve kepernyojen zokogo
Kerrigant, a buntudat hirtelen rohamaban egy baratja kozvetite-
sevel megszelloztette titkat, utobb rendorkezre juttatva az elko-
vetoket. Ennyit az empatia hatalmarol.
Az empatia azonban jellegzetesen, tragikusan hianyzik a leg-
alavalobb bimok elkovetoibol. Eroszaktevoknel, gyermekek
megtaiiTaddjiiaLcsaladbantalmazoknSrkdzos psziches toresvo-
nal, hogy keptelenek empatiara. Aldozataik gyotre mei iranti
erzeketlensegiik sugallja bunre csabito, oncsalo hazugsagaikat.
Eroszaktevok velekednek ugy, hogy „a nok igazabol kivanjak a
meggroSzakoTasT vagy ,?a nd latszolag ellenkezik, de igazabol
kelleti magat”; gyermekek zaklatoi szerint „nem faj a gyereknck,
hiszen szeretetbol teszem vele", vagy ,,ez masfajta gyongedseg”;
a brutalis szulok a fegyelmezesre hivatkoznak. A fenti onigazola-
sok mind idezetek olyan bunelkovetoktol, akik orvosi kezeles-
ben reszesiiltek: sajat bevallasuk szerint ilyesmiket mondtak
maguknak, mialatt tettiiket elkovettck vagy kesziiltek ra.
Az empatianak az aldozat szamara vegzetes kiirtasa a bunel-
kovetes folyaman szinte mindig a kegyctlenkedcscket kivalto er-
zelmi ciklusba illeszkedik. Nezziik, az erzelmek milyen tipikus
egymasutanjavezet szexualis buntetthez, mondjuk, gyermek se-
relmere.17 A ciklust az indi'tja be, hogy a zaklatot valami feldulja:
harag, depresszio, magany gyotri. Tegyuk fel, boldog parokat lat
egy tevemusorban, es utana bankodni kezd, mert oly egyedul
van. Fantazialasban keres vigaszL rendszerint arrol, hogy ben-
soseges baratsag jon letre kozte es egy gyermek kozott; a fantazia
163
szexualis szmezetet кар, es onkiclcgitesbe torkoll. A zaklatonak
egy idore csillapul a blnata, de a megkonnyebbiiles tiszavirag-
cletii; a depresszio es a magany aztan csak meg nagyobb erovel
zudul ra. A zaklato jatszani kezd я gondolattal, bogy kieli a fanta-
ziat, es ilyenfajta onigazolasokkal tiizeli magat: „Ha testileg nem
tpszek kart a gyerekben, igazabol nem is csinalok bajt”, vagy „Ha
a gyerek nem akarja a szexet, rajta all, hogy abbahagyja”.
Ezen a ponton a zaklato a gyermeket a perverz fantazia torz
lencsejen keresztiil latja, es szikranyi empatia sines benne az-
irant, amit egy valosagos gyerek erezhet az adott helyzetben. Ez
az erzeketlenseg jellemez minden tovabbit, a gyermek torbe ej-
tesenek kiterveleset, a teendok gondos elprobalasat, majd a terv
kivitelezeset. Minden annak jegyeben zajlik, mintha az erintett
gyermeknek nem voln^naksajat erzesei: a zaklato kivetiti ra az
egyiittmnkddo gyermek benne elo vagykepet. A gyermek erzesei
- a viszolygas, a felelem, az under - elsikkadnak szamara. Es a
zaklatonak csakis igy „jo”.
Az aldozatok iranti empatia teljes hianya sarkalatos tampont
a gyermekellenes buntettek es mas hasonlo cselekmenyek elko-
vetoi szamara kifejlesztett ujfajta kezeleseknel. Az egyik legigcre-
tesebb kezelesi program soran a bunelkovetok szivet tepo olvas-
manyokafkapnak kezbe: az altaluk elkovetetthez hasonlo bun-
cgelekmeny aldozatainak beszamoloit. Videofelveteleket tekinte-
nek meg, ahol az aldozatok konnyek kozott mondjak el, hogyan
eltek at a tamadast. Дг elkovetok ezek utan megirjak a buntenyt
az aldozat szemszogebol, elklpzelve, mit is erezhetett. A fogal-
mazvanytterapias csoportban felolvassak, es az aldozat szerepe-
be helyezkedve probalnak valaszt adni a tamadassal kapcsolatos
kerdesekre. Vegul a bunteny ujrajatszasa kovetkezik, a bunelko-
vetovel az aldozat szerepeben.
William Pithers vermonti bortonpszichologus, a fenti nezo-
pontvalto terapia kidolgozoja mondta nekem: „Az aldozat iranti
empatia modosit az eszlelesen, dgyhogy meg a fantazian beliil is
nehez tagadni a fajdalmat. Ez erositi a program resztvevoinek
164
motivaciojat arra, hogy perverz szexualis keszteteseikkel szem-
beszalljanak. A szexualis bunelkovetok koziil, akikkel a borton-
ben elvegeztek a programot, a szabadulast kovetoen feleannyian
estek vissza, mint azok, akik nem kaptak ilyen kezelest. Az em-
patia keltette alapveto motivacio hijan a kezeles kudarcra van
itelve.”
Mig a gyermekzaklatok es a hozzajuk hasonlok eseteben meg-
varTafialvany remeny, hogy empatiara tehetnek szert, egy masik
bunozotipus, a pszichiatriai diagnosztika altal ujabban inkabb
szociopatanak cimkezett pszichopata joval kevesebb okoT ad a
derulatasra. A pszichopatak hirhedtek arrol, hogy leveszik az
embereket a labukrol, mikozben szemrebbenes nelkul kovetik
el a legegbekialtobb? legelvetemijltebb gaztetteket. A pszichopa-
tia: keptelenseg barmifajta empatiara vagy reszvetre. szikranyi
lelkifurdalasra; a legzavarbaejtobb az erzelmi defektusok sora-
ban. A pszichopata hidegsegenek lenyege a jelek szerint az, hogy
csak a legsekelyesebb erzelmi kotodes telik tole. A legkegyetle-
nebb bunozok, peldaul a szadista sorozatgyilkosok, akiknek oro-
met szerez aldozataik gyotrelmes halala, megtestesitoi a pszi-
chopatianak.18
A pszichopatak hazudnak is, mint a vizfolyas, nines szegye->J
nuk, ha e[ akarnak erni valamit. es_aldozataik erzelmeit is cim-
TflisarLiiianipukiliak. Nezziik Farot, egy Los Angeles-i galeri ti-
zenhet eves tagjat, aki egy orszagiiti lovoldozes soran nyomorek-
ka tett egy fiatal anyat meg a csecsemojet: nem sajnalja, sot
biiszke ra. Leon Bing til mellette az autoban, aki konyvet ir a Los
Angeles-i galerikrol. Faro el akarja kapraztatni. „Meresztgetem
kicsit a szemem oldalt arra a ket iirgere.” Bing igy meseli el az
epizodot:
,Л sofor erzi, hogy nezik, odapillant a kocsimra. Tekintete
osszekapcsolodik Faroeval, egy pillanatra elkerekedik a szeme.
Aztan megszakftja a kontaktust, felrekapja, eloreszegi a fejet.
Nem is vitas, mit arult el a pillantasa: rettegest.”
165
Faro ezutan bemutatja Bingnek, mit villantott a szomszed
kocsinak:
„Egyenesen a szemem kbze nez, es szinte minden vonasa tor-
zul-modosul, mint egy onkioldos fenykepfelvetelnel. Liderces
arc, riaszto. Azt ilzeni, hogy ha allni mered ezt a tekintetet, kesz-
tyut mersz dobni ennek a sracnak, vess keresztet magadra. Mert
ez a tekintet arra vail, hogy gazdajanak egyre megy, nem szanja
se a mas eletet, se a sajatjat.”19
Persze az olyan osszetett magatartasnal, mint a bunozes, szo-
ba jon sokfele, biologiai alapot nelkiilozo magyarazat is. Peldaul,
hogy a perverz erzelmi kepesseg - a rettenetkeltes mas embe-
rekben - a tuleles zaloga elvadult kornyezetben, ugyanugy, mint
a bunozes; ilyen szituacioban az empatia ongol. Az empatiatol
valo opportunista megvalas bizony ,,ereny”-nek szamithat az
elet szamos teriileten, peldaul a kihallgatast vegzo „szemet zsa-
ru” vagy a kommandos eseteben. Rendorallamok hivatasos ve-
rolegenyei szamoltak be arrol, hogyan tanultak meg elvonatkoz-
tatni aldozataik gyotrelmeitol, hogy vegezni tudjak „munkaju-
kat”. A manipulalhatosagnak sokfele modja van.
Az empatiahiany egyik legveszjoslobb megnyilvanulasara
veletlenul deriilt feny a legszadistabh-felesegverok tanulmanyo-
zasakor. A kutatas elettani furcsasagot fedett fel a legdurvabb
ferjeknel, akik rendszeresen elagyabugyaljak, kessel, pisztollyal
fenyegetik az asszonyt: cselekvesiik inkabb hideg es szamito, ko-
rantsem a heves indulat diktalja.20 Diihiik fokozedasavaLmu-
tatkozik ajdilonds jelenseg: sziweresiik /^«Cahelyett hogy
felporogne, holott elhatalmasodo harag eseten ez utobbi lenne
varhato. Vagyis mikbzben agressziven begorombulnak, elettani-
lag egyrc higgadtabbalTlesznek Kegyetlenkedesiik minden jel
szerint elorc megfontolt terror, remuletkeltessel tartjak sakkban
hazastarsukat.
A hidegen brutalis ferjek fajtaja elter a felesegiiket megiito fer-
fiak zbmetol. Eloszor is naluk sokkal nagyobb a valoszinusege
166
annak, hogy a hazastarsi kapcsolat keretein kivlil is tengelyt
akasztanak, kocsmai verekedesekbe keverednek, munkatarsaik-
ba es mas csaladtagjaikba is belekotnek. A legtobb ferfi indulat-
bol uti meg a feleseget, duheben, mert visszautasitottak, Klt£-
kenysegbol, vagy mert fel, hogy otthagvjak; ezek a szamito iitle-
gelok viszont latszolag minden ok nelki'il tamadnak felesegiikre
- es ha egyszer elkezdik, a nd nem tehet semmit azert, hogy
veget vessen a dolognak: a tavozasra tett kiserlet is hiabavalo.
A pszichopata bunozokkel foglalkozo kutatok nemelyike arra
gyanakszik, hogy hideg tettlegessegiik, az empatiahianynak es a
kozonynek ez a foka esetenkent idegrendszeri defektusra vezet-
hetb vissza.*
A szivtelen pszichopatia lehetseges elettani alapjat ket mod-
szerrel mutattak ki: mindketto arra utal, hogy a limbikus agyhoz
vezeto idegpalyak erintettek. Az egyik modszer, hogy merik az
emberek agyi hullamait, mikozben osszekevert betuket szavak-
ka rendeznek. A szavakat nagyon rovid ideig mutatjak, egy tized-
masodpercnel nem tovabb. A legtobb ember maskepp reagal az
erzelmi tartalmat hordozo gyilkos szora, mint a semleges szek-
re: hamarabb osszerendezik az erzelmes szot, es az erzelmes
szo hatasara agyi hullamaik jellegze tes rajzolatot mutatnak, ami
semleges szavak eseten nines jelen. A pszichopataknal azonban
mindket reakcio hianyzik: agyuk nem produkalja az erzelmes
szavakra jellemzo rajzolatot, es a reakeioido sem rovidebb; ez
szakadasra utal a szot felismero verbalis agykerget es a szohoz
erzelmet tarsito limbikus agyat osszekoto aramkbrben.
*Fontos figyelmeztetes: ha a bunozes egyes valfajainal kozrejalszanak is olyan biolo-
giai kepletek, mint az empatia idegrendszeri alapti defektusa, ez meg korantsem jelen-
ti, hogy valamennyi bunozo fogyatekos biologiai szempontbol, vagy hogy a bunozeshez
biologiai jegy tarsul. Heves vitat valtott ki a kerdes, amelynek soran hitelt erdemloen
eidolt, ilyen biologiai jegy nem mutathato ki, „biinozo" gen pedig vegkepp nincsen. Meg
ha az empatiabidny lehet is egyes esetekben biologiailag megalapozott, ebbol nem
kovetkezik, hogy akinel jelen van, feltetleniil bunozove valik, tdbbnyire nem ez a helyzet.
Az empatiahianyt mint tenyezot kell figyelembe venni a bunozes fele terelo egyeb lelek-
tani, gazdasagi es tarsadalmi indittatasok mellett.
167
Robert Hare, a Brit Columbia-i Egyetem pszichologusa, aki a
vizsgalatot vegezte, eredmenyet ugy ertelmezi, hogy a pszichopa-
tak sekelyesen fogjak fel az erzelmes szavakat, ami tagabb erte-
lemben vett sekelyessegre utal az erzelmi szferaban. A pszicho-
patak szivtelensege Hare szerint visszavezetheto egy korabbi ki-
serlete soran felfedett masik elettani mintara is, amely pszicho-
pataknal az amygdala es a hozza kapcsolodo aramkorok sza-
balytalan mukodesere utal: aramiitesre varakozo pszichopatak
nem mutattak a felelemreakciot, ami mas embereknel terme-
szetes, ha fajdalom elviselesere kell felkeszillniuk.21 Hare felveti:
mivel a kilatasba helyezett fajdalom nem valt ki naluk szoron-
gast, a pszichopatakat nem rettenti el a biintetes, amit tettiik
maga utan vonhat. S mivel maguk nem ereznek felelmet, nines
benniik empatia - azaz irgalom - aldozataik felelme es szenve-
dese irant.
1	Onmegfigyeles es empatia: 1. pl., John Mayer es Melissa Kirk-
patrick: „Hot Information-Processing Becomes More Accurate With
Open Emotional Experience”, New Hampshire-i Egyetem, kiadatlan
kezirat (1994. okt.); Randy Larsen es tsai: „Cognitive Operations Asso-
ciated With Individual Differences in Affect Intensity”, Journal of Per-
sonality and Social Psychology 53 (1987).
2	Robert Rosenthal es tsai: „The PONS Test: Measuring Sensitivity
to Nonverbal Cues”; P. McReynolds szerk, Advances in Psychological
Assessment (San Francisco, Jossey-Bass, 1977).
3	Stephen Nowicki es Marshall Duke: „А Measure of Nonverbal So-
cial Processing Ability in Children Between the Ages of 6 and 10”,
eloadas az Amerikai Pszichologiai Tarsasag iilesen (1989) -
4	A kutatokent kozremukodo anyakat Marian Radke-Yarrow es
Carolyn Zahn-Waxler kepezte ki a Nemzeti Mentalhigienes Intezet Fej-
lodespszichologiai Laboratoriumaban.
5	Az empatiarol, annak gyokereirol es idegrendszeri osszefiiggesei-
rol cikket trtam a.Neiv York Timesba (1989- marcius 28.)
6	Empatiat oltani a gyerekekbe: Marian Radke-Yarrow es Carolyn
Zahn-Waxler: „Roots, Motives and Patterns in Children’s Prosocial
168
Behavior”; Ervin Staub es tsai szerk., Development and Maintenance
of Prosocial Behavior (New York, Plenum, 1984).
7	Daniel Stem: The Interpersonal World of the Infant (New York,
Basic Books, 1987), 30. o.
8	Stern, i. mu.
9	A depresszios csecsemokrol Jeffrey Pickens es Tiffany Field iTnak:
„Facial Expressivity in Infants of Depressed Mothers”, Developmental
Psychology 29,6 (1993).
10	Az eroszakos nemi kozosiilest elkovetok gyermekkorat Robert
Prentky philadelphiai pszichologus tanulmanyozta.
11	Empatia hataresetnek minosulo pacienseknel: „Giftedness and
Psychological Abuse in Borderline Personality Disorder: Their Rele-
vance to Genests and Treatment”, Journal of Personality Disorders 6
(1992).
12	Leslie Brothers: „А Biological Perspective on Empathy”,
American Journal of Psychiatry 146,1 (1989)-
13	Brothers i. mu 16. o.
14	Az empatia fiziologiaja: Robert Levenson es Anna Ruef: „Em-
pathy: A Physiological Substrate”, Journal of Personality and Social
Psychology 63, 2 (1992).
15	Martin L. Hoffman: „Empathy, Social Cognition and Moral Ac-
tion”, W. Kurtines, J. Gerwitz szerk.: Moral Behavior and Develop-
ment: Advances in Theory, Research and Applications (New York,
John Wiley and Sons, 1984).
16	Hoffman „Empathy, Social Cognition and Moral Action" c. tanul-
manya targyalja az empatia es az erkolcs osszefiiggeset.
17	ANew York Timesbz irtam a szexualis biintenyhez vezeto erzel-
mi ciklusrol (1992. apr. 14.). Forrasom William Pithers, a vermonti
fegyintezet pszichologusa.
18	A pszichopatia sajatossagat bovebben taglalja л New York Times-
ban 1987. Julius 7-en megjelent cikkem. Amit itt irok, nagyreszt Robert
Hare munkassagabol meritem, aki Brit Columbia egyetemen pszicho-
logus, es szakterulete a pszichopatia.
19	Leon Bing: Do or Die (New York, Harper Collins, 1991)
20	Felesegverok: Neil S. Jacobson es tsai: „Affect, Verbal Content
and Psychophysiology in the Arguments of Couples With a Violent
169
Husband”, Journal of Clinical and Consulting Psycholog}' (1994.
julius).
21	A pszichopatak nem felnek - ez mutatkozik meg pszichopata
bunozoknel kozvetleniil sokkolas elott. Az effektus ujabb feldolgozasai
koziil valo Christopher Patrick es tsai: „Emotion in the Criminal Psy-
chopath: Fear Image Processing”, Journal of Abnormal Psychology
103 (1994).
8
A tarsas elet fortelyai
Mint mas oteveseket a testversor elen, Lent is kihozza a sod-
rabol ket es fel eves occse, Jay, azzal, hogy ddlast rendez az addig
kozosen hasznalt lego-epitokockak kozott. Duhrohamaban Len
megharapja Jayt, aki sirva fakad. Edesanyjukjay fajdalmas visi-
tasat hallva a helyszinen terem, megszidja Lent, es raparancsol,
rakja el a civodas targyat kepezo legokeszletet. Erre Len - nyil-
van sulyos igazsagtalansagkent ertelmezve a felszolitast - siras-
ban tor ki. De a mama tovabbra is bosszus, es csoppet sem hato-
dik meg.
Lennek varatlan vigasztaloja akad az eredetileg sertett fel Jay
szemelyeben, aki most mar annyira a szivere veszi batyja kony-
nyeit, hogy mindenaron meg akarja ot nyugtatni. A jelenet vala-
hogy igy zajlik:1
- Len, ne - kerleli Jay. - Ne sirj, batyo. Ne sirjal.
De Len csak folytatja. Mivel kozvetlen beavatkozasa nem jart
sikerrel, Jay az anyjuknal jar kozben Lenert. - Len sir, mama!
Len sir. Nezd meg, Len sir!
Ezutan anyasan odafordul Lenhez, es simogatja-csititgatja: -
Figyelj, Len. Ne sirj mar.
De Len nem hallgat a jo szora, es tovabb zokog. Jaynek mas
taktikahoz kell folyamodnia: segedkezet nyiijt a legokeszlet elra-
kasanal, s kozben baratsagosan mondja: - Nezd, Len. Elrakom
Lennie-nek.
A konnyek arja megsem apad. A talalekony Jay ujabb strate-
giaval probalkozik, az elterelessel. Jatek autot mutat a batyjanak,
s azzal igyekszik elvonni a figyelmet az iment elszenvedett mini-
171
tragediarol. - Nezd, Len, itt ill benn a sofor. Na, mi ez, Len?
Mondd meg, Len!
Len ra sem hederit. Vigasztalhatatlan, keptelen abbahagyni a
sirast. Anyja kifogy a beketuresbol, es a klasszikus sziiloi fenye-
getessel hozakodik eld: - Akarsz egyet a fenekedre? - Amire Len
tetova ,,nem”-mel valaszol.
- Akkor hagyd mar abba, legy szives! - mondja az anya
hatarozottan, jollehet a ketsegbeeses hataran.
A zokogas pillanatnyi megszakitasaval Len elhaloan zihaija: -
Megprobalom.
Mire Jay ujra nekiveselkedik az anyai erelyt magara oltve
fenyegetozni kezd: - Ne sirj, Len! Raverek a fenekedre!
Ez a kis drama ekesen szemlelteti, milyen kifinomult eszkoz-
tarat kepes bevetni mar egy ket es fel eves is a masik ember
erzelmeinek befolyasolasara. Batyjat mindenaron felden'teni
akarvan, Jay a taktikak szeles spektrumabol merit: egyenes meg-
kerleles, szovetkezes az anyaval (amiben nines koszbnet),
vigasztalo erintes, segitsegnyujtas felajanlasa, eltereles, fenye-
getes, felreerthetetlen utasitas. Jay nyilvan a nehez pillanatokban
rajta kiprobalt arzenalt sorakoztatja fel. De ez erdektelen. Ami
fontos, hogy ha kell, zsenge kora ellenere eld tnd rukkolni vele.
Annyit persze minden kisgyermekes sziilo tnd, hogy ajaynel
megnyilvanulo empatia es vigasztalo szandek korantsem alta-
lanos. Igen valoszinu, hogy egy ilyen koru gyermek testvere zak-
latottsagat alkalomnak latja a bosszuallasra, es mindent elkovet,
hogy meg nyomorusagosabb allapotba hozza. Hasonlo fogasok-
kal a testvert szekirozni, gyotorni is lehet. De meg az ilyen esu-
nya viselkedes is arrol tanuskodik, hogy donto erzelmi kepesseg
van sziiletoben: a kepesseg masok erzelmeinek felismeresere es
cselekvo alakitasara. Ha hatni tiidunk mas erzelmeire, gyerek-
jatek a kapcsolatok bonyolitasa.
AhTmzThogy egy kisgyermek a szemelvkozi kapcsolatok teren
ilyen hatalommaLbirhasson, el kell jutnia egy bizonyos onkont-
rollszintig, ahol mar kepes arra, hogy tompitani prdbalja maga-
172
ban a diihot, banatot, felindulast, izgatottsagot - meg ha tobb-
hyire kudarcot vail is. A masik emberre valo rahangolodas csi-
petnyi higgadtsagot igenyel. A sajat erzelmek; rendezesenek kez-
demenyei is erre az eletkorra esnek: innentol fordul eld, hogy a
kicsi nyafogas nelkiil tnd varni, s inkabb ervekkel, hi'zelkedessel,
mintsem nyers erovel tor celja fele - mas lapra tartozik, hogy
nem mindig alkalmazza ujdonsult tudomanyat. Keteves korra
tapasztalhatok az empatia jelei: Jayben az empatia, a reszvet
csiraja dolgozott, amikor olyan kitartoan igyekezett felviditani
zokogo Len batyjat. Vagyis masok erzelmeire hatni - a tarsas
eletet magas szinten gyakorolni - csak akkor lehet, ha mar
beerett ket masik erzelmi keszsegilnk, az onkontroll es az em-
patia.
Ilyen taptalajbol sarjad ki az ,,emberekke[banni tudas” n
adomanya. Ezek a tarsasagi jartassagok biztositjak, hogy iigyein-
ket masokkal hatekonyan intezziik; tarsas letre valo keptelen-
seget vagy ismetelt szemelyes katasztrofakat eredmenyez, ha
ilyen teren nem tudunk zold agra vergodni. Csakis ezen kesz-
segek fogyatekossaganak tiilajdonithato^ ha egyebkent ragyogo
szeiiemek kapcsolataikba rendre belebuknak, az arrogancia, az
eilenszenvesseg, azerzeketlenseg latszatat keltve. A tarsas kcpes-
segek teszik lehetove, hogy iranyitsuk az egyiittletek alakulasat,
hogy masokat mozgositsunk, inspiraljunk, bensoseges viszo-
nyainkban oromet talaljunk, rabeszelni, befolyasolni, megnyug-
tatni tudjunk masokat.
MUTASSUNK NEMI ERZEST
A tarsas kompetencia egyik kulcsa, hogy az emberek meny-
nyirejiatekonyanfejezik ki eiythiieiket. Paul ЁЗушдпmegnyi-
ш/^о2^Г5гдЫ(го^пак nevezi_ajtarsadalmi konszenzust arra
nezvestrhogyLmely erzelmeket mikor illendo kimutatni. Ebbeh
rendki'vul nagyok a kulturalis elterese Egy pelda: Ekman es
173
munkatarsai Japanban egyetemi hallgatok arcjatek-reakciojat
figyeltek meg egy sokkolo filmre, amely tizeneves ausztral benn-
sziilottek ritualis koriilmeteleset mutatta be. Amikor a japan
diakok eloljarojuk jelenleteben neztek a filmet, arcuk alig arult
el valamit De amikor azt hittek, nines ott senki (jollehet rejtett
kameraval felvetel kesziilt roluk), vonasaik a gyotrelem, a fele-
lem, az undor eleven kifejezeseve torzultak.
A megnyilatkozasi szabalyoknak tobb alaptipusavan.2 Az egyik
az erzelemnyilvanftas minimdlizdldsa - Japanban ez az elfo-
gadotta gyotrelem kifejezesenel feljebbvalok jelenleteben, ehhez
tartottak magukat a diakok, amikor zaklatottsagukat pokerarccal
lepleztek. A masodik tipus az erzelmek tuljdtszdsa^ felnagyitasa
a kifejez.es soran; ezzel a fogassal el az arcat dramaian szenvedo
fintorba ranto hateves kislany, amikor az anyjahoz rohan bepa-
nas/oJiuiLCSufqikodoJiatvjat. A harmadik tipus az erzelem be-
hglygttesitesee^ masikkal; bizonyosjzsiai kulturakban szokas,
aliol ijdvariatlansag^nemet mondani, es helyette a (hamis) igen-
les jarja. Hogyld mire viszi e praktikakban es idoziteslikben, az
erzelmi intelligencia egyik tenyezoje.
Ezeket a megnyilvanulasi szabalyokat nagyon koran megta-
nuljuk, esetenkent nyilt kioktatas reven. Megnyilvanulasi szabalyt
oktatunk gyennekunknek, amikor arra intjiik, ne mutasson csa-,
Ipdiist, ellenben mosohogva mondjon kpszonetet nagypapanak a
legjobb szandekkal adotk am szornyujilndekert. A megnyil-"
vanulasi szabalyok elsajatitasanal megis inkabb a peldamutatas
mervado: a gyermekek azt teszik, amit kornyezetijkben tapasz-
talnak. Az erzelmek iskolazasanal az emocio kozeg is, uzenet is.
Ha a gyereket kemenyen, koveteloen, hidegen fellcpo szulo
unszolja mosolygos koszonetre - aki sziszeg, es nem joindu-
latuan sug-, a gyermek nagy valoszinuseggel egeszen mas lecket
кар, es nagypapat egy grimasszal meg egy’ kurtan odavetett
,,koszonom”-mel fizeti ki. Amihez nagypapa egeszen miskcppen
fog viszonyulni, mint az else esetben, ahol megtevesztve bar, de
oriil: itt a vegyes iizeneten bizony megbantodik.
174
Az erzelmi megnyilvanulasoK termeszetesen azonnali kovet-
kezmennyel jarnak, aszerint hogy cimzettjukre milyen hatast
tcsznek. A gyermek nagyjabol ezt a szabalyt sajatitja el: „Leplezd
el valodi erzeseidet, ha megbantanal veluk egy szeretett sze-
melyt; helyettesitsd be oket valami nem igazival, de kevesbe ser-
tovel.” Az erzelemnyilvanftasnak ezek a szabalyai tobbet jelente-
nek az illemkodex cikkelyeinel: diktaljak azt, hogy erzelmeink
hogyan hatnak masokra. E szabalyok betartasa az optimalis ha-
taskeltes zaloga, semmibeveteluk erzelmi zilrzavart szft.
A szfneszek persze muveszei az erzelmi hataskeltesnek; exp-
resszivitasukra reagal a kozonseg. S nemelyikunk ketsegkivul
szuletett szinesz. De, reszben azert is, mert a megnyilvanulasi
szabalyokrol elsajatitott leckeink kiilonboznek a peldak sok-
felesege miatt, az emberek ratermettsege nagyon is valtozo.
KIFEJEZOKESZSEG ES ERZELMI RAGALY
A vietnami haboru kezdeten egy amerikai szakasz rizsfblde-
ken lapulva vivott heves tuzharcot Vietkong-partizanokkal. Egy-
szer csak felbukkant hat szerzetes: libasorban vonultak a rizs-
fbldeket elvalaszto foldhanyasokon. Higgadtan es meltosagtelje-
sen egyenest a tiizvonal fele tartottak.
- Nem neztek se jobbra, se balra, mentek az orruk utan -
emlekszik David Busch, az egyik amerikai katona. - Nagyon fur-
csa volt az egesz, mert senki se lott rajuk. Es mire vegigertek a
foldperemen, leeresztettem. Elegem lett, aznapra legalabbis.
Alighanem mind igy voltunk vele, mert egy emberkent letettiik a
lantot. Nem harcoltunk tovabb, es kesz?
A szerzetesek halalmegveto, nema higgadtsaganak bekito ere-
je a csata kellos kozepen a tarsas let egyik alapveto elvet szem-
lelteti: az erzelmek ragalyosak. Igaz viszont, hogy ez az eset szel-
soseges. Az erzelmi ragaly tobbn ire szobtilisabbanunukodik.
erintkezeseink kereteben za lo hallgatolagos kozjatekkent. Han-
175
gulatokat bocsatunk ki es fogunk fel, ezekkel gazdalkodik fu
alatt a psziche, amely nemely erintkezesnek karat latja, masok-
bol meg epul. Az erzelmi kozjatek rendszerint nagyon finomap,
szinte rajtakaphatatlanuiijnegy veglie; a bolti elado „koszonom”-
jetolmacsolhat szarnunkrakozonyt, elutasItasfragyszkeTszoI-
gaSfl^s^pAzjxzelmek^-ugM^edirek^e^iiremberrdra
tnasikra, mint yalami targasviriis.	"
Mjn^nZenntkezes soran erzelmi jelzeseket adtink, s ezek
hatnakazokra/akikkelegyuttvagyunk. Minel talpraesettebb tar-
sasTenyelcvagy’unk, annal jobban uraljuk jelzeseinket; a muvelt
tarsasagban a tartozkodas vegtere nem egyebet szolgal, mint az
erintkezes egyensulyat megbonto zavaro erzelmi tulcsordulas
kivedeset (az intim kapcsolatokban ugyanez a szabaly fojtogato).
Az erzelmi intelligenciaba beletartozik, hogy jol bonyolitjuk
ezeket a kozjatekokat „szeretetre melto, kellemes ember”-nek
a szemiinkben az szamitTakivel szivesen vagyunk egyiitt, mert
erzelmi pralflikai jolesnek nekunk. Akikkepesek masokafm^-
engesztelodesre birni, a tarsasag "szeinpontjabol kiilonosen
ertekes portekat tartogatnak: feenniik lelhjtiirikjelki tamaszt a
leggyotrobb erzelmi sziiksegben. Igy vagy iigy valamennyierTegy-
mas hangulatvaltasainak eszkozeiil szolgalunk.
Tekintsiink egy figyelemre melto bizonyitekot, hogy milyen
megfoghatatlanul terjednek az erzesek egyik embcrrol a masik-
ra. Egyszeru kiserlet: ket onkentes listat ikszelt vegig pillanatnyi
hangulatarol, majd csondben neztek egymast, mig a kiserlet-
vezeto vissza nem tert a helyisegbe. Ket percig maradt csak tavol,
majd megkerte a kiserleti alanyokat, toltsek ki ujbol a kerdoivet.
A parokat szandekosan ugy allitottak ossze, hogy az egyik fel
erzelmileg roppant kifejezo, a masik meg plehpofa legyen. A par
kifejezo tagjanak erzelmei ohatatlanul atvivodtek passzivabb
tarsara.4
Hogyan tortenik ez a magikus atvitel? A legvaloszfnubb valasz,
hogy onkenteleniil utanozzuk a masik erzelemnyilvanitasat,
tudtunkon kiviil gepiesen visszaadjuk arcjatekat, taglejteseit es
176
mas, nem verbalis hangulati jelzeseit. Az ilyen utanzassal ujra-
teremtjuk magunkban a masik ember hangulatat - enyhebb
valtozata ez a Sztanyiszlavszkij-modszernek, melynek soran a
szineszek egy korabban hevesen atelt erzelmiiket az ezt kfsero
gesztusok, mozdulatok es egyeb kiilso megnyilvanulasok segit-
segevel idezik meg ujra.
A hetkoznapokban az erzelmi utanzas alig tetten erheto. Ulf
Dimberg sved kutato az uppsalai egyetemen azt talalta, hogy egy
mosolygo vagy diihos arc lattan a nezo arcan is atsuhan ugyanez
a kifejezes, az izmok enyhe elmozdulasabol itelve. Elektronikus
erzekelok teszik nyilvanvalova a jelenseget, bar szabad szemmel
rendszerint nem eszlelheto.
Ket ember interakciojanal az atvitel az erzelmeit erotelje-
sebben kifejezni tudo felrol iranyul a passzivabb, resztvevore.
Vannak~azonban az erzelmi fertozodesre kivaltkepp fogekony
^szemejyek, akiknel yeluk szuletett erzekenyseguk folytan az
erzelmLmjjkodcseke^ tobbek kozt femjelzo vegetativ idegrend-,
szer jzgalma konnyebben kivalthato. Ez a labilitas a jelek szerint
befolyasolhatobba teszi oket; szentimentalis szappanoperaktol is
konnyfatyolos lesz a szemiik, de ha jokedvu beszelgetopartnerre
akadnak akar csak par szo erejeig, mar feldobodnak (de lehet-
nek fokozottan empatiakeszek is, hiszen az atlagnal hajlamo-
sabbak osztozni masok erzeseiben).
John Cacioppo, az Ohio State Universityn mukodo szocio-
pszichofiziologus, aki e finom erzelmi kolcsonhatast tanulma-
nyozta, igy nyilatkozik: „Masok erzelemnyilvanitasanak puszta
latvanya is eloidezheti nalunk ugyanazt a hangulatot, mindegy,
hogy tudataban vagyunk-e az arcjatek utanzasanak, vagy sem.
Lepten-nyomon ateljiik ezt - az erzelematvitelben, mint egy
tancban, szinkronia ervenyesul. Ezen a hangulati egybecsenge-
sen mulik, hogy sikeresnek ertekeljiik-e a kozjatekot.”
Az erzelmi harmonia minosegere utal egy erintkezesnel a
res^vokjaglejt&emelLosszehangpltsaga beszed kozben - a
kapcsolat szorossaganak e mutatojat rendszerint nem erzefef-
177
jijk_ tndatosan. : egyik feL hajszalpontosan rabolint a masik
fontos kozlesere, mindketten ugyanakkor mozditjak el szekiiket,
ha egyikiik eldreEakil.zuiifisik eppen_annyira hatral. Az ossze-
hangolodas lehet akar olyan foku, hogy ketten egy iitemre ringa-
toznak a forgoszekiikon. Az erzelmileg egymashoz kozel allok
mozdulatait ugyanaz a kolcsonosseg koti ossze, amit Daniel
Stern figyelt meg egymasra hangolodott anyak es csecsemok
osszjatekaban.
Ez a szinkronia a jelek szerint kedvez a hangulatok kolcsonos
atadasafjak es atvetplenek rossz hangulatok_eseiebenis. Peldaul
ateslTszinkronia vizsgalatanak kereteben depresszios nok jottek
el a laboratoriumba szerelmi partnereikkel, s megtargyaltak
kapcsolatuk valamely problemajat. Minel nagyobb volt a par
nem verbalis egyontetusege, annal pocsekabb kozerzetet ered-
menyezett a beszelgetes a ferfi partnernel - elkapta a rosszked-
vet szi've hblgyetol.’ Roviden, akar kicsattano jokedvrol, akar
mely levertsegrol van szo, minel jobban osszecsiszolodnak a
resztvevok taglejtesei, annal jobban hasonul a hangulatnk is.
Tanarok es diakok szinkroniajaban is megmutatkozik, meny-
nyikozuk van egymashoz? osztalytermekben vegzett vizsgalatol?
bizonyitjak, hogy minel jobban igazodnak egymashoz tanar es
diakjnozdulatai^annal baratibb, boldogitobb, lelkesitobb, er’
dekfeszit(5bb es konnyedcbb az egyuttmukodesuk Egy erintke-
zes soran a szinkronia magas foka tobbnyire arra utal, hogy a
resztvevok kedvelik egymast. Frank Bernieri, Oregon allam egye-
temenek pszichologusa, aki a fenti vizsgalatokat vegezte, igy nyi-
latkozott nekem: „Az, hogy feszengtink-e valakinek a tarsasa-
gaban, es mennyire, reszben testi dolog. Kompatibilis idozites
kell a mozdulatok osszercndezesehez, a jo kozerzethez. A szink-
ronia merteke arulkodik a partnerek egymas iranti elkotelezett-
segerol: ha ez nagyfoku, a hangulati osszefonodas nem marad
el, akar derus, akar boriis a szinezete. ”
Vagyis a kapcsolat lenyege a hangulatok koordinalasa, anya es
csecsemdje egymasra hangolodasanak felnott valtozatakent. Az
178
interperszonalis hatekonysagnak Cacioppo szerint egyik megha-
tarozoja, hogy milyen gyakorlottak vagyunk az erzelmi egyiitt-
mozgas eloidezeseben. Ha jol rahangolodunk masokra, illetve
konnyeden tudjuk befolyasolni oket, olajozottabban bonyolithat-
juk interakcioinkat az erzelmek szintjen. A nagy hatasii vezeto
vagy eloadomuvesz sajatja^ hogy einberek ezreire kepes ily mo-
don hatni. Mint Cacioppo ramutat, idevag az is, hogy akik gyen-
gelTazH-zelmek veteleben es atadasaban, kapcsolataikban sok
gondnak neznek elebe, mert taszitjak a tobbi embert, jollehet
azok esetleg konkret kifogast nem is tudnak megfogalmazni.
Egy interakcio erzelmi hangijtesenek megszabasa melyen
bensoseges ertelemben a fensobbseg kinyilvanitasa: iranyitjuk a
masik ember erzelmi allapotat. Ez az erzelmi eligazitas rokon
azzal, amit a biologia zeitgebernek (szo szerint utemezesnek)
nevez: ilyen folyamat (pl. nap-ej valtakozas, holdtolte-fogyta)
szabalyozza be a biologiai ritmusokat. A tancolo paroknak a zene
testi ertelemben zeitgeber. Szemelyes erintkezesnel rendszerint
a nagyobb kifejezderovel - vagy hatalommal - rendelkezo sza-
balyozza be a masik felet. A dominans partner tobbet beszel, az
alarendelt jobban figyeli a masik arcat - ime az erzelematvitel
keplete. Egy jo szonok - mondjuk, politikus vagy igehirdeto -
erofeszftesei ugyanigy a kozonseg erzelmeinek programozasara
iranyulnak.6 Ezt ertjiik azon, hogy „azt csinalt veliik, amit
akart”. A befolyasnak az erzelmi beszabalyozas a lenyege.
A TARSAS INTELLIGENCE KEZDETEI
&
Az ovodaban szabad jatek van az udvaron, fiucsapat rohangal
a ffivon. Reggie elbotlik, megiiti a terdet, es sirva fakad, de a tob-
biek nyargalnak tovabb, es ra se hederitenek - kiveve Rogert: 6
megall. Reggie sirasa csillapodtaval Roger lehajol a sajat laba-
hoz, megdorzsoli a terdet, es azt kialtja: - En is megutottem a
terdem!
179
Rogerre mint a szemelykozi intelligencia peldas ervenyesi'to-
jere Thomas Hatch hivatkozik, Howard Gardner munkatarsa a
Spectrum iskolaban, amely a sokretu intelligenciak elmeletere
alapozza tevekenyseget.7 Roger minden jel szerint rendkiviil
pontosan ismeri fel jatszotarsainak erzelmeit, es gyorsan, kony-
nyeden teremt veluk kapcsolatot. Csak Roger figyelt fel Reggie
bajara es fajdalmara, es csak 6 probalta vigasztalni, ha a sajat
terde megdbrzsolesenel tobbet nem tudott is nyujtani. Apro
gesztusa a rahangolodas tehetsegenek tanujele: ez az erzelmi
keszseg elengedhetetlen olyan szoros kapcsolatok fenntartasa-
hoz, mint a hazassag, a baratsag vagy az uzlettarsi viszony. Ovo-
daskorban nyiladozo bimboi bizonyara gazdagon gyiimolcsoz-
nek az eletben.
Roger tehetsege besorolhato a negyfele keszseg koze, melyek-
bol Hatch es Gardner szerint a szemelykozi intelligencia ossze-
Csoportszervezes — a vezetok alapveto keszsege ez: egyjyze-
melyi halozat tevekenysegdneIT~elin(litasa es szabalyozasa.
Szuihazi rendezok, producerek, katonatisztek, barmilyen szer-
vezet vagy csoport ratermett fejenek tehetsege ez. A jatszoteren
az ilyen gyerek jatekmester vagy csapatkapitany.
Megoldas-egyeztetes - kozvetitoi tehetseg, amely elejet veszi
a konfliktusoknak, illeKe^negoIdja oj^tTA- keszslg^birtokosai
kivdloan ^'kudnak.lcdzvetiiehCtCv^' fraskocmak; karriert csk-
nalhatnak aHfplomaciai, jogi vagy' biroi palyan, lehetnek kozep-
vezetok vagy valtasok lebonyolitoi. Az ilyen gyerekek dontik el a
vitakat meccs kozben.
Szemefyes kapcsolatteremtes - ez Roger eras oldala: az em-
patia^jiz azonos hullamhossz kialakltasa. Lehetove teszi, hogy
konnyeden bocsatkozzunk erintkezesbe, illetvehogyTelismerjuk
masolT^rzZseit, gondjait, es megfeleloen reagaljunk rajuk -
ebbol all a kapcsolatteremtes muveszete, a jo „csapatemberek”,
hazastarsak, baratok, iizleti partnerek mufaja, akik az iizleti
eletben bevalhatnak mint tigynokok vagy menedzserek, es a
180
tanari palyan is sokra vihetik. Az olyan gyerekek, mint Roger,
szinte mindenkivel jol kijonnek, konnyen bekapcsolodnak a
jatekba, es ez oromet szerez nekik. Tobbnyire arckifejezesrol
olvassak legiigyesebben mas erzeseit, es kiemelkedoen nepsze-
ruek tarsaik koreben.
Tarsasagi elemzes - masok erzelmeinek, inditekainak,erde-
keinekjelfedese es tovabFgondolasa. Masok erzeseinek isme-
rete hozzasegit a kapcsolatteremteshez, az azonosulashoz. E ke-
pesseg felso foka teszi a ratermett lelekgyogyaszt es tanacsadot -
es ha irodalmi vena is tarsul hozza, a tehetseges regeny-, illetve
dramairot.
E^keszsegek egyiitt adjak a tarsasagi pallerozottsagot, kellekei
a_bajnakr^zervenyesiilesnek, sot akarizmanakis. Akikbirjakji
szocialisjntelligenciat akadalytalannTteremtenek kapcsolatot
masokkal, kiismerik magukat masok reakcioin^erzeinifiin, ke-
pesek vezetni, szervezni es elsimitani azokat a vitakat, melyek
barmely emberi tevekenyseg kapcsan ohatatlanul fellangolnak.
Magatol ertetodoen allnak az elre, ok azok, akik kepesek megfo-
galmazni a kimondatlan kollektiv erziiletet, s ugy hangot adni
neki, hogy ezaltal a csoport kozelebb keriilhessen kituzott celja-
hoz. Ok azok, akikkel a tobbiek szivesen vannak egyiitt, mert
tarsasagukban feltoltodnek erzelmileg - javitani tudnak masok
hangulatan, roluk jarja, hogy kesz feliidiiles egy levegot szivni
veliik.
Ezekj^szemel^^ikepessegek egyeb erzelmi intelligcnciakra
alapozodnakTAldnekpeldaul kivalo afellepese, jol ellenorzi sa?
jat erzelmeineE^EJejezSit-hajszalpontosan igazitja masok
reakciomodozataihoz, s ily modon kepes a tarsasagi figura folya-
matos finomhangolasara, mindenkor a kivant hatasnak megfe-
leloen. Ebben az ertelemben tehetseges szinesz.
Ha azonban hianyzik ezeknek a szemelykozi kepessegeknek
az ellenpontja, az, hogy tisztaban vagyunk tulajdon igenyeinkkel,
erzelmeinkkel s ezek ervenyesitesenek mikentjevel, nepszeruse-
181
gunk tartalmatlan - valodi kielegiilesunk rovasara erjiik el. Igy
ervel Mark Snyder, a Minnesota! Egyetem pszichologusa, aki
szocialisan ratermett, elsorangii tarsasagi kameleonokat tanui-
manyozott, a hataskeltes bajnokait.8 Pszichologiai hitvallasuk
\Jehetne W. H. Auden megjegyzese, miszerint azonmagarolalko-
tolLprivat kepe nagyon kiilonbozik attol „a benyomastol, amit
masokban keUeniszeretnek, azerthogy szeressenek”. fgy alaki-
tani a doigot akkor lehet, ha a szocialis kepessegekmeghaladjak
a sajat erzesek ismeretenek es tiszteletben tartasanak kepesse-
get: csak hogy szeressek - vagy legalabb kedveljek a szocialis
kameieon annak mutatko/jkaiminek velekedese szerint az ot
eppen kbrulvevok latni szeretnek Ez a minta Snyder szerint ugy
jelentkezik, hogy ajcerdeses szemely kituno benyomast tesz, de
alig van szilard eslSekgit6~Een56s?gerkapcsoiata. Egeszsege-
sebb minta persze, ha jellemesen eliink szocialis keszsegeink-
kel, es altaluk is huek maradunk onmagunkhoz.
— A szocialis kameleonoknak eilenben nem gond kiilonvalasz-
tani a szot es a tettet, ha masok tetszescnek elnyerese a tet. Ter-
meszetes szamukra, hogy nyilvanos arcuk es belso valojuk elter.
Helena Deutsch pszichoanalitikus ,,mintha-szemelyiseg”-nek
nevezi az ilyen embereket: meghokkento keplekenyseggel alakit-
jak egyenisegiiket az oket koriilvevok jelzesei szerint. Snyder
mondta nekem: „Egyeseknel a nyilvanos es privat szemelyiscg
jol illeszkedik, masoknal mintha csak a kiilonfele jelenesek
kaleidoszkopja ietezne. Utobbiak Woody Allen Zeligjet idezik, aki
eszelosen probal hasonulni mindenkori kornyezetehez.”
Ahelyett, hogy egyenescn kimondanak erzelmciket, az ilyen
emberek mindig keresnek valakit, aki eligazithatja oket a ki'va-
nalmak tekinteteben, mielott megnyilvanulnanak. Csak hogy
elfogadjak es kedveljek oket, kcszek arra, hogy rokonszenvet
sxuileljenek olyanok irant, akiket nem szeretnek. Szocialis kesz-
segeikkel azert elnek,, hogy cselekedeteiket esetlegesen ossze'
nem egyeztetheto tarsas helyzetek kivanalmaihoz igazfthassak,
tehat mas es masjembernek mutathaitjak magukat aszerint^
182
hogy kivel vannak eppen egyutt, tularado szivelyessegrol egy csa-
^pasraatvaltfiafnak huvos tartozkodasra. Annyit azert el kell is-
nierni, hogy e kulcsfnt kiaknazo sajatsagok igen jol kamatoznak
bizonyos szakmakban, peldaul a szineszetben, az ugyvedi pa-
lyan, a kereskedelemben, a diplomaciaban, a politikaban.
Onmagunk figyelemmel kiseresenek egy masik, dontobb val-
fajan mulik, hogy valakibol vegul gyokertelen tarsasagi kame-
leon valik-e, vagy a tarsasagi mazat ossze tudja egyeztetni valodi
erzeseivel. A „legy hu magadhoz” diktatuma kepesse tesz arra,
hogy legmelyebb erzeseink es ertekrendimk szerint jarjunk el,
tekintet nelkul a tarsasagi konzekvenciakra. Ez az erzelmi tartas
a hamissaggal, tagadassal valo nyflt osszetuzes kiprovokalasahoz
vezethet - marpedig ilyen legkortisztfto manoverbe a tarsasagi
kameleon sosem bocsatkozik.
HOGYAN LESZ VALAKI ALKALMATLAN A TARSAS ELETRE
Ketseg nem fert Cecil eleselmejusegehez; diplomas, poliglott
nyelvesz volt, ragyogo fordito. Egynemely fontos dologban megis
icpten-nyomon tokkelutottnek bizonyult. Cecil mintha a tarsas
elet alapjait se sajatitotta volna el: kave folotti csevegesnel be-
mondta az unalmast, es megkukult, valahanyszor a pontos idot
tudakoltak tole, roviden, a legkozhelyesebb tarsas erintkezes is
meghaladta. Mivel a tarsas kellem hianyat mindenekelott holgy-
tarsasagban keseriilte, Cecil, sajat kifejezesevel, „burkolt homo-
szexualis hajlam”-ra gyanakodva kezdemenyezett terapiat.
Cecil utobb megvallotta orvosanak, hogy a problemaja igaza-
bol mas: attol tart, hogy kozlendoi a tobbiek szamara tokelete-
sen erdektelenek. Ez a mely felelem csak sulyosbitotta az erint-
kezesbcli fogyatekossagait. Cecil olyan fesziilt volt, ha emberek
koze keiiett mennie, hogy a legrosszabbkor vihogott-kacagott, de
meg veletlenul se nevette cl magat egy jo viccen. Elmondasa
szerint sutasaga gyerekkorabol ered; kezdettol igenyelte a batyja
183
gyamkodasat, aki vedoszarnyai ala vette. De amikor a testver
kiropijlt, Cecilt tehetetlenul, szocialis benasagban hagyta hatra.
A tortenetet Lakin Phillips, a George Washington Egyetem
pszichologusa kozli, aki szerint Cecil nyomorusaganak oka, hogy
gyermekkoraban elmulasztotta az emberi interakciok legalap-
vetobb leckeit.
,,Mit is kellett volna Cecilnek akkor elsajatftani? Hogy egyene-
sen valaszoljon annak, aki megszolitja, hogy kezdemenyezze a
kontaktust, ne csak mindig varjon ra, hogy tarsalgasa ne csupan
igcnre, nemre es hasonlo egyszavas valaszokra korlatozodjon,
hogy kimutassa halajat mas irant, hogy eloreengedjen mast az
ajtonal, hogy kivarja, mi'g elebe talalnak valamit... a keremet, a
koszonomot, az osztozkodast, mindazokat az elemi interak-
ciokat, melyekre keteves koruktol tanitgatjuk a gyerekeket.”9
Nem egyertelmu, hogy Cecil fogyatekossagat az okozta-e, hogy
masok nem tudtak-e elsajatittatni vele a civiliza.lt viselkedes
alapjait, vagy pedig d maga bizonyult keptelennek arra, hogy
ezeket megtanulja. Peldajan mindenkeppen okulhatunk, mert
ramutat, milyen donto jelentosegu az a tomerdek lecke, amiben
a gyerekek reszesiilnck az emberi cgyilttletek szinkroniajarol, a
tarsas harmonia kimondatlan szabalyairol. E szabalyok semmi-
bevetelevel vegsosoron felkavarjuk komyezetunket, es kellemet-
len erzeseket kcltunk. S a kodex persze eppen arra szolgalna,
hogy olajozza a szemelykozi ugyek bonyolitasat; az ugyetlenseg
szorongast terem. E jartassag nelkiilozoi nem csupan tarsasagi
csiszoltsag teren elegtelenek, masok erzelmeinek iranyitasara
sem kepesek, tehat ohatatlanul szelet vemek.
Valamennyien ismeriink Cedifeicet, akikkel erintkeznijdege^.
si'to - mert foga muk sines mikor kellene betejezni qybeszel-
etest vagy e telcfonhivast, csak mondjak, mondjak a magu-
kei, dslepereg-toluk minden utalas es jelzes arra vonatkozoan,
hogy ideje bucsuLYetini; mert csak onmagukrol ertekeznek sz£
kadatianul, es remcnytelen mas temara terelni a szot; mert
184
tolakodoak, es tapint 'tianul faggatoznak. Az emberi kommuni-
kacio e ferdesegei egy-egy fontos epitokocka hianyarol valianak
az Erzelmi interakcio-alapkeszletbol.
Pszichologusokszoalkotasa a dyssemia (gorog eredetu, dys
annyTrnint akadalyozottsag, semes pedig jelzestjelent): arra
ertik, ha 4-nem verbalis tartomanyban az uzenetvaltas nem
inkodik: tiz kozul egy gyereknek van egy vagy tobb problemaja
e teren.10 Ilyen probiema lehet a fogyatekos tererzekeles. emiatt
a gyerek tul kozel megy masokhoz, tulajdonait attend masok
teruletere; lehet a testnvely hibas megertese, iljetve alkalmazasa
vagy az arcj@TtorzTelfogasaes hasznaiata, peldaul a szemkon-
taktus melldzese Jehet gyenge erzek a prozddia, a beszed erzel-
mi minosege irant, ami a beszed harsanysagat vagy szintelen-
seget eredmenyezheti.
Sok vizsgalat eetozta. mar olyan gyerekek kiszureset, akiknel
tarsas defektusokjeleimutatkoznak, s akiket emiatt tarsaik ki-
(Szdsitenek^jelutasitanak A basaskodokon kfvul azok a gyere-
RelTmellozottek, akik a kozvetlen interakcio alapfogasaiban, ki-
valt az erintkezes mikentjet iranyito iratlan szabalyokban nem
jaratosak. Jia, egygyerek nyelvi teren gyenge, feltctelczik rola,
hogy-nem eszkombajn, vagy hogy nem sokat foglalkoztak vele;
ha az Hrterakcid haHgatolagos szabalyai kozott bukdacsol, az em-
berek - elsosorban a jatszotarsak - „furcsalljak” es kerulik. Az
jlyen gyerekek nem tudnak kedvesen bekapcsolodni a jatekba,
okerintenekmeg masfugy, ogy galibaleszbelolc, nem pajtas-
sag - egyszovaCrrehrmen^b OkazokTaki lieni sajatitottak el
az-erzelemnema nyelvet, es egyre-masra sugaroznaknyomaszto
uzenetetatdbEiekTelle. ~
Stephen Nowicki, az Emory Egyetem pszichologusa, aki a
gyermekek nem verbalis keszsegeit vizsgalja, igy fogalmaz:
„Azok a gyerekek, akik keptelenek az erzelmeket leolvasni vagy
kifejezni, allando frusztraciot elnek at. Lenyegcben nem ertik,
hogy mi tortenik koriilottiik A kommunikacionak ez a fajtaja
alafestes barmilyen tevekenysegnel, az arckifejezest, a testtar-
185
tast, a hanghordozast nem lehet veka ala rejteni. Ha valaki
hibazik erzelmi uzeneteinek kibocsatasanal, allandoan azt kell
tapasztalnia, hogy a tobbi ember furcsan reagal ra - baratsagta-
lan a fogadtatas, es rejtely, hogy' rniert. Ha azt hiszi, jokedvet
mutat, holott inkabb tulfeszitettseg, indulat ri le rola, tarsai
beduhodnek га, под ertetlensegere. Az ilyen gyerekek utobb dgy
erzik, keptelenek barmi modon befolyasolni masok viselkedeset
iranyukban, s cselekedeteiknek semmi hatasa sines arra, ami
tortenik veluk. Tehetetlensegbe, depresszioba, apatiaba esnek.”
Az elszigeteltseg mcllett tanulmanyi elomeneteluk is kivan-
nivalot hagy. Az osztalyterem a tarsas eletnek is szintere, nem-
csak a tanulmanyoknak; a szocialisan ugyetlen gyermek egyiitt-
mdkodese nemesak a tarsakkal lehet bajos, hancm a tanarral is.
Az ebbol eredd szorongas es tanacstalansag eleve akadalya a
hatekony tanulasnak. Gyermekek nem verbalis fogekonysaga-
nak tesztvizsgalatai ki is mutattak, hogy akik az erzelmi jelze-
seket felreolvassak, tobbnyire gyengebben teljesitenek az IQ-
tesztben tiikrozddd lehetosegeikhez kepest.11
„UTAIUNK.” A PEREMEN
A tarsas alkalmatlansag igazan husbavagoan talan a kisgver-
птек eletenck egyik valsagos pillanataban nnitatkozikiamikor
*од csop^rt peremenTirdmestbekiipcsolodna a kozos jatekba.
Kielezett helyzet, megmerettetes orszag-vilag elott, hogy tet-
sziink, kaposak vagyunk-e vagy sem. Ezert is iranyul erre a gyer-
meki fejlodes tanulmanyozoinak megkiilonboztetett figyelme: a
kozkcdvelt gyerekek es a szamkivetettek kozeledesi strategiai
homlokegyenest ellenkezok. A vizsgalat eredmenyei ravilagita-
nak, milyen donto jelentoscgu a szoclalis ratermettseg az erzel-
mi, szemefykdzi jelzesck vetelire ertelmezesere, viszonzasara?
Szembeszoko, arnikor egy gyefmck” a partszegelyen teblabol a
jatszok mellett, es szivesen csatlakozna, de nem tud, ugyan-
186
akkor altalanos ervenyu helyzetkep is. A legnepszerubb gyermek
is reszesiil olykor-olykor visszautasitasban - masodik es har-
^djkosztllyosoirkoreben vegzett felmeresek szerint a tarsasa-
Vikedvenceknel is 26 szazalek a visszautasftasi rata, ha bekap-
csolodnanak egy mar kialakuit jatszo csoportba.
A kisgyermek brutalis oszinteseggel mondja ki az ilyen eluta-
si'tasokban kifejezodo erzelmi erteki'teletet. Nezziik az alabbi
kozjatekot negyeves ovodasok kozott.12 Linda csatlakozni szeret-
ne az allatfigurakkal, epitokockakkal jatszo Barbarahoz, Nancy-
hez es Billhez. Nezelodik kicsit, aztan odatelepszik Barbara
melle, es jatszani kezd az allatokkal. Barbara odafordul es kije-
lenti: - Те nem jatszhatsz.
-	De jatszhatok - veti ellen Linda. - En is jatszhatok az alla-
tokkal.
-	Nem jatszhatsz - mondja nyersen Barbara. - Ma nem sze-
retlink.
Mikor Bill kozbelepne Linda erdekeben, Nancy is tamadasba
lendijl: - Ma utaljuk.
jV ilyen nyilt vagy burkolt ,,utalunk”-tol tartva a gyerekek erk
hetoen meggondpljak, odamercszkedjeaek-e egy csdport pere-
S' e. Ez a szorongas persze lenyegcben nem mas, mint amit a
)tt erez egy partin csupa idegen kozott, tisztes tavolbol figyel-
ven a felszabadult cseveges femjelezte bizalmas barati kort. Mi-
vel ez a peremszituacio oly nagy jelentosegu egy' gyermek elete-
ben, „diagnosztikai ertcke is magas... jo mutatoja a szocialis
ratermettseg kiilonbsegeinek”, az egyik kntato megfogalmazasa-
val elve.15
Tipikus esctben-ajoveyenyek csak-nezelodnek egy darabjg,
majcTrendkiviil finom ptdiatolDzassaLinditjak jjieszallasi pro-
balkozast, s ovatosan, lepesrol iepesre fokozzak fellepesijk
erelyet. A befogadas leginkabb azon_mulik, mennyire kepes a
gyerek bekapcsolodni a csoport referenciakeretebe, raerezni,
melyik jatekmodozat helyenvald, melyfk nem.
187
Ket fobunt torolnak meg szinte mindigeliitasitassal: ha vala-
ki tul hamar akarjaatyenni a vezetest, illetve, ha nem alkalmaz-
kodik a referenciakerethez. Marpedig a nepszerutlen_gyerekek
pentosan ezt szoktak csinalni: benyomidnak a tobbiek koze, till
hirtelen temavaltasokat jszorgalmaznak till tiirelmeilenul,
nyomban itelkeznek. vitaba szallnak a tobbiekkel - nyilvanva-
loan azert, hogy magukra vonjak a figyelmet. Paradox modon
eppen emiatt neznek keresztiil rajtuk vagy utasitjak el oket.
AjiepszeruLgyerekek ellenben idot szannak a csoport megfi-
lyeleserg^ hogy megertsekrrni zajlik, mielott bekapcsolodnanak,
aztan teszhek valamit, amivel kinyilvanftjak, hogy tetszik nekik a
dolog; megvarjak, mig a csoport visszaigazolja statusukat, mi-
elott javaslattal elnenek a csoport tevekenysegere vonatkozoan.
Terjiink vissza a negyeves Rogerhez, akinel Thomas Hatch a
szemelykozi intelligencia magas szintjet fedezte fel.14 Roger a ko-
vetkezo csatlakozasi taktikaval elt: elobb nezte a csoportot, aztan
utanozta valamelyik resztvevot, vegiil szoba is elegyedett az
illetovel, ds teljes gozzel belevetette magat a tevekenysegbe -
nyero strategia. Roger finom erzeket dicserte peldaul a kozos
jatek Warrennel, akivel azt jatszottak, hogy „bombakat” (valoja-
ban kavicsokat) rakosgatnak a zoknijukba. Warren megkerdezi
Rogert, helikopteren akar-e iilni, vagy repiilon. Roger, mielott
elkotelezne magat, visszakerdez: „Те helikopteren iilsz?”
Ez a latszolag jelentektelen momentum fogekonysagot anil el
masok szempontjai irant, es kepesseget e tudas hasznositasara
a kapcsolatot fenntartando. Hatch (gy ertekeli Rogert: ,Jatszotar-
saval egyeztet, hogy ne szakadjanak el a jatekban. Sok gyereket
lattam, aki egyszeruen bevagja magat a sajat helikopterebe vagy
repiildjebe, es szo szerint is, atvitt ertelemben is kiilon utakon
szalldos.”
188
ERZELMI ZSENIALITAS: EGY ESETTORTENET
Ha a tarsas ratermettseg merceje, hogy csillapftani tudjuk-e
masok gyotro erzelmeit, szot erteni a diihongovel bizonyara
felulmulhatatlan csucsteljesftmeny. A harag onszabalyozasara es
az erzelmi ragalyra vonatkozo adatok arra mutatnak, hogy cel-
ravezeto strategia lehet a diihos szemely figyelmet elterelni,
erzeseit, szempontjat empatiaval nyugtazni, majd belevonni egy
masfajta perspektivaba, s ezaltal pozitivabbrahangolni erzelmeit
- egyfajta erzelmi dzstido ez.
Az erzelmi befolyasolas muveszetenek e kiveteles mesterfokat
peldazza az a tortenet, amit regi baratomtol, a nehai Terry Dob-
sontol hallottam: az otvenes evekben az egyik elso amerikai volt,
aki Japanban sajatftotta el az aikido harcmuveszetet. Egyik del-
utan Tokio kiilvarosan at vitte hazafele a helyierdeku, amikor a
vonatra felszallt egy tagbaszakadt, elkoszolodott melos, kotekedo
kedveben, raadasul tokreszegen. Jobbra-balra tantorogva terrori-
zalni kezdte az utazokozonseget: harsogva karomkodott, meglo-
kott egy kisgyermekes anyat, aki elterult egy idosebb hazaspar
oleben, ezek meg felpattantak a helyukrol, hogy a kocsi tdlso ve-
geben tiprodok kozt elvegyiiljenek. A reszeg folytatta a lokdoso-
dest (duheben el-elvetve aldozatait), majd megragadta a femru-
dat a kocsi kozepen, es ijvoltve probalta kirantani a helyebol.
Ezen a ponton Terry, aki a napi nyolcoras aikidoedzesek
jovoltabol csucsformaban volt, idejet latta kozbelepni, meg mi-
elott valaki komolyan megseriil. De eszebe jutott, mire oktatta a
tanara: ,Az aikido a bekiiles muveszete. Aki verekedni akar,
megszakitja kapcsolatat a vilagegyetemmel. Ha mas leigazasara
torsz, mar vereseget szenvedtcl. A konfliktus elsimitasat tanul-
juk, nem a gerjeszteset.”
Terry a tanfolyam kezdeten megfogadta oktatojanak, hogy
soha nem kezdemenyez viadalt, es harcmuveszetevel csakis
mint onvedelemmel el. Most vegre a valo eletben is probara
teheti aikidotudomanyat, teljes joggal. A sobalvannya dermedt
189
utasok pillantasainak keresztttizeben Terry lassan, elszantan
nekigytirkozott.
A reszeg meglatta, feluvoltott: - Nezd csak! Egy idegen! Hat
nem tudod, mi itt a szokas?! Majd en megtanitlak! - es keszult
nekimermi.
De meg mielott a tettek mezejere lephetett volna, a hata mo-
gott furcsan derus kialtas harsant: - Hej!
Mintha reg nem latott kedves baratnak szolt volna a szi'velyes
tidvozles. A reszeg meglepetten fordult hatra: madarcsontu, jo
hetvenes japan emberke tilt ott, kimonoban. Ragyogo arccal ne-
zett a reszegre, es konnyed mozdulattal odaintette magahoz. -
Jojjon mar ide - kerte kedvesen.
A reszeg fiijtatva odatrappolt: - Mi a fenet akarsz? - Terry
keszen allt, hogy az elso gyanus mozdulatra foldhoz vagja.
- Mit ivott? - kerdezte az oreg csillogo szemmel a reszegtol.
- Szaket ittam. Mi koze hozza? - bombolte a reszeg.
- Szaket ivott? De hiszen az remek - valaszolta az oreg. -
Tudja, en is nagyon szeretem a szaket. Estenkent a felesegem-
mel, hetvenhat eves mar, tudja, melegitunk egy kis tiveg szaket,
kivisszijk a kertbe, es eltildogelunk a kispadon... - Es meselt,
meselt tovabb a datolyaszilvafarol az udvaran, a kertjerol, meg
hogy milyen jolesik este a szake.
A reszeg area lassan kisimult, mig az oreg beszelt, keze mar
nem szorult okolbe. - En is szeretem a datolyaszilvat - csuklott
el a hangja.
- Es biztosan van kedves felesege is - mondta eleven hangon
az oregember.
- Jaj, nines - szakadt ki a munkasemberbol. - Meghalt az
asszony. - Es zokogva szamolt be arrol, hogyan veszftette el fele-
seget, otthonat, munkajat, mennyire mardossa a szegyen.
Amikor Terry kiszallt, hatranezve latta, hogy az oreg arra buz-
dftja a dijbirkozot, ontse ki neki a szivet, az meg eltertil az tile-
sen, es a fejet az oreg olebe hajtja.15
Erzelmi zsenialitas ez a javabol.
190
1	A Jay es Len kozott lejatszodott jelenetrol Judy Dunn es Jane
Brown tudosftanak. „Relationships, Talk About Feelings and the De-
velopment of Affect Regulation in Early Childhood”; Judy Garber es
Kenneth A Dodge szerk., The Development of Emotion Regulation
and Dysregulatwn (Cambridge, Cambridge University Press, 1990-
A dramatizalas tolem szarmazik.
2	A megnyilvanulasi szabalyokrol 1. Paul Ekman es Wallace Friesen:
Unmasking the Face (Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall, 1975)
3	Szerzetesek a csata heveben: A tortenetet David Busch meseli el:
„Culture Cul-de-Sac”, Arizona State University Research (1994.
tavasz—nyar).
4	A hangulatatviteli vizsgalatrol Ellen Sullins tudosit a Personality
and Social Psychology Bulletin 1991. aprilisi szamaban.
5	A hangulatkozvetites- es szinkroniakutatasok Frank Bemieri neve-
hez fuzodnek, aki Oregon allam egyetenten pszichologus; irtam mun-
kassagarol a New York Titnesba. Atemarol szinte minden megtudhato
Bemieri es Robert Rosenthal „Interpersonal Coordination, Behavior
Matching and Interpersonal Synchrony” c. tanulmanyabol, a Robert
Feldman es Bernard Rime altal szerkesztett Fundamentals of Nonver-
bal Behaviour c. konyvben (Cambridge, Cambridge University Press,
1991).
6	A programozasi elmeletet Bernieri es Rosenthal veti fel i. muben.
7	Thomas Hatch: „Social Intelligence in Young Children”, eloadas
az Amerikai Pszichologiai Tarsasag eves kozgyulesen (1990).
8	Tarsasagi kameleonok: Mark Snyder: „Impression Management:
The Self in Social Interaction”, L. S. Wrightsman es К Deaux szerk.,
Social Psychology in the 80s (Monterey, CA: Brooks/Cole, 1981).
9	E. Lakin Phillips: The Social Skills Basis of Psychopathology
(New York, Grune and Stratton, 1978), 140. 0.
10	Nem verbalis tanulasi zavarok: Stephen Nowicki es Marshall
Duke: Helping the Child Who Doesn’t Fit In (Atlanta, Peachtree Pub-
lishers, 1992). L. meg Byron Rourke, Nonverbal Learning Disabi-
lities (New York, Guilford Press, 1989)-
11	Nowicki es Duke i. mu.
12	Ez a tortenet, tovabba a csoprtba valo bekapcsolodas kutatasa-
nak attekintese Martha Putallaztol es Aviva Wassermantol szarmazik:
191
„Children’s Entry Behavior”, 1. Steven Asher es John Coie szerk., Peer
Rejection in Childhood (New York, Cambridge University Press,
1990).
13	Putallaz es Wasserman: i. mu.
14	Hatch: i. mu.
15	A nehai Terry Dobson esetet a reszeg japannal es az oregember-
rel orokosei engedelyevel kozbljiik. Ram Dass es Paul Gorman is elme-
selik: How Can IHelp? (New York, Alfred A. Knopf, 1985) 167-71. o.
9
Intim ellensegek
Sigmund Freud mondta egyszer tanftvanyanak, Erik Erikson-
nak, hogy teszeretet-esji munka ikerkepessegei jellemzik a tel-
jes erettseget. Eszerint az erettsegre korantsem vehetilnk merget
eletiink soran ^~s ahaza~ssagnal, valasnal madrvenyesuld ten-
denciak mellett az erzelmi intelligencia jelentosege egyre no.
VegyiiR a valasi ratakat. A valasok eves atlaga tobbe-kevesbe
bedllt egy szintre. De valasi rata szamfthato mas szisztemaval is,
s igy mar riaszto а кёр: mi a valoszinusege annak, hogy az uj par
kapcsolata idovel valasba torkoll? Bar a valasok gyakorisaga alta-
laban veve nem nd, a valas kockazatat egyre inkabb az uj haza-
sok viselik.
Ez az eltolodas meg vilagosabb, ha osszehasonlitjuk a valasi
gyakorisagot a hazassagkotes eve szerint. Az 1890-ben kotott
amerikai hazassagoknak hozzavetoleg 10 szazaleka vegzodott
valassal. Az 1920-ban kotott hazassagoknal ez az ertek 18 szaza-
lek, az 1950-ben kototteknel 30. Az 1970-ben egybekelok otven-
szazalekos esellyel neztek kozos jovo ele. Az 1990-ben indulo
hazassagoknal a valas valoszinusege eleri a dobbenetes 67 sza-
zaiekot!1 Ha ez a becsles megallja a heiyct, napjainkban tiz friss
hazasbol harom szamithat arra, hogy a frigy uj partnerevel tartos
lesz.
Ervelhetiink, hogy ez az emelkedes nem annyira az erzelmi
intelligencia hianyanak tulajdonfthato, sokkal inkabb annak,
hogy folyamatosan iktatodnak ki az olyan tarsadalmi kenysze-
rek, mint a valas megbelyegzo volta vagy a nd anyagi fiiggese a
ferjetol, melyek feltetel nelkiil egyiitt tartottak a hazasfeleket. De
195
ha a tarsadalmi nyomas megszunt a hazassagok kotoanyaga
lenni, a ferj es feleseg kozott munkalo erzelmi eroknek annal
nagyobb szerep jut a kapcsolat fenntartasaban.
Ferj es feleseg jfrpn kotodeset - es az erzelmi toresvonalakat,
melyek elvalaszthatjak oket - soha nernlatotl pontossaggalvizs-
galtak az utobBTdvekben. Д hazassagokat osszetarto, illetve szet-
ddkHenyezok felfedesdben a legnagyobb attorest falanazokaT
elettani modszerek hoztak, jielyek jdvoltabol pillanatroljjHa-
patra nyomon kovethetok egy par erintkezesenek erzelmi arnya-
latai. Akutatok ma mar ki tudjak mutatni a ferj amugy lathatat-
lan adrenalintolulasait, vernyomas-ingadozasat, sjetten erikjL
feleseg arcan lopva suhano, arulkodojnikmempciokat. Ezeka£
elettani meresek a par gondjainak rejtett biologiai Jecsapodasat
bpzzakfelszinre,azdrzelmivalosagolyankritikusszintjet, amit
a hazasfelek rendszerint nem erzekelnek vagy nem vesznek
tudomasul. Lecsupaszitva lathatok azok az erzelmi erok, melyek
egy kapcsolatot osszetartanak vagy tonkretesznek. A toresvona-
lak legkorabbi kezdemenye a fiuk es a lanyok erzelmi vilaganak
kiilonbozosegere vezetheto vissza.
A HAZASSAG FERFI- ES NOI SZEMMEL: GYEREKKORI
GYOKEREK
A kozelmultban, amikor beleptem egy etterembe, egy fiatal-
ember masirozott ki mellettem. Fiatal no rohant a sarkaban,
elkeseredetten oklozte a hatat, es ezt kiabalta: ,A franc beled!
Azonnal gyere vissza, es legy kedves hozzam!” Ez a heves, ellent-
mondasos, кёр1е!еп keres egy tavolodo hathoz intezve surit-
menye annak a mintanak, ami megromlott kapcsolatii hazas-
paroknal a leggyakoribb: a nd el akarja kotelezni a ferfit, aki
visszahuzodik. Hazassagterapeutak regi tapasztalata, hogy a ren-
deldjiikben jelentkezdparokm^rbetezokkentek ebbe a macska-
egeijitszmaba, aTerfTklkefCfnaganalTa nd „tiilzott ’ kovetele-
196
seit es kirohanasait, a no meg sirankozik, amiert a ferfi nem
figyelodari
E hazassagi vegjatekokban is megnyilvanul a teny, hogy egy
pjj-kapcsolatbanketfeleerzelmirealitas Ictezik,kulonaferfiees
kiilon ajuSL Ezek az erzelmi kulonbsegek reszben biologiai
okokkal indokolhatokf'de eredeztethetok a gyermekkorboLis, a
felcseperedo lanyok es fiuk erzelmi vilaganak ketfelesegebol.
Rengeteg tanulmany foglalkozott mar ezzel a ket vilaggal, me-
lyeknek valasztovonalat nemcsak a fiuk es lanyok kedvenc jate-
kainak elterese teszi egyre markansabba, hanem a gyerekek
felelme attol, hogy a „baratno” vagy a „lovag” miatt kicsufoljak
oket.2 Egy gyermekkori baratsagokrol vegzett felmeres szerint a
haromevesek azt allftjak, hogy barataiknak hozzavetoleg a fele
clienteles nemu, oteves korra ez az ertek mar csak 20 szazalek,
heteves flu vagy lany pedig elvetve valasztja legjobb baratjat a
masik nembol.3 A ketfele tarsasagi univerzum nemigen erint-
kezik a tinedzserkori egyiitt jarasok kezdeteig.
Ezenkozben a fluk_£s_a_lanyok nagyon kiilonbozd leckeket
kapnak arrol, hogy mikeppen kezelendok az erzelmek A szulol^
^JenelmeKr^aTiaragtoi eltekiritve - inkabb a an/ai cal,
mintsem a fiaikkal szoktak megbeszelni.'Q lanyok aJuknaL
tobb tajekoztatast kapnak az erzelmekrol: ha a szulok meseket
kbltenek ovodas gyermekeik szamara, tobb erzelmi szinezetu
szot hasznalnak a „lanyos”, mint a „fius” torteneteknel; a kisde-
dukkel jatszadozo^nyakaz erzelmeknek szelesebb skalajatnyib
vanitjak a lanyuk, mint a fiuk fele;~az anyak. ha erzelmekrol
feeszelnek, lanyaiknak reszletesebben szamolnak be magarol az
erZfilmj allapotrol mint a fiaiknak - ajiukiiak ellenben bdyeb-
Jlfinecsetelikazegyeserzelmek, peldaul aharagokait es kovet-
kezmenyelHveffieSleglann^e gyanant).
Leslie Brody es Judith Hall, akik osszefoglaltak a nemek erzel-
mi kiilonbsegeire vonatkozo kutatasokat, felvetik, hogy mivel a
lanyok konnyebben sajatftjak el a beszedet, gyakorlottabbak er-
zelmeik kimondasaban, es a fiuknal flgyesebben hasznaljak a
197
szavakat a tettlegessegforma erzelmi reakciok kipuhatolasara es
helyettesitesere; megjegyzik ellenben, „hogy a fiuk, akiknel az
erzesek megfogalmazasa nem кар hangsulyt, idovel sem a ma-
guk, sem masok erzelmi allapotairol nem vesznek tudomast”.5
Tizeves korban a fiuknak es a lanyoknak korulbeiul azonos
szazaleka leplezetleniil agresszfv, es tamad nyilt sisakkal, ha fel-
u iti De tizenharom eves кода sokatmondo kiilbnbseg ala-
kul ki a ket nem kozott: ajanyok lekbrbzik a fitikat az о an fon-
dorlatosan agressziv taktikakban, jninl.a kikbzbsites, arosszim
duJanTpktyka^ az alattomos bosszu. Afiuk, ha diihosek, nagyja-
ban-egeszeben tovabbra is a^konfrontacio hivei, es esziikbe sem
jutnak a burkoltabb strategiak.6 S a fiuk - kesobb a ferfiak -
nem csupan ebben az egy vonatkozasban maradnak el a masik
nem rafinaltsagatol az erzelmi elet szovevenyeben.
Ajinyakjbhhnyirejds csoportokban jatszanak egyiitt, s a
hangstily az ellentetek elsimftasan, az egyiittmukbdes fokozasan
van; a fius jatekoknal nagyobb a csoportletszam, es a versenges
a fp.'jilapvetd kiilbnbseg mutatkozik meg aszerint, hogy fiuk
yagyjanyok kozos jatekanal seriil meg az egyik resztvevo. Ha a
seriilt fiu lelki bekeje meginog, felre kell huzbdnia, abbakell
jtagynia a sirast, hogy a jatek akadalytalanul folytatodhasson. Ha
u^anezlanyokTcoznortenik^a jatek abbamdffid's'a. csoport
vigasztalo szlndekkal konjlvesziTsird kislanyt. Ez a kiilbnbseg
(ТЖ'ёЛапуок jdtekSban magaba suriti a ket nemnek azt a donto
eltereset, amit a harvardi Carol Gilligan igy fogalmaz meg: a fiuk
a dacos fuggetlensegiikre es onallosagukra buszkek, a lanyok
ellenben kapcsolati halozat reszenek latjak magukat. A fiuk a
fiiggetlensegiik veszelyezteteset erzik fenyegetonek, a lanyok vi-
szont a kapcsolataikban bealld torest. Es, mintJeborahTannen
ramutat You Just Don’t Understand (Eztte ugysem erted) cfmu
kdriyvdEen, a szempontok kiilonbozosege miatt van, hogy ferfi
cs no mas es mas igenyt tamaszt egy besze|getessel_szemben: a
fprfiak bTeriITazz^niogy~^doigok”-r61^erelnek eszmet^a nok
erzelmi kapcsolatoFkeresnek
198
Roviden, az erzelmi iskolazas eles ketfelesege nem ugyan-
azokat a keszsegeket fejleszti; a lanyok jartassagra tesznek szert
„a verbalis es nem verbalis erzelmi jelzesek ieolvasasaban, er-
zelmeik kifejezeseben es kozleseben”, a fiuk meg abban, „hogy
a sebezhetoseggei, buntudattal, felelemmel, sertettseggel kap-
csolatos erzeseiket minimalisra csokkentsek”7 A szakirodalom
nagyban alatamasztja a ketfele beallitodas tenyet. Szaz meg szaz
vizsgalat dentette ki peldaul, hogy az atlagos nd tobb empatiaval.X
rendelkezik az atlagos ferfinal, legalabbis azoknak a meresek-
nek a tanusaga szerint, melyek masok kimondatlan erzeseinek
arckifejezesbol, hangszi'nbol es mas, nem verbalis jelekbol valo
leolvasasat vizsgaltak. Ajyik-arcardl konnyebb is olvasni: a na-
gyon kicsi gyerekeknel az arckifejezes~egyformffi~arulkod6^de
az elemi iskolaban mar csokken a fiuk kifejezokeszsege, mig a
lanyoke noyekszik Ez reszben tiikre lehet egy masik alapveto
kiilonbsegnek is: a nok altalaban a ferfiakenaLtiagyobb inten-
zitassal es nagyobb ingadozasokkal elik meg az erzelmektejjes
skalajat - ebben az ertelemben valoban erzelmesebbek a ferfi-
aknal.8
Ebbol kovetkezoen a nok tobbnyire ugy kotnek hazassagot,
hogy felkesziiltek az erzelttTdanyddTzere^re? a ferfiak azon-
ban sokkal kevesbe merik fei,hogy ez a feladatkor milyen lenye-
ges egy kapcsolat eletben tartasanal. Egy 264 par bevonasaval
vegzett fclmeresnel bizony a nok - es nem a ferfiak - neveztek
meg kapcsolatukkal valo elegedettseguk fo tenyezojekent a „jo
kommunikaciot”.9 Ted Huston, a Texasi Egyetem pszichologusa,
aki behatoan vizsgalta a parkapcsolatokat, igy ir: ,Д nok szamara
a bensosegesseg annyit jelent, hogy megbeszelik a dolgokat,
magat a kapcsolatot is. Sok ferfi pedig fel sem fogja, mit akar tole
a felesege. Mi mindent csinalhatnank egyiitt, meltatlankodnak,
d meg csak beszelgetni akar!” Huston azt talalta, hogy az udvar-
las idoszakaban a ferfiak hajlandobbak leendo felesegiik benso-
segigenyet kielegito beszelgetesekre idot szanni. De a hazassag-
kotes utan a ferj - fokent a hagyomanyosabb felallasu parok-
199
nal - egyre kevesebbet beszelget igy az asszonyaval, es az ossze-
tartozas erzeset inkabb a kozosen vegzett tevekenyseg, pl. ker-
teszkedes adja szamara, mintsem a beszelgetes.
A novekvo hallgatas a ferjek reszerol reszben annak is tulaj-
donithato, hogy tobbseguk enyhen szoiva rozsaszin szemiivegen
at latja a hazassagat, a nok meg ratapintanak a fajo pontokra:
egy hazassagi vizsgalatnal a ferfiaknak szinte minden jobban tet-
szett a kapcsolatban, mint a noknek - a nemi elet, az anyagi
helyzet, a viszony a sogorsaggal-komasaggal, egymas megertese,
a hibak kikiiszobolese.'0 Az asszonyok inkabb eloalltak kifoga-
sokkal, foleg ha a hazaspar nem elt jol egymassal. Ha a ferfiak
rozsaszin szemiivege mellett tekintetbe vessziik, hogy taszitjak
oket az erzelmi konfrontaciok, mindjart vilagos, miert panasz-
kodnak annyit a nok, hogy a ferjek vonakodnak a kapcsolat
nyomaszto problemait megtargyalni. (Persze altalanositas ez a
killonbsegtetel a nemek kozott, es korantsem igaz minden eset-
ben; pszichiater baratom is nehezmenyezte mar, hogy a neje
nem nagyon akar beszelgetni a hazassagukrol, es mindig neki
kell elohozakodnia a temaval.)
A nehezkcsseghez, amelyet a ferfiak egy kapcsolat problemai-
nak neven nevezesekor tanusitanak, bizonyara hozzajarul, hogy
ugyetlenebbiil ertelmezik az erzelmeket tukrozo mimikat. A nok
peldanak okaert erzekenyebben reagalnak, ha szomorusagot lat-
nak egy ferfiarcon, mint a ferfiak a noi banatra." Egy nonek nem
akarhogy kell szomorkodnia, ha eszre akarja vetetni egy ferfival;
hat meg ha azt szeretne, hogy a ferfi ra is kerdezzen a szomo-
rusaga okara!
Nezziik meg ennek a nemi kulonbsegnek a kihatasat arra,
hogy-cgy par hogyan kezeli az intim kapcsolatban pliatatlanul
eldad&kLsgrelmeket es nezeteltcrcseket. T.gy1 hazassd^ nem
ol^nkonkret kerdesekenall vagy bukik, mint anemieletgya-
korisaga, a gverinekek tegyelmezese vagv a megtakaritaS kivdna-
tos, a hitel turheto merteke. A^hazassag sorSirazUonfTel, bogy
apirho^an tisztazzaezekefajgnyes ugyeket. Haegyetertesre
L
200
jutnak csupan abban, hogy hogyan'vitazzanak, a hazassag fenn-
maradasa szempontjal^kulcsfontossagu; a ferfiaknak es a
nSknelCfelul kell kerekedni veliik sziiletett nemTRoridtaikon,
hogy gyozzek az erzelmi hanyattatasokatTHaez nem sikeri.il, ёь.
zelmi szakadasoknak neznek elebe, melyek idovelJdkezdhetik-a
kapcsolatot. S mint majd lathatjuk, ilyen szakadasok kialakulasa
sokkal valoszi'nubb, ha a hazasfeiek egyike vagy mindketto fogya-
tekosan bi'rja az erzelmi intelligenciat.
HAZASSAGI TORESVONALAK
Fred: Elhoztad az oitonyomet a tisztftobol?
Ingrid (gtinyosan): „Elhoztad az oitonyomet a tisztftobol?”
Menj el te a rohadt oltonyodert. Mi vagyok en, a cseleded?
Fred: Meg hogy cseled! Hat mit ertesz te a takaritashoz!
Kabarejelenetnek talan mulatsagos. De ezeket a csfpos szava-
kat sajnos hazasfeiek valtottak egymassal, akik (talan nem meg-
lepo) par even belli! el is valtak.12 A parbeszed helyszine John
Gottmannek, a Washington! Egyetem pszichologusanak labo-
ratory ma; Gottman vizsgalja talan a legbehatobban a parokat
osszetarto erzelmi kotoanyagot es a hazassagokat szetbomlaszto,
karos erzelmeket.13 Laboratoriumaban a parok beszelgeteseirol
videofelvetel kesziil, melyet tobboras, aprolekos elemzesnek vet-
nek ala. A cel napvilagra hozni, hogy mely foldalatti erzelmi
aramlatok jatszanak kozre. A toresvonalaknak ez a folterkepe-
zese meggyozoen bizonyi'tja az erzelmi intelligencia jelentoseget
a hazassag fenntartasaban.
Az elmult ket evtized soran Gottman tobb mint ketszaz par
hullamhegyeit-hullamvblgyeit kiserte figyelemmel, friss hazaso-
ket eppugy, mint evtizedek ota egyiitt eloket. A hazassag erzelmi
okologiajat olyan precizitassal sikeriilt lekepeznie, hogy egyik
tanulmanyaban a laboratoriumaban vizsgalt paroknal (az el-
201
mergesedo ruhatisztittatasi vita ket szereploje, Fred es Ingrid is
kozuiuk valo) 94 szazalekos biztonsaggal jelezte elore, vajon
bekovetkezik-e a valas harom even beiul vagy sem: hazassagvizs-
galatoknal erre meg nem volt pelda.
Gottman vizsgalati modszerenekJiatekonysaga a lelkiisme-
retes elokeszftes es az alaposjdyitelezes diadala. Mialatt a par
egyrnitssalbeszel, erzekelok regisztralnak nahik minden elettani
valtozast; arckifejezesiik pillanatrol pillanatra valo kiertekelese
(аТ’айГЕктап altal kifejlesztett erzelemleolvaso skala igeny-
bevetelevel) tetteneri a megoly futo, illanekony erzelmi arnyala-
tot is. A kozos alkalom utan a partnerekkulon-kiilon mennekel
a laboratoriumba, megtekintik a parbeszed videofelvetelet, es
beszamolnak a kozfatek felfutott perceiben ki nem mondott,
titkos gondolataikrol. Az eredmeny amolyan erzelmi rontgenat-
yiiagitasa az adott hazassagnak.
Gottman szerint az eles kritika a hazassag veszelyeztetett-
segenek korai jele. Ep hazassagban a ferj is, a feleseg is jogot for-
mal ajiajyogy szova_tegyekifogasaitTDrazlndiilat heveben a
panaszok gy^atupusztitoan a ak el, a hazastars szeme-
lyeelleniTamadaskent. Vegyunk egy peidat: Pamela cipot vasarol
a lanyaval, kozben Tom, a ferj beter a konyvuzietbe. Megegyez-
nek, hogy egy ora mtilva talalkoznak a posta elott, aztan moziba
mennek. Pamela pontos, de Tomnak se hire, se hamva. „Hol
marad mar? Tiz perc, es kezdodik a film - meltatlankodik
Pamela a lanyanak. - Ha valamit jol el kell baltazni, apadra ga-
rantaltan szamfthatok.”
Amikor Tom tiz perc kesessel felbukkan, jdkedvuen, mert
osszefutott egy regi baratjaval, ds elnezest ker, Pamela maro
giinnyal vagja a fejehez: „Semmi gond - ujfent meggyozodhet-
tiink, hogy milyen fantasztiknsan el tudod szurni minden ter-
viinket! Soha nem vagy tekintettel rank! Onzo frater!”
Pamela nem pusztan kifogasol: meg akarja taposni a masikat,
az embert kritizalja, nem a tettet. Pedig Tom bocsanatot ker,
elismeri, hogy hibazott. De botlasaert Pamela marts rasiiti, hogy
202
nemtorodom es onzo. Szinte minden parralelofordul idonkent,
hogy a partner valamely tette az ember es nem a cselekedet bira-
latatvUtja ki. De az ilyen kemeny szemelyes tamadas erzelmileg
sokkal pusztitobb hatasu, mint az ertelmes kritika. S talan nem
meglepo, hogy az il en tamadas valoszinuseget noveii, ha az asz-
szony vagy aferfirendreugyerzi, kifogasait nernhalljakmeg.es
nem meltanyoljak.
A kifogast nem nehez megkulonboztetni a szemelyes tama-
dastol. Kifogas eseteben a feleseg konkretan kozli, min bantodott
meg, es a ferje cselekedetet biralja, nem a szemelyet, tovabba
ertesere adja, hogy a kerdeses megnyilvanulas milyen erzelme-
ket keltett benne: „Ha egyszeriien ottfelejted a ruhamat a tiszti-
toban, ugy erzem, futyulsz ram.” Elemi erzelmi intelligencia
nyilvanul meg ilyenforman: ez nem kotekedes, nem meghu-
nyaszkodas, hanem hatarozottsag. De szemelyes tamadasnal a
serelem iiriigy a ferj ellen intezett rohamra: „Mert mindig olyan
onzo ds nemtorodom vagy! Soha nem bizhatok rad semmit!” Az
ilyen kritika megszegyenit, elutasit, hibaztat, leszol - s inkabb
vedekezo reakciora indit, mintsem arra, hogy pozitiv iranyban
valtoztassunk a dolgokon.
S kivalt igy van ez, ha a kritikat a megvetes, e pusztftonal
pusztitobb erzelem is szinezi. A diihhoz konnyen tarsul megve-
tes; tobbnyire nem csupan a szohasznalatban ervenyesiil,
hanem a hanghordozas, az arckifejezes is kozvetiti. Legnyilvan-
valobb formaja persze a csufolddas, a series - „hulye”, „strici”,
„dog”. De legalabb ennyire banto a testnyelv tolmacsolta meg-
vetes, foleg a fitymalas, az elhuzott szaj, ami az under altalanos
kifejezese, vagy a felakadt szem, amely mintha azt mondana:
,A jo fenebe!”
A megvetes lenyomatat az arcon a ,,godrocske”-izom ossze-
hAzQ^saTdezrctdrfelrevonva a szajsarkat (tobbnyire bal oldali
iranyban), mikozben folfele forog”a szembogar. Ha az egyik ha-
zastars ezt aTkiTejC7esrvrlfafrtjaaInasikra^annak a hallgatolagos
erzelmi kolcsonhatas kereteben kettovel-harommal szaporab-
203
ban kezd verni a szive percenkent. Ez a rejtett parbeszed nem
artalmatlan; ha egy ferj rendszeresen mutat megvetest, Gottman
adatai szerint a feles7ege]]ajfaniQsabKlesz egy sor_egeszsegiigyi
prohlemara: ilyen a gvakori megfazas^ influenza, a holyagferto-
z&^aTgnmbasodas, a^emdsztdsi zavar. S ha a feleseg arcan az
undor, a megvetes kozeli rokona negyszer vagy tobbszor mutat-
kozik egy negyedoras parbeszed soran, nema jelzes, hogy a par
negy ev mulva nagy valoszinuseggel mar nem el egyiitt.
Persze egy hazassagra meg nem kell keresztet vetni, ha a meg-
vetes vagy az undor elvetve mutatkozik. Az ilyen erzelmi sortiizek
jellege inkabb a dohanyzassal meg a magas koleszterinszinttel
rokon - minel hevesebbek, minel tartosabbak, annal nagyobb a
kockazat. A valashoz vezeto uton a nyomorusag novekvo skalajan
/ halmozodnak e tenyezok. Ajendszeres ostorozas fe megvetes
azertyeszjel, mertnyilvanvalovateszi, hogyegyikTiazastars haH-
gatolagosarTldabrdndult a masikbol, es gondolataiban tartosan
gmuiaguaaii ruaui aiiuiiii а. ишэнмлл, co guiiuviauuuau laiivsau
eliteli. S az ilyen negativ, ellenseges viszonyulasnak termeszetes
4 folyomanya a hazastars ellen intezett tamadas, ami defenzivaba
kenyszerit - vagy eppenseggel ellentamadasba lendft.
A „hare vagy menekiiles” reakcio mindket aga szoba jon a
megtamadott hazastars szamara. A legkezenfekvobb felvenni a
kesztyut, es indulatosan visszavagni. Csakhogy ez tobbnyire
meddo orditozasba torkoll. A masik altemativa esetleg ennel is
szornyubb, foleg ha a „menekiiles” elzarkozast jelent a koke-
meny hallgatasba.
Falat emelni a vegso megoldas. Aki ezt teszi, egyszeruen le-
nullazza magat, kiszall a parbeszedbol, a kozeledesre larvaarc-
cal, dermedt nemasaggal reagal. Az iizenet atu to ereju es ijeszto:
jeges tavolsagtartas, foleny es helytelenites elegyedik benne.
Tobbnyire megromlott hazassagokban tapasztalhato: az esetek
85 szazalekaban a ferj zarkozik el a kritikaval, megvetessel roha-
mozo feleseg elol.14 Az elfalazkodas mint bevett reakcio vegzete-
sen megmetelyezi a hazassagot, mert lehetetlenne teszi a nezet-
elteres rendezeset.
204
MERGEZO GONDOLATOK
A gyerekek vadul hancuroznak, idegesftik Martint, az apjukat,
aki odafordul a felesegehez, Melanie-hoz, es hegyesen azt mond-
ja neki: - Szivem, nem gondolod, hogy a kolykok tulzasba viszik?
Magaban igazabol ezt gondolja: „Nem fogja oket eleg szigo-
rtian az anyjuk.”
Melanie erzekeli az indulatot, es felpaprikazodik. Megmereve-
dik az area, osszerancolja a szemoldoket, es igy valaszol: - Hadd
jatsszanak, nemsokara ugyis mennek lefekiidni.
Magaban arra gondol: „Mar megint kezdi az apjuk, mindig
morog valamiert.”
Martin lathatoan diihbe gnrul. - Ne dugjam oket agyba most
mindjart?
A hatso gondolat: „Folyton ellenkezik velem az asszony. Kezbe
kell vennem a dolgokat.”
Melanie egyszerre megretten Martin indulatatol, es jamborul
mondja: - Maradj csak. Majd en.
A hatso gondolat: „Nem birja cernaval - meg felpofozza vala-
melyik gyereket. Jobb a bekesseg.”
Ezt a kettos parbeszedet - a hangosat es a nemat - Aaron
Beck, a kognitiv terapia kezdemenyezoje adja kozre annak pel-
dajakent, hogy milyen gondolkodasmodok mergezhetnek meg
egy hazassagot.15 Melanie es Martin erzelmi kozjateka a gondo-
lataik jegyeben alaknl, ezeket a gondolatokat pedig a Beck altal
„automatikus gondolatok”-nak nevezett melyebb reteg hataroz-
za meg - onmagunkrol es kozvetlen kornyezetiinkrol alkotott
kepzeteink hattervillanasokban jelentkeznek, es legalapvetobb
erzelmi viszonyulasainkat tiikrozik. Melanie-nal ez a hattergon-
dolat korulbeliil annyi, hogy ,A ferjem lepten-nyomon zsarno-
koskodik felettem a rosszallasaval”. Martin kozponti gondolata:
,Л felesegemnek nines joga semmibe venni.” Melanie martir-
nak erzi magat a hazassagban, Martin felhaborodik az igazsagta-
lannak tartott banasmodon.
205
Amartiromsag es a jogos felhaborodas velelme igen jellemzo
a romlo kapcsolatban elo hazastarsakra, s egyfolytaban futi a
u о, a sertettseget."1 Ha az olyan gydtro gondolatok, mint a
jQgos felhaborodas, automatikussa vdlnak, onmagukat igazol-
jaETa magat aldozatnak tudo fel hazastarsamindenjcttcben
megerositest keres tulajdon aldozat mivoltara. s eszre sem veszi
vagyelfiessenti azokat a joindulatii megnyilvanulasokat, melyek
nezetet kerdesesse tennek vagy cafolnak.
E gondolatok nagy hatasuak: bekattintjak az idegi veszjelzot.
Ha a ferj gondolata, miszerint d aldozat, erzelmi merenyletct
idez elo, mi sem konnyebb szamara, mint serelmeit eloszamlal-
ni, azokon tepelodni, ugyanakkor eszebe sem jut, hogy a kap-
csolat folyaman az asszony netan olyat is tett, amivel nem artott,
netan hasznalt neki. A hazastars tehat eleve vesztes pozicioba
keriil: jo szandeku kezdemenyezeseit is torzfto lencsen keresz-
tijl nezi a cimzett, s lesopri az asztalrol, mint a gonosz szandek
leplezesere tett gyarlo kiserleteket.
A partnerek, akiket nem ejt rabul e gyotrelemfokozo perspek-
tfvaThasonld helyzeteket tobbJoindtjIattaT kepesek_szemlelni,
kevesTevaloszmu naliikazcTcleerzelmi merenylet, vagy ha be-
kovetkezik, hamarabb kiheverik. A gyotrelmet fenntarto, illetve
csillapito gondolatok sablonja ugyanaz, mint amit Martin Selig-
man pszicholdgustol olvashattunk a 6. fejezetben a pesszimista,
illetve optimista viszonyulas kapcsan. A pesszimista felfogas sze-
rint a partnerben van a megvaltoztathatatlan fiiba, a nyomoru-
sag maradando oka: „OimLes csak magaval torddik; ilyennek
neveltek, es ilyen is marad; elvarja, hogy elol-hatul kiszolgaljam,
es edes mindegy neki, mit erzek.” AZ-QPtimista felfogas ellenben
nagyjabol ez: „Jo, most nehez vele, de azelott olyan figyelmes
volt; talan rossz passzban van - IcheQiogy a munkaja aggaszt-
ja?” Ez a hozzaallas nem frja le a ferjet (vagy a hazassagot) mint
javfthatatlant vagy remenytelent. A rossz pillanatokat megvaltoz-
tathato korulmenyeknek tulajdonftja. Az elobbi viszonyulas fl-
lando gyotrelem forrasa, az utobbi viszoht csillapitoan hat
206
vannak szblgaitatva az erzelmi merenyleteknek; Jiazastarsaik
cselekedetei duhitik, sertik vagy mas modorTgyotrik oket, es
zaklatottsaguk nem hagy alabb. Rossz lelkiallapotuk es pesszi- '
mizmusuk persze valoszmusiti, hogy partneriikre kritikaval es
megvetessel tamadnak, ami leginkabb visszahuzodast, besanco-
lodast eredmenyezhet.
Kival^rtalmasaLazokmika ferjeknek a mergezo gondolatai,
akik tettleg bantalmazzak feleseguket. Az Indianai Egyetem ku~
tatoi tanulmanyt szenteltek az eroszakos ferjekndt, es azt talal-
tak, eszjarasuk hajszalra olyan, mint a jatszoteri verekedoke:
artoszand^kotolvasnakkiTeleseguktokiletescn semleges meg-
nyilvanulasaibol, es ezzel a felreertelmezessel igazoljak onma-
guk elott az eroszakot/a partneriikkel szexualisan eroszakosko-
dok is valami hasonlot muvelnek: gyanakodva figyelik a noket,
de ellenkezesiiket semmibe veszik).17 Mint a 7. fejezetben lat-
hattuk, az ilyen ferfiak eros fenycgeteskent elik mcg, ha mello-
zest, visszautasitast tapasztalnak, vagy ha a felesegiik a nyilva-
nossag elott zavarba hozza oket. (me a felesegverok eroszakos
fellepeset „igazolo” tipikus jelenet: „Egy tarsasagi osszejovetelen
eszreveszed, hogy a feleseged mar feloraja cscveg es kacaraszik
ugyanannak a jovagasu ferfinak a tarsasagaban. A pasas minden
jel szerint kikezdett vele.” Az ilyen ferj, ha a felesegenel az eluta-
sftas, az elpartolas legcsekelyebb jelet veli felfedezni, felhaboro-
dassal, bantalmazassal reagal. Feltetelezheto, hogy az ,,el fog
hagyni” tipusu automatikus gondolatok inditjak be az erzelmi
merenyletet, melynek soran a durva ferj indnlatbol cselekszik, a
kutatok szep kifejezesevel „alkalmatlan magatartast tanusft” -
magyaran fit’8
207
OZONVIZ: A HAZASSAG ALAMERELESE
E gyotrelemokpzo attitudok vegso soron allando valsaghelyzet-
hez vezctncl^miyel egyre gyakrabban indftanakeT erzelmi me-
rcnyjetet, s egyre nehSitik~alSvetkezmenY, azaz a sertettseg, a
diih feloldasat. Gottman ezt a mind surubben visszatero erzelmi
nyomort talaloan ,,oz6nviz”-nek nevezi; az erintett ferjeket es
feleseggket annyira eltolti hazastarsuk~negativitasa es erre valo
reagalasuk, ho lehengcrlik oket pusztito, megzabolazhatatlan
erzelmeik. AkikeFelerazozonviz, кёрйепекtisztan hallani, vila-
gosfejjeTreagalni; nehezijkreesikgondolataikat rendbeszedni,s
primitiv reakciokra kenyszeriilnek. Csak azt kivanjak, hogy
legyen vege mar, hogy megfutamodhassanak vagy ritkabban,
visszailthessenek. Az ozonviz ongerjeszto erzelmi merenylet.
Van, akinel magasaz ozonvizkiiszbb, es jol turi a haragot, a
megvetest, mas rogton tigrik hazastarsa legenyhebb kritikajara
is. Az ozonviz tenyszeruen a szivritmus nyugalmi allapothoz ke-
ppstvalo^lgyorsuidsaral irhato le.l97<yugaim[alIapdtbanTnoi
szivkC7H2-t, aferfiszivkb. 72-tverpercenkent (azegyeniszivrit-
mus leginkabb a testmeret fiiggvenye). Az ozonviz kezdetet jelzi,
ha ez az ertek tizzel tobb, mint nyugalmi allapotban; ha a szivrit-
mus eleri a szazat (ami a diihroham vagy a si'rogorcs perceiben
nem ritkasag), a szervezet adrenalinLesjiTas^olyaahormonokat
lint, melyek a veszhely zetet egy ideigjneg fenntartjak. Az erzel-
mi merenylet a szivfrekvencia fokozodasakor erheto tetten: tiz-'
zeTKusszal, sot harminccal is megugorhat sziweresnyi interval-
lumban. Az izmok megmerevednek; csetlcgjegzesi nehezseg
Jimai Metgezdnefiiej^eE7QEamaJ^vttkezik,_ajrttenet es a"
harag gyotro aradata, amely elol keptelenseg kiterni, es szubjek-
fiveTegy drokkevalosagig” tart. Ezen a ponton - mikor kiteljese-
dik az erzelmi merenylet - ^z illeto erzelmei annyira hevesek,
latasmodja annyira beszukul, gondolkodasa annyira zawtTTiogy’
remenytelen elvarni toleji masik ember szempontjainak mel-
tanylasates adolgokertelmes rendezeset.
208
Ilyen felfokozott pillanatok szinte minden hazasparnal adod-
nak idonkent, ha hajba kapnak - ez csak termeszetes. A hazas-
sjphan ott kezdodik a gond, ha egyik vagy masik hazastars szinth
folyamatosan az ozonviz erzetevel el. Ilyenkor ugy erzi, hogy a
~m^sik eltapossa, allando kesziiltsegben varja a lerohanast, az
igazsagtalansagot, fokozott eberseggel eszleli a tamadas, sertes
legaprobb clojelet is, es egeszen biztosan eltulzott reakciot mu-
tat ra. Ha egy ferfi ilyen lelkiallapotban van, eleg, ha a felesege
annyit mond neki: „Dragam, meg kellene beszelniink valamit”,
es marts azt gondolja: „Megint kezdi a kotozkodest.” Egyre ne-
hezebb ujra meg ujra felepiilni a testi zaklatottsagbol, aminek
folytan jelentektelen kozjatekok is baljos fenyben mutatkoznak,
s ujabb ozonviz kovetkezik.
.Egy hazassagban talan ez a legvef e yesebb fordulopont^amL
kor a kapcsolatban vegzetcs eltolodas mehet vegbe. Az ozonviz
sujtotta fel szinte szakadatlanul ajgj elitelobben gorrdol parjara,
es valogatas nelkhildrHoztatja minden cselekedetet. Apro
ugyekbol nagy csatak keletkeznek, az erzelmi sebek osztasa
mindennapos. Idovel az alamenflt hazastars kezdi ugyUatni,
hogy a-hazassagban a problemak megoldhatatlanul sulvosak,
fiiszen az ozonvfz-allapot ellehetetlenit mindenfajta rendezesi
kiserieteFTlovatovabb erteimetlennek tetszik a parbeszed, es a
hazasfelek magukban probaljak tisztazni zurzavaros erzelmei-
ket. Ezutan eletiik parhuzamos, de nem kozos, elszigetelodnek
egymastol, es maganyosnak erzik magukat a kapcsolatban. Gott-
man adatai szerinT~aT\6vctkezirl6per nagyon gyakran mar a
valas.
A valashoz vezeto palyakepbol nyilvanvalo, hogy az erzelmi
kompetenciak hianya milyen tragikus kovetkezmennyel jarhat.
Ahogy a part rabul ejti a kritika es a megvetes, a defenziva es az
elsancolas, a gyotro gondolatok es az erzelmi ozonviz visszatero
jatszmaja, a ciklikussag maga is elenyeszeset jelzi az erzelmi
tudatossagnak, az onkontrollnak, az empatianak s a kepesseg-
nek magunk es masok lecsillapitasara.
209
AFERFINEM SEBEZHETOBB
Terjiink vissza az erzelmi elet nemek szerinti kiilonbozose-
gere, ami oly gyakran bizonyul a hazastarsi nezetelteresek rejtett
okozojanak. Vegyiink egy vizsgalati eredmenyt: kideriilt, hogy
ferj es feleseg harmincot vagy meg tobb ev hazassag utan is alap-
vetden elter az erzelmes erintkezes szemleleteben. A nok atlag-
ban joval kevesbe szivjak mellre a kellemetlen hazassagi perpat-
vart, mint a ferjeik. Erre a kovetkeztetesre a Berkeleyben levo
Kaliforniai Egyetem kutatoja, Robert Levenson jutott 151, regota
egyiitt elo hazaspar tanuvallomasa alapjan. Levenson azt talalta,
hogy a ferjek egyontetuen bantonak, sot viszolyogtatonak
mondtak a hazastarsukkal valo vita keltette zaklatottsagot, a fele-
segek korantsem voltak ugy oda emiatt.21’
A ferjek a negativities alacsonyabb szintjen valnak hajlamossa
az ozonvfzre, mint a felesegiik; tobb ferfi, mint no reagal igy a
hazastarsi biralatra. Ha az ozonviz bekovetkezik, a ferfiak ver-
aramaba nagyobb mennyisegben iiriil az adrenalin, es az adre-
naliniintest a felesegiik reszerol a negativities alacsonyabb szint-
je valtja ki; a ferjek az ozonviz elettani hatasat hosszabb ido alatt
kepesek csak kiheverni.21 Ez arra utal, hogy a Clint Eastwood
tipusu ferfias rendithetetlenseg esetleg vedekezes az erzelmi
lerohanas erzete ellen.
Gottman felveti, hogy a ferfiak azert hajlanak az elzarkozasra,
hogy az ozonvizet elhantsak; kutatasai kimutattiik, hogy ha
besancolodnak, sziweresiik iitemet percenkent tizzel lejjebb
szallitjak, ami szubjektive megkonnyebbiiles szamukra. Azon-
ban - paradox modon - amint a ferfi sancolni kezd, a feleseg
szivritmusa szokik gydtrclmesen magasra. Ez a limbikus tango,
amikor a felek clienteles sakkhiizasokkal torekszenek megkony-
nyebbiilesre, az erzelmi konfrontaciohoz valo viszonyulasban
eles elterest eredmenyez: amilyen buzgon a ferjek kiternek
elole, olyan konokul eroltetik a felesegek.
210
Ahogy a ferjek elsancolodasra hajlanak, a nok inkabb kritizal-
ni szoktak a ferjiiket ~ Al aszimmetria a nok erzelmi iranyito
szerepebol ered. Amikor megprobalnak elohozakodni a nezetel-
teresekkel, serelmekkel es orvoslatot keresni rajuk, ferjeik vona-
kodnak beszallni az elore lathatoan heves vitaba. A feleseg, lat-
van a ferj kihatralasat az elkotelezettsegbol, a meltatlankodasra
ratesz egy lapattal, es kritizalni kezd. Ha erre a ferj harit vagy
sancol, a nd diihos csalodottsagaban megvetessel is nyomatekot
ad ellenerzesenek. A ferjet mint a feleseg kritikajanak es megve-
tesenek celtablajat megkornyekezik a martiromsag es a jogos
felhaborodas gondolatai, melyek az ozonviznek egyengetik az
utat. A ferj, hogy az ozonvizet kivedje, egyre jobban harit, netan
egesz egyszeruen lehiizza a redonyt. De emlekezziink csak, ha a
ferfi ezt teszi, nejere ozonvizet bocsat, amitol az vegkepp kike-
sziil. S ha a hazastarsi veszekedesek korforgasa felporog, a ko-
vetkezmenyek belathatatlanok.
HAZASSAGI TANACSADAS FERFINAK ES NONEK
Ha egyszer ilyen baljos kimeneteluek lehetnek az osszekulon-
bozesek ferfi es nd kozott a kapcsolatban felmeriilo rossz erze-
sek kapcsan, mit tehetnek a parok azert, hogy megdvjak egymas
iranti szerelmiiket, vonzalmukat - roviden, mi tartja meg a
hazassagot? Tartosan jo hazassagokban elo parok interakcioinak
megfigyelesealapjdn a hazassagkutatok ferfiaknak es ndknck.
^zoldlkonkretjanacsokkal eppugyszolgaTfiatnak, mint altalanos
iranyelvekkel, melyek mindket nenfszamara mcgszivlelenddk.
A ferfiak es a nok mas es mas erzelmi finomhangolast ige-
nyelnek. A ferfiaknak a tanacs ugy szol, hogy ne terjenek ki a^
konfliktus elol, vegyek eszreJr^ThaTieleseguFfeltai^egy serel-
lUfii-vagy nezetelterest, talan a szeretete jeleiil, a kapcsolat epse-
genek, mukodokepessegenek tenntartasadrdekebenfeszi (bar a
feleseg barat^talansaganak persze rnaslnditekai is lehetnek).
211
A leplezett serelmek egyre diihosebben fortyognak, mig vegi.il
robbanasszeruen kernek cget; ha idoben megszelloztetik es ren-
dezik oket, a nyomas alabbhagy. De a ferjeknek tudomasul kell
venni azt is, hogy a harag, az elegedetlenseg nem azonos a
szemelyre szolo tamadassal - a feleseg erzelmei tobbnyire csu-
pan alahtizzak, nyomatekosftjak, hogy milyen erzekenyen erinti
a kerdeses iigy.
A ferfiaknak orizkedniiik kell attol, hogy a vitatrovidre zarjak,
es*tdThamaFajanljanak gyakorlati megoTdast - tipikus esetben
afelesegnekfontosabb a tudat, hogy aferje veszi azdzenetet, es
empatiat tanusft az iiggyel kapcsolatos erzesei irant meg vele-
menykiilonbseg eseten is). A tanacsadast akkent ertelmezheti,
hogy a ferj nem tulajdonit jelentoseget az erzeseinek. A ferj, akit
a haragjieye nem tantorit el, es a panaszt nem sepri le holmi
csekelyseg gyanant, a feleseggel ereztetni tudja, hogy erti es be-
csiilijot. S az asszonyoknak va t fontos, hogy er/Clmcfkervd-
nyet a ferj akkor se vonja ketsegbe, ha nem ert egyet veluk.
A feleseg, ha erzi, hogy meghallgattak es erzelmeit tudomasul
yettek, gyakran le is higgad.
I A noknek szolo tanacs rimel a fentiekre. Mivel a ferfiaknak
cgyi к fojroblemaja,Jiogy^a7eies^k tdl heveserTTiangoztatjik
I panaszaikat, a felesegeknek tudatos efofeszHessel kell toreked-
 niiik arra, hogy ne tamadjak"aferjuket - a cselekedetiiket kifo-
gdsoljak, de nFl5fralxair~szemelyuket, ne"sujtsak megvetessel.
'"-Apanasz nem a jellem kikezdeset hivatott szolgalni, hanem vila-
gos kozleset annak, hogy egy bizonyos megnyilvanulas fajdalmat
okoz. Szinte biztos, hogy a szemelyere iranyulo diihos tamadas
a ferjbol haritast, elzarkozast valt ki, amitol a frusztracio csak
novekszik, elmergesitve a veszekedest. Hasznos az is, ha a kifo-
^gasok mellett nem sikkad el az altalanos osszkep, es a feleseg
/ erezteti a ferjevel, hogy szereti.
212
A JOTEKONY VESZEKEDES
A rcggeli lapban szbrnyu lecke olvashatb arrol, hogyan ne
rendezziink hazassagi differenciakat. Marlene Lenick ossze-
veszett a ferjevel, Michaellel azon, hogy mit nezzenek a teveben;
a ferfit a Dallas Cowboyok-Philadelphia Sasok merkozes erde-
kelte, a not a hiradb. Amikor Michael elhelyezkedett a kesziilek
elott a szurkolashoz, Mrs. Lenick kbzblte, „Eleg volt mar a fo-
cibol”, a halbszobabbl elbhozott egy 38-as kaliberu kezifegyvert,
es ketszer belelott a dolgozoszobaban tevezo uraba. Mrs. Lenick
ellen sulyos testi sertes miatt vadat emeltek, es 50 000 dollar
ovadek elleneben helyeztek szabadlabra, Mr. Lenick allapota a
kbriilmenyekhez kepest jo: az egyik golyo a farat surolta, a ma-
sik a bal lapockatol fekezve furodott a nyakaba.23
A hazastarsi osszezordules tobbnyire nem ilyen durva - vagy
kbltseges viszont lehetoseget ad, hogy a hazassagban erzelmi
intelligencia ervenyesiiljbn. Azok a parok^akiknek a hazassaga
teherbiro, ilyenkor peldaul nem szohtak elterni a tematol, es
mindket partner kezdettol eselyt кар allaspontja kifejtdsere'?4
Sot e paro ennel is tova menne egy lepessel: ereztetik egy-
massal, hogy odafigyelnek. Mivel a sertett fel tobbnyire eppen ar-
rol akar meggyozodni, hogy serelmet tudomasul veszik, erzelmi
szempontbol az empatia nyilvanitasa mesteri feszultsegoldas.
IdOTeLelyalo parok veszekedesenel az ajegfeltunobb, hogy I * (
cgyiki'ik sem probalja a fesziiltseget oldani. A szakadasok orvos- *
lasara szolgalo modszerek lete vagy nemlete donto kiilbnbseg az
ep hazassagban elo es az iddvel szetmeno parok veszekedese
kozott.25 Az ilyen javito szisztemakhoz, melyek jbvoltabbl a vita
nem fajul elemi robbanassa, elegendo olyan egyszeru fogasok-
hoz folyamodni, mint a temahoz valo ragaszkodas, az empatia
es a feszultsegoldas. Ezek az alaplepesek erzelmi termosztatkent
alljak utjat az erzelmek tulheviilesenek, amely akadalyozna a
partner tisztanlatasat a kerdeses iigyben.
213
A hazassag mukodokepesseget fenntarto altalanos strategia a
ha^sulyt nem apar altal vitatott konkretkdrdesre - gyerekne-
veles, szex.jenz, hazimunka - helyezi, hanem a par kolcsonos
erzelmi intelligenciajanak muvelesere, mert ez novelLamiak
eselyet, hogymegoldjak a gondokat. Kisszamu erzelmi kompe-
tencia - fokent onmagunk (es partnerlink) lehiggasztasa, az
empatia, a jo odafigyeles - is elosegiti, hogy a par hatekonyan
rendezze nezeteltereseit fgy nyflik mod a hazassagot elteto
egeszseges velemenykulonbsegekre, a „jotekony veszekedesek-
re”, kordaban tartva a negativumokat, melyeknek elburjanzasa
a hazassagot kikezdi.26
Perszeazjlyen erzelmi szokasok nem egyik naprol a masikra
alakulnak at; minimalisjeltetel aToTarfas; az~ebcrseg. A parok"
annak fuggvenyeben kepesek a kulcsfontossagu valtoztatasokat
megtenni, hogy igyekezetiik mennyire motivalt. A hazassagban
ply konnyen kivalthato erzelmi reakcioink tulnybmo resze a
gvermekkyrban iormalddik, legbensosegesebb kapcsolataink-
ban sajatitjuk el oket, vagfa sziiloi modellhez igazodunk, es a
hazassagunkba mar a keszet vissziik. Tehat be vagyunk prog-
ramozva bizonyos erzelmi szokasokra - hogy a mellozesre fel-
fokozott reakciot mutassunk, vagy nyomban lehuzzuk a redonyt,
amint megcsap a konfrontacio eloszele -, hiaba fogadkoztunk,
hogy maskepp csinaljuk majd, mint a sziileink.
LEHIGGADN1
Valamennyi heves erzelemben kezdettol jelen van a cselek-
vesre valo kesztetes; az erzelmi intelligencia alapfeltetele, hogy
szabalyozni tudjuk e kesztetfoeket. Egy szerelmi kapcsolatban,
melynek oly nagy a tetjej^ez kivalt nem konnyu. Reakcioinkat
legmelyebb igenyeink/rfiozgatjak - hogy szeressenek, megbe-
csiiljenek, ne hagypinak el, ne vonjak meg toliink az odaadast.
214
Nem csoda, ha ugy veszekszijnk idonkent hazastarsunkkal,
mintha az eletunk forogna kockan.
Megsem hozhat pozitiv megoldast, ha a ferj vagy a feleseg
erzelmi merenylet aldozata. A hazassagi ratermettseg egyik kiiL_
csa, hogyahazastarsakmegtanuljanak drralennitula|donzak-_
l^totferzeseiken. Ez alapvetoen az erzelmi merenylet kivaltotta
ozonvizbol valo mihamarabbi felepiiles elsajatitasat jelenti. Mi-1
vel az ilyen erzelmi csucsponton a tiszta hallas, gondolkodas es
beszed kepessege semmive foszlik, a lehiggadas rendkivul
konstruktiv, donto jelentosegu kezdo lepes a rendezes fele.
Magukra ado parok megtanulhatjak pulzusszamukat kb. ot-
percenkent ellenorizni a zaklato kozjatek folyaman, ugy, hogy7
kitapintjak a nyaki veroeret par centivel a fiilcimpa es az allka-
pocs alatt (gyakorlo aerobicozoknak ez nem ugy).27 Eleg tizenot
masodpercig szamlalni a pulzust, beszorozni neggyel, es maris
megvan, hanyat ver a sziviink percenkent. Tampontot ad, ha
nyugalmi allapotban mar megtettiik ugyanezt: ha a pulzusszam
percre szamitott erteke mondjuk tizzel meghaladja a normalist,
az ozonviz bekiiszontet jelzi. Epnel a frekvencianal a parnak
erdemes hiisz percre kiilonvonulni, mielott folytatnak a vitat.
Lehet, hogy ot perc sziinet is elegendonek tetszil az e ettaru
visszaZbkken£s azonban csak7fokozatosabban~tu(f ve emenni.
Mint az 5. fejezetben mar lathattuk, a visszamarado~dntnuvib-
bi diihot valt ki; a hosszabb megszakitas tobb idot ad a szerve-
zetnek az ingeriiltsegtol valo megszabadulasra.
Azok a parok, akik erthetoen nehezkesnek tartjak a pulzus-
szamlalast veszekedes kozben, egyszerubben is megoldhatjak a
dolgot olyanfonnan, hogy elore megegyeznek: egyik vagy masik
partner sziinaet kerhet, ha barmelyikiiknel az ozonviz kozeled-
tet tapasztalja. A sziinet alatt a lecsillapodast relaxacios technika
vagy aer/bicozas (vagy egyeb, 5. fejezetben ismertetett modszer)
segitheti, hogy a felek kiheverjek az erzelmi merenyletet.
215
MEREGTELENITO MONOLOG
Mivel az ozonvizet az valtja ki, hogy palcat toriink partneriink
felett, segjt, ha a negatfv gondolatoktol gyotort hazasfel ezekkel
nyiltan birokra kel. A „nem turom tovabb J/meg a „nem ezt
erdemlem” a martfrok es a felhaborodok itdszavai. Aaron Beck,
a kognitiv terapia hive ramutat, hogyha efeket a gondolatokat el-
csipjiik es vitaba szallunk vcliik - ahelyett hogy pusztan feldii-
hodnenk, megbantodnank -, lass/n kibontakozhatunk szorita-
sukbol, akar ferfiak vagyunk, akar nok.28
Ehhez az kell, hogy felfigvtnjlink ezekre a gondolatokra, tuda-
tositsuk, nem torvenyszero elhinniink oket, es szandekos ero-
feszitessel olyan bizonyftekokat es szempontokat idezziink fel,
melyek crvenyuket k^segesse teszik. Peldaul a feleseg, aki a pil-
lanat heveben ugy/rzi, „А ferjemet nem erdekli, hogy nekem mi
a jo - merthogy/onzo a vegtelensegig”, ezt a gondolatot peldaul
ugy vitathatjynogy emlekezteti magat olyan alkalmakra, amikor
a ferje figyeimes volt vele. Ily modon atfogalmazhatja a tenyal-
last: „Azert nehanapjan kimutatja, hogy fontos vagyok neki, meg
ha mdst megbantott is a nemtorodomsegevel.” Az utobbi nezo-
pom utat nyit a valtoztatasnak, az esetleges rendezesnek, az
-Ciobbi csak gerjeszti a diihot es a sertettseget
HARITAS NELKUL MEGHALLGATNI ES TARGYALNI
A ferj: Mit orditasz?
A feleseg: Hogyne orditanek - hiszen meg se hallod, amit
mondok! Oda se figyelsz!
A meghallgatni tudas osszetartja a hazasfeleket. A vita heve-
bdn, erzelmi merdnyletektdl sujtva~Is Zcgyjkiik vagy nTasb,
ТшК netan mindketto a haragon feliilkerekedve meghallani es
viszonozni a partner jobbitd~szandekat. A valasfele tarto parok
fejeTbr6tt~azr>nban^tcsap az indulat, megrekednek a kerdeses
216
ugy konkretumainal, e$-fel_seJhgjak a partner mondandojaba
kodolt bekelteto kezdemenyezesekeL nemhogy meltanyolnak.
A cimzett reszerol a haritas annyi, hog^ tudomast sem vesz^a
panaszrol, vagy elutasitja, mintha pusztan tamadas volna, nem
pedig a magatartas megvaltoztatasanak szorgalmazasa. Pers/e
egy vitaban a hazastars eppenseggel ervelhet tamado ellel, vagy
olyan negativan nyilvannlhat meg, hogy azt masnak, mint tama-
(Esnak ertekelni ugyszolvan lehetetlenT
De alegrosszabb esetbeniTvanmodja a pamak akaratlago-
sansziirnjaTtailottakat: abanto, negativ reszletektol - az undok
hangtoETsdrtestoL a megveto kritikltdi eltekinthetnek hogv a
lenyeg, az iizenet ne sikkadjon el. Ez a bravllr akkor sikendhet,
ha egymas negativ megnyilvanulasaiban az ugy horderejenek
bizonyitekat kepesek latnj, figyelmeztetesnek venni, hogy nem
babra megy a jatek. Ha ilyen felallasban kiabalja az asszony,
hogy „Afenebe, ne vagj folyton kozbe!”, valoszinubb, hogy a ferj
erdttud venni niagdn, es azt mondia; ,Окё, feiczeTPe!”
A nem harito meghallgatas leghatekonyabb formaja persze az
empalhumikor zmijgottes tartalmat is erzekeljiik annak, ami el-
hangzik. Mint a 7. fejezetben lathattuk, ahhoz, hogy egyik partner
a masikaval valoban kepes legyen az empatiara, az erzelmi reak-
cioknak le kell csitulniuk addig a pontig, ahol mar lehetseges a
partner elettani tiikrozese. Az elettani egymasra hangolodas hijan
a partner abszoliit tevesen (telheti meg, hogy a masik mit erez. Az
empatia halala, ha a sajat erzelmek annyira hevesek, hogy min-
den egyebet lehengerelve ellehetetlenftik a testi harmonizalodast.
A hatekony erzelmi odafigyelesnek egyik modszere a hazassa-
gl terapianal gyakran alkalmazott ugynevezett „tukrbzes”. Az
egyik fel felpanaszol valamit, a masik elismetli sajat szayaival,
arratdrekedve,hogynecsakagondolatot, hanemavelejaroer-
zelmet is visszaadja A tiikrozo partner meggyozodik, hogy stim-
mel-e az ujrafogalmazas, ha megsem, addig folytatja a probal-
kozast, mig elfogadhato eredmenyt nem produkal - a dolog pa-
piron nem tunik tul bonyolultnak, de a kivitelezes meglepden
217
/ kenyes lehet.29 A pontos tiikrozes nemcsak a megertettseg tuda-
tat adja, hanem az erzelmi osszehangolodaset is. Ez mar onma-
gaban is elegendo lehet egy kiiszobonallo tamadas leszerelese-
/ hez, es nagyban elosegiti, hogy a serelmek megtargyalasa ne
^fajuljon veszekedesse.
A hasonlo szellemu beszedmodor parok kozott elsosorban
arra koncentral, hogy a kozles a konkret kifogas kereteit megha-
ladva ne fokozodjek szemelyes tamadassa. Haim Ginott pszicho-
logns, a hatekony kommunikaciot celzo programok nagyatyja-
nak ajanlasa szerint a legjobb panaszsema az ,,XYZ”. .Amikor X
dolgot csinaltad, Y erzest keltett bennem, ezert inkabb Z modon
jarj el.” Peldaul: .Amikor nem telefonaltal, hogy kesni fogsz a
vacsorarol, megharagudtam, mert ugy ereztem, semmibe vesz-
nek. Jobb lenne, ha jelezned, ha nem tudsz idoben odaerni”
szerencsesebb talalas, mint a „Nemtorodom, onzo rohadek”,
ami surubben jarja a hazastarsi Veszekedeseknel. A tomor, nyflt
kozlesben nines semmi zsarnoki, fenyegeto vagy serto. Ugyan-
akkor kihuzza a talajt a szamtalan harito manover - peldaul a
kifogaskereses, a felelosseg tagadasa, a kritikus visszavagas -
alol is. Az empatia ujfent eros fegyvernek bizonyul.
Vegiil pedig a tisztelet es a szeretet egy hazassagban eppugy.
leslereli a/Tellense >es szandekot, mint az elet egyeb teriiletein.
Veszekedesnel hatekony csiHapitdszer ha tudatjuk partneriink=
kel, hogy a kerdeses jjgyben a masik szempontjat is felfogjuk es
ervenyesnektertjuk, meg ha nem ertiink is egyet vele. L’gyanigy
az is, ha vallaljuk a felelosseggt, mi tobb, megkovetjuk a rnasi-
kat ha nem neklink van igazunk. Az erveny elismerese mini-
malisan annyi, ogy tudatjuk, vessziik az adast, es nyugtazzuk a
kifejezesre juttatott erzelmeket akkor is, ha az ervelest nem
fogadjuk el: „Latom, nagyon felizgattad magad.” Maskor, ha
eppen nines nezetelteres, az erveny elismerese megtortenhet
meltato szavak, oszinte dicseret formajaban. Ily modon terme-
szetesen csillapitjuk hazastarsunkat, es a pozitiv erzelmek erkol-
csi tokqet gyarapitjuk.
218
gyakorlas
Mivel e fogasokkal a konfrontacio heveben kell elniink, ami-
kor az erzelmek felfokozottsaga biztosra veheto, folytonosan ujra
kell tanulnunk oket, hogy a sziikseg orajan rendelkezesre all-
janak. Ennek oka, hogy az erzelmi agy reakcioinak uralkodo ru-
tinja az, amelyet a legkorabban sajati'tott el a diih es a sertettseg
pillanataiban. Az emlekezet es a reakcio erzelemspecifikus, s a
rossz pillanatokban a boldogabb idok reakcioinak felidezese es
alkalmazasa nehezitett. Ha a szerencsesebb erzelmi reakcio
meg nagyon uj, es nem elegge begyakorlott, kiprobalasa zakla-
tott allapotban szinte lehetetlen. De ha egy reakcio automatikus-
sa valik a betanulas jovoltabol, nagyobb az esely, hogy a knzis
soran szerepet кар. A fenti strategiakkal tehat nyugalmasabb pil-
lanatokban kell kiserletezni, s aztan bevetni csatazajban, ha azt
akarjuk, hogy az elso (vagy legalabb igen szoros masodik) legyen
az erzelmi beidegzes repertoarjanak bevetesekor. Ezek a hazas-
sag felbomlasa ellen hato praktikak voltakeppen az erzelmi
intelligencia korrepetalo foglalkozasai.
1	A valasi arany sokfelekeppen szamithato, es a modszer meghata-
rozza az eredmenyt. Egyes szamitasi modok szerint a valasi rata 50
szazalek kdrul tetozik, majd visszaesik kisse. Ha a valasok osszesseget
tekintjiik evente, ugy tunik, a nyolcvanas evekben tetozott a szamuk.
Az altalam idezett statisztika azonban nem az egy-egy evben tortent
valasokat veszi figyelembe, hanem annak eselyet latolgatja, hogy egy
adott evben osszehazasodo parnak mennyire kell szamolnia hazassaga
felbomlasaval. Ez a statisztika emelkedo tendenciat mutat az utobbi
evszazadban. Reszletesebben 1. John Gottman: What Predicts Divorce:
The Relationships Between Marital Processes and Marital Outcomes
(Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Inc, 1993).
2	Fiiik es lanyok kiilon vilaga: Eleanor Maccoby es C. N. Jacklin:
„Gender Segregation in Childhood”, H. Reese szerk., Advances in
Child Development and Behavior (New York, Academic Press, 1987).
219
3	Azonos nemu jatszotarsak: John Gottman: „Same and Cross Sex
Friendship in Young Children”; J. Gottman es J. Parker szerk., Con-
versation of Friends (New York, Cambridge University Press, 1986).
4	A nemek kiilonbozoseget az erzelmi szocializacional kivaloan fejti
ki Leslie L. Brody es Judith A. Hall „Gender and Emotion” c. tanulma-
nya; Michael Lewis es Jeannette Haviland szerk., Handbook of Emo-
tions (New York, Guilford Press, 1993)
5	Brody es Hall: i. mu, 456. o.
6	Lanyok fortelyos agresszioja: Robert B. Cairns es Beverley D.
Cairns: Lifelines and Risks (New York, Cambridge University Press,
1994).
7	Brody es Hall: i. mu, 454. o.
8	A nemek erzelmi eltereseit Brody es Hall tekinti at a „Gender and
Emotion” c. tanulmanyban.
9	A (6 kommunikacio fontossaga a nok szamara: Mark H. Davis es
H. Alan Oathout: „Maintenance of Satisfaction in Romantic Relation-
ships: Empathy and Relational Competence”, Journal of Personality
and Social Psychology 53,2 (1987), 397—410. o.
10	A ferjek es felesegek panaszait feldolgozo vizsgalat: Robert J.
Sternberg: „Triangulating Love”; Robert Sternberg es Michael Barnes
szerk., The Psychology of Love (New Haven, Yale University Press,
1988).
11	Banatos arcokrol valo olvasas: a kutatast dr. Ruben C. Gur vegzi
a Pennsylvania! Egyetem Orvosi Karan.
12	Fred es Ingrid parbeszedet Gottmantol vettem at, What Predicts
Divorce, 84. o.
13	John Gottman es munkatarsai hazassagkutatasairol a Washing-
ton i Egyetemen bovebben szol ket konyv: John Gottman: Why
Marriages Succeed or Fail (New York, Simon and Schuster, 1994);
What Predicts Divorce, 1. fentebb.
14	Elfalazkodas: John Gottman: What Predicts Divorce.
15	Mergezo gondolatok: Aaron Beck Love Is Never Enough (New
York, Harper and Row, 1988), 145-6. o.
16	Gondolatok a valsagos hazassagban: Gottman: What Predicts
Divorce.
17	A durva ferjek torz gondolkrdasat Amy Holtzworth-Munroe es
Glenn Hutchinson irjak le; .Attributing Negative Intent to Wife Be-
220
havior: The Attributions of Maritally Violent Versus Nonviolent Men”,
journal of Abnormal Psychology 102, 2 (1993), 206-11. o. Szexua-
lisan agressziv ferfiak gyanakvasa: Neil Malamuth es Lisa Brown:
Sexually Agressive Men’s Perceptions of Women’s Communications”,
Journal of Personality and Social Psychology 67 (1994).
18	Verekedo ferjek: haromfele letezik; akik ritkan teszik, akik indu-
latbol cselekszenek, ha feldiihitik oket, illetve a hideg feju szami'tok.
A terapia a jelek szerint a harmadik tipusnal hatastalan. L. Neil Jacob-
son es tsai: Clinical Handbook of Marital Therapy (New York, Guil-
ford Press, 1994).
19	Ozonviz: John Gottman: What Predicts Divorce.
20	A ferjek nem szeretik a perpatvart: Robert Levenson es tsai: „The
Influence of Age and Gender on Affect, Physiology and Their Interre-
lations: A Study of Long-term Marriages”, Journal of Personality and
Social Psychology 67 (1994).
21	Ozonviz ferjeknel: Gottman: What Predicts Divorce.
22	A ferfi sancol, a no kritizal: Gottman: What Predicts Divorce.
23	„Wife Charged with Shooting Husband Over Football on TV”, The
New York Times (1993- nov. 3).
24	Hasznos hazastarsi veszekedesek: Gottman: What Predicts
Divorce.
25	A parok regeneralodo kepessegenek hianya: Gottman: What
Predicts Divorce.
26	A jo veszekedeshez vezeto negy lepes: Gottman: Why Marriages
Succeed or Pail.
27	Pulzusszamlalas: Gottman: i. mu.
28	Automatikus gondolatok tetten erese: Beck: Love Is Never
Enough.
29	Mirroring: Harville Hendrix: Getting the Love You Want (New
York, Henry Holt, 1988).
10
A szivvel vegzett munka
Melburn McBroom zsarnok fonokkent lobbanekonysagaval
megfelemlitette munkatarsait. Ez a teny talan nem is szurt volna
szemet, ha McBroom irodaban vagy gyarban dolgozik. Csakhogy
d pilota volt egy legitarsasagnal.
1978-ban tortent, hogy az Oregon allambeli Portland fele tart-
va McBroom felfigyelt a leszalloszerkezet meghibasodasara. Kes-
lelteto manoverbe fogott, es a magasban korozve probalta elharf-
tani a muszaki hibat.
Mialatt McBroom megszallottan babralt a szerkezettel, a
repiilogep iizemanyagtartalyai lassan kiuriiltek. De a beosztott
pilotak annyira rettegtek McBroom diihetol, hogy a katasztrofa
kozeledtevel is hallgattak, mint a csuka. Ti'z ember halalat okozo
repiildgep-szerencsetlenseg lett a vege.
Ezt a balesetet ma mar tanmesekent adjak eld a pilotak biz-
tonsagi kikepzese soran.1 A repulogep-szerencsetlensegek 80
szazalekanal a pilota hibajat meg lehetett volna elozni, kivalt ha
a szemelyzet harmonikusabban dolgozik ossze. A csapatmunka,
az akadalytalan kommunikacio, az egyiittmukodes, az odafigye-
les, az egyenes vclemenynyilvanitas - vagyis az erzelmi intelli-
gencia alapjai - a kikepzesnel ma mar ugyanugy hangsulyt kap-
nak, mint a technikai felkeszultseg.
A pilotafiilke kicsinyftett masa mindenfajta munkaszervezet-
nek. De a szerencsetlenseg dramai visszajelzese hijan a gyatra
munkaerkolcs, a beosztottak megfelenditettsege, a fonokok
arroganciaja - vagy' a rossz mnnkahelyi legkor tobbtucatnyi mas
permiitacioja - a kdzvetleni.il erintettek koren kiviil nagyreszt
222
eszrevetlen marad. Pedig a tehertetel kiolvashato olyan jelekbol,
mint a termelekenyseg csokkenese, a hataridocsuszasok, hibak,
ki'nos intermezzok szamanak novekedese, a munkaero elvan-
dorlasa kedvezobb kornyezetbe. Dragan kell megfizetni azert, ha
a miinkaban az erzelmi intelligencia szinvonala alacsony, es van
Cgv kritikus pont, amikortol a vallalkozas nem maradhat fenn
tovabb, lezuhan es vege.
Az erzelmi intelligencia koltsegkimelo hatasa viszonylag iij
fogalom az iizleti eletben, es nemely igazgatok nehezen barat-
koznak meg vele. Egy felmeres soran 250 vezeto vallotta, hogy
munkajuk „a fejiiket veszi igenybe, a sziviiket nem”. Sokan el-
mondtak, attol tartanak, hogy az empatia vagy az egyiitterzes. I
jbeosztottjaik irant akadalyozna oket szervezesi feladataik vegre-
hajtasaban. Egyikuk ugy velfe, abszurdum lenne figyelembe ven-
nie a munkatarsak erzelmeit - „hiszen akkor keptelenseg birni
veluk”. Masok azt hangoztattak, hogy erzelmi visszafogottsag
nelkiil nem tudnak meghoznj az iizlet kovetelte „kemeny” dpn-
feekei^holott a fokozott erzelmesseg a humanusabb fogana-/
tositast segftene elo.2
A tanulmany 1970-ben keszult, amikor az iizleti elet nagyon
mas volt, mint ma. En ugy latom, a fenti viszonyulasok folott el-
jart az ido, messze magunk mogott hagytuk azt a kort, amikor
ilyen fenyiizest megengedhettiink magunknak; az uj verseny-
helyzetben az erzelmi intelligencia felertekelodik munkahelyen
es piacon egyarant. A Harvard Business School pszichologusa,’
Shoshona Zuboff mondta nekem; vallalatok gyokeresen at- ’
alakultak szazadunkban, s ennek megfeleloen az erzelmi iegkor
is megvaltozott. A vallalatszerkezetben hosszii idon at az igaz- ’
gatoi tOlsuly ervenyesiilt, es a ‘kezivezerlo’, ‘gerilla’ tipusu fonok
volt kapos. De a nyolcvanas evekben ez a merev hierarchia meg-
roppant a globalizacio es az informatika nyomasa alatt. A gerilla
jelkepezi, hogy honnan indult a vallalkozas; a vallalat jovojenek
letetemenyese a kapcsolatteremto virtuoz.”’
223
Az okok koziil nem egy kezenfekvo - kcpzeljuk csak el, ho-,
gyan hat egy munkacsoportra, ha valaki folyton robban a diihiol,
vagy nines tekintettel a~rnunkatarsak erzekenysegere. A zakla-
tottsag szellemF tevekenysegre valo artalmassaganak a 6.
fejezetben kifejtett valamennyi modozata ervenyesiil a munka-
helyen is: feldult allapotban kepteknek vagyunk-emlekeznk
figyelni, tanulni, egyertelmuen donteni. Egy tanacsado megfo-
galmazasaban: „А stressz hulyit.”
Pozitiv szemszogre valtva, gondoljunk bele, jnennyit lendib
hetnek a munkan az alapveto erzelmi kompetenejak - a rahan-
golodas, azolyx-aidkkel ugyeto"int&ziink, a nezetelteresek
bekes rendezese, a flow allapotaba jutas kepessege munka koz-
ben. Iranyftani az embereket nem egyenlo azzal, hogy lehen-
gereljiik oket: inkabb erofesziteseik kozos cel eleresere valo
egybehangolasat jelenti. Sajat karrieriink elomozditasa szem-
pontjabol pedig talan mi sem alapvetobb, mint a munkankkal
kapcsolatos legmelyebb erzeseinket tisztazni - illetve azt, hogy
mely valtoztatasok novelhetnek megelegedettsegunket. Az erzel-
mi keszsegek horderejenek megnovekedese az iizleti eletben a
munkahely melyrehato valtozasanak tiikre. Allaspontomat alata-
masztando, az erzelmi intelligencia haromfele alkalmazasat
elemzem: a serelmek epi'to kritika formajaban tortend megszel-
lozteteset, olyan legkor teremteset, ahol a kiilonbozoseg inkibb
ertek, mintsem surlodasokokozoja, illetve a hatekony osszmun-
ka megszervezeset.
A KRITIKA ELSORENDU FELADAT
A szoftverfejlesztesi program kidolgozasat vezeto tapasztalt
mernok csapata tobb honapos munkajanak eredmenyet tarta a
ceg termekfejlesztesert felelos alelndke ele. Jelen volt mindenki,
aki hosszti heteken at osztozott a faradsagos munkaban, es
bilszken varta, hogy mdltanyoljak erofeszitese gyiimolcset. De a
224
mernok alig fejezte be felvezeto eloadasat, az alelnok odafordult
hozza es gimyos hangon megkerdezte: - Mikor diplomazott
maga? Hogy kepzeli ezeket a szabvanyokat? Ne is almodjon
arrol, hogy erre aldasomat adorn.
A mernok zavarodottan, csalodottan, nema csondben iilte
vegig ezek utan az ertekezletet A csapatban reszt vevok tettek
par feliiletes - esetenkent sertodott - megjegyzest a munkajuk
vedelmeben. Ekkor elhivtak az alelnokot, az ertekezlet resztvevoi
pedig keseru szajizzel, haragosan szetszeledtek.
Az elkovetkezo ket hetben a mernok nem tudott szabadulni
az alelnok megjegyzesetol. Csiiggedeseben, depressziojaban biz-
tosra vette, hogy soha tobbe nem кар erdemi megbizast a cegtol,
es fontolgatta, hogy benyujtja lemondasat, jollehet szerette a
munkakoret.
Vegul bement az alelnokhoz, ds emlekeztette az drtekezletre,
kritikus megjegyzesere es az ezt koveto kiabrandulasra. Majd
ovatosan megkerdezte: - Elnezest, de nem egeszen vilagos sza-
momra, hogy hova akart kilyukadni. Gondolom, nem megsze-
gyeniteni akart - kerem, magyarazza el pontosabban.
Az alelnoknek leesett az alia a csodalkozastol - nem is sej-
tette, hogy amit odavetett megjegyzesnek szant, ilyen megsem-
misitoen hatott. Igazabol latott fantaziat a programban, csak ugy
gondolta, alaposabb kidolgozast igenyel - eszebe sem volt leso-
porni az asztalrol mint teljesen drtektelent. Fel sem fogta, hogy
ilyen szerencsetleniil adta eld eszrevetelet vagy hogy barkit meg-
bantott, mentegetozott. Es kesve bar, de bocsanatot kert?
Ennek az iigynek voltakeppen a visszacsaiolas a Idnyege, az,
hogy az emberek hozzajutnak-e a cdlszeru erofesziteshez elen-
^dhetetlenjnformacidhoz. EredetiTrendszerelmeleti ertelme-
henavissza^afolason^z^atokkicsereleseertendoarrol, hogy
egy rendszer bizonyos rfezebogyan mdkodik, annak tudataban,
hogy valamennyi resz hat egymasra, tehara felresiklasok orvo-
solhatok. Egy vallalatnaLniindenki rdsze a rendszernek, ugyhogy
a szervezetnek elteto ere'e a visszacsatolas - az informaciocsere
225
tudatja a dolgozokkal, hogy amit csinalnak, jol megy-e, vagy
finomhangolni, javitani kell rajta, netan gyokeresen atigazitani.
Visszacsatolas nelkul az emberek sotetben botorkalnak; jogal-
nnitTsin^llaffyadan allnak a fonokukkel, a munkatarsaikkal,
hogy mit kovetelnek tolitk, es az ido mulasaval mind sulyosab-
ba valnak a problemak.
>x*~*'Ha ugy vesszuk, a vezetonek a kritika-az-egyik leefontosabb
feladafaT Megis hogy odzkodnak tole, mennyit halogatjak. S mint
a gdnyos alelnok, keves vezeto sajatitja el a visszacsatolas oly
donto fogasait. Ezdrt a mulasztasert dragan kell megfizetni:
ahogy egy hazaspar egeszseges egyuttelese azon mulik, hogy
serelmeiket mennyire kepesek tisztazni, a dolgozo emberek
hatekonysaga, megelegedettsege, produktivitasa attol fijgg, hogy
milyen modon adjak tudtukra a kinzo problemakat. Akritika
modjajs-fogadtalasajiagyban meghatarozza, mennyire elege-
dgttekaz emberek az allisiikkal, amunkatarsaikkal es afeiette-
seikkek.
A MOTIVALAS LEGROSSZABB MODJA
A munkahelv sem kevesbe viszontagsagos terijlet a hazassag-
nal, s ez igen hasonlo modon nyilvanul meg. A kritikak jniQt
szemelyre szdlo tamadasok hangzanak el. nem mint oryosolha-
tfjianaszok-undai^ur^^	avadaskodasokra;
mindket eset haritashoz, a felelosseg atpasszolasahoz, vegiil
elsancolashoz vezet, vagy keseru, passziv ellenallashoz az igaz-
sagtalannak velt banasmodra adott reakciokent. Egy tanacsado
szerint a megsemmisito kritifcjnak a munkahelyeken alkalma-
|/\,K zott igen bevett formaja, hogy valakinek altalanossagban ajeje-
hez yagjak, hogy „Egyre szarabfaul dolg<$ik”, durvan, gunyosan,
diihosen: erre nines mit valaszolni, es -semmifele javi'to javasla-
tot nem tartalmaz. Akinek a nyakaba zudul, tehetetlen diihot
erez. Az erzelmi intelligencia nezopontjabol az ilyen kritika arrol
226
arulkodik, hogy hangoztatojanak sejtelme sines, milyen erzel-
meket fog kivdltani vele a cimzettbol, s hogy ezek az erzelmek
milyen kirosan hatnak a munkavegzdsnel ervenyesiilo motiva-
ciora, tetterore es onbizalomra.	_
Eire a puszti'to dinamikara egy vezetok kozt vegzett felmdres
dentett fenyt: megkertek oket, gondoljanak vissza olyan alkal-
makra, amikor langot okadtak egy beosztottjukra, es a pillanat
heveben szemelyes tamadast inteztek ellene? A diihos tamada-
soknak nagyjabol ugyanolyan volt a hatasa, mint egy hazaspar
eseteben lett volna: az erintett alkalmazottak tobbnyire hari-
tassal, mentegetozessel, a felelosseg tagadasaval reagaltak. Vagy
lehuztak a redonyt - azaz igyekeztek minden kapcsolatot meg-
szakftani a diihos fonokkel. Ha ezeket a nekikeseredett beosz-
tottakat megvizsgaltak volna a hazasoknal alkalmazott John
Gottman-fele erzelmi mikroszkoppal, bizonyara a martirsagnak
es a jogos felhaborodasnak azokat a gondolatait mutatjak ki
naluk, amelyek a ferjet vagy a feleseget jellemzik, ha igazsagta-
lan tamadas celpontjanak erzi magat. S ha elettani reakeidikat is
neznek, azok alighanem az ilyen gondolatokat kfsero ozonvizet
formaznak. A vezetot azonban egyre jobban diihitik es provo-
kaljak ezek a reakeiok, beharangozva azt a ciklust, ami az iizlet
vilagaban azzal vegzodik, hogy az alkalmazott felmond, vagy
elbocsatjak - a munkahelyen ez a valas megfeleloje.
Egy 108 vezeto es ertelmisegi dolgozo koreben vegzett vizs-
galat tanusaga szerint valoban a kontar kritika vezeti a listat a
bizalmatlansag, a szemelyi ellentetek es a halalom meg a fizetes
folotti torzsalkodasok elott a munkahelyi konfliktusok listajan.6
Egy kiserlet, amelyet a Rensselaer Polytechnic Institute-ban ve-
geztek, ravilagit arra, hogy mennyire karosftja a munkakapcso-
latot a metszo kritika. Megjatszott szituacioban onkentesek azt a
feladatot kaptak, hogy' talaljanak ki reklamot egy' й] samponnak.
Egy masik onkentes (aki t beavattak) ugy tett, mintha elbiralna a
javaslatokat; az onkentesek igazabol ketfele, elore megbeszelt
kritikat kaphattak. Az egyik tapintatos volt ds konkret.
227
A masik fenyegetozest tartalmazott, es az illeto veleszuletett
adottsagain verte el a port, ilyen kitetelekkel: „Probalkozasnak is
gyenge; sehogy se jo, amit csinal.” Vagy: „Talan csak tehetsegte-
len. Inkabb masnak adorn a munkat.”
A megtamadottak ertheto modon feszultek, diihosek, eluta-
sitok lettek, kozoltek, a kritizalo szemellyel nem hajlandok meg
egyszer egyilttmukodni vagy osszedolgozni. Tobben jeleztek,
hogy ezentul mindenestiil elkeriilik - mas szoval le akartak
huzni a redonyt. A durva kritika az erintetteket annyira demora-
lizalta, hogy felhagytak az igyekezettel, es ami a legfobb baj, ugy
ereztek, nem is tudjak jol megoldani a feladatot. A szemelyes
megtamadtatas vegkepp kikezdte a munkaerkolcsiiket.
I Sok vezeto mindenkor kesz a kritikara, de hikar kezekkel
meri a dicseretet, beosztottjaibanolyanerzest keltve, hogy telje-
sitmenyukroTcsak akkor kerul szo^ha hibat csinainak. Rdadasul
fokent azok a vezetok hajlamosak kritizalni, akik hosszu idosza-
kokon at mindenfajta visszajelzessel adosak maradnak. „Egy
alkalmazott teljesi'tmenyeben a problemak nem egyik naprol a
masikra jelentkeznek, lassan alakulnak ki az idok folyaman
- mutat raj. R. Larson, az urbanai szekhelyu Illinois-i Egyetem
pszichologusa. - Ha a fonok elmulasztja velemenye azonnali
kozleset, fokrol fokra nd benne az ingeriiltseg. Aztan egy napon
kifakad. Ha a kritika korabban hangzik el, az alkalmazott eliga-
zfthatta volna a problemat, Az emberek nagyon gyakran csak
^"al<kdr kritizatnak, amikor mar kesz a baj, amikor mar keptele-
/ nek haragjukat tiirtoztetni. Es ilyenkor kritizalnak a legkarteko-
I /1 nyabban, metszo gdnnyal, addig titkolt serelmeik sorat felhany-
' torgatva, fenyegetozve. Az ilyen kirohanas visszaiit. A cftnzett ser-
, ,. tesnek tekinti, es szinten diihbe gurul. Motivacionak csapni-
valo.”
228
XL ERTO KRITIKA
Nezzuk, hogyan lehet maskeppen.
Az erto kritika a vezeto leghasznosabb iizenetei koziil valo. \
Peldaul a folenyes alelnok ezt is mondhatta volna a szoftver-
mernoknek (de nem tette): „Ennel a fazisnal az a legnagyobb
gond, hogy a terv tul idoigenyes, es ez felveri a koltsegeket. Sze-
retnem, ha ujragondolna a javaslatot, foleg a szoftverfejlesztes
szabvanyainak mutatoit, hatha rovidebb atfutassal is meg lehet
oldani.” Az ilyen megfogalmazas a pusztito kritikaval ellentetes 1
hatasu: ahelyett, hogy tehetetlen diihot es lazadast szitana, re-
menyt ad, hogy lehet jobban is, es kiindulast az tijabb nekiru- I
gaszkodashoz.	~~ У
Az erto kritika arra osszpontosit, amit az illeto vegzett vagy'
vegezhet, es a rosszul sikertilt munkat nem jellembeli±ianyos-
sagnak tunteti fel. Larson megjegyzi: „А jellem karhoztatasa
- az, hogy butanak, kontarnak nevezziik az illetot - celt teveszt.
Ha igy kozelediink valakihez, nyomban defenzivaba vonul, es
keptelen befogadni a jobbi'tashoz elengedhetetlen kozlendoket.”
Ez persze megfelel annak a jo tanacsnak, amit serelmeikneji
hangot ado hazastarsakhoz inteztiink.
A motivaciot illetoen pedig ugy all a dologJiogy ha az embe-
rekjjgy veliVkudarcaik oka valamely megvaltoztathatatlan fo-
gyafekossaguk^elvesztik a remenyl, es feladjak. Emlekezziiniy
az optimizmusnak az a meggyozodes az alapja, hogy a kudarcot,
a balsikert koriilmenyek okozzak, melyeken jo iranyban valtoz-
tathatunk.
Harry Levinson^ aki pszichoanalitikusbol lett vallalati tanacs-
adova, az alabbi utmutatast adja az erto kritikahoz,^a dicseret
muveszetehez szorosan kapcsolodva.
Is^wk-iat^szemek. Valasszunk ki j^gy jellemzd esetet^
esemenyt, amely a megvaltoztatando kozponti problemat illuszl-
ralja, vagfegy hibasemat, pl. ha valaki egy feladatnak bizonyos
reszeinel mond csodot. Az embereket demoralizalja, ha azt hall-
229
jak, rosszul csinalnak „valamit”, es a valtoztatast lehetove tevo
konkretumokrol fogalmuk sines. Legyiink targyszeruek, mond-
juk meg, mit vegzett el az illeto jol, mit rosszul, es mit kellene
maskeppen. Ne kerteljunk, ne celozgassunk, ne ovatoskodjunk,
kiilonben mondandonk nem lesz vilagos. Ez persze rokon a
hazasparoknak javasolt ,,XYZ” serelemhangoztatasi semaval: ko-
zoljiik, hogy pontosan mi a problema, mi a bajunk vele, illetve
milyen erzeseket kelt benniink, es hogy min lehetne valtoztatni.
„А targyszeruseg - hangsulyozza Levinson - dicseret esete-
ben eppoly fontos, mint kritikanal. Nem allitom, hogy az altala-
nossagban mondott dicseretnek semmi hatasa sines, de kivan-
nivalot hagy, es okulni nem lehet belole.”7
h Ajariljunk rin^olilast. A kritikanak, mint minden erdemi
u visszacsatolasnak az a feladata, hogy- utat mutassoma problema
I megoldasahozTkulonben a cimzettnel remenyvesztest, demora-
I lizalodast, motivacioesdst idez eld. A kritika feltarhat olyan lehe-
* tosegeket, alternativakat, melyekrol a cimzettnek nem volt tudo-
masa, felkeltheti a figyelmet erdemlo hianyossagok iranti
erzekenyseget - de tartalmaznia kell a problema kezelesere vo-
natkozo javaslatot.
A meltatas, a biralat akkor a leghatasosabb, ha
negyszenTRozt tortenik, Akiket feszelyez, ha biralniuk - netan
dicserniOk- kell, hajlamosakiiviii^zkedd^el - pl. irott feljegy-
zessel -jnegkonnyiteni a dolgnkat. Ez azonban tulsagosan sze-
melytelenne teszi a kozlest, es a cimzettet megfosztja a valasz-
adas, a tisztazas lehetosegetol.
LeffliinJ^gekonycik.. Ez felhfvas empatiara: vegylik tekintet-
btCKoaLkozle,siink tartalma, esjormaja^milyen hatasttesz majd
a vonal tulsn vegen. Az empatiaval nem rendelkezo vezetok a
leginkabb hajlamosak a matador stilusu, banto visszajelzesre,
mutat ra Levinson. Az ilyen kritika vegso soron mindig pusztito:
ahelyett, hogy elosegftene a javulast, a nehezteles, keseriiseg,
haritas es tavolsagtartas erzelmi visszahatasaval jar.
230
Levinson azoknak is tartogat erzelmiUnacsokahakikfogadoi
a KritiBnak.Azegyfk,hog\'akritikat ertekes jobbitojavasJainak
tekintsuk; ne szeme у s tamadasnak. A masik, IwgyTegyiink re-
sen, ha haritanank afelelosseg vaffalasa helyett. Ha pedig na-
gvon feldul benniinket az eset, kerjiink elnapolast, hogy idonk
legyen megemeszteni a banto kozlest es kicsit lehiggadni. Levin-
son vegiil azt javasolja, a kritikat tekintsuk alkalomnak arra,
hogy a kritika hangoztatojaval egyOttmukodve oldjuk meg a
problemat, es ne versenyhelyzetnek. Ebbol a boles tanacsadas-
bol persze visszakoszon mindaz, ami megszivlelendo a hazaspa-
roknak is, ha panaszaiknak ugy szeretnenek hangot adni, hogy
a kapcsolat ne lassa karat. A munkaban is all, ami a hazassagra
ervenyes	—
VALLALNIA VALTOZATOSSAGOT
Sylvia Skeeter, aki szazadosi rangban szerelt le a hadseregtol,
a Del-Carolina allambeli Columbiaban, a ny etteremlanc
egyik egysegenel volt muszakvezetd. Egy alptbs delutanon fekete
 
vendegek tertek be - lelkesz a segedlcll^zevel es ket templomi
 
enekessel -, de hiaba vartak, hogy kjszolgaljak oket, a szemely-
 
zet iigyet sem vetett rajuk. Sylvii/Skeeter szerint a pincernok
 
„csipore tett kezzel metszd pilljtfitasokat lovelltek felejiik, aztan
tovabb traccsoltak, mintha ekete vendeg toliik ket meterre a
vilagon se lenne”
Skeeter felhaborodott n vonta felelossegre a pincernoket, es
panaszt tett az iizletv^zetonel, aki vail at vont, es elintezte ennyi-
vel: „Ilyennek nev^tek oket, nem tartozik ram.” Skeeter azon-
nal felmondott, leven maga is fekete.
Ha elszigetejreset lett volna, talan senki nem akad fenn a faji
eloiteletnek^en az ordito peldajan. De Sylvia Skeeteren kivul
meg sok jjzazan tanusitottak, hogy a Denny etteremlancnal alta-
labanjyatranyos megkiilonboztetesben van reszuk a feketeknek,
231
s utobb a bfrosag 54 millio dollaros buntetessel vett elegtetelt a
fekete vendegek megalaztatasaiert.
A panasztevok kozt szerepelt het afroamerikai titkos iigynok,
akik egy ora hosszat voltak kenytelenek varni a reggelijiikre,
mikozben feher kollegaikat a szomszed asztalnal kesedelem
nelkiil kiszolgaltak - pedig ok is ugyanoda tartottak, biztositani
mentek Clinton elnok latogatasat az annapolisi Tengereszeti
Akademian. Szot emelt egy bena laba miatt rokkantkocsis fekete
lany is a floridai Tampabol, akit, amikor egy diakbal utan keso
este betert enni, ket ora hosszat varakoztattak. A birosagi bead-
vany szerint a megkulonboztetesnek ez a gyakorlata a Denny
lancnal szeles korben - kivalt a korzetek es az ettermek vezetoi
altal - vallott nezetre alapozodott, miszerint a fekete vevokor art
az uzletnek. Nagyreszt a birosagi iigynek es a sajtovisszhangnak
koszonhetoen ma a Denny lane megkoveti a fekete kozosseget.
Minden alkalmazottnak, elsosorban a vezetoknek kotelezo a
rdszvetel a valtozatos osszetetelu vevokor elonyeit taglalo eloada-
sokon.
A vallalaton beliili tovabbkepzesnek Amerika-szerte sarkala-
tos reszei ezek a szeminariumok; a vezetok egyre tisztabban lat-
jak, hogy jollehet a dolgozdk a munkahelyre is magukkal viszik
eloiteleteiket, meg kell tanulniuk ugy tenni, mintha eloitelet-
mentesek volnanak. Az alapveto emberi tisztesseg kovetelme-
nyen tul ebben gyakorlati okok jatszanak kozre. Az egyik, hogy a
munkaero arculata valtozoban van, a feher boru ferfiak, akik
egykor dominans csoportjat alkottak, ma kisebbsegbe szorul-
nak Tobb szaz amerikai vallalat felmeresekor kideriilt, hogy' az
ujonnan felvett alkalmazottaknak tobb mint 75 szazaleka nem
feher - s a demografiai eltolodas erosen megmutatkozik a val-
tozo vevokoron is.8 Egy masik ok, hogy a nemzetkozi halozatta
terebelyesedo vallalatoknal novekszik az igeny olyan alkalmazot-
tak irant, akik eloiteleteiket felreteve nemesak meltanyoljak a
kulturalisan sokretu kozonseget (ds piacot), hanem ebbol a nyi-
tottsagbol versenyelonyt is csiholnak. A harmadik motivacio a
232
sokretuseg esetlegesen gyumolcsozo volta a kollektiva kreativi-
tasa es a vallalkozoi tettvagy szempontjabol.
Mindez olyan iranyban hat, hogy egy' szervezetnek a tiirelmet
kell szorgalmaznia az egyenek elfogultsagaival szemben. Mit tehet
ennek erdekeben a kerdeses szervezet? Szomoru teny, de meg
annyi egynapos, egyvideos, hetvegi „sokretusegkurzus” sem kepes
megingatni az olyan szemellenzos alkalmazottakat, akik eleve
mely eloitelettel viseltetnek valamely tarsadalmi csoport irant, pl.
a feherek a feketekkel, a feketek az azsiaiakkal, az azsiaiak a
spanyolokkal szemben. A celjukat teveszto sokretusegkurzusok
- amelyek hamis varakozast keltenek azzal, hogy tul sokat iger-
nek, vagy kielezik az ellenteteket, ahelyett hogy elsimitanak - to-
vabb novelik a munkahelyi allomanyt megoszto fesziiltsegeket,
rivaldafenybe helyezve oket. Az ertelmes cselekves modozatait ke-
resve hasznos elobb az eloitelet tenneszetebe betekinteni.
AZ ELOITELET GYOKEREI
Dr. Vamik Volkan ma a Virginia! Egyetemen pszichiater, de
nem felejtette el, milyen volt torok csaladban felcseperedni Cip-
ruson a sulyos torok-gorog ellentetek idejen. Kisfiiikoraban
Volkant olyan szobeszeddel traktaltak, hogy a helybeli gorog pap
cingulusan minden csomo egy-egy megfojtott torok gyereket jel-
kepez; fiileben van meg, milven dobbent hangon adtak tudtara,
hogy gorog szomszedaik nem rostellnek disznohust fogyasztani,
amely az 6 torok kulturajukban tisztatalansaga folytan emberi
fogyasztasra alkalmatlannak szamit Volkan az etnikai ellentetek
tanulmanyozojakent emliti fol ezeket a gyermekkori emlekekct,
hogy kimutassa, hogyan elteti tovabb a gyulolkodest, ha nem-
zedekrol nemzedekre szarmaznak at az ehhez hasonlo ellen-
seges elfogultsagok.9 Egy adott csoporthoz valo htiseg lelektani
ara egy masik iranti ellenszenv lehet, kivalt ha a csoportok kb-
zotti viszaly regi keletfi.
233
Az eloftelet olyan erzelmi tananyag, amit eletiink hajnalan
sajatitunk el, s czeri.kivalt nehez ezeket a reakciokat mindenes-
tul kiirtani, meg ha felnottkorunkban belatjuk is, hogy helyte-
lenek. eLofteletes_erzelniek_gyerekkorban alakulnak ki, a
hiedelmek, melyek igazolni hivatottak, csak kesobb tarsulnak
hozza - magyarazza Thomas Pettigrew, a Santa Cruz-i Kalifor-
niai Egyetem szocialpszichologusa, aki evtizedek ota foglalkozik
az eloiteletekkel. - Az elet kesobbi szakaszaban esetleg felmeriil,
hogy valtoztatni kellene az elofteleten, de sokkal konnyebb az
intellektualis meggyozodest, mintsem a mdly drzelmeket meg-
masitani. Sok deli allambeli vallotta be nekem peldaul, hogy az
eszukkel megtagadtak a feketekkel szembeni elofteletet, de
megis lazadozik a gyomruk, ha egy feketevel kenytelenek kezet
fogni. Erzelmeikben csokevenyesen tovabb el, amit otthon ta-
nultak gyerekkorukban.”10
Az_eldfteleLeket alatamaszto sztereotipiak erejet reszben az
efme amiigy semlegesebb, barmifajtasztereotfpiataz onigazolas
fele hajlito dinamikaja taplalja.'1 Az emberek hamarabb kepesek
felidezni a sztereotipiakat megerdsito adalekokat, ds inkabb elte-
kintenek azoktol, melyek kerdcsesse teszik oket. Ha egy partin
felbukkan egy erzelmileg nyitott, melegveru angol, aki ellent-
mond a huvos, tartozkodo driemberrol elo kepnek, esetleg rasu-
tik, hogy kiilonc, vagy nagy benne a nyomas.
Az ilyen, alig tetten erheto eloitelek konoksaga talan magyara-
zat arra, hogy jollehet az utobbi negyven evben az amerikai fehe-
rek feketekkel szembeni faji eloitelete latvanyosan megenyhult,
az elfogultsag finomabb formaban tovabbra is jelentkezik: az
emberek tagadjak, hogy rasszistakvolnanak, de burkoltan megis
az eloftelet jegyeben jarnak el.12 S ha kerdore vonjak oket, el-
utasitjak a fanatizmust, nem egyertelmu helyzetekben azonban
elfogultan cselekszenek - bar indoklasukban nem eloitcletre
hivatkoznak Ilyen elfogultsag olthet testet peldaul abban, ha egy
feher munkahelyi vezeto - aki eloftelet-mentesnek veli magat
- elutasit egy fekete munkavallalot, s latszolag nem a faji hova-
234
tartozasan, hanem a kepzettsegen, tapasztalatan talal kivetni-
valot, ugyanakkor a hasonlo parameterekkel rendelkezo feheret
felveszi. Ilyesmi tortenik akkor is, amikor bevetes elott a feher
iigynok hasznos eligazftast, tippeket кар, a fekete vagy a spanyol
pedig erdekes modon lemarad ezekrol.
NE H RJI K EL A TLRELMETLENSEGET
Ф Bar az emberek idiilt elfogultsagait bajos kigyomlalni, lehet
valtbztatnTaz ezekhez valo viszonyulasukon. A Dennyndpeldaul
a feketek hatranyos megkiilonbozteteserfFiogot formalo pincer-
noknek es iizletvezetoknek szinte senki nem dobott kesztyut.
Egyes vezetok mintha inkabb batoritottak volna oket erre a kii-
lonbsegtetelre, hallgatolagosan legalabbis: nehol meg meg is
koveteltek, hogy a fekete vendegekkel a fogyasztas elott egyen-
Iftessek ki a szamlat, megtagadj ak a feketektol a szeles korben
reklamozott szuletesnapi ingyenmenut, illetve bezarjak az ajtot,
es kozoljek, „zarva”, ha fekete vendegek csoportja kozeledett.
John P. Reiman, a fekete titkos iigynokok iigyvedje a Denny ellen
indftott perben, igy fogalmazott: ,Л Denny vezetese szemet
hunyt az alkalmazottak magatartasa felett... Hallgatolagos egyet-
ertesnek kellett fennallni... amely zold utat adott a helyi iizletve-
zetoknek rasszista indittatasaik ervenyesitesere.”1’
Pedig az eloftelet gyokereire es az ellene^valojoizdelenue.'
vonatkozo minden ismeretunk arra utal. hogy eppen ebben a
legkorben - amikor meg se latja senki az elfogult megnyilvanu-
lasokat - viragzik a diszkriminacio. A tetlensegnek az adott eset-
ben sulya van, mert akadalytalanul hagyja terjedni az eloftelet
vi'rusat. A sokretusegtreningnel celravezetobb - mondhatni, en-
nek sikerehez elengedhetetlen — a csoportnormak hatarozott
megvaltoztatasa azaltal, hogy tevekenyen fellepnek a diszkrimi-
nacio minden megnyilvanulasaval szemben a szervezet vala-
mennyi lepcsofokan. Az elfogultsagon talan nem lehet valtoztat-
235
ni, de az eloitelet tette valasanak elejet lehet venni, ha az drzel-
mi klima modosul. Az IBM egyik vezeto allasii tisztviseloje kije-
lentette: „Nem turiink el semmifele mellozest vagy sertest; az
IBM-kultura sarkkove az egyen iranti tisztelet.”14
Ha az eloftelet-kutatas leckevel szolgalhat a vallalati kultura
toleransabba tetelere, ez mindeneT«ldttazernberek batoritasa
afra^hogy tegyek szdva a megkiildnbdztetes^^zaklatas enyhebb
formait is - peldaul a noi dolgozdk erzekenyseget serto diszno
vicceset, pornoreklamnaptarakat. Egy' vizsgalat azt talalta, hogy
ha egy csoportban valaki etnikailag megbelyegzo kijelentest tesz,
masok peldat vesznek rola. Ha azonnal neven nevezik az eloite-
letet, es szembehelyezkednek vele, mar olyan legkort eredme-
nyez, ahol az elditeletnek nines jovoje; ha viszont szo nelkiil hagy-
’ jak, el is nezik.15 Az eloitelet elleni kiizdelernben kozponti szerep
hand a vezctokreTba az elfoguffcseiekedetek bfralataval adosak
rriafadnak, hallgatolagosan~azFsiigairjak,]iogyrezekkel semmi
; ridTuncs'Ha azonban intezkednek, peldaul megrovassal, nyo-
matekositjak, hogy az elfogultsag nem csip-csup semmiscg, ha-
nem valosagos - negativ - kovetkezmenyeket von maga utan.
Itt jsjiagy elonnyel jar az_erzelmi intelligencia, a finom erzek
nem csupan az irant, hogy mikor, hanem hogy hogyan szolal-
junk fel hatekonyan az eloitelet ellen. Az ilyen visszajelzesnel
erdemes a hatekony kritika minden fortelyat latba vetni, hogy a
haritas ne ervenyesiiljon. Ha a vezetok es a munkatarsak tudnak
vagy megtanulnak igy eljarni, valoszinubb, hogy gatat vethetnek
az elfogult megnyilvanulasoknak.
^Asokretusegtreninghatekonyabb formainal uj keletu, altala-
posarierrenyesjiyntarnrirdetett alapszabaly, hogy az elfogultsag
minden fajtajajjlos: ez felbatoritja az addig nema tanukat es
bameszkodokat, hogy' rossz tapasztalataiknak, ellenveteseiknek
hangot adjanak. Az ilyen kurzusoknal bevalt az empatiat, tole-
ranciat elosegfto perspektivavaltas. Ha az emberek kepesek fel-
fogni a magukat kirekesztettnek erzok fajdalmat, valoszinubb,
hogy szot emelnek az erdekiikben.
236
Roviden, celravezetobb az eloitelet kifejezodeset meggatolni
ahelyett, hogy magat a viszonyulast akarjuk semmisse tenni; a
sztereotipiak nagyon lassan valtoznak, ha egyaltalan. Ha csak
egyszeruen osszeeresztunk ket csoportot, nemigen hat az intole-
rancia elien: egyebek kozt az iskolai szegregacio felszamolasa-
nak olyan esetei tanusitjak, ahol az intezkedes kielezte a cso-
portellentetet, ahelyett hogy felszamolta volna. A vallalati szferat
elozbnlo sokretusegtreningek szempontjabol ez annyit jelent,
hogy a realis cel egy csoport normarendszerenek megvaltozta-
tasa az eloitelet ervenyesiteset vagy a zaklatast illetoen; az ilyen
program sokat tehet azert, hogy a kollektiv tudatba bevesodjijn,
a fanatizmust vagy a zaklatast elutasi'tas, eliteles illeti. Tulzas
azonban azt varni, hogy egy ilyen kurzus tobol forgathat ki me-
lyen gyokerezo eloiteleteket.
^MmdazonaltaLrJuszeaaz eloitelet az erzelmi tudas egy val-
faja - lehetseges az ujratamilas, csak idobe teiik, fe keves hozza
a gyorstalpalo kurzus-kerelcbeiuivujtott egyszeri alkalomjyokat,
nyomhatyiszont a latban a tartos egyi'ittmukodes, amikor sok-
fele ember egy cel erdekeben mozgositja magat. fme az iskolai
deszegregacio tanulsaga: ha a csoportok szocialisan nem keve-
rednek, hanem ellenseges klikkekbe tomoriilnek, a negativ szte-
reotipiak folerosodnek. De ha a tanulok mint egyenlok dolgoz-
nak ossze kozos celert, peldaul sportcsapatban, zenekarban, a
sztereotipiaik iebomlanak - amint az a munkahelyen is meg-
tortenik, ha egyenrangu felek dolgoznak eveken keresztul egy-
massal.16
Ha viszont felhagyunk az eloitelet elleni kuzdelemmel a mun-
kahelyen, vesztesegiink merhetetleniil nagyobb: elesiink a val-
tozatos munkaero nyuj totta kreativ es vallalkozoi lehetosegektol.
Mint majd latni fogjuk, a valtozatos erossegeket es szemponto-
kat felmutato munkacsoport, ha harmonikusan mukodik, nagy'
valoszinuseggel kreativabb, hatekonyabb megoldasokkal kepes
elorukkolni, mint ha a resztvevok kulon-kiilon dolgoztak volna.
237
RATERMETT SZERVEZES ES CSOPORT-IQ
Az ezredfordulora az amerikai munkaero egyharmad reszet
teszik ki ,,az okosok”, akik tevekenysegiikkel felertekelik az
informacidt - mint piackutatok, trok vagy szamitogep-progra-
mozok. Peter Drucker kiemelkedo gazdasagi szakerto, akitol a
kategorizalas ered, ramutat, hogy' az ilyenjnunkaero nagyon
specialises termelekenysegenek feltetele, hogy erofesziteseit
csoportmunkakereteheiTRoordinaliak: az iro nem kiado, a sza-
mitogep-programozd nem terjeszti a szoftvert Az emberek min-
dig is osszedolgoztak, de az „okosok munkajanal inkabb a csa-
pat a munkaeroegyseg, mintsem az egyen” - mutat ra
Drucker.17 Ebbol sejtheto, hogy az erzelmi intelligencia, vagyis az
embenjiarmoniat eldsegfto keszsegek becse miert van nove-
kedoben a munkahelyeken._ '
A szervezett csapatmunkanak talan legalapvetobb formaja az
ertekezlet, amely elol a vezeto semmikepp se terhet ki - egyre
megy, hogy targyalo-, eloadotcremben vagy irodaban zajlik-e. Az
ilyen osszejovetelek azonban csak a legnyilvanvalobb, kisse odi-
vatu peldai az osszmunkanak. Elektromos halozatok, e-mail,
tavkonferenciak, munkacsoportok, kotetlen szervezetek es tar-
saik: mind uj fejlemeny a vallalati felepitmenyben. Ha a tablaza-
ton feltiintetheto, kinyilvanitott vallalati hierarchiat mint a szer-
vezet csontvazat kepzeljuk magunkele, az emberi erintkezesnek
ezek a csomopontjai alkotjak a kozponti idegrendszert
Ha az emberek egyuttmukodcsre gyulnek egybe, akar tervezo-
drtekezletrol van szo, akar arrol, hogyyegyjimn.kacsoport kozos
termeken dolgozik, nagyon isjalosagos ertelemben letezik csa-
pat-IQ, amely a resztvevok keszsegeinek, tehetsdgeinek osszeg-
zodese. SennelTaz IQ-naRa fiiggvenye, hogy milyen szinvonalon
oldjak meg a feladatot. A csoportintelligencia legfontosabb te-
nyezoje, mint kideriil, nem az akademiai ertelemben vett IQ-k
atlaga: az erzelmi intelligencia sokkal fontosabb. Az osszehan-
golodas. kepessege az, ami azonos feltetelek mellett az ei^Tk
238
csoportot kiilonosen tehetsegesse, produktfwa, sikeresse avatja,
mig ennek hianya a masik - egyebkent nem kisebb szakkepzett-
segu, adottsagu - csoport teljesitmenyet lerontja.
A gondolatot, hogy egyaltalan letezik csoportintelligencia,
Robert Sternberg, a Yale pszichologusa es Wendy Williams PhD-
hallgato vetettek fel: probaltak megfejteni annak a nyitjat, hogy
miert joval hatekonyabbak egyes csoportok a tobbinel."* Vegtere,
ha az emberek osszeallnak kalakaba, mindenki hoz magaval
v ami tehetseget - pergo nyelvet, kreativitast, empatiat, szaker-
telmet. Egy csoport csak Cysajatos erosscgek osszegzodese mer-
tek^ig lehet ,,okos”, butithatja viszont, haTbelso relaciok nem
цКЦteszilclehetdve a tehetsegeken valo kozoskodcst az emberek.
kozott. Ez a vezerelv akkor valt nyilvanvalova, amikor Sternberg
es Williams csoportokat toboroztak, s azt a kreativ celt tuztek
elejuk, hogy tervezzenek hatekony reklamkampanyt egy kepzelt
edesitoszemek, a cukor igeretes potlekanak.
Meglepo volt egyebek kozt, hogy a tulbuzgok tehertetelt jelen-
tettek a csoportnak, es lehiiztak az osszteljesi'tmenyt; ezek a pe-
dalgepek zsarnokoskodtak, eroszakoskodtak. Az ilyen etnberek-
bol lathatoan hianyzott a szocialis intelligencia egyik alapveto
eleme, a kepesseg annak felismeresere, hogy a tobbiekkel valo
kozlekedesben mi szerencses, mi nem. De negativumkent estek
latba a koloncok is, azok, akik egyaltalan nem szalltak be a
munkaba.
Kiemelkedden a legfontosabb tenyezonek bizonyult egy cso-
port kivalo produkciojaban, hogy a tagsag mennyire kepes har-
monikus legkor kialakftasara, amelynek jovoltabol mindenki
tehetsege ervenyre juthat. AJharmonikus csoportok altalanos
rjiypjat emelte, ha volt egy' kive	; azok axso-
portok^ahoTtohb voltlTsuriddas^kkal kevesbe_tudtak tokct
JWtksojm a Eemelkedd^tehetscgekboi. Ahol nagy az drzelmi,
szemelykozi fesziiltseg - felelem, duh, versenges vagy ellense-
geskedes miatt az emberek keptelenek hozni a formajukat.
A harmonia viszont lehetove teszi, hogy a csoport maximalisan
239
hasznat vegye legkreativabb, legjobb kepessegu tagjai tehetse-
genek.
A tanulsag tokeletesen vilagos pl. munkacsoportokra vonat-
koztatva, de altalanosabb ertelmet is hordoz mindazok szamara,
akik valamilyen szervezet kereteben fejtik ki tevekenyseguket.
A munka teljesitese nagyban fiigg attol, hogy tudnak-e tamasz-
kodni a laza munkatarsi halozatra: a kiilonfele reszTeladatoknal
a hafozat mas es mas tagjahoz erdemes fordulni. Jz rdgtonzott
csoportosulasok teremtodeset ielentheti, melyek ajehetgeg, a ~~
szakertelem, a mukodesi szerkezet szempontjabol optjmaligak.
Az emberek „halozati mukodokepessege” - vagyis hogy meny-
nyire kepesek idoleges, rogtonzott csapatot alkotni e kereteken
beliil - dontoen hozzajarul a sikeres munkavegzeshez.
Vegyiik peldaul a Princetonhoz kapcsolodo Bell Laborato-
rium, e vilaghiru szellemi fellegvar sztarjairol keszult tanul-
manyt. Itt csupa olyan mernok es kntato dolgozik, akik az aka-
demikus IQ-tesztekben kivetel nelkiil a csiicson vegeztek. De e
felgyiilemlett tehetsegek kozt is vannak kiemelkedo teljesit-
menyt nyujtok es olyanok, akik csak az atlagot iitik meg. A szta-
rokat a tobbiektcil nem az akademikus ertelemben vett IQ
kiilonbozteti meg, hanem az erzelmi IQ. Tobb benniik az on-
motivacio, es a nem hivatalos csatornak igenybevetelevel jobban
alkotnak ad hoc csoportot.
A sztarokat a laboratoriumnak abban a szekciojaban vizs-
galtak, amely telefonrendszereket szabalyzo elektronikus vezer-
les tervezesevel foglalkozik - roppant bonyolult es kenyes mer-
noki feladat.19 Mivel egy ember nem is birkozhat meg vele, cso-
portosan vegzik, 5-tol 150-ig terjedo letszammal. Egyetlen mer-
nok tudasa sem elegcndo onmagaban: epiteni kell masok szak-
ertelmere. Robert Kelley es Janet Caplan, a kiilonbseget keresve
a kivalok es a nagy atlag kozott, megkertek a vezetoket es a
munkatarsakat, nevezzek meg a mernokok 10-15 szazalekos
elitjet.
240
Mikor ezeket a sztarokat osszehasonlitottak a tobbiekkel, leg-
dramaibban elbszbr az szokbtt szembe, hogy milyen csekely a
kiilbnbseg. „Alapos, a szabvany IQ-tesztektol a szemelyisegoszta-
lyozasig terjedokognitiv es szocialis felmeresek tanusaga szerint
ugyszolvan elhanyagolhato a kiilbnbseg a veleszuletett tulajdon-
sagok vonatkozasaban - irtak Kelley es Caplan a Harvard Bu-
siness Review hasabjain. - Ez arra utal, hogy az akademikus
ertelemben felfogott tehetseg nem jelzi elore a munkaban nyuj-
tott produkciot” Az IQ sem.
Reszletes interjuk azonban kimutattak, hogy a kritikus kii-
lonbseg a sztarok munka kozben alkalmazott belso es szemelyi
strategiaiban keresendo. S ezeken beliil is kiilbnosen fontosnak
bizonyult a kotodes bizonyos kulcsemberek halozatahoz. A kiva-
loknak azert megy minden olajozottabban, mert idot szannak a
kapcsolatok apolasara olyanokkal, akiknek joszolgalataira
szamfthatnak a problema- vagy valsagmegoldb ad hoc csapat
munkajanak csillagoraiban. „Amikor a Bell Laboratorium de-
rekhadabol valaki elakadt egy technikai problemanal - meseli
Kelley es Caplan kbriilmenyesen megkeresett nehany tech-
nikus-gurut, es ertekes idot veszitve varakozott hiaba a vissza-
hivasra, e-mail iizenetre. A sztarok azonban ritkan keriilnek
ilyen helyzetbe, mert mar azelott kiepitik a megbizhato tanacs-
adoi halbzatot, hogy raszorulnanak. A tanacskero kivalok szinte
mindig gyakrabban kapnak valaszt.”
Ez a nem hivatalos halozat kiilbnosen nagy jelentosegu varat-
lan nehezsegek felmeriilesekor. ,Д hivatalos szervezet azert van,
hogy a varhatojroblemakkal hirkdzzon rnr£kiinnypd№~^rnn7
tat ra egy tanulmany az ilyen halozatok targyaban. - De amikor
yaratlan problemak meriilnekjelr-a-traujiivatalos sz vezet lep
rnftcodbste. Bonyokilt szovevenye a munkatarsak kommunika-
lasakor jbn letre, s iddvel meglepden stabil halozatta novi ki ma-
gat- A nem hivatalos csatornak roppant keplekenyek, fejlodhet-
nek atlbsan vagy elliptikusan, s teljes feladatkoroket atugorva
kbzeli'thetnek a megoldashoz.”20
241
«А-дет hivatalos halozatok vizsgalata kimutatta, hogy csak
merLnap_minLnap egyiitt dolgoznak az emberek, meg nem
fpltetleniil osztanak meg kenyes informaciokat (allasvaltoztatasi
szaridlk<)t7dkTiszemetegi.miinkatars vagy fonok irant), vagy
fordulnak egymashoz krizishelyzetben. A nem hivatalos csator-
nak finomabb atvilagftasa nyoman kideriilt, hogy legalabb ha-
/romfele letezik belole: kommunikacios lancok (ki beszel kivel),
szakertoi halozatok (kihez fordulnak tanacsert) es bizalmi szo-
vetsegek. Ha valaki fontos csomopontja a szakmai halozatnak,
elentT,liogy~az~iHetdt technikai hozzaertes tekinteteben
* nagyratartjak,sgyakraneloisleptetik. De~szintesetnmrossze-^>
fiigg^s nines akozott, hogy valaki szakerto vagy olyasvalaki, aki-
vel masok bizalmasan megoszthatjak titkaikat, ketelyeiket,
erzekenysegeiket. A hivatali kiskiraly vagy zsarnok esetleg erti a
szakmajat, de senki nem all szoba vele, s ezert keptelen boldo-
gulni, mert kikozositik az informacios halozatbol. Egy szervezet
sztarjai minden bizonnyal szilard osszekottetesekkel rendelkez-
nek az osszes halozatban, kommunikacio, szakertelem, es biza-
' lorn teren egyarant.
Azonkivul, hogy jol kozlekednek ezekben az alapveto jelen-
tosegu csatornakban, a Bell Laboratorium sztarjai a szervezesi
tehetseg egydb formait is elsajatitottak: erofesziteseik csapat-
munkaban valo osszehangolasat, konszenzusegyeztetest, a
masok - pl. uzletfelek, munkatarsak - szempontjai iranti foge-
konysagot, a meggyozes kepesseget, az egyuttmukodcs elosegite-
set a konfliktusok kikapcsolasaval A fentiek a tarsas keszsegekre
epiilnek, de a sztaroknak meg mas is van a tarsolyukban: a
kezdemenyezokeszseg - kello onmotivacio ahhoz, hogy hivata-
los feladatukon tul is felelosseget vallaljanak - es onszabalyozas
abban az ertelemben, hogy idejiiket, feladataikat jol tudjak be-
osztani. S mindez az erzelmi intelligencia targykorebe tartozik.
Igen valoszinu, hogy a Bell laboratoriumbeli tenyallas elore-
vetiti a jovo vallalati eletet, ahol az erzelmi intelligencia alap-
kcszsegeinek jelentosege szakadatlanul noni fog a csapatmun-
242
kaban, az egyiittmukodesben es kozos tanulasaban annak, hogy
hogyan teheto hatekonyabba a munka. Mivel a tudasra alapozo-
do szolgaltatasok, a szellemi toke egyre kozpontibb szerepet jat-
szanak majd egy vallalat eleteben, az emberek osszmunkajanak
javitasa lesz a szellemi toke novelesenek fo lehetosege, dgy is
mint a versenykepesseg kriteriuma. A sikert, sot talan a fenn-
maradast szolgalja, ha egy vallalat fejleszti kollektiv erzelmi in-
telligenciajat
1	A rabiatus pilota balesete: Carl Lavin: „When Moods Affect Safety:
Communication in a Cockpit Mean a Lot a Few Miles Up”, The New
York Times (1994. jtinius 26.).
2	250 vezeto felmerese: Michael Maccoby: „The Corporate Climber
Has to Find His Heart”, Fortune (1976. december).
3	Zuboff: szemelyes beszelgetes 1994 juniusaban. Az informatika
hatasarol 1. kbnyvet: In the Age of the Smart Machine (New York,
Basic Books, 1991)
4	A gtinyos alelnok esetet Hendne Weisingertol, az UCLA Kereske-
delmi Tovabbkepzolskolajanakpszicholbgusatbl hallottam. Kbnyvet irt
The Critical Edge: How to Criticize Up and Down the Organization
and Make It Pay Off amend (Boston, Little, Brown, 1989).
5	Az eseteket, mikor az igazgatbknal betelt a pohar, Robert Baron
elemezte, a Rensselaer Polytechnic Institute pszichologusa, akivel in-
terjut keszftettem a New York Timesba (1990. szept. 11.).
6	A konfliktuskelto kritika: Robert Baron: „Countering the Effects of
Destructive Criticism: The Relative Efficacy of Four Interventions”,
Journal of Applied Psychology 75, 3 (1990).
7	Konkret es altalanos kritika: Harry Levinson: „Feedback to Subor-
dinates” Addendum to the levinson letter, Levinson Institute, Wal-
tham, MA (1992).
8	A munkaero arculatanak megvaltozasa: a manhattani Towers Per-
rin tanacsadoi iroda 645 honi vallalatnal vegzett felmereserbl a New
York Times tudbsitott (1990. aug. 26.).
9	A gyulblet gyokerei: Vamik Volkan: The Need to Have Enemies
and Allies (Northvale, NJ: Jason Aronson, 1988).
243
10	Thomas Pettigrew: Pettigrew-val interjut keszitettem г New York
Timesnek. (1987. majus 12.).
11	Sztereotipiak es elfogultsagok: Samuel Gaertner es John Davidio:
Prejudice, Discrimination and Racism (New York, Academic Press,
1987).
12	Elfogultsagok: Gaertner es Davidio: Prejudice, Discrimination
and Racism.
13	Reiman: idezi Howard Kohn: „Service with a Sneer”, The New
York Times Sunday Magazine (1994. nov. 11.).
14	IBM: „Responding to a Diverse Work Force”, The New York
Times (1990- aug. 26.).
15	A felszolamlas hatalma: Fletcher Blanchard: „Reducing the Ex-
pression of Racial Prejudice", Psychological Science (1992. 2. kotet).
16	Sztereotipiak lebomlasa: Gaertner es Davidio: Prejudice, Discri-
mination and Racism.
17	Csapatmunka: Peter Drucker: „The Age of Social Transfor-
mation”, The Atlantic Monthly (1994. november).
18	A csoportintelligencia fogalmat Wendy Williams es Robert Stern-
berg dolgozta ki: „Group Intelligence: Why Some Groups Are Better
Than Others”, Intelligence (1988).
19	A Bell Laboratorium sztarjainak vizsgalatat Robert Kelley es Janet
Caplan vegeztek: „How Bell Labs Creates Star Performers”, Harvard
Business Review (1993. julius-agusztus).
20	A nem hivatalos halozat hasznara David Krackhardt es Jeffrey R.
Hanson ternek ki: „Informal Networks: The Company Behind the
Chart”, Harvard Business Review (1993- jiilius-augusztus), 104. o.
11
I.elek es orvoslas
- Mi tanitotta meg erre, doktor ur?
Nyomban valaszolt. - A szenvedes.
Albert Camus: A pestis
Idonkent nyilallt alul a hasam, emiatt kerestem fel a hazior-
vosunkat. Semmi rendkivijlit nem talalt egeszen addig, mi'g
szemilgyre nem vette a vizeletvizsgalat eredmenyet: veres a vize-
letem.
- Beutalom a korhazba tovabbi vizsgalatokra... vesefunkcio,
szovettan... - mondta hivatalos hangon.
Fogalmam sines, mit mondott meg. Ledermedt az agyam a
szovettan szo hallatan. Az annyi mint rak.
Van valami homalyos emlekem arrol, hogy az orvos kozli, mi-
kor, hova kell mennem. Az egyszeru utasitast haromszor-negy-
szer kellett elismcteltetnem vele. Szovettan - visszhangzott egy-
re a fejemben. F.ttol az egy szotol ugy ereztem magam, mint akit
a tulajdon kuszoben vetkoztetnek ingre-gatyara.
Miert reagaltam ennyire szelsosegesen? Az orvosom csupan
szakszeru volt es lelkiismeretes, vegigvette valamennyi lehet-
seges diagnozist. Fennallt a roppant kicsi valoszmuseg, hogy rak
a bajom. Csakhogy abban a pillanatban ez a racionalis helyzet-
elemzes hidegen hagyott. A betegek birodalmaban az erzelmek
uralkodnak. Nyavalyankbdrkifolydlag azgrtsdjt akkora erzelmi.
eJgSfiltsg&jTiert jo mentalis kozerzetunk rfezherTsebe/lietetlen-
s^ghtdcdluxiQj^n^apuirAbetegseg^^valtTia sulyos - felsza-
molja ezt az illuziot, megingatja a premisszat, miszerint privat
245
eletunk serthetetlen es biztonsagos. Egyszerre ott talaljuk ma-
gunkat gyongen, gyamoltalanul, kiszolgaltatottan.
Gond akkor van, ha a gyogyito szemelyzet, mikozben testileg
eljatja a betegeket, erzelmi reakcioikkal mit sem torddik. A be-
tegseg erzelmi valosaganak semmibevetele nines tekintettel arra
a novekvo szamu bizonyitekra, melyek ramutatnak, hogy az gt
zelmi allapot esetenkent jelentosen befolyasolhatja a betegsegre
valo fogekonysagot, illetve a gyogyulast. A modern orvosi ellatas
gyakortajlfiEjjlizi az drzelmi intelligenciat.
A beteg szamara a noverrel, orvossal valo erintkezes a meg-
nyugtato tajekoztatas, a vigasz, az egyiitterzes (geretet hordozza
- de ha szerencsetlenul alakul, a ketsegbeesesbe taszithat. Na-
gyon gyakori, hogy a kezelest vegzok nem ernek ra, vagy nem is
akarjak eszrevenni a beteg gyotrodeset. Nem mintha nem letez-
nenek jolelku apolok es orvosok, akik a megnyugtatasra, a taje-
koztatasra is forditanak idot a gyogykezeles mellett. A tendencia
azonban szakszeruseg, az intezmenves szabalyok eltompitjak a
gyogyftdkat a paciensek lelki seriilekenvsege irant, vagy egy-
szeruen nem ernek ra ilyesmivel torodni. A konyvelok dirigalta
egeszsegiigy kokemeny realitasai rosszabbodast harangoznak
be, s nem javulast e teren.
Nemcsak az emberseg erve szol amellett, hogy az orvosok
gondozzanak is, ne csak kezeljenek, mas kenyszerito okok is
sugalljak, hogy a betegeket lelektanilag es tarsadalmilag nem az
orvosi szferaval szemben allonak, hanem annak keretei koze
tartozonak kell tekinteni. Mostanra tudomanyosan alatamasz-
tott, hogy mind a hezeleshgn, mind a megelozesbenjeiezik a
ftydgyito tevekenyseg hatasfokanak az^jartomanya, amelynek
elereset a gyogykezelessel parosuldJelkTgondozas biztositja.
Nem minden esetre, nem minden korkepre ervenyes ez, persze.
De ha szaz meg szaz eset adatait tekintjuk at, a medicina szem-
pontjabol is valos haszonnal kecsegtet, ha jizErzelmi beavatko-
zas szerves resze a gyogykezelesnek stalyos betegscg eseten.
246
Torteneti szempontbol az orvostudomany a modern tarsada-
lomban az orvosi ertelemben vett kor gyogyftasat jelolte meg
hivatasakent, tekintet nelkiil a betegsegre, vagyis arra, hogy a
beteg hogyan eli meg a kort. A betegek, amennyiben elfogadjak
a problemajuk ilyenfajta szemleletet, hallgatolagosan belemen-
nek abba, hogy egeszsegi allapotukkal kapcsolatos erzelmeikrol
tudomast sem kell venni - vagy legalabbis lenyegtelennek mind-
siilnek, mig a problema fennail. Ezt a viszonyulast megerositi az
az orvosi modell, amely elveti, hogy a lelek erdemben befolya-
solhatna a testet.
Ugyanakkor letezik egy clienteles, de nem kevesbe meddo
ideologia, miszerint az ember a legpusztitobb nyavalyabol is ki-
gyogyithatja magat pusztan onboldogitassal, pozitiv gondolatok-
kal, netan valamikeppen hibaztathato azert, hogy egyaltalan
megbetegedett. A frazisok a hozzaallas mindenhatosagarol sze-
les korben gerjesztettek zavart es felreertest abban a targyban,
hogy a korra mennyire hathat a lelek, s ami meg rosszabb, bun-
tudatot keltettek, elhitetven az embcrekkel, hogy betegsegiik
valami erkolcsi botlas, lelki hitvanysag jele.
Az igazsag valahol feluton van. A tudomanyos adatok rend-
szerezesevel szeretnem tisztazni az ellentmondasokat, s naszlag
helyett vilagosabban megertetni, valojaban mennyit szamitanak
erzelmeink - es erzelmi intelligenciank - egeszsegben-beteg-
segben.
A TEST SZELLEME: MIERT FONTOSAK AZ ERZELMEK
AZ EGESZSEG SZEMPONTJABOL
1974-ben a Rochesteri Egyetem Orvosi es Fogorvosi Karan tett
felfedezes atrajzolta a test biologiai terkepet. Robert Ader pszi-
chologus bizonyitotta, hogy az immnnrendszer, akarcsak az agy,
kepes tanulni. Kutatasi eredmenye sokkhatasii volt: az orvostu-
4omaiwaddigazt tartottajiogycsakaz agyes akozponti i eg-
247
rendszfiLviselkedese modosulhat a tapasztalat hatasara. Aden
felfcdezese nyoman Jigyeltek meg akozponti idegrendszer es az
immymrndszeL-kdzLvegbeffiendUwHuiiunikacio^szggtalari
modjat - olyan b iologiai palyakat, melyeknek jovoltabdl azelme,
az erzelmek es a test szigoru kiilonallas helyett szorosan ossze-
fonodnak.
Ader kiserleteben a patkanyok olyan gyogyszert kaptak, amely
mestersegesen lecsokkentette a verukben keringo, betegseg-
lekuzdo T-sejtek mennyiseget. A gyogyszert mindannyiszor
szacharinos vi'zzel kaptak. Ader felfedezte, hogy ha a patkanyok
csak szacharinos vizet kapnak gyogyszer nelkiil, a T-sejt-szamuk
tovabbra is csokken - oly mertekig, hogy a patkanyok koziil
nemelyik megbetegszik es elpusztul. Immunrendszeriik meg-
tanulja csokkenteni a T-sejt-szamot az izesitett viz hatasara.
A tudomany akkori allasa szerint ez lehetetlensegszamba ment.
Az immunrendszer „a test agya”, fogalmaz Francisco Varela,
a parizsi muegyetemen mukodo neurologus-kutato, meghata-
rozza a test en-tudatat - vagyis hogy mi az, ami beletartozik, mi
az, ami nem.1 Az immunsejtek averaranimal bcutazzak az egesz
testet, es kapcsolatbajisuilnek_ugvsz61van valamennyi masik
^sejttel. Ila azmosiUnUudjakaJIiasik sejtet, nem bantjak, de a
szamukra azonosithatatlant megtamadjak. Ez a tamadas ved
meg a vimsoktol, a bakteriumoktok a raktol vagy, amennyiben
az immunsejtek tevednek, autoimmun betegseget, azaz aller-
gist, lupust okoz. Ader valoszinutlen felfedezeseigaz anatomu-
sok, az orvosok, a biologusok egytol egyigszenmTnittek, hogy az
agypak (illetve kozponti idegrendszeri nyulvanyamalTa szervF-
zetben) semmi koze az immunrendszerhcz. s egyik sem kepes
befolyasolni a masik mukodeset. Nines palya, amely osszekotne
a patkany izlelo agykozpontjait a T-sejteket termeld csontvelo-
teriiletckkel. fgy veltek legalabbis egy evszazadon at.
Idokozben Ader szereny adaleka kikenyszeritette, hogy ujra-
vizsgaljak az immunrendszer es a kozponti idegrendszer kap-
csolatat. A pszicho-neuroimmunologia foglalkozik vele, ami ma
248
az orvostudomany egyik legjelentosebb hatarteriilete. Mar elne-
vezeseben is az osszefuggeseket hirdeti: pszicho, azaz lelek;
neuro, azaz a neuroendokrin rendszer (ami az idegrendszeri es
a hormonrendszert foglalja magaban) es immunologia, vagyis
az immunrendszer.
A kutatok ugy talaltak, hogy az agyban ist az immunrendszer-
berlisazoITaTegelterjedtebb uzenetkozvetito vegyiiletek, melyek
jegnagjrobiTkdncentracidban az emociokat szabalyozo idegi
teruleteknel talalhatok? A kozvetlen fizikalis osszekottetest,
amelynek jovoltabol az erzelmek hatni kepesck az_immunrend-
szerre, kiilonosen meggyozoen tamasztjak ala David Feltennek,
AdeFrminkatarsanak a kutatasai. Felten eloszor arra figyelt fel,
hogy az erzelmek nagy hatassaljvarmalLaz inzulinuntestdl a
vernyomasig mindent szabalyozo vegetativ idegrendszejrre.
Felten a felesegevel, Suzanne-nal es mas kollegakkal egyiittmu-
kodve kimutatta azt a csomdpontot, ahol a vegetativ idegrend-
szer kozvetlen kapcsolatba keriil a limfocitakkal es makrofagok-
kal, az immunrendszer sejtjeivel.3
Elektronmikroszkop segitsegevel olyan szinapszisszeru kap-
csolodasokra bukkantak, ahol az autonom idegrendszer vegzo-
desei kozvetlenul erintkeznek ezekkel az immunsejtekkel. Ez a
kontaktus lehetove teszi, hogy az idegsejtck idegi atvivoanyagot,
neurotranszmittereket bocsassanak ki az immunrendszer sza-
balyozasara; sot a dolog oda-vissza mukodik. Forradalmi felfe-
dezes. Senki nem sejthette, hogy az immunsejtek idegi iizenetek
celpontjai lehetnek.
Felten nem allt meg itt, vizsgalni akarta azt is, hogy mi a
jelentosege ezeknek az idegvegzodeseknek az immunrendszer
mukodeseben. Allatoknal eltavolitott bizonyos idegeket az im-
munsejteket termelo, illetve tarold nyirokcsomoknal es lepnel,
aztan virusokkal szembesitette az immunrendszert. Az ered-
meny: erosen lecsokkent az immunreakcio a virusra. Felten
arra a kovetkeztetesre jutott, hogy idegvegzodesek hianyaban az
immunrendszer keptelen kielegitoen reagalni a tamado virusra
249
vagy bakteriumra. Vagyis az idegrendszer nem csupankapcsolo-
dik az immunrendszerhez, hanem elgngedhetetlen a megfelelo
immunrnuRodeshez.
A masik kulcsfontossagu osszeknttetes az erzelmek es az im-
munrendszer kozott a stresszhormonok iintese reven keletke-
дкГГТсйесЬЬШпто^	- mas neven
adrenalin es noradrenalin), a kortizol, a prolaktin, valamint a
beta-endorfin es az enkefalin, e termeszetes kabitoszerek, mind
stresszes izgalmi helyzetben iirulnek. Az immunsejtekre kivetel
nelkiil erosen hatnak. A relaciok bonyolultak, de alapvetoen az
tortenik, hogy’ ezeknek a hormonoknak a tdlaradasa a szervezet-
ben akadalyozza az immunsejtek mukodeset: a stressz, leg-
alabbis idolegesen, csokkcnti az immunrendszer hatekonysagat,
.velhetoleg energiatakarekossag okiin, elsobbseget adva a tdleles
szempontjabol fontosabb, egetobb sziiksegnek. Ha azonban a
stressz kronikussa valik, a kihagyas idoszaka is elhuzodik.4
Mikrobiologusok es mas kutatok egyre tobb ilyen kapcsolatot
talalnak az agy, a sziv- es errendszer es az immunrendszer
kozott - miutan elfogadtak a hajdan radikalis eszmet, miszerint
ilyesmi egyaltalan letezhet.5
MERGEZO ERZELEM: KLINIKAI ADATOK
A bizonyitekok dacara a legtobb orvos valtig szkeptikusan
velekeSik az erzelmekrol a klinikus gyakorlatban. Ennek t^yik“
oka, hogy jollehet sok tudomanyos dolgozat targyal ja a stressz, es
iTnegativ erzelmek karos hatasat egynemely immunsejtekre,
nem mindig egyertelmu, hogy ezeknek az elvaltozasoknak a
merteke jelent-e valosagos kiilonbseget orvosi szempontbol.
Mindazonaltal egyre tobben ismerik el az erzelmek jelen-
toseget az orvoslasban. Dr. Camran Nezhat, a Stanford Egyetem
kiemelkedo, laparoszkopos mutetekre szakosodott nogyogyasza
peldaul igy nyilatkozik: „Ha az operalando beteg a mutet napjan
250
kozli> hogy panikba esett, es nem akarja a dolgot, elhalasztom
a beavatkozast. Sebeszkorokben koztudott - magyarazza Nez-
hat hogy a holtra remult betegen dolgozni rettenetes kin-
szenvedes. Tul sok vert veszi'tenek, haKamosabbakaJertozesre,
a szovodmehyelyre. Sokkal jobb, ha nyugodtan mennek neki az
egesvnekL,
Az ok kezenfekvo: a paniktol, a szorongastol felszokik a ver-
nyomas, es a nyomastol kitagult venak erosebben vereznek a
sebeszkes alatt. Az eros verzes az egyik legaggasztobb sebeszeti
szovodmeny, halalt is okozhat.
A ilyen orvosi anekdotaktol eltekintve is egyre tobb a bizonyi-
tek, hogy az erzelmek klinikai szempontbol se mellekesek. Az
erzelem orvosi jelentosegere vonatkozo legbeszedesebb adale-
kokat talan az a 101 kisebb tanulmany alapjan keszftett osszefog-
lald szolgaltatja, amely ily modon tobb ezer ferfi es no peldajaval
erositi meg: az erzelmi viharok karosak az egeszsegre - bizonyos
mertekig.6 A tartos szorongast, sokaig tarto levertseget es pesszi-
mizmust, szakadatlan fesziiltseget, feloldhatatlan viszalyt, nem
lanyhulo gunyt es gyanakvast elviselni kenyszeriiloket ketszere-
sen fenyegeti egyebek kozt az asztma, az izuleti gyulladas a
e a as, a gyomorfekely, a szivbaj (melyek itt tag ertelemben vett,
fo betegsegcsoportoknak tekintendok). Ez a nagysagrend a gyotro
erzelmeket olyan st'ilyos rizikofaktoroknak mutatja, mint ami-
lyenek szivbetegseg eseteben a dohanyzas vagy a magas kolesz-
terinszint - veszes egeszscgkarosito tenyezonek.
Szogezziik le, hogy ez csak a nagy szamok torvenye, es sem-
mikepp sem jelenti, hogy akit kronikusan gvotornek ilyen erzel-
mek, feltetleniil aldozatul esik a betegsegnek. De az erzelem
as szerepet a megbetegedesben joval tobb is bizonyitja,
mint ez a tanulmanyok folotti tanulmany. Ha reszletesebben
tekintjuk bizonyos erzelmek adatait, kivalt a nagy harmaset
- harag, szorongas, depresszio -, vilagosabban lathatjuk, mi
ezeknek az orvosi jelentdsege, meg ha egyelore homaly fedi is a
hatasukat ervenyre juttato biologiai mechanizmusokat.7
251
ONGYILKOS DUH
„Regebben tortent, meseli a ferfi, oldalt beleszaladtak a kocsi-
jaba, es az ugy vegelathatatlan kalvariava dagadt. A biztosito szer-
vizrol szervizre kuldozgette, es egyre jobban elfuseralodott az
autoja, raadasul tovabbi 800 dollart koveteltek rajta. Es meg
csak nem is 6 volt a hibas. Annyira betelt a pohar, hogy utobb,
ha a kocsiba kellett iilnie, ratort az utalkozas. Vegiil nem birta
cernaval, es tdladott rajta. Az emlek hatasara tobb ev elmilltaval
is belesapad az indulatba.”
Ezt a keseru emleket szandekosan ideztek fol a Stanford
Egyetem Orvosi Karan szivbetegek koreben folytatott, haraggal
kapcsolatos vizsgalatok reszekent. A vizsgalt betegek mindegyike,
mikent a fenti sorsvert ferfi, tulesett mar egy szivrohamon, es
felvetodott a kerdes, vajon a harag jelentosen befolyasolja-e
szivmukodesijket. A hatas megdobbento volt: mialatt a betegek
a diihito esetekrol beszamoltak, sziviik 5 szazalekkal kevesbe
hatekonyan pumpalt.8 Egyeseknel a pumpalasi hatekonysag 7
szazalekkal vagy meg tobbel esett vissza - ezt a tartomanyt a kar-
diologusok mar a szi'vizom veszesen akadalyozott verellatasa
jelenek tartjak.
A szivmukodes romlasat mas kellemetlen erzesek, mint a
szorongas vagy testi megcroltetcs kapcsan nemjszleltek; min-
den jel szerint a haras a szivre legkiirosabb erzelem. A felzaklato
eset taglalasakor a betegek azt mondtak, csak feleannyira diiho-
sek, mint annak idejen voltak, s ez arra utal, hogy a szivmu-
kodcsiik akkor meg kevesbe volt kielegito.
A fenti adalek egybevag a nagyobb lepteku osszefliggesek-
kel, melyekre tucatnyi, a harag szivkarosi'to hatasat tanusito
tanulmany vilagit ra.9 A regi okfejtes, miszerint a kapkodo, ma-
gasvernyomasos, A-tfpusu szemelyiseget fokozottan fenyegeti a
szfvbetegseg, nem allta meg a helyet, de a bukott elmelet uj fel-
252
ismereshez egyengette az utat: a veszelyezteto tenyezo az ellen-
seges beallitodas.
Az ellenseges beallitodas karos hatasat fokent dr. Redford \
Williamsnek a Duke Egyetemen vegzett kutatasai bizonyitjak.10
Williams peldaul azt talalta, hogy azoknal az orvosoknal, akik
meg hallgato korukban a legmagasabb pontszamot kaptak egy
ellenseges beallitodast vizsgalo tesztben, az otveneves kor alatti
elhalalozas valoszinusege hetszeres volt az alacsony pontsza-
muakhoz kepest - a duhbe gurulasi hajlandosag a korai ha-
lalnak biztosabb elojele volt mas kockazati tenyezoknel, do-
hanyzasnal, magas vernyomasnal, magas koleszterinszintnel.
Kollegaja, dr. John Barefoot az Eszak-carolinai Egyetemrol,
pedig kimutatta, hogy azoknal a szivbetegeknel, akiken angio-
grafiat vegeztek, vagyis csovet bocsatottak a koszoruerbe a szervi
elvaltozasok vizsgalata vegett, az ellenseges beallitodast vizsgalo
teszt eredmenye es a koszoruer-betegseg elorehaladottsaga es
sulyossaga kozott korrelacio van.
Persze senki nem allitja, hogy a harag onmagaban koszonier-
betegseget okozhat: csak egy a kozrejatszo tenyezok koziil. Peter
Kaufman, a National Heart, Lung and Blood Institute viselkedes-
orvostiidomanyi reszlegenek vezetoje igy vilagositott fel: ^Nem^
tudjuk meg, hogy a diih es az ingerlekenyseg oka-e a koszoruer-
betegseg korai kialakulasanak, vagy csupan sulyosbitja a
helyzetet, ha a betegseg mar bekovetkezett, netan igaz ez is, az
is. De vcgyiink egy huszevest, aki gyakran ;urul duhbe. Minden"
haragos kdzjatek tovabb terheli a szivet azzal, hogy felporgeti a
sziwerest, megugrasztja a vernyomast. Ha ez gyakran ismetlodik
hosszu idotTdE karosodast okozhat, foleg mert a koszortiereken
minden sziwereskor atorvenylo ver a szervben apro szakada-
sokat idezhet eld, amelyek kedveznek a foltkepzodesnek. Ha
megrogzott ingeriiltseg miatt a sziweres szapora, es a vernyo-}
mas magas, harminc ev tavlataban felgyorsithatja a foltkepzo- /
dest, es igy koszori'ier-betegsegliez vezethet.”"	J
253
Kialakult szivbetegsegnel a harag olyan mechanizmusokat
hoz mukodesbe, melyek csokkentik a szivmukodes hatekonysa-
gaffmint~aszivbetegek~ddhftdelmenyei ravilagitottak. Vagyis a
diih valoban gyilkos azok eseteben, akik mar megbetegedtek.
Egy pelda: a Stanford Egyetem Orvosi Karan 1012 ferfit es not,
akik elszenvedtek mar egy szivrohamot, esetenkent nyolc even
at nyomon kovettek, es kimutattak, hogy a kezdettol legagresszi-
vabb, legingerlekenyebb ferfiak legtobbjet erte masodik szivro-
ham is.12 Hasonlo eredmenyt hozott a Yale Egyetem Orvosi
Karan 929 fcrfival vegzett vizsgalat is, amikor harom evig kovet-
tek nyomon a betegeket.13 A konnyen haragra gerjedonek oszta-
lyozottakat haromszor olyan gyakran vitte el szivmegallas, mint
kiegyensulyozottabb kedelyu sorstarsaikat. Ha a koleszterin-
szintjuk is magas volt, a haraggal jaro veszely megotszorozddott.
ale Egyetem kutatofcramutatnak arra, hogy nemcsak a
harag noveli a szivhalal kockazatat, hanem minden olyan nega-
tjyjrzelmi beallitodasTamely rendszereseTi stresszhormonokkal '
arasztja el a szervezetet. De az erzelem es a szivbetegscg ossze-
fiiggesenek tudomanyosan leginkabb alatamasztott momentu-
ma a harag: a Harvard Orvosi Karan vegzett felmeres soran ezer-
otszaz ferfit es not, akik szivrohamon estek at, arrol kerdeztek,
milyen erzelmi allapotban voltak az esemenyt megelozo orak-
ban. A szivmegallas kockazatat a diih tobb mint ketszeresere
emelte a mar szivbetegeknel: a veszclyeztetett periodus hozza-
vetoleg ket ora volt a duhbe gurulast kovetoen.'4
Ezek a kutatasi eredmenyek nem jogos haragunk elfojtasat -
szorgalmazzak. Sot, bizonyitott, hogyha ugy, ahogv van, lenyel-
juk a kritikus pillanatban, a testi zaklatottsag csak nd, es a ver-
nyomas is felszokhetAMasreszt viszont, mint az 5- fejezetben
olrasfiafiuk, ha a haragot azonnal kiadjuk magunkbol, voltakep-
pen a gerjesztesevel egyenlo, s igy valhat a legvaloszinubb reak-
ciova minden bosszanto szituacioban. Williams ezt a paradoxont
azzal a kovetkeztetessel oldja fel, hogy a harag allandosult jellege
messze tobbet nyom a latban, mint az, hogy diihunket kimutat-
254
juk-e vagy sem. Az esetlegesen megnyilvanulo ingertiltseg nem
artalmas az egeszsegre, problema akkor lesz beldle, ha az in-
gerultscg allandosulasa ellenseges szemelyes stilushoz vezet
- amelyet bizalmatlansag, cinizmus, a rosszindulatd megjegyze-
sekre, letorkolasokra valo hajlam jellemeznek a nyilvanvalobb
duhonges, indulatkitdresek mellett.16
Jo hir, hogy a kronikus harag nem feltetlenul halalos itelet: az
ellenseges beallftodas mint szokas megvaltoztathato. A Stanford
Egyetem Orvosi Karan szivrohamon atesett betegek egy csoport-
ja olyan programon vett reszt, amely elosegftette a lobbanekony-
sagukat eloidezo attitudok enyhiileset. Ez a haragkontrolltrening
a masodik szivroham valoszinusegenek 44 szazalekos csokke-
neset idezte eld azokhoz kepest, akik semmit sem tettek azert,
hogy ellenseges beallftodasuk megvaltozzon.17 Williams is alko-
tott ilyen programot, s az is aldasosnak bizonyult.18 Mikent a
stanfordi program, az erzelmi intelligencia alapelemeit oktatja,
fokent a gerjedo harag mielobbi felismereset, kezben tartasat es
az empatiat. A pacienseket felkerik, azon melegeben firkantsak
le cinikus es ellenseges gondolataikat. Ha a gondolat makacsul
visszater, igyekeznek rovidre zarni oket oly modon, hogy azt
mondjak (vagy gondoljak): Stop! Buzditast kapnak, hogy kriti-
kus helyzetben modszeresen helyettesitsek esszeru gondolatok-
kal a cinikusakat, gyanakvokat - peldaul ha nem jon a lift,
keressenek joindulatd magyarazatot, s ne valami kepzelt tre-
hany holyagot kivanjanak a pokolba, ugy is mint a galiba okozo-
jat. Idegolo erintkezeseknel megtanuljak a masik ember szem-
szogebol nezni az egeszet - az empatia is gyogyir a haragra.
Williams mondta nekem: „Az ellenseges beallitodas ellensze-
re, ha megnyitjuk a szivunket. Motivacio kerdese az egesz. Ha az
^mberek belatjak, hogy ellenseges beallftodasuk koran sirba
vihefi dket, keszek arra, hogy megprobalianak valtoztatni maga-
255
STRESSZ: TULZOTT, NEM HELYENVALO SZORONGAS
„Egyfolytaban nyugtalan es feszult vagyok Az egyetemen kez-
dodott. Vegig szmjelesen vegeztem, de szakadatlanul ragtam
magam a jegyeimen, azon, hogy a tobbiek meg a tanarok ked-
velnek-e, hogy pontosan beerek-e az orakra - csupa ilyesmin.
A szuleim nagyon is elvartak, hogy7 jol, peldasan tanuljak... gon-
dolom, ezt a nyomast nem bi'rtam, mert a gyomorpanaszaim
elsoeves koromban kezdodtek Azota kell nagyon vigyaznom a
koffeintartalmii italokkal meg a fusze'res etelekkel. Megfigyel-
tem, hogy ha feszult vagyok es aggodom, belobban a gyomrom,
es mivel szinte mindig izgatom magam valamin, az egesz eletem
egy nagy emelyges.”19
A szorongas - az elet feszultsegei altal okozott kellemetlen
erzes- az.az emdcia^^mcjynekabetegseg kitoresebenJsjLgyo-
gyulasban jatszott szerepet taMn. a legsulyosabMudomanyosjL-.
vekker~tamasztottak ala. Ha a szorongas felkdszft arra, hogy
elbirjunk valami veszellyel (velhetoleg ez volt a szerepe az evolu-
cio soran), jo szolgalatot tesz. De modern eletunkben gyakori,
hogy a szorongas tulzott es nem helyemalo - aggotlalomba ejte-
nek~mindennapos szituacidk vagy elmesziilemenyek is, nem
csupan a valos veszelyek, melyekkel szembenezni kenyszeru-
liink. Az ismctlodo szorongasi rohamok magas stressz-szintct
jeleznek Az asszony, akinel az allandd aggodalmaskodas felfo-
kozza a gyomor-bel panaszokat, tankonyvbe illo peldaja annak,
hogyan sulyosbithatja a szorongas es a stressz az egeszsegiigyi
problemakat.
Az Archives of Internal Medicine 1993-ban kozolt besza-
molot a stressz es a betegseg osszefuggesenek kimerito vizsgala-
tairol, s ebben Bruce McEwen, a Yale pszichologusa szeles
hatasspektrumra mutat ra: az immunrendszer rakatteteket fel-
gyorsito veszelyeztetese; a vfrusfertozesekre valo hajlam fokozo-
dasa; az erelmeszesedeshez vezeto foltkepzodes es a szivizomin-
256
farktust elosegfto verrogkepzodes sdlyosbodasa; az I-es tipusu
cukorbaj bekovetkeztenek, a П-es tipusu cukorbaj kifejlode-
senek felporgese; asztmatikus roham sulyosbodasa vagy kival-
todasa." A_stressz fekelyesedest valthat ki a gyomor-bel trak7
jyshau, ulcusos vastagbelgyulladast vagy egyeb gyulladasos
bantalmat. Maga az agy sem marad erintetlen a hosszan tarto
stressz tavlati hatasaitol, karosodhat egyebek kozt a hippocam-
pus, azaz a memoria. Altalaban veve, szogezi le McEwen, „egyre
tobiT a bizonyitek, hogy az idegrendszert elnyuvik a stresszes
elmenyek”.21
u onosen figyelemremelto bizonyitekait szolgaltatjak a\
distressz egeszsegre gyakorolt befolyasanak a megfazasos, inf-
luenzas, herpeszes fertozo betegsegek kapcsan megejtett vizs-
galatok. Valamennyien szakadatlanul erintkeziink ilyen virusok-
kal, de immunrendszerunk rendszerint sikerrel veszi fel veliik a
harcot - csakhogy erzelmi stresszhelyzetben ez a vedelmi I
mechanizmus tobbszor mond csodot. Az immunrendszer allo-
kepesseget vizsgalo kozvetlen probak kimutattak a stressz es a |
szorongas gyengito hatasat, de a legtobb ilyen eredmenynel nem j
egyertelmu az immungyongeseg klinikai jelentosege - vagyis az,
hogy merteke utat nyit-e a betegsegnek.22 A stressz es a szoron-
gas egeszsegveszelyezteto hatasanak tudomanyosabb alatamasz-
tasat inkabb azok a kesobbi tanulmanyok adjak, melyek egesz-
seges emberekbol indulnak ki, s eszlelik elobb a kellemetlen er-
zesek fokozodasat, majd az immunrendszer gyongiileset, vegiil
a betegseg bekbvetkeztet.
Tudomanyos szempontbol az egyik legerdekfeszitobb kiser-
letet Sheldon Cohen, a Carnt'gie-Mellon Egyetem pszichologusa
vegezte az angliai Sheffieldben, megfazasra szakosodott kutato-
csoporttal egyiittmukodve: gondosan felmerte, hogy a ki'serleti
szemelyeket mennyi stressz erte mindennapjaikban, aztan
modszeresen kitette oket egy megfazasvirusnak. Nem minden
exponalt szemelyen tor ki az influenza; a robusztus immun-
rendszer visszaverheti es gyakran vissza is veri a vfrust. Cohen
257
azt talalta, hogy minel tobb a stressz egy ember eleteben, annal
valoszinubb, hogy elkapja a nathat. A keves stresszel elok 27
szazaleka lett nathas a virussal valo erintkezest kovetoen; a
legstresszesebben eloknek ellenben 47 szazaleka - ez kozvetlen
bizonyitek arra, hogy maga a stressz gyengiti az immunrend-
szert.23 (Lehet, hogy ez az eredmeny csupan megerositi az alta-
lanos megfigyelest, illetve gyanut, szigoru tudomanyossaga foly-
tan megis korszakalkoto.)
Ugyanigy harom honapon at sdrlodasokrol, felzaklato eseme-
nyekrol - pl. hazastarsi veszekedesekroi - naplot vezeto hazas-
paroknal is kimutathato volt egy eroteljes minta: harom-negy
nappal a kulonosen fesziilt momentumok utan megfazasba vagy
felso leguti betegsegbe estek. Ez az eltolodas pontosan megfelel
tobb, surtin elofordulo virus lappangasi idejenek, vagyis le-
szurheto, hogy a parok a szorongas vagy a zaklatottsag tetofokan
voltak leginkabb sebezhetok.24
Ez a stressz indukalta fertozodesi minta a herpeszvirus esete-
ben k kTmutathato - a szajkisebesedesre eppugy ervenyesen,
mint a nemi szervek megbetegedcseire. A herpeszvirnsnak kitett _
emberek szervezeteben ott lappang a fertozes, s idonkent fellan-
goLA Jierpeszmis aktivitisa a ver antitestszintjen merheto le.
Ezzel a meresi moddal kimutattak a herpeszvirus reaktivaloda-
sat medikusoknal az ev vegi vizsgaidoszakban, nemreg elvalt
noknel es olyanoknal, akiket Alzheimer-korban szenvedo csa-
ladtagjuk gondozasa allando fesziiltsegnek tett ki.25
A szorongas karos hatasa nem meriil ki abban, hogy7 az
immunreakcio hatasfokat rontja: egyeb kutatasok a sziv- es
errendszeri artalmakra hivjak fel a figyelmet. A ferfiakat a kro-
nikus ingerultseg es a diihos epizodok terelik leginkabb a sziv-
betcgseg fele; meglehet, a noknel a szorongas es a retteges a
gyilkos erzelmek. A Stanford Egyetem Orvosi Karan tobb mint
ezer, egyszer mar szivrohamot elszenvedett ferfi es nobevonasa-
val folytatott vizsgalatnal a masodik szivrohamot is elszenvedo
noket a felelem es a szorongas magas foka jellemezte. A felelem
258
nemegyszer gyotro fdbiak formajaban tort felszinre: az elso sziv-
roham utan a beteg nem lilt tobbe a volan moge, felmondta az
allasat, netan ki se mozdult hazulrol.26
A lelki stressz es a szorongas alattomos testi tunetei - amitytT"?
nekct a nagy felelosscggel jaro alias vagy az egyediilalld anyanak I
a gyermekmegdrzo es a munkahely kozott lejtett tojastanca okoz-
nak - ma mar nagyfoku anatomiai arnyaltsaggal erhetok tetten.
Stephen Manuck peldaul, a Pittsburgh! Egyetem pszichologusa"
harminc onkentes jelentkezot vetett ala kemeny, szorongassal
stirun tarkitott laboratoriumi probatetelnek, s kozben figyelem-
mel kiserte a ferfiak verkepet, kiilonos tekintettel a verlemezkek
altal uiitett adenozin-trifoszfat vegyuletre, azaz ATP-re: ez ver-
edeny-elvaltozasokat idezhet eld, idovel szivrohamot, agyverzest
okozva. Mialatt az onkentesek nagy stresszben voltak, ATP-szint-
juk elesen felszokott, mikent pulzusszamuk es vernyomasuk is.
Ertheto, ha a legnagyobb veszelyeztetettseget azoknal feltete-
lezik, akiknek munkaja „hiizos”: magas kovetelmenynek kell
eleget tenniiik, mikozben a munkavegzes koriilmenyeire gya-
korlatilag nines befolyasuk (a buszsoforoknel peldaul emiatt
gyakori a magas vernyomas). 569, vastag-, illetve vegbelrakos
beteg, illetve megfelelo kontrollcsoport bevonasaval folyt az a
vizsgalat, amely kinnitatta: azoknal, akiknek az elmult tiz ev
soran elmergesedett munkahelyi konfliktusokban volt resze, a
daganat kialakulasanak veszelye ot ds felszeres azokhoz kepest,
akiknek ilyen stressz nem jutott ki.27
Mivel a kellemetlen erzelmek orvosi szempontbol olyan sze-
les skalan ervenyesiilnek, a stressz okozta testi zaklatottsag ellen
hato relaxacios technikakat alkalmaznak a kronikus betegsegek
szeles koreben a tiinetek enyhitesere. Ide tartoznak a sziv- es
errendszeri betegsegek, a cukorbaj bizonyos valfajai, az iziileti
gyulladas, az asztma, a gyomor-bel panaszok es a tartos fajda-
lom, hogy csak nehanyat emlitsiink. Amcnnyit a stressz es az
erzelmi ddltsag sialyosbit a tuneteken, annyi enyhulest hozhat,
ha a betegTcepes eliazulni dsdrralenni kavargo erzesein.28
259
A DEPRESSZIO EGESZSEGIGY1 KOCKAZATAI
Az asszonynal attetes mellrakot allapitottak meg, a rosszindu-
latii daganat kidjulasat es szetterjedeset evekkel a sikeresnek
hitt sebeszeti beavatkozas utan. Az orvos gyogyulasrol mar szot
sem ejtett, a kemoterapia legjobb esetben is csak nehany honap
haladekot adhatott. Az asszony ertheto modon depresszioba
esett - olyannyira, hogy valahanyszor felkereste az onkologust,
egy ponton mindig elsirta magat. Az onkologus ilyenkor azonnal
kikuldte a rendelobol.
Tekintsunk el az onkoldgus felhaborito ridegsegetol; gydgya-
szati szempontbdl vajon szamftott-e, hogy tudomast sem vett
betege allando levertsegerol? Ha a betegseg ennyire eluralkodott,
valoszi'nutlen, hogy barmilyen erzelmi megnyilvanulas hatni
tudna ra. Az asszony depresszioja bizonyara negativan befo-
lyasolta utolso honapjainak eletminoseget, mindazonaltal egye-
lore vitatott, mennyire hat a rakbetegseg lefolyisara a melan-
kolia.29 Szamos vizsgalatot ismeriink a raktol eltero кбгкёрек
eseteben is arrol, hogy a depresszidnak mi a hatasa; hogy a mar
bekovetkezett betegscgnel ront az allapoton. Egyre gyulnek a
bizonyitekok, hogy sulyos betegeknel, ha depressziot kapnak,
gyogyaszati szempontbol is elonyos, ha ezt a depressziot szak-
szeruen kezelik.
A depresszio kezelesenela bonyodalom egyik forrasa az, hogy
ffinetei, peldaul az etvagytalansag, az egykedvuseg, konnyen osz-
sz.emossdk~mas betegsegckSIJoleg a pszichiatriai diagnozis te-
ren kevesse jaratos orvosoknak. Ha szemet hunynak a depresszio
felett, csak ront a probleman, mert azt jclenti, hogy a beteg dep
resszioja - akarcsak a siro mellrakose - sem figyelemben, sem
kezelesben nem reszesul. S a diagnozis, illetve a kezeles elmu-
lasztasa sulyos betegseg eseteben noveli a halalos kockazatot.
Peldaul 100 beteg kozul, akiken csontvelo-atultetest vegeztek,
a 13 depresszioba esettbol 12-en haltak meg az atiiltetest koveto
egy even beliil, mig a fennmarado 87-bol 34-en voltak eletben
260
ket ewel kesobb.30 Azok a kronikus veseelegtelensegben szen-
vedo, dializalt betegek pedig, akiknel sulyos depressziot allapi-
tottak meg, tobbnyire meghaltak ket even beliil; a depresszio
biztosabb elojele volt a kozelgo halalnak az orvosi prognozis bar-
mely elemenel.3' Itt az erzelmet az egeszsegi allapottal nem
annyira a biologia, mint inkabb az attitud kapcsolja ossze. A dep-
ressziosok a kivanatosnal joval kevesbe tartottak magukat az
orvosi eloirasokhoz - megszegtek peldaul a dietat, ami novelte
veszelyeztetettsegiiket.
A depresszid minden jel szerint sulyosbitja a szivbetegseget is.
Egy tanulmany 2832 kozepkoru ferfit es not kovetett nyomon 12
even at; tanusaga szerint azoknak, akik gyotro ketsegbeesest es
remenytelenseget ereztek, fokozottan kellett szivhalallal szamol-
niuk32 A legsulyosabb depresszioban szenvedo 3 szazalek sziv-
halalozasi aranya negyszeres volt azokehoz kepest, akiket elke-
riilt a depresszio.
A depresszio kiilonosen komoly egeszsegiigyi kockazatot je-
Jent a szivrohamon atesetteknek33 Egy montreali korhazban
felmerest vegeztek az elso szivrohamuk utan hazabocsatott
betegek kozott; a depressziosok halalozasi kockazata kiugroan
magas volt az elso hat honapban. Minden nyolc beteg koziil az
egy melyen depressziosra vonatkoztatva, a halalozasi arany ot-
szor magasabb volt, mint mas hasonlo korkeptol szenvedoke -
s ezzel a depresszio jelentosegben utoleri a szivhalal legfobb
orvosi rizikofaktorait, amilyen pl. a bal kamra rendellenes mu-
kodese vagy a korabbi szivrohamok Annak, hogy a depresszio
noveli a tovabbi szivrohamok valoszinuseget, oka lehet a szivrit-
mus szeszelyessege, amely megnoveli a vegzetes aritmia koc-
kazatat.
Mint kideriilt, a depresszio a medencecsonttoresbol valo fel-
epiilest is gatolja? Fgy idos ndknTedencecsonttoreseivei foglal-
fozo cikk tobb ezer, korhazi felvetelkor vegzett pszichiatriai
ertekelest tekint at. Akik korhazba keriilesukkor depressziosok
voltak, atlagban nyolc nappal tovabb maradtak, mint hasonlo
261
seriilessel a nem depressziosok, es harmadannyi eselyuk volt,
hogy ujra labra kaphatnak. Azok a depresszios nok ^zj&ribant
akik pszichiatriai gondozasban is reszesultek az egyeb gyogykc-
zdfceR~mellett, kevesebb fizikoterapiaval is visszanyertek ja.ras-~
kepessegiiket, es a kdrhazbol valo elbocsatast koveto harom
honapban kevesebbszer kerultek vissza a korhazba.
Az orvosi ellatast legsurubben igenybe vevok tiz szazalekahoz
tartozo - gyakran egyszerre tobb betegsegtol, pl. szivbajtol es
cukorbajtol is szenvedo - betegek koziil minden hatodik sulyo-
san depresszios, mutatja ki egy tanulmany. Amikor ezeknel a
betegeknel kezeltek a depressziot, az egy evben betegallomany-
ban toltott napok szama 79-rol 51-re esett azoknal, akiknel a
depresszio nagyfoku volt, es 62-rol egeszen 18-ig csokkent az
enyhe depresszioval kezelteknel.34
A POZITIV ERZELMEKJ1Y6GYAMATI HASZNA
Impozans tehat a bizonyitekok sokasaga, melyek a harag, a
szorongas es a depresszio egeszsegkarosito hatasarol tamiskod-
nak. Ha a harag vagy a szorongas kronikussa valik, fogekonnya
tesz egy sor betegsegre. Jollehet a depresszurnem feltctleniil se-
giti elo a megbetegedest, akadalyozza azjegeszseg visszanyereset,
es noveli a halalos rizikdt, kivalba siilyos allapotban levo,
legyengult beteg eseteben. /
Ha a sokfelekeppen jelentkezo erzelmi distressz karos, az
ezzel clienteles erzelmi vorydlat jdtekony lehet - bizonyos mer-
tekig. Ne altassuk magunkat azzal, hogy a pozitiv erzelmek
gyogyhatasuak, vagy hdgy a boldogsag, a kacagas fordulatot hoz-
hat egy sulyos betegsegben. A pozitiv erzelmek hatasa ugyan
meglehetosen csekely, szamos vizsgalat alapjan megis levonhato
a kovetkeztetes, hogy ezeknek az erzelmeknek kiemelkedo sze-
repiik va/Tazon valtozok sokasagaban, amelyek egy-egy betegseg
lefolyas^ra hatnak.
262
A PESSZIMIZMUS ARA - ES AZ OPTIMIZMUS ELONYEI
Mint a depresszioert, a pesszimizmusert is az egeszsegiinkkel
fizetiink - az optimizmusbol viszont eldnyiink szarmazik. Egy
pelda: 122, szivrohamon atesett ferfinal osztalyoztak optimiz-
musuk, illetve pesszimizmusuk szempontjabol. Nyolc ewel ke-
sobb a 25 legpesszimistabb ferfibol 21 mar halott volt, a legop-
timistabb 25-bol viszont csak hatan haltak meg. Lelki bealli-
tottsaguk megbizhatobban jelezte tdlelesi eselyiiket az osszes
orvosi rizikofaktornal, ideertve a sziv karosodasat az elso szivro-
ham soran, az arteriaelzarodast, a koleszterinszintet vagy a ver-
nyomast. Egy masik kutatas ravilagitott, hogy a bypass-mutetre
bocsatott paciensek kozul az optimistabbak felepiilese joval
gyorsabban, kevesebb szovodmennyel ment vegbe, mint a pesz-
szimistabbake.®
Mint kozeli rokona, az optimizmus, a remeny is gyogyito ere-
ju. Akikben tobb a remenykcdes, ertheto modon jobban viseljk
a megprobaltatasokat az orvosi kezeles soran is. Hatgerincserij-
les kovetkezteben megbenultakat vizsgal egy tanulmany, s kimu-
tatja, hogy a remenykeddk a testi mobilitas magasabb szintjet
voltak kepesek elerni, mint azok, akiknek seriilese ugyanannyi-
ra volt siulyos, de kevesbe bizakodtak. A remeny kiilonosen so-
katmondo a hatgerincserules okozta benulas eseteben, mert ez
a tragedia rendszerint baleset kovetkezteben, husz-egynehany
evesen eri az aldozatot, s kovetkezmenye eletre szolo. Az illeto
erzelmi reakcioja nagyban befolyasolja, hogy milyen mertekben
lesz kepes erofesziteseket tenni azert, hogy fokozottabban nyer-
je vissza testi es tarsadalmi aktivitasat.36
Tobb magyarazat is kinalkozik, hogy az optimista vagy pe.ssz.i-
mista beallitodis mikent lehet hatassalaz egeszsegi allapotra. Az
egyik elmelet szerint a pesszimizmus a denress/ionak egyengeti,
ШИак-эд pedig megzavarja az immunrendszer ellenallo kepes-
seget a daganatokkal, fertozesekkel szemben - ez jelenleg meg
legbol kapott spekulacio. Az is lehet, hogy a pesszimistak elha-
263
nyagoljak magukat - vizsgalatok lattak napvilagot arrol, hogy a
szimistak tobbet isznak es dohanypznakjvevesebbet edzik
tgstuket, mint az optimistak, es altalaban sokkal kevesbe iigyel-
nek egeszsegukrgZSegynapon meg az is kideriilhet, Hogy a re-
menykedes elettana valamikeppen segfti bioldgiailag a szervezet
kiizdelmet a betegseggel.
BARATI SEGITSEG: A KAPCSOLATOK GYOGYITO ERIJE
Irjuk hozza a csondet az egeszsegkockaztato erzelmi tenyezok
listajahoz - a szoros erzelmi kapcsolatokat pedig a jotekony
tenyezokhoz. Egy tobb mint htisz even at folytatott, harminchet-
ezer szemelyt felolelo vizsgalat tanusitja, hogy az elszigeteltseg _
- ha az az erzesiink, hogy nines senkink, akivel legbensobb
erzelmeinket megoszthatnank vagy szoros kapcsolatra lephet-
nenk - megduplazza annak valoszinuseget, hogy megbeteg-
szunk vagy meghahmk.37 Az^elszigeteltseg onmagaban, szuri le
egy dolgozat a Science cirndfolydiratbanTTaTialalozasnak leg-
alabb olyan jelentosegu tenyezdje, mint a dohanyzas, a magas
vernyomas, a magas koleszterinszint, az e izas vagy’ a testedzes~
hianya”. Valoban, mig a dohanyzas csak 1,6 faktorral noveli a
halalozasi kockazatot, a maganyossagnal ez az ertek 2,0, vagyis
mint egeszsegkarosfto tenyezo tobbet szamft.38
Az elszigeteltseg a ferfiaknak nagyobb csapas, mint a noknek _ I
A maganyos ferfiak halalozasi kockazata ket-haromszorosa a
szoros tarsadalmi kotelekben elo ferfiakenak; maganyos ndknef
csak mSstelszer akkora a kockazat a tarsadalmi halozatba job-
ban bekapcsolddott nokhoz kepest. Az elszigeteltseg eltero hata-
sa a ferfiakra es a nokre talan magyarazhato azzal, hogy a nok_
kapcsolatai tobbnyire bensosegesebbek erzelmileg a ferfiak kap-
csolatainal; egy not keves sz/tl is johban, megerosit, mint az
ugyanilyen kisszamu baratsaggal rendelkezo ferfit.
264
A magany nrrneszetesen nem egyenlo az elszigeteltseggel;
sokan boldogok es elegedettek anriak eHehere, hogy egyedi.il
cine vagy keves barattai erintkeznek. Inkabb a tobbi embertol
valo elszakadas szubjektfv erzete, a tamasznelkiiliseg veszelyes
orvosi szempontbol. Baljos hi'r ez annak tiikreben, hogy a ma-
ganyos tevezes gerjesztette elszigetelodes egyre gyakoribb, es
megszunoben vannak az olyan tarsadalmi szokasok, mint a
klubba jaras, a vendegeskedes; annal ertekesebbek az Anonim
Alkoholistak tipusu onsegelyezo kezdemenyezesek a kozossegi
elet potlekakent.
Az elszigeteltseg mint halalozasi rizikofaktor hatalmat - es a
szoros kapcsolatok gyogyfto erejet - peldazza szaz csontvelo-
atiiltetesen atesett szemely vizsgalata.39 A paciensek koziil, akik
ugy ereztek, hogy hazastarsuk, csaladjuk es barataik mellettiik
allnak a bajban, 54 szazalek volt eletben ket ewel a mutet utan,
szemben az ilyen tamogatast nelkiilozni velok 20 szazalekaval.
Ugyanigy, idos embereknek, ha szivrohamot szenvednek el, de
ketto vagy tobb olyan ember van az eletiikben, akihez erzelmi
tamaszert fordulhatnak, ketszeres az eselye tobb mint egy ewel
tt'ilelni a rohamot azokhoz kepest, akik nem szamithatnak
senkire*
Az erzelmi kotelekek gyogyfto hatalmat legbeszedesebben
talan egy 1993-ban nyilvanossagra hozott sved tanulmany hir-
deti?1 A svedorszagi Goteborgban valamennyi 1933-as sziiletesu
ferfi reszt vehetett ingyenes orvosi kivizsgalason; a 752 ferfit, aki
igenybe vette a lehetoseget, het ev mulva ujra felkerestek. Ido-
kozben 41-en haltak meg koziiluk.
A ferfiaknal, akik az elso vizsgalatnal azt vallottak, hogy eras
erzelmi stressznek vannak kiteve, a halalozasi rata haromszor
akkora volt, mint azoknal, akik nyugodt, bekes eletrdl szamoltak
be- Az erzelmi nyomorusagot olyasmik okoztak, mint sulyos
^Hyagi gond, bizonytalan munkahely vagy az alias elvesztese,
b'rtgagjjigy^ illetve valas. Ha harom vagy tobb fordult elo ezek
koziil a vizsgalatot megelozo evben, joslatertekubb volt a het
265


even beliil bekovetkezohalalra vonatkozoan, mint az orvosi mu-
tatok, peldaul a magas vemyomas, a trigliceridek magas kon-
centracioja vagy a magas szerumkoleszterin-szint a verben.
Azoknal a ferfiaknai azonban, akik teherbiro bizalmi halozat-
rol szamolhattak be - feleseg, jo baratok es tarsaik semmifele
bsszefilgges nem volt kimutathato a magas stressz-szint es a
halalozasi rata kozott. Mivel kionthettek a sziviiket valakinek, es
vigaszt, segitseget, tanacsot merithettek masoktol, az elet csapa-
sai nem halalosan ertek oket.
A stressz kivedese szempontjabol perdonto a kapcsolatok mi-
nosdge, de a szaniuk sem mellekes. A rossz kapcsolatok meg-
"bosszuljak magukat. A hazastarsak kozotti veszekedes _peldaul
negativan hat az immunrendszerre.42 Felmerest vegeztek kol-
legTumi szoEatarsak koreben, es kiderii It, minel kcvesbe szivelik
egymast, annal hajlamosabbak a megfazasra es az influenzara,
es annal tobbet koptatjak az orvosi rendelok kiiszobet. John
Cacioppo, Ohio allam egyetemenek pszichologusa, akinek a
nevehez a szobatarsvizsgalat fuzodik, maga mondta nekem:
„Eletiink legjelentosebb kapcsolatai fuznek azokhoz, akikkel
nap mint nap talalkozunk, s igazabol toliik fugg az egeszsegiink.
S minel jelentosebb eletunkben egy kapcsolat, egeszsegiink
szempontjabol annal jobban szamit.”43
AZ ERZELMI TAMOGATAS GYOGYITO ERIJE
A Robin Hood vig kalandjaibm Robin azt javasolja ifjti hive-
nek: „Meselj bajodrol, szolj szabadon. A szavak arja mindig
megkonnyebbiti a banattelt szivet: olyan, mint mikor megnyitjak
a malomto zsilipjet.” Ez a darabka nepi bolcsesseg figyelemre
erdemes; a gondterhelt szivet megkonnyebbiteni minden jel
1 szerint hozzatartozik a jo orvoslashoz. Robin tanacsat James
Pennebaker erositi meg, aki pszichologus a Southern Methodist
Universityn, es egy kiserletsorozat reven kimutatta: ha a betege-
266
ket rabirjak, valljanak arrol, ami a legjobban aggasztja oket,
jotekony hatasu orvosi szempontbol.''' Modszere feltunoen
egyszeru: az embereket megkeri, hozzavetoleg ot napon at tizen-
ot-husz percet szenteljenek annak, hogy fogalmazast irnak pl.
„eletiik legnagyobb traumajarol” vagy valami aktualis, egeto
gondrol. Nem kotelezo megmutatniuk frasaikat.
Ennek a gyonasnak a hatasa meghokkento: megelenkiilt im-
munmukbdes, az elkovetkezo hat honap folyaman lenyegesen
kevesebb vizit az orvosi rendeloben, kevesebb hianyzas a mun-
kahelyrol, sot, a majenzimmukodes javulasa. Raadasul eppen
azoknal javult leglatvanyosabban a majfunkcio, akik a lezakla-
tottabb erzelmekrol adtak szamot. Egy bizonyos minta mutatko-
zott a zavaro erzelmek „ legegeszsegesebb” megszelloztetesenek:
eloszor kifejezni a szomorusag, aggodalom, diih magas fokat -
barmilyen zaklato erzelmet vaJt is ki a tema; aztan a rakovetkezo
napokban elbeszelest szoni kore, ertelmet talalni a traumaban
vagy a keserveskedesben.
A folyamat persze nemikepp rokon azzal, amikor az emberek
pszichoterapia kereteben fedik fel ezeket a gondokat. Penne-
baker eredmenyei valoban megindokolni latszanak mas vizs-
galatok vegkovetkezteteseit, melyek szerint a sebeszi beavatko-
zas vagy az orvosi kezeles mellett pszichoterapiaban is reszesiilo
betegek orvosi szempontbol vett allapota gyakran kielegitobb
azokenal, akik csak az orvosi kezelest kapjak meg?5
Az erzelmi tamasz nagy jelentosegenek a klinikum vonatkoza-
saban talan legatiitd'bb bizonyitasa a Stanford Egyetem Orvosi
Karan tortent, elorehaladott, attetes mellrakban szenvedo nok
csoportjaiban. Ezeknel a noknel a kezdeti, gyakran mutetet ma-
gaban foglalo kezeles utan a rak visszatert, es elhatalmasodott a
szervezetukben. Klinikai szempontbol csak ido kerdese volt, mi-
kor vegez veliik a rak. Dr. David Spiegel, aki a kiserletet vezette,
legalabb annyira meglepodott az eredmenytol, mint az orvostar-
sadalom: az elorehaladott mellraktol szenvedo nok, akik hetente
eljartak sorstarsnoik talalkozojara, ketszer annyi idot eltek meg,
267
mint azok, akiknek maganyosan kellett szembenezni ugyanezzel
a bajjal.46
Valamennyi no ugyanabban a szabalyos kezelesben reszesiilt;
a kiilonbseg egyedill az volt, hogy nehanyan csoportfoglalkozas-
ra is jartak, ahol konnyithettek a szmikon olyanok kozott, akik
megertettek, mit elnek at, es keszek voltak felelmeikre, fajdal-
mukra, diihukre odafigyelni. Gyakran csak itt beszelhettek nyil-
tan erzeseikrol, mert hozzatartozoik rettegtek attol, hogy rakbe-
tegsegilk, kozelgo halaluk szoba keriiljon. A csoportfoglalkoza-
son reszt vevo nok atlagban meg harminchet honapot eltek,
azok a betegek, akik nem jartak ide, csak atlag tizenkilencet - s
ennel az allapotnal nines az a gyogyszer vagy beavatkozas, ami a
varhato elettartamot ennyivel meghosszabbithatna. Dr. Jimmie
Holland, a Sloan-Kettering Memorial Hospital, New York varos
rakterapias kozpontjanak pszichiater-onkologus foorvosa
mondta nekem: „Ilyen csoport kell minden rakbetegnek.” Ha
valami flj gyogyszer hosszabbfthatna meg ennyivel az eletet, a
gyogyszergyarto cegek olre mennenek miatta.
ERZELMI INTELLIGENCIA AZ ORVOSLASBAN
Aznap, amikor a rutinvizsgalat vert mutatott ki a vizeletem-
ben, az orvosom diagnosztikai vizsgalatra kiildott, melynek so-
ran radioaktiv festeket fecskendeztek be. Egy asztalon fekiidtem,
s folottem a rontgen felveteleket keszftett arrol, hogyan halad a
festek a veseimben es a holyagomban. A vizsgalat kozben nem
voltam egyedill: kozeli baratom, maga is orvos, tortenetesen ott
volt latogatoban, es elkisert a korhazba. Bent illt a helyisegben,
mialatt a rontgen automatikusan fordult uj meg uj iranyba,
zugott, kattogott; forgott, ztigott, kattogott.
A vizsgalat masfel ora hosszat tartott. A legvegen besietett a
nefrologus szakorvos, gyorsan bemutatkozott, majd visszavonult
268
tanulmanyozni a felveteleket. Nem jott vissza, hogy kozolje a
leletet.
A vizsgalobol kifele menet a baratommal osszefutottunk a
nefrologussal. A vizsgalattol megviselten, kisse kaban nem volt
annyi lelekjelenletem, hogy eloalltam volna az egy kerdessel,
amely reggel ota foglalkoztatott. Orvos baratom szerencsere
megtette helyettem. - Doktor ur - szolitotta meg a baratom
edesapja holyagrakban halt meg. Nagyon szeretne tndni, hogy
on latta-e daganatnak barmi jelet a rontgenfelveteleken.
- Nem latszik rendellenesseg - hangzott a knrta valasz, es az
orvos mar ott se volt
Keptelensegem arra, hogy a legfontosabb kerdessel elomkkol-
jak, ezerszer ismetlodik napjaban szamtalan korhazban es klini-
kan. Orvosi rendelok elotereben varakozo betegek kozt vegeztek
egy vizsgalatot, s kideriilt, valamennyien atlag 3-4 kerdest szan-
dekoztak feltenni az orvosnak. A rendelobol kilepok azonban
csak atlag masfel kerdesiikre kaptak valaszt?7 Ez az eredmeny is
adalek ahhoz a szamtalan hianyossaghoz a betegek erzelmi ige-
nyeinek kielegiteseben, ami napjaink orvoslasat jellemzi. A meg-
valaszolatlan kerdesek bizonytalansagot, felelmet, panikot ger-
jesztenek. A beteg pedig vonakodik egyiittmukodni a kezelesnel,
ha nem egeszen erti, mi a celja.
A medicina sokfelekcppen tagithatja az egёszsёg kepzetet,
hogy az a betegseg erzelmi valosagat is magaban foglalja. A be-
tegnek peldaul rutinszeruen fel lehet kinalni a bovebb informa-
ciot, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy erdemben donthessen,
milyen kezelest akar; egyes helyeken szamftogepes nyilvantar-
tast bocsatanak az erre igenyt tartok rendelkezesere a bantal-
mukkal kapcsolatos orvosi irodalomrol, hogy egyenrangiibb
partnerei lehessenek az orvosnak a koriil tekinto, tajekozott don-
tesben?8 Masfajta megkozelites az olyan trening, amely par perc-
ben megtanitja a betegekct a hatekony kerdezesre, hogy ha
harom kerdessel varakoznak a rendelo ajtaja elott, harom va-
lasszal jojjenek ki onnan?9
269
Amikor a betegnek sebeszeti beavatkozassal, nehez, fajdal-
mas vizsgalatokkal kell szembeneznie, kiilbnosen hevesen szo-
rong - s ez az a pillanat, amely az erzelmi dimenzibk figyelem-
bevetelere leginkabb kinalkozik. Egyes kbrhazakban elokeszito
tanfolyamokat vezettek be operacib elott allo betegek szamara,
ahol segftseget kapnak felelmeik csillapftasahoz, a kellemetlen-
segek enyhitesehez - elsajatittatjak veliik a relaxacios technika-
kat, joval a mutet elott megvalaszoljak kerdeseiket, es napokkal
a beavatkozas elott pontosan tajekoztatjak oket, mire szamfthat-
nak a felepiilesig. Az eredmeny: a betegek ket-harom nappal
hamarabb gybgyulnak.50
A korhazi tartozkodas a vegtelen magany es kiszolgaltatottsag
elmenyevel jarhat. De bizonyos korhazak mar epfttettek olyan
szobakat, ahol a csaladtag a beteg mellett maradhat, fozhet ra,
apolhatja ugy, mint otthon - ez az elorelepes ironikus modon
mindennapos gyakorlat a harmadik vilagban.51
A relaxacios technikak a betegeket hozzasegftik a tiineteikkel
jaro kellemetlensegek jobb elviselesehez s a tuneteiket kivaltb
vagy sulyosbitb erzelmek kordaban tartasahoz is. Peldaertekii
Jon Kabat-Zinn Stresszoldb Klinikaja a Massachusetts! Egyetem
Orvosi Karan, ahol a betegek tfzhetes lelki osszpontosfto es jbga-
tanfolyamon vehetnek reszt: a hangsuly az erzelmi tbrtenesek
figyelemmel kiseresen van, es a mely relaxacibt biztosi'to min-
dennapos gyakorlason. Mas korhazak videbra vettek a kurzust,
es a betegek television nezhetik - az agyban fekvo betegnek job-
ban hasznal, mint ha szappanoperakkal tbmik nap mint nap?2
Jbga es relaxacib a lenyege a dr. Dean Ornish altal kifejlesztett
uj szfvbetegseg-terapias programnak is.53 Egy ewel a program
elkezdese utan, amelynek resze volt a zsfrszegeny dieta, allapo-
tuk sulyossaga miatt bypass-mutetre elojegyzett betegeknel
visszafordult az arteriat eltbmito lerakodas kepzodese. Ornish
kbzblte velem, hogy a programnak a relaxacios trening a legfon-
tosabb alkotoeleme. A Kabat-Zinnehez hasonlban ez is arra epit,
amit dr. Herbert Benson „relaxacios valasz”-nak nevez: elettani
270
ellentete a stresszes felfokozottsagnak, ami a koros elvaltozasok
olv szeles spektrumanal jatszik szerepet.
Vegul ne feledkezziink meg, mennyit novel a gyogykezeles
erteken, ha a beleerzo orvos vagy nover rahangolodik a betegre,
oda tud figyelni ra, ert a nyelven. Vagyis a kapcsolatcentrikus
gyogyitast erdemes szorgalmazni, kamatoztatni a felismerest,
hogy az orvos-beteg kapcsolat maga is jelentos tenyezo. Ezt a
kapcsolatteremtest elosegi'tene, ha az orvosi kepzesnek resze
volna az elemi erzelmi intelligencia, kulonosen az onmegfigye-
les, illetve az empatia es masok meghallgatasa alapjainak elsa-
jatitasa/
A GONDOSKODO ORVOSLAS FELE
Egyre-masra tortennek ilyen lepesek. Ahhoz azonban, hogy az
orvostudomany szemlelete kiterjedjen az erzelmi hatasokra, a
tudomanyos bizonyitekokbol leszurheto ket fo kovetkeztetest
kell megszivlelni:
1. Ha hozzasegitjiik az embereket ahhoz, hogy zaklato
erzelmeikkel - haraggal, szorongassal, depresszioval, pesszi-
mizmussal, magdnnyal - valatnennyire meg tudjanak bir-
kozni, ez voltakeppen hetegsegmegelozes. Mivel az adatok
tanusaga szerint ezek az erzelmek, ha kronikussa valnak, artal-
massagban felemek a dohanyzassal, lekuzdesiik elosegitese or-
vosi szempontbol olyan haszonnal kecsegtet, mint az eros doha-
nyosok leszoktatasa. Kozegeszsegugyi jelentosegu lepes lenne,
ha mar a gyermekekkel elsajatittatnak az erzelmi intelligencia
alapfogasait, hogy egy eletre rogziiljenek. Hasznos volna az a
megelozo strategia is, ha a nyugdfjba vonulo korosztalynak
oktatnak az erzelmek rendezeset, mert az erzelmi kozerzet
hatarozza meg, hogy egy idosebb ember hamar leepiil-e vagy
pedig el es virul. A harmadik megcelozando korbe tartoznak a
271
kiilonosen veszelyeztetett csoportok- a nagyon szegenyek, egye-
diilallo, dolgozo anyak, olyan kornyeken lakok, ahol nagyon ma-
gas a bunozesi rata stb. akik rendkivuli nyomas alatt elik
mindennapjaikat: egeszsegiik latna hasznat, ha az erzelmi
stresszt megtanulnak ellensdlyozni.
2. Sok beteg allapotaban hoz kimutathato javulast, ha
psziches igenyeiket is kielegitik a pusztdn orvosiak mellett. Az
embersegesebb gyogyaszat fele tett lepes ez, amikor az orvos es
az apolono a ki'nlodo betegnek komforterzest es vigaszt is nyujt,
sot, tobb annal. Csakhogy az erzelmi gondozas nyujtotta eselyt
nagyon gyakran elszalasztjak korunk orvosi gyakorlataban: affele
vakfolt. Hiaba gyulnek az adatok, hogy orvosilag mennyire
elonyos, ha az erzelmi igenyekre is tekintettel vannak, s hogy az
agy erzelmi kozpontjai es az immunrendszer kozott kapcsolat
van, sok orvos szkeptikusan viszonyul betegei erzelmeinek kli-
nikai jelent&egehez, s trivialisnak, anekdotikusnak minosfti az
idevago bizonyitekokat, mellebeszelesnek, vagy ami meg rosz-
szabb, nehany torteto kollega nagyotmondasanak.
Bar mind tobb beteg szeretne humanusabb orvosi ellatasban
reszesiilni, ez veszelyben forog. Termeszetesen akadnak meg
elhivatott apolok es orvosok, akik erzekeny gyongedseggel for-
dulnak betegeik fele. De maga a valtozo orvosi kultura, ahol egy-
re inkabb az uzlet parancsol, egyre nehezebben elerhetove teszi
az ilyenfajta gondozast.
Pedig a humanus orvoslasnak iizleti szempontbol is lehet
hozadeka: kezd bebizonyosodni, hogy ha kezeljiik a betegek
negativ erzelmi allapotat, sporolunk is - foleg amennyiben meg-
elozziik, kesleltetjuk ezaltal a betegseget, illetve siettetjiik a gyo-
gyulast. Medencetorest elszenvedett idos betegek kozott vegeztek
felmerest New York varos Mount Sinai Klinikajan, illetve a North-
western Egyetemen: azok, akiknek a depresszioja is terapiaban
reszesult a szabalyos ortopediai kezeles mellett, atlagban ket
nappal elobb hagytak el a korhazat; a szaz-egynehany betegnel a
koltsegmegtakantas 97 361 dollart tett ki.”
272
hi ilyen gondozas jovoltabol a betegek elegedettebbek orvo-
saikkal es az orvosi kezelessel. A kialakulo gyogyaszati piacon,
ahol a betegeknek gyakran valasztasi lehetoseguk van, hogy hova
fbrduljanak, az elegedettseg merteke is kozrejatszik a szemelyes
dontesben - rossz tapasztalatok birtokaban a beteg mashova is
mehet, az elegedettseg ellenben a huseg zaloga.
Vegul az orvosi etika is megkoveteli a szemleletvaltast. Az
Amerikai Orvosok Szovetsegenek folyoirata vezercikkben reflek-
tal arra a tudomanyos publikaciora, hogy szivroham utan a dep-
resszio otszorosere noveli a halandosagot, ilyenforman: „...mivel
egyertelmu, hogy a depresszio es a tarsas elszigeteltseg a szfvko-
szoriier-betegeket kiemelten veszelyezteti, etikatlan volna, ha
elmulasztanank e tenyezoket kezelni.”56
Az erzelmek es az egeszseg osszefijggesevel kapcsolatos kuta-
tasok eredmenyei nem ertelmezhetok maskeppen, mint hogy
elavult az orvosi ellatas, ha nem vesz tudomast arrol, hogy mit
ereznek a kronikus vagy sulyos betegseggel kiizdok. Ideje, hogy
az orvostudomany modszeresen kiaknazza az erzelem es az
egeszseg kapcsolatat. Lehetseges, sot kfvanatos, hogy altalanossa
valjek, ami ma meg kivetel, es valamennyien gondoskodobb or-
voslasban reszesillhessiink. Az egeszsegiigy legalabb embersege-
sebb lenne. De egyeseknel talan a gyogyulas is felgyorsulna. Egy
beteg irta sebeszehez intezett nyflt leveleben: „А reszvet tobb
puszta kezfogosdinal. Igazi gyogyitas.””
1	Az immunrendszer mint a test agya: Francisco Varela a Harmadik
Psziche es Elet Konferencian, az indiai Dharamsalaban (1990. dec.).
2	Hirvivo vegyilletek az agy es az immunrendszer kozott: I. Robert
Ader es tsai: Psychoneuroimmunology, 2. kiadas (San Diego, Acade-
mic Press, 1990).
3	Idegek es immunsejtek erintkezese: David Felten es tsai: „No-
radrenergic Sympathetic Innervation of Lymphoid Tissue”, Journal of
Immunology 135 (1985).
273
4	Hormonok es immunfunkcio: B. S. Rabin es tsai: „Bidirectional
Interaction Between the Central Nervous System and the Immune
System”, Critical Reviews in Immunology 9 (4), (1989), 279-312 o.
5	Az agy es az immunrendszer bsszekottetesei: 1. pl. Steven B. Maier
es tsai: „Psychoneuroimmunology”, American Psychologist (1994.
december).
6	Mergezo erzelmek Howard Friedman es S. Boothby-Kewley: „The
Disease-Prone Personality. A Meta-Analytic View”, American Psycho-
logist 42 (1987). Ez a tanulmanyok sokasagat felolelo nagy tanulmany
„metaanalizissel” el, ennek reven osszcsithetok statisztikusan a kisebb
lepteku tanulmanyok eredmenyei. Az egyes tanulmanyokban esetlcg
elsikkado hatasok szembeszokobbek lesznek a joval szamottevobb em-
beranyag vizsgalata reven.
7	A szkeptikusok ellenvetese, hogy a magasabb betegsegratahoz
kapcsolodo erzelmi kep a szintiszta neurozist vetiti elenk - a szorongo,
depresszios, diihos erzelmi roncsot -, s ha az ilyenek magasabb beteg-
segj aranyszamrol tudositanak, korantsem veheto orvosi tenynek, si-
rankozasrol, a panaszok felnagyitasarol, tulbecsiileserol van szo. Fried-
man es masok azonban ugy ervelnek, hogy az erzelmek es a betegseg
osszefiiggeset olyan kutatasok is igazoljak, amelyek a betegseg siilyos-
saganak megallapitasanal az orvosok megfigyeleseibol, vizsgalataibol
indulnak ki, nem a betegek panaszaibdl - vagyis objektivebb alaprol.
Fennail termeszetesen annak lehetosegc is, hogy a fokozott banat a be-
tegseg kovetkezmenye, es sulyosbftja azt; ez okbol a legmigbizhatobb
adatokat az elorctekinto tanulmanyok szolgaltatjak, melyek soran az
erzelmi allapotot a betegseg bekbvetkezte elott kiertekelik
8	Gail Ironson es tsai: „Effects of Anger on Left Ventricular Ejection
Fraction in Coronary Artery Disease”, The American Journal of Car-
diology 70, 1992. A pumpalasi hatekonysagot nevezik olykor kibocsa-
tasi frakcidnak: azt meri, hogy a sziv mennyire kepes a bal kamrabol
az arteriakba szivattyuzni a vert, a vernek hany szazaleka tavozik a bal
kamrabol egy-egy osszehiizodaskor. Szivbetegseg eseten a pumpalasi
hatekonysag csokkenese a szivizom meggyengiileset jelzi.
9	Az ellenseges erziiletek es a szivhalal kapcsolatat targyalo tucatnyi
tanulmany koziil nemelyik nem talal osszefuggest. De ez talan csak
modszertani kerdeseken mulik, pl. a beketlenscg fokat elegteleniil
merik, s ezert elsikkad az arnyalatnyi effektus. Az ellenseges erziiletek
274
a jetek szerint az elet derekan okozzak a legtobb halalesetet. Ha egy
tanulmany elmulasztja a halalokok nyomon kbvetcset ebben az elet-
szakaszban, nem mutatja ki az effektust.
10	Ellenseges erzesek es szivbetegseg: Redford Williams: The Trus-
ting Heart (New York, Times Books/Random House, 1989)-
11	Peter Kaufman: dr. Kaufmannal interjiit keszi'tettem л New York
Timesmk (1992. szept. 1.).
12	A stanfordi vizsgalat a haragrol es a masodik szivrohamrol: Carl
Thoreson eloadisa a Viselkedesi Orvostan Nemzetkozi Kongresszusan
asvedorszagi L’ppsalaban (1990. jiilius).
13	Lynda H. Powell: „Emotional Arousal as a Predictor of Long-
Term Mortality and Morbidity in Post M. 1. Men”, Circulation, 82. ko-
tet, No. 4,Ill-as melleklet, 1990. okt.
14	Murray A. Mittleman: „Triggering of Myocardial Infarction Onset
by Episodes of Anger”, Circulation, 89- kotet, No. 2 (1994).
15	A harag elfojtasa megemeli a vernyomast: Robert Levenson:
„Can We Control Our Emotions, and How Does Such Control Change
an Emotional Episode?”, Richard Davidson es Paul Ekman szerk.,
Fundamental Questions About Emotions (New York, Oxford Univer-
sity Press, 1995).
16	Haragos stilus: Redford Williams haraggal, sziwel kapcsolatos
kutatasairol cikket irtam a New York Times Good Health Magazine
szamara (1989- apr. 16.).
17	A masodik szivroham bekovetkeztenek 44 szazalekos visszaese-
se: Thoreson: i. mu.
18	Dr. Williams haragkontrollprogramja: Williams: The Trusting
Heart.
19	Nl aggodo asszony: Timothy Brown es tsai: „Generalized Anxiety
Disorder”; David H. Barlow szerk., Clinical Handbook of Psycholo-
gical Disorders, 1. fentebb.
20	Stressz es attet: Bruce McEwen es Eliot Stellar: „Stress and the
Individual: Mechanisms Leading to Disease”, Archives of Internal
Medicine 153 (1993- szept. 27.). Az altaluk targyalt tanulmany: M.
Robertson es J. Ritz: „Biology and Clinical Relevance of Human Natural
Killer Cells”, Blood 76 (1990).
21	A biolcjgiai tenyezokon kiviil meg szamos oka lehet annak, hogy
az emberek stresszhelyzetben fogekonyabbak a betegsegre. Peldaul,
275
hogy szorongasukat olyasmivel igyekeznek csillapftani - dohanyzas,
ivas, magas zsirtartalmu ctelekben valo dt'iskalas -, ami az egeszsegre
karos. Az allando aggodastol, szorongastol esetleg almatlansagban
szenvednek, megfelcdkeznek az orvosi eloirasok betartasarol - pl. a
gyogyszerek bevetelcrol s igy hosszabb idot vesz igc-nybe a felgyo-
gyulas a mar meglevo betegsegbol. A legvaloszinubb, hogy mindezek
egyiitthatasa kapcsolja ossze a betegseget es a stresszt.
22	A stressz gyengiti az immunrendszert: a vizsgastresszes orvostan-
hallgatoknal nemcsak a herpeszvirussal szembeni ellcnallo kepesseg
csokkent, hanem a feherversejtek kepessege arra, hogy a fertozott
sejtekkel vegezzenek, tovabba felszaporodott egy olyan vegyulct, amely
az immunvalaszhoz elengedhetetlen feherversejtek, a limfocitak im-
munizalo tevekenyseget gatolja. L. Ronald Glaser es Janice Kiecolt-
Glaser: „Stress-Associated Depression in Cellular Immunity” (A sejt-
immunitas stresszel osszefijggo csokkenese), Brain, Behavior and
Immunity 1 (1987). De az immunvedelem stressz okoz.ta gyengiileset
kimutato vizsgalatok zome nem teszi egyertelmuve, hogy az immu-
nitas alacsonyabb szintje kockazatot jelent-e orvosi szempontbol.
23	Stressz es natha: Sheldon Cohen es tsai: „Psychological Stress
and Susceptibility to the Common Cold”, New England Journal of
Medicine 325 (1991)-
24	Napi zurzavar es fertozodcs: Arthur Stone es tsai: „Secretory IgA
as a Measure of Immunocompetence” Journal of Human Stress 13
(1987). Egy masik vizsgalatnal 246 ferj, feleseg es gyerek jegyezte fel
naprol napra a csaladi elet fesziiltsegeit az influenzaszezonban. Akik-
nel a legtobb csaladi krizis volt, influenza teren is vezettek, mind a
lazas napokat, mind az influenza-antitestek szintjet tekintve. L. R. D.
Clover es tsai: „Family Functioning and Stress as Predictors of Influen-
za В Infection” Journal of Family Practice 28 (1989. majus).
25	Herpeszvirus-virulencia es stressz: 1. Ronald Glaser es Janice
Kiecolt-Glaser tanulmanyait - pl. „Psychological Influences on Immu-
nity", American Psychologist 43 (1988). A stressz es a herpeszakti-
vitas kozott annyira szoros az osszefugges, hogy kimutatta egy mind-
ossze tiz alannyal vegzett vizsgalat is: a herpeszes kisebesedes merceiil
szolga.lt; minel tobb szorongasrol, zaklatottsagrol, stresszrol szamoltak
be a paciensek, annal valoszinubb volt a herpesz fellangolasa az
elkovetkezo hetekben; a nyugalmasabb idoszakokban a herpesz is lap-
276
pangott. L. H. E. Schmidt es tsai: „Stress as a Precipitating Factor in
Subjects With Recurrent Herpes Labialis”, journal of Family Practice
20 (1985).
26	Szorongas es szivbetegseg noknel: Carl Thoreson eloadasa a
Viselkedesi Orvostani Kongresszuson a svedorszagi Uppsalaban (1990.
julius). A szorongas ferfiakat is hajlamosithat a szivbetegsegre. Az Ala-
bama! Egyetem Orvosi Karan vizsgalatot vegeztek, melynek soran 1123
negyvenot es hetvenhet ev kozotti ferfi es nd erzelmi beallitottsagat
vizsgaltak. Az erett korban szorongasra es aggodasra leginkabb hajla-
mos ferfiaknal husz ewel kesobb a magas vernyomas nagyobb valoszi-
nuseggel jelentkezett, mint masoknal. L. Abraham Markowitz es tsai:
Journal of the American Medical Association (1993- nov. 14).
27	Stressz es vegbelrak: Joseph C. Courtney es tsai: „Stressful Life
Events and the Risk of Colorectal Cancer”, Epidemiology (1993-
szept.), 4 (5).
28	Relaxacio a stresszes tOnetck ellen: 1. pl. Daniel Goleman esjocl
Gurin: Mind Body Medicine (New York, Consumer Reports Books/ St.
Martin’s Press, 1993)-
29	Depresszio es betegseg: I. pl. Seymour Reichlin: „Neuro-
endocrine-Immune Interactions”, New England Journal of Medicine
(1993. okt. 21.).
30	Csontvelo-atfiltetes: idezi James Strain: „Cost Offset From a Psy-
chiatric Consultation-Liaison Intervention With Elderly Hip Fracture
Patients”, American Journal of Psychiatry 148 (1991).
31	Howard Burton es tsai: „The Relationship of Depression to
Survival in Chronic Renal Failure”, Psychosomatic Medicine (1986.
marcius).
32	Remenytelenseg es szivbajban valo elhalalozas: Robert Anda es
tsai: „Depressed Affect, Hopelessness and the Risk of Ischemic Heart
Disease in a Cohort of U.S. Adults", Epidemiology (1993- julius).
33	Depresszio es szivroham: Nancy Frasure-Smith es tsai: „Dep-
ression Following Myocardial Infarction”, Journal of the American
Medical Association (1993- okt. 20.).
34	Depresszio halmozott betegsegnel: dr. Michael von Korff, a
Washington! Egyetem pszichologusa, aki a vizsgalatot vegezte, felhivta
a figyelmemet, hogy az ilyen betegeknek nap mint nap oriasi proba-
tetelekkel kell szembenezni, „es ha a beteg depresszidja is kezelcsben
277
reszesul, nemcsak kozvetlen tunetei javulnak, hanem altalanos egesz-
segi allapota is. Ha valaki depresszios, a tiineteit sotetebb szinben latja.
A kronikus testi betegseg nagy kihivas az alkalmazkodas szempont-
jabol. A depresszios ember kevesbe tudja megtanulni, hogyan eljen
egyiitt a betegsegevel. Ha valaki motivalt, energikus, es van onbecsii-
lese - s a depresszio ezek ellen hat a sulyos serulest is jol fel tudja
dolgozni”.
35	Optimizmus es bypass-mutet: Chris Peterson es tsai: Learned
Helplessness: A Theory for the Age of Personal Control (New York,
Oxford University Press, 1993).
36	Gerincseriiles es remeny: Timothy Elliott es tsai: „Negotiating
Reality After Physical Loss: Hope, Depression and Disability”, Journal
of Personality and Social Psychology 61, 4 (1991)-
37	Az elszigeteltseg egeszsegugyi kockazata: James House es tsai:
„Social Relationships and Health”, Science (1988. julius 29.). Vegye-
sebb ertelmu kutatasi eredmeny: Carol Smith es tsai: „Meta-Analysis
of the Associations Between Social Support and Health Outcomes”,
Journal of Behavioral Medicine (1994).
38	Elszigeteltseg es halalozasi kockazat: mas tanulmanyokegy elet-
tani mechanizmus mukodeset vetik fel. House „Social Relationships
and Health” c. cikke emliti ezeket a kutatasi eredmenyeket, melyek
szerint az intenziv osztalyon apolt betegek szorongasat csokkenti, testi
szenvedeset enyhiti egy masik ember puszta jelenlete is. A jotekony
jelenletrol kidcriilt, hogy nemcsak a szivritmust es a vernyomast mer-
sekli, hanem az arteriak esetkges eltomodeset okozo zsirsavak ter-
meleset is. Egy elmelet a tarsas kontaktus gyogyito hatasat egy agyi
mechanizmussal probalja magyarazni. Ez az elmelet allatkiserletek
eredmenyeire hivatkozik, melyek a hatso hipotalamusz-zonara tett
nyugtato hatasra utalnak: a limbikus rendszernek ez a terulete gazdag
osszekottetesekkel rendelkezik az amygdalahoz. E nezet szerint egy
masik ember vigasztalo jelenlete gatolja a limbikus mukodest, s ezzel
alabb szalh'tja az acetilkolin, a kortizol, a katecholaminok es vala-
mennyi olyan idegi vegyiilet termelodeset, melyek a szapora legzesert,
felgyorsult sziweresert es a stressz egyeb elettani jegyeiert felelosek.
39	Strain: „Cost Offset...”, 1. fentebb.
40	Szivrohamtuleles es erzelmi tamogatas: Lisa Berkman es tsai:
„Emotional Support and Survival After Myocardial Infarction, A Pros-
278
pective Population Based Study of the Elderly”, Annals of Internal
Medicine (1992- dec. 15-)-
41	A sved tanulmany: Annika Rosengren es tsai: „Stressful Life
Events, Social Support and Mortality in Men Born in 1933”, British
Medical Journal (1993- okt. 19-).
42	Hazastarsi nezetelteresek es immunrendszer: Janice Kiecolt-
Glaser es tsai: „Marital Quality, Marital Disruption and Immune Func-
tion”, Psychosomatic Medicine 49 (1987).
43	Interjiit keszitettem John Cacioppoval a New York Timesnak
(1992. dec. 15.).
44	Gyotro gondolatok kimondasa: James Pennebaker: „Putting
Stress into Words: Health, Linguistic and Therapeutic Implications”,
eloadas az Amerikai Pszichologiai Tarsasag iilesen, Washingtonban
(1992).
45	Pszichoterapia es elorelepes a gyogyftasban: Lester Luborsky es
tsai: „Is Psychotherapy Good for Your Health?”, eloadas az Amerikai
Pszichologiai Szovetseg iilesen Washingtonban (1993).
46	Rakos betegeket tamogato csoportok: David Spiegel es tsai:
„Effect of Psychosocial Treatment on Survival of Patients with Meta-
static Breast Cancer”, Lancet No. 8668, ii (1089).
47	Betegek kerdesei: az adatot dr. Steven Cohen-Cole kozolte, az
Emory Egyetem pszichiatere, akivel interjiit keszitettem a New York
Timesnak (1991- nov. 13.).
48	Kifogastalan tajekoztatas: pelda a San Francisco-i Pacific Pres-
byterian Korhaz Planetree programja. Keresre barmilyen orvosi tema-
rol megszereznek minden laikus es szakmai anyagot.
49	Betegek hatekony kerdezese: egy ilyen program dr. Mack Lipkin
jr. nevehez fuzodik, aki a New York-i Egyetem Orvosi Karan tevekeny-
kedik.
50	Erzelmi felkeszites a sebeszi beavatkozasra: irtam a temarol a
New York Timesba (1987. dec. 10.).
51	Csaladi apolas a korhazban: pelda tijfent a Planetree, tovabba a
Ronald McDonald-hazak, melyek jovoltabol a sziilok megszallhatnak
annak a korhaznak a toszomszedsagaban, ahol a gyerekiik fckszik.
52	Torodes es orvoslas: 1. Jon Kabat-Zinn: Full Catastrophe Living
(New York, Delacorte, 1991).
279
53	Szivbetegseg-megeldzo program: 1. Dean Ornish: Dr. Dean
Ornish’s Program for Reversing Heart Disease (New York, Ballantine,
1991).
54	Kapcsolatcentrikus orvoslas: Health Professions Education and
Relationship-Centered Care. Pew-Fetzer Munkacsoport a Pszichoszo-
cialis Egeszsegnevelesert, Pew Egeszsegugyi Szakmai Bizottsag es a
Fetzer Intezet az Egeszsegiigyi Szakmai Kozpontban a Kaliforniai Egye-
temen, San Franciscoban, San Francisco (1994. ang).
55	Mihamarabbi tavozas a korhazbol: Strain: „Cost Offset..”
56	Nem etikus a depresszio kezelesenek elmulasztasa szivbeteg pa-
cienseknel: Redford Williams es Margaret Chesney: „Psychosocial Fac-
tors and Prognosis in Established Coronary Heart Disease”, Journal of
the American Medical Association (1993- okt. 20.).
57	Nyflt level egy sebeszhez: A. Stanley Kramer: ,Л Prescription for
Healing”, Newsweek (1993. Junius 7.).
NEGYEDIK RESZ
LEHETOSEGEK

12
A csaladi olvasztotegely
Lefojtott csaladi tragedia: Carl es Anne mutogatjak alig oteves
Leslie lanyuknak, hogyan kell hasznalni a vadonatuj videoja-
tekot. Leslie jatszana, de sziilei „segito” buzgolkodasatol sehogy
sem sikerul. Csak ugy ropkod a sok ellentmondo vezenyszo.
-	Jobbra, jobbra! Allj! Allj, allj! - dirigal Anne, az anya egyre
fesziiltebben, mikozben Leslie beszivja az ajkat, es a kepernyore
meredve igyekszik kbvetni az utasftast.
-	Nezd csak, igy nem egyenes... vidd balra! Balra! - adja ki a
nyers ukazt Carl, az apa.
Anne szeme kifordul, nem birja, hogy letromfoltak, es tulkia-
balja a ferjet: - Allj! Allj!
Leslie, aki egyik sziilojenek se kepes a kedvere tenni, legorbiti
a szajat, es pislogni kezd, mert konnybe labad a szeme.
Asziilok veszekedes kozben eszre se veszik Leslie konnyeiL -
Nem is huzta el annyira a fogantyut - vitatkozik utolso leleg-
zeteig Anne Carllal.
Leslie orcajan mar csorog a kormy, de se az anyjat, se az apjat
nem zavarja. Mikor Leslie megtorolne a szemet a keze fejevel,
apja racsattan: - Ne engedd el! Most jon a loves! Na, most! -Jo,
jo! - harsog az anyja. - Jo, csak vidd odebb picivel!
Leslie most mar hangtalanul zokog maganyos kinjaban.
Ezek a pillanatok melyrehato leckek a gyerekeknek. A kmos
jelenetbol Leslie egyebek kozt azt szurheti le, hogy a sziilei is,
masok is fiityiilnek arra, hogy d mit erez.1 Ha ilyen pillanatok
szamtalanszor ismetlodnek a gyerekkor folyaman, a legfonto-
283
sabb, alapveto iizeneteket kozvetfthetik - e leckek meghataroz-
hatjak az egesz eletutat._Az erzelem legelso iskolaja a csaladi.
elet: ebben az intim bugyorban tanuljuk meg, mikeppen erez-
ziink onmagunk irant, hogyan reagalnak erzelmeinkre masok;
mikeppen velekedjiink ezekrol az erzelmekrol, es mi a lehetse-
ges reakciok valaszteka; hogyan olvassunk le, fejezziink ki reme-
nyeket, felelmeket. Ez az erzelmi iskolazas nem csupan a szii-
loknek a gyerekre iranyulo szavain es cselekedetein keresztiil
ervenyesiil, eppoly fontos, hogy milyen modellt ki'nalnak,
hogyan kezelik a sajat erzelmeiket, mi ervenyesul a hazastarsi
kapcsolatban. A sziilok kozt terem tehetseges erzelemtanar is,
csapnivalo is.
Szaz meg szaz tanulmany tanusitja, hogy a banasmod, amit a
sziilok a gyereknel alkalmaznak - a konyortelen szigor, az erto
figyelem, a kozony, a melegseg es a tobbi - mely, tartos hatas-
sal van a gyermek erzelmi eletere. De csak nemreg allnak ren-
delkezesre cafolhatatlan, objektiv adatok, hogy az erzelmileg
intelligens sziilok mekkora elonyt jelentenek egy gyermek sza-
mara. A gyerekek, akik szivacskent szivnak mindent magukba,
es a legfinomabb erzelmi kozjatekokat is erzekelik a csaladi elet-
ben, nemcsaka kozvetleniil rajuk iranyulo megnyilvanulasokbol
tanulnak, hanem abbol is, ahogyan a sziileik egymassal elik
erzelmi eletiiket. Mikor Carole Hooven es John Gottman vezete-
se alatt kutatocsoportok a Washington! Egyetemen mikroelem-
zesnek vetettek ala parkapcsolatokat arra nezvest, hogyan ban-
nak a felek a gyermekekkel, azt talaltak, hogy akik erzelmileg
helytalltak a hazassagban, a gyerekeiket is hatekonyabban
segitettek at az erzelmi buktatokon.2
A csaladokat elosziir akkor vizsgaltak, mikor az egyik gyere-
kiik oteves volt, masodszor, mikor ez a gyerek betoltotte a kilen-
cet. Tul azon, hogy megfigyeltek, hogyan beszel egymassal a ket
sziilo, a kutatocsoport gorcso ala vette a csaladokat is (tobbek
kozt Leslie-eket), mikozben az anya vagy az apa az uj videojate-
kot mutatta meg a kisgyereknek- latszolag jelentektelen epizod,
284
megis sokat elarul arrol, milyen erzelmi aramlatok vannak jelen
a gyermek es a sziilo viszonyaban.
Nemelyik sziilo ugyanugy viselkedett, mint Anne es Carl: ero-
szakosak voltak, a gyerek iigyetlenkedesere tiirelmetleniil
reagaltak, csiposen vagy ingeriilten emeltek fel untalan a hang-
jukat, egyesek le is hiilyeztek a gyerekiiket - vagyis ugyanannak
a lenezes, undor iranti hajlandosagnak engedtek, ami a hazassa-
gokat szetmarja. Masok tiirelemmel vettek gyermekeik botlado-
zasat, hagytak, hogy a maga modjan jojjon ra, hogyan kell jat-
szani, es nem ervenyesftettek a szuloi imperativust. A videojatek
meglepoen jo mutatoja volt a sziilok erzelmi stflusanak.
Az alabbi harom, erzelmileg alkalmatlan nevelesi stilus bizo-
nyult a leggyakoribbnak:
Az erzelmek tbkeletes semmibevetele. Ezek a sziilok a gyerek
erzelmi zaklatottsagat terhesnek, de jelentektelennek fogjak fel,
ki kell bojtolni valahogy, es kesz. Az erzelmes piilanatokat nem
hasznaljak ki arra, hogy kozelebb keriiljenek a gyerekhez, vagy
segitsek ot az erzelmi ratermettseg elsajatitasaban.
Tulzott engedekenyseg. Ezek a sziilok eszlelik, hogy mit erez
a gyerekiik, de ugy tartjlk, mindegy, hogyan kezeli az erzelmi
vihart - ha verekszik, az se baj. A gyerek erzelmeit semmibe
vevokhoz hasonloan ok is ritkan lepnek kozbe, kinalnak mas
erzelmi megoldasokat a gyereknek. Arra torekszenek, hogy rog-
ton elegyengessenek mindent, az alkudozast, a vesztegetest is
bevetik peldaul azert, hogy a gyerek ne bankodjon vagy ne hara-
gudjon tovabb.
Lenezes, tiszteletlenseg a gyermek erzelmeivel szemben. Az
ilyen sziilok rendszerint kemeny rosszallast ervenyesitenek
mind kritikaikban, mind biinteteseikben. Esetleg megtiltjak,
hogy a gyermek egyaltalan mutatni merje haragjat, es megtorol-
jak az ingeriiltseg legaprobb jelet is. Ezek a sziilok orditanak ra
a magyarazkodo gyerekre: „Meg visszabeszelsz?!”
285
Vegiil ott vannak a sziilok, akik ha gyermekuk zaklatott, meg-
ragadjak az alkalmat, es erzelmi korrepetitorkent, mentorkent
allnak melle. Gyermekuk erzelmeit elegge komolyan veszik,
hogy pontosan kideritsek, vdtakeppen mi dulta fel („Azert vagy
haragos, mert Tommy megbantott?”), es segitsek a fesziiltseg
pozitiv feloldasaban („Ahelyett, hogy megiitod a masikat, miert
nem fogsz egy jatekot, es jatszol egyediil, mig djra meg nem jon
a kedved a kozos jatekhoz?”).
Ahhoz, hogy korrepetitorkent eredmenyes legyen, a sziilonek
maganak is tisztaban kell lennie valamennyire az erzelmi intel-
ligencia alapjaival. Agyerek szamara az egyik legalapvetobb lecke
peldaul, hogy hogyan tegyen kiilonbseget az erzelmek kozott; az
apa, aki a sajat szomoriisagat kikapcsolja, aligha igazithatja el a
fiat, hogy miben kulonbozik a gyasz, a szomorii film hangulata-
val valo azonosulas es a sajnalat, ha szerettiinket baj eri. Az ilyen
distinkcion tul vannak finomabb megfigyelesek, peldaul, hogy a
harag gyakran sertodottsegbol taplalkozik.
Ahogy a gyerekek cseperednek, mas es mas erzelmi leckekre
ernek meg, s igenylik is ezeket. Mint a 7. fejezetben lathattuk, az
empatia leckei csecsemokorban kezdodnek, amikor a sziilok ra-
hangolodnak csecsemojiik erzeseire. Jollehet bizonyos erzelmi
keszsegek a baratok kozt finomodnak az evek soran, az erzelmi-
leg ratermett sziilo sokat tehet azert, hogy gyermeket az erzelmi
intelligencia minden elemehez hozzasegitse: megtam'tsa,
hogyan ismerje fel, rendezze es hasznositsa erzelmeit, hogyan
tanusitson empatiat, s kezelje a kapcsolataiban felmeriilo emo-
ciokat.
Az ilyen sziiloi magatartas rendkiviil mely hatast gyakorol a
gyerekre.3 A Washington! Egyetem munkacsoportja azt talalta,
hogy az erzelmileg ratermett sziilok gyerekei az erzelmek keze-
leseben gyenge sziilok gyermekeihez kepest - ertheto modon -
jobban kijonnek a sziilokkel, tobb szeretetet mutatnak irantuk,
es kevesbe fesziiltek veliik kapcsolatban. De az ilyen gyerekek
ezenfeliil meg a sajat erzelmeikkel is jobban tudnak banni,
286
hatekonyabban csillapftjak dultsagukat, de amtigy is kevesebb
erzelmi vihart elnek meg. A gyerekek biologiai szempontbol is
oldottabbak; alacsonyabb naluk a stresszhormonok es az erzel-
mi zaklatottsag egyeb elettani mutatoinak szintje (s ha ez a
minta fennmarad, testi ertelemben is jobb egeszseget iger, mint
a 11. fejezetben lathattuk). A tobbi elony a tarsas eletben
ervenyesiil: ezeket a gyerekeket kortarsaik jobban befogadjakes
szeretik, es tanaraiknak is feltunnek tarsas keszsegeik. Sziileik,
tanaraik egyarant ugy ftelik, hogy kevesebb veliik az olyan ma-
gatartasi gond, mint a durvasag vagy az agresszio. S a szellemi
teljesitmenynel is ervenyesiil az elony: ezek a gyerekek jobban
tudnak figyelni, s igy konnyebben tanulnak Azonos IQ mellett
azok a gyerekek, akiknek sziilei jo korrepetitomak bizonyultak,
magasabb pontszamot ertek el matematikabol es olvasasbol a
harmadik osztalyban (ez is erv amellett, hogy az erzelmi
keszsegek tanitasaval nemcsak az eletre keszitiink fel, hanem az
iskolara is). Vagyis az erzelmileg ratermett sziilok gyerekeinek
meglepo- sot amulatba ejto - elonye az erzelmi intelligencian
tul szamos teriileten megnyilvanul.
SZIWEL NEVELN1
A sziiloi magatartas befolyasa az erzelmi kompetenciara a
bolcsotol fogva ervenyesiil. Dr. T. Berry Brazelton, a Harvard
Egyetem egyik gyermekgyogyasza egyszeru diagnosztikai teszttel
vizsgalja a csecsemo alapveto eletszemleletet. Egy nyolc hona-
posnak odakinal ket epftokockat, es megmutatja neki, hogyan
tegye egymasra. Az a csecsemo, aki remenyteljesen nezi az ele-
tet, es bizik dnmagaban, igy Brazelton,.felemeli az egyik koc-
kat, a szajaba veszi, a hajaba torli, aztan leejti oldalt az asztal
melle, es figyeli, hogy folveszem-e es visszaadom-e neki. Mikor
megteszem, vegre teljesiti a kivant feladatot - egymasra teszi a
287
ket kockat. Aztan csillogo szemmel, varakozasteljesen nez ram,
mintha azt mondana: Ugye, milyen nagyszeru vagyok?”4
Az ilyen kisbabak jocskan kaptak mar elismerest es batoritast
a kornyezetiikben levo felnottektol; az elet apro kihivasainal biz-
nak a sikerben. Ellenben ha a csecsemo nagyon komor, kaoti-
kus vagy hanyag haztartasban nevelkedik, ugyanezt a kis felada-
tot ugy hajtja vegre, hogy kozben jelzi, eleve kudarcra szamft.
A ket kockat d is osszerakja, szo se rola, erti az utasitast, koor-
dinacioja lehetove teszi, hogy teljesftse. De mikozben elvegzi is,
amit kell, tudosit Brazelton, ugy fest, mint a megvert kutya:
„Nem vagyok jo semmire. Nezd, ezt se tudom”, mutatja. Az ilyen
gyerek defetizmusra hajlik teljes eleteben, a tanarok reszerol
nem var batoritast, odafordulist, az iskolaba jaras oromtelen
szamara oly mertekig, hogy netan ki is marad.
A ketfele eletszemlelet kulonbozosege - azoke a gyerekeke,
akik magabiztosak es optimistak, szemben a bukast feltetelezok-
kel - az elso eletevek folyaman kristalyosodik ki. A sziiloknek ra
kell jonni, mondja Brazelton, „hogy cselekedeteikkel mikeppen
gerjeszthetik az onbizalmat, a kivancsisagot, a tanulas oromet es
a korlatok tudatosodasat”, amelyek a gyereket boldogitjak elete
folyaman. Tanacsa novekvo szamu bizonyitekokra utal, melyek
arrol tanuskodnak, hogy az iskolai siker meglepo mertekben
fijgg a beiskolazast megelozo evek soran kialakulo erzelmi jel-
lemzoktol. A 6. fejezetben mar szo esett arrol, hogy a negyevesek
gumicukorral kapcsolatban tanusitott jellemszilardsaga 210
pontos elonyt vetitett elore a tizennegy ewel kesobbi erettsegi
teszteknel.
Az erzelmi intelligencia elemeinek kialakitasara mar az elso
eletevekben alkalom nyilik, de az iskolai evek folyaman tovabb
fejlodnek. A gyerek altal kesobb elsajatitott erzelmi kepessegek
raepiilnek az elet hajnalan megszerzett alapokra. S mint a 6.
fejezetben megtudhattuk, erre tamaszkodik mindenfajta tanu-
las. A National Center for Clinical Infant Programs jelentest
bocsatott ki, melyben leszogezik, hogy a jo iskolai elomenetelt
288
nem a gyerek targyi tudasabol lehet megjosolni, sem abbol, hogy
szokatlanul koran megtanul olvasni, hanem inkabb erzelmi es
tarsas megnyilvaniilasaibol: ha magabiztos es erdeklodo, ha
tudja, milyen magatartast kivannak tole, es kepes ellenallni a
helytelenkcdes csabLasanak, ha kepes varni, utasitast kovetni es
segfaegert fordulni az oktatohoz, ha kepes ohajainak kifejezest
adni, kijonni a tobbi gyerekkel.5
Szinte minden gyenge tanuldnal hianyzik az erzelmi intelli-
gencia egy vagy tobb ilyen eleme (fuggetleniil masfajta, peldaul
a tanulast nehezito kognitfv nehezsegektol), kozli a jelentes.
Aproblema sulyossaga nem lebecsulendo: egyes szovetsegi alla-
mokban az elsos gyerekek majdnem egy az othoz aranyban
kenytelenek osztalyt ismetelni, es az evek mulasaval mindjob-
ban lemaradnak kortarsaiktol, elbatortalanodnak, megkesered-
nek, rendet bontanak.
A gyerek iskolaerettsege a legalapvetobb tudastol fiigg: hogy
hogyan kell tanulni. A jelentes het kulcsfontossagd elemet sorol-
ja fel ennek a donto jelentosegu kepessegnek, melyek mind az
erzelmi intelligenciahoz kapcsolodnak.6
^LOnbizalom. A test, a magatartas, a kornyezet folott gyako-
rolt kontroll es iranyitas tudata; az a tudat, hogy a siker valoszi-
nilbb a kudarcnal, es a felnottek segftokeszek.
2,	Kivancsisag- A tudat, hogy a dolgok megismerese jo es
dromteli.
^3. Celtudatossag. A vagy es a kepesseg a hatiskeltesre, ennek
kbvetkezetes ervenyesitese. Ehhez kapcsolodik a kompetencia, a
hatekonysag erzese.
4.	Onkontroll. A kepesseg a cselekedetek eletkornak megfele-
lo szabalyozasaraf ellenorzesere; a belso tartas erzete.
5.	A tarsas kapcsolodds kepesseg^. Kepesseg masokkal kap-
csolatba keriilni annak tudataban, hogy megertenek benniinket,
es mi is megertunk masokat.
289
6.	Kommunikacios erzek. Vagy es kepesseg arra, hogy ma-
sokkal verbalisan eszmdket,^rzelmeket, fogalmakat csereljiink
ki. Ehhez kapcsolodik a masokba vetett bizalom es a masokkal,
ezen belul a felnottekkel valo erintkezes orome.
7.	Egyilttmukodes. A kepesseg osszhangba hozni igenyeinket
masokevala csoportos tevekenyseg soran.
Hogy a gyermek igy felvertezve lepi-e at az elso osztaly kiiszo-
bet, nagyban fiigg attol, hogy szuleitoi - es az ovodaban - milyen
mertekben kapta meg a „sziwel kezdes”-hez elengedhetetlen
gondoskodast.
AZ ERZELMI ALAPOK ELS AJA'IIIAS A
Tegyuk fel, hogy egy ket honapos csecsemo felebred hajnali
haromkor, es strni kezd. A mama bemegy hozza, es a kovetkezo
feloraban a kicsi elegedetten szopik az anyja karjaban, aki gyon-
geden nez ra, es elmondja, oriil neki mindenkor, az ejszaka
kozepen is. A csecsemo jolesden tobzodik az anyai szeretetben,
es bekesen elalszik.
Most vegyiink egy masik ket honapos csecsemot, aki szinten
sirva ebred hajnalok hajnalan, de uzott, dult anya megy oda
hozza, aki alig egy oraja aludt el, miutan osszeveszett a ferjevel.
A csecsemo ideges lesz abban a pillanatban, hogy az anyja hirte-
len felragadja, es azt mondja neki: - Csond legyen mar, elegem
van! Essiink tul rajta! - Mig a gyerek szopik, az anya mereven
bamul maga ele, ra se nez a kicsire, az apaval valo veszekedes
jar a fejeben, s mig ragodik rajta, egyre zaklatottabb. A baba erzi
a fesziiltseget, merev testtel vergodik, abbahagyja a szopast. -
Csak ennyi kellett? - igy az anya. - Nekem mindegy, akkor ne
egyel. - Visszacsapja az agyaba, diihosen kivonul; a gyerek hiaba
ordit utana a vegkimeriilesig, s vegiil alomba sirja magat.
A ket jelenetet a National Center for Clinical Infant Programs
tanulmanya hozza fel peldakent azokra az interakciotipusokra,
290
melyeknek folytonos ismetlodese nagyon is befolyasolja, milyen
kep alakul ki a kisdedben onmagarol es legszorosabb kapcso-
latairol.7 Az elso csecsemo azt tanulja, bizhat abban, hogy az em-
berck tudomast vesznek igenyeirol, es szamithat a segftsegiikre,
tehat ha segi'tseg kell, mindig megkaphatja; a misodik ugy talal-
ja, hogy senkit se eruekel igazan a baja, az emberek megbizha-
tatlanok, es hogy vigaszkereso probalkozasai kudarcra fteltettek.
Persze a legtobb csecsemo az interakcio mindket fajtajaba bele-
kostol. De az, hogy melyik valik tipikussa az evek soran a szulo-
gyermek kapcsolatban, alapveto erzelmi leckek kiindulasa arra
nezvest, mennyire erzi magat biztonsagban egy gyerek ezen a
vilagon, hogyan iteli meg sajat lehetoscgeit es masok megbiz-
hatosagat. Erik Erikson megfogalmazasa szerint az a kerdes,
hogy osbizalom vagy osbizalmatlansag jon-e letre.
Ez az erzelmi tanulas az elet legelso pillanataitol kezdve zajlik
a gyerekkor folyaman. A sziilo es gyermek kozt vegbemeno apro
kozjatekoknak mind van erzelmi alafestese, s ezekbol az ismet-
lodo iizenetekbol alaki'tjak ki a gyerekek az evek folyaman erzel-
mi beallitottsaguk lenyeget es lehetosegeit. A kislany, aki nem
boldogul a kirakojatekaval, es elfoglalt anyja segftseget keri, mas
iizenetet кар, ha az anya kedves es keszseges, es megint mist,
ha lerazza ot ilyenforman: „Ne zavarj, dolgom van.” Ha egyik
vagy masik tipikus a sziilo es a gyerek kozt, jo vagy rossz irany-
ban alakitja a gyermek erzelmi elvarasait az emberi kapcsolatok-
ban, viszonyulasait, melyek szinezni fogjak mukodeset az elet
minden teriileten.
Legnagyobb veszelyben azok a gyerekek vannak, akiknek szii-
lei egbekialtoan alkalmatlanok - eretlenek, szenvedelybetegek,
depressziosok vagy kronikusan ingerlekenyek, esetleg csupan
sodrodnak, es eletviteliik rendezetlen. Ilyen sziilok aligha gon-
dozzak kielegitoen gyermekeiket, nemhogy erzelmileg rajuk
hangolodnanak. Vizsgalatok tanusaga szerint a kozdnseges elha-
nyagolas olykor a nyilt bantalmazasnal is karosabb.8 Mostoha
banasmodnak kitett gyerekek felmeresekor a legrosszabb
291
allapotot az elhanyagoltaknal eszleltek: ok voltak a legszoron-
gobbak, a legszetszortabbak, a legegykedvubbek, a visszahuzo-
dast es az agressziot szeszelyesen valtogatok. 65 szazalekuknak
kellett megismetelnie az elso osztalyt.
Az elet elso harom-negy eve folyaman a kisded agya kethar-
madreszt kifejlodik, s ilyen iitemben soha mar finomodni nem
fog. Ebben az idoszakban a kulcsfontossagd tudnivalok - min-
denekelott az erzelmek teren - konnyebben vesodnek be, mint
kesobb. A sulyos stressz rongalhatja az agy tanulokozpontjait
(tehat az intellektusban is kart tehet). Mint majd latni fogjuk,
kesobbi tapasztalatok ezt orvosolhatjak bizonyos mertekig, meg-
is oriasi ennek a korai tanulasnak a jelentosege. Befolyasuk ma-
radando, nyilatkoztatja ki egy tanulmany az elet elso negy eve-
nek kulcsfontossagu erzelmi tapasztalatairol.
Az a gyermek, aki keptelen a figyelmet osszpontositani, aki
gyanakvasra hajlik bizalom helyett, aki inkabb destruktfv, mint-
sem tisztelettudo, aki csupa szorongas, akit remi'to fantaziak
kotnek le, s altalaban elegedetlen onmagaval - rossz, masokeval
korantsem egyenrangii esellyel indul el a vilagban.’
NEVEIJ FARKAST!
Az erzelmileg alkalmatlan sziiloi banasmod eletre szolo hata-
sarol - kivalt a gyerekek agresszivitasaban jatszott szereperol -
sokat megtudhatunk az olyan hosszii idon at folytatott vizsgala-
tokbol, mint amilyent New York allam eszaki reszen vegeztek
870 gyerekkel: nyolceves koruktol harminceves korukig kisertek
oket flgyelemmel.'0 A legharciasabb gyerekek - akiknek legha-
marabb jart el a keze, s akik rendszeresen alkalmaztak erosza-
kot, hogy celjukat elerjek - hagytak felbe legnagyobb valoszi-
nuseggel iskolai tanulmanyaikat, es lettek harminceves korukra
eroszakos cselekmenyek miatt biintetett eloeletuek. Minden jel
szerint tovabbadtak az agressziv hajlamot: gyermekeik ugyan-
292
olyan bajkeverok voltak az iskolaban, mint amilyen annak ide-
jen a rossz titra tert felmendjiik volt.
Tanulsagos, hogy az agresszivitas hogyan szarmazik at nem-
zedekrol nemzedekre. Tekintsiink el az oroklott hajlamtol; a
bajkevero felnottek magatartisa az agresszio iskolajava tette a
csaladi eletet. Gyerekkorukban a bajkeveroket sziileik ellent-
mondast nem turd, konyortelenncl szigorral fegyelmeztek; ok
pedig felnottkorukban megismeteltek ezt a mintat. Mindig igy
tortent, fiiggetleniil attol, hogy az apardl vagy az anyarol de-
riilt-e ki rendkivuli merteku gyerekkori agresszivitas. Az ag-
ressziv kislanyokbol ugyanolyan zsarnoki, kemenykezu anya
lett, amilyen apa az agressziv fiukbol. Gyerekeiket vasszigorral
kezeltek, de kiilonben nemigen torodtek azzal, hogyan elnek.
Masreszrol viszont ezek a sziilok a heves agresszio eleven peldait
mutattak gyerekeiknek, akik ezt a mintat vittek magukkal az
iskolaba, a jatszoterre, ez kiserte el oket eletiik soran. A sziiloket
nem feltetleniil vezette rossz szandek, a gyerekeiknek amugy a
legjobbat akartak; inkabb ugy festett, egyszeruen megismetlik
azt a nevelesi stilust, amit sziileiktol peldakent lattak.
Ebben az erdszakmodellben a gyerek fegyelmezese szeszelye-
sen tortent: ha a sziileiket rosszkedvijkben talaltak, sulyos biin-
tetesre szamithattak; de ha a sziiloknek jo volt a hangulata, a
gaztettet is meguszhattak. Vagyis a biintetes nem azon mult,
hogy a gyerek mit kovetett el, hanem hogy a sziilo eppen hogy
erezte magat. Ez a biztos recept az onertekeles kikezdesere, az
elgyamoltalanitasra, ez kelti az allando veszelyeztetettsegtudatot,
hogy deriilt egbol barmikor lecsaphat a villam. Az otthoni kor-
nyezet tiikreben kevesse orvendetes, de voltakeppen ertheto, ha
egy ilyen gyerek harcos daccal viszonyul a kiilvilaghoz. Lehan-
golobb, hogy milyen koran van foganatja a keserti leckenek, es
mennyire baljosan befolyasolja a gyerek erzelmi eletet.
293
BANTALMAZAS: AZ EMPATIA KIIRTASA
A bolcsodei hancurozas kozben az alig ket es fel eves Martin
nekiszalad egy kislanynak, aki erthetetlen modon sfrva fakad.
Martin a keze utan nyul, de mikor a siro kislany elhuzodik, rant
a karjara.
A kislanynak egyre omlik a konnye, Martin felrefordul: -
Hagyd abba! Hagyd abba! - iivolti egyre szaporabban es hango-
sabban.
Mikor Martin ujra kiserletet tesz, hogy megsimogassa a kis-
lanyt, az ellenall. Martin erre vicsorogni kezd, mint egy kutya, es
rasziszeg a zokogo kislanyra.
Aztan megint simogatni kezdi, de hamarosan mar a hatat pii-
foli, es hiaba sikoltozik szegeny kislany, egyre utlegeli.
Ez a nyugtalanito kozjatek megmutatja, hogy a bantalmazas
- a sziilok 5ге5гё1уе szerint aikaimazott veres - mikent torzit-
hatja el a gyermek termeszetes hajlamat az empatiara." Martin
kiilonos, majdhogynem brutalis reakcioja a jatszotars banatara
az olyan gyerekeket jellemzi, akik, akarcsak 6, csecsemokoruk-
tol szenvednek el verest es mas testi bantalmazast. Szoges clien-
tele ez a kisdedek kozt egyebkent szokasos rokonszenv-nyil-
vanitasoknak es vigasztalasi kiserleteknek, melyekrol a 7. feje-
zetben esett szo. Martin heves reakcioja a bolcsodeben mas
nyomon'isagara talan azt tiikrbzi, mit tanult otthon a strasrol es
a banatrol: a si'rast eloszor ingeriilt gesztussal probaljak csillapi-
tani, de ha nem marad abba, csunyan neznek, aztan kiabalni
kezdenek, majd tasli, netan kiados veres kovetkezik. A legnyo-
masztobb, hogy Martinbol mintha mar most hianyozna a leg-
elemibb empatia, amely arra kesztetne, hogy a sebesiilttel szem-
ben felhagyjon az agresszioval. A kegyetlen, szadista fenevad
bimbozo erkolcsi inditekai fedezhetok fel nala, holott mindossze
ket es fel eves.
294
Martin csunya viselkedese empatia helyett jellemzo a maga-
fajta gyerekekre, akiket mar kiskorukban kikezd az otthoni
sdlyos testi-lelki bantalmazas. Martin csoportjaban kilenc ilyen
kisgyerek volt, egy es harom ev kozott; ket oran keresztiil figyel-
tek oket a bolcsddebcn. A bantalmazott kicsik kontrollcsoportjat
kilenc masik alkotta, akik ugyanabba a bolcsodebe jartak, szin-
ten elszegenyedett, magas stressz-szintu kornyezetbol, de testi-
leg nem bantalmazta oket senki. Eles eiteres mutatkozott a ket
csoport tagjainak viselkedeseben, ha egy gyerek megseriilt vagy
nekibusult. Huszonharom ilyen incidens soran a kilenc nem
bantalmazott gyerek koziil dt reagalt a kozelebcn levo bolcso-
destars bajara egyiitterzessel, sajnalattal vagy empatiaval. De a
huszonhet esetben, mikor a bantalmazott gyerekeknek nyflt
volna alkalma ilyesmire, mindenestul elmaradt az egyiitterzes: a
sfro gyerekre mindannyiszor a felelem vagy a duh kifejezesevel
reagaltak, vagy fizikalis tamadassal, mint Martin.
Az egyik bantalmazott kislany peldaul bosz, fenyegeto gri-
maszt kiildott siro tarsanak. Az egyeves Thomas, szinten bantal-
mazott gyerek, megdermedt, mikor a szoba masik vegeboi si'rast
hallott; rezzenetlenul tilt, remiilt arccal, merev hattal, s fesziilt-
sege notton-nott, mikor a siras nem akart abbamaradni - mint-
ha arra kesziilt volna, hogy tamadas eri. A bantalmazott, hu-
szonnyolc honapos Kate magatartasa pedig majdhogynem
szadista volt: kiszemelte a nalanal kisebb Joeyt, elgancsolta,
aztan mikor a kisfiu a foldre esett, kedvesen ramosolygott, es
gyongeden paskolni kezdte a hatat - hogy aztan egyre heveseb-
ben utlegelje, nyomoraval mit sem torodve. Hatszor-hetszer ok-
lozott bele lendiiletbol, nug vegiil a kisfiu elmaszott valahogy.
Ezek a gyerekek persze azt a banasmodot alkalmazzak ma-
sokkal, amiben maguk reszesilltek S a bantalmazott gyerekek
gonoszsaga csupan szelsosegesebb valtozata a kritikus, fenye-
geto, kemenyen biinteto sziilok gyermekeinel megfigyelhetonek.
Az ilyen gyerekek se nagyon mutatnak egyiitterzest, ha tarsuk
megseriil vagy sir; a jelek szerint egyik vegletet kepviselik a
295
ridegsegvonulatnak, amely a bantalmazott gyerekek brutalitasa-
ban csucsosodik ki. Tovabbi eletiikben mint csoport nagy valo-
sztnuseggel szamfthatnak kognitiv problemakra a tanulasnal, es
meg ennel is valoszinubb, hogy agresszivek es nepszerutlenek
lesznek kortarsaik kozott (nem csoda, hiszen kisdedkori dur-
vasaguk elorevetiti a jovdt), depressziora hajlanak, es felnott
fovel torvenyt szegnek, eroszakos buncselekmenyeket kovet-
nek el.12
Ez az empatias csod nemegyszer generaciokon at jelen van: a
brutalis szulokkel szemben is brutalisak voltak annak idejen a
sajat sziileik.15 Dramai az ellentet az olyan gyerekek altal rend-
szerint mutatott empatiaval, akiknek a sziilei gondoskodok,
baton'tjak a masok irant tanusitott egyiitterzest, es segitenek
megerteni, hogyan erinti a gonoszsag azt, aki elszenvedi. Ilyen
leckek hijan az empatiat a jelek szerint nem lehet elsajatitani.
A bantalmazott kisdedeknel talan az a legnyomasztobb, hogy
milyen koran tanulnak meg ugy viselkedni, mint bantalmazo
szuldjiik miniatur valtozata. De ha egyszer napi adagban kaptak
a testi bantalmazast, az erzelmi lecke tbkeletesen vilagos. Emle-
kezziink, az erzelmileg felfokozott, kritikus pillanatokban kepe-
sek leginkabb uralomra jutni az agy limbikus kozpontjainak
primitiv hajlandosagai. Ilyenkor az erzelmi agyba ujra meg ujra
betaplait szokasok kapnak zold utat, barhova vezet is ez.
Ha latjuk, hogy magat az agyat is formalja a brutalitas - vagy
a szeretet -, leszurhetjiik, hogy a gyerekkor lehetoseget ad az er-
zelmi iskolazasnak. A bantalmazott gyerekek koran es kbvetke-
zetesen kaptak nap mint nap traumakat. Talan abbol tudhatunk
meg legtobbet arrol, hogy mifele erzelmi tanulason mentek
keresztiil ezek a gyerekek, ha megnezzijk, hogyan vesodik be a
trauma tartosan az agyba - es hogyan tehetok jova ezek a
szomyu bevesodesek.
296
1	Leslie es a videojatek: Beverly Wilson es John Gottman: „Marital
Conflict and Parenting: The Role of Negativity in Families”; M. H. Born-
stein szerk., Handbook of Parenting, 4. kotet (Hillsdale, NJ: Lawrence
Erfbaum, 1994).
2	Az erzelmek vizsgalata a csaladban John Gottman 9- fejezetben
targyalt hazassagvizsgalataihoz kapcsolodott. L. Carole Hooven, Lynn
Katz es John Gottman: „The Family as a Meta-emotion Culture”, Cog-
nition and Emotion (1994. tavasz).
3	A gyermek szamara elony az erzelmileg ratermett sziilo: Hooven,
Katz es Gottman: „The Family as a Meta-emotion Culture.”
4	Optimista csecsemok: T. Berry Brazelton, г Heart Start: The Emo-
tional Foundations of School Readiness (Arlington, VA: National
Center for Clinical Infant Programs, 1992) eloszavaban.
5	Az iskolai siker erzelmi elorejelzesei: Heart Start.
6	Az iskolaerettseg tenyezoi: Heart Start, 7. o.
7	Csecsemok es anyak: Heart Start, 9. o.
8	Az elhanyagolas karosfto hatasa: M. Erickson es tsai: „The Rela-
tionship Between Quality of Attachment and Behavior Problems in
Preschool in a High-Risk Sample”; I. Betherton es E. Waters szerk.,
Monographs of the Society of Research in Child Development 50,
series No. 209-
9	Az elso negy ev maradando leckei: Heart Start, 13. o.
10	Agresszfv gyerekek nyomon kovetese: L. R. Huesman, Leonard
Eron es Patty Wamicke-Yarmel: „Intellectual Function and Aggres-
sion”, The Journal of Personality and Social Psycholog)' (1987.
januar). Hasonlo eredmenyeket kozol Alexander Thomas es Stella
Chess a Child Development 1988. szeptemberi szamaban: tanulma-
nyuk 75 gyermeket kovet nyomon, akiket rendszeres idokozonkent
mertek fel 1956 ota, amikor het es tizenket ev kbzottiek voltak
Alexander Thomas es tsai: „Longitudinal Study of Negative Emotional
States and Adjustments From Early Childhood Through Adolescence”,
Child Development 59 (1988). Egy evtized elmultaval a gyerekeknel,
akiket a sziilok es a tanarok mint legagresszivebbeket jellemeztek az
altalanos iskolaban, mutatkozott leghevesebben a kesei serdiilokor
erzelmi zurzavara. Ezek a gyerekek (kb. ketszer annyi fid, mint lany)
allandoan verekedeseket provokaltak, s lenezoen vagy nyflt ellenseges-
297
seggel viszonyultak mas gyerekekhez, sot csaladjukhoz es tanaraikhoz
is. Az evek soran ellensegessegiik mit sem valtozott; serdiilokent
nehezen jottek ki az osztalytarsakkal es a csaladdal, es baft kevertek az
iskolaban. Amikor felnottkorban mcgkerestek oket, gondjaik skalaja a
torvennyel valo szembekeriilestol a szorongasos problemakig es a dep-
resszioig terjedt.
11	Empatiahiany bantalmazott gyermekeknel: a bolcsodei adatok-
rol es megfigyelesekrol Mary Main es Carol George tudosit: „Responses
of Abused and Disadvantaged Toddlers to Distress in Agemates: A Study
in the Day-Care Setting”, Developmental Psychology 21, 3 (1985).
A kutatasi eredmenyek ugyanezek ovodasoknal is: Bonnie Kiimes-
Dougan es Janet Kistner: „Physically Abused Preschoolers’ Responses
to Peers’ Distress”, Developmental Psychology 26 (1990).
12	Bantalmazott gyerekek nehezsegei: Robert Emery: „Family
Violence”, American Psychologist (1989 febr.).
13	Bantalmazas tobb generation at: tudomanyosan egyelore vita-
tott, hogy a bantalmazott gyerekekbol bantalmazo sziilok lesznek. L.
pl. Cathy Spatz Widom: „Child Abuse, Neglect and Adult Behavior”,
American Journal of Orthopsychiatry (1989 julius).
13
Trauma es erzelmi ujratanulas
К Kambodzsabol menekiilt Som Chit azt se tudta, hova le-
gyen, mikor a harom fia megkerte, vasaroljon nekik jatek gep-
pisztolyt. Tizenegy, kilenc- es hatesztendos gyerekeinek azert
kellett fegyver, hogy bekapcsolodhassanak iskolatarsaik „Pur-
dy”-jaiekaba. A jatek abbol all, hogy a gonosz Purdy geppisz-
tolyos verfurdot rendez a gyerekek kozt, aztan magaval is vegez.
A gyerekek olykor maskepp fejezik be: ok olik meg Purdyt.
A Purdy-jatek a tulelok altali morbid rekonstrukcioja annak a
katasztrofanak, ami 1989- februar 17-en jatszodott le a Cleve-
land elemi iskolaban, a kaliforniai Stocktonban. Az elsosok,
masodikosok es harmadikosok nagysziineteben Patrick Purdy
- aki vagy hdsz ewel korabban maga is ebbe az iskolaba jart -
a jatszoter szelerol tarszamra lodbzott 7.22 mm-es toltenyeket a
tobb szaz gyerekre het percen at, aztan pisztollyal keresztullotte
a halantekat. Mire a rendorseg odaert, ot gyerek meghalt, hu-
szonkilenc megsebesult.
A rakovetkezo honapokban spontan jelentkezett a purdyzes a
Cleveland elemi iskola tanuloinak jatekaban: sok egyeb mellett
ez is jelezte, hogy az a het perc meg az utohatasa beleforrtak a
gyerekek emlekezetebe. Mikor ellatogattam az iskolaba, ami
biciklivel nines is messze gyerekkorom szinteretol a University
of the Pacific mellett, ot honap telt el a Purdy-borzalom ota. De
Purdy valtozatlanul ott kisertett, jollehet a lovoldbzes leghatbor-
zongatobb nyomait, a golyozapor iitotte lyukakat, a vertocsakat,
hus- es borfoszlanyokat, koponyaszilankokat mar masnapra
eltiintettek: kijavitottak, atfestettek mindent.
299
Ekkorra a Cleveland elemi iskolaban a legmelyebb sebek nem
az epiileten tatongtak, hanem a gyerekek es a tanari kar lelke-
ben, akik megprobaltak visszazokkenni a rendes kerekvagasba.1
Leginkabb azt tunt fel nekem, hogy annak a het perenek az em-
leke milyen konnyen feleledt unos-untalan mindenfele jelentek-
telen parhuzam hatasara is. Egy tanar elmondta peldaul, hogy
milyen rettegeshullam soport vegig az iskolan, mikor kihirdet-
tek, kbzeledik Szent Patrick napja: egyes gyerekek a fejiikbe vet-
tek, hogy a rendezveny tiszteletadas Patrick Purdy, a gyilkos
elott.
„Valahanyszor mento megy az utokezelobe itt az utcaban,
megszakad a tanitas - meselte egy masik tanar. - A gyerekek
mind azt lesik, nem ide jon-e.” Sok gyerek hetekig nem mert
belenezni a tiikrokbe a mosdokban, az iskolaban elterjedt a
szobeszed, hogy a „Veres Szuz Maria”, valami fantaziaszornyeteg
bujik meg ott. A lovoldozes utan tobb hettel egy kislany magan-
kivul sikftozva rohant be az igazgatonohoz, Pat Busherhez:
„Lovoldozest hallok! Lovoldozest hallok!” A hinta lanca csorgott.
Sok gyerek valt hiperovatossa; sziinetben nehany fiu es lany
lecovekelt az osztalyterem kuszoben, nem mertek kimenni a jat-
szoterre, ahol az oldokles tortent Masok kis letszamu csopor-
tokban jatszottak, es orszemet allitottak. Sokan honapokon at
keriiltek a „rossz” teriileteket, ahol gyerekek vesztettek eletuket.
Az emlekek nyugtalani'to almok formajaban is tovabb eltek,
betortek az. alvo gyerekek vedtelen agyaba. A lovoldozest ismetlo
remalmok mellett rengeteg volt a szorongato, baljos alom; sok
gyerek felt, hogy hamarosan 6 is halal fia. Volt olyan gyerek, aki
megprobalt nyitott szemmel ahidni, hogy ne almodjon.
Ezeket a reakeiokat a pszichiaterek jol ismerik mint a PTSD
(post traumatic stress disorder = traumat koveto koros stressz)
legjellemzobb tuneteit. Az ilyen trauma lenyege, mondja dr.
Spencer Eth, PTSD-re szakosodott gyermekpszichiater, „a fo
eroszakos cselekedet: a vegzetes okolcsapas, kesszuras, az el-
dordiilo fegyver tolakodo emleke. Ezek az emlekek kivetelesen
300
elevcnek - a puskatuz latvanya, zaja, szaga, az aldozat sikolyai
vagy hirtelen elnemulasa, a kifroccseno ver, a szirenazo rendor-
kocsik”.
Az ilyen heves, remi'to pillanatok az erzelmi aramkoroket at-
festo emlekekke valnak, mondjak jelenleg a neurologus kutatok.
A tiinetek valoban a tulstimulalt amygdalara utalnak, amely a
traumatikus pillanat eleven emleket ujra meg ujra a figyelem
eldterebe tolja. Ily modon a traumas emlekek erzekeny veszjel-
zokent kezdenek mukodni az agyban, riadoztatnak a legaprobb
jelre, ami arra utalhat, hogy az iszonyti helyzet ujra megis-
metlodik. Ez a veszjelzos szisztema jellemez mindenfajta erzel-
mi traumat, beleertve a gyerekkorban elszenvedett testi bantal-
mazast is.
Barmilyen traumas esemeny telepithet az amygdalaba ilyen
veszjelzo emlekeket: tuzvesz, autobaleset, termeszeti katasztro-
fa, foldrenges, hurrikan megelese, megeroszakolas, rablotama-
das. Evente szazezrek szenvednek el ilyen csapasokat, es zo-
miiknel az erzelmi sebek nyomot hagynak az agyban.
Az eroszakos cselekedetek pusztitobbak a termeszeti kataszt-
rofaknal, men az eroszak aldozatai ugy erzik, szandekosan va-
lasztottak ki oket a rosszindidat celpontjaul. Meginog az embe-
rek megbizhatosagaba, a tarsadalom biztonsagossagaba vetett
hitiik, ami termeszeti katasztrofak eseteben sertetlen marad. Az
emberi kozosseg egyik naprol a masikra fenyegetove valik, em-
bertarsainkban eletunk potencies kioltoit latjuk.
Az emberi kegyetlenseg az aldozatok emlekezetere olyan sab-
lont huz, amin keresztiil minden ijeszto, ha megoly halvanyan
emlekeztet is az atrocitasra. Egy ferfit hatulrol fejbe vertek,
tamadojat nem is latta; utobb csak oreg holgyek elott mert az
utcan jarni, annyira rettegett, hogy ujra fejbe verhetik.2 Egy
asszony, akit a liftben kapott el a rablo, es kessel kenyszeritette,
h°gy egy neptelen emeleten kiszalljon vele, heteken at nemcsak
a liftben felt, hanem a metron is, minden zart terben, ami
csapdava valhatott szamara; a bankbol kirohant, mikor latta,
301
hogy egy ferfi ugyanugy vagja zsebre a kezet, mint annak idejen
a tamado.
Az iszonyat emleke - es az ebbol fakado tdlerzekenyseg - egy
eleten at megmaradhat, szuri le egy holocaust-tuleloket vizsgalo
tanulmany. Majd otven ev utan se felejtettek el az eheztetest,
szeretteik legyilkolasat, az allando rettegest a halaltaborokban.
Harmaduk azt vallotta, mindentol fel. Kozel haromnegyediik
mondta, hogy ma is rossz erzes fogja el mindattol, ami az iildoz-
tetesre emlekezteti, legyen az egyenruha, kopogas az ajton,
kutyaugatas vagy kemenyfiist. Koriilbeliil 60 szazalekuk nyi-
latkozta: fel evszazad elmultaval sines nap, hogy ne gondolna a
holocaustra; az aktiv tijneteket mutatoknal tiz koziil nyolcat gyo-
tortek ismetlodo remalmok. Egy tulelo szerint „nem is normalis
az, aki vegigcsinalta Auschwitzot, es nincsenek remalmai”.
EMLEKEZETBE DERMEDT ISZONYAT
Alabb egy negyvennyolc eves vietnami veteran szavait idezziik
vagy huszonnegy ewel az idegen orszagban megelt borzalom
utan:
„Nem birok szabadulni az emlektol! Eleven erzekletesseggel
tunnek elem a kepek jelentektelen semmisegektol, peldaul ha
becsapodik az ajto, ha latok egy keleti not, ha bambuszgyekenyt
erintek, ha a hirtelen suit disznohus szagat erzem. Mult ejjel
vegre egyszer jol aludtam. Aztan hajnalban atvonult egy vihar,
mennydorgott. Jeges remiiletben riadtam fel. Vietnamban
vagyok megint, az esos evszakban, az orhelyemen. Szentiil hi-
szem, hogy a kovetkezo sorozat eltalal, es nem elem tul. A ke-
zem mint a jegesap, mikozben szakad rolam a viz. Egnek all a
hajam szala is, alig kapok levegot, zakatol a szivem. Nyirkos,
kenes szag szall az orromba... Hirtelen meglatom, mi maradt
Troybol, a cimborambol... egy bambusztalcan, amit a Vietkong
302
lojldott a taborunkba... A kbvetkezo villamlastol es menny-
dorgestol ugy osszerezzenek, hogy kiesem az agybol a foldre.’”
Ez a rettenetes emlek, ami tobb mint ket evtized tavlatabol is
friss, eleven es reszletes, a hajdani katonaban ugyanazt a ret-
tegest kelti, amit a szornyu napon erzett. A PTSD veszesen
alaszallitja az idegi riadokiiszobot, s az erintett az elet legkozon-
segesebb esemenyeit is veszhelyzetkent eli meg. A 2. fejezetben
targyalt merenyletpalya minden bizonnyal donto szerepet jatszik
a mem6riara tett eros hatasban: minel brutalisabb, megrendi-
tobb, iszonyubb az esemeny, amely kivaltja az amygdala me-
renyletet, annal kitorolhetetlenebb az emlek. Az ilyen emlekek
idegelettani alapja minden jel szerint az a nagyfoku vegyi val-
tozas az agyban, amelyet egyetlen, vegletekig megrendito alka-
lom is elindfthat? Jollehet, a PTSD-kutatasok rendszerint egyet-
len eset hatasat kovetik nyomon, hasonlo kihatasa van az eve-
ken at tarto kegyetlenkedesnek, peldaul ha gyerekeket bantal-
maznak szexualisan, fizikalisan vagy erzelmileg.
Ezeknek az agyi elvaltozisoknak a legreszletesebb vizsgalatait
a Nemzeti PTSD-Kozpont vegzi, kutatobazis-halozatot tart fenn a
veterankorhazakban, ahol a vietnami haborii es egyeb haboruk
veteranjai kozt PTSD-tol szenvedok nagy szammal vannak.
A PTSD-vel kapcsolatos ismereteinknek nagyreszt ilyen veteran-
tanulmanyok a forrasai; mindazonaltal vonatkoztathatok az
olyan sulyos erzelmi traumat szenvedett gyerekekre is, mint
amilyenek a Cleveland elemi iskola tanuloi.
,A rettenetes traumak aldozatainal elofordulhat, hogy utana
biologiailag sem ugyanazok mar”, mondta nekem dr. Dennis
Charney? Charney a Yale Egyetem pszichiatere, egyben a Nemzeti
Kozpontnal vezeti a klinikai idegtudomanyi kutatasokat. „Nem
szamft, hogy mi okozza, a szakadatlan retteges hare vagy megkin-
zatas kozben, az ismetlodo gyerekkori bantalmazas vagy egyszeri
elmeny, peldaul hurrikan, majdnem halalos autobaleset. Min-
denfajta befolyasolhatatlan stressz kivalthatja ugyanazt a hatast.”
303
A hangsuly a befolyasolhatatiansagon van. Ha az emberek
azzal az erzessel elnek meg egy katasztrofat, hogy modjukban all
tenni valamit, legyen az akarmilyen csekelyseg, erzelmileg job-
ban bi'rjak, mint ha tokeletesen gyamoltalanok. A tehetetlcnseg
miatt valik egy adott esemeny szubjektive lehengerlove. Dr. John
Krystal, a Kozpont klinikai pszichofarmakologiai laboratoriuma-
nak vezetoje magyarazta nekem: „Tegyiik fel, hogy valaki, akire
kessel tamadnak, kepes vedekezni, es meg is teszi, mig egy ma-
sik ember ugyanebbcn a helyzetben azt gondolja: ‘Vegem van.’
A tehetetlent fenyegeti utobb jobban a PTSD. Ha azt erezziik,
veszelyben az elctiink, es sorsunkat semmikeppen nem kerill-
hetjiik <?/ - ez a momentum inditja el az agyi valtozasokat.”
Szamos vizsgalat tanusitja, hogy a tehetetlcnseg a PTSD kival-
todasanak belathatatlan jelentosegu tenyezoje. E vizsgalatok ke-
retcben laboratoriumi paikanyparokat clkiilomtett kctrecckben
enyhe - de patkanymertekkel stresszokozo -, azonos erossegu
elcktrosokknak tettek ki. Csak az egyik patkany ketreceben volt
kar, amelynek lenyomasaval a sokkolas mindket ketrecben
abbamaradt. Ahogy tcltck a napok es a hetek, mindket patkany
ugyanannyi sokkot kapott. De az a patkany, amelyiknek mod-
jaban allt clharitani a sokkot, a stresszt tartos kdvctkezmenyek
nelkiil tiszta meg. Csak a tehetetlennel fordult eld a stressz kival-
totta agyi clvaltozas.6 S a gyerek, akire ralonck a jatszotercn, es
vegig kell neznie, hogy tarsai vereznek, meghalnak, vagy a jelen
levo tanar, aki keptelen megakadalyozni a mcszarlast, nyilvan-
valdan tchetetlen.
A PTSD MINT LIMBIKUS ZAVAR
Honapok teltek mar el azota, hogy az asszonyt a nagy creju
foldrenges kivetette az agybol, es remiilten sikoltozva tette tuve
a koromsotetbe borult hazat a negyeves fia utan. Aztan orakat
toltottek el osszebujva a dermeszto Los Angeles-i ejszakaban, egy
304
oltalmazo kapualjba huzodva, elelem, viz, feny hfjan, mikozben
a talajt alattuk egyre-masra : Iztak az utorezgesek. Tobb honap
elteltevel nagyreszt kiallt belolc az elso napok ebcr panikja, mi-
kor az ajtocsapodastol is reszketni kezdett, mint a kocsonya. De
visszamaradt az almatlansag azokon az ejszakakon, mikor a ferj
nem tartozkodott odahaza- afoldrcnges ejszakajan is tavol volt.
Az ilyen tanult felclcm fo tiinetci - a legsulyosabb valfajt, a
PTSD-t is belecrtve - az amygdalara osszpontosulo limbikus
palyak clvaltozasara vezethetok vissza.7 A kulcsfontossagu val-
tozasok tobbek kozott a locus cerulcusban tortennek, abban a
kepletben, amely az agyban kctfelc katecholaminnak nevezett
vcgy iilct, az adrenalin es a noradrenalin iiriteset szabalyozza. Ez
a ket idegi vegyulet a szervezetet veszhelyzetre mobilizalja;
ugyanez a katecholaminaradat kiilonos erovel vesi be az emle-
ket. A PTSD eseteben ez a rendszer tul erzekennye valik, es
boven tcrmeli a fenti agyi vegyuletekct olyan helyzetekben, amik
csak nagyon kevesse vagy egyaltalan nem fenyegetoek, de vala-
mikeppen emlckeztetnek az credeti traumara; lasd a Cleveland
elemi iskola tanuloit, akik panikba cstek a mentoszirenazastol,
mert felidezte a lovoldozes utan hallottat
A locus ceruleus es az amygdala szoros kapcsolatban vannak,
eppijgy, mint a hippocampus vagy a hipotalamusz limbikus
szerkezetei: a katecholaminpalya a cortexrc is kiterjed. Ennek a
halozatnak az clvaltozasait sejtik a PTSD-tiinetek, peldaul a szo-
rongas, a retteges, a koros almatlansag, a zaklatottsagra, ingcr-
lekenysegre valo hajlam, a konnycn kivalthato tamadas vagy
menekiiles es a nagy hatasii erzelmi emlekek kitorolhctetlen
rogziilese mdgott.8 Egy tanulmany szerint a PTSD-ben szenvedo
vietnami veteranoknal 40 szazalekkal alacsonyabb a katcchola-
mingatlo receptorok szama - ami arra utal, hogy agyukban ma-
radando valtozas ment vegbe, s a katechoiamintcrmeles szaba-
lyozasa scriilt naluk.’
Elvaltozik a limbikus agyat a hipofizissel osszekoto haiozat is,
amely a CRF-iiritest szabalyozza: eze a hormone a foszerep a
305
szervezet „menekules vagy tamadas” reakciojaban. Az elvaltoza-
sok folytan ez a hormon tulteng - kivalt az amygdalaban, a
hippocampusban es a locus ceruleusban -, s riadoztatja a szer-
vezetct, holott valosagos veszhelyzet nem all fenn.10
Dr. Charles Nemeroff, a Duke Egyetem pszichiatere mondta
nekem: „Ha tul sok a CRF, a reakcio is tulzott lesz. Ha peldaul
a PTSD-s vietnami veteran elott a parkoloban egy auto kipufogo-
jabol kicsap a lang, a CRF-tcrmelodes kelti bonne ugyanazokat
az erzelmeket, mint az eredeti trauma: kiveri az izzadsag, resz-
ket, vacog a foga, elgyongul a terde, emlckkepeket lat. Akiknel
tiilzottan magas a CRF-szint, aranytalanul idegesek. Ha odalopo-
zunk valakinek a hata moge, es tapsolunk, a legtobb ember
eloszbr osszerezzen, de harmadszorra-negyedszerre mar nem.
Akiknel tulteng a CRF, nem szoknak hozza a dologhoz: negyed-
szerre is ugyanakkorat ugranak, mint eloszor.”11
A harmadikfajta valtozas az agy opiatrendszereben tortenik,
amely endorfint termcl a fajdalomerzet csokkentesere. Itt is
hiperaktivitas lep fel. Ez az idegpalya is az amygdalat erinti, ezut-
tal az agykereg egy teriiletevel osszefuggesben. Az opiatok nagy
hatasu, kabito agyi vegyuletek, kemiai rokonaikhoz, az opium-
hoz es mas narkotikumokhoz igen hasonlatosak. Magas opiat-
szint eseten (leven ez az agy „termeszetes morfiuma”) a fajda-
lomturd kepesseg fokozodik - tanusftjak azok a katonaorvosok,
akik megfigyeltek, hogy sulyosan sebestilt katonak fajdalmat
kevesebb narkotikum is csillapitja, mint a sokkal enyhebb serii-
leseket elszenvedett civileket.
A jelek szerint valami hasonlo jatszodik le a PTSD-nel is.12 Az
endorfinnal kapcsolatos valtozas uj dimenzidt ad a trauma ujra-
elese altal kivaltott idegi konstellacionak: bizonyos erzelmek
eltompulnak. Alighanem ez a magyarazata egy sor „negativ”
psziches tunetnek, amit regota eszlelnek mar PTSD-nel: anhe-
donia (ordmerzesre valo keptelenseg), altalanos erzelmi zsib-
badtsag, elszakadas a kiilvilagtol, masok erzesei iranti erdekte-
lenseg. Az ilyen emberek kozonyet kornyezetiik gyakran mint
306
empatiahianyt eli meg. A masik lehetseges hatas a disszociacio,
amibe beleertendo a traumatikus esemeny donto perceinek,
orainak, netan napjainak emlekezctbol valo kiesese.
A PTSD idegi elvaltozasai a jelek szerint fogekonyabba tesznek
tovabbi traumatizalodasra. Allatokkal folytatott vizsgalatok arra
vilagitottak ra, hogy amennyiben az allatokat akar enyhe stressz
is erte zsenge korban, az ilyenfajta stressztol megkimelt allatok-
nal inkabb sujtottak oket a trauma kivaltotta agyi clvaltozasok
kesobbi eletilkben (ami arra utal, hogy a PTSD-s gyermekek
feltctlenul kezelesre szorulnak). Ez lehet az ok, amicrt ugyanat-
tol a katasztrofatol az egyik embernel kifejlodik a PTSD, a masik-
nal nem: az amygdala veszely eszlelesere all be, es ha az elet
megint valodi veszellyel szembesiti, riadalma meg magasabbra
csap.
Mindezek az idegi valtozasok rovid tavon elonyosek azokban
a zord, rettenetes veszhelyzetekben, amelyek kivaltjak oket. Ha
eroszaknak vagyunk kiteve, a helyzethez valo alkalmazkodast
jelzi a felfokozott figyelem, izgatottsag, kesziiltseg, az erzeketlen-
seg a fajdalommal szemben, a testi igenyek mcrseklese es - ido-
legesen - a kozony olyan esemenyek irant, melyeket egyebkent
rendkiviil zavaronak elnenk meg. Ezek a rovid tavd elonyok
azonban tartos problemava sulyosodnak, ha az agyi valtozasok
prediszpoziciova merevednck, mint mikor egy kocsi motorjanak
fordulatszama semmikepp se szallfthato alabb. Ha az amygdala
es a vele osszekottetesben levo agyi regiok atprogramozodnak a
heves trauma pillanataban, az ingerkiiszob modosulasa - az
idegi merenyletnek fokozottan kedvezve - annyit jelent, hogy az
egesz elet veszhelyzette minosiilhet at, s a legartatlanabb mo-
mentum is kivalthatja az elszabadult retteges amokfutasat.
ERZELMI IJJRATANULAS
Az ilyen traumatikus emlekek minden bizonnyal azert riigziil-
nekaz agymukodesben, mert utjaba allnak a tovabbi tanulasnak
- pontosabban a traumatizalo esemenyekre valo normalisabb
reakciok ujratanulasanak. A PTSD tipusu szerzett fdlelemnel
kiferdiil a tanulas es az emlekezet mechanizmusa; megint csak
az amygdala a kulcsfontossagii agyi regio. A szerzett felelem
lekiizdescben azonban az agykercgnek van donto szerepe.
Pszichologusokfelelemkondicionalasnik. nevezik azt a folya-
matot, melynek soran egy legkevesbe sem fenyegeto momen-
tum rettegette valik azaltal, hogy valami felelmetesscl kapcso-
lodik ossze az elmdben. Kfeerleti allatoknal az ilyen indukalt
felelem evekig eleven maradhat, alh'tja Charney.13 Ennel a fele-
lemreakcidnal az agy tanulasert, bevesesert, cselekvescrt felelos
regioja a talamuszt, az amygdalat es a prefrontalis lebenyt ossze-
kapcsolo palya - az idcgi puces osvenye.
Ha valaki felclemkondicionalas reven tanul meg felni vala-
mitol, a felelem rendszerint elhalvanyul az idok folyaman. A je-
lek szerint ezt a termeszetes ujratanulas okozza: a felt targgyal
ujra meg ujra szembekerulunk ugy, hogy nines igazan ijeszto
koriilmeny. A gyerek peldaul, aki felni kezd a kutyaktol, mert
megkergette egy vicsorgo nemet juhasz, fokozatosan, magatol
ertetodoen vetkezi le ezt a felelmet, ha a csalad baratsagos ne-
met juhasszal rendelkezo szomszedot кар, es a kicsi eljatszik
azzal a kutyaval.
A PTSD-nel elmarad a spontan ujratanulas. Charney szerint
ez a PTSD altal kivaltott agyi elvaltozasokkal indokolhato, ame-
lyek olyan mertekuek, hogy az amygdala merenyletet kovet el
minden alkalommal, ha az eroded trauma leghalvanyabb emle-
ke felmeriil, es megerosi'ti a felelempalyat. Vagyis nem fordul
eld, hogy a felelmet kelto dolog valamilyen nyugalmasabb erzes-
sel parosul - az amygdala soha nem kesz enyhebb reakeiot ujra-
tanulni. „А felelem kioltasa minden bizonnyal aktiv tanulasi
308
folyamatot kfvan, marpedig ez PTSD-ben szenvedoknel eleve
akadalyozott, s ezert az erzelmi emlekek abnormalis makacs-
saggal elnek tovabb.”1’
De megfelelo elmenyek reven a PTSD is enyhiilhet; az ele-
mentaris ereju erzelmi emlekek es a beloliik taplalkozo gondol-
kodas- es reakcidmintak igenis megvaltozhatnak idovel. Ez az
ujratanulas Charney szerint agykergi folyamat. Az amygdalaba
kovult retteges nem mulik el teljesen; inkabb arrol van szo, hogy
a prefrontalis kereg aktivan gatolja az amygdalanak az agy tobbi
reszehez intezett felelemrcakcio-parancsat.
„Az a kerdes, milyen hamar vagyunk kepesek szelnek eresz-
teni a tanult felelmet” - jelenti ki Richard Davidson, a Wiscon-
sini Egyetem pszichologusa, aki felfedezte a bal prefrontalis
keregnek a distressz csokkenteseben jatszott szerepet. Egy labo-
ratoriumi kiserletnel, melynek soran a kiserleti szemelyekben
averziot keltettek egy erds zaj irant - a tanult felelmet, illetve a
PTSD enyhebb valtozatat modellalva -, Davidson azt talalta, hogy
a bal prefrontalis kereg fokozottabb mukodese reven hamarabb
lekuzdheto a szerzett felelem: ez is arra utal, hogy az agykereg-
nek szerepe van a kondicionalt distressz lekuzdeseben.15
AZ ERZELMI AGY ATNEVELESE
Remenykeito hirekkel is szolgal a PTSD kapcsan az a holo-
caust-tulelok koreben folytatott vizsgalat, amely a vizsgalt popu-
lacio haromnegyedencl fel evszazad elteltevel is heveny PTSD-
tuneteket mutatott ki. Bizakodasra ad okot, hogy a tulelok koziil,
akiknel annak idejen jelentkeztek a tiinetek, 25 szazalek utobb
megszabadult toliik; eletiik tcrmeszetes folyasa valamikeppen
ellensulyozni tudta a multat. Akiknel a tiinetek valtig fennalltak,
a PTSD-re jellemzo, katecholaminnal osszefiiggo agyi elvaltoza-
sokat mutattak - a gyogyultaknal azonban ilyen elvaltozasok
nem voltak.16 Tobbek kozott ez az eredmeny is azzal kecsegtet,
309
hogy a PTSD-s agyi elvaltozasok nem visszafordithatatlanok, es a
legkegyetlenebb erzelmi belyeget is ki lehet heverni - vagyis
hogy az erzelmi palyak ujraszabalyozhatok. A jo hir tehat annyi,
hogy meg a PTSD-t kivalto mely traumak is begyogyulhatnak, s
a gyogymod az ujratanulas.
Ez az erzelmi felepilles spontan is vegbemehet - gyerekeknel
legalabbis - a Purdy tipusri jatekok reven. Ezeknek a folyton
ismetlodo jatekoknak hala, a gyerekek a traumat biztonsagos
koriilmenyek kozott, jatekosan elhetik at megint, ami a gyo-
gyulasnak ketfele utjat is megnyitja. Eloszor is az emlek kevesse
szorongato kontextusban ismetlodik, amitol kevesbe fajo, s igy
egy sor traumamentes reakcio kapcsolodhat hozza. Masreszt
fantaziajukban a gyerekek magikusan szerencses befejezest
kolthetnek a tragedianak: a Purdy-jatekban olykor a gyerekek
olik meg a gyilkost, s igy konnyebben urra lehetnek a kiszolgal-
tatottsag traumatikus pillanatain.
A Purdy-fele jatekokra szamitani kell kisebb gyerekeknel, akik
ilyenfajta lehengerlo eroszakot szenvedtek el. A traumatizalt gye-
rekek morbid jatekaira eloszor dr. Lenore Terr San Francisco-i
gyermekpszichiater figyelt fel.17 A kaliforniai Chowchillaban
- alig egy ora ut a Central Valleyn keresztiil Stocktontol, Purdy
verengzesenek szinteretol - a nyari napkozitaborbol busszal ha-
zatarto gyerekeket raboltak el 1973-ban. A merenylok betemet-
tek a buszt gyerekestiil, mindenestiil, s a probatetel tobb mint
huszonhet ora hosszat tartott.
Ot ewel kesobb Terr meg egyre viszontlatta az esemenyt az
aldozatok jatekaban. A kislanyok jelkepes emberrablosdit jat-
szottak peldaul a Barbie-babaikkal. Egy kislany, aki annak ide-
jen viszolygptt a tobbiek vizeletetol, ami osszekente, mikor holt-
ra remiilten osszebujtak, folyton mosdatta a Barbie-babajat. Egy
masik kislany Utazo Barbie-t jatszott: Barbie elutazik valahova
- az uti cel mellekes -, es epsegben ter meg, ami a jatek lenye-
ge. Egy harmadik gyerek kedvenc forgatokonyve az volt, hogy a
baba egy iiregben reked es megfullad.
310
A felnotteken, ha lehengerlo trauman estek at, tobbnyire
psziches zsibbadas vesz erot, elfojtjak a katasztrofa emleket es a
vele kapcsolatos erzelmeket; a gyermeki psziche ezt gyakran
maskepp dolgozza fel. Terr ugy veli, a gyerekeknel a leblokkolas
azert ritkabb, mert elnek a fantaziaval, a jatekkal es az almodo-
zassal, hogy felidezzek, feldolgozzak, amit ateltek. A trauma
ilyen onkentes ujrajatszasa minden jel szerint elejet veszi an-
nak, hogy a gatak koze rekesztett nagy hatasu emlek elementaris
erovel, szeszelyesen csapjon ki. Ha a trauma enyhe, mondjuk,
ha a fogorvosnal fogtomesre keriilt sor, eleg egy-ket alkalom. Ha
azonban rettenetes, a gyerek a vegtelensegig ismetli komor
monotoniaval a trauma ujrajatszasanak ritualejat.
Az amygdalaba dermedt kephez a muveszet is eljuttathat,
hiszen kozege egyebkent is a tudattalan. Az erzelmi agy rend-
kfvul fogekony a jelkepisegre s arra, amit Freud elsodleges folya-
matnak nevezett, vagyis a metafora, az elbeszeles, a mitosz, a
muveszet uzenetere. Ezt a lehetoseget gyakran felhasznaljak
traumatizalt gyerekek gyogykezelesenel. A muveszet nemegyszer
lehetove teszi, hogy a gyermek valljon az iszonyat szamara mas-
keppen kimondhatatlan pillanatarol.
Spencer Eth, az ilyen gyerekek kezelesere szakosodott Los
Angeles-i gyermekpszichiater emliti annak az oteves fiunak az
esetet, akit anyjaval egyutt rabolt el az anya kidobott szeretoje.
A ferfi egy motelszobaba hurcolta oket, megparancsolta a gye-
reknek, bujjon be a takaro ala, majd agyonverte az anyat. A kis-
fiu ertheto modon vonakodott attol, hogy Ethnek beszamoljon a
szornyusegrol, amit a takaro alol hallott-latott. Eth tehat meg-
kerte, rajzoljon valamit - akarmit.
A kep autoversenyzot abrazolt, feltunoen nagy szemut, emlek-
szik Eth. Eth ugy ertelmezte, hogy a gyerek mereszseget jelenfti
•neg, aki ki mert kukucskalni a gyilkosra. Ilyen rejtett utalasok
a traumatikus jelenetre minduntalan feltunnek a traumatizalt
gyerekek munkain; Ethnel ezert is valt a terapia kezdo lepeseve.
311
hz emlek, amitol a gycrmck nem tud szabadulni, rajzat cppugy
athatja, mint gondolatait. S a rajzolas mu/clete mar onmagaban
gyogyhatasu, a trauma fcldolgozasanak kczdete.
ERZELMI UJRATANULAS ES FELEPILES A TRAUMABOL
„Irene randevuja majdnem megcroszakolasba torkollt. Ta-
madoja ugyan nem ert celt, de tovabbra is zaklatta: obszeen tele-
fonhi'vasokkal gyotorte, veressel fenyegette, ejnek evadjan habor-
gatta, a sarkaban jart, leste minden lepcsct. Mikor Irene egy
t'zbcn a rendorseg kozbelepeset kerte, legyintettek ra, mondvan,
igazabol nem tortent semmi! Mire orvoshoz fordult, PTSD-tii-
netei voltak, nem jart emberek koze, es bortonnek erezte a tu-
lajdon otthonat.”
Irene esetet dr. Judith Lewis Herman idezi, a Harvard Egye-
tem pszichiatere, aki uttoro munkajaban felvazolja a traumabdl
valo felcpules lepescit. Harom lepcsofokot jelol ki: helyreallitani
a biztonsagerzetet, felidezni a trauma reszleteit es meggyaszolni
az altala okozott veszteseget, vegiil ujra bcrendezkedni a nor-
mals eletvitelre. A lepesek sorrendjenek biologiai logikaja van:
tiikrozodik benne, hogyan tanulja meg ujra az erzelmi agy, hogy
az elet nem veszhelyzetekbol all.
Az elso lepes, a biztonsagerzet visszanyerese bizonyara ugy
ertelmezheto, hogy az ujratanulas reven nemileg enyhftjuk vala-
mi modon a ttjlriadoztatott, tul konnycn bekattano erzelmi
aramkor erejet.18 Gyakran az az elso dolog, hogy a betegekkel
tudatosi'tjak, idegessegiik, rossz almaik, tulzott ebersegiik, pa-
nikrohamaik a PTSD tiinetei. Allapotukat mar ettol is joval
kevesbe riasztonak elik meg.
Kezdctnek az is fbntos, hogy a beteg ujra iranyitani tudja, hogy
mi tortenik vele: ez a trauma altal keltetett gyamoltalansagerzet
kozvetlen attanulasat celozza. Irene peldaul mozgosi'totta barati
312
koret es csaladjat, hogy tartsak tavol a zaklatot, s vegiil elerte,
hogy a rendorseg intezkedjen.
A PTSD-betegek elbizonytalanodasa nem csupan annyi, hogy
felnek a kornyezetiikbcn lappango veszelyektol; beliilrol fakad,
abbol, hogy ugy erzik, nines hatalmuk szervezetiik belso tor-
tenesei, erzelmeik felett. Ennek megvan a maga oka, a PTSD tul
erzekennye teszi az amygdala palyait, s ezert a veszjelzes erzel-
mi merenyletet provokal.
A gydgyszeres kezeles lehetseges megoldaskent kinalkozik ar-
ra, hogy a beteget raebressze, nines teljesseggcl kiszolgaltatva az
erzelmi riadoknak, amelyck indokolatlan szorongassal, almat-
lansaggal vagy liderces almokkal ozonlik el. A gyogyszerkutatok
remenye, hogy sikeriil majd olyan gyogyszert kifejleszteni, ami
hajszalpontosan korrigalja a PTSD-nek az amygdalara es a hozza
kapcsolodo idegi atvivohalozatra tett hatasat. Egyelore nem min-
den ilyen elvaltozasra van gyogyszer; az antidepresszansok a sze-
rotoninrendszerre hatnak, a beta-blokkolok, mint peldaul a pro-
pranolol, a szimpatikus idegeket gatoljak. A beteg elsajati'that
relaxacios technikakat is feszultseg, idegesseg ellen. A testi nyu-
galom lehetoseget ad az elgyotort erzelmi palyaknak, hogy az
eletet kevesbe fenyegetonek crzekeljek, s fgy a beteg visszanycr-
heti valamennyire a trauma elotti biztonsagerzetet.
Agyogyulas kovetkezo lepese, hogy revbe jutva ujra felidezziik,
rekonstrualjuk a trauma tbrteneseit, hogy az erzelmi palyak uj,
realisztikusabb megvilagftasban formalhassanak kepet a trauma-
tikus emlekrol, a kivalto momentumokrol, a ra valo reakciorol.
Mikor a beteg szavakba onti a trauma borzalmas reszleteit, az
emlek erzelmi jelentese es az erzelmi agyra tett hatasa is valtozni
kezd. A felidezes iiteme roppant kenyes kerdes; idealis esetben
ugy alakul, ahogyan termeszetesen szokott azoknal, akik a trau-
mabol PTSD nelkiil keriilnek ki. Ezeknel az eseteknel gyakran
mintha belso ora szabalyozna, mikor milyen dozisban tolakod-
nak felszinre az emlekek, s tobbhetes, honapos sziinetek vannak,
mikor az erintettek alig emlekeznek a szornyu csemenyekre.1''
313
Az alamerillesnek es a fellelegzesnek ez a valtakozasa elosegfti
a trauma spontan attekinteset es a ra adott erzelmi valasz ujrata-
nulasat is. Makacsabb PTSD-eseteknel, mondja Herman, a felide-
zes olykor megsemmisito felelmet valt ki, s ilyenkor a terapeuta-
nak fekezni kell az iramot, hogy a beteg reakcioi az elviselhetoseg
hataran bcliil maradjanak, az ujratanulas sikere erdekeben.
A terapeuta arra biztatja a beteget, hogy minel elevenebben
szamoljon be a traumatikus esemenyekrol, produkaljon amo-
lyan minden reszletre kiterjedo hazi horror videot. S ne csak
arrol ejtsen szot, amit latott, hallott, szagolt, tapintott, hanem a
reakcioirol is - a rettegesrol, az undorrol, a hanyingerrol. Az a
cel, hogy az emlek mindencstiil megfogalmazodjon, s ezaltal a
disszocialt, a tudatos felidezesnek ellenallo momentumok se
sikkadjanak el. Az erzekletes reszletek, az erzetek szavakba fog-
lalasa velhetoleg erositi az agykereg szerepet az emlekezesben, s
az altaluk kivaltott rcakciok ily modon erthetobbe es kezelhe-
tdbbc valnak. Az erzelmi ujratanulas fo eszkijze ebbcn a sza-
kaszban az esemenyek es a koriilmenyek ujraelese biztonsagos
kornyezetben, a bizalmat elvezo terapeuta tarsasagaban. Az er-
zelmi palyaknak ez sokatmondo lecke - a trauma emlekehez a
biztonsagerzet tarsul csillapithatatlan remiilet helyett.
Az oteves gyerek, aki a nagy szemeket rajzolta, miutan tanuja
volt anyja hatborzongato meggyilkolasdnak, tobb rajzot mar
nem keszitett; inkabb kozosen jatszottak Spencer Ethszel, a
kotodest elosegftendo. A gyerek sokara, aprankent kezdte elbe-
szelni a gyilkossag tortenetet, eloszor sematikusan, mindany-
nyiszor ugyanazokkal a reszletekkel. De elbeszelese fokozatosan
nyitottabba, felszabadultabba valt, s kozben testtartasa is lazabb
lett. A jelenet ugyanakkor egyre ritkabban jott elo mint liderces
alom, s Eth ugy velte, ez a trauman valo feliilemelkedes jele.
A beszelgetesek aztan elkanyarodtak a trauma keltette felelmek-
tol a fiu mindennapi eletehez, az uj elethez az apai hazban.
Vegiil a gyerek mar csak a hetkoznapjairol beszelt, elhalvanyult
a trauma szoritasa.
314
Herman harmadik pontja, hogy a betegnek meg kell gyaszol-
nia a trauma okozta veszteseget - legyen szo seriilesrol, szeretett
szemely elveszteserol, elmulasztott mentoakcio miatt erzett
buntudatrol vagy csupan arrol, hogy megingott az emberekbe
vetett bizalom. A felidezessel egyutt jaro gyasz donto jelentosegu:
bizonyos keszseget jelez a traumatol valo szabadulasra. Ahelyett,
hogy megrekedne a multbeli pillanatban, a beteg kepes elore-
nezni, sot bizakodni, a trauma hatasat kikiiszdbolo uj eletet
kialakftani. Mintha a trauma iszonyanak ujra meg ujra ismet-
lodo lepergetese, tijraelese az erzelmi palyakon feloldana az
atkot. A szirenazas nem feltetlenul hoz felelemhullamot, az ej-
szakai neszek nem torvenyszeruen jelentik az iszonyu emlekke-
pek visszatertet.
Az idonkent visszatero tiinetek utohatasa makacs lehet,
mondja Herman, de elteveszthetetlen jelek mutatjak, ha a trau-
mat erdemben sikeriilt lekiizdeni. Ilyen jel tobbek kozott, ha a
testi tiinetek jol kezelhetoek, a trauma emlekevel kapcsolatos
erzelmek elviselhetok Kiilonosen jelentos elorelepes, ha a trau-
ma emleke nem szeszelyesen tor fol befolyasolhatatlanul, ha-
nem akar a tobbi emlek, sajat elhatarozasbol hivhato eld - s ami
meg fontosabb, teheto felre. Vegiil idetartozik az iij elet kiala-
kitasa szoros bizalmi kapcsolatokkal s olyan meggyozodessel,
amely ertelmet talal az olyan vilagban is, ahol ekkora meltany-
talansag lehetseges.20 E tenyezok osszessegebol szurheto le, hogy’
az erzelmi agy atnevelese sikerrel jart.
A PSZICHOTERAPIA MINT ERZELMI NEVELES
Szerencsere legtobbunk eleteben ritkak azok a katasztrofak,
melyek traumatikus emleket egetnek belenk. De ugyanazok a
palyak, amelyek a traumatikus elmenyeket olyan langoloan be-
lyegzik rank, velhetoleg az elet nyugalmasabb pillanataiban is
mukodnek. A gyerekkor kbzonsegesebb megprobaltatasai, az
315
allando elhanyagoltsag, a sziiloi figyelem es gyongedseg nelkii-
lozese, a magany, a veszteseg, a kirekesztes nem vetekedhetnek
a trauma lazaval, de bizonyara nyomot hagynak az erzelmi agy-
ban, s torzulasok - meg konnyek, diihongesek - okozoi az elet
kesobbi bensoseges kapcsolataiban. Ha a PTSD gyogyfthato, nyil-
van kezelhetok azok a kevesbe ordito seriilesek is, amelyeket
mindannyian hordozunk; erre valo a pszichoterapia. S az erzel-
mi intelligencia is akkor szamit a legtobbet, ha ezekkel a gaz-
dagon telitett reakciokkal kell iigyesen banni.
Az amygdala es a prefrontalis kereg tajekozottabb reakcioinak
dinamikaja tekintheto neuroanatomiai modellnek is arra,
hogyan formalja ujra a pszichoterapia a melyen rogziilt, hibas
erzelmi mintakat. Joseph LeDoux, az idegtudomanyi kutato, aki
felfedezte az amygdala erzelmi kitoreseknel jatszott veszjelzo
szerepet, ugy veli: „Amit erzelmi rendszeriink egyszer megta-
nult, a jelek szerint veliink marad eletilnk fogytaig. A terapia
arra tam't, hogyan uralkodjunk rajta - vagyis az agykereg meg-
tanulja gatolni az amygdalat. A cselekvesre valo indittatast el-
nyomjuk, de ezzel kapcsolatos erzelmeink tompitott formaban
tovabbra is jelen vannak.”
Az erzelmi ujratanulast megalapozo agyi szerkezetbol az szur-
heto le, hogy a sikeres pszichoterapia utan is visszamarad a
problematikus erzelmi mintat okozd eredeti erzekenyseg vagy
felelem csokevenye.21 A prefrontalis kereg finomithatja vagy
fekezheti az amygdala orjongo hevet, de reakciojat eleve meg-
akadalyozni keptelen. Vagyis nem hatarozhatjuk meg, hogy er-
zelmi kitoreseink mikor lepnek meg bennunket, de abba van
beleszolasunk, hogy meddig tartanak. Az erzelmi erettsegnek
alighanem fokmeroje, hogy milyen hamar jutunk tul az ilyen
epizodon.
A terapia soran foleg az emberek erzelmi reakciokra adott
vdlaszai valtoznak - a rcakciora valo eredendo hajlam korant-
sem szivodik fol. Errol tanuskodik egy sor pszichoterapias vizs-
galat, melyeket Lester Luborsky es munkatarsai vegeztek a
316
Pennsylvania! Egyetemen.22 Elemeztek a fo kapcsolati zavarokat,
amelyek miatt tucatszam fordulnak pszichiaterhez az emberek
_ ilyen peldaul a sovargas az elismercs, a bensoseges kapcsolat
utan vagy a retteges a bukastol, a fiiggoeegtol. Ezutan gondosan
sorra vettek, melyek azok a tipikus (s eleve kudarcra itelt) rnaga-
tartasmodok, amiket a betegek fclmutattak a kapcsolataikban
fclmerijlo ilyenfajta vagyak es felelmck miatt - peldaul tfllzott
kovctelozest, amire a partner diihvcl vagy fagyossaggal reagal,
vagy visszahuzodast fcltetelezctt mellozes miatt, amit a komyezet
banto elutasitaskent el meg. Az ilyen felresikeriilt erintkezesek a
betegekben ertheto modon zaklato erzelmek ozonet gerjesztik -
remenytelenseget, banatot, neheztelest, duhot, feszultseget, ret-
tegest, buntudatot, dnvadat es tarsaikat. A beteg jellemzo minta-
ja szinte valamennyi fontos kapcsolataban megmutatkozott,
hazastarshoz, szeretohoz, sziilohoz, gyermekhez, munkahelyi
kollegahoz vagy fonokhoz fuzodo viszonyban egyarant.
A hosszu tavu terapia soran azonban kctfelc valtozas tortent a
betcgeknel: a kivalto esemenyekre kevesbe gyotrclmcsen, ese-
tenkent higgadtan, sot derusen rcagaltak, es magatartasuk hate-
konyabban ervenyesitette igenyeiket a kapcsolatban. Nem valto-
zott azonban alapveto vagyuk vagy felclmuk es a spontan erzel-
mi szikra. Mikor a kezelesbol mar csak nehany terapias Oles volt
hatra, a betegek beszamoloibol az deriilt ki, hogy feleannyi
negativ erzelmi reakeiojuk volt az erintkezesek soran, es ket-
szeresere nott az eselyiik, hogy a partncrtol az ahitott pozitiv
reakeiot kapjak. De sajatos erzekenyseguk, amibol igenyeik
gyokereztek, mit se valtozott.
Ha az agymukodesre vonatkoztatjuk a tenyallast, feltetelezhe-
to, hogy a limbikus haldzat riadoval reagal egy rettegett esemeny
velt elojeleire, de a prefrontalis kereg es a rokon teriiletek ido-
kozben uj, egeszsegesebb reakeiot sajatitottak el. Vagyis az er-
zelmi leckek - a legmelyebben gyokerczo gyermekkorban ta-
nult szfvbeli szokasok is - modosithatok. Erzelmeket holtig ta-
nulunk.
317
1	A Cleveland elemi iskolaban vegbcment oldokles okozta mara-
dando traumarol a New York Times oktatasi rovataba irtam (1990.
jan. 7.).
2	A PTSD peldait buncselekmenyeK aldozatainal dr Shelly Nieder-
bachtol meritem, aki pszicholdguskent mukodik Brooklynban az aldo-
zatok szamara fenntartott tanacsado szolgalatnal.
3	A vietnami emleket M. Davistol vettem at: „Analysis of Aversive
Memories Using the Fear-Potentiated Startle Paradigm”; N. Butters es
L. R. Squire szerk., The Neuropsychology of Memory (Az emlekezet
neuropszichologiaja) (New York, Guilford Press, 1992).
4	LeDoux tudomanyosan indokolja ezeknek az emlekeknek a
kiveteles idoallosagat: „Indelibility of Subcortical Emotional Memo-
ries”, Journal of Cognitive Neuroscience (1989), 1. kotet, 238-43. o.
5	Dr. Charneyval interjut keszitettem a New York Times szamara
(1990. junius 12.).
6	Az allatparokkal folytatott laboratoriumi kiserletekrol dr. John
Krystaltol kaptam felvilagosftast; tobb kutatolaboratoriumban is elve-
geztek ezeket. A legjelentosebb kutatasok dr. Jay Weiss nevehez fflzod-
nek (Duke Egyetem).
7	A PTSD-vel jaro agyi elvaltozasokrol es az amygdala ebben jatszott
szereperol a legjobb beszamolot Dennis Charneytol es tsaitol olvashat-
juk: „Psychobiologic Mechanisms of Posttraumatic Stress Disorder”,
Archives of General Psychiatry 50 (1993- aprilis), 294-305. o.
8	Ennek az agyi halozatnak az elvaltozasat a trauma reven reszben
annak a kiserletnek az eredmenyei bizonyitjak, melynek soran PTSD-s
vietnami veteranok johimbininjekciot kaptak: ezt a szert alkalmazzak
nyilaik hegyen a del-amcrikai indianok aldozataik megbenitasara.
A johimbin paranyi dozisban gatolja a rendszerint katecholaminfekezo
receptornak (az idegsejt idegi atvivoanyagot fogado pontjanak) a mu-
kodeset. A johimbin megszunteti a fekezo hatast, megakadalyozza,
hogy ez a receptor erzekelje a katecholamintermelest; emelkedo ka-
techolaminszint az eredmeny. Mivel a szorongas idegi fekjet a johim-
bin kikapcsolta, a 15 PTSD-sbol 9-nel valtott ki panikot, 6-naI pedig
elethu emlekvisszajatszast. Az egyik veteran hallucinacioja soran heli-
kopterlelovest elt at villanassal-fustoszloppal; egy masik maga elott
latta, amint egy bajtarsait szalh'to dzsip aknara fut - 20 even at kiser-
318
tette liderces almaiban es ebren is ez a jelenet. A johimbinvizsgalatot
dr. John Krystal vezette, aki a Nemzeti PTSD-Kozpont Klinikai Pszicho-
farmakologiai Laboratoriumat vezeti a VA Hospitalben, a Connecticut!
West Havenben.
9	Kevesebb alfa-2 receptor PTSD-ben szenvedo ferfiaknal: 1. Char-
ney: „Psychobiologic Mechanisms”.
10	Az agy Ogy probalja a CRF-termelest visszafogni, hogy csokkenti
a reccptorok szamdt, mclyek kibocsatjak. Egy kiserlet bizonyitekot
szolgaltat arra, hogy PTSD-seknel ez jatszodik le: nyolc beteg CRF-
injekciot kapott. A CRF-injckcio rendszerint ACTH-ozont valt ki: ez a
hormon ingerli a szervezetet katecholamintermelesre. A PTSD-s bete-
gcknel azonban, a nem PTSD-s kontrollcsoporttal ellentetben, az
ACTH-szintben nem tortent erdemi valtozas - jelezve, hogy agyuk
csokkentette a CRF-receptorok szamat, men a stresszhormon tulter-
hclte oket. A kutatasrol Charles Nemeroff, a Duke Egyetem pszichiatere
szamolt be nekem.
11	Interjut keszitettem dr. Nemeroff-fal a New York Times szamara
(1990. ji'mius 12.).
12	A jelek szerint valami hasonlo tortenik a PTSD-nel; egy ki'serlet-
ben peldaul Vietnam! veteranoknak, akiknel PTSD-t allapitottak meg,
kiilon a szamukra megvagott 15 perces filmet mutattak, A szakasz
elethu csatajcleneteit. A veteranok egy csoportjanak naloxont, egy en-
dorfint blokkolo vegyiiletet fecskendeztek be; a film megtekintese utan
ezeknel a veteranoknal nem valtozott a fajdalomerzekenyseg. Az en-
dorfinblokkolasban nem reszesulteknel azonban 30 szazalekkal csok-
kent a fajdalomerzekenyseg, az endorfintermeles fokozodasara utalva.
Ilyen hatas nem volt kimutathato olyan veteranoknal, akik nem szen-
vedtek PTSD-ben, ami sejteni engedi, hogy a PTSD aldozatainal az
endorfinszabalyzo idegpalyak tiil erzekenyek, illetve hiperakti'vak - de
ez csak akkor deriilt ki, amikor az eredeti trauma emlekevel keriiltek
szembe. Ebben a szckvenciaban eloszor az amygdala ertekeli ki a latot-
tak erzelmi jelentoseget. A vizsgalatot dr. Roger Pitman, a Harvard
pszichiatere vegezte. Mint a PTSD mas tiinetei, ez az agyi tanulas is szo-
mngatott hclyzetben megy vegbe, es kivalthato tijra, ha valami
cmlekcztet az eredeti borzalomra. Pitman pl. azt talalta, hogy amikor
kiserleti patkanyokat sokkoltak a ketereciikben, ugyanaz az endorfin-
alapu fajdalomcsillapitas volt tapasztalhato naluk, mint a vietnami
319
veteranoknal, akiknek A szakaszt vetftettek. Amikor hetek multan a
patkanyokat visszatettek a ketrecekbc, ahol a sokkolist elszenvedtek
- de nem kapcsoltak be az aramot megint erzeketlenne valtak a faj-
dalom irant, ugyanugy, mint amikor sokkoltak oket. L. Roger Pitman:
„Naloxone-Reversible Analgesic Response to Combat-Related Stimuli
in Post-Traumatic Stress Disorder", Archives of General Medicine
(1990. junius). L. meg Hillel Glover: „Emotional Numbing: A Possible
Endorphin-Mediated Phenomenon Associated with Post-Traumatic
Stress Disorders and Other Allied Psychopathologic States” Journal of
Traumatic Stress 5,4 (1992).
13	Az agyi bizonyitekok attekintese ebben a reszben Dennis Charney
kivalo tanulmanyara tamaszkodik: „Psychobiologic Mechanisms”.
14	Charney: „Psychobiologic Mechanisms”, 300.
15	A prefrontalis kereg szerepe a felelem attanulasaban: Richard
Davidson vizsgalatanal az onkentesen jelentkezo kiserleti szemelyek-
nel mertek a verejtekreakciot (ami a szorongas barometere), mikoz-
ben egy hangjelzest fulserto, kellemetlen larma kovetett. A larma foko-
zott verejtekezest valtott ki. Egy ido utan a jelzohang onmagaban ki-
valtotta a fokozott verejtekczeset, mutatva, hogy a kiserleti szemelyek
elsajati'tottak a jelzohang iranti averziot. Mikor rendre az utalatos
larma nelkiil hallottak a jezohangot, a tanult averzio halvanyodott - a
hangjclzes nem valtotta ki a verejtckezes fokozodasat. Minel aktivabb
volt a kiserleti szemelyek bal prefrontalis agykerge, annal hamarabb
szabadultak meg a felelemtol.
Egy masik kiserletnel, amely a prefrontalis lebenyeknek a felelem
legyozeseben jatszott szerepet demonstralja, kiserleti patkanyok meg-
tanultak felni egy hangtol, amclyhez elektrosokk parosult. Ezek utan a
patkanyok lenyegeben lobotomian estek at, sebeszi uton elvagtak na-
luk az amygdalat a prefrontalis lebenyektol. Az elkovetkezo par napban
a patkanyok nem kaptak elektrosokkot, amikor a hangot hallottak.
A patkanyok, akik megtanulnak felni egy hangot, ilyenkor rendes eset-
ben par nap alatt lassacskan megszabadulnak a felelemtol. Azoknak a
patkanyoknak azonban, amelyeknel felszamoltak a prefrontalis lebe-
nyek osszekotteteset, majdnem ketszer annyi idobe telt a felelemtanu-
las hatalytalanitasa - s ez a prefrontalis lebenyek donto szerepere utal
a felelem es altalaban az erzelmileg prdbara tevo feladatok kezelese-
ben. A kiserletet Maria Morgan vegezte, aki Joseph LeDoux iranyi-
320
tasaval dolgozott tudomanyos osztondi'jaskent a New York-i Egyetem
Idegkutato Kozpontjaban.
16	Felepules a PTSD-bol: a tanulmanyrol Rachel Yehuda neuroke-
mikustol hallottam, aki a traumas stressz kutatasi programot vezeti a
manhattani Mt. Sinai School of Medicine-en. Az eredmenyekrol irtam
aNew York Titnesbz. (1992- okt. 6.).
17	Gyermekkori trauma: Lenore Terr: Too Scared to Cry (New
York, HarperCollins, 1990).
18	A trauma kiheveresenek modja: Judith Lewis Herman: Trauma
and Recovery (New York, Basic Books, 1992).
19	Trauma-„adagolas”: Mardi Horowitz: Stress Response Syndro-
mes, Northvale, NJ: Jason Aronson, 1986).
20	Az Ojratanulas egy masik szintje, legalabbis felnotteknel, a filo-
zofalas. Fel kell tenni az aldozat orok kerdesct - „Miert eppen en?” Ha
valaki trauma aldozatava valik, megrendiil a hite abban, hogy a vilag
biztonsagos, az elet igazsagos - vagyis ha jo eletet eliink, uralkodha-
tunk a sorsunk felett. A talany megfejtese persze nem felted enul filozo-
fiai vagy vallasos: a hit, a meggyozodes olyan rendszerenek kialakitasa-
ra van sziikseg, amely lehetove teszi, hogy tijra mozogni tudjunk a
vilagban, az emberek kozott.
21	Az eredeti felelem fennmaradasat tompi'tott formaban kimutat-
tak kiserleti patkanyokkal folytatott vizsgalatokkal is, az allatokba felel-
met kondicionaltak egy hang, pl. csengo irant, amelyhez elektrosokkot
parositottak Idovel a csengo hangjara felelemmel reagaltak akkor is,
ha elektrosokk nem kisertc. Fokozatosan, egy ev leforgasa alatt (ami
patkanymertekkel merve nagyon hosszu ido, eletiiknek hozzavctoleg
egyharmada) megszunt a patkanyok felelme a csengoszotol. De a fele-
lem teljes erovel feltamadt, amikor a csengoszohoz ujra elektrosokk
tarsuit. A felelem egy szempillantas alatt visszatert - es tobb honapba
telt, mig alabbhagyott. Az emberi parhuzam itt termeszetesen az,
amikor egy hajdani traumatikus felelem, amely eveken at lappangott,
ujra kitdr valamitol, ami az eredeti traumara emlekeztet.
22	Luborsky kiserleti terapiajarol 1. reszletesen Lester Luborsky es
Paul Crits-Christoph: Understanding Transference: The CCRT
Method (New York, Basic Books, 1990).
14
Vermersekletiink nem a vegzetiink
Ennyit a tanult erzelmi mintakrol. De mi a helyzet azokkal a
reakciokkal, amelyek genetikai adottsagainkbol kovetkeznek -
megvaltoztathatok-e a termeszcttol robbanekony vagy vissza-
huzodo ember szokasos rcakcioi? Ezen az erzelmi skalan a
vermerseklet iranymutato, az alapveto beallftodasunkat megha-
tarozo erzelmi hatterzaj. Vermersekletunket az erzelmi elc-
tunkben tipikus hangulatok jellemzik. Ilyen-olyan mertekben
valamennyien rendelkeziink kiemelt jelentosegu erzelmi tarto-
mannyal; sajatos vcrmerseklettel jovunk a vilagra: az elet alaku-
lasaban olyannyira donto genetikai lutrin huzzuk. Minden sziilo
megtapasztalja ezt: a gyerek elete elso percetol lehet higgadt es
kiegyensulyozott vagy kotekedo es nehez termeszetu. Kerdes,
hogy az ilyen biologiailag adott erzelmi keszleten valtoztat-e a
tapasztalat. Biologiankon mulik-e erzelmi palyafutasunk? A fel-
szegnek sziiletett gyerekbol valhat-e magabiztos felnott?
Erre a kerdesre a legvilagosabb valasz Jerome Kagantol, a Har-
vard Egyetem kivalo fejlodespszichologusatol szarmazik.' Kagan
szerint legalabb negyfele vermerseklettipus letezik - felenk, me-
resz, felhangolt, melankolikus es mindre eltero agymukodesi
modozat jellemzo. Velhetoleg nyomon kovethetetleniil gazdag az
egyeni vermersekleti adottsagok sokretusege, amelyek mogott az
erzelmi palyak veliink sziiletett sajatossagai btijnak meg; barmi-
lyen emociot neziink is, az emberek kiilonboznek abban, hogy
milyen konnyen valthato ki naluk, mennyire tartos, mennyire
heves. Kagan munkassaga a sok minta koziil egyre koncentral:
a vermerseklet mereszsegtol felszegsegig terjedo dimenzidjara.
322
Az anyak eveken at hordtak csecsemoiket es kisdedeiket
Kagan fejlodes-lelektani laboratoriumaba a Harvard Egyetem
William Jamesrol elnevezett epiiletenek tizennegyedik emele-
tere, hogy a kutatasokban reszt vegyenek Kagan es munkatarsai
itt figyeltek fel a felenkseg jeleire huszonegy honapos gyerekek
kiserleti megfigyclesre behozott csoportjanal. Szabad, csoportos
jatek soran egyes gyerekek elenken, spontan, minden fenntartas
nelkiil kezdemenyeztek jatekot a tobbiekkel. Masok ellenben
bizonytalankodtak, tetovaztak, elhuzodtak, az anyjukhoz biijtak,
es csondben neztek, hogyan jatszanak a tobbiek. Majdncm negy
ewel kesobb, nagyesoportos ovodas korukban ujra megvizsgalta
oket Kagan es csapata. Az eltelt evek soran a tarsasagkedvelo
gyerekek koziil egy sem lett felenk, de a felenkek ketharmada
valtozatlanul zarkozott volt.
Kagan eredmenyei azt mutatjak, hogy a feltunoen erzekeny es
ijedos gyerek felszeg, batortalan felnotte csepcredik; Kagan sze-
rint a gyerekek 15-20 szazaleka sziiletesetol fogva visclkedesbcn
gatolt. Csecsemokent ezek a gyerekek mindent bizalmatlanul
fogadnak. Nem lelkesednck az uj etel irant, uj allattal vagy
hellyel kelletleniil ismerkednek, idegenekkel feszengenek Mas
szempontbol is erzekenyebbek - peldaul hajlamosabbak a bun-
tudatra, az onvidra. Ezek a gyerekek ereznek benito szorongast,
ha emberek koze kell menni az osztalytcrcmben vagy a jatszo-
teren, ha ismeretseget kell kotni, ha reflektorfenybe keriilnek
Felnottkent sokszor arulnak petrezselymet, es halalos felelem
kbrnyekezi oket a nyilvanos felszolalas vagy szereples elott.
Tom, aki reszt vett a Kagan-fele vizsgalatokon, tipikus felszeg
fiu. Valamennyi gyerekkori felmeresnel - keteves, oteves, illetve
heteves korban - a legfelenkebbek koze soroltak. A kovetkezo
beszelgetesen, tizenharom eves koraban Tom fesziilt es szogle-
tes, harapdalja az ajkat, tordeli a kezet, merev arcan csak akkor
tunik fel gyer mosoly, amikor a baratnojerol beszel; kurta
valaszokat ad fojtott hangon.’ Tom ugy emlekszik, hogy gyer-
mekevei derekan, hozzavetoleg tizenegy eves koraig fajdalmasan
323
felszeg volt, kiverte a verejtek, valahanyszor megkbzelftett egy
jatszo tarsasagot. Sok minden keltett benne heves rettegest; felt,
hogy leeg a hazuk, felt fejest ugrani a medcncebe, felt egyedul
maradni a sotetben. Gyakran voltak remalmai: egy szorny tama-
dott ra. Az utobbi ket evben va^melyest enyhult a felszegsege, de
gyerektarsasagban valtozatlanul szorong, most az iskolai teljesit-
menyen ragodik sokat, pedig az evfolyam legjobbjainak 5 szaza-
lekaba tartozik. Tom apja tudos, es d szivesen lepne a nyomdo-
kaiba, mert a viszonylagos egyediillet megfelel introvcrtalt hajla-
mainak.
Ralph ellenben, barmely eletkorban vizsgaltak is, mindig a
legmereszebb, legkezdemenyezobb gyerekek kozbtt volt. Oldott
es bcszedes, tizcnharom evesen kenyelmesen hatradol aszeken,
mindenfajta ideges modorossagtol mentes, ontudatos, baratsa-
gos hangon targyal a bcszelgetopartnerrel, mintha egykoruak
volnanak - holott a korkiilonbseg huszonot ev. Gyerekkoraban
mindossze ketto rovid eletu felelme volt - a kutyaktol felt,
miutan haromeves koraban raugrott egy nagy kutya, es a repii-
lestol, mikor hetevesen szerencsetlensegekrol hallott. A kozvet-
len, nepszeru Ralph soha nem tartotta magat felszegnek.
A felenk gyerekek a jelek szerint olyan idegpalyakkal szfllet-
nek, amelyek masoknal erzekenyebbe teszik oket az enyhe
stresszre is - sziiletesuktol fogva gyorsabban ver a szrvuk furcsa
vagy uj helyzetben. Mikor a huszonegy honapos tartozkodo kis-
dedek nem folytak bele a jatekba, szivritmusmonitorok kimutat-
tak, hogy a szorongastol csak ugy zakatol a szfvuk. Minden jel
szerint erre a konnyen ebredo szorongasra vezetheto vissza elet-
fogytiglani felszegsegiik: minden ismeretlen szemelyben vagy szi-
tuacioban potencialis fenyegetest sejtenek. Talan ezert van, hogy
kozepkoru nok, akik ugy emlekeznek, felttinoen felenkek voltak
gyerekkorukban, tarsasabb hajlamu kortarsaikkal osszevetve
altalaban tbbb felelmet, aggodalmai, buntudatot ereznek, es in-
kabb szenvednek olyan stresszel osszefiiggo panaszoktol, mint a
migrenes fejfajas, az ideges beltiinetek es gyomorbantalmak?
324
A felszegseg NEUROKEMIAJA
A tartozkodo Tom es a rettenthetetlen Ralph kozotti kiilonb-
scg Kagan szerint az amygdalara osszpontosulo idegpalya inge-
relhetosegenek elteresebol fakad. Kagan azt allitja, hogy a Tom
tipusu felenk szemelyek olyan neurokemiai adottsagokkal jon-
nek a vilagra, amely fokozottan ingerelhetove teszi ezt a bizonyos
idegpalyat; ezert van, hogy az ilyen emberek keriilik az isme-
retlent, a bizonytalansagot, es szorongastol szcnvednek. Akiknek
az idegrendszere magasabb amygdala-ingerkiiszobbel bir, mint
Ralphc, nem ijed meg olyan konnycn, konnyebben oldodik,
mohobban indul felfedezodtra, szfvesebben ismerkedik.
Korai jel arra nezvest, hogy a gyerek melyik palyat orokolte,
hogy csccscmokoraban mennyire ingerlekeny, es mennyire du 1-
ja fel, ha ismeretlen szemellyel vagy dologgal kerul kapcsolatba.
Ot csecsemo kozul hozzavetoleg egy sorolhato a felenkck koze,
es hozzavetoleg ketto meresz vermersekletu - sziileteskor leg-
al abbis.
Kagan szokatlanul ijedos macskak megfigyelcsebol meriti
megfigyeleseinek egy reszet. Het hazimacska koziil hozzavetoleg
egynel tapasztalhato az az ijedos minta, ami rokon a folds gyer-
mekeknel tapasztalttal: ez az allat menekul minden ujdonsagtol
(ahelyett, hogy a legendas macskakivancsisagrol tennc tanusa-
got), vonakodik uj teriileteket felfedezni, es csak a legparanyibb
ragcsalokat tamadja meg, mert a testescbbektol, amelyeken vite-
zebb macskatarsai kapva kapnanak, d bizony fel. Kozvetlen agyi
vizsgalatok kimutattak, hogy ezeknel a felenk macskaknal az
amygdala cgyes reszei kiilonosen konnycn kerulnek izgalmi alla-
potba, foleg ha fenyegetoen rajuk vernyakol egy masik macska.
A macskafelenkseg kb. egy honapos korban szokken viragba,
ckkor erik meg az amygdala arra, hogy iranyitsa az agyban a
kozeledes-menckijles palyat. A kismacska agyanak fejlodeseben
egy honap kdriilbelui nyolc-kilencnek felel meg a csecsemonel,
figyelte meg Kagan: ekkor tiinik fel az „idegenkedes” jelensege a
325
kisbabaknal - ha a kisbaba mamaja kimegy a hclyiscgbol, es
idegen van jelen, konnyhullatas az credmeny. A felenk gyerekek,
szuri le Kagan, talan oroklik a norepinefrin vagy az amygdalat
serkento niar agyi vegyiiletek tartosan magas szintjet, melyek a
reakciokijszobot lejjebb szallftjak, es az amygdalat konnyebben
mukodesbe hozzak.
Erre a fokozott erzekenysegre utal peldaul, hogy ha fiatal no-
kon es ferfiakon, akik gyerekkorukban igen felenkek voltak,
laboratoriumi korulmenyek kozott merik a stressz, peldaul kel-
lemetlen szagok hatasat, szfvritmusuk tartosabban gyorsul fel,
mint tarsasabb hajlamd kortarsaike - jelezve, hogy' az arado
norepinefrin izgalmi allapotot allandosft az amygdalajukban, es
az osszekbto idegi palyak reven a szimpatikus idegrendszer is
serkentest кар/ Kagan adatainak tanusaga szerint a felenk gye-
rekek reakciokeszsege fokozott a szimpatikus idegrendszer mu-
tatoi alapjan, ideertve a magasabb vernyomaserteket, a pupilla-
tagulast es a vizelet norepinefrin indexed is.
A csond is barometere a felenksegnek. Valahanyszor Kagan es
munkatarsai felenk, illetve meresz gyerekeket termeszetes kbr-
nyezetiikben vizsgaltak - amint az ovodai teremben ismeretlen
gyerekekkel, illetve a kerdezovel erintkeznck -, azt talaltak, hogy
a felenkek szotlanabbak. A felenk ovodas nem mondott semmit,
ha mas gyerekek megszolitottak, es allo nap csak nezte a tobbiek
jatekat. Kagan feltetelezese szerint az djdonsaggal vagy a velt
fenyegetessel szembesiilo felenkek hallgatasa annak a jele, hogy
mukodesbe lepett az cloagyat, az amygdalat es a kozcli limbikus
struktrirakat osszekoto idegi palya, amely a hangadast iranyftja
(stressz eseten ez fojtja belenk a szot).
Az ilyen erzekeny gyerekeknel magas a kockazat, hogy szoron-
gasos zavarok, peldaul panikrohamok lepnek fel naluk mar
hatodikos-hetedikes korukban. Egy vizsgalat kimutatta, hogy
754 fiu es lany kijziil, akik ebbe a korosztalyba tartoznak, 44
szenvedett mar el legalabb egy panikrohamot, illetve annak elo-
zetes tiineteit. Ezeket a szorongasos epizodokat tobbnyire a ko-
326
rai pubertas szokasos riadoi valtottak ki - elso randevu, nehez
vizsga amiken a legtobb gyerek tuljut komolyabb gond nelkiil.
A termeszettol felenk tinedzsereknel azonban, akiket szokatla-
nul megremi'tettek az uj helyzetek, paniktiinctek jelentkcztek:
szivdobogas, legszomj, fulladas olyan erzessel parosulva, hogy
valarni szornyuseg fog tortenni veliik, megtebolyodnak, meghal-
nak. A kutatok ugy velik, hogy ezeket az epizodokat ugyan tulzas
lenne a panikbetegseg pszichiatriai korkepenek nevezni, mind-
azonaltal figyelmezteto jelek, hogy az idok folyaman ezeknel a
tinedzsereknel a betegseg konnyebben fejlodik ki; sok felnott
beteg alh'tja, hogy7 panikrohamai tizeneves korban kezdodtek.5
A szorongas kitorese szorosan osszefijgg a pubertassal. A pu-
bertas keves jelet elarulo lanyok nem tudosi'tottak ilyen roha-
mokrol, de a pubertason atesetteknek hozzavetoleg 8 szazaleka
szamolt be panikelmenyrol. Ha ilyen rohamot mar megertek,
hajiamosak rettegni attol, hogy megismetlodik: a panikbetegseg-
toi szenvedok ezert visszahuzodoak.
Fi iAl LOKA VILAGRA: AVIG KEDELY
A huszas evekben June nagynenem ifjii leanykent felkereke-
dett Kansas City-beli otthonabol, es szal egyedul elindult Sang-
hajba - vakmeroseg volt ez akkoriban egy maganyos notol. June
a kereskedelem es intrika e nemzetkozi csomopontjan osszefu-
tott egy brit detektiwel a gyarmati rcndorseg soraibol, es felese-
gul ment hozza. Mikor a masodik vilaghabord elejen a japanok
bevettek Sanghajt, nagynenemet es a ferjet abba a hirhedt tabor-
ba internaltak, amit A Nap birodalma cimu konyv, illetve jatek-
film abrazol. Ot szornyu evet toltottek itt, mindenuket elvesz-
tettek, de elve, habar koldusszegenyen jutottak vissza Brit
Columbiaba.
Emlekezetes szamomra, mikor gyerekfovel megismcrhettem
June-t, aki eleteros korosodo damakent nem mindennapi elet-
utat mondhatott a magaenak. Kesdbb agyverzes erte, felig lebe-
nult, de lassii, Reserves labadozas credmenyekent ujra talpra
allt, igaz, santa maradt. Emlekszem, egyszer egyiitt mentiink el
valahova a jo hetvenes June-nal. Hogy, hogy nem, otthagyott; par
perc mulva cihalo segelykialtast hallottam - June hfvott. Elesett,
es nem bfrt egyediil felallni. Rohantam, hogy felsegi'tsem, de
ahelyett, hogy jajveszekelt vagy meltatlankodott volna, csak
nevetett magan. „De jo, hogy’ osszekanalaztal” - kommentalta
konnyeden az esetet.
A jelek szerint vannak olyan emberek, akik erzelmileg pozitiv
iranyba tendalnak, mint a nagynenem; termeszetto] lazak es
derusek, mig masok komorak es melabiisak. A vermersekletnek
ez a dimenzioja - amelynck ket veglete a lelkescdes, illetve a
melankolia - a jelek szerint a jobb es bal prefrontalis teriile-
teknek, az erzelmi agy felso polusainak egymashoz viszonyitott
aktivitasan mulik. Ezt a felismerest nagyreszt Richard Davidson-
nak, a Wisconsin! Egyetemen dolgozo pszichologusnak koszon-
hetjiik. 6 fedezte fel, hogy akiknel a bal prefrontalis lebeny akti-
vabb a jobb oldali parjahoz kepest, vig kedelyuek; jellemzo
rajuk, hogy oromiiket lelik a tobbi cmbcrben es az elet jotete-
menyeiben, a kellemetlensegeken pedig tulteszik magukat, mint
June nenem. Akiknel azonban a jobb oldali lebeny az aktivabb,
inkabb negativ beallitottsaguak, savanyuak, es nem vcszik
annyira konnyen az elet viszontagsagait; reszben azert is szen-
vednek, mert keptelenek gatat vetni szorongasuknak es dep-
ressziojuknak.
Davidson egyik kiserletebcn tizenot onkent jelcntkezot, akik-
nel a bal frontalis agyteriiletek aktivitasa a legkifejezettebb volt,
osszehasonlitottak tizenot masikkal, akiknel a jobb oldali fronta-
lis aktivitas volt leghangsulyosabb. Tultengo jobb oldali frontalis
aktivitas eseten a szemelyisegteszt feltuno ncgativitast mutatott
ki, Woody Allen vigjateki figurajat allitva elenk, a veszmadarat,
aki minden aprosagban katasztrofat sejt - rigolyas, szeszelyes,
bizalmatlan, mert szamara a vilag csupa Ickiizdhetetlen akadaly
328
es lappango veszely. Az erosebb bal frontalis aktivitast mutate
emberek viszont egeszen mas szinben lattak a vilagot, mint me-
lankolikus tarsaik. Kozvetlenek, vidamak voltak, jol ereztek ma-
gukat a boriikben, elveztek az eletet. A pszichologiai tcsztek
eredmenyei arra utaltak, hogy egesz eletiikben kevesbe vannak
kiteve a depresszio es mas erzelmi zavarok kockazatanak.6
Davidson azt talalta, hogy a klinikai ertelemben vett depresz-
szion atesett szemelyeknel az agytcvekenyseg alacsonyabb szin-
tu a bal frontalis lebenyben, a jobb frontalis lebenyben pedig
magasabb, mint azoknal, akik sosem voltak depressziosak.
Davidson feltetelezi, hogy akik lekuzdottek a depressziot, meg-
tanultak fokozni a bal prefrontalis lebeny aktivitasat - de ez meg
kiserleti bizonyitasra var.
A fenti kutatasok a populacio vegleteket kepviselo 30 szaza-
lekabol indultak ki, de Davidson szerint szinte mindenki beso-
rolhato ide vagy oda aszerint, hogy agyhullamainak rajzolata
milyen tendenciara utal. A mordzusok es a derusek kozotti ver-
mersekleti kulonbseg apro es nagy dolgokban egyarant megnyil-
vanul. Egy kiserletben onkent jelentkezok rovidfilmeket neztek.
Voltak koztiik mulatsagosak: kadban fiirdo gorilla, hancdrozo
kutyakolyok. De nyomasztoakat is vetitettek, peldaul apolonok
szamara keszitett oktatofdmet sebeszeti beavatkozasok ijeszto
kepeivel. A jobb felteke tulsdlyaval jellemezhetokomor emberek
alig-alig deriiltek a vidam filmeken, viszont szelsoseges retteges-
sel es undorral reagaltak a sebeszeti beavatkozas, a ver latvanya-
ra. A derus lelkek a mutetre majdhogy ra se hedentettek; fo
reakciojuk a jokedvu mozi keitette deriiltseg volt.
Vagyis vermersekletiink eleve a negativ vagy a pozitiv erzelmi
repertoar fele iranyit. A melankoliara vagy felhangoltsagra valo
hajlam az elso eletev soran mutatkozik meg, a felenkseg-me-
reszseg mintajara, ez pedig genetikai meghatarozottsagra utal.
Az agy tiilnyomo reszevel egyetemben a frontalis lebenyek is
erlelodnek meg a sziiletest koveto elso honapokban: aktivitasuk
nem merheto megbizhatoan tiz honapos kor alatt. Davidson
329
ennyi idos csecscmokbn vegzett vizsgalatai azonban bizonyitot-
tak, hogy a frontalis lebenyek aktivitasanak merteke elorevetiti,
sirni fog-e a kicsi, ha az anyja elhagyja a helyiseget. A korrelacio
szazszazalekosnak mondhato: a tobb tucat vizsgalt csecsemo ko-
zul azok, akik si'rtak, kivetel nelkiil jobboldalt mutattak fokozott
agymukbdest, a nem siroknal viszont a bal lebeny volt aktivabb.
Jollehet a vermersekletnek ez az alapveto dimenzioja sziile-
teskor vagy nem sokkal kesobb dol el, nem torvenyszeriJ, hogy a
mogorva beallitottsaguak rosszkedvuen morfondirozva morzsol-
jak le napjaikat. A gyermekkor erzelmi leckei nagy hatassal
lehetnek a vermersekletre, a veliink sziiletett iranyultsagot
hangsulyozhatjak vagy tompithatjak. Az agy kiveteles gycrekkori
keplekenysegebol az kovetkezik, hogy ezeknek az eveknek a
tapasztalatai maradandoan, eletre szoloan alakithatjak az idegi
palyakat. Ennek mikentjerc talan Kagan felenk gyerekekkel veg-
zett kutatasai szolgaltatjak a legszemleletesebb peldakat.
AZ IZGAGA AMYGDALA MEGSZELIDITESE
Kagan azzal a biztato hirrel szolgal, hogy nem minden felos
csecsemo kot ki az elet periferiajan - vermersekletiink nem a
vegzetiink. Az izgaga amygdala megfelelo tapasztalatokkal
megjuhaszithato. Azon mulik a dolog, hogy a cseperedo gyermek
milyen erzelmi leckeket es viselkedesmodokat tanul. A felenk
gyermekek szamara kezdettol szamit, hogy hogyan bannak
veliik a sziileik, s hogyan tanuljak meg veliik szilletetett felenk-
seguket kezelni. Azok a sziilok, akik batorito tapasztalatok lep-
csofokait szerkesztik meg gyermekiik szamara, ezzel esetleg
eletre szolo felelem-ellensulyozas birtokaba juttatjak.
Harom gyermek koziil, akik sziileteskor tul erzekeny amyg-
dalara vallo tilneteket mutatnak, egy levetkezi a felenkseget kis-
iskolaskorra.7 A hajdan felos gyerekek otthoni megfigyelesebol
nyilvanvalo, hogy a sziiloknek, elsosorban az anyanak kulcs-
330
szerepe van abban, hogy az eredendoen felenk gyermek fclba-
torodik-e az idok folyaman, vagy tovabbra is tart minden ujdon-
sagtol, es felzaklatjak az croprobak. Kagan kutatocsoportja azt
talalta, hogy egyes anyak elvbol megkimeltek kicsinyuket min-
den kinos elmenytol; masok fontosabbnak veltek, hogy felenk
gyerekukneksegitsegere legyenek az ilyen kinos pillanatok keze-
lescben, megedzve oket az elet apro kiizdelmeire. Ugy tetszik, az
oltalmazo modszer megerositi a felenkseget, valoszinuleg azert,
mert a kicsiknek nines alkalmuk megtanulni a felelem lekuzde-
set. A „tanuljunk mcg alkalmazkodni” nevelesfilozofiaja ellen-
ben minden jel szerint hozzasegfti a felenk gyerekeket ahhoz,
hogy' batorsagra kapjanak.
Hat honapos csecsemoknel otthon vegzett megfigyelesek ki-
mutattak, hogy az oltalmazo anyak, ha csititani akartak kicsi-
nyiiket, felvettek, karban ringattak oket, tovabb, mint azok az
anyak, akik segiteni igyekeztek gyermekeiknek abban, hogy az
ilyen helyzeteken йгга legyenek. A gyerekek nyugodt, illetve zak-
latott ielkiallapotban valo karra vetelenek osszevetese azt mutat-
ta, hogy az oltalmazo anyak a gycrekiiket sokkal tovabb tartottak
olben, ha zaklatott volt, mint ha nyugodt.
Egy masik elteres egyeves kor koriil nyilvanult meg: az oltal-
mazo anyak sokkal engedekenyebben es kozvetettebben jeloltek
ki korlatokat onmagat vagy mast veszelyezteto, pl. felrenyelheto
targyat szajba vevo kisdediiknek. A tobbi anya ellenben nem turt
ellentmondast, szigon'ian korlatokat szabott, direkt utasitisokat
adott, gatat vetett a gyerek tenykedesenek, es ragaszkodott az
cngedelmesseghez.
De miert is vezet a szigor a felenkseg csokkenesehez? Kagan
szerint tanulis megy vegbe, mikor a csecsemo nekirugaszkoda-
sat valamilyen kivanatos targyhoz (amit azonban anyja vesze-
lyesnek vel) megszakitja a figyelmeztctes: „Nem szabad!” A ki-
csinek hirtelen enyhe clbizonytalanodassal kell megbirkoznia.
Ha ez a probatetel szazszamra ismetlodik az elso eletevben, a
gyermek finom adagolasban kostolgathatja folyamatosan az elet
331
varatlan fordulatait. Az ijedos gyereknel eppen ez a kritikus mo-
mentum, es turhetd dozisaibol elsajatithato a lecke. Ha az epi-
zod szeretd sziilok jelenleteben megy vegbe, akik mindazonaltal
nem kapdossak fel, nem vigasztaljak agyon a gyereket a legap-
robb bibi iirugyen is, a gyerek fokozatosan megtanul onalloan
drra lenni az ilyen pillanatokon. Mikor keteves korban ezek a
korabban felenk gyerekek visszakeriilnek Kagan laboratdriuma-
ba, sokkal kevesbe valoszinu, hogy sfrasban tornek ki, ha egy
idegen csunyan nez rajuk, vagy raszontja a karjukra a vernyo-
r_ masmerd mandzsettat.
Kagan vegkovetkeztetese: „Ugy fest, hogy az anyak, akik tul
erzekeny kisgyermekiiket megkimelik a csalodastol es a szoron-
gastol, jotekony hatast remelve, eppen hogy sulyosbitjak a gye-
rek elbizonytalanodasat, vagyis clienteles hatast ernek el.”8 Mas
szoval az oltalmazo strategia hatulutoje, hogy megfosztja a
felenk kisdedet azoktol az alkalmaktol, melyek megtanithatnak,
hogyan higgadjon le, ha ismeretlen dologgal keriil szcmbe, s ki-
csit uralni tudja felelmeit. Neurologiai szinten ez velhetoleg azt
jelenti, hogy a prefrontalis palyak elmulasztjak a gorcsos felelem
alternativainak elsajatitasat, sot a csillapithatatlan felelmet csak
1 megerositi az allando ismetlodes.
Kagan kifejtette nekem: „Azok a gyerekek, akiknek az dvodas-
kor vegere enyhult a felenksege, altalaban szelid noszogatast
kaptak sziileiktol, hogy legyenek kezdemenyezobbek. Bar erre a
vonasra valamelyest nehezebb hatni, mint a tobbire - talan elet-
tani megalapozottsaga miatt -, nines az az emberi tulajdonsag,
ami ne valtozhatna.”
A gyerekkor folyaman egyes gyerekek mindjobban felbatorod-
nak, ahogy a tapasztalat alakitja a kulcsfontossagii idegi palya-
kat. Egyik jele annak, hogy a gyermek nagy valoszinuseggel
legyozi termeszetes gatlasat, a tarsas kompetencia fokozodasa:
ha egyutt tud mukodni, meg tud ferni mas gyerekekkel, ha em-
patiat tandsit, ha szivcsen ad, osztozik, ha tekintettcl van masok-
ra, es szoros baratsagokat kepes kotni. Ezek a vonasok jellemez-
332
tek azokat a gyerekeket, akiknel negyevesen kimutattak a felenk
alkatot, de tizeves korukra kinottek.9
Azok a felenk negyevesek azonban, akiknek a termeszete nem
sokat valtozott a kovetkezo hat evben, erzelmi teren kevesebb
ratermettseget mutattak: stressz eseten konnyebben sirtak vagy
roskadtak magukba, kiegyensdlyozatlansag, felelem, durcasko-
das, nyafogas jellemezte oket, az apro csalodasokra aranytalan
diihvel reagaltak, a vagyteljesitest kevesse tudtak kesleltetni, a
kritikara tul erzekenyen vagy bizalmatlansaggal reagaltak. Ezek
az erzelmi botlasok termeszetesen a tobbi gyerekkel valo kap-
csolatra is kihatnak, mar ha a kapcsolatteremtestol valo odzko-
dast egyaltalan sikerul legyozni.
Konnyen belathato, hogy a felenk alkatu, de erzelmileg rater-
mettebb gyerekek mi modon novik ki spontan felenksegiiket.
Tarsas keszsegeik fejlettebbek, s ezert valoszinubb, hogy sorozat-
ban erik oket kellemes elmenyek mas gyerekek reszerol. Ha
ovatosan elegyednek is szoba az uj jatszotarssal, mikor megtorik
a jeg, legragyogobb formajukat mutatjak. Ha sok even at ismet-
lodik a tarsasagi siker, a felenk ember is magabiztosabb lesz.
Ez a haladas a mereszseg fele biztato; arra utal, hogy meg a
veliink sziiletett erzelmi mintak is modosfthatok bizonyos mer-
tekig. A gyerek, aki ijedosnek sziiletik, megtanulhatja a higgadt-
sagot, sot a kezdemenyezokeszseget is az ismeretlennel valo
szembesiileskor. A felenkseg - vagy barmely mas vermersekleti
tenyezo- lehet biologiai adottsag erzelmi eletiinkben, de orokolt
vonasaink nem feltetleniil korlatozzak erzelmi repertoarunkat.
A genetikus korlatokon beliil is vannak lehetosegeink. Magatar-
tas-genetikusok allitjak, hogy a genek onmagukban nem hata-
rozzak meg a viselkedest; kornyezetiink s kivalt amit tanulunk
es tapasztalunk, trug felnoviink, alakit azon, hogy a vermersek-
leti prediszpozicio hogyan jelentkezik eletiink soran. Erzelmi
kepessegeink nem adottak; megfelelo tanitassal javithatok. Ezt
az emberi agy eresenek folyamata indokolja.
333
GYERMEKKORI ESELYEK
Az emberi agy sziileteskor korantsem alakult ki tcljesen. Hol-
tunk napjaig formalodik, de a legintenzivebb novekedes idosza-
ka a gyermekkor. A gyerek tobb idegsejttel sziiletik, mint
amennyit erett agya megtart; a „ritki'tas” folyamataban az agy
elvesziti a kihasznalatlan idegi osszekotteteseket, a leggyakrab-
ban igcnybe vett szinapszishalozatokban azonban szilard kap-
csolatokat teremt. A ritki'tas a folds szinapszisok megsziintetese-
vel javit a „jelzes-zaj” aranyon az agyban, eltavolitvan a ,,zaj”
okozojat. Ebben a folyamatban nines megalias, s a tortenesek
gyorsak; a szinapsziskapcsolatok letrejotte orak vagy napok ker-
dese. A tapasztalat, kivalt gyerekkorban, formalja az agyat.
A tapasztalatnak az agyfejlodesre gyakorolt hatasat Thorsten
Wiesel es David Hubei Nobel-di'jas idegtudomanyi kutatok klasz-
szikus vizsgalatai igazoljak.10 Bebizonyitottak, hogy macskaknal
es majmoknal az elso elcthonapok soran van egy kritikus ido-
szak, amikor kialakulnak a szinapszisok, melyek a jeleket a
szemtol a megfejtes helyere, a latokeregbe szalh'tjak. Ha ebben
az idoszakban az egyik szem csukva volt, megfogyatkoztak a szi-
napszisok, amelyek ettol a szemtol kozvetftettek a latokereg fele,
mig a nyitott szem esetebcn szamuk megsokszorozodott. Az allat
funkcionalisan vak maradt arra a szemere, amit a kritikus ido-
szak utan nyitottak ki tijra. Bar maga a szem nem karosodott, a
latokereghez vivo idegpalyak szama keves volt a szembol erkezo
jelek ertelmezesehez.
Az embernel ez a kritikus periodus az elso hat eletev. Ebben
az idoszakban a szabalyos latas serkenti a mind osszetettebb, a
szemet a latokereggel osszekoto idegi halozat kialakulasat. Ha
csak par hetre is leragasztjak a gyerek szemet, merheto a kerde-
ses szem latiskepessegenek romlasa. Ha a gyerek szemet tobb
honapra lezarjak ebben az eletkorban, a latasreszletek iranti
fogekonysaga karosodik.
334
A tapasztalat hatasat a fejlodo agyra atiito erovel mutatja be
a „gazdag” es „szegeny” patkanyokkal foglalkozo vizsgalat.'1
A „gazdag” patkanyok kis csoportokban laktak mindenfele pat-
kanymulatsaggal, letraval, kerekkel felszerelt ketreceket. A „sze-
geny” patkanyok hasonlo, csak eppen kopar, sivar ketrecekben
eltek. Ahogy teltek a honapok, a gazdag patkanyok agykergeben
joval osszetettebb szinapszishalozatok jottek letre az idegsejtek
kozott; a szegeny patkanyoknak ebbol is gyerebben jutott. A ku-
lonbseg olyan jelentos volt, hogy a gazdag patkanyok agya a mer-
legen is tobbet nyomott, s nem meglepo, hogy a szegeny patka-
nyokat messze lepipaltak az utvesztokben valo cligazodasnal.
Majomkiserletek a tapasztalat bdsegenek, illetve hianyanak
ugyanerre a hatasara mutatnak, s ez az embernel sem lehet
maskeppen.
A pszichoterapia - vagyis a modszeres erzelmi djratanulas -
is tanusftja, hogy a tapasztalat valtoztathat az erzelmi mintakon,
es formalhatja az agyat. A legdramaibb bizonyitekot kenyszeres-
rogeszmes zavarral kezelt betegek vizsgalata szolgaltatja.12 Gya-
kori kenyszeres megnyilvanulas a kezmosas, tobb szazszor is-
metlodhet napjaban, a beteg bore felreped. PET-vizsgalatok
kimutattak, hogy a kenyszeres-rogeszmes betegeknel a prefron-
talis lebenyek mukodese rendellenesen felfokozott.1’
A vizsgalatba bevont betegek otven szazaleka a szabalyos
gyogyszeres kezelest kapta, fluoxetint (kozismertebb neven Pro-
zacot), otven szazaleka viseikedesterapiaban reszesiilt. A terapia
soran rendszeresen szembesitettek oket rogeszmejuk targyaval,
de a kenyszeres cselekvest meggatoltak; a manias kezmosok a
mosdonal nem moshattak kezet. Kozben ravezettek oket, hogy
megkerdojelezzek a kivalto iszonyt vagy felelmet - peldaul, hogy
tisztalkodas hijan betegsegbe esnek es meghalnak. A honapokon
at tarto foglalkozasok vegiil fokozatosan kioltottak a zavart,
ugyanugy, mint a gyogyszer.
Figyelmet elsosorban az erdemel, hogy a PET-vizsgalat tanu-
saga szerint a viselkedesterapiaval kezelt betegeknel az erzelmi
335
agy kulcsfontossagu teriilctenek, a nucleus caudatusnak az akti-
vitasa ugyanolyan jelentosen csokkent, mint a sikeres fluoxetin-
kezelescn atesett betegeknel. Tapasztalatuk a gyogyszernel nem
kevesbe hatekonyan modositott az agymukodesen - es mulasz-
totta el tiineteiket!
SORSDONTO LEHETOSEGEK
Minden faj kozul nalunk, embereknel tart legtovabb az agy
teljes erese. Az agy' minden terulete mas es mis utemben fejlo-
dik a gyerekkor folyaman, de a pubertas bekbszontc agyszerte
elsopro ritki'tast hoz. Az erzelmi elet szempontjabol donto jelen-
tosegu agyi teruletek kozul nem egy sereghajto az eresben. Az
erzekeloterijletek a gyerekkor legelcjen ernek be, a limbikus
rendszer a pubcrtasra, a frontalis lebcnyek - az erzelmi onkont-
roll, megertes es a kifinomult reakciok szekhelyei - a serdulo-
kor legvegeig, tizenbat-tizennyolc eves korig fejlodnek tovabb.14
Az erzelmek feletti uralom megszerzesenek-rendezesenek
gyermek- es serdulokorban folyton ismetlodo gyakorlata kozre-
jatszik ezen idegpalyak alakitasaban. A gyerekkor tehat sorsdon-
to lehetoseg eletre szolo erzelmi hajlandosagok kialakitasara; a
gyermekkorban elsajatitott szokasok belcrogzulnek az idegi
szerkezet szinaptikus alaphalozataba, s kesobb mar nehezen
torolhetok ki onnan. Tekintetbe veve a prefrontalis lebenyeknek
az erzelmek kezelescben jatszott fontos szerepet, az a nagyfokd
nyitottsag, amely ezen agyteriiletek szinaptikus kapcsolatainak
alakulasat jellemzi, azt jelenti, hogy az agy szerkezetenek egesze-
ben a gyermek sokevcs tapasztalatai tartos kapcsolatokat tudnak
kialakitani az erzelmi agy szabalyozo idegpalyain. Mint lattuk,
kritikus tapasztalat egyebek kozt, hogy a szulok mennyire mcg-
bizhatoak, mennyire kovetik nyomon a gyermek igenyeit; h%y a
gyermek milyen mertekben кар alkalmat es eligazitast negati'v
erzelmeinck onallo kczelesehez, az osztonkontroll, az empatia
336
gyakorlasahoz. Ugyanigy az elhanyagolas, a bantalmazas, a kozb-
nyos vagy bnzb sziilo ertetlensege, a brutalis fegyelmezes is nyo-
mot hagynak az erzelmi halbzatban.15
Az egyik legalapvetbbb, csecsembkorban elsajati'tott, de a
gyermekkor folyaman szakadatlanul tovabb finomftott erzelmi
lecke, hogy hogyan csillapitsuk sajat zaklatottsagunkat. Az apro
csecsemot gondozoi csitftjak: az anya meghallja a sirast, felveszi
a picit, es karjaban tartja, ringatja, mig meg nem nyugszik. Ez a
biolbgiai rahangolodas egyes elmelctek szerint megtanitja a gye-
reket arra, hogy onalloan vigasztalja magat.16 A tiz es tizennyolc
honapos kor kozotti kritikus iddszakban a prefrontalis kereg
cortex orbitofrontalis teriilete gyors iitemben alakitja ki a kap-
csolatokat a limbikus aggyal, melyek a kellemetlen erzesek
kulcsfontossagu ki-be kapcsolojat alkotjak. Eszerint az a gyerek,
aki szamtalan vigasztalb kozjatek soran sikerrel sajatftotta el a
lehiggadas tudomanyat, a kellemetlen erzeseket kordaban tarto
palyakon erosebb osszekotteteseket alakit ki, s ezert egesz elete-
ben konnyebben lesz йгга zaklatottsagan.
Ne feledjiik azonban, hogy bnmagunk lecsillapftasanak mu-
veszetei hosszii evek alatt sajatitjuk el, s az agy erese egyre
gazdagftja a gyermek rendelkezesere allo modozatokat es esz-
koztarat. A limbikus indittatas szabalyozasa szempontjabol oly
jelentos prefrontalis lebenyek a serdiilbkorban is fejlodnek
meg.17 Egy masik kulcsfontossagu rendszernek, amely a gyerek-
korban vegig formalodik, a nervus vagus, a bolygoideg a koz-
pontja, amely egyik vegen a szivmukodest szabalyozza mas szer-
vekkel egyetemben, masik vegen jelcket kiild a mellekvesetol az
amygdalanak, a „hare vagy menekiiles” valaszt kivalto katecho-
laminok termeleset serkentve. Egy kutatocsoport, amely a Wa-
shington! Egyetemen a gyermekneveles hatasat vizsgalta, felfe-
dezte, hogy az erzelmileg helyes sziiloi banasmod a nervus vagus
funkeiot elonyosen befolyasolja.
John Gottman, a kutatast vezeto pszichologus magyarazata:
>A sziilo hatni tud a gyermeke vagus-tonusara - vagyis arra,
hogy a nervus vagus milyen konnyen ingerelheto - azzal, hogy
erzelmileg trcnirozza a gyercket: beszel vele az erzelmckrol, ar-
rol, hogy azok hogyan ertelmezendok, nem kritizal es itelkezik,
hanem hozzasegi't a problemamegoldashoz valsag idejen, tani't-
gatja a lehetseges viselkedesmodozatokra, arra, hogy a vereke-
desen vagy a visszahuzodason kfvi.il mast is tehet, ha szomoru.”
Ha a szulo ezt sikeresen viszi veghez, a gycreke jobban kepes
gatolni a nervus vagus aktivitasat, aminek folytan az amygdala
„hare vagy menekiiles” hormonok aradataval osztokeli a szerve-
zetet - vagyis a gyermeknek jobb lesz a magatartasa.
Esszerunek tetszik, hogy az erzelmi intelligencia valamennyi
kulcskeszsegenek megvan a maga esetleg tobb evre terjedo kri-
tikus periodusa. S ezen idoszakok mindegyike lehetoseg arra,
hogy a gyereknel jotekony erzelmi szokasok honosodjanak meg,
s ha ezeket elmulasztjuk, kesobb joval nehezebben hozhato be
a hatrany. Az a nagyszabasd formalodas es differencialodas, ami
az idegpalyakon a gyermekkor folyaman vegbemegy, magyarazat
lehet arra, hogy a korai gyotrelmck es traumak hatasa miert
annyira tartos es elsopro felnottkorban. S indokolhatja, miert
tart olyan sokaig, mig a pszichoterapia hatni tud egy-egy ilyen
mintara - s hogy ezek miert orzodnek meg rejtett hajlamkent
azutan is, hogy a sikeres terapia jovoltabol uj felismeresck, йjra
tanult magatartasmodok rakodtak rajuk.
Az agy mindazonaltal egesz eletiinkben alakithato, bar nem
annyira latvanyosan, mint a gyermekkorban. Minden tanulas
valtozasra utal az agyban, egy szinaptikus kapcsolat erosodesere.
A kenyszeres-rogeszmes betegeknel vegbement agyi valtozisok
tandsftjak, hogy az erzelmi szokasok kitarto erofeszftessel ncu-
rologiai szinten is formalhatok, amig csak eliink. Ami az agyban
a PTSD (vagy eppen a terapia) folytan vegbemegy, analog min-
denfajta ismetelt vagy heves erzelmi elmeny jo vagy rossz ha-
tasaval.
A legbeszedesebb leckeket e teren a sziilo szarmaztatja a
gyerekere.
338
Az erzelmi szokasok, melyeket olyan sziilok adnak at, akik
rahangolodnak gyermekeikre, elismerik es kielegi'tik erzelmi
igenyeiket, empatiaval fegyelmeznek, nagyon kiilonboznek
azoktol, melyeket narcisztikus, gyermekuk irant kozombos,
utleggel, orditozassal szeszelyesen fegyelmezo sziilok kozvetite-
nek. A pszichoterapia voltakeppen tekintheto a korabban felre-
csuszott, elmulasztott dolgok korrekciojanak is. De miert ne
eloznenk meg a bajt, gyermekeinket miert ne reszesitenenk
eleve az alapveto erzelmi keszsegekct felviragoztato gondosko-
dasban es kepzesben?
1	L. pl. Jerome Kagan es tsai: „Initial Reactions to Unfamiliarity”,
Current Directions in Psychological Science (1992. dec). Avermer-
seklet biologiajanak kimerito taglalasat I. Kagan: Galen’s Prophecy.
2	Tomot es Ralphot, a felszegseg es a mereszseg archetipusait Kagan
trjale: Galen’s Prophecy, 155-7. o.
3	A felenk gyermek eletre szolo problemai: Iris Bell: „Increased
Prevalence of Stress-related Symptoms in Middle-aged Women Who
Report Childhood Shyness”, Annals of Behavior Medicine 16 (1994).
4	Felgyorsult szivritmus: Iris R. Bell es tsai: „Failure of Heart Rate
Habituation During Cognitive and Olfactory Laboratory Stressors in
Young Adults With Childhood Shyness”, Annals of Behavior Medicine
16 (1994).
5	Panik serdiiloknel: Chris Hayward es tsai: „Pubertal Stage and
Panic Attack History in Sixth- and Seventh-grade Girls”, American
Journal of Psychiatry 149- kotet (9) (1992. szeptember) 1239-43. o.;
Jerold Rosenbaum es tsai: „Behavioral Inhibition in Childhood: A Risk
Factor for Anxiety Disorders”, Harvard Review of Psychiatry (1993-
majus).
6	A szemelyiseg es az agyi feltekek kiilonbozosegeit dr. Richard
Davidson (Wisconsini Egyetem) es dr. Andrew Tomarken, a Vanderbilt
Egyetem pszichlogusa vizsgaltak; 1. Andrew Tomarken es Richard
Davidson: „Frontal Brain Activation in Repressors and Nonre-
pressors”, Journal of Abnormal Psychology 103 (1994).
339
7	Az anyak felenk csecsemoknel alkalmazott batorito modszereit
Doreen Arcus figyelte meg. Reszletesen 1. Kagan: Galen’s Prophecy.
8	Kagan: Galen’s Prophecy, 194-5. o.
9	A felenkseg alabbhagyasa: Jens Asendorpf: „The Malleability of
Behavioral Inhibition: A Study of Individual Developmental Func-
tions”, Developmental Psychology 30, 6 (1994).
10	Hubei es Wiesel: David H. Hubei, Thorsten Wiesel es S. Levay:
„Plasticity of Ocular Columns in Monkey Striate Cortex”philosophical
Transactions of the Royal Society of London 278 (1977).
11	Tapasztalat es patkanyagy: Marian Diamond es masok munkas-
sagarol Richard Thompson szamol be: The Brain (San Francisco, W.
H. Freeman, 1985).
12	Agyi valtozasok a rogeszmes-kenyszeres zavar kezelesenel: L. R.
Baxter es tsai: „Caudate Glucose Metabolism Rate Changes With Both
Drug and Behavior Therapy for Obsessive-Compulsive Disorder”,
Archives of General Psychiatry 49 (1992).
13	A prefrontalis lebenyek fokozott mukodese: L. R. Baxter es tsai:
„Local Cerebral Glucose Metabolic Rates in Obsessive-Compulsive
Disorder”, Archives of General Psychiatry 44 (1987).
14	A prefrontalis lebeny erese: Bryan Kolb: „Brain Development,
Plasticity and Behavior”, American Psychologist 44 (1989) •
15	Gyerekkori tapasztalatok es a prefrontalis palyak ritkulasa:
Richard Davidson: „Asymmetric Brain Function, Affective Style and
Psychopathology: The Role of Early Experience and Plasticity”, Devel-
opment and Psychopathology 6. kotet (1994), 741-58. o.
16	Biologiai hangolas es agynovekedes: Schore: Affect Regulation.
17	M. E. Phelps es tsai: „PET: A Biochemical Image of the Brain at
Work” (PET: a mukodo agy biokemiai lekepezese); N. A. Lassen es
tsai: Brain Work and Mental Activity: Quantitative Studies with
Radioactive Tracers (Koppenhaga, Munksgaard, 1991)-
OTODIK RESZ
ERZELMI NEVELES

15
Az erzelmi analfabetizmus dra
Piti iigynek indult, de elmergesedett. Ian Moore es Tyrone
Sinkler, a brooklyni Thomas Jefferson Kbzepiskola tanuloi,
osszezordiiltek egy cimboraval, a tizenot eves Khalil Sumpterrel.
Elkezdtek heccelni, fenyegetni. Aztan robbant a bomba.
Khalil felt, hogy Ian es Tyrone osszeveri, ezert egyik reggel egy
.38 kaliberu pisztolyt vitt magaval az iskolaba, es az ortol bt me-
terre kozvetlen kozelrol agyonlotte mindkettot a lepcsohazban.
A hatborzongato eset is jelzi, milyen ketsegbeejtoen nagy
szilkseg lenne az erzelmek iskolazasara, annak oktatasara, hogy
mikeppen rendezhetok bekesen a nezetelteresek, vagy legalabb-
is hogyan viseljiik el egymast. A pedagogusokat regota aggasztja,
hogy az iskolasok egyre gyengebbek szamtanbol es olvasasbol,
de most masfajta, meg nyugtalanitobb hianyossag erezteti hata-
sat: az erzelmi analfabetizmus.1 Mikbzben dicseretes erofeszfte-
sek tortennek az oktatas szinvonalanak emelesere, az atlagos
iskolai tanterv szot sem ejt ennek a rettenetes elmaradottsagnak
az orvoslasarol. Egy brooklyni tanar szerint ma az iskolaban
„csak az szamit, hogy a gyerek hogy tud olvasni meg szamolni,
senkit nem erdekel, hogy eletben lesz-e meg a jovo heten”.
A bajt jelzik az amerikai iskolakban mindinkabb elszaporodo
eroszakos cselekmenyek, melyek koziil csak egy lan es Tyrone
agyonlovese. De az ilyen elszigetelt incidenseknel tdbbrol van
szo. A serdiilokori zurzavar, a gyerekkori nehezsegek fokozodasa
kiolvashato a vilagtrendekben iranyado Egyesiilt Allamok egeszet
felolelo statisztikakbol.2
343
Az elozo ket evtizedhez kepest 1990-ben kiugroan sok fiatal-
koriit vettek orizetbe eroszakos buncselekmenyert az Egyesiilt
Allamokban; ketszeresere emelkedett az eroszakos nemi kozo-
siiles miatt letartoztatott serdiilok szama; a serdiilok gyilkossagi
rataja megnegyszerezodott, foleg a lovoldozesek miatt.' Ugyan-
ebben a husz evben megharomszorozodott a serdiilokori on-
gyilkossagok szama eppugy, mint a tizennegy eves kor alatt meg-
gyilkoltake?
Egyre tobb tizeneves lany esik teherbe, egyre zsengebb kor-
ban. 1993-ban ott tartunk, hogy a sziilesi rata a 10-14 eves kor-
osztalynal ot ev ota kitartoan emelkedik - „csecsemok csecse-
moi”, szoktak mondani s a serdiilok koreben egyre gyakoribb
a nem kivant terhesseg es a szex kicsikarasa. Az elmult harminc
evben a tizenevesek kozt haromszorosara nott a nemi betegek
aranya?
Ezek az adatok lehangoloak, de elsosorban a nagyvarosi kor-
nyezetben elo afroamerikaiak mutatoi egyenesen elkesentoek -
az ohelyzetiik legalabb ketszer-haromszor olyan sulyos. Egy pel-
da: feher fiatalok kozt a heroin- es kokainfogyasztas az 1990-t
megelozo husz evben 300 szazalekkal emelkedett; az afroame-
rikai fiataloknal ez az ugras tizenharomszoros^
A lelki betegsegek vezetik a tizenevesek sulyos bantalmainak
listajat. Sulyos vagy kevesbe sulyos depresszios tiinetek a tizen-
evesek egyharmadanal mutathatok ki, lanyoknal a depresszio
valoszmusege megduplazodik a pubertassal. A tizeneves lanyok-
nal az evesi zavarok gyakorisaga a csillagos egekig szokott.7
Ha nem kovetkezik be fordulat, nemzedekrol nemzedekre ke-
vesebb a remeny, hogy gyermekeink gyumolcsozo, kiegyensu-
lyozott hazassagban elik le eletiiket. Mint a 9 fejezetben lattuk,
a 70-es, 80-as evekben a valasi rata meg 50 szazalek volt, de a
90-es evekben harom hazassagbol kettonel kell szamftani arra,
hogy a fiatalok idovel szetmennek.
344
ROSSZ ERZELMI KOZERZET
Ezek a riaszto statisztikak olyanok, mint a kanarimadar a
banyaban, amely halalaval jelzi, fogytan az oxigen. A kiabrandfto
szamadatokon tul is nyilvanvalo a mai gyerekek nehez sorsa:
jelentkezik a valsagga meg nem fokozodott hetkoznapi gondok
szintjen is. Talan az a felmeres a legarulkodobb - valosagos
barometere az erzelmi kompetenciak hanyatlasanak amely
hettol tizenhat eves korig vizsgal egy osszamerikai gyermekmin-
tat, s osszeveti erzelmi allapotukat a hetvenes evek kozepen,
illetve a nyolcvanas evek vegen.8 A tanarok es a sziilok ertekelese
fokozatos romlasrol ad hirt. Nines kiemelkedoen sulyos proble-
ma, csak eppen az osszes mutato rossz iranyba tendal. A gyere-
kek helyzete nagy atlagban az alabbi vonatkozasokban egyre
aggasztobb:
Visszahuzodas vagy tarsas problemak; az egyedulletet resze-
sftik elonyben; titkoloznak; gyakran mogorvak; nines kedviik
semmihez; boldogtalanok; onallotlanok.
Szorongas, depresszio: magany; felelmek, aggodalmak; toke-
letessegmania; kirekesztettsegerzes; idegesseg, szomorusag,
depresszio.
Л figyelem es a gondolkodas problemdi: keptelenek odafi-
gyelni, egy helyben Olni; abrandoznak; meggondolatlanul cse-
lekszenek; az idegessegtol nem tudnak koncentralni; gyengen
teljesftenek az iskolaban; bizonyos gondolatokat keptelenek ki-
verni a fejukbol.
Bunozes, agresszio: bajkeverokhoz verodnek; hazudnak,
csalnak; kotekednek; utalatosak masokkal; magukra vonjak a
figyelmet; tonkreteszik masok holmijat; nem engedelmesked-
nek sem otthon, sem az iskolaban; makacsak, szeszelyesek; gu-
nyolodok; indulatosak.
Kulon-kiilon egyik problema sem kelt feltunest, de csopor-
tosan melyrehato valtozast jeleznek, azt, hogy uj, mergezolegkor
345
kezdi ki maganak a gyermekkornak az elmenyet, az erzelmi
keszsegek szornyu hianyossagaira utalva. Mintha vilagszerte
ezzel a rossz kozerzettel kellene fizetni a modern eletvitelert.
Amerikaiak gyakran kialtjak ki gondjaikat sulyosabbnak, mint
mas kulturaket, holott az adatok azt mutatjak, hogy mas orsza-
goksem allnak jobban, mint az Egyesiilt Allamok, sot. A nyolcva-
nas evekben sziilok es tanarok Hollandiaban, Kinaban es Ne-
metorszagban koriilbelul annyira talaltak problemasnak a gye-
rekeiket, mint az amerikaiak 1976-ban. Egyes orszagokban a
gyerekek allapota kedvezotlenebb az aktualis amerikai szintnel
is, peldaul Ausztraliaban, Franciaorszagban es Thaifoldon. De ez
nem feltetlenul marad igy. Az erzelmi kompetencia lefele hiizo
spiraljat hajto nagy erok mintha gyorsabban dolgoznanak az
Egyesiilt Allamokban, mint a tobbi fejlett orszagban.9
Akar jomodban el egy gyerek, akar szegenysegben, nines biz-
tonsagban; ezek a problemak altalanosak, valamennyi etnikai,
faji es jbvedelmi csoportban egyarant elofordulnak. A szegeny-
sorban elo gyerekeknel a leglesiijtobbak az erzelmi keszsegek
mutatoi, de hanyatlasuk uteme az evtizedek soran nem volt
gyorsabb, mint a kozeposztalybeli vagy gazdag gyerekeke: min-
denhol ugyanaz a lassu leesuszas mutatkozik. Ezzel egyidejuleg
haromszorosara nott a pszichologiai segitseget igenybe vevo gye-
rekek szama (talan jo jel, hogy a segi'tseg jobban keznel van), de
majdnem megduplazodott azoknak a gyerekeknek a szama,
akiknek erzelmi problemai kezelest indokolnanak, de ez elma-
rad (rossz jel) - 1976-ban 9 szazalek volt ez az ertek, 1989-ben
mar 18.
Urie Bronfenbrenner, a Cornell Egyetem neves fejlodespszi-
choldgusa, aki nemzetkozi osszehasonh'tasban vizsgalta a gyere-
kek kozerzetet, azt mondja:,Jo tamogato rendszerek hianyaban
a kiilso stressz annyira megnott, hogy az eros csaladokat is szet-
zilalja. A hetkoznapi csaladi elet hajszolt, ingatag, kovetkezetlen
a tarsadalom minden retegeben, a muvelt, jomodu emberek
sem kivetelek. S itt nem kevesebb a tet, mint a kovetkezo nem-
346
zedek, kivalt a ferfiak, akik erzekenyebbek az olyan pusztito
erokre, amiket a valas, az elszegenyedes, a munkanelkiiliseg
szabaditanak el. Az amerikai gyerekek es csaladok helyzete soha
nem volt ketsegbeejtobb... Gyermekek millioit fosztjuk meg ke-
pessegeik kibontakoztatasatol, erkolcsi tartasuktol.”10
Nem pusztan amerikai, hanem globalis jelensegrol van szo.
Vilagszerte folyik a verseny a munkaero aranak leszoritasara,
ami gazdasagi nyomast gyakorol a csaladra. A csaladok az anya-
gi ostromallapot korszakat elik, mindket sziilo hosszu mun-
kaidoben dolgozik, a gyerekek magukra vannak utalva, vagy a
televizio a pesztonkajuk; egyre tobb gyerek nevelkedik szegeny-
segben, egyre jobban elterjed a csonka csalad; egyre tobb csecse-
mo es kisded keriil rosszul vezetett gyermekintezmenybe, ahol
gyakorlatilag elhanyagoltsag az osztalyresze. Ez jo szandekii szii-
loket feltetelezve sem jelenthet mast, mint hogy elsikkad a
szamtalan, apro, termekeny kozjatek sziilo es gyerek kozott, me-
lyekbol kifejlodhetnenek az erzelmi kompetenciak.
Ha a csalad mar nem kepes gyermekeinket felkesziilten kibo-
csatani az eletbe, mit tehetiink? Ha alaposabban megvizsgaljuk
a konkret problemak mechanizmusait, megsejthetjiik, hogyan
vezetnek egeto gondokhoz az erzelmi es tarsas kompetenciak
bizonyos hianyossagai - s hogy a jo szandekii megelozes es kor-
rekcio hogyan ovhatja meg a gyerekeket a kallodastol.
AZ AGRESSZ16 SZELIDITESE
Amikor az elemiben elsos voltam, a negyedikes Jimmy szami-
tott nehez fitinak az iskolaban. Ebedpenzt lopott masoktol, elko-
totte a bicikliket, es megszolitaskeppen behuzott egyet. Jimmy a
diivad mintapeldanya volt, a legcsekelyebb provokaciora vagy
minden ok nelkiil is osszeugrott barkivel. Egy emberkent res-
pektaltukjimmyt - es tartottuk a harom lepes tavolsagot. Jimmy
kozutalat es retteges targya volt - senki nem jatszott vele. Barho-
347
va ment a jatszoteren, mintha lathatatlan testor hajtotta volna
felre elole a tobbieket.
AJimmy-fele gyerekek nyilvanvaloan sulyos problemaval kiiz-
denek. Kevesbe nyilvanvalo, hogy a nagyfoku gyerekkori agresz-
szivitas jovendo erzelmi es egyeb kalamajkakat vetit elore.
Jimmy tizenhat eves koraban mar racs mogott ult testi sertesert.
Sok tanulmany foglalkozik a gyerekkori agresszioval, ami a
Jimmy-feleket egesz eletiikben elki'seri." Mint lattuk, az ilyen
agressziv gyerekkel tobbnyire nem foglalkoznak a sziilei, kiveve,
mikor szeszelyesen es kegyetleniil megbiintetik; ez a minta
talan erthetove teszi, miert kisse paranoias es harcias.
Nem minden diihos gyerek duvad; van koztiik kikozositett is,
aki tdlreagalja a heccelest vagy a velt mellozest, igazsagtalansa-
got. De valamennyiiiknel kozos egy latasmodbeli torzulas: meg-
sertodnek azon is, amit nem sertesnek szannak, s tarsaikat a
valosagosnal ellensegesebbnek velik. Ezert semleges megnyil-
vanulasokban is fenyegetest latnak - ha veletleniil meglokik
oket, vendettat sejtenek-, es ellentamadasba lendiilnek. Emiatt
a tobbi gyerek persze meg jobban keriili oket, es elszigetelode-
suk sulyosbodik. Az ilyen diihos, maganyos gyerekek kiilonosen
sziviikre veszik az igazsagtalansagot, meltanytalansagot. Rend-
szerint aldozatnak tudjak magukat, es soroljak az alkalmakat,
amikor a tanar artatlanul marasztalta el oket. Jellemzo az is,
hogy a harag heveben egyetlen reakeiot ismernek: odacsapni.
A latasmod korlatait jol szemlelteti az a kiserlet, amikor a du-
vad parban egy szelidebb gyerekkel videokat nez. Az egyik videon
egy fiu elejti a konyveit, amikor beleszalad egy tarsa, a korben
allo gyerekek nevetnek; a fiu, aki elejtette a konyveket, duhbe
gurul, es meg akarja verm az egyik gyereket, aki kinevette. Mikor
a gyerekek a video utan megbeszelik a latottakat, a diivad mindig
igazat ad a diihos verekedonek. Meg arulkodobb, hogy mikor a
video megtekintese utan a kozonseg osztalyozza, ki mennyire volt
agressziv a jelenetben, a duvadak a baleset okozojat tartjak har-
ciasabbnak, es szerintiik a verekedo gyerek indulata jogos.
348
Ez az elhamarkodott itelet a szokatlanul agressziv emberek
mely elfogultsagarol tanuskodik: feltetelezik az ellenseges
szandekot vagy a fenyegetest, es nem erdekli oket elegge, hogy
valdjaban mi tortenik. S a velt fenyegetesre nyomban ugranak is.
Peldaul ha egy agressziv fiu sakkozik valakivel, es a masik sza-
balytalanul lep, mans rasiiti, hogy „csal”, fel se merul benne,
hogy az iileto veletleniil hibazott. Az agressziv gyerek johisze-
museg helyett rosszindulatot feltetelez, s ellensegesseg az auto-
matikus reakcioja. A baratsagtalan megnyilvanulas reflexszeru
eszlelesehez eppoly automatikus agresszio tarsul; az agressziv
gyerek ahelyett, hogy felhivna a figyelmet a hibara, azonnal
vadaskodik, iivolt es verekszik. S minel gyakrabban teszi ezt,
annal automatikusabba valik szamara az agresszio, s annal job-
ban zsugorodnak az alternativak - udvariassag, trefa.
Ezek a gyerekek erzelmileg sebezhetok abban az ertelemben,
hogy konnyebben kijonnek a sodrukbol, tobb dolgon es gyotrel-
mesebben akadnak fenn, mint masok; s ha egyszer elontotte az
agyukat a ver, gondolkozasuk osszezavarodik, a jo szandeku tett-
ben is rosszindulatot latnak, es engednek az odacsapas mind
erosebben belejiik sulykolodo szokasanak.13
Ez az ellensegessegre beailitott torz latasmod mar kisiskolas-
korban jelentkezik. A legtobb gyerek, kiva.lt ha fiu, hajlik a civa-
kodasra az ovodaban meg az elso osztalyban, de az agresszivabb
gyerekeknel masodikban is hianyzik a minimalis onkontroll.
Mig a tobbi gyerek lassan elsajatitja az egyezkedest, a kompro-
misszumkotest, a dtivadak fokozottan epitenek az eroszakra,
hangoskodasra. A tarsasagi eletben meg is fizetnek erte: a du-
vaddal a jatszoteren erintkezo gyerekek ket-harom oran beliil
kimondjak rola, hogy ellenszenves.1"1
Tanulmanyok, melyek ovodaskortol tizeneves korig kovetnek
nyomon gyerekeket, megallapitjak, hogy a bajkevero, osszefer-
hetetlen, sziilokkel szemben engedetlen, tanarok altal kezelhe-
tetlen eisosoknek akar a fele is bunos utra terhet serdйlбkёnt.',
Persze nem minden agressziv gyereket szippant be az eroszak es
349
a bunozes. De mindenekelott naluk kell szami'tani arra, hogy
idovel eroszakos buncselekmenyeket kovetnek el.
A sodrodas a bunozes fele meglepoen koran mutatkozik
ezeknek a gyerekeknek az eletpalyajan. Amikor egy montreali
ovodaban osztalyoztak a gyerekeket agresszivitas es bajkeveres
tekinteteben, az elenjarok ot-tiz ewel kesobb, tizeneves koruk
kezdeten tekintelyes bunlajstromot tudhattak a magukenak.
A tobbi gyerekhez kepest haromszor olyan valoszinu volt, hogy
arrol szamolnak be, megvertek valakit, aki nem vetett nekik,
bolti lopast kovettek el, osszetuzeskor fegyverhez kaptak, kocsi-
kat tortek fel, fosztottak ki, vagy lereszegedtek - mindezt tizen-
negy eves kor alatt.16
A btinozeshez vezeto tipikus palya elso allomasa az elso-
masodik osztaly, ahol a gyerekek agresszivak es nehezen kezel-
hetok.17 Az indulati kontroll fogyatekossagai miatt tobbnyire
rosszul is tanulnak, ,,buta”-nak tartjak magukat - s ebben meg-
erositi oket az is, hogy korrekcios osztalyba iranyftjak oket (bar
az ilyen gyereknel gyakrabban jelentkezhet „hiperaktivitas” es
mas tanulasi zavar, ez korantsem torvenyszenl). A gyerekeket,
akik a beiskolazas elott otthon mar eroszakos - vagyis diivad -
stilust tanultak, a tanarok is leirjak, mert fegyelmezesuk idot
rabol. Ezeknek a gyerekeknek a vereben van, hogy a tantermi
etikettnek fittyet hanyjanak, s eltdkozoljak a kiiionben tanulasra
fordithato idot; iskolai kudarcuk koriilbelul a harmadik osztaly-
ra valik nyilvanvalova. A bunozes fele tendalo fiuk tobbnyire
valoban alacsonyabb IQ-ertekeket produkalnak, mint kortar-
saik, de indulatossaguk joval tobbet nyom a latban: tizeves fiuk-
nal az indulatossag haromszor olyan biztos elojele a kesobbi bu-
nozesnek, mint az IQ.18
Negyedikes-otodikes konikra ezeket a gyerekeket - akik meg-
kapjak a duvad-belyeget, vagy legalabbis nehez esetnek szami-
tanak - a tobbiek kirekesztik; nehezen baratkoznak, ha egyal-
talan, tanulmanyi szempontbol pedig szamarpadtoltelekek.
A negyedik es a kilencedik iskolai ev kozott elkotelezik magukat
350
a szamkivetettek valamely csoportjanak es a tbrvenyszegesnek:
megotszorozodik a csavargas, az alkohol- es drogfogyasztls, s a
legnagyobb ugras a 7-8. osztaly kozotti idore teheto. Az iskola-
evek derekan csapodik hozzajuk az „utoved”, a kihfvo stilus
vonzasa miatt: tobbnyire olyan gyerekek, akikre otthon senki
nem feliigyel, es iskolaskorukban rakapnak a maganyos csatan-
golasra. A kozepiskolabol ez a lazado csoport rendszerint kima-
rad, es apro kihagasok, bolti lopas, zsebtolvajlas, droggal valo
kereskedes sodorjak oket a bunozes fele.
(Itt figyelemre melto kulonbseg mutatkozik a fluk es a lanyok
kozott. Negyedikes „rossz” kislanyok vizsgalata - akiknek meg-
gyult a baja a tanarokkal es az iskolai fegyelemmel, de kortar-
saik befogadtak oket - azt mutatta, hogy 40 szazalekuk sziilt
gyereket, mielott befejezte volna a kozepiskolat.19 Ez a teherbe
esesi rata a haromszorosa az adott iskolak tbbbi lanytanulojara
vonatkozonak. Vagyis az antiszocialis tizeneves lanyoknal a ziil-
les inkabb sziiles.)
Az eroszakhoz es bunozeshez termeszetesen nem egyetlen ut
vezet, sok mas kockazati tenyezo jatszhat kozre: ha a gyermek
szomszedsagaban mindennapos a bunozes, es nagy a ki'sertes,
ha a csaladban a stressz-szint nagyon magas, vagy nyomorog-
nak. Olyan tenyezo azonban nem letezik, ami torvenyszeruve
tonne az eroszakos buncselekmenyeket. Mindent osszeveve az
agressziv gyerekekben munkalo lelektani erok nagyban fokozzak
annak valoszmuseget, hogy eroszakos bunozokent vegzik.
Gerald Patterson, aki sok szaz flu eletpalyajat kbvette a fiatal fel-
nottkorig, igy fogalmaz: „Az oteves gyerek antiszocialis megnyil-
vanulasai elorevetithetik a serdiildkori buncselekmenyeket.
DIVA I) A К NEVELESE
A gondolkodasmod, amit az agressziv gyerekek utravaloul
kapnak, szinte ohatatlanul bajba keveri oket. Eroszakos cselek-
menyek miatt elitelt fiatalkoriiak es agressziv kbzepiskolasok
vizsgalata rokon beallitottsagra vilagitott ra: ha gondjuk tamad
valakivel, az illetore nyomban ellenszenvvel tekintenek, s elha-
markodottan kovetkeztetnek arto szandekara, anelkul hogy er-
demben meggyozodnenek errol, vagy a nezetelteres rendezese-
nek bekes modozatait fontolora vennek. Ugyanakkor esziikbe
sem jut, hogy az eroszakos fellepes - rendszerint verekedes -
milyen negativ kovetkezmenyekkel jarhat. Agressziv hajlamukat
ilyenfajta hiedelmekkel igazoljak onmaguknak: „Nines azzal
semmi baj, ha az ember bepdrog, es eljar a keze”; „Ha az ember
kiter a bunyo eldl, nyamnyila alaknak tartjak a tobbiek”; ve-
res nem is faj olyan nagyon.”2'
Ha idejekoran jon a segftseg, ez a viszonyulas megvaltoztat-
hato, ds a gyereket megallithatja a bunozeshez vezeto uton; sza-
mos kiserleti program aratott tobb-kevesebb sikert az ilyen anti-
szocialis hajlandosag megfekezeseben, elejet veve az igazan su-
lyos bajoknak. Az egyik a Duke Egyetem kebeleben mukodott:
indulatos altalanos iskolai bajkeverok heti ket alkalommal negy-
venperces treningen vettek resz hat-tizenket heten at. A fiukat
ravezettek peldaul arra, hogy az ellensegesnek velt tarsasagi jd-
zesek igazabol semlegesek vagy baratsagosak. Megtanultak at-
venni mas gyerekek nezopontjat, erzekelni, milyen benyomast
keltenek masban, kovetni, hogy az d szamukra oly diihito hely-
zetekben mit gondolnakes ereznek masok. Magara a haragkont-
rollra is kikepeztek oket olyan jelenetek - peldaul csiifolodas -
eljatszasaval, amelyekben el szoktak veszteni a fejuket. A harag-
kontroll soran dontojelentosegu keszseg volt tulajdon erzelmeik
eszlelese - a testi erzetek, a pir, az izomfeszules tudatositasa,
hogy megalljt parancsolhassanak maguknak es gondolkozzanak
a folytatason, ahelyett hogy elvakultan odacsapnanak.
352
John Lochman, a Duke Egyetem pszichologusa, aki reszt vett
a program kidolgozasaban, ezt meselte nekem rola: gyerekek
megbeszelik kozelmultbeli eseteiket, peldaul hogy meglokte
oket valaki a folyoson, velekedesiik szerint szandekosan. Eszme-
cseret folytatnak a lehetseges megoldasokrol. Az egyik flu pel-
daul beszamolt arrol, hogy jol megnezte a gyereket, aki odebb
taszitotta, felszolitotta, hogy tobbet ilyet ne tegyen, es otthagyta.
Vagyis kepes volt valamennyire uralkodni magan, onerzeten
nem esett csorba, a verekedes pedig elmaradt.”
Ez nagyon vonzo; sok ilyen agressziv fiut bant, hogy olyan
konnyen robban, s ezert keszek tenni ellene. A pillanat heveben
persze korantsem annyira termeszetes az olyan jozan reakcio,
hogy elvonulunk, vagy tizig szamolunk, hogy ne viszkessen ugy
a tenyeriink; a fiuk szerepjatekokban gyakoroljak: milyen, ha
felszallnak egy teli busz kotekedo gyerek koze. Ily modon probat
tehetnek az olyan baratsagos reakcioval is, ami nem meltosagu-
kon aluli, mas is kerul a tarsolyukba a verekedesen, strason,
szegyenteljes megfutamodason kiviil.
Harom ewel a trening utan John Lochman osszehasonlitotta
ezeket a fidkat hasonloan agressziv tarsaikkal, akik azonban
nem reszesultek a haragkontroll-foglalkozasok jotetemenyeben.
Azt talalta, hogy' azok a fiuk, akik reszt vettek a treningen, ka-
maszkorukban kevesbe bomlaszto magatartast tanusitottak az
iskolaban, pozitivabb enkeppel rendeikeztek, es kisebb volt a
hajlandosagnk az ital- es drogfogyasztasra. Mine! tovabb vettek
reszt a programban, annal kevesbe voltak agresszivak serdiilo-
korukban.
DEPRESSZIOMEGELOZES
A tizenhat eves Dana elete mind ez ideig siman csordogalt. De
hirtelen kiszakadt kortarsai koziil, es ami meg jobban zavarja,
keptelen megtartani a fiuit, jollehet lefekszik veliik. Levert, al-
353
lando faradtsag gyotri, etvagytalan, nem ki'van semmifele szora-
kozast; remenytelenseg nyomasztja, ugy erzi, tehetetleniil ki van
szolgaltatva lelkiallapotanak, ongyilkossagot forgat a fejeben.
A depresszio kivaltoja a legutobbi szakitas volt; Dana nem tud
egyiitt jarni egy fitival tigy, hogy elharitja szexualis kozeledeset
- meg ha kedve ellen valo is -, nem tudja, hogyan kell pontot
tenni egy oromtelen kapcsolat vegere. Lefekszik a fiukkal, pana-
szolja, holott igazabol arra vagyna, hogy jobban megismerje
oket.
Nemreg keriilt uj iskolaba, fel es szorong, nem mer barat-
kozni az ottani lanyokkal. Peldaul nem kezdemenyez beszelge-
test, csak akkor mond valamit, ha szolnak hozza. Ugy erzi, kep-
telen igaz valojaban megmutatkozni, fel, hogy egyszeruen le-
blokkol a „Szia, hogy vagy?” utan.22
Dana a Columbia Egyetem depresszios serdiiloknek szant
ki'serleti programja kereteben jart terapiara. A kezeles arra bssz-
pontositott, hogy megtanitsa kapcsolatai jobb kczelesere: hogyan
epi'thetd ki baratsag, hogyan erintkezhet ontudatosabban mas
tinedzserekkel, hogyan szabhat korlatot a szexualis kozeledes-
nek, hogyan lehet bizalmas, hogyan fejezheti ki erzeseit.
Lenyegeben korrepetaltak a legalapvetobb erzelmi keszsegekbol.
Es hasznalt: Dana depresszioja elmult.
A kapcsolatok zavarai kiilonosen fiataloknal vezethetnek dep-
ressziohoz. A gondok a sziilokhoz es a kortarsakhoz fuzodo
viszonyban egyarant megnyilvanulnak. A depresszios gyerekek
es tinedzserek gyakran keptelenek vagy' nem hajlandok szo-
monisagukrol beszelni. Ugy tetszik, nem tudjak pontosan neven
nevezni, amit ereznek, inkabb dacos ingerlekenyseget, tiirel-
metlenseget, kiilonckodest, diihot mutatnak - kiilonosen szii-
leik irant. A sziiloknek igy persze joval nehezebb megadni azt az
erzelmi tamogatast es eligazitast, amit a depresszios gyerek ige-
nyelne, s beindul a rendszerint allando veszekedesbe, elidegene-
desbe torkollo lefele-spiral.
354
A fiatalkori depresszio uj szempontu elemzese az erzelmi
kompetencia ket teriileten mutat ki bajt: a tarsas keszsegekben
egyfelol, masfelol pedig a kellemetlensegek depressziot elosegitd
feldolgozasaban. A depressziora valo hajlam reszben minden
bizonnyal genetikai alapii, de kozrejatszhatnak olyan megfor-
dithato, pesszimista gondolkozasi mintak is, melyek a gyereket
az elet apro kudarcai kapcsan - rossz osztalyzat, veszekedes a
sziilokkel, tarsasagi balsiker - kiszolgaltathatjak a depresszio-
nak. Es barmi legyen is a depressziora valo hajlam eredete,
bizonyitott, hogy egyre jobban terjed a fiatalok kozott.
A MODERN ELET ARA: A DEPRESSZIO ELORETORESE
Az ezredfordulo a melankolia korat harangpzza be, s mar a
huszadik szazadot is a szorongas koranak nevezhetjiik. Nemzet-
kozi adatok a depresszio modern kori jarvanyara utalnak, a mo-
dern eletmod elterjedesevel ez is egyre nagyobb teret nyer. A sza-
zadelo ota nemzedekrol nemzedekre no annak kockazata, hogy
sulyos depresszio kovetkezik be valahol az eleti'iton - nem egy-
szeru szomorusag, hanem benfto kedvetlenseg, csiiggedes, on-
sajnalat, lekiizdhetetlen ketsegbeeses.25 S az ilyen epizodok
mind korabban jelentkeznek. A valaha ismeretlen (vagy leg-
alabbis fel nem ismert) gyerekkori depresszio hovatovabb vele-
jaroja a modern eletvitelnek.
Bar a depresszio valoszinusege novekszik az eletkorral, a leg-
dramaibb ugras a fiatalok kozt tapasztalhato. Az 1955 utan szii-
letettek kockazata, hogy eletiik folyaman valamikor sulyos dep-
resszio sdjtja oket, sok orszagban haromszor akkora, mint a
nagyszuloke volt. Az 1905 elott vilagra jott amerikaiaknak epp
csak 1 szazaleka esett at eleteben sulyos depresszion, az 1955
utan szuletettek kbzul koriilbelul hat szazalek kapott depresz-
sziot huszonnegy eves koraig. Az 1945 es 1954 kozott sziiletet-
teknek tizszeres kilatasa volt siilyos depressziora harmincnegy
355
eves kor alatt az 1905 es 1914 kozott szuletettekhez kepcst.24
S az elso depresszios roham nemzedekrol nemzedekre atlagban
mind korabban jelentkezik.
Tobb mint harminckilencezer szemelyre kiterjedo nemzetko-
zi kutatasok ugyanezt a tendenciat mutattak ki Puerto Ricoban,
Kanadaban, Olaszorszagban, Nemetorszagban, Franciaorszag-
ban, Tajvanon, Libanonban es Uj-Zelandon is. Bejriitban a dep-
resszioindex novekedese szorosan kovette a politikai eseme-
nyeket, az emelkedes a polgarhaborus idokben felgyorsult.
Nemetorszagban az 1914 elott szuletetteknel a harmincot eves
korig bekovetkezo depresszio rataja 4 szazalek; az 1944-et meg-
elozo evtized szulotteinel 14 szazalek. A politika zaklatott korsza-
kaiban eszmeloknel vilagszerte magasabb a depresszio aranya,
bar az altalanos novekedesi tendencia fiiggetlen a politika alaku-
lasatol.
A depresszio jelentkezese mar gyerekkorban szinten vilagje-
lenseg. Mikor szakertoknel az okot firtattam, tobb elmelet is el-
hangzott.
Dr. Frederick Goodwin, a National Institute of Mental Health
korabbi igazgatoja igy ervelt: „А szoros csaladi kotelek rendkivuli
mertekben megbomlott - a valasok gyakorisaga megduplazo-
dott, a szulok egyre kevesebb idot fordithatnak gyermekeikre,
nott a mobilitas. A gyerekek rigy nonek fel, hogy tagabb csalad-
jukat gyakran nem is ismerik. Az onazonosi'tast elosegitd tenye-
zoknek ez a megcsappanasa fokozza a depressziora valo foge-
konysagot.”
Dr. David Kupfer, a Pittsburgh! Egyetem pszichiatriai tansze-
kenek vezetoje, mas tendenciat emel ki: ,A masodik vilaghabo-
rut koveto iparosodas kovetkezteben mindenki kirajzott otthon-
rol. Egyre tobb csaladban nott meg a szulok kozonye a felno-
vekvo gyermek igenyei irant Depressziot ez kozvetleniil nem
okoz, de sebezhetove tesz. A korai erzelmi stresszhatasok karo-
san befolyasolhatjak az idegsejtek fejlodeset, aminek kovetkez-
teben eros stresszre evtizedekkel kesobb is beallliat depresszio.”
356
Martin Seligman, a Pennsylvania! Egyetem pszichologusa ezt
nyilatkozta:	utobbi harminc-negyven evben az individualiz-
nius felfutasanak es a vallasos meggyozodes, a kozossegi, nagy-
csaladi tamogatas visszaszorulasanak lehettiink tanui. Ez any-
nyit jelent, hogy elvesztettunk olyan eroket, melyek tompitjak a
hanyattatasokat, kudarcokat. Ha a kudarcot maradando hatasu-
nak eljuk meg, es felnagyitjuk ugy, hogy egesz eletunket atszi-
nezi, a pillanatnyi vereseg a remenytelenseg erzesenek tartos
forrasava valhat. De tagabb perspektivabol, amit az Istenbe es az
orok eletbe vetett hit adhat, allasunk elvesztese csupan futo
kellemetlenseg.”
Akarmi okozza is, a fiatalkori depresszio egeto problema. Az
Egyesult Allamokban a becslesek roppant elteroek area nezvest,
hany gyermek es serdijlo кар depressziot egy-egy evben a teljes
elettartamra vetitett veszelyeztetettseg tukreben. Epidemologiai
tanulmanyok szigon'i kriteriumokra - a depresszio hivatalosan
elfogadott diagnozisara - tamaszkodva megallapftjak, hogy a tiz
es tizenharom ev kozotti fiuknak es lanyoknak evente 8-9 szaza-
leka betegszik meg sulyos depresszioban, mas vizsgalatok ennek
a magas erteknek a felet adjak meg (megint masok az aranyt
mindossze 2 szazalekra teszik). Bizonyos adatok arra valianak,
hogy a pubertas soran ez az arany megduplazodik a lanyoknal;
a tizennegy-tizenhat eves lanyoknal 16 szazalekra riighat azok-
nak a szama, akik depresszios rohamot szenvednek el, de a fitik
rataja valtozatlan.25
A FIATALKORI DEPRESSZIO LEFOLYASA
Riaszto felfedezes teszi egyertelmuve, hogy gyerekeknel a dep-
ressziot nem eleg kezelni, hanem elsosorban megelozni kell: a
megoly enyhe gyerekkori elofordulas is joval siiiyosabb rohamo-
kat vetit elore felnottkorban.26 Eszerint nem igaz, hogy a gyerek-
kori depresszio hosszti tavon erdektelen, mert az erintettek ,,ki-
novik”. Idonkent persze minden gyerek logatja az orrat; gyer-
mek- es serdulokorban eppugy erhet mindenkit kisebb-nagyobb
csalodas, veszteseg a vele jaro banattal, mint felnottkent. A meg-
elozes szijksegessege nem ezekre az esetekre vonatkozik, ha-
nem olyan gyerekekre, akiket a banat orvenye buskomorsagba
rant, s akiknel ketsegbeeses, ingerlekenyseg, zarkozottsag s joval
sulyosabb melankolia kovetkezik be.
A gyerekek kozul, akiknek depresszioja olyan sulyos volt, hogy
orvoshoz vittek oket, hetvenot szazalek szenvedett el kesobb is
heves depressziot, kozli Maria Kovacs, a pittsburghi Western
Pszichiatriai Intezet es Klinika pszichologusa.27 Kovacs mar
nyolceves kortol vizsgalt orvosilag diagnosztizalt depresszidban
szenvedo gyerekeket, es eveken at kovette nyomon palyajukat,
esetenkent mig be nem toltottek a huszonnegyet.
A sdlyos depresszio idoszakai a gyermekeknel atlagosan tizen-
egy honapig tartottak, bar hatbol egy esetben az allapot tizen-
nyolc honapig is elhuzodott. Az enyhe depresszio, ami mar ot-
eves gyerekeknel is jelentkezett, kevesbe volt elnyomorito, de
joval tovabb tartott - atlag negy evig. Kovacs adatai arra is utal-
nak, hogy az enyhe depressziosok konnyebben kapnak sulyos
depressziot - vagyis kettos depresszio fenyegeti oket. Akik pedig
kettos depresszioba esnek, az evek soran mind suriibben visz-
szatero epizodokra szamithatnak. Akik gyerekkent depresszion
estek at, a serdulokorba es a fiatal felnottkorba cseperedve atlag-
ban harom evbol egyet kinlodtak vegig depresszioval vagy ma-
nias-depresszios zavarral.
Az erintett gyerekeket nem csupan a depresszio okozta szen-
vedes sujtja. Kovacs elmondta nekem: „А gyerekek a kortars
kapcsolatokban sajatitjak el a tarsas keszsegeket - peldaul hogy
mit lehet tenni, ha szeretnenk valamit, de nem kapjuk meg;
szemiigyre veheto, hogy masok hogyan oldjak meg a helyzetet,
aztan alkalom nydik a probalkozasra. De a depresszios gyerekek
nem kaposak az iskolaban, a tobbiek elvetve veszik be oket a
jatekokba.”28
358
Ezeket a gyerekeket a rosszkedv vagy a szomorusag gatolja
abban, hogy tarsas kontaktust kezdemenyezzenek, s elfordul-
nak, ha valaki szoba elegyedne veluk - s ezt a tarsas jelzest a
tobbi gyerek visszautasitasnak tekinti; a vegeredmeny, hogy a
depresszios gyerekeket utobb kikozositik, elhanyagoljak a jat-
szoteren. Ez a kihagyas megfosztja oket mindattol a tapasztalat-
tol, amit normalis korulmenyek kozott a hancurozassal elsaja-
tithatnanak, a tarsasagi es az erzelmi eletben sereghajtokka
valhatnak, rengeteg a behoznivalojuk, mikor elmulik a dep-
resszio.2’ Mikor a depresszios gyerekeket osszehasonli'tottak
azokkal, akiket elkeriiit a depresszio, kiderult, hogy tarsas eletre
alkalmatlanabbak, kevesebb a baratjuk, masoknal kevesbe ked-
velt jatszotarsak, kevesbe nepszeruek, problemasabbak a tobbi
gyerekhez fuzodo kapcsolataik.
A depressziot iskolai teljesftmenyuk is megsfnyli, memoria-
juk, koncentralokepessegiik visszaesik, s igy szamukra megerol-
tetobb figyelni az orakon es bevesni az anyagot. A gyermek, aki
nem leli oromet semmiben, kinkeservesen vag neki az igeny-
bevetelnek, s aligha erez JlowA tanulas kozben. Ertheto, hogy
minel tovabb tartott a depresszio a Kovacs altal vizsgalt gyere-
keknel, annal tobbet romlottak osztalyzataik, s annal gyengebb
eredmenyt produkaltak a teljesitmenytesztekben: nehezebben
vegeztek el az iskolat. Egyenes dsszefugges mutatkozott a dep-
resszio idotartama es a pontatlag kozott, amely az idoszak folya-
man kovetkezetesen sullyedt. Az iskolai bajoktol a depresszio
csak sulyosbodik. Kovacs eszrevetele: „Kepzeljiik csak el, a gye-
rek eleve depresszios, aztan az iskolaban is bukdacsolni kezd,
otthon ul magaban, ahelyett hogy a tobbiekkel jatszana.”
DEPRJESSZIOKELTO GONDOLKODASMOD
Akarcsak a felnotteknel, a gyerekeknel is taplalja a depresz-
szio meghatarozo tehetetlenseg- es remenytelenseg-elmenyet,
ha az elet kudarcait pesszimistan drtekelik. Regota koztudott,
hogy a mar depressziosok igy gondolkodnak. Csak nemreg
deriilt ki azonban, hogy a melankoliara leginkabb hajlamos
gyerekeknel a pesszimista szemlelet elobb jelentkezik, mint a
depresszio. Ez a felfedezes lehetoseget kinal, hogy idejekoran
beoltsuk oket depresszio ellen.
Bizonyftekot szolgaltatnak erre azok a vizsgalatok, melyek
ravilagitanak a gyerekek hiedelmeire azzal kapcsolatban, hogy
mennyire kepesek befolyasolni eletiik esemenyeit. Ennek fel-
merese a gyermekek onertekelo kijelenteseire tamaszkodik, pl.:
„Ha otthon gondjaim vannak, kulonbiil megbirkozom veliik,
mint mas”, vagy „Ha igyekszem, jo osztalyzatokat szerzek”. Azok
a gyerekek, akik nem tartjak magukra ervenyesnek ezeket a po-
zitiv ertekeleseket, nem hisznek abban, hogy hatalmukban all
barmilyen jobbitas; az ilyenfajta tehetetlensegerzds a legdep-
ressziosabb gyerekeknel a legkifejezettebb.30
Sokatmondo az a vizsgalat, melyet otodikes-hatodikos gyere-
kek kozott vegeztek par nappal a bizonyitvanyosztas utan. Mind-
nyajan emleksziink, hogy a bizonyitvany gyermekkorban a
diadal vagy a ketsegbeeses egyik fo forrasa. A kutatok azonban
azt is latjak, nem mindegy, hogy a gyerek hogyan fogadja, ha a
vartnal rosszabb jegyet kapott. Akik a rossz osztalyzatot valami
szemelyes fogyatekossagnak tulajdonftjak („buta vagyok”), elke-
seredettebbek, mint azok, akik valami megvaltoztathatoval indo-
koljak (,,ha kemenyebben gyurom a matek hazi feladatot, jobb
jegyet szerezhetek”).31
Harmadikosok, negycdikesek es otodikesek kozott a kutatok
megkerestek azokat, akiket az osztalytarsak kikozositettek, es
nyomon kovettek, hogy az elkovetkezo evben, az uj osztalyban is
maganyos farkasok maradtak-e. Az, hogy a gyerekek miben ke-
360
restek az elutasitas okat, donto jelentosegu tenyezo volt a dep-
resszios megbetegedesben. Akik valamilyen rossz tulajdonsaguk
kovetkezmenyenek lattak a kirekesztest, depressziosabbak vol-
tak. Az optimistakat azonban, akik ugy ereztek, tehetnek valamit
helyzetiik javitasaert, nem deprimalta kiilonosebben, ha a tar-
sak tovabbra sem enyhiiltek meg/2 Egy masik tanulmany a hete-
dik osztaly hirhedten stresszes kiiszbbet atlepo gyerekeket vizs-
galt: a pesszimista beallitottsaguak az iskolai zurzavarra es bar-
milyen ezt tetezo otthoni stresszre depresszioval reagaltak.33
A legnyilvanvalobb bizonyitek, hogy a pesszimista beallftottsag
fokozza a depressziora valo fogekonysagot, harmadikos gyerme-
kek ot even at folytatott vizsgalatabol szarmazik.54 A harmadiko-
soknal az vetitette elore a depressziot, ha a pesszimista nezo-
ponthoz sdlyos csapas tarsuit, a sziilok valasa vagy halaleset a
csaladban, ami felzaklatta a gyereket, a sziilok pedig kevesse
tudtak dedelgetni, ovni. Ahogy a gyerekek mind feljebb leptek az
altalanos iskolaban, eletiik jo es rossz esemenyeinek megitele-
seben arulkodo eltolodas ment vegbe, egyre inkabb sajat tulaj-
donsagaikkal hoztak osszefiiggesbe ezeket: ,Jok a jegyeim, mert
vag az eszem”; „Nines sok baratom, mert nem vagyok valami
nagy szam.” Ez az eltolodas fokozatosan megy vegbe a harmadik
osztalytol az otodikig. A pesszimista szemleletet kialakito gyere-
keknel - akik eletiik kudarcait siilyos hibaikkal magyarazzak -
kudarc eseten megsokasodnak a depresszios hangulatok. Mi
tobb, a depresszio tapasztalata is csak megerositi a pesszimista
gondolkodasmodot, ugyhogy a gyerekben a depresszio elmulta-
val lelki seb marad vissza, a depresszio altal taplalt, az elmebe
rogziilt meggyozodes, hogy 6 keptelen jol tanulni, nem szeretet-
re melto, es ki van szolgaltatva rossz kedelyallapotanak. Ezek a
rogeszmek a gyereket meg sebezhetobbe teszik, es belekergetik
az iijabb depresszioba.
361
ROVIDRE ZARNI A DEPRESSZIOT
A jo hir: minden jel arra utal, hogy ha megtanitjuk a gye-
rekeknek a nehezsegeik produktivabb szemleletet, csokkentjuk
naluk a depresszio kockazatat.*
Egy oregoni kozepiskolaban folytatott vizsgalat negybol egy
tanulonal mutatott ki, pszicholdgusi szakkifejezessel elve,
„enyhe depresszio”-t, ami akkor meg nem haladta meg a ko-
zonseges lehangoltsag merteket.35 Nehanyan bizonyara a dep-
resszio korai heteit-honapjait eltek.
Egy kiilonleges, tanitas utani kurzuson hetvenot, enyhen dep-
resszios gyereket kepeztek ki arra, hogy megkerdojelezzek a
depressziohoz kapcsolodo gondolkodasmodot, iigyesebben ba-
ratkozzanak, jobban kijojjenek a sziileikkel, es oromtelibb tar-
sasagi eletet eljenek. A nyolchetes program vegere a resztvevok
otvenot szazaleka gyogyult ki enyhe depressziojabol, mig a
hasonioan depresszios, de a programban reszt nem vevo tar-
saiknak csak a negyede volt kilabaloban. Egy ewel kesobb a
kontrollcsoport negyede esett sulyos depresszioba, mig a dep-
resszio-prevencioban reszt vevoknek csak 14 szazaleka. Mind-
ossze nyolc foglalkozas elegendo volt ahhoz, hogy felere csok-
kentse a depresszio kockazatat36
Ugyanilyen biztato eredmenyt hozott az a heti egyszeri fog-
lakozas, melynek kereteben 10-13 eves, sziileikkel viszalykodo,
a depresszio bizonyos tiineteit mutato gyerekeket oktattak az
iskolai tanitas utan alapveto erzelmi keszsegekre, peldaul a ne-
*A felnottekkel ellentetben a gyerekeknel a gyogyszeres kezeles nem nyilvanvalo
alternativaja a terapianak vagy a megelozest celzo treningnek a depresszio kezelesenel;
a gyerekek anyagcsereje a gyogyszerelesre maskcpp reagal, mint a felnotteke. A tricik-
likus antidepresszansok, melyek felnotteknel gyakran jo hatastiak, a gyerekeknel folyta-
tott kontroiivizsgalatoknal nem hoztak jobb eredmenyt, mint a teljesseggei hatastalan
placebo szerek. Az ujabb depresszio elleni szerek, peldaul a Prozac gyerekeknel valo
alkalmazasat meg nem teszteltek S a despiramin, az egyik leggyakrabban alkalmazott
(es legbiztonsagosabb) felnott-tricikiikum jelenleg hatosagi vizsgalat targya az Egyesiilt
Allamokban, mert nem kizarhalo, hogy gyerekeknel halalt okozott.
362
zetelteresek rendezesere, a megfontolt cselekvesre, s ami a leg-
fontosabb, a depresszioval osszefiiggo pesszimista hiedelmek
megkerdojelezesere - hogy a rossz vizsgaeredmenyt ne ennyivel
intezzek el: „Ugyis tul hulye vagyok hozza”, hanem eltokeljek,
legkozelebb jobban torik magukat.
,A gyerek ezeken az orakon azt tanulja meg, hogy az olyan
hangulatok, mint a szorongas, a levertseg, a diih, nem befo-
lyasolhatatlanul zudulnak a nyakunkba, hanem kozerzetiinket
gondolkozasunk segitsegevel megvaltoztathatjuk” - mutat ra
Martin Seligman, a tizenket hetes program kifejlesztoinek egyi-
ke. Mivel a lehangolo gondolatok vitatasa eluzi a komor felhokct,
„azonnali megerosites, ami szokassa valhat” - teszi hozza
Seligman.
A foglalkozasok itt is felere csokkentettek a depresszio aranyat
- ket even at. Egy ewel a foglakozasok utan a resztvevoknek
mindossze 8 szazalekanal mutatott ki kozepes vagy sulyos dep-
ressziot a tesztvizsgalat, szemben a kontrollcsoport 29 szaza-
lekaval. Ket ev muiva pedig a kurzus resztvevoinek hozzavetoleg
20 szazalekanal jelentkeztek legalabbis az enyhe depresszio bi-
zonyos jelei, a kontrollcsoportnak azonban 44 szazalekanal.
Kulonosen jotekony lehet ezeknek az erzelmi keszsegeknek
az elsajatitasa a serdulokor kritikus idoszakaban. Seligman sza-
vai: „Ezek a gyerekek lathatoan jobban viselik a tinedzserkor
szokasos feleslegessegerzes-gyotrelmeit. Akkor tanulnak bele,
amikor a depresszio kockazata donto mertekben fokozodik,
vagyis tizeneves koruk legelejen. S a lecke megfogan, sot hatasa
erosodik az evek folyaman, ami arra utal, hogy a gyerekek valo-
ban hasznat veszik hetkoznapi eletiikben.”
A gyerekkori depresszio mas szakertoi is lelkesednek az ilyen
programokert. „Ha tenni akarunk a lelki betegsegek, ezen bcliil
a depresszio ellen, azelott kell lepniink, hogy a gyerek meg-
betegedne - mondta Kovacs. - Csak a vedobltas igazan meg-
nyugtato."
363
EVESZAVAROK
Amikor tovabbkepeztem magam klinikai pszichologiabol a
hatvanas evekben, ket not is ismertem, akik eveszavarban szen-
vedtek, bar erre csak sok ev mulva jottem ra. Egyiklik osztondi-
jas volt a Harvardon, brilians matematikus, egyetemi tarsnom,
masikuk a Massachusetts Institute of Technology!! dolgozott.
A matematikusnak zorogtek a csontjai, megsem bi'rt enni; un-
dorodik az eteltol, mondta. A konyvtaros rubensi idomokkal
rendelkezett, es nem vetette meg a fagylaltot, a tortat es a tobbi
nyalanksagot; egyszer azonban kisse feszengve elmeselte, hogy
miutan jol belakott, kioson a fiirdoszobaba, es meghanytatja
magat. Ma a matematikusnal anorexia nervosat, a konyvtarosnal
bulimiat allapi'tananak meg.
Azokban az evekben ilyen diagnozisok meg nem leteztek.
A klinikusok epp csak megkezdtek a problema feltar. sat; Hilda
Bruch, a mozgalom uttoroje 1969-ben jelentette meg nagy hata-
su tanulmanydt a temarol.37 Bruch nem tudott napirendre terni
afolott, hogy nok halalra eheztetik magukat, es felvetette, hogy
kivalto ok lehet egyebek kozt, ha az erintett keptelen felismerni
szervezete jelzeseit - jelen esetben az ehseget es ezert nem
tud megfeleloen reagalni. Azota gomba modra szaporodnak a
tanulmanyok az eveszavarok targyaban, es szamtalan elmelet
szuletett a lehetseges okokrol, kezdve azon, hogy a lanyok mind
zsengebb korban erzik kotelezonek a noi szepseg teljesithetetlen
kriteriumainak valo megfelelest, odaig, hogy vannak tolakodo
anyak, akik a buntudat es a karhoztatas halojat keritik a lanyuk
kore, hogy hatalmukban tarthassak.
A hipotezisek zomenek hitelet az rontja, hogy a terapia soran
tett megfigyelesekbol extrapolalnak. Tudomanyos szempontbol
sokkal kivanatosabb nepes embercsoportok tanulmanyozasa
tobb even keresztiil, hogy kideruljon, kiknel fordul eld a proble-
ma. Az ilyen vizsgalodas vilagos osszehasonh'tast tesz lehetove,
ami ravilagit, hogy a korlatozo sziilok valoban hajlamositanak-e
364
egy lanyt az eveszavarokra. Felismerhetove teszi, mely allapotok
egyiittes jelentkezese vezet a problemahoz, es elkiilonfti ezeket
olyan allapotoktol, melyek oknak tetszhetnek, holott ugyanolyan
gyakoriak a problematol nem erintett szemelyeknel, mint azok-
nal, akik orvoshoz fordulnak vele.
Eppen ilyen tanulmany vizsgalt tobb mint 900 lanyt a hetedik
osztalytol a tizedikig, s kimutatta, hogy az erzelmi hianyok - ki-
valt a kellemetlen erzesek differencialasara es kezelesere valo
keptelenseg - kulcsfontossaguak az eveszavarhoz vezeto tenye-
zok kozott.38 Ennek a jomodu minneapolisi kulvarosban levo
iskolanak hatvanegy tizedik osztalyos lanytanuloja mutatta mar
az anorexia vagy a bulimia sulyos tiineteit. Minel sulyosabb volt
a problema, a lanyok annal hevesebb, csillapithatatlanabb nega-
tiv erzelmekkel reagaltak a kudarcokra, nehezsegekre, apro
bosszusagokra, s annal kevesbe volt szamukra vilagos, hogy vol-
takeppen mit is ereznek. Ha ezt a ket erzelmi tendenciat az is
tetezte, hogy alkatukkal vegkepp nem tudtak kibekiilni, anorexia
vagy bulimia volt az eredmeny. A tulzottan korlatozo sziilokrol
azonban nem igazolodott, hogy nagy szerepuk lenne az evesi
zavarok kialakulasaban. (Mar Bruch is ramutatott, hogy a visz-
szatekinto elmeletek nemigen allnak meg a labukon; a sziilok
peldaul erosen korlatozova valhatnak lanyuk eveszavara kihet-
kezteben is, mert ketsegbeesetten probalnak segiteni rajta.)
Elvetendonek minosiiltek az olyan nepszeru magyarazatok is,
mint a szexualitastol valo felelem, korai pubertas, gyer onbe-
csiiles.
Ehelyett a folyamatban levo tanulmany ott kezdi boncolgatni
a kerdest, hogy a fiatal lanyt milyen hatasok erik, mig felcsepe-
redik egy olyan tarsadalomban, amelynek rogeszmeje a terme-
szetellenesen sovany noideal. A lanyokat mar joval a pubertas
elott foglalkoztatja a sulyuk. Egy hateves kislany peldaul
konnyekben tort ki, mikor az anyja uszodaba indftotta volna:
fiirdoruhaban 6 kesz hajpacni! Holott, igy az esetrol beszamolo
gyerekorvos, a gyermek sulya tokeletesen megfelel a magassaga-
365
nak.59 Egy tanulmany 271, tizeneves koranak elejen jaro gyere-
ket vizsgalt; a lanyok fele tartotta magat kovernek, holott a tobb-
seg testsulya normalis volt. A minneapolisi tanulmany azonban
megmutatta, hogy a tulsulyossag rogeszmeje onmagaban nem
indokolja, hogy egyes lanyoknal eveszavarok alakulnak ki.
Vannak olyan elhizott emberek, akik keptelenek kulonbseget
tenni a retteges, a diih ds az ehseg erzetei kozott, egy kalap ala
veszik mind a harmat, es ehsegnek cimkezik, s emiatt rend-
szeresen tobbet esznek a kelletenel, valahanyszor felzaklatja
oket valami." A tizeneves lanyoknal minden jel szerint valami
hasonlo megy vegbe. Gloria Leon, a Minnesota! Egyetem pszi-
chologusa, aki eveszavart vizsgalt fiatal lanyoknal, megfigyelte,
hogy „ezek a lanyok fogyatekosan eszlelik erzelmeiket es szerve-
zetiik jelzeseit; ez az egy tenyezo donto elojel, hogy ket even
beliil valamilyen evesi zavar lep majd fel naluk. A legtobb gyer-
mek megtanul kulonbseget tenni erzesei kozott, es kozolni
tudja, hogy unatkozik, diihos, levert vagy ehes - az erzelmi
tanulasnak ez elemi fejezete. De a szoban forgo lanyok a legalap-
vetobb erzelmeik megki'ildnbdztetesevel is hadilabon allnak.
Peldaul a fiupartneriikkel gyulik meg a bajuk, de nincsenek
tisztaban azzal, hogy haragszanak, szoronganak vagy bankod-
nak-e - kusza erzelmi vihart elnek at tehetetleniil. Kozerzetii-
kon evessel probalnak javftani; ez az erzelmi szokas melyen
bevesodhet”.
Mikor az onvigasztalasnak ez a modja egyiitt jelentkezik a
lanyokra nehezedo belso nyomassal, hogy sovanyaknak kell len-
niiik, ki van kovezve az ut az eveszavarokhoz. „А lany eloszor
pukkadasig eszi magat - fejtegcti Leon. - De aztan a karcsusag
erdekeben hanytatassal, hashajtassal, tulhajszolt testgyakorlas-
sal probalja megakadalyozni a tultaplalkozas kovetkezmenyet, a
sulygyarapodast. Vagy az erzelmi zurzavaron ugy probal urra
lenni, hogy egyaltalan semmit nem eszik - ez is egy modja
annak, hogy a lehengerlo erzelmeket valamennyire sakkban
tartsa.”
366
A belso tudatossag hianyanak es a tarsas keszsegek fogya-
tekossaganak egyiittesc oda vezet, hogy az ilyen lany, ha tarsai
vagy sziilei reszerol serelmek erik, sem a kapcsolatot, sem sajat
banatat nem tudja megfeleloen kezelni. Zaklatottsaga eveszavar-
ban tor felszinre, ami lehet bulimia, anorexia vagy pusztan
mertektelen eveszet. Leon ugy tartja, ezeknel a lanyoknal a keze-
lesnek feltetlenul magaban kell foglalnia a hianyzo erzelmi kesz-
segek potlasat. Mint mondta: ,A klinikusok szerint a terapia
hatekonyabb, ha a hianyossagok felszamolasat is celozza. Az
ilyen lanyoknak meg kell tanulniuk azonositani erzelmeiket, s el
kell sajatitaniuk az oncsillapitas, illetve a kapcsolatok szeren-
csesebb igazgatasanak modozatait, hogy mellozhessek a torz
etkezesi szokasok kinalta kiutat.”
KIKOZdsn ES, LEMORZSOLODAS
Kisiskolas drama: a negyedikes Bennel iment kozblte egyctlcn
baratja, Jason, hogy az ebedszunetben nem vele jatszik, hanem
egy masik fiuval, Chaddel. A porig sujtott Ben osszegornyedve
sir. Mikor mar nem razza ugy a zokogas, odamegy az asztalhoz,
ahol Jason es Chad koltik az ebedjuket.
- Utallak! - ordit ra Ben Jasonre.
- De miert? - kerdezi Jason.
- Hazudtal! - vadaskodik Ben. - Megigcrted, hogy egesz he-
ten velem jatszol, es hazudtal.
Ben elvonul maganyos asztalahoz, es halkan pityereg. Jason
es Chad odamennek, beszelnenek a fejevel, de Ben bedugaszol-
ja a fillet, egy szot sem akar hallani, kirohan az ebedlobol, es
elrejtozik a kukaknal. Egy lanytarsasag is szemtamija a jelenet-
nek, kozvetiteni probalnak a felek kozt: megkeresik Bent, es
hi'ret viszik, hogy Jason szivesen beveszi ot is a jatekba. De Ben
nem ker a tisztessegbol, elzavarja a lanyokat. Duzzogva-zokogva
apolja serelmet, csak azert is egyediil marad.41
367
Megrendito eset, semmi ketseg; gyerek- vagy serdulokorban
szinte kivetel nelkiil mind ateljiik, milyen, ha elutasitanak, kiko-
zosi'tenek. Ben viselkedesenek legarulkodobb momentuma
megis az, hogy keptelen reagalni Jason bekelteto kezdemenyeze-
seire, s ezzel szuksegteleniil elnydjtja gyotrelmet. A nepszerutlen
gyerekekre nagyon is jellemzo, hogy ilyen donto lehetosegekkel
keptelenek elni; mint a 8. fejezetben lathattuk, a tarsaik altal
elutasitott gyerekek rendszerint nehezen igazodnak ki az erzel-
mi es tarsas jelzeseken; ha felfogjak is ezeket, valaszrepertoar-
juk korlatozott.
A kikozositett gyerekeket kulonosen fenyegeti a lemorzsolo-
das veszelye. A tarsaik altal kirekesztett gyerekek eselye arra,
hogy kimaradnak az iskolabol, ketszerte-nyolcszorta nagyobb
lehet azokenal, akiknek van baratjuk. Egy tanulmany szerint az
elemi iskolaban nepszerutlen gyerekek 25 szazaleka hagyta fel-
be tanulmanyait a kozepiskola befejezese eldtt, szemben az alta-
lanos 8 szazalekos ertekkel.42 Nem csoda: kepzeljuk el, milyen
heti harminc orat tolteni ott, ahol senki se szivel benniinket.
Reticle erzelmi iranyultsag tehet egy gyereket szamkivetette.
Mint mar lathattuk, az egyik a diihkitoresekre valo hajlam, illet-
ve ha valaki rosszindulatot tetelez fol minden alap nelkiil. A ma-
sik a felenkseg, a szorongas, a gatlasossag De ezeknel a ver-
mersekleti tenyezoknel lenyegesebb momentum, hogy a „nem
belevalo” gyerekeket - akiknek iigyetlensege ismetelten kinos
erzeseket kelt masokban - szokas hidegre tenni.
Ezek a gyerekek egyebek kozt abban a vonatkozasban „nem
belevalok”, hogy milyen erzelmi jelzeseket kiildenek. Mikor a
keves barattai biro kisiskolasok azt a feladatot kaptak, hogy egy-
egy erzelmet, pl. undort vagy haragot rendeljenek hozza erzelmi
allapotokat tiikrozo arcokhoz, sokkal tobbszor tevedtek, mint a
nepszeru gyerekek. Mikor ovodasokat kcrdeztek a baratkozas,
illetve a verekedes elkeriilesenek modozatairdl, a nepszerutlen
gyerekek, akikkel a tobbi nem szi'vesen jatszott, hozakodtak eld
onsorsronto valaszokkal („Behuzni egyet”, mondtak peldaul
368
arra, hogy mi a teendo, ha mas gyerek is ugyanazzal jatszana,
amivel ok), illetve pedzettek, hogy lepjen kozbe felnott. Es mikor
serduloknek kellett eljatszani, hogy haragpsak vagy huncutkod-
nak, a nepszerutlenebbek alakitasa volt kevesbe meggyozo. Ta-
lan nem meglepo, hogy az ilyen gyerekek idovel ugy erzik, nem
kenyeriik a baratkozas; tarsas alkalmatlansaguk onmagat be-
valto joslat lesz. Ahelyett, hogy a baratkozas uj megkozellteseivel
probalkoznanak, egyre ismetlik a sikertelennek bizonyult foga-
sokat, vagy' meg szerencsetlenebbekre valtjak oket.43
A rokonszenv-lotton ezek a gyerekek donto erzelmi krite-
riumoknak nem felelnek meg: nem tekintik oket klvanatos part-
nernek, es nem kepesek kellemes erzeseket kelteni a masikban.
Nepszerutlen gyerekek jatekanak megfigyelese soran kiderult,
hogy masoknal joval hajlamosabbak csalni, duzzogni, veszteskor
kiszallni, nyereskor felvagni, hencegni. Persze ki ne akarna
gyozni - de a gyerekek zome, akar nyer, akar veszlt, uralkodni
tud erzelmi reakciojan annyira, hogy ne seriiljon a jatszotarshoz
fuzodo kapcsolat.
A tarsasagi arnyalatokat nem erzekelo gyerekek - akiknek
allando problemaja az erzelmek leolvasasa es a rajuk valo reaga-
las - elszigetelodnek, de ez termeszetesen nem ervenyes azokra,
akik idolegesen erzik magukat mostohagyereknek. Ha azonban
valakit kitartoan melloznek es elutasitanak, a fajo kitaszltottsag
vegjgklseri iskolas evein. A felnottkorhoz kozeledve ez egyre
inkabb fenyeget azzal, hogy az illeto a tarsadalom periferiajara
szorul. Hogy mast ne mondjunk, a szoros baratsagok es a jatek
kavargasa erlelik meg, finomltjak azokat a tarsas es erzelmi
keszsegeket, melyek oly nagy szerepet kapnak az elet kesobbi
kapcsolataiban. Ohatatlanul hatranyt szenved az, aki nem jarja
ki ezt az iskolat.
A szamkivetettek ertheto modon nagyfoku szorongasrol, sok
gondrol, tovabba maganyrol, depressziorol szamolnak be. A gyer-
mek nepszerusegenek merteke harmadik osztalyban a tizen-
nyolc eves kori mentalhigienes problemak legmegblzhatobb
369
elorejelzesenek bizonyult - jobban bevalt, mint a tanarok, a ve-
donok ertekelese, az iskolai teljesitmeny es IQ, sot a pszicholo-
giai tesztekben elert pontszam.'4 S mint lathattuk, az elet kesob-
bi szakaszaiban a keves barattai rendelkezok, illetve tartosan
maganyosak jobban ki vannak teve a megbetegedesnek es a
korai halalnak.
Harry Stack Sullivan pszichoanalitikus mutatott ra, hogy ben-
soseges kapcsolataink bonyolitasat - a nezetelteresek rendeze-
set, legmelyebb erzelmeink kinyilvanitasat - azonos nemu paj-
tasainkhoz fuzodo szoros baratsagaink soran sajatitjuk el. .Az
elutasftott gyerekeknek azonban tarsaikhoz kepest feleakkora az
eselyttk arra, hogy intim baratrategyenekszert az altalanos isko-
la donto eveiben, s igy konnyen elmulaszthatjak az erzelmi fej-
lodesnek ezt a nagy lehetoseget.45 Sorsfordfto, ha csak egy barat
akad - akkor is, ha hatat fordit mindenki mas, es a kerdeses
baratsag nem sziklaszilard.
BARATSAGRA EDZENI
A fekete baranyoknak minden idetlensegiik ellenere is van re-
meny. Steven Asher, az Illinois-i Egyetem pszichologusa „barat-
sagra edzo” foglalkozasokat dolgozott ki, s ezek reszben sikeres-
nek bizonyultak.46 Asher harmadik-negyedik osztalyosok kozul
szurte ki azokat a gyerekeket, akiket tarsaik legkevesbe fogadtak
be, es hat alkalommal foglalkozott veliik, „hogy a jatek nagyobb
ordmot szerezzen”, ok pedig „baratsagosabbak, mulatsagosab-
bak, kedvesebbek” legyenek. A rossz erzesek elkeriilese vegett a
gyerekek „tanacsadoi” voltak az edzonek, aki azt firtatta, mitol
valik fokozottan elvezetesse a jatek.
A gyerekekkel azokat a viselkedesmodokat gyakoroltattak,
amelyeket Asher nepszerij gyerekeknel tipikusnak talalt. Buz-
ditast kaptak peld&ul, hogy alternativakat, kompromisszumokat
vessenek fel (ahelyett, hogy verekednenek), ha nem ertenek
370
egyet a jatekszabalyokkal; hogy jatek kozben ne felejtsenek el
beszelgetni a jatszotarssal, erdeklodjenek iranta; hogy’ figyelje-
nek oda, nezzek, mit hogyan csinal a masik; hogy baratsagosan
nyugtazzak a masik jo teljesftmenyet; mosolyogjanak, szolgal-
janak segitseggel, javaslattal, batoritassal. A gyerekek ki is pro-
baltak ezeket az alapveto tarsas fogasokat, peldaul ugy, hogy
marokkoztak egy osztalytarssal; ertekelest kaptak, mennyire vol-
tak sikeresek. Ez a megferesi minikurzus figyelemre melto ered-
menyt hozott: egy ewel kesobb az edzesprogramon reszt vett
gyerekek - akiket egylol egyig azert valasztottak ki, mert oszta-
lyukban a legnepszerutlenebbek voltak - a nepszerusegi listan
mind felkiizdottek magukat a derekhadba. Egyikbol se lett sztar,
de a kikozositettsegnek vege szakadt.
Hasonlo eredmenyekre jutott Stephen Nowicki, az Emory
Egyetem pszichologusa.47 Programja trening a kikozositetteknek,
amely arra nevel, hogy fejlesszek kepessegiiket a tobbi gyerek
erzelmeinek leolvasasara es megfelelo viszonzasara. A gyerekek-
rol peldaul videofelvetel keszul, mikozben az orom vagy a banat
kifejezeset gyakoroljak, es arra trenirozzak oket, hogy fokozzak
erzelmi kifejezokeszsegiiket. Aztan kiprobalhatjak friss tudoma-
nyukat egy olyan gyerekkel, akit baratnak kivannak.
Az ilyen programok 50-60 szazalekos sikert jeleznek vissza az
elutasftott gyerekek nepszerusegenek fokozasaban. A programok
(jelenlegi formajukban legalabbis) harmadikos-negyedikes
tanuloknal valnak be inkabb, mint idosebb gyerekeknel, es elso-
sorban a gatlasos gyerekeknel eredmenyesek, a nagyon agresszi-
vaknal kevesbe. De innentol mar csak finomhangolas kerdcse a
dolog; a remenykelto lenyeg, hogy nemi erzelmi alapozas nagy
szamban, sot zommel visszahozhatja az ilyen elutasftott gyere-
keket a baratkozas szferajaba.
SZESZ ES DROG: A SZENVEDELYBETEGSEG
MIN I ONGYOGYITAS
Egyetemi diakok betintaznak, mint mondjak - az ontudat-
lansagig besoroznek. Az egyik modszer, hogy a kerti slang vegere
tolcsert erosftenek, s ezzel tiz masodperc alatt legunthatnak egy
sort. S nem holmi kuriozumrol van itt szo. Egy felmeres szerint
az egyetemi hallgato fiuk ketotode iszik meg alkalmankent het
vagy tobb italt, es 11 szazalekuk mondja magat ,,nagyivd”-nak.
„Alkoholista”-nak is nevezhetok persze.® A fid hallgatoknak
hozzavetoleg a fele, a lanyoknak majdnem 40 szazaleka egy
honapban legalabb ket alkalommal nyaklo nelkiil vedel.49
Az Egyesiilt Allamokban a legtobb drog hasznalata nagy alta-
lanossagban visszaesett a nyolcvanas evek soran, viszont foko-
zatosan nd a szeszfogyasztas egyre fiatalabb kortol. Egy 1993-as
felmeres tanusaga szerint az egyetemi hallgato lanyok 35 szaza-
leka vallotta, azert iszik, hogy lereszegedjen, 1977-ben mind-
ossze 10 szazalekuk nyilatkozott igy; mindent osszeveve harom
hallgatobol egy azert iszik, hogy bcrugjon. Ez tovabbi rizikokat
okoz: az egyetemi campusokon elkovetett megeroszakolasok 90
szazalekanal vagy a taniado, vagy az aldozat - vagy mindketto-
ittas.50 Az alkohol hatasa alatt bekovetkezo baleset vezeto halalok
a tizendttol huszonnegy evesig terjedo korosztalyban.”
A droggal es a szesszel valo ismerkedes amolyan beavatasi
szertartasnak tetszhet a tizenevesek koreben, de esetenkent a
kostolo maradando hatassal van az erintettre. A legtobb alko-
holistanal es drogosnal a fuggoseg kialakulasa a tizen-evekre
teheto, bar a ki'serictczok koziil csak kevesen elnek vissza
kesobb az itallal vagy a droggal. A kozepiskola befejezescig a
diakoknak tobb mint 90 szazaleka tesz probat a szesszel, de
mindossze ugy 14 szazalek valik utobb alkoholistava; a kokaint
kostolt tobb millio amerikaibol kevesebb mint 5 szazalek esett
fuggosegbe.52 Min mulik a dolog?
372
Vilagos, hogy a bunozok uralta kornyekek a veszelyeztetettseg
legfobb szinterei, ahol a sarkon merik a filvet, es a drogkeres-
kedo az iizleti siker elso szamu modellje. Sokan seftelobol val-
nak szenvedelybetegge, masoknal a filggoseg csupan azert ala-
kul ki, mert a szer konnyen hozzaferheto, vagy a szubkultdra
eszmenyiti a drogot - az utobbi tenyezo barmilyen kornyezetben
kedvez a drogelvezetnek, a leggazdagabbak kozott is (sot talan
fokent ott). De tovabbra is kerdes, hogy ki van kiteve ilyen nyo-
masnak es csabitasnak, s a kiprobalok koziil kinel a legvaloszi-
nubb a tartos raszokas.
Elterjedt tudomanyos elmelet, hogy akiknel rogzul a szokas, s
fuggesiik a szesztol vagy a drogtol mind fokozottabb, ezeket a
szereket voltakeppen gyogyszerkent alkalmazzak, hogy szoron-
gasukat, haragjukat, depressziojukat csillapftsak Korai kiserle-
tezgetesilk reven olyan kabito vegyiiletre talalnak, amelynek
reven megszabadulhatnak a szorongas vagy a melabu addig
gyotro erzeseitol. Ket even at nyomon kovetett tobb szaz hete-
dikes-nyolcadikos diak koziil a hevesebb erzelmi gybtrelmekrol
nyilatkozok vittek kesobb a primet az elvezeti szerekke! valo
visszaelesben.55 Ez lehet a magyarazata annak, hogy olyan sok
Ratal tehet probat a szesszel es a droggal anelkiil, hogy fijggovc
valna, mikozben masok szinte a kezdet kezdeten rabul esnek: a
fuggosegre leghajlamosabbaknak a drog vagy a szesz rogton hato
gyogyir olyan erzelmekre, amelyek eveken at kinpadra vontak
oket.
Ralph Tarter, a pittsburghi Western Pszichiatriai Klinika es
Intezet pszichologusa igy fogalmazott: „А biologiailag fogekonyak
szamara az elso ital- vagy drogadag oriasi megerositest jelent, a
tobbiek szamara megfoghatatlan modon. Sok gyogyulofelben
levo szenvedelybetegtol hallottam ezt: ,Mikor belekdstoltam a
drogba, eloszdr ereztem magam normalisan.’ Elcttanilag stabi-
lizalja oket, legalabbis rovid tavon.”54 Ez persze a filgges ordogi
kore: rovid enyhiilet annak fejdben, hogy fokozatosan kicsuszik
a labuk alol a talaj.
373
Bizonyos erzelmi mintak nagy valoszinuseggel meghatarozni
latszanak, hogy az erintettek mely szerben keresnek inkabb
enyhiiletet. Ket erzelmi palya vezethet peldaul alkoholizmushoz.
Az egyik ugy kezdodik, hogy valaki, aki gyerekkoraban tulfeszite tt
idegzetu, szorongo volt, tinedzserkent rajon, hogy a szesz csilla-
pitja a szorongast. Gyakran olyan alkoholistak gyermekeirol
- tobbnyire fiairol - van szo, akik maguk is idegfeszultsegiiket
csillapitando nyultak a pohar utan. Ezt a mintat biologiai szem-
pontbol a GABA, a szorongast szabalyzo idegi vegyulet gyer ter-
melodese femjelzi - magas fesziiltsegszintben jut ervenyre, ha
keves a GABA. Egy tanulmany kiden'tette, hogy az alkoholista
apak fiainal a GABA-szint alacsony volt, heves feszultseget kivalt-
va, de mikor szeszt ittak, a GABA-szint megemelkedett a feszult-
seg csokkenesevel egyidejuleg.5’ Ezek a fiuk azert isznak, hogy
feszOltsegiiket enyhitsek, s az alkoholbol olyan feloldodast men-
tenek, amit maskepp nem tudnak elerni. Ok hajlamosak a
nyugtatokkal is visszaelni a szesz mellett, ugyanezert a szoron-
gascsokkento hatasert.
Neuropszichologiai vizsgalat keszult alkoholistak fiairol, akik
tizenket evesen a szorongas jeleit, peldaul a szivritmus fokozo-
dasat mutattak stressz hatasara, illetve fokozott impulzivitasrol
tettek tanusagot; kiderillt, hogy ezeknel a fiuknal a frontalis
lebenyek mukodese is kfvannivalot hagy.56 Tehat a szoronga-
sukat mersekelni, ingerlekenysegiiket visszafogni hivatott agyi
teriiletek rajtuk kevesbe segitenek, mint mas fiukon. S mivel a
prefrontalis lebenyek befolyasoljak az aktiv memorial - amely
donteskor szamon tartja a kiilonfele cselekvesmodozatok kovet-
kezmenyeit a fogyatekos mukodes az alkoholizmusba taszit-
hat, mivel az erintett szamara elhomalyosul az ivas hosszu tavii
hatranya, mikozben a szorongast a szesz azonnal oldja.
A nyugalom utani sovargas minden jel szerint az alkoholiz-
musra valo oroklott hajlam alapveto erzelmi tendenciaja. Alko-
holistak rokonai kozott, 1300 fos mintaval vegzett felmeres
tandsaga szerint leginkabb azokat fenyegeti annak a veszelye,
374
hogy maguk is alkoholistava valnak, akik a szorongas tartosan
magas szintjerol adnak szamot. A kutatok le is vontak a kovet-
keztetest, hogy az alkoholizmus ezeknel a szemelyeknel „a szo-
rongasos tiinetek ongyogyitasa”.57
A masik, alkoholizmushoz vezeto palya eredete nagyfoku zak-
latottsag, meggondolatiansag es unalom. Ez a minta csecsemo-
korban nyugtalansag, szeszelyesseg, nehezen kezelhetoseg for-
majaban, altalanos iskolaban izgagasagkent, hiperaktivitaskent,
bajkevereskent jelentkezik, s mint lathattuk, az ilyen alkatu gye-
rekek keresnek maguknak baratokat a periferian - ami idon-
kent bunozo eletmodhoz vagy „antiszocialis szemelyisegzavar”-
hoz vezet. Ezeknek az embereknek (tobbnyire ferfiaknak) fo er-
zelmi panasza a zaklatottsag; legfobb gyengejiik a gatlastalan
szeszely; az unalomra - amit gyakran ereznek - tobbnyire a
kockazat es az izgalom szeszelyes hajszolasaval reagalnak. Fel-
nottkent azok, akiknel ez a minta jelentkezik (ket masik idegi
dtvivoanyag, a szerotonin es a MAO szukossegevel osszefugges-
ben), ugy erzik, hogy az alkohol kepes izgatottsagukat csillapi-
tani. Nem alljak az egyhangiisagot, s ezert barmibe keszek bele-
kostolni; raadasul meggondolatlanok, vagyis a szesszel valo
visszaeleshez a legvaltozatosabb drogokkal valo visszaeles is tar-
sulhat.58
Van, aki a depresszioja miatt adja ivasra a fejet, pedig az alko-
hol hatasa az anyagcserere gyakran sulyosbitja a depressziot a
kurta feldobodast kovetoen. Inkabb a szorongas tiineti kezelese-
kent alkalmazzak az alkoholt, mintsem a depresszio enyhitese-
re; a depressziosok erzeseit meroben mas szerek csillapitjak
- idolegesen. A tartos boldogtalansag a kokain tipusu stimulan-
soktol valo fugges kockazatat noveli - ezek hatnak kozvetlenul a
levertseg ellen. Egy tanulmany kimutatta, hogy a korhazi korijl-
menyek kozott kokainfiiggpseg miatt kezelt betegeknek tobb
mint a felenel allapithattak volna meg sulyos depressziot a ra-
szokas elott, s minel melyebb volt ez a depresszio, annal maka-
csabb szenvedelybetegseget eredmcnyezett.w
375
A kronikus diih megint csak masfajta erzekenyseget okoz.
Negyszaz, heroin- es egyeb opioidfiiggesben szenvedo beteg fel-
merese alapjan egy tanulmany kimutatta, hogy a legszembeszo-
kobb minta a mindenkori keptelenseg a harag kordaban tarta-
sara, illetve a lobbanekonysag. Egyes betegek meg is mondtak,
hogy az opiatok jovoltabol lett vegre normalis, oldott a kozer-
zetuk.60
Bar a szerekkel valo visszacles sok esetben lehet agyi alapd,
az erzelmek, amelyekszesz vagy drog altali „ongyogyftasba” ker-
getnek, gyogyszer nelkul is kezelhetok, mint az Anonim Alkoho-
listak es mas rehabilitate programok evtizedek ota ekesen bizo-
nyi'tjak. Ha valaki elsajati'tja az erzelmek kezelesenek mikentjet
- a szorongas enyhiteset, a depresszio feloldasat, a duh csillapi-
tasat eleve nines raszorulva a drogra vagy a szeszre. Ilyen
alapveto keszsegeket utolagosan tanitanak a drog- vagy szeszfiig-
gok rehabilitacios kurzusain. Persze sokkal celravezetobb ezeket
a tudnivalokat az elet hajnalan elsajatftani, meg mielott a szen-
vedclybetegseg kialakulhatna.
HARCIAS KAMP1NY0K HELYETT MEGE LOZES
Az elmult tfz ev soran egyre-masra uzentek hadat hoi a ser-
dulokori teherbe esesnek, hoi a lemorzsolodasnak, hoi a drog-
nak s legdjabban az eroszaknak. A legnagyobb gond, hogy vala-
mennyi ilyen hadjarat eso utan koponyeg; mire beindulnak, a
fokuszban levo problema jarvanyszeru mereteket olt, es melyen
meggyokerezik a fiatalok eleteben. Knzisintervenciorol van szo,
ami nagyjabol annyi, hogy szirenazo rohammentovel lepnek
kozbe, es nem vedooltast adnak, ami eleve megelozhetne a bajt.
Ahelyett, hogy szaporitanank az ilyen kampanyok szamat, a pre-
vencio logikajat koverve fel kellenc verteznunk gyermekeinket
mindazokkal az eletvezetesi keszsegekkel, melyek novelik ese-
lyeiket a veszelyek mindegyikevel es osszessegevel szemben.'’1
376
Az, hogy az erzelmi es tarsas fogyatekossagok kozponti szere-
pet hangsulyozom, korantsem jelenti, hogy tagadnam a tobbi
rizikofaktort, amilyen peldaul a csonka, bantalmazo, ziirzavaros
csaladban vagy elszegenyedett, bunozes es drog sujtotta kornye-
ken valo felcseperedes. A szegenyseg onmagaban is erzelmi csa-
pas a gyerekeknek: a szegenysorban elo gyerekek mar otevesen
felosebbek, szorongobbak, szomorubbak jobb modban elo kor-
tarsaiknal, gyakrabban jelentkeznek naluk olyan magatartasbeli
problemak, mint az ismetlodo diihroham vagy a vandalizmus, s
ez a trend ervenyesiil tiz ev felett is. A nyomaszto szegenyseg
kikezdi a csaladi eletet is: a szuloi gyongedseg kifejezesei ritkab-
bak, az anyaknal (akik gyakorta egyedulalloak es allastalanok)
surubben fordul eld depresszio, es elterjedtebb az orditos, tett-
leges, fenyegetozo, durva fegyelmezes.62
Az erzelmi kompetencia azonban mindenfajta gazdasagi es
csaladi meghatarozottsag mellett is ervenyesul - eldontheti,
hogy egy gyermeknek, illetve tinedzsernek mennyire artanak a
viszontagsagok, s hogy kepes-e belso rugalmassaggal ellenallni.
Szaz meg szaz szegenysegben, bantalmazo csaladban vagy sulyo-
san elmebeteg sziildvel nevelkedett gyerek kozott vegzett hosszu
tavu vizsgalatok mutattak ki, hogy azok, akik a legkeservesebb
kutyaszoritobol is kivagtak magukat, tobbnyire rendelkeznek
bizonyos kulcsfontossagu erzelmi keszsegekkel.6’ Egyebek kozt
megnyero' tarsas lenyek, akik vonzzak a tobbi embert, ontudato-
sak, a kudarc es a csalodas nem szegi kedviiket, dultsagukon
hamar tirra tudnak lenni, es konnyen alkalmazkodnak.
A gyerekek zome azonban ilyen szerencses beallitottsag hijan
keriil szembe az elet nehezsiigeivel. Persze a fent felsorolt kesz-
segek koziil sok velesziiletett adottsag, a genek kegye - de mint
a 14. fejezetben lathattuk, a vernwrsekleten is lehet javitani.
Nem vitas, hogy politikai es gazdasagi lepeseket is kell tenni a
problemakat sziilo szegenyseg es mas tarsadalmi koriilmenyek
enyhitesere. De az ilyen modozatokon tul (melyek egyebkent
mind hatrebb szorulnak a fontossagi listan) is sokat tehetunk
377
azert, hogy gyerniekeink jobban megbirkozzanak az akada-
lyokkal.
Vegyiik az erzelmi zavarokat: az amerikaiaknak hozzavetoleg
a fele szenved ilyen bantalomtol elete folyaman. 8098 amerikai
szemely reprezentativ mintajabol kiindulva egy tanulmany azt
talalta, hogy 48 szazalekuknal legalabb egy pszichiatriai proble-
ma elofordult mar.64 Legsulyosabb helyzetben az a 14 szazalek
volt, akiknel harom vagy tobb pszichiatriai problema jelentke-
zett egyszerre. Erre a csoportra esett a pszichiatriai megbetege-
desek 60 szazaleka egy adott pillanatban, s ezen beiul a legsu-
lyosabbak, legelnyomoritobbak 90 szazaleka. Ezen a ponton
mar intenziv kezelesre szorulnak, holott legjobb elejet venni az
ilyen problemaknak, ahol csak lehet. Termeszetesen nem min-
den mentalis zavar elozheto meg - de szep szammal van olyan,
amivei szemben igenis fel lehet lepni. Ronald Kessler, a Michi-
gan! Egyetem szociologusa, a fenti tanulmany szerzoje mondta:
„Az eletiit kezdeten kell beavatkozni. Vegyunk egy kislanyt, aki-
nek tarsasfobiaja van hatodikban, es a kozepiskola elejen rakap
az italra, hogy legyurje a szorongast, amit tarsasagban erez.
Huszas eveinck vegere, mikor kopogtat a rendeloben, valtozat-
lanul retteg, de idokozben mertektelen szesz- es a drogfogyasz-
tova valt es depresszios lett, mert elszurta az eletet. A nagy ker-
des, hogy mit tehettunk volna elete hajnalan annak erdekeben,
hogy be se induljon ez a lefele tarto spiral.”
L’gyanez vonatkoztathato a lemorzsolodasra, az eroszakra, a
mai fiatalokra leselkedo, fennen hangoztatott veszelyek koziil
szinte valamennyire. Az utobbi evtizedben rengeteg nevelesi
programot hoztak nyilvanossagra egy-egy konkret problema, pl.
a droghasznalat vagy az eroszak kapcsan, s ez valosagos mini-
iparagga notte ki magat a nevelesi piacon. De a legugyesebben
nepszerusitett, legelterjedtebb terniekek koziil is sok hatastalan-
nak bizonyult. S a nevelok nagy banatara nemelyik siilvosbitotta
a gondot, melynek elharitasat celozta volna, peldaul a droghasz-
nalat vagy a serdiilokori nemi elet eseteben.
378
I AJEKOZ I A'i'NI NEM ELEG
Tanulsagos pelda a gyerekekkel valo szexualis visszaeles.
1993-ban az Egyesult Allamokban hozzavetoleg 200 000 igazolt
esetet vettek nyilvantartasba, s ez a szam evente 10 szazalekkal
no. A becslesek ingadozok, de a legtobb szakerto egyetert, hogy
a lanyoknak 20-30 szazaleka s kbrulbelul feleennyi fiu esik aldo-
zatul a szexualis visszaeles valamilyen formajanak tizenhet eves
koraig (a szamadatok attol fuggoen magasabbak vagy alacso-
nyabbak - egyeb tenyezok mellctt hogy mi szamft szexualis
visszaelesnek).65 Nem korvonalazhato egyertelmuen, hogy mi-
lyen tipusu gyerek van leginkabb kiteve szexualis zaklatasnak, de
az erintettek zome vedtelennek erzi magat, keptelen onalloan el-
lenaliast tanusitani, es a tortentek kovetkezteben elszigetelodik.
Sok iskola vet szarnot ezzel a kockazattal, ё8 programokat
kinal a szexualis visszaeles megelozesere. A legtobb ilyen prog-
ram a szexualis visszaelesre vonatkozo alapveto tudnivalokra
szoritkozik; a gyerekeknek megtanitja a kiilonbsegel a „jo” es a
„rossz” erintes kozott, felhi'vja a figyelmiiket a veszelyekre, es
arra buz.dit, hogy ha barmi kellemetlen tortenik veliik, kozoljek
egy felnottel. Egy ketezer fos gyermekmintan vegzett orszagos
vizsgalat azonban kideritette, hogy az ilyen program alig er
valamit, esetenkent egyenesen karos: nem mozgositja a gye-
rekeket az iskolai diivaddal vagy az esetleges tamadoval valo
szembeszegulesre.1* Ennel is riasztobb, hogy azok a gyerekek,
akik ilyen alapkurzusok elvegzese utan lettek szexualis zaklatas
aldozatai, feleannyian jelentettek utolag a dolgot, mint azok a
gyerekek, akik semmifele oktatasban nem reszesiiltek.
Aki azonban atfogobb treningben reszesiilt - es jartassagot
szerzett az idevago erzelmi es tarsas kompetenciakbol is -, hate-
konyabban tudott vedekezni az aldozatta valas ellen: reszeroi
sokkal valoszinubb volt, hogy kikeri maganak, kiabal, ellenke-
zik, az eset felfedesevel fenyegetozik, es valoban nem rejti veka
ala, ha valami rossz tortent vele. Az utobbi elony - hogy a vetseg
379
napvilagra keriil - sajatos jelentoseggel b£r a prevencioban.
Negyven ev koriili gyermekzaklatokrol keszult az a tanulmany,
amely kideritette, hogy atlagban egy aldozatuk volt havonta
tizeneves koruktol. Esettanulmany keszult egy buszsoforrol es
egy kozepiskolai szamitogep-oktatorol, akik evente 300 gyereket
molesztaltak kozos erovel - de a szexualis visszaelesrol minden
gyerek melyen hallgatott, s akkor deriilt ra feny, mikor az oktato
altal molesztalt egyik fiu a sajat noveret kezdte zaklatni.67
A minimalis programokon reszt vevokhoz kepest az atfogo
kurzusokon reszt vevoknel haromszoros volt az esely, hogy je-
lentik a visszaelest. Miert ez a kiilonbseg? Az igenyesebb prog-
ramok nem egyszeri nekifutasra akartak celt erni, az eletkornak
megfelelo szinten a gyerek iskolai palyaja folyaman tobbszbr
tertek ki a temara az altalanos egeszsegtan vagy felvilagosfto
neveles kereteben. Felhfvtak a szOloket, hogy a fontos uzenetet
mint iskolai tananyagot kezeljek (s a szexualis zaklatassal szem-
ben ott volt a legsikeresebb a fellepes, ahol a szulok elcget tettek
a keresnck).
Ezenfeli.il pedig a tarsas es erzelmi keszsegek estek leginkabb
latba. Nem eleg, ha egy gyerek csupan tudja, hogy van „jo” es
„rossz” erintes; a gyereknek az ontudatosodasban el kell jutnia
odaig, hogy felismerje, egy helyzet kfnos, rossz erzest kelt, joval
azelott, hogy fogdosasig fajulna a dolog. S nem csupan onmegfi-
gyeles kell, de onbizalom es hatarozottsag is, hogy hitelt adjon
balsejtelmeinek, es aszerint cselekedjen akkor is, ha a felnott
nyugtatgatna, hogy „nines a dologban semmi rossz”. Vegiil a
gyereknek eszkozokkel kell birnia, hogy az esemeny lefolyasa-
nak gatat vethessen - ez lehet barmi, az elszaladastol a fenye-
getozesig, hogy vilagga kiirtoli, ha bantodas eri. A jobb progia-
mok ezert tanitjak a gyereket arra, hogy ervenyesitse akaratat,
passzivitas helyett alljon ki jog liert, vonjon vilagos hatarokat, es
azokbol ne engedjen.
A leghatekonyabb programok tehat elemi tarsas es erzelmi
keszsegekkel egeszi'tettek ki a szexualis visszaelesre vonatkozo
380
alapinformaciokat. Ezek a programok ravezettek a gyerekeket
arra, hogy pozitiv megoldasokat keressenek a szemelyi konflik-
tusok feloldasara, erositettek onbizalmukat, meggyoztek oket,
hogy barmi tortenjek, nem nekik van szegvellnivalojuk, s tuda-
tositottak bennuk, hogy sziilok es tanarok ovo-tamogato haloza-
tahoz fordulhatnak. S ha ezekkel a gyerekkel megis tortent vala-
mi rossz, sokkal valoszinubb volt, hogy errol beszamolnak
AKTW OSSZETEVOK
Ezek az eredmenyek vezettek az optimalis megelozo program
tartozekainak uj szempontu szambavetelehez, arra alapozva,
hogy targyilagos ertekeles tiikreben mi bizonyult valoban hate-
konynak. A W. I. Grant Alapi'tvany altal szponzoralt oteves pro-
jekt kereteben kutatocsoport vizsgalta meg a temat, es kiszurte
az aktiv tenyezoket, melyekrol feltehcto, hogy a hatekony prog-
ramok sikerehez elengcdhetetlenek.68 A kutatocsoport altal fel-
sorolt kulcsfontossagu keszsegek, melyekre szerintiik a prog-
ramoknak az orvosolando problematol fiiggetlenlil mindenkor
ki kell terni, az erzelmi intelligencia komponenseit idezik.
(A teljes listat 1. a ,,D” fiiggelekben.)69
Az erzelmi keszsegek kozott emlitest nyer az onmegfigyelcs,
az erzelmek azonositasa, kifejezese, rendezese; az indulati kont-
roll es avagyteljesites keslcltetese; a stressz es a szorongas keze-
lese. Az indulati kontroll donto keszsege, hogy kiilonbseget tud-
junk tenni erzesek es cselckedetek kozott, s megtanuljunk jobb
erzelmi donteseket hozni azaltal, hogy elobb megfckezzuk a cse-
lekvesi kesztetest, majd azonositjuk a lehetseges cselekvesmo-
dokat es a veluk jaro kovetkezmenyt, s aztan cseleksziink. Sza-
mos kompetencia a szemelyi kapcsolat teren ervenyesiil: tarsas
es erzelmi jelzesek leolvasasa, odafigyeles, negativ hatasoknak
valo ellenallas, masok nezopontjanak atvetele, az adott helyzet-
ben helyenvalo viselkedesmodok szamon tartasa.
381
Ezek az erzelmi es tarsas keszsegek lenyegi jelentoseguek
egesz eletiinkben, s reszben orvosolni kepesek a jelen fejezetben
targyalt problemak zomet, ha ugyan nem mindet. Szinte tetszo-
leges azoknak a konkret problemaknak a listaja, amelyek ellen
ezek a keszsegek vedelmet nydjtanak- az erzelmi es tarsas kom-
petenciak mellett ugyanilyen erveles szol peldaul serdijlokori
nem klvant terhesseg vagy serdijlokori ongyilkossag eseteben.
Termeszetesen az ilyen problemak okai sokretuek, valtozo
aranyban keveredik-szovodik a biologiai meghatarozottsag, a
csalad dinamikaja, a szegenypolitika es az aszfalt kulturaja. On-
magaban nem vallalkozhat area egyikfajta intervencio, hogy
mindent elsimit - az erzelmi sem. De annak mertekeben, hogy
az erzelmi hianyossagok mennyire novelik egy gyermek vesze-
lyeztetettseget - marpedig lathattuk, hogy jocskan az erzelmi
orvoslastol sem szabad eltekinteni, termeszetesen nem a tobbi
megoldas elleneben, hanem azokkal vallvetve. A kovetkezo ker-
des az erzelmek iskolazasanak mikentjevel kapcsolatos.
1 Erzelmineveles-kurzusokrol irtam a New York Timesba (1992.
marcius 3).
2 A serdijlokori bunozesrol az adatokat az Altalanos Buniigyi Adat-
tarbol meritem, Crime in the U. S, 1991, ameiyet az igazsagiigyi
miniszterium adott ki.
3 Tinedzserek eroszakos bfincselekmenyei: 1990-ben a fiataloknal
az eroszakos buncselekmeny miatti orizetbe vetel aranya 430/100 000-
re ugrott, az 1980-as erteket 27 szazalekkal haladja meg. Az eroszakos
nemi kozosiiles miatti orizetbe vetel rataja az 1965-os 10,9/100 000-
rol 21,9/100 000-ig emelkedett 1990-re. A fiatalkori gyilkossagok
gyakorisaga tobb mint negyszeresere nott 1965 es 1990 kozott,
2,8/100 000-rol 12,1/100 000-re; 1990-re a fiatalkori gyilkossagok
haromnegyedet lofegyverrel kovetik el, tiz ev alatt az emelkedes 79 sza-
zalekos. A fiaialkortiak altal elkovetett siilyos testi series gyakorisaga 64
szazalekkal nott 1980 es 90 kozott. 1. pl. Ruby Takanashi: „The Oppor-
tunities of Adolescence”, American Psychologist (1993- februar).
382
4 1950-ben a 15-24 eves korosztalynal az ongyilkossagi arany
4,5/100 000 volt. 1989-re megharomszorozodott, 13,3-nal tart. A 10-
14 eves gyerekek kozt az ongyilkossag gyakorisaga majdnem megha-
romszorozodott. Az ongyilkossagra, emberolesre es terhessegre vonat-
kozo adatok forrasa: Health, 1991 (Egeszseg, 1991). U. S. Department
of Health and Human Services es Children’s Safety Network, A Data
Book of Child and Adolescent Injury (Washington, National Center for
Education in Maternal and Child Health, 1991)
5 Az I960 ota eltelt harom evtizedben, 10-14 evesek koreben a
negyszeresere, 15-19 evesek kozott a haromszorosara nott a gonor-
rhoeafertozottseg. 1990-ben az AIDS-betegek 20 szazaleka huszoneves
volt, es sokan serdiilokorukban fertozodtek. Egyre erosebb a nyomas a
korai szexualitas vonatkozasaban. Egy kilencvenes evekben vegzett fel-
meres kimutatta, a Ratal noknek tobb mint egyharmada kortarsi nyo-
masra elt eloszor nemi eletet; egy nemzedekkel korabban meg csak a
nok 13 szazaleka nyilatkozott igy. L. Ruby Takanashi: „The Oppor-
tunities of Adolescence” es Children’s Safety Network, A Data Book of
Child and Adolescent Injury.
6 A heroin- es a kokainfogyasztas fehcrekncl az 1970-es 18/100 000-
rol 68-ra emelkcdettt 1990-ig - hozzavetoleg megharomszorozodott.
A feketeknel azonban ugyanebben az evtizedben az ertek az 1970-es
53-rol a mellbevago 766/100 000-ig ugrott 1990-re - a husz ev elot-
tinek majdnem tizenharomszorosara. A drogfogyasztas adatainak fc>r-
rasa: Crime in the U. S., 1991, 1. fentebb.
7 A gyerekek egyotode kiizd olyan lelki nehezsegekkel, melyek
eletuket karosan befolyasoljak, az Egyesiilt Allamokban, Uj-Zelandon,
Kanadaban es Puerto Ricon vegzett felmeresek tanusaga szerint. 11 ev
alatti gyerekeknel a szorongas a legsulyosabb problema, 10 szazaleknal
jelcntkeznek a normalis eletvitelt gatlo fobiak, masik 5 szazaleknal
altalanos szorongas es allando aggodas mutatkozik, s megint masik 4
szazalek heves szeparacios felelmektol szenved a sziilokkel kapcsolat-
ban. A mertektelen szeszfogyasztas serdiilokorban teret hodit a fiuk
kozott, 20 eves korra 20 szazalekuknal fordul elo. Ezekkel a gyermek-
kori erzelmi zavarokkal kapcsolatban sok adatrol tudositottam a New
York Tiniest (1989- jan. 10.).
8	A gyermekek erzelmi problemainak orszagos felmerese es ossze-
hasonlftasa mas orszagokkak Thomas Achenbach es Catherine Howell:
383
„Аге America’s Children’s Problems Getting Worse? A 13-Year Compar-
ison”, Journal of the American Academy of Child and Adolescent
Psychiatry (1989- nov.).
9	A nemzetkozi osszehasonlitast Urie Bronfenbrenner vegezte, 1.
Michael Lamb es Katleen Sternberg: Child Care in Context: Cross-
Cultural Perspectives (Englewood, NJ: Lawrence Erlbaum, 1992).
10	Urie Bronfenbrenner felszolalasa egy Cornell Egyetemen rende-
zett szimpoziumon (1993- szept. 24.).
11	Agressziv ds kihagasokat elkoveto gyerekek hosszri tavu nyomon
kovetese: 1. pl. Alexander Thomas es tsai: „Longitudinal Study of Nega-
tive Emotional States and Adjustments from Early Childhood Through
Adolescence”, Child Development. 59- kotet (1988. szept.).
12	A duvad-kiserlet: John Lochman: „Social-Cognitive Processes of
Severely Violent, Moderately Agressive and Nonagressive Boys”, Jour-
nal of Clinical and Consulting Psychology, 1994.
13	Agressziv fiuk vizsgalata: Kennneth A. Dodge: „Emotion and
Social Information Processing” (Emocio a tarsasinformacio-feldolgo-
zasanal);J. Garber es Kenneth A. Dodge: The Development of Emotion
Regulation and Dysregulation (New York, Cambridge University
Press, 1991).
14	A duvadak kikozositese orakon beliil: J. D. Coie es J. B. Kuper-
smidt: „А Behavioral Analysis of Emerging Social Status in Boys
Groups”, Child Development 54 (1983)-
15	A rakoncatlan gyerekek majd fele: 1. pl. Dan Offord es tsai: „Out-
come, Prognosis and Risk in a Longitudinal Eollow-up Study", Journal
of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 31
(1992).
16	Agressziv gyerekek es bunozes: Richard Tremblay es tsai:
„Predicting Early Onset of Male Antisocial Behavior from Preschool
Behavior”, Archives of Genend Psychiatry (1994. szept).
17	Az agresszio iranti prediszpozicio kialakulasaban termeszetesen
donto jclentosegu, hogy mi tortenik a gyermek csaladjaban az iskolas-
kor elott. Egy tanulmany peldaul kimutatta, hogy azoknal a gyerekek-
nel, akikkel az anyjuk egyeves korukban elutasito volt nehczebb lefo-
lyasii sziilest kovetoen, negyszeres volt a valoszinuseg, hogy 18 eves
konikra eroszakos buncselckmenyt kovetnek el. Adriane Raines es
tsai: „Birth Complications Combined With Early Maternal Rejection at
384
.Age One Predispose to Violent Crime at Age 18 Years”, Archives of
General Psychiatry (1994. dec.).
18	Jollehet az alacsony verbalis IQ elorevetiteni latszik a kihagasokra
valo hajlamot (egy tanulmany 8 pontos kulonbseget mutatott ki a
kihagast elkovetok es kihagast el nem kovetok kozott), bizonyitott, hogy
mind az alacsony IQ-pontszamra, mind a kihagasokra kozvetlenebb es
erosebb befolyast gyakorol az indulatossag. Ami az alacsony pontsza-
mokat illeti, az indulatos gyerekek nem tudnak eleg jol figyelni, hcjgy
megfeleloen elsajatithassak a nyelvet es az argumentacios keszsegeket,
melyekre a verbalis IQ alapozodik, tehat az indulatossag rent a pontsza-
mukon. A Pittsburgh! Ifjusagi Felmeres, ez a koriiltekintden megter-
vezett longitudinalis vizsgalat, amely az IQ-t es az indulatossagot is vizs-
galta tiz-tizenket eveseknel, kimutatta, hogy az indulatossag a verbalis
IQ-nal majdnem haromszor jobban jelzi elore a kihagasokat. A kerdes
targyalasat I. Jack Block: „On the Relation Between IQ, Impulsivity and
Delinquency”, Journal of Abnormal Psychology 104 (1995).
19	A „rossz” kislanyok es a terhesseg: Marion Underwood es
Melinda Albert: „Fourth Grade Peer Status as a Predictor of Adolescent
Pregnancy”, eloadas a Society for Research on Child Development
(Gyermckfejlodes-kutatasi Tarsasag) Kansas Cityben, Missouri allam-
ban rendezett iilesen (1989- apr.).
20	A kihagishoz vezeto palya: Gerald R. Patterson: „Orderly Change
in a Stable World: The Antisocial Trait as Chimera” Journal of Clinical
and Consulting Psychology 62 (1993)-
21	Agressziv beallitottsag: Ronald Slaby es Nancy Guerra: „Cognitive
Mediators of Aggression in Adolescent Offenders”, Developmental Psy-
chology 24 (1988).
22	Dana esete: emliti Laura Mufson es tsai: Interpersonal Psycho-
therapy for Depressed Adolescents (New York, Guilford Press, 1993).
23	A depresszio eloretorese vilagszerte: Cross-National Collaborative
Group: „The Changing Rate of Major Depression: Cross-National
Comparisons”, Journal of the American Medical Association
(1992. dec. 2.).
24	Tt'zszeres esely a depressziora- Peter Lewinsohn es tsai: „Age-
Cohort Changes in the Lifetime Occurrence of Depression and Other
Mental Disorders” Journal of Abnormal Psychology 102 (1993).
385
25	A depresszio epidemologiaja: Patricia Cohen es tsai, New York
Psychiatric Institute, 1988; Peter Lewinsohn es tsai: „Adolescent Psy-
chopathology: I. Prevalence and Incidence of Depression in High
School Students”, Journal for Abnormal Psychology 102 (1993). L.
meg Mufson es tsai, Interpesonal Psychotherapy. Mersekeltebb becs-
leseket I. E. Costello: „Developments in Child Psychiatric Epidemio-
logy” (Fejlemenyek a gyermekpszichiatria jarvanytanaban) Journal of
the Academy of Child and Adolescent Psychiatry 28 (1989)-
26	Az ifjukori depresszio mintai: Maria Kovacs es Leo Bastiaens:
„The Psychotherapeutic Management of Major Depressive and Dysthy-
mic Disorders in Childhood and Adolescence: Issues and Prospects”;
I. M. Goodyer szerk., Mood Disorders in Childhood and Adolescence
(New York, Cambridge University Press, 1994).
27	Gyerekkori depresszio: Kovacs: i. mu.
28	Interjut keszitettem Maria Kovaccsal a New York Timesmk
(1994. jan. 11).
29	Depresszios gyerekek tarsas es erzelmi lemaradasa: Maria Ko-
vacs es David Golston: „Cognitive and Social Development of Dep-
ressed Children and Adolescents”, Journal of the American Academy
of Child and Adolescent Psychiatry (1991- majus).
30	Tehetetlenseg es depresszio: John Weiss es tsai: „Control-related
Beliefs and Selfreported Depressive Symptoms in Late Childhood”,
Journal of Abnormal Psychology 102 (1993)
31	Gyermekkori pesszimizmus es depresszio: Judy Garber, Vander-
bilt Egyetem. L. pl. Ruth Hilsman es Judy Garber: „А Test of the Cog-
nitive Diathesis Model of Depression in Children: Academic Stressors,
Attributional Style, Perceived Competence and Control”, Journal of
Personality and Social Psychology (1994); Judith Garber „Cogni-
tions, Depressive Symptoms and Development in Adolescents”, Jour-
nal of Abnormal Psychology 102 (1993)-
32	Garber: „Cognitions...”
33	Garber: „Cognitions...”
34	Susan Nolen-Hoeksma es tsai: „Predictors and Consequences of
Childhocl Depressive Symptoms: A Five-Year Longitudinal Study”,
Journal of Abnormal Psychology 101 (1992).
35	A depresszios rata felere csokkenese: Gregory Clarke, Oregoni
Egyetem Egeszsegtudomanyi Kozpontja: „Prevention of Depression in
386
At-Risk High School Adolescents”, eloadas az Amerikai Gyermek es
Serdiilo Pszichiatriai Akademian (1993- okt.).
36	Garber: „Cognitions...”
37	Hilda Bruch: „Hunger and Instinct” (Ehseg es ositbn) Journal
of Nervous and Mental Disease 149 (1969). Alapveto muve: The Gol-
den Cage: The Enigma of Anorexia Nervosa (Cambridge, MA: Har-
vard University Press) csak 1978-ban keriilt kiadasra.
38	Tanulmany az eveszavarokrol: Gloria R. Leon es tsai: „Persona-
lity and Behavioral Vulnerabilities Associated with Risk Status for
Eating Disorders in Adolescent Girls”, Journal of Abnormal Psy-
chology 102 (1993).
39	A magat kovernek mondo hateves gyermek dr. William Feldman,
Ottawai Egyetemen mukodo gyerekgyogyasz paciense volt.
40	Sifneos mutat ra az „Affect, Emotional Conflict and Deficit”-ben.
41	A Ben visszautasfto magatartasarol szolo kis tortenetet Steven
Ashertol es Sonda Gabrieltol vettem at: „The Social World of Peer-
Rejected Children”, eloadas az Amerikai Oktataskutatasi Szovetseg eves
kozgyulesen, San Franciscoban (1989- marc.).
42	A tarsaik altal visszautasitott gyerekek lemorzsolodasa: Asher es
Gabriel: „The Social World of Peer-Rejected Children”.
43	A nepszerutlen gyerekek szegenyes erzelmi kompetenciajaval
kapcsolatos tudomanyyos eredmenyeket Kenneth Dodge-tol es Esther
Feldmantol meritem: „Social Cognition and Sociometric Status”; Steven
Asher es John Coie szerk., Peer Rejection in Childhood (Kortarsak el-
utasitasa gyerekkorban) (New York, Cambridge University Press, 1990).
44	Emory Cowen es tsai: „Longterm Follow-up of Early Detected
Vulnerable Children "Journal of Clinical and Consulting Psychology
41 (1973).
45	Kikozosftett gyerekek intim baratai: Jeffrey Parker es Steven
Asher: „Friendship Adjustment, Group Acceptance and Social Dissatis-
faction in Childhood”, eloadas az Amerikai Oktataskutatasi Szovetseg
eves kozgyulesen Bostonban (1990).
46	Trening kikozosftett gyerekeknek: Steven Asher es Gladys Wil-
liams: „Helping Children Without Friends in Home and School Con-
texts”; Children’s Social Development: Inj'ormation for Parents and
Teachers (Urbana es Champaign, University of Illinois Press, 1987).
387
47	Hasonlo eredmenyek: Stephen Nowicki: „А Remediation Proce-
dure for Nonverbal Processing Deficits”, kiadatlan kezirat, Duke Egye-
tem (1989).
48	Ketotodiik sulyos alkoholista: a Project Pulse felmerese a Massa-
chusettsi Egyetemen, amelyrdl hirt adott a Daily Hampshire Gazette
(1993- nov. 13).
49	Mertektelen szeszfogyasztas: az adatokat Harvey Wechslertol me-
ritem, aki a Harvard School of Public Healthen vezeti az egyetem alko-
hologiai kutatasait (1994. aug).
50	Tobb no iszik azert, hogy berugjon, Ш. nemi eroszak kockazata: a
Columbia Egyetem addiktologiai kozpontjanak jelentese (1993- majus).
51	Vezeto halalok: Alan Marlatt jelentese az Amerikai Pszichologiai
Tarsasag eves kozgyulesen (1994. aug.).
52	Az alkoholizmussal es a kokainfiiggoseggel kapcsolatos adatokat
Meyer Glanz bocsatotta a rendelkezesemre, aki iigyvezeto a Nemzeti
Drog- es Alkohol-visszaelest Kutato Intezet koroktani reszlegenel.
53	Elkeseredettseg es elvezeti szerekkel valo visszaeles: Jeanne
Tschann: „Initiation of Substance Abuse in Early Adolescence”, Health
Psychology 4 (1994).
54	Interjut keszitettem Ralph Tarterrel a New York Timesnehs
(1990. apr. 26.).
55	Fesziiltsegszint alkoholistak fiainal: Howard Moss es tsai: „Plas-
ma GABA-like Activity in Response to Ethanol Challenge in Men at High
Risk for .Alcoholism”, Biological Psychiatry 27 (6) (1990. marc.).
56	Frontalis lebeny elegtelensege alkoholistak fiainal: Philip Harden
es Robert Pihl: „Cognitive Function, Cardiovascular Reactivity and
Behavior of Boys at High Risk for Alcoholism”, Journal of Abnormal
Psychology 104 (1995).
57	Kathleen Merikangas es tsai: „Familial Transmission of Dep-
ression and Alcoholism”, Archives of General Psychiatry (1985. apr).
58	Az izgaga es lobbanekony alkoholista: Moss es tsai.
59	Kokain es depresszio: Edward Khantzian: „Psychiatric and Psy-
chodynamic Factors in Cocaine Addiction”; Arnold Washton es Mark
Gold szerk, Cocaine: A Clinician’s Handbook (New York, Guilford
Press, 1987).
60	Heroinfiiggoseg es diih: Edward Khantzian, Harvard Medical
School, szemelyes kozlese, tobb mint 200 heroinfiiggo kezelese alapjan.
388
6i	Harcias kampany helyett megelozes: a jelszot Tim Shriver java-
solta, a Yale Gyermekkutatasi Kozpont tarsas es erzelmi kepzest elo-
scgito munkacsoportjanak tagja.
62	A szegenyseg erzelmi hatasa: „Economic Deprivation and Early
Childhood Development” es „Poverty Experiences of Young Children
and the Quality of Their Home Environments”. Greg Duncan es
Patricia Garrett kiilon-kiilon kozoltek kutatasi eredmenyeiket a Child
Development 1994. aprilisi szamaban.
63	Rugalmas gyerekek jellemzoi: Norman Garmezy: The Invulne-
rable Child (New York, Guilford Press, 1987). Agyerekekrol, akik min-
den viszontagsag dacara virulnak, cikket irtam a New York Timesba
(1987. okt. 13-).
64	Mentalis zavarok eluralkodasa: Ronald C. Kessler es tsai: „Life-
time and 12-month Prevalence of DSM-III-R Psychiatric Disorders in
thell. S.”, Archives of General Psychiatry (1994. januar).
65	A szexualis visszaelesrol beszamolo fiukra es lanyokra vonatkozo
adatokat Malcolm Brown szolgaltatta, a National Institue of Mental
Health eroszakra es traumatikus stresszre szakosodott reszlegetol; a
bizonyitott esetek szamadatai a gyermekek bantalmazasanak es elha-
nyagolasanak prevenciojara torekvo orszagos szervezettol szarmaz-
nak. Egy orszagos felmeres szerint a rata lanyoknal 3,2 szazalek, a
fiuknal 0,6 szazalek evente: David Finkelhor es Jennifer Dziuba-
Leatherman: „Children as Victims of Violence: A National Survey”,
Pediatrics (1984. okt.).
66	Az orszagos felmercst gyermekek koreben a szexualis visszaelest
megelozo programokrol David Finkelhor, a New Hampshire-i Egyetem
szociologusa vegezte.
67	A gyermekzaklatok aldozatainak szamara vonatkozo adatok egy
Malcolm Gordonnal keszitett interjubol valok. Gordon pszichologus a
National Institute of Health eroszakra es traumatikus stresszre sza-
kosodott reszlegenel.
68	A W. T. Grant-munkacsoport a tarsas kompetencia iskolai ter-
jeszteserol: „Drug and .Alcohol Prevention Curricula”; J. David Hawkins
es tsai., Communities That Care (San Francisco, Jossey-Bass, 1992).
69	W. T. Grant-munkacsoport: „Drug and .Alcohol Prevention
Curricula”, 136. 0.
389
16
Erzelmek iskolaja
Egy nemzet szamara a legfobb remenyseg ifjusaganak meg-
felelo nevelese.
Erazmus
Kulonos nevsorolvasas: tbrokiilesben alkot kort a padion ti-
zenot otodikes. Mikor a tanar szajabol elhangzik valamelyikiik
neve, nem a semmitmondo ,Jelen” a valasz, mtndenki egy sza-
mot kia.lt be, jelezve, milyen a kozerzete. Az egyes levertseget
jelez, a tiz tularado energiat.
Ma jo a hangulat.
-Jessica.
-	Tiz. Fel vagyok dobva, itt a pentek.
-	Patrick.
-	Kilenc. Izgatott vagyok, kicsit ideges.
-	Nicole.
-	Tiz: beke, boldogsag...
Onismeretoran vagyunk a Nueva Oktatasi Kozpontban: az is-
kola abban a tagas epiiletben kapott helyet, amely az egyik leg-
nagyobb San Francisco-i bankot alapito Crocker dinasztia ott-
hona volt valaha. A San Francisco-i operahaz miniatur valtoza-
taban a magantanintezet az erzelmi intelligencia mintakurzusat
nyujtja tanuloinak.
Az onismeret tantargy az erzelmekkel foglalkozik - sajatjaink-
kal es azokkal, amelyek az emberi kapcsolatokban tornek fel-
sztnre. A targy termeszete megkivanja, hogy a tanarok es a tann-
16k a gyermeklet erzelmi materiajara koncentraljanak - holott
390
erre Amerika iegtbbb mas osztalytermeben eltokelten fatylat bo-
ritanak. Itt strategia, hogy a gyerekek eletenek fesztihseget es
traumai napi temak legyenek. A tanarok valbsagos helyzeteket
targyalnak - amilyen a mellozes miatti sertetlseg, az irigyseg
vagy a nezetelteresek, melyek verekedesse fajulhatnanak az
iskolaudvaron. Karen Stone McCown, az onismereti tanmenet
kifejlesztoje, egyben a Nueva igazgatoja, igy nyilatkozott: ,A ta-
nulas nem fiiggetlenitheto a gyerekek erzelmeitol. Az erzelmi
pallerozottsag legalabb olyan fontos resze a muveltsegnek, mint
a matematikaban vagy az olvasasban valo jartassag/^_________
Az onismeret tantargy uttoro kezdemenyezes, eloorse egy
koncepcionak, amely Amerika-szerte tert hodit.*
Ilyen kurzusok futnak „tarsas fejlesztes”, „eletre neveles”,
„tarsas es erzelmi tanulas” cimkekkel is. Masutt Howard Gard-
ner sokretu intelligencia elmeletere utalva a „szemelyi intelli-
gencia” elnevezes divik. Ami osszekoti oket, a kozos cel, hogy a
gyerekek tarsas es erzelmi kompetenciajanak fokozasa az alap-
kepzes resze legyen - ezeket a keszsegeket ne ktilon, gyogyasza-
ti cellal oktassak bukdacsolo, ,,problemas”-nak Itelt gyerekck-
nek, hanem mint valamennyi gyermek szamara elengedhetetlen
tudast iktassak be a tananyagba.
Az erzelmi neveles kurzusainak egynemely tavoli gyokerei a
hatvanas evek affektiv neveles mozgalmahoz nyulnak vissza.
Akkoriban ugy veltek, hogy a pszichologiai es motivacios leckek
melyebben bevesodnek, ha a tanultak fogalmait a kbzvetlen
tapasztalat teszi erzekletesse. Az erzelmi neveles mozgalma
azonban megfordi'tja az affektiv neveles fogalmat - nem az er-
zelmeket hasznalja fel a neveles celjara, hanem magat az erzel-
met neveli.	.
*Tovabbi informacio kaphalo az erzelemnevelesi kiirzusokrol az alabbi cfmen: The
Collaborative for the Advancement of Social and Emotional Learning (CASED
/Munkakozossdg a tarsas es erzelmi tanulas elosegitesere/, Yale Child Study Center, P
0. Box 207900, 230 South Frontage Road, New Haven, CT 06520-7900.
391
Az ilyen kurzusok elterjedesenek kozvetlenebb oka, hogy
megsokasodtak az olyan iskolakozpontii prevencios programok,
melyek egy-egy konkret problemat probalnak orvosolni: a ser-
diilokori dohanyzast, droggal valo visszaelest, terhesseget, le-
morzsolodast es legdjabban az eroszakot. Mint a legutobbi feje-
zetben olvashattuk, a W. T. Grant kutatocsoportjanak felmerese
a prevencios programokrol kimutatta, hogy sokkal hatasosabb,
ha az erzelmi es tarsas kompetenciak alapjait is oktatjak, egye-
bek kozt az indulati kontrollt, a harag kordaban tartasat, a szo-
cialis megprobaltatas konstruktiv feldolgozasat. Ennek az elvnek
a jegyeben az intervencio teriileten nemzedekvaltasnak lehe-
tiink tanui.
A 15. fejezetben lathattuk, hogy az intervencio, ha az erzelmi
es tarsas hianyossagokat veszi ceiba, amelyek pl. az agressziot
vagy a depressziot taplaljak, igen hatekony vedopajzs lehet a
gyermekek szamara. De ezeket a jol kidolgozott intervenciokat
tobbnyire kutato pszichologusok folytattak kiserleti keretek kozt.
A kovetkezo lepes, hogy leszurjiik a tanulsagokat ezekbol a kon-
centralt programokbol, es altalanositsuk s terjessziik ki min-
denestiil az iskolas korosztalyra mint prevent» intezkedest,
melynek egyszeru tanarok a foganatositoi.
A prevencionak ez az amyaltabb, hatekonyabb megkozelitese
azt is jelenti, hogy az AIDS, a drog es a hasonlo problemak szoba
keriilnek, amikor a fiatalok szembe talaljak magukat veliik. De
a legfobb, folyamatosan napirenden tartott tcma a lenyegi kom-
petencia, amely a konkret dilemmak barmelyikere vonatkoz-
tathato, vagyis az erzelmi intelligencia.
Az erzelmek kimuvelese az iskolaban olyan uj kiindulas, ami
az erzelmeket es a tarsas eletet mint temat kezeli, s nem mino-
siti lenyegtelen idopocsekolasnak a gyermek hetkoznapi elete-
nek ezt a fontos vonatkozasat, s ha villongasokra keriil sor, nem
a nevelesi tanacsadoba vagy az igazgatoi irodaba utalja a kerdest.
Az orak eleinte csemenytelennek tctszhetnek, s korantsem
igerik a felvetett dramai gondok elsimitasat. De ez a benyomas
392
nagyreszt annak tulajdonithato, hogy akarcsak az otthoni jo gye-
rekneveles eseteben, itt is aprankent adagpljak a tanulsagos
leckeket rendszeresen, hosszu eveken kereszti.il. Az erzelmi ta-
nulas igy rogziil; az ismetlodo tapasztalatok megerosodo palyak-
ban oltenek testet, idegi szokasokban, melyek megprobaltatas,
csalddas, serelem idejen alkalmazhatok. Az erzelmi neveles
hetkoznapi tanorai trivialisnak ttinnek fol talan, de eredmenyiik
- a sok-sok tisztesseges ember - jovonk szempontjabol donto
jelentosegu.
LECKE EGYUTTMUKODESBOL
Vessiik ossze az onismeretorat a sajat osztalytermi tapaszta-
latainkkal.
Otodikesek az Egyiittmukodesi Negyzetek jatekhoz kesziilod-
nek: a tanulok csapatokat alkotnak, hogy egy sorozat negyzet ala-
ku kirakost osszerakjanak. A dologban az a csalafintasag, hogy a
csapatoknak neman, gesztikulalas nelkiil kell egyutt dolgozni.
Jo-An Varga tanarno harom csoportra osztja az osztalyt, s
kiilon-kiilon asztalhoz kiildi. Harom megfigyelo, akik vala-
mennyien jol ismerik a jatekot, ertekelo tablazatot kapnak, hogy
feltiintessek, egy adott csoportban ki iranyit, ki bohockodik, ki
bomlaszt.
A tanulok kiszorjak a kirakos darabjait az asztalra, es mun-
kahoz latnak. Alig egy perc mulva mar nyilvanvalo, hogy az egyik
csapat osszmunkaja kulonosen jo; par perc, es keszen vannak.
A masodik negyes csoport tagjai maganyos erofeszfteseket tesz-
nek parhuzamosan, ki-ki a maga kirakosaval bibelodik, de
sehogy se megy a dolog. Aztan lassan beindul a kozos munka,
egyutt osszerakjak az elso ncgyzctct, majd sorra a tobbit.
A harmadik csoport azonban egyre keserveskedik, egy kira-
kossal jutottak valamire, de az is inkabb trapezforma. Sean,
Fairlie es Rahman meg nem zokkent bele abba az olajozott ossz-
393
munkaba, ami a masik ket csoportot jellemezte. Lathatoan
zavarja oket a helyzet, felkapkodjak az asztalrol az elemeket, es
probaljak odailleszteni a hianyos negyzetekhez, de ujra meg ujra
csalodas eri oket: nem passzolnak
A fesziiltseget oldja egy kicsit, amikor Rahman felvesz az asz-
talrol ket elemet, es a szeme ele tartja, mint egy maszkot. Ket
partnere kuncog rajta. Ez sarkalatos momentuma lesz az oranak.
Jo-An Varga tanarno idejet latja egy kis biztatasnak. - Akik
befejeztek, adhatnak egy konkret tippet azoknak, akik meg dol-
goznak.
Dagan odaballag a kuszkodo csoporthoz, ramutat ket elemre,
amelyek kilognak a negyzetbol, es javaslattal all eld: - Ezeket
fordi'tsatok meg. - Rahman szeles kepe csupa gondterhelt ba-
razda, mig koncentral, de egyszerre felfogja az uj alakzatot, s
aztan mar egykettore a helyiikre keriilnek az elemek az elso
kirakoban meg a tobbiben is. Amikor a harmadik csoport is
vegez, spontan taps fogadja.
EGY VITAS PONT
Mikozben az osztaly az egyuttmukodes-lccket feldolgozza, he-
vesebb kozjatekra keriil sor. A dus fekete haju, kefefrizuras
Rahman es a csoport megfigyeloje, Tucker vitaba keverednek a
gesztikulalasi tdalom kapcsan Tucker szoke haja vizes kefet la-
tott, egyetlen rakoncatlan tines hull a homlokaba, bo, kek trikojan
a „Felelos” felirat virit, nyomatekot adva a raosztott szerepnek.
-	Odaki'nalhatsz egy elemet, az meg nem gesztikulalas - ervel
szenvedelyesen Tucker Rahmannak.
-	Dehogyisnem - vag vissza indulatosan Rahman.
Varga felfigyel a parbeszed hangerejere es mind agresszivebb
szaggatottsagara, es odamegy az asztalukhoz. Kritikus incidcns
zajlik, felfokozott erzelmi kozjatek; ilyen pillanatokban alkal-
mazhatok a mar elsajatitott leckek, s egesziilhetnek ki ujakkal.
394
S minden jo tanar tudja, hogy ki kell hasznalni az ilyen villamos
szikrakat, mert a tanulok emlekezete ezeket orzi meg legjobban.
-	Nem biralatnak szanom - nagyon jol dolgoztatok ossze
de Tucker, probald meg kevesbe kritikus hangon kifejteni az
allaspontodat - instrual Varga.
Tucker most mar kevesebb vehemenciaval mondja Rahman-
nak: - Egy elemet egyszeruen oda tehetsz, ahova szerinted valo,
vagy odaadhatod a masik kezebe, amit jonak latsz, minden gesz-
tus nelkiil. Felkinalod, es kesz.
Rahman haragosan reagal - Ha csak ennyit csinalsz - vakar-
ja meg a fejet, a semleges mozdulatot illusztralando -, mar kitor
a hajciho, hogy „Nem gesztikulalunk!”.
Rahman indulatat nyilvanvaloan nem csupan a vitas kerdes
gerjeszti, marmint hogy mi gesztikulalas es mi nem. Tekintetet
magnesesen vonzza az ertekelolap, amelyet Tucker toltott ki.
Jollehet nem esett rola szo, igazabol emiatt tamadt feszultseg
Tucker es Rahman kozott. Tucker tudniillik a „bomlaszto” rub-
rikaba irta Rahman nevet.
Varga eszreveszi, hogy Rahman nem bt'rja levenni a szemet a
serto kitetelrol, es proba-szerencse alapon azt mondja Tuckernek:
- Rahman a szi'vere veszi, hogy elmarasztaltad mint bomlasztot.
-	De hat en nem rossz ertelemben gondoltam - penget be-
kiilekenyebb hiirokat Tucker.
Rahman ugyan nem veszi be, de az d hangja is higgadtabb. -
Szerintem ez mar tulbonyolftas.
Varga a pozitiv ertekelest hangsulyozza. - Tucker arra celoz,
hogy az ligynevezett bomlasztas neha jol jon, felderit egy kicsit,
amikor semmi sem sikeriil.
Rahman targyilagosabban tesz ellenvetest: - A bomlasztas az
mas: mondjuk, mikor mind erosen koncentralunk valamire, en
igy csinalok - grimaszol bohockodva: kidiilled a szeme, felfujja
a kepet -, hat ez tenyleg bomlasztas.
Varga folytatja az erzelmi treninget, Tuckerhez fordul. - Segf-
to szandekkal nyilatkoztal, nem elmarasztalasnak szantad a
395
bomlaszto jelzot. De a hanghordozasod mas iizenetet kozvetit.
Rahman azt igenyli toled, hogy tudomasul vedd es megertsd az
erzeseit. Rahman az elobb kifejezte, hogy igazsagtalannak erzi,
ha rasiitik, hogy bomlaszto. Ezt az elnevezest zokon veszi.
Rahmannak ezt mondja: - Oriilok a hatarozottsagodnak.
Nem tamadtad Tuckert De nem kellemes, ha az embert bom-
lasztonak cimkezik. Amikor azt a ket kirakoelemet a szemedhez
vitted, ugy festett, hogy nekikeseredtel, es egy kis vidamsagra
vagysz. Tucker ezt azert vette bomlasztasnak, mert nem ertette,
miert csinalod. Jol mondom?
Mind a ket fiu rabolint, mikozben a tobbiek elramoljak az
eszkozoket. A tanorai minimelodrama lecsengoben van. - El
van boronalva? - kerdezi Varga. - Vagy tovabbra is bant a dolog?
- Kosz, ujra szuper minden - mondja megenyhulve Rahman,
mert erzi, hogy meghallottak, megertettek szempontjat. Mo-
solyogva bolint Tucker is. A fiuk kapcsolnak, hogy mindenki mas
tovabballt a kovetkezo orara, egy emberkent sarkon fordulnak es
elrohannak.
EGY ELMARADT VEREKEDES JEGYZOKONYVE
A teremben elhelyezkedik a kovetkezo tarsasag, Varga pedig
elemzi, mi is jatszodott le az iment. A heves vitaban, majd a
lehiggadasban ervenyre jutott az, amit a fiuk konfliktusoldasbol
tanultak. Az elmergesedett konfliktus rendszerint ugy indul,
Varga szerint, hogy „nines kommunikacid, feltetelezesek, elha-
markodott kovetkeztetesek sziiletnek, s a ‘kemeny’ iizenet oly
modon szarmazik at, hogy nehez megemeszteni”.
Onismeretoran a tanulok megtanuljak, hogy a cel nem a
konfliktus mindenaron valo elkeriilese, hanem a nezetelteres, a
nehezteles feloldasa, meg mielott beindulna az elethalalharc.
Korabbi leckek hatasa mutatkozott meg abban, ahogy Rahman
es Tucker a problemat kezeltek. Peldaul mind a ketten igye-
396
keztek ugy megfogalmazni allaspontjukat, hogy a konfliktust
ne sulyosbftsak. A hatarozottsagot (az agresszioval, illetve a pasz-
szivitassal szembeallftva) harmadiktol oktatjak a Nuevaban.
A hangsuly az erzelmek kendozetlen, de agressziomentes kinyil-
vanftasan van. A vita kezdeten egyik fiu sem nezett a masikra, de
utobb megmutatkozott naluk az „aktiv figyelem”: szembefor-
dultak egymassal, szemkontaktust teremtettek, s eltek a nema
jelzesekkel, melyek a mindenkori beszelonek ertesere adjak,
hogy meghallgatasra talal.
A fenti fogasok gyakorlati alkalmazasa, tovabba nemi ,,tre-
ning” jovoltabol ezeknek a fiuknak a „hatarozottsag” es az „aktiv
figyelem” nem papirizu dolgozattemak - hanem viselkedesmo-
dozatok, melyeket akkor alkalmazhatnak, amikor a legnagyobb
sziikseguk van rajuk.
Az erzelmi szferaban tokeletesedni azert kiilonosen nehez,
mert a keszsegek megszerzesere olyankor nyilik mod, amikor az
emberek zome legkevesbe kepes tij informaciot befogadni, uj
reagalasi mintakat megtanulni - zaklatott lelkiallapota miatt.
Ilyenkor segit a trening. „Ha valaki indulatba jon, akar felnott,
akar btodikes gyerek, segitsegre szorulhat onmegfigyeles teren -
mutat ra Varga. - Zakatol a szive, izzad a tenyere, reszket, mint
a kocsonya, s figyelni probal, mikozben latba veti az onuralmat,
hogy ne orditozzon, vadaskodjon, ne kezdjen gorcsos hantasba.”
Annak, aki tudja, milyen verekedosek az otodikes fiuk, felkelt-
heti a figyelmet, hogy Tucker is, Rahman is a vadaskodas, gu-
nyolodas, ordftozas mellozesevel igyekezett ervenyt szerezni
allaspontjanak. Egyikiik sem engedett a tragar szavak vagy a tett-
legesseg kisertesenek, s nem fojtotta bele a masikba a szot
olyanforman, hogy becsapta ra az ajtot. Csatajelenette is fajul-
hatott volna a helyzet, de inkabb tovabb arnyalta a fiuk konf-
liktusmegoldo tudomanyat. Maskepp is vegzodhetett volna
kevesbe kedvezo koriilmenyek kozott. A gyerekek naponta okol-
lel - vagy meg kegyetlenebbiil - inteznek el enncl jelentekte-
lenebb iigyeket.
397
NAPI GONDOK
Az onismeretora elejen a szertartasos korkerdesnel nem min-
dig olyan magasak a szamok, mint ma. Ha az egyes, kettes, har-
mas teng tul, pocsek kozerzetre utalva, a folytatas az lehet, hogy
valaki megkerdezi: - Akarsz beszelni arrol, hogy miert vagy ugy
oda? - S ha a tanulo hajlik ra (nem kotelezo nyilatkozni), napvi-
lagra keriilhet a gond, s lehetoseg nyilik a kreativ megoldasi
modozatok kitargyalasara.
A felmeriilo problemak evfolyamok szerint valtozok. Az al-
sobb osztalyokban tipikus panaszok a csdfolodas, a mellozes, a
felelmek. Hatodik tajan tunnek fel olyan ujfajta iigyek, mint a
megbantottsag az elmaradt randevu miatt, vagy mert nem akad
partner, eretlen baratok, a gyengebb kiszolgaltatottsaga („А na-
gyobbak folyton belem kotnek”; ,Л barataim cigiznek, es engem
is ra akarnak szoktatni mindenaron”).
Mindez rendkiviil fontos egy gyermek eleteben, de rendsze-
rint csak az iskola periferiajan - ebedidoben, az iskolabuszon
vagy az iskolatars otthonaban - keriilhet szo ilyesmirol, s ez ko-
rantsem szabaly. S tobbnyire ezeket a gondokat fojtjak magukba
a gyerekek, ezek nem hagyjak oket aludni ejjel, mert nines kivel
megbeszelni. Az onismeretoran napi temak.
Minden ilyen eszmecsere kozelebb vihet az onismeret tan-
targy celjahoz, ami nem mas, mint megvilagftani a gyermek en-
tudatat es masokhoz fuzodo kapcsolatait. A kurzusnak van orak
szerint beosztott tanmenete, de ez annyira rugalmas, hogy epi-
teni lehet az eloadodo konfliktusokra, mint Rahman es Tucker
eseteben lathattuk. A tanulok altal felhozott iigyek eleven peldak,
amelyeken tanar es diak egyarant gyakorolhatja az oktatott
keszsegeket, peldaul a konfliktusmegoldas modszereit, melyek
lehutottek a ket fiu parazs civodasat.
398
M ERZELMI INTELLIGENCIA ABECEJE
A kozel husz ev ota alkalmazott onismereti tanterv az erzelmi
intelligencia oktatasi modelljenek tekintheto. A leckek neme- |
lyike meglepoen arnyalt. Karen Stone McCown, a Nueva igazga- j
tonoje mondta nekem: „Amikor a haragot tanitjuk, a gyerekeket ।
ravezetjuk, hogy a harag szinte minden esetben masodlagos J
reakcio, es keresni kell, mibol taplalkozik - sertettsegbol, felte-	U
kenysegbol? Mi a gyerekeinkbe beleneveljiik, hogy mindenkor v
megvalaszthatjak, hogyan elnek ki egy emociot, s minel tobbfe-
lekeppen tudjak ezt megtenni, annal gazdagabb az eletiik.”
Az onismeret tantargy tartalmilag szinte pontrol pontra meg-
egyezik az erzelmi intelligencia osszetetelevel - beleertve azokat
az alapkeszsegeket, melyeket elemi prevencionak javasolnak a
gyerekekre leselkedo buktatok elkeriilesere (a teljes listat 1. az
„Е” fiiggelekben).2 Az oktatott temak kozot szerepel az onmeg-
figyeles mint az erzelmek azonositasa es megnevezese, illetve a
gondolatok, erzelmek, reakciok osszefuggesetnek eszlelese; an-
nak tudatositasa, hogy egy dontest erzelmeink vagy gondolataink
befolyasolnak-e; a lehetseges valasztasok kovetkezmenyeinek at-
tekintese s e szempontok alkalmazasa a droggal, dohanyzassal
nemi elettel es hasonlokkal kapcsolatban hozott donteseknel. Az
onmegfigyeles jelentkezik sajat erossegeink es gyengeink felis-
mereseben s abban is, hogy onmagunkat pozitivan, de realisan
iteljuk meg (s ne essiink a tidzott onerzetesseg altalanos csap-
dajaba).
A masik hangsulyos teriilet az erzelmek igazgatasa annak fel-
ismerese, hogy mi biijik meg egy-egy erzes mogott (idevago pel-
da i sertettsegbol taplalkozo harag) es a szorongas, a harag es a
szomorusag kezelesi modozatainak elsajatitasa. Hasonloan
fontos a felelosseg vallalasa donteseinkert es tetteinkert es az.
elkotelezettsegiinkben valo kitartas.
Kulcsfontossagu tarsas keszseg az empatia, masok erzesei-
nek, szempontjainak megertese s az emberek erzelmi kiilonb-
399
segeinek tiszteletben tartasa. Nagy figyelmet кар a kapcsolatte-
remtes, a jo meghallgatas es a jo kerdezes elsajatitasa; masok
szavainak es tetteinek elktilonftese sajat reakcioinktol es itele-
teinktol; a hatarozott fellepes, szemben a duhvel, illetve a pasz-
szivitassal; az egyijttmukbdes, a konfliktusmegoldas, a kompro-
misszumos alku muveszeteben valo jartassag megszerzese.
Onismeretbol nincsen osztalyzat; a zarovizsga a nagybetus
elet. Nyolcadikban azonban, a kozepiskolaba valo atlepes elott a
Nueva valamennyi tanuloja szobeli vizsgat tcsz onismeretbol
szokrateszi alapon. Kerdesek a kozelmullbol: „Fejtsd ki, mi len-
ne szerintcd a hclyenvalo reakcio, ha egy baratod a tanacsod
kerne, mert droghasznalatra eroltetik vagy allandoan cukkol-
jak.” Vagy: „Sorold fel a stressz, a harag es a felelem kezelesenek
nchany hatekony modszeret.”
Bizonyara tetszene Arisztotelesznek, aki oly nagy sulyt helye-
zett az erzelmi kifinomultsagra.
ERZELMI NEVELES EGY LEPUSZTULT VAROSRESZBEN
A szkeptikusok erthetoen firtatni fogjak, hogy az onismeretora
mukodik-e kevesbe parades kornyezetben is, mint a kis Nueva
maganiskola, ahova vegso soron csupa tehetseges gyerek jar.
Lehet-e ott tanitani az erzelmi kompetenciat, ahol a legegetobb
sziikseg van ra, egy nagy belvarosi nyilvanos intezmeny kemeny
valosagaban, zurzavaraban? Valaszkeppen latogassunk el az
Augusta Lewis Troup Kozepiskolaba New Havenben, ami terben
legalabb annyira messze esik a Nueva kozponttol, mint tarsadal-
mi osszetetelet tekintve.
Jegyezzuk meg, hogy tudasszomj vonatkozisaban a Troup leg-
korc nem kevesbe pezsgo - egyike a keriilet ket kiemelt tanin-
tezetenek, ahova egesz New Havenbol iranyitjak otodiktol a nyol-
cadik osztalyig mindazokat, akik termeszettudomanyi tagozaton
kivannak tanulni. Muholdas osszekottetes utjan a gyerekek koz-
400
vetlen kapcsolatot letesithetnek Houstonnal, es az urhajosoktol
tajekozodhatnak a vilagur fizikajarol, vagy zenelesre programoz-
hatjak szamitogepiiket. De New Havenben is ervenyesijl az a
nagyvarosi tendencia, hogy a feher lakossag a peremvarosokba
es a maganiskolakba menekiil, s a szellemi vonzero dacara a
Troup tanuldinak 95 szazaleka fekete vagy spanyol eredetu.
A Yale Egyetemtol par sarokra - amit megint csak vilagok
valasztanak el tole - a Troup lepusztult munkaskeriiletben van;
az otvenes evekben huszezer embert foglalkoztattak az itteni
nagyiizemek Idokozben a munkahelyek szama haromezer ala
csokkent, s az itt elo csaladok gazdasagi lehetosegei beszukiiltek.
Mint sok mas uj-angliai iparvaros, New Haven is a szegenyseg, a
drog es az eroszak katyujaba jutott.
Ennek a belvarosi pokolbugyornak a valsagos koriilmenyei
inditottak a Yale Egyetem pszichologusainak es oktatoinak egy
csoportjat arra, hogy tarsaskompctencia-programot fejlesszenek
ki, ami nagyjabol ugyanazzal foglalkozik, mint a Nueva Oktatasi
Kozpont onismereti tanterve. De a Troupban a temak kozvet-
lenebbiil, nyersebben meriilnek fel. Csoppet sem iskolas gya-
korlat, mikor a nyolcadikosok a nemi felvilagositas kereteben
megtanuljak, hogy a dontesi kepesseg jovoltabol betegsegeket
keriilhetnek el, peldaul az AIDS-t. Az Egyesiilt Allamok egesz te-
ruleten New Haven vezet az AIDS-es nok aranyat tekintve; a
Troupba szanios AIDS-es anya jaratja gyermeket, s a tanulok ko-
zott is van fertozott. Hiaba a kiemelten gazdag es igpnyes tanterv,
a Troup tanuloi keseriilik a belvarosi let osszes hatranyat; sokan
elnek olyannyira kaotikus, esetenkent hajmereszto otthoni
kornyezetben. hogy egyes napokon el se jutnak az iskolaba.
Mint minden New Haven-i iskolaban, itt is az ismeros sarga
rombuszforma kozlekedesi tabla fogad a bejaratnal, „Drogmen-
tes ovezet” felirattal. Itt var Mary' Ellen Collins iskolai facilitator
- amolyan kiilonleges problemakra specializalodott mindenes
ombudsman, akinek a feladatkorebe tartozik, hogy a tanarok-
nak a tarsas kompetencia tananyag oktatasanal segitsegere le-
401
gyen. Ha egy tanar elbizonytalanodik, hogyan tartson meg egy-
egy ilyen orat, Collins belli vele az osztalyba, es eligazltast nylijt.
- Husz evet tanitottam itt - mondja Collins, mintan ildvo-
zoltuk egymast. - Nezze meg ezt a kornyeket - itt en nem tudok
vaskalaposan az iskolai tananyagra szoritkozni, mikor a gyere-
keknek a puszta let is csupa problema. Vegyiik peldaul azokat,
akik AIDS-szel kiiszkodnek, vagy otthon valakijiik mar megkapta
- nem hiszem, hogy elohozakodnanak ezzel, amikor az AlDS-t
vitatjuk meg, de ha egy gyerek tudja, hogy nemcsak a tanulasrol,
hanem az erzelmi problemajarol is beszelhet a tanaranak, errol
is szo eshet.
A regi teglaepillet harmadik emeleten Joyce Andrews tarsas-
kompetencia-orara vezeti osztalyat: hetente haromszor szerepel
az orarendben. Mint a tobbi otodik tanarai, Andrews is nyari
tovabbkepzesen vett reszt, hogy a kurzust vezetni tudja, de lelke-
sedese arra utal, hogy a tarsas kompetencia temaja irant terme-
szettol fogekony.
A mai lecke az erzelmek azonositasa; kulcsfontossagu erzel-
mi keszseg, hogy az erzelmeket neven tudjuk nevezni es meg
tudjuk kiilonboztetni egymastol. A hazi feladat az volt, hogy a
tanulok hozzanak ujsagfotokat arcokrol, nevezzek mcg, milyen
erzelmeket tiikroznek ezek az arcok, es hogy mibol kovetkeztet-
tek az adott lelkiallapotokra. Andrews a munkak begyujtese utan
felirja az erzelmeket a tablara - szomorusag, aggodalom, izga-
tottsag, orom stb. -, es friss tempoban vegigveszi oket az aznap
megjelent tizennyolc tanuloval. Negyes csoportokban iilnek,
izgatottan tart jak fel a kezilket, a tanarno tekintetet keresik, hogy
alkaimat kapjanak a szereplesre.
Andrews a csalodottsagfA is felirja a tablara, es megkerdezi:
- Melyikotok erzett mar ilyet? - Valamennyi kez a levegobe
emelkedik.
- Es mit ereztek, ha csalodottak vagytok?
Dolnek a valaszok: „Kimerilltseget”, „Zavarodottsagpt”, ,,Le-
blokkolast”, „Aggodalmat”.
402
A bossziisaggil egeszill ki a lista. - No, ezt aztan jol ismerem
- mondja Andrews - Mikor erez bosszusagot egy tanar?
- Mikor mindenki jartatja a szajat - valaszol mosolyogva egy
lany.
Andrews pergon vezeti tovabb az orat, fenymasolt lapot oszt
ki. Fiuk es lanyok arcai sorakoznak, a hat alapveto erzelem -
orom, banat, diih, meglepetes, felelem, undor - kifejezesevel, s
az erzelmek mindcgyike mellett ott all az arcizom-tevekenyseg
leirasa, pl.:
FELELEM
Nyitott, elhiizott szaj.
Nyitott szem, a belso sarok felfele ivel.
Felhuzott, osszevont szemoldok.
Homlokkozepi rancok.3
Mikozben atfutjak a lapot, Andrews tanitvanyainak arcan a
felelem, a harag, a meglepetes vagy az undor kifejezese suhan
at, ahogy utanozzak a kepeket, es kovetik az arcizomleirast. Az
anyagot egyenesen Paul Ekman arckifejezes-vizsgalataibol vettek
at; az egyetemen minden pszichologiai bevezeto kurzuson oktat-
jak, de kisiskolasoknak elvetve. Az erzelmek megnevezesenek es
arckifejezeshez kotesenek alapveto leckeje oly kezenfekvonek
tetszhet, hogy felmeriilhet benniink, minek ilyesmit tamtani?
Holott az erzelmi jartassag meglepoen gyakori lapszusainak
lehetseges ellenszere ez. Emlekezzilnk, az iskolaudvar remei
gyakran azert csapnak oda diihiikben, mert semlegcs jelzeseket,
megnyilvanulasokat tevesen ellensegesnek velnek, evesi zavarok
pedig olyan lanyoknal alakulnak ki, akik nem tudnak kiilonb-
seget tenni a diih, a szorongas es az ehseg kozott.
403
REJTETT ERZELMI NEVELES
A tananyagban megszamlalhatatlan uj temat kell napirendre
tuzni, es a tanarok, akiket erthetoen nyomaszt a tulterheltseg,
nem szivesen vonnak el idot a torzsanyagtol. Az erzelmi neveles-
ben tehat tert hodft az a tendencia, hogy ne kiilon ora kereteben,
hanem mas, mar oktatott temakkal osszefiiggesben keriiljon sor
az erzelmekkel es emberi viszonyokkal kapcsolatos leckekre. Az
erzelemora termeszetesen olvadhat bele az olvasas-, iras-, egesz-
segtan-, komyezetismeret-, tarsadalmiismeret-foglalkozasokba
vagy mas klasszikus tantargyba. A New Haven-i iskolakban az
„eletre neveles” kiilon tantargy bizonyos evfolyamoknak, mas-
ker azonban a tarsas fejlesztes anyagat az olvasas- vagy az egesz-
segtanora kereteben tanitjak meg. Egyes tudnivalok a matema-
tikaoraba is beilleszthetok - az olyan alapveto tanulasi fogasok
peldaul, mint a figyelemelterelo momentumok elharftasa, az
onmotivalas, a kesztetesek feken tartasa a tanulas erdekeben.
Bizonyos erzelmi es tarsas keszsegeknek nines tanmenete, s
kiilon idot sem szentelnek nekik, hanem az iskolai elet szoveten
keresztiil kozvetitik. Ennek a megkozelitesnek - voltakeppen
tetten erhetetlen erzelmi es tarsas kompetencia kurzusnak - a
peldaja a Child Development Project, amelyet Eric Schaps pszi-
chologus vezetesevel fejlesztett ki egy kutatocsoport. Szekhelyiik
a kaliforniai Oakland, es a tervezet jelenleg kiprobalas alatt van
az orszag maroknyi tanintezmenyeben, tobbnyire olyan komye-
zetben, ahol jellemzo a lepusztult New Haven sok gondja.4
A tervezet osszeallitas olyan anyagokbol, melyek beilleszthe-
tok a mar meglevo tantargyak tanmenetebe. Az elsdsok olvasas-
oran peldaul а „Века es Varangy baratsaga” cimu meset kapjak
kezhez: arrol szol, hogy Века jatszani szeretne teli almot alvo
baratjaval, Varanggyal, es csellel felkelti. A tortenetbol kiindulva
az osztaly megvitathatja, mi a baratsag, es hogy mit erez az, akit
kijatszanak. Fordulatos tortenetek sorozata hoz eld olyan tema-
kat, mint az elfogodottsag, a barat igenyei iranti figyelem, meg
404
hogy milyen erzes ugratas celpontjanak lenni, illetve az erze-
sekct barattai megosztani.
Az erzelmi leckek azaltal is athathatjak az iskolai elet adott
koriilmenyeit, ha a tanarok uj szempont szerint tudjak fegyel-
mezni a rendetlenkedoket. A Child Development Project abbol
indul ki, hogy az ilyen pillanatok szinte kinalkoznak a gyerekek
hianyzo keszsegeinek - impulzusgatlas, erzelmek indoklasa,
konfliktusmegoldas - potlasara, es hogy vannak jobb fegyelme-
zesi modszerek is, mint a kenyszentes. Peldaul a tanar, ha latja,
hogy harom harmadikos taposodva tiilekszik az elre az ebedloi
sorakozasnal, feladhat talalos kerdest, es az elsdseg aze, aki
leghamarabb megfejti. A kozvetlen tanulsag, hogy az ilyen torpe-
disputak is eldonthetok targyilagosan es igazsagosan, a melyebb
tanulsag, hogy a nezetelteresek targyalasos uton rendezhetok. S
mivel ezt a mentalitast a gyerekek mas hasonlo tyukporokne) is
ervenyesithetik (az elsosegert valo hare valosagos jarvany az
alsobb osztalyokban, netan kesobb is), az iizenet eloremutatobb
az orokos, ellentmondast nem turo „Eleg volt’”-nal.
AZ ERZELMEK MENETRENDJE
„А baratnoim, Alice es Lynn nem akarnak jatszani velem.”
Ez a szivet tepo panasz egy harmadikos kislanyto) szarmazik,
a seattle-i John Muir elemi iskolabol. Nevteleniil dobta be az
osztalytermi „postaladaba” - ami voltakeppen atfestett karton-
doboz ot es tarsait arra buzditjak, hogy panaszaikat, gond-
jaikat irjak meg, hogy az osztalykdzosseg megtargyalhassa, es
megoldasokat javasoljon. Az erdekelt neve nem hangzik el, a
tanar inkabb azt hangsulyozza, hogy minden gyerek keriilhet
hasonlo helyzetbe, es mindannyiuknakerdemes tudni, hogy mit
tehetnek olyankor. Mikozben szo esik arrol, hogy milyen erzes
mellozottnek lenni, es hogy mi modon fogadtathatja el magat
valaki, lehetosegiik nyilik arra, hogy uj megoldasokkal ki'serle-
405
tezzenek, ha slamasztikaba kenilnek - s korrigalodjek az a kor-
latolt gondolkodasmod, amely az osszecsapas reven veli megold-
hatni a nezeteltereseket.
A postaladas modszer reven nigalmasan dontheto el, mely
valsagok es iigyek keriilnek napirendre; ha tulzott merevseg
ervenyesiil a temavalasztasban, ellenkezhet a gyermekek elete-
nek keplekeny valosagaval. Ahogy a gyerekek cseperednek es val-
toznak, a pillanatnyi gondok is mindig masok. Az erzelmi leckek
akkor a leghatasosabbak, ha a gyermek fejlodesehez illeszked-
nek, s eletkoronkent megismetlodnek olyan formaban, ami a
gyerek felfogokepessegenek, szintjenek megfelel.
Kerdes, hogy milyen koran erdemes kezdeni. Van, aki azt
mondja, lehetetlenseg elsietni a dolgot. T. Berry Brazeltonnak, a
Harvard Egyetem egyik gyermekorvosanak ajanlasa szerint sok
sziilonek lehet hasznos, ha kikepzik csecsemoje vagy kisgyer-
meke erzelmi mentoranak a sajat otthonaban, mondjuk a vedo-
noi halozaton keresztiil. Sok szol amellett, hogy az olyan, isko-
laskor elotti felzarkoztatasi programokban, mint a Head Start,
modszeresebben kapjanak hangsfilyt a tarsas es erzelmi kesz-
segek; a 12. fejezetben olvashattuk, hogy a gyerekek tanulasi
hajlandosaga nagyreszt annak fuggvenye, hogy birtokaba jutot-
tak-e ilyen erzelmi alapkeszsegeknek. Az ovodaskor donto jelen-
tosegu alapozas tekinteteben; adatok is bizonyitjak, hogy a Head
Start, ha jol csinaljak (fontos figyelmeztetesl), hosszu tavon jo
hatassal lehet, egeszen a fiatal felnottkorig kimutathatoan - a
hajdani resztvevoknel a drogproblcma enyhebben jelentkezik,
es kevesebb az osszetuzes a torvennye), a hazassagok jobbak, a
keresetek szinten.5
Az ilyen intervenciok akkor a leghasznosabbak, ha szamon
tartjak a fejlodes erzelmi menetrendjet.6 Az ujsziilottek sirasa
tandsitja, hogy a csecsemoknck sziiletesiik pillanatatol heves er-
zelmeik vannak. De az ujsziilott agya korantsem erett; a 15.
fejezetben olvashattuk, hogy csak az idegrendszer teljes kifejlo^
desevel - amit veliink sziiletett biologiai orank diktal teljes gyer-
406
mekkorunkon es korai serduloeveinken at - nyerik el vegso for-
majukat erzelmeink. Az ujsziilott erzelmi skalaja primitiv az ot-
evesehez kepest, az otevest viszont a tinedzser erzelmi gazdagsa-
ga szegycniti meg. A felnottek nagyon is hajlamosak beleesni a
csapdaba, hogy korukat meghalado erettseget kerjenek szamon
a gyerekektol, megfeledkezve arrol, hogy minden erzelem fel-
bukkanasanak elore beprogramozott idopontja van a gyermeki
fejlodes soran. A negyeves nagyotmondasaval magara vonhatja a
sziiloi helytelenitest - pedig rendszerint csak oteves kor tajan
mutatkozik a szerenysegnek utat nyito onismeret.
Az erzelmi fejlodes menete osszefonodik a tobbi eresi folya-
mattal, mindenekelott a megismeresevel egyfelol, illetve az agyi
es biologiai novekedessel masfelol. Mint lathattuk, az olyan er-
zelmi kepessegek, mint az empatia es az erzelmi onszabalyozas
majdhogynem a csecsemokortol formalodnak. Az iskola-eldke-
szito ovodai ev a „tarsas erzelmek” kifejlodesenek egyik cstics-
pontja - ide tartozik a bizonytalansag, a szerenyseg, a feltekeny-
seg, az irigyseg, a gog es az onbizalom melyekhez elengedhe-
tetlen, hogy masokkal ossze tudjuk merni magunkat. Amikor az
oteves az iskola szelesebb tarsadalmanak eloszobajaba lep, tar-
sadalmi ertelemben valo megmerettetese is elkezdodik. Ncm-
csak a kiilsosegek valtozasa oka ennek, hanem egy kogniti'v
keszseg kifejlodese is: hogy ossze tudja hasonlftani nepszeruse-
get, vonzerejet vagy eppen gordeszkatudomanyat masokeval.
Ebben a korban elofordulhat, hogy az oteves kislany, akinck a
novere tiszta kituno, hozza kepest ,,buta”-nak tartja magat. —
A Carnegie Foundation kiertekelt nehany olyan jelentos prog-
rams, amely az erzelmi neveles fejlesztesere iranyult. Az alapit-
vany elnoke, dr. David Hamburg szerint az altalanos iskola
kezdete es az altalanos iskolabol a kozepiskolaba valo atmenet a
ket legkritikusabb idoszaka a gyermek beilleszkedesenek.7 Hat-
tol tizenegy eves korig, mondja Hamburg, „az iskola probaterep,
meghatarozo elmeny, amely kihat a serdiilokorra, sot azon tul
is”. A gyermek onertckelese lenyegeben az iskolai teljesitmeny
407
fuggvenye. A gyermek, aki kudarcot vail az iskolaban, olyan on-
sorsronto folyamatokat indit el, melyek egesz eleteben ronthat-
jak az eselyeit. Az iskolai oktatas hatekonysagahoz elengedhetet-
len, hogy a tanulo „kesleltetni tudja a vagyteljesftest, megfelelo
formakban tarsas felelossegerzetrol tegyen tanusagot, kordaban
tartsa erzelmeit, es hogy optimistan tekintsen a vilagba” - vagyis
az erzelmi intelligencia.8
A pubertas - mivel rendkfvuli valtozasokat hoz elettanilag,
szellemi kepessegek es agymukodes teren - szinten sorsdonto
idoszaka az erzelmi es tarsas leckeknek. A tizeneves koruakrol
Hamburg megallapitja, hogy „a legtobb serdiilo tiz es tizenot
eves kor kozott szembesiil a szexualitas, a szesz, a drog, a do-
hanyzas csabitasaval” es mas kisertesekkel.9
A kozepiskolaba valo atlepes a gyerekkor veget jelzi, s onma-
gaban is hallatlan probatetel. Az uj szervezetbe atsorolok min-
den mas gondjuktol eltekintve is az onbizalom csokkeneset, a
felenkseg fokozodasat szoktak megelni; onmagukat is roppant
ellentmondasosan es hullamzoan ertekelik. Kiilonosen az
ligynevezett „tarsas onbecsiilesiik” seriil - vagyis az a meggyozo-
desiik, hogy kepesek baratokat szerezni es megtartani. Ezen a
ponton, mutat ra Hamburg, nagy segitseg a fiataloknak, ha
megerositik kepessegiiket a szoros kapcsolatok kiepitesere, a
baratsagok valsagainak kezelesere es onbizalmuk erositesere.
Hamburg felhivja a figyelmet, hogy amikor a tanulok a serdii-
lokor tetofokan kozepiskolaba keriilnek, azok, akik erzelmi
nevelesben reszesiiltek, kicsit mlsok, mint a tobbi: kortarsaik-
nal kevesbe szenvedik meg a kortars csoport djfajta nyomasat, a
magasabb kovetelmenyeket, a drog es a szesz csabitasa kevesbe
hat rajuk. Elsajatitottak olyan erzelmi keszsegeket, melyek rovid
tavon legalabbis vedelmet nyujtanak nekik a zurzavar es az
igenybevetel kozepette.
408
IDOZITES KERDESE AZ EGESZ
Fejlodespszichologusok mas szakemberekkel karoltve egyre
jobban felterkepezik az erzelmek kialakulasat, s egyre konkre-
tabban tudjak, hogy az erzelmi intelligencia kibontakoztatasa
erdekeben a gyerekeknek mikor mil erdemes tanitani, milyen
tartos hatranyokkal jar, ha valaki az adott idoben nem kepes a
megfelelo kompetenciakra szert tenni, es milyen gyogyito elme-
nyek segftsegeve! potolhatok a mulasztottak
A New Haven-i programban peldaul a legkisebbek onmegfi-
gyeles, viszonynlas es donteshozatal teren kapnak alapkepzest.
Az elsosok korbeiilnek, es az „erzelmi dobokockaval” jatszanak,
amelyen olyan szavak allnak, mint „szomoni” vagy „izgatott”.
Sorra elmeselnek egy-egy alkalmat, amikor a szoban forgo er-
zest tapasztaltak; ez a gyakorlat segft megbizhatobban szavakba
foglalni az erzelmeket, es az empatia is fejlodik azaltal, hogy
meghallgatjak tarsaik beszamoloit ugyanarrol az erzesrol.
Negyedikben-btodikbcn, amikor a kortars kapcsolatok ki-
emelkedoen fontossa valnak, a leckek a jobb baratkozasra
iranyulnak: az empatia, az indulati kontroll es a haragkezeles
vannak napirenden. Az eletvezetesi ora, melynek soran a Troup
otodikes diakjai arckifejezesekrol erzelmeket olvastak le, alap-
vetoen az empatia koriil forgott. Az indulati kontrollra vonat-
kozoan „kozlekedesi lampa” szisztemaju plakat fiigg feltuno
helyen, hatlepeses eligazi'tassal.
Piros 1. Stop, higgadj le, gondolkozz, mielott lepnel!
Sarga 2. Mondd ki, mi a gond, es mit erzcl.
3.	Tuzz ki pozitiv celt!
4.	Gondolj ki rengeteg megoldast!
5.	Gondold vegig a lehetseges kovetkezmenyeket!
Zdld 6. Torekedj a legjobb terv megvalositasara!
409
Erre a kozlekedesi lampara rendszeresen tortenik utalas, ha
egy gyerek peldaul odacsapni, valamely serelem miatt megser-
todni kesziil, netan elsi'ma magat, mert heccelik: konkret javas-
latok merithetok az ilyen nagy jelentosegu pillanatokhoz valo
jozanabb viszonyulashoz. Az erzelmek kezelesen tul ez az eliga-
zftas utat mutat a hatekonyabb cselekveshez is. S ha szokassa
valik a zabolatlan erzelmi hullamzas ilyenfajta kezelese, s az
indulati cselekves helyebe lep, alapveto strategiava valhat a ser-
dulokori kockazatok es a tovabbiak kozombositeseben.
Hatodikban a foglalkozasok kozvetlenebbiil iranyulnak a
szexszel, droggal, szesszel kapcsolatos kfsertesekre es nyoma-
sokra, melyek fel-feltiinedeznek a fiatalok eleteben. Kilencedik
osztalyra, amikor a serdiilok szembesulnek a sokertelmu tar-
sadalmi valosaggal, hangsulyt кар a nezopontvaltas kepessege,
vagyis az, hogy ne csak a sajat nezopontunkat, hanem masoket
is erzekeljiik. - Ha egy srac diihbe gurul, mert a baratnoje szoba
all rajta kfvul missal is, buzdftjuk, hogy gondolja vegjg az esetet
kettejiik szemszogeboi is, mielott jelenetet rendezne.
AZ ERZELMI NEVELES MINT PREVENCIO
Az erzelmi neveles leghatekonyabb prograrnjait egy konkret
problema, espedig az eroszak hfvta eletre. Az ilyen preventiv cel-
zatu erzelmi kurzusok koze tartozik a dinamikusan terjedo
Conflict Creatively Program (kreativ konfliktusmegoldasi prog-
ram), amelyet mar New York varos tobb szaz allami intezmenye-
ben es orszagszerte is sok iskolaban alkalmaznak. A fo hangsuly
az iskolaudvari vitak elsimitasan van, amelyek olyan incidensek-
ke fajulhatnanak, mint Ian Moore es Tyrone Sinkler osztalytar-
suk altali agyonlovetese a Jefferson kozepiskola elocsarnokaban.
Linda Lantieri, a program elinditoja es a Manhattanben sze-
kelo orszagos kozpont igazgatoja ugy tartja, hogy sokkal tobbrol
van itt szo, mint a tettlegesseg megakadalyozasarol. Mint mond-
410
ja, „a program raebreszti a tanulokat, hogy a passzivitason es az
eroszakon kivul meg rengetegfelekeppen viszonyulhatnak egy
konfliktushoz. Megmutatjuk, hogy az eroszak sehova sem vezet,
es hatekony modszereket ki'nalunk helyette. A gyerekek megta-
nulnak eroszakmentesen kiallni a jogaik mellett. Es nemcsak a
nehezfiuk veszik hasznat az elsajatitott keszsegeknek egesz ele-
tiikben”.10
Van olyan gyakorlat, amikor a tanuloknak mondaniuk kell
egy megoly apro, jozan megnyilvanulast, amellyel egy multbeli
konfliktusuk rendezeset elosegfthettek volna. Egy masik gyakor-
latnal jelenetet adnak eld: a nagylany lecket szeretne frni, de a
huga bogcti a rapet. A nagyobbik tchetetlen mergeben vegul ki-
kapcsolja a zenegepet, a kisebbik hangos tiltakozasa kozepette.
Az osztaly javaslatokat tesz, hogyan oldhatnak meg a helyzetet
mindket lany megelegedesere.
A konfliktusmegoldo program sikerenek egyik kulcsa, hogy
szmtere nem csupan az osztalyterem, hanem kiterjed a jatszo-
terre es biifere, ahol az indulatok konnyebben elszabadulnak.
Ezert is kepeznek ki tanulokat kozvetitoi szerepre, melyet az
elemi iskola felsobb osztalyaitol kezdve toltenek be. Ha villongas
tor ki, a felek a kozveto segitseget kerhetik. Az iskolaudvari koz-
vetitok megtanuljak, hogyan kell kezelni a verekedest, koteke-
dest, fenyegetozest, a faji ellenteteket es az iskolai elet mas
veszelyes incidenseit.
A kozveti'tok ugy tudnak fogalmazni, hogy a feleknek ertesere
adjak partatlansagukat. Taktikaik kozott szerepel, hogy leiiltetik
egymassal az erintetteket, es elerik, hogy kozbevagas, sertegetes
nelkiil meghallgassak egymast. A felek lehiggadnak, es kozlik
allaspontjukat, aztan visszamondjak egymasnak a hallottakat,
annak biztositekaul, hogy valoban eszmet csereltek. Aztan kozo-
sen keresik a mindenki szamara elfogadhato megoldast: az
egyezseg formaja gyakran alairt szerzodes.
A program nem csupan eligazit konkret nezeteltereseket, ha-
nem a velemenykulonbsegek ujfajta szemleletere nevel. Angel
411
Perez, akit az elemi iskolaban kepeztek ki kozvetftonek, igy fo-
galmazott: „А program megvaltoztatta a gondolkozasomat.
Azelott ugy gondoltam, ha valaki belem kot vagy bant, csak visz-
szaiitni lehet, ha elegtetelt akarok. A program ota pozitivabban
latom a dolgokat. Ha valami rosszat muvelnek velem, nem
adorn vissza, hanem a gondot probalom megoldani.” S ezt a
kozosseg is atvette tole.
A kreatfv konfliktusmegoldas elsosorban az eroszak ellen ira-
nyul, de Lantieri szerint klildetcse altalanosabb. Szerinte az ero-
szak elharitasahoz szfikseges keszsegek elvalaszthatatlanok az
erzelmi kompetencia teljes skalajatdl - erzeseink ismerete, az
indulat ds banat kezelesenek kepessege eppugy sziikseges az
eroszak megelozesehez, mint a harag kordaban tartasa. A tre-
ning tag teret szentel az olyan erzelmi alapoknak, mint az erzel-
mek mind szelesebb skalajanak felismerese es neven nevezese
vagy az empatia. Programja eredmenyeinek kiertekelesekor
Lantieri buszken allapitja meg, hogy „a gyerekek tobbet torod-
nek egymassal”, nemesak a verekedesek, az onkenyeskedesek,
a mocskolodasok ritkultak meg.
Ugyanerre a kovetkeztetesre jutott az erzelmi iskolazottsaggal
kapcsolatban az a pszichologus-munkacsoport, amely a bun es
az eroszak fele sodrodo fiatalok megsegiteset tuzte celul. Tucat-
nyi tanulmany mutatta ki - mint a 15. fejezetben olvashattuk
hogy ezeknek a fiuknak a palyaja tipikus, indulatossaggal, lob-
banekonysaggal kezdodik az iskolas evek kezdeten, kirekesztett-
seggel folytatodik, majd az elemi iskola vegen kotodcs jon letre
mas hasonszoruekhez, es a kozepiskolaban elkezdodnek a cso-
portos balhek. Fiatal felnottkorara sok ilyen fiu biintetett es
eroszakra hajlamos.
Amikor kozbelepesi modokat kerestek, hogy ezeket a fiukat
leteritsek az eroszakhoz es bunozeshez vezeto utrol, megint csak
az erzelmi neveles volt a valasz." Ilyen kurzust dolgozott ki
munkacsoportjaval Mark Greenberg a Washington! Egyetemen;
neve, a PATHS („osvenyek”) mozaikszo - Parents and Teachers
412
Helping Students (sziilok es tanarok a tanulokert). Legjobban
azok igenylik, akik a bun es az eroszak buvkorebe keriiltek, de
a teljes osztaly reszt vesz, hogy a problemas csoportot ne belye-
gezzek meg.
S a foglalkozasoknak valoban minden gyerek hasznat latja. Az
iskola kezdeten megtanuljak egyebek kozt, hogyan uralkodjanak
kcszteteseik felett; enelkiil a gyerekeknek nehez figyelni az ora-
kon, s ezert teljesitmenyuk visszaesik, osztalyzataik romlanak.
Az crzelmek azonosftasa is figyelmet кар; a PATHS tanmenete
otven lecket tartalmaz kiilonfele erzelmekrol; a legalapvetobbe-
ket, pl. a jokedvet es a haragot a legkisebbeknek tanitjak, s a
bonyolultabb erzelmek, mint az irigyseg, a gog, a buntudat, ke-
sobb keriilnek sorra. Az erzelmi onmegfigyeles orakon a sajat
erzesek es masok erzeseinek erzekeleset oktatjak - s ami az ag-
ressziora hajlamosak szamara kivaltkepp fontos, azt is, hogyan
ismerheto fel a valoban ellenseges szandek, ami nem ugyanaz,
mint ha valaki eleve ilyet feltetelez.
A tananyagban termeszetesen kitiintetett jelentosege van a
haragkezelesnek. A gyerekek a haragrol is (mint minden mas
erzelemrol) azt a kiindulo premisszat tanuljak, hogy „minden
erzes jogos”, de bizonyos visclkedesmodok megengedettek, ma-
sok meg nem. Az onuralom oktatasat itt is a New Havenben
alkalmazott „kozlekedesi lampa”-gyakorlat segiti. Masok a ba-
ratkozas teren segitik a gyerekeket, a kikozositest megelozendo,
ami szinten a bunozesbe kergethet.
LJRAGONDOLN1 AZ 1SKOLAT: SZEMELYES JELENLET
ES KOZOSSEG
Mivel a csaladi elet novekvo szanni gyereket bocsat ki az elct-
be megfelelo alapok nelkiil, csak az iskolatol varhato, hogy po-
tolja a gyerekek hianyossagait erzelmi es tarsas kompetenciak
tekinteteben. Nem mintha az iskolak betolthetnek a tobbi, gyak-
413
ran osszeomlofelben levo tarsadalmi intezmeny szerepet. Vi-
szont ugyszolvan valamennyi gyerek jar iskolaba (legalabbis kez-
detben), tehat itt hozzaferhetok, es megkaphatjak azokat az
alapveto leckeket, melyekre maskor, masutt nem nyilik alka-
lom. Az erzelmi neveles az iskolak hataskdrenek kiterjeszteset
jelenti, hogy a felbomlo csaladok mulasztasait a gyerekek szo-
cializalasaban ellensulyozni tudja. Ket nagy valtozas sziikseges,
hogy ennek a hatalmas feladatnak eleget tehessenek az iskolak:
a tanaroknak tagabban kell ertelmezniiik hivatasukat, s a kozos-
segnek szorosabban kell kotodnie a tanintezethez.
Annal, hogy kulon orakat szentelnek-e az erzelmi nevelesnek,
lenyegesebb, hogy hogyan tanitjak ezeket a tudnivalokat. Nines
meg egy olyan tantargy, ahol a tanar szemelye ennyit szamftana,
mert a banasmod, amelyben a tanar az osztalyt reszesiti, eleve
egyfajta modell, lecke erzelmi kompetenciabol - vagy annak
hianyabol. A tanar es a diak kozjateka husz-harminc masik ta-
nulo szamara lecke.
Az ilyen kurzusok irant erdeklodo tanarok termeszetesen
valasztodnak ki, mert nem mindenki alkalmas vermersekletu.
Eloszor is feszteleniil kell viszonyulni az erzelmek taglalasahoz,
s erre nem minden tanar kepes vagy hajlando. Kepzesuk soran
a tanarok elvetve kapnak felkeszitest ilyenfajta oktatasra. Ezert
van, hogy az erzelmi neveles programjai rendszerint tobbhetes
treningben reszesitik a leendo oktatokat.
Bizonyara sok tanar vonakodik eleinte, hogy kepzettsegetol es
bevett modszereitol annyira idegen teruletre mereszkedjen, de a
tapasztalat azt mutatja, hogy a probalkozok tobbsege vegul rajon
a dolog izere, ahelyett hogy elvetne. Mikor a New Haven-i isko-
lakban meghirdettek a tanaroknak a tovabbkepzest, hogy az uj,
erzelmi nevelesi kurzusokon tanithassanak, 31 szazalekuk
huzodozott. Egy ev tanitas utan azonban 90 szazalek nyilatkozott
kedvczoen, es ajanlkozott, hogy a kovetkezo tanevben is szivesen
tanitja ezt a targyat.
414
AZ ISKOLA HIVATASANAK KITERJESZTESE
Az erzelmi neveles nemcsak a tanarkepzesnek nyit tagabb
perspektivat, hanem az iskola intezmenyenek is, hogy a tarsa-
dalom erdekeit szolgalva gondoskodjek arrol, hogy a gyerekek
eletre szoloan elsajatitsak ezeket az alapveto leckeket - helyreal-
litva a nevelesiigy klasszikus szerepet. Ez az altalanosabb erve-
nyu cel a tantervi valtoztatasokon feliil megkivanja, hogy az orak
keretein beliil vagy ki'vul a diakok szamara minden szemelyes
valsag alkalmat szolgaltasson az erzelmi kompetencia fejleszte-
sere. Ez akkor mukodik a legjobban, ha az iskolai leckek illesz-
kednek az otthoniakhoz. Az erzelmi nevelest celzo szamos prog-
ramnak resze a sziiloknek rendezett tanfolyam arrol, hogy mit
is tanulnak a gyerekeik, s ez nemcsak kiegeszftese az iskolai
tananyagnak, hanem segitseget kinal a sziiloknek, akikben igeny
van arra, hogy gyermekeik erzelmi eletet ertobben kezeljek.
A gyerekek ily modon kovetkezetes tajekoztatast kapnak az
erzelmi kompetenciarol az elet minden teriileten. Tim Shriver,
aki a tarsaskompetencia-programot vezeti a New Haven-i isko-
lakban, igy nyilatkozik: „Ha a sracok tengelyt akasztanak a biife-
ben, egy veliik azonos koru kozvetitohoz kiildik oket, aki leiil
veluk, es egyiitt megragjak az esetet azzal a szempontvalto mod-
szerrel, amelyet oran tanultak. Az edzok ugyanezt a konfliktus-
kezelest uzik a sportpalyan. A sziiloknek tanfolyamokat tartunk,
hogy otthon se legyen maskepp.”
Optimalis, ha ezek az erzelmi leckek parhuzamos megerosi-
test kapnak az osztalyteremben eppugy, mint a jatszoteren, s
odahaza nemkiilonben. Ily modon szorosabbra szovodik az is-
kola, a sziilok es a kozosseg kapcsolata. Mcgno annak a valoszi-
nusege, hogy a gyerekek az iskolaban tanultakat magukkal viszik
az eletbe, s a valosagban tcszik probara, gyakoroljak, finomitjak.
Ez a szemlelet az iskolat „gondoskodo kozossegge” alakitja,
ahol a tanulok erzik, hogy becsiilik oket, torodnck veliik, s ko-
•odhetnek tarsaikhoz, tanaraikhoz, iskolajukhoz.12 New Haven-
415
ben es mas olyan teruleteken, ahol a csaladok felbomlasa ijeszto
mereteket bit, programok sziilettek, melyek a kozosseg gondos-
kodo hajlandosagii tagjait toborozzak, hogy a legalabbis ingatag
helyzetu tanulokkal kapcsolatot letesftsenek. A New Haven-i is-
kolakban felelos felnottek onkent jelentkeznek mentornak,
allando kapcsolatnak olyan tanulok melle, akiknek a feje folott
osszecsapnak a hullamok, es odahaza nem szamithatnak join-
dulatii segitsegre.
Az erzelmi neveles programja roviden tehat akkor optimalis,
ha mielobb elkezdodik, megfelel az eletkornak, vegigkiser az is-
kolas eveken, es osszehangolja az iskola, az otthon es a kozosseg
torekveseit.
Jollehet mindez nagyreszt konnyen beleillesztheto a ma erve-
nyes iskolai napirendbe, a tantervet a programok felforgatjak.
Okkal lehet akadalyokra szamitani e programok iskolai beveze-
tesenel. Sok sziilo velekedik ugy, hogy a tema tul szemelyes az
iskolaba, jobb, ha az ilyesmit a szulok intezik (ennek az ervnek
a megalapozottsaga azon mulik, hogy a sziilok valoban napi-
rendre tuzik-e a kerdeses temakat - ha nem teszik, oda a hi-
teliik). A tanarok vonakodhatnak ujabb orakat elvonni a
torzsanyag oktatasatol olyasmire, ami latszolag alig kapcsolodik
hozza, van, aki magatol a tematol feszeng; a tovabbkepzes min-
denki szamara kikeriilhetetlen. A gyerekek is ellenkezhetnek,
kivalt ha a foglalkozasok nincsenek osszhangban valosagos
gondjaikkal, vagy ha iigy erzik, belegazolnak a maganeletiikbe.
S ott van meg a szinvonal fenntartasanak nagy kcrdese is, annak
biztositasa, hogy holmi taniigyi szelhamosok ne locsolhessenek
az iskolara selejtes programokat, melyek megismetlik a drog
vagy a serdiilokori terhesseg elleni felresikeriilt kurzusok
katasztrofalis peldait.
Mindezek ismereteben erdemes-e egyaltalan probalkoznunk?
416
SZAMIT-E AZ ERZELMI NEVELES?
Almaban ne lasson ilyet egy tanar: Tim Shriver kinyitotta a
helyi lapot, es azt olvasta benne, hogy Lamontot, egyik kedvenc
tanitvanyat kilenc golyo sebesitette meg egy New Haven-i utcan,
allapota valsagos. - Lamont vezeto szerepet vitt az iskolaban
mint kozkedvelt langaleta - szaznyolcvan-egynehany centis -
halved, es mindig fulig ert a szaja - emlekszik Shriver. - Annak
idejen Lamont eljart a foglalkozasaimra a vezetokepzo klubba,
es rengeteg HAKM-partit jatszottunk.
A HARM mozaikszo - Helyzet, Altemativak, Kovctkezmenyek,
Megoldasok - negylepcsos modszert jelol: mondjuk ki, mi a
helyzet, es milyen erzest kelt benniink; gondoljuk vegig, milyen
megoldasok lehetsegesek, es mik a kovetkezmenyeik; valasszuk
ki az egyiket, es hajtsuk vegre - voltakeppen a kozlekedesi lam-
pa felnott valtozata. Lamont nagy elvezettel hozakodott eld min-
denfele szines, fantaziadus, megjs jozan otlettel a kozepiskola-
sok egeto problemainak kezelesere, legyen szo baratnokrol vagy
kiiszobonallo verekedesrol.
De a kozepiskola utan lepergett rola a nehany leckenyi pal-
lerozas. Kallodott az utcan - szegenyseg, drog, fegyverek es
huszonhat evesen ott fekiidt keresztiillove a korhazi agyon.
Shriver azonnal meglatogatta. Lamont alig tudott beszelni, anyja
es baratnoje porig sujtva virrasztottak mellette. Mikor meglatta
regj tanarat, odaintette, es elhalo hangon odasugta: „Shrive, ha
kijutok innen, megint HAKM lesz ajelszo.”
Amikor Lamont a Hillhouse kozepiskolaba jart, meg nem
vezettek be a tarsas fejlesztes programjat. Vajon maskepp alakid
az elete, ha iskolas evei soran megkapja a kepzest, amelyben
New Haven nyilvanos tanintezmenyei jelenleg reszesitik a tanu-
lokat? Talan igen, de persze ki tudhatna most mar.
Tim Shriver szavai: „Egy biztos, az emberi kapcsolatok rende-
zesenek kepessegebol nemcsak az osztalyteremben vizsgazunk,
hanem a biifeben, otthon, kinn az utcan is.” Nezzuk a New
417
Haven-i programban reszt vevo tanarok beszamoloit. Egyikiik
elmeseli, hogy meglatogatta egy hajdani tanitvany, aki meg haja-
don, es elmondta neki, bizonyara egyediilallo anya lenne mar,
ha szocialisfejlesztes-oran nem tanitjak meg neki, hogyan alljon
ki a jogaiert.” Egy masik tanar egy anya-lany kapcsolatrol sza-
mol be: a tanulo olyannyira nem tudott kijonni a sziilojevel,
hogy joforman csak orditoztak egymassal; a kislany megtanult
lehiggadni, mielott a tettek mezejere lepett volna, az anya pedig
visszajelezte a tanarnak, hogy most mar nem fajulnak el a be-
szelgetescik. A Troup iskolaban egy hatodikos cedulat nyomott a
tarsas fejlesztest oktato tanar kezebe: bizalmasan kerte, segjtsen
a legjobb baratnojen, aki allapotos, de nines kivel megbeszelnie,
mi a teendo, es ongyilkossagot fontolgat.
Figyelemre melto epizod tanuja lehettem magam is egy New
Haven-i iskolaban a hetedikesek tarsasfejlesztes-orajan, amikor
a tanar azt kerte, valaki szamoljon be „egy kozelmiiltbeli nezet-
eltercsrol, ami jol vegzodott".
Koverkes, tizenket eves kislany tette fel a kezet: „Egy lany, aki-
roi dgy tudtam, hogy a baratnom, allitolag meg akart vemi. Azt
pusmogtak, hogy elkap valahol iskola utan.”
De ahelyett, hogy diihosen nekitamadt volna, az dran szorgal-
mazott megkozelitcssel elt - hogy tudniillik utana kell jarni a
dolgoknak es nem elhamarkodva itelni. „Megkerestem azt a
lanyt, es megkerdeztem, miert mondta, amit mondott. Es kide-
riilt, hogy nem is mondott semmit. Ugyhogy nem volt semmifele
verekedes.”
Jelentektelen ugy, velhetnenk. Csakliogy a lanyt, aki a tortene-
tet meseli, verekedes miatt csaptak ki egy masik iskolabol. Re-
gebben elobb iitott, aztan kerdezett - ha egyaltalan. На eppen 6
konstruktivan kozeledik a velt ellenfelhez ahelyett, hogy mind-
jart megtepne, apro diadal, de nagyon is valosagos.
Az erzelmi neveles hatasossagarol leginkabb azok az adatok
vallanak talan, melyeket ennek az iskolanak az igazgatonoje bo-
418
csatott a rendelkezesemre. Itt megfellebbezhetetlen szabaly,
hogy a verekedoket eltiltjak az drak latogatasatol.
De midta az evek soran beiktattak az erzelmi neveles kurzu-
sait, az eltiltasok szama fokozatosan visszaesett. - Tavaly -
mondja az iga/gatono -106 eltiltas tortent az iskolaev folyaman.
Ebben a tanevben - marciust trunk - csak 27 tzben keriilt ra
sor.
Ezek konkret eredmenyek. De az egyeni eletek jobbulasarol,
netan megmenekiildserdl szold anekdotak nem adnak valaszt az
cmpirikus kerdesre, hogy az erzelmi iskolazo kurzusok szami-
tanak-e igazabol a resztvevoknek Az adatok tanusaga szerint az
ilyen kurzusok senkit nem valtoztatnak meg egyik naprol a
masikra, de azoknal a gyerekeknel, akik az anyagban evente
kovetkezetesen haladnak elore, eszreveheto a javulas az iskolai
stilusban es hozzaallasban - es az erzelmi kompetencia szinvo-
nalaban.
Kis szamban objektiv ertekelesek is rendelkezesre allnak,
ezek kozul a legjobbak osszehasonlitjak az ilyen kurzusokon
reszt vevo gyerekeket a megfelelo kontrollcsoporttal, es fiiggetlen
szakertok osztalyozzak a gyerekek viselkedeset. Masfajta mdd-
szer, ha a tanuloknal nyomon kovetik a valtozasokat a kurzuson
valo reszvetel elotti allapothoz kepest a kurzuson valo reszvetel
utan, olyan objektiv viselkedesi merceket alkalmazva, mint az
iskolaudvari verekedesek vagy az eltiltasok szama. Ezeknek az
adatoknak az osszesitese a gyerekek erzelmi es tarsas kompe-
tenciajanak szeles koru, elonyos befolyasolasara utal, osztalyter-
mi es osztalytermen kfvuli magatartasukra es tanulasi kepesse-
gukre vonatkozdan (a reszleteket 1. az ,,F” fuggelekben).
ERZELMI TUDATOSSAG
Javulas a sajat erzelmek felismerese es megnevezese teren.
Az erzelmek okainak jobb megertese.
Az erzelmek es a cselekedetek kozti killdnbseg felismerese.
419
AZ ERZELMEK KEZELESE
Jobb frusztraciotures es haragkezeles.
Kevesebb verbalis agresszio, verekedes es osztalytermi rend-
zavaras.
A harag szerencsesebb, tettlegessegtol mentes kinyilvanitasa.
Kevesebb eltiltas es kizaras.
Kevesebb agresszio es onpusztitas.
Pozitivabb onertekeles, tobb pozitiv erzes az iskola es a csalad
irant.
Jobb stresszkezeles.
Kevesebb magany es gatlasossag
AZ ERZELMEK PRODUKTIV K1AKNAZASA
Tobb felelossegerzet.
A feladatra valo koncentralas, a figyelem-osszpontositas ke-
pessegenek erosodese.
Kevesebb indulatossag, tobb onkontroll.
Magasabb pontszam a teljesitmenyteszteknel.
EMPATIA: ERZELMI JARTASSAG
Konnyebb azonosulas masok szempontjaival.
Az empatia es a masok erzelmei iranti fogekonysag javulasa.
Masok ertobb meghallgatasa.
KAPCSOLATKEZELES
A kapcsolatok elemzesenek es megertesenek javulasa.
Javulas a konfliktusoldasban es a nezeteltcresek tisztaza-
saban.
Elorehaladas a kapcsolatok problemainak megoldasaban.
Hatarozottabb, iigyesebb kommunikacio.
Nagyobb nepszeruseg es kezdemenyezokeszseg: baratsagos,
szoros kapcsolat a kortarsakkal.
A kortarsak fokozott erdeklodese.
Tobb gondoskodas es figyelmesseg.
420
„Szocialisabb”, harmonikusabb viszonyulas a kozosseghez.
Tobb onzetlenseg, egyiittmukodes es segitokeszseg.
Demokratikusabb viszonyulas masokhoz.
Ezen a listan szerepel egy tetel, amely kulon figyelmet erde-
mel: az erzelmi neveles programjai a gyerekek szellemi teljesit-
menyet, iskolai szerepleset is javitjak. Ez az eredmeny nem-
egyszer nyert igazolast, ujra meg ujra emlitik a tanulmanyok.
Olyan idoszakban, amikor nagyon sok gyerek nelkulozi a kepes-
seget a zaklatottsag lekiizdesere, a figyelcm-osszpontositasra, a
kesztetesek megzabolazasara, a munkahoz valo felelos viszonyu-
lasra, a tanulmanyok iranti erdeklodesrdl nem is szolva, e kesz-
segek barmilyen fejlesztese elonyosen hat nevelesiikre. Ebben
az ertelemben az erzelmi pallerozottsag noveli az oktatas
hatekonysagat. Jollehet jelenleg a koltsegvetes megnyirbalasa, a
korlatozas van napirenden, e programok mellett szol, hogy gatat
vethetnek az oktatasiigy hanyatlasanak, es megcrosi'thetik az
iskolakat, hogy azok teljesithessek fo hivatasukat, vagyis meg-
teriilo befektetesnek mondhatok.
Ezek a tanfolyamok nemcsak az oktatasban jelentenek elonyt,
hanem lathatoan hozzasegjtik a resztvevokct, hogy megtalaljak a
helyiiket az eletben, s jobb barat, jobb diak, jobb fiu- vagy lany-
gyermek valjek beloliik - s a tavolabbi jovoben jobb ferj, illetve
feleseg, munkaero, fonok, sziilo es polgar. A keszsegek elsajati-
tasa nem mindenkinel er el azonos szintet, de barmeddig jut
el valaki, a hasznara valik. „Minden hajot kivisz a revbol a da-
galy - mondja Tim Shriver. - Nemcsak a problemas gyerekek-
nek hasznal az ilyenfajta tudomany, hanem mindenkinek:
eletre szolo vedooltas.”
JELLEM, ERKOLCS ES A DEMOKRACLA MUVESZETE
"""	~--~c--------—
.Az erzelmi intelligencia altal felolelt keszsegekre letezik egy
regimodi szo: jellem. Amitai Etzioni, a George Washington Egye-
temen mukodo tarsadalomkutato szerint a jellem „az a lelki
izomzat, amelyre az erkolcsos magatartas epiil”.14 John Dewey,
a filozofus pedig ravilagft, hogy az erkolcsi neveles akkor a leg- I
melyrehatobb, ha a gyerekek valosagos esemenyek kozepette )
sajatftjak el leckeit, s nem absztrakciokent - tehat az erzelmi /
neveles kozegeben?^___________________________>—I
—Hte-a-jelferfiliejleszt&ttekintjuk a demokratikus tarsadalom
alapvetescnek, megfontolando, hogy az erzelmi intelligencia ezt
hanyfelekeppen segiti elo. A jellem az onfegyelmen nyugszik:
Arisztotelesz ota hangoztatjak a filozofusok, hogy az erenyes elet
lenyege az onuralom. Ehhez kapcsolodik a jellem masik alap-
kove, onmagunk motivalasanak, iranyitasanak kepesscge, akar
hazi feladatrol, akar takantasrol van szo, vagy eppen arrol. hogy
idore el kell vegezni valamit, fel kell kelni az agybol. S mint lat-
hattuk, a vagyteljesites kitolasanak, keszteteseink fekezesenek,
mederbe terelesenek kepessege alapveto erzelmi keszseg, amit
hajdanan akaratnak mondtak. „Uralnunk kell onmagunkat
- kivansagainkat, szenvedelyeinket -, hogy masokat ne karosi't-
sunk - irja Thomas Lickona a jellemformalasrol.16 Az akarat el-
engedhetetlen ahhoz, hogy az erzelem az esz fennhatosaga alatt
maradhasson.”
Ha felre tudjuk tenni onmagunkra iranyult szempontjainkat,
elonyos a tarsadalom szempontjabol: utat nyit az empatianak, a
valodi odafigyelesnek, a masik borebe valo belebujasnak. Mint
lathattuk, az empatia visz ra a gondoskodasra, az onzetlensegre,
a reszvetre. Ha kepesek vagyunk a dolgokat masok szemiivegcn
at is latni, a megrogzott sztereotipiak ellen hat, toleranciara, a
kulonbozoscgck elfogadasara indit. Egyre pluralistabb tarsadal-
munkban erre nagy az igeny, mert lehetove teszi az egymast tisz-
teletben tarto egyiittelcst, a termekeny nyilvanos parbeszedet,
422
melyek nelkiil demokratikus berendezkedes aligha kepzelhe-
to el.'7
Etzioni ramutat, hogy kozponti szerep harul az iskolakra a
jellemformalo onfegyelem es empatia terjeszteseben, melyek az
allampolgari es erkolcsi ertekrend iranti oszinte elkotelezettseg-
nek kovezik az utat.18 Nem eleg pusztan predikalni a gyerekek-
nek ezeket az ertekeket: gyakorlati tapasztalatta kell tenni oket
az alapveto erzelmi es tarsas keszsegek elsajatftasa soran. Ebben
az ertelemben az erzelmi neveles jellemessegre, crkolcsre,
allampolgari ontudatra nevel.
VEGSZO
Konyvem befejezese ktiszoben aggaszto hireket olvasok az
djsagban. Peldaul, hogy a lovoldozes elso szamu halalok lett
Amerikaban, maga moge utasitva a kozlekedesi baleseteket. Egy
masik kozlemeny szerint tavaly a gyilkossagok aranyszama 3
szazalekkal emelkedett.19 Ebben a masodik cikkben kiilonosen
felkavaro, hogy kriminologus iroja szerint a vihar elotti csend
idoszakaban vagyunk, mert az elkovetkezo evtizedben hag majd
tetofokara a bunozes. Megpedig azert, mert szaporodnak a
14-15 evesnel nem idosebb serdiilok altal elkovetett gyilkossa-
gok, s ez a korcsoport egy kisebbfajta demografiai hullam ki-
csdcsosodasa. A kovetkezo evtizedben erik el a tizennyolc-
huszonnegy eves kort, amikor a bunozoknel tetozik az erosza-
kos buncselckmenyek elkovetese. S vannak jelei, hogy valoban
ilyen dicstelen jovo ele neziink: egy harmadik cikk kozli, hogy
1988 es 1992 kozott, negy ev alatt az igazsagiigyi miniszterium
nyilvantartasa szerint 68 szazalekkal ugrott meg azoknak a
fiatalkoriiaknak a szama, akik ellen gyilkossag, sulyos testi ser-
ies, rablas es eroszakos nemi kozosiiles miatt eljaras indult; a
sulyos testi sertesnel az emelkedes 80 згагаМк.20
423
Ezek a serdiilok az elso nemzedek, amely a lofegyvereken
beliil az automatikus tiizelesuekhez hozzaferhet, ahogyan szii-
leik nemzedeke szamara valt a drog elso izben szeles korben
elerhetove. A serdiilok fegyverviselese azt jelenti, hogy a nezet-
elteresek, melyek korabban kezitusakhoz vezettek, most mar
lovoldozesbe torkollnak. Mert, mint egy masik szakerto ramuta-
tott, ezek a serdiilok „nem nagyon tudnak a vitak elol kiterni”.
Ez reszben visszavezethetd tarsadalmunk mulasztasara: nem
biztositotta valamennyi gyermeknek, hogy elsajatithassa a ha-
ragkezeles, a konfliktusok pozitiv megoldasanak mikentjet - s
nem torodtiink azzal sem, hogy az empatia, az indidati kontroll
vagy az erzelmi kompctencia egyeb sarkalatos keszsegeinek bir-
tokaba juttassuk oket. Ha a gyerekek erzelmi formalasat a velet-
lenre bizzuk, nagy valoszinuseggel elmulasztjuk az agy lassu
erese altal biztosi'tott lehetoseget arra, hogy gyermekeinknel ep
erzelmi eszkoztar kialakulasat segitsiik eld.
Jollehet bizonyos neveloi korokben nagy az erdeklodes az
erzelmi neveles irant, a kurzusok egyelore ritkak; a legtobb
tanar, iskolaigazgato es sziilo a letezesiikrol sem tud. A legjobb
modellek tobbnyire kfvtil esnek az oktatas fosodran, csak ne-
hany maganiskolaban es par szaz allami intezmenyben vezettek
be ilyesmit. Persze az ilyen program sem csodaszer. De ha a val-
sagot tekintjiik, ami egyarant fenyeget benniinket es gyerme-
keinket, tovabba hogy milyen nagy remennyel kecsegtetnek az
erzelmi iskolazo programok, fel kell tennilnk a kerdest: a sziik-
seg orajan nem kellene-e valamennyi gyermeket megtanitani
ezekre az alapveto eletvezetesi tudnivalokra?
Mikor, ha nem most?
1	Interjut keszitettem Karen Stone McCownnal zNew York Tiniest
(1993. nov. 7.).
2	Karen F. Stone es Harold Q. Dillehunt: Self Science: The Subject
is Me (Santa Monica, Goodyear Publishing Co., 1978).
424
3	Gyermekbizottsag: „Guide to Feelings", Second Step 4-5 (1992),
84. o.
4	A Gyermekfejleszto Tervezet: 1. pl. Daniel Solomon es tsai:
..Enhancing Children s Prosocial Behavior in the Classroom”, Ame-
rican Educational Research Journal (1988. tel).
5	A Head Start felzarkoztatasi program elonyei: a High/Scope Okta-
tasi Kutato Alapi'tvany jelentese, Ypsilanti, Michigan (1993. apr.).
6	Erzelmi menetrend: Carolyn Saarni: „Emotional Competence:
How Emotions and Relationships Become Integrated”; R. A. Thompson
szerk., Socioemotional Development/Nebraska Symposium on
Motivation 36 (1990).
7	Beiskolazas es felso tagozatba lepes: David Hamburg: Today’s
Children: Creating a Future for a Generation in Crisis (New York,
Times Books, 1992).
8	Hamburg: Today’s Children, 171-2. o.
9	Hamburg: Today's Children, 182. o.
10	Interjut keszitettem Linda Lantierivel a Neu> York TimestvAs
(1992. marc. 3 ).
II	Erzelmi nevelesi programok mint elemi prevencio: Hawkins es
tsai: Communities That Care.
12	Az iskolak mint gondoskodo kozossegek Hawkins es tsai: Com-
munities That Care.
13	A teherbe esest megiiszo lany: Roger P. Weisberg es tsai: „Pro-
moting Positive Social Development and Health Practice in Young
Urban Adolescents”; M. J. Elias szerk, Social Decision-making in the
Middle School (Gaithersburg, MD: Aspen Publishers, 1992).
14	Jellemepi'tes es erkolcsos viselkedes: Amitai Etzioni: The Spirit
of Community (New York Crown, 1993)-
15	Moralis leckek: Steven C. Rockefeller: John Dewey: Religious
Faith and Democratic Humanism (New York, Columbia University
Press, 1991).
16	Jot tenni masokkal: Thomas Lickona: Educating for Character
(New York, Bantam, 1991)-
17	A demokracia muveszete: Francis Moore Lappe es Paul Martin
DuBois: The Quickening of America (San Francisco, Jossey-Bass,
1994).
425
18	A jellem apolasa: Amitai Etzioni es tsai: Character Building for
a Democratic, Civil Society (Washington, The Communitarian
Network, 1994).
19	A gyilkossagi rata haromszazalekos emelkedese: „Murders
Across Nation Rise by 3 Percent, but Overall Violent Crime Is Down”,
The New York Times (1994. majus 2.).
20	A fiatalkori bunozes ugrasszeru novekedese: „Serious Crimes by
Juveniles Soar”, Associated Press (1994. julius 25.).
„К” FLGGELEK
MI AZ EMOCIO?
Kiternek arra, mit ertek az emocio (erzelem) szon: tobb mint
szaz ev ota probaljak pontos jelenteset meghatarozni a pszi-
chologusok es filozofusok. Az Orford English Diciionatyben
feltiintetett betu szerinti jelentese ,,az elme, az erzes es a szen-
vedely barmely zaklatott, felindul t allapota; indulatos, fesziilt lel-
kiallapot”. Felfogasom szerint az erzelem szo egy erzest jelol a
hozza kapcsolodo gondolatokkal, psziches es testi allapotokkal
es cselekvesi kesztetesekkel. Szaz- meg szazfele erzelem letezik,
vegyiilnek, varialodnak, mutacioik es arnyalataik keletkeznek.
Az erzelemnek sok olyan finom arnyalata van, amelyre meg sza-
vunk sincsen.
A kutatok valtig vitatjak, hogy mely erzelmek minosiilnek
eleminek - mi tekintheto az erzelmek palettajan keknek, piros-
nak, sarganak, melyekbol az osszes tobbi amyalat kikeverhe-
td-, sot megkerdojelezik az elemi emociok letet is. Egyes elme-
letalkotok alapveto erzelemcsaladokban gondolkoznak, bar
nines egyetertes abban, hogy melyek is ezek. fme a legaltalanos-
abban elfogadott kategoriak ds nehany kepviselojiik.
Harag: diih, felhaborodas, nehezteles, mereg, ingeriiltseg,
meltatlankodas, harapossag, ellenszenv, bosszusag, sertode-
kenyseg, ellensegesseg, veglete talan a beteges gyulolkodes es az
eroszak.
427
Banat: gyasz, bankodas, levertseg, borongas, melankolia, dn-
sajnalat, magany, csuggedes, ketsegbeeses, veglete a sulyos dep-
resszio.
Felelem: szorongas, balsejtelem, idegesseg, gpndterheltseg,
riadalom, bizalmatlansag, ovatossag, nyugtalankodas, iszony,
remulet, retteges; patologias esetben panik es fobia.
Elvezet: boldogsag, orom, megkonnyebbiiles, elegedettseg,
deru, tetszes, mulatsag, biiszkeseg, erzeki gyonyor, mamor, el-
ragadtatas, vagyteljesitcs, kielegules, euforia, szertelenseg, eksz-
tazis, veglete a mania.
Szeretet: elfogadas, szfvelyesseg, bizalom, josag, vonzodas,
odaadas, imadat, rajongas, agape.
Meglepetes: sokk, meghokkenes, amulat, csodalkozas.
Undor: lenezes, megvetes, guny, viszolygas, averzio, nemtet-
szes, elutasitas.
Szegyen: buntudat, zavar, csalodottsag, lelkifurdalas, megala-
zottsag, megbanas, onemesztes, toredelem.
Termeszetesen ez a lista korantsem igaz.it el tokeletesen az
erzelmek kategorizalasanal. Hova tegyiik peldaul az olyan ele-
gyeket, mint a feltekenyseg, amely harag is, ugyanakkor banat es
felelem is vegyul bele? Mi legyen az olyan erenyekkel, mint a
remeny, a hit, a batorsag es a megbocsatas, a rendithetetlcnseg
es a kiegyensulyozottsag? Mit kezdjunk a klasszikus vetkekkel, a
ketkedessel, az dnelegliltseggel, a lustasaggal, a tompasaggal -
es az unalommal? Nincsenek egyertelmu valaszok; lankadat-
lanul folyik a vita az erzelmek kategorizalasa targyaban.
Az erveles, miszerint igenis letezik nehany kozepponti
erzelem, reszben Paul Ekmannak, a San Francisco-i Kaliforniai
Egyetem munkatarsanak a kutatasaira tamaszkodik, aki felfe-
dezte, hogy negy erzelemhez (a felelemhez, a haraghoz, a banat-
hoz es az elvezethez) kapcsolodo arckifejezest vilagszerte kultu-
rajuktol fiiggetleniil felismernek az emberek, az irastudatlan
nepek is, akik velhetoleg erintetlenek a mozitol vagy a telcvizio-
428
tol - ami altalanos ervenyre utal. Ekman technikailag pontos
arcfenykepeket mutatott olyan tavoli kultdrak kepviseloinek is,
amilyenek peldaul az Uj-Guineaban elo forek, egy kokorszaki
koriilmenyek kozott elo, isten hata mogotti hegyi torzs. Azt talal-
ta, hogy az emberek mindeniitt ugyanazokat az alapveto erzel-
meket ismerik fel. Alighanem Darwin volt az elso, aki ramuta-
tott az erzelmek mimikajanak egyontetusegere, s bizonyiteknak
tekintette arra, hogy az evolticios erok vestek ezeket a jelzeseket
kozponti idegrendszeriinkbe.
Alapelvek tekinteteben Ekmant kovetem, illetve azokat, akik
az emocidkat csaladok, dimenziok szerint osztalyozzak, s a fo
csaladokat - harag, banat, felelem, elvezet, szeretet, szegyen
stb. - kiindulasnak tekintem az erzelmi elet tomerdek arnyala-
tanak szambavetelenel. Valamennyi ilyen csaladnak van egy
alapveto erzelmi magja, ahonnan rengeteg valtozata mutaciok
formajaban szetterjed. A kiilso koron helyezkednek el a hangu-
lafok, amelyek kevesbe kifejezettek, de tartosabbak az erzelem-
nel (viszonylag ritka a robbanasig hevtilt indulat egesz nap, an-
nal gyakoribb, hogy nyugosek, mogorvak vagyunk, s ilyenkor
konnyebben kivalthatok a harag kurtabb rohamai). A hangula-
tok utan a temperamenlum kovetkezik, a hajlam egy bizonyos
erzelemre vagy hangulatra: ettol mclankolikus, felenk vagy vi-
dam alaptermeszetu valaki. S az ilyen erzelmi diszpoziciokon t(il
ott vannak meg az emociok zavarai, a klinikai depresszio, a
csillapi'thatatlan szorongas, amikor lehetetlennek latszik a koros
allapotbol valo szabadulis.
,B” FUGGELEK
AZ ERZELMI ELME SAJATOSSAGAI
Csak a kozelmiiltban sikeriilt megalkotni az erzelmi elme
olyan tudomanyos modelljet, amely megmagyarazza, miert
vezerlik tetteinket oly gyakran erzelmi inditekok - hogyan
lehetunk egyik pillanatban jozan eszlenyek, a masikban irracio-
nalis osztonlenyek illetve az erzelmek sajatos okait es logi-
kajat. A pszichikum erzelmi aspektusaval kapcsolatos legered-
menyesebb kutatasokat egymastol fuggetleniil vegezte Paul
Ekman, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem Emberi Interakcio
Laboratdriumanak vezetoje ds Seymour Epstein, a Massachu-
setts! Egyetem klinikai pszichologusa.' Ekman es Epstein mas es
mas tudomanyos bizonyitekokat merlegelt, de ketten egyiitt
kinaljak azoknak az alapveto sajatsagoknak a listajat, amelyek
megkulonboztetik az erzelmeket a lelki tevekenyseg mas valfa-
jaitol.2
GYORS, DE PONGYOLA REAKCIO
Az erzelmi elme sokkal gyorsabban dolgozik, mint a raciona-
lis elme, akcioba lep anelkiil, hogy7 egy pillanatig is merlegelne,
mit cselekszik. Ez a gyorsasag all utjaba a gondolkodo clmere
jellemzo szandekos, elemzo reflexionak. Az evolucio soran ez a
gyorsasag bizonyara a legalapvetobb dontessel fuggott ossze,
hogy mire kell figyelni, es peldaul a mas allattal valo szembeke-
430
riileskor olyan, a pillanat tortresze alatt hozott dontesekkel, hogy
melyikiik eszi meg a masikat. Ha egy leny tul sok idot vesz-
tegetett a merlegelesre, nem sok eselye maradt lelassult genjeit
utodokra szarmaztatni.
Az erzelmi elme altal elinditott cselekvesekre rendkiviili ma-
gabiztossag jellemzo, olyan vegletekig leegyszerusito szemlelet
folyomanyakent, amin a racionalis elme csak hiiledezni tud. Ha
eliil a vihar, sot gyakran mar elobb belenk villan: „Ezt meg miert
csinaltam?” - annak jelekent, hogy a racionalis elme is eledezik,
de nem er nyomaba a fiirge erzelmi elmenek.
Az erzelmet kivalto momentum es az erzelem kitorese kozt
szinte nines is intervallum, az erzekelesbecslo mechanizmus
tehat agyi mercevel is kivetelesen gyors, beeri ezredmasodper-
cekkel. A cselekves sziiksegessegerol bizonyara automatikusan
hataroz, olyan sebesen, hogy tudatosan nem is eszleljiik5 Az
erzelmi reakeionak ez az elnagyolt fajtaja erot vesz rajtunk,
mielott kapcsolhatnank, hogy voltakeppen mi is tortenik.
Az erzekelesnek ez a gyorsitott modozata idot takarft meg, de
felaldozza a pontossagot; az elso benyomas legfeltunobb vona-
saira reagal. Egyszerre, osszessegeben fogad be mindent, s nem
szan idot a gondos elemzesre. A benyomast a legszembeszokobb
elemek uraljak, s a reszletek jozan kiertekelese hatterbe szorul.
A nagy elony, hogy' az erzelmi elme egy szempillantas alatt kepes
szamba venni az erzelmi realilasokat (a masik diihos, a masik
hazudik, a masik elkeseredett valamitol), es intuitiv villamitele-
tekkel figyelmeztet, kitol ovakodjunk, kiben bizzunk, ki van baj-
ban. Az erzelmi elme veszjelzo radarunk, egy-egy ilyen dontest a
racionalis elmetol varni szarvashiba, esetenkent vegzetes, s ha a
torzsfejlddes soran elodeink igy tettek volna, talan a vilagon se
lennenk. A hatuliito, hogy ezek a hirtelen benyomasok, rogton-
zott iteletek tevesek, felrevezetoek is lehetnek.
Paul Ekman felveti, hogy ezeknek az erzelmeknek a jelento-
seget eppen az adja, hogy szelsebesen tornek rank, mielott eszbe
kaphatnank: mozgosi'tanak, hogy a siirgeto esemenyre ketkedes,
431
merlegeles nelkiil reagaljunk Ekman rendszert dolgozott ki az
erzelmek leolvasasara a mimika rezdiileseibol, es az arcon alig
fel masodperc alatt atsuhano mikroemociokat is kepes tetten
erni. Ekman es munkatarsai felfedeztek, hogy az erzelem ezred-
masodpercekkel a kivalto esemeny utan jelentkezik az arcizmok
elmozdulasaban, es egy adott erzelemmel kapcsolatos elettani
reakciok - a veraramlas, a szivritmus fokozodasa - sem igenyel-
nek a masodperc tortreszenel hosszabb idot. Ez a sebesseg min-
denekeldtt az olyan heves erzelmeknel ervenyesiil, mint а гё-
miilet vagy a hirtelen fenyegetettseg.
Ekman iigy tartja, hogy technikai ertelemben az erzelem rob-
banasig csak par masodperc erejeig heviil, nem tart percekig,
orakig, napokig. Szerinte az alkalmazkodokepesseg karosodna,
ha az agyban es a szervezetben a valtozo koriilmenyektol fiigget-
leniil allandosulna valamely erzelem. Ha egy esemeny kivaltotta
erzelmek azutan is uralkodoak maradnanak, hogy a helyzet
megvaltozott, es nem kovetnek, ami koriilottiink zajlik, aligha
iranyithatnak hatekonyan cselekedeteinket. Az erzelem idotar-
tamat a kivalto ok tartossaga novelheti meg, pelda erre a gyasz,
amit szerettiink elvesztese von maga utan. Ha egy erzelem ora-
kon at fennmarad, tobbnyire hangulatrol van szo, tompitott for-
maban. A hangulatok megadjak az erzelmi alaptonust, de ёггё-
keksiinket ё8 tetteinket nem alakitjak olyan erovel, mint az
ёгге1ет hevenek magas hofoka.
ELOBB ERZUNK, AZTAN GONDOLKODUNK
Mivel a racionalis elme egy-кё! masodpercnyi hatranyban van
felfogas ё$ valasz tekintetcben az ёг/elmi е!тёЬег kepest, egy
erzelmi szituacioban a sziv adj a az elso 1бкёз1, nem a fej. Letezik
az ёг/е!т1 reakcionak egy masodik fajtaja is, amely tobb idot
vesz igёnybe az expresszmodozatnal, gondolatainkban fozziik,
alaki'tgatjuk, mielott ёггёзЬег vezetne. Ennel az ёгге1пъ reak-
432
cional szelesebb a kitekintes; gondolatainknak- tudatunknak-
kiiksszerepe van abban, hogy milyen erzelem gerjed benniink.
Kiertekeliink egy helyzetet - „atver ez a taxis”, „tlinemenyes ez
a kisbaba” s erre kovetkezik a megfelelo erzelmi magatartas.
Ebben a lassiibb szekvenciaban a tokeletesen artikulalt gondolat
megelozi az erzelmet. A bonyolultabb erzelmek, mint a feszelye-
zettseg vagy az aggodalom a kozelgo vizsga miatt ezen a lassiibb
utvonalon haladnak, es kibontakozasukhoz masodpercek, per-
cek kellenek - ezek gondolat sziilte emociok.
A gyorsreakcio-szekvenciaban ellenben az erzelem minden jel
szerint megelozi a gondolatot, vagy egyideju vele. Ez a gyors-
tiizelo modozat a fennmaradast szolgalta. A gyors dontes ezt
tudja: egy pillanat alatt csatasorba allft. Legelemibb erzelmeink
onkentelen reakciok; nem donthetiink afelol, hogy mikor tor-
nek rank. ,Л szerelem - irta Stendhal - olyan, mint a laz, aka-
ratunktol fuggetleni.il jon rank vagy mulik el.” De nemcsak a
szerelem sopor vegig rajtunk igy, hanem a harag, a felelem is,
inkabb megtortennek veliink, mintsem akarnank oket. Ez alibi-
kent is szolgalhat. Ekman megjegyzi, hogy az emberek azert
mentegethetik tetteiket azzal, hogy erzelmi felindulasbol csele-
kedtek, mert „valoban nem valaszthatjuk meg erzelmeinket”?
Ahogyan letezik gyors es lassti lit az emociokhoz - az egyik a
kozvetlen erzekelesen, a masik az elemzo reflexion keresztul -,
vannak „meghivott” emociok is. Pelda erre a szandekosan ma-
nipulalt erzelem, a szineszi rutin, amely akaratlagosan fej kony-
nyeket a szomorii emlekekbol. A szineszek csupan iigyesebben
elnek legtobbiinknel az erzelem masik palyajaval, amikor a gon-
dolatokon keresztul ёггйпк. Bar nem egykonnyen modosfthat-
juk, hogy mely erzelmet valt ki egy bizonyos gondolat, tobbnyire
modunkban all megvalasztani, mire gondolunk - es nem is
hevertetjiik parlagon ezt a lehetoseget. A szexualis fantaziak
szexualis gerjedelmet idezhetnek eld, a boldog emlekek felvidi-
tanak, a bortis gondolatoktol magunkba szallunk.
433
A SZ1MB0LIKA: GYERMEKI REALIZMUS
Az erzelmi elme logikaja asszociacios; a realitast jelkepezo
vagy az emleket megidezo kiragadott elemeket azonosnak tekin-
ti magaval a realitassal. Ezert hatnak a hasonlatok, metaforak,
kepek kozvetleniil az erzelmi elmere, mikent a muveszetek is -
regeny, film, kolteszet, dal, szfnhaz, opera. A nagy terftok, mint
Buddha vagy Jezus, szinten az erzelmek nyelven szolva erintet-
tek meg kovetoik szivet, peldazatokkal, tanmesekkel, tortenetek-
kel tanitottak. A vallasi szimbolika es rituale racionalis szem-
pontbol nem allja meg a helyet, a sziv idiomaja.
A sziv - az erzelmi elme - logikajat jol ragadja meg Freud
elkepzelese az „elsodleges folyamat”-okrol: ez a vallas, a kolte-
szet, a pszichozis, a gyermekek, az alom es a mftosz logikaja.
(Joseph Campbell szavaival: almok maganmitoszok, a mito-
szok kozos almok”.) Az „elsodleges folyamat” ad kulcsot olyan
muvek megfejtesehez, mint Joyce Ufyssese. Az „elsodleges folya-
mat’' altal meghatarozott gondolkodasmodnal laza asszociaciok
hatarozzak meg az elbeszeles menetet; a targyak mas targyakat
jelkepeznek; egy erzes kiszont, behelyettesit egy masikat; teljes
egeszek reszeikbe suritodnek. Nines idobeliseg, az ok-okozat
torvenyszerusegei nem ervenyesek. Az elsodleges folyamat csak
igent ismer, minden lehetseges. A pszichoanalitikus modszer
reszben azzal foglalkozik, hogy megfejtse, kibogozza a jelente-
sekben e behelyettesfteseket.
Ilyen logikaval, ilyen torvenyszerusegekkel, amikor egy elem
jelkepezhet egy masikat, az erzelmi elme nem erzi sziikseget,
hogy a dolgokat objektiv identitasukban meghatarozza, csak az
szamit, hogy milyennek erzekeli oket; a dolgok szamara azok,
aminek latszanak. Annal, hogy egy dolog valojaban „mi”, joval
fontosabb, hogy mire emlekeztet. Az erzelmi eletben az identita-
sok hologramszeruek lehetnek: egy reszelem a teljes egeszet
megidezi. Seymour Epstein megallapitja, hogy mig a racionalis
elme logikusan koti egymashoz az okot es az okozatot, az erzel-
434
mi elme szeszelyesen kapcsol ossze barmit csupan feltuno, ha-
sonlo jegyek alapjan.5
Az erzelmi elme sok szempontbol gyermeki, s ez annal in-
kabb tgy van, minel hevesebb az erzelem. Gondolkodasa egy-
reszt kategorikus, minden fekete vagy feher szamara, koztes
arnyalat nines; igy reagalhat egy ballepesre valaki olyanforman,
hogy „Mindig rosszat mondok”. Latasmodja abban is gyermeki,
hogy megszemelyesitett, az esemenyeket csak a sajat szempont-
jabol kepes latni, mint a gepkocsivezetd, aki a baleset utan igy
magyarazkodott: a villanypozna egyenesen nekem jott.”
Gyermeki az onmegerosites vonatkozasaban is, elnyomja,
tndomasul sem veszi azokat az emlekeket vagy tenyeket, melyek
alaashatnak meggyozodeset, es kapva кар mindazon, ami alata-
masztja. Az racionalis agy hiedelmei feltetelesek; bizonyitekok
alapjan feladhatja meggyozodeset, es masmilyenre valthatja -
objektiv adalekok alapjan merlegel. Az erzelmi agy viszont feltet-
leniil ragaszkodik hiedelmeihez, s az ezzel clienteles bizonyite-
kokat lesopri Ezert annyira nehez jozan ervelessel befolyasolni
azt, aki erzelmileg zaklatott: logikailag hiaba tamadhatatlan az
okfejtes, sulytalan, ha a pillanatnyi erzelmi meggyozodesnek
ellentmond. Az erzelmek onmagukat igazoljak, sajatos erzeke-
lessel, ,,bizonyitek”-okkal.
AJELENRE KENYSZERITETT Mi l l
Ha egy' esemeny valamely tenyezoje hasonlonak tetszik az
erzelmi elme szamara egy erzelmi toltesu, miiltbeli emlekhez,
azokkal az erzelmekkel reagal, melyek a felidezett esemennyel
jartak. Az erzelmi elme tigy reagal a jelenre, mintha a mult
lenne.6 A baj az, hogy kiilbnosen szelsebes, automatikns becsles
eseteben megfeledkeziink arrol, hogy a hajdani helyzet idokoz-
ben megvaltozott. Aki gyotrelmes gyerekkori bantalmazasok ko-
zepette azt tanulta, hogy a diihos arckifejezesre heves felelem-
435
mel es utalattal reagaljon, ezt a reakeiot bizonyos mertekig fel-
nottkoraban is megorzi, bar ugyanez akkor mar nem feltetleniil
jelent ra nezve fenyegetest.
Ha az erzelmek erosek, a kivaltott reakcio nyilvanvalo. De az
erzelmek lehetnek homalyosak, bonyolultak is, s ilyenkor nem
mindig vagyunk tisztaban azzal, hogy erzelmi reakcio dolgozik
benniink, holott erosen szt'nezi viselkedesiinket az adott pilla-
natban. Az aktualis gondolatok es reakeiok hajdaniak szinezetet
oltik magukra, holott tigy tetszhet, minden a konkret korillme-
nyekbol fakad. Erzelmi elmenk sajat iigye szolgalataba allitja a
racionalis elmet, s a jelenre hivatkozva magyarazzuk - raciona-
lizaljuk - erzelmeinket es reakeioinkat, s az erzelmi emlek
befolyasat nem erzekeljuk. Ilyenkor sejtelmijnk sines, hogy va-
lojaban mi zajlik, mikozben szentiil hissziik, hogy kristalytisztan
atlatunk mindent. Ezekben a pillanatokban az erzelmi elme
magaval sodorja a racionalis elmet, es kenyszenti, hogy neki
dolgozzon.
ALLAPO1SPECIFIKUS VALOSAG
Az erzelmi agy mukodese nagyreszt az adott allapot fiiggve-
nye, az eppen felfuto erzelem hatarozza meg. Romantikus lelki-
allapotban egeszen maskeppen gondolkozunk es cseleksziink,
mint diihosen vagy esuggedten; az erzelmek dinamikajaban
valamennyi kiilon gondolat-, reakcio- sot emlekkeszlettel bir.
Ezek az allapotspecifikus keszletek a heves felindulas pillanatai-
ban kapjak a legnagyobb hangsiilyt.
Tobbek kozt a szelektiv memoria is jelzi az ilyen keszletek
aktivizalodasat. Egy erzelmi szituaciora az agy reszben ugy
reagal, hogy atrendezi az emlekeket, a lehetseges reakeiomo-
dokat, hogy a legaktualisabbak keriiljenek eloterbe mint leg-
konnyebben bevethetoek. Mint mar lathattuk, a fo erzelmek
mindegyikenek megvan a btologiai vedjegye, azoknak az elsopro
436
testi valtozasoknak a mintaja, amely a szervezeten urra lesz az
erzelem felfutasa kozben, illetve az egyedi jelzeseke, amelyeket
az erzelem hatasa alatt a test automatikusan kibocsat.7
1	Seymour Epstein „tapasztalati tudattalan” modelljerol tobbszor is
irtam a New York Timesb'i, es ez az osszefoglalas nagyreszt avele foly-
tatott beszelgetesekre, hozzam irt leveleire tamaszkodik, tovabba folyo-
irat-kozlemenyere: „Integration of the Cognitive and Psychodynamic
Unconscious” (American Psychologist 44,1994), illetve Archie Brods-
kyval kozosen irt konyvere: You are Smarter Than You Think (Oko-
sabb vagy, mint hinned) (New York, Simon and Schuster, 1993)- A ta-
pasztalati elme altaluk megalkotott modelljebol sokat meritek, de a
sajat ertelmezesem szerint.
2	Paul Ekman: „An Argument for the Basic Emotions”, Cognition
and Emotion 6, 1992, 175. o. Az erzelmeket megkiilonbozteto vona-
sok listaja valamivel hosszabb, de a felsoroltak vagnak a temankhoz.
3	Ekman: i. mu, 187. o.
4	Ekman i. mu, 189. o.
5	Epstein, 1993, 55. o.
6	J. Toobey es L. Cosmides: „The Past Explains the Present: Emo-
tional Adaptations and the Structure of Ancestral Environments”, Etho-
logy and Sociobiology 11, 418-9. o.
7	Bar nyilvanvalonak tetszhet, hogy valamennyi emocionak meg-
vannak a maga biologiai mintai, az erzelem pszichofiziologiajat tanul-
manyozok szamara ez korantsem magatol ertetodo. Egyelore szakmai
vita targya, hogy az erzelmi felfokozottsag alapvetoen ugyanaz-e min-
den erzelemnel, vagy hogy megallapithatok-e egyeni mintak. Nem bo-
csatkozom a vita reszleteibe, de azok szemszogebol tarom az olvaso
ele, akik szerint a fo emociok mindegyikehez egyedi biologiai profil
tarsul.
437
,C” FI GGELEK
A FELELEM IDEGRENDSZERI HALOZATA
Az amygdala kozponti jelentosegu a felelemnel. Amikor egy
ritka agybetegseg a neurologusok altal S. M.-kent megjelolt
betegnel elpusztitotta az amygdalat (de a tobbi agyi szerkezet ep
maradt), mentalis repertoarjabol eltunt a felelem. Tobbe nem
tudta azonosi'tani a felelem kifejezeset masok arcan, es maga is
keptelenne valt a felelem kifejezesere. Neurologusa megfogal-
mazasa szerint: „Ha valaki pisztolyt szegezne S. M. halanteka-
hoz, drtelmevel vilagosan latna, hogy oka van felni, de nem erez-
ne felelmet, mint maga vagy en.”
Az idegtudomany kepviseloi alighanem a felelem palyait ter-
kepeztek fel idaig a legreszletesebben, de errol az erzelemrol
sines meg teljes kepiink. A felelem nagyon alkalmas az emocio
idegrendszeri dinamikajanak szemleltetesere. A felelemnek
kiemelkedo szerep jutott az evolucio soran: a tuleles szempont-
jabol talan nines is jelentosebb emocio. A modern idokben a cel-
javesztett felelem persze nagy keresztje a mindennapi eletnek,
nyakunkba sozza a nyugtalansagot, a szorongast, a hetkoznapi
gondterheltseg valfajait - szelsoseges, beteges megnydvanulasai
pedig a panikrohamok, a fobiak vagy a kenyszeres-rogeszmes
zavar.
Tegyiik fel, hogy valaki ejszaka egyedi.il tartozkodik otthon, ol-
vasgat, es hirtelen robajt hall a szomszed szobabol. Ami a rako-
vetkezo pillanatokban lejatszodik az agyban, ravilagit a felelem
idegrendszeri halozatanak mukodesere es az amygdala veszjelzo
438
szerepere. Az elso agyi palya a hangot csupan mint nyers fizikai
hullamokat fogadja be, s az agy nyelvere forditva az informaciot,
eber allapotba hoz. A palya a fiiltol az agytorzshoz, onnan a tala-
muszhoz vezet. Itt ketteagazik: egy keskenyebb nyulvany vezet
tovabb az amygdalahoz es a mellette elhelyezkedo hippocam-
pushoz, a masik, szelesebb palya a hallokereghez visz a halan-
teklebenyben, ahol a hangok osztalyozasa, ertelmezese tortenik.
A hippocampus, a memoria donto fontossagii taroloegysege,
gyorsan osszehasonlftja a „robajt” a hasonlo elmenyekkel, hogy
vajon ismeros-e - vajon nem azonosfthato-e nyomban. Kozben
a hallokereg kifinomultabban elemzi a neszt, hogy rajojjon, mi
okozza - talan a macska? A szel csapta be a spalettat? Vagy ide-
gen jar a hazban? A hallokereg hipotezist alkot - lehet, hogy a
macska sodorta le az asztali lampat, de az sem kizart, hogy ide-
gen jar a hazban - es iizen az amygdalanak es a hippocampus-
nak, melyek gyors osszehasonlitast vegeznek rokon emlekekkel.
Ha a kovetkeztetes megnyugtato (a spaletta mindig becsapo-
dik, ha nagy a szel), a keszenleti allapotbol nines tovabblepes a
kovetkezo szintre. De ha a bizonytalansag valtozatlan, az amyg-
dala, a hippocampus es a prefrontalis kereg kozott vibralo kovet-
kezo aramkor fokozza az eberseget, es rogziti a figyelmet, hogy
meg eltokeltebben igyekezzek az illeto azonositani a nesz forra-
sat. Ha ez a tuzetes elemzes sem hoz megnyugtato valaszt, az
amygdala riadoztat, kozponti teriilete mukodesbe hozza a hipo-
talamuszt, az agytorzset es a vegetativ idegrendszeri.
A balsejtelemnek, a tudatkiiszob alatti szorongasnak ebben a
pillanataban valik nyilvanvalova az amygdalanak mint kozponti
veszjelzo rendszernek a nagyszeru felepitese. Az amygdala vala-
mennyi neuronkotegenek meghatarozott leagazasai vannak, a
kiilonfele idegi atvivoanyagokra beallt receptorokkal: az olyan
biztonsagi rendszerre emlekeztet, ahol az iigyeletes ugrasra
kesz, hogy azonnal telefonaljon a tuzoltoknak, a rendorsegnek
es egy szomszednak, ha veszjelzes fut be valahonnan.
439
Az amygdala kiilonbozo teriiletei mas es mas informaciokat
fogadnak. Az amygdala oldalso magjaba futnak be a nyulvanyok
a talamnszbol, illetve a hallo- es latokeregbol. A szagok a szag-
loszerven keresztiil az amygdala cortico-medialis teriiletere er-
keznek, az izek es a zsigerek jelzesei a kozponti teriiletre. E jelek
jovoltabol valhat az amygdala eber orszemme, amely figyelem-
mel kfser minden erzeki tapasztalatot.
Az amygdalabol nyulvanyok indulnak ki az agy valamennyi fo
teriiletere. A kozponti es kozepso teriileteitol osszekottetes van a
hipotalamusz azon teriileteihez, ahol a szervezet veszhelyzetre
reagalo anyaga, a corticotropin-kibocsato hormon (CRH) terme-
Iddik: ez inditja el a „hare vagy menekiiles” reakeidt egy sor mas
hormon aradataval. Az amygdala bazalis teriilete agazik a corpus
striatumhoz, s bekapcsolodik az agy mozgast szabalyozo rend-
szerebe. A kozeli kozponti magon keresztiil pedig a vegetativ
idegrendszernek jelez az amygdala a medullan keresztiil, s szer-
teagazo reakeiok egesz sorat inditja el a sziv- es errendszerben,
az izmokban, a belben.
Az amygdala also-oldalso teriileterol leagazasok visznek a cin-
gulate cortexhez es a „kozponti sziirke” rostokhoz: ezek a sejtek
szabalyozzak a nagy vazizmokat. Ezektol a sejtektol acsarog a
kutya, pupozza fel a hatat a macska, a felsegteriiletere betolako-
dottat fenyegetve. Az embernel ugyanezek a palyak okozzak a
hangszalagrogzito izmok fesziileset: igy keletkezik a riadt, magas
hang.
Az amygdalabol a locus ceruleushoz is vezet palya az agytorzs-
ben: ez termeli a norepinefrint (amit „noradrenalin”-nak is ne-
veznek), es szetszorja az agyban. A norepinefrin elenkfti az agyi
teriiletek altalanos reakeiokeszseget, erzdkenyebbe teszi az erze-
kelopalyakat. A norepinefrin atitatja az agykerget, az agytorzset,
magat a limbikus rendszert is, lenyegeben fesziilt allapotba
hozza az agyat. Most mar egy kozonseges nyikorgas hallatan is
megremegtet a felelem. E valtozasok legtobbjet nem erzekeljiik
tudatosan, tehat a felelem sem tudatosul.
440
De amint belenk hasit - vagyis felszi'nre tor az addig tudatta-
lan szorongas az amygdala iijabb szerteagazo reakciokat ren-
del el. Jelez az agytorzs sejtjeinek, hogy az arckifejezest riadtra
formaljak, fesziiltte, ugrasra kessze tegyenek, a levegoben meg-
alli'tsak a foldsieges mozdulatokat, felporgessek a szfvritmust,
megemeljek a vernyomast, lelassftsak a legzest (megfigyelhet-
jiik, hogy a rank toro riadalom elso pillanataban visszafojtjuk a
lelegzetiinket, hogy tisztabban halljuk a remito neszt). S ez csak
egy a sok, gondosan osszehangolt valtozasbol, nielyekkel az
amygdala es a vele osszekottetesben allo teriiletek az agyat val-
sagos helyzeteben igazgatjak.
Mindekozben az amygdala a hozza kapcsolodo hippocam-
pusszal egyuttmukodve utasitja a sejteket, hogy kulcsfontossagu
idegi atvivoanyagokat bocsassanak ki, peldaul meginditsak a
dopamin iinteset, amely a felelemforrasra - a furcsa zajra -
osszpontositja a figyelmet, es keszenletbe helyezi az izmokat a
megfelelo reakciora. Ugyanakkor az amygdala a latasert-flgyele-
mert felelos erzekeloteriileteknek is jelez, biztositva, hogy a
szem a veszhelyzetnek leginkabb megfelelden iranyuljon. A ke-
reg memdriarendszerei is atrendezodnek, hogy' az erzelmi sziik-
seghelyzetben leginkabb erdekes tudas es emlek konnyen elo-
hivhato legyen, s elsdseget elvezzen adott pillanatban erdektele-
nebb gondolatmenetekkel szemben.
Ha ezek a jelzesek megtortentek, kiteljesedik a felelemreak-
cio: az ember erezni kezdi a jellegzetes fesziiltseget a beleiben,
egyre sebesebben zakatol a sziv, a nyak es a vail izmai osszeran-
dulnak, vagy reszketnek a vegtagok, foldbe gyokerezik a lab,
fcsziilten fuleliink tovabbi neszekre, es egymast kergetik a gon-
dolataink, hogy mifele veszelyek leselkednek rank, mit tehetiink
elleniik. A teljes szekvencia - meglepetes, bizonytalansag, bal-
sejtelem, felelem - bo egy masodperc alatt zajlik le. (Tovabbi
informacioert 1. Jerome Kagan: Galen’s Prophecy, New York,
Basic Books, 1994).
441
,,D” FUGGELEK
W. T. GRANT-MUNKAGSOPORT: A PREVENCIOS
PROGRAMOK HATEKONY TENYEZO!
A hatekony programok kulcsfontossagu tenyezoi egyebek
kozott:
ERZELMI KESZSEGEK
Az erzesek azonosi'tasa es megnevezese.
Az erzesek kifejezese.
Az erzesek intenzitasanak felmerese.
Az erzesek kezelese.
A vagyteljesites kesleltetese.
Az indulatok ellenorzese.
Stresszcsokkentes.
Az erzesek es a cselekedetek kozotti ktilonbseg felismerese.
KOGNITIV KESZSEGEK
En-beszelgetes - „belsd parbeszed” egy tema rendezesere, a
sajat magatartas vitatasara vagy megerositesere.
Tarsas jelzesek leolvasasa es ertelmezese - felismerni a tar-
sas befolyas hatasat a sajat viselkedesre es a tagabb kozosseg
szemszogebol tekinteni dnmagunkra.
Alkalmazni a problemamegoldas es a hatarozathozatal bevalt
lepeseit- vagyis az indulat megfekezeset, a cel kituzeset, a lehet-
seges cselekvesmodok azonositasat es a kovetkezmenyek fel-
mereset.
442
Megerteni masok szempontjait.
Tudomasul venni a magatartasi normakat (hogy mi elfogad-
hato magatartas es mi nem).
Pozitiv eletszemlelet.
Ontudat - peldaul sajat lehetdsegeink realis megjtelese.
MAGATARTASI KESZSEGEK
Nem verbalis kommunikacio - szemkontaktus, kifejezo
mimika, hanghordozas, gesztusok stb.
Verbalis kommunikacio - vilagosan megfogalmazott ohajok,
a kritika megszivlelese, a negativ befolyassal szembeni ellenallo
kepesseg, masok meghallgatasa, segftese, pozitiv kortars csopor-
tokhoz valo csatlakozas.
Forras: a W. T. Grant-munkacsoport a tarsas kompetencia
iskolakban tortend terjeszteserol; a drog es alkoholizmus pre-
vencio anyagai; 1. David Hawkins es tsai: Communities That
Care (San Francisco, Jossey-Bass, 1992).
,E” FUGGELEK
AZ ONISMERET TANANYAGA
FO PONTJA1:
Ontudat: onmagunk megfigyelese, erzeseink azonositasa, er-
zelmi szokincs kialakitasa, a gondolatok, erzelmek, viselkedes-
modok kapcsolatanak ismerete.
Szemelyes donteshozatal: cselekedeteink attekintese, a ko-
vetkezmenyek felmerese; donteseink gondolati vagy erzelmi
indittatasanak ismerete; e felismeresek hasznosi'tasa szexszel,
droggal kapcsolatosan.
Az erzelmek kezelese: a belso monolog nyomon kovetese, a
negativ tartaimak, pl. az onbecsmerles tetten erese; tudatositani,
hogy mi rejlik egy erzes mogott (pl. sertettsegbol sziiletdharag),
tajekozottsag a felelmek, szorongasok, a harag es a banat oldasa-
nak modozatait illetoen.
Stresszkezeles: a testgyakorlas, az iranyitott fantazia, a relaxa-
cios modszerek nyujtotta lehetosegek.
Empatia: masok erzelmeinek, gondjainak megertese, a
szempontjaikkal valo azonosulas; az emberek erzelmi kiilon-
bozosegenek tudatosi'tasa.
Kommunikacio: hatekony parbeszed az erzelmekroi: jo
meghallgatas, jo kerdezes; megkiilonboztetni mas tetteit es sza-
vait attol, hogy magunk milyen reakcioval fogadjuk, hogyan
iteljiik meg; ,,en”-uzenetek karhoztatas helyett.
444
Feltarulkozas: a nyiltsag megbecsiilese, a bizalom kiepitese
egy kapcsolatban; tudni, hogy mikor hozakodjunk eld bizalmas
erzeseink kifejezesevel.
Tisztanlatas: sajat erzelmi eletunk es reakcioink mintainak
azonositasa, ugyanezek felismerese masoknal.
Onmagunk elfogaddsa: ontudat, onmagunk pozitfv megite-
lese; erossegek es fogyatekossagok felismerese; tudjunk nevetni
bnmagunkon.
Szemelyes felelossegerzet: felelossegvallalas; felismerni a
dontesek es tettek kovetkezmenyeit, erzelmeink, hangulataink
vallalasa, elkotelezettsegben valo kitartas (pl. tanulasnal).
Hatarozottsag: fenntartasaink, erzelmeink kinyilvanitasa
diih vagy passzivitas nelkiil.
Csoportdinamika: egyiittmukodes, tudni, mikor, hogyan kell
iranyi'tani vagy engedelmeskedni.
Konfliktusmegoldas: meltanyos kiizdelem mas gyerekekkel,
sziilokkel, tanarokkal; a kompromisszumkotes „mindket fel
nyertes” modelljenek gyakoi lasa.
Forras: Karen F. Stone, Harold Q. Dillehunt: Self Science: The
Subject Is Me (Santa Monica, Goodyear Publishing Co., 1978).
,,F” FUGGELEK
TARSAS ES ERZELMI TANULAS: EREDMENYEK
Child Development Project (Gyermekfejlodesi projekt)
Eric Schaps, Fejleszto Kutatokozpont, Oakland, Kalifbrnia
A felmerest eszak-kaliforniai iskolakban iskola-elokeszito osz-
talytol hatodik osztalyig vegeztek fiiggetlen szakertok, kontroll-
iskolakkal valo osszevetessel.
EREDMENYEK
Tobb felelossegerzet
Nagyobb hatarozottsag
Fokozott nepszeruseg es kezdemenyezokeszseg
Jobb beilleszkedes, nagyobb segitokeszseg
Masok jobb megertese
Tobb figyelmesseg, gondossag
Tobb kozossegi strategia a szemelyes problemak megoldasara
Nagyobb harmonia
Tobb demokratizmus
Jobb konfliktusmegoldo keszseg
Forrasok: E. Schaps es V. Battistich: „Promoting Health Devel-
opment Through School-Based Prevention. New Approaches”,
OSAP Prevention Monograph, no. 8: Preventing Adolescent
Drug Use: From Theory to Practice. Eric Gopelrud szerk. Rock-
ville, MD: Office of Substance Abuse Prevention, U. S. Dept, of
Health and Human Services, 1991.
446
D. Solomon, M. Watson, V. Battistich, E. Schaps esK.De-
lucchi: „Creating a Caring Community: Educational Practices
That Promote Children’s Prosocial Development”, F. K. Oser, A.
Dick, J.-L. Patry szerk. Effective and responsible Teaching: The
New Synthesis (San Francisco, Jossey-Bass, 1992).
PATHS
Mark Greenberg, Fast Track Project, Washington! Egyetem.
Seattle-i iskolakban tortent a kiertekeles, elsotol otodik oszta-
lyig, tanarok altal, akik kontrollcsoportokkal vegeztek osszeha-
sonlitast 1. normal osztalyba jaro tanulok, 2. suket tanulok, 3-
korrekcios osztalyba jaro tanulok.
EREDMENYEK
A tarsas kognitiv keszsegek javulasa
Javulas az erzelmek felismereseben es megerteseben
Jobb onkontroll
A kognitiv feladatok megoldasanak jobb megtervezese
Megfontoltabb cselekves
Hatekonyabb konfliktusoldas
Jobb legkor az osztalyteremben
KULONLEGES BAiNASMODOT IGENYLO TANULOK
Javult az osztalytermi magatartas az alabbi vonatkozasokban:
Frusztraciotures
Tarsas fellepes
Feladatra iranyulas
Kortarskapcsolatok
Onzetlenseg
Baratsagossag
Onkontroll
AZ ERZELMI FELFOGOKEPESSEG JAVULASA
Jobb erzelemfelismeres
Jobb cfmkezes
A gyerekek kevesebb szomordsagrol es depressziorol szamol-
tak be
Kevesebb szorongas, visszahuzodas
Forrasok: Conduct Problems Research Group (Magatartasi
Problemak Kutatocsoport): „А Developmental and Clinical Mo-
del for the Prevention of Conduct Disorder: The Fast Track
Program”, Development and Psychopathology 4 (1992)
M. T. Greenberg, C. A. Kusche: Promoting Social and Emo-
tional Development in Deaf Children: Tire PATHS Project
(Seattle, University of Washington Press, 1993)
M. T. Greenberg, C. A. Kusche, E. T. Cook, J. P. Quamma:
„Promoting Emotional Competence in School-Aged Children:
The Effects of the PATHS Curriculum”, Development and
Psychopathology 7 (1995)
Seattle Social Development Project (Seattle-i tarsas fejlesztesi
program)
J. David Hawkins, Tarsas Fejlesztesi Kutatocsoport, Washing-
ton! Egyetem
Seattle-i elemi es kozepiskolakban ertekeltek ki fiiggetlen
vizsgalattal, objektiv mercek alapjan, a programban reszt nem
vevo iskolakkal valo osszevetessel.
EREDMENYEK
Pozitivabb viszony a csaladhoz es az iskolahoz
A fidk reszerol kevesebb agresszio, a lanyok reszerol kevesebb
onpusztftas
A gyengen teljesito tanulok soraibol kevesebb eltiltas es ki-
csapas
Kisebb hajlandosag a droghasznalatra
448
Kevesebb torvenyszeges
Magasabb pontszam a standard teljesitmenyteszteknel
Forrasok: E. Schaps, V. Battistich: Egeszsegvedelem iskolai
prevencio reven.
J. D. Hawkins es tsai: „The Seattle Social Development
Project”, J. McCord, R. Tremblay szerk. The Prevention of Anti-
social Behaviour in Children (Gyermekek antiszocialis maga-
tartasanak megelozese) (New York, Guilford, 1992)
J. D. Hawkins, E. Von Cleve, R. F. Catalano: „Reducing Early
Childhood Agression: Results of a Primary Prevention Program”,
Journal of the American Academy of Child and Adolescent
Psychiatry 30, 2 (1990, 208-17. o.
J. A. O’Donnell, J. D. Hawkins, R. F. Catalano, R. D. Abbott, L.
E. Day: „Preventing School Failure, Drug-Use and Delinquency
.Among Low-Income Children: Effects of a Long-Term Preven-
tion Project in Elementary Schools”, American Journal of
Orthopsychiatry 65 (1994)
Yale-New Haven Social Competence Promotion Program
(Tarsas kompetencia fejlesztesi program, Yale, New Haven)
Roger Weissberg, Illinois-i Egyetem, Chicago
A kiertekeles New Haven-i nyilvanos iskolakban tortent 5-8.
osztaly kozott, fiiggetlen megfigyelok altal, diakok es tanarok be-
szamoloi alapjan, kontrollcsoport-vizsgalattal.
EREDMENYEK
A problemamegoldo keszsegek javulasa
Szorosabb kortarskapcsolatok
Jobb indulatkontroll
Jobb magaviselet
A szemelyes kotodes es a nepszeruseg javulasa
Fokozott megbirkozasi kepesseg
Az interperszonalis problemak iigyesebb kezelese
449
A szorongasokkal valo konnyebb megkiizdes
Kevesebb torvenysertes
A konfliktusmegoldo keszseg javulasa
Forrasok: M. J. Elias, R. P. Weissberg : „School-Based Social
Competence Promotion as a Primary Prevention Strategy: A Tale
of Two Projects”, Prevention in Human Services 7, 1 (1990)
177-200. o.
M. Caplan, R. P. Weissberg, J. S. Grober, P. J. Sivo, K. Grady,
C. Jacoby: „Social Competence Promotion with Inner-City and
Suburban Young Adolescents: Effects of Social Adjustment and
Alcohol Use”, Journal of Consulting and Clinical Psychology
60, 1 (1992), 56-63- o.’
Resolring Conflict Creatively Program (Kreativ Konfliktus-
megoldas Program)
Linda Lantieri, Kreativ Konfliktusmegoldasi Program, Orsza-
gos Kozpont, New York City
A kiertekeles New York-i iskolakban tortent az iskola-elo-
keszito osztalytol a 12. osztalyig, tanarok program elotti es prog-
ram utani velemenyezese alapjan.
EREDMENYEK
Kevesebb eroszak az osztalyban
Kevesebb szovaltas az osztalyban
Gondoskodobb legkor
Tobb empatia
A kommunikacios keszsegek javulasa
Forras: Metis Associates Inc., The Resolving Conflict Crea-
tively Program: 1988-1989 Summary of Significant Findings
of RCCP New York Site (New York, Metis Associates, 1990.
majus)
450
Improving Social Awareness - Social Problem Solving Project
(Szocialis erzekenyseget novelo, tarsas problemakat megoldo
projekt)
Maurice Elias, Rutgers Egyetem
A kiertekeles New Jersey-i iskolakban tortent az iskola-eloke-
szito osztalytol hatodik osztalyig, tanari es kortars velemenyek,
illetve az iskolai nyilvantartas alapjan, nem resztvevokkel ossze-
vetve.
EREDMENYEK
Nagyobb erzekenyseg masok erzelmei irant
A magatartas kovetkezmenyeinek jobb felmerese
A tarsas helyzetek jobb „betajolasa”, a megfelelo viselkedes
jobb megtervezese
Magasabb onbecsiiles
A kozosseg szempontjabol kedvezobb magatartas
Fokozott tamaszkereses a kortarsak reszerol
Zokkcnomentesebb felso tagozatba lepes
Kevesebb antiszocialis, onpuszti'to, zavart viselkedes (meg
kozepiskolas korban is)
A tanulasi modszerek jobb elsajatftasa
Jobb onkontroll, tarsas tudatossag, tarsas donteshozatal az
osztalyteremben es azon kiviil
Forras: M. J. Elias, M. A. Gara, T. F. Schuyler, L. R. Branden-
Muller, M. A. Sayette: „The Promotion of Social Competence:
Longitudinal Study of a Preventive School-Based Program”.
American Journal of Orthopsychiatry 61 (1991), 409-17. o.
M. J. Elias es J. Clabby: Building Social Problem Solving
Skills: Guidelines From a School-Based Program (San Fran-
cisco, Jossey-Bass, 1992)
451
KOSZONETNYILVANITAS
Az „erzelmi iskolazottsag” kifejezest Eileen Rockefeller Gro-
waldtol hallottam eloszor, az Institue for the Advancement of
Health alapitojatol es akkori elnoketol. A vele folytatott kellemes
cseveges keltette fel erdeklodesemet es szabott iranyt vizsgalo-
dasaimnak, melyekbol ez a konyv sziiletett. Az evek soran jo volt
latni, hogy Eileen milyen buzgalommal tamogatja ezt a teriiletet.
A Fetzer Intezet, Kalamazoo, Michigan tamogatasa tette lehe-
tove a fenyuzest, hogy idot szentelhettem az „erzelmi iskolazott-
sag” buvarolasanak, s halis vagyok a nagy jelentosegu kezdeti
batontasert, amit Rob Lehmantol, az intezet vezetojetol kaptam,
tovabba a folyamatos egyiittmukodesert David Sluyter reszerol,
aki az intezet programigazgatoja. Rob Lehman biztatott mar
vizsgalodasaim kezdetcn, hogy trjak konyvet az erzelmi iskola-
zottsagrol.
Sok szaz kntatonak tartozom koszonettel, amiert eveken ke-
resztul tajekoztattak kutatasaikrol, s erofesziteseiket ezeken a
lapokon attekinthetem es osszefoglalhatom. Peter Saloveynek
(Yale) koszonhetem az „erzelmi intelligencia” fogalmat. Nagy
hasznomra volt az is, hogy betckintest nyerhettem sok nevelo, az
elemi prevencid muvcszetet gyakorlo szakemberek tevekenyse-
gebe, akik az erzelmi neveles sziiletoben levo mozgalmanak
dlharcosai. Megihletett lankadatlan igyekezetuk, hogy a gyerme-
kek tarsas es erzelmi keszsegeinek szinvonalat emeljek, s az
iskolakat humanusabb kornyezette alakitsak. Kozuluk valok
Mark Greenberg es David Hawkins (Washington! Egyetem);
David Schaps es Catherine Lewis (Fejlesztesi Kntatokozpont,
452
Oakland, Kalifornia); Tim Shriver (Yale Gyermek Kutatasi Koz-
pont); Roger Weissberg (Illinois-i Egyetem, Chicago); Maurice
Elias (Rutgers); Shelly Kessler (Goddard Oktatasi-Tanulasi
Kutatointezet, Boulder, Colorado); Chevy Martin es Karen Stone
McCown (Nueva Oktatasi Kozpont, Hillsborough, Kalifornia) es
Linda Lantieri, a Kreativ Konfliktusmegoldas Orszagos Kozpont-
janak vezetoje (New York).
Kiilonosen lekoteleztek azok, akik atolvastak es velemenyez-
tek a kezirat egyes reszeit: Howard Gardner (Graduate School of
Education, Harvard Egyetem); Peter Salovey (Yale Egyetem,
pszichologia tanszek); Paul Ekman, az Emberi Interakcio Labo-
ratorium vezetoje (Kalifornia! Egyetem, San Francisco); Michael
Lerner, a Commonweal igazgatoja (Bolinas, Kalifornia); Denis
Prager, a John D. es Catherine T. Mac Arthur Alapitvany egesz-
segprogramja volt vezetoje; Mark Gerzon, a Kozos Vallalkozas
vezetoje (Boulder, Colorado); dr. Mary Schwab-Stone (Yale
Egyetem Orvosi Kara, Gyermek Kutatasi Kozpont); dr. David
Spiegel (Stanford Egyetem Orvosi Kara, pszichiatriai reszleg);
Mark Greenberg, a Fast Track program vezetoje (Washington!
Egyetem); Shoshona Zuboff (Harvard School of Business);
Joseph LeDoux (Idegkutato Kozpont, New York-i Egyetem);
Richard Davidson, a Wisconsin! Egyetem Pszichofiziologiai
Laboratoriumanak vezetoje; Paul Kaufman (Mind and Media,
Point Reyes, Kalifornia); Jessica Brackman, Naomi Wolf es
fokent Fay Goleman.
Gyiimolcsozoen konzultalhattam Page DuBois klasszika-filo-
logussal (Del-Carolinai Egyetem); Matthew Kapstein moral- es
vallasfilozofussal (Columbia Egyetem) es Steven Rockefeller-
rel, John Dewey szellemi eletrajzanak szerzojevel (Middlebury
College). Joy Nolan erzelmi epizodokrol szolo torteneteket gyuj-
tott; Margaret Howe es Annette Spychalla allitottak ossze a fug-
geleket az erzelmi neveles hatekonysagarol. Sam es Susan
Harris sziikseges felszerelesekkel lattak el.
«
453
Szerkesztoim a New York Timesnal az utobbi evtizedben
minden tamogatast megadtak az erzelmi kutatasok tudositasai-
hoz, melyek a lap hasabjain megjelenhettek, s anyagot szolgal-
tattak e konyv nagy reszehez.
Toni Burbank gondozta konyvemet a Bantam Kiadonal, s
lelkesedesevel, eleslatasaval sarkantyuzta gondolataimat es el-
szantsagomat.
A felesegem, Tara Bennett-Goleman pedig megerto, szeretet-
teljes, intelligens legkorrel segitette munkam kibontakozasat.
ERZELMI DIAGNOSZTIK^
•	Felvilagosfto ELOADASOK
•	Egyeni FOGLALKOZASOK
•	Csoportos FOGLALKOZASOK
- Csak noknek
- Csak ferfiaknak
- Csak paroknak
•	TANACSADAS
341-6657
•	TANFOLYAMOK
Az ERZELMI INTELLIGENCIA fejlesztesere
szeptembertol juniusig folyamatosan
(1)	„Ki vagy?”
(2)	„Felelmek nelkiil!”
(3)	„Egyiitt konnyebb!”
(4)	„Egeszseg - Teljesseg”
(5)	Szeretetmasszazs
(6)	„Penzt vagy eletet?”
(7)	„Egi - Foldi szerelem”
• MASKENT KLUB: kethetente