Текст
ZEMELYISEG-
PSZICHOLOGIA
Charles S. Carver - Michael F. Scheier
OSIRIS
SZEMELYISEGPSZICHOLOGIA
Charles S. Carver
Michael F. Scheier
2GJ2 MAJ 14
miskolci vArosi kOnyvtAr
J6zsef Attila FidkkOnyvtar
Osiris Kiado • Budapest, 2003
ROVID TARTALOM
Eloszo 17
ELSO RESZ: BEVEZETES 21
1. Mi a szemelyisepszichologia? 22
2. A szemelyiseg tanulmanyozasanak modszerei 36
3. A szemelyiseg merese 52
MASODIK RESZ: DISZPOZICIONALIS PERSPEKTIVA 67
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus 70
5. Sziiksegletek es motivumok 101
HARMADIK RESZ: BIOLOGIAI PERSPEKTIVA 131
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg 134
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg 162
NEGYEDIK RESZ: PSZICHOANALITIKUS PERSPEKTIVA 195
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol 198
9. Szorongas, elharitas es envedelem 222
OTODIK RESZ: NEOANALITIKUS PERSPEKTIVA 253
10. Enpszichologia 256
11. Pszichoszocialis elmeletek 279
HATODIK RESZ: TANULASELMELETI PERSPEKTIVA 311
12. Kondicionalaselmeletek 314
13. Szocialis-kognitiv tanulaselmeletek 341
HETEDIK RESZ: FENOMENOLOGIAI PERSPEKTIVA 373
14. Onmegvalositas es onertekeles 376
15. Szemelyes konstrukciok 406
NYOLCADIK RESZ: A KOGNITIV ONSZABALYOZAS PERSPEKHVAJA 431
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek 435
17. Az onszabalyozas 463
KILENCEDIK RESZ: A SZEMELYISEG TAGABB PERSPEKTIVABOL 497
18. Atfedo teriiletek es az integracio lehetosegei 498
Irodalom 515
Mutato 568
Eloszd
MIBEN VALTOZATLAN EZ A KIADAS? 17
MIBEN VALTOZTATTUNK EBBEN
AKIADASBAN? 18
l.FEJEZET
Mi a szemelyisegpszichologia? 22
A SZEMELYISEG MEGHATAROZASA 23
Mikor hasznaljnk a szemelyiseg fogalmat? 23
A szemelyiseg munkadefimcioja 25
A szemelyisegpszichologia ket alapkerdese 26
AZ ELMELET SZEREPE
A SZEMELYISEGPSZICHOLOGIABAN 27
Mire valok az elmeletek? 27
Elmelet es kntatas 28
Mitol j6 meg az elmelet? 29
AZ ELMELETALKOTAS TAGABB KERETEI 29
Az elmeletek csoportositasa: nezopontok
a szemelyisegpszichologiaban 30
Mennyire fiiggetlenek egymastol
a szemelyisegpszichologia kiilonbozo megko-
zelitesmodjai? 32
Egy masfajta „nezopont” 32
A FEJEZETEK FELEPITESE 33
Szemelyiseg mero eljarasok 33
A viselkedeszavarok ertelmezese
es terapias kezelese 34
OSSZEFOGLALAS 34
KULCSFOGALMAK 35
2.FEJEZET (—
A szemelyisegkutatas
modszerei 36
KUTATASIMODSZEREK 37
A kezdetek: introspekcio es megfigyeles 37
A melyebb szintu feltaras igenye:
az esettanulmany 37
Az altalanositas igenye: tobb szemely
vizsgalata 39
AVALTOZOKKOZOTTI OSSZEFUGGESEK
FELTARASA 40
A valtozok kozotti korrelacio 40
Az oksag kerdese es a kovetkeztetes
korlatai 43
Az oki tenyezok kimutatasa: kiserletes
megkozehtes 44
Hogyan ismerjtik fel a vizsgalat tipusat? 47
Melyik fajta vizsgalat a jobb? 47
Tobbtenyezos vizsgalatok 48
A tobbtenyezos kutatasok eredmenyeinek
ertelmezese 48
OSSZEFOGLALAS 50
KULCSFOGALMAK 50
3. FEJEZET (-)
A szemelyiseg merese 52
MERESI ELJARASOK 53
A MERES MEGBIZHATOSAGA (RELIABILITAS) 54
Be Iso konzisztencia 54
Az ertekelo megbizhatosaga 56
Idobeli stabilitas 56
A MERES ERVENYESSEGE (VALIDITAS) 57
Konstruktumvaliditas 58
10
Tartalom
Kriteriumvaliditas 58
Konvergens validitas 59
Diszkriminacios validitas 59
Latszatervenyesseg 60
Valaszbeallitodas es az ervenyesseg csokkenese 60
A MEROESZKOZOK KIFEJLESZTESENEK
KET UTJA 62
A tesztszerkesztes racionalis
vagy elmeleti utja 62
A tesztszerkesztes tapasztalati utja 62
AJO MERES SOHA VEGET NEM ERO
FOLYAMAT 64
OSSZEFOGLALAS 64
KULCSFOGALMAK 65
MASQDIKKBSZ
DISZPOZICIONALIS Ц
PERSPEKTIVA Ц1
4 . FEJEZET (—)
Tipusok, vonasok
es az interakcionizmus 70
TIPUSOK ES VONASOK 71
MELYVONASOK SZAMOTTEVOEK? 72
Hasznos modszer: a faktoranalizis 72
Engedjiik a valosagot feltarulkozni: Cattell
megkozelitese 75
Induljunk ki az elmeletbol: Eysenck
vonasmodellje 77
Eltero elmeleti alapok:
a nepnyelvi fogaimak
es az interperszonalis kor 79
Bontakozo egyetertes a szemelyiseg alapdimenzi-
6it illetoen: a „Nagy Otok” (Big Five) 81
Az otfaktoros modell viszonya ntas
szemelyisegleiro modellekhez 84
Vajon a folerendelt vonasok
a leghasznosabbak? 85
A vonasok nomotetikus es idiografikus
felfogasa 85
VONASOK, HELYZETEK
ES AZ INTERAKCIONISTA MEGKOZELITES 86
Valoban vonasszeru-e a viselkedes? 86
A szituacionizmus 87
Az interakcionizmus 87
Interakcionizmus
a varianciaanalizisen till 89
Tovabbi szempontok
a konzisztencia megertesehez 90
Interakcionizmus a termeszetes nyelvben 92
Visszatekintes 92
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 95
Egyenek osszehasonlitasa: szemelyisegprofilok 95
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 97
A viselkedeszavarok interakcionista felfogasa 97
A viselkedes megvaltoztatasa 98
OSSZEFOGLALAS 98
KULCSFOGALMAK 99
5 . FEJEZET ( °k.)
Sziiksegletek es motivumok 101
AZ ELMELETALAPFOGALMA1 102
Sziiksegletek 102
Motivumok 104
Kornyezeti rahatasok 105
SZUKSEGLETEK, MOTIVUMOK
ES A SZEMELYISEG 106
Motivacios allapotok es motivacios
diszpoziciok 106
A Murray-fele sziiksegletrendszer 107
A motivumok merese:
a Tematikus Appercepcios Teszt (TAT) 108
EGYENI KULONBSEGEK NEHANY
SPECIFIKUS SZUKSEGLETBEN 110
Teljesitmenysziikseglet 110
Hatalomsziikseglet 114
Affiliacios sziikseglet 116
Intimitassziikseglet 117
Sziiksegletmintazatok:
a gatolt hatalommotiviun 118
Tartalom
11
A VISELKEDES TOVABBI
MEGHATAROZOI 119
Incentiv ertek 120
A PERSZONOLOGIA MODSZEREI 121
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 121
A sziiksegletek onjellemzeses vizsgalata 121
Onjellemzo tesztek es a TAT: vajon iigyanazt
merik-e? 123
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 123
Hatalmi sziikseglet es alkoholizmus 123
A motivaciora iranyulo figyelem
es a motivacio megvaltoz (tat) asa 123
OSSZEFOGLALAS 126
KULCSFOGALMAK 127
6 .FEJEZET (—')
Oroklodes, evolucio
es szemelyiseg 134
TESTALKAT ES SZEMELYISEG 135
Testalkati tipusok 135
Temperamentum 136
AZ OROKLODES HATASA
A SZEMELYISEGRE 138
Az ikerkutatas modszere 138
Adoptaciokutatas 139
MELYSZEMELYISEGDISZPOZICIOK
OROKLODNEK? 139
Temperamen tumok 140
Aktivitas, szociabilitas es emocionalitas 141
Leteznek-e mas temperamentumok is? 144
Oroklodes es mas szemelyisegvonasok 145
Az otfaktoros modell es az oroklodes 146
A kornyezeti hatasok termeszete 147
Oroklodes es szexualis iranyultsag 148
AZ EVOLUCIO ES AZ EMBERI VISELKEDES 148
Szociobiologia es evolucios pszichologia 149
Genetikai hasonldsag es a vonzalom 151
Parvalasztas es versenges
a partnerert 152
Az agresszio es a „fiatal him szindroma” 154
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 155
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 156
Magatartasgenetika es pszichiatriai korkepek 156
Evolucio es a viselkedeszavarok 157
Milyen mervii viselkedesvaltozasra van esely? 159
OSSZEFOGLALAS 159
KULCSFOGALMAK 160
7 .FEJEZET (Ok J
Biologiai folyamatok
es a szemelyiseg 162
EXTRAVERZIO, NEUROTICIZMUS ES AZ
AGYMUKODES 163
Extraverzid es a kergi arousal 163
A kergi arousal kiilonbsegeire vonatkozo
bizonyitekok 165
Az emocionalitas biologiai alapjai 167
AZ AGYMUKODES MAS FELFOGASBAN:
MEGKOZELITES ES GATLAS 169
Eysenck es Gray elmeletenek
osszehasonlitasa 171
Megkozelites, elkeriiles
es az affektiv elmeny 172
SZENZOROS ELMENYKERESES 173
A szenzoros elmenykereses biologiai
funkcidja 175
Az agymiikodes es a szemelyiseg:
mi az, ami biztosan tudhato? 175
HORMONMUKODES ES A SZEMELYISEG 177
A honnonmukodes, a test es az agy 177
Korai honnonahs kulonbsegek
es a viselkedes 178
A tesztoszteron es a felnott szemelyiseg 179
12
Tartalom
A hormonok ciklikus hatasai PSZICHOSZEXUALIS FEJLODES 213
a viselkedesre 182 Oralis szakasz 214
Hormonmukodes, doniinancia Analis szakasz 215
es az evolucios pszichologia 182 Fallikus szakasz 216
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 183 Latenciaszakasz Genitalis szakasz 218 219
Elektroencefalografia 183
A depresszio diagnosztizalasa kemiai iiton 184 OSSZEFOGLALAS 220
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE 184 KULCSFOGALMAK 9. FEJEZET 221
A szorongas es a szociopatia biologiai alapjai 184 185
Gyogyszeres kezeles Szorongas, elharitas
OSSZEFOGLALAS 187 es envedelem 222
KULCSFOGALMAK 188 SZORONGAS 223
FLHAKTTO MECHANIZMUSOK 224
NEGYEDIKRESZ Elfojtas 224
PSZICHOANALITIKUS Tagadas 226
PERSPEKTIVA Kivetites (projekcio) 227
Racionalizacio 228
Intellektualizacio 229
8. FEJEZET Reakciokepzes Regresszio 229 229
A szemelyiseg szerkezete
Eltolodas es szublimacio 230
es mukodese pszichoanalitikus Az elharito mechanizmusok kutatasa 230
nezopontbol 198 A tudattalan konfliktusok bizonyitekai 231
A LELEK TOPOGRAFIKUS MODELLJE AMINDENNAPI ELET
201 PSZICHOPATOLOGIAJA 232
A SZEMELYISEG OSSZETEVOI: Elvetesek 232
STRUKTURALIS MODELL 201 Almok 234
Osztonen (id) 203 Vice 237
En (ego) Felettes en (szuperego) 203 205 PROJEKTW MERESI ELJARASOK 237
Az erok egyensulya 206 A Rorschach-fele Tintafolt teszt 238
MOTIVACIO: A SZEMELYISEG A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
HAJTOEROI 206 ES 'I ’ERAPIAS KEZELESE 240
Megszallas (katexis) es az energia hasznositasa 207 A lelki zavarok eredete 241
A hajtoerok ket osztalya: eletoszton Terapias kezeles 242
es halaloszton 209 Valoban mukodik-e
A libidinalis es agressziv energiak egyiittes a pszichoanalitikus terapia? 245
kifejezodese 210 OSSZEFOGLALAS
Katarzis 211 246
A motivacios erok eltolodasa KULCSFOGALMAK 247
es szublimacioja 212
Tartalom
13
OTODJKRESZ
NEOANALITIKUS
• PERSPEKTIVA
10. FEJEZET ? )
Enpszichologia 256
AZ ENPSZICHOLOGIA ALAPELVEI 259
A hangsiily az idrol az egora keriil 259
Alkalmazkodas es autonomia 259
En, alkalmazkodas
es a kompetenciamotivum 260
Egokontroll es egorugalmassag 262
Automatikus kompetenciatorekves vagy
a csokkentertekuseg kompenzacioja? 263
AZ ENFEJLODES 267
A korai enfejlodes 267
Az enfejlodes kozbiilso szakaszai:
az dsztonkesztetesek kontrollja 268
A fejlodes magasabb szintjei:
az egyen egyre tobb dolgot vesz
szamitasba 270
Az enfejlodes kutatasa 271
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 272
Az eletstihisok feltarasa 272
Az enfejlodes szintjenek meghatarozasa 274
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE 275
Kisebbrendiisegi
es felsobbrendfisegi komplexns 275
A problematikus viselkedes megvaltoztatasa 276
OSSZEFOGIALAS 276
KULCSFOGALMAK 277
A KOTODESELMELET ESA SZEMELYISEG 283
Kotodesmintazatok a felnottviselkedesben 286
A felnottkori kotodes tovabbi vonatkozasai 287
ERIKSON ELMELETE
A PSZICHOSZOCIALIS FEJLODESROL 288
Enidentitas, kompetencia es kriziselmeny 289
Csecsemokor 290
Kisgyermekkor 291
Ovodaskor 292
Kisiskolaskor 292
Serdtilokor 293
Fiatal felnottkor 296
Felnottkor 297
Idoskor 298
Az epigenetikus elv 298
Az eriksoni elmelet osszehasonlitasa mas
pszichoszocialis elmeletekkel 299
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 300
Targykapcsolatok, kotodes
es a meres fokusza 300
A jatek alkalmazasa a szemelyiseg mereseben 301
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 301
A narcizmus mint szemelyisegzavar 301
Nenrotikns sziiksegletek 302
Kotodes es depresszio 302
A viselkedes megvaltozasa 303
OSSZEFOGLALAS 304
KULCSFOGALMAK 305
11. FEJEZET 12. FEJEZET fok )
Pszichoszocialis elmeletek 279 Kondicionalaselmeletek 314
TARGYKAPCSOLAT-ELMELETEK 280 KLASSZIKUS KONDICIONALAS 315
Selfpszichologia 282 Alapelemek 315
Alapszorongas 282 A klasszikus kondicionalas mint anticipacios tanulas 317
14
Tartalani
Diszkriminacio, generalizacio, kioltas es a klasszikus kondicionalas 31 Erzelini kondicionalas 32 INSTRUMENTALIS KONDICIONALAS 32 Az effektus torvenye 32 Jutalom es buntetes 32 Diszkriminacio, generalizacio, kioltas es az instrumentalis kondicionalas 32 Viselkedesformalas 32 Megerositesi tervek es a perzisztencia 32 Az „irracionalis” viselkedes elsajatitasa 32 Egyes viselkedeses dimenziok megerositese 32 SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 33 Meresi modszerek 33 A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE 33 Az erzelmi valaszok klasszikus kondicionalasa 33 Az averzio klasszikus kondicionalasa 33 Instrumentalis kondicionalas es a maladaptiv viselkedes 33 A konfliktus instrumentalis kondicionalasa 33 Instrumentalis kondicionalas es a zsetongazdasag 33 Instrumentalis kondicionalas es biofeedback 33 OSSZEFOGLALAS 33 KULCSFOGALMAK 33 13. FEJEZET Szocialis-kognitiv (oL) tanulaselmeletek 34 A KONDICIONALASI FOLYAMATOK TOVABBIK1DOLGOZASA 34 Szocialis megerosites 34 Behelyettesito (vikarialo) erzelmi arousal 34 Behelyettesito (vikarialo) megerosites 34 Jelentesgeneralizacio 34 Szabalytanulas 34 A kovetkezmenyekre vonatkozo elvarasok 34 Kontrollhely-elvarasok 34 Hatekonysagi elvarasok 35 MEGHGYELESES TANULAS 352 9 Elsajatitas es teljesitmeny 354 0 . , PELDAK A KOGNITIV 0 ES SZOCIALIS TANUIASRA 356 1 Modellkovetes es a neini szerepek elsajatitasa 356 2 Agressziv modellek kovetese es az „agresszio a mediaban” kerdese 358 4 , , , . 6 SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 360 6 A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE 8 ES TERAPIAS KEZELESE 361 9 A viselkedeszavarok elmeleti felfogasa 361 0 A keszseghianyok terapiaja modellkovetessel 363 I Modellkovetes es a felelern legyozese 363 A hatekonysagelvarasok terapias megvaltoztatasa 364 2 Oninstrukciok es a kognitiv 2 viselkedesmodositas 365 5 OSSZEFOGLALAS 367 6 KULCSFOGALMAK 368 7 7 HFTED1K RESZ 8 FENOMENOLOGIAI PERSPEKTTVA 8 9 ''ok \ 14. FEJEZET l 4 Onmegvalositas es dnertekeles 376 г ONMEGVALOSITAS ^ers) 377 A pozitiv ertekeles sztikseglete 378 Onmeghatarozas 380 Szabad akarat es reaktancia 382 2 , . , 4 AZ ENKEP ES A VEDEKEZESI 5 FOLYAMATOK 382 Inkongruencia, dezorganizacio es elharitas 383 7 Az onbecsiiles fenntartasa 8 es novelese 384 8 Onsorsrontas 385 1
Tartalom
15
AZ ONMEGVALOSITAS ES A MASLOW-FELE
MOTIVUMHIERARCHIA 386
Az omnegvalosito szemelyek jellemzoi 389
A csucselmeny 391
AZ EGZISZTENCIALISTA PSZICHOLOGIA 393
Az egzisztencialis dilemma 393
Uresseg es maganyossag 394
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 394
Interjiik 394
A Q-rendezes es az enfogalom merese 396
Az onmegvalositas merese 397
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 398
Klienskozpontii terapia 398
Encounter csoportok 400
A terapian till, a szemelyes novekedes fele 402
OSSZEFOGLALAS 403
KULCSFOGALMAK 404
A VISEI .KEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 421
A szemelyes konstrukciok
es a pszichologiai distressz 421
Rogzitettszerep-terapia 423
OSSZEFOGLALAS 424
KULCSFOGALMAK 425
16. FEJEZET
Jelenkori kognitiv
elkepzelesek 435
A TAPASZTALATOK LEKEPEZESE 438
15. FEJEZET
Szemelyes konstrukciok 406
SZEMELYES KONSTRUKCIOK
ES A SZEMELYISEG 408
A konstrukciok alkalmazasa 408
A konstrukciok bipolaritasa 410
A visszatero esemenyek szerepe 411
A konstrukciok ervenyessegi tartomanya es
fokusza 411
A konstrukcios rendszerek kidolgozasa
es valtozasai 412
A konstrukciok szervezodese 413
A konstrukciok egyedisege 415
Szemelyek kozotti hasonlosagok
es kiilonbsegek 416
Szerepfelvetel /74 417
Szemelyes konstrukciok
es a viselkedes konzisztenciaja 419
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 419
Kelly Szerepkonstrukcio-repertoar Tesztje 419
A semak es kialakulasuk 438
A semak megjelenesi formai 439
Szocialisan jelentos semak 441
Enseinak 441
A semak hierarchiaja 443
Attribiiciok 445
Semak es konstrukciok 446
Szemantikus es epizodikus emlekezet 447
Forgatokonyvek 447
Deklarativ es proceduralis tudas 449
Az emlekek aktivacioja es hasznalata 450
MEGISMERES ES SZEMELYISEG 451
Kognitiv szemelyvaltozok 452
Szocialis intelligencia 454
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 456
Hangos gondolkodas
es gondolatmintak gyujtese 456
Esemenykovetes 456
A diagnosztikus kategdriak mint prototipusok 457
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 458
Az infonnaciofeldolgozas hianyossagai 458
16
Tartalom
Depressziv ensemak 458
Kognitiv terapiak 459
OSSZEFOGLALAS 461
KULCSFOGALMAK 462
17. FEJEZET (-)
Az onszabalyozas
A MEGISMERESTOL
AVISELKEDESIG
463
465
Cselekvessemak 465
Viselkedeses szandekok 467
Celok 468
Celvalasztas 468
AZ ONSZABALYOZAS
ES A VISSZACSATOI ASON ALAPULO
KONTROLL 469
A visszacsatolason alapulo kontroll 469
Az dnmagunkra iranyulo figyelem
es a komparatormukodes 471
A visszacsatolas hatasa
a teljesitmenyre 474
Elagazo lancolatok 475
A hierarchikus szervezodes 476
A hierarchikus szervezodes nyitott kerdesei 479
A viselkedeshierarchiak kutatasa 481
A felbeszakitas es az elvarasok hatasa: tovabbi
erofeszites vagy a celok feladasa 481
Az erzelem kerdese 483
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK 484
Az onszabalyozas jellemzo'inek merese 485
A celok felmerese 486
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE 486
Celok konfliktiisa es a konkret celok hianya 486
A celok feladasanak keptelensege 487
Az onszabalyozas es a terapias folyamat 488
18. FEJEZET
Atfedo teriiletek
es az integracio lehetosegei 498
A KULONBOZO MEGKOZELITESEK
HASONLO MOZZANATAI 500
Pszichoanalizis es evolucios pszichologia:
a strukturalis modell 500
Pszichoanalizis es evolucios pszichologia:
fixaciok es parvalasztasi mintazatok 501
Pszichoanalizis es tanulaselmelet 502
Pszichoanalizis es onszabalyozas:
a strukturalis modell 503
Pszichoanalizis es kognitiv folyamatok 503
Szocialis tanulas es a kognitiv onszabalyozas 505
A neoanalitikus elmeletek
es a kognitiv onszabalyozas 508
A Maslow-fele hierarchia
es a hierarchikus onszabalyozas 508
Onmegvalositas es onszabalyozas 509
A szemelyisegdiszpoziciok megfeleloi mas
modellekben 509
Visszatero temak - mas szemszogbol 510
A MEGKOZELITESEK OSSZEVONASANAK
LEHETOSEGEI 511
Eklekticizmus 511
Pelda gyanant: A biologiai folyamatok es a tanu-
las mint a szemelyiseg egymast
kiegeszito formaloi 512
Vegiil is melyik elmelet a legjobb? 513
OSSZEFOGLALAS 513
KULCSFOGALMAK 514
OSSZEFOGLALAS 490
Irodalom 515
KULCSFOGALMAK
491
Mutato 568
Jkdnyv targya a vilag egyik legizgalmasabb es
legtitokzatosabb jelensege: az emberi szemelyiseg.
Amint azt a konyv eredeti cirne - Perspectives on
Personality- is sugallja, a szemelyiseghez, az emberi
mukodeshez szamos kiilonbozo nezopontbol koze-
lithetiink. Ebben a kotetben a perspektivak szeles
koret mutatjuk be azokbol, amelyeket napjainkban
a legkiilonfelebb ineggyozodesu szemelyisegpszi-
chologusok a magukenak vallanak.
MIBEN VALTOZATLAN
EZ A KIADAS?
Ezzel a kotettel a Perspectives on Personality mar a 3.
kiadasat eri meg, s nagyon sok vonatkozasban a
masodik kiadas nyomdokaiban jar. Mint az elozo
ket kiadas, ez a kotet is ket szilard meggyozodesiin-
ket tiikrozi. Elsokent ligy veljiik, bogy minden be-
vezeto jellegu szemelyisegkurzus sikere az elmeleti
fogaimak bemutatasan miilik. Ennek megfeleloen
inindenekelott es legfokeppen elmeleti kerdesek-
re helyezziik a hangsiilyt. Elsosorban azt tuztiik
celul magunk ele, hogy a kiilonbozo elmeleti meg-
kozelitesek kozponti jelentosegii fogalmait es el-
kepzeleseit a leheto legvilagosabban mutassuk be.
Masodszor az a meggyozodes vezerelt bennim-
ket, hogy napjaink szemelyisegpszichologiajaban a
kutatas donto szerepet jatszik. Az elkepzelesek es
intufciok tenneszetesen fontosak, de csak addiej
„lebeghetnek szabadon”, amig nem akad valaki,
aki megvizsgalja, hogy valoban megalljak-e a helyii-
ket. Ennek megfeleloen siilyt helyeziink a szoban-
forgo elmelet inspiralta kutatas szemleltetesere is.
A kutatas hangsiilyozasaval a szemelyisegpszicholo-
giat mint elo, dinamikus, ujabb es ujabb jelensege-
ket firtato tapasztalati tudomanyt, s nem mint ka-
rosszekben sziileto spekulaciohalmazt szeretnenk
bemutatni.
A korabbi kiadasokhoz hasonloan az elmelete-
ket tovabbra is csoportokban, kiilonfele megkoze-
litesmodok, nezopontok vagy perspektivak men-
tal mutatjuk be. A szemelyiseg kiilonbozo nezo-
pontokbol vizsgalhato, s az azonos nezopont kot
kiilonbozo ehneleteket egy-egy csokorba. Adott
megkozelitesmodon beliil tehat jol megkiilonboz-
tetheto elmeletek szerepelnek, amelyek sokszor
jelentosen el is ternek egymastol. A kozos csoport-
ba sorolhato elmeletek az emberi termeszetrol val-
lott alapveto tajekozodo felteveseikben osztoznak
egymassal.
Minden szemelyisegmegkozelitest ket-ket feje-
zetben targyalunk. Minden ilyen fejezetpart meg-
eloz egy rbvid attekintes - eloszo fonnajaban - a
megkozelites alapveto felteveseirol, s kovet egy uto-
szo a megkozelites vitatott kerdeseirol es jovobeni
kilatasairol. Ennelfogva mindegyik megkozelites
zart egyseget kepez.
A perspektivakat olyan sorrendben targyaljuk,
ami szamunkra ertelemszeninek tunt, de minden
tovabbi nelkiil olvashato mas sorrendben is. Ugy
terveztiik, hogy a konyv minden elmeleti fejezete
megalljon a maga laban, vagyis megertesehez nines
sziikseg a korabbi fejezetek ismeretere. Ennelfogva
a targy oktatoi a sajat izlesiiknek megfeleloen vehe-
tik sorra az egyes megkozelitesmodokat.
A kotet zaro fejezeteben ugyancsak a korabbi
kiadasokhoz hasonloan a kiilonfele nezopontok
egymashoz valo viszonyat vizsgaljuk. E fejezettel
reszben az volt a cehink, hogy a kiilon targyalt
megkozelitesek elmeleti szalait osszekdssiik, resz-
ben pedig az, hogy attekintsiik, vajon milyen ha-
szonnal jar az elmeleti nezopontok eklektikus ve-
gyitese, ha az elmeleteket egymas kiegeszitoinek es
nem versenytarsainak tekintjiik.
Ebben a kiadasban is minden fejezetben kiilon
keretes szovegben vizsgaljuk az ehneletalkoto es az
altala alkotott elmelet viszonyat. Azt firtatjuk, hogv
a szobanforgo kutatok szemelyes elettapasztalatai
a'c 931-
18
Eloszo
hogyan befolyasolhattak elmeleteiket. Nem egy
esetben a kutatok sajat eletiik esemenyeit szinte szo
szerint modellertekunek veve epitik fel elmeletei-
ket. Ez termeszetesen nem minden esetben ilyen
nyilvanvalo, de az mindenesetre elmondhato, bogy
a szemelyes elmenyhatter szamos elmeleti elkepze-
les megfogalmazasaban szerepet jatszott. Ilyen ti-
pusu hatasokra a konyv tobb pontjan utalunk.
Mint ahogy a masodik kiadasnal, az atdolgozas
soran most is vegig szem elott tartottuk, hogy a
szoveg befogadhato legyen. Igyekeztiink viszonylag
egyszeru modon - olykor szinte tarsalgasi szinten -
fogalmazni, s minel jobban ravilagitani az elkepze-
lesek hatterere. Az eppen targyalt elmeleti elkep-
zeleseket az egyetemi hallgatok eletebol vett pel-
dakkal probaltuk meg illusztralni. Remeljiik, hogy
a sajatossagok nemcsak informatiwa, hanem elvez-
hetove is teszik konyviinket.
MIBEN VALTOZTATTUNK
EBBEN A KIADASBAN?
Bar ez a kiadas megtartja a masodik kiadas alapveto
szerkezetet (ugyanazokat a inegkozeliteseket tar-
gyaljuk ugyanazokban a fejezetekben), tartalma
szamos lenyeges mozzanatban elter a korabbiaktol.
Ezek a valtozasok a szemelyisegpszichologia folya-
matosan fejlodo kutatasi irodahnat tukrozik. Bar
minden fejezetben vegrehajtottnnk kisebb-na-
gyobb valtoztatasokat, harom mozzanat olyan je-
lentos, hogy kiilon is szot kell ejteniink rohik.
Eloszor is oriasi mennyisegure duzzadt az ntolso
4 evben a szemelyiseg vonasstrnktiirajara vonatkozo
irodaloin. Az ujabbkclctu kutatasokjelentos reszet az
dtfaktoros szemelyisgemodell kereteben vegzik. Ezt
tiikrozi a negyedik fejezet (Tipusok, vonasok es az
interakcionizmus) jelentos valtozasa kotetiinkben.
Masodszor, hatahnas lendiilettel folyik a kutatas
a szemelyiseg biologiai szemleletu alapjainak felta-
rasan. Az idevago ket fejezet ennelfogva ugyancsak
jelentosen valtozott. A hatodik fejezet (Oroklodes,
evolucio es szemelyiseg) sokkal nagyobb evolucios
pszichologiai anyagot tartalmaz, es a hetedik feje-
zet (Biologiai folyamatok es a szemelyiseg) boveb-
ben foglalkozik a hormonhaztar tas es a szemelyiseg
viszonyaval, illetve az idegrendszer imikodesmo-
delljeivel, mint a korabbi kiadas.
Az utobbi evekben ugyancsak gyors valtozasok
tortentek a kotodessel es a targykapcsolatokkal fog-
lalkozo kutatasokban. A tizenegyedik fejezet
(Pszichoszocialis elmeletek) ezt a kutatasi teriiletet
targyalja reszletesebben. Ennek a fejezetnek a szer-
kezete is valtozott, amennyiben elobb targyaljuk a
targykapcsolati es a kotodeselmeleteket, s csak az-
tan teriink ki az atfogobb es integrativabb eriksoni
elmeletre.
KOSZONETNYILVANITAS
A konyvek altalaban nemcsak a szerzok munkajat
tiikrozik. Szeretnenk koszonetet mondani sokak-
nak, akik fontos szerepet jatszottak e kotet meg-
sziileteseben. Mindenekelott Laura Pearsonnek,
az Allyn and Bacon kiado szerkesztojenek, vala-
mint Myrna Breskinnek, aki kitartoan es erejet
megfeszitve dolgozott e konyv vegso formaba onte-
sen.
A fejezetek biralataert, eszrevcteleikert es javas-
lataikert a kovetkezoket illeti koszonet: Russell
Cropanzano (Colorado State University); Billie J.
Laney (Central Texas College); Mitchell S. Nesler
(SUNYAlbany); Kathleen Chapman (University of
Connecticut); Anthony F. Fazio (University of
Wisconsin/Milwaukee); Stanley Woll (California
State University, Fullerton); Guy Montgomery
(University of Connecticut); Christopher Leone
(University of North Florida); Marvin Zuckerman
(University of Delaware); es Barbara R. Sarason
(University of Washington).
Valamivel szemelyesebb hangon:
Coral Gablesbol mindenki koszonetet erdemel,
aki valamikepp hozzajarult eletem alakulasahoz:
Linda Vahan (aki azon feliil, hogy jo baratom, e
munka elvegzeseben is sokat segitett), Rod Gillis,
Marci Gittes (avilaglegnagyobb TAja, akitmanap-
sag mar mas erdekel), Sue Harris, Maggie Mauer,
Linda Nilsson, Victoria Noriega, Andre Perwin, Ali
Price, Annette Stanton, Allison Wilcox, valamint
Adrian es Caroline Willi. Az atdolgozas jelentos
reszet akkor vegeztem el, amikor az UCLA-n vol-
tam vendegtanar, s szeretnem kifejezni a halamat
inindazoknak, akik szerepet jatszottak abban, hogy
igazan gazdag evet tolthettem el ott: Dorothy
Crawley, Chris Dunkel-Schetter es Charlie
Schetter, Crystal Nash, Brett Pelham, Roxie Silver
es Moe Farsheed, Deborah Stipek es Meredith
Eloszo
Sears, Shelley Taylor es Mervyn Fernandez, Bernie
Weiner es Jaana Juvonen. Kiilon koszonet illeti
Janine Shelbyt, aki abban az idoszakban tobb szem-
pontbol is jelentos szerepet toltott be az eletem-
ben. S vegiil nem hagyhatom ki a csaladom: Jeff,
Allysen, Alexandra es Julia (aki iijonnan keriilt e
kiadasba), Carol, Nancy Lorey, minden Sherrick,
Mike, Karen, Meredith es Jeremy.
Pittsburghbol az elso koszonet Karen Matthews-
nek es gyermekeimnek, Jeremynek es Meredith-
nek jar. Karent egyebek mellett azert illeti koszo-
net, inert nemcsak a legjobb baratom, de eletem
tarsa is. Jeremy es Meredith pedig azert erdemel-
nek koszonetet, inert olyanok, amilyenek, es olyan
kiegyensulyozottsagot nyujtottak szamunkra, ami-
re csak a gyermekek kepesek. Halas vagyok mind-
azoknak, akik a konyv atdolgozasanak idoszakaban
gazdagftottak az eletemet: Peggy Clark, Fred
Polner, David Klahr, Rich Schulz, Jim Staszewski,
Michael Bridges, Norman Pookman, Ed Gerrard
es Bill Hearst. Koszonettel tartozom sziileimnek,
Steve-nek es Marie-nek, batyamnak, Steve-nek, a
Sheldon csaladnak (Johnnak, Marie-nek, Eliza-
bethnek es Michaelnek) es a Matthews klan tagjai-
nak. S vegiil kiilon koszonet neked, Chuck, regi
munkatarsainnak es baratomnak.
Bevezetes
Mi a szemelyisegpszichologia?
A SZEMELYISEG MEGHATAROZASA
Mikor hasznaljuk a szemelyiseg fogalmat?
A szemelyiseg munkadefinicioja
A szemelyisegpszichologia ket alapkerdese
AZ ELMELET SZEREPE A SZEMELYISEGPSZICHOLOGIABAN
Mire valdk az elmeletek?
Elmelet es kutatas
Mitol jo meg az elmelet?
AZ ELMELETALKOTAS TAGABB KERETEI
Az elmeletek csoportositasa: nezopontok a szemelyisegpszichologiaban
Mennyire fiiggetlenek egymastol a szemelyisegpszichologia kiilonbozo megkozehtesmodjai?
Egy masfajta „nezopont”
A FEJEZETEK FELEPITESE
Szemelyisegmero eljarasok
A viselkedeszavarok ertehnezese es terapias kezelese
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Sue masodcves foiskolai hallgato koraban a filozofiaoran taldlkozott Rick-kel. Nehany
honappal kesobb randeuuzgatni kezdtek. Baratsdguk egyre melyult, is ma mar - ket evvel
kesobb — komolyan gondolkodnak azon, hogy osszehazasodnak. Sue igy beszel Rick-rol:
„Olyan sokfelekippen vonzo szdmomra, hogy nem is tudom, mi a legfontosabb. Jokipii,
sportos, olios - es azonos a zenei izlisUnk is. Rmgeteg olyan dolgot meg tud csindlni, amit
az ember el se vdrna egy srdctol, peldaul tud fozni is varmi. De az a legjobb benne, amit
nagyon nehez megfogalmazni; talan azt. mondhatndm, hogy igazdn nagyszerii szemelyiseg. ”
jE.donkent fehnereseket keszitenek arrol, hogy
az emberek milyen tulajdonsagokat szeretnenek
megtalalni leendo ferjiikben vagy felesegiikben.
Az ilyen felmeresek altalaban azt mutatjak, hogy
altalaban fontosnak tartjuk, hogy tarsunk rendel-
kezzen olyan tnlajdonsagokkal, mint humorer-
zek, testi vonzero, romantikus hajlam stb. Majd-
nem minden vizsgalatban azonban magasan ki-
emelkedik a „szemelyiseg” kriteriuma. A legtobb
emberhez hasonloan magunk is olyan tarsat sze-
retnenk, akinek „megnyero a szemelyisege”.
Megnyero szemelyiseg. De mit is jelent ez a
kifejezes? Ha le kellene frnunk megnyero szeme-
lyisegu gimnaziumi baratunkat, mit mondanank
rola? Rick „elviselhetetlen szemelyiseg”, no de
mit ertunk ezalatt?
Amikor valakinek a szemelyisegerol besze-
liink, akkor tulajdonkeppen az illeto „lenyeget”
probaljuk megragadni. Mintegy „leparoljuk” azt
a sok es valtozatos informaciot, ami rendelkeze-
siinkre all rola. Amikor leirjnk valakinek a szeme-
lyiseget, akkor majdnem mindig sok-sok viselke-
deses jelleinzobol indulunk ki, inajd ezeket csok-
kentjiik le joval kisebb szamii tulajdonsagegyiit-
tesre. Az, hogy valakinek a szemelyiseget milyen-
nek tartjuk, elsosorban attol fugg, hogy kiilonbo-
zo alkalmakkor mit tesz es mond, de reszben
fiigg attol is, hogy mindezt hogyan teszi: stilusa
egyedi es szemelyes szinezetet ad tetteinek.
A SZEMELYISEG
MEGHATAROZASA
A szemelyiseg leirasa a gyakorlo pszichologus egyik
feladata. Am mindnyajan egy kisse pszichologusok
vagyunk, hiszen erdekel benniinket a masik ember
szemelyisege. Amikor azon gondolkodunk, hogy
milyen tulajdonsagokkal lehet jellemezni valakit,
es ezekre milyen jelekbol kdvetkeztethetiink, ak-
kor lenyegeben azt tessziik, amit a szemelyisegpszi-
chologusok.
Masra iranyul azonban a figyelmtmk a minden-
napokban, es masra osszpontositanak a szemelyi-
segpszicholdgusok. A szemelyisegsto a koznapi hasz-
nalatban inkabb az egyes emberek sajatossaganak
kifejezesere szolgal (gondoljunk csak Rick „elvisel-
hetetlen szemelyisegere”). Ezzel szemben a pszi-
chologusok altalanosabb, elvont ertelemben hasz-
naljak a szemelyiseg fogalmat. Amikor a pszicholo-
gusok beszelnek a szemelyisegrol, akkor altalaban
olyasfajta fogalom lebeg a szemitk elott, ami min-
den emberre alkalmazhato.
Mi a szemelyiseg, hogyan hatarozhato meg, ha
ebbol a szemszogbol nezziik? Konnyebb feltenni
ezt a kerdest, mint megvalaszolni. A szemelyiseg-
pszichologusok kozott mar nagyon regota hiizodik
a vita ezzel kapcsolatban. Az evtizedek folyaman
sok definicio sziiletett, de egyiket sem fogadtak el
egyontetiien. A szemelyiseg valoban nagyon nehe-
zen megfoghato fogalom.
Mikor hasznaljuk a szemelyiseg
fogalmat?
Ha meg akarjuk hatarozni a szemelyiseg fogalmat,
akkor mindenekelott elgondolkodhatunk azon,
hogy a mindennapokban altalaban mikor hasznal-
juk ezt a kifejezest. Ha megertjiik, hogy milyen
esetekben alkalmazzuk, megerthetimk valamit a
fogalom jelentesebol is. Aszohasznalat indokainak
feltarasa nyoman kirajzolodik a fogalom implicit
(burkolt) jelentese is.
Amikor a szemelyiseg’’ szot hasznaljuk, miert
eppen ezt a kifejezest valasz^uk es nem valami mast?
Eloszor is arra hasznaljuk ezt a szot, hogy kife-
jezzfik azt az allandosagot vagy folyamatossagot, amit
24
Elso resz: Bevezetes
az emberek tiilajdonsagaiban erziink. Sokfele ko-
vetkezetesseget (vagy konzisztenciat) figyelhetiink
meg vagy erezhetiink az emberek viselkedeseben,
ami felidezi a szemelyiseg fogahnat. Az allandosag
lehet idobeli. (Peldaul Sue sokat beszelt, amikor
eloszor talalkoztam vele, es meg evekkel kesobb is
mindig 6 viszi a szot a tarsasagban.) A kovetkeze-
tesseget megfigyelhetjuk hasonlo helvzetekben is.
(Andre kiilonosen udvarias a pincerekkel, es ez
min den esetben igy van, amikor egyiittvacsorazom
vele.) De az is elofordulhat, bogy kiilonbozo hely-
zetekben tapasztalunk kovetkezetesen hasonlo vi-
selkedest. (Ellen hajlamos ugraltatni az eladokat az
amhazban, a munkatarsail a munkahelyen, de
meg a hazibulikon is 6 dirigal.) Ezekben az esetek-
ben azert erezziik, hogy tagadhatatlanul ugyanar-
rol a szemclyrol van szo, inert helyzetrol helyzetre
es idorol idore kovetkezetesen viselkedik (beszel,
A szemelyiseg hozza letre a viselkedes kovetkezetesseget, hasonld-
sdgat kiilonbozo helyzetekben. A kulonbazohelyzetekben tisztdn
megjelenik a kepeken Idthato no kedves, gondoskodo termeszete
gondolkodik vagy erez). A szemelyiseg szo alkalma-
zasanak elso indoka tehat a szemelyen beliili foly-
tonossag vagy kovetkezetesseg kifejezese.
Masodszor akkor hasznaljuk a szemelyiseg szot,
haazt akarjuk kifejezni, hogy barmit tesz is (gondol
vagy erez) aszemely, azvalamikeppen belulrolfakad.
Az, hogy a viselkedes mozgatorugoi a szemelyen
beliil vannak, olyan magatol ertetodonek tunik,
hogy szinte kar is szot vesztegetni ra. Am nem
mindenki latja igy. Meglehetosen elternek a vele-
mcnyck ezzel a kerdessel kapcsolatban mind filo-
zofiai, mind elmeleti sikon. A nezetelteresek elle-
nere a szemelyiseg szo hasznalata altalaban azt az
erzesiinket tiikrozi, hogy van az emberben valamilyen
belso его, amely tetteit befolyasolja.
A szohasznalat mogott meghuzodo emlitett ket
ok altalaban kibogozhatatlanul osszefonodik, ami-
kor megprobaljuk elore jelezni vagy megerteni va-
1. Mi a szemelyisegpszichologia?
25
lakinek aviselkedeset (akar'asajatunkat is). A viselke-
des elorejelzese nemcsak a pszichologusok, hanem
barki mas szamara is fontos lehet. Elapeldaul uj kolle-
giumi szobatarsat valasztunk a kovetkezo evre, akkor
arra szamitunk, bogy jol kjjdviink majd egymassal.
Amikor egy notoriusan keso baratnnknak azt mond-
juk, hogy nyolckor kezdodik a mozieloadas, holott a
vetitest valojaban csak fel kilenckor kezdik el, akkor
tulajdonkeppen arra szamitunk, hogy igy nagyjabol
idoben fog odaemi. Az ilyen elorejelzesekben fontos
szerepet jatszik az az informacioforras, hogy milyen
iteletet alkotunk a masik ember szemelyisegerol.
Mas okbol is hasznalni szoktuk a szemelyiseg szot.
Gyakran azt az erzesiinket fejezziik ki vele, hogy
akar nehany alapveto jellemzovel is osszefoglalhat-
juk azt, hogy valaki milyen. Ha valakirol azt inond-
juk, hogy nyitott szemelyiseg, akkor arra utalunk,
hogy a nyitottsag az illeto jellemzo tulajdonsdga. Ha
azt mondjuk, hogy Teresa ellenseges szemelyiseg,
ez azt jelenti, hogy az ellensegesseg athatja egcsz
viselkedeset. Azok a tulajdonsagok, amelyek elo-
szor jutnak esziinkbe, amikor valakirol beszeliink,
(a sajat szemszogunkbol) fontosnak vagy alapveto-
nek tunnek. Minel alapvetobb a tulajdonsag, annal
jobban felhasznalhato a szemely viselkedesenek
elorejelzese re, vagy annal inkabb megkiilonbozteti
az egyik embert a tobbitol. Amikor ezekre a ktilo-
nosen jellemzo tulajdonsagokra gondolunk, ismet
esziinkbe juthat a szemelyiseg fogalma.
Nagyjabol ilyen okokbol hasznaljuk a szemelyi-
seg kifejezest. Ezeknek az okoknak a sorravetelevel
kozelebb keriiltiink a keresett definiciohoz is. A
szemelyiseg fogalma valamikeppen az allandosag-
ra, a belso mozgatorugokra es az egyedisegre utal.
Ezeket a mozzanatokat szinte minden szemelyiseg-
definicio tartahnazza.
A szemelyiseg munkadefinicioja
Csabito az a lehetoseg, hogy miutan ily modon felvil-
lantottuk a szemelyiseg fogahnanak korvonalait,
ennyiben hagyjuk, es elkeriiljuk az explicit meghata-
rozasat. Ugyanakkor hasznos lehet, ha megadunk
egy defnriciot is, amelyet sok-sok javaslat koziil valasz-
tottunkki. Gordon Allport (1961) definiciojatmodo-
sitottuk kisse sajat celjainknak megfeleloen: A szeme-
lyiseg — a szenietyen beli'ili — pszichofiziltai rendszerek olyan
dinamikus szeivezodese, arnely nz egyenjellegzetes vlselkedes-,
gondolat- es erzesmintdit hozza letre.
Ez a defmicio szamos fontos megallapitast tartahnaz:
• A szemelyiseg nem bizonyos elemek puszta hal-
maza, hanem szervezodes.
• A szemelyiseg neiu egyszeriien csak ,,ott van”,
hanem aktiv folyamat.
• A szemelyiseg ugyan pszichologiai fogalom, de
elvalaszthatatlanul kotodik a fizikai testhez.
• A szemelyiseg egyfajta oki.tenyezd vagy mozgato-
rugo, ami segit meghatarozni, hogy7 az egyen
hogyan viszonyuljon a vilaghoz.
• A szemelyiseg mintakban, ismetlodesekben, al-
landosagokban mutatkozik meg.
A viselkedesben es areakaoliban meg-
levoegyeni kulbnbsegek a szemelyiseg
fontos tenyezoi
26
Elso resz: Bevezetes
• A szemelyiseg nemcsak egyfelekeppen, hanem
sokfelekeppen - viselkedesben, gondolatokban es
erzesekben - jelenik meg.
Ez a definicid eleg nagy teriiletet fed le es tobb
olyan mozzanatra utal, amelyet figyelembe kell
venniink, ha a szemelyiseggel kapcsolatban elme-
leti fejtegetesbe akarimk bocsatkozni. Barmilyen
jonak tunik is, megsein tokeletes ez a meghataro-
zas. Ugy latszik, hogy ezzel az alapos definicioval is
kicsuszik valami az ujjaink koziil. A szemelyiseg e
nehezen megfoghato resze az, amivel oly regota
kiiszkodnek a szemelyisegpszichologusok.
A szemelyisegpszichologia ket
alapkerdese
Az eddig elmondottakbol ket kerdes kristalyosodik
ki, amely kore a szemelyisegrol alkotott elkepzele-
seink csoportosithatok. Ezek egyike az egyeni kii-
lonbsegekkel kapcsolatos. Minden valaha elt em-
ber kiilonbozik mindenki mastol. Nines ket egyfor-
ma szemelyiseg - meg az egypetejii ikreke sem az.
Vannak boldog es vannak szomorii emberek, mig
egyesek tarsasagkedvelok, masok baton alanok,
visszahuzddok, sot egyenesen antiszocialisak. Mint
korabban megjegyeztiik, a szemelyiseg szo alkalma-
zasanak elso oka azoknak a jellegzetessegeknek az
azonositasa, amelyekkel a szemely mintegy ossze-
foglalhatb. Ez nyilvan nem lenne lehetseges, ha a
tulajdonsagok nem temenek el minden ember
eseteben. Ennelfogva az egyeni kiildnbsegek nagy
jelentoseguek a szemelyiseg szo mindennapi hasz-
nalataban.
Az egyeni kiildnbsegek minden olyan elmelet-
alkoto szamara fontosak, aki a szemelyiseg kcpct
probalja megrajzolni. Barmely hasznosnak igerke-
zd, atfogo szemelyisegmagyarazatnak szolnia kell
ezekrol az elteresekrol, s arrol is, hogy honnan s
mibol erednek ezek a kiildnbsegek. Az atfogo ma-
gyarazatnak azt is erintenie kell, hogy milyen zava-
rok adodhatnak az ilyen elteresekbol.
A masik kerdeskor valami olyasmire vonatkozik,
amit szemelyen beliili (intraperszonalis) mukodes-
nek nevezhetiink. Ezzel a kifejezessel azokra a szeme-
lyen beliili folyamatokra utalunk, melyekre Allport
mint a rendszerek „dinamikus szervezodesere” hivat-
kozott. Szemelyisegiink eszerint nem olyan belyegzo,
amit „raiitiink” minden egyes helyzetre, amelyben
megfordulunk. Inkabb az a fontos, hog}' leteznek
olyan mechanizmusok vagy folyamatok, amelyek
hatasara sajatos modon viselkediink. Ezek a folya-
matok teremtik meg a szemelyen beliili allandosag
erzeset, megahkor is, ha a szemely kulonbowkeppen visel-
kedik kiilonbozo helyzetekben, Vagyis ugyanezek a folya-
matok mukodnek akkor is, ha a vegeredmeny mas es
mas a kiilonbozo helyzetekben.
Lassunk peldat az intraperszonalis folyamatok-
ra. Sok pszichologus iigy kepzeli, hogy a viselkedes
az emberek motiviunainak a termeke. A motivacids
tendenciak idorol idore es helyzetrol helyzetre val-
toznak, egyszer erosek, maskor gyengebbek. Az,
hog)' a szemely mit tesz, attol fiigg, mely motivumai
a legerosebbek az adott pillanatban. Kepzeljiik el,
hogy valaki, mintan egyediil dolgozott orakon ke-
resztiil, kicsit beszelget a barataival, aztan megva-
csorazik, es vegiil egy regeny olvasasaba meriil. Bar
ezek a tevekenysegek jelentosen elternek egymas-
tol, mindegyik szemelyen beliili motivumokbol
ered, amelyek ereje a nap folyaman allandoan val-
tozik. A szemelyiseg ilyen megkozeliteseben a visel-
kedest befolyasolo, valtakozo erejii motivumok a
szemelyen beliili mukodes fontos tenyezoi.
Ez esupan a szemelyen beliili mnkodes egyetlen
peldaja volt, es szo sines arrol, hogy csak ilyen
folyamatok mennenek vegbe a szemelyben. Fiig-
getleniil attol, hogy pontosan melyek ezek a belso
folyamatok, maguknak az ilyen folyamatoknak a
feltetelezese a fontos. A szemelyiseg atfogo magya-
razatiinak mondania kell valamit arrol is, hogy mi-
lyen folyamatok zajlanak a szemelyisegben es jelez-
nie kell, hog}' azok miert fontosak.
A szemelyiseg kiilonbozo megkozelitesei kiilon-
bozo mertekii hangsiilyt helyeznek e ket kerdesre.
Bizonyos megkozelitesek a folyamatokat hangsiilyoz-
zak, nagyreszt a belso nhikddesre koncentralnak, es
kevesebb figyelmet szentelnek az emberek kozotti
kiildnbsegek problemajanak. Ezzel szemben mas
megkozelitesek az egyes ember egyediseget tartjak a
szemelyiseg legfontosabb jellemzojenek, es joval el-
nagyoltabb kepet festenek a belso folyamatokrol. E
hangsiilybeli elteresek hozzajarulnak ahhoz a benyo-
masunkhoz, hogy a szemelyiseg elmeleti megkozeli-
teseit rendkiviili sokfeleseg jellemzi.
Vajon miert vesztegettiink ennyi idot annak
szambavetelere, hogy mivel foglalkozik a szemdlyi-
segpszichologia, es hogy milyen kerdesekre ossz-
pontositanak az elmeletalkotok? Ereztetni szeret-
1. Mi a szemelyisegpszichologia? • a 27
tiik volna e tudomanyteriilet tartalmat es hatarait.
Salvatore Maddi, a szemelyisegpszichologia egyik
befolyasos koinmentatora irta egyszer, hogy ,,ha
ugy probalunk elmeletet alkotni a szemelyisegrol,
hogy szem elol tevesztjiik, mit is akarunk megerteni
az emberek visclkedescbdl, akkor rigy tesziink, mint-
ha anclktil akarnank csonakot cpiteni, hogy tud-
nank, milyen a viz” (1980, 645. o.). Maddinak igaza
van. Az elmeletalkotoknak valoban nem szabad meg-
feledkezniiik arrol, hogy az emberi elet mely vonat-
kozasait akarjak megerteni. Ha tudni szeretnenk,
hogy miert olyanok a szemelyisegelmeletek, amilye-
nek, akkor nekiink is igy kell eljamunk.
AZ ELMELET SZEREPE A
SZEMELYISEGPSZICHOLOGIABAN
E konyv nagy reszeben elmeleti elveket targyahmk.
Mivel az elmeletek igen fontos szerepet jatszanak a
szemelyisegpszichologiaban, ncmi figyelmet kell
forditanunk arra a kerdesre is, hogy mi is az elme-
let, mire valo, es hogyan ertekelhetok kiilonfele
valtozatai.
Mire valok az elmeletek?
Mi az „elmelet”? Az elmelet olyan osszefoglalo ma-
gyarazat, altalanos elv vagy elvek csoportja, amely
jelensegek egy-egy osztalyara vonatkozik. Az elme-
let a jclcnscgck nagyon sziik osztalyara is korlato-
zodhat, de lehet sokkal altalanosabb is. Vannak
olyan pszichologiai elmeletek, amelyek egyetlen
idegsejtben vegbemeno folyamatokra vonatkoz-
nak, mas elmeletek osszetett visclkcdcsekkcl (pel-
daul az intim kapcsolatokkal vagy sakkozassal) fog-
lalkoznak. Megint csak mas elmeletek az ember
mindenfajta viselkedesere (a szemelyisegre) igye-
keznek magyarazatot adni.
Altalaban ket celra szoktak elmeleteket alkotni
(s ez minden elmeletre igaz, nemcsak a szemelyi-
segmagyarazatokra, hanem akar az AIDS-vims ha-
tasara vagy az eldobott labda roppalyajara vonatko-
zo elmeletekre is). Az elmelet elso, alapvetobb celja
az, hogy magyarazatot adjon nehany kiszemelt jelen-
segre. Mindig az elmelet adja keziinkbe a kulcsot
az igaznak veil jelensegek megertesehez. Egyes bi-
ologiai szemelyisegelmeletek azt allitjak, hogy az
oroklodes hatarozza meg a szemelyiseg bizonyos
aspektnsait. Ez a felteves segit megerteni, hogy a
gyerekek bizonyos tekintetben - peldaul erzelmi
reagalasaikban - miert hasonlitanak sziileikre.
Az egyes szemelyisegelmeletek a szemelyiseg
legalabb nehany jelensegere keresnek magyaraza-
tot. Az elmeletek elso celja - a magyarazat - abszo-
hit alapveto. Ha az elmelet nem adna osszefiiggo
magyarazatot legalabb nehany mar ismert jelen-
segre, akkor teljesen hasznavehetetlen lenne.
Az elmeleteknek van azonban egy masodik
funkcioja is: olyan iij Ichctoscgckct kell sugallnia,
amelyekrol meg nem tudjuk biztosan, hogy igazak-e.
Ugy is mondhatnank, hogy az elmeletnek iij infor-
maciok elmejelzeset kell lehetove tennie. A szemelyiseg-
elmeletnek olyan jelensegeket kell elore jeleznie az
emberi visclkcdcsscl kapcsolatban, melyeket meg
nem jutott esziinkbe megvizsgalni — akar olyan okat
is, amelyre meg senki sem kerdezett ra. A szemelyi-
seg barmely elmeleti megkozelitese irant erdek-
lodo pszichologus szamara ez a legizgalmasabb
teriilet.
Az elmeletek ilyen elorejelzo funkcioja sokkal
arnyaltabb es nehezebben teljesitheto, mint a ma-
gyarazat. A nehezseg reszben abbol adodik, hogy a
legtobb elmelet nem teljesen egyertelmu, emiatt
nem teljesen vilagos, hogy pontosan milyen elore-
jelzesek fakadnak belole. Valojaban minel atfo-
gobb az elmelet (minel tobb jelenseg magyarazatat
tiizi ki celul), annal valosziniibb, hogy nem lesz
egyertelmu. Amint lattuk, a szemelyiseg nagyon tag
es elvont fogalom, amely az emberi megnyilvanu-
lasok szeles koret oleli fel. Ennek kovetkezteben a
szemelyisegre vonatkozo elmeletek altalaban bo-
nyolultak. Legtobbszor sok valtozot kezelnek, ra-
adasul gyakran egyszerre. Ez viszont az elorejelzes
pontossaganak rovasara megy.
A szemelyisegelmeletek elternek abban, hogy
elorejelzeseik mennyire pontosak. Ennek tobb oka
van. Egyes elmeletek megfogalmazasa peldaul ke-
vesbe preciz, mint inasoke. A pontossag csokken,
ha az elmeletalkoto metaforikus nyelven fogalmaz
(Maddi 1980). Ilyenkor nehez pontos elorejelzese-
ket megfogalmazni. Az elmeletek abban is elter-
nek, hogy fogalmaik mennyire kotodnek a visclke-
des mcgfigvelhetdjegyeihez. Vannak olyan elmele-
tek, amelvek fogalmai szorosan kotodnek a viselke-
deshez (peldaul kondicionalasi elmeletek), masok
(peldaul pszichoanalitikus elmeletek) eseteben cd-
28
Elsoresz: Bevezeles
szont nagyobb a tavolsag. Minel tobb lepcso van az
elmelet fogalmai es az emberek tettei (gondolatai
vagy erzesei) kozott, annal kevesbe lesz cgyc rtelmii
az elorejelzes.
E konyv fejezeteit vegigolvasva is latni fogjuk,
hogy azok az elmeletek vezetnek a legpontosabb
elorejelzesekhez, amelyek kozponti fogalmai a leg-
kisebb tavolsagra vannak a viselkedestol. Masfelol
azonban ezek az elmeletek nagyon konnyen biral-
hatok abbol a szempontbol, hogy' a szemelyiseggel
nem a maga teljes osszetettsegeben foglalkoznak.
Kompromisszumot kell hat kotni. Faradsagos fel-
adat pontos elorejelzeseket megfogalmazni, ha
nem akarjuk feladni azt a celt, hogy a bonyolult
valosaggal foglalkozznnk.
Elmelet es kutatas
Mikozben az elmeletek elorejelzo funkciojat tar-
gyaltuk, eszrevetleniil erintettiink egy masik fontos
kerdest is: hogyan dontsiik el, hogy az elmelet jo-e.
Amikor elorejelzesrol beszeltiink, lelepleztiik elfo-
gultsagunkat, ainely manapsag a legtobb szemelyi-
segpszichologus jellemzoje. Eszerint az elmeletnek
ki kell allnia a gyakorlat pidbdjdl, s ennek aid is kell
vetni. Fontos tudnunk, hogy az elmeletbol helyes
elorejelzesek kovetkeznek-e.
A fclrccrtcsck elkeriilese vegett itt nagyon pon-
tosan kell megfogalmaznunk, hogy mire gondo-
hmk es mire nem. Meg nem beszeltiink arrol, hogy
a szemelyiseg olyan fontos resze eletiinknek, hogy
a pszichologusokon kiviil sokan masok is erdekel-
tek a tanulinanyozasaban. Foglalkoznak vele teolo-
Valtoza-
sokat
sugall
Elorc-
jelzeseket
sugall
1.1. ABRA A szenii’Jyisegpszichologui tudomanyos megkdzelitesc-
ben folyamatos ingazas tapaszialhato az elmelet es a kutatas
kozott. Az elmelet elorejelzesekhez vezet, amelyeket. ellenoriznimk
kell, s a kutatas eredmenyei az elmelet. uiodositasat sugaUhatjdk
gusok, filozofusok, miiveszek, koltok, irok es dal-
szovegirok, es sokuknak nagyon j6 meglatasaik van-
nak. Nem szeretnenk csokkenteni e teljesitmenyek
erteket, de valoban, elegendo-e a jo meglatas?
A velemenyek altalaban elteroek ebben a ker-
desben. Sokan iigy hiszik, hogy aj6 meglatas meg-
all a maga laban, es nines sziikseg a bizonyitasara.
Meg olyan ehneletalkotok is vannak, akik osztjak
ezt a nezetet. Peldaul Sigmund Freudot - akit gyak-
ran a .szemelyisegpszichologia atyjanak tartanak -
nemigen erdekelte, hogy masok szisztematikus ku-
tatasa alatamasztja-e elmclcteit. Sajat megfigyelese-
it es meglatasait elegendonek tartotta.
A pszichologiaban napjainkban az a nezet ural-
kodik, hogy az otleteket - meg a legbriliansabbakat
is - probak ala kell vetni, mielott elfogadnank oket.
Eleg gyakran elofordul, hogy az igaznak twnoallita-
sokrol kiderttl vegiil, hogy nem igazak. Addig sty-
nos sohasem tudhatjuk, mely otletek briliansak es
helyesek - es melyek briliansak, de helytelenek -,
amig ki nem probaljuk oket. Napjaink szemelyiseg-
pszichologiaja olyan tudomanyteriilet szeretne len-
ni, amelyben nagyon sokat szamit a kutatas bizonyi-
to ereje. A szemelyisegkutatas rendszerezett infor-
maciot nyujt arrol, hogy milyen pontosak vagy hasz-
nosak az elmelet allitasai. Az osszegyiijtott informa-
cio bizonyithatja vagy megkerdojelezheti az elore-
jelzest, megerosithetivagy meggyengitheti az elme-
letet. Az elmeletek kutatassal valo ellenorzese a
tudomany lenyege, a korszeru szemelyisegpszicho-
logia pedig tudomanyos ambiciokat dedelget.
Arrol is szolnunk kell, hogy ha az elmeletek
elorejelzeseit kutatassal ellenorizziik, akkor folya-
matos oda-vissza jatek bontakozik ki a kutatas es az
elmelet kozott (lasd 1.1. abra). Az elmelet elorejel-
zeseit kutatassal - szisztematikus tudomanyos teve-
kenyseggel - ellenorizziik. A kutatas sokszor alata-
masztja az elorejelzeseket, ilyenkor erosodik az el-
melet. Elofordul azonban, hogy a kutatas nem,
vagy csak reszben tudja bizonyitani az elmelet elo-
rejelzeseit. Ilyenkor kirajzolodnak az elmelet
korlatai: lehet, hogy bizonyos feltetelek mellett
pontosak az elorejelzesei, mas esetekben azonban
nem. Az ilyen eredmeny az elmelet tijragondolasa-
ra es modositasara kesztet.
Hanszont inodosul az elmelet, akkor ujragyakor-
lati probak ala kell vetni. Ennek az az oka, hogy az
elmelet mar nem teljesen ugyanaz, mint ami elotte
volt. Uj vagy megvaltozott elemeibol iij elorejelzesek
1. Mi a szemelyisegpszichologia?
29
kovetkeznek. Az elorejelzes, teszteles, modositas
vagy fmomitas, majd az iijboli elorejelzes es teszte-
les gyakorlatilag soha vcget nem его korfolyamat.
Mitol jo meg az elmelet?
A kutatok szamara akkor elfogadhato az elmelet,
ha teljesiti, amit varnak tole: magyaraz es elore
jelez. De nemcsak ennek alapjan dontenek egy
elmelet helyessegerol. A kntatasi bizonyftekokon
kiviil mas tenyezoket is szamitasba vehetiink az
elmeletek elbiralasaban, tehat mas tenyezok is sze-
repet jatszanak abban, ha valamely elmeletet elony-
ben reszesitiink masokkal szemben.
Nem jo peldaul, ha az elmelet till sziik tartoma-
nyii infonnaciora epit (Maddi 1980). Vannak
olyan elmeletek, amelyek azert biralhatok, inert
szerzojnk tiilsagosan a sajat pszichoterapias gya-
korlatara tamaszkodik. Egyes elmeletek azert ta-
madhatok, mert tiilsagosan biznak a korlatozott
koriilmenyek kozott vizsgalt laboratoriiuni allatok
viselkedesenek altalanosithatosagaban, masok pe-
dig azert, mert tiilzott mertekben tamaszkodnak
kerdoives adatokra. Omnagaban egvik informacio-
forras sem rossz, de gyenge az az elmelet, amelyik
csak az egyik pillerre epitkezik.
Sokan osztjak azt a felfogast is, hogy az ehnele-
teknek osszhangban kell lenniiik a takarekossag
(parszimonia) elvevel, vagyis tigy kell magyarazniuk
a szemelyiseget, hogy kozben a leheto legkevesebb
elofeltevesre (vagy fogalomra) tamaszkodjanak. Ez
a kriterium nem lehet till merev, mert a szemelyi-
seg legkidonfelebb vonatkozasairol alkotott mai
tudasunk meg messze van a teljestol. Az az elmelet,
amely ma megfelel a parszimonia clvcnck, lehet,
hogy nem tud megmagyarazni nehany olyan jelen-
seget, amit majd a jovoben fedezimk fel. Egy ma
meg till bonyolultnak tiiiio elmelet talan az egyetlm,
amely a jovoben felfedezendo jelensegeket kezelni
tudja. Mindezek mellett nem art, ha keves ballasz-
tot hordoz az elmelet.
Az elmeletek elbiralasa persze lehet szubjek-
tiv is. Pongyolan fogalmazva azt mondhatjuk,
hogy bizonyos elmeletek „erezhetoen” jobbak,
mint masok. E konyv olvasasa kozben latni fog-
juk, hogy vannak olyan elmeletek, amelyek job-
ban illenek szemelyes vilagkepiinkbe, mint ma-
sok. Ez nemcsak a laikusokra, hanem a pszicholo-
gusokra is vonatkozik. Van arra is bizonyitek, hogy
a viselkedeskutatok olyan ehneleteket kedvelnek,
amelyek a sajat magukrol alkotott kepnek megfelel-
nek (Johnson, Germer, Efran es Overton 1988).
William James - a pszichologia hoskoranak egyik
jelentos alakja - irta egyszer, hogy az embereknek
azok az elmeletek tetszenek, amelyek „a legerde-
kesebbek,... amelyek leginkabb osszhangban van-
nak esztetikai, erzelmi es aktiv sziiksegleleikkel”
(James 1890, 312. o.). Az tehat, hogy melyik ehne-
let tetszik legjobban, rcszben attol is fiigg, hogy kik
vagyunk es hogyan latjnk a vilagot. Nem ez a leg-
fontosabb kriterimna az elmelet helyessegenek, de
fontos szempont lehet.
Vegiil (Maddi -1980 - alapjan) j6, ha az elmelet
osztonzoleg hat, ami azt jelenti, hogy lelkesedest,
erdeklodest vagy szellemi izgalmat valt ki. De az
elmelet ugyantigy kelthet felhaborodast is es ennek
nyoman buzgalmat a hibai kimutatasara. Barmi-
lyen legyen is a reakcio, az mindenkeppen jo hata-
sii, mert a kutatokat erofeszitesre keszteti, hogy
tisztazzak, valoban hasznos-e az elmelet. Az unal-
mas elmeletek, amelyek semmilyen reakciot vagy
erdeklodest nem valtanak ki, kevesbe hasznosak,
mert senki sem fog vallalkozni a beloliik adodo
kerdesek kutatasara.
AZ ELMELETALKOTAS TAGABB
KERETEI
Eddig nagyon altalanos szinten beszeltiink az elme-
letekrol; ideje figyelmtmket arra forditani, milyen
elmeletek sziilettek a szemelyisegrol napjainkig.
Ezek az elmeletek elegge elternek egymastol ab-
ban, hogy honnan indnlnak ki, ami nemileg meg-
neheziti a tisztanlatast. Hogy kicsit csokkentsiik a
zavart, elhataroztuk, hogy beiktatimk meg egy lep-
csot, es sorra vessziik, milyen alapokrol indultak el
az egyes elmeletalkotok.
A kiindulopont - bizonyos ertelemben - min-
dig az emberi termeszetrol alkotott elkepzeles.
Milyen gyakran halljuk a kifejezest: „emberi ter-
meszet”! Amikor ezt mondjuk. sajatos modon
gondolkodunk az emberrol. De mi az emberi
tenneszet? Hogyan, milyen fogahnak segitsegevel
gondolkodhatunk az emberrol? Mint latni fog-
juk, a kiilonbozo elmeletalkotok egeszen ki'ilon-
bozo valaszokat adnak ezekre a kerdesekre: van,
30
Elso resz: Bevezetes
Mint a jo mualkotasnak, a jo elme-
letnek is valamilyen —jo vagy rossz —
reakcidt kell kivaltania, de semmi-
keppen sem mnradhat kozombos sza-
mwnkra
aki az embert primitiv allatnak tartja, masok bonyo-
lult szamitogepnek, es e ket polus kozott rengeteg
az atmenet.
Az elmeletek csoportositasa:
nezopontok
a szemelyisegpszichologiaban
Az evek hosszu soran at kidolgozott szemelyisegelme-
letek tobb csoportba sorolhatok. Minden egyes cso-
port olyan altalanos nezoponttal jellemezheto, amely
arra vonatkozik, hogyan lehet az emberi tenneszetet
legjobban megragadni. Ebben a tekintetben minden
csoport—tobbe vagy kevesbe — kiilonbozik a tobbitol.
Ebben a kdnyvben ezekre a csoportokra a szemelyi-
seg nezopontjaikent, megkozeliteseikent vagy pers-
pektivaikent* fogunk hivatkozni.
A nezopont vagy megkozelites - ahogyan mi
hasznaljuk e kifejezeseket - tulajdonkeppen a me-
tateoriaval azonos. A metateoria azoknak a tajeko-
zodo-iranyito felteveseknek a rendszere, amelynek
kereteben az elmeletek megsziilettek. A metateoriak
jelolik ki, hogy egyaltalan milyen fogaimak johet-
nek szoba, ha ertelmes ehneletet akarunk alkotni.
* Az angol szovegben szereplo „perspektiva’’ kifejezes csak
nehezkesen illesztheto magyar mondatokba, ezert aforditasban
az emlitett harom - nehol pedig a szemlelet es iranyzat -
szavakat lenyegeben felcserelhetoen fogjuk hasznalni. Valoja-
ban e kifejezesekkel egyuttesen adhatnank vissza legjobban a
fogalom jelenteset. - A szerk. niegj.
Ennelfogva minden nezopont egyfajta metaforat
kinal az emberi termeszetre vonatkozoan, es ez a
metafora fbgja iranyitani az elmeletalkotast.
Ebben a konyvben a szemelyiseget het nezo-
pontbol fogjuk leirni, melyekre a kovetkezokep-
pen fogunk hivatkozni: (1) diszpozicionalis, (2)
biologiai, (3) pszichoanalitikus, (4) neoanalitikus,
(5) tanulaselmeleti, (6) fenomenologiai, (7) kog-
nitiv onszabalyozasi megkozelites. Minden megko-
zelites tobb ehneletalkoto munkassaganak ered-
menye. Egy-egy nezoponton beliil az elmeletek
jelentosen elternek egymastol, de az adott nezo-
ponton beliil minden elmelet osztozik azokban az
alapfeltevesekben, amelyeket a metateoria szol-
galtat.
Az egyes nezopontokkal a konyv kiilon reszeiben
foglalkozunk, megpedig a kovetkezokeppen. Rovid
bevezeto nyit minden reszt, amely sorra veszi a szoban
forgo metatedria alaptemait es alapfelteveseit. Ez a
leiras bemutatja azt - az emberi termeszetre vonatko-
zo - metaforat is, amely a targyalt megkozelites szem-
leleti keretet jelenti. Az eloszot kovetik maguk a feje-
zetek, amelyekben azokra a szemelyisegelmeletekre
osszpontositunk, amelyeket az adott perspektivabol
dolgoztak ki. Minden reszt a megkozelites problema-
inak szambavetelevel es jovobeli sorsaval kapcsolatos
velemenyiink megfogalmazasaval zarunk. Izelito gya-
nant alljon itt egy-egy rovid jellemzes azokrol a meg-
kozelitesekrol, amelyekrol a kesobbiekben meg bo-
ven olvashatunk.
A diszpozicionalis nezopont azon a feltetelezesen
alapul, hogy az emberek viszonylag stabil hajla-
1. Mi a szemelyisegpszichologia'?
31
mokkal (diszpoziciokkal) rendelkeznek, amelyek a
legkiilonfelebb helyzetekben nyilvanulnak meg.
Ezek a diszpoziciok - jollehet kiilonbozokeppen
inutatkoznak meg - melyen beagyazodtak a szeme-
lyisegbe. Az emberi termeszet ebben a megkozeli-
tesben tulajdonkeppen a szemelyisegbe epiilt, vi-
szonylag tartos jellemzok rendszerevel azonos. A
diszpozicionalis elmeletek megfogalmazoi nem
egyforman gondolkodnak ezekrol a jellemzokrol.
Vannak, akik egyszeriien csak a diszpoziciok lete-
zesct hangsulyozzak, de nem sokat mondanak ar-
rol, hogy azok milyen modon hatnak a viselkedes-
re. Masok azt hangsiilyozzak, hogy a diszpoziciok a
motivacios erokon keresztiil fejtik ki hatasukat. Ezt
a ket iranyzatot kiilon fejezetekben targyaljuk a
diszpozicionalis megkozelitesrol szolo reszben.
A masik mod, ahogyan az emberi termeszetrol
gondolkodhatunk, azt hangsiilyozza, hogy az em-
berek biologiai teremtmenyek. Az egyik biologiai
megkozelites nagyon hasonlit a diszpozicinalis el-
meletekre, de mashova helyezi a hangsulyt. Ugy
tartja, hogy a szemelyiseg genetikai megalapozott-
sagu, vagyis a szemelyisegdiszpoziciok oroklodnek.
Sot, az ilyen elmeletek meg tovabb mennek, es azt
allitjak, hogy az emberi viselkedes sok jellemzoje
pontosan azert alakult ki, inert evolucios celokat
szolgalt. A szemelyiseg masik biologiai megkozeli-
tese abbol indul ki, hogy a szemelyiseg megertese
egyenlo ama test mukodesenek a megertesevel,
amelyben „lakozik”. A biologiai megkozeliteseknek
ez a vonulata arra a kerdesre osszpontosit, hogy a
kozponti idegrendszer es a hormonalis rendszer
hogyan befolyasolja a szemelyiseg alakulasat.
A soron kovetkezo, pszichoarMlitikusme^bzeXites-
nek mas a vilagkepe. Ez arra az elkepzelesre eptil,
hogy a szemelyiseg nem mas, mint a benniink levo
erok egymassal fblytatott vcrsengcsc es kuzdelme. A
belso erok dinamikaja (es a beloliik credo viselkedes)
all e megkozelites fokuszaban. Az emberi termeszet
ebbol a perspektivabol a szemelyen beliil mukodo -
idonkent egyftttmukodo, maskor viszont harcban
allo - erok halinaza. Ez a nezopont talan az osszes
koziil a legszukebb, legalabbis abban az crtelembcn,
hogy egyetlen elmelet uralja: Sigmund Freud pszi-
choanalitikus elmelete.
Az tin. neoanalitikus elmeletek bizonyos erte-
lemben egyaltalan nem kepviselnek kiilon nezo-
pontot, hiszen valamikeppen mindegyik a pszicho-
analitikus ehneletbol szarmazik (eppen ezert ne-
vezziik oket „iijanalitikusnak”). Ugy is fel lehetne
fogni, hogy ezek - a kozos eredet okan - csupan a
pszichoanalitikus nezopont valtozatai (tulajdon-
keppen mi is ezt az allaspontot kepviseltiik e konyv
elso kiadasaban). Ugyanakkor ezek az elmeletek a
fejlodesiik soran nagyon eltertek Freud elmelete-
tol, igy azt mondhatjuk, hogy mar alig osztjak an-
nak a vilagkepet. A neoanalitikus nezopont koz-
ponti gondolatai az egora es annak fejlodesere vo-
natkoznak, valamint arra, hogy milyen fontos sze-
repet jatszanak a tarsas kapcsolatok a szemelyiseg-
ben es annak mukodeseben.
A tanulasdmeleti nezopont emberkepe a viselke-
des vdltozo - kovetkezeskeppen nem konzisztens -
jcllcgct emeli ki. E nezopontbol az emberi terme-
szet legnyilvanvalobb jellegzetessege az, hogy a vi-
selkedes a tapasztalatok hatasara valtozik. Mivel a
tanulasnak tobb aspektusa van, tobb kiilonbozo
elmelet sziiletett a tanulas es a szemelyiseg ossze-
kapcsolasara, jollehet metatedriajukban ezek is
osztoznak. Ebbol a perspektivabol a szemelyiseg
mindannak az osszessege, amit az ember elete so-
ran elsajatitott.
A kovetkezo resz a fenomenologiai nezopontot
targyalja. E megkozelites gyokerei ket alapveto
gondolatra vezethetok vissza. Az elso szerint az
emberek szubjektiv elmenyvilaga fontos, ertekes,
ertelmes - es egyedi. E nezopont szerint az egyedi-
seg es a letezes belso lenyegehez vezeto ut feltarasa
alapveto fontossagii. A masodik gondolat az, hogy
az emberek termeszetiiktol fogva kepesek onma-
guk tokeletesitesere es a fejlodesre, es szabad aka-
rata gyakorlasa folytan mindenki ebbe az iranyba
terelheti onmagat. Az onmeghatarozas (self-deter-
mination), illetve ennek atelese fontos eleme e
megkozelites emberi termeszetrol alkotott felfoga-
sanak. A fenomenologiai perspektivabol a szeme-
lyiseg reszben a benniink rejtozo egyediseg kerde-
se, reszben pedig annak, hogy a szemely mit akar a
benne lakozo lehetosegekbol kibontakoztatni.
Az utolso megkozelitest kognitiv dnszabalyozas-
nak cimkezziik. E nezopontbol a kognitiv folyama-
tok a szemelyiseg fontos epitokovei. A kognitiv
folyamatok tanulmanyozoi szerint az emberi ter-
meszet gepszerii metaforaval irhato le. Az ideg-
rendszer hatalmas szerves szamitogep dontesi sza-
balyokkal. informaciotarolasi es-felhasznalasi inin-
takkal. amelyeket bizonyos ertelemben epp iigv
miikddik, mint korunk szilikonalapti szamitoge-
32
Elso resz: Bevezet.es
1.2. ABRA A konyvben. targyalt elmeletek mmdegyike egy-egy
metateoriahoz kapcsolodik legszarosabban, kbrillbelill tzgy,
ahogy ezen a rajzon minden ballrm a sajdt colbpehez kotodik a
legvastagabb kotellel. Vannak viszont olyan elmeletek, amelyek
egy masodik (sot, harmadik, negyedik) metateoriahoz is kapcso-
lodnak (ha nem, is olyan erosen) — eppen ugy, ahogy a rajzon
nemelyik ballon mas colopokhoz is kotodik, bar nemileg veko-
nyabb kotellel
pei. Ebbol a perspektivabol a szemelyiseg valamife-
le informaciofeldolgozasi reudszernek tekintheto.
E szemelyisegfelfogas masfelol az embert onszaba-
lyozo rendszerkent fogja fel, aki bizonyos celokat
tfiz maga ele, es folyamatosan ellenorzi, hoi tart a
celok eleresehez vezeto iiton. A metafora ebben az
esetben nem annyira szamitogepre, mint inkabb
robotra vagy celkoveto raketara utal.
Remeljiik, hogy az elmeletek metateoriakba
agyazasa tisztabb kepet ad, mintha e nezopontokat
teljesen elkiilonitett megkozelftesekkent kezel-
nenk. Ezert valasztottuk a konyv szerkesztesenek e
„perspektivikus” modjat.
Mennyire fuggetlenek egymastol
a szemelyisegpszichologia
kiilonbozo megkozelitesmodjai?
Mar ebbol a rovid leirasbol is ki kellett deriilnie,
hogy a szemelyisegpszichologia kiilonbozo megko-
zelitesei az emberi termeszet egeszen kiilonbozo
felfogasabol indulnak ki. Vannak azonban kapcso-
lodasok is e nezopontok kozott, amelyek bizonyara
nem valtak nyilvanvalova. A fenomenologiai elme-
letek peldaul nagy hangsfilyt helyeznek az en (self)
fogalmara es annak tenneszetes novekedesi es fej-
lodesi igenyere. A self fogalma nem sokban kiilon-
bozik az egoetol, ami viszont a neoanalitikus elme-
letek kozponti fogalma. Lathatjuk, hogy ezen a
ponton a fenomenologiai es a neoanalitikus
iranyzat osszekapcsolodik. A masik pelda George
Kelly fenomenologiai szemleletti munkassaga le-
het, aki olyan kerdesekkel foglalkozott, amelyek
a mai kognitiv elmeletek alapkerdeseivel esnek
egybe. Ez a mozzanat a fenomenologiai es a kog-
nitiv onszabalyozasi elmeletek kozott teremt kap-
csolatot.
Akkor vajon onkenyesen soroltnk volna be az
elmeleteket a kiilonbozo nezopontok menten?
Termeszetesen nem, de az osztalyozas gyakran to-
keletlen. Kepzeljiik el az elmeleteket ugy, mintha
hatalmas ballonok lennenek, amelyek rogzitokote-
lekkel vannak a foldhoz covekelve (1.2. abra). Min-
den colop egy-egy metateoriat jelkepez. Bar min-
den ballon szorosan kotodik az egyik colophoz,
legtobbnek van masodik (esetleg harmadik es
negyedik) kotele is, amivel mas colopokhoz kap-
csolodik. Egyes colopokhoz sok ballon kotodik,
masokhoz viszoni csak egy-ketto. Vannak vasta-
gabb es vekonyabb kotelek, de vannak olyanok
is, amelyek alig vastagabbak egy madzagnal. Ha-
sonlokeppen jartimk el ebben a konyvben is:
minden elmeletet aszerint soroltunk be, hogy
melyik metateoriahoz kotodik legszorosabban,
de az elmeletek gyakran kapcsolodnak mas meta-
teoriakhoz is.
Egy masfajta „nezopont”
Meg valamit szoba kell hoznunk a wezojbontkifejezes
egy masik jelentesarnyalataval kapcsolatosan. Volt
ido, amikor a szemelyisegpszichologusok nagysza-
basti elmeleteket alkottak, amelyek a szemelyiseg-
rol a maga teljessegeben szoltak. Ennek legtisztabb
peldaja Freud ehnelete. (Egyesek szerint ez az
egyetlen jo pelda.) A pszichologia fejlodesevel az
ilyenfajta atfogo megkozelites egyre ritkabba valt.
Az utobbi idoben inkabb olyan elmeletek sziilet-
nek, melyek a szemelyiseg valamely vetilletevel fog-
lalkoznak. Az ujabb elmeletek tobbseget nem a
teljesseg igenyevel alkottak, igy aztan felrevezeto
1. Mi a szemelyisegpszichologia'?
33
lenne ugy targyalni (esfolegmegitelni) oket, mint-
ha ilyen celbol sziilettek vohta.
Az, hogy ezek nem mindent atfogo elmeletek,
meg nem jelenti azt, hogy semmi fontosat nem
tanulhatunk beloliik a szemelyisegre vonatkozoan.
Az viszont biztosra veheto, hogy az ilyen elmelet nem
mond el mindent a szemelyisegrol, am kiindulopon-
tot es perspektivat nyiijthat abban a tekintetben,
hogyan gondolkodjunk rola. Csupan egyfajta, akar
teljesen egyedi latasmodot jelent, amely olyan jelen-
segekbe enged betekintest, amelyek mas nezopont-
bol nem lennenek lathatok. A kepnek csak egy reszet
vilagitjak meg. Fontos, hogy ne feledkezziink meg
errol a megszoritasrol, amikor a kiilonbozo elmele-
teket es azok mondanivalojat ertekeljiik.
Az elmeletek fejlodesenek mai allapota meg egy
szempontra hivja fel a figyelmet. Sokan, akik a szeme-
lyiseg megertesehez hozzatettek valamit, egyben tobb
megkozelites fejlodesehez is hozzajarultak. Ezert ne
erjen senkit meglepetes, ha ugyanazokat a neveket latja
felbukkanni a konyv kiilonbozo lapjain. Napjaink
szemelyisegpszichologiajaban elofordul, hogy azok a
szerzok, akikkel foleg a pszichoanalitikits elmeletek-
kel foglalkozo fejezetekben talalkozunk, fontos felis-
mcrcsckkcl szolgaltak a kognitiv onszabalyozassal
kapcsolatban is. A tanulaselmeleti kutatok ugyancsak
sokban jarultak hozza a vonaselmeletek fejlodesehez.
Ez az egyik oka aimak, hogy a konyv fejezetei nem
egy-egy fontosabb pszichologus munkassagarol szol-
nak. Inkabb azokat az elmeleti kerdeseket targyaljuk,
amelyek a szoban forgo nezopontbol kiemelkednek.
A FEJEZETEK FELEPITESE
A szemelyiseg megkozelitesein belt'd az egyes fe-
jezetek egy bizonyos tipusii ehnelettel foglalkoz-
nak. A fejezetek legnagyobb resze a szemelyiseg
alapveto folyamatait es funkcioit targyalja oly mo-
don, ahogyan azok a szoban forgo nezopontbol
latszanak. Minden fejezet arrol fog szolni tehat,
hogy a targyalt elmelet hogyan fogalmazza meg
az egyenen beliili folyamatok es az egyeni kii-
lonbsegek problemajat.
Ezen kiviil minden fejezet meg ket temat erint.
Eloszor a szemelyisegmeres problcma.it, masodszor
pedig a viselkedeszavarok es azok terapias kezelese-
nek, a viselkedes modositasanak a kerdeseit.
Szemelyisegmero eljarasok
A szemelyisegpszichologusok- legalabb harom okbol
- mcglchctoscn nagy figyelmet forditanak a szemelyi-
seg vizsgalatanak es meresenek kerde-seire. Eloszor is a
pszidioldgusok ugyanugv erdekeltek az egyes embe-
rek szemeJyisegenek megrajzolasaban, mint a hetkoz-
napi emberek, amikor ismeroseiket jellemzik. Ahhoz
azonban, hogy bizonyosak lehessenek abban, hogy
jellemzeseik a valosagnak megfeleloek, a pszichologu-
soknak jo meroeszkozokre van sziiksegiik.
A szemelyiseg meresenek masodik inditeka a sze-
melyisegpszichologiai kutatassal kapcsolatos. Ahhoz,
hogy tanulmanyozni tudjak a szemelyisegvaltozok vi-
selkedesre gyakorolt hatasat, a pszichologusoknak
merniiik kell tudni oket. Jo meroeszkoz nelkiil az
egyeni kiilonbsegek nem tanulmanyozhatok. Ennel-
fogva a jo meromodszerek kidolgozasa a szemelyiseg-
pszichologiai kutatas kozponti kerdese.
A szemehiseg nem inindig mfikodik zdkken&mentesen. Minden
nezopontbol mdskcpp „ Idtszik ”, hogy mibolfakadnak a zavarok
Elso resz: Bevezetes
A szemelyisegmeres hannadik fontos indoka nemi-
leg kiesik e konyv erdeklodesi korebol. Arrol van szo
ngyanis, hogy az egyenek szemelyes jellemzoinek
meghatarozasa az alkalmazott pszichologia fontos
teriilete. A szervezetpszichologusok peldaul sok-
szor szemelyisegkriteriumokat hasznalnak, amikor
egy-egy munkahely betoltesere javaslatot tesznek
(peldaul a mtmkahelyi vezetok olyan embereket
alkalmaznak eloszeretettel, akik megfelelo motiva-
cioval rendelkeznek). A klinikai pszichologusok is
„merik” a szemelyiseget, amikor korkepet diagnosz-
tizalnak. (Hasznos lehet ngyanis, ha tudjak, hogy a
megfigyelt viselkedeszavar milyen szemelyisegjegyek-
kel all kapcsolatban.)
A meres az egesz szemelyisegpszichologiaban na-
gyon fontos. E kozds cel azonban a kiilonbozo nezo-
pontokbol elteroen kozelitheto meg (bar minden
megkozelitesnek vannak kozos vonasai; lasd 3. feje-
zet) . Ennek az elteresnek az az eredmenye, hogy a
kiilonbozo elmeletek gyakran nem ugyanazt a me-
resi eljarast hangsiilyozzak. Amikor az egyes fejeze-
tekben a meresrol beszeltmk, akkor a meresnek a
szoban forgo megkozelitesre jellemzo sajatossagait
fogjuk kidomboritani.
A viselkedeszavarok ertelmezese
es terapias kezelese
Minden fejezetben foglalkozunk a szemelyisegmukd-
des zavaraival is. A normalis szemelyisegmukodesrol
szolo elmeleti megfontolasok tampontot adnak ah-
hoz is, hogyan gondolkodhatimk ezekrol a proble-
makrol. Sot, azt is mondhatnank, hogy a szemelyiseg-
elmelet hitelessegehez az is hozzatartozik, hogy a
szemelyisegzavarok problemajahoz mennyire tiid
hozzaszolni. Minden fejezetben erintjiik ezt a temat,
hogy megvilagilsuk azt is, hogy a kiilonbozo nezo-
pontok hogyan velekednek az ilyen kerdesekrol.
A fejezetek vegen szot ejtiink arrol, hogy a tar-
gyalt elmeleti iranyzat mennyiben jarult hozza a
viselkedeszavarok terapias kezelesehez. Ha egy
megkozelitesnek megvan a maga elgondolasa a
normalis folyamatokrol es azok zavarairol, akkor
minden bizonnyal megvan a maga velemenye arrol
is, hogyan kezelhetokezek aproblemak. Tobbe-ke-
vesbe mindegyik nezopont kepviseloi allast foglal-
nak abban a kerdesben, hogyan fordithatok vissza
a problematikns folyamatok, es hogyan segitheto
elo a hatekony es kielegito eletvezetes.
OSSZEFOGLALAS__________________________
Nehez meghatarozni a szemelyiseg fogalmat, es
meg a legjobb definiciok is tiilsagosan elvontak. Ha
elgondolkodunk azon, hogy az emberek hogyan es
mire hasznaljak ezt a fogalmat a mindennapokban,
akkor harom okot fedezhetiink fel. Altalaban azt
fejezziik ki vele, hogy a szemelyt valamikepp allan-
donak vagy folytonosnak erezziik; hogy d maga a
cselekedeteinek forrasa, es hogy nehany talalo jel-
lemzo segitscgcvcl osszefoglalhato a „lenyege”.
A szemelyisegpszichologia tudomanya ket alap-
veto kerdest vizsgal. Az egyik az emberek kozott
meglevo eltcrcsck problemajat firtatja, a masik pe-
dig azt, hogyan kepzelhetok el legjobban a viselke-
desnek alakot es folyamatossagot ado szemelyen
behili folyamatok.
Ennek a konyvnek tulnyomo resze elmeletekkel
foglalkozik. Az elmelet olyan osszefoglalo kijelen-
tesek, elvek rendszere, amelyek esemenyek bizo-
nyos osztalyaira vonatkoznak. Az elmeleteknek al-
talaban ket funkciojuk van: (1) amarismertdolgok
magyarazata, (2) olyan iij lehetosegek elorejelzese,
amelyeket meg nem vizsgaltak. Az elmelet helyes-
seget megallapithatjuk, ha azt vizsgaljuk, hogy mi-
lyen tapasztalati bizonyitekok tamasztjak ala a be-
loliik fakado elorejelzeseket. A tudomanyos pszi-
chologiaban folyamatos ingamozgas figyelheto
meg elmelet es kutatas kozott: az elmeleteket a
gyakorlatban ellenorzik, ennek eredmenyei alap-
jan modosftjak, majd iijbol ellenorzik es igy tovabb.
Az elmeleteket azonban a kutatasi eredmenyek
mellett mas szempontok alapjan is meg lehet itelni.
Peldaul jo, ha az elmelet nem csak egyfajta infor-
mation alapul. Az sent art, ha az elmelet megfelel
a parszimonia elvenek - lehetoleg keves feltevesre
(vagy fogalomra) epiiljon. Eltekintve ezektol az
esszerii megfontolasoktol, jobban tetszik az elme-
let, ha megfelel intuicioinknak es ha hatasos, vagyis
crdcklddcst valt ki (mert akkor nem sajnaljak a
kutatok az energiat az ellenorzesere).
Az ebben a konyvben targyalt elmeletek az em-
beri termeszet het kiilonbozo nezopontjat vagy
megkozeliteset kepviselik. E nezopontokra akovet-
1. Mi a szemelyisegpszichologia?
kezo elnevezesekkel hivatkozunk: diszpozicionalis,
biologiai, pszichoanalitikus, neoanalitikus, tamilaselme-
leti, fenomenologiai es kognitiv onszabalyozasi megko-
zelites. Minden elmeleti fejezet arra osszpontosit,
hogy az adott elmeleti keretben milyen feltevesek
fogahnazhatok meg az emberi termeszetrol. A feje-
zetek tartalmazzak tovabba az adott nezopont altal
elonyben reszesitett szemelyisegmeresi eljarasokat
es a viselkedesproblemak magyarazatara, valamint
orvoslasara kialakitott elkepzeleseket.
KULCSFOGALMAK______________________________
Egyeni kiildnbsegek: A szemelyiseg egyenek kozotti
elteresei.
Elmelet: Elvont megallapitasok rendszere, amely bi-
zonyos osszefiiggesek osszefoglalasara alkalmas.
Intraperszonalis folyamatok: A szemelyen beliil veg-
bemeno pszichologiai (kozvetito) folyamatok.
Metateoria: Iranyito-tajekozodo feltevesek rend-
szere, amely megszabja, hogy milyen elkepze-
lesek keriilhetnek az elmeletbe.
Par.szim onia elve: Az a kovetelmeny, hogy az elme-
let lehetoleg minel kevesebb feltevesre (foga-
lomra) epiiljon
Szemelyiseg: A szemelyen beliili pszichofizikai
rendszerek dinamikns szervezodese, amely let-
rehozza az egyen jellegzetes viselkedes-, gon-
dolat- es erzesmintait.
Szemelyisegmeres: A szemelyiseg jellemzesere ki-
alakitott eljaras.
• Jt JLj / JLj Jlj jLj JL
A szemelyisegkutatas modszerei
KUTATASI MODSZEREK
A kezdetek: introspekcio es megfigyeles
A melyebb szintu feltaras igenye: az esettanulmany
Az altalanositas igenye: tobb szemely vizsgalata
A VALTOZOK KOZOTTI OSSZEFUGGESEK FELTARASA
A valtozok kozotti korrelacio
Az oksag kerdese es a kovetkeztetes korlatai
Az oki tenyezok kimutatasa: kfserletes megkozelites
Hogyan ismerjiik fel a vizsgalat tipusat?
Melyik fajta vizsgalat a jobb?
Tobbtenyezos vizsgalatok
A tobbtenyezos kutatasok eredmenyeinek ertelmezese
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Steve es Peter a sziinetben a biifeben beszelget. Steve egyszer csak azt, wumdja:
-A szobatarsam levelet kapotl otthonrol a baratnojetol, melyben azt irta a lany, hogy szakit
vele.Jobb, ha resen leszunk, inert biztosan minden buliban benne lesz, hogy el tudjafelejteni.
- Mibol gcmdolod ?
- Hogy kerdezhetsz ilyett Csak belegondoltam, es eleg egyertelmunek tunik. En is ezt
csinalnam.
- Igen ? Ёп is ismerek tobbeket, akiket ejtett a baratnojiik, es egyikiik sem a bulizasba
menekiilt. Sot, az ellenkezojet csindltak: visszahuzodtak, es hetekig nem nagyon mozdultak
ki a szobajukbol. Szerintem tevedsz, amikor feltetelezed, hogy minden ember igy reagdl az
ilyesmire.
JL^A'szazadok ota probaljak a gondolkodok meg-
ragadni a szemelyiseg lenyeget. De mi legyen a
kiindulopontunk? Honnan szarmaznak meglevo
elineleteink? Hogyan bizonyithatjuk be helyesse-
giiket? Hogyan dontik el a pszichologusok, mit
fogadjanak el es mit ne a szemelyisegkutatas ered-
menyeibol? Ezek a tudomanyos modszerre vonat-
kozo kerdesek. Pontosan ilyen kerdeseket tehe-
tiink fel, bannit lanulmanyozunk, legyen az a csil-
lagaszat vagy a zoologia; am kitlonos kihivast jelent,
ha erdeklodesimk targya a szemelyiseg.
KUTATAS1 MODSZEREK
A kezdetek: introspekcio
es megfigyeles
Nagyon valoszinu, hogy mar a szemelyiseg megertese-
re iranyulo elso probal kozasok is ket egyszeru modszer-
re tamaszkodtak. Az elso - melyet fenti peldankban
Steve kovet - az iigynevezett introspekcio soran sajat
belso elmenyeink es tapasztalataink fele fordultmk.
Erdemes megprobalnunk, vegiil is mindannyian ren-
delkeziink szemelyiseggel. Ha elvontszinten akarjuk a
szemelyiseget tanulmanyozni, nem art, ha a sajatunkat
vessziik szemiigyre, es abbol indulunk ki. Doljiink hat-
ra kenyelmesen, es gondoljuk at, mi minden tortent
mostanaban az eletftnkben, milyen szerepet jatszot-
tunkmi magunk ezekben az esemenyekben, es probal-
jn nk emlekeinkben kozos, vissza-visszatero mozzanato-
kat keresni. Meg olyan elmeletet is kikerekithetimk
ebbol az anyagbol, amely segitsegevel megerthetjiik az
esemenyek mogott meghuzodd folyamatokat.
Az introspekcio kezdetben konnyen jarhato ut
es hasznos is lehet, de koraoly hatranyokkal jar.
Nevezetesen arrol van szo, hogy tudatunk sajatos
viszonyban all a sajat emlekeinkkel (sot meg jelen-
legi cselekedeteinkkel is). Soha nem lehetiink biz-
tosak abban, hogy ez a sajatos viszony nem torzitja
a tapasztalatainkat. Konnyen elofordulhat, hogy
tevesen idezztik fel elmenyeinket, megis azt erez-
ziik, hogy emlekeink pontosak.
Ez a problema csokken, ha valaki mast vesztmk
szemiigyre (mintpeldankban Peter teszi). Az infor-
macio masik forrasa: masok megfigyelese. Ennek is
megvan azonban a maga hatranya, amely az
introspekcioeval eppen clienteles: lehetetlen „be-
lebujni a masik ember borebe”, hogy megtudjuk,
mit erez es gondol valojaban. Ez a megkozelitesbeli
kiildnbseg — kiilso, illetve belso nezopont - oriasi
kiilonbseget jelent a megertesben (vo. Jones es
Nisbett 1971) es felreertesek forrasa lehet.
Melyik kiindulopont tehat a jobbik? Igazabol
egyik sem. A legtobb pszichologus egyetertene ab-
ban, hogy a valosag feltarasaban mindket megko-
zelitesmodnak megvan a maga szerepe. Mindketto
nyoman megfogalmazhatok elmeletek es levonha-
tok probajellegii kovetkeztetesek. A megertes ige-
nye azonban tiilhalad mindket kiinduloponton.
A melyebb szintu feltaras igenye:
az esettanulmany
Sok pszichologus a szemelyiseget a maga teljessege-
ben es nem csak kiragadott reszeiben igyekszik meg-
erteni. Ezt - az egesz szemely megerteset celul kitiizo
- megkozelitest Henn- Murray (1938) perszonolo-
gianak nevezte el, es nem gyozte hangsiilyozni, hogv
milyen alapveto a szemely mint koherens egesz tanul-
manyozasa. Tobb mas korai szemelyisegpszicholo-
gus is hasonlo allaspontra helyezkedett.
38
Elso resz: Bevezetes
Az ilyen szeinleletu kutatok az esettanulmany
modszeret reszesitik elonyben, amely nem mas,
mint az egyen ismetelt es melyrehatban alapos
vizsgalata. Altalaban hosszabb idotartamot vesz
igenybe, es tobbszori „adatfelvetelt” jelent. Tipikus
formaja a strukturalatlan interjii, de standardizal-
tabb eljarasok is tartozhatnak ide. Neha a vizsgalati
szemellyel toltenek egy-ket napot, amikor kozvet-
len kapcsolatba lepnek vele, de az is lehet, hogy a
megfigyelo csak a kozelben tartozkodik, es rogziti,
hogy a vizsgalt szemely milyen kapcsolatot teremt
masokkal. Az ismetelt talalkozasok teszik lehetove,
hogy a megfigyelo megerositse kezdeti benyomasa-
it, vagy raebredjen elso benyoinasai feliiletes vagy
egyenesen felrevezeto voltara. A benyomas helyes-
segenek bizonyftasa termeszetesen joval nehezebb,
ha rovid a megfigyelesi idoszak. A melyrehatolo
esettanulmanyban a szemely eletenek olyan reszle-
tei tarhatok fel, amelyek mas modszerekkel nem.
Es ez is fontos tanulsagokkal szolgalhat.
Az esettanulmanyok reszletesek, es igyekeznek
elenk leirast adni a vizsgalt szemelyrol. A jelento-
sebb eletesemenyeket gyakran (igy kezelik, mint
amelyek kiildnosen jol szemleltetik a szemely ele-
tenek atfogobb folyamatait. Vannak azonban
egyeb elonyei is az esettanulmanyoknak. Mivel a
szemelyt ilyenkor sajat elethelyzetenek koriilme-
nyei es nem a kiserletvezeto altal letrehozott mes-
terseges koriilmenyek kozott vizsgaljak, az igy nyert
informaciok kozvetleniil a hetkoznapi eletre vonat-
koztathatok. Mivel az esettanulmany nyitott eljaras,
a kutatok barmelyik erdekesnek tuno mozzanat
nyomaba eredhetnek, nem csak azokuak a kerde-
seknek, amelyeket eloszor vizsgalni akartak.
Sok esettanulmany egyben klinikai vizsgalat is
(bar nem mindegyik ilyen), ami azt jelenti, hogy az
esettanulmanyokal keszito kutatok olyan embere-
ket vizsgalnak, akik valamilyen eletvezetesi proble-
maval kfiszkodnek. A legtobb ilyen kutato klinikus
terapeuta, aki az altala kezelt szemelyekrol szerzett
benyomasait osszegzi ezuton. A klinikai esettanul-
manyok betekintest engedhetnek abba, hogyan
siklik felre a szemelyisegfejlodes, de abba is, ho-
gyan mukodik az egeszseges szemelyiseg. Tobb sze-
melyisegelmelel kifejezetten a terapias kornyezet-
ben vegzett esettanulmanyokra epit.
Annakszemleltetesere, hogyan lehet egy esetta-
nulmany alapjan altalanosabb kovetkezteteseket
levonni a szemelyisegrol, pillantsiuik bele egy sze-
melyes problemakkal ktiszkodo egyetemista fiurol
szolo rovid esettanulmany reszletebe. John 19 eves,
vekony es kozepmagas. Oltozeke nem utal seinmi-
lyen divatos stilusra (affele „nevtelen egyetemis-
ta”) , bar talan masokhoz kepest valainivel tobbszor
visel olyan polot, amelyen rockegyftttesek emble-
mai lathatok. John egy kozepnyugati amerikai kis-
varosban nott fel, haromgyerekes csalad kozepso
gyermekekent. Apja betanitott munkaskent dolgo-
zik egy gyarban, anyja pedig nevelootthoni gondo-
zono. Egyiittes keresetiikbol szerenyen megel a
csalad, a fink is beiratkozhattak az allami egyetemre,
de luxuskiadasra nem telik. John negy ewel idosebb
batyja szep remenyekkel atletizalt a kozepiskolaban,
de foiskolai elomenetele egy seriiles miatt felbema-
radt, es ma ugyanabban a gyarban dolgozik, ahol
edesapja. John harom ewel fiatalabb occse tehetse-
ges matematikaban es realtargyakban; apja mar csak
ugy emlegeti, hogy „a memok”, ami jelzi, hogy fiabol
mit szeretne faragni.
Arra a kerdesre, hogy milyenek voltak kozepis-
kolai evei, John azt feleli, hogy nagyreszt jol teltek,
de az 6 szamara talan nem volt olyan jo ez a korszak,
mint masoknak. Kerdesre beszamol nehany kisebb
kozepiskolai csalodasarol, melyek onmagukban
nem tunnek tiilzottan siilyosnak. Azutan elmondja
azt az esetet, amikor rossz jegyet kapott egy dolgo-
zatara, pedig ugy erezte, tokeletesen felkesziilt. Ezt
vallvonogatva meseli el, mintha azt szeretne erze-
keltetni, hogy nem is volt olyan fontos ez az ese-
meny, de a beszelgetes soran fesziiltebbnek tunik,
mint maskor.
John tanulasi nehezsegei allandosultak az egye-
temen, jollehet felveteli pontszama meghaladta az
atlagosat. A tanulmanyi hivatal az egyetem tanacs-
ado kozpontjaba kiildte abban a remenyben, hogy
ott segiteni tudnak neki nehezsegei lekuzdeseben.
Eleinte igyekezett a kemenyebbik oldalarol bemu-
tatkozni a tanacsadonak, de nem sokaig tudta fenn-
tartani magarol ezt a kepet. A masodik talalkozas
alkalmaval elmeseli, hogy nem akar csalodast okoz-
ni sziileinek, de sulyos ketsegei vannak afelol, hogy
az egyetemen van-e a helye. Mig kollegiumi tarsai
nyiltan sohasem vontak ketsegbe sajat kepessegei-
ket vagy gondolkodtak hangosan azon, hogy ott
van-e a helyiik az egyetemen, Johnt allandoan az az
erzes gyotorte, hogy nem tud megfelelni az egye-
tem kihivasainak.
Nehany beszelgetes utan a tanacsado szamara
2. A szemelyisegkutatas modszerei
39
A kovetkeztetes dltalaniosithatosd-
gat csak sok Iddonbozo ember tanul-
manyozdsaval lehet biztositani
vilagossa valt, hogyJohn onbizalomhianyban szen-
ved. Amint a tanacsado felfrissitette jegyzeteit, is-
met arra gondolt, ami mar jo nehanyszor megfor-
dult a fejeben: az alacsony onbecsiilesu diakok, (igy
tunik, nem tudnak kepessegeiknek megfelelo szin-
ten teljesiteni az egyetemen. Ennek a megallapitas-
nak tobb lehetseges kovetkezmenye van, amit a
tanacsado le is jegyzett maganak.
Lathatjuk, hogy a szemely elethelyzetere vonat-
kozo, akar rovid ideju megfigyelesek is hogyan
vezethetnek olyan kovetkeztetesekre, amelyek sze-
melyisegtenyezoket tesznek „felelosse” fontos elet-
esemenyek alakulasaban.
Az altalanositas igenye: tobb
szemely vizsgalata
Az esettanulmanyok tanulsagos bepillantast en-
gednek az emberek elmenyvilagaba. Szamos felis-
meres es tovabbi kutatasi dtletforrasaitjelenthetik.
De a legalaposabb es atfogobb esettanulmany is
legalabb egy szempontbol mindig tokeletlen ma-
rad: csak egyetlen szemellyel foglalkozik. Amikor
viszont kovetkezteteseket vontmk le megfigyelese-
inkbol vagy elmeletet alkotunk, akkor szeretnenk
azokat sok emberre - ha lehet, mindenkire — alkal-
mazni.
Valamely kovetkeztetes alkalmazhatosaganak
hatokoret a kovetkeztetes altalanosithatosaganak
nevezziik. Ha altalanos megallapitasok megfogal-
mazasara toreksztmk, akkor nem csak egy-ket, ha-
nem sok embert kell megfigyelniink. Minel tobb
embert vesziink szenriigyre, annal biztosabbak le-
hetiink benne, hogy amit tapasztalunk, az altala-
ban is igaz az emberekre, s nem csak az eppen
megfigyelt nehany szemelyre. A legtobb mai sze-
melyisegtanulmanyban a kutatok tobb tucat - akar
tobb szaz - embert vizsgalnak, hogy kovetkeztete-
seik altalanosithatosagat noveljek.
Avalodi altalanosithatosag erdekeben minden-
fele koni es helyzetu - sot, kulturaju - embert
kellene tanulmanyoznunk. Kiilonfele okokbol
azonban ez nem lehetseges. Peldaul - kenyelmi
okokbol - az utobbi evtizedekben a legtobb szeme-
lyisegvizsgalatot egyetemi hallgatokkal vegeztek.
Vajon az egyetemi hallgatok vizsgalataval kapott
eredmenyek eleg jol jellemzik-e a szemelyiseg fon-
tos folyamatait? Talan igen, talan nem. Az egyetemi
hallgatok tobbfelekeppen is elternek az idosebb
fehiottektol, peldaul meg nines teljesen kiforrott
enkepuk (Sears 1986), ami torzithatja a kutatasi
eredmenyeket. Hogy ez az elteres mekkora, azt
csak talalgatni lehet. Az azonban biztosnak tunik,
hogy csak nagyon ovatosan fogadhatjuk el azt a
feltetelezest, hogy az egyetemi hallgatokkal vegzett
vizsgalatok eredmenyei ,,az emberekre altalaban”
ervenyesek. Ehhez hasonlo korlat az is, hogv a
legtobb szemelyisegkutatas az Egyesiilt Allamok-
ban es Europaban keszul, ezert csak feltetelezhet-
jtik, hogv a kovetkeztetesek mas kulturakban is
megalljak helvuket.
Az altalanosithatosag es melyebb szintu elemzes
egvmassal versengo igenye egyarant nagy nvomast
gvakorol a szemelyisegkutatokra. A kutato pszicho-
40
Elso resz: Bevezetes
logus alkura kenyszeriil: ugyanannyi ido- es ener-
giarafordftassal vagy sokat tud meg egyetlen sze-
mely (vagy kisebb csoport) eleterol, vagy pedig
keveset, am azt joval nagyobb csoportra altalanosit-
hatja. Nagyon nehez mindket szempontot egyszer-
re ervenyesiteni. Ennek eredmenyekeppen a kuta-
tok altalaban vagy az egyik, vagy a masik iranyt
valasztjak attol fuggoen, hogy melyik szempontot
erzik kenyszeritobbnek.
A VALTOZOK KOZOTTI
OSSZEFUGGESEK FELTARASA
Az introspekcio, a megfigyeles vagy egyetlen sze-
mely alapos, szisztematikus vizsgalata mind olyan
kovetkezteteseket sugallnak, amelyek a valtozok
kozotti kapcsolatokra vonatkoznak. A valtozd olyan
dimenzio, amely menten elteresek lehetsegesek. A
dimenzion legalabb ket erteknek vagy szintnek kell
lennie, bar vannak olyan valtozok is, amelyek veg-
telen sok lehetseges erteket vehetnek fel. A nemi
hovatartozas peldaul olyan valtozo, amelynek ket
erteke van: ferfi es no. Az onbecsulesnek gyakorla-
tilag vegtelen szarnii erteke lehetseges (a nagyon
alacsonytol a nagyon magasig), amint arnyaltabb-
nal arnyaltabb megkiildnbdzteteseket tesziink az
emberek kozott.
Fontos, hogy lassuk a kiilonbseget a valtozo es
a valtozo ertekei kozott, mert a valtozok osszefiig-
gesere vagy kapcsolatara vonatkozo kovetkeztete-
sek az egesz dimenziot, s nem csak aimak egyik oldalat
erintik. Ezert a kutatok az oket erdeklo valtozoknak
legalabb ket szintjet. vizsgaljak. Nem lehet megalla-
pitani az alacsony onbecsiiles hatasait, ha csak ala-
csony dnbecsiilesu embereket vizsgalunk. Ha van
kapcsolat az onbecsiiles es a tanulmanyi teljesit-
meny kozott, akkor azt csak ugy lehet feltarni, ha
olyan embereket vizsgalunk, akiknek az onbecsiile-
si szintje elter egymastol (2.1. abra). Ha valoban
letezik kapcsolat, akkor a nagyon alacsony dnbe-
csiilesu szemelyeknek valdszfmileg rosszabbak az
iskolai osztalyzatai, mig a magasabb onbecsiilesuek
jobb jegyeket szereznek.
Ennek a kijelentesnek a masodik fele ttgyan-
olyan fontos, mint az elso'. Egyaltalan nem tudunk
mit kezdeni azzal a megallapftassal, hogy az ala-
csony dnbecsiilesu emberek rossz jegyeket szerez-
nek, ha kidend, hogy a magas dnbecsiilesu embe-
rek jegyei is rosszak. Ezt nem konnyu allandoan
szem efott tartani, es gyakran hajlamosak vagytmk
elfelejtkezni rola. Aki azonban nem figyel erre,
stilyos hibat vethet kovetkeztetesei levonasakor. (A
problema jo szemlelteteset talaljuk Chapman
1967; Crocker 1981; Hamilton es Gifford 1976
tanuhnanyaiban.)
A kovetkeztetesek megfogalmazasa elo'tt tehat a
valtozok tobb szintjet kell vizsgalni. Ez a masodik
erv amellett, hogy till kell lepniink az egyedi esetek
tanulmanyozasan. (Az elso erv az altalanosithato-
sagra vonatkozott.) A valtozok tobb szintjenek vizs-
galata mellett szdlo ervek vezetnek el benniinket
azokhoz a modszerekhez, amelyekkel a fejezetnek a
hatralevo reszeben foglalkozni fogimk. Csak ezen az
iiton igazolhatok a valtozok kozotti osszefiiejgesek.
A valtozok kozotti korrelacid
A valtozok kozott ketfajta osszefiiggest talalhatimk.
Az elsot korrelacionak nevezziik. Ket dimenzio kb-
zotti korrelacid azt jelenti, hogy - sok peldan vagy
eseten vizsgalva - a dimenziok megfigyelt ertekei
szisztematikusan egyiitt jamak. Ennek a kapcsolat-
nak ket - egymastol teljesen fiiggetlen —jellemzo-
je van: az egyik a korrelacid irdnya, a masik a
korrelacid erossege. Nezziik meg az onbecsiiles es
a tanulmanyi ereihneny osszefiiggesenek kerde-
sen, hogy pontosan mit isjelentenek ezek a fogal-
mak.
Tegyiik fel, hogy azt akarjuk megvizsgalni, vajon
alacsony
tanulmanyi
atlag
Valtozok*
“ Nagyon magas onbecsiiles
Viszonylag magas onbecsiiles
Atlagos onbecsiiles------------
Viszonylag alacsony onbecsiiles
к Nagyon alacsony onbecsiiles
2.1. ABRA A valtozok kozotti kapcsolatot csak akkor tudjuk
megdllapitani, ha mindegyik ndltozon legalabb ket erteket ve-
szilnk szemiigyre. Ha tudjuk, hogy az alacsony onbecsillesu
szemelyek gyengen tdjesitenek a tanubnanyaikban, akkor meg
nyitva marad az a kerdes, vajon mindenki masnak ugyanolyan
gyenge-e a tanulmanyi teljesitmenye. Ez a kerdes kiilonosen
akkorfontos, amikor ket valtozo osszefuggeset akaijuk megalla-
pitani
2. A szemelyisegkutatds modszerei • .41
A) Nyers adatok
Vizsgalati
szemely
Tibor
Zsuzsa
Mihaly
Jozsef
stb.
Onbecsiilesi
ertek
42
10
15
22
Tanulmanyi
atlag
3,8
1,4
2,5
3,1
B) Pontdiagram
(ezert a filggoleges tengely men ten a nullapont
foie keriil). Pontdiagramot akkor kapnnk, ha a
vizsgalatunkban szereplo osszes szemely ertekeit
berajzoljuk ebbe a ketdimenzios terbe.
Ha azt kerdezziik, hogy a ket valtozo korrelal-e,
akkor a kerdes tulajdonkeppen a pontdiagramra
vonatkozik: a vizszintes tengely menten alacsony
vagy magas ertekeket jelento pontok azonos mo-
don jarnak-e egyiitt a filggoleges dimenzio erteke-
ivel? Ha az alacsonyabb (vagy magasabb) ertekek a
masik dimenzio alacsonyabb (vagy magasabb) er-
tekeiveljamak egyiitt (amint az a 2.3. abra Areszen
lathato), akkor az mondhatjnk, hogy a ket valtozo
pozitivan korrelal. Ha az alacsony onbecsiilesu sze-
melyeknek altalaban gyenge, a magas onbecsiilesu
szemelyeknek pedig altalaban jo a tanulmanyi atla-
ga, akkor azt mondhatjuk, hogy az onbecsiiles po-
zitivan korrelal a tanulmanyi atlaggal. Ezeknek a
0 10 20 30 40 50
alacsony------------------
onbecsiiles
rnagas
2.2. ABRA A korrelacio jelentese (kitald.lt adatokkal szemleltet-
ve): (A) minden (vizsgalati) szemelyrol ketfajta informdcid dll
rendelkezesiinkre: onbecsiilesi erteke es tanulmanyi atlaga. (B)
Az adatokbol pontdiagramot kepezhetilnk, ha folrajzoljuk min-
den. szemely onbecsiilesi erteket a vizszintes, is minden szemely
tanulmanyi ntlagdt a filggoleges dimenzio menten. Igy minden.
szemelyt elhelyezhetilnk ebben a ketdimenzios terben
ez a ket valtozo egyiitt jar-e. Negyven diakkal kitol-
tetiink egy onbecsiilest mero kerdoivet es megker-
dezziik, hogy milyen a tanulmanyi atlaguk. Eziiton
informaciohoz juthatunk mindket valtozora vonat-
kozoan (2.2. abra, A resz). Ezt az informaciot tobb-
felekeppen is rendezhetjuk, peldaul pontdiagra-
mot keszithetiink (2.2. abra, В resz). A pontdiagra-
mon a ket dimenziot vagy valtozot ket, egymassal
derekszoget bezaro (koordinata) tengely jelzi.
Azon a ponton, ahol a ket egyenes metszi egymast,
mindket valtozo nulla ertekii. Minel tavolabbra
keriiltmk a tengelyen a nullaponttol, annal na-
gyobb a valtozo erteke. Mivel a ket tengely egymas-
ra meroleges, minden szemely ket valtozon elert
erteket egyetlen ponttal egyertelmuen lehet abra-
zolni ebben a ketdimenzios terben. A 2.2. abran
peldaul Tibor onbecsiileserteke 42 (igy a vizszintes
tengelyen jobbra keriil), mig tanulmanyi atlaga 3,8
A) Apozitiv korrelacio pontdiagramja
magas •
• •
alacsony • .
0 alacsony---------------------► magas
B) A forditott (negativ) korrelacio pontdiagramja
magas e
• •
alacsony ,
0 alacsony--------------------«- magas
2.3. ABRA (A) Ha az egytk dimenzio magas eitikei a masik
dimenzio magas ertekervel (az alacsonyakpedig az alacscmyakkal)
jamak egyutt, akkorakorrelddopozitiv. (В) Ha az egyik dimenzio
magas ertekei altalaban a masik dimenzio alacsony erteketvd
jtimak egyutt, akkor a korrelacio forditott vagy negativ
42
Elso resz: Bevezetes
valtozoknak a tanulmanyozasakor valoban ez az
eredmeny sziiletett (lasd Scheirer es Kraut 1979;
Wylie 1979).
Elofordul azonban, hogy masfajta korrelaciot ka-
punk. Peldaul az egyik dimenzio inagas ertekei a
masik dimenzio alacsony ertekeivel (vagy forditva)
jamak egyiitt. Amikor ez a helyzet (mint peldaul a
2 3. abra В reszen), a valtozok kozotti korrelacio
negativ vagy forditott. Ilyen egyiittjarast kaphattunk
volna, ha a tanulmanyi atlag es a hazibulikon valo
reszvetel gyakorisagat vizsgaljuk, vagyis a legtobbet
bulizo diakok tanulmanyi atlaga valoszinuleg alacso-
nyabb lenne, mint a legkevesebbet bulizoke.
A valtozok kozotti kapcsolat (pozitiv vagy negativ)
iranya a korrelacionak csak az egyik jellemzoje. A
masik jellemzo - amely teljesen fuggetlen az elsotol
- a kapcsolat erossege. Az erosseg azt jelzi, hogy
mennyire „szoros, illetve laza” a ket valtozo kozotti
kapcsolat. Szakszerubben kifejezve arra utal, hogy
milyen pontosan lehet az egyik dimenzio ertekebol a
masik dimenzio ertekere kovetkeztetni. Tegyiik fel,
hogy pozitiv korrelaciot talaltunk az onbecsiiles es a
tanulmanyi atlag kozott, es azt is tudjuk, hogy a
vizsgalatok soran Vikinek az onbecsiileserteke lett a
masodik legmagasabb. Milyen pontosan tudjuk eb-
bol az adatbol elore jelezni vagy megjosolni Viki
tanulmanyi atlagat?
Erre a kerdesre a valaszt a korrelacio erossege
adja meg. Pozitiv korrelacio eseten, ha Vikinek
magas az onbecsiilesi erteke, akkor arra kovetkez-
tethetiink, hogy magas a tanulmanyi atlaga is. Ha
a korrelacio eras, akkor nagyobb a valoszinusege,
hogy igazunk lesz, ha gyengebb, akkor nagyobb az
eselyiink a tevedesre. A tokeletes - a leheto legero-
sebb - pozitiv korrelacio azt jelenti, hogy az egyik
dimenzion legmagasabb erteket elero szemely a
masik dimenzion is a legmagasabb erteket fogja
elemi, a masodik a masodikat es igy tovabb (1. 2.4.
abra A reszet).
A korrelacio erosseget, az tin. korrelacios
egyfttthatot a statisztikai szamitasokban egyetlen
szammal fejezziik ki (es rbetuvel jeloljtik). A toke-
letes pozitiv korrelaciot az 1,0 ertek jelzi (lasd 2.4.
abra, A). Ez a legnagyobb ertek, amit a korrelacios
egyiitthato felvehet, es arra utal, hogy teljesen biz-
tosan kovetkeztethetiink egyik dimenziobol a ma-
sikra. Ha tudjuk, hogy hoi helyezkedik el a szemely
az egyik dimenzion, akkor teljes bizonyossaggal
megmondhatjuk azt is, hogy hoi all a masikon.
A 2.4. abra В resze valamivel gyengebb korrela-
ciot mutat. Amint lathato, a pontok jobban „szet-
szorodnak”, mint az elobb, de meg min dig erzekel-
heto az a tendencia, hogy az egyik dimenzio maga-
sabb ertekei a masik dimenzio magasabb ertekei-
vel, az alacsonyabb ertekei pedig az alacsonyabbak-
kal jamak egyiitt, bar ez a tendencia valamivel
gyengebb. A kapcsolat gyengfilesevel a korrelaciot
kifejezo szarn is kisebb lesz (igy gyakorlatilag min-
den korrelaciot tortszammal jeloliink). A 0,6-0,8
kozotti korrelaciok magasak, a 0,3-0,5 kozottiek
gyengebbek, de meg mindig viszonylag erosek, mig
a 0,2-0,3 alatti korrelaciok eseten nagyon bizony-
talanul lehet egyik valtozobol a masikra kovetkez-
tetni. Amint az a 2.4. abran lathato, a gyengebb
korrelacioknal meg nagyobb a pontok szorodasa.
A pozitiv egyiittjaras tendenciaja kiveheto, de egy-
2.4. ABRA A korrelacio hat formaja.
(A) Tokeletes pozitiv korrelddo. (B)
Viszonylag eras pozitiv korrelacio. (C)
Gyenge pozitiv korrelacio. (D) Tokele-
tes negativ korrelacio. (E) Viszonylag
eras negativ korrelacio. (F) Gyenge
negativ korrelacio. Minel gyengebb a
korrelacio, annul nagyobb a diagra-
inon a pontok „szorodasa”
2. A szemelyisegkutatds modszerei • 43
altalan nem eros. A nulla erossegu korrelacio azt
jelenti, hogy a ket valtozo egyaltalan nines osszefiig-
gesben egymassal.
Mint korabban mondottuk, a korrelacio erosse-
ge teljesen fiiggetlen az iranyatol. A korrelacio
ereje csak a kovetkeztetes pontossaganak merteke-
re vonatkozik, igy ёppolyan crtelmes - es hasznos
- tokeletes forditott (negativ), mint tokeletes pozi-
tiv korrelaciorol beszelni. A tokeletes forditott kor-
relacio (2.4. abra, D) aztjelenti, hogy az egyik valtozo
menten legmagasabb erteket elero szemely a masik
valtozon a legalacsonyabb erteket mutatja, a kovetke-
zo legmagasabb erteket elero szemely pedig a maso-
dik legalacsonyabb erteket es igy tovabb.
A negativ korrelacio ugyamigy kifejezheto egy
szammal, mint a pozitiv, csak a kapcsolat forditott
iranyajelolendo negativ szammal. Az r= -0,75 korre-
lacio tehat ugyanolyan eros, mint az r= 0,75-ds pozitiv
korrelacio, de az elso ertek negativ (forditott) korre-
laciora vonatkozik, a masodik pedig pozitivra.
STATISZTIKAI SZIGNIFIKANCIA * A korrelacio
erossege a statisztika nyelven tortszammal fejez-
heto ki. Bar e szam erteke onmagaban is informal
a korrelacio erejerol, arrol meg nem arulkodik,
hogy az osszefiigges! jelentosnek fogadhatjuk-e
el. Ez mindenfajta statisztikara ervenyes. Csak
2.5. ABRA Л korrelacio nevi mutatja ki az okot es az okozatot,
mert mindig harom lehetoseg all fenn: (1) az egyik valtozo
elteresei (peldaul tanulmanyi atlag) okozzdk a masik valtozo
(onbecsiiles) eltereseit; (2) a masodik valtozo elteresei okozzdk az
elso eltereseit; vagy (3) egy harmadik valtozo okozza. mindket.
megfigyelt hatast. Ha csak az onbecsiiles is a tanulmanyi atlag
kozotti korrelaciot ismerjiik, meg nem tudjuk eldonteni, hogy a.
harom lehetoseg kozill melyik dll fenn
ranezesre - a szam vagy a diagram alapjan — nem
lehet megallapitani, hogy az eredmeny tenyleges
osszefiiggest takar-e. Erre a celra a szignifikancia
fogalma hasznalatos a statisztikaban.
A szignifikans kifejezes ebben a szovegkornye-
zetben nem abban az ertelemben jelent .jelento-
set”, mint a hetkoznapi nyelvben. Esetiinkben
sajatos statisztikai jelentese van: a korrelacios er-
teket (vagy mas statisztikai meroszamot) eredme-
nyezo szamitasok arra engednek kovetkeztetni,
hogy a tapasztalt osszefiigges valoszinusithetoen
nem veletlenszerii tenyezok termeke. Ha a velet-
len hatasanak elegge kicsi - 5 szazalek alatti - a
valoszinusege, akkor a korrelaciot valosagos
osszefiigges kifejezodesenek tekinthetjiik. Ilyen
esetben mondjak a kutatok, hogy a korrelacio
statisztikailag szignifikans (lasd meg a 2.1. kere-
tes szoveget).
Az oksag kerdese es a kovetkeztetes
korlatai
A korrelacio azt ugyan kifejezi, hogy ket vagy tobb
valtozo egyiitt jar-e (milyen iranyban es milyen
erosen), de ahhoz nem nyujt tampon tot, hogy a
valtozok miert jarnak egyiitt. A „miert” kerdese tul-
mutat a korrelacioszamitas logikajan, es masfajta
kapcsolatra, nevezetesen az oksagi vagy ok-okozati
kapcsolatra utal. A korrelacios kutatas nem szolgal
bizonyitekkal e masodik fajta kapcsolat igazolasara.
A korrelacios eredmenyek gyakran kitfino dtlete-
ket adhatnak az oki kapcsolatokra vonatkozoan, de
sohasem bizonyito erejtiek.
Miert van ez igy? A valaszt a 2.5. abran mutatjuk
be. Az abran a nyilak az oksagi hatas egy-egy lehet-
seges iranyat mutatjak. Az abra azt szemlelteti, hogy
a korrelacios kutatasok eredmenyeit mindig ha-
romfelekeppen lehet magyarazni. Gondoljunk az
onbecsiiles es a tanulmanyi atlag kozotti kapcsolat-
ra. Vajon mi okozza ezt a kapcsolatot? Intuicionk
azt sughatja, hogy a legjobb magyarazat az lesz, ha
feltetelezziik, hogy a rossz tanulmanyi teljesitmeny
miatt alakul ki az alacsony onbecsiiles, mig a j6
teljesitmeny utan az emberek elegedettebbek on-
magukkal (a 2.5. abran az 1-es nyil). Ugyanilyen
joggal gondolhatjuk azt is, hogy az a legjobb ma-
gyarazat, ha feltetelezziik, hogy az alacsony onbe-
csiilesiik miatt nem igyekeznek az emberek annyira
a tanulmanyaikban, ami a gyengebb teljesitmenvt
44
Elso resz: Bevezetes
2.1 - A statisztika ketfele alkalmazasa: leiras es kovetkeztetes s
“ л. .<
Amikor a statisztikara gondolunk, akkor altalaban em-
berek vagy esemenyek csoportjainak szamszen'i jellem-
zoi jutnak az esziinkbe. Ez a helyzet az olyan kijelente-
sek eseteben, mint peldaul „Az atlagos amerikai allam-
polgar 19 000 dollart keres evente” es ,Az utobbi ha-
rom evben atlagosan 21,6 pontot szerzett jatszman-
kent”. Az ilyen osszefoglalo adatokat leiro statisztika-
nak nevezziik. inert leiro celzattal kesziikek.
Mint azt a fejezet fo szovegeben mar jeleztiik, a
pszichologusok mas cclra is hasznaljak a statisztikai
modszereket. Ez utobbit kovetkeztetesi statisztikanak
nevezik, inert azt teszi lehetove, hogy a kutato kovet-
kezteteseket vonjon le adataibol. A kovetkeztetesi sta-
tisztika altal nyiijtott informacio adja a vezerfonalat a
kutato kezebe annak eldontesehez, hogy mit fogadhat
el igaznak, es mit nem. Talan meglepo, de azt nem
lehet bebizanyitaui, hogy valami igaz, vagy hogy egy hatas
valosagos. A statisztika csupan azt mutatja meg, hogy
mekkora a valosziniisege annak, hogy a hatast nem
veletlenszerit tenyezok hoztak letre. Ha kimutathato,
hogy a hatas nem veletlenszeruen kovetkezett be, akkor
a kutatok valodi hatasra kovetkeztetnek.
A kovetkeztetesi statisztikat a biroi itelkezesben is hasz-
naltak mar. Ennek egyik erdekes peldaja (amit Zeisel es
Kalvenn le 1977-ben) dr. Benjamin Spock, a neves gyermek-
nevelesi szakerto 1968-as pere. A konyvei reven hiresse
valt doktort azert allitottak birosag clc, inert ana biztatta
a fiatal ferfiakat, hogy ne hagyjak magukat besorozni a
vietnami haborii idejen. A targyalas soran a vedoiigy-
ved megkerdojelezte a biro eskiidtvalasztasi modszeret,
es azt allitotta, hogy a biro modszere elfogult a nokkel
szemben (ugyanis nem keriilt no az eskiidtek koze). A
vedoiigyved amellett ervelt, hogy a nok hianya hatra-
nyosan crinti vedencet mivel a nok jobban egyetertet-
tek Spock allaspontjaval. mint a ferfiak.
Valoban elfogult volt a biro a nokkel szemben?
Vagy csak a veletlen hozta rigy, hogy nem keriilt egyet-
len no sem az eskiidtek koze? A kovetkeztetesi statiszti-
ka adta meg a valaszt: 1 az 1 000 000 000 000 000 000-hoz
(egy az egy kvintilliohoz) az eselye annak, hogy az evek
soran ilyen alacsony aranyban keriiljenek nok a biro
eskiidtjei koze. A kovetkeztetes vilagos: a biro hosszii
idon at velhetoen ugyjart el, ami eltorzitotta az eskiidt-
szek osszetetelet.
Azt mondjuk, hogy „velhetoen”, inert szeretnenk
valamit kihangsulyozni a kovetkeztetesi statisztika ter-
ineszeterol. Akarmikor alkalmazzuk is, a kovetkeztetes
mindig csak valoszinifsitheto. Peldankban rendkivul ki-
csi annak az eselye, hogy a levont kovetkeztetes hibas.
De a lehetoseg mindig fennall - meg a fenti esetben is.
A kovetkeztetesi statisztika ugy foghato fel, melynek
soran „megbizhatdsagi erteket” rendeliink allitasaink-
hoz. Semmikeppen sein olyan eljaras, amely tevedhe-
tetleniil helyes donteshez vezet.
eredmenyezi (a 2-es nyil). Bar az oksagi befolyas
iranya elter a ket esetben, mindketfajta magyarazat
elegge esszeriinek tunik.
Am eppen igy az is lehetseges, hogy valojaban
egy harmadik такого — amire nem gondoltunk, es
ezert nem is mertiik - gyakorol oki hatast mindket
mert valtozora (a 3-sal jelzett ket nyil). Talan a
magas intelligenciaszint all mind a pozitiv onbecsii-
les, mind pedig a jobb tanulmanyi atlag hattere-
ben. Ebben az elrendezesben mind az onbecsiiles,
mind pedig a tanulmanyi atlag okozat, es valami
mas - az intelligencia - az ok.
A korrelaciok hattereben elkepzelheto rejtett val-
tozok szerepere olykor mint a harmadik valtozo prob-
lemajara szoktak hivatkozni. Ezt a probleinat nem
lehet a korrelacios kutatasok eszkozeivel kezelni,
men azokkal nem dontheto el. hogy a 2.5. abran
jelzett harom lehetoseg koziil melyik a helyes.
Az oki tenyezok kimutatasa:
kiserletes megkozelites
Az oksagi viszony meghatarozasanak eszkoze a kiser-
leti modszer, amelynek ket fontos jellemzojet lehet
megkiilonboztetni. Eloszor is a kutato az egyik valto-
zot „manipulalja”, vagyis e valtozo legalabb ket erte-
ket hozza letre. A manipulalt valtozot fiiggetlen val-
tozonak nevezziik. Ez az a valtozo, amelyrol szeret-
nenk bebizonyitani, hogy bizonyos hatast okoz. Ami-
kor azt mondjuk, hogy a kutato „letrehozza” valamely
valtozo ket (v’agy tobb) szintjet, akkor pontosan arra
gondohmk, amit a kifejezesjelent: valamely eljarassal
aktivan teremtjiik megz kiilonbseget a kiserleti szeme-
Ivek egyik es masik csoportja kozott.
A kutatok idonkent azert kiserleteznek, hogy
jobban megertsek azt, amit a korrelacios kutatas
soran megfigyeltek. A kiserletes modszert a mar
2. A szemelyisegkutatds modszerei
45
A korrelacid ket valtozo szisztemati-
kus egyiittjdrasdt jelenti. A korreld-
cid jelen esetben a magassag es a
sorban elfoglcdt hely kozott dll fenn
eddig is kovetett peldaval illusztraljuk. Tegyiik fel,
hogy azt a sejtesiinket szeretnenk igazolni, hogy a
tanulmanyi eredmeny valtozasa hatassal van az on-
becsiilesre (mert egyfajta ketelkedest valt ki, mely-
nek hatasara az emberek „magukba szallnak”). E
lehetoseg tanulmanyozasara kiserletet vegezhetfmk.
Hipotezisiink (eldrejelzesiink) az, hogy a tanulma-
nyi eredmeny hatast gyakorol az onbecstilesre.
A kiserletben nem manipulalhatjuk a tanulma-
nyi eredmenyt, de viszonylag konnyen tudunk val-
toztatni valami mast, ami osszefiigghet a tanulma-
nyi eredmennyel. Peldaul ugy intezhetjiik, hogy
bizonyos emberek sikert, masok kudarcot eljenek
at olyan feladatokban, amelyek vagy nagyon
konnyuek, vagy lehetetlen megoldani oket. Ha igy
tesztmk, mi magunk teremtjiik meg a kiilonbseget a
siker- es a kudarctapasztalat kozott. Vagyis beavat-
kozunk, es nem csak „lemerjiik”, amikor eppen
elofordul. Ezaltal biztosak lehetiink, hogy kiilonb-
seg van a szemelyek ket csoportja kozott, hiszen mi
magunk hoztuk letreezt a kiilonbseget.
Mint minden vizsgalatban, ebben is igyeksziink
mindent megtenni, hogy a kiserlet valamennyi
resztvevojet pontosan ugyanolyan banasmodban
reszesitsiik, mint a tobbieket. Ezert amennyire csak
lehetseges, standardizaluunk (szabvanyositanunk)
kell az eljarasokat. Kiserleti kontrollnak nevezziik
azt, amikor - a manipulalt valtozotol eltekintve -
mindenkivel egyforman banunk. A kiserleti mod-
szer lenyegehez tartozik a nagyfokti kiserleti kont-
roll, amint azt nemsokara latni fogjuk.
Bar nagyon fontos a kontroll, megsem tudunk
mindent az ellenorzestink alatt tartani. Csak ritkan
lehetseges, hogy a kutatas minden resztvevoje
ugyanazon a napon, ugyanabban az oraban jdjjdn
el. Pontosabban fogalmazva: lehetetlen azt biztosi-
taui, hogy a kiserlet minden resztvevqje egyfonna
legyen. Vegtere is. ennek a konyvnek eppen az az
egyik fo temaja, hogy nem vagytmk egyformak. A
kiserletben reszt vevo szemelyek nemelyikenek
egyszeruen magasabb volt az onbecsiilese, mint
masoknak, meg mielott eljott volna a kiserletre. De
mit kezdjunk ezekkel a kiilonbsegekkel?
Ez a kerdes elvezet benniinket a kiserleti mod-
szer masodik meghatarozo jellemzojehez: Minden
olyan valtozo menten, amelyet nem tudunk ellen-
orzes alatt tartani (peldaul az egyeni kiilonbsege-
ket), a szemelyekel veletlenszeruen soroljuk a ki-
serleti es kontroll- (amely nem reszesiilt a manipu-
lacioban - a szetk.) csoportokba. Kiserletiinkben
ugy tarthatjuk ellenorzes alatt az egyeni kiilonbse-
geket, ha az egyes resztvevoket veletlenszeruen
osztjuk be a sikert vagy a kudarcot megtapasztalo
csoportokba. Hogy ki melyik csoportba keriil, gyak-
ran egyszerii penzfeldobassal vagy veletlen szaraok
listaja segitsegevel dontik el.
Aveletlenszerii besorolas azon a sajatos felteve-
sen nyugszik, hogy ha eleg nagv szarnii szemelv vesz
reszt a kiserletben, akkor a csoportok kozott min-
den fontos kiilonbseg ki fog egyenlitodni. Valoszi-
m'i, hogv egvik csoportba ugyanannyi magas, kover,
szomorii es magabiztos ember keriil, mint a tobbi
csoportba. de csak akkor, ha eleg nagy szarnii reszt-
vevo'nk van. es veletlenszeruen osztjuk oket csopor-
46 • Elso resz: Bevezetes
A kiserleli. modszer pmlos jellemzoje a wdelJmiszeni hesorolas. SokjiSfikep-
pen lehet a szemelyekel ixilellenszeruen lAOporlokba osztank lobbek kozott
ugy is, hogy lalaloinm hnzzuk ki sorszamaihat, eppen tigy, mini a
tombolajalekon
tokba. Igy elvileg minden olyan tenyezo kiegyenli-
todik, ami szamithat.
Ott tartunk tehat, hog}7 egyenkent hivjuk be a
kiserleti szemelyeket a laboratoriumba, veletien-
szeruen rendeljiik oket a ket feltetel valamelyi-
kehez, manipulaljuk a fiiggetlen valtozot, es bizto-
sitjuk a kiserleti kontrollt. A kiserlet bizonyos pont-
jan aztan megmerjtik azt a valtozot, amely szerin-
tiink az ok-okozati viszony okozati oldalat kepviseli.
Ezt a valtozot fiiggo valtozonak nevezziik.
Ebben a kiserletben az volt a feltevesiink (hi-
potezisiink), hogy a siker vagy kudarc elozetes
tapasztalata hatasara az emberek onbecsiilesi er-
zese eltero lesz. A fiiggo valtozo tehat az onbecsii-
les valamilyen merese kell legyen (peldaul olyan
onjellemzo tetelek, amelyben a szemelyek dnma-
gukkal kapcsolatos erzeseikrol adhatnak sza-
mot). Miutan minden kiserleti szemelytol meg-
kapjuk ezt a beszamolot, osszehasonlithatjuk a
ket csoportot egymassal (olyan statisztikai mod-
szerekkel, amelyekre itt nem all modunkban ki-
terni). Ha a csoportok ebben a miitatoban elter-
nek egymastol, biztonsaggal vonhatjuk le azt a
kovetkeztetest, hogy a siker es kudarc okozza az
onbecsiilesbeli eltereseket.
Mitol lehetiink ilyen biztosak az okra vonatkozo
kovetkeztetesiinkben? A valasz - mindazon nehezse-
gek ellenere, amelyeket mar erintettiink - nagyon
egyszerii, a logikajat pedig a 2.6. abran szemleltet-
jiik. A kiserlet elejen ket csoportba osztottuk az
embereket. (Ne feledjiik, hogy ez a gondolatmenet
akkor is ervenyes marad, ha a kiserlet fiiggetlen
valtozoja kettonel tobb erteket vesz fel.) Ha helyes
a feltevesiink a veletlenszerii besorolas hatasairol,
akkor ezen a ponton a ket csoport semmilyen szisz-
tematikus modon nem ter el egymastol. S mivel az
egesz kiserleti folyamatot ellenorzes alatt tartjuk, a
csoportok a kiserlet egesz folyaman nem kiilonboz-
nek majd.
Egy ponton azonban a fiiggetlen valtozo mani-
pulaciojaval elterest hozunk letre a csoportok ko-
zott. Ezen a ponton tehat nemcsak azt tudjuk,
hogy itt elteres van a csoportok kozott, hanem azt
is, hogy mi ez a kiilonbseg — hiszen mi magunk
hoztuk letre. Ezert ha azt talaljuk a kiserlet vegen,
hogy a csoportok elternek egymastol a fiiggo val-
tozo tekinteteben, akkor azt is tudjuk, hogy azt
csak egyetlen tenyezo idezhette eld (2.6. abra).
Csak a fiiggetlen valtozo kiserleti manipulacioja
okozhatta, mivel az volt az egyetlen olyan pout,
ahol a kiserlet folyaman kiilonbseg keletkezhetett
a ket csoport kozott. Az oki hatasert tehat csak ez
a a tenyezo lehet felelos.
Ez eleg egyszerii es egyenes okfejtes. Meg kell
azonban jegyezniink, hogy ez a modszer sem telje-
sen tokeletes, ennek is megvan a maga sajatos
problemaja. Amikor kiserletet vegziink, ki tudjuk
ugyan mutatni, hogy a fiiggo valtozo eltereseit a
manipuldcui okozza - de soha nem lehetiink bizto-
sak abban, hogy a manipulacionak pontosan rnelyik
mozzanata okozta a hatast. Lehet, hogy az a mozza-
nat fejtette ki a hatast, amelyre mint kiserletvezetok
gondoltunk, de az is lehet, hogy valami mas.
Peldanknal maradva: az alacsony onbecsiilest
okozhatta a kudarc, de a sajat kepessegeket illeto
ketelkedes is, amit a kudarc valtott ki. De okoz/tiztta
valami mas is a kudarcmanipulacio soran. Talan
aggodtak a kiserleti szemelyek, hogy elrontjak a
kiserlet eredmenyet, ha nem oldjak meg a felada-
tot. Talan nem is volt lewdanelmenyiik, hanem csak
csalodtak magukban, mert problemat okoztak a
kiserletvezetonek. Az eredmenyek ilyen ertelmeze-
se nem ugyanaz, mint az eredeti ertehnezesiink.
Mindebbol az kovetkezik, hogy meg akkor is ova-
tosnak kell lenniink, amikor a kiserletek eredme-
nyeit vessziik szemiigyre.
2. A szemelyisegkutatds modszerei • t47
dsszehasonlftasa
2.6. ABRA A kiserleti modszer logikaja: (A) A veletlmszerii
besorolds es a kiserleti folyamat ellenorzes alatt tartasa miatt
eleinte nines szisztematikus elteres a csoportok kozott. (B) Az elso
sajatos kiilonbseget a kiserleti manipuldcio hozza letre a csopor-
tok kozott. (C) Ha azutdn a csoportok eltemek egymastol, akkor
valdszinii, hogy azt a manipuldcio idezte eld
Hogyan ismerjiik fel a vizsgalat
tipusat?
Amikor a konyv kesobbi fejezeteiben korrelacios es
kiserleti vizsgalatokrol olvasunk, milyen konnyen
tudjuk majd megkiildnbdztetni e ket eljarast? Elso
ranezesre magatol ertetodo a dolog: a kiserlet cso-
portok osszehasonlitasat jelenti, mig a korrelacios
vizsgalat korrelacios ertekeket eredmenyez. Am
megsern olyan konnyu a dontes, mert a korrelacios
vizsgalatok eredmenyeit nem mindig ebben a for-
maban mutatjak be. Neha a vizsgalatban ket (vagy
tobb) csoportot hasonlitanak ossze valamely fiiggo
valtozo menten, es a korrelacid kifejezest meg sem
emlitik.
Tegyiik fel, hogy olyan embereket vizsgalunk,
akik 20%-kal sulyosabbak, illetve olyanokat, akik
20%-kal konnyebbek az atlagnal. Egyenkent be-
szelgetiink veliik es megiteljiik, milyen mertekben
szociabilisak, es a vegen azt talaljuk, hogy a kover
emberek jobban feltalaljak magukat tarsas helyzet-
ben, mint a sovanyak. Ez most kiserlet vagy korre-
lacios vizsgalat? Akkor talaljuk meg a helyes valaszt,
ha felidezziik a kiserletek ket meghatarozo jellem-
zojet: a fiiggetlen valtozo rnanipulaciojat es a velet-
lenszerii besorolast. Mivel nem veletlenszeruen
osztottuk be az embereket a koverek es sovanyak
csoportjaba (es nem magunk hoztuk letre ezeket a
kiilonbsegeket), ez korrelacios vizsgalatnak szamit,
amire eppugy vonatkozik a korrelacios vizsgalatok
korlatja is, nevezetesen nem kovetkeztethetiink ok-
okozati osszefiiggesekre.
Az az aranyszabaly, hogy azokban az esetekben,
amikor a csoportokat termeszetesen elojorduld killonb-
segek vagy az dltalunk merni kivdnt valtozo menten
alakitjuk ki, akkor korrelacios vizsgalatrol beszelhe-
tiink. Ebbol az kovetkezik, hogy minden olyan ku-
tatas, amely a szemelyisegkiilonbsegekre iranyul,
definicioszeriien korrelacios vizsgalat.
De miert alakitjak iigy a kutatok, hogy korrela-
cios vizsgalataik kiserletnek tunjenek? Ez gyakran
azert van igy, mert valamely szemelyisegdimenzio
ket vegleterol valasztottak kiserleti szemelyeket, vagy-
is olyan embereket, akik valamely szemelyisegdi-
menzio menten vagy nagyon alacsony, vagy nagyon
magas erteket ernek el. Ez a strategia maximalizalja
annak az eselyet, hogy kiilonbseget talaljanak. Ha
tehat kihagyjuk azokat az embereket, akik a vizsgalt
dimenzion kozepso ertekeket vesznek fel, akkor
tisztabb kepet kapunk. Ennek az eljarasnakviszont
az a mellekhatasa, hogy nem lehet korrelacios ertek-
kel kifejezni az eredmenyt. Az ilyen korrelacios vizs-
galatok aztan elso ranezesre kiserletnek tunhetnek.
Melyik fajta vizsgalat a jobb?
Sokan felteszik a kerdest, vajon melyik fajta vizsga-
lat, a kiserletes vagy a korrelacios a jobb. Erre az a
valasz, hogy mindkettonek megvannak a maga elo-
nyei, es ami az egyik elonye, az a masik hatranya. A
kiserletes modszer elonye termeszetesen az, hogy
elkiiloniti az okot es az okozatot; erre a korrelacios
vizsgalat nem kepes.
A kiserleti modszernek is megvannak azonban
a maga hatranyai. Az egyik hatranya az, hogy (mint
mar jeleztiik) neha bizonytalansag ovezi, hogy a
manipulacionak mely mozzanata fontos. Masik
hatranya az, hogy az emberekkel vegzett kiserletek
olyan jelensegek vizsgalatara korlatozodnak, ame-
lyek viszonylag rovid lefutasuak, es olyan korulme-
nyek kozott tanuhnanyozhatok, amelyeket konnyii
ellenorzes alatt tartani. A korrelacios megkozelites-
sel viszont olyan esemenyeket is vizsgalhatunk,
amelyek hosszabb idoszakot - akar eveket—fognak
48
Elso resz: Beoezetes
at vagy sokkal osszetettebbek. Korrelacios modszer-
rel olyan esemenyekro'l is informaciot szerezhet-
nek a kutatok, amelyeket nem lenne etikus kiserle-
tes modszerrel vizsgalni - peldaul milyen hatasa
van a gyerekekre a sziilok valasa, vagy milyen kovet-
kezmenyekkel jar a dohanyzas.
Sok szemelyisegpszichologus azon az alapon
biralja a kiserleteket, hogy a kiserletek altal megal-
lapithato kapcsolatoknak keves kdziik van a szeme-
lyiseg kozponti kerdeseihez. Meg a szemelyiseg lat-
szolag kozponti kerdeseit firtato kiserletekrol is
kideriilhet, hogy kevesbe informativak, mint elso
ranezesre tiintek. Gondoljunk kitalalt peldakiser-
letiinkre, amelyben a sikert es a kudarcot manipu-
laltuk es az onbecsiilest mertiik. Fogadjuk el egyelore
azt a hipotetikus eredmenyt, hogy a kudarcot megta-
pasztalt kiserleti szemelyek onbecsiilese csokken,
azokhoz kepest, akik korabban sikeresek lehettek. A
kiserlet utan csabito az a feltetelezes, hogy ha valaki
egesz eleteben rosszul teljesit iskolai kornyezetben,
akkor alacsonyabb lesz az onbecsiilese.
Ez a kovetkeztetes azonban teljesen rossz is
lehet. A kiserletben csak rovid feladat szerepelt,
amelyet sajatosan manipulaltunk, viszont az az al-
talanosabb kovetkeztetes, amit le akarunk vonni, a
szemelyiseg alapveto jellemzdjere vonatkozik. Ez
utobbi sokfelekeppen elterhet attol a pillanatnyi
allapottdl, amelyet vizsgaltunk. Az „analdgia alap-
jan valo kovetkeztetes” veszelyes es nagyon felreve-
zeto lehet.
Sok szemelyisegpszichologus szamara a szemelyi-
seg megertesenek egyeden litja a termeszetesen elo-
fordulo egyeni ktilonl >scgek vizsgalata. Ezek a pszi-
choldgusok hajlamosak elfogadni a korrelacios mod-
szer korlatozottsagat (tudnillik nem lehet belole az
okra kovetkeztetni), es iigy gondoljak, hogy ez az ar
megfizetheto. Masrcszt viszont ugyanezek a pszicho-
logusok szeretik vegyiteni a korrelacios strategist a
kiserleti modszerekkel, mint majd latni fogjuk.
Tobbtenyezos vizsgalatok
Eddig ugy beszeltiink a szemelyisegkutatasrol,
mintha azokban valamely fiiggo' valtozot mindig
egyetlen masik - kiserleti iiton manipulalt vagy
termeszetesen elofordulo egyeni kiilonbsegre vo-
natkozo - valtozobol prdbalnank elore jelezni. Am
a kutatok sokszor tobb tenyezo' hatasat tanulma-
nyozzak egy idoben - tobbtenyezos kutatasi tervek
alapjan. Az ilyen eljarasok elejen ket (vagy tobb)
elorejelzo' (prediktiv) valtozot varialnak egymastol
fiiggetlmul, amivel - a valtozok kiilonbozo szintjei
alapjan - szamos kombinacio hozhato letre (2.7.
abra). A 2.7. abran bemutatott vizsgalati tervben ket
tenyezo szerepel, de tobbet is lehetne alkalmazni.
Min el tobb a tenyezo, termeszetesen annal nagyobb
a lehetseges kombinaciok szama, es annal nehezebb
a kutatokban nyomon kovetni a hatasokat.
Olykor a tobbtenyezos vizsgalat minden tenye-
zojet kiserleti iiton manipulaljak, maskor ezek
mindegyike szemelyisegvaltozo. Gyakran azonban
kevert vagy keresztezett kutatasi tervet alkalmaz-
nak, melyekben a kiserleti manipulaciok es az
egydnikiildnbseg-valtozok egyarant szerepelnek. A
2.7. abran ilyen kevert kiserleti tervet mutatunkbe.
Az onbecsiiles tenyezoje az onbecsiiles akkori szint-
je, amikor a vizsgalati szemelyek eljottek a vizsgalat-
ra. Ez szemelyisegdimenzio, tehat korrelacios elja-
rasrol van sz6. A siker-kudarc tenyezo az a mani-
pulacio, amelyet a kiserleti iiles folyaman hozunk
letre. Ebben a kiserletben a fiiggo valtozo az a
teljesitmeny, amelyet a szemelyek a masodik fel-
adatban nyiijtanak a kiserleti manipulacio utan.
A keresztezett kutatasi terv teszi lehetove annak
vizsgalatat, hogy kiilonbozo emberek hogyan rea-
galnak kiilonbozo helyzetekre. Ily modon pillan-
tast vethetiink az egyenikiilonbseg-valtozok hatter-
dinamikajara vagy hatterjellemzoire. Mivel ez a
fajta vizsgalat a kiserleti modszer es az egyeni kii-
lonbseg-kutatas otvozete, gyakran kiserleti szeme-
lyisegkutatasnak nevezik.
A tobbtenyezos kutatasok
eredmenyeinek ertelmezese
Mivel a tobbtenyezos kutatasi tervek bonyolultabbak
az egytenyezos terveknel, az altaluk nyiijtott informa-
cid is jdval gazdagabb. A kiserletes szemelyisegkuta-
tok pontosan ezert hasznalnak ilyen terveket.
Nem mindighoznak azonban tobb eredmenyt a
tobbtenyezos vizsgalatok sem. Van iigy, hogy
ugyanazt az eredmenyt kapjuk, mint amit akkor
kapnank, ha kiilon-kiilon vizsgalnank minden
egyes elorejelzo valtozo hatasat. Ha azt talaljuk,
hogy az egyik elorejelzo valtozo - a masik elorejelzo
valtozotol fiiggetleniil - szisztematikus osszefiig-
gesben van a fiiggo valtozoval, akkor fohatasrol
beszehmk. A 2.7. abran korvonalazott vizsgalat
2. A szemelyisegkutatds modszerei • 49
eredmenye akar az is lehetne, hogy mind a magas,
mind az alacsony dnbecsiilesu szemelyek rosszab-
bul teljesitenek a kudarc, mint a siker utan.
A tobbtenyezos kutatas akkor valik bonyolultta,
ha a vizsgalatban iigynevezett interakciot talalunk. A
2.8. abra ket interakciot szemleltet; mindketto lehet-
ne az eredmenye annak a kitalalt vizsgalatnak, amely-
nektervet a 2.7. abran mutattukbe. Mindket grafiko-
non a fiiggoleges tengelyen talalhato a fiiggo valtozo,
vagyis a masodik feladatban nyiytott teljesitmeny
szintje. A vizszintes tengelyen pedig a manipulalt
valtozo ket szintjet (az eloidezett sikert vagy kudar-
cot) tiintettiik fel. A gorbe szine a masik elorejelzb
valtozot jeloli: a sziirke a magas dnbecsiilesu, a fekete
az alacsony dnbecsiilesu szemelyek teljesitmenyet.
Ujra alahuzzuk, hogy' ezek az abrak csak kitalalt
eredmenyeket tiikroznek, es pusztan azt a celt szol-
galjak, hogy tisztabb kepet nyujthassunk az interak-
ciok termeszeterol. A 2.8. abra A resze azt az ered-
menyt abrazolja, hogy az alacsony dnbecsiilesu em-
berek a kudarcelozmeny utan rosszabbul teljesite-
nek, mint sikerelo'zmeny utan. A magas dnbecsii-
lesu szemelyek eseteben azonban nem talaljuk
meg ezt az osszefiiggest. Mintha a kudarcnak
nem lenne rajuk hatasa. Az egyik valtozo (siker-
vagy kudarcelozmeny) hatasa tehat elter attol
2.7. ABRA Az elkipzelt kettinyezos vizsgalat diagramja. Min-
den teglalap a felette is a tole balra levo ertek kombinadojal
kepviseli. A tobbtinyezos vizsgdlatokban is lenyegeben igy keszi-
tik el az elorejelzo valtozok kombindcidit
fiiggd'en, hogy a masik valtozo (azonbecsiilesmer-
teke) milyen szintu: ez az interakcio jelentese. A
2.8. abra A reszeben bemutatott esetben a ku-
darcelo'zmeny hatasos a masik valtozo elso' szint-
jen (az alacsony dnbecsiilesu csoportban), de
hatastalan a masik valtozo masodik szintjen (a
magas dnbecsiilesu csoportban).
Meg egy szeinpontra kell kiterniink az interak-
cidval kapcsolatban. Elo'szor is, az interakciok fel-
2.8. ABRA Az elkipzelt kitfaktoros vizsgalat lehetseges eredmenyei. A vizsgalatban azt nezziik, hogy mikent lehet a masodikfeladatban
nyujtott teljesitmenyre az onbecsules is a siker- vagy kudarcelazminy ismeretiben kavetkezietni (A) A gorbeazt jelzi, hogy az alacsony
onbecsulisu emberek kudarcebneny hatasdra rosszabbul teljesitenek, mint a sikerdozmeny utan, viszont a kudarcnak nines semmilyen
hatasa a magas onbecsilUsu szemelyek eseteben. (B) A gr/rbek azt mutatjdk, hogy a kudarcelozmeny az alacsony onbecsillesu szemelyek
teljesitmenyet rontja, viszont a magasabb bnbecsulesu szemelyeket nagyobb teljesitmenyre sarkallja. A kudarc tehat mind a ket
csoportot befolyasolja, csak ellenkezo modon
50
Elso resz: Bevezetes
tarasa erdekeben elengedhetetlen, hogy egy idoben
tobb tenyezot tanulmanyozzunk. Egyszeriien nem
talalhatunk interakciot, ha nem egyszerre vizsgal-
juk az interakcio mindket tenyezojet. A kutatok
ezert is hasznalnak bonyolult kiserleti terveket:
csak igy valik lehetove a kdlcsonhatasok feltarasa.
A masodik szempont akkor valik vilagossa, ha a
2.8. abra A es В felet osszehasonlitjuk. Arrol van
szo, hogy sokfele interakcio letezik. Az iment leirt
interakciotol elteroen az abra В felen azt lathatjuk,
hogy a kudarcnak mindket szemelyisegcsoportra
hatasa van, de a hatasok egymas ellentetei. Mig az
alacsony dnbecsiilesu szemelyek rosszabbul teljesi-
tenek kudarc utan (akarcsak az abra A felen),
addig a magas dnbecsiilesu szemelyek a kudarc
utan jobban teljesitenek, talan azert, mert a kudarc
arra motivalja o'ket, hogy keinenyebben dolgozza-
nak.
Ez a ket grafikon egyarant interakciot abrazol,
de az interakcidk nemcsak ilyen format olthetnek.
Itt azt szeretnenk hangsiilyozni, hogy az interakcio
jelentese valojaban attol fiigg, hogy pontosan mi-
lyen a formaja. Az interakcidk elemzesekor tehat
voltakeppen azt ellend'rizziik, hogy az egyes sze-
melyisegcsoportokban milyen a masik vizsgalt val-
tozo hatasa.
OSSZEFOGLALAS___________________________
A szemelyisegpszichologiai kutatasok introspekcid-
val es egyszeru megfigyelesekkel kezdodtek. A
kutatokat azonban ket szempont is arra osztonoz-
te, hogy igyekezzenek meghaladni e kiindulo-
pontokat, es az ismeretszerzes kifinoinultabb for-
mait dolgozzak ki. A szemelyiseg mint integral!
egesz megertesere iranyuld igeny az esettanul-
manyokhoz, az egyes ember inely es alapos vizs-
galatahoz vezetett. Az altalanosithatosag - vagyis
az emberek minel nagyobb csoportjara ervenyes
megallapitasok levonasara valo torekves - nagy-
szainii csoportok szisztematikus vizsgalatat ige-
nyelte.
Az informaciogyujtes azonban csak az elso' lepes
a valtozok kozti osszefiiggesek vizsgalataban. A val-
tozok kozotti kapcsolatok altalaban ketfelekeppen
vizsgalhatok. A korrelacios elemzes azt tarja fel,
hogy ket valtozo egyiittjarasa milyen mertekben
jelezheto elore. Ez a vizsgalat a kapcsolat ketjellem-
zojet, az iranyat es ero'sseget hatarozza meg. Az
ok-okozati kapcsolatok azonban ezzel a modszerrel
nem tarhatok fel.
A kiserleti modszer az ok-okozati viszonyok vizs-
galatat is lehetove teszi. A kiserletben a fiiggetlen
valtozdt manipulaljuk, a tobbi valtozot ellenorzes
alatt (allando szinten) tartjuk, es mindannak a
hatasat, amit nem tudunk elleno'rizni, a kiserleti
szemelyek veletlenszerii csoportba sorolasaval
egyenlitjiik ki. A manipulacid altal okozott hatast a
fiiggo' valtozon merjiik. A kiserleti es a korrelacios
mddszert - az tin. kiserleti szemelyisegkutatasban
- gyakran otvozik tobbtenyezos vizsgalatokka.
KULCSFOGALMAK
Altalanositas (altalanosithatosag): A kutatasi ered-
menyek tagabb populacidra valo vonatkoztatasa.
Esettanulmany: Egyetlen szemely mely es alapos
vizsgalata.
Fohatas: Az egyik eld'rejelzo' valtozonak a tobbi
valtozotol fiiggetlen hatasa a fiiggo valtozora.
Fiiggetlen valtozo A kiserletvezeto' altal manipulalt
valtozo, amelynek hatasait szeretne megallapi-
tani.
Fiiggo valtozo: A kiserletben mert valtozo, amely az
ok-okozati kapcsolat okozati oldalat kepviseli.
Harmadik valtozo problemaja: Az a leheto'seg,
hogy ket valtozo egyiittjarasat egy vagy tobb
nem inert valtozo okozza.
Interakcio: Az egyik eld'rejelzo' valtozo hatasa attol
fiigg, hogy a masik eld'rejelzo' valtozonak mi az
erteke.
Introspekcio: Amikor a kutato sajat elmenyei es
emlekei fclc fordul kutatasi anyagert.
Kiserleti kontroll: A nem tanulmanyozott valtozok
allando szinten tartasa.
Kiserleti modszer: Valtozok manipulacioja mas val-
tozdkra gyakorolt hatasainak kimutatasa erde-
keben.
2. A szemelyisegkutatas modszerei
Kiserleti szemelyisegkutatas: Szemelyiseg- es kiser-
leti tenyezoket otvozo eljaras.
Korrelacio: Ket dimenzio vagy valtozo ismetelten
tapasztalt szisztematikus egyiittjarasa.
Kovetkeztetesi statisztika: Ket valtozo kapcsolata-
nak megitelesere szolgalo szamitasok.
Leiro statisztika: Valamely csoport szamszeru jel-
lemzoinek leirasara alkalmazott osszesite-
sek.
Oki kapcsolat vagy ok-okozati viszony: Az egyik
dimenzion elmdezett valtozasok valtozast idez-
nek elo valamely masik dimenzion.
Perszonologia: A teljes szemelyiseg vizsgalata.
Szignifikans: Annak valoszinusitese, hogy valamely
osszefiiggest nem a veletlen okozott.
Valtozo: Olyan dimenzio, amely ket vagy tobb erte-
ket vehet fel.
Veletlenszeru besorolas: Kiserleti csoportok ki-
alakitasa oly modon, hogy a szemelyekjellem-
zoi kiegyenlitodjenek a csoportok kozott.
A szemelyiseg merese
MEREST ELJARASOK
A MERES MEGBIZHATOSAGA (RELIABILITAS)
Belso konzisztencia
Az ertekelo megbizhatosaga
Idobeli stabilitas
A MERES ERVENYESSEGE (VALIDITAS)
Konstruktumvaliditas
Kriteriumvaliditas
Konvergens validitas
Diszkriminacios validitas
Latszatervenyesseg
Valaszbeallitodas es az ervenyesseg csokkenese
A MEROESZKOZOK KIFEJLESZTESENEK KET UTJA
A tesztszerkesztes racionalis vagy elmeleti utja
A tesztszerkesztes tapasztalati utja
A JO MERES SOHA VEGET NEM ERO FOLYAMAT
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Az elso szemelyisegpszichologiai elb'adason Johnnak feltunt egy lany, akit addigsoha nem
Idtott. Azotaizgatja afantazidjat, vajon milyen lehet. Megfigyeli, hogyanviselkedik, hogyan
oltozkbdik, mit mond a tarsainak. Kerdezgeti a bardlait, hogy mit tudnah rbla. Egy ideje
azon tunodik, vajon eleg „jok-е” az infonndcioi, amelyekhez hozzdjutott. Patricia mindent
kicsit elferditve lat, kovetkezeskeppen amit mond, nemi fenntartassal hell kezelni. Sara alig
veszi eszre az orra elott levo dolgokat, ki twlja hat, komolyan veheto-e egydltalan ? Amikor
az lijminan erkezett lany felszolal az bran, akkor valoban a sajat velemenyet mondja-e, vagy
csupan a tanamdl probal „bevagodni”? Amikor pedig visszautasitotta Charles randi-
ajanlatdt, inkabb gog volt a hangjaban, vagy csak zavardt titkolta ?
szemelyiseg meresevel, a szemelyisegtulaj-
donsagok becslesevel szinte naponta probalko-
zunk. Szeretnenk kepet kapni annak az embernek
a szemelyisegerol, akivel kapcsolatba keriilnnk,
hogy tudjuk, mit varhatunk tole. Ennek erdekeben
kifejlesztjiik azt a kepessegimket, amivel megbe-
csiilhetjiik, megitelhetjiik az embereket. Bar erre a
folyamatra a mindennapokban nem hasznaljuk a
„meres” kifejezest, tulajdonkeppen ugyanazt tessziik,
amit a pszichologusok, csak joval egyszerubb eszko-
zokkel.
Neha igen nchcz pontos kepet alkotni az einbe-
rekrol. Konnyen formalunk masokrol hamis vagy
megteveszto velemenyt. A szemelyiseg merese a
pszichologusok szamara sem konnyii feladat. A
pszichologusok is ugyanazokkal a nehezsegekkel
kiiszkodnek, mint a hetkoznapi emberek. Igaz,
tobb erofeszitest tesznek e problemak megoldasara
(bovebben lasd Anastasi 1988).
MERESI ELJARASOK
A formalis szemelyisegmeres, akarcsak a hetkozna-
pi vizsgalddas, sok forrasbol merit. Amint az rovi-
desen kitunik, a peldaban szereplovalamennyi het-
koznapi informaci dforrasnak megvan a maga parja
a formalis meresi modszerek kozott.
A szemelyisegmutatok jo resze nem a vizsgalt
szemelytol, hanem valaki mastol szarmazik (pelda-
ul Funder 1991; Paunonen 1989). Az ilyen meresi
modszereket osszefoglaloan megfigyeloi ertekeles-
nek vagy osztalyozasnak (angolul: rating) nevez-
ziik. Sokfajta megfigyeloi osztalyozas letezik, mert
a megfigyelok is sokfajta adatot szolgaltathatnak.
Az egyik megfigyeloi adatforras az interjii, ahol az
emberek sajat szavaikkal beszelhetnek onmaguk-
rol, es az interjiikeszito von le kovetkezteteseket
abbol, amit elmondanak. Az interjualany olykor
nem dnmagarol, hanem valami masrol beszel, es
ilyen kozvetett modon tar fel valamit magarol.
A megfigyelok maskor minden beszedinterak-
ciot mellozve alkotnak velemenyt a vizsgalt sze-
melyrol. Bizonyos meresi eljarasok eseten az osz-
talyzatok a viselkedes kozvetlen megfigyelesen ala-
pulnak, mas esetekben a szemelyt jol ismero tarsak
pontoznak osztalyozoskalakon.
Bar sok meresi modszer epit a megfigyelok be-
nyomasaira, nem mindegyik ilyen. A szemelyiseg-
mutatok nagy resze - valojaban a tulnyomo tobb-
sege - onjellemzesen (self-report) alapul. Az dnjel-
lemzo eljarasokban a vizsgalt szemelyek maguk je-
lolik meg, hogy milyenek, hogyan ereznek vagy
viselkednek. Az onjellemzo kerdoivek kiilonbozo
formaban kesziilhetnek. Az ugynevezett igaz-ha-
mis valtozatban allftasokat olvashatunk, melyekrol
azt kell eldonteni, hogy ervenyesek-e rank vagy
sem. Masik szokasosforma a tobbfokozatu osztalyo-
zoskala, amely tagabb valaszlehetoseget kinal - pel-
daul a „nagyon egyetertek”-tol az „egyaltalan nem
ertek egyet”-ig jelolhetjiik be valaszunkat.
Vannak olyan onjellemzo eljarasok, amelyek a
szemelyisegnek csak egyetlen jellegzetessegere ossz-
pontositanak. Am gyakran elofordul, hogy a teszt-
keszitok a szemelyiseg tobb aspektusara kivancsiak
ugyanabban a kerdoivben, amely ennelfogva tobb
kiilonbozo skalabol all. Az olyan meroeszkozoket,
amelyek a szemelyiseg tobb dimenziojat merik, sze-
melyisegleltarnak (inventory) nevezziik. A leltarak
kifejlesztesenek fohamata alapjaban veve nem kii-
lonbozik az egyszerii kerdoivskalak kidolgozasa-
tol. Az egvetlen kiilonbseg csupan abbol adodik,
hogy a leltar minden egyes alskalaja eseteben kii-
54
Elso resz: Bevezetes
Ion vegig kell jarni a szerkesztesi es ellenorzesi
lepeseket.
Amint mar ennyibol is lathato, meroeljarasok
szep szamban allhatnak rendelkezesiinkre. Csak-
hogy bizonyos ertelemben mindegyik meroeszkoz
ugyanarra a ket folyamatra vezetheto vissza. Min-
den esetben az tortenik, hogy a megfigyelt szemely
valamilyen „viselkedesmintat” produkal, amelybol
aztan valaki mas probal meg a szemelyiseg valamely
aspektusara kovetkeztetni.
Bizonyos szemelyisegmutatokat szubjektivnek,
masokat objektivnek tekinthetiink. Szubjektfvek
azok a mutatok, melyeknel az ertelmezes mar az
informaciok rogzitese elott szerepet jatszik. Ennek
jo peldaja az a minosites, mely szerint a megfigyelt
szemely az idegesseg jeleit mutatja. Ha az ideges-
segre valo kovetkeztetes mar azelott megtortenik,
hogy magat a megfigyelt viselkedest rogzitenenk,
akkor a mutato szubjektiv. Az adat ngyanis mar
magaban foglalja a megfigyelo ertelmezeset a megfi-
gyelt szemely viselkedesevel kapcsolatban. Ha a
megfigyelo ehelyett csupan leszamolja, hogy a vizs-
galt szemely hanyszor akad el beszed kozben, akkor
elkeriili a korai ertelmezest. Igaz, hogy a kesobbiekben
ez a mutato felhasznalhato lesz az idegessegre valo
kovetkeztetesben, de maga a mutato objektiv.
A MERES MEGBIZHATOSAGA
(RELIABILITAS)
A felsorolt meresi eljarasok alkalmazasakor tobbfe-
le problemaval vagy kerdessel szembesitliink. Az
egyik ilyen problemakor a meres megbizhatosaga,
melynek lenyeget legjobban talan a kovetkezo ker-
dessel lehet erzekeltetni: Ha egyszer megfigyeltiink
egy szemelyt, mennyire lehetiink biztosak abban,
hogy ugyanazt az eredmenyt kapjuk a tovabbi vizs-
galatok soran. Ha a megfigyeles megbizhato, akkor
magas foku kdvetkezetessegrol tanuskodik es irwgisme-
telheto. Az alacsony megbizhatosag azt jelenti, hogy
a megfigyeles vagy meres kevesse kovetkezetes. Az
adat nemcsak a vizsgalt szemely jellemzoit tiikrozi,
hanem sok veletlen tenyezot (tevedest) is magaban
foglal.
Minden meresi technika velejaroja a hibalehe-
toseg, ami csokkentheto ugyan, de teljes kikiiszo-
bolese lehetetlen. Amikor latcsovon at nezziik a
Sok kiilonfde megpgyelm ert.ekelik letezik. A kepen a megfigyelok
eppen a vizsgalati szemely nyilt viselkedeset osztalyozzak
Holdat, akkor a lencsen levo apro porszemek, az
iiveg paranyi hibai, a kozeli varos villodzo fenyei es
a legaramlatok mind-mind torzithatjak a latvanyt.
Amikor kerdoives eljarassal azt kutatjuk, hogy az
emberek sajat velemenyiik szerint mennyire onal-
loak, akkor mar a tetelek megfogalmazasa is felre-
erteshez vezethet, ha tobbfelekeppen ertelmezhe-
to. Ha valaki peldaul gyermekek viselkedeset oszta-
lyozza bizonyos szempontbol, akkor a megfigyelo
szemelye is hibalehetoseget rejthet magaban, mert
nem mindegy, hogy mennyire figyel oda, mennyire
van jelen gondolatban vagy mennyire befolyasolja
sok mas dolog.
Hogyan birkozhatunk meg tehat a meres meg-
bizhatosaganak a kerdesevel? A legaltalanosabb
valasz az, hogy a meres megismetlesevel, vagyis
tobbszori megfigyelessel. Ez rendszerint azt is je-
lenti, hogy ugyanazt a jelenseget nemileg mas
szemszogbo'l kozehtjiik meg, vagyis bizonyos erte-
lemben mas „meroeszkozt” hasznalunk.
A megbizhatosag problemaja valojaban egesz
kerdescsokrot takar, mert tobb, nemileg eltero
kontextusban merulhet fel. A problema minden
valtozatanak megvan a sajat elnevezese, es mind-
egyik nemileg eltero motion kezelheto.
Belso konzisztencia
A legegyszeriibb ilyen eset az egyszeri megfigyeles
vagymeres. Hogyan gyozodhetiinkmeg arrol, hogy
ez nem tartalmaz tul sok hibat? A problema jellege
es kezelese legegyszeriibben a kepessegek merese-
vel szemleltetheto. Gondoljunk arra, hogy mit ten-
nenk, ha meg szeretnenk tudni, hogy valaki
mennyire otthonos bizonyos problemak megolda-
saban - peldaul matematikai feladvanyok, anag-
rammak vagy szorejtvenyek megfejteseben. Valo-
szmuleg nem egyetlen feladatot adnank, hiszen a
megfejtes nehezsege tiilsagosan fiigghet a kivalasz-
tott feladat sajatossagaitol. Ha megbizhatoan sze-
retnenk tudni, milyen jol old meg valaki bizonyos-
fajta problemakat, akkor valoszinuleg egesz sorozat
feladat ele allitjuk 6't.
Ugyanez a strategia ervenyesiil a szemelyiseg
meresekor is. Ha onjellemzo eljarasokkal gyujtiink
adatokat arrol, hogy az emberek mennyire tartjak
antonomnak magukat, nem csak egyszer kerdez-
ziik oket. Rendszerint tobb kiilonbozo kerdes vagy
allitas menten varunk valaszt, melyek mindegyike
az onallosagra vonatkozik, csak mas megfogalma-
zasban. Ebben a peldaban minden tetel „meroesz-
koz”. Amikor iij kerdest tesziink fel, egyben iij
meroeszkozt is alkalmazunk, amely ugyanazt a tu-
lajdonsagot vizsgalja ugyanannal a szemelynel.
Ilyenkor tulajdonkeppen az tortenik, hogy egyik
latcso helyett egy masikkal vizsgalodunk. A kerdes
az, hogy ugyanazt latjuk-e a ket latcsovel.
Ez a fajta megbizhatosag, amit belso reliabili-
tasnak vagy belso konzisztencianak neveziink, a
szemelyiseg ugyanazon aspektusara vonatkozo meg-
figyelesek kovetkezetessegere vonatkozik. Mivel a
kiilonbozo tetelek valamelyest eltero, veletlen jel-
legu hibaforrast jelentenek, sok tetel hasznalataval
ki lehet egyenliteni ezeket a hibakat. Minel tobb
3. A szemelyiseg merese • 55
megfigyelest vegziink, annal valoszinubb, hogy a
veletlenszerii hibak atlaga nullara csokken. Mivel a
kutatok megbizhato onjellemzo eljarasok kidolgo-
zasara torekednek, ezert a legtobb kerdoivskalat
viszonylag sok tetelbol szerkesztik meg. Ha a tete-
lek kiilon-kiilon elegge megbizhatoak, akkor egyiit-
tesen valamely szemelyisegjellemzo mutatojat ke-
pezhetik.
De hogyan dllapithato meg, hogy az alkalmazott
tetelsor belso konzisztenciaja megfelelo-e? A sok
megfigyeles onmagaban meg nem szavatolja a
megbizhatosagot. A megfigyelesek kozotti megbiz-
hatosag foka a tetelekre adott valaszok osszefiigge-
senek (korrelaciojanak) a kerdese. A tetelek meg-
bizhatosagan azt ertjiik, hogy a kiilonbozo tetelek-
re adott valaszok magasan korrelalnak egymassal.
A gyakorlatban tobbfelekeppen is lehet vizsgal-
ni a belso konzisztenciat, de e modszerek mind-
egyike a tetelekre adott valaszok korrelacioit elem-
zi. A belso konzisztencia meresenek talan a legjobb
(bar elegge koriihnenyes) modja az, hogy kiilon-
kiilon megnezziik minden egyes tetelpar korrelaci-
ojat. Ennel egyszeriibb az, ha a teteleket ket alcso-
portba rendezziik (gyakran paros, illetve paratian
sorszamu tetelek menten), es az igy kepzett ket
tetelcsoportban (felskalan) elert pontszamot kor-
relaltatjuk egymassal. Ez a korrelacio az tin. feleze-
ses (split-half) megbizhatosag mutatoja. Ha az ere-
deti tetelkeszlet mindket alcsoportja a szemelyiseg-
nek ugyanazt a tulajdonsagat meri, akkor azok,
akik magas pontszamot ertek el az egyik felskalan,
valoszinuleg magasabb pontszamot ernek el a ma-
Az emberi birak nem csalhatatlanok.
IdSnkent pmtatlanul eszlelik a tot-
teneseket
56
Elso resz: Bevezetes
Ha minden biro ugyanazt a dolgot latja ugyanannak az
esemmynek a megitelesekor, magas a pontozok inegbizhatosaga
pel a kerdoivben. Azok a pontozok, akiknek az
osztalyzatai magasan korrelalnak egymassal, magas
ertekeloi megbizhatosaggal (inter-rater reliability)
rendelkeznek.
Sok esetben csak akkor megfelelo az ertekeloi
megbizhatosag, ha a pontozokat elore kikepzik, hogy
egyaltalan mit vegyenek eszre megfigyelesiik tar-
gyan. Az olimpiai toronyugrok birai peldaul mar
tobb ezer ugrast lattak es pontosan tudjak, mire
kell odafigyelniiik. Ennek eredmenyekent megbiz-
hatoan pontoznak. Hasonld a helyzet akkor, ami-
kor a kiilso megfigyelok osztalyozzak masok szeme-
lyisegtulajdonsagait. Ok is pontos eligazitast es gya-
korlasi lehetoseget kapnak az „eles bevetes” elott,
hogy megbizhatosaguk ne szenvedjen csorbat.
sikon is, es akik az egyiken alacsonyabb pontszamot
kaptak, a masikon is kevesebb pontot kapnak. A ket
fel skala kozotti ero's pozitiv korrelacid a belso'
konzisztencia bizonyiteka.
Az ertekelo megbizhatosaga
Mint azt korabban jeleztiik, a szemelyiseget nem
csak onjellemzo modszerekkel merhetjtik. Bizo-
nyos esetekben az egyik szemely tenylegesen meg-
figyel olyan valaki t, akinek a szemelyiseget vizsgalni
szeretne. A megfigyelok altal vegzett ertekeles a
szemelyisegmeres fontos informacioforrasa, akar
viselkedeselemek leszamlalasarol, akar a szemelyi-
seg valamely aspektusanak osztalyozasarol, ponto-
zasarol legyen sz6.
A megfigyelo'k altali ertekeles nemileg mas ker-
deseket vet fel, mint amilyenekkel az dnjellemze-
sek eseteben talalkoztunk. Amikor egy megfigyelo
pontoz, akkor lenyegeben maga a megfigyelo a ,,me-
roeszkoz”, s mint ilyen - szamos hiba forrasa lehet.
Ebben az esetben hogyan itelhetjiik meg a megbiz-
hatosag merteket? Mint korabban tettuk: le kell
tenniink az egyik latcsovet, es helyette masikat kez-
be venmink.
A megfigyelo'i osztalyozas eseteben az egyik
megfigyelot a masikkal ellenorizziik. Ha egyazon
esemenyt nezve nagyjabol ugyanazt latjak, akkor
kielegito lesz a megbizhatosag. Ez a ketszeres meg-
figyeles elmeletileg megegyezik azzal, amikor
ugyanarra vonatkozoan egy helyett ket tetel szere-
Idobeli stabilitas
A megbizhatosagnak van meg egy fajtaja, amely
nagy fontossagot кар a szemelyisegineres soran. Ez
pedig az ido'beli stabilitassal kapcsolatos. Ez azt
jelenti, hogy a kiilonbozo' ido'pontokban vegzett
meresek eredmenyeinek nagyjabol egyezniiik kell.
Miert olyan fontos ez? Emlekezziuik vissza,
hogy a szemelyisegrol eleve feltetelezziik a stabi-
litast - hiszen reszben e folyamatossag kifejezese-
re hasznaljuk magat a szot. Ha a szemelyiseg
valoban stabil, vagyis nem valtozik idd'rdl ido're,
akkor a szemelyisegmeresek eredmenyeinek is
stabilaknak kell lenniuk: a inert ertekeknek nagy-
jabol azonos szinten kell mozogniuk akkor is, ha
a szemelyek egy hettel, egy honappal vagy negy
honappal kesobb vesznek reszt ismet a vizsga-
latban.
Ezt a fajta megbizhatosagot ismetelt mereses
megbizhatosagnak (test-retest reliability) reliabili-
tasnak nevezziik. Ennek merteket ugy hatarozhat-
juk meg, ha ugyanazt a tesztet ugyanazokkal a
szemelyekkel ketszer vessziik fel. A magas ,,teszt-re-
teszt” reliabilitassal rendelkezo' mutatok masod-
szor (az ujrafelvetel alkalmaval) is nagyjabol olyan
ertekeken allnak majd, mint az elso alkalommal.
Akik az elso' alkalommal magas pontszamot ertek
el, azok valoszinuleg a masodik alkalommal is ma-
gasabbat fognak elerni, es azok, akik az elso teszt-
ben alacsony erteket produkaltak, valoszinuleg ke-
sobb is alacsonyabb erteket inutatnak. (A harom-
fajta megbizhatosag attekinteset lasd a 3.1. tabla-
zatban.)
3. A szemelyiseg merese • 51
3.1. TABLAZAT
A haromfajta reliabilitas osszehasonlitasa
Mindharom a megfigyeles kiivetkezetesseget vagy „megismetelhetoseget” becsiili: ugyanazzal
vagy nemileg eltero meroeszkmzel masodszor is szemugyre veve a merendojelmseget
A reliabilitas tipusa „Meroeszkoz” A konzisztencia tipusa
Belso Teszttetel Teszten beliili
Ismetelt mereses Egesz teszt Idoi
Ertekeloi (pontozoi) Pontozok Pontozok kozotti megfeleles
A MERES ERVENYESSEGE
(VALIDITAS)
A megbizhatosag a meres fontos feltetele, de ez
dnmagaban nem elegendo. Elofordulhat, hogy a
meresek nagyon megbizhatoak, megsem szolnak
semmirol. A masik fontos kerdes, amit sorra kell
venniink, az ervenyesseg (validitas) problemaja. Ez
arra vonatkozik, hogy amit megfigyeleseink soran
meriink, megegyezik-e azzal, amit merni szeretnenk
(vagy aminek a meresevel probalkozunk). Korab-
ban a megbizhatosag fogalmat azzal ilhisztraltuk,
hogy a latcsdviink lencsejere veletlenszeruen rara-
kodott porszemek mennyiben akadalyozzak a tisz-
tanlatast, amikor a Holdat nezziik. Ugyanezt az
analogiat a validitasra kiterjesztve az mondhatjuk,
hogy a validitas kerdese azt feszegeti, hogy amit a
tavcsoben latunk, az valoban a Hold-e, vagy valami
mas, peldaul az ntcai lampa fenye (lasd meg a 3.1.
abrat).
De hogyan donthetjiik el, hogy valoban aztmer-
jiik-e, amit akarunk? Ketfelekeppen lehet erre a
kerdesre valaszolni; az egyik „elvi” valasz, a masik
pedig jo nehany eljarast foglal magaban. Az elvi
valasz szerint a dontes ketfajta „definicio” osszeha-
sonlitasan alapul. Amikor a definicio kifejezest hall-
juk, valoszfnuleg olyan fogalommeghatarozasra
gondolunk, amilyeneket peldaul a szotarakban ta-
lalunk. Az elvont meghatarozas a szo jelenteset
fogalmi jellemzok vagy jegyek menten irja le. Ez a
fajta meghatarozas szolgaltatja azt a jelentestani
(szemantikus) informaciot, amit a szo a nyelvhasz-
nalokkonvencioi szerint hordoz. A pszichologusok
azonban masfajta meghatarozasrol is beszelnek,
amit muveleti (operacionalis) definicionak nevez-
nek. Ilyen meghatarozasok alkotjak afizikai eseme-
nyek leirasait is.
A ketfajta meghatarozas kozti kiilonbseget a
szeretet (love) defmiciojaval lehetne erzekeltetni.
A szeretet fogalmi (szotari) meghatarozasa valami
olyasmi lehetne, hogy „eros pozitiv erzelem egy
masik szemely irant”. A szeretet muveleti meghata-
rozasa azonban sokfele lehet. Peldaul meg lehet
kerni a vizsgalt szemelyt, hogy osztalyozoskalan je-
lolje be, mennyire szereti a masik szemelyt. Meg
lehet azt is szamolni, hanyszor nez a masik szemebe
beszelgetes kozben. Azt is lehet nezni, mennyire
hajlando lemondani altala kedvelt dolgokrol, csak
azert, hogy egyiitt lehessen a szeretett szemellyel. E
harom mutato teljesen elter egymastol, ennek elle-
nere nemi joggal mindegyiket tekinthetjiik a szere-
tet muveleti meghatarozasanak (vagy operaciona-
lizaciojanak).
A meres ervenyessegenek lenyege a kovetkezo
kerdesben foglalhato ossze: Milyen mertekben fedi
az alkalmazott miiveletimeghatarozas (abekovetke-
zo esemenyek) a fogalmi meghatarozast (azt az el-
vont jellemzot, amit merni akarunk) ? Ha a ketto
fedi egymast, akkor magas a mutato validitasa, ha
csak kevesse, akkor az ervenyesseg alacsony fokii.
De hogyan donthetjiik el, hogy eleg nagy-e az atfe-
des? Ez altalaban iigy tortenik, hogv addig csiszol-
gatjuk a fogalmi meghatarozast, amig ki nem de-
riil, melyek a kritikus osszetevoi, s aztan megnez-
ziik, hog}' ugyanezek az osszetevok jelen vannak-e
a muveleti definfcioban. Ha nincsenek (vagy leg-
alabbis jo okunk van arra, hogy ezt feltetelezziik),
akkor megkerdojelezheto az operacionalizacio er-
venyessege.
58
Elso resz: Bevezetes
3.1. ABRA A megbizhatosdg es az ervenyesseg kozotti kulonbseget legkonnyebben a ceiba loves
metaforajaval erzek.dtetlu’.tjii.k. (A) Amikor a lovedekek bsszevissza csapodnak be, akkor a
meres se nem megbizhato, se nem ervenyes. (B) Nd a megbizhatosdg ha a becsapodasok
egymdshoz kbzelebb helyezkednek el, dm ha nem talaljdk el a celpontot, akkor nem ervenyesek.
(C) Ajo metes azt jelenti, hogy a becsapodasok nemcsak egymdshoz vannak kozel (megbiz-
hatoak), hanem kozel vannak a celponthoz is (azaz ervenyesek)
Az ervenyesseg kerdese ugyanolyan fogos, mint
amilyen fontos kerdes. A pszichologaban folytonos
vita targya, mivel a kutatok fo torekvese, hogy egyre
pontosabban irjak le az emberi viselkedest. Es azert
is fontos, mert a szemelyiseg kutatoi kovetkeztete-
seiket annak fiiggvenyeben fogalmazzak meg, hogy
mit gondolnak arrol, amit eszkozeik mernek. Ha
meroeszkozeik nem azt merik, amire terveztek
oket, akkor csak hamis kovetkezteteseket vonhat-
nak le elmeleteikben. Hasonlokeppen a klinikus is
helytelen kovetkeztetesekre juthat paciensevel kap-
csolatban, ha meroeszkoze nem azt meri, amit vizs-
galni szeretne vele.
Az ervenyesseg kerdese minden megfigyeles
eseteben donto jelentosegu. A szemelyisegmeres
vonatkozasaban nem veletleniil foglalkoztatja oly
hosszu ideje a kutatokat. A cel az, hogy a kidolgo-
zott szemelyisegmero tesztek biztosan ervenyesek
legyenek. E torekves az ervenyesseg tobb aspektu-
sanak megkiilonboztetesehez vezetett, melyek az-
tan maguk is befolyasoltak a meroeszkozok erve-
nyesitesenek folyamatat.
Konstruktumvaliditas
Az ervenyesseg intent vazolt fogalmat a konstruk-
tumvaliditas (fogalmi ervenyesseg) szakszoval szok-
tak illetni (Campbell 1960; Cronbach es Meehl
1955). Ez tekintheto az ervenyesseg legatfogobb s
egyben legfontosabb valfajanak (vo. Hogan es
Nicholson 1988; Landy 1986). A fogalmi ervenyes-
seg azt jelenti, hogy a mutato (a meroeszkoz) pon-
tosan tiikrozi azt az elmeleti konstruktumot (vagy
fogalmi jegyet), amit a pszichologus merni szeret-
ne. Bar a konstruktum szo elvontnak tiinik, az nem
mas, mint maga a pszichologiai fogalom. A vonas-
dimenziok peldaul konstruktumok.
A meroeszkoz fogalmi ervenyessegenek a meg-
hatarozasa azonban elegge hosszu es faradsagos
folyamat. Ehhez sok kiilonbozo adatra, informaci-
ora van sziikseg, amelyeket aztan az ervenyesftesi
eljaras kiilonallo mozzanataikent is kezelhetiink.
Ennek az lett az eredmenye, hogy a fogalmi erve-
nyesseg elkiilonitheto mozzanatai kiilon elneve-
zest kaptak. A kovetkezokben ezekrol szolunk.
Kriteriumvaliditas
A fogalmi ervenyesseg kimutatasanak kiilonosen
fontos mozzanata annak feltarasa, hogy a meroesz-
k6z milyen kapcsolatban van az altala merendo
szemelyiseg jellemzo mas megfigyelheto megnyil-
vanulasaival (Campbell 1960). Ilyenkor altalaban
viselkedesmutatokat vagy jol kepzett megfigyelok
osztalyzatait hasznaljak kiilso kriteriumkent (vagyis
az osszehasonlitas standardjakent) es azt nezik,
hogy a meroeszkoz mennyire korrelal ezekkel. Az
ervenyessegnek erre a vetiiletere olykor mint kri-
teriumvaliditasra (mert kiilso kriteriumot alkal-
maz) vagy prediktiv (elorejelzo) ervenyessegre hi-
vatkoznak (mert ilyenkor azt ellenorzik, hogy a
mutato milyen mertekben jelez elore mas szeme-
lyiseg-megnyilvanulasokat).
Pelda gyanant kepzeljiik el, hogy az altahmk
3. A szemelyiseg merese • 59
kifejlesztett dominanciatesztet szeretnenk ervenye-
siteni. A kriteriumvahditas megallapitasanak egyik
modja az lehet, hogy olyan embereket valasztunk
ki, akik meroeszkoziinkon magas vagy alacsony
pontszamot ertek el, es (egyenkent) bevezetjiik
oket a laboratoriumba, ahol ket masik szemellyel
egyiitt valamilyen problemat kell megoldaniuk.
Kozben rogzithetjiik az igy kialakitott munkacso-
port beszelgeteseit: melyik csoporttag hanyszor tett
javaslatot, adott utasftast, vette kezebe a helyzet
iranyitasat stb. Ezek a viselkedeselemek lehetnek a
dominancia viselkedesi kriteriiunai. Ha azok a sze-
melyek, akik meroeszkoziinkon magas erteken all-
nak, tobbszor viselkednek ilyen modon, mint azok,
akik alacsonyan, akkor ez eszkdziink kriterinm-
validi tasat j elezne.
Ugy is eljarhatunk, hogy kikepzett kerdezo 20
percel tolt rhinden egyes magas es alacsony pont-
szamot elert szemellyel, es az inteijii vegen becslest
tesz mindegyikiik dominancia,szintjere. A kerdezo
benyomasa a dominancia masfajta kriteriuma. Ha
a benyomasok osszefiiggesben vannak a kerdoiven
elert pontertekekkel, akkor mutatonk kriteriiun-
validitasat maskepp is megerositettiik.
Altalaban a kriteriumvaliditast tartjak a
konstruktumvaliditas legfontosabb mutatojanak.
Az utobbi evekben azonban az eljaras tobb mozza-
natat kezdtek biralni. Howard (1990; Howard es
mtsai 1980) arra mutatott ra, hogy a kutatok gyak-
ran azt feltetelezik, hogy az altaluk alkalmazott
viselkedeses kriterium tokeletesen tiikrozi a
konstruktumot. A valosagban azonban ez afelteves
csak nagyon ritkan teljesiil, ha teljesiil egyaltalan.
Howard tigy ervel, hogy tiilsagosan is sokszor valasz-
tanak olyan kriteriumot, amely rosszul kepezi le a
konstruktumot. Nem gyozziik hangsulyozni, mi-
lyen fontos a kriterium kivalasztasa. Ha a kriterium
nem jo, akkor a vele valo minden osszehasonlitas
ertelmetlen. Az eljarasra vonatkozo ilyen megszo-
ritas ellenere a kriterium szerinti ervenyesseg ina-
rad a konstruktumvaliditas sarkkove.
Konvergens validitas
A konstruktumvaliditas kimutatasat ugy is megkise-
relhetjiik, ha olyan adatokat gyujtiink, amelyek ke-
vesse vannak kozvetlen kapcsolatban a vizsgalt
konstruktummal. Hasznos, ha ki tudjuk mutatni,
hogy mutatonk osszefiiggesben van olyan jellem-
zokkel, amelyek csak hasonloak ahhoz, amit merni
akarunk, de nem azonosak vele. Ez abban kiilon-
bozik a kriteriumvaliditastol, hogy ebben az eset-
ben tudjuk, hogy a masodik meroeszkozt olyasva-
lami meresere szerkesztettek, ami kicsit екёг attol,
amire sajat eszkoziinket terveztiik. Mivel az ilyen-
fajta adatgyiijtes gyakran kiilonbozo „iranyokbol”
tortenik, a validitas ellenorzesenek ezt a modjat
konvergens ervenyesitesnek nevezik (Campbell es
Fiske 1959). Arrol van szo, hogy az eredmenyek a
kerdeses konstruktum fele tartanak (konvergal-
nak), jollehet onmagaban egyetlen eredmeny sem
tiikrozi tisztan a konstruktumot.
A dominanciat vizsgalo skalatol peldaul elvar-
hatjuk, hogy valamennyire kapcsolatban legyen
olyan szemelyisegvonasokkal, mint a vezetoi haj-
lam vagy a felenkseg (ez utobbi esetben forditva).
A korrelaciok valoszinuleg nem lesznek tokelete-
sek, mivel a inert konstruktumok nem ugyanazok,
de a korrelacioknak nulla ertekiinek sem szabad
lennittk. Ha az altalunk kifejlesztett dominancia-
skala semmifele korrelaciot nem mutat a mar be-
valt vezetesi hajlam- es felenkseg-skalakkal, akkor
meg kell kerdqjelezniink, hogy meroeszkoziink va-
loban a dominanciat meri-e.
Diszkriminacios validitas
Nemcsak az fontos, hogy meroeszkoziink azt mer-
je, amit merni akarunk vele, hanem az is, hogy
olyan tulajdonsagokat ne merjen, amelyeket nem
akartunk merni vele - kiildnosen olyan jellemzoket
ne, amelyek nem illenek bele a kutato altal elkep-
zelt konstruktumba (Campbell 1960). A konstruk-
tumervenyesitesi folyamatnak ezt az oldalat disz-
kriminiacios ervenyesitesnek nevezziik (Campbell
es Fiske 1959).
Konnyen alabecsiiljiik a diszkriminacios vali-
ditas fontossagat, pedig ez az eljaras a legalkalma-
sabb a korrelacios kutatasok „harmadik valtozo
problemajanak” kiveddsere, amirol kdnyviink ma-
sodik fejezeteben mar szot ejtettfmk. Emlekezziink
csak: soha nem lehetiink biztosak abban, hogv ket
valtozo korrelaciojanak mi az oka. Lehet, hogv
egyik hat a masikra, de az is elofordulhat, hogy a
tanulmanyozott ket valtozoval kapcsolatban levo
harmadik valtozo felelos a korrelacioert. Elvben
mindig fennail az a lehetoseg, hogy az egyik szeme-
lyisegdimenzio viselkedesre gyakorolt hatasat vala-
60
Elso resz: Bevezetes
milyen mas szemelyisegdimenzio hatasanak tulaj-
donitjuk. Ezt a hibat gyakorlatilag sokkal nehezebb
elkovetni, ha a diszkriminacios validitasra is vannak
adataink. Ha ngyanis a kutatas azt mutatja, hogy a
benniinket erdeklo dimenzio nem korrelal a masik
valtozoval, akkor ez utobbit nem lehet az elso val-
tozo alternatfv magyarazatakent kezelni.
Ilhisztraciokent terjiink vissza ahhoz a pelda-
hoz, amit a harmadik valtozo problemaja targyala-
sakor emlitettimk: az onbecsiiles es a tanulasi telje-
sitmeny kozott tapasztalt korrelaciora. Elkepzelhe-
to, hogy ez az osszefiigges egy harmadik valtozo,
peldaul az intelligencia hatasat tiikrozi. Tegyiik fel
azonban, hogy tudjuk: az onbecsiiles altalunk alkal-
mazott mutatoja nem korrelal az IQ-val, mert ko-
rabban mar ellenoriztek ezt a leheto'seget az erve-
nyesitesi folyamat soran. Ez az informacid megne-
hezitene azt az ervelest, hogy az intelligencia allna
mind az onbecsiiles, mind a tanulasi teljesitmeny,
ennelfogva e ket jellemzo' korrelacioja hattereben.
A diszkriminacios ervenyesites soha veget nem
erd folyamat, mert mindig iijabb es iijabb „harma-
dik” magyarazo valtozok kinalkoznak. Az altemativ
magyarazatokh elutasitasa azonban nemcsak kihi-
vast jelent, de sziiksegszerii lepes is az ervenyesitesi
folyamatban.
Latszatervenyesseg
A konstruktumvaliditas kimutatasa hosszadalmas,
am rendkfviil fontos eljaras. Van azonban meg egy
ervenyesitesi mod, amit meg kell emliteniink. Ez
sokkal egyszerubb, valamivel intuitivebb, ugyanak-
kor sokkal kisebb fontossagu. Latszat- vagy felszini
ervenyessegnek (face validity) nevezziik. A latszat-
ervenyesseg arra utal, hogy a meroeszkoz—mintegy
ranezesre, „arcra” - azt a konstniktumot meri, ami-
nek meresere szantak. A teszt jonak tunik. Az a
szociabilitast того teszt, amely bovelkedik az olyan
tetelekben, mint peldaul „Szeretek sok idot tolteni
a barataimmal” es „Inkabb tarsasagba jarok, mint
konyvet olvasok”, ranezesre a szociabilitassal, tarsa-
sagigennyel kapcsolatos, tehat magas a latszaterve-
nyessege. De ugyanennek a tesztnek mar joval ala-
csonyabb lenne a latszatervenyessege, ha csupa
olyan tetel szerepelne benne, mint peldaul ,Azold
a kedvenc szinem” vagy Jobban kedvelem az im-
portautokat, mint a hazaiakat”.
A latszatervenyesseget ket okbol tartjak kivana-
tosnak a kutatok. Eloszor is sokan iigy velik, hogy
az emberek konnyebben valaszolnak a ranezesre is
ervenyes tetelekre, mint olyanokra, amelyeknek
elso pillantasra nines koziik a kerdesfelteveshez.
Masodszor a kutatok neha olyan szemelyisegtulaj-
donsagok vizsgalataban erdekeltek, amelyek csak
arnyalatokban ternek el egymastol. Gyakran iigy
tunik, mintha ezeket a jellemzd'ket maskepp nem
lehetne elkiiloniteni egymastol, csak magas latszat-
ervenyessegii tetelekkel.
Alkalmankent azonban hatranyos is lehet, ha
azonnal latszik, mirol szol a teszt. Ez azokban az
esetekben igaz, amikor olyasvalamit kivanunk mer-
ni, amit a vizsgalt szemely fenyegetonek vagy kelle-
metlennek tart a maga szamara. Ilyen esetekben a
tesztalkoto altalaban megprobalja atmenetileg lep-
lezni a teszt valodi celjat.
Akar nagy, akar kicsi a latszatervenyesseg, tisz-
tan kell latnunk, hogy kevesbe fontos, mint a ko-
rabban emlftetl masik ket validitasi eljaras. Ha a
meroeszkozt hosszti tavii hasznalatra akaijuk alkal-
massa tenni, akkor nem keriilhetjiik el, hogy vegig-
jarjuk a konstruktumervenyesites faradsagos utjat.
A „sarokko” mindig a konstruktumvaliditas.
Valaszbeallitodas es az ervenyesseg
csokkenese
A validitas kerdesenek targyalasakor ra kell mutat-
nunk arra a meresi problemara, amely az osszegyuj-
tott informacid cncnyesscgct csokkentheti. Arrol
van szo, hogy az emberek bizonyos elfogultsagot
arulnak el abban, ahogyan a kerdofvek teteleire
valaszolnak. Az ilyen elfogult valaszadasra valo haj-
lamot nevezziik valaszbeallitodasnak. A valaszbeal-
litodas egyfajta pszichologiai iranyultsag, keszenlet
arra, hogy a kerdesekre sajatos modon valaszoljunk
(Berg 1967; Jackson es Messick 1967; Rorer 1965).
A valaszbeallitodas a meres folyaman gyiijtott infor-
maciot torzithatja. A szemelyisegpszichologusok
termeszetesen azt szeretnek, hogy a meroeszkoziik
olyan informaciot nyujtson, amely mentes minden
torzito hatastol. Ebbol a szempontbol a valaszbeal-
litddastmegoldandd problemakent kell kezelniiik.
A szemelyisegmeresben ketfajta valaszbeallito-
dasnak van kiildnos jelento'sege. Az egyik akkor
bukkan fel legtisztabban, amikor a meroeszkoz
olyan onjellemzesen alapul, amely igen — nem vagy
egyetert - nem ert egyet tipusii kerdesekre keres valaszt
3. A szemelyiseg merese
61
A tarsadalmi elvarasoknak megfelelo
valaszokra valo hajlam idmkent el-
rejtheti a szemely igazi jellemzoit vagy
erzeseit
(vagy amikor ezek a valaszlehetosegek egy osztalyo-
zc> skala szelso polusait foglaljak el). Az egyetertesi
hajlandosagnak nevezett valaszbeallitodas nem je-
lent mast, mint hogy az emberek szivesen valaszol-
nakigennel (Couch esKeniston 1960).
Bizonyos mcrtckig mindenki rendelkezik ezzel
az egyetertesi tendenciaval, de nagy egyeni eltere-
sek is lehetsegesek. Eppen ez okozza a problemat.
Ha nem tesziink ellene semmit, akkor a magas
egyetertesi hajlandosaggal rendelkezo szemelyek
ponterteke tulontiil megno. A magas pontszam
inkabb a valaszbeallitodasukat, es nem a szemelyi-
segiiket fogja tukrozni. A valoban szelsoseges vo-
nasertekkel, de egyetertesi hajlandosaggal nem
rendelkezo szemelyek ugyancsak magas pontsza-
mot fognak elerni. Azt azonban nem fogjuk tudni,
hogy a magas pontszam a ket ok koziil melyiket
tiikrozi.
Az egyetertesi hajlandosagot altalaban egysze-
ruen megoldhato problemanak tartjak. Az onjel-
lemzo kerdoivekben a kerdesek felet iigy fogalmaz-
zak meg, hogy az igen valasz jelezze a szoban forgo
szemelyisegjellemzo magas fokat, a masik felet pe-
dig ugy, hogy a nem valasz utaljon a szemelyisegvo-
nas magasabb szintjere. A teszt ertekelesekor ily
modon sikeriil kikiiszobolni az egyetertesi hajlan-
dosagbol adodo valasztorzitasi hatast.
Bar ez az eljaras valoban kezeli a tulzott egyet-
ertcs problemajat, nines mindenki meggyozodve
rola, hogy ez az odet mindig bevalik. A tagadoan
megfogalinazott teteleket gyakran nehezebb ineg-
erteni vagy nehezebb rajuk valaszolni, mint az alli-
to tetelekre. Ennek az lehet az eredmenye, hogy a
valaszok pontadanabbak lesznek (Schriesheim es
Hill 1981). Emiatt sokan ugy gondoljak, hogy in-
kabb elnek egyiitt az egyetertesi hajlammal, mint
hogy a masfajta megfogalmazassal masfajta meresi
hibat vezessenek be.
Az egyetertesi tendencianal is fontosabb, es
meg tobb gondot okozo valasztorzito beallitodast
szocialis megfelelesi igenynek (social desirability)
nevezhetjiik. Az elnevezes arra utal, hogy az embe-
rek szeretik - amikor csak lehetseges — kedvezo
szinben, tarsadahnilag kivanatos vagy elfogadott
modon feltiintetni magukat. Egyes szemelyeknel
ez a tendencia is erosebb, mint masoknal (lasd
Crowne es Marlowe 1964; Edwards 1957). Az egyet-
ertesi hajlandosaghoz hasonloan itt is fennall az a
veszely, hogy a tarsas kivanalmakat jobban szem
elott tarto szemelyek skalaerteke jobban tiikrozi ezt
a hajlandosagukat, mint szemelyisegiiket.
Vannak olyan szemelyisegdimenziok, amelyek
eseteben ez a veszely elenyeszo, vagyis amelyek
egyik veglete sem utal tarsas elismeresre vagy
rosszallasra. Altalaban azonban nagy egyetertes
uralkodik abban a tekintetben, hogy szerencsesebb
dolog becsiiletesen vagy kedvesen viselkcdni, mint
peldaul becsteleniil vagy visszataszitoan. Itt a meres
kimenetele mar bizonytalanabba valik.
A pszichologusok altalaban iigy probaljak meg-
oldani ezt a problemat, hogy a kerdeseket vagA-
allitasokat (amibol a meroeszkoz felepul) ugs' fo-
62
Elso resz: Bevezetes
galmazzak meg, hogy a tarsas kivanatossag ne le-
gyen szembetuno. Arra torekszenek, hogy meg a
latszatat is elkeridjek annak, hogy valamely szeme-
lyisegjelleinzo jobb vagy elfogadottabb lenne, mint
a masik. Neha azt jelenti ez, hogy a nemkivanatos
valaszt iigy fogalmazzak meg, hogy elfogadhatobb-
nak tiinjon. Maskor ahhoz teremtenek lehctoseget,
hogy a szemelyek kozvetett modon „vallhassak be”
nemkivanatos tvilajdonsagaikat. De iigy is eljarhat-
nak, hogy a tetelek kozott elhelyeznek olyanokat is,
amelyek kimondottan azt merik, hogy a valaszolo
szemely szamara mennyire fontos a tarsadalmi elva-
rasoknak valo megfeleles. Az ily modon nyert infor-
maciot korrekcios tenyezokent veszik figyelembe a
tobbi tetelre adott valaszok ertekelesenel. Akarhogy
is van, tisztan kelllatni, hogy olyan problemakrol van
szo, melyek letezeset a szemelyisegpszichologiisok-
nak folyamatosan szem elott kell tartaniuk es folya-
matosan vedekezniiik kell ellemik, ha tenylegesen
arra kivancsiak, hogy milyenek az emberek.
A MEROESZKOZOK
KIFEJLESZTESENEK KET UTJA
Ebben a fejezetben eddig olyan kerdesekkel foglal-
koztunk, amelyek valamely szemelyisegjellemzo
merese kozben meriilnek fel. Nem erintettuk vi-
szont azt a kerdest, hogyan dontik el a kutatok,
milyen jellemzoket merjenek elsosorban. Erre a
kerdesre ezen a helyen azert nem teriink ki teljes
reszletesseggel, mert a valaszt reszben az hatarozza
meg, hogy milyen elmeleti nezopontot kepvisel a
merest vegzo kutato. Van azonban egy altalanos
kerdes, amellyel itt kell foglalkoznunk. Arrol van
szo ugyanis, hogy a szemelyisegmero eszkdzok ki-
fejlesztese vagy inegszerkesztese altalaban ket le-
hetseges lit egviket koveti. Mindket strategianak
megvan a maga logikaja, de a ket megfontolas elter
egymastol.
A tesztszerkesztes racionalis
vagy elmeleti utja
Az elso tesztszerkesztes! strategiat racionalis vagy
elmeleti megkozelitesnek nevezhetjiik. Ez a strate-
gia kezdettol fogva elmeleti megfontolasokon ala-
pul. A pszichologus valamilyen racionalis megfon-
tolasbol arra a kdvetkeztetesre jut, hogy a szemelyi-
seg valamely dimenzioja fontosabb a tobbinel. A
kovetkezo feladata olyan meroeszkoz vagy teszt ki-
dolgozasa, amelynek teteleiben ez a kigondolt di-
menzio ervcnyesen es megbizhatoan tiikrozodik.
Fontos felismerniink, hogy a munka nem fejezo-
dik be a tetelek megfogalmazasaval. Az elmeleti alap-
rol szerkesztett meroeszkozbknek is megbizhatoak-
nakkell lenniiik, elore kell tudni jelezniiik viselkede-
ses kriteriumokat es altalaban jo konstruktum-
validitassal kell rendelkezniiik. Aniig ezek ellenorze-
set el nem vegzik, nem mondhatjuk, hogy a teszt
banninek is hasznos meroeszkoze lenne.
Szinte bizonyos, hogy a jelenlegi szemelyiseg-
mero eszkozok tobbseget elmeleti liton fejlesztet-
tek ki. Ezek vagy egyetlen skalabol allnak vagy pe-
dig tobb skalabol allo iin. szemelyisegleltarak
(inventory). Az elkovetkezo fejezetekben targya-
lando meroeszkozok tobbseget iigy alkottak meg,
hogy eloszor eldontottek, mit akarnak inemi, es
csak aztan talaltak ki, hogyan merjek.
A tesztszerkesztes tapasztalati utja
A skalak kidolgozasanak azonban nem az elmeleti
megkozelites az egyetlen jarhato litja. A tesztszer-
kesztes masik strategiajat tapasztalati vagy adatokra
epito megkozelitesnek nevezhetjiik. Ennek a meg-
kozelitesnek az a jellegzetessege, hogy inkabb ta-
pasztalati adatokon, mintsem elmeleti megfontola-
sokon miilik annak eldonlese, hogy milyen tetelek
epitsek fel a meroeszkozt.
E tema ket fontos variaciojat ismeijiik. Az egyik
induktiv modszer, amelynek soran a meroeszkozt
keszito kutato az adatok alapjan hatarozza meg,
hogy milyen szemelyisegjellemzok leteznek egyal-
talan es melyek erdemesek meresre (Cattell 1947,
1965,1979). Mivel ez a fajta gondolkodasmod job-
bara a vonaspszichologiatjellemzi, targyalasat elha-
lasztjuk a vonaselmeletekrol szolo fejezetre. E he-
lyiitt a masik tapasztalati megkozelitesre osszpon-
tositunk, amely a meres folyamatanak megkiilon-
boztetetten gyakorlatias orientaciojat tiikrozi. Eb-
ben az esetben a kutatokat kevesbe a szemelyiseg
megertese, mint inkabb az vezerli, hogy az embe-
reket bizonyos celbol kategoriakba soroljak. Ha ezt
a feladatot gyors vagy olcso eljarassal meg tudjak
oldani, akkor az ilyen eljarast hasznosnak tekintik.
Ahelyett, hogy elobb a tesztteteleket allitanak
3. A szemelyiseg merese • 63
3.2. tAblazat Az MMPI skalai es az egyes skalak jelentesenek ertelmezese
Klinikai skalak A magas ertekek ertelmezese
Hipochondria cinikus, vedekezo, a fizikai egeszseggel ttilzottan torodo
Depresszio csiiggedo, levert, lehangolt
Hiszteria testi tiinetek szervi artalom nelkiil
Pszichopatia kalandos, a tarsas vagy moralis ertekekkel nem torodo
Maszkulinitas/femininitas a „hagyomanyos” ferfi / noi erdeklodes
Paranoia ovatos, gyanakvo, magat iildozdttnek erzi
Pszichasztenia szorongo, merev, fesziilt es aggodo
Skizofrenia elidegenedett, bizarr gondolkodasu
Hipomania lobbanekony erzelmtf, impulziv, hiperaktfv
Szocialis introverzio felenk, visszahtizddo, kertili a tarsas kapcsolatokat
Minnesota Multiphasic Personality Inventory. Copyright, 1943, atdolgozas 1970, University of Minnesota. Engedellyel
kozolve.
ossze es csak aztan ervenyesitenek azokat valamely
kriterium alapjan, ez a megkozelites az ellenkezo
utat jarja be. Azok a csoportok biztositjak a teszt
kriteriumat, amelyekbe az embereket sorolni akar-
juk. A teszt kidolgozasa azzal kezdodik, hogy a
nagyszamii lehetseges teszttetelbol kivalasztjak azo-
kat, amelyekre a kriteriumcsoportba sorolhato sze-
melyek maskeppen valaszolnak, mint a tobbiek. Ezt
a fajta tesztszerkesztesi eljarast ezert nevezik tapasz-
talati (empirikus) pontozasu vagy kriteriumponto-
zasd megkozelitesnek. Ezek az elnevezesek onnan
szarmaznak, hogy csak azokat a teteleket tartjak
meg, amelyek tapasztalatilag tesznek kiilonbseget a
An'Zm«»zcsoportba tartozo es nem tartozo szeme-
lyek kozott. Ha minden kriteriumcsoport eseteben
talalnak olyan tetelsort, amely rendelkezik ezekkel
a jegyekkel, akkor az egesz teszt (vagyis az osszes
tetelsor egyiittesen) felhasznalhato lesz annak el-
dontesere, hogy ki melyik csoportba tartozik.
A tapasztalati megkozelites hattereben hiizodo
felfogas szerint egyaltalan nem szamit, hogy a me-
roeszkoz teteleinek mi a tartahna, amig a kritcri-
umcsoportok tagjait megkiilonboztetik masoktol.
A meroeszkoz kifejlesztesenek minden mozzanata
a kriterium sikeres elorejelzesehez kotodik. A skala
teteleit pontosan azert valasztjak ki, mert egy bizo-
nyos csoport (amelyet valamilyen mas, fiiggetlen
kriterium alapon hataroznak meg) tagjai maskepp
valaszolnak rajuk, mint a tobbi ember.
E megkozelites legjobb illusztracioja a Min-
nesota Tobbtenyezos Szemelyisegleltar (Minneso-
ta Multiphasic Personality Inventory, ismertebb rovi-
ditessel az MMPI, Hathaway es McKinley 1943). Az
MMPI nagyon hosszii, 550 igaz-hamis tetelbol allo
leltar, amelyet a szemelyisegzavarok meresere fejlesz-
tettek ki. A skala kidolgozasanak elso lepese az volt,
hogy mar letezo pszichiatriai kerdoivekbol koriilbe-
liil ezer onjellemzo kijelentest gyujtottek ossze. A
kijelenteseket aztan odaadtak egeszseges, valamint
pszichiatriai diagnozissal mar elozetesen rendelkezo
pacienseknek, vagyis olyan embereknek, akiket a kli-
nikai vizsgalatok alapjan valamely betegsegcsoportba
soroltak. Ez utobbi lett a kriterium. A kovetkezo
lepesben a tetelek hasznalhatosagat ellenoriztek: a
pszichiatriai diagnozissal rendelkezo szemelyek va-
jon szignifikansan tdbbszor vagy kevesebbszer ertet-
tek-e egyet ezekkel, mint az egeszseges emberek? Ha
igen, akkor a tetel bekeriilt a megfelelo pszichiatriai
diagnozis skalajaba.
Az MMPI-ban 10 klinikai skala es 4 validalo skala
szerepel (3.2. tablazat). A klinikai skalak azt mutat-
jak meg, hogs- a szemely valaszai mennyire hason-
litanak a diagnozissal rendelkezo paciensek vala-
szaihoz. A validalo skalak arrol adnak infonnaciot,
64
Elso resz: Bevezetes
hogymennyire fogadhato el ervenyesnek a szemely
egesz valaszprofilja. A hazugsagskala peldaul azt
men, hogy az emberek mennyire hajlamosak till jo
fenyben feltiintetni magukat. A „nem tudom” va-
lasz (ha valaki gyakran nem tud az igaz-hamis
parbol valasztani) gyakori megjelenese pedig arra
utalhat, hogy a szemely megprobal kitemi a valasz-
adas elol. Ha nil sok az ilyen valasz, akkor a tobbi
valasz jelentcse is megkerdojelezheto.
Az MMPI-t az utobbi idoben nagyszabasii revf-
zionak, iijrastandardizalasi munkalatoknak vetet-
tek ala. Az MMPI-t hosszii evekkel ezelott olyan
mintan fejlesztettek ki, amely etnikailag es foldraj-
zilag tul sziik volt (a mintaban szereplok tobbsege
minnesotai lakos), az eletkori terjedelem pedig nil
kicsi. Felmeriilt a gyami, hogy mas populaciobol
nyert vizsgalati adatok emiatt nem ertelmezhetok
megfeleloen. Termeszetesen meg az a kerdes is
felvetodik, hogy a tetelek elfogadasanak gyakorisa-
ga ma is ugyanaz-e, mint a 40-es evekben volt. Az
MMPI-2 fejlesztoi nehany kivetellel ugyanazokat a
tesztteteleket tartottak meg, es felfrissitettek a nor-
mativ adatbazist, amely igy joval valtozatosabb a
szemelyek etnikai hattere, kora es none tekintete-
ben. A valaszok ertelmezese mar jobban illesztheto
a jelenlegi amerikai nepesseghez.
A JO MERES SOHA VEGET NEM
ERO FOLYAMAT
Amint azt a legutolso bekezdesben jeleztiik, meg a
vilag legtobbet hasznalt tesztjeirol sem mondhat-
juk el, hogy „keszen” vannak. Ujra es iijra finomft-
jak oket, iijabb es iijabb adatokat gyiijtenek, es
folyamatosan vizsgaljak, hogy az emberek hogyan
valaszolnak a teteleikre. Ennek eredmenyekeppen
a tesztek egyre ertekesebb informacioval szolgal-
nak felhasznaloiknak.
Nem csak az MMPI-t vizsgaltak es vetettek revf-
zio ala. A leginkabb hasznalatos szemelyisegteszte-
ket egyszer vagy tobbszor mar ujravizsgaltak, es
idorol idore lijrastandardizaltak, hogy a valaszok je-
lentese mindig vilagos legyen. A konstruktumvali-
ditas megallapftasa nemcsak egyetlen, hanem sok
vizsgalatot igenyel, ami pedig sok idot emeszt fel. A
diszkriminacios validitasi eljaras tulajdonkeppen so-
ha nem erhet veget. A kutatok oriasi erofeszitest
fejtenek ki a szemelyisegtesztek kidolgozasa es fino-
mitasa soran. Elengedhetetlen ez az aldozat, ha pon-
tosan tudni akarjuk, hogy az altalunk hasznalt teszt
pontosan mit mer. Az igy nyerheto bizalom es inaga-
biztossag pedig a szemelyisegmeres fontos tenyezoje.
Az ebben a fejezetben targyalt jellemzok kiilon-
boztetik meg a szemelyisegteszteket azoktol a „tesz-
tektol”, amelyekkel idorol idore az ujsagokban, a
magazinokban es a televizioban talalkozhatunk. A
legtobb esetben az iijsagcikkben talalhato kerdese-
ket kimondottan a cikk szamara allitottak ossze.
Nem valoszinu, hogy valaki is ellenorizte volna a
megbizhatosagukat, s az meg valoszinutlenebb,
hogy barki is utananezett volna ervenyessegiiknek.
Ha a teteleket egy gondosan kidolgozott meroesz-
kozbol emeltek is ki, azzal, hogy nem az egesz
tesztet kozlik, nehez megmondani, hogy a kiemelt
tetelek mennyire tiikrozik az eredeti tesztet. Ha
nem jartak vegig a tesztszerkesztes rogos litjat, ak-
kor jobb, ha nem bizzuk sorsunkat az ily modon
kapott eredmenyekre.
OSSZE FOGI .ALAS______________________________
A szemelyiseg informalis meresevel szinte minden-
ki probalkozik. A pszichologusok a merest tobb
kiilonbozo formalis modszerre fejlesztettek to-
vabb. A megfigyeloi ertekeles soran a szemelyt kiil-
so megfigyelo - interjiikeszito, egyszerii „nezo”
vagy regi ismeros — osztalyozza. A megfigyeloi erte-
keles sokszor szubjektiv, es a vizsgalt szemely visel-
kedesevel kapcsolatos ertelmezest is magaban fog-
lal. Az dnjellemzeseket a vizsgalt szemelyek sajat
magukrol toltik ki. Ezeket az eljarasokat altalaban
objektivnek tartjak, mert a valaszokat ertelmezes
nelkiil rogzitik. Az bnjellemzes tortenhet egyetlen
skala vagy tobb skalabol allo leltar segitsegevel.
Minden meresi modszer eseteben foglalkoz-
nunk kell a megbizhatosagnak, a meres megisme-
telhetosegenek a kerdesevel. A megbizhatosagot
ugy vizsgaljak, hogy a meroeszkozt egy vagy tobb
masik eszkozzel hasonlitjak ossze. Az onjellemzo
3. A szemelyiseg merese
65
skalak altalaban sok tetelbol allnak (melyek mind-
egyike kiilon meroeszkoznek tekintheto), amelyek
lehetove teszik a skala belso megbizhatosaganak
(belso konzisztenciajanak) meghatarozasat. A
megfigyeloi iteleteket az ertekelo megbizhatosa-
ganak meghatarozasaval ellenorizziik. Az tin. teszt-
reteszt reliabilitas a meresi eredmenyek megis-
mёtelhetбsёgёt becsli. A mutatok magas korrela-
cioja altalaban a megbizhatosag jele, bannit mer-
jiink is.
A masik fontos kcrdcs az crvcnycsscg (azt mer-
jiik-e, amit merni akarunk). Konstruktumvali-
ditasnak (fogalmi ёrvёnyessёgnek) nevezziik azt a
vizsgalatot, mely arra iranyul, hogy mennyire felel
meg egymasnak a fogalom muveleti meghataroza-
sa (a meroeszkoz) es az altalunk merni kivant foga-
lom. A konstruktumvaliditas-vizsgalat reszet kepezi
a kriterium-, a konvergens ёв a diszkriminacios
validitas ellenorzese. A latszatvaliditast altalaban
nem tekintik a konstruktumvaliditas fontos eleme-
nek. A meroeszkozok ёrvёnyessёgёt veszelyezteti a va-
laszbeallitodas (egyetertesi hajlam 6s szocialis meg-
fclelcsi igeny), amely torzitja a valaszokat.
A m6roeszkdz6k kifejlesztese кё1 iiton halad-
hat. A racionalis vagy elmeleti lit azt jelenti, hogy
elmelet hatarozza meg, mit тёшек, es ezt koveti a
legjobb meresi modszer kivalasztasa. A legtobb тё-
roeszkozt ezen a modon hoztak letre. Ezzel szem-
ben a tapasztalati strategia azt jelenti, hogy minde-
nekelott tapasztalati adatok alapjan dontik el, hogy
mely tetelek keriiljenek be a skalaba. Az MMPI-t
peldaul ilyen kriterium alapu eljarassal fejlesztet-
tek ki. Nem a tesztalkotok elmeleti megfontolasai,
hanem a vizsgalt szemelyek valaszai alapjan dontottek
arrol, hogy mely tetelek keriiljenek a k6rdoivbc. Azo-
kat a teteleket tartottak meg, amelyekre a valamely
diagnosztikai kategoriaba sorolhato szemelyek екё-
roen valaszoltak, mint az egёszsёges szemelyek.
A tesztek kifejlesztёse hosszadalmas ёв faradsa-
gos folyamat. A legjobb teszteket ujra es ujra vizs-
galjak es modositjak. Ugy tiinik, a szemelyiseg ёг-
venyes es pontos тёгёве 1с1ё csak ez az lit jarhato.
KULCSFOGALMAK________________ __________
Belso megbizhatosag (belso konzisztencia): А тё-
roeszkoz teteleire adott valaszok egyiittjarasa.
Diszkriminacios validitas: A skala fuggctlcnsege
olyan jellemzoktol, melyeket nem szandekoz-
tak merni vele.
Egyetertesi hajlandosag: А kerdo'ivtetelek elfoga-
dasara, vagyis az „igen” valaszokravalo hajlam.
Ertekelo megbizhatosaga: Ugyanazt a jelens6get
mennyire hasonloan itelik meg a megfigyelok.
Ervenyesseg (validitas): A meroeszkoz milyen mer-
1ёкЬеп meri azt, amire terveztek.
Felezeses (split-half) reliabilitas: А meroeszkoz kti-
lonbozo teteleire adott valaszok belso konzisz-
tenciaja.
Ismetelt mereses (teszt-reteszt) reliabilitas: A me-
resi erednrenyek idobeli stabilitasa.
Konstruktumvaliditas: A meroeszkoz mennyire
pontosan tiikrozi azt a pszicholdgiai fogalmat.
amelynek а тёгёвёге terveztek.
Konvergens validitas: A meroeszkoz mennyire kap-
csolodik olyan egyeb szenml}^gjellemz6k-
hoz, amelyek elmeletileg hasonloak а тёг1
jellemzohoz.
Kriterium alapu (vagy tapasztalati) pontozas: Azok-
nak a teteleknek a bevalogalasa a tesztskalaba,
amelyekre kiilonbozo csoportok kiilonbozo
valaszt adnak.
Kriteriumvaliditas: А тёгбевгког korrelaciqja az
ugyanazon fogalom тёгёвёге szolgalo mas
eszkozokkel.
Latszatervenyesseg (face validity): A skala elso la-
tasra, ranezesre azt тёп, amire terveztek.
Megbizhatosag (reliabilitas): A megisnretelt тёгё-
sek konzisztenciaja, kovetkezetessege.
Megfigyeloi ertekeles vagy osztalyozas: A meres
soran masvalaki szolgaltat infonnaciot a vizs-
galt szenrelyrol.
Muveleti meghatarozas (operacionalizacio): A fo-
galom meghatarozasa olyan еяетёпуек гёхёп,
amelyekkel magat a fogalmat тё^йк (vagv
manipulaljuk).
Objektiv nnitato: Ohan тёгёв! adat, mely nreg
nem foglal magaban ёПеЬиегевк
Onjellemzes: А ягетё1уек onmagukat osztalyoz-
zak.
Racionalis alapu tesztszerkesztes: Ehrwleti meg-
Elso resz: Bevezetes
fontolasok alapjan dontik el, hogy mit es ho-
gyan mernek.
Szemelyisegleltar: Olyan osszetett szemelyiseg-
teszt, amely kiilonbozo skalakon a szemelyiseg
kiilonbozo dimenzioit meri.
Szocialis megfelelesi igeny: Onmagukat kedvezo
fenyben feltiinteto valaszbeallitodas vagy va-
laszstihis.
Szubjektiv mutato: Olyan mutato, amelyben az er-
telmezes is szerepet jatszik.
Tapasztalati (empirikus) alapu tesztszerkesztes:
Vizsgalati adatok, es nem csupan elmeleti
megfontolasok alkahnazasa a skalaba keriilo
tetelek kivalogatasahoz.
Valaszbeallitodas: A valaszok egyiranyii torzitasa.
Diszpozicionalis
perspektiva
r
ELOSZO
A MASODIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
szemelyiseg iigynevezett diszpozicionalis megkozelite-
senek mozgatorugoja az az elkepzeles, hogy az emberek cselekedetei, gondolatai
es erzesei bizonyos idobeli allandosaggal (konzisztenciaval) es folytonossaggal
rendelkeznek. Az ember diszpozicionalis termeszete, vagyis hajlamai nem valtoz-
nak pillanatrol pillanatra - ellenallnak az ido es a helyzet valtozasainak. A diszpo-
zicio szemelyisegpszichologiai fogalma valojaban annak a tapasztalatnak a kifeje-
zesere szuletett, hogy az emberek az ido mulasaval ugyanazok maradnak akkor is,
ha egyik helyzetbol a masikba keriilnek. A diszpoziciok olyan jellemzok, amelyeket
rnagunkkal hordunk, amelyek hozzank tartoznak, amelyek valahogy resziinket
kcpezik.
Termeszetesen mindannyiunk eleteben vannak olyan idoszakok, amikor kisza-
mi thatatlanok vagy imk, amikor ugy erezziik, hogy a koriilottiink dulo pszichologiai
viharok elsodomak benminket. A kiszamithatallansag elmenye a legtobb ember
szamara megis inkabb kivetel, mint szabaly. Semmikeppen sem ez hatarozza meg a
szemelyiseg lenyeget. A szemelyiseg fogalma sokkal inkabb stabilitast es allandosagot
sugall, olyasvalamire utal, amely idoben nem valtozik tulsagosan sokat. A legtobb
cmberhez haSonloan nyilvan magunk is valamifele kovetkezetesseget (koherenciat),
egyfajta allandosagot erziink az ido, az esemenyek es az ehnenyek sodraban. Azok
vagyunk, akik vagyunk, es ugyanazok maradunk holnap, egy het mulva es jovore is. Ez
a diszpoziciok lenyege.
A diszpozicionalis megkozelites masodik mozgatorugoja az a megfigyeles,
hogy az emberek sokfelekeppen el is ternek egymastol. Amint azt mar az 1.
fejezetben emlitettiik, a szemelyisegpszichologia tudomanya reszben a szemelyek
kozotti kiilonbsegeket emeli ki. Ez a hangsuly kiilonosen kozponti jelentosegu a
diszpozicionalis megkdzelitesben. Ebbol a nezopontbol ngyanis az ember szeme-
lyiSege diszpozicionalis jellemzok mintazatabol all, am e mintazat tartalma egye-
nenkent eltero. Lenyegeben diszpozicidik osszessege hatarozza meg az emberek
szemelyiseget.
A fentiek egyben a szemelyiseg diszpozicionalis megkozelitesenek fo temakd-
reit is kyelolik. Az elso temakbr tehat ama elkepzelest taglalja, hogy a szemelyek
diszpozicioi viszonylag stabil es tartos tulajdonsagok, amelyek a szemelyiseg ossze-
Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva •
tevoit kepezik. A masodik temakor pedig azt emeli ki, hogy a szemelyiseg a
kiilonfele vonasok keresztmetszeteben irhato le, amely ennelfogva mindenkinel
egyedi jelleget olt.
Ezeket a feltetelezeseket a diszpozicionalis szemleletu kutatok egyontetuen
kiemelt jelentosegunek tartjak. Mindazonaltal az egyes elmeletalkotok elteroen
kezelik oket. Az egyik felfogas a diszpoziciok puszta letezeset hangsulyozza. A
kutatok erdeklodesenek kozeppontjaban az all, hogyan lehet a legmegfelelobben
merni es osztalyozni a vonasokat. E megkozelites celja a szemelyeket megkiilon-
bozteto legfontosabb dimenziok feltarasa es minel jobb modszerek kifejlesztese az
emberek ilyen dimenziok menten torteno osszehasonlitasara. A szemelyiseg „vo-
nas es tipus” megkozeliteset a 4. fejezetben targyaljuk. Bizonyos ertelemben ez a
megkozelites peldazza legjobban a szemelyiseg diszpozicionalis nezopontjat.
A diszpozicio fogalmanak azonban nem ez az egyetlen lehetseges felfogasa. A
diszpoziciot ugy is elkepzelhetjiik, mint olyan tartos motivacios jellemzot, amely-
nek erossege szemelyenkent eltero. A viselkedes mogott meghuzodo motivacios
kiilonbsegeket az emberek viselkedeseben megnyilvanulo eltero szemelyisegtulaj-
donsagok tukrozik. A vonasok „sziikseglet es motivacio” megkozeliteset az 5.
fejezetben targyaljuk.
4. FEJEZET
Tipusok, vonasok
es az interakcionizmus
TIPUSOK ES VONASOK
MELY VONASOK SZAMOTTEVOEK?
Hasznos modszer: a faktoranalfzis
Engedjiik a valosagot feltarulkozni: Cattell megkozelftese
Induljunk ki az elmeletbol: Eysenck vonasmodellje
Eltero elmeleti alapok: a nepnyelvi fogaimak es az interperszonalis kor
Bontakozo egyetertes a szemelyiseg alapdimenzioit illetoen: a „Nagy Otok” (Big Five)
Az dtfaktoros modell viszonya mas szemelyisegleiro modellekhez
Vajon a folerendelt vonasok a leghasznosabbak?
A vonasok nomotetikus es idiografikus felfogasa
VONASOK, HELYZETEKES AZ INTERAKCIONISTA MEGKOZELITES
Valoban vonasszeru-e a viselkedes?
A szituacionizmus
Az interakcionizmus
Interakcionizmus a varianciaanalizisen tul
Tovabbi szempontok a konzisztencia megertesehez
Interakcionizmus a termeszetes nyelvben
Visszatekintes
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Egyenek osszehasonlitasa: szemelyisegprofilok
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KF.ZF.I F.SF.
A viselkedeszavarok interakcionista felfogasa
A viselkedes megvaltoztatasa
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
„Szeretnem, ha megismerkednel kozepiskolai baratommal. 6 affele igazi tdrsasagi limy.
Baratsagos, de nem az a fajta, aki mindig a tbmeg utan megy. Azt is mondliatnam, hogy
ugyan tarsasagkedvelo, de azert fiiggetlen is. ”
„Miert csinalod folyton ezt? Hdnyszor megmondtam mar, hogy nem szeretem, ha igy
viselkedsz. Mindig azt mondod, hogy megfogsz vdltozni, perszeeszed agdban sines. Folyton
ugyanazt csinalod. Soha nem fogsz megvaltozni?"
„А pszichologia tandrom annyira kiszamithatd. Biztosan olios, de annyira sotlan. Egysze-
riien minden. idejet a szobdjaban tolti. Nem tudom elkepzelni, hogy valaha is valamilyen
erdekes vagy kockazatos dolgot muvelt volna. Gondolom, nem tehet rola. Ilyen a
szemelyisege. ”
ek az idezetek a szemelyisegpszichologia
egyik altalanos es fontos temakorere utalnak. Meg-
pedig arra, hogy altalaban mindenkirol, akivel csak
talalkozunk, feltetelezziik, hogy rendelkezik bizo-
nyos hajlamokkal, amelyeket viszonylag konnyen
felismerhetiink. A koriilottiink levo emberek isme-
rete eligazitbenniinket abban, hogy mit varhatunk
toliik ajovoben. Ez a tema termeszetesen a szeme-
lyisegpszichologia egeszet erinti., Kiildnosen ki-
emeltjelentoscgu azonban a szemelyiseg „vonas- es
tipuselmeleteiben”. A vonas es tipus szavak nemileg
eltero jelentesuek, am mindketto azt fejezi ki, hog}'
az emberek olyan allando jellemzokkel rendelkez-
nek, amelyek kiilonbozo idoben es kiilonbozo ko-
riilmenyek kozott nyilvanulnak meg.
TIPUSOK ES VONASOK
Az az elkepzeles, hogy az emberek tipnsokba vagy
kategoriakba sorolhatok, legalabb Hippokrateszig
(i. e. 400 koriil) vezetheto vissza, akinek a gondo-
latait Galenosz (i. sz. 150 koriil) finomitotta to-
vabb. Az antik idokben ugy veltek, hogy az emberek
negy csoportba sorolhatok: kolerikus (ingerlekeny),
melankolikus (lehangolt), szanguinikus (deriflato) es
flegmatikus (nyugodt). Mindegyik szemelyisegtipus-
rol azt felteteleztek, hogy negy testnedv valamelyi-
kenek a tiilsiilyat tiikrozi.
Sokkal iijabb keletii Carl Jung (1933) tipologi-
aja, amely szerint az emberek ket kategdriaba so-
rolhatok: az introvertaltak vagy az extravertaltak
osztalyaba. Az introvertalt emberek hajlamosak ar-
ra, hogy sokat legyenek egyediil, visszafogottan vi-
selkednek, es a tarsas osszejoveteleknel jobban sze-
retik a maganyos tevekenysegeket. Amikor az ele-
tiik soran fesziiltsegekkel kell szembenezniuk, haj-
lamosak visszahiizodni onmaguk vilagaba. Az
extravertalt szemelyiseg ennek epp az ellenkezoje:
egyaltalan nem visszafogott, es az idejet is jobban
szereti masokkal tolteni, mint egyediil. Fesziiltse-
gekkel szembesiilve valoszinuleg olyan tarsasagot
keres, ahol kibeszelheti magat.
A tipologiakban a tipust rendszerint eles hata-
rokkal rendelkezo, nem folytonos tagsagi kategori-
anak tekintik. A nem folytonos kategoriak egyik
peldaja a nem: az emberek vagy a ferfiak, vagy a
nok csoportjaba sorolhatok. Ehhez hasonloan
Jung gyakran jellemezte az introvertalt es extra-
vertalt tipusokat ilyen nem folytonos kategoriak-
kent. E felfogas alapjan az ember vagy csak az egyik,
vagy csak a masik kategoriaba tartozhat (4.1. abra).
Minden eltero megnyilvanulas csupan az alapsze-
melyiseg torzulasat tiikrozi.
Ezzel szemben a vonasokrol szolva azt feltetele-
zik, hogy a szemelyek folytonos valtozok vagy di-
menziok menten ktilonboznek egymastol (4.1. ab-
ra). A vonaselmeletek szerint az emberek ugyan-
azon szemclyisegjellemzdik mertekeben ternek el
egymastol. Mas szoval, ez a felfogas a szemelyek
kozotti alapveto kiilonbsegeket inkabb mennyisegi-
nek, mint minoseginek tekinti.
A tipuselmeletek mara altalaban kikeriiltek a
szemelyisegpszichologiai erdeklodes fovonalabol.
A kutatok tobbsege szamara elfogadhatatlan az a
felteves, hogy az emberek nem folytonos kategori-
akba sorolhatoak. A tipologiakrol ugyanis gyakran
kiderid, hogy kategoriaik kozott vannak olyan at-
meneti, homalyos jelentesii teriiletek, ahol a beso-
rolas onkenyes (ez meg a „nyilvanvaloan” nem
folytonos nemek eseteben sem miikodik tokelete-
72
Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
Az introvertdltak egyedul szeretnek
lenni. Jobban szeretik a maganyos
elfoglaltsdgokat, mint az olyan teve-
kenysegeket, ahol mdsokkal kell kap-
csolatba lepni
sen — nehany ember fizikai neme sem egyertelmii).
Jung sem volt igazi tipustcorctikus. A tipuscimke-
ket a konnyebbseg kedveert hasznalta es ugy velte,
hogy az emberek inkabb az egyik vagy a masik tipus
fele hajlanak, es felismerte az egyeni variaciokat is.
Ma az elmeletalkotok sokkal inkabb arra hajlanak,
hogy az emberekrol ne tipusok, hanem folyamatos
vonasdimenziok menten gondolkozzanak (ettol el-
tero nezetekrol lasd Gangestad es Snyder 1985;
Meehl 1992; Strube 1989; York es John 1992; az
iizleti vilagban szeles korben hasznalt tipologiarol
pedig lasd Blake es Mouton 1980).
Aliogy a tipologiak jelentosege csokkent a sze-
melyisegpszichologiaban, ugy a tipus kifejezest is
egyre ritkabban hasznaljak. Egyetlen mai kutato
dolgozik ezzel a fogalommal, de a korabbitol eltero
modon. Eysenck (1967, 1970, 1975) a tipus fogal-
mat ket altala kiilonosen fontosnak es nagy hatasu-
nak tartott valtozora alkalmazza. Ezeket azonban
folyamatos eloszlasiinak tekinti. Eysenck tehat a
tipust folerendelt vonas vagy valamifele „szupervo-
nas” ertelemben hasznalja, amely mar nem ren-
delkezik eles hatarokkal.
MELY VONASOK SZAMOTTEVOEK?
Akar a tipus-, akar a vonasfogalom menten gondol-
kocltmk a szemelyisegrol, vegsosoron ugyanazokkal
a kerdesekkel kell szembenezniink. A kcrdcs — a
vonasfogalom eseteben - a kovetkezo: Mely vondsok
alapvetoek a szemelyisegben? Hany vonas eleg jelen-
tos ahhoz, hogy erdemes legyen szamolni vele?
Ezeket a kerdeseket nehez megvalaszolni. Val6-
jaban az sem egyertelmii, hogyan fogjunk hozza a
valaszhoz. Kiilonbozo kutatok kiilonbozokeppen
kozelitettek e kerdesekhez. Ezekre hamarosan ra-
teriink. Elobb azonban vegyiik szemiigyre azt a
problemat, amely minden vonaselmeletben kozos,
valamint azt a modszert, amely sokat segitett e
problema megoldasaban.
Hasznos modszer: a faktoranalizis
A problema legegyszeriibben az emberi szemelyi-
segtulajdonsagok leirasara alkalmas szavaink nagy
szamaval erzekeltetheto. Ha minden ilyen szo vald-
ban kiilon vonast irna le es minden vonas egyfor-
nian fontos lenne, akkor a vonaspszichologus bele-
6'sziilne, ha megprobalna ezeket rendszerezni. Al-
talaban azonban iigy velik, hogy ez a sok szo sokkal
kisebb szamii mogottes dimenziot tiikroz. Olyan
modszerre van sziikseg tehat, amellyel ezek a di-
menziok feltarhatok.
Erre alkalmas modszer jo nehany szemelyiseg-
kutato szerint a faktoranalizisnek nevezett statiszti-
kai eljaras. Az eljaras alapfeltevese egyszerii: ha ket
vagy tobb jellemzo sok ember vizsgalata eseten
egyiittjar (korrelal), akkor felmeriil agyanti, hogy
ezek valamilyen kozos mogottes vonast tiikroznek.
Az egyiittjarasok mintdzatdnak vizsgalatabol ineg-
itelheto a megfigyelt tulajdonsagok mogott allo
vonasdimenziok strukturalis szervezodese.
Amint mar a 2. fejezetben szo volt rola, ket
jellemzo egyiittjarasat a korrelacios egyiitthato fe-
jezi ki. A faktoranalizis lenyegeben a korrelacios
modszer bonyohiltabb valtozata. A faktoranalizis
nem csupan ket valtozo, hanem sok valtozo korrela-
cios matrixabol indul ki. Mivel a szamitasi eljaras
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
• 73
kiildnosen bonyolult, a faktoranalfzis! szeles kor-
ben csak a szamitogepek elterjedese ota alkalmaz-
zak. Az utobbi evekben megnovekedett es szele-
sebb korben hozzaferheto szaimtogep-kapacitas a
faktoranalitikus eljarasok finomabb kidolgozasat is
lehetove tette Qoreskog es Sorbom 1979).
Mi tortenik a faktoranalfzis soran? Az eljaras
azzal kezdodik, hogy sok valtozo menten es sok
szemelytol meresi adatokat gyfijtiink. A meresek
tobb formaban tortenhetnek. Lehet onjellemzes,
mas szemelyek ertekelese vagy a nyilt viselkedes
megfigyelok altali kodolasa. Egyetlen elemzesen
belfil tobbfele adat is elofordulhat, de a vizsgalat-
ban reszt vevo minden szemely eseteben pontosan
ugyanazoknak a valtozo knak kell szerepelniiik. (Az
peldaul nem fordulhat elo, hogy egyes szemelyek-
nel csak onjellemzest, masoknal pedig csak viselke-
deses megfigyelest alkalmazunk ugyanabban az
elemzesben.)
Miutan ily modon osszegyujtdttiik az adatokat,
korrelacios szamitast vegzimk, hogy meghataroz-
zuk minden valtozo mindegyik mas valtozoval valo
kapcsolatat (lasd a 4.1. keretes szoveget). A korre-
lacios matrixot azutan az iigynevezettfaktorkivonas
(faktorextrakcio) eljarasanak vetjiik ala. E muvelet
soran a valtozokat a kozottiik levo korrelaciok min-
tazata alapjan kevesebb szarnii faktorra csokkent-
jiik. A faktor lenyegeben az adathalmazba keriilt
specifikus valtozok (peldaul az onjellemzo skalak
4.1. ABRA A korai tipuselmeletek (A) nem teteleztek felfolyto-
nossdgot a szemelyekre vonatkozo kategoriak kozott. A vondsel-
meletek (B) felteszik, hogy a vonasok bizonyos jellemzok valtoza-
tainak folytonos dimenzioit alkotjak, es a jellemzo jelenletenek
vagy hidnydnak a merteke megoszlik a nepessegben
tetelei vagy „viselkedeses kodok”, ha az adatok
viselkedesmegfigyelesekbol szarmaznak) egyfitt-
jarasanak (kozosen megosztott varianciajanak) a
kifejezese. A faktorokat tehat olyan valtozokkent
foghatjukfel, amelyek az eredeti adatokban szerep-
16 egyiittjarasokat statisztikailag a leheto legjobban
„magyarazzak”.
Miutan a faktorokat kivontuk, mindegyiket jel-
lemezhetjiik faktorsulyai alapjan. A faktorsiily a
faktor es a faktor letrejottehez hozzajamlo egyes
valtozok (peldaul kerdofv tetelek) kozotti korrela-
cio. Azokrol a tetelekrol, amelyek magasan (rend-
szerint 0,30 vagy annal magasabb ertekekkel) kor-
relalnak a faktorral, azt mondjuk, hogy siilyozzak
vagy terhelik a faktort. Azok a tetelek, amelyek nem
jol korrelalnak a faktorral (alacsony a faktorsu-
lyuk), nem jarulnak jelentosen a faktorhoz. Hogy
mi is valojaban a faktor, az mutatja meg, hogy
milyen tetelek terhelik vagy siilyozodnak rajta.
A faktoranalfzis utolso lepese - sok szempont-
bol az egёsz eljaras legkenyesebb resze - a faktorok
elnevezese. Mivel a faktorokat a rajtuk sulyozodo
tetelek hatarozzak meg, az elnevezest rendszerint
ligy valasztjuk meg, hogy a leheto legpontosabban
tiikrozze - elsosorban a legnagyobb faktorsiilyii -
tetelek tartalmat. A szemelyisegre vonatkozo fak-
toranalizfsek e szakaszaban a faktort mint a mogot-
tes vonas statisztikai lekepezodeset foghatjuk fel.
Hangsulyoznunk kell, hogy a faktorok elneve-
zese vagy cfmkezese nagyon is szubjektiv mozzanat,
hiszen tobb kiilonbozo elnevezes egyforman meg-
felelonek tunhet. Fontos kovetkezmenyekkel jar
azonban az, hogy melyik elnevezest valasztjuk. Ar-
rol van szo ugyanis, hogy gyakran elfelejtjfik, hogy
az elnevezes nem az analfzis tenneszetes kovetkez-
menye, hanem esupan az eredmenyekbol levont
kovetkeztetes, am a tovabbiakban ez az elnevezes
kepviseli az adott faktor vagy vonas jelenteset. Ha
a valasztott elnevezes felrevezeto, akkor az a kesob-
biekben ertelmezesi problemakat okozhat.
A vonaspszichologiaban a faktoranalfzis mint
munkaeszkoz harom feladatot lat el. A szemelyiseg
sokfele megnyilvanulasat kezelhetobb szarnii vo-
nasra csokkenti azaltal, hogv feltaija, milyen vona-
sok allnak a megnyilvanulasok mogott. Ahhoz szol-
gal en’ekkel, hogy- mely vonasokat tartsunk fonto-
sabbnak masoknal. Vagyis, ha a faktor a valtozok
szemelyek kozotti valtozatossaganak (variabilitasa-
nak) nagyobb hanyadat magyarazza, akkor fonto-
74
Masodik risz: Diszpozicionalis perspektwa
4.1. A faktoranalitikus
С x
------ —-----------
eljaras -kozelebbrgl V- Г -t
Bar a faktoranalizis szamitasi menete bonyolult, az
eljaras mogottes logikaja viszonylag egyszeru. A mod-
szer a tobb eseten mert valtozok egyfittjarasainak sza-
balyszerfisegeit probalja megragadni.
Az eljaras tobb elkuloniilo lepesbol all. Az elso lepes
az adatgyujtes. Am ez sem olyan egyszeru, amilyennek
elso pillantasra tunik. Eloszor is azt kell eldonteni, hogy
imtyenfajta adatokat vegyimk be az elemzesbe; viselkede-
ses adatokat, onjellemzeseket, megfigyeloi ertekelest vagy
ezek valamilyen kombinaciojat? Meg alapvetobb kerdes:
a viselkedes milyen aspektusait akarjuk merni? Az elemzes
szigoruanabbolinduljonki, „amitodakinn talalunk”vagy
megengedjiik, hogy az adatgyujtesben mar valamilyen
elmelet is szerepetjatszon? Lathato, hogy az „adatgyujtes”
lepese is szamos dontest igenyel.
Vegyiink olyan peldat, amelyben az elmelet is szerepet
кар. Kepzeljiik el, hogy arra vagyunk kivancsiak, hogyan
kiizdenek meg az eletiikben felmeriilt stresszhelyzetekkel
azemberek (lasdLazarusesFolkman-1984- temaossze-
foglalojat; peldank Scheier, Weintraub es Carver - 1986
- tanulmanyan alapul). Elhatarozzuk, hogy csak onjel-
lemzeses adatokat hasznalunk: a szemelyek azt osztalyoz-
zak, hogy mit tettek az utolso ket honap legemlekezete-
sebb stresszkelto esemenye soran. Az adatgyujtes soran
megkerhetjilk, mondjuk 300 ismerosiinket. hogy emle-
kezzen vissza a szamara leginkabb stresszkelto esemenyre,
es osztalyozza azt egy lista tetelei menten (amelyek olyan
viselkedesmodokat tartalmaznak, amelyekroi korahbi
vizsgalatokban mas szemelyek mar emlitest tettek). A
tetelek ilvenek lehetnek:
„Gyorsan tettem valamit, meg mielott adolgokiranyit-
hatatianna valtak volna.”
„Nem bittern el, hogy megtortent.”
„Megvaltoztam, szinte ilj emberre valtam.”
A masodik lepesben minden tetel minden masik te-
tellel valo korrelaciojat meghatarozzuk (lasd az A. tablaza-
tot a kovetkezo oldalon). A korrelacios ertekek annak
merteket tukrozik. hogy az egyik tetelre adott valasz
mennyire cseng egybe a tobbi tetelre adott valaszokkal a
300 szemely eseteben. Lathato, hogy eros a korrelacio az
1. es 3. tetel, a 6. es 7. tetel, valamint a 2., a 4. es az 5. tetel
kozott. A tobbi korrelacios ertek nagyon alacsony.
Mivel a vizsgalt szemelyek az eredeti vizsgalatban 78
tetelre valaszoltak (a peldankban szereplo 7 tetellel szem-
ben) , a korrelacios matrix joval nagyobb volt, mint a
peldankban. A matrixban szereplo kapcsolatok (es kap-
csolathianyok) mintazatanak ertelmezese meglehetosen
pepecselofeladatlenne. E munkamennyisegetazanalizis
harmadik lepese, a faktorkivonas (faktorextrakcio) csok-
kentheti le. Nemi marematikai lelemennyel (lasd Com-
rey 1973) a matrix kisebb szamfi mogottes dimenziora
vagy hattervaltozora csokkentheto (peldaul a 2., 4. es
5. tetel kozotti kapcsolat valoszimtleg azonos dimenzi-
6t fejez ki). Az ilyen kapcsolatok hattereben feltarhato
dimenziot nevezziik faktomak. Ezen a ponton a faktor
valamifele kodos, megfoghatatlan, hipotetikus tulajdon-
sagkent jelenik meg elottiink.
A faktorok kivonasa utan a kovetkezo lepes a tetelek
ilgynevezett faktorsulyanak a meghatarozasa. A faktorsuly
a valtozo (vagy tetel) es a faktor kozotti korrelacio (lasd a
B. tablazatot a kovetkezo oldalon), vagyis azt mutatja,
hogy a tetel mennyire tiikrozi a mogottes dimenziokat.
Mint mil iden korrelacio eseteben, a faktorsuly is +1 es -1
kozotti cricket vehet fel, ahol a nullatol valo elteres mer-
teke (mindketiranyban) a kapcsolat erossegetjelzi. Tehat
a magas faktorsuly (a nagy pozitiv vagy negativ korrelacios
ertek) azt jelenti, hogy a tetel kapcsolatban all az adott
dimenzioval, a nullahoz kozeli ertek viszont azt, hogy
filggetleu tole. Amint az a B. tablazaton lathato, az 1. es
3. tetel az A. faktort terheli (mas faktort azonban egyalta-
lan nem), a 6. es a 7. tetelnek viszont a B. faktoron nagy
asulya (a tobbi faktoron kicsi), mig a 2., 4. es 5. tetel a C.
faktort terheli (es a tobbi faktort nem). Ehhez hasonlo
korrelacios ertekek szamithatok ki minden tetel eseteben,
s ily modon tarhato fel, hogy mely tetelek jarnak egyiitt es
hozzak letre a mogottes dimenziot.
Miu tan vilagossa valt, mely valtozok vagy tetelek alkot-
jak a faktorokat, elerkeztunk az eljaras utolso lepesehez:
a faktorok elnevezesehez. Am ez sem olyan egyszeru. A
faktor elnevezesevel a mogottes dimenzio lenyeget a
leheto legjobban szeretnenk visszaadni, viszont egye-
diil azokra a tetelekre tamaszkodhatunk, amelyek a
faktort letrehoztak. Gyakran a tetelek maguk is keter-
telmuek, vagy vegyes a tartalmuk. Ebben az esetben
megiteles kerdese, hogy valojaban mit is fejeznek ki a
faktorok. A peldankban szereplo adatokban az egyik
faktort konnyu elnevezni, mert mindegyik rajta stilyo-
zott tetel rendelkezik egy kozos jellemzovel: nevezete-
sen mindegyik „problemakozpontii megkuzdcst” titkroz.
A tobbi faktort nehezebb elnevezni, mert a tetelek tartal-
ma szerteagazobb. Az egyik faktor - iigy tunik - valamifele
„pozitiv ujraertelmezest”, vagy a „karokbol valo tanulast”,
vagy a „helyzet jobb szinben valo feltiinteteset” fejezheti
ki, de nem lehetunk biztosak abban, hogy melyik a leg-
megfelelobb elnevezes. Az eljarasnak ebben a szakasza-
ban fontos, hogy koriiltekintoek legyiink, mert az altalunk
valasztott elnevezes befolyasolja ajovendo elmeleti elgon-
dolasokaL
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus •
sabb vonast tiikroz, mintha kisebb hanyadat magya-
razna. A faktoranalizis vegiil annak eldonteseben
is szerepet kaphat, hogyan merjtink valamely vo-
nast, amikor meroeszkozeinket keszitjiik. Altala-
ban azokat a kerdoiv- vagy tulajdonsaglista-tete-
leket tartjuk meg a skalaban, amelyeknek a vonas-
nak megfelelo faktoron magas a terhelese. A till
alacsony faktorsiilyu tetelekel vagy eltavolitjuk a
skalabol, vagy atfogalmazzuk, mielott ijjra kipro-
balnank a tesztet. Az ismetetelt elemzesek reven
azokat a teteleket, amelyek nem latjak eljol felada-
tukat, azaz gyengen merik a vonast, jobbakkal cse-
relhetjiik fel.
A faktoranalizis tehat nagyon hasznos eljaras,
am valami alapvetoen fontos kimaradt mindab-
bol, amit elmondtunk. Nem beszeltiink ugyanis
arrol, hogy mi legyen az az adat, aminek az elemzeset
erdemes elvegezni. A faktoranalizis csak arrol szol-
hat, ami a kiindulo adatokban is szerepel. Az a
valasztasunk tehat, hogy milyen adatokat gyujtimk
es elemziink, donto modon befolyasolja, hogy a
faktoranalizisben milyeszemelyisegvonasok fognak
kiemelkedni.
Hogyan dontsiik el, hogy milyen meresi adato-
kat gyujtsimk? A kiilonbozo szerzok kiilonbozo-
keppen valaszoltak erre a kerdesre.
Engedjuk a valdsagot feltarulkozni:
Cattell megkozelitese
Raymond Cattell jelentosen hozzajarult a vonas-
pszichologia fejlodesehez es a faktoranalitikus elja-
rasnak is az elso alkalmazoi koze tartozott (Cattell
1947, 1965, 1978; Cattell es Kline 1977). Cattell
amellett szallt sikra, hogy tapasztalati alapon kell
meghatarozni, hogy az emberi viselkedes mogott
milyen vonasok allnak. Ez az erv szamos kesobbi
vonaskutatora is nagy hatast gyakorolt (peldaul
Goldberg 1993a).
Hogyan lehet a szemelyiseg szerkezetet empiri-
kusan meghatarozni? A vonasok letezesere vonat-
kozo hasznos informacioforras peldaul a nyelv
76 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspeklwa
(lasd meg Goldberg 1982). Gyakorlatilag az evez-
redek soran kifejlodott nyelvek mindegyike tartal-
maz szavakat az osszes letezo viselkedeses tulajdon-
sag leirasara. Valamely vonas fontossagat felteheto-
en az is mutathatja, hogy hany szoval lehet leirni.
Az a szemelyisegtulajdonsag, amelyre sok szot tala-
lunk a szotarban, valoszinuleg fontosabb annal,
mint amelyikre csak nehanyat. Ezt az elvet hfvjuk a
fontossag iigynevezett lexikalis (vagy szotari) kri-
teriumanak.
A lexikalis megkozelitesnek megfeleloen Cattell
(1947, 1965) 4500 vonasnevbol indult ki. (Ez a lista
egyebkent Allport es Odberl 1936-ban vegzett, az
egyeni kiilon I jscgck leirasara hasznalatos, joval na-
gyobb, kb. 18 000 szavas kigyiijtesenek altalanos vo-
nasnevekre redukalt valtozata.) A nyilvanvalo szino-
nimakat es nem egyertelmu kifejezeseket eltavolitva
171 tagii tulajdonsaglistat keszitett. E tulajdonsagok
menten on- es tarsjellemzeses adatokat gyujtott, s az
igy kapott korrelacios mintazat, valamint egyeb szak-
mai megfontolasok alapjan a listat vegiil 35 tagfira
szukitette. Vegiil az igy kepzett valtozok menten veg-
zett faktoranalitikus vizsgalatokat. Az eredmeny-
kent kapott faktorok azok a dimenziok, amelyeket
Cattell az emberi szemelyiscgben fontosnak vel.
Bar Cattell kiindulasul a szotart valasztotta, nem-
kiilonben fontosnak tartott masfajta adatokat is a
szemelyisegszerkezet feltarasahoz. Velemenye sze-
rint e vizsgalatokban az onjellemzo kerdoivek adatait,
a meghgyeloi ertekeleseket es az objektiv viselkedeses
adatokat egyarant fel kell hasznalni. Ugyanis minden
adatfajlaval kapcsolatban felmeriilnek problemak,
de ezek a nehezsegek adatfajtakkent kiilonboznek.
Az egyes adattipusokhoz kapcsolodo nehezsegek
tobbfele adat felhasznalasaval lekiizdhetok. Cattell
ezt tobbvaltozos megkozelitesnek nevezi, mivel a sze-
melyiseg szamos megnyilvanulasat egyidejiileg veszi
figyelembe.
Tobb ezer szemelytol begyfijtott tobb adatfajtan
elvegzett szamos faktoranalfzis reven Cattell arra a
kovetkeztetesre jutott, hogy a szemelyiseg lenyege-
ben 16 dimenzio menten irhato le (4.1. tablazat).
Ezek a dimenziok bukkantak fel az altala hasznalt
kiilonbozo tipusii adatokon elvegzett faktoranalizi-
4.1. TABLAZAT
A Cattell-fele szemelyisegelemzesben feltdrt 16 faktor az egyes vonasdimenziokon magas es alacsony ponterteket elerokjellemzo
tulajdonsdgaival meghatdrozva. Az egyes faktorokat az dlialuk magyarazott variancia niertekmek sorrendjeben soroliuk fel.
Az itt szereplo elnevezesek az egyes faktorok tartalmdt legjobban megkbzelito, s jclenleg is hasznalt nyelvi kifejezesck magyar
forditdsai. (Copyright, 1993, Institute for Personality and Ability Testing, Inc., Champaign, IL 61824-1188. Engedellyel
kozolve.)
1. Tartozkodo - Szivelyes
2. Konkret gondolkodasii - Absztrakt gondolkodasii
3. Tiilerzekeny - Erzelmileg stabil
4. Onalaveto - Uralkodo
5. Komoly - Eleven
6. Szabalyok alol kibiivo - Szabalykoveto
7. l elcnk - Bator
8. Szamito, haszonelvu - Erzehni beallitottsagii
9. Bizalomteli - Gyanakvo
10. Praktikus — Fantaziadiis
11. Egyenes - Titkolozd
12. Magabiztos - Aggdd6
13. Hagyomanyszereto - Kiserletezo kedvii
14. Csoportember - Onallo
15. Hibatiiro - Perfekcionista
16. Nyugodt - Fesziilt
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 77
sekben, es Cattell ezeket tekinti az elsodleges sze-
melyisegvonasoknak. E 16 elsodleges szemelyiseg-
vonas meresere dolgozta ki Cattell munkatarsaival
a 16PF (16 personality factors; Cattell, Eber es
Tatsuoka 1977) kerdoivet.
Emlekezziink vissza arra a korabban emlitett
problemara, hogy a faktorok cimkezese mennyire
szubjektiv, es hogy a faktor tartalmat milyen nehez
pontosan megragadni. Cattell ugy kezelte eloszor
ezt a problemat, hogy kimodoll faktorneveket al-
kalmazott (peldaul alaxia, praxernia, threctia,
pannia). Ezek a szavak korabban nem rendelkez-
tek jelentessel, es kevesbe felrevezetonek tuntek,
mint mas, jobban hangzo elnevezesek, amelyek
nem illenek egeszen pontosan a faktorra. Vegiil is
Cattell attert a 4.1. tablazatban olvashato elneveze-
sekre, amelyek bizonyos mertekig a 16 faktor pszi-
chologiai tartalmara utalnak.
Induljunk ki az elmeletbol: Eysenck
vonasmodellj e
A vonaspszichologia masik jelentos alakja Hans
Eysenck (peldaul 1967, 1970, 1975, 1986, Eysenck
es Eysenck 1985). Eysenck eltero kiindulopontot
valasztott a szemelyiseg alapdimenzioinak kutata-
sahoz. Cattell-lel ellentetben ugy velte, hogy az
elme letalkotoknak a mogottes valtozokra vonatko-
zo jol atgondolt elkepzelesbol kell kiindulniuk, es
csak ezutan szabad megprobalkozniuk e valtozok
megfelelo meresevel.
Mig Cattell a nyelv termeszetes tortenetere vo-
natkozo feltetelezesekre tamaszkodott, addig
Eysenck Hippokratesz es Galenosz tipologiajat, va-
lamint Jung es Wilhelm Wundt idevonatkozo meg-
figyeleseit elevenitette fel (Eysenck 1967). Eysenck
azt kutatta, hogy a Hippokratesz es Galenosz es
azota masok altal ismetelten azonositott negy tipus
elkepzelheto-e ket „szupervonas” magas es ala-
csony ertekeinek kombinaciojakent. Az okori meg-
figyeleseket Eysenck tehat ket mogottes dimenzio
menten rendszerezte.
Eysenck azt a ket szupervonast, amelyet a sze-
melyiseg mogottes dimenzioinak tekintett, az
intioveizio-extraveizid, illetve erzelmi labilitas—stabili-
tds (yngy neurotiazmus) cimkevel latta el. Az extra-
verzio dimenzio olyan tulajdonsagokra vonatkozik,
mint a tarsasagkedveles, izgalomkereses, elenkseg,
cselekvokeszseg es dominancia. Az erzelmi labili-
ties—stabilitas (mas helyeken erzelmi kiegyensiilyo-
zatlansag-kiegyensulyozottsag) dimenzio arra vo-
natkozik, hogy a szemely milyen konnyen es gyak-
ran borul ki, keseredik el, lesz rosszkedvu, szoron-
go es levert.
A 4.2. tablazat az emberek negy csoportjat mutatja
be e ket dimenzion elfoglalt magas es alacsony erte-
kek kiilonbozo kombinacioinak megfeleloen. A cso-
portok okori tipuselnevezeseit vastag betukkel (1. a
tablazatot) nyomtattuk. A negy csoport jellegzetesse-
geit vizsgalva ket dolgot kell emlekezetiinkben tarta-
nunk: eloszor is, bar a 4.2. tablazat formaja nem
folytonos dimenziokat sugall, valojaban mindket di-
menzio folytonos. Masodszor a 4.2. tablazatban sze-
replo lulajdonsagok viszonylag szelsoseges es egyer-
telmu esetekre vonatkoznak. A legtobb ember a ko-
zepponthoz all a legkozelebb mindket dimenzion, es
igy kevesbe szelsoseges jellemzokkel rendelkezik.
Nezztik eloszor a ket introvertalt csoportot.
Amint az a 4.2. tablazatban lathato, azok az embe-
rek, akik nemcsak introvertaltak, hanem erzelmi-
leg stabilak (kiegyensulyozottak) is, hajlanak az
ovatossagra, fegyehnezettek, nyugodtak es megfon-
toltak cselekedeteikben. Az introverzio es az emo-
cionalis labilitas (kiegyensulyozatlansag) egyiittese
viszont inkabb a tarsasagi elettol valo morozus
visszavonultsagot, pesszimista es szorongo viselke-
dest eredmenyez. Nemcsak az introvertaltak kiildn-
bozhetnek az erzelmi labilitas-stabilitas tekintete-
ben, hanem az extravertaltak is. Amikor az extra-
verzio erzelmi kiegyensulyozottsaggal parosul, ak-
kor konnyed, gondtalan, tarsasagkedvelo emberrel
talalkozunk. Az extravertaltak erzelmi kiegyensu-
lyozatlansaga ingerlekeny, agresszivmagatartashoz
vezet. Tehat az egyik dimenzio (introverzio-extra-
verzio) viselkedesre gyakorolt hatasa eltero lehet
attol fiiggoen, hogy milyen mas vonasokkal (erzel-
mi stabilitassal) tarsul.
A ket dimenziot manapsag az Eysenck Szeme-
lyiseg Kerdoiwel (Eysenck Personality Question-
naire, EPQ Eysenck es Eysenck 1975) merik. E
meroeszkoz (es korabbi valtozatai) kifejlesztesekor
faktoranalizist hasznaltak, de Cattelltol eltero cel-
lal Mig Cattellnel a faktoranalizis a dimenziok
feltarasanak eszkoze, addig Eysenck a modszert
egxfclol a skalak finomitasara (az alacsony faktor-
stilyii tetelek kisziiresere), masfelol annak megero-
sitesere hasznalja, hogy skalai valoban azt a ket
faktort merik, amire szanta oket.
78 •
Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
4.2. TABLAZAT
Л ketfo szemSyisegdimenzio alapjan elkulonitheto negy szemelyisegkategbria., s az ezekbesorolhato legjellemzobb vonasok Eysenck
javaslata szerint. A negy kategariat az introverzid-extraverzid, valamint az erzelmi stabilitds-labilitds dimenzio magas, illetve
alacsony ertekeinek Iwmbindcidja hozza letre (Eysenck - 1975 - nyomdn)
Erzehnileg kiegyensulyozatlan Erzehnileg kiegyensulyozott
csendes passzfv
pesszimista gondos
emberkeriilo komoly
Intravertalt megfontolt Melankolikus bekes Flegmatikus
merev megfontolt
szeszelyes megbizhatd
szorongo kiegyensulyozott
tartozkodo nyugodt
aktiv szociabilis
optimista tarsasagkedvelo
impulziv bobeszedii
Extravertalt valtozekony Kolerikus keszseges Szangvinikus
izguk'kony konnyed
agresszfv elenk
nyugtalan gondtalan
sertodekeny vezeto
Tekintve, hogy Eysenck es Cattell ennyire kii-
lonbozo pontbol indnlt ki, felettebb erdekes, hogy
az altaluk kapott faktorstrukturak egyertelmu ha-
sonlosagokat mutatnak. A ket dimenzio, amit
Eysenck szupervonaskent emleget, hasonlit nemi-
kepp kettore a Cattell-fele 16PF elso liarom fakto-
rabol (4.1. tablazat). A hasonlosag meg szembetu-
nobb, ha Cattell skalaibol iigynevezett masodren-
du faktorokat kepziink. A masodrendii faktorana-
lizis tulajdonkeppen a korabban kapott faktorok
mint valtozok korrelacios matrixabol indul ki, s azt
mutatja meg, hogy a faktorok maguk kepeznek-e
egymassal korrelalo csoportokat, azaz ujabb fakto-
rokat. A 16PF-bol kiemelkedo egyik masodrendii
faktor lenyegeben azonos az introverzio-extraver-
zio dimenzioval (Cattell es Kline 1977). A masik
faktor, amit Cattell szorongasnak nevez, az erzelmi
labilitas-stabilitas dimenziohoz hasonlit. A ket
megkozelites tehat sokban hasonlo empirikus fak-
tor str ukturat eredmenyezett.
Ennek ellenere Cattell es Eysenck regota vitazik
egymassal azon, hogy a hasonlosagok mit jelente-
nek. Cattell azert biralja Eysencket, hogy a faktor-
analizisbe altala hasznalt kerdoivtetelek nem fedik
le teljes terjedelmeben a szemelyiseget. Eysenck
azzal valaszol, hogy 6 nem allitja, hogy kizarolag ez
a ket faktor lehet a szemelyiseg alapdimenzioja. Azt
sem tagadja, hogy a szupervonasokat alacsonyabb
szintii faktorokra lehet felbontani. Ugy kepzeli
azonban, hogy a magasabb rendu faktorok szele-
sebb hatokoriiek es jelentosebbek, mint azok a
korlatozottabb fogalmi terjedehnii vonasok, aine-
lyeket Cattell hangstilyoz (Eysenck 1972).
Eysenck az extraverzio-introverzio es az erzelmi
stabilitas „tipusdimenzioit” a szemelyiseget alkoto jel-
lemzok hierarchiajanak csiicsan kepzeli el (4.2. ab-
ra) . A tipusdimenziok vonasokbol epiilnek fel, ame-
lyek vagy a magasabb rendu tipusdimenziok felszin-
hez kozelebbi megjelenesekent, vagy olyan specifikus
jegykentfoghatok fel, amelyek a tipushoz hozzajarul-
nak. A vonasok viszont szokasvalaszokbol allnak, ame-
lyek pedig specifiki is valaszokbol szarmaznak. Eysenck
szerint minden szint szerepet jatszik a viselkedes-
ben, de a tipusok szintje a legfontosabb.
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 79
4.2. ABRA Eysenck hierarchikus elkepzelese a szemilyisegrol. A modell legmagasabb szintje (tipusok) magaban foglalja a kovetkezo
alacsonyabb szinten kepviselt elemeket (vonasok). Ezek az elemekviszont megalacsonyabb rendu tulajdonsagokbol (szokasok) allnak,
amelyek az ingerek is valaszok kozotti kapcsolatokbol epillnek fel. (H. J. Eysenck The Biological Basis of Personality cimii konyve
alapjan [1967, 36. o.J. A Charles C. Thomas, Publishers, Springfield, IL. engedelyevel kozdljuk.)
Ket tovabbi eszrevetelt kell tenniink Eysenck
szemelyisegelemzesevel kapcsolatban. Eloszor is
Eysenck iigy veli, hogy a ket tfpusdimenzio az ideg-
rendszer mukodesenek ketfele aspektusaval all
kapcsolatban. Biologiai elmeletenek ezt a vonatko-
zasat a 7. fejezetben targyaljuk. Masodszor, Eysenck
elemzeseben egy harmadik dimenzio is szerepel,
amely azonban sokkal szerenyebb fogadtatasban
reszesrilt, mint a masik ketto. A harmadik dimen-
zio, amit pszichoticizmusnak nevez (Eysenck es
Eysenck 1976), pszichotikus vagy szociopatias
(pszichologiailag kotodeskeptelen) viselkedesre
hajlamosit. A pszichoticizmust kevesbe vizsgaltak,
mint Eysenck szemelyisegmodelljenek masik ket
dimenziojat, ennelfogva joval kevesebbet is ttidunk
rola. Eysenck szerint a pszichoticizmus-dimenzion
magas erteket ado szemelyek ellenseges, manipu-
lativ, impulziv es szokatlan ehnenyeket kereso visel-
kedesre hajlamosak (Eysenck 1992).
Eltero elmeleti alapok:
a nepnyelvi fogaimak
es az interperszonalis kor
Eysenck megkozelitese a szemelyiseg dimenzioi-
nak feltarasara nem az egyetlen elmeleti alapii
megkozelites. Ebben a reszben roviden bemuta-
tunk ket masikat is.
Harrison Gough (1968) amellett ervelt, hogy a
tarsas viselkedes bizonyos jellegzetessegei kozosek
minden kulturaban es tarsadalomban, mivel ezek
a tarsas interakciok termeszetes kovetkezmenyei. E
jellegzetessegeket „nepnyelvi fogalmaknak” (folk
concepts) nevezte el. Minden kulturaban megtalal-
hato peldaul a tarsas felelossegtudat fogalma - az
arra valo hajlam, hogy a csoport erdekeit szem elott
tartsuk es ne pusztan onos erdekeink szerint csele-
kedjiink. Ez a hajlam termeszetesen szemelyen-
kent valtozo erossegu. Gough szerint az ehhez ha-
sonlo nepnyelvi fogahnak az emberi szemelyiseg
alapveto, ennelfogva meresre erdemes dimenzioit
kepviselik.
Gough (1956, 1968) fejlesztette ki a Kalifornia
Pszichologia Leltart (California Psychological Inven-
tory, CPI), amelynek 10 skalaja elmeleti alapjakent
az emlitett nepnyelvi fogaimak szolgaltak. A CPI
szocializacioskalaja peldaul a tarsas felelosseg-
erzettel osszefiiggo szocialis erettseget meri. Arra a
hajlamunkra utal, hogy megerezziik es ertelmez-
ziik a tarsas helyzetek arnyal tabb mozzanatait, hogy
mar apro elteresek eseten is modosithassuk a visel-
kedesiinket (Gough 1960).
Eysenckhez hasonloan Gough is elmeleti ala-
pon kozelitett a skalakesziteshez. О azonban mar
elkepzelese kidolgozasanak korai szakaszaban a ta-
pasztalataira tamaszkodott. Gondosan megvizsgalt
jo nehany tarsadalmat szerte a vilagban, es sorra
vette azokat a jellemzoket, amelyek mindenhol
elo'fordulnak, mielott eldontotte, hogy egyaltalan
milyen vonasokat merjen.
Az elmeletbol kiindulo megkozelitesek utolso
peldajakent lassunk egy olyan elmeletet, amely a
tarsas vonatkozasokat hangsiilyozza. Leary (1957)
es masok korabbi munkajara tamaszkodva Jerry
Wiggins es munkatarsai (1979, Wiggins, Phillips es
Trapnell 1989) azt valljak, hogy a tarsas elmenyek
minoseget befolyasolo vonasok a szemelyiseg alap-
veto jellemzoi. Wiggins az emberi kapcsolatok
nyolc mintazatat ket alapveto vonasdimenzio men-
80 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
ten rendezte, es interperszonalis kornek nevezte el
(lasd 4.3. abra). Ebben a felfogasban a ket alapdi-
menzio a dominancia es a szeretet.
Wiggins - Eysenckhez nagyjabol liasonloan -
iigy veli, hogy a szemelyek sokfelesege a ket szeme-
lyisegdimenzion elertertekekkombinacioibol ado-
dik. Akinek peldaul a dominanciaerteke magas es
a szeretetdimenzio hidegszivu vegehez all kozel,
arrogans es szamito lesz. Ugyanilyen mervu domi-
nancia a szeretetdimenzio meleg-baratsagos olda-
laval parosulva tarsasagkedvelo es extravertalt sze-
melyiseget eredmenyez. Erdekes, hogy bar az
introverzio es extraverzio tulajdonsagai az inter-
perszonalis korben is megjelennek (a bal also es a
jobb felso korcikkben), megsein szamitanak alap-
veto dimenzionak. Wiggins iigy gondolja, hogy a
szemelyisegnek ezek a tulajdonsagai a ket masik
tulajdonsag kolcsonhatasai nyoman jonnek letre
(lasd a 4.2. keretes szoveget a vonasok mibenletere
vonatkozo meglehetosen eltero nezetekrol).
Magabiztos,
dominans
Arrogans,
szamito
Hidegszivu
Kozombos,
introvertalt
Igenytelen,
lelemenyes
Melegszivu,
baratsagos
Tarsasagkedvelo,
extravertalt
Bizonytalan,
onalaveto
4.3. ABRA Az interperszonalis korben a szemelyisegmintazatok
ket vonas - a szeretet (vizszintes tengdy) es a dominancia
(fuggoleges tengely) - viszonylagos tiilsulya menten abrazolha-
tok. Az egyes vonasokat jdzo pontok a ket dimenzion elect
ertekekbol adddnak. Wiggins, Phillips es Trapnell (1989) nyo-
man
-- C — . —------- ' ' ...- W- .-------- "-----— --------t
4.2. A vonasok a viselkedes forrasai vagycsupan a viselkedes -”7 . i
„ xisszesitesere szofg^o fQgalmak?
A legtobb vonaspszichologus szamara egyfajta h ittetel,
hogy a vonasok melyen a szemelyben rejtozo pszicho-
logiai strukturak. Peldaul Cattell az altala feltart 16
vonast forrasvonasnak nevezte el (Cattell 1979), ami
azt az elkepzelest sugallja, hogy a viselkedes a szemelyi-
segvonasbol ered. Ebben a megkozelitesben a viselke-
des a vonasbol (vagy egyszerre tobb vonasbol) indul ki,
ahogy azt Cattellhez hasonloan Eysenck, Wiggins is
felvetette. A vonas all a viselkedes hattereben es iranyit-
ja azt. A vonas a szemely melyebb szintjein letezik.
Ket vonaspszichologus, David Buss es Kenneth
Craik (peldaul 1983, 1984) azonban megkerdojelezi ezt
a feltevest, es azt allitja, hogy a vonasok nem belso tulaj-
donsagok, amelyek a viselkedesben megnyilvanulnak. A
vonasokat inkabb olyan nyelvi cimkeknek tekintik, ame-
lyek csupan a cselekves osszegzesere szolgalnak. Buss es
Craik szerint a vonas nem magyarazo fogalom es nem is
valami rejtett mogottes tenyezo. Egyszeruen szamos meg-
figyelesbol levont osszegzo megallapitas.
Buss es Craik felteszi a kerdest: mit jelent az, amikor
valakit dominansnak vagy barmi masnak neveziink. Vala-
szuk szerint ez nem jelent mast, mint hogy megitelesiink
szerint a szemely gyakran tesz olyasmit, amit a legtobb
ember dominansnak tekintene. A konkret cselekedetek
lenyegesen elterhetnek tartahnukban, abban, hogy hoi es
hogyan tortennek, de mindegyikben van valami, ami a
dominancia erzeset kelti. A cselekedetek eltemek egymastol
abban is, hogy milyen mertekben fejezik ki a dominanciat,
az emberek altalaban megis egyetertenek abban, hogy mely
tevekenysegek tiikroznek ilyen felulkerekedesi torekveseket
(Buss es Craik 1983, 1984). Ha azt mondjuk valakirol,
hogy dominans, akkor ezen egyszeruen azt ertjiik, hogy
a tobbi emberhez kepcst gyakrabban cselekszik ilyen mo-
don. Ezert ezt a felfogast csclckvesgyakorisagrnegkozelites-
nek nevezztik.
Bar ez a gondolatmenet jelentos erdeklodest es kuta-
tasi kedvet valtott ki, nem minden vonaspszichologus
fbgadta lelkesedessel (lasd Block - 1989 - attekinteset
szamos vitatott mozzanatarol). Az alapveto kerdes, amit
az emlitett tanulmanyokban felvetnek, akovetkezo: vajon
annak van-e tobb ertelme, baa szemelyiseget a kiilonbozo
idopontokban vegzett cselekedetek osszessegenek tekint-
jtik vagy annak, ha azt mondjuk, hogy a viselkedes a
szemelyiseg mogottes vonasaibol ered? A kerdes mindket
oldalanak vannak szoszoloi, es a vita minden bizonnyal
folytatodni fog az elkovetkczo evekben.
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus •
Bontakozd egyetertes a szemelyiseg
alapdimenzioit illetoen:
a „Nagy Otok” (Big Five)
Eddig a sokfeleseget hangsulyoztuk annak a ker-
desnek a vizsgalataban, hogy mely szemelyisegvo-
nasok alapvetoek. A kiindulopontok valtozatossaga
ellenere ebben a kerdesben az utobbi idoben meg-
lehetosen eros egyetertes kezd kialakulni. Ebben
az osszhangban tobb most bemutatott elgondolas
visszacseng, am valamivel tobbrol van szo. A kiala-
kulo egyetertes szerint a szemelyiseg alapszerkeze-
te ot magasabb rendu faktorbol all, melyekre ma-
napsag mar csak a „Nagy Otok” (Big Five) elneve-
zessel szoktak hivatkozni (Goldberg 1981).
Az elmtilt 40 ev soran folyamatosan gyultek a
szemelyiseg otfaktoros szerkezetet tamogato bizo-
nyitekok, az elkepzeles azonban csak az elmiilt
evtizedben reszesult szeles koru figyelemben. John
Digman (1990) tarta fel e munka tortenetet (lasd
meg Goldberg 1993a, John 1990). Digman ramu-
tatott, hogy az otfaktoros felfogast eleinte azert
melloztek, mert a legtobb elmeleti szakember egy-
szertien mas elgondolast kovetett, kesobb pedig
azert szorult hatterbe, mert mas kerdesek keriiltek
az erdeklodes kozeppontjaba, es elterelodott a fi-
gyelem az alapveto vonasok temajarol. Ma viszont
a kerdes ujra napirendre keriilt, es egyre tobb
bizonyitek szol az otfaktoros elkepzeles mellett.
Az otfaktoros modell mellett szolo elso kozle-
meny 1949-ben jelent meg, amikor D. W. Fiske
arrol szamolt be, hogy nem sikerult reprodukalnia
a Cattell altal szorgalmazott 16 faktoros strukturat.
Elemzeseiben csupan ot faktor emelkedett ki. Be-
szamoloja nagyjabol visszhang nelkiil maradt a hat-
vanas evek elejeig, amikor Norman (1963),
Borgatta (1964) es Smith (1967) ugyanezt a ker-
dest eltero meroeszkozokkel vizsgalta. Ugyanarra a
kovetkeztetesre jutottak mindannyian: az adatokat
a legjobban ot faktor magyarazza.
A nyolcvanas es kilencvenes evek soran robba-
nasszeru novekedes kovetkezettbe a tema kutatasa-
ban. A korabbi tanulmanyok adatait ujraelemeztek
(Digman es Takemoto-Chock 1981). Uj es kiilon-
fele mintakon gyujtdttek adatokat - peldaul tanari
jellemzeseket (Digman es Inouye 1986); gyerekek
dnjellemzeseit (Donahue 1994); tarsjellemzeseket
(McCrae es Costa 1987), sot vegyes kulturakban elo
szemelyek jellemzeseit (Paunonen, Jackson, Trze-
binski es Forsterling 1992; Stumpf 1993). Mas ta-
nulmanyok maskeppen terjesztettek ki adatbazi-
sukat. Peldaul Peabody es Goldberg (1989; Pea-
body 1984) ugy valasztottak ki az alkalmazott skala-
kat, hogy azok elegendo hetkoznapi vonaskifejezest
tartahnazzanak, s ne csak olyanokat, amelyek a
pszichologusoknak mondanak tobbet, mint az utca
emberenek.
Masok kiilonfele meroeszkozokkel teszteltek a
modellt. Nehany tanulmanyban peldaul a Q-szorti-
lozasnak nevezett onertekelo eljarast alkalmazlak
(Lanning 1994; McCrae, Costa es Busch 1986).
Masokban - dnjellemzesek es megfigyelok besza-
moloi elemzesevel - azt mertek fel, hogy az embe-
rek bizonyosfajta tevekenysegeket milyen gyakori-
saggal vegeznek (Botwin es Buss 1989), es megint
masokban teljesen eltero gondolatmenet alapjan
kialakitott meroeszkozokkel is ellenoriztek a mo-
dellt (McCrae es Costa 1989a). Nehany kivetel
(peldaul Zuckerman, Kuhlman es Camac 1988) es
nemi hianyossag (Church es Burke 1994; Lanning
1994) ellenere az irodalom foaramaban bemuta-
tott eredmenyek egeszeben veve feltuno mertek-
ben illeszkednek az otfaktoros modellhez (Digman
1990; John 1990; McCrae esjohn 1992; Ozer es
Reise 1994).
Azok utan, amit az otfaktoros modellei kapcso-
latos egyetertes kibontakozasarol mondtunk, ami
most kovetkezik, talan meglepoen fog hangzani.
Ugyanis meg mindig komoly vita folyik arrol, hogy
pontosan mi az ot dimenzio tartalma (vo. Briggs
1989; John 1990; Johnson es Ostendorf 1993;
Saucier 1992). A vita ket forrasbol ered. Eloszor is
emlekezzimk vissza, hogy a faktoranalizis egyik leg-
nehezebb lepese a faktorok elnevezese. Ennek so-
ran a magas faktorsiilyu teteleket vessziik szemiigy-
re, es azt probaljuk meg kideriteni, hogy mi ben-
niik a kozos mozzanat, milyen mogottes szal koti
ossze oket. Ez nem mindig konnyii feladat. A sza-
vaknak tobbszoros jelentese lehet, es nem csupan
egyetlen faktort, hanem faktorok kotegeit is tuk-
rozhetik (Hofstee, de Raad es Goldberg 1992).
Termeszetes, hogy nines mindig cgvetertes.
Masodszor, a faktorok tartalma pontosan attol
fiigg, hogy' milyen meresi mutatokat vettiink be a
vizsgalatba. Ha egv bizonyos viselkedeses tulajdon-
sag kimarad vagv nines megfeleloen kepviselve az
osszegvujtdtt tetelekben, akkor a hatasa a vonasdi-
82
Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
4.3. TABLAZAT
A szemelyiseg ot nagy faktora, ahogyan azokat kiilonbozo szerzok elneveztdc A sarokhan szereplo elnevezesek (sorrendben) a kovetkezo szerzoktol szarmaznak: Fiske (1949), Norman (1963), Borgatta (1964), Digman (1990),- valamint Costa es McCrae (1985). Az utolso sorban utalunk Peabody es Goldberg (1989) nyoman az eletnek arra a teriiletere, amellyd a vonas kapcsolatba hozhcdo
1. 2. 3. 4. 5.
Szocialis alkalmazkodokeszseg „Kiaradas” Magabiztossag Extraverzio Extraverzio Konformitas Kellemesseg Szeretetremeltosag Baratsagos szolgalatkeszseg Egyiittmukodes Teljesi tmenyigeny Lelkiismeretesseg Felelossegerzet Teljesi tmenyigeny Lelkiismeretesseg Erzelmi kontroll Emocionalitas Emocionalitas Neuro ticizmus Neuroticizmus Kutato intellektus Kultura Intelligencia Intellektus Nyitottsag a tapasztalatokra
Hatalom Szeretet Munka Erzelem Intellektus
menziobol is hianyozni fog (vo. Peabody es
Goldberg 1989). Az eltero adatokon vegzett eltero
analizisek tehat eltero kovetkeztetesekre vezethet-
nek a faktorok jelenteset illetoen meg akkor is, ha
a szerzok abban egyetertenek, hogy elemzeseikben
nagyjabol ugyanazok a faktorok jelentek meg.
A 4.3. tablazatban mutatjuk be az altalunk tar-
gyalt ot faktort, mindegyiket tobbfele elnevezessel.
Peabody es Goldberg (1989) metaforaja szerint az
5 faktor olyan klasszikus zenemuhoz hasonlit,
amelyben a 16 tema kiilonbozo variaciokban jele-
nik meg. Nagyjabol ilyesmi lathato a 4.3. tablazat-
ban is. Az egyes faktorok alatt elhelyezkedo val-
tozatos elnevezesek „teinaja” az, ami azonos. A
valtozatos elnevezesek hatteret a 4.4. tablazat
szemlelteti, amelyben azokra a leiro kifejezesek-
re mutatunk nehany peldat, amelyek magas fak-
torsullyal szerepeltek az ot faktoron az egyes vizs-
galatokban.
Az elso faktort altalaban extraverzionak nevezik,
bar abban elteroek a velemenyek, hogy mi a faktor
tartalma (lasd McCrae es Costa 1987). Reszben ez
magyarazza az ettol eltero elnevezeseket. Nemely
esetben a magabiztossag, az impulzusok szabad
kifejezese, maskor viszont egyfajta dominancia es
onbizalom jellemzi legjobban ezt a faktort. Az ext-
raverzioba emellett rendszerint a tarsasagkedveles
hajlamat is beleertik (Watson, Clark, McIntyre es
Hamaker 1992), ami azonban nem jelenik meg
egyertelmuen minden vizsgalatban.
A masodik faktort leggyakrabban keUemessegnek
vagy bamtsdgossagnak (angolul: agreeableness) ne-
vezik. Digman es munkatarsai (Digman 1990;
Digman es Inouye 1986; Digman es Takemoto-
Chock 1981) ramutattak, hogy ez a vonas nemcsak
a melegseg es szeretetremeltosag - szemben az
erzelmi hidegseggel - tulajdonsagat tartalmazza,
hanem (legalabbis egyes elmeletekben) magaban
foglalhat egyfajta engedelmes szolgalatkeszseget,
es jelenthet gondoskodast es erzelmi tamogatast is.
A dimenzio masik veglete a kellemetlenseg, a ma-
sokkal valo olyan ellenkezes vagy szembenallas tu-
lajdonsagait foglalja magaban, ami konnyen valhat
ellensegessegge. Digman (1990) szerint ezt a fak-
tort a baratsagossag/ellensegesseg ertelmeben is
felfoghatjuk, mig McCrae es Costa (1987) ujabban
az egyiittmukodes/ellensegesseg cimkevel latta el.
Nem konnyu megragadni a harmadik faktor
lenyeget sem. Bar a leggyakrabban hasznalt elne-
vezes a IMiismeretesseg (conscientiousness), ez a szo
nem tiikroz olyan tulajdonsagokat, mint a tervezes,
kitartas es a celokert valo ktizdelem, amelyek pedig
gyakran szerepelnek magas stillyal ezen a faktoron
(Digman es Inouye 1986). Mivel a szonak ket
jelenetesarnyalata van, ezert (az angol) lelkiismere-
tessdg szo altalaban nemcsak ezen, hanem a kelle-
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 8$
messeg faktoron is magas faktorsiillyal szerepel. Ez
mar onmagaban arra utal, hogy a lelkiismeretesseg
nem a legmegfeldobb elnevezes erre a faktorra. Mi-
vel szamos vizsgalat az iskolai teljesitmennyel kapcsol-
ja ossze (lasd meg Dollinger es Orf 1991), Digman
(1990) azt javasolja, hogy ezt a szemelyisegjellemzdt
teljesitmenyre val6 torekveskent vagy egyszeruen aka-
ratkeni fogjuk fel. Van olyan szerzo, aki e faktort a
beszabdlyozottsdgvagy feleldssegcimkevel latna el.
Nagyobb az egyetertes (bar itt sines szo ossz-
hangrol) a negyedik faktor jelenteset illetoen. Az
emoaonalitdst vagy neuroticizmust a legtobb meg-
figyelo Eysenckhez hasonloan ertelmezi. Ennek
ellenere Digman es Takemoto-Chock (1981) az
emocionalis dezorganizacio elnevezest reszesitene
elonyben, mivel a faktort alkoto skalak az emociok
puszta jelenletenel tobbre utalnak. Mindeneset-
re iigy tiinik, a szorongaselmeny a faktor lenyegi
eleme.
Az otodik faktor ad a legtobb vitara okot, ami
voltakeppen azoknak a vizsgalatoknak az elteresei-
re vezetheto vissza, amelyekben a faktort mertek.
Cattell mar egeszen koran merte az intelligencia-
hoz kapcsolodo szemelyisegtulajdonsagokat, ke-
sobb azonban felhagyott ezzel, es a kultura kifeje-
zessel utalt az elemzesben fennmarado tulajdonsa-
gokra. Az elnevezes megmaradt. Peabody es
Goldberg (1989) arra mutatott ra, hogy amikor a
szemelyek jellemzeseben intelligenciamutatokat is
szerepeltetnek, akkor azok a kultiiraskalakkal
osszeolvadnak, igy a fakt ort helyesebb inteUektusnak
nevezni.
4.4. TABLAZAT
Az otjoszemelyisegfaktort tiikrow ketpolusu es egypolusti melleknevskaldk Digman es Inouye (1986), McCrae es Costa (1987),
Norman (1963), Peabody es Goldberg (1989) alapjdn
Faktor Ketpolusu skalak Egypohtsu skalak
Extraverzio Bator - felenk Eroszakos - onalaveto Magabiztos - bizonytalan Bobeszedu - csendes Spontan — gatlasos Tarsas igeny Sz6kimond6 Energikus Boldog Elzarkozo (forditott)
Baratsagossag Baratsagos — baratsagtalan Meleg — hideg Kedves — nyers Udvarias - bardolatlan Jotermeszetfi - ingerlekeny Feltekeny (forditott) Figyelmes Rosszindulatii (forditott) Sertodekeny (fimlitott) Panaszkodd (forditott)
Lelkiismeretesseg Ovatos — meggondolatian Komoly - frivol Felelossegteljes - felelotlen Alapos - feliiletes Szorgalmas - lusta Talpraesett Kitarto Elorelato Gondos Kiilonc (forditott)
Emocionalitas Ideges - kiegyensiilyozott Szorongo - nyugodt Izgulekony - higgadt Laza - fesziilt Aggodd Ideges Felds Fesziilt
Intellektus Fantaziadtis - fantaziatlan Intellektualis - dsztonds Kifinomult - duiva Erdektelen - kivancsi Nem kreativ — kreativ Ertelmes Gyorsfelfogasu Kepzeletgazdag Verbalis Eredeti
84 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
Costa es McCrae (1985) az otodik faktorra mas
elnevezest, a tapasztalatokiranti nyitottsagkifejezest
szorgalmazza. Peabody es Goldberg (1989) azon-
ban arra hivja fel a figyelmet, hogy Costa es McCrae
mutatoja valojaban az intellektusnak csak az egyik
oldalat (nevezetesen a kepzeletgazdagsagot) erin-
ti, mig a masik oldalt (a logikus gondolkodast)
nem, Peabody es Goldberg szerint, amikor az intel-
lektns mindket vetiiletere vonatkozo mutatok sze-
repelnek az elemzesekben, akkor azok osszeolvad-
nak, ami azt az elgondolast tamogatja, hogy ez a
faktor valojaban az intellektussal azonos. McCrae
es Costa (1987) nem ertenek ezzel egyet, es amel-
lett ervelnek, hogy az intellektus egyszeruen a ta-
gabban ertelmezett nyitottsag alapjaul szolgal (lasd
meg John 1990).
Az otfaktoros modell viszonya mas
szemelyisegleiro modellekhez
Hogyan kapcsolodik a szemelyiseg otfaktoros mo-
dellje a korabban targyalt elmeletekhez? Annyi
mindenesetre szembetuno, hogy az otfaktoros mo-
dell bizonyos elemei tobb mas modell elemeihez is
hasonlatosak. Mivel gyakran elofordul, hogy a ku-
tatok nem a szemelyiseg dsszkepere osszpontosl-
tanak, a modellek leggyakrabban kevesebb mint ot
osszetevot tartalmaznak. Ezek az osszetevok mind-
azonaltal feltfino hasonlatossagot mutatnak az ot-
faktoros modell elemeivel.
A legkonnyebb az osszehasonlitas Eysenck elme-
letevel. A 4.3. tablazatban szembeszoko, hogy a be-
mutatott ot faktor koziil ketto szinte azonos Eysenck
extraverzio-introverzio es erzelmi stabilitas-labilitas
szupervonasaival. Azt is felvetettek, hogy az Eysenck-
fele harmadik dimenzio, a pszichoticizmus ugyan-
azokat a jellemzoket fogja ossze, amelyek a baratsa-
gossag es a lelkiismeretesseg faktorokhoz jarulnak
hozza (Goldberg 1993a; Zuckerman, Kuhlman,
Joireman, Teta es Kraft 1993).
Eysenckkel kapcsolatban egy masik osszehason-
litas is szot erdemel. Bar eddig ezt nem hangsulyoz-
tuk, az ot faktort olyan magasabb rendu vonasok-
kent kepzelik el, amelyek szukebb tartalmu vona-
sokat foglalnak magukba. Paul Costa es Robert
McCrae (1985, 1992) iigynevezett NEO Szemelyi-
seg Leltara (NEO Personality Inventory, NEO-PI,
ahol a NEO jelentese neuroticizmus, extraverzio es
nyitottsag/openness) peldaul az otfaktoros modell
harom faktorskalaja (domain) mindegyiken hat
szukebb tartomanyu vonast (facet) is mer. A hat
vonas menten kapott pontszamok osszege adja meg
a faktorskala ponterteket. Az otfaktoros modellt al-
kalmazo kutatok tehat Eysenckhez hasonloan azt
feltetelezik, hogy a fontos vonasok olyan folerendelt
vagy szupervonasok, amelyek ugyanakkor specifiku-
sabb alarendelt vonasokbol tevodnek ossze.
Hasznos az osszehasonlitas Cattell 16 faktoros
rendszerevel is. Az osszevetes kiindulopontjakent em-
lekezziink vissza, hogy Cattell skalainak masodrendii
laktoranaKzise ket faktort eredmenyezett, amelyek
nagyon hasonlitanak az Eysenck-fele szupervonasok-
ra. Amennyiben Cattellnel tobb vonas osszekapcso-
lodik es az Eysenckehez hasonlo szupervonasokka all
ossze, akkor Cattell skalai megkozelithetok az otfak-
toros modellel is. Tovabba a kutatasok ketsegeket
tamasztottak Cattellnek a faktorok szamara vonatko-
zo elkepzeleset illetoen is. Mas kutatok lenyegeben
nem tudtak Cattell 16 faktorat megerositeni, s fiigget-
len elemzesekben valojaban meg senki sem tudott
hetnel tobb faktort azonositani (Digman 1990;
Goldberg 1981). Digman (1990) arendelkezesreallo
adatokat attekintve arra a felismeresre jutott, hogy
Cattell faktorskalai az ot nagy faktorbol negy menten
vonhatok ossze (lasd meg John 1990).
Tanulsagos az otfaktoros modell egybevetese
Wiggins es munkatarsai interperszonalis kormo-
delljevel is. Az interperszonalis kor alapdimenzioi
a dominancia es a szeretet (kellemesseg). Ha a
dominanciat lenyegeben azonosnak tekintjttk a
nagy otok elso faktoraval, akkor az interperszonalis
kor, ugy tunik, az otfaktoros modell elso ket fakto-
rat foglalja magaba. Legalabbis erre a kovetkezte-
tesre jutott Peabody es Goldberg (1989), valamint
McCrae es Costa (1989b). Trapnell es Wiggins
(1990) nemregiben az interperszonalis mutatokat
ujabb skalakkal egeszitette ki, aminek kovetkezte-
ben modelljiik meg jobban illeszkedik az otfakto-
ros modellhez (lasd meg Saucier 1992). Mindamel-
lett ujra felmeriil a kerdes, vajon a nagy otok elso
faktorat dominancia/magabiztossagkent vagy in-
kabb extraverziokent helyesebb-e elkepzelniink.
Ahogyan korabban ramutattunk (4.3. abra),
Wiggins az interperszonalis korben az extraverzi-
ot tulajdonsagok kombinaciojanak, nem pedig
alapdimenzionak tekinti. (Ilyen felhangok az ot-
faktoros modell bizonyos valtozataiban is elobuk-
kannak.)
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 85
A korabban utolsonak emlitett elmeleti megko-
zelites Gough nepnyelvi fogahnak menten vegzett
elemzese volt. Gough (1987) 20 nepnyelvi fogalmi
skala faktoranaliziset vegezte el es negy faktort
kapott. Ezek Gough ertelmezeseben az dtfaktoros
modell negy osszetevojehez hasonlatosak (bar nala
az emocionalitas mas tulajdonsagokkal olvad ossze
es onmagaban nem alkot kiilon faktort). McCrae,
Costa es Piedmont (1993) iijabb kutatasaik alapjan
arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy a kellemesseg
dimenziot leszamitva a CPI-bol nyert faktorok jol
illeszthetok az dtfaktoros modellhez. Ez tovabbi erv
az ot faktor altalanos ervenyessege mellett.
Osszefoglalva tehat a szemelyisegstruktiira dt-
faktoros modellje palyazhat leginkabb arra, hogy a
korabbi elmeleti modelleket magaba epitse. A je-
lenleg rendelkezesre allo adatokbol egeszen iigy
tunik, mintha ezek a vonasok a szemelyiseg egyete-
mes teriileteit kepviselnek (ellenkezo velemenyt
fogahnazott meg Eysenck 1992, 1993; Zuckerman
1992; a tema alapos feldolgozasat lasd Block 1995).
Masfelol viszont eszben kell tartanunk, hogy a fak-
toranalizis eredmenye attol fiigg, hogy milyen val-
tozokbol indultunk ki. A kutatasok tdbbsegeben
specialisan az dtfaktoros modellhez illeszkedo tu-
lajdonsagok meresere keszitett skalakat hasznaltak
(Waller es Ben-Porath 1987). Veszelyes lenne tiil-
sagosan elhamarkodott kovetkezteteseket levonni.
A dolgok jelenlegi allasa szerint azonban az alapve-
to szemelyisdgdimenzidk dtfaktoros modellje kd-
riil latszik kialakulni igeretes konszenzus a vonas-
pszichologian beliil.
Vajon a folerendelt vonasok
a leghasznosabbak?
Hatra van meg egy figyelmet erdemlo kerdes,
amely abbol fakad, hogy az dtfaktoros modell a
folerendelt vonasok modellje. A folerendelt vagy szu-
pervonasok nierese gyakran alacsonyabb rendu vo-
nasokon keresztiil tortenik. Ahogy peldaul mar
korabban lattuk, a Costa es McCrae (1985)-fele
NEO-PI a modell haroin faktorskalaja eseteben hat
aspektust kiilon alskalan mer. Akik az dtfaktoros
modellt hasznaljak, azt hangsiilyozzak, hogy erde-
mes a fakoron beliili vonasmintazatokat is vizsgalni
(Goldberg 1993b), bar ez a felfogas nem mindig
talal partfogokra.
A kerdes az, hogy elvesztiink-e valamit akkor,
amikor az alacsonyabb szintu vonasokat a foleren-
delt vonasok letrehozasa erdekeben egyesitjiik. Ez
lenyegdben ugyanaz a kerdes, amit Cattell tett fel
Eysencknek, amikor a masodrendu faktorok jelente-
sen vitaztak (lasd Briggs 1989; Carver 1989; Cattell
1993; Funder 1991; John 1990). Ez a kerdes minded-
dig nem kapott nagy figyelmet, az adatok alapjan
azonban iigy tunik, hogy igenis elveszthetiink infor-
maciot, amikor az dnallo skalakat egyesitjiik.
Mershon es Gorsuch (1988) peldaul tjjra atnez-
te negy olyan vizsgalat adatait, amelyek a 16PF
eredmenyeit a valds eletbol vett kriteriumokkal
(mint peldaul a fizetes, a munkaviszony, a pszichi-
atriai allapot megvaltozasa) vetettek ossze. Mind-
ahany esetben elvegeztek azt a statisztikai elemzest,
amelyben az emlitett kriteriumvaltozokat a 16PF
onallo skalai alapjan, illetve hat masodrendu faktor
ertekei ismereteben jeleztek elore. Vegiil a ket
elemzest osszehasonlitva megneztek, hogy melyik
vezet pontosabb elorejelzesekhez.
A16 skalan alapulo elorejelzesek az esetek tobb-
segeben szignifikansan jobbak voltak, mint ame-
lyek a hat masodrendu faktorra tamaszkodtak.
Mershon es Gorsuch iigy foglaltak ossze eredme-
nyeiket, hogy az alapskalak a kriterium variancia-
janak ketszer akkora reszet magyarazzak, mint az
osszetett mutatok. A jobb elorejelzesnek azonban
megvan az ara. Megpedig az, hogy az eredmenyek
feldolgozasakor tizenhat, s nem csak hat vonast kell
egyidejuleg fejben tartani. Ujabban a kovetkezo
egyezseg latszik koi-vonalazodni: a folerendelt vo-
nasok alkalmazasaval konnyebben fejben tarthato
es szemleletesen kezelhetobb kepet kapunk, mig a
finomabb felbontasii vonasok hasznalataval na-
gyobb elorejelzesi pontossagot erhetiink el (lasd
meg Wolfe es Kasmer 1988).
A vonasok nomotetikus es
idiografikus felfogasa
A vonasokkal kapcsolatos utolso kerdesiink ahhoz
a feltetelezeshez kapcsolodik, amelyet minden ed-
dig targyalt kutato magaeva tett. Az emberi vona-
sok vizsgalatanak e feltetelezes szerint voltakeppen
akkor van ertelme, ha mindenkire ervenyes szeme-
lyisegdimenziokat sikeriil feltarni. A kerdes az.
hogv ez a feltetelezes helyenval6-e.
Azt az elkepzelest, amely szerint a vonasok vald-
ban leteznek es mindenki szamara ugyanazzal a
86 • Masodik resz: Diszpozidondlis perspektiva
pszichologiai jelentessel birnak, szaknyelven a sze-
melyiseg nomotetikus megkozelitesenek nevezik
(Allport 1961). A nomotetikus kifejezes a gorog ,,tor-
veny” szobol szarmazik. Ez a megkozelites a szeme-
lyek kozotti osszehasonlitasra helyezi a hangsulyt,
ami nyilvanvaldan csak akkor lehetseges, ha a vo-
nasok jelentese megegyezik a legkiilonfelebb em-
berek eseteben. E felfogas szerint az emberek csak
abban kiilonboznek, hogy a vonas milyen mertekben
jeUemzi oket. Ez a felfogas uralta a vonaspszicholo-
giat az utobbi 30 evben.
Ezzel a szemlelettel allfthato szembe a szemelyi-
seg Gordon Allport (1961) altal javasolt ugyneve-
zett idiografikus megkozelitese, amelyben a hang-
silly az ember egyedisegere helyezodik (lasd meg
Lamiell 1981). Az idiografikus es az idioszinkretikus
kifejezes azonos torol fakad. Ez a megkozelites azt
feltetelezi, hogy leteznek olyan vonasok, amellyel
csak egyetlen ember rendelkezik. Valojaban ahany
ember, annyi onallo vonas letezhet. Ebben a meg-
kozelitesben az embereket sokszor lehetetlen egy-
massal osszehasonlitani, mert valojaban mindenki
mas „skala” menten helyezheto el. Meg ha ugyanaz
a vonas is talalhato meg ket szemelyben, annyira
eltero lehet a vonas jelentosege kettejiik szamara,
hogy ertelmes modon nem lehet oket osszehason-
litani.
Ez az elkepzeles nemileg modosult formaban
ujra felbukkant. Baumeister es Tice (1988) vezette
be a metavonas fogalmat annak jeldlesere, hogy
adott vonassal a szemely egyaltalan rendelkezik-e
vagy sem. Elgondolasukat, miszerint bizonyos vo-
nasok csak bizonyos emberek szamara jelenles-
teliek, vizsgalati eredmenyeikkel is alatamasztot-
tak. Hasonlo eredmenyekrol szamolt be Britt
(1993) is, aki amellett ervel, hogy ezek az eredme-
nyek valamely vonasstruktura szemelyisegben valo
megletet, illetve hianyat tiikrozik.
A nomotetikus szemlelet a szemelyek kozotti
osszehasonlitasra helyezi a hangsiilyt, az idiogra-
fikus felfogas viszont az egyediseget emeli ki. Hely-
telen lenne azonban nil nagy jelentoseget tulajdo-
nitani ennek a kerdesnek. A nomotetikus megko-
zelitest tamogato pszichologusok nem vetik el azt
az elkepzelest, hogy minden ember egyedi, de az
egyediseget a vonasdimenziok mertekenek egyedi
kombindciojaban latjak, mikozben azt feltetelezik,
hogy maguk a dimenziok mindenkinel azonosak.
Ahogyan Eysenck irja (1952, 18. о.): „А tudos sza-
mara a szemely egyedisege egyszeruen tobb mennyi-
segi valtozo metszespontjaban keresendo.”
Ra kell arra is mutatmmk, hogy az idiografikus
szemleletu pszichologusok sem vetik el teljesen a
nomotetikus megkozelitest (lasd peldaul Pelham
1993). Allport legtobb empirikus munkajaban va-
lojaban az utobbi megkozelitest alkalmazta. Ugyan-
akkor iigy velte, hogy a nomotetikus felfogas min-
dig csak megkozelito eredmenyekhez vagy tulegy-
szeriisiteshez vezethet. Felfogasa szerint a szemelyi-
segpszichologusnak sohasem szabad szem elol te-
vesztenie azt, hogy meg a velhetoen mindenkiben
meglevo vonasoknak is mindig van valami szeme-
lyes szinezete, ami egyenenkent valtozik - ahogyan
peldaul a szobanforgo vonas kifejezodik (Allport
1961).
VONASOK, HELYZETEK
ES AZ INTERAKCIONISTA
MEGKOZELITES
A hetvenes es nyolcvanas evekben a szemelyiseg
vonasalapu megkozelitese kiilonosen erdekes es
fontos vitakerdesse valt. A kutatok allasfoglalasa e
vitaban jelentos befolyassal volt arra, hogyan latjuk
manapsag a vonaspszichologiat.
Valoban vonasszeru-e a viselkedes?
A hetvenes eve к elejere a vonaselmeletet alapja-
iban rengette meg annak a megkerdojelezese,
hogy az emberek viselkedese valoban azt az allan-
dosagot mutatja, amit a vonasfogalom feltetelez
(egy tovabbi vitakerdesrol lasd meg a 4.3. keretes
szoveget). A feltetelezes szerint ugyanis a vonasok
a szemelyiseg olyan stabiljellemzoi, amelyek a hely-
zetek szeles koreben befolyasoljak a viselkedest. Elso-
sorban azert teteleztek fel a vonasok letezeset, hogy
az emberek gondolatainak es viselkedesenek az
idotol es a koriilmenyektol fiiggetleniil inegnyilva-
nulo kovetkezetessegere vagy allandosagara (kon-
zisztenciajara) magyarazatot adjanak. Ebbol a feltete-
lezesbol az kovetkezik, hogy a vonasban megnyilva-
nul6 egyeni ki'ilonbsegeknek egyiitt kell jarniuk a
vonasnak megfelelo viselkedes kiildnbsegeivel.
Ezek utan kisse meglepo volt, hogy az ilyen
mutatok nem korrelaltak jol egymassal (Mischel
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
87
1968; P. E. Vernon 1964). Walter Mischel (1968) a
szemelyisegegyutthato kifejezessel illette az onjel-
lemzesek es a viselkedes kozott tapasztalt merse-
kelt, altalaban 0,20 es 0,30 kozotti savba eso korre-
lacios ertekeket. Az ebbe a savba eso ertekek azt
jelentik, hogy a vonas a inert viselkedesbeli valtoza-
tossagnak (variancianak) kevesebb mint 10%-at
magyarazza, a fennmarado 90%-ot viszont nem. A
kesobbi becslesek valamivel magasabb savba estek
(peldaul Nisbett 1980 0,40 kortili korrelacios erte-
ket kapott). Akarhogyan is nezziik, a vonas altal
magyarazottvarianciaaranya cseppet sem magas.
Mit gondoljimk ezutan a vonas fogalmarol? Ha
a vonasok nem jelzik elore az emberek visclkedc-
set, akkor mi a haszna a vonas fogalmanak? Tovabb
menve, nehanyan a szemelyiseg fogalmat is megker-
dojeleztek. Ezek a kerdesek a hetvenes evekbenjelen-
tos vital es az ;'dlaspontok sarkitasat valtottak ki.
A szituacionizmus
A vonasmegkozelites egyik kritikai vonulata az iigy-
nevezett szituacionizmus. A szituacionizmus szem-
lelete szerint az emberek viselkedesenek meghata-
rozasaban a helyzeti valtozok tobbet szamitanak,
mint a szemelyisegvaltozok. Gyakran a szocialpszi-
chologusok szemleletevel azonositjak ezt a megko-
zelitest, akik hagyomanyosan a tarsas kornyezet es
nem a szemelyiseg fontossagat hangstilyozzak az
emberi viselkedes meghatarozqjakent. Sok szocial-
pszichologus (es masok) szamara is a szituacioniz-
mus ertelmes nezopontnak tunt (lasd Bowers 1973,
e felfogas korai kritikajarol).
A szituacionista megkozelites volt az elso meg-
oldasi kiserlet a szemelyisegvonasok es a viselkedes
kozott tapasztalt alacsony korrelacios ertekek prob-
lemajara. S ahogy az az elso probalkozasokkal lenni
szokott, eztistiilegyszerusitesjellemzi. Sokan ugyanis
azt fcltctclcztck, hogy a vonasok es a viselkedes
kozott azert alacsony a korrelacid, mert a helyzeti
valtozok feliilkerekednek a szemelyiseg hatasan. Ez
a feltetelezes helytelennek bizonyult.
Fnnder es Ozer (1983) arra mutatott ra, hogy a
helyzetek es a vonasok hatasait rendszerint masfaj-
ta statisztikakkal mutattak ki, ami e hatasok merte-
kenek osszehasonlitasat megneheziti. Ujra elovet-
tek nehanyat a viselkedes helyzeti valtozoit vizsgalo
legismertebb tanulmanyokbol es az eredeti statisz-
tikak helyett korrelacioszamitasokat vegeztek, s az
eredmenyeket abban a formaban kozoltek, amely-
ben az ligynevezett „szemelyisegegyiitthatokat”
rendszerint kifejezik. Sokak meglepetesere ezek a
korrelaciok nagyjabol ugyanolyan mertekuek voltak,
mint az oly elesen biralt szemelyisegegyiitthatok.
A szituacionizmus tehat a viselkedes pontos elo-
rcjelzcscnek problemajara semmivel sem adott
jobb valaszt, mint eredetileg a vonaspszichologia.
Az interakcionizmus
A tovabbi vitak es a kutatomunka ujabb nezopont
kidolgozasahoz vezetett el, amelyet interakcioniz-
musnak neveztek el (peldaul Ekehammer 1974;
Endler es Magnusson 1976; Magnusson es Endler
1977; Ozer 1986; Penin 1985; Snyder es Ickes
1985). Az interakcionizmus szemlelete szerint a
szemelyisegvonasok es a helyzetek egymassal kol-
csonhatasban befolyasoljak a viselkedest. Sem a
helyzet, sem a szemelyiseg dnmagaban nem ele-
gendo a teljes magyarazathoz.
Az interakcionizmus kifejezes reszben a „varian-
ciaanalizis” statisztikai eljarashoz kotodik, amely azt
mutatjameg, hogy ket valtozo (vagy ebben az esetben
valtozok ket osztalya) hogyan befolyasolja a viselke-
des kimenetelet Hogy ezt vilagossa tegyiik, vissza kell
tern (ink a 2. fejezet egyik gondolatahoz. Ott azt irtuk,
hogy a kiserletes szemelyisegkutatasban gyakran ket
valtozo hatasat vizsgaljak egyetlen kiserletben. Az ott
ehnondottakat idezziik fel, csak eppen szemelyek-
re es helyzetekre vonatkoztatva.
Amikor a helyzet es a vonas mint valtozo ugyan-
abban a vizsgalatban szerepel, akkor a viselkedesre
gyakorolt hatasok rendszerint harom forrasbol
eredhetnek. Elofordul, hogy a helyzetbeli kiilonb-
segek altalanos vagy ligynevezett fohatast gyakorol-
nak - peldaul a stresszkelto helyzetek depressziot
okoznak. Elofordul, hogy a vonasdimenzioknak
van ilyen altalanos vagy fohatasa - peldaul a dep-
resszidra hajlamos emberek altalaban lehangoltab-
bak lesznek, mint azok, akik erre nem hajlamosak.
Ugyanakkor az is elofordulhat, hogy a helyzet es a
vonas kolcsonhatasba lep egymassal (4.4. abra).
A kolcsonhatas azt jelenti, hogs’ a helyzetbeli
kiildnbsegek kiilonbozo emberekre eltero modon
hatnak. A stressz peldaul fokozhatja a lehangoltsa-
got, de csak a depresszidra hajlamos szemelyeknel,
masoknal nem. A kolcsonhatas hozzaadodhat az
egvik vagv mindket fohatashoz, de fellephet azok
88 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
f------——------------------------------^r----------”------ T ~
4.3. ^tafto^kferdes: Magaban a szemelyben vagy csupan a megfigyelo
Atц? fejeben letezik-e a szemelyiseg? ’ 1
A vonaspszicholdgusok azt feltetelezik, hogy a vonasok
a szemelyiseg epitokovei, amelyek a viselkedesben ta-
pasztalhato allandosagot a legegyszerubb modon ma-
gyarazzak. Van azonban olyan elkepzeles is, amely a
vonasok puszta letet is megkerdqjelezi.
Amint ebben a fejezetben masntt mar utaltunk ra,
a szemelyiseg faktoranalitikus vizsgalataiban megljfzha-
t6 faktormintazatot talaltak mind az onjellemzesek,
mind pedig a megfigyeloi jellemzesek alapjan. A vonas-
pszichologusok reszben azert gondoljak, hogy a fakto-
rok a szemelyiseg alapveto mogottes strukturajat tiikro-
zik, mert az elemzesekben elorelathato modon ujra es
ujra ugyanazok a faktorok emelkednek ki (peldaul W.
T. Norman 1963; Wiggins 1979).
Am egy egyszeru, de meglepo kutatasi eredmeny
megkerdojelezi e jelenseg ertelmezeset. A jelenseget
eloszor olyan vizsgalatban kaptak, ahol egyetemi hall-
gatok szemelyisegskalakon ertekeltek mas egyetemi
hallgatokat (Passini es Nonnan 1966). Eddig ez meg
eppen olyan, mint barmely mas szemelyisegmeres,
amelyben megfigyeloi adatokat alkalmaztak. Csakhogy
ebben a vizsgalatban a diiikok egyiiltalan nem ismertek
egymast. Soha nem is fceszdte/tegymassal. Annyit kertek
toliik, hogy kepzeljek el, milyen lehet a masik szemely.
Az ertekelesek faktoranalizise majdnem azonos faktor-
strukturat eredmenyezett, mint az ugyanezekkel a ska-
lakkal vegzett tobbi vizsgalat.
Az eredmeny kenyes kerdest vet fel. Nevezetesen
azt, hogy a faktoranalizisek reven feltart struktura valo-
ban a szemelyisegen beltil, vagy inkabb a megfigyelo
ertekelok fejeben letezik-e. Az ehhez hasonlo eredme-
nyek nehany kutatot annak az allaspontnak a megfo-
galmazasara kesztettek, hogy a szemelyisegskalak fak-
toranalizise tobbet mond a megfigyeloi^ kognitiv folya-
matairol, mint magarol a szemelyisegrol (D’Andrade
1974; Shweder 1982). Az erv a kovetkezo; hajelentes-
beli vagy fogalmi kapcsolat van a szavak kozott (az
oszintees kedves vagy az agresszives ferfias kozott), akkor
az ertekelok viselkedesbeli kapcsolatot is felteteleznek a
szoban forgo jellemzok kozott (Shweder 1975). Avalo-
sagban azonban elofordulhat, hogy a viselkedesben
nines ilyen kapcsolat. Az ertekelesek vagy osztalyzatok
faktoranalizise nyoman tehat olyan szemelyisegfaktor
emelkedhetki, amely a viselkedesben tenylegesen nem
letezik.
E felfogas szerint az emberek bizonyos felteteleze-
seket alakitanak ki magukban a szemelyiseg felepitese-
rol, amit aztan megfontolas nelkiil alkalmaznak, ami-
kor masokat megitelnek. A feltetelezett kapcsolatok-
nak ezt a mintazatat implicit szemetyisegelmeletnek
nevezik (Bruner es Tagiuri 1954; Schneider 1973;
Sternberg 1985). Ugy velik, hogy implicit elmeletfink-
nek megfeleloen akar egyetlen vonas ismerete alapjan
is mas vonasokra kdvetkeztetiink (peldaul Berman es
Kenny 1976).
Ez a biralat nem maradt visszhangtalan a vonaspszi-
choldgusok reszerol. Azokat a vizsgalatokat, amelyekre
e kritikusok a legerosebb allitasaikat alapoztak (D’An-
drade 1974; Shweder 1975), mddszertanilag megker-
dqjeleztek (Block, Weiss es Thorne 1979, a valaszt lasd
Shweder es D’Andrade 1979). Ujabban azonban mas-
fajta adatokrol is beszamoltak. Az egyik vizsgalatban
peldaul a vonasertekelesek mintazatat akkor is valtozat-
lannak talaltak, amikor az eljaras megakadalyozia,
hogy a szemelyek ajelentesbeli hasonlosagokra tamasz-
kodjanak (Weiss es Mendelsohn 1986). Arra is van
bizonyitek, hogy az onjellemzesek gyakranjol korrelal-
nak az ertekelok beszamoloival (McCrae es Costa
1989c). A szemelyiseg bizonyos aspektusai konnyen
megragadhatoak (Watson 1989) meg nem verbalisjel-
zesek alapjan is (Borkenau es Liebier 1992,1993). Ezek
a megfigyelesek ana utalnak, hogy a szemelyisegdi-
menziok nem csak az ertekelo megfigyelok fejeben
leteznek.
A vitaban felmeriilo kerdesek bonyolultak es tar-
gyalasunk keretein tulmutatnak (lasd Kenrick es Fun-
der 1988). Legyen eleg itt annyi, hogy a kerdes meg
nem teljesen megoldott. Abban a pillanatban, hogy a
meres ertelmezest igenyel, a torzitas lehetosege fenn-
all. Vegiil is csak emberi lenyek kepesek masokban
pszichologiaijelensegeketmegfigyelni, s ez pedig kike-
rfilhetetlemil felveti az ertelmezes problemajat.
nelkiil is, amikor mind a vonas, mind a helyzet
fohatasa gyenge.
Az interakeionizmusnak ebben a „varianciaana-
lizis” valtozataban tobbfelekeppen jellemezheto,
hogy a helyzetek es a diszpoziciok kolcsonhatasa
hogyan hatarozza meg a viselkedest. Talan a leg-
nyilvanvalobb eset az (ainit a 4.4. abra mutat),
amikor a helyzet bizonyos emberekre hat, mig ma-
sokat nem befolyasol (a stressz a depressziora haj-
lainos emberekre hat, mig masokra nem), vagy a
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
89
4.4. ABRA A helyzet es a vondsvaltazo kozotti hiilcsimhatds ebben
az esetben azt jelenti, hogy a helyzet valtozasa bizonyos szemelyeket
befolyasol, masokat azonban nem. Az itt benrutatott kblcsimhatas
Abramson, Seligman es Teasdale (1978) hipotezisenek nwgfelelb.
Az abra a szemelyiseg es a helyzetek kozotti kolcsimhatasoknak csak
egyik fajtdjat szemlelteti (lasd a szoveget)
helyzeti valtozo bizonyos szemelyeknel egyfajta,
mig masoknal wwis/a/taviselkeddstokoz. Astresszkel-
to helyzet peldaul az extravertaltakat arra keszteti,
hogy tarsakat keressenek, az iutrovertaltakat viszont
arra, hogy visszavonuljanak az emberektol.
Az interakciok masik leirasi modja szerint (ami
az interakcio eltero ertelmezeset tiikrozi) bizonyos
helyzetek a szemelyiseg megnyilvanulasat minden
tovabbi nelkiil megengedik (de aktivan nem hivjak
eld), mig mas helyzetek a viselkedest meghataro-
zott mederbe kenyszeritik, ami megakadalyozza a
szemelyiseg megnyilvanulasat (Monson, Hesley es
Chemick 1982; Schutte, Kenrickes Sadalla 1985).
Az elso csoportot gyenge, a masodikat eros helyzetek-
nek nevezik (Mischel 1977). A keso delutani seta
az egyetemi parkbau a gyenge helyzetek koze tar-
tozik, amikor az egyeni kiildnbsegek minden to-
vabbi nelkiil megnyilvanulhatnak, mig a hadsereg
kikepzotabora eros helyzetnek szamit, ami tobbnyi-
re korlatokat allit az egyeni kiildnbsegek megnyil-
vanulasa eld.
Interakcionizmus
a varianciaanalizisen till
Az interakcionizmuskent ismert gondolatok zome
joval tiilmegy ezen a „varianciaanalizis-nezopon-
ton”. A varianciaanalizis-modell ugyanis jelentos
korlatokkal rendelkezik. Olyan kontextusbol - la-
boratoriumi kutatasbol - szarmazik, ahol a kutato
a kiserleti szemelyeket azonos helyzetbe helyezi es
azt feltetelezi, hogy' az emberek a laboratoriumon
kiviil is hasonlo helyzetekbe keriilnek.
Ez a feltetelezes termeszetesen helytelen — ami-
re szamos kutato ramutatott (peldaul D. M. Buss
1984; Emmons es Diener 1986; Emmons, Diener
es Larsen 1986; Magnus, Diener, Fujita es Pavot
1993; Plomin, DeFries es Loehlin 1977; Scarr es
McCartney 1983; Snyder es Gangestad 1982). A
Bizonyos helyzetek korldtozolag hat-
nak a viselkedesre, es elfedik az egyeni
killbnbsegeket. Mas helyzetek megenge-
dik a szemelyiseg szabad megnyilvanu-
lasat
90 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
laboratoriumon kiviili eletben (es bar ritkan, de
alkalmankent a laboratoriumban is - lasd Gonnly
1983) nagymertekben magunk valasztjuk meg, hogy
milyen kornyezetbe keriilunk. Nehanyan ugy don-
tiink, hogy templombajarunk, masok ugy, hogynem.
Nehanyan kosarlabda-merkozesre jarnak, egyesek
rockzenei koncertekre, masok hegyvideki turakra.
Azaltal, hogy magunk valasztjuk a helyzeteket, befo-
lyasoljuk sajat viselkedesiinket. Olyan eredmenyek is
vannak, hogy reszben aszerint valasztunk hdzastarsat,
hogy partneriink mellett mennyire orizhetjiik meg
dnmagukat (Caspi es Herbener 1990). Mivel az em-
berek helyzetvalasztasai reszben szemelyiscgbeli elte-
reseiktol fiiggnek (Brandstatter 1983; Emmons es
Diener 1986; Emmons es mtsai 1986), a helyzetek
megvalasztasa a szemely es a helyzet egyfaj ta kolcsdn-
hatasat kcpviseli.
A szemelyek es a helyzetek kozotti kolcsonhatas -
a varianciaanalizis modelljen tulmutato - masik fajta-
ja abbol ered, hogy az emberek aszerint is kiilonboz-
nek egymastol, hogy milyen valaszokat valtanak ki
masokbol (Scarr es McCartney 1983). Nehany ember
azonnal mosolyra fakaszt benniinket, mig ha masok
lepnek a szobaba, azonnal arcunkra fagy a mosoly. Az
introvertaltak mas iranyba szeretik terelni a beszelge-
test, mint az extravertaltak (Thorne 1987). Nerni-
kepp manipulaljuk is egymast olyan taktikak alkalma-
zasaval, mint a kedvesseg, a kenyszer vagy az elhallga-
tas (Buss, Goines, Higgins es Lauterbach 1987).
Mindezek a szemelyluitdsok arra szolgalnak, hogy meg-
vdltoztassak a helyzetet, igy ugyanaz a helyzet mas lesz
az egyik, mint a masik ember szamara. A szemelyek
es a helyzetek kozotti ilyen ketiranyii, reciprok hatas
ugyancsak az interakcidk egyik fajtaja.
Tovabbi szempontok
a konzisztencia megertesehez
Az interakcionista szcmlclct fontos szerepet jat-
szott az dnjellemzesek es a viselkedes kozotti ko-
rantsem tokeletes kapcsolat magyarazataban. E
problema megoldasahoz azonban masok is hozza-
szoltak, s ezek a hozzajarulasok az interakcionista
nezopont fontos kiegesziteseinek es adalekainak
tekinthetok.
AZ ALLANDOSAG (KONZISZTENCIA) MINT SZEME-
LYISEGJELLEMZd и Az dnjellemzesek es a visel-
kedes kozotti gyenge kapcsolat egyik magyarazata
arra az elgondolasra epttl, hogy bizonyos emberek
viselkedeses jellemzoi kevesbe egyenletesek, kovet-
kezetesek vagy konzisztensek, mint masoke. Bern
es Allen (1974) ezt az elkepzelest tigy vizsgaltak,
hogy megkert ek szcmclyeket, hogy ket viselkedeses
dimenzio menten szamoljanakbe vonasjellemzoik-
roi es azt is minositsek, hogy mennyire egyenletes
vagy kovetkezetes a viselkedesiik e dimenziok men-
ten. A kutatok ezutan a szemelyek tenyleges visel-
kedeserol tajekozodtak ugyanezen szempontok
menten. Azoknak a viselkedeset, akik kovetkezet-
lennek lattak magukat, az dnjellemzesek alapjan
nem lehetett jol elore jelezni. Ha valaki csak az 6
adataikat veszi szemiigyre, akkor meg lehet gyozod-
ve arrol, hogy a vonasokrol szolo elmeleteket nyu-
godtan el lehet vetni. Masfeioi viszont az dnjellem-
zesek jol elore jelzik a viselkedest azoknal, akik
magukat konzisztensnek vallottak. Az ilyen embe-
rek viselkedese pontosan a vonasok alapjan elvar-
hato kovetkezetesseget vagy allandosagot mutatta.
Kenrick es Stringfield (1980) ezen a vonalon ha-
ladtak tovabb, amikor azt vetettek fel, hogy az embe-
rek tobbsege bizonyos viselkedesi dimenziokban valo-
szimileg konzisztens, de hogy melyekben, az szeme-
lyenkent valtozo. Nem arrol van szo, hogy vannak
olyan szemelyek, akik kiismerhetok, s olyanok is, akik
nem - hanem arrol, hogy bizonyos szempontbol
tnindenki kiismerheto, mig mas szempontokbol a
legtobb ember egyben kiisnierhetetlen is. A hipotezis
tesztelese crdckcbcn a szemelyek clobb tobbfele vi-
selkedes menten jellemeztek magukat, ezt kovetoen
pedig azt kellett megitelniiik, hogy mennyire kdvet-
kezetesek az egyes viselkedesfajtakban. Azutan a ba-
ratok es a sziilok is ertekeltek a szemelyek viselkede-
set. Az dnjellemzesek es a megfigyelok ertekelese
kozotti (0,27 koriili) atlagos korrelacid a szokaso-
san gyenge kapcsolatra utalt. Azokon a dimenzio-
kon azonban, amelyeken a szemelyek konzisztensnek
vallottak magukat, a korrelacid meghaladta a 0,60-
os erteket. Tobb olyan eredmenyrol is beszamoltak
azota, amely ezt a gondolatmenetet megerositi
(Woodruffe 1985; Zuckerman es mtsai 1989; Zuc-
kerman, Koestner es mtsai 1988), de akadt olyan
vizsgalat is (Chaplin es Goldberg 1985; Paunonen
es Jackson 1985), amelyben a hatast nem sikeriilt
kimutatni.
A kerdeskor mas megkdzelitesben azt veti fel,
vajon vannak-e olyan emberek, akiknek altalanos
jellemzoje, hogy kevesbe kovetkezetesek vagy kon-
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
91
zisztensek, mint masok. Ezt a lehetoseget sugallja
az dnmonitorozas fogalma (Snyder 1974 1987). Az
erosen dnmonitorozok olyan emberek, akik szeret-
nek simulekonyan beilleszkedni minden helyzet-
be. A tobbiek jelzeseit figyelik arra vonatkozdan,
hogy eppen milyen viselkedes a helyenvalo, es a
helyzet kovetelmenyeihez idomulnak. A kcvcssc
onmonitorozo emberek inkabb aszerint viselked-
nek, hogy magukat milyennek gondoljak. Ebbol az
kovetkezik, hogy az erosen dnmonitorozok viselke-
dese kevesbe kovetkezetes a kiilonbozo helyzetek-
ben, mint a kevesse onmonitorozoke. Ez bizonyi-
tast is nyert (lasd Snyder 1987 attekinteset).
VAJON AZ ONJELLEMZESEK ES A VISELKEDESMU-
TATOK AZONOS SZINTEN MERNEK-E? * Az dnjel-
lemzesek es a viselkedes kapcsolata mas szempont-
b61 a meres tenneszeten mtilik. A szemelyisegre
vonatkozo onjellemzesek jelentestartomanya meg-
lehetosen szclcs. A viselkedesmutatok ezzel szem-
ben altalaban csak egyetlen sajatos levckenyscget.
foglalnak magukban. Az alacsony korrelacios erte-
kek ennelfogva az elemzes altalanos es specifikns
szintje kozotti ossze nem illest tiikrozhetik (peldaul
Crespi 1971; Fishbein 1966).
E felfogas hivei iigy velik, hogy a korrelacios
ertekek magasabbak lennenek, ha az dnjellemzes
es a viselkedes merese azonos altalanossagi szinten
tdrtcnne. A globalis dnjellemzes lehet, hogy egyet-
len specifikns viselkedest sem jelez jol elore, viszont
lenyegesen hatekonyabb lehet valamely tdbbcse-
lekveses (multiple-act) kriterium elorejelzeseben
(Fishbein es Ajzen 1974). A tobbcselekveses krite-
rium olyan mutato, amely szamos fogalmilag ossze-
tartozo viselkedes mcrcscbol szarmazik. A baratsa-
gossagot nem egyetlen helyzetben merjiik, hanem
peldaul hat olyan cselekvesformat figyeliink meg,
amely a baratsagossaggal kapcsolatba hozhato.
A tobbcselekveses kriterium hasznalata mogotti
erv magaert beszel. Valamely vonas sokfelekeppen
megnyilvanulhat, a ktildnfclc megnyilvanulasok a
kiilonbozo szemelynel azonban eltero mertekiiek
lehetnek. Az egyik szemelynel a baratsagossag ab-
ban nyilvanul meg, hogy masokkal bcszclgetcst
kezdemenyez. A masik baratsagos ember esetleg
nem kezdemenyez beszelgetest, de mindent meg-
tesz, hogy masok segitsegere lehessen Ha tobb
viselkedesrol gyujtiink adatokat, es ezek niindegyi-
ke a benniinket erdeklo' vonast tiikrozi, akkor sok-
kal valdszim'ibb, hogy talalunk olyan helyzetet,
amelyben a kerdeses vonas a min tankban szereplo
szemelyeknel megnyilvanulhat. Kovetkezeskeppen
a vonas es a viselkedes kozotti korrelacionak javul-
nia kell - es tenylegesen javul is (McCowan es
Gormly 1976; Moskowitz 1988; Weigel es Newman
1976).
MINTAVETEL A VISELKEDESBOL: MEKKORA MINTA
ELEGENDO? * A konzisztencia kerdesenek kisse
eltero megkozeliteset javasolta Seymour Epstein
(1979, 1980). Epstein arra mutatott ra, hogy a
mintaveteli hiba viszonylag nagy, ha valamit csak
egyszer meriink. Termeszetesen eppen ezert, a
megbizhatosag ndvclcscre hasznalnak a szemelyi-
segkerdo'ivekben tobb tetelt, barmit merjenek is.
Kevesse valoszinu azonban, hogy fehneriil a meg-
bizhatosag kerdese, ha a nyilt viselkedest merik.
Csakhogy a viselkedes egyetlen merese olyan, mint
az egyteteles teszt.
Epstein a fenti erv alapjan ugy veli, hogy a
szemelyisegmutatok es a viselkedes kozotti korrela-
ciok masasabbak lesznek, ha a viselkedesbol tobb-
szor vesziink mintat es a mereseket osszesitjiik. Ezt
az eljarast aggregacionak nevezte el. Vagyis minel
tobb mintat vesziink es osszesitiink, annal maga-
sabb korrelacios ertekeket varhatunk el. (Az
aggregacio annyiban ter el a tobbcselekveses krite-
riumtol, hogy kiilonbozo' viselkedesmodok helyett
ugyanazt a viselkedesformat vizsgaljuk ujra es iijra.)
Ha tudjuk, hog\ i>alaki szereti az aktiv sportokat, meg keveset
tudunk arrol, hogy jobban szmet-e teniszezni, mint liszni
92 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
Agondolatmenetigazolasara (Epstein 1979,4. vizs-
galat) a szemelyek elobb szemelyisegskalakat toltottek
ki, majd a kovetkezo ket het folyaman reszletes feljegy-
zeseket vezettek a vizsgalt szemelyisegvonasokkal kap-
csolatos erzeseikrol es viselkedesiikrol. Ebben a vizsga-
latban Epstein ugy talalta, hogy a viselkedes stabilitasa
annal nagyobb, minel nagyobb idoszakokbol vett ada-
tokat. Ha peldaul az erzesekre vonatkozo onjellemze-
seket egymast kovetd napokon korrelaltatta egymassal,
akkor az atlagos korrelacio csak 0,45 volt. Amikor az
erzesekre vonatkozo adatokat a paratian es a paros
napokra kiilon osszegezte, majd az igy kepzett ket
mutatot korrelaltatta egymassal, akkor a korrelacios
ertek 0,86-raemelkedett. Roviden, a viselkedes jelen-
tos varianciat mutatott egyik naprol a masikra, am
a szemelyek kozotti kiildnbsegek viszonylag stabilla
valtak, amikor hosszabb idoszakokat vettek figye-
lembe. A masodik eredmeny talan meg fonto-
sabb. Ugy talalta ngyanis, hogy az osszegzett muta-
tok (es nem az egyedi meresek) szorosan egyiitt
jartak azokkal a szemelyisegjellemzokkel, amelye-
ket korabban felmert. Hasonlo eredmenyekrol sza-
molt be azota Cheek (1982) is.
Az ilyen eredmenyek arra utalnak, hogy a viselke-
desben nagymervu stabilitas mutatkozik, ha tobb me-
rest siinti’mk egy mutatoba (lasd Rush ton, Brainerd es
Pressley 1983 attekinteset). Epstein allaspontjanak
is megvannak azonban a maga kritikusai (peldaul
Mischel es Peake 1982; avalaszt lasd Epstein 1986). A
biralatokbol gondolatmenetiinket leginkabb az erinti,
hogy amikor konzisztenciara gondohmk, akkor ezen
rendszerint a naprol napra egyenletesen elofordulo
esemenyeket ertjiik. Ha a vonasok az emberek erzese-
inek es viselkedesenek valoban jelentos hatotenyezoi,
akkor nem kellene egesz hetre valo esemenyt osszesii-
riteni ahhoz, hogy ezt a hatast eszrevegyiik. Bizonyos
ertelemben tehat maga Epstein is elismeri, hogy mi-
kozben hosszii tavon jelentos konzisztenciat talal, ad-
dig rovid tavon a viselkedes kovetkezetessege megle-
hetosen kicsi (lasd meg a 4.4. keretes szoveget a
konzisztenciafogalom eltero ertelmezeserol).
Interakcionizmus a termeszetes
nyelvben
Bar a pszichologusok jokora erofeszitest tettek az
interakeionizmuskent ismert elkepzelesek kidolgo-
zasa erdekeben, arra is van bizonyitek, hogy az
emberek a vonasokra nem laboratoriumi koriilme-
nyek kozott is altalaban az interakeionista gondol-
kodasmod szerint kovetkeztetnek. Maskeppen szol-
va ugy tunik, hogy intuitiv modon felismerjiik,
hogy a viselkedesben megnyilvanulo vonasok hely-
zetenkent eltero hatasiiak. Azt nem varhatjuk,
hogy egy bizonyos vonas folyamatosan kifejtse ha-
tasat - csak olyan helyzetekben, ahol az adott vonas
relevans.
Honnan tudjuk, hogy az emberek igy gondol-
koznak? Amikor masok szemelyisegerol beszelge-
tiink, gyakran hasznalunk iigynevezett verbalis ha-
tarkijeloloket vagy „sovenyszavakat” - olyan szava-
kat es kifejezeseket, amelyek behataroljak a vonas
alkalmazhatosagi koret (Wright es Mischel 1988).
Jellemezhetimk peldaul valakit ugy, hogy „idegenek
tdrsasdgaban felenk” vagy „amikor felingerlik, ag-
ressziv”. A vonasok eseteben a legtavolabbi hatar
termeszetesen a neha. Az ezekhez hasonlo korlato-
zo kifejezesek hasznalata arra utal, hogy minden-
napos felfogasunkban a vonasnak megfelelo visel-
kedes csak bizonyos helyzetekben jelenik meg
(lasd meg Shoda, Mischel es Wright 1989).
Visszatekintes
A vonasokrol kirajzolodo kep mar az eddigiek alap-
jan isjelentosen elter attol a leegyszerusftett keptol,
amibol kiindultunk. Manapsag nem iigy kepzeljiik,
hogy a vonasok dllaiido hatast gyakorolnak a visel-
kedesre (4.5. abra). Sokkal inkabb ugy latjuk, hogy
a vonasbeli kiildnbsegek hatasa olykor jelentos,
inaskor viszont egyaltalan nem. A szemelyisegtulaj-
donsagok abban is megmutatkoznak, hogyan va-
lasztunk helyzeteket, s nem csak abban, ahogyan a
rank kenyszerftett helyzetekre reagahmk. A folya-
matosan valtozo tarsas kornyezetben a vonasok
szerepenek ez a dinamikus megkozelitese a viselke-
dest olyan osszetettsegeben ismeri fel, amit korab-
ban figyelmen kiviil hagytak. Ennek eredmenye-
kent a mai felfogas a vonasok hatasairol alkotott
korabbi leegyszerusftett elkepzeleshez kepest hata-
rozott javulasnak tekintheto.
VOLTAK-E EGYALTALAN KEPVISELOI A KORABBI
NEZOPON'fNAK? * Az „iijabb” kep bizonyara
pontosabb, mint a 4.5. abran is lathato egyszenibb
elkepzelesek. De mennyire iij ez a kep? Azt kell
mondanunk, hogy egyaltalan nem mai keletii. A
korabbi eve к tobb kivalo vonaspszichologusa le-
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
93
t Л»- 4.4. Valtozik-e az idovel a szemelyiseg?
"* • « ИГ'
A szemelyiseg konzisztenciajanak targyalasakor a kuta-
tok rendszerint viszonylag rovid idoszakra vagy csak
nehany helyzetre korlatozzak az erdeklodesukeL A vo-
nas fogalm a azonban hosszii tavii allandosagot, kovet-
kezetesseget is sugall. Amikor a konzisztenciat vizsgal-
juk, azt a kerdest is fel kell vetniink, hogy mi a bizonyi-
tek arra, hogy az emberek nehany ev miiltan is ugyan-
olyanok maradnak, mint amilyenek azelott voltak.
Erre a kerdesre iranyult nehany ujabb vizsgalat
szamos szemelyisegmutato felhasznalasaval. Burns es
Seligman (1989) harminc idos emberrel (atlageletkor
72 ev) iratott fogalinazast elelfik esemenyeirol, arrol,
hogy megitelesiik szerint fiatal koruk ota mi minclen-
ben valtozott az eletiik. Ugyanezek a szemelyek joval
regebben (atlagosan 52 ewel korabban) irt naploikat
es leveleiket is a kutatok renclelkezesere bocsatottak.
Ezutan ezt az anyagot a kutatok a szemelyiseg szempont-
jabol kodoltak. Az ot evtizeddel korabban t'rodott leve-
lek es naplok kodertekei a jelenben irt anyaggal 0,54-os
szinten korrelaltak.
Egy masik vizsgalatban joval hagyomanyosabb sze-
melyiseg-kerdoivet hasznaltak. Helson es Moane
(1987) olyan koveteses vizsgalatrol szamolt be, amely-
ben noket eloszor vegzos egyetemista korukban, majd
27 evesen es aztan 43 eves korukban vizsgaltak. Az
alkalmazott meroeszkozok egyike a Kalifornia Pszicho-
logiai Leltar (CPI) volt. A 21 es 27 eves kor kozotti
idoszakban a CPI riz skalaja koziil nyolc 0,50-nal maga-
sabb ismetelt mereses (teszt-reteszt) korrelaciot muta-
tott (a maradek ketto 0,49 es 0,39 volt). A 27 es 43 eves
kor kozotti idoszakban het skala korrelacioja volt 0,50
vagy annal magasabb (a masik harom 0,40 es 0,48
kozottvolt). Azaclatokbol vilagosan latszik, hogy anok
az evek soran valoban tapasztaltak bizonyos valtozaso-
kat, peldaul valamivel dominansabbak es fuggetleneb-
bek lettek 43 eves korukra. Arra is volt bizonyitek, hogy
azok mutattak a legnagyobb valtozast, akik ez alatt az
idoszak alatt csaladot alapitottak vagy akikjelentosebb
karriert futottak be. Helson es Moane ramutat arra,
hogy ez az eredmeny pontosan megfelel elvarasaink-
nak, hiszen mindket tevekenysegkor a szerepkovetel-
menyek atalakulasat eredmenyezi, ami valtozasokat
okozhat abban is, hogy ki milyennek latja magat. Az 52
eves korban vegzett kovetkezo felmeres (Wink es Hel-
son 1993) aztmutatta, hogy az elmozdulas a kompeten-
cia es az onbizalom iranyaba a kovetkezo 9 evben is
folytatoclott tovabb.
Tovabbi vizsgalatok is megerositettek azt az elkep-
zelest, hogy bizonyos emberek szemelyisege tobbet val-
tozik, mint masoke (Block 1971; Ozer es Gjerde 1989).
Ezek a kutatok a stabilitas vizsgalatara „szemelykozpon-
tii” modszert alkalmaztak, vagyis az egyes szemelyeken
beliili mintazatot neztek kiilonbozo idopontokban a
vizsgalat icloszakaban. A szemelykozpontii eljarasok azt
mutatjak, hogy vannak emberek, akik egeszen hosszii
icloszakok alatt is alig viiltoznak, mig masok viszonylag
jelentos es hirtelen valtozasokat elnek at. Nem vilagos
azonban, hogy mi hatarozza meg, hogy az egyes szeme-
lyeknel melyik mintazat ervenyesiil.
Utolsonak azt a munkat emlftjiik meg, amelyben
azt vizsgaltak, hogy a gyermekkori szemelyiseg ket eleg-
ge sajatos jellemzoje - a felenkseg es a duhkitores -
mennyire jelzi elore a felnottkori viselkedest (Caspi,
Elder es Bern 1987,1988). Avizsgalatkezdeten az anyak
beszeltek 8-10 eves gyermekeikr 61. Joval kesobb, 30-40
eves korukban a mar jocskan felnott szemelyeket ma-
gukat is kikerdeztek hazastarsaikkal es sajat gyermeke-
ikkel egyetemben. A beszelgetesekbol kideriilt, hogy
azok a fitik, akiknek gyakran voltak diihkitoresei gyer-
mekkorukban, nehez termeszetu ferfiakka valtak, a
lanyoknal azonban nem tapasztaltak ilyen osszefiiggest
a kesobbi beszelgetes soran, viszont a csaladjuk nehez
termeszetu anyanak minositette oket. A gyermekkori
felenkseg hatasa is megmutatkozott az elet kesobbi
szakaszaban. A gyermekkorukban felenk fhik kesobb
hazasodtak es lassabban epitettek ki stabil egzisztenci-
at, mint a tobbiek. A felenk lanyok nem hazasodtak
ugyan kesobb, de inkabb kovettek a hagyomanyos csa-
ladmintat es haztartast, mint a kevesbe felenk lanyok.
Ezek a vizsgalatok azt mutatjak, hogy a szemelyiseg
bizonyos tulajdonsagai viszonylag allanddak maradhat-
nak hosszii idori keresztiil a kornyezet befolyasa ellene-
re. A stabilitas a felnottevek alatt meg nagyobb mervu-
nek tifnik (Costa es McCrae 1988b, 1989; McCrae
1993). Ez a fajta kovetkezetesseg tovabbi ervet szolgal-
tat a vonasok letezese mellett.
nycgcbcn tigyanerrol bcszclt, csak nem olvan
hangerovel, ahogyan ma szokas.
Gordon Allport mar 1937-ben (331. o.) eztirta:
„a vonasok gyakran ervenyre jutnak az egyik helv-
zetben, mig a masikban nem”. Az 6 vonasfelfogasa
egyertelmiien magaban foglalta azt a feltetelezest,
hogv a vonas nem minden viselkedest befolyasol es
meg csak a viselkedes adott kategoriajat sem befo-
94
Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
4.5. ABRA A vonasok viselMesre gyakorolt hatasanak harom
kiilonbozo modellje (a tdrsasdgiagy vondsdn szemleltetve). (A)
Az elso rendkiviil naiv modell azt feltetelezi, hogy a vonasok
viszonylag allando szinten nyilvdnulnak megfiiggetlenUl attol,
hogy a szemelyek milyen helyzetben vannak (ez az, amit
Magnusson esEndler 1977, az abszoliltkonzisztenciafogalma-
val irt le). (13) Ebben a modellbm a helyzetek befolydsoljdk a
vonasok atlagos megnyilvanulasi szintjit, de a kiilonbozo hely-
zetekben a szemelyek sorrendje megmarad. (relativ konziszten-
cia). (C) Az interakcionista modellben bizonyos helyzetek (a 2.
es a 4.) megengedik vagy akarelois hivjdk az egyeni kUUmbsi-
geket, mig mas helyzetek (az 1. is a J.) az ilyen kiildnbsegek
megjeleniset gdtoljdk
lyasolja mindig (lasd Zuroff 1986). A vonas hatasa
inkabb attol fiigg, hogy a helyzet elohivja-e. Cattell
hasonloan foglalt allast, amikor arrol beszelt, hogy
a vonas viselkedesre gyakorolt hatasa mindig azzal
siilyozodik, hogy a vonas mennyire relevans az
adott helyzetben. A szorongasra valo hajlam vonasa
peldaul csak olyan helyzetben fogja befolyasolni a
viselkedest, amelyet a szemely felelemkeltonek ta-
lal. Allport meg azt is el tudta kepzelni, hogy az
emberek egymasnak ellentmondo vonasokkal ren-
delkezzenek, ami viszont azert. nem okozott prob-
lemat szamara, mert a kiilonbozo vonasokat eltero
helyzetek hivjak eld.
Allport mas vonatkozasban is megelolegezte a
mai vitakat, amikor ramutatott, hogy az emberek
maguk valasztjak meg a helyzeteket, amelyekbe ke-
riilnek, es hogy a helyzeteket jelenletiikkel aktivan
meg is valtoztatjak (Zuroff 1986). Osszefoglalva tehat
ugy tiinik, hogy Allport szellemeben nagyon is
interakcionista pszichologus volt, bar az frasaiban
elsodlegesen mas kerdesekre osszpontositott.
VOLT-E A PROBLEMA VALAHA IS OLYAN SULYOS,
AMILYENNEK LATSZOTT? * Azok a valtozatos
probalkozasok, amelyek a vonasok gyenge viselke-
des-elorejelzo mertekere kerestek magyarazatot,
rengeteg felismeressel szolgaltak a vonas es a visel-
kedes viszonyardl. Meg kell jegyezniink azonban,
hogy' bizonyos ketsegek meriiltek fel azzal kap-
csolatban, hogy a gyenge bejosolhatosag proble-
maja volt-e valaha is olyan sulyos, amilyennek
gondoltak.
Amikor Mischel (1968) azt allitotta, hogy a
szemelyiseg es a viselkedes kozotti kapcsolat koriil-
beliil 0,30-os korrelacios ertekkel jellemezheto,
tobben arra hivtak fel a figyelmet, hogy abban a
szakirodalmi anyagban, amelybol a kovetkeztete-
seit levonta, modszertani ertelemben nem a leg-
jobb vizsgalatok szerepeltek (Block 1977; Hogan,
DeSoto esSolano 1977). Ebben amegallapitasban
valoszinuleg van nemi igazsag. Szamos ujabb vizs-
galatban - Mischel korabbi osszefoglalasahoz ke-
pest - sokkal szorosabb osszefiiggeseket talaltak
(peldaul Conley 1985; Deluty 1985; Funder es Block
1989; Funder es Colvin 1991; Moskowitz 1994;
Woodruffe 1985).
Azota az is kideriilt, hogy statisztikai ertelemben
a 0,30-os korrelacio egyaltalan nem szamft rossz
erteknek. A legtobb viselkedest egyszerre tobb vo-
nas befolyasolja. Amikor peldaul olyan osszejovetel
kellos kozepebe csoppeniink, ahol senkit sem is-
merttnk, hogy mit fogunk tenni, nemcsak attol
fiigg, mennyire vagyunk extravertaltak, hanem at-
tol is, hogy mennyire vagyunk hajlamosak a szoron-
gasra. Ugy tiinik, hogy minden olyan esetben, ami-
kor a viselkedest egynel tobb vonas befolyasolja,
pusztan a tobbszoros befolyasolds tenye behatarolja,
hogy egyetlen vonas eseteben milyen eros lehet a
korrelacio (Ahadi es Diener 1989). Ez a hatar tu-
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 95
lajdonkeppen majdnem pontosan akkora, mint a
sokat becsmerelt szemelyiseg-egyiitthato.
Osszefoglalva, Mischel 1968-as konyve nagyon
erdekes kerdest vetett fel, es az erre a kihivasra
adott valaszok ravilagitottak a vonasok viselkedes-
ben jatszott szerepere. Az alapproblcma azonban
tavolrol sem volt olyan stilyos, mint ahogyan azt
Mischel gondolta.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A vonasszemleleti'i kntatokra - a szemelyiseg min-
den mas megkozelitesenek kepviseloihez kepest -
sokkal inkabb igaz, hogy figyelmuk jelentos reszet
a szemelyisegmeres problemajara forditjak. A feje-
zet elso felenek legnagyobb reszeben eppen azt
targyaltuk, hogy az elmeletalkotok hogyan fejlesz-
tettek ki ineroeszkozeiket. Ebben a reszben rovi-
den attekintjiik, hogy’ ezeket az eszkozoket hogyan
alkalmazzak.
Egyenek osszehasonlitasa:
szemelyisegprofilok
A vonasszemleleti'i kutatok a szemelyiseg meresere
kiterjedten alkalmazzak az onjellemzo kerdoiveket.
Ezekben arra kerik a szemelyeket, hogy valamilyen
osztalyozasi modszer segitsegevel irjak le, hogy mi-
lyennek latjak magukat. A leggyakoribb osztalyozasi
modok egyike az, amikor a szemelynek meg kell
jelolnie, hogy bizonyos leiro melleknevek illenek-e ra
vagy sem; vagy clienteles melleknevek altal kijelolt
dimenzion hova helyezne onmagat vagy egyetert-e
egy sor allitassal. Az osztalyozas tortenhet „igen-
nem” vagy „egyetertek - nem ertek egyet” valaszok-
kal, de tortenhet tobbfokozatu skalan is.
4.6. ABRA A szemelyisegprofil szem-
leltetese a NEO-PI-R segitsegevel. A
NEO-PI-R nem csupan az otfofaktor
szerinti profit jeleniti meg (az abra
felso risze), hanem az ot nagy faktort
felepito vonasok menten kirajzolodo
szemelyisegprofilt is (az abra also re-
sze). A felso profit viszonylag gyors es
egyszeru osszegzest ad a szemelyiseg-
rol, az also viszont reszletesebb kepet.
(A NEO Personality Inventory — Re-
vised P. T. Costa Jr. es R. R. McCrae
alapjan a Publisher, Psychological As-
sessment Resources, Inc., Odessa, FL.
kUlon engedelyevel.)
Faktorok Neuroticizmus (N)
Extraverzid (E)
Nyitottsag (O)
Kellemesseg (A)
Lelkiismeretesseg Felepito vonasok Szorongas Ellensegesseg Depresszio Entndatossag Inipulzivitas Seriilekcnyseg Melegseg Tarsasagkedveles Hatarozottsag Aktivitas Izgalomkereses Pozitiv crzelmek Fantazia Eszljetikai erzek Erzehnek Tcvckenyseg Gondolatok Ertekek Bizalom Oszuiteseg Altruizmiis Engedelmcsseg Szerenvseg Lagylclkiiseg Kompetencia Rendszeretet KotclessegUidat Teljesitmenykeszt etcs Onfegyelem Megfontoltsag (C ) • (N) (E) I (O) • (A) (C)
96 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
Emlekezziink vissza, hogy a vonasokat rendszerint
a szemelyiseg olyan alapveto mogottes tulajdonsagai-
kent kepzelik el, amelyek kiilonbozo viselkedesmeg-
nyilvanulasokban tiikrozodnek. Eppen ezert az egyes
vonasokra vonatkozo onjellemzesek rendszerint a szo-
ban forgo vonas tobb megnyilvanulasara kerdeznek ra.
Ennelfogva a melleknevekbol osszeallitott tesztekben,
vagyis a tulajdonsaglistakban rendszerint tobb rncllck-
nev vonatkozik egy-egy vonasra; a kerdoivskala tobb
allitast tartahnaz, amelyek mindegyike a szoban forgo
vonas kiilonbozo megnyilvanulasait tiikrozi; a cselek-
vesgyakorisagot becslo kcrdoivck pedig a vonasra jel-
lemzo viselkedesek szeles korebeu kerdeznek ra a vi-
selkedesek elofordulasara.
A szemelyisegleltar konkret formajatol fiigget-
leniil a vonaspszichologia nomotetikus valtozata
azt feltetelezi, hogy' minden ember elhelyezheto a
fontosnak tekintett vonasdimenziok menten. Ilyen
szemelyisegleltarakat hasznalnak az egyeni „profi-
lok” megrajzolasahoz. A szemelyisegprofil annak
az osszefoglalo abrazolasa, hogy a szemely hoi he-
lyezkedik el a kerdoivben mert dimenziok menten
(4.6. abra). Ha ismerjiik a dimenziok jclcntcsct es a
szemely elhelyezkedeset e dimenziokon, akkor kepet
formalhatiink a szemelyrol, s arrol is, valoszinuleg
hogyan fog viselkedni kiilonfele helyzetekben.
A 4.6. abran lathato profil illusztralja, hogy mi-
lyenfajta infonnacioval szolgal a szemelyisegkerdoiv.
Elso pillantasra a profil nem latszik tobbnek, mint
valami gyongysor. (Mint Allport 1961 egyszer meg is
jegyezte, hogy nem is tobb annal.) Talan jobb az a
hasonlat, amit az egyik egyetemi hallgato javasolt,
nevezetesen az aruhazakban alkalmazott vonalkod,
amellyel vegtelen szarnii aru azonosithato. A no-
motetikus szeinleletu kutatok ugy velik, hogy eppen
a profil az, ahol a szemely egyedisege megmutatkozik.
A 4.6. abran lathato, hogy barmely vonas elmozdulasa
megvaltoztathatja a szemely jellemzoinek egyensu-
lyat. Ezaltal megvaltozhat az is, hogyan fog a kiilon-
bozo helyzetekben viselkedni, es hogy masok mi-
lyennek fogjak ot latni. Mivel a vonasszintek kom-
binacioja mindenkinel egyeni, mindenki el fog
terni mindenki mastol.
Ez azonban meg nem a teljes tortenet. A legtobb
vonaspszichologus manapsag (igy kepzeli, hogy a vo-
nastulajdonsagok egymassal kolcsonhatasba lepve
hozzak letre a szemelyrejellemzo viselkedest. Maskep-
pen szolva, az ugyanolyan szintii vonas ket embemel
elteroen fejezodhet ki annak fiiggvenyeben, hogy a ket
ember hoi helyezkedik el mas vonasok menten. Pelda-
ul ket kalandvagyo ember vakmerosege eltero modon
nyilvanulhat meg attol fiiggoen, hogy mennyire szo-
ciabilisak. A szociabilis szemely talan izgalmas es koc-
kazatos tarsas kapcsolatokba bonyolodik, mig a kevesse
szociabilis ember inkabb hegyet maszik vagy hasonlo
maganyos kalandokat keres. A vonastulajdonsagok te-
hat egyedi modon nyilvanulhatnak meg mindenkinel
a toWwivonasdimenzion meglevokiilonbsegekmodosi-
to hatasa miatt (emlekezziink az extraverzioval es az
erzelmi labilitassal kapcsolatos korabbi fejtegeteseink-
re). Ez akkor is igaz, ha a vonasdimenziok inaguk
minden embemel azonosak.
Meg a felelemre hajlamos ember sem
fogfelelmet erezni, ha nem keriilfele-
lemkelto helyzetbe
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
A szemelyiseg vonasszemleletu kutatoinak evtize-
dek ota nem sok mondanivaldja akadt a szemelyi-
segzavarokrol es azok terapias kezeleserol. Van eb-
ben nemi ironia, hiszen a vonasalapii megkozelites
volt a kiindulopontja a viselkedeszavarok meresere
iranyulo legkorabbi probalkozasoknak. Ezek az
erofeszitesek azon az elkepzelesen alapultak, hogy
a zavarok a szemelyen beliili vonasokat kozvetleniil
tiikrozik, s azert sorolhatok kiilonfele kategoriak-
ba, mert minden szemclyisegzavar mas-mas vonas-
hoz (vagy vonascsoporthoz) kapcsolodik.
Vonasszemleletu nezopontbol a pszichopatolo-
gia megertesere iranyulo torekvesekjoreszt katego-
rizalasi probalkozasokat jelentenek. A kategoriaba
sorolas pedig azoknak az iigynevezett viselkedesje-
gyeknek (vagy vonasindikatoroknak) ameghataro-
zasan mulik, amelyek a viselkedeszavar adott oszta-
lyahoz kapcsolodnak. Ez a kutatas a szemelyisegza-
varok azonositasara es elnevezesere hasznalt taxo-
nomia kialakitasahoz vezetett (Wiggins 1973),
amelyet azota tobb alkalommal is feliilvizsgaltak.
A taxonomia az emberek besorolasara szolgalo
kategoriakeszlet. Az elemzes nem igen megy to-
vabb annal, hogy megallapitsa, bizonyosfajta vona-
sok milyenfajta zavarokkal vannak kapcsolatban.
Az osszekapcsolas ketfelekeppen tortenhet. Lehet-
seges, hogy a szemely valamely vonasdimenzio szel-
so erteken, s nem kozepso tartomanyaban helyez-
kedik el. Az atlagtol val6 elteres vagy szokatlansag
dnmagaban is problemak forrasa lehet, fiiggetle-
niil attol, hogy milyen vonasrol van szo.
Mas vonasok azert hozhatok osszefiiggesbe a
viselkedeszavarokkal, mert a vonas maga abnorma-
litast hataroz. meg. Amint azt a fejezetben korabban
mar emlitettiik, Eysenck modellje tartalmaz egypszicho-
tiazimtsnak nevezett dimenziot is. A pszichoticizmus a
pszicholdgiai zavarok szeles korere hajlamosit. Mivel az
emberek a pszichoticizmus mertekeben kiilonboznek,
eltemek abban is, hogy milyen valoszfnuseggel varha-
td, hogy valamilyen zavar tiineteit mutatjak majd.
A szemelyiseg otfaktoros modelljenek novekvo
befolyasa a szemelyisegzavarokhoz kapcsolodo vo-
nasmintazatok iranti erdeklodes megiijulasahoz
vezetett (lasd Watson es Clark 1994). Olyan szeme-
lyisegzavar-mutatokat alkalmazva, amelyeket ere-
detileg az otfaktoros modelltol fuggetleniil fejlesz-
tettek ki, Wiggins es Pincus (1989) azt talalta, hogy
az ot faktor jol megjelenik a patologiara iranyulo
meresekben is. Costa es McCrae (1990) hasonlo
kovetkeztetesre jutott. Az otfaktoros modell es a sze-
melyisegzavarok dsszefugggeseirol boseges elemzest
olvashatunk Costa es Widiger (1993) tanulmanya-
ban. Az ilyen iranyii munka varhatoan az otfakto-
ros modellt kepviselok erdeklodesenek kozeppont-
jaba keriil a kozeljovoben.
A viselkedeszavarok interakcionista
felfogasa
Amint a fejezetben korabban mar kifejtettiik, az
ehniilt ket evtizedben megkerdojeleztek azt az egy-
szerii elkepzelest, mely szerint a vonas minden nyilt
viselkedesben megmutatkozik, ami az interakcioniz-
musnak nevezett osszetettebb allaspont kidolgoza-
sahoz vezetett Az interakcionizmus szemlelete nem-
csak a normalis, hanem a problematikus viselkedes
megerteseben is hasznosnak bizonyul.
Az interakcionizmus alapgondolata az, hogy az
egyeni kiildnbsegek bizonyos helyzetekben fontos-
saggal bimak, maskor azonban nem. A viselkede-
ses zavarokra alkalmazva ez a gondolat kisse eltero
jelentest кар, amit akkor a legkonnyebb megerte-
ni, ha olyan vonasokra gondohmk, mint a serule-
kenyseg vagy valamilyen viselkedeszavarra valo foge-
konysdg. Amikor azt mondjuk, hogy valamely sze-
mely valamely viselkedeszavarra hajlamos, meg
nem jelenti azt, hogy a szemelynel a problema meg
is jelent mar. Csupan annyit jelent, hogy a zavar
konnyebben elofordul ennel a szemelynel, mint
masoknal. Az interakcionizmus fogalmaiban kife-
jezve tehat vannak olyan helyzetek, amelyek a haj-
lam kifejezodeset elosegitik, es vannak olyanok,
amelyek nem.
Azok a helyzetek, amelyekben a seriilekenyseg
megnyilvamil, rendszerint azok, amelyekben a sze-
melyjelentos stresszt el meg. A zavarok ilyen meg-
kozeliteset diatezis-stressz modellnek nevezzuk. (A
diatezis szo betegseghajlamot vagy senilekenyseget
jelent.) A modellnek megfelelo'en a betegseghaj-
lamnak es a stressznek kolcsonhatasba kell lepnie
ahhoz, hogy a zavar megnyilvanuljon (vd. Meehl
1962). Az utobbi evekben a diatezis-stressz model-
lek kiilonoskeppen elo'terbe keriiltek a depresszio
98 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
hattereben allo folyamatok elmeleti magyarazatai-
ban (peldaul Abramson, Seligman es Teasdale 1978;
Peterson es Seligman 1984).
A viselkedes megvaltoztatasa
Mi a helyzet a viselkedes megvaltoztatasanak tera-
pias lehetosegeit illetoen? A vonasalapu megkoze-
lites lenyegenel fogva pesszimista az ilyen valtoza-
sokkal kapcsolatosan. Ha a vonasok liatarozzak
meg a szemelyiseget, akkor hogyan lehetne a sze-
melyisegproblemakat a szemelyiseg megvaltoztata-
sa nelkiil megoldani? Cattell (1965) ugy tartotta,
hogy a sulyos zavarokkal kiizdo emberek szemelyi-
segmiikodese hibas. A vonasok stabilak. A terapia
eredmenyekent letrejovo barmely valtozas valoszlnu-
leg a vonas viselkedesbeli megnyilvanulasaiban es
nem maguknak a vonasoknak a modosulasaban all.
Masreszrol azonban az interakcionista megko-
zelitesnek is van hozzatennivaloja ehhez a kerdes-
hez. Ha a viselkedeszavarok a hajlam es a terhelo
OSSZEFOGLALAS______________________________
A „vonas es tipus” megkozelites abbol a feltetele-
zesbol indult ki, hogy a szemelyiseget olyan stabil
belso tulajdonsagok epitik fel, amelyek a viselke-
desben tiikrozodnek. A tipus olyan eles hataru
szemelyisegkategoria, amelybe az emberek vagy be-
letartoznak, vagy nem. A mai pszichologiabol ez a
tipusfelfogas lenyegeben eltiint. A vonasok olyan
folytonos valtozok vagy dimenziok, amelyek men-
ten minden ember elhelyezheto.
A faktoranalizis olyan statisztikai eszkoz, ame-
lyet sok vonaspszichologus hasznosnak talal. A fak-
toranalizis arrol tajekoztat, hogy mely tetelek (vagy
megfigyeloi osztalyzatok stb.) jarnak egyiitt. A fak-
tor annal nagyobb jelentosegu, minel tobbet ma-
gyaraz az osztalyzatok valtozatossagabol. A faktor-
analizis azt is megmutatja, hogy a faktort mely
megfigyelesek tiikrozik jol es melyek nem, vagyis
peldaul a kerdoivskalak finomitasaban is jol hasz-
nosithato eljarasnak bizonyul.
A vonaspszichologia fontos kerdese, hogy me-
lyek az alapveto es lenyeges vonasok. Cattell, aki
Szerint azt kell lehetove tenniink, hogy a valosag
tarja fel szamunkra a szemelyiseg szerkezetet, az
empirikus kiindulopontot valasztotta. Cattell sze-
helyzet kolcsonhatasakent alakulnak ki, akkor a
seriilekeny szemelynek hasznos elkeriilni az
olyan helyzeteket, amelyben a stresszkelto tenye-
zo nagy valoszimiseggel elofordul. Az ilyen hely-
zetek elkeriilese megakadalyozhatja a zavarok ki-
alakulasat.
Ezt persze az emberek gyakran maguktol is
megteszik. Amint azt a fejezetben korabban emli-
tettiik, bizonyos mertekigmindannyian ellenorzest
gyakorolunk afelett, hogy milyen helyzetekbe hoz-
zuk magunkat. Mint ahogy sokan ugy dontenek,
hogy templomba jarnak, masok meg ugy, hogy
nem, vannak emberek, akik iigy dontenek, hogy
elkeriilik azokat a helyzeteket, amelyek a seriile-
kenysegiiket probara teszik. A felenk emberek el-
keriilhetik a maganyosok klubjait, a hirtelen hara-
giiak pedig a vitakat. Az elkeriiles azonban nem
mindig lehetseges strategia. Megis, ha az emberek
megtanuljak, mely stresszhelyzeteket kepesek ke-
zelni es melyeket nem, e tudasuk reven hateko-
nyabban szervezhetik az cletiiket.
rint a szemelyiseg 16 dimenzio menten epiil fel.
Eysenck, aki szerint az elmeleti kiindulopont nem
nelkiilozheto, ket fo faktort tart kiilonosen fontos-
nak a szemelyisegben: az introverzio-extraverziot
es az emocionalis labilitas-stabilitast. Mas elmele-
tek is inegfogalmazodtak, koztiik olyan ok, amelyek
a nepnyelvi fogalmakra tamaszkodnak es olyanok
is, amelyek a tarsas interakciokhoz kapcsolodo vo-
nasokat hozzak eloterbe (int erperszonalis kor).
Az utobbi evekben egyre nagyobb figyelmet кар
az az elkepzeles, hogy a szemelyiseg ot faktorral
irhato le. Egyre szaporodnak az erre utalo bizonyi-
tekok, es viszonylag sikeresen illesztheto be az ot
faktor a szemelyisegstruktura mar emlitett mo-
delljeibe. Az ot faktor pontos termeszetere vonat-
kozoan meg nem sziiletett megegyezes, altalaban
azonban az extraverzio, kellemesseg, lelkiismere-
tesseg, emocionalitas es intellektus elnevezessel ille-
tik oket.
Ezek a megkozelitesek nomotetikus szemleletiiek
- azt hangsiilyozzak, hogy vonasok menten ternek el
az emberek egymastol es azt feltetelezik, hogy e vo-
nasdimenziok minden szemelynel azonosak. Az
idiografikus megkozelites a szemelyek egyediseget
4. Tipusok, vonasok es az interakcionizmus • 99
hangstilyozza es ugy tartja, hogy vannak olyan di-
menziok, amelyek csak az adott szemelyre jellem-
zoek.
A vonasfogalom hasznalhatosagat kcrdojelezte
meg az a felismeres, hogy a szemelyek viselkedeset
a vonasokra utalo dnjellemzesek nem jelzik jol
elore. A kerdes az, hogy a viselkedes valoban mu-
tat-e vonasszeru allandosagot. A szituacionizmus,
amely szerint a viselkedest a vonasok helyett a hely-
zet jellemzoi hatarozzak meg, nem bizonyult meg-
felelo megoldasnak. Az interakcionizmus szele-
sebb korben valt elfogadotta, e felfogas szerint a
viselkedest a szemelyiseg es a helyzet tobbfele kol-
csonhatasa hatarozza meg. Bizonyos helyzetek pel-
daul megengedik, vagy akar eld is hfvjak az egyeni
kiilonbsegek megjeleneset, mig mas helyzetek
nem. Az emberek maguk valasztjak meg, hogy mi-
lyen helyzetekbe keriilnek, es sajat tevekenysegiik-
kel a helyzetek termeszetcre is hatassal vannak.
Mas megkozelitesek az dnjellemzesek es a visel-
kedes kapcsolatanak, valamint a viselkedes ido- es
helyzetbeli valtozekonysaganak elemzeset celozzak
meg. Felfigyeltek peldaul arra, hogy az emberek
viselkedesiik kovetkezetessege, konzisztenciaja
mertekeben eltemek egymastol. Azoktol, akik ma-
gukat nem tartjak konzisztensnek, nem varhato,
hogy kovetkezetesen viselkedjenek. Mas szerzok
arra mutattak ra, hogy a viselkedest es a vonasokat
az altalanossag azonos szintjcn tanacsos merni ah-
hoz, hogy az egyikbol pontos elorejelzest tehes-
siink a masikra. Megint csak masok azt figyeltek
meg, hogy a viselkedesbeli egyeni kiilonbsegek ido-
beli konzisztenciaja kimutathatova valik, ha tobb-
napos meresek adatait osszesitik.
A szemelyisegmeres a nomotetikus vonaspszi-
chologia nezopontjabol a vizsgalt szemely szemelyi-
segprofiljanak niegrajzolasat jelenti - annak a le-
irasat, hogy a szemely hoi helyezkedik el a vizsga-
latban mert dimenziok menten. A pszichologusok
kezcbe a profil adja az egyeniseg megertesenek a
kulcsat.
A szemelyiseg vonasalapti megkozelitese elso-
sorban a normalis viselkedesre iranyul. A vonas-
pszichologusok szerint viselkedeszavarok vagy a vo-
nasdimenzion elfoglalt szelsoseges pozfciobol,
vagy valamely mar onmagaban problematikus vo-
nas megletebol fakadnak. Az interakcionista allas-
pont az ligynevezett diatezis-stressz modellt kinalja
inagyarazatkent: Bizonyos diszpoziciok bizonyos-
fajta zavarokra hajlamosithatnak, a viselkedeszavar
azonban csak meghatarozott, rendszerint stressz-
kelto feltetelek mellett jelenik meg. A vonaspszi-
chologia nezopontjabol a terapias viselkedesvalto-
zas csupan a vonas viselkedeses megnyilvanulasait
erintheti, hiszen a szemelyisegvonasok maguk nem
konnyen modosithatok.
KULCSFOGALMAK __________
Aggregacio: Valamely meresi valtozo tobb meres
osszesitese reven tortend letrehozasa.
Cselekvesgyakorisagi megkozelites: A vonas a cse-
lekedetek puszta osszegzodeset fejezi ki, s nem
valamilyen belso struktiira megnyilvanulasa.
Diatezis-stressz modell: A viselkedesi zavarok a se-
riilekenyseg es a stresszhelyzet kolcsonhatasa
nyoinan jelennek meg.
Extravertalt: Tarsas es mozgalmas tevekenysegeket
kedvelo szemely.
Faktor: Az ertekelesek vagy osztalyzatok egyiittjara-
saert felelos dimenzio statisztikai kifejezese.
Faktoranalfzis: Az egyiittjaro meresi mutatdkcsoport-
janak feltarasara hasznalt statisztikai eljaras.
Faktorsuly: A meresi mutato es a faktor kozott
szamolt korrelacid.
Forrasvonas: A viselkedes nyilt megnyilvanulasait
befolyasolo mogottes diszpozicio.
Idiografikus: A szemelyiseg egyedisegere osszpon-
tositd megkozelites.
Implicit szemelyisegelmelet: A szemelyisegvona-
sok egyiittjarasara vonatkozo hetkoznapi el-
kepzelesek.
Interakcionizmus: A szemelyiseg a helyzetektol fug-
goen, es forditva, a helyzetek a szemelyisegtol
fiiggoen hatarozzak meg a viselkedest.
Interperszonalis kor: A dominancia es a szeretet
kiilonbozo mertekebol adodo szemelyiseg-
mintazat.
Introvertalt: Maganyos tevekenysegeket kedvelo
szemely.
Lexikai (szotari) kriterium: A vonas fontossaganak
100 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
a szotarban ra utalo szavak alapjan torteno
meghatarozasa.
Masodrendu faktor: Ket vagy tobb faktor egymassal
valo korrelalojanak statisztikai kifejezese.
Metavonas: Valamely vonas birtoklasa vagy hianya.
Nepnyelvi fogaimak: A tarsas viselkedes minden
tarsadalomban es kultiiraban kozos jellemzoi.
Nomotetikus: Az emberek osszehasonlitasara ira-
nyulo megkozelites.
Szemelyisegegyutthato: A szemelyiseg es a viselke-
des kozotti leggyakrabban kapott koriilbeliil
0,30-os korrelacios ertek.
Szituacionizmus: A viselkedes elsodleges meghata-
rozoi a helyzetek.
Tipusok: Eles hatarii, nem folytonos szemelyiseg-
kategoriak.
Tobbvaltozos elemzes: Egyidejuleg tobb dimenzio
hatasat szamitasba vevo statisztikai eljaras.
Tobbcselekveses kriterium: Tobb kiilonbozo, de
fogalmilag osszetartozo viselkedesbol osszete-
vodo mutato.
Viselkedesjegyek (vonasindikatorok): A pszichopa-
tologia valamely kategoriajahoz kapcsolodo
vonasok.
Vonasok: Szemelyisegdimenziok, amelyek menten
az emberek kiilonboznek egymastol.
5
.FEJEZET
Sziiksegletek es motivumok
AZ ELMELET ALAPFOGALMAI
Sziiksegletek
Motivumok
Kornyezeti rahatasok
SZUKSEGLETEK, MOTIVUMOK ES A SZEMELYISEG
Motivacios allapotok es motivacios diszpoziciok
A Murray-fele sziiksegletrendszer
A motivumok merese: a Tematikus Appercepcios Teszt (TAT)
EGYENI KULONBSEGEK NEHANY SPECIFIKUS SZUKSEGLETBEN
T eljesitmenysziikseglet
Hatalomsziikseglet
Affiliacios sziikseglet
Intimitassziikseglet
Sziiksegletmintazatok: a gatolt hatalommotivum
A VISELKEDES TOVABBI MEGHATAROZOI
Incentiv ertek
A PERSZONOLOGIA MODSZEREI
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A sziiksegletek onjellemzeses vizsgalata
Onjellemzo tesztek es a TAT: vajon ugyanazt merik-e?
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Hatalmi sziikseglet es alkoholizmus
A motivaciora iranyulo figyelem es a motivacid megvaltoz(tat)asa
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
„Telveteli elokeszito progamra jarok ide az egyetemre. Nagyon fontos szdmomra, hogy
bekeriiljek az orvosi karra. Az orak, amdyekrejarrum kell, egyaltalan nem konnyiiek, ezert
tobbet kell tanulnom, mint masoknak. Hetvegen sines sok szabadidffm, mivel kiilbnosen
nehez az orarendem. De ez nem zavar, mert tenyleg nagyon szeretnek bejutni az orvosi
egyetemre, es ez megeri a sok kulimmunkat. ”
„ Tobb, mint ket evejdrok a baratommal. Sokat torodom vele, igazan. De mostanaban neha
ketsegeim tamadnak, hogy tenyleg ez a legjobb kapcsolat, amit el tudok kepzelni magamnak.
Igazabol nehez megmondanom, hogy mi a bay. Vele semrni haj nines, csak valahogy a
kapcsolat nem felel meg az igenyeimnek. Nem. tudom, hogyan fogalmazzam meg mdskeppen. ”
^J^ondolkodjunk el egy pillanatra elettmk fobb
celjairol. A legtobb foiskolas es egyetemista egyik
legnagyobb gondja, hogy mihez kezd a diploma
megszerzese utan. Egyesek mar most teljes erobe-
dobassal kiizdenek kitiizott celjaikert (mint a fen-
tebb idezett elokeszitos hallgatb). Masok csak
annyit tudnak, hogy akarnak csinalni valamit, es az
elkepzelt munkarol nagy vonalakban mondanak is
valamit, de fogalm uk sines arrol, hogy kozelebbrol
mi lenne az. Vannak olyanok is, akiknek pedig
valahogy az egesz nem tiinik lenyeges kerdesnek.
Ugyancsak elokelo helyet foglalnak el gondola-
taink kozott a kapcsolataink. Sok egyetemista korii
fiatal el szoros kapcsolatban tarsaval, gondolkodik
a hazassagrol, es probalja eldonteni azt, vajon az az
ember, akivel jar, alkalmas-e ilyen hosszu tavt'i elko-
telezodesre. Masoknak, bar szeretnek, nincsenek
ilyen szoros kapcsolataik. Van, akinek az elet leg-
siirgetobb celja eppen egy ilyen kapcsolat megte-
remtese. Masoknak ez kevesbe szamit.
A vagyaknak es az erdekeknek ez a ket fajtaja
valosziniileg mindannyiunk szamara ismeros, mi-
vel a munka es a szerelein az emberi let ket olyan
tenyezoje, amely mindannyiunk eletehez hozzatar-
tozik. Termeszetesen ez meg nem minden, es so-
kak eletet valami mas tolti ki. Van, aki azzal foglal-
kozik, hogy megprobal rendet teremteni es ertel-
met talalni elettapasztalataiban. Masoknak nem az
igazsag vagy a szepseg — ugy altalaban — fontos az
eletben, hanem peldaul az, hogy minden holmija
tisztara mosott legyen, a konyha ragyogjon, vagy hogy
nagy teljesitmenyu gumikkal szereltesse fel leg-
iijabb markaju negykerek-meghajtasii terepjarojat.
Ha vegigtekintiink az eddig felsorolt celokon,
nagy valtozatossagot talalunk. A valtozatossag elle-
nere ezekben a celokban (es meg szamos mas
eelban is) van valami kozos. A gondolatok es a
cselekvesek mogott sziiksegleteket es motivumokat
felteteleziink. Gondoljunk arra, hogyan beszelnek
az emberek egymasnak a gondjaikrol. Baratra/ba-
ratnore lenne szuksegem. Szeretnem, ha latnam vegre
azt az iranyt, amit kovethetek a jovom tervezese-
ben. J61 kell szerepeljek az iskolaban. Sziiksegem van
arra az erzesre, hogy van celja az eletemnek. Igrny-
lem, hogy rendben legyenek a dolgaim. Nagy szuk-
segem. van rd, hogy otost kapjak ezen a vizsgan. Az
elet barmely teriileterol legyen szo, egyes emberek
melyrol jovo, masok kevesbe eros sziiksegletet erez-
nek ezzel kapcsolatban.
Az, hogy a sziiksegleteknek es a motivumoknak
ilyen nagy hatasa van gondolatainkra es cselekede-
teinkre, nemcsak azt sugallja, hogy a sziiksegletek
es a motivumok fontosak, hanem azt is, hogy tulaj-
donkeppen ezek a motivmnok hatarozzak meg a
szemelyiseget. Ez a gondolat az alapja annak a
nezopontnak, amely a szemelyiseget a sziiksegletek
es a motivumok felol kozeliti meg, s amely fejeze-
tiink temaja.
AZ ELMELET ALAPFOGALMAI
Sziiksegletek
E megkozelites alapgondolata szerint az emberi
viselkedes akkor ertheto meg legjobban, ha a mo-
gottes sziiksegletek tiikrozojekent fogjuk fel. A
sztikseglet olyan belso allapotot jelent, ami nem
teljesen kielegito; valaminek a hianyat jelzi, ami
a kielegito allapothoz sziikseges lenne. Henry
Murray (1938) munkajara vezetheto vissza ez a
megkozelites, aki a sziiksegletet olyan belso iranyi-
to erokent definialta, amely a komyezet targyaira
vagy a helyzetekre adott valaszainkat hatarozza meg.
5. Sziiksegletek es motivumok • 103
Bizonyos sziiksegletek - mint a taplalek, a viz, a
levego, a szexualis kapcsolat igenye, a fajdalom
elkeriilese - az ember biologiai termeszeteben gyo-
kereznek. Murray ezeket elsodleges vagy viszcero-
gen (zsigeri) sziiksegleteknek nevezte el. Egyebek,
mint a hatalomvagy es a teljesitmenysziikseglet
eredhetnek akar biologiai sziiksegletekbol is, de
ezek inkabb a pszichologiai felepitesiink sajatossa-
gai. Murray ezeket masodlagos vagy pszichogen
sziiksegleteknek nevezte.
A sziiksegletelmeletek targyalasakor a legegy-
szeriibb, ha a biologiai sziiksegletekbol indulunk
ki, mivel a biologia jo modellt kinal a sziiksegletek
miikodesenek magyarazatara (lasd az 5.1. keretes
szoveget is). Eszerint a biologiai sziiksegletek ujra
es iijra kielelegitesre szorulnak. Az ido miilasaval a
sziiksegleti allapotok egyre kovetelodzobbe valnak,
es a szemely ugy viselkedik, hogy ezek vegiil is
kielegiiljenek. Idovel testiinknek taplalekra van
sziiksege; az ehsegerzet erosodese elelemszerzesre
kesztet benniinket.
A sziikseglet erossege hatassal van a kapcsolodo
viselkedes intenzitasara. Mine! erosebb a sziikseg-
let, annal intenzivebb a cselekves. Az intenzitas
fogalma kiilonbozo jellemzoket fed le - a viselke-
des eroteljesseget, a lelkesedest vagy az alapossa-
got, amivel vegezziik. De az intenzitas kevesbe egy-
5.1. ABRA A gorbek azt mutatjdk, hogyan magyarazhato a
viselkedes idobeli vdltozdsa bizonyos motivumok relattv erossd-
genek valtozdsdval. Az abra felso reszen levo betiik aztjelzik,
hogy adott idoben mely szilkseglMel kapcsolatos aktivitasjeUem-
zo a szemelyre. A hdrom gorbe a hdromfele viselkedeshez kapcso-
lodo hdrom motivum szintjet jeloli. Amint az egyik motiuum a
masik ketto fold emelkedik, a viselkedes megvdltozik (Seltzer
1973 alapjan)
Minden sziikseglet a „ celtdrgyak ” valamely kategdridjdval kap
csolatos. Amikor valaki szomjas, akkor vizre, ds nem etelre vagy
valami masra van sziiksege
ertelmiien is kifejezodhet. A sziiksegletek erossege
peldaul meghatarozhatja a prioritast - mit tesziink
eloszor es mi az, amit kesobbre hagyunk. Mint!
erosebb a sziikseglet, annal elobb fog cselekvesben
kifejezodni. Az 5.1. abra azt mutatja, hogy ez az
elsobbsegi hatas hogyan vezet—a sziiksegletek eros-
segenek allando novekedesevel es csokkenesevel -
szakadatlanul valtozo cselekvesfolyamhoz. Az a
sziikseglet ervenyesiil a viselkedesben, amely az
adott pontban megelozi (a legmagasabb a grafiko-
non) a tobbit.
Ebben az ervelesben az is benne foglaltatik,
hogy a sziiksegleteknek iranyito szerepiik van, azt
hatarozzak meg, hogy a sok lehetseges cselekves
koziil melyik fog megjelenni adott idopontban. A
sziiksegletek ket ertelemben is iranyitanak. Elo-
szor, a sziikseglet mindig valamely konkret targyra
iranyul. Amikor szomjasak vagyunk, nem iigy alta-
laban fokozodik a sziiksegletiink, hanem konkre-
tan rizrevan sziiksegiink. A sziiksegletek tehat min-
dig a celtdrgyak vagy az esemenyek valamely oszta-
lyara vonatkoznak. A sziiksegleteknek abban az
ertelemben is iranyito a szerepiik, hogy a mozgast
a celtargy fele vagy ellenkew iranyba vezerlik. Adott
sziikseglet eseteben az ember vagy megszerezni,
vagy elkeriilni kivan valamit. A szomjusag elmenve
a vizzel kapcsolatos sziiksegletet tiikrozi, de a szi'ik-
seglet tobb ennel a kapcsolatndL \ egeredmenvben
a viziszony is vizzel kapcsolatos sziikseglet. A szom-
jiisag a viz megszetzAsere iranvulo motivum. Ugvan-
ilven modon, a valami fele iranyulo vagy valamitol
tavolodd mozgas minden sziikseglet iranyito funk-
ciojanak resze.
104 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
5.1. Az elmeletalkoto es az elmelet:
Henry Murray es az emberi motivumok
Henry Murray, a motfvumalapu sze-
melyisegszemlelet atyja elettortene-
tenek oly szfvfajdito mozzanatai van-
nak, amelyekbol arra kovetkeztethe-
tunk, hogy elmelete sajat eletelme-
nyeivel kapcsolatos - persze egyertel-
mu kapcsolodasi pontokat nehez azo-
nositani. Murray New Yorkban gaz-
dag csalad gyermekekent sziiletett
1893-ban. Edesapjaval jo viszonya
volt, edesanyjaval kevesbe. Arrol sza-
mol be, hogy anyja till koran valasztotta el (2 honapos
koraban), es kesobb is ugy erezte, hogyjoval tobb idot
es energiat fordit ket testverere, mint ora. Anyja es a
kdzte erzett erzelmi szakadas melygyokeru depresszi-
ohoz vezetett, amely Murray szemelyisegeben kozpon-
ti jelentosegtive valt. Kezenfekvo az a gondolat, hogy
ez a kapcsolati tores kesztette Murray-t arra, hogy az
emberek tarsas sziiksegleteit kutassa. es felismerje,
hogy a sziiksegletek lehetnek az emberi viselkedes
valodi meghatarozoi.
Murray iskolai meglehetosen valtozatosak voltak.
Erdekes, hogy kepesitesei kozott nem szerepel a pszi-
chologia. (Nem kedvelte azt a pszichologiakurzust
sem, amire egyetemista koraban jart.) Murray tortene-
lem szakon vegzett, majd orvosbiologiai tanulmanyo-
katfolytatott. Elvegezte az orvosi egye-
temet, diplomat szerzett biologiabol,
sebeszeti szakvizsgat tett es biokemia-
b61 doktoralt. Tanulmanyainak kozos
fonala az emberi szervezet biologiaja.
Murray szemelyisegrol valo gondolko-
dasa is nyilvanvaloan biologiai hang-
siilyu. Ahogy a foszovegben is megje-
gyeztiik, a szemelyisegelmeletet alko-
to gondolatok is leginkabb biologiai
motivumokkal illusztralhatok. Murray
valdban igen erosen hitt abban, hogy a pszichologiai
motivumoknak is biologiai gyokerei vannak.
Murray orvosi kepzettsege valoszinuleg kutatoi
szemleletere is hatast gyakorolt. A Harvard Pszicho-
logiai Klinikan vezetett kutatasi programja joreszt
csoportmunkara epiilt. Ez kimondatlanul is azt a
nezetet tiikrozi, hogy a szemelyiseg leginkabb kuldn-
fele szakemberek egyiittes munkaja reven kozelithe-
re meg, hasonloan a beteg diagnozisan dolgozo kon-
ziliumhoz. Az orvostudomanyt elorevivo esettanul-
manyok ketsegteleniil szerepet jatszottak abban,
hogy Murray legfontosabbnak az egyedi esetek ala-
pos vizsgalatat tartotta.
Harminceves koraban Murray eleteben jelentos
fordulat kovetkezett be. Het ev hazassag utan belesze-
Motivumok
Sok elmeletalkoto feltetelezi azt, hogy a sziiksegle-
tek egy masik tenyezon keresztiil fejtik ki hatasukat,
amit a motivum fogalmaval irhatunk le. A motiva-
ci6 a mogottes sziiksegletet „ragadja meg” es viszi
kozelebb egy lepessel a tenyleges viselkedeshez.
David McClelland (1984), a motivacios megkozeli-
tes jeles kepviseloje, ugy veli, hogy a motivumok
tulajdonkeppen erzelmi felhangokkal rendelkezo
ismeretkeszletek, amelyek bizonyos ehnenymino-
segek iranti preferencia vagy keszenlet kore szerve-
zodnek. A motivumok tehat az emberek gondola-
taiban es elkepzeleseiben jelennek meg. Ezek a
gondolatok bizonyos kivanatos vagy nemkivanatos
celkategoriakra vonatkoznak, s ennelfogva erzel-
mileg szinezettek. A motivumok vegso soron az
emberi cselekedetekben tiikrozodnek.
A taplaleksziikseglet peldaul (amely a test szd-
vetbol ered) az ehsegnek nevezett motivacios alla-
potot alakitja ki. A taplalek sziiksegletevel ellentet-
ben az ehseg elmenye - kognitiv es affektiv modon
- kozvetleniil fejezodik ki es olyan mentalis teve-
kenyseget jelent, amely az ehseget (es ezzel egyiitt
a taplaleksziiksegletet) csokkento viselkedeshez ve-
zet. Tehat azok, akik kiilonbseget tesznek sziikseg-
letek es motivumok kozott, ezt reszben a szubjektiv
elmenyjelenlete alapjan teszik. A sziikseglet olyan
fizikai feltetel, amelyet nem erzekehmk kozvetle-
niil, viszont ez a feltetel alakitja ki azt a motivacios
allapotot, amelyet rnar kozvetleniil ateliink.
Bar a sziiksegletek es a motivumok ily modon
elkiilonithetok egymastol, nem mindenki latja en-
nek ertehnet. Ennek egyik oka, hogy a pszichologi-
ai eredetii sziikegletekre es a beloliik kovetkezo
motivumokra nehezebben alkalmazhato ez a kii-
5. Sziiksegletek es motivumok • 105
i
retett Christiana Morgan-be. Ez legalabb ketfelekep-
pen jelentett fordulopontot. Eloszor is, Murray sulyos
konfliktussal szembesfilt: nem akarta elhagyni afelese-
get, de a szeretojevel sem akart szakitani. Mindket nore
sziiksege volt, es ez az elmeny tudatosftotta benne azt
a konfliktust, amit az emberre egyszerre hato eltero
motivumok kenyszerito ereje jelent
Ez az elmeny mas teren is fordulopontot jelentett
Morgant megigezte Carl Jung pszichologiaja, es ennek
nyoman Jung gondolatai Murray-t is foglalkoztatni
kezdtek. Morgan unszolasara Murray meglatogatta
Jungot Svajcban. Ekkor deriilt ki, hogy Jung eppen
abban a helyzetben van, mint Murray, csak eppen ot
nem gyotorte a konfliktus erzese. Jung tanacsa az volt,
hogy folytassa nyiltan mindket kapcsolatot, amit
Murray ezutan evekig kovetett is (Murray es Morgan
teljes eletrajzanak feldolgozasat lasd Robinson 1992; es
Douglas 1993). Murray-re nagy hatast gyakorolt az az
elmeny, hogy amikor az ot foglalkoztato problemat
pszichologushoz vine, olyan valaszt kapott, amely meg-
oldast jelentett szamara, es komolyan foglalkoztatni
kezdte a pszichologusi palya (J. W. Anderson 1988).
Amikor lehetoseg adodott arra, hogy reszt vegyen
a Harvard Pszichologiai Klinika letrehozatalaban,
amely a szemelyiseg kutatasat tfizte ki celul, elfogadta
a kihivast.
lonbsegtetel, mint a biologiai sziiksegletekre. A
teljesitmenysziikseglet nem ugyanolyan, mint a
szomjiisag (nem lep fel semmifele hiany a testi
szovetekben), es nehezebb megmondani, hogy
miben kiilonbozik a teljesftmeny sziikseglete a
teljesftmeny motivumatol. Ezert a szemelyiseg
sziiksegleteivel es motivumaival foglalkozo szer-
zok a ket fogalmat gyakran felcserelhetoen hasz-
naljak.
Kornyezeti rahatasok
Van olyan erv is, amely amellett sz61, hogy meg a
pszichogen sziiksegletek eseteben is kiilonitsiik el
a motivum es a sziikseglet fogalmat. Nem egyedtil
a sziiksegletek vannak hatassal a motivumokra. a
motivumok erosseget reszben kiilso esemenyek ha-
tarozzak meg. Murray (1938) a kornyezeti rahatas
(pontosabban kornyezeti nyomas, angolul: press)
fogalmat hasznalta a motivaciora hato kiilso erok
leirasara. A kornyezeti rahatas olyan ingerfeltetel,
amely valaminek a megszerzesere vagy elkeriilese-
re iranyulo vagyat kelt. Ezaltal motivacios hatast
valt ki, csakiigy, mint a sziikseglet (5.2. abra).
Legkonnyebben iigy erzekeltethetjiik a sziik-
seglet es a rahatas kdzti kiilonbseget, ha megint az
ehseget mint biologiai motivumot vessziik szem-
iigyre. Kepzeljiik el, hogy a taplalek sziikseglete
ehsegmotivumot kelt benniink, amelyre valasz ul
bekapunk egy szendvicset, ami bar szaraz es izet-
len, kielegiti taplalekigenyiinket. Amikor azon-
ban eppen lenyeltiik az utolso falatokat, valaki
elsetal mellettiink egy hatalmas pizzaval a keze-
ben (vagy barmivel, aminek nem tudunk ellen-
allni). Hirtelen nem erezziik magunkat olyan jolla-
kottnak, mint egy perccel korabban. Az eves motivu-
ma iijra felerosodott- de nem a sziikseglet kovetkez-
teben, hanem kiilso rahatasra.
A rahatas fogalma a masodlagos sziiksegletek-
bol eredo motivumokra is alkalmazhato. Ha azt
latjuk peldaul, hogy valaki elismeresben reszesiilt,
akkor novekedhet sajat elismeres iranti motivu-
munk. Ha sokat talalkozunk valakivel, aki szoros
parkapcsolatban el, az novelheti annak a vagyat,
hogy mi is szoros kapcsolatot letesitsimk. Egy fiatal
nd az egyik oran elmondta, hogy a terhes anyak
tarsasaga mindig mozgosftja gyermekgondozasi
motfvumait, es ilyenkor azt kivanja, hogy mielobb
legyen sajat gyereke, akit szerethet es gondozhat.
Ezek mind a kornyezeti rahatasra kivaltott motiva-
cios allapotok peldai. Az 5.1. tablazat a kiilso tenye-
zok olyan tovabbi peldait sorolja fel, amelyek
Murray es munkatarsai szerint a gyermekkorban
fontos hatast gyakorolnak a motivumokra.
5.2. ABRA Mind a belso szuksegleti allapotok, mind a kornyezeti
rahatasok befolydsolidk azokat a motivumokat, amelyek bizo-
nyos tipusu csdekvesekre iranyulnak, s amelyek azutan nyilt
viselkedesben valosulnak meg
106 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
SZIIKSEGLETEK, MOTIVUMOK
ESA SZEMELYISEG
A szemelyiseg motivumelmeletei azt sugahnazzak,
hogy a bizonyos erosseget meghalado sziiksegletek
es motivumok olyan tipusii viselkedesekben jelen-
nek meg, melyeket altalaban a szemelyiseghez tar-
tozonak gondolunk. Ezek a motivacios hatasok ket
csoportba sorolhatok, az atmeneti es a hosszii tavii
sziiksegletek csoportjaba.
Motivacios allapotok es motivacios
diszpoziciok
A sziiksegletek nem csak az ido es a koriilmenyek
fiiggvenyeben valtoznak. Az emberek diszpozicio-
ndlis sziiksegleteik tekinteteben is kiilonboznek
egymastol. Egyes emberek bizonyos sziiksegletei
termeszetiiktol fogva (lenyegeben allandoan) ero-
sebbek, mint masokei. Mint ahogy vannak embe-
rek, akik allandoan ehesek, vannak olyanok is, akik
allandoan arra motivaltak, hogy jol teljesftsenek,
vagy masok tarsasagaban legyenek.
Azt mar bemutattuk, hogyan gondolkodhatunk
a sziiksegletek idoleges valtozasairol (5.1. abra).
Amint az egyik sziikseglet kielegiil, iijabb keletke-
zik, es az egyik tevekenysegrol a masikra valtunk. A
pillanatnyi viselkedes azt tiikrozi, hogy az adott
idoben melyik sziikseglet a legerosebb. Ez a modell
erzekletesen szemlelteti, hogy idorol idore hogyan
valtunk az egyik tevekenysegrol a masikra.
Most gondoljuk vegig, hogy mit jelent az,
hogy az emberek motivacioik diszpozicionalis
szintjeben (motivacios hajlamaikban) kiilonboz-
nek egymastol. E diszpozicionalis kiilonbsegek
pillanatrol pillanatra valtozo kovetkezmenyei igen
jelentosek lehetnek. Tekintsiik a kovetkezo pel-
dat. Johnnak magas a diszpozicionalis teljesft-
menyigenye, Bille alacsonyabb. Tegyiik fel, hogy
a helyzetbol adodo kiilso rahatas mindkettojiik-
nel azonos, tehat a tejesitmenymotivum mind-
kettojiiknel ugyanakkor no es csokken. Tegyiik
fel tovabba, hogy minden mas sziiksegletiik is azo-
nos mintazatii.
Amint az az 5.3. abran lathato, John es Bill
viselkedese nagyon kiilonbozo idobeli mintaza-
tot mutat Miert? Azert, mert meg ha John tobbi
szilkseglete magas szinten is van, a teljesitmenyigenye
olyan magas, hogy valosziniileg a tobbi felett marad.
Ebbol az kovetkezik, hogy az ido nagy reszeben
teljesftmenyorientalt modon fog viselkedni.
Billnek a teljesitmenymotivuma ritkan eri el azt
a szintet, hogy a legerosebb hatast gyakorolja a
viselkedesre, az 6 viselkedese tehat ritkan lesz
teljesitmenyre iranyulo.
A sziikseglet- es motivumalapii megkozelites ily
modon egyseges keretben kepes kezelni mind a
motivumok idobeli valtozasait, mind pedig az egye-
nek kozott tapasztalt meglehetosen nagy kiilonbse-
geket. Ez inindenkeppen nagy elony a diszpoziciok
vonaselmeleteivel szemben, amelyek nem tudjak
ilyen konnyen kezelni a viselkedes idobeli valtoza-
sait. A motivumalapii megkozelites masik elonye a
5.1 TABLAZAT
Gyerrnekkorban gyakori kornyezeti rdhatdsok, (Murray amelyek a motivumokon keresztiil hatmk a viselkedesre — 1938 — nyoman)
kornyezeti rahatas fellepo motivum
a tarsasag hianya csaladi veszekedesek a valtozatossag hianya a bizalom elvesztese kovetkezeden fegyeltnezes baratsagok szobafogsag, bezaras uj baratsagok iranti vagy nyugalom iranti vagy iij elmenyek keresesenek igenye a megtorlas vagya a bejosolhatosag igenye gondozasvagy szabadsag iranti vagy
5. Sziiksegletek es motivumok • 107
kornyezeti rahatas fogalmanak bevezetese, amellyel
a szemelyiseg megnyilvanulasara gyakorolt szitua-
ci6s hatasok irhatok le.
A Murray-fele szuksegletrendszer
Henry Murray (1938) olyan szemelyisegehnele-
tet dolgozott ki, amelyet a sziiksegletek, a kornye-
zeti rahatasok es a motivumok fogalmaira epi-
tett. Az ilyenfajta elmeletek koziil maig Murray
vallalkozasa a legatfogobb. Murray irasaiban a sziik-
segleteket (az angol need szo nyoman) n betuvel
jelolte, amelyet a sziikseglet targya kovetett, nagy-
betnvel (peldaul n Etel). Szamos mas motivacio-te-
oretikus is atvette ezt a jelolesmodot, de az utobbi
id6Ъen kevesbe hasznaljak, ezert a fejezet hatralevo
reszeben eltekintiink ettol az irasmodtol.
Murray es munkatarsai kidolgoztak az emberi
sziiksegletek katalogusat, amelyben nagy hangsulyt
kaptak a masodlagos vagy pszichogen sziiksegletek.
Az 5.2. tablazat a masodlagos motivaciok Murray-
fele listajanak egy reszletet mutatja be. Murray sze-
rint ezek a motivumok allnak az emberi viselkedes
hattereben. Ezek azok a sziiksegletek, amelyek
mintazata leirja a szemelyiseget. Murray ugy gon-
dolta, hogy mindenki rendelkezik mindegyik sziik-
seglettel, valamint e sziiksegletek bizonyos szintu
diszpoziciojaval (hajlamaval).
Minden sziikseglet onmagaban is megallja a
helyet, de Murray szerint szamos modon ossze is
kapcsolodhatnak. A sziiksegletek olykor osszeolvad-
nak, igy ugyanabban a cselekvesben fejezodnek ki.
Sarah anyjanak peldaul egyszerre magas a domi-
nancia- es a gondozasi sziikseglete. Gyakran viseli
Sarah gondjat (apolja, anyaskodik felette), de ezt
iigy teszi, hogy kozben figyelmen kiviil hagyja
Sarah kivansagait es igenyeit (dominancia). Egy
adott cselekves igy egyszerre ket sziiksegletet elegit
ki Sarah anyja szamara.
A kiilonbozo sziiksegletek egymas szolgdlatd-
ban is allhatnak. Peldaul a rendsziikseglet tamogat-
hatja az ennel altalanosabb teljesitmenyigenyt. A
sziiksegletek azonban konfliktusbanis allhatnak egy-
massal. Peldaul az autonomiasziikseglet iitkozhet az
afiiliacios igennyel. Ha egyszerre erziink eros vagyat
a fiiggetlensegre, es arra, hogy megosszuk elmenye-
inket valaki massal, akkor konfliktust elhetiink meg
ossze nem illo sziiksegleteink miatt.
A sziiksegletekhez hasonloan a kornyezeti ra-
5.3. ABRA Johnnak magas a diszpoziciondlis teljesitmenyszuk-
seglete, Hille alacsonyabb. Mindla’ttdjiik teljesitmenymotivuma
a helyzetek valtozasainak megfeleloen ugyanabban az idobeli
mintazatban vdltozik. John is Bill masik ket sziikseglet e azonos
szintu (is ezek motwumai idcrvel szinten vdltoznak). A disz-
poziciondlis teljesitminyszuksigletben levo kUlbnbsig nagy elte-
resekhez vezet John is Bill viselkedesiben
hatasok is komplex modon kapcsolodhatnak ossze
egymassal. Ahogyan az egyik sziikseglet a masik
szolgalataban allhat, a kornyezeti rahatas is szolgal-
hat valamilyen sziiksegletet. Judit peldaul a maga
magas teljesitmenysziiksegletevel egy reklamceg-
nel helyezkedett el. A munkahelyen folyamatosan
iij es izgalmas feladatokkal talalkozik, amelvek
mindegvike teljesitmennvel kapcolatos nyomast je-
lent. Ez az allando munkahelyi nyomas tamogatja
es serkenti a mar aimigy is magas teljesitmenymo-
tivumat. Murray a tema kifejezest alkalmazta vala-
mely sziikseglet es a kiilso rahatas szemelyre jellem-
zo kajxsolatanak leirasara.
108 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
5.2. TABLAZAT
A pszichologiai sziiksegletek Murray-fele listaja (Murray — 1938 - nyoman)
Temakor Sziikseglet Jellemzo viselkedes
Ambicio
Teljesitmeny Akadalyok legyozese
Elismeres Teljesitmenyek leirasa
Feltfineskeltes Masok remisztese es megbotrankoztatasa
Elettelen targyakhoz valo kotodes
Birtoklas Javak szerzese
Fenntartas Tulajdonok allaganak megovasa
Rend A dolgok tisztan es rendben tartasa
Tartalekolas Targyak felhalmozasa
Alkotas Epites
A status vedelme
Serthetetlenseg A j6 hirncv megorzese
Rejtozkodes Hatranyos helyzet vagy kudarc takargatasa
Vedekezes Magyarazat vagy bocsanatkeres
Ellenszegtiles Visszavagas tamadas eseten
Hatalom
Dominancia Masok iranyitasa
Alkalmazkodas Egyiittmiikodes vagy engedelmeskedes
Autonomia Szembenallas a hatalommal
Hasonulas Egyiitterzes masokkal
Ellenkezes Ellenzeki pozido felvetele
Agresszio Tamadas vagy lekicsinyles
Megalazkodas Bocsanatkeres vagy vallomas
Szegyen elkeriilese A megalazo crzesek elfojtasa
Embertarsi erzelmek
Affiliacio Tarsas idotoltes
Elutasitas Masok letorkolasa
Gondozas Gondoskodas masokrol
Tamaszkereses Segitseg elfogadasa
Jatek Tarsas szorakozas keresese
Informaciocsere
Megismeres Kerdezgetes
Oktatas Infonnacio nyujtasa masoknak
* A vastag betfivel jelolt sziiksegletek valtottak ki leginkabb a kutatok erdeklodeset
A motivumok merese: a Tematikus
Appercepcios Teszt (TAT)
A szemelyiseg motivacios alapii vizsgalatahoz elen-
gedhetetlen a motivumok felmerese. A motivumok
merese elegge bonyolult eljarast igenyel, mivel az
emberek nem mindig fejezik ki nyiltan sziiksegle-
teiket. Azokat a sziiksegleteket, amelyek a nyilt
viselkedesben is megfigyelhetok, manifeszt (nyilt)
szuksegleteknek nevezziik. Ezek felmerese nem
okoz kiilonosebb nehezseget. Az figynevezett la-
tens (burkolt) sziiksegletek nyiltan nem fejezod-
5. Sziiksegletek es motivumok • 109
nek ki, am ez a teny nem jelenti azt, hogy nincsenek
jelen. Valojaban gyakran eppen a latens sziiksegle-
tek mintazatanak feltarasa a cel.
Hogyan merhetjiik a latens sziiksegleteket?
Morgan es Murray (1935) a megoldast arra a felte-
telezesre epitette, hogy a viszonylag eros latens
sziiksegletek „kivetiilnek” a szemely fantaziajaba,
hasonloan ahhoz, ahogyan a moziban a film kepe
kivetitodik avaszonra. (Ez a gondolat a pszichoana-
litikus elmeletbol szannazik, es a 9. fejezetben resz-
letesebben szolunk r61a.) Murray az appercepcio
kifejezessel utalt arra a folyamatra, mely soran a
fantaziakep valamilyen ingertargyra vetiil. Az ap-
percepcio mint termeszetes folyamat feltetelezese
a Tematikus Appercepcios Teszt vagy TAT alapja
(Morgan es Murray 1935; Murray 1938). Ezt az
eszkozt hasznaljak leggyakrabban a sziiksegletek
felmeresere.
A TAT-tal valo motivumbecslessoran (lasd az 5.2.
keretes szoveget) a vizsgalt szemelynek szamos keter-
telmii kepet mutatnak, ahol nem teljesen vilagos,
hogy mi tortenik. A szemelynek alkoto fantaziaja
Arra kerjiik az olvasot, jol nezze meg az itt lathato
kepet. Valami bizonyara megfordul ezeknek az embe-
reknek a fejeben, vajon mi lehet az? Tegye probara
alkoto fantaziajat, es allitson ossze olyan tortenetet,
amely illeszkedik a kephez. A tortenetben legyen sz6 a
kovetkezokrol (persze barmi masrol is, amit meg bele
akarvenni): Mi tdrtmtezelMazeinberekkdl Milyen akapcsolat
kozottiik? Mire gondolnak es mit ereznek ebben a fnllanatban?
Mi tortenik ezutan? Szanjon ra idot, es keszitsen olyan
hosszti es reszletes tortenetet, amilyet csak akar.
Amit az olvaso tapasztal, nagyon hasonlo ahhoz,
amit azok elnek at, akikkel a Tematikus Appercepcios
Tesztet (vagy TAT-ot; Morgan es Murray 1935) felve-
szik. A TAT alapgondolata, hogy az emberek sziikseg-
letei megmutatkoznak azokban a fantaziakban, ame-
lyekkel bizonyos nein teljesen egyertelmii ingereket,
mint peldaul ez a kep, ertelmezni probalnak. Minel
kevesbe egyertelmii a kep, annal kevesbe valoszim'i,
hogy a kep adta „kornyezeti rahatas” hatarozza meg a
megfogalmazott tortenet tartalmat, viszont annal valo-
szintibb, hogy a sziiksegletek befolyasoljak a leiras tar-
talmat. A TAT felvetelekor a szemelyek 20 kiilonbozo
keprol adnak torteneteket, koztiik egy olyanrol is,
amely teljesen iires (ennel ngyanis nehez „ketertel-
mubb” kepet kitalalni).
A tortenetek ertekelese igen osszetett eljaras, most
a legegyszertibb valtozaton mutatjuk be, hogy mindez
hogyan tortenhet. Keressiik ki, hogy milyen tipusu
esemenyek, temak es kepek jelennek meg a tortenet-
ben. Az akadalyok lekiizdeset, a celok elcrcsct es az
ezekkel kapcsolatos pozitiv erzelmeket tartalmazo
mozzanatok a teljesitmenymotivaciora utalnak. Azok
az esemenyek es kepzetek, amelyekben emberek ma-
sok tarsasagat keresik vagy az emberek kozti kapcso-
latok kialakitasat hangsiilyozzak, az affiliacios moti-
(StephenP. Scheier illusztracioja)
vumot tiikrozik. Azok a tortenetek, amelyekben az
egyik ember iranyitja a masikat, a dominancia vagy ero
motivumara engednek kovetkeztetni. A tortenet temai
kiilon-kiilon pontozhatok, es igy szamos kiilonbozo
motivum megjelenese ertekelheto. Ha az olvasot er-
deklik a sajat szemelyisegere jellemzo motivumok, ak-
kor nezze vegig, hogy a sajat torteneteben az 5.2. tab-
lazatban felsorolt motivumok koziil melyikre talal
peldat.
Nyilvanvalo, hogy a kiilonbozo kepek kiilonbozo
temakat hoznak elo. Bizonyos kepek szinte automati-
kusan valamilyen teljesitmennyel kapcsolatos tortenet
megfogalmazasara keszte tnek, masok inkabb a tarskap-
csolati motivumot mozgositjak. A kepek egymas utani
bemutatasaval ily modon lehetove valik. hogy a torte-
netszovesbol bizonyos diszpozicionalis tendenciakat ki-
bontsunk, amelyek feltehetoen a szcmelyiscgre jellem-
zo motivumokat tiikrozik.
по
Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektfva
A magas teljesitmenymotwaaopi embereknek eras a siker elm-
sere irdnyulo szuksegletilk
(kreativitasa) bevetesevel minden keprol egy-egy
tortenetet kell elmondania. A tortenetben leheto-
leg szot kell ejtenie arrol, hogy mi tortenik a kepen,
mire gondolnak es mit ereznek a szereplok, milyen
a kapcsolat kozottiik, es mi lehet a helyzet kimene-
tele. Az appercepcio elve szerint a tortenetben
felbukkano temak a latens motivumokat ti'ikrozik.
Maskeppen fogalmazva, a szemelyek az oket foglal-
koztato motivacios celokat mintegy „beleviszik” a
tortenetekbe.
Vajon ezek a fantaziavalaszok valoban a szeme-
lyek motivumait tukrozik? Valoszinuleg igen. Sze-
lesebb koru alkalmazasa elott a TAT ervenyesseget
tobb vizsgalatban ellenoriztek. Az egyik ilyen vizs-
galatban a taplalekigeny mint biologiai sziikseglet
keriilt teritekre. Egyes csoportoktol bizonyos idore
megvontak a taplalekot, ezaltal a taplaleksziikseg-
let kiilonbozo szintjeit hoztak letre mestersegesen.
Ezek a csoportok TAT-valaszaikban az etellel kap-
csolatos fantaziaikban kiilonboztek egymastol
(Atkinson es McClelland 1948).
Egy masik vizsgalatban a szemelyek teljesit-
menymotivaciojat manipulaltak azaltal, hogy egye-
seket sikerelmenyhez juttattak, mig masoknak ku-
darcot kellett atelniiik. A kudarcnak az elvarasok
szerint ideiglenesen novelnie kell a teljesitmeny-
motivumot, mivel „teljesitmenyhianyt” okoz, ep-
pen iigy, ahogyan az ido miilasaval taplalekhiany
keletkezik. Masreszrol a sikernek, mivel egy idore
kielegiti a teljesitmenyigenyt, csokkentenie kell a
teljesitmenymotivaciot. Ennek megfeleloen a ket kii-
lonbozo chncny utan eltero szamban jelent meg
teljesitmenyfantazia aTAT-kepekre adott tortenetek-
ben (McClelland, Atkinson, Clark es Lowell 1953).
Hasonlo modon, azoknal a szemelyeknel, akiket
olyan helyzetbe hoztak, ahol a szocialis elfogadottsa-
guk forgott kockan, tobb affiliacios fantazia jelent
meg a tortenetekben, mint a kontrollszemelyeknel
(Atkinson, Heyns es Veroff 1954).
EGYENI KULONBSEGEK NEHANY
SPECIFIKUS SZUKSEGLETBEN
Az eredmenyes validitasvizsgalatokat kovetoen a
TAT-t szeles korben kezdtek hasznalni a disz-
pozicionalis sziiksegletekben mutatkozo egyeni kii-
lonbsegek meresere. Mivel a TAT erzekenynek bi-
zonyult a kiserletileg kialakitott sziiksegletkiilonb-
segekre, felteteleztek, hogy a szemelyisegbeli elte-
reseket is erzekenyen ragadja meg. A kutatok sza-
mos sziiksegleti hajlamot elemeztek reszletesen ez-
zel a modszerrel. E munka gazdag ismeretanyaga-
b61 szemelgetiink a kovetkezokben.
Teljesitmenysziikseglet
A Murray altal azonositott sziiksegletek koziil a
teljesftmenysziikseglet keltette fel eloszor a kutatok
erdeklodeset. Ezt a motivumot, amely szamos em-
beri tevekenysegben szerepet jatszik, mar tobb
mint negyven eve kutatja David McClelland, John
Atkinson es meg jonehanyan (peldaul Atkinson es
Birch 1970; Atkinson es Raynor 1974; Heckhausen
1967; Heckhausen, Schmalt es Schneider 1985;
McClelland es mtsai 1953).
5. Sziiksegletek es motivumok • 111
5.3. A sikerkcreses es a kudarckeiTiles motivuma
Elcgge magatol ertetodo, ha arrol beszeltink, hogy
teljesitmenyviselkedeseinket a sikeres celbaeres vagya
motivalja. Amikor azonban teljesitmenyrol van szo, a
kudarc lehetosege is mindig fennail. Ahogy azt mar a
fejezet korabbi reszeben emlitettiik, a motivum valami
megkozelitesenek vagy elkeriilesenek a tendenciaja.
Eddig teljesitmenyrol csak a megkozelites ertelmeben
beszeltiink: a teljesiteni vagyo emberek a siker fele
torekednek. Az is valoszfnu azonban, hogy a kudarc
elkeriilesenek vagya is szerepetjatszik a teljesitmennyel
kapcsolatos viselkedesben.
Ez ktilonbozokeppen kepzelheto el. Azok peldaul,
akik el akarjak keriilni a kudarcot, tavol tarthatjak
magukat minden feladathelyzettol. Ha soha nem pro-
balkoznak, akkor kudarcot sem vallhatnak. A kudarc
elkeriilesenek masik modja maga a sikeres tevekmyseg.
Lehetseges, hogy azok kozul, akik a mindenaron valo
teljesitesre torekszenek, sokakat nem is annyira a siker,
mint inkabb az mozgatja, hogy a siker reven elkeriiljek
a kudarcot.
A teljesitmenykutatas nagy reszeben mindket mo-
tivum mutatoit szerepeltettek. Atkinsont kovetve
(Atkinson 1957) a legtobb kutato ket szempont, a
sikerkcreses (altalaban TAT-tal meghatarozott) moti-
vuma es a kudarckertiles (altalaban a vizsgaszorongas
mertekevel meghatarozott) motivuma menten sorolta
csoportokba a vizsgalati szemelyeket. A ket mutatobol
(kivonassal) kepzettindexetereddteljesitmenymotiva-
cionak (ETM) nevezik. A magas ETM-mel jellemezhe-
to szemelyek sikerkeresesi motivuma viszonylag magas
es kudarckeriilesi motiviuna alacsony, es forditva, az
alacsony ETM-mel jellemezhe to szemelyeknek a siker-
keresesi motivuma alacsony a kudarckeriilesi motivu-
mukhoz kepest.
Atkinson elmelete, amely donto hatast gyakorolt a
kesobbi kutatasokra, fogalmazza meg a legtisztabb elo-
rejelzeseket a magas vagy alacsony ETM-mel jellemez-
heto szemelyek teljesitmenyevel kapcsolatban. Eppen
ezert a kutatasok altalaban csak ezzel a ket csoporttal
foglalkoznak. Ennek a gyakorlatnak azonban, bar az
elmeleten alapul, van egy kellemeden mellekhatasa:
teljesen osszemossa a ketmotivumot, ami — mint minden
ilyen esetben - megneheziti az eredmenyek ertelmezeset
(lasd a 2. fejezetet). Ha a magas ETM-mel jellemezheto
szemelyek maskepp viselkednek, mint az alacsony ETM-
mel jellemezhetok, akkor az vajon a sikerkeresesi vagy a
kudarckeriilesi motivumukban meglevo kiilonbsegekbol
adodik-e? A legtobb tanulmanybol ez nem deriil ki, bar a
legtobb ertelmezes a sikerkereses motivumara osszponto-
sit. Covington es Omelich (1991) ujabban arra hivjak fel
a figyelmet, hogy ez a kutatasi strategia elfedi azt a fontos
informaciot, hogy ezek a motivumtendenciak milyen kol-
csonhatasban vannak egymassal.
A motivacioval kapcsolatban egy altalanosabb ker-
desre is erdemes itt kiterm: ha egyszer megertettiik a
megkozelites es az elkeriiles motivumok elkulonitese-
nek elvet, akkor be kell latnunk, hogy ez az elv minden
mas motivum eseteben is alkalmazhatd. Valasszunk ki
talalomra egy motivumot Murray listajarol (5.2. tabla-
zat) , es tegyiink probat. A kapcsolatteremtesi kezdeme-
nyezest peldaul gyakran a masokkal valo egyuttlet
(affiliacios sziikseglet) vagya motivalja, am ugyanigy
motivalhatja a magdny vagy egyedilllet keruleseis (Boyatzis
1973; Pollak es Gilligan 1982). A ket motivum nem
feltetleniil egyezik egymassal. Az egyik megkozelitesre,
a masik pedig menekiilesre vagy elkeriilesre kesztet.
Hasonlo modon, az uralomra torekves, a dominancia
sziikscglcte parhuzamba hozhato azzal a sziikseglettel,
hogy senki ne kerekedjen folenk. A sziiksegletlista bar-
mely tagja felfoghato ily modon.
Az a gondolat, hogy adott viselkedes ugyanugy
visszavezetheto megkozelito vagy elkertilo motivwnra
(vagy a ketto valamely kombinacidjara), szamos kerdest
vet fel azzal kapcsolatban, hogy az emberek miert ep-
pen azt teszik, amit tesznek. Bizonyos celok fele tore-
kednek, vagy inkabb menekiilni szeretnenek, elkerillni
bizonyos dolgokat? Kiilonboznek-e a cselekvesek attol
ftiggoen, hogy e motivumok koziil melyik ervenyesill
elsodlegesen? Ennek az altalanos kerdesnek messzire
vezeto kovetkezmenyei vannak, amelyek merhetetle-
nill bonyolultta teszik az emberi viselkedesrol alkotott
kepet.
A teljesitmenymotivacio az a vagy, hogy jol, sot
meg jobban vegezziik dolgainkat, hogy oromet lel-
jiink abban, ha legyoziink bizonyos akadalyokat (e
sziikseglet arnyaltabb fogalmi felfogasarol lasd az
5.3. keretes szoveget). Azok a TAT-tortenetek utal-
nak teljesitmenysziiksegletre, amelyekben valami-
lyen cel, a cel ele gordiilo akadaly, sikerrel kapcso-
latos pozitiv erzes, kudarccal kapcsolatos negativ
erzes vagy j6 teljesitmeny szerepel. Bar a teljesit-
menymotivacioban megmutatkozo kiilonbsegeket
112 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
a legtobb szemelyisegvizsgalatban a TAT-tal mer-
tek, nehany vizsgalatban onjellemzo papir-ceruza
tesztet hasznaltak (peldaul Helmreich es Spence
1978; Mehrabian 1969).
A magas es alacsony teljesitmenymotivacioval
jellemezheto szemelyek a vizsgalatok szerint jelen-
tosen elternek egymastol abban, hogyan viszonyul-
nak a teljesitmenyhelyzetekhez. Vegyiik peldaul
azt, hogy mi tortenik akkor, amikor feladatot va-
lasztunk. A feladatok (vagy a bennuk rejlo proble-
mak) konnytiek, nehezek vagy kozepesek lehet-
nek. Ha valaszthatunk, vajon milyen tipusu es mi-
lyen nehezsegu feladatot (vagy problemat) reszesi-
tenenk elonyben? (Amikor a kovetkezo felev 6ra-
rendjet allitjuk ossze, vajon konnyu, nehez vagy
kozepes nehezsegu kurzusokat es tanarokat valasz-
tunk inkabb?)
Azok a szemelyek, akiknek a teljesittnenyszftk-
seglete alacsony, a nagyon konnyti es a nagyon
nehez feladatokat reszesitik elonyben (Atkinson
1957). Nyilvanvaloan azert kedvelik a konnyueket,
mert azokban kisebb a kovetehneny, es jo erzes
valamit jol megcsinalni, meg akkor is, ha nem
tusagosan nehez. De miert akamak az alacsony
teljesitmenymotivacioju szemelyek nehez feladato-
kon dolgozni? Valoszimileg nem a kihivas miatt
Valasztasuk inkabb azzal hozhato dsszefiiggesbe,
hogy kevesbe vet rossz fenyt rajuk, ha nagyon nehez
feladatot nem tudnak jol megoldani, raadasul min-
dig akad remeny (barmilyen keveske is), hogy a fel-
adatot nenii szerencsevel megiscsak megoldjak.
A magas teljesitmenymotivacioju szemelyek ez-
zel szemben a kozepes nehezsegu feladatokat ked-
velik, s ezzel osszhangban olyan munkahelyet va-
lasztanak, amelyek kcpessegeikhez kepest kihivast
jelento, de megis elerlieto, realisztikus celokat
nyiijtanak (Mahone 1960; Morris 1966). A magas
teljesitmenymotivacioval jellemezheto szemelyek
az enyhen nehez feladatokban kemenyebben es
kitartobban is dolgoznak, mint a nagyon nehez,
vagy a nagyon konnyti feladatokban (Clark es
McClelland 1956; French 1955).
Miert kedvelik a magas teljesitmenymotivacioju
szemelyek a kozepesen nehez feladatokat? Talan
azert, mert ezek a feladatok nyiijtjak a legtobb
informaciot az egyen kepessegeirol (Trope 1975,
1979). Ha valaki jol vegrehajt egy konnyti feladatot,
akkor az nem sokat arul el a kepessegeirol, hiszen
azt majdnem mindenki meg tudja csinalni, ha vi-
5.4. ABRA Ebben a vizsgalatban a szemelyek olyan feladatok
kbzul valaszthattak, amelyek vagy nagyon jol, vagy egyaltalan
nem jellemeztek a kepessegeiket (magas vagy alacsony volt a
feladatok diagnosztikus erteke). Az abran a szemelyek a teljesit-
mmymotivdciojuk szintje szerint negy csoportban szerepelnek.
Minel magasabb a teljesitmenymotivaciojuk, a szemelyek annal
jobban kedvelik a magas diagnosztikus ertekS feladatokat
(Trope - 1975 - alapjan)
szont kudarcot vail egy nehez feladatban, akkor azert
nem, mert szinte senki sem tudnajol megoldani. A
kozepes nehezsegu feladatok megoldasakor azon-
ban sokat megtudhatunk kepessegeinkrol. Elkep-
zelheto, hogy a magas teljesitmenymotivacioju sze-
melyek sajat kepessegeiket szeretnek felmerni.
Trope vizsgalataban (1975, 1980) a szemelyek ina-
guk valaszthattak, hogy melyik feladaton dolgoz-
nak. Modszerevel ket tenyezot - az egyes feladatok
nehezseget es ugynevezett diagnosztikus erteket
(mennyit arulnak el a szemely kepessegeirol) —
kiilon lehetett varialni. A magas teljesitmenymoti-
vaciojti szemelyek jobban kedveltek a magas diag-
nosztikus ertekfi feladatokat (5.4. abra), mig a nehez-
seg onmagaban nem mulatkozott ilyen fontosnak.
A teljesitmenymotivacio hatasait szamos egyeb
teriileten is vizsgaltak. A teljesi tmenysziikseglet pel-
daul osszefiigg a kudarc eseten taniisftott kitartas-
sal (peldaul Feather 1961), a tenyleges teljesit-
mennyel (peldaul Lowell 1952), sot meg az iskolai
jegyekkel is (Schultz es Pomerantz 1976; a tema
irodalmanak reszletesebb attekinteset lasd Atkin-
son es Birch 1978). Ez a motivacios valtozo tehat
nyilvanvaloan fontos szerepet jatszik a legkiilonbo-
zobb teljesi tmennyel kapcsolatos viselkedesekben.
Valojaban azt is felteteleztek, hogy a teljesit-
menysziikseglet fontos szerepet jatszik a gazdasagi
novekedesben vagy eppen egesz kulturak hanyafla-
saban. Ez a feltetelezes vezetett azokhoz a kutata-
sokhoz, amelyek a kiilonbozo tortenehni korok
kiilonbozo civilizacioinak fennmaradt irodalmat
vizsgaltak. Az irodalmat - a TAT-ra adott valaszok-
hoz hasonloan - a jellemzo temak szerint elemez-
tek, s egybevetettek a civilizacio gazdasagi felemel-
kedesevel es hanyatlasaval az adott idoszakban.
Bradburn es Berlew (1961) erdekes tanulmanyt
kozoltek errol a jelensegrol, amelyben Anglia iro-
dalmat es gazdasagi tortenetet vizsgaltak 1500 es
1800 kozott. Otveneves szakaszokra osztottak ezt az
idoszakot, es minden szakaszban kodoltak a telje-
sitmennyel kapcsolatos kepzeteket, es ertekeltek a
gazdasagi fejlodest. Azt talaltak, hogy a teljesit-
menykepzetek koriilbeliil szaz evig allando szinten
maradtak, kesobb csokkentek, majd hirtelen meg-
emelkedtek. A gazdasagi fejlodes mutatoja majd-
nem azonos esest es emelkedest mutatott — csak
dtven ev lemaradassal. Ez azt sugallja, hogy a telje-
sitmenysziikseglet valtozasai gazdasagi kovetkez-
menyekkel jartak.
Ennel osszetettebb vizsgalatot vegzett el
McClelland (1961). Ez a tanulmany sokkal rovi-
debb idoszakot olelt at (1925-t61 1950-ig), viszont
a vilag 23 kultiirajat tekintette at. McClelland a
gyennekek iskolaskonyveiben talalhato teljesit-
menykepzeteket merte fel a vizsgalt orszagokban
ket idopontban. Ket kiilonbozo meroszamot alaki-
tott ki a kozbeeso idoszak gazdasagi novekedese-
nekjellemzesere, majd egybevetette a teljesitmeny-
kepzetek es a gazdasagi novekedes szintjet. Enyhe
pozitiv kapcsolat mutatkozott az 1925-ds teljesit-
menyfantaziak es az 1925 es 1950 kozti gazdasagi
novekedes kozott. Bradburn es Berlew tanuhna-
nyahoz hasonloan nem volt ertekelheto kapcsolat a
gazdasagi novekedes es a kesobbi teljesitmenyfanta-
ziak kozott. Ez a mintazat arra utal, hogy a kepze-
teknek - amely kozvetve a kultiira motivacios alla-
potat tiikrozi - volt hatasa a gazdasagi teljesitmeny-
re es nem forditva.
Bar ezekben a vizsgalatokban a teljesitmenymo-
tivacio osszefiiggott az anyagi sikeresseggel, meg
kell jegyezniink, hogy bizonyos koruhnenyek ko-
zott a teljesitmenysziikseglet az egyen erdekei elle-
neben is mukodhet. Azoknak az embereknek pel-
daul, akik magas szintu vezetoi vagy politikai pozi-
cioban vannak, altalaban nincsenek j6 lehetosege-
ik szemelyes teljesitmeny eleresere. Feladatuk in-
5. Sziiksegletek es motivumok • '133
kabb abbol all, hogy hatekonyan iranyitsanak ma-
sokat, ami osszessegeben veve mas sziikseglet fiigg-
venye. Ha az egyen ilyen helyzetben nil sokat akar
tenni onmaga erdekeben, az vegeredmenyben
gyengebb teljesitmenyhez vezet. Ezzel az ervelessel
osszhangban Spangler es House (1991) azt talalta,
hogy az Egyesiilt Allamok elnokeinel a teljesit-
menysziikseglet forditott aranyban allt a hivatalbeli
hatekonysaggal.
E kutatasi vonulat irodalmanak erdekes vonasa,
hogy a legujabb idokig sokkal tobbet tudtunk a
teljesitmenymotivacio ferfiakra, mint nokre gyako-
rolt hatasarol, mivel a legtobb korai kutatasban
csak ferfi vizsgalati szemelyek szerepeltek. Ujabban
a kutatok azt is kozelebbrol kezdik vizsgalni, hogy
a teljesitmenymotivacio hogyan jelenik meg a nok-
nel. E inunka jobbara azt mutatja, hogy a teljesit-
menysziikseglet a noknel szamos kiilonbozo mo-
don fejezodhet ki attol fiiggoen, hogy miben latjak
eletiik fo celjat.
Elder es Maclnnis (1983) peldaul ket csoportba
sorolt 17-18 eves lanyokat egy palyavalasztasi erdek-
lodest fehnero teszt alapjan. Az egyik csoport jovo-
kepe a csaladra iranyult, mig a masik vegyesen
mutatott erdeklodest a csalad es a karrier irant
(nehanyan teljesen karrierorientaltak voltak). Az
ugyanekkor mert magas teljesitmenymotivacio kii-
lonbozo esemenymintazatotjelzett elore a ket cso-
port jovobeli felnotteletere. A magas teljesitmeny-
motivacioju csaladorientalt nok sok energiat fek-
tettek abba, hogy kapcsolatokat letesitsenek, es
mindenbe, ami a hazassaghoz es a csaladalapitas-
hoz segithettek oket. Az eros csalad letrehozasa es
fenntartasajelentette az ilyen nok szamara a sikeres
teljesitmenyt. A magas teljesitmenymotivacioju, de
inkabb hivatasorientalt nok kesobb mentek feijhez
es kesobb lett csaladjuk, mint a tobbieknek. Ennek
valoszinuleg az volt oka, hogy energiajukat inkabb
a karrieijiikre osszpontositottak.
Stewart (1980) hasonlo vizsgalatban azt talalta,
hogy a magas teljesitmenysziikseglet jol jelzi elore
a kovetkezo 14 evben a nok karrierjet. Am ez csak
a gyermektelen nok eseteben volt igaz. A teljesit-
menysziiksegletbol kovetkezo magatartas tehat at-
tol fiigg, hogv a nok mit tiiznek celul maguk ele.
Ha ezeket az eredmenyeket mas szempontbol
ertekei "ik. akkor azt is mondhatjuk, hogy a magas
teljesitmenvszukseglettel jellemezheto nok olyan
modon torekednek teljesitmenyre, hogy az jol il-
114 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
leszkedjen a magukrol es a koriilottiik levo vilagrol
kialakitott elkepzelesiikhdz. Valoszmunek tiinik,
hogy ez az elv arra is hatassal van, hogy milyen
tipusii karriert valasztanak. Az ezzel a kerdessel
foglalkozo egyik tanulmanyban (Jenkins 1987)
1967-ben vegzett diplomas nok hivatasvalasztasat
vizsgaltak. Amint az varhato volt, a magas teljesit-
menysziikseglettel rendelkezo nok inkabb valasz-
tottak a tanari hivatast, mint a tobbiek, de nem volt
ilyen kiilonbseg az iizleti karrier eseteben. No de
miert a tanitas es miert nem az iizlet? A tanitas
olyan hivatas, amelyben iigy elegitheto ki a teljesit-
menysziikseglet, hogy az nem iitkozik a hagyoma-
nyos noi szerepekkel. Ez kevesbe volt igaz az iizleti
karrierre abban az idoben. Igy ezeknel a noknel a
teljesitmenysziikseglet kifejezodeset a szocialis kor-
nyezetegyeb aspcktusaijelcntosen meghataroztak.
Ezek a kutatasok felvetik azt a kerdest, hogy a
teljesitmenyorientalt viselkedes noveli-e a nok szo-
cialis elfogadottsagat, ahogy ez a ferfiaknal megfi-
gyelheto. Nehanyan amellett ervelnek, hogy ez
nines igy (French es Lesser 1964; Horner 1973;
Lesser 1973; Tresemer 1977). A magasan teljesito
nok azt kockaztatjak, hogy a ferfiak versenytarsaik-
nak tekintik oket, esedeg megkerdqjelezik noiesse-
giiket. Ezek a lehetosegek siilyos konfliktus ele allitjak
a teljesitmenymotivalt noket. Akar a si kerker files mo-
tivuma is kialakulhat benniik (Horner 1973), hogy
kivedjek a magas teljesitmenymotivacio kellemetlen
kovetkezmenyeit. A sikertol valo felelem ritkabbnak
tiinik ma, mint regebben (Peplau 1976), de tovabbra
is vizsgaljak azt a kerdest, hog}' a nok fenyegetettnek
erzik-e magukat a teljesitmenyhelyzetekben (Pollak
es Gilligan 1982).
Hatalomszilkseglet
Masik gyakran kutatott motivum, amely nagyon
hasonlit ahhoz, amit Murray dominanciamotivum-
nak nevezett, a hatalomszilkseglet. A tobbek kozott
David Winter altal kutatott sziikseglet (peldaul
Winter 1973) arra iranyul, hogy hatast gyakorol-
junk masokra, es presztizsre, poziciora es befolyas-
ra tegyimk szert. A hatalomszuksegletet tiikrozo
TAT valaszok eroteljes, hathatos viselkedest irnak
le — foleg olyan akeiokat, amelyek eros erzelmi
valaszokat valtanak ki masokban. A magas hatalom-
sziiksegletet kifejezo egyeb valaszok a statusra vagy
a poziciora vonatkoznak.
Milyen tipusii viselkedes tiikrozi a hatalommo-
tivumot? Nem meglepo, hogy a magas szintii hata-
lomsziikseglettel jellemezheto emberek a foleren-
delt vagy befolyasos helyzeteket keresik. A magas
szintii hatalommotivummal rendelkezo egyetemi
hallgatok nagy valosziniiseggel vallalnak tisztsege-
ket a hallgatoi szervezetekben (Greene es Winter
1971). A hataloimnotivum a politikailag hatekony
viselkedeshez is fontos. Ezzel osszhangban az Egye-
siilt Allamok azon elndkei, akik magasszintii hata-
lommotivacioval rendelkeztek, hatekonyabbaknak
bizonyultak, mint az alacsony hatalommotivaciojii-
ak (Spangler es House 1991).
Vezeto vagy felelos helyzetben a kiilonbozo
szintii hatalommotivummal biro szemelyek kiilon-
bozokeppen reagalnak a felmeriilo problemakra.
Az egyik vizsgalatban (Fodor 1984) a vizsgalati sze-
melyeknek olyan munkacsoportokat kellett ellen-
orizniiik, amelyek vagy nagy, vagy kis hatekonysag-
A magas hatalomszuksegletu emberek gyakran a magas statust
kifejezojavakkal is a hatalom szimbolumaival bastyazzak koriil
magukat
3. Sziiksegletek es motivumok • 115
gal dolgoztak. A kerdes az volt, hogyan viselik el a
szemelyek azt a fesziiltseget, amit az alacsony hate-
konysagjelent. A magas hatalomsziiksegletu embe-
rek nagyobb izgatottsagrol es aktivaltsagrol szamol-
tak be, amikor a dolgok rosszul mentek, mig a
tobbiek nyugodtak maradtak. A vezetoi pozicioval
jaro nehezsegek tehat lefoglaljak a magas hatalom-
sziiksegletu emberek energiait, mig a tobbiekre
kisebb hatast gyakorolnak.
A hatalommotivum masik, kevesbe kezenfekvo
hatasa az emberek baratvalasztasainak mintazata-
ban jelenik meg. Azt talaltak, hogy a magas hata-
lomsziiksegletu szemelyek olyan baratokat valasz ta-
nak, akik nem kiilonosen nepszertiek vagy ismer-
tek (Winter 1973). Ez elso hallasra nem tunik essze-
runek. A hatalomorientalt emberek miert nem
egymas tarsasagat keresik? Ha kicsit tovabb gondol-
kodiuik, konnyen rajoviink a magyarazatra. A nem
nepszeru vagy ismert baratok ngyanis nem szalhiak
ringbe a hatalomert vagy a presztizsert folytatott
kiizdelemben. Aki hatalomra vagy befolyasra akar
szert tenni, annak utjaban allhatnak a dominans es
befolyasos baratok.
Ehhez hasonlo eredmeny az is, hogy a magas
hatalomsziiksegletu ferfiak nagyobb aranyban ve-
lik ugy, hogy az idealis feleseg dependens, alaren-
delt szerepetjatszik (Winter 1973). A fuggetlen no
allando fenyegetest jelent. A dependens no meg-
adja a magas hatalomsziiksegletu ferfinak a fel-
sobbrendiiseg erzeset. Kesobb egy vizsgalatban va-
loban megerositettek, hogy a magas hatalomsziik-
segletu ferfiak felesege kevesbe fut be sajat karriert,
mint az alacsony hatalomsziiksegletu ferfiake (Win-
ter, Stewart es McClelland 1977).
Ez nem jelenti azt, hogy a hatalommotivum
csak a ferfiaknal szamit. A nok szinten kiilonboz-
nek ebben a sziiksegletben, amelyrol bebizonyoso-
dott, hogy a noknel is fontos kovetkezmenyekkel
jar. Egy vizsgalatban (Jenkins 1994) azt talaltak,
hogy a magas hatalomsziiksegletu nok tobb hata-
lommal kapcsolatos kielegiilest talalnak a munka-
jukban, mint az alacsony hatalommotivaciojiiak,
de tobb elegedetlenseget is ereznek. Ezekre a nok-
re jellemzobb volt, hogy nagy leptekkel haladtak
elore a rangletran a vizsgalt 14 eves idotartamon
beliil - igaz csak akkor, ha hatalommal kapcsolatos,
vezetoi allast toltottek be.
A hatalomsziikseglet szintje arra is hatassal van,
hogyan viszonyulunk masokhoz. Az egyik vizsgalat-
ban, amelyben ezt a kerdest kutattak (McAdams,
Healy es Krause 1984), a szemelyeknek a barataik-
kal folytatott interakcioikat kellett irasban felidez-
niiik, majd a kutatok ezeket a leirasokat elemeztek.
A hatalomsziikseglet szintje erosen korrelalt azzal,
hogy a szemelyek milyen aktivnak, magabiztosnak,
iranyitonak timtettek fel magukat az interakcio-
ban. Egy masik vizsgalatban (Mason es Blanken-
ship 1987) a hatalom szelsosegesebb gyakorlasara
talaltak bizonyitekot, amelynek mar fenyegetobb
felhangjai is vannak. Azt talaltak ngyanis, hogy a
magasabb hatalomsziiksegletu ferfiak gyakrabban
bantalmaztak noi partnereiket veszekedes kozben,
mint az alacsony hatalomsziiksegletuek.
A hatalommotivum szamtalan mas modon is
megnyilvanulhat a viselkedesben. A magas hata-
lomsziikseglettel rendelkezo emberek peldaul haj-
lamosak arra, hogy az его vagy a dominancia szim-
bolumaival vegyek koriil magukat. Ilyen szimbo-
lum peldaul a hitelkartya (Davis 1969) es a presz-
tizstulajdon (Winter 1972). Meg az egyetemi hall-
gatok kozott is megjelenik a hatalom jeleivel valo
kerkedes tendenciaja. A magas hatalomsziiksegle-
tu hallgatok koziil tobben teszik ki a neviiket a
szobaajtajukra, es a jegyeiket a valosagosnal jobb-
nak tiintetik fel es dolgozataikat latvanyosabban
kotik be (Winter 1973). A hatalommotivalt hallga-
t6k tobbet vitatkoznak az orakon, tobbszor akarnak
meggyozni masokat sajat allaspontjukrol (Veroff
1957). Ez lehet az oka annak, hogy miert teljesite-
nekjol az olyan orakon, amelyen szerepelni, felelni
vagy referalni kell (McKeachie 1961).
Az ilyen eredmenyek nagy resze egybeesik azzal
a gondolattal, hogy a magas hatalomsziiksegletu
emberek abban erdekeltek, hogy kontrollalni tud-
jak a kornyezetfikben roluk kialakitott kepet (lasd
McAdams 1984). A tarsadalmi elismeres hajtja
oket. Amikor csak lehet, tekintelyes es befolyasos
ember benyomasat keltik magukrol, kisse
narcisztikusak es sajat fontossaguk tudata tolti el
oket (Carroll 1987).
Winter nemreg felvetette, hogy a hatalommoti-
vum szamos kiilonbozo modon jelenhet meg a
viselkedesben attol fiiggoen, hogy a szemely szoci-
alizacioja milyen eros felelossegerzet kialakulasa-
hoz vezetett (Winter 1988; Winter es Barenbaum
1985). A magas szintii felelossegerzettel rendelke-
zo emberek hatalomsziikseglete „lelkiismeretes"
presztizstdrekvesekben jelenik meg, ahol a hata-
116 • Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektiva
lom gyakorlasa tarsadahnilag elfogadott modon
tortenhet. A kisebb felelossegerzettel tarsuit hata-
lomsziikseglet a masok befolyasolasanak kevesbe
elfogadott modjaival jar egyiitt - impulziv agresszi-
vitassal, szexualis eroszakkal, alkohol- es drogfo-
gyasztassal - amit Winter „erkolcs nelkiili, impul-
ziv” hatalomnak nevez.
A korabbi kntatasok iijraelemzese soran Winter
es Barenbaum (1985) szamos olyan mozzanatot
talalt, amellyel a fenti erveles alatamaszthato. A kis
felelossegerzetii ferfiak mintajaban peldaul a hata-
lomsziikseglet ivassal, verekedessel es szexualis ki-
lengesekkel jart egyiitt. Ezzel szemben a nagy fele-
lossegerzettel jellemezheto ferfiaknal a hatalom-
sziikseglet fordftottan korrelalt mindezekkel a ten-
denciakkal. Az ilyen es hasonlo eredmenyekbol
nyilvanvalo, hogy a hatalomsziikseglet viselkedesre
gyakorolt hatasa erosen fiigg a felelossegerzet mer-
teketol.
Affiliacios sziikseglet
Masik, ugyancsak sokat kutatott motivum Murray
listajarol az affiliacios vagy tarsas sziikseglet (atte-
kinteset lasd Boyatzis 1973), ami lenyegeben az
emberek tarsasaganak keresesere, a masokkal valo
idotoltesre kesztet. Ez nem a masok folotti domi-
nancia, hanem inkabb a szocialis kapcsolatok kiala-
kitasanak es fenntartasanak, vagyis a masokkal valo
interakcionak a sziikseglete. Ezek a szocialis inter-
akciok nem valami mas cel eleresenek eszkozei,
hanem onmagaert valo celok. Az affiliacios sziik-
seglet a TAT-valaszokbol a teljesitmenysziikseglet-
hez es a hatalomsziikseglethez hasonloan merheto
(Shipley es Veroff 1952). Ebben az esetben a fan-
tazia masok elfogadasara es azokra az aktiv probal-
kozasokra vonatkozik, melyekkel pozitiv tarskap-
csolatokat alapozunk meg es tarnmk fenn.
Az affiliacios sziikseglet egyeni kiilonbsegeinek
vizsgalatabol szamos erdekes kovetkeztetest vonha-
tunk le e motivum termeszeterol. Peldaul azok az
emberek, akik masok tarsasagat keresik, nyilvan
nem akarnak baratsagtalannak latszani. Az is val6-
szinu, hogy kevesbe tudnak vagy akarnak ellenallni
a csoportnyomasnak, mint az alacsonyabb affilia-
cios sziiksegletu szemelyek. Pontosan ezt kaptak e
motivum egyik korai vizsgalataban (Hardy 1957).
A magas affiliacios sziikseglettel jellemezheto
szemelyek egyeb modokon is kifejezhetik a masok
elfogadasa es szeretete iranti igenyiiket. Peldaul
izgatotta valnak, ha ligy erzik, hogy masok a vonz-
erejiiketvagytarsas kepessegeiket meregetik (Byrne,
McDonald es Mikawa 1963). Fogekonyabbak a le-
hetseges interakcios partnerek kozotti kiilonbse-
gekre: az erzehnileg inelegebb, baratsagosabb part-
nereket reszesitik elonyben a tartozkodobb tarsak-
kalszemben (Hill 1991).Tovabbanagyobbval6szi-
nuseggel kezdemenyeznek kapcsolatokat es terem-
tenek baratsagot (Crouse es Mehrabian 1977).
A tarsas kapcsolatok hatekony alakitasa azt su-
gallja, hogy az affiliacios sziikseglet tobb, mint egy-
szerii aggodalom amiatt, hogy masok elfogadnak-e
benniinket vagy sem. Ez a sziikseglet a tarsas ese-
menyekben valo aktiv reszvetelt is serkenti.
Sorrentino es Field (1986) peldaul azt vizsgalta,
hogyan valik ki a vezeto szemelye negyfos vitacso-
portokban, melyek 6t heten keresztiil hetente egy-
szer talalkoztak. Az otodik het utan a tagokat arrol
kerdeztek, hogy kit tekintenek a csoport vezetoje-
nek. Ahogy az 5.5. abran lathato, a magasabb
affiliacios sziiksegletu szemelyeket gyakrabban ne-
veztek meg. Sot, ennek a szemelyisegvaltozonak
fontosabb szerepe volt a vezetoi jelolesekben, mint
a teljesitmenysziiksegletnek.
Sorrentino es Field kutatasai szerint a magas
affiliacios sziiksegletu emberek a rendelkezesiikre
allo idobol tobbet toltenek szocialis tevekenyseg-
5.5. ABRA A szemdyek csoportokban ot heten keresztiil beszelget-
tek kotetleniil, majd megjelbltek, hogy kit tartanak a csoport
vezetojenek. A magas affdiacios motivacioju szemelyeket inkabb
valasztottdk vezetcmek, es ugyanez a tendencia mutatkozott a
teljesitmmymotwum menten is (Sorrentino es Field - 1986 —
alapjan)
5. Sziiksegletek es motivumok •
gel, mint a tobbiek. Ha egy elektronikus mintavevo
szerkezet jdzeseire veletlenszerii idopontokban fel
kellett jegyezniiik, hogy eppen init csinalnak, na-
gyobb valoszinuseggel szamoltak be olyan tarsas
elfoglaltsagokrol, mint a beszelgetes vagy a leveliras
(Constantian 1981; McAdams es Constantian 1983).
Tobb telefonhivast kezdemenyeznek (Lansing es
Heyns 1959), es gyakrabban fejezik ki azt a kivan-
sagukat, hogy kapcsolatba lepjenek valakivel, ami-
kor egyediil vannak (McAdams es Constantian
1983; Wong es Csikszentmihalyi 1991).
Egy masik tanulmanyban azt mutattak ki, hogy
az afiiliacios motiviunnak fontos szerepe van a kap-
csolatok „boldogsagertekenek” meghatarozasaban
(Meyer es Pepper 1977). Ez a hatas azonban igen
bonyolult. A boldogsag a partnerek afiiliacios sziik-
segleteinek egyensiilyatol fiigg. Azaz a jol mukodo
hazasparok afiiliacios sziikseglete szignifikansan kor-
relalt egymassal. A rosszul mukodo parok afiiliacios
szukseglete kozott gyakorlatilag semmilyen osszefiig-
ges nem volt. Egeszen konkretan ez azt jelenti, hogy
ha valakinek alacsony az afiiliacios sziikseglete, akkor
a legjobb, ha olyan tarsat keres, akinek szinten ala-
csony az afiiliacios igenye. A magas afiiliacios szi'ikseg-
letii emberek pedig olyan partneredjonnek ki legjob-
ban, akinek szinten magas az afiiliacios szukseglete.
Ahogyan azt a 4. fejezetben fejtegettiik, nines
egyetertes abban, hogy mit erdemes merni, a szeles
jelentestartomanyu folerendelt vagy szupervonaso-
kat vagy a specifikusabb vonasokat. Nemregiben az
afiiliacios motivummal es ennek kovetkezteben az
egesz motivumalapii megkozditessel kapcsolatban is
hasonlo kerdes meriilt fel. Hill (1987) arra mutatott
ra, hogy a tarsasagkereses hattereben egeszen kiilon-
bozo okok allhatnak. Lehetseges, hogy ezeket az
okokat kiilonbozo motivumoknak kellene tekinte-
niink es kiilon kellene memiink. E celbol Hill olyan
onjellemzo kerdoivet fejlesztett ki, amely negy ktilon-
bozo afiiliacios sziiksegletet - a tarsas osszehasonlitas,
az erzelmi tamogatas, a pozitiv serkentes es a masok-
tol kapott figyelem sziiksegletet - kiilon skalan meri.
Ezek a skalak kozepes mertekben (atlag 0,40 koriili
ertekben) korrelaltak egymassal, ami osszhangban
van azzal az elkepzelessel, hogy ezek a sziiksegletek
elkiilonithetok egymastol.
Sokkal erdekesebb kerdes, hogy a skalak ho-
gyan jelzik dore a viselkedest. Hill negy hipotetikus
helyzetet alakitott ki az egyes afiiliacios sziiksegle-
teknek megfeleloen. Az egyik peldaul zavaros, ket-
ertehnu interjiifelvetel, amely a tarsas osszehason-
litas sziiksegletet dohivta, de nem volt osszefiigges-
ben az afiiliacios sziikseglet egyeb fajtaival. Ahogy
varhato volt, az osszes skala koziil a tarsas osszeha-
sonlitas skalaja jdezte dore legjobban a viselke-
dest. A tobbi harom helyzet eseteben is ugyanezt a
mintazatot kapta - az elmeletileg relevans skala
jelezte elore legjobban a szemelyek magatartasat.
Ez az eredmeny - kicsit tagabban ertelmezve - azt
sugallja, hogy nem haszontalan, ha a globalis sziik-
segletek mellett a specifikusabb sziiksegletekre is
hangsiilyt helyezimk.
Intimitassziikseglet
Az ehmilt evekben egy masik motivum is onallo
jogot nyert a kutatasokban, nevezetesen az intimi-
tassziikseglet. E sziikseglet tanuhnanyozasaval fo-
legDan McAdams (1982,1985,1989) esmunkatar-
sai foglalkoznak. Az intimitasmotivum arra iranyul,
hogy meleg, szoros, kolcsonos kommunikacios
kapcsolatba keriiljiink egyvalakivel. Vegletesen fo-
gahnazva: az en egy masik szemellyel valo osszeol-
vadasanak a vagyat jelenti. Az intimitassziikseglet,
amely nem szerepel Murray listajan, abban meg-
egyezik az afiiliacios sziikseglettel, hogy a masokkal
valo egyiittlet onmagaban a cel, s nem csupan
eszkoz valamely mas cel eleresehez. De till is megy
az afiiliacios sziiksegleten azzal, hogy ebben az
esetben a hangsiily a kozelsegen es a masik fele
iranyulo nyitottsagon van.
McAdams azert javasolta az intimitas mint iij
fogalmi konstruktum bevezeteset, inert egyreszt
iigy erezte, hogy az afiiliacios sziikseglet vizsgalata
nem foglalkozik elegge a kozeli kapcsolatok pozi-
tiv, megerosito jellegevel, masreszt pedig mig az
afiiliacios motivum aktiv, kiizdo, „cselekvo” hozza-
allas a kapcsolatokhoz, addig az intimitassziikseg-
let, McAdams felfogasaban, joval passzivabb, keves-
be kontrollalo, csupan „letezo” iranyultsag (Mc-
Adams es Powers 1981). A ket sziikseglet azonban
nem valik el teljesen, peldaul McAdams es Cons-
tantian (1983) 0,58-os erteku korrelaciot talalt a
mutatoik kozott.
Milyen tipusii viselkedesek vezethetok le az in-
timitasmotivumbol? Az egyik tanulmanyban azt ta-
laltak, hogy a magas intimitassziikseglettel rendel-
kezo szemelyek tobb negyszemkozti interakciorol
szamoltak be, mint a tobbiek, de a nagyobb letsza-
118 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
Az intimitdssziikseglet a meleg, szoros es tartalmas kapcsolatok
iranti vagyat jelenti
mu csoportos interakciok szamaban nem volt ktt-
lonbseg kozottiik (McAdams, Healy es Krause
1984). Az intimitas irant motivalt emberek a tobbi-
ekhez kepestjobban feltarulkoztak az interakciok-
ban, vagyis hajlamosabbak voltak megosztani bara-
taikkal remenyeiket, felelmeiket es elkepzelesei-
ket. A megosztas ketiranyu: a magas intimitassziik-
segletu szemelyek jobban odafigyelnek masokra, ta-
lan azert, mert jobban torodnek azzal, hogy bara-
taik jol erezzek magukat.
Mivel a magas intimitassziiksegletu emberek
szamara fontosak a szoros kapcsolatok, nem meg-
lepo, hogy multjukat is reszben ezen a szemiivegen
at latjak. McAdams (1982) magas es alacsony inti-
mitassziiksegletu egyetemi hallgatok oneletrajzi
emlekeit gyujtotte ossze. A vizsgalati szemelyeknek
olyan multbeli elmenyiiket kellett elmondaniuk,
amely kiilonosen elvezetes es mindent elsopro volt,
majd pedig olyan ehnenyt, amibol valami fontos
dolgot tanultak. A beszamolok tartalmat szamos
dimenzio menten kodoltak, s jo nehany tortenet-
ben volt szo lelki vagy testi intimitasrol. A beszamo-
lok elemzese arra utalt, hogy a szemelyekre jellem-
zo intimitasmotivacio magasan korrelalt az intimi-
tassal kapcsolatos emlektartalmak elofordulasaval.
Hogyan viselkednek a magas intimitasmotivaci-
oval jellemezheto emberek masok tarsasagaban?
Az alacsonyabb intimitassziiksegletu szemelyekhez
kepest beszelgetes kozben tobbet nevetnek, moso-
lyognak, es tobbszor letesitenek szemkontaktust
(McAdams, Jackson es Kirshnit 1984). Nem akar-
jak uralni a szocialis szinteret (ezt inkabb a magas
hatalomsziiksegletu emberek teszik). A csoportos
tevekenyseget inkabb az egyiittlet jo lehetosege-
kent latjak (McAdams es Powers 1981).
Arra is van bizonyitek, hogy az intimitasmotiva-
cio hasznos az emberek szamara (McAdams es
Vaillant 1982). Harminceves ferfiaktol fantaziator-
teneteket gyujtottek, majd 17 ewel kesobb ertekel-
tek, pszichoszocialis ertelemben hogyan alkalmaz-
kodtak az elet kovetelmenyeihez. Az elozetes vizs-
galat alapjan magas intimitassziiksegletunek itelt
ferfiak jobban meg voltak elegedve a hazassagukkal
es a munkajukkal a kesobbi idopontban, mint a
tobbiek. Egy masik vizsgalatban azt talaltak, hogy
a magas intimitassziiksegletu nok boldogabbnak es
kielegitobbnek talaltak az eletiiket - de csak akkor,
ha valakivel egyiitt eltek (McAdams es Bryant 1987).
Az intimitas sziikseglete (a kozelseg sziikseglete)
ugyanakkor nem fer ossze a hatalomsziikseglettel
(a befolyasolas vagy a dominancia sziiksegletevel).
Azok a szemelyek, akiknel mindket sziikseglet erte-
kei magasnak mutatkoznak, gyakran kiiszkodtek
alkalmazkodasi zavarokkal (Zeldow, Daugherty es
McAdams 1988).
Masok meg tovabb mentek, es azt allitottak,
hogy az intimitassziikseglet a ferfiak ferfiassagerze-
set fenyegetheti (Helgeson es Sharpsteen 1987;
Pollak es Gilligan 1982; Wong es Csikszentmihalyi
1991). Ez a gondolat ahhoz a korabban emlitett
elkepzeleshez hasonlit, hogy a nok szamara a siker
fenyegeto lehet. Egyik gondolat sem ellentmon-
dasinentes (Benton es intsai 1983), es valosziniileg
mindketto tovabbi kutatas targya lesz az elkovetke-
zendo evekben.
Szuksegletmintazatok: a gatolt
hal alommotivum
Eddig egymastol elkiilonitve targyaltuk a sztikseg-
leteket, ahogy sok even at a kutatok is kiilon-kiilon
vizsgaltak azokat. Az elmtilt nehany evben azonban
ket sziikseglet es egy tovabbi jellemzo sajatos min-
tazat keriilt eloterbe. A kerdeses mintazat a kovet-
kezo: magas hat alomsziikseglet, alacsony affiliacios
sziikseglet es hajlam a hatalom kifejezesenek gatla-
sara. Ezt a mintazatot gatolt hatalommotivacionak
neveztek el (McClelland 1979), de neha „vezetoi
5. Sziiksegletek es motivumok * 119
motivummintazatnak” is nevezik (McClelland
1975). E mintazat irant az erdeklodes attol fiiggoen
valtozik, hogy milyen kozegben vizsgaljak.
Ami a vezetest illeti, az elmelet a kovetkezokep-
pen szol: A magas hatalomsziikseglettel jellemzett
emberek masok befolyasolasaban erdekeltek. Ha
ez alacsony affiliacios sziikseglettel tarsul, akkor a
szemely anelkiil tud nehez donteseket hozni, hogy
felne attol, hogy kivaltja masok ellenszenvet. Az
onkontroll magas foka (a hatalom kifejezfesenek
gatlasa) azt jelenti, hogy a szemely koveti a szaba-
lyos eljarasokat es meg akar maradni a szervezeti
keretek kozott. Ezeknek a jellemzoknek az egyiitte-
se a jo teljesitmenyletetemenyese avallalati szerve-
zeti keretben.
Van olyan adat, amely azt bizonyitja, hogy ez a
mintazat valoban dsszefiigg menedzserek munkahe-
lyi elomenetelevel (McClelland es Boyatzis 1982).
Azaz a gatolt hatalommotivmnmal jellemezheto me-
nedzserek e kutatas 16 eves idoszaka alatt magasabb
pozicioba jutottak, mint azok, akiknel nem ez a min-
tazat volt jellemzo. Igen erdekes, hogyez csak azokra
a menedzserekre volt igaz, akik nem miiszaki beosz-
tasban dolgoztak. Azoknal viszont, akiknek a munka-
ja miiszaki kepessegeket igenyelt, a gatolt hatalom-
motivumnak nem voltjelentosege. Ez teljesen kezen-
fekvo, mivel a vallalat ezeknek az embereknek foleg
az egyeni kepessegeit hasznositotta.
Bar van arra vonatkozo bizonyitek, hogy ez a
mintazat hasznos lehet, arra szinten ra kell mutat-
nunk, hogy hasznossaganak merese modszertanilag
igen bonyolult feladat. Ahogy Spangler es House
(1991) megfogalmazta, a hipotezis szerint aztkivan-
juk a mintazattol, hogy olyan viselkedest is elore
jelezzen, amelyre az egyedi motivumok nem kepesek.
Az USA elndkeinek hatekonysagaval kapcsolatos vizs-
galatukban nem ez volt a helyzet. Bar a hatalom es az
intimitasmotivum egyarant kapcsolatban allt a hate-
konysaggal (az elobbi egyenes, az utobbi forditott
aranyban), a vezetoi mintazat nem.
A magas hatalommotivacio es az alacsony inti-
mitasmotivacio mintazata kedvezo lehet az olyan
feladatokban, amelyben masok munkajat kell vala-
mely cel elvegzesere megszerveznimk, de ezzel az
elonnyel hatranyokisjarnak. Winter (1993) szerint
ez a motivummintazat elomozditja a haboruk kitd-
reset. Kiilonbozo tortenelmi adatokat felhasznalva
tamasztotta ala azt a feltetelezest, hogy ha fontos
politikusok allitasaiban sok hatalom- es keves inti-
Egyensuly
Az affiliacios kepzetek
mennyisege meghaladja
a hatalomkepzeteket
A hatalomkepzetek
mennyisege meghaladja
az affiliacios kepzeteket
haborus ev bekeev
elott elott
5.6. ABRA A hatalom- es az affiliddomotivacios kepzetek egyen-
sulya az uralkodok beszedeiben Nagy-Britannia hdbordba lepese
elotti evekben (18 eset) es olyan evekben, melyek utan az orszag
nem lepett habonlba (36 eset; Winter 1993, 3. tablazata alap-
jan)
mitaskepzet talalhato, akkor valoszinubb, hogy
elobb-utobb haboriiba lepnek. Nagy-Britannia
uralkodoinak beszedei peldaul tobb hatalmi, mint
affiliacios kepzetet tartalmaztak az orszag haborii-
ba lepese elotti evben, mig a haborumentes evet
megelozo idoszakra eppen a forditott minta volt
jellemzo (5.6. abra). Winter mas alkalommal az
1962-es kubai raketavalsagot vizsgalta, amikor a
forditott elojellel kialakult (elnoki) motivum-
egyensiily a haborii elkeriilesehez jarult hozza.
Winter elemzeseiben inkabb a motivummintaza-
tok idobeli valtozasaira osszpontositott, nem pedig
az egyenek kozti kiilonbsegekre. Felismereseinek
kovetkezmenyei megis elgondolkodtatok.
A VISELKEDES TOVABBI
MEGHATAROZOI
Nyilvanvalo, hogy nines egyetlen olyan motivum -
barmily erdekes legyen is - amely egyediil alakitana
a szemelyiseget. Motivacios szempontbol a szeme-
lyiseg szamos sziikseglet rendszerekmt foghato fel. Eb-
ben a reszben azt tekintjiik at roviden ujra, hogy az
emberi viselkedes mikeppen kepzelheto el a nd-
vekv'o es csokkeno sziiksegletek fohamatosan val-
tozo aramakent.
Mint ahogv mar korabban szo volt rola. minden
szemelvben megtalalhato az osszes emberi moti-
vum. A kiilonbozo motivumok intenzitasa hataroz-
za meg. hogy az adott pillanatban milyen viselkedes
120 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
jelenik meg. Amikor az egyik sziikseglet erossege
meghaladja a tobbiet, akkor a viselkedest az fogja
meghatarozni. Ennek a sziiksegletnek a kielegiile-
sevel es a tobbi sziikseglet intenzitasanak noveke-
desevel az egyensiily megvaltozik, es a szemely ma-
sik cselekvesre valt. Ennek eredmenye a viselkedes
folyamatos valtozasa.
Incentiv ertek
Ez az elemzes esszeriinek n'inik, de nem egeszen
teljes. Ha az afiiliacios sziikseglet adott pillanatban
erosebb, mint az osszes tobbi sziikseglet, a fenti
elemzes szerint valamifele afiiliacios aktus fog meg-
jelenni a szemely viselkedeseben. De konkretan
milyen viselkedes? Ez az a pont, ahol a motivumel-
meleteknek tovabbi fogalmakat kell bevezetniiik, s
a legtobb motivacioteoretikus valoban feltetelez
tovabbi viselkedesmeghatarozo tenyezoket (pelda-
ul McClelland 1985).
Ilyen fontos meghatarozo tenyezo az ugyneve-
zett incentiv ertek, ami azt fejezi ki, hogy adott
cselekves mennyire alkalmas valamely sziikseglet
kielegitesere. Az incentiv ennek az alkalmassagnak
valamifele szemelyes siilya: mennyire relevans vala-
mely viselkedes a szemely szukseglete szempontja-
bol. Ezek az ertekek hatarozzak meg, hogyan jele-
nik meg a motivum a viselkedesben. Peldaul ha
valakinek magas az afiiliacios sziikseglete, es szeret
hosszasan beszelgetni kozeli barataival, de utalja a
szemelytelen tomeget, akkor nem fog hazibulikra
jarni. Furcsanak tiinhet, hogy van olyan ember, aki
magas afiiliacios sziikseglettel jellemezheto, es
megis keriili a tarsas osszejoveteleket. Csakhogy az
emberek nem fogadnak el minden tovabbi nelkiil
barmilyen adodo lehetoseget, amely sziiksegletii-
ket kielegitheti. A kiilonbozo cselekvesek incentiv
erteke alapjan valasztanak a kinalkozo sziikseglet-
kielegitesi lehetosegekbol.
Bar mindeddig nem hangsulyoztuk az incen-
tivek szerepet, annak azonban nyilvanvalonak kel-
lett lennie, hogy valami ehhez hasonlo fogalom
mindenkeppen sziikseges a viselkedes sokfelese-
genek magyarazatahoz. Az emberek meglehetosen
kiilonbozo tevekenysegeket vegeznek meg akkor
is, ha ugyanazon sziiksegletiik kielegiteserol van
szo. Jo pelda erre, hogy jo nehanyan valamilyen -
iizleti, miiveszeti vagy sportbeli - karrier befutasa-
val, mig masok a stabil es eros csaladi elet megte-
remtesevel elegitik ki teljesitmenysziiksegletiiket.
Ez a ket magatartas, bar ugyanazt a motivumot
elegiti ki, nyilvanvaloan kiilonbozik egymastol.
Ez az elv szorosan kapcsolodik a 4. fejezetben
targyalt interakcionizmus fogalmahoz: ott arrol
volt szo, hogy az emberek maguk dontenek arrol,
hogy milyen helyzetekbe bonyolodnak bele es mi-
lyeneket keriilnek el, s ezaltal kolcsonhatasrol be-
szelhetimk a szemely es a helyzet kozott. Arrol
azonban nem szoltunk, hogy'kiilonbozo szemelyek
valasztanak kiilonbozo helyzeteket. Kezenfek-
vo az a valasz, hogy az emberek kiilonbozo sziikseg-
letekkel rendelkeznek, amelyeket kiilonbozo hely-
zetekben elegithetnek ki. A masik valasz szerint a
szituacioknak kiilonbozo az incentiv erteke a kii-
lonbozo emberek szamara, meg ha azonos sziikseg-
let kielegiteserol van is szo.
Mind a sziiksegletek, mind az incentivek befo-
lyasoljak a viselkedest, de kiilonbozo modon.
McClelland (1985) szerint a sziikseglet vagy moti-
vum erossegenek merteke a sziikseglettel kapcsolatos
barmely tipusii viselkedes gyakorisagat elore jelzi
hosszu tavon. Az incentiv ertek meresevel a sziikseg-
lettel kapcsolatba hozhato cselekvesek koziili vdlasztds
jelezhetojol elore. McClelland elkepzelese szerint
a sziiksegletek elsodlegesen a tudattalan szintjen
befolyasoljak a viselkedest, mig az incentivek a
dontes tudatos folyamatara hatnak.
McClelland (1985) arra is ramutat, hogy aviselke-
dest meg legalabb ket tovabbi tenyezo befolyasolja.
Az egyik az elvaras vagy expektancia - a cselekves
sikerenek elkepzelt valoszinusege. Azok, akik azt var-
jak, hogy viselkedesiik sikeres lesz, nem hagyjak abba,
meg ha nehezen is haladnak elore. Azok viszont,
akiknek ketelyeik vannak a viselkedes kimenetelevel
kapcsolatban, inkabb hajlanak arra, hogy a sziik-
segletkielegites mas altemativai utan nezzenek. A
masik tovabbi tenyezo, amely reszben az expektanciat
is meghatarozza, a cselekves vegrehajtasahoz sziikse-
ges iigyesseg, kepesseg meglete vagy hianya.
Ezek a kiegeszito valtozok nyilvanvaloan fonto-
sak, de ha egyszerre akarjuk kezben tartani mind-
egyiket, akkor a viselkedes meghatarozoinak na-
gyon bonyohilt rendszerevel kellene foglalkoz-
nunk (e tana reszletesebb kifejteset lasd Atkinson
es Birch 1978; McClelland 1985). Eppen emiatt
ebben a fejezetben e megkozelitesnek csupan a
kozponti konstruktumaival - az emberi sziiksegle-
tekkel es motiviunokkal - foglalkozttink.
5. Sziiksegletek es motivumok • 121
A PERSZONOLOGIA MODSZEREl
Az emberi motivumrendszerek kovetkezmenyeit
vizsgalo kutatasok altalaban a kovetkezo ket cso-
portba sorolhatok. Egyes esetekben azt vizsgaljak,
hogyan reagalnak az emberek bizonyos koriilme-
nyekre a laboratoriumban vagy a mindennapi elet-
ben. Mas esetekben pedig arra keresik a valaszt,
hogyan kapcsolodik a korabban megfogalmazott
tortenetben talalt motivum (vagy motivumminta-
zat) bizonyos kesobb bekovetkezo esemenyekhez.
Fontos kiilonbseg van a motivumok tanulma-
nyozasanak e ket modja es Murray-nak, e kutatasi
irany atyjanak a megkozelitese kozott. Murray azt
vallotta, hogy a szemelyiseg megertesenek egyetlen
modja a teljes szemely tanulmanyozasa hosszabb ido-
szakon at. Az a kutatasi program, amelyre elmeletet
alapozta (Murray 1938), 51 egyetemista koru ferfi
intenziv tanulmanyozasabol allt Minden egyes vizs-
galati szemellyel tobb kiilonbozo tesztet vettek fel, es
szepszamii, kiilonbozo hatteru szakerto keszftett ve-
liik interjut. A kutatok azutan beszamoltak a szemely-
rol szerzett egyeni benyomasaikrol a kutatasi csoport
ot legtapasztaltabb tagjanak, az ugynevezett „diag-
nosztikus tanaesnak”. Hosszii megbeszelesek es to-
vabbi interjuk eredmenyekeppen a kutatocsoport
igen alaposan megismerhette minden egyes reszt-
vevo szemelyiseget.
Ez a tipusii eljaras termeszetenel fogva idiogra-
fikus, hiszen leginkabb arra a jellegzetes mintazat-
ra osszpontosit, amely az egyes embert egyedive
teszi. Murray azert biralta a nomotetikus modsze-
reket, mert azzal, hogy az osszehasonlitasra kon-
centralnak, megkeriilik az emberek eletenek me-
lyebb vizsgalatat. Murray szerint a nomotetikus
megkozelitessel esupan feliiletesen ertheto meg,
hogy milyenek az emberek: bar ketsegteleniil
mond valamit a szemelyrol, de nemigen van inon-
danivaloja magarol a szemelyisegrol.
Murray-t a nomotetikus megkozelitesek elegte-
lensegerol vallott felfogasa oda vezette, hogy kiilon
szakkifejezest alkalmazzon arra a tipusii munkara,
amit 6 helyenvalonak erzett. Az ugynevezett per-
szonologia Murray meghatarozasa szerint a pszi-
chologianak azt az agat jeloli, amely az egyedi em-
beri eletet es azokat a tenyezoket vizsgalja, ame-
lyek az ember eletere hatnak. Murray hitt ab-
ban, hogy a perszonologianak sokkal tobb es
ertelmezhetobb mondanivaloja van, mint a szeme-
lyisegpszichologia tobbi megkozelitesenek. Mas
megkozelitesek arra helyezik a hangsiilyt, hogy ro-
vid ideig tarto, gondosan ellenorzott feltetelek ko-
zott vizsgaljak az embereket. A perszonologia a
szemely elettortenetenek fontossagat hangsiilyoz-
za. Murray szerint (1938, 604. o. ) „a szemelyiseg
tbrtenete maga a szemelyiseg”.
Az egyedi esetek melyrehato vizsgalatanak ilyen
kiemelt kezeleset reszben az magyarazza, hogy
Murray klinikai pszichologus volt. Termeszetesen
mas szemelyisegpszichologusok is alahiiztak, hogy
a szemelyiseg megismeresehez elengedhetetlen az
egesz eletpalya tanulmanyozasa. Ezek koze tarto-
zott Erik Erikson (akinek elmeletet all. fejezetben
targyaljuk). О is tagja volt a Murray altal letrehozott
kutatocsoportnak, es nem ketseges, hogy nezeteik
hasonlosaga ide vezetheto vissza. A teljes eletpalya
hangsulyozasaval Murray elmelete sokkal kozelebb
all a neoanalitikus, mint a diszpozicionalis szemle-
lethez.
Az elmiilt nehany evben iijra felelenkiilt az er-
deklodes a szemelyiseg ilyesfajta megkozelitese
irant. McAdams peldaul, akinek az intimitasmoti-
vaciorol szolo munkairol mar szoltunk, ujabban
sokat ir arrol az elkepzeleserol, mely szerint az
identitas lenyegeben nem mas, mint terjedehnes
narrativum, elbeszeles, vagyis az elettortenetiink,
melyet magunk „trunk” es eliink meg eletiink fo-
lyaman (McAdams 1985). Ez az elbeszeles fejeze-
tekre bonthato, vannak hosei es visszatero elemei,
rnelyek a cselekmenyt tarkitjak. A szemelyiseg
egeszenek ilyen iranyii megkozelitesevel kapcso-
latos tanulmanyokat Rabin, Zucker, Emmons es
Frank (1990) gyujtotte egy kotetbe. Csak az ido
adhat valaszt arra a kerdesre, hogy kiemelkedo
szerepet jatszik-e a jovoben a szemelyisegpszicholo-
gianak ez az aga - Murray nyilvan orommel fogad-
na minden ilyen fejlemenyt.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A szemelyisegmeres ebbol a nezopontbol lenyege-
ben a szemely diszpozicionalis sziiksegleteinek es
motivumainak meghatarozasaval azonos. Ennek
soran tobbfele modszer alkalmazhato, beleertve az
onjellemzest vagy az interjiit is. A sziiksegletek feb
122
Masodik resz: Diszpoziciondlis perspektwa
meresere leggyakrabban hasznalt es e megko-
zelites legjellemzobb modszere a TAT.
Bar a TAT szeles korben hasznalatos a motivu-
mok meresere, sok biralal is eri. Peldanak okaert
tamadhato a teszt viszonylag gyenge belso konzisz-
tenciaja es az ismetleses meressel igazolhato meg-
bizhatosaga (Entwisle 1972; Klinger 1966). A TAT
partoloi azt allitjak, hogy egyaltalan nem indoko-
latlan, hogy ez a ket ertek ilyen alacsony. A TAT
kepeinek tartalma igen valtozatos. Nem meglepo
hat, hogy nagyon valtozatosak az altaluk elohivott
tortenetek is, ami persze csokkenti a belso konzisz-
tenciat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a TAT-ot
altalaban alkoto fantaziat vizsgalo feladatkent allit-
jak be, s emiatt a vizsgalati szemelyek arra erezhet-
nek kesztetest, hogy keriiljek az ismetleseket, ami
ugyancsak csokkentheti a teszt belso konzisztenci-
ajat es ismetelt mereses megbizhatosagat (lasd
Atkinson es Raynor 1974). Emellett arra is vannak
adatok, hogy a TAT megbizhatosaga nem feltetle-
niil olyan gyenge, mint azt korabban hittek (Lundy
1985).
A TAT-ot его biralatok kozott akad egy, ami az
eddigieknel pragmatikusabb szempontot vet fel: a
teszt kitoltese es kiertekelese nagyon sok idot es
energiat emeszt fel. A TAT ido- es energiaigenyes-
sege az egyik fo oka annak, hogy az utobbi evekben
kiilonfele onjellemzo motivmnbecslo eljarasokat
dolgoztak ki.
A sziiksegletek onjellemzeses
vizsgalata
Az utobbi evekben sokan probaltak olyan onjellem-
zeses eljarasokat kialakitani, amelyek mindazon
sziiksegletekrol kepet adnanak, melyeket Murray
alapvetonek tartott a szemelyiseg szempontjabol.
Az egyik korai probalkozas az Edwards-fele Szeme-
lyes Preferenciajegyzek (Edwards Personal Prefe-
rence Schedule, Edwards 1959). Mar ujabb erofe-
szites termeke a Jackson-fele Szemelyisegkutatasi
Kerdoiv (Personality'Research Form, PRF; Jackson
1984). A PRF tulajdonkeppen olyan szemelyiseglel-
tar, amellyel a Murray-fele sziiksegletrendszerbol
szarmaztatott liilsz motivum merheto. Mint bar-
mely mas szemelyisegleltar, ez is felhasznalhato az
egyen szemelyisegprofiljanak megrajzolasara. Eb-
ben az esetben azonban a vizsgalt szemelyisegvona-
sok motivacios alapu vonasok.
A PRF-t Murray sziiksegletlistajaval osszhang-
ban alakitottak ki, kovetkezeskepp a PRF olyan
tulajdonsagokat mer, melyek Murray szemelyiseg-
elmeletehez kotodnek. Joggal meriil fel azonban a
kerdes, hogy a PRF altal felmert tulajdonsagok
mennyire hasonloak azokhoz a szemelyisegjellem-
zokhoz, melyeket eltero kiindulopontbol keszitett
leltarakkal mernek fel. A negyedik fejezetben lat-
hattuk, hogy egyre erosodik az a velemeny, hogy' a
szemelyiseg alapveto vonasai ot folerendelt vonas
altal kijelolt keret menten rendezhetok. Vajon a
Murray altal dontonek tartott tulajdonsagok is el-
helyezhetok-e ebben a keretben?
Szamos kutatocsoportot foglalkoztat ez a ker-
des. Tovabbi elemzesek kiindulopontjat kepezheti
az az eredmeny, hogy a PRF szamos faktorana-
liziseben kaptak ot faktort (lasd Stumpf 1993).
A kovetkezo kerdes nyilvan az, hogy ezek a fakto-
rok megfeleltethetok-e a „nagy otok” faktorainak.
Stumpf (1993) azt a kovetkeztetest vonta le, hogy
az otfaktoros modellbol csupan a neuroticizmus
jelent meg, s az is csak gyengen a PRF faktoraiban.
Costa es McCrae (1988a) a PRF skalai es a sajat -
kifejezetten az ot fo faktor meresere kifejlesztett -
NEO-PI kerdoiviik skalai kozotti osszefiiggeseket
elemeztek. Ket fontos kovetkeztetesre jutottak. Elo-
szor is nyilvanvalonak ttinik, hogy szamos PRF-skala
olyan tulajdonsagokat tiikroz, amelyek besorolhatok
az ot fo faktor valamelyikebe. Peldaul az affiliacio, a
jatekossag es a Eigyelemfelkeltes (exhibicio) sziik-
segletet vizsgalo skalak mind az extraverzio faktor-
hoz kothetok. A valtozas, az erzehnek, a megertes,
illetve - forditott elojellel - az artaimak elkeriilese-
nek sziiksegletet vizsgalo skalak azon a faktoron
stilyozodnak, amelyet a szerzok a tapasztalatok be-
fogadasa iranti nyitottsagkent hataroztak meg.
Ugyanakkor a PRF sok fontos skalaja ket vagy
akar tobb faktoron is stilyozodik, ami arra utal,
hogy ezek a motivumok tobb szemelyisegvonashoz
kapcsolodnak. A teljesitmenysziikseglet peldaul
egyfelol a lelkiismeretesseghez kotodik, ami aligha
meglepo, masfelol pedig a nyitottsaghoz. Persze
nem szabad elfelejteni, hogy sokan a nyitottsagot
intellektuskent tartjak szamon, igy' meg esszerubb-
nek latszik ez utobbi osszefiigges. Vagy peldaul a
gondozas sziikseglete az extraverzioval es a barat-
sagossaggal egyarant kapcsolatban van, ami ugyan-
csak kezenfekvo. A dominanciasziikseglet mar ne-
hezebben illesztheto a kepbe, mivel az extraverzio
5. Sziiksegletek es motivumok • 123
es a nyitottsag mellett - forditott elojellel - a barat-
sagossaghoz is kotodik. Mindebbol nyilvanvalonak
tiinik, hogy' a PRF-ben vizsgalt Murray-fele szukseg-
letek nem helyezhetok el maradektalanul az otfak-
toros rendszerben.
Onjellemzo tesztek es a TAT: vajon
ugyanazt merik-e?
Bar Jackson es meg nehany kutato onjellemzo skala-
kat dolgozott ki a motivumok meresere, tobben ker-
desesnek tartjak, hogy ezek a skalak megfelelo mero-
eszkozok-e. A ketely egyik fo oka az, hogy az dnjellem-
zo skalakkal vegzett meresek eredmenyei nem egyez-
nek meg a TAT alapjan vegzett ertekeles eredmenye-
ivel. Kerdes, hogy ez mivel magyarazhato.
McClelland es munkatarsai egy ideje amellett er-
velnek, hogy.a ket modszerrel tulajdonkeppen nem
ugyanazt vizsgaljak (McClelland, Koestner es Wein-
berger 1989). McClelland es munkatarsai implicit mo-
tivumnak neveztek el azt, amit a TAT-tal vizsgalnak,
es az en altal tulajdomtott motfvumnak (self-attributed
motive) azt, amit az onjellemzo skalakkal mernek.
Ervelesiik szerint az implicit motivumok a szemely
atfogo sziiksegleteit tiikrozik, ezert ezek alapjan
hosszu tavu viselkedestendenciak jelezhetok elore.
Ezzel szemben az en altal tulajdonitott motivumok
konkret celokhoz kapcsolodnak, s arrol arulkodnak,
hogyan fog viselkedni a szemely valamely konkret
helyzetben. Ertelemszeru, hogye motivumok alapjan
a pontosan meghatarozott kornyezetben megjeleno
kozvetlen valaszok jelezhetok elore.
McClelland ugy veli, hogy mindket motivacio-
fajta fontos, de elter egymastol. Bizonyos alkalmakkor
joggal varhatjuk, hogy az implicit es nem az en altal
tulajdonitott motivum alapjanjelezhetjiik elore a visel-
kedest, maskor pedig forditva. Eppen ezert pontosan
kell tudnunk, hogy mit akarunk memi, es megfelelo
modszertkell alkalmaznunk (McClelland 1989).
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
Azok az elmeleti es gyakorlati szakemberek, akik a
szemelyiseget motivacios nezopontbol kutatjak, fi-
gyelmiiket vagy az emberi tevekenyseg valamely
sziikebb korere (peldaul a teljesitmeny, a kapcso-
latok, a hatalom vagy' az intimitas), vagy a motiva-
ciofogalom altalanos ertelmezesere osszpontosi-
tottak. Nem vizsgaltak reszletekbe menoen viselke-
deses problemakat, es semmifele eredeti terapias
elkepzelessel sem alltak elo. Mindazonaltal e kuta-
tasi teriilet irodalmanak lehet mondanivaloja a vi-
selkedeszavarok es a viselkedesvaltozas folyamata-
nak kerdeseihez.
Hatalmi sziikseglet es alkoholizmus
Felmeriilt, hogy a hatalomszilkseglet fontos szere-
pet jatszhat a „problemakezelo” alkoholfogyasztas
kialakulasaban (McClelland, Davis, Kalin es Wan-
ner 1972). Ez az elkepzeles reszben azon kutatasi
eredmenyek nyoman fogalmazodott meg, melyek
szerint az alkoholfogyasztas a hatalom birtoklasa-
nak erzeset erositi, vagyis az eros hatalomsziik-
seglet bizonyos mertekig kielegitheto az alkohol-
fogyasztassal. Az ivas termeszetesen nem hate-
kony modja a hatalommotivum kielegitesenek,
hiszen az igy keletkezo hatalomerzes csupan illu-
zorikus.
Abbol az elkepzelesbol kiindulva, hogy az alko-
holizalas nemelykor a hatalomsztiksegletet tiikrozi,
onkent adodik nehany kezelesi modszer. Kiilono-
sen fontos a problemanak az a vetiilete, hogy az
ilyen okbol alkoholizalok nincsenek tisztaban iva-
suk okaval. Valosziniileg segitene rajtuk, ha errol
felvilagositanak oket. Ha a terapeuta arra buzditja
oket, hogy probaljanak meg alternativ utakat talal-
ni hatalomV'agyuk kielegitesere, akkor nem csupan
a tiinetet, hanem inkabb magat a motivacios prob-
lemat kezelne produktiv modon. Egy korabbi ta-
nulmanyban (Cutter, Boyatzis es Clancy 1977) iga-
zoltak, hogy az ilyen megkozelites hatekonyabb,
mint a hagyomanyos terapiak: egyeves idoszakot
vizsgalva olyan eredmenyre jutottak, hog}' az ilyen
terapiaval elect rehabilitacio aranya a korabbinak
majdnem ketszeresere nott (lasd McClelland
1977).
A motivaciora iranyulo figyelem
es a motivacio megvaltoz(tat)asa
A szemelyiseg motivacios megkozelitesenek elme-
leti kutatoi meglehetosen keveset foglalkoztak ed-
dig a viselkedes terapias uton elerheto megraltoz-
124 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa
Az ilzleti eletben gyakran motivacios szeminanumokon novelik
az emberek teljeMtmmymotivdciojdt
tatasaval. Murray, e megkozelites szellemi atyja ma-
ga is terapeuta volt, megsem hasznalta fel elmeletet
uj terapias modszerek kidolgozasara. Leginkabb
area hajlott, hogy az akkortajt bevett pszichodi-
namikai technikakat alkalmazza a betegek ke-
zelesere.
Ugy tunik azonban, hogy az egyik mar emlitett
tanulmany a viselkedesvaltozas folyamatara vonat-
kozoan is megfogalmaz nehany javaslatot. Mint
lattuk, vannak olyan emberek, akik idolegesen al-
kohol segitsegevel elegitik ki hatalomsziiksegletii-
ket. A szamukra kialakitott kezelesi program ket fo
szempontot hangsiilyoz: raebreszti a szemelyeket
arra, hogy milven ok all alkoholfogyasztasuk hatte-
reben, illetve abban segiti oket, hogy alternativ
utakat talaljanak a nemkivanatos alkoholfogyasz-
tast kivalto hatalmi sziiksegletiik kielegitesere.
Mindebbol kiindulva altalanossagban is el-
mondhato, hogy az emberek gyakran nincsenek
tisztaban azzal, milyen motivumok allnak viselke-
desi problemaik hattereben. A viselkedeszavarok
tehat olyan sziiksegleteket jelenitenek meg, melye-
ket rosszul kezelnek vagy fejeznek ki. Kovetkezes-
keppen ha alaposan megvizsgaljuk a szemely moti-
vacios tendenciait, akkor sokat megtudhatunk a
problemak okarol, s az okok ismereteben nagyobb
az esely a valtoztatasra.
McClelland es munkatarsai is kidolgoztak olyan
munkaprogramot, amelynek kozvetett jelentosege
van a terapias kezeles szempontjabol. Olyan kepze-
si prograinot fejlesztettek ki, melynek celja a reszt-
vevok teljesitmenymotivaciojanak erositese volt
(McClelland 1965; McClelland es Winter 1969), es
elsosorban iizletemberek koreben alkalmaztak
(lasd meg Lemann 1994). A program azon az otle-
ten alapul, hogy ha tobbet gondolunk valamilyen
teljesitmennyel osszefiiggo dologra, akkor teljesit-
menymotivacionk fokozodni fog. (Az 5.4. keretes
szovegben ezt a gondolatot mas szemszogbol vizs-
galjuk meg.)
A program elejen a teljesitmenymotivum ter-
meszeterol beszelgetnek, majd a szemelyeket meg-
tanitjak arra, hogyan kell a TATJegyzokonyvet a
teljesitmenykepzetek szempontjabol ertekelni. Ez-
utan megtanitjak a resztvevoket arra, hogyan lehet
minel tobb teljesitmenykepzetet felhasznalni gon-
dolataikban. Azaltal, hogy megtanulnak a teljesit-
meny fogalmaiban gondolkozni, novelik annak va-
loszinuseget, hogy teljesitmenyre iranyulo keszte-
tessel fogjanak hozza, barmit tesznek is.
A teljesitmenyre iranyulo gondolkodas onrna-
gaban nem elegendo. A trening masodik celja az,
hogy a teljesitmenyre vonatkozo gondolatokat
konkret cselekvesmintazatokhoz kapcsoljak. Azt is
szeretnek elemi. hogy ezek a mintak a programon
till is mukodjenek. A szemelyeket arra buzditjak,
hogy ne csak a program soran, hanem mindig es
mindeniitt a teljesitmeny fogalmaiban gondolkod-
janak es hogy miikodtessek a tanult cselekvesmin-
takat.
Vegiil az is fontos, hogy' a szemelyek tekintettel
legyenek arra, hogy a tannlt teljesi tmenyorientacio
illeszkedjen az enkepiikhoz. Elofordul ngyanis,
hogy a treningprogramok egyes resztvevoi valoja-
ban nem is akarjak magukeva tenni a teljesitmeny-
elv szempontjait, meg ha iigy is tesznek. Az 6 sza-
mukra a teljesi tmenymotivacio novelese nem fel-
tetleniil jo otlet.
A kurzus vegen a resztvevok tervet keszitenek
eletuk kovetkezo ket cvere. Arra batoritjak oket, hogy
realis celokat tiizzenek ki, amelyek kihivast jelente-
nek, ugyanakkor nem elerhetetlenek. Mindez arra
szolgal, hogy a tanult teljesitmenyorientacio sajat ma-
guk al tai kijelolt tenyleges cselekvesterwe legyen le-
fordithatd. Ez a terv azutan kesobb felhasznalhato
lesz az aktualis viselkedes vezerleseben.
5. Sziiksegletek es motivumok • 125 $
-----------------------------------------;---------—----?---
5.4. Elmeleti vitakerdes:. A motivumok vajon biologiai alapuak *
vagy a megismeres kbvetkezmenyeIP ! ' S I I
I >. 1. ‘ i У * > ' -J »
Amint a foszovegben mar sz6 volt rola, McClelland es
munkatarsai treningprogramot dolgoztak ki a teljesit-
menymotivacio ndvelesere. A program, ugy tiinik, va-
loban a kivant eredmenyekkel jar. De ez a siker alapve-
to kerdeseket vet fel nemcsak a teljesitmenysziikseglet,
hanem minden pszichologiai motivacio termeszetevel
kapcsolatban is.
A korai motivacidteoretikusok, peldaul Murray, azt
gondoltak, hogy a pszichologiai vagy szocialis sziikseg-
letek is vcgso soron biologiai folyamatokbdl vezethetok
le. Bar az elmeletalkotok a biologiat inkabb metafora-
kc-nt, tnint magyarazoelvkent hasznaltak, azt altalano-
san elfogadtak, hogy a sziiksegletprofilokban megmu-
tatkozo egyeni jellegzetesscgek viszonylag stabilak,
amit a szemely alaptermeszete hataroz meg.
McClelland (1965) iigyvelte, hogy az emberi moti-
vumok tanultak, s ezaltal konnyen meg is valtoztatha-
tok. A McClelland-program sikere tamisitja ennek a
gondolatnak a helyesseget. A program valojaban igen
egyszeru. A resztvevok elobb pontosan megertik, hogy
mi a motivum, hogyan jelentkezik a viselkedesben es a
gondolkodasban, majd megtanuljak, hogyan gondol-
kozzanak es cselekedjenek a teljesitmeny szempontjat
szem elott tartva. Mivel McClelland maga sokat tudott
arrol, hogy a termeszetesen megjeleno teljesitmeny-
sziikseglet hogyan fejezodik ki a viselkedesben, konnyen
tudott tanacsot adni a resztvevoknek. mit hogyan csi-
naljanak.
Bar ez az eljaras valoban eleri a kivant valtozasokat,
szamos kerdes meriil fel. Ha a motivumok ilyen
konnyen valtoznak - azaz, ha minden motivum tanult
- akkor miert van sziikseg egyaltalan a motivum fogal-
mara? Vegtere is, vannak olyan szetnleletfi pszicholo-
gusok, akik az olyan fogalmakat, mint a motivum. fcl-
revezetdnek es kifejezetten haszontalannak tartjak
(lasd a 12. es 13. fejezetet). Nem arrol van-e sz6, hogy
a inotivacidelmelet egyik kepviseloje hatat fordit, es
rivalis elkepzeleseket tamogat?
Mas kerdesek is fehneriilnek azzal kapcsolatban,
hogy a treningprogramban kiemelt szerepet juttattak
a kognitiv folyamatoknak. A programban kiilon eljarast
dolgoztak ki arra, hogy az elsajatitani kivant motivum
amyaltan keriiljon az emlekezetbe. Ez azt jelenti, hogy
a kodolasi folyamat soran explicit mentalis asszociacio-
kat alakitanak ki az adott motivum es a konkret cselek-
vesek kozott, es a kovetkezmenyeket is allandoan szem
elott tartjak. Ezek a kiilonbozo folyamatok gyanusan
hasonlitanak mindarra, amit a szemelyiseg kognitiv
vagy onszabalyozas megkozelitesenek kepviseloi hang-
siilyoznak (lasd a 16. es 17. fejezetet). Kerdes tehat,
hogy a treningnek valoban motivacios hatasai van-
nak-e, vagy e hatasok jobban magyarazhatok mas fogal-
mak segitsegevel?
Az egyik lehetseges valasz ezekre a kerdesekre az
lehet, hogy a McClelland altal kifejlesztett program
valtoztat ugyan az emberek motivumain. viszont erin-
tetleniil hagyja a sziiksegleteiket. Idezziik fel, amit a
fejezet elejen fejtegettiink: a inotivumokat a sziiksegle-
tek es a kornyezeti rahatasok egyarant befolyasoljak.
McClelland treningprogramjat ugy is felfoghatjuk,
mint ahol a resztvevok azt tanuljak meg, hogyan ,,ve-
gyck koriil magukat” olyan kiilso rahatasokkal, amelyek
teljesitmenymotivumukat kivaltjak. Ez a gondolatme-
net egyfelol a motivumok valtozasaira ad magyarazatot,
masfelol nem zarja ki azt a feltetelezest, mely szerint a
sziiksegletek allando diszpoziciok.
Vajon elegge hatekony-e a kurzns? Ugy tiinik,
hog}' igen. A keteves utankovetes eredmenye sze-
rint a kurzns resztvevoi tobb iizleti sikerrol sza-
moltak be, es nagyobb hajlandosagot mutattak
arra, hog)' iij vallalkozasba vagjanakbele, es azok-
ban tobb embert is alkalmaztak a kontrollszeme-
lyekhez kepest (McClelland es Winter 1969)
Ez a program azt sugallja, hogy az alapveto
motivumok diszpozicionalis szintje valtoztathato,
bar az tovabbrais kerdes marad, hogy vajon maguk
a sziiksegletek valtoztak-e vagy csupan a kifejezode-
si modjuk. Az is bizonytalan meg, hogy ezek az
eredmenyek hogyan altalanos! thatok a terapia mas
teriileteire. Mindezek ellenere ezekbol a kutata-
sokbol erdekes kovetkeztetesek sziirhetok le atisek
kedesvaltozassal kapcsolatban, amelyek tovabbi fi-
gyelemre erdemesek.
126 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
OSSZEFOGLALAS________________________________
A szemelyiseg motivacioszemleletu megkozelitese
azt feltetelezi, hogy7 a viselkedes mogottes sziikseg-
leteket tiikioz. Minel intenzivebbe valik valamely
sziikseglet, annal valoszinubb, hogy hatassal lesz
arra, milyen viselkedes jelenik meg. A viselkedest
kiilso rahatasok is befolyasoljak - olyan kornyezeti
ingerek, amelyek motivacios tendenciakat valtanak
ki. A sziiksegletek es a kornyezeti rahatasok erosse-
ge pillanatrol pillanatra valtozik, es az emberek is
kiilonboznek sziiksegleteik szokasos erossegenek
mintazataiban. E felfogas nezopontja szerint ebbol
fakadnak a szemelyisegre jellemzo sajatossagok, a
jellegzetes egyeni kiilonbsegek.
Henry Murray nagyra toro kiserletet tett arra,
hogy elkeszitse az emberi sziiksegletek katalogusat,
sorra veve mind a biologiai (elsodleges)^ mind
pedig a pszichogen (masodlagos) sziiksegleteket.
A pszichologiai motivumok koziil kesobb tobbet
alaposan tanulinanyoztak. Elsokent McClelland,
Atkinson es masok a teljesitmenysziiksegletet - az
akadalyok lekiizdesenek es a celok eleresenek mo-
tivumat - vettek gorcso ala. A magas szintii teljesit-
menymotivacioval jellemezheto szemelyek elter-
nek a tobbiektol az altaluk kedvelt feladatok tipu-
saban, nehezsegi szintjeben, a kitartas inertekeben
es a tenyleges teljesitmenyben.
A hatalomszilkseglet - masok befolyasolasanak
motivuma - szinten alapos kutatas targya. Azok az
emberek, akiket e sziikseglet magas erteke jelle-
mez, hajlamosak arra, hogy befolyassal rendelkezo
poziciot keressenek, a hatalom jeleivel vegyek ko-
riil magukat, es az tartsa izgalomban oket, ha az
altaluk vezetett csoport nehezsegekkel talalja szem-
be magat. A hatalommotivum magas szintjevel jel-
lemezheto emberek olyan baratokat valaszianak,
akik kevesbe befolyasosak vagy nepszeriiek, ezzel
vedve magukat a nem kivant versenytarsaktol. A
hatalommotivalt ferfi dependens, alarendelodo fe-
leseget valaszt maganak, aki hajlando lemondani
sajat karrierjerol. A hatalommotivum, ha nem tar-
sul felelossegerzettel, a szocialis befolyasolas kelle-
metlen formaihoz vezethet.
Murray listajanak masik sokat kutatott motivu-
ma, az affiliacios sziikseglet arra iranyul, hogy mi-
nel tobb idot toltsiin к masokkal, kapcsolatokat ala-
kitsunk ki es tartsunk fenn. Az ebben a sziiksegleti
kategoriaban magas pontszamot elero szemelyek
erzekenyebbek a szocialis befolyasolasra, idejiik vi-
szonylag nagy reszeben kommunikalnak valakivel,
es ha egyediil maradnak, akkor is azon torik a
fejiiket, hogyan lehetnenek egyiitt masokkal.
A kovetkezo motivum, az intimitassziikseglet
nem szerepelt Murray listajan, am az utobbi evek-
ben nagyobb figyelmet kapott. A magas intimitas-
sziikseglett el jellemezheto szemelyek meleg, szoros
es kolcsonos kommunikacios kapcsolatra toreksze-
nek masokkal, tobb idot szannak a ketszemelyes,
mint csoportinterakciokra. Inkabb az olyan inter-
akciokat kedvelik, ahol megnyilhatnak, es gondot
forditanak arra, hogy barataikjol erezzek magukat.
A legiijabb kutatasokban eloterbe keriilt a mo-
tivumok mintazatainak vizsgalata. A gatolt hata-
lomsziikseglet peldaul olyan mintazatkent irhato
le, amelyben magasabb a hatalmi, mint az affilia-
cios sziikseglet, es a hatalomszilkseglet visszafogott.
Az ilyen emberek sikeresek lehetnek a vezetoi,
menedzseri palyakon.
Bar e szemelyisegfelfogasban kiemelt hangsiilyt
kapnak a sziiksegletek es a motivumok, a szerzok
mas fogalmakat is alkalmaznak a viselkedes leirasa-
ra. Az incentiv ertek azt fejezi ki, hogy adott visel-
kedes milyen mertekben elegiti ki a szemely vala-
mely sziiksegletet, s arra ad magyarazatot, hogy az
azonos sziikseglettel rendelkezo emberek miert fe-
jezik ki sziiksegleteiket mas es mas formaban. A
siker szubjektiv valosziniisegere utalo elvaras (ex-
pektancia) azt ertelmezheti, hogy az emberek ko-
vetik-e egyaltalan az incentiveket.
Murray felfogasara nemcsak az jellemzo, hogy
a sziiksegletekre es a motivumokra helyezte a hang-
siilyt a viselkedes elemzeseben, hanem az is, hogy
kiemelt jelentoseget tulajdonitott az egyeni elet-
utak hosszii tavii vizsgalatanak is. Murray a szeme-
lyiseg egeszenek vizsgalatat tiizte celul maga ele, es
modszeret perszonologianak nevezte. A szemelyiseg
mint egesz vizsgalatanak igenye azota is iijra es ujra
felmeriil a szemelyisegpszichologusok koreiben.
Bar szamos meroeljaras hasznalatos a szemelyi-
seg motivacios szemleletii megkozeliteseben, az
iranyzat legjellegzetesebb meroeszkoze megiscsak
a Tematikus Appercepcios Te$zt. A TAT azon az
elgondolason alapul, hogy a motivumok a szemely
„apperdpialt” kepzeleti kepeiben tiikrozodnek, vagyis
azokban, amelyeket ketertelmii ingerekbe belelat
5. Sziiksegletek es motivumok • 127
-jelen esetben nem teljesen egyertelmujelentesu
helyzetekben levo embereket abrazolo kepekbe.
A viselkedeszavarok elemzese altalaban kiviil
esik a szemelyiseg motivacios szemleletu kutatoi-
nak erdeklodesi koren, bar van nemi bizonyitek
arra, hogy a hatalomsziikseglet es a tulzott alkohol-
fogyasztas bizonyos esetekben osszefiigg egymas-
sal. Ebbol onkent adodik az a kovetkeztetes, hogy
a viselkedeszavarok jo nehany fajtaja a sziiksegletek
vagy motivumok helytelen levezetesebol (kanaliza-
lasabol) szarmazhat. Az is valdszxnunek tunik, hogy
a problema hattereben allo motivum tudatositasa
segithet abban, hogy a motivum mas, alternativ
csatornakon fejezodhessen ki. A teljesitmenysziik-
seglet novelesevel kapcsolatos kutatasok azt mu-
tatjak, hogy az emberek szemelyiseget alkoto
diszpozicionalis motivumok szintje megvaltoztat-
hato.
KULCSFOGALMAK
Affiliacios sziikseglet: Kapcsolatok kialakitasanak,
fenntartasanak, a masokkal valo egyiittletnek
a sziikseglete.
Appercepcio: A motivum kiilso ingerre valo kepze-
leti kivetitese.
Diagnosztikui: Valamely cliszpoziciorol informalo.
Elsodleges (viszcerogen) sziikseglet: Biologiai, pel-
daul taplalekhiannyal osszefiiggo sziikseglet.
Eredo teljesitmenymotivacio (ETM): A sikerkere-
ses es a kudarckeriiles motivumainak a kii-
lonbsege.
Expektancia: Valamely viselkedes valoszinu kime-
netelenek elovetelezese.
Gatolt hatalommotivum: Az affiliacios sziikseglet
szintjet meghalado hatalmi sziikseglet, az
utobbi kifejtesenek korlatozasaval.
Hatalomsziikseglet: Masok befolyasolasara iranyu-
lo motivum.
Incentiv ertek: Annak a merteke, hogy valamely
viselkedes mennyire kepes kielegiteni a sze-
mely valamely sziiksegletet.
Intimitassziikseglet: A szoros emberi kapcsolat ige-
nye.
Kiilso vagy kornyezeti rahatas (nyomas): Olyan kiil-
so inger, amely noveli a motivum szintjet.
Latens sziikseglet: Olyan letezo motivum, amely
adott pillanatban nem fejezodik ki a viselke-
desben.
Manifeszt sziikseglet: Az a motivum, amely aktua-
lisan befolyasolja a cselekvest.
Masodlagos (pszichogen) sziikseglet: Pszichologiai
vagy szocialis motivum.
Motivum: Bizonyos elmenyre valo keszenlet kore
szervezodo kognitiv-affektiv folyamatok cso-
portja.
Perszonologia: A teljes szemelyiseg vizsgalata.
Sziikseglet: Olyan kielegitetlen belso allapot,
amely motivalja a viselkedest.
Teljesitmenysziikseglet: Az akadalyok lekiizdesere
es valamely szinvonal eleresere iranyulo moti-
vum.
Tematikus Appercepcios Teszt (TAT): Modszer a
motivumok erossegenek narrativ (elbeszelo)
fantazian keresztiil torteno felmeresere.
UTOSZO
A MASODIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
У1 diszpozicionalis szemlelet sok tekintetben a szemelyiseg
legalapvetxfob megkdzelitese, amely valaha is letezett. A tipus es a vonas fogalmai a szo
szoros ertelmeben evezredekkel ezelott alakultak ki az emberi viselkedes idobeli es
helyzetek kozotti kovetkezetessegenek (konzisztenciajanak) magyarazatara. Akesobbi
elmeletalkotok, akik a vonasok viselkedesre gyakorolt hatasanak hatteret probaltak
felderiteni, ezeket a fogalmakat a legkiilonfelebb modokon bontottak ki es gazdagi-
tottak tpvabb. Egyesek a mogottes motivacios folyamatokat es a szemelyre hato
kornyezeti eroket (kulso rahatasokat) vizsgaltak. Masok kevesbe ereztek sziikseget az
ilyen fejtegeteseknek, mivel megelegedtek annyival is, hogy a szemelyiseg nem mas,
mint tulajdonsagok vagy vonasok valamifele szervezett gyujtemenye.
Bar a szemelyiseg diszpozicionalis megkdzelitese mind koziil a legalapvetobb,
sokan nem tartjak teljesnek es kielegitonek. Kiilonbozo alapallasbol fogalmaztak
meg biralatokat (a mellette es ellene szdld velemenyek szeles korenek attekinte-
sere lasd Pervin 1994; valamint az azt koveto kommentarokat). A vonaselmeletek-
nek peldaul kulonosen keves mondanivaloja akad arrol, hogy a szemelyiseg
hogyan mukodik vagy hogyan hat a viselkedesre. A vonaspszicholdgia hajlik arra,
hogy elismerje a diszpoziciok (hajlamok) letezeset, de nem mutatja meg az utat
ahhoz, hogy a szemely hogyan juthat el a diszpozfcibktdl a cselekvesig (Pervin 1994;
lasd tovabba Block 1995).
Emiatt a diszpozicionalis megkozelitest gyakran eri az a biralat, hogy valamely
jelenseg megnevezeset - hibasan - ugy tekinti, mintha az a jelenseg magyarazata
lenne. Ha valakit baratsagosnak, szociabilisnek vagy dominansnak cimkezrink,
ugyan elnevezzuk azt, amit tapasztalunk, de nem mondunk semmit arrol, hogy
miert es hogyan viselkedik a szemely ugy, ahogyan viselkedik. A vonascimke tehat
nem magyardz semmit. Bar szrilettek valaszok erre a biralatra, sokan latjak iigy, hogy
ez a kritika tdvabbra is ervenyes.
A folyamatok elemzesenek a hianyat akkor erezziik kiilondsen sulyosnak,
amikor azoknak a pszicholbgusoknak a munkajara gondohmk, akik megelegsze-
nek a vonasdimenziok cimkezesevel, es ennel nem mennek tovabb. Az ilyen
perspektivabol abrazolt szemelyisegkep meglehetosen statikus es fires. McAdams
(1992) avonaspszichologiaramint ,,az idegen pszichologiajara” hivatkozott, mivel
Masodik resz: Diszpozicionalis perspektwa • 129
olyan informacioval szolgal a szemelyekrol, amit akkor is tudhatunk, ha nem is
ismerjiik oket; es nem lep tovabb a szemelyiseg dinamikns oldalainak abrazolasa
fele. Ez a biralat nyilvanvaloan kevesbe alkalmazhato az olyan diszpozicionalis
elmeletekkel kapcsolatban, mint peldaul az 5. fejezetben leirt motivumalapu
megkozelites, amely meghataroz bizonyos „folyamatokat” a szeinelyisegben.
Azt a gondolatot, hogy a diszpozicionalis nezopontbol nem kozelithetok meg
a szemelyisegfolyamatok, gyakran hozzak dsszefiiggesbe egy masodik, ehhez kap-
csolodo biralattal. Eszerint a diszpozicionalis megkozelites az oksag magyarazata-
ban gyakran (bar nem mindig) korkoros magyarazatot kinal. Ez az allitas egy
peldaval illusztralhato. Kepzeljiik el, hogy van egy noismerosunk, aki dominans
modon viselkedik - nemcsak neha-neha, hanem kifejezetten gyakran, s nemcsak
bizonyos helyzetekben vagy adott tipusu emberekkel, hanem szamtalan helyzet-
ben es barkivel. Csabito lehet szamunkra - aliogy szamos vonaspszichologus
szamara is - levonni a kovetkeztetest: ez a no dominans vagy dominancia vonasa-
nak magas szintjevel jellemezheto.
Csakhogy lehetseges, hogy ez teljesen tartalmatlan kovetkeztetes. Ahhoz, hogy
megertsiik, mitol tartalmatlan, tegyiik fel a kovetkezo ket kerdest, es gondolkoz-
zunk el a termeszetesen ad6d6 valaszokon. Kerdes: Miert viselkedik a no igy?
(Valasz: Mert dominans.) Kerdes: Honnan tudjuk, hogy dominans? (Valasz: Mert
igy viselkedik.)
A problema abbol adodik, hogy a viselkedesbol szarmazo informaciobol
kovetkeztetiink a vonas letezesere, mikozben a vonast a viselkedes magyarazatara
hasznaljuk fel. Ezt korkoros ervelesnek nevezziik, mivel egyfajta vegtelen inagya-
razati hurokba torkollik. Nines egyetlen pont sem ebben a korben, ahol a feltete-
lezett vonassal mast is elore tudnankjelezni, mint azt a tenyt, amelyre a feltetelezest
az elejen alapoztuk. A korkorosseg akkor torheto meg, ha a vonast fel tudjuk
hasznalni valami uj - a defmialashoz felhasznalt viselkedcstol eltero - viselkedes
elorejelzesere. Olykor a vonasehnelet kovetoi megprobalkoznak valami ilyesmivel,
de a szemelyiseg diszpozicionalis megkozelitese az, amely az osszes koziil a legved-
telenebb a cirkularis magyarazat kritikajaval szemben.
A harmadik biralat - amit gyakran hoznak fel a diszpozicionalis megkozelites-
sel szemben — azt hangoztatja, hogy a kutatok sokszor ineglehetosen onkenyesen
dontik el, hogy milyen szemelyisegdimenziot tartanak erdeinesnek a meresre es
tovabbi tanulmanyozasra. Afaktoranalitikus megkozelites esszeru megoldast kinal
ehhez a donteshez (avonas annal fontosabb, minelnagyobb hanyadat magyarazza
az ertekelesek varianciajanak), akarcsak a lexikalis megkozelites (minel tobb sz6
letezik a szotarban valamely vonas megnevezesere, az annal fontosabb). Az intuitu-
vagy elmeleti megkozelitesnek is megvan a maga vonzereje (az 6kori tudosok
megfigyeleseinek felhasznalasa Eysencknel, a nepnyelvi fogaimak alkalmazasa
Goughnal, valamint Murray sziiksegletelemzese). Am mindezek esupan dnkenyes
donteseknek tekinthetok.
Erre a biralatra persze azt lehet inondani, hog}’ ftiggetleniil attol, hogy milyen
130 • Masodik resz: Diszpozicionalis perspektiva
szemleletet tesziink a magunkeva, inindig van nemi onkenyesseg annak eldonte-
seben, hogy a szemelyiseg milyen dimenziokbol all. Semmi sem indokolja, hogy
azt higgyiik, mas szemleletu elmeletalkotoknak megbizhatobb alapjuk van annak
eldontesere, hogy melyek az alapveto vonasok, mint a diszpozicionalis elmelet
hfveinek. Raadasul azt is ala kell huznunk, hogy a vonaselmelet hagyomanyain
beliil dolgozo szamos kiilonbozo pszichologus -r igen kiilonbozo elmeleti megfon-
tolasokbol kiindulva es meroeszkozoket hasznalya - a szemelyiseg alapveto dimen-
zioitilletoen hasonlo kovetkeztetesrejutott. Ezatenyhitelesebbe teszi e dimenziok
kiemelt jelentoseget.
A diszpozicionalis megkozelitessel kapcsolatban utolsokent azt a problemat
erdemes iijra felidezni, amelyet mar a 4. fejezetben emlftettiink, nevezetesen a
viselkedes konzisztenciajanak kerdeset. Ahogy mar zarszavunk elejen is megjegyez-
tttk, a diszpozicionalis pszichologia fogalmait a viselkedes idobeli es szituaciok
kozotti allandosaganak a magyarazatara dolgoztak ki. Amikor felfedeztek, hogy az
emberek viselkedese nem ilyen kovetkezetes, egyfajta bizalmi valsag keletkezett a
diszpozicionalis szemleletet magukenak vallo kutatok kozott. Bar szamos dtletes
es megfontolando valasz sziiletett erre a felfedezesre, a kerdes tovabbra is kihivast
jelent a diszpozicionalis pszichologia elmeleti kutatoi szamara.
Ironikus modon ez a kihivas jelentett lokest a diszpozicionalis szemlelet
kereteiben vegzett munka ujraeledesehez. Es ez a „problema” nyujt „tavlatot” is a
szemelyiseg e nezopontja szamara. A diszpozicionalis elmeletalkotok egyre inkabb
tudatositjak, hogy a szemelyisegvonasok korabbi megkozelitese tiilsagosan leegy-
szerusitett volt. Nem volt kepes ellatni a viselkedes elorejelzesenek feladatat. A
korabbi elmeleti modellek atadjak a helyiiket azoknak a megkozeliteseknek,
amelyek a szituacios eroket, illetve a helyzetek es a diszpoziciok kozotti kolcson-
hatastveszik szamitasba. E felismeresek hatarozott igeretetjelentenek e megkoze-
lites jovoje szempontjabol.
S fine az utolso erv, amely a diszpozicionalis megkozelites jovoje mellett szol:
barmilyen kitartoan probaltak a kutatok az evek soran kiiktatni a vonast mint
magyarazomechanizmust, a vonas - vagy altalanosabb ertelemben a diszpozicio -
fogalma aktiv helyet orzott meg a szemelyisegpszichologusok szotaraban. A hosszu
mult kezeskedik ezeknek a fogalmaknak mint magyarazoeszkozoknek az ellenallo
kepessegeert. Ugy tiinik, mintha a szemelyisegpszichologusok nem nelkiilozhet-
nek ezeket a fogalmakat (A. H. Buss. 1989). Az, hogy kialltak az ido probajat, a
vonasfogalmak olyan alapveto helyesseget sejteti, amit nehez lenne tagadni.
Biologiai
perspektwa
ELOSZO
A HARMADIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
emberi lenyek biologiai teremtmenyek, ehhez ketseg
sem fcrhet. Az allatokbirodalmanak polgarai vagyu+nk, s annak minden jell egze-
tesseget magunkon viseljiik. Esziink, iszunk, lelegziink, uritiink es szexualis teve-
kenyseget folytatunk, hogy fenntartsuk afaj folytonossagat. Allah termeszetiinkbol
eredoen egy sor finomabb ero is hat rank.
Milyen melysegben gyokereznek ezek a biologiai hajtderok, s mennyire hatjak
at viselkedesunket? Meghatarozza-e a szemelyisegvonasainkat az ordklodes? Vajon
a szemelyiseg maga is az evmillios evolucid tenneke-e? Milyen finom es athato
befolyast gyakorolnak a biologiai folyamatok a szemelyisegre, s ezek a hatasok
milyen alkalmazkodasi inukodesekhez kapcsolodnak? Ime nehany azon kerdesek
koziil, melyek a szemelyiseg biologiai szemleletu kutatoit foglalkoztatjak.
A szemelyiseg biologiai szempontu megkozelitesenek fokusza tobbszor is
valtozott az evek soran. Bizonyos elmeletek csak igen laza ertelemben biologiai
jelleguek, masok kimondottan is sajatos biologiai folyamatokhoz es strukturakhoz
kotodnek. Az elmeleteket alatamaszto kutatas is igen nagy valtozatosssagot mutat,
az erintett biologiai mukodeseket vizsgalo munkaktol az ordklodes tanulmanyoza-
saig. Bizonyos szempontbol a biologiai ihletesu szemelyisegkutatas mozaikszeru
kepet mutat - a toredekes felszin alatt azonban a gondolkodas olyan vezerfonalai
fedezhetoek fel, melyek a latszolag kuldnallo darabokat egymashoz kotik.
A biologiai orientacioju szemelyisegkutatast ket altalanos kerdes mozgatja, es
ez alapjan az ilyen szemleletu kutatok is ket csoportba sorolhatok. Az elso csoport-
ba tartozo elmeletalkotok arra a tetelre dsszpontosftanak, mely szerint a szemelyi-
seg jellemzoi oroklottek. Altalaban nem vilagosak meg azok a biologiai mechaniz-
musok, melyeken keresztiil az oroklott kiildnbsegek a szemelyek viselkedesere
hatnak, s nagy resziiket meg fel sem fedeztek. Az ebbe a csoportba tartozo
kutatokat elsosorbari az erdekli, hogy mely szemelyisegvonasokat es milyen szoci-
alis viselkedest befolyasol az ordklodes. Ezek a kutatok tehat ott vizsgalbdnak, ahol
a biologiai es a diszpozicionalis megkozelites utjai keresztezik egymast.
Gyakran ugyanazon kutatok erdeklodesi korebe tartozik az az atfogobb kerdes
is, hogy az emberi szemelyisegjellemzok felfoghatok-e a fajunkat alakito evolucios
erok termekeinek. A szemelyiseg ilyen szemponm vizsgalata egyre elterjedtebbe
Harmadik resz: Biologiai perspektiva • 133
valt az utobbi evekben. Ma шаг az emberi tarsas viselkedes sokkal nagyobb
hanyadarol tetelezik fel, hogy az evolucio termeke, mint azt ket evtizede barki is
sejteni merte volna.
Ez a ket elkepzeles - tehat az, hogy szamos szemelyisegjellemzo genetikusan
meghatarozott es az emberi viselkedeses hajlamok evolucios tortenelmiinkben
gyokereznek - kepezi a 6. fejezet alapjat.
A biologiai szempontu megkozelites mas oldalrol abbol indul ki, hogy az
emberi viselkedes bonyolult biologiai rendszer termeke. A szervezetiinket alkoto
biologiai folyamatokban tiikrozodik, milyen modon szervezodtiink ,,elo lenyekke”.
E nezopontbol szamos biologiai jelensegrol feltetelezhetjiik, hogy hatassal van
viselkedesiinkre es tapasztalatainkra. Annak erdekeben, hogy megertsek ezeket a
hatasokat, a kutatok eloszor megprobaljak feltarni az emberi szervezet biologiai
rendszereinek mukodeset, s ezt kovetoen forditjak figyelmiiket arra a kerdesre,
hogy mikent befolyasolhatjak ezek a mukodesek azokat a viselkedesjegyeket,
amelyeket a szemelyiseggel azonositunk.
Ez a gondolkodasmod az antik vilagban gyokerezik, am a sokkal kozelebbi
mult modszertani vivmanyai forradalmasitottak. A vivmanyok elsosorban abban
allnak, hogy az idegrendszert alkoto folyamatokat egyre jobban kezdjiik megismer-
ni, s ez magaban foglalja a hormonalis rendszer viselkedesre gyakorolt hatasainak
megerteset is. E nezopont kepviseloi hangsulyozottan a folyamatok vagy mecha-
nizmusok felol tekintenek a szemelyisegre, amikor azt vizsgaljak, hogy a biologiai
funkciok hogyan befolyasoljak a viselkedest. Mint az olvaso latni fogja azonban, az
ezekre a folyamatokra valo osszpontositas nem vonja maga utan az egyeni kiildnb-
segek elhanyagolasat. Az egyes folyamatok gyakran eltero mertekben mukodnek
a kiilonbozo szemelyekben, s ezaltal jon letre az az egyedi mintazat, amit a
szemelyiseg fogalma kepvisel. A szemelyiseg ilyenfajta biologiai megkozeliteset a
7. fejezetben vessziik szemiigyre.
6.
T? T? T F 7 F Т
Ordklodes, evolucio
es szemelyiseg
TESTALKAT ES SZEMELYISEG
Testalkati tipusok
Temperamentum
AZ OROKLODES HATASA A SZEMELYISEGRE
Az ikerkutatas modszere
Adoptaciokutatas
MELY SZEMELYISEGDISZPOZICIOK OROKLODNEK?
T emperamentumok
Aktivitas, szociabilitas es emocionalitas
Leteznek-e mas temperamentumok is?
Ordklodes es mas szemelyisegvonasok
Az otfaktoros modell es az ordklodes
A kornyezeti hatasok termeszete
Ordklodes es szexualis iranyultsag
AZ EVOLUCIO ES AZ EMBERI VISELKEDES
Szociobiologia es evolucios pszicholdgia
Genetikai hasonldsag es a vonzalom
Parvalasztas es versenges a partnerert
Az agresszio es a „fiatal him szindroma”
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Magatartasgenetika es pszichiatriai korkepek
Evolucio es a viselkedeszavarok
Milyen mervu viselkedesvaltozasra van esely?
OSSZEFOGLALAS . KULCSFOGALMAK
Ket haromnapos csecsemot figyelunk bolcsojeben az tivegablak mdgbtt. Egyikiik bekesen
fekszik orakon keresztiil, ritkan sir is csak keveset mozog. Л masik a kezevd is Idbaval
csapkod, gmnaszokat vag, s gyakran fillsirto sirdsa remegleti meg a levegot.. Mi teszi ennyire
killbnbozcruiezt a kit csecsemot mar ilete ilyen korai szakaszdban?
Tizenhat-lizennyolc eves fiatal ferfiak mulatjdk az idot egesz dilutdn a biliardszalon
bdijciban. A feltiinist keresik, fixirozz.dk az arra jam noket, is a legotletesebb modokan
sirtegetik egymdst. Olykorfelforrosodik. a hangulat, az arcnonasok megkeminyednek, lokdb-
so'des is hangos szovdltas kezdodik. Ez alkalommal azonban az egyik tul messzire megy a
sertisben. Sbtet acil viUan, is harom. Ibvis rdzza meg a form levegot. Kesobb a halotlat
gyaszolo edesanya igy sohajt fel: „Miert csinaljak ezt a ferfiak?"
iberi lenytmk reszet kepezi az a test is,
amelyben nap mint nap eljiik eletimket Az egyik
embernek nagy meretii es eros a teste, a masiknak
joval kisebb es torekeny. Egyesek teste aranyos es
szep, masoke vaskosabb, egyenesen idomtalan. Bi-
zonyos „testfek” az elet bizonyos szakaszaban a hajas
babak irant kezdenek el erdeklodni, masokat ehe-
lyett a Lego vonz jobban.
Testiinkpersze nem azonos szemelyisegiinkkel,
de befolyasolja-e testiink azt, hogy milyen a szeme-
lyisegiink? Az a gondolat, hogy az emberek teste
meghatarozhatja szemelyisegiiket, legalabb Hip-
pokratesz es Galenosz koraig nyiilik vissza. Mint a
4. fejezetben mar emlitettiik, Hippokratesz negy
szemelyisegkategoriabol allo tipologiat javasolt,
melyet Galenusz azzal egeszitett ki, hogy mind-
egyik kategoria egy-egy testnedv tiilsiilyat tiikrozi.
Azota is iijra es iijra, es szamtalan formaban meriil
fel az az elkepzeles, hogy a szemelyiseget a fizikai
adottsagok hatarozzak meg.
Fizikai adottsagon azonban mast es mast ertet-
tek az egyes korszakokban, igy a fenti alapgondolat
is szamos nagyon eltero formaban „oltott testet” az
evek soran. Ebben a fejezetben elobb rovid pillan-
tast vetiink az elkepzeles egyik viszonylag korai
valtozatara, hogy aztan egy tijabb es arnyaltabb
elmeletre fordfthassuk ligyelnninket.
TESTALKAT ES SZEMELYISEG
A testi formak es a szemelyiseg osszeliiggesenek
gondolata jol tetten erheto a nepszerii sztereotipi-
akban: belevaki, vidam kover ember; kalandokra
ehes, eros, izmos hos; torekeny ertelmisegi. Van-e
akar szemernyi igazsag is ezekben a sztereotipiak-
ban?
Az evek soran szamos elmeletalkoto valaszolt
igennel erre a kerdesre. A pszichiater Kretschmert
(1925) az elmebetegsegek erdekeltek, s testalkatuk
alapjan harom kategoriaba: a vekonyak, az izmosak
es az elhizottak csoportjaba sorolta az embereket.
Klinikai megfigyclesei azt sugalltak, hogy a kiilon-
bozo tipnsokba sorolhato emberek kiilonbozo el-
mebetegsegekre hajlamosak. A tulsiilyos emberek
a manias-depresszios elmezavarra, mig a masik ket
tipns inkabb a skizofreniara veszelyeztetett.
S a kesobbiekben ezt a gondolati szalat bonto-
gatta tovabb tdbbfelekeppen William Sheldon
(1942). О inkabb a normalis szemelyisegjegyekre
osszpontositott, s azt javasolta, hogy a Kretschmer-
fele harom kategoriat ne elkfildmilo tipuskent,
hanem olyan folytonos dimenziokent fogjuk fel,
amely menten elterhetnek egymastol az emberek.
(Ime az tijabb pelda arra, hogy a tipustan hogyan
keszitette elo a folytonosdimenzio-felfogas szama-
ra a talajt.)
Testalkati tipusok
Az ligynevezett testalkati tipus vagy szomatotipus
Sheldon szerint a harom emlitett dimenzio men-
ten elfoglalt hely alapjan azonosithatd. A szoma-
totipust harom szammal jeloli (mindharom di-
menzion 1 es 7 kozotti ertekkel), amivel az egves
testi jellegzetessegek egymashoz viszonyitott mer-
teket fejezi ki. Sheldon mindharom dimenziot resz-
letesen leirta, es arra is dolgozott ki magyarazatot,
hogy kialakulasuk mivel allhat osszefiiggesben. Ve-
lemenye szerint a harom jellemzo azt tiikrozi, hogv
a fejlodes soran melyik embrionalis csiralemez ka-
136
Harmadik resz: Biologiai perspektwa
6.1. ABRA A fenykepek a Sheldon-fele testalkati tipusokat illusztraljak: baloldalt az endomorf, kozepen a mezomorf es jobboldalt az
ektomorf testalkat lathato
pott nagyobb hangsulyt, s ezert nevezte el az egyes
jellegzetessegeket az embrionalis csiralemezek
alapjan.
Az endomorfia (a szomatikus tipus elso szanije-
gye) a koversegre valo hajlam. Sheldon szerint ez
a jellemzo az endodermabol kifejlodo emeszto-
rendszer tiilsulyat tiikrozi. Az endomorf test pnha,
gombolyii, s altalaban kevesse alkalmas a kemeny
fizikai erokifejtesre. (Ahogy mondam szoktak: „кё-
nyelemre kesziilt, nem gyorsasagra”.) Jellegzetes
endomorf test lathato a 6.1. abra bal oldali кёрёп.
A mezomorfia (a szomatotfpus masodik szam-
jegye) az izmosodasra valo hajlam, a mezoder-
mabol kialaknlo csontozat, izomzat es kbtoszdvet
viszonylagos tulsulya. A mezomorf test kemeny es
szogletes. Az ilyen emberek erosek, ellenallnak a
scriilcsnck, ёв alkalmasak a kemeny fizikai erofeszi-
tesre (6.1. abra, kozepso kep).
Az ektomorfia (a harmadik szamjegy) a sovany-
sagra valo hajlam. Sheldon szerint az ektoderma-
bol kialaknlo bor es az idegrendszer dominanciajat
tiikrozi. Az ektomorf emberek teste finom, gyenge
ёв torekeny (6.1. abra, jobb oldali kep). Testiikhoz
viszonyitva nagy az agymeretiik, megis konnyen
tiilterhelhetoek kiilso ingerlessel, es nem igazan
alkalmasak a fizikai mimkara.
Lehetseges - bar kicsi az esely -, hogy talalnnk
olyan szemelyt, aki valamelyik kategoria tokeletes
peklaja. Bizonyos fokig mindenki rendelkezik
mindegyik jellegzetessёggeI. Tiszta mezomorf vol-
na peldaul az 1-7-1 ёгГсксккс! jellemzett szemely.
Az egeszeben izmos, de kisse kopeds embert a 4-6-2
ertekekkel irhatnank le. A keskeny vallu es tore-
keny embert nemi pocakkal a 6-1-7 ertek jellemzi.
A minden szempontbol atlagos testalkat a 4-4-4
erteket kapja.
T emperamentum
E harom testi dimenzioval parhiizamosan Sheldon
kialakitott egy masodik fogalomrendszert is. Ha-
rom kiilonbozo „temperamentnmrol” beszelt, me-
6. Ordklodes, evolucio es szemelyisdg • 137
lyek mindegyike tobbfele modon is megnyilvanulhat
a szemelyisegben (6.1. tablazat). Az iigynevezett visz-
cerotonia olyan tulajdonsagokat foglal magaban, mint
a nyugalom, tiirelem (sot engedekenyseg), szocia-
bilitas, kenyelemszeretet es kiegyensiilyozottsag. Aszo-
matotoniajellemzoi a batorsag, az energikus ramenos-
seg es a kalandok, a kockazat es a fizikai aktivitas kere-
sese. A cerebrotonia pedig tiilerzekenyseggel, aggalyos-
kodassal, a tarsas interakciokban valo gatoltsaggal, a
kapcsolatok keriilesevel, fizikai es erzelmi visszafogott-
saggal es a sajat vilagba valo visszavonulassal (olykor
titkolozassal) tarsnl. Akarcsak a szomatotipus eseteben,
mindenkinel megtalalhato valamennyi temperamen-
tiunjellemzo is bizonyos mertekben.
Vegyiik eszre, hogy a temperamentumok elneveze-
sei a szomatotipus egyes osszetevoivel vannak kapcso-
latban. Ez nem veletlen. Sheldon ugy velte, hogy a
temperamentumok a megfelelo testalkati tipussal
egyiitt jarnak. Igen faradsagos kutatomunkaval - 200
ferfi 5 even keresztiil torteno hosszas es reszletekbe
mend megfigyelesevel — igyekezett meghatarozni a
temperamentumjellemzok es a szomatotipus osszete-
voi kozotti kapcsolatokat (Sheldon 1942). Az eredme-
nyek meghokkentoek voltak. Sheldon rendkiviil ma-
gas korrelacidt talalt a testalkat egyes komponensei es
az elmeletileg veliik illeszkedo temperamentumjel-
lemzok kozott. A mezomorfia szoros osszefuggesben
volt a szomatotoniaval, az endomorfia a viszceroto-
niaval, az ektomorfia pedig a cerebrotoniaval. A tem-
peramentum es a testalkat minden mas kombinacioja
kozott forditott volt a korrelacio.
Sheldon tehat pontosan azt talalta, amiben re-
menykedett. Ugyanakkor az a mozzanat, hogy a korre-
laciok ilyen erosek voltak, sokak szemeben azt a gyaniit
keltette, hogy Sheldon talan akaratlanul is elfogul-
tan pontozta a vizsgalati szemelyeket. Ez nem zar-
hato ki, hiszen Sheldon ertelemszeriien ismerte
sajat hipoteziset, es amikor a pontozast vegezte,
mar igen sokat tudott a vizsgalt szemelyekrol is.
Kesobb azonban olyan tanulmanyokban erositet-
tek meg Sheldon elkepzeleseit, amelyekben kis-
gyermekeket pontoztak (Walker 1962), onjellem-
zeses (peldaul Cortes es Gatti 1965; Yates es Taylor
1978) vagy kozvetett adatokkal dolgoztak (Davidson,
Mclnnes es Parnell 1957; Glueck es Glueck 1956;
Parnell 1957).
Mit kezdhetiink ezekkel az eredmenyekkel? E ta-
nulmanyok azt bizonyitjak, hogy a testalkati tipusok
valoban osszefuggenek a szemelyisegkiilonbsegekkel.
De milyen iiton jon letre a hatas? A testalkat kozvetle-
niil hozza letre a szemelyisegvonasokat, vagy inkabb
keriiloutas folyamatrol van szo? A mi kulturankban
peldaul a testalkati tipusok olyan sztereotipiakkal kap-
csolodnak ossze, melyeket lelnotte valasunk folyaman
sajatitunk el. A sztereotipiak elvarasokat tartalmaznak
arra vonatkozoan, hogy az emberek mikent fognak
viselkedni. Ha ezeket az elvarasokat magimkkal vissziik
tarsas kapcsolatainkba is, akkor arra kesztethetjiik a
tobbieket, hogy az „elvart” modon viselkedjenek
(Gacsaly es Borges 1979). Az eredmeny ugyanugy a
szomatikus tipus es a viselkedes egyiittjarasa lenne -
ami azonban a szocialis nyomasnak es nem maganak
a testalkatnak a kovetkezmenye.
Nehez kideriteni, miert is all fenn kapcsolat a testi
tipus es a szemelyiseg kozott. Reszben emiatt marad-
tak sokan szkeptikusak Sheldon elmeletevel kap-
csolatban, mig vegiil elhalvanyult az iranta valo
erdeklodes.
6.1. TABLAZAT
A Sheldon altal leirt temperamentumok nehany jellegzet.essege (Sheldon 1942 nyomdn)
Viszcerotonia Szomatotonia Cerebrotonia
Laza testtartas es mozgas A fizikai kenyelem szeretete Szociabilitas es melegseg Erzelmi kiegyensiilyozottsag Tiirelem es elegedettseg A tarsadalmi szertartasok kedvelese Altalanos joindulat Magabiztos testtartas es mozgas A fizikai kalandok kedvelese Versengo agresszivitas Egyenesjellem Eroteljesseg Igeny a fizikai erokifejtesre Erzeketlenseg a fajdalomra Visszafogott testtartas es mozgas Az egyediillet kedvelese A tarsas ingerek keriilese Erzelmi visszafogottsag Lelki erzekenyseg, aggodalmaskodas Gatoltsag a szocialis kezdemenyezes teren Tiilerzekenyseg a fajdalomra
138 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa,
Bar Sheldon elkepzelesei nem gyakoroltak kii-
londsebb befolyast a mai szemelyiseglelektani ku-
tatasra, olyan temat erintettek, amely a kesobbiek-
ben az erdeklodes eloterebe keriilt. Sheldonnak
szilard meggyozodese volt, hogy a szemelyisegje-
gyek - csakfigy, mint a testalkati tipusok - oroklot-
tek. Hitt ebben, de sohasem vizsgalta. Sheldon
idejeben valojaban nem is valt vilagossa, mikent
lehetne feltarni, hogy droklodik-e a szemelyiseg.
Mas teriileteken azonban a kutatok kidolgoztak
azokat a modszereket, nielyekkel kozvetlenebbiil
vizsgalhato a szeinelyisegjellemzok oroklodesere
vonatkozo elkepzeles is. Eloszor forditsuk figyel-
nriinket ezekre a modszerekre.
AZ OROKLODES HATASA
A SZEMELYISEGRE
Hogyan dontheto el, hogy a vonasok droklottek-e?
Az olyan egyszeru modszer, mint peldaul a csaladi
hasonlosag vizsgalata szamos problemat hordoz.
Mindenekelott azt kell eszben tartanunk, hogy ket
csaladtag hasonlosaga omnagaban nem teszi lehe-
tove, hogy szetvalasszunk ket eshetoseget: egyfelol
azt, hogy csak azert hasonloak, mert sok idot toltot-
tek egyiitt, s igy ugyanazokat a viselkedesformakat
tanultak meg (lasd a 13. fejezetet), masfelol pedig
azt, hogy az oroklodes miatt valtak hasonlova.
A kep tisztazasahoz uj modszerekre volt sziikscg.
Azok a pszichologusok, akiket az oroklodes viselke-
desre gyakorolt hatasa erdekelt, a genetika tudoma-
nyahoz fordultak iij otletekert. Az eredmeny a pszi-
chologia es a genetika iijfaj ta otvozete lett, amit visel-
kedesgenetikanak vagy magatartasgenetikanak neve-
ziink. Ez a tudomanyteriilet a genetikus tenyezok
viselkedeses jellemzokre gyakorolt hatasait vizsgal-
ja, legyenek azok akar nyilt cselekvestendenciak,
szemelyisegdiszpoziciok, pszichopatologiai folya-
matok, vagy kognitiv es erzelmi folyamatok (Loeh-
lin, Willerman es Horn 1988; Plomin, DeFries es
McClearn 1989; Plomin es Rende 1991).
Az ikerkutatas modszere
A viselkedesgenetika szeles korben alkalmazott
modszere az ikerkutatas. Ez a modszer azt a ket, a
szaporodas soran termeszetes modon elofordulo
veletlen esemenyt hasznositja, amely az ikrek ket
kiilonbozo tipusat eredmenyezi. Az egyik fajta ve-
letlen eseineny nem sokkal a fogamzas utan kovet-
kezhet be. A megtermekenyitett petesejt normali-
san ket sejtre, majd tovabb osztddik, mig vegiil ki
nem fejlodik a teljes szervezet. Neha azonban az
elso ket sejt elkiiloniil egymastol, es mindketto
kiilon fejlodik tovabb. Az igy fejlodo parokat egy-
peteju vagy monozigota (MZ) ikreknek nevezziik,
mert mind a ketten egyetlen sejtbol szannaznak, s
igy genetikailag teljes mertekben azonosak.
A masik fajta veletlen esemeny magaban a fo-
gamzas folyamataban kovetkezik be. A noi petefe-
szek rendesen csak egyetlen petesejtet bocsat ki,
idonkent azonban kettot, tobbe-kevesbe egy ido-
ben. Ha tortenetesen mindketto megtennekenyiil,
s tovabbfejlodik, akkor ligynevezett ketpetejii vagy
heterozigota (HZ) ikerpar sziiletik. (Az ellenkezo
nemii ikrek nyilvanvaloan heterozigotak.) Geneti-
kai ertelemben a HZ ikrek egyenertekiiek a kiilon-
bozo idoben sziiletett azonos vagy kiilonnemu test-
vcrparokkal - csak tortenetesen egy idoben fogan-
tak, fejlodtek es sziilettek meg. Mint barmely test-
verpar eseteben, genetikai allomanyuk atlagosan
50%-ban azonos. Meglehetosen erdekes, hogy eleg
sok ikerpar rosszul tudja, hogy melyik csoportba
tartozik, es ez a tevedes egyforman jellemzo az MZ
es a HZ parokra (Scarr es Carter-Saltzman 1979).
Az ikerkutatas modszere a kovetkezo elofelte-
vesre epiil: az egyiitt nevelt ikerparok nagyjabol
ugyanazoknak az elettapasztalatoknak vannak kite-
ve, legyenek akar egy-, akar ketpetejii ikrek. Ez a felte-
ves donto jelentosegii az ikerkutatas modszeret
megalapozogondolatmenetben (6.2. abra).
Az ikerkutatasokban a vizsgalt jellegzetesseg
szempontjabol egypetejii ikerparokat hasonlitanak
ossze korrelacios modszerrel, s ugyanigy jarnak el
az azonos nemii ketpetejii ikerparokkal is. Ezutan
ezt a ket korrelacios erteket vetik ossze egymassal. Ha
az egypetejii ikrek jobban hasonlitanak egymas-
hoz, mint a ketpetejiiek, akkor emogott csak a ket
par genetikai hasonlosaganak elteresei hiizodhat-
nak meg. Ezt a kovetkeztetest tenneszetesen item
vonhatnank le, ha a sziilok maskent kezelnek a
ketpetejii, mint az egypetejii ikreket.
A szemelyisegre gyakorolt genetikai hatas mu-
tatoja az drokletesseg becsiilt erteke (heritability
estimate). A mutato a vizsgalt mintaban a szoban
forgo vonas varianciajanak (szemelyek kozotti eltere-
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg • 139
6.2. ABRA Az ikerkutatas soran egypetejii ikerpdrokat, illetve
azonos nemu ketpeteju ikerpdrokat hasonlitanak ossze. A pdrok
tagjait osszeoetik a vizsgalt valtozo telanieteben, s kiilon korre-
laciot szamolnak az ikrek mindket csoportjara. E ket korrelacios
ertek kulonbsegcnek ketszerese adja a vizsgalt jellemzo brokolhe-
tosegenek mutatojdt, vagyis annak becsult erteket, hogy a
variancia (az egyeni killbnbsegek) inekkora resze magyardzhato
az ordklodessel
seinek) azt a hanyadat fejezi ki, amely az oroklodes-
sel magyarazhato. Minel magasabb az ordkletesseg
becsi'ilt erteke, annal nagyobb stillyal esnek latba
genetikns tenyezok az egyeni kiildnbsegek megha-
tarozasaban.
Adoptacio kutatas
A szemelyiseg orokletessege targyaban nem csupan
az ikerkutatas modszerevel jnthatunk informacio-
hoz. A gyakran alkahnazott iigynevezett adoptacio-
kutatasban az orokbe fogadott gyermek es az orok-
be fogado sziilok, illetve a gyermek es a biologiai
sztilok hasonlosagat merik. A biologiai sziilo'kkel
valo hasonlosagot genetikus alaptinak tekintik,
mig az orokbe fogado sziilokkel valo hasonlosagot
kornyezeti eredetiinek.
Egy tovabbi modszertani valtozat az ikerkutatas
es az adoptaciokutatas jegyeit otvozi. Neha arra is
lehetoseg van, hogy olyan egypetejii ikerparokat
Az egypetejii es ketpetejii ikrek bsszehasonlitasa a szemelyisegjel-
lemzok brokletessegerol tdjekoztathat
vizsgaljanak, akiket orokbe fogadtak, s kiildn-kiilbn
neveltek fel (lasd a 6.1. keretes szoveget is). Mivel
kiilonbozo komyezetben no'ttek fel, a szemelyisegiik-
re gyakorolt kornyezeti hatasoknak inkabb az ellerese-
ket, mint a hasonlosagokat kell fokoznia. Az ilyen
ikerparok kozotti hasonldsag foka ket masik csopor-
teval hasonlithato ossze: az egyiitt felnevelt MZ es az
egyiitt felnevelt HZ ikerparokeval. Ha az oroklodes
fontos tenyezo a vizsgalt vonas szempontjabol, akkor
az MZ ikreknek hasonlobbaknak kell lenniiik, mint
a HZ ikreknek, meg akkor is, ha kiildn-kiilon neveltek
fel oket. Ha az oroklodes valoban lenyeges szerepet
jatszik, akkor a kiilon felnevelt egypetejii ikreknek
kozel annyira hasonloaknak kell lenniiik, mint az
egyiitt felnott egypetejii ikreknek.
MELY
SZEMELYISEGDISZPOZICIOK
OROKLODNEK?
Az elozo reszben targyalt modszereket immar ket
es fel evtizede alkalmazzak annak tanulmanyozasa-
ra, milyen szerepet jatszanak a genetikus tenyezok
a szemelyiseg alakulasaban. A modszereket szeme-
lyisegjellemzo'k szeles korere alkalmaztak, melve-
ket a legkiilonbozobb eljarasokkal vizsgaltak.
140 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
«*
6.1. Sziiletesuktol kiilon nevelt ikrek talalkozasa felnottkorban: *;
megdobbento hasonlosagok
A fejezetnek ebben a reszeben a szemelyiseget alakfto
genetikai hatasok szisztematikus kutatasara helyezttik
a hangsiilyt. Mindazonaltal a szemelyisegjellemzok
orokletessegerbl szolo legmeglepobb bizonyitekok
anekdotikusjelleguek. Az adatok olyan egypetejfi ikrek
tapasztalataibol szarmaznak, akiket sziiletesiik utan ha-
mar ktilonvalasztottak, kiilon is nevekek, s csak joval
kesobb talalkoztak iijra.
A koriilmenyek ilyenfajta osszjateka peldaul akkor
jon letre, ha egypetejii ikreket nem sokkal vilagrajottuk
utan kuldn-kiildn adnak orokbe - ez olyan gyakorlat,
amely valalia igen elteijedt volt az Egyesillt Allamok-
ban, mara azonban megszunt. Nehany esetben ezek az
ikrek kesobb iijra talalkoztak, amikor az egyikiik elha-
tarozta, hogy megkeresi testveret. Sok esetben azonban
ezek a gyermekek iigy nottek fel, hogy fogalmuk sem
volt arrol, hogy van-e ikerpatjuk. Elkepzelheto az a
meglepetes, amit a veliik pontosan azonos kiillemu
masik ember hirtelen felfedezese okozott!
Mifele erzes lehet felnottkorban megtalalni egype-
teji'i ikertestveriinket? Az iijra talalkozo ikertestverek
neha megdobbento hasonlosagokat fedeznek fel egy-
masban (Rosen 1987). Lebilincselo tortenetek sziilet-
tek azokban a - peldaul a Minnesota! Iker es Orokbe
fogadas Kutatokozpont altal vegzett - kutatasi progra-
mokban, amelyek az ilyen ikertestverek tanulmanyoza-
sara iranyultak. A vizsgalatokban reszt vett egy ferfi
ikerpar Newjerseybol, akik felnott korukig nem talal-
koztak, sot nem is tudtak egymas letezeserol. Ekkori-
ban mindketten onkentes tuzoltok voltak, mindketten
ugyanolyan szokatlan modon fogtak a sorosiiveget,
ugyanazt a markat kedveltek, s mindketten ugyanazo-
kat a megjegyzeseket tettek ugyanazokkal a gesztusok-
kal kiserve, amikor viccelodtek, megpedig igen gyak-
ran. Egy masik ikerpar azt fedezte fel, hogy mindketten
ugyanazt a cigarettamarkat szivjak, mindkettejiiknek
ugyanolyan tipusu a kocsija, s szabadtdejiikben mind-
ketten fabol barkacsoltak.
Egy Finn noi ikerpar szinten lenyugozo peldaval
szolgal. Noha nagyon eltero anyagi koriilmenyek kd-
zott neveltek fel oket, mindketten rendkfviil anyagiassa
valtak. Mindkettejiiknek teriszonya volt, mindketten
egyszer elveteltek, es ezt kovetoen harom egeszseges
gyermeket sziiltek. Nem sokkal azutan, hogy eloszor
talalkoztak, annyira egymasra hangolodtak, hogy rbvi-
desen be-befejeztek egymas megkezdett mondatait.
Mindez annak ellenere alakult igy, hogy egymastol
teljesen elvalasztva nottek fel.
Ezek a pt ldak ketsegkiviil megkapoak, am nehez
megmondani, mennyiben a veletlen termekei. Noha az
iijra talalkozo ikrek egy sor dologban hasonlosagot
mutatnak, nem minden ikerparnal tapasztaltak a valo-
sziniitlen hasonlosagok ilyen megdobbento mintaza-
tat. Az ilyen dramai peldak mindazonaltal befeszkelik
magukat a fejiinkbe, s befolyasoljak, mikent gondolko-
dunk a szemelyiseg termeszeterol. Az ilyen illusztraciok
azt a benyomast keltik, hogy az 6r6kl6'des nemcsak
olyan atfogojellemzokethataroz meg, mint az aktivitasi
szint es az emocionalitas, hanem kifinomultabb utakon
keresztiil is befolyasolja a szemelyiseget.
T emp er amen tumo к
A szemelyiseg droklodesenek vizsgalataval kapcso-
latos egyik megkozelites az iigynevezett tempera-
mentumokra osszpontosit. Magat a kifejezest ktt-
lonbozo szerzok mas-mas ertelemben hasznaljak
(lasd Buss es Plomin - 1984 - attekinteset).
Sheldon ezt a fogalmat a szemelyiseg altala mert
aspektusaira alkalmazta, de sohasem definialta vi-
lagosan. Masok nem tobbes, hanem az egyes szainii
temperamentum sz6t hasznaljak a szemely altalanos
„erzelmi tenneszetenek” kifejezesere (peldaul
Allport 1961; Gallagher 1994; Kagan 1994).
A kifejezes modern hasznalatara a legjobb pel-
dat Arnold Buss es Robert Plomin (1984, 84. o.)
munkaiban talaljuk, akik a tobbes szamu tempera-
mentmnok format reszesitik elonyben, esjelenteset
a kovetkezokeppen hatarozzak meg: „azok az orok-
lott szemelyisegvonasok, amelyek mar kora gyer-
mekkorban fellelhetok”. Felfogasuk szerint sza-
mos, teljesen elkiiloniilo temperamentum letezik.
Buss es Plomin szerint a temperamentumokat a
tobbi szemelyisegvonastol genetikai meghataro-
zottsaguk kiilonbozteti meg. Buss es Plomin elme-
letenek masik ki nem mondott tetele, hogy a tem-
peramentumok athatobb, melyebb es messzeme-
nobb hatasuak, mint mas vonasok. A temperamen-
tumok nemcsak azt befolyasoljak, hogy mit tesznek
az emberek, hanem azt is, hogy mikent teszik azt,
amit tesznek. A temperamentumok athato volta-
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 141
nak ilyen felfogasa nem nagyon ter el attol, aho-
gyan Sheldon es Allport hasznalta ezt a kifejezest.
Noha maguk is fontosnak tekintik, Buss es
Plomin nem foglaltak bele definiciojukba, hogy a
temperamentumok nemcsak a kora gyermekkori,
hanem a felnottkori szemelyiseget is befolyasoljak.
A temperamentumok tehat folyamatosan felismer-
hetok az egesz clet soran. Buss es Plomin ugyanak-
kor arra figyelmeztet, hogy ne varjunk valamifele
tokcletes folytonossagot, megpedig ket okbol. Elo-
szor, mert a genek nem fejtik ki folyamatosan a
hatasukat, olykor „be- es kikapcsolodnak” a fejlo-
des folyaman, s ez megbonthatja a folyamatossagot
(Plomin 1983). Masodszor pedig azert, mert a tem-
peramentumok genetikai alapjaik ellenere is mo-
dosulhatnak a tapasztalat reven.
Aktivitas, szociabilitas es
emocionalitas
Buss es Plomin (1984) ugy crvelt, hogy harom
olyan szemelyisegdiszpozicio van, amely tempera-
mentuinnak tekindieto. Ezek az aktivitasi szint, a
szociabilitas es az emocionalitas. Mint minden vonas-
dimenzio, ezek is az egyeni kiilonbsegek egesz ska-
lajat foglaljak magukban.
Az aktivitasi szint a szemely altalanos energia-,
vagy viselkedeses „kimenete”. Ennek a tempera-
mentumnak ket vetiilete van, melyek fogalmilag
elvalaszthatok egymastol, noha szorosan egyiitt jar-
nak. Az egyik az eroteljesseg (vigor) - a szemely visel-
kedesenek intenzitasa, amplitudoja. Az eroteljes
cselekvesek sok energiat igenyelnek, s azok az ein-
berek, akiket magas szintu vigor jellemez, hajlamo-
sak olyan tevekenysegeket keresni, melyek nagy
energiaju cselekvesekkel jarnak (peldaul a teniszt
valasztjak a sakkozas helyett). Az eroteljesseg tem-
peramentumaval jellemezheto szemelyek sok ener-
giat fektetnek abba, amit eppen csinalnak. Az akti-
vitasi szint masik vetiilete a tempo, vagyis a cselekves
sebessege. A tempo magas ertekevel jellemezheto
szemelyek ha tehetik, gyors iitemu tevekenysege-
ket valasztanak, s gyorsan vegzik azt, amit eppen
tesznek. A tempo alacsony szintjevel jellemezheto
szemelyek raerosebb modon teszik a dolgukat az
cletben.
A szociabilitas a masokkal valo egyiittletre ira-
nyulo hajlam es a maganyossag keriilese. A szo-
ciabilitas igenyt jelent masok figyelmere, a kozos
6.3. ABRA Egy- is ketpetejii ikerparok korrelacios ertekei az
emocionalitas, aktwitdsi szint is szociabilitas teniperamentu-
mok eseteben a sziilok altal adott jellemzesek alapjan. A korre-
laciok dtlagdt vettek figyelembe 4 mintaban, melyben osszesen
228 egypetejii is 172 ketpetijii ikerpar szerepelt, 5 ev 1 honapos
atlagos eletkorral (Bluss is Plomin - 1984 — alapjan)
tevekenysegre es minden olyan stimulaciora, amely
a tarsas interakcioval egyiitt jar. Buss es Plomin
szerint a szociabilitas nem azonos a tarsas jutaimak
- dicseret, megbecsiiles es egyiitterzes - iranti
vaggyal, ezeknek ugyanis hasonlo erteke van inin-
denki szamara. A szociabilitas inkabb azt jelenti,
hogy a tarsas interakcio omnagaban hordozza a
jutalmat.
Az emocionalitas Buss es Plomin meghataroza-
sa szerint a fiziologiai izgalom - gyors es intenziv -
megemelkedesere hajlamosit erzehnileg felkavard
helyzetekben. A szerzok ervelcse szerint ez a tem-
peramentum csak harom erzelemre, a distressz-er-
zesre (kellemetlen lesziiltscgre), a diihre es a fele-
lemre vonatkozik. Ugy latjak, hogy a tobbi erzelem
eseteben keletkezo fiziologiai arousalemelkedes
nem eleg jelentos ahhoz, hogy kielegitse a tempe-
ramentnm fogahnanak kriteriumait. Felnottek sza-
mara osszeallitott temperamentum-kerdoivuk leg-
ujabb valtozataban (lasd 6.2. tablazat) Buss es
Plomin harom alskalat alkalmazott az altalanos
emocionalitasra (differencialatlan distressz-erzes-
re), a diihre es a feleleinre valo hajlam meresere.
Nem erdektelen, hogs- a distressz es a felelem ko-
zotti eros kapcsolatot leszamitva a skalak nem kor-
relalnak szorosan egymassal (Buss es Plomin
142 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
6.2. TABLAZAT
Az EAS temperamentum.-kerddivfelnotteknek szolo vdltozatanak nehany tetele (Bluss es Plomin 1984). Az EAS a harom betuvel jelzett emocionalitas, aktivitdsi. szint, szociabilitas temperamentumokat mm. Az emocionalitas harom skalabol tevodik ossze, melyek a fMmet, a dilhot es a (distresszt) merik. A valaszt otfdiozaiu skdldn lehet megadni, amely az „ egyaltaldn nem jellemzo ram’-tol a „nagyon jellemzo ram”-ig terjed Emocionalitas Konnyen megijedek [felelem] Sok dolog felbosszant [duh] Mindennapi esemenyek is nyugtalanna es ingerlekennye tesznek [distressz] Gyakran nem erzem magam biztonsagban [felelem] Forroveru es hirtelen haragii embernek ismernek [diih] Konnyen keriilok erzelmileg felhangolt allapotba [distressz] Aktivitas Altalaban sietni latnak engem Egesz eletem feszes ritinusban zajlik Gyakran ugy erzeni, mintha szetvetne az energia Szociabilitas Szeretek emberekkel egyiitt lenni Inkabb masokkal egyiitt dolgozom, mint egyediil Az emberek minden masnal erdekesebbek a szamomra
(Forras: A. H. Bluss es R. Plomin: Temperament: Early Developing Personality Traits. Hillsdale, N. ].: Erlbaum 1984. Copyright 1984 Lawrence Erlbaum Associates. Akiado engedelyevel.)
1984). Ezert elkepzelheto, hogy az emocionalitas
temperamentuma tenylegesen ket vagy harom el-
kuloniilt vonasbol tevodik ossze.
Buss es Plomin felfogasa az emocionalitasrol
tobb szempontbol is hasonlo az Eysenck-fele
neuroticizmus vagy emocionalis labilitas szupervo-
nashoz. Eysenck ket cimkejenek nemikepp masok
a felhangjai, ami elso pillantasra zavarba ejto lehet.
A neuroticizmus negativ erzelmeket sejtet es sze-
melyisegzavarokra utal. Az erzelmi labilitas pedig
altalanos erzelmi erzekenysegkent (reaktivitas-
kcnt) is ertelmezheto (tekintet nelkiil arra, milyen
erzelemrol van sz6). Azok a tetelek viszont, ame-
lyek Eysenck skalait alkotjak, nagyreszt negativ er-
zelmeket tanalmaznak, vagyis ez a szupervonas ha-
sonlit ahhoz az emocionalitashoz, amit Buss es
Plomin mer (az emocionalitas nemileg eltero fel-
fogasarol lasd a 6.2. keretes szoveget).
A Buss es Plomin altal javasolt temperamentu-
mok Sheldon elkepzeleseihez is kozel allnak, koze-
lebb, mint ahogyan azt altalaban felismerik. Az
aktivitasi szint es az a vilagra gyakorolt energetikai
hatas, amelyet ez a fogalom magaban foglal, nem
nagyon ter el a szomatotonia tipusatol (lasd 6.1. tabla-
zat). S ugyanigy, a szociabilitas a viszcerotonia egyik
jellegzetessege, az emocionalitas szorongasformaja pe-
dig a cerebrotonia resze. Ez a hasonlosag meg akkor is
erdekes, ha tavolrol sem tokeletes az egybeeses.
Milyen bizonyitekok szolnak amellett, hogy a Buss
es Plomin altal feltetelezett harom temperamentum
oroklott? Konnyu osszegezni annak a negy ikerkuta-
tasnak az eredmenyeit, amelyet kollcgaikkal egyiitt
vegeztek, s amelyben szttlok osztalyoztak gyennekei-
ket (Buss es Plomin 1975; Plomin 1974; Plomin es
Rowe 1977; Plomin, lasd Plomin es Foch 1980). E
kutatasokban szoros kapcsolatot talaltak a sziilok altal
becsiilt emocionalitas, aktivitas es szociabilitas merte-
keben MZ ikrek kozott (az atlagos korrelacioertekek
a 6.3. abran lathatoak). Gyakorlatilag nem, illetve
esetenkent negativ volt a korrelacio a HZ ikrek esete-
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 143
ben. Az adatok egyertelniiien az ordklodes erotel-
jes hatasat mutatjak e haroin jellegzetesseg esete-
ben (lasd meg Thomas es Chess 1977).
Masrcszrol viszont aggalykent meriil fel az a lehe-
toseg, hogy elfogultsag torzithatja az eredmenyeket
akkor, amikor sziilok itelik meg gyermekeiket (Neale
es Stevenson 1989, Sandino es mtsai 1995). Emiatt
igen fontos, hogy mas forrasbol szarmazo bizonyite-
kok is rendelkezesre alljanak. Szamos iijabb tamil-
many vizsgalta az erzelmi stabilitas orokoll letoseget,
amelyben sziiloi beszamolok helyett az Eysenck-fe-
le onjellemzo skalakat alkalmaztak. Ezekben a vizs-
galatokban egyontetuen azt talaltak, hogy- dnjellem-
zeseik alapjan - az MZ ikrek hasonlobbak, mint a
HZ ikrek (Flodems-Myrhed, Pedersen es Rasmuson
1980; Loehlin es Nichols 1976; Viken es mtsai 1994;
Young, Eaves es Eysenck 1980; lasd meg Loehlin,
Willennan es Hom 1985; Eysenck es Eysenck 1985).
Egy ujabb vizsgalatban akkor is ugyanezt az eredmenyt
kaptak, ha nem onjellemzest, hanem az ikertarsjellem-
zeset hasznaltak fel. Az eredmenyek ismetelten azt a
kovetkeztetest tamogatjak, hogy az emocionalitasban
a genetikai tenyezok szerepet jatszanak.
Az aktivitasi szint es a szociabilitas eseteben az
adoptaciokiitatas (Loehlin es mtsai 1985) ngyan-
csak genetikai hatasra utal (ebben a kntatasban az
emocionalitas! nem vizsgaltak). A vizsgalatban
orokbe fogadott gyermekeket hasonlitottak ossze
biologiai es orokbe fogado sznleikkel ket onjellem-
zokerdoiv, aKalifomiai Pszicholdgiai Leltar (CPI)
es a Thurstone Temperamentum Kerdoiv (TTS)
segitsegevel. A CPI ket skalaja - a Szociabilitas es a
----- ---T—--------------------
6.2. Elmeleti kerdes: Hogyan foghatofel elmeletileg az emocionalitas? 3
Buss es Plomin felfogasa szerint az emocionalitas
egyszerre vonatkozik a negativ erzelmekkel kapcso-
latos izgalmi (vagy arousal) szint intenzitasara es
arra, hogy milyen konnyeden valthato ki ez az alla-
pot. Ugyanakkor azok a tetelek, melyeket e szerzok
az emocionalitas ineresere alkalmaznak, elsosorban
a konnyti izgathatosagra (arousibilitasra) vonatkoz-
nak (lasd a 6.2. tablazatot). Ebbol eredden az, amit
mernek, elsosorban a negativ erzelmek gyakorisaga-
val fiigg ossze.
Larsen es Diener (1985. 1987) ettol eltero utat
kovet. Ok az emberek erzelmi elmenyeinek intenzi-
tasara osszpontositanak, s item az ilyen elmenyek
elofordulasi gyakorisagara. Larsen es Diener szerint
az emberek egy altalanos erzelmi intenzitasdimenzio
menten kulonboznek egymastol, amely nemcsak a
felelem, a dtih es a kellemetlen fesziiltseg (distressz),
hanem minden mas erzelem kapcsan is ervenyesiil.
Heteken at merve a szemelyek hangulatat azt tapasz-
taltak, hogy ugyanazok szamolnak be a legerosebb
pozitiv erzelmekrol, akik a legerdteljesebb negativ
erzelmeket is ateltek. Azoknak a szemelyeknek, akik-
nek altalaban gyengek a pozitiv erzelmei, tobbnyire
gyengek a negativ erzelmei is (a korrelacio ertekei
0,7 es 0,77 kozott mozognak). Larsen es Diener
amellett szallnak sikra, hogy az erzelmi elmenyek
intenzitasa ftiggetlen az elofordulasi gyakorisaguk-
tol, es erre bizonyitekokkal is szolgalnak (Larsen,
Diener es Emmons 1986).
A ket kutatopar tehat az erzelmi elmenyek eltero
aspektusaira osszpontosit — Larsen es Diener az in-
tenzitasra, Buss es Plomin pedig az arousal kivaltha-
tosagara es gyakorisagara. Melyik felfogas esszerubb
vagy hasznosabb? Nehez ezt biztosan eldonteni.
Larsen es Diener tekintelyes mennyisegu adatot gyuj-
tott ossze arra vonatkozdan, hogy az „erzelmi inten-
zitas” konstrtiktuma megfelelo eszkdz az emberek
mindennapi viselkedesenek megertesere es elorejel-
zesere; mig a Buss es Plomin altal konstrualtfogalom
eseteben ez nem tortent meg. Masreszt viszont eros
ervek szolnak amellett, hogy a Buss- es Plomin-fele
jellemzok oroklodnek. A Larsen es Diener altal
konstrua.lt jellemzo oroklodesere nezve sokkal keve-
sebb a kozvetlen bizonyftek (lasd Larsen es Diener
1987).
Jelenlegi szeinpontunkbol a legfontosabb az, hogy
ket alapveto kerdes valasztja el egymastol ezt a ket
elmeletet. Az egyik az, hogy vajon az elmeletalkotoknak
es kutatdknak az erzelmek intenzitasara vagy gyakori-
sagara, vagy mindkettore kell-e dsszpontosftaniuk. En-
nek a fontos problemanak igen jelentosek a kovetkez-
menyei a kutatas szempontjabol. A masik kerdes pedig
az, hog}' az emocionalitas kifejezes csak a negativ, a
distresszel osszefuggo erzelmi arousalre vonatkozzon,
vagv bannelv erzelem atelesi tendenciajara. Ez a maso-
dik, ugyancsak fontos kerdes ujra elohukkan majd a
szeme>yiseg kovetkezo fejezetben targyalt biologiai
megkozeli teseiben.
144
Harmadik resz: Biologiai perspektwa
Tarsas fellepes valamint a TTS egyik skalaja
lenyegeben a szociabilitast meri. A TTS ket tovabbi
- aktivitas es eroteljesseg - skalaja pedig az aktivitasi
szintetjellemzi.
A 6.3. tablazatban bemutatunk nehanyat az eb-
ben a kutatasban kapott korrelacios ertekekboL An-
nak ellenere, bogy ezek a gyermekek - a sziiletesii-
ket koveto nehany napot leszamftva - az orokbe
fogado sziileikkel toltottek eletuket, figyelemre
meltoan keves a hasonlosag kozottiik (A oszlop).
Masreszt viszont - noha a gyermekek kiilon cltek
toliik - biologiai sziileikkel mersekelten szoros, de
kovetkezetesek a korrelaciok (B oszlop).
Az adatok azt is lehetove tettek, hogy osszeha-
sonlftsak az orokbe fogadott gyermekeket biologi-
ai- es orokbefogado sziiloktol szarmazo testvereik-
kel (C es D oszlopok). Noha a kapott mintazat
kevesbe kovetkezetes, mint a sziilok eseteben,
ugyanaz az atfogo kep bontakozik ki: az orokbe
fogadott gyermekek jobban hasonlitanak biologiai
fivereikre es novereikre, mint azokra a testvereikre,
akikkel csupan egyiitt nottek fel.
Leteznek-e mas temperamentumok is?
Ket tovabbi vonas erdemel legalabb rovid emlitest
a temperamentumok targyalasakor: az impulzivitas
es az intelligencia. Elmeletiik korabbi valtozataban
Buss es Plomin (1975) meg ugy veltek, hogy az
impulzivitas - a harom mar emlitett vonassal egyiitt
- a temperamentumok koze sorolhato. Az impulzi-
vitasra vonatkozoan 1975 es 1984 kozott ossze-
gyfijtott adatokat azonban ellentmondasosnak
talaltak, ezert ezt a vonast ejtettek listajukrol
(Buss es Plomin 1984). Azota azonban egy ujabb
keletii vizsgalatban kimutattak genetikai hatast
az impulzivitas eseteben is (Pedersen es mtsai
1988). Ez a Svedorszagban folytatott kutatas szo-
katlan volt abban a tekintetben, hogy ebben ido-
sebb korii felnott ikreket vizsgaltak (az atlagelet-
kor 58 ev volt), mig Buss es Plomin elsosorban
olyan adatokra epitett, melyeket sziilok szolgaltat-
tak gyermekeikrol. Pedersen es munkatarsainak
eredmenyei ujra megnyitottak a vitat arrol, vajon
temperamentum-e az impulzivitas.
Az intelligencia ettol eltero eset. Noha igen
fontos valtozo, altalaban nem tekintik szemelyi-
segvonasnak (eltero velemenyt fogalmaz meg
Eysenck es Eysenck 1985), s ebbol eredoen rit-
kan targyaljak a temperamentumok kereteben.
Ugyanakkor az adatok dontoen amellett szolnak,
hogy az intelligencia rendelkezik mindket jelleg-
zetesseggel, amely Buss es Plomin temperamen-
tum-definfciojaban szerepel: genetikailag megha-
tarozott (Bouchard, Lykken, McGue, Segal es
Tellegen 1990; Loehlin es mtsai 1988; Plomin
1989) es hatasai mar az elet korai szakaszaban
megmutatkoznak.
6.3. TABLAZAT
Korrdacws ertekek orokbe fogadott gyermekek es (A) a gyermekeket orokbe fogado sziilok, (B) a biologiai sziilok, (C) az orokbe
fogado sziilok biologiai gyermekei, is (D) biologiai testvireik kozott a szociabilitas harom, illetve az akthntdsi szint kit mutatoja
menten*
Mutato (A) Orokbe fogado sziilo (B) Biologiai sziilo (C) Orokbefogado sziilok biologiai gyermekei (D) Biologi testver
Szociabilitas (CPI)** 0,04 0,17 0,04 0,22
Szocialis fellepes (CPI) 0,12 0,34 0,08 0,70
Szociabilis (TTS)*** 0,02 0,18 0,13 0,38
Aktiv (TTS) 0,02 0,16 0,12 0,06
Vigordzus (TTS) 0,06 0,33 0,18 0,42
* A szulovel valo korrelacid ertekei a gyermek—apa es a gyermek-anya korrelaciok atlagai; a testverekkel mutatott
konelftcioknak szinten az atlagat vettuk. Atveve: Loehlin, Willennan, and Horn 1985.
** A CPI a California Psychological Inventory (Kalifomia Pszichologiai Kerdoiv)
*** A TTS a Thurstone Temperamentum Schedule (Thurstone Temperamentuin Kerdoiv)
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg • 145
Oroklodes es mas
szemelyisegvonasok
A temperamentumokkal kezdtiik a targyalast:
azokkal az atfogo jellemzokkel, amelyek a magatar-
tas szeles korenek a hattereben allnak. De nem
keriilhetjiik meg a kindest: vajon mas vonasokat is
befolyasol-e az oroklodes.
Talan igen. Mind az iker-, mind az adoptacio-
kutatas altalanosabb ertelemben is vizsgalta a sze-
melyiseg es az oroklodes kerdeset, megpedig azok-
nak a kerdoiveknek a segitsegevel, amelyeket a 4.
fejezetben targyalt kutatok dolgoztak ki a szemelyi-
segvonasok meresere. A tanulmanyok jellegzete-
sen arra a kovetkeztetesre jutnak, hogy a szemelyi-
segre hatassal van az oroklodes. Loehlin es Nichols
(1976) ikervizsgalatukban peldaul a CPI-t alkal-
maztak mas szemelyisegvizsgalo eszkozok tarsasa-
gaban, s rendre kb. 0,2-del magasabb korrelacios
ertekeket talaltak az MZ, mint a HZ ikerparoknal
(elobbieknel atlag 0,5, az utobbiaknal 0,3 volt a
korrelacio erteke). Egy kesobbi, kiilon felnevelt
ikrekkel vegzett kutatasban (Bouchard es McGue
1990) hasonlo mintazatot kaptak a CPI alkalmaza-
savai. Szamos tovabbi vizsgalat ezzel nagymertek-
ben megegyezo eredmenyekre vezetett (attekinte-
siikre lasd Carey, Goldsmith, Tellegen es Gottes-
man 1978).
Az aktivitasi szint a valasziott szabadidos tevekenysegekben is
ervmyesuL Bizonyos elfoglaltsdgok nyugalmasabbak, mig ma-
sok feszesebb ritmusuak es sok energidt igmyelnek
Tovabbi informacioforrast jelentenek az adop-
taciovizsgalatok (Loehlin, Horn es Willerman 1981;
Loehlin es mtsai 1985, 1987; Scarr, Webber,
Weinberg es Wittig 1981). A biologiai sziilok es a
gyennekek kozott talalt korrelaciok nem tiilsagosan
magasak az olyan szemelyisegjelleinzdk eseteben,
amelyek nem tartoznak a temperamentumok koze.
Ahhoz azonban epp elegendo gyakorisaggal bukkan-
nak fel, hogy genetikai hatasra gyanakodhassunk.
Nem a hagyomanyos szemelyisegvonasokkal veg-
zett tanulmanyok kepezik a bizonyitekok egyetlen
forrasat arra vonatkozoan, hogy a szemelyiseget be-
folyasolja az oroklodes. Szamos mas olyan hatast is
feltartak, amely osszefuggesben lehet a szemelyiseg-
gel. Ugy tiinik peldaul, hogy a genetikai tenyezok
beleszolnak abba is, hogy az emberek mennyi tar-
sas tamogatashoz jutnak (Kessler, Kendler, Heath,
Neale es Eaves 1992), milyen valosziniiseggel val-
nak el (McGue es Lykken 1992) es hogy milyenek
attitiidjeik (Eaves, Eysenck es Martin 1989).
146 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
Az oroklodes fontos tenyezo, de az ido miiltaval
az esetek tobbsegeben gyengiilni latszik a hatasa.
Ez a vegkicsengese annak a metaanalizisnek, amely
103 ikerkutatas adatait elemezte (McCartney,
Harris es Bernieri 1990). A metaanalizis olyan elja-
ras, melynek soran jo nehany fiiggetleniil elvegzett
kutatas eredmenyeit vonjak ossze statisztikai uton.
Az egyik ilyen metaelemzesben McCartney es kol-
legai arra a kovetkeztetesre jutottak, hogy eletko-
ruk novekedesevel az ikrek egyre kiilonbozobbek-
ke valnak. Ujabb tanulmany is megerositi ezt a
korai felnottkorra halvanyulo (genetikai) hatasra
vonatkozd konkluziot (Viken es mtsai 1994). Ez a
tendencia bizonyos vonasok - peldaul az aktivitas
es az impulzivitas - eseteben erosebb, mint masok-
nal. Ugyanakkor a genetikai tenyezok szerepe az
intelligencia meghatarozasaban az eletkorral foko-
zodni latszik.
Ezek az adatok osszessegiikben azt vetik fel,
hogy a szemelyiseg szamos jellemzojet befolyasol-
jak genetikai tenyezok, noha a hatas nem mindig
eroteljes. Ugyanakkor fontos kerdes marad megva-
laszolatlan: milyen mertekben kiiloniilnek el ezek
a hatasok? A korabban targyalt temperamentumok
elegge atfogoak ahhoz, hogy szamos vonassal ossze-
fftggesben lehessenek. Az, hogy az emberek
mennyi tarsas tamogatast kapnak, valosziniileg a
szociabilitasukhoz kapcsolodik. A valas valoszinu-
sege az emocionalitassal allhat osszefuggesben.
Amikor bizonyitek meriil fel arra vonatkozoan,
hogy valamely vonas genetikailag befolyasolt, azon-
nal felmertil a kerdes: fiiggetlen hatasrol van-e szo,
vagy pedig a latszolagos genetikai meghatarozott-
sag a vonas es egy vagy tobb temperamentum
egyiittjarasanak kovetkezmenye-e? Olyan kerdes
ez, amelyet idaig alig tanulmanyoztak, am megva-
laszolasa alapveto jelentosegu annak feltarasahoz,
hogy milyen szerepet jatszik az ord kies a szemelyi-
seg alakulasaban.
Az otfaktoros modell es az oroklodes
A szemelyiseg oroklodese es az athato ereju tempe-
ramentumok utan egy masik atfogo kerdest is tar-
gyalnunk kell. A 4. fejezetbo'l emlekezhetiink, hogy
szamos elmeletalkotb veli ugy, hogy ot atfogo vonas
(szupervonas) segitsegevel megragadhato a szeme-
lyiseg lenyege. E folerendelt vonasok hatasa a visel-
kedes szeles korere teijed ki, s ebben a tekintetben
fogalmilag a temperamentumokhoz hasonlatosak.
Az egyik kiilonbseg abbol adodik, hogy a 4. fejezet-
ben szereplo vonasteoretikusokat elsosorban a sze-
melyiseg szerkezete foglalkoztatja, s nem torpan-
nak meg azert, hogy feltegyek a kerdest, vajon a
vonasokat befolyasolja-e az oroklo'des. Ezzel ellen-
tetben a genetikai hatas donto szerepet jatszik Buss
es Plomin (1984) temperamentumfelfogasaban.
Mi a viszony az otfaktoros es a temperamentum-
modell kozott? Milyen szerepet jatszanak a geneti-
kai hatasok az ot nagy dimenzio kialakulasaban?
Osszefiiggenek-e a vonasok a temperamentumok-
kal? Vajon nem a temperamentumokbol ered-e az
ot alapdimenzio? Vagy az is lehet, hogy a tempera-
mentumok es az ot atfogo vonas azonosithato egy-
massal?
A kerdesek megvalaszolasahoz idezztik fel az ot
szupervonast, es vizsgaljuk meg, milyen modon
fugghetnek ossze a temperamentumokkal (a prob-
lema reszletesebb targyalasat lasd Halverson,
Kohnstamm es Martin 1994; Loehlin 1992). Nyil-
vanvalo a hasonlosag abban, hogy mind az otfakto-
ros, mind pedig a temperamentummodell - ktilon-
bozo cimkekkel jelolve ugyan - magaban foglalja
az emocionalitast. Mint e fejezetben korabban mar
megjegyeztiik, ez a faktor lenyegeben megegyezik
a kiilonbozo modellekben.
A nagy otok masik faktora az extraverzio, melynek
jelentestartomanya nem egy, hanem ket tempera-
mentumra (es nehany tovabbi jellemzore is) rimel.
Az extraverzio masok tarsasaganak kedvelese, ami a
szociabilitassal kapcsolatos. Eysenck (1986) az aktivi-
tassal egeszitette ki az extraverzio altala megrajzolt
kepet, azt sugallvan, hogy az extraverzio a szocia-
bilitas es az aktivitasi szint elegye. Masrdszt ujabban
egyre inkabb iigy tekintenek az extraverziora, mint
ami a dominanciaval is osszefiigg, ami nem resze
egyertelmuen sem a szociabilitasnak, sem az aktivitas-
nak. Az extraverzio, valamint a szociabilitas es az
aktivitasszint feltetelezett kapcsolataval osszhangban
jelentos mennyisegu bizonyitekot talaltak amellett,
hogy az extraverziot befolyasoljak genetikai tenyezok
(Heath es mtsai 1992; Tellegen es mtsai 1988; Viken
es mtsai 1994).
Az ot faktorbol meg egynek vannak a .szocia-
bilitassal dsszefiiggo felhangjai, noha az azonossag
itt sem teljes. A baratsagossag azt sugallja, hogy a
szemely keresi masok tarsasagat, de ennel tovabb
megy, ugyanis ez a vonas azt is magaban foglalja,
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 147
hogy az ilyen szemellyel „konnyu kijonni”. Nyitott
kerdes, hogy a baratsagossag minden tekintetben
a szociabilitasbol eredeztetheto-e. A baratsagossag
orokolhetosegere vonatkozo bizonyitekok nemi-
kepp gyengebbek, mint a nagy otok tobbi tagja
eseteben (Bergeman es mtsai 1993).
S mi a helyzet a lelkiismeretesseggel? A vizsga-
latok azt sugalljak, hogy ezt az atfogo vonast resz-
ben az impnlzivitas hatarozza meg. A lelkiismere-
tesseg felfoghato iigy is, miAt atgondolt es kovetke-
zetes viszonyulas az elet kovetelte feladatokhoz. Az
impnlzivitas e tendenciak viszonylagos hianyat je-
lenti. Miutan meg vita targya, hogy az impnlzivitas
temperamentum-e (Pedersen es mtsai 1988), nem
kizart az iijabb kapcsolat a temperamentumok es
az otfaktoros modell kozott. Ezzel a gondolatine-
nettel osszhangban legalabb ket tanulmany hozott
fel bizonyitekot a lelkiismeretesseg orokletessege-
rol (Bergeman es mtsai 1993; Tellegen es mtsai
1988).
A nagy otok utolso tagja a legnehezebben jelle-
mezheto, es ezt a legnehezebb megfelelo cimkevel
is ellatni. Egyes kutatok tapasztalatokra valo nyitott-
sagnak, masok intellektusnak, kulturanak, sot in-
telligencianak neveztek el. A cimkek sokfelesege-
bol eredoen nem vilagos, vajon ugyanarrol a jel-
lemzorol van-e szo, mint amikor az intelligenciarol
mint lehetseges temperamentumrol beszeltiink.
(Valojaban persze az sem teljesen vilagos, hogy mi
az intelligencia - vo. Sternberg 1982.) Am ha az
otfaktoros modell eme osszetevqje valoban ugyan-
azt a minoseget tiikrozi, mint amit az intelligencia-
tesztek mernek, akkor ez iijabb kapcsot kepezne a
fenti modellek kozott. Ezekkel az altalanos meg-
fontolasokkal egybehangzoan ma mar akad bizo-
nyitek arra is, hogy a tapasztalatra valo nyitottsagot
genetikus tenyezok befolyasoljak (Bergeman es
mtsai 1993; Loehlin 1992).
Osszefoglalva, bar az illeszkedes nem tokeletes,
azok a jellemzok, amelyeket mint biologiailag meg-
alapozott temperainentumokat targyaltunk, nem
pusztan felszini hasonlosagot mutatnak az otfakto-
ros modellel. Azok a pontok, ahol a hasonldsag
kevesbe egyertelmii, erdekes kerdesek felvetesere
adnak alkalmat. Peldaul miert az aktivitast es a
szociabilitast tekintjiik alapvetobbnek, mint az ext-
raverziot? A viselkedes hattereben allo jellemzok
szamos modon feloszthatok. Barmelyik felfogas is
bizonyul helyesnek, valoszinunek latszik, hogy az
otfaktoros modell egyre novekvo befolyast gyako-
rol a viselkedesgenetikusokra, amikor arrol donte-
nek, hogy milyen szemelyisegjellemzoket tanulma-
nyozzanak a jovoben.
A kornyezeti hatasok termeszete
Korabban megallapitottuk, hogy az ikerkutatasok
arra a feltetelezesre epiilnek, hogy az MZ es a HZ
ikrekkel nevelesuk soran lenyegeben ugyamigy
bannak. De valoban egyforman bannak-e veliik?
Bar a bizonyitekok meg elegge hezagosak, a valasz,
iigy tunik, megis ovatos igen lesz. Az MZ ikreket
nagyobb valoszinuseggel oltoztetik egyforman, s
tobb idot toltenek egymassal, mint a HZ ikrek, de
a kiilonbseg nem szamottevo (Plomin es mtsai
1989). Amellett is szolnak adatok, hogy az MZ ikrek
semmivel sem hasonlitanak jobban egymasra ak-
kor, ha hasonloan bannak veliik, mint amikor nem
(Loehlin es Nichols 1976). Masreszrol azonban egy
vizsgalatban iigy talaltak, hogy azok a heterozigota
ikrek, akik iigy tudtak magukrol, hogy monozigotak,
jobban hasonlitottak egymasra, mint a tobbi HZ iker-
par (Scarr es Carter-Saltzman 1979).
A banasmod hasonlosagat illeto ketely nagyon is
esszerii, ugyanakkor ezt az kerdest hatterbe szoritja
egy masik eredmeny. Azoka tanulmanyok, melyek az
oroklodes fokozott szerepet mutatjak ki a szemelyiseg
alakulasaban, egyi>eii a nem orokletes tenyezok fon-
tossagara is ramutatnak. Talan meglepo, de a csala-
dok nem abba az iranyba hatnak, hogy minel hason-
lobba tegyek gyermekeiket, ahogyan azt a legtob-
ben gondoljak. A kornyezet jelentos hatast gyako-
rol a szemelyisegre, de ez a hatas egyedi modon, az
egyen szintjen ervenyesiil.
Mi lehet a forrasa ennek az egyedi kornyezeti
hatasnak? Szamos esszerii otletet felvetettek mar
(Dunn es Plomin 1990; Plomin es Daniels 1987;
Rowe 1994), noha a valaszhoz nem all till sok
informacio rendelkezesre. A testverek barati kore
peldaul gyakran kiilonbozo - neha teljesen eltero.
Mivel a kortarsak fontos befolyassal bimak a felno-
vekvo gyermekekre, a barati korok kiilonbozo volta
okozhatja, hogy7 a testverek kidonbozove valnak.
Ha ez tortenik, akkor olvan kornyezeti hatasrol van
sz6, amelvben nem osztoznak a testverek.
A masik felvetes arra mutat ra, hogy a testverek
a csaladban nem egyszeriien egymas mellett letez-
nek, hanem szerepeket dolgoznak ki az egymassal
148 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
folytatott interakciok soran, sokszor clienteles sze-
repeket (peldaul Daniels 1986; Hoffman 1991).
Amikor az idosebb gyennek gyakran segit kisebb
testvercnek a hazi feladatok es egyebek elkeszitese-
ben, a ket gyennek egymastol kiilonbozo interak-
cios stilust hoz letre. A masik pelda az az eset,
amikor a sziilok az egyik gyermeket a masikkal
szemben „favorizaljak”. Ez befolyasolhatja a gyer-
mekek egymashoz valo viszonyat, s kiilonbsegek is
kialakulhatnak kozottiik. Az ilyen hatas megint
csak kornyezeti jellegu, s kiilonbozik az egyes gyer-
mekek eseteben.
Mcgjavarcszt elottiink all annak teljes feltarasa,
hogy pontosan milyen modon befolyasolja a sze-
melyiseg fejlodeset a kornyezet. Mindazonaltal
igen valoszinu, hogy a jovoben ez a teriilet egyre
nagyobb figyelemben reszesiil mindazon kutatok
reszerol, akiket a genetikai tenyezok es a kornyezet
kolcsonhatasa erdekel.
Ordklodes es szexualis iranyultsag
Az utobbi evekben ugyancsak rengeteg vita folyik
a genetikus hatasok szereperol a szexualis iranyult-
sag meghatarozasaban. Ez olyan tema, amely egye-
sek szemeben kiviil esik a szemelyiseg vilagan, ma-
sok azonban amellett ervelnek, hogy nagyon is
resze annak.
Idestova 30 evesek az elso adatok, amelyek alap-
jan felvetettek azt a lehetoseget, hogy a genetikus
tenyezok szerepet jatszhatnak a nemi iranyultsag
kialakulasaban: azt talaltak, hogy a homoszexuali-
tas elofordulasa magasabb az olyan ferfiaknal, akik-
nek MZ ikertestvere, mint akiknek HZ ikerparja
homoszexualis (Eysenck 1964b). Ujabb keletii
ikerkutatasokban homoszexualis ferfiakat (Bailey
es Pillard 1991), illetve noket (Bailey, Pillard, Neale
es Agyei 1993) vizsgaltak, s mindegyik esetben azt
talaltak, hogy a vizsgalt szemely ikerparja tobb mint
ketszer nagyobb valoszinuseggel homoszexualis az
MZ, mint a HZ ikerparok eseteben. (Hasonlo ered-
menyekrol szamol be Whitam, Diamond es Martin
1993 is.)
Egy ujabb kozlemeny szinten a ferfihomo-
szexualitas genetikai alapjaira vonatkozo adatokrol
szol, amelyben azonban az elobbiektol teljesen el-
tero megkozelitest alkalmaztak (Hamer, Hu, Mag-
nuson, Hu es Pattatucci 1993). Ezek a kutatok
homoszexualis ferfiak tagabb csaladjaban vizsgal-
tak a hasonlosag! mintazatokat. Tobb homoszexu-
alis ferfi rokont talaltak a csaladok noi agan (az
anyai nagybacsik, illetve az anyai nagynenik fiai
kozott), mint az apak agan. Ez azt veti fel, hogy a
homoszexualitas genje talan az X-kromoszoman
helyezkedik el (amelyet a fmgyermek mindig az
anyjatol кар).
A genetikai allomany elemzese olyan regiot tart
fel tijabban az X kromoszoman, amely a vizsgalat-
ban reszt vett homoszexualis szemelyek tobbsege
eseteben hasonlo volt. Ez arra utal, hogy a homo-
szexualitas az esetek egy reszeben genetikai meg-
alapozottsagu. Egyben azt is alahuzza azonban,
hogy mas esetekben az okok mas jelleguek lehet-
nek, hiszen a kerdeses teriilet nem volt hasonlo
minden kutatasba bevont homoszexualis ferfi ese-
teben (lasd meg Pool 1993). Az az elkepzeles,
hogy a gen az X-kromoszoman helyezkedik el,
arra is magyarazatot adna, miert nem halt ki ez a
vonas a generaciok soran (peldaul annak kovet-
kezteben, hogy a homoszexualis szemelyek nem
olyan aranyban reprodukaljak magukat, mint a
tobbi ferfi). Az X-kromoszomat nok es ferfiak
egyarant hordozzak, tehat anelktil is tovabbitha-
to, hogy a viselkedesben megnyilvanulna. Min-
den effajta vizsgalatot vegzo kutato figyehneztet
arra, hogy mielott tiilsagosan messzemeno kovet-
kezteteseket vonnank le, az adatokat meg kell ero-
siteni - az azonban ketsegtelen, hogy az eredme-
nyek kovetkezmenyei igen messzire vezetnek.
AZ EVOLUCIO ES AZ EMBERI
VISELKEDES
Az oroklodesnek az emberi szemelyiseg alakulasa-
ban jatszott szerepet bizonyito kutatasok hozzaja-
rultak egy iij gondolati vonulat kialakulasahoz a
pszichologiaban es a tarstudomanyokban. Az atfo-
go szemlelet lenyege, hogy az evohtcios folyama-
tok sokkal croteljesebb hatast gyakorolnak a mo-
dern ember viselkedesere, mint azt valaha is elkep-
zelttik. Ez a gondolkodasi irany szamos cimkevel
jelolheto. Ilyen peldaul a viselkedcsokologia, a
szociobiologia. vagy legt'tjabban az evohicios pszi-
chologia (Barkow, Cosmides es Tooby 1992; D.
Buss 1991, 1995; Segal 1993; Tooby es Cosmides
1989, 1990).
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 149
Szociobiologia es evolticios
pszichologia
A szociobiologia (Alexander 1979; Barash 1977,
1986; Crawford 1989; Crawford, Smith es Krebs
1987; Dawkins 1976; Lumsden es Wilson 1981;
Wilson 1975) a tarsas viselkedes biologiai alapjait
tanulmanyozza. Arra az alapfeltevesre epiil, hogy
az emberi tarsadalmakban megfigyelheto szocialis
interakciok mintazatai kdziil szamos - ha nem ep-
pen mindegyik - az evolucio termeke. A viselkedes-
mintak azert maradtak fenn fajunk genetikai kcsz-
leteben, mert valamikor - a tortenelem elotti idok-
ben - alkahnazkodasi elonnyel jartak.
Bizonyos ertelemben a szociobiologia nezo-
pontja hasonlit ahhoz, amit evtizedek ota az etolo-
gus kutatok kepviselnek: az allati viselkedes a ter-
meszetes kornyezetben tanulmanyozando. A pszi-
chologiai kurzusokon ket etologiai temat emleget-
nek leggyakrabban. Az egyik az imprinting, az a
mod, ahogyan szamos faj kicsinyei anyjukhoz ko-
todnek (Hess 1973), a masik pedig az allatok
territoriumkijelolo es teriiletvedo magatartasa (vo.
Ardrey 1966).
Az etologusok jo ideje ugy velik, hogy sokat
megtudhatunk az emberi viselkedesrol, ha a visel-
kedes mas fajoknal fellelheto analog modozatait
tanulmanyozzuk. Az a mod, ahogyan peldaul szo-
bankat vagy lakasunkat berendezziik, megfeleltet-
heto a territorialis jelzesek elhelyezesenek. Lehet,
hogy az egesz osszevisszasagnak latszik - de ez
akkor is a sajat osszevisszasagom. Hasonlokeppen
az is lehet, az emberi iijsziilottek anyjukhoz valo
kotodese ugyanazokat a folyamatokat foglalja ma-
gaban, mint amelyek az imprintingben nyilvanul-
nak meg. A pszichologusok persze ovatosak a tekin-
tetben, hogy tiilsagosan konnyen es gyorsan fogad-
jak el ezeket a nezeteket. Kockazatossa valnak
ngyanis az emberek es allatok kozotti parhuzamok,
amikor olyan fajokkal foglalkozunk, amelyek nem
kozeli rokonai az embernek - mint peldaul a ma-
darak, amelyeknel az imprinting a legvilagosabban
figyelheto meg.
Az etologusok minden ek-ldtt azzal befolyasol-
tak az ember tarsas viselkedeserol kialakitott elkep-
zeleseinkct. bogy’ parhuzamot vontak az ember es
az allatok kozott. A szociobiologusok viszont sokkal
inkabb az evolucios genetika elmeletere osszpon-
tositanak, es azt kutatjak, hogy a viselkedesminta-
zatok mikent alakulhattak ki (lasd a 6.3. keretes
szoveget is). Ez a megkozelites bizonyos szempont-
bol radikalisabb, mint az etologusoke. A szocio-
biologus elkepzelese szerint lehetseges, hogy vala-
mely viselkedeses mintazat- az egyediilallo es saja-
tosan emberi alkalmazkodasnak koszonhetoen -
csak az embernel letezik, egyetlen mas fajnal sem.
A szociobiologusok gondolatfuzese neha meg-
lepo kdvetkeztetesekre vezet. Arra az emberi haj-
lamra is magyarazatot talaltak peldaul, amely evo-
hicios elmeleti keretben kiilonosen nehezen ertel-
mezhetonek tunik. Ez a hajlam az altruizmus - a
masokrol valo gondoskodas akar sajat joletiink
(esetleg eletiink) felaldozasaval is. Szuk biologiai
nezopontbol az altruizmus, iigy tunik, alkalmazko-
dasi hatranyt jelent. Ha altruista modon viselke-
diink, akkor segftiink ugyan masokon, de sajat
pusztulasunkat is kockaztatjuk. Kovetkezeskeppen
genjeinket sem adhatjuk tovabb a kovetkezo gene-
racionak. Marpedig ha ez nem tortenik meg, akkor
Az evolucios pszichologusok ugy gondoljtik, hogy meg az olyan
altruista cselekedeteknek is, mint peldaul a Voroskereszt egisze
cdatt vegzett katasztrofaelhdritdsi munka, genetikai alapja van
150 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
-_—;t.. — «---------------“ —- ---------------, ;------ -------:—- "
5 6.3. Ebpjeleti kerdes: Populaciogenefika es az egyeni kiildnbsegek
kS. .Jm 'r\_ . . . IX "W.' X— ' ₽ <fc«S i ' i.
A termeszetes kivalasztodas es a populaciogenetika
alapveto fogalmai egyszeruek: barmely olyan jellegze-
tessegre nezve, amelyet genetikai tenyezok befolyasol-
nak, letezik olyan skala, amelyen e jellemzo lehetseges
merteke kifejezheto. E skala minden erteket kepviseli
a nepesseg egy vagy tobb tagja. A szem szine peldaul,
akarcsak a testmagassag es a teststily, szemelyrol sze-
melyre valtozik. A valtozatossag abbol ered, hogy a
jellemzot befolyasold gennek kiilonbozo „valtozatai” -
allelei — lehetnek.
Az emberek kozotti kiildnbsegek mintazatat genera-
ciorol generaciora a szelekcionak nevezett folyamat befo-
lyasolja. Aszdekcio aztjelenti, hogy az adottjellegzetesseg
valamelyik valtozata a kovetkezo generacioban nagyobb
szamban van jelen (mivel a tiilelest vagy szaporodast
segiti), vagy eppen kisebb szamban fordul eld (mivel
interferal, iitkozesben all a tulelessel vagy a szaporodas-
sal). Ezt a fajta kivalogatddast egyiranyii (direkcionalis)
szelekcionak nevezik. Ez a folyamat „a niinel tobb, annal
jobb” elvet kovetve oda vezet, hogy a populacio kovetkezo
generaciojaban az adaptivjellegzetesseg nagyobb mennyi-
segben lesz jelen. Ha ez a folyamat kelloen hosszu ideig
zajlik, akkor az egyiranyii szelekcio csokkenti az egyeni
kiilonbsegeket, mert (a generacidk egymastvaltasa soran)
a populacio egyre nagyobb resze teszszert az alkalmazko-
dast szolgalo, adaptiv jellegzetessegre.
Nehez elkepzelni, hogy az olyan tulajdonsag, mint a
szem szine, befolyasolhatna a tiilelest vagy akai a szaporo-
dast. Nem nehez ugyanakkor olyan jellegzetesseget talal-
ni, amelynel ez nyilvanvalo. Abban a vilagban peldaul,
ahol szamit a fizikai erd (s velhetoen az emberi evolucio
vilaga valamikor ilyen volt), ott valoszinubb, hogy az eros
emberek eleg sokaig kepesek elni alihoz, hogy szaporod-
hassanak, s ezzel a fizikai erd genjeit a kovetkezo neinze-
dekbe eljuttassak. Mindaddig, amlg ezek a genek jocskan
jelen vannak a populacioban, a populacio valosziniileg
fennmarad es ujabb generaciot hoz letre.
A dolgok ilyen talalasa azonban felvet egy kerdest.
Ha bizonyos jellegzetessegek adaptivabbak, mint ma-
sok, miert vannak egyeni kiildnbsegek? Miert nem
vagyunk mindnyajan nagydarabok es erosek. bolcsek
es ovatosak, s mindaz, ami csak „jonak” szamit?
A szelekcio egyik fortelya eppen az, hogy mindig az
adott populacio kornyezeten mulik, hogy valamely jel-
legzetesseg adott erteke adaptiv-e avagy sem. Neha az
a sajatossag, amely az egyik komyezetben adaptiv, a
masikban nem csak haszontalan, de kifejezetten vegze-
tes is lehet. Pelda erre a lepkek szinbeli valtozatossaga-
val kapcsolatos jol ismert kutatas (Kettlewell 1955).
Olyan varosban, ahol a falak kormosak, a lepkek akkor
elnek tovabb nagyobb valdszinuseggel, ha maguk is sotet
szlnuek, mert igy belesimulhatnak a komyezetbe es ke-
vesbe lathatdak a ragadozdk szamara. Videken azonban a
vilagos lepkek tiilelesi eselye nagyobb, tigyanis ezzel a
sztnnel olvadnak be jobban a kornyezetbe.
Hosszu tavon a genetikai valtozatossag igen fontos
a populacio szamara, ha a leszarmazottaknak valtozo
vilagban kell elniiik. A populacidgenetikusok fokoza-
tosan felismertek egy masik fajta szelekcios folyamat, a
fenntarto (stabilizalo) szelekcio fontossagat, melynek
szerepe a genetikai valtozatossag fenntartasa (Plomin
1981). Stabilizalo szelekcio akkor jelenik meg, amikor
valamilyen jellegzetesseg kozbiilso erteke adaptfvabb,
mint az eloszlas bannelyik szelen talalhato ertekek.
Felteheto, hogy a kozbiilso ertekek az allelek kombina-
ciojat, s nem csupan egyetlen sajatos allelt jelenitenek
meg. Igy a kozbiilso ertekek tulsiilya inkabb a genetikai
valtozatossagot, mint az egysegesseget jelzi.
Annak illusztraciojakent, hogy valamelyjellegzetes-
seg kozbiilso ertekei mikent lehetnek adaptivabbak,
mint a szelsoseges ertekek, vegyiik szemiigyre a kovet-
kezo pcldat. Az emberek szamara fontos, hogy vala-
mennyi szociabilitassal rendelkezzenek, mivel az em-
ber tarsas leny. Kovetkezeskeppen a szociabilitas tulsa-
gosan alacsony szintje nem adaptiv. Am az sem szolgalja
az alkalmazkodast, ha valakinel tulsagosan magas a
szociabilitas. Az ilyen ember aligha kepes egyediil ma-
radni, marpedig az elet neha azt kivanja toliink, hogy
egyediil is meglegyiink.
A stabilizalo szelekcio tehat rendkivul fontos, hi-
szen ez tartjafenn a genetikailag meghatarozott szeme-
lyisegkiilonbsegeket. Enelkiil mindenki ugyanazzal az
egyseges bioldgiailag megalapozott karakterrel rendel-
kezne.
az altruizmus genetikailag megalapozott hajlama-
nak igencsak gyorsan el kellene tfinnie.
A szociobiologusok ugyanakkor ramutatnak ar-
ra is, hogy az evolucio folyamata nem pusztan az
egyedi tiilelest tamogatja. A donto az ugynevezett
genetikai keszlet, melyet a populacio egesze egyiit-
tesen hordoz. Ha a population beliil valamely cso-
port fennmarad, fejlodik es magas aranyban szapo-
rodik, akkor genjei inkabb eljutnak a kovetkezo
generaciokba, mint a tobbi csoport genjei.
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg • 151
Ebbol az a gondolat is kovetkezhet, hogy az
egyedi reprodukcion till mas modokon is tovabb-
adhatokgenjeink. Nevezetesen, barmi, ami tovabl>
viszi a geneket, segit abban, hogy a genetikai kesz-
let rank eso resze atoroklodjon - ezen alapul az
inkluziv fitness (belefoglalo alkalmassagj gondola-
ta (W. D. Hamilton 1964). Ha altruista modon
viselkediink a rokonunkkal, akkor ezzel hozzajaru-
lunk az 6 tiilelesehez. Ha a szelsosegesen altruista
cselekedet (amibe belehalunk) rokonaink nagy
csoportjat menti meg, akkor ez bizonyos ertelem-
ben segiti genetikai allomanyunk tovabbordkite-
set, hiszen rokonaink genetikailag hasonloak hoz-
zank. Ezt a folyamatot olykor „rokonszelekciokent”
emlegetik.
Az altruizmusra valo hajlam ennelfogva, fejezo-
dik be az erveles, genetikai alapokra epiilhet. Ez a
gondolatmenet azt is maga utan vonja, hogy az
emberek nagyobb valoszinuseggel viselkednek alt-
ruista modon rokoni csoportjukkal, mint az idege-
nekkel (kiildnosen versenytarsakkal), s tigy tiinik,
valoban ez a helyzet. Mas bizonyitekok szinten ala-
tamasztjak ezt az allaspontot. Nevezetesen, az ordk-
lodes valoszinuleg hozzajarul a masokkal valo ein-
patikus torodes hajlamahoz, amely az altruista vi-
selkedest alapozhatja meg (Matthews, Batson,
Horn es Rosenman 1981; Rushton, Fulker, Neale,
Nias es Eysenck 1986).
Azt az elkepzelest, hogy az altruista hajlamok az
emberi termeszet reszet kcpczik, szinten sokfele-
keppen kiterjesztettek. Azt vetettek fel peldaul,
hogy mivel nemcsak a rokonainknak segitiink, a
nem rokonok kozotti egyiittmiikddesnek is evolii-
cios alapjai lehetnek. Az elgondolas lenyege az,
hogy mivel az emberek tiilelesi eselye nagyobb, ha
egyiittmukodnek, mintha individualista vagy ver-
sengo modon viselkednek, mar tavoli oseinkbe be-
epiilt a segito'keszseg hajlama. Igy az egyik szemely
abban a remenyben ajanlja fel segitseget, hogy az
elobb-utobb megteriil - ezt az elkepzelest neveztek
el reciprok altruizmusnak (Trivers 1971).
Lehetseges, hogy valoban ez tortent? Az embe-
rek nem hajlamosabbak-e inkabb a csalasra vagy
arra, hogy anelkiil vegyenek el valamibol, hogy
barrnit is adnanak cserebe? Evoliicios nezopontbol
a kerdes az, van-e funkcioja a reciprocitasnak, azaz
jobban jarnak-e az igy viselkedo emberek. A bizo-
nyitekok amellett szolnak, hogy igen, legalabbis
azokban az egyiittmukodesi helyzetekben, amelye-
ket a pszichologusok tanulmanyoztak (Axelrod es
Hamilton 1981). Az ilyenfajta adatok vezettek egye-
seket arra a kovetkeztetesre, hogy az egyiittmuko-
desre valo hajlam az emberi alaptermeszet reszet
kepezi (Kriegman es Knight 1988).
Genetikai hasonlosag es a vonzalom
Azt az elkepzelest, hogy rokonaik fele az emberek
altruista modon viselkednek, Philippe Rushton es
kollegai terjesztettek ki, s fogalmaztak meg a ge-
netikai hasonlosagelmeletet (Rushton 1989a;
Rushton, Russell es Wells 1984). A korabban mon-
dottakkal osszhangban az elgondolas alapja az,
hogy egy gen minden olyan cselekedet reven fenn-
maradhat (azaz kepviselve lehet a kovetkezo nem-
zedekben), ami olyan szervezet szaporodasahoz
vezet, amelyben a gen masolatai ott talalhatoak. Ez
a gondolat jelentheti azt is, hogy altruista modon
viselkediink a rokonainkkal, de Rushton iigy veli,
mast is maga utan von.
Kollegaival egyiitt ugy ervelt (Rushton es mtsai
1984), hogy a genetikai hasonlosag hatassal van
arra, ki vonz benniinket es ki nem. Az elmelet
szerint jobban vonzodunk az olyan ismeretlenek-
hez, akik genetikailag hasonloak hozzank, mint az
olyanokhoz, akik nem. Hogyan hat ez a genallo-
many tiilelese szempontjabdl? Egyreszt a vonzalom
szexualis kapcsolathoz vezethet, amely termeszetes
koriilmenyek kozott altalaban utodot eredmenyez.
Az utod mindket sziilotol кар geneket. Ha fokozot-
tan vonzodunk olyan szemelyhez, akinek a mienk-
hez hasonloak a genjei, akkor nagyobb az eselyiink
arra, hogy hozzank hasonlo genek masolodjanak
at az utodunkba, s igy tovabb eljenek a kovetkezo
nemzedekben.
Valoban jobban vonzodnak az emberek azok-
hoz, akiknek genjei hasonloak az oveikhez? Lehet-
seges. Rushton (1988) olyan vervizsgalatot (iigyne-
vezett verantigen-elemzest) hajtott vegre parokon,
ami a genetikai hasonlosag durva mutatojat szol-
galtatta. Rushton azt talalta, hogy a szexualis kap-
csolatban is allo parok eseteben a tesztmutatok
50%-ban egybeestek. Amikor a kutatok veletlensze-
ruen parokba soroltak a szemelyeket (azaz nem
maguk valaszthattak ki parjaikat), a mutatok csak
43%-ban estek egybe, ami szignifikansan alacso-
nyabb arany. A genetikailag hasonlo szemelyekhez
valo vonzodasunknak talan kozvetlen szaporodasi
152
Harmadik resz: Biologiai perspektwa
kovetkezmenyei is vannak. Rushton (1988) azzalfoly-
tatta kutatasait, hogy olyan parokat hasonlitott ossze,
akiknek volt, illel:ve nem volt gyermekiik. A gyerme-
kes parok genetikai mutatoi 52%-ban, mig a gyer-
mekteleneknek csak 44%-ban voltak kozosek. A sze-
xualisan aktiv parok koziil tehat a genetikailag hason-
lobbak szaporodnak nagyobb valoszinuseggel.
Ugy tfinik, hogy ez a vonzodasi hatas nem csak
az ellenkezo nemu szemelyekre korlatozodik. Az
emberek a barataikat is hajlamosak a genetikai
hasonlosag alapjan kivalasztani. Rushton (1989b)
jo baratsagban levo ferfiakkal is megismetelte vizs-
galatait. (Mindannyian heteroszexualisak voltak, a
baratsagok tehat nem jelentettek egyben szexualis
kapcsolatot is.) Azt talalta, hogy a barati parok
eseteben a genetikai mutatok 54%-ban, mig a ve-
letlen paroknal csak 48%-ban estek egybe. A hely-
zet ismet az, mintha a genetikai hasonlosag valami-
felekeppen fokozna az emberek kozotti vonzodast.
Mikeppen lehet adaptfv az a hajlamunk, hogy
genetikailag hasonlo azonos nemu szemelyekkel
kotfink baratsagot? Emlekezziink ra, a kerdes arrol
sz61, hogy genjeinket mikeppen adjuk at a kovetke-
zo nemzedeknek. Azonos nemuek baratsaga reven
ez termeszetesen nem tortenik meg, legalabbis
nem kozvetleniil. Ugyanakkor ketfelekeppen is
eloallhat ez a vegeredmeny. Az elso hasonlit ahhoz,
amit korabban mar targyaltunk az altruizmus es a
rokonszelekcio kapcsan. Nagyobb valoszinuseggel
viselkediink altruista modon kozeli barat, mint ide-
gen eseteben, s ezzel noveljiik annak valosziniise-
get, hogy a kozeli barat tovabb el es szaporodik. A
masodik lehetoseg pedig az, hogy konnyebben ta-
lalkozhatunk azonos nemu barataink ellenkezo ne-
mu testvereivel. Ha a testver szinten hasonlit rank
genetikailag, akkor a kialakulo, szexualisan is mo-
tivalt vonzodas mar utodot eredmenyezhet.
Hogyan eszleljiik a genetikai hasonlosagot? Ezt
igen nehez megmondani. Az egyik lehetoseg az,
hogy olyanokhoz vonzodunk, akiknek a testi jegyei
es arcvonasai hasonlitanak a mienkhez. Vagyis a
kiilsoleg hozzank hasonlo emberek az otthonossag
erzetet keltik benniink, s emiattvonzanakbenniin-
ket. A masik lehetoseg pedig az, hogy a genetikai
hasonlosagot a szageszleles kozvetiti (vo. Mon-
maney 1987). Lehetseges, hogy igen kifinomult
modon, ami kiviil esik a tudatunkon, a kibocsatott
gyenge szagok alapjan ismerjiik fel azokat, akik
genetikailag hasonlitanak hozzank.
Azt az altalanos elvet, mely szerint az emberek
bizonyos jegyek alapjan valasztanak partnereket,
asszortativ (valogato vagy csoportosito) parvalasz-
tasnak nevezik (Thiessen es Gregg 1980). Az vila-
gos, hogy a parvalasztasi mintazatok nem teljesen
veletlenszeriiek. Jellegzetessegek egesz sora alap-
jan valasztjuk ki partnereinket, de az kerdeses,
hogy mennyire kifinomult ez a fajta szelekcio
(Lykken esTellegen 1993). Aparvalasztastbefolya-
solo jegyek kozott minden bizonnyal ott szerepel
azenhez (selfhez) valo hasonlosag is (Buss 1985).
Parvalasztas es versenges
a partnerert
Hosszasan szoltunk mar arrol, milyen fontos tenye-
zo a genek eljuttatasa a kovetkezo nemzedekbe.
(Olykor azt is mondjak, hogy evolucios nezopont-
bol a szemely nem mas, mint genetikus eszkoz
iijabb [hasonlo] gen letrehozasara.) Ebbol mar az
is nyilvanvalo, hogy a szemelyiseg evolucios megko-
zelitese a parvalasztasra osszpontosit. E nezopont-
bol az elet valoban a parvalasztas koriil forog (noha
termeszetesen mas kerdesek is felmeriilnek, amint
a parvalasztas bonyodalmaira gondolunk). Ami-
kent bizonyos tulajdonsagok a tuleles, mas jellem-
zok a szaporodas szempontjabol jelentenek elonyt.
A parvalasztas versengessel jar. A himek, akar-
csak a nostenyek, versenyben vannak egymassal,
am a kfizdeleui targya kiilonbozik a ket nem esete-
ben. Trivers (1972) amellett ervelt, hogy a noste-
nyek es a himek a szaporodasban jatszott eltero
szerepiik alapjan kiilonbozo strategiakat alakita-
nak ki. Az emberi faj nostenyei tobb energiat fek-
tetnek utodaik nevelesebe, mint himjei - 9 honapi
terhesseg utan a csecsemo gondozasa is foleg az 6
feladatuk. Minden fajra ervenyes altalanos szabaly,
hogy az a nem, amelyik tobb energiat fektet az
utodok felnevelesebe, sokkal valogatosabb a part-
nereit illetoen (jollehet nem mindenki ert egyet e
kerdesben; lasd Small 1993). A kevesebb energiat
befekteto nem ezzel szemben tobb utodot kepes
letrehozni, s igy kevesbe tesz kiilonbseget partnerei
kozott.
A biologiai energiabefektetes kiilonbsegebol ki-
indulva, a nok szamara az a strategia a legelonyb-
sebb, ha egeszen addig tartozkodnak a parvalasz-
tastol, amig azonositani nem tudjak a szamukra
elerheto legjobb ferfit. A „legjobbon” ebben az
esetben a ferfi genetikai hozzajarulasa, sziiloi gon-
doskodasi keszsege, valamint anyagi tamogatasa
ertendo. Ezzel szemben a ferfiak stratcgiaja a sze-
xualis kapcsolatteremtesi lehetosegek maximaliza-
lasa, a leheto leggyakoribb kozosi'iles. Ez a strategia
az elerheto es termekeny partnerek kereseset je-
lenti (Buss 1994a, 1994b). E felfogas szerint a fer-
fiak hajlainosak a noket „szextargyaknak”, a nok a
ferfiakat pedig „sikertdrgyaknak” tekmteni.
A beallitodasok kozotti kiildnbseg eltero visel-
kedeses strategiakhoz vezet a kdzdsiilesi alkahnak
megteremtesere iranyulo probalkozasok soran is
(amit hosszabb tavon mind a ferfiak, mind a nok
el szeretnenek emi). David Buss es David Schmitt
(1993) azt vizsgaltak, milyen kiilonbsegek vannak
a nok es a ferfiak kozott abban a tekintetben, hogy
mikent versengenek a partnereikert, hogyan va-
lasztjak ki oket, es milyenek a rovid es hosszii tavii
strategiaik (lasd meg Buss 1994a, 1994b; Feingold
1992). Mivel a ferfiak abban erdekeltek, hogy ter-
mekeny partuerre leljenek, a nok ugy versenghet-
nek sikeresen, ha a termekenyseggel egyiitt jaro
tulajdonsagaikat - a fiatalsagot es a szcpscget -
hangsiilyozzak. Mivel a nok olyan partnereket ke-
resnek, akik majd gondoskodnak rdluk es gyerme-
keikrol, a ferfiak iigy vetelkedhetnek sikeresen, ha
statusukat, szemelyes dominanciajukat es ambicio-
ikat, valamint gazdagsagukat, illetve a gazdagsag
megszerzesere valo kepessegiiket hangsillyozzak
(Sidanius, Pratto es Bobo 1994; Sprecher, Sullivan
es Hatfield 1994).
Mi az, amit a ferfiak es nok tmylegesen tesznek a
partnerekert valo versengesben? Foiskolai hallga-
tok olyan viselkedesmodokrdl szamolnak be, ame-
lyek jol illeszkednek az iment rajzolt kephez (Buss
1988). A ferfiak teljesitmenyeikkel es anyagi lehe-
tosegeikkel hencegnek, kozszemlere teszik draga
holmijaikat, es izmaikat mutogatjak. A nok kozme-
tikumokkal, ekszerekkel es hajviseletiikkel probal-
jak szepsegiiket fokozni. S a nok is kemenyen kiiz-
denek a sikerert. Strategiajuk, ugy tiinik, arra ira-
nyul, hogy szeles korben felkeltsek a ferfiak erdek-
lodeset, hogy ezzel lehetove valjon szamukra a va-
logatas, ha a jelolteket mar sikeriilt felvonultatni
(lasd meg Kenrick, Sadalla, Groth es Trost 1990).
Az edzetl test sem haszontalan a nok szamara, de
nem azert gyotrik magukat, hogy izmaikat megno-
vesszek, hanem azert, hogy fenntarthassak az ala-
csony derek/ csipo meretaranyt, amely osszefiigg a
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 153
termekenyseggel es vonzobb a ferfiak szamara is
(Singh 1993).
Buss (1989) a parvalasztasi preferenciak kiildn-
bozo aspektusait vizsgalta 37 kiilonbozo kultura-
ban szerte avilagon. A kulturalis kiilonbsegek meg-
lepoen ritkak voltak. Az eredmenyek azt sugalljak,
hogy az egyesiilt allamokbeli foiskolai hallgatok
preferenciai nem sokban kiilonbbznek a mas kul-
tiirakban elo embereketol. A noket altalaban job-
ban vonzzak az eroforrasokra utalo jelzesek. Mas
adatok is azt jelzik, hog}' a nok a dominancia es a
magas status jegyeire reagalnak crzekenyebbcn
(Cunningham, Barbee es Pike 1990; Feingold
1992; Sadalla es mtsai 1987; Kenrick es mtsai 1990),
kiilondsen olyan esetekben, ha a dominanciat szo-
cialisan pozitiv modon fejezik ki (Jensen-Camp-
bell, Graziano es West 1995). A kulturkozi adatok
is arra utalnak, hogy a szaporodasi kepesseg jelei a
ferfiakat jobban vonzzak, mint a noket. S ugyan-
csak vannak adatok arra is, hogy a ferfiak, kiilono-
sen ahogy maguk bregszenek, jobban kedvelik a
fiatalabb noket, ami a reprodukcios kepesseg kere-
sesevel fiigg ossze (Kenrick es Keefe 1992).
Azok az eredmenyek szinten osszhangban van-
nak az evoliicios modellbol levezetetl elorejelze-
sekkel, amelyeket mas, nemi kiilonbsegeket vizsga-
lo tanuhnanyokban nyertek (lasd a 6.4. tablazatot
is). A ferfiak jobban erdeklodnek az alkalmi szexua-
lis kapcsolatok irant, mint a nok (Bailey, Gaulin,
Agyei es Gladue 1994; Clark es Hatfield 1989; Buss es
Schmitt 1993; Oliver es Hyde 1993), es kevesbe valo-
gatosak az egyetlen ejszakara szolo kapcsolataikban
(Kenrick, Groth, Trost es Sadalla 1993). Aferfiakat a
vizualis erotika is jobban izgatja (Bailey es mtsai
1994). A ferfiak stabil kapcsolataitjobban megrengeti,
ha vonzo novel talalkoznak, mig a nok a dominans
ferfiakert kockaztatjak inkabb meglevo kapcsolatai-
kat (Kenrick, Neuberg, Zierk es Krones 1994).
Noha mind a ferfiak, mind a nok hajlamosak a
feltekenysegre, elteroek azok a korulmenyek, ame-
lyek ezt az erzelmet kivaltjak. A ferfiak szamara az
evoliicios elmelet szempontjabol az apasag a fontos
(sajat gyermekeiket akaijak tamogatni, s nem vala-
ki maset), ezert szexualis hutlenseg eseten varhatd,
hogy kiildnosen feltekenyek lesznek. A nd elvileg
amiatt aggddik, hogy a ferfi tovabbra is tamogatja-e
ot es gyennekeit, ezert varhatoan akkor lesz felte-
keny, ha a ferfit erzelmi kotelek - s nem csupan
maga a szexualis kapcsolat - fiizi egy masik nohoz.
154 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
6.4. TABLAZAT
Az evolucios pszichologidnak a partnendlasztasban megnyilvdnulo nem kiilonbsegekre vonatkozo elcrrejelzesei
N6k Ferfiak
Szaporodasi korlatok Korlatozott szamii utodot kepes Korlatlanul kepes szaporodni
elete soran vilagra hozni elete soran
Optimalis szaporodasi A „legjobb” ferfi megkeresese A leheto leggyakoribb kozosiiles
strategia es megtartasa a leheto legtobb novel
A potencialis partnertol Rendelkezzen a maga es utodai Kepes legyen gyermeke
elvart tulajdonsag vedelmezesere es tamogatasara szolgalo kihordasara
eroforrasokkal
A potencialis partner Keresokepesseg, status, tulajdon. Fizikai vonzero', egeszscg,
ertekelesenek alapja nagylelkuseg fiatalsag
A feltekenyseg legvaloszinubb A partner erzelmi kotodese mas nohoz A partner szexualis hiitlensege
kivalto oka
Szamos vizsgalatbol szarmazo adatok erositik meg
ezeket az elvarasokat: mig a ferfiakat jobban zavar-
jak a szexualis hutlenseggel kapcsolatos gondola-
tok, a nok tobbnyire az erzelmi hutlenseg miatt
aggodnak (Buss, Larsen, Westen es Semmelroth
1992; lasd meg Bailey es mtsai 1994).
Bar a szorosan vett parvalasztasi strategiak ke-
peztek a nemi kiilonbsegekre vonatkozo fenti ku-
tatasok tobbsegenek kiindulopontjat, masok a te-
mat tagabb osszefiiggeseiben vizsgaltak. (Mint ko-
rabban megjegyeztiik, a partnervalasztassal kapcso-
latos kerdesek vizsgalata valoban szamos mas, bo-
nyolultabb problemahoz is elvezet.) Tobb szerzo is
felvetette, hogy az eltero evolucio a ferfiaknal es a
noknel eltero koinmunikacios stilushoz - valoja-
ban kiilonbozo sziiksegletekhez - vezetett (peldaul
J. Gray 1992; Tannen 1990). A ferfiak koinmunika-
cios stilusa sokkal inkabb individualista, dominan-
ciakozpontu es problemamegoldo jellegu, mig a
noke inkabb befogado, egyesito es kozossegi. A
gondolatmenetbol kovetkezik, hogy a koinmunika-
cios celok es mintak ilyen elteresei vezetnek gyak-
ran felreerteshez a nok es a ferfiak kozott.
Meg kell jegyezniink, hogy a fejezetnek ebben
a szakaszaban inkabb a nemi kiilonbsegekre, s nem
a hasonlosagokra helyeztiik a hangsiilyt, amire
ugyancsak boven akad pelda. Peldaul mindket nem
olyan partnert keres, akinek jo a humorerzeke es
kellemes a szemelyisege (Feingold 1992), erzelmi-
leg stabil (Kenrick es mtsai 1993), kedves es szere-
tetteljes (Buss 1994b). Tenneszetesen a ferfiak es
nok sokkal tobbet latnak egymasban, mint szexua-
lis vagy sikertargyat (Buss 1994b). Mindamellett a
nemi kiildnbsegek nem elhanyagolhatok.
Az agresszio es a „fiatal him
szindroma”
A szerelmi partner megszerzeseert folyo vetelkedes
bizonyos pozolassal jar egyiitt a ferfiaknal, de neha
ennel sokkal messzebb vezet. A viselkedes evohici-
os nezopontii megkozelitese mas oldalrol azt mu-
tatja, hogy a fejlodes bizonyos szakaszaiban a ferfi-
aktol olyan viselkedesmintakat varhatunk, melye-
ket a foemlosok fejlesztettek ki a tortenelein elotti
korban. Amikor sziikos forrasokert - peldaul a
nostenyekert - zajlik a versenges, akkor elkeriilhe-
tetlen a konfrontalodo viselkedes, esetenkent pe-
dig a sulyos eroszak.
Ezt a viselkedesmintazatot, melyet „fiatal him
szindromakent” emlegetnek (Wilson es Daly
1985), reszben a hajdani evolucios nyomas kovet-
kezmenyenek, reszben pedig az ilyen mintat kival-
to helyzetekre adott valasznak tekintik. Azaz a visel-
kedes talan minden ferfi genjeiben kodolva van,
legvalosziniibben megis olyan ferfiak koreben jele-
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 155
nik meg, akiknek a pillanatnyi helyzete szaporodasi
sikertelenseget vetit elore. A legjobb pelda erre a
notlen es inunkanelkiili ferfi esete, aki gyenge part-
nerjeloltnek szamit.
Ezzel az elemzessel egybecsengenek azok az
adatok, melyek azt mutatjak, hogy a vetelytarsak
likvidalasa elsosorban „ferfiiigy” (Daly es Wilson
1990). A 6.4. abra a Chicagoban elkovetett ember-
olesek nemek kozotti aranyat mutatja egy 16 eves
idoszakban (az elemzesbol a kutatok kihagytak azo-
kat az eseteket, amikor az aldozat a gyilkos rokona
volt). A ferfiak sokkal nagyobb valoszinuseggel gyil-
kolnak, mint a nok Az is nyilvanvalo, hogy a gyilkos-
sagok elofordulasa es a nemi aktivitas cletkori szaka-
sza egybeesik. Daly es Wilson szerint ezek a gyilkossa-
gok nagyreszt a latszat vagy a megjelenes, es a status
koriili konfliktusokbol erednek. Hetkoznapi eseme-
nyek eroszakos osszeiitkozesekke pordgnek fel, s va-
laki gyilkossag aldozataul esik. Az evolucios nezo-
ponttal osszhangban a gyilkosok es az aldozatok tar-
sadalmi statusa rendszerint hasonlo.
Miert kovetkezik be a gyilkossag, s miert nem
elegendo az agresszivitas ritualizalt demonstracio-
ja? Senki sem tudja ezt biztosan, de a legjobb ma-
gyarazatok arra epitenek, hogy az Egyesiilt Alla-
mokban nagyon konnyti fegyverhez jutni. Ha ezek
nem allnanak rendelkezesre, akkor ugyanez a sta-
tusharc nagyobb valoszinuseggel vegzodne vereke-
desben es orditozasban. Amikor azonban a fegyve-
rek is jelen vannak, a halalos kimenetel gyakorisaga
megno.
Fontos ramutatnunk, hogy az az elmelet, mely
ezt a kutatasi teriiletet megalapozza, nagyon kiilon-
bozik azoktol az agressziora es az emberi termeszet-
re vonatkozo elkcpzeleseklol, melyeket alig ne-
hany eve fogalmaztak az etologusok. Az ujabb fel-
fogas szerint az agresszivitas nem az emberi alap-
termeszet resze, amely valogatas nelktil nyilvanul
meg. Az agresszio elsosorban a him nemhez koto-
do jelenseg, amely a partnerert folytatott versenges
eredmenyekent jelenik meg.
Figyelmiinket ebben a reszben a fiatal ferfiak
genetikai vetelytarsaik elleni eroszakos viselkedese-
re osszpontositottuk. Ugyanakkor erdemes megje-
gyezni, hogy a genetikai hasonlosag valoszinuleg
szerepet jatszik a csaladon beliil megjeleno ero-
szakban is. Nevezetesen, amint azt a 6.5. abra mu-
tatja, a gyermekek - s kiilonosen a kiskorii gyenne-
kek - sokkal gyakrabban lesznek gyilkossag aldoza-
6.4. ABRA A Chiiriff'iban 1965 es 1981 kozotti emberdlesek
ardnya nemek szermti bontasban, azokat az eseteket tekintve,
ahol az aldozat olyan azonos nemu szemely volt, aki nem allt
rokonsagban az elkovetovel (forrds: Daly es Wilson 1990)
tava a neveloapjuk, mint az edesapjuk keze altal
(Daly es Wilson 1988). Az ilyen esemenyek atlagos
elofordulasa egyaltalan nem gyakori; a legtobb szii-
16 nem okoz ilyen mervu seriilest gyermekenek.
Amikor azonban megis megtortenik, a tettes na-
gyobb valoszinuseggel a neveloapa. Akarcsak a „fi-
atal him szindroma” eseteben, ezek a baljoslatii
adatok is mintha azt a melyen gyokerezo vagyat
tiikroznek, hogy a sajat, s ne a vetelytars genjei
keriiljenek tovabb a kovetkezo generacioba.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A szemelyiseg e fejezet elso reszeben targyalt meg-
kozelitese a diszpozicionalis nezopont egyik aga-
kent alakult ki. Azok az eljarasok, amelyekkel e
kutatok a szemelyiseget merik, a diszpozicios nezo-
pontot tiikrozik, s ezentiil keves modszertani uj-
donsaggal szolgalnak. Az ajanlott njitasok elsosor-
ban tartalmiak: vagyis arra vonatkoznak, hogy тек
vonasokat erdemes merni. Mint e fejezetben ko-
rabban mar szoltunk rola, a genetikai szemszogbol
kozelito elmeletalkotok iigy vclik, hogy bizonvos
oroklott hajlamok kepezik a szemelyiseg biologiai
156 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
6.5. ABRA A nevelo- vagy edessziilok altal elkovetett gyermek-
gyilkossagok aranya. A kockazatol egymillio egyiitt leelt hire
kivetitve fejezzuk ki (forms: Daly es Wilson 1988)
„talajat” vagy szubsztratumat, kovetkezeskeppen
ezek a szemelyisegjegyek erdemehiek leginkabb
figyelmet.
A masodik kerdes, amit a szemelyiseg ilyen szel-
lemben vegzett kutatasa felvet, sokkal altalanosabb
jellegu, es a meres kutatasban valo alkalmazhatosa-
gaval kapcsolatos. A kerdes az, bogy mifele adato-
kat erdemes gyujteni valamely vonas tanulmanyo-
zasa erdekeben. (A kerdest altalanossagban a 3.
fejezetben mar crintettuk.) Ncmely ikerkptatasban
peldaul a vizsgalati szemelyek onjellemzo skalakat
toltottek ki, mig mas vizsgalatokban a gyermekeket
sziileik vagy tanaraik pontoztak. Alkalmankent pe-
dig a gyermekek jatek kozben mutatott viselkede-
seit figyeltek meg.
Kideriilt, hogy igen sokat szamit, hogy melyik
adatforrast hasznaljak a kutatas soran, mivel a kii-
lonbozo tipusii adatok alapjan nem mindig ugyan-
az a valasz adodik a genetikai hatas merteket illeto-
en (Plomin es Foch 1980). A sziiloi ertekelesek es
az onjellemzesck altalaban megbizhatobban jelzik
az oroklodes hatasat, mint a viselkedeses megfigye-
lesek. (Az utobbiak valoszinuleg tiilertekelhetik a
genetikai hatasok nagysagat [Sandino es mtsai
1995].) Ez felveti a kerdest, hogy milyenfajta ada-
tokban bizhatunk meg leginkabb. A meroeszkoz
kivalasztasanak problemaja semmi esetre sem kor-
latozodik a biologiai megkdzclttcsrc, itt azonban kii-
lonosen jelentos, mar csak azert is, mert igen nehez
es koltseges az adatgyujtes az ikerkutatasokban.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
Forditsuk most figyelmiinket a viselkedeszavarok
problemaja fele. A genetikai megkozelites itt ko-
moly eredmenyeket hozott. A magatartasgenetika
kutatoi annak a lehetoseget vizsgaljak, hogy a kii-
lonfele sulyos megbetegedesekre valo hajlam vagy
seriilekenyseg milyen mertekben van osszefiigges-
ben az ordklodessel.
Magatartasgenetika es pszichiatriai
korkepek
A szemelyisegzavarok oroklodeset ugyanazokkal a
modszerekkel vizsgaljak, mint a normalis szemelyi-
segdiszpozicioket (a tema attekinteset lasd Van-
denberg, Singer es Pauls 1986). A viselkedeszava-
rokra iranyulo magatartasgenetikai kutatas hosszii
evekig a rendellenessegek ket csoportjara osszpon-
tosult: a skizofreniara es a manias-depresszios pszi-
chozisra. E kutatasok tiilnyomo tobbsege a skizof-
reniat, a dezorientacioval, konfuzioval, kognitiv za-
varokkal es a valosagtol valo elszakadassaljellemez-
heto korkepet celozta meg.
A genetikai tenyezoknek a skizofreniara gyako-
rolt hatasara iranyulo mirnkak koziil jol ismert
Gottesman es Shields (1972) vizsgalata. Ikerkutatasu-
kat azzal kezdtek, hogy’ olyan szemelyeket toboroztak,
akiket valamikor skizofrenia diagnozissal vettek fel
korhazba. Ezutan felkutattak ikertest vereiket, s kiilon
megvizsgaltak azok pszichiatriai allapotat is.
A konkordancia a diagnozisok hasonlosaganak
jellemzesere szolgalo mutato. A konkordancia je-
len esetben azt jelentette, hogy a par mindket tagja
megkaota a skizofrenia diagnozist. Gottesman es
Shields (1972) 50%-os konkordanciaaranyt talalt
az egypetejii, s csupan 9%-os aranyt a ketpetejii
ikerparok eseteben. Emellettaz egypetejueknel egyiilt-
jarast talaltak az egyik ikertestver betegsegenek
siilyossaga es annak valosziniisege kozott, hogy a
masik ikcrtcslw'rt szinten skizofrennek talaljak.
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg • 157
Ezekbol az adatokbol az vilaglik ki, hogy az
oroklodes fontos szerepet jatszik e betegseg kiala-
kulasaban. S valoban ez a kovetkeztetes vonhato le
abbol a tobb mint tucatnyi tanulmanybol is, melyet
napjainkig e temaban vegeztek. Mindemellett azon-
ban azt is mutatjak ezek az adatok, hogy a kdriilme-
nyek jelentos szerepet jatszanak abban, kinel jelen-
nek meg nyiltan a skizofrenia tiinetei. Vannak
olyan genetikailag scriilckcny szemelyek, akiknel a
betegseg nem fejlodik ki. A hajlam es a tiinetek
kialakulasat eloidezo helyzet azt a „diatezis-stressz
modellt” idezi fel, melyet a 4. fejezetben mar tar-
gyaltunk.
Az oroklodes szinten befolyasolhatja a bipolaris
vagy mas neven manias-depresszios pszichozis ki-
alakulasat. Ezt a betegseget a sulyos depresszios es
manias idoszakok valtakozasa jellemzi, ahol a ma-
nia orjongo, felfokozott, nagystilii es igen beszedes
viselkedesben nyilvanul meg, melyet a gondolatok
rohanasa, feltolulasa kiser. Ez a viselkedesmintazat
gyakran emelkedett hangulattal jar egyiitt, de inger-
lekenyseg is jelentkezhet, ha a manias szemely vagyai
nem teljesiilnek. A betegseg altalaban hirtelen, s
inkabb a manias, mint a depresszios szakasszal kezdo-
dik. A bipolaris megbetegedest gyakran talalhatjuk
meg olyan szemelyek csaladjaban, ahol a betegseg-
nek mar van elolortenete. Akarcsak a skizofrenia
eseteben, a kutatasok itt is feltartak a betegsegre valo
hajlam genetikai osszetevojet (M. G. Allen 1976;
Loehlin es mtsai 1988; Tsnang es Faraone 1990).
Ujabban azt talaltak, hogy a bipolaris megbete-
gcdcs egy bizonyos dominans genhez kotodik,
mely all. kromoszoman talalhato - legalabbis az
amish csaladok szflk csoportjaban (Egeland es
mtsai 1987). Ket masik vizsgalat ugyanakkor nem
talalt kapcsolatot e betegseg es a fenti kromoszoma
kozott, s igy kizarta azt a lehetoseget, hogy ez a gen
lenne egyetemesen felelos a manias-depresszios
elmezavarert (Detera-Wadleigh es mtsai 1987;
Hodgkinson es mtsai 1987). A kutatasoknak ez a
sorozata uj fordulatot jelent azon kiserleteinkben,
hogy megertsiik a pszichiatriai korkepek genetikus
hattcrct. Nem ikertanuhnanyokezek, hanem a mo-
lekularis genetika eljarasainak alkalmazasai a gene-
tikai markerek vizsgalatara (lasd meg a 6.4. keretes
szoveget). Ez a modszer valosziniileg egyre na-
gyobb jelentoseget кар az egyes genek patologias
hatasainak tisztazasara iranyulo erofeszitesekben
(McGuffm 1987).
Noha a viselkedeszavarok genetikai alapjaira
vonatkozo legtobb tanulmanyban a skizofreniat es
a bipolaris elmezavart vizsgaltak, nehany munka
azert tiillcpte ezeket a hatarokat is (Vandenberg es
mtsai 1986). Eysenck (1964b) peldaul azt talalta,
nagyobb a valoszinusege annak, hogy egypetejii
ikrek mindket tagja alkoholizal, mint a ketpetejiie-
kc. Ha az egypetejii par egyik tagja alkoholista volt,
akkor 65% valosziniiseggel a masik is alkoholizalt.
Ketpetejii ikrek eseteben azonban csak 30% volt ez
a valoszinusegertek. Azota Schuckit es Rayses
(1979) hasonlo eredmenyekrol szamoltak be egy
olyan tanulmanyban, amelyben peldaul az anyag-
csere-folyamatokat is vizsgaltak. Egy svcd adopta-
ciovizsgalatban azt talaltak, hogy az alkoholista
apaktol szarmazo, de orokbe adott fink 22%-a lett
maga is alkoholista, amely szinten tamogatja azt a
megallapitast, hogy a genetikai tenyezok szerepet
jatszanak az alkoholizmusban (Bohman es mtsai
1987).
Eysenck (1964b) magasabb konkordancia-
aranyrol szamolt be MZ, mint HZ ikerparok anti-
szocialis jellemzoi, a gyermekkori magatartaszava-
rok es a felnottkori bimozes eseteben. Mas tanul-
manyok is megerositettek azt az clkcpzclcst, hogy
az antiszocialis szemelyisegnek genetikai alapjai is
lehetnek (Rowe 1994; Vandenberg es mtsai 1986).
A felnottkori bunozesre vonatkozo tovabbi vizsga-
latok is alatamasztani latszanak az oroklodesre vo-
natkozo hipotezist (DiLalla es Gottesman 1991;
Wilson es Hermstein 1985), bar a fiatalkori btind-
zessel kapcsolatban akadnak ellentmondo eredme-
nyek is (Gottesman, Carey es Hanson 1983).
Evolucio es a viselkedeszavarok
Bizonyos magatartaszavarok kapcsan nemileg elte-
ro megkozelitest javasolnak a szociobiologusok.
Barash (1986) azt vetette fel, hogy az elet szamos
nehezsege abbol ered, hogy ketfele evohicios folya-
mat gyakorol hatast az emberekre es visclkcdcsiik-
re. Egyreszt a biologiai evolucio, mely evezredeket
ativelo igen lassti folyamat, masreszt a kulturalis
evolucio, amely sokkal gvorsabban halad. Eletta-
pasztalataink reszben annak a termekei, amive a
biologiai evolucio a tortenelem elotti idoktol kezd-
ve formalt bennimket, reszben pedig azoke a kul-
turalis koriihnenveke, amelyek kozepette clctiink
zajlik.
158 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
6.4.Az emberi genkeszletfelterkepezese: mit hozhat ajpio? '
' i’. <4. --- 0 «
A kutatok ma minden korabbinal tobbet tudnak az
emberi test genetikai alapjairol s nehany gen mukode-
serol. Az a technologia, amely elerhetove tette ezt a
tudast, tovabbra is ugyanolyan lendiilettel fejlodik, es
setnmi jele nines annak, hogy ez a fejlodes lassulna a
jovoben.
Mi tobb, ez a technologia olyan kutatasi programot
hfvott eletre, melyjelenleg eppen elsolepeseit teszi egy
hihetetleniil ambiciozus cel - az emberi genkeszlet (a
genom) feherkepezese - fele. A genom az emberi
kromoszomakon talalhato teljes genallomany, s a fel-
adat e kodsorozatok megertese (lasd peldaul Jaroff
1989). A vallalkozas elkepzelhetetleniil osszetett, s veg-
hezvitele sokevtizednyi munkat ki'van. Amikor azonban
elkesziil, erteni fogjuk mindazokat az utasitasokat, me-
lyek alapjan az emberi test format 61t.
Milyen kovetkezmenyei lehetnek annak, ha rendel-
keziink az emberi szervezet ilyen terkepevel? Az egyik
velheto haszon mar most vilagos. Bizonyos betegsege-
ket egyetlen gen okoz. A terkep ismereteben konnyebb
lesz azonositani a betegseget okozo gent (a cisztas
fibrozis genjet peldaul nemregiben fedeztek fel a 7.
kromoszoma kozepso szakaszan). Ez az informacid a
genetikai tanacsadasban biztosan felhasznalhato lesz
arra, hogy az ilyen geneket hordozd embereket figyel-
meztessiik: tovabbadhatjak gyermekeiknek. A kuta-
tok ugyanakkor kitartanak a szeleskoruen alkalmaz-
hato „genterapia” lehetosege mellett is, melynek so-
ran tenylegesen beavatkoznanak a genetikai utasfta-
sokba, hogy kikiiszoboljek a karos hatasokat. A gen-
terapia bizonyos valtozatai valojaban mar a kiproba-
las szakaszaban vannak. Nehanyan ugy ervelnek,
hogy a genom - mely lehetdve teszi, hogy a szemely
genetikai fogyatekossagait azonositsuk - a megelozo
orvoslas egeszen uj korszakanak elohirnbke lesz, s gyo-
keresen megvaltoztatja kiizdelmiinket a betegsegekkel
(lasd Lewin 1990).
A genom felterkepezesere iranyulo program sokak
kepzeletet felizgatta, de sok mindent nem ismertmk
meg, s szamos figyelmeztetes is elhangzott. Az egyik
kdzilhik egyszeru: ne vaijuk ettol a kutatastdl, hogy a
kozeljovoben forradalmasitja majd az emberi viselke-
desre vonatkozo tudasunkat. Azok a tulajdonsagok,
melyek szemelyiseget - vagy a temperamentumokat,
vagy a skizofreniat- alkoyak, valdszihuleg nem egy-egy
gen eredmenyei. Sok magatartasgenetikus (peldaul
Plomin 1989) figyelmeztet arra, hogy ne varjunk
konnyti megoldasokat olyan betegsegekre nezve, mint
a skizofrenia, vagy a bipolaris elmezavar - azon kutata-
sok kezdeti igereteinek ellenere sem, melyek egyetlen
gen hatasat latszottak demonstralni. A dolog nagy va-
loszinuseggel nem ennyire egyszeru.
S hasonlokeppen, nem varhatjuk azt sem, hogy
barmely szemelyisegvonas egyetlen gen termeke le-
gyen. Bizonyos ertelemben ez szerencse is, mert a
masodik figyelmeztetes is igen messzire vezeto kovet-
kezmenyekre iranyitja a figyelmet. Ha megtudjuk,
1 togy mely genek milyen jellegzetessegeket hataroznak
meg — akar szemelyisegbeli, akar testi, akar viselkedes-
tulajdonsagokrol legyen szo - azonnal igen komoly
erkolcsi aggalyok meriilnek fel. Peldaul ketsegkivtil
nagy nyomas jelentkezne arra, hogy modositsak a
magzatok genetikai allomanyat annak erdekeben,
hogy a gyennekek uj nemzedekeiben bizonyos tulaj-
donsagok jelen legyenek. Meg szabadna-e ezt enged-
ni? Ki donti el, hogy mely tulajdonsagokat szabad mes-
tersegesen eloidezni? Mi tortenne azokkal az emberek-
kel, akiknek genetikai sajatsagait nem tekintenek eleg
ertekesnek?
Roviden tehat, a genom felterkdpezesenek prog-
ramjanagy igeretekkel kecsegtet, am nehez kerdeseket
is felvet, amelyekkel foglalkoznunk kell majd. Talan
ideje lenne mar most elkezdeni gondolkodni feloliik,
hiszen a jovonkrol s gyermekeink sorsarol van szo.
Barash szerint a gondot az okozza, hogy a
biologiai evolucio olyan vilagban valo eletre kc-
szitette fel fajunkat, amely nagyon kiilonbozik az
altalunk lakott mai vilagtol. Kulturalis evoluci-
onk messze eloreszaladt, lehagyta a biologiai evo-
liiciot, mely nem tud ezzel lepest tartani. Ha
olyan vilagban eltink, amelyben ez a ket folyamat
nem halad egyutt, akkor konfliktusokkal es az
elidegenedes ehnenyevel kell szembestilniink.
Barash elkepzelese igen altalanos, s nem valamely
konkret szemclyiscgzavarra vonatkozik, de igen-
csak megfontolando: azt allitja ngyanis, hogy ko-
moly gondotjelent, ha az emberi termeszetbe be-
epiilt.annakreszevevalt viselkedeseshajlamokata
modern kultura „visszaparancsolja”, s nem engedi
ervenyesiilni.
6. Ordklodes, evolucio es szemelyiseg • 159
Nehdnyan ugy velik, hogy a kultura-
lis evolucio gyorsabban halad, mint
ahogyan a, biologiai evolucio lepest
tud vele tartani
Milyen mervu viselkedesvaltozasra
van esely?
A terapias viselkedesmodositassal kapcsolatban
nagy jelentosegu elmeleti kerdest vet fel az ebben
a fejezetben targyalt megkozelites. Ez ahhoz a teny-
hez kapcsolodik, hogy a biologiailag megalapozott
szemelyisegdiszpoziciok - akar „teljes jogn” tem-
peramentumok, akar nem - definicio szerint me-
lyen a szemely alkati (konstitucionalis) fclcpitc-
seben gyokereznek. Fel kell tenniink tehat a ker-
dest, mi az esely a szemelyiseg ezen aspektusainak
erdemi megvaltoztatasara bannijele kezelesi eljaras-
sal, amely e celbol latba vetheto. A pszichoterapia
nemikeppen biztosan megvaltoztathatja a sze-
mclyt, de mennyire varhatjuk el az embertol azt,
hogy sajat biologiai alaptcrmeszetcl atlepve for-
malodjek?
Erdekes kerdes ez, s igen keveset tudunk rola.
Azt is felvetettek, hogy bizonyos hatarok kozott
OSSZEFOGLAI AS____________________________
Az az iranyzat, amely az oroklodes es az evolucio
felol kozeliti meg a szemelyiseget, ket tema kore
szervezodik. Az egyik azt hangsitlyozza, hogy a sze-
melyiseg az ordklott biologiai testhez kotodik. Az
elkepzeles egyik korai valtozata Sheldon elemze-
se a szomatikus tipusokrol es a temperamentu-
inokrol. О azt feltetelezte s mutatta ki, hogv ha-
meg maguk a temperamentumok is modosfthato-
ak (Buss es Plomin 1984). Mik ezek a korlatok?
Valosziniinek latszik, hogy bizonyos fajta terapias
valtozast sokkal nehezebb elerni az emberek egyik
csoportjanal, mint a masiknal. Igen nehez lesz pel-
daul hatekonyan lefolytatni az erzelmi reakciok
csokkenteset celzo kezck'st olyan szemely esete-
ben, akit az emocionalis temperamentum magas
szintje jellemez, szemben azzal, aki ugyanezen a
dimenzion alacsonyabb crtckcn all. Ugyanakkor az
is lehetseges, hogy vannak olyan emberek, akiknek
az alkati adottsagai olyan nehezsegeket gorditenek
bizonyosfajta terapias probalkozasok ele, hogy azok
gyakorlati szempontbol ertelmetlenne valnak.
Az, hogy a genetikailag befrt hajlamok milyen
mertekben korlatozzak a viselkedesvaltoztatas le-
hctoscgct, igen fontos kerdes, melyet evoliicios
nezopontbol fogalmaztak meg. Jelenleg sajnos tiil-
sagosan keveset tudunk meg ahhoz, hogy valaszt
adhassunk erre a kerdesre.
rom testi jellemzo: az endomorfia (koverscg), a
mezomorfia (izmossag) es az ektomorfia (tore-
kenyseg) viszonvlagos siilvajosol be harom tempe-
ramentumjellemzot.
Sheldon ugy velte, hog}' a szemelyiseg oroklo-
dik. de nem alltak rendelkezesere megfelelo eszko-
zok e felteves ellenorzesere. A magatartasgenetika,
160 * Harmadik resz: Biologiai perspektiva
ez az iij keletii tudomanyteriilet mar olyan eljara-
sokat kinal, melyekkel a szcmclyiscgkuldnbscgck
oroklodese feltarhato. Az ikerkutatasokban az egy-
petejii ikerparoknal tapasztalt korrelacios erteke-
ket hasonlitjak ossze a ketpetejfi ikreknel tapasztalt
egyiittjarasokkal; az adoptacidvizsgalatokban a
gyermekeket az orokbe fogado, illetve a biologiai
sziileikkel hasonlitjak ossze. A kiildn-kiilon felne-
velt egypetejii ikreken vegzett osszehasonlitd vizs-
galatok tovabbi lehetoseget kinalnak az oroklodes
es a kornyezet hatasainak kutatasara.
Az ikerkutatast szamtalan diszpozicio genetikai
alapjaira iranyulo vizsgalodasban alkalmaztak mar. A
teoretikusok napjainkban a temperamenhunokat az
elet korai szakaszaban megjeleno oroklott vonasok-
kent definialjak. Ezek koziil harom - az aktivitasszint,
az emocionalitas es a szociabilitas - genetikailag is
meghatarozottnak latszik. Arra is vannak adatok,
hogy legalabb reszben az extraverzio es mas vonasok
is genetikailag befolyasoltak. Nem vilagos azonban
meg az, hogy ezek a hatasok milyen mertekben fiig-
genek attol, hogy a fend vonasok es a teinperamen-
tumok milyen kapcsolatban vannak egymassal.
Az az elkepzeles, hog}’ az emberek hajlamait
genetikus tenyezok is befolyasoljak, egy lepessel
meg tovabb viheto, s felvetheto, hogy az emberi
tarsas viselkedes szamos aspektusa is az evohicio
termeke. Ez az elkepzeles kepezi az evolucios pszi-
chologia, illetve a szociobiologia elmeleteinek hat-
teret. A szociobiologia reszben az etoldgiabol szar-
mazik, amely mar korabban az ember es mas fajok
hasonlosagara terelte a figyelmet.
A szociobiologusok az emberi -viselkedes legkiilon-
bozobb mozzanataira kinalnak magyarazatot, olyanok-
ra is, amelyek - legalabbis elso pill antasra—nem latsza-
nak evolucios szempontbdl elonydsnek. Az altruizmust
peldaul akkent ertelmezik, hogy az emberek azert
lepnekfel rokoni csoportjuk erdekeben, hogyacsalad
altal hordozott genek nagyobb valoszinuseggel keriil-
jenek at a kovetkezo nemzedekekbe (rokonszelekcio).
KULCSFOGALMAK______________________________
Adoptaciokutatas: A gyermekek es a biologiai, illet-
ve az orokbe fogado sziilok osszehasonlito vizs-
galata.
Aktivitasszint: A viselkedes altalanos intenzitasa,
sebessege, lendiiletessege.
Ez az elkepzeles vezetett ahhoz a gondolathoz,
hogy az emberek azokhoz az embertarsaikhoz von-
zodnak inkabb, akik hasonlo genetikai keszletet
hordoznak. Nyilvanvaloan szelektalunk a lehetse-
ges partnerek kozott, szamtalan valtozo menten
rangsorolva a jelolteket, s e valtozo nemelyike, ugy
tiinik, genetikailag is meghatarozott.
Az evolucios nezopont kcpviscloi nehany mas
javaslattal iseloalltak, tobbek kozott azt vetettekfel,
hogy a partnervalasztas soran a ferfiak es a nok
kiilonbozo strategiakat alkalmaznak. A ferfistrate-
gia a leheto leggyakoribb szexualis kapcsolatra ira-
nyul, s a ferfiakat a nok szaporodasi kepessegere
utaldjellemzokvonzzak. A nok strategiaja a rendel-
kezesre allo legjobb ferfi kivalasztasa, s rajuk az
eroforrasok feletti uralomra utalo jelzesek gyako-
roljak a legnagyobb hatast. A szexualis kapcsolatra
iranyulo nyomas agressziohoz is vezethet a fiatal
ferfiak kdreben. Az clmilct azt allitja, hogy ag-
resszio leggyakrabban olyan, szaporodokepes kor-
ban levo ferfiaknal fordid eld, akik a szaporodasra
korlatozott lehetoseget kinaid koriilmenyek kozott
elnek. Bizonyitekok is megerositik ezt, csakiigy
mint azt, hogy sok eroszakos cselekedet mogott a
statussal kapcsolatos konfliktus huzodik meg.
A szemelyiseg genetikai megkozelitesenek alig
van mondanivaloja a szemelyiseg mereserol azon
till, hogy mely hajlamokat erdemes merni - terme-
szetesen azokat, amelyek az ember bioldgiajaval
kapcsolatba hozhatok. Ez a megkozelites keveset
mond a kisebb alkalmazkodasi nchczscgckrol,
ugyanakkor alapos bizonyitekot halmozott fel a
skizofrenia es a inanias-depresszids pszichozis orok-
letessegere vonatkozoan.
A terapias viselkedesmodositast illetoen ez a
megkozelites - a temperamentumkutatasok ered-
menyeire hivatkozva - azt a kerdest veti fel: elvar-
hatjuk-e, hogy az emberek kcpcsck legyenek, akar
terapias koriilmenyek kozott is, olyan iranyban val-
tozni, mely elter biologiai felepitesiiktol?
Allel: Adott gen valamely valtozata.
Asszortativ (szelektiv) parvalasztas: Valamilyen jel-
lemzoii alapulo, s nem pedig veletlenszerii
parvalasztas.
Cerebrotonia: Lelki tulerzekenyseg, amely az aggo-
6. Oroklodes, evolucio es szemelyiseg
dalmaskodas es szocialis gatlasossag kialakula-
sanak kedvez.
Egyiranyu szelekcio: Olyan evoliicios folyamat,
ahol valamely tulajdonsagdimenzio bizonyos
szelso ertekei alkalmazkodasi elonyt jelente-
nek.
Ektomorfia: Torekeny, vckony testalkat.
Emocionalitas: Erzelmi izgalomra valo hajlam.
Endomorfia: Testes, koverkes testalkat.
Etologia: Az allatok termeszetes kornyezetiikben
torteno tanulmanyozasa.
Genetikai hasonlosagelmelet: Az az elkepzeles,
hogy az emberek aszerint cselekszenek, hogy
a sajatjukhoz hasonlo gcnck reprodukciojat
elosegitsek.
Genom: A kromoszomakeszletben hordozott ge-
nek osszessege.
Heterozigota (HZ) ikrek: Ketpetejii ikrek.
Ikerkutatas. Kutatasi modszer, melynek soran mo-
nozigota ikerparok hasonlosagat vetik ossze
heterozigota ikerparok hasonlosagaval.
Inkluziv fitness: Genek tovabborokitese a rokonok
tiilelese reven.
Konkordancia: A diagnozis egybeesesenek merte-
ke az ikerpar ket tagja eseteben.
Magatartasgenetika: A viselkedeses jellemzok orok-
lodcscnek tanulmanyozasa.
Mezomorfia: Fejlett izomrendszerrel biro testal-
kat.
Monozigota (MZ) ikrek: Egypetejii ikrek.
Orokolhetoseg: Adott jellemzo menten megfigyel-
heto valtozatossag genetikai tenyezokkel ma-
gyarazhato resze.
Stabilizalo szelekcio: Olyan evoliicios folyamat,
amelyben valamely tulajdonsagdimenzio ko-
zepes ertekei alkalmazkodasi elonyt jelente-
nek.
Szociabilitas: Hajlam arra, hogy az egyediillet he-
lyett inkabb mas emberek tarsasagat reszesit-
siik elonyben.
Szociobiologia: A tarsas viselkedes evoliicios alap-
jainak tanulmanyozasa.
Szomatotipus, testalkati tipus: Az emberi testalkat
leirasa harom dimenzio segitsegevel.
Szomatotonia: A kaland es a fizikai aktivitas inten-
ziv keresese.
Temperamentum: Olyan oroklott vonas, amely az
elet korai szakaszaban megnyilvanul.
Viszcerotonia: Oldott szociabilitas es kenyelemsze-
retet.
Biologiai folyamatok
es a szemelyiseg
EXTRAVERZIO, NEUROTICIZMUS ES AZ AGYMUKODES
Extraverzio es a kergi arousal
A kergi arousal eltereseire vonatkozo bizonyitekok
Az emocionalitas biologiai alapjai
AZ AGYMUKODES MAS FELFOGASBAN: MEGKOZELITES ES GATLAS
Eysenck es Gray elmeletenek osszehasonlitasa
Megkozelites, elkeriiles es az affektiv elmeny
SZENZOROS ELMENYKERESES
A szenzoros elmenykereses biologiai funkcioja
Az agymukodes es a szemelyiseg: mi az, ami biztosan tudhato?
HORMONMUKODES ES A SZEMELYISEG
A hormonmukodes, a test es az agy
Korai hormonalis kiildnbsegek es a viselkedes
A tesztoszteron es a felno'tt szemelyiseg
A hormonok ciklikus hatasai a viselkedesre
Hormonmukodes, dominancia es az evolucios pszichologia
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Elektroencefalografia
A depresszio diagnosztizalasa kemiai iiton
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
A szorongas es a szociopatia biologiai alapjai
Gyogyszeres kezeles
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Jamine sovdrog az izgahnak utan. Ugy erzi, allandoan uj es iij dologba kell vdgnia, szelesiti
isineretsegi koret es bulikbajdr. Olyan, mintha eletbevdgo szilksege lenne erre az ingerozonre
ahhoz, hogy boldognak erezze magdt. Bardtja, Leo viszont, inkabb keriUi a bulikat. Nem
arrol van szo, hogy nem kedveli Jamine bardtait, csak eppen. till soknak tiinik szamara az
az ingertomeg, ami a tdrsasdgukkaljdr. Egyszeruen jobb a kozerzete, ha a dolgoh nem olyan.
harsdnyak koriilotte. Meglehetosen furcsa, de mindketten ugy erzik, hogy a testuk mondja
meg mi a legjobb szamukra, megakkoris, ha ez a „ legjobb” olyannyira kiilonbozo kettejiiknel.
az elkepzeles jelentette a kiindulopontot
az elozo fejezet vizsgalodasaihoz, hogy szemelyise-
giink valainikcpp testi felepitesi'mkbe agyazott. A
targyalas kozpontjat az a gondolat kepezte, hogy az
oroklodes foszerepet jatszik az emberi tulajdonsa-
gok meghatarozasaban. A genetikai megkozelites-
nek nemcsak arrol van mondanivaloja, hogyan kii-
lonboznek egymastol az emberek (a temperamen-
tnmok eltero szintjeit oroklik), hanem arrol is,
miben hasonlitanak egymasra (az evolucio az em-
beri faj cgcszcbc beepitett bizonyos hajlamokat).
Az elozo fejezetben targyalt elkepzelesek bizo-
nyosan biologiai jelleguek. Hiszen ha valamire ge-
netikus tenyezok hatnak, akkor ennek a hatasnak
biologiai folyamatokon keresztiil kell crvcnycsiil-
nie. Ugyanakkor az eddig targyalt elmeletekben
igencsak keves felvetes talalhato arra vonatkozoan,
milyen mechanizmusok reven gyakorolnak hatast a
genetikus tenyezok a szcmclyiscgrc. Hiaba tudjuk,
hogy a temperamentumok oroklodnek, ettol meg
homalyban maradnak azok a folyamatok, melyek
reven a genek a tenylegesen letrejovo viselkedest
befolyasoljak.
Ebben a fejezetben ismet a fenti kiindulopontot
vessziik alapul: nevezetesen azt, hogy a szemelyiseg
a testi felepitesbe agyazodik. Eziittal azonban mas
iranyban haladunk tovabb. E fejezet kozponti gon-
dolata az lesz, hogy a szcmclyiscgct a testi mukode-
sek befolyasoljak - nem rejtelmes, meghatarozat-
lan folyamatok, hanem az emberi elettani funkciok
olyan jcllcgzctcsscgei, melyeknek ccljat csak most
kezdjiik megerteni. Abbol a nezopontbol tekintve,
mely e fejezet sajatja, a szemelyiseg ezeket a biolo-
giai folyamatokat tiikrozi.
Akarcsak az elozo fejezetben, az emberek kozot-
ti kiildnbsegek es hasonlosagok kerdese ujra eloke-
riil. A hasonlosagok pusztan arra a tcnyrc utalnak,
hogy mindnyajunknak van idegrendszere es belso
elvalasztasu mirigyrendszere, melyek felepitese es
mukodese mindenkinel azonos. Az emberek ko-
zotti kiildnbsegek pedig abbol fakadnak, hogy az
idegrendszer es az endokrin rendszer bizonyos mu-
kodesei eroteljesebbek az egyik emberben, mint a
masikban. E tenyekszemelyisegre vonatkozo kovet-
kezmenyei, mint latni fogjuk, attol is fiiggnek, hogy
milyen elmelet kcrctcbcn gondolkozunk eppen.
EXTRAVERZIO, NEUROTICIZMUS
ES AZ AGYMUKODES
Az egyik elso modem kiserlet a szcmclyiscgjcllcm-
zok es a biologiai funkciok osszekapcsolasara Hans
Eysenck ehnelete (lasd a 7.1. keretes szoveget is).
A 4. fejezetbol emlekezhetiink, hogy Eysenck sze-
rint a szemelyiseg alapvetoen ket folerendelt vagy
szupervonds, az erzelmi labilitas (vagy neuroticiz-
mus) es az extraverzio-introverzio segitsegevel jel-
lemezheto'. A 4. fejezetben e dimenziok mibenlete-
re osszpontositottunk, most viszont azzal foglalko-
zunk, hogy e vonasok mikent kepesek befolyasolni
a viselkedest.
Extraverzio es a kergi arousal
Mint korabban szo volt rola, mig az introvertalt
szemelyek altalaban csendesek, tarsasagkeriilok,
befele forduloak, addig az extravertaltak tarsasag-
kedvelok, gatlasoktol mentesek, doininansak, es
oromiiket lelik az egyiittes tevekenysegekben.
Eysenck (1976) azt vetette fel, hogv ez a kiilonbseg
az introvertaltak es extravertaltak kozott az agy
azon reszenek a miikodesetol fiigg, amelyet felszal-
16 retikularis aktivald rendszemek (ascending
reticular activating system-ARAS) neveznek. Mint
a neve is sugallja, ez a rendszer fokozza es csokkenti
az agv mas, magasabb regioinak (a nagyagj'kereg-
164
Harmadik resz: Biologiai. perspektwa
—-------— ---- ._______. _
7.1, Az elmeletelkoto es az elmelet: Hans Eysenck sokoldalu
- ' . j. kozremukodese
A szemelyisegpszichologia egyik legek-
lektikusabb elmeletalkotoja Haus
Eysenck. Mint a 4. fejezetben mar szol-
tunk rola, Eysenck foszerepet jatszott a
szemelyiseg diszpozicionalis alapii
megkozeliteseben. Foglalkozott a sze-
melyiseg oroklodesevel is, s mint rovi-
desen vilagossa valik, mimkajanak to-
vabbi i csze arra iranyult, hogy feltaija
az idegrendszer es a szemelyiseg kap-
csolatat. Erdeklodese azonban nem korlatozodott
ezekre a teriiletekre. Olyan szerteagazo temakhoz szolt
hozza, mint az intelligencia, a politika, a szemelyiseg es
az egeszseg osszeftiggese, a parapszichologia es az aszt-
roldgia. Tobb, mint 50 konyvet es tobb szaz cikket irt,
s gyakran keveredik vitakba (amirol nem mondhato,
hogy nem lelne benniik ordmet).
Eysenck mintha a szinpadra rendeltetett volna.
Sztilei sikeres szineszek voltak Nemetorszagban, aliol
Eysenck is sziiletett 1916-ban. Felvetettek (Gibson
1981), hogy szinhazi gyokerei is hozzajarulhattak ah-
hoz, hogy annyira elvezi a nyilvanos
fellepest: a tv- es radioszereplest s a
nyilvanossag barmilyen formajat. Ha ez
igaz, akkor ez a hatas igen koran be-
eptilhetett, hiszen sztilei elvaltak, ami-
kor keteves volt, s ettol kezdve hosszii
evekig nagyanyja nevelle. Sajat elmeleti
iranynltsagat figyelembe veve, Eysenck
valoszinuleg nagyreszt biologiai hajla-
mainak tulajdonitana sajat szemelyise-
get. Az a teny, hogy sztilei szineszek voltak, talan eland
valamit genetikai alkatukrol is, amit gyermekt’iknek
tovabbadtak.
Barnii volt is vennersekletenek forrasa, igen gyor-
san magabiztos es eros akaratii fiatalemberre csepere-
dett. Ket anekdota elenken mutatja makacssagat
(Gibson 1981). Amikor nyolceves volt, az enekoran
arra szolitottak fel, hogy egy szoloreszt о enekeljen el.
Azzal utasitotta ezt vissza, hogy egyaltalan nem j6 a
hangja - am a tanar ragaszkodott hozza, hogy enekel-
jen. Vegiil is megprobalta. de annyira rosszul enekelt,
nek) az altalanos aktivitasat (arousaljet), reszt vesz
az eberseg es a figyelmi osszpontositas fenntartasa-
ban, valamint az alvas-ebrenlet ciklus szabalyozasa-
ban. Amikor az ARAS aktivitasa magas szintu, ak-
kor tisztafejunek es elenknek; amikor viszont az
ARAS alacsony szinten tnukodik, akkor tompanak
es alinosnak erezziik magunkat.
Eysenck szerint az ARAS szemelyre jellemzo,
tipikus (vagy nyugalmi) aktivitasa magasabb az int-
rovertaltaknal, mint az extravertaltaknal (a tenia
reszletes attekinteset lasd Eysenck 1981; az elmelet
kritikajat pedig lasd Stehnack 1990). Ennek az el-
teresnek az az eredmenye, hogy7 az introvertaltak
magasabb agyi kozpontjainak aktivitasi szintje alta-
laban magasabb, mint az extravertaltake. Maskep-
pen fogalmazva normalis esetben - ha semmi
egyeb nem tortenik - az introvertaltak eberebbek,
mint az extravertaltak. Az elmelet egyszerii, de
kovetkezmenyei igen messzire vezetnek.
Mivel az introvertaltak arousal-alapszintje eleve
magasabb, hajlamosak az arousalszintjiik tulzott
megemelesere is. Az introvertaltak emiatt kertilik
az ingerlest, mintha „szegyenlosek” lennenek. Ta-
lan azert hiizodnak vissza az olyan ingerektol is,
mint amit a tarsas interakciok jelentenek, mert
erzekenyek a tiilingcrlcsrc. Az extravertaltak ezzel
szemben, mivel kergi arousaljiik alapszintje alacso-
nyabb, szinte „ehesek az ingerlesre”. Ez az alacso-
nyabb alapszint kcszteti az extravertaltakat arra,
hogy allando szocialis ingerlest keressenek agyker-
gi izgalmi szintjiik megemelese erdekeben.
E kiilonbseg egyik kovetkezmenye abban nyil-
vanul meg, hogy az extravertaltak es introvertaltak
kiilonbozo helyzeteket reszesitenek elonyben, elte-
ro kortilmenyek kozt erzik jol magukat. Az ember
kozerzete reszben azon miilik, hogy kornyezetebol
megfelelo mennyisegu (sem till sok, sem till keves)
ingerlest kap-e. Az екёгб helyzetek eltero mennyi-
segu ingerlest kinalnak, amely hozzaadodik a kergi
arousalhez, akarmilyen szinten is alljon ez utobbi,
mielott belekeriil a szemely a helyzetbe. Ila az
introvertaltak es az extravertaltak ugyanazon a ker-
gi izgalmi vagy arousalszinten erzik magukat jol,
viszont kiilonboznek a tekintetben, hogy milyen
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 165
hogy a tanar azt hitte, gunytuz afeladatbol. Meg akarta
biintetni, am Eysenck gyorsabb volt, s a foga koze kapva
a tanar huvelykujjat, ugy tartotta, mint egy buldog.
Addig nem engedte el, mig az iskola vezetoje kozbe
nem lepett.
A masodik incidens Eysenck kozepiskolas koraban
tortent, amikor a nacik keriiltek hatalomra Nemetor-
szagban. Eysenck tanara egyszer azt talalta mondani,
hogy a zsidokrol kozismert, hogy hijan vannak a kato-
nai vitezsegnek. Eysenck nekifogott, hogy megvizsgalja
a kerdest, s azzal az adattal hozakodott elo, hogy a zsiclo
szarmazasu katonak aranyosan tobb katonai kitiinte-
test szereztek az elso vilagliaboruban, mint masok.
Ezzel bizonyosan nem kedveltette meg magat tanara-
val, am a tortenet jol mutatja Eysenck hajlamat arra,
hogy tudatosan felvallalja a vitat, s egy I ten jo pelda ana
is, hogy mennyire elkotelezett a tudomanyos bizonyi-
tekok irant.
Eysencket eros akarata kesobb Angliaba vitte, hogy
egyetemi tanulmanyokat folytasson. Elhatarozta, hogy
fizikat es csillagaszatot fog tanulni, am mindjart az
elejen elkovetett egy hibat, mely megvaltoztatta eletut-
jat. A leendo diakoknak egy sor vizsgat kellett letennilik
azokbol a targyakbol, amit tanulni akartak. Eysenck
figyelmetlensegbol nem a megfelelo vizsgasort vette
fel, s igy csak mas fotargyat valaszthatott. Mivel ezek
kozul a pszichologia volt a legtudomanyosabb, iigy
dontott, hogy pszichologiat fog tanulni. Azonnal fel-
meriil a kerdes, mennyiben jarultak hozza ezek az
esemenyek az asztrologia es a parapszichologia iranti
kesobbi erdeklodesehez.
Ha roviden ossze akaijuk foglalni, hogy mi jellemzi
Eysenck hozzajarulasat a szemelyiseglelektanhoz, ak-
kor a kovetkezo jellegzetessegekre bukkanhatunk:
rendkiviil szeles erdeklodesi kor, makacs ragaszkodas
a maga igazahoz, s a vitak es a szemelyere iranyulo
figyelem elvezete. Mindezek a jellegzetessegek mar
Eysenck eletenek korai szakaszaban is megmutatkoz-
tak. Ugyanezek a jellemzok jatszanak szerepet elmelete
egyik kozponti fogalmaban: az extraverzioban.
serkentettsegi szintrol indulnak, akkor ktilonbse-
get kell talalnunk az altaluk elonyben reszesitett
helyzetek kozott (7.1. abra). Az introvertaltak val6-
szinuleg olyan helyzeteket kedvelnek, melyek ala-
csony szintu ingerlest kinalnak - de megsem till
keveset, inert az mar az introvertaltnak is unahnas
lenne. Az extravertaltak viszont velhetoen imatkoz-
nak azokban a helyzetekben, amelyek alacsony
vagy kozepes szintu ingerlest nyiijtanak, es a maga-
sabb ingerszintet kedvelik - persze megsem till
sokat, mert az mar oket is elboritana. Az arousal-
ehnelet szerint tehat ez a ket szemelyisegcsoport
termeszetes modon reszesit elonyben kiilonbozo
fajta helyzeteket.
A kergi arousal kulonbsegeire
vonatkozo bizonyitekok
Mi bizonyitja ezt az agymukodessel kapcsolatos sze-
melyisegehneletet? Allatokon vegzett kiteijedt ku-
tatasok tamasztjak ala, hogy valoban az ARAS ellen-
orzi az ebersegi mukodeseket. Arra is vannak bizo-
7.1. ABRA Az introvertaltak es az extravertaltak altal elmeletileg
tapasztall komfort-, illetve diszkomforterzes kulonbazo szintu
ingerlest nyujto helyzetekben. Ha az introvertaltak agykerge
eleve serkentettebb, mint az extravertaltake, akkor az mtrwer-
taltakat eldbb tulterheh a sok inger, mint az extravertaltakat. A
kavetkezmeny az, hogf az inirovertdltak jobban erzik magukat
— egy bizonyos pantig — az mgeries alacsonyabb szintjen, mini
magasabb mgeries mellett. Az alacsonyabb kergi arousal-
sztntjuk miatt az extravertaltak ezzel szemben inkabb — ismet
csak egy bizonyos pontig—a stimulacio magasabb szintjen erzik
jol magukat (Eysenck — 1971 - nyoman)
166 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
nyitekaink, hogy az introvertaltak es az extraver-
taltak az ingerles eltero szintjeit preferaljak - meg
a pszichologiai kiserlet korfilmenyei kozott is.
Az egyik vizsgalatban peldaul (Geen 1984) a
szetnelyekkel azt kozoltek, hogy a kiserletben azt
szeretnek feltarni, mikent hat az iigynevezett ,,fc-
her” vagy veletlen zaj (amelyben minden hangma-
gassag veletlenszeruen keveredik - a ford.) a tanu-
lasra. Nehany szemely maga valaszthatta meg a
zajok erosseget, mig masok elore meghatarozott
intenzitasii zajokat kaptak. Ez utobbi csoportban
mindenki olyan zajszintet kapott, amit az elobbi
csoportban valaki mas valasztott.
Ennek a vizsgalatnak harom fontos eredmenye
volt, amelyek mindegyike egybevag azzal a feltete-
lezessel, hogy az introvertaltak az ingerles alacso-
♦ O szabadon valaszto csoportok
*-----• introvertaltak
о-----о extravertaltak
65 -
J
1______________________________________________
Az introvertaltak altal Az extravertaltak altal
valasztott zajszint valasztott zajszint
7.2. ABRA Pulzusszdm a szemelyek 6 csoportja eseteben, akik
mikazben egy feladaton dolgoztak, ligynevezett veletlen vagy
feherzajt hallottak. .4 bal oldalon azok a csoportok vannak, akik
az introvertaltak altal valasztott halkabb zajt hallgattdk; a jobb
oldalon pedig azok, akik az extravertaltak altal valasztott
hangosabb zajt hallhattdk. Azoknak az intravertdltaknak es
extravertaltaknak, akik szabadon vdlaszthattak (a rombusszal
jelezve), nem tert el egymastol az arousatszinlje. Az arousal
viszont megemelkedik azoknal az introvertdltaknal, akiknek
hangosabb zajokat kell hallgatniuk (szurke vonal), s lecsokken
azoknal az extravertaltaknal, akiknek a csendesebb zajokat kell
hallgatniuk (fekete vonal). Az eredmenyekjolilleszkednek ahhoz
az elkepzeleshez, hogy az ingerles alacsony szintje mellett az
introvertaltak arousalszintje magasabb, mint az extravertaltake
(Green — 1984 — nyomdn)
nyabb szintjet reszesitik elonyben, mint az extra-
vertaltak. Eloszor is az extravertaltak spontan mo-
don nagyobb hangerot valasztottak, mint az intro-
vertaltak. Masodszor a vegetativ arousalmutatok
aztjeleztek, hogy az extravertaltak es az introvertal-
tak eltero helyzetekben erzik otthonosan magukat.
Amikor olyan zajszinteket kaptak, amelyeket ok
magtik valaszthattak meg (s emlekezztmk, ezek
kitlonbozoek voltak), akkor szivritmusuk koriilbe-
h'il azonos volt (lasd a ket ossze nem kotott kis
rombuszt a 7.2. abran). Ez az eredmeny arra utal,
hogy az elonyben reszesitett ingerlesszint azonos
arousalszinttel jar a ket csoportban - noha az inger-
les preferalt erossege kiilonbozo.
Emlckczziink azonban arra is, hogy a szemelyek
masik csoportjanak nem volt valasztasi lehetosege
- ok azt a zajszintet kaptak, amit vagy az introvertalt
vagy az extravertalt szemelyek valasztottak korab-
ban maguknak. Amikor az introvertaltak olyan
erossegu zajt kaptak, amit a szabadon valaszto int-
rovertaltak allitottak be maguknak, akkor a ket
csoport szivritmusa megegyezett egymassal (a 7.2.
abra bal oldala). Akkor azonban, amikor az intro-
vertaltaknak az extravertaltak altal beallitott, han-
gosabb zajt kellett hallgatniuk (a 7.2. abra jobb
oldala), a szivritmusuk megemelkedett. Ugyanigy,
azoknak az extravertalt szemelyeknek a szivritmu-
sa, akik mas extravertaltak altal beallitott zajszintet
hallhattak, megfelelt a szabadon valaszto extra-
vertaltakenak (a 7.2. abra jobb oldala), amikor
azonban azt a halkabb zajt kellett hallgatniuk, me-
lyet az introvertaltak allitottak be maguknak, a
szivritmusuk csokkent.
A vizsgalatnak harmadik eredmenye az volt,
hogy a feladatban nyujtott teljesitmenyt szinten
befolyasolja a zajszint. Az introvertaltakjobban tel-
jesitettek az introvertaltak altal beallitott zajhatte-
ren, mint az extravertaltak altal valasztott zajszin-
ten (meg ha kenyszeruen is kellett azt hallgatniuk).
Az extravertaltak legjobban az extravertaltak altal
beallitott szinten teljesitettek. Ugy tiinik tehat,
hogy a ket csoport valoban az ingerles kiilonbozo
szintjen teljesit jobban.
Konnyii ezeket az eredmenyeket osszekapcsol-
ni a laboratorium falain kiviil zajlo elettel. Kepzel-
jtik el, hogy az egyetem kollegiumi bizottsaga egy
introvertalt es egy extravertalt hallgatot helyez el
ugyanabban a szobaban. Az extravertalt mindig
hangosabban akarja hallgatni a magnojat, mint az
7Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 167
introvertalt. Mind a ketto akkor erzi jol magat, ha
a magno eppen ugy van beallitva, ahogyan 6 gon-
dolja. Amikor az extravertalt allitja be a hangerot,
az introvertalt erzi ugy, hogy „bombol a magno”,
ami zavarja ot a tanulasban. Amikor pedig az intro-
vertalt allitja be a hangerot, akkor az extravertalt
erzi iigy, hogy a szoba „doglesztoen csendes, es
ezert keptelen beindulni”. Mindegyikiik pontosan
tudja, mi a „jo” hangero, csak eppen a ,j6sag”
kiilonbozik kettejiiknel.
Mas adatok ts azt jelzik, hogy az introvertaltak
es az extravertaltak ugyanarra a helyzetre kiilonbo-
zo szintu kergi arousallel valaszolnak. Az elmelet
azt sugallja, hogy az introvertaltak altalaban ebe-
rebbek, mint az extravertaltak, ha a helyzet nem
kiilonosebben stimulalo jellegii. Ezt a feltevest is-
metlodo es unahnas feladatok alkalmazasaval iga-
zoltak. Olyan feladatokban, amelyekben ismetlodo
kismozgasokat kell vegrehajtani, idorol idore
mindannyian rovid, onkentelen sziineteket tar-
tunk. Velhetoen azert jelentkeznek ezek a sziine-
tek, mert idovel az ebersegiink es kergi arousal-
szintiink lecsokken. Kezenfekvo az az elorejelzes -
amit meg is erosi tettek-, hogy az extravertaltaknal
tobb ilyen sziinet fordul elo, mint az introvert al tak-
nal (Eysenck 1964a).
Ilyen sziinetek mas formaban is megjelenhet-
nek. Az iigynevezett vigilanciafeladat azt igenyli,
hogy fenntartsuk ebersegiinket olyan ingerekre,
amelyek mas ingerek koze vannak beagyazva. Az
ilyen vizsgalatban arra kerhetnek peldaul, hogy
szamok hosszii sorozatat figyeljiik, s nyomjunk meg
egy gombot, amikor harom paratian szamot hal-
lunk egymas utan. Ha figyelmiink elkalandozik,
nagy valoszinuseggel elmulasztunk nehanyat a cel-
ingerek koziil. Mivel az introvertaltak minden jel
szerint eberebbek, mint az extravertaltak, az intro-
vertaltak kisebb valoszinuseggel mulasztjak el a cel-
ingereket (Claridge 1967).
A gyogyszerek hatasaira vonatkozo kutatasok-
bol szinten szarmaznak olyan adatok, amelyek azt
tamasztjak ala, hogy az introvertaltak kergi arou-
salszintje magasabb, mint az extravertaltake
(Eysenck 1983b). Ha az introvertaltak kergi
arousalszintje valoban magasabb, akkor nem ige-
nyelnek annyi stimulaloszert, mint az extraver-
taltak annak erdekeben, hogy a viselkedeses
arousal azonos szintjet elerjek. Masreszrol az intro-
vertaltaknak nagyobb mennyisegu depresszans
szerre van sziiksegiik, mint az extravertaltaknak
ahhoz, hogy elore meghatarozott nyugalmi alla-
potba keriiljenek. Ezt a gondolatmenetet alata-
masztottak azokban a kutatasokban, melyekben a
kiserleti szemelyek folyamatosan, intravenas mo-
don kaptak nyugtatoszert, mikozben a kutatok fo-
lyamatosan kovettek bizonyos viselkedeses valasza-
ikat (peldaul Claridge 1967; Shagass es Kerenyi
1958; lasd meg Eysenck 1983b attekinteset). Ekkor
ugyanolyan mennyisegu alkoholt (mint nyugtato-
szert) adagolva, az extravertalt szemelyek - a „hazi-
buli ordogei” - elobb „lereszegedtek”, mint az int-
rovertaltak.
Az emocionalitas biologiai alapjai
Noha az extraverziora iranyulo gondolatai keltet-
tek fel jobban a kutatok erdeklodeset, Eysenck az
altala feltetelezett masodik szemelyisegdimenzio,
az emocionalis labilitas (a neuroticizmus) idegi
alapjaira vonatkozoan is megfogalmazott hipote-
zist. Nevezetesen azt, hogy az idegrendszer „erzel-
mi” teriiletei - ahogyan Eysenck nevezte, a zsigeri
A labaratoriumi vizsgalatok azt mutatjak, hogy az intravertdl-
tak jobban teljesitnek olyan feladatokban, melyek lassan valtozo
vizudlis ingerek figyelemmel koveteset kivdnjak meg
168 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
--
4.2-Az erzelmi valaszkeszseges az egeszseg v
Az egeszsegtudomanyokban azt a kerdest is kutatjak,
hogy bizonyos szemelyisegjellemzok milyen kockazatot
jelenthetnek a sziv- es errendszeri megbetegedesekre
(a koszoruer bctcgscgcire es a magas vernyomasra). Ez
a munka negy alapfeltevesen nyugszik. Az elso alapjan
a stressz a vegetativ arousal ndvekedeset idezi elo'. A
masodik szerint az arousalemelkedes idoszakaiban ap-
rd, de halmozddo scn'ilcsek keletkeznek az arteriak-
ban, s az ido miiltaval ezek a seriilesek allandd magas
vernyomast vagy koszoriier-betegseget eredmenyeznek
(Schneiderman es McCabe 1985). A stresszre mutatott
arousalemelkedes - a harmadik felteves alapjan - gya-
koribb, intenzivebb vagy hosszabban tarto bizonyos
szemelyeknel, mint masoknal. Az utolso felteves pedig
az, hogy ez a kiilonbseg egy bizonyos szemelyisegjel-
lemzovel fiigg ossze.
Az a felteves, hogy a stresszhelyzetek az arousal
atmeneti novekedesehez vezetnek, rendkiviil jol meg-
alapozott. De valoban okoz-e az atmeneti arousal-
emelkedes ilyen komoly karosodast? Az idevago adatok
allatkutatasokbol szarmaznak. Manuck, Kaplan es
Clarkson (1983) peldaul eroteljesen vagy gyengen re-
agalo felnott majmokat valasztott ki, inegpedig az elfo-
gassal valo fenyegetesre adott pulzusszam alapjan. Ke-
sobb megvizsgaltak a majinok szivet es arteriait. Az
eroteljesen reagald majinoknal kozel ketszer annyi ko-
ronaer-szfikiiletet talaltak, mint a gyengen reagalbknal.
Ezek az eredmenyek arra utalnak, hogy az eroteljesen
reagald egyedek tenylegesen hajlainosabbak a sziv-er-
rendszeri karosodasra.
Mi a helyzet a harmadik feltetelezessel? Vannak-e
olyan szemelyek, akik kovetkezetesen erosebben rea-
galnak masoknal? A valasz, ugy tiinik, hogy igen. Azok
a tanulmanyok, amelyek a kiilonbozo helyzetekben
mutatott valaszkeszseget vizsgaltak, azt mutatjak, hogy
az egyes emberek reakciokeszsege a kiilonbozo stressz-
forrasokra meglehetos kovetkezetesseggel ter el egy-
mastol a kiilonbozo helyzetekben, a laboratoriumon
beliil es kiviil egyarant (Matthews, Manuck es Saab
1986).
S most vegyfik az utolso feltevest - vagyis azt, hogy
ezek a valaszkeszsegben megmutatkozo elteresek a
szemelyisegkiildnbsegekbol erednek. Kik az erotelje-
sen reagalok? Ma egyre nagyobb figyelmet fordita-
nak a diih es az ellensegesseg elmenyere. Szamos
lehetoseg kepezi ma a vizsgalodas targyat. Az egyik
szerint a diihre valo hajlam vagy fogekonysag vezet a
reaktivitashoz, vagyis a legmagasabb arousal azoknal
fordul eld, akiket szemelyisege indi't arra, hogy diihvel
reagaljanak a nehez helyzetekre. Egy masik lehetoseg
az, hogy a legnagyobb reaktivitas azokat jellemzi, akik
dnyomjak az altaluk atelt diihot, es a kifele iranyulo
megnyilvanulasok visszafogasaval - az arousalrendsze-
ren keresztiil - a diih belso lefutasat eroszakoljak ki.
Noha e kutatasok a diihre dsszpontositanak, mas jel-
lemzok menten is megfogalmazhatok kutatasi hipote-
zisek. Az iment leirt allatkutatasok azt az eshetoseget
vetik fel, hogy az erosen szorongovagy erosen emodonalis
szemelyek lehetnek hajlainosabbak a koszoruer-beteg-
segekre.
A sziv- es errendszeri betegsegek megerteset celzo,
kiilonbozo iranybol kiindulo kutatasok eredmenye az
alabbi kovetkeztetesben latszik korvonalazodni. Kezd
vilagossa valni, hogy az erzelmi reaktivitas - s kiilonosen
az olyan, kellemetlen fesziiltseget is magukban foglalo
reakciok, mint a diih es a felelem - nagyobb vegetativ
arousallel parosulnak es alkalmasint betegsegben veg-
zodnek. Ahogyan halmozodnak az adatok, egyre csszc-
rubbnek latszik az a lehetoseg, hogy a nagyobb fokii
altalanos serkenthetoseg (arousibilitas) a Buss es
Plomin (1984), illetve Eysenck (1967) altal definialt
emocionalitas szemelyisegvonassal fiigg ossze. Az a
nyugtalanito lehetoseg azonban tovabbra is fennail,
hogy a termeszetes, biologiai alapokon nyugvo emoci-
onalis serkenthetosegiink —amit mivel drokliink, keves
befolyasunk van felette - meghatarozza, milyen valoszi-
nuseggel alakui ki sziv- es errendszeri zavar szerveze-
tdnkben. Olyan lehetoseg ez, amely nagyon is igaznak
bizonyulhat.
(viszceralis) agy - az erzelmileg kiegyensiilyozatlan
szemelyeknel konnyebben serkenthetoek. Ez a faj-
ta izgaloni jelentosen kiilonbozik a kergi arou-
saltol, s ugyancsak masok azok az agyi szerkezetek,
amelyek szabalyozasa alatt all (lasd meg a 7.2. ke-
retes szoveget is). Ugyanakkor, mivel idegpalyak
vetiilnek az erzelmi kdzpontokbol az ARAS fele, az
erzelmi arousal a kergi arousal emelkedesehez ve-
zethet.
Az erzelmi arousal ket fontos „folyamatot” fel-
tetelez, s mindketto az emocionalitas es az extraver-
zio kolcsonhatasaval fiigg ossze. Eloszor is, Eysenck
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 169
7.1. TABLAZAT
A Hippokratesz es Galenosz altal javasolt szemelyisegtipusok az Fysenck-fele ket alapveto szemelyisegdimenzio
filggoenyeben.
Emocionalisan labilis Emocionalisan stabil
Extravertalt Kolerikus Szangvinikus
(lobbanekony, forroveru) (rcmcnytcljes, optimista)
Introvertalt Melankolikus Flegmatikus
(szomorii, pesszimista) (apatikus, kozombos)
(Forras: Eysenck 1967)
ugy veli, hogy az emocionalis arousal kovetkezte-
ben mind az introverzio, mind pedig az extraverzio
viselkedeses jegyei teljesebben bontakoznak ki. A
masodik, arnyaltabb feltetelezes pedig arra vonat-
kozik, hogy az emocionalis arousal keszitheti elo a
terepet a kondicionalas szamara, mivel a kondicio-
nalas tulajdonkeppen az erzelmi reakciok kovetkez-
menye.
E masodik feltetelezes elmeleti kovetkezmenyei
az alabbi, ineglehetosen bonyolult gondolatmenet
menten bonthatok ki. Az introvertaltak, mivel agy-
kergi arousalszintjiik magasabb, konnyen kondici-
onalhatoak. Ha emellett meg erzelmi reakciokeszse-
giik is nagyobb, akkor - eppen erzelmi reakcioik
gyakorisaga miatt - tobb alkalom adodik szamukra,
hogy kondicionalt reakciot epitsenek ki, ami en-
nelfogva tobbszor bekovetkezik naluk. Mivel a szoci-
alizacio soran a kondicionalas gyakran biintetes es
frusztracio kovetkezmenye, a kondicionalt erzel-
mek tobbnyire kellemetlen jelleguek. Ennek az
eredmenye kondicionalt frusztracio es szorongas
kialakulasa lesz. A gondolatmenetet osszefoglalva
Eysenck tehat ugy ervel, hogy az emocionalis intro-
vertaltaknak fogekonyabbak a szorongassal es a
depresszioval jaro psziches zavarokra.
Mi tortenik, amikor az emocionalitas extraver-
zioval parosul? Ebben az esetben az emocionalitas
magas szintjenek masok a kovetkezmenyei. Az
extravertaltakrol azt feltetelezik, hogy agykerguk
arousalszintje alacsonyabb, s ebbol adodoan keves-
be kondicionalhatok. Mivel az extravertaltak nem
tanulnak a bimtetesbol, viselkedesuk gyengen szo-
cializalt es impnlziv lesz. Azok az extravertaltak,
akik egyben erosen emocionalisak is, impulzivan va-
laszolnak erzelmeikre. Szelsoseges esetekben az
extravertaltak impnlziv cselekedeteit nem korla-
tozza semmi, s barmely erzelem kirobbanthatja
oket. Az eredmeny olyan viselkedesmintazat, me-
lyet hoi pszichopatianak, hoi antiszocialis szemelyi-
segnek, hoi pedig szociopatianak neveznek.
E ket szupervonas kolcsonhatasanak ilyen bemu-
tatasa visszavezet bennimket ahhoz a kerdeshez,
amit a 4. fejezetben mar targyaltunk. Ott arrol volt
szo, hogy Hippokratesz es Galenosz valaha ugy
kepzelte, hogy az emberek negy tipusba (kategori-
aba) sorolhatok, es e negy kategoria megragadhato
a ket eysencki dimenzio kombinacioja reven. A 7.1.
tablazatban ujra bemutatjuk a negy tipust a rajuk
jellemzo tulajdonsagokkal egyiitt, de most az extra-
verzio-introverzio, illetve az emocionalis labilitas-
stabilitas dimenzio menten elrendezve - amelyek
Eysenck szerint letrehozzak oket. Mig Hippokra-
tesz es Galenosz azt goudolta, hogy ezek a jellem-
zok a testnedvek eltero aranyibol fakadnak, addig
Eysenck felfogasaban ezek az elteresek az ideg-
rendszer eltero mukodesere vezethetok vissza.
AZ AGYMUKODES MAS
FELFOGASBAN: MEGKOZELITES
ES GATLAS
Evsenck probalkozasat, hogy ket elmeleti dnnenzi-
djat az agvmukddes sajatos jegyeihez kapcsolja,
gvakran uttorojelentosegu erofesziteskent erteke-
lik. Evsenck azonban olyan idoszakban fogalmazta
meg elkepzeleseit, amikor az agy meg nem tarta fel
170 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
titkait oly inertekben, mint manapsag. Ennek kd-
vetkezteben eppen azok, akik Eysenck erofeszitese-
it messzeinenoen elismerik, velik ugy, hogy elkep-
zelesei nemely tekintetben tevesek.
A neuropszichologus Jeffrey A. Gray (1970,
1981,1982,1987) agymiikodesrol vallott felfogasat
gyakran allitjak szeinbe Eysenck elkepzeleseivel.
Rajta kiviil meg eleg sokan gondolkodnak hasonlo
modon (peldaul Cloninger 1987; Davidson 1992a,
1992b; Depiie es lacono 1989). Ezek a szerzok
mind azt feltetelezik, hogy a viselkedest az agyi
rendszereknek (legalabb) ket csoportja szabalyoz-
za. Az egyik a inegkozelito, a masik pedig az averziv
(elfordulo) vagy elkeriilo motivaciok hattereben
all. Az elobbit egyszeriibben fogalmazva Indulj!
(Go), az utobbit pedig Allj! (Stop) rendszerkent
emlegetik. Annak erdekeben, hogy isinertetesiink
vilagos legyen, elsosorban az elmelet Gray-fele val-
tozatara fogunk osszpontositani.
A Gray-fele elmeletben szereplo ket agyi rend-
szer egyiket viselkedeses megkozelitorendszernek
vagy viselkedeses aktivalo rendszernek (behavioral
approach, activation system, BAS) nevezik. Az el-
nevezes azt tiikrozi, hogy ez a rendszer arra serken-
ti a szemelyt, hogy a kivanatos, osztonzo (jutahna-
zo) ingerek fele mozduljon el. A rendszer minden
olyan esetben szerepet кар, amikor a szemely visel-
kedese inegkozelito jellegu. Fowles (1980) a rend-
szert jutalomkeresokent jellemzi. A BAS felelos a
pozitiv - a remeny es az oroin - erzelmekert is,
amelyek a kellemes eseinenyek elovetelezeset (antici-
paciojat) jelentik. Arra vonatkozoan, hogy a BAS-
ban milyen agyi kozpontokjatszanak szerepet, mar
tobb javaslat is elhangzott, de ezek meglehetosen
elternek egymastol (lasd Cloninger 1988; Depue es
lacono 1989; Gray 1982, 1991).
A masodik agyi rendszer a viselkedeses gatlo rend-
szer (behavioral inhibition system, BIS). Az agynak
ez a resze gdtolja a szemelyt abban, hogy a celok fele
mozduljon. A BIS a biintetes jelzoingereire erzekeny,
s mfikodese felelos a szorongas erzeseert. Ez a rend-
szer mukodik, amikor a szemely elkeriilesi vagy gat la-
si tendenciat inutat. Amikor a BIS aktiv, a szemely
abbahagyja azt a cselekveset, amelyet eppen folytat, s
tovabbi jelzoingerekre kezd figyelni akornyezeteben.
E rendszer mfikodeset Gray meghatarozott agyi
strukturakhoz kototte, melyeket igen behatoan ta-
nulmanyozott (Gray 1982, 1991).
Ez a ket agyi rendszer magyarazatot kinal bizo-
nyos szemelyisegkiilonbsegekre. Az olyan szeme-
lyek, akiknek a megkozelitorendszere rnutat na-
gyobb valaszkeszseget, fogekonyak a varhato juta-
lom jelzeseire. Azok, akiknek megkozelitorend-
szere kevesbe aktiv, viselkedesesen es erzehnileg
sem reagalnak erzekenyen a jutalom jelzeseire.
Gray az impulzivitas kifejezessel jeloli a jutalom
jelzeseire valo erzekenyseg dimenziojat. (Meg
kell jegyezniink azonban, hogy az impulzivitas
kifejezest mas szerzok ettol eltero ertelemben
hasznaljak.)
Annak erdekeben, hogy bemutassuk, mikent
jelenik meg mindez a hetkoznapi viselkedesben,
figyeljiink meg ket egyetemi hallgatot, akik epp
most vettek jegyet kedvenc zenekaruk koncertjere.
Melanie, ahanyszor csak a koncertre gondol, min-
dig izgatott lesz, es boldogsag onti el. Amikor
csak az eszebe jut, legszivesebben azonnal rohan-
na a kocsijahoz es indulna a koncert helyszinere,
noha az csak egy het mulva lesz. Melanie tehat
erosen impulziv - a jutalom mentalis jelzeseire
erzekeny. Barbara ellenben sokkal nyugodtab-
ban viseltetik az egesszel kapcsolatban. Tudja,
hogy elvezni fogja a koncertet, de nem olyan
fogekony a varhato jutalom jelzeseire. Barbara
tehat kevesbe impulziv.
Most vizsgaljuk meg a masik rendszert. Az ero-
teljes gatlorendszerrel rendelkezo emberek erze-
kenyebbek a biintetes jelzeseire, mig a gyengebb
gatlorendszerrel birok kevesbe. Gray a szorongas-
vonas (vagy a „szorongashajlam”) kifejezest alkal-
mazza erre a dimenziora. Kepzeljiink el ismet ket
hallgatot, hogy lassuk, mikent jelenik meg ez a
vonas a mindennapi viselkedesben. Mindketten
epp most fejeztek be pszichologia-zarthelyijiiket, s
mindketten ugy sejtik, meglehetosen gyatran sike-
riilt. A szorongasra hajlamos Randy mar-mar pa-
nikban van a felelemtol, amit a rosszul sikeriilt
dolgozat miatt erez; mig Tim, aki sokkal kevesbe
szorongo, nem igazan zavartatja magat. Egyikiik a
varhato biintetes jelzeseire reagal, mig masikuk
figyehnen kiviil hagyja ezeket a jelzeseket.
A szorongasra es az impulzivitasra valo hajlam
velhetoen egymastol fiiggetlen folyamatok ered-
menye. A inegkozelito es gatlo rendszerek legkii-
lonfelebb miikodesszintjei jellemezhetik a kiilon-
bozo embereket. Gray szerint a lenyeges egyeni
kiilonbsegek ebbol a ket alapvetojellemzobol ered-
nek: egyfelol abbol, hogy valaki mennyire erzekeny
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 171
a szorongast kivalto jelekre, masfelol abbol, mennyi-
re vonzza az elovetelezett, anticipalt jutalom.
Gray egy hannadik idegrendszeri strukttirat is
feltetelez: a „harcolj/menekiilj” (fight/flight) rend-
szert, mely akkor szervezi a viselkedeses valaszt,
amikor valoban jelen van a biintetes vagy a fajda-
lom - azt nem csak elovetelezi a szervezet. Noha
ennek fontossaga bizonyos koriilmenyek kozott
nem vitathato, Gray szemelyisegelmeleteben alig
jatszik szerepet, ezert a tovabbiakban mi sem tar-
gyaljuk.
Eysenck es Gray elmeletenek
osszehasonlitasa
Gray amellett ervel, hogy ehnelete - ha mas alapo-
kon is - kepes ertelmezni azt a ket vonast, amely
Eysenck elmeletenek kozeppontjaban all. Gray iigy
veli, hogy az extraverzio es az emocionalitas onma-
gukban nem alapveto jellemzok, mert a szorongas-
bol es az impulzivitasbol levezethetok. A 7.3. abran
mutatjuk be, rnikent latja Gray e jellemzok ossze-
fiiggeset.
Gray iigy veli, hogy az emocionalitas (vagy neu-
roticizmns) a megkozelitesi es a gatlo rendszerek
aktivitasanak osszege. Gray felfogasaban az emo-
cionalitas olyan altalanos erzelmi serkenthetoseg
(arousibilitas), amelyhez pozitiv es negativ erzel-
mek egyarant hozzajaruhiak. A „legemocionalisab-
bak” azok, akiknek mindket rendszere erosen
valaszkesz (erzekeny). Mint a 7.3. abra mutatja, ha
valaki szorongasra hajlamos, s ugyanakkor erosen
impulziv is, akkor magas emocionalitassal lesz jel-
lemezheto. Az erzelmileg stabil szemelyeknel egyik
rendszer sem erzekeny (azaz a BAS es a BIS valasz-
keszsege egyarant kicsi).
Gray iigy veli, hogy az extraverzio dimenzio
valamikeppen a szorongas es az impulzivitas kozot-
ti egyensnlyt ragadja meg, vagyis azt, hogy a szemely
a jutalomra vagy inkabb a biintetesre erzekeny-e.
Azok a szemelyek, akik inkabb a jo, mint a rossz
kimenetelre erzekenyek (vagyis akik impulzivak,
de nem szorongok), extravertaltak lesznek (7.3.
abra). Azok viszont, akik erzekenyebbek az elkerii-
lest, mint a megkozelitest sugallo jelzoingerekre,
introvertaltak lesznek. Ez az egyensiilyelteres azt is
jelenti, hogy az extravertaltak inkabb a valaszra,
mig az introvertaltak inkabb a megfigyelesre kesziil-
nekfel (vd. Brebner es Cooper 1974).
7.3. ABRA Eysencki extraverzid/introverzio, illetve emociondlis
labilitas/stabilitas dimenziok Gray-fele ertelmezese. Gray szerint
az alapveto dimenziok a szorongas (fuggoleges tengely) es az
impulzivitas (vizszintes tengely). Az Eysenck-fele dimenziok ezek
melliktermikel. Ha valakit el tudunk helyezni a szorongas- is
impulzivitasszintje alapjan, akkor azt is meg tudjuk mondani,
hoi helyezkedik el az extraverzio is az emodonalitas dimenziok
menten. Tegyunk egy jelet oda, ahovd szerintunk a szemely
tartoak, majd forgassuk el a konyvet iigy, hogy az egymdst
keresztezo vonalak legyenek vizszintes, illetvefilggoleges helyzet-
ben! Most ledlvashatjuk a szemely extraverzio- is emodonalitds-
ertekeit. Gray azt. dllitja, hogy az emocionalitas a szorongas is
az impulzivitas osszege, mig az extraverzio a szorongas is az
impulzivitas egymdshoz viszonyitott er&segit tiikrozi. Nehany
pelddt berajzolva megnizhetjuk, egyetirtunk-e Grayjel vagy sent.
Kozvetett modon nehany viszonylag ujkeletii
tanulmany is alatamasztja ezt az elkepzelest. Az
egyikben egy versengojatekot az introvertaltak elo-
zetesen biintetojellegunek, az extravertaltak pedig
baratsagosnak es kellemesnek iteltek meg (Gra-
ziano, Feldesman es Rabe 1985). A masikban azt
talaltak, hogy az introvertaltak figyelmet konnyeb-
ben magukra vonjak a negativ ingerek, mint az
extravertaltaket (Derryberry 1987). Ugyancsak ala-
tamasztjak az elkepzelest azok az adatok (Derry-
berry es Reed 1994), amelyek szerint az extraverzio
dimenzio extravertalt vegpontjan a pozitiv incen-
tivekre, introvertalt vegpontjan pedig a negativ
incentivekre valo erzekenyseget is magaba foglalja.
Mindezek az eredmenyek azt sugalljak, hogy az
introvertaltak az extravertaltakhoz kepest fogeko-
nyabbak a kornyezetiikben felbukkano negativ jel-
zesekre.
Gray amellett is sikraszall, hogy Eysenck sajat
eredmenyeinek nemelyike is konnyebben ertel-
mezheto a megkozelites-elkeriiles dimenzioi segit-
segevel. Emlekezzimk peldaul Eysencknek arra a
172 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
megallapitasara, hogy a szorongasos zavarok az
introverzio es az emocionalitas kombinaciojabol
erednek. Sokkal egyszerubb azonban, ha iigy te-
kintjiik, hogy ezek a zavarok kozvetleniil a magas
szorongasi hajlam - a BIS erzekenyseget- tiikrozik.
Gray hasonlokeppen azt is elveti, hogy a szocio-
patia az extraverzio es az impnlzivitas kombinacioja
lenne. Az ilyen emberek valaszkesz megkozelitesi
rendszere a gatlas hianyaval tarsul.
Az Eysenck es Gray altal javasolt elmeleteknek
egyarant vannak hasonlo es kiilonbozo inozzana-
tai. Ugyanakkor igen nehez e ket elmeletet a kuta-
tas eszkozeivel osszevetni, mivel ketfele meresi
problema is felmeriil. Eloszor is, mint a 6. fejezet-
ben megjegyeztiik, az emocionalitas Eysencktol
szarmazo meroeszkoze erosen hajlik a negativ er-
zelmek fele. Igy az nem a Gray ertelmeben vett
emocionalitast meri (ami Graynel a pozitiv es a
negativ emocionalitas osszeget jelenti). Mivel a szo-
rongas ineroeszkozei szinten negativ, fajdalmas,
kellemetlen elmenyeket tartalmaznak, a szoronga-
si hajlam sokkal szorosabban korrelal az (Eysenck
eljarasaval mert) einocionalitassal, mint az az ehne-
let alapjan elvarhato lenne. Kovetkezeskeppen
szinte lehetetlen szetvalasztani oket.
A masodik problema az impnlzivitas meresebol
adodik. A Gray elmeletevel dolgozo kutatok gyak-
ran Eysenck extraverzio-skalajanak egyes teteleivel
merik az impulzivitast (peldaul Zinbarg es Revelle
1989). Ez ugyanakkor nem problemamentes:
Eysenck extraverzio-skalaja nem impulzivitasra es
szorongasra, ahogyan Gray elmelete sugallja, ha-
nem impulzivitasra (illetve legujabb valtozataban
aktivitasra) es szociabilitdsrabonthato. Nehez elkep-
zelni. hogyan lehetne Gray es Eysenck extraverzio-
ra vonatkozo elorejelzeseit osszevetni, mivel a ket
szerzo extraverzio-ertelmezese sem azonos.
Annyi mindenesetre vilagos, hogy igen nehez a
Gray ehneletebol szarmazo elorejelzeseket ellen-
6'rizni olyan mutatok segitsegevel, melyek az extra-
verziot, es nem a BAS erzekenyseget merik. Carver
es White (1994) reszben ezert fejlesztett ki olyan
meroeszkozt, amely szandeka szerint a BAS erze-
kenyseget kozvetlenebbiil meri. Tovabbi kutatasok
fogjak inegmutatni, hogy mennyire sikeres ez a
megoldas, es segit-e az egymassal szemben allo
elmeletek egybeveteseben.
Gray elmelete erdekes kiluvast jelent Eysenck
szamara, de azt a kerdest is fel kell tenniink, nem
hozott-e be Gray teoriaja olyan nehezsegeket, ame-
lyek Eysenck elmeletet nem terhelik. Ugy tunik,
hogy legalabb egy ilyen problema valoban felme-
riil. Ez azzal fiigg ossze, hogy az extraverzio Graynel
az impulzivitasbol es a szorongasbol mint alapveto
jellemzokbol szarmazik. Ez a tetel figyelmen kiviil
hagyja azt a tenyt, hogy az extraverzioval kapcsola-
tos elkepzelesek mindegyike valamikeppen a szo-
ciabilitast is magaban foglalja. Gray elmelete azon-
ban teljesen figyelmen kiviil hagyja a szociabilitast,
s korantsem vilagos, mikent lehetne azt beleillesz-
teni. Az egyik lehetseges kiutat az kinalja, ha iigy
ertelinezziik Gray impulzivitasfogalmat, mint ami
a szocialis jutalmakra valo valaszkeszseget jelenti —
ez azonban, iigy tunik, nem ugyanaz, mint amire
Gray gondolt. Figyeleinbe veve azonban, hogy az
emberi faj nagyon is tarsas leny, elegge kezenfekvo,
hogy a inegkozelito viselkedesrol elsosorban a tar-
sas interakciok megkozelitese ertelmeben beszel-
jiink.
Megkozelites, elkeriiles
es az affektiv elmeny
Lattuk, hogy Gray elemzese a viselkedesre es az
erzelmi elmenyre egyarant magyarazatot probal
adni. A pozitiv erzesekert mas rendszert (BAS) tett
felelosse, mint a negativ erzesekert (BIS). Ez a
gondolatmenet meg legalabb ket tovabbi kutatasi
teriilettel van kapcsolatban.
Az egyik ugyancsak kozvetleniil arra vonatko-
zik, hogy inikent vesz reszt az idegrendszer a sze-
melyiseg alakitasaban. Noha a BAS es a BIS alapjanl
szolgalo agyi rendszerek kapcsan elsosorban a ke-
reg alatti agyi teriiletek keriiltek szoba, Richard
Davidson es koi legal amellett ervelnek, hogy a meg-
kozelito- es elkeriilorendszerek az agykereg hom-
loklebenyenek elkiildniilo tenileteit is magukba
foglaljak (peldaul Davidson 1992a, 1992b). Kutato-
munkajuk soran rogzitettek a kiilonbozo agyi terii-
letek aktivitasat jelzo elektromos jeleket. Ennek
soran azt talaltak, hogy nagyobb az aktivitas a jobb
frontalis teriileteken, mint a bal oldali homlokle-
benyben, amikor a szemelyek felelmet es undort
kivaltd filmjeleneteket neznek (Davidson, Ekman,
Saron, Senulis es Friesen 1990). A jobb homlokle-
beny magasabb nyugalmi aktivitasa emellett egyiitt
jar azzal, hogy a szemely intenzivebb negativ erzel-
meket el at ilyen filmek hatasara, mig a bal oldali
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 173
homloklebeny magasabb nyugalmi aktivitasat imi-
tate szemelyek az dromerzest kivalto filmekre ad-
nak eroteljesebb valaszokat (Wheeler, Davidson es
Tomarken 1993).
Az ehhez hasonlo eredmenyek vezettek arra
Davidsont es kollegait, hogy felvessek: a felelem es
mas, elkeriilessel osszefiiggo erzelmek atelese azzal
a viselkedeses visszavonulasi rendszerrel fiigg
ossze, amelynek resze a jobb oldali frontalis kereg.
Ehhez hasonloan azt allitjak, hogy a boldogsag es
altalaban a pozitiv erzelmek atelesere valo hajlam
azzal a viselkedeses inegkozelito rendszerrel fiigg
ossze, melyet reszben a bal oldali homloklebeny-
ben talalhatunk meg. Ezek a kovetkeztetesek lenye-
geben osszhangban vannak azokkal az elmeletek-
kel, melyeket a megelozo reszben targyaltunk.
Alike Tellegen (1985), illetve David Watson es
kollegai (lasd meg Watson es Tellegen 1985;
Watson es Clark 1984) szinten arra az elkepzelesre
epitettek, hogy az erzelmek pozitiv es negativ ten-
denciakra oszthatok fel, melyek viszonylag fiigget-
lenek egymastol. Tellegen arra a kerdesre osszpon-
tositott, hogy mikent alakul az emberek hangulata
az idoben. Ugy veli, vannak, akik alkatilag hajlamo-
sak arra, hogy gyakran eljenek at pozitiv erzelme-
ket, mig masokra ez kevesbe jellemzo. A kiilonbse-
geknek ezt a dimenziojat pozitiv affektivitasnak
nevezte el. Ettol fiiggetleniil egyesek arra hajlamo-
sak, hogy negativ erzehneket eljenek at gyakrab-
ban, mint masok. Ez a dimenzio a negativ affekti-
vitas. Az erzelmi hajlamoknak ez a leirasa egybe-
cseng azzal az elkepzelessel, hogy az emberek kii-
lonbozo erzekenysegu inegkozelito- es elkeriilo-
rendszerekkel rendelkeznek.
Vannak olyan adatok, amelyek bizonyos hason-
losagra utalnak az iment emlitett elkepzeles es
Gray, illetve Eysenck elmelete kozott. Nevezetesen,
a szorongasvonas (Gray), illetve a neuroticizmus
(Eysenck) mutatoi eleg jol korrelahiak a negativ
affektivitas mertekevel ahhoz, hogy azt gondolhas-
suk, hogy a harom skala lenyegeben ugyanazt ineri
(Watson es Clark 1984). Arra is van bizonyitek,
hogy a pozitiv affektivitas osszefugg az extraverzio-
val, kozelebbrol annak szociabilitas osszetevojevel
(Costa es McCrae 1980; Diener, Sandvik, Pavot es
Fujita 1992). Ezzel az empirikus kapcsolattal egybe-
csengoen azt talaltak, hogy az extravertaltak kido-
nosen fogekonyak a pozitiv hangulati inanipulaci-
okra (Larsen es Ketelaar 1991). Ebben a tanul-
manyban azt is kimutattak, hogy a neuroticizmus a
negativ hangulati inanipulaciora valo fogekonysa-
got jelzi elore. A kialaknlo kepbe ugyanakkor nem
illeszkednek tokeletesen bizonyos ujabb kutatasi
eredmenyek, melyek szerint az extraverzio es a
neuroticizmus egymassal interakcioban josolja be
mindket fajta erzelmet: a neurotikus introvertal-
taknal a legmagasabb a negativ es legalacsonyabb
a pozitiv affektusertek (McFatter 1994). Osszesse-
geben azonban szamos sokatmondo hasonlosag
van az affektivitasmodell bizonyos inozzanatai, il-
letve Gray es Eysenck fogalmi konstruktumai kd-
zott.
Eysenck vagy Gray elmeletet tamasztjak-e in-
kabb ala a bizonyitekok? Nehez efelol meggyo-
zodni. A negativ affektivitasra vonatkozo bizonyi-
tekok nem kedveznek egyiknek sem, mivel a szo-
rongas es a neuroticizmus igen szorosan korre-
lalnak egymassal. A pozitiv affektivitas szempont-
jabol a bizonyitekok inkabb Eysenck, mint Gray
elkepzelesei fele hajlanak, tekintettel arra, hogy
ebben a szociabilitas is szerepet jatszik. Megis, ha
Gray impulzivitasvonasat ugy tekintenenk, mint
a tarsas jutalomra valo erzekenyseget (mint azt
az iment javasoltuk), akkor az eredmenyek egy-
forman jol illeszkednek mindket elkepzeleshez.
Osszefoglalva, Tellegen es kollegainak a pozitiv,
illetve negativ erzelmek atelesere valo hajlammal
kapcsolatos munkaja erdekes hasonlosagot mu-
tat Gray es Eysenck biologiai elmeleteivel. Ugyan-
akkor nines alapunk arra, hogy eles hatart von-
junk az emlitett elmeletek koze.
SZENZOROS ELMENYKERESES
A szemelyisegdimenziok es az idegrendszeri mtiko-
des osszekapcsolasanak masik jelentos kiserlete
Marvin Zuckerman (peldaul 1971, 1985, 1991a,
1991b, 1992,1993,1994) nevehez kotheto. Az alta-
la es munkatarsai altal tanulmanyozott dimenzio az
ligynevezett szenzoros elmenykereses.
A magasszintii szenzoros elmenykeresessel jel-
lemezheto szemelvek folytonosan uj, osszetett, val-
tozatos. izgalmas. s gvakran arousalemelo elmenye-
ket keresnek. A szenzoros ehnenykeresok peldaul
gyorsabban vezetnek autot (Zuckerman es Neeb
1980), nagvobb valoszinuseggel elnek kiilonbozo
174 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
A szenzoros elmenykeresok eloszeretettel keresik az uj, valtozatos
es izgalmas elmenyeket.
drogokkal (Zuckerman 1979) vagy novelik alko-
holfogyasztasukat (Newcomb es McGee 1991),job-
ban vonzodnak olyan kockazatos sportokhoz, mint
peldaul az ejtoernyozes (Hymbaugh es Garrett
1974), gyakrabban valasztjak a kockazatkereso vi-
selkedes antiszocialis formait (Horvath es Zuc-
kerman 1993), es a hadseregben gyakrabban je-
lentkeznek onkentesen harcolo alakulatokba
(Hobfoll, Rom es Segal, megjelenes alatt).
A szenzoros elmenykeresok szexualisan tapasz-
taltabbak es aktivabbak (Fisher 1973), de imutan
letrejott a kapcsolat, hajlainosabbak az elegedet-
lensegre (Thronquist, Zuckerman es Exline 1991).
Ugyancsak erdekes kiilonbsegeket talalunk a mii-
veszi izles vagy preferencia kapcsan: az elmenyke-
resok az erosen fesziiltsegkelto festmenyeket szere-
tik, peldaul vonzodnak az expresszionizmushoz, a
nem ehnenykeresok viszont inkabb az idillikus taj-
kepeket kedvelik (Zuckerman, Ulrich es McLaugh-
lin 1993).
Iliba volna feltetelezni, hogy a szenzoros el-
menykeresok csak intenziv clmenyekre toreked-
nek. Masoknal nagyobb valoszinuseggel keresnek
szokatlan ehnenyeket, peldaul mennek el medita-
ciot tanulni (Myers es Eisner 1974) vagy vallalkoz-
nak szenzoros deprivacios (ingermegfosztottsagot
vizsgalo) kiserletekben valo reszvetelre (Zuc-
kerman, Schultz es Hopkins 1967). Ezek azert pa-
radox eredmenyek, inert mindket utobbi esetben
az ingerek kizarasarol van szo. Ugyanakkor azt
szemleltetik, hogy a szenzoros elmenykereses nem
egyszeruen a kiviilrol crkezo ingerles, hanem az uj
es szokatlan ehnenyek keresesere valo hajlam. Bar
ehhez hasonlo kivetelek leteznek, a szenzoros el-
menykereses legtobb peldaja megis a serkento,
arousalemelo mgerekkel hozhato osszefiiggesbe.
Noha szamtalan egzotikus modon juthatunk
izgalmakhoz, a szenzoros elmenykeresok szamara
a stimulacio fo forrasa a mas emberekkel valo in-
terakcio. A szenzoros elmenykereses ezen aspektu-
sa nyilvanvaloan ugyanazt a szociabilitasjellemzot
tiikrozi, amely az Eysenck-fele extraverzio vonasa-
ban is megmutatkozik. Szinten erdekes, hogy
Zuckerman veleinenye szerint a szenzoros elmeny-
keresok pozitiv erzelmeket kutatnak (Zuckerman
1987), azaz a szenzoros elmenykereses, ugy tiinik,
uj helyzetek es uj ingerek aktiv kereseset jelenti
jutalomeliidrdsameWe.lt (peldaulZuckerman 1985).
Ez nagyon hasonlova teszi a szenzoros elmenykere-
sest Gray impulzivitasdimenziojahoz.
Zuckerman felfogasaban azonban a szenzoros
elmenykereses a legszorosabb kapcsolatban az
Eysenck-fele harmadik szupervonassal, a pszicho-
ticizinussal all (Eysenck es Eysenck 1976).
Zuckerman is ugy veli, hogy a pszichoticizmus cim-
ke felrevezeto, s helyesebb lenne a pszichopdtia
(vagy szociopatia) elnevezes. A vonas lenyegeben
azt iija koriil, hogy a szemely az intenziv ehnenyek
hajszolasa soran nincsen tekintettel a tarsas kon-
venciokra - ez pedig inkabb a pszichopatak, mint
a pszichotikusok jellemzoje.
Zuckerman (1991a, 1991b, 1993) a kisse koriil-
menyesebb, am beszedesebb elnevezest — az impulziv
szocializdlatlan ehnenykeresest- reszesfti elonyben. Vele-
menye szerint ez a dimenzio arra vonatkozik, hogy
kepesek vagyunk-e a viselkedes gatlasara a tarsas al-
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 175
kalmazkodas erdekeben. Anagyon erosen elmenyke-
reso szemelyeknek ez problemat okoz, aminek im-
pulziv cselekves, a szocialis beilleszkedes zavarai s a
szoros ertelemben vett elmenykereses az eredmenye.
A szenzoros elmenykereses biologiai
funkcioja
Zuckerman jelenlegi felfogasa a szenzoros elmeny-
kereses biologiai alapjairol es funkciojarol nagyjabol
a kovetkezo'kben foglalhato ossze (Zuckerman 1979,
1991a, 1991b, 1994). A szenzoros elmenykereses va-
losziniileg a beerkezo - s kiildnosen az eroteljes —
ingerlest szabalyozo biologiai mechanizmusokkal
fiigg ossze. A szenzoros elmenykereso szemelyek
mintha megnyitnak magukat az ilyen ingerles elott,
mig azok, akikre ez a vonas kevesse jellemzo, mintha
6vnak magukat a tulingerlestol. Ez eredmenyezi azo-
kat a viselkedeses kiilonbsegeket, amelyek alapjan az
erosen, illetve a gyengen elmenykeresok megkiildn-
boztethetok egymastol.
Az ehhez az elkepzeleshez vezeto bizonyitekok
egy resze az ligynevezett orientacios reakeiohoz, ah-
hoz az iij vagy varatlan ingerre adott reflexes valasz-
hoz kapcsolddik, amely megnoveli a szenzoros beme-
netet, s ezzel megismerhetobbe teszi az ingert. Ezt
gyakran szembeallitjak azzal a vedekezd valasszal,
amivel a szemely megprobalja tavol tartani magatol
az ingereket. Ezt a ket valaszt az elettani mukodes ket
mintazataval hozzak osszefiiggesbe, ami azt is leheto-
ve teszi, hogy a kutatok megfigyeljek, mikor melyik
jelenik meg. A szenzoros elmenykereso' szemelyek
gyakrabban mutatnak orientacios reakeiot, mint
azok, akikre ez kevesse jellemzo (Feij, Orlebeke,
Gazendam es van Zuilen 1985; Neary es Zuckerman
1976).
Az elkepzeles mellett szold bizonyitekok masik
forrasa, az agyi aktivitas mintazata valtozo erossegii
ingersorozatok eseten. A szemelyek egy reszenel az
ingerek erosodesevel novekszik a kivaltott agyi elekt-
roinos valasz, mig mas reszenel ez a valasz csokken.
Ezt az eredtnenyt ertelmezhetjiik ugy, mintha ne-
mely szemelyek valamikeppen megszurnek az inger-
lest. Amint az a 7.4. abran lathato, vannak arra vonat-
kozo adatok, hogy a szenzoros elmenykeresok altala-
ban valasznovelok vagy augmentatorok, mig a keves-
se szenzoros elmenykeresok tobbnyire valaszcsok-
kentok vagy reduktorok (peldaul Coursey, Buchs-
baum es Frankel 1975; Zuckerman, Murtaugh es
Siegel 1974; Zuckerman 1991a). Ebbol is arra ko-
vetkeztethetiink, hogy a szenzoros elmenykeresok
mintegy megnyitjak az utat az ingerek elott, mig a
kevesse szenzoros elmenykeresok ovjak magukat a
tulingerlestol.
Az allatkutatasok erdekes kozvetett megerosites-
sel szolgalnak ehhez az elkepzeleshez. Akarcsak az
embereket, a macskakat is besorolhatjuk az aug-
mentatorok, illetve a reduktorok csoportjaba. Az
augmentator inacskak kivancsibbak, aktivabbak, tob-
bet kutatjak kornyezetiiket, s gyorsabban kozelitik
meg az iij ingereket, mint a reduktorok (Zuckerman
1993). Ezek a viselkedeses jellemzok erosen arra utal-
nak, mintha a inacskak is megnyitnak, illetve elzarnak
magukat az informacio elott, s eltemenek egymastol
az elmenykereses szintjeben.
Mindent egybevetve, a kiildnlxizd eredmenyek
osszhangba hozhatok azzal az elmelettel, hogy egyes
emberek eroteljes es aktiv elettani es viselkedeses
vedekezd mechanizmusokkal rendelkeznek a tiilin-
gerlessel szemben, mig masok vedekezd mechaniz-
musa gyengebb vagy lassabban reagal. Azok, akiknek
hatekony a fiziologiai vedelmi rendszere, egyben ke-
vesbe elmenykeresok is, ami a viselkedes szintjen vedel-
mezi oket a tulingerlestol. A viszonylag gyengebb
fiziologiai vedelemmel rendelkezok viszont fokozot-
tabban keresik a szenzoros elmenyeket, ami a kuta-
tasban es tapasztalatszerzesben, s nem a vedekezes-
ben nyilvanul meg.
Zuckerman (1991a) arra is ramutat, hogy a
kontinuum mindket vegehez kapcsolodnak elonyok
es hatranyok. A szenzoros elmenykereso emberekjol
mukodnek olyan I iilingerlessel jellemezheto helyze-
tekben, amilyen peldaul a harcinezo. Viszont ugyan-
ez a tendencia antiszocialis, esetleg manias viselke-
deshez vezethet kevesbe megterhelo helyzetekben.
Az alacsony elmenykeresesi tendenciaval jellemezhe-
to szemelyekjobban alkalmazkodnak a legtobb elet-
helyzethez, de „kikapcsolhatnak”, amikor a dolgok
tiilsagosan felporognek.
Az agymukodes es a szemelyiseg:
mi az, ami biztosan tudhato?
Mielott azonban lezatjuk ezt a szakaszt, erdemes
par kerdest tisztaznunk. Mennyire illeszthetok egy-
inashoz az eddigiekben leirtak? S ezeknek az elme-
leteknek mi a mondanivaloja a szemelyiseg biolo-
giai alapjairol?
176 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
7.4. ABRA Atlagolt kivaltott potential (ingerekre adott kergi
aktivitas) a Szenzoros Elmenykereses Skala (Sensation Seeking
Scale) egyik alskdldjan magas, illetve alacsony pontszdmot elert
szemilyeknel. Az alacsony kivaltott potencidl-ertekek bizonyos
ertelmezesek szerint az ingerek kiszilrisere utalnak. A magas is
alacsony szenzoros ilmenykeresok kozott talalt killonbseg ezek
szerint azt. jelzi, hogy az ntobbiak (valamilyen szinten) megszii-
rik a kapott ingerlest (Forms: Zuckerman, Murtaugh, es Siegel
1974)
Eloszor is, nehany megszoritas: a szemelyiseg-
jellemzok es az idegrendszeri folyamatok osszekap-
csolasara iranyulo probalkozas viszonylag ijjkeletu.
Az elorehaladas egeszen kiilonbozo kutatoi mun-
kalatokon mtilik. Ezek egyike az idegrendszer szer-
vezodesenek inikentjere es miertjere vonatkozik, a
masik pedig valamely sajatos agyi mukodes viselke-
deses kovetkezmenyeire iranyul. Nagyjabol az a
helyzet, hogy a „kirakos jatekot” a szakemberek
legalabb ket kiilon csoportja probalja mas-mas ki-
indulopontbol megoldani. Mindaz, amivel eddig
ebben a fejezetben talalkoztnnk, arrol szolt, hogy
a kiilonbozo elmeletalkotok mikent ertelmezik a
rendelkezesukre allo adatokat. Vilagos, hogy a da-
rabok osszeilleszteseert folytatott kiizdelem meg
korantsem zarult le, s valoszmuleg meg jo ideig
eltart.
Meg kell jegyezniink, hogy a szemelyisegpszi-
chologia e teriilete vilagos modon szemlelteti azt a
kerdest, amit az 1. fejezetben vetettiink fel, neveze-
tesen azt, hogy milyen ertelemben hasznaljuk a
tavlat vagy perspektwa kifejezest ebben a konyvben.
Amit ebben a fejezetben idaig targyaltimk- mikent
alakitja az idegrendszer a viselkedest - olyan tema,
amelynek messzemeno kovetkezinenyei vannak a
szemelyisegre nezve. Ugyanakkor mar csak az elkep-
zelesek sokfelesege miatt sem kepviselheti a szemelyi-
seg teljesen kibontott modelljet. Abban a tekintetben
is elternek a targyalt elmeletek, hogy milyen mertek-
ben ellenoriztek mar a beloliik fakado kbvetkeztetese-
ket. Eysenck elmelete a legregebbi s a legvaltozatosabb
modon vizsgalt elmelet. Ez a modell jutott legkoze-
lebb a teljesseghez, de kerdeses, hogy az agymukd-
desrol rajzolt kepe megallja-e a helyet. Zuckerman
elmeletet szinten sok oldalrol vizsgaltak, es sok
szempontbol atfedonek talaltak Eysenck elmelete-
vel. A tobbi elkepzelest eddig csak kismertekben el-
lenoriztek.
Egyertelmii, hogy tortent elorelepes. Aszerzokjob-
bara egyetertenek abban, mi az, amit meg kellene
magyarazniuk Velemenytik azonban elter abban, mi-
kent is kellene ezt megtenni. Altalanos egyetertes ural-
kodik abban, hogy a megkozelites es az elkeriiles (s
ezzel a pozitiv es negativ erzelmek) a biologiai elmele-
tek fontos csomopontjai. Az elkcriilest es a distresszt
altalaban a neuroticizmus dimenzionak tulegdonitjak
(7.2. tablazat). Kisebb az egyetertes ugyanakkor a meg-
kozelftessel (s a vele jaro pozitiv erzelemmel) kapcso-
latban . A kornyezethez valo pozitiv viszonyulas Eysenck
szerint - Zucker manual es Tellegennel osszhangban —
az extraverziot tiikrozi. Eysenck ugy gondolja, a visel-
kedeses impnlzivitas (amely tiilmegy a pozitiv viszonyu-
lason) a pszichodcizmus hattereben allo agyi rendszer-
rel hozhato osszefiiggesbe. Zuckerman szinten ugy
latja, hogy az ilyenfajta viselkedes a pszichoticizmusra
hasonlito atfogo vonast, az impnlziv' szocializalatlan
szenzoros elmenykeresest tiikrozi (bovebb targyalasat
lasd Zuckerman 1991a). Gray ezzel szemben azt allitja,
hogy a pozitiv viszonyulas az altala impulzivitasnak
nevezett vonasbol ered, es az impnlziv cselekves tovab-
bi feltetele a gatlas hianya. Vagyis Gray megprobal
harom jelenseget ket idegelettani rendszer segitsege-
vel ertelmezni, mig a tobbi teoretikus harom rend-
szert feltetelez.
Osszefoglalva, szamos elmelet epitkezik abbol
az altalanos alapfeltevesboi, hogy a szemelyiseget
alkoto viselkedesmodok forrasa az agymukodes-
ben keresendo. Ez azonban igen sok es sokfele
„forrast ” jelent, s e teriileten nagy meg a bizonyta-
lansag. Mar a kutatas e korai szakaszaban is felfe-
dezhetok azonban azok a szalak, amelyek mintha
egy iranyba futnanak. A fenmnarado nezetkiilonb-
segek tisztazasa a jovobeli munkalatok feladata.
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 177
7.2. TABLAZAT
Az elkerillis, a pozitiv viszonyulas es az impulziv cselekves magyardzata
Elkeriiles Pozitiv viszonyulas Impulziv cselekves
Eysenck Neuroticizmus Extraverzio Pszichoticizmus
Zuckerman Neuroticizmus Extraverzio Impulziv szocializalatlan szenzoros elmenykereses
Gray Szorongashajlam Impulzivitas Impulzivitas es alacsony szorongas
HORMONMUKODES
ES A SZEMELYISEG
Most a biologia es a szemelyiseg osszefiiggesenek
mas oldalat fogjuk szemiigyre venni: a hormonmii-
kodes viselkedesre gyakorolt hatasat. A hormono-
kon beliil fontos csoportot kepeznek a nemi hor-
tnonok: a tesztoszteron a ferfiszervezetben, illetve
az dsztrogen es a progeszteron a noi szervezetben.
Ezek a hormonok alapveto jelentosegiiek a fejlodo
embrio nemi jellegenek meghatarozasaban, s a
fejlodes kesobbi szakaszaiban is befolyasoljak a ne-
mi jell egzetessegeket. Nem targyaljuk az osszes le-
hetseges modot, ahogyan e hormonok a viselkedes-
re hatnak (lasd peldaul Le Vay 1993; Rubin,
Reinisch es Haskett 1981; Tavris es Wade 1984),
csak nehanyat vizsgahink meg.
A hormonmukodes, a test es az agy
A nemi hormonok az elet nagyon korai szakaszatol
kezdve szamos modon jatszanak fontos szerepet. A
normalis himnemu embrioban magasabb a tesz-
toszteron szintje, mint a nonemiiben mar a fogan-
tatast koveto 8. es 24. het kozott, a sziiletest kovetd-
en koriilbeliil 1 es 6 honapos kor kozott, s aztan
ismet a kamaszkort kovetoen (Le Vay 1993). A
hormonmukbdesben megmutatkozo korai kii-
ldnbsegek alapveto jelentdsegiinek tiinnek az ideg-
rendszer bizonyos valtozasai szempontjabol, ame-
lyek aztan a normalis ferfi-, illetve noi test fejlode-
sehez vezetnek. Sokan velik iigy, hogy a hormon-
hatasok olyan modon valtoztathatjak meg az agv-
mukodest, amely kesobb a ket nem eltero viselke-
deset idezi eld (Breedlove 1994; Le Vay 1993).
Az emlosszervezet fejlodesenek alapveto semaja
noi jellegfi. Csak abban az esetben jon letre him
kiillemu egyed, ha bizonyos hormonhatasok meg-
felelo valtozasokat inditanak el. Ha a genetikailag
him szervezet a fejlodes kritikus pontjan nem jut
megfelelo mennyisegii androgen („himeloallito”)
hormonhoz, akkor nosteny kiillemu egyed fog ki-
fejlodni. Ha a genetikailag ndnemii szervezetet
tesztoszteron-hatasnak tessziik ki ugyanebben az
idoszakban, akkor him kiillemu egyed fejlodik ki
(Breedlove 1994). A magzati fejlodes soran mind a
himek, mind pedig a nostenyek rendelkeznek
androgen honnonokra reagald receptorokkal, de
Az ujabbkutatasokkapcsolatot mutatnakki a tesztoszteronszint
is az agresszivitas kozott
178 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
az esemenyek normalis menete soran csak a liimek
jutnak annyi androgen honnonhoz, amennyi a
„maszkulinizaciohoz”, a himnemu jellegzetessegek
kialakulasahoz elegseges.
Ugyanazok a honnonalis hatasok, amelyek a
test nemi jellegenek fejlodeset vezerlik, hatassal
vannak az idegsejtekre is (Breedlove 1992; Le Vay
1993). Ennek eredmenyekeppen, a himagy nemi-
leg elter a nostenyagyhoz kepest a szinaptikus kap-
csolatok teren, sot meg bizonyos agyi strukti'irak
meretet tekintve is. Bizonyitekok allnak rendelke-
zesre peldaul arra nezve, hogy az agykereg ket fele
a nok eseteben gazdagabb osszekottetesben all,
mint a ferfiaknal (Le Vay 1993). Erdekes modon
arra is vannak adatok, hogy a homoszexualis ferfiak
agyanak szerkezete nagyobb hasonlosagot mutat a
nok, mint a heteroszexualis ferfiak agyi szerkezete-
vel (Allen es Gorski 1992; Le Vay 1991).
Figyelemre inelto kerdes, mikent fuggenek
ossze a honnonalis elteresekbol adodo idegrend-
szeri kiilonbsegek a szemelyiseg sajatossagaival. Az
androgen hormonokrol figy velik, hogy hatasuk
„maszkulinizalja” az idegrendszert, s feltetelezik,
hogy az ebbol eredo hatasok az exploracios viselke-
des es az agresszivitas teren jelentkeznek.
Korai hormonalis kiilonbsegek
es a viselkedes
Noha a rendelkezesiinkre allo adatok szukosek,
megis van nemi infonnacionk arrol, hogy a korai
hormonhatasok - akar a mehen beh'iliek is - mi-
kent jelentkeznek kesobb a viselkedesben. Egy vizs-
galatban (Reinisch 1981) olyan gyermekek vettek
reszt (atlageletkoruk 11 ev volt), akiknek anyjat
szintetikus hormonnal kezeltek a terhesseg alatt
bizonyos komplikaciok kivedese erdekeben (ezek
a hormonok iigy hatnak, mint a ferfi nemi hormo-
nok). Ennelfogva ezeket a gyermekeket sok ewel
korabban, meg a sziiletesfik elott tettek ki a hor-
monhatasnak, a nemi fejlodes kritikus szakasza-
ban. A masik csoportban azonos nemii testvereik
szerepeltek (annak erdekeben, hogy mineljobban
illeszkedjen a ket csoport genetikai es kornyezeti
hatasok szenipontjabol is).
Mindegyik gyennek onjellemzo kerdoivet tol-
tott ki, amelyben hat szituacio szerepelt, melyek
mindegyike valamilyen szemelyek kozotti konflik-
tust tartalrnazott. A gyermekeknek donteseket kel-
lett hozniuk, hogyan viselkednenek ezekben a
helyzetekben. E dontesek reven a kutatok a fizikai
agresszio, a szobeli agresszio, a visszavonulas es a
nem agressziv rnegkuzdes valoszinuseget igyekez-
tek megbecsiilni.
A kutatas soran ket kiilonbozo hatas mutatko-
zott, s mindketto a konfliktushelyzetre adott ag-
ressziv fizikai valasszal fuggott ossze (lasd a 7.5.
abrat). Az elso a nemek kozotti elteresre utalt: a
fiuk hajlamosabbak voltak fizikai agressziot valasz-
tani, mint a lanyok. Ugyanakkor a prenatalis hor-
monhatas is megmutatkozott: azok a gyermekek,
akik ki voltak teve a szintetikus hormonhatasnak,
gyakrabban valasztottak a fizikai agressziot, mint
azok, akik nem, s ez mind a lanyok, mind a fiuk
eseteben igaz volt (7.5. abra).
Ez a kutatas jo nehany szempontbol izgalmas.
Az vilagos, hogy egy biologiai valtozo — a honnon-
hatas - befolyasolta a viselkedest. Nem vilagos
ugyanakkor, hogy mikent ervenyesiil ez a hatas. Az
allatkutatasokbol szarmazo eredmenyek (attekin-
teset lasd Reinisch 1981) azt mutatjak, hogy a korai
fejlodes soran a him nemi hormonok hatasa meg-
novelheti az agressziv megnyilvanulasok szamat.
A szuletes elott
hormonhatasnak kitett
gyermekek
Testvereik, akiket
nem ert hormonhatas
Fiuk
Lanyok
7.5. ABRA Az atlagos gyermekkori fizikai agresszio (onjellemzo
skdlan mert) pontszamai olyan fiuknal es lanyoknal, akik
sziiletes elott szintetikus hormonhatasnak voltak kiteve, illetve
azonos nemii testvereiknel, akiket nem ert ilyen hormonhatas.
A hormonhatas magasabb agresszios pontszdmokkaljdrt egyiitt
a fiuk es lanyok eseteben egyarant (Forms: Reinisch 1981)
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 179
Am a jelen vizsgalatban inert viselkedes nem ha-
sonlithato ossze az allatkutatasokban megfigyeltek-
kel: Reinisch nem az agressziv cselekedeteket iner-
te, hanem csak az arra vonatkozo onjellemzeseket
rogzitette, vagyis azt, hogy a szemely milyen ag-
ressziv viselkedesfonnat valasztana. Igy az idegrend-
szert ert barmifele maszkulinizalo hatasnak elobb
at kell haladnia a megisinero folyamatok szurojen,
s csak aztan jelenhet meg a viselkedesben.
Egy masik kutatassorozatban Berenbaum es
Hines (1992) olyan gyennekeket vizsgaltak, akik-
nek a genetikai zavara az androgen (maszkulini-
zalo) hormonok magas szintjehez vezet a inehen
beliil, illetve a kozvetleniil a sziiletes utani eletsza-
kaszokban. Evekkel kesobb (3-8 eves korban) e
gyennekeket (es az ilyen genetikai zavartol mentes,
azonos nemu rokonaikat) ligyeltek meg, amikor
egyediil jatszottak olyan jatekokkal, melyeket elo-
zoleg „beinertek”, hogy altalaban a ftiik vagy a
lanyok kedvelik-e jobban. A kerdes az volt, ki ine-
lyik jatekkal jatszik inkabb.
Az androgenhatasnak kitett lanyok tobb ido't
toltottek a fius jatekokkal, mint a tobbi lany (7.6.
abra). Ezzel szemben a fink koreben nem befolya-
solta ajatekvalasztast az, kit ert hormonhatas es kit
nem. Ezek az adatok azt mutatjak, hogy a
maszkulinizalo honnon hatasa azt is befolyasolhat-
ja, hogy a gyermekek kesobb a jatekaikban milyen
tevekenysegeket kedvelnek.
Mas kutatasok szinten alatamasztjak azt a meg-
allapftast, hogy a hormonmukodes befolyasolja a
jatekstilust. Jacklin, Maccoby es Doering (1983) azt
talaltak, hogy a sziileteskori honnonszint osszefiig-
gott a fiti csecsemok eletiik elso masfel eveben
mutatott batorsagaval vagy felenksegevel. A bator-
sagot azzal mertek, hogy a gyennekeknek uj, s ezzel
nemikepp ijeszto jatekokat adtak. A fiiik koreben
a sziileteskor inert magasabb tesztoszteronszint na-
gyobb batorsagot jelzett elore. Ugyanez volt a hely-
zet a progeszteronnal (amelynek bizonyos hatasai
az androgenekere hasonlitanak). Ezzel szemben a
magasabb osztradiolszint (az osztrogen az egyik
noi nemi honnon) a felenkseg novekedesevel fiig-
gott ossze. A lanyok koreben ugyanakkor egyik
honnon sem mutatott szignifikans kapcsolatot
ezekkel a viselkedeses jellemzokkel.
Igy az eredmenyek nemileg vegyesek, am ugy
tunik, egeszeben veve osszhangban vannak azzal a
feltetelezessel, hogy a maszkulinizalo honnonok-
7.6. ABRA Lanyok ket csopcrtjanak fills, illetve lanyos jatekok-
kal eltbltott ideje kotetlen jatekhelyzetben. A lanyok egy resze
maszkulinizalo hormonhatasnak volt kiteve szidetese elott es
rbviddel utana, masik resze nem (Forras: Berenbaum es Hines
1992)
nak az elet korai szakaszaban kitett szemelyeknel e
hormonok hatasa sokfele modon inegmutatkozhat
a viselkedesben. Megnovelheti az agressziora valo
hajlamot, ferfiasabb jatekok kedvelesehez vezethet
es novelheti a batorsagot.
A tesztoszteron es a felnott
szemelyiseg
A nemi hormonok es a szemelyiseg kapcsolatat
vizsgald legtobb kutatas a tesztoszteron pillanatnyi
szintjere osszpontositott, es arra, hogy az mikent
fiigg ossze a viselkedessel. Mindez termeszetesen jo
nehany lepessel tavolabb van attol az elkepzelestol,
hogy a tesztoszteron hatasara az idegrendszer ,,fer-
fias” iranyba fejlodik. Megis kozos benniik az a
gondolat, hogy a tesztoszteron szerepet jatszik az
emberi viselkedes bizonyos fontos jellemzoinek
szabalyozasaban. Az e terideten vegzett kutatasok
nagy resze James Dabbs es kollegai inunkaja.
Noha a nemi hormonok koze sorolhato, a
tesztoszteron szintjet gyakrabban kapcsoljak ossze
az antiszocialis viselkedessel, mint a szexualis ma-
gatartasformakkal. Az egyik vizsgalatban bortonla-
ko ferfiak eloeletet es bortoneletet vizsgaltak s azt,
hogy mindez mikent fiigghet ossze a tesztoszteron-
szinttel (Dabbs, Frady, Carr es Besch 1987). Azt
talaltak, hogy azok a fegyencek, akiknek magasabb
volt a tesztoszteronszintje, gyakrabban sertettek
meg a borton szabalyait, es dominansabbak voltak
a borton falain beliil, mint azok, akiknek a tesz-
180 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
toszteronszintje alacsonyabb volt. Az elobbiek egy-
ben nagyobb valoszinuseggel kovettek el eroszakos
buncselekmenyeket. Ezek a tendenciak az eloszlas
szelso ertekeinel voltak a legeroteljesebbek. Abbol
all ferfibol, akinek a legalacsonyabb volt a tesz-
toszteronszintje, csak ketto kovetett el eroszakos
biincselekmenyt,szembenazzalall ferfival,akinel
ez a hormonszint a legmagasabb volt, s akik koziil
10 kovetett el ilyen cselekmenyt. Ehhez hasonlo
eredmenyeket kaptaknoi eliteltek (Dabbs es mtsai
1988), illetve keso serdiilokoru ferfiak (Dabbs,
Jurkovic es Frady 1991) koreben vegzett kutatasok-
ban is.
Mas kutatasokban nem bunozo population
vizsgaltak a tesztoszteron es az antiszocialis viselke-
des kapcsolatal (Dabbs es Morris 1990). A reszt
vevo szemelyek az Egyesiilt Allamok hadseregenek
veteranjai voltak (atlagos eletkoruk 37 ev). Szamos
kerdesre kellett valaszolniuk a gyennekkorukban,
illetve a kozelebbi multban tamisitott antiszocialis
viselkedcsukkel kapcsolatban. Dabbs es Morris azt
talalta, hogy a magasabb tesztoszteronszintfi sze-
melyek nagyobb valoszinuseggel hagytak el enge-
dely nelkiil szolgalati helyiiket a hadseregben tol-
tott ido alatt, gyakrabban keveredtek konfliktusba
kortarsaikkal, tobb szexualis partneriik volt, s tob-
ben fogyasztottak rendszeresen alkoholt vagy mas
drogot. Az ilyen ferfiak koziil tobben szamoltak be
arrol, hogy felnotte valasuk soran nehezsegeik ta-
madtak sziileikkel, tanaraikkal es osztalytarsaikkal
(lasd meg a 7.3. keretes irast is).
Dabbs es Morris tovabba azt talalta, hogy ezek a
hatasok erosebbek voltak az alacsony tarsadalmi-
gazdasagi statusu (socioeconomic status, SES) fer-
fiak eseteben, mint a magasabb statusuaknal. Az
elobbiek kozott minden osszefiigges szignifikans
volt, mig a magas tarsadalmi-gazdasagi statusiiak
koreben csak egyetlen: a magasabb tesztoszteron
szintet mutato ferfiak nagyobb valoszinuseggel
szivtak mar marihuanat. Dabbs es Morris (1990)
azt a spekulativ lehetoseget vetik fel, hogy azert
nem talaltak meg minden hormonalis hatast a ma-
gas tarsadalmi-gazdasagi statusu szemelyek kore-
ben, inert az ilyen tarsadalmi retegekbol szarmazo
ferfiakat arra szocializaljak, hogy keriiljek az ossze-
iitkozeseket, s vessek ala magukat a tekintelyeknek.
Ez a szocializacios gyakorlat aztan feliilirhatja, le-
gyozheti a hormonalis hatasokat.
Noha a magas tarsadalmi-gazdasagi status csilla-
pithatja karos hatasait, az ujabb kutatasok arra
utalnak, hogy a magas tesztoszteronszint az alacso-
nyabb statusu foglalkozasok fele „iranyithatja” a
ferfiakat (Dabbs 1992a). Ez azert allhat elo, mert a
magas tesztoszteronszint tobb antiszocialis viselke-
deshez es alacsonyabb iskolazottsaghoz, s aztan e
ket utobbi tenyezo „tereli el” ezeket az embereket
a „fehergalleros” hivatasoktol.
A tesztoszteronszint ktilonbsegei mas utakon
keresztiil is dsszefiiggenek a foglalkozasvalasztas-
sal, s ez megintcsak jol illeszkedik ahhoz az elkep-
zeleshez, hogy a tesztoszteron osszefiigg a domi-
nanciaval. A birosagon dolgozo jogaszoknak pelda-
ul magasabb a tesztoszteronszintje, mint a nem a
birosagokon dolgozoke (Dabbs 1992b). Migaszi-
neszeknek es az amerikai futball-liga profi jateko-
sainak a tesztoszteronszintje magas (Dabbs, de La
Rue es Williams 1990), addig a lelkipasztoroke
alacsony (s ha valaki epp erre kivancsi: az egyetemi
oktatoke kozepes). A szineszek es a lelkipasztorok
kozotti kiilonbsegeket elemezve Dabbs es munka-
tarsai arra utalnak, hogy a szineszi lethez bizonyos
fokig hozzatartozik a folenyre torekves vagy a do-
minancia, mivel elismeresiik attol fiigg, hogy sike-
riil-e a kovetkezo fellepesiik. A lelkipasztorok ezzel
szemben olyan keretek kozott mukodnek, amely
nagyobb ingadozasokat is elvisel ebben a tekintet-
ben. Tovabba, mig a szinesznek az a dolga, hogy
nevet szerezzen maganak es azt meg is tartsa, a
lelkipasztornak onmagat hatterbe kell szoritania.
A tesztoszteron magas szintjevel dsszefiiggd do-
minancia bizonyos helyzetekben hasznos, am sur-
lodasokat is okozhat a kapcsolatokban. Booth es
Dabbs (1993) azt talaltak, hogy azok a ferfiak, akik-
nek magasabb a tesztoszteronszintje, kisebb valo-
szinuseggel hazasodtak meg. Ha megnosiiltek, na-
gyobb valoszinuseggel valtak el. Tobb esetben tar-
tottak fenn hazassagon kiviili szexualis kapcsolatot
es kovettek el hazassagon beliili eroszakot. Szinten
osszhangban van a hatekony tarsas interakciokban
tapasztalt nehezsegekkel az az eredmeny, hogy a
magas tesztoszteronszinttel biro ferfiak tarsalgas
kozben kevesbe baratsagosan mosolyognak, s te-
kintetiik reven tobb dominanciat fejeznek ki, mint
azok, akiknek a tesztoszteronszintje alacsony (Dabbs
1992b).
Szamos tanulmanyban vizsgaltak a tesztoszte-
ronszint es a kerdoiwel inert szeinelyisegjellemzok
viszonyat. Ket ilyen kutatasban a szemelyisegre vo-
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 1^1
.................................... „.. ................................. ...................Ц.Ц, ...
'’UTiy-" л„ | -oAweSfit X» >
7>.3, A szteroidok nemjkivant nrtllekhatasa: az agressZtc)
-1.17 . -.ж- ' «-i t, !
Az eros es egeszseges test vagya sok amerikait kesztetett
arra, hogy valamilyen testgyakorlo programhoz csatla-
kozzon. Ezek egyik formaja a testepites, sidyok emelge-
tese az izmok meretenek es erejenek novelese erdeke-
ben. A body building vonzerejet reszben a vegered-
meny jelenti: a test, amely ugy nez ki, mintha sziklabol
ontottek volna.
A formas test kultusza azonban nemcsak valtozatos
edzestechnikak kidolgozasahoz vezetett, hanem koriil-
beliil egymillio amerikait az anabolikus szteroidoknak
nevezett tiltott drogok vilagaba sodort. Az anabolikus
kifejezes az anyagcsere-folyamatok egyikere utal: jelen-
tese „felepfto”. Az anabolikus szteroidok olyan kemiai
anyagok, melyek a test termeszetes anyagaihoz hason-
loan az eros igenybevetelnek kitett izomszdvetek hely-
realHtasaban vagy lijraepftescben vesznek reszt. Nor-
malis esetben testiink allitja elo kis mennyisegben az
ilyen anyagokat, melyeknek az izmok meretenek nove-
leseben van szerepiik. A szteroidok alkalmazasa ennel
sokkal nagyobb adagot jelent, ami lehetove teszi az
izomfelepltes gyorsltasat, sot olyan fokozasat, amely
csupan a gyakorlatokkal nem erheto el. Sokan epp
ennek erdekeben hasznaljak. Sokan ugy erzik, nem
maradhatnak versenykepesek a testepltesben a sztero-
idok nelktil, mivel ezek a szerek mar annyira elteijed-
tek, s hatasuk oly szembetuno.
Amit sok hasznalojuk elmulaszt figyelembe venni
az az, hogy a szteroidok szintetikus hormonok, melyek
hatasa messze tulmegy az izomszdvet epftesen. Az ana-
bolikus szteroidok vegyi szempontbol a tesztoszteron
rokonai (ezert nagyobb altalaban a ferfiak izomzata,
mint a nokcj. A tesztoszteron testiink szamos folyama-
taban reszt vesz, nem csak az izmok feleplteseben.
Ebbd'l eredd'en aztan azok, akik kizarolag izmaik nove-
lese ccljabdl alkalmaznak ilyen anyagokat, hamarosan
meglepd'dnek: nem vart es kellemetlen mellekhataso-
kat tapasztalnak.
E hatasok nemelyike testi jellegti. A ferfiak szerve-
zete a szteroidokat tesztoszteronkent eszleli, es e latszo-
lagos tesztoszteron-tiiltengesre azzal reagal, hogy leal-
11 tja a tovabbi termeleset. Az eredmeny a spenniumter-
meles csokkenese es gyengiilo szexualis kesztetes (e
tekintetben a szteroidok ugyanis nem ugy hatnak, mint
a tesztoszteron). Noknel a szteroidoknak maszkulini-
zald hatasuk van: a mellek osszezsugorodnak, a hang
melyebbe valik. s megno a test- es arcszorzet. A sztero-
idok emellett megnovelik a maj- es szlvbetegsegek koc-
kazatat mind a ferfiak, mind pedig a nok eseteben.
A szteroidoknak ezenklvdl viselkedeses hatasai is
vannak, s most szamunkra ezek az erdekesebbek. Mint
a fejezetben olvashattuk, szamos kutatas lat kapcsolatot
a tesztoszteron es a dominancia, illetve az agresszivitas
kozott. A szteroidok ugyanezekkel a hatasokkal jarnak,
s mivel altalaban nagy adagokban fogyasztjak oket,
viselkedeses hatasaik is eroteljesebbek. A szteroidok
nagy mennyisegekben torteno fogyasztasa esztelen
duhkitdresekhez („roid rages”) vezethet. Ime nehany
megtortent eset aMzamzETcraZdhasabjairdl: Egy 21 eves
ferfi egyszer okollel iitott meg valakit a bevasarlokoz-
pont elott, mert az illeto „csunyan nezett ra”, maskor
pedig 20 lyukat iitott okollel otthon a falba. Egy 45 eves
ferfi meseli, „baranyszeletet kertem vacsorara, a felese-
gem viszont marhasiiltet csinalt. A fal ette meg a mar-
hasiiltet.” Egy masik fiatalernberrol azt mondja el az
edesanyja, hogy „a falat verte ... nekivagta a telefont.
Teglakat fogott es az autokat (testverei autoit) dobalta
veliik. A testvereit is megverte. Azt akarta, hogy bocsa-
natot keijenek tole.”
Ketsegtelen, hogy ezek a hatasok epp elegge re-
misztoek az atlagember szeinszdgcbd'l, am a szteroidok
szeles korii eltei jedtsege meg baljoslatubb lehetosege-
ket vetit elore. A testepites es a szteroidok hasznalata
nem korlatozddik az emberek szilk korere. A testepites
mint sport vonzhatja azokat is, akikben mar eleve eros
a tendencia a dominanciara es az agresszivitasra. Ad-
junk szteroidokat a mar eleve agressziv szemelyisegnek,
az eredmeny minden bizonnyal eroszakos cselekedet
lesz. Az egyik olyan csoport, akikkel kapcsolatban meg-
fogalmaztak ezt az aggodalmat, azok a rendortisztek,
akik testepftessel foglalkoznak es szteroidokat hasznal-
nak. Amikor a felfegyverzett rendortiszt a veszelyes
helyzetbe a szteroidhasznalat kovetkezteben eleve
„konnyen kiolvado biztositekkal” lep be, az eroszak
eselye dramaian megno.
Osszefoglalva, a szintetikus hormonok alkalmazasa
az izmok fejlesztesere egyfajta termeszetes laboratoriu-
mot hlvott eletre. Nem vart betekintest nyitott arra,
mikent befolyasoljak a hormonok a viselkedest. A fel-
tarulo latvany ugyan tanulsagos, de nem kiilonosebben
szivderito.
182 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
natkozo adatokat a tesztoszteronszintre vonatkozo
adatokkal egyiitt vetettek faktoranalizis ala annak
erdekeben, hogy megvizsgaljak, milyen valtozok
keriilnek ez utobbival egy faktorba (Daitzman es
Zuckerman 1980; Udry es Talbert 1988). A kibon-
takozo faktor mindket esetben az extraverziora
emlekeztetett. Serdiilokoni ferfiak koreben Udry
es Talbert (1988) olyan faktort mutatott ki, amely
az alabbi jellemzoket tartalmazta: cinikus, domi-
nans, eredeti, eroteljes, szarkasztikus, spontan, all-
hatatos, gatlastalau. Ez az eredmeny bizonyos szem-
pontbol egybecseng az elsosorban a dotninancia
kapcsan a korabbiakban attekintett adatokkal. E
jelzok fogalmi hasonlosaga az impulzivitashoz es a
szenzoros elmenykereseshez azt sugallja, hogy ezek
az eredmenyek szinten kapcsolatba hozhatok az
agymukddesre vonatkozo, e fejezetben korabban
targyalt kutatasokkal.
7.7. ABRA A tesztoszteronszint olyan sakkozokndl, akik szoros
merkazesen nyertek vagy vesztettek a varosi bajnoksag egyik
fardulojan (Forras: Mazur et al. 1992)
A hormonok ciklikus hatasai
a viselkedesre
A leheto legkezenfekvobb lenne a tesztoszteron
kapcsan allando egyeni kiilonbsegekrol beszelni.
Dabbs (1992b) ugyanakkor arra mutatott ra, hogy
a tesztoszteron is resze annak a dinamikus rend-
szernek, amely az idovel es az esemenyek sodraval
folyton valtozik. A tesztoszteron szintje kiilonfele
szocialis helyzetek hatasara is modosul. Ezek a val-
tozasok aztan a tovabbiakban befolyasolhatjak a
szemely viselkedeset.
A tesztoszteronszint megemelkedik kiilonfele
pozitiv elmenyeket kovetoen, s ezek az elmenyek
nem feltetleniil jarnak egyiitt nagy erofeszitessel.
Mint a 1.1. abra mutatja, a tesztoszteron megemel-
kedik a versenyhelyzetben elert sikert kovetoen
(Mazur, Booth es Dabbs 1992), s visszazuhan a
kudar cot vagy megalaztatast kovetoen. A tesztosz-
teron mennyisege - a ferfiaknal es a noknel egy-
arant - megnovekszik a szexualis egyuttletet kove-
toen (Dabbs es Mohammed 1992).
A tesztoszteronszint ilyen valtozasainak a kesob-
bi viselkedesre nczve is vannak kovetkezmenyei. A
tesztoszteronszint novekedese fokozza a szexualis
aktivitast (Dabbs 1992b). A tesztoszteronemelke-
des hatasara a szemely magabiztosabbnak erzi ma-
gat, uj es uj kihivas utan nez, illetve olyan helyzete-
ket keres, ahol dominanciajat bizonyithatja (Mazur
1985; Mazur es mtsai 1992). A kudarc hatasara
bekovetkezo tesztoszteroncsokkenes nyoman a sze-
mely kevesbe hatekonynak es magabiztosnak erzi
magat, s keriilni kezdi az iijabb versenyhelyzeteket.
Ennelfogva a siker, de a kudarc eseteben is spiralis
hatas ervenyesiil, melynek soran a kovetkezmeny
noveli annak a valoszinuseget, hogy ugyanaz a ko-
vetkezmeny megismetlodjon.
Hormonmukodes, dominancia
es az evolucios pszichologia
A fenti kutatasok arra iranyul tak, hogyjobban meg-
ertsiik a biologiai folyamatok viselkedesben jatszott
szerepet. Egy pillanatra lepjiink egyet hatra, hogy
szemiigyre vehessi'ik e vizsgalatok tagabb kovetkez-
menyeit. Az eredmenyek ngyanis egybecsengenek
a 6. fejezetben az evolucios pszichologia kapcsan
targyalt temak egyikevel.
Emlekezziink ra, hogy az evolucios gondolko-
dasrnod azt az elkepzelest is magaban foglalja, hogy
a szelekcios nyomas bizonyos kiilonbsegeket ered-
menyez a nemek kozott. Ezek a kiildnbsegek abbol
erednek, hogy a nok tobb energiat fektetnek be az
utodokba a terhesseg es az anyai gondviseles
hosszii idoszaka alatt, mint a ferfiak. A nok, e felfo-
gas szerint, azert valogatosak szexualis partnereiket
illetoen, mert megprobalnak olyasvalakit talalni,
aki megfelelo eroforrast tud rnajd nyiijtani gyerme-
keik szamara. Az eltero szelekcios nyomas masik
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 183
kovetkezmenye a dominancia es az agresszio teren
tapasztalhato nemi kiilonbseg.
Az evolucios nezopont konkretan azt sugallja,
hogy az agresszivitas azaltal noveli meg a ferfiak ese-
lyet a szexualis kapcsolatra, hogy segi ti oket dominan-
ciajuk es statusuk megalapozasaban. A noket viszont
az agresszivitas nem ruhazza fel szelekcios elonnyel,
sot meg hatranyuk is szarmazhat belole. Az agresszi-
vitas nemcsak annak az esclyct noveli meg, hogy a
meg meg sem sziiletett vagy nagyon kicsi gyermek
megseriiljon, hanem a noi eroforrasok olyan lecsapo-
lasat jelentene, amely sokkal fontosabb tevekenyse-
gekkel (a gyermek kihordasaval es felnevelesevel)
iitkozne. A fejezetnek ebben a reszeben targyalt ku-
tatasok azt sugalljak, hogy a ferfiak es nok viselkedese
kozotti ilyen kiilonbsegeket reszben a nemi hormo-
nok eltero szintje kozvetiti.
Dabbs (1992b) azonban a helyzet ironikus vol ta-
ra hivja fel a'figyelmet. Az evolucios felfogasban a
ferfiak dominanciaja es az azt alatamaszto tesz-
toszteronszint azert magas, mert a tobbi ferfi feletti
dominancia novelheti szamukra a nok megszerze-
senek az eselyet. Az utobbi evezredekben azonban
a szabalyok nemikeppen megvaltoztak. A sikert
legalabbis reszben tarsadalmi-gazdasagi, s nem
annyira a fizikai foleny mutatoiban merik. Az a
ferfi, aki tulsagosan is a versengessel es a pozolassal
van elfoglalva, komoly nehezsegekkel nezhet szem-
be azon keszsegek elsajatitasa kapcsan, amelyek a
tarsadalmi es gazdasagi hatalomhoz sziiksegesek.
Igy az ajellemzo, amely a tortenelem elotti idokben
nagy fontossaggal birt, mai vilagunkban osszeiitko-
zesbe keriil a siker elofelteteleivel.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A szemelyiseg biologiai nezopontii megkozelitese,
amely e fejezet targya, azt feltetelezi, hogy a szeme-
lyiseg az idegrendszer es a hormonalis rendszer
mukodesenek kovetkezmenye. Ha a szemelyiseg
biologiai alapokra epid, akkor kezenfekvo, hogy
azokat a biologiai jellemzoket merjiik, amelyek eb-
bol a szempontbol jelentosek. Az onjellemzesek, a
megfigyelok ertekelesei vagy barmilyen mas hagyo-
manyos pszichologiai meresi eljaras helyett vajon
miert nem az elkiddnitheto relevans biologiai mii-
kodeseket merjiik?
E kerdesre a valasz egyreszt az, hogy a legtobb
esetben senki sem tudja pontosan, mi kozvetiti a
szemelyisegre gyakorolt biologiai hatasokat. Igy az-
tan azt sem tudjuk, hogy mely biologiai mukode-
sekre kellene osszpontositani. A valasz masreszt
pedig abbol adodik, hogy nagyon nehez ugyneve-
zett nem invaziv modszerekkel biologiai folyamato-
kat merni, oly modon, hogy ne kelljen erzekelot
elhelyezni a test belsejeben. A felszallo retikularis
aktivalo rendszer miikodeset peldaul melyen az
agyban elhelyezett elektrodakkal lehetne merni,
de konnyen belathato, hogy ez gyakorlatilag kivite-
lezhetetlen eljaras.
Elektroencefalografia
Ha a koponyat borito borfelideten rdgzitjiik az
elektromos aktivitast, akkor kozvetett adatokat kap-
hatunk az agymukodesrol. Az ilyen felvetelt elekt-
roencefalogramnak vagy EEG-nek nevezik. Az EEG
hattereben allo gondolatmenet az, hogy az agy
kiilonbozo teriiletein kiilonbozo idokozonkent ki-
siilo idegsejtek a fejborre ragasztott elektrodakon
folyamatos fesziiltsegingadozast hoznak letre. Ez
kepet ad az agykereg aktivitasanak bizonyos aspek-
tusairol. A kereg aktivitasa igen osszetett, de olyan
mintazatokat alkot, amelyek osszefiiggeni latsza-
nak kiilonbozo szubjektiv allapotokkal.
Az egyik ilyen mintazat, melyet alfa-hullamnak
nevezimk, akkor jelenik meg, amikor a szemely
ebren van, de pihen. Amikor a szemely eberebbe
valik (peldaul azert, mert felfigyel valamire), na-
gyobb frekvenciaju mintazat, a beta-ritmus jelenik
meg. Amikor a mely alvas allapotaban vagyunk,
agykergiink nagyon lassti hullamformat produkal,
amelyet delta-ritmusnak neveztek el. A mintazatok
eme sorat tekintve az a benyomasunk tamad, hogy
a magasabb frekvenciaju hullamok altalaban na-
gyobb kergi aktivitast (vagy kergi arousalt) jelente-
nek.
Letezik egy masik lassii hullamforma is, amelyet
theta-hullamnak neveznek. Ez joval ritkabban for-
did elo, s elsosorban kisgyermekeknel tapasztaljak,
a legtobb felnott eseteben mar nem. Ugyanakkor
az esetek feleben megtalalhato a szociopatiaval di-
agnosztizalt felnottek eber allapotban felvett agyi
ritmusai kozott is. Ez az adat a szociopatak eretlen
kergi szabalyozasara utal, hiszen mint lattuk, a the-
ta-hullam fokent kisgyermekek eseteben fordid
184 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
eld. Ez jol illeszkedik ahhoz a korabban targyalt
elkepzeleshez, hogy a szociopatak — bizonyos agyi
mukodesek eretlen szabalyozasabol eredoen -
nem tanulnak megfeleloen a biintetesbol.
Az EEG-eljarasokat egyre gyakrabban alkalrnaz-
zak az egeszseges szemelyiseg tanulmanyozasara is.
A fejezetben korabban mar emlitett kutatasok egy
reszeben - Davidson es kollegainak munkaiban -
EEG-t alkalmaztak. Korabban az gatolta e modszer
szelesebb koru felhasznalasat, hogy az EEG nyujtot-
ta adatok globalisak es diffiizak. Azt viszonylag
konnyti megallapitani az EEG segitsegevel, hogy a
szemelynek a normalistol eltero-e az agyi aktivitasa,
de ennel finomabb kiilonbsegtetelre nem alkal-
mas. Ujabb tanulmanyok azonban kimutattak,
hogy kiilonbozo pszicholdgiai allapotokban a ke-
reg kiilonbozo reszei kiilonbozo mertekben akti-
vak. Ez a felismeres a kutatok eroit arra osszponto-
sitja, hogy feltarjak, az egyes agyi teriiletek milyen
mentalis tevekenysegekben vesznek reszt. Ennek
soran igyekeznek felterkepezni, hogy a kiilonbozo
agyi teriiletek kiilonbozo koriilmenyek kozott mi-
lyen EEG aktivitast mutatnak.
A depresszio diagnosztizalasa
kemiai uton
A biologiai szemelyisegineres legalabb meg egy
esetet erdemes megemliteniink. Ez nem a norma-
lis szemelyisegjellemzokkel, hanem egy viselkedes-
zavarral, kozelebbrol a depresszioval fiigg ossze.
Regota sejtik, hogy a depresszio sok esetben biolo-
giai eredetii, mig mas esetben nem tunik ilyennek.
Hasznos lehet, ha a depresszion beliil alcsoporto-
kat kiiloniti'mk el, amelyek lehetove teszik, hogy
kiilon kezeljiik a biologiai alapokon letrejovo dep-
ressziot attol, amelynek tisztan pszichologiai okai
vannak. Nehany kutato ujabban iigy veli, hogy erre
a megkiilonboztetesre az iigynevezett dexametazon
szuppresszios teszt (DST) alkalmas.
Ez az eljaras azon a inegfigyelesen alapszik,
hogy a dexametazon nevii kemiai anyag gatolja a
kortizol honnon termelodeset az agykeregben. Ez
a hatas altalaban 24 oraig tart, nehany depresszids
szemely eseteben azonban kozel sem tart ennyi
ideig. Felvetettek, hogy akiknel ez a gatlasi hatas
rovidebb tartainu, biologiai hajlamot mutatnak a
depressziora (Carroll 1982). Evek ota folynak a
vizsgalatok ennek tisztazasara, s annak az altalano-
sabb problemanak eldontesere is, hasznalhato-e a
DST mint biologiai meroeszkoz. Az eljarast sokan
hasznosnak tekintik es igen lelkesek a kilatasait
illetoen, am arra is figyelmeztettek mar, hogy ko-
riiltekintesre van sziikseg az eredmenyek ertelme-
zeseben (Carroll 1985). Ebbol eredoen az eljaras
ketsegteleniil igeretesnek, am megiscsak kiserleti
stadiumban levonek tekintheto.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
Vegyiik most szeiniigyre a viselkedeszavarok kerde-
set. A biologiai megkozelites szamos fontos kerdes-
ben jarult hozza a kiilonbozo - s kiilonosen a stilyos
- betegsegekkel kapcsolatos mai ismereteinkhez. A
szakirodalom teljes attekintese messze tiilmutat e
fejezet keretein. Ehelyett Eysencknek a fejezetben
korabban mar emlitett, a szemelyiseg feltetelezett
biologiai alapjairol szolo elmeletere dsszpontosituiik.
A szorongas es a szociopatia
biologiai alapjai
Eysenck szemelyisegehneleteben tobbek kozott ar-
ra is magyarazatot keres, mikent jonnek letre bizo-
nyos patologias tiinetek. Gondolatmenete koz-
vetleniil ehneletenek alapelemeibol taplalkozik.
Eysenck iigy ervel, hogy az introvertaltak es az
extravertaltak kiilonbozo tipusii tiinetekre hajla-
nak, mivel agymukodesiik nemely jellemzojeben
elternek egymastol. A magas nyugalmi kergi arou-
sallel jellemezheto introvertaltak erzelmi asszocia-
cioi velhetoen konnyen es gyorsan kialakulnak. Ha
gyennekkorukban, szocializacidjuk soran gyakran
kapnak bimtetest, akkor azt tanuljak meg, hogy
sokfajta ingerre szorongassal reagaljanak. Ha emel-
lett a szemely erzelmi rendszere is erzekeny, vagyis
erzelmi labilitassal vagy neuroticizmussal jellemez-
heto, akkor a szorongasos valaszok meg erosebben
es meg szelesebb korben rogziilnek. Ennek ered-
menye olyan klinikai tiinetek kialakulasa lehet,
mint a fobiak, szorongasos rohamok, kenyszeres
zavarok es a depresszio.
Az extravertaltakrol ezzel szemben azt tartja az
elmelet, hogy az alacsonyabb kergi nyugalmi arou-
7. Biologiai folyamatok es a, szemelyiseg • 185
salszintjiik miatt erzelmi asszociacioik lassabban
alakulnak ki. Ebbol az kovetkezik, hogy az ilyen
szemelyek kevesbe erzekenyek a szocializacio folya-
man oket ert biintetesekre. Az eredmeny az impul-
zivitas es az arra valo keptelenseg, hogy kordaban
tartsak antiszocialis (biintetett) keszteteseiket. Szel-
soseges esetekben ezek a jellemzok szociopatia for-
majat olthetik. Annak fiiggvenyeben, hogy az
extravertaltakat mennyire jellemzi a neuroticizmus
magas szintje is - azaz mennyire elnek at gyotro
erzelmeket —, az antiszocialis viselkedes szoban for-
go tiinetei egyre aktivabb es egyre kenyszeritobb
erovel jelentkeznek, amelyek idonkent diihben es
agresszioban nyilvanulnak meg.
Az az altalanos elkepzeles, hogy a szociopatak nem
tanulnak konnyen a biintetesbol, nagy ligyelmet ka-
pott az evek soran, es sok oldalrol alatamasztottak,
noha idokozben finomitottak ezen az altalanos meg-
fogalmazason. Egyik tanulmanyukban Newman, Pat-
terson es Kosson (1987) szociopata szemelyeket olyan
feladat ele allitottak, ahol kartyak lapjait kellett kitalak
niuk, s aszerintnyerhettekvagy veszthettekpenzt, hogy
jol tippeltek-e. A nyerest vagy vesztest azonban valoja-
ban a kiserletvezeto manipulalta, megpedig ugy, hogy
a kiserleti szemelyek egyre gyakrabban veszitettek. A
jatek abbahagyasara csak az egyenkent 10 probat tar-
talmazo sorozatok vegen volt lehetoseg. A kiserlet so-
ran azt rogzitettek, hogy mikor dontik el a kiserleti
szemelyek, hogy kiszallnak a jatekbol.
Azzal az elkepzelessel egybehangzoan, hogy nem
tanulnak a biintetesbol, a szociopatak tovabb folytattak
a jatekot, mint a tobbi kiserleti szemely. Ez azonban
csak akkor volt igaz, ha azonnal kellett rneghozni a
donteseiket. Ha arra kenyszeritettek oket, hogy varja-
nak ot percet, mielott dontenenek, a csoportok kozotti
kiilonbseg eltiint. Nyilvanvalo, hogy a szociopatak kepe-
sek tanulni a biintetesbol, ha valami arra keszteti oket,
hogy tobb figyelmet forditsanak magara a biintetesre
(lasd a 7.4. keretes szoveget is). Ugyanakkor ugy tiinik,
hogy rendszerint nem figyelnek elegge a biintetesre,
amikor az bekovetkezik, igy nem is tanulnak belole
(lasd meg Newman es Kosson 1986).
Gyogyszeres kezeles
A szemelyiseg biologiai megkozelitesenek viszony-
lag kozvetlenek a kovetkezmenyei a terapiat illeto-
en. Biologiai nezopontbol a szemelyiseg szamos
megnyilvanulasat es zavarat biologiai miikddesek
kozvetitik. Ebbol az kovetkezik, hogy amennyiben
megvaltoztatjuk ezeket a mukodeseket, akkor en-
nek hatassal kell lennie a zavar megnyilvanulasara.
Szamos olyan betegseg van, amely eseteben ez a
megkozelites hatekonynak tiinik. Mivel az ilyen
kezeles legtobbszor gyogyszeradagolast foglal ma-
gaban, kemo- vagy farmakoterapianak nevezik.
Regota tudjuk, hogy a manias-depresszios vagy
maskeppen bipolaris pszichozis korfortna enyhit-
heto litium segitsegevel. Az ilyen zavarban szenve-
dok mintegy 80%-a reagal erre a kezelesre (Depue
1979). Amellett, hogy a litium enyhiti a fennallo
tiineteket, kepes megelozni azok kesobbi megjele-
neset is. Sajnalatos modon azonban komoly mel-
lekhatasai vannak, s ezeket figyelembe veve mar
kozel sem tekintheto tokeletes gyogyszemek. Mind-
amellett e szer hatekonysaga ket kovetkeztetest is
alatamaszt egyreszt azt, hogy a zavarnak biologiai
alapjai vannak, masreszt pedig azt, hogy kezelesenek
is biologiai alapokra kell tamaszkodnia.
Hasonlo a helyzet a skizofrenia gyogyitasaval is. A
korkep biologiai gyokereire iranyulo kutatas egyben
a tiinetek lehetseges kezelesere is iranynlt. Az egyik
hipotezis szerint a tiinetek biokemiai egyensulyhi-
anyt tiikroznek. A felteves szerint a skizofren tiinete-
ket konkretan az agyi dopamin tulsagosan magas
szintje okozza A dopamin olyan kemiai anyag, amely
az idegi infonnacio egyik idegsejtrol a masikra valo
atvitelet teszi lehetove. Ha till sok all belole rendelke-
zesre, akkor ez a folyamat tiilsagosan konnyen megy
vegbe, es a normalis sejt kozotti kommunikaciot a till
sok atkiildott iizenet zavaija meg.
Ez a hipotezis nemikepp spekulativ, ugyanakkor
alatamasztjak azok a vizsgalatok, melyeket a skizof-
renia tiineteinek biokemiai kezelese kapcsan ve-
geztek. Azok a gyogyszerek, melyek enyhitik a tii-
neteket, egyben az agyban levo, szabadon felhasz-
nalhato dopamin szintjet is csokkentik. Ugy tiinik,
hogy e szerek hatekonysaga azon mulik, mennyire
kepesek a normalisan rendelkezesre allo dopamin
gatlasara. Vagyis ezek az eredmenyek ismet csak azt
mutatjak, hogy a zavar biologiai alapokon nyug-
szik, s erre kell epiteni a kezelest is.
Farmakologiai kezeleseket olyan betegsegek ese-
teben is alkalmaznak, amelyek sokkal kevesbe szel-
sosegesek, mint a ket iment emlitett. A szorongas-
csokkento szerek (az iigynevezett minor tranknl-
lansok) a leggyakrabban felirt orvossagok koze tar-
toznak. Az antidepresszansokat sok olyan ember
186 • Harmadik resz: Biologiai perspektwa
Й-it S
7.4. Fokuszban az iinpulzivitas
Eysenck es Gray elmeleteit ki lehet terjeszteni a visel-
kedeszavarok elemzesere is, am masok eppen ezeket a
zavarokat allitjak erdeklodesuk kozeppontjaba. Joseph
Newman es kollegai peldaul a szociopatiat jellemzo
impulziv es kontrollalatlan viselkedes okai irant crdck-
lodnek.
Newman a maga elkepzeleseit Eysenck es Gray
elmeleteinek bizonyos vonasait otvozve alakitotta ki, s
igy az kisse mindkettotol kfllonbozik (Wallace, New-
man es Bachorowski 1991). Egyetert Grayjel abban,
hogy az extraverzio dimenziot legjobban a megkozelo
(BAS) es a gatlo (BIS) rendszerek egymashoz viszonyi-
tott erossegekent lehet ehneletileg megragadni. A
neuroticizmussal kapcsolatos nezetei ugyanakkor in-
kabb Eysenckkel vannak osszhangban.
Emlekezzimk ra, Gray ugy veli, hogy a neuro-
ticizmus a BAS es a BIS mukodesi erossegenek egyfajta
osszegekent alakul. Igy Gray szerint az a szemely a
legneurotikusabb, akinek mind a ket rendszere erosen
valaszkesz. Newman szemeben ugyanakkor a neuro-
ticizmus az ligynevezett nem specifikus arousal-rend-
szer (nonspecific arousal system - NAS) reaktivitasat
tiikrozi. Ez Gray elnieletenek harmadik rendszerere
emlekeztet, amit Gray tobbnyire melloz, amikor a sze-
melyiseget elemzi. Newman szerint ez a harmadik
rendszer a BAS es a BIS aktivitasanak hatasara erzekeny
- azaz akar a BAS, akar a BIS aktiv adott pillanatban, a
NAS is mtikodesbe lep. A NAS a BIS es a BAS kozotti
eltereseket nagyitja fel. Newman azt allitja, hogy a NAS
mukbdesenek hatasara az extravertalt szemely meg
inkabb extravertalt modon fog viselkedni, az introvertalt
pedig meg inkabb introvertaltkent. Ez az elkepzeles ossz-
hangban van Eysencknek a neuroticizmus hatasara
vonatkozo felfogasaval.
Newman e modell segitsegevel azt szeretne koze-
lebbrol megerteni, hogy mi vezet impulziv viselkedes-
hez. Noha e kutatasok jo i cszcben valoban szociopata
szemelyeket vizsgaltak, legtobbszor - mintegy analogi-
akent - extravertaltakkal folytak a kutatasok, mert e ket
csoport gyakran hasonlo valaszmintazatot produkal a
laboratoriumi feladatokban (Newman 1987). A kiser-
letek zomeben tanulasi feladatokban nyujtott teljesit-
menyt vizsgaltak. Newman (1987) azt allitja, hogy a
kollegaival folytatott vizsgalatok soran sem talaltak az
extravertaltak (vagy a szociopatak) koreben gyengebb
teljesitmcnyt olyan feladatokban, melyekben csak jutal-
mazas vagy csak biintetes szerepelt. (Ez az eredmeny
mind Eysenck, mind Gray elmeletenek ellentmond.)
Ennelfogva, ervel Newman, olyasvalaminek kell torten-
nie, ami egy idoben mind a biintetessel. mind pedig a
jutalmazassal osszeftigg.
A kutatasok elorehaladtaval Newman arra a meg-
gyozodesre jutott, hogy az extravertaltak es a szo-
ciopatak nem kepesek atvaltani a jutalomorientalt be-
allitodasrol a biintetesorientalt beallitodasra, amikor
pedig a helyzet ezt kivanna. A gond nem az, hogy a
szociopatak megkozelftorendszere tul erosen, gatlo
rendszere pedig tiilsagosan gyengen mukodik, hiszen
nem mutatnak csokkent teljesitmcnyt olyankor, ami-
kor e rendszereknek csak az egyike mukodik. A prob-
lema sokkal inkabb az, hogy valami megakadalyozza
ezeknel a szemelyeknel, hogy az egyik rendszerrol a
masikra „atkapcsoljanak”.
Miert van ez igy? Az elmelet a kovetkezokeppen
hangzik (Wallace es mtsai 1991): A jutalom lehetose-
gevel szembekeriilve az extravertaltak es az introvertal-
tak egyarant megkozelitesi orientaciot vesznek fel.
Amikor ezt a megkozelitesi tendenciat biintetes zavarja
meg, az introvertaltak megallnak, toprengeni kezde-
nek (gatlasi orientacidra valtanak), s megprdbaljak
felinerni a helyzetet. Az extravertaltak, s kiilondsen az
emocionalis extravertaltak azonban nem ezt teszik.
Tovabb folytatjak addigi valasztendenciajukat. Vajon
miert? Wallace es munkatarsai ugy ervelnek, hogy a
biintetes olyan emocionalis valaszt valt ki, amely akti-
valja a NAS-t A NAS pedig, mint lattuk, felerositi a BAS
es a BIS kozotti kiilonbseget (azaz arra inditja a sze-
melyt, hogy meg inkabb azt tegye, amire eleve felke-
sziilt). Mivel az extravertaltak cselekvcsre kesziiltek fel
(hiszen erosebb a inegkozelito-, mint a gatlorendsze-
riik), impulziv modon tovabb folytatjak, amit elkezd-
tek. Mivel az introvertaltak inkabb arra hajlamosak,
hogy ne tegyenek semmit (leven erosebb a gatlasi, mint
a megkozelitesi rendszeriik), valoban felfiiggesztik a
cselekvest.
Ez az elmelet az emlitett kutatok eredmenyeinek
nagy tdbbsegct kepes inagyarazni. Helyes-e az elmelet?
Ezt meg tul korai lenne eldontem. Az elmelet tovabbi
kovetkezmenyeit Newman es kollegai jelenleg is vizs-
galjak, s azt, hogy ez az elkepzeles milyen szerepet
jatszik majd a jovo' biologiai szemelyisegmodelljeiben,
ezektol a vizsgalatoktol fiigg.
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg • 187
hasznalja, akinek depresszioja ugyan kevesbe su-
lyos, mint a fent leinak, de ahhoz epp eleg kelle-
metlen, hogy nehezseget jelentsen a mindennapi
eletben. Az antidepresszansok iij nenizedckcnek -
kozttik a Prozac - kifejlesztese a hangulatjavito
szerek minden korabbinal szelesebb korii alkalma-
zasahoz vezetett.
E gyogyszerek elterjedt hasznalata szamos ker-
dest es problemat vet fel, melyek koztil sok teritek-
re keriilt egy nemregiben megjelent konyvben,
melynek ci me A Prozac iizenete (Listening to Prozac,
Kramer 1993). E kerdesek egyike arra vonatkozik,
hogy a paciens gyakran nem egyszeriien depresszi-
6s hangulatanak javnlasaval, hanem sokkal atfo-
gobban reagal az ilyen kezelesre. Kramer tobb ol-
dalrol mutatja be, hogy a szemelyiseg milyen fi-
nom, de melyrehato valtozasokon megy at a kezeles
hatasara. Sokan magabiztosabba, rugalmasabba es
donteskeptsebbe - szinte dominansabba - valnak.
mint amilyenek azelott voltak. Bizonyos ertelem-
ben mar nem ugyanazok az emberek, mint mielott
szedni kezdtek volna a gyogyszert. Valojaban a sze-
melyisegiik az, ami megvaltozott.
Miutan Kramer azt tapasztalta, hogy a szemelyi-
seg az agy kemiajanak enyhe modositasara valtozik
meg, fel kellett tennie a kerdest, valojaban hoi is
„lakik” az emberi szemelyiseg. Tobbe nem volt
nyilvanvalo szamara, hogy a szemelyiseg rogzitet-
ten es rendithetetleniil letezne ama tiinetek mo-
gott, amellyel a paciensek jelentkeztek nala. A sze-
melyiseg most mar olyba tiint, mint ami - a biolo-
giai folyamatok fonnajaban - eppen e tiineteknek
a forrasa. Tobbe nem volt nyilvanvalo az sem, hogy
a gyogyszerezes valamilyen betegseg kezeleset szol-
galja. Kramer allaspontja szerint a betegseg kezele-
se tobbe nem kiilonboztetheto meg a szemelyiseg
vagy a temperamentum kezelesetol. E sziiletoben
levo felfogas szerint a szemelyiseg biologiai folya-
matok es azon tapasztalatok osszessege, amelyek-
hez e folyamatok elvezetnek.
Az, hogy a szemelyisegre ilyen atfogo hatassal
biro gyogyszerek konnyen elerhetoek, egy sor to-
vabbi kerdest is felvet. Milyen szeles korben szabad
az ilyen kezeleseket alkalmazni? Olyan szemelyek
eletet is konnyebbe szabad tenni ilyen szerekkel,
akiknek tiinetei nem klinikai siilyossaguak? Meg
szabad-e adni az embereknek azt a lehetoseget,
hogy napi nehany tabletta szedesevel megvaltoztas-
sak szemelyisegiiket? Az ilyen kerdesek nagyon bo-
nyolultak, s tovabbiakat is felvetnek. Szamos olyan
komoly nezetelteressel fiiggenek ossze, melyek fel-
oldasa meg igencsak varat magara.
OSSZEFOGLALAS_______________________
Az az altalanos gondolat, hogy a szemelyiseg szoro-
san osszefiigg testiink biologiai mukodeseivel, sza-
mos olyan elmeleti lehetoseget vet fel, amely az
idegrendszerre es a belso elvalasztasu vagy hor-
monrendszerre epit. A szemelyiseg biologiai alap-
jaira vonatkozo leginkabb kidolgozott megkozeli-
tes Eysenck elmelete, mely szerint az introver-
zio-extraverzio dimenzio mogott sajatos agyi folya-
matok hiizodnak meg. Eysenck ugy veli, hogy az
introvertaltak agykergi arousalszintje magasabb,
mint az extravertaltake. Ennelfogva az elobbiek
keriilik a tiilingerlest, mig utobbiak kimondottan
keresik a stimulaciot. Ennek az elmeletnek szamos
folyomanya van, melyek jo reszet alatamasztotta
mar a kutatas. Eysenck ugy gondolja, hogy a
neuroticizmus alapjai szinten az agymukodesben
rejlenek, de ennek a tetelnek a kidolgozasara ki-
sebb hangsiilyt helyezett.
Gray es masok is vitaba szalltak Eysenck elmele-
tevel, es iigy erveltek, hogy a szemelyiseg minde-
nekelott a jutalomra reagalo viselkedeses meg-
kozelitorendszer (BAS) es a biintetesre erzekeny
viselkedesgatlo rendszer (BIS) miikodese fiiggve-
nyeben alakul. Elobbit az impnlzivitas szemelyiseg-
dimenzioval, utobbit a szorongas vonasaval azono-
sitottak. Gray azt allitja, hogy Eysenck extraverzio
dimenzioja e ket rendszer egyensulyviszonyait tiik-
rozi, ahol az extravertaltak eseteben a BAS, az intro-
vertaltak eseteben pedig a BIS mukodik erosebben.
Allaspontja szerint Eysenck emocionalis labilitas-sta-
bilitas dimenzioja a ket rendszer egyiittesen erotel-
jes vagy gyenge mukodeset tiikrozi.
188 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
Az agymukodes es az erzelmek osszefiiggesere
iranyulo ujabb kutatasok szinten ket szabalyozo
rendszer feltetelezesehez vezettek. A pozitiv erzel-
mek letrehozasaban szerepet jatszo megkozelitesi
rendszer a bal homloklebenyt foglalja magaban, a
jobb frontalis kereg pedig a visszavonulasi rendszer
resze, amely olyan erzelmekert felelos, mint a fele-
lem es az imdor. Ez - akarcsak a Gray-fele—kutatasi
vonulat hasonlit bizonyos szempontbol Tellegen
elkepzelesere, mely szerint az emberek tenneszetes
modon kiilonboznek abban, hogy mennyire hajla-
mosak pozitiv, illetve negativ ehnenyek atelesere.
Ez utobbiakat Tellegen pozitiv, illetve negativ af-
fektivitasnak nevezett el.
Ugyancsak biologiai elmeletet fogalmaz meg
Zuckerman a szenzoros elmenykeresesrol - az uj,
osszetett es izgalmas ehnenyek keresesere valo haj-
lamrdl. Zuckerman ugy latja, hogy a szenzoros
elmenykereses Eysenck pszichoticizmus dimenzio-
javal hozhato kapcsolatba. Az ujabb kutatas arra
utal, hogy ez a dimenzio olyan fiziologiai rendsze-
rekkel fiigg ossze, amelyek - mint vedekezo folya-
matok - az organizmust elero ingerek mennyiseget
szabalyozzak. A legkevesbe szenzoros elmenykere-
so szemelyek jellemezhetok a legerosebb vedekezo
valaszokkal.
A szemelyiseg biologiai alapti megkozelitese-
nek masik iranya arra osszpontosit, hogy milyen
szerepet jatszanak a maszkulinizalo hormonok a
viselkedes szervezeseben. A kutatasok kimutattak,
hogy a sziiletes elott szintetikus hormonok hatasa-
nak kitett gyermekek eseteben megno annak a
valoszinusege, hogy sok ewel kesobb konfliktus-
helyzetekben agresszivan viselkedjenek, illetve
hogy az ilyen hatasnak kitett leanygyennekek ke-
sobb fins jatekokat jatsszanak. A vizsgalatok szerint
a magasabb tesztoszteronszintu szemelyek egyben
tobb agresszivitast es dominanciat, valamint kiilon-
fele antiszocialis hajlamokat mutatnak.
A biologiai megkozelites szerint elkepzelheto a
szemelyiseg biologiai mukodeseken keresztiili me-
rese. Noha az erre iranyulo kiserletek meg gyer-
mekcipoben jarnak, nehanyan tigy velik, hogy az
agyi aktivitas rogzitese (az elektroencefalografia)
igeretes a jovot tekintve. Arra is utalnak adatok,
hogy a depresszio a dexametazon szupresszids teszt
segitsegevel diagnosztizalhatd.
A viselkedeszavarokat Eysenck a kondicionalha-
tosag alapjan ket kategdriaba sorolja. Az emocio-
nalitas es az introverzio magas szintjeinek kombi-
nacioja velemenye szerint hozzajarul a szorongas-
sal es a depresszioval jaro zavarok kialakulasahoz.
A magas szintii emocionalitas es extraverzio
egyiittjarasa viszont a szociopatia vagy antiszocialis
viselkedes tiineteihez vezethet, melynek alapja a
szocializacio soran vegbemeno tanulas fogyatekos-
sagaiban keresendo. A biologiai nezopont szerint
a gyogyszerezesen alapulo kezeles a megfelelo esz-
koz a terapias viselkedesvaltozasok eleresere. Az
elkepzeles szerint a gyogyszerezes a biologiai rend-
szer befolyasolasa reven valtoztatja meg a szemely
viselkedeset es szubjektiv ehnenyeit.
WLCSFOGAUHAK________
Anabolikus szteroidok: Kemiai vegyuletek, ame-
lyek a szervezetnek az izomszovet tenneszetes
ujrafelepitesere iranyulo folyamatait mester-
segesen idezik eld.
Dexametazon szuppresszios teszt (DST): A biold-
giai alapii depresszio diagnosztizalasara alkal-
mas vizsgalat! eljaras.
Elektroencefalogram (EEG): A magasabb agyi te-
riiletek dsszegzett elektromos aktivitasanak
rogzitese.
Farmakoterapia: Gyogyszerek alkalmazasan alapu-
16 kezeles.
Felszallo retikularis aktivald rendszer (ARAS): Az
agykergi ebersegert felelos aktivald agyi struk-
tiira.
Impulzivitas: A jutalom elovetelezesenek merteke.
Kemoterapia: Gyogyszerek alkalmazasan alapulo
kezeles.
Negativ affektivitas: Hajlam negativ erzelmek gya-
kori atelesere.
Orientacids reakcio: Olyan valaszfonna, amely
tobb inger felvetelet teszi lehetove.
Pozitiv affektivitas: Hajlam pozitiv erzelmek gyako-
ri atelesere.
7. Biologiai folyamatok es a szemelyiseg •
Szenzoros elmenykereses: Hajlam a valtozatos, uj
es izgalmas ingerek keresesere.
Szociopatia: Antiszocialis szemelyiseg, amely a kd-
vetkezmenyeket figyelmen kiviil hagyo, impul-
ziv viselkedesben fejezodik ki.
Szorongas: A biintetes elovetelezesenek merteke.
Vedekezo valasz: Az ingerek kisziiresevel jaro va-
laszforma a tulzott ingerles elkeriilesere.
Vigilanciafeladat: Olyan feladat, amely eber ossz-
pontositast igenyel a mas ingerek koze beagya-
zott celingerre.
Viselkedeses gadorendszer (BIS): Azok az agyterii-
letek, amelyek a biintetes elovetelezeset szaba-
lyozzak.
Viselkedeses megkozelitorendszer (BAS): Azok az
agyteriiletek, amelyek ajutalom elovetelezeset
szabalyozzak.
Viszceralis (zsigeri) agy. Eysenck kifejezese az agy
erzelmi kozpontjaira.
UTOSZO
AHARMADIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
/1 szemelyiseg biologiai megkozelitesenek gyokerei
rnessze az emberi gondolkodas imiltjaba nyulnak vissza. A mai biologiai iranyzatok
azonban szamos szempontbol megiscsak nagyon zsengeknek tekinthetok. Az
orokplhetosegre vonatkozo kutatasok peldaul meglehetosen iijkeletuek. Azok az
elkepzelesek, amelyek a szociobiologiat vagy az evolucios biologiat alkotjak, meg
ennel is ujabbak. Mas tudomanyteriiletekrol szarmazo tudasra epiil az a kutato-
miirika, amely a hormonmukodes es az idegrendszer viselkedesre gyakorolt hata-
sat vizsgalja. Ebbol eredoen az ezeken a teriileteken vegzett munka azokat a
modszertani ujitasdkat koveti, amelyek e biologiai rendszerek mukodesenek kd-
zelcbbi vizsgalatatlehetove teszik.
Ha azt vizsgaljuk, ini a haszna annak, ha biologiai alapokrol kozelediink a
szemclyiseghcz, szamos kerdes meriil fel. A temperamentumok peldaul a viselke-
des alapveto jellegzetessegeire vonatkozo atfogo tendenciak, ezert tulajdonkep-
pen a viselkedes minden mozzanatara kihatnak. Am az a teny, hogy ilyen alapveto
a jelentosegiik, felveti azt a kerdest, mikent gondolkodjunk a szemelyiseg alakula-
saban jatszott szcrepukrol. Tagadhatatlan, hogy az aktivitasi szint, az emocionalitas
es a szociabilitas fontos szerepet jatszik a viselkedesben es a szemelyisegben.
Onmagukban azonban nem elegendoek a szemelyiseg teljes kepenek a megrajzo-
lasahoz. A kerdes tehat az, mi a hasznosabb: ha a temperament umokat a teljes
szcmclyiseggcl vagy a szemelyiseg valamely reszevel azonositjuk, esetleg olyan
alapzatnak tekintjilk, amire a szemelyiseg felepiil.
Nehez ezt a kerdest megvalaszolni, reszben mert keves kutatas folyt mindeddig
arravonatkozoan, mikent befolyasoljak a temperamentumok az emberek minden-
napi elei el. A kerdes az, vajon az alacsony, illetve magas aktivitasi szint, az
emocionalitas es a szociabilitas kiilonfele kombinacioinak van-e hatasa azokra az
elmenyekre, melyekrol rendszerint azt gondoljuk, hogy osszefiiggenek a szemelyi-
seggel. Vagy lehetseges, hogy e temperamentumok hatasa kozvetettebb? Olyan
specifikusabb vonasok kialakulasahoz szolgalhatnak alapul, melyek aztan kozvet-
leniil befblyasoyak a viselkedest. Az ilyen es hasonlo kerdesek kutatasa jobban
megvilagithatna, pontosan mikent illeszkednek a temperamentumok a szemelyi-
segrol kialakit on kepbe.
Harmadik resz: Biologiai perspektwa • 191
A meg megvalositasra var6 kutatasok masik iranya szinten fontosnak tunik a
szemelyiseg es az oroklodes viszonyanak tisztazasahoz. Ez a vizsgalodas azzal fiigg
ossze, hogy a szemelyisegvonasok viszonylag nagy resze ordkletesnek tiinik. E
vonasok koziil szamos elmeletileg (s velhetoen empirikusan is) osszefiigg az
alapveto temperamentumokkal. Ma meg megvalaszolatlan az a kerdes, vajon e
vonasok barmelyike is a temperamentumoktol fiiggetleniil ordklodik-e. Altalano-
sabban fogalmazva: valojaban a szemelyiseg mely alapjellemzoi ordkletesek, s a
fennmaradok koziil melyek tunnek csupan azert genetikailag meghatarozottnak,
mert az elobbiekbol szarmaztathatok? Az erre a kerdesre adott valasz valoszinuleg
szorosan osszefonodik a korabban feltett kerdesiinkkel, mely arra vonatkozott,
hogy mikent fejtik ki hatasukat a temperamentumok.
Az utolso kerdes a viselkedesgenetika mint tudomany modszereire vonatko-
zik. Bar ezt a temat nem erintettiik a kutatasi eredmenyek targyalasakor, sokan
megkerdojelezik, vajon e kutatasi modszerek valoban arrol szolnak-e, amirol a
kutatok szerint szolniuk kellene (peldaul Haviland, McGuire es Rothbaum 1983;
Wahlsten 1990). A problemak kifejezetten modszertani jellegiiek, s meg nem
igazan korvonalazodott, hogyan is fognakmegoldodni. Amig ezek a kerdesek nem
tisztazodnak, mindig kis felho lebeg majd a szemelyiseg viselkedesgenetikus nezo-
pontjabol feltarulo kep horizontjan.
A biologiai nezopont tovabbi aspektusat a szociobiologiai vagy evolucios
pszichologiai elmeletek es kutatasok kepezik. A szemelyiseg ilyen szempontu
felfogasa sok vitat valtott mar ki viszonylag rovid tortenete soran is, es egeszen
kiilonfele kiindulasi alapokrol ertek biralatok. Felrottak peldaul, hogy a
szociobiologia korai elemzesei tiilsagosan elmeletiek es igen keves valodi empiri-
kus bizonyitekra tamaszkodtak. A fejlodes erne szakaszaban a szociobiologiai
sokkal inkabb spekulativ jateknak, mint komoly tudomanynak tekintettek. A
szoban forgo gondolatokat nem kevesen azert vetettek el, mert cafolhatatlannak
es lenyegeben ellenorizhetetlennek tartottak oket.
Az elmult evekben azonban ez a helyzet dramaian megvaltozott. Ahogyan az
evoliicios elmelet kovetkezmenyeit illetoen is egyre pontosabb elkepzelesek fogal-
mazodtak meg, ligy a szociobiologiai gondolkodasmod is empirikus kutatasok
egesz hullamat inspiralta. Az evolucios pszichologia egyre mozgalmasabb empiri-
kus kutatasi teriilette valt (lasd Buss 1991,1995). Egyertelmuen az a benyomasunk,
hogy ez a tudomanyteriilet hipotezisek sokasagaval szolgal azon kutatok szamara,
akik hajlandok ezt az iranyt kdvetni. S ezen tulmenoen, a vizsgalt hipotezisek is
egyre kifinomultabbakka valnak. A mai evolucios pszichologusok peldaul komo-
lyan veszik azt az elkepzelest, hogy az emberi elme kognitiv - megismerest szolgalo
- strukturai az evolucios erok termekei (Cosmides 1989; Cosmides es Tooby 1989).
Mindazonaltal megfogalmazhato nemi fenntartas azzal kapcsolatban, hogy az
e kutatok altal tanulmanyozott hipotezisek valoban az evolucios elmeletbol fakad-
nak-e, vagy csupan illeszkednek ahhoz. Napjaink evolucios pszichologiajanak
legnagyobb feladata talan az, hogy olyan elorejelzeseket fogalmazzon meg, melyek
192 • Harmadik resz: Biologiai perspektiva
nem engednek teret az alternativ magyarazatok szamara. Ez termeszetesen olyan
problema, amellyel minden mas megkozelites is szembe talalja magat, am ugy
tiinik, hogy az evolucios pszichologia megj6 ideig nehezen tudja megkenilni. (Az
e kerdes irant erdeklodok szamara Rushton -1989a - cikke es annak vitaja hasznos
olvasmany.)
A szociobiologusokat eri az a fentiektol nagyon eltero jellegii kritika, hogy
teteleiknek idonkent felettebb nyugtalanito politikai es tarsadalmi felhangjai
vannak. Sokak olvasataban az emberi termeszet kialakulasara vonatkozo gondolat-
meneteik a jelenkori tarsadalmi igazsagtalansagok es eloiteletek alig leplezett
igazolasai (peldaul Kitcher - 1987 - es az azt koveto kommentarok; lasd meg
Lewontin, Rose es Karnin 1984). Azaz a szociobiologiai elmeletekfelhasznalhatok
annak magyarazatara, hogy miert eroszakosak a ferfiak, miert alkalmaznak kiilon
merteket a nok es a ferfiak szexualis magatartasanak megitelesere, s mibol fakad-
nak a faji es osztalykiilonbsegek. Ezek a magyarazatok alapot szolgaltatnak ahhoz,
hogy ezeket az allapotokat normalisnak es termeszetesnek tekintsek, amitol mar
csak kis lepes annak hirdetese, hogy ezeknek igy is kell maradniuk. Az evolucios
gondolat ilyen felhangjait sokan rasszizmusnak es szexizmusnak tekintik, s emiatt
sokan kifejezetten ellensegesek az ilyen indittatasu elmeletekkel szemben.
Az ilyenfajta biralatokra valaszkent arra mutatnak ra, hogy az evolucio olyan
szenvteleniil mukodo termeszeti его, amely a szaporodas es a tiileles elveire epiil.
Az evolucio kiizdoteren az egyenlojogok es egyenlo lehetosegek kerdese egysze-
ruen ertelmetlen. Igy az is lehetseges, hogy mai vilagunkban az evolucio bizonyos
kovetkezmenyei sokak szamara hatranyosak, hiszen az emberi evolucio nem nap-
jaink, hanem a tortenelem elotti idok valosagara keszitett fel benniinket. Am ha
embereket hatranyos helyzetbe hoznak az evolucios tenyezok, akkor ez olyan
problema, amellyel annak a kulturanak kell szembeneznie, amelyet az emberek
epitettek fel. Az a teny, hogy az elmelet az egyeniotlensegek okait magyarazza, nem
hasznalhato fel ervkent az elmelet hamis volta mellett. Mint az varhato, ez a valasz
nem elegiti ki teljesen a biralokat. Mindazonaltal e nezetelteresek ellenere is nagy
erdeklodes mutatkozik a szemelyisegpszichologiaban az evohicios elkepzelesek
irant.
A biologiai szemlelethez tartozik az a gondolat is, hogy az emberi szervezetet
kepezo biologiai rendszerek a viselkedes fontos meghatarozoi. E rendszerek koziil
az idegrendszer kapta eddig a legtobb figyelmet, am egyre tobb kutatas iranyul a
hormonmukbdesre is. Az orvosbiologusok egyre tobbet tudnak az idegrendszer es
a belso elvalasztasu rendszer egyuttmukodeserol. Ahogy ezeket a folyamatokat
megertjiik, iigy valik egyre vilagosabba ezek viselkedesre gyakorolt hatasa is.
Jelen pillanatban korantsem tekinthetjiik teljesnek az idevago ismereteinket.
A legatfogobb ezen a teriileten Eysenck elmelete, mely az idegrendszer ma mar
reszben elavultnak tekintett felfogasara epiil. Ugyanakkor olyan alapveto kerde-
sekben sines mindig egyetertes a kutatok kozott (gondoljunk Eysenckre es
Grayre), hogy mely agyi strukturak a legfontosabbak a szemelyiseg szempontjabol,
Harmadik resz: Biologiai perspektwa • 193
s azok pontosan hogyan mukodnek. Mielott arra a kdvetkeztetesre jutnank, hogy
Gray es Eysenck egyszeruen nem vegezte el rendesen a „hazi feladatat”, hadd
emlekeztessunk arra, milyen koriilmenyes pontosan meghatarozni, mi is folyik az
idegrendszerben. Ahhoz, hogy megtudhassuk, valojaban mi mivel all kapcsolatban
az agyban, az idegpalyakat kellene kdvetmmk, ami emberi kiserleti szemelyeken
egyelore nem megoldhato feladat. Az allatkiserletek alanyai viszont nem tudnak
kozvetlen beszamolot adni mindannak a psziches hatasairol, amit a kiserletezo
muvel veliik. Az infonnacio ennelfogva tobbnyire kozvetett, s az elorehaladas lassii.
Az idegrendszer miikddeset a legkiilonfelebb eljarasok segitsegevel igyekeznek
megismerni, de meg igen sok a tennivalo. Amig az idegrendszer szervezodesenek
alapelvei vilagosabba nem valnak, egyszeruen nem allhatnak elo a biologiai szem-
leletu szemelyisegpszichologusok vegleges modellel.
Noha a biologiai megkozelites legkiilonfelebb mozzanatait biraltak es biraljak
folyamatosan, ez a kutatasi irany a kortars szemelyiseglelektan legmozgalmasabb
teriileteihez tartozik. Es ez nemcsak e megkozelites egyik agara, hanem minden
megnyilvanulasara igaz. E nezopont kilatasai ennelfogva igencsak biztatoak.
Pszichoanalitikus
perspektiva
ELOSZO
ANEGYEDIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
pszichoanalitikus nezopont egyetlen gondolkodd, Sig-
mund Freud irasaibol bontakozott ki. Freud olyan eros hatast gyakorolt a szemelyiseg-
rolvalo gondolkodasra, hogy az 6 elkepzelesei a szemelyisegpszichologia kiildnallo
iranyzatatkepviselik, bar azota marjo nehanyan hozzajarultak e megkozelites fejlode-
sehez.
A pszichoanalitikus iranyzat dinamikus szemleletu, mely szerint a szemelyiseget
allandoan mozgasban levo folyamatok kepezik. Ezek olykor egymassal osszhangban,
maskdr egymas ellen dolgoznak, de ritkan, vagy soha nincsenek nyugalomban. A
szemelyiseg dinamohoz vagy bugyborekold forrashoz hasonlatos, amelybol erok tor-
hek fel, s anielyek elszabadulhatnak, mederbe terelhetok, modosithatok vagy atalakit-
hatok. Arnig eliink, ezek az erok nem nyugszanak.
A szemelyiseg dinamikus jellegenek fontos kovetkezmenye, hogy ezek az erok neha
nagyon is egymas ellen dolgoznak. A szemelyisegen beliili folyamatok olykor versenyez-
nek, megkiizdenek egymassal a viselkedes feletli kontrollert. A pszichoanalitikus iranyzat
masik temakdre azt a feltevest bontja ki, hogy a szemelyisegen beliil a versengo sziikseg-
letekkonfliktusba keriilnek egymassal. Ez utobbival szoros osszefiiggesben van a kovet-
kezo fontos felteves. jelestil, a pszichoanalitikus gondolkodas erosen hangsulyozza a
tudatalatti szerepet az emberi viselkedes meghatarozasaban. Azok a konfliktusok, ame-
lyek a szemelyiseg kiilonbozo alkotoreszei kozott lepnek fel, gyakran tudattalanok. Sok
emberi motivum is tudattalan. A tudattalan befolyas feltetelezesevel Freud nem allt
egyedul, de a tudattalan hangsulyozasa atfogja a szemelyisegpszichologia ezen iranyzatat.
A pszichoanalitikus nezopont masik temaja az az elkepzeles, hogy az emberek
elmenyeit elarasztja a nemiseg es az agresszio, a szexualitas es a halal. Ezek a feltevesek
kapcsoljak a pszichoanalizist a darwini evohicios elmelethez (reszletesebben lasd Ritvo
1990), es emlekeztetnek arra, hogy az ember elsodleges eletcelja, a tobbi allathoz
hasonloan, a szaporodas. Ez az elkepzeles ma mar nem annyira megdobbento, am
ahogyan Freud hangsiilyozta a szexualitas szerepet az emberi eletben, az a sajat
koraban nagyon is szokatlan volt es maig sem teljesen elfogadott.
Freud a szexualitas szerepet a szemelyiseg fejlodesere is kiterjesztette. A pszichoana-
litikus nezopont szerint a szemelyiseg termeszetet nagyban befolyasoljak a korai tapasz-
talatok. Konkretabban Freud amellett ervelt, hogy a szexualitassal a fejlodes minden
Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa • 191
szakaszaban - meg gyermekkorban is - szamolni kell. Az infantilis szexualitasrol
sz616 elmeletet sokan abszurdnak es megdobbentonek talaltak. Mindazonaltal az
az elkepzeles, hogy a szemelyiseg alapjai a korai tapasztalatok surujebol emelked-
nek ki, melyen beepiilt a pszichoanalitikus gondolkodasba.
A pszichoanalitikus gondolkodasra jellemzo elkepzeles, hogy az elharitas az
emberi mukodes fontos mozzanata. A felteves alapja az, hogy minden embernek
vannak dnmaga szamara riaszto gondolatai. Lehetnek olyan vagyaink vagy impul-
zusaink, amelyeket szegyellunk. Erezhetjiik magunkat ertektelennek vagy az em-
beri eletre alkalmatlannak. Vagy felhetiink attol, hogy szocialis kornyezetunk
elutasit. Barmi is legyen fenyegeto szamunkra, vannak olyan pszichologiai folya-
mataink, amelyek dnismeretiinknek ezeket az impulzusait vagy reszeit megakada-
lyozzak abban, hogy tiilsagosan elhatalmasodjanak rajtunk. Az elharitas feltetele-
zese fontos jellemzoje a pszichoanalitikus gondolkodasnak.
A szemelyiseg pszichoanalitikus szemlelete erosen metaforikus termeszetu.
Bar nagy hangsulyt fektet a metaforara es az analogiara, megis nehez lenne az
emberi termeszet egyetlen olyan metaforajat megtalalnunk, amely az egesz irany-
zatot uralja. Sokkal inkabb osszetett metaforakat hasznal. Freud orvos volt es
irasaiban gyakran jelent meg az az elgondolasa, hogy a mentalis folyamatok alapjat
biologiai folyamatok kepezik. Ehhez hasonloan az eletoszton es halaloszton kon-
cepcioja emlekeztet az anyagcsere-folyamatok miikodesere, tudniillik a folyamatos
lebomlas es ujraepiiles kettossegere.
Freud a biologiain kiviil sok mas metaforat is hasznalt. Az emberi pszichet olykor
tarsadalmi-politikai rendszerhez hasonlitotta, utalva cenzorokra, gazdasagossagra,
kompromisszumra es elfojtasra. Maskor a fizikabol kolcsonzott analogiaval a szemelyise-
get energiarendszerkent irta le, es az erok kozti versengest hidraulikus rendszerhez
hasonlitotta, amelynek bannely pontjan osszpontosulo его elkeriilhetetlen hatassal van
a rendszer tobbi pontjara. Megint maskor majdnem ugy kezeli a pszichologiai jelense-
geket, mintha azok az egyen muveszi vagy irodalmi erofesziteseinek tennekei lennenek.
Annak ellenere, hogy nincsen egy fo, eligazodast segito pont, vagy talan eppen ezert,
a szemelyiseg pszichoanalitikus szemlelete meglehetosen jol jellemezheto ugy, mint
amelyben az analogiak es metaforak kozponti szerepet jatszanak. Az emberi viselkedes
nem ertheto meg, ha egyetlen folyamat termckenek tekintjiik, sokkal inkabb osszetett
folyamatokat tiikroz, amelyeket csak tokeletleniil ragadhatunk meg egyetlen metafora-
ban.
A pszichoanalitikus iranyzat vegiil ugy veli, hogy a mentalis egeszseg az eletiinkben
mukodo erok egyensiilyatol fiigg. J6, ha kifejezziik rejtett vagyainkat, de nem jo, ha
engedjiik, hogy eluraljak eletiinket. J6, ha becsiiletesen viselkediink, de ha allan-
doan tokeletesek akarunk lenni, az megnyomorithatja szemelyisegiinket. J6, ha
van onkontrollunk, de nem szabad tulkontrollaltnak lenniink. Az erok egyensulya
es szabalyozasa biztositja az egeszseges eletet.
A szemelyiseg szerkezete
es mukodese pszichoanalitikus
nezopontbol
A LELEKTOPOGRAFIKUS MODELLJE
A SZEMELYISEG OSSZETEVOL STRUKTURALIS MODELL
Osztonen (id)
En (ego)
Felettes-en (szuperego)
Az erok egyensulya
MOTIVACIO: A SZEMELYISEG HAJTOEROI
Megszallas (katexis) es az energia hasznosftasa
A hajtoerok ket osztalya: eletoszton es halaloszton
A libidinalis es agressziv energiak egyiittes kifejezodese
Katarzis
A motivacios erok eltolodasa es szublimacioja
PSZICHOSZEXUALIS FEJLODES
Oralis szakasz
Analis szakasz
Fallikus szakasz
Latenciaszakasz
Genitalis szakasz
OSSZEFOGLALAS . KULCSFOGALMAK
Johm es baratnqje, Ann egymastol igen tiivol fekvofoiskolakon tanulnak. Mindkettojilknek
nagyon nehez volt hosszu idoszakokat egymas nelkiil tblteni, mig vegill John iigy dontott,
hogy nem csinalja tovabb. Elhatarozta, hogy felhivja Annt es szakit a lannyal. Felveszi a
telefont, tarcsdzza a szdmot, es a vonal nidsik vegen annak a kollegiumnak a portasa veszi
fel a telefonl, ahol Ann a mult, evben, a kollegiumbol valo kikoltozese elott lakott. „Miert
pant ezt a szamot hivtam?” - teszi felJohn a kerdest bnmaganak.
szimk? A legtobb ember altalaban konnyen megvala-
szolja ezt a kerdest anelkiil, hogy a leghalvanyabb
gyami felmeriilne benne valasza helyesseget illetoen.
Legtobben kozvetlen kapcsolatot teteleziink fel tnda-
tos szandekaink es viselkedesiink kozott. A veletlen
nelia keresztezi szandekainkat, de a vcletlenek ritka
esemenyek.
Letezik egy olyan szemelyisegfelfogas, amely elesen
megkerdojclezi ezeket a felteveseket. E nezopontbol a
viselkedest reszben olyan belso erok hatarozzak meg,
amelyek kiviil esnek a tndatos ellenorzes koren. A
veletlenekrol ez a szemlelet azt tartja, hogy azok valo-
jaban ritkan veletlenek. Gyakran tunik veletlennek
olyasmi, amit szandekosan tettiink, csak eppen nem
voltunk tudataban szandekunknak.
A szemelyisegnek ezt a megkozeliteset nevezziik
pszichoanalitikus elmeletnek vagy pszichoanalizisnek.
A pszichoanalitikus elmelet szorosan kotodik egyetlen
teoretikushoz (bar tulajdonkeppen az elmeletnek jo-
val tobb a torteneti elozmenye, mint ami szelesebb
korben ismert- lasd Ellenberg 1970; Erdelyi 1985). Ez
az elmeletalkoto egy osztrak orvos, nevezetesen
Sigmund Freud volt. Az 1895 es 1940 kozotti 45 eves
idoszakban kialakultelmeletmegjelenesekormegdob-
bentette a tudomanyos kozvelemenyt (lasd a 8.1. kere-
tes szoveget). A szemelyisegrol valaha is alkotott elme-
letek koziil maig is ez a leghatasosabbak egyike. Nem-
csak a pszichologiara, de az antropologiara, a politikai
tudomanyokra, a szociologiara, sot a muveszetekrc es
az irodalomra is nagy hatast gyakorolt. Valojaban ne-
hez lenne a nyugati civilizacioban a modem gondol-
kodasnak akar egyetlen olyan teriiletet is fellelni, ame-
lyet valamilyen modon ne erintettek volna meg a pszi-
choanalitikus elkepzelesek.
A pszichoanalitikus gondolatok hatasanak talan
legekesebb bizonyitekat az szolgaltatja, ahogyan azok
beepiiltek mindennapi nyelviinkbe es tapasztalataink-
ba. Gyakran hasznaljuk peldaul a .freudi elszolas” kife-
jezest olyan nyelvbotlasokra, amelyek rejtett (tudatta-
lan) erzeseket vagy vagyakat sejtetnek. Ezekbol az
clszolasokbol arra kovetkeztethetiink, hogy viselke-
desiinket neha olyan erok iranyitjak, amelyek nem
tudatosulnak. Ez az elkepzeles kozvetleniil a pszi-
choanalizisbol szarmazik.
Mielott reszletesen vazolnank a pszichoanalitikus
elmeletet, ki kell emelniink ket fontosjellegzetesseget,
amelyek minden mas szcmclyisegpszicliologiai szem-
lelettol megkfllonboztetik. Eloszor is Freudot elbuvol-
tek a szimbohunok, metaforak es analogiak. Ez a von-
zodas tetten erheto elmeleteinek mind lonnajan,
mind pedig tartalman. Az elmelet megfogalmazasai-
ban szamos analogiat hasznal. Freud allandoan iijabb
es iijabb metaforakat keresett mondandoja leirasara;
kiilonbozo idoszakaiban kiilonbozo metaforakat alkal-
mazott, es a gyakran hasznalt metaforak erosen befo-
lyasoltak az elmelet formai jellemzoit. Eppen ezert
nehez eldonteni, hogy melyek az alapgondolatok es mi
az, ami pusztan metafora (Erdelyi 1985).
Freudnak a metaforakhoz es szimbolumokhoz
valo vonzodasa az elmelet tartalmi reszere is hatott.
Meghozza iigy, hogy Freud szerint az emberi visel-
kedes maga is nagymertekben szimbolikus. Az em-
berek cselekvesei ritkan azok, aminek latszanak.
Ellenkezoleg, a cselekedetek jellemzoi mas rejtett
minosegeket jelkepeznek. Ez a gondolat athatja az
egesz pszichoanalizist.
A tnasodik jellegzetesseg az, hogy a freudi elme-
let nem valaszthato el a terapias modszertol, illetve
a terapiaban folyamatosan jelen levo szemelyiseg-
mero eljarasoktol, hiszen ezeken alapszik. Valo-
jaban maga a pszichoanalizis kifejezes egyszerre
jeloli a freudi terapas eljarast, Freud kutatasi
modszeret, illetve szemelyisegehneletet. Az elme-
let es a terapia ilyen osszefonodasa semmilyen
mas szemelyisegpszichologiai megkozclitesben nem
talalhato meg, es ez atszinezi az elmelet minden
mozzanatat.
Egcszeben nezve a pszichoanalitikus elmelet
nagyon bonyolult. A komplexitas mogott azonban
200 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
: - ———r — r —
• .-? s' ’"л 8.1, A pszichoanalizistbrteneti keretben
A pszichoanalitikus elmelet fogalmai minden mas, kony-
viinkben targyalt teorianal hamarabb keletkeztek (koriil-
beliil a XX. szazad kezdetetol jo nehany evtizeden at). Az
a kulturalis es tudomanyos kozeg, amelyben az elmelet
sziiletett, jelentosen elter napjainketol, es ennek minden
bizonnyal nagy hatasa van az elmelet formajara. Hogy
jobban megertsiik, miert eppen ilyen format oltottek
Freud elkepzelesei (es miert hatottak iigy, ahogyhatottak),
nezziink koriil abban a vilagban, amelyben Freud elt.
Freud korai irasai a kesoviktorianus idoszakban, az
1800-as evek vegen irodtak. Ebben az idoben a kozep- es
felsobsztaly tiirsadalma ugy tekintett az emberi lenyre,
mint amely elerte a racionalis onkontroll, a civilizacio
felsobbrendu allapotat, sot a tokeleteshez kozelit. Ez be-
kepzelt es onelegiilt tarsadalom volt, amelyet a mai mer-
cenk szerint begyoposodottnek es kepmutatonak ertekel-
nenk. Az emberi szexualitasrol nyilvanosan alig-alig vettek
tudomast, es egyaltalan nem beszeltek rola nyiltan.
Ebbe a szenvtelen tarsadalomba Freud kulturalis
bombat dobott. Olyan lenyeknek mutatta be az embert,
akiket nem tudatos belso erok vezetnek. Istenhez hason-
latos eloleny helyett primitiv allatnak tekintette az embert.
Racionalis es intellektualis felnottek, sot gyermekek he-
lyett szexualis es agresszfv vagyak altal motivalt lenyekrol
beszelt.
Freud szerint a civilizacio fejlodese soran az emberi-
seg onimadatat harom traumatikus sokkhatas erte. Az
elso Kopernikusz felfedezese volt, miszerint a Fold nem a
vilagegyetem kozeppontja. A masodik Darwin kijelentese
arrol, hogy az ember a tobbi allathoz hasonloan az evolu-
cio termeke. A harmadik hatas pedig magatol Freudtol
szarmazik, amely szerint az emberek tudattalan es nem
kontrollalt eroknek vannak kiszolgaltatva. Raadasul az
elso vilaghaboni remsegei meggyozoen bizonyftottak,
hogy a civilizacio maza sokkal vekonyabb, mint azt a
legtobben felteteleztek.
Freud nezetei reszben azert zokkentettek ki a tudo-
manyos vilagot a regi kerekvagasbol, mert oly elesen
alltak szemben szeles korokben osztott feltetelezesek-
kel. A masik ok az volt, hogy Freud nagy hangsulyt
helyezett a szexualitasra, ktilonosen a gyermeki szexu-
alitasra, ami miatt sokan perverznek, obszcennak es
bunosnek titulaltak. Az a teny, hogy Freud zsido volt
egy antiszemita tarsadalomban, tovabbi gyanakvast tap-
lalt. Elmeletet nem tamasztotta ala till sok bizonyftek-
kal, es ez nem tetszett a tudomanyos kozvelemenynek.
Mindezen tenyezok ellenallast valtottak ki Freud elme-
letevel szemben. Furcsamod epp ez az ellenallas hfvta
fel ra meg inkabb a figyelmet.
Bar Freud elkepzelesei elesen szemben alltak a
viktorianus tarsadalom felteveseivel, megsem intellek-
tualis vakuumban keletkeztek. Darwin korabbi kijelen-
tese, miszerint az ember csupan egy a foldon elo allatok
koziil, jo nehany mas feltevcst vont maga utan. Darwin
szerint minden elolenyt tiilelesi es ftyfenntartasi oszto-
nei iranyitanak. Ezek az osztonok fogalmilag azonosak
Freud szexualis oszton- es eletoszton-fogalmaval. Bar a
tarsadalom altalaban racionalis lenynek tartotta az em-
bert, nehany filozofus, peldaul Schopenhauer es Nietz-
sche amellett erveltek, hogy az emberek viselkedeset
gyakran tudattalan es irracionalis erok osztonzik. Ez az
elkepzeles koszon vissza Freud munkassagaban.
Hatassal voltak meg Freudra mas tudomanyagak kep-
viseloinekgondolatai is, es ezeket gyakran epftette be sajat
elmeletebe (Ellenberg 1970). Peldaul Freud elkepzelese
az emberrol mint energiarendszerrol kozvetleniil a kora-
beli fizika es kemia felfogasat tiikrozi. A legfontosabb
talan a XIX. szazad fizikusai altal kidolgozott megmara-
daselv, mely szerint az anyag es az energia nem vesz el,
csak atalakul. Ez a gondolat kesztetett kiilonbozo tudo-
manyteriileteken dolgozo teoretikusokat arra, hogy azon
gondolkodjanak, hogyan lehet a kiilonbozo fizikai rend-
szereket az energiaatalakulas terminusaiban kezelni. Ezek
kozott ott volt Freud is. A megmaradas elve jelenik meg
Freud azon velekedeseben, hogy az dsztonos impulzusok-
nak, igy vagy iigy, de kifejezesre kell jutniuk.
Ha Freud mas korban elt volna, metaforai is min-
den bizonnyal masok lettek volna. A teny azonban az,
hogy a pszichoanalizis azokban a kifejezesekben el
tovabb, amelyeket Freud hasznalt. Ezt a fejezetet olvas-
van, mindig tartsuk szem elott azt a kulturalis es tudo-
manyos kontextust, amelyben az elmelet keletkezett.
Megprobaljuk iigy bemutatni az elmeletet, hogy alkal-
mazkodjon a mai olvasohoz, a mai vilaghoz. Ha a
gondolatok metaforikusan elavultnak tunnek, jusson
esziinkbe az a vilag, amelyben fogantak.
viszonylag keves alapelv all. Az elmelet elso latasra
zavarosnak tunhet, mivel fogalmai melyen dsszefo-
nodnak egymassal. Eppen ezert nehez az elmelet
egyetlen oldalarol beszelni anelkiil, hogy a tobbirol
szo ne essek. Megis talan a legjobb azzal kezdeni,
hogyan kepzelte Freud a lelek szervezodeset. Ezt az
elkepzelest gyakran nevezik a lelek topografikus
modelljenek.
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol
201
A LELEK TOPOGRAFIKUS
MODELLJE
Kozismert az a leiras, amely szerint a leleknek ket
tartomanya van. Az egyik a tudatos elmenyeket
tartalmazza, azokat a gondolatokat, erzeseket, vi-
selkedeseket, amelyeknek az adott pillanatban tu-
databan vagyunk. A masik lelekreszben olyan em-
lekek vannak, amelyek aktualisan kiviil esnek a
tudatossagon, de konnyen a tudatba hivhatok. Sa-
jat kora ehneletalkotoinak munkaibol meritve
(lasd Ellenberger - 1970 — osszefoglalojat) Freud
egy harmadik teriiletet csatolt az elozo kettohoz. Ez
a harom lelki tartomany alkotja azt a konfiguraciot,
amelyet Freud lelki topografianak nevezett el.
Freud a tudatos fogalmat nagyjabol a hetkozna-
pi ertelemben hasznalja, vagyis azt a lelki teriiletet
erti alatta, amelyrol pillanatnyilag tudomasunk
van. Az emberek altalaban kepesek szavakba onte-
ni tudatos elmenyeiket es ezekrol logikus modon
gondolkodni. A normal emlekezetet tartahnazo
teriilet a tudatelottes nevet kapta. A tudatelottes
elemei aktualisan kiviil esnek a tudatossagon, de
konnyen a tudatba hozhatok. Peldaul, ha felidez-
ziik a telefonszamunkat vagy a legutobb latott film
cimet, akkor ezeket a tudatelottesbol emeljiik a
tudatba.
A tudattalan kifejezest Freud a mindennapi szo-
hasznalattol meglehetosen eltero modon hasznalta.
Ezt a szot fenntartotta arra a lelki teriiletre, amely
kozvetleniil nem hozzaferheto a tudatossag szamara
(lasd meg 8.2. keretes szoveget). Freud a tudattalant
(reszben) a szorongassal, konfliktusokkal vagy fajda-
lommal asszocialodott vagyak, erzesek es gondolatok
gyujtoterenek tekintette (peldaul Rhawn 1980). Ha
ezek egyszer a tudattalanba keriiltek, tobbe nem
tunnek el onnan. Folyamatos hatast gyakorolnak a ke-
sobbi viselkedesre es a tudatos elmenyre.
Freud gyakran hasonlitotta az emberi lelket
jeghegyhez (ezt az elgondolast Theodor Lippstol
kolcsonozte - lasd Ellenberger 1970). Ajeghegy
csiicsa felel meg a tudatosnak, joval nagyobb viz
alatti resze pedig annak, ami a tudaton kiviil esik.
A viz alatti teriilet egy resze, amely meg latszik a
vizen keresztiil, a tudatelottes. A jeghegy legna-
gyobb, lathatatlan resze a tudattalan. Bar a tudat-
nak es a tudatelottesnek van hatasa az emberek
viselkedesere, ezeket Freud kevesse tartotta fontos-
8.1. ABRA A lelek Freud-file topografikus modelljmek grafikus
dbrazoldsa. A tudatos is tudatelottes teriilet resze kozott a
tartaimak konnyen mozognak oda is vissza. A tudatos is
tudatelottes riszbol a tartaimak a tudattalanba is kerillhetnek.
Azonban, ha vaJami egyszer tudattalanna valt, tobbe nem
tudatosithato, mert egy mentalis kapu megakaddlyozza a haz-
zafirest
nak, mint a tudattalant Freud tigy gondolta, hogy
a szemelyiseg igazan fontos miikodesei a tudatta-
lanban zajlanak.
A tudatossag e harom szintje alkotja a lelek
topografikus modelljet (lasd 8.1. abra). A tudatos es
a tudatelottes kozott a lelki tartaimak konnyen mo-
zognak oda es vissza. Mindket reszbol lecsiiszhatnak
tartaimak a tudattalanba. Ami azonban tudattalanna
valt, akaratlagosan nem tudatosithato, mert bizonyos
psziches erok gondoskodnak arrol, hogy rejtve ma-
radjanak. E harom teriilet alkotja azt a szinpadot,
ahol a szemelyiseg dinamikus folyamatai jatszodnak.
A SZEMELYISEG OSSZETEVOI:
STRUKTURALIS MODELL
Freud (1962/1923) kidolgozta a szemelyiseg struk-
turalis modelljet is, amely kiegesziti a lelek emlitett
topografikus modelljet. Freud (igy velte, hogv a
202 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
8.2. A tudattalan mai feMbgasa
A pszichologusokat regota erdekli a tudattalan terme-
szete. A vizsgaloclas nyoman szinte azonnal vilagossa
valt, hogy azok az esemenyek, amelyek a tudatossagon
kiviil tortennek, hatassal vannak arra, ami a tudatban
zajlik. Keves elmeletalkoto jutott el addig, mint Freud,
hogy versengo es konfliktuozus tudattalant feltetelez-
zen. Annal tobben talaltak sztiksegesnek, hogy felteve-
seket fogalmazzanak meg arrol, hogy mi zajlik a tudat-
talanban.
A kozelmtiltban az elme mukodesevel kapcsolatos
erdeklodes a kognitiv pszichologia fejlodesevel parhu-
zamosan, dramaian inegnovekedett. (Ezzel az elmeleti
vonulattal bovebben a 16. fejezetben foglalkozunk.) A
mai kognitiv elmeletek tudattalan fogalmanak a freu-
dietol eltero konnotacidi vannak (lasd Brody 1987;
Epstein 1994; Kihlstrom 1987: Loftus 1992; Uleinan es
Bargh 1989). A tudattalant tovabbra is az elme azon
leszenck tekintik, amely nem hozzaferheto, de ennek
mas oka van, mint amit Freud feltetelezett. E kiilonb-
scgre utalva a mai elmeletalkotok kognitiv tudattalanrol
beszelnek, szemben a pszichoanalitikus tudattalannaL
A mai nezopont szerint a tudat egyfajta munkatenilet,
ahol informaciok merlegelese, itelet- es donteshozatal,
valamint a szandckok megformalasa tortenik. Amennyi-
ben ezek a folyamatok elegge megszokottavalnak, automa-
tikusan kezdenek mtikodni, es kikeriilnek a tudatos ellenor-
zes alol. Mi teszi a dolgokat megszokotta? Nehany folyamat
veleszftletetten rutinszerii. Nem kell donteniink arrol, hogy
emesztonedveink tennelocljenek vagy a szivi'mk verjen, es
valoszinuleg nehez tudatositani azokat a folyamatokat is,
amelyek reven ezek az esemenyek zajlanak
Mas folyamatok a gyakorlas uljan valnak megszo-
kotta. Ha valamit gyakorolunk (iij utesfajtat a tenisz-
ben, iij receptet, gepelest, az elso benyomas kialakita-
sat), az az ismedesek soran valtozasokon megy keresz-
tul. Eleinte nagy energiat fektetflnk az adott cselekves-
be. Ha tijra es ujra csinaljuk, a dolog egyre gordiileke-
nyebben, simabban (es gyorsabban) megy. Minel tob-
bet gyakoroljvk, a cselekves annal kevesebb figyelmet
igenyel, s ha elegszer gyakoroltuk, akar figyelmink sem
kell, magatol vegbemegy. Ha a cselekves mar teljesen
automatikus, a mogottes folyamatok tudattalanna val-
nak, s a cselekves beindulasakor mar nem tudunk
hozzajuk ferni. Egy jol ismert vizsgalat peldaul azt mu-
tatta ki, hogy az emberek nem kepesek pontosan be-
szamolni arrol. milyen alapon hozzak meg dontesriket,
ehelyett sztereotipiakra tamaszkodnak (Nisbett es
Wilson 1977).
A hipnoziskutatas is szolgaltat bizonyitekokat arra,
hogy letezik tudattalan lelki tartomany (Hilgard es
Hilgard 1983; Kihlstrom 1987). Hipnotikus szuggeszti-
oval peldaul el lehet emi, hogy egyebkent fajdalmas
ingerek hatasa alatt szubjektive ne erezziik magunkat
kellemetleniil. Ugyanakkor az is bizonyitott, hogy a
perceptualis rendszer felfogja az ingert. es a leleknek
ez a resze tudataban van a fajdalomnak. A hipnotizor
ugyan el tudja emi a pszichenek ezt a reszet, amely
visszaigazolja a fajdalmat, de ketsegtelen, hogy mi ma-
gunk erre nem vagyunk kepesek.
Seymor Epstein (1994) amellett ervel, hogy mind-
ezek ajelensegek es meg masok is azt tiikrozik, amit 6
a feldolgozasi esemenyek elmenymodjanak nevez. Ez a
feldolgozasi mod parhuzamos, de nem azonos a racio-
nalis feldolgozassal. Az elmenyrendszer erzelmi, intui-
tiv es nem verbiilis modon mukodik. Mukodese nem
szandekos, s joreszt kiviil esik a tudatossagon. Bizonyos
torzitassal vagy hangsii lyeltolodassal jar, de ez a legtobb
esetben nem okoz zavarokat. Epstein amellett ervel,
hogy az a fajta kaotikus tudattalan, amelyet Freud el-
kepzelt, valoszinutlen, hogy kialakulna. Ha olyan gyen-
gen alkalmazkodna a valosaghoz, akkor bizonyara nem
maradtvolnafenn evezredeken at. Masfelol az Epstein
altal elkepzelt tudattalannak sokkal nagyobb az adap-
tiv, vagyis az alkalmazkodast szolgalo erteke.
A kutatasok igazoltak, hogy az emberi elmenyek sok
aspektusat befolyasoljak tudatossagon kiviil eso folya-
matok. Ilyen hatasok jelentkeznek, amikor mas szeme-
lyeket eszleliink es benyomasokat formalunk roluk,
amikor becsleseket tesziink arrol, hogy valamely ese-
meny varhatoan hogyan fog lezajlani. Ilyen folyamatok
hatnak hangulatainkra es cselekvcscinkre is. Akar
egyetertiink Freuddal a tudattalan tartalmat illetoen,
akar nem, az biztos, hogy letezesenekfeltetelezeseben
igaza volt.
szemelyiseg harom osszetevobol all, amelyek kol-
csonhatasa eredmenyezi a komplex emberi viselke-
dest. Ezek az osszetevok nem a test fizikai jelense-
gei, hanem a szemelyiseg mtikodesenek harom
vetiiletet jeldlik. Az osszetevoket osztonennek, en-
nek es felettes ennek nevezziik.
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezdpontbol • 203
Osztonen (id)
Az osztonen a szemelyiseg osi resze, az egyetlen,
amely sziilelcstol fogva adott Az osztonm (az id latin
jelentese: ,,az”) a szemelyiseg osszes oroklott, oszto-
nos es primitiv aspektusat magaba foglalja. Az oszton-
en teljes egesziben tudattalan es sz.orosan kapcsolodik
osztonos biologiai folyamatokhoz, amelyekbol ener-
giajat nyeri. Freud valojaban ugy hitte, hogy az osszes
lelki energia az osztonenbol szarmazik. Ennelfogva
az osztonen a szemelyiseg „motorja”.
Az osztonen az ligynevezett oromelvnek megfe-
leloen mukodik. Az oromelv szerint a sziiksegletek-
nek azonnal ki kell elegiilniiik (Freud 1949/1940). A
kielegiiletlen sziiksegletek kellemetien fesziiltsegi al-
lapotot hoznak letre. Ezek kesztetik az embert arra,
hogy azonnal kielegitsek sziiksegleteiket. Az oromelv
szerint a legenyhebb ehsegerzetnek is evesi probalko-
zashoz kellene vezetnie. A szexualis vagy legaprobb
rezdiilese is olyan erofeszitesre kesztet, amely a sze-
xualis kielegiiles fele vezet.
Az oromelv elso pillantasra csabito gondolat. Ki
akarna kielegiiletlen sziiksegletekkel „szaladgal-
ni”? Mindazonaltal akad egy problema. Az oromelv
semmilyen modon nem korlatozza a kielegiiles
rnodjat. Az elv azt mondja ki, hogy a vagyaknak
azonnal teljesiilniuk kell. Arrol azonban nem szol,
hogy a kielegiilesnek racionalis, elerheto, vagy
olyan utat kell talalni, ami figyelembe veszi avesze-
lyeket vagy a lehetseges problemakat.
Ha az embereket teljesen az oromelv iranyita-
na, nagyon gyorsan bajba keriilnenek. Szamol-
nunk kell a koriilottiink levo bonyolult es nemrit-
kan fenyegeto vilaggal. Az ehes ember peldaul nem
rohanhat at az autokkal teli littesten, hogy etelhez
jusson. A szocialis realitas is korlatok koze szoritja
a viselkedest. Ha peldaul belekostolunk a szobatar-
sunk pizzajaba, mielott belekezdett volna az elfo-
gyasztasaba (vagy ha till kedvesek vagyunk a barat-
nojehez), konnyen egy feldiihodott szobatarssal
talalhatjuk szemben magunkat.
Mindazonaltal az oromelv azt jelenti, hogy
amint az osztonen fesziiltseget eszlel, megprobalja
azt valahogyan levezetni. Azt a mechanizmust,
amellyel az osztonen a fesziiltsegeket csokkenti,
elsodleges folyamatnak nevezziik. A kifejezes bizo-
nyos sziikseglet kielegiileset szolgalo targy vagy ese-
meny mentalis kepzetenek kialakitasat es e kepzet
erzelmi megszallasat jelenti. Az ehes csecsemo ese-
teben az elsodleges folyamat az anyamell vagy a
ciunisuveg kepzetet idezheti fel. Ha tavol vagyunk
attol, akit szeretiink, az elsodleges folyamat megalkot-
ja az illeto kepzeleti kepet. Az ilyesfajta kepalkotas
elmenyet nevezziik vagyteljesitesnek.
Az elsodleges folyamat altal letrehozott fesziilt-
segcsokkentesnek van egy komoly hatranya. Nem
kepes kiilonbseget tenni a mentalis kepzet es a
valosagos targy kozott. Kovetkezeskepp az elsd'd-
legesfolyamat-gondolkodas csak rovid tavii fesziilt-
segredukciora kepes, de nem alkalmas ugyanerre
hosszii tavon (lasd peldaul Zern 1973). Az ehes
csecsemo, ha csak kepzeli, hogy szopik, nem lesz
sokaig elegedett. Ha valakinek hianyzik a szerehne,
egesz biztosan nem eri be a fantaziabeli egyiittle-
tekkel, legyenek azok megoly valoszeruek is. Mind-
ez tehat ismet azt illusztrallja, hogy az osztonen
mikeppen nem veszi figyelembe a valosagot. On-
non vilagaban letezik, olyan vilagban, ahol az orom-
elv az egyetlen szabaly.
En (ego)
Mivel az osztonen nem kepes megkiizdeni az objek-
tiv valosaggal, a psziches funkciok masik keszlete is
kifejlodik, amelyet ennek vagy egonak neveziink.
Freud szerint az en az osztonenbol szarmazik, es az
osztonen energiainak egy reszet sajat celjaira hasznal-
ja fel. Az egofolyamatok arra osszpontosulnak, hogy
az osztonen impulzusait hatekonyan, a kiilvilag kove-
telmenyeit figyelembe veve elegitsek ki. Mivel az en
kapcsolatban van a kiilvilaggal, a legtobb egofunkcio
a tudatban es a tudatelottesben helyezkedik el. Mivel
azonban az dsztonenhez is kapcsolodik, tudattala-
nul is mukodhet.
Az ego a valosagelvnek megfeleloen miikodik
(G. S. Klein 1972). A valosagelv szerint a viselkedes-
nek a kiilso vilag allapotat kell szem elott tartania,
s nem pusztan a belso sziiksegleteket es vagyakat.
A valosagelv a viselkedes racionalis oldalat kepczi
(vo. Zem 1973). Miutan a kornyezet fele iranyit,
arra kesztet benniinket, hogy a cselekves elott sza-
mitasba vegyiik a kiilonbozo megoldasokhoz kap-
csolodo kockazatokat. Ha egy cselekvessorozat tul-
sagosan veszelyesnek latszik, a kielegiiles mas mod-
ja utan neziink. Ha az azonnali fesziiltsegcsokken-
tesnek nines biztonsagos utja, a vagyteljesitest ke-
sobbi, biztonsagosabb vagy esszen'ibb idopontra
halasztjuk.
204 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
8.3. Az egokontroll es a kielegiiles kesleltetese ? * *’•; >>
« 5' "S ........ Й.
Az ego egyik fo feladata az, hogy az impulzusok es
vagyak kielegiteset kesobbi idopontra halassza (Block
es Block 1980). Akielegiiles kesleltetese az crett szeme-
lyiseg jellemzoje, a szocializacio fontos celja. Agyerme-
keknek meg kell tanulniuk, hogy ajutalomra varni kell
(peldaul most kell dolgozni, de kesobb fizetnek erte),
hogy a tarsadalom hasznos tagjaiva valhassanak. Azt is
leirtak mar, hogy a kesleltetesre valo keptelensegjelen-
tos szerepetjatszik a bunozo viselkedes kialakulasaban
(Mowreres Ullman 1945). Mindezek miatt a kielegiiles
kesleltetese hosszii ideje sokoldaltian vizsgalt teriilet. A
vizsgalatok tobbseget nem a pszichoanalitikus gondol-
kodas ihlette, de a tema relevans ismereteket adhat a
pszichoanalitikus folyamatokrol.
A legtobb laboratoriumi kutatasban figy vizsgaljak
ajelenseget, hogy agyermekeketvalasztasi lehetosegek
ele allitjak. Megkaphatnak egy kisebb jutalmat, atnely-
re kevesbe vagynak, vagy varhatnak egy kicsit es na-
gyobb, jobban ahitott jutalomhoz jutnak. Az ilyen pa-
radigmaval dolgozo kutatasok egyik kozponti kerdese
a kielegiileskesleltetes szituacios meghatarozoinak vizs-
galata (a tema osszefoglalasat lasd Mischel 1966,1974).
Ha peldaul a jutalom a gyermekek szeme elott van, az
megneheziti a kesleltetest (Mischel es Ebbesen 1970).
A kesleltetes konnyebben megy, ha a gyermekek kog-
nitiv iiton iigy fomialjak at a szituaciot, inintha a tar-
gyak valojaban nem lennenek ott. Elkepzelik peldaul,
hogy a targyakcsak „szines kepekafejiikben” (Mischel
es Baker 1975; Moore, Mischel es Zeiss 1976). Altala-
nosabban fogalmazva a kielegiiles kesleltetesi ideje ak-
kor novekedhet, haagyermekek rendelkeznek elterelo
technikakkal. amelyek elvonjak figyelmiiket a vagyott
jutalomrol (Mischel, Ebbesen es Zeiss 1973). Valoja-
ban az tortenik, hogy az en bccsapja az osztonent azzal,
hogy valami niassal foglalja le.
A kielegiileskesleltetes kutatasanak masik vonala a
kesleltetesi kepesseg szemelyisegbeli korrelatumait
vizsgalja. A kesleltetes kepesscge osszefiigg az intelli-
gencia bizonyos jellemzoivel (Mischel es Metzner
1962), talan azert, mert az okosabb gyerekek jobban
kepesek mentalisan atalakitani a helyzetet. A jobb kcs-
leltetesi kepesseggel biro gyennekeket jobban erdekli
a teljesitmeny es a szocialis felelosseg (Mischel 1961),
ami jol egybevag azzal az elkepzelessel, hogy ezek a
gyermekek jol definialt ennel rendelkeznek.
Funder, Block es Block (1983) kozelmilltban veg-
zett longitudinalis vizsgalata azt sugallja, hogy a keslel-
tetes alapja nemileg kiilonbozik lanyoknal es fiuknal.
A fiuknal a kesleltetes az emocionalis es motivacios
impulzusok feletti kontrollal, az eros koncentracioval
es a megfontolt, elmelyiilt cselekvessel fiigg ossze. Ez
illeszkedik ahhoz a pszichoanalitikus allitashoz, mely
szerint a kesleltetes egofunkcio, melynek celja az 6sz-
tonen impulzusainak kifejezese feletti szandekos ellen-
orzes. A lanyoknal viszont a kesleltetes sokkal eroseb-
ben kapcsolodik az intelligenciahoz, a lelemenyesseg-
hez es a kompetenciahoz. Funder es munkatarsai
(1983) szerint ez a kiilonbseg a lanyok es fiiik eltero
szocializaciojaban gyokeredzik (lasd meg Block, von
der Lippe, es Block 1973; Block 1973, 1979).
A valosagelvnek megfeleld'en mukodo en fo
celja, hogy elhalassza az osztonen energiainakleve-
zeteset addig, amig a fesziiltsegnek megfelelo tar-
gyat vagy cselekvesmodot nem talal (8.3. keretes
szoveg). Konkretabban, az ego az iigynevezett mar
sodlagos f olyamaton keresztiil probalja meg egyez-
tetni a fesziiltsegcsokkento targy kepzetet (amely
az osztonen elsodlegesfolyamat-mukodesebol szar-
mazik) es a kiilvilagi targy valosagos eszleletet. Fon-
tos eszben tartani, hogy az ennek nem az a celja,
hogy az osztonen vagyait folyamatosan gatolja. Az
en celja az, hogy kielegitse az osztonen vagyait,
csakhogy megfelelo idoben es megvalosithato mo-
don (Bergmann 1980).
Az elsosorban a valosagelv szerint mukodo es
masodlagosfolyamat-gondolkodast hasznalo en az
intellektualis folyamatok es a problemamegoldas
szekhelye. A realis gondolkodas kepessege teszi
lehetove az en szamara, hogy olyan cselekveseket
tervezzen, amelyek kielegitik szuksegleteit, majd
ellenorizze, hogy azok mukodnek-e. Eztafolyamatot
nevezziik valosagprobanak. Az egot gyakran iigy jel-
letnzik, mint amely „vegrehajto” szerepet tolt be a
szemelyiseg mukodeseben, amely az osztonen ige-
nyei es a ktilvilag kenyszerito eroi kozott kozvetit.
Konnyen belathato, hogy az dromelv es a reali-
taselv, igy az id es az ego ohatatlanul konfliktusba
kerftlnek egymassal (8.2. abra). Az oromelv azt
diktalja, hogy a vagynak azonnal teljestilnie kell,
mig a realitaselv megprobalja kesleltetni ezt. Az
8. A szemelyiseg szerkezete es mukbdese pszichoanalitikus nezdpontbol • 205
oromelv az embereket belso fesziiltsegi allapotaik
fele, a realitaselv pedig a kornyezeti korlatok fele
forditja. Az en feladata rovid tavon az, hogy meg-
akadalyozza az osztonen mukodesbe lepeset, vagyis
kontroll alatt tartsa mindaddig, amig a sziiksegle-
tek realis es racionalis iiton nem lesznek kielegithe-
tok. Igy aztan nagy az cselye, hogy a szemelyisegen
beliil konfliktusok lepnek fel. Ezzel a temaval a pszi-
choanalitikus elmelet melyrehatoan foglalkozik
. Freud (1933) a 16 es lovas metaforajat hasznal-
ta, hogy erzekeltesse ezt a kotelhiizast a szemelyise-
gen beliil. Az osztonen a 16, amely a mozgas erejet
szolgaltatja, az en pedig a lovas, amely megprobal
iranyt szabni a mozgasnak. A lovas altalaban kepes
a 16 energiajat a megfelelo iranyba terelni, de oly-
kor nem tehet egyebet, mint hogy arrafele iranyitja
a lovat, amerre az amiigy is menni akar.
Bar az ego pozitiv eronek tunhet szamunkra,
mert megfekezi az osztonent, de ez a benyoma-
sunk nemikepp felrevezeto. Az ennek ugyanis
nines erkolcsi erzeke. Teljes egeszeben pragma-
tikus, arra torekszik, hogy a dolgok a leheto leg-
jobban menjenek a valosag adott korlatai kozott.
Az egot kiilonoskeppen nem zavarja a csalas es
lopas, vagy az oromelv szabadjara engedese ege-
szen addig, amig nines esely a lebukasra. A egyen
moralis erzeke a szemelyiseg harmadik, egyben
utolso reszeben rejlik.
Felettes en (szuperego)
A szemelyiseg harmadik, utolsokent kifejlodo ossze-
tevoje a felettes en (szuperego; a latin kifejezes
osszetett szo, jelentese: az en feletti). A felettes en
arra fejlodott ki, hogy kezeljen egy, a szemelyisegen
beliil kialakult konfliktust, amelyet ebben a fejezet-
ben kesobb targyalunk.
A szuperego a sziiloi es tarsadalmi ertekeket
foglalja magaban. Azt donti el, hogy mi helyes vagy
helytelen. Tokeletessegre torekszik, nem pedig el-
vezetre. A felettes en ertekrendje a sziilok ertekei-
tol fiigg- A gyermek, hogy elnyeije sziilei szeretetet
es torodeset, lassan elfogadja azt, amit sziilei helyes-
nek gondolnak. A gyermek elkeriili mindazt, amit
a sziilok rossznak gondolnak, hogy ne erje fajda-
lom, biintetes es visszautasitas. Mas tekintelyfigu-
rak is befolyasolhatjak a szuperego fejlodeset,
Freud megis iigy gondolta, hogy az nagyreszt a
sziiloktol ered. A sziilok (es a tagabb tarsadalom)
8.2. ABRA Az (oromelvet kmieto) osztonen es a (realilaselvet
kbveto) en kozotti konfliktus alapjainak grafikus abrazoldsa
ertekeinek bevitelet (elsajatitasat vagy inkorpora-
ciojat) introjekeionak nevezziik.
A felettes en tovabbi ket alrendszerre oszthato.
A szuperego egyik resze, az enideal a megfelelo
viselkedes szabalyait tartalmazza, illetve a kivalosag
valamifele standardjat, ainelyre az egonak toreked-
nie kell. Minden, amit a sziilok helyeselnek es
ertekeinek, az enidealba epiil lie. A felettes en
masik aspektusa a lelkiismeret, amely a helytelen
viselkedest meghatarozo szabalyokat tartalmazza.
A sziilok altal helytelenitett 6s biintetett cselekve-
sekre vonatkozo tiltasok keriilnek a lelkiismeretbe
(lasd peldaul Sederer es Seidenberg 1976). Ha
helyteleniil viselkediink vagy gondolkodunk, ak-
kor biintudattal lakolunk.
A szuperegonak harom, egymassal osszefiiggo
feladata van. Eloszor arra torekszik, hogy teljesseg-
gel legatolja (ne csak elhalassza) az osztonen azon
impulzusait, amelyeket a tarsadalom (a sziilok)
rosszallananak. Masodszor megprobalja ravenni az
ent, hogy moralis, ne pedig racionalis megfontola-
sok alapjan cselekedjek. Hannadszor igyekszik a
szemelyt az abszohit tokeletesseg fele iranyitani,
iigy gondolatban, mint szoban es tettben. Ebbol a
leirasbol ki kell tunnie, hogy a felettes en egyalta-
lan nem realisztikus. „Civilizalo” hatast gyakorol a
szemelyisegre, de a realitastol meglehetosen elru-
gaszkodottan.
206 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
DENNIS, A KOMISZ
„Anyu azt mondja meg, mit nem szabad
csinalnom, Apu meg azt, mit kellene.”
A felettes ennek ket resze van.
A lelkiismeret a nemkivanatos
viselkedesek kipzeteit hordozza,
mig az enideal a helyes
viselkedesek kepet tartalmazza.
DENNIS. A KOMISZ Hank Ketchman es a North America
Syndicate engedelyevel
Az enliez hasonloan a felettes en is miikodhet
a tudatossag minden szintjen. Ennek fontos imp-
likacioi vannak arra nezve, hogyan ertekeljiik a
felettes en hatasait. Amikor a szuperego folyama-
tai tudatosak, akkor tisztaban vagyunk erzeseink-
kel es awal is, hogy honnan szarmaznak. Vegyiik
peldaul azt az esetet, amikor megsertek valakit
annak ellenere, hogy elveim szerint embereket
megserteni megbocsathatatlan. Ilyenkor a biin-
tudat forrasa nyilvanvalo. Egeszen mas az elmeny
azonban, ha a felettes en tudattalanul mukodik,
biintetve az osztonen (szinten tudattalan) vagyat.
Bunosnek erezziik magunkat, de nem tudjuk,
miert. Mivel a buntudatot az elsodlegesfolyamat-
gondolkodas is letrehozhatja, bun tudatunk lehet
teljesseggel irracionalis.
Az erok egyensulya
Ha a felettes en egyszer kialakult, az ennek nehez
dolga van (vo. Stolar es Fromm 1974). Az egonak
egyiittesen kell kezelnie az osztonen sziiksegleteit,
a felettes en moralis utasitasait es a valosag korlato-
zo eroit (8.3. abra). Ahhoz, hogy az ego minden
kovetelmenynek megfeleljen, az osszes fesziiltseget
azonnal csokkentenie kell, meghozza tarsadalmi-
lag elfogadhato (es) megvalosithato modon. Ter-
meszetesen ez nagyon valosziniitlen. Sokkal valo-
szinubb, hogy ezek az erok ujra es ujra osszeiitko-
zesbe keriilnek egymassal. A pszichoanalitikus el-
melet szerint ezek a konfliktusok mindannyiunk
eletenek szerves reszet kepezik.
Az enero kifejezes az egonak azt a kepesseget
jeloli, hogy mennyire hatekonyan tud mukodni az
osszeiitkozo erok kovetelmenyei kozott (Baron
1953). A kis enerovel rendelkezo szemely felorlo-
dik a versengo erok kozott. Nagyobb enerovel ko-
molyabb problemak nelkiil kezelhetok ezek a keny-
szerito erok. Az is lehetseges azonban, hogy az ego
tiilsagosan is eros. Az, akinek tiilsagosan eros az
enje, szelsosegesen racionalis es hate kony lehet, de
valoszinuleg ugyanannyira unahnas, hideg es tavol-
sagtarto is.
Valojaban mindez egy sokkal altalanosabb ker-
dest vet fel. Freud nem feltetelezte, hogy a szeme-
lyiseg harom komponense koziil barmelyik is ere-
dendoen Jobb” lenne, mint a tobbi. Sokkal fonto-
sabbnak tartotta a harom osszetevo egyensiilyat. A
till eros felettes ennel biro ember allandoan bun-
tudatot erezhet, vagy eppen elviselhetetleniil „szen-
teskedo” modon viselkedhet. Akinek az osztonenje
tiil eros, olyannyira belemeriilhet onmaga imada-
taba, hogy teljesen hidegen hagyja a tobbi ember.
Az egeszseges szemelyisegben a harom osszetevo
hatasa kiegyensulyozott.
MOTIVACIO: A SZEMELYISEG
HAJTOEROI
Eddig szamos ponton altalanos ertelemben beszel-
tiink energiarol, impulzusokrol, fesziiltsegi allapo-
tokrol, hajtoerokrol, vagyakrol. Hatarozzuk most
meg vilagosabban, milyen motivacios erok keszte-
tik az embereket cselekvesre.
8. A szemelyiseg szerkezete es miikbdese pszichoanalitikus nezopontbol
207
Az cnero arra utal, hogy a szemely
kepes hatekonyan kezelni a versen-
gest igenylo is probdra tevo helyzete-
ket
A motivaciorol gondolkodva a korabbi biologia
es fizika tudomanyatol Freud szamos elkepzelest
kolcsonzott. Ugy gondolta, hogy az emberek
komplex energiarendszereknek tekinthetok, ame-
lyekben a pszichologiai folyamatok (peldaul gon-
dolkodas, eszleles, emlekezes, tervezes es almodas)
biologiai folyamatokon keresztiil jutnak energia-
hoz. Ezeket a biologiai folyamatokat, melyek az
osztonenen keresztiil fejezodnek ki, osztontorekves-
nek vagy biologiai hajtoeronek (nemetiil: Trieb, an-
golul: drive) nevezziik. Bar ezeknek a fogalmaknak
eltero felhangjai vannak es maskepp hasznalatosak
kiilonbozo szovegkornyezetben (lasd a 8.4. keretes
szoveget), mi ebben a fejezetben megis egymassal
felcserelheto modon fogjuk oket hasznalni.
A biologiai hajtoeronek (a drive-nak) ket, egy-
massal osszefiiggo eleme van: a biologiai sziikseg-
allapot es annak velesziiletett psziches reprezenta-
cioja (a vagy). Peldaul a szomjiisag elmenyehez
8.3. ABRA Az abra grafikusan azt mutatja be, hogyan kell az
ennek kozvetitenie az osztonen, a felett.es in is a kiilso valosdg
gyakran konfliktusba keriilo kSvetdminyei kazott
kapcsolodo sziiksegleti allapot a testen beliili sejtek
kemiai osszetetelenek hianyzo egyensulya. A szom-
jiisag pszichologiai reprezentacioja a viz utani vagy.
Ezek az elemek egyiittesen hozzak letre a vizivashoz
vezeto drive-ot, ha eppen vizre van sziikseg. (Figyel-
jiik meg, hogy ez a lefras nagyon hasonlatos ahhoz,
ainellyel az 5. fejezetben, a motivumok targyalasa-
kormar lalalkozhattunk.)
A biologiai hajtoerok meg egy tulajdonsaga em-
litesre melto. Freud allaspontja szerint a szemelyi-
seg hattereben talalhato folyamatok eppen olyan
szakadatlanul mukodnek, mint minden biologiai
folyamat. A drive-allapotok mindaddig fennallnak,
ameddig olyan cselekves nem kovetkezik be, amely
csokkenti a fesziiltseget. Ha az osztontorekves nem
juthat kifejezesre, nyomasa iigy fokozodik, mint a
goznyomas a kazanban. A motivumoknak ezt a
szemleletet „hidraulikus” modellnek nevezziik.
Eszerint a drive kifejezesre jutasanak akadalyozasa
csak tovabb noveli a kielegiiles fele hato nyomast.
Ennek az elkepzelesnek messzemeno kovetkezmc-
nyei vannak.
Megszallas (katexis) es az energia
hasznositasa
Freud iigy gondolta, hogy a psziches energia ugyan
folyamatosan tennelodik, mennyisege megis korla-
tozott. Bizonyos idopontban csak meghatarozott
mennyisegu energia all rendelkezesre. A szemelyi-
seg harom alrendszere (az osztonen, az en es a
felettes en) verseng ezert az energiaert. Akarmelyik
is keriil folenybe, az csakis a masik ketto rovasara
tortenhet.
Legeloszor termeszetesen az osztonen ellenoriz
minden psziches energiat. Az energia az osztonen
208 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
Freud nemetiil irta munkait, az amerikaitol eltero kul-
turalis kozegben. Gondolatait kesobb forditottak an-
golra. Egy osszetett es szovevenyes elmelet leforditasa
az egyik nyelvrol a masikra nehezseget okoz, es nagy a
hibalehetoseg. Mar az is eltorzithatja ajelentest, ha
nem a megfelelo szot valasztjuk ki. A fordito nem
tudhatja pontosan, hogy a szerzo mit szandekozott
kozolni, es valoszinu, hogy semmilyen forditas sem
tokeletesen hu az eredetihez.
Mennyire hitelesek Freud munkainak a forditasai?
Nem nagyon, legalabbis Bruno Bettelheim (1982) sze-
rint, aki maga is jelentos analitikus szerzo. Bettelheim
megfelelo hatterrel rendelkezett, hogy megitelje ezt a
kerdest. Becsi zsido csaladbol szarmazott, gyermekkora-
ban nemetiil beszelt, pontosan ugyanabban a kulturalis
kozegben elt, mint maga Freud. Nemetiil es angolul is
folyekonyan beszelt, es nagyon elegedetlen volt a Freud-
forditasok jo nehany aspektusaval. Ime nehany pelda.
Amikor csak lehetseges volt, Freud mindig olyan sza-
vakkal probalta meg kifejezni gondolatait, amelyeket
olvasoi gyermekkoruk 6ta hasznaltak. Ezeket a min-
dennapi szavakat mas megvilagitasba helyezte. Az a ket
kifejezes, amellyel a szemelyiseg osszetevoit megnevez-
te, minden nemet anyanyelvii gyermek elso szavai
kozott szerepel. Ezek eredetileg szemelyes nevmasok,
melyeket fonevkent hasznalt. Az en (Ich) kifejezes hasz-
nalataval Freud ugyszolvan arra kenyszeriti olvasojat, hogy
sajat magara gondoljon. Ezzel a kifejezessel elohiyja azo-
kat az emocionalis jellemzoket, amelyek bnnon leteze-
siink allando bizonyitasaval kapcsolatosak. Ezzel szemben
a forditas (ego) elettelen es steril. Miert hasznaljuk ezt az
tires kifejezest?
Az ,J?s” nevmas hasznalataval Freud olyan utalassal
elt, amely teljesseggel elvesz azok szamara, akik csak
angolul beszelnek. Nemetiil ez a szo a semleges nemu
„gyermek” fogalmara utal. Eppen ezert csecsemokora-
ban minden nemet gyermeket Es nevmassal illetnek.
Igy aztan, amikor Freud a self reszekent kezeli, az
Esnek hatarozott erzelmi felhangjai vannak. Igy neve-
zik a gyermeket akkor, amikor annyira kicsi, hogy meg
nem tanulta meg elnyomni impulzusait, sem pedig azok
miatt buntudatot erezni. Az eredeti szo egyfajta megsze-
melyesitett gyermekseget fejez ki, amit a forditasban al-
kalmazott id (magyarul: osztonen) nem ad vissza.
A Trieb kifejezest szinten gyakran hasznalta Freud. Ezt
legtobbszor dsztoraiekforditjak. Bettelheim szerint a drive
(hajtoero) megfelelobb lenne, mert Freud mas kifejezest
hasznalt, amikor az allatok velesziiletett osztoneirol
beszelt. Freud tehat megkiilbnboztette ezt a ket fogal-
mat. A Tziefefogalmaalattbelsohtytoerot, alapveto vagyat,
impulzust ertett, de ez nem ugyanaz, mint az allati oszton,
amely velesziiletett es megvaltoztathatatlan.
Freud hasznalt nehany nem nemet nyelvu kifejezest
is. Ezek koze tartozik az Eros es a Psyche. Ezek a gorog
mitologia ftgurai, olyan karakterek, amelyeket Freud jol
ismert, eppiigy, mint azok, akiknek irt roluk (ez ido tajt
ugyanis a muvelt emberek meg olvastak a klasszikusokat).
Amikor Freud „erotikus” jellemzokrol irt, ugy hasznalta
ezt a szot, hogy az felidezze ezt a ket jellemet es azok
jellegzetessegeit. Igy peldaul Eros bajat es ravaszsagat
es azt a mely szerelmet, amelyet Psyche irant erzett.
Psychet eloszor becsaptak, es azt hitte, hogy Eros gusz-
tustalan. A mitosz iizenete az, hogy ez tevedes volt.
Ahhoz, hogy az erzeki szerelem igazi erotikus elmeny
legyen, el kell hogy tbltse a szepseg (amelyet maga
Eros szimbolizal), es ki kell fejeznie a lelek sovargasat
(amelyet Psyche jelkepez). Ezek tehat olyan felhan-
gok, amelyeket Freud es kora belehallott, amikor az
erotikus kifejezest hasznalta. Ha ezek a konnotaciok nem
erzekelhetok (mert az olvasonem ismeria mitologiat), a
sz6 nemcsak elvesziti ertelmet, de Freud szandekaval
eppen ellentetes mellekzonget кар.
Raadasul Bettelheim szerint magat a psziche kifejezest
is sulyosan felreertelmezziik. Azt szoktuk meg, hogy a
psziche alatt elmet (angolul: mind) ertsunk, mert igy
forditjak. Holott a psziche nemet megfelelqje a seele, ami
lelketjelent. Bettelheim szerint tehat Freud a metafizikai
szintre helyezte a hangsulyt, de az eltolodott a mentalis
szervezodes iranyaba.
Osszegezve, Bettelheim azt allitja, hogy bizonyos erte-
lemben Freud elkepzelesei t felreertelmeztek. Freud azert
valasztotta ezt a nyelvezetet, hogy ne csak intellektualis,
de erzelmi szinten is hasson, es ez utobbi a forditasban
elvesz. Mivel nem ugyanabban a kulturalis kozegben
flunk, amelyben Freud irt, elveszitjiik az elmelet jo ne-
hany olyan horgonypontjat, amelyek akkoriban minden-
ki szamara fogodzot jelentettek. Bettelheim azt is allitja,
hogy Freud tisztaban volt ezekkel a torzitasokkal, megsem
tett ellentik semmit. Miert? Freudot, aki mellesleg soha
nem szerette Amerikat, bosszantotta az amerikaiak or-
vosi beallitottsaga, amellyel igyekeztek a pszichoanali-
zistaz orvostudomany reszeve tenni. Ezt Freud ellenez-
te. Ugy tunik, nem erdekelte annyira a dolog, hogy
kijavitsa a hibakat.
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol •
sziiksegleteinek kielegiteseben es az elsodleges fo-
lyamat miikodeseben hasznosul. Amikor energiat
fektetunk egy cselekvesbe vagy egy kepzetbe, meg-
szallas (katexis) tortenik. Minel fontosabb a targy
vagy a cselekves, annal tobb energiat fektetunk
(katektalunk) bele. Ahogyan azt korabban emlitet-
tiik, az osztonen nem tesz kulonbseget valosag es
kepzelet kozott. Az osztonen szamara a kepzet
katexise epp olyan megfelelo, mint a targy megszal-
lasa. Az osztonennek ezek a korlatai adnak leheto-
seget az ennek arra, hogy az osztonen energiajanak
egy reszet sajat hasznara forditsa.
Az ego a masodlagosfolyamat-gondolkodas segit-
segevel azonositja a kiilvilag azon targyait, amelyek
megfelelnek az osztonen altal letrehozott kepzetek-
nek. Amennyiben a valos targyak jobban kielegitik a
sziiksegleteket, mint a kepzetek, az en fokozatosan
egyre tobbet es tobbet von ellenorzese ala az oszton-
en energiajabol. Az idovel es a tapasztalattal az en eleg
energiahoz jut ahhoz (es eleg hatekonyan fel is tudja
hasznalni azt), hogy az osztonen vagyainak teljesitese
utan energiafelesleg maradjon. Az en ezt az energiat
arra hasznalja, hogy az intellektualis funkciokat ma-
gasabb szintre emelje, illetve omnagat megszallja. Az
osztonen megszallasaival ellentetben az enmeg-
szallasok nem kozvedeniil vagykielegitoek. Inkabb
olyan targyakra es cselekvesekre vonatkoznak, ame-
lyek hozza /rapao/ik/ta/taszilkseglet kielegitesehez. Ha
az ehseget vessziik peldanak, az enmegszallas megje-
lenhet myencmagazinok vagy etterem-ininositesek ol-
vasgatasaban, etelvasarlasban es fozessel kapcsolatos
tevemusorok nezeseben.
Az en arra is felhasznalja energiait, hogy az oszto-
nen irracionalis es erkolcstelen megnyilvanulasait
megakadalyozza vagy semlegesitse. Ezt a folyamatot
ellenmegszallasnak (antikatexisnek) nevezziik, mert
a megszallas kifejezodeset akadalyozza meg. Az ellen-
megszallas legkifejezettebb formaja az elfojtas. Elfoj-
tas eseten energiat fektetunk abba, hogy egy zavaro,
kellemetlen gondolatot vagy impulzust a tudattalan-
ban tartsunk. Minel erosebben tor a felszinre a tiltott
gondolat, az ellenmegszallasnak annal tobb energia-
ra van sziiksege ahhoz, hogy elrejtse.
Rovid tavon az antikatexis hasznos, mert megelo-
zi a veszelyes vagyak kifejezesre jutasat. Kevesbe
hasznos azonban hosszu tavon, mivel folyamatosan
lekoti az en energiajanak egy reszet, amelyet pozi-
tivabb eelokra lehetne forditani. Ne felejtsuk el,
hogy adott pillanatban csak bizonyos mennyisegu
psziches energia all rendelkezesre. Ha tul sok el-
lemnegszallas van folyamatban, az ennek keves
energiaja rnarad minden egyebre.
A felettes en szinten az osztonentol nyeri az
energiait, az identijikacio folyamatan keresztiil. A
folyamat a kovetkezokeppen zajlik: kezdetben a
gyermek sziiksegletkielegitese a sziiloktol fiigg, ami
ahhoz vezet, hogy eros osztonen alapii megszallas
alakul ki a sziilok fele. Ahogyan a sziilok kialakitjak
a magatartas szabalyait, vagyis biintetik a gyermek
viselkedesenek helytelen es jutalmazzak a helyes
mozzanatait, a gyermek rajon, hogy mely viselkede-
sek inaxiinalizaljak sziiksegleteinek kielegiteset. A
gyermek sziilei irant erzett szeretete (ertsd a rajuk
vonatkozo katexis) vezet oda, hogy a gyermek iigy
viselkedik, amit a sziilok ertekeinek, es vegso soron
magaeva is teszi ezeket az ertekeket. Igy a megszallt
sziiloi idealok a gyermek enidealjanak, a megszallt
tiltasok pedig lelkiismeretenek reszeve valnak.
A szemelyiseg osszetevoi kozotti verseny a pszi-
ches energiaert soha nem er veget. Az dsszetevok
folyamatosan konfliktusban vannak egymassal. Az
energia vegso soron a kontroll gyakorlasanak ha-
tahna. Ha a szemelyiseg egyik osszetevoje elnyeri az
ellenorzest, a tobbi resz hatasa csokken.
A hajtoerok ket osztalya: eletoszton
es halaloszton
Freud inunkassaga tobb mozzanatban is valtozott
az idok folyaman. Modosult az osztontdrekvesek
tenneszeterol es szamarol alkotott elkepzelese is.
Vegiil arra jutott, hogy az osszes alaposzton vissza-
vezetheto ket osztalyra (Freud 1933). Az elso osz-
talyt elet- es szexualis osztonoknek (egyiittesen
Erosnak) nevezte. Az Eros azoknak a drive-oknak
az osszessege, amelyek a tiilelessel, a szaporodassal
es a gyonyorrel kapcsolatosak. Az Eros elnevezes
ellenere nem minden eletoszton fiigg ossze a sz6
szerinti erotikus vaggyal. Az ehseg es a fajdalom
keriilese eppiigy, mint a szexualitas, az eletoszto-
nok korebe tartoznak. Az eletosztonok altal letre-
hozott psziches energia osszessege a libido.
Ugyan nem minden eletoszton nyiltan szexua-
lis, a pszichoanalitikus ehneletben a szexualitas
donto szerepet jatszik (Freud 1953а/1905). Freud
szerint nem egy, hanem tobb szexualis oszton lete-
zik. Mindegyik kapcsolodik a test bizonyos resze-
hez, amelyeket erogen zonaknak nevezett. A pszi-
210 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
choanalitikus teoria altal azonositott harom ero-
gen zona: a szaj, a vegbelnyilas es a nemi szervek.
Az erogen zonak potencialis fesziiltsegforrasok. E
teriiletek ingerlese levezeti a fesziiltseget es oromot
szerez. Igy a szopas vagy a dohanyzas oralis, a belek
kiiiritese analis, a vagina vagy a penisz ingerlese
genitalis elvezetet okoz.
Az osztonok masodik osztalya a halaloszton
(vagy Thanatos). Freud osztonokkel kapcsolatos
szemleletet tiikrozi az az allitasa, miszerint „min-
den elet celja a halal” (Freud 1955/1920). Freud
iigy gondolta, hogy az elet bizonyos szempontbol a
halalhoz vezeto ut, es az emberek (tudattalanul)
arra vagynak, hogy visszaterjenek abba az elettelen
allapotba, ahonnan jottek. A halaloszton kifejezo-
deset altalaban ellenorzes alatt tartjak az eletoszto-
nok, ezert a halaloszton hatasai lathatatlanok.
Freud sohasem nevezte meg azokat az energiakat,
amelyek a halalosztonhoz kapcsolodnak, ahogyan
soha nem kototte azokat a test egyes reszeihez sem.
Reszben ez is az oka annak, hogy a halalosztonnek
kevesebb figyelmet szenteltek, mint az Erosnak. Nap-
jaink biologiaja iigy tartja, hogy ilyen folyamatok
leteznek a human fiziologiaban. Ugy tunik, az emberi
sejtekben bizonyos koriilmenyek kozott megjelenik
egy aktiv, genek iranyitotta ongyilkossagi folyamat
amit apoptozisnak neveznek (peldaul Kerr es
Harmon 1991). A sejthalal-mechanizmus lathatoan
a legtobb sejtimkben jelen van (Hopkin 1995). Ez a
jelenseg arra utal, hogy a testnek, amelyben a szeme-
lyiseg lakozik, valoban a halal a vegso celja.
Az agresszio viszont a halaloszton azon aspektusa,
amely boseges figyelmet kapott. Freud iigy velte, hogy
az emberek eredendoen agrcsszivak. Az agresszio
nem alapveto drive, hanem a halaloszton akadalyoz-
tatasabol fakad. Vagyis, ha az Eros gatolja a halalosz-
ton kifejezodeset, a fesziiltseg tovabbra is fennall, es
az energia felhasznalatlanul marad. Ez az energia a
masok elleni agressziv es destruktiv cselekvesekben
juthat kifejezodesre. Ily modon a pszichoanalitikus
elmeletben az agressziv viselkedes az ondestrukcw va-
gyanak kifele, mas emberek iranyaba fordulasa.
A libidinalis es agressziv energiak
egyiittes kifejezodese
A libidinalis es agressziv energiak altalaban elkiilo-
niilt cselekvesekben vezetodnek le. Neha azonban
a szexualis es agressziv energia egymas mellett lete-
8.4. ABRA Enyhe erotikus ingerek hatasa az agressziora. Enyhrn
erotikus ingerek vetitese csokkentette az elozolegfelduhitett ferfi-
ak agresszivitasdt, de nem volt hatassal azokra, akiket nem
provokdltak (Baron — 1974a — nyomdn)
zik, eloszor az egyik, majd a masik jut kifejezesre.
Ezt a mintazatot ambwalendanak nevezziik. Olykor
a ketfajta energia osszekapcsolodik es egyiittesen
energetizal egyetlen cselekvest (Freud 1933). A
szexualitas es az agresszio ilyen osszefonodasa a
szadizmus.
A szexualis es agressziv energiak kozotti kol-
csonhatast nem annyira a pszichoanalitikus elme-
let tesztelese, mint inkabb a pornografia agresszio-
ra gyakorolt hatasa miatt kutatjak (a tema osszefog-
lalasat lasd Donnerstein 1983 vagy Malamuth es
Donnerstein 1984). Mindazonaltal az eredmenyek
tanulsagosak lehetnek az energiak versengesenek
es osszefonodasanak vizsgalataban is.
Az ide vonatkozo szakirodalom fo eredmenye,
hogy egyeb tenyezoktol fiiggoen a szexualis arousal
serkentheti es gatolhatja is az agressziot. Ha valaki
dilhos, akkor az enyhe szexualis ingerles altalaban
gatolja az agressziot (peldaul Baron 1974a, 1974b,
1979; Baron es Bell 1977; Donnerstein, Don-
nerstein es Evans 1975; Frodi 1977). Az egyik vizs-
galatban (Baron 1974a) ferfi kiserleti szemelyek
egy csoportjat elobb feldiihitettek, kesobb viszont
lehetoseget adtak arra, hogy megtoroljak a sertest.
A torlesztes elott azonban a csoport egyik fele rnez-
telen nok fenykepeit (a Playboy magazinbol) lathat-
ta, mig a masik fele semleges ingereket (tajkepe-
ket, biitorok kepeit, absztrakt festmenyeket) nez-
hetett. Ahogyan az a 8.4. abran lathato, az erotikus
ingereknek kitett ferfiak agresszioja csokkent a
provokalt csoportban.
Ezzel szemben az intenziv szexualis arousal none-
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol • 211
li a diihos szemelyek agressziojat. Egy masik vizsga-
latban (Zillmann 1971) ferfi kiserleti szemelyek
egy csoportjat ugyancsak feldiihitettek es kesobb
lehetoseget adtak arra, hogy visszaadjak a sertest.
A megtorlas elott semleges vagy erosen erotikus,
nyiltan szexualis tartalmu filmet neztek. A nyiltan
erotikus film novelte a diihos kiserleti szemelyek
agressziojat, meghozza nagyobb mertekben, mint
az eroszakos, haborus film nezese. Mas kutatok azt
igazoljak, hogy az erosen erotikus kepanyag noveli
a nokkel szembeni agressziot (Donnerstein es
Hallam 1978), kiilondsen akkor, ha az erotikus inger
mar omnagaban is agressziv (Donnerstein 1980), es
fiiggetlentil attol, hogy az agressziv-erotikus film jo
vagy rossz veget er-e (Donnerstein es Berkowitz
1981). A bizonyitekok tehat azt mutatjak, hogy a
szexualis es agresszivvagyak olykor iitkoznek egymas-
sal, maskor azonban osszeadodnak.
Katarzis
Korabban mar emlitettiik, hogy amennyiben a
drive mogott hiizddo fesziiltseg nem vezetodik le,
akkor a hajtoero nyomasa megmarad es novekszik.
Az energia felhalmozodasa odaigfokozodhat, hogy
egy ponton tul tobbe mar nem tarthato feken.
Ezen a ponton az ellenorzes megszunik es az eddig
kordaban tartott impulzus elszabadul. A katarzis
kifejezes az emocionalis fesziiltseg felszabadulasat,
annak ehnenyszintu megjeleneset jeloli. (A kifeje-
zesnek van egy masik jelentese is, amelyet a 9.
fejezetben ismertetiink.)
A motivacios erokkel osszefiiggesben ertelme-
zett katarzis fogalmat fokent az agresszio teriileten
vizsgaltak. A katarzis elve ket kovetkezmenyt valo-
sziniisit. Eloszor is a fesziiltsegnek csokkennie kell
az agresszio kielesenek kovetkezteben, hiszen
ilyenkor az agressziv drive tobbe mar nines elnyom-
va. Masodszor pedig a szemely kisebb valdsziniiseg-
gel lesz ujra agressziv a kozeli jovolien, mivel az
agressziv energia felhasznalodik.
Az agressziv energianak es levczetesenek ilyen
felfogasa visszakoszon a kozelmiilt nehany elmele-
teben. Ilyen Megargee ehnelete a szelsosegesen
eroszakos cselekmenyek magyarazatara (1966,
1971; lasd meg Megargee, Cook es Mendelsohn
1967). Megargee szerint agressziojukat erosen
legatlo szemelyek ritkan „engedik ki a gozt”, es
nem hagyjak erzelmeiket kifejezesre jutni meg ak-
kor sem, ha provokaljak oket. Idovel azonban er-
zelmeik addig halmozodnak, amig nem lehet tob-
be korlatozni azokat. Az agresszio levezetese ilyen-
kor igen brutalis lehet, mert till sok energia halmo-
zodott fel. Ironikus, hogy az utolso provokacio
gyakran valami semmiseg, am valojaban ,,az utolso
csepp a poharban”. Amint az agressziv epizod lezaj-
lott, ezek az emberek (akiket Megargee tulkontrol-
lalt agresszoroknak nevez) hajlamosak visszaterni sa-
jat visszafogott, passziv eletviteliikhoz.
Ez a leiras jol osszeegyeztetheto az agresszio
pszichoanalitikus szemleletevel, ha azt feltetelez-
zuk, hogy az ilyen emberek osztonen-impulzusait
az ego- es superego-folyamatok tiilsagosan is ellen-
orzik. A tiilkontrollalt agresszio dinamikajat tob-
ben is igazoltak (lasd peldaul Megargee 1966;
Blackburn 1968a, 1968b). Megjegyezziik azonban,
hogy a tiilkontrollalt agresszorok az embereknek
csak igen kis csoportjat kepezik.
Mennyire tekintheto igaznak az agresszio ka-
tarziselmelete a tobbseg eseteben? A bizonyitekok
ellentmondasosak (BaronesRichardson 1994). Az
agresszio atmenetileg csokkentheti az arousalt
(peldaul Baker es Schaie 1969; Geen, Stonner es
Shope 1975; Hokanson es Burgess 1962a, 1962b;
Hokanson, Burgess es Cohen 1963; Hokanson es
Shetler 1961), de az mar kevesse vilagos, hogy
miert. Az egyik vizsgalatban (Hokanson es Burgess
1962b) a kiserleti szemelyek feladatokat oldottak
meg, mikozben a kiserletvezeto inzultalta oket,
amivel vernyomas emelkedest idezett elo naluk.
Kesobb egyik csoportjuk fizikailag, masik csoport-
juk verbalisan, a harmadik pedig fantaziabeli ag-
resszioval (TAT-kepekre adott agressziv tortenet-
tel) adhatta vissza a sertest, mig masoknak nem volt
erre modja. A 8.5. abran bemutatott eredmenyek
az bizonyitjak, hogy a torlesztes emocionalis katar-
zist okoz. Csokkent a vernyomasa azoknak a szeme-
lyeknek, akik fizikailag vagy verbalisan visszaadhat-
tak a sertest. A fantaziabeli agresszio viszont csak
kis hatassal jart.
Ezt az altalanos hatas-mintazatot ugyan sokan
kimutattak, megis fontos korlatozo koridmenveket
kell figyelembe venni. Az agresszio celpontja nem
lehet magas statusu szemely (Hokanson es Burgess
1962a; Hokanson es Shetler 1961). Acelpejlt maga
a sertegeto szemely kell hogy legyen, de legalabbis
kapcsolatban kell allnia vele (Hokanson, Burgess
es Cohen 1963). A fesziiltseg csokkenesehez nines
212 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
8.5. ABRA Az agressziv cselekvesekfeszizltsecsokkento hatasa. Az
abra azt mutatja, hogyan valtozik a szisztoles vernyomds pro-
vokacio es kiilonbozo kivitelezesu agresszio utan, a pravokado
elotti vemyomasszinttd osszehasonlitva. A fizikai is a verbalis
agresszio viszonylag hatekonyan segitette a szemelyeket az eredeti
vemyomdsszintre valo visszadllasban. Ugyanakkor afantazia-
beli agresszionak nem volt ilyen hatasa (Hokanson is Burgess
- 1962b - nyoman)
sziikseg valosagos agressziora. Szamos vizsgalat ki-
mutatta, hogy gyakorlatilag barmilyen aktiv valasz,
amely leallitja a provokaciot, kepes csokkenteni az
arousal szintet (peldaul Hokanson es Edelman 1966;
Hokanson, Willers es Koropsak 1968; Stone es
Hokanson 1969). Bizonyitekok vannak arra - leg-
alabbis noknel - hogy a provokaciora adott baratsa-
gos valasz inkabb csokkenti az arousalt, mint az ag-
resszfv valasz (Hokanson es Edelman 1966). Ezt az
eredmenyt nem jelzi elore a katarzishipotezis. *
Mi a helyzet a katarzis masik vonatkozasaval?
Vajon igaz-e, hogy az agresszio kevesse agressziwa
teszi az embert a kozeli jovoben? Az eredmenyek
elegge vegyesek. Baron es Richardson (1994) sze-
rint ez a hatas csak bizonyos koriilmenyek kozott
mukodik. Az agresszio csak akkor csokkenti a ke-
sobbi agressziot, ha a szemelyt korabban provokal-
tak (peldaul Bramel, Taub es Blum 1968; Doob
1970; Konecni 1975). A torlesztesnek a sertegeto
szemely fele kell iranyulnia es nagyjabol a provoka-
cioval egyenlo mertekunek kell lennie (peldaul
Berkowitz es Alioto 1973; Ebbesen, Duncan es
Konecni 1975; Goldstein es Arms 1971; Goranson
1970; Mallick es MacCandless 1966). Erdekes, hogy
az is csokkenti az agressziot, ha valaki mas adja
vissza a sertest (E. J. Murray 1985). Masreszt, ha
reszt vesziink az agresszioban, akkor nmekszik a
kesobbi agresszionk (Geen, Stonner es Shope
1975). Ez az eredmeny, ugy tiinik, ellentmondas-
ban van a katarzishipotezissel.
Osszegezve tehat megallapithatju 1, hogy vannak
olyan adatok, amelyek osszeegyeztethetok a katarzis-
hatasokkal, de ezek a hatasok csak nagyon sajatos
koriilmenyek kozott ervenyesiilnek. Mas adatok el-
lentmondanak a katarzis elvenek. Mindezt osszeveve
a tapasztalati adatok nem egykonnyen bekithetok
ossze a pszichoanalitikus elmelettel.
A motivacios erok eltolodasa
es szublimacioja
Az elet- es halalosztonok sokfele viselkedesert fele-
losek. Az emberi viselkedest ket tovabbi folyamat
meg bonyolultabba teszi, amelyek a motivacios
erok kifejezesrejutasat befolyasoljak. Az egyik ilyen
folyamatot nevezziik eltolodasnak. Az eltolodas
megvaltoztathatja az energia felhasznalasanak
modjat, illetve targyat. Ahogy az emberek felnonek
vagy kiilonbozo szocialis csoportokba keriilnek, az
osztonkielegites korabbi inodjai tobbe mar nem
lesznek elfogadottak vagy hozzaferhetoek. Az elto-
lodas teszi lehetove, hogy a blokkolt energiak mas
utakon vagy targyakon keresztiil vezetodjenek le.
Az energia az egyik targyrol a masikra helyezodik
at, egeszen addig, amig afesziiltseglevezetes a meg-
felelo titon meg nem tortenik.
Szigorubban fogalmazva az eltolodas kifejezes
minden targyvalasztasban bekovetkezett valtozasra
alkalmazhato. Letezik egy sajatos eltolodas, amely
megjelenesi gyakorisaga es fontossaga miatt kiilon
elnevezest erdemel. Ez a szublimacio. Szublimacio
eseten az energia a szocialisan el nem fogadott
targyrol egy tarsadalmilag megfelelobb cselekvesre
tolodik at.
A kiilonbseg megvilagitasara vegyiik ket diak
peldajat, akik diihosek, mert tanaruk negativ vele-
menyt irt dolgozatukra. Mindketten legsziveseb-
ben agyoniitnek a tanart egy baseballiitovel. Meg-
sem teszi egyik sem. Az elso hazamegy, belenig a
kutyajaba es iivoltozik a szobatarsaval. A masik le-
velet ir az egyetemi lap szerkesztojenek, melyben
az egyetemi ertekeles elveit biralja. Az agressziv
energia mindket esetben a vagyott cselekvest he-
lyettesito viselkedesben nyilvanult meg (azaz egyi-
kiik sem iitotte meg a tanart). Aki a levelet irta,
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol * 213
A sebeszetet, tekinthetjilk olyan foglal-
kozasnak, ami lehetoseget ad az elfcr
gadhatatlan agressziv energia szub-
limaldsdra, es szoridlisan elfogadha-
tobb aktivitasban valo levezetesere
szocialisan elfogadhatobb motion viselkedett, mint
aki a kutyajan es a szobatarsan vezette le diihet. Aki
megriigta a kutyajat, eltolodassal, aki levelet irt,
eltolodassal es szublimacioval is elt.
Egy masik pelda ket nor6'1 szol, akik szexualis
vagyat ereznek egy szamukra tiltott szemely, leg-
jobb baratnojiik baratja irant. Egyikiiknel az elto-
lodas iigy tortenik, bogy szexualis impulzusait vala-
ki mas irant fejezi ki, tortenetesen azirant, akivel
eppen jar. A masik iigy szublimalja szexualis ener-
giait, hogy verset ir.
Az eltolodas jelensege ugyan mind a szexualis,
mind az agressziv energiak eseteben megjelenik, a
kutatasok tobbsege megis az agresszio eltolasaval
foglalkozik. A vizsgalatok arra osszpontositanak,
hogyan valasztanak az emberek helyettesito' cel-
pontot ellenseges keszteteseik szamara. Az ag-
resszio eltolodasa ketsegkiviil letezo jelenseg (pel-
daul Berkowitz es Holmes 1960; Fenigstein es Buss
1974; Holmes 1972). Fenigstein es Buss (1974) azt
talaltak peldaul, hogy azok a szemelyek, akiket
korabban provokaltak, sokkal agresszivabban visel-
kedtek egy fogalomalkotasi feladatban teljesen ar-
tatlan kiviilalloval is.
Az eltolodas es a szublimacio nagyon fontos
szerepet jatszik a pszichoanalitikus elmeletben.
Ezek olyan rugahnassaggal kezelheto fogaimak,
melyek kepesek magyarazni az emberi viselkedes
sokszinuseget. A pszichoanalitikus nezopont sze-
rint az olyan sokretii jelensegek, mint az eloitelet,
a muveszeti es zenei alkotas, az altruizmus, a krea-
tivitas, a kritikus gondolkodas es a kivalo sporttel-
jesitmeny, mind-mind az eltolodott es szublimalt
szexualis, illetve agressziv energiak kiilonbozo min-
tazatainak tulajdonithatok.
A szublimacio fogalma meg ennel is fontosabb.
Ez teszi lehetove az. emberi viselkedes civilizaloda-
sat. Freud szerint a szublimacio hianyaban az em-
berek csakis sajat erdekeik es primitiv vagyaik sze-
rint cselekednenek. A szublimacios hajlamnak kd-
szonhetoen az emberek kepesek altruisztikus es
egyuttmukodo modon cselekedni. Tovabba ugyan-
ez nyitja meg az utat az ember szamara, hogy allati
termeszetet meghaladja es tarsadalomban eljen.
PSZICHOSZEXUALIS FEJLODES
Freud elsosorban felnottek terapias eseteire ala-
pozta elmeleteit, de sokat irt a gyermekkori szeme-
lyisegfejlo'desrol is. Freud (igy gondolta, hogy a
korai tapasztalatok kritikus szerepet jatszanak a
felno'ttkori szemelyiseg kialakulasaban. Ahhoz, hogy
megertsiik a felnottkor nehezsegeit, ismerniink
kell a gyennekkoriakat is. Freud szerint ktilonos-
keppen az otodik eletevig tarto ido'szak meghata-
roz6. Az ezt koveto evekben a szemelyiseg tovabb
stabilizalodik, ellenallobb lesz a valtozasokal szem-
ben es sokkal inkabb szimbolikusan, mintsem szo
szerint fejezodik ki.
Freud iigy tekintette a szemelyisegfejlo'dest,
214 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
mint ami tobb eletkori szakaszon ha lad elore. Minden
szakasz egy-egy testtajekrdl kapta nevet, amelyen ke-
resztiil a libido vagy szexualis energia az adott idoszak-
ban levezetodik. Eppen ezert ezeket pszictioszexualis
szakaszoknak nevezte el. Freud allaspontja szerint a
gyermek az elso harom szakasz mindegyikeben valaini-
lyen konfliktussal keriil szembe. Ha a konfliktus nem
oldodik meg kielegitoen, akkor nagy mennyisegti libi-
dot kell folyamatosan az adott szakaszbabefektetni. Ezt
a folyamatot nevezte fixacionak. Ennek kovetkezte-
ben a tovabbi szakaszok konfliktusainak kezelesere
kevesebb energia marad. Ennek eredmenye pedig
az, hogy a sikeres konfliktusmegoldas kevesse valo-
szinu a kesobbi szakaszokban. Ilyen ertelemben
minden szakasz az elozoekre epiil.
A fixacid arrol ismerheto fel, hogy az egyent
elsosorban az adott szakaszra vonatkozo attitudok
es erdeklodesi kor jellemzi. A fixacionak ket oka
lehetseges. Ha valakinek az igenyei tiilsagosan isjol
kielegiilnek egy bizonyos szakaszban, akkor nem
szivesen lep tovabb. Masvalakinek azonban olyan
fnisztraltak lehetnek a sziiksegletei, hogy nem kepes
tovabb lepni, ameddig azok kielegiilest nem nyer-
tek. Mindket esetben a szemelyiseg legalabbis resz-
ben az adott szakaszban ragad, mivel ez a megszal-
las lefoglalja a libidoja egy reszet. Minel erosebb a
fixacid, annal nagyobb mennyisegu a lekotott libi-
do. Nagyon eros fixacio - tudattalanul - annyira
lefoglalhatja a szemelyt, hogy gyakorlatilag semmi
masra nem marad energiaja.
Oralis szakasz
Az oralis szakasz a sziiletestol koriilbeliil a 18. ho-
napig tart. Ezalatt a csecsemo kiilvilaggal valo inter-
akcioja tiilnyomdan a szajon es az ajkakon keresz-
tiil valosul meg, es a libidinalis kielegiiles is erre a
teniletre dsszpontosul. Aszaj afesziiltsegcsokkenes
(peldaul eves) es a kellemes ehneny (peldaul izle-
les, nyalogatas, szopas) forrasa. Ez megegyezik
azzal az idoszakkal, amikor a gyermek biztonsaga
es tulelese teljes mertekben masoktol fiigg. A
szakasz alapveto konfliktusa szo szerinti es jelke-
pes ertelemben is az elvalasztas. Ahogyan kozele-
dik a korszak vege, a gyermek egyre inkabb arra
kenyszeriil, hogy eltavolodjon anyjatol es csok-
kentse fiiggoseget.
Az oralis periochis tovabbi ket alszakaszra
bonthato. Az elso fazisban (kb. hat honapig) a
csecsemo gyakorlatilag teljesen vedtelen es fiiggo.
Ebben az idoszakban a gyermekek tevekenysege
tobbe-kevesbe abban mertil ki, hogy magukhoz
vesznekdolgokat (nemcsak etelt, hanem minden
mast is). Ezert az oralis szakasz elso fazisat az oralis
bckebelezes fazisanak nevezziik. Freud tigy gondol-
ta, hogy ebben az idoszakban tobb szemelyiseg-
vonas alakulhat ki fixacio reven. Olyan tulajdon-
sagokrol van szo, mint az altalanos ertelemben
vett pesszimizmus kontra optimizmus, bizalom
kontra bizalmatlansag, illetve fiiggoseg. Itt ismet
Freud szimbolumok iranti vonzalmaval talalkoz-
hatunk. Ugy tartotta, hogy a hiszekenyseg - vagyis
az a hajlam, hogy mindent, amit mondanak ne-
kiink, konnyen „lenyeljiik” vagy „magunkeva tesz-
sziik” - szinten az oralis szakaszban tortent eseme-
nyek fiiggvenye.
Az oralis szakasz masodik fele, amely a fogzas-
kor kezdodik, az oral-szadisztikus fazis nevet kapta.
A szexualis elvezet most mar a harapasbol es a
ragasbol szarmazik. Ebben az idoben a gyermek
levalik az anyamellrol vagy a ciimisiivegrol, es elkez-
di harapni es ragni az etelt. Azok a kesobbi felnott-
szemelyisegvonasok, amelyek az oral-szadisztikus
fazisban bukkannak fel, ennek az iij kepessegnek a
nyoman alakulnak ki. Ez a szakasz hatarozza meg,
hogy kesobb ki lesz verbalisan agresziv es ki lesz
hajlamos „harapos” megjegyzeseket tenni a beszel-
getes soran.
Altalanos ertelemben az oralis karakter oralisan
viszonyul a vilaghoz (Abraham 1927). Masoknal
jobban erdekli az eves es az ivas. Stresszhelyzetben
nagyobb gyakorisaggal vezeti le olyan aktivitasok-
kal fesziiltsegeit, amelyek a szajjal kapcsolatosak,
peldaul dohanyzassair ivassal vagy koromragassal.
Diihet inkabb verbalis, mint fizikai agresszioval fe-
jezi ki. Elfogadja masok tamogatasat es ugy cselek-
szik, hogy konnyitse a masokkal folytatott interak-
cioit, s ne idegenedjen el masoktol.
Vajon pontos-e ez a jellemzes? Talan. Joseph
Masling es munkatarsai szerint az oralis fantazia
vizsgalataval elore jelezheto a koros elhizas (Mas-
ting, Rabie es Blondheim 1967; Weis es Masling
1970) es az alkoholizmus (Bertrand es Masling
1969). Az interperszonalis erdeklodes es a szocialis
kapcsolatok oralitashoz fuzodo viszonyat szinten
vizsgaltak. Korrelaciot talaltak peldaul az oralis fan-
taziak es masok taplalasanak sziikseglete (Holt
1966), illetve az interperszonalis hatekonysag
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol • 215,
Jollehet az oralis kieh’giilf.s csecsemokorban a legfontosabb, az
oralis ingerles valosziniileg az egesz eleten at drbmforras marad
(Masling, Johnson es Saturansky 1974) kozott.
Azok, akikre jellemzobb az oralis fantazia, onkent
jelentkeznek interperszonalis jellegu feladatok
vegzesere (Bornstein es Masling 1985; Masling,
O’Neill es Jayne 1981) es inkabb hagyatkoznak
masok iteletere, ha ketertelmu feladattal van dol-
guk (Masling, Weiss es Rothschild 1968).
Meg altalanosabb ertelemben az oralis kepze-
lettel jellemezheto szemelyek erosen motivaltnak
tiinnek masok kozelsegenek es szimpatiajanak el-
nyeresere es erzekenyek arra, hogy a tobbiek ho-
gyan reagalnak rajuk. Masoknal erosebb fiziologiai
reakciokat adnak szocialis izolacio eseten
(Masling, Price, Goldband es Katkin 1981), illetve
ha kornyezetiik finom jelzesekkel elutasitja oket
(Masling, O’Neill es Katkin 1982). Ezen till tobb-
szor erintik meg partneriiket szocialis interakcioik
soran (Juni, Masling es Brannon 1979) es jobban
feltarulkoznak (Juni 1981) (lasd meg Blum es Mil-
ler 1952; Fisher es Greenberg 1977).
Ala kell huznunk, hogy nem kizarolag az oralis
karakterek keresik az oralis kielegiilest, valamint
azt is, hogy a szexualis energia oralis kifejezodese
nem korlatozodik a korai gyermekkorra. Ellen-
kezoleg. Uton-utfelen lathatunk bizonyitekokat
arra, hogy az oralis kielegiiles keresese felnott-
korban is folytatodik. Mert mi is a csokolozas, ha
nem a szexualitas oralis formaja. Vagy vegytik
azokat az eseteket, amikor felnott emberek ko-
zott a szexualitas kizarolag oralis muveletekbol
all. Osszessegeben tehat igaznak latszik az a megal-
lapitas, hogy a szaj olyan resze a testnek, amelyen
keresztiil az emberi szexualitas kifejezesre juthat es
orom forrasa lehet.
Analis szakasz
A pszichoszexualis fejlodes analis szakasza koriilbe-
liil 18 honapos korban kezdodik es a harmadik
eletevig tart. Ebben az idoszakban az anus (vegbel-
nyilas) a kozponti erogen zona es a szexualis elve-
zet abbol az ingerlesbol szarmazik, amelyet a gyer-
mek szekletiiriteskor erez. A korszak fo esemenye
a szobatisztasagra neveles. Sok gyermek szamara a
szobatisztasagra szoktatas az elso olyan tortenes,
amikor kiilso korlatok szisztematikusan gatat vet-
nek a belso vagyak kielegiilesenek. Amikor a szoba-
tisztasagi trening elkezdodik, a gyermek tobbe
nem konnyithet magan akkor es ott, ahol akar,
hanem meg kell tanulnia, hogy mindennek meg-
van a maga ideje es helye.
A szobatisztasagi treninghez valo sziiloi, gondo-
z6i hozzaallastol fiiggenek azok a szemelyisegje-
gyek, amelyek az erre a korszakra valo fixaciokbol
szarmaznak. Ketfajta megkozelites letezik. Az elso-
ben a sziilok arra kesztetik gyermekiiket, hogy a
kivant idoben es helyen konnyitsen magan, es siker
eseten nagyon megdicserik. Ez a forma nagyon sok
figyelmet es a gyermek jutalmazasat igenyli. A gyer-
mek igy meggyozodik arrol, hogy erdemes „a dol-
gokat” (ez esetben vizeletet vagy szekletet) a meg-
felelo helyen es idoben „produkalni”. Freud szerint
ez az elmeny alapozza meg a felnottkori produkti-
vitast es kreativitast.
A masodik megkozelitesben a szobatisztasagra
szoktatas szigonibb. Ajo eredmeny dicserete he-
lyett a kudarc eseten jaro biintetest, nevetsegesse
tetelt es megszegyenitest hangsiilyozza. Ez a gya-
korlat ket szemelyisegvonas-mintazathoz vezethet
a gyermek reakciojatol fiiggoen. Ha a gyermek az
ellenallas aktiv formajat valasztja es szandekosan
akkor firit, amikor sziilei azt legkevesbe szeretnek,
kialakulnak az analis Jriimto' szemelyisegvonasok.
Ezek rendetlensegre, kegyetlensegre, pusztitasra,
nyilt ellensegessegre hajlamositanak.
Ha a gyermek vizeletenek es szekletenek vissza-
tartasaval probalkozik, akkor analis „visszatartff’ sze-
melyisegvonasok alakulnak ki. Az analis visszatarto
szemelyiseg merev, a vilaggal kenyszeresen lep кар-
216 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
csolatba (Shapiro 1965). Azokat a szemelyisegje-
gyeket, amelyek ezt a mintazatat alkotjak, analis
triasznak szoktak nevezni. Ezek a fosvenyseg, a ko-
noksag es a rend-, vagy tisztasagszeretet. A fukarsag
a szeklet visszatartasabol ered. Az onfejiiseg a szo-
batisztasagi treninggel kapcsolatos clienteles aka-
ratok harcabol fakad. A rendszeretet a szeklet pisz-
kaval szembeni reakcio.
A vizsgalatok azt mutatjak, hogy ilyen mintazat
valoban letezik. Egy tanulmanyban (Rosenwald
1972) kimutattak, hogy a legnagyobb analis szoron-
gassal jellemezheto ferfi egyetemistak voltak a leg-
konokabbak es a legkenyszeresebben rendesek.
Hasonlo eredmenyrol szamolt be Juni es Ru-
benstein (1982). Vizsgalati szemelyeik unahnas fel-
adaton dolgoztak egy beepitett szemellyel egyiitt,
aki allandoan megzavarta oket. A fiiggo valtozo a
kiserleti feladat tetszeserteke es a partner irant
erzett ellensegesseg merteke volt. Az analis karak-
terii szemelyeket kevesbe idegesitette az egyhangii
feladat (ami a konoksagot tamasztja ala) es tobb
ellenseges erzesiik volt a zavaro partnerrel szem-
ben, mint a kevesbe analis karakterii szemelyeknek
(lasd meg Juni es Fischer 1985; Juni es Lo Cascio
1985).
Fallikus szakasz
A fallikus szakasz a harmadik ev folyaman kezdo-
dik es az otodik eletev vegeig tart. Ebben az idoszak-
ban a libidinalis izgalom a nemi szervekre tolodik.
Szinten ebben a korban kezd el maszturbalni a
legtobb gyermek, mivel felfedezik azt az erzeki
elvezetet, amit a genitaliak ingerlese okoz.
A feleledo szexualis vagyak eleinte termeszetiik-
nel fogva autoerotikusak. Ezert a szexualis elvezet
kizarolag oningerlesbol fakad es azal tai is elegiil ki.
A libido azonban fokozatosan tolodni kezd az el-
lenkezo nem fele, igy a kisfiiik erdeklodni kezde-
nek anyjuk, a kislanyok pedig apjuk irant. Ezzel egy
idoben a gyermekek ellensegesse valnak az azonos
nemu sziilovel szemben, mivel iigy gondoljak, hogy
versenyezniiik kell vele a masik sziilo szereteteert.
Afiiiknak aztavagyat, hogyanyjukatbirtokoljak
es apjuk helyebe lepjenek, Odipusz-komplexusnak
nevezziik (Szophoklesz Odipusz kiraly cimii dra-
majanak hose utan, aki tudtan kiviil vette felesegiil
sajat anyjat, miutan megolte apjat). A lanyok ha-
sonlo erzeseit olykor Odipusz-komplexusnak, mas-
kor pedig Elektra-komplexusnak nevezik (a gorog
mitologiai alak Elektra utan, aki ravette batyjat,
hogy olje meg anyjukat es annak szeretojet, bosszu-
bol apjuk halalaert). Bar ezeket a komplexusokat
sok szempontbol hasonlo erok mfikodtetik, megis
maskent jelentkeznek a fiiik es a lanyok eseteben.
Mindket nemu gyermek iigy lep ebbe a korba, hogy
imadja az anyjat, de a lanyok szeretete ekkor az apa
fele iranyul. Ezzel az elmozdulassal a lanyok es fiiik
fejlodese elvalik egymastol.
Nezziik eloszor, mi tortenik a fiiikkal. Nahtk a
fo valtas az, hogy anyjuk irant erzett eredendo
szeretetiik eros szexualis vaggya alakul es apjuk
irant ellenseges es gyulolkodo erzeseket kezdenek
taplalni. Egy ido utan a fiuk versengese es felte-
kenysege apjukkal szemben olyan szelsosegesen
erosse valhat, hogy azt kivanhatjak, hogy az apa
hagyja el a csaladot, esetleg haljon is meg. Az ilyen
gondolatok siilyos buntudatot ebresztenek. Ugyan-
akkor a fiiik rettegnek attol, hogy az apjuk megto-
rolja anyjuk irant erzett szexualis vagyukat. A ha-
gyomanyos pszichoanalitikus elmelet szerint a fiuk
felelme igen specifikus, tudniillik attol felnek, hogy
apjuk kasztralja oket, hogy megszunjek a vagy for-
rasa. Ezt a felelmet Freud kasztracios szorongasnak
nevezte el.
A kasztracios szorongas vegiil arra kenyszeriti a
fiiikat, hogy a tudattalanba temessek anyjuk iranti
szexualis vagyukat. A kasztracios szorongas tovabba
az apaval valo azonosulast (identifikaciot) is maga-
val hozza (ez a kifejezes itt mast takar, mint a fejezet
korabbi reszeben). Az identifikacio a valakihez ha-
sonlova valas, valakihez tartozas erzesenek kifejlo-
deset jelenti. Ez sokfele funkciot szolgal. Elsosor-
ban egyfajta „vedekezo szinvaltas” lehetoseget adja
meg a fiiiknak. Amennyiben ngyanis hasonlova
valnak apjukhoz, kevesse valoszinii, hogy az banta-
ni fogja oket. Masodsorban az apa vagyott tulajdon-
sagaival valo azonosulas csokkenti az iranyaban
erzett aitibivalenciat. Az identifikacios folyamat igy
megnyitja az utat a szuperego fejlodesehez, mivel
a fni bevetfti, introjektalja apja ertekeit.
Vegiil pedig az apaval valo azonosulas segitsege-
vel a fui anyjahoz fuzodo szexualis vagya kozvetett
kielegiilest nyer. Eszerint a fiii szimbolikusan meg-
kapja anyjat, az apjan keresztiil. Feltetelezheto, hogy
minel inkabb hasonlit a fiii az apjara, annal
konnyebben kepes tudattalan fantaziajaban apja
helyebe kepzelni magat.
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol • 217
*" -—z-------;----1........... .л
8.5. Peniszit^seg vagy vag^aairigyseg? Л * \
Ahogyan e fejezetben mar szo volt rola, Freud azt
feltetelezte, hogy a lanyok fejlodesuk soran elobb-
utobb konfrontalodnak a tennyel, hogy nincsen peni-
sziik. Ez a felfedezes megrazo kovetkezmenyekkel jar.
A lanyok kasztraltnak es becsapottnak erzik magukat,
es ezert anyjukat okoljak. A kasztraltsag es tokeletlen-
seg erzese egesz eletiiket vegigkiseri. Ebbol aszempont-
bol a nok ferfiakkal szemben erzett peniszirigysege,
kozvetleniil vagy szhnbolikusan, nagymertekben moti-
valja kesobbi viselkedesiiket.
Az ilyesfajtamotivaciora sok teriilelen talalunk pel-
dat A nok ugy probaljak meg visszaszerezni elveszett
peniszfiket, hogy a nemi aktus soran magukba fogad-
nak egyet, es hininemu gyermekeknek adnak eletet A
mai tarsadalomban azaltal is igyekeznekmegszerezni a
penisz biztositotta hatalmat, hogy reszt vesznek az iiz-
leti es jogi vilagban vagy mas hatalommal jaro karriert
futnak be. A peniszirigyseg nemcsak a hianyzd testresz
megszerzesere tett erofeszitesben jelentkezik. Megje-
lenhet iigy is, hogy masoknak is a maguk sorsat kivan-
jak. A nok igy neha megprobaljak a ferfiakat ugyanabba
a szanalmas helyzetbe taszitani, amelyet maguk is elfog-
lalnak. Ezt iigy erik el, hogy szocialis interakcioikban
„elesek” es „csiposek”, es ezzel szimbolikusan kasztral-
jak a ferfiakat
Ez a leiras tokeletesen dsszeegyeztetheto a pszicho-
analitikus gondolkodasmoddal. Biztosra veheto, hogy
legalabbis nehany lany valoban erez gyermekkoraban
olyasmit hogy valamije hianyzik, es ez a valami fontos
lehet. Az az elkepzeles azonban, hogy a peniszirigyseg
a noi motivacio fo forrasa, nein aratott tul nagy sikert
a nok koreben, kiilonosen nem a feminista erzelmu
nok kozott Sok no van azon a veleinenyen, hogy a
freudi pszichoanalizis a nokre nezve lekezelo es meg-
alazo, valamint nagymertekben torzftja a valosagot
(Homey 1939, 1967). Peterson (1980) eltero hipote-
zist tett kozze, hogy ramutasson Freud feltetelezesei-
nek onkenyessegere. Peterson szerint Freud jo nyomon
jart, de meghatralt (talan azert, mertazigazsag tulsagosan
ijeszto volt szamara). Nem a nok irigykednek a ferfiakra,
hanem eppen forditva, a ferfiak a nokre. A kisfmk felno-
nek, es elobb vagy utobb szembekeriilnek a tennyel, hogy
nines vaginajuk. Ez a megrazo felfedezes az irigyseg erze-
set okozza, amelybol soba nem fognak kigyogyulni. Az
irigysegbol fiikado megbantottsag befolyasolja a ferfiak
osszes kesobbi viselkedeset
Freudhoz hasonloan Peterson is azt feltetelezi,
hogy az irigyseg elsosorban szimbolikusan jelenik meg.
Peterson szerint ezert vannak zsebek a ferfiak nadrag-
jan. Meghozza sok zseb. Sot, a haromreszes oltony -
amelyet altalaban azok az iizletemberek es inasok hor-
danak, akik hili es szanalmas kiserleteket tesznek an-
nak erdekeben, hogy bizonyitsak hatalmukat- a szim-
bolikus vagyteljesites valosagos orgiaja. Nadragzsebek,
mellenyzsebek, zakozsebek, sot meg belso zseb is! Szim-
boltim szimbolum hatan.
Nyilvanvalo, hogy Peterson ervelese erosen gunyo-
ros (bar nein az a dolgunk, hogy megmondjuk, ki
ragaszkodik negy zsebhez minden egyes nadragjan).
Mindazonaltal Peterson komolyabb kerdest is feltett a
pszichoanalitikus elmelettel es altalaban az elmeletal-
kotassal kapcsolatban. Vannak a pszichoanalitikus el-
meletnek (ahogy minden elmeletnek) olyan feltetele-
zesei, amelyek igy vagy iigy onkenyesek es inkabb ala-
pulnak tarsadalmi sztereotipiakon, mint elmeleti kd-
vetkezetessegen. Mindig fontos, hogy elgondolkod-
junk az ilyen feltevesek hattererol, hogy eldonthessiik,
esszerunek tartjuk-e ezeket.
A lanyok eseteben a fallikus szakasz konfliktusa
bonyolultabb. Ahogyan azt korabban emlitettiik, a
lanyok anyjuk iranti szeretetiiket felcserelik az ap-
juk fele iranyulo szerelemmel. Az elmozdulas ak-
kor kovetkezik be, amikor a lanyok felfedezik, hogy
nines penisziik. Megvonjak szeretetiiket anyjuktol,
mivel ot vadoljak kasztralt allapotukert. (Ez akkor
tortenik meg, amikor eszreveszik, hogy az anyjuk-
nak sincsen penisze.) Ezzel parhuzamosan a la-
nyok erzelmei a penisz birtokosa, az apa fele for-
dulnak. Vegiil a lanyok azt kivanjak, hogy apjuk
szexualis egyesiiles soran ossza meg veliik peniszet
vagy ajandekozza meg oket a penisz szimbolikus
megfelelojevel, egy csecsemovel.
Freud peniszirigyseg newel illette ezeket a je-
lensegeket (lasd 8.5. keretes szoveget). A penisz-
irigyseg a kasztracios szorongas noi megfelelqje. Az
emocionalis konfliktus a fiukhoz hasonloan itt is
identifikacion keresztiil oldodik meg. Ahogyan a
lany hasonlova valik az anyjahoz, kozvetetten apja-
hoz jut, es noveli annak az eselyet, hogy ahhoz
hasonlo ferjet talaljon maganak.
218 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
Szamos tanulmany keresett bizonyitekokat a la-
nyok peniszirigysegere es a fiuk kasztracios szoron-
gasara. Hall es Van de Castle (1963) azt talaltak,
hogy a nok almaiban tobb a peniszirigysegre utalo
szimbolum, mig a ferfiaknal a kasztracios szoron-
gas jelkepei gyakoribbak. Johnson (1966) tigyvizs-
galta a peniszirigyseget, hogy megnezte, a szeme-
lyek visszaadnak-e eg}' tollat (a penisz szimbolu-
mat), amelyet egy vizsgara kertek kolcson. A nok
gyakrabban tartottak meg a tollat, mint a ferfiak.
Ez a vizsgalat sajnos kisse messzire tavolodott a
peniszirigyseg fogalmatol. Az eredmenyek valoszi-
nuleg csak azt a tendenciat mutatjak, hogy a nok
jobban bevonodnak a feladatba, es automatikusan
a taskajukba teszik a tollat.
A fallikus szakaszban kialakult fixaciok olyan
szemelyiseget eredmenyeznek, amely tovabbra is
az odipalis konfliktussal kuzd. A ferfiak odaig me-
hetnek annak bebizonyitasaban, hogy nem kaszt-
raltak, hogy annyi not csabitanak el, amennyit csak
tudnakvagy rengeteg gyermeket nemzenek. Oner-
venyesitesi kiserleteik szimbolikusan, a munkaban
elert sikerekben is kifejezodhetnek. Mas esetben a
fallikus szakaszban fixalodott ferfiak sikertelenne
valhatnak mind szexualis, mind munkahelyi ele-
tiikben (szandekosan, bar tudattalanul). Ennek az
oka amiatt erzett tudattalan buntudatuk, hogy ap-
jukkal versenyre keltek anyjuk szerelmeert.
A nok eseteben az Odipusz-komplexus tovabb-
clcsc a ferfiakhoz fuzodo specialis viszonyt eredme-
nyezhet, amelyben a no tiilzoan csabito es kacer,
de kozben tagadja viselkedese szexualis tartalmat.
Ez a kapcsolati stilus eloszor a no apja irant alakul
ki, mert 6 volt az. elso, akihez vonzodott, ugyanak-
kor ezt a szexualis vonzalmat azonnal el is kellett
fojtania. Ezt a mintazatot viszik tovabb kesobbi
szocialis kapcsolataikra. Arrol a nor61 van szo, aki
csabito viselkedesevel felizgatja a ferfiakat, aztan
csodalkozik, ha azok szexualis kapcsolatot akarnak
letesiteni vele.
Freud ugy gondolta, hog}' az Odipusz-komple-
xus felfedezese volt egyik leglenyegesebb elmeleti
eredmenye. Ez a rovid szakasz tekintelyes emocio-
nalis izgalommal terhes, mely magaban foglalja a
szerehnet, a gyuloletet, a buntudatot es a felelmet
is. Freud szerint a fallikus szakasz problemainak es
nehezsegeinek megoldasa hatarozza meg kesobb a
szexualitassal, interperszonalis versengessel es sze-
melyes megfelelessel kapcsolatos alapveto attitudo-
ket (lasd meg 8.6. keretes szoveget).
A fejlodes elso harom szakaszaban megjeleno
fixaciok alapozzak meg feltehetoen a felnott sze-
melyiseget. A 8.1. tablazatban osszefoglahmk ne-
hany szemelyisegvonast, melyek a harom szakasz-
ban kialakult fixaciokbol eredeztethetok.
Latenciaszakasz
A fallikus szakasz lezarodasa utan a gyermek egy
viszonylag nyugahnas periodusba lep, melyet lap-
pangasi vagy latenciaszakasznak ueveziink. Ebben
a megkozelitoleg hatodik evtol a kamaszkorig tarto
periodusban a szexualis es agressziv kesztetesek
kevesbe aktfvak. Az ilyen vagyak csokkeneset egy-
reszt a testi valtozasok, masreszt a gyermek szeme-
lyiscgcn beliil az en es a felettes en megjelenese
okozzak. Az impulzusok szoritasabol valo megsza-
badulassal parhuzamosan a gyermekek figyelmii-
8.1. TABLAZAT
A pszichoszexudlis fejlodes elso harom szakaszaban tortent fixaciokbol eredo'sz£metyisegjegyek
Fixacids szakasz Szemelyisegjegyek
Oralis Fiiggo, hiszekeny, feltekeny; szarkasztikus es verbalisan agressziv
Analis Kiiirito: rendetlen, kegyetlen, destrnktfv
Visszatarto: onfeju, tiszta es rendes, szurkalodo
Fallikus Ferfiaknal: macho, agressziv szexualitas, rtilzott karriertdrekves;
vagy szexualis es szakmai impotencia
Noknel: kacer, csabito viselkedes, mely nem vezet szexualis kapcsolathoz
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol • 219^
--------—————————---—----------—-------—-------JU
‘•_v ? > L I ’ **’ ' *
8.6. Az clmeletalkoto e& elmelete: Trendsajat 6dipaliskrizi.se •; hj
> *VW .» > <TS «Л i’’
Sigmund Freud elete szepen illusztralja
azt a tetelt, hogy a szemelyisegpszicholo-
gusok szemelyes elmenyei milyen erosen
befolyasoljak elmeleteikformajat. Szeles
korben gondoljak tigy, bogy' Freud ele-
tenek szamos vonasa baton elmeleteire.
Freud apja, Jakob kereskedo volt.
Negyveneves koraban (1856-ban) sztile-
tett Sigmund fia. Szigoru es tekintelyelvu
apa hlreben allt. Ezt tudva pern uiegle-
po, ha Freud ambivalens erzesekkel vi-
seltetett iranta. Kesobb tigy emlekezett vissza erre, hogy
tulajdonkeppen egyszerre gyulolte es imadta apjat. Va-
loszfnuleg az sem tett jot kapcsolatuknak, hogy
Sigmund sziiletese koriil pletykak kaptak szarnyra. Kii-
lonbozo helyeken ket eltero idopontszerepel sziiletesi
datumakent. Lehet, hogy' ez csak adminisztracios hiba
volt, de masok azt gondoljak, hogy akesobbi datummal
azt igyekeztek leplezni, hogy’ Freud anyja mar terhes
volt, amikor felesegul ment apjahoz (Balmary 1970).
Jakob Freudnak mar volt ket fia egy elozo hazassa-
gabol, es mar nagyapa volt, amikor Sigmund megsziile-
tett. Ugyanakkorfelesege, Amalie meg csak husz eves volt.
Sigmtutd volt elso gyermeke es kivetelezett kedvence.
Sigmund iigy valaszolt az anyai erzelmekre, hogy erosen
idealizalt kepet alakftott ki es tartott fenn anyjarol, es о is
nagyon szerette. A lefrasok szerint egesz eletiikben пл-
gyon kozeli kapcsolatban voltak egymassal.
Roviden tehat, Freud gyermekkori kapcsolataiban
minden olyan elem megtalalhato, amelyeket kesobb
Odipusz-komplexusnak nevezett el.
Melyen kotodott edesanyjahoz, es errol
a kapcsolatrol egyesek akar azt is allit-
hatnak, hogy' szexualis felhangjai vol-
tak. Ott volt apja iranti ero's ambivalen-
ciajais. (Ennek melysegetjoljelzi, hogy
elkesett apja temeteserol, amit kesobb
tudattalanul motivalt cselekedetkent
ertekelt.) Nehez figyelmen kiviil hagyni
annak lehetoseget, hogy' Freud sajat el-
menyeit hasznalta modellkent, amikor
a fejlodes egyetemes jellegzetessegei mellett crvelt.
Nem az Odipusz-komplexus Freud egyetlen gondo-
lata, amelyet sajat elete esemenyei befolyasoltak. Az
elso vilaghaborii elmenyei (amelyben ti'zmillio embert
oltek meg) melyen kiabranditottak Freudot, ahogyan
sok mas europai embert is. Az lijsagok tele voltak a
teljesen ertelmetlennek latszo meszarlasokrol szolo
hiradasokkal. Freudnak ket fia harcolt a fronton, es az
eletiikert valo aggodalom nagy megprobaltatast jelen-
tett szamara. Roviddel a haboni utan vetette papfrra a
halalosztonrol szolo megallapftasat, mely szerint az
emberek tudattalanul arra vagynak, hogy meghaljanak,
es ha ezt a vagyat masok fele forditjak, olyan gyilkos
esemenyek fordulhatnak elo, mint a haboru. Ugy tu-
nik, hogy ezt az elkepzelest Freud reszben azert alakf-
totta ki, hogy megprobalja megmagyarazni, hogyan
tortenhetett meg ilyen szornyuseg. Meg egyszer te-
hat, a teoria elemeit az elmeletaikoto elmenyei ala-
kitottak.
ket mas celok fele forditjak, amelyek gyakran intel-
lektualis es szocialis termeszetuek. A latencia-
periodusban tehat inkabb a gyermek tapasztalatai
bovtilnek, nem kell iij konfliktusokkal szembenez-
nie, es nem nagyon alakulnak ki iij tulajdonsagai.
Peldakent emlithetjiik, hogy a fallikus szakaszban
a sziilovel kialakult azonosulast kiegeszithetik mas
tekintelyszemelyekkel, peldaul vallasi vezetokkel
vagy tanarokal kapcsolatos identifikaciok.
A pubertaskor bekoszontevel (a latenciaszakasz
vege fele) a libidinalis es agressziv vagyak iijra fel-
erosodnek. Raadasul az elozo idoszakok konfliktu-
sai ismct fellangolhatnak. Ez az idoszak komolyan
probara teszi az en megkiizdesi kcpcsscgct. A ser-
dtilo mar felnott szexualis vagyakat el at, mikozben
a szexualis energia nemi aktusban tortenolevezetese
szocialisan meg nem elfogadott. Kovetkezeskepp a
szexualis kielegiiles mas lehetosegeit—peldaul fanta-
zialas, maszturbacio - keresik. Freud tig}' gondolta,
hogy a serdiilo megkiizdesi kcszscgct nagyban befo-
lyasoljak azok a formak, amelyek a pszichoszexualis
fejlodes korabbi szakaszaiban alakultak ki.
Genitalis szakasz
A kesoi kamaszkorban, valamint a felnottkorban az
ember pszichoszexualis fejlodesenek utolso perio-
dusaba, a genitalis szakaszba lep. Ha a korabbi
pszichoszexualis szakaszokban megfelelo megolda-
sokat talalt, akkor a szemely iigy lep ebbe a szakasz-
220 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
ba, hogy libidoja a nemi szervek, a genitaliak kore
szervezodik, es tovabbi eleteben ez igy is marad. A
genitalis szakasz szexualis kiclcgulcsc azonban mi-
nosegeben elter a korabbi szakaszokra jellemzo
kielegiilestol. A korabbi kotodesek narcisztikusak
voltak, vagyis a gyermeket csakis sajat elvezete er-
dekelte. A genitalis szakaszban kialakul a vagy,
hogy a szexualis gyonydrt megossza valaki massal.
A szemely igy kepesse valik masokat nemcsak dnzo
okokbol, hanem altruisztikus modon is szeretni.
Idealis esetben a heteroszexualis partnerek
egyiitt, egyenlo alapon kepesek teljes es szabad
orgazmust atelni. A genitalis szakasz probakove
annak a kepessegnek a kialakulasa, hogy masokkal
szeretetteljes es gondoskodo modon tudjunk
egyiitt lenni, hogy fontos legyen szamunkra a masik
szemelye is. Ebben a szakaszban az ember jobban
OSSZE FOGLALAS .____________________________
Freud topografikus modellje szerint a leleknek ha-
rom tartomanya van: a tudatos, a tudatelottes (a
kozonseges emlekezet) es a tudattalan (az a resz,
amely nem hozzaferheto a tudat szamara). A tudat-
talan a felelmet kelto vagy nem elfogadhato tartal-
mak es vagyak gyujtohelye.
Freud azt is feltetelezte, hogy a szemelyiseg
haromelemu szervezodes. Az osztonen (aszemelyi-
seg eredendo resze) a psziches energia forrasa. Az
oromelv hatarozza meg miikodeset (mely szerint
minden osztonkesztetesnek azonnal ki kell elegiil-
nie), teljesseggel a tudattalanban letezik, es az
elsodlegesfolyamat-gondolkodas jellemzi (mely
primitiv, osztonos es valosagtol fiiggetlen).
Az en vegso fokon az osztonenbol fejlodik ki,
mivel az osztonen nem kepes hatekonyan megkiiz-
deni a kulso vilag kovetelmenyeivel. Az ego a reali-
taselvet koveti (mely szerint a viselkedesnek tekin-
tettel kell lennie a kiilso valosagra is), mindharom
lelki tartomanyban mukodik, es azt probalja elerni,
hogy az osztonen impulzusai realis es megfelelo
uton elegiiljenek ki. Az ent masodlagosfolyamat-
(valosagalapu) gondolkodas jellemzi.
A harmadik elem a felettes en, azoknak a szaba-
lyoknak a lekepezodese, melyek szerint a sziilok
jutalmaznak vagy biintetnek. A superego ket resz-
bol all. Az cnidcal az erkolcsi tokeletesseg merceit
tartalmazza. A lelkiismeret az elitelendo magatar-
kepes kontrollalni mind szexualis, mind agressziv
energiait, es alkalmassa valik arra, hogy azokat ki-
sebb adagokban (bar gyakrabban) szublimalt, tar-
sadalmilag elfogadott uton vezesse le. Ebben az
ertelemben az enkozpontu, oromkereso gyermek-
boljol szocializalt, gondoskodo felnott valik.
Freud szerint az emberek nem automatikusan
lepnek a genitalis szakaszba es ritkan teljesednek
ki abban igazan (lasd peldaul Fenichel 1945). A
legtobb ember a kelletenel kevesbe kepes ellenor-
zes alatt tartani impulzusait, es sokaknak okoz ne-
hezseget szexualis vagyaik teljesseggel es elfogad-
hato iiton valo kielegitese. Ebben az ertelemben a
genitalis szemelyiseg inkabb elerendo ideal, sem-
mint biztosra veheto vegkifejlet (Fenichel 1945).
Analitikus szempontbol ez a pszichoszexualis fejlo-
des tokeletes betetozese.
tast jeleniti meg. Amint a felettes en kialakul, az
ennek az osztonen, a felettes en es a valosag kozott
kell kozvetitenie.
Megszallasnak (katexisnek) ncvczziik, amikor
energiat fektetiink valamely sziiksegletbe. Az erok
visszavonasa (az enbol) az ellenmegszallas. Az dsz-
tonen impulzusait ket kategoriaba soroljuk. Az
eletosztonok (Eros) celja az onfenntartas es a sze-
xualis elvezet. A halaloszton (Thanatos) onpuszti-
to es - kifele fordulva - agresszioban nyilvanulhat
meg. Az agressziv vagyak levezetesevel, a katarzissal
fesziiltsegcsokkenes kovetkezik be, es csokken az
agressziora valo igeny. Az impulzusok eltolodhat-
nak az eredetitol eltero celra. Az impulzusok szub-
limalhatok, vagyis szocialisan elfogadhato cselekve-
sckkc alakithatok.
Freud velemenye szerint a gyermek pszicho-
szexualis szakaszokon keresztiil fejlodik es a felnott
szemelyiseget az is befolyasolja, hogy gyermekkent
Tiogyan oldotta meg a kiilonbozo szakaszokra jel-
lemzo konfliktusokat. Az oralis szakaszban a szexu-
alitas a szaj koriil koncentralodik, a valsag az anya-
rol valo levalasban jelentkezik. Az analis szakaszban
a szexualitas az anusra osszpontosul, a valsaghely-
zet pedig a szobatisztasagra szoktatas. A fallikus
szakaszban a genitaliak keriilnek a szexualitas ko-
zeppontjaba, es a krizist (Odipusz- es Elektra-
komplexus) az ellenkezo nemii sziilo irant erzett
8. A szemelyiseg szerkezete es mukodese pszichoanalitikus nezopontbol * 221
vagy es az azonos nemfi sziilotdl valo felelem jelen-
ti. A latenciaperiodus nyugalmas idoszak, komo-
lyabb konfliktus nelkiil. A genitalis periodus az
crctt kor szakasza, amikor a genitalis szexualitas az
dnzo narcizmus felol a kolcsonos oromszerzes fele
tolodik el.
KULCSFOGALMAK ____
Analis szakasz: A pszichoszexualis fejlodes masodik
szakasza, ahol a szobatisztasagra szoktatassal
kapcsolatos analis sziiksegletek teremtenek
valsaghelyzetet.
Azonosulas (identifikacio): Valaki mashoz valo ha-
sonlatossag es tartozas erzesenek kialakulasa.
Elfojtas: Egy gondolat vagy impulzus tudatosoda-
sanak megakadalyozasa.
EUenmegszallas (antikatexis): Energiabefektetes egy
impulzus vagy kepzet elnyomasaba.
Elsodleges folyamat: Az osztonen altal vegzett mii-
velet: amikor megalkotja a vagyott targy tudat-
talan kepzetet.
Eltolas: Az impulzus eltolasa eredeti celjarol egy
masikra.
Erogen zona: A test szexualisan erzekeny teriilete.
Eletosztonok (eros): Tiilelesi es szexualis osztondk.
En (ego): A szemelyiseg racionalis resze, amely a
valosagot pragmatikusan kezeli.
Enero: Az en azon kepessege, amely lehetove teszi
az ego egyensiilyozasat az osztonen, a felettes
en es a valosag verse ngo kovetelmenyei kozott.
Enideal: A felettes ennek az a resze, amely a toke-
letesseget testesiti meg es a helyes viselkedest
jutalmazza.
Fallikus szakasz: A pszichoszexualis fejlodes harma-
dik szakasza, ahol a krizist az ellenkezo nemii
sziilo fele iranyulo szexualis vagyak okozzak.
Felettes en (szuperego): Aszemelyisegnekazazossze-
tevoje, amely az erkolcsi tokeletesseget keresi.
Fixacio: A pszichoszexualis fejlodes valamely korai
szakasza konfliktusainak megoldatlansaga.
Genitalis szakasz: A fejlodes vegso szakasza, erett es
kolcsonosen kielegito szexualis kapcsolat egy
masik szemellyel.
Halaloszton (thanatos): Onpusztfto oszton, amely
kifele fordulva gyakran agressziokentjelentkezik.
Introjekcid: A sziilok ertekeinek beepitese a felet-
tes enbe.
Kasztracios szorongas: A fiuk felelme (a fallikus
szakaszban) attol, hogy apjukrivalisnaktekinti
es kasztralni fogja oket.
Katarzis: Az emocionalis fesziiltseg levezetese.
Latenciaszakasz: A fallikus szakasz krizisei utan az
atmeneti nyugalom periodusa.
Lelkiismeret: A felettes ennek az a resze, amely az
erkolcsi mercek megserteset biinteti.
Libido: Az eletosztonok egyiittes energiaja.
Masodlagos folyamat: Az ego altal vegzett muvelet,
amikor racionalisan keres a sziiksegletkiele-
gitesre alkalmas targyat.
Megszallas (katexis): Pszichikus energia befektete-
se a kivant cselekvesbe vagy kepzetbe.
Oralis szakasz: A pszichoszexualis fejlodes elso sza-
kasza, amelyben az elvalasztassal kapcsolatos
oralis sziiksegletek okoznak valsagot.
Odipusz-komplexus: Az ellenkezo nemii sziilore
vonatkozo vagyak, valamint az azonos nemii
sziilo megtorlasatol valo felelem egyiittese.
Oromelv: Az az elkepzeles, hogy az osztondk azon-
nali kielegiilesre torekszenek.
Osztonen (id): A szemelyiseg osi resze, minden
energia forrasa.
Peniszirigyseg: A lanyok irigykedese a ferfiakkal
szemben, mivel kasztraltnak ezik magukat.
Strukturalis modell: Freud azon szemelyisegmo-
dellje, amelyben harom dsszctcvdt feltetelez.
Szublimacio: Az elfogadhatatlan osztonenkesztetes
atalakitasaszocialisan elfogadhatobb aktivitassa.
Topografikus modell: Freudnak a harom lelki tar-
tomanyra (tudat, tudatelottes, tudattalan) vo-
natkozo modellje.
Tudatelottes: Az a lelki tartomany, amely lenyege-
ben az emlekezetnek felel meg.
Tudattalan: Az a lelki tartomany, amely nem hoz-
zaferheto a tudat szamara.
Valosagelv: Az az elkepzeles, hogy a cselekveshez
tekintetbe kell venni a kiilso valosag korlatait.
Valosagproba: Az ego ellenorzo funkcioja: mielott
akcioba kezd, azt vizsgalja, vajon inegvalosit-
hatok-e a tcrvci.
Vagyteljesites: A vagyott targy tudattalan kepzete-
nek megalkotasa.
Szorongas, elhantas es envedelem
SZORONGAS
ELHARITO MECHANIZMUSOK
Elfojtas
Tagadas
Kivetites (projekcio)
Racionalizacio
Intellektualizacio
Reakciokepzes
Regresszio
Eltolodas es szublimacio
Az elharito mechanizmusok kutatasa
A tudattalan konfliktusok bizonyitekai
A MINDENNAPI ELET PSZICHOPATOLOGIAJA
Elvetesek
Almok
Vice
PROJEKTIV MERESI ELJARASOK
A Rorschach-teszt
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
A lelki zavarok eredete
Terapias kezeles
Valoban mukodik-e a pszichoanalitikus terapia?
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Dan is Jamie a biijeben alldogalnak is a hetvegi bulirol beszelgetnek, ahol az egyik bardtjuk
botrdnyosan viselkedett, reszegen handabandazott. Az utobbi evben minden hiten baj nan
vele. „ Oregem, hihetetlen, mennyit iszik Robin — mondja Jamie. — Ugy szivja magaba az
alkoholt, mint a szwacs. ” Ebben a pillanatban Robin fordul be a sarkan, szinte belejiik
iltkozik. „Hello Robin, na mi van, mig mindig irzed a hitvigit?” — kerdezi Jamie. „Mirol
beszelsz ? — valaszol Robin - Egyaltalan nem is ittam olyan sokat. ” „Na most komolyan,
Robin - szol kdzbeDan tinyleg nem vagy tisztaban azzal, mennyit iszol mostandban?”
Robin arcdra zavart is sirtett kifejezes ill. „Na idefigyeljetek, srdcok, semnd bajom nines,
ugyhogy szaUjatok le rolam” - mondja, majd hdtat fordit is tovabball. Dan is Jamie
egymasra neznek, is megrdnditjdk a vallukat.
Robert is Hillary mar nehany honapja egyiitt jarnak, amikor elmennek egy bardtjuk
hazibulijdra. A tdrsasdgban ott. van ajokepfi Tim is, akivol ugy hirlik, hogy barmindenkihez
nagyon kedves, igazdbol megjwzelitlietetlen. Az este vigin — miutan Tim is a bardlnoje mar
elmmtek - Robert, Hillary is bardtaik Timrol. beszilgetnek. „Lattatok, hogy rdmhajtott?
Hiaba akartam, nem lehetett lerazni” — mondja Hillary. Kesobb, hazafele Robert leramolja
Hillaryet: „Mindenki elott hiilyet csinaltal magadbol is belolem is. Tim egyaltalan nem
hajtott rad, el nem tudom kepzelni, honnan szedted ezt?/”
T^z elozo fejezet az emberi termeszetrol alko-
tott pszichoanalitikus elkepzeles elemeit ismertet-
te. Ebben a fejezetben azzal foglalkozunk reszlete-
sebben, hogy az igy felfogott emberi termeszet
milyen motion tiikrozodik az emberek viselkedese-
ben. Ami itt kovetkezik, az tobb szempontbol a
freudi elmelet logikajanak kozvetlen kiterjesztese.
A t argyalt elmeletek egy reszet azonban mar masok
dolgoztak ki. Koziiluk az egyik legkivalobb Freud
lanya, Anna Freud (1966) volt.
SZORONGAS
A szemelyiseg osszetevoi kozott fennallo kuzdelem
sokban kapcsolodik a szorongas fogalmahoz. A
szorongas olyan kellemetlen belso allapot, melyet
az emberek igyekeznek elkeriilni vagy megszaba-
dulni tole. Freud eredendoen iigy gondolta, hogy
a szorongas a libidinalis energia egyfajta felszaba-
dulasa, ha annak kozvetlen kifejezodese gatolt
(last! peldaul Breuer es Freud 1955/1895). Allas-
pontja kesobb megvaltozott (peldaul Freud
1936/1926), es a szorongast olyan veszelyjelzonek
tartotta, amely figyehnezteti az ent, hogy varhatoan
valami kellemetlen kovetkezik.
Freud (1959/1926) haromfajta szorongast kii-
lonboztetett meg, amelyek a kellemetlensegek
harom kategoriajanak felelnek meg. A legalap-
vetobb a realis szorongas. A realis szorongas a
kiilso vilag valos fenyegetesei vagy veszelyei miatt
erzett felelem. Olyan felelem ez, amelyet akkor
erziink, amikor radobbeniink, hogy megharap-
hat egy kutya, osszetdrhetjiik az autonkat, rank
kiabalhatnak valami siilyos hiba miatt, vagy meg-
bukhatunk a vizsgan. A realis szorongas a leg-
alapvetobb, mivel az objektiv valosagban gyoke-
redzik. Olyan alapot kepez, amelybol a masik
ketfajta szorongas szarmazik. A realis szorongas-
tol valo megszabadulas egyik modja, ha elkeriil-
juk azt a helyzetet, amely ezt az erzest okozza,
vagy elmenekiiliink onnan.
A masodik szorongasfajta a neurotikus szoron-
gas. A neurotikus szorongas eseten attol feliink,
hogy az osztonen impulzusai kikeriilnek ellenor-
zesiink alol, es olyasmit tesziink, amiert biintetes
jar. Aki sokszor erez neurotikus szorongast, folyton
amiatt aggodik, hogy dsztdnenje kibiijik az en el-
lenorzese alol. Ennek ellenere a neurotikus szo-
rongas nem maguktol, az dsztonen-impulzusoktol
es -vagyaktol valo felelem, hanem attol a lehetseges
biintetestol, amely azert jar, ha kifejezziik azokat.
Ennek a szorongasnak is van egyfajta valosag-
alapja, mivel az emberek gyakran biinhodnek im-
pulziv viselkedesiikert, kiildnosen ha az adott ma-
224 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
gatartas tarsadalmilag helytelen. A realis szoron-
gassal ellentetben azonban a veszely a szemelyen
beliilrol, az osztonen vagyaibol ered. Eppen ezert
a nenrotikns szorongassal nehezebb megkiizdeni,
mint a realis szorongassal. Vagyis vezetlietiink ova-
tosan, felkesziilhetiink alaposan a vizsgara es elke-
riilhetjiik a veszelyes kutyakat, de nem meneknlhe-
tiink sajat osztoneniink elol: mindig szamolnunk
kell azzal a veszellyel, hogy kikeriil az ellenor-
zesiink alol.
A harmadik tipusii szorongast moralis szoron-
gasnak nevezziik. Ez akkor lep fel, amikor megszeg-
tiik (vagy megszegni kesziiliink) introjcktalt erkol-
csi szabalyainkat. Ha moralis erzekiink tiltja a csa-
last es megkisert a csalas lehetosege, akkor moralis
szorongast chink at. Ha erkolcsi erzekiink tiltja a
hazassag elotti szexualis kapcsolatot, es eppen arra
kesziiliink, hogy lefekiidjlink valakivel, moralis szo-
rongast erziink.
A moralis szorongas tulajdonkeppen a felettes
en reszet kepezo lelkiismerettol valo felelem. A
moralis szorongast szubjektive biintudatkent vagy
szegyenkent eljiik meg. Minel erosebb a felettes
en, annal valoszinfibb, hogy moralis szorongas lep
fel. Ahogyan a nenrotikns szorongas eseteben, itt
is vilagossa kell tenniink, hogy ez miben ter el a
realis szorongastol. Habar a tarsadalom gyakran
biinteti az embereket az erkolcsi szabalyok athaga-
saert, megsem a tarsadalmi biintetes kepezi a mo-
ralis szorongas alapjat. Forrasa beliil, a lelkiismeret
miikodeseben keresendo. A nenrotikns szorongas-
hoz hasonloan, ezzel is nehez megbirkozni. Aho-
gyan az osztoneniink, iigy a lelkiismeretnnk elol sem
hithatunk el.
ELHARITO MECHANIZMUSOK
Ha az en tokeletesen vegezne munkajat, soha nem
crczncnk semmilyen szorongast. A kiilso veszelye-
ket elkeriilnenk vagi' hatekonyan megkiizdenenk
veliik, igy nem lepne fel realis szorongas. Ha az
osztonen impulzusai elfogadhato mertekben, a
megfelelo idoben jutnanak felszinre, iigy vedve
lennenk a nenrotikns szorongastol. Soha nem en-
gednenk meg magnnknak (sot meg csak nem is
akarnank) olyasmit, amit a felettes en helytelenit,
igy elkeriilnenk a moralis szorongast. Nines olyan
ego, amely ilyen tokeletesen mnkodne. Ezert min-
den ember neha, sokan pedig gyakran elnek at
szorongast.
A szorongas megjelenesere az en ket modon
valaszolhat. Eloszor is novelheti racionalis proble-
mamegoldo erofesziteseit, hogy jobban es tudato-
san meg tudjon kiizdeni a fenyegeto veszellyel. Ez
a valasz a realitas szorongas eseteben a leghateko-
nyabb. A masodik lehetoseg elharito mechanizmu-
sok alkalmazasa. Az elharito mechanizmusok olyan
eljarasok vagy taktikak, amelyeket az en fejleszt ki,
hogy konnyebben megkiizdhcssen a szorongassal.
Ha az elharitasjol miikodik, mar a szorongas felle-
peset is megakadalyozhatja. Az elharito mechaniz-
musoknak ket kozos tulajdonsaga van: (1) tudatta-
lanul mukodnek, (2) valamilyen modon eltorzit-
jak, atalakitjak vagy meghamisitjak a valosagot.
Kiilonbozo szerzok kiilonbozo elharito mecha-
nizmusokat felteteleztek. Anna Freud, az enel-
haritassal kapcsolatos leghatasosabb muveiben (A.
Freud 1966) tiz elharito mechanizmust azonosi-
tott, melyeket az en hasznal a szorongas kivedesere.
A kovetkezo reszben tobb ilyen vedekezesi strategi-
st is bemutatunk.
Elfojtas
Az alapveto elharito mechanizmus az elfojtas (rep-
resszio). Olyannyira alapveto, hogy Sigmund
Freud gyakran egymassal felcserelve hasznalta az
elhdn'tds es az elfojtas fogalmait. Az elfojtas olykor
tudatos (ilyenkor megfeleltetheto az elnyomasnak
vagy sznpresszionak): a szemely megprobal egy
gondolatot tavol tartani a tudatossagtol (lasd meg
a 9.1. keretes szoveget). Mindazonaltal az elfojtas
miikodeset legtobbszor tudattalannak feltetelezik.
Ainint azt az elozo fejezetben mar emlitettiik,
az elfojtas folyamataval bizonyos tartalmakat - kii-
lonosen az id elfogadhatatlan impulzusait- a tuda-
tossag koren kiviil lehet tartani. Ellenmegszallas
reven az en megakadalyozza az impulzus kife-
jezodeset. Ha valakinek az a kesztetese, hogy meg-
olelgesse vagy megiisse valamelyik osztalytarsat, az
illeto enje (feltehetoen) lepeseket fog tenni, hogy
a szoban forgo impulzust a tudatossagon kiviil tart-
sa. Ha a mult heten olyasmit tettiink, amit rettene-
tesen szcgyclliink, akkor megprobalunk nem gon-
dolni ra, es az is megeshet, hogy mar nem is va-
gyunk kepesek azt felidezni.
9. Szorongas, elliaritds es dnvedelem • 225
A fejezetben mar szo volt rola, hogy az emberek olykor
tudatos erofeszfteseket tesznek, hogy bizonyos gondo-
latokat meggprobaljanak a tndatnkon kiviil tartani. Ha
le akarunk szokni a dohanyzasrol, megpiobalunk nem
gondolni a cigarettara. Ha szeretnenk lefogyni, igyek-
sziink elkeriilni az etellel kapcsolatos gondolatokat. Ha
eppen most szakitottunk valakivel, nem akarunk sem-
mi olyasmire gondolni, amit kozosen csinaltunk. Vagyis
megprobaljuk tudatunkbol kiszoritani ezeket a gondo-
latokat.
Ez az elnyomas (szupresszio) neha mukodik, de
olykor elofordul, hogy ha nem gondolunk valamire,
annak nem kivant mellekhatasai lesznek. Dan Wegner
(1989, 1994) es munkatarsai nemregiben vegeztek ki-
serletsorozatot a gondolatok elnyomasaval kapcsolat-
ban, amelynek kovetkeztetesei esetleg meglepoek le-
hetnek. Megprobalni nem gondolni valamire, eppen
hogy megnovelheti a gondolat kesobbi megjelenese-
nek valoszinuseget, ktilonosen akkor, ha erzelmekkel
hangsiilyos gondolatrol van szo (Wegner, Shortt, Blake
es Page 1990).
Elmeletileg a tudatos gondolatelnyomas parado-
xon. A gondolat elnyomasa ket lepesben zajlik. Eloszor
elhatarozznk, hog}' elnyomjuk az adott gondolatot,
majd megszabadulunk annak minden megnyilvanulasi
formajatol, beleertve az elnyomasra vonatkozo terviin-
ket is. Ugy tiinik, ez. egyszerre kivanja meg, hogy tuda-
taban legyiink szandekunknak, es kozben ne tudjunk
rola. (Amikor az elfojtas tudattalan, akkor termeszete-
sen nines ilyen problema, mivel a gondolattol valo
megszabadulas tervezese is tudattalan.)
Mi is tortenik tehat akkor, amikor el akarunk nyom-
ni egy gondolatot? A kerdes kutatasa (peldaul Wegner,
Schneider, Carter es White 1987) iigy' kezdodott, hogy
megtanftottak a kiserleti szemelyeket hangosan gon-
dolkodni, folyamatosan beszamolni minden gondola-
tukrol, amely a tudatukba keriil. A szemelyek otperces
periodusokban, ket kiilonbozo feltetel mellett tettek
meg ezt. Az elso feltetelben megprobaltak nem gondol-
ni egy jegesmedvere. Valahanyszor esziikbe jutott a
jegesmedve, meg kellett nyomniuk egy' elottiik levo
csengot. A masik feltetel szerint gondolnivk kellett a
jegesmedvere, es megnyomni a csengot, amikor ez
megtortent. Az egyik csoport szemelyeinel tehat elobb
volt az elnyomas, utana a ragondolas. A masik csoport-
nal a sorrend eppen forditott volt.
A kutatas ket eredmenyt hozott. Eloszor is nagy
nehezseget okozott a szemelyeknek, hogy ne gondolja-
nak a jegesmedvere (a leghatekonyabb, spontan
megjeleno modszer az volt, hogy valami masra osszpon-
tositottak). Erdekes modon a nem kivant gondolat
akkor tort be leggyakrabban, amikor a szemely eppen
befejezett egy mondatot vagy gondolatot es clhallga-
tott. A gondolat tehat addig tarthato tavol, ameddig a
mentalis apparatus teljesen lefoglalt, de amint szabad
hely keletkezik, a gondolat elfoglalja azt. Wegner es
munkatarsai amellett erveltek, hogy nehez elnyomni
bannit is, ha nines valami specialis figyelemelterelo,
amellyel foglalkozhatunk helyette. (Ezt tovabbi bizo-
nyitekok tamasztjak ala.) Pszichoanalitikus szohaszna-
lattal elve, iigy tunik, hogy konnyebb a helyettesito
katexis, mint antikatexis kialakitasa.
A masodik eredmeny az volt, hogy az elnyomassal
kezdo szemelyeknel „visszacsapas” jelentkezett. Ami-
kor kesobb arra kertek 6'ket, hogy gondoljanak a
jegesmedvere, sokkal gyakrabban es kovetkezeteseb-
ben tettek ezt, mint a masik csoport. A jegesmed-
verol szold beszamolok allando szinten maradtak az
otperces szakaszban. Akik viszont azzal kezdtek,
hogy gondoltak a jegesmedvere, kesobb lathatdan
hamar eluntak vagy belefaradtak abba, hogy tovabb-
ra is ezt tegyek, es ilyen targyii beszamolojuk esdk-
kent az ot perc alatt.
Milyen gyakorlati kovetkezmenyei vannak ezeknek
az eredmenye knek? Mit kell tenniink, ha nem akarunk
valamire gondolni? Wegner (1989) szerint - akarmi-
lyen furcsan is hangzik - a legjobb orvossag, ha hagyjuk
a gondolatot rank torni. Eljtik at a gondolat betoresevel
kapcsolatos asszociacioinkat, es adjunk nekik szabad
folyast. Csak akkor tudjuk visszanyerni mentalis kont-
rollunkat, ha lazitunk. Ha csdkkentjiik az elharitast,
azzal gyakorlatilag csdkkentjiik a nem kivant gondolat
nyomasat is, es az magatol eltunik (talan a tudattalan
mechanizmusain keresztiil).
Az elfojtas szerepe ktilonosen fontos az dszton-
en-impulzusok vonatkozasaban, de minden mas
fajdalmas vagy lehangolo esetben is alkalmazhato.
Elfojthatjuk peldaul azt az esemenyt, ahol fele-
lotleniil viselkedtiink, de nem egyertelmiien az
osztonenbol szarmazo impulzusok hatasara. Ilyen
lehet, ha elfelejtjiik elzami a tiizhelyet, es ezzel
tiizet okozunk, vagy elfelejtjiik bezami lakasunkat,
es ezzel lehetoseget adunk arra, hogy valaki elsetal-
jon az uj tevenkkel. El lehet fojtani olyan опта-
226 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
gunkkal kapcsolatos ismereteket, amelyeket nem
tartunk megfelelonek, peldaul, hogy nepszerutle-
nek vagyunk, vagy hogy nem tuchink tancolni. Szin-
ten kiszorfthatjuk a tudatossagbol eletiinknek azo-
kat az esemenyek, melyek konfliktusba keriilnek a
felettes en ertekeivel. Ilyen peldaul, hogy az embe-
rek a vilag egyes reszein eheznek, mi pedig semmit
nem tesziink ellene, vagy az a teny, hogy szi'ileink
aktiv szexualis eletet elnek es van nehany pozitura,
amit kedvelnek.
Termeszetesen nehany ember gondol szttlei
szexualis eletere (vagy arra, hogy nem tud tancolni,
avagy engedte, hogy ellopjak a tevejet). Ez az elfojtas
tovabbi ket jellegzetessegrc vilagit ra. Eloszor is
arra, hogy az elfojtas targya fiigg attol, hog}' mit
biintettek, illetve milyen ertekek vannak a felettes
enben. Idoben es kulturalisan kiilonbozo, hogy
miert biintetik az embereket. Valosziniileg ugyan-
igy valtozik generaciorol generaciora az emberek
felettes enjenek tartalma is. Freud koraban a tarsa-
dalom erosen ellentmondasos volt a szexualitassal
kapcsolatban. Manapsag ez mar kevesbe jellemzo,
es a felettes enbe introjektalt ertekek valosziniileg
kevesbe koncentralodnak a szexualitas kore, mint
90 ewel ezelott. Ahogyan a tarsadalom ertekei el-
tolddnak, ugy valtozik az is, amit el kell fojtanunk.
A szexualis erzesek helyett ma talan inkabb a kor-
nyezetet rombolo viselkedesiinkkel kapcsolatos
emlekeinket fojtjuk el.
A masodik jellegzetesseg az, hogy az elfojtas
nem feltetleniil tokeletes. Egyszeru volna az elha-
ritasrol minden vagy semmi alapon beszelni, de az
felrevezeto volna. El lehet nyomni reszlegesen egy
meglehetosen kellemetlen emleket vagy impul-
zust, es igy nem gondolunk ra gyakran. Ebben az
esetben nem felejtjiik el teljesen. Ha emlekeztet-
nek ra, meg tudunk rola, de amint lehet, elfelejt-
jiik. Ez reszleges elfojtast jelent.
Mindenki hasznalja az elfojtast, mert hatekonyan
mukodik. Az elfojtas nagyobb fajdalomtol es szoron-
gastol 6v meg. Dea till gyakori elfojtasnak ara van. Az
elfojtasban a szemelyiseg on maga ellen dolgozik. Az
elfojtasban hasznalt ellenmegszallashoz sok encrgia-
ra van sziikseg. Az igy lekotott energiat nem lehet
mas, adaptivabb eelokra forditani. Amennyiben az
elfojtas hosszabb ideig fennail, tobbe-kevesbe folya-
matos energiabefektetest igenyel. Annak ellenere te-
hat, hogy az elfojtasra neha sziiksegiink van, vegiil
is elleniink fordulhat.
Talan eppen ezert mas elharitasok is kialakul-
nak. Ezek az elharito mechanizmusok az elfojtassal
(es gyakran egymassal) egyiitt mukodnek. Ezek
segitenek abban, hogy az elfogadhatatlan gondola-
tok vagy erzesek ne lepjenek be a tudatba. A meg-
valositas modja azonban minden elharito mecha-
nizmus eseteben mas es mas.
Tagadas
Masik, viszonylag egyszeru elharitasi median izmus
jelenhet meg akkor, amikor az embert elarasztja a
fenyegeto valosag. Ez az elharitas a tagadas: adott
esemeny bekovetkeztenek vagy adott allapot fenn-
allasanak elutasitasa. A tagadasban az esemeny je-
lentese atertehnezodik, igy a fenyegetes eltiinik.
Peldakeppen azt az anyat emlitjiik, aki nem hajlan-
do elhinni az iizenetet, hog}' fia meghalt a haboni-
ban, es iigy viselkedik, mintha a fiii elne. Kevesbe
szelsoseges pelda annak a diaknak az esete, aki nem
hiszi el az osztaly ajtajara kitiizott listan a neve
mellett szereplo osztalyzatot, hanem azt feltetelezi,
hogy valami tevedes tortent. Ugyancsak egyertel-
mu a tagadas, amikor egy kisfiii nagy hatalommal
jaro szerepet jatszik, ezzel rejtve el valosagos gyen-
geseget.
A szemelyiseg eresevel az en egyre pontosabban
kepes ertekelni a valosagot, es iigy valik egyre ne-
hezebbe a tagadas alkalmazasa. Vagyis ahogy
idosebbek es tapasztaltabbak lesziink, egyre inkabb
szembe kell nezntink a nyilvanvalo valosaggal (lasd
a 9.2. keretes szoveget). Ennek ellenere tagadas
minden eletkorban elofordulhat. Kozismert pelda-
ul, hogy siilyos alkohol- es drogproblemakkal
kiizdo emberek gyakran tagadjak, hogy betegek.
Szinten ismeros helyzet, amikor valakit megcsal a
szerehne. Ilyenkor minden ellenkezo jelzes ellene-
re tagadjuk a tortenteket. A tagadas hozzajamlt a
naci kivegzesek sok aldozatanak halalahoz is, akik
nem menekiiltek el, amikor meg volt ra lehetoseg.
Ujabban vannak, akik azt allitjak, hogy az egeszsegi
allapotra vonatkozo, onjellemzeseken alapulo me-
resek nem megbizhatoak, mert az emberek tagad-
jak, hogy betegek, mikozben pedig atelik a beteg-
seg kellemetlensegeit (Shedler, Mayman es Manis
1993).
A tagadas sokban hasonlit az elfojtashoz. Mind-
ketto elrejti a tudatossag elol azokat a dolgokat,
amelyekrol a szemely azt gondolja, hogymem tud
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 227
A tagadas megov benniinket attol,
hogy az elet kellemetlen jelensegeit
tudatositsuk
megkiizdeni veliik. A fenyegetes forrasanak tekin-
teteben kiilonboznek egymastol. Az elfojtas olyan
fenyegetesekkel szall szembe, amelyek valamilyen
modon a lelki dinamikabol szarmaznak. A tagadas
mas forrasokbol taplalkozo fenyegetesekkel kiizd.
Kivetites (projekcio)
Masfajta elharitas akivetites (projekcio). Projekcio
eseten iigy csokkcntjiik szorongasunkat, hogy sajat
elfogadhatatlan impidzusainkat, kivansagainkat es
vagyainkat valaki masnak tulajdonitjuk. Igy a pro-
jekcio lehetoseget ad arra, hogy elrejtsiik azt, ami
sajat magunkban elfogadhatatlan, mikozben az el-
utasitott tartalmakat (ha megoly torzitott forma-
ban is) megiscsak kifejezziik.
Ha peldaul ellenseges erzeseink vannak valakivel
szemben, elfojtassal kiszorithatjuk a tudatbol. Az
erzesek azonban tovabbra is ott vannak, es meg-
probalnak energiahoz jutni. Ugy vetitjiik ki ezt az
erzest, hog}' azt hissztik, masok utalnak minket es
azon vannak, hogy elkapjanak benniinket. Ily mo-
don az eredeti ellenseges indulataink kifejezesre
jutnak, de iigy, hog}' azok mar nem fenyegetoek
szamunkra. A kivetitest peldazza az a no is, aki
olyan ferfi irant erez szexualis vonzalmat, aki irant
nem volna szabad, es a ferfit gyamisitja azzal, hog}’
el akarja ot csabitani (mint a fejezet elejen a ma-
sodik tortenetben). Az impulzus torzitott formaban
keriil felszinre, mikozben a no nincsen tudataban
sajat vagyainak.
Igy a projekcio, hasonloan mas fejlettebb
enelharitasokhoz, ket celt szolgal. Valamilyen for-
maban felszinre segiti az osztonen vagyait, felsza-
baditva ezzel nemi energiat, amely az elfojtasukhoz
lenne sziikseges. Ez azt jelenti, hogy amikor kiveti-
tiink, akkor felismeijiik a fenyegeto tartalom meg-
letet. Legalabb ilyen fontos az is, hogy a vagy olyan
modon jelenik meg, amelyet az en es a felettes en
nem ismernek fel. Ily modon az impulzus fenye-
geto ereje megszunik (lasd 9.1. abra).
9.1. ABRA Az elharitasok elfojtassal kezdodnek, melynek soran
a fenyegeto tartaimak a lelek tudatos reszebol a tudattalanba
keriilnek. Ami elfojtodott, kozvetleniil nem hozhato vissza, mert
tulsdgosan szorongaskelto. Az elfojtott anyag azonban megke-
rillheti a korlatokat azdital, hogy kevesbe felismerhetove alakul.
Igy ezek a torzitdsok lehetoseget teremtenek az elfojtott vagyak
Idfejezodesere. Ez a kifejezodes azonban gyengebb is kevesbe
hatekony, mint az eredeti vagy. Ezert. aztan a vagy kifeje-
zodesenek nyomasa tovabbra is megmarad
228 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
F
9.2. Onbecsapas, illuzid es tagadas: Jo-e ez nekiink?
Onbecsapasnak azt az altalanos jelenseget nevezziik,
amikor elhissziik valamirol, hogy igaz, mikozben tud-
juk, hogy nem az. Ez az elkepzeles mindig is ellentmon-
dasos volt. Hogyan rejthetiink el valamit magunk elol,
amirol tudomasunk van? Az onbecsapas gondolata ab-
ban afeltevesben gyokerezik, hogy az en vedi magat az
osztonen, a felettes en es a ktilvilag konfliktusban allo
kovetelmenyeivel szemben. Az ego nem felhet olyas-
mitol, amit nem ismer fel. Igy az onbecsapas tigyjatszik
onvedo szerepet, hogy folyamatosan azt hissziik el, ami
szamunkra a legkenyelmesebb.
Az onbecsapas iranti erdeklodes az utobbi evekben
ijjjaeledt sok olyan teriileten, ahol a pszichoanalizis
mas megkozelitesekkel erintkezik. Gur es Sackeim
(1979; Sackeim es Gur 1985) az onbecsapas vizsgalata-
ban kiserleti szemelyeiknel enyhe szorongast ideztek
eld iigy, hogy sikertelennek nyilvanitottak oket egy
feladatban. A szemelyek kesobb onaltato valaszt adtak,
vagyis nem ismertek fel sajat hangjukat a rnagnofelve-
telen (enyhen fenyegeto inger) meg akkor sem, ami-
kor idegrendszeriik (a poligrafias meres szerint) meg-
ismerte hangjukat.
Paulhus (1984) a szemelyisegmeres teriileten ter-
jesztette ki az onbecsapas fogalmat a szocialisan kivana-
tos viselkedesre. Az onaltatas szerinte megjelenik a
nyiltan pozitiv enkepben, amelyet az egyen magardl
igaznak gondol. Ez teljesen mas, mint amikor masok
szemeben jdnak akarunk feltunni. Egy sor kutatas iga-
zolja, hogy az onjellemzo skalakon jelentkezo szociali-
san kivanatos valaszokat ket elkiilontilo tendencia
okozza, es ezek ket kiilonbozo pozitiv enkep kialakita-
sara iranyulo motivacionakfeleltethetokmeg (Paulhus
1984; Paulhus es Reid 1991). A kutatasok azt is kimu-
tattak, hogy ha a szemelyek erzelmileg terhelt inger ek-
kel (szex, ver) szembesiilnek, akkor erosodik az onal-
tato hajlandosag (Paulhus es Levitt 1987).
A kozelmultban aztis kimutattak, hogy az emberek
altalaban kiilonbozo beepitett illiiziokat hordoznak
magukban, melyek megvedik oket a valosagtdl (Taylor
es Brown 1988). Peldaul ugy erzik, hogy bizonyos ese-
menyek felett kontrollt gyakorolnak, mikozben azok
nagyon is kiviil esnek ellenorzesiik kdren. Weinstein
(peldaul 1989) tobb kutatasban ramutatott, hogy alta-
laban sokkal deriilatdbbak vagyunk sajat jdvonket il-
letoen, mint azt a valosag alatamasztana.
Jd-e nekiink az onaltatas? Nehanyan ugy gondoljak,
hogy igen. Ha megkfmeljiik magunkat a tulzott szoron-
gastdl, akkor talan simabb az eletiink (meg ha kevesbe
realisztikus is). Vannakbizonyitekok, melyek illeszked-
nek ehhez az elkepzeleshez (Lockard es Paulhus
1988). Az onbecsapdk kevesbe depressziosak es keve-
sebb fizikai tiinetet eszlelnek magukon, mint az onal-
tatasra kevesbe hajlamosak (Linden, Paulhus es Dob-
son 1988, Sackeim 1983). Szamos bizonyftekra alapoz-
va Taylor es Brown (1988, 1994) azt allitjak, hogy a
legtobb illuzid, legalabbis bizonyos pontig, kifizetodo
az emberek szamara. Termeszetesen ezzel nem min-
denki ert egyet (peldaul Colvin es Block 1994).
A kerdes az, hogy hoi is van ez a pout? A valasz attol
fiigg, hogy milyen nagy a torzftas es rnilyen „szornyu” a
valosag, amelyet eltorzitunk. Annak tagadasa, hogy egy
napon mindannyian tneghalunk, talan hasznos sza-
munkra. Megov attol, hogy allandoan emiatt aggdd-
jttnk. Az is elonyiinkre valhat, ha elhissziik, hogy ele-
tiink siman fog tovabbfolyni. De mi a helyzet, ha sulyos
betegek vagyunk, es ezt nem merjiik bevallani onrna-
gunknak? Az eredmeny az lesz, hogy nem kapunk
megfelelo kezelest es allapotunk tovabb romlik. Biztos-
nak latszik tehat, hogy egy ponton tul az illuziok nem
valnak hasznunkra.
Racionalizacid
A kovetkezo fontos elharito mechanizmust radona-
lizacidnak nevezziik. Racionalizacid eseten a szemely
iigy csokkenti szorongasat, hogy esszeriinek tiino
magyarazatot (vagymentseget) talalarraaviselkedes-
re, amelyet valojaban elfogadhatatlan okok valtottak
ki. Ha valaki peldaul addcsalast kovet el, iigy raciona-
lizalhatja viselkedeset, hogy tulajdonkeppen a fegy-
verkezesre koltott penzt csokkenti.
A racionalizacid masfajta fenyegetestol is meg-
dv. Kudarc utan peldaul fenntartja az onbecsiilest.
Ha valakit nem vesznek fel az orvosi egyetemre,
meggyozheti magat arrol, hogy valojaban nem is
akart orvos lenni. Ha a ferfi kosarat кар, meg-
gyozheti rnagat arrol, hogy a no nem is olyan csinos
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 229
es erdekes. Ugy lunik, hogy a racionalizacio na-
gyon altalanos valasz kudarc es siker eseten. Tobb-
szor bebizonyosodott mar, hogy az emberek a jo
teljesitmenyt sajat maguknak tulajdonftjak, a ku-
darcokert pedig a kiilso, ellenorizhetetlen eroket
hibaztatjak (peldaul Ross es Fletcher 1985).
Intellektualizacio
Ugyancsak elharitas az a tendencia is, ha a fe-
nyegeto dolgokrol hideg, analitikns es targyilagos
terminusokban gondolkodtmk. Ezt a folyamatot
hivjuk intellektualizacionak. Ha ilyen tudomanyos
modon gondolkodunk a tortenesekrol, az lehetove
teszi, hogy levalasszuk a gondolatokat a hozzajuk
tartozo erzesekrol, es igy tavol tartsuk magunkat a
szorongastol. Ily modon a fenyegeto esemenyt el-
valasztjuk es elszigeteljiik attol az erzestol, amely
normalisan egyiitt jar vele.
Ha peldaul egy asszony megtudja, hogy ferje meg
fog halni rakban, megprobalhat e betegsegrol es
kezeleserol annyit megtudni, amennyit csak lehet.
Ha intellektualisan koncentral a betegsegre es az
azzal kapcsolatos informaciok rendszerezesere, meg-
vedi magat a hatterben hiizodd elkeseredestol. Mas
esetben a kolleganqjehez szexualisan vonzodo ferfi
nagy reszletesseggel elemezheti azokat a jellemvona-
sokat, amelyek a not vonzova teszik. Igy a kiviilallo
muerto szemiivegen at tekinthet a kolleganojere. Ez
teszi lehetove, hogy tavol tartsa magat sajat vagyaitol.
Freud (1961/1915) altalanosabb ertelemben is
fbglalkozott ezzel az elharitassal, amikor a lelek tudat-
talan es tudatos reszenek elkiildniileset targyalta. Azt
feltetelezte, hogy a gondolat egyszerre letezhet a lelek
mindket tartomanyaban, csak mas formaban. Egy
gondolat intellektualis vagy kognitiv aspektusa meg
akkor is lelezhet a tudatban, ha olyan potencialisan
veszelyes clkepzelesrol van szo, mint a sajat apank
gyulolete. Mindez kezelheto, ha a gondolathoz tapa-
do emocionalis minoseg - eppen az a melyen szemc-
lyes alkotoelem, amely a gondolat pszichologiaijelen-
toseget adja meg - elfojtva marad. Ez a leiras tokele-
tesen azonos az intellektualizacioval.
Reakciokepzes
Az elfogadhatatlan impulzusok kifejezodese ugy is
megakadalyozhato, ha eppen az eUenkezojet hangsu-
lyozzuk. Ezt nevezziik reakciokepzesnek. Egy gye-
rek peldaul ugy kezelheti iydonsiilt kistestverevel
szembeni ellenseges erzeseit, hogy elfojtja valodi
ellenerzeseit, es kitoro pozitiv erzelmekkel helyet-
tesiti azokat.
Freud szerint gyakran nehez eldonteni, hogy
valamilyen cselekves a nyilvanvalo motivacio kovet-
kezmenye, vagy az clienteles impulzusbol szarma-
zik. A reakciokepzesre altalaban a cselekves inten-
zitasa es helyenvalosaga alapjan kovetkeztethe-
tiink. Ha valaki lathatoan tiilzasba esik vagy min-
den aron vegrehajt egy cselekvest, akkor elkepzel-
heto, hogy reakciokepzesrol van szo. Az eldzo pel-
daban emlitett gyermek annyira erosen olelgetheti
kistesveret, hogy ezzel seriilest okoz, vagy annyi
takaroval takargatja be ejszakara, hogy fennail a
fulladas veszelye; igy tulajdonkeppen „halalra sze-
reti” kistestveret. Ez a viselkedes tiilsagosan szel-
soseges volta miatt nem helyenvalo.
A reakciokepzesnek a gyermekvilagon kiviil i
formai is leteznek. Peldaul az onmagat szuperferfi-
nak beallito ember, aki mindennap mas novel bii-
jik agyba, lehet, hogy csak sajat szexualis meg-
felelosegevel kapcsolatos felelmeit rejtegeti onma-
ga elol. Ismertek olyan, a homoszexualisok jogait
serto torvenyeket tamogato torvenyhozok esetei is,
akikrol azt terjesztettek, hogy maguk is homosze-
xualisok. Kerdes, hogy ezek az emberek nem 6n-
magukat probaltak-e megyedeni a valodi termesze-
tukkel valo szembesiilestol azaltal, hogy eppen el-
lenkezoleg viselkedtek?
A reakciokepzest alkalmazhatjuk hozzank kozel
allo szemelyek viselkedesenek magyarazatara is.
Amikor peldaul azzal a tennyel szembestihink,
hogy szerelmiinknek komoly hibai vannak, valoszi-
nuleg eltorzitva fogjuk eszlelni ezeket. A vegered-
meny az lesz, hogy a hibakat erenynek fogjuk
feltiintetni (Murray es Holmes 1993).
Regresszio
Az elozo fejezetben ismertettiik a pszichoszexualis
fejlodes szakaszait es azt is, hogyan fixalodhat vala-
ki a fejlodes valamely szakaszan. A fixacio azt jelen-
ti, hogy a libidinalis energiat az a katexis koti le,
mely az adott szakaszt jellemzi. Anna Freud szerint
az emocionalis es fizikai stressz azt okozza, hogy az
emberek az erett megkiizdesi strategiak helyett
olyanokat hasznalnak, amelyek a fixacios szakaszra
jellemzoek. Ezt a folyamatot nevezte el regresszio-
230 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
nak, mert ilyenkor a megkiizdes erettebb modjait
feladjuk, es helyette primitivebb es infantilisebb
format valasztunk.
Az a felnott peldaul, aki az oralis szakaszon
fixalodott, tobbet cigarettazik, eszik es iszik, ha
jmmkahelyi stressz eri. Ha valakit analis fixacio
jellemez, ugy reagalhat a stresszre, hogy a szokott-
nal is csokonyosebb es megszallottabb lesz. Minel
erosebb a fixacio, annal valoszinubb, hogy stressz
eseten a szemely visszaesik a szakaszt jellemzo mii-
kodesmodra. A fixacio gyakran azert alakult ki,
mert a fejlodes adott, korai szakaszaban a sziikseg-
letek tokeletesen ki voltak elegitve. Eszerint a reg-
resszio visszateres arra az iitra, amely a korabban
mar nagyon hatekonyan mukodo vilagba vezet (A.
Freud 1966).
A regresszio a fejlodes minden pontjan rnegje-
lenhet. Az idosebb gyerek eppiigy regredialhat egy
korabbi gyermekkori szakaszra, mint a felnott.
Tisztaznunk kell azonban, hogy a regredialo fel-
nott nem mindig a szo szoros ertelmeben viselke-
dik a fejlodes korabbi szakaszanak megfeleloen,
bar stilyos pszichopatologiaban ez is elofordulhat.
Inkabb az tortenik, hogy a szemely gondolatait es
viselkedeset atszovik a korabbi szakaszra jellemzo
gondok es erdeklodesek. Ezek megjelenesi formaja
gyakran inkabb szimbolikus, mint szo szerinti.
Eltolodas es szublimacio
Az utolso ket elharito mechanizmus a 8. fejezetben
mar bemutatott eltolodas es szublimacio. Ezeket a
mechanizmusokat kevesbe tartjak neurotikusnak,
mint az elozoekben ismertetetteket, es sokkal in-
kabb velik a normal emberi mukodes reszeinek. Az
eltolodas eseteben az indulat az egyik celpontrol
egy masikra tevodik at. Ez altalaban (bar nem
mindig) azert kovetkezik be, inert az eredeti
celtargy fenyegeto. Az eltolodas ebben az esetben
elharito mechanizmuskent mukodik, mivel az ere-
deti celtargy kevesbe fenyegetovel torteno behe-
lyettesitese csokkenti a szorongast.
Az a lany peldaul, aki diihos a tanarara es mer-
get a valoban megerto baratjan tolti ki, elkeriili a
tanarral valo kozvetlen osszeiitkozesseljaro szoron-
gast. Ha valaki elfogadhatatlan vagyat erez es ezt a
vagyat valamilyen megengedhetobb celpontra he-
lyezi at, tigy elkeriili azt a szorongast, amely akkor
keletkezne, ha a vagy igazi targya irant erzett von-
zalmat fejezne ki. A szublimacio, az eltolodashoz
hasonloan, ugy teszi lehetove egy impulzus viselke-
deses kifejezeset, hogy az osztonen impulzusat el-
fogadhatova alakitja. Ebben az esetben nem a
celtargy fenyegeto, hanem maga az impulzus. A
szublimacio elharitaskent mukodik, mert az erede-
ti helyett az atalakitott impulzus kielegiilese szo-
rongascsokkento hatasu. Freud iigy gondolta,
hogy a szublimacio tobb, mint a tobbi elharito
mechanizmus, erettseget es nonnalitast jelez. A
szublimaciot gyakran olyan mechanizmuskent fr-
jak le, amely a problema megjeleneset akadalyoz-
za meg, szemben azokkal a taktikakkal, amelyek-
hez akkor forduhink, amikor a szorongas mar
megjelent.
Az elharito mechanizmusok kutatasa
Milyen az elharito mechanizmusok tudomanyos
helyzete? Tekintelyes mennyisegu kutatas foglal-
kozott a temaval, de az eredmenyek ellentmonda-
sosak. E kutatasi vonulat szemleltetesere peldakent
nezzimk egy projekcioval kapcsolatos vizsgalatot
(Halpern 1977). Ebben az egyik csoportnak eroti-
kus fenykepeket mutattak, mig a masiknak nem.
Azok a szemelyek, akik egy elozetes, onjellemzo
skalan szexualisan elharitonak mutatkoztak, maga-
sabbra ertekeltek a masik szemely iranti vagyakoza-
sukat, ha lattak az erotikus kepeket, mint ha nem.
Akik nem viszonyultak elharito modon a szexuali-
tashoz, nem mutattak prqjekciot. Ez ertelmezheto
pszichodinamikus nezopontbol. Csak olyan dol-
gokkal kapcsolatban hasznaljuk a kivetitest, ame-
lyek fenyegetoek szamunkra.
Ez a tanulmany ugyan alatamasztani latszik az
elharitas jelenseget, a szakirodalom egesze meg-
sem egyertelmii, es alternativ ertehnezest talalni
olykor egyszeriibb. Eppen ezert a kiilonbozo szer-
zok kiilonbozo kovetkezteteseket vonnak le. Sher-
wood (1981) szerint peldaul alapos bizonyitekok
szolnak a projekcio mellett, mig Holmes (1981) azt
allitja, hogy nincsenek ilyenek. Tobbeknek az a
meggyozodese, hogy az elfojtas rovid tavu folyamat
(peldaul Erdelyi 1985; Paulhus es Suedfeld 1988),
letezese viszont hosszabb tavon ketseges.
Egy kozehnultban megjelent tanulmany iij szem-
pontokat vet fel az elfojtassal kapcsolatban. A kuta-
tas az elfojtasra valo hajlamossagban keres egyeni
kiilonbsegeket, es felteszi a kerdest, hogy vajon az
9. Szorongas, elhdritds es envedelem • 23%
elfojtasra hajlamosabb szemelyek (represszorok)
lenyeges pontokon kiilonboznek-e azoktol, akikre
az elfojtas kevesbe jellemzo. A vizsgalatban a sze-
melyeket arra kertek, hogy szexualis es agressziv
tartalmu szavakhoz mondjak el asszociacioikat
(Weinberger, Schwartz es Davidson 1979). A fel-
adat alatt a represszorok ereztek magukat a legke-
vesbe kellemetleniil, de ok mutattak a legmaga-
sabb fiziologiai izgahnat. Egy masik kutatasban a
represszorok kevesebb emocionalis elmenyt voltak
kepesek felidezni gyermekkorukbol es mindenna-
pi eletiikbol, mint a tobbi szemely (Davis 1987;
Davis es Schwartz 1987). Ezek az eredmenyek azt
sugalljak, hogy az elfojtast alatamaszto kutatas ter-
mese hamarosan beerik.
A tudattalan konfliktusok
biztmyilckai
Mindaz, amit eddig ehnondtunk az en elharitasi
mechanizmusairol azt mutaya, hogy az emberek az
atelt konfliktusokat elfojtas reven a tudattalanban
temetik el, hogy elkeriiljek a neurotikus vagy mo-
ralis szorongast, de ezek a konfliktusok - tudattala-
nul ugyan - feltehetoen tovabbra is befolyasoljak a
viselkedest. Hatasuk egy resze az elozoekben tar-
gyalt elharito mechanizmusokban jelentkezik. Az
elfojtott vagyak tehat olyan eltorzitott formaban
keriilhetnek felszinre, mint a projekcio, a reakcio-
kepzes vagy a szublimacio.
Neha azonban a konfliktusok pszichologiai tii-
netek, peldaul a depresszio kialakulasaban erhetok
tetten. Mivel a konfliktusok rejtettek es hozzaferhe-
tetlenek, a szemely nem tudja, hogy mi a tiinetek
oka, ezert az egesz meg aggasztobb szamara. Lloyd
Silverman es munkatarsainak kutatasa (osszefog-
lalja Silverman 1976, 1983; Weinberger es Silver-
man 1987) alatamasztja azt az elkepzelest, hogy a
tudattalan konfliktusok tiineteket okozhatnak. Az
elgondolast azert nehez kiserletileg ellenorizni,
mert arra van sziikseg, hogy ugy keltsenek konflik-
tust a tudattalanban, hogy ne erjek el a tudatot.
Silverman ezt iigy oldotta meg, hogy vizsgalati sze-
melyeinek kiiszob alatti ingereket mutatott be, vagyis
olyan rovid expozicios idot hasznalt, hogy a szeme-
lyek nem tudtak megmondani, mit lattak.
A kiiszob alatti (vagyszubliminalis) ingert latha-
toan megis rogzitette a tudattalan. Ezt onnan tud-
juk, hogy amikor psziches zavarokban erintett vizs-
galati szemelyek csoportjanak olyan ingert adtak,
amely tudattalan konfliktusaikat volt hivatva meg-
mozgatni, akkor a patologias tiineteik megjelen-
tek. Mindez nem tortent meg, ha az ingert engedtek
belepni a tudatba (hosszabb expozicios ido haszna-
lataval). Ez azt bizonyitja, hogy a tiineteket a tudat-
talan hozza letre.
Az egyik ilyen „erintett” csoport a depressziora
hajlamos szemelyek csoportja. A pszichoanalitikus
felfogas szerint a depresszio a tudattalan ondest-
mktiv vagyai miatt lep fel. Ezek a vagyak megmoz-
gathatok verbalis kepzetekkel (peldaul olyan mon-
datokkal, mint A kannibalok embereket esznek) vagy
kepekkel (peldaul egy ember lesziir valakit). Silver-
man (1976) tobb olyan vizsgalatot foglal ossze, amely-
ben ilyen ingereket kiiszob alatt exponaltak depresszi-
ora hajlamos embereknek, aininek kovetkezteben
azok melyebb depresszios erzeseket eltek at.
Ebbe a vonulatba tartozik az a tanuhnany is, amely-
ben az Odipusz-konfliktust fokoztak vagy csokkentet-
tek ferfi egyetemista vizsgalati szemelyeknel (Silver-
man, Ross, Adler es Lustig 1978). A szemelyek eloszor
egy kompetitiv celbadobasi feladatban vettek reszt.
Ezutan kiiszob alatti verbalis ingereket kaptak. Az egyik
feltetelben az szerepelt, hogy ,Apat megiitni helyte-
len”, a masikban pedig az, hogy ,Apat megiitni helyes”.
A harmadik csoportban az Odipusz-konfliktus szem-
pontjabol lenyegtelen feliratot olvastak. Vegiil a szeme-
lyek megismeteltek a ceiba dobast Az elvarasoknak
megfeleloen az odipalis erzesek fokozasa (Apat meg-
iitni helyes) feltehetoen azert vezetett jobb eredme-
nyekhez a ceiba dobasban (lasd 9.2. abra), mert az
odipalis vagy fokozott versenges fonnajaban jelentke-
zett Az odipalis vagy csokkentese (Apat megiitni hely-
telen) gyengebb tdjesitmenyt eredmenyezett.
Osszegezve tehat vannak bizonyitekok arra,
hogy pszichologiai jellemzok, beleertve a kellemet-
len tiinetek felszini megnyilvanulasait is, befolya-
solhatok a tudattalan szintjen keltett konfliktusok
altal. Persze ezek a hatasok korlatozottak. Nehany
koziiliik csak olyan szemelyeknel lep fel ertekel-
hetoen, akiknel a konfliktus mar rogziilt. Az emli-
tett kutatasban az egesz mintan jelentkezett a ha-
tas, feltehetoen azert, mert minden szemely atelte az
Odipusz-konfliktust.
Hozza kell azonban tenniink, hogy Silverman
kutatasi eredmenyei ellentmondasosak, reszben
azert, mert masok nem tudtak megismetelni ne-
hany hatast (peldaul Heilbnm 1980), de mas okok-
232 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
600 -i
500-
400 -
—о— Apat megiitni helytelen
—O—- Apat megiitni helyes
—Az emberek setalnak
300 -
1 I I
Elotte Utana
9.2. ABRA Az odipalis erzesek kiiszbb alatti aktivaldsanak (vagy
kikapcsolasanak) hatdsaikompetiliv celbadobasifdadatban. A
szemelyek eloszor a kilszob alatti ingerles elott, egyszer pedig
utana dobnak ceiba. Azok a szemelyek, akiknek az „Apat
megiitni helytelen ” ingert expondltak, alacsonyabb pontszamot
ertek el a masodik alkalommal. Akik az „Apat megiitni helyes ”
ingert lattak, mdsodszorra jobban teljesitettek. Akik azt lattak,
hogy „Az emberek setalnak”, ugyanazan. a szinten maradtak
(Silverman es mtsai — 1978 — nyoman)
bol is. A nagy problema az, hogy nincsenek bizo-
nyitekok a hatast kozvetito folyamatokra (Harda-
way 1990). Az ellentmondasok bonyolultak (lasd
Balay es Shevrin 1988), a kiilonbozo tema-osszefog-
lal6 munkak mas-mas kovetkeztetesekre jutottak a
kutatasi anyag kovetkezetesseget es ertelmezeset
illetoen (Hardaway 1990). Az ellentmondasok elle-
nere - vagy talan eppen azert - iigy tiinik, hogy ez
a modszer tovabbra is a tudattalan konfliktus fon-
tos kutatasi eszkoze marad.
A MINDENNAPI ELET
PSZICHOPATOLOGIAJA
A fejezet eddigi resze awal foglalkozott, hogyan ke-
zeli az en a szemelyiseg osszetevoi kozott fennallo
konfliknisokat. A neurotikus es moralis szorongas
elkeriilesenek erdekeben az en elfojtja a fenyegeto
nidattartalmakat. A mar tudattalanna valt fenyegeto
tartaimak kiilonbozo modokon tovabbra is befolya-
soljak a viselkedest. Ez a hatas a tobbi emlitett en-
vedo mechanizmusban jelenik meg.
Freud iigy velte, hogy a tudattalan az, ahol az
einberi elet vitalis eroi inukodnek es bonyolult
modon befolyasoljak erzeseinket es cselekvesein-
ket. Ez azt jelenti, hogy az igazi motivumok is itt
keresendok. Ijesztoen nehez feladatnak tiinik fel-
tami a tudattalan konfliktusait, vagyait. Freud iigy
gondolta, hogy ez megsem annyira nehez, mint
elso latasra gondolnank. Meghozza azert nem,
mert a tudattalan impulzusok minduntalan meg-
mutatkoznak a mindennapi esemenyekben. Csu-
pan fel kell ismemiink oket. A kovetkezokben azt
mutatjuk be, hogy a tudattalan motivumok milyen
modon jelennek meg a gondos megfigyelo szamara.
Az ilyen motivumok egyreszt az elvetesekben
jelentkeznek. Mindannyian tevesztiink olykor-oly-
kor. Elfelejtiink dolgokat, dsszekeverjiik szavain-
kat, kisebb-nagyobb balesetek tortennek veliink.
Ezeket a jelensegeket nevezte Freud (1960/1901)
a mindennapi elet pszichopatologidjanak (ez a megfo-
gahnazas is azt a velemenyet fejezi ki, hogy a nor-
malis eletben is elofordul nemi abnormalitas). Ugy
gondolta, hogy ezek az esemenyek tavolrol sem
veletlenszerfiek, hanem a tudattalan melyen elte-
metett vagyainkbol erednek. Az elvetesek abbol
adodnak, hogy a vagyak eltorzitott formaban keriil-
nek felszinre. A memoriazavarok, nyelvbotlasok,
balesetek stb. kozvetve bepillantast engednek az
ember igazi vagyaiba.
Elvetesek
Osszefoglalo neven ezeket az esemenyeket elve-
teseknek (parapraxiaknak) hivjuk (szo szerinti for-
ditasban „hibas kivitelezes vagy teljesitmeny” - Bet-
telheim 1982). A legegyszeriibb elvetes talan a fe-
lejtes. Pszichoanalitikus szemszogbol a felejtes elfoj-
tast tiikroz, kiserletet a fenyegeto gondolatnak a
tudattol valo tavol tartasara. Van, amikor konnyii
megmondani, hogy miert lep fel felejtes (peldaul
annak a diaknak az eseteben, aki elfelejt visszaadni
egy fontos konyvet annak, akit nem igazan szeret).
Maskor nehezebb felfedezni a mogottes motivu-
mokat. Gyakran azonban meg lehet talalni az okot,
ha eleg sokat tudunk a koriilmenyekrol.
Brennertol (1957) szarmazik a kovetkezo eset-
leiras arrol a paciensrol, aki nem volt kepes felidez-
ni egy baratja nevet, amikor talalkozott vele egy
osszejovetelen. A paciens elmondasa alapjan vila-
gossa valt szamara, hogy a baratot ngyaniigy hivjak,
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 233
Freud ugy gondolta, hogy a balesetek
gyakran abbol a tudattalan vd-
gyunkbolfakadnak, hogy kart, okoz-
zunk
mint egy masik, altala nem kedvelt szemelyt. Az is
kideriilt, hogy buntudata van ellenerzesei miatt.
Vegiil a paciens azt is megemlitette, hogy baratja
mozgasseriilt, ami a nem szeretett szemely bantal-
mazasara iranyulo vagyat juttatta eszebe.
Miert felejtette el tehat a baratja nevet? Valoszi-
nu, hogy a mozgasseriilt barat latvanya emlekeztet-
te a masik szemelyre, akit szeretett volna megserte-
ni. Az impulzus tudatossa valasat es a vele jaro
buntudat megjeleneset a paciens ugy vedte ki, hogy
elfojtotta a nevet, amely megalapozta volna a ket
szemely kozotti kapcsolatot. Mivel az elfojtas moti-
vacioja es maga az elfojtas is tudattalanul zajlott, a
paciens nem tudta azonositani az emlekezeti kiha-
gyas okat.
Ha a felejtes sikeres elfojtas, akkor az elszolas
vagy a nyelvbotlas akar szoban, akar irasban, siker-
telen elfojtasnak tekintheto. A szemely veletleniil,
reszben vagy egeszeben kifejezi a tudattalan gon-
dolatot vagy kivansagot, annak ellenere, hogy igye-
kezett azt elrejteni. Ahogyan az elfelejtes eseteben,
a megfigyelo szamara a rejtett jelentes neha egyer-
telmu. Vegyiik peldaul azt a holgyet, akinek szerel-
mevel kapcsolatos ambivalens erzesei a kovetkezo
mondatban fejezodnek ki: „Szeretnelek megolni”
(„megdlelni” helyett). Mas esetben nehezebb a
melyebb jelentes megfejtese, es csak annak a sze-
melynek a segitsegevel lehetseges, aki elkovette.
Bizonyitekok vannak arra is, hogy az elszolasok
kapcsolatban allnak a szorongassal, az azonban
mar kevesbe alatamasztott, hogy a szorongas tudat-
talan. Motley (1985) es munkatarsai vizsgalatuk-
ban bizonyosfajta nyelvbotlasok felteteleit terem-
tettek meg. Egy szopar felreolvasasa egy masik er-
telmes szopart eredmenyezett: peldaul „szikkadt
taj” helyett „tikkadt szaj”). Olyan szoparokat kellett
talalni ehhez a vizsgalathoz, amelyek konnyen fel-
reolvashatok es raadasul ezaltal valamilyen mellek-
zonget is kapnak. A vizsgalatban bizonyos szo-
rongasokat ebresztettek, es azt figyeltek, hogy
ezek a szorongasok megjelennek-e az elszolasok-
ban.
Egyik esetben peldaul ferfi kiserleti szemelyek-
nek attol kellett felnitik, hogy elektromos aram-
iitest kapnak. Maskor a vizsgalatot egy kihfvoan
oltozott no vezette, amitol azt vartak, hogy a szexu-
alitassal kapcsolatos szorongasokat mozgositja.
Mindket feltetelben olyan szoparokat alkalmaztak,
amelyek vagy az aranriitessel (peldaul „allamtiles”
helyett „aramiites”), vagy a szexualitassal kapcsolat-
234 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
9.3. ABRA Laboratoriumi kbrulminyek kozott kivaltott freudi
elszoldsok. Amikor a szemelyek arra vartak, hogy dramatist
fognak kapni, az dramutissel kapcsolatos felreolvasds tobb volt
(hot oldalon). Amikor a vizsgalatot provokalo oliozikben levo
laserletvezeto iranyitotta, tobb volt a szexualis jellegu felre-
olvasds (jobb oldalon) (Motley — 1985 — nyoman)
ban (peldaul „szellemes keksz” helyett „kellemes
szex”) olvashatok felre. Ahogyan az a 9.3. abran
lathato, azok a szemelyek, akik az aramiites miatt
aggodtak, tobb arainiitessel kapcsolatos fel-
reolvasast kovettek el, mint a tobbiek. A szexuali-
tasra hangoltak viszont tobb szexualitassal kapcso-
latos hibat vetettek. Egy masik vizsgalatban azt ta-
laltak, hogy a szexualis elszolasok gyakoribbak az
olyan ferfiaknal, akiknel magasabb szexualis bun-
tudatot mertek (Motley 1985).
A legtobb ember, ha elszolason kapjak, azt a
faradtsagnak, a figyelmetlensegnek vagy a sietseg-
nek tulajdonitja. Freud azonban vilagossa tette,
hogy az ilyen tenyezok ugyan closegitik az elszola-
sokat, de nem okozoi azoknak. Az igazi ok mindig
a tudattalanban keresendo. Ha valaki faradt vagy
figyelmetlen, nagyobb esellyel kovet el bakit szo-
ban vagy irasban, de az elszolas formajat a tudatta-
lan hatarozza meg.
Abalesetek kerdese mar bonyolultabb. Pszicho-
analitikus szemszogbol azok a balesetek erdekesek,
ahol a baj a sertett vagy a bajt okozo vigyazatlansa-
gabol ered (ez utobbi esetben valaki mas seriil).
Ahhoz, hogy elddntsiik, valoban balesetrol van-e
sz6, meg kell vizsgalnunk a koriilmenyeket. Ha
csak annyit tudimk, hogy egy biivart eliitott egy
motorcsonak, valosziniileg balesetre gondolunk.
De ha ugyanerrol a tapasztalt buvarrol megtudjuk,
hogy elmulasztotta jelezni, hogy az adott teriileten
buvar tartozkodik es felbukkanas elott nem el-
lenorizte, hogy kozeledik-e motorcsonak, akkor
hajlainosabbak vagyunk azt a kovetkeztetest levon-
ni, hogy az illeto (valamilyen okbol) tudattalanul
arra vagyott, hogy megseriiljon.
A balesetek kerdese mas okbol sem egyszerii.
Mivel a balesetek seriilest okoznak, egyszerre tobb
funkciot is betolthetnek. Tudniillik onmagunk se-
nilesevel annak is bantalmat okozunk, akinek fon-
tosak vagyunk. Ilyen ertelemben a baleset egyfelol
biinnek minosiil (mellyel rossz erzeseket okozunk
valaki masnak, aki szamara fontosak vagyunk),
ugyanakkor biintetes is (sajat magunknak, mivel
seriilest szenvedtiink).
A balesetek tobbfunkcios termeszetenek illuszt-
ralasara lassuk annak a nonek a peldajat, aki ferje
kocsijat vezetve hirtelen fekezett, ezert a mogotte
jovobelerohant (Brenner 1957). Az analizis harom
tudattalan motivumot fedett fel. Az elso a nonek a
ferje irant erzett diihe volt, amelyet az auto ossze-
toresevel juitathatott kifejezesre. Masodszor tudat-
talan biintudatot erzett, amiert meg akarta bantani
ferjet. Az auto osszetoresevel lehetoseget adott fer-
jenek, hogy megbimtesse ot, ezzel csokkenthette
buntudatat. Vegiil pedig nagyon eros tudattalan
szexualis vagyai voltak, amelyeket a feije nem tu-
dott vagy nem akart kielegiteni. A balesettel ezek a
vagyak szimbolikusan beteljesiiltek, a no megfogal-
mazasa szerint „egy ferfi jol belemjott hatulrol”.
Ez a no eletenek persze csak kis epizodja volt.
Ennek ellenere sok mindent megvilagit a viselke-
dese mogott rejtozo tudattalan dinamikabol. Freud
szerint minden elszolas hasonlo modon nyujthat
betekintest az ember tudattalan dinamikajaba.
Eltero velemenyt fogalmazott meg a kerdesrol Rea-
son es Mycielska (1982).
Almok
Freud (1953b/1900) velemenye szerint a tudatta-
lan az almokban is kifejezesre jut. Sot az almokat
egyenesen a „tudattalanhoz vezeto kiralyi iit’-nak
nevezte. Freud azzal kezdte, hogy ketfele alomtar-
talmat kiilonitett el. Amanifeszt (nyilt) alomtartal-
mat az almodd tenyleges alomkepei alkotjak. Ez az,
amire a legtobben gondolunk, ha alomrol besze-
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 235
9.3. Az alvas es alom funkcioja
Az alvas mindig is kivancsisag es titokzatossag targya
volt. Akar akarjuk, akar nem, a nap 24 orajanak tekin-
telyes reszet mindannyian egyfajta lebegesben toltjiik,
valahol elet es halal kozott. Az almok kiilonosen izgal-
masak. De mik is ezek tulajdonkeppen? Az alvas alatt
tett fantasztikus utazasok toredekes emlekei? Az igaz-
sag apro kis morzsai, amelyeket istenek sitgnak meg
nekiink (vigyazva arra, nehogy sokaig emlekezziink
rajuk) ? Avagy, ahogyan Freud hitte, az elsodleges folya-
mat megnyilvanulasai, az osztonen kusza es villodzo
jatekainak vizualis tiikre? Lehet, hogy csupa zagyvasag,
az agy monnogasa, amely a piros lampanal veszteglo
autoehoz hasonlit?
Freud idejcben keveset tudtak az alvasrol es az
almokrol. Freud szamara termeszetesnek timt a gondo-
lat, hogy az alom a tudattalanhoz vezetd fit, mivel a
szurrealis es szimbolikus tulajdonsagok olyan nag}'
mertekben jellemzoek ra. Az elmiilt evekben azonban
a kutatok behatoltak az alvas es az alom titokzatos
vilagaba. es ma mar sokkal tobbet tudunk rola. Sokak
szerint kozelebb keriiltiink ahhoz, hogy megertsiik,
miert almodnak az emberek. Ez a megoldas azonban
nem egeszen ugyanaz, mint amit Freud elkepzelt (Win-
son 1985, 1990; lasd meg Hobson 1985).
De mi az, amit tudunk? Eloszor is mindenki almo-
dik, csak nem mindenki einlekszik ra. Kulcsfontossagii
eredmeny volt (Aserinsky es Kleitman 1953; Kleitinan
1963) annak az alvasi szakasznak a felfedezese, amely-
ben gyors szemmozgasok jelennek meg, a legzes sza-
balytalanna valik, a szivfrekvencia megnovekszik, es a
vegtagok apro mozgasait kiveve minden mozgas leall.
Mivel a legfontosabbjellegzetesseg a gyors szemmozgas
(rapid eye movement, betiiszoval: REM), ezt az allapo-
tot REM-szakasznak neveztek el. A REM-szakaszban
ebresztett emberek majdnein mindig beszainolnak
alomrol. A REM-perioduson kiviil felebresztettek vi-
szont csak ritkan mondjak, hogy almodtak. Felnottek
eseteben egy ejszaka folyaman 4—5 REM-szakasz figyel-
heto meg, mig a gyermekek kozel 8 oral toltenek
REM-alvasban naponta.
Sok mast is tudunk meg a REM-alvasrol. A REM-cik-
lus ugyanugy letezik az emlosoknel, mint az emberek-
nel. Az einlosokon kiviil azonban mas allatoknal valo-
sziniileg nem fordul elo. Akarmi is tortenjek a REM-
periodusban, arra nyilvanvaloan sziikseg van. Ha a
szemelyeket megfosztjak a REM-szakasztol (felebresz-
tik 6'ket, aniint elkezdodik), nagyobb hajlamot mutat-
nak arra, hog}' iijra REM-fazisba keriiljenek.
Miert sziikseges a REM-alvas? Es vajon mirol almod-
nak annyit a gyermekek, ha a REM az almodas szakasza?
Winson (1985), aki kiilonbozo allatok viselkedeserol es
agyi tulajdonsagairol gyiijtott ossze adatokat, a kovet-
kezokeppen ervel. A biologiai adaptacio alapproble-
maja az iij es regi tapasztalatok koherens egysegbe
foglalasa. Winson szerint az evolucio az emlosoknel a
REM-szakasszal oldotta meg ezt a problemat. Veleme-
nye szerint ebben a fazisban tortenik ez a fajta integra-
cio. Ha ez igy van, akkor egyetlen neuronalis rendszer-
nek ket funkcioja lehet, tudniillik iranyitja a cselekvest,
ha ebren vagyunk, illetve alvas alatt megszilarditja
(konszolidalja) es egysegesse rendezi ismereteinket. Ily
modon tudjuk a legtobbet kihozni idegrendszeriink-
bol, mivel a nap 24 orajaban hasznalhato, nem csak
akkor, amikor ebren vagyunk.
Akkor tehat miert almodnak olyan sokat a gyerme-
kek? Elkepzelheto, hogy azok a folyamatok, melyek a
konszolidaciot vegzik, az agykergi fejlodes utolso sza-
kaszaban is mukodnek (mivel a gyermekeknek meg
nem teljesen kifejlett az agykerguk). Az is lehet, hogy a
szeinelyes tortenet hijan a gyermekeknek nagyobb az
integracios es konszolidacios igenye, inintafelnotteknek.
Winson szerint a REM-folyamatok alkotjak azt a
tudattalant, amelyet Freud az alinokban keresett. A
szimbolikus asszociaciok lanca, amely annyira elbtivol-
te Freudot, azt bizonyitja, hogy a megszilardulasi folya-
mat asszociacios jellegii, meg akkor is, ha ezek a kep-
zettarsitasok furcsak es csak erintolegesek. Ebbol a
nezopontbol tehat az agy alvas kozben a hazi feladatat
vegzi, a nap (es a het) tapasztalatait rendezi megfelelo
kategoriakba.
liink. Freud szerint erdekesebb a latens (lappango)
alomtartalom. Ezt azok a tudattalan gondolatok,
erzesek es vagyak alkotjak, amelyekbol a manifeszt
tartalom kialakul. A latens tartalom szabja meg az
alom formajat (az almok egy masfajta felfogasat
lasd a 9.3. keretes szovegben).
Freud iigy gondolta, hogy a latens alomtarta-
lom harom forrasbol ered. Az elso a szenzoros inger-
les, amely meg alvas kozben is bombaz bennftnket,
peldaul a tavoli vihar hangjai, egy elhalado men-
toauto szirenaja vagy epp egy kutya csaholasa. Ezek
a hangok eloidezhetik az almokat, vagy beepttlhet-
236 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
nek azokba. Ilyenkor az ingerles a latens alomtar-
talom resze lesz. Az almot az „alvas orzojenek” is
nevezik, mivel a kiilso inger beepitese megakada-
lyozza, hogy az alv6 felebredjen.
A latens alomtartalom masodik forrasa az alv6
szemely nappali eber eletehez kapcsolodo gondo-
latok, elkepzelesek es erzesek. Ezek az aktualis nap-
pali elmenymaradvanyok akkor is aktivak a tudatta-
lanban, amikor alszunk. A nap folyaman peldaul
sokat gondolhatunk a kovetkezo vizsgankra, befeje-
zeden munkankra, egy erdekes emberre, akivel nem-
reg talalkoznmk, vagy eppen anyagi gondjainkra. Ha
ugyanilyen temajii gondolatokat epitiink almainkba,
akkor megovhat jttk magunkat attol, hogy a szenzoros
ingerekhez hasonloan felebresszenek benniinket.
A latens alomtartalom harmadik, egyben leg-
fontosabb forrasat az osztonen tudattalan impulzusai
jelentik, amelyeket az en az ebrenlet alatt megfosz-
tott a kozvetlen kielegiiles lehetosegetol. Ezek az
impulzusok gyakran gyerekkori konfliktusokhoz
kapcsolodnak. Eppen ezert a nyers impulzus for-
maja gyakran infantilis es tartalma primitiv. Freud
allaspontja az, hogy minden alom magaban foglal
valamilyen tudattalan impulzust vagy vagyat, de
nem biztos, hogy nappali maradvanyokat vagy
szenzoros elmenyeket is tartalmaz.
Ahhoz, hogy lassuk, hogyan enged betekintest
az atom a szemelyisegbe, meg kell erteniink a kap-
csolatot a manifeszt es a latens alomtartalom ko-
zott. A manifeszt tartalom tudatos, szenzoros (alta-
laban vizualis) benyomasokat tartalmaz, mig a la-
tens alomtartalmat leginkabb tigy kepzelhetjiik el,
mint valamilyen tudattalan kivansag vagy impulzus
kifejezodeset. Am van kozottiik kapcsolat. A mani-
feszt tartalom olyan fantazialas, amelyben a latens
vagyak es impulzusok kielegiilnek. A 8. fejezetben
ismertetett kifejezessel elve az alom az osztonen
vagyteljesitesre iranyulo kiserlete.
A kora gyennekkorban a latens es manifeszt
tartalom kozotti kapcsolat elegge nyilvanvalo lehet.
Lassuk peldaul annak a keteves kisfninak az alinat,
akinek cdesanyja nehany nappal korabban egy kis-
babat hozott haza a korhazbol (Brenner 1957). A
kisfiii a kovetkezo manifeszt tartalmat kozolte:
„Lattam kisbabat elmenni.” Kis kcpzeloero segftse-
gevel kitalalhatjuk a latens tartalmat, kiildnosen,
ha tudjuk, hogy az edesanya attol a pillanattol
kezdve erezte a kisfiii ellensegesseget az lij jdveveny-
nyel szemben, ahogy tudomast szerzett a kozelgo
esemenyrol. Ebben az esetben tehat a manifeszt
tartalom kozvetleniil atfordithato a latens tarta-
lomra, tudniillik a fin azt kivanta, hogy a kisbaba
pusztuljon el, es tobbe ne legyen resze az eletenek.
A manifeszt tartalom vizualis formaban egyszeruen
elegitette ki ezt a vagyat
A kesobbi gyennekkorban es a felnottkorban a
manifeszt es latens alomtartalom kapcsolata mar
kevesbe nyilvanvalo. Sot, az almok neha teljesen
ertelmetlennek tiinnek. Hogyan lehet egyaltalan
koze az ilyen almoknak a vagyteljesiteshez? Kerde-
siinkre a valasz abban rejlik, hogy az evek mulasaval
egyre fontosabba valik a latens tartalom torzitasa es
leplezese, mivel az en es a felettes en hatalma egyre
inkabb novekszik. Vagyteljesites a manifeszt aloxn-
ban csak akkor lehetseges, ha az en es a felettes en
nines tudataban annak, hogy elfogadhatatlan im-
pulzus jutott kifejezesre. Igy tehat az elharito me-
chanizmusok meg almimkban is mukodnek.
Ket folyamat teremti meg annak lehetoseget,
hogy a rejtett impulzusok megjelenjenek a mani-
feszt tartalomban. Az egyik a szimbolizacio, amikor
a latens tartalom kozvetleniil, de jelkepesen mutat-
kozik meg a manifeszt tartalomban. A szimbolum
olyan forma, amely kevesbe ismerheto fel, ezert
kevesbe felelmetes az en es a felettes en szamara. A
szimbolizacio a szublimacio alombeli megfeleloje.
A latens tartalom manifeszt tartalomba valo at-
forditasa tortenhet az alommunka reven is. Az
alommunka soran a latens tartalom maskeppen
torzul el es valik rejtette, hogy elfogadhatobb le-
gyen az en es a felettes en szamara. Az alommunka
tobb kiilonallo medianizmust foglal magaban.
Surites eseten kiilonbozo gondolatok zsufolod-
nak es kapcsolodnak ossze egyetlen gondolatban.
Igy egyesiilve kevesbe ijesztoek, mintha kitlon-kii-
lon leteznenek, mivel az egyes elkepzelesek keves-
be nyiltan jelennek meg, mint azok az elemek,
amelyek felepitik. Vagyis az omnagaban allo gon-
dolat elegge nyilvanvalo lehet ahhoz, hogy ijesz-
tove valjek. Ha tobb elgondolas osszekeveredik,
nehezebb megmondani, hogy mi tnicsoda, igy a
felelem csokken. A surites azt eredmenyezi, hogy a
manifeszt tartalom „tuldeterminalt” lesz, mivel
tobb latens gondolat alapjan alakult ki.
Az ellentetbe forditas mechanizmusa alapjan a
latens tartalom elfogadhatadan elemeinek eppen
az clientele jelenik meg a manifeszt tartalomban.
Ha egy fni peldaul attol fel, hogy kutyaja elszokik,
azt almodja, hogy a kutya hazater. Egy nd, aki
titokban ferje halalat kivanja, almaban iinnepseget
rendez a tiszteletere. Az ilyen almok jelentese ep-
pen az ellentete annak, aminek elsore latszik. Ez az
ebrenletben mukodo reakciokepzesnek feleltet-
heto meg.
A latens tartalom az alommunkara vonatkozo
reakcioban is valtozhat (Freud 1933). Az alommun-
ka elsodlegesfolyamat-gondolkodast hasznal, ezert
a manifeszt tartalom gyakran ziirzavaros. A mani-
feszt tartalom ertehnesebbe tetelenek erdekeben
az almodd gyakran potolja a hianyzo elemeket vagy
egesziti ki az alom vazlatos reszeit. Az almok ilyen
ertehnesebbe tetelet masodlagos megmunkalas-
nak nevezziik. A masodlagos megmunkalas ugy
csokkenti a felehnet, hogy tovabb leplezi az alom
hattereben allo vagyakat es kivansagokat.
Az alomertelmezes tetemes reszet a manifeszt
tartalom kepeinek ertelmezese teszi ki a tudattalan
jelentes megertesenek erdekeben. Freud ugy gon-
dolta, hogy az almok szimbolumai egyediek. Ugyan-
akkor azt is gondolta, hogy vannak kozos szimbo-
lumok, melyek mindenkinel ugyanazt jelentik. Az
egyetemes jelkepek letezese teszi az alomanalizist
nemileg konnyebb vallalkozassa (lasd a 9.4. keretes
szoveget).
Vice
Az utolso forma, amelyben a tudattalan megmutat-
ja onmagat, a vice (Freud 1905). A vice gyakran
ijesztovagyakon es impulzusokon alapszik, amelye-
ket mulattato fonnajura alakitunk. Sok vice pelda-
ul mogottes ellensegesseget takar, de ahogyan ez
nevetsegesse torzul, elveszti elet. Freud szerint a
legtobb vice kimondatlan, legatolt gondolaton ala-
pul. A viccmeseles olyan modszer, amely a gatlas
koriil settenkedik, eltereli a figyelmet es elaltatja a
belso cenzort. Amikor jon a poen, a rejtett gondo-
lat hirtelen kifejezesre jut, de ekkorra a cenzor mar
elkesett. Az az energia, melyet addig a rejtett gon-
dolat elfojtasara forditottunk, most nevetesben sza-
badul fel. Freud szerint a vice clvezetenek legme-
lyebb forrasa az a katarzis, amely az elfojtott gon-
dolat felszabadulasabol ered.
A vice bizonyos szempontbol hasonlit az alom-
hoz, peldaul abban, hogy surites es szimbolizacid
jellemzi. Mindazonaltal fontos dolgokban kiilon-
boznek is egymastol. Az alom lehetoseget teremt
9. Szorongas, elharitds es envedelem • 2J7
arra, hogy a tudattalan vagyak megjelenhessenek,
de csakis szimbolikus es felismerhetetlen forma-
ban. A vice ezzel szemben szandekos kommunika-
cib, az egyik ember kozlese a masik fele. Amig tehat
az almok titkoljak latens tartalmukat, addig a vice,
alaptermeszetenel fogva, teljesebben fedi fel a md-
gottes tartalmat (Oring 1984). A szimbolizmus es a
nevetes valamennyire megved a fenyegetestol, de a
latens tartalom sokkal kozelebb van a felszinhez,
mint az almok eseteben.
PROJEKTIV MERESI ELJARASOK
Az elozo reszben arra koncentraltunk, hogyan mu-
tatkozik meg a tudattalan a mindennapi eletben. A
kovetkezokben azt vessziik szemiigyre, hogy a
pszichoanalitikus szemlelet szerint hogyan tarhato
fel a tudattalan formalis meresi eljarasokkal.
A tudattalan folyamatok formalis meresenek
inodszereit projektiv eljarasoknak (Frank 1939)
nevezziik. Ezek az eszkdzok olyan ingerekkel szem-
besitik az embereket, amelyekre nines kulturalisan
megszabott valasz. Miutan az ilyen bizonytalan in-
gerekre nincsen nyilvanvalo valasz, a szemelyek
reakeioit elsosorban sajat erzeseik, attitudjeik, va-
gyaik es sztiksegleteik fogjak meghatarozni (idez-
ziik fel a TAT projektiv technikarol az 5. fejezetben
elmondottakat). Ezek a tesztek lehetoseget adnak
arra, hogy rejtett erzeseinkkel kapcsolatban a kive-
tites elharito mechanizmusat alkalmazzuk, es azo-
kat belevonjuk a latvany ertelemezesebe. Ez a pro-
jekcio valosziniileg kiviil esik a szemely tudatos
ellenorzesen, igy minden bizonnyal a tudattalant
tiikrozi.
Az evek soran szamtalan projektiv eljarast fej-
lesztettek ki, amelyek tobb kategoriaba sorolhatok.
Az asszociacios eljarasokban peldaul a szemelyek a
hivo szora, gondolatra vagy kepzetre azzal valaszol-
nak, ami eloszor esziikbe jut. A konstniktiv techni-
kakban torteneteket kell alkotni. A kiegeszites mod-
szereben pedig hianyos ingereket kell befejezni. Pel-
daul olyan mondatokat, amelyek ugy kezdodnek,
hogy „Azt kivanom, hogy...".
Az eljarasok formailag kiilonboznek ugyan, de
sok hasonlo vonasuk van. Valamennyi bizonytalan
ingereket: alkalmaz. A vizsgalati szemelynek soha
nines tudomasa a teszt celjarol, es azt sem tudja.
238 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
9.4. Alomelemzes
Mar volt szo arrol. hogy Freud szerint sok fontosat
tudhatunk meg a szemelyisegrol az almok elemzesevel.
Az alomanalizis elso lepese a manifeszt alomtartalom
leforditasa a latens (tudattalan) tartalomra. Az almok-
ban szereplo szimbolumok egy resze egyedi, vagyis
megertesfikhoz szukseg van nemi ismeretre arrol, hogy
maga az almodo hogyan viszonyul hozzajuk. Mas szim-
bolumok egyetemesek.
Freud ugy gondolta, hogy a latens tartalom viszony-
lag keves szamti elembol tevodik ossze, amelyek nagyon
kiilonbozo modokon jelennek meg az almokban. Az
emberi test, a sziilok, a gyermekek, a rokonok, a sziile-
tes, a halal, a mezftelenseg es a szexualitas az almok
mogott rejlo legfontosabb tartaimak. line nehany gya-
kori alomszimbolum, pszichoanalitikus ertelmezesuk-
kel egyiitt.
• A tekintelyfigurak, mint a kiralyok es kiralynok,
rendo'rok stb. a sziiloket jelenitik meg.
• A kis allatok, peldaul az egerek es mokusok a gyer-
mekeket szimbolizaljak.
• Barmilyen utalas a vizre sziiletest jelent, az utazas
pedig halalt.
• Egyenruhak es egyeb ruhak a meztelenseget helyet-
tesitik (az ellentetbe forditas mechanizmusareven).
• A haz az emberi testet szimbolizalja. Ha a falai
simak, akkor ferfi testet. Ha talalhato rajta parkany,
erkely vagy bannilyen kiilso kiszogelles, akkor a noi
testet.
A pszichoanalitikus elmelet mas teriileteihez ha-
sonloan az alomban a szexualis aktivitas jelenik meg
leggazdagabb formaban. A ferfi es noi nemi szerveknek
sok-sok szimboluma van. A harmas szam peldaul a
ferfigenitaliat mint csoportot jelkepezi (tudniillik a
hereket es a peniszt). A peniszt magat rengeteg jelkep
kepviseli. Egy resztik a formajuk miatt (peldaul botok,
esernyok, rudak, golfiitok), masik resziik azert, mert
behatolasra hasznalhatok (kesek, torok, puskak, pisz-
tolyok), megint masok pedig azert. mert folyadek
aramlik beloliik (injekcios tit, tiizolto fecskendo, viz-
csap). Vannak olyanok is, amelyek azert jelkepezik a
peniszt, mert kepesek megnoni vagy a gravitacioval
szemben felemelkedni (peldaul repiilogepek, legha-
jok, leggombok, kiluizhato tavcsovek).
A noi genitaliakat olyan t argyak szimbolizaljak,
amelyekben iireg van, vagy valamit lehet benniik tarol-
ni (peldaul godrok, barlangok, iivegek, kotsok, zsebek,
cipok). A szobak, szekrenyek es siitok a meh jelkepei.
A becsukhato es kinyithato dolgok (peldaul kapuk,
ajtok, ablakok) a hiivelyt szimbolizaljak. A mellek jel-
kepei a gyiimolcsok (peldaul barack, dinnye, alma).
Zoldello tajak es kertek szinten a noi nemi szerveknek
felelnek meg. Sok egyeb noi szimbolumot felteteleznek
meg, ilyen peldaul a fa es papir, csiga, osztriga, kagylo,
templom, kapolna.
A szexualis gyonyor gyakran jelenik meg cukorka
vagy cukonnazas gyiimolcs formajaban. A jatek —
peldaul hangszeren vagy a tarsasjatek - maszturbaci-
6t jelent. A maszturbaciot jelkepezhetik meg olyan
cselekvesek is, mint csuszkalas, siklas vagy rahuzni
valamit valamire. A nemi aktust jelolheti minden
ritmikus cselekves, peldaul tancolas, lovaglas vagy
futas. A fegyveres tamadas vagy eroszak aldozatava
valas, illetve auto vagy vonat eloli menektiles szinten
ezt szimbolizalja.
Nagyon fontos felhi'vnunk a figyelmet az ovatossag-
ra. Felsoroltunk itt nehany gyakori szimbolumot es
ertelmezesiiket, hogy megmutassuk, hogyan nyi'ijthat
betekintest az alom a tudattalanba. Hangsulyozzuk
azonban, hogy az almokat sohasem szabad szigoman a
„tipikus” jelentesiik szerint ertelmezni. Sok alom jelen-
tese egyedi, ezert elengedhetetlen, hogy megnezziik,
mi az alom jelentese az almodo szamara. Ha valaki
netan nekifogna megfejteni sajat almait, tartsa szem
elott ezt a szempontot.
hogyan fogjak valaszait ertelmezni. Az instrukcio-
ban azt hangsulyozzak, hogy nines jo vagy rossz
valasz, es a vizsgalati szemely ugy valaszolhat, aho-
gyan megfelelonek latja. Vegiil pedig az eljarasok
ketertelmusege es lezaratlan jellege miatt a ponto-
zas erosen fiigg a klinikus szubjektiv megitelesetol.
A projektiv eljarasok megertesenek erdekeben
a tovabbiakban egyetlen olyan eszkozre koncentra-
hmk, amellyel gyakran merik a tudattalan folyama-
tokat. Ez a Rorschach-fele tintafolt teszt.
A Rorschach-teszt
Hermann Rorschach svajci pszichiatert altalaban
iigy emlegetik, mint aki a tintafolt modszert a sze-
melyiseg meresere alkalmas rendszerbe foglalta
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 239
(Rorschach 1942). Eloszor geometriai mintakkal
probalkozott, de azokat tttlsagosan rendezettnek
talalta, ezert kezdett a tintafoltokkal kiserletezni.
Vegiil tiz foltot valasztott ki, amelyek alkahnasnak
latszottak arra, hogy kiilonbozo pszichiatriai bete-
geknel kiilonbozo valaszokat valtsanak ki. (Tehat a
teszt kifejlesztesekor a 3. fejezetben targyalt kriteri-
umvalidalasi modszert hasznalta.)
A Rorschach-teszt tiz tintafoltja tengelyesen szim-
metrikus, vagyis a kepzeletbeli, fiiggoleges felezo-
vonal ket oldalan megkozelitoleg ugyanaz lathato
(9.4. abra). Ot kep elkeszitesekor csak fekete tintat
hasznalt ak, de az arnyalatok a feketetol a vilagossziir-
keig valtoznak, es a tintafoltok felhoszert'i formakat
oltenek. Ket kepen fekete es piros szinii foltok szere-
pelnek. A maradek harmat kiilonbozo szinek, a kek,
a zold, a sarga es a narancs amyalatai alkotjak.
A Rorschach-tesztet altalaban egyeni iilesben es
ket lepcsoben veszik fel. Eloszor a szemely megha-
tarozott sorrendben vegignezi a foltokat es kozli,
mit lat, mire emlekezteti, mit sugall szamara a folt.
A vizsgalo ekozben lejegyzi a valaszokat. Ezutan a
szemely iijra megnezi a tiz tablat, a vizsgalo emle-
kezteti korabbi valaszaira es megkerdezi, hogy mi
alapjan rnondta ёрреп azt, amit mondott.
Tobb pontozasi rendszert is kidolgoztak a Ror-
schach-teszt crtekelescre, ezek koziil kettot emli-
tiink. Klopfer es Davidson (1962) rendszereben a
valaszokat lokalizacio, determinans es tartalom sze-
rint pontozzak. A lokalizacio aztjeloli, hogy a valasz
a tintafolt melyik reszere vonatkozik; az egesz folt-
ra, jol kiveheto vagy szokatlan reszletre, tires terii-
letre vagy ezek kombinaciojara. A valasz determinan-
sai, fiiggetleniil attol, hogy a valasz a tintafolt mely
reszere vonatkozik, a kovetkezoket foglaljak ma-
gukban: forma, szin, arnyek vagy az eszlelt mozgas.
A tartalom a valasz temaja. A pontozas eleg bonyo-
lult. A 9.1. tablazatban hozunk nehany peldat bizo-
nyos valaszok szokvanyos ertelmezesere, de tud-
nunk kell, hogy a valaszkategoriak csakis a teljes
tesztprofillal egybevetve, osszhangban ertelmez-
hetok.
A Rorschach-teszt masik nepszerti pontozasi
rendszeret Exner (1974,1986) dolgozta ki, aki arra
torekedett, hogy normativ adatokat gyujtson, hogy
a tesztpontszamok objektiv kriteriummal szolgal-
hassanak a valaszok ertekelesehez. Ez a szten-
derdizacios kiserlet kiilonosen annak fenyeben
fontos, hogy a Rorschach-tesztet hasznalo legtobb
9.4. ABRA A Rorschach-tesziben haszndltakhoz hasonlo tinta-
folt (Jeremy Matthews Scheier szives engedelynel)
klinikus altalaban egyedi pontozasi rendszert dol-
goz ki a maga szamara (Exner es Exner 1972).
Exner rendszereben a valaszokat eloszor a norma-
tiv adatokkal (vagyis olyan szemelyekevel, akiknek
ismertek a szeinelyisegvonasai) hasonlitjak ossze.
Ezutan a szemely sajat valaszait vetik ossze egymas-
sal, hogy nyomon kovessek a tablarol tablara
bekovetkezo valtozast. Vegiil pedig a valaszok tar-
talmat elemzik Klopfer es Davidson modszerehez
hasonloan. Manapsag legtobben Exner pontozasi
rendszeret tekintik mervadonak.
A Rorschach-teszt mint meresi eljaras erdekes
tigyan, de komoly pszichometriai nehezsegekkel
kiiszkodik. Belso konzisztenciaja alacsony, ismetelt
mereses megbizhatosaga szinten kicsi, es ervenyes-
seget is nehez alatamasztani (lasd Anastasi 1988).
Tovabba a Rorschach-teszt eseteben az ertekelok
kozotti megfeleles is alacsony. Ez azt jelenti, hogy
fiiggetlen ertekelok elegge kiilonbozoen pontoz-
zak a valaszokat. Sokan azt mondhatnak erre, hogy
a teszt igy szinte hasznalhatatlan. Hogyan tekint-
hetnenk a valaszokat ertelmezhetonek, amikor
nines informacionk a validitasrol? Hogyan tarthat-
nank a valaszokat informativnak, ha a pontozok
meg abban sem tudnak megegyezni, hogy azok mit
isjelentenek?
Ahogy az intent emlitettiik, Exnerhez hasonlo-
an tobb kutato dolgozik azon, hogy jobb pszicho-
metriai tulajdonsagokkal rendelkezo pontozasi
rendszert fejlesszenek ki. Sokan azonban, akik ked-
240 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
9.1. TABLAZAT
Rorschach-valaszok
ime harom azokbol a kategoridkbol, amelyMe a Rorschach-valaszok besarolhatok. A bal oldali oszlopban a kategdridk nevei,
a kovetkezoben pedig meghatarozdsuk talalhato. A harmadik oszlopban az adott kategariaba sorolando peldak szerepelnek. A
jobb oldali oszlopban ertelmezzuk a nalaszokat es magyarazzuk az ertelmezest
Kategoria neve Kategoria termeszete Peldak Lehetseges ertelmezes (a kritikus jellegzetesseg azonosftasaval)
Lokalizacio A folt azon teriilete, ahonnan a valasz szarmazik ,Az egesz egy kukoricaszarra emlekeztet” ,Az a valami ott ugy nez ki, mint egy kalapacs.” Fogalmi gondolkodasra valo kepesseget sugall (mivel a valasz az egesz foltra alapoz) Pontossagra es precizitasra valo igenyt sejtet (mivel olyan rcszleten alapul. amelyet altalaban eszre szoktak venni)
Determinans A tintafolt azon tulajdonsaga, amely a valaszhoz vezetett „Ez egy verzo balna” „Ez egy repulo denever” Magas szintii emocionalitasra enged kdvetkeztetni (mivel a valasz a szinen alapul) Magas szinvonahi kepzeloerot sejtet (mivel a valasz az eszlelt mozgason alapul)
Tartalom A valasz rirgya „Ez egy ember, akit masok le fognak iitni” „Ez egy ember, aki az ocean hullaraaiban iiszik” Szorongast tiikroz az ellenseges erzelmekkel kapcsolatban (mivel a vakasz agressziot tartalmaz) Eros fantaziavilagot sugall (mivel a valasz emberi mozgast tartalmaz)
velik a projektiv eljarasokat, maskeppen valaszolnak
ezekre a biralatokra. Szeriritiik a pszichometriai kri-
terium nein ertehnezheto a Rorschach-teszt hasznal-
hatosaganakeldonteseben. Ez az allaspont azt tartja,
hogy a Rorschach-teszt erteket az adja meg, hogy
bepillantast enged a vizsgalati szemely tudattalan mu-
kodesebe. Ehhez a vonulathoz tartozik Anastasi is, aki
azt javasolja, hogy a pszichologusoknak a Rorschach-
tesztet klinikai eszkozkent kellene kezelniiik; ebbol a
nezopontbol kiegeszito segedeszkozkent, allele in-
terjiikent szerepelhet a kepzett klinikus kellektara-
ban, amely tovabbi vizsgalatra erdemes jelzesekkel
es hipotezisekkel szolgalhat.
Korai meg annak eldontese, hog}’ a Rorschach-
tesztet (es a hozza hasonlo eszkozoket) vajon igy
fogjak-e alkalmazni. Ha meltanyosak akarunk len-
ni vele, akkor azt kell mondanunk, hogy csak a
kozeli multban kezdodtek meg a pontozasi eljaras
sztenderdizalasara tett kiserletek, es azok is tavol
allnak meg az elfogadhato sikertol (peldaul Gold-
fried, Stricker es Weiner 1971). Tovabbi erofe-
sziteseket kell tenni a jobb pszichometriai mutatok
eleresehez. Egy dologban azonban biztosak lehe-
tiink: ha a Rorschach-tesztet pusztan klinikai se-
gedeszkoznek is tekintjiik, egyhamar nem fogjak
kizarni a pszichoanalitikus meres eszkoztarabol.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Ebben a fejezetben lenyegeben ket elgondolast hang-
sulyoztunk. Az egyik szerint az emberek a legkiilonfe-
lebb envedo elharitasokat alkalmazzak, hogy meg-
vedjek magukat a szorongastol. A masodik szerint
pedig az elnyomott vagyak es emlekek kiilonbozo
utakon folyamatosan befolyasoljak a viselkedest, annak
ellenere (vagy talan eppen annak hatasara), hogy ezek
a mechanizmusok mukodnek. A pszichoanalitikus te-
oretikusok iigy gondoljak, hogy minden ember hasz-
nal elharito mechanizmusokat. Pusztan az elharita-
sok alkalmazasa nem jelent szemelyisegzavart.
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 241
Masfelol viszont, a szemelyisegnek ebben a
szemleleteben a normalitas konnyen csuszik at ab-
normalitasba anelkiil, hogy a ketto kozott eles ha-
tar huzodna. Az elmeletalkotok aszerint kiilonitik
el a normalist az abnormalistol, hogy milyen mer-
tekben jatszanak szerepet az elharito mechanizmu-
sok a szemely eleteben. Az elharitas tiilzott haszna-
lata patologiat jelez. A till sok elharitas megakada-
lyozza a konfliktusokkal valo szembenezest, vala-
miiit till sok energiat kot le ellenmegszallas forma-
jaban. Emiatt keves energia jut arra, hogy a szemely
hatekonyan kiizdjbn meg az uj kihivasokkal. Amint
a szemely mukodesi szinvonala romlani kezd, biz-
tosak lehetiink abban, hogy stilyosabb problemarol
van szo.
Az ilyen zavarok es kezelesiik targyalasakor
ugyanazt hangsiilyozzuk, amit vegig kiemeltiink.
Freud iigy gondolta, hogy az emberi elet problema-
inak titka a tudattalanban rejtozik, es ezek a nehez-
segek csakis iigy azonosithatok es oldhatok meg, ha
a tudattalan melyere hatolunk. A kovetkezokben
eloszor azzal foglalkozunk, hogyan keletkeznek a
zavarok a pszichoanalitikus nezopont kepviseloi
szerint.
A lelki zavarok eredete
A lelki problemaknak vagy tiineteknek sokfele ere-
dete lehetseges. Az egyik forrast a gyermekkori
elmenyek jelentik. A 8. fejezetben szo volt rola,
hogy Freud szerint a felnott szemelyiseget nagyban
befolyasoljak a kora gyermekkori pszichoszexualis
fejlodes elmenyei. Ha az egyen a korai eletszaka-
szokban sikeres, akkor viszonylag keves problema
marad ezekbol a szakaszokbol a felnottkorra.
Mindazonaltal ritka az olyan ember, aki iigy lep a
kesobbi szakaszokba, hogy a korabbiaknak ne ma-
radjon nyoma benne. Sokkal inkabb az igaz, hogy
a legtobb ember, kisebb vagy nagyobb mertekben,
fixdlodik a korai szakaszok valamelyikeben.
Ha a fixacio eroteljes, nagy mennyisegu libidot
foglal le. Nagyon eros fixacio eseten ez a lekotott-
seg- tudattalanul—alig hagy energiat barmi masra.
A lelki problemak egyik forrasa tehat a korai gyer-
mekkorba visszanyulo, tiilzott energiabefektetest
igenylo fixacio. Mindez a felnott hatekony teve-
kenysege ellen dolgozik, mivel lefoglalja azt az ener-
giat, amelyet az en miikodese megkovetel.
A tiinetek masik forrasa az alapveto vagyak es
sziiksegletek szeles korii elfojtasa. Ha a tiilsagosan
biinteto felettes en vagy a szigoru es engesztel-
hetelen kornyezet arra kenyszeriti az egyent, hogy
tiil sok vagyat eltemesse, akkor alapveto termesze-
tet tagadja meg es torzitja el. Az egyen ilyenkor
gorcsosse valik, es nem kepes tigy miikodni, aho-
gyan az tole elvarhato. Az elnyomott vagyak csak az
elfojtason attorve, torzitott formaban juthatnakfel-
szinre. Ezek a torzitasok nem hatekonyak a sziik-
segletek kielegitesenek szempontjabol. A sziikseg-
letek elrejtesere hivatott elfojtas folyamatosan ener-
giat von el az entol.
Az eltemetett traumak jelentik a tiinetek har-
madik forrasat. Traumatizalo esemenyek torten-
hetnek az elet barmely pontjan, leginkabb megis a
kora gyermekkori traumak keriiltek az erdeklodes
kozeppontjaba. Sot, Freud gondolati fejlodesenek
korai szakaszaban azt feltetelezte, hogy paciensei-
nek jelentos resze gyermekkori szexualis zaklatas
aldozata lett, mivel emlekeik tele voltak szexualis
erintkezesek fantaziaival. A ,,csabitaselmelet”-et,
ahogyan kozismertte valt, kesobb Freud visszavon-
ta, amikor felismerte, hogy a csabitasok valojaban
nem tortentek meg.
Ez a gondolkodasbeli valtas vezetett az odipalis
konfliktus elmeletehez (8. fejezet), melynek soran
a gyermekek az ellenkezo nemu sziilo fele kialaku-
16 szexualis vonzodasukkal kiiszkodnek. Az Odi-
pusz-elmelettel magyarazta paciensei szexualis fan-
taziait, ily modon nem kenyszeriilt arra a kovetkez-
tetesre, hogy nagy szamban sziilok csabitjak el gyer-
mekeiket. Freud ennyit kenytelen volt feladni
ehneletebol palyafutasa hatralevo reszeben.
E valtas ellenere Freud elmelete tovabbra is
helyet biztosit az olyan traumatikus elmenyek sza-
mara, mint a szexualis es fizikai bantalmazas vagy
eroszak. Freud mindossze annyiban valtoztatta
meg csabitassal kapcsolatos velemenyet, hogy az
ilyesfajta tapasztalatokat mar nem tekintette sza-
balyszerunek. A fizikailag bantalmazott gyermek
(kiilonosen, ha a bantalmazas rendszeres) a valosag-
nak igencsak kellemetlen reszevcl kenytelen meg-
ktizdeni. Ugyanez igaz a szexualis zaklatast atelo
gyermekre is. Meg az olvan joval kevesbe trauma-
tikus elmenyek is, mint peldaul a sziilok elutasito
viselkedese, kozeli szemely (vagy kedvenc allat)
halala, a sziilok dtihos veszekedcsenek latvanya a
gyermek elmcnyeben felnagyitodhatnak. Az ilyes-
fajta traumakat atelo' gyermeknek is komoly fenye-
242 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
getessel kell megkiizdenie. Elsosorban es legfokep-
pen az elfojtas eszkozevel elnek, mint mindig, amikor
tiilsagosan nagy szorongas keriti hatalmaba az em-
bert. Ne feledjiik, hogy a felejtesbe fektetett energia
folyamatosan csapolja a psziches eroforrasokat.
A lelki zavarok e harom forrasa kiilonbozik
egymastol, es a tiinetek is nagyon kiilon! elek lehet-
nek. Mindharom esetben talalkozhatunk azonban
egy kozos mechanizmussal. Az eredeti fixacio, vagy
vagy trauma kivedese erdekeben a szorongas min-
den esetben elfojtasra keriil. Az elfojtas megvedi az
egyent, de az arat meg kell fizetnie.
Terapias kezeles
A pszichoanalizis terapias modszere Freud klinikai
gyakorlata soran alaknlt ki olyan szakaszokon keresz-
tiil, melyeket probalkozasok es tevedesek jellemez-
tek. A lelki zavarok kezelese parhuzamosan alakult ki
a zavarok alapjairol alkotott nezeteivel. Munkassaga
korai szakaszaban iigy gondolta, hogy a tiinetek
csokkenthetok, ha a szemelyt hipnotikus liton arra
kesztetik, hogy az erosen emocionalis (es igy elfoj-
tott) esemenyeket teljesseggel es erzelmi toltetiikkel
egyiitt ujra elje at. Ugy tiint, hogy a libidinalis energia
felszabaditasa megszabaditja a pacienst a tiinettol
azaltal, hogy csokken az elfojtott esemenybe fektetett
energia. Az emocionalis energiak felszabadulasa mi-
att ezt az ehnenyt Wa/zzinak nevezte el.
Ket felfedezes radikalisan megvaltoztatta Freud
kesobbi munkaiban kepviselt allaspontjat. Eloszor
is ugy talalta, hogy nines sziikseg az emberek hip-
notizalasara (aminek egyebkent nem volt mestere).
Ha a szemely egyszeruen hangosan kimondja
mindazt, ami az eszebe jut - ezt az eljarast nevezziik
szabad asszociacionak a tudattalan titka fokrol
fokra feltarul. A szabad asszociacio soran a szemelyt
arra batoritjak, hogy ne ellenorizze gondolatait,
hanem azonnal mondjon ki mindent, ami fehneriil
benne, meg akkor is, ha kozonsegesnek, logikat-
lannak, zavarba ejtonek vagy nem odaillonek tiinik
szamara. Az eljaras soran a terapeuta a paciens
latokoren kiviil helyezkedik el, hogy minel kevesbe
gatolja meg a beszedben.
Freud masodik felfedezese az volt, hogy ami a
szabad asszociacio (vagy akar a hipnozis) soran
felbukkan, gyakran nem szo szerint igaz. Az iment
emlitettiik, hogy a korai eseteinel felmeriilo tartal-
mak azt sugalltak, hogy a paciens gyermekkoraban
csabitas aldozataul esett. Freud vegiil is felismerte,
hogy ezek a szexualis erintkezesek valojaban nem
tortentek meg (bar lasd a 9.5. keretes szoveget). Ez
a felismeres oda vezetett, hogy Freud radikalisan
iijraszervezte nemcsak azt, amit a szabad asszocia-
cios tartahnakrol feltetelezett, hanem azt is, amit a
gyermekkori szexualitasrol gondolt. Nyilvanvalo
volt, hogy a szabad asszociacio soran fontos tno-
mentumok keriilnek elo, de azok nem egeszen
azonosak azzal, aminek latszanak.
Freud ujabb elkepzelese szerint a tudattalan
tartaimak megjelennek a szabad asszociacion ke-
resztiil, de szimbolikus formaban. A szimbolizmus
teszi lehetove, hogy a tartaimak ne legyenek annyira
ijesztoek a szemely szamara, mint amilyenek kitlon-
ben lennenek. Csakis igy szabadulhatnak ki a tudat-
talanbol. A csabitas kepzete kevesbe ijeszto, mint a
nemi vagye. A szabad asszociacio gyakran a szimbo-
likus elemek kusza dsszevisszasagat hozza letre,
amelynek a felszinen esetleg nines ertelme. Megis,
mint a keresztrejtvenyben, olyan befejezetlen kere-
tet vagy kontextust ad, amelybol a hianyzo elemek
kikovetkeztethetok (Erdelyi 1985).
Korabban mar emlitettiik, hogy sok intra-
psziches problema, mely eleg komoly ahhoz, hogy
viselkedeses zavarokhoz vezessen, elfojtott konflik-
tusokbol es vagyakbol, valamint az elnyomott libi-
dinalis energiakbol ered. A terapia celja a proble-
mak feltarasa es a lekotott libidinalis energia felsza-
baditasa (lasd meg a 9.6. keretes szoveget). A sza-
bad asszociacio az elso lepes az ilyesfajta katarzis-
hoz, mert szimbolikus hozzaferest tesz lehetove a
problemahoz. Szabad asszociacioval azonban rit-
kan erheto el a problema magja, mivel tiilsagosan
fenyegeto az elfojtott anyag.
A paciensek a terapiaban raadasul aktivan kiiz-
denek az elfojtott konfliktusok es impulzusok tuda-
tosulasa ellen. Ezt a kiizdelmet nevezziik ellenallas-
nak. Az ellenallas lehet tudatos, amikor a szemely-
ben szorongaskelto asszociacio meriil fel, de nem
szamol be rola. Az ellenallas ugyanakkor tudattala-
nul is jelentkezhet (emlekezziink vissza, hogy az en
mindket teriileten mukodik). A tudattalan ellenal-
las a lehetseges szorongas ellen automatikusan
fellepo envedo mechanizmust tiikrozi, amelynek
megjelenese jelzi, hogy a szemely valami fontos
inozzanathoz erkezett, es kozel van ahhoz, hogy
valami kenyes anyagot tarjon fel.
Akar tudatos, akar tudattalan az ellenallas, min-
9. Szorongas, elhdritds es envedelem • 243
~-----------------------”----------7-----------T---; v -A -- - ----’-«5
9.5. Csabitasi fantaziak vagy gyermekzaklatas ;л " • *'
Az utobbi evekben ellentmondo adatok meriiltek fel
azzal kapcsolatban, hogy Freud lemondott a csabitas-
elmeletrol, amellyel a pszichologiai renclellenessegek
eredetet magyarazta. Mint mai emlitettiik, Freud vegiil
is „rajott”, hogy a pacienseitol hallott beszamolok nem
szo szerint igazak. A noket nem csabitottak el gyermek-
korukban. Sokkal inkabb az tortent, hogy sajat sziileik
fele iranyulo szexualis vagyaikat tudattalanul szimboli-
kus formaba alakftottak at es kivetftettek.
Freud azt allitotta, hogy igy jott ra az igazsagra.
1984-ben azonban egy Jeffrey Masson nevu analitikus
komolyan megkerdqjelezte ezt az allitast. Masson ujra-
olvasta azt ahosszn levelezest, amely Freud esjobaratj a,
kollegaja, Fliess kozott zajlott. (Masson rendezte sajto
ala a leveleket.) Reszben korabban publikalatlan leve-
lek alapjan Masson azt allitotta, hogy a csabitasok teny-
szeruen igazak voltak, amit Freud pontosan tudott, es
szandekosan dontott tigy, hogy letagadja letezesiiket
Masson azt allitja, hogy Freudnak nem volt bator-
saga ravilagitani a szegyenletes valosagra, hogy az
eroszakos gyermekzaklatas valoban szeles korben elter-
jedt volt. Freud nyilvanvaloan olyan helyzetben volt,
hogy tudta, ez igy van. Konyvtaraban szerepelt nehany
hivatalos kiadvany megeroszakolt gyermekek orvosi
kezeleserol (Masson 1984). Reszt vett boncolasokon,
ahol olyasmit latott, „amelyi 61 az orvostudomanyjobb,
ha nem vesz tudomast”. Tovabba Masson azt talalta,
hogy nehany ilyen boncolas olyan gyermekek eseteben
tortent, akiket megeroszakoltak 6s meggyilkoltak.
Miert nem volt Freudnak batorsaga kiallni ezert az
elmeletert, ha hitt benne? Ket ok lehetseges. Az egyik
a szakmai lurneve. Amikor a csabitasi elmeletet eloszor
adta elo egy tudomanyos tarsasag elott, az teljesen
visszhang nelkiil maradt. Kesobb nyomatekosan arra
kertek, hogy eloadasat ne publikalja. Ha ramutat a gyala-
zatos es kiabrandito valosagra, Freud azt kockaztatja,
hogy kikozositik szakmajabol. Kiutra volt sziiksege,
hogy mentse gyors fitemben romlo szakmai kilatasait.
A masodik ok Freud Fliess iranti baratsaga lehet.
Masson azt allitja, hogy bizonyitekok vannak arra, hogy
Fliess zaklatta sajat fiat. Amennyiben tehat Freud azt az
allaspontot kepviseli, hogy a pszichologiai zavarok sze-
xualis zaklatasbol erednek, ugy bizalmasa, akivel ezeket
a nezeteit megosztja, maga is pontosan ilyen eroszak
elkoveteseben bunds. Masson szerint Freud lenyege-
ben tisztaban volt ezzel. Masson azt allitja, hogy ez a ket
nyomas arra kenyszeritette Freudot, hogy szamuzze
sajat tudatabol a gyermckkori csabitasra vonatkozo bi-
zonyitekokat.
Masson arrol is ir, hogy rettenetesen szerencsetlen
a csdbitas kifejezes hasznalata erre az elmeletre. Ez a szo
egyaltalan nem jellemzo Freud elmeletenek elso meg-
fogalmazasara, ahol olyan kifejezeseket hasznalt, mint
megeroszakolas, zaklatas, tamadas, eroszak, agresszio es tra-
uma. Ironikus, hogy az elmelet mellozese es a csabitas
kifejezes hasznalata azt eredmenyezte, hogy a tedria
kovetkezmenyei inar joindulatubbaknak tunnek. Mint-
ha vegiil ez a terminologia is elharitas lenne az elfogad-
hatatlan igazsaggal szemben.
Mi volt hat az igazsag valojaban? Termeszetesen
nem mehetiink vissza Freud koraba, hogy megvizsgal-
juk a gyermekek zaklatasanak gyakorisagat abban az
idoben. Masfelol viszont egyre nyilvanvalobb, hogy ma-
napsag a gyermekek szexualis zaklatasa sokkal gyako-
ribb, mint gondolnank (Finkelhor es Dziuba-Leather-
man 1994; Trickett es Putnam 1993). Meg mindig
ellentmondasos a helyzet azzal kapcsolatban, hogy
inekkora hitelt adhatunk a gyermekek beszamoloinak
es vadjainak. Vcszclycs lehetfigyehnen kiviil hagyni egy
gyermek szavat, de a gyermekek elbeszelesei nem
mindig valdsaglniek es pontosak. Es ne felejtsuk el,
hogy Freud nem gyermekektol szerezte bizonyitekait,
hanem felnottek visszaemlekezeseibol, ami tovabbi
torzitasi lehetosegeket tartalmaz (lasd Loftus 1993,
1994). Miben hihetunk akkor? A kerdes fontos a mai
gyermekbantalmazasi emlekek felidezesenek kerde-
seben is, es a pszichoanalitikus elmelet erzekeny
pontjat erinti.
denkeppen szemleletesen illusztralja, hogy erzel-
mileg milyen fajclalmas lehet a pszichoanalitikus
terapias folyamat. A terapiaban reszt vevo szemely
igyekszik feltami a kellemetlen igazsagot, azt az
igazsagot, amelyet pontosan azert temetett tudatta-
lanjaba, mert tulsagosan fajclalmas lenne tudnia
rola. Ebbol a szempontbol ketsegtelen, hogy a fel-
tarasi folyamat igen nehez.
A pszichoanalitikus terapia fontos folyamata az
(indulat)attetel, amely osszetett eltoloddsi! jelenseg.
Azok az erzesek, amelyeket a szemely olyasvalaki
irant erez, akivel kapcsolatban konfliktusai es elfoj-
244 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
<yw>'*' — ' ’TA'-- '¥*-<
* ’ " - , . ...jAU» - - ' .£л.Г .. ' Ш1.- •*-. . * „'ЧкИ- "Fim Л» V
' Z Z >* X Z * •*8K f t
••v 9.6. Elfojtas, feltaras es egeszseg , u.
'/ Ч" . -„жж,. Ж: -.aS. - 5
К fejezetben arra az. elkepzelesr e hivtukf el a figyelinet,
hogy az elfojtasnak pszichologiai ara van. Az utobbi
idoben azonban a kutatok azt is allitjak, hogy a traumatikus
esemenyekkel kapcsolatos einlekek, gondolatok es erzesek
visszatartasaert akar testi tiinetekkel is fizetminkkell. James
Pennebaker (1989,1993) esinunkatarsaieztakdvetkezte-
test vontak le a traumatikus elmenyek elfbjtasaval es felta-
rasaval kapcsolatos vizsgalatsorozatuk alapjan.
A vizsgalati szeinelyeket (akik a legtobb kutatasban
megorizhettek anoniinitasukat) arra kertek, hogy itjak
le leginelyebb gondolataikat es erzeseiket egy bizonyos
eseinennyel vagy „egesz eletrik leglesujtobb es legtrau-
matikusabb elinenyevel” kapcsolatban. Idealis esetben
az az esemeny, amelyrol a szemely beszamol (egyes
vizsgalatokban tenylegesen le is iij olyasmi, amirol
altalaban nem beszel mas emberekkel. Ezert valoszi-
nubb, hogy legalabb reszben elfojtott tartaimak is
szoba kertilnek. A gondolatok es erzesek feltarasa alkal-
mankent koriilbeliil 20-20 percet vett igenybe negy
egymast koveto napon.
Pennebaker kozlese szerint a szemelyek mas mo-
tion tarjak fel intim gondolataikat, mint ahogyan a
hetkoznapi temakrol beszelnek vagy irnak. Tobb vizs-
galatban is kideriilt, hogy amint az emberek melyebb
erzeseikrol kezdenek beszelni, beszedtempojuk fel-
gyorsul, es sok esetben annyira ehnelyiil a hangjuk,
hogy szinte mas embereknek tunnek. Olyan vizsgala-
tokban, ahol a feltaras irott formaban tortent, a szeme-
lyek kezhasa valtozott meg, olykor jelentos mertekben,
ami ismet csak a mondanivalo kifejezesenek srirgetett-
seget tiikrozi. Pennebaker szerint a kifejezes ilyen val-
tozasai egyfajta „elengedest” fejeznek ki, vagyis a felta-
ras nem egyszeruen informacioatadas, hanem ennel
tobb. Pennebaker azt gondolja, hogy ilyenkor lenyege-
ben a katarzis jelenseget figyeli meg.
A traumatikus esemenyekkel kapcsolatos gondola-
tok es erzesek feltarasanak rovid tavon - ahogyan azt
gondolni lehet- az a hatasa, hogy a szemelyek nagyobb
foku kellemetlen erzest elnek at. Pennebaker es niun-
katarsai bizonyitekokat talaltak arra, hogy az onfeltaras
jotekony hatassal van az egeszsegre. Egy vizsgalatban
azok a diakok, akikfelfedtek traumatikus elmenyeiket,
kisebb valoszinuseggel mentek az iskolaorvoshoz a
kovetkezo hat honap folyaman, mint masok (Penne-
baker es Beall 1986). Egy masik kutatas eredmenyei
szerint a feltaras befolyasolja az immunrendszer mukd-
deset (Pennebaker, Kiecolt-Glaser es Glaser 1988). Egy
vizsgalat soran a zsido holocaust tuleloi koziil azok, akik
a leginesszebb jutottak emlekeik feltarasaban, kisebb
valdszinuseggel mentek orvoshoz a kovetkezo hetek-
ben (Pennebaker 1989).
Lehetseges, hogy a fajdalmas einlekek es a veliik
kapcsolatos gondolatok es erzesek feltarasa jotekony
hatassal van egeszsegiinkre?Jelenleg nem tudunk vala-
szolni erre a kerdesre. Pennebaker (1993) azt az elkep-
zelest tamogatja, hogy a megoldas reszben a feltaras
alatt es utan bekovetkezo kognitiv valtozasokban rejlik.
Bizonyitekokat talalt arra, hogy azok a szemelyek, akik
tobb negativ erzelmetfejeznek ki es (ettol fiiggedeniil)
jobban szervezik elmenyeiket, azoknak tobb hasznuk
van ebbol, mint akik nem igy jarnak el (Pennebaker
1993). Erdekes, hogy nem a koherens tortenet az, ami
segit, hanem, ugy tiinik, a tortenetszdves alkoto folya-
mata.
Pennebaker (1993) szerint a test egyszerre fejezi ki
dnmagat nyelvi es biologiai szinten. Amikor megpro-
balunk jelentest adni a traumanak, a biologiai funkci-
dinkban is eld'nyos valtozasokat hozunk letre. Az ered-
meny jobb biologiai mukodes.es ennek kovetkezteben
jobb egeszsegi allapot lesz. Az erzelemkifejezes kovet-
kezmenyeinek ez a felfogasa varhatoan sok vitat es
komoly erdeklodest fog kivaltani az elkovetkezendo
evekben. Ennek az elkepzelesnek szamos fontos vonat-
kozasa van. Ha a kutatasok tovabbi megerositest hoz-
nak, sok-sok ember felfogasa fog megvaltozni a terapi-
arol, so't meg a naploirasrdl is.
toft vagyai vannak, eltolodnak (athelyezodnek) a
terapeutara. Ez az erzes a mogottes tartalomtol
fiiggoen akar szerelem, akar gyuldlet is lehet. Az
attetel elharitaskent mukodik a terapiaban, olyan
ertelemben, hogy a terapeuta vegso soron kisebb
szorongast idez elo, mint az erzesek eredeti targya.
Az attetel hatraltathatja a terapiat, mert a paci-
ens a terapeuta iranti erzeseinek csapdajaba eshet.
Ezek az erzesek nem relevansak az alapproblemara
nezve, mivel a konfliktus valaki masra vonatkozik.
Ugyanakkor az attetel megjelenese ramutathat an-
nak az erzesnek a jelentosegere, amely ilyen mo-
don helyezodott at. Az attetel felbukkanasakor az
ertelmezes a terapias folyamat fontos mozzanatava
valik.
A pszichoanalitikus terapia celja a belatas elere-
9. Szorongas, elharitas es envedelem • 245
9.2. TABLAZAT
A szemelyisegzavarok harom forrasa es pszichoanalitikus kezelesiik celjai
Eredet Cel
Fixacio Elfojtott trauma Elfojtott alapsziiksegletek Az elsodleges konfliktus ujraelese, hogy atdolgozhato lehessen Az elmenyek ujraelese az erzelmi katarzis elereseert Erzelmi belatas a sziiksegletekkel kapcsolatban es azok elfogadasa
se, amely elmeleti szempontbol a szemelyiseg ad-
dig tudattalan reszenek emocionalis atelese. A be-
latas tehat nem pusztan intellektualis megertes.
Sokal inkabb jelenti az elfojtott konfliktusok, em-
lekek, vagyak ujraeleset a maguk emocionalis valo-
sagaban (lasd meg a 9.2. tablazatot). Az intellektu-
alis megertes nem eleg eros ahhoz, hogy megval-
toztassa a szemelyt. Ahhoz, hogy a kognitiv ujra-
szervezes hasznos legyen, az emocionalis katarzis
kontextusaban kell letrejonnie.
Az igazi belatas teszi lehetove, hogy a szemely
felismerje, hogyan befolyasoltak eleteteveken keresz-
tiil el nem fogadott vagyai. A belatas teremti meg
annak a munkanak az alapjat, melynek soran a sze-
mely elerheti, hogy jobban el tudja fogadni en-
kepenek korabban elutasitott reszeit, s ezert a
jovoben kevesbe szorul elharitasra.
Valoban mukodik-e
a pszichoanalitikus terapia?
A pszichoanalitikus terapia hosszti (szo szerint eve-
kig tarto) es fajdalmas folyamat. Anyagi es erzelmi
koltsegeit figyelembe veve fontos kerdes, hogy va-
loban hatekony-e. Erdekes, hogy ezzel kapcsolat-
ban meg Freud allaspontja is valtozott az evek
soran. Eredetileg optimista volt a pszichoanalizist
mint terapias eljarast illetoen. Ugy gondolta, hogy
kiilonosen az okos es miivelt paciensek lenyegi
dolgokban latjak hasznat a terapiaban szerzett be-
latasoknak. Azt varta, hogy paciensei jobb es vegso
soron boldogabb emberek lesznek.
Munkassaganak kozepso idoszakaban Freud ve-
lemenye errol a kerdesrol mas iranyba tolodott.
Egyre inkabb meggyozodeseve valt, hogy munkaja-
nak erteke inkabb a lelekrol kialakitott elmelete-
ben rejlik, nem pedig a terapias eljarasban. Palyafu-
tasanak vegen pesszimistava valt a pszichoanali-
tikus terapiat illetoen, es tigy gondolta, hogy ami
az emberrel tortenik, nagyobbreszt olyan biologiai
tenyezok eredmenye, amelyeket nem tudunk el-
lenorizni.
Mennyire hatekony a pszichoanalitikus terapia?
Helyes-e a Freud es nehany kovetqje altal vallott
pesszimizmus? Evekkel ezelott Eysenck (1961) nagy-
szabasu osszefoglalot keszi tett a pszichoterapias ered-
menyekkel foglalkozo tanulmanyokrol. A legtobb, de
nem az osszes tanulmany a pszichoanalitikus terapi-
arol szolt. Eysenck azt a kovetkeztetesi vonta le, hogy
a terapia nem sokat segit. Eysenck szerint a terapeu-
tak az esetek koriilbeliil ketharmadaban ertekeltek
ugy, hogy pacienseik fejlodtek. Ugyanennyien oldjak
meg azonban nehezsegeiket terapia nelkiil is. Ezt a
jelenseget nevezziik spontan gyogyulasnak. A spon-
tan gyogyulas azt a tenyt tiikrozi, hogy bizonyos prob-
lemak maguktol megoldodnak, fuggetleniil attol, hogy
milyen esemenyek is tortentek a kozbeeso idoben.
Eysenck osszefoglaloja nem az egyetlen, amely
pesszimista kovetkezteteseket von le a pszichoanalizis
hatasaival kapcsolatban. Az utobbi evek kutatasai,
melyek nyiltan azt tuztek celul maguk ele, hogy a
pszichoanalitikus terapia hatekonysagat meijek, szin-
ten nem hoztak batorito eredmenyeket (Feldman
1968; lasd meg Wolpe 1981). Ugyanakkor szamos
mas osszefoglalo szerint a terapia altalaban hasznos
es az analitikus terapiak koriilbeliil ugyanolyan jol
mukodnek, mint mas lelki gyogymodok (Smith es
Glass 1977; Smith, Glass es Miller 1980).
Az osszes ilyen tanulmany ertekelesenel sulyos
problema, hogy a terapias siker sokfele modon
definialhato. A terapia sikere vagy sikertelensege
attol fiigg, hogyan hatarozzuk meg ezeket a fogalma-
kaL A siker definialhato a terapeuta itelete alapjan,
melyet a paciens fejlodeserol mond, vagy a paciens
246 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa
ertekelese arrol, hogy milyen mertekben csokken-
tek a kellemedensegei, illetve mas szubjektiv tiine-
tei, mint a szorongas vagy’ a depresszio. A sikeresse-
get valoban ilyen modokon definialjak az emlitett
vizsgalatokban.
Nehezze teszi a kutatasok ertehnezeset, hogy a
pszichoanalitikusok hajlamosak a siker mas kritcriu-
mait hasznalni, mint mas terapeutak. Nem konnyti
ugyan teljes megegyezesre jutni, megis igaz az, hogy a
pszichoanalitikus terapiaban a sikert gyakran aszerint
hatarozzak meg, hogy a paciens milyen merteku bela-
tast szerzett belso konfliktnsairol es azok dinamikaja-
rol. (Ez megitelheto mind a paciens, mind a terapeuta
szemszogebol.) Lehet, hogy a nagyobb merteku bela-
tas csokkenti a szubjektiv szorongast, de az is lehet,
hogy nem. Nehanyan erosen hisznek abban, hogy a
pszichoanalizis celjanak maganak a 1 lelatasnak kellene
lennie, nem pedig a rossz kozerzet csokkentesenek.
A celok ilyen kiilonbozosege miatt meg azt is nehez
niegmondani, hogy a negativ eredmenyek mit arulnak
el a pszichoanalitikus terapia sikeressegerol (reszlete-
sebb bsszefoglalot lasd Fisher es Greenberg 1977).
Ez a vita meg erthetobbe teszi azt a tenyt, hogy az
emberek miert keresik es viselik el kitartoan a pszicho-
analizisre jellemzo fajdalmas erofesziteseket. Azoknak
a padenseknek, akik alavetik magukat az ilyen kezeles-
nek, hinnitik kell abban, hogy valamit kapnak tole,
kiilonben nem csinalnak. Valoszinunek tunik, hogy
ezek az emberek ertekesnek talaljak a pszichoanalizist,
kiilonosen ha elkotelezik magukat mellette es hisznek
abban, hogy az erett belatas nagy ertek. Az elkote-
lezodes talan a jobb elet remenyetjelenti szamukra, es
ez mar onmagaban elegseges indok a terapias folya-
matban valo reszvetelre.
OSSZEFOGLALAS_______________________________
A szorongas veszjelzes az en szamara. A realis
szorongas a kiilvilag fenyegeteseitol valo felelem. A
nenrotikns szorongas eseteben attol feliink, hogy az
osztonen impulzusai felszabadulnak az ellenor-
zesiink aldl es bajt okoznak. A moralis szorongas
felelem a felettes en erkolcsi szabalyainak meg-
sertesdtol. Az en elharito mechanizmusok segitsege-
velktizd a szorongasellen (esneha megis akadalyoz-
za annak megjeleneset).
Az alapveto elharitas az elfojtas, az osztonen im-
pulzusainak es mas fenyegeto tartahnaknak kiszorita-
sa a tudatbol. Az elfojtas hasznos, de energiat kot le.
A tagadas annak elutasitasa, hogy elismerjiik valami-
nek a realitasat, ami a pszichen kiviil helyezkedik el.
A tobbi elharitas az elfojtassal jellemzoen egyiitt jar.
Ilyen a projekcio (elfogadhatatlan tartahnaink mas-
valakinek tulajdonitasa), a racionalizacio (viselkede-
siink hiheto es elfogadhato, ugyanakkor helytelen
magyarazata), az intellektualizacio (a gondolatok le-
valasztasa az erzelmekrol, es csak a gondolatok tudat-
ba engedese az erzelmek nelkiil), a reakeiokepzes (a
belso impulzusokkal eppen ellentetes viselkedes), a
regresszio (visszateres egy korabbi fejlodesi szakaszra
jellemzo viselkedesmodhoz), az eltolodas (az impul-
zus athelyezese egy masik, altalaban biztonsagosabb
celra) es a szublimacio (az elfogadhatatlan impulzus
elfogadhatova tetele).
A pszichoanalitikus felfogas szerint a tudattalan
a szemelyiseg kulcsa. Freud szerint a tudattalan a
inindennapokban sokfelekeppen mutatja meg dn-
magat. Az elvetesek a beszed vagy az iras botlasai,
amikor tudattalan vagyaink a tudatos szandektol
eltero viselkedesre kesztetnek. Hasonlo folyamato-
kat felteteleznek a balesetek es az ahnok hatte-
reben is. Megkiilonboztetjiik a manifeszt alomtar-
talmat (amely megjelenik az alomban) es a latens
alomtartalmat (az alom meghatarozoit, melyek
koziil sok tudattalan). A manifeszt tartalom alta-
laban a latens tartalom szimbolikus forraaja,
amely az alommunka mechanizmusain keresztiil is
torzulhat.
A tudattalan formalisabban is feltarhato a projek-
tiv meresi eljarasok segitsegevel. Ilyen peldaul a Ror-
schach-teszt. A prqjektiv mddszerek lehetove teszik,
hogy a tudattalan tobbfele szimbolikus iiton fejezze
ki a fenyegeto tartalmakat a nem egyertelmii inger
leirasakor. A Rorschach-teszt vitatott eszkoz, mivel
megbizhatosagat es ervenyesseget csak gyengen ta-
inasztjak ala kutatasi adatok.
A pszichoanalitikus szemlelet szerint a visel-
kedeszavarokat az elharitas tiilzott alkahnazasa tiik-
rozi. A tiinetekszannazhatnakfixaciobol (a pszicho-
szexualis fejlodes pregenitalis szakaszainak megol-
datlan konfliktusaibol), a libido altalanos elfojtasa-
bol vagy elfojtott traumakbol. Valamennyi esetben
tiil sok energia vesz el az ijeszto anyag tudattalanba
9. Szorongas, elhdritds es envedelem • 24'7
szoritasanak soran. A terapia celja az elfojtasok
feloklasa es ezzel energia felszabaditasa.
A pszichoanalitikus terapia szabad asszociacio-
val kezdodik, melynek soran a paciensnek inindent
ki kell mondania, ami eszebe jut, inindenfajta el-
lenorzes nelkiil. Ez a modszer jellemzoen a szimbo-
likus jelentesek valamifele befejezetlen matrixat
hozza letre, amelybol a hianyzo elemek kikovet-
keztethetok. A terapiaban gyakran jelentkezik el-
lenallas, ami arra mutat, hogy az en igyekszik meg-
vedeni magat valamitol, amit a terapia erintett. A
paciens a terapiaban gyakorlatilag attetel reven,
athelyezi a terapeutara azokat az erzeseit, melyeket
az irant taplal, akivel konfliktusban all. A terapia
celja a belatas, a szemelyiseg addig tudattalan ele-
meire valo erzelmi raeszmeles.
Freud maga is felismerte, hogy a pszichoanalizis
megsem annyira eredmenyes, mint elsore liitte. Ez a
pesszimista allaspont alakult ki nehany, a terapia
hatekonysagat vizsgalo kutatas soran is, bar a ko-
zelmiilt vizsgalatai batoritobbak. A pszichoanali-
tikus terapia hatekonysagat nem tamogatjak jelen-
tos bizonyitekok, megis sokak elkotelezettjei ma-
radnak, mert iigy gondoljak, hogy olyasmit kap-
hatnak tole, amit a kutatasokban nem tudnak
megfeleloen merni.
KULCSFOGALMAK__________________________________
Alommunka: Azok a folyamatok, melyek a latens
alomtartalmat atdolgozzak es manifeszt tarta-
lomma alakitjak.
Attetel (indulatattetel): Valamilyen konfliktuozus
targyra vonatkozo erzelem athelyezese a tera-
peutara.
Belatas: Az elet valamely korabbi konfliktusanak er-
zelmi ujraelese a terapia soran.
Elfojtas: Az impulzus vagy gondolati tartalom tudat-
talanba szoritasanak folyamata.
Elharito mechanizmus: Envedo strategia, amely a
fenyegetesek elfedesevel csokkenti a szorongast.
Ellenallas: A fenyegeto tartaimak tudatossa valasanak
elkeriilesere iranyulo kiserlet a terapia soran.
Ellentetbe forditas mechanizmusa: A fenyegeto tar-
tahnak ellentetenek megjelenese az alomban.
Eltolodas: Az osztonen impulzusanak athelyezese az
eredetitol eltero celra.
Elvetes (parapraxis): Szobeli, viselkedesbeli vagy
emlekezeti hibazas.
Intellektualizado: Szakszeriinek tiino es erzelem-
mentesen gondolkodas.
Latens (lappango) alomtartalom: A szimbolikus
alomkepek mogottes tartalma.
Manifeszt (nyilt) alomtartalom: Azoka kepzetek, me-
lyek a felidezheto alomkepeket alkotjak.
Masodlagos megmunkalas: Az aloin tartalmanak ki-
egeszitese abbol a celbol, hogy az valamilyen
modon ertelmesse valjek.
Moralis szorongas: Felelem minden olyan viselke-
destol, amely athagja a felettes en erkolcsi
szabalyait.
Nappali elmenymaradvanyok: Az eber elet aktualis
fesziiltsegei.
Neurotikus szorongas: Felelem attol, hogy az oszton-
en impulzusai kiszabadulnak az en ellenorzese
alol es bajt okoznak.
Projekcio: Sajat fenyegeto vagyunk vagy tulajdonsa-
gunk masvalakinek tulajdonitasa.
Projektiv eljarasok: Olyan szemelyisegmeresi mod-
szerek, melynek soran a tudattalan valamilyen
bizonytalan ingerre vetiil ki.
Racionalizacio: A cselekves vagy esemeny elfogadha-
to, de helytelen magyarazata.
Reakciokepzes: A belso impulzussal eppen clienteles
viselkedes.
Realis szorongas: A valos veszelyektol valo felelem.
Regresszio: Visszateres a fejlodes korabbi szakaszara
jellemzo megkiizdesi modhoz.
Rorschach-teszt: Projektiv teszt, amelyben tintafolto-
kat hasznalnak bizonytalan ingerkent.
Spontan gyogyulas: Terapias beavatkozas nelkiil
jelentkezo javulas.
Szabad asszociado: Terapias modszer, melyben a
paciensnek habozas nelkiil ki kell mondania
mindent, ami eszebe jut.
Szimbolizacio: Az elfogadhatatlan latens alomtarta-
lom atalakitasa nem fenyegeto szimbolumokka.
Szorongas: Kellemetlen erzes, mely figyelmezteti az
ent, hogy valamilyen karos dolog fog bekovet-
kezni.
Szublimacio: Az osztonen impulzusainak atalakita-
sa szocialisan elfogadhato cselekvesse.
Tagadas: Vaios helyzet letezesenek elutasitasa.
UTOSZO
A NEGYEDIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
/1 szemelyiseg pszichoanalitikus szemlelete a sziiletese ota
elicit evtizedek alatt nagyon jelentos hatasu, ugyanakkor ellentmondasos is volt. A
rtagykozonseg akezdetektol fogva vonakodott elfogadni Freud elmeletenek egyes
elkepzeleseit. Sokan felhaborodtak peldaul a szexualis temak kiemelese miatt. El
sem tudtak kcpzelni, hogyan gondolhatja valaki, hogy a kisgyermekekviselkedeset
a szexualitas mozgatja. Sokaknak az sem volt elfogadhato, hogy az emberek
viselkedeset riagyreszt a tudatossagon kiviil eso folyamatok hatarozzak meg.
A tudomanyos kozvelemeny mas alapon kifogasolta a pszichoanalizis elmele-
tct, Tudomanyosszemszogbol az elsodleges nehezseg abban all, hogy az elmeletet
nehezen lehet megfeleloen ellenorizni. Ennek tobb oka is van. Az egyik peldaul
'az, hogy sok pszichoanalit ikai fogalom nem egyertehnuen definialt. Jo pelda erre
az elmeleti bizonytalansagra a libido kifejezes. Freud a szexualis energiat jelolte
ezzel a szoval. Pszichologiai minosegnek tekintette, amely azonban fiziologiai
folyamatokbdl szaimazik. Nemigen tudunk rola mast. Honnan is ered pontosan?
Mi az, ami termeszetencl fogva szexualissa teszi?
A legfontosabb azonban a libido meresenek kerdese. Valamifele meres nelkiil
ugyanis egyszcriicii nem tanulmanyozhato. Kovetkezeskepp minden olyan elkep-
zelest, -amely a libidohoz kapcsolodik (peldaul pszichoszexualis fejlodes, fixacio),
szinten nehez vizsgalni. Ez a problema nem korlatozodik a libidora. Mas freudi
fogaimak, mint peldaul a megszallas, indulatattetel, halaloszton, osztonen, ego,
tudomanyos szempontbol megint csak problematikusak. Amennyiben egy elmelet
fogalmai nem operacionalizalhatok, ugy az elmelet nem is ellenorizheto.
A pszichoanalizis fogalmainak homalyossagat reszben az okozza, hogy Freud
hajlamos voltkulonbozo idopontokban kiilonbozo leirast adni ugyanarrol a fogalom-
rol. Mindazonaltal a bizonytalansag fo forrasa az, hogy Freud erosen metaforikus
modon gondolkodott a szemelyiseg folyamatairol es szerkezeterol. Ez a metaforikus
gondolkodas melyen beepiilt az elmelet irott fonnajaba. Ennek eredmenye az, hogy
nehez mcgallapitani,mikor kell Freudot szo szerint es mikor metaforikusan erteni.
Vegyuk peldaul az Odipusz-komplexus leirasat. Szo szerint kellene venniink
Freud1 allitasat arrol, hogy minden negy ev koriili fiu szexualisan megkivanja
anyjat? Vagy tekintsfik ezt metaforanak, melyben Freud pusztan arra hasznalta az
Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa •
249
Odipusz-temat, hogy leirja a kisgyermekek es sziileik kozott fellepo elkeriilhetetlen
konfliktust? Freud egyszer leirta, hogy elmelete sok sajatos magyarazo fogalmat
karosodas nelkiil lehetne massal helyettesiteni vagy el lehetne hagyni (lasd Silverman
1976). Ez a kijelentes nyilvanvalova teszi, hogy irasainak egy reszet nem kell szo szerint
erteni. Arrol azonban nem esik szo, hogy mely reszeit es milyen mertekben.
Az odipalis temanak, mint metaforanak oriasi a jelentosege. Szo szerint
azonban egyszeruen nem allja meg a helyet. Ahogyan Sears (1943, 136. o.)
fogalmaz: „Freud magyarazata az egyetemes Odipusz-komplexusrol eles vona-
lakkal megrajzolt karikaturakent all szemben a szexualis fejlodes egyebkent
informativ leirasaval.”
A pszichoanalitikus fogaimak mas ertelemben sem ellenorizhetok, es ez talan
meg sulyosabb problema. Konkretan arrol van szo, hogy az elmelet szinte hatarta-
lanul rugalmas. Ez azt jelenti, hogy a pszichoanalitikus fogaimak, onmagukban
vagy kombinalva, gyakorlatilag a viselkedesek barmilyen mintazatat kepesek ma-
gyarazni. A rugalmassag elonyos, mert az elmelet sok mindent ertelmezhet. Ugyan-
akkor az elorejelzesben ez nehezseget okoz. Ha a teoria tul flexibilis, akkor minden
eredmeny oszeegyeztetheto a vizsgalni kivant elkepzelessel. Amennyire az adatok
elternek az elorejelzestol, olyan mertekben lehet az elmeletet a tenyekhez igazita-
ni, es igy eppen az elkepzelesek ellenorzese marad el.
Peldakeppen tegyiik fel, hogy az analis fixacio es a rendszeretet ossze-
fiiggeserol szolo pszichoanalitikus elmeletet kivanjuk igazolni. Ha azt kapjuk, hogy
a tisztasagszeretet pozitivan fiigg ossze az analitassal, akkor alatamasztottuk az
elkepzelest. De mi van akkor, ha az adatok ellentetesek, vagyis az analis karakteruek
bizonyulnak a legrendetlenebb embereknek? Ezek az eredmenyek is magyarazha-
tok ugy, hogy tokeletesen illeszkedjenek az elmelethez. Egyszeruen azt feltetelez-
ziik, hogy a rendetlenseg egyfajta vedekezesi reakcio, amely megovja ezeket az
embereket a szorongastol, melyet a hatterben huzodo tisztasagvagy okoz.
A pszichoanalitikus elmelet termeszetebol fakadoan tetszes szerint forgathato.
Ha egy vagy tulsagosan fenyegeto, akkor elfojtjuk. A tudattalanbol mar leplezett,
torzitott formaban tor fel, amely az eredetinek eppen az ellenkezoje is lehet. Ha
ez is felelmetes (talan azert, mert az egyszeru ellentet tulsagosan „nyilvanvalo”,
ezert nem rejti el a szorongast elegge), akkor masfajta torzitast alkalmazunk. Az
elmelet igy gyakorlatilag barmilyen vegeredmenyhez igazithato. Kovetkezeskepp
a beldle szarmazo joslasok soha nem cafolhatok. Sajnalatos, de ha egy elmeletet
soha nem lehet cafolni, akkor bizonyitani sem lehetseges.
Az iment leirt problemak elmeleti bizonytalansagra utalnak. Egyreszt az
alapfogalmak definiciojat, masreszt az elorejelzesekben valo hasznalhatosagukat
illetoen. A bizonytalansag mindket esete csokkenti az elmelet tesztelhetoseget. A
pszichoanalizist mas oldalrol is biraltak, tudniillik az elmelet tapasztalati alapjai
felol. A kritikak ket csoportba oszthatok.
A biralatok elso csoportja azt emeli ki, hogy Freud, amikor elmeleteit megfo-
galmazta, erosen epitett esettanuhnanyaira. Kiilonosen igaz ez az infantilis szexu-
250 • Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektiva
alitas eseteben. Az esettanulmanynak mint modszernek sok problemaja van.
Eredendoen sznbjektiv, es legalabb annyira befolyasolja az, amit a kutato visz a
helyzetbe, mint az, amit a vizsgalt szemely. Nehez megbizonyosodni arrol, hogy az
egyik kutato ugyanazt tarna-e fel egy esetrol, mint a masik.
A megbizhatosag kerdese Freudnal meg osszetettebb kerdes. Freud egyreszt
kutato-teoretikuskent, masreszt terapeutakent gyujtotte adatait. Az elmondottak
es a tortentek ertelmezesebe valo bevonodasaval aktiv szerepet jatszott az esettdr-
tenet alakulasaban. Freud reszt vevo megfigyelokent tett lepesei a szokasosnal meg
jobban befolyasolhattak a paciens altal felhozott anyagot. A paciensek szexualis
felhangu tartalmai peldaul gyakoribba valtak a terapia soran. Vajon azert tortent
ez, mert felszabadultak a gatiasok, vagy pedig azert, mert a paciensek idovel
rajottek, hogy Freudot az ilyen jellegu informaciok erdeklik?
Freud mas modon is megengedte maganak az elfogultsagot, meghozza abban,
hogy nagyon erosen alapozott az esettortenetekre. Freud gondosan megszurte paci-
enseit, es csak azokat enged te terapiara, akikrol ugy gondolta, hogy megfelelo jeloltek.
Freud specialis alapon kivalasztott eseteken tett megfigyelesek alapjan dolgozta ki
elkepzeleseit. Azt nem tudhatjuk biztosan, hogy ezek az emberek mennyiben kuldn-
boztek a teljes populaciotol, de az vilagos, hogy nem veletienszeruen valogattak ki oket.
Ezenfeliil Freud lehangoloan kisszamu esetre tamaszkodott. Muveiben tulajdon-
keppen alig tobb, mint egy tucat ember esettortenetet irta le. Igy tehat nagyon szuk
adatbazisra alapozva - amelyben tizenket gondosan kivalasztott es terapiaban is
resztvevo szemely szerepelt - Freud odaig ment, hogy a szemelyiseg mukodesenek
egyetemes szabalyait irja el. Az ilyesfajta kovetkeztetesi modszerre sokan ketkedessel
tekintenek.
A pszichoanalitikus elmelet alapjaul szolgalo adatbazis masik tipusii kritikaja azzal
kapcsolatos, ahogyan az analitikusok a rendelkezesre allo bizonyitekokat ertehnezik.
Oszinten szolva a pszichoanalitikusok tobbfele modon is hajlamosak tiilzasba esni
eseteikkel kapcsolatban. Eloszor is hajlanak arra, hogy dsszekeverjek az egyiittjarast az
oksaggal. Ket esemeny egyiitt valtozasa meg nem jelenti, hogy az egyik a masik oka
lenne. Ennek ellenere a pszichoanalitikus irasokban gyakori az indokolatian ok-oko-
zati kovetkeztetes. Az oralis aktivitas es a fiiggoseg peldaul az elet korai szakaszaban
igen szorosan egyiitt jar. Ez a teny az analitikusok szerint arra enged kovetkeztetni,
hogy a fiiggoseg az oralitasbol ered, holott ezt a kovetkeztetest a bizonyitekok nem teszik
lehetove.
A pszichoanalitikus ertelmezes masodik es meg zavarobb problemaja, hogy az
analitikusok hajlamosak a kovetkeztetesek es a tenyek osszekeveresere. Bizonyos
megfigyelesek (adatok) peldaul arra vezettek Freudot, hogy az Odipusz-komplexus
letere (es egyetemessegere) kovetkeztessen. Ezutan Freud mar ugy beszelt az Odipusz-
komplexusrol, mintha letezese teny lenne, melyet minden ketseget kizaroan alata-
masztottak. Ez az attitiid azt sugallja, hogy nines sziikseg a kovetkeztetesek ervenyesse-
genek ellenorzesere. A tenyek es kovetkeztetesek osszekeveresenek tendenciaja olyan
intellektualis legkort eredmenyezett pszichoanalitikus korokben, amelynek kovet-
Negyedik resz: Pszichoanalitikus perspektwa • 251
kezteben a pszichoanalizis sok alapveto fogahna ellenorizetlen maradt, mert
nyilvanvaloan azt gondoltak, hogy nines sziiksegaz ellenorzesiikre.
A pszichoanalitikus nezoponttal szembeni masik kritikai vonulat arra iranyul,
ahogyan az iranyzat a szemelyiseget meri, illetve ahogyan a terapias valtozasokat
eleri. Pszichodinamikai szempontbol a meres projektiv eljarasokkal vegezheto.
Ahogyan a 9. fejezetben mar elmondtuk, a projektiv technikak eppen eleg birala-
tot kaptak. Sok projektiv tesztnek alacsony a megbizhatosaga, es keves bizonyitek
van az ervenyessegere is. A projektiv tesztek nem jelzik j61 elore a viselkedest, es a
segitsegiikkel kialakitott szemelyisegkep olykor zavaros. Exner, Holtzman es mas
hasonlo gondolkodasii kutatok dolgoznak a helyzet javitasan, de a tesztek
sztenderdizalasa idot, energiat es egyiittmiikddest igenyel. Hosszii meg az ut addig,
amikor a projektiv tesztek megfelelnek azoknak a pszichometriai merceknek,
amelyeket a legtobb szemelyisegpszichologus megfelelonek tart.
Mi a helyzet a pszichoanalitikus terapiaval? A 9. fejezetben ramutattunk, hogy
nincsen egyetertes a pszichoanalizis mint terapias modszer hatekonysagarol. Sot
meg a pszichoanalitikus pszichoterapia celjairol is vita folyik. Azert is nehez
ertekelni a pszichoanalitikus terapiat, mert nem hozzaferheto olyan objektiv
informacid, amely igazolna a terapias folyamatban felmeriilt felismereseket. Ha
valaki hirtelen radobben, hogy mindig is haragudott anyjara - aki meghalt, amikor
d oteves volt - akkor ez valoban „radobbenes” vagy inkabb onbecsapas? Ha eleg
hosszan asszocialunk szabadon, ellenorzes nelkiil, akkor gyakorlatilag barkivel
kapcsolatban eld tudunk hivni rossz erzeseket. Sok esetben azonban nehez meg-
mondani, hogy ezek a rossz erzesek mennyire voltak valoban fontosak.
Ha ennyi a problema a pszichoanalitikus elmelettel, akkor mi tette megis ilyen
nepszeriive? Legalabb harom lehetseges valasz adhato erre a kerdesre. Az elso az,
hogy valojaban Freud elmelete volt az elso atfogo szemelyisegteoria. Ha valami
elsokent jelenik meg, akkor hatasa altalaban tartosabb. Masodszor Freud olyan
kerdesekrol es temakrol szolt, amelyek a szemelyisegpszichologiaban kozponti
helyet foglalnak el. Hogyan befolyasolja a gyermekkor a kesobbi eletet, mi a
mentalis egeszseg es milyen mertekben ferhetok hozza az emberek szamara sajat
motivumaik? Az altala felvetett kerdesek kezdtek meg a korszeru szemelyisegpszi-
chologia temakdreinek kijeldleset is.
Az utolso ok, amiert a pszichoanalizis nepszeriisege olyan hosszan tarto, az
temainak intuitiv vonzereje. Egy nyelvbe azert epiil be barmilyen metafora, mert
a valosag valamely elemet atiito es elo modon kepes megragadni. A pszichoanali-
tikus elmelet minden mas szemelyisegteorianal jobban telitett ilyen kepzetekkel
es metaforakkal. Nemcsak tudomanyos statusuk, de erzelmi vonzerejiik is van az
olyan fogalmaknak, mint a libido, a tudattalan motivacio, a pszichoszexualis
fejlodes, valamint az egymassal szemben allo osztonen, en es felettes en intra-
psziches kotelhuzasa. Ezek az elkepzelesek ujszeriiek, izgalmasak es erdekesek.
Egyszoval csabitoak. Freud elmelete reszben azert allja meg meg ma is a helyet,
mert mindenki szamara erdekfeszitoen szol a szemelyisegrol.
Neoanalitikus
perspektwa
i
I
ELOSZO
AZ OTODIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
| *
U
./kinin t az a cimben szereplo neoanalitikus kifejezesbol is
kitunik, a kovetkezo ket fejezetben a szemelyiseg olyan megkozeliteseit fogjuk targyal-
ni, amelyek jorcszt a pszichoanalizisbol nottek ki. Freud nagy hatast gyakorolt a
szemelyispgpszichologiara, es sok kovetore, munkatarsra talalt. Ezek a szerzok reszben
magukeva tettek Freud elkepzeleseit, reszben azonban el is tertek azoktol, meghozza
igen fontos kerdesekben. A pszichoanalizissel kapcsolatos ambivalenciajukat ugy
oldottak fel, hogy mikozben uj formaba ontottek es gazdagitottak Freud gondolatait,
kevesbe hangsulyoztak elmeletenek azokat a momentumait, amelyek nem nyertek
meg tetszesuket, mas elemeit viszont kiemeltekvagy kiterjesztettek. Ugyanakkor ezek
a nezetelteresek elegge alapvetoek ahhoz, hogy e szerzok nezetei vilagosan megkiilon-
boztethetoek legyenek Freud elkepzeleseitol. Ezert ugy dontottiink, hogy ezeket a
szerzoket kuloriallo szemelyiseg-nezopont kepviseloikent fogjuk targyalni.
A Freud utani pszichodinamikus ehneletalkotok egymastol is sokban kiildn-
boztek. Ermek az a kovetkezmenye, hog}’ annyi „posztfreudianus” elmelet van,
ahany elmeletalkoto. Ha minden ilyen elmeletet dnmagaban vennenk sorra,
hamar eltevednenk a gondolatok erdejeben. S bar az elmeletek szamos ponton
eltemek egymastol, ket mozzanatban megis sokuk osztozik. Az ezt a reszt alkoto
ket fejezet nem egyszeruen a neoanalitikus szerzok egyes elmeleteit targyalja
reszletesen a tobbitol elkulonitve, hanem azokra az ehneletekre osszpontosit,
amelyek legjobban tukrozik a Freud utani pszichodinamikus gondolkodas ket
legfontosabb temajat. Az ezeket az alapgondolatokat kiegeszito, mas szerzok altal
felvetett kerdeseket a megfelelo helyeken fogjuk targyalni.
A neoanalitikus csoportba sorolhato szerzok tobb ponton is eltertek Freudtol.
Voltak, akik szerint Freud tul nagy hangsulyt helyezett a szexualitasra es arra, hogy
a szexualilasniar kisgyermekkorban is fontos szerepet jatszik. Masok azt kifogasol-
tak, hogy Freud tulhangsulyozta a tudattalan folyamatok szerepet. A kovetok talan
leggyakrabban azt hianyoltak, hogy' Freud nem szentelt eleg figyelmet az ennek.
Ennek megfeleloen sok neoanalitikus elmelet az en tenneszetere es mukodesmod-
jara osszpontosit. Az elmeleteknek ez a csoportja azt emeli ki, hogy leteznek
enfolyamatok, es e folyamatok fejlodeset vizsgaljak. Ezt az elmeleti vonulatot a 10.
fejezetben fogjuk kovetni.
Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa •
Az enmukodest es enfejlodest hangsiilyozo elmeletalkotok altalaban nagyobb
hangsulyt helyeznek az en mukodesenek a termeszetere, mint azokra a problemakra,
amelyekkel az en szembekeriil. A neoanalitikus elmeletek masik csoportja inkabb azt
veszi szemiigyre, hogy milyen helyzetek kozponti jelentoseguek az en es a vilag kozotti
tranzakcioban. Altalanossagban azt mondhatjnk, hogy a szerzok e masodik csoporya
szerint az en elsodleges feladatai a szemely mas szemelyekkel valo kapcsolatanak
termeszetevel es jellemzoivel kapcsolatosak. Az ebbol a feltetelezesbol szarmazo
elmeletek arra osszpontositanak, hogyan lep az en kapcsolatba masokkal, hogyan
hatnak az egyenre mas szemelyek es a tagabb szocialis, kulturalis kornyezet. A tarsas
kapcsolatokat hangsulyozo elmeletekre all. fejezetben teriink ki.
10
Enpszichologia
AZ ENPSZICHOLOGIA ALAPELVEI
A hagsuly az idrol az egora keriil
Alkalmazkodas es autonomia
En, alkalmazkodas es a kompetenciamotivum
Egokontroll es egorugalmassag
Automatikus kompetenciatorekves vagy a csokkentertekuseg kompenzacioja?
AZ ENFEJLODES
A korai enfejlodes
Az enfejlodes kozbillso szakaszai: az osztonkesztetesek kontrollja
A fejlodes magasabb szintjei: az egyen egyre tobb dolgot vesz szamitasba
Az enfejlodes kutatasa
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Az eletstilusok feltarasa
Az enfejlodes szintjenek meghatarozasa
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Kisebbrendusegi es felsobbrendusegi komplexus
A problematikus viselkedes megvaltoztatasa
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Jeremy iigy latszik, ellendllhatatlanul vonzodik a videojatekokhoz. Ordkat kepes dtolieni a
varos jatektenneiben., es amikor eppen nem a gepeket tomi negyeddollarosokkal, akkor
biztosak leheliink benne, hogy a Nintendojat biivoli, nem mulasztva el egyetlen frissen piacra
dobottjatekot sem. Eredmenyei messze fdillmuljdk barataiet, legtobben. mar le sem illnek vele
jatszani, sot szinte mar nezni sem birjak. Jeremy szamara mintha csak a geppel valo kilzdelem
letezne. Baratainak Jogalmuk sines, miert csmalja ezt. Nyilvan nem arrol van szo, hogy 6
akar lenni a legjobb a tarsai kozott vagy akar a varosban (hiszen az osszes jatekteremben
mar reges-rigen nem akad legyozore). Ha ot kerdezik, csak vallat von es anol beszel, hogy
egyszeruen. csak jobb akar lenni, mint korabban. „Hogy is mondjam csak - a legjobhat.
szeretnem kihozni magambol. ”
M...gyotorjiik magunkat azzal, hogy egyre
jobbak legyiink olyan tevekenysegekben, amelyek-
nek keves vagy semmilyen gyakorlafi jelentosege
nines? Nem tudunk olyan tevekenyseget emliteni,
legyen szo tekerol, golfrol, kartyarol, sakkrol, tanc-
rol vagy eppenseggel videojatekrol, amiben ne to-
rekedne valaki arra, hogy idejet nem kimelve toke-
letesitse magat. Miert van ez igy? A pszichoanalizis
nezopontjabol mindenre van magyarazat, amit az
emberek tesznek: csak meg kell talalni a tevekeny-
seg mogott rejtozo szimbolikus jelentest. De mit
szolnank ahhoz az dtletliez, hogy a videojatekok-
ban valo jartassag tokeletesitese tulajdonkeppen az
odipalis keszteteseket jeleniti meg szimbolikusan?
Ez a kerdes egy altalanosabb temat erint. Az
emberek tobbsege ngyanis vegyes erzelmekkel vi-
seltetik a pszichoanalizis irant. Sokan lenyiigozo-
nek es meggyozonek talaljak Freud elmeletenek
bizonyos megallapitasait. Peldaul egyetertenek ab-
ban, hogy a korai tapasztalatok nagy hatassal van-
nak a szeinelyiscgre, vagy hogy konfliktusok rejle-
nek a szemelyiseg mukodeseben, es abban is, hogy
a viselkedes az oroin keresesere es a fajdalom elke-
riilesere iranyul. Vannak azonban elmeletenek ke-
vesbe meggyozo oldalai is. Az olvasok nagy resze
talan nem ert egyet Freuddal akkor, amikor till
nagy hangsiilyt fektet a tudattalanra, vagy amikor
azt allitja, hogy az emberi viselkedes nagyreszt —
mar gyermekkorban is - szexualisan motivalt.
Ha vegyesek az erzeseink, nem vagyunk veliik
egyediil. Meg a Freud-kovetok sem fogadjak el tel-
jes egeszeben mesteriik tanait. Tobb olyan pout is
van, ahol elternek Freud tanitasaitol, de Freudot
leggyakrabban talan azert biraltak, mert nem for-
ditott elegendo figyelmet az enre es annak miiko-
desere. (A 10.1. keretes szovegben egy masik vita-
tott kerdesrol is olvashatunk.) Erdekes, hogy elete
vege fele mintha maga Freud is hasonlokeppen
velekedett volna, ugyanis maga is feltette a kerdest,
vajon az en nem jatszik-e fontosabb es fiiggetle-
nebb szerepet, mint ahogyan azt 6 korabban kep-
zelte.
Freud halala elobb kovetkezett be, mint hogy ki
tudta volna fejteni a temaval kapcsolatos, fokozato-
san valtozo velemenyet. Meg legutolso megjelent
kozlemenye (Freud 1949/1940) sem utal a felfoga-
saban bekovetkezett valtasra. Vannak azonban,
akik emlekeznek Freud informalis kijelenteseire, s
azokat jol osszeegyeztethetonek talaljak sajat gon-
dolataikkal. Ezen a hangsulybeli eltolodason felba-
torodva kezdtek kimunkalni azokat az elmeleteket,
amelyeket egyiittesen enpszichologianak neve-
ziink. Amint az elnevezes is mutatja, az enpszicho-
logia olyan pszichodinamikai keretet nyiijt, amely-
ben az en nagyobb szerepet кар, mint Freud elmc-
leteiben.
Az enpszichologia ternyerese alig eszreveheto,
lassu folyamat volt, amely valojaban mar Freud
halala elott megkezdodott. Sot, sokan azt mond-
hatnak, hogy a 9. fejezetben szereplo gondolatok
egy resze legalabb annyira sorolhato az enpszicholo-
giahoz, mint a pszichoanalizishez. Anna Freudnak
az elharito mechanizmusokrol irt alapos elemze-
se mar eltert apjaetol. Ne feledjiik, hogy ezeket a
mechanizmusokat az en alkalmazza onvedelem-
bol, ezert aztan konnyu oket enfunkeionak, ennel-
fogva az enpszichologia targyanak tekinteni.
258 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
pszichodinamikae.Jung analitikus pszithSTogidja J
мЛ ‘4- ‘ ' ' i '• Jr " i*’® s!
Ebben a fejezetben olyan szerzokrol szolunk, akik az
en szerepenek hangsulyozasaval es a tudattalan szere-
penek csokkentesevel modositottak Freud elkepzelese-
it. Meg kell emliteniink azonban a korszak masik ki-
emelkedo teoretikusat, aki bizonyos szempontbol mas
iranyba indult el. Carl G. Jung (peldaul 1960/1926,
1968) inkabb kortarsa, mint kovetoje volt Freudnak,
jollehet 20 ewel fiatalabb volt nala. A Freud elmeletet
formalo gondolatok nagy resze ora is hatassal volt, igy
kettejuk nezetei t eleinte kozos nevezore lehetett hozni.
Freud es Jung hat evig allt szakmai es szemelyes
kapcsolatban egyassal. Ekkoriban Freud ugy tekintett
Jungra, mint „tronorokosere” es szellemi utodjara
(lasd McGuire 1974). Ket tenyezo azonban eket vert
kettejuk koze. Az egyik az volt, hogy elmeleteik egesz
sor kerdesben eltertek egymastol. A masodik pedig
szemelyes kapcsolatuk megromlasa. Freud Jung apafi-
gurajanak tartotta magat es arra gyanakodott, hogy
Jung az 6 hatalmara es tekintelyere palyazik (vegyiik
eszre az odipalis felhangokat). Jung nehezen toleralta
ezt a hozzaallast, es vegiil szakitott Freuddal.
Jung meglehetosen bonyolult elmelete sok tekin-
tetben kulonbozik Freudetol, s e helyen csak nehany
jellegzetessegere terhetiink ki. Jung annyiban egyetert
a neoanalitikusokkal, hogy Freud tulhangsiilyozta a
szexualitast mint motivacios eroforrast. 6 azonban - a
neoanalitikusoktol elteroen — azt emelte ki, hogy Freud
tiilsagosan alabecsulte az ember szellemi-spiritualis vi-
lagat Freud ugyanis iigy kepzelte, hogy a szellemi elet
haj toereje a szexualis hajtoerok szublimadojabol ered,
Jung ezzel szemben a spiritual!tast az emberi let alap-
veto aspektusanak tartotta.
Jung gondolkodasat az ellentetek elve uralta. Vele-
menye szerint az emberi elmenyek clienteles minose-
gekbol vagy polusokbol tevodnek ossze, amelyek alta-
laban kiegyensiilyozzak egymast. Ebbol kiindulvajung
jo nehany kettosseget feltetelezett az emberi mukodes-
ben, melyeket - a hasonlosag okan - masok valoszinu-
leg az enmukodes egyes aspektusainak rartananak.
Jung ugy kepzelte, hogy az embereket ket attitud - az
introverzio vagy extraverzio — valamelyike uralja. Az
extravertalt szemelyeket teljesen lefoglaljak a kiilso
elmenyek es eletiiket az oket koriilvevo vilaggal valo
interakcio tolti ki. Az introvertaltakat ezzel szemben
inkabb belso elmenyeik foglalkoztatjak, es ennelfogva
altalaban kevesbe tarsasagkedvelok. Mindket viszonyu-
lasmod elosegitheti az alkalmazkodasi, es ha az egyik
uralkodova valik valakiben, a masik rejtetten megma-
rad az elobbi ellensulyozasara.
Jung ket masik clienteles mukodespart is feltetele-
zett az en elmenyeiben. Az egyik ellentetpar, a gondol-
kodas es erzes abban az ertelemben racionalis, hogy
mindketto valamifele iteletet foglal magaban: mely
gondolatok igazak (gondolkodas), vagy hogy tetszik-e
vagy sem valami (erzes). A masik ellentetpar, az eszleles
es intuido nem racionalis, mert nem gondolkodason
vagy kovetkeztetesen alapul. Mindketto eszlelesmod,
de mig az egyik az erzekszerveket hasznalja, a masik a
tudattalant. Talan nem olyan nyilvanvalo modon, mint
az extraverzid-introverzio eseteben, de ezek a parok is
clienteles polusokat kepeznek, melyekben a parok
egyik tagja rendszerint uralja a masikat. Itt valojaban
meg egy polarizaciorol szo van, nevezetesen a raciona-
lis es irracionalis kozotti ellentetrol. Jung ugy kepzelte,
hogy az iment megnevezett ket ellentetpar es az extra-
verzio-introverzio dominanciaviszonyai hozzak letre a
szemelyiseg atfogo egyeni kiilonbsegeit Manapsag eze-
ket a tendendakat a Myers-Briggs-fele Tipusjelzo ker-
doiwel merik (Myers es McCaulley 1985), amelyet
szeles korben hasznalnak peldaul az tizleti eletben vagy
a palyavalasztasi tanacsadasban (DeVitro 1985).
Bar Jung elmelete bizonyos hasonlosagokat mutat
az enpszichologiaval, megis jelentos elteres van a ketto
kozott Jung ahelyett hogy csokkentette volna, meg
Freudnal is jobban hangsulyozta a tudattalan szerepet
Jung ugy kepzelte, hogy az emberek kollektiv tudatta-
lanban vagy „faji emlekekben” osztoznak, olyan emle-
kekben, amelyek emberi, mi tobb, ember elotti oseink-
tol inaradtak rank. Szerinte ezek a tudatosan nem
elohivhato emlekek szamtalan generaciora nyulnak
vissza. Ezek kepezik az ligynevezett archetipusok alap-
jat. Az archetipusok a vilagnak azok a vetiiletei, ame-
lyek felismeresere az emberek droklott adottsagok-
kal rendelkeznek. Jung szamos archetipust irt le,
koztiik a sziiletes, a halal, a hatalom, a varazslat, az
egyseg, az Isten es az onkep self archetipusat, melye-
ket szerinte mindenki megtapasztal. Jung szerint ezek
mindegyike megtalalhato az egyenben, mivel ezek az
emberi es ember elotti tapasztalatok reszet kepezik mar
evezredek ota.
10. Enpszichologia • 259
NL ENPSZICHOLOGIA ALAPELVEI
Anna Freud elemzese az elharito mechanizmusok-
rol olyan alapvetes, amely a hagyomanyos pszicho-
analizisben es az enpszichologiaban egyarant alkal-
mazhato. Az enpszichologia mas mozzanatai azon-
ban tisztabban elternek a pszichoanalizistol. Freud
azt hangstilyozta, hogy az en elsodleges feladata az
id, a felettes en es a kiilvilag kozotti kozvetites. Az
enpszichologia szemszogebol viszont az en sokkal
tobbet tesz ennel. Az en reszt vesz az alkalmazkodas
folyamataban, melynek soran egyre jobban beillesz-
kediink a vilagba. E felfogas szerint az adaptacio es az
azt vegrehajto tudatos folyamatok sokkal fontosabb
szerepet jatszanak a szemelyisegben, mint a tudatta-
lan osztonos viselkedes (Wolberg 1967).
Az enpszichologia azonban nem csak ebben az
egy kerdesben ter el Freudtol. Az enpszicholo-
gusok altalaban azt feltetelezik, hogy az en mar a
sziiletestol fogva az idtol elkiildniilve letezik, es
sajat energiaforrasokkal rendelkezik. Az egyik en-
pszichologus (Fairbairn 1952) egyenesen azt alli-
totta, hogy az oszton nem letezik, csak en, es amit
valamikor idfunkcionak tartottak, az valojaban a
primitivebb fejlodesi szinten levo en mukodese.
Mindezek a gondolatok az enpszichologusok alap-
feltevesebol kovetkeznek, mely szerint az enfolya-
matok sajat jogon is fontossaggal bimak.
A hangsuly az idrol az egora kerul
Mivel a kesobbi enpszichologusok koziil sokan
Freud kovetojekent kezdtek, komoly dilemma ele
keriiltek, hogyan dolgozzak ki elmeletiiket. Elme-
leteikben az en jelentoseget szerettek volna kiemel-
ni, de a pszichoanalizis kozponti elgondolasait sem
akartak alaasni. Hogyan lehet ezt menldani? Ez
eleg kemeny dionak bizonyult, mert a hagyoma-
nyos pszichoanalizis ugyan konkret, de megiscsak
alarendelt szerepet tulajdonitott az ennek: elosegi-
teni az oszton vagyainak kielegiileset.
Heinz Hartmann (1958/1939, 1964) leleme-
nyes megoldast javasolt: egyszeruen megkeriilte a
problemat. Velemenye szerint az en egyszerre ket
szerepet tolt be: egyfelol csokkenti az oszton es a
felettes en, valamint az oszton es a kiilvilag kozotti
konfliktusokat, masfelol kognitiv folyamatai reven
a kornyezethez valo alkahnazkodast teszi lehetove.
Hartmann iigy velte, hogy az en ketfele iizem-
modban teljesiti e ketfele feladatat (10.1. abra).
Amikor az en a konfliktusokat csokkenti, akkor a
szemelyiseg iigynevezett konfliktusos szferdjdban fejti
ki mukodeset. Amikor az alkahnazkodast segiti eld,
akkor pedig a konfliktusmentes szferaban mukodik.
Hartmann szerint tehat Freudnak ugyanugy igaza
volt az enmukodest illetoen, mint az eppen kibonta-
kozo enpszichologia kepviseloinek, csak mindketten
az enmukodes mas-mas aspektusat emeltek ki.
Hogyan mukodhet az en ket szferaban? Hart-
mann azt feltetelezte, hogy az en es az oszton
azonos biologiai forrassal rendelkezik. Kozos orok-
segiiknek koszonhetoen az en reszben mindvegig
kapcsolatban marad az iddel az elet folyaman. Az
ennek ez a resze mukodik a konfliktusos szferaban,
es ez probalja kielegiteni az oszton sziiksegleteit.
Az en masik resze onallobban fejlodik es a konflik-
tusmentes szferaban sajat celjai erdekeben teve-
kenykedik. Az ennek ez az utobbi aspektusa erde-
kelte Hartmannt es a tobbi enpszichologust. Mi-
utan elismerte, hogy Freudnak az en konfliktusos
szferaban valo mukodeset illetoen igaza van, Hart-
mann a tovabbiakban szinte teljesen mellozte az
ennek ezt a vonatkozasat.
Alkalmazkodas es autonomia
Hartmann szerint minden viselkedes vegso celja a
kornyezethez valo alkalmazkodas. Ez a gondolat
vegigkiseri az enpszichologiat. Tdbbszintii adapta-
ciorol beszelhetiink. Fizikai szinten meg kell tanul-
ntuik a testiinket ugy mozgatni, hogy oda jussunk
el, ahova akarunk, es vegre tudjuk hajtani mindazt,
amit elkepzeliink. Pszichologiai szinten meg kell
tanulnunk osztonkeszteteseink korlatozasat, mo-
dositasat es a megfelelo cselekvesekben valo leve-
zeteset.
Hartmann egyetertett Freuddal abban, hogy
joreszt a szexualis es agressziv energiak alapozzak
meg az emberi viselkedest. Eltert azonban tole
abban a kerdesben, hogy az emberek hogyan pro-
baljak osztonkeszteteseiket kezelni. Freud szerint
az osztonkesztetesek gatlasara iranyulo kiizdelem
tulajdonkeppen e kesztetesek olyan modon valo
kielegiileset jelenti, mellyel elkeriilheto a biintetes
vagy a veszely, s ezaltal a szorongas. A gatlasra
iranyulo erofeszitest Hartmann - mas enpszicho-
logusokhoz hasonloan - az atfogo alkalmazkodasi
260
Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
10.1. ABRA Hartmann azt feltetelezte, hogy az m ketfele modem,
tevekenykedik. A konfliktusos szferdban arrol gondoskodik, hogy az
dsztem vagyat kieleguljenek. A konfliktusmentes szfiraban sajat
celjai — a hatekonyabb alkalmazkodds - erdekeben cselekszik
folyamat reszenek tartotta. A ktilonbseg nem ab-
ban van, hogy mi, hanem inkabb abban, hogy mi
miert tortenik. Hartmann-nal a kesztetesek oka az
en celjai kozott keresendo.
Hartmann az ennel kapcsolatban ketfele auto-
nomiarol (vagy „onallosagrol”) beszelt. Eloszor is,
az enfolyamatok mar a sziiletestol fogva sajat jogon
leteznek es az idtol fuggetleiuil miikodhetnek. Ezt
az elvet nevezte Hartmann elsodleges enauto-
nomianak. Ennek az elkepzelesnek az egyik kovet-
kezmenye, hogy az enfolyamatok - a gondolkodas,
a tervezes, a kepzelet, az ismeretek elrendezese stb.
- kozvetleniil is kielegiileshez vezethetnek (lasd
meg a 10.2. keretes szoveget). Eszerint a hatekony-
sag erzese onmagaban is oromszerzo. Gyakorlassal
az enfunkeiok egyre hasznalhatobba valnak, s en-
nelfogva egyre hatekonyabb alkalmazkodast tesz-
nek lehetove a vilaghoz.
A masodlagos enautonomia kifejezes reszben
arra utal, hogy az az enfunkcio, melyet eredetileg
egy bizonyos cel elerese erdekeben gyakoroltunk,
joval az eredeti cel elerese utan is felhasznalhato
marad. Lehetseges, hogy az eredeti cel valamilyen
mas sziikseglet (akar idsziikseglet) ala volt rendel-
ve, de az enfunkcio most mar sajat jogan jut kiele-
guleshez. A masodlagos enautonomia fogalmanak
ilyen felfogasa nem sokban kttlonbozik attol, amit
Allport (1961) funkcionalis autonomianak neve-
zett. Ha az eredetileg bizonyos celbol vegzett visel-
kedes akkor is fennmarad, amikor az eredeti cel
mar nem all fenn, akkor azt mondjuk, hogy a
viselkedes funkcionalisan autonomma valt. Olyan
ez, mintha a viselkedes onmaga eeljava valt volna.
Illusztraciokeppen gondoljunk arra az emberre,
aki fogyokuraprogramba fog, majd a gyakorlatokat
a sziikseges kilok leadasa utan is folytatja, inert a
testmozgast onmagaban is elvezetesnek talalja.
Az alkalmazkodast celkent maga ele tuzo auto-
n6m en gondolatat sok mas elmeletalkoto is elfo-
gadta, akik aztan tobbfelekeppen tovabbfejlesztet-
tek. Tobbek kozott Rapaport (1960), Gill (1959),
G. S. Klein (1970) es White (1959,1963) foglalko-
zott azzal a kerdessel, hogy az en mikent probal
egyre hatekonyabban alkalmazkodni a vilaghoz.
Bar sok enpszichologus szerint szerez oromet es
kielegiilest az enfolyamatok gyakorlasa, ezt a gon-
dolatot Robert White (1959, 1963) fejti ki legmeg-
gyozobben.
En, alkalmazkodas
es a kompetenciamotivum
Az enfolyamatok targyalasakor White ket motivaci-
os fogalmat vezetett be. Az effektanciamotivum
arra osztonoz, hogy hatast gyakoroljunk a kornyeze-
tiinkre. White szerint az effektanciamotivum alap-
veto' jelentosegti, es gyermekkorban az en energia-
inak ez a fo levezetesi modja. Ez a motivum foko-
zatosan alakul at az osszetettebb kompetenciamo-
tivumma, amely arra kesztet, hogy hatekonyabban
banjunk komyezetimkkel. Mivel a kompetencia-
motivum celja a nagyobb hatekonysag, ugy tunik,
hogy ez kepezi az alkalmazkodo enmukodes alap-
jat. A kompetenciamotivum lehetosegei hatartala-
nok, mert mindig uj es uj keszsegeket lehet tanulni
(es a regieket is egyre magasabb szinten lehet mu-
velni). A kompetenciamotivum igy akar soha nem
latott keszsegek megszerzesere is osztonozheti az
embert. (Emlekezziink csak a fejezet elejen megis-
mert videojatek-virtuoz Jeremyre.)
White ramutat, hogy lenyeges kiilonbseg van a
celok elerese es a kompetenciamotivum kielegitese
kozott. A cel elerese ugyan kielegiti a cel eleresere
iranyulo kesztetest, de nem biztos, hogy maga a cel
szerepet кар a kompetenciasziiksegletben. Ha pel-
daul olyan vizsgan eriink el jo eredmenyt, amelyet
haszontalannak tartunk, akkor a jo jegytol nem
fogjuk magunkat kompetensebbnek erezni.
Most vizsgaljuk meg, hogy az effektancia- es
kompetenciamotivum mikent juthat kifejezesre a
gyermeki viselkedesben. Kepzeljiink el egy csecse-
mot, akit kisagyaban jatekok vesznek korul. Egyszer
10. Enpszichologia • 261
10.2. A gpndolkodas drome: az exploracid a megismeresiszukseglet
szolgalataban
i
H"-
Az az elkepzeles, hogy az enfolvamatok sajat jogon is
kepesek az oromszerzesre, osszhangban van a megis-
meresi sziikseglet szakirodalmaval. Ez a sziikseglet ana
kesztet, hogy elgondolkodjunk azon, amit ateltttnk es
ertelmes szerkezetbe rendezziik tapasztalatainknak (A.
R. Cohen 1957; Cohen, Stotland es Wolfe 1955). Az
eros megismeresi sziikseglettel jellemezheto szemelyek
nagyobb valoszinuseggel szervezik, dolgozzak fel es
ertekelik spontan modon a birtokukba keri'ilo informa-
ciot, mint masok; kevesbe hajlamosak az unaloinra
(Watt es Blanchard 1994); tobb figyelmet forditanak
masok viselkedesenek reszleteire (Lassiter, Briggs es
Bowman 1991) es tobbet gondolkodnak azok jelente-
sen (Lassiter, Briggs es Slaw 1991); kevesbe dogmati-
kusak es arnyaltan magyarazzak az esemenyeket
(Fletcher es mtsai 1986). Ugyanakkor nem sziiksegsze-
rflen okosabbak - egyszeruen csak szeretik atgondolni
a dolgaikat (Cacioppo, Petty es Morris 1983; Cacioppo,
Petty, Kao es Rodriguez 1986).
Ez az enfunkcio tobbfelekeppen is tetten erheto.
Gondoljunk peldaul arra, mi tortenik, amikor meg
akaijuk gyozni egymast valamirol. Tudjuk, hogy a ineg-
gyozes ket egeszen kiilonbozo' modon hat az emberek-
re. Vannak, akik a meggyozd kozlest ertekelik es to-
vabbgondoljak. Masok tobbe-kevesbe ugy fogadjak el,
ahogy hallottak. Cacioppo es Petty (1982, 1984) amel-
lett ervel, hogy ez a kiilonbseg a megismeresi sziikseg-
letre vezetheto vissza. Ertelemszeriien inkabb azok er-
tekeinek es gondolkodnak tovabb, akikben eros ez a
sziikseglet, es azok fogadjak el minden tovabbi nelkiil,
akikben ez a sziikseglet gyengebb.
A kutatok ezt a kerdest ugy vizsgaltak, hogy olyan
szemelyeket kerestek, akiknek egy bizonyos kerdesben
egyezett a velemenyiik, de megismeressziiksegletiik mer-
tekeben kiilonboztek egymastol (Cacioppo es mtsai 1983;
Cacioppo es mtsai 1986, 1. kiserlet). A szemelyek olyan
rovid dolgozatot olvashattak, amely arra akarta ravenni
oket, hogy valtoztassak meg velemenyiiket. Az irasmu vagy
gyenge ervekkel volt tele, amelyeknek a korabbi kutatasok
szerint az emberek altalaban ellenallnak, vagy olyan eros
ervekkel, amelyek korabban meggyozobbnek bizonyul-
tak. Mint varhato, az erosebb megismeressziikseglettel
jellemezheto szemelyek beszamoloik szerint tobbet gon-
dolkodtak az erveken, mint a tobbiek, es a kesobbiekben
is tobb ervet tudtak felidezni.
De vajon az alaposabb gondolkodas es a jobb fel-
idezes eredmenyesebb meggyozessel jar-e? Nem min-
dig. Az erosebb ervek vegiggondolasa nagyobb vele-
menyvaltozassal jart. A gyenge ervek atgondolasa nyo-
man azonban fokozodott a meggyozessel szembeni
ellenallas. Roviden: az erosebb megismeresi sziikseglet-
tel rendelkezo szemelyek tobbet gondolkodtak arrol,
mennyire „ertekesek” az olvasott ervek, es ezt az erte-
kelest aztan utmutatokent hasznaltak abbeli dontesiik-
ben, hogy megvaltoztassak-e a velemenyiiket. A kesobbi
kutatas azt talalta, hogy ha mar megvaltozott az eros
megismeresi igennyel rendelkezo szemelyek attitudje,
ez a valtozas tartosabbnak is bizonyult (Verplanken
1991). Ezek az eredmenyek osszhangban vannak azok-
kal az enfunkciokkal, amelyeket az enpszichologusok
hangsiilyoznak: a kiilso valosag hatekony es rugalmas
kezelesevel.
csak nagyot lit oklevel az egyik felette fiiggo jatekra.
A megiitott targy hangot ad es himbalozni kezd, igy
a gyermek erzekelheto bizonyitekot szerez arrol,
hogy mozdulata hatast gyakorolt kornyezetere. Ez
tulajdonkeppen az effektanciamotivum kielegite-
set jelenti. A targyak lokdosese, a jatekok rakosga-
tasa, az etetotalca repafozelekkel valo beteritese —
mind-mind olyan tevekenyseg, amellyel a gyermek
a koriilotte levo vilagra hatassal van, igy mindegyik
alkalmas az effektanciamouvuma kielegitesere.
Minden gyermek szert tesz hasonlo tapasztalatok-
ra, es szeinmel lathatoan mindegyikiik oromet leli
benne.
Mi a helyzet a kompetenciamotivummal? Kep-
zeljiik el, hogy a kisgyermek eppen most tanul
felallni. Sokat kiiszkodik, hogy felkapaszkodjon a
kisagy racsain, bar szinte minden kiserlete kudarc-
cal vegzodik es senki nines ott, hogy batoritsa.
Mikor vegiil sikeriil felallnia, nyilvanvalo drommel,
nevetessel es kialtasokkal adja hiriil, hogy uralja
kornyezetet, es egyre kompe tensebite n banik vele.
White szerint az effektancia- es kompetencia-
motivum kozvetleniil az agymukodes szervezodese-
bol szarmazik. Ugy velte, hogy az emberek velesztt-
letett hajlama, hogy a kornyezet felderitese (ex-
ploracioja) reven ingereket keressenek. Ez a biolo-
262 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
A gyermekek gyakran ereznek kesztetest arra, hogy maguk fedez-
zek fel a vilag dolgait. A kornyezet silanes kezelese fontos a
kmnpetenciaerzes kialakulasaban
giai hajtoero sokfelekeppen megmutatkozhat, de
legfejlettebb formaja a kompeteiiciamotiviun es az
az erzes, hogy kepes vagyok a vilag kompetens
kezelesere. Ez lenyegenel fogva adaptiv sziikseglet,
mert az embert arra keszteti, hogy kornyezetevel a
leheto leghatekonyabban banjon.
White gondolatai nemcsak az enpszichologia-
ban, hanem mas szemelyiseglelektani iranyzatok-
ban is jo fogadtatasra talaltak. Mint a 13. fejezetben
latni fogjuk, egyes tanulasteoretikusok szerint a
szemelyes hatekonysag erzese az emberi cselekede-
tek legnagyobb hajtoereje. Konnyen ki lehet mu-
tatni, hogy ez a gondolat — legalabbis reszben —
visszavezetheto White elkepzelesere a kornyezet
hatekony kezelesere iranyulo velesziiletett emberi
sziiksegletrol. Tovabbi elmeleti hasonldsagra buk-
kanunk majd a humanisztikus szemelyisegfelfogas-
rol szolo 14. fejezetben.
Egokontroll es egorugalmassag
Az idaig emlitett szerzok mind azt hangsulyoztak,
hogy az en elsodleges celja a vilaghoz valo egyre
jobb alkalmazkodas. Az alkalmazkodas azt is maga-
ban foglalja, hogy meg kell tanulnunk iisztonkeszte-
teseink korldtozasdt, amelynek eredmenyekent job-
ban kezben tudjuk tartani a vilaggal valo tranzakci-
oinkat. A sikeres alkalmazkodas resze a rugalmassag
is, vagyis tudnunk kell, hogy mikor kell magunkat
visszafogni es mikor viselkedhetiink szabadabban.
A jobb alkalmazkodas erdekeben torteno osz-
tonkesztetes- vagy impulzus-korlatozas kerdesei all-
nak ket kortars enpszichologus, Jeanne es Jack
Block (1980) munkassaganak kozeppontjaban. E
ket szerzo az enmukodes ket jellemzqjet vizsgalta.
Az egyik - az egokontroll - arra utal, hogy a szemely
altalaban mennyire modositja vagy gatolja keszte-
tesei kifejezodeset. Az egyik vegletet az alulkontrol-
lalok alkotjak: ok nem tudjak elhalasztani a kiele-
giilest, erzeseiket es vagyaikat azonnal kifejezesre
juttatjak. Block es Block leirasa szerint az ilyen
emberekre a szahnalangszeru lelkesedes es a csa-
pongo erdeklodes jellemzo. Konnyen elterelodik a
figyehniik, ijj es ijj dolgokat fedeznek fel a maguk
szamara, nem konformistak, atlepik a konvencio-
kat, jol turik a ketertelmuseget es a kovetkezetlen-
seget. Eletiik tele van rogtonzesekkel.
A masik veglet a tulkontrollalok csoportja: azok
a szemelyek tartoznak ide, akik allandoan keslelte-
tik a kielegiilest, akik gatoljak cselekedeteiket es
erzeseiket, es akik ellenallnak a kiilvilag csabitasai-
nak. Block es Block leirasa szerint inkabb konfor-
misak, mint felfedezok, eletiik szervezett es rende-
zett, rosszul erzik magukat a ketertelmu vagy kovet-
kezetlen helyzetekben, tovabba sztik es nehezen
valtozo az erdeklodesi koriik. Ebbol a leirasbol
latszik, hogy a visszafogottsag egyaltalan nem vezet
minden esetben jobb alkalmazkodashoz.
Kozepen helyezkednek el azok, akik bizonyos
mertekig gatoljak es szabalyozzak keszteteseiket,
de azt nem viszik tiilzasba. Az ilyen emberek keves-
be jol szervezettek, mint az eros egokontrollal ren-
delkezok, ugyanakkor kevesbe improvizativak es
kaotikusak, mint a gyenge kontrollosok. Mint a
fenti leiras mutatja, az egokontroll elsodlegesen az
impulzivitas kerdeseivel fiigg ossze.
A enfunkciok masik jellemzoje, amivel a Block
szerzopar foglalkozott, az ligynevezett egorugal-
massag. Ez a kepesseg teszi lehetove az egokontroll
mertekenek Miodhsitasatbarmelyik iranyban az adott
helyzet kovetelmenyeinek megfeleloen. A nagy
egorugalmassaggal rendelkezo szemelyek rendki-
viil talalekonyan alkalmazkodnak a valtozo konil-
menyekhez. Ha a helyzet iigy hozza, akkor gond
nelkiil tudnak fegyelmezetten es szervezetten, vagy
akar „oriilten” es impulzivan viselkedni. A rugal-
10. Enpszichologia • 263
matlan enii szemely nem tud kitorni abbol a keret-
bol, ahogyan altalaban viszonyul a vilaghoz, meg
akkor sem, ha idonkent az egyaltalan nem artana.
Az enrugalmassag magasabb foka, iigy tunik,
jobb alkalmazkodast biztosit az egokontroll szintje-
tol fiiggetleniil. Az egorugalmassag hianyabol faka-
do problemak az egokontroll dimenzio ket veg-
pontjan latszanak legjobban. Az alacsony ego-
rugalmassaggal es eros egokontrollal jellemezheto
szemely merev es kiszamithato modon viselkedik
meg akkor is, ha nyilvanvaloan legjobb lenne en-
gednie keszteteseinek. A rugalmatlan ennel es
gyenge egokontrollal rendelkezo szemely viszont ak-
kor is impnlziv modon viselkedik, amikor nyilvan-
valo elonnyel jarna a fegyelmezett es szervezett
magatartas.
Nemregiben megvizsgaltak, hogy az enmukodes
e ket dimenzioja milyen szerepet jatszik a kielegiiles
keslelteteserol szolo dontesekben (Funder es Block
1989). A 14 eves vizsgalati szemelyek 6 alkalommal
(alkalmankent 4 dollar fizetseg elleneben) kitoltbt-
tek egy terjedelmes kerdoivet. Minden alkalommal
valaszthattak, hogy azonnal kezhez kapjak a jarando-
sagukat, vagy inkabb a vizsgalatsorozat vegen. Min-
den halasztas eseten „kamatot” kaptak a penziikre. A
vizsgalat fiiggo valtozoja az volt, hogy az ot alkalombol
hanyszor valasztjak a szemelyek a kesleltetest.
A varakozasnak megfeloen a kesleltetes szoro-
san bsszefiiggdtt az egokontroll megfigyelok altal
megitelt szintjevel (r = 0,45, az egorugalmassag es
az intelligencia hatasainak kiszurese utan). Azt is
vartak, hogy az egorugalmassag is befolyasolni fog-
ja a keslelteteses valasztasokat ebben a helyzetben.
(Ne feledjiik, hogy a kesleltetes neha j6 taktika,
neha nem.) Mivel ezt a helyzetet ugy hoztak letre,
hogy a kesleltetes megerje, a kesleltetes itt a jobb
alkalmazkodast jelentette. A rugalmas szemelyek
tehat kell, hogy kapjanak az alkalmon, es akkor is
a kesleltetest valasszak, ha az nem egyezik megszo-
kott stilusukkal. Ezzel osszhangban az egorugal-
massag valoban kapcsolatban volt a kesleltetesva-
lasztassal (r = 0,41, az egokontroll es az intelligen-
cia hatasainak kiszurese utan).
Ezek az enjellemzok mas viselkedesmodokkal is
osszefiiggesben vannak. Az egyik kutatasi program-
ban peldaul azt talaltak, hogy az egokontrollhoz
hasonlo mutatok kapcsolatba hozhatok azzal, hogy
a szemely hany eves volt az elso kozosiilese idejen
- az erosebb egokontrollos szemelyek kezdtek ke-
sobb (Jessor es Jessor 1975; Jessor, Costa, Jessor es
Donovan 1983). Megint mas kutatasokban pedig
azt talaltak, hogy az egokontroll hasonlo kapcsolat-
ban all az ivasi szokasokkal. Az alulkontrollaltsag a
tiilzott alkoholfogyasztasban, a tiilkontrollaltsag
pedig a teljes tartozkodasban nyilvanul meg (M. C.
Jones 1968,1971). Shedler es Block (1990) nemreg
hasonlo eredmenyekrol szamolt be a droghaszna-
latravonatkozoan (10.1. tablazat).
Automatikus kompetenciatdrekves
vagy a csdkkentertekuseg
kompenzacioja?
White szerint az emberek hatekonysagra torekve-
senek fo hajtoereje a kompetenciamotivum. Allas-
pontja nemileg ktilonbozik egy masik enpszicho-
logus, Alfred Adler (1927, 1929, 1931) elkepzele-
seitol. Adler is iigy velte, hogy az emberek kompe-
tenciara torekednek, de mas okbol, mint ahogy azt
White feltetelezte.
Adlert mint orvost elmelete kidolgozasakor az
a kerdes foglalkoztatta, hogy mi okozza azt, hogy
egyeseknek a szive, masoknak a legzoszervei, s
megint masoknak a gyomra betegszik meg. Adler
valasza ugy szolt, hogy az emberek bizonyos szervei
gyengebbek, ami a szoban forgo testreszt kevesbe
ellenallova teszi a kiilonbozo betegsegekkel szem-
ben. Ezt a gyengeseget Adler szervi vagy organikus
alacsonyabbrendusegnek nevezte (Adler 1917).
Adler amellett ervelt, hogy az emberek iigy probal-
jak kompenzdlni fogyatekossagaikat, hogy edzes es
gyakorlatok segitsegevel erositik alacsonyabb ren-
du szerveiket. Ez az erofeszites az 6 szavaival a
folenyre torekves. Nem ketseges, hogy a kompenzaci-
6s torekves elvenek megfogalmazasat Adler sajat
eletkoriilmenyei befolyasoltak. Beteges gyermek
volt, aki gyermekkoraban majdnem meghalt, de
tudatos erofeszitessel kepes volt feliilkerekedni
egeszsegi problemain.
Adler allaspontjat tamogatja az a kutatas, amely
tengeri biivarok megerolteto' feladatban mutatott
teljesitmenyet elemzi (Helmreich, LeFan, Ba-
keman, Wilhelm es Radloff 1972). Ebben a vizsga-
latban azt talaltak, hogy a feladatot legjobban tel-
jesi to biivarok gyermekkorukban ко moly betegseg-
ben szenvedtek. Adler nezopontjabol azt mondhat-
juk, hogy ezek a biivarok viselkedeses szinten kom-
264
Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva.
A kisebbrendusegi erzes jolenyre valo
tbrekvest valthat ki.
penzaljak a korabban erzett testi alacsonyabbren-
dusegiiket.
Adler elobb mindenfajta kisebbrendusegi er-
zesre, majd az egesz szemelyisegre kiterjesztette
gondolatmenetet. Azt feltetelezte, hogy minden
olyan esetben, amikor valakinek kisebbrendusegi
erzesei vannak (testileg vagy lelkileg fogyatekosnak
erzi magat), kompenzalo folyamat aktivalodik, es a
szemely folenyre fog torekedni (Adler 1927,1929,
1931). Kepzeljiik el peldaul azt a rovidtavfutot, aki
10.1. TABLAZAT
A tablazatban olyan tetelek szerepelnek, amelyek a megfigyelok szerint inegk'Ulcmbiritetik a 18 eves szemelyek harom csoportjdt.
Az elso csoport tagjai soha nem hasznalnak drogot (absztinensek), a masodik csoport tagjai alkalmilag„kiserleteznek" egyes
szerekkel, s vegiil a harmadik csoport tagjai gyakran fogyasztanak laibitoszerl (Shedler es Block - 1990-nyorndn).
A gyakori drogfogyasztokat az alkalmi „kiserletezoktol” megkiilonbozteto tetelek
Kenyezteti magat
Akadalyok vagy nehezsegek eseten hajlamos feladni es visszavomilni
Szokatlan modon tarsit gondolatokat
Viselkedese es erzelmi elete kiszamithatatlanul valtozo
Sziiksegleteit es keszteteseit alig kontrollalja; keptelen a kielegiiles kesleltetesere
Lazadasra hajlamos nonkonformista
Megprobalja kitolni vagy kikezdeni a korlatokat
A teljes absztinenseket az alkalmi „kiserletezoktol” megkiilonbozteto tetelek
Erkolcsos
Legtobbszor a konzervativ ertekeket reszesiti elonyben
Bitszken vallja, hogy targyilagos es racionalis
Tiilzott ellenorzes alatt tartja sziiksegleteit es keszteteseit; ok nelkiil is kesleketi a kielegiilest
Arcjateka es/vagy gesztusai kifejezoek (alacsonyabb ertek)
Viselkedese, attitiidjei bejosolhatatlanok es valtozekonyak (alacsonyabb ertek)
Elvezi az erzeki elmenyeket - az erintest, az izlelest, az illatokat, a testi kontaktust (alacsonyabb ertek)
10. Enpszichologia
265
kisebbrendunek erzi magat, mert nem tud 100
yardot 10 masodpercen beliil lefutni. Olyan edzes-
tervbe kezd, amivel addig tudja ndvehii a sebesse-
get, amig le nem gyozi a 10 masodperces hatart.
Boldogsaga azonban rovid eleti'i. Kisebbrendiisegi
erzese azonnal feltamad, amint raebred, hogy akar
meg gyorsabb is lehetne, es a kiizdelem kezdodik
elolrol.
Vegyiink egy masik peldat: a frissen egyetemre
keriilt golya senkit nem ismer, amikor belli az elso
orara. Mivel kicsit felenk, nehany percen beliil
rator a kisebbrendiisegi erzes, mert koriilotte min-
denki elenken tarsalog valakivel. Mit tehet? Ossze-
szoritja fogait, odainegy egy haromfos csoporthoz
es bemutatkozik. Par he ten beliil gornba modra
szaporodnak iij kapcsolatai. Most azonban mar
nem eleg az ismeretseg — most azert erzi magat
kisebbrendunek, mert kapcsolatai felszinesek. Ugy
erzi, nehany embert alaposabban meg kellene is-
mernie. Ezert bekapcsolodik egy vallasos csoport-
ba, amely hetente egyszer osszejon, hogy tagjai
megbeszelhessek szemelyes tapasztalataikat az
egyetemi eletrol.
Barmilyen kisebbrendiisegi erzesre sokfelekep-
pen lehet reagalni. Adler az eletstilus kifejezessel
ntalt a szemely jellemzo kisebbrendiisegi erzesere es
arra a modra, ahogyan altalaban a folenyre torekszik.
Az egeszseges eletstilusok az elet fontos teri’detein
alkalmazkodasi elosegito modon mozditjak elore a
szemely fejlodeset: ertelmes celok kivalasztasat es jo
kapcsolatok kialakitasat teszik lehetove.
De Adler szerint leteznek ligynevezett hibas
eletstilusok is. Vannak, akik kisebbrendiisegi erze-
seikre iigy reagalnak, hogy masok felett probalnak
meg itralkodni, vagy fiiggove vahiak, es masoktol
varjak dolgaik menldasat, ahelyett hogy maguk
munkalkodnanak rajta. Ez nem jelent hatekony
alkalmazkodasi a szocialis vilagban. Masok iigy re-
agalnak a kisebbrendiisegi erzeseikre, hogy meg-
probaljak elkeriilni azokat a helyzeteket, amelyek
azokat kivalthatjak, es lemondanak minden pro-
balkozasrol. Ismet masok iigy terelik el figyelmiiket
az ilyen erzeseikrol, hogy megprobalnak a leheto
leghasznosabba vahii masok szamara. Ezek az em-
berek ily modon tagadjak sajat enjiik es erzeseik
ervenyesseget.
Adler iigy kepzelte, hogy a kisebbrendiisegi er-
zes es a folenyre torekves allandoan valtakozik, ami-
nek az az eredmenye, hogy a szemely - hacsak nem
Sok pszicholdgus neli iigy, hogy a szuletisi sarrend jelentos
szerepet jdtszik a szemelyisegfejlodesben
hibas eletstilus jellemzi - mindig arra torekszik,
hogy egyre iigyesebben es jobban hajtsa vegre, amit
tesz. Adler tehat a kompetenciara valo torekvest az
egeszseges enmiikodes fontos elemenek tartotta.
„Nagy felhajtderonek” nevezte, es iigy velte, hogy
minden egeszseges embert ez hajtja a mind maga-
sabb szintu integracio es tokeletesseg fele.
Adler szerint a javidas iranyaba kifejtett erofe-
szites a kisebbrendiisegi erzesekbol ered es taplal-
kozik, melyekkel mindenki ujra es ujra kenytelen
szeuibesiihii. Adler szerint ezek az erzesek emberi
mivoltunk reszet kepezik. Mivel kisebbrendiisegi
erzeseink fo kovetkezmenye onmagunk tokeletesi-
tese, a viselkedes felszini megjelenese pontosan
megegyezik azzal, amirol White is irt. A ket teore-
tikus azonban mas magyarazatot ad a jelensegre.
Mig a kompetenciatorekves White-nal az en terme-
szetes tevekenysege, addig Adlern el a kisebbrendii-
segi erzesekre adott reakcio, illetve az ilyen erzesek
felvaltasara iranyulo erofeszites.
266 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
1 —^_==------—
. e 10.3. Sziiletesisorrend es a szemelyiseg p;
Jrl^z ^5'¥й^. ' • 'як1 ”*< *— ,wi- А ^2Ln.-»'^ £
Szamos tenyezo befolyasolja az eletstihis fejlodeset.
Adler szerint ezek koze tartozik a sztiletesi sorrend is.
Szerinte a csaladban minden gyermek mas-mas banas-
modban reszestil. A banasmodbeli kiildnbsegek mas-
fajta alkalmazkodast, szemelyiseget es eletstilust ered-
menyeznek (Adler 1964/1933).
Adler amellett ervelt, hogy az elsosziilottek eletiik
kezdeten a csalad figyelmenek a kozpontjaban vannak.
Sztileik sokat vamak toliik, ami nagy teljesitmenyre
osztonozheti oket. Az elsosziilottek azonban kenytele-
nek atelni a „tronfosztas" kinjait, amint megsziiletik
kistestveriik. Ez a hatalom- es figyelemvesztes nagyon
megrazo elmeny, es az elsosziilottet elete vegeig erze-
kennye teheti mindarra, ami a hatalommal kapcsola-
tos. Ha az elsoszi'ilott meg nem eleg erett ahhoz, hogy
kooperativ eletstilust alakitson ki, akkor drokre meg-
haragudhat kistestverere.
Mas a helyzet az egykekkel. Oket senki nein taszitja
le a tronrol, igy egesz eletiikben a csalad figyelmenek
kozpontjaban maradhatnak. Ennek kovetkezteben az
egykek tiilzott fontossagerze st alakithatnak ki. Ez az erze-
siik azonban veszelybe keriil, amint elerik az iskolaskort,
amikor masfajta tronfosztasra keriil sor: az iskolaban mat
nem 6k lesznek a figyelem kozpontjaban. Adler mind-
azonaltal ugy velte, hogy az egykekben nem alakul ki igazi
tarsas erdeklodes, es inkabb az vaijak, hogy masok elegit-
sek ki sziiksegleteiket. Gyakran gyengedek 6s szeretet-
teljesek annak erdekeben, hogy tovabbra is a figyelem
kozpontjaban maradhassanak.
A masodsziilottek egeszen mas helyzetben vannak.
Mar meglevo csaladba lepnek be, ahol egy rivalis varja
oket. Mivel sosem voltak olyan hatalmi helyzetben,
mint az elsosziilottek, ezert altalaban kevesbe erzeke-
nyek arra, ami a hatalommal kapcsolatos. Masreszt
viszont a inasodsziilotteknek „repiilorajtot” kell venni-
iik, mert eletiik masbol sent all, mint abbol a kiizdelem-
bol, hogy behozzak nagyobb testveriikkel szembeni
hatranyukat. Adler szerint a masodik a legjobb hely a
sztiletesi rangsorban, es ez egybecseng a viselkedesrol
altalanosan vallott elkepzeleseivel. Szerinte a masod-
sziilott gyermek olyan, mint a hossziitavfuto, aki ne-
hany meterrel a vezeto mogott fut. A kisebbrenduseg
mindigvegig erezheto, mivel az elsosziilott mindig ki-
csivel elobbre van. Ez allando folenyre valo torekvesre
kesztet, ami eloriyos lehet, ha az erofeszitest siker ko-
ronazza. A inasodsziilottekben azonban gyakran alakul
ki az az erzes, hogy sohasein lehetnek olyan jok, mint
az idosebb testveriik, ezert egesz eletiikben alacso-
nyabb rendunek erezhetik magukat vele szemben.
Adlert ugyancsak foglalkoztatta a testversor masik
vege: a legkisebb gyermek. Adler szerint ez a legrosszabb
pozicio a csaladban, meg ha a felszmen esetleg nem is
ugy tunik. A legfiatalabb gyermeket altalaban elkenyez-
tetik, ami joleso erzes, am karos kovetkezmenyekkel
jarhat. Adler (1958/1931) amellett ervelt, hogy az ilyen
banasmod alaassa a gyermek kiizdoszellemeL Itt mint-
ha ellentmondas hiizodna, hiszen a legfiatalabb gyer-
mek (definicioszeruen) ugyanabban a helyzetben van,
mint a masodsziildtt (neki is van idosebb rivalisa),
ennelfogva ugyaniigy kellene torekednie a folenyre.
Adler szerint azonban a legkisebb gyermeknek azt az
erzeset, hogy celjait sajat erofeszitessel erte el, erosen
gyengiti az a koriilmeny, hogy rendszerint till konnyen
jut hozza mindenhez. E lehetseges rossz kovetkezme-
nyek elkeriilese erdekeben a legfiatalabb gyermekek
gyakran kitornek a csaladi keretekbol, es mas teriileten
kezdik keresni azonossagukat. Ha peldaul az apa iigy-
ved es az idosebb testverek mind jogi palyara kesziilnek,
a legfiatalabb ugy donthet, hogy festomuvesz vagy ze-
nesz lesz.
Mi bizonyitja a sztiletesi sorrend hatasait? Rengeteg
anekdotikus adalck szol arrol, hogy az elsosziilottek
aranytalanul nagy szamban szerepelnek hatalmi es
nagy presztizsii poziciokban. Peldaul a 23 amerikai
urhajos koziil 21 elsosztilott. Arra is van bizonyitek,
hogy az amerikai elsosziilottek es egykek magasabb
tanulmanyi celokat tiiznek ki maguk ele es jobb telje-
sitmenyt is ernek el, mint a kesobb sziiletett gyermekek
(peldaul Belmont es Marolla 1973; Breland 1974;
Falbo 1981), bar akadnak kivetelek (lasd Zajonc,
Markus es Markus 1979). Ezek az adatok osszhangban
vannak azzal a gondolattal, hogy az elsosziilottek a
figyelem kozpontjaban vannak, es a sziilok a legtobbet
toliik vaijak. De tigy tunik, hogy az adatok nem tamo-
gatjak azt az elkepzelest, hogy a masodsziilottek rendel-
keznenek a legnagyobb folenyre torekvessel. A sztilete-
si sorrendnek a szemelyiseg mas oldalaira kifejtett ha-
tasai kevesbe ismertek. Ernst es Angst (1983) a sztiletesi
sorrendrol szolo irodalom nagy reszet attekintve nem
talalta inegalapozottnak azt az elkepzelest, hogy a szii-
letesi sorrend jelentos szerepet jatszana a szemelyiseg
alakulasaban.
10. Enpszichologia • 267
XL ENFEJLODES
A fejezet eddigi reszeben azt hangsiilyoztuk, hogy
az en elsodleges funkcioja a vilaghoz valo egyre
jobb alkalmazkodas. Ennek motivacios hatteret a
kompetenciara vagy felsdbbrendiisegre iranyulo
torekves adja. Mindezzel tovabbra is osszhangban
niaradva, most kicsit mas szogbol vessziik szemiigy-
re az en mukodeset.
Jane Loevinger (1969,1976) szerint az en elsod-
legesen a tapasztalatok osszefogasat es egysegbe
rendezeset (szintetizaciojat es integraciqjat) latja
el. Ez a funkcio nyilvanvaloan egybecseng az alkal-
mazkodas elomozditasanak altalanos celjaval. Az
en ugy alkalmazkodik a vilaghoz, hogy ertehnet ad
a tapasztalatoknak. Loevinger amellett ervel, hogy
ez az egysegesito funkcio nemcsak egy az en sok
feladata koziil, hanem ez a mukodes maga az en.
Loevinger szamara a szintezis es integracio folya-
mata alkotja az en lenyeget.
Loevinger tobbszakaszos enfejlodes-elmeletet
dolgozott ki (Loevinger 1966, 1976, 1987; Loevin-
ger es Knoll 1983). Enfejlodesen 6 nem azt a folya-
matot erti, melynek soran megsziiletik es kialakul
az en, hanem az en szintetizalo funkciojanak valto-
zasait es kibontakozasat az eletiit soran. Loevinger
a kognitiv fejlodes kutatoi, peldaul Piaget elkepze-
leseire epftve ugy gondolja, hogy amikepp a kogni-
tiv kepessegek fejlodesevel a tapasztalatok szerve-
zese es rendezese egyre kifinomultabba valik, ugy
lesz az en integralo funkcioja is egyre kidolgozot-
tabb.
Loevinger szakaszehnelete szerint az enmuko-
desben bekovetkezo minden valtas az azt megelozo
szakasz mitkodesebol ered es annak fitggvenye.
Ennelfogva a szakaszok meghatarozott sorrendben
kovetik egymast. Ahogy a szemely magasabb szin-
tekre lep, iigy valik az en szintetizalo munkaja egyre
arnyaltabba (differencialtabba) es bonyolultabba
(komplexebbe), ugyanakkor egysegesebbe (integ-
raltabba) es kovetkezetesebbe (konzisztensebbe).
Vajon mi hajtja a szemelyt, hogy egyre maga-
sabb szintre lepjen? Altalanos az a feltetelezes,
hogy mind a kognitiv, mind pedig az enfejlodest a
rendelkezesre allo funkciok es a valosag kovetelme-
nyeinek ossze nem illese osztonzi. Ha valamely
enftmkcio tokeletesen megfelel, akkor nines sziik-
seg a megvaltoztatasara, ha azonban nem felel
meg, akkor nyomas nehezedik az enre jobb, vagyis
adaptivabb munkamodok kidolgozasara (Baumei-
ster 1994; Block 1982). Az enfejlodes tehat reszben
attol fiigg, hogy milyen kihivasokkal talalkozunk
eletiink soran (lasd meg Helson es Roberts 1994).
Vajon milyen korlatai vannak ennek a folyamat-
nak? Loevinger szerint az ember addig halad felfe-
le a szinteken, amig elerkezik arra a pontra, ahon-
nan mar nem tud tovabblepni. Ezt a pontot resz-
ben biologiai adottsagai, reszben pedig eletkoriil-
menyei hatarozzak meg. Felnottkori enfejlodesi
szintiink tehat az a legmagasabb szakasz, aminek
eleresere felnotte valasunk soran kepesek voltun k.
Ne feledjiik, hogy Loevinger szerint nem jut el
mindenki az enfejlodes legmagasabb szakaszara.
Lehetseges, hogy valaki viszonylag korai fejlettsegi
szinten megreked. Az ilyen felnott alkalmazkodasa
(adaptacioja) nem tokeletes, de ettol meg sok hely-
zetben megfeleloen boldogul.
Ezen a helyen ra kell mutatnunk ket elteresre
Loevinger es Freud elkepzelesei kozott. Eloszor is
Freud iigy velte, hogy a szemelyisegfejlodes - bele-
ertve az en kialakulasat is - viszonylag korai eletkor-
ban lezajlik. Ezzel szemben Loevinger szerint az
enfejlodes jocskan belenyiilik a felnottkorba. Ma-
sodszor pedig Freudnal azok a problemak, ame-
lyekkel az en szembekeriil, valtoznak ugyan az evek
folyaman, de az en miikodese alapvetoen ugyanaz
marad. Loevinger azonban amellett ervel, hogy az
ent definialo szintetizalo funkcio valtozik az elet
folyaman, melynek soran az en minden uj kepesse-
ge raepi’il a korabbi szakaszokban kialakult kepes-
segeire.
A korai enfejlodes
A Loevinger altal azonositott szakaszokat a 10.2.
tablazatban foglaltuk ossze. Az elso, preszodalis sza-
kaszban az en primitiv, fo feladata, hogy megtanulja
az ent a nem entol megkiilonboztetni. A gyermek
a fejlodes kovetkezo szintjen, a szimbiotikus szakasz-
ban is ezt a kiilonbsegtetelt gyakorolja. A szakasz
ehievezese onnan szarmazik, hogy a gyermek olyan
erosen kotodik anyjahoz (vagy valaki mas gondo-
zohoz), hogy nehezsegek meriilnek fel dnmaga es
anyja elhatarolasakor. Az elkiiloniiltseg erzesenek
megszilardulasat nagyban elosegiti ebben az elet-
korban a nyelv fejlodese.
Az enfejlodes kovetkezo stadiuma az impulziv
268 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
10.2. TABLAZAT
Az enfejlodes szakaszai Loevingerfelfogdsaban (Loevinger — 1987 - nyoman)
A szakasz elnevezese Viselkedeses megnyilvanulasok
Preszocialis Munkalkodas az en es nem-en elkiildnitesen
Szimbiotikus Munkalkodas az anyatol valo elkiiloniiltseg megertesen
Impulziv Az en ervenyesftese az osztonkesztetesek kifejezesen keresztiil; a masokkal valo kapcsolatok kizsakmanyolo jelleguek es az in igenyeit szolgaljak
Onvedo A szabalyok elsajatitasanak kezdete; a szabalyok a biintetes elkeriilesenek iranymutatoi; nines moralis erzes; szemelyes erdek es opportunizmus
Konformis ta A szabalyok atvetele a csoporttol; megfeleloen megjelenni a csoport elott
Lelkiismeretes-konformista A szabalyok aioli kivetelek felismerese; novekvo introspekcio es annak tudatosftasa, hogy a szemely sajat viselkedese sem tokeletes
Lelkiismeretes Feliilvizsgalt szabalyok alkalmazasa a csoportnorma helyett; annak felismerese, hogy az esemenyeknek tobb jelentesiik van
Individualist» Az egyeniseg vilagos felfogasa; az egyeni kiilonbsegek iranti tolerancia
Autondtn Az emberek kozotti kolcsonds fiiggoseg felismerese; a sajat sziiksegletek kozotti konfliktusok tudatosulasa; masok autonomia iranti sziiksegletenek elismercse
Integralt A kovetelmenyek konfliktusanak megoldasa; puszta tolerancia helyett masok nezopontjanak tisztelete
szakasz. Loevinger szerint ezen a szinten a gyerme-
kek szandekosan szabadjara engedik osztonkeszte-
teseiket (impulzusaikat), hogy kifejezzek fiiggetlen
letuket. Az en azert viselkedik ilyen zabolatlanul,
hogy hatast gyakorolhasson a vilagra. (Ez nagyon
kozel all a White-fele effektanciamotivumhoz.) Eb-
ben az idoszakban sokszor (es gyakran hangosan)
hallani a gyerraektol, hogy „en csinaloin”, „en egye-
diir. A gyennek a jelenre iranynl, nem sokat toro-
dik a jovovel vagy viselkedesenek tavolabbi kovet-
kezmenyeivel. Bar nagy sztiksege van masokra -
mivel nem tud mindent maga menldani kapcso-
latai kizsakmanyolo jellegiiek: masokat aszerint er-
tekei, hogy mit kaphat vagy varhat toltik.
Erdekes, hogy az ezt a korszakot jellemzo visel-
kedesek a hagyomanyos pszichoanalitikus nezo-
pont szerint az dszton hatasara jonnek letre. A
viselkedes impulziv es kovetelozo, es a gyermek
nem viszonyul a tobbiekhez, hanem inkabb kihasz-
nalja oket sajat erdekeben. Loevinger azonban
amellett ervel, hogy az ilyen cselekedetek nem az
idet, hanem a fejletlen ent tiikrozik, amint onmaga
ervenyesiteseert kiizd. Ugyanazon viselkedesjel-
lemzok e ketfele ertelmezese jol illusztralja, hogy
az enpszichologusok nezopontja miben ter el a
pszichoanalitikusok nezopontjatol.
Az enfejlodes kozbiilso szakaszai:
az osztonkesztetesek kontrollja
Az osztonimpulzusok szandekos szabadon engede-
se vegiil is lehetoseget teremt a vilaghoz valo vissza-
fogottabb viszonyulasra. Az dnvedo szakasz jelzi az
elsolepest az osztonimpulzusok belso megfekezese
fele vezeto uton. Ebben a szakaszban a gyermekek
kezdik felfogni, hogy a helyes viselkedesnek van-
nak szabalyai, es hogy e szabalyok megszegese biin-
tetest von maga utan. A gyermekek azonban meg
nem ertik meg teljesen a szabalyokat. Ezen a szin-
ten a szabalyok pusztan a vilag mukodeserol infor-
malnak - arrol, hogyan keriilheto el a biintetes.
Ahogyan Loevinger (1976) fogalmaz, a fo szabaly
az, hogy ,,el ne kapjanak”. Az erkolcs ezen a szinten
a gyermek szemelyes erdekeit tiikrozi. (A Loevinger
altal leirt szakaszok erkolcsfejlodesi parhuzamait lasd
Kohlberg 1964, 1969.)
10. Enpszichologia • 269
A szakasz onvedo jellege abban is tiikrozodik,
hogy a megtanult szabalyokat a gyermekek elsosor-
ban a sajat javukra igyekeznek felhasznalni. A viselke-
des bizonyos mertekben meg mindig kizsakmanyolo
jellegu marad. Masreszt Loevinger (1987) azt hang-
siilyozza, hogy ez a fajta viselkedes nem szamito meg-
alkuvast vagy opportunizmust jelent, hanem csak az
dnerdek es az azonnali kielegiiles iranti vagy kifejezo-
deset. Loevinger azt allitja, hogy az enmukodes on-
vedo mod jat nem a kizsakmanyolas, hanem a hosszii
tavii celok es tervek hianya jelzi.
Ezen a ponton megint erdemes ravilagitanunk
Loevinger neoanalitikus elmeletenek es Freud elme-
letenek egymashoz valo viszonyara. Ez az a szakasz,
ahol enfelfogasat tekintve a ket modell leginkabb
hasonlit egymasra. Emlekezziink vissza, hogy Freud
szerint az en amoralis; azon munkalkodik, hogy
amennyire csak lehet, kielegitse az oszton impulzusa-
it tekintet nelkiil jora es rosszra. Ennek a viselkedeses
megnyilvanulasa nagyon hasonlit arra, amit Loevin-
ger az onvedo szakaszrol ir. Itt is van azonban egy
kiilonbseg: Loevinger ezt nem ujonnan megjeleno
szemelyisegstruktiira mukodesenek tartja, hanem az
en tapasztalatokat szintetizalo es integrald munkaja-
ban vegbemeno valtozasnak, amelynek a kovetkez-
menye a viselkedes megvaltozasa.
A gyermek akkor jut el a fejlodes kovetkezo, kon-
jbnnista szintjere, amikor sajat jolletet es biztonsagat
valamilyen szocialis csoporthoz (a csaladhoz vagy a
kortarsakhoz) kezdi kotni. Ekkor kezdodik a szaba-
lyok valodi beepitese (internalizalasa), mely folyamat
megkoveteli a csoportba vetett bizalom erzesenek
kialakulasat. A szabalyokat mar nem azert tartja be a
gyermek, mert fel a megszegesiikert kiszabott biinte-
testol, hanem azert, mert azok az elfogadott viselkc-
desmodokra vonatkozo tarsas megegyezest tiikrozik.
A konfonnistak azert engedelmeskednek a szabaly-
nak, mert azokat a csoport elfogadta. Nem tesznek
igazan kiilonbseget a valoban fontos szabalyok es a
kevesbe fontos szocialis normak kozott. Ezen a szin-
ten „a szabaly az szabaly”. A szabalyok szocialis voltuk-
bol meritik erejiiket, es ezzel fiigg ossze az is, hogy
ezen a szinten a biintetes leghatekonyabb modja a
tarsas rosszallas („Csalodtunk benned” vagy „Nem
tetszik, amit tettel’j.
Ebben a szakaszban az ent az elismeres vagy tisz-
telet es a tarsak elott valo megjelenes foglalkoztatja,
de ez a megjelenes egydimenzios. Az elet torteneseit
altalaban a sztereotipiak vagy kozhelyek szemiivegen
at nezi. Bar az enfejlodes konfomiis szintjen levo'
szemelyek viselkedese gyakran nagyon konvencio-
nalisnak tiinik, ez utobbi viselkedesmod megsem
jelzi biztosan, hogy valaki elerte a konformista szin-
tet. A konformista szemelyek ha ugyan nagyon
radikalisan el is ternek az emberek „tobbsegetol” a
felsanen, valojaban nagyon is szorosan alkalmaz-
kodnak sajat szocialis csoportjuk normaihoz.
A kovetkezo szakaszt Loevinger elobb atmeneti
jellegunek (Loevinger 1976), kesobb azonban joval
stabilabbnak tartotta (Loevinger 1987). Ennek resz-
ben az volt az oka, hogy a 16 es 26 ev kozotti ameri-
kaiak tobbsege mintha az enfejlodesnek ezen a szint-
jen allna (Holt 1980). Ezt a stadiumot Loevinger
ujabban lelkiismeretes-lumformista szakasznak nevezi. Az
elnevezes pusztan azt jelzi, hogy ez a szakasz a meg-
elozo konfonnis es a ra kovetkezo lelkiismeretesnek
nevezett szakasz kozott jelenik meg.
Loevinger e szakasz termeszetet onnan kozeliti
meg, hogy felteszi a kerdest: vajon milyen его kesz-
tet valakit arra, hogy a konformista szintet megha-
ladja. Szerinte ez akkor kovetkezik be, amikor a
szemely rajon, hogy az a „tokeletes ember” sztere-
otipia, amelyet a konformista gondolkodasmod su-
gall, nem igazan illik sajat magara. Ez az erzes, ugy
tiinik, attol fiiggo'en alakul ki, hogy milyen mertekii
a szemely introspekcios, onmagaba pillanto kepes-
sege (vagy hajlama). Ezzel osszhangban Loevinger
azt allitja, hogy a szemely ebben a szakaszban kezd
kiilonbseget tenni az „ilyen vagyok” es az „ilyennek
kene lennem” kozott. A lelkiismeretes-konformista
szinten levo emberek felismerik, hogy a viselkedesi
szabalyoknak vannak korlatozasaik es vannak kive-
telek. Megteheted majd, ,,ha nagy leszel”. Ezt nem
teheted, „csakhameghazasodsz”. Gazdagabb belso
eletiik ellenere az ebben a szakaszban levo embe-
rek viselkedese meg mindig konformista.
Meg egy kognitiv fejlemenyre van sztiksege a
lelkiismeretes szakasz megalapozasahoz: annak tuda-
tositasara, hogy az esemenyeknek es helyzeteknek
tobb jelentesiik van. Ez a gondolkodasbeli valtozas
teszi lehetove, hogy megertsiink es magunkeva te-
gyiink elvont erkolcsi parancsokat. Az elvont szaba-
lyok vegiil fontosabbnak tiinnek, mint a csoport
altal jovahagyott szabalyok. Ez utobbiak, vagyis a
konszenzus gyengtilo hatasa azt jelzi, hogy az erkol-
csi szabalyok itt mar igazan internalizalodtak. Eb-
ben a szakaszban mar a biintudat (az az erzes, hogv
magunk elott bukunk el) es nem a szegyen (hogs
270 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva
„leegiink” a csoport elott) gatolja meg, hogy athag-
juk az erkolcsi eloirasokat. Loevinger (1987) sze-
rint e szint eleresenek meghatarozo jegye a szaba-
lyok feliilvizsgalata, vagyis ekkor mar szemelyes
mercenk menten hagyjuk jova vagy kifogasoljuk
sajat viselkedesiinket, s nem pedig valamilyen cso-
port kivansagai alapjan.
A lelkiismeretes szakaszban levo szemely elete
gazdagabb es bonyolultabb, mint amit a korabbi
szakaszok lehetove tettek. Az ilyen ember masokat
nem egyszeruen jonak vagy rossznak tart, hanem a
maguk osszetettsegeben latja oket, jo es rossz olda-
lukkal egyetemben. A teljesitmenyt dnmagaert es
sajat erteken becsiili, nem pedig azert, mert masok-
kal szemben elonyt lehet vele elerni (ami az dnve-
do szakaszt jellemzi), vagy azert, mert altala tarsas
elismerest lehet kivivni (ami a konformista szakasz
jellemzoje). Ezzel egybecsengo'ek azok az adatok,
hogy azoknal a noknel, akik eletiik kozepso szaka-
szaban jutottak el a lelkiismeretes szakaszba, ebben
az idoszakban fejlodnek ki olyan szemelyisegtulaj-
donsagok is, mint az onallo teljesitmeny keszsege es a
tolerancia (Helson es Roberts, 1994).
A fejlodes magasabb szintjei:
az egyen egyre tobb dolgot vesz
szamitasba
A lelkiismeretes szakasz es a fejlodes kovetkezo
teljes ertekfl szakasza kozotti atmeneti szintet
Loevinger az enfejlodes individualista szintjenekne-
vezte el. Ezen a szinten a szemelyben fokozottan
tudatosul sajat egyenisege es sajatos eletstilusa. Ez-
zel osszhangban fokozodik benne a massag, az
emberek kozotti kiildnbsegek iranti tolerancia is.
Az individualista szinten levo' szemelyek jobban
elfogadjak azt, hogy ugyanaz az ember kiilonbozo
szerepekben mas es mas lehet (peldaul mas, mint
feleseg, anya, leany, szereto, dolgozo no vagy te-
niszpartner).
Ezeket a temakat bontja ki a szemely teljeseb-
ben, amikor a kovetkezokben eljut az autonom sza-
kaszba. Ezen a szinten az ent a kolcsonos emberi
kapcsolatok es az onkiteljesites foglalkoztatja, es
nem a puszta teljesitmeny. A szemely kepes arra,
hogy felismerje az eltero sziiksegletek, a kiilonbozo
kotelessegek, valamint a sziiksegletek es kotelesse-
gek kozott fellepo konfliktusokat, es kepes megbir-
kozni veliik. Kepzeljiik el peldaul, hogy egesz este
tanulnunk kellene a masnapi vizsgankra, de ugyan-
akkor baratunkat is tamogatnunk kellene, aki na-
gyon rossztd viseli apja halalat. Az individualista
szintjen ez a konfliktus az egyeni sziiksegletek es a
kimeletlen vilag kozott huzodna. Az autonom sza-
kaszban sokkal inkabb el tudjuk fogadni, hogy va-
lojaban sok ilyen konfliktus lephet fel, meg sajat
kivansagaink es sziiksegleteink kozott is.
Az autonom kifejezes nemi felreertesre adhat
okot, mert a kozponti kerdes ezen a szinten nem a
sajat onallosagra vagy fiiggetlensegre iranyulo to-
rekves, hanem a masok autonomiasziiksegletenek
elfogadasa. Sajat belso viharaink elfogadasaval es
hatekony kezelesevel egyiitt jar az is, hogy toleran-
sabba valunk masok konfliktuskezelesi modja
irant. Ez jellemezheti azt az anyat, aki felismeri,
hogy gyermekenek sziiksege van arra, hogy sajat
hibaibol tanuljon, es ezert hagyja, hogy hibazzon,
anelkiil, hogy leallitana. Loevinger meggyozo'dese
szerint az enfejlodesnek ezt a szintjet viszonylag
ritkan sikeriil tokeletesen teljesiteni (vagyis ritka,
hogy valaki minden interakciojaban ilyen modon
viszonyuljon a vilaghoz).
Az enfejlodes utolso, iigynevezett integralt szaka-
szdt meg kevesebben, a nepessegnek alig 1 %-a eri
el. Akkor keriiliink ebbe a szakaszba, ha kepesek
vagyunk megbirkozni belso' konfliktusainkkal, hogy
megtalaljuk a gyakran osszeiitkozo' kovetelmenyek
kielegitesenek modjat. Szrikseg eseten az elerhetet-
len vagy nem realis celokat el tudjuk hagyni. Integ-
ralt szinten a tolerancia nemcsak masok nezo'pont-
janak puszta elviseleset, hanem tiszteletet is jelenti.
Ezt a szakaszt tudatos to rekves jellemzi a megelo'zo
szakaszokban kibontott szalak egyseges egessze szo-
vesere.
Osszefoglalva: Loevinger ugy veli, hogy mikdz-
ben az en ezeken a fejlodesi szakaszokon vegig-
megy, mukodese egyre osszetettebb lesz, es a korid-
vevo' vilaghoz valo viszonya es alkalmazkodasmodja
egyre arnyaltabba valik. Elmelete kifejtese soran
Loevinger amellett ervelt, hogy az en jatssza a leg-
nagyobb szerepet a moralis karakter elsajatitasa-
ban, az osztonkesztetesek kontrolljaban es a visel-
kedesszabalyok belsove valasaban. Az en lepesrol
lepesre, hosszu ido es sok tapasztalat utan tesz szert
ezekre a kepessegekre.
Ezen a ponton meg egy utolso osszehasonlitast
erdemes tenniink Loevinger es Freud elmelete
10. Enpszichologia • 271
kozott. Azok a jellemzok, amelyek Loevinger sze-
rint az enfejlodes kesobbi szakaszaiban nyilvanul-
nak meg, hasonloak azokhoz a funkciokhoz, me-
lyeket Freud a felettes enhez kotott. Emlekezziink
arra, hogy Loevinger a korai eletszakaszokban meg
az dsztonkesztetesek kontrolljanak hianyat is az en-
nek, es nem az idnek tulajdonitotta. A Loevinge-
rehez hasonlo ehneletekbol nyilvanvalo, hogy az
enpszichologusok reszben azzal emeltek az en sta-
tusat, hogy olyan mukodeseket kapcsoltak hozza,
amelyeket Freud az idnek vagy a felettes ennek
tulajdomtott.
Az enfejlodes kutatasa
Loevinger enfejlodesrol szolo elemzeset megpro-
baltak empirikusan vizsgalni, bar az ilyen kutatas
meglehetosen nehezen tervezheto. Ennek egyik
oka az, hogy Loevinger modellje nem tetelez egye-
nes megfelelest az enfejlodesi szintek es a megfi-
gyelheto viselkedes kozott (Hauser 1976). A mo-
dell elorejelzesei sokkal inkabb a viselkedes mogott
meghuzodo mentalis dinamikara vonatkoznak.
Ennek megfeleloen az elmelet igazolasara iranyulo
kutatasok joreszt leiro jelleguek.
Tudjuk peldaul, hogy idosebb kamaszkoru fia-
talok magasabb pontszamot ernek el az enfejlodes
mutatoiban, mint a fiatalabbak, es a felnottek feliil-
miiljak a kamaszokat (Avery es Ryan 1988). Ez az
eredmeny egybevag azzal az elkepzelessel, hogy
ezek a jellemzok fejlodesi folyamatot irnak le. Ugy
tunik, hogy a lanyok gyorsabban fejlodnek a gyer-
mekkor derekan es vegen, bar felnottkorra a fiuk
beerik oket (Cohn 1991). Azt is kimutattak, hogy
az enfejlodes osszefiigg az erkolcsi gondolkodas
kepessegenek fejlodesevel (Lee es Snarey 1988). Ez
az eredmeny a ket fogalom konvergens validitasa
mellett szol, mert van bizonyos logikai hasonlosag
a moralis gondolkodas es akozott, ahogyan az en a
valosaggal banik. Hasonlo dsszefiiggest talaltak az
enfejlodes es a szemelykozi intimitassal kapcsolatos
gondolkodas erettebbe valasa kozott (White, Hou-
lihan, Costos es Speisman 1990).
Egy masik tanulmany tovabbi adatokkal szolgal
azokrol a pszichologiai jellemzokrol, amelyek az
enfejlodes kiilonbozo szakaszaihoz kapcsolhatok.
Rozsnafszky (1981) korhazba utalt haborus vetera-
nok szemelyisegvonasait vizsgalta onjellemzesek es
megfigyelok (noverek, terapeutak) jellemzesei alap-
jan. Az igy kapott adatokat egybevetette a vizsgalati
szemelyek enfejlodesi szintjevel (lasd 10.3. tabla-
zat) . Az impnlziv vagy onvedo szakaszban levo sze-
melyeknel tobb beilleszkedesi problemat es korla-
tozott entudatossagot tapasztaltak. A konformista
es lelkiismeretes-konfonnista szakaszban levokjob-
ban tiszteletben tartottak a szabalyokat, a tulajdont,
a kozos megegyezest (konvenciokat), es tobbet to-
rodtek testi megjelenesiikkel is. A magasabb szin-
ten levok sokkal arnyaltabban lattak sajat szemelyi-
segiiket es motivumaikat. Ezek az eredmenyek tel-
jesen egybecsengenek az elmeletbol fakado elvara-
sokkal.
Bar meglehetosen keves kutatas foglalkozott az
enfejlodes viselkedeses velejaroival, akadnak ideva-
go adatok is. Azt talaltak peldaul, hogy a konform
viselkedes leggyakoribb a konformis es a lelkiisme-
retes-konformis szakaszban levo szemelyeknel, es
jelentosen csokken a magasabb enfejlodesi szinten
levoknel (Hoppe 1972; Westenberg es Block 1993).
Amikor nok erettseget kortarsaikkal i tel tettek meg,
szinten azt talaltak, hogy az enfejlodes osszefiig-
gott a munkahelyi karrier vagy a kozosseg eletebe
valo bekapcsolodas mutatoival (Adams es Shea
1979). Egy masik vizsgalatban belvarosi kamasz
bunozok enfejlodesi szintje alacsonyabbnak bizo-
nyult, mint nem bunozo tarsaike (Frank es Quinlan
1976).
Mas kutatok arra kerestek a valaszt, hogy milyen
tenyezok befolyasoljak a fejlodesi szakaszokon valo
elomenetelt. Azt talaltak, hogy a loevingeri szaka-
szokon mutatott elorehaladas a vilagos es szilar-
dabb identitassal (Adams es Shea 1979) es jo pszi-
chologiai erzekkel (Helson es Roberts 1994; Wes-
tenberg es Block 1993) fiigg ossze. Felnottmiutan
vizsgalodva az is kideriilt, hogy azoknal a noknel,
akik sikerrel birkoztak meg az elet kihivasaival (ab-
ban az ertelemben, hogy sikeres karriert futottak
be), magasabb szintu elorejutas volt valosziniisithe-
to (Helson es Roberts 1994). Valojaban az is ked-
vezoen hat az enfejlodesre, ha valakinek sikeriil
feldolgoznia hazassaga felbomlasi folyamatat es a
ktilonvalast (Bursik 1991). Az sem erdektelen,
hogy az egorugalmassag (az egokontroll rugalmas-
saganak merteke), amit korabban targyaltunk, szin-
ten kapcsolatban van az enfejlodessel (Westenberg
es Block 1993).
212 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva
10.3. TABLAZAT
Megfigyeloi ertekdesre szolgdlo tetelek, amelyek ferfi vizsgalati szemelyek harom csoportjdtjol elkulonitik. Az elso csoport tagjai
az enfejlodes impulziv vagy onvedo, a masodik csoport tagjai a konformista vagy a kanfo>mista-lelkiismeretes szakaszdbau,
mig a harmadik csoport tagjai az enfejlodes magasabb szintjein alltak (Rozsnafszky - 1981 - nyomdn)
Impulziv/ onvedo
Kizsakmanyolo; masok szolgalatait varja el; a ,jo” egyenlo azzal, hogy ,,jo nekein”
Azt nezi, mit vihet magaval; a szabalyokat csak a biintetes elkeriilese miatt tartja be
Onvedo, manipulativ es opportimista
Impulziv; ha nem kapja meg, amit akar, akkor impulziv modon akar onmaganak is kart okozhat
Konformis/konformis-lelkiismeretes
Altalaban blintudatot erez, ha nem teljesiti kotelesseget
Egyiitterzo, figyelmes es segitokesz modon viselkedik
Az foglalkoztatja, hogy milyen benyomast tesz masokra; zavarba hozhato
Onmagat masokhoz hasonlitja; masokhoz hasonlo, ..normalis” ember szeretne lenni
Magasabb szintek
Atlatja sajat viselkedeset es motivumait
Etikai megfontolasok menten viselkedik; viselkedese kovetkezetes
Nem banja a bizonytalansagot es a bonyolult helyzeteket; igyekszik nem fekete-feherben latni a vilagot
Ertekeli a sajat es masok egyeniseget es egyediseget
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A fejezet soran tobbszor ramutattunk, hogy az
enpszichologia miben ter el a freudi pszichoanali-
zistol. Tanulsagos ezt a kerdest iijra atgondolni a
meressel kapcsolatosan is. Az enpszichologiat a
meres ket jellemzoje kiilonbozteti meg a hagyoma-
nyos pszichoanalizistol. Az elso tartahni kiilonbseg,
vagyis az enpszichologusokat a tudattalan konflik-
tusok csak annyiban erdeklik, atnennyiben kapcso-
latban vannak az ennel. Ebbol kovetkezoen az alta-
luk kifejlesztett meromodszerek az en jellemzoire
osszpontositanak.
A masodik kiilonbseg (mely kez a kezben jar az
elsovel) magaban a modszerben rejlik. Mivel elme-
leteikben a tudattalan folyamatoknak mar nines
kiemelt jelen tosege, az enpszichologusok nem tart-
jak fontosnak, hogy a tudattalanbol projektiv tnod-
szerek segitsegevel nyerjenek informaciot. Ennek
kovetkezteben az enpszichologusok mar nem csak
a projektiv tesztek adataiban biznak. Vannak olyan
enpszichologusok is, akik teljesen attertek az objek-
tiv onjellemzo eszkozokre, de legtobben projektiv
es objektiv modszereket egyarant hasznalnak.
A rokonsag azonban egy ponton mindenkep-
pen megmaradt; az enpszichologusok is szeles ko-
rii formalis es informalis forrasok felhasznalasara
torekszenek arra, hogy megtalaljak a kulcsot a sze-
melyiseg megertesehez. A kovetkezokben bemutat-
juk azt a ket utat, amelyen az enpszichologusok a
szemelyiseg merese fele kozelitenek.
Az eletstilusok feltarasa
Az elso meresi modszer nagyon is informalisnak
tekintheto. Emlekezziink arra, hogy Adler szerint
az emberek egyedi eletstilust dolgoznak ki. Az elet-
stilus all a hattereben annak, hogy kiilonosen erze-
kenyek vagyunk bizonyos kisebbrendusegi erzesek-
re, es jellemzo modon probalunk megkiizdeni ve-
liik. Eretelemszeruen meriil fel a kerdes, hogyan
azonosithato a szemely eletstilusa.
Adler iigy kepzelte, hogy a legcelravezetobb az, ha
a szemelyt arra kerjiik, hogy idezze fel legkorabbi
gyennekkori emleket. Adler szerint ez az emlek adja a
10. Enpszichologia • 273
keziinkbe a kulcsot azokhoz a temakhoz, amelyek
a szemely eletet vegigkiserik. Ezt a feltevest nemre-
gen a kutatasok is alatamasztottak (Bruhn es Schiff
man 1982). Azt talaltak ugyanis, hogy azok, akik
ugy erzik, hogy ok iranyitjak eletiik esemenyeit,
olyan emlekekrol szamolnak be, amelyek arra utal-
nak, hogy mar egeszen koran uraltak komyezetii-
ket. Az eletiik esemenyeit kevesbe kczben tarto
szemelyek inkabb olyan emlekeket ideztek fel,
amelyben passziv szerepet jatszottak, es az eseme-
nyekre nem tudtak hatasl gyakorolni.
Erdekes modon Adler nem tulajdonitott nagy je-
lentoseget annak, hogy az einlekek megfelelnek-e a
valosagn ak. Csak az szamit, milyennek latjukfelide-
zett emlekeinket. Vagyis az, ahogyan a szemely latja
az esemmyeket, enged bepillantast a szemelyt gyotro
gondokba, kisebbrendiisegi erzeseinek termesze-
tebe es azokra a teriiletekre, ahol a szemely fbleny-
re torekszik. Adler valojaban iigy gondolta, hogy az
eletstilus torzitja el nagy valosziniiseggel az emleke-
ket (vo. Ross 1989). Ha peldaul valakinek az eletsti lusa
a koriil a gondolat koriil szervezodik, hogy az em-
berek nem biznak benne elegge, akkor az emlekei
- mindegy, hogy regebbi vagy ujabb emekekrol van
szo - valoszinuleg ezt a temat tiikrozik. Barmilyen
emlek feltaro ereju lehet, de Adler szerint a legtob-
10.4. TABLAZAT
Pelddk az egyik befejezendo mondatra adott ualaszokm es az altaluk tiikrozott enfejlodesi szintekre. A befejezendo mondat
no akkor erzi jol magat, ha ...”) Loevingeres Wessler mondatbefejezesi tesztjebolszarmazik
A szint neve Valasz Erintett tema
Preszocialis [Nem merheto] -
Szimbiotikus [Nem merheto] —
Impulziv ... megcsokoljak ... ha kiscicat simogathat Vagykielegftes
Onvedo ... valami uj holmit vasarolhat ... megkapja. amit akar Kizsakmanyolas
Konformis ... valaki bokol neki ... boldog a csaladja Sztereotip gondolkodas
Lelkiismeretes- ... olyan valaki bokol neki, akit komolynak tart Modosult sztereotipia
konformis ... olyan ferfival van, aki szereti 6't
Lelkiismeretes ... olyat tett, amit a koriilotte levok ertekelnek ... olyan gyerekei vannak, akik vinni akarjak valamire az eletben Tarsas esemenyek
Individuals ta ... tudja, hogy egyszerre notes es intelligens ... sajat jogan es meltosagat clismerve fogadjak el Tobb nezopont alkalmazasa
Autonom ... olyannak fogadjak el, amilyen valojaban, A kolcsonos
s nem olyannak, amilyennek masok latjak autondmiasziiksegletek
... hozzasegftettvalakitahhoz, hogy onmagaval megbekeljen felismerese
Integralt ... nemi elete jo, es mas teren is tokeletes a kommunikacio a ferjevel ... iigy erzi, hogy szukseg van ra, elismerik es teljesiteni tudja az altala nagyra ertekelt celokat Teljes integracio
Loevinger, Wessler es Redmore (1970) alapjan
274 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
, .... ..yi1. щ ---------------~~~~-"----------------------------------•-- '
10.4. Az elmeleialkotd es az elmeletiAdler eletstilusa e§ fcibbol fakadd
L_ elkepzelesei
Alfred Adler munkassaga kituno peldat
nyujt arra, hogy az elmelet bizonyos moz-
zanatai mikent vezethetok vissza alkoto-
juk elmenyeire, mivel az elmeletalkoto
ezeket az elmenyeket ohatatlanul fel-
hasznalja a szemelyiseg szervezodesere
vonatkozo magyarazataiban. Tobb tema
azok koziil, amelyekkel Adler az
enpszichologiahoz hozzajarult, egyene-
sen kovetkezik sajat eletebol, es ennek о
maga is teljesen tudataban volt (Bottome 1939). Ve-
gyiink szemiigyre nehanyat koziiliik.
Legkonnyebb a dolgunk azokkal a legkorabbi el-
menyekkel, arnelyekrol mar a fejezet fo szovegeben is
olvashattunk. Adler eletstilusa - elmeletet is beleertve
- reszben az orvoslas es a test iranti erdeklodese koriil
szervezodott, es sok elso emleke, mint tobb orvos ese-
teben, betegsegre vonatkoztak. Adler eletstilusa a ki-
sebbrendusegi erzesektol valo szorongasat es felelmet
is tiikrozte - amire minden oka meg is
volt. Mint mar emlitettiik, gyermekko-
raban sulyos betegsegen esett at, es egy-
szer azt is meghallotta, amint szuleinek
azt mondjak, hogy hiabavalo az 6 tanit-
tatasa. Adler azonban felvette a kiizdel-
met ezek ellen az akadalyok ellen. Elet-
stilusanak ezt a vonatkozasat meg job-
ban kidomboritja egy masik korai em-
leke. Koriilbeliil oteves volt, amikor na-
gyon felt, mert az iskolaba vezeto ut a temeton vezetett
keresztiil (Adler 1927). Osztalytarsai nem mutattak ki
felelmiiket, ami tovabb fokozta kisebbrendtisegi erze-
set Egy nap aztan, hogy megszabaduljon ettol a fele-
lemtol, tobbszor oda-vissza atszaladt a temeton. Ettol
kezdve minden gond nelkiil at tudott menni rajta
iskolaba meneL
Ez az emlek nagyszeruen kifejezi azt, ahogyan
Adler egesz eleteben kiizdott felelmei ellen: arra
bet a legkorabbi emlekek arulnak el, inert ezek
tiikrozik az ember alapveto eletfelfogasat. „Egy pil-
lantassal felmerhetjiik, hogy mi a szemely fejlode-
senek kezdopontja” (Adler 1956, 351. o.).
Adler erdekes esetekkel illusztralja az emlekek es
az eletstilusok kapcsolatat. Egyik peldaja olyan ferfirol
szol, aki allandoan attol szorongott es amiatt gyotortek
feltekenysegi erzesek, hogy masokat elonyben resze-
sitenek vele szemben. Legkorabbi emlekeben anyja
a karjaban tartja, majd lerakja ot a foldre, hogy felve-
hesse kistestveret. Adler sajat legkorabbi emlekei be-
tcgsegrol es halalrol szoltak, amelyek osszhangba
hozhatok az orvosi karrierre iranyulo eletstilusaval
(lasd meg a 10.4. keretes szoveget). Orvosok elso
emlekeiben Adler gyakran talalt valamelyik csaladtag
sulyos betegsegere vagy halalara utalo mozzanatokat.
Az enfejlodes szintjenek
meghatarozasa
Az enmukodes masik meresre erdemes vetiilete az
egyenre jellemzo enfejlodesi szint meghatarozasa.
Loevinger elemzese az enfejlodesi szintekrol szol-
galt az Enfejlodes Mondatkiegesziteses Tesztjenek
alapjaul (Loevinger es Wessler 1970). Ez a teszt egy
sor felbehagyott mondatbol all, amelyeket a vizs-
galt szemelyeknek be kell fejezniiik. A teszt forma-
jat tekintve tehat projektiv eljaras.
A valaszokat aszerint soroljak kiilonbozo oszta-
lyokba, hogy Loevinger enfejlodesi modelljenek me-
lyik szakaszat tiikrozik - az impnlziv szakasztol folfele
(ezzel a meroeszkozzel a korabbi szinteket nem lehet
memi). A 10.4. tablazatban lathatunk peldakat arra,
hogy milyen valaszok tiikrozik az egyes szakaszokat.
Az egyes valaszokra adott kodertekekbol egy keplet
segitsegevel olyan mutato kepezheto, amely a sze-
mely enfejlodesenek altalanos szintjet fejezi ki. Azok-
nal a kodoloknal, akiket Loevinger mondatbefejezesi
tesztjenek elemzesere kepeztek ki, a pontozok kozotti
magas megbizhatosagot mutattak ki, de ugyancsak
kedvezoek az adatok a teszt belso konzisztenciajara es
ismetelt mereses reliabilitasara vonatkozoan is (Red-
more es Waldman 1975). Ezt a tesztet hasznaltak
azokban a korabban emlitett kutatasokban, amelyek-
ben az enfejlodes szintjet rnertek fel Loevinger
elmelete alapjan.
10. Enpszichologia
• 275
।
I
kenyszeritette magat, hogy szembenezzen veltik. Van
azonban meg egy mozzanat, ami ezt a peldat meg
erdekesebbe teszi. Sok ewel kesobb Adler talalkozott
egyik regi iskolatarsaval, es kerdezett tole valamit a
temetorol. Aferfi zavarbajott es azt valaszolta, hogy nem
is volt, ott temeto. Miutan Adler kesobb tobb regi isko-
latarsatol is ugyanezt a valaszt kapta, kenytelen volt
elismerni, hogy rosszul emlekszik. Ez az elmenye ket-
segkivul szerepet jatszott abban az elkepzeleseben,
hogy ezek az ehnenyek attol fiiggetlenril bfrnak feltaro
ertekkel, hogy igazak-e.
Annak illusztralasara, hogy szemelyes tapasztalatai
mikent befolyasoltak Adler elkepzeleseit, vegyiik szem-
iigyre a sziiletesi sorrendrol szolo elemzeset (lasd a
10.3. keretes szoveget). Adler szerint a masodsziilott
gyermeknek azert allanddsul a kisebbrendusegi er-
zcse, mert kepessegeit tekintve ohatatlanul az elso-
sziilott mogott marad egeszen felnottkoraig. Ez a
masodsziilott elonyere valhat, mert allandoan kom-
penzacids erofeszitesekre sarkallja, de ugyanakkor elet-
hosszig tarto versengeshez es feltekenyseghez is vezet-
het. Kiilonosen erdekes ebben a tekintetben, hogy
Adler maga is masodsziilott volt (1870) es egesz elete-
ben iigy erezte, hogy kenytelen batyja - egy tehetos
iizletember, akinek a neve veletleniil eppen Sigmund
volt - amyekaban elni. Valoszinunek tunik, hogy ez a
szemelyes elmeny vezette Adlert arra, hogy a sziiletesi
sorrend szemelyisegre gyakorolt altalanos hatasa mellett
erveljen.
Vegiil emlekezziink vissza, Adler elmelete legaltala-
nosabban arrol szol, hogy az emberek mikent szembesiil-
nek ismetlodoen kisebbrendusegi erzeseikkel es hogyan
kompenzaljak azokat a folyamatos folenyre torekvessel.
Ez a mindent atfogo tema gyakorlatilag Adler minden
elettapasztalatat magaba siiriti. Testi es lelki eredetu ki-
sebbrendusegi erzesei jelentettek a felhajtoerot egesz
eleteben. Ez a tapasztalat kesztethette Adlert arra, hogy
ezeket a folyamatokat mindenkire jellemzonek velje.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
A kiilonbozo enpszichologusok az enmukodes
mas-mas vonatkozasat hangsiilyoztak, de egy do-
logban a fejezetben targyalt mindegyik szerzo meg-
egyezik: mindannyian azt valljak, hogy az en kepes
kolcsonos kapcsolatba lepni az ot koriilvevo vilag-
gal es alkalmazkodni hozza. Ennek megfeleloen a
legtobb enpszichologus a viselkedeszavarokat al-
kalmazkodasi zavarnak tartja.
Az enpszichologusok az alkahnazkodast vegte-
len folyamatnak tekintik. Ebben az ertelemben
egyetlen ember elete sem problemamentes. Mind-
annyian azert kiizdimk, hogy fejlessztik onmagun-
kat, s az e kiizdelem soran tamadt zavarok az ele-
tiink szerves reszet kepezik. A zavarok csak akkor
valnak siilyossa, ha az alkalmazkodasi hianyossagok
tulsagosan nagyok. Jolletiink megitelese tehat nem
attol fiigg, vannak-e problemaink, hanem attol,
hogy mennyire sikeriil lekiizdeni oket.
Kisebbrendusegi
es felsobbrendusegi komplexus
Adler peldaval is alatamasztja ezt a felfogast.
Idezziik fel azt az elkepzeleset, hog}' az ember
elete soran folyamatosan valtja egymast a kisebb-
rendusegi erzes es a folenyre torekves. Ennek
altalaban az az eredmenye, hogy folyamatosan
azon dolgozik, hogy egyre jobb legyen abban,
amit csinal. Zavar csak akkor keletkezik, ha a
kisebbrendusegi erzesek olyan nyomasztoan ero-
sek, hogy a szemelyisegen elhatalmasodva korla-
tot allitanak torekvesei ele. Ilyen esetekben mond-
juk, hogy a szemelyiseg kisebbrendusegi komple-
xussal kiiszkodik.
Adler szerint a kisebbrendusegi komplexus ket
fo forrasbol taplalkozik. Az egyik az elhanyagolas
(vagy visszautasitas) a fejlodes soran. Ennek kovet-
kezteben a szemely oly mertekben erezheti magat
ertektelennek es kisebbrendfinek, hogy ezt az er-
zest mar nem tudja lekiizdeni. Az ilyen szemely
valosziniileg hibas, fuggosegen vagy elkeriilesen
alapulo eletstilust fog kialakitani. A masik forras a
276 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
gyermekkori elkenyeztetes. Mint mar korabban je-
leztiik, a kenyeztetes alaaknazhatja a gyermek fd-
lenyre torekvesenek sikeret, amely megint csak hi-
bas eletstilushoz vezet.
A kisebbrendiisegi komplexus olykor passzivitast
vagy elkeriilest valt ki, de neha egeszen mas kovetkez-
menyekkel is jar. A kelloen eros kisebbrendiisegi
erzes twZkompenzaciot valthat ki, ami azt jelenti, hogy
a szemely nem megfelelo motion vagy tiilzott mertek-
ben torekszik a folenyre. Anem megfelelo torekvesek
neha olyan eletstilusban oltenek format, amely a
masok feletti uralmat foglalja magaban. Mas esetek-
ben a szemely eletstilusat a minden aron valo kitiines
jellemzi. Az ilyen tiilzott torekvesekre Adler a felsobb-
rendusegi komplexus elnevezest alkahnazta.
Adler szerint a viselkedeszavarokkal kiiszkodo
emberek altalaban sajatos strategiakkal szoktak ve-
delmezni azt a keveske folenyt, amely megmaradt
nekik. Ezeknek a strategiaknak - melyek nemely
szempontbol hasonloak a 9. fejezetben targyalt
envedo mechanizmusokhoz - az a celja, hogy leg-
alabb kis idore eloszlassa a szemely kisebbrendiise-
gi erzeseit. Ilyen strategia az, amikor masokat hi-
baztatunk fogyatekossagainkert vagy kudarcain-
kert. Az ilyen strategist alkalmazo szemely tobbnyi-
re a bosszii utan sovarog, ahelyett, hogy a kudarc
kikiiszobolesen faradozna.
Masik ilyen strategia a masok sikereinek vagy
szemelyes erdemeinek becsmerlese, amivel kozvet-
ve azt sugalljuk, hogy a mi kepessegeink sokkal
jobbak. Ezt a strategist legnyilvSnvalobban olyan
esetekben alkalmazzuk, amikor mSsok rejtett ,,kon-
kurenciat” jelentenek szamunkra, de egyeb esetek-
ben is felbukkanhat. Ha valaki peldaul nagyon
magas mercet allft fel jovobeli partnere szSmSra
(szoba sem joliet, aki nem eleg jokepii, intelligens,
sikeres a szakmajSban es gazdag), az arra utalhat,
hogy sajSt kisebbrendiisegi erzeseit akar ja csokken-
teni. Ha egyetlen foldi halando sem eleg megfelelo
nekiink, akkor valosziniinek tartjuk, hogy mi ma-
gunk igazSn jok lehetiink.
Л problematikus viselkedes
megvaltoztatasa
A terapias viselkedesvSltoztatSsi folyamat is az en-
pszichologia eddigiekben kifejtett elveit tiikrozi. Az
enpszichologusok altal gyakorolt terapias eljSrS-
sokban a freudi analizishez kepest nagyobb hang-
siilyt helyeznek a jelen problemSkra, mint azokra
a miiltbeli tenyezokre, amelyek a viselkedeszava-
rokhoz vezethettek. A jelenlegi problemakra helye-
zett hangsiily osszhangban van azzal a kerdessel,
amire a meres tSrgyalSsakor mar kitertimk. Az
enpszichologusok sokkal inkabb keszek arra, hogy
a freudi analitikusokkal szemben a szemely viselke-
deset ugy fogadjak el, ahogyan az megnyilvanul, es
ne probaljak „tulertelmezni”.
Az enpszichologus terapeuta sokkal tobb ta-
mogatast nyijjt, mint a‘freudianus pszichoanaliti-
kus. Az ilyen szemleletii terapeuta azt sem rejti
veka ala paciense elott, hogy miben latja viselkede-
se megvaltoztatasanak lehetosegeit. Mivel iigy tart-
ja, hogy a viselkedeszavar a paciens aktiv kozremu-
kodesevel jott letre, ezert a paciensnek felelosseget
kell vallalnia a problema kezeleseert is. Ebbol a
pacienssel valo kozvetlenebb viszonybol adodik a
ket terapias eljaras kozotti masik kiilonbseg.
Az iment jelzett hangsiilyeltolodas kovetkezme-
nyekent a pacienst szinte „munkatarskent” vonja be
a terapeuta a terapia folyamataba. A paciens bevona-
sanak hangsiilyozasa az enpszichologia legalapve-
tobb felteveseboT eredeztetheto, nevezetesen abbol,
hogy az en feladata a vilaghoz valo alkalmazkodas
elomozditasa. Ha viselkedeszavarok lepnek fel, akkor
az azt jelenti, hogy az en nem jol vegzi a feladatat. Ha
azt akarjuk, hogy az en valtoztatni tudjon mukode-
sen, a pacienst is be kell vonnunk a munkaba.
OSSZEFOGLALAS_____________________
A neoanalitikus elmeletalkotok tobb kerdesben is
eltertek Freudtol. Tobbsegiik osztja azt a vele-
menyt, hogy Freud nem helyezett elegendo hang-
sidyt az enre es annak mfikodesere. Ennek megfe-
leloen az altaluk megfogalmazott elmeletekben az
en kozponti szerepet jatszik, s ezert nevezik e szer-
zoket gyakran enpszichologusoknak.
Hartmann peldaul amellett ervelt, hogy az en
tevekenysege csak reszben iranyul az oszton keszte-
teseinek kielegitesere, masreszt azonban autonom
10. Enpszichologia • 277
motion mukodik a kornyezethez valo jobb alkal-
mazkodas erdekeben. Szerinte az en mar a sziile-
teskor letezik (elso'dleges enautonomia), es az en-
mukodesek meg joval azutan is fennmaradhatnak,
hogy elertek eredeti celjukat (masodlagos enautono-
mia) . Mas szerzok, peldaul White azt hangsiilyozzak,
hogy az en a kornyezet hatekony kezelesere, vagyis
kompetenciara torekszik. A kompetenciamotivum az
alkalmazkodas szolgalataban all.
Az emlierek Adler szerint is a jobb alkalmazkoda-
sert kiizdenek, de velemenye szerint mas okbol. Adler
ugy ervelt, hogy az emberek ujra es ujra szembesiilni
kenytelenek kisebbrendusegi erzeseikkel, es ezeket az
erzeseiket folenyre torekvessel probaljak kompenzalni
(tokeletesebbe probalnak valni). Adler az tZgfa/fftw kifc-
jezessel utalt a szemelyjellemzo kisebbrendusegi erze-
seire es a hozzajuk kapcsolodo kompenzacios modok-
ra. Bizonyos eletstilusok hatekonyak, masok nem (ez
utobbiakat hibas eletstilusoknak nevezte).
Loevinger azt vizsgalta, hogy az en kepessegei
hogyan fejlodnek es valnak egyre osszetettebbe
kiilonbozo szakaszok felnottkorba nyiilo sorozatan
at. A korai szakaszokban az en fo celja az, hogy
elkiildnitse onmagat, es kesztetesei kifejezese re-
ven deklaralja sajat kiilonallo letezeset. Kesobb a
szemely szabalyokat tanul es kovet, csak hogy elke-
nilje a csoport rosszallasat. Meg kesobb megtanulja
a lettel es a tapasztalatokkal kapcsolatos kiilonbozo
nezopontok valtozatossagat ertekelni. A szemelyek
addig emelkednek egyre magasabb fejlodesi szint-
re, amig kepessegeik azt lehetove teszik, ennelfog-
va nem mindenki jut vegig az osszes szakaszon.
Kl’I.CSFOGAL.MAK.._____________________
Archetipusok: A vilagnak azok a mozzanatai, ame-
lyek felismeresere, illetve eszlelesere az embe-
rek oroklott hajlammal rendelkeznek.
Effektanciamotivum: A kornyezetre gyakorolt ha-
tas sziikseglete.
Egokontroll: Az osztonkesztetesek modositasanak
vagy gatlasanak kepessege.
Egorugalmassag: Az egokontroll modositasara valo
kepesseg az uj helyzeteknek megfeleloen.
Ellentetek elve: A szemelyiseg egymasnak ellen tmondo
es egymast kiegyensiilyozo polusokbol tevodik
ossze.
Loevinger enfejlodesre vonatkozo elkepzelesei
bizonyos fajta egyeni kiildnbsegek feltetelezesenek
alapjat teremtik meg. Block es Block az egyeni
kiildnbsegek ket masik fajtajanak, az egokontroll
(kesztetesek kontrollja) es az egorugalmassag
(az egokontroll rugalmassaga) hatasait vizsgalta.
Adler szerint a szemelyiseg alakulasat nagyban
befolyasolja a szemely sziiletesi rangsorban elfog-
lalt helye.
Az enpszichologa szemszogebol a szemelyiseg-
meres a projektiv es objektiv modszerek kombina-
ciojan alapul. A meres soran az enre, illetve arra a
szintre osszpontositanak, anielyen az en mukodik.
Az enpszichologia szempontjabol aviselkedeszavar
csak fokozat kerdese, mert senki sem alkalmazkod-
hat tokeletesen a vilaghoz. A kiizdelem az elet
szerves resze, de a siilyos kisebbrendusegi erzesek
kisebbrendusegi komplexust (kiizdesre valo kepte-
lenseget) vagy felsoBbrendusegi komplexust (tiil-
kompenzalo torekveseket) eredmenyezhetnek,
melyek mindegyike karos hatasii.
Az enpszichologusok terapias elvei sokban ha-
sonloak a pszichoanalitikus elvekhez, de szamos
fontos kerdesben el is ternek azoktol. Peldaul ab-
ban, hogy sokkal inkabb koncentralnak a jelen
torteneseire, mint az eltemetett fixacibkra. Az
enpszichologusok sokkal kevesbe torekszenek a
melyben hiizodo jelentesek feltarasara es sokkal
nagyobb hitelt adnak a kimondott szavaknak. A
kezelest igenylo szemelyt jobban bevonjak a terapi-
as folyamatba, aki igy szinte munkatarssa valik a
viselkedes megvaltoztatasat celzo torekvesben.
Elsodleges enautonomia: Az en mar a sziiletes pil-
lanataban is onalloan, az idtol fiiggetleniil le-
tezik.
Eletstilus: A szemely kisebbrendusegi erzeseinek es
folenyre torekveseinek mintazata.
Enpszichologia: Azok a neoanalitikus elmeletek,
amelyek az enmfikodeseknek tulajdonitanak
kozponti szerepet.
Felsobbrendusegikomplexus: Sulyos kisebbrendu-
segi erzesek nyoman, azok kompenzalasara
letrejovo tiilzott folenyre torekves.
Funkcionalis autondmia: Valamely cselekvesforma
218 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
fenntartasa akkor is, amikor az eredeti cel mar
nem ervenyes.
Hibas eletstilus: Olyan eletstilus, amely az alkal-
mazkodasban vagy a foleny elereseben nem
hatekony.
Kisebbrendiisegi erzesek: Annak felismerese, hogy
kisebb-nagyobb mertekben valamiben fogya-
tekosak a kepessegeink.
Kisebbrendiisegi komplexus: Olyan siilyos kisebb-
rendusegi erzesek, amelyek azt sugalljak, hogy
keptelenek vagyunk az elet problemainak
menldasara.
Kollektiv tudattalan: Emberi es ember elotti elode-
inktol orokolt egyetemes emlekeink.
Kompetenciamotivum: A kornyezet hatekony keze-
lesere vagy a hatekony alkalmazkodasra ira-
nyulo motivum.
Masodlagos enautonomia: Az omnagaban is orom-
szerzo enmukodes.
Megismeresi sziikseglet: Az elmenyek es tapaszta-
latok atgondolasanak es ertehnes szerkezetbe
rendezesenek igenye.
Szervi alacsonyabbrenduseg: A test valamely resze-
nek fogyatekossaga vagy seriilekenysege, mely-
nek kbvetkezteben az adott testresz fogeko-
nyabb lesz a megbetegedesekre.
11
Pszichoszocialis elmeletek
TARGYKAPCSOLAT-ELMELETEK
Selfpszichologia
Alapszorongas
A KOTODESELMELET ES A SZEMELYISEG
Kotodesmintazatok a felnottviselkedesben
A felnottkori kotodes tovabbi vonatkozasai
ERIKSON ELMELETE A PSZICHOSZOCIALIS FEJLODESROL
Enidentitas, kompetencia es kriziselmeny
Csecsemokor
Kisgyermekkor
Ovodaskor
Iskolaskor
Serdiilokor
Fiatal felnottkor
Felnottkor
Idoskor
Az epigenetikus elv
Az eriksoni elmelet osszehasonhtasa mas pszichoszocialis elmeletekkel
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Targykapcsolatok, kotodes es a meres fokusza
A jatek alkalmazasa a szemelyiseg mereseben
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
A narcizmus mint szemelyisegzavar
Neurotikus sziiksegletek
Kotodes es depresszio
A viselkedes megvaltozasa
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Elizabeth mar a kbzepiskolas evei ota sajatos modon alaldtja partnerkapcsolatail. A szerelem
kezdeten nagyon lelkes, szinte tapad a fiiira, dm kesobb ellenlmondasos viselkedest mutat.
Egyfelol igenyli a kbzelseget, masfelol meg igyekszik elvaditani magatol a partneret: veszekszik
vele, semmisegekm felbosszankodik, es hosszasan duzzog. A fiiinak elobb-utobb elege lesz
mindebbol, s a kapcsolat egyre fesziiltebbe valik. Elizabeth vegiil elszdnja magat, es megsza-
kitja a viszonyt. Ekkor azonban iijra ketelyek keritik hatalmukba. Visszatekintve neha iigy
veli, az elozo szerelme tuljo volt neki, mdskor meg semmirekellimek nevezi ugyanazt a fiilt.
Mindez aggodalommal tolti el ajovot illetoen. „ Vajon miert nem tudom megtalalni vegre a
megfelelo ferfit?” — kerdi sirdnkozva.
int az en egyre fontosabb szerepre tett
szert a neoanalitikus elmeletekben, s egyre reszle-
tesebb kepet alkottak a funkcioirol, a neoanalitikus
pszichologiaban kezdetet vette egy masik fontos
valtozas is. Ez azt hangsulyozta, hogy az en lenyeget
tekintve tarsas jelenseg. Az elmeletalkotok arra hiv-
tak fel a figyelmet, hogy a szemelyiseggel kapcsola-
tos kerdesek szinte mindig crintik a tarsas kapcso-
latokat is.
Ez a megkozelites fontos iranyvaltast is jelol:
amint a 8. es a 9. fejezetben mar ramutattunk,
Freud a szemelyiseg belso folyamataira osszpon-
tositotta vizsgalodasait. Konfliktusaink szerinte
tehat beliilrol erednek, s a kiilvilag csak annyiban
fontos szamunkra, amennyiben siirgeto igenye-
ink kielegitesehez hozzajaruL Freudhoz hasonlo-
an az enpszichologusok tobbseget is a belso fo-
lyamatok izgatjak, hiszen sokkal tobbet foglalkoz-
nak maganak az enneknak a mukodesevel, mint
a kozte es a kiilvilag kozott lezajlo kolcsonhata-
sokkal.
Ez persze nem minden enpszichologiai elme-
letre igaz, hiszen Adler (1930) peldaul, aki oly
sokat foglalkozott a folenyre valo torekves szerepe-
vel, egyben a masok iranti erdeklodest es torodest
is fontosnak tartotta. A masokkal valo harmonikus
egyiitteles igenyet Adler szocialis erdeknek nevezte,
s tigy velte, hogy ez feltetleniil sziikseges ahhoz,
hogy teljes szemelyisegge valjunk. Velemenye sze-
rint ez veliink sziiletett kepesseg, am felhivta a
figyelmet arra is, hogy ezt egesz eletiink soran
apolnunk es fejleszteniink kell.
A szemelyiseg tarsas termeszeterol vallott adleri
felfogas meglehetosen egyszeru. Mas elmeletalko-
tok joval bonyolultabb elkepzeleseket fogalmaztak
meg ugyanerrol. A tovabbiakban ezekbol ismerte-
tiink nehanyat.
TARGYKAPCSOLAT-ELMELETEK
Egy olyan elmeletcsoporttal kezdjiik, melynek tag-
jai - eredetiik es szohasznalatuk kiilonbozosege
ellenere - meglepoen hasonloak egymashoz, s
ezert targykapcsolat-elmeleteknek nevezziik oket
(attekintesiiket lasd St. Clair 1986; J. Klein 1987).
A tdrgykapcsolat kifejezesben a „targy” voltakeppen
a masik szemelyt jelenti, ezert ezek az elmeletek tulaj-
donkeppen az egyen masokkal valo viszonyaval fog-
lalkoznak.
A targykapcsolatok fogalma magatol Freudtol
ered, bar az idok soran rengeteget valtozott (Eagle
1984). Freud az en altal torteno megszallast (kate-
xist) ugy ertelmezte, hogy az en psziches koteleket
hoz letre valamely kiilso „targgyal”. A katexis celja,
hogy az osztonenbol szarmazo energiakat hateko-
nyan szabaditsa fel. A targykapcsolat-elmeletek te-
hat ezekkel a szemelyre mint targyra iranyulo kote-
lekekkel foglalkoznak. Megkozelitesiik abban is iij-
szerii, hogy vizsgalodasaik kozpontjaban immar
nem az osztonen impulzusainak kifejezodese, ha-
nem a masik szemely iranti kotodes, mint alapveto
enfunkcio Ez jelenti a szemelyiseg fo ismervet. A
tobbi neopszichoanalitikus elmelethez hasonloan,
a hangsiily itt is inkabb az enen, es nem az
dsztonenen van (peldaul Fairbairn 1954).
A targykapcsolat-elmeleteket a neoanalitikus isko-
lan beliil tobben kepviselik, s e szerzok sok tekintetben
kiilonboznek egymastol (St. Clair 1986;J. Klein 1987).
Fo temaik azonban kozosek. Eloszor is, mindannyian
azt hangiilyozzak, hogy az a mintazat, ahogyan masok-
hoz kolodiink, a kora gyermekkori interakeiokban
gyokerezik. Masodszor pedig azt feltetelezik, hogy az
igy kialakult mintazatok kesobbi eletiink soran iijra
es ujra felbukkannak es ismetlodnek.
A targykapcsolati iskola egyik legnagyobb hata-
su elmeletalkotoja Margaret Mahler (1968; Mah-
ler, Pine es Bergman 1975; lasd meg Blanck es
Blanck 1986). Az 6 elgondolasa szerint az iijsziilott
meg nem kepes kiilonbseget tenni en es nem-en
kozott, s ennelfogva iigy kezdi eletet, hogy masok-
kal mintegy osszeolvad, pszichologiai fuziot alkot.
Mahler szerint a szemelyisegfejlodes nem mas, mint
az a folyamat, ahogyan megbontjuk ezt a fuziot, es
kiilonallo, masoktol kiilonbozo szemellye valunk.
A csecsemo'nek az anyaval torteno ilyeten ossze-
olvadasat szimbidzisnak nevezziik. Ekkor meg nem
epiilnek ki az anya es a gyermek enje kozotti
hatarok (a csecsemo peldaul nem igazan erzekeli,
hogy az anya mellbimboja es az 6 sajat hiivelykujja
ket kiilonbozo dolog). A fiizio felbomlasa hat h6-
napos kor koriil indul meg. A gyermek ekkor kezdi
erzekelni, hogy sajat, kiilon lettel rendelkezik. A
mahleri elmeletben ezt nevezik szeparacios-indi-
viduacids folyamatnak.
Az individuacios folyamat soran a gyermek a
kornyezet felfedezese erdekeben eltavolodik az
anyjatol, am ennek fokozatosan kell vegbemennie.
Ez nem csoda, hiszen a gyermek mind ez idaig
semmi mast nem ismert a vilagbol, mint az anyjaval
alkotott fuziot. Ha az eltavolodas tiilsagosan hirte-
len megy vdgbe vagy tiilsagosan messzire sikeredik,
a kisgyermeket szeparacios szorongas keriti hatahna-
ba, ezert gyorsan visszasiet anyjahoz. A kicsi viselke-
dese tehat egyfajta oda-vissza jelleget mu tat.
Fel kell ismemiink, hogy a gyermekre neheze-
do' ketiranyii nyomas belso konfliktust foglal maga-
ban. Az egyik igeny arrol szol, hogy jo volna a
szeretet targyahoz, az anyahoz biijni, mintegy ujra
dsszeolvadni vele. Megjelenik azonban a szeretett
targgyal valo osszeolvadassal kapcsolatos felelem is,
s a vagy, hogy a gyermek kialakftsa sajat enjet.
Egyfelol tehat jelen van a szeparacio es az indi-
viduacio igenye, masfelol a gyermek szeretne
visszaterni az egybeolvadas korabbi kellemes ehne-
nyehez. E konfliktus a felno'ttkori viselkedesben is
nagy szerepet jatszik.
A gyermek keso'bbi alkalmazkodokepesseget
nagy’ mertekben meghatarozza az a mod, ahogyan
az anya e periodusban viselkedik. Az anyanak iigye-
sen kell laviroznia az erzelmi elerhetoseg es ako-
zott, hogy gyermeket szeliden a fiiggetlenseg ira-
nyaba terelgesse. Ha ugyanis allandoan jelen van a
gyennek eleteben, akkor megakadalyozza, hogy a
11. Pszichoszocidlis elmelelek • 281
fejlo'do' szemelyiseg megerezze az onallo let izet.
Ha pedig tiilsagosan az individuacio iranyaba tolja
gyermeket, ezzel avisszautasitas es a veszteseg erze-
tet kelti benne.
A harmadik eletevben a gyermek rendszerint
mar kialakitja az anya szilard mentalis reprezenta-
ciojat (beepiti, inkorporalja a vele kapcsolatos er-
zeseket es interakciokat). Ettol kezdve az anya szim-
bolikusan mar mindorokre a gyermekkel marad: a
targykapcsolat belsove valt, internalizalodott. A
gyermek a jovoben ketfele modon hasznalhatja fel
ezt az internalizacidt. Az elso', hogy az igy kialakitott
kepet az anyjahoz valo viszonyaban alkalmazza. A
kialakitott reprezentacio egyfajta szemiivegge va-
lik, melyen at attol fogva az anyjat latja. A masik, so't
talan meg fontosabb folyomany, hogy ezt a belso
kepet masokra is altalanositja. Eletimk soran sok
tekintetben iigy viselkediink, minthaa tobbi ember
valamikeppen anyankhoz es apankhoz (vagy a kora
gyermekkorunkban kulcsszerepet jatszo szemely-
hez) volna hasonlo.
A korai eletevek gyakran problemakkal, fesziilt-
segekkel terhesek - a rideg elutasitas elmenyet vagy
eppen a fojtogato osszeolvadas felelmet kelthetik
benniink. Az effajta problemak egesz eletimk so-
ran vegigkiserik belso targykapcsolatainkat. S valo-
ban, mivel az internalizacid a legkoraibb szubjektiv
tapasztalatainkbol ered, eltorzulasara szamos valo-
sagos veszely leselkedik. A targy lekepezese nem
mindig tiikrozi pontosan a gyermekkori tapasztala-
tokat. Nem az szamit, hogy mi tortent valojaban,
hanem az, hogy a gyermek milyen elmmyhent elte
meg az esemenyeket.
Lehet, hogy nem mindenki talalja meggyozo-
nek azt a gondolatot, hogy iigy viszonyuhink ma-
sokhoz, mintha a sztileink volnanak. „Hiszen ne-
kem mindenkivel mas a kapcsolatom” - velheti
valaki. A targykapcsolati iskola elmeletalkotoi erre
azt valaszolnak, hogy ezt csak azert hissziik igy, mert
belso nezopontbol tekintunk dnmagunkra. Mivel
ezek a mintak benniink lakoznak, nem is vehet-
jiik eszre oket. Amit eszrevehetimk, az csupan a
belso mintazat kereteben megjeleno valtozatok
sokasaga. S velhetjiik ugyan, hogy e valtozatok
nagyon kiilonfelek, az elteresek valojaban csak
arnyalatnyiak.
E felfogas szerint tehat kapcsolataink kora gyer-
mekkorban kialakult mintazata egesz kesobbi ele-
tiinkre kihatoan meghatarozza, hogyan fogunk vi-
282 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva
szonyulni a koriUottiink elo emberekhez. E minta-
zat alkotja szemelyisegiink legbensobb magjat. Nem-
csak a sziileinket, hanem mindenki mast is e szem-
iivegen keresztiil szemlch'ink.
Selfpszichologia
A targykapcsolati iskola kepviseloivel sokszor emle-
getnek egyiitt egy7 neoanalitikus szerzot, nevezetesen
Heinz Kohutot. Kohut szerint maguk a kapcsolatok
hozzak letre az ugynevczett selfetrukturat. Elmelete
eppen ezert kapta a selfpszichologia elnevezest (pelda-
ul Goldberg 1985). Az elnevezes kiilonbozosege elle-
nere, a kohuti elmelet is ugyanazzal az elmenymino-
seggel foglalkozik, mint amit masok targykapcsolat-
nak neveznek.
A kohuti gondolatmenet alapja az az elkepzeles,
mely szerint az emberek olyan narcisztikus (enkoz-
pontu) sziiksegletekkel rendelkeznek, melyek kiele-
giteset masoktol varjak. A szerzo a selftargy kifejezest
alkotta meg annak a szemelynek a jelolesere, aki
kielegiti belso sziiksegleteinket. Kora gycrmekko-
runkban a selftargyakat (a sziileinket) a szo legszoro-
sabb ertelmeben a sajat selfimk kiterjesztesekent el-
jiikmeg. Akesobbiek soran ase^atgyibarmelyszemelyt
jelentheti, am abban a formaban, ahogyan ot a sajat
sef-slrii.ktiiidnkJ>an megeljilk. A selftargyak tovabbra is a
self szolgalataban allnak, hiszen csak a self szemszoge-
bol leteznek, es a self sziiksegleteit elegitik ki.
Kohut szerint a gyermek a sziileivel torteno
interakciok reven tesz szert selfre. A sziilok a tiikro-
zes fontos szerepet latjak el: ez abban all, hogy
pozitiv, empatias es elfogado modon kezelik gyer-
mekiiket. A tiikrozes a gyermek narcisztikus ige-
nyeit elegiti ki, hiszen ez - legalabbis atmenetileg
- az univerzum kozepebe helyezi ot. A gyermek
fejlodo self-erzese kezdetben grandiozus. Aminde-
nekfelett valo fontossag erne illuziojat a fejlodes
soran bizonyos fokig sziikseges fenntartani, meg-
pedig annak erdekeben, hogy letrejohessen a fel-
nottkorba atmentheto folytonos self-erzet. Masfe-
161 azonban mersekelni, bizonyos fokig korlatozni
is kell azt, maskiilonben a gyermek nehezen tud
majd megkiizdeni az elet soran ohatatlanul jelent-
kezo kudarcokkal es frusztraciokkal.
Az egeszseges szemelyiseg eseteben a grandio-
zitas modosul, realisztikus tevekenysegekbe fordul
- ambiciova es onerzette szelidiil. A tiikrozes stilyos
zavara azonban azzal a veszellyel jar, hogy a gyer-
mek sohasem lesz kepes megfelelo self-erzes kiala-
kitasara. Ez azt jelenti, hogy felnottkoraban me-
lyebb es siirgetobb narcisztikus igenyei tamadnak,
mint masoknak (mivel ezek a sziiksegletek korab-
ban nem elegiiltek ki). Az tortenik, hogy az ilyen
szemely tovabbra is eretlen modon viszonyul a
selftargyaihoz (a tobbi emberhez), azaz keptelen
lesz oket a sajat selfjetol megkiilonboztetni. A je-
lenseg kezelese finoin egyensulyerzeket kivan: a
normalis fejlodes erdekeben a sziiloknek elegendo
mcrtcku tiikrozest kell biztositaniuk a gyermek
szamara, am megsem t ulsagosan sokat. A feladat
ugyanaz, mint az iment Mahlemel emlitett szepa-
racios-individuacios folyamat es fiizio vonatkozasa-
ban.
A tiikrozes egesz eletiink soran oriasi szerepet
jatszik emberi kapcsolatainkban (lasd Tesser
1991). A gyermekkor elmultaval a tiikrozes a szii-
lokrol mas selftargyakra torteno attetel jelenseget
is magaban foglalja. Az attetelfogalmanak e kerdes-
korben valo alkalmazasa aztjelenti, hogy a sziileink
irant kialakitott iranyultsagunkat most masok szim-
bolikus lekepezesenek referenciakeretekent hasz-
naljuk. Arrol van szo, hogy mas szemelyek lepnek
sziileink helyebe, s azt vtirjuk toliik, hogy ugyantigy
tiikrozzenek benniinket, ahogy annak idejen szii-
leink tettek. E gondolat hasonlo Mahlernek ahhoz
az elkepzelesehez, hogy a kesobbi kapcsolatok ki-
alakitasakor a sziilokrol alkotott belso targykapcso-
latainkat hasznaljuk.
Kohut szeretetfogalma a felnottkori tiikrozes-
hez kapcsolodik. A szeretetkapcsolat szerinte olyas-
valami, amelyben ket ember selftargykent szolgal
egymas szamara, es egymas tiikrei kolcsonosen ero-
sitik onbecsiilesiiket (Kohut 1977). Eszerint tehat
a felnottek egeszseges narcizmusat - melyet Kohut
az elet szerves reszenek tekintett - a kolcsonos,
empatikus tiikrozes taplalja es elegiti ki.
Alapszorongas
Az altalunk targyalt temak nemelyike mar korab-
ban felbukkan egy masik poszt-freudianus elmelet-
alkoto, Karen Horney (ejtsd mint ‘horn-eye’) mu-
veiben is (lasd a 11.1. keretes szoveget). Horney
(1937, 1945) szerint az emberek mar kora gyer-
mekkoruktol erzik azt a bizonytalansagot, amit 6
alapszorongasnak nevezett el - azt az erzest, hogy
sziileik elhagyhatjak oket, s gyamoltalanul maguk-
11. Pszichoszocidlis elmeletek
283
ra maradnak, elszigetelodnek egy ijeszto es ellen-
seges vilagban. Ez az erzes egyesekben kinzobb es
erosebb, mint masokban. Az alapszorongast csok-
kentheti, ha otthonunk biztonsagot, bizalmat, sze-
retetet, melegseget es toleranciat nyujtott sza-
munkra.
Horney iigy gondolta, hogy az emberek kiilon-
fele strategiak segitsegevel probaljak lekiizdeni
alapszorongasnkat (Homey 1937). A gyermek
megprobalhat visszaiitni mindazoknak, akik el-
hagytak ot. A felnott oly modon igyekezhet vissza-
szerezni az elvesztett szeretetet, hogy alazatosan es
behodoloan viselkedik, es sohasem tesz semmit
masok akarata elleneben. A bizonytalansagerzes
lekiizdesenek harmadik lehetosege a tiilsagosan
nagyra novelt dnerzet: a gyermek, aki mar lemon-
dott arrol, hogy visszaszerezze sztilei szeretetet, ta-
lan iigy probalja enyhiteni gyamoltalansagerzeset,
hogy masok felett probal hatalmat szerezni.
Horney az ordogi kor elnevezest talalta az
alapszorongasbol credo mintazat leirasara. Esze-
rint a bizonytalansagerzes oriasira nott szeretet-
igenyt valt ki. Ha ezt a sok-sok megkiizdesi strategia
egyike reven sem sikeriil kielegiteni (s ez gyakran
igy van!), akkor ettol meg tovabb siilyosbodik a
szorongas es a bizonytalansag. A kor csak azaltal
torheto meg, ha a szeretetigeny tenylegesen kiele-
gitodik.
A KOTODESELMELET
ES A SZEMELYISEG
Az iment targyalt elkepzelesek sok szempontbol
hasonloak azoknak a szerzoknek az allaspontjahoz,
akik az anya-gyermek kotodest vizsgaltak (peldaul
Ainsworth, Blehar, Water es Wall 1978; Bowlby
1969, 1988; Sronfe es Fleeson 1986). A kotodes
annyit jelent, mint erzehnileg kapcsolodni valaki
mashoz. Az ilyen kotelek iranti igeny az emberi let
egyik talpkove (lasd Banmeister es Leary 1995).
Az elso kotodesteoretikus, John Bowlby az imp-
rintinggel kapcsolatos etologiai vizsgalatok nyo-
man jott ra arra, hogy ha az anya hordozza vagy
szorosan koveti kicsinyet, ezzel fontos biologiai celt
szolgal: kozel tartja az ntodot dnmagahoz, s ezaltal
noveli annak tulelesi eselyeit.
A kotodeselmelet alapgondolata, hogy a csecse-
A korai kotodesmintazatok befolydsolhatjak a kesobbi tarsas
kapcsolatok minoseget
moert felelos anya (vagy mas szemely) biztos alapot
nyiijt a gyermek szamara (lasd a 11.1. abrat). A
csecsemonek sztiksege van arra, hogy tudja, elete-
nek legfobb szemelyere mindig szamithat, akarmi
tortenjek is. Ez a biztonsagerzes nyiijtja szamara azt
a kiindulopontot, ahonnan megkezdheti a vilag
felfedezeset, s ez szolgal menedekiil, ha veszely
fenyeget.
Az elmelet masik vezerfonala, hogy a gyermek
belso mentalis „mnnkamodelleket” epit fel a ma-
sokkal valo kapcsolatara es ennek miikodesere vo-
natkozoan, s kesobb ezeket hasznalja a vilaggal valo
viszonyanak kialakitasaban (Bowlby 1969). A gon-
dolatmenet nem all tavol a mahleri internalizalt
targykapcsolatok es a kohuti selftargy fogalmatol.
A csecsemokotodesi vizsgalatoknak se szeri, se
szama. Az egyik legismertebb modszer a Mary Ains-
worth es mnnkatarsai (Ainsworth es mtsai 1978)
altal kidolgozott idegenhelyzet-vizsgalat. E nyolc-
perces esemenysorozat szereploi a csecsemo, az
anya es egy idegen szemely. A kiserlet kozeppont-
jaban ket kitiintetett idopillanat all: amikor a csecse-
mo egyedtil marad az idegennel, es amikor az anya
visszater. A kutatok gondosan figyelik a csecsemo
magatartasat, s legfokeppen az erdekli oket, hogyan
viselkedik akkor, amikor anyja ujra belep az ajton.
Az eljaras segitsegevel negyfele mintazatot azono-
sitottak. A biztos kotodeA гг mutatja, ha a csecsemo az
anya tavozasakor sirva fakad, visszatertekor pedig bol-
dogan, lelkesen fogadja ot. Ezzel szemben all a bizony-
talan kotodes harom tipusa. Az ambivalens (vagy ellendl-
16) csecsemo eloszor olbe kapaszkodik, es szokatlanul
idegesse valik, ha anyja kikeriil a latoterebol. Az anva
284
Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
' A . »- -Г-------------------------------------”------------------'
11.1. Az elmeletalkoto esaz elmelet: Karen Homey
( ' i ~ _ _<«L
Bar Horney munkassaga joreszt az
alapveto szorongasnak az emberi visel-
kedesben betoltott szerepevelfoglalko-
zik, volt mondanivaloja a nokkel kap-
csolatos pszichoanalitikus elkepzele-
sekrol is. Elesen biralta Freudot, mond-
van, hogy sikeriilt mindent elrontania,
amit csak le he tett.
Tudjuk, hogy Freud szerint a no
eletenek egyik fo problemaja, hogy
nines penisze, ezert kasztraltnak es alacsonyrendunek
erzi magat, s irigyli aferfiakat. Horney homlokegyenest
ellenkezo nezetet vallott — ennek egyik oka sajat elete-
nek elmenyeiben rejlik (Horney eletrajzarol lasd
Quinn 1987). Hatartalan biiszkeseg es boldogsag tol-
totte el, amikor gyermeket sztilt, es anyai teendoi koze-
pette ebredt ra, mennyivel szegenyesebbek a ferfiak
ezzel kapcsolatos elmenyei. Mivel aferfi csupanjelen-
tcktelen szerepet jatszik az uj elet megteremteseben es
felneveleseben, Horney szerint melyseges kisebbren-
dusegi erzese kell hogy legyen. E felismerest Horney
sajat terapias tapasztalatai is megerosftettek, hiszen
ferfi paciensei sok-sok taniijelet adtak annak, hogy
mennyire irigylik a noket azert, hogy
kepesek gyermeket sztilni.
E kisebbsegi erzest a ferfiak reszben
teljesitmenyigennyel probaljak kom-
penzalni. Az egesz flzleti es kereskedel-
mi elet szanalmas kiserlet a teremtesre,
az alkotasra, am ez sohasem merheto a
noknek ahhoz a kepessegehez, hogy
gyermeket tudnak a vilagra hozni. A
teljesitmenyhajsza mellett a ferfiak
ugyanakkor megkiserlik hatterbe szon tani es leertekel-
ni a noket. Am meg a nok jogainak megkerdqjelezese-
vel sem tudjak onmaguk elott elleplezni azt a tenyt,
hogy ok sohasem valhatnak a tarsadalomnak a nokhoz
foghatoan ertekes tagjaiva.
Horney harcosan ervelt amellett, hogy a nok ki-
sebbrendusegi hajlandosaga nem a peniszirigysegbol
ered, hanem abbol a kulturalis kozegbefl, amelyben
kenytelenek elni. Ha a no alacsonyrendunek tekinti
magat, az csak attol van, hogy a ferfitarsadalom jo ideje
ekken t kezeli ot. A nok nem peniszt akarnak noveszteni
maguknak, hanem arra vagynak, hogy a tarsadalom
teljes jogu tagjaikent fogadjak el oket. (Horney 1885-
visszatertekor elutasitoanesdiihosen viselkedik. Olbe
keredzkedik, de aztan mindenfele simogatast merge-
sen elharik Az eZfccni/A'mintazatban a csecsemo az anya
tavoztakor nyugodt marad, visszatertekor pedig elke-
riilo, elutasito modon fogadja. Mintha eleve vama,
hogy anyja hagyja el ot, s ekkepp torolna meg ezt.
A kozelseg
fenntartasa:
elerhetoseg
Biztonsagforras:
a kpmfort es
a megerosftes
helye
Biztos bazis:
jo kundulopont
a kornyezet felderitesehez
11.1. ABRA A kotodes hdrom meghatdrozo vondsa es hdrom
funkcioja: A kbtodes biztonsagos kiinduldpontot kinal a komye-
zetfelfedezesehez, kozeli es biztonsagos helyen tartja a csecsemot,
es komforterzest nyujt (Hazan es Shaver - 1994 - nyorndn)
Kezdetben ugy gondoltak, hogy minden csecse-
mo besorolhato a fenti harom csoportba. Kesobb
azonban egy iijabb, ritkabb tipust azonositottak, a
megzavart (dezorganizalt, dezorientalt) gyermekek
csoportjat (Main esSolomon 1986). Az ide tartozo
csecsemok viselkedese a legvaltozatosabb lehet.
Olykor ellentmondasosnak (peldaul kozeledik, am
kozben felreforditja a fejet) vagy furcsanak tunhet
(peldaul megmerevedik, mintha szediilne). Ez a
magatartasmod jelentos kiilonbsegeket mutat,
amikor a csecsemoket a ket sziilovel kiilon-kiilon
vizsgaljak (Main es Solomon 1986): elofordul,
hogy a kisgyermek az egyik sziilohoz biztonsagosan
kotodik, a masikhoz pedig szinte egyaltalan nem.
A kbtodes tipusaban mutatkozo kiilonbsegekre
a vizsgalati szemelyek otthonaban vegzett vizsgala-
tok soran talaltak magyarazatot (Ainsworth 1983;
Ainsworth es mtsai 1978). A biztonsagosan kotodo
csecsemo edesanyja fokozottan odafigyel a gyer-
mek sirasara, mosolyat pedig szinte azonnal eszleli
es nyugtazza. Az ilyen mamak „szinkron” modon
ben szidetett, s kora kulturaja a jelenleginel sokkal
nagyobb mertekben korlatozta a noket.)
Vajon mit gondolt minderrol (az akkor meg elo)
Freud? 6 maga sohasem valaszok kozvetleniil Horney
erveire, am elete vege fele megiscsak 1'rt valamit, ami
akar Horneynek is szolhatott: „Nem volnank tulsago-
san meglepve azon, ha egy noanalitikus, aki meg nem
kello melysegben gyozodott meg sajat peniszirigysege-
nek intenziv mivoltarol, elmulasztana megfelelo fon-
tossagot tulajdoni'tani e tenynek a sajat paciensei kap-
csan” (Freud 1949/1940). Roviden tehat Freud Hor-
ney elmeletenek forrasat a szerzo peniszirigysegeben
velte felfedezni.
Horney szamos olyan temat vetett fel, amelyek elo-
revetitettek a kesobbi pszichologiai elmeletek arnye-
kat, es osszessegeben jelentos hatast tett a nyugati kul-
tura fejlodesere. A feminista mozgalom elofutarakent
nem allt egyediil, amikor azt hangoztatta, hogy a no
identitasa nem pusztan abbol all, hogy csodalja es
tamogatjafeije identitasat. Anoknek-vallotta Horney
- ki kell alaki'taniuk a sajat identitasukat, fejleszteniiik
kell kepessegeiket, es sikeres eletpalyat kell befutniuk.
Karen Horney tehat valoban megelozte korat.
viselkednek - tehat iigy, hog}7 a csecsemo sokfele
megnyilvamilasara mindig megfelelo valaszt adnak
(Isabella, Belsky es von Eye 1989). Az ambivalens
kisbaba anyja kovetkezetlen: nem mindig megko-
zelitheto erzelmileg, sot neha kifejezetten elutasit-
ja es semmibe veszi gyermeket.
A csoportok kozotti kiilonbseget erdekes modon
nem mindig az anyak tenyleges viselkedesenek elte-
resei okozzak. A biztonsagosan es az elkeriilo modon
kotodo csecsemok eseteben az edesanyak nem kii-
lonboznek abban, hogy osszessegeben mennyi ideig
tartjak olben gyermekiiket. Megfigyeltek azonban,
hogy az elkeriilo csecsemo anyja valahogy kevesse
hajlik arra, hogy akkor vegye fel a gyermeket, amikor 6
maga akarja ezt. Az idozites tehat rendkiviil fontos.
A fenti eredmenyek fenyeben Hazan es Shaver
(1994) a kovetkezo kerdesre adhato valaszok alapjan
jellemeztek a biztonsagos, az ambivalens es az elkerii-
lo kotodes mintazatait: „Vajon szamithatok-e arra,
hogy a kotodesem targyat kepezo szemely sztikseg
eseten elerhetolesz es ram figyel majd?” A lehetseges
11. Pszichoszocialis elmeletek * 285
valaszok - az „igen”, a „nem” es az „esetleg” - eppen
az emlitett kotodesi mintazatoknak felelnek meg.
A bizonytalan kotodesen iigy lehet tuljutni,
ha a kesobbiek soran sikertil olyasvalakit talalni,
akivel biztonsagosabb kotodes alakithato ki. Ez
azonban gyakran azert nehez, mert a bizonytalan
kotodes olyan viselkedesmintazatot fejleszt ki,
amely elidegenit masokat, ez pedig hatraltatja az
uj kotodes kialakitasat. Az ambivalens mintazatot
jellemzo egyideju ragaszkodas es elutasitas igen
nehezen kezelheto (emlekezziink a fejezet beve-
zetojeben leirt peldara, Elizabeth-re, akit e prob-
lema felnottvaltozata jellemez). Hasonlo a hely-
zet az elkeriilo mintazatnal jelentkezo tartozko-
das es tavolsagtartas eseten. E mintazatok elriasz-
tanak toliink masokat, s ez iijra csak azt a mely
meggyozodesiinket erositi, hog}' senki sem siet a
segitsegiinkre, ha majd bajban lesziink. A bizony-
talan kotodesi mintak ilykeppen mindig iijraszii-
lik onmagukat.
Vajon milyen kovetkezmenyekkel jarnak a korai
kotodesmintazatok a kesobbi eletiinkre? Ha rovid
idotartamot vizsgahmk, azt latjuk, hogy az egyeves
kori mintazatok hateves korban meg mindig jelen
vannak, meg ha kisse modosult formaban is (lasd a
11.1 tablazatot). Egy vizsgalat kimutatta, hogy a
gyermekek 84 szazalekanal visszakovetkeztetheto
volt a korabbi kotodes mintazata annak alapjan,
hogy az aktualis helyzetben a gyermek milyen va-
laszt adott a sziilonek (Main es Cassidy 1988, 1.
vizsgalat). A korabban biztosan kotodo gyermekek
meg mindig biztosan kotodtek, az elkeriilok meg
mindig elkeriilok voltak, az ambivalensek pedig
tovabbra is fiiggonek es mogorvanak bizonyultak.
A zavarodottan kotodo csoport eseteben azon-
ban meglepetes erte a kutatokat. Szerepcsere tor-
tent: a gyermekek iranyitottak sziileiket! Voltak,
akik mintegy ,,megtorlas”-kent szekiroztak es meg-
alaztak sziileiket, masok azonban gondoskodo mo-
don viselkedtek. Mas vizsgalatok kimutattak, hogy
az ilyen gyermekek sziilei maguk is traumatikus
koriilmenyek kozott nevelkedtek. Ebbol megert-
hetjiik, mi is tortenik voltakeppen a gyermekkor e
ket korai szakaszaban. A traumatizalt sziilo jelzesei
osszezavaijak, sot megremitik a gyermeket (Main
es Hesse 1990). Egyeves korban ez zavart viselke-
dest okoz. A hateves gyermek azonban mar jobban
megerti, mi is tortenik koriilotte, s ezert neha sztilo-
kent kezd viselkedni a sajat sziilojcvcl szemben.
286 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
11.1. TABI AZAT A kotodessel dsszefiiggo viselkedes negy formaja az elso es a hatodik eletev dsszehasonlitasa alapjan (Main es Cassidy nyoman 1988)
Az egyeves kori kotodesmintazat elnevezese Az egyeves kori viselkedes A hateves kori viselkedes
Biztonsagos Interakciot, kozelseget, kapcsolatot keres a visszatero sziilovel. Konnyen meg- nyugtathato es konnyen visszater a jate- kahoz. Beszelgetest kezdemenyez a visszatero sziilovel, vagy reagal annak kozeledese- re. Vegig nyugodt marad.
Elkeriilo Aktivan elkeriili es figyelmen kiviil hagy- ja a visszatero sziilot, felrenez, a jateka- val foglalkozik. A leheto legkisebbre csokkenti a visszate- ro sziilovel valo interakcios alkalmakat, roviden pillant ra es keveset beszel hoz- za. Hamar visszater a jatekaihoz.
Ambivalens A szeparacio okozta distresszt a sziilo ne- hezen tudja oldani. A gyermek kapcso- latot keres, am a harag finom vagy nyflt jeleit mutatja. A testtartas es a hanghordozas az intimi- tas es a dependencia erzeset kelti, am a gyermek bizonyos foku ellenallast, az ellensegesseg finom jeleit mutatja.
Megzavart • Hat eves korban e A zavarodottsag (ellentmondasos jelze- sek) vagy a dezorientacio (megmereve- des) egy vagy tobb jelet mutatja, am rendszerint csak az egyik sziilo fele. mintazatot inkabb kontrollalonak nevezik. Atmenetileg reszleges sziiloi szerepet vesz fel a sziilovel valo kapcsolataban. Megprobalja ellenorizni es iranyitani a sziilo viselkedeset, akar a sziilo megala- zasa, akar nyiltan aggalyoskodo gondos- kodas reven.
Kotode smintazatok
a felnottviselkedesben
A gyermekkori kotodesi viselkedes roppant izgal-
mas kutatasi teriilet, am benniinket jobban erde-
kelnek ennek felnottkori kihatasai. Az e teren foly-
tatott vizsgalodasok kiindulopontja az, hogy a gyer-
mekkorunkban kialakitott kapcsolati mnnkamo-
delleket magunkkal hozzuk a felnottkori eletiink-
be is, s ezek alakitjak kesobbi kapcsolatainkat. A
korai kotodesmintazatok mintegy szemelyisegiink
magjat kepezik, amennyiben tarsas kapcsolataink-
ban kifejezodnek.
Az utobbi evekben goinba modra szaporodnak
a felnottkori kotodesmintazatokkal kapcsolatos
vizsgalodasok (attekintesiikre lasd Ainsworth 1989;
Hazan es Shaver 1994; Parkes, Stevenson-Hinde es
Marris 1991; Sperling es Berman 1994). Az elso
kutatasok egyike Cindy Hazan es Phillip Shaver
(1987) nevehezfuzodik. Ok egy kerdoiv kitoltesere
kertek a vizsgalati szemelyeket, s ennek alapjan a
biztonsagosan, az ambivalensen vagy az elkeriilo
modon kotodoek csoportjaba soroltak oket (a fel-
nottkori kotodesvizsgalatok rendszerint e harom
kategoriaval dolgoznak). Ezutan a vizsgalt szeme-
lyek tobb skalan ertekeltek eletiik addigi (multbeli
vagy jelenlegi) legfontosabb szerelmi kapcsolatat
(11.2. abra).
Ezt a kapcsolatot a biztonsagosan kotodok a
masik ket csoportnal boldogabbnak, baratsago-
sabbnak es megbizhatobbnak irjak le, s ez altala-
ban hosszabb ideig is tart. Az elkeriilok a tobbiek-
nel kevesbe fogadjak el partneriik hibait. Az arnbi-
valensek megszallottan meriilnek el a szerelem-
ben, melyben a viszonzas es az egybeolvadas iranti
vagy kinzo hangulati ingadozassal, vad fellangola-
sokkal es feltekenysegi rohamokkal keveredik.
Ugyanok gyakrabban szamolnak be arrol, hogy
hajlamosak elso latasra szerelembe esni.
Hazan es Shaver a kapcsolatok jelleget megha-
tarozo mentalis modelleket is vizsgaltak (lasd a
11.2. tablazatot). Itt megintcsakjelentos kiilonbse-
11. Pszichoszocialis elmeletek • 287
11.2 ABRA A biztonsagosan kotodofelnottek jobban megbiznak szerelmi partnerilkben, mint a tobbi csoport tagjai, az ambivalensen
kotodok kenyszeresebbek, az elkeriilok pedig kevesbe fogadjak el partnerilk hibdit (Hazan es Shaver nyoman 1987)
gek mutatkoztak. A biztonsagosan kotodok sze-
rint a szerelem valosagos es tartos eleterzes. Az
elkeriilok cinikusabbak, es azt alhtjak, hogy a
romantikns szerelem nem lehet tartos. Az ambi-
valensen kotodok termeszetesen ambivalensen
nyilatkoztak: szerintiik szerelembe esni gyerekja-
tek, ez gyakran meg is tortenik veliik, am ez szinte
sohasem tartos. Mas vizsgalatok azt talaltak, hogy
az ambivalens egyetemi hallgatok gyakrabban
alakitanak ki elvakult es fiiggo jellegii kapcsola-
tokat (Collins es Read 1990). Az elkeriilok ritkab-
ban lesznek szerelmesek (Feeney es Noller
1990). Mindezekkel szemben all a biztonsagos
kotodok szerelmi kapcsolata, ami a kblcsonos fiig-
gosegre, az elkotelezettsegre es a bizalomra epiil
(Simpson 1990).
A felnottkori kotodes tovabbi
vonatkozasai
A felnottkori kotodesmintazatok szamos mas mo-
don is megnyilvanulnak. Hazan es Shaver (1990)
megvizsgaltak, igaz-e az, hogy a kotodesmintazatok
a munkahoz valo hozzaallast is befolyasoljak. Tud-
juk, hogy az ambivalens kotodes mindig bizonyta-
lansagerzettel jar. Ezzel osszhangban az ambivalens
11.2. TABLAZAT
A szerelem mentalis modelljei harom kiilonbozo kotodesmintazatu
csoportba tartozo felnotteknel (Hazan es Shaver nyoman 1987)
A biztonsagosan kotodo felnottek masoknal nagyobb aranyban egyetertettek azzal, hogy:
Bizonyos kapcsolatokban a romantikns szerelem valoban hosszan tarto. s nem sztirktil el az idok folyaman.
A biztonsagosan kotodo felnottek masoknal kisebb aranyban ertettek egyet azzal, hogy:
A regenyekben es filmekben abrazolt, testet-lelket elborito, romantikns szerelem a valosagban nem letezik.
Az elkeriiloen kotodo felnottek masoknal nagyobb aranyban egyetertettek azzal, hogy:
A langolo, romantikns szerelem a kapcsolat kezdetcn gyakran elofordul, am nem tart az idok vegezeteig.
Nehez olyasvalakit talalni, akivel igaz szerelembe lehet esni.
Az ambivalensen kotodo felnottek masoknal nagyobb aranyban egyetertettek azzal, hogy:
Szerelembe esni nagyon konnyui.
Gyakran kapom azon magam, hogy mar megint szerelmes vagyok.
288 • Olodik resz: Neoanalitikus perspektwa
szemelyek gyakrabban szamolnak be arrol, hogy el-
kedvetlenitoen keves elismerest kapnak a inunkahe-
lyiikon, es soha nem erzik magukat biztonsagban.
Ugyanok keszseggel bevalljak, hogy munkajukat az mo-
tivalja, hogymasok sokra tartsak oket. Azt is tudjuk, hogy
az elkeriilo kotodesmintazatii szemelyek kapcsolatai ke-
vesbe szorosak. Ezt igazolja, hogy ok szeretnek elmelyiil-
ten dolgozni, es megszabadidejiikben sem nagyon keres-
nek maguknak tarsas kapcsolatot. Hazan es Shaver sze-
rint az elkeriilok a mimkat arra hasznaljak, hogy ne
kelljen szembenezniiik kapcsolataik szegenyessegevel.
Megvizsgaltak a felnottkori kotodesmintazatok es a
stressz kapcsolatat is. Az egyik kutatas soran (Simpson,
Rholes es Nelligan 1992) noket kertek arra, hogy
szorongaskelto feladatot hajtsanak vegre. Ezutan ot
percen at varakoztattak oket partneriik tarsasagaban -
aferfiakiigy tudtak, ok masfajtafeladatotkapnakmajd.
A nok kotodesmintajuknak es szorongas! szintjuknek
megfeleloen reagaltak. A szorongas novekedesevel a
biztonsagosan kotodo nok tobb tamogatast kertek
partneriiktol, elmeseltek neki, milyen instrukciot kap-
tak, mit ereznek es igy tovabb. Az elkeriilo tipusu nok
eppen ellenkezoenviselkedtek. Minel jobban szorong-
tak, annal kevesebb tamogatast igenyeltek.
A ferfiak kozott hasonlo kiilonbsegeket talaltak. A
biztonsagosan kotodok annal jobban tamogattakpart-
neriiket, minel jobban szorongott. Az elkeriilok azon-
ban epp forditva: minel jobban szorongott and, annal
feeA/ienyugtatgattak (lasd meg Kobak es Hazan 1991).
Ezek az eredmenyek arra emlekeztetnek, ahogyan a
csecsemok viselkedtek az „idegcnhclyzct’-kiserletbcn.
A biztonsagosan kotodo szemelyeket a stressz a kapcso-
latkereses iranyaba terelte, s ok a tamasznyujtasra es
annak elfogadasara egyarant kepesek voltak. Az elke-
riilok eseteben azonban a stre&sz - meg a csekely miivi
stressz is — azt eredmenyezte, hogy minden kontaktust
lezartak onmaguk es tarsas komyezetiik kozott.
Egy masik vizsgalat hasonlo eltereseket talalt az
Izraelt fenyegeto raketatamadasok okozta felelemmel
valo megkiizdes kapcsan (Mikulincer, Florian es Weller
1993). Az elkeriilok a tobbieknel tavolsagtartobb meg-
kiizdesi taktikakat alkalmaztak (peldaul megprobaltak
nem belegondolni a valddi helyzetbe). Az ambivalensek
tobb hatastalan emociofokuszu reakciot adtak (magu-
kat bfraltak, es azt kivantak, barcsak maskent erezne-
nek). Itt is a biztonsagosan kotodok voltak azok, akik a
felelem feloldasara masok tarsasagat kerestek.
Erdekes kerdes az is, hogyan viszonyulnak egymas-
hoz a kiilonbozo kotodesmintazatii partnerek. Nem
meglepo, hogy a biztonsagosan kotodok a legele-
gedettebbek, es ok jonnek ki legjobban egymassal
(Collins es Read 1990). Mindket partner elegedet-
len azokban a kapcsolatokban, ahol vagy a ferfi
elkeriilo, vagy a no ambivalens - es megis: minden
elegedetlenseg ellenere ez a legtartosabb partner-
viszony (Kirkpatrick es Davis 1994). Vajon miert?
Talan azert, mert az elkeriilo ferfi a konfliktust
ugyaniigy keriili, mint a kozelseget, es elsiniitja az
utat a kapcsolat elott. Az ambivalens no viszont
jobban jar, mert neki kell dolgoznia a kapcsolat
fennmaradasaert, s ezt rendszerint meg is teszi.
Talan nem erdektelen elmondanunk, hogy elkerii-
16 es elkeriilo, valamint ambivalens es ambivalens sze-
mely roppant ritkan lep egymassal viszonyba
(Kirkpatrick es Darts 1994). Ez osszhangban van azzal,
hogy a bizonytalanul kotodo szemelyek odzkodnak az
olyan kapcsolatoktol, amelyben ugyaniigy kezelik oket,
mint amit gyermekkorukban megszoktak. Az elkerii-
idk nem vonzodnak az erzehnileg megkozelithetetlen
partnerekhez, s az ambivalensek is hiizodoznak a kiis-
merhetetlen tarstol (Collins es Read 1990; Kirkpatrick
es Davis 1994; Pietromonaco es Camelley 1994;
Simpson 1990).
A fenti eredmenyek ellentmondanak annak a gon-
dolatnak, mely szerint az emberek iijra es ujra a korab-
bi kapcsolataik megismetlodeset keresnek, Annyi
azonban bizonyos, hogy kielezetten erzekenyek va-
gyunk a korabbi problemaink ujboli felbukkanasanak
jeleire. Az elkeriilok tehat - minthogy elenken el az
emlekezetiikben az a mentalis modell, hogy masok
erzelmileg es egyeb modon becsaphatjak oket — olyan
kapcsolatra vagynak, amelyben a korabbinal tobb a
kozelseg. Ugyanigy az ambivalensek is fajo elmenyt
hordoznak arrol, hogy masok mennyire kiszamithatat-
lanok, s ezert a konzisztensebb viselkedesii tars vonzza
oket, meg akkor is, ha ez a „kiszainithatobb magatar-
tas” nem mas, mint a kovetkezetes elkeriiles.
ERIKSON ELMELETE
A PSZICHOSZOCIALIS
FEJLODESROL
Erik Erikson elmelete (1950, 1963, 1968) minden
bizonnyal a legkidolgozottabb pszichoszocialis neo-
analitikus megkozelitesek egyike. A szerzo osztja
Freud nezetet arrol, hogy a szemelyiseg egymast
11. Pszichoszocialis elmeletek • 289
Az egesz eleten at tartofejlodes elvenek
ertelmebm eletilnk minden szakasza
egyarant fontos - a csecsemokortol az
idoskorig
koveto szakaszok soran valik egyre fejlettebbe. A
ket elmelet azonban tobb fontos kerdesben elter
egymastol. Mig a freudi pszichoszexualis fejlodes-
elmelet azt irja le, hogy a fejlodes kiilonbozo foko-
zataiban mikeppen koncentralodik a szexualis
energia az egyes erogen zonak menten, az eriksoni
gondolatmenet pszichoszocialis hangsiilyfi: az elet
soran megtapasztalt tarsas jelensegek szemelyiseg-
fejlodesi hatasaival foglalkozik.
A masik kiilonbseg a vizsgalt eletszakasz teije-
delrneben jelenik meg. A Freud altal leirt pszi-
choszexualis szakaszok az elet elso nehany eveben
bontakoznak ki. Erikson ezzel szemben iigy veli,
hogy a szemelyiseg az egesz eletiit soran - a sziile-
testol az erett koron at a halalig - fejlodokepes, es
egyik szakasz sem kitiintetett fontossagii a tobbihez
kepest. Erikson tehat az elsok kozott vezette be az
eletciklus-szernleletet, azt a felismerest, hogy a sze-
melyisegfejlodes az egesz eletiinkon at tart. Sokak
szerint ez volt a szerzo legjelentosebb hozzajarulasa
a pszichologiahoz.
Enidentitas, kompetencia
es kriziselmeny
Erikson elmeletenek kozponti teinaja az en-
identitas es annak fejlodese (1968, 1974). Az
enidentitas nem mas, mint a tarsas valosaggal valo
kolcsonhatas nyoman kialakulo, tudatosan megelt
enelmcny. A szemely enidentitasa a tarsas kornye-
zet valtozasaira adott valaszul allandoan valtozik.
Erikson szerint az eletben a legfobb dolgunk, hogy
fcalakitsuk es megorizztik eros enidentitasunkat:
ennek hianyat tekintette minden baj gyokcrcnck.
Az eriksoni elmelet masik fo gondolatkore a
fcompeten ciaval kapcsolatos. Amint rovidesen latni
fogjuk, az egyes szakaszok valamikeppen mindig a
dolgok uralasaval fiiggenek ossze (peldaul autono-
mia, kezdemenyezes, iparkodas). Egy-egy szakasz
sikeres teljesitese utan novekszik a szemely kompe-
tenciaerzese, sikertelenseg eseten pedig alkalmat-
lansagerzet lep fel. Erikson elmeletenek e vezermo-
tivuma - tehat az, hogy tetteink rugoja a kompe-
tenciatorekves — nemikepp hasonlo a 10. fejezet-
ben targyalt White-fele kompetenciaelmelethez.
Az emberi fejlodest Erikson iigy tekintette, mint
valamely kiilonosen fontos problema felbukkana-
sat es megoldasat az egyes szakaszokban. Elkepze-
lese szerint minden egyes fazisban pszichoszocialis
krizist, konfliktust eliink meg. (A krizis es a konflik-
tus fogalma ez esetben felcserelheto, bar a minden-
napi szohasznalathoz kepest eltero jelentessel bir.)
Erikson szerint a krizis vagy valsag mindig egyfajta
fordulopont- olyan eletszakasz, amely oriasi novekedesi
lehetoseget rejt magaban, am egyben fokozottabban
seriilekennye is teszi a szemelyt. Az egyes valsagidosza-
kok viszonylag hosszuak (egyikiik sem rovidebb egy
teljes evnel), koziiliik nehany pedig meglehetosen
hosszii (akar hanninc ev is lehet). E szohasznalatban
tehat a krizis nem annyira az idot, hanem a megoldan-
d6 problema jelentoseget hangsidyozza.
Az egyes krizisek konfliktusai nem szemelyek
kozott, sot nem is a szemelyisegen beliil jelentkez-
nek (mint peldaul a freudi elmeletben), hanem
arra utalnak, hogy sikeriil-e elernunk bizonyos pszi-
chologiai „minoseget” avagy nem. Erikson szerint
egy-egy konfliktus soha nem er veget: meg ha siker-
rel meg is oldjuk abban az idoszakban, amikor a
legintenzivebben kinoz benniinket, akkor sem
uralhatjuk egyszer s mindenkorra. A konfliktus
olyan, mint a biivopatak - kiilonbozo formaban es
mcrtekbcn iijra es tyra talalkozunk vele.
290 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
Erikson osszesen nyolc pszichoszocialis szakaszt
irt le. Az elso negy lenyegeben hasonlo a freudi
pszichoszexualis fejlodesi fazisokhoz. Minden sza-
kasz a tarsas kornyezettel valo interakcio valamely
konkret, konfliktussal vagy valsaggal terhes aspek-
tusa kore szervezodik. Minden konfliktus ket, egy-
massal clienteles kimeneteli lehetoseget kinal, s
ezek egy-egy pszichologiai „minoseg” ellenpontja-
kentjelennek meg: ezek egyike mindig adaptivabb,
mint a masik. Az egyes szakaszok eriksoni elneve-
zese utal a krizis termeszetere.
Az emberek iigy jutnak till az egyes szakaszo-
kon, hogy valamifele egyensiilyt alakitanak ki a ket
erintett minoseg kozott. Nem pusztan arrol van
szo, hogy a ,J6” minoseget kell elerni. Az is fontos,
hogy a fejlodo en bizonyos fokig mindket polust
megelje, mivel a kivanatos polus tulhangsidyozasa
egyoldalusaghoz, ez pedig ujabb problemakhoz
vezet. Ha peldaul valaki az elso szakasz konfliktusa-
bol csupan az „alapveto bizalom” elmenyet ismeri,
es fogalma sines az „alapveto bizalmatlansag”-r61,
az eletkeptelen lesz a vilagban, mely - mint tudjuk
- korantsem mindenkor megbizhato.
Az egyes szakaszokon valo sikeres tuljutas azon-
ban megiscsak azt kivanja meg, hogy a vegen vala-
hol a pozitiv polushoz kozelebb kossiink ki. Ha ezt
elertiik, akkor bizakodobban nezhetimk a kovetke-
zo konfliktushullam elebe. Erikson tobbfele szoval
probalta jellemezni, mit erzimk ekkor: enmino-
segrol, enerorol, sot „erenyrol” (virtue) beszelt
(Erikson 1964; Stevens 1983). Az egyszer mar elert
enminoseg a kesobbi elet soran mar szemelyise-
giink resze marad.
Erikson erosen odzkodott attol, hogy eletkori
nonnakat hatarozzon meg az egyes szakaszok be-
hatarolasara. Ugy gondolta, hog}’bar mindannyian
sorra atmegyimk minden fazison, az egyes szeme-
lyek menetrendje kiilonbozo. Nagyon nehez ugyanis
meghatarozni, hogy egy-egy szakasz mikor veszi
kezdetet es mikor cseng le. Az alabb jelzett eletkori
hatarok tehat csupan durva becslesek.
Csecsemokor
Az eriksoni elmeletben az elso pszichoszocialis sza-
kasz (lasd a 11.3. abrat) a csecsemokor, vagyis nagy-
jabol az elet elso esztendeje. E szakasz konfliktusa
- az elet elso es legfontosabb krizise - az alapveto
bizalom es az alapveto bizalmatlansagkozott fesziil. A
csecsemo ebben az idoszakban meg teljesen kiszol-
galtatott, hisz alapveto sziiksegleteinek kielegiteset
masoktol kell varnia. Ha ezt megkapja, akkor a
biztonsag es a bizalom erzeset eli meg — ezt abbol
latliatjuk, hogy jol eszik, bekesen alszik es rendben
mukodik az anyagesereje. Gondozoi nyugodt lelek-
kel magara hagyhatjak egy idore anelkiil, hogy ez
megviselne, minthogy mar megtanulta, hogy biz-
hat abban, hogy vissza is fognak terni. A bizalmat-
lansagot a nyugtalan alvas, a szeszelyes etvagy, a
szekrekedes es a magarahagyottsag okozta lelki
zavar jelzi.
A bizalomerzet tehat az alapja, hogy hinni tu-
dunk a vilagban, onmagunkban es emberi kapcso-
latainkban. A szcmelyisegfejlodes eme alapkovet
olyan tarsas kolcsonhatasok formaljak ki, melyek-
ben a gondozok szeretettel odafigyelnek a gyer-
11.3. ABRA Az Erikson-fele nyolc
pszichoszocidlis szakasz, a becsiilt elet-
kori hatdrokkal, es az egyes periddu-
sok legfontosabb krizisevel
11. Pszichoszocialis elmeletek • ж
mekre. A bizalmatlansag erzeset a kovetkezetlen
banasmod, az erzelmi elzarkozas vagy az elutasitas
valtja ki. E leiras nagyon emlekeztet a fejezetiink-
ben korabban taglalt gondolatokra, a targykapcso-
latokra, az alapszorongasra es a kotodesi mintaza-
tokra.
Ha legbensobb erzeseinket inkabb a bizalom,
semmint a bizalmatlansag nralja, megerosodik a
remenyre valo kepessegiink. A remeny nem mas,
mint hogy tartosan hinni tudunk abban, hogy va-
gyaink teljesulnek.
Kisgyermekkor
A masodik pszichoszocialis szakasz a masodik-har-
inadik eletevet 61eli fel. A kisgyermek testi fcjlodcsc
elorehalad, s torekveseinek iranya lassan afele to-
16dik el, hogy ellenorzest gyakoroljon a sajat csele-
kedetei felett. A szakasz krizise eppen e torekvesek-
kel kapcsolatos. A feladat az, hogy a gyermek az
autonomia erzeset fejlessze ki az onallo tetteit kisero
szegyennel es ketseggel szemben.
Erikson Freudot koveti abban, hogy a szobatisz-
tasagra szoktatast a szakasz fontos esemenyenek
tekinti, bar mas okokbol, mint 6. Szerinte a holyag
es a belek feletti uralom j6 eselyt ad az autonomia
(fiiggetlenseg) kifejlesztesere. Az e fimkciok feletti
ellenorzes ngyanis az onkontroll erzetet adja, ellen-
tetben azzal a helyzettel, amikor valaki sajat testi
impulzusainak rabszolgaja.
Ebben a szakaszban a gyermek egyre aktivab-
ban foglalkozik a vilag targyaival es a komyezete-
ben elo emberekkel. Ha e kolcsonhatasok hateko-
nyak, akkor megerosodik benne az autonomia es a
kompetencia erzese. Ha azonban kudarcot vail,
kigiinyoljak vagy allandoan biraljak, vagy ha meg-
akadalyozzak, hogy onalloan cselekedjek, akkor a
gyermek szegyellni fogja magat, es ketsegei tamad-
nak a sajat erteket illetoen.
Erikson ugy gondolta, hogy e konfliktus sikeres
megoldasa az akarat enminoseget fejleszti ki: az
eltokeltseget, hogy szabadon cselekedjiink.
Az autonom cselekvessel kapcsolatos kutatasok. Az
eriksoni elmelet fenyeben vegzett vizsgalodasok
tobbsege akoriil forog, hogy az egyik szakasz kri-
zisen valo sikeres tiiljutas elokesziti a szemelyt a
kovetkezo fazis krizisenek hatekonyabb kezelese-
re. Nezziik, hogyan alkalmazhato ez az elkepze-
les az elso ket szakaszra. A gyermek alapveto
bizalom-, illetve bizalmatlansagcrzesetjol tiikrozi
az anyahoz valo kotodes biztonsagos vagy nem biz-
tonsagos mivolta. A bizalomteli csecsemo nyugta-
lanna valik, amikor anyja elhagyja a szobat, am
visszatertekor orommel iidvdzli, es visszater szoka-
sos tevekenysegehez. A kevesbe biztonsagosan ko-
todo csecsemo nagyobb erzelmi fesziiltseggel es
neheztelesselviseliazanyarovid tavolleteit.
Hazen es Durrett (1982) egyik vizsgalatukban
cgycvcs korban fclmcrtck a gyermekek alapveto
bizalomerzetet. Ugyanezeket a gyennekeket edes-
anyjukkal egyiitt ket es fel eves korukban ismet
behivtak a laboratoriumba, ahol az a lehetoseg
varta oket, hogy felderitsenek egy jatszoteriiletet. A
megfigyelok kodoltak, hogy cgy-egy gyermek hany
alkalommal ment at iij teriiletre, illetve hanyszor
vezette oda anyjat. Az ilyen aktusokat az autonomia
es a kezdemenyezokeszseg jelenek tekintettek. Azt
is kodoltak, hogy hany olyan alkalom volt, amikor
a mama vezette at a gyermeket az uj teriiletre. Ezeket
az eseteket a nem autonom viselkedes jelekent er-
tekeltek.
Amint a 11.4. abra mutatja, a masfel ewel ko-
rabban biztonsagosan kotodo gyermekek nagyobb
fokii exploracios tevekenyseget vegeztek, mint ke-
vesbe biztonsagosan kotodo tarsaik. Talan meg
ennel is fontosabb, hogy a biztonsagosan kotodo
gyermekek nagyobb aranyban kezdemenyeztek
exploraciot, vagyis autonomabb modon viselked-
1: I Biztonsagosan kotodo gyermekek
i Bizonytalanul kotodo gyermekek
11.4. ABRA. Az egy eves korukban nagyobb fokii alapveto biza-
lommal renddkezo gyermekek ket isfel euesen tobbet exploralnak,
mint kevesbe biztonsagosan kotodo tarsaik, s exploracios teve-
kenyseguk nagyobb hdnyadat kezdeminyezik ok maguk Ez az
eredmeny azt mutatja, hogy az elso krizis sikeres kezelese eloke-
sziti a gyermeket a masodik krizis jobb fogadasdra (Hazen is
Durrett — 1982 — nyoman)
292 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
tek, mint a tobbiek, Tobb mas kutato is beszamolt
hasonlo eredmenyekrol (peldaul Matas, Arend es
Sroufe 1978). Igazolva lathatjuk tehat, hogy az
alapveto bizalom f'rzcsc a kesobbiek soran na-
gyobb autondmiat eredmenyez.
Ovodaskor
A helyvaltoztato mozgasok es a nyelvi kcszscgck
fejlodese teremti meg a kovetkezo fazis, az ovodas-
kor (harmadik-otodikeletev) krizisenek elofeltete-
leit. Az autondmia es a cselekedetekfeletti kontroll
fontos kezdet, am megis csupan kezdet. Ha az
ember egyre iigyesebben kepes manipulalni a vilag
targyaival, akkor ohatatlanul felmeriil benne az
igeny, hogy hatast fejtsen ki kornyezetere, hogy d
maga mozgassa a dolgokat — egyszoval felebred
benne az uralom iranti vagy (McAdams 1985).
Ez a fejlodesi szakasz eppen a freudi fallikus
fazisnak, az odipalis konfliktus idoszakanak felel
mcg. Korabban mar emlitettiik, hogy nemely
szkeptikus szerzo az odipalis konfliktus freudi leira-
sat csupan egyfajta metaforakent, megpedig a sziilo
es a gyermek kozotti fokozott hatalmi hare letete-
menyesekent kezeli. Erikson is eppen erre a jelen-
segre mutat ra.
E szakasz konfliktusa ezert a kezdemenyezes a bim-
tudattal szemben. A kezdemenyezo gyermek eberen
fiirkeszi, mikor ervenyesitheti iijonnan szerzett
akaraterzeset a koriilotte levo vilagban. A vilag fel-
fedezese es manipulalasa soran szinte kielegithe-
tetlen kivancsisaggal „tanulja” uj lehetosegeit. (E
mintazat a 10. fejezetben targyalt Loevinger-fele
elmelet impulziv szakaszara emlekeztet.)
A tettek es a szavak azonban veszelyesek is lehet-
nek. A tul jol sikeriilt akeid fajdalmat okozhat ma-
soknak (ha megszerezzuk a vagyottjatekot, ez elke-
seritheti a masik gyermeket). Ha tiil sok kerdest
tesziink fel, a felnottek idegeire megyiink. Ha a
kezdemenyezes ervenyesitese tiil gyakran torkollik
bimtetesbe vagy helytelenitesbe, megjelenik a szi-
nen a buntudat. Ennek elkeriilesere a kczdcmc-
nyezesi torekveseket ajanlatos nemileg mersekelni.
E krizis sikeres megoldasa a szdndek enminoseget
alakitja ki: azt a fajta batorsagot, melynek reven eler-
hetjiik celjainkat - megpedig anelkiil, hogy kozben
felelmet vagy bfintudatot kellene erezniink.
A kezdemenyezesselkapcsolatos kutatdsokis rendsze-
rint arra kerdeznek ra, hogy vajon az elso eletevben
kialakitott alapveto bizalom elosegiti-e a kesobbi jo
alkalmazkodasi. Az egyik ilyen vizsgalatban (Liit-
kenhaus, Grossmann es Grossmann 1985) egyeves
csecsemoket vizsgaltak, majd haromeves korukban
(otthonukban) ujra felkerestek oket. A biztonsago-
san kotodo gyermekek hamarabb leptek interakei-
oba az idegen latogatoval, mint a tobbiek. Sot,
erdekes modon, ha a kutatok iigy inteztek a dolgot,
hogy a gyermek kudarcot valljon a jatekban, akkor
a biztonsagosan kotodoek noveltek, mig a bizony-
talanul kotodoek csokkentettek erofesziteseiket.
Ujra csak azt latjuk tehat, hogy az alapveto bizalom
erzese valoban megteremti a kovetkezo cninino-
seget, esetiinkben a kezdemenyezes es a szandek
kepesseget.
Iskolaskor
A kovetkezo szakasz a freudi latenciakorral (5-11.
eletev) esik egybe. Freudtol elteroen azonban
Erikson iigy gondolta, hogy ennek a fazisnak is
megvan a maga konfliktusa, megpedig a teljesitmeny
es a kisebbrendiisegi erzes kozott. A teljesitmeny termi-
nus arra a tenyre utal, hog}' a gyermek tovabbra is
azon mesterkedik, hogy hatast gyakoroljon tarsas
(es nem tarsas) kornyezetere. E torekves termesze-
te azonban mar uj jelentesarnyalatot nyer.
Ekkor ugyanis mar nem elegendo a puszta kez-
demenyezes es a dolgokra tett hatas eloidezese.
Egyszer csak ugyanis azt tapasztaljuk, hogy masok
is nyomast gyakorolnak mirank, es azt kivanjak,
hogy olyasmiket tegyiink, ami oszerintiik jo, espe-
dig ket ertelemben. A teljesitmeny immar nem
abbol all, hogy egyszeruen csak megteszilnk valamit,
hanem olyasmiket kell tenniink, amit masok ertekes-
nek itelnek. S raadasul mindezt a masok altal helyesnek
es kwanatosnak velt modon kell elvegezniink!
A teljesitmennyel kapcsolatos krizis akkor lep
fel, amikor a gyermek iskolas lesz. Ez korantsem
veletlen egybeeses, hiszen az iskola intezmenyet
mar eleve azert hoztak letre, hogy ott a gyermeke-
ket a tarsadalom hasznos es felelossegteljes tagjai-
va neveljek. Az iskolaskor az elso olyan idoszak,
amelyben a gyermek intellektualis es kognitiv ke-
pessegeit tesztelik. Azt varjak tole, hogy jol tanul-
jon, es eredmenyeitintezmenyes modon szamsze-
rusitik es ertekelik.
Az iskolai tapasztalat bizonyos szocialis szerepek
tanulasat is magaban foglalja. A gyermek lassan-las-
11. Pszichoszocialis elmeletek
293
san megismeri a felnottmunka valodi termeszetet
is, megismerkedik annak eszkozeivel. Regen ez a
foldmuveles, az acsmesterseg vagy a haziinunka
szerszamait jelentette, ma talan inkabb a szamito-
gcpct. A masik uj szerep az allampolgari viselkedes.
A gyermek teljesitmenyet tehat innen kezdve fo-
kent abbol a szempontbol itelik meg, mennyire
elfogadhato a magatartasa a nagyobb tarsas kozos-
seg szamara.
A gyermek ugy lephet till sikeresen ezen a szaka-
szon, haiigyerzi, hog}'masok altal elfogadott modon
kepes ellatni feladatait. A veszely az, ha a kisisko-
laskorban kronikus kisebbrendusegi erzes alakul ki.
Ez akkor tortenhet meg, ha a gyermeket a sziilei, a
tanarai vagy az iskolatarsai olyan helyzetbe hozzak,
melynek reven elegtelennek, hibasnakvagy erkolcsi-
leg rossznak latja mindazt, amit csinal. A teljesitmeny
es a kisebbrendusegi erzes kozotti konfliktus sikeres
megoldasa a hompetencia cnminoscgct alakitja ki - azt
az erzest, hogy kepesek vagyunk olyasmit tenni, amit
masok pozitivan ertekeinek.
Az ujabb kutatasi eredmenyek szerint a teljesit-
menyre torekvo gyermekek tobb szempontbol kii-
lonboznek kevesbe szorgoskodo tarsaiktol (Kowaz
es Marcia 1991). Egyreszt jobban kedvelik a valo-
sagban gyokerezo tevekenysegeket, es kevesbe me-
nekiilnek sajat fantaziavilagukba, masreszt vilago-
sabban latjak, hogy egy-egy eredmeny elereseben
mekkora szerepet jatszik a torekves es mekkorat a
velesziiletett keszseg. Az iparkodo gyermekek jobb
jegyeket kapnak az iskolaban, es jobban hajlanak
arra, hogy egyetertsenek a tarsadalmilag kivanatos
tartalmu megallapitasokkal.
Serdiilokor
Erikson elmeletenek kovetkezo szakasza a serdiilo-
kor, amely a pubertas testi valtozasaival kezdodik,
es inintegy a huszadik clctcvig tart. E szakasz na-
gyobb szakadekot teremt jelen es mult kozott, mint
az osszes elozo. A levalast a pubertas okozta testi
valtozasok inditjak meg. Testiink nemcsak megna-
gyobbodik, hanem soha nem latott valtozasokon
megy at. Uj, isineretlen vagyak es crzcsck uralma
ala keriiliink. Mintha immar nem ugyanazok vol-
nank, mint annak elotte. De hat kik is vagyunk
valojaban?
A multtal valo szakitas reszben azt a tenyt tiikro-
zi, hogy tudatosan elkezdiink gondolkodni dnma-
gunkrol es arrol, hogyan kapcsolodik szemelyiink
es eletiink a felnottek vilagahoz. Helyet kell talal-
nunk e vilagban, am ehhez el kell donteniink, mely
szerepek felelnek meg az identitasunknak. Ehhez
azonban meg kell ismernimk onmagunkat.
E szakasz krizise tehat az identitas alakulo erzese
es a szerepkonfiizu) kozott fesziil. Az identitas fogal-
ma az integral! en erzeset foglalja magaban. Ez
tehat a valasz a ,,ki vagyok en?” kerdesre. A szerep
konfuzio egyreszt azt jelenti, hogy az enkepnek
(self) sok-sok osszetevoje van, s ezek neha egymas-
sal osszeegyeztethetetlennek tiinnek. Minel nagyobb
az ossze nem illes, annal jobban osszezavarodunk.
Sot, ami meg rosszabb, olyan helyzetbe is keriilhe-
tiink, hog}' akar maguk a szerepek is keplekennye
valnak, s a vegen azon kapjuk magunkat, hogy a
vilagban egyetlen olyan szerep sines, amelyet szive-
sen betoltenenk.
A serdiilokorbol akkor keriilhetiink ki eros
identitaserzessel, ha enfogalmunk ket ertelemben
is kialakul. Eloszor is sikeresen ossze kell otvoz-
niink a korabbi pszichoszocialis fazisokbol szarma-
zo enfogalmainkat. Ezutan nekilathatunk annak,
hogy ezt az integralt enfogalmat osszhangba hoz-
zuk a masok altal rollink alkotott elkepzelesekkel.
Ez utobbi valtozas abban all, hogy identitasunkat
valamikeppen azokkal egyetertesben dolgozzuk ki,
akikkel kapcsolatban vagyunk. Csak e ket folyamat
osszhangja adhatja a szilard identitas erzeset.
Latjuk, hogy Erikson szerint az identitas a sze-
melyes es a tarsas enfogalom elegyekent alakul ki.
Ez az integracio eredmenyezi a szemelyes folyama-
tossag es a belso osszhang elmenyet. Erikson az
identitaserzes kialakulasat rendkiviil fontosnak,
iigyszolvan az elet legfobb feladatanak tekintette
(lasd a 11.2. keretes szoveget).
Ha valakinek nem sikeriil szilard identitast ki-
alakitania, akkor szerepkonfuzio lep fel, s az
cncrzcs iranytu nelkiil marad. A szerepzavarban
vergodo szemely nem kepes hivatast vagy ehhez
vezeto kepzest talalni maganak, sot sokszor fogal-
ma sines, milyen foglalkozashoz volna kedve egyal-
talan. E kinzo hianyt sokan ugy probaljak betolteni,
hogy „tiilazonosulnak” nepszerii hosokkel vagy cso-
portokkal, vagy eppenseggel „antihosok” uszalvaba
keriilnek.
A sikeres identitas kialakulasaval egyiitt jaro
erem- a lifiseg. A hiiseg itt a sajat identitasunkhoz
valo ragaszkodast jelenti, vagyis azt, hogy akkor is
294
Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
~ , . — ----- . ~ ————
11.2. Az elmeletalkoto es az elmelet:
Erikson elethossziglani identitaskeresese
"KXL * —i
Erikson elettortenete kozvetleniil ha-
tott elmeletenek alakulasara, neveze-
tesen arra, hogy kieinelkedo fontossa-
got tulajdonftott az identitas erzese-
nek. Nemetorszagban sziiletett 1902-
ben, dan sziilok gycrmekckcnt. Apja
mar az 6 megsziiletese elott elhagyta
anyjat, aki harom ewel kesobb felese-
giil ment egy Theodor Homburger ne-
vu zsido orvoshoz. Eriknek sokaig nem
mondtak meg, hogy Homburger nem az igazi apja -
kesobb 6 kegyes csalasnak nevezte ezt.
A fiii Erik Homburgefkent, skandinav kinezetil zsido-
kent nd'tt fel. A zsidok szemeben nem zsidokent, a nem
zsidokszemeben zsidokentjelent meg. Ezert egyik csoport
sem fogadta be igazan, es Erikson egyre inkabb kiviilallo-
kent kezdte erezni magat. Serdiilokoraban jutott tndoma-
sara, hogy orokl >e fogadott gyermek, s identitaskonfuziojat.
meg tovabb bonyolitotta a teny, hogy felmenoi meg csak
nem is nemetek, hanem eppenseggel danok voltak.
Hiiszas eveinek elejen europai vandoriitra indult, s
identitashianya egyre kinzobban gyotorte. Portrefes-
tessel probalkozott, am mutikaja tul-
sagosan esetleges es kovetkezetlen
volt, ahhoz, hogy mfivesznek nevez-
hesse magat. A hivatasos miiveszeti
iskolazas szakaszait identitaskereso
vandorlasok tarkitottak. Egy alkalom-
mal tanari munkat kapott Becsben,
megpedig abban az iskolaban, ame-
lyet. Freud pacienseinek es baratainak
gyermekei szamara alapitottak. Ott is-
merkedett meg tobb pszichoanalitikussal, koztiik Anna
Freuddal, akihez aztan kikepzo analizisbe is jart. 1933-
ban Homburger kivandoroltazEgyesiilt Allamokba, es
gyennekanalitikuskent kezdett mukodni. Erik Hom-
burger neven tagja lett annak a - Henry Murray altal
alapitott-kutatocsoportnak, melynek tevekenysegerol
a szemelyiseg motivacios megkozelitese kapcsan az 5.
fejezetben mar beszeltiink.
1939-ben Homburger megkapta az amerikai allam-
polgarsagot, s ezzel egyidejuleg Eriksonra valtoztatta a
nevet. E ket esemeny igen sokat jelentett szamara, hisz
lenyegeben a teljes identitas elereset jelkepezte.
hiiek vagyunk onmagunkhoz, ha vallalt ertekeink
esetenkent ellentmondasosak.
Az identitdsfejlo'dessel kapcsolatos kutatasok. A ser-
diilokori identitasfejlodesrol kifejtett eriksoni gon-
dolatok szamos kutatot osztonoztek tovabbi vizsga-
lodasokra. A munka oroszlanrcszct James Marcia
(1966, 1976, 1980) es munkatarsai vegeztek. Mar-
cia nemileg kitagitotta Erikson elmeletet. Ugy vel-
te, hogy az identitas es a szerepkonftizio kozotti
egyensiily az identitas iranti elkotdezodestol fiigg, es
az is fontos, vajon volt-e egyaltalan identitaskrizis a
szemely eleteben. Marcia Eriksonhoz hasonlo erte-
lemben hasznalja a krizis szot. Am az identitaskrizis
szerinte azt is magaban foglalja, hogy aktivan, kii-
lonbozo nezopontokbol szcmlcljiik magunkat, es
komolyan elgondolkodjunk e „szemle” kovetkez-
menyein.
Marcia (1966) interjiimodszert is kidolgozott az
enidentitas meresere, melyben a krizis es az elko-
telezodis ket kriteriumat harom mukodesi teriile-
ten — a szemely foglalkozasa (tudatosan vallalt
munkaszerep), az ideologia (velekedesek es erte-
kek) es a szexualitas jelensegkoreben - alkalmazza.
Marcia negy identitasallapotot kiilonboztet meg
(lasd a 11.3. tablazatot).
Az identitas allapota annal a szemelynel valosul
meg, aki megelte mar a kcrcscs korszakat, es el is
kotelezte magat. A moratorium allapotaban az van,
aki eppen krizist el at (kiilonbozo lehetoseget pro-
balgat), es meg nem kotelezodott el. A korai zaras
annak a szemelynek a sajatja, aki mar elkotelezo-
dott, am csak csekely krizist elt at. Ennekjo peldaja
az a fiatalember, aki csakis azert lett sebesz, mert
mar apja es nagyapja is sebeszek voltak. A negyedik
allapotban, az identitdsdiffiiziosoran sem krizis, sem
elkotelezodes nines. Nem meglepo, hogy az elko-
telezodes mindenkeppen elonyosebb, akar az
identitas elerese, akar korai zaras reven jott letre,
hiszen az elkotelezettek altalaban jobban erzik ma-
gukat a vilagban (Prager 1982).
E negyfele identitasallapot mara mar polgarjo-
got nyert a pszichologiaban, es a kutatok sok min-
dent kideritettek arrol, hogy kiknel mi jatszik sze-
repet kialakulasukban (Bourne 1978a, 1978b; Mar-
Kesobbi eveiben Erikson a gyermeknevelest es a
kulturalis elet egyeb vonatkozasait tanulmanyozta a
del-dakotai sziii es az eszak-kaliforniai yurok indianok
koreben. E vizsgalodasok ket okbol is jelen tosek voltak
szamara. Eloszor is igazoltak azt az elkepzeleset, hogy
a kultura es a tarsadalom fontos szerepet jatszik az
identitas kialakulasaban. Masodszor pedig nyilvanva-
16va tettek szamara, milyen kovetkezmenyekkel jar, ha
egy szemelyt vagy nepet megfosztanak kulturalis gyo-
kereitol. E torzsek tagjai eppiigy elvesztettek identitas-
erzetiiket, mint, annak idejen maga Erikson. Erikson
hasonlo jelensegeket talalt a masodik vilaghabonibol
hazatert es erzelmi problemakkal kiiszkodo veteran
katonak koreben is.
Mindeme tapasztalatokbol Erikson azt a kovetkez-
tetest vonta le, hogy az identitas erzesenek elerese es
fenntartasa - amely melyen beagyazodik az adott sze-
mely sajat tarsadalmaba - a felnotte valas kritikus
fontossagii feladata. S ez a gondolat valt a szemelyiseg-
rol alkotott felfogasanak kulcsmozzanatava.
________________________________________________________________________
cia 1980; Waterman 1982). Ugy tiinik, a koran zaro
szemelyek a tobbieknel kozelebbi kapcsolatot tartanak
fenn a sziileikkel. Ugyanok sokkal hajlamosabbak arra,
hogy csaladjukat is beavassak az eletiik fontos eseine-
nyeit illeto dontesekbe. E szoros kotelekek az idcntitas-
krizis megelozeset hivatottak szolgalni - a szemely anel-
kiil kotelczodik el, hogy elozetesen attekintene, mi
mindennel jar egyiitt elhatarozasa.
11. Pszichoszocialis elmeletek • 295
Az identitaskrizisen atesett szemelyek (a mar
kesz identitassal rendelkezok es a meg moratori-
umban levok) sokkal kritikusabbak a sziileik irant,
es gyakran esziik agaban sines sziileik elvarasai sze-
rint elni. Az eletiiket erinto fontos donteseket csa-
ladjttk kihagyasaval, egymagtik hozzak meg (ez per-
sze csak elmelyiti az identitaskrizist). Bar e ket
utobbi csoport egyike sem kotodik tiilsagosan a
sziileihez (e tekintetben tehat autonomak), abban
azert megis kiilonboznek, hogy milyennek latjak
sziileiket. A moratoriumban levok ambivalenseb-
bek - sokszor iigy latjak, hogy sziileik eppen azt
peldazzak, amilyenne ok maguk seinmikeppen
sem szeretnenek valni. Feltehetoen az ambivalen-
cia jelzi azt, hogy a moratoriumban levok krizise
folyamatban van.
Az identitasdiffuzios szemelyeket a legnehe-
zebb jellemezni. Ok nem probalkoztak a kiilonbo-
zo identitasszerepekkel, es nem is kotelezodtek el
sehova. Egyszeruen visszakoztak az identitaskere-
ses gondjaitol (peldaul Berzonsky es Neimeyer
1994). Az ilyen szemelyek arrol szamolnak be, hogy
a partvonalon kiviil erzik magukat es szocialisan
elszigetelodtek (Donovan 1975) - ez pedig nem
sok joval kecsegteti oket a kovetkezo fejlodesi sza-
kaszban. Elmondjak, hogy sziileiktol lelekben elta-
volodtak, s e teny arra utal, hogy valami baj torten-
hetett annak idejen az alapveto bizalom kialakulasa
koriil.
Azt varhatnank, hogy a csalad stabilitasa elose-
giti a szilard identitas kialakulasat, am az eredme-
nyek ellentmondasosak. Egyes vizsgalatokban azt
talaltak, hogy a ziirzavaros es boldogtalan otthon
az identitasdiffuzio melegagya (peldaul Oslunam
es Manosevitz 1979), am masok meglepodve ta-
ll.3. TABLAZAT
A Marcia altal meghatarozott negy identitasallapot
Az alabbi matrix ket, kerdesformaban megfogaljnazott kriterium alapjan kesziilt.
Minden lehetseges valaszpar egy-egy identitasallapotot hatdroz meg.
Letrejott-e elkotelezodes?
Igen
Nem
Volt-e identitaskrizis?
Igen Nem
Az identitas elerese Korai zaras
Moratorium Identitasdiffuzio
296 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva
pasztaltak, hogy a nehez gyermekkor eppen hog}' az
identitas eteresmek kedvez (peldaul St Clair es Day
1979). Vajon mi az oka ennek? A kiilonbseg talan
abban rejlik, mennyire volt sulyos a csaladi helyzet.
Az identitasukat elerok is eltavolodnak csaladjuktol,
am a difiiiz identitasii szemelyek sokkal messzebbre
vetodnek. Ketfele elv jatszik itt szerepet, amelyekkel
ismet csak a targykapcsolati elmeletekhez kanyaro-
dtink vissza: sajat identitasunk kialakitasahoz sziikse-
ges egy bizonyos tavolsag a csaladtol - am a nil nag}'
tavolsag mar hatraltatja fejlodesiinket.
Fiatal felnottkor
Erikson elmeletenek kovetkezo szakasza a fiatal fel-
nottkor, mely nagyjabol a htiszas eletevek kozepeig
tart. E fazis konfliktusa az intimitas iranti igeny az
izolacio ellenebm. Az intimitas meleg, meghitt kapcso-
lat valakivel, ami magaban foglalja az illeto iranti
elkotelezettseget is. Erikson mindenfajta kapcsolat-
ban fontosnak tartotta az intimitast, a szexualisakban
eppiigy, mint a nem szexualis jelleguekben.
Az igazi intimitas azt kivanja meg, hog}' nyitott es
szeretetteljes modon alaki tsuk kapcsolatainkat, es ke-
szek legyiink arra, hogy legszemelyesebb dolgainkat
is megosszuk masokkal. A masik szemely onfeltarul-
kozasat is megertessel es szeretettel kell fogadnunk.
Az intimitas azt az erkolcsi erot is megkoveteli, hogy
elkotelezettsegiink mellett aldozatok aran is kitart-
sunk. Erikson iigy velte, hog}’ csakis a kiforrott iden-
titasii emberek rendelkeznek az intimitas kepessege-
vel. Ha magunk sem tudjuk pontosan, kik vagyunk
valojaban, akkor csaknem lehetetlen, hogy intim mo-
don osztozzunk egy szeretetkapcsolatban.
A szakasz clienteles polusa az izolacio, amikor
eltavolodunk masoktol es keptelenek vagyunk igazi
emberi kapcsolatokat teremteni. Elszigetelodhe-
timk akkor is, ha a koriilmenyek teszik lehetetlen-
ne az intimitast - ha peldaul nines senki, aki kiele-
githetnc ezt a sziiksegletiinket. Olykor azonban az
emberek sajat kezdemenyezesiikbol hiizodnak
vissza, peldaul ha ugy erzik, a kapcsolat a sajat
identitaserzesiiket fenyegeti. A visszahuzodasnak
azonban mas kovetkezmenyei is vannak: nemelyek
annyira kiszikkadhatnak, hogy szinte elvesztik az
intimitasra valo kepesegiiket (Erikson 1982). Az
intimitassal osszefiiggo enminoseg a szeretet: az
olyan kolcsondsseg, amely legyozi a kiilonallo iden-
titasokbol fakado ellentmondasokat.
Az intimitassal es az izolacioval kapcsolatos kutata-
sok. E vizsgalatok is abbol indultak ki, hogy az egyik
szakasz krizisenek megoldasa elokesziti a szemelyt
a kovetkezore. Erikson szerint az intimitas kialaki-
tasa feltetelezi a kiforrott identitast. Vajon igaz-e
ez? Nehany kutato felmerte az egyetemi evek alatti
identitas es a kesobbi felnottkori intimitas ossze-
fiiggeseit (Kalm, Zimmerman, Csikszentmihalyi es
Getzels 1985). A vizsgalati szemelyek hallgatoko-
rukban kitoltottek egy identitaserosseget mero ker-
doivet, majd tizennyolc cwcl kesobb kikerdeztek
oket intimitasi viszonyaikrol. Az intimitasra valo
kepesseget annak alapjan becsiiltek meg, hogy a
megkerdezett szemelyek hazasok voltak-e, es ha
igen, akkor elvaltak-e vagy sem.
Az eredmenyek vilagos osszefiiggest mutattak az
identitas erossege es az intimitasra valo kesobbi ke-
pesseg kozott. A nok es a ferfiak azonban nemileg
ki’ildnboztek e teren (11.5. abra). Az erosebb identi-
tasii ferfiak a tizennyolc ev soran nagyobb aranyban
kotottek hazassagot Az identitasalakulas nem jelezte
elore, hog}' a nok ferjhez mennek-e, am azok a nok,
akik hazassagban eltek, kisebb aranyban valtak el, ha
minden rendben volt az identitasuk koriil. Az ered-
menyek osszessegiikben alatamasztani latszanak az
eriksoni elmeletet. Mas kutatok is lenyegeben hason-
lo kovetkeztetesekre jutottak (peldaul Orlofsky,
Marcia es Lesser 1973; Schiedel es Marcia 1985;
Tesch es Whitboume 1982).
E szakasz konfliktusanak masik polusa az izola-
cio, amely mar onmagaban is figyelmet erdemel
(peldaul Peplau es Perlman 1982; Shaver es Rubin-
stein 1980; Weiss 1973). Az izolacio kettos arculatii
jelenseg. A szocialis izolacio azt jelenti, hogy a sze-
melynek nem sikeriil beilleszkednie a tarsadalom-
ba. A sehova sem tartozo emberek senkire sem
szamithatnak, ha bajba keriilnek. Az intim kapcso-
latok sikertelensege pedig az erzelmi izolacio, magya-
ran szolva a maganyossag.
Az erzelmi izolacio onmagat gerjeszto allapot.
Erikson iigy gondolta, hogy az intimitas elmenye-
hez az is hozzatartozik, hogy megnyiljunk, kitarul-
kozzunk masoknak. A maganyos emberek ezt nem
teszik (Jones, Hobbs es Hockenberg 1982). Ok
kevesbe figyelnek oda a tobbiekre, kevesebbet be-
szelgetnek, kevesebb kerdest tesznek fel, es sokszor
egyaltalan nem erdekli oket, mit is mond a masik.
Ezert ok maguk is kiismerhetetlenebbnek tiinnek,
es vegiil egyediil maradnak.
11. Pszichoszocidlis elmeletek • 297
11.5. ABRA A fens kola befejezeset
koveto 18 eves idoszakban nos csa-
Iddi allapotii ferfiak szdzaleka, is
az ugyanezen idoszak alatt ferjhez
ment es firjnil maradt nok szdza-
leka a korabban felmert identitas-
alakulas filgguenyeben (Kahn is
mtsai nyoman 1985)
I*. 4 Alacsony identitasszint
SH Magas identitasszint
A ferfiak csaladi dllapota
Ez a teny ujabb lancszemet alkot az eriksoni
elmelet es a felnottkori kotodesvizsgalatok kozott.
Bizonyftott, hogy az elkeriilo tipusii szemelyek ke-
vesbe hajlamosak az onfeltarulkozasra, mint masok
(Mikulincer es Nachshon 1991). A zarkozott embe-
rek kevesebb szeretetben is reszestilnek. Ennek
kovetkezteben az elkeriilo szemelyek - akik koziil
sokan mar amiigy is maganyosak - tovabbra is
maganyosak es elszigeteltek maradnak.
Felnottkor
Az ifjiikort koveto felnottkor a leghosszabb pszicho-
szocialis szakasz, s altalaban a hatvanas eletevek koze-
peig tart. A felnottkor krizise arrol szol, hogy kepesek
vagyimk-e letrehozni valamit vagy felnevelni valakit.
A kozponti konfliktus ennelfogva az alkotokepesseg es a
stagndlas ellentetparral ragadhato meg.
Az alkotasvagy tigy foghato fel, mint olyasvalami-
nek a letrehozasa, ami tiilel benniinket (Kotre
1984). Egyik lehetosege a gyermek iranti vagy, hi-
szen ha a mienkbol fakado eleteket hozunk letre,
akkor szimbolikusan a jovoben is letezni fogunk.
Ezzel osszhangban McAdams es de St. Aubin (1992)
azt talalta, hogy a gyermekkel rendelkezo ferfiak
magasabb pontszamot ertek el az alkotokepesseget
mero onjellemzo skalan, mint a gyermektelenek.
Bar az alkotokepesseg reszben annyit tesz, hogy
felneveljiik es iitjara bocsatjuk a kovetkezo genera-
ciot, a fogalom ennel tagabb tartomanyu. Magaban
foglalja azt is, ha eszmeket vagy fizikai targyakat
hozunk letre, vagy olyan fiatalokat tamtunk, akik
nem a mi sajat gyermekeink — egyszoval mindent,
ami pozitivan befolyasolja a jovot (11.4. tablazat).
Erikson iigy velte, hogy az alkotokepesseg iranti
vagy eltolodast jelent a kozeli kapcsolattol (az inti-
mitastol) a tarsadalom egeszenek iranyaba.
Az alkotokepesseg erzesebol kimaradtfelnottek
a stagnalas allapotaba meriilnek, mely a konfliktus
masik oldala. Stagnalni annyit tesz, hogy valaki
11.4. TABLAZAT A termekenyseg aspektusai (Kotre 1982, nyoman 12. o.)
Aspektus Leiras
Biologiai Sziiloi Gyermekek vilagra hozasa, gondozasa es nevelese Gyennekek gondozasa, nevelese, alakftasa es szocializalasa, a csaladi hagyomanyok tovabbadasa
Technikai Kulturalis A kultura megtestesiileset alkoto keszsegek tanitasa, az uj nemzedek oktatasa A kultura szellemet. alkoto jelrendszerek megteremtese, megvaltoztatasa es fenntartasa s ezek athagyomanyozasa a kovetkezo nemzedekre
298 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
A generativitas megnyilvanulasa-
nak egyik modja a kovetkezo nemze-
dek oktatasa es nevelae
keptelen a jovonek szentelni magat, vagy vonako-
dik ezt megtenni. A stagnalo emberek a sajat szuk-
segleteikkel vannak elfoglalva (lasd a 11.3. keretes
szoveget). Enkozpontuak es enfeltoek, s ez meg-
akadalyozza oket abban, hogy melyebben beagya-
zodjanak kornyezo vilagukba.
Ha az alkotokepesseg merlege pozitiv, akkor
kialaknl a gmidoskodds enminosege. Ez kiterjed
mindenre, amit eletiink soran letrehoztunk, igy
gyermekeinkre, munkankra, vagy barmire, ami
masokkal valo kapcsolatunkbol sziiletett.
Idoskor
Avegso pszichoszocialis szakasz az erettseg kora, az
idoskor, az ember eletenek zarofejezete. A visszate-
kintes, a szamadas ideje, amikor sorra vessziik don-
teseinket, sikereinket, kudarcainkat, eletiink for-
dulatait. A krizis ket vegpontja az enintegritas es a
ketsegbeeses. Ha a merleg azt mutatja, hogy az ele-
tiink alapjaban veve ertehnes volt, valasztasaink es
tetteink alapjaban veve helyesek voltak, akkor clcr-
keziink az enintegritas-erzes allapotaba. Kielegiilt-
seget erziink, hogy veghezvittiik, amit akartunk, es
elmondhatjuk, hogy akkor sem elnenk alapvetoen
maskent az eletiinket, ha ujra sziiletnenk.
A konfliktus ellenpohisa a kctscgbccscs. A kin-
zo gondolat, hogy elvesztegettiik az eletiinket.
Hogy mai fejjel mar mindent maskent tennenk, am
keso a banat. Ahelyett, hogy eletiink tortenetet
ertekes ajandekkent fogadnank el, csak kesergiink
azon, milyen rosszul is alakult a sorsunk.
Miiltunk erne attekintesebol fakado eninteg-
ritasunk a bolcsesseg enminoseget teremti meg. Ez
nem mas, mint hogy nemi tavolsagtartassal ugyan,
de azert aktivan reszt vesziink az eletjatekaban meg
akkor is, ha tudjuk, nemsokara clcrkczik az ido,
amikor vegleg el kell hagymmk e vilagot (lasd meg
Baltes es Staudingcr 1993).
Az epigenetikus elv
Erikson elmelete kapcsan meg egy tovabbi fogal-
mat is meg kell emliteniink: azt a gondolatot, hogy
valamely konfliktus nem csupan abban a szakasz-
ban letezik, amikor kozponti szerepet tolt be. Az
epigenezis terminust Erikson az embriologia foga-
lomtarabol kolcsonozte. Ez az a folyamat, amely-
ben a differencialatlan fizikai entitas (peldaul
egyetlen sejt) komplex organizmussa valik. A kez-
det kezdeten tehat leteznie kell valamilyen kodnak
vagy ,,lenyomat”-nak, amely a kesobbi valtozasokat
es ezek sorrendjet vezerli.
Az eriksoni elmeletben az epigenetikus elv annyit
jelent, hogy primitiv formaban minden krizis mar
sziiletesiinkkor jelen van. Az egyes szakaszokban koz-
ponti szerepet jatszo problemak a szakasz elott es
utan is fel-felbukkannak. Minden konfliktus a maga
kitiintetett szakaszaban a legfontosabb, de lappango
formaban egesz eletiinket vegigkiseri.
Az epigenetikus elv szamos kovetkeztetest von
maga utan. Egyreszt azt jelenti, hogy egy adott
krizissel valo talalkozaskor magunkkal hozzuk az
osszes elozo szakasz kimenetelet, masreszt pedig
azt, hogy ha egy-egy szakasz fo kriziset megoldjuk,
ezzel egyben (nyers formaban) megoldasokat tala-
lunk az ezutan kovetkezo valsagokra is. Ha tehat
serdiilokorunkban sikerrel megkiizdiink az identi-
tas es a szerepkonfiizio problemajaval, azzal nagyot
lepiink elore az intimitas fele. Az epigenetikus elv
11. Pszichoszocialis elmeletek
299
11.3. Letezik-e „eletkozepi krizis”?
Erikson elmelete nem az egyetlen, amely a felnottkor
delen krizist emleget. Az elmult evek soran az
„eletkozepi valsag” kifejezes ugyancsak divatba jott
(Gould 1980; Levinson 1978; Sheehy 1976; Vaillant
1977). Arrol van szo, hogy a negyvenedik eleteviik
tajekan sokan szinte mindent megkerdojeleznek, amit
addigi felnotteletiiksoran tettek-korabbi donteseiket,
valasztott celjaik ertelmet es mindazt, amit elertek. Ez
az eletkor az ujraertekeles ideje, mely lehetoseget kinal
arra, hogy megvaltoztassuk dolgainkat, mielotttiil keso
volna. Uj donteseket hozhatunk. iijrarangsorolhatjuk
prioritasainkat, allastvaltoztathatunk, es helyrehozhat-
juk a hazassagunkat, vagy akar ki is lephettink belole.
Az eletkozepi krizis fogalma reszben azon alapszik,
hogy mikeppen iitemezodik az atlagpolgar elete a nyugati
orszagokban. Az Egyesrilt Allamokban peldaul az szamit
normalisnak, ha valaki a hiiszas eleteveinek elejen befejezi
tanulmanyait es munkaba all, kozben meghazasodik es
csaladot alapit. Negyven-dtven eves korara gyermekei las-
san-lassan kirepiilnek a csaladi feszekbol, es ekkorra mar
sokan elveszitik egyik vagy mindket sziilojiiket is. Az elet
delen tehat melyrehato es sokszor szenvedesteli valtoza-
sok kovetkeznek el. Csoda-e hat, ha az emberek iigy erzik,
iijra kell gondolniuk addigi eletfiket?
A valsaghoz az is hozzajarul, hogy a tarsadalom is
nyomast gyakorol tagjaira az elet iitemezeset illetoen.
Ezert sokan onvizsgalatot tartanak, vajon nem marad-
tak-e le a tobbiektol. Ha mar a harmincas eveink koze-
pet tapossuk, vajon kerestink-e annyi penzt, amennyit
masok? Rendben haladunk-e karrieriink szamarletra-
jan, vagy netan elakadtunk valahol? Ha negyven fele
kozelediink es meg nines gyermektink, akkor egyre
hangosabban halljuk a biologiai ora surgetd ketyegese t
- sietni, sietni kell, maskiilonben orokre lemaradunk
errol az elmenyrol. Igen sok kutakodnivalonk tamad a
lelkiinkben, ha a „normalis” elet erne mutatoihoz ha-
sonlitjuk sajat eletiinket.
Letezik-e tehat eletkozepi valsag? Mi ketten, e sorok
iroi mar jocskan tulhaladtuk a negyvenedik eleteviin-
ket, es hajlunk arra, hogy’ elismeijiik, lehet a dologban
valami. Mi nagyon is jol ismerjuk az altalunk targyalt
jelensegeket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az
eletkozepi valsag jelensege olyannyira altalanos volna.
Ket - meglehetosen nagy mintan vegzett - longitudi-
nals vizsgalat vajmi keves bizonyitekot talalt ennek
szeles korii elteijedtsegere (Clausen 1981; Haan 1981).
Masfelol tudnunk kell, hogy e vizsgalatok resztvevoi ket
olyan tortenelmi korszakot is ateltek - a gazdasagi
vilagvalsagot es a masodik vilaghaborut -, amely talan
eppen eleg izgaltnat hozott ahhoz, hogy ne erezzek
unalmasnak az eletiiket es ne kerdojelezzek meg valasz-
tasaikat es ertekeikeL Lehet, hogy az eletkozepi valsag
csupan a jomodii fiatalabb nemzedekek, a „yuppie”-k
problemaja?
Az is elkepzelheto, hogy az eletkozepi valsag nem
is annyira az „eletkozep” jelensege, hanem azokra az
emberekre jellemzo, akik amugy is aggodalmas terme-
szetuek. Ezt latszik alatainasztani Costa es McCrae
(1980) vizsgalata, akik azt kutattak, hogyan valtozik az
elettel valo elegedettseg az ido fiiggvenyeben. E szerzo-
par azt talalta, hogy az elegedettseg merteke a vizsgalt
tiz ev alatt nagyjabol azonos szinten maradt, az elege-
detlenseg pedig a neurotikussag szemelyisegvonasanak
fi’iggvenyeben alakul t. Akik tehat egesz eletiikben sokat
aggodtak, azoknal elofordul, hogy e hajlamuk az elet
derekan szembetunobbe valik.
vegiil azt is jelenti, bogy a krizisek nem oldhatok
meg egyszer s mindenkorra, hiszen elozo konflik-
tusaink megoldasai uj es uj kontosben visszako-
szonnek (Whitbourne, Zuschlag, Elliot es Water-
man 1992).
McAdams (1985) erdekes metaforat javasolt,
melyben az epigenetikus elwel osszhangban gon-
dolhatjuk el az egesz eletet. Eszerint az ember
identitasa iigy bomlik ki az elet soran, mint egy
narrativum, mint egy tortenet. Akar a jo regeny-
ben, mar az elso fejezet elovctelezi a kesobb torte-
nd esemenyeket. Neha mar maga a jovo is korvo-
nalazodik, maskor csupan a feltetelek villannak fel.
melyekkel a hosoknek kesobb fontos dolga lesz. A
kesobbi fejezetekben a szereplok ujraertekelik vagy
mas fenyben szemlelik a korabbi torteneseket.
Mindeine reszletek egy-egy ecsetvonast adnak hoz-
za a tortenet egeszenek vegso, grandiozus kepehez.
Az eriksoni elmelet osszehasonlitasa
mas pszichoszocialis elmeletekkel
Erikson elmeletenek ismereteben erdemes iijra at-
gondohiunk a fejezetiinkben targyalt tobbi pszi-
choszocialis teoriat. Ezek mindegyike sajatos
onalld arculattal rendelkezik, am vezergondolamk
300 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
ugyanaz, mint az eriksoni elmelet legelso krizise,
az alapveto bizalom es az alapveto bizalmatlansag
vetelkedese. Lenyegeben errol szolnak a kotodes-
elmeletek, es ezt tiikrozi Karen Horney alapszo-
rongasfogalma is. A targykapcsolati iskolak vizsga-
lodasainak kozeppontjaban (s ez all. E konfliktus az
eriksoni ehneletnek is alapkove: lenyegeben e
problemara epiil ra eletiink soran az osszes kesobbi
krizis es konfliktus.
Ugy tiinik, mi emberek nem boldogulhatunk
anelkiil, hogy ne biznank eletiink fontos kapcsola-
taiban. Sok elmeletalkoto hangsiilyozza, hogy a
bizalom az emberi miikodes elengedhetetlen talp-
kove. A melysegesen bizalinatlan szemelyek s azok,
akik allandoan kapcsolataik elvesztesetol retteg-
nek, voltakeppen seriilt es eltorzult eletet elnek. E
seriiles lehet kicsiny, aligeszrevehetetlen, amrend-
kiviil sulyossa is novekedhet. Az emberi let egyik fo
feladata tehat, hogy kikiiszoboljiik eletiinkbol a
bizalmatlansagot es a masokkal kapcsolatos alapve-
to ketsegeinket.
SZEMELMSEGMERO ELJARASOK
A szemelyiseg pszichoszocialis szempontii merese
nemikepp hasonlatos az enpszichologiaban leir-
takhoz. Ket konkret sajatossagot azonban megis
kiemelhetiink.
Targykapcsolatok, kotodes
es a meres fokusza
Az egyik kiilonbseg abban all, hogy voltakeppen
mit is memek a kutatok. Azt mondhatjuk, hogy a
pszichoszocialis elmeletekben az enpszichologia-
hoz kepest joval nagyobb hangsuly esik arra, mi-
keppen velekedik a szemely az altala kialakitott
tarsas kapcsolatokrol.
A tarsas kapcsolatokra vonatkozo szemelyes
mentalis modellek fehneresenek tobb modja isme-
retes. Az eljarasok a nyilt vegii vizsgalodasoktol
(peldaul Blatt, Wein, Chevron es Quinlan 1979) a
strukturalt onjellemzesekig (peldaul Bell, Billing-
ton es Becker 1986) terjednek. Mas megkozelite-
sek a kapcsolatok minel tobb oldalat igyekeznek
felterkepezni (Bell es mtsai 1986). Ismet masok a
konkret szemelyekhez valo kotodesre koncentral-
nak (peldaul Bartholomew es Horowitz 1991;
Collins es Read 1990; Griffin es Bartholomew 1994;
Simpson 1990).
A Bell es munkatarsai (1986) altal kidolgozott
targykapcsolatmero eszkdz jol peldazza, miben kii-
lonbozik a fenti elmeletek alapjan vegzett szeme-
lyisegfehneres tartalma mas modszerektol. Az elja-
ras ncgyskalaval dolgozik. Az elidegenedettsegskdlazz
alapveto kapcsolati bizalom hianyat, a kozelsegre
valo keptelenseget meri. A magas pontszamu sze-
melyek gyanakvoak, vedekezoek es elszigeteltek, s
melyen meg vannak gyozodve arrol, hogy masok
elobb-utobb iigyis cserbenhagyjak oket. Ez a kep az
elkeriilo tipusii kotodesre emlekeztet. A masodik
skala a bizonytalan kotodest meri az ambivalens min-
tazathoz hasonlo modon. Azt terkepezi fel, hogy a
vizsgalt szemely mennyire erzekeny a visszautasitas-
ra es mennyire fontos neki, hogy szeressek es elfo-
gadjak. A magas pontszam arra utal, hogy az ilyen
szemelyek kinlodva keresik a biztonsagot kapcsola-
taikban, es a vegtelensegig tiilerzekenyek az elha-
gyasi jelzesekre.
A harmadik skala az enkdzpontusagotmeri, s igy
a narcizmust, az envedo es masokat kizsakmanyolo
kapcsolati beallitodast tiikrozi. A magas pontsza-
mu szemelyek hajlanak arra, hogy masokat a sajat
sziiksegleteik kielegitese erdekeben manipulalja-
nak. A negyedik skala, a szocialis inkompetencia azt
jelzi, ha valaki olyannyira szegyenlos es bizonyta-
lan, hogy meg a legegyszerubb tarsas interakcio is
gondot jelent szamara. Akik ezeken a skalakon
magas pontszamot kapnak, azok nehezen barat-
koznak, erzeketlenek masok jelzeseire, es erzel-
mileg eltompultak.
E tobbskalas megkozehtessel szemben a Blatt es
munkatarsai (1979) altal kidolgozott eljaras le-
nyegeben egy kodrendszer, amely a fejlodesi erett-
seg szintje szerint osztalyozza a szemelyek tarsas
kapcsolati valaszait. A vizsgalati szemelyt arra kerik,
jellemezze anyjat es apjat. Az erettseg alacsony
szintjen e jellemzes akoriil forog, hogy sziileink
milyen mertekben elegitik ki sziiksegleteinket. A
fejlettseg magasabb fokan mar a sziilok ertekei,
gondolatai es erzesei is megjelennek a leirasban. A
legmagasabb szinten a szemely mar kepes erzekel-
ni a sziileit gyotro belso ellentmondasokat, es latja,
hogyan valtoznak ok maguk is az idok folyaman. Az
eljaras tehat a sziilotol valo szeparacio es
individuacio fokat meri.
11. Pszichoszocialis elmeletek
301
A jatek alkalmazasa a szemelyiseg
mereseben
A pszichoszocialis szemelyisegmeres masik jellemzqje
a gyermekkori elmenyek iranti fokozott figyelem. Le-
ven hogy a korai ehnenyeket a felnottkori szemelyiseg
meghatarozoinak tartjak, az eljarasok nagy reszet gyer-
mekek vizsgalatara is alkalmassa tettek, s igy e megko-
zelitesek sajatos specifikumokat hordoznak.
A gyermekek vizsgalataban igen fontos szerepjut a
jatek tanulmanyozasanak, hiszen szamos kutato felis-
merte, hogy ebben megjelennek a gyermek fo gondjai
(peldaul Axline 1947; Erikson 1963; M. Klein 1935,
1955a, 1955b). A jatek segiti a gyermeket abban, hogy
kifejezze a szavakba meg nem ondieto problemait
Erikson (1963) standardizalt jatekhelyzetet alakitott
ki, melyben meghatarozott jatckkeszletct helyeznek az
asztalra. A gyermeket megkerik, hogy kepzelje az
asztalt szinhaznak, a jatekokat pedig szineszeknek
es kellekeknek. A feladat az, hogy erdekes szinielo-
adast adjon eld, es kommentalja az esemenycket. Mas
kutatok kevesbe strukturalt kiindulohelyzettel dolgoz-
nak, am a felkinalt jatekok nundig kiilonfele szemelye-
ket testesitenek meg (az anyat, az apat, idosebb
szemelyeket, gyerekeket, csecsemot stb.). Ez lehe-
toseget teremt arra, hogy a gyermek a sajat proble-
mavilagahoz illeszkedo szerepicket valaszthassa ki.
A jatekhelyzet projektivjellegu, hiszen a gyermek
tobbertelmu ingeranyagbol epiti fel a tortenetet. Ket
objektiv jellemzo azonban minden ilyen vizsgalatban
kozos. Az egyik a viselkedes feljegyzese. Ez nemcsak arra
terjed ki, mit mond tenylegesen a gyermek, hanem a
szinjatek fizikai megjeleniteset es a felepiteseben kove-
tett lepeseket is rogziti. A masik sajatossag, hogy a
projektiv tesztekben szokasosnal nagyobb figyelmet
кар a gyermek viselkedesenek es szavainak konkretjeleri-
tese- tehat eleve nem abbol indulnak ki, hogy minden
megnyilvanulas valamilyen rejtett ertelmet takar.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE ES TERAPIAS
KEZELESE
A narcizmus mint szemelyisegzavar
A szemelyisegzavarok pszichoszocialis inegkozeli-
teseinek egyike, a korabban emlitett kohuti self-
pszichologia kozponti helyen foglalkozik a narciz-
A gyermekek sokszor ajatek reven tarjdk fel erzeseiket
mussal. A koros narcizmus lenyege, hogy a szemely
szinte mindenki mast a sajat enje kiterjesztett resze-
nek tekint, akinek egyetlen feladata, hogy ot szol-
galja. A narcisztikus szemelyeket sajat fontossaguk
grandiozus erzese es a masoktol megkovetelt folya-
matos figyelem igenye jellemzi. Orokos jogot for-
malnak arra, hogy masok sziinteleniil dicserjek
oket. Ennek fenyeben nem meglepo, hogy rend-
szerint ki is hasznaljak embertarsaikat. A narcisz-
tikus szemely azonnal ektelen haragra gerjed, amint
akaratat keresztezik, es allando gyerekes kovetelo-
zesevel jelentekeny karos hatast tud kifejteni.
Mar emlitettiik, hogy Kohut szerint mindannyi-
an a grandiozus narcizmus allapotaban kezdjfik
eletiinket, am a fejlodes folyaman ezt jelentosen
mersekelniink kell. Nehanyan azonban sohasem
szabadulnak meg ettol, sot kifejezett szemelyiseg-
zavarra novesztik ezt a kezdetben meg normalisnak
tekintheto eleterzest. Kohut szerint a problema
abban gyokerezik, hogy az ilyen szemely kora gyer-
mekkoraban nem кар megfelelo tiikrozest a sziile-
itol, ezaltal nem elegiilnek ki termeszetes narcisz-
tikus igenyei, s e teny hatraltatja a megfelelo szeme-
lyisegszerkezet kialakulasat (Kohut 1977). Hasonlo
gondolatmenet nyoman Kemberg (1976, 1980) is
302 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva
ugy veli, hogy a narcizmus oka a sziiloi elutasitas,
melynek eredmenyekent a gyermek egyre inkabb
iigy kezd velekedni, hogy a vilagon a szamara egyet-
len megbizhato (s kovetkezeskepp az egyetlen sze-
retetre melto) szemely nem mas, mint 6 maga.
A narcisztikus szemelynek mintha tobbfele szem-
iivege volna: mindig azt teszi fel, amelyen at a valosag
a sajat narcisztikus igenyeit kielegitve tiinik fel. Sajat
teljesitmenyeitpeldaul kovetkezetesen nagyszerunek
latja (John es Robins 1994). Ha valaki targyilagosan
felvilagositja, hogy masvalaki hizony tiilszamyalta, ak-
kor esetleg diihosen letorkolja az illetot es megserto-
dik (Morf es Rhodewalt 1993).
Neurotikus sziiksegletek
Karen Horney alapszorongas-ehnelete is jo gondol-
kodasi keretet kinal a viselkedeszavarok kutatoi
szamara. Horney iigy gondolta, hogy az alapszo-
rongas legyozesere szolgalo strategiak tiilzott hasz-
nalata valosagos sziikseglette noheti ki magat,
mintegy szemelyiseginintazatta rogziilhet. Ezert
1942-ben tiz olyan sziikseglet listajat allitotta osze,
amelyek a rendellenes kapcsolatokkal valo kiizde-
lemben alakulnak ki. Ezeket neurotikus sziiksegle-
teknek nevezte el, es alahiizta, hogy ezek termesze-
tesen nem segitik a szemelyt problemainak megol-
dasaban (11.5. tablazat).
Horney szerint a neurotikus sziiksegletek ha-
rom fo interakcios stilust eredmenyeznek attol fiig-
goen, hogy az adott igeny masokfele, mdsoktol elvagy
eppen masok ellen fordit-e benniinket (Horney
1945,1950). Az elso csoportba tartozik a szeretetre
es a masok helyeslesere iranyulo neurotikus sziik-
seglet, a inasodikba a fiiggetlenseg es az onmegva-
lositas neurotikus igenye, a harmadikba pedig a
hatalomra es masok kizsakmanyolasara valo neuro-
tikus torekves sorolhato. Mindezeket a megkiizdesi
kiserletek iranyakent is felfoghatjuk.
A problemamentes emberek rendszerint egy-
szerre csak egy iranyban orientalodnak, s ha iigy
hozza a sziikseg, mgalmasan atvaltanak a masikra.
Bar elofordulhat, hogy az egyik stilust a masik
kettonel jobban kedvelik, megis mind a harmat
kepesek alkahnazni. Ez a rugalmassag a normalis
alkalmazkodas fokmeroje. Az igazi neurotikus me-
reven ragaszkodik a harom irany egyikehez, es ezen
akkor sein valtoztat, ha a masik ketto egyike adott
esetben hasznosabbnak bizonyulna.
Neha ket vagy tobb orientaciot is alkalmazunk
egyidejiileg (peldaul egyszerre inozdulunk valaki
fele es tole el, vagy kozelitiink tamadolag valaki-
hez), es ez belso konfliktushoz vezet. Horney sze-
rint valainennyire mindannyiunkban megvan ez a
hajlam, s a neurotikus szemelyt a nem neurotikus-
tol a jelenseg elofordulasanak gyakorisaga valasztja
el. A neurotikusok hajlainosabbak arra, hogy egy-
szerre ket vagy tobb iranyultsagot vegyenek fel, es
tulsagosan rugalinatlanok ahhoz, hogy az igy kelet-
kezett belso konfliktust kezelni tudjak.
Kotodes es depresszio
A problemak termeszetere es okaira nyilo masik
ablak a tarskapcsolatok es a depresszio kutatasabol
tarul fel. Tobb ehneletalkoto is arra a kovetkezte-
tesre jutott, hogy a depresszio egyik fo oka az inter-
perszonalis elutasitas (Blatt es Zuroff 1992). A dep-
resszio ilyen hattere es az elkeriilo kotodesmintazat
velt oka kozott nagyfokii hasonlosag all fenn, hi-
szen tudjuk, hogy ez utobbit a nemtorodom vagy
ehitasito sziiloi gondozas valtja ki, a folyamat vege
pedig a szomonisag, ketsegbeeses es erzelmi elsiva-
rosodas (Hazan es Shaver 1994; lasd meg Car-
nelley, Pietromonaco es Jaffe 1994).
Nagy tomegii adat bizonyitja, hogy az interper-
szonalis elutasitas depressziohoz vezet (Blatt es
Zuroff 1992). Ez persze egyaltalan nem meglepo,
hiszen az elutasitas igen kellemetlen elmeny, kiilo-
nosen, ha hozzank kozel allo szemelytol ered. Jo,
ha tudjuk, hogy felmeri'ilt az is, hogy az elkeriilo
kotodesmintazat es az ebbol szarmazo depresszio
egyarant atorokitheto a kovetkezo nemzedekekre.
Vajon mikeppen tortenik ez az athagyomanyo-
zas? A gyermekkent megtanult kotodesmintazat
munkamodellkent szolgal akkor is, ha immar a sajat
gyennekiinket neveljiik. Ha a korai sziiloi elutasitas
miatt magunk is elkeriilo - kiilonosen, ha depresssziv
elkeriilo - tipusii felnotte valunk, akkor vajon milyen
sziilok lesziink? Konnyen lehet, hogy a sajat gyerme-
kiink ehitasito sziilonek lat majd benniinket - nem
azert, mintha nem szeretnenk ot, hanem azert, mert
tavolsagot tartunk tole. Ha elzarkozunk es falakat
hiizunk az erzelmeink kore, akkor nagy az eselyfink
arra, hogy olyan gyermeket neveliink, aki epp olyan
elkeriilo lesz, mint mi magunk.
A sziilok tehat pontosan ugyanazokat a kotodesi
mintakat adhatjak at, amelyek oket magukat is
11. Pszichoszocialis elmeletek •
11.5. TABLAZAT
Horney listaja a szorongassal valo megkiizdesre iranyulo strategiak tiilzott
hasznalatabol eredo nenrotikns sziiksegletekrol (rovid ismertetessel)
(Horney nyoman 1942, 1945)
Neurotikus sziikseglet az elfogadasra es a hitlyes lesre. Mindig igyekszik masok kedvere tenni, masok elvarasainak
megfelelni. Ti'ilerzekeny az elutasitas vagy a baratsagtalansag legkisebb jelere.
Neurotikus igeny az eletiinket iranyito partner irant. Attol retteg, hogy partnere elhagyja ot, s igy ordkre maganyos
marad.
Neurotikus igeny arra, hogy eletiinket szuk hatdrok koze kortitozzuk. Nem kovetel meg semmit masoktol a maga
szamara, kevessel is been, affele sziirke egerkent eli az eleteL
Neurotikus hatalomigmy. Hatalomehes, csodalja az erot, es megveti a gyengeseget. A sziikseglet intellektualis
kizsakmanyolasban is megnyilvanulhat.
Neurotikus igeny masok kizsakmanyolasdra. A sajat erdekeben hasznal ki masokat.
Neurotikus presztizsigeny. Onertekelese a nyilvanos megmerettetesen alapszik.
Neurotikus elismertseglgeny. Azt kivanja, hogy masok az d tulmeretezett enkepet, es ne a valodi lenyet szeressek.
Neurotikusan tiilzott ambicidk. Mindig a legjobb akar lenni, s alapveto bizonytalansagerzete egyre nagyobb
teljesitmenyekbe hajszolja.
Neurotikus igeny az dnaltisagra es a filggetlensegre. Elszakitja magat masoktol, „maganyos farkassa” valik, aki nem
kotodik senkihez es semmihez, mert korabbi csalodasai miatt mar nem hisz abban, hogy meleg es boldog
kapcsolatba keriilhet masokkal.
Neurotikus igeny a tokeletessegre es a hibatlansagra. Arra torekszik, hogy makulatlanul elje eletet. Eberen vadaszik
sajat hibaira, hogy kijavithassa oket, mielott masok tudomast szereznenek roluk.
boldogtalanna tettek. Az elutasitas es a depresszio
kapcsolatat kutatasi adatok is alatamasztjak (Whit-
beck es mtsai 1992) Az ambivalens kotodesminta-
zat atadasara is talaltak bizonyitekot (Elder, Caspi
es Downey 1986).
A viselkedes megvaltozasa
A pszichoszocialis elmeletek szemszogebol nezve a
terapias viselkedesvaltoztatas folyamata az en-
pszichologianal leirtakhoz sokban hasonlo tema-
kat erint: a terapias eljarasok ezuttal is az ,,itt es
most ”-ra koncentralnak, es elvarjak a paciens aktiv
kdzremiikodeset a javulasi folyamatban.
A pszichoszocialis hagyomany kiemelkedo alak-
jai azonban nehany tovabbi eljarast is kidolgoztak.
Erikson (1963), Virginia Axline (1947) es Melanie
Klein (1955a, 1955b) peldaul gyermekeknek szolo
jatekterapiat fejlesztettek ki. E modszerek leheto-
seget adnak a gyermeknek arra, hogy sziiloi nyo-
mas, beavatkozas, noszogatas es kritika nelkiil, sza-
badon kifejezhessek erzeseiket. E helyzetben a gyer-
mek maga teremtheti meg a tavolsagot masoktol (ha
a tulzot tan kovetelozo sziilo a problemaja), eljatszhat-
ja haragjat vagy a kozelseg iranti vagyat. Ajatszoszoba
a gyermek vilagat kepviseli. A gyermek felszfnre hoz-
hatja erzeseit, megbirkozhat veliik, es jo eselye lehet
arra, hogy pozitiv iranyban valtoztasson kapcsolatai
munkamodelljein es onmagan (Landreth 1991).
Mivel a targykapcsolati es a self-ehneletek iigy
tartjak, hogy a zavarok kialakulasaban nagy szerepet
jatszanak a tarsas kapcsolatok, ezert terapias eljarasa-
ik a kapcsolatokat helyezik a kozeppontba. A terape-
uta a paciens igenyeinek megfelelo tarsas elerhetose-
get kinal annak erdekeben, hogy paciense helyreal-
lithassa enfogalma seriilt reszeit. A gyogyulast a nar-
304 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
cizmus vagy a kotodes ijjboli, sikeres megelese
eredmenyezi (a terapeuta affele potszi'dokent visel-
kedik, es ami felvaltja a korabbi kudarcokat).
E terapias eljarasok mintegyvisszaadjakapaciens-
nek a vilagba tartozas elmenyet. A multban kiepitett
OSSZEFOGLALAS_________________________________
A pszichoszocialis elmeletek abbol indulnak ki, hogy
az ember termeszetenel fogva tarsas leny, es legfon-
tosabb kerdeseik abbol fakadnak, hogy mikeppen
viszonyulunk embertarsainkhoz. A pszichoszocialis
teoriakjobbara az elet korai szakaszaval foglalkoznak.
Mahler targykapcsolat-elmelete ugy tartja, hogy a
csecsemo az anyaval valo testi-lelki osszeolvadasban
kezdi eletet, s az elso harom eletev soran szeparacios-
individuacios folyamat reszeseve valik. Kesobbi tarsas
alkalmazkodokepesseget e szakasz tortenesei hata-
rozzak meg.
A masik jelentos pszichoszocialis elmeletalkoto,
Kohut selfpszichologiaja nem all tavol a targykapcso-
lati teoriak gondolatkoretol. Kohut szerint az ember
narcisztikus sziiksegletekkel rendelkezik, melyeket a
selftargykent reprezentalodo, szimbolikus masik ke-
pes kielegiteni. Ha a gyermek a selftargyak reszerol
elegendo t iikrozesben (joindulatu figyelemben) re-
szesiil, akkor enje a helyes iranyban fog fejlodni. A tiil
sok tiikrozes rosszul hat a frusztracioturb kepessegre,
a tul keves tiikrozes pedig gatolja az enfejlodest.
A targykapcsolati es selfpszichologiai iskolak sza-
mos temajat mar Karen Horney elovetelezte, amikor
arrol irt, hogy az ember az elhagyatottsag, az elszige-
teltseg es a maganyossag erzesetol, az ezek altal oko-
zott alapszorongastol szenved. Mindannyian kiilon-
fele strategiakat dolgozunk ki a szorongas elkeriilese-
re, s ezek nemelyike hasonlo azokhoz, amelyeket a
kotodeselmelet vizsgal. Ha strategiaink reven sem
sikeriiljoindulatu figyelmet kelteniinkmagunk irant,
akkor az egyre fokozodo szorongas ordogi koreben
tala|juk magnnkat.
Hasonlo motivumok bukkannak fel a kotodes
problemajaval foglalkozd elmeletalkotok, peldaul
Bowlby es Ainsworth munkassagaban. A biztonsagos
kotodes szilard alapot nyujt a kornyezet felderitese-
hez. Leteznek bizonytalan (ambivalens es elkeriilo)
kotodesmintazatok is, melyek a kovetkezetlen banas-
mod, az elhanyagolas es az elutasitas termekei. A
kotodesmintazatok legalabb a hatodik eletevig stabi-
kapcsolatrepreze ntaciok modositasa reven utat nyit-
nak arra, hogy a szemely a jovoben sikeres kapcsola-
tokat teremthessen. Az iranyzat terapias optimizmu-
sat jol tiikrozi a mondas: „soha nines keso arra, hogy
boldog gyermekkorunk legyen”.
lak maradnak. Az elmeletalkotok egyre gyakrab-
ban hangoztatjak, hogy a gyermekkori kotodes-
mintak athatjak a felnott szemelyiseget is. Bebizo-
nyosodott, hogy a felnottkori kbtbdesmintak a vi-
selkedes szamos terideten, igy tobbek kozott szerel-
mi kapcsolatainkban is megjelennek.
E gondolatkorben kiemelt jelentbsegii az eriksoni
pszichoszocialis fejlodeselmelet. Erikson a csecsemo-
kortol a kesoi felnottkorig tarto eletutat krizisek soro-
zatakentfbgtafel. E krizisek megoldasa noveli enerbn-
ket, s ennek reven alakitjuk ki enidentitasunkat, selfer-
zesiink tudatos elmenyet. Erikson feltetelezte, hogy
minden fejlodesi szakasznak megvan a maga fo krizise,
am e valsag buvopatakkent ujra es ujra elobukkan a
tobbi periodusban is.
Az elso valsag vegere alakul ki az alapveto bizalom
erzese. Ezutan a gyermek figyelme a sajat teste fele
s az ezzel kapcsolatos autonomiaenes fele fordid. A
kovetkezo feladat a kezdemenyezes, melynek soran a
gyermek a sajat hatoerejet gyakorolja. Az iskolas-
korba lepve a gyermek felismeri, hogy tarsas kor-
nyezete teljesitmenytkdvetel tble. Serdiilbkoraban uj
eletszakaszba lep, melynek kozponti jelensege az
identitasvalsag. Fiatal felnottkorat az intimitaskepes-
segenek kifejlesztesevel tolti, hogy aztan felnottko-
raban kepesse valjek az alkotasra. Elete vegsd szaka-
szaban mar csak az marad hatra, hogy palyajat az
integritds liikreben lassa.
A pszichoszocialis szempontii szemelyisegmere-
si eljarasok hasonloak az enpszichologiaban hasz-
nalatosakhoz, am nagyobb figyelmet forditanak az
emberi kapcsolatok termeszetere. Reszben ez a
megkozelites vezetett a jatekterapias modszerek
megsziiletesehez. A pszichoszocialis szemlelet ab-
bol indid ki, hogy csaknem minden problema a
tarsas kapcsolatok zavaraban gyokerezik. Kohut
szerint a patologias narcizmus a helytelen gyermek-
kori tiikrozes kovetkezmenye. Horney ugy velte,
hogy az alapszorongas lekiizdesere olyan mecha-
nizmusokat fejlesztiink ki, amelyek masok fele ve-
11. Pszichoszocialis elmeletek
305
zetnek benniinket, eltavolitanak tarsainktdl vagy el-
leniik forditanak benniinket. Az adaptiv mukodes-
mod megkivanja, hogy sziikseg eseten rugalmasan
valtogassuk strategiainkat. A rossz alkalmazkodas le-
nyege, hogy mereven ragaszkodunk egy-egy strategi-
ahoz. Azt is tudjuk ma mar, hogy a bizonytalan koto-
des magaban rejti a depresszio kockazatat.
Mindezek az elmeletek bizonyos fokig hasonloak
az enpszichologia gondolatkorehez, am bizonyos
tobbletet is nyujtanak. Ezek egyike a jatekterapia. A
targykapcsolati iskolak es a kotodeselmeletek egya-
rant fontosnak tartjak a terapeutaval valo jo kapcso-
latot, hiszen szerintiik ez teszi lehetove az enerzes
helyreallasat es a biztonsagos kotodes megalapozasat.
KULCSFOGALMAK
Attetel: Az a jelenseg, amikor az eredetileg a sziilokre
kifejlesztett selftargy-reprezentacioink fenyeben
latunk masokat.
Egesz eleten at tarto fejlodes: Az az elkepzeles, mely
szerint a fejlodesi folyamatok eletiink vegeig
nem zarulnak le.
Enidentitas: A tarsas valosaggal valo tranzakciok altal
letrehozott altalanos enerzes.
Enminoseg (eneros, „ereny”): Valamely krizis sikeres
megoldasa utan kialakulo szemelyisegallapot.
Epigenezis: Az embriologiabol atvett elgondolas,
mely szerint a fejlodes belso terve mar az elet
kezdeten jelen van.
Idegen helyzet: A csecsemok anyahoz valo kotodes-
mintazatait vizsgalo eljaras.
Identitasallapot: Annak osztalyozasa, hogy vajon tor-
tent-e identitaskrizis es sikeriilt-e valamilyen
identitas! elerni.
Identitaskrizis: Onmagunk tobbfele szereplehetose-
genek kielezett idoszaka.
Jatekterapia: A jatek alkalmazasa a gyennekterapia-
ban.
Kotodes: Valaki mashoz fuzodo erzelmi kapcsolat.
Nardzmus: Az en velt grandiozus fontossaganak tu-
data es ki'ilonleges jogok birtoklasanak erzete.
Neurotikus sziiksegletek: A szorongas lekiizdesere
hasznalt strategiak tiilzott alkalmazasabol eredo
sziiksegletek.
Ordogi kor: Horney fogalma arra a korfolyainatra,
amelyben masok figyelmere vagyunk, am ez
nem teljesiil, s ezaltal a sziikseglet felerosodik.
Pszichohistdria: Tortenelmi alakok tetteinek elemze-
se az identitasfejlodes tanulmanyozasa vegett.
Pszichoszocialis krizis (vagy konfliktus): Valamely in-
terperszonalis problemaval valo megkiizdes sza-
kasza, melyben a novekedesi potential es a serii-
lekenyseg egyarant fokozott.
Selftargy: A magunk szamara kiemelt jelen tessel biro
masik szemely mentalis szimboluma.
Szeparacio-individuacio: A kiilonallo identitas elere-
senek folyamata; az anyaval alkotott fiizio fel-
bontasa.
Szimbidzis: Az a szakasz, amelyben a csecsemo
elmenyeiben mintegy osszeolvad az anyjaval.
Szocialis erdek: Az a sziikseglet, hogy masokkal
osszhangban eljiink.
Targykapcsolatok: Az individuum szimbolikus vi-
szonya mas szemelyekhez (fokent a sziileihez).
Tiikrozes: Masvalakinek nyujtott pozitiv figyelem
es tamogatas.
UTOSZO
AZ OTODIK
RESZHEZ
E, '
I
I ,
й Problemdk es tdvlatok
.'.дадал. ...<
/110. es a 11. fejezetbol vilagosan kitunik, hogy a szeme-
lyiseg neoanalitikus megkozelitese szamos elmeletalkoto munkassaga reven ala-
kult. ki, akik meglehetosen valtozatos elkepzeleseket fogalmaztak meg. Valojaban
sokkal tobb szcrzo letezik, mint ahanyat e ket fejezetben megismertunk. A
пеожшЕркш gbndblkodok elmeleteinek ismertetesere es osszehasonlito elemze-
sere talan egy masik vaskos kotet sem lenne elegendo.
Magunk azt a megoldast valasztottuk, hogy nem kiilon-kiilon foglalkozunk az
egyes szerzokkel, hanem ket fejezetben ket fo temakor menten rendezziik az
anyagot. Az elso fejezetbe azok a szerzok keriiltek, akik szerint a szemelyiseg
legiontosabb alkotoelcme az ego. A szerzok masik csoportja ugy veli, hogy az
emberi kapcsolatok az elet meghatarozo momentumai, s a kapcsolatok elemzese
felol sok minden feltarhato a szemelyiseg termeszeterol es mukodeserol. E ket
temakor all tehat a neoanalitikus gondolkodasmod elotereben, es az is elmondha-
to, hogy ezek a gondolatok fejtettek ki a legnagyobb hatast a szemelyisegpszicho-
logiaegeszcre.
Bar a neoanalitikus nezopontbol ez a ket gondolat a legjelentosebb, megis ugy
vcljuk, erdemes — egy lepest hatrebb lepve - nagyobb tavlatbol megvizsgalni es
tisztazni nehany kerdest. Az elso kezenfekvo kerdes az, vajon a posztfreudianusok
valoban annyira „feloldodtak” a pszichoanalitikus hagyomanyban, hogy ne vettek
volna eszre, milyen sokban hasonlitanak elgondolasaik a mas forrasokbol szarmazo
elmeletekhez? Vajon egyaltalan analitikus elkepzelesekrol van-e meg szo, vagy a
neoanalitikus elmeletek inkabb a pszichologia mas teriiletein fogant elmeletekkel
mutatnak rokonsagot?
Ez.-ja kerdes azonnal vilagosabba valik, ha felidezziik azt a szellemi kozeget,
ahonriaii a neoanalilikusok elindultak. Mikozben sajat elkepzeleseiken dolgoztak,
egyikiik sem akart tulsagosan eltavolodni Freudtol. Ezek a szerzok valojaban
fzig-verig psziclioa'iuililihusok voltak, szakmailag ekkent azonositottak magukat -
onmaguк es tarsaik elott is. Mint analitikusok, ugy veltek tehat, hogy gondolataik
a freudi clkepzelesek modosftasai, es nem attol fuggetlen, kiildnallo elmeletek.
Azzal azonban, hogy aneoanalitikusok nem tudtak levenni szemiiket mesteriikrol,
az is egyutt jart, hogy keveset torodtek azzal, hogy elmeleteik mikeppen viszonyul-
Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva • 307
nak azokhoz az iskolakhoz, amelyek nem Freudtol indultak ki. Ekkepp a neo-
analitikus elkepzelesek sokkal forradalmibbnak tunnek, mint amilyenek valoja-
ban.
Szeles korben ugy tartjak peldaul, hogy az ego fogalma Freudtol szarmazik. A
posztfreudianus egopszichologusok ugy tekintik magukat, mint akik Freud
egofelfogasat fejlesztik tovabb. Loevinger (1976) azonban azt allitja, hogy Freud
elmelete reszben legalabbis egy 19. szazadbeli egopszichologiara adott valasz. Hol
is hatarozhatjuk meg tehat a mai egopszichologia helyet? Vajon a freudi pszicho-
analizis egyik leagazasakent tartsuk szamon (ahogy maguk a neoanalitikusok is
teszik) vagy olyan elmeletcsokorkent, amely szorosabban kapcsolodik a viselkedes
envonatkozasaval kapcsolatos korabbi teoriakhoz? Loevinger peldaul azt vallja,
enfejlddes-elmeletenek fo vonalai nagy vonalakban mar a Freud elotti gondolko-
dok irasaiban is fellelhetok (peldaul Bain 1859; Mill 1962/1859; Smith 1969/
1759). A neoanalitikus pszichologia egyeb aspektusainak eredete kevesbe egyer-
telmu.
Annyi azonban bizonyos, hogy a posztfreudianus iranyzatok j6 nehany gon-
dolata nagyon emlekeztet egy masik jelenkori elmeletcsoport, a kdiiyviinkben
kesobb targyalando humanisztikus pszichologusok elkepzeleseire. Bar ez utobbi
szerzok egeszen ma§ indittatasuak, mint a neoanalitikusok, a ket iranyzat kozott
tobb szembeszoko hasonlatossagot talalunk. A nyilvanvalo hasonlosag ellenere az
analitikusan orientalt szerzok szinte tuntetoen nem hajlandoak errol tudomast
venni. Megint csak azt latjuk, hogy a neoanalitikusok csakis Freudhoz, s nem a
szemelyisegpszichologia egeszehez viszonyitva hajlandok meghatarozni dnmagukat.
Vajon mi ennek az oka? Ami a 19. szazadi pszichologiai illeti, az elhanyagolast
konnyen megerthetjiik, hiszen a pszichologusok tobbsegenek fogalma sines az
akkori tudomanyos gondolkodasrol. A pszichologiat csupan a 20. szazad hajnalan
kezdtek onallo tudomanynak tekinteni, s a Loevinger altal idezett gondolatok
akkoriban a tarsadalomfilozofia korebe tartoztak. Az enpszichologia torteneti
elofutarait tanulmanyozo kutatonak tehat afilozofiaval hataros tudomanyagakban
is alapos olvasottsaggal kellene rendelkeznie.
Ez a magyarazat azonban nem kelloen vilagitja meg, vajon miert hunyjak be
szemuket a neoanalitikusok a tobbi mai pszichologiai aramlat elott? A magunk
reszerol ennek inagyarazatat a csoportkozi viszonyokban latjuk. A pszichoanalizis,
kiilonosen az Egyesiilt Allamokban, mely medikalis hagyomanyokkal rendelkezo'
iranyzat. Csaknem minden analitikus eloszor orvosi diplomat szerez, es csakazutan
szakosodik a pszichoanalizisre. Ez eppugy igaz a neoanalitikusokra is. (A 10. es 11.
fejezetben targyalt vezeto teoretikusok-Adler, Bowlby, Hartmann, Homey, Kohut
es Mahler - mind-mind orvosok.)
Vajon milyen hatast gyakorol e hagyomany mas gondolatok befogadasara?
Altalaban tenneszetes az a tendencia, hogy a kutatok a sajat szakmai koreikben
elfogadott (vagy vitatott) gondolatokkal foglalkoznak, es figyelmen kivul hagyjak
a kivulrol szarmazo elkepzeleseket. Az analitikusan orientalt teoretikusok es gya-
308 • Otodik resz: Neoanalitikus perspektwa
korlo klinikusok szakmai korebe foleg orvosok tartoznak, mig a maguk tudoma-
nyat pszichologianak es nem pszichoanalizisnek tartok fokent nem orvosi vegzettse-
guek. A ket csoport valojaban rivaliskent jelenik meg egymas szamara. Reszben ez
az oka annak, hogy egyik csoport sem hajlando komolyan venni a masikat foglal-
koztato elkepzeleseket es problemakat. Az egyetlen kivetel ez alol a kotodeselme-
lettel foglalkozo kutatok kore, amelyben orvosok es nem orvosok egyarant elofor-
dulnak.
A neoanalitikus iranyzat a pszichologia tobbi agatol tehat viszonylag elszige-
telten fejlodott. Ebbol fakad, hogy ohatatlanul atfedesek keletkeztek az analitikus
es a mas forrasbol szarmazo elkepzelesek kozott. Ezt a hasonlosagot vegeredmeny-
ben a neoanalitikus elkepzelesek megerositesenek is tekinthetjuk. Az uj fejleme-
nyek akar hidat is verhetnek a pszichoanalizis es a pszichologia mas teriiletei
kozott. Ha a jovo analitikusai hajlandoak lesznek a parbeszedre, akkor a ket
forrasbol szarmazo eredmenyek kolcsondsen megtermekenyfthetik egymast. Ha
azonban a neoanalitikusok tovabbra is orzik elszigeteltsegiiket a pszichologia mas
teruleteitol, akkor elkepzeleseik joval kisebb hatast gyakorolnak majd a szemelyi-
segpszichologia egeszere.
Milyen mas problema meriil meg fel a neoanalitikus iranyzattal kapcsolatban?
Azt a kerdest is fel szoktak tenni, hogy vajon mennyire tesztelhetoek az ilyen
keretben megfogalmazott elmeleti megallapitasok. Akarcsak Freud elmelete, a
neoanalitikus gondolatok tobbsege sem ellenorizheto egykonnyen. Kerdes, hogy
egyaltalan milyen tapasztalati adatok igazolhatnak peldaul azt az allitast, hogy a
kompetenciamotivum all az emberi viselkedes zomenek hattereben, vagy hogy sok
cselekedetiink magan viseli bizonyos narcisztikus sziiksegletek nyomait. Mas
neoanalitikus gondolatok viszont olyannyira kezenfekvoen kinaljak magukat ku-
tatasi hipotezisek megfogalmazasara, hogy azokat idokozben mar meg is vizsgaltak
es igazoltak. Ugyanakkor az e ket fejezetben korvonalazott gondolatok valtozatos
elorejelzeseket tesznek lehetove az emberi viselkedessel kapcsolatban, amelyek
java reszet meg nem vizsgaltak. Talan pontosabbak vagyunk, ha ugy fogalmazunk,
hogy a neoanalitikus elmeletek teljes kori! igazolasa meg varat magara, mint ha
azt mondanank, hogy ezek a gondolatok tesztelhetetlenek.
Melyek tehat az emberi viselkedesrol vallott neoanalitikus nezetek tavlatai? E
kerdesre ketfelekeppen valaszolhatunk. Egyfelol minden elmeletet kiilon-kiilon
merlegelhetiink. Meg vagyunk gyozodve arrol, hogy Loevinger es Erikson elmelete
a jovoben sem veszit jelentosegebol, es a tovabbiakban is szamos iij kutatast
inspiral. Sokak szerint evtizedek ota a targykapcsolati elmelet es Kohut self-pszi-
chologiaja a legfontosabb fejlemeny pszichoanalitikus korokben. Meg kell azon-
ban jegyezniink, hogy e teoriak vajmi keves szisztematikus kutatast osztonoznek.
Nagy koriilottiik a lelkesedes, am az esettanulmanyokon kiviil nem sok bizonyftek
szolgal igazolasukra.
A targykapcsolati elmeletekkel jelentos atfedest mutato kotodeselmeletek
ugyanakkor kiteijedt kutatomunkara osztondztek, s a tanulmanyok szama napja-
Otodik resz: Neoanalitikus perspektiva • 309
inkban is egyre no. Ugy gondoljnk, hogy a 10. es 11. fejezetben bemutatott
kotodeselmelet napjaink pszichologiajanak egyik legelenkebben kntatott es legiz-
galmasabb fejezete. A kotodesmintazatoknak a gyermeki - es a felnott - eletre
gyakorolt hatasainak rendszeres kutatasa jelentos felismereseket tesz lehetove az
emberi tapasztalatokat illetoen. E kutatasi teriiletnek igen jok a kilatasai a kozeljo-
voben.
A neoanalitikus nezetek tavlatai az elmeletcsoport egeszere vonatkozoan is
attekinthetok. Az evek soran e kutatok is egyre jobban ratalalnak azokra a kerde-
sekre es problemakra, amelyeket a nem pszichoanalitikus, akademikus pszicholo-
gusok kutatnak. E fokuszeltolodas reven gondolataik egyre tobb szalon kapcsolod-
nak az akademikus gondolkodas foaramahoz. Ennek egyik jarulekos elonye, hogy
iijabban sok akademikus pszichologus is nagyobb figyelemmel es toleranciaval
fordul a pszichodinamikus elmelet gondolati epitmenye fele.
Talan ironikusan hangzik, de ez a lassi! iranyvaltas egyben a hagyomanyos
pszichoanalizissel valo szakitas magvait is elveti. A pszichoanalizis megkiilonbozte-
to sajatossaga az a hangsuly, amit a tudattalan dinamikajara es primitiv osztonkesz-
tetesekre helyez. A neoanalitikusok mar nagyreszt maguk mogott hagytak ezt a
fogalmi orokseget. S bar meg mindig pszichodinamikus iskolakent cimkezik
magukat, ez a dinamika mar messze nem azonos azzal a dinamikaval, amit Freud
hangoztatott. Ahogy a neoanalitikus pszichologia egyre inkabb osszhangba keriil
a pszichologia tobbi teriiletevel, ugy tavolodik egyre messzebb Freudtol.
’'- J,
Tanuldselmeleti
perspektwa
ELOSZO
A HATODIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
jEettapasztalataink nyoman mindannyian valtozunk, meg-
pedig torvcnyszcni es elore jelezheto modon. Ez a kozponti felteves szolgal a szeme-
lyiscg tanulasi mcgkozclftesenek alapjaul. A tanulasi folyamatok regotafoglalkoztatjak
a kutatokat. Eleintc cz az erdeklodes az alacsonyabb rendu allatok tanulmanyozasara
iranyult, es elsosorban kisebb viselkedesegysegekre korlatozodott.
Az ismeretek noVekedesevel azonban nyomaszto lehetoseg korvonalazodott.
Nehanyan gyanitani kezdtek, hogy a tanulas elvei kepezhetik a viselkedes alapveto
epitcikovcit, barmilyen viselkedesrol legyen is sz6. S ez nemcsak a laboratorium
ketrcccben szaladgiilo patkanyokra igaz, hanem a vilagban „kozlekedo” emberek
tetteife is. A szemelyiseg e nezopontbol a korabbi tapasztalatok nyoman tanult
yiselkedestendcnciak osszessege.
Sokszor Italian i, hogy a tanulasi nezopont alapmetaforaja az ember mint affele
kiserleti patkany. Ez bizonyos ertelemben igaz, hiszen a viselkedeskutatok tabora-
Ъап sokan gondoljak ugy, hogy a tanulasi folyamatok egyetemesek („univer-
zaliak”), vagyisgyakorlalilag minden allatfajnal ugyaniigy mennek vegbe. Ilyen
vonatkozasban az emberi leny semmi egyeb, mint - a tanulasi folyamatokat kutatok
figyelmet (es ketrccct) lefoglalo - patkanyok es egerekjoval bonyolultabb valtoza-
ta. Ezt a metafdrat hallgatolagosan elfogadtak azok a tanulasteoretikusok is, akik
eredmenyeiket a szemelyiseg magyarazatara alkalmaztak. E kutatasok alapveto
elkepzeleseit a 12. fejezetben targyaljuk.
Bar a fenti metafora hasznos kiindulopontnak bizonyult, sok tanulaselmeleti
kutato megis tulsagosan egyszerunek talalta. Az emberi tanulasi folyamatok nemi-
leg bonyqlultabbnak mutatkoztak, mint ahogyan azt eloszor kepzeltek. Ennek
eredmenyekeppen arnyaltabb tanulaselmelet kidolgozasara es masfajta metafora
bevezetescrc lett szukseg. Az uj metafora az embert tovabbra is tanulo lenykent
kezcli, de most mar olyan tanulokent, aki dnmagat nagyobb mertekben iranyitja,
s akinek a tudasa nerricsak aprodonkent, hanem nagyobb lepesekben is noveked-
het. A tanulast tovabba iigy szemlelik, mint ami kognitiv folyamatokat is magaban
foglal, melyek onmagukban is fontos szerepet jatszanak a viselkedesben. Azokrol
az elmeletckrol, amelyek ebbol a kiterjesztett metaforabol taplalkoznak, a 13.
fejezetben lesz szo.
Hotodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva • 313
A szemelyiseg tanulasi nezopontja egyfajta filozofiai ervelest is taplalt, amely
a tanulasi megkozelitessel egyiitt fejlodott es modosult. A vita, nemileg leegysze-
rusitve, arrol folyik, hogy honnan tortenik a viselkedes vezerlese es ellenorzese.
Vajon a viselkedes a szemelyen beliilrol kontrollalt, vagy a szemelyen kiviil eso
folyamatok es esemenyek iranyitasa alatt all? A tanulaselmelet legelso kutatoi arra
az allaspontra helyezkedtek, hogy a viselkedest elsodlegesen kiilso esemenyek, a
kornyezetbol szarmazo ingerek es hatasok formaljak. Ezt az elkepzelest nem
mindenki fogadta lelkesedessel, reszben talan azert sem, mert nem fest tulsagosan
hizelgo kepet az emberi termeszetrol. Ujabban sok tanulaskutato lepett vissza ettol
a felfogastol.
Ennek ellenere egyetlen temakor valtozatlan maradt a tanulasi nezopont
mindket valtozataban: a viselkedes a tapasztalatok nyoman elore jelezheto modon
valtozik. Tagabban ertelmezve tehat a szemelyisegnek is kepesnek kell lennie arra,
hogy az egyedi tortenetet jelento esemenyek hatasara formalodjon, modosuljon
es csiszolodjon.
Kondicionalaselmeletek
KLASSZIKUS KONDICIONALAS
Alapelemek
A klasszikus kondicionalas mint anticipacios tanulas
Diszkriminacio, generalizacio, kioltas es a klasszikus kondicionalas
Erzelmi kondicionalas
INSTRUMENTALIS KONDICIONALAS
Az effektus torvenye
Jutalom es biintetes
Diszkriminacio, generalizacio, kioltas es az instrumentalis kondicionalas
Viselkedesformalas
Megerositesi tervek es a perzisztencia
Az „irracionalis” viselkedes elsajatitasa
Egyes viselkedeses dimenziok megerositese
SZEMELMSEGMERO ELJARASOK
Meresi modszerek
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Az erzelmi valaszok klasszikus kondicionalasa
Az averzid klasszikus kondicionalasa
Instrumentalis kondicionalas es a inaladaptiv viselkedes
A konfliktus instrumentalis kondicionalasa
Instrumentalis kondicionalas es a zsetongazdasag
Instrumentalis kondicionalas es a biofeedback
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Liza a paszlellszinekel szereti. Ha megkerdezzilk tole: miert, kikerekedik a szeme is bevallja,
hogy maga sem erli. Csak arra emlekszik, hogy ez mar legaldhb nyolreves kora ota igy van,
amikor is sziilelesnapjdra meglepeliskenl isoddlalos parlyt rendeztek, ahol mindent halvany
rozsaszinbe, zoldbe is lildba ollbzletlek.
Nora kemenyen dolgozik munkahelyen a kimyvlarban. Vlisrol illesre rohangal, elsimilja a
munkatarsai kozott lamado nizelelteriseket, segili oket feladalaik elvegziseben. A kollegdk
sokfelekippen - mosollyal, „koszonom’-okkel — fejezik ki elismerisilkel, a mult honapban
pedig hivatalosan is csoportvezetove leptettek elo. Minel tobb visszajelzesl kap arrol, hogy jo
munkdt vegez, annal lelkesebben lat neki reggelenle.
lyenek? Miert kedveljiik eppen azokat a dolgokat,
amiket kedvelunk? Mi kesztet sok embert arra,
hogy munkajat nagy erobedobassal vegezze, mi-
kozben masok ilyen kesztetest nem ereznek? Az
egyik lehetseges valasz szerint a viselkedesnek eze-
ket ajellemzoit, amelyek oly sokban hozzajarulnak
szemelyisegiink egyedisegenek kialakulasahoz, ta-
nulas reven sajatitjuk el.
A szemelyiseg tanulaselmeletenek elozmenyei
tavoli idokre nyulnak vissza. A tanulas rejtelye, az
elsajatitas folyamata a vilag minden tajan foglalkoz-
tatta a tudosokat. A bonyolult feladvanyt nem egy-
szerre, hanem aprankent oldottak meg, es valo
igaz, hogy maig akadnak nyitott kerdesek. A kuta-
tok peldaul meg mindig nem ertenek egyet abban,
hogy a tanulas egyseges folyamat-e, amelynek kii-
lonbozo megjelenesi formai vannak, vagy inkabb
tobb kiilonbozo folyamatbol tevodik ossze (pelda-
ul Locurto, Terrace es Gibbon 1980; Rescorla
1987).
Tanulasi nezopontbol a szemelyiseg azokbol a
tanult viselkedestendenciakbol all ossze, amelye-
ket a szemely elettapasztalatai nyoman elsajatitott.
Ha a szemelyiseg tanulasi folyamatok eredmenye,
akkor termeszetesen fontos tudnunk, hogyan
megy vegbe maga a tanulas. A fejezetnek ebben a
reszeben foleg azokkal a tanulasi elvekkel foglalko-
zunk, amelyek a viselkedesmintak es erzelmek ki-
alakulasat magyarazzak (a tema bovebb targyalasat
lasd peldaul B. Schwartz 1989).
A konnyebb erthetoseg kedveert abbol a felfo-
gasbol indulunk ki, amit kimondva-kimondatlanul
a legtobb elmeletalkoto elfogad: a tanulasnak kii-
lonbozo tipusai, s ezek mindegyikenek kiilonbozo
szabalyai vannak. Ez a fejezet ket kondinonaldsnak
nevezett tanulasi formara osszpontosit: a klasszikus
es instrumentalis kondicionalasra. Az e teriileten
vegzett kutatasok nagy reszet allatokon, azaz nem
embereken vegeztek. Ennek ellenere sok elmelet-
alkoto ugy gondolja, hogy ezek a folyamatok allhat-
nak ama minosegi jegyek mogott, amelyekre min-
dannyian mint szemelyisegre gondolunk.
KLASSZIKUS KONDICIONALAS
A tanulas megertesere tett erofeszitesek egyik leg-
korabbi eredmenye az a felfedezes volt, hogy visel-
kedeses valaszokat el lehet sajatitani ingerek tarsi-
tasa reven. Ezt a fajta tanulast klasszikus kondicio-
nalasnak nevezik. Neha pavlovi kondicionalaskent
is emlegetik, miutan Ivan Petrovics Pavlov orosz
tudos uttoro munkaja nyitotta meg ajelenseg meg-
ertese fele vezeto utat (peldaul Pavlov 1927,1955).
Alapelemek
A klasszikus kondicionalas letrejottehez legalabb
ket tenyezore van sziikseg. Eloszor is a szervezetnek
kepesnek kell lennie arra, hogy reflexszeruen vala-
szoljon ingerek valamely osztalyara. Vagyis a valasz-
nak meglnzhatoan es automatikusan kell megjelennie,
amikor az ingerelofordul. A reflex tehat olyan kapcso-
lat az inger es a valasz kozott, amelyben az elobbi
mintegy elohivja az utobbit.
Lassunk nehany peldat a reflexekre a minden-
napi eletbol. Amikor valami szarazat, savasat vagy
savanyiit vesziink a szankba, nyalmirigyeink dol-
gozni kezdenek. Ha azt latjuk, hogy egy targy hir-
telen megno, mintha gyorsan kozeledne felenk,
reflexesen hatrebb lepiink. Amikor a nemi szer-
viinkhoz kozel esoborteriileteket valaki megerinti,
316 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektwa
12.1. ABRA A tipikus klasszikus kondiciondlasi eljaras kiilon-
bozolepesei (az idomulasa balroljobbra ertendo minden egyseg-
ben). (A) Elozetesen reflexes kapcsolat letezik az inger (US) es a
valasz (UR) kozott. (B) Semleges ingert (CS) idoben is terben
tobbszor az US-hez tdrsitanak. (C) Az eredmeny iij valasz
kialakuldsa, amitfelteteles valasznak (CR) hfamak. (D) Amikor
a kondicionalas megtortmt, a CS egyeduli eloforduldsa is
kivdltja a CR-t
szexualis izgalom keletkezik benniink. Ha forro
kalyhahoz vagy forro tanyerhoz eriink, automatiku-
san elrantjuk a keziinket. Amikor valaki kedvesen
rank mosolyog, egyszerre csak jol erezziik magun-
kat. Ezek a reakciok a legtobb emberben reflexe-
sen valtodnak ki. Van ezek kozott olyan, amely
velesziiletett, es van olyan is, amely tanult. Aienyeg
az, hogy ezekben az esetekben az inger megbizha-
toan es kozvetleniil vezet bizonyos valaszhoz.
A klasszikus kondicionalas masodik feltetele az,
hogy a reflexes valaszt kivalto inger terben es ido-
ben masik ingerhez kapcsolodjon. A masodik inger
eloszor altalaban (bar nem minden esetben) sem-
leges. Ez azt jelenti, hogy amikor onmagaban jele-
nik meg, semmilyen kiilouleges valaszt nem valt ki
azon kiviil, hogy eszrevessziik. Semmilyen egyeb
kovetelmeny nines ezzel az ingerrel kapcsolatban.
Nagyjabol banni lehet - szin, hang, targy vagy
ember.
Az erthetoseg kedveert gyakran kiilonbozo sza-
kaszokkal vagy lepesekkel irjak le a klasszikus kon-
dicionalas folyamatat (12.1. abra). Az elso szakasz
a kondicionalas elott fennallo helyzet. Ezen a pon-
ton csak a reflex letezik - az inger, amely automa-
tikus valaszt valt ki. Ezt az ingert feltetlen ingernek
(unconditioned stimulus, US) es a valaszt, amelyet
beindit, feltetlen valasznak (unconditioned response,
UR) nevezik. A „feltetlen”szo itt annyitjelent, hogy
a valasz megjelenёsёnek nines semmilyen egyёb
vagy sajatos feltetele. Automatikusan bekbvetkezik,
amikor az inger elofordul (12.1. abra, A sor).
A masodik szakaszban alakul ki а felteteles kap-
csolat, vagyis itt tortenik maga a kondicionalas.
Ebben a szakaszban a semleges inger а feltetlen
ingerrel rendre egy idoben vagy kicsivel az elott
jelenik meg (12.1. abra, B). Innentol kezdve a
semleges ingert felteteles ingernek (conditioned
stimulus, CS) nevezziik. Nem пеЬёг megerteni,
hogy ez mit is jelent. Eloszor is ez az az inger, amit
„kondicionalunk”, vagyis amire а felteteles kapcso-
latot kkipitjiik. Masodszor pedig erre az ingerre a
valasz csak azzal a feltetellel jelenik meg, ha a CS-t
az US koveti. Az US hatasara az UR automatikusan,
reflexesen valtodik ki (emkkezzimk vissza: ez az a
valasz, amely - fiiggetleniil minden egyёb koriil-
тёпу1о1 — minden esetben megjelenik, ha az US
elofordul).
Ha az US gyakran fordul elo a CS-sel parhuza-
mosan, akkor valami 1а5вапкёп1 valtozni kezd
(12.1. abra, C sor). A CS-nek fokozatosan kialakul
az a kёpessёge, hogy dnmaga is kivaltsa a valaszt. Ez
utobbit felteteles valasznak (conditioned response,
CR) nevezik. A CR gyakran nagyon hasonlit az
UR-hez, sot a ketto sokszor teljesen azonosnak
tiinik (12.1. tablazat, A sor), legfeljebb annyi екё-
ressel, hogy a felteteles valasz valamivel kevesbe
intenziv, mint а ГекёНеп. Mas esetekben azonban
a kettot jol meg lehet kiilonboztetni (рёМаи! Hall
1966). Egy fontos dologban azonban пшк1епкёр-
pen hasonlitanak, megpedig abban, hogy ha az
UR-nek kellemetlen volt a minosege, akkor a CR-
nek is kellemetlen lesz (12.1. tablazat, 1. sor), s ha
az UR kellemes volt, akkor a CR is kellemes lesz
(12.1. tablazat, С ёв D sor).
Mi koze mindennek a mindennapi elethez?
Тёгуйпк vissza a reflexek illusztralasara hasznalt
peldakhoz. Tegyiik fel, hogy valaki raszokott arra,
hogy estenkent olyan etteremben idozzon, amely-
nek specialitasa az olasz bor es a sziciliai пёргепе.
12. Kondiciondldselmeletek • 317
12.1. TABLAZAT
A klasszikus kondicionalas elemeinek bemutatasa ket gyakori kiserleti eljaras (a is b), egy szokvdnyos gyerekkori (c) es egy
gyakori felnottkori ilminy (d) esetin. (Az elemeket itt ingerek is a hatzajuk kapcsolodo valaszok menten is nem idobdi sor-
rendben rendeztiik el.)
US UR CS CR
(a) citromle a szajban nyalazas hang nyalazas
(b) araimites a labra fajdalom feny felelem
(c) jegkrein a szajban mosoly fagyiskocsi csengqje mosoly
(d) romantikusan
csabito partner szexualis izgalom hangulatos zene szexualis izgalom
Minden alkalommal, amikor kortyol egyet a kulon-
legesen szaraz chiantibol (US), a savanyi'i izre vala-
sznl a mirigyei fektelen nyaltennelesbe (UR) kez-
denek. E reflexelmenyhez tarsul meg koriteskent
a sziciliai nepzene hangja (CS). Egyszer csak azt
vessziik eszre, hogy a nyalazasi valasz (CR) magara
a zenere is kialakul.
Masik pelda: tegyiik fel, hogy az illeto ebben a
kis barban talalkozik valakivel (US), aki meglepoen
heves szexualis izgalmat ebreszt benne. Amint a
gyertyafenyben tiklogel, koriilotte zokl borosiive-
gek, karmazsinvoros tapeta es egy sziciliai szerel-
mes dal lagy futamai (mind-mind CS) hatasara
felteteles szexualis valasz alakulhat ki a helyszinnek
ezekre a korabban semleges mozzanataira. Lehet,
hogy a gyertyafeny peldaul soha nem lesz mar a
regi. A dal, amit hallott, ettol kezdve kulonleges
helyet foglal el a sziveben.
Ha annyit tudunk, hogy az US valamely semle-
ges ingerrel tobbszor fordult elo egyiitt, akkor hon-
nan tudjuk eldduteni, hogy megtortent-e a kondi-
cionalas? Ha CS onmagaban, az US nelkiil jelenik
meg, es a CS egyediil is kivaltja a valaszt, akkor a
kondicionalasnak meg kellett tortennie. Ha nines
valasz, akkor nein kovetkezett be kondicionalas.
Altalanosabban fogalmazva, minel gyakrabban pa-
rositjak az US-t a CS-sel, annal valosziniibb, hogy
ennek kondicionalas lesz az eredmenye. Ambar, ha
az US nagyon eros - ha nagyon intenziv UR-t valt
ki -, akkor a kondicionalashoz eleg lehet egyetlen
tarsitas is. Rakbetegek peldaul sokszor eros hanyin-
gerrel reagalnak a keinoterapias kezelesre, ami
eros CR-гё valik a kornyezo ingerekre.
A klasszikus kondicionalas mint
anticipacids tanulas
Felmeriilt az a gondolat, hogy a CR-ek valojaban
nem masok, mint elokeszito vagy anticipacios vala-
szok (Zener 1937; lasd meg Rescorla 1972), vagyis
a CR-ek akaratlan modon a kiiszobonallo US-t jel-
zik elore, vagy arra keszitenek fel. Gondoljunk
vissza korabbi peldainkra. Ha hangot hallunk, mi-
elott citromle erne a szankhoz, a hang a citromle
kozeli erkezesenek jelzesere szolgal. A CR (nyala-
zas) elokesziti a szaj belso felszinet a savas folyadek
fogadasara. Masik (kiserleti) pelda: ha fenyt latuuk
eppen, mielott aramiitest kapunk, a feny elore jelzi
az iitest es a reflexes fajdalmat. A CR (felelem,
esetleg remeges) a fajdalom elovetelezeset jelenti.
Arra, hogy a CR-ek elokeszito reakeiok lehet-
nek, abbol is kovetkeztethetfmk, hogy bizonyos
helyzetekben konnyebben alakulnak ki, mint ma-
sokban. Korabban azt mondtuk, hogy kondicioua-
las az US es a CS tobbe-kevesbe egyideju megjele-
nese eseten kovetkezik be. Am valojaban a klasszi-
kus kondicionalas akkor a leghatasosabb, ha a CS
kicsivel megelozi az US-t (mint a 12.1-es abran).
Kevesbe hatasos, ha a ket inger egyidejii, s meg
kevesbe az, ha a CS az US utan jon (peldaul
Schneiderman es Gormezano 1964; Spetch, Wilkie
es Pinel 1981; Spooner es Kellogg 1947). Ez szinten
arra utal, hog}' elokeszito reakcio kialakulasarol
lehet szo.
Nein szabad iigy elkepzelnunk, hogy az anti-
cipatoros valasz az US tudatos elokeszitese lenne.
Vagvis a hangnak elmeletileg nem kell felideznie a
318 • Halodikresz: Tanulaselmeleti perspektiva
j-r. ———----—-----------г "Д-g '•—sss------—: =--------------——-t—
r‘ ‘ ‘4 л. '.л., ...Y
12-КMi tortenik valojaban a klasszikus kondicionalas soran?. ;
___ U'_.... ,, t
A klasszikus vagy mas neven pavlovi kondicionalas evti-
zedek ota szerepel a pszichologiai kurzusok torzsanya-
gaban. Az altalanos velekedes szerint ez az a folyamat,
amit mar a tanulasi elmeletek kidolgozasanak kezdeten
feltartak, es azota sem kellett sok ujat hozzatenni. Nem
mindenki ert azonban egyet ezzel a velemennyel, es az
erdeklodes iijra felpezsdiiloben van olyan kerdesek
irant, amelyek eddig a felszfn alatt huzodtak.
A pavlovi kondicionalas szokasos felfogasa alacsony
szintii folyamatot rajzol fel, amelyben a valasz (vagy
viselkedes) feletti ellenorzes - azaltal, hogy egy idoben
jelennek meg - egyik ingerrol egy masikra tevodik at.
Robert Rescorla (1988) azt allitja, hogy valojaban ez
nem igy van. Ugy gondolja, hogy a kondicionalas a
kiilvilag esemenyei kozott fennallo viszonyokra vonatko-
zik. Nezete szerint a vilag kiilonbozo mozzanatai kozot-
ti viszonyokrol szerzett tapasztalataikat az elolenyek
arra hasznaljak, hogy a valosag szerkezetet lekepezzek
a maguk szamara. Nem az ido- es terbeli egybeeses az,
folytatja Rescorla, ami meghatarozza a kondicionalast.
Inkabb az az informacio a fontos, amit az egyik inger a
masikrol nyujt. Rescorla szerint a tanulas olyan folya-
mat, amely reven az eloleny mentalis reprezentacioit a
vilag valos allapotahoz igazitja. Az elolenyek csak akkor
tanulnak, amikor valami, ami veluk tortenik, meglepe-
teskent eri oket.
E gondolatmenet egyik kovetkezmenye, hogy ket
egyszerre atelt inger nem mindig kapcsolodik ossze
egymassal. Figyeljiink meg peldaul ket allatot (Karnin
1968). Az elso olyan probakon mentkeresztiil, amelyek
soran fenyt (CS) aramtitessel (US) parositottak. Ama-
sodiknak nem volt ilyen tapasztalata. Azutan egy ujabb
probasorozatban mindket allatnal mind a fenyt, mind
ahangot (CS) aramiitessel (US) parositjak. Az az erde-
kes, hogy a masodik allat elsajatitja a hangra a CR-t, de
az elso nem. A korabbi, egyediil a fennyel kapcsolatos
tapasztalat szemmel lathatoan foloslegesse tette a han-
got. Vagyis, mivel a feny mar jelzi, hogy az US bekovet-
kezik, semmi sziikseg a hang kondicionalasara.
Rescorla a hagyomanyos szemlelemek nem csak ezt
az egyetlen aspektusat kerdojelezi meg. Amellett is
ervel, hogy harnis az a feltetelezes, miszerint a klasszi-
kus kondicionalas lassi! folyamat, amely szamos inger-
parositast igenyel. A leggyakoribb, allitja, az ot vagy hat
proba utan letrejovo tanulas. Allaspontjat osszefoglal-
va, Rescorla igy fogalmaz: ,A pavlovi kondicionalas
nem buta folyamat, melynek reven az eloleny akarva-
akaratlan kapcsolatokat kepez barmely ket veletlenill
egyiitt megjeleno inger kozott. Helyesebb, ha az elo-
lenyt informaciokereso szervezetkent fogjuk fel, amely
az esemenyek kozti logikai es perceptualis viszonyokat
sajat felteveseivel egyiitt arra hasznalja, hogy ezekbol a
vilagkifinomultlekepezesetalakitsaki” (1988,154. o.).
Rescorla nines egyediil azzal az elkepzelesevel,
hogy a mentalis esemenyek fontosabbak a kondiciona-
lasban, mint azt korabban kepzeltek. Holyoak, Koh es
Nisbett (1989) ujabban a klasszikus kondicionalas ha-
sonlo - bizonyos szempontbol meg inkabb kognitiv
jellegii - elemzeset javasoltak. Modelljiiket reszben a
kognitiv' pszichologia konnekeionizmusnak nevezett el-
kepzeleseire epitik (McClelland es Ruinelharl 1986).
Tenneszetesen nem tudjuk bemutatni az egesz elmele-
tet, de annak benniinket erdeklo legfontosabb mozza-
nata az, hogy a klasszikus kondicionalast szabalytanulds-
kmt fogja fel.
A Rescorla, valamint a Holyoak es munkatarsai altal
vallott felfogas nyilvanvalo ellentmondasban van azzal,
amirol e fejezet tiilnyomo reszben szohink. Az altaluk
megfogalmazott gondolatok olyan szelesebb proble-
makort vetitenek elore, ami a kovetkezo fejezetben
keriil eloterbe: nevezetesen a megismeres szerepet a
tanulasi jelensegekben.
citromle kepet, a lepesek zaja nem vezet sziikseg-
szeriien ahhoz a kovetkezteteshez, hogy aramiites
varhato. A szigoruan vett kondicionalasos elemzes
ertelmeben a CR magdhoz a CS-hez kapcsolodik, is nem
az US kipehez, ami felidezodik benniink, amikor a
CS megjelenik. A CS es a szemely erre adott valasza
ezen a ponton valosziniileg mar osszekapcsolodott,
vagyis az egyik reflexesen kivaltja a masikat (bar
errol lasd a 12.1-es keretes hast).
Miutan a kondicionalas megtbrtent, a CS-CR
kapcsolat ugyaniigy mukodhet tovabb, mint bar-
mely mas reflex. Vagyis miutan megszilardult, ez a
kombinacioUS-kentesUR-kentszolgalhattovabbi
klasszikus kondicionalas kialakulasahoz (12.2. ab-
ra) . Ha peldaul a gyertyafeny mar szexualis izgal-
mat valt ki, akkor ez a feny felhasznalhato arra,
hogy mas dolgokhoz, peldaul bizonyos etelekhez is
izgalomemelkedest kondicionaljunk, amelyeket
gyertyafeny mellett fogyasztunk el. Ezt a folyamatot
magasabb rendu kondicionalasnak nevezik.
12. Kondiciondlaselmelelek • 319
Az uj esetekre valo kiteijesztessel ily modon a
klasszikus kondicionalas mindenre kihato folya-
matta valhat. A kondicionalas reven egyre tobb
ingernek lesz meg az a kepessege, hogy reflexes
valaszokat valtson ki, igy ujabb es ujabb kondicio-
nalt kapcsolatok johetnek letre. Vannak e folya-
matnak persze korlatai is. A leghatekonyabb US-ek
azok, amelyek a legintenzivebb UR-eket valtjak ki.
A biologiai reflexektol tavolodva fokozatosan csok-
ken a reflexek erossege, es egyre gyengebbek lesz-
nek a kondiciona.lt kapcsolatok is.
Diszkriminacio, generalizacio,
kioltas es a klasszikus kondicionalas
A klasszikus kondicionalas mechanizmusa reven
korabban semleges ingerekhez uj valaszok kapcso-
lodhatnak. A CS kesobb szinte soha nem jelenik
meg pontosan az eredeti formajaban, viszont gyak-
ran talalkozunk olyan ingerekkel, amelyek leg-
alabbis valamennyire hasonlitanak hozza. Mi torte-
nik ilyenkor?
A tanulassal foglalkozo kutatok a generalizacio
es a diszkriminacio fogalmaival magyarazzak a je-
lenseget. Diszkriminacion az esemenyek egymastol
valo megkiilonbozteteset ertjiik. Formalisabban
megfogalmazva ez azt jelenti, hogy kiilonbozo in-
gerekre kiilonbozo valaszokat adunk. Kepzeljiik el
peldaul, hogy a sziciliai borozoban szerzett elme-
nyeink alapjan a gyertyafenyt, a karmazsinvoros
tapetat es a borosiivegeket (CS-ek) a szexualis izga-
lomhoz (CR) kapcsoltuk. Ha belepunk egy olyan
szobaba, amely a borozora emlekeztet (a tobbi
koriilmenytol most tekintsiink el es vegyiik valto-
zatlannak), valoszinuleg enyhe izgalmat (CR) erez-
nenk. Ha viszont olyan szobaba lepiink, ahol fluo-
reszkalo feny es kek falak fogadnak, ez az izgalom
minden bizonnyal elmarad. Kondicionalt valasza-
inkkal kulonbseget teszunk (diszkriminalunk) az inge-
rek ket osztalya kozott.
S most egy nehezebb kerdes: mi tortenne, ha
olyan szobaba lepnenk, ahol lampafeny, burgun-
di voros falak es zold iivegvazak fogadnak ben-
niinket? Ezek nem pontosan azok az ingerfelte-
telek, amelyek a szexualis izgalomhoz kapcsolod-
tak, de azokhoz nagyon hasonloak. Ilyenkor lep
mukodesbe a generalizacio mechanizmusa. Min-
den valosziniiseg szerint izgalmat ereznenk, bar
az talan nem lenne olyan eros, mint az elso alka-
US----------------------UR
(korabbi CS) (korabbi CR)
CS--------------- CR
(uj) (uj)
Ido------------------
12.2. ABRA Miutan klasszikus kondicionalas reven az inger es
a valasz kozott letrejiitt a kapcsolat, ez az uj reflex US-UR
parkrnt szolgalhat a tovabbi kondiciondlasifolyamatban, amit
magasabbrendu kondiciondldsnak neveznek
lommal a barban. Ahogy az ingerjellemzok tavo-
labb es tavolabb keriilnek az eredeti CS jellemzoi-
tol, a reakcio erossege egyre csokken (Hovland
1937; Moore 1972). Mas szoval az uj ingerek minel
jobban kiilonboznek az eredeti CS-tol, a gene-
ralizacio annal inkabb atadja helyet a diszkrimina-
cionak.
Meg egy kerdest meg kell valaszolnunk a klasszi-
kus kondicionalassal kapcsolatban ahhoz, hogy tel-
jes legyen a kep. Eltfinnek-e valaha is a kondicio-
nalt valaszok? A kondicionalasrol szolo tanulma-
12.3. ABRA A klasszikus kondicionalas iltjan elsajdtitott valasz
generalizdcioja a CS-hez hasonlo, es diszkriminddqja a CS-hez
kevesbe hasonlo ingerekre. A CS 1200 Hz-es hang. Az ehhez
hasonlo hangok (800 Hz, 1600 Hz) kivdltjdk a CR-t
(generalizacio), a kevesbe hasonlo hangok (400Hz, 2000 Hz)
viszont kevesebb valaszt eredmenyeznek (diszkriminacio)
(Moore — 1972 — ket csoporton osszesitett adatai)
320 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
nyokban nem hasznaljak a уМе/'tA kifejezest. A felte-
teles valaszok megis gyengiilnek, megpedig a kiol-
tas folyamata reven. Kioltasrol akkor beszeliink, ha
a CS tobbszor az US nelkiil fordul elo (Pavlov
1927). A CS megjelenese eleinte megbizhatoan
CR-hez vezet. Aztan fokozatosan, tobbszori alka-
lom utan, a CR halvanyulni kezd. Vitatott kerdes,
hogy a CR tenylegesen eltunik-e vagy sem. Meg ha
a valaszadas az ingersorozat vegere le is all, masnap
„spontan felujulast” tapasztalhatunk (peldaul Wag-
ner, Siegel, Thomas es Ellison 1964). Sokan velik
ugy, hogy a klasszikus kondicionalas olyan tartos
nyomot hagy az idegrendszerben, amelynek a ha-
tasai gyengithetok, desoha_nem torolhetok ki veg-
legesen (lasd Bouton 1994).
Erzelmi kondicionalas
Bizonyara feltiint, hogy a klasszikus kondicionalas
peldak nagy reszeben az embereknel erzelmi jegye-
ket tartalmazo valaszokkal talalkozhatimk. Vagyis
azok az ingerek, amelyek legegyertehnubben vezet-
nek reflexes valaszokhoz, kellemes erzeseket (re-
meny, drom, izgalom) vagy kellemetlen erzeseket
(felelem, harag, fajdalom) valtanak ki. Az erzelmi
kondicionalas kifejezest a klasszikus kondicionalas
olyan eseteiben hasznaljak, ahol a CR-ek erzelmi
valaszok.
Az erzelmi valaszok kondicionalasa ket okbol is
fontos a szemelyiseg tanulasi szempontii megkoze-
liteseben. Eloszor is, sokan amellett ervelnek, hogy
kedvelt es nem kedvelt dolgaink, a szemelyiseg
meghatarozasaban oly fontos preferenciak es elfo-
gultsagok erzelmi kondicionalas utjan alakulnak
ki. A kondicionalaselmelet hivei iigy velik, hogy a
CS
CS
CS
CS
CS
CS
CS
--------— CR
---------CR
---------CR
---------CR
---------CR
--------CR
—-------CH.
12.4. ABRA Kioltas klasszikus kondicimtalds esten. Ha a CS
ujra is iijra US nelkiil fordul elo, akkor a CR egyre gyengebb
lesz is vigiil (ha nem is teljesen) dtwnik
preferenciak semleges ingerek es reflexesen jo
vagy rossz erzest kivalto esemenyek kozott letrejott
kapcsolatok termekei. A semleges inger kellemes
esemenyhez kapcsolasa pozitiv preferenciahoz ve-
zet (Razran 1940; Staats es Staats 1958). Ha a
semleges ingert kellemetlen esemenyhez kapcsol-
juk, annak averzio lesz az eredmenye (Watson es
Reynor 1920; lasd meg Cacioppo es Sandman
1981; Riordan es Tedeschi 1983; Staats, Staats es
Crawford 1962).
Kiilonbozo emberek kiilonbozo tapasztalatokat
szereznek a vilagrol, kovetkezeskeppen az altaluk
atelt erzelmi izgalom-mintazatok is elteroek lesz-
nek. Ezen tiilinenoen kiilonbozo emberek ugyan-
azt az esemenyt is sajat, egyedi „tortenetiik” szem-
szogebol elik at. Ahogy azt mar a 6. fejezetben is
megjegyeztiik, az ugyanabbol a csaladbol szarmazo
gyermekek szamara ugyanaz a komyezet mas-mas
elmenyt nyiijt (Daniels es Plomin 1985). Ezekuek
az eltereseknek megfeleloen az emberek jelento-
sen eltero preferenciamintazattal (mi az, amit ked-
velnek es mi az, amit nem) nonek fel (12.2. keretes
szoveg), ezert az erzelmi kondicionalasnak nagyon
fontos szerepe lehet a szemelyiseg egyedisegenek
kialakulasaban (Staats es Bums 1982).
INSTRUMENTALIS
KONDICIONALAS
A kondicionalas masik formaja, amely szinten
hozzajarul a szemelyiseg alakulasahoz, az instru-
mentalis kondicionalas. (Ezt a kifejezest gyakran
kolcsonosen felcserelheto ertelemben hasznal-
jak az operdns kondiciondlassal, annak ellenere,
hogy van koztiik nemi jelentesbeli elteres.) Az
instrumentalis kondicionalas tobb mozzanatban
is kiilonbozik a klasszikus kondicionalastol. A
klasszikus kondicionalas peldaul passziv folya-
mat. A felteteles valasz kialakulasahoz lathatoan
nines sziikseg seminifajta cselekvesre — esupan je-
len kell lenniink es fel kell fognunk mas ingere-
ket is. Ezzel szemben az instrumentalis kondicio-
nalas aktiv folyamat (lasd Skinner 1938). Az instru-
mentalis kondicionalast meghatarozo esemenyek
a sajat viselkedesiinkkel kezdodnek (meg akkor is,
ha ez a „viselkedes” az a valasztasimk, hogy nyugton
maradimk).
12. Kondiciondlaselmeletek • 321
12.2. Л klasszikus kondicionalas es az attitudok
Horman szarmaznak attitudjeink? Az egyik lehetseges
valasz szerint attitudjeinkre klasszikus kondicionalas reven
tesziink szert. Ez a fejezet arrol szol, hogyan valthat ki
semleges inger (CS) erzelmi valaszt (CR), miutan egyiitt
fordul elo olyan ingerrel (US), amely mar korabban kival-
tott hasonlo reakciot. Az attitudok kialakulasanak kondici-
onalasos megkdzelitese szerint az emberek pontosan igy
kezdenek el az attitiicltargyakra - dolgok, emberek, gon-
dolatok vagy esemenyek osztalyaira - erzelmi valaszt adni.
Ha az attitndtargyat erzelemkelto ingerrel parositjak, ma-
ga is elobb-utobb kivaltja ezt az erzelmet. Attitudjeink
alapjat tehat ez az erzelmi valasz kepezi.
Az attitudok klasszikus kondicionalasaval kapcsola-
tosan vegzett elso kiserletek egyike Razran nevehez
fuzodik (1940). A kutatas kezdeti szakaszaban kiilon-
bozo politikai szlogeneket mutatott be a kiserleti sze-
melyeknek, es megkerte oket, hogy jelezzek minden
esetben, mennyire ertenek egyet veliik. Kesobb harom
kiilonbozo' helyzetben - mikozben ingyenes ebedet
ettek, vagy kellemetlen szagokat voltak kenytelenek
belclegezni, vagy jellegtelen, semleges koi nyezetben
iildogeltek - ismet bemutatta a szlogeneket. Ezutan a
kiserleti szemelyek masodszorra is ertekeltek a szloge-
nekkel valo egyetertesiik nicrtekct.
Razran azt talalta, hogy az ingyenes ebeddel paro-
sitott szlogeneket utobb pozitivabban, a kellemetlen
szagokhoz tarsitott szlogeneket viszont negativabban
iteltek meg, mint azelott. A semleges szobaban beinu-
tatott szlogenek ertekelese nem valtozott az elozoekhez
kepest. (Hasonlo eredmenyekre jutott Nunnally,
Duchnowski es Parker 1965.) Ezek az eredmenyek
pontosan megfelelnek a klasszikus kondicionalas elvei
alapjan elvarhato ertekvaltozasoknak.
Ezt a megkozelitesi kesobb a szavakhoz kapcsolodo
attitudok konclicionalasara is kiteijesztettek (Staats,
Staats es Crawford 1962). Szavak egy csoportjat negativ
erzelmi valaszt kivalto inger, (enyhe) elektromos aram-
iites kisereteben mutattakbe. Tobbszdri parosftasutan
a szavakat az elektromos arannites nelkiil mutattak be,
es a kiserleti szemelyeknek azt kellett osztalyozniuk,
hogy melyik mennyire tetszik nekik. Ezeket a szavakat
negativabban ertekeltek, mint azokat, amelyekhez korab-
ban nein tarsitottak aramiitest (lasd meg Berkowitz es
Knnrek 1969; Zanna, Kiesler es Pilkonis 1970, hasonlo
eredmenyeit). Meg az aramiites fenyegeteseK alkalmas volt
a kondicionalas leuehozasara - ebben az esetben az a
szemely kapott negativ jelentest, aki tortenetesen jelen
volt ebben a pillanatban (Riordan es Tedeschi 1983).
Ezek a kiserletek azt tanusitjak, hogy a klasszikus
kondicionalas szerepet jatszhat az attitudok kialakita-
saban, de arrol nem szolnak, hogy az attitudok gyakran
alakulnak-e ki ily modon. Mennyire tiinik esszeriinek
ez a gondolat? A mindennapi eletben gyakoriak az
erzelmi valaszokat kivalto esemenyek: ilyenkor nyilvan-
valoan mukodesbe lephet a klasszikus kondicionalas.
Vegyiink peldaul egy hagyomanyos „iizleti ebedet”: ez
a helyzet figyelemre melto hasonlosagokat mutat
Razran kiserleti elrendezesevel.
Termeszetesen a magasabb rendu kondicionalas
lehetosegerol sem szabad megfeledkezmink. Valoszi-
nunek tiinik, hogy a ,j6” es „rossz” szavak a legtobb
ember elmenyeiben pozitiv, illetve negativ esemcnyek-
hez kotodnek (Staats es Staats 1957, 1958), es ennek
megfelelo erzelmi valaszt is valtanak ki. Gondoljunk
csak arra, hogy a sziilok milyen gyakran hasznaljak
gyermekeik nevelese soran ezeket a szavakat, megte-
remtve ezzel a magasabb rendu kondicionalas feltetele-
it. Ugy tiinik tehat, nem teljesen ertelmetlen az a felte-
telezes, hogy klasszikus kondicionalasi folyamatok all-
nak az emberek, esemenyek, helyek, gondolatok es
dolgok irant mutatott preferenciaink hattereben.
Minthogy ezek a preferenciak a szemelyiseg lenyeges
vetuletei, a klasszikus kondicionalas folyamatai nagy-
ban meghatarozzak elmenyeinket.
Az effektus torvenye
Az instrumentalis kondicionalas valoban egyszerit,
bar rendkiviil szerteagazo folyamat. Legaltalano-
sabban fogalmazva a kovetkezokeppen mukodik:
ha valamely cselekvest jobb vagy kielegitobb allapo-
tok kovetnek, a jovoben a cselekves megjelenesi
valnszmtisege hasonlo helyzetekben nagyobb lesz
(12.5. abra, A). Ha a viselkedest a dolgok rosszabb
vagy kevesbe kielegito allasa koveti, akkor kevesbe
valoszinii, hogy ez a viselkedes kesobb ismet meg-
jelenik (12.5. abra, B).
Ez az egyszeru leiras - a cselekves, a kovetkez-
meny es a jovobeli cselekves valosziniisegvaltozasa-
nak osszekapcsolasa - az „effektustorveny”, amit
Thorndike vezetett le kozel egy evszazaddal ezelott
322 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
Az iizleti ebedek egyik celja, hogy a vallalatot es annak term eke it
(CS) a kellemes etteremben elfogyasztott kituno ebed altal beltelt
pozitiv erzesekhez (CR) kapcsoljak
(Thorndike, 1898, 1905). Az effektustorveny egy-
szeru, de alapveto fontossagu. A viselkedes szaba-
lyossaganak egyik lehetseges inagyarazata. Barmely
helyzet sokfajta viselkedest tesz lehetove (12.5. al>
га, C). Ezek koziil nehany eleg rendszeresen meg-
jelenik, masok egyszer lezajlanak, aztan eltunnek,
es soha nem ternek vissza. Megint masok alkalman-
kent, de csakis alkalmankent jelennek meg. Vajon
miert van ez igy? Valosziniileg azert, mert nemely
cselekedet kielegito eredmennyel jart, masok vi-
szont nem.
Az adott helyzetben vegezheto osszes lehetseges
viselkedest iigy kepzeljiik el, mint amelyek szokas-
hierarchiat alkotnak, mas szoval a lehetseges vala-
szok nem egyenrangiiak (Miller es Dollard 1941).
A hierarchia korabbi kondicionalas eredmenye.
Nehany valasz megjelenese nagyon valoszinii
(mert korabban kielegitobb allapot kovette oket),
masok kevesbe, es megint masok meg ennel is
kevesbe valosziniiek. Ha peldaul a delidot a kolle-
gium kavezojaban toltjiik, valami ennivalo beszer-
zese es elfogyasztasa a nagyon valoszinii viselkede-
sek koze tartozik, az iskolai feladatokkal valo fogla-
latoskodas viszont kevesbe (bar az is lehet, hogy
nem a lista legvegen lesz). Az viszont nagyon valo-
szinutlen, hogy minden ruhadarabunkat levetve
Shakespeare-t szavalunk. Vagy masik pelda: ha a
sziiloktol kell penzt kemiink, vannak fortelyaink,
amiket ilyenkor bevetiink, mert eddig bevaltak, es
vannak olyanok is, amelyeket nem hasznalunk,
mert nem voltak sikeresek a miiltban. A szokashie-
rarchiak folyamatosan alakulnak ki annak megfe-
leloen, ahogyan a kiilonbozo cselekveseinket kiele-
gito vagy kevesbe kielegito allapotok kovetik.
Jutalom es buntetes
A jutalom fogalma nem is olyan regen valtotta fel
az kori'tlmenyes „kielegitobb allapot” kifejezest. Az
ujabb terminus onnan szarmazik, hogy a jutalmak
novelik a megelozo cselekves megjelenesi tenden-
ciajat. A jutalom lehet barmi, ami fokoz valamely
viselkedestendenciat: biologiai sziiksegletet elegit
ki (peldaul elelein vagy viz), vagy szocialis celokat
szolgal (peldaul mosoly vagy szocialis elfogadas).
Van olyan eset is, amikor megerosito hatekonysag-
ra kozvetett modon lehet szert tenni (peldaul a
penz). Meg arra is van bizonyitek, hogy vizttalis
erzekletek (ha valami olyat latunk, ami tetszik) is
szolgalhatnak jutalomkent (Hayes, Rincover es
Volosin 1980).
A jutalom kozelebbi termeszete lenyegtelen a
megerosites hatasanak szempontjabol, de a kiildn-
bozo fajta jutalmaknak kiilonbozo az elnevezesiik.
Az elsodleges jutalmak biologiai sziiksegletet elegite-
nek ki. A masodlagos jutalmak valamely elsodleges
jutalommal valo korabbi asszociacio (vagyis klasszi-
-----------------—-------------------------—---------—---------—----------------s
i
A) viselkedes-------► kedvezobb allapot ----------•- a viselkedes megjelenesenek !
valoszinusege megno
I
B) viselkedes-------► kevesbe kielegito allapot —» a viselkedes megjelenesenek f
valoszinusege csokken
A viselkedes 1
В viselkedes I
C viselkedes kedvez6bb allapot I---------------- a D viselkedes valosul meg [
D viselkedes I a legnagyobb valoszinuseggel ;
E viselkedes I
F viselkedes / I
12.5. ABRA Instrumentalis kondici-
onalds. Az (A) viselkedest kielegitobb
allapot kbveti, igyvaloszfnubb, hogy
a jovoben megjdenik. A kevesbe ki-
elegito eredmennyel jaro (B) viselke-
des megjelenesenek csokken a vald-
sziniisege. (C) Ez az elv magyarazza,
hogy (az ido rniildsaual es a tapasz-
talatok gyarapodasdval) a sok lehet-
seges viselkedes koziil nehany az
adott helyzetben szokasos vdlaszkmt
jelenik meg
12. Kondiciondldselmeletek
323
kus kondicionalas) reven vagy pedig azon tnlajdon-
saguknak koszonhetoen tettek szert megerosito
hatekonysagra, hogy al taluk elsodlegesjutalomhoz
juthatunk (lasd Wolfe 1936; Zimmerman 1957).
A biintetes kifejezes kellemetlen vagy averziv
kovetkezmenyekre vonatkozik. A biintetok csok-
kentik az oket megelozo viselkedes megjelenesi
tendenciajat, bar sokaig vita folyt arrol, hogy valo-
jaban mennyire hatasosak a viselkedes megvaltoz-
tatasaban (Rachman es Teasdale 1969, Solomon
1964, Thorndike 1933). A megerositeshez hason-
loan, a biintetes is lehet elsodleges vagy masodla-
gos. Nehany esemeny velesziiletetten averziv (pel-
daul a fajdalom), mas esemenyek viszont azert kel-
lemetlenek, mert korabban elsodleges bimtetok-
kel tarsultak.
A kovetkezo megkiilonboztetes ugyancsak fon-
tos. A jutalomrol valosziniileg kellemes, vagyott
dolgok jutnak esziinkbe - kedvenc eteleink, ajan-
dek, penz, kellemes helyekre utazas es igy tovabb.
A biintetes kapcsan eloszor valosziniileg valami-
lyen fajdalomra gondohmk - megiitnek, esetleg
kiabalnak veliink vagy haragosan neznek rank. A
jutalom es a biintetes fogalma ennel valojaban
tagabb es arnyaltabb.
A jutalom minden esetben a szemely allapota-
nak pozitiv iranyba torteno elmozdulasat jelenti.
Ez ketfelekeppen tortenhet. Az egyik modja terme-
szetesen az, hogy megkapjuk azokat a j6 dolgokat,
amelyek a jutalomrol konnyen esziinkbe jutnak
(ajandek, penz). Ilyen esetekben pontosabb pozi-
tiv megerositesrol beszelni. A pozitiv valami ,j6
hozzaadasat” jelenti.
A jutalom masik fajtajarol, a biinteteselmara-
dasrol akkor beszeliink, ha valami averziv vagy kel-
lemetlen esemeny elmarad vagy megsziinik (pelda-
ul amikor az egyebkent kellemes szobatarsunk veg-
re-valahara lemond a ,,S6r6shord6-polka” iijboli es
iijboli meghallgatasarol). Valamely kellemetlen
dolog elmaradasa is pozitiv iranyba - a kellemet-
lentol a semleges fele - mozditja a szemely allapo-
tat, tehat ez is jutalom. A biinteteselmaradas ugyan-
olyan hatekony lehet, mint a pozitiv megrosites.
Ajutalomlioz hasonloan a biintetesnekis lehet-
nek kiilonbozo format A legtobb ember iigy gon-
dolja, hogy a biintetes fajdalommal jar, es igy a
szemely semleges allapotat rosszabbra forditja. Ne-
ha azonban a biintetes valami jo ehnaradasat, el-
veszteset jelenti, ami pozitivrol semlegesre (es igy
A megnonas a nemlavdnatos magatartas csokkentesenek haie-
hony modja gyermekdaiel
kevesbe kielegitore) valtoztathatja allapotunkat.
Ez az elv - miszerint kellemes dolgok megvonasaval
is lehet biintetni - all a mogott a szeles korben
hasznalt eljarasmod mogott, amellyel gyermekek
nemkivanatos viselkedeset probaljak visszaszorita-
ni. Megvonasnak (time out) nevezik- ami „a pozi-
tiv megerosites megvonasa” kifejezes roviditese
(Drabinan es Spitalnik 1973; Risley 1968). Megvo-
nas eseten a gyermeket megfosztjuk attol a teve-
kenysegtol, amit vegez, es olyan helyzetbe hozzuk,
ahol semmi erdekeset nem lehet csinalni (Drab-
man es Spitalnik 1973; Risley 1968). Ezt a gyakor-
latot a gyermekekkel foglalkozo szakemberek ko-
ziil sokan azert talaljak vonzonak, mert humanu-
sabbnak velik, mint mondjuk, a verest. Megvonas-
kor a gyermek lenyegeben „kevesbe kielegito alla-
potba keriil”, igy ennek ugyanolyan hatassal kell
lennie a viselkedesre, mint barmilyen mas biinte-
tesnek.
Vegiil a megerositessel kapcsolatban foglalkoz-
nunk kell azzal a kerdessel is, hogy milyen nehez
324 • Hatodikresz: Tanulaselmeleti perspektwa
abszolut ertekben meghatarozni, mennyire „kiele-
gito” (es igy milyen mertekben megerosito hate-
konysagu) a viselkedes valamely kovetkezmenye. A
kovetkezmeny erteket reszben az hatarozza meg,
hogy a szemely milyen helyzetben van. Az ehezo
szamara egy zacsko pattogatott knkorica jo kovet-
kezmenynek szamit. Ha viszont valaki epp most
evett valami pazar etelt, a pattogatott knkorica sem-
mit sem jelent. Hasonlokeppen, az iires gyomrii fer-
fira nem tesz mely benyomast egy gydnydrii no koze-
ledese, bar mas koriilmenyek kozott ez bizonyara
rendkivi'il kielegito allapotot jelentene szamara.
Mindezek figyelembevetele sok kutatot arra a
kovetkeztetesre vezetett, hogy az instrumentalis
kondicionalas elsodlegesen akkor megy vegbe, ha
a szemely olyan motivacios allapotban van, amely-
nek a szempontjabol a megerositok relevansak
(lasd a 12.3. keretes szoveget). Az instrumentalis
jelzot sokan joval szelesebb, a kondicionalas! folya-
matokon tulmutato ertelemben hasznaljak. A sz6
ilyen hasznalata a „celiranyos” jelentestartalmat is
magaban foglalja: a viselkedes olyan eszkdz, amivel
a kivanatos kovetkezmeny elerheto.
Diszkriminacio, generalizacio,
kioltas es az instrumentalis
kondicionalas
Tobb fogalom, amelyet a klasszikus kondicionalas-
sal osszefiiggesben mar megemlitettnnk, kisebb
jelentesmodositassal alkalmazhato az instrumenta-
lis kondicionalasra is. A diszkriminacio peldaul itt
is azt jelenti, hogy kiilonbozo ingerek jelenleteben
kiilonbozokeppen valaszolunk. De ebben az eset-
lien a valaszok el tereset a korabbi megerositesek
elteresei okozzak.
E valaszbeli elteresek megertesehez kepzeljiik
el, hogy bizonyos inger minden alkalommal jelen
van, amikor a viselkedest megerosites koveti. Ami-
kor viszont az inger nines jelen, a viselkedes soha
nem vezet megerositeshez. Az inger jelenlete vagy
hianya ily modon fokozatosan tesz szert arra a
kepessegre, hogy elore jelezze, az adott viselkedes
megjelenik-e vagy sem. Megkiilonbozteto inger,
vagyis olyan inger lesz belole, amely kepes a visel-
kedes „be- vagy kikapcsolasara”. Az elnevezes on-
nan szarmazik, hogy az ingert helyzetek, es igy
valaszok megkiildnboztetesere hasznaljuk. Ezt Mil-
ler es Dollard (1941) az inger ji?lzofimkcidjanak ne-
vezte. A diszkriminativ inger altal iranyitott viselke-
desre pedig mint ingervezerelt viselkedesre utalnak.
Es most illusztraljuk a diszkriminativ inger fo-
galmat olyan peldaval, amely sajat emlekeinkhez
talan jobban illeszkedik. Kepzeljiik el, hogy egy
kozepiskolai osztalyban az egyik tanar merev, hiva-
talos, aki nem tiiri a biralo megjegyzeseket vagy a
szellemeskedeseket az oran. Ez a tanar neha beteg-
seg miatt hianyzik. A helyettesito tanar lazabb es
konnyedebb, inkabb tolti kellemesen az idot az
osztallyal, minthogy az oratervhez ragaszkodjon.
Azokon a napokon, amikor 6 van benn, az orai
beszolasok tobb megerositest kapnak, mint a masik
tanarnal. Nagy valdszinuseggel elorejelezheto,
hogy a szigorii tanar jelenleteben csend uralja az
osztalyt, viszont a helyettes drain az osztaly egyre
kotetlenebbul viselkedik. Mivel ez a valtas a tanar
szemelyenek (a diszkriminativ inger valtozasanak)
fiiggvenyeben jelenik meg, a diakok viselkedese
ingeniezereltnek tekintheto.
Korabban mar volt szo rola, hogy az emberek
szokashierarchiaval (a kiilonbozo viselkedeseik
egyfajta megjelenesi rangsoraval) rendelkeznek.
Akkor azt is megjegyeztiik, hogy ez a hierarchia
allandoan valtozik, s nemcsak az aktualis megero-
sito (es nem megerosito) esemenyek folyamatos
aradata kovetkezteben, hanem amiatt is, hogy a
helyzet minden valtozasa a jelzoingerek (diszkrimi-
nativ ingerek) tulajdonsagainak avaltozasatjelen-
ti. Mivel a jelzoingerek sugalljak azt, hogy milyen
viselkedes megerosito az adott helyzetben, a jelzo-
ingerek valtozasa atrendezi a hierarchiat.
A diszkriminativ inger fogalma fontos a szeme-
lyiseg megerositeses ehneletei szempontjabol,
mert viselkedesiink osszetettsegerol ad szamot. Az
ingermezoben torteno nagyon apro valtozasok is
dramaian megvaltoztathatjak a megjeleno viselke-
dest. Ha a kozlekedesi lampa zoldre valt, az embe-
rek elindulnak, ha a lampa piros lesz, ugyanazok az
emberek megallnak. Ha az ora 12-t mutat, felallunk
az iroasztalunktdl es ebedelni megyiink, amint az
oramutato az 1-eshez er, sietiink vissza dolgozni.
Ezek a viselkedesvaltozasok nagyleptekuek, de a
kornyezo ingerelrendezes igen apro valtozasai valt-
jak ki oket.
A generalizacio elve ugyancsak fontos itt is,
hiszen ez kelti a viselkedes folyamatossaganak erze-
set. Ha uj kornyezetbe keri'ilve olyan targyakat es
12. Kondiciondlaselmeletek • 325
? .,12-3. Elmeleti ellentmondas: milyen szerepet jatszik airfcttivaci^ л <6
az instrumentalis kondicionalasban? ’ a5-, ••
Arnint arra mar ramutattunk, a szervezet jelenlegi alla-
potat figyelembe kell venniink ahhoz, ha tudni szeret-
nenk, mi jelent szamara megei ositest. Errol is tobbfe-
lekeppen gondolkodhatunk. Neal Miller es John
Dollard (1941; Dollard es Miller 1950), akik elsokent
probalkoztak az emberi szemelyiseg tanulasi fogalmak-
kal valo leirasaval, ugy tartottak, hogy a megerosftes
termeszete szorosan kapcsolodik a motivaciohoz.
A megerosites termeszeterol vallott elkepzelesiik
Clark Hull (1943) inotivacioehneletere eptilt. Hull sze-
rint ha a szervezet valamilyen letfontossagu anyagban
(peldaul elelemben vagy vizben) hianyt szenved, akkor
drive-szintjenek megemelkedeset tapasztalja. A drive
megnovekedese fokozza a szokashierarchiaban tnaga-
san elhelyezkedo viselkedesek megjelenesi tendenda-
it. Ha elobb-utobb sikeriil potolni azt, amibol hianyt
szenvedtiink, drive-szinnink lecsokken. Miller es Dol-
lard szerint a dmie-szint csokkenesejutalomertelai. E szerint
tehat ahhoz, hogy tudjuk, mi jutalmazo a szemely sza-
mara, tisztaban kell lenmink sziiksegleteivel es motfvu-
maival.
Nem minden kondicionalas-teoretikus tartja azon-
ban a motivaciofogalmakat ilyen hasznosnak. B. F.
Skinner (peldaul 1953, 1974) altemativ inegkozelitest
javasol: ugy ervel, hogy a viselkedes magyarazatara tett
erofesziteseketsemmiben sem seglti, ha azt talalgatjuk,
mi inegy vegbe a szervezet belsejeben. Meglehetosen
szokimondo volt ama felfogasat illetoen, hogy a moti-
vum, a ki'vansag es a vagy fogalmai - hogy a megisme-
resrol ne is beszeljunk - csak osszezavaijak, ahelyett
hogy tisztaznak a kepet.
Skinner megallapitasa szerint a motivumes kwansag
kifejezeseket hasznalo magyarazatok gyakran korben-
forgoak. Vagyis gyakran az alapjan dontjiik el, hogy az
emberek motivaltak-e valamely cselekeclet megtetele-
re, hogy inegteszik-e. A mogottes motivum letezeset a
viselkedes bizonyftja. Skinner ezek utan feltette a ker-
dest: miert nem vetjiik el vegre a motivumokat es miert
nem egyszeruen magat a viselkedest elemezzilk.
Skinner valojaban tigy erezte, hogy a drive es motivum
kifejezesek egyenesen felrevezetok, mert a magyarazat
benyomasat keltik anelktil, hogy tenylegesen barmit is
megmagyaraznanak.
A drive-okrol es sziiksegletekrol szolo szonoklatok
helyett Skinner szerint egyszeruen csak az ugynevezett
deprivacid, illetve szatiacio ingerfelteteleit kellene leir-
nunk. A deprivacio az az idoszak, amikor nines fogyasz-
tasi vagy konszummatoros viselkedes (peldaul eves vagy
ivas). A szatiacio az intenzfv fogyaszto (vagy konszum-
matoros) viselkedessel toltott periodus vege. Mindket
esemeny megfigyelheto es merheto, es a korabbi meg-
erositesi kontingenciakkal egyiitt mindazt az informa-
ciot megadja, ami a viselkedes elorejelzesehez sztikse-
ges. Ezt az allaspontot gyakran radikalis behavioriz-
musnak nevezik, mert annak a gondolatnak a sz6 sze-
tinti (ennelfogva radikalis) alkalmazasat jelenti, hogy
nem kell kepzelt mechanizmusokat felteteleznunk ott,
ahol a viselkedest megfigyelheto esemenyekkel is meg
lehet magyarazni.
Az eddigieket osszefoglalva tehat e ket elmeleti
modell egy dologban egyetert, egy masikban viszont
nem. Mindketto ugy gondolja, hogy fontos a szervezet
„jelenlegi koriilmenyeinek” figyelembevetele, de na-
gyon kiilonbozokeppen kepzelik el, mit is ertstink e
jelenlegi koriilmenyeken.
embereket latunk, amilyeneket meg soha nem lat-
tunk azelott, altalaban konnyen es automatikusan
reagalunk. Ezt az iij koriilmenyek es a regebbi
diszkriminativ ingerek kozotti hasonlosag teszi le-
hetove. Viselkedesiinket egyik helyzetrol a masikra
altalanositjuk, es a cselekves gordiilekenyen halad
elore. Elofordulhat, hogy meg soha nem lattunk
egy bizonyos fonnaju kanalat, de nem valoszfnu,
hogy nagyon el fogunk gondolkozni azon, hogy’ a
leveshez vajon azt hasznaljuk-e. Lehet, hogy meg
sohasem vezettiink egy bizonyos markaju autot, de
ha a kolcsonzoszolgalat ezt bocsatja a rendelkeze-
siinkre, akkor valosziniileg megiscsak elboldogu-
lunk vele.
A generalizacio elve teszi lehetove a kondicio-
nalassal foglalkozo kutatok szamara, hogy „vonas-
szerti” viselkedeses tulajdonsagokrol beszeljenek.
Egy szeinelytcfl elvarhatjuk, hogy kbvetkezetesen
viselkedjen kiilonbozo idopontokban es koriilme-
nyek kozott, ha a diszkriminativ ingerek ezekben
az idopontokban es koriilmenyek kozott viszonylag
hasonloak maradnak. Mivel a fontos ingertulaj-
donsagok komyezettol fiiggetleniil gyakran valo-
ban valtozatlanok maradnak (meg akkor is, ha mas
326 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
tulajdonsagok lenyegesen megvaltoznak), a sze-
mely viselkedes tendenciaja is valtozatlan marad az
ilyen helyzetekben. Ennek kovetkezteben a kiilso
megfigyelo szamara iigy tiinik, hogy a szoban forgo
szemely allando vonas- vagy diszpoziciokeszlettel
rendelkezik. Ebbol a nezopontbol tehat a kornye-
zet hasonlosaga vezet a viselkedes kovetkezetesse-
gehez (vo. a viselkedes konzisztenciajarol vagy ko-
vetkezetessegcrol a 4. fejezetben leirtakkal).
A kioltas az instnimentalis kondicionalas folya-
mataban akkor jelenik meg, amikor az a viselkedes,
amely valaha megerositeshez vezetett, tobbe nem
vezet eredmenyre. Ahogyan a viselkedes iijra es iijra
megerosites nelkiil kovetkezik be, megjelenesenek
valoszinusege csokken. Oly mertekben halvanyul el,
hogy lenyegeben mar nem erzekelheto (bar, csak-
ligy, mint a klasszikus kondicionalas eseten, van
nemi tendencia a spontan feliijulasra, ami miatt
sokan velik iigy, hogy valojaban soha nem tiinik el
veglegesen, lasd Bouton 1994). A kioltas tehat az
a folyamat, amelynek soran a viselkedestendenci-
ak gyengiilnek.
Viselkedesformalas
A jutalom es biintetes fogalmaival valik lehetove,
hogy a viselkedes megjelenesi valosziniisegenek
novekedeset vagy csokkeneset leirjuk. Eddig azon-
ban meg nem foglalkoztimk azzal, hogy mikent
valtozhat meg a viselkedes megjelenesi formaja. A
hianyzd lancszem az iigynevezett formalas (shap-
ing) folyamata.
Nezziik eloszor, hogyan tortenik a viselkedes-
formalas a laboratdriumban. Az instnimentalis
kondicionalas tanuhnanyozasa soran sokszor nem
praktikus megvarni a kivant viselkedes inegjelene-
set, es csak aztan megerositeni azt. Ehelyett eleinte
a kivant viselkedest nagyjabol megk£zelitdva.gy hason-
lo viselkedesmozzanatokat erositik meg, amelyek
igy egyre gyakrabban jelennek meg. A tovabbiak-
ban fokrol fokra csak a kivant viselkedeshez egyre
kozelebb eso, hasonlo cselekveseket erositik meg.
Ezt a modszert szukcessziv kozelitesnek nevezik.
Ennek reven a szervezet viselkedese egyre specifi-
kusabb lesz, vagyis a viselkedest a kivant iranyba
„formalhatjuk”. Ha maskeppen akarjuk jellemezni
a folyamatot, azt mondhatjuk, hogy amit az eloleny
tanul, nem mas, mint folyamatosan valtozo diszkri-
minacio.
Azt gondolnank, hogy ez csupan szokvanyos
laboratoriumi eljaras, am nagyjabol ugyanez torte-
nik az emberi viselkedessel a laboratoriumon kiviil
is. Veletleniil vagy szandekosan, eloszor gyakran az
emberek altalanos viselkedestendenciait erositik
meg (peldaul azt, hogy iskolaba jar). Ezeket az
altalanos tendenciakat aztan a megerositesi minta-
zatok valtoztatasaval specifikusabb tendenciakra
(peldaul a politikatudomany tanulasara) sziikitik
le. Ez a formaid tevekenyseg vegiil nagyon specifi-
kus es erosen lesziikitettviselkedestendenciat (jogi
egyetemre valo beiratkozas vagy parlamenti kepvi-
selovejeloltetes) eredmenyezhet. A formalas fogal-
ma tehat azt teszi erthetove, hogy a viselkedes (es
ezzel valojaban a szemelyiseg) a valtozo megerosi-
tesi mintazatoknak megfeleloen hogyan fejlodik
folyamatosan.
Megerositesi tervek
es a perzisztencia
Az a kerdes, hogy a viselkedesformak fennmarad-
nak, vagy elhalvanyulnak es elti'innek-e, fontos ab-
bol a szempontbol is, hogyan gondolkodunk a
szemelyisegrol - kiilonosen a szemelyiseg fejlode-
serol es valtozasarol. A kioltas a tanult viselkedes
tartossaganak, perzisztenciajanak megerteseben
fontos elv, de nein az egyetlen, amit figyelembe kell
venniink. Kideriilt, hogy valamely viselkedesten-
dencia fennmaradasat jelentosen befolyasolja az,
hogy a megerosites a miiltban milyen mintdzatban
fordult elo.
Az instnimentalis kondicionalassal ismerked-
ven gyakran az a benyomasunk, hogy a megerosi-
tesnek mindig meg kell jelennie, amikor a kivant
viselkedes veletleniil felbukkan. De a jozan esz es a
sajat tapasztalataink is azt sugalljak, hogy az eletben
ez nem egeszen igy tortenik. A megerositesek oly-
kor gyakoriak, maskor azonban kevesebbszer es
csak nagyobb idokozonkent fordulnak eld. A gya-
korisag es mintazat valtozatait megerositesi teroeknek
nevezik. Legegyszerfibb a folyamatos es reszleges
megerositesi tervek szetvalasztasa. Folyamatos
megerosites soran a viselkedest minden egyes alka-
lommal megerosito esemenykoveti. Reszleges meg-
erosites eseten a viselkedest nem koveti megerosi-
tes minden egyes alkalommal.
A reszleges megerositesnek sokfele mintazata
letezik. A megerosito esemeny bekovetkezhet a
12. Kondiciondldselmeletek
327
viselkedes meghatarozott szarnii megjelenese utan (a
tanar az orajan minden otodik hozzaszolasunk al-
kalmaval mosolyog es mondja, hogy „rendben
van”). Ezt a mintazatot rogzitett ardnyii megerositesi
tervnek hivjak. A megerosites fiigghet a viselkedes
megjelenese mellett megadott idotartamtol is (a
tanar legkevesebb egy het iniilva hajlando ismet
mosolyogni es azt mondani, hogy „rendben van”,
fiiggetleniil attol, hogy hanyszor szoltunk hozza az
6ran). Ezt a mintazatot rogzitett idokozii (intervalhi-
mti) megerositesi tervnek nevezik. Az alkalmazott
mertekek lehetnek nagyok (minden tizedik alka-
lommal tortenik megerosites) vagy kicsik (minden
masodik alkalommal); a szamoklehetnek rogzitet-
tek (pontosan minden hatodik alkalommal) vagy
valtozoak (veletlenszeruen, de atlagosan minden
hatodik alkalommal).
A kiilonbozo megerositesi tervek az ido fiiggve-
nyeben kiilonbozo viselkedestendenciakhoz vezet-
nek. A 12.6. abran abrazoljuk, hogy melyik megero-
sitesi tervhez milyen viselkedestendencia tartozik
(forras: Reese 1966; lasd meg Lundin 1961). A
viselkedestendenciat az abran az tin. kumulativ
valaszfrekvenciaval - idoben gongyolitett (ossze-
adott) valaszgyakorisaggal - szemleltetjiik. A gbr-
beken lathato vonalkak a megerosites megjelene-
set jelzik.
A rogzitett aranyu terv magas valaszgyakorisagot
eredmenyez, rovid sziinetekkel kozvetleniil a meg-
erosites utan. Az emberi viselkedesben ennek a
tervnek a darabberert vegzett munka feleltetheto
meg, ahol a szemely minden darabert (az osszesze-
relt termekek vagy felrakott kosarak szama stb.)
kiszabott arat кар. A valtozo ardnyii terv meg maga-
sabb valaszgyakorisaghoz vezet, es a megerosites
utani sziinetek is elmaradnak. A valtozo aranyu
tervre jo pelda a szerencsejatek, ami alkalmankent
es kiszamithatatlanul jar eredmennyel.
A rogzitett idokozu tervek gorbejet kifejezett „csip-
kezettseg” jellemzi: a kozvetleniil a megerosites
utani teljes valaszelmaradast a valasz fehjjulasa ko-
veti, ami a kovetkezo megerosites megjeleneseig
egyre fokozodik. Jo pelda erre annak a diaknak a
viselkedese, akinek meghatarozott idotartamok el-
teltevel zarthelyit kell-irnia, es aki legtobbet a dol-
gozatot kozvetleniil megelozo idolaen tanul. Bato-
ritolag hathat az a tony, hogy az Egyesiilt Allamok
Kongresszusanak magatartasat is ugyanez a minta
jellemzi: a legtobb torvenyjavaslarot kozvetleniil az
12.6. ABRA Negy kiilonbozo megerositesi terv altal kivaltott
viselkedeses tendenciak. A megerositesek osszesitett szama a negy
esetben hosszii tavon megegyezik. A viselkedest ezen az abran
kumulativ valaszgyakorisaggal — egymds utan osszeadott vd-
laszokkal -jellemeztiik. A gorbeken a vonalkak a megerositesek
megjelenesetjelzik. Amnt lathato, bizonyos megerositesi minta-
zatok a viselkedes megjelenesenek nagyobb gyakorisagat es
egyenletesebb eloforduldsat eredmenyezik (Reese - 1966 - nyo-
mdn)
iilesszak berekesztese elott szavazza meg (Weisberg
es Waldrop 1972).
Az elozo gorbere jellemzo csipkezettseg egyal-
talan nein lathato az utolso, a valtozo idokozii terv
gorbejen. Ezt, csakugy mint a valtozo aranyii meg-
erositesi tervet konzisztens viselkedes jellemzi, de
altalaban kisebb a valaszgyakorisag. Ezt a tervet
szemlelteti annak a diaknak a viselkedese, akit a
tanar vara tian idopontokban kerdez ki, es kiszamit-
hatatlan idoszakokban iratja a dolgozatokat.
Lathatjuk, hogy a megerosites mintazatai ege-
szen bonyolultta valhatnak. A legfontosabb azon-
ban az, hogy a ritka es bejosolhatatlan megerosites
maskeppen hat a viselkedesre, mint a gyakori es
bejosolhato megerosites. Ket el teres van. Megerze-
seinkhez kozelebb all az, hogy gyorsabban elsajati-
tunk valamely viselkedesformat, ha a megerosites
folyainatos. Vegeredmenyben az idonkent megsza-
kitott megerosites is viszonylag magas szintu telje-
sitmenyhez vezethet, csak hosszabb ido alatt.
A masik hatas, amit reszleges megerositesi ha-
tasnak neveziink, kevesbe konnyen belathato, de
fontosabb. Ez a hatas akkor jelenik meg, amikor a
megerositest megvonjak (12.7. abra). A megerosi-
tok megvonasat kovetoen a folyainatos megerosi-
tessel kiepitett viselkedes gyorsan eltunik. Az a
328 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
12.7. ABRA A reszleges megerosites is a folyamatos megerosftis
hatasa a tanult viselkedes tartdssdgdra (perzisztenclajara). A
kiserlet risztvevoi addigjatszhattak penzbedobos automatdval,
ameddig csakakartak, miutan az elozo tanulasi probak 25, 50,
75, illetve 100%-at erositettek meg. Lathatjuk, hogy a reszleges
megerosites eseten nagyobb a kioltasnak valo ellenallds, mint a
folyamatos megerosites eseten. Vagyis azok a csoportok, ahiknek
aprobd.it kevesebb mint 100%-ban jutalmaztak, kitartdbbak,
mint amikor mar minden jutalom elmarad. Tovabba, a reszle-
ges megerositesi minel kisebb szdzalekban adjak, annal nagyobb
merteku az dlendllas a kioltassal szemben (Lewis is Duncan —
1956 — nyoman)
viselkedes, amelyet reszleges (kevesbe gyakori)
megerosites nyoman sajatitunk el, jobban ellendU a
kiollasnak (Amsel 1967; Humphreys 1939).
Ez a hatas nyilvanvaloan nem pusztan annak a
kerdese, hogy milyen nehez megjelolni a kioltasi
periddus kezdetet (Jenkins 1962; Theios 1962).
Ugy tunik, inkabb abban van halvany kiilonbseg,
hogy mit kondicionaltunk eloszor (Amsel 1967).
Reszleges megerosites eseten a megerosites elma-
radasa diszkriminativ ingerre valik, ami tulajdon-
keppen a perzisztencia jelzoingere (hiszen ha to-
vabb probalkozunk, valoban kapunk megerosi-
test). A meg nem erositett allapotok ezutan meg
sokaig diszkriminativ ingerkent szerepelnek, meg
akkor is, ha a megerosito mar vegleg elmaradt.
Ezzel szemben, amikor folyamatos megerositessel
kezdimk, a megerosites elniaradasa es a kitartas
kozotti kapcsolat soha nem jon letre. Amikor a
megerosites eltiinik, nem marad semmi, ami to-
vabbra is fenntartana a viselkedest.
Hasonlo szellemben ervelhetiink amellett is,
hogy az emberek azaltal lesznek szorgalmasak,
hogy olyan megerositesi mintazatokat kapnak,
amelyek eredmenyekcppen az erofeszites erzeke-
lese a kitartas kulcsingereve valik (Eisenberger
1992). Ily modon az erofeszites erzeset nem fogjuk
kellemetlennek talalni, hiszen kivanatossa es jutal-
mazova valik. Ezek utan elkepzelhetiink olyan hely-
zetet is, amelyben valamilyen meg kellemetlenebb
elmeny, peldaul a felelem valik a kitartas diszkrimi-
nativ ingereve. Ebben az esetben valamifele ,,kon-
dicionalt batorsagrol” beszelhetiink.
A reszleges megerositesi hatas fontos iizenetet
hordoz szamunkra. Ha azt akarjuk, hogy valamely
magatartasforma viszonylag hosszu ideig fennma-
radjon, jobb, ha a viselkedest nem erositjiik meg
minden alkalommal, amikor elofordul. Valojaban
minel alacsonyabb a megerositesi arany (felteve,
hogy meg egyaltalan kepes a viselkedes fenntarta-
sara), annal erosebb a kapcsolat a megerosites
etmaradasa es a perzisztencia kozott. Kiilonos, hogy
mikozben ez a megkdzelites altalaban a megerosi-
tes fontossagat hangsiilyozza a viselkedes alakitasa-
ban, egyben a megerosites elmaradasanak jelento-
seget is alahuzza a tartos viselkedes kondicionalasa
soran.
Az „irracionalis” viselkedes
elsajatitasa
A viselkedest a kondicionalas elvei alapjan elemzok
gyakran hangsiilyozzak, hogy a viselkedesnek es a
megerositesnek nem kell ok-okozati kapcsolatban
lennie ahhoz, hogy a kondicionalas letrejdjjon. A
megerositesnek pusztan kovetnie kell a viselkedest.
Barmilyen viselkedes elozze is meg a megerositest,
az a megerosites hatasara fokozodni fog.
Ennek az osszefuggesnek lehet nehany furcsa
kovetkezmenye, amire Skinner (1948) galambok
tanulmanyozasa alapjan hivta fel a figyelmet. Kep-
zeljiik el, hogy a galamb a kalitkaban szabalyos
idokozonkent megerositest (kis ennivalot) кар
fiiggetleniil attol, hogy mit csinal. A jutalom min-
den megjelenese erositi a megelozo viselkedest.
Eloszor, mivel a madar viselkedese lenyegeben ve-
letlenszerii, kiilonbozo viselkedeseket jutalmaz-
nak. Idovel azonban nehany viselkedeses mozzanat
mar eleg gyakran кар megerositest ahhoz, hogy
lassan uralkodova valjon. Miutan ez a viselkedes
most mar gyakrabban jelenik meg, valoszinii, hogy
meg tobbszor jut megerositeshez. A vegeredmeny
12. Kondiciondlaselmeletek • 329
az lesz, hogy a galamb teljesen szabalyosan „mester-
seges” viselkedest hajt vegre.
Mivel a galamb ugy tesz, mintha ezek a kiilonds
tevekenysegei ideznek elo a megerositest, Skinner
ezekre a cselekvesekre a babonds wjeZ/serZeskifejezes-
sel utalt. Ugy ervelt, hogy az olyan emberi viselke-
des, amely nyilvanvaloan irracionalis es ertelmet-
len, valosziniileg pontosan ugyanilyen modon ala-
kul ki. A viselkedestol fuggetlen okokbol bekovet-
kezo megerositesek epitik ki es alakitjak jelenlegi
formajara a viselkedest. Meg kell jegyezniink,
Skinner nem feltetelezte, hogy a galamb a megero-
sites okarol ehnelkedne, csak azt, hogy viselkedese
kiviilrol ezt a latszatot kelti (lasd a 12.4. keretes
szoveget).
Hangsiilyoznunk kell, hogy elvileg seimni kii-
lonbseg mncs az irracionalis viselkedes elsajatitasi
folyamata es bannely mas viselkedes elsajatitasi fo-
lyamata kozott. A viselkedes irracionalitasa es ertel-
metlensege vagy adaptivitasa es funkcionalis erteke
pusztan a kiilso megfigyelo ertekiteleten miilik. A
kondicionalas kutatoi szerint minden viselkedest
ugyaniigy - megerosites eredmenyekent - sajati-
tunk el.
Masreszt felhivjuk a figyelmet egy masik fontos
kiilonbsegre a Skinner altal tanulmanyozott hely-
zet es azon helyzetek kozott, amelyekkel az embe-
rek altalaban szembe talaljak magukat. Skinner
teljesen ellenorzcse alatt tartotta a madarak kor-
nyezetct, igy konnyti volt biztositania, hogy a meg-
erositesek teljesen tetszoleges mintazatokban je-
lenjenek meg. Ezzel szemben az emberi viselkedes
mindennapos kozege a legtobb esetben nem kove-
ti a fenti elrendezcst. Az emberek eseteben a meg-
erositesek leggyakrabban valamilyen tenyleges vi-
selkedes kovetkezmenyei. Ezek az egyiittjarasok
alakitjak az emberi viselkedest rendezett mintaza-
tokka, amelyek csak ritkan tiinnek babonasnak
vagy irracionalisnak.
Egyes viselkedeses dimenziok
megerositese
Meg valamit meg kell emliteniink az instnunentalis
kondicionalas iitjan torteno tanulassal kapcsolat-
ban: mindennapos intuicionknak nagyon megfelel
az a gondolat, bogy a megerosites megjelenese
valamely cselekedet jovobeli megjeleneset valoszi-
m'ibbe teszi. Neha azonban tigy tunik, hogy ami
Szamos egymi kabala vagy babona veletlenszem reszleges meg-
ervsites nyoman alakul Id
valoszinubbe valik, az nem a konkret cselekves,
hanem a cselekves valamely dimenzioja (Eisenber-
ger es Selbst 1994). Peldaul az erofeszites megerosi-
tese az egyik helyzetben fokozhatja az erofeszitesre
valo kcszseget mas helyzetekben is. Ha az egyik
feladatban megerositik a pontos teljesitmenyt, ak-
kor pontosabbak lesziink mas feladatokban is.
Ugyanigy a gyorsasag megerositese mas feladatok-
ban is novelheti a gyorsasagot. A divergens (kreativ
jellegii) gondolkodas megerositese a divergens
gondolkodas gyakoribb alkalmazasahoz vezet, mig
a (szabalyra) osszpontosito gondolkodas megero-
sitese csokkenti a divergens gondolkodast mas
helyzetekben is.
A megerosites tehat nemcsak az adott viselke-
dest valtoztathatja meg, hanem globalisan a visel-
kedes diinenzioit. Ez a gondolat kiszelesiti azoknak
a lehetosegeknek a koret, amelyek reven a megero-
sites elve az emberi viselkedesre alkalmazhato. Azt
sugallja, hogy megerosites az absztrakcio tobb
szintjen mukodhet. Csakugyan lehetseges, hogy
viselkedcsiink sok szempontbol es sok szinten nyer
egyidejii megerositest, amikor a korabbinal kielegi-
tobb allapotba keriiliink. Ez a lehetoseg a fejezet
korabbi reszeinel sokkal osszetettebb kepet fest a
kondicionalason keresztiil letrejovo viselkedesval-
tozasokrol.
330 • Hatodik rdsz: Tanulaselmeleti perspektwa
—-----------------—-------- u ‘ ! - ”4;'
"12.4. A. behavior istak allaspontja agpndolkodas kondicionalasban
betoltott szereperol , •
A kondicionalaselinelet hivei fenntartjak azt a vele-
menyuket, hogy a viselkedestendenciakat megerositesi
mintazatok alakitjak ki. A legtobben azt fcltctelezik,
hogy a gondolkodasi folyamatok irrelevansak ennek a
folyamatnak a szempontjabol (Rachlin 1977). Lehet
ngyan, hogy Skinner galambjai iigy viselkedtek, mintha
azt gondoltak volna, hogy adott cselekves megerosites-
hez vezet, a latszat azonban inegteveszto. Meg ha a
galambok tudnanak is gondolkodni (ami ketseges),
nem a gondolataik allnak a viselkedesiik mogott. A
viselkedes hattereben megerositesi terveket talalunk.
Az azert nehezen tagadhato, hogy az emberek -
szemben peldaul a galambokkal - kepesek beszelni es
gondolkodni. A kondicionalaskutatok szemeben azon-
ban ezek az emberi tendenciak csak azt a tenyt tiikro-
zik, hogy a verbalis viselkedes (a hangos beszed es a
rejtett gondolat is) specialis modon kondicionalodik
(peldaul Miller es Dollard 1941). Az emberek arra
kondicionalodtak, hogy adott mintazatokban gondol-
kodjanak es bizonyos modokon beszeljenekcselekede-
teikrol. Mindazonaltal mindharomjelenseg - a viselke-
des, a beszed es a gondolatok - valodi okat a megero-
sitesi tervekben kell keresnlink.
A behavioristak amennyire csak lehet, megprobal-
jak elkertilni az olyan fogahnak hasznalatat, mint a
szandek, gondolat, megismeres es tudatossag, inert ugy
latjak, hogy ezek mind szhksegtelenek az emberi visel-
kedes magyarazatahoz (lasd Skinner 1987), sot meg
talan felrevezetok is lehetnek. Sok behaviorista a men-
talis esemenyeket epifenomennek tekinti - azaz olyan
jelensegnek, amelynek sem oki, sem mas ertelmes sze-
repe nincsen. Egyszeruen csak a viselkedes klseroi vagy
a viselkedes eloidezte szubjektiv szarmazekok (lasd
Rachlin 1977). Ezzel kapcsolatban Skinner (1989) ra-
mutatott, hogy sok olyan szo, amit ma mentalis allapo-
tok leirasara hasznalunk, eredetileg a viselkedes leira-
sara szolgalt. Ez a torteneti momentum is jol illeszkedik
ahhoz a velemenyehez, hogy valojaban a viselkedes
szamlt egyedlil.
Ez az allaspont az evek soran tobb mint ellentmon-
dasosnak bizonyult. A behaviorista taboron kiviil egyal-
talan nem fogadtak jol (atfogo targyalasat lasd Catania
es Hamad 1988). A behaviorista allaspont blraloi ra-
mutatnak, hogy a kondicionalaselmelet nek nehezsegei
tamadnak bizonyos jelensegek (peldaul a nyelv
gyermekkori elsajatitasa) magyarazataban (Chomsky
1959). Ez a blralat oda vezetett, hogy a kondicio-
nalaselmeleteket sokan egyenesen helytelennek tart-
jak. A tanulasi nezoponttal inkabb szimpatizalo kutato-
kat viszont arra sarkallja, hogy elineleteiket e blralatok
fenyeben modosltsak. Ezt a lehetoseget a kovetkezo
fejezetben vizsgaljuk.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A kondicionalaselmeletek szempontjabol a szeme-
lyiseg nem mas, mint kondiciona.lt viselkedesten-
denciak lialmaza (Ciminero, Calhoun es Adams
1977; Hersen es Bellack 1976). Felnottkorunkra
ktdonbozo ingerekre kiilonbozo kondiciona.lt er-
zelmi valaszokkal rendelkeziink, amelyeket attitii-
dokkent es preferenciakkent eliink meg. Kondici-
onalt hajlamaink vannak arra is, hogy kiilonbozo
cselekveseket hajtsunk vegre. Ezeknek a tendenci-
aknak eltero a megjelenesi valoszinusegiik, a kiol-
tassal szembeni ellenallasuk, es kidonbozoek az
oket kivalto diszkriminativ ingerek is.
E megkozelitesnek legalabb harom kovetkez-
menye van a szemelyisegmeres szempontjabol. A
legegyszertibb az, hogy a szemelyisegmeresnek ma-
gitkra a viselkedeses jegyekre kell koncentralnia es
nem az emberek fejeben kerengo gondolatokra,
elhomalyositva mindazt, ami igazan fontos. Ajava-
solt vizsgalati eljarasok az erzelmi reakciok megfi-
gyelheto vetiileteit vagy magukat a viselkedesten-
denciakat vizsgaljak, s nem valamifele altalanos
benyomast probalnak kialakitani arrol, hogy „mi-
lyen is az ember” (Kanfer es Saslow 1965).
A megkozelites masodik kovetkezmenye abbol
a feltetelezesbol adodik, hogy az erzelmi valaszok
meghatarozott CS-ekhez kapcsolodnak, es a cselek-
vest diszkriminativ ingerek hatarozzak meg (olyan
ingerek, amelyeket a miiltban a cselekves megero-
sitesehez tarsitottunk). Ez az elkepzeles azt jelenti,
hogy az erzesek es a cselekvesek a helyzetek adott
osztalyaihozvagy a helyzeteken beliili jelzoingerek-
12. Kondicionalaselmeletek
331
hez kotodnek. A meresnek tehat helyzetek es vala-
szok bizonyos osztalyaira, s nem a szeinelyisegre
vonatkozo meresz altalanos! tasokra kell osszponto-
sitania.
E nezopont vegso kovetkezmenye az, hogy a
meresnek nines jobb modszere, mint a viselkedes
kozvetlen megfigyelese. Az emberek beszamolhat-
nak erzeseikrol es viselkedestendenciaikrol, de
ezek a beszamolok biztosan nem megbizhatoak es
pontosak. A reakeiok vizsgalatanak legjobb mod-
szere az egyszerii inegfigyeles. Vigyiik a szemelyt az
altalunkvizsgalni kivant helyzetbe es hagyjuk, hogy
iigy’ erezzen es viselkedjen, ahogy az termeszetesen
adodik, aztan a leheto legkozvetlenebb modon es
a leheto legkevesebb ertelmezes beiktatasaval nier-
jiik, ami tortenik.
Meresi modszerek
Ehhez a szemelyisegmegkozeliteshez ketfajta me-
resi modszer kotheto. Az egyik az erzelmi valaszok
meresere osszpontosit, a masik a jelensegek szele-
sebb koret ragadja meg. Az elso eljaras, a fiziologiai
meres az abbol adodo lehetosegeket hasznalja ki,
hogy' az erzelmi valaszok tobb osszetevobol allnak.
A szubjektiv pszichologiai elmeny mellett az erzel-
mek fiziologiai velejarokkal is rendelkeznek (Ca-
cioppo es Petty 1983; Greenfield es Sternbach
1972). Atelt erzelmeink - kiilondsen, ha erosek -
testi valtozasokkal jarnak egyiitt: valtozik az izmok
fesziiltsege, a szivritmus, a vernyomas, az agyi hul-
lamok, az izzadsaginirigyek aktivitasa es meg sok
minden mas. Ezek a valtozok belso viselkedeskent
foghatok fel.
Az ilyen valaszok a fiziografnak nevezett eszkoz-
zel merhetok. Amit meriink tehat, azok az erzelmi
ehnenyek megfigyelheto megnyilvanulasai. Ege-
szen pontosan a fiziologiai valasz nagysaga mutatja
az erzelmi reakcio intenzitasat. Hogy' vilagosabb
legyen, kepzeljiik el, hogy' elektrodakon keresztiil
fiziografhoz vagyunk kapcsolva, amely adatokat
gyiijt testi valaszainkrol. Amint ott iiliink, kiilonbo-
zo ingereket mutatnak be, amelyek felelmi vala-
szok lehetseges forrasai - kigyot, pokot, egy magas
haz tetejerol feltarulo kilatast es igy tovabb. A testi
valaszaink mutatoi jelzik felelmi reakeioink inten-
zitasat. A meres eredmenye alapjan a megfigyelo
peldaul levonhatna azt a kovetkeztetest, hogy a
magassagtol feliink, viszont a kigyok egyaltalan
A fiziologiai valaszok az erzelmi reakeiok mutatdikent haszndl-
hatok
nem izgatnak benniinket. Az egesz vizsgalat vegbe-
mehet anelkiil, hogy' akar csak egy szot is szolnank,
a testi valaszok hordozzak az osszes informaciot.
Ez a modszer kozvetlen es objektiv, ugyanakkor
munkaigenyes es draga. A masodik eljarast szinten
az erzelmi valaszok vizsgalatara szoktak alkalmazni,
de szelesebb korben is hasznalhato. Viselkedesme-
resnek nevezik (Barlow 1981), es seinmi masbol
nem all, mint a szemely viselkedesenek kozvetlen
megfigyelesebol a vizsgalni kivant szituacioban. Az
olyan erzelmek, mint peldaul a felelem, viselkede-
ses mutatok- remeges, sapadtsag, tavolsagtartas es
igy’ tovabb — menten is vizsgalhatok. Ezt a modszert
annak a vizsgalatara is fel lehet hasznalni, hogy az
emberek milyen tevekenysegeketfolytatnak, mennyi
ideig es milyen rnodon.
A viselkedesmeres nagyon valtozatos lehet attol
fiiggoen, hogy tenylegesen hogyan vegzik. A meg-
figyelo olvkor egyszeruen leszamlalja az adott tipu-
su cselekveseket, maskor elore megadott listarol
ellenorzi az elofordulo viselkedeslehetosegeket,
vagy megnezi, hogy egy viselkedessorban a szemely
332 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
meddig jut el (Lang es Lazovik 1963; O”Leary es
Becker 1967; Paul 1966). Mas esetekben az eljaras
kidolgozottabb, automatikus eszkozoket hasznalnak
annak a rogzitesere, hogy a vizsgalt szemely milyen
hosszii ideig folytat kiilonbozo viselkedeseket.
Peldaul a gyermekek viselkedesvizsgalataban
gyakran tobbcsatornas regisztraloberendezeseket
hasznalnak, hogy kiilon tudjak rogziteni olyan te-
vekenysegek gyakorisagat es idotartamat, mint a
beszed, szaladgalas, egyediil iicsorges (Lovaas,
Freitag, Gold es Kassorla 1965). Ez utobbi eljaras
soran a megfigyelo adott kategoriaba tartozo visel-
kedes elofordulasa eseten megnyom egy gombotes
lenyomva tartja mindaddig, amig a vizsgalt gyer-
mek azt a tevekenyseget vegzi.
Ezek az eljarasok mind hasznosak, de megvan-
nak a maguk hatuliitoi. Alegnyilvanvalobb az, hogy
tiilontiil aprolekosak, es igy eleg nehez oket hasz-
nalni. A masik nehezseg abbol fakad, hogy a kiildn-
bozo eljarasok nem mindig vezetnek ugyanarra az
eredmenyre. Az adott helyzetben megfigyelheto
viselkedeses elkeriiles mennyisege olyan mutato,
amelytol azt varnank, hog}' magasan korrelal a fe-
lelemmel, am valojaban nem mindig jar egyiitt az
atelt felelemrol szolo beszamolokkal (Bernstein
1973). A fiziograf felvetelei pedig esetleg egyetlen
mas mutatoval sem korrelalnak. Ilyen elteresek
eseten nehez eldonteni, hogy melyik mutato kep-
viseli a felelem valodi szintjet.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Az iment targyalt megkozelites tig}' tartja, hogy a
szemelyiseg valamikepp a klasszikus es instrumen-
talis kondicionalas eredmenye, es ugyanezt allitja
a kevesbe adaptiv viselkedesformakrol is. Az embe-
rek olykor olyan dolgokat tanulnak meg, amelyek
megbolygatjak az eletiiket, maskor pedig nem sike-
riil inegtanulniuk olyasmit, ami megkonnyithetne
azt. Ez a nezopont lehetoseget teremt arra, hogy a
szemelyisegzavarokat a kondicionalas eddig tar-
gyalt ket fajtaja alapjan kiilonbozo kategoriakba
rendezziik. Ugyanakkor ez a nezopont a viselkedes-
zavarok terapias kezelesere is tobbfele modszert
javasol. A kezelesi eljarasoknak ezt a csoportjat
viselkedesmodositasnak vagy viselkedesterapia-
nak nevezik (atfogo attekinteset lasd Craighead,
Kazdin es Mahoney 1981). E kifejezesek azt tiikro-
zik, hogy ez a nezopont a viselkedes (es nem olyan
elvont min osegi jegyek, mint peldaul a szemelyiseg-
vonasok) megvaltoztatasara torekszik.
Az erzelmi valaszok klasszikus
kondicionalasa
A viselkedesproblemak egyik csoportjaba azok az
erzelmi valaszok tartoznak, amelyek megzavarjak a
hatekony mukodest. Peldaul az emberek neha
eros, kellemetlen szorongast ereznek, amikor bizo-
nyosfajta ingerekkel talaljak szembe magukat. Ez a
szorongas nem oda illo, hiszen ugyanezek az inge-
rek inasokbol nem valtanak ki hasonlo szorongast.
Az ilyen tipusii eros irracionalis felehneket fd-
biaknak hfvjak. A fobias szemely mindig felehnet el
at. amikor bizonyos inger jelen van, es gyakran
szorongani kezd akkor is, ha csak ragondol. Bar
fobias reakcio szinte barmilyen ingerhez kapcso-
lodhat, nehany fobia gyakoribb a tobbinel (a 12.2.
tablazatban felsorohmk nehany fdbiafajtat). A fo-
biak leggyakoribb fokalis pontjai (amelyek a felel-
met kivaltjak) az allatok (peldaul kutyak, kigyok,
pokok), a zart terek (peldaul lift), a nyitott vagy
szabad terek (peldaul korlatos erkelyek) es a bak-
terialis fertozes lehetosege.
A kondicionalasi nezopontbol ezek a fobias vala-
szok klasszikusan kondicionalt reakciok (bar lasd a
12.5. keretes szoveget). A szemelynek e felfogas szerint
valamikor a multi Jan eros felehnet kellett atelnie annak
az ingemek a jelenleteben, ami most a fobia fokusza-
ban all (lasd Watson es Raynor 1920). Klasszikus
kondicionalas reven a korabban semleges inger at-
vette a szorongasos reakcio kivaltasanak kepesseget.
Ez az elv a felehnet kivalto inger mibenletetol fiigget-
leniil alkalmazhato, vagyis eleg altalanossa teszi az
elmeletet, es ez sok pszichologus szamara meggyozo.
A fobiak kialakulasanak peldajakepp lassuk
Susan esetet, aki majdnem megfiilladt egy vizi bal-
esetben harom ewel ezelott. Az intenziv felelem,
amit akkor atelt, a korabban semleges (vagy esetleg
pozitiv) ingerek szeles osztalyahoz kotodott-olyan
ingerekhez, mint az apja csonakja, a to, amin eve-
zett, es a fizikai kornyezet mas elemei. Azota Susan
keptelen csonakba szallni vagy kiinenni a kikotobe
anelkiil, hogy ne карпа heves szivdobogast es ne
12. Kondiciondldselmeletek
333
12.2. TABLAZAT
Nehany tobbe-kevesbe gyakori fobia
elnevezese es a fokuszukban allo
ingerek
A fobia elnevezese A felelmet kivalto inger
Akrofobia Magassag
Agorafobia Nyitott terek
Klausztrofobia Zart terek
Mizofobia Piszok, bakteriumok,
fertozesek
Xenofobia Idegenek
Arachnofobia Pokok
Ophidiophobia Kigyok
Cynofobia Kutyak
Musofobia Egerek
Trichofobia Szor
Antofobia Viragok
Astrafobia Villamlas
Brontofobia Vihar
Tanatofobia Halal
sapadna halalra. Meg autoval sem tud iigy elmeiini
a to kozeleben, hogy ne nyugtalankodna.
A fobiak kialakulasanak kondicionalasi elmele-
te kezelesi modszereket is ajanl (M. C. Jones 1924).
Ebben ket elv jatszik szerepet. A kioltas elve szerint
a szorongasos reakcionak gyengebbe kellene val-
nia, ha a CS (a fobias inger) ismetelten az US
(vagyis barmilyen inger, ami a felelmet a kondicio-
nalas soran kivaltotta) nelkiil jelenik meg. Furcsa
modon a Siisanhoz hasonlo fobias szemelyek ep-
pen azaltal akadalyozzak meg a kioltas folyamatat,
hogy mindennapos tevekenysegeik soran aktivan
elkeriilik a fobias reakciot kivalto ingert.
A masik elv szerint ugyanahhoz az ingerhez mas
erzelem is kondicionalhato. Ha az uj erzelem ossze-
egyeztethetetlen a feleleinmel, akkor fokozatosan
hatterbe kezdi szoritani a felelmet. Ezt a folyamatot
ellenkondicionalasnak nevezik. Bar ez a ket folyamat
- a kioltas es az ellenkondicionalas - nemileg elter
egymastol, gyakorlatilag ugyanolyan tipusii terapias
eljaras kovetkezik beloluk (peldaul Lang es Lazovik
1963; Wolpe 1961; lasd Davison es Wilson 1973
attekinteset).
Az ligynevezett szisztematikus deszenzitizacio
soran a szemelyeket eloszor arra tanitjak meg, ho-
gyan tudjak magukat teljesen ellazitani. Ez a rela-
xacios valasz lesz aztan kesobb az az clienteles
„erzelem”, amely feliilkerekedhet a felelmen. A
terapeuta es a fobias szemely szorongashierarchiat
is osszeallit — olyan listat, amelyben felelemkelto
ingereket vagy helyzeteket rangsorolnak a kivaltott
szorongas merteke alapjan (12.3. tablazat). Ez a
hierarchia szemelyrol szemelyre valtozik attol fiig-
goen, hogy kinek milyen helyzetek okozzak a leg-
nagyobb felelmet, es feltehetoen aszerint is, hogy
ki hogyan sajatitotta el a felelmi reakciot.
A deszenzitizacios folyamat soran a szemely
elobb annyira ellazit, amennyire csak lehetseges, es
azutan probalja vizualisan elkepzelni a hierarchia
legkevesbe ijeszto jelenetet. A fantaziakep keltette
szorongast engedik szabadon megnyilvanulni. Az-
tan a relaxacio fenntartasa mellett a szemely ismet
elkepzeli a jelenetet. A legkevesbe felelmet kelto
jelenetet a szemely relaxalt allapotban iijra es iijra
maga ele kepzeli egeszen addig, amig az mar egyalta-
lan nem valt ki szorongast. Ezutan a hierarchia kovet-
kezo szintjere lepve fokozatosan egyre fenyegetobb
jeleneteket is kepes lesz elkepzelni szorongas nelkiil.
Vegiil az elkepzelt jelenetek helyebe a valosagos fele-
lemkelto ingerek lepnek. Ahogy a szorongast ellen-
siilyozza a relaxacio, a szemely egyre hatekonyab-
ban tud kapcsolatba lepni azzal az ingerrel, ami
korabban eros felelmet valtott ki belole.
A szisztematikus deszenzitizacio nagyon hate-
konynak bizonyul a felelmi reakeiok leepfteseben,
foleg akkor, ha a felelmek egy bizonyos inger kore
csoportosulnak (peldaul Brady 1972; Davison es
Wilson 1973). Sokkal gyorsabban mukodik, mint
mas terapias eljarasok, es igy kevesbe koltseges is.
A modszer rendkiviil elonyos azok szamara, akik-
nek a teljesitmenyet karositja a szorongas. Hogy
mennyire karos egy fobia, az termeszetesen attol
fiigg, hog}' mi van a fokuszaban. Az elefantoktol
valo felelem a legtobb ember eletere valosziniileg
nem hat ki tulsagosan, de az attol valo felelem,
hogy beinenjimk egy olyan iizletbe, amely tele van
emberekkel, az egesz eletiinket tonkreteheti.
Az ilyen eljarasoknak masodlagos elonyei is van-
nak. Eloszor is nagy elorelepest jelentettek az olyan
szegyenerzet csokkenteseben, amit akkor erzimk,
ha cselekedeteinket az erze line ink gatoljak. A tanu-
lasi szemlelet megtanitja az embereket arra, hogi
334 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektwa
12.5. A fobiak cs szorongasos valaszok mas felfogasban : >
; I*-.,» __ E” Л-
Miller es Dollard nemileg kiilonbozo magyarazatotjava-
solt a fobias viselkedes kialakulasara. Allaspontjuk instru-
?zw;«i«&kondicionalasi folyamatokra epit, es nem csupan
a klasszikus kondicionalast veszi figyelembe. Miller es
Dollard ugy gondolta, hogy az emberek uj drive-okat
biologiailag beepitett driveokra alapozva klasszikus kon-
dicionalas reven tanulnak meg (Miller 1948, 1951). A
felelem szerintiik olyan tanult drive, amely fajdalmas
tapasztalatok nyoman alakul ki. Miutan a felelmi drive-ot
elsajatitottuk, a felehnet kivalto jelzoingerek iijabb drive-
ot valtanak Id a felelmi drive elkeriilesere.
Amikor drive-redukciora es megerosltesre keriil
sor, a tanult drive-ок ugyaniigy viselkednek, mint az
elsodleges motivumok. Ha elkeriiljiik azt, ami kivaltja
a felehnet, a drive lecsokken. A drive-redukcio megero-
si'ti az elkeriilo vagy menekulo viselkedest, s valoszinub-
be teszi, hogy ugyanez a viselkedes a kovetkezo alka-
lommal ismct megjelenik. Nezziink egy peldat: kepzel-
jiik el, hogy reggel ket iiton juthatunk el az iskolaba. A
rovidebb, gyorsabb litvonalon haladva magas, felelme-
tes hidon kell atinenniink, es ez az elmeny szorongast
valt ki beloliink. Ahogy kozelediink a hidhoz, a felelem
egyre no - es vele egyiitt no a drive is a felelem elkerii-
lesere. Egy napon hirtelen iigy dontiink, hogy a
hosszabbik utat valasztjuk, es elkeriiljiik a hidat. Ahogy
tavolodunk a hidtol, drive-szintiink egyre csokken, es
az elkeriilo viselkedes megerositest nyer. Ennek kovet-
kezteben megno annak a valosziniisege, hogy a jovo-
ben elkeriiljiik a rovidebb utat. Ha ezt gyakran tessziik,
fobiank alakul ki erre a hidra.
Sok szorongast kivalto ingert nem lehet nyilt visel-
kedes iitjan elkeriilni, mert az ingerek behilrol szar-
maznak - leven sajat gondolataink. Hogyan tudjuk a
felehni drive-ot csokkenteni, amikor a felehnet sajat
gondolataink valtjak ki? A valasz lefegyverzoen egysze-
ru: ne gondoljunk arm, ami felelmet valt ki benniink. A
sikeres rd riemgondolasvagy gondolateltereles megszabadit
a felelemtol. ezaltal tehat drive-redukciot okoz, ami
megerositi ezt a gondolatelterelesi tendenciat.
Miller es Dollard iigy vcltck, hogy ugyanilyen szel-
lemben, a kondicionalas fogalmai segitsegevel szamot
adhatunk a pszichoanalitikusok altal leirt elfojtas jelen-
segerol is. Az elfojtas szerintiik egyszeru ra nem gondo-
las, ami azert rogzid, mert csokkenti a felelmi drive-ot.
Valojaban a ra nem gondolas valasza mar azelott meg-
jelenik, hogy a felelemkelto gondolat esziinkbe jutna,
igy a gondolat soha nem valik tudatossa.
Az a tony, hogy Miller es Dollard elmelete kepes
volt e pszichoanalitikus jelenseg megragadasara,
nem csupan erdekes mellekes velejaroja gondolata-
iknak. Elmelettikben altalaban a pszichoanalitikus
fogaimak tanulasi elvekkel valo magyarazatara tettek
kiscrletet. A fobias viselkedes es az elfojtas elemzese
az ilyen iranyba tett erofesziteseiknek csak egy-egy
peldaja (lasd meg J. S. Brown 1948, 1957; Miller
1944). Amint ez a pelda is mutatja, a tanulas nyelven
lehetsegesse valt olyan esemenyek megertese is, me-
lyeket Freud es masok egeszen eltero nyelven fogal-
maztak meg.
a felelem erzese nem ok a szegyenkezesre. A fele-
lem nem a beteg szemelyiseg jele. Ellenkezoleg,
meg irracionalis felelmek is kialakulhatnak a min-
dennapokban a klasszikus kondicionalas folyama-
tain keresztiil.
Tovabbi elonyok szarmazhatnak a relaxacios
modszer elsajatitasabol is. Ez olyan eljaras, ami
szeles korben alkalmazhato: barmikor, amikor szo-
rongunk vagy idegesnek erezziik magunkat (Gold-
fried 1971; Goldfried es Merbaum 1973). E mod-
szerek tehat azon a terapias kezelesi helyzeten tiil-
menoen is kifejtikjotekony hatasukat, ahol megta-
nultuk oket.
Bar a fobiak jol peldazzak, mikent lehet a
klasszikus kondicionalas fogahnait a viselkedes-
problemak kezelesere hasznalni, korantsem ez az
egyetlen alkahnazasi teriilet (lasd meg 12.6. keretes
szoveget). Gyakran adodnak mas kondicionalt er-
zehni valaszaink is, amelyektol szfvesen megszaba-
dulnank. Ilyen peldaul a harag. Ezeket a nemkiva-
natos reakciokat ugyaniigy lehet kezelni, mint a
felehnet: a valasz kioltasaval vagy ellenkondiciona-
lassal.
Nem gyozziik elegge hangsiilyozni, hogy ez a
fajta terapias megkozelites mennyire elter attol,
amit mas elmeletek javasolnak. A pszichoanalitikus
terapeuta (9. fejezet) peldaul a fobiaban nem a
klasszikus kondicionalas egyik peklajat latna, ha-
12. Kondicionaldselmeletek • 335
12.3. TABLAZAT
Az itt bemutatott szorongashierarchia felhasznalhato az akrofobia
(magassagtol valo felelem) szisztematikus deszenzitizaciojaban.
A szemely teljesen. relaxalt aUapotban minden jelenetet aprolekosan maga ele lupzel, a legkevesbe ijeszto jelenettol (legalul) a
leginkcibb szorongaskelto fele (legfelul) haladva
Lenezek a World Trade Center tetejerol
Korbesetalok a Word Trade Center legfelso emeleten
Kinezek egy 12 szintes haz ablakan
Atnezek egy negyemeletes epulet erkelykorlatjan
Kinezek egy negyemeletes epiilet ablakan
Felnezek egy harmincemeletes epiiletre egy aprocska parkbol
Tortenetet olvasok egy felhokarcolo megepfteserol
Tortenetet olvasok, amelyben emlltest tesznek a World Trade Center tetejen levo etteremrol
Ujsagcikket olvasok, amely megemliti a varos magas epiileteit
A tv-ben luradoreszletet latok, ahol a hatterben magas epiiletek lathatok
nem megprobalna feltarni a melyben rejtdzo
gyermekkori konfliktusokat. A pszichoanalitikus
szamara - ha egyaltalan szamitana valamit, hog}'
milyen ingerek valtanak ki szorongast a jelenben
— ez az ismeret csak arra lenne jo, hogy szimboli-
kus uton ravezessen, mi lehet a valodi problema.
Ez a ket megkozelites alapjaiban ter el egymastol.
Az averzio klasszikus kondicionalasa
A terapiaban a klasszikus kondicionalas javareszt
valamilyen kondicionalt valasztol valo megszaba-
dulasra iranyul. Olykor azonban bizonyos erzelmi
valaszokat szeretnenk elsajatitani. Ezek azokaz ese-
tek, amikor pozitiv erzelmi valaszok kapcsolodnak
bizonyos ingerekhez, amelyeket pedig jobb lenne
nem szeretni es elkeriilni. Ez a helyzet peldaul
azoknal, akik a dohanyzasrol vagy az ivasrol szeret-
nenek leszokni (Cannon, Baker, Gino es Nathan
1986; Hackett es Horan 1979), vagy elfogadhatat-
lannak tartott szexualis szokasaiktol szeretnenek
megszabadulni (Feldman es MacCulloch 1971).
Az ilyen viselkedesekhez kapcsolodo ingerek (al-
kohol, cigaretta, es igy' tovabb) kellemes erzesek-
hez kotodnek. Konnyebb lenne oket elkeriilni, ha
kellemetlen erzeseket valtananak ki.
A kondicionalaselinelet fogalmainak ilyen helv-
zetekre tortend alkalmazasat averziv kondiciona-
lasnak vagy averziv terapianak nevezik (lasd Rach-
man es Tesdale 1969). A gondolatmenet meglehe-
tosen hasonlit a szisztematikus deszenzitizacio mo-
gott allo gondolatmenetre, de a cel nemileg kiildn-
bozik attol. Most az a cel, hogy negativ (es ne
semleges) erzelmi valaszt kondicionaljunk olyan
ingerekhez, amelyek jelenleg pozitiv valaszt valta-
nak ki. Ezeknek a kapcsolatoknak a kialakitasa azt
kivanja, hogy a CS-kent funkcionald ingert olyan
US-sel adjuk egyiitt, ami biztosan negativ reakciot
valt ki. Ilyen peldaul, ha hanyingerkelto szereket
tarsitanak US-kent az alkohol izehez es az ivassal
kapcsolatos helyzetekhez (Cannon es mtsai 1986),
vagy elektromos aramiitest (US) a cigaretta erinte-
sehez (Powell es Azrin 1968).
Az averziv kondicionalast nem hasznaljak olyan
szeles korben, mint a szisztematikus deszenziti-
zacidt. Ennek reszben az az oka, hogy az eljaras
etikai alapon megkerdqjelezhetd, reszben pedig
azert, inert mas modszerekkel osszehasonlftva a
hatekonysaga is ketsegbe vonhato (Lichtenstein es
Danaher 1976; Powell es Azrin 1968). Bar a hatas-
mechanizmusaval kapcsolatban is felmeriiltek кёг-
desek (Barlow 1978), bizonyos helyzetekben megis
hasznosnak tiinik (Cannon es mtsai 1986; Rach-
man es Teasdale 1969).
336 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
----------.---g-----------—-----------------~
12.6. Interoceptiv kondicionalas
A klasszikus kondicionalas fogalmait leggyakrabban
erzelmi valaszok - peldaul fobiak - elsajautasanak a
lehasara hasznaljak. A klasszikus kondicionalas azon-
ban nem korlatozodik pusztan az erzelmek kondicio-
nalasara. Ugyanezeket az elveket mas viselkedeszava-
rok kezeleseben is fel lehet hasznalni. A kondicionalasi
elvek egyik alkalmazasi teriilete az agybavizeles, mas
neven enuresis kezelese. A kezelcsi eljaras soran
interoceptiv kondicionalast alkalmaznak, a klasszikus
kondicionalas olyan formajat. amelyben az egyik vagy
mindket crin tett inger a testen beliilrol szarmazik (lasd
peldaul Razran 1961). Az interoceptiv kondicionalas
elvei es eljarasmodja egyebkent megegyezik a klasszi-
kus kondicionalas barmely mas fonnajaban alkalma-
zottakkal.
Eloszor Mowrer es Mowrer (1938) vetette fel, hogy
az interoceptiv kondicionalas segithet az agybavizeles
kezeleseben. Ervelestik megertesehez eloszor azt kell
latnunk, hogy a legtobb embert mi tartja vissza az
ejszakai agybavizelestol. A vizelettel teli hiigyholyag
fesziilese az az inger, ami a vizelesi valasz kivaltasaert
felelos. A legtobb ember eseteben ez az inger egyben
ebredesi valaszhoz is vezet. Az agybavizeloknek az a
problemaja, hogy a vizelesi valaszuk elobbjelenik meg,
mint az ebredes. A hiigyholyag fesziilesenek az erzete
nem kapcsolodott hozza az ebredesi valaszhoz. Erre a
problemara az a megoldas Mowrerek szerint, hogy a
hugyholyagfesziiles ingeret egy masik ingerrel, peldaul
egy hangos csengovel parositjuk, ami reflexszeriien
felebredeshez vezet (lasd az abran). Az ido miilasaval
a hiigyholyag fesziilesenek belso erzete (CS) maga is,
csengo nelkiil kivaltja a felebredesi valaszt (CR).
Ennek a feltevesnek az ellenorzesere Mowrerek
specialis matracot keszitettek, amelyben pamut es fem-
lemez retegeket fektettek egymasi a. A kesziileket iigy
terveztek meg, hogy amikor a kitin tett vizelet atcsorog
a retegeken, rovidre zar egy aramkort, ami hangos
csengot szolaltat meg. A szerkezetet kisgyermekeknel
probaltak ki, es nagyon hatasosnak bizonyult. Ket h6-
napon beliil az osszes gyermek felhagyott az agybavize-
lessel.
Mowrerek munkassaga ota masok is hasonlo ered-
mcnyekre jutottak (a tema attekinteset lasd Yates
1970). Az eljarasok olyan szeles korben valtak elfoga-
dotta, hogy ehhez hasonlo kesziilek kereskedelmi for-
galomba is keriilt, es a hasznalatahoz szakember iranyi-
tasa sem sziikseges. Az interoceptiv kondicionalasi elja-
rasok azota mas viselkedesi rendellenessegek, peldaul
a szekrekedes kezeleseben is hasznosnak bizonyultak
(Quarti es Renaud 1964). Az interoceptiv kondiciona-
las, iigy tiinik, kiilonfele rendellenessegeknek lehet
gyors, egyszerii, biztonsagos es hatekony terapiaja.
I--...———. ---------- . . — —
i
i
Csengo-----------—Ebredes
(US) (UR)
i
| A hiigyholyag
feszulese--------* Ebredes
(CS) <CR>
Instnimentalis kondicionalas
es a maladaptiv viselkedes
A viselkedeszavarok masik csoportja az instrumen-
talis kondicionalassal hozhato osszeftiggesbe. Az
erveles itt ahhoz a gondolathoz nytil vissza, hogy az
emberek viselkedestendenciai megerosites titjan
epiilnek ki, es hogy e tendenciak elsajatithatok oly
modon, hogy akkor is ellenalljanak a kioltasnak, ha
tobbe mar nem vezetnek megerositeshez.
Hogyan lehet ezt a gondolatmenetet a viselke-
deszavarokra alkalmazni? Kepzeljiik el, hogy bizo-
nyos viselkedest vagy viselkedesosztalyt (peldaul
hiszterikus jelenetet rendeziink, ha a kivansagaink
nem teljesiilnek) eletiink bizonyos szakaszaban ju-
talmaztak (amikor a sziileink vegiil is engedtek
kovetelozesiinknek). A megerosites noveli a ten-
denciat az ilyen viselkedes megismetlesere. Ha a
megerosites annak ellenere, hogy reszleges, megis
eleg gyakran fordid elo, akkor ez a fajta viselkedes
nemcsak gyakori, hanem a kioltassal szemben is
ellenallo lesz.
Kesobb - ahogy idosebbek lesziink - az ilyen
viselkedes mar kevesbe felel meg az alkalmazkodas
kovetehnenyeinek. Mar nem jutalmazzak olyan
gyakran, bar alkalmankent meg celt lehet vele
12. Kondiciondldsdmeletek
337
elerni. (Meglepo, hogy milyen gyakran jutalmaz-
zuk eppen azt a viselkedest, amit szeretnenek meg-
sziintetni; lasd Ayllon es Michael 1959). Bai a meg-
erosites viszonylag ritka, a reszleges megerositesi
hatasnak koszonhetoen a viselkedes megis fenn-
marad. A kiilso megfigyelo szamara a viselkedes
esszerutlennek tunhet, de a kondicionalas elvei
szerint egyszeruen csak a kioltassal szembeni ellen-
allas egyik eseterol van szo.
Az instrumentalis kondicionalas elve azt sugall-
ja, hogy a viselkedest a megerositesi tervek megval-
toztatasaval lehet modositani. Pontosabban szolva
az lenne a legjobb, ha a kivanatos alternativ visel-
kedes utan novelnenk a megerositesek szamat, mig
(ha lehetseges) tovabb csokkentenenk a nemkiva-
natos viselkedes utani jutalmakat. Ilyen eljarassal a
viselkedes adaptivabba vagy a koriilmenyeknek
megfelelobbe alakithato.
A konfliktus instrumentalis
kondicionalasa
A szemelyisegproblemak kialakulasanak masik le-
hetseges oka a kovetkezetlen megerosites, vagyis
amikor adott cselekvest neha jutalom, maskor pe-
dig biintetes kdvet. Ha a jutalom es a biintetes mas
helyzetekben fordid elo, akkor a szemely diszkriini-
naciot tanul. Am ha a jutalom es a biintetes is
ugyanabban a helyzetben jelenik meg (vagy ha a
diszkriminaciot szolgalo jelzoingereik nehezen kii-
lonbdztethetok meg egymastol), akkor a szemely
konfliktust el at (Dollard es Miller 1950; Miller
1944), mert a jutalom azt a tendenciat fokozza,
hog}' vegrehajtsuk, a biintetes pedig azt, hogy ne
hajtsuk vegre a viselkedest.
Feltehetoen az a tendencia ervenyesiil a nyilt
viselkedesben, amelyik az erosebb. A masik tenden-
cia jelenlete re viszont az utal, hogy' bizonyos kenyel-
metlenseget erziink a viselkedes vegrehajtasakor
(vagy nem vegrehajtasakor). Ha a helyzet elegge
konfliktusos, akkor a szemely akar meg is tanulhatja
a biintetest a viselkedes tovabbfolytatasara biztato
diszkriminativ ingerkent kezelni - amennyiben a kk
tartast vegiil jutalom koveti. A szemely viselkedese
kiildnosen esszeriitlennek tiinik, sot onpusztito is
lehet, tie a kovetkezetlen megerositesnek eppen ez
az elore jelezheto eredinenye.
Ez a kerdes kiilonos figyelmet erdemel a gyer-
mekneveles teriileten, mivel a sziilok konnyen es-
hetnek abba a hibaba, hogy ugyanazt a viselkedest
egyszer jutalmazzak, maskor pedig biintetik. Erde-
kes, hog}' a gyermekkor ilyen szempontbol nehez
atmeneti idoszakai - az elvalasztas, a szobatisztasag-
ra neveles, a sziilo-gyennek kozti hatalmi viszo-
nyok kialakitasa - megegyeznek a Freud altal sok
ewel ezelott leirt szakaszokkal. Freud ezeket konf-
liktuskelto helyzeteknek tartotta (a benniik rejlo
szexualis keszteteseknek koszonhetoen). Ugyan-
ezek a helyzetek a kovetkezetlen sziiloi neveles
kovetkezmenyeikent is elemezhetok.
Instrumentalis kondicionalas
es a zsetongazdasag
Az instrumentalis kondicionalas elvei joforman
minden viselkedesre alkalmazhatok. Az elveket
meg siilyos elmebetegek viselkedesenek a fonnala-
sara is felhasznaltak. Az e teren tett erofeszitesek
kozvetlen celja, hogy a betegek viselkedeset egesz-
segesebb, ennelfogva adaptivabb mintazatuva ala-
kitsak. Hosszabb tavii celja pedig az, hogy a sze-
melyt visszaallitsak az elet normalis kerekvagasaba,
helyreallitvan azokat a hetkoznapi megerositesi vi-
szonyokat, amelyek a legtobb ember viselkedeset
alakitjak. Ezaltal csokkenhet a betegek gondozok-
tol valo fiiggosege, beleertve a mindennapos sziik-
segletek ellatasat is.
Ilyen programokat joreszt intezetek vallalnak
magukra, ahol szigorii ellenorzes alatt lehet tartani
a valaszmegerosftesi viszonyokat (bar hasznalnak
ilyen modszereket mas, jol strukturalt helyzetek-
ben is, peldaul az osztalyteremben). Roviden ossze-
foglalva a strategia lenyege az, hogy az intezeten
beliil kis gazdasagot hoznak letre. Mivel altalaban
zsetonokat (es nem penzt) hasznalnak, ezeket
gyakran zsetongazdasagnak hivjak (peldaul Ayllon
es Azrin 1965, 1968; Kazdin 1977; Krasner 1970).
A zsetonok a penzhez hasonloan masodlagos meg-
erositokent funkcionalnak, vagyis be lehet oket
valtani finomsagokra vagy kiilonjuttatasokra (ne-
mely programban a mindennapi ellatashoz es szol-
galtatasokhoz is zsetonokert lehet hozzajutni).
A betegek szocialisan kivanatos viselkedesiikert
(ha peldaul beagyaznak, vagy parbeszedbe ele-
gvednek mas betegekkel vagy a szemelyzet tagjai-
val) zsetonokat kapnak megerositeskeppen. Az
instrumentalis kondicionalas elveinek megfelelo-
en ez a megerosites noveli a kivanatos es csokkenti
338 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
a nemkivanatos viselkedestendenciakat. Az ilyen
programok hatekonynak bizonyultak olyan hos-
pitalizalt skizofren betegek viselkedesenek fonna-
lasaban, akiknek a magatartasat kiilonben igen
nehez megvaltoztatni (peldaul Ayllon es Azrin
1968; Krasner 1970).
Ez az eljaras azonban nem teljesen problema-
mentes. Peldanl nem valoszinii, hogy az intezet
falain beliil zsetonokkal megerositett viselkedes
ugyanilyen gyakran vagy ugyanilyen modon кар
megerositest az intezet falain kiviil is. Az adaptiv
viselkedes tehat lehet, hog}' nem marad fenn az
intezet vedett kornyezeten kiviil, hacsak nem pro-
baljak meg az atmenetet fokozatossa tenni. Kor-
latai ellenere a zsetongazdasag fontos fegyver a
terapias viselkedesmodositas arzenaljaban.
Instrumentalis kondicionalas
es biofeedback
Az instrumentalis kondicionalas fogalmainak a tera-
pias viselkedesvaltoztatasban hasznalatos masik mod-
ja a belso viselkedesre osszpontosit. Ezek a viselkede-
sek altalaban kisleptekiiek - peldaul az izomfesziilt-
seg fejfajast okozo vagy vemyomast befolyasolo valto-
zasai, izomgorcsok, amelyek fajdalmat okoznak nyak-
ban es derektajt, vagy benult teriiletek apro izommoz-
gasai. Amint ezekbol a peldakbol is lathato, ez a
terapia a fajdalommal es a betegsegek mas velejaro-
ival foglalkozik.
Korabban iigy gondoltiik, hogy az ilyenfajta bel-
so viselkedesek nem iranyithatoak akaratlagosan,
nehany eve azonban felfedeztek, hogy az emberek
kepesek megtanulni belso viselkedeseik iranyitasat
instrumentalis kondicionalasnak tekintheto folya-
OSSZEFOGLALAS_______________________________
A szemelyiseg kondicionalaselmeletei a tanulas ket
fajtajat emelik ki. Klasszikus kondicionalas eseten
a semleges ingert (CS) olyan masik ingerrel (US)
tarsi tjak, amely reflexes valaszt (UR) valt ki. Isine-
telt parositasok utan a CS mar onmagaban is kepes
lesz az UR-hez hasonlo valaszt (CR) kivaltani. ACR
valosziniileg olyan elokeszito valasz, amely felkeszit
az US megjelenesere.
Ezt az alapjelenseget modositja a diszkrimina-
cio (amikor a kiilonbozo ingerek kiilonbozo vala-
matok reven. Az ilyen eljarasokat biofeedback-tre-
ningnek hivjak.
A biofeedback-treningen reszt vevo szemely fel-
adata, hogy bizonyos ertelemben specifikus, mas
vonatkozasban viszont kevesbe hatarozott belso vi-
selkedest produkaljon. Peldaul arra kerhetnek
benniinket, hogy emeljiik keziink homersekletet,
csokkentsiik izmaink fesziiltseget a homlokunk-
ban, vagy vigyiik le a pulzusszamunkat. Azt nem
mondjak meg, hogyan csinaljuk, csak azt, hogy pro-
baljuk meg a celt elerni. Probalkozasaink kozben
hozzacsatolnak egy olyan berendezeshez, amely
feny- vagy hangvaltozasokkal folyamatosan jelzi,
hogy sikeresek voltimk-e vagy sem. A feny vagy
hang - a visszacsatolas - erositi meg, amit eppen
azelott tettiink. Ilyen gyakorlas eredmenyekent na-
gyon finom belso viselkedest is elsajatithatunk. Ha
ezt mar jol megtanultuk, a tovabbiakban felteheto-
en a biofeedback nelkiil is kepesek lesziink ugyan-
erre.
Ezt az eljarast egy sor testi problema kezelesere
is javasoltak, amelyekben a finom izomaktivitasok-
nak van szerepe (Blanchard es Epstein 1978). So-
kan peldaul biofeedback reven meg tudjak valtoz-
tatni a vernyomasukat, de ez a hatas nem generali-
zalodik jol a treningen kiviili helyzetekre (Shapiro
es Surwit 1979). A biofeedback modszert a fajda-
lom szamos fajtajanak a kezelesere is hasznaljak,
peldaul migrenes fejfajasok eseteben (Elmore es
Tursky 1981). Az is fehneriilt, hogy a biofeedback
szerepet kaphat az izmok ujraedzeseben benulast
okozo agyverzes utan (Fernando es Basmajian
1978; Runck 1980). Ez nyilvanvaloan olyan kutatasi
teriilet, ahol meg sok az elvegzendo feladat az
elkovetkezendo evekben.
szokhoz vezetnek) es kiterjeszti a generalizacio
(amikor a kiilonbozo ingerek hasonlo valaszokhoz
vezetnek). A felteteles valaszok (CR) intenzitasa
csokken, ha a CS tobbszor az US nelkiiljelenik meg
- ezt a folyamatot kioltasnak nevezik. A szemelyiseg
szempontjabol a klasszikus kondicionalas kiilond-
sen akkor jelentos, ha a kondicionalt valaszok er-
zelmi reakciok (erzelmi kondicionalas). A klasszi-
kus kondicionalas alapjan erthetok meg az embe-
rek egyedi preferenciai es ellenszenvei, s elemez-
12. Kondiciondldselmeletek
339
hetok bizonyos pszichologiai zavarok, peldaul a
fobiak.
Az instnimentalis kondicionalas soran (amely
sokkal „aktivabb” folyamat) a viselkedest pozitiv vagy
averziv eredmeny koveti. Ha a viselkedes pozitiv kd-
vetkezmennyel jar, akkor megerosodik az adott visel-
kedes megjelenesi tendenciaja. Ha az eredmeny
averziv (biintetes), ez a tendencia lecsokken. Instni-
mentalis kondicionalasban a diszkriminacio kiilon-
bozo helyzeti jelzoingerekre adott eltero valaszokat,
a generalizacio pedig kiilonbozo ingerekre adott ha-
sonlo valaszokat jelent. A kioltas a viselkedestenden-
cia lecsokkenese a megerosites elmaradasa utan. Uj
viselkedesformakat lehet kialakitani, ha a kivanatos
viselkedeshez egyre hasonlatosabb viselkedesmodo-
kat erositiink meg. A inegerositesek mintazatait meg-
erositesi terveknek nevezziik. A megszakitott (reszle-
ges) megerositesseljutalmazott viselkedes a megero-
sites elmaradasa eseten altalaban jobban ellenall a
kioltasnak, mint a folyamatos megerosites reven el-
sajatitott viselkedes.
A kondicionalaselmeletek szerint a szemelyiseg
az egyen kondiciona.lt viselkedestendenciainak dsz-
szessege. A szemelyisegmeres ebbol a nezopontbol
az adott helyzetekben megjeleno viselkedesten-
denciak kiilonbozo aspektusainak a megfigyeleset
jelenti. A meres fiziologiai valaszokra, nyilt viselke-
desre es a kiilonbozo ingerekre adott erzelmi vala-
szokrol sz616 beszamolokra osszpontosithat.
A kondicionalaselmeletek azt feltetelezik, hogy
a viselkedeszavarok ugyanolyan kondicionalasi fo-
lyamatok termekei, mint amelyek a normalis visel-
kedest kialakitjak. A klasszikus kondicionalas eros
es irracionalis felelmet, fobiakat okozhat; instni-
mentalis kondicionalas reven olyan viselkedesi for-
mak alakulhatnak ki, amelyek akkor is fennmarad-
nak, amikor mar nem adaptivak. Az ilyen proble-
makat ugyancsak kondicionalasos eljarasokkal le-
het kezelni, amelyeket egyiittesen viselkedesterapi-
anak vagy viselkedesmodositasnak neveznek. A
szisztematikus deszenzitizacio soran relaxacioval
ellenkondicionaljuk a felelmet. Az averziv terapia
a pozitiv reakeiok helyebe negativ reakeiokat allit.
Az instnimentalis kondicionalas elvei szamos kii-
lonbozo terapias eljaras alapjaul szolgalnak. Az al-
talaban intezeti koriilmenyek kozott alkalmazhato
zsetongazdasagban a paciensek masodlagos meg-
erositoket (zsetonokat) kapnak a kivanatos viselke-
desformakert. A biofeedback-trening soran bizo-
nyos belso folyamatokat tanulunk meg szabalyozni
annak erdekeben, hogy peldaul a fajdalom felett
ellenorzest tudjunk gyakorolni.
KULCSFOGALMAK________________________________
Averziv kondicionalas (vagy terapia): Averziv valasz
kapcsolasa valamely pozitiv ingerhez.
Behaviorista szemelyisegmeres: A szemely nyilt vi-
selkedesenek megfigyelesen alapulo eljarasok.
Biofeedback: A belso viselkedes ellenorzesenek ta-
nulasa instnimentalis kondicionalas utjan.
Biintetes: Olyan esemeny, amely csokkenti a meg-
elozo viselkedes megjelenesi valoszim'iseget.
Diszkriminacio: Kiilonbozo valaszok tanulasa kii-
lonbozo ingerekre.
Diszkriminativ inger: Valamely viselkedes megjele-
neset iranyito jelzoinger.
Drive: Motivacios allapot, amely a szokashierarchi-
aban magasan allo viselkedesek megjelenesi
valoszinuseget noveli.
Ellenkondicionalas: Olyan erzelem tarsitasa vala-
mely ingerhez, amely kiilonbozik attol az erze-
lemtol, amit az inger jelenleg kivalt.
I
Erzelmi kondicionalas: Olyan klasszikus kondicio-
nalas, amelyben a CR erzelmi valasz.
Felteteles inger (CS): Olyan kezdetben semleges
inger, amit a kondicionalaskor a feltetlen in-
gerrel egyiitt mutatnak be.
Felteteles valasz (CR): Klasszikus kondicionalas iit-
jan elsajatitott valasz a felteteles ingerre.
Feltetlen inger (US): Olyan inger, ami reflexes
(feltetlen) valaszt valt ki.
Feltetlen valasz (UR): Reflexes valasz a feltetlen
ingerre.
Fiziologiai meres: Erzelmi valaszok fiziologiai vetii-
leteinek a merese.
Fobia: Megalapozatlanul eros felelem az ingerek
bizonyos osztalyatol.
Folyamatos megerosites: Olyan ten’, amelyben va-
lamely viselkedes minden egyes megjeleneset
megerosites koveti.
340 * Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
Formalas: A viselkedes megvaltoztatasa a viselkedes
bizonyos mozzanatainak megerositese reven.
Generalizacio: Hasonlo valaszadas kiilonbozo in-
ger ekre.
Instrumentalis kondicionalas: Olyan eljaras, amely-
ben a viselkedes megjelenesi valdszimisege va-
lamely kivanatos esemeny kovetkezteben nd.
Interoceptiv kondicionalas: Olyan klasszikus kon-
dicionalas, amelyben az ingerek egyike a tes-
ten behilrol szarmazik.
Jutalomelmaradas: Az averziv inger elmaradasa.
Kioltas: Klasszikus kondicionalasban a CR elhalva-
nyulasa, amikor a CS tobbszor fordul eld US
nelkiil; instrumentalis kondicionalas eseten a
viselkedestendencia csokkenese a megerosi-
tes elmaradasa miatt.
Klasszikus kondicionalas: Semleges inger feltetlen
ingerrel valo parositasa.
Konfliktus: Ket egymassal osszeegyeztethetetlen vi-
selkedestendencia idoben egybeeso megjele-
nese.
Magasabb rendu kondicionalas: Ahol a korabbi CS
a kondicionalas ujabb eseteben US-kentszerepel.
Megerosito: Olyan esemeny, amely fokozza a meg-
elozo viselkedest.
Megvonas: Fegyehnezesi eljaras, amelynek soran a
gyermeket tavol tartjak az elvezetes tevekeny-
segtol.
Pozitiv megerosites: Olyan megerosites, amely va-
lamely kivant inger megszerzesevel jar.
Radikalis behaviorizmus: Az az allaspont, amely
szerint a viselkedest kizarolag megfigyelheto
esemenyekkel szabad magyarazni.
Reflex: Olyan esemeny, amelyben az inger auto-
matikus valaszt valt ki.
Reszleges megerosites: Olyan eljaras, amelyben a
viselkedest nem erositik meg minden egyes
alkalommal, amikor megjelenik.
Reszleges megerositesi hatas: A reszleges megero-
sitesen keresztiil elsajatitott viselkedes jobban
ellenall a kioltasnak.
Szisztematikus deszenzitizacio: Terapias eljaras a
felelem kioltasara.
Szokiishierarchia: A szemely lehetseges valaszainak
inegjelenesi valoszimisegiik szerinti rangsora.
Szukcessziv megkozelites: A kivant viselkedeshez
egyre kozelebb eso viselkedesek nicgcrositcsc
reven torteno formalas.
Viselkedesmodositas (vagy viselkedesterapia): A vi-
selkedes kondicionalasi folyamatok reven tor-
tend megvaltoztatasara iranyulo terapias elja-
ras.
Zsetongazdasag: Foleg intezeti koriihnenyek kd-
zott alkalinazhato viselkedesformalo eljaras,
amelyben zsetonokat hasznalnak megerosito-
kent.
13
Szocialis-kognitiv
tanulaselmeletek
A KONDICIONALASI FOLYAMATOK TOVABBI KIDOLGOZASA
Szocialis megerosites
Behelyettesito (vikarialo) erzelmi arousal
Behelyettesito (vikarialo) megerosites
J elen tesgendralizado
Szabalytanulas
A kovetkezmenyekre vonatkozo elvarasok
Kontrollhely-elvarasok
Hatekonysagi elvarasok
MEGFIGYELESES TANULAS
Elsajatitas es teljesitmeny
PELDAK A KOGNITIV ES SZOCIALIS TANULASRA
Modellkovetes es a nemi szerepek elsajatitasa
Agressziv modellek kovetese es az „agresszio a mediaban” kerdese
!
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
A viselkedeszavarok elmeleti felfogasa
A keszseghianyok terapiaja modellkovetessel
Modellkovetes es a felelem legyozese
A hatekonysagelvarasok terapias megvaltoztatasa
Oninstrukciok es a kognitiv viselkedesmodositas
OSSZEFOGLALAS . KULCSFOGALMAK
A minap keteves gyermekemet figyeltem a konyhdban, amint eppen elerte es minden tovabbi
nelkiil kinyitotta az egyik gyermekbiztos szekrenyajtot, aztan benydlt a szekrenybe egy
serpenyoert. Meglepetesemben leesett az allam. Mit gondolnak, hogyan jbtt rd, hogy mit kell
tennie? Csak tiilem leshette el, mdskepp erre nem lett volna kepes.
A munkam sokat valtozott, miota egy rnvel ezelott elszerzodtem. Az iizlet rendkivul gyorsan
terjeszkedik. Az az igazsag, hogy a fonokeimnek nem mindig van idejiik arm, hogy uj
eljarasokat dolgazzanak ki minden munkafazisra. Sokszornekunk magunknak kell kitaldl-
ni, hogyan is lenne a legjobb. Azert ez nem annyira szbmyii. A legtobbszbr, azt hiszem, jo
otleteink vannak. Nehdnyszor persze csak sokkal kesobb deriil ki, jol dbntoltunk-e, de ez csak
erdekesebbe teszi az egeszet.
j/^Lmint azt mar az elozo fejezetben lattuk, a
tanulasi fogahnak hatekony eszkozoknek bizonyul-
nak a viselkedes elemzeseben. A kondicionalas ott
leirt elvei, elmenyeink ket nagy csoportjat is jol
magyarazzak. Szamot adnak erzelmi valaszainkrol,
valamint attitudjeinkrol es preferenciainkrol is,
amelyek minden bizonnyal ezekben az erzelmi va-
laszokban gyokereznek. Azt is megmagyarazzak,
bogy viselkedestendenciaink hogyan jelennek meg
es maradnak el attol fuggoen, hogy jo vagy rossz
eredmenyre vezettek-e.
Barmilyen hatekonyak is legyenek ezek az elme-
letek, meg azoknak a koreben sem talaltak teljes
elismeresre, akik iigy' kepzelik, hogy a viselkedes
megertesehez a kulcsot a tanulas torvenyei adjak a
keztinkbe. Nehanyan azert abrandultak ki a
kondicionalaselmeletekbol, mert az emberi visel-
kedes bizonyos laboratoriumon kiviil egyertehnu-
en megmutatkozo mozzanatait nem tudtak megra-
gadni. Peldaul azt, hogy gyakran tanulunk csupan
megfigyeles alapjan, vagy gyakran az alapjan dont-
jfik el, megtegyiink-e valamit, hogy elore elgondol-
juk tettiink kovetkezmenyeit.
Hogyan tudnak a kondicionalaselmeletek sza-
mot adni arrol, ha a kisgyermek egyszer csak olyan
bonyolult dolgot rniivel, amilyet azelott sohasem?
Mit kezdenenek annak a Ratal nonek a dontesi
folyamataival, aki eppen azon tori a fejet, hogy'
milyen egyetemre jarjon, hogy a leheto legjobban
felkesziilhessen a palyajara? A kondicionalaselme-
letek persze nem rosszak, sok mindent jol magya-
raznak, de nem mindent.
Ebbol az elegedetlensegbol - es abbol a mun-
kabol, amihez ez vezetett - fejlodott ki mindaz,
amirol mint a tanulasi elmeletek masodik genera-
ciojarol beszelhetiink. Ezek az elmeletek a szeme-
lyiseget ugyan a tanulas szempontjabol vizsgaljak,
de a korabbiaknal nagyobb fontossagot tulajdoni-
tanak a mentalis esemenyeknek. Emiatt kognitiv
tanulasi ehneleteknek nevezik oket. S mivel a ko-
rabbiaknal a tanulas tarsas aspektusat is jobban
kiemelik, gyakran mint szocialis tanulasehneletekre
hivatkoznak rajuk.
A KONDICIONALASI
FOLYAMATOK TOVABBI
KIDOLGOZASA
Az ujabb tanulaselmeletek megfogalmazoi nem
szamoltak fel a kondicionalas elveit. Ehelyett ezek-
nek az elveknek tovabbi kidolgozasat javasoltak,
olyan iij elemekkel valo kiboviteset, amelyek a mar
ismerteket gazdagitjak. Az ujabb elkepzelesek tar-
gyalasat talan a legegyszerubb ezeknek az ujabb
elemeknek a bemutatasaval kezdeni.
Szocialis megerosites
A szocialis tanulaselmelet kidolgozasanak kezde-
ten a kutatok ujra gorcso ala vettek, vajon mennyire
hasznos az emberi viselkedes szempontjabol az ala-
csonyabb rendu allatok tanulmanyozasa. Labora-
toriumi patkanyok viselkedese alapjan megfelelo-
en elemezheto-e az emberi viselkedes, vagy bol-
csebb lenne a figyelmet magara az emberi viselke-
desre forditani? Mely valtozok szamitanak legin-
kabb az emberi tanulas szempontjabol? E kerdesek-
nek a felvetese a megerosites fogalmanak ujfajta
felfogasahoz vezetett.
A legtobb teoretikus felismerte, hogy az emberi
13. Szocidlis-kognitiv tanuldselmeletek • 343
tapasztalatokban (legalabbis a gyermekkoron tul)
a megerositesnek keves koze van a fiziologiai sziik-
segletekhez. Az emberek szamara inkabb a szocia-
lis megerositok - elfogadas, mosoly, oleles, dicse-
ret, egyetertes, erdeklodes es masok figyelme -
fontosak (Rotter 1954, 1982; lasd meg Bandura
1978; Kanfer es Marston 1963). A legtobb megero-
sites szocialis termeszetenek felismerese az egyik
oka annak, hogy ezeket a tanulasi elmeleteket szo-
cialisnak nevezziik (a szocialis megerosites reszle-
tesebb targyalasat lasd Brokaw es McLemore 1983;
A. H. Buss 1983; Stevenson 1965; Turner, Foa es
Foa 1971).
A szocialis megerosites erossegere vagy hate-
konysagara pcldakcnl lassuk Hall, Lund esJackson
(1968) egyik vizsgalatat. A kiserleti szemelyek olyan
gyermekek voltak, akik az iskolaban eltoltott ide-
jiiknek csekely hanyadat forditottak tanulasra. A
tanulasra forditott ido alapszintjcnck megallapita-
sa utan a kutatok szocialis megerositest adtak figye-
lem es kisebb dicseretek formajaban, amikor a
gyermekek eppen tanultak. Amint az a 13.1. abran
is latszik, ennek dramai hatasai voltak. A gyerme-
kek, ha ezen a modon jutalmaztak oket, tobb mint
ketszer annyit tanultak, mint azt megelozoen.
A szocialis megerosites fontossaganak hangsi'i-
lyozasa tovabbi elmeleti kovetkezmennyel is jar,
nevezetesen azzal, hogy a szocialis tanulas teoreti-
kusainak nines sziiksegiik a drive fogalmara, ami-
kor megerositesrol beszelnek (lasd peldaul Bandu-
ra 1977a; Rotter 1954, 1982). Velemenyiiket resz-
13.1. ABRA A szocialis megerosites hatasat vizsgalo egyszemelyes
kiserlet eredmenyei. A harmadikos fill, akinek a tanulasi ered-
menyei elegge gyengek voltak (1. szakasz) tanulasi viselkedeset
rendszeresen figyelemmel es helyeslessel erositettek meg. Ezjelen-
tosen megnovelte a tanulassal toliotl ido mennyiseget (2. sza-
kasz). Annak ellenorzesere, hogy a hatas valoban a szocialis
megerositesnek koszimheto-e, a figyelmet visszavontdk, ami a
tanulas szintjenek esckkeneset eredmmyezte (3. szakasz). A
szocialis megerosites visszadllitdsa (4. szakasz) ismet noveltea
tanulassal toltott idot (Hall es mtsai — 1968 - alapjan)
ben arra alapozzak, hogy a szocialis megerosites
lathatoan nem a fizikai szuksegletallapotokon ke-
resztiil ervenyesiil, vagyis nem elengedhetetlen,
hogy' a megerositett szemely hianyallapotban le-
gyen.
A szocialis megerosites targyalasakor szoba kell
hoznunk az dnmegerosites fogalmat is. Ennek a
kifejezesnek valojaban ket eltero jelentese van. Az
Az emberi viselkedest befolydsold sza-
mos fontos megerosites szocialis ter-
meszetu
344 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
Az empatia teszi lehetove, hogy ateljilk masok Orzelmeit. Masok
banata szomordsagot valt ki beloliink, boldogsaguk Idttan vi-
szont oromot erzimk. Ezt a Icepet szemlelve valosziniileg ugyan-
azokat az erzehnekel eljuk at, mint amit a kepen szereplo emberek
ereznek
elso arra vonatkozik (Bandura 1976; Goldiamond
1976; Heiby 1982), hogy az emberek olykor megju-
talmazzak magukat, miutan megtettek valamit,
amit elhataroztak. Peldaul hat ora kemeny tanulas
utan megjutalmazhatjuk magunkat egyjo pizzaval,
vagy a sikeresen lezart egyetemi felev utan vehe-
tiink magunknak egy sztereo magnot.
Az onmegerosites masodik jelentese erdeke-
sebb, es kozvetlenebbiil levezetheto a szocialis
megerosites fogalmabol. Itt arrol van szo, hogy
amikepp masok cselekedeteire, iigy' sajat cseleke-
deteinkre is egyetertessel vagy egyet nem ertessel
reagalhatunk. Ha sikeres cselekedeteinkert megdi-
cserjiik magunkat, akkor ez jutalmat jelent, ha si-
kertelen cselekedeteinkert vadoljuk magunkat, ak-
kor az biintetest. Ez a fajta onmegerosites es on-
biintetes fontos szerepet tolt be a viselkedes es
viselkedesmodositas kognitiv-szocialis elmeletei-
ben (Bandura 1977a, 1986; Kanfer 1977; Kanfer es
Hagerman 1981; Mischel 1973,1979).
Behelyettesito (vikarialo) erzelmi
arousal
A kondicionalaselmeletek tovabbi finomitasa ab-
bol a tapasztalatbol szarmazik, hogy az esemenyek
zomet behelyettesito modon is at tudjuk elni -
vagyis kozvetett modon, valaki mas kozvetitesevel
tapasztaljuk meg. A behelyettesito folyamatok re-
ven az emberi tanulas mas ertelemben is szocialissa
valik, ugyanis legalabb ket embert igenyel: egyet,
aki kozvetleniil el at valamit es egy masikat, aki
kozvetett uton tapasztalja meg ugyanazt.
A behelyettesito tapasztalat egyik fajtaja az ugy-
nevezett behelyettesito (vikarialo) erzelmi arousal
vagy mas neven empatia. Ez akkor jelenik meg,
amikor valamilyen eros erzelem megfigyeloikent
magunk is ateljiik (bar altalaban kevesbe intenzi-
ven) ugyanazt az erzelmet. Az empatia nem azonos
az egyiitterzessel, amikor felelosseget es boldogta-
lansagot erzimk, ha valaki szenved (lasd Gruen es
Mendelsohn 1986; Wispe 1986). Empatia eseten
ugyanazt az erzest - legyen az jo vagy' rossz - eljtik
at, mint a masik szemely (Stotland 1969a). Minden-
ki ismeri ezt az elmenyt, de nagyok az egyeni kii-
ldnbsegek abban, hogy ki milyen mertekben ren-
delkezik ezzel a kepesseggel (Eisenberg es mtsai
1994; Levenson es Ruef 1992).
Az empatiara konnyii peldat talalni (lasd meg a
13.1. keretes szoveget). Ha baratunkkal valami cso-
dalatos dolog tortenik, ami feldobja ot, akkor mi is
boldogsagot erziink. Remfilt ember tarsasagaban
magunk is idegesek lesziink. A nevetes gyakran
ragalyos, meg akkor is, ha fogalmunk sines, masok
min nevetnek. Azt is kimutattak, hogy ha olyasvala-
kivel talalkozunk, aki zavarban van, mi is zavarba
joviink (Miller 1987).
A behelyettesito erzelmi arousal elmenye maga
nem tanulas, de megteremti a tanulas lehetoseget.
Idezziik fel az erzelmi kondicionalas fogalmat az
elozo fejezetbol. Erzelmi kondicionalas eseten va-
lamely erzelem atelese adott inger jelenleteben azt
eredmenyezi, hogy ez az inger is kepes lesz hasonlo
erzelem kivaltasara. A jelenseg lefolyasa szempont-
jabol nem szamit, hogy’ mi valtotta ki az erzelmet.
Minddssze annyi sziikseges, hogy az erzelem jelen
legyen. Az erzelmet nem csak a kozvetleniil tapasz-
talt inger valthatja ki, megjelenhet behelyettesito
liton is. A behelyettesitoerzelmi arousal teremti
meg tehat a klasszikus kondicionalas lehetoseget.
Ezt a jelenseget behelyettesito (vikarialo) klasszi-
kus kondicionalasnak nevezziik.
Vegyiik peldaul azt a kiserletet, amelyben a
kiserleti szemelyeknek az volt a feladata, hogy egy'
masik szemelyt figyeljenek, mikozben egy hang
(semleges inger) hallatszott. A hanggal egyiitt a
13. Szocidlis-kognitw tanuldselmeletek • 345
----- . -- .---------—
•
13.1. Empatia es altruizmus
A fejezetnek ez a resze azt jarja koriil, hogy behelyette-
sito folyamatok mikent befolyasoljak a tanulast. Az
empatia targyalasa kapcsan szeretnenk ramutatni az
emberi viselkedes mas olyan teriiletere is, ahol az em-
patia fontos szerepet jatszik: az altruizmusra vagy segit-
segnyujtasra. A segttsegnyujtas altalanos felfogasa sze-
rint, ha valakit szenvedni latimk, akkor empatikus vala-
szunk kesztet benniinket arra, hogy segitsiink. Ajelen-
seg okara vonatkozoan azonban ettol eltero elkepzele-
seket is megfogalmaztak.
Robert Cialdini es kollegai elmeletiikben (peldaul
Cialdini, Schaller es mtsai 1987) ugy velik, hogy az empa-
tia ilyen helyzetben a szomorusag elmcnyct valtja ki. A
szomorusagnak ugy tudunk veget vetni, ha teszunk vala-
mit azert, hogy a masik ember szenvedeset csokkentsiik.
Vagyis az empatia azert kesztet segftsegnyujtasra, hogy a
sajat magunk altal atelt kellemetlen erzeseket csokkent-
siik, es a masik ember haszna ennek a folyamatnak csupan
mintegy a mellektermeke. Daniel Batson es kollegai
(Batson 1990,1991; Batson, Dyck es mtsai 1988) viszont
azt allitjak, hogy az empatia azt a vagyat kelti fel, hogy
kdnnyftsiink a masik ember szenvedcsen.
Melyik magyarazatnak van igaza? Lehet, hogy
mindkettonek. Mar van arra bizonyftek, hogy a masik
banatanak latvanya nem csupan egyetlen erzelmet,
hanem erzelmek egesz sorat valtja ki benniink (Batson,
Fultz es Schoenrade 1987; Fultz, Schaller es Cialdini
1988). Ezek koze az erzelmek koze tartozik az empati-
kus stressz-elmeny, a szomorusag es az egyiitterzes (a
szepirodalomban altalaban ez utobbi ertelemben hasz-
naljak az empatia szot). Ezek a kiilonbozo erzelmi mi-
nosegek konnyen valthatnak ki eltero motivaciot.
Az ezen a teriileten vegzett kutatasok jellemzo ki-
serleti helyzeteben a szemelyek — egy pszichologiai
kiserletben reszt vevo - masik szemely szenvedesevel
szembesulnek. Egyes vizsgalatokban az empatiat ugy
manipulaljak, hogy mig a kiserleti szemelyek egyik
csoportjanak egyszeruen megmondjak, hogy figyelje-
nek a masik ember erzeseire es elmenyeire, a masik
csoportnak ilyen instrukciot nem adnak. Mas vizsgala-
tokban az empatia egyeni kiilonbsegeit dnjellemzeses
iiton merik. Kiilonbozo eljarasokat hasznaltak annak
az elkepzelesnek az ellenorzesere is, hogy az empatia
kellemetlen erzeseket valt ki az emberekben, amit el
akarnak keriilni. A kiserleti szemelyek az egyik esetben
konnyen kimenekiilhetnek a helyzetbol (akkor sem
latjak iijra a masik embert, ha nem segitiink), a masik
esetben a menekiiles nehez (ha nem segitiink, tovabb-
ra is szembesulniink kell a masik szenvedesevel). Az
elmelet elorejelzese szerint az alacsony szintu empati-
aval jellemezheto szemelyek eseteben a szenvedes eloli
konnyti menekiiles lehetosege csokkenti — ahogy az
eredmenyek is mutattak - a segitsegnyiijtasi tendenci-
at. Magas empatiaszint mellett viszont a konnyu mene-
ktiles lehetosegenek nines ilyen elterito hatasa.
Az ellentmondasos bizonyitekok ellenere (Batson,
Bolen, Cross es Neuringer-Benefiel 1986; Smith,
Keating es Stotland 1989) az adatok azt sugalljak, hogy
az empatikus aggodalom felkelti a vagyat arra, hogy
konnyitsiink a masik ember szenvedesen, es ez kiilon-
bozik attol a vagytol, hogy sajat fesziiltsegiinket enyhit-
siik (Batson 1990). Barhogyan is tortenjek, az empatia
egyertclmuen fontos szerepet jatszik abban, hogy az
emberek egymas segitsegete sietnek.
megfigyelt szemely aramiitest kapott es fajdalmi
reakeiot mutatott. Nehany hang-aramiites paro-
sitas utan a megfigyelok akkor is erzelmi valaszt
adtak, amikor a hangot csak onmagaban (aram-
iites nelkiil) szolaltattak meg (Berger 1962; lasd
meg Bandura es Rosenthal 1966; Craig es Wein-
stein 1965; Vaughan es Lanzetta 1980). Ez akkor is
igaz volt, ha a megfigyelok soha nem eltek at a
fajdalmat kozvetleniil. Ez a valtozas valosziniileg a
behelyettesito klasszikus kondicionalas megtorten-
tet jelenti.
Behelyettesito (vikarialo)
megerosites
A masik egyszeru folyamat, az ugynevezett behe-
lyettesito (vikarialo) megerosites meg az empatia-
nal is fontosabb lehet. Ha megfigyehmk valakit, aki
olyan tevekenysegetvegez, amit megerosites kovet,
valoszintibb, hogy mi magunk is hasonloan cselek-
sziink (Kanfer es Marston 1963; Liebert es
Fernandez 1970). Ha azt latjuk, hogy valakit vala-
miert megbun tetnek, kevesbe valoszinu, hogy ma-
346 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
13.2. ABRA A vikarialo megerosites hatasa. A kiserleti szemelye-
ket arra kerik, hogy amikorjelzest hallanak, mondjdk mikrofon-
ba azt a szot, ami esziikbe jut. A szemelyek egy masik ember
hangjdt halljdk, akirol azt hiszik, hogy szinten kiserleti szemely,
es aki id&nkent ugyancsak szavakat mond. Az egyik feltetelben
a kisedetvezeto minden egyes alkalommal a „helyes" szoval
erositette meg a masik szemelyt (pontosabban annak hangjdt),
amikor elolenyt mondott. A kerdes az, hogy milyen. gyakran enj.it
a kiserleti szemely elolmyt a hangjelzesre. Amint lathato, a
masik szemelynek adott megerosites hatdrozottan megemelte a
kiserleti szemely tendencidjdt arra, hogy elolmyt mondjon an-
nak ellenere, hogy d maga sohasem kapott megerositest (Kanfer
es Marston — 1963 - alapjan)
gunk is ugyanazt fogjuk tenni. A jutalmat vagy
biintetest a masik szemely kapta, de cselekvesi ten-
denciaink iigy valtoznak meg, mintha azokbol mi
magunk is reszesiiltiink volna (13.2. abra).
Ez a folyamat nagyon fontos az emberi tanulas
szempontjabol. Ezzel valik lehetove, hogy az instru-
mentalis kondicionalas proba-szerencse folyamata-
inaknagy resze csak „masodkezbol” menjen vegbe.
Nem kell egyfolytaban „viselkedniink”: eleg, ha
masok viselkedeset es viselkedese kovetkezmenyeit
figyeljtik meg. A tanulasnak ez a modja teszi lehe-
tove, hogy sok olyan helyzetbol is tanuljunk, amely-
ben masok vesznek reszt, olyan helyzeteket is bele-
ertve, melyeket kozvetleniil valoszinuleg sohasem
elnenk at. Ily modon megovhatjuk az dnbecsiilesiin-
ket is, hiszen masok hibaibol, csakiigy mint sikerei-
bol, egyarant tanulhatunk. Neha a behelyettesito
jutalom hatekonyabb tanulashoz vezet, mint a koz-
vetlen megerosites. Mintha a behelyettesito helyzet
tenne lehetove, hogy figyehminket, amit egyeb-
kent a „viselkedesre” forditanank, a „tanulasnak”
szenteljiik (Berger 1961; Hillix es Marx 1960).
Hogyan hat a behelyettesito jutalom es biinte-
tes? Ha azt latjuk, hogy valaki mast megerositenek, az
feltehetoen arra a kovetkeztetesre kesztet benniin-
ket, hogy bizonyosan mi is ugyanazt a megerositest
kapnank, haugyanigyviselkednenk (Bandura 1971).
Ha valakit megbiintetnek, akkor arra kovetkezte-
tiink, hogy veliink is ugyanez tortenne, ha ugyanigy
viselkednenk (Bandura 1973; Walters es Parke 1964).
Ezek a hatasok gyakran amyaltabb kovetkeztetesek-
hez vezetnek. Peldaul kovetkezteteseinket csupan a
megfigyelthez hasonlo helyzetekre korlatozhatjuk.
Maskepp fogalmazva, diszkriininddot behelyettesito
modon is tanulhatunk. A megfigyeles reven peldaul
megtanulhatja a diak, hogy az ora alatti beszelgetes
szidashoz vezet, de azt is, hogy csak bizonyos orakon.
A behelyettesito megerosites hatasa, iigy' tiinik,
magaban foglalja valamely implicit (vagy' akar exp-
licit) elvaras - vagyis mentalis modell - kialakitasat
a cselekvesek es megerositok kozotti kapcsolatokrol.
Ez a kognitiv-szocialis tanulaselmelet egyik altalano-
sabb temajanak, az elvarasok tanulasban jatszott sze-
repenek sajatos esete. Ezt a kerdest a fejezet soran
kesobb kozelebbrol is meg fogjuk vizsgalni.
J elentesgeneralizacio
A fejezet elejen mar jeleztiik, hogy az ujabb elme-
letek szocialisabb es kognitivabb jelleguek a korab-
biaknal. Eddig azt vizsgaltuk, hogy milyen ertelem-
ben szocialisak; most nezziik meg, hogy mennyi-
ben mondhatok kognitivnak.
A kondicionalas elveinek masik iranyii tovabb-
fejlesztese a generalizacio jelensegenek alaposabb
vizsgalatabol indult ki. A generalizacio hasonlo re-
akciot jelent olyan ingerekre, amelyek hasonloak
ugyan ahhoz, amelyre a kondicionalas eredetileg
tortent, de megsein egyeznek meg vele. A legtobb
allat kepes a fenyre vagy hangra adott valaszainak
generalizaciojara, de az ember masfajta, az rigyne-
vezett szemantikus generalizaciora, a jelentes vala-
mely dimenzioja menten torteno altalanos! tasra is
kepes, s ezt igen gyakran es teljesen magatol erte-
todo modon tessziik.
A jelentesgeneralizacio csakiigy', mint a gene-
ralizacio barmely mas fajtaja, megjelenhet klasszi-
kus es instrumentalis kondicionalas eseten is
(Diven 1936; Maltzmann 1968). Annak szemlelte-
tesere, hogyan alkalmazhato ez az elv a klasszikus
13. Szocidlis-kognitw tanuldselmeletek * 347
kondicionalasra, kepzeljiik el azt az embert, aki
igen cstinya koriilmenyek kozott eppen most jutott
till a valasan, es aki most negativ erzelmi reakcioval
(diihvelvagyidegesseggel) reagal a voidsszo puszta
emlitesere is. Valoszinii, hogy igen konnyen gene-
ralizalja erzelmi valaszat olyan szavakra is, amelyek
ehhez szemantikailag kozel allnak, peldaul birdsagi
targyaloterem, megegyezes, tartdsdij vagy kiildneles.
A szemantikns generalizacio magyarazataban
azt feltetelezik, hogy a kondicionalas nem pusztan
a kornyezeti ingerre, hanem olyan kognitiv ele-
mekkel kapcsolatosan megy vegbe, amelyek az in-
ger bizonyos jellemzoit kepviselik. Generalizacio
akkor keletkezik, amikor mentalis kapcsolat letezik
a kognitiv eleinek es mas ingerek kozott. Szemanti-
kus generalizacio akkor tortenik, ha a mentalis
asszociaciok kiterjednek mas, hasonlo jelentesii
szavakra is. Az itt targyalt elmeletek ilyen kidolgo-
zott mentalis struknira letezeset feltetelezik. Ez a
masik oka annak, hogy jelen esetben „kognitiv”
tanulaselmeletekrol beszeliink.
Szabalytanulas
A kondicionalaselmelet tovabbi kiboviteset az az
elkepzeles sugall ta, hogy' az emberek az instrumen-
talis tanulast szabalyok, s nem egyszeruen viselkede-
sek elsajatitasara hasznaljak. A kondicionalas elvei
szerint viselkedestendenciainkat felhalmozodo
modon (inkrementalisan) sajatitjuk el: minden
megerosites kicsit noveli a viselkedes elofordulasi
valoszinuseget. Minel hosszabb a megerosites tor-
ten ete, annal erosebb lesz a tendencia az adott
viselkedes vegrehajtasara.
J6 nehany eset azonban nem illesztheto ilyen
egyszeruen ebbe a kepbe. Az emberi viselkedes
tekinteteben a szabalyok alkalmazasanak legkezen-
fekvobb peldaja talan a nyelvelsajatitas. A nyelvben
kidolgozott szabalyok tomeget hasznaljuk. Szaba-
lyok szerint rendezziik sorba a mondatreszeket, es
szabalyok alapjan kepezziik az igeidoket es a fonevi
alakokat.
Kezdetben a gyermekek nem figyelnek tiilsago-
san ezekre a szabalyokra. Meglehetosen lefoglalja
oket az egyes szavak jelentesenek megtanulasa.
Amint azonban idosebbek lesznek es beszediik egy-
re bonyohiltabba valik, elkezdenek iij szoalakokat
(peldaul miilt ideji'i igeket) hasznalni, amelyeket -
iigy tiinik - szavankent saj atitanak el. Egy ido miilva
azonban a gyermekek felismerik a nyelv bizonyos
szabalyossagait, es elkezdik ezeket alkalmazni be-
szediikben. Lehet, hogy nem tudjak megmondani,
hogy mi a szabaly, de a szabaly hasznalatba lep
minden egyes alkalommal, amikor beszelni kezde-
nek. Hotmail tudhatjuk, hogy a gyermek megta-
nult egy szabalyt? Onnan, hogy ebben az idoszak-
ban rendszerint tiildUalanositjak a szabalyt, vagyis ott
is hasznaljak, ahol az nem alkalmazhato.
Vegytik az angol mult ido kepzesenek szabalyat,
amely szerint miilt idoben ,,ed”-et kell tenni a sza-
vak vegere (peldaul a cooAbol cookedXesi). Rengeteg
kivetel van a szabaly alol: olyan igek, amelyeknek a
miiltidejet elteroen kepezziik (a gobol went lesz,
take-bol took, breakbol broke). A gyermekek tokelete-
sen hasznaljak ezeket a kiveteles alakokat, amikor
eloszor tanuljak meg oket, s nyilvan azert, mert
csupan a szavakat vesik emlekezetiikbe (ami akar
felhalmozodo, inkrcmentalis kondicionalasi folya-
mat reven is tortenhet). A szavakat helyesen hasz-
naljak pontosan addig az idoszakig, amig el nem
kezdik szabalyok alkalmazasat. Ekkor a gyermek
minden igere, meg a kivetelekre is alkahnazza a
szabalyt, tehat ez utobbiak eseteben hibazik. Az az
angol gyermek, aki nehany hettel ezelott meg he-
lyesen azt mondta ,J went into the backyard”, most
azt kezdi mondani, hogy „I goed into the back-
yard”, ami eros bizonyitck amellett, hogy a gyer-
mek szabalyt sajatitott el.
Attol fogva, hogy kezdetet veszi a szabalytanu-
las, az emberi tanulas mindent athato jellemzojeve
valik. A tapasztalt esemenyekre kora gyermekkor-
tol kezdve implicit szabalyok es konceptualis elvek
elsajatitasaval valaszolunk. Azzal, hogy megtanul-
juk, hogyan kesziiljfmk fel a tortenelemvizsgara, a
vizsgakra valo kesziiles altalanos elveit is elsajatit-
juk. Amikor autot vezetni tamihink, nemcsak a
mozdulatok sorat, hanem sokkal inkabb az elore-
haladasra, inegallasra, mas autok kikeriilesere es
sok egyebre vonatkozo szabalyok halmazat tessziik
magunkeva. Ha megtanultuk a szabalyt, szamos
kiilonbozo helyzetben tudjuk alkalmazni (peldaul
iij vizsgara valo felkesziilesben vagy ismeretlen te-
repen valo vezetesben).
Mi tehat a felhalmozodo kondicionalas szerepe
a viselkedesben? Elkepzelheto, hogy a szabaly elso
fclisniercsct befolvasolja. Minden egyes alkalom-
mal a megerositesi folyamatok terelnek benniinket
a megfelelo iranyba, egeszen addig, amig megta-
346 * Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
13.2. ABRA A vikarialo megerosites hatasa. A kiserleti szemelye-
ket arra kerik, hogy amikor jelzest haUanak, mondjak mikrofon-
ba azt a szot, ami eszukbe jut. A szemelyek egy masik ember
hangjat halljak, akirol azt hiszik, hogy szinten kiserleti szemely,
es aki idffnkent ugyancsak szavakat mond. Az egyik feltetelben
a kiserletvezeto minden egyes alkalommal a „helyes” szoval
erositette meg a masik szemelyt (pontosabban annak hangjat),
amikorelolenyt mondott. A kerdes az, hogy milyen. gyakran emlit
a kiserleti szemely elolmyt a hangjelzesre. Amint lathato, a
masik szemelynek adott megerosites hatarozottan megemelte a
kiserleti szemely tmdenciajdt ami, hogy elolenyt mondjon an-
nak ellenere, hogy о maga sohasem kapott megerositest (Kanfer
es Marston — 1963 - alapjan)
gunk is ugyanazt fogjuk tenni. A jutalmat vagy
biintetest a masik szemely kapta, de cselekvesi ten-
denciaink iigy valtoznak meg, mint ha azokbol mi
magunk is reszesiiltiink volna (13.2. abra).
Ez a folyamat nagyon fontos az emberi tanulas
szempontjabol. Ezzel valik lehetove, hogy az instru-
mentalis kondicionalas proba-szerencse folyamata-
inak nagy resze csak „masodkezbol” menjen vcgbe.
Nem kell egyfolytaban „viselkedniink”: eleg, ha
masok viselkedeset es viselkedese kovetkezmenyeit
figyeljiik meg. A tanulasnak ez a modja teszi lehe-
tove, hogy sok olyan helyzetbol is tanuljunk, amely-
ben masok vesznek reszt, olyan helyzeteket is bele-
ertve, melyeket kozvetleniil valosziniileg sohasem
elnenk at. Ily modon megovhatjuk az onbecsiilesim-
ket is, hiszen masok hibaibol, csakiigy mint sikerei-
bol, egyarant tanulhatunk. Neha a behelyettesito
jutalom hatekonyabb tanulashoz vezet, mint a koz-
vetlen megerosites. Mintha a behelyettesito helyzet
tenne lehetove, hogy figyelmiinket, amit egyeb-
kent a „viselkcdcsrc” forditanank, a „tanulasnak”
szenteljiik (Berger 1961; Hillix es Marx 1960).
Hogyan hat a behelyettesito jutalom es biinte-
tes? Ha azt latjuk, hogy valaki mast megerositenek, az
feltehetoen arra a kovetkeztetesre kesztet benniin-
ket, hogy bizonyosan mi is ugyanazt a megerositest
kapnank, ha ugyanigy viselkednenk (Bandura 1971).
Ha valakit megbiintetnek, akkor arra kovetkezte-
tiink, hogy veliink is ugyanez tortenne, ha ugyanigy
viselkednenk (Bandura 1973; Walters es Parke 1964).
Ezek a hatasok gyakran amyaltabb kovetkeztetesek-
hez vezetnek. Peldaul kovetkezteteseinket csupan a
megfigyelthez hasonlo helyzetekre korlatozhatjuk.
Maskepp fogalmazva, diszkriminddot behelyettesito
modon is tanulhatunk. A megfigyeles reven peldaul
megtanulhatja a diak, hogy az ora alatti beszelgetes
szidashoz vezet, de azt is, hogy csak bizonyos orakon.
A behelyettesito megerosites hatasa, iigy tunik,
magaban foglalja valamely implicit (vagy akar exp-
licit) elvaras - vagyis mentalis modell - kialakitasat
a cselekvesek es megerositok kozotti kapcsolat okrol.
Ez a kognitiv-szodalis tanulaselmelet egyik altalano-
sabb temajanak, az elvarasok tanulasban jatszott sze-
repenek sajatos esete. Ezt a kerdest a fejezet soran
kesobb kozelebbrol is meg fogjuk vizsgalni.
Jelentesgeneralizacio
A fejezet elejen mar jeleztiik, hogy az iijabb elme-
letek szocialisabb es kognitivabb jellegiiek a korab-
biaknal. Eddig azt vizsgaltuk, hogy milyen ertelem-
ben szocialisak; most nezziik meg, hogy mennyi-
ben mondhatok kognitivnak.
A kondicionalas elveinek masik iranyii tovabb-
fejlesztese a generalizacio jelensegenek alaposabb
vizsgalatabol indult ki. A generalizacio hasonlo re-
akeiot jelent olyan ingerekre, amelyek hasonloak
ugyan ahhoz, amelyre a kondicionalas eredetileg
tortent, de megsem egyeznek meg vele. A legtobb
allat kepes a fenyre vagy hangra adott valaszainak
generalizaciojara, de az ember masfajta, az iigyne-
vezett szemantikus generalizaciora, a jelentes vala-
mely dimenzioja menten torteno altalanositasra is
kepes, s ezt igen gyakran es teljesen magatol erte-
todo modon tessziik.
A jelentesgeneralizacio csakiigy, mint a gene-
ralizacio bannely mas fajtaja, megjelenhet klasszi-
kus es instrumentalis kondicionalas eseten is
(Diven 1936; Maltzmann 1968). Annak szemlelte-
tesere, hogyan alkalmazhato ez az elv a klasszikus
13. Swcidlis-kognitiv tanuldselmeletek * 347
kondicionalasra, kepzeljiik el azt az embert, aki
igen csunya koriilmenyek kozott eppen most jutott
till a valasan, es aki most negativ erzelmi reakcioval
(diihvel vagy idegesseggel) reagala rd/ал szo puszta
emlitesere is. Valoszimi, hogy igen konnyen gene-
ralizalja erzelmi valaszat olyan szavakra is, amelyek
ehhez szemantikailag kozel allnak, peldaul birdsagi
targyaloterem, megegyezes. lartdsdijvAgy killimeles.
A szemantikus generalizacio magyarazataban
azt fcltctelezik, hogy a kondicionalas nem pusztan
a kornyezeti ingerre, hanem olyan kognitiv ele-
mekkel kapcsolatosan megy vegbe, amelyek az in-
ger bizonyos jellemzoit kepviselik. Generalizacio
akkor keletkezik, amikor mentalis kapcsolat letezik
a kognitiv elemek es mas ingerek kozott. Szemanti-
kus generalizacio akkor tortenik, ha a mentalis
asszociaciok kiterjednek mas, hasonlo jelentesii
szavakra is. Az itt targyalt elmeletek ilyen kidolgo-
zott mentalis struktura letezeset feltetelezik. Ez a
masik oka annak, hogy jelen esetben „kognitiv”
tanulaselmeletekrol beszeliink.
Szabalytanulas
A kondicionalaselinelet tovabbi kiboviteset az az
elkepzeles sugallta, hogy az emberek az instrumen-
talis tanulast szabalyok, s nem egyszeruen viselkede-
sek elstyatitasara hasznaljak. A kondicionalas elvei
szerint viselkedestendenciainkat felhalmozodo
modon (inkrementalisan) sajatitjuk el: minden
megerosites kicsit noveli a viselkedes elofordulasi
valoszimiseget. Minel hosszabb a megerosites tor-
tenete, annal erosebb lesz a tendencia az adott
viselkedes vegrehajtasara.
Jo nehany eset azonban nem illesztheto ilyen
egyszeruen ebbe a kepbe. Az emberi viselkedes
tekinteteben a szabalyok alkalmazasanak legkezen-
fekvobb peldaja talan a nyelvelsajatitas. A nyelvben
kidolgozott szabalyok tomeget hasznaljuk. Szaba-
lyok szerint rendezziik sorba a mondatreszeket, es
szabalyok alapjan kepezziik az igeidoket es a fonevi
alakokat.
Kezdetben a gyermekek nem figyelnek tiilsago-
san ezekre a szabalyokra. Meglehetosen lefoglalja
oket az egyes szavak jelentcscnek megtanulasa.
Amint azonban idosebbek lesznek es beszediik egy-
re bonyolultabba valik, elkezdenek ijj szoalakokat
(peldaul miilt idejii igeket) hasznalni, amelyeket -
iigy tiinik - szavankent sajatitanak el. Egy' ido miilva
azonban a gyermekek felismerik a nyelv bizonyos
szabalyossagait, es elkezdik ezeket alkalmazni be-
szediikben. Lehet, hogy nem tudjak megmondani,
hogy mi a szabaly, de a szabaly hasznalatba lep
minden egyes alkalommal, amikor beszelni kezde-
nek. Honnan tiidliatjuk, hogy a gyermek megta-
nult egy szabalyt? Onnan, hogy ebben az idoszak-
ban rendszerint tuldltaldnositjdk a szabalyt, vagyis ott
is hasznaljak, ahol az nem alkalmazhato.
Vegyiik az angol miilt ido kepzesenek szabalyat,
amely szerint miilt idoben ,,ed”-et kell tenni a sza-
vak vegere (peldaula coofebol cookedlesz). Rengeteg
kivetel van a szabaly alol: olyan igek, amelyeknek a
miiltidejet elteroen kepezziik (a gobol went lesz,
tafce-bol took, breakbol broke). A gyermekek tokelete-
sen hasznaljak ezeket a kiveteles alakokat, amikor
eloszor tanuljak meg oket, s nyilvan azert, mert
csupan a szavakat vesik emlekezetiikbe (ami akar
felhalmozodo, inkrementalis kondicionalasi folya-
mat reven is tortenhet). A szavakat helyesen hasz-
naljak pontosan addig az idoszakig, amig el nem
kezdik szabalyok alkalmazasat. Ekkor a gyermek
minden igere, meg a kivetelekre is alkahnazza a
szabalyt, tehat ez utobbiak eseteben hibazik. Az az
angol gyermek, aki nehany hettel ezelott meg he-
lyesen azt mondta Д went into the backyard”, most
azt kezdi mondani, hogy ,J goed into the back-
yard”, ami eros bizonyftek amellett, hogy a gyer-
inek szabalyt sajatftott el.
Attol fogva, hogy kezdetet veszi a szabalytanu-
las, az emberi tanulas mindent athato jellemzojeve
valik. A tapasztalt esemenyekre kora gyermekkor-
tdl kezdve implicit szabalyok es konceptualis elvek
elsajatitasaval valaszolunk. Azzal, hogy megtanul-
juk, hogyan kesziiljiink fel a tortenelemvizsgara, a
vizsgakra valo kesziiles altalanos elveit is elsajatit-
juk. Amikor autot vezetni tanulunk, nemcsak a
mozdulatok sorat, hanem sokkal inkabb az elore-
haladasra, megallasra, mas autok kikeriilesere es
sok egyebre vonatkozo szabalyok halmazat tessziik
magunkeva. Ha megtanultuk a szabalyt, szamos
kiilonbozo helyzetben tudjuk alkalmazni (peldaul
uj vizsgara valo felkesziilesben vagy ismeretlen te-
repen valo vezetesben).
Mi tehat a felhalmozodo kondicionalas szerepe
a viselkedesben? Elkcpzelhetd, hogy' a szabaly elso
felismerese! befolyasolja. Minden egyes alkalom-
mal a inegerositesi folyamatok terelnek benniinket
a megfelelo iranyba, egeszen addig, amig megta-
348 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
nuljuk azonositani a szabalyt Amikor a szabaly a
figyelem fokuszaba keri’il, a fogalmi tanulas kereke-
dik feliil es a tanulas felgyorsul.
A kovetkezmenyekre vonatkozo
elvarasok
Az ebben a fejezetben targyalt tanulasi elmeletek
egy olyan mozzanatot is magukban foglalnak,
amely ketfelekeppen - a kondicionalaselmeletek
tovabbfejlesztesekent, de a kondicionalaselmele-
tektol valo elmozdulas - kiindulopontjakent is er-
telmezheto. E mozzanat okan is nevezhetjiik eze-
ket az elmeleteket kognitivnak. Ezek az elmeletek
ugyanis mind azt feltetelezik, hogy az emberek
elvarasokat alakftanak ki arra nezve, hogy valamely
viselkedes a kivant eredmenyre vezet-e (Rotter
1954). Ez az elvaras (expektancia) az emberi csele-
kedetek fontos meghatarozoja.
Az elvarasokat gyakran a motivacio expektan-
cia-incentiv elmeletevel osszefiiggesben targyaljak.
Az incentiv az az ertek, amelyet valamely cel a
szemely szamara kepvisel. Az incentivek nem feltet-
leniil fiiggenek a szervezet hianyallapotatol, ami
ezt a fogalmat tobb fontos vonatkozasban elkiiloni-
ti a drive fogalmatol. Az expektancia ebben az
osszefiiggesben egyfajta implicit itelet arra vonat-
kozoan, hogy bizonyos viselkedesek milyen valoszi-
nuseggel vezetnek a cel eleresehez. E felfogas sze-
rint a szemely viselkedesenek az elorejelzese csak
az incentivek figyelembevetelevel lehetseges (lasd
Feather 1982).
Az a gondolat, hogy az elvarasok befolyasoljak
az emberek cselekedeteit, nem volt iij, amikor be-
epiilt a szocialis tanulaselmeletbe (peldaul Brun-
swik 1951; Lewin 1951b; Postman 1951; Tolman
1932). Az elvarasok- ilyen vagy olyan modon valo
- hangsiilyozasa azonban a szemelyiseg szoban for-
go megkozelitesenek sarokkoveve valt (Rotter
1954; tijabb targyalasat lasd meg Bandura 1977a,
1986; Kanfer 1977; Mischel 1973).
Fontos, hogy vilagosan megfogalmazzuk, ez a
felfogas miben kiilonbozik a kondicionalaselme-
letek feltetelezeseitol (lasd meg a 13.2. keretes
szoveget). A kondicionalasteoretikusok azt feltete-
lezik, hogy a megerositesnek kozvetlen hatasa van
a viselkedes bekovetkezesenek kesobbi valoszinii-
segere. Nem gondoljak azt, hogy a mentalis repre-
zentacidknak (az elvarasoknak) oki szerepiik len-
ne. A kognitiv-szocialis tanulaselmeletek kepviseloi
ezzel szemben iigy velik, hogy az emberek a sza-
mukra elerheto tapasztalati adatokon — viselkede-
si'ik korabbi kovetkezmenyein es a jelen helyzeten
- elgondolkodnak es iteletet hoznak a kivanatos
kovetkezmenyek eselyeirol. Ezek az expektancia-
iteletek tehat oki szerepet jatszhatnak a viselkedes
ineghatarozasaban (peldaul Kirsch 1985).
Milyenfajta elvarasoknak van kiemelt szerepiik?
E kerdesben nines egyetertes e megkozelites kep-
viseloi kozott. A fobb elmeletek az elvarasok ket
sajatos valfajat targyaljak. Ezeket az elkepzeleseket
mutatjuk be kialakulasuk sorrendjeben a kovetke-
zo ket szakaszban.
Kontrollhely-elvarasok
Az elkepzelest eloszor megfogalmazo Julian Rotter
(1954,1966) terapias megfigyelesei alapjan arra az
egyszerii kovetkeztetesre jutott, hogy kiilonbozo sze-
melyek, lenyegeben azonos tanulasi feltetelek mellett,
mast-mast tanulhatnak meg. Konkretabban: amegero-
sitesre egyesek az instnimentalis kondicionalas elvei-
nek megfeleloen reagahiak, masok viszont iigy visel-
kednek, mintha semmit sem tanultak volna.
E megfigyeles illusztralasara kepzeljiik el azt a
ket foiskolas ferfit, Bertet es Ernie-t, akiknek gon-
dot okoz, hogy beszelgetest kezdemenyezzenek az
ellenkezo nem-kepviseloivel. Mindketten a lelki
tanacsado kozponthoz fordulnak segitsegert, ahol
a terapeutatol otleteket kapnak a beszelgetes tema-
jara, a parbeszed gordiilekennye tetelere es hason-
lokra vonatkozoan. Nemi gyakorlas utan a terape-
uta megkeri mindket fiatalembert, hogy menjen at
a szomszedos irodaba es beszelgessen el az ott
dolgozo vonzo holggyel.
A no mindket esetben kellemes es pozitiv mo-
tion valaszok Bert a terapeutahoz visszaterve ezt
mondja: ,Azt tettem, amit tanacsolt, es azt hiszem,
megtetszettem a holgynek. Mostantol kezdve em-
lekezni fogok a javaslataira, mert valoban hasznos-
nak latszanak.” Ernie viszont a kovetkezot mondja,
amikor visszater: „Azt tettem, amit tanacsolt, es a
no is baratsagosan viselkedett, de fogalmam sines,
hogy miert. Az biztos, hogy nem attol volt, amit en
tettem.” Bert valasza instrumentalis tanulasrol ta-
niiskodik: ha valami eleg jol mukodik ahhoz, hogy
jutalom kovesse, akkor valoszinii, hogy megisme-
teljiik. De hogyan ertelmezhetjiik Ernie valaszat?
13. Swddlis-kogniliv tamildselmeletek • 349
13.2. Elmeleti vita: Hogyan megy vegbe a tanulas?
Eddig ugy kezeltuk a kognitiv-szocialis tanulasi elmele-
teket, mint amelyek a korabbi kondicionalaselmeletek
elveit fejlesztik tovabb. A celunk vegig az volt, hogy
megmutassuk, hogyan lehet a kiilonbozo valtoztataso-
kat beilleszteni a tanulasi folyamat 12. fejezetben meg-
rajzoltkepebe. Nehanyfejlemenyazonban komoly ker-
deseket vet fel azokkal a kondicionalasi fogalmakkal
kapcsolatban is, amelyeket ezek a valtoztatasok elsore
csakfinomftani latszottak. A kerdes ket aspektusat vizs-
galjuk meg roviden (lasd meg Brewer 1974).
A tudatossag szerepe
Az elso kerdes a tudatossag kondicionalasban betoltott
szerepet firtatja. Sokaig azt felteteleztek, hogy a kondi-
cionalas — kiildnosen a klasszikus kondicionalas - auto-
matikusan megy vegbe (lasd Skinner 1953). Ennek
ellenere alapos a gyanunk, hogy e hatasokban a megis-
meresnek is szerepe van. Peldaul kiilonbozo kutatasok
arra engednek kdvetkeztetni, hogy a klasszikus kondi-
cionalas keves vagy semmifele jelet nem mutatjuk, ha
nem vessziik eszre, hogy az ingerek egyiitt jarnak (pel-
daul Chatteijee es Eriksen 1962; Dawson es Furedy
1976; Grings 1973). Az erem masik oldala viszont az,
hogy neha valamely kellemetlen esemeny (US) puszta
elvarasa is kivalthat kondicionalt valaszt mas ingerekre
(Bridger es Mandel 1964: Spacapan es Cohen 1983).
Arra is van bizonyitek, hogy megerosites hatasara csak
akkor valtoztatjuk meg viselkedesiinket, ha tudataban
vagyunk annak, hogy mi az, ami megerositest kapott
(Dulany 1968; Spielberger es DeNike 1966).
Lehetseges, hogy a kioltas is kognitiv kozvetitessel
megy vegbe. A felelmi valasz klasszikus kondicionalasa
utan az a kozles, hogy a fajdalmas LIS tobbe nem fordul
elo', olykor eltfinteti a CS-tol valo felelmet (Bandura
1969; Grings 1973). A klasszikus kondicionalasrol azt
felteteleztek, hogy automatikus es a gondolkodastol
fiiggetlen. az ingerek kozvetleniil kapcsolodnak a vala-
szokhoz. A fentiekhez hasonlo eredmenyek azonban
azt mutatjak, hogy az elvarasoknak talan meg a kiilso'
ingereknel is fontosabb a szerepe (Bandura 1968).
A megerosites fogalma
A masodik kerdes a megerosites fogalmara, kovetkezes-
keppen maganak az instrumentalis kondicionalasnak
a termeszetere vonatkozik. A kondicionalas-teoretiku-
sok szerint a megerositok a megelozo viselkedesek
elofordulasi tendenciajat novelik. Bandura (1976,
1977a), a szocialis tanulaselmelet kiemelkedo kepvise-
loje azonban hatarozottan elutasitja a megerosito' fo-
galmanak ilyen ertelmezeset, mikozben a megerosites
terminust magat tovabbra is hasznalja (lasd meg Bolles
1972; Brewer 1974; Rotter 1954).
Ha a megerositok nem novelika viselkedestendenciat,
akkor mire valok? Bandura valasza szerint egyfelol azal-
tal, hogy informacidt szolgaltatnak a viselkedes kovet-
kezmenyeirol, a megerositok feltetelezesek (expek-
tanciak) megfogalmazasahoz vezetnek arra vonatkozo-
an, hogy milyen helyzetekben milyen viselkedes jar
haszonnal. Masfelol a jovobeni megerosito' mentalis
elovetelezesen (anticipaciojan) keresztiil megteremtik
ajovobeni motivacios allapotok alapjat is. Sokan egyet-
ertenek Banduraval abban, hogy ezek fontos funkciok,
de vajon van-e ertelme annak, hogy ezeket a funkcio-
kat „megero'sitesnek” tekintsuk, s az instrumentalis
tanulas folyamatai kozdtt targyaljuk?
Az itt vizsgalt ket kerdes - a megerosites termeszete
es a tudatossag szerepe a kondicionalasban — egy alta-
lanosabb kerdest is felvet: ha a megerosites nem noveli
a valasztendenciat es ha a kondicionalas nem is valodi
kondicionalas, akkor milyen elmeleti kapcsolat marad
a kondicionalaselmeletek es a beloliik kinott kognitiv-
szocialis elmeletek kozdtt?
Rotter meggyo'zodott arrol, hogy az emberek
kiilonboznek abban, hogy milyen merteku ok-oko-
zati kapcsolatot teteleznek fel viselkedestik es az azt
koveto megerositesek kozott. Rotter - a legtobb
szocialis tanulasi elmelet megfogalmazojahoz ha-
sonldan - azt feltetelezte, hogy ilyen kapcsolat esz-
lelese elengedhetetlen az instrumentalis tamdas
letrejottehez. Azokat befolyasolja a megerosites,
akik (mint peldaul Bertet) kapcsolatot latnak a
viselkedestik es a megerosites kozott. Azok viszont,
akiknemeszlehtekilyen kapcsolatot (mint Ernie),
veletlenszeruen reagalnak a megerositokre. Ilyen
szemelyek eseteben az instrumentalis kondiciona-
las egyaltalan nem toretlen folyamat.
E gondolat kifejtese soran a szerzok a kontroll-
hely (a kontroll lokusza) kifejezest hasznaljak
350 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
(Rotter, Seeman es Liverant 1962; Rotter 1966,
1990). Az ligynevezett belso kontrollos szemelyek
ugy latjak, hogy a megerositok elofordulasat beliil-
rol, sajat cselekedeteik reven tartjak kezben. A kiil-
so kontrollos szemelyek viszont ugy latjak, hogy a
megerositesek megjelenese valami rajutk kiviil allo
tenyezotol, s nem sajat cselekedeteiktol fiigg. Bar a
„kontrollhely” folytonos dimenzio, gyakran a ket
vegpontja menten, a kiilso (external) es a belso (inter-
nal) kifejezesekkel irjak le, s a fogalomra gyakran a K-B
(angol szovegben az I-E) betuszoval utalnak.
Ezt a dimenziot az egyeni kiilonbsegekre vonat-
kozo es kfserletes tanulmanyokban egyarant vizs-
galtak. A kiserletekben a kontroll helyet idolegesen
megvaltoztatjak olyan modon, hogy nehany sze-
mellyel azt kozlik, hogy a feladat eredmenye az
iigyessegiiktol (belso kontroll), masokkal pedig
azt, hogy a veletlentol (kiilso kontroll) fiigg. Az
egyik ilyen kiserletben Phares (1957) azt talalta,
hogy az iigyessegi utasitassal dolgozo szemelyek
eredmenyeiket a jovobeli teljesitmenyeik mutato-
jaul hasznaljak, mig ilyet nem tapasztalt azoknal,
akik azt hihettek, hogy eredmenyeik a szerencsen
miilnak (lasd meg Holden es Rotter 1962; Rotter,
Liverant es Crowne 1961; Walls es Cox 1971).
Szo szerint tanulmanyok szazaiban hatahnas adat-
hahnaz gyult ossze a kontrollhely elvarasaban mu-
tatkozo egyeni kiilonbsegekrol (attekinteset lasd
Lefcourt 1976; Phares 1976). A belso kontrollos szeme-
lyek siker utan emelik, kudarc utan pedig csokkentik
elvarasaikat. A kiilso kontrollosok elvarasai viszont ez-
zel ellet itetes iranyban mozdulnak el (mint ahogyan az
a veletlen helyzetekben is tortent; lasd Battle es Rotter
1963; Feather 1968; Lefcourt es Ludwig 1965). Ezek a
tanulasi )cli kiilonbsegek fontos kovetkezmenyekkel
jamak mas, osszetettebb viselkedesekre vonatkozoan,
beleertve az egyetemi eredmenyesseget is (a tema
attekinteset lasd Findley es Cooper 1983).
Ezen a teriilelen a legtobb tanulmanyban a Rotter
(1966) altal kidolgozott kontrollhely-skalat alkalmaz-
tak, de ezt a modszert tobb szempontbol is biralat erte:
reszben azert, mert csak altalanositott elvarasokat mer,
reszben pedig azert, mert osszekeveri a szemelyes visel-
kedes kovetkezmenyei folott gyakorolt kontroll eszle-
leset a tarsadalmi intezmenyek - mint peldaul a kor-
manyok - folott gyakorolt kontroll eszlelesevel (lasd
Gurin, Gurin, Lao es Beattie 1969; Mirels 1970). Vegiil
pedig ugy tunik, hogy a kiilso kontrollos szemelyek
kozott nagyobbak az elteresek, mint a belso kontrollo-
sok kozott, mert a kiilsokontroll orientacio tobbfe-
le format olthet (Hersch es Scheibe 1967).
Ezek a biralatok iij skalak kidolgozasahoz vezettek
(Lefcourt 1981). Tobb munkacsoportban is olyan ska-
lakat keszitettek, amelyek csupan egy-egy viselkedestar-
tomanyra osszpontositanak (Lefcourt, Martin, Fick es
Saleh 1985; Lefcourt, Von Baeyer, Ware es Cox 1979;
Paulhus 1983; Paulhus es Christie 1981). A masik
torekves az oki hatasok szetvalasztasara iranyult. Le-
venson (1973 1981) skalaja peldaul a veletlen tenyezo-
ket es a hatalmat birtoklo szemelyeket kiilonboztette
meg a kovetkezmenyek kiilso forrasaikent.
Bar a „kontrollhely” szemelyisegdimenzio-fogal-
manak nagy volt a hatasa, elmeleti problemak is felve-
todtekvele kapcsolatban. Emlekezziink vissza a hat-
tereben allo ervre, arra, hogy az instnimentalis
kondicionalashoz a cselekves es kovetkezmenye ko-
zotti kapcsolat eszlelese sziikseges. Rotter (1966)
feltetelezese szerint ez a kapcsolat attol fiigg, hogy
a kontrollt beliilre lokalizaljuk-e, ugy kepzeljiik-e,
hogy a kontrollt a sajat keziinkben tartjuk. Masok
azonban (peldaul Weiner, Heckhausen, Meyer es
Cook 1972) ketsegbe vontak ezt a tetelt, mondvan,
hogy a relevans bizonyitekok nagy resze ket kiilon-
bozo minosegi tenyezot osszekever.
Nezziikmeg azokat a korabban emlitett kiserle-
teket, amelyekben a feladatot vagy iigy hataroztak
meg, mint ami az iigyessegen, vagy iigy, mint ami a
szerencsen mtilik. Ez a ket leiras azonban nemcsak
a kovetkezmenyek eszlelt okainak forrasaban kii-
lonbozik, hanem mas modon is elter egymastol. Az
iigyesseg peldaul stabil oki tenyezo, mig a szerencse
vdltozekony. Nos, melyik tenyezo befolyasolja a ko-
vetkezmenyekre vonatkozo elvarasokat, a kontroll
helye vagy stabilitasa? A kutatasok azt tamasztjak
ala, hogy a stabilitasnak nagyobb a szerepe (pelda-
ul Diener es Dweck 1978; McMahan 1973; Meyer
1980; Weiner es mtsai 1972; Weiner, Nierenberg es
Goldstein 1976). Ez altalanosabb kerdeseket is fel-
vet a kontrollhely irodalmanak ertelmezesevel kap-
csolatban. Peldaul nem keveredik-e ossze a B-K sze-
melyisegdimenzio irodalmaban a hely es a stabilitas?
Ez a kerdes ma meg megvalaszolatlan.
A rotteri alapgondolat egyik aspektusa azonban
megkerdojelezhetetlen marad. Megpedig az, hogy a
viselkedes -jo vagy rossz - kovetkezmenyeinek a hatasa
nem automatikusan ervenyesiil. Hogy mit tanulunk
meg, attol is fiigg, hogyan tekintiink viselkedesiink
kovetkezmenyeinek okaira.
13. Swcidlis-kognitiv tanuldselmetetek • 351
Hatekonysagi elvarasok
A szeles ertelemben vett elvarasok masodik valfaja
reszben szinten klinikai tapasztalatokbol szarmazik.
Albert Bandura (1977b) amellett ervelt, hogy a viselke-
deszavarokkal kiiszkodo emberek altalaban pontosan
tudjak, hogy milyen cselekveseket kellene vegreliajta-
nink, hogy eleijek azt, amit akarnak. Ennek ellenere
ugy latszik, csupan annak tudasa, hogy mit kell tenni,
nem eleg. Biztosnak is kell lenniink abbeli kepesse-
giinkben, hogy a viselkedest vegre tudjuk hajtam A
kivant cselekedet vegrehajtasanak ez az eszlelt kepes-
sege az, amit Bandura hatekonysagi elvarasnak, vagy
mliatekonysagnak (self-efficacy) nevez. Bandura szerint
a terapia azert mukodik, mert visszaallitja a szemely
1 latekonysagerzcsct vagy bizalmat abban a kepessegc-
ben, hogy vegre tudja hajtani mindazt, ami korabban
problematjelentett szamara.
A hatekonysagi elvaras fogalma tobb korabbi for-
rasbol merit, beleertve White (1959) munkajatakom-
petenciamotivumrol (amit a 10. fejezetben mutattunk
be). White amellett ervelt, hogy a kompetenciamoti-
vum kozponti szerepetjatszik az emberi viselkedesben.
Bandura kozelebbrol azt igyekszik alatamasztani, hogy
a szemelyes hatekonysag erzese elengedheteden a ki-
tarto es kovetkezetes kiizdelemhez (lasd meg a 13.3.
keretes szoveget).
A hatekonysagi elvaras fogalma felszini hasonlosa-
ga ellenere sem azonos a belso kontroll fogalmaval. A
belso kontrollos szemelyek mind a jo, mind a rossz
kovetkezmenyeket sajat cselekveseiktol fiiggonek tart-
jak. Ugyanakkor nem sziiksegszeriien erzik ugy, hogy
megvan a kepessegiik a hatekony cselekvesre. Elmele-
tileg eppen olyan valoszinu, hogy rossz eredme-
nyekrol szamoljanak be, mert gyengek a kepesse-
geik azon a teriileten, ahol probalkoznak. Kepzel-
jiik el peldaul, hogy Joe belso kontrollos szemelyi-
seg, ami abban a velemenyeben tiikrozodik, misze-
rint a jo jegyek megszerzese kozvetlen kapcsolat-
ban van a vizsgakra valo megfelelo felkesziilessel.
Ugyanakkor ugy erzi, hogy nem tudja, mikent kell
a vizsgakra felkesziilni. Пу modon a belso kontrol-
los szemelyeknek lehetnek alacsony elvarasai sze-
melyes hatekonysagukat illetoen.
Mit mondhatunk e tekintetben a kiilso kontrollos
szemelyrol? Ez a kerdes valamivel kormonfontabb. A
szemelyes hatekonysag fogalma ertelemszeriien joval
kevesbe relevans az ilyen emberek szamara. Ha viselke-
desiik kovetkezmenye a sors szeszelyein vagy a hatalmat
birtoklo embereken miilik, akkor nines sok ertelme
hatekonysagrol beszelni. Ervelheti’ink ugy, hogy a sze-
melyes kontroll erzesenek hianyabol a szemelyes hate-
konysagerzes alacsony foka kovetkezik. Masreszrol vi-
szont Bandura a kiilso tenyezok (peldaul gyogyszeres
kezeles) hatekonysagaba vetett hitet a szemely sajat
szemelyes hatekonysagaba vetett hittel egyenertekii-
nek tekinti. Ez azt sugallja, hogy a kiilso kontrollos
embereknek is lehetnek hatekonysagi clvarasaik, ha
magukat szerencsesnekvagyjo kapcsolatokkal rendel-
kezoriek latjak.
A Bandura elkepzeleseivel foglalkozo kutatasok
eloszor a terapias elmenyhez kapcsolodo viselkedeses
es kognitiv valtozasokra osszpontositottak. A kutatas
azota kiterjedt az ettol eltero temak szeles skalajanak
a vizsgalatara is (attekinteset lasd Bandura 1986).
Brown es Inouye (1978) peldaul azt talaltak, hogy
352 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
13.& Az elmeletalkoto es az elmelet: Mikozben a szemelyes hatekonysagot
hangsulyozza, Bandura szamol a szerencse szerepeyel is
я irt • < Ж -* ЧЖИ JE . t' 4^. 1ЯЙЖ . Г
Albert Bandura jelentos mertekben ja-
rult hozza a szemelyiseg tanulasszemle-
letu kutatasahoz; uttoro munkat veg-
zett a megfigyeleses tanulas es a szocia-
lis jutalom hatasanak feltarasaban.
Ujabban a szemelyes hatekonysagerzes
fontossaga mellett ervel kitartoan.
Megis, eppen 6, aki ilyen nagy liang-
sulyt fektetett a szemelyes hatoerore,
mutat ra beszeclesen a veletlen talalko-
zasok szerepere az emberek eleteben,
beleertve a sajatjat is.
Bandura 1925-ben a kanadai Eszak-Alberta egyik
kisvarosaban lengyel szarmazasu gabonatermeszto
csaladba sziiletett. A varosi iskolanak csak ket tanara
es maroknyi diakja volt, de ahhoz megis eleg jo volt,
hogy eljuttassa ot a British Columbia Egyetemre. Az
egyetemre reggelente egyiitt utazott mas szakos dia-
kokkal, es itt olyan veletlenszeru alkalom adodott,
amely megvaltoztatta az eletet. Baratai-
nak, akik javareszt orvosnak vagy mer-
noknek kesziiltek, nagyon koran kez-
dodtek az orai. Mivel nem volt jobb
dolga ezekben a korai drakban, Bandu-
ra elhatarozta, hogy pszichologiakurzu-
sokon iiti agyon az idot. Ezek annyira
megtetszettek neki, hogy elhatarozta,
pszichologus lesz (Evans, 1989).
Hasonlo veletlen miatt kezdte erde-
kelni a klinikai pszichologia. Egy nyaron
Yukonban az alaszkai autopalyan dolgozott utjavito
inunkaskent. Tarsai furcsa emberek voltak, akik a leg-
kdlonfelebb kellemetlensegek miatt jottek eszakra. Az
igy megismert bizarr szemelyisegek miatt kezdte Bandu-
ra becsiilni ,,az elet pszichopatologiajat”, ami azutan evek-
re lekototte az erdeklodeseL
Vegiil egy harmadik veletlen talalkozast is ki-
emek Bandura az elettorteneteben (Bandura 1982b).
a magas szemelyes hatekonysagot eszlelo emberek
kitartobbak a problemak megoldasaban, mint
azok, akik alacsony hatekonysagimak eszlelik ma-
gukat. Wood es Bandura (1989) eredmenyei sze-
rint a hatekonysagba vetett hit befolyasolta kozgaz-
daszhallgatok teljesitmenyet szimulalt vezetoi fel-
adatban. A hatekonysageszleles alapjan elore tud-
tak jelezni, hogy nok mennyire kepesek sziilesi
fajdalmaikat kontroll alatt tartani (Manning es
Wright 1983; lasd meg Litt 1988), es hogy milyen
mertekben kepesek az abortuszelmenyhez alkal-
mazkodni (Cozzarelli 1993). Az adatok szerint a
hatekonysageszleles jelenti azt az osvenyt, amelyen
keresztiil a szocialis tamogatas az emberek jo koz-
erzetehez vezet (Major es mtsai 1990). S vegiil arra
is van adat, hogy a hatekonysagerzes jo hatassal van
az immumnukodesre (Wiedenfeld es mtsai 1990).
MEGFIGYELESES TANULAS
Amint mar korabban sz6 volt r61a, a szocialis tanu-
lasehnelet sok aspektusat a klasszikus es instrumen-
talis kondicionalas tovabbi kidolgozasanak tekint-
hetjiik. Van azonban az elmeletnek legalabb egy
olyan momentiuna, amely felhagy a kondicionalas
fogalmaival, es a tanulas folyamatat teljesen iij ala-
pokra helyezi. Az iigynevezett megfigyeleses tanu-
las folyamataban legalabb ket ember jatszik szere-
pet, meg egy okot szolgaltatva a szocialis tanulasel-
melet kifejezes hasznalatara.
Megfigyeleses tanulas akkor tortenik, ha valaki
szemtanuja annak, hogy valaki mas (a modell)
vegrehajt valamilyen cselekvest, s a megfigyelo en-
nek nyoman tesz szert arra a kepessegre, hogy
megismetelje a megfigyelt cselekvest (Bandura
1986; Flanders 1968). Hogy felreerthetetleniil
megfigyeleses tanulasrol beszelhessiink, a viselke-
desnek olyannak kell lennie, amit a megfigyelo
meg nem ismer, de legalabbis ezt megelozoen meg
nem kototte ahhoz a kontextushoz, amelyben a
viselkedest megfigyelte (lasd Aronfreed 1969).
A megfigyeleses tanulas teszi lehetove az embe-
rek szamara, hogy hatalmas mennyisegu informa-
ciot vessenek gyorsan az emlekezetiikbe. Ennelfog-
va tehat rendkiviil jelentos folyamatrol van szo.
Megfigyeleses tanulas mar az elet elso eveben is
tortenik (Meltzoff 1985). A legszembeotlobb a fo-
lyamat egyszeriisege. Ugy tunik, alig kfvan tobbet,
—J------------------------------------ ,
i « r ' f* f *j • ’!6
fc « л i 4
₽»£ *«E *- ¥: •- «i - £- Ь ХИ.
Felsobb eves hallgato koraban egy napon a baratja-
val golfozott, amikor jatek kozben veletleniil ket
vonzo fiatal nd mogott kovetkeztek sorra. A ketsze-
melyes jatek negyszemelyesse alakult, majd idovel
e ket no egyike Bandura felesege lett. Amint Ban-
dura irta (1982b), e veletlen nelkiil „rendkiviil
valoszinutlen”. hogy ok ketten valaha is talalkoztak
volna.
Ez a tortenet termeszetesen nem egyediilallo. Sok
eletre szolo kapcsolat kezdodik valoszinutlen es elore
nem latott talalkozasokkal. Valojaban Bandura csak
ana hfvta fel a figyelmet, hogy az eletet milyen gyak-
ran befolyasoljak dramai es donto modon veletlen-
szeru esemenyek. Valahol megis a sors irdniaja, hogy
a veletlenszerii talalkozasok ilyen fontos szerepet jat-
szottak egy olyan tudos eletceljainak meghatarozasa-
ban, aki ilyen siilyt helyezett az emberek szemelyes
hatekonysagara.
mint hogy a megfigyelo eszrevegye es megertse,
ami elotte tortenik.
Ez az utolso allitas szamos megszoritast igenyel,
amelyek cserebe jobban megvilagitjak, mit is jelent a
megfigyeleses tanulas (13.1. tablazat). Eloszor is a meg-
figyeleses tanulas azt kivanja, hogy a megfigyelo odafi-
gyeljen a modelire (a megfigyelt szetnelyre). Ha a sze-
mely nem figyel a modell viselkedesenek megfelelo
momentumara, akkor nem mehet vegbe a viselkedes
kodolasa olyan mertekig, hogy az felidezheto legyen.
Ennek az elvnek szamos kovetkezmenye van.
Peldaul azt hozza magaval, hogy a megfigyeleses
tanulas bizonyos modellek eseteben nagyobb ha-
tasfokii. A leghatekonyabbak azok a modellek lesz-
nek, akik valamilyen okbol, peldaul hatalmuknal
vagy vonzerejiiknel fogva magukra vonjak a figyel-
met. A figyelmi elv azt is magaban foglalja, hogy
bizonyos cselekveseket mas cselekvesekhez kepest na-
gyobb valoszinuseggel kodolunk. A kiilondsen fel-
tunoyagy kiemelkedo viselkedeseknek nagyobb a
hatasuk, mint az ilyen jegyekkel nem rendelkezok-
nek (lasd McArthur 1981; Taylor es Fiske 1978).
Szamitasba veendok a megfigyelo kepessegei, szan-
deka es az is, hogy figyelmet nem tereli-e el valami
- peldaul zene - arrol, amit a modell eppen csinal.
13. Szocidlis-kognitiv tanulaselmeletek • 353
A megfigyeleses tanulas folyamatainak masik
csoportja az emlekezetet erinti (Zimmerman es
Rosenthal 1974). A megfigyelt torteneseknek ilyen
vagy olyan modon le kell kepezodniiik a memoria-
ban (ebbol kovetkezoen valik ez a fajta tanulas
nemcsak szocialissa, hanem kognitiwa is).
Az emberi tanulast ket kodolasi strategia uralja.
Az egyiket kepi kodolasnak, a masikat verbalis kodolas-
nak nevezziik. A kepi kodolas azt jelenti, hogy men-
talis kepeket keszitiink arrol, amit latunk. Verbalis
kodolas alatt pedig azt ertjiik, hogy leirast keszi-
tiink magunknak a latottakrol. Barmelyik strategia
olyan emleket eredmenyez, ami kesobb a viselke-
des megjelenitesehez felhasznalhato (Bandura es
Jeffery 1973; Bandura, Jeffery es Bachicha 1974;
Gerst 1971). A mentalis gyakorlas vagy ujrajatszas
szinten segiti az emlekezetbe vesest es Igy a megfi-
gyeleses tanulast is (Jeffery 1976).
Miutan a cselekves rogziilt az emlekezetben, a
cselekves vegrehajtasanak meg egy feltetele marad.
A latottakat olyan formaba kell lefordltani, amelyet
sajat cselekveseinkkel meg tudunk valositani. Ennek
a sikeressege reszben attol fiigg, hogy ismeros-e a
latott viselkedes nehany osszetevoje. Konnyebb
megismetelni a viselkedest, ha rendelkeziink a veg-
rehajtasahoz sziikseges kepessegekkel, vagy ismer-
jiik azokat a mozgasosszetevoket, amelyekbol a vi-
selkedes felepiil. Emiatt tudnak tapasztalt atletak
gyakran olyan konnyen atterni egyik sportagrol a
masikra. Altalaban mar hasonlo mozgasok birto-
kaban vannak, amelyek az iij sportaghoz sziikse-
gesekhez.
A hozzaferheto osszetevok a kodolasi folyama-
tokban is fontosak (last! Johnson es Kieras 1983).
Ha peldaul mar ismerjiik a modellalt cselekves
osszetevoinek az elnevezeseit (vagy jo kepeink
vannak ezekrol), kevesebb dolgot kell az emleke-
zetunkbe vesni. Ha minden egyes apro mozzanat-
ra emlekezni kell, bonyolultabba es nehezebbe
valik mindennek az eszben tartasa. Gondoljunk
csak a bonyolultsagbeli kiilonbsegre az olyan
cimkek vagy megnevezesek kozott, mint peldaul
„piritsd meg a hagymat” (vagy „szereld szet a
karburatort”) es a kozott a fizikai cselekvessor
kozott, amire ezek a cimkek vonatkoznak. Gon-
doljuk meg, mennyivel egyszertibb csak a cimke-
re, mint a cselekvessor minden elemere visszaem-
lekezni. A cimke, mint affele mentalis gyorsiras,
leegyszenisiti az emlekezet feladatat. Termeszete-
354 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
13.1. TABLAZAT
A megfigyeleses tanulast es teljesitmenyt befolyasolo valtozok negy
kategoriaja peldakkal egyiitt (Bandura - 1977a es 1986 - alapjan)
Figyelem
A modell jellemzoi:
Vonzo, hatalommal biro vagy szakerto-e a modell?
A viselkedes jellemzoi:
Koriilhatarolt, vilagos es egyszeru-e a viselkedes?
A megfigyelo jellemzoi:
A megfigyelo motivalt-e ana, hogy figyeljen, vagy kepes-e figyelni?
Megarz.es
Kepek hasznalata mint kodolasi strategia
Nyelv hasznalata mint kodolasi strategia
Mentalis ujrajatszas az emlekezeti rogzftes elosegftesere
Produkcio
A megfigyelo kepessege a sziikseges valaszok letrehozasara
A megfigyelo korabbi tapasztalatai a viselkedes egeszevel kapcsolatban
A megfigyelo korabbi tapasztalatai a viselkedes osszetevoivel kapcsolatban
Teljesitmeny
Kovetkezmenyek a modell szamara:
Biintetest vagyjutalmat kap-e, vagy nines semmifele kovetkezmeny?
Kovetkezmenyek a megfigyelo szamara:
Biintetest vagyjutalmat kap-e, vagy nines semmifele kovetkezmeny?
sen csak akkor alkalmazhatjuk ezt a strategist, ha
tudjuk, hogy a cmike mire utal (lasd a karikaturat
a kovetkezo oldalon).
Elsajatitas es teljesitmeny
A megfigyeleses tanulas bonyolult muveletek gyors
tanulasat teszi lehetove. Az eddig targyalt folya-
matok ismereteben iigy lunik, hogy „minel tob-
bet tudunk, annal konnyebb tanulni”. Fontos
kiilonbseget kell azonban tenniink a viselkedeses
kepesseg elsajatitasa es a tenyleges viselkedeses
teljesitmeny kozott. Nem mindig valositjuk meg azt
a viselkedest, ainit masoktol latunk, sot sok olyan
dolgot is megtanulunk, amit aztan soha nem
hajtunk vegre.
Ahhoz, hogy tudjuk, vajon a megfigyeleses ta-
nulas megnyilvanul-e a viselkedesben, sok minden
mast is tudnunk kell. Ismemiink kell a szemely
motivumait (Bandura 1977a, 1986) es azt, hogy
milyen megerositesre vagy buntetesre szamithat,
ha vegrehajtja a szoban forgo viselkedest. Az elsa-
jatitas es teljesitmeny kozotti kiilonbsegtetelt jol
illusztralja Bandura (1965) egyik gyermekekkel
vegzett kiserlete. A kiserleti szemelyek otperces
filmet lattak, amelyben a modell kiilonlegesen ag-
ressziv modon viselkedik egy felfujhato jatek baba-
val. A modell minden egyes agressziv cselekedetet
szoval kiseri. Amikor peldaul krikettiitovel veri a
baba fejet, azt mondja: „Ott maradsz, te diszno.”
Ezen a ponton a film harom valtozatat felhasz-
nalva harom kiserleti feltetelt vezettek be. Az egyik
feltetelben egy masik felnott lep a szinre, es kozli a
modellel, hogy „igazi hos”, es ez a kivalo teljesit-
meny kiilonleges elismerest erdemel. Aztan iidito-
italt es cukorkat ad at, es meg egyszer kifejezi, hogy
13. Swcidlis-kognitw tanuldselmeletek • 355
Ha vannak konnyen elerheto ossze-
foglalo clmkcrnk a cselekvessorokra,
akkor nagyban leegyszeriisodih az
emlekezetben valo tarolds
Jeff MccNelly: РАТКО
a modell ezeket a jutalmakat es a szocialis elisme-
rest agressziv cselekedeteinek koszonheti.
A masodik feltetelben (a kovetkezmeny nelktili
kontrollcsoportban) ezt az utolsojelenetet egysze-
ruen elhagytak. A harmadik feltetelben az utolso
jelenetben a bejovo felnott megbimteti a modellt
agressziv viselkedeseert. A modellt durvanak es
eroszakosnak, csunya verekedosnek minositi es a
fenekere is ratii, igy teve egyertelmtive, hogy a
biintetest a modell agressziv tettei valtottak ki.
Miutan a harom film koziil az egyiket megnez-
tek, a kiserletben reszt vevo gyermekeket egyen-
kent a szomszedos megfigyeloszobaba vittek, ahol
rengeteg jatek volt. A jatekok kozott szerepelt a
filmben latottal azonos felfiijhato jatek baba is. A
gyermeket valamilyen iiriiggyel tiz percre magara
hagytak, es feljegyeztek, hogy az elozoleg modellalt
agressziv cselekedetek koziil mennyit ismetel meg
jatek kozben. A megismetelt cselekedetek szama
volt a spontan teljesitmeny merceje.
Tiz perccel kesobb a kiserletvezeto visszatert a
szobaba es jutalomgyiimolcsle es kepes matricak
fejeben arra kerte a gyermeket, hogy mutasson be
annyi korabban megfigyelt agressziv cselekedetet,
amennyit csak fel tud idezni. A helyesen bemuta-
tott elkiilonitheto viselkedesek szama alkotta az
elsajatitas mercejet.
Ennek a kiserletnek az eredmenyei nagyon ta-
nulsagosak. A 13.3. abra felso gorbejen azoknak a
viselkedeseknek a szama lathato, amelyeket a gyer-
mekek az osztonzok (incentivek) fejeben helyesen
reprodukaltak a harom kiserleti feltetelben (az
elsajatitas mutatoja). Az lathato, hogy az elsajatitas
tekinteteben a csoportok kozott nyoma sines kii-
lonbsegnek. A modell megerositesenek vagy meg-
biintetesenek nem volt hatasa erre a inutatora.
A spontan teljesitmeny gorbejere pillantva
azonban mar mas kepet latunk. A modell viselke-
desenek kovetkezmenyei befolyasoltak, hogy a
megfigyelok (a gyermekek) milyen viselkedest vol-
tak hajlandok maguktol is produkalni. A biintetes
hatasa nagyobb volt, mint a jutalome, ahogyan azt
sok mas vizsgalatban is talaltak (Thelen es Rennie
1972), bar arra is van bizonyitek, hogy mind a
jutalom, mind a biintetes hatasos lehet ilyen hely-
zetben (peldaul Kanfer es Marston 1963; Liebert
es Fernandez 1970; Rosekrans 1967).
Levonhatjuk tehat a kovetkeztetest, hogy a meg-
erositesi kontingenciakismerete befolyasolja, hogy
a spontan teljesitmenyben megjelenik-e a megfi-
gyeles utjan elsajatitott viselkedes vagy sem. Ez a
hatas megfelel a behelyettesito megerosites bar-
mely mas esetenek, es igy a behelyettesito instru-
mentalis tanulast tiikrozi. Ezzel szemben a modell
megerositesenek nem volt hatasa a viselkedeses kepes-
seg elsajatitasara. Vagyis a megfigyeleses tanulas es az
instrumentalis tanulas egymastol eltero folyamatok.
13.3. ABRA Elsajatitas es teljesitmeny. A gyermek kiserleti sze-
melyek agressziv modell cselekedeteit lattak, amelyeket vagy
jutalom, vagy biintetes kovetett, vagy semmilyen kavetkez-
mennyel nem jart. Aztan a gyermekeknek alkalmuk nyUt a
modell spontan utdnzasdra (teljesitmeny). Vegiil megkertek
oket, hogy mutassdk be, mire emlekeznek a modell viselkedesebol
(elsajatitas). A kiserlet azt mutatja, hogy a modelljutalmazdsa
semmilyen hatassal nines az elsajatitasra, de befolydsolja a
spontan teljesitmenyt (Bandura es Walters —1963 — nyoman)
356 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
Bar a megerosites nem befolyasolja kozvetleniil a
megfigyeleses tanulast, lehetnek kozvetett hatasai.
Emlekezziink vissza, hogy a kodolashoz elengedhe-
teden a modellalt cselekvesre valo odafigyeles. Ne
feledjiik, hogy a valamire valo odafigyeles is viselke-
des, elvileg hasonlo minden mas viselkedeshez. Gya-
korisagat es valosziniiseget befolyasolhatjak a meg-
erositeses kontingenciak. Ha jutalmat varhatunk
azert, hogy valamire nagyon odafigyeliink (peldaul
50 dollart kapunk akkor, ha fel tudjuk idezni a modell
cselekedeteit), akkor nyilvan nagyon oda fogunk fi-
gyelni. Tehat a megerosites befolyasolhatja azt a te-
vekenyseget, amitol az elsajatitas fiigg.
A megfigyeleses tanulas mindent athato, erotel-
jes elsajatitasi folyamat. A szemelyisegfejlodes szem-
pontjabol ajelentosege abban rejlik, hogy viselke-
desrepertoarunk hatalmas mennyisegu infonnaci-
oval valo boviteset teszi lehetove rovid ido alatt.
Sokkal gyorsabb folyamat, mint az instrumentalis
kondicionalason keresztiil torteno formalas vagy a
behelyettesitoinstrumentalis kondicionalas. Mas-
reszt ugy tiinik, hogy ez a folyamat abban nem
jatszik szerepet, hogy melyik viselkedes milyen
helyzetben jelenik meg (ez inkabb motivacios es
megerositesi valtozoktol fiigghet). Inkabb arra va-
lo, hogy kiilonbozo viselkedeses lehetosegeket sa-
jatitsunk el majdani hasznalatra. Bandura szavaival
fogalmazva (1977a), ha egyszer a megfigyeleses
tanulasra valo kepesseget (gyermekkorban) elsaja-
titottuk, akkor lenyegeben lehetetlen megakada-
lyozni benniinket abban, hogy mindazt megtanul-
juk, ami a szemiink ele keriil.
PELDAK A KOGNITIV
ES SZOCIALIS TANULASRA
Az iment leirt folyamatok a viselkedes elemzesenek
lehetseges eszkoztarat kinaljak. Annak erzckcltetc-
sere, hogy ezeket a gondolatokat milyen szeles
korben lehet alkalmazni, a kovetkezo szakaszok-
ban ket olyan kutatasi teriiletet mutatunk be,
amelyben a fenti folyamatok kozponti szerepet jat-
szanak (lasd meg a 13.4. keretes szoveget). A szo-
ban forgo folyamatok termeszetesen mindket terii-
leten egymasba fonodnak, am elmeletileg szetva-
laszthatok, es a tovabiakban magunk is kiilon pro-
baljuk kezelni oket.
Modellkovetes es a nemi szerepek
elsajatitasa
A nemi szerepek olyan viselkedeses jegyek, ame-
lyekrol adott kultiiraban elo emberek iigy velik,
hogy az egyik nem kepviseloinel kivanatosabbak
vagy helyenvalobbak, mint a masiknal (lasd Deaux
es Lewis 1984; Eagly 1987). Mint minden szerep,
ezek is elvarasok vagy implicit szabalyrendszerek
arra nezve, hogyan viselkedjiink. Kiilonbozo forra-
sok azt tanusitjak, hogy az amerikai tarsadalom
meglehetosen sztereotip nemiszerep-keszlettel ren-
delkezik, es hogy ezek ismeretet eletiink korai sza-
kaszaban sajatitjuk el. Az oteves gyermekek peldaul
mar tudjak, hogy az autoszerelest inkabb a ferfiak
vegzik, a mosogatas pedig inkabb a nok feladata
(Fauls es Smith 1956).
Hogyan sajatitjuk el ezt a tudast? Ugy tunik,
hogy a jelen fejezetben targyalt folyamatoknak re-
sze van ebben. A tudas megszerzese magaban fog-
lalhatja explicit szabalyok megtanulasat (,A kis-
lanyok nem fociznak” vagy kisfiiik nem horda-
nak szoknyat”), de a megfigyeleses tanulasnak is
van szerepe (lasd Sears, Ran es Alpert 1965). A fiiik,
akik figyelik apjukat, amint borotvalkozik vagy a
csavarkulccsal bajlodik, az ilyen viselkedesek legkii-
lonbozobb vetideteit kodoljak. A lanyok pedig,
akik azt latjak, hogy az anyjuk hazimunkat vegez es
foz, ezeknek a tevekenysegeknek a jelleinzoit ko-
doljak.
De alljunk meg egy percre. Talan nem figyelik
ezek a gyermekek mindket sziilot? Nem ugyanazo-
kat a dolgokat kellene-e mindket nembeli gyerme-
keknek elsajatitaniuk megfigyeleses tanulas iitjan?
Igen is, meg nem is. Termeszetesen a fiiik es a
lanyok is rengeteg infonnaciot kodolnak mindket
nem viselkedeserol. De bizonyitekok vannak arra,
hogy mar a kodolasban is vannak kiildnbsegek.
Maccoby es Wilson (1957) egyik kiserlete peldaul
azt sugallja, hogy a gyermekek tobb mindent ko-
dolnak az azonos nemii modell viselkedesebol,
mint az ellenkezo nemuebol (bar egy masik vizsga-
latban - Bussey es Bandura 1984 - nem talaltak
ilyen kiilonbseget).
Mibol fakad ez a kodolasbeli kiilonbseg? A
Maccoby es Wilson kiserleteben szereplo gyerme-
kek arrol szamoltak be, hogy jobban tetszettek ne-
kik az azonos nemii szereplok es jobban is azono-
sultak veliik, mint az ellenkezo nemuekkel. Mas
13. Swcidlis-kognittv tanidaselmeletek • 357
13.4. Modellkovetes a szuksegletkielegites kesleltetese .; T
&
’ % r’S«* ' . St» J
A kognitiv-szotialis tanulaselmeletek azt hangsiilyoz-
zak, hogy az emberek cselekedeteit a viselkedes lehet-
seges kovetkezmenyere vonatkozo ismereteik hataroz-
zak meg (Kirsch 1985). Ez jol illeszkedik az onkontroll
fogalmahoz, vagyis ahhoz a gondolathoz, hogy szaba-
lyozni es korlatozni tudjuk sajat cselekedeteinket.
Az onkontroll fogalmaval hosszan foglalkoztunk a
10. fejezetben. Amint mar ott is megjegyeztiik, az em-
berek gyakran kertilnek szembe azzal a valasztasi lehe-
toseggel, hogy most azonnal eijek-e el a kivant ered-
menyt, vagy ennel jobb eredmenyre szamitsanak tobb-
kevesebb ido mulva. Ez utobbi dontest-a sziiksegletek
kielegftesenek keslelteteset - egyaltalan nem olyan
konnyif megtenni. Kepzeljiik el, hogy negy honap spo-
rolas utan elmehetnenk ket hetre egy tengerparti nya-
ralohelyre. Tudjuk, hogy tovabbi tiz honapi sporolassal
vegre megtehetnenk azt az eurdpai korutat, amire min-
dig is vagytunk. Az egyik esemeny idoben kozelebb van,
a masik vonzobb, de nagyobb onkontrollt igenyel: tiz
honap nagy ido pihenes nelkiil.
Mint korabban mar jeleztiik, a kesleltetesi kepes-
seget sok valtozo befolyasolja. A mi szempontunkbol
most a modellkovetes szerepe az erdekes (attekinte-
set lasd Mischel 1974). Ennek szemleltetesere lassuk
Bandura es Mischel (1965) egyik vizsgalatat, amelyet
olyan negyedik es otodik osztalyos altalanos iskola-
sokkal vegeztek, akik (elozo felmeres alapjan) vagy
az azonnali, vagy a kesleltetett jutalmazast kedveltek
inkabb. A kiserletben harom fel tetel szerepelt. Az
egyik feltetelben a gyermekek olyan felnott modellt
lattak, aki nagyon kivanatos es kevesbe kfvanatos
dolgok kozott valasztott egymas utan tobbszor, de mig
.. Л, * f
az elozoek eseteben kesleltetnie kellett, az utobbiakat
azonnal megkaphatta. A modell kovetkezetesen a gyer-
mekek elozetesen felmert preferenciaival clienteles
motion valasztott. A masodik feltetelben a gyermekek
csupan olvastak a modell valasztasairol. A harmadik
feltetelben (ez voltakontrollcsoport) nem volt semmi-
fele modellalas.
Kozvetleniil ezutan es egy honappal kesobb min-
den gyermeket sziikscgletkielegites-kesleltetesi valasz-
tas ele allitottak, Az azonnali jutalmat valaszto modell
megnovelte akesleltetest preferalo gyermekek tenden-
ciajat arra, hogy ok is az azonnali jutalmat valasszak.
Ugyanilyen modon a kesleltetett jutalmat valaszto mo-
dell novelte a kozvetlen jutalmat kedvelo gyermekek
tendenciajat a kesleltetesre. Ugyanezeket a hatasokat
mutattak ki olyan 18 es 20 ev kozotti bortonlakoknal is,
akik gyenge sziiksegletkielegites-kesleltetesi tendenci-
akkal rendelkeztek, mielott az eros kesleltetesi prefe-
rential mutato modellt megfigyelhettek (Stumphauzer
1972).
Hogyan fejtik ki ezt a hatasukat a modellek az
onkontrollra? Feltehetoen behelyettesito megerosi-
tes reven. Bandura es Mischel (1965) vizsgalataban
peldaul a modell erveket hozott fel amellett, hogy
miert valaszt iigy, ahogyan valaszt. Indokai arra utal-
tak, hogy valasztasai kielegitoek es megerosito hate-
konysagiiak az 6 szamara (lasd meg Bandura, Grusec
es Menlove 1967; Mischel es Liebert 1966; Parke
1969). Tehat informaciohozjutunkabbol, ha latjuk,
masok hogyan reagalnak bizonyos esemenyekre, es
ezt az informaciot sajat cselekedeteink iranyitasara
felhasznaljuk.
vizsgalatok is azt mutatjak, hogy a gyermekeknek
jobban tetszenek az azonos nemu felnottek
(Stevenson, Hale, Hill es Moely 1967, lasd meg
Mischel 1970). Felteheto, hogy altalaban jobban
odafigyeliink az olyan modellekre, akik tetszenek
nektmk, mint az olyanokra, akik nem, es ez jobb
kodolast tesz lehetove.
Bar lehet, hogy van kodolasbeli kiildnbseg, a
nemiszerep-viselkedeshez sokkal nagyobb mertek-
ben jaritl hozza a kozvetlen vagy behelyettesito
szocialis megerositesek szovevenyes halozata. A
gyennekeket rejtett es кеуёвЬё rejtett modokon
jutalmazzak агёп, ha iigy viselkednek, mint az azo-
nos nemu gyermekek ёв felnottek, es ezert ezekre
jobban figyelnek. A kis Tommy tobb mosolyt es
szeretetet кар агёп, ha azt пёгк ahogy apja olajat
cserel az autoban, mint ha azt figyeli, hogy az anyja
mikent sminkeli magat. A kis Suzyt epp ellenkezo-
leg kezelik. E megerositesi mintazat nyoman
Tommy ёв Suzy tobb idot tolt az egyik felnott cse-
lekedeteinek a megfigyelёsёvel, mint а та51кёуа1.
Valosziniileg кШопЬогбкёрреп latjak ezeket a cse-
lekvTsekct abban a tekintetben is, hogy mennyire
relevansak szamukra.
Annak еПепёге, hogy a sajat nemu modelleket
rcszesitik elonyben, kёtsёgtelenйl igaz, hogyagver-
358 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
mekek sok mindent megtanulnak a masik nem
viselkedesebol is. Az a teny, hogy nem vegzik el
ezeket a cselekveseket, csupan az elsajatitas es a
teljesitmeny kiilonbsegere mutat ra. A gyermekek
mar nagyon koran megjegyzik, hogy mely viselke-
desek felelnek meg a nemiiknek, es spontan mo-
don hajlamosak csak a nemiiknek megfelelo cse-
lekvest vegezni (Bussey es Bandura 1984). Miert?
Velhetoen a jutalom- es biinteteskovetkezmenyek
miatt, amelyeket tapasztalataik alapjan elovetelez-
nek (Fagot 1977; RaskinesIsrael 1981). Suzydicse-
retet es olelest varhat, ha kisminkeli magat, de ha
Tommy tenne ugyanigy, nem valoszinu, hogy
ugyanilyen reakciokra szamithatna (es persze
Муке sem hagyja figyelmen kiviil az uzenetet, ha
eppen szeintanuja az esemenyeknek).
Bar az elo modellek (mas gyermekek es felnot-
tek) jelentos szerepet jatszanak a nemi szerepek es
egyeb viselkedesfajtak elsajatitasaban, az iigyneve-
zett szimbolikus modellek sem elhanyagolhatok. A
pszichologusok valojaban csak ujabban fedezik fel
ezek szeles kon'i hatekonysagat. A szimbolikus mo-
dellek a teve, a mozi, az iijsagok es konyvek szerep-
loi. Az ezekben megjeleno inagatartas es az ezekkel
egyiitt jaro megerositesi mintazatok nagy hatassal
vannak a megfigyelok elsajatitasi es teljesitmenybe-
li tendenciaira is. Ha a teve gyengenek es minden
hatalom rielkulinek mutatja be a noket, a nezok
mint megfigyelok azt tanuljak meg, hogy a gyenge-
seg a noi viselkedes velejaroja. Ha a film iigy mutat-
ja be a ferfiakat, mint akik elrejtik az erzelmeiket,
a megfigyelok is iigy kezdik tekinteni, hogy ez a
tulajdonsag a ferfiassag sajatja.
A fokozott aggodalom attol, hogy a media for-
malja a nemi szerepekrol kialakitott fogalmainkat,
a nemi szerepek iranti szelesebb korii erdeklodes-
nek csupan az egyik indoka. A szocialis tanulasi
nezopontbol az kovetkezik, hogy a szerepek visel-
kedeses tartalmanak meghatarozasaban nines setn-
mi varazslatos. Ebbol a szempontbol nemikepp
minden szerepmeghatarozas esetleges. Ha elfo-
gadjuk, hogy mindket nemi szerepben van valami
ertekes, felvetodik a kerdes, nem lenne-e kezenfek-
vo az embereket arra batoritani, hogy mindket
nemi szerep pozitiv tulajdonsagait elsajatitsak.
A „ferfias” es „noies” tulajdonsagok (peldaul
ramenosseg, versenykeszseg, illetve kedvesseg, egyiitt-
erzes) egyiittes birtoklasat androginianak nevezik
(lasd peldaul S. L. Bern 1974,1975; Kaplan es Bean
1976; Kaplan es Sedney 1980). Nehany kutato azt
feltetelezi, hogy a vonasoknak ez a sokfelesege az
embereket alkalmazkodobba es rugalmasabba te-
szi. Ezek szerint az androgen szemelyek boldogab-
bak es kiegyensulyozottabbak (lasd Spence, Helm-
reich es Stapp 1975), bar ezt az allitast nem mindig
tamasztjak ala a kutatasok (lasd peldaul Locksley es
Colten 1979). Az androginia fogalma ujabban ko-
moly erdeklodest valt ki (lasd Taylor es Hall 1982
attekinteset), es az a kerdes, hogy vajon valoban
fokozott alkalmazkodokepesseggel jar-e egyiitt, va-
loszinuleg tovabbra is ebren tartja a kutatok figyel-
met, hiszen ennek kovetkezmenyei a gyermekek
ujabb generacioinak nemi szerepeit illetoen eleg-
ge nyilvanvaloak.
Agressziv modellek kovetese es az
„agresszio a mediaban” kerdese
A szimbolikus modellek agresszioban betoltott sze-
repet illetoen mar sokkal kisebb az egyetertes a
kutatok kozott. Ez kiilonosen kenyes tema, mivel a
teve musoran es a mozifilmekben nagyon nagy az
agresszio elofordulasi aranya (a National Institute
of Mental Health 1982-es becslese szerint az ame-
rikai gyermekek, mire elerik a foiskolas kort, atla-
gosan 18 000 gyilkossagot latnak a teveben; 1992-
ben ez a becsiilt adat mar 16 eves korukra 83 000
lett). Ebben a kerdesben minden olyan folyamat
kisebb-nagyobb mertekben erintett, amely reven a
modell befolyasolhatja a megfigyelot. Legalabb ha-
rom hatasrol beszelhetiink, es mindegyik mellett
jol megalapozott ervek szolnak (bar lasd Freedman
- 1986 - idevago figyelmezteto eszrevetelet).
Eloszor is, ha (cloben vagy a televizion) ujszeru
agressziv viselkedesmodokat latunk, akkor ezeket
a modszereket megfigyeleses tanulas utjan mint
viselkedeses lehetoseget sajatithatjuk el, es valoban
el is sajatitjuk. Vagyis a megfigyeleses tanulas valo-
ban bekovetkezik mindeniitt, ahol bekdvetkez/z<?£
Ezt igazolja Heller es Polsky vizsgalata (1975; a
tovabbi kutatasok attekinteset lasd Geen 1978).
Mivel afilmforgalmazok azert kiizdenek, hogy min-
den evben „iij es mas” filmekkel lephessenek a
piacra, ez az elv egyre jelentosebbe valik. Az iijdon-
sag forrasai kozott elkeriilhetetleniil ott vannak a
fajdalomokozas uj modszerei is.
Masodszor, a megengedett, elnezett, sot jutal-
mazott agresszio megfigyelese elosegiti annak az
13. Szocidlis-kognitw tanuldselmeletek • 359
attitiidnek a kialakulasat, hogy a konfliktusok vagy
nezetelteresek rendezesenek megfelelo modja az
eroszak. A behelyettesito megerosites ilyen modon
megnoveli annak valosziniiseget, hogy a megfigyelok
sajat viselkedesiik soran is ezeket a taktikakat alkal-
mazzak. (Lenyegeben emiatt aggodnak sokan, hogy
a teve musoran es a mozivasznon till sok a szex.)
A valasz arra a vadra, hogy a media felerositi az
agressziot, altalaban az, hogy a „rosszfiiikat” a teve-
es mozifilmekben megbiintetika gaztetteikert. Ket
dolgot azonban ala kell hiiznunk. Eloszor is azt,
hogy a biintetes a tortenetben altalaban till keson
jon, miutan az agresszio mar sok rovid tavii meg-
erositest eredmenyezett. Igy az agresszio szorosab-
ban kapcsolodik a megerositeshez, mint a biinte-
teshez. Masodszor pedig a „jofiiik” viselkedese
gyakran eppen olyan agressziv, mint a negativ sze-
reploke, raadasul az 6 cselekedeteiket kiados meg-
erosites koveti. Igy tehat, fiiggetleniil attol, hogy a
negativ szereploket megbiintetik-e vagy sem, az
osszkep azt a vilagos iizenetet kozvetiti, hogy az
agresszio a problemak elintezesenek alkalmas
modszere.
Vajon az „elfogadhato” agresszio latvanya meg-
noveli-e annak valosziniiseget, hogy sajat eletimk-
ben is agressziohoz folyamodjunk, amikor valami
felbosszant benniinket? Nehany kiveteltol eltekint-
ve (Feschbach 1961) a kutatasok tiilnyomo tobbse-
ge igenlo valaszt ad erre a kerdesre. Legyen akar
elo (peldaul Baron es Kemper 1970), akar szimbo-
likus (peldaul Bandura 1965; Liebert es Baron
1972), az agressziv modell latvanya fokozza a ineg-
figyelok agresszidjat.
Az utolso kerdes, amit meg kell itt emliteniink,
kevesbe behatarolhato, mint az elozo ketto. Arrol
van szo, hogy az agresszio ismetelt latvanya erzeket-
lenne teszi a megfigyelot az emberi szenvedes kd-
vetkezmenyeivel szemben. Azt a sokkhatast es fel-
haborodast, amit az emberek nagy rcszcben a szel-
soseges eroszak altalaban kivalt, az eroszakos inge-
rek tobbszdri elofordulasa kioltja. Washington
rendorfonoket idezte Sandy Gandy, az egyik iijsag
rovatvezetoje 1991-ben: ,Amikor eroszakos cselek-
menyt elkoveto fiatalokkal beszelek, altalaban sem-
mi megbanast nem taniisitanak - egyszeruen nem
erzik, hogy amit elkovettek, moralisan helytelen.”
Tdbbfajta forrasbol is bizonyithato az ilyen
deszenzitizacios jelenseg (peldaul Cline, Croft es
Courrier 1973; Geen 1981; Thomas, Horton,
13.4. ABRA Habituadb az agresszio latvanya kovetkezteben.
(A) A kiserleti szemelyek izgalmas kosarlabda-merkozes vagy egy
eroszakot bemutatb tevemiisor ziideofelvetelet neztek meg, ame-
lyek egyforma mertekben voltak izgalomfokozo hatasiiak (a GBR
felfuto gorbeje szerint). (B) A valodinak tiinofizikai eroszakkal
vegzodo osszetlizesre kevesbe reagaltak azok, akik az eroszakot
bemutatb musort Idttak, mint a masik csoport. A teveben bemu-
tatott eroszak latvanya valosziniileg erzeketlenebbe tette oket a
„valo cletbeH” eroszakkal szemben (Thomas es mtsai 1977, 1.
kiserlete nyoman)
Lippincott es Drabman 1977). Az egyik ilyen vizs-
galatnak az eredmenyeit a 13.4. abran mutatjuk be
(Thomas es mtsai 1977, 1. kiserlet). A kiserleti
szemelyeket olyan kesziilekhez kapcsoltak, ame-
lyek az erzelmi valaszaikat az iigynevezett galvanos
borreakciok hirtelen megemelkedeset jeleztek.
Eloszor izgahnas kosarlabda bajnoki merkozes vagy
pedig eroszakos iniisor felvetelet neztek meg vide-
6n. Amint azt a 13.4. abra mutatja, a ket felvetel
(egeszeben veve) egyforman izgalomfokozo hata-
sii volt. Kesobb a szemelyek olyan rovid fizikai
eroszak es tulajdon ellen iranyulo tamadas szemta-
niiiva valtak, amelyrol azt gondolhattak, hogy iga-
zan megtortent. A 13.4. abra szerint azok, akik
elozetesen az eroszakos miisort lattak, kevesbe re-
agaltak erre, mint a masik csoport. Az eroszak
tevebeli latvanya valosziniileg erzeketlenebbe tette
oket „a valo eletbeli” eroszakkal szemben.
E folyamat hosszii tavii kovetkezmenyei melyse-
gesen lehangoloak. Az eroszakra adott erzelmi re-
akcioinkkioltodasaval az aldozatta valast (es masok
aldozatta tetelet) az elet tenneszetes velejarojanak
fogjuk tekinteni. Nehez az ilyen folyamatok hatasa-
it teljes mertekben felmemi. Am ha ezek a hatasok
makacsnak bizonyulnak, valodi fenyegetёst jelent-
hetnek a tarsadalom szamara.
360 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Teijiink at arra, hogyan nez ki a szemelyisegmeres
a kognitiv-szocialis tanulaselmelet nezopontjabol.
Ebben a reszben altalanos kerdesekkel foglalko-
zunk, es a meres hatteret kepezo gondolatmenetet
igyeksziink megvilagitani.
Harom kerdesre teriink ki. Az elso - a viselkedeses
megfigyelessel szemben - az onjellemzo modszerek
szeles kon'i hasznalatat erinti a szemelyisegvizsgalat-
ban. Emlekezziink vissza, hogy a tanulas kognitiv meg-
kozelitese a gondolatok viselkedesben betoltdtt szere-
pet hangsi'dyozza. Ilyen szempontbol termeszetes-
nek tunik, hogy az emberek beszamoloi sajat visel-
kedestendenciaikrol, kiilonbozo ismereteikroleser-
zeseikrol megfelelo es hasznos infonnacioforrasnak
tekintendok.
A masodik kerdes a mert valtozok fajtait eiinti.
Megint csak annak a feltetelezesnek megfeleloen,
hogy a kognitiv folyamatok a viselkedes fontos megha-
tarozoi, e nezopontbol a vizsgalatnak foleg ehnenybeli
valtozokra kell osszpontositania. Vagyis a viselkedes
felterkepezese helyett a vizsgalatokban gyakran azt
kerdezik a szemelyektol, hogyan ereznek bizonyos
helyzetekben, vagy milyen gondolatok futnak at a
fejiikben (szemleltetesiil lasd a 18.2. tablazatot). E
mutatokban kiilonosen fontosakakontrollra, meg-
kiizdesre, szemelyes hatekonysagra vonatkozo elva-
rasok. Ez a hangsiily termeszetesen nem meglepo,
ismerven az elvarasok kiilonds szerepet a viselkedes
ilyen iranyii magyarazataban.
A harmadik es egyben utolso kerdes az elozoek-
bol kovetkezik. A kognitiv-szocialis tanulasi megkoze-
lites meresi modszerei a helyzetek kiilonfele katego-
riaira adott valaszokra epitenek. Ez jellemzi a szeme-
lyiseg tanulasi megkozelitesehez kapcsolodo vizsgala-
ti modszereket altalaban is, annak a tenynek a tudo-
masulvetelevel, hogy a viselkedes egyik helyzetrol a
masikra gyokeresen megvaltozhat. A kognitiv-szocia-
lis tanulasi szemlelet azonban annyiban elter a
kondicionalaselineletek nezopontjatol, hogy na-
gyobb figyelmet fordit a helyzetek szemelyes eszlelese-
re, mint objektw meghatarozottsagara (Mischel 1973).
Az egyik hallgato peldaul iigy varhatja afilozofiaorat,
mint ami kitimo lehetoseget nyujt iij es iij dolgok
megismeresere, a masik hallgato viszont ugyanarra az
orara iigy tekint, mint ami tanulmanyi atlagat fenye-
geti. E megkozelites szerint a szemely kognitiv repre-
zentacioi hatarozzak meg, hogyan cselekszik, ennek
megfeleloen ezek nem hagyhatok figyelmen kiviil
a szemelyiseg merese soran.
13.2. TABLAZAT
A pszichologiai elmenyek merese nehez vizsgahelyzetekben
A tetelek elso csoportja (amelyekre dlfok.il skalan kellett valaszolni) a vizsgdra adott erzelmi valaszokat vizsgalja, a masodik
csoport pedig azokat a gondolatokat, amelyek a vizsgan nyiijtott teljesitmenyt megzavarhatjdk. (A tetelek Morris, Davis es
Hutchings — 1981 — tanulmcmyabol szarmaznak.)
Emocionalitas
Ugy erzem, gyorsan ver a szivem.
Olyan fesziilt vagyok, hogy gorcsben van a gyomrom.
Kellemetlen fesziiltseg gyotdr.
Ideges vagyok.
Ugy erzem, kitdr rajtam a panik.
Aggodalom
Buntudatot erzek.
Attol tartok, tobbet kellett volna tanulnom erre a vizsgara.
Ugy erzem, masok csalddni fognak bennem.
Ugy erzem, nem teljesitek olyan jol ezen a vizsgan, ahogy tudnek.
Nem vagyok biztos abban, hogy jol teljesitek ezen a vizsgan.
13. Szocidlis-kognitw tanuldselmeletek • 361
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Ter junk ra ket utolso temankra: kognitiv-szocialis
nezopontbol hogyan ragadhatok meg a viselkedes-
zavarok es milyen eljarasok javasolhatok kezelesiik-
re. E tenia targyalasa soran ismet osszekapcsoljuk a
kondicionalaselmeletek fogalmait a kognitivabb
jellegii fogalmakkal.
A viselkedeszavarok elmeleti
felfogasa
A kondicionalaselmeletek azt sugalljak, hogy az
alkalmazkodast zavaro erzelmek, mint peldaul a
felelem, klasszikus kondicionalas eredmenyei. Ha-
sonlokeppen, az alkalmatlan viselkedestendenciak
is lehetnek a korabbi megerositesi mintazatok ko-
vetkezmenyei. A kognitiv-szocialis tanulaselmelet
ennel tovabbmegy, es harom kulcsfontossagii te-
nyezore mutat ra: a behelyettesito kondicionalasra,
az elvarasokra es a megfigyeleses tanulasra.
A behelyettesito folyamatok szereperol szolo
elkepzelesek a korabbi elemzeseket ket ponton
modositjak. Eloszor is, az erzelmi valasz (peldaul a
felelem) kialakulasa nem feltetleniil igenyli, hogy
kozvetlen kapcsolatba keriiljiink az ingerrel. Behe-
lyettesito modon is elsajatithatunk erzelmi valaszo-
kat. Masodszor, a megjeleno viselkedesmintazatot
az is befolyasolja, ha mas emberek viselkedesenek
a kovetkezinenyeit megfigyelhetjiik. A behelyette-
sito megerosites meg akkor is formalhatja a visel-
kedest, ha a viselkedes nem adaptiv vagy nem kiva-
natos. A behelyettesito biintetes csbkkentheti ten-
denciankat valamely viselkedes megtetelere meg
akkor is, ha az valojaban adaptivnak bizonyulna.
Mindezeket a hatasokat velhetoen az elvarasok
kozvetitik (Bandura 1986). Ha azt varjuk, hogy eros
felelmet fogunk atelni a magasban (meg ha ez az
elvaras alaptalan is), keriilni fogjuk az ilyen helye-
ket. Ha azt vdrhatjuk el, hogy egyetertesre talal, ha
bantalmazunk valakit, akkor lehet, hogy meg-
tessziik. Ha az a varakozdsunk, hogy visszautasit
benniinket, aki tetszik nekiink, vagy hogy rosszul
fogunk teljesiteni a vizsgan vagy az „eletben ”, akkor
lehet, hogy eleve felhagyunk a probalkozassal.
Ezek az elvarasok kialakulhatnak kozvetlen tapasz-
talat, behelyettesito tapasztalat, masok iizenetei
vagy sajat okoskodasunk alapjan.
Barhogy is sajatitsuk el az elvarasainkat, cselek-
veseinkre es erzeseinkre igen nagy hatassal lehet-
nek. Kedvezotlen elvarasok megakadalyozhatjak,
hogy tovabbi erofesziteseket tegyiink mindazert,
ami irant ketsegeink vannak, igy megfosztanak a
sikernek meg az eselyetol is. Az a meggyozodes,
hogy nem leszi’ink sikeresek, az alacsony motivacio
es csokkent erofeszites mintazatat alakithatja ki,
amit tanult tehetetlensegnek neveznek (lasd meg
13.5. keretes szoveget).
A szocialis tanulasi megkozelites szempontjabol
a viselkedesi problemak utolso forrasa nemileg spe-
cifikusabb. A zavarok neha keszseghianyt tiikroz-
nek. A problemak abbol fakadnak, hogy a szemely
keptelen valami sziikseges vagy kivanatos dolgot
megtenni. A keszseghianyok egyik magyarazata a
megfigyeleses tanulas fogyatekossagaira utal. Bizo-
nyos teriileteken a megfelelo viselkedesformak hi-
anya gyakran abbol adodik, hogy soha nem voltak
jo modelljeink, akiktol tanulhattunk volna. Ha
nem tudjuk megtanulni, hogyan kell az elet tobbe-
kevesbe fontos dolgaiban eljarni (peldaul fozni,
6ran jegyzetelni, tancolni stb.), akkor eletviteliink-
ben zavarok tamadhatnak.
Vegyiik eszre, hogy a keszseghiany az elvarasok
fejlodesere is hatassal lehet. Azok a szemelyek, akik
tudjak, hogy bizonyos jartassagoknak nincsenek
birtokaban, kedvezotlen kovetkezmenyeket vete-
leznek elore azokban a feladatokban, ahol ezekre
ajartassagokra sziikseg van. (Azok az emberek pel-
daul, akik azt gondoljak magukrol, hogy nincsen
meg a megfelelo szocialis jartassaguk, a leheto leg-
rosszabbra fognak szamitani minden uj tarsas hely-
zetben.) Az ilyen jartassagok birtokaban levok vi-
szont iigy erezhetik, hogy szemelyes ellenorzest
gyakorolnak a helyzetek folott (Lefcourt es mtsai
1985).
A keszseghianyok terapiaja
modellkovetessel
Bizonyara nem okoz meglepetest az a felfedezes,
hogy a modellkovetes fontos szerepet jatszik a kog-
nitiv-szocialis tanulasi nezoponthoz kotodo terapi-
as eljarasokban. A modellnyiijto eljarasokat ket
teriileten hasznaljak: a keszseghianyok es az erzel-
mi problemak kezeleseben.
362 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
13.5. Tehetetlenseg: escttanulmaiiy egy elmeletrol '?
. ** ......
A tanult tehetetlenseg fogalma abbol a felfedezesbol
szarmazik, hogy ha kutyak fajclalmas, ugyanakkor elke-
riilhetetlen aramiitesek sorozatat kcnytelenek elvisel-
ni, akkor ez megneheziti, hogy elkerulesi vagy mene-
kiilesi valaszt sajatitsanak el meg akkor is, amikor ez a
valasz mar megvalosithato lenne (Overmier es Selig-
man 1967; Seligman es Maier 1967). Ez a felfedezes
emberekkel vegzett vizsgalatok aradatat idezte elo. Az
ilyen kutatasok jellegzetes eljarasa soran azt vizsgaljak,
hogy milyen hatassal van a hosszan tarto kudarc a
kesobbi teljesitmenyre. A tartos kudarc gyakran ne-
gativ, sot rombolo hatast gyakorol a kesobbi teljesit-
menyre (peldaul Hiroto es Seligman 1975; Miller es
Norman 1979; Roth 1980). Ez a felfedezes bizonyos
viselkedeszavarok, peldaul a depresszio elemzese szem-
pontjabol kiilonds jelentoseggel bir (Abramson,
Seligman es Teasdale 1978; Abramson, Metalsky es
Alloy 1989).
A tehetetlenseg elmeleteinek fejlodese izgalmas
esettanulmany targya lehet. Kiilonosen erdekes, ha
osszevetjuk a 13.2. keretes szoveg temajaval - a kondi-
cionalasi es kognitiv szocialis tanulasi elmeletek viszo-
nyaval. A tehetetlensegi hatas elso magyarazata, bar
kisse lazan, a kondicionalas elveire eptilt. Az elkeriilhe-
tetlen aramtitessel talalkozas nyoman az allat azt tanul-
ja meg, hogy a kovetkezmeny (a fajdalom megsziinese)
nem fiigg a sajat viselkedesetol (az elkeriilesi probalko-
zasoktol). Az eredmeny az erofeszitesek csokkenese
lesz. egeszen addig, amig az allat mar egyaltalan nem
probalkozik. A tanult tehetetlensegkifejezes onnan szar-
mazik, hogy az allat mintha azt tanulna meg, hogy az
aramiitesekkel szemben nines mit tennie. A kondicio-
nalaselmelet fogalmaival kifejezve: az elozetes kezeles
kioltja a menekiilesi kiserleteket. Az allat egyszeruen
mar akkor sem probalkozik az elkeriilessel, amikor az
mar hatasos lenne.
Amikor aztan emberekre is kiteijesztettek ezeket
a kutatasokat, az elmelet termeszetszeriileg valt foko-
zatosan egyre inkabb kognitiv jellegiive. Az emberi
tehetetlenseg magyarazatai altalaban a jovobeli ko-
vetkezmenyek elorejelezhetetlensegenek (Abram-
son es mtsai 1978) vagy azok ellenorizhetetlensege-
nek elvarasan alapulnak (Wortman es Brehm 1975).
Egyszerubben fogalmazva, a szemely (atmenetileg)
azt az elkepzelest alakitja ki, hogy nem szainithat cse-
lekedetei jo kimenetelere, mert az nem az 6 tetteitol
fiigg.
A tehetetlenseg legiijabb magyarazatai mas kogni-
tiv folyamatokkal is szamolnak. Tobb elemzes is hang-
siilyozza az attribucios valtozok jelentoseget annak ma-
gyarazataban, hogyan alakulhatnak ki rossz kovetkez-
menyekre vonatkozo elvarasok (Abramson es mtsai
1978; Miller es Norman 1979; Roth 1980). Ugy tunik,
ebben a behelyettesito es verbalis-szimbolikus folyama-
tok is fontos szerepet jatszanak. Ha azt figyeljiik meg
peldaul, hogy ha valaki mas nem tapasztal egyiittjarast
viselkedese es annak kovetkezmenyei kozott (foleg, ha
azt is gondoljuk, hogy az illeto kepessegei nagyjabol
megegyeznek asajatunkeval), azkarosithatjaviselkede-
siinket is (Brown es Inouye 1978; DeVellis, DeVellis es
McCauley 1978). Ezek a kiilonbozo hatasok arra utal-
nak, hogy az ellenorizhetedenseg ismerete, nem pedig a
valos ellenorizhetetlenseg a perdonto a tehetetlenseg
jelen segeben.
Ha mindezt meg mindig nem talalnank elegge
kognitivnak, akkor egy masik megkozelites a fentieket
a gondolkodasi folyamatok ujabb rc tegevel boviti to-
vabb. Az elkepzeles (Frankel es Snyder 1978; Snyder,
Stephan es Rosenfield 1978) szerint elhuzodo kudarc
utan azert teljesitiink rosszul, mert a kudarc az onerteke-
lesiinket fenyegeti. Ahelyett, hogy azt a kockazatot vallal-
nank, hogy legkozelebb iigyedennek bizonyulunk, inkabb
abbahagyjuk a probalkozast. Az erofeszites visszavonasa
ugyan elosegit bizonyos presztizsmento attribt'iciot, de
ekozben (ironikus modon) eppen azt a gyenge teljesit-
menyt eredmenyezi, amitol eredetileg feltiink (az ezt ala-
tamaszto bizonyitekokat lasd Frankel es Snyder 1978).
Mikozben tehat az allati kondicionalast vizsgalo
laboratoriumokban felfedezetl jelensiget az emberi
viselkedesre is kiterjesztettek, a jelenseget vizsgalo ku-
tatok egyre tobb kognitiv folyamatot vezettek be a
jelenseg magyarazataba. Ez az eljaras azonban tobb
kerdest is felvet. Vajon ugyanazok a folyamatok erve-
nyesek-e az emberi tehetetlensegre, mint a tobbi faj
eseteben? Nem valoszinii, hogy barki is amellett akarna
ervelni, hogy a kutyak azert hagyjak abba menekiilesi
probalkozasaikat, mert feltik az onertekelesiiket. De
mit mondhatunk a tobbi folyamatrol - az expek-
tanciarol es az attribucior61?Jelenleg nines egyertelmii
valasz ezekre a kerdesekre.
13. Szocidlis-kognitw tanuldselmeletek • 363
Bizonyos hianyzo viselkedesmodokat vagy kesz-
segeket, amelyek az alkalmazkodast szolgaljak,
gyakran modellek segitsegevel lehet potolni. Ab-
ban a helyzetben, amelyben a szemely keszsegei
nem bizonyultak elegsegesnek, a modell mintat
nyiijthat a megfelelo viselkedesre a szoban forgo
helyzetben. A megfigyelot (a terapiaban reszt vevo
szemelyt) aztan arra batoritjak, hogy ismetelje meg
a latott viselkedest. Ez az ismetles lehet nyilt (valodi
cselekves) vagy rejtett (a viselkedes mentalis gya-
korlasa). Valojaban a modellkovetes is lehet rejtett,
ha a szemelynek azt mondjak, hogy kepzeljen el
valaki mast, aki adott cselekvest vegez megfelelo
forgatokonyv alapjan (Kazdin 1975).
A modellkovetes elvileg barmilyen keszsegbeli hi-
anyossag potlasara alkalmas lehet. Ennek ellenere az
ezen a teriileten vegzett kutatasok kozeppontjaban
leginkabb az alapveto szocialis jartassagok (peldaul
La Greca es Santogrossi 1980; La Greca, Stone es Bell
1983; Ross, Ross es Evans 1971) es az onervenyesites
vagy asszertivitas (Goldfried es Davison 1976; Kazdin
1974,1975; McFall es Twentyman 1973; Rosenthal es
Reese 1976) allnak. Onervenyesitesrol akkor beszel-
hetiink, amikor ugy lepiink fel jogaink erdekeben,
hogy masok jogait nem sertjiik. Neha nehez lehet
eldonteni, hogyan viselkedjiink kello hatarozottsag-
gal (asszertivitassal) a nehez helyzetekben, de a meg-
felelo valaszt nyijjtd modellek ebben sokat segithet-
nek (kiilonosen, ha kis gyakorlassal lehetove valik,
hogy a megfelelo viselkedesi magunk is biztosan veg-
re tudjuk hajtani).
A keszsegbeli hianyokkal foglalkozo terapiak-
ban a megfigyeleses tanulas es a behelyettesito
megerosites szerepe gyakran osszemosodik. Van-
nak azonban helyzetek, amikor inkabb az egyik
kerekedik feliil. Bizonyos esetekben a szo szoros
ertelmeben nem tudjuk, hogyan viselkedjiink. Ilyen-
kor a megfigyeleses tanulas a fontosabb, mert uj
valaszokat kinal. Mas helyzetekben nem azt nem
tudjuk, hogy mit kellene tenni, hanem inkabb az-
irant vannak ketsegeink, hogy kello eredmenyre
vezet-e, ha azt tessziik. Ezekben az esetekben a
behelyettesitomegerositesnek jut nagyobb szerep.
Modellkovetes es a felelem legyozese
A modellkovetes es a felelemmel kapcsolatos visel-
kedeszavarok targyalasakor ketfajta modellt kiilon-
boztethetiink meg: folenyt mutato es megkiizdo
modelleket (peldaul Meichenbaum 1971). Afole-
nyes modell semmilyen felelmet nem mutat olyan
helyzetben, amelyben a terapiaban reszt vevo sze-
mely fel. Ez a fajta modell feltehetoen a kondicio-
nalt felelmi valasz behelyettesito kioltasa reven fejti
ki hatasat, mivel a megfigyelo azt lathatja, hogy a
modell semmifele aggodalmat nem el at (M. C.
Jones 1924; lasd meg Denney 1974).
Ezzel szemben a megkiizdo modell eloszor felni
latszik, de legyozi felelmet, es megbirkozik a hely-
zettel. Az ilyen modell hatekonysagahoz feltetelez-
hetoen az sziikseges, hogy a modell ugyanabban a
helyzetben legyen, mint a megfigyelo, es (eszrevehe-
toen) aktiv erofeszites reven gyozze le felelmet.
Ebben sokkal nagyobb szerepet jatszanak kognitiv
hatasok, mint a folenyes modell eseteben. Bar a
bizonyitekok nem teljesen egybehangzoak, a fele-
lem terapias kezeleseben a megkiizdo modellek
hatekonyabbnak tiinnek, mint a folenyes modellek
(Kornhaber es Schroeder 1975; Meichenbaum
1971). Ez a kognitiv folyamatoknak a felelem lekiiz-
desben jatszott hatekony szerepet igazolja.
Meg kell kiilonboztetniink az olyan modellko-
vetest - amelyben a megfigyelo csak megfigyel - az
iigynevezett resztvevo modellalastol, amelyben a
modell (gyakran a terapeuta) a masik szemely elott
hajtja vegre a viselkedest, aki azutan megismetli azt.
A resztvevo modellnyiijtas altalaban nagyon sok
verbalizalassal, utasitassal es szemelyes megerosi-
tessel jar, ezert jobban igenybe veszi a terapeutat,
viszont igen hatekony viselkedesmodosito eljaras
(peldaul Bandura 1982a; Bandura, Adams es Beyer
1977).
A konkret felelmek jellegzetes modellkoveto
terapiajaban a modell megkozeliti a rettegett in-
gert, kontaktusba lep es hatekonyan banik vele.
Mikozben ezt teszi, hangosan beszamol erzeseirol
es azokrol a mentalis strategiakrol, amelyeket a
megkiizdesre hasznal. Aztan a kezeles alatt allo
szemely probalja ugyanezt tenni, eloszor a terape-
uta segitsegevel, aztan onalloan. Ezt a modszert
szamos teriileten alkahnaztak hatekonyan a fele-
lem csokkentesere es a megkiizdesi erofeszitesek
novelesere. Sikeresen alkahnaztak peldaul az alla-
toktol - kutyatol es kigyotol - valo felelem (Bandu-
ra, Grusec es Menlove 1967; Bandura es Menlove
1968; Adams es Beyer 1977), a sebeszeti beavat-
kozasok, injekcio es a fogorvosi kezeles altal kel-
tett felelem (Melamed es Siegel 1975; Melamed,
364 •
Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
Ha azt latjak, hogy valaki mas sikeresen kiizd meg azzal, amitol
[clunk, akkor az segithet abban, hogy kifejlesszuk a sikeres
rnegkilzdes kepesseget
Weinstein, Hawes es Katin-Borland 1975; D. T. A.
Vernon 1974), valamint vizsgadrukk eseten (Cooley
es Spiegler 1980; Malec, Park es Watkins 1976;
Sarason 1975).
A hatekonysagelvarasok terapias
megvaltoztatasa
Az elobbiekben felvazolt kutatas azt jelzi, bogy az
olyan modell, aki kepes megkiizdeni a nehezsegek-
kel, segithet felehneink lekiizdeseben. De hogyan
tortenik mindez? Bandura (1977b) szerint ezek a
hatasok a viselkedesmodositas atfogobb elvei szem-
leltetik. Nevezetesen, ha a terapia hatasos (barmi-
lyen modszert is alkalmazzunk), akkor a hatasat a
helyzetek kezeleset illeto szemelyes hatekonysager-
zes novelesen keresztiil fejti ki. Amikor a modell azt
mutatja, hogy kepes legyozni a felelmet, akkor ez-
zel a megfigyeloben annak az erzesnek a kialakula-
sat segiti eld, hogy 6 is le tudja kiizdeni a felelmet.
A szemelyes hatekonysag eszlelese tehat fokozott
erofeszitest es kitartast eredmenyez.
Ezeket a fejezetben korabban mar bevezetett
elkepzeleseket szamos, a terapias folyamatrol szolo
tanulmanyban ellenoriztek (peldaul Avia es Kanfer
1980; Bandura es mtsai 1977; Bandura, Adams,
Hardy es Howells 1980; Bandura es Schunk 1981;
DiClemente 1981; Gauthier es Ladouceur 1981).
Szemlelteteskent vegyiik szemiigyre Bandura es
munkatarsai (1977) egyik kiserletet, amelyben ki-
gyoktol irtozo szemelyekkel harom helyzetben fog-
lalkoztak. A resztvevo modellalas helyzetben a ki-
serleti szemelyek azt figyelhettek meg, amint a te-
rapeuta egyre veszelyesebb dolgokat muvel egy elo
kigyoval. Ezt kovetoen a terapeuta segitsegevel a ki-
serleti szemely is megprobalta e muveletek jo reszet
vegreliajtani. A csak modellnyujto helyzetben a sze-
melyek lattak a modellt, de ok maguk nem gyakorol-
hattak a muveleteket. A kontrollcsoport tagjait sem-
milyen terapias eljarasnak nem vetettek ala.
A kiserleti szemelyeket a terapia elott es utan is
viselkedeses elkeriilesi probakon teszteltek. A pro-
bak soran egyre szorongaskeltobb tevekenysegeket
kellett vegrehajtaniuk a kigyoval segitseg nelkiil. A
szemelyek osztalyoztak azt az elvarasukat is, hogy
mennyire lesznek kepesek az elkeriilesi teszt pro-
bait vegrehajtani. Az osztalyozast haromszor vegez-
tek el - a viselkedeses eloteszt utan es a viselkedeses
utoteszt elott es utan. Ez az dnjellemzes kepezte az
eszlelt szemelyes hatekonysag mutatojat.
A 13.5. A abra tanusaga szerint a resztvevo mo-
dellalasnak nagyobb hatasa volt a megkozelito vi-
selkedesre, mint a gyakorlas nelkitli modellkovetes-
nek, amelynek viszont a kezeles teljes hianyanal
volt nagyobb hatasa. Ezek a viselkedesbeli kiilonb-
segek parhuzamba voltak allithatok a hatekonysag-
ra vonatkozo allitasokkal (13.5. В abra). Tovabba -
kiildnosen a resztvevo modell csoportban - mind
a megkozelito viselkedes, mind a hatekonysagi ite-
letek generalizalodtak egy olyan kigyora is, amely
eszrevehetoen kiilonbozott attol, amelyik a kiser-
letben szerepelt.
Bandura szerint ezek az eredmenyek tobb meg-
allapitasat is alatamasztjak (ezek reszletesebb atte-
kinteset lasd Bandura 1986). A legaltalanosabb
megallapitasa az, hogy a hatekonysagi elvarasok
valtozasai viselkedeses valtozasokat kozvetitenek.
Vagyis a viselkedes azert valtozik meg, mert valtozas
allt be a hatekonysagi elvarasokban. Ket masik
megallapitasa a hatekonysagi eszleleseket megha-
tarozo tenyezoket erinti. Vegyiik eszre, hogy ebben
a vizsgalatban az elvarasosztalyzatok arra a terapias
beavatkozasra valtoztak a leginkabb, amelyben a
szemelyeknek alkalmuk volt bebizonyitani maguk-
13. Szodalis-kognitw tanuldselmeletek • 363
13.5. ABRA A felelmetes inger meg-
kozelitesmek (A) es a sajat liate-
konysag megitelesenek szintje (B).
Mind a viselkedest, mind a hate-
konysagi percepciot ertekeliek a tera-
pia elott (mindket abra bal oldalan)
es utan (mindket abra jobb olda-
Idn). A hatekonysagi eszleleteket a
viselkedeses utoteszt elott es kozvetle-
nul utana is mertek (Bandura,
Adams es Beyer - 1977 - alapjan)
nak, hogy kepesek megkiizdeni a helyzettel (reszt-
vevo modellalas csoport). Ez jol illeszkedik Bandu-
ra elkepzelesehez, miszerint a tenyleges teljesit-
meny hat leginkabb a hatekonysageszlelesre.
A vizsgalat masik hatast is alatamaszt, amely befo-
lyassal bir a hatekonysagi eszleletekre. A csak modell-
nyiijto csoport ngyanis tiiltett a kontrollcsoporton, es
szinten a hatekonysag erosebb erzeserol szamolt be.
A kovetkezmenyek behelyettesito eszlelesenek ugyan
nines olyan eros hatasa, mint a szemelyes eredme-
nyeknek, de hatarozottan van szerepiik. Bandura
(1977b) azt is allitja, hogy a szobeli meggyozes es az
erzelmi arousal is befolyasolhatja a hatekonysag esz-
leleset, bar ezekkel a vizsgalat nem foglalkozott.
Bandura elmelete figyelemre melto erdeklo-
dest es nemi biralatot is kivaltott (a mellette es
ellene szolo ervek megtalalhatok Rachman 1978-as
cikkeben). A vitaban leginkabb azt a kerdest fesze-
getik, hogy a hatekonysagi eszlelesek a viselkedes
okai vagy csupan kovetkezmenyei-e, de felmeriiltek
mas kerdesek is. Peldaul ugy tunik, nem minden
ember szamara hasznos, ha a hatekonysagi elvara-
sokra osszpontosit. Sokan jobban szeretik, ha a
viselkedesvaltozasert valami mast tehetnek felelos-
se (Chambliss es Murray 1979; valamint Burger
1989). Ez ahhoz a kerdeshez vezet, hogy vajon a
szemelyes hatekonysag eszlelese a donto, vagy egy-
szeriien az az elvaras, hogy a kivant eredmenyek be
fognak kovetkezni (Carver es Scheier 1983,1986).
Oninstrukciok es a kognitiv
viselkedesmodositas
Az utolso terapias modszer, amirol emlitest te-
szfink, a kognitiv viselkedesmodositas (Meichen-
baum 1971, 1972, 1977; Meichenbaum es Good-
man 1971). Ez a megkozelites azon a feltetelezesen
alapul, hogy a problemak azokbol a csekely hate-
konysagii vagy rombolo gondolatokbol szarmaz-
nak, amelyek eszrevetleniil beferkoznek a fejiink-
be. Gyakran elhitetjiikmagunkkal, hogy problema-
ink nagyobbak vagy joval nehezebben megoldha-
toak, mint amilyenek valojaban, sot azt is, hogy
egyaltalan nem tudunk veliik megbirkozni. Ha
rossz eredmenyre szamitunk, nem is probalko-
zunk. A kognitiv viselkedesterapiak celja, hogy ra-
vezessek a szemelyeket a hibas, az alkalmazkodast
gatlo (maladaptiv) gondolkodasmodjukra es meg-
tegyek a megfelelo kiigazitasokat.
E folyamat soran a szemelyt megtanitjak arra,
hogyan azonosithatja a negativ vagy zavaro gondo-
latait idezo ingereket. Ezutan a terapeuta es a kli-
ens a zavaro, negativ gondolatok felvaltasara kidol-
goznak egy sor adaptiv es mukodokepes utasitast
(13.3. tablazat). Ez utobbiak altalaban a kovetkezo
strategiat kovetik: (1) A helyzet olyan konkret
dsszetevokre torteno lebontasat, amelyekkel egyen-
kent mar meg lehet birkozni; (2) aimak tudoma-
sulvetelet, hogy leteznek problematikus erzelmek.
366 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
ligymint szorongas, harag vagy felelem, de azok
nem feltetleniil keritenek hatalmukba benniinket;
(3) olyan viselkedeses eszkozok alkalmazasat,
amellyel a helyzet hatekonyan kezelheto, elkeriilve
az amiatti folyamatos aggalyoskodast, hogy vajon
jol fognnk-e teljesiteni.
A megkiizdesi kiserlet utan az onmagunkra vo-
natkozo allitasok meg egy kategoriajat bevezetik.
Ez azt hangsiilyozza, hogy a megkiizdesi kepesse-
gek fejlodese fokozatos - ha meg nem ment olyan
jol, mint remeltiik, legkozelebb majd jobban fog
sikeriilni. Az ilyen jellegti, onmagunkra vonatkozo
allitasok meggatoljak, hogy elbatortalanodjunk
(vagyis hogy kedvezotlen elvarasokat fejlessziink
ki). Ha az ilyen mentalis alhtasokat mar kidolgoz-
tuk es megtan ultuk, akkor minden olyan alkalom-
mal es helyzetben kiprobalhatjuk es gyakorolhat-
juk, amely a kezelni kivant zavarral osszefiiggesben
van, azzal egy kategoriaba tartozik.
A kognitiv-viselkedeses terapiak gyakran olyan
konkret problemakra osszpontositanak, mint pel-
daul a vizsgaszorongas (Meichenbaiun,1972), a
diih (Novaco 1978),afizikaifajdalom (Turk 1978)
vagy a gyermeki impulzivitas (Meichenbaiun es
Goodman 1971). A dolgok termeszetebol adodoan
nyilvanvalo, hogy mas stresszkelto helyzetekre be-
kovetkezo generalizacioval is szamolhatunk. Az
egyik vizsgalat eredmenyei szerint peldaul a vizsga-
szorongas kezelesere elsajatitott megkiizdesi ke-
pessegek altalaban csokkentik a szorongast, javitjak
az iskolai teljesitmenyt es fokozzak a sajat hatekony-
sag generalizalt erzeset (Smith 1989). A stressz
elleni „beoltas” kifejezessel hivatkoznak olykor ar-
ra a treningre, melynek soran arra tanitjak meg a
resztvevoket, hogy ezeket az eljarasokat ne pusztan
az adott problemara, hanem a stresszkelto eseme-
nyek szeles korere alkalmazzak (Meichenbaiun
1985).
13.3. TABLAZAT
Peldak a kognitiv terapiaban hasznalatos megkuzdo allitasokra
A terapia celja az itt fdsoroltakhoz hasonlo hatekony bninstrukdok gyalwroltatasa. Ezek valtanak fel azokat a negativ
gondolatokat, amelyekkel stressz- vagy felelemkelto helyzetekben altalaban megtomjilk a fejwnket (Meichenbaum — 1974
— alapjan)
Felkeszilles a stresszingerre
Pontosan mit is kell tennem?
Keszithetek egy tervet, hogy mit kezdjek vele.
Semmi aggodalom, az aggodalmaskodas nem vezet sehova.
Csak semmi rosszat magamrol - gondolkozzunk csak esszeruen.
Szembenezes es megkuzdes a stresszorral
Egyszerre mindig csak egy lepes, es marts tudom kezelni a helyz.etet.
Az orvos enol a szorongasrol mondta, hogyjelentkezni fog. Csak arra emlekeztet, hogy elo kell vennem
megkiizdesi tudomanyomat.
Nem kell egyszerre megszabadulni minden felelemtol - csak kezben kell tartani.
Ha ram tor a felelem, egyszeruen leallok.
A jelenre kell osszpontositanom, itt es most mit kell tennem.
A megkiizdesi kiserlet utan
Minden egyes alkalommal jobb lesz, ha ezt a modszert hasznalom.
Elegedett lehetek, szepen haladtam elore.
13. Szocidlis-kogriitw tanuldselmeletek • 367
OSSZEFOGLALAS________________________________
A kondicionalas-megkozelitessel valo elegedetlen-
seg a tanulasi elmeletek masodik generaciojanak
kidolgozasahoz vezetett. Ezek az elmeletek egyfelol
kognitivak, mert a gondolkodasi folyamatok visel-
kedesben betoltott szerepet hangsulyozzak, masfe-
161 szocialisak, mert azt sem tagadjak, hogy az em-
berek gyakran tanulnak egymastol. Ezeknek az el-
meleteknek tobb aspektusat tekinthetjiik a kondi-
cionalaselmeletek tovabbfejlesztesenek, bar e fejle-
menyek kozelebbi vizsgalata megkerdojelezi inaguk-
nak a kondicionalasi elveknek az ervenyesseget is.
A kondicionalaselmeletek tovabbi kidolgozasa-
kor a viselkedes formalasaban a szocialis megerosites-
re helyezik a hangsiilyt A szocialis megerositest, pel-
daul az egyetertest vagy elfogadast onmagunkra is
alkalmazhatjuk. Mivel az emberi lenyek rendelkez-
nek az empatiara (az erzelmek behelyettesiteses atve-
telere) valo kepesseggel, a klasszikus kondicionalas
behelyettesito modon is bekovetkezhet. A megerosi-
test es biintetest is megtapasztalhatjuk behelyettesito
modon, vagyis a viselkedestendenciainkra valaki mas
viselkedesenek kovetkezmenyei hatnak. A diszkrimi-
nacio es generalizacio funkcioit ezek az elmeletek
olyan jelensegekre teijesztik ki, mint a jelentes-
generalizacio. E felfogas szerint az emberi tanulas
nem minden esetben felhalmozodo jellegu, gyakran
tanulunk szabalyokat es alkalmazzuk oket uj helyze-
tekre.
Az emberi tanulas sok mozzanatat magyarazza az
az elv, hogy az elkovetkezendo esemenyekre es azok
kimenetelere vonatkozo elvarasaink fontos szerepet
jatszanak a valaszaink meghatarozasaban. A kutatok
leginkabb ket elvarasfajtara osszpontositottak. Rotter
szerint azok, akik arra szamitanak, hogy eredmenye-
iket sajat cselekedeteik hatarozzak meg (belso kont-
rollos szemelyek), tanulnak a megerositesekbol,
szemben azokkal (kiilso kontrollos szemelyek), akik
arra szamitanak, hogy eredmenyeik fiiggetlenek sajat
tetteiktol. Bandura szerint a szemelyes hatekonysag
vagy kompetencia eszlelese hatarozza meg, hogy ki-
tartunk-e stresszteli koriilmenyek kozott is.
A szemelyiseg e megkozelitesenek egyik vetiilete
— a viselkedestendenciak megfigyeleses tanulas iitjan
valo elsajatitasa - mar teljesen fiiggetlen a kondicio-
nalas elveitol. Ez a folyamat mindossze annyit kivan
meg, hogy a megfigyelo odafigyeljen a modelire (aki
valamit tesz), emlekezeteben megorizzen vala-
mennyit abbol, amit latott (altalaban vizualis vagy
verbalis emlekkep formajaban), es meglegyenek a
megfelelo kepessegei arra, hogy megismetelje a
latott viselkedest. Az elsajatitasnak ezt a folyamatat
nem befolyasoljak kozvetleniil a megerositesi kon-
tingenciak, bar a megerosites kozvetetten befolya-
solhatja, hogy a megfigyelo mennyi figyelmet szen-
tel a modellnek. Masreszt viszont az elsajatitott
viselkedes spontan vegrehajtasat nagyban befolya-
soljak az eszlelt megerositesi kontingenciak.
Nem nehez eszrevenni, hogy a kognitiv szocialis
tanulas kiilonbozo folyamatai milyen fontos szerepet
jatszanak sok teriileten. Bovebben foglalkoztunk a
nemi szerepek elsajatitasaval, az agresszivitasra valo
hajlammal es a sziiksegletkielegites kesleltetcsere
szolgalo strategiakkal.
A szemelyisegmero modszerek ebben a keretben
onjellemzo eszkozokre epiilnek. Ezek koziil sokat
olyan szubjektivjegyek meresere terveztek, mint pel-
daul az erzesek, ismeretek, elvarasok (miutan e meg-
kozelites ezekre a viselkedesmeghatarozokra helyezi
a hangsiilyt). Ujabban egyre jelentosebbek azok a
vizsgalatok, amelyek a szemely sajat helyzetdefini cioit
helyezik eloterbe.
Viselkedeszavarok kialakulhatnak behelyettesito
es kozvetlen tanulas iitjan is. Abbol is problemak
adodhatnak, ha az embereknek nem volt lehetose-
giik arra, hogy a sziikseges viselkedesmodokat
megfelelo modellektol tanuljak meg. A kognitiv-
szocialis tanulasi megkozelitesen alapulo terapias
eljarasok gyakran modellkoveto folyamatokat fog-
lalnak magukba: a megfigyeleses tanulas lehetove
teszi a keszseghianyok megsziinteteset, vagy behe-
lyettesito megerosites reven bemutatjak, milyen
hasznosak lehetnek a megkiizdesi jartassagok.
Ezek az eljarasok akkor tunnek a leghatekonyabb-
nak, amikor a szemelyek a terapeuta iranyitasa
mellett maguk is elvegzik a problematikus viselke-
dest, ami Bandurat annak a kovetkeztetesnek a
levonasara kesztette, hogy a tanulast a hatekonysag
novekvo erzese kozvetiti. Mas terapiak azt hangsii-
lyozzak, hogy gyakran az okoz gondot, hog}’negativ
gondolatokat apolunkafejiinkben. Ezek a terapiak
arra tanitanak, hogy felhagyjunk az ilyen onma-
gunkra vonatkozo negativ allitasokkal es ezeket
olyanokkal helyettesitsiik, amelyek az aktiv meg-
kuzdest hangsulyozzak.
368 • Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva
KULCSFOGALMAK_^____.____...................
Androginia: A ferfias es noies tulajdonsagok egyiit-
tes elofordulasa.
Behelyettesito (vikarialo) erzelmi arousal: Masok
erzelmeinek atelese, mas neven empatia.
Behelyettesito (vikarialo) klasszikus kondiciona-
las: Olyan kondicionalas, amelyben az UR em-
patia reven jelenik meg.
Behelyettesito (vikarialo) megerosites: A valaki
mas altal tapasztalt megerosites hatasa a sze-
mely viselkedesere.
Folenyes modell: Az a modell, aki nem mutat felel-
met.
Hatekonysagelvaras: Bizonyossag abban, hogy va-
lamit kepesek vagyunk sikeresen megcsinalni.
Incentiv: Valamely viselkedeskovetkezmeny szub-
jektiv erteke.
Jelentesgeneralizacio: Valamely jelentesdimenzio
menten torteno altalanositas.
Keszseghiany: A sziikseges viselkedes vagy jartassag
elegtelensege vagy hianya.
Kognitiv viselkedesmodositas: Olyan terapias elja-
ras, amely a viselkedest a gondolkodasi minta-
zatok megvaltoztatasaval probalja modositani.
Kontrollhely: Abbol a meggyozodesbol adodo sze-
melyisegdimenzio, hogy viselkedestink kovet-
kezmenye tollink vagy kiilso eroktol fiigg.
Megfigyeleses tanulas: Uj viselkedesi keszseg elsa-
jatitasa valaki mas megfigyelese reven.
Megkiizdo modell: Olyan modell, aki vegiil lekiizdi
kezdeti felelmet.
Nemi szerep: Olyan viselkedesformak, amelyeket
inkabb az egyik, mint a masikhoz nemhez
kapcsolunk.
Onkontroll: Sajat viselkedesiink szabalyozasa, oly-
kor korlatozasa.
Onmegerosites: Valamely sikeres cselekedetert dn-
magunknak adott jutalom.
Resztvevo modell: A nehezseget okozo viselkedes
gyakorlasa a terapeuta mint modell segitsege-
vel.
Stressz elleni „beoltas”: Olyan kepessegek kifej-
lesztese terapias titon, amelyek segitsegevel a
stresszorok szeles skalajaval lesziink kepesek
megkiizdeni.
Szimbolikus modellek: A sajtoban, mozifilmeken
vagy teveben megjeleno modellek.
Szocialis megerosites: Mas szemely(ek)tol kapott
dicseret, szeretet, elfogadas vagy egyetertes.
Tanult tehetetlenseg: A motivacio es erofeszites
alacsony szintje kontrollalhatatlan helyzetek
sorozatos atelese nyoman.
uroszo
A HATODIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
/1 szemelyiseg tanulasi nezopontja igen jelentos hatast
gyakorolt napjaink szemelyisegpszichologusaira - kiilonosen azokra a kutatokra,
akik aktfvan reszt vesznek a szemelyiseg laboratorimni-kiserleti (anulmanyozasaban,
es azokra a klinikusokra is, akik a viselkedesterapiak fenykoraban vettek reszt a kepzes-
ben. Ezt a ket csoportot a tanulasi nezopont ket kiilonbozo okbol vonzotta. Ez a ket ok
egyben e megkozelites erossegeit is jelenti.
Eloszor is a tanulasi megkozelites - minden megelozo elmelettol elteroen — a
kiserleti kutatas olvasztotegelyebol bontakozott ki. Ebben a szemleleti kcretben az
elkepzeleseket lesztelheto - igazolhato vagy cafolhato - formaban kellett megfogalmaz-
ni. Sok elkepzelest valoban koriiltekintoen vizsgaltak, es az azokat alatamaszto bizonyi-
tekok tekintelyesnck mondhatok. Ez az empirikus anyag alapveto fontossagu. A kutatok
szamara megnyugtat 6 erzes, ha olyan szemelyisegelmelettel dolgozhatnak, amely koriil-
tekinto, objektiv megfigyelessel igazolhato. Ц
A tanulasi megkozelites vonzereje masodszor a viselkedes^ illetve akognitiv-
viselkedesterapias eljarasok hatekonysagabol adodik. A klinikai pszichologusok azt
figyeltek meg, hogy az emberi viselkedeszavarokjelentos resze viszonylag egyszeru
eljarasokkal hatekonyan kezelheto. Ennekafelismerese nyoman kezdteka klinikai
pszichologusok is alaposabban utanajami azoknak az elveknck, amelyek ezeket az
eljarasokat megalapozhatjak. A tanulasi nezopont azert tunik fontosnak es hilie-
tonek e pszichologusok szamara, mert viszonylag jol magyarazza a viselkcdcsval-
toztatas altaluk alkalmazottt eljarasainak hatekonysagat.
Bar sok pszichologus velekedik kedvezoen a tanulasi nezopontrol, az elmclet-
nek megvannak a maga problemai es kritikat is kapott eleget, Ket biralat eppen
az iranyzat egyik fent emlitett erenyet erinti: azt a hangsiilyt, amit ez a megkozelites
a laboratoriumi kutatasra helyez. Az elso szempont konkretan a komlicionalas
modszerere vonatkozik. A kondicionalaskutatok a laboratoriumi allatok tanuhna-
nyozasanak fontossagat hangsiilyoztak. Szerintiik ha a tanulas elvei minden fdjnal
ugyanazok, nem szamit, milyen allatokat vizsgalnak. Sokan azonban nem hisznek e
strategia alapjaul szolgalo feltevesben, vagyis a tanulasi folyamatok fajtdlfuggeflen
azonossagaban. Ez a ketelkedes volt az egyik oka a tanulaselmeletek masodik genera-
cioja kialakulasanak.
370 • Hatodik resz: Tanuldselmeleti perspektwa
A kiserleti kutatas hangsulyozasanak ennel konnonfontabb es egyben atfogobb
kritikaja az emberekkel es allatokkal vegzett kiserletekre egyarant vonatkozik. A koriil-
tekinto kiserlet altalaban a tanulmanyozni kivant helyzet drasztikus leegyszerusitesevel
jar. Az egyszerusites a kiserleti kontroll erdekeben tortenik. Elvileg hasznos, ha ellenoriz-
ni tudjuk a kutatas tcnyezoit, segit abban, hogy vilagos kepet kapjunk az okokrol es azok
kovetkezmenyeirol. Ez az eljaras azonban sokszor olyan kiserleti helyzetet eredmenyez,
amely nagyon keves viselkedeslehetoseget kinal. Ennelfogva olykor-olykor felmeriil a
gyanu, hogy a megfigyelt viselkedes azert jelenik meg, mert nagy a nyomas ebbe az
iranyba, es a kiserleti szemelynek keves valasztasi lehetosege marad. A kerdes tehat az,
hogy mi tortenik a laboratoriumon kiviil. Ha sokkal nagyobb a valasztasi lehetoseg, vajon
tovabbra is ervenyesiilnek-e azok a szabalyossagok, amelyek a gondos kutato szeme ele
tarulnak a laboratoriumban? Ezt sokan zavaro problemanak tartjak.
A fenti, eredetileg az emberi kiserletek kapcsan felvetett kerdes valojaban az
allatkiserletekben is fontosnak bizonyult. Breland es Breland (1961), akiket az erdekelt,
hogyan lehet az operans folyamatokat allatok betanitasara alkalmazni, csalodottan
fedeztek fel, hogy a megerositesek hatasa gyakran sokkal gyengebb, mint az allatok
termeszetes, velesziiletett viselkedestendenciai. Egy mosomedvet peldaul arra probaltak
megtanitani, hogy penzermeket szedjen fol, es rakja oket „bankba”, de kideriilt, hogy
sokkal nagyobb a medve hajlama arra, hogy az ermeket megtartsa es egymashoz
dorzsolje. Zsugorinak hint, pedig csak azzal probalkozott, amit a folyami rakokkal tenni
szokott a termeszetes kdmyezeteben: azert mossa es dorzsoli oket, hogy eltavolitsa a
panceljukat. Hasonlo problemdk jelentkeztek, amikor malacokat probaltak arra tanita-
ni, hogy faermeket gyujtsenek. A malacok leejtettek az ermeket, a foldet turtak veliik, es
fellokdostek a levegobe. Brelandek ezek utan felteszik a kerdest: Vajon az instrumentalis
tanulas laboratoriumi tanulmanyozasa pontos kepet ad-e arrol, ahogyan az elcflenyek a
termeszetes komyezetiikben viselkednek? Nem torzitott kepet kapunk-e ily modon?
A tanulasi nezoponttal kapcsolatban meg ket problema erdemel figyelmet. Az egyik
az elmelet sokszinusegebol fakad. A latszat ellenere legalabb ket nezopontrol beszelhe-
tfink. A tanulas 12. es 13. fejezetekben leirt megkozelitesei olyan alapveto nezetkiilonb-
seg menten valnak szet, hogy nehezen elkepzelheto, mikent lehetne e ket darabot
egysegbe kovacsolni. Mivel ezt a kerdest nemikepp hatterbe szoritottuk az elmeleti elvek
bemutatasa soran, a kerdest erdemes ujbol elovenni.
A problema a kovetkezo. A viselkedesmagyarazat kondicionalaselvu megkoze-
litese a megfigyelheto esemenyekre szoritkozik. A viselkedestendenciakat a korabbi
tapasztalatok esjelenleg hato kivalto ingerek fuggvenycben magyarazzak. A magyarazat-
hoz semmi masra nines sziikseg. Ha kognicio letezik is, nem relevans - csupan ,,hab”
a viselkedes folyaman, ami - meg ha ugyanazok az erok is alakitjak - nem igazan fontos
a viselkedes megerteseben. A szocialis-kognitiv tanulasi megkozelites ezzel a felfogassal
elesen szemben all. Az elvarasok jelentik a viselkedeses esemenyek okat. A tettek a
gondolkodas kovetkezmenyeikent, s nem csupan azzal parhuzamosan jelennek meg.
Ugy tiinik, az utobbi nezopont jobban illeszkedik mindennapos onmegfigyelese-
inkhez. Mint azt mar korabban emlitettiik, ha a kogniciot a viselkedes okakent kezeljiik,
Hatodik resz: Tanulaselmeleti perspektiva *
371
akkor lehet, hogy el kell vetniink nehanyat a kondicionalasi megkozelites legalap-
vetobb elvei koziil. E nezopont szerint a klasszikus es instnimentalis kondicionalas
elvarasoktol es mentalis modellektol fiigg, nem pedig tudatossagon kiviili folyamatoktol.
A megerosites ezek szerint a jovobeni incentivekrol (osztonzokrol) szolgaltat informa-
ciot, es nem a viselkedeses tendenciat fokozza. Bandura (1966) nemcsak azt ismeri el,
hogy a „szocialis tanulas” cimke egyre kevesbe illik az elmeletere, hanem a tanulas szot
is elhagyta abbol a kifejezesbol, amit e megkozelites sajat verziqjanak jellemzesere
hasznal.
Nem az elvarasok es mas kogniciok hangsulyozasa vezet osszeiitkozeshez e meg-
kozelitesek kozott. A szocialis-kognitiv tanulaselmelet kepviseloi annak ellenere erte-
nek egyet azzal, hogy a megerosites sziikseges a viselkedes fennmaradasahoz, hogy a
megerosites fogalmarol a kondicionalas-teoretikusoktol alapjaiban eltero nezetet
vallanak. Ha nines jelen semmilyen nyilvanvalo kiilso megerosites, akkor e kutatok
szerint a viselkedest az onmegerosites tamogatja. Az onmegerosites fogalma persze
messze nem kielegito, sem a kondicionalaskutatok, sem a tanulaselmelet taboran kiviil
allok szamara. Ha az onmegerosites idemkent szamot adhat a viselkedesrol, akkor miert
ne adhatna szamot minden esetben? Miert van egydltaldn sziikseg kiilso megerositesre?
Mi alapjan tudjuk eldonteni, mikor van sziikseg erre a fogalomra es mikor nines?
Mivel e kerdesekben nines egyetertes a megkozelites kepviseloi kozott sem,
konnyen ketsegbe vonhato a ket elmeletcsoport osszeegyeztethetosege is. A szocialis-
kognitiv tanulaselmelet kepviseloi szamara a kozeljovo kihivasa eppen az, hogy elkep-
zeleseiket hogyan tudjak osszebekiteni - ha ez egyaltalan lehetseges - a kondicionalas
elveivel. Az uj elmeletek vajon csak a korabbiak kiteijesztesei lesznek-e, vagy alapvetoen
fognak kiilonbozni toliik?
Az eddig felvazolt problemak fontosak, de a tanulasi nezopontot bizonyos szem-
pontbol leginkabb veszelyezteto kritika mas iranybol szarmazik. Nehanyan iigy gon-
doljak, hogy ez a nezopont tulsagosan leegyszerusitett ahhoz, hogy kielegito magyara-
zattal szolgalhasson. A tanulast megvalosito folyamatok alighanem allandoan, am
mintegy egymastol elkiildnitetten es veletlenszeruen mukodnek. Az emberi tapasztalas
viszont rendkivul bonyolultnak es rendezettnek tunik. A veletlenszerii tanulasi folya-
matok hogyan hozhatnak letre ilyen rendezett termeket?
Maskent fogalmazva, a tanulasi nezopontbol sokat megtudhatunk arrol, hogy
adott viselkedes hogyan lesz inkabb vagy kevesbe valoszinii, de alig tudhatunk valamit
arrol a szemelyrol, aki viselkedik. Az elmeletekben lent folyamatok hidegek es gepie-
sek; a tanulasi szemleletben, ugy tiinik, keves hely es figyelem marad a „szemelyesseg”
szubjektiv erzese, a selfet jellemzo folytonossag es koherencia szamara. Osszessegeben
tehat sokak szamara az ilyen szemelyisegelemzesek egyszeruen nem kozvetitik azt a
szubjektiv tapasztalatot, amit a szemelyiseg kifejezes jelent. A tanulasi nezopont
kepviseloi elott allo vegso es talan legnagyobb kihivas tehat az lesz, hogy meggyozzek
aketelkedoket: tanulasi nezopontbol kielegito modon ertelmezhetok azok a bonyo-
lult szubjektiv jellemzok, amelyek a szemelyiseg szerves reszet kepezik.
Fenomenologiai
perspektwa
ELOSZO
AHETEDIK
RESZHEZ
Fo temdk es alapfeltevesek
TVunden valaha elt ember egyedi leny, kiilonbozik min-
denki mastol. Nines ket ember, aki ugyaniigy viszonyulna az elethez, aki ugyanazt
azesemenyt ugyanugy elne at. Ez attol fiiggedeniil igaz, hogy perceptualis (latunk
vagy hallunk valamit), vagy kognitiv (elgondolkozunk valamirol vagy valamilyen
kovetkeztetesre jutunk), vagy viselkedeses (igy vagy ugy cseleksziink) esemenyrol
van sz6. Mindannyian kicsit mas fizikai nezopontbol figyeljiik az esemenyeket es
egyedi pszichologiai nezopontbol latjuk az eletet. Ennelfogva a vilagbol felvett
osszes informaciot nemikepp megszemelyesitve ertelmezziik.
A szemelyiseg fenomenologiai megkozelitese az ember vonatkoztatasi kerete-
nek egyedisegeben gyokerezik. E megkozelites alaptemaja a valosag szubjektiv
atelese, megtapasztalasa. A szemelyes vonatkoztatasi keret, ami megkiilonboztet
benniinket mindenki mastol, rendkiviil eroteljes hatast fejt ki eletiink minden
teruleten. A fenomenologia kifejezes szo szerint „az egyen szubjektiv tapasztalataira”
utal. A szubjektiv es a szemelyes jelentosegenek vegletekig fokozasa azt sugallja,
hogy az „objektiv” valosag maga lenyegtelen. Ami igazan szamit, az a szubjektiv
vonatkoztatasi keret, amely menten az egyen a valosagot megtapasztalja vagy dteli.
A fenomenologiai megkozelites masik jellemzo temaja az az elkepzeles, hogy
az emberek kepesek meghatarozni - valojaban meg kell hatarozniuk - onmaguk
szamara azt, hogy milyen legyen az eletiik. Az ondeterminacio—vagy szabad akarat
— az emberi termeszet szerves resze, igy barki, aki emellett dont, gyakorolhatja vagy
elhet vele. Sajnalatbs modon sokan kepzelik iigy, hogy nem rendelkeznek ezzel a
kepesseggel. Sokakon annyira elhatalmasodik a miilt feletti sajnalkozas vagy a jovo
miatti aggodalbm, hogy vakka valnak a jelen lehetosegei irant. Fenomenologiai
nezopontbol ennek csak az lehet az oka, hogy az ilyen emberek szem elol tevesztik
az ondeterminacionak azt a szabadsagat, amivel pedig valojaban rendelkeznek.
Vegiil meg egy felteves, amely e szemelyisegmegkozelitest tulnyomoreszt
jellemzi: eszerint az emberek termeszetiikbol adodoan jok es onmagukat tokele-
tesito lenyek. E szemleletben az ember termeszetenel fogva allhatatosan torekszik
arra, hogy egeszseges, erett es ona.116 legyen, hacsak nem till eros az ezzel clienteles
iranyba hato kiilso nyomas. Ily modon az idetartozo elmeletek optimistak -
figyclintik kozeppontjaban nem annyira a korlatozasok es a megkotesek allnak,
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa •
hanem inkabb a lehetosegek es a kepessegek. Ha lenne olyan metafora, mely a
fenomenologiai megkozelitest jellemezhetne, akkor az az emberi lenyt nyilo
viragkent vagy novekvo fakent abrazolna, amely termeszetebol adodoan valik egyre
szebbe es teljesebbe.
A szemelyiseg fenomenologiai megkozeliteset ketfele elmcletcsoport kepvise-
li. Ezeket az elmeleteket altalaban kiilon-kulon targyaljak az alapjan, hogy a fenti
temak koziil mit hangsiilyoznak. A fenomenologiai megkozelites nehany kepvise-
Iqje a nagyobb hangsiilyt az ondeterminaciora es az ember lenyegebol fakado
pozitiv termeszetere helyezi. A megkozelitesnek ezt a vetiiletet a 14. fejezetben
targyaljuk. Ugyancsak ezt a megkozelitest kepviseli az az elmeletalkoto, aki elso-
sorban a valosageszleles es megismeres szubjektiv termeszetet emeli ki, s ugy
kepzeli, hogy a szo szoros ertelmeben megteremtjiik a magunk szamara sajat
egyediilallo es szemelyes tapasztalati vilagunkat. A fenomenologiai megkozelites-
nek ezt a vetiiletet a 15. fejezetben fogjuk targyalni.
Onmegvalositas es dnertekeles
ONMEGVALOSITAS
A pozitiv ertekeles sziikseglete
Onmeghatarozas
Szabad akarat es reaktancia
AZ ENKEP ES A VEDEKEZESI FOLYAMATOK
Inkongruencia, dezorganizacio es elharitas
Az onbecsiiles fenntartasa es novelese
Onsorsrontas
AZ ONMEGVALOSITAS ES A MASLOW-FELE MOTIVUMHIERARCHIA
Az onmegvalosito szemelyek jellemzoi
A csucselmeny
AZ EGZISZTENCIALISTA PSZICHOLOGIA
Az egzisztencialis dilemma
Uresseg es maganyossag
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Interjuk
A Q-rendezes es az enfogalom merese
Az onmegvalositas merese
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Klienskozpontu terapia
Encounter csoportok
A terapian tul, a szemelyes novekedes fele
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Julia idejenek nagy reszet azzal. tblti, hogy masok erdekeben iigykodik. Gyakran beszS az
anyjdval, akinek elete sohasem megy siman es aki iigy tunik, mindig tobbet kivan tole, mint
amennyit Julia adni tud. Amikor az anyjdval beszel, Julia sokszor iigy erzi, mintha
ingovanyra lepett volna, de soha nem panaszkodik. Aztdn ott van Eric, a fid, akivel
randizni szokott. Eric elete elegge zurbs, es gyakran keso ejszaka hivjafel Juliat vigasztalo
szavakert es nemi tandcsert. Julia, bar nagy sztiksege lenne az alvdsra, sohasem tagadja
meg a fiiltol az egyutterzo meghallgatdst, Tettei alapjan ugy tiinik, mintha Julia sajat eletet
masok kedveert hatterbe szoritand. Mintha azt gondolnd, hogy az 6szemelye ertektelen lenne,
ha. nem igy terne. Legbelul, melyen, persze megszolal egy vekonyka hang, ami azt stigja,
hogy nem cselekszik helyesen (bdrdltaldban tiilsagosan elfoglalt, hogy ezt meghallja), es nagy
ritkan az az erzese tdmad, hogy egeszen masfajta sors vama rd, mar ha szabadda tudnd
tenni magat, hogy rdtalaljon.
/nberi letiink megtapasztalasa titokzatos, iz-
galmas es kihivasokkal teli. Az esemenyek, erzesek,
gondolatok es valasztasok sajatos mintazata megkii-
lonboztet benniinket mindattol, amit a valaha
multban elt vagy a majdani jovoben elo barmely
emberi leny tapasztalt vagy tapasztalni fog. Folyto-
nosan „valakive valunk”, dnmagunk egyszerubb
valtozatabol fejlodiink ugyanazon enfink bonyolul-
tabb, osszetettebb valtozatava. Ez sokszor zavarba
ejto, mert nem mindig ertjtik, mit es miert erziink.
De az a teny, hogy az eletiink a sajatunk, erzetek
csak es kizarolag hozzank tartozo halmaza, ezt a
tapasztalatot egyben izgalmassa es lenyugozove is
teszi.
Horman tudja enfink, hogyan „valjon valakive”?
Amint eletiink soran egyre osszetettebb lenyekke
valunk, hogyan maradunk megis azonosak dnma-
gunkkal? Miert erezziik neha ugy, mintha lenyiink
egyik resze az egyik iranyba, a masik pedig a masik
iranyba fejlodne tovabb? Miert van az, hogy amikor
erzeseink tobb iranyba „rangatnak” benniinket,
akkor is egyetlen integral! szemelyisegnek eljiik
meg magunkat? Melyek azok a sajatossagok, me-
lyek az emberi let elmenyet olyan massa es kiilon-
legesse teszik? Ilyen es ezekhez hasonlo kerdeseket
tesznek fel azok a teoretikusok, akiknek elgondo-
lasai a szemelyiseg fenomenologiai megkozeliteset
alkotjak. Ebben a fejezetben azokbol a valaszokbol
vizsgalunk meg nehanyat, amelyet ezek az elmelet-
alkotok adtak ezekre a kerdesekre.
E fejezet targyat gyakran a humanisztikus pszi-
chologia vagy a mozgalom az emberi lehetosegek (human
potential) kibontakoztatasdra kifejezesekkel jelolik.
Ezek a kifejezesek azt a feltevest tiikrozik, hogy a
vilagon minden ember kepes a novekedesre es a
fejlodesre. A szo szoros ertelmeben senkirol sem
mondhato el, hogy eleve rossz, tehetetlen vagy
erdemtelen lenne. A humanisztikus pszichologia
egyik celja, hog}7 hozzasegitse az embereket ahhoz,
hogy onmagukkal kapcsolatban mindezt felismer-
jek. Akik valodi kepessegeiket addig nem aknaztak
ki, ezaltal lehetosegiik nyilik a „novekedesre ” vagyis
a fejlodest jelento kibontakozasra. A „human po-
tencial mozgalom” elgondolasai nagyreszt a terapi-
as munka hatteren fejlodtek ki. Ez a megkozelites
a folytonossagot hangsiilyozza, a „normalis” es a
problemdkkal ktizdo eletvezetes kozott.
ONMEGVALOSITAS
A humanisztikus pszichologia kiemelkedo alakja,
Carl Rogers elgondolasai egyfajta modot kinalnak
arra, hogy a szemelyiseg termcszeterol, az emberi
lehetosegek megvalosulasarol, illetve annak gatjai-
rol beszeljiink. Rogers szerint a pozitiv, egeszseges
novekedes lehetosege termeszetes modon fejezo-
dik ki minden szemely viselkedeseben, ha ezt nem
gatoljak eros clienteles hatasok. Ezt a novekedesre
iranyulo tendenciat nevezte el megvalosulasnak
vagy aktualizacionak. Az aktualizacio a kepessegek
olyan modon valo kifejlesztese, amely Jenntartja
vagy noveli a szeroezetet (Rogers 1959). Rogers azt
feltetelezi, hogy ez az его minden elolenyben mu-
kodik.
A megvalosulo vagy aktualizalo tendencia resz-
ben a fiziologiai mukodesben tiikrozodik. Testiink
378 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
Mindannyiunknak szUksegilnk van
aim a tapasztalatra, hogy masok
pozitivan ertekeljenek benniinket, es
erezzuk, hogy sziikseg van rank, el-
fogadnak es tisztelnek
peldaul nemcsak akkor valositja meg (aktualizalja)
onmagat, amikor novekszik es erosebbe valik, ha-
nem akkor is, amikor az egeszsegiink megovasa
erdekeben immunrendszeriink felveszi a harcot a
betegseget okozo karokozdk ellen. A megvalosito
tendencia a szeuielyisegre is alkalmazhato (vo.
Ford 1991b). Amikor az aktualizacio az en fenntar-
tasat vagy kiteljesiteset szolgalja, akkor dnmegvalo-
sitasnak vagy onaktualizacionak nevezik. Az on-
megvalositas a nagyobb onallosag (autonomia) ira-
nyaba mozditja el a szemelyt, elettapasztalatainak
kiterjesztesehez vagy gazdagitasahoz es kreativitasa
fokozasahoz vezet. Az onmegvalositas a szemelyen
beliili egeszlegesseg, osszhang (kongruencia) vagy in-
tegracio iranyaba hat, es minimalisra csokkenti a
rendezetlenseget vagy inkongruenciat.
Rogers szerint a megvalosulo vagy aktualizalo
tendencia mint minden eloieny, igy az ember ter-
mcszetcnek reszet is kepezi. Ezt tiikrozi az altala
hasznalt masik kifejezes, az ugynevezett organiz-
mikus ertekelo folyamat is, amely arra utal, hogy a
human organizmus automatikusan ertekeli tapasz-
talatait es cselekedeteit abbot a szempontbol, vajon
azok elomozditjak-e az aktualizaciot. Ha azt nem
szolgaljak, akkor az organizmikus ertekelo folya-
mat azt a zavaro erzest kelti, hogy valami nines
rendben.
Rogers a teljesseggel mukodo szemely kifeje-
zest az onmagat megvalosito ember leirasara hasz-
nalta. Az ilyen szemelyek nyitottak sajat erzeseik
megtapasztalasara, nem felnek toliik, barmilyenek
legyenek is. Biznak erzeseikben, es nem kerdojele-
zik meg azokat. A teljesseggel mukodo szemely
nyitott a vilag megtapasztalasara, vagyis ertelem-
mel, kihivassal es szemelyes izgalommal teli eletet
el, sot, ha ugy hozza a sors, meg a fajdalmaktol sem
riad vissza. Az ilyen szemely nem egy bizonyosfajta
szemelyiseg. Sokkal inkabb olyan mukodesiforrnatkep-
visel, amit barki magaeva tehet, aki hajlando ilyen
modon elni (lasd a 14.1. keretes szoveget is).
A pozitiv ertekeles sziikseglete
Barmilyen fontos is az onmegvalositas, nem ez az
egyetlen jelentos tenyezo, amely az emberi viselke-
dest befolyasolja. Ugyancsak eros az a sziiksegle-
tiink is, hogy masok - fokent akik szamitanak ne-
kiink, az iigynevezett jelentos masok - elfogadjanak
benniinket es szeretettel, baratsaggal es gyenged
erzelmekkel viseltessenek irantunk. Rogers erre az
elfogadasra a pozitiv ertekeles kifejezessel utalt
(lasd meg Baumeister es Leary 1995).
Pozitiv ertekeles ketfele lehet, es ez a megkiilon-
boztetes igen fontos. A feltetelekhez nem kotott -
minden „kotelek” nelkiili - szeretetet feltetel nel-
kiili pozitiv ertekelesnek nevezziik. Olykor azon-
ban csak akkor kapunk szeretetet, ha bizonyos fel-
teteleket teljesitiink. Ezek a feltetelek esetenkent
nagyon elteroek lehetnek, de az elv ugyanaz: sze-
retni foglak es elfogadlak, de csak akkor, ha bizo-
nyos modon cselekszel. Ezt feltetelhez kotott pozi-
tiv ertekelesnek nevezziik. A szeretet nagy resze,
melyben mindennapjaink soran reszesiiliink, felte-
telekhez kotott.
A feltetelhez kotott ertekeleshez kapcsolodik az
iigynevezett ertekfeltetel fogalma. Azokrol a felte-
telekroi van szo, melyek alapjan a szemelyt pozitiv
crtckelcsre meltonak itelik. Amikor annak erdeke-
ben valtoztatjuk meg cselekedeteinket, hogy azok
megfeleljenek valamilyen ertekfeltetelnek, akkor
14. bnmegvalositds es dnertekeles • 379
ezt nem azert tessztik, mert a cselekves belsolegkiva-
natos, hanem azert, hogy masok pozitiv ertekeleset
elnyerjiik (lasd a karikaturat).
Rogers iigy veli, hogy azok utan, hogy a koriilot-
tiink elo emberek hosszu eveken at ertekfelteteleket
alkalmaztak veliink szemben, mi is ertekfelteteleket
kezdtink allitani onmagunk ele. Csak akkor szeretjiik
es fogadjuk el onmagunkat, ha oly modon cselek-
sziink, ami ezeknek a felteteleknek inegfelel. Az dn-
elfogadasnak (es onelutasitasnak) ezt a formajat ne-
vezziik feltetelhez kotott dnertekelesnek. A feltetel-
hez kotott onertekeles kesztet arra, hogy viselkede-
siinket az dnmagunkkal szemben tamasztott ertekfel-
teteleknek megfeleloen modositsuk.
Az ertekfeltetelek es a feltetelhez kotott ertekeles
kovetkezmenye reiidkfviil jelentos. Viselkedesiink, er-
tekeink vagy celjaink megvaltoztatasa az elfogadas er-
dekeben ugyanis eltentetbe vagy osszeiltkdzesbe keriilhet az
bmnegvalositassal. Mivel az onmegvalositas fontosabb,
mint a kiilonfele ertekfeltetelek teljesitcse, elsobbseget
kellene kapnia. Mivel azonban a pozitiv ertekeles sziik-
seglete oly szembeszoko, ezert gyakran ennek kielegi-
teset erezziik siirgetobbnek.
Nezziink nehany peldat annak szemleltetesere,
hogy ez a ket motivum hogyan keriilhet szembe
egymassal. Joel azert adta fel zenei karrierjet, mert
apjanak segitsegre volt sziiksege a csaladi vallalko-
zasban. Ezzel a dontessel Joel a csaladja vele szem-
ben tamasztott ertekfelteteleire valaszolt. Azzal
azonban, hogy meghajolt a csaladi ertekfeltetel
elott, olyasvalamit tagadhatott meg, ami igazan
fontos neki, ami valoban resze annak, ami d maga.
Ugyanezt a konfliktust eli at bizonyos fokigjulia
is, az a no, akit a fejezet elejen mutattimk be. Julia
- ha emleksziink meg ra - idejenek es energiajanak
nagy reszet masoknak szenteli. Tetteit mindazonal-
tal mintha az a sziikseglet iranyitana, hogy bebizo-
nyitsa: 6 maga ertekes emberi leny. Ugy tiinik, hogy
ertekfelteteleket alkalmaz onmagaval szemben. Az-
altal, hogy Julia megprobal megfelelni ezeknek az
allando kovetelmenyeknek, onmagat gatolja ab-
ban, hogy meghallja az onmegvalositas iizenetet,
hogy a sajat modjan fejlodjon es novekedjen.
Vegiil gondoljimk Jayne-re, aki nagyon vagyik
arra, hogy karriert csinaljon, de sziilei azt szeretnek,
hogy hainar menjen ferjhez es alapitson csaladot. Ha
sziilei csak akkor fogadjak el ot teljesen, ha kivansa-
gaikat teljesiti, akkor ertekfeltetelt allitanak ele. A
feltetel elfogadasa osszeiltkdzesbe keriilhet Jayne on-
megvaldsitasaval. Meg kell azonban jegyezniink,
hogy az ertekfelteteleket nem mindig kiviilrol erolte-
tik rank. Teljesseggel elkepzelheto, hogyjayne karri-
er iranti vagya maga is ertekfeltetel, inegpedig sajat
maga altal szabott feltetel (csakiigy, mint Julia azon
sziikseglete, hogy sajat ertekesseget odaadassal bizo-
nyitsa). Jayne iigy donthet, hogy csak akkor fogadja
el onmagat teljes szemelykent, ha karriert csinal.
Az ertekfeltetelt iigy hatarozhatjuk meg, mint
ami az elfogadas elofeltetelet kepezi, legyen szo akar
onelfogadasrol vagy masok altali elfogadottsagrol.
Az ertekfeltetel mindig kenyszeritd' erejii — arra
kesztet, hogy teljesitsiik, amit varnak toliink. Az
ilyen feltetel felmeriilese akadalyozhatja az dnmeg-
valositast.
Jeff MacNelly: PATKO
Az emberek neha megkiserelnek ertekfelteteleket szabni masok szamara (A Tribune Media Services engedelyevel)
380 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
... - - - * -г—-- - — - -
141. A»elmeletalkot6 es az elmelet: Rogers, a teljesseggel mukodo szemely 1
S K. W "А . w tS? #
Bai- Carl Rogers nyilvan nem tudatosan
meritett sajat eletebol, amikor elmeletet
megfogalniazta, eletutja elmeletenek var
lamenrryi elgondolasat megtestesftette.
Rogers eletet a valtozatossag keresese es a
tapasztalatokkal szembeni nyitottsagjelle-
mezte. Sokszor hagyta maga mogott az
ismeros videk biztonsagat es indult iij
utakra, mindossze intuicioira es erzeseire
hagyatkozva. Rogers nagyon is az a teljes-
seggel mukodo es onmegvaldsito sze-
mely volt, akit elmeleteben clink tar.
Rogers az Illinois allambeli Oak Parkban sziiletett
1902-ben egy nagy csalad egyik kozepso gycrinekekcnt.
Sziilei konzervativok es buzgo keresztenyek voltak - ezt
a vilagnezetet probaltak beoltani gyermekeikbe is.
Rogers egyetemista koraban elhatarozta, hogy a lelkeszi
hivatast valasztja. Ugyanekkor reszt vett egy hat honapos
vallaskonferencian Kinaban. Ez az utazas mely benyo-
mast tett ra. A kiilonbozo kulttirakhoz tartozo vallasi
vezetokkel valo talalkozas megvaltoztatta sajat, vallasos
kerdesekkel kapcsolatos gondolkodas-
modjat. Адта a felismeresre jutott ugyan-
is, hogy mindaz, amiben addig hitt, val6-
sziniileg nem igaz - Jezus csupan ember,
s nem isten volt. Ekkor Rogers irt sziilei-
nek, es bar teljesseggel tudataban volt
annak, hogy milyen erzelmi arat kell fi-
zetnie cselekedeteert, bejelentette, hogy
szakit addigi vallasos nezeteivel.
Rogers tortenelembol szerzett
diplomat, aztan a vallas iranti erdek-
16'desenek megfeleloen folytatott tanulmanyokat, mi-
alatt pszichologiai eloadasokat is hallgatott. Egy ideig
probak egyenstilyozni a kiilonbozo tudomanyagak ko-
zott, kesobb azonban vegervenyesen letert a vallastu-
domany osvenyerol, es a pszichologiai fotargykent
kezdte tanulni. Doktori cimenek mcgszerzcsc utan
Rogers Rochesterben, New York allamban kezdett
dolgozni. Itt ket clmcnye nagyban befolyasolta gon-
dolkodasmodjat. Eloszor is klinikai tapasztalata nyil-
vanvaldva tette szamara, hogy a pszichoanalitikus tera-
Onmeghatarozas
Lenyegeben ugyanez a gondolatmenet koszon
vissza egy iijabb keletu elmeletben. Az onmeghata-
rozas (ondeterminacio) elmeletet Ed Deci vazolta
fel (Deci 1975), s kesobb Deci es Richard Ryan
(1980, 1985, 1987, 1991, 1995; Ryan 1993) fejlesz-
tette tovabb. Az elmelet magva az az elgondolas,
hogy az emberek viselkedese tobbfele mogottes
dinamikat tiikrozhet: bizonyos cselekvesek onmeg-
hatarozottak - ezeket azert vegezziik, mert a cselek-
veshez belso erdekeink fuzodnek vagy ertekesek
szamunkra, mas cselekvesek pedig kontrolldltak —
ezeket vagy azert vegezziik, mert fizetseget kapunk
ertiik, vagy azert, hogy eleget tegyiink a kiilso nyo-
masnak vagy kovetelmenyeknek. A viselkedes ak-
kor is kontrollaltnak szamit, ha a kontroll teljes
egeszeben csak a fejiinkben letezik, vagy ha valamit
azert tesziink meg, inert tudjuk, hogy buntudatot
ereznenk, ha nem tennenk.
Abbol, hogy a viselkedes kontrollalt vagy on-
meghatarozott-e, szamos elterokovetkezmeny ado-
dik. Az egyik arra vonatkozik, hogy milyen hosszan
kepes lekotni erdeklodesimket az eppen vegzett
tevekenyseg. Amikor cselekedeteink onmeghata-
rozottak, erdeklodesiink hosszabb ideig marad
fenn, mint amikor a cselekedeteink kontrollaltak.
Szamos adat tamasztja ala, hogy ha jutalmat ige-
riink valamely tevekenyseg elvegzeseert, az alaak-
nazhatja a szemely erdeklodeset az adott tevekeny-
seg irant (Deci es Ryan 1980). Ez olyan eredmeny,
mely ugy tunik, ellentmondasban all azzal, amit a
tanulaselmelet alapjan varhatnank. Ezt a hatast
kimutattak gyermekeknel csakiigy, mint felnottek-
nel, s gyermekeknel a jelenseget iigy jellemeztek,
mintha „a jatek munkaba fordulna at” (Lepper es
Greene 1975, 1978).
Nyilvanvalo azonban, hogy nem maga a jutalom
felelos ezert a hatasert. A donto az, hogy az embe-
rek onmeghatarozottnak tekintik-e cselekedetei-
ket vagy sem. Ha megtudjak, hogy fizetseget kap-
nak a feladat vc'gzeseert, altalaban azt a kovetkez-
tetest vonjak le, hogy viselkedesiik nem dnmegha-
tarozott. Ennek eredmenyekepp elvesztik erdeklo-
desiiket.
Neha azonban a jutalom ahelyett, hogy csok-
14. Onmegvalositds es d)/ertekeles • 381
pia. gyakran hatastalan, holott ez a modszer volt az
uralkodo abban a csoportban, ahol clolgozott. Masod-
szor raebredt, hogy tapasztaltabb kollegai egeszen
eltero felfogast vallanak az egyes esetek kezelesevel kap-
csolatban. Ugy latszott, hogy a hagyomanyos bolcsesseg
nem mukodik, es a szaktekintelyek nem kepesek meg-
egyezni egymassal a tennivalokat illetoen. Rogers sza-
mara eljott az ido, hogy egyedtll gytirkozzon neki es
fejlessze ki sajat modszeret a terapiak soran felmeriilo
problemak kezelesere.
Rogers 1939-ben jelentette meg az altala kifejlesztett
terapias modszen 61 szolo elso konyvet. Ez szamos egyete-
men egy sor tudomanyos kinevezest jelentett szamara.
Eletenek kesobbi szakaszaban otthagyta az ismeros
egyetemi berkeket es meg egyszer nekivagott, hogy uj
utakat keressen. Palyafutasanak utolso szakasza reszben a
kaliforniai Nyugati Viselkedcstudomanyok Intezetehez
(Western Behavioral Sciences Institute, Kalifornia) - ahol
a kiilonfele csoportterapiak iranti erdeklodeset elegitette
ki reszben pedig a Szemelytanulmanyozasi Kozpont-
hoz (Center for Studies of the Person) kotoclott.
kentene a motivaciot, noveli azt (peldaul Deci
1971; Elliot es Harackiewicz 1994; Harackiewicz
1979). Hogyan magyarazhato ez? Deci (1975) arra
mutat ra, hogy a jutaloinnak ket vetiilete van. A
jutalom mint kontrollalo azt sugallja, hogy cseleke-
deteink nem omneghatarozottak. Ugyanakkor a
jutalom informaciot is hordoz: kepessegeinkrol anil
el valamit (Rosenfield, Folger es Adelman 1980).
Ha a jutalom azt fejezi ki, hogy nagyobb kompeten-
ciaval rendelkeziink, akkor noveli a motivaciot
(Koestner, Zuckerman es Koestner 1987). Ha
azonban a jutalom ertekfeltetelt allit, vagyis azt
sugallja, hogy a tevekenyseget kizarolag a jutalo-
mert vegezziik, akkor a kontrollalo vetiilete keriil
eloterbe, es a motivacio csokken.
Az ilyenfajta eredmenyek, ugy tunik, alata-
masztjak azt az elgondolast, hogy az ondetermina-
cio es autonomia iranti vagy motivalo erejii. Az
ilyen hatasok felismerese vezette Decit es Ryant
arra, hogy megfogalmazzak azt az altalanos felte-
vest, miszerint az embereknek sziiksegiik van arra
az erzesre, hogy maguk hozzak donteseiket sajat
magukkal kapcsolatban. Teljesitmenyeink - mint
peldaul a jo iskolai elomenetel - csak akkor jelen-
tenek kielegiilest, ha erofesziteseinket az onmeg-
hatarozas erzese kiscri. Kevesbe lesztmk elegedet-
tek es motivaltak, ha ugy erezziik, kenyszeritettek
vagy masok birtak ra arra, amit tettiink (Flink,
Boggiano es Barrett 1990; Grolnick es Ryan 1989).
Arra is van adat, hogy az is csokkentheti belso
motivacionkat, ha dnmagunkat kenyszeritjiik jo tel-
jesitmenyre (Ryan 1982). Ez az eredmeny egybevag
azzal a gondolattal, hogy az emberek ertekfeltete-
leket kenyszerithetnek sajat magukra.
Deci es Ryan (1991) az dnmeghatarozott es a
kontrollalt viselkedes kozotti kiilonbseg mas kiha-
tasait is vizsgalta. A viselkedes e ket osztalyanak
targyalasahoz tovabbi ket fogalomra van sziikse-
Amikor emberek nem tehetik azt,
amit szeretnenek, csak tovabb novek-
szik a tevekenyseg iranti vagyuk
382 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
giink. Introjektalt szabdlyozjis akkor tortenik, amikor
a szemely ugyan magaeva teszi a viselkedesehez
tartozo erteket, de ezt az erteket „kenyszeriinek”
vagy „elvartnak” tekinti. A viselkedes celja a buntu-
dat vagy a szorongas elkeriilese, illetve az elismeres
vagy az onelismeres elnyerese. Az introjektalt visel-
kedes kontrollalt. Ezzel ellentetben az identifikalt
szabdlyozas soran a szemely a viselkedest onmaga
szamara ertelmeskent es ertekeskent fogadja el. Az
identifikalt szabalyozas onmeghatarozott.
Szamos kiilonbseget talaltak a nagyreszt intro-
jektalt (kontrollalt) modon es a nagyreszt identifi-
kalt (onmeghatarozott) modon mukodo szeme-
lyek kozott. Kimutattak, hogy az identifikalt valla-
sos viselkedes jo, mig az introjektalt vallasos maga-
tartas rossz lelki egeszsegi allapottal jart egyiitt
(Ryan, Rigby es King 1993). Egy masik kutatassoro-
zatban pedig azt talaltak, hogy a penziigyi sikerek
eloterbe helyezese (ami feltehetoleg a viselkedes
kontrollalt orientaciojat tiikrozi) szinten rosszabb
lelki egeszsegi allapottal kapcsolodik ossze (Kasser
es Ryan 1993).
Szabad akarat es reaktancia
Sok humanisztikus pszichologus hangstilyozza azt
az allaspontjat, hogy az emberek szabadon donte-
nek arrol, hogyan cselekedjenek es mive valjanak.
Rogers peldaul ugy kepzelte, hogy az emberek
szabadon valasztanak abban a tekintetben, hogy
onmegvalosito modon cselekednek, vagy megha-
jolnak az ertekfeltetelek elott. Deci es Ryan hason-
lokeppen hitt abban, hogy az emberek akaratlagos
dontest hoznak, amikor az onmeghatarozott mo-
don torteno cselekvest valasztjak.
A szabad akarat fogalma epp olyan ellentmon-
dasos, mint amennyire erdekes. Szinte lehetetlen
bizonyossagot szerezni afelol, hogy az emberek
valoban rendelkeznek-e szabad akarattal, de nyil-
vanvaloan mindannyian iigy cseleksziink, hogy azt
gondoljuk, hogy rendelkeziink vele. Ezt tiikrozi az
ellenallasnak vagy reaktancianak nevezett jelenseg
is (Brehm 1966; Brehm es Brehm 1981). Reak-
tancia akkor jon letre, amikor valaki ugy erzi, hogy
az elvart vagy feltetelezett szabadsagat valami vesze-
lyezteti. Ez arra keszteti, hogy megkiserelje vissza-
szerezni vagy helyreallitani szabadsagat.
Ugy tunik, sokfele ellenallo jellegti viselkedes
tiikrozi ezt ajelenseget. Figyeljiik meg azt a kisgyer-
meket, akinek eppen megtiltottak valamit: minel
jobban tiltjak, annal jobban meg akarja tenni. Ha-
sonlo ez ahhoz, amikor valaki azzal noveli vonzere-
jet, hogy „nehez ot megszerezni”. Mintha az a gon-
dolat, hogy valaki megszerezhetetlen, csaknovelne
a kihivast. A reaktancia legjobb peldaja talan megis
az a reakcio, amit gyakran hallunk, amikor meg-
probalunk nyomast gyakorolni valakire: „Ne szolj
bele abba, hogy mit tegyek! ”
Ahogyan a szabadsagot erinto kiilso fenyegetc-
sek ellenallast valthatnak ki, ugy mi magunk is
kepesek vagyunk sajat szabadsagunk korlatozasara.
Barmilyen furcsan hangzik is ez, meg a korai elko-
telezodes vagy preferencia is fenyegetheti szabad-
sagunkat. Kepzeljiik el, hogy vacsorazni megyftnk
egy kellemes vendeglobe. Minden nagyon csabito
az etlapon. Miutan egesz dehitan rakpecsenyere
vagytunk, bizonyos preferenciaval rendelkeztmk.
Ez a preferencia burkoltan gatolja abbeli szabadsdgun-
kat, hogy valami mast valasszunk, ezert hatarozatla-
nok lesziink. Ilyen helyzetben az ember hajlamos
lemondani kezdeti preferenciajarol, es egyre job-
ban kezd erdeklodni az alternativak irant. Minel
inkabb kozeledik a dontes pillanata, annal nagyobb
lesz a donteskeptelenseg, mivel a dontes utan mar
nines mod a visszalepesre. A tobb kiilonbozo tanul-
manybol (peldaul Linder es Crane 1970; Linder,
Wortman es Brehm 1971) szarmazo ehhez hasonlo
eredmenyek vilagossa teszik, hogy a szabadsagerzes
fenyegetese eppen ugy szarmazhat a szemelyen be-
liilrol, mint kiviilrol (lasd a 14.1. abrat).
AZ ENKEP ES A VEDEKEZESI
FOLYAMATOK
Rogers megkozeliteseben az enkep vagy self fogal-
ma donto jelentosegu, ennelfogva gyakran self-teo-
retikuskent hivatkoznak ra. Sok mas elmcletalkotd-
hoz hasonloan Rogers is azt feltetelezte, hogy az
enkep (self) a sziiletes idopontjaban meg nem
letezik, es csak fokozatosan kiiloniil el minden mas
(nem self) lekepezesetol. Ahogyan a gyermek nd-
vekszik, enkepe tigy valik folyamatosan egyre ki-
munkaltabba es osszetettebbe. Az enkep az evek
soran folyamatosan fejlodik, de sohasem er el yala-
iflif£lc_yegallapotot.
Rogers a 5«Z/"kifejezest tobbfele modon hasznal-
14. Onmegvalositds es onertekeles • 383
14.1. ABRA Ebben a vizsgalatban a kiserleti szemelyek Ugy
tudtak, hogy ket szemely kozott kell majd valasztaniuk, akik
libzul az egyik interjutfogkesziteni veliik egy sorkmyes temarol.
(A kontrollcsoport nem varta, hogy ilyen dontest kell hoznia.)
Minden kiserleti szemely megkapta a ket interjukeszito irasos
jellemzeset, aztan megkertek oket, hogy alakitsanak ki elozetes
velemenyt mindkettojiikrol. Ha a szemelyek iigy gondoltak, hogy
donteniuk csak kesobb (15 perc rrnllva) kell, akkor jelentosen
eltero velemenyt nyilvanitottak a ket interjiikeszitdrol, ami elo-
zetes preferenciajukat tiikrbzte. Ha iigy tudtak, hogy a dbntest
hamarosan meg kell hozniuk (3 perc mvlva), akkor a ket
inteijukeszito erlekelese hasonloan alakult. Minel kozelebb van
tehat a dbnt.es, az emberek annal hatdrozatlanabbak (Linder es
Crane — 1970 - nyoman)
ta. Olykor a letezes szubjektiv tudatossagara utalt
vele (Rogers 1965), maskor az enfogalommal (self-
concept) felcserelhetoen hasznalta. Az enfogalom
azokat a jellemzoket tartalmazza, melyeket a sze-
mely onmaga reszenek tekint. (Ez az elkepzeles
Erikson en-identitas fogalmara emlekeztet, lasd a
11. fejezetet). Az enfogalmat alkoto elemek tobb-
felekeppen is feloszthatok. Az egyik jol isinert fel-
osztas az aktualis (valos vagy tapasztalt) enkep es az
idealis enkep (enideal) kozott tesz kiilonbseget. Az
idealis enkep azokat a jellemzoket tartalmazza,
amelyekkel rendelkezni szeretnenk, az aktualis en-
kep pedig azokat, amelyekrol azt gondoljuk, hogy
jelen pillanatban valoban rendelkeziink veliik.
Emlekezziink ra, hogy az onmegvalositas a na-
gyobb kongruenciat segiti elo. A kongruencia
egyik vetiilete az aktualis es idealis enkep emlitett
felosztasaval all kozvetlen kapcsolatban. Konkre-
tan arrol van szo, hogy az onmegvalositas nyoman
nagyobb megfeleles jon letre az aktualis es az idea-
lis enkep kozott: egyre inkabb olyanna valunk,
amilyenne valni szeretnenk.
Ugyancsak fontos az aktualis enkep es a tenyle-
ges tapasztalatok kozotti kongruencia: tapasztalata-
inknak osszhangban kell lenniiik azzal, amilyen-
nek dnmagunkat elkepzeljiik. Ha valaki peldaul azt
gondolja magarol, hogy kedves, de egyszer csak azt
veszi eszre, hogy gyakran erzeketleniil es baratsag-
talanul banik a baratjaval, akkor inkongruencia all
fenn enkepe es tapasztalatai kozdtt. Ha valaki azt
gondolja magarol, hogy okos, de azt tapasztalja,
hogy gyengen szerepel az egyetemi kurzuson, ak-
kor is inkongruencia lep fel enkepe es tapasztalata
kozott. Az onmegvalositas valoszinuleg ezen a te-
ren is nagyobb kongruenciat idez eld.
Inkongruencia, dezorganizacio
es elharitas
Az inkongruencia valojaban egyfajta dezorganizacio,
az egyscges enerzes megbomlasa. Ez nem mindig
erzekelheto tudatosan, de az organizmikus ertekelo
folyamat automatikusan regisztralja. Az inkongruen-
cia (a valos es az idealis enkep kozott tatongo szaka-
dek vagy az olyan tapasztalat, ami nem felel meg az
enkepnek) szorongast eredmenyez.
Teljes kongruencia azonban ritkan valosul
meg. Rogers azt feltetelezte azonban, hogy az em-
berek azert haritjak el a dezorganizacio megtapasz-
talasat mar az eszlel.es szintjen is, hogy elkeriiljek azt
a szorongast, amit okoz. Az inkongruencia eszlele-
se elleni elharitasi modok ket csoportba sorolha-
tok, melyek nem tiilsagosan ternek el a pszichoana-
litikus elmelet altal leirt elharitasmddoktol (lasd a
9. fejezetben).
Az elharitasok egyik csoportjaba a tapasztalatok
torzitasai tartoznak. Ennek egyik peldaja a raciona-
lizacid - elfogadhato, de hamis ok krealasa a torte-
nesek magyarazatara. Masfajta torzitas tortenik ak-
kor, amikor egy esemenyt masnak eszleliink, mint
amilyen az valojaban. Ha peldaul valami olyat mon-
dunk, amitol valaki megbantodik, akkor ugy ved-
hetjiik magunkat, hogy azt feltetelezzuk, hogy a
masikat nem is bantotta a dolog.
Az elharitasok masodik csoportja a fenyegeto ta-
pasztalatok tudatosuldsanak megakadalyozdsatfoglalja
magaban. A tagadas - annak visszautasitasa, hogy
egy tapasztalat vagy helyzet fennail - ezt a funkciot
szolgalja. Peldaul tagadassal harit az a nd, aki figyel-
men kiviil hagy szamos jelet, ami kedvese hutlense-
gere utal.
384 • Hetedik resz: Fenomenologiai. perspektiva
A tapasztalat tudatosulasa kozvetettebb mo-
don is megakadalyozhato, ha peldaul eleve elke-
riiljiik azokat a helyezeteket, ahol ilyen tapasztalat
egyaltalan bekovetkez/tet. Azaltal, hogy lepeseket
tesziink a helyzet elkeriilese erdekeben, a tapasz-
talat tudatba jutasat gatoljuk. Ez kifinomult elha-
ritasi mod. Az a szemely peldaul, aki fenyegetve
erzi enkepet, ha idegenek jelenleteben szexualis
vagyat erez, nem jar strandra vagy nem latogat
ejszakai klubokat, es ezaltal vedi ki az ilyen el-
meny bekovetkezeset.
Az onbecsiiles fenntartasa
es novelese
Az elharito folyamatok az enkep belso osszhangja-
nak (kongruitasanak) vagy egysegessegenek (in-
tegritasanak) fenntartasa es fokozasa erdekeben
mukodnek. Maskeppen fogalmazva az elharitasok
reven ovjuk es ndveljiik onbecsiilesiinket (bar lasd
a 14.2 keretes szoveget). Az az elkepzeles, hogy az
emberek mindent megtesznek onertekelesiik ve-
delme erdekeben, kiilonfele formakban mar regen
felmeriilt, es kiilonfele cimkek alatt - ugymint az
onbecsiiles vagy dnertekeles fenntartasa, enmeg-
erosites, envedo mechanizmusok es egotizmus
(enkultusz) - ma is folyamatos kutatas targya (pel-
daul Darley es Goethals 1980; M. L. Snyder,
Stephan es Rosenfield 1976, 1978; Steele 1988;
Tesser 1988; Tesser es Campbell 1983).
Gyakran ervelnek amellett (peldaul Snyder es
mtsai 1978), hogy ket feltetel sziikseges ahhoz,
hogy egyaltalan foglalkoztatni kezdjen onbecsiile-
siink fenntartasa (vagy novelese). Eloszor is olyan
esemenynek kell tortennie, melyet sajat inagunk-
nak tulajdonithatunk (az ellenorzesiinkon kiviil
eso okokbol bekovetkezett eseinenyeknek nines
szemelyes jelentosegiik). Masodszor az esemeny-
nek jo vagy rossz kovetkezmenyekkel kell jarnia
onbecsiilesiink szempontjabol.
Mi tortenik akkor, amikor dnbecsiilesiinket fe-
nyegeti valami? Rogers elkepzelesenek megfelelo-
en vagy az eszlelest torzitjuk, vagy az elmeny tuda-
tosulasat gatoljuk. Maskent megfogalmazva vagy
minimalisra csdkkentjiik az esemeny „negativ vo-
natkozasait” (vagy maximalisra ndveljiik a pozitiva-
kat), vagy megprobaljuk iigy beallitani az ese-
menyt, hogy az ne legyen az enkep allando jellem-
zoinek tulajdonithato.
Nezziink nehany peldat. Onbecsiilesiinket
erinto ismeros fenyegetes a kudarc: rosszul teljesi-
teni valamiben vagy nevetsegesse valni masok elott.
Az iskolai, tarsas vagy barmely inas kudarc a legtobb
embert elegtelensegerzessel tdlti el. Mit tesziink,
ha kudarcot vallunk valamiben? Leggyakrabban
kifogasokat keresiink (R. C. Snyder es Higgins
1988), a kudar cert valo felelo'sseget olyan tenyezok-
re haritjuk at, melyek ellenorzesiinkon kiviil esnek.
Boseges adat tamasztja ala, hogy kudarcainkat a
feladat nehezsegenek, veletlen tenyezoknek, valaki
masnak vagy - ha szorult helyzetbe keriiliink —
annak tulajdonitjuk, hogy nein dolgoztunk teljes
erobedobassal (peldaul Bradley 1978; Snyder es
mtsai 1976, 1978). Ez tortenik fiiggetleniil attol,
hogy olyan egyszerii esemenyrolvan-e szo, mint egy
laboratoriumi feladat elrontasa vagy olyan eletbe-
vago esemenyrol, mint a hazassag felbontasa (Gray
es Silver 1990). Valami vagy valaki mas hibaztatasa
tavolsagot teremt a fenyegeto' esemeny es szemelyi-
segiink allando jellemzoi kozott. E tavolsagtartas-
nak koszonheto'en a kudarc nem fenyegeti dnbe-
csiilesiinket.
Masreszt viszont, amikor valamiben sikert eriink
el, lehetosegiink nyilik onbecsiilesiink novelesere. En-
nek az a modja, hogy a sikert sajat kepessegeinknek,
s nem mas lehetseges okoknak tulajdonitjuk (Agos-
tinelli, Sherman, Presson es Chassin 1992; Bradley
1978; Snyder es mtsai 1976,1978; Taylor es Brown
1988). Az adatok is amellett szolnak, ahogyan az
emberek altalaban gondoljak: pozitiv tulajdonsa-
gaik sajat elleno'rzesiik alatt allnak, igy leheto've
valik, hogy sikereiket sajat erdemeikkent konyvel-
jek el (Alicke 1985).
Idaig az esemenyek torzitott magyarazataival
foglalkoztunk. Az emberek azonban masfajta esz-
lelesi torzitasokkal is vedhetik onbecsiilesiiket.
Mint mar korabban emlitettiik, a tortenesek csak
abban az esetben relevansak az onbecsiiles szem-
pontjabol, ha jo vagy rossz a hatasuk. Az envedelem
masik modja tehat e hatas eszlelesenek a torzitasa.
Az iskolai kudarc nem kudarc, ha a teszt nem jo,
vagy ha a kurzus nem fontos szamunkra. Nem baj,
ha rossz benyomast tesziink valakire, ha a masik
nem erdekel benniinket.
Ugy tiinik, ilyenfajta torzitas is elofordul. Las-
suk peldaul azt a kiserletet, amelyben a szemelye-
ket arrol tajekoztattak, hogy jol, illetve gyengen
teljesitettek egy bizonyos tesztben (Greenberg,
14. bnmegvalositds es dnerlekeles • 385
-------_----—------------------------.----—.....-..W " —; "5
14.2. Hogyan ке/еШе1б keU’ajta kongruencia egyszerre? • I
Ez a fejezetresz arrol szol, hogy az emberek hogyan
dvjak vagy gazdagftjak enkepiiket annak erdekeben,
hogy az aktnalis es idealis ёпкёрйк kozotti inkongru-
enciat ne kelljen cszlelniuk. Ne feledjiik azonban, hogy
a masik fajta - az ёпкёр es a tapasztalat kozott fennallo
- inkongrnencia olykor ugyancsak nyomasztoan hat.
Erdekes motion, bizonyos koriilmenyek kozott az egyik
fajta inkongrnencia elkeriileset kovetoen, a masik „kar-
mai kozott” talaljuk magunkat.
Milyen koriilmenyek kozott lehetseges ez? William
Swann es munkatarsainak az onigazolassal kapcsolatos
munkajaban lathatunk erre peldat (Swann 1987, 1990).
E kutatas hattereben az az elv huzodik meg, hogy mihelyt
kialakul valamifeleelkepzelesiink arra vonatkozoan, hogy
milyenek vagyunk, arra toreksziink, hogy masok reakcidi
megeiosi'tsek enfogalmunkaL Ez hasonlo ahhoz az elkep-
zelcshez, mely szerint az emberek arra torekszenek, hogy
tapasztalataik kongruensek legyenek enfogalmukkal. Ha
peldaul azt gondoljuk, hogy jo spottolok vagyunk, akkor
azt szere trank, ha ezt masok is elismernek. Ha valaki
felenk, akkor azt szeretne, hogy ezt masok is elfogadjak.
Barmilyen furcsan is hangzik, az onmagunkrol alkotott
elkepzelesek igazolasara valo torekvesiink meg azokra a
mozzanatokra is kiterjecl, melyek nem hizelgoek rank
nezve (Swann, Wenzlaff es Tafarodi 1992). Ha valaki azt
gondolja magarol, hogy nem igazan jokepu, akkor szive-
sebben veszi, ha ezzel masok is egyetertenek, mintha az
ellcnkezojcl mondanak.
De szamolnunk kell azzal a problemaval is, hogy
akinek az enkepe negativ, eleve konfliktust el at az
onigazolas es az enkepe felnagyitasa (self-enhan-
cement) kozott. Az onigazolas az ёпкёр es a tapaszta-
lalok kozott fennallo inkongruenciat igyekszik felsza-
molni. Az enkepfelnagyitassal pedig a vagyott enkep es
a tcnyleges enkep inkongruitasanak tudatosulasa ke-
rdlheto' el. Sajnalatos modon a ketfajta inkongruitas
csokkentesere iranyulo erofeszitesek egymassal clien-
teles iranyba hatnak.
Swann es munkatarsai iigy ervelnek, hogy e ket его
mindegyike jelen van mindenkiben. Az, hogy adott
pillanatban melyik az uralkodo, a szemely valasztasi
lehetoscgcinek fuggvenye. Ne feledjiik, hogy a legtobb
ember enfogalma egyarant tartalmaz pozitiv es negativ
tulajdonsagokat (Swami, Pelham es Krull 1989). Te-
gyiik fel tehat, hogy lehetosegimk nyilik arra, hogy -
valaki mastol vagy akar egy szemelyisegtesztbol - infor-
maciot szerezzttnk onmagunkrol. Vajon inkabb arrol
szeretnenk-e tudni, ami szerintiink a legjobb tulajdon-
sagunk, vagy inkabb arrol, amirol iigy gondoljuk, hogy
a legrosszabb? Ha ezt az alternativat kinaljakfel, akkor
a legtobbiink inkabb arrol szeretne tobbet tudni, amit
jonak vel. Ez osszevag az enkepfelnagyitasra iranyulo
tendenciankkal.
De tegyiik fel, hogy azt a tulajdonsagot, amivel
kapcsolatban informacidhoz juthatunk, rossznak tart-
juk. Vajon milyen informaciot reszesttenenk elonyben?
Olyat, ami azt tan fisi tana, hogy megiscsak jok vagyunk
ebben a tekintetben, vagy inkabb olyat, ami azt, hogy
rosszak vagyunk? Swan es munkatarsai (1989) azt kap-
tak, hogy az emberek altalaban a kedvezotlen informa-
ciot keresik azokkal a tulajdonsagaikkal kapcsolatban,
melyet rossznak tartanak.
Osszegezve, az enkepfelnagyito tendencia, ugy
tunik, arra hat, hogy hoi keresimk (vagy nem kere-
sunk) informaciot, mikor az aktnalis es idealis ёпкё-
piink viszonya az erintett. Altalaban a kedvezo
enjellemzoket reszesitjiik elonyben. Ha azonban va-
lamilyen konkret enjellemzot vesztmk szemtigyre,
akkor az onigazolasi hajlam befolyasolja, hogy mi-
lyenfajta informaciot helyeztmk figyelmunk fokusza-
ba. Arra az informaciorafigyelimk, amely megero'siti
az dnmagunkra vonatkozo elkepzeleseinket. A hatas
mindegyik esetben az eszlelt kongruencia novekede-
se, ami egybecseng a Rogers altal megfogalmazott gon-
dolatokkal.
Pyszczynski es Solomon 1982). Ezutan arra kertek
oket, hogy jelezzek, mennyire tartjak korrektnek a
tesztet es hogy mennyire volt fontos szamukra,
hogyjol teljesi tsenek benne. Azok, akik azt gondol-
hattak, hogyjol teljesitettek, korrektebbnek es fon-
tosabbnak iteltek a tesztet, mint azok, akiket telje-
sitmenyiiktol ftiggetleniil ugy tajekoztattak, hogy
rosszul.
Onsorsrontas
Kedvezotlen kimenetel eseten onbecstilesiink
megovasanak egyik modja eszleleseink eltorzitasa.
De letezik a elharitasoknek egy masodik csoportja
is - a tudatosulas megtagadasa. Gondoljunk csak
azokra a hatasokra, melyek kozkeletii neve az
onsorsrontas (peldaul Arkin es Baumgardner
386 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
1985; Berglas es Jones 1978; Higgins, Snyder es
Berglas 1990; Jones es Berglas 1978; Jones es
Pittman 1982) . Az onsorsrontas olyan cselekedete-
ket jelent, melyekkel pontosan azokat a felteteleket
teremtjiik meg, melyek nagy valoszinuseggel ku-
darchoz vezetnek. Ha peldaul holnap vizsgazunk,
akkor onsorsrontas lenne egesz ejszaka fenmna-
radni es tanulas helyett szorakozni. Ha pedig jo
benyomast szeretnenk kelteni valakiben, akkor
ugyancsak onsorsronto lehet, ha reszegen vagy
inosdatlanul jeleniink meg az illeto elott.
Ha el akarunk erni egy bizonyos celt, miert
teremtiink olyan koriilmenyeket, amelyek akada-
lyoznak benniinket? Az elmelet szerint a magas
merce allitasa fenyegetest jelenthet onbecsiile-
simkre. Ha a cel kihivast jelent, a kudarc lehetose-
ge mindig igen nagy. Ha a sikert ellenorzesiinkon
kiviil eso koriilmenyek akadalyoztak meg, ilyen
esetben a kudarc belyege elkeriilheto. Ha megbu-
kunk a vizsgan vagy rossz benyomast keltiink, azt
mondhatjuk, hogy senki sem tudott volna jol teljesi-
teni ilyen koriilmenyek kozott. Igy tehat valojaban
egyaltalan nem is beszelhetiink kudarcrol. Jegyez-
ziik meg, hogy az onsorsronto strategia sikerenek
az a feltetele, hogy nem vagyunk tudataban annak,
hogy clunk vele. Ha raebrediink, hogy korlatokat
allitunk onmagunk ele, akkor a korlatoknak mar
nem lesz ugyanaz a pszichologiai jelentese.
Az onsorsrontas sokkal gyakoribb, mint gondol-
nank (a tema szeles korii attekinteset last! Higgins
es mtsai 1990). Meg az olyan jol ismert jelensegek
is ide tartozhatnak, melyeket altalaban maskeppen
szoktunk ertelmezni. Ilyen peldaul a vizsgaszoron-
gas. Mindenki ismerhet olyan szemelyeket, akik azt
allitjak magukrol, hogy vizsga alatt annak ellenere
leblokkolnak, hogy tudjak az anyagot. A vizsgaszo-
rongasra valo hivatkozas szinten onsorsronto funk-
cioval birhat, ami vegso soron az onbecsiiles meg-
ovasat szolgalja (Smith, Snyder es Handelsman
1982; Greenberg, Pyszczynski es Paisley 1984). Azaz
a vizsgaszorongas jo magyarazatot kinal az esetle-
ges kudarcra, amely ennelfogva mar nem az egyen
kepessegeit tiikrozi.
Az a gondolat, hogy az emberek hajlamosak az
onsorsronto cselekvesre, a jelensegek szeles kore-
nek ertelmezesere alkalmazhato. Ilyenek peldaul
bizonyos testi tiinetek (Smith, Snyder es Perkins
1983) vagy a felenkseg es a depresszio (Arkin, Lake
es Baumgardner 1986; Bernstein, Stephenson,
Snyder es Wicklund 1983; Schouten es Han-
delsman 1987; C. R. Snyder, Smith, Augelli es
Ingram 1985). Nem ketseges, hogy ez az elkepzeles
egyre tobb teriileten fog ervenyesiilni, mivel igen-
csak szivesen keresiink magyarazatot arra, mi allhat
viselkedesiink hattereben.
AZ ONMEGVALOSITAS
ES A MASLOW-FELE
MOTIVUMHIERARCHIA
Nem Rogers volt az egyetlen ehneletalkoto, aki az
onmegvalositas fontossagat hangsulyozta. Abra-
ham Maslow (1962, 1970) erdeklodese elsosorban
azoknak a szemelyeknek a tulajdonsagaira tert ki,
akik a legtobbet hozzak ki az eletiikbol - akik a
legteljesebben mukodnek, a legegeszsegesebbek
es a legjobban ervenyesiilnek a vilagban. Munkas-
saganak nagy reszeben azt probalta megerteni, mi
teszi lehetove a kepessegek legteljesebb merteku
kibontasat es az ervcnyesiilest (lasd a 14.3. keretes
szoveget).
Kutatasai reszekent Maslow kozelebbrol a moti-
vacio fogalmat es a motivumok szervezodeset vizs-
galta. Jollehet Maslow motivacioteoretikus volt, a
motivaciorol vallott nezetei nagyban elternek az 5.
fejezetben targyaltaktol.
Maslow ugy latta, hogy a kiilonbozo emberi
sziiksegletek - melyeket osztonszerunek tekintett -
hierarchiat alkotnak (Maslow 1970). Ezt a hierar-
chiat gyakran piramis formaban jelenitik meg
(14.2. abra). Maslow ramutatott, hogy az emberi
sziiksegletek kiilonboznek abban, hogy mennyire
igenyelnek kozvetlen kielegitest es milyen erosse-
giiek. Bizonyos sziiksegletek primitivek, alapvetoek
es siirgetoek. A piramis alapjat azok a fiziologiai -
levego, viz, taplalek es hasonlok iranti — sziiksegle-
tek kepezik, melyek nyilvanvaloan elengedhetetle-
nek a tiileleshez. A hierarchia eggyel magasabb
szintjen talalhato jellemzok sem nelkiilozhetok a
tiileleshez, de nem annyira siirgetoek. Ide tartoz-
nak altalaban a biztonsag, kozelebbrol a fizikai
biztonsag sziiksegletei - menedek az idojaras vi-
szontagsagai elol, vedelein a ragadozok ellen es igy
tovabb.
Maslow a sziiksegleteknek ezt a masodik oszta-
lyat kevesbe alapvetonek tartotta, mint az elsot,
14. Onmegvalositas es dnertekeles • 381
mivel a biztonsagi sziiksegletek ritkabb kielegitest
igenyelnek, mint a fiziologiai sziiksegletek, es a
kielegito allapot is tovabb marad fenn. Nehany
masodpercen beliil oxigenhez, nehany oran beliil
vizhez es legalabb naponta ketszer elelemhez kell
jutnunk. De ha sikeriil lakast szerezniink, akkor
eleg sokaig biztositva van a fizikai menedektink
(legalabbis ameddig fizetni tudjuk a lakbert). Ha a
lakasunk es a levegokeszletiink egyszerre keriilne
veszelybe, egesz biztosan a levego utanpotlasarol
gondoskodnank eloszor, es csak kesobb kezde-
nenk a lakas miatt aggodni.
A Maslow-fele hierarchia kovetkezo szintjein a
sziiksegletek kezdenek egyre inkabb szocialis szine-
zetet olteni. A biztonsagi sziiksegletek szintje folott
kozvetleniil talalhatok a szeretet es a valahova tar-
tozas sziiksegletei, melyek a bajtarsiassagra, a gyen-
ge dsegre es az elfogadasra iranyulnak (hasonloan
a Rogers altal feltetelezett pozitiv ertekeles sziikseg-
letehez). Ezek kielegitese szocialis interakciot fel-
tetelez.
A piramis magasabb szintjcn talalhatok a megbe-
csiiles iranti sziiksegletek, melyek az ertekelessel (es az
dnertekelessel) vannak osszefiiggesben. Ide tarto-
zik az iigyesseg es az erd erzesenek, valamint a
masoktol szarmazo elismeres erzesenek sziiksegle-
te. Vegyiik eszre, hogy ez az utobbi nem ugyanaz,
mint az elozo bekezdesben emlitett elfogadas es
gyengedseg. Az elfogadas nem biztos, hogy ertekelo
jellegii, az elismeres viszont igen. Ez utobbi esetben
bizonyos tulajdonsagunkat vagy tulajdonsagainkal
ertekelik es becsiilik meg. Az elismeres ennelfogva
pontosabban meghatarozott sziikseglet, mint az
elfogadas.
A hierarchia csiicsan all az onmegvalositas.
Maslow ezt a szot nagyreszt Rogershez hasonloan
hasznalta azon torekvesiink kifejezesere, hogy azza
valjunk, amit kepessegeink lehetove tesznek- hogy
dnmagunkat kepessegeink vegso hataraig ter-
jessziik ki. Az onmegvalositas Maslow szerint a leg-
magasabb rendu emberi motivacid.
A motivaciok ilyen hierarchikus szervezodese-
nek tobb olyan folyomanya van, melyre nem art
nyiltan ramutatni. A piramis Maslow kozponti fel-
tevesenek vizualis analogiaja. A felteves az, hogy a
hierarchiaban alul szereplo sziiksegletek primiti-
vebbek - es siirgetobbek mint a hierarchia ma-
gasabb szintjein talalhatok. Mint ahogy mar emli-
tettiik, a levego sziikseglete siirgetdbb, mint a me-
14.2. ABRA Maslow-fele elmeleti sziikseglethierarchia. A hierar-
chia aljan taldlhato sziiksegletek siirgetobbek es az allaiokra is
jellemzoek. A hierarchidn feljebb taldlhato sziiksegletek egyre
gyengebbek, de anndl kifejezettebben emberiek
nedek iranti sziikseglet. Maslow feltevese ennel
azonban atfogobb. Azt is feltetelezte, hogy a fizikai
menedek iranti sziikseglet siirgetdbb, mint az elfo-
gadottsag erzesenek sziikseglete, es hogy a valaho-
va tartozas erzesenek sziikseglete siirgetdbb, mint
az elismeres vagy hatalom sziikseglete. Maslow iigy
tartotta, hogy a motivum erossege csokken, amint
lepesenkent felfele haladunk a piramison.
Masreszt viszont, amint felfele mozgunk a hie-
rarchian, a sziiksegletek egyre jobban megkiilon-
boztethetoen emberiek es egyre kevesbe lesznek
jellemzoek az allatokra. Maslow szerint tehat egy-
fajta csereviszony all fenn a biologiai kotottsegek es
a sajatos emberi jellemzok kozott. Bizonyos sziik-
segleteink megkiilonboztetnek benniinket mas
elolenyektol, ezek koziil az onmegvalositas a leg-
magasabb rendu es a legfontosabb. De nem szaba-
dulhatunk meg azoktol a motivumainktol sem, me-
lyeken mas elolenyekkel osztozunk. Ha ezeket a
sziiksegleteket kielegitetleniil hagyjuk, akkor joval
kenyszeritobb erovel hatnak, mint a sajatos emberi
sziiksegletek.
Altalanossagban veve tehat, elobb azokkal a
sziiksegletekkel kell foglalkoznunk, amelyek a hie-
rarchia alsdbb szintjein talalhatok, es csak ezutan
iraiiyithatjukfigvehniiiiket a magasabb rendu sziik-
segletekre. Ennek ket tovabbi kovetkezmenye van.
Az elso az, hogy ha alacsonyabb szinten sziikseglet
keletkezik, mikozben egy magasabb rendu sziikseg-
388 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
ttt--------- * ----— -----------------— ---------*— -------------------
14.3. Az elmeletalkoto es az elmelet: Maslow pozitiv szemlelete
Maslow munkassaganak kozpontjaban
szinte kizardlag az emberi elmenyek
pozitiv oldala allt. Az erdekelte, hogy
mi kesztet bizonyos szemelyeket arra,
hogy kiemelkedjenek cletiikben es si-
kert erjenek el ott, ahol masok kudar-
cot vallanak. A novekedes es az embe-
ri lehetosegek megvalosulasanak ker-
desei foglalkoztattak. Nyilvanvalo,
hogy ilyen iranyii erofeszfteseit koz-
vetleniil befolyasoltak sajat eletenek
esemcnyei
Maslow 1908-ban sziiletett Brooklynban, orosz zsidd
bevandorlok het gyermeke koziil a legidosebbkent
Otthoni elete egyaltalan nem segitette eld szemelyes
fejlodeset. Apja nem tartotta sokra, sot nyilvanosan
megszegyenftette kiilseje miatt Ez az elmenye vezette
a fiatal Maslow-t arra, hogy (ires kocsit keressen, akar-
hanyszor metrora lilt, hogy megkfmeljen masokat at-
tol, hogy latniuk kelljen ot. Ha apja rosszul bant vele,
edesanyja banasmodja nyilvanvaloan meg rosszabb
volt. A csalad anyagi helyzete miatt peldaul anyja laka-
tot tartott a hiitoszekrenyen, hogy a gyennekeket tavol
tartsa tole, es etkezni csak akkor lehe-
tett, amikor d jonak latta. Maslow egy-
szer ugy jellemezte, mint „kegyetlen,
tudatlan es ellenseges figurat, aki oly-
annyira szeretetlen, hogy szinte oriilet-
be kergeti gyermekek" (Hoffmann
1988, 7. o.).
Maslow kesobb azt allitotta, hogy a
szemelyiseg pozitiv oldalanak kozpont-
ba allftasa egyenes kovetkezmenye volt
annak, ahogyan az edesanyja bant vele:
„reakciokepzes” mindarra, amit anyja tett vele es azok-
ra a tulajdonsagokra, melyeket anyja kepviselt (Maslow
1979, 958. o.). Igy nehezsegekkel indulo elete erlelte
meg benne az elhatarozast, hogy megertse mindazt,
ami a legmagasabb rendu es legjobb az emberek ta-
pasztalati vilagaban.
Maslow jogi egyetemre jelentkezett, de hamarosan
kiabrandult, mivel ajog ohatatlanul az emberi gonosz-
sagra, s nem az emberi josagra osszpontosit. Ekkor
kezdett pszichologiaval foglalkozni. Maslow iigy erezte,
ekkor kezdodott igazan az elete. A nevezetes foemlos-
kutato, Harry Harlow iranyftasa alatt vegzett doktori
let kielegitesevel vagyunk elfoglalva, akkor a kiala-
kiilo alacsonyabb rendu sziikseglet elvonhat benniinket a
magasabb rendutol. Figyelmiinket valosaggal „lehtiz-
za” es arra kenyszeriiliink, hogy az alapvetobb sziik-
seglettel foglalkozzunk (lasd Wicker, Brown,
Wiehe, Hagen es Reed 1993).
A masodik kovetkezmeny azzal a folyamattal
kapcsolatos, mellyel felfele mozgunk e sziikseglet-
soron. Lehetseges, hogy tudatunknak az alacso-
nyabb rendu sziikscglctektoi valo megszabaditasa
teszi lehetove, hogy rahangolodjunk az onmegva-
lositasi tendencia halk hangjara. Ne feledjiik, hogy
minel feljebb haladunk a piramison, annal gyen-
gebb es kifinomultabb a motivum. A legmagasabb
rendu human motivum, az onmegvalositas egyben
a legkifmomultabb is, s igy a legnehezebben eszre-
veheto. Csak ha mar a tobbi sziiksegletet elcsende-
sitettiik, akkor figyelhetiink fel ra.
A hierarchia kiilonbozo szintjei maskeppen is
kiilonboznek egymastol. Maslow tigy velte, hogy a
piramis aljafele talalhato motivumok hianyalapuak,
mig a magasabb szintek motivumai (fokent az dn-
megvalositas) novekedesalapiiak (Maslow 1955). Az-
az az alacsonyabb rendu motivumok valamilyen hiany-
bol szarrriaznak, s az ilyen sziiksegletek kielegitese azt
jelenti, hogy bizonyos kellemetlen allapottol szabadu-
lunk meg. Az onmegvalositas ezzel ellentetben sokkal
inkabb szemelyisegiink meg megvalosulatlan lehetose-
geinek „tavoli hivasahoz” hasonlithato. E sziikseglet
kielegitese nem valamilyen kellemetlen allapot elkerii-
lesevel, sokkal inkabb a novekedes keresesevel fiiigg
ossze (lasd meg Markus es Nurius 1986).
Vegiil erinteniink kell Maslow es Rogers gondo-
latainak kapcsolodasi pontjait. Rogers ket motivu-
mot hangsiilyozott. Az elso az onmegvalositasi ten-
dencia volt, d ezt tartotta fontosabbnak. A masodik
a pozitiv ertekeles — a masoktol kapott gyengedseg
es elfogadas — sziikseglete, amit szinten fontosnak
es nagyon eroteljesnek velt. Rogers szerint ez utob-
bi gyakran olyan eros, hogy gyakran arra keszteti a
szemelyt, hogy elhanyagolja megvalosito (aktuali-
zalo) tendenciait.
Ha ismet rapillantunk a 14.2. abrara, akkor
hasonlosagot tapasztalhatunk Rogers elgondolasai
14. Onmegvalositas es onertekeles •
kutatasanak temaja az volt, hogyan alakul ki a dominan-
cia a majmok kozott. Maslow-t meg az allatokkal vegzett
kutatasai soran is az erdekelte, hogy mi emeli ki a
kiilonleges egyedeket a tobbiek - a kevesbe ktilonlege-
sek - koziil.
Maslow kutatasi erdeklodese a masodik vilagha-
bort'i koriili idoszakban tevodott at az emberekre. Az
1930-as es 1940-es evekben New Yorkban gytilekez-
tek Europa legjelesebb gondolkodoi koziil sokan,
akik a naci Nemetorszagbol menekiiltek el. Ezek az
emberek lenyugoztek Maslow-t, aki azon vette eszre
magat, hogy megprobal minden lehetseges dolgot
megtudni roluk. Mikozben azt kutatta, hogyan valtak
ezek a szemelyisegek olyanna, amilyenne, Maslow a
kesobbi formalis kutatasai magjat vetette el. Ezt a
formalis kutatast reszben a haboru kitorese osztokel-
te. Azaz Maslow-t melyen meginditotta a haboru
okozta szenvedes es gyotrelem, es megeskiidott,
hogy eletet annak szenteli, hogy bebizonyitsa, az
emberek joval nemesebbre is kepesek, mint a haboru,
az eloftelet es a gyulolet. Az onmegvalositas folyamata-
nak tanulmanyozasa eppen ebbe az iranyba vezette
tovabb.
es a Maslow altal valamivel arnyaltabban kidolgo-
zott szerkezet kozott. A Maslow-fele piramis also
ket szintje olyan sziikseglete kre utal, melyeket
Rogers nem vett figyelembe. Rogers figyelmenek
kozpontjaban a szocialis sziiksegletek alltak, me-
lyek Maslow-nal a piramis harmadik szintjen kez-
dodnek. Maslow Rogershez hasonloan azt feltete-
lezte, hogy az elfogadottsag sziikseglete siirgetobb,
mint az onmegvalositas sziikseglete. A hierarchia
szerkezete nyiltan azt sugallja, hogy a pozitiv erte-
keles sziikseglete elteritheti az embereket az on-
megvalosi tas t61.
A Maslow-fele piramis kozepso szintjet - a meg-
becsiiles iranti sziiksegletet - voltakeppen a pozitiv
ertekeles sziiksegletenek reszletesebb kidolgozasa-
kent is felfoghatjtik. A megbecsiiles iranti sziikseg-
letek tobb szempontbol is hasonlitanak a Rogers-
fele ertekfeltetelekhez. A ket szerzo nemikepp el-
ter abban, hogy hogyan kepzeltek el ezt a motivu-
inot. Rogers szerint karos, ha meghajlunk az ertek-
feltetelek elott. Maslow szamara a megbecsiiles
iranti sziiksegletek az emberi motivacio reszet ke-
pezik, bar primitivebbek, mint az onmegvalositas
szukseglete. Mindketten egyetertettek azonban ab-
ban, hogy ez a sziikseglet az onmegvalositas litjaba
allhat. Osszcgczve tehat azt mondhatjuk, hogy an-
nak ellenere, hogy a ket szerzo mindegyike egyedi
modon gondolkodott az emberi tapasztalat kiilon-
bozo vetiileteirol, elmeleti nezeteik sok ponton
kozel allnak egymashoz.
Az onmegvalosito szemelyek
jellemzoi
Az onmegvalositas fogalma sok szempontbol a leg-
rokonszenvesebb es a legerdekesebb a fenomeno-
logiai megkozelites kepviseloi altal bevezetett fo-
galmak koziil. Bar Maslow atfogo kepet alkotott az
emberi motivumokrol, az onmegvalositas kototte
le leginkabb erdeklodeset es kepzeletet, s mint mar
emlitettiik, munkassaganak donto reszet ennek ta-
nulmanyozasara szentelte. Maslow szerint minden-
kinek megvan a lehetosege az onmegvalositasra, es
mindenkinek megvan az a belso vagya, hogy kepes-
segeinek megfeleloen a leheto legtobbet hozza ki
magabol. Mivel az onmegvalositas meglehetosen
difftiz jellemzo, ezert szinte barmifele viselkedes-
ben megnyilvanulhat. Nemcsak a festo, azenesz, az
iro vagy a szinesz lehet onmegvalosito, hanem bar-
ki, akinek a szemelyisege a kongmencia, az integ-
racio es a teljesseg iranyaba valtozik.
Bar Maslow iigy kepzelte, hogy mindenki elott
nyitva all ez az lit, azt is felismerte, hogy nehany
ember gyakrabban el az onmegvalositas lehetose-
gevel, mint masok. Az onmegvalositas folyamata-
nak jobb megertese erdekeben Maslow olyan em-
bereket keresett, akiknel az onmegvalositas jellem-
zoi gyakrabban voltak megfigyelhetok. Komoly
erofeszitest tett az ilyen emberek leirasara mar csak
azert is, mert az onmegvalositas fogalma igen ne-
hezen megragadhato. Azt remelte, hogy leirasai
hozzasegithetnek masokat ahhoz, hogy sajat ele-
tiikben felismerjek onmegvalosito tapasztalataikat.
Maslow arra a felismeresre jutott, hogy a gyakori
onmegvalositok eleg sok kozos vonassal rendelkez-
nek (Maslow 1963). Ime koziihik nehany (a telje-
sebb listat lasd a 14.1. tablazatban):
Az onmegvalositok hatekonyan eszlelik a valosa-
got. Tapasztalataikra kiilondsen elesen kepesek
osszpontositani. Az onmegvalositok kepesek felis-
merni-tuasok zavaros eszlelesmodjat, es kepesek
390 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
14.1. TABLAZAT
Az onmegvalosito szemelyek jellemzoi (Maslow - 1968 - alapjan)
Az onmegvalosito szemelyek...
hatekonyan es pontosan eszlelik a valosagot;
elfogadoak onmagukkal, mas emberekkel es a termeszettel kapcsolatban:
spontdnok gondolataikban es erzelmeikben, termeszetesek es mesterkeletlenek;
probleinakozpontuak, az 01 ok filozofiai kerdesek foglalkoztatjak oket;
fuggetlenek es autondmak, ha sziiksegleteik kielegiteserol van szo;
allandoan keszek a hetkoznapi esemenyek/ras latdsmddjara;
gyakran tapasztaljak az „dcedneizest”, a termeszettel valo egyseg erzeset, ami tullep idon es teren;
az egesz emberiseggel aztmosulnak — demokratiknsak es tisztelnek masokat;
mely kapcsolatokat letesitenek, de csak nehany emberret,
a tevekenysegek folyamatat onmagacrt mettanyoljak-,
humorerzekuk filozofikus, gondolatgazdag es nem ellenseges tartalmu;
kreativitasvk es talaUhonysaguk gyermeki es friss;
belso fuggetlensegiiket orzik attol a kulturdtdl, melyben elnek;
eleg erosek, fuggetlenek es sajat meglatasaik altal iranyitottak ahhoz,
hogy neha szeszelyesnek, indulaiosnak, sot akar konyortelenneh is tunjenek
atvagni az ily modon keletkezett gubancokat. Azok
az emberek, akik gyakrabban elnek az onmegvalo-
sitassal, egyben onmaguk es masok elfogadasara is
kepesek. Onelfogadasuk nem onelegiilt onbiza-
lom. Az bnmegvalositok felismerik, hogy milyen
messze jarnak a tbkeletestol, es teljesen elfogadjak
onmagukat olyannak, amilyenek, tokeletlensegeik-
kel egyetemben. Ugyanez igaz arra is, ahogyan a
korfilottiik levo emberekhez viszonyulnak. Masok
gyarlosagait lenyiik resze kent fogadjak el. (Figyel-
jiik meg, hogy belso konfliktusaink erett elfogadasa
mennyire hasonlit ahhoz, amit a pszichoanalitikus
terapia celul tiiz maga ele.)
Az onmegvalosito szemely tovabbi jellemzoje a
szellemi spontaneitds. Ez a mesterkeltseg nelkiili,
folyamatosan mukodo kreativitasban tiikrbzodik.
Ehhez gyakran tarsul az elettapasztalatok/n.w latas-
modja, az elet mint izgalmas folyamat felismerese.
Van olyan adat, amely szerint a kreativitas az on-
megvalositassal, s nem mas motivumokkal all kap-
csolatban (Amabile 1985). Ebben a vizsgalatban
arra kertekfel irokat, hogy alkotoi tevekenysegiiket
vagy a kiilso osztonzes (igy a Maslow-fele hierarchia
alacsonyabb szintjen allo motivumok), vagy pedig
olyan sajatossagok menten gondoljak at, melyek a
tevekenysegbbl niagabol fakadnak (ezalatt tulaj-
donkeppen az onmegvalositast erthetjiik). Ezutan
arra kertek oket, hogy irjanak egy verset. Kesobb
fiiggetlen inegitelok rangsoroltak a versek kreativi-
tas-erteket. A kiilso osztbnzbkon valo elmelkedes
utan irt verseket altalaban kevesbe kreativnak talal-
tak, mint az bnmegvalositasi beallitodas hatasara
irottakat.
Az onmegvalosito szemelyre gyakran mondjak,
hogy problemakozpontii, de ez a kifejezes kisse felreve-
zeto. A problema szo itt a filozofiai vagy etikai kerdesek
melletti elkotelezddesre utal. Az bnmegvalositok sze-
les latokon'iek, egyetemes kerdesekkel foglalkoznak.
Mindezzel a sajat kulturatol es a kozvetlen kornyezet-
tol valo bizonyos fiiggetlenedes jar egyiitt. Az onmeg-
valosito ember elsosorban az univerzum polgara es
csak masodlagos, hogy eppen melyik lakasban, varos-
ban vagy orszagban el. A gyakori onmegvalositbk
tudjak, hogy a kapcsolatok erofeszitest igenyelnek (es
kapcsolati sziiksegleteik altalaban kielegiilest is nyer-
nek). Kotodeseik melyek, mivel a kapcsolatok fonto-
sak szamukra, am a kotodeseik gyakran nagyon keves
emberre korlatozodnak.
Elete vege fele Maslow kiilonbseget tett ketfele
dnmegvalosito szemelyiseg kozott (Maslow 1971).
Az egyik a mar leirt jellemzoket testesiti meg. A
masikat Maslow transzcendens onmegvalositonak
14. Omnegualosttas es onertekeles • 391
Csucselmeny akkor fordul elo, ami-
kor az ember olyan melyen meriil el
valamilyen tevekenysegbe, hogy szin-
te a. pillanat rabja lesz. Kepzeljilk el,
hogyan erezhet а кёреп lathato fut-
ballista, miutan sikeriilt pontot sze-
reznie
nevezte el. Ez utobbiak oly sokat aldoznak az on-
megvalosito tapasztalatokert, bogy ez valik eletiik
legbecsesebb alkotoelemeve. Tudatosabban nioti-
valjak oket az olyan egyetemes ertekek vagy celok,
melyek felettiik vagy rajtuk kiviil allnak (mint pel-
daul a szepseg, az igazsag es az egyseg), mint az
onmegvalositok masik csoportjat. Holisztikus mo-
don viszonyulnak a vilaghoz, s az izgatja oket, ho-
gyan kepeznek egyseget a vilag alkotoelemei. Az en
fokozottabban transzcendalodik, igy az dnmegva-
lositas szinte az „univerzum megvalositasava” valik.
Tapasztalataik valamikepp megszentelodnek sza-
mnkra. Onmagukat kcpesscgeik kifejezodesenek
eszkozekent, es nem kepessegeik tulajdonosanak te-
kintik. Ebbol a jellemzesbol szarmazik a transzper-
szonalis (szemelyen tiili) kifejezes is, mellyel olykor az
emberi lehetosegek ilyen szemleletere utalnak
(lasd meg a 14.4. keretes szoveget).
A csucselmeny
Az onmegvalositas folyamatanak leirasakor Maslow
azokra a pillanatokra is felfigyelt, melyekben az
onmegvalositas a legtisztabban fordul eld. Ne fe-
ledjiik, hogy nem minden cselekves foglal maga-
ban omnegvalositast, meg a jellemzoen dnmegva-
losito szemelyeknel sem. Maslow a csucselmeny
kifejezessel utalt az intenziv onmegvalositas pilla-
nataira.
A csucselmeny bekovetkezesekor ugy erezziik,
mintha ossze lennenk kapcsolva kornyezetiink ele-
ineivel. A szinek es hangok elenkebbnek tiinnek -
az erzekletektisztabbakes elesebbek (lasd Privette
es Landsman 1983). Az idoerzek elvesz a tapasz-
talas folyamatos aramaban. A csiicselmennyel
kapcsolddo erzes az ahitat, a racsodalkozas vagy
az eksztazis. A csucselmeny mintegy onmagun-
kon kiviilre helyez benniinket - nem dnmagunk-
ra gondolunk, hanem inkabb arra, hogy tapasz-
talatainkat olyan melyen eljiik at, amennyire csak
lehetseges.
Csucselmenyek akar passziv modon is letrejo-
Aetaek (peldaul egy mtiveszeti remekmti elvezete
soran), de leginkabb akkor fordtilnak elo, ami-
kor melyen belefeledkeziink valamilyen teve-
kenysegbe (Csikszentmihalyi 1975; Privette es
Landsman 1983). A csucsehnenyt atelo ember jel-
lemzo modon annyira belemeriil a tevekenvsegbe,
392 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
-----------:-----------------------------?-•—-—*--
< *» t'i’ *' ,''*« .. ' - W *.
r 14.4. Onmegvalositas a sajat eletiinkben.
. *. :•
- 1 s
Mar sokat olvashattunk az dnmegvalositasrol, az egesz
megis eleg elvontan hangzik. Hogy megfoghatobba
valjon ez az elkepzeles, probaljunk nehany percet arra
forth'tani, hogy elgondolkozzunk, hogyan alkalmazha-
to mindez a sajat eletiinkre.
Gondolkozzunk el peldaul azon, hogyan tudnank
a Maslow-fele sziikseglethierarchiat sajat eletiinkre vo-
natkoztatni. A hierarchia mely szintje uralja minden-
napi tapasztalatainkat? Fokent az foglalkoztat-e ben-
niinket, hogy fenntartsuk valamely tarsadalmi csoport-
hoz valo tartozasunk vagy az elfogadottsag es kozelseg
erzeset egy bizonyos szemellyel, vagy esetleg inkabb az
a sztiksegletiink all ebben a pillanatban az eloterben,
hogy masok ertekeljek es elismerjek pozitiv tulajdonsa-
gainkat? Vagy talan az izgat benniinket, hogy amennyi-
re csak lehetseges, olyanna valjunk, mint amit az a
belsonkbe rejtett terv hordoz, mely lehetosegeink tit-
kat 6'rzi?
Most gondoljunk vissza harmadikos kozepiskolas
korunkra es idezziik fel, milyen volt az eletiink akkor.
Mik voltak sziiksegleteink, mivel foglalkoztunk abban
az idoszakban? Vajon azota felfele mozdultunk-e a hi-
erarchian vagy inkabb lefele, vagy meg mindig nagyja-
bol ugyanazon a szinten vagyunk?
Vagy gondoljunk eletiink jelenlegi „kiildetesere”,
arra a celra, amely kore eletiink szervezodik es amely
ertelmet ad neki. Honnan szarmazik ez a cel? A sztile-
ink (vagy valaki mas) sugallta ezt szamunkra, vagy me-
lyebbrol, sajat bensonkbol fakad? Mennyire vagyunk
biztosak abban, hogy a celunk a sajatunk es nem valaki
mas altal kijelolt feladat, melyet mint ertekfeltetelt kell
teljesiteniink? Mennyire vagyunk biztosak abban, hogy
nem mi magunk allitottunk-e fel bnmagunk szamara
ertekfeltetelt? Milyen erzes lenne eletiink hatralevo
reszet ilyen kijelolt feladatok teljesitesevel tolteni? Ho-
gyan alakul az eletiink, ha vegig ezt a szerepet fogjuk
jatszani?
Vagy lassuk a kovetkezo kerdest: Nem tehetjfik
mindig azt, amit akarunk, ezt mindenki tudja. Neha
olyan dolgokat csinalunk, amit meg kell tenniink. De
mennyi ideig? Mennyi idonket - onmagunkbol
mennyit - kell meg kotelessegeink teljesitesere, az er-
tekfelteteleknek valo engedelmessegre szannunk,
amig vegre: mas sziiksegleteinkkel is foglalkozhatunk?
Milyen veszelyeket hordoz, ha azt mondjuk magunk-
nak, hogy meg ezt es ezt a feladatot vagy kdtelezettseget
teljesitjiik, de valamennyi ido, nehany het, honap vagy
ev elteltevel mar valoban azokkal a dolgokkal fogunk
foglalkozni, amivel szeretnenk. Mennyire lehetiink
biztosak abban, hogy nem keriiliink-e mokuskerek-
be, es egy ido miilva mar ezeket a feladatokat tartjuk
majd az elet egyediili valosaganak? Mennyire lehe-
tiink biztosak abban, hogy sok ev elmultaval kepesek
lesziink meghozni azt a dontest, hogy immar csak az
onmegvalositassal torodiink, amikor mar olyannyira
szokasunkka valt, hogy az ertekfelteteleknek megfele-
loen eljiink?
Az eletben nem minden tapasztalat szolgalja az
dnmegvalositast. Meg a nagyreszt onmegvalosito em-
berek is neha megtorpannak, ha nehezsegeik tamad-
nak. Mikor talaljuk iigy, hogy keptelenek vagyunk az
onmegvalositas iranyaba mozdulni, mi akadalyozza
ezt? Melyek a novekedes korlatai, melyekkel idorol
idore szembekeriiliink? Talan mas stirgeto sziiksegle-
tek? Lehet, hogy az akadalyoka sziileinkhez, csaladunk-
hoz vagy a baratainkhoz fuzodo kapcsolatunkbol szar-
maznak? Esetleg az akadalyokat mi magunk allitjuk
dnmagunk ele?
Termeszetesen nem konnyu ezekre a kerdesekre
valaszolni. Nem varhatjuk, hogy mindossze nehany
perc alatt valaszt talaljunk rajuk. Emberek egesz eletu-
ket toltik a valaszok keresesevel. Ezek a kerdesek mind-
azonaltal alapveto jelentosegiiek, s ha akar csak rovid
ideig is elgondolkodunk rajtuk, elobb kepet kapunk
arrol, hogy mi foglalkoztalja a fenomenologiai megko-
zelites kepviseloit.
hogy a szemely es a tevekenyseg teljesen osszeforr
egymassal, a tevekenyseg „valik” magava a sze-
mellye. Csikszentmihalyi az dramlas (flow) kifeje-
zessel illette az ilyen optimalis tapasztalatokat
(lasd Csikszentmihalyi es Csikszentmihalyi 1988;
Csikszentmihalyi 1990). Ismetelten alahtizztik, az
nem feltetel, hogy a tevekenyseg mfiveszi alkotas
vagy ilyesfele legyen. Nem az fontos, mit csinahink,
sokkal inkabb az, hogy hogyan. Ila teljesen bele-
mertiliink, s ha a tevekenyseg emberi lenyiinket
mintegy kiteljesiti, akkor csucselmenyrol beszelhe-
tiink.
14. Onmegvalositas es dnertekeles • 393
AZ EGZISZTENCIALISTA
PSZICHOLOGIA
A fejezetben mar a humanisztikus megkozelites
tobb temajat szoba hoztuk. Ezek kozott szerepelt
az emberek termeszetes hajlama a novekedesre,
eletiiknek a szabad akarat gyakorlasa reven torteno
megvaltoztatasa, az inkongruens eszleletek es azok
felbukkanasa elleni vedekezes, illetve a sziikseglet-
hierarchia csticsan allo novekedesi motivum.
A novekedes es emberi lehetosegek kerdese
azonban mas szempontbol is targyalhato: az on-
megvalositas gyakorlasanak lehetosege ugyanis fel-
veti a felelosseg kerdeset. Az onmegvalositasnak
ara van. Ez resze annak az iizenetnek, melyet a
fenomenologiai iranyzatot kepviselo pszichologu-
sok masik csoportja, az ligynevezett egzisztencialis-
ta pszichologusok fogalmaztak meg. Az egzisztencia-
lista kifejezes a letezes (existence) szoval van kapcso-
latban. Azzal a filozofiai nezettel azonositjak, amely
tobbek kozott azt hangsiilyozza, hogy az ember
mindossze a letezeset birtokolja. Minden emberi
leny egyediil all a kifiirkeszhetetlen univerzumban.
Az egzisztencialista filozofusok arra is ramutatnak,
hogy minden embernek felelosseget kell vallalnia az
elete soran hozott donteseiert. Az egyen szemelyes
valosagelmenyere helyezett hangsuly osszhangban
van a fenomenologiai szemlelettel.
Az egzisztencialis dilemma
Az egzisztencialista szemlelet kozponti jelentosegu
fogalma: a dasein. E nemet szo szokasos forditasa
„a vilagban valo let”. Ezt a szot alkalmazzak ugyan-
akkor az enrol mint autonom, ktildnallo es fejlodo
letezorol szerzett tapasztalatok teljessegcnek a kife-
jezesere is (Binswanger 1963; Boss 1963; May
1958). A dasein azt is kifejezi, hogy az embernek
nines e vilagon kiviili letezese, es hogy a vilag is csak
a benne elo emberek reven nyeri el jelenteset.
Az egzisztencialistak szamara az ember alapveto
problemaja az, hogy elete elkeriilhetetleniil halalban
vegzodik, amely barmely pillanatban bekovetkezhet.
A halal az egyetlen abszohitum, ami elol nincsen
menekves, fiiggetleniil attol, mennyire onaktualiza-
, 16k az elmenyeink. A halal clkeriilhetetlensegenek
tudata olyan szorongast (az eredeti kifejezes: angst)
vagy rettegest, gyotro'dest kelt, mely joval melyebb,
mint az inkongruencia miatt atelt szorongas. Ez a
rossz erzes azert keletkezik, mert a halal a daseint
fenyegeti. Csak a let es a nemlet letezik, es allandoan
szembesiilmink kell ezzel a dilemmaval.
Hogyan valaszolhatunk erre a felismeresre? Az
egzisztencialistak szamara ez az elet kulcskerdese.
Az ember vagy azt valasztja, hogy visszavonul a
nemletbe, a semmibe, vagy veszi a batorsagot a
letezeshez. Legszelso'segesebb formajaban az egzisz-
tencialis kerdes az, hogy ne kovessiink-e el ongyil-
kossagot, arnivel elkeriilhetjiik az elet mindenfele-
keppen halallal vegzodo abszurditasat. De a semmi
valasztasanak kevesbe szelsoseges formal is elofor-
dulhatnak. Emberek donthetnek ugy, hogy felad-
jak a hiteles cselekves, a celoknak valo elkotelezo-
des es a felelossegvallalas szabadsagat. Pusztan a
tomeghez csapodva sodrodnak. Amikor az embe-
rek nem vallaljak a felelosseget az eletiikert, akkor
a nemletezest vagy a semmit valasztjak.
De mibol all a masik lehetoseg melletti dontes,
a letezes valasztasa? Az egzisztencialistak szerint az
eletnek csak akkor van jelentese, ha mi magunk
adunk jelentest neki. Mindenkinek, akinek van
batorsaga, maganak kell 6rtelmet adnia sajat lete-
zesenek, s ezaltal oldhatja fel az egzisztencialis di-
lemmat. Azaltal adunk jelentest eletiinknek, ha
hitelesen cseleksziink, ha azok vagyunk, akik va-
gyunk. Valojaban maganak az egzisztencialis di-
lemmanak a felismerese is fontos lepes ebbe az
iranyba. May (1958, 47. o.) megfogalmazasaban:
„ahhoz, hogy megertsiik, mit jelent letezni, fel kell
fognunk a tenyt, hogy egyszer csak nem letezfink”.
Meg kell erteniink, hogy az ilyen szabadsag
gyakorlasa nem konnyu. Nehez lehet megtalalni az
utat onmagunk megismeresehez, es nehez szembe-
nezni a halallal. Sokkal konnyebb, ha hagyjuk,
hogy masok dontsek el helyettiink, mi jo es helyes
es mit kell cselekedniink. De az egzisztencialista
pszichologusok azt tartjak, hogy minden ember
felelo's azert, hogy a legtobbet hozza ki letezese
minden pillanatabol, es hogy letezeset a legjobb
kepessegei szerint teljesitse ki (Boss 1963; lasd meg
Frank! 1969; May 1969). Nem bujhatunk ki ez alol
a felelosseg alol, es nem is vehetjuk konnyeden.
Bar az emberek felelosek donteseikert, meg a
legoszintebb dontesek sem feltetleniil jok. Nem
lesz mindig jo erzesiink eletiink tapasztalataival
kapcsolatban. Neha nem banunk megfeleloen
azokkal az emberekkel, akiknek gondjat viseljiik. Ne-
394 • Hetedik resz: Fenovienologiai perspektiva
ha szem elol tevesztjiik a tenneszethez fuzodo kap-
csolatimkat. Meg ha bolcsek is donteseink, akkor
is rank fog nehezedni az egzisztencialis buntudat,
hogy nem lesziink kepesek megvalositani az eletiink-
ben rejlo minden lehetoseget. Ez a buntudat akkor a
legerosebb, amikor a szemely, akinek szabadsagaban
all a valasztas, nem el ezzel a lehetoseggel. De a
tudatos ember sohasem mentesiilhet teljesen az eg-
zisztencialis buntudattol, mivel lehetetlen minden
lehetoseget megvalositani az eletben. Azaltal, hogy
bizonyos kepessegeinket megvalositjuk, mas kepesse-
geinkkifejezodeset gatoljuk. Ennelfogva az egziszten-
cialis buntudat elkeriilhetetlen. Ez is a letezes ara.
Uresseg es maganyossag
Az egzisztencialistak az uresseg es maganyossag elet-
erzesenek, az ertekekben valo hit elvesztesenek prob-
lemajat is kozponti kerdeskent kezelik (May 1953).
Sokan reszben azert vesztik el sajat ertekessegiikben
valo hitiiket es ineltosagerzetiiket, mert nem all ha-
talmukban, hogy olyan erzeketlen eroket befolyasol-
janak, mint a kormanyzat es az iizleti elet. Abolygonk
koriili ozonreteg oszladozik, es keptelenek vagyunk
arra, hogy tegyiink ellene valamit. Az orszag penziigyi
intezmenyei tobb milliard dollaros dotaciora szorul-
nak, es a szamlat nekiink kell allni. A kormanyok
haboriik mellett kotelezik el magukat anelkiil, hogy
azokat haboninak nyilvanitanak, s a kovetkezmenye-
ket ismet csak nekiink kell viselnimk.
Az egzisztencialistak ramutatnak, hogy amikor
keptelenek vagyunk bizonyos ertekek mellett elko-
telezodni, akkor az iiresseg es ertelmetlenseg erze-
set eljiik at (lasd meg a 14.5. keretes szoveget).
Amikor az emberek ezt az iiresseget erzik, masok-
nal keresnek valaszt. Valasz azonban sehol inashol
nem talalhato, inert a problema valojaban a szeme-
lyen beliil letezik. Ez ismet azt az egzisztencialista
allaspontot illusztralja, hogy minden embernek fe-
lelosseget kell vallalnia tetteiert, es hogy az igazsag
csakis beltilrol, sajat tetteinkbol eredhet.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Az elso kerdes az, hogy egyaltalan hogyan kozelit-
heto meg a szemelyiseg merese ebbol a perspekti-
vabol. Mas fejezetekben a projektiv modszerektol
a fiziologiai meresig terjedoen kiilonfele eljaraso-
kat emlitettiink. A fenomenologiai nezopont azon-
ban egeszen mas megkozelitest sugall.
Interjuk
A fenomenologiai iranyultsagii pszichologusok ke-
vesbe kotodnek konkret, jol szerkesztett meroesz-
kozokhoz, mint mas pszichologusok. A fenomeno-
logusok szamara a meres nem abbol all, hogy a
szemellyel kitoltetnek egy kerdoivet vagy megkerik,
hogy standard ingersorra reagaljon. Szerintiik a me-
res az a folyamat, amely soran - barmilyen elerheto
eszkozzel - feltarhato, hogy a szemely milyen.
Ilyen alapallasbol a fenomenologiai szemleletu
pszichologusok otthonosan kezelik az interjut
mint meresi modszert. Az interjii kinalja a legna-
gyobb rugalmassagot: megengedi, hogy a vizsgalt
szemely mindazt ehnondja, .ami felmeriil benne, s
megengedi az interjukeszito szamara is, hogy elter-
jen a targytol, amit mas modszerek eseteben nem
tehetne meg. Az interjukeszito szamara lehetove
valik tovabba, hogy az intemkcio soran szubjektiv
benyomast alakitson ki a vizsgalt szemelyrol.
Ahhoz, hogy ily modon feltarhassuk, inilyen is a
szemely, jo empatiaerzekre van sziiksegiink. Vegtere
is az interjukeszito a szemely maganvilagaba probal
meg behatolni, hogy mintegy beliilrol erthesse meg.
Rogers (1980) iigy velte, hogy az empatia nem auto-
matikus: aj6 empatiahoz sziikseg van a kisvaltozasok
iranti erzekenysegre. Ujra es iijra ellenorizniink kell,
mennyire pontosak erzeseink, hogy megbizonyosod-
junk arrol, hogy nem haladunk rossz iranyba. (Ter-
meszetesen az empatia nem csak az interjiikeszites
soran bir fontossaggal. Rogers szerint az empatia
ugyanilyen fontos kozvetito szerepet jatszik a terapia
folyamataban is, es a teljesseggel mukodo szemelyi-
segnek is elengedhetetlen jellemzoje.)
Az alapos interjii tomentelen informaciot ont
inagabol, ami alkalmankent tartalomelemzes ala
vetheto (peldaul Berelson 1952; Marsden 1971). A
tartalomelemzes soran a kliens kijelenteseit elme-
leti szempontbol ertehnes csoportokba soroljuk es
leszamolhatjuk, hogy hany allitas esik az egyes ka-
tegoriakba. Peldaul egy interjii soran Susan 2 on-
dicserovagy onelfogado, 18 onbiralo es 15 ambiva-
lens kijelentest tett. Ebbol kezenfekvoen adodik az
a kovetkeztetes, hogy Susan nem igazan elegedett
dnmagaval.
14. Onmegualositds es onertekeles • 395
14.5. Lelki edzettseg vagy elidegenedes: lekuzdheto-e a betegseg
elkotelezodessel? r Кг’ •
J. < X
fJS-w «t. . -- - 3® »
Az egzisztencialista pszichologusok nem gyozik hang-
stilyozni, mennyire fontos, hogy eletimknek ertelmet
talaljunk es bizonyos ertekek mellett elkotelezodjiink. Az
elkotelezodes hianya voltakeppen az elidegenedes. Az
elidegenedes az onmegvalositas, valamint az enkep es a
tapasztalatok kozotti osszhang hianyat tiikrozi. Az egzisz-
tencialistaknal a szemelyes es pszichologiai jollet feltete-
lekent keriilt a hangsuly az elkotelezodesre. Ujabb kuta-
tasok azonban felvedk azt a lehetoseget, hogy az elidege-
nedes a testi betegsegekben is szerepet jatszhat.
A kutatok pontosabban azt sugalljak, hogy az elidege-
nedett es nem elidegenedett szemelyek eltero modon
reagalnak az elet stresszhatasaira. Rcgota tudjuk mar,
hogy a stresszelmenyek fokozzak a betegsegekre valo
hajlamot, es hogy ez a hatas szemelyrol szemelyie nagy-
mertekben valtozik. Tobb szerzo is azt allitja, hogy a lelki
edzettseguek (hardiness) nevezett szemelyisegjellemzo
hozzajanil ehhez a variabilitashoz (Kobasa 1979; Kobasa,
Maddi es Kahn 1982). A lelki edzettseg reszben egy elide-
genedes-teszttel merheto (Maddi, Kobasa es Hoover
1979). konkretabban annak entol valo elidegenedes skalaja-
val. Askalaban olyan tetelek szerepelnek, mint „Hiabavalo
faradsag, hogy megprobaljuk megismemi onmagunkat”;
„Az elet tires, es nines semrni crtelme szamomra”; „Nehe-
zen tudom elkepzelni, hogy lelkesedjek a munkammal
kapcsolatban” es „Alegtobb tarsas kapcsolat ertelmeden”.
Azoknal, akik egyetertenek ezekkel a tetelekkel, nyilvan-
valoan hianyzik az enkep es a tapasztalatok kozotti ossz-
hang.
A lelki edzettseggel kapcsolatos elso vizsgalatban
(Kobasa 1979) kozep- es felsoszintu gazdasagi vezetok
szamoltak be arrol, hogy milyen stresszhatasok ertek
oket az elmiilt harom es fel evben, es arrol is, hogy
milyen mertekben eszleltek betegsegtiineteket magu-
kon ebben az idoszakban. A jelentos stresszrol besza-
molo szemelyek koziil azok, akik sok tiinetet is jeleztek,
alacsonyabb lelki edzettseg-pontszamot ertek el (ami
fokozott elidegenedesre utal), mint azok, akik keve-
sebb tiinetet jeleztek.
Egy kesobbi vizsgalatban (Kobasa es mtsai 1982)
ugyanezeket a vizsgalati szemelyeket hosszabb ido'n at
kbvettek nyomon. Ket ewel kesobb, az addigi idoszak
alatt tapasztaltak alapjan ket stresszesoportba (magas,
illetve alacsony) es ket lelki edzettsegi csoportba (ma-
gas, illetve alacsony) soroltak oket. Az uj tiinetekrol
sz616 beszamolokat ismet osszehasonlitottak (mar csak
azert is, hogy a korabbi tiinetszintet ellenorizzek). Is-
met az elidegenedes jelezte elore a tiinetek mennyise-
get azok koreben, akik nagy mennyisegu stresszhatas-
nak voltak kiteve. A kovetkezo vizsgalatban azt talaltak,
hogy a lelkileg edzettebb egyetemistak az elidegenedet-
tebbekhez kepest kevesebb tiinetrol szamolnak be, fiig-
getleniil attol, hogy milyen mennyisegu stressz erte
oket (Wiebe es McCallum 1986). Ugy tiinik, hogy a
lelkileg edzett emberek kevesbe erzik fenyegetonek az
ertekelo jellegfi feladatokat, mint a lelkileg kevesbe
edzettek, es - ferfiak eseteben legalabbis - a testi tiine-
tekre kevesbe fogekonyak (Wiebe 1991).
Termeszetesen maradnak megvalaszolatlan kerde-
sek. Peldaul a betegseget ebben a feladatban az erze-
kelt tiinetek menten definialtak. Fontos lenne tudni,
hogy a hatas altalanosithato-e mas betegsegmutatokra
is. Mindazonaltal nem erdektelen a gondolat, hogy az
elidegenedes fogekonnya teheti az embereket az atelt
stressz karos kovetkezmenyeire, es ezt tovabbi kutata-
sokban minden bizonnyal vizsgalni fogjak majd.
Az mterjiik tartalomelemzese a terapia soran
bekovetkezett javulas meresere is felhasznalhato.
Harom honap elmiiltaval egy ujabb interju soran
Susan peldaul 5 helyeslo, 5 birald es 8 ambivalens
kijelentest tett magarol. Ebbol peldaul levonhato
egyreszt az a kovetkeztetes, hogy Susan mar keves-
be taplal negativ erzeseket dnmaga irant, masreszt
pedig az, hogy altalaban veve kevesebbet foglalko-
zik onmagaval, mint a terapia elott.
Bar az interjumodszer hasznossaga nyilvanvalo,
az a mgalmassag, ami olyannyira elonyere valik,
egyben a korlatjat is jelenti. Hacsak nem st rukturalt
interjiirol van szo (es a fenomenologiai beallitott-
sagtt pszichologusoktol semini sem all tavolabb),
akkor nagyon nehez az egyik inteijut a masikkal
osszehasonlitani. Ha Jane interjiijaban tobb nega-
tiv onhivatkozast talahink, mint Sally eseteben, ak-
kor vajon ez biztosan abbol adodik-e, hogy Jane
kevesbe szereti onmagat, mint Sally? Vagy csak
arrol van szo, hogy az interjiikeszito Jane enke-
penek tortenetesen kiilondsen kellemeden ossze-
tevoit kovette nyomon, Sally eseteben viszont nem
396 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
14.2. TABLAZAT A Q-rendezesi eljarasokban gyakran hasznalt allitasok
Intelligens vagyok. Torekvo vagyok.
Gyakran erzek buntudatot. Impnlziv szemely vagyok.
Optimista vagyok. Konnyen ideges leszek.
Szabadon kifejezem erzelmeimet. Nagyok az elvarasaim onmagammal szemben.
Megertem onmagam. Konnyen kijovok masokkal.
Lusta vagyok. Gyakran hajszoltnak erzem magam.
Altalaban boldog vagyok. Megallok a labamon.
Hangulatember vagyok. Magam vagyok felelos a bajaimert.
erintette azokat a teriileteket, ahol rossz erzeseket
taplal onmagaval szemben? Ha Susan tobb negativ
enhivatkozast hasznal a terapia kezdete elott, mint
kesobb, ez vajon azert van-e, mert kesobb elegedet-
tebb lett onmagaval, vagy azert, mert az interjuke-
szito keriilte a rossz erzeseket kelto kerdeseket a
masodik interju folyainan?
Az effajta nehezsegeken till nyilvanvalo az is,
hogy amit az interjualany elmond, szamos mas
valtozo fiiggvenyeben erosen valtozhat. A kliens
valosziniileg sokkal kitarulkozobb peldaul, ha az
interjukeszito j6 kapcsolatot alakit ki vele, mint ha
nem (Jourard 1974). Valojaban az interjukeszito
verbalis viselkedesenek egeszen kis kiilonbsegei is
(1) (2) (3) (4) (5) (4) (3) (2) (1)
a leginkabb a legkevesbe
ervenyes ram ervenyes ram
14.3. ABRA A Q-rendezes soran a szemelyek kartyara nyomtatott
allitasok halmazat valogatjdk szet csoportokba. A sor egyik
vegen levo csoportba egyetlen dllitds sorolhato, amit a szemely
leginkabb jeUemzonek tart, onmagdra; a masik vegen levo cso-
portba pedig azt az egyetlen allitdst, mely a legkevesbe jellemzo
rd. A tobbi csoport fokozatokat kepvisd e ket szelso pent kozott.
Mint a zdrqjelekben taldlhato szamokbol lathatjuk, a kozeptd-
jon taldlhato csoportokba tobb kartya vdlogathato, mint a szelso
pontokhoz kozelebb levo csoportokba. Ez az eljaras arra kenysze-
riti a vizsgalt szemelyt, hogy eldontse, mely tetelek a legjellemzob-
bek, illetve a legkevesbe jellemzoek rd
nagy eltereseket hozhatnak letre abban, hogy mit
mondanak el a szemelyek dnmagukrol (Matarazzo
es Wiens 1972). Igy sokan az interjiit elsosorban a
szemelyes benyomas kialakitasanak eszkozekent
kezelik, s nem tekintik meresi modszernek.
A Q-rendezes es az enfogalom
merese
A meressel kapcsolatban felmeriilo masik kerdes
az, hogy milyen jellemzoket merjiink. Azok a szer-
zok, akiknek az elkepzeleseit ebben a fejezetben
targyaltuk, ket valaszt javasolnak. Az elso valasz az,
hogy mivel az enfogalom a szemelyiseg fontos as-
pektusa, a meresnek arra kell osszpontositania,
hogyan latjak az emberek dnmagukat.
Az a modszer, melyet Rogers az enfogalom mc-
resere legjobbnak tartott, az ugynevezett Q-rende-
zes (peldaul Block 1961; Rogers es Dymond 1954;
Stephenson 1953). Ennek a modszernek sok valto-
zata van, de az eljaras alapjaban mindegyiknel
ugyanaz. A Q-rendezes soran a szemelyeknek sok
allitast (tetelt) adnak, kiilon kartyakra irva. A tete-
lek gyakran onertekelo allitasok, amilyeneket a
14.2. tablazatban latunk, de lehetnek kifejezesek,
szavak, esetleg mas is. A Q-rendezestvegzo szemelyt
megkerik, hogy valogassa csoportokba a kartyakat
(lascfa 14.3. abrat). Az egyik szelso csoportba azo-
kat a teteleket kell tennie, melyek leginkabb jellemzok
rd, a masik szelso csoportba pedig azokat, melyek
legkevesbe jellemzoek. К kozbiilso csoportok pedig a
ket szelsoseg kozotti fokozatokat kepviselik.
Vannak megkotesek arra is, hogy hany allitas
14. Onmegvalositas es dnertekeles • 391
keriilhet egy-egy csoportba (14.3. abra). A szeme-
lyek a rendezest legtobbszor altalanos kategoriak
rnenten kezdik (illik ram, nem illik ram vagy egyik
sem), aztan tovabb valogatnaka finomabbkiilonb-
segek megallapitasa erdekeben. Mire befejezik a
rendezest, alaposan meg kellett nezniiik az allita-
sokat es el kellett donteniiik, hogy melyik egy vagy
ketto ervenyes valoban rajuk, es melyek kevesbe. Ez
a modszer a tulajdonsagok osszevetese reven keny-
szeriti a szemelyt arra, hogy eldontse, mi is jellemzi
ot valojaban. A Q-rendezes ebben a tekintetben
elter az osztalyozo skalaktol, ahol minden valasz
kiilon es a tobbitol fiiggetleniil szerepek Az oszta-
lyozo skalak eseten elvileg az is lehetseges, hogy
minden allitast egyforman jellemzonek (vagy nem
jellemzonek) tartsunk. Ez nem fordnlhat elo a
Q-rendezes eseten.
Az egyszerii Q-rendezes abbol all, hogy az alli-
tasokat szetvalogatjuk aszerint, hogy megitelesiink
szerint eppen most milyenek vagyunk. A Q-rendezes
altal nyiijtott legalapvetobb informacio tehat az,
hogy a vizsgalt szemely hogyan latja onmagat. A
Q-rendezes arra is felhasznalhato azonban, hogy
osszetettebb es erdekesebb informaciot nyerjiink.
Annak megfeleloen is szetvalogadiatjuk az allitaso-
kat, hogy milyenek voltunk eletiink korabbi szaka-
szaban, es megvizsgalhatjuk, hogy a ket rendezes
mennyire fedi egymast. Azaz a korabban nagyon
jellemzonek besorolt allitasok ugyanazok-e, mint
amelyeket most nagyon jellemzonek tartunk? Ha
nem, akkor azt nezhetjiik, hova esnek a „most”
allitasai peldaul a „4 ewel ezelotti” rendezesben. A
ket rendezes kozotti elteresek azt jelzik, hogy mi-
lyen valtozasok kovetkeztek be az enfogalomban az
eltelt idoszakban.
Elvegezheto a rendezes az idealis enkepre is
(milyen szeretneklenni), es megvizsgalhato, hogy
inekkora az elteres vagy hasonlosag az idealis es az
aktualis enkep szerinti rendezes kozott. A hasonlo-
sag ebben az esetben a kongruenddt tiikrozi, az
idealis enkep es erzekelt enkep kis tavolsagat.
A Q-rendezes szamos mas celra is felhasznal-
hato. Peldaul a teteleknek nem kell feltetleniil
onjellemzo allitasoknak lenniiik, akar celok vagy
tevekenysegek is lehetnek, melyeket a leginkabb
preferalttol a legkevesbe preferaltig kell besorol-
ni. Mivel a Q-rendezes ilyen rugalmasan hasznal-
hato, a szemelyisegmeres altalanos eszkozet kep-
viseli.
Az onmegvalositas merese
A szemelyisegkutatok masodszor az omnegvalosita-
si tendencia mereset tiiztek celul maguk ele. Azt
probaltak meghatarozni, hogy az emberek milyen
mertekben rendelkeznek a gyakori onmagvalosi-
tassal egyiitt jaro vonasokkal.
Az a meroeszkoz, melyet leggyakrabban hasz-
nalnak erre a celra, a Shostrom (1964, 1974) altal
kifejlesztett Szemelyes Orientacio Lei tar (Personal
Orientation Inventory, POI; lasd meg Knapp
4976)7 A POI 150 allitasparbol all. Azt az allitast
valaszthatjuk minden parbol, amellyel a leginkabb
egyetertiink. A POI-nak ket fo skalaja van, az egyi-
ket idoi kompetencianak (time competence) nevezik; Ez
reszben azt tiikrozi, hogy a szemely milyen mertek-
ben el a jelenben, szemben azzal, hogy mennyire
koti le a mult es jovo. Ugyanakkor amint azt a
kompetenda szo is sugallja, a skalanak valamivel
osszetettebb a jelentese. Az idoi kompetenciaval
biro szemelyekrol iigy velik, hogy batekonyan es
realisan kepesek osszekotni a miiltat es a jovot a
jelennel. Erzekelik a folytonossagot e harom idore-
lacio kozott. Az idoi mkompetenciaval jellemezhe-
to szemelyek ezzel ellentetben levalasztjak a jelent
mind a miiltrol, mind a jovorol. Fokent sajnalko-
zassal es neheztelessel viszonyulnak a miilthoz, es
idealizalt celokkal vagy felehnekkel varjak a jovot.
Nemcsak arrol van szo, hogy a jelentol eltero ido-
szakot allitanak a kozeppontba, hanem arrol is,
hogy abban sem hatekonyak, ahogyan a kiilonbozo
idokereteket egymassal osszekapcsoljak.
A masodik fo skala azt meri, hogy mennyire
vagyunk belulrol irdnyitottak az ertekek es az elet
ertehnenek kereseseben. Nyilvanvaloan senki nem
tudna a tarsadalomban miikodni a masok altali
iranyitottsag erzese nelkiil. Az onmegvalositokrol
azonban iigy velik, hogy fokozottabban igenylik,
hogy onmagukat iranyitsak, mint a kevesbe onmeg-
valosito szemelyek.
A POI-t szamos kutatasban felhasznaltak, de
nyitva inaradt nehany kerdes a tekintetben, hogy
mennyire ervenyes meroeszkoze az dnmegvalosi-
tasnak. A POI ervenyessegevel kapcsolatos legtobb
kutatas arra osszpontosit, hogy kepes-e a teszt elkii-
loniteni azokat a szemelyeket, akiknek vannak es
akiknek nincsenek patologias tiinetei (peldaul
Fox, Knapp es Michael 1968; Shostrom es Knapp
1966). Valamivel igeretesebb az az eredmeny, hogy
398 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
a pontszamok javulnak tobbiileses csoportterapiat
kovetoen (Dosamantes-Alperson es Merrill 1980).
Reszben a POI ervenyessegevel kapcsolatos ker-
desek, reszben pedig a kerdoiv hosszusaga miatt
Jones es Crandall (1986) 15 teteles skalatfejlesztett
ki az onmegvalositas meresere. Skalajuknak negy
faktora van, melyek az dniranyitast, az dnelfoga-
dast, az erzelmek elfogadasat es az interperszonalis
kapcsolatokban tetten erheto felelossegvallalast es
bizahnat tiikrozik. A POI-lioz hasonloan az adatok
azt mutatjak, hogy a csoportterapia kovetkezteben
az ezen az iij meroeszkozon elert pontszamok is
valtoznak (Crandall, McCown es Robb 1988).
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Vajon ebbol az elmeleti perspektivabol hogyan ke-
zelhetok a viselkedeszavarok, es a viselkedesvaltoz-
tatas milyen lehetosegei korvonalazodnak? Emle-
kezziink arra, hogy Rogers szerint a teljesseggel
mukodo szemelyiseg az aktualizalo tendenciara
hangolodik es az enkepen beliili, illetve az enkep
es a jelen tapasztalatok kozotti konzisztencia es
koherencia erzeset eli meg. Az ilyen emberek nem
az ertekfelteteleknek megfeleloen probalnak elni,
hanem dnmagukkal azonosak. Rogers szerint az
enkepen beliili kongruitas hianya pszichologiai
problemakat okoz (az ezt alatamaszto kiilonfele
bizonyitekokat lasd Ford 1991a; Higgins 1987,
1990).
Rogers szerint a tapasztalat es az enfogalom
kozotti vagy az enfogahnon beliili inkongruitast
szorongaskent eljiik meg (az ettol eltero elkepze-
lest lasd a 14.6. keretes irasban). A szorongas en-
nelfogva az organizmikus ertekelo folyamatbol szar-
mazo jelzes arra vonatkozoan, hogy az egeszleges
enkepet a dezorganizacio veszelye fenyegeti. Annak
ellenere, hogy modunkban all megvedeni enkepiin-
ket az ilyen fenyegetesektol (mint azt a fejezetben
korabban mar lattuk), a szorongas neha felszinre tor.
Ennek bekovetkezese fokent akkor valoszinu, ha a
szemely tiilzottan az ertekfeltetelekre osszpontosit, es
olyan tevekenyseget folytat, mely ellentetben all az
dnmegvalositassal. Mikor az ilyenfajta inkongrnencia
szelsosegesse vagy gyakoriva valik, valosziniileg azok-
kal a jellemzokkel fogunk talalkozni, melyeket al-
talaban neurotikusnak szoktunk cimkezni. Ha a dez-
organizacio tulsagosan szelsoseges, akkor pszichoti-
kus zavarokrol beszelhetiink.
Rogers szerint a terapia lenyegeben a reszben
dezorganizalt en ujraszervezesenek (iijraintegrala-
sanak) folyamata. Ez lenyegeben a vedekezo folya-
matok visszaforditasat jelenti annak erdekeben,
hogy a szemely elmenyelemei kozotti iitkozesek
elotiinhessenek. Ezt azonban nem konnyti meg-
tenni. Rogers ugy gondolta, hogy egy fontos felte-
telnek teljesiilnie kell ahhoz. hogy ezek a valtoza-
sok letrejohessenek.
Nevezetesen meg kell szabadulni azoktol az er-
tekfeltetelektol, melyek a miiltban a viselkedest
eltorzitottak. A szemelynek azonban tovabbra is
pozitiv ertekelesre van sziiksege, s ennek feltetel
nelkulinek kell lennie. Csak ekkor fogja a szemely
kepesnek erezni magat arra, hogy enkepenek kel-
lemetlen elemeivel szembenezhessen. Az ertekfel-
tetelek eltavolitasa teszi lehetove, hogy a szemely
nagyobb figyelmet szenteljen az organizmikus er-
tekelo folyamatnak, annak a halk belso hangnak,
ami tudja, mi jo es mi rossz az 6 szamara. Ez a
sulypontathelyezes azutan lehetove teszi az en ujra-
szervezeset vagy ujraintegralasat.
A terapia kulcsa tehat a feltetel nelkiili pozitiv
elfogadas. Csakhogy ez sem egyszeru kulcs. Ahhoz
ngyanis, hogy a feltetel nelkiili pozitiv ertekeles
hatekony legyen, a pozitiv ertekelesnek a szemely
sajat referenciakereten beliilrol kell szarmaznia. Az az
elfogadas, ami olyan szemelytol szarmazik, aki sem-
mit sem tud rolunk vagy erzeseinkrol, szinte nem
is szamit elfogadasnak.
Ebbol fakad a masik oka annak, hogy miert fon-
tos, hogy a terapeuta eros empatias erzekkel rendel-
kezzen. Mint emlekezhetiink, az empatiara eloszor
ahhoz van sziikseg, hogy a terapeuta az interju soran
helyesen erzekelje, milyen is a kliens. Masodszor pe-
dig azert elengedhetetlen, mert ez teszi kepesse a
terapeutat arra, hogy oly modon nyujtson feltetel
nelkiili pozitiv elfogadast, hogy az elosegitse a kliens
szemelyisegenek ujraintegralasat.
Klienskozpontu terapia
Azt a modszert, melyet Rogers dolgozott ki annak
erdekeben, hogy hozzasegitse az embereket onma-
guk ujraintegraciojahoz es onmaguk, valamint a
14. Onmegvalositas es onertekeles • 399
— Ti.—-~
14.6. Az eiikep-dsszetevok kozotti elteresek es az erzelmek t
Rogers iigy kepzelte, hogy mindenfele inkongruitas
szorongast eredmenyez. Ezt az elkepzelest kerdojelezi
meg Tory Higgins (1987) es kollegainak munkaja, akik
amellett ervelnek, hogy a helyzet ennel valamivel bo-
nyohiltabb. Higgins szerint harom, es nem csupan ket
enkep-osszetevotkell szainitasba venni: az aktualis es az
idealis mellett az ligynevezett elvart enkepet is. Higgins
szerint az idealis enkep az, amit sajat magunknak kiva-
nunk, amilyenne valni toreksziink. Az elvart enkepet
kotelessegeink es a rank rott kotelezettsegek hataroz-
zak meg. Az elvart enkep azt kepviseli, amit mintegy
kikenyszeritenek beloliink, s nem azt, amire vagyunk.
Az elvart enkep sokban hasonlit az ertekfeltetelhez.
Higgins az idealis es elvart ёпкёрге mint enkep irany-
mutato osszetevoire (self guides) utal, mivel az aktualis
enkep szamara osszehasonlitasi keretkent es a viselke-
des vezerfonhlakent szolgalnak.
Higgins Rogershez hasonloan azt feltetelezi, hogy
az enkep iranymutato osszetevoi es az aktualis enkep
kozotti ossze nemilles (inkongruitas) negativ erzeseket
kelt. Rogerstol elteroen azonban Higgins kiilonbseget
tesz ketfele erzelem kozott, melyek ket kiilonbozo in-
kongruitas kovetkezmenyei. Higgins nevezetesen azt
vetette fel, hogy az aktualis es az idealis enkep kozotti
elteres (diszkrepancia) a depresszio vagy levertseg er-
zeset kelti. Az aktualis es az elvart enkep kozotti diszk-
repancia viszont szorongast okoz.
Higgins es munkatarsai tobb vizsgalatban tanulma-
nyoztak az elmelet alapjan megfogalmazhato elorejel-
zeseket, es a vizsgalatok kovetkezetesen alatamasztot-
tak gondolatmenetiiket (peldaul Higgins, Bond, Klein
es Strauman 1986; Strauman 1989; Strauman es
Higgins 1987). A legtobb vizsgalatban az enfogalmat
ugy mertek, hogy a szemelyekkel eloszor felsoroltattak
10 olyan tulajdonsagot, melyek szerintiik aktualis enke-
puket jellemzi, aztan 10 olyan tulajdonsagot, melyek
idealis ёпкёрйк resze, es vegiil 10 olyan tulajdonsagot,
melyek megitelesiik szerint az elvart enkepiik osszete-
voi. Az aktualis es idealis enkep kozotti diszkrepancia
тёпёкё1 iigy szamitjak ki, hogy leszamlaljak, hany tu-
lajdonsag egyezik а ket listan es hany ossze nem illo
(clienteles) tulajdonsag szerepel. Hasonloan jarnak el
az aktualis es elvart ёпкёр kozotti diszkrepancia тёгё-
sekor is. Vagy meg ugyanabban az iilesben vagy masik
alkalommal a szemelyek beszamolnak hangulatukrol,
beleertve a depresszio es a szorongas erzeset is.
Ez a kutatas altalaban azt az eredmenyt hozta, hogy
az aktualis-idealis diszkrepancia kizardlag adepresszidhoz
(a szorongashoz nem), az aktualis-elvart diszkrepancia
pedig kizarolag a szorongashoz. kapcsolodik (es a dep-
ressziohoz nem). Ezek az eredmenyek kiilonosen izgal-
masak annak fenyeben, hogy a depresszio es szorongas
olyan erzelmek, melyek altalaban egyiitt jelennek meg.
Sok pszichologus ezeket az erzeseket ugyanazon jelenseg
kiilonbozo oldalainak tekinti. Megoldast talalni a ketto
megkidbnbdztetcsere nem kis teljesitmeny.
Az sem erdektelen, hogy az elvart enkep elmeleti-
leg szorosan osszeftigg az crlckfcllctel fogalmaval. Vagyis
az elvaras voltakeppen kiitclezcttsegnek vagy koteles-
segnek tekintheto. Az idealis ёпкёр ezzel ellentetben
nem kapcsolodik crtekfcltctclckliez. Ez a kutatasi vo-
nulat tehat Rogers allaspontjanak modositasat sugallja.
Azt az inkongruitast, mely az ertekfeltetelek kiclegitcsc-
nek elmulasztasabol szarmazik, ugy tunik, a szorongas,
mig azt az inkongruitast, mely az onmegvalositas kudar-
cabol szarmazik, a levertseg tiikrozi.
tapasztalataik kozotti kongruencia visszanyerese-
hez, klienskozponlii terapianak nevezik (Rogers
1951, 1961; Rogers es Stevens 1967). Amint azt az
elnevezes is sugallja, ebben a terapiaban a kliens
felelos sajatjavulasaert. Emlekezztmk, hogy Rogers
azt feltetelezte, hogy minden ember belso hajlam-
mal rendelkezik az aktualizaciora, omnaga megva-
lositasara. Ugy ervelt, hogy ha a problemakkal kiiz-
do embereket olyan helyzetbe hozzuk, melybol a
fo elterelo tenyezoket es kovetelmenyeket (az er-
tekfelteteleket) cltavoliljuk, akkor termeszetes ten-
denciajtik iranyftasaval kepesek lesznek onmaguk
iijraintegraciojara. Nagyjabol ugyanilyen gondolat-
menet alapjan helyeziink kotest sebeinkre. A kotes
maga nem gyogyit, de azaltal, hogy steril kornyeze-
tet biztosit, megkonnyiti a termeszetes gyogyulasi
folyamat lefolyasat.
A klienskozpontu terapiaban a terapeuta empa-
tiat es feltetel nelktih pozitiv elfogadast nyijjt. Ez
lehetove teszi a kliens szamara, hogy - atmenetileg
- kibujjon az ertekfeltetelek szorftasa alol es elme-
nyeinek olyan osszetevoit is feltarja, melyek nem
egyeztethetok ossze enfogahnaval. A feltaras folya-
rnata soran a terapeuta nem iranyit, nem ertekei,
400 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
nem mutat erzelmet es nem ad tanacsot. A terape-
uta szerepe az, hogy eloszlassa az ertekfeltetelek
nyomasat. Azaltal, hogy keriili az ertekelo megjegy-
zeseket (mit tart jonak vagy rossznak), a hatekony
terapeuta azt is elkeriili, hogy tovabbi ertekfeltete-
leket eroszakoljon kliensere.
Az ertekeles helyett a terapeuta megprobal se-
gitseget nyiijtani kliensenek abban, hogy tisztab-
ban lassa sajat erzeseit es tapasztalatait. Ez tulajdon-
keppen azt jelenti, hogy a kliens altal elmondotta-
kat a terapeuta kisse eltero formaban tiikrozi vissza
annak erdekeben, hogy a kliens mas szemszogbol
iijra megvizsgalhassa azt. Ennek az eljarasnak ket
valtozata van, melyek eltero megnevezest is kaptak.
Az elso az erzesek tisztazasa. Az, amit a kliens a
terapias foglalkozasok alkalmaval tesz, reszben
emocionalis jellegu: kifejezi erzeseit bizonyos dol-
gok irant, kozvetleniil szavakban vagy valamilyen
kozvetett modon. A kifejezett erzelmeket a terape-
uta idonkent mas szavakkal megismetli. A cel az,
hogy a kliensben erosebben tudatosuljon, melyek
az 6 valodi erzesei. Ha felhivjak a figyelmet az
erzeseire, akkor ez konnyebben bekovetkezhet.
Talan nem is annyira meglepo, mibol fakad e
modszer hasznossaga. Az erzelemkifejezesek gyak-
ran mulandoak. Amikor szavakban vagy tettekben
fejezziik ki erzeseinket, gyakran eszre sem vessziik
oket, es nehany pillanattal kesobb lehet, hogy mar
nem is vagyunk tudataban annak, hogy egyaltalan
ateltiik-e azokat. Erzeseink olykor fenyegetoek es
aktivan kell vedekeznlink az ellen, hogy szembesiil-
jiink veliik, peldaul azaltal, hogy megakadalyozzuk
az erzelmek tudatba keriileset. Az erzesek vissza-
tiikrozesenek folyamata teszi lehetove, hogy az er-
zesek termeszete es intenzitasa nyilvanvalobba val-
jon a kliens szamara, ezaltal is szorosabb kapcsolat-
ba hozva ot tapasztalataival.
A klienskozpontii terapiaban szereplo masodik
fajta tiikrozes kevesbe erzelmi, mint inkabb intel-
lektualis ternieszetu. Ezt a tartalom ujrafogalmaza-
sanak nevezik. Ez az eljaras az iment leirtak megfe-
leloje, de ebben az esetben a kliens allitasaiban
szereplo gondolatokrol, az altala mondottak kognitiv
tartalmarol ran sz6.
Mennyire hatekony a klienskozpontii terapia? Er-
re az a valasz adhato, hogy koriilbeliil annyira, mint
a tobbi terapia (Smith es Glass 1977). A modszer
hatekonysagaval foglalkozo tanulmanyok az enkep
valtozasara dsszpontosftanak, es azt tainasztjak ala,
hogy a klienskozpontii terapia kovetkezteben a
szemelyek valoban megvaltoztatjak az onmagukrol
alkotott kepiiket, megpedig oly modon, hogy erze-
kelt enkepiik kongruensebbe valik idealjaikkal
(peldaul Butler es Haigh 1954; Truax es Mitchell
1971).
A klienskozpontii terapia lehetosegeit illusztral-
ja Rogers (1954) terjedehnes esettanulmanya,
amely arrol a valtozasrol szol, amit egy asszony elt
at. Amikor megkezdte a terapiat, passziv, visszauta-
sitott szemelynek jellemezte magat, s ez az, ami
drarnai valtozason ment keresztiil a terapia folya-
man. Aktualis enjenek Q-rendezessel torteno leira-
sa soran kezdetben olyan alhtasokat valasztott leg-
jellemzobbnek, mint hogy .Altalaban uzottnek er-
zem magam” es „Felelos vagyok a bajaimert”. Az
olyan allitasok, mint a „Sokat kovetelek magamtol”
es „Optimista vagyok” keriiltek a legkevesbe jellem-
zo vegletre. A terapia vegere az aktualis enkepre
legjellemzobb az „Erzelmileg erettnek erzem ma-
gam” es a „Bizom onmagamban”, mig a legkevesbe
jellemzo a „Tehetetlennek erzem magam” es a
„Gyakran biinbsnek erzem magam” allitas lett
(Rogers 1954, 275. o.).
Encounter csoportok
A masik terapias strategia, amely a szemelyes integ-
racio javitasat celozza, a novekedeselmeny csoport-
ban valo megosztasara epit (peldaul Peris 1969;
Rogers 1970; Schutz 1967). Az ilyen csoportokat
tobbfele elnevezessel vagy jelzovel illetik attol fiig-
goen, hogy a tapasztalatok mely aspektusat kivan-
jak kiemelni. Az ligynevezett encounter (szo sze-
rint: talalkozas) csoport elnevezes aztfejeziki, hogy
a csoport abban segiti a resztvevoket, hogy sajat
ehnenyeik valosagaval kozvetlenebbiil talalkozhas-
sanak. A erzekenysegnovelo (sensitivity) csoport
elnevezes arra utal, hogy a csoport a resztvevok
sajat ehnenyeikre valo erzekenyseget is fokozza.
Vegiil az „emberi kapcsolatok treningcsoportja”
vagy T-csoport kifejezes onnan ered, hogy a cso-
portban valo reszvetel az emberek egymashoz valo
viszonyanakjavulasahoz vezethet.
Bar nagy a valtozatossag ezeknek a csoportok-
nak a vezeteseben, a csoportok tobbsege bizonyos
kozos vonasokban osztozik. Legtobbjukben szere-
pelnek bizonyos szenzoros es viselkedeses gyakor-
latok, hogy a resztvevok kozelebbi erintkezesbe
14. Onmegvalositas es dnertekeles • 401
14.7. Egyenisegvesztes: az encounter csoportok mas megvilagitasban
A legtobb fenomenologiai szemleletu pszichologus azt
feltetelezi, hogy az encounter csoport altal nyiijtott
elmenyek pozitiv hatassal vannak az emberek eletere.
Van azonban a csoportviselkedessel kapcsolatos kuta-
tasoknak egy olyan vonulata, mely azt sugallja, hogy az
ilyen csoportelmenyeknek lehetnek arnyoldalai is. E
kutatasi teriilet az egyenisegvesztes (deindividuacio)
fogalmaval cimkezheto. A kutatas celja az osszetarto
csoportban valo pszichologiai feloldodas okainak es
kovetkezmenyeinekjobb incgertesc.
Az ilyenfajta hatasok iranti erdeklodes sok evre
tekint vissza (peldaul LeBon, 1896; Tarde 1903), am
csak nemregiben kezdtek vizsgalni, hogyanjon letre ez
az allapot es milyen kovetkezmenyekkel jar (peldaul
Diener 1977, 1979, 1980; Festinger, Pepitone es
Newcomb 1952; Zimbardo 1969). Ezekben a kutatasok-
ban legalabb ket csoport szerepel. Az egyik csoportban
az individuality erzeset, a masikban pedig a csoport-
ban valo feloldodas es a csokkent individuality erzeset
fokozzak mesterseges modon.
E ket pszichologiai allapot tobbfelekeppen hozha-
to letre. Diener (1979) peldaul tigy fokozta az indivi-
dual! tast, hogy esszet iratott kiserleti szemelyeivel arrol,
mi teszi oket egyedive. Ezen kivfll zenet hallgattatott
veliik es azt kellett leimiuk, hogy mennyire illik a zene
a szenielyisegiikhoz. Az egyenisegvesztes-feltetelben
szereplo szemelyek kozosen enekeltek, a levegobe
dobtak egy tarsukat, testiikkel akadalyoztak meg,
hogy egy asszisztens betorjon a csoport altal alkotott
korbe, es korbetancoltak a szobat. Ezek a tevekeny-
segek erdekes modon elegge hasonloak azokhoz a
gyakorlatokhoz, melyeket az encounter csoportok
iilesein alkalmaznak.
Az egyenisegvesztessel kapcsolatos kutatasok ered-
menyei egyertelmfiek es kovetkezetesek. Egyszeruen
megfogalmazva, az egyenisegfiktol megfosztott szeme-
lyek hajlainosabbak helytelenitheto es normaszego te-
vekenysegekben reszt venni, mint a tobbiek. Nagyobb
valoszinuseggel hasznalnak tragar kifejezeseket
(Festinger es mtsai 1952), viselkednek agressziven
(Prentice-Dunn es Rogers 1980, 1982; Rogers es
Prentice-Dunn 1981; Zimbardo 1969) es vallalkoznak
olyan eletkoruknak mar messze nem megfelelo teve-
kenysegekre, mint a cumisiivegbdl valo ivas es a homo-
kozoban valo jatek (Diener 1979).
Az encounter csoportban valo reszvetel tehat egy
sor kovetkezmennyel jar. Ugy tunik, modositja a szeme-
lyek onkifejezesi modjat es erzelmi allapotaik ateleset.
Ez a valtozas kozelebb hozhat benniinket erzeseinkhez
es osztonimpulzusainkhoz, ahogy azt Rogers, Maslow,
Peris es masok allitottak, de ennek a „talalkozasnak”
meglehet az ara: azoknak a tarsy normaknak a felru-
gasa, melyek a nemkivanatos es antiszocialis viselkedes
korlatozasat szolgaljak.
Bar az ilyenfajta elmenyek negativ kovetkezmenyei
nem szerencsesek, bekovetkezesiiket megis konnyu
megmagyarazni - meg humanisztikus keretekben is.
Mint azt mar a fejezet elso reszeben emlitettiik,
Rogers azt allitotta, hogy nem figyelhetunk az
organizmikus ertekelo folyamatra, ha nem tekin-
tiink el az ertekfeltetelektol. A szabalyok, melyek az
egyenisegvesztes soran hatalyon kiviil helyezodnek,
olyan viselkedesi normak, melyek gyakran ertekfel-
teteleket alkotnak. Igy akar a hasznos normak felruga-
sara is sziiksegiink lehet ahhoz, hogy teljesseggel mu-
kodo szemelyekke valjunk.
Az encountercsoport-tevekenysegek atfogo erteke-
lese az inegitelesiikre hasznalt vonatkoztatasi kerettol
fiigg. Az egyenek szempongabdl a tapasztalat altalaban
pozitiv, mert kozelebb hoz az erzeseinkhez. A tarsada-
lom szempontjabol azonban ez a tapasztalat negativ
hatasii is lehet, mert - legalabbis reszben - azokat a
viselkedesi szabalyokat sopri felre, melyek a csoportos
egyiittelest lehetove teszik.
keriilhessenek a kiilonfele koriilmenyek kozott at-
elt szenzoros tapasztalataikkal es erzelmeikkel.
Gyakori, hogy arra batoritjak oket, hogy jatsszak le
fantaziaikat, keszteteseiket es erzeseiket a csoport-
ban, a kolcsonos bizalom es a feltetel nelkiili elfo-
gadas legkoreben (Rogers 1970).
A resztvevok altalaban nagyon lelkesen nyilat-
koznak az ilyen csoportok jotekony hatasai t illeto-
en (bar lasd a 14.7. keretes szoveget). Vegeztek
nehany kutatast is a csoportelmeny hatasaival kap-
csolatban, de az eredmenyek hezagosak es nehe-
zen ertekelhetok (Campbell es Dunnette 1968).
Azt talaltak, hog}7 a T-csoportehneny hatasara az
emberek empatikusabba valnak (Dimnette 1969),
es tig)’ erzik, hogy jobban sikeriilt kezbe venniiik
onmaguk iranyitasat (Diamond es Shapiro 1973).
402
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
Az encounter csopmtmodszer a fenomenologiai megkcrzelitesbol nott ki annak elosegitesere, hogy az emberek kozelebbi kapcsolatba
keriiljenek erzeseikkel. Az ilyen csoportok megfeldqje napjainkban az ligynevezett tamogato nagy szupportiu csoport
Masreszt viszont, legalabbis az egyik vizsgalatban,
azt talaltak, hogy’ az encounter csoport „cirnke”
mar dnmagaban is jotekony hatasii volt, meg akkor
is, ha a resztvevok egyszerii szabadidos tevekenyse-
geket folytattak (McCardel es Murray 1974). Ez az
eredmeny izgahnas kerdeseket vet fel azzal kapcso-
latban, hogy ezek a csoportok vajon milyen modon
fejtik ki jotekony hatasukat.
A terapian tul, a szemelyes
novekedes fele
Mint mar a fenti targyalasbol is kideriilt, a terapias
tapasztalatot Rogers nem olyan eljarasnak tekintet-
te, amely beszabalyoz valamit, ami elromlott, vagy
amit csupan vegre kell hajtani, ha sziikseges, s aztan
felreteheto. A terapia a tobbi eletehnennyel azonos
kontinuumon helyezkedik el. Rogers felfogasaban
az a szemely, aki a legteljesebben eli eletet, az
eletben is nagyjabol olyasfajta folyamatok reszese,
mint amilyenek a terapia soran tortennek. Az
encounter csoport peldaul nem arra szolgal, hogy
a szemelyisegtik siilyos dezin tegralodasaval kiizdo
embereket segftse. Sokkal inkabb arra valo, hogy a
hetkoznapi — sot a boldog — emberek tapasztalatait
gazdagitsa, hogy meg teljesebben valosithassak
meg onmagukat.
Rogers elkepzeleset az idealis eletmodrol a tel-
jesseggel miikodo szemely fogalma ragadja meg.
Rogers iigy kepzelte, hogy mindannyiunk celja az
egesz eleten at tarto szemelyes novekedes. A nove-
kedes feltetelei ugyanazok, mint amelyek a hate-
kony terapiahoz is sziiksegesek. A szemelyes nove-
kedes hitelesseget kivan a veltmk interakcioban
alloktol - azaz eltitkolas es hatnis illuziok nelkiili
nyiltsagot, empatias megertest es feltetel nelkiili
pozitiv ertekelest. A novekedes ilyen megkdzelite-
se hasonlo Maslow onmegvalositassal kapcsola-
tos allaspontjahoz: a szemelyes novekedes nem
cel, melyet egyszer eleriink, es majd tiillepiink raj-
ta. Ez olyan eletmod, melyet egesz eletiink soran
kovetiink.
14. &nmegvalositas es onertekeles • 403
OSSZEFOGLALAS_______________________________
Az ebben a fejezetben szereplo elmeletalkotok ket
gondolatot hangsiilyoznak: egyfelol azt, hogy min-
den ember beliilrol fakado tendenciaval rendelke-
zik az dnmegvalositasra, masfelo'l pedig azt, hogy
mindenki a sajat maga vagy masok altal elfogadott
ertekeknek megfeleloen ertekeli onmagat. Az on-
megvalositas a kepessegek olyan modon valo fej-
lesztese, amely fenntartja vagy noveli az enkepet.
Ez a torekves, az organizmikus ertekelo funkcio
feliigyelete mellett a kongruencia erzeset vagy a
szemelyen beliili integraciot mozditja elo.
Az embereknek pozitiv ertekelesre is sziiksegiik
van - arra, hogy masok elfogadjak 6'ket es szeretet-
tel viseltessenek irantuk. A pozitiv ertekeles lehet
feltetel nelkiili vagy bizonyos viselkedesfeltetelek-
hez kotott. Ezek az ertekfeltetelek aztjelentik, hogy
a szemelyt csak akkor tartjak „ertekesnek”, ha megfe-
lelo' modon cselekszik. Az ertekfeltetelek - melyeket
nemcsak masok, hanem a szemely is onmagara keny-
szerithet - arra kesztethetik ot, hogy az onmegvalo-
sitassal ellentetes modon cselekedjen.
Ugyancsak ezek a temak visszhangoznak abban
a kortars ehneletben, mely az onmeghatarozott es
kontrollalt viselkedes kozott tesz kiilonbseget. Az
onnieghatarozottsaggal kapcsolatos kutatasok azt
mutatjak, hogy az emberek jobban elvezik, ha iigy
erzik, hogy valamit belso erdeklodesbol es nem
kiilso jutalomert tesznek. Kevesbe egeszsegesnek
bizonyulnak azok, akiknek eletet kontrollalt teve-
kenysegek uraljak.
A human isztikus szerzok tobbsege feltetelezi,
hogy az ember szabad akarattal rendelkezik. Ez
nagyon nehezen ellenorizheto feltetelezes, de az
biztos, hogy az emberek iigy viselkednek, mintha
lenne szabad akaratuk. Areaktanciaval kapcsolatos
kutatasok azt mutatjak, hogy ellenallunk a velt sza-
badsagimkat erinto fenyegeteseknekmeg akkor is,
ha ez a fenyegetes sajat magunktol szarmazik.
Minden olyan viselkedes, amely ellentetes az
aktualizalo torekvessel, az enerzes dezorganizacio-
jat idezi elo. A dezorganizacio ketfajta vedekezessel
csbkkentheto. A fenyegetes csokkentese erdeke-
ben torzithatjuk valosageszlelesiinket, vagy oly mo-
don cselekedhetiink, ami megakadalyozza a fenye-
geto ehnenyek tudatosulasat - peldaul iigy, hogy
figyelmen kiviil hagyjuk 6'ket. Ilyenfajta vedekezest
ismerhetiink fel abban, amikor rajtimk kiviil allo
tenyezoket hibaztatunk kudarcainkert, mig sikere-
inket sajat erdemiinknek tulajdonitjuk. Az onsors-
ronto strategia iigy szolgalja az onbecsiiles vedel-
met, hogy a kudarc esheto'segere mar annak beko-
vetkezte elott magyarazatot kinal.
Maslow az onmegvalositas gondolatat a fizikai
sziiksegletektol az onmegvalositasig terjedo moti-
vacios hierarchia felvazolasaval bontotta tovabb. Az
alapveto' sziiksegletek siirgetobbek, mint a maga-
sabb rendiiek, melyek - mivel gyengebbek - lenye-
geben csak az alacsonyabb rendu sziiksegletek ki-
elegitese utan ervenyesiilhetnek. A Maslow-fele hi-
erarchia kozepso szintjei mintha a pozitiv ertekeles
sziiksegletevel lennenek rokonsagban, ami arra is
magyarazatot sejtet, hogy miert oly nehez figyel-
men kiviil hagyni, hogy masok elfogadjanak ben-
niinket,
Az cgzisztencialista pszichologusok arra mutat-
nak ra, hogy a szabadsaggal egyiitt jar annak a fele-
lossege is, hogy ertelmetadjunkeletiinknek. Avalasz-
tovonal az elet ertelemmel valo felmhazasa es a sem-
mibe valo visszavonulas kozott hiizodik. Ha az е16ЪЫ1
valasztjuk, akkor sem menekiilhetiink meg teljesen
az egzisztencialis buntudattol: sohasem bonthato ki
az eletiinkben rejlo osszes lehetoseg, mivel minden
valasztas mas leheto'segek megvalositasat zarja ki.
E szemelyisegmegkozelites kepviseloi egyebek
mellett az inteijiit mint meresi modszert reszesitik
elonyben. A meresek ket jellemzore osszpontosita-
nak: az enfogalomra es az onmegvalositas szintjere.
Az enfogalmat merhetjiik Q-rendezessel, melyben
egy sor allitast rendeziink csoportokba aszerint, hogy
mennyire illenek rank. A kiilonfele „rendezesek” tob-
bek kozott ajelenlegi, a korabbi es az idealis enkepet
helyezhetik gyiijtopontjukba, melyek tovabbi infor-
maciok erdekeben osszehasonlithatok egymassal.
Ebben a megkozelitesben a viselkedeszavarok
eredete az ossze nem illes vagy inkongruencia.
Nagyobb fokii inkongruencia neurozist idezhet
elo, mig a szelsoseges inkongruencia akar pszicho-
zishoz is vezethet. A terapia tulajdonkeppen a resz-
legesen dezorganizalt enkep ujraintegraciojanak
folyamata. Ahhoz, hogy ez az ujraertehnezes letre-
johessen, a kliensnek a feltetel nelkiili pozitiv elfo-
gadas erzeset kell tudnia atelni. A klienskozpontii
terapiaban a szemelyeket arra vezetik ra, hogyan
figyeljenek a problemaikkal kapcsolatos erzeseik-
404 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
re. A minden ertekelestol tartozkodo terapeuta
egyszeruen abban segiti a klienset, hogy erzeseit
tisztazhassa. Az encounter csoportok e terapia lo-
gikajat a hetkoznapi eletre terjesztik ki azzal a cel-
lal, hogy a resztvevoket a folyamatos szemelyes no-
vekedes megtapasztalasahoz hozzasegitsek.
KULCSFOGALMAK„_______________________________
Aktualis enkep: Ahogyan a szemely a jelenben latja
onmagat.
Aktualizacio: Olyan novekedesre iranyulo hajlam,
mely fenntartja es kiteljesiti az organizmust.
Csucselmeny: Az intenziv onmegvalositas szubjek-
tiv atelese.
Dasein: A „vilagban valo let”, az egyen autonom
szemelyes letezesenek teljessege.
Egyenisegvesztes (dezindividuacid): Feloldodas a
csoportban, ami akar normaszego viselkedes-
hez is vezethet.
Egzisztencialis buntudat: Abbol fakad, hogy ele-
tiink soran keptelenek vagyunk beteljesiteni
minden lehetosegiinket.
Egzisztencialista pszichologia: Az a felfogas, mely
szerint az emberek maguk felelosek azert,
hogy ertehnet adjanak eletiiknek.
Encounter csoport: Olyan kvaziterapias eljaras,
melynek celja a szemelyes novekedes elosegi-
tese.
Enkep iranymutato osszetevoi: Azok az enjellem-
zok, amelyekkel a szemely rendelkezni szeret-
ne (idealis self) vagy amelyekkel masok szerint
rendelkeznie kellene (elvart self).
Ertekfeltetelek: A pozitiv ertekeles feltetelhez kd-
tese.
Erzekenysegnovelo csoport: Az encounter csoport
alternativ elnevezese.
Erzesek tisztazasa: Az az eljaras, mely soran a tera-
peuta ujrafogalmazza a kliens altal kifejezett
erzeseket.
Feltetel nelkiili pozitiv ertekeles: Olyan elfogadas
es szeretet, amelyhez nem kapcsolodnak telje-
sitendo kovetelmenyek.
Feltetelhez kotott dnertekeles: A szemely onmagat
bizonyos kovetelmenyek teljesitese eseten is-
meri vagy fogadja el.
Feltetelhez kotott pozitiv ertekeles: A masoknak
nyiijtott szeretet bizonyos kovetelmenyekhez
kapcsolasa.
Hianyalapii motivumok: A szemely hianyallapotat
tiikrozik.
Humanisztikus pszichologia: A pszichologianak az
az aga, mely a szemelyes novekedes vagy fejlo-
des univerzalis kepesseget emeli ki.
Idealis enkep (enideal): Azok a szemelyes ertekek,
melyek fele az egyen torekszik.
Klienskozpontu terapia: Az ertekfeltetelek felfiig-
gesztese vagy felszamolasa reven a klienst arra
keszteti, hogy szembenezzen erzeseivel es el-
vallalja azokat.
Kongruencia: Az enkep egysegessege (integritasa),
valamint az enkep es a tapasztalatok osszhang-
ja (koherenciaja).
Lelki edzettseg: A self es a tapasztalatok kongruen-
ciajat kifejezo szemelyisegvonas (diszpozicio).
Novekedesalapii motivumok: Onmagunk kiter-
jeszteset es kibontakoztatasat tiikrozo motivu-
mok.
Organizmikus ertekelo folyamat: Az dnmegvalosi-
tas folyamatarol tajekoztato belso jel.
Onmeghatarozottsag: Amikor a szemely maga clont
arrol, hogyan cselekedjen.
Onmegvalositas: Az enkepet fenniarto vagy kitelje-
sito novekedesi folyamat.
Onsorsrontas: Olyan helyzetek valasztasa, melyek-
ben nehez sikert elerni, igy a szemely megme-
nekiilhet attol, hogy sajat magat kelljen hibaz-
tatnia kudarcai miatt.
Pozitiv ertekeles: Elfogadas es szeretet.
Q-rendezes: Olyan meresi modszer, amely soran a
vizsgalt szemelyek aszerint csoportositanak
szemelyisegleiro allitasokat, hogy azok
mennyire illenek rajuk.
Reaktancia: Arra iranyulo motivacio, hogy vissza-
szerezzftk vagy ujra megerositsiik fenyegetett
szabadsagunkat.
14. Onmegvalositas es dnertekeles
T-csoport: Az encounter csoport alternativ elneve-
zese.
Tartalom ujrafogahnazasa: Olyan eljaras, amely
soran a terapeuta mas szavakkal megismetli a
kliens altal kifejezett kognitiv tartalmat.
Tartalomelemzes: Isnterjiiban szereplo allftasok
csoportosltasa kiilonfele kategoriak menten
es az egyes csoportokba kerulo allftasok sza-
manak osszehasonlitasa.
Teljesseggel mukodo szemelyiseg: Az onmagat
megvalosfto, tapasztalatokra nyitott szemely.
Transzcendentalis onmegvalositok: Azok a a sze-
melyek, akiknel az aktualizacios folyamat az
enkepet meghaladva az egyetemes lethez kap-
csolddik.
15
F E J E Z E T
Szemelyes konstrukciok
A SZEMELYES KONSTRUKCIOK ES A SZEMELYISEG
A konstrukciok alkalmazasa
A konstrukciok bipolaritasa
A visszatero esemenyek szerepe
A konstrukciok ervenyessegi tartomanya es fokusza
A konstrukcios rendszerek kidolgozasa es valtozasai
A konstrukciok szervezodese
A konstrukciok egyedisege
Szemelyek kozotti hasonlosagok es kiilonbsegek
Szerepfelvetel
Szemelyes konstrukciok es a viselkedes konzisztenciaja
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Kelly Szerepkonstrukcio-repertoar Tesztje
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
A szemelyes konstrukciok es a pszichologiai distressz
Rogzitettszerep-terapia
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
I
Rachel es Jerry kis sziinetet tarlva a tanulasban a tarsalgoban lilt le beszelgetni. Egy iij film
keriilt szoba, amit mindketten nehany пару a lattak. Velenuhiyiik hatarazottan elter abban,
hogy milyen volt a film. Rachel azt allitja, hogy a forgatohimyvet fmorn cselekmenyszdves is
enyhe fesziiltseg jellemezte. Jerry szerint a filmnek egyaltalan nem is volt cselekntenye es az
egesz nagyon vontatottnak tiint. Ennil a pontndl csatlakozik hcazdjuk Susan, is 6 is
elmondja a vileminyit. О nem irzikelte a forgatokonyv fmomsdga.it, mint Rachel, viszont
a film arnyalt szimbolikdjara mutat rd. Jerry meglepve ingatja a fejet.
koriilvevo vilag mindannyiunk szamara
ugyanaz. Az utca tuloldalan novekvo tolgyfa ugyan-
az a fizikai targy, amikor in nezek ra, mint amikor
valaki mas. Az epiilet ugyanaz a tegla es habarcs,
nem szamit, ki tartozkodik benne, ki all elotte, vagy
ki hajt el mellette. A fizikai valosag elvegre megis-
csak fizikai valosag.
Ugyanakkor a vilagrol kialakult tapasztalataink
nem teljes egeszeben a fizikai valosagon alapulnak.
Rachel, Jerry es Susan ugyanazt a filmet latta, az
atelt tapasztalat azonban mar tavolrol sem ugyanaz
harmojuk szamara. Ugyanez ervenyes minden ta-
pasztalatunkra az eletben. Nezziik peldaul a tolgy-
fat az utca tuloldalan. Amikor m tekintek ra, a
termeszet rejtelines, timemenyes sziilemenyet la-
tom benne. Valaki mas a forro napon ugyanebben
a faban husito arnyek forrasat fedezi fel. A szom-
szednak csak nyiig, mert oriasi koronaja teleszorja
a kertjct levellei, amit nem gyoz osszegereblyezni.
S vegiil olyan is akad, aki biitorkesziteshez valo
kituno kemenyfat lat benne. A fizikai valosag mind-
annyiunk szamara ugyanaz, de ennek megtapaszta-
lasa szemelyrol szemelyre jelentosen valtozik.
Ugyanez igaz oninagunk, a koriilottimk levo em-
berek, sajat cselekveseink es eletesemenyeink megta-
pasztalasara is. Nezziik peldauljohnt, azt az egyetemi
hallgatot, aki kemenyen tanul, meg a hetvegeit is a
konyvtarban tolti ahelyett, hogy szorakozni jarua.
John azt allitja, hogy azert teszi ezt, hog)’ megragadja
a lehetosegeket es mindent megtanuljon, amit csak
lehet. John apja azonban fia viselkedese! inkabb iigy
latja, hogy a j6 tanulmanyi eredmenyekkel egy jol
fizetett alias megszerzesenek esc lye it kivanja novelni.
John egyik tanara a fiti viselkedesmintazatat a kisebb-
rendusegi erzesek tiilkompenzaciojanak tudja be.
Egyik baratja, Dan szerint John az ertehnetlen keny-
szeresseg mintapeldanya, masik baratja, Susan vi-
szont iigy veli, hogy oktalansag annyit tanulni, es
John kiilonben is hihetetleniil nehezfeju alak.
Hogy lehetseges az, hogy az emberek ennyire
kiilonbozokeppen tapasztaljak meg ugyanazt a va-
losagot? Honnan szarmaznak ezek az ertehnezes-
beli kiildnbsegek? Nehany szemelyisegpszicholo-
gus ezekre a kerdesekre azzal valaszol, hogy az
emberi tapasztalas lenyege nem a fizikai realitas. Az
nem tobb, mint „nyersanyag”. Senki sem kepes az
ele tarulo valosagot teljes mertekben vegigtekinte-
ni - erre senkinek nines ideje. Ugyanakkor nem
vagyunk kepesek a puszta nyersanyaggal sem foglal-
kozni - valamilyen szervezodest kell belevinniink
az anyagba, valamikeppen rendet kell teremteni a
kaoszban. Ennek erdekeben tehat altalaban mintat
vesziink a nyersanyagbol, es szemelyes kepet vagy
elkepzelest alakittmk ki arrol, hogyan szervezodik
a valosag es mibol tevodik ossze. Ezek a mentalis
reprezentaciok alapozzak meg azutan a kesobbi
eszlelest, ertelmezest es cselekvest.
Felmeriilhet az a gondolat, hogy a szemelyi-
seg tulajdonkeppen nem mas, mint azoknak a
mentalis struktiiraknak a szervezodese, amelye-
ken keresztiil a szemely a valosagot latja (vagy
amit mintegy „rahelyez” a valosagra). Lenyege-
ben ezt a nezetet vallja George Kelly; az 6 gondo-
lataival foglalkozunk ebben a fejezetben (Kelly
1955; a kozeltmiiltban megjelentek koziil lasd
Adams-Webber 1979; Bannister 1970, 1985; Bo-
narius, Holland es Rosenberg 1980; Mancuso es
Adams-Weber 1982).
Mivel az ember szubjektiv vilagkepenek egyedi-
segere helyezi a hangsulyt, Kelly elkepzeleseit alta-
laban a fenomenologiai megkozelites kereteben
targyaljak. Elkepzeleseit olvasva bizonyosan szamos
hasonlosagot talalunk a 14. fejezetben targyalt ker-
desekkel, peldaul azzal a gondolattal, hogy az em-
berek maguk valasztjak meg, hogy mikeppen gon-
dolkodjanak a valosagrol es hogyan banjanak vele.
Ugyanakkor Kelly elkepzelesei vetitettek elore an-
nak a kognitiv megkozelitesnek az arnyekat is,
408 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
amely kozel ket evtizeddel kesobb kristalyosodott
ki. (Ezeket az elkepzeleseket a 16. fejezetben tar-
gyaljuk.) Celszeru ugy felfogni Kelly elmeletet,
mint ami a fenomenologiai nezopont es egy olyan
uj perspektiva kozott vert hidat, amely akkor meg
nem letezett.
SZEMELYES KONSTRUKCIOK
ESA SZEMELYISEG
Kelly ugy ervelt, hogy a szemelyiseget akkor erthetjiik
meg legjobban, ha az embert affele tudoskent kep-
zeljiik el. Lenyegeben ugyanezt javasolta abban az
idoben Fritz Heider (1958), a szocialpszichologia
egyik legkorabbi kognitiv teoretikusa is. A tudosok-
hoz hasonloan mindannyian szeretnenk elore jelezni
a bizonyos rendszeresseget mutato esemenyeket, es
szeretnenk megerteni mindazt, ami ezekkel az ese-
menyekkel egyiitt jar. Akarcsak a tudosok, mi ma-
gunk is elmeleteket alkotunk a valosagrol.
Az elorejelzes az elet alapveto sziikseglete. Gya-
korlatilag a viselkedes minden mozzanataban tet-
ten erheto. Ezt altalaban eszre sem vessziik, amig
el nem gondolkodunk ezen, de valojaban burkolt
elorejelzest tesziink akkor is, amikor kinyitjuk a
csapot es azt varjuk, hogy viz csobogjon belole. A
valosag elorejelezhetoseget teszteljiik mindenkor,
amikor az ajtokilincset lenyomjuk (es azt varjuk,
hogy az ajto kinyiljon), vagy esziink valamit (hogy
ehnuljon a gyomoregesiink). Valojaban szinte le-
hetetlen olyan cselekvesre gondolni, ami ne tartal-
mazna rejtett elorejelzest a valosag szervezodesere
vonatkozoan. Attol, hogy ezek az elorejelzesek
gyakran nem tudatosan, hanem automatikusan
mennek vegbe, meg elorejelzeseknek szamitanak.
Mivel az emberi elet joreszt szocialis interakci-
okbol all, az elorejelezhetoseg igenye es a sikeres
elorejelzesre tett kiserletek kiilonos jelentoseggel bir-
nak az interperszonalis esemenyekben. Valahanyszor
valakinek az arckifejezese vagy gesztusai alapjan kovet-
keztetiink az erzeseire, a szocialis valosagot probaljuk
elore jelezni. Gyakorlatilag minden szocialis esemeny
- meg az olyan egyszeruek is, mint a bolti bevasarlas -
szamos rejtett feltetelezest es bejoslast foglal magaban.
Ahhoz, hogy sajat cselekveseinket meg tudjuk valaszta-
ni, kepesnek kell lenniink masok cselekedeteinek
megertesere vagy ertelmezesere is.
Az elorejelzesre vonatkozo sziiksegletiinket al-
talaban iigy elegitjiik ki, hogy sajat vagy szemelyes
elkepzelest alakitunk ki a vilagrol es annak muko-
desmodjarol. Ez az elkepzeles vagy elmelet vezerfo-
nalkent szolgal ajovobeli esemenyek elorejelzesere
es ertelmezesere. Vagy ahogyan Kelly fogahnaz, az
emberek egy sor szemelyes konstrukciot (pontat-
lan forditasban: fogalmat) hoznak letre, majd eze-
ket alkalmazzak a kiilso valosagra. Kelly szerint az
emberek nem kozvetleniil, hanem sajat konstmk-
cioik „szemfivegen” at tapasztaljakmeg avilagot. Ez
a lenyege annak, amit Kelly az emberi viselkedes
„alapveto posztulatumanak” nevezett: az emberek vi-
selkedeset, gondolatait es erzeseit azok a konstrukciok
hatarozzak meg amelyeket az esemenyek elorevetelezesere
vagy elorejelzesere alkahnaznak.
Kelly azert tartotta a konstrukciokat ilyen fontos-
nak, mert iigy gondolta, hogy az eletben minden
esemeny tobbfelekeppen ertelmezheto (lasd a 15.1.
keretes szoveget). Kelly a konstruktiv altemativizmus
kifejezessel utalt erre a gondolatra, tovabba arra a
feltetelezesre, hogy az emberek maguk dontik el,
hogy milyen konstrukciot hasznalnak az esemenyek
ertelmezesere. Kelly iigy velte, hogy az emberek min-
dig, akar visszamenolegesen is kepesek megvaltoztat-
ni tapasztalataikat azaltal, hogy maskeppen epitik fel
(konstrualjakmeg) azokat.
Talan erdemes nehany szot szolnunk az esemeny
szo jelenteserol, mielott tovabbmegyiink. Kelly ezt a
szot tag ertelemben hasznalta, gyakorlatilag mindazt
beleertette, ami a szemely tapasztalataban elofor-
dulhat. Ebben a fejezetben mi is ebben az ertelem-
ben fogjuk hasznalni. Az esemeny targyakra, szeme-
lyekre, erzesekre, tapasztalatokra, illetve tenyleges
fizikai esemenyekre egyarant utalhat S meg egy szot
arrol, mit ertiink konstrualason. Ez a kifejezes mind-
azokra a mentalis folyamatokra utal, amelyek a per-
cepciotol a megertesig es ertelemezesig teijednek. E
kifejezes fogalmi tartomanya szelesebb, mint az itt
felsorolt percepcio vagy megertes, mivel minden
ilyen folyamatot magaban foglal. Ugyanakkor speci-
fikusabb is azoknal, amennyiben kifejezetten aktiv
nezopontfelvetelre utal.
A konstrukciok alkalmazasa
A konstrukciok alkalmazasa egy-egy esemeny ertel-
mezesere egyaltalan nem olyan egyszeni, mint az
az elso pillantasra tunhet. A folyamat hasonlo ah-
15. Szemelyes konstrukciok • 409
15.1. Ertekeles es*tressz
лил
Kelly allaspontja, miszerint a szemelyes konstrukciok
hatarozzak meg, hogyan szemleljiik a vilagot, szamos
mas elmeletben is feltunik. Az egyik pelda erre Richard
Lazarus es kollegai pszichologiai stresszelmelete (pel-
daul Lazarus 1966: Lazarus es Folkman 1984). Ketseg-
teleniil, mindannyiunk fejeben el valamilyen elkepze-
les arrol, hogy mit jelent a stressz. A pszichologusok
ugyanakkor nemigen tudnak megegyezni abban, hogy
miben is all annak termeszete. Lazarus jellegzetesen
„kognitiv” nezopontbol vizsgalja a fogalmat, ami na-
gyon jol illeszkedik az ebben a fejezetben targyalt el-
kepzelesekhez.
Lazarus tigy ervel, hogy a stresszelmeny harom egy-
massal dsszefiiggo folyamatot foglal magaba. Az ugyne-
vezett elsodleges ertekeles a bekovetkezo fenyegeto
veszely eszlelesenek a folyamata. A masodlagos erteke-
les soran azt hatarozzuk meg, hogy a sok rendelkeze-
siinkre allo lehetoseg koziil mit tegyiink a fenyegetes
elkeriilesere. Az elmeny harmadik eleme a megkiizdes,
az erofeszites a kivalasztott cselekves vegrehajtasara.
Nyilvanvalo, hogy ez a stresszelemzes eroteljesen ta-
maszkodik az ertekeles (appraisal) fogalmara. Az erte-
keles a perceptualis nyersanyag jelentesenek sulyozasa
es minositese. Az ertekeles ebben az ertelemben nagyon
kozel all a konstnialasjelentesehez.
Lazarus alahuzza, hogy ehneleteben a ket ertekele-
si folyamat a szemely belso valosagreprezentaciojara
tamaszkodik. Ebbol konnyen adodik az a gondolat,
hogy szamos „stressz” sokkal inkabb az eszlelo fejeben
jon letre, mint a kiilvilagban. Vagyis a fenyeges (vagy a
fenyegetes hianyanak) az eszlelese nagyreszt annak
fiiggvenye, hogy az emberek hogyan konstrualjak meg
azt a helyzetet, amelyben vannak. Ugyanaz a forgalmas
utca teljesseggel artalmatlan lehet az egyik, izgalmas a
masik, es veszelyekkel terhes a harmadik ember szama-
ra.
S hasonlokeppen az, hogy az eszlelt fenyegetesre
hogyan valaszolunk (pontosabban, milyen valaszmo-
dot valasztunk), reszben attol fiigg, hogyan konstrual-
juk meg a kiilonbozo cselekvesi lehetosegeket. Mig a
fenyegetes eloli kiteres az egyik ember szemeben a
szegyen es gyengeseg, addig a masik szemeben a hate-
konysag es az energiatakarekossag jele. Mindket eset-
ben dontoen a szemelyes ertelmezes hatarozza meg,
hogy mit el at a szemely, es hogyan cselekszik az adott
helyzetben.
Lazarus azt is feltetelezi, hogy gyakran ujraertelmez-
ziik az esemenyek jelenttset mar akkor, amikor eppen
zajlanak vagy azt kovetoen. Ezeket az ujraertelmezese-
ket vagy a helyzet megvaltozasa, vagy pedig a szemely
helyzetre vonatkozo konstrukcioinak valtozasai indit-
jak be (peldaul Holmes es Houston 1974). Az ugyne-
vezett vedekezo (defenziv) ujraertekeles eseteben a cel
a leheto legjobb konstrukcio letrehozasa, meg ha az
nem is realis. Ugyanakkor mas esetekben az ujraertel-
mezes megiscsak az esemenyhez jol illeszkedo ertelme-
zes megtalalasat jelenti. A stresszorok ujraertelmezese-
nek hangsulyozasaval ez az elkepzeles nagyon kozel all
ahhoz a filozofikus iranyzathoz, amit Kelly konstruktiv
altemativizmusnak nevezett.
hoz, ahogy a tudos az elmeletevel dolgozik. Amikor
ugyanis valamilyen konstrukcioval eliink, kimon-
datlanul is azt feltetelezziik, hogy a konstrukcio
alkalmazhato a szoban forgo esemenyre. Ezt a hi-
potezist azutan a konstrukcio alkalinazasaval es a
kovetkezmenyek elorejelzesevel teszteljuk. Ha az
elorejelzes igazolodik, akkor iigy tekintjiik, hogy a
konstrukcio alkalmazhato, es mint hasznos eszkozt
megtartjuk. Ha azonban az elorejelzes nem jar
sikerrel, akkor iijra vegiggondolhatjuk, milyen ese-
tekben alkalmazhato a konstrukcio, feliilvizsgal-
hatjuk tartalmat, de akar le is mondhatunk rola.
Azok a konstrukciok, amelyek az esetek tobbsege-
ben sikeresen jelzik elore az esemenyeket, nagyfo-
kii prediktiv hatekonysaggal rendelkeznek.
Az imentiek szemleltetesere lassuk Ann elkepze-
leset (konstrukciojat) arrol, hogy egyes ferfiak sajatos
tulajdonsagmintazattal rendelkezo egyenisegeknek
tekintik a noket, mig masok sztereotipiakban gondol-
kodnak roluk. Amikor eloszor talalkozik es beszelget
Jimmel, azt gondolja rola, hogy 6 abba a csoportba
tartozik, amelyik a noben egyeniseget lat. Azzal a
burkolt elorejelzessel kesziil tesztelni ezt a feltetele-
zeset, hogy a fiii erdeklodni fog az 6 hetvegi tevekeny-
sege, az autoversenyzes irant. Ha Jim erdeklodest
mutat vagy tetszik neki, akkor a lany elorejelzese
alatamasztast nyer. Ha azonban Jim remiilten
visszahokol, vagyis az elorejelzes nem bizonyul helyes-
nek, akkor lehet, hogy Ann konstrukcioja tartalmat
vagv alkalmazasat illetoen feliilvizsgalatra szorul.
410
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
Mindannxiunknak szuksegUnk van
arra, hogy a kbriilottunk tirrteno ese-
menyeket meg tudjuk erteni es elore
tudjuk jelezni. Ugyanakkor nagy el-
teresek vannak abban, ahogyan egy-
egy esemenyt ertelmeziink
Kelly kiindulopontja az volt, hogy az emberek
konstrukcioikat az esemenyek elorejelzescre es
elovetelezesere hasznaljak. Ezt az alapgondolatot
Kelly egy sor szukebb ervenyii megallapitassal, ligy-
nevezett korrol-driummal. egeszitette ki a konstrukci-
okkal es azok hasznalataval kapcsolatban. Nezziik
meg kisse rcszletesebben, ini jellemzi a konstrukci-
okat nehany ilyen korrolarium tiikrcben.
A konstrukciok bipolaritasa
Kelly azt feltetelezte, hogy a szemelyes konstrukci-
ok ketpolusuak, vagyis ellentetes tulajdonsag-
parokbol tevodnek ossze. Ilyen peldaul a „baratsa-
gos versus baratsagtalan” es a „stabil versus valtoze-
kony”. Az a polus, amit az esemeny konstrukciojara
alkalmazunk, a konstrukcio ligynevezett kiemel-
kedo (emergens) polusa, illetve maga a konstruk-
cio. Ha valakirol azt gondoljuk, hogy baratsagos,
akkor a baratsagossag konstrukciojat alkahnazzuk,
melynek kiemelkedo polusa a „baratsagos”.
A konstrukcio masik polusa, amelyiket nem al-
kalmazzuk aktivan a megkonstrualando esemeny-
re, az ligynevezett hallgatolagos (implicit) polus
vagy kontraszt. A hallgatolagos polus ugyanolyan
fontos a konstrukcio terineszetcnck meghataroza-
saban, mint a kiemelkedo polus. Teljesseggel ertel-
metlen a baratsagos mindsites, ha nem tetelezziik
fel hallgatolagosan, hogy emberek lehetnek nem
baratsagosak vagy baratsagtalanok is. Ennelfogva a
konstrukcio puszta letezesenel fogva a dimenzio
mindket vegpontja beleertendo, meg ha a konst-
mkcio hasznalatakor errol a tenyrol nem is vesziink
tudomast.
Kelly ugy gondolta, hogy a konstrukciok nem-
csak bipolarisak, hanem dichotomak is. Ugy kep-
zelte, hogy a konstrukciokat ,,igen-nem” jelleggel,
s nem egy kontinuum fokozatai menten hasznal-
juk. Mikozben felismerte, hogy’az emberek szamos
dimenzionalis fokozatot cszlclnek, Kelly ezt sajatos
modon kezelte (Kelly 1955). Azt feltetelezte ugyan-
is, hogy a fokozatok egymassal kapcsolatban levo
dichotom konstrukciok szervezodesenek terme-
kei. A szervezodes egyre finomabb megktilonboz-
teteseket tesz lehetove, amint a magasabb szintu
dichotom dontest ujabb dontesek kovetik az ala-
csonyabb szinteken (15.1. abra).
Lassuk peldaul a hosszii versus rovid konstruk-
ciot. Kepezziink belole ellentetpart (dichotomiat),
es az igy nyert fogalmakkal ujra es ujra ismeteljiik
meg ezt a muveletet. Olyan ez, mintha valaininek
a hosszi'isagat kis lepesekkel probalnank meghata-
15.1. ABRA Az egyrefinomabb egysegekben megismetelt dichotom
dontes egy sor olyan lehetoseget tercnt, mely megdupldxza a
valtozatok szcmidt a kontinuum menten. Az itt bemutatott
egyszen'i dontessor 16 fokozatot eredmenyez. Nehany tovabbi
dontest kovetoen az eredmeny megkiddnbdz.tethetetlen lenne egy
folyamatosan valtozo skdldtol
15. Szemelyes konstrukciok
rozni. Eloszor azt dontjiik el, hogy ez a valami
alapvetoen hosszu-е vagy rovid. Vegyiik ugy, hog}'
hossziinak iteltuk (a hosszu lett a .Jdemelkedo
polus”), amivel a skala masikfelet (a 15.1. abrajobb
felet) elvetjuk. Ezutan eldontjuk, hogy a „hosszu”
tartomanyan beliil ez a valami inkabb hosszabb-e
vagy sem. Ez a dontes a maradek skalat ismet a
felere csokkenti, es barmelyik megmaradt reszen
beliil ismet dichotom dontest hozhatunk. Ha ezt
eleg sokszor tessziik, donteseink olyan finom skalat
eredmenyeznek, amely minden gyakorlati szem-
pontbol megfeleltetheto egy kontinuumnak.
Kelly altalanos elkepzeleseit alatamasztando
jelentos empirikus anyag bizonyitja, hogy az embe-
rek hajlamosak polarizalni eszleleseiket, s kiilono-
sen a szocialis percepcio soran latjak fekete-feher-
ben a vilagot. Kiilonbozo szocialis csoportok tagjai
peldaul hajlamosak csoportjaikrol a „mi versus ok”
fogalmaiban gondolkodni (Tajfel es Turner 1986).
Amikor maganeletiinkben szorosan elkotelezo-
diink partneriinknek, hajlamosak vagyunk alabe-
csiilni a potencialisan szoba joheto partnerek vonz-
erejet (Johnson es Rusbult 1989). Ez a fajta ered-
meny kozvetve tamasztja ala Kelly allaspontjat,
mely szerint az emberek dichotomiakban konstru-
aljak meg a vilagot.
A visszatero esemenyek szerepe
A konstrukciok fontos aspektusa, hogy olyan ese-
menyekel tiikroznek, amelyek a szemely tapaszta-
lataiban vissza-visszatemek. Egyetlenegyszer elofor-
dulo esemeny alapjan ritkan kepzodik konstruk-
cio. A konstrukciok az idovel es ismetelt tapasztala-
tok reven alakulnak ki. A konstrukcioknak az ese-
menyek sorozatabol valo kialakulasi folyamata to-
vabb bonyolodik azaltal, hogy nines ket egyforma
esemeny, meg ha ugyanabbol az altalanos ,,ese-
menycsaladbol” szarmazik is. Kepzeljiik el peldaul,
hogyan tankolunk a benzinkutnal. Bar a tapasztalat
sok szempontbol ugyanaz, megsem inondhato tel-
jesen azonosnak minden alkalommal.
Az a teny, hogy a konstrukciok visszatero moz-
zanatokra epfilnek, azaltal nyer ertelmet, amivel e
fejezetben foglalkozni kezdtiink: mindannyian sze-
melyes elmeleteink alapjan probaljuk meg az ese-
menyeket elore jelezni. Az a tipusii elmelet lesz
kitalalhato es alkalmazhato, amely sok esemeny
megkonstrualasanal - nem csak nehanynal - bizo-
• 411
nyult hasznosnak. Ebbol kovetkezik tehat, hogy a
szemelyes konstrukeionak visszatero temakon vagy
minosegeken kell alapulnia.
A konstrukciok ervenyessegi
tartomanya es fokusza
Bar az esemenyek vissza-visszatero jellege elenged-
hetetlen, azt is fel kell ismemiink, hogy a legtobb
konstrukcio nem alkalmazhato barhola. tapasztalati
vilagban. Nehany konstrukcio, mint peldaul „j6
versus rossz”, az esemenyek szeles koreben hasznal-
hato. De a legtobb konstrukcio - peldaul a „barat-
sagos versus baratsagtalan” - sokkal kisebb terjedel-
mu es csak kevesebb esemenyre alkalmazhato,
mint peldaul a ,jo versus rossz”. A „tamogato versus
nem tamogato” meg kevesebb tdrtcncsre alkalmaz-
hato, es a „hajlando orajegyzetet kolcsonadni
versus nem hajlando orajegyzetet kolcsonadni” pe-
dig csak egeszen szfik korben. Az esemenyeknek
azt a koret, amelyre adott konstrukcio hasznalhato,
ervenyessegi tartomanynak nevezziik. Az ervenyes-
segi tartomany egyes konstrukciok eseteben joval
tagabb, mint masoknal.
Ha az ervenyessegi tartomanyon kiviil akarjuk
felhasznalni, akkor a konstrukcio altalaban veszit
elorejelzesi hatekonysagabol. Peldaul a „boldog
versus szomoru” konstrukcio ervenyessegi tartoma-
nya emberekre, nehany allatra, dalokra, bizonyos
tarsasagi esemenyekre es olyan dolgokra terjed ki,
mint az egbolt vagy viragok. Ugyanezt a konstruk-
ciot mar nehezebb lenne peldaul a kovekre vagy a
spagettire alkalmazni. Ha ezt inegis megprobdlndnk,
valosziniileg csokkenne az elorejelzes hatekonysa-
ga. Altalaban nem till gyakori, hogy az emberek a
konstrukeiokat azok ervenyessegi tartomanyan ki-
viil eso esemenyekre probalnak felhasznalni.
A konstrukciok ervenyessegi tartomanya ugyan-
akkor nines tartosan behatarolva, mert neha kife-
jezetten az ervenyessegi tartomanyon HmiZ hasznal-
juk oket, raadasul sikeresen. A konstrukcio atjarha-
tosaga (permeabilitasa) azt jeloli, hogy a konstruk-
cio ervenyessegi tartomanya milyen mertekben val-
toztathato meg uj esemenyek befogadasa erdeke-
ben. Mig az atjarhato konstrukcio viszonylag
konnyen enged ervenyessegi tartomanyaba ujfajta
esemenyeket, addig a nem atjarhato konstrukcio
joval merevebben rogzitett, es kevesbe fogad ma-
gaba iij esemenyeket.
412 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
A konstrukciok mas oldalrol az ervenyesseg fo-
kuszaval jellemezhetok: azokkal az esemenyekkel,
amelyekre a konstrukcio a leginkabb elorejelzo erteku.
Az ervenyessegi fokusz es tartomany noha kapcso-
lodnak egymashoz, nein azonosak. A konstrukcio
ervenyessegi fokusza csupan resze scl ervenyessegi
tartomanynak.
A kulonhscg szemleltetesehez tekintsi'ik a
„szociabilis versus nem szociabilis” es az „udvarias
versus udvariadan” konstrukciokat, tovabba azokat
a helyzeteket, amelyekre ezek alkalmazhatok. Ha
azt akarjuk elore jelezni, hogyJane hany emberrel
fog beszelgetni a kerti osszejovetelen, akkor valo-
szinuleg jobban jarnank a szociabilitas, mint az
udvariassag konstrukciojaval. Ez az esemeny mind-
ket konstrukcio ervenyessegi tartomanyaban meg-
talalhato, ugyanakkor a tarsasagi osszejovetelen va-
lo beszelgetes szinte a szociabilitas difiniciojaval
azonos, es ezert nyilvanvaloan benne van az erve-
nyesseg tartomanyaban is. Ha azt szeretnenk elore
jelezni, hogyjane hogyan fog valaszolni a inogorva
bolti eladonak, valosziniileg megtenne a szocia-
bilitas konstrukcio is, am bizonyosan jobban ja-
runk, ha az „udvariassag” fogalmat hasznaljuk. Ez
utobbi ervenyessegi fokusza a szcrcpvisclkcdcsek-
re, illetve konkret tarsadalmi konvenciokat megtes-
tesito esemenyekre vonatkozik.
A kerti mulatsag, valainint az eladoval folytatott
interakcio egyarant belefer mindket konstrukcio
ervenyessegi tartoinanyaba. Az ervenyessegi fokusz
kiilonbozosege folytan azonban az egyik konstruk-
cio valamivel elonyosebb, mint a masik.
A konstrukcios rendszerek
kidolgozasa es valtozasai
Amint azt mar a korabbiakban jeleztiik, konstruk-
cioink az ido soran tapasztalataink nyoman
fejlodnek. Valtozas szamos iiton bekovetkezhet. Ha
a konstrukciok a tovabbiakban is jol jelzik elore az
esemenyeket, akkor egyre arnyaltahbak lesznek, s
ha iijfajta es erdekes elorejelzeseket is lehetove
tesznek, akkor tovabbfejlodnek es egyre kidolgo-
zottabba valnak.
Kelly e ketfajta valtozast kiilon elnevezessel is
illette. Az ugynevezett meghatarozas (definicio)
eseten a konstrukciot a szokasos modon alkalmaz-
zuk minden olyan esemenyre, amelyre nagy valo-
szinuseggel raillik. Ez lehetove teszi a konstrukcio
kifejteset, s ezaltal arnyaltabba es pontosabba tete-
let. Peldaul gyakorta iigy deritjiik ki, hogy az
avokado eleg crett-e, hogy megnyomkodjuk. Az
„crett ” konstrukcio arra vonatkozo elorejelzest tar-
talmaz, hogy mit talalunk, amikor az avokadot fel-
vagjuk. E modszer ismetelt alkalmazasaval egyre
arnyaltabb ismeretre tehetimk szert arrol, hogy az
avokado milyen fokii puhasaga utal a tokeletes
erettsegre.
A kiteijesztes eseten a konstrukciot olyan ese-
meny cldrcjclzcscrc vagy megkonstrualasara hasz-
naljuk, amelyre azt korabban meg nem alkalmaz-
tuk. Ilyen esetben nagyobb az elorejelzesi hiba
eselye, mert az esemeny meg ismeretlen, ugyanak-
kor lehetoseg van a konstrukcio tovabbi kidolgoza-
sara is. Amennyiben a konstrukcio jol jelez elore az
„ismeretlen teriileten”, akkor szelesebb korben bi-
zonyul hasznosnak, mint annak elotte, s ennelfog-
va tobb informacioval is szolgal, mint a definicio.
Aki peldaul mar ismeri az avokadot, de meg nem
volt dolga a kantalupdinnyevel, kiprobalhatja a
nyomogatasi metodust a dinnye erettsegenek a
megallapitasara is. Ha az ebben foglalt elorejelzes
pontosnak bizonyul, akkor az „erettseg” konstruk-
ciqjanak kiterjeszteserol beszelhetiink.
A kiterjesztes elve szorosan kapcsolodik az
elobb targyalt atjarhatosag fogalmahoz. A viszony-
lag atjarhato konstrukciok konnyebben alkalmaz-
hatok az uj esemenyekre, mint a kevesbe atjarhato-
ak. Ennelfogva a kiterjesztes folyamata reven
konnyebben modosithatok.
Mind a meghatarozas, mind pedig a kiterjesztes
fontos szerepet jatszik a konstrukcios rendszer
fejlodeseben, valojaban egyik sem nelkiilozheto.
Ugyanakkor nehany fontos szempont menten el is
ternek egymastol. Legaltalanosabban iigy fogal-
mazhatuuk, hogy a meghatarozas „biztonsago-
sabb”, mig a kiterjesztes elvileg tobb „informaciot”
hordoz.
Szamos tenyezotol fiigg, hogy a ket folyamat
koziil inelyik jelenik meg nagyobb valoszinuseggel.
Vannak olyan emberek, akik altalaban hajlamosab-
bak a ,jart utak elhagyasara”, a vilag esemenyeinek
iijfajta szcmlclctcre, ami ertelemszenien a kiter-
jesztes kiindulopontja. Sok ember szinte szokassze-
riien keresi a kiteijesztes lehetosegeit. Masreszt
azonban az is ritka, hogy valaki egyszerre terjessze
ki az egesz konstrukcios rendszeret. Vagyis a bizton-
sagerzetiik megteremtese erdekeben altalaban
15. Szemelyes konstrukciok • 413
A.z uj helyzetek kihivast jelentenek
konstrukcios rendszereink szamara,
mert. az esemenyeket nem ertjiik azon-
nal vagy nem tudjuk ertdmezni
egyetlen teriileten toreksziink az esemenyek megha-
tarozasara. Ezutan mar konnyebben probalkozunk
mas - pszichologiailag joval kockazatosabb - teriile-
teken is.
Valoszinuleg atmeneti, helyzeti faktorok is bele-
jatszanak abba, hogy az emberek inkabb meghataro-
zassal vagy kiterjesztessel elnek-e. A zavar vagy szoron-
gas (ami esetleg a korabbi pontatlan elore jelzcsl >61
adodik) gatolhatja a kiterjesztest, ennelfogva a meg-
hatarozast osztonzi. Ezzel szemben az unalom a kiter-
jesztes igenyet fokozhatja (Sechrest 1977). Ha tudni
akarjuk, hogy melyik fog bekovetkezni valamely
idopontban, ahhoz azt kell tudnunk, vajon a szemely
a biztonsagra vagy a kalandra motivaltabl>e eppen.
A konstrukcios rendszer meghatarozason es ki-
terjesztesen alapulo fejlodese inkabb novekedest,
mint zavarokat tiikroz. Mindket folyamatba bele-
ertendo ugyanis a rendelkezesre allo konstrukciok
alkalmazasa kozotti valasztas leheto'sege. Neha
azonban a koriilmenyek kenyszeritik ki a valtozast,
es ez a valtozas rombolo hatasii lehet. Amikor pel-
daul kiildnosen szokadan esemennyel talalkozunk,
elkepzelheto, hogy egyszeruen nem all rendelkeze-
siinkre konstrukcio annak crtclmczcscrc. Ha egy
mar letezo' konstrukcio kudarcot vail, vagy ha a
szemelynek hianyerzete tamad minden alkalmazha-
to konstrukciojat illetoen, akkor nagyobb valtozas
kovetkezhet be a konstrukcios rendszerben. A
kenyszen'i valtozas kerdesere a fejezet kesobbi re-
szeben visszatenmk, amikor azzal foglalkozunk,
hogyan ertelmezheto'k az alkalmazkodasi zavarok.
A konstrukciok szervezodese
Ebben az ehneletben az elemzes alapegysege a
szemelyes konstrukcio. Az emberek fejeben azon-
ban a konstrukciok nem olyan lazan osszekapcsolt
elemek, amelyek kiilon-kiilon, egymastol fiiggetle-
niil alkalmazhatok. Kelly azt feltetelezte, hogy a
szemely konstrukcioi szervezett es koherens mo-
don kapcsolodnak ossze. Konkretan amellett er-
velt, hogy a konstrukciok hiearchiaba rende-
zodnek, melyben a konstrukciok nagyobbik resze
az absztrakcio alacsonyabb (alarendelt) szintjen,
mig a fennmarado resze magasabb (folerendelt)
szinten foglal helyet, magaban foglalva az alacso-
nyabb szinten levo'ket (lasd meg Epstein 1983).
Peldaul a ,jd versus rossz” konstrukcio magaban
foglalhatja a „nagyvonalii versus zsugori”, a „barat-
sagos versus baratsagtalan” es az „elromlott versus
ep” konstrukciokat egyarant. Ajo versus rossz igy a
tobbihez kepest folerendeltnek szamit.
Korabban mar beszeltiink arrol, hogy a konst-
rukciok hierarchiaja hogyan keltheti a folyainatos
414 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
Jo vs. rossz
J6 vs. rossz
Szeretetteljes vs.
nem szeretetteljes
Elfogado vs.
elutasito
Baratsagos vs.
baratsagtalan
(nagyvonalu vs. Elfogado vs. (nagyvonalu vs.
zsugori) elutasito zsugori)
Bartsagos vs. Szeretetteljes vs.
baratsagtalan nem szeretetteljes
15.2. ABRA Ket kiilonbozoszemely konstrukcioinak lehetseges hierarchidja (vagy ugyanazon
szemelyё ket kiilonbozo idopontban). A ket hierarchia ugyanazokat afogalmi konstrukciokat
tartalmazza, de kiilonbozo szeruezodesben. Az A esetben a szeretetteljes vs. nem szeretetteljes
konstrukcio magaban foglalja az elfogado vs. elutasito konstrukciot, amely ala viszont a
baratsagos vs. baratsagtalan tartozik. A В esetben az elfogado vs. elutasito ala rcndelodik
mind a baratsagos vs. baratsagtalan, mind pedig a szeretetteljes vs. nem szeretetteljes. Akit
a В szervezodes jellemez, az elfogaddst tartja alapvetonek, ami benne foglaltatik mind a
baratsdgossdgban, mind pedig a szeretetteljessegben, es ez utobbiak ugyanakkor elkii-
lonithetok egymastol. Az A szeroezodessel jellemezheto szemely viszont a szeretetteljes konst-
rukciot tartja alapvetonek, mely benne van az elfogaddsban, ami viszont a bardtsdgossdg-
han jelenik meg.
valtozas benyomasat valamely dimenzio menten.
Peldankban azt ilhisztraltuk, hogyan dichoto-
mizalhato a hosszusag konstrukcioja az egyes don-
tesi pontokon. Amirol most van sz6, nemikepp
elter ettol. Kiilonbozo szinteken levo minosegi je-
gyek kapcsolodnak ugyan egymashoz, de ezek a
jegyek nein azonosithatok egymassal.
Felteheto, hogy a fejiinkben levo konstrukciok
hierarchikus elrendezese tartosan nines rogzitve, s
csak akkor marad fenn, ha elorejelzo hatekonysaga
nem csokken lenyegesen - ahogyan ez magukra a
konstrukeiokra is igaz. Az egyik valtozas, ami a
hierarchiaban bekovetkezhet az, amikor a foleren-
delt konstrukcio tobbe nem foglalja magaba az
alarendelt konstrukciot. Alice peldaul korabban
iigy gondolta, hogy a „baratsagos versus baratsagta-
lan” ala rendelheto az „udvarias versus udvariatlan”
fogalma is. Lassan azonban ra kellett jonnie, hogy
ezek a konstrukciok egyaltalan nincsenek osszefiig-
gesben egymassal. Az atalakitott elrendezesben az
udvariassag mar olyan konstrukeiokhoz kapcsolo-
dik, mint peldaul „manipulativ versus nem mani-
pulativ”
A konstrukciok kozotti szervezodes valojaban
meg ennel is keplekenyebb. Elvileg lehetseges,
hogy ket konstrukcio helyet cserel a hierarchiaban: a
korabban alarendelt fogalom folerendelt lesz es
forditva. Peldaul Judy korabban ugy erezte, hogy a
„szeretetteljes versus nem szeretetteljes” olyan atfo-
g6 tulajdonsag, amely szamos mas konstrukciot
magaban foglal, peldaul a koriilhataroltabb „elfo-
gado versus elutasito” jellemzot. Idovel es a tapasz-
talatok reven azonban arra a kovetkeztetesre jutott,
hogy az „elfogadas” jelentese atfogobb es alap-
vetobb, amibe meg a „szeretetteljes” is beletartozik.
A szervezodes tehat ugy valtozott meg, hogy a
konstrukciok kozotti viszony megfordult (lasd a
15.2. abrat).
A konstrukciok kozotti szervezodes a szemelyi-
segbeli egyeni kiilonbsegek letrejotteben is szere-
pet jatszik. Kcpzeljuk el egy pillanatra, hogy ket
ember hasonlo konstrukcio-keszlettel rendelkezik,
am konstrukeioik szervezodese eltero (lasd a 15.2.
abrat). Ez a ket ember egeszen elterhet abban,
hogy milyen modon konstrualja meg a vilagot.
A konstrukciok hierarchiajaval kapcsolatban
meg egy kerdesre ki kell ternimk. Bar konstrukei-
6ink hierarchiaja idovel valtozhat, adott pillanat-
ban a szervezodes korlatok koze szoritja az eseme-
nyek konstrukeiojat es a cselekvest. Konkretabban
fogalmazva, ha valamilyen folerendelt konstrukci-
ot hasznalunk, egyben behataroljuk azt is, hogy
15. Szemelyes konstrukciok • 415
milyen alarendelt konstrukciokat fogunk legvalo-
szinubben alkalmazni, amikor ugyanazon esemeny
finomabb megkonstrualasan munkalkodnnk. A fo-
lerendelt konstrukciok bizonyos alacsonyabb szin-
tii konstrukciokat magukba foglalnak, masokat
azonban nem. A folerendelt konstrukciok haszna-
lata az alajuk rendelt konstrukciok iranyaba vezet
benniinket, es elterel minden mas alkalmazasatol.
Ez aztan nagyban befolyasolja az ezt koveto benyo-
masaink jelleget.
Julie peldaul odamegy Davidhez ora utan, es
rovid beszelgetes utan megkerdezi tole, hogy nem
tanulna-e vele a kovetkezo vizsgara. Ha elozetesen
David ,jonak” konstrualja meg ot, akkor a lany
tovabbi viselkedeset valosziniileg a hierarchiaban a
,,jo” ala eso konstrukciok segitsegevel fogja ertel-
mezni. Beszelgetesiiket elvezetesnek, az egyiitt ta-
nulasra vonatkozo ajanlatot oszintenek, magat a
tanulast kellemesnek es hasznosnak fogja itelni. Ha
azonban David kezdeti konstrukciqja Julie-rol
„rossz”, akkor a lany viselkedesenek ugyanazokat az
osszetevoit a kesobbiekben masfele konstrukciok
menten fogja ertelmezni. A beszelgetest peldaul
inkabb manipulativnak, a tanulasi ajanlatot az 6
kihasznalasara tett oszintetlen kiserletnek es a ta-
nulast bosszanto idopocsekolasnak fogja tartani.
A konstrukciok egyedisege
A konstrukciok termeszeterol es szervezodeserol
szolo beszamolonkban mindeddig figyelmen kiviil
hagytuk mindazt, amit a szernelyes szo takar. A szeme-
lyes azonban legalabb olyan fontos Kelly szamara,
mint maga a konstrukcio. Kelly azt hangsfilyozta, hogy
mindannyian sajatos, szemelyes, mindenki mastol
fiiggeden modon ertjiik meg a valosagot. Minden
embert egyedi konstrukcios rendszer jellemez.
Ezen a ponton megteveszto lehet az a teny, hogy
altalaban nem okoz nehezseget, hogy' sok konst-
rukciora utalo kifejezest hasznaljunk. A szavak
ugyanakkor nem pontosan ugyanazt jelentik az
egyik, mint a masik ember szamara. Ezt legjobban
talan a csalokan egyszerii „Szeretlek” kijelentes il-
lusztralja. Ennek a mondatnak egeszen eltero je-
lentese lehet attol fiiggoen, hogy ki mondja kinek,
es milyen pszichologiai osszefiiggesben hangzik el.
Meg ha ket ember iigy is gondolja, hogy egyet-
ert egy szo jelenteseben, sohasem lehetnek bizto-
sak abban, hogy ez valoban igy van. Ha peldaul
egyikiik azt mondja valamire, hogy piros, es a masik
egyetert vele, akkor vajon az esemeny megtapaszta-
lasa vagy megkonstrualasa pontosan egyezik-e vagy
legalabbis elegge kozel esik-e egymashoz kettejiik-
nel? Ki tudja? Elvileg ugyanez a problema meriil fel
mindenfajta tapasztalat eseteben. Pontosan ezt a
kerdest feszegeti Kelly is a konstrukciokkal kapcso-
latban. Meg ha a szavak ugyanazok is, a konstruk-
ciok szinte biztosan nem azonosak. Kelly ramuta-
tott, hogy' konstrukcioink abban az ertelemben
„preverbalisak”, hogy azonnal bajban vagyunk, ha
— akarcsak onmagimk szamara is - a nyers tapasz-
talatot meghaladoan ki kell fejtenimk oket (Kelly
1969; lasd meg Riedel 1970).
Ha konstrukcioink ennyire elterhetnek masoke-
t61, hogyan vagyunk kepesek egyaltalan szot erteni,
kommunikalni egymassal? Erre a kerdesre a valasz
reszben az, hogy konstrukcioink nem teljes egeszeben
ternek el a tobbi ember konstrukcioitol. Emlekez-
ziink ra, hogy konstrukcioinkat csak akkor tartjuk
meg, ha elorejelzesi hatekonysaggal rendelkeznek.
Ha nem kepesek megfeleloen elore jelezni az eseme-
nyeket, akkor modositjuk vagy eldobjuk 6'ket, es uja-
kat hozunk letre helyettiik. Mire felnotte valunk, mar
kello' mertekben kiprobaltuk es ellenoriztiik konst-
rukcioinkat. Mivel mindenki mas is keresztulmegy
ezen a folyamaton, elkepzelhetetlen, hogy ne le-
gyen bizonyos foku hasonlosag a konstrukcios rend-
szereink kozott, kiilonben egyikiink sem tartana
fenn sokaig a maga rendszeret.
Konstrukcios rendszereink azonban annyira
megis kiilonboznek egymastol, hogyboseges alkalom
nyiljon a felreertesre. Akkor viszont hogyan teremt-
hetjiik meg megis az osszhangot masokkal? Egyal-
talan hogyan ismerhetjiik meg egymast? Kelly sze-
rint a megismerkedes folyamata reszben - talan
nagyreszt - konstrukcios rendszereink egybe-
vetesebol all. Ha egyetertiink abban, hogy a
kiilonbozo esemenyekre milyen konstrukciok al-
kalmazhatok (bar meg ugyanazon cimke eseten
sem lehetiink soha biztosak abban, hogy konstruk-
cioink azonosak), akkor jol fogjuk magunkat erezni
egyiitt. Maskeppen fogalmazva, ket ember hasonlo
konstrukcios rendszerrel hasonlokeppen latja a vila-
got. A nezetek ilyen hasonlosaga megerosito hatasu
es a baratsag alapjat kepezi. Ebbol a nezo'pontbol
az emberi kapcsolatok kialakitasanak erzelmi olda-
la is a konstrukcios rendszerek hasonlosaganak
kolcsonos osszemeresen miilik (lasd Duck 1973,
416 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
15.3. ABRA A vizsgalati szemelyek olyan leirast kaptak egy ’celszemelyrol’, mely kiilonbozo
hozzdfirheto konstrukciokbol (melyeket a szemelyek korabban spontan modem haszndltak)
is nem hozzdfirheto konstrukciokbol (melyeket korabban nem haszndltak spontan modem)
volt osszeallitva. (A) Amikor kesobb megfogalmaztdk benyomasaikat a celszemilyrol, na-
gyobb jelentosiget tulajdonitottak az altaluk korabban is emlitett, hozzdfirheto konstrukci-
oknak, is hajlamosak voltak figyelmen kiviil hagyni a tobbit. (B) Kevesbi voltak kepesek
fdeleueniteni a nem hozzdfirheto konstrukciokat, amikor a celszemilyrol szolo, eloszor
olvasott leirast kellett felidizniiik (Higgins, King is Mavin — 1982 — 1. Idserlete alapjan)
YFT7-, Duck es Allison 1978; Klion es Leitner 1991;
Tesser 1971).
A inasokrol valo benyomas kialakitasaban a -
kiilonbozo emberek altal hasznalt kiilonbozo -
konstrukciok szerepet jol illusztralja Higgins, King es
Mavin (1982) vizsgalata. Ebben arra kertek a szeme-
lyeket, hogy irjak le nehany konkret baratjuk (1.
vizsgalat) vagy bizonyos embertipusok (2. vizsgalat)
tulajdonsagait. Azokat a vonasokat, melyeket a sze-
mely gyakran (1. vizsgalat) vagy elsokent irt le (2.
vizsgalat), a kutatok az adott szemely szamara fontos
konstrukeionak tekintettek, minthogy az emlekezet-
ben ehhez tudnak a legkonnyebben hozzalerni.
Par nappal kesobb, a vizsgalatot az elozotol fiig-
gedennek beallitva, ugyanazok a szemelyek kiilon,
nekik szolo leirast olvashattak egy celszemelyrol. A
leirasok szamos, a szemelyek szamara fontos (hoz-
zaferheto) es szamos lenyegtelen (kevesbe hozza-
ferheto) kostrukeiot tartalniaztak. Egy masik, tigyne-
vezett interferenciafeladat elvegzese utan (melyet
azert iktattak be, hogy az emlekezeti hatasokat csok-
kentsek), a szemelyek leirtak benyomasaikat a
celszemelyrol, majd megprobaltak felidezni a koral>
ban olvasott leirasokat. Altogy az varhato volt, a sze-
melyek inkabb azokat a konstrukciokat hasznaltak,
amelyek szemelyes jelen toscguck voltak szamukra, es
hajlamosak voltak hanyagolni a szamukra kevesbe
fontosakat (lasd 15.3. abra), tovabba nehezebben
ideztek fel a szamukra lenyegtelen konstrukciokat.
Mindebbol nyilvanvalo, hogy mas emberek ,,meg-
konstrualasakor” kiilonbozo szemelyek kiilonbozo
mentalis dimenziokra tamaszkodnak.
Szemelyek kozotti hasonlosagok
es kiilonbsegek
Kelly allaspontja szerint aZ emberek pszichologiai
ertelemben akkor hasonlitanak egymasra, ha konst-
rukcios rendszercik hasonloak. Ket embernek nem
kell ugyanazokat az eletesemenyeket megtapasztal-
nia, hogy konstrukeioik hasonloak legyenek, es ha
ugyanazokat az esemenyeket elik at, akkor sem
lesznek teljesen ugyanazok a fogalmi konstrukeio-
ik. Ugyanaz a konstrukcio ezer kiilonfele esemeny
nyoman is kialakulhat, es ugyanaz az esemeny is
szamos kiilonbozo modon konstrualhato meg. Az
embereket konstrukcios mintaik hasonlosaga - bar-
hogyan is keletkezzenek ezek a mintak -, s nem
„tanulasi elotortenetiik” azonosjellege teszi hason-
16va (lasd meg Gilovich 1990).
Kelly szerint ez az elv nemcsak az egyenek ko-
zotti, hanem a kultiirak kozotti hasonlosagokra es
kiildnbsegekre is ervenyes. Adott kulturaban az
emberek rendszerint ugyanabban a fizikai kornye-
15. Szemelyes konstrukciok • 417
zetben es nevelesi eljarasokban osztoznak, de Kelly
szerint ez csak masodlagos fontossagii. Szamara a
kultiira lenyege abban a hasonlosag! >an rejlik,
ahogy az emberek tapasztalataikat megkonstrual-
jak (Kelly 1962).
Az iijabb kutatasok alatamasztani latszanak azt az
elkepzelest, hogy a kulturalis kiildnbsegek kapcsolat-
ban vannak az emberek konstrukcioinak valtozatossa-
gaval (Triandis es mtsai 1984). Ebben a vizsgalatban
minden egyes szemely azt itelte meg, hogy a kiilonbozo
szocialis intcrakciokban milyen viselkedesi elemek je-
lennek meg. Az iteletek elemzese valamelyest ravilagi-
tott azokra a konstrukeiokra, amelyeket az egyes em-
berek a szocialis helyzetekre alkalmaznak. A szemelyek
osszehasonlitasa azt jelzi, hogy az ugyanabbol a kultii-
rabol szarmazo emberek konstrukcios rendszerei (az
egyeni kiildnbsegek ellenere) hasonloak. Ezekben a
hasonlosagokban azonban a kiilonbozo kultiirak nem
osztoztak ilyen mertekben.
Szerepfelvetel
A tarsas interakeiok kivitelezesehez az elmelet sze-
rint lineman kidolgozott kognitiv folyamatokra
van sziikseg. E folyamatok resze az is, hogy kiserle-
tet tesziink arra, hogy megprobaljuk legalabbis
reszben rekonstrualni a partner konstrukcios rend-
szeret. Mas szoval, az ertelmes interakcio erdeke-
ben meg kell probalnunk megerteni es eloetelezni,
hogy az interakeios partner hogyan erti meg es
vctelezi elore a valosagot. Ez az, amit Kelly szerep-
felvetelnek (role taking) nevez.
Amikor felvesszi'ik a partner szerepet, legin-
kabb azt szeretnenk megerteni, hogy a masik ho-
gyan latja a mi szerepiinket, mi az, amit tollink var.
Ha kepesek vagyunk elore, gondolatban valaszt
talalni ezekre a kerdesekre, akkor a partner konst-
rukeios rendszere szamara ertelmezheto modon
tudunk cselekedni. (A 15.2. keretes szoveg olyan
elkepzelest tartalmaz, amely bizonyos ertelemben
kiegesziti ezt az elemzest, am mas szempontbol
komolyan meg is kerdojelezi.)
Lehetseges-e a hatekony szerepfelvetel, ha
konstrukcios rendszeriink nem ugyanaz, mint a
partner konstrukcios rendszere? A valasz igen is es
nem is. A szerepfelvetel nyilvan sokkal tokelete-
sebb es hatekonyabb, ha a masik szemely konstruk-
cids rendszeret tobbe-keveshe iigy rekonstrualjuk,
amilyen az valojaban. Am a szerepfelvetel hate-
A hatekony eloado gondolatait azon a szinten adja at, melyet
hallgatosaga megert
konysaga nem a teljes konstrukcios rendszer re-
konstrukeiojan, hanem azon miilik, hogy milyen
pontosan rekonstrualjuk a partner rolunk, a mi
szerepiinkrol kialakitott konstrukeioit.
A bizonyitek arra vonatkozdan, hogy’ az embe-
rek az interakcio kozben valoban azon munkalkod-
nak, hogy egymas szereperol tisztabb kepet kapja-
nak, azokbol a kutatasokbol szarmazik, amelyek azt
vizsgaljak, hogyan torekednek a beszelgetopartne-
rek valamilyen kolcsondsen megertett es elfoga-
dott alap megteremtesere. Amikor peldaul a ta-
pasztalt szakember egy kezdo munkatarssal beszel-
get, egeszen mas szavakat hasznal, mint amikor
masik tapasztalt kollegajaval beszel, es abban is
valosziniileg maskepp dont, hogy mennyi reszletet
kozol. Ezt a dontest nem egyszeri alkalommal hoz-
za meg. Folyamatosan figyelnie kell, hogy a kezdo
munkatars koveti-e a beszelgetest, es ha sziikseges,
modosit a dontesen. A kutatasok igazoltak, hogy
ilyenfajta folyamatos kiigazitas valoban megjelenik
az emberek beszelgeteseiben (Isaacs es Clark
1987). Ugyanakkor ez interaktiv folyamat. Azok,
akik csak fiiltaniii a beszelgetesnek, nem kepesek
ugyanolyan pontosan megragadni a kozos alapot,
mint a beszelgetopartnerek (Schober es Clark
1989).
418
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
' v* t*? * ™ * :,y> • 'jf *
1Ж2. Vajon en teremti a realilast vagy a tarsadalom teremti az ent?
Kelly szemelyisegelmelete arrol szol, hogy mindannyi-
an egyeni konstrukcios rendszert hozunk letre, s e
beltilrol generalt rendszer menten ertelmezztik ele-
tiink esemenyeit. Ebben a felfogasban az en a sajat
tapasztalatainak epitinenye. Vegso soron minden meg-
ertes beltilrol ered.
Mennyire pontos ez a felfogas? Honnan szarmaz-
nak valojaban az emberek konstrukcioi? Letezik olyan
felfogas, amely a valosagmegertes eltero eredetet veti
fel. Az ugynevezett szimbolikus interakcionizmus sze-
rint az en nem a szemely beltilrol fakado resze, hanem
az ismetlodo szocialis interakciok nyoman alakul ki.
Ebbol a nezopontbol az emberek nem a beltilrol gene-
ralt konstnikcidikat helyezik a szocialis valosagra.
Konstrukcioinkat a szocialis kapcsolataink teremtik
meg szamunkra. Ennek az elmeleti megkozelitesnek a
fo kepviseloi (Baldwin 1902; Blunter 1969; Cooley
1902; Mead 1934; Shibutani 1961) nem szemelyiseg-
pszichologusok, hanem szociologusok es szocialpszi-
chologusok voltak. Mindazonaltal elkepzeleseikbcfl
izgalmas kovetkeztetesek adodnak a szemelyisegre
vonatkozoan (lasd Lauer es Handel — 1983 - atte-
kinteset) .
A szimbolikus interakcionistak arra mutatnak ra,
hogy az ember kozdssegben, s nem maganyosan letezo
leny, es hogy a (szimbolumokon keresztiili) kommuni-
kacio szerepet jatszik interakcidiban (innen a szimboli-
kus interakcionizmus kifejezes). A szimbolikus interak-
cionistak feltetelezese szerint az en a szocialis interak-
ciok reven alakul ki. Nem tudunk hatekonyan kommu-
nikalni masokkal (sem megerteni masok felenk iranyu-
lo kommimikaciojat), ha nem vessziik at a masik
nezopontjat vagy szerepet. Sok kommunikacioban kii-
lonosen fontos, hogy a masik embert sajat nezo-
pont jabol ertstik meg. A szimbolikus interakcionizmus
allaspontjanak ez a resze nagyon ugy hangzik, mint
Kelly elkepzelese a szerepfelvetelrol.
A szimbolikus interakcionistak ugyanakkor azt fel-
teteleztek, hogy az elet korai szakaszaban meg nem
rendelkezttnk azzal a kepesseggel, hogy atvegyiik a
masik szemely nezopontjat. Ez a kepesseg meg a nove-
kedessel sem jar egyiitt automatikusan, csak a masokkal
valo interakcwkfolyamataban sajatithato el. Csak az inter-
akcio soran szembesiiliink azzal a tennyel, hogy masok-
nak is megvan a maguk nezopontja. Amint erre raeb-
rediink, megprobaljuk atvenni azokat. Az en e
nezopontok atvetelevel valik letezove. Mead (1934)
szerint azzal, hogy ismetelten megprobaljuk felvenni
masok nezopontjat, mentalis reprezentaciot alakitunk
ki arrol, amit masok rolunk lathatnak. Ezt az altalanos
masik perspektivajanak nevezte, mert nemcsak egy,
hanem sok mas szemely nezopontjabol tevodik ossze.
A szimbolikus interakcionistak szerint csak akkor be-
szelhetiink arrol, hogy az en valoban letezik, amikor
mar szert tettiink az altalanos masik nezopontjara.
Az altalanos masik perspektivaja alapveto je-
lentosegu az emberi tarsas viselkedes szimbolikus
interakcionista szemleletu megerteseben. Amint fel
tudjuk venni az altalanos masik nezopontjat, kepesse
valunk arra is, hogy viselkedesiinket valamely szocialis
egyseg reszekcnt szabalyozzuk. Amikor a cselekvesi
lehetosegeken gondolkodunk, figyelembe vessziik ezt
az internalizalt szocialis „matrixot” es cselekveseinket
ennek a szempontjabol merlegeljiik. Ezt a nezopontot
hasznaljuk akkor, amikor elddntjiik, hogyan cseleked-
jiink, ami viszont hatassal lesz arra, hogyan latjuk ma-
gunkat a jovoben (Schlenker, Dlugolecki es Doherty
1994).
A szimbolikus interakcionistak szamara tehat az en
a tarsadalombol alakul ki, es nem forditva. Ez az elkep-
zeles jelen pillanatban azert erdekes, mert a konstruk-
ciok kialakulasanak mas forrasat javasolja, mint ami
Kelly ehneletebol adodik. Ez az allaspont konkretan azt
tartalmazza, hogy sok (talan az osszes) konstrukciot,
amit onmagunkra alkalmazunk, es sokat azok koziil is,
amelyeket mas letezok eseteben hasznalunk, masoktol
szerziink be, es nem sajat nezopontunkbol hozzuk
letre.
Eletiink folyaman szamtalan szerepet vesziink
fel, soknak egyaltalan nines nagy jelentosege. A
„bolti vasarlo” szerepe peldaul csak igen kis ideig
kot le benniinket. Mas szerepek ugyanakkor rend-
kiviil fontosak, sot kozponti jelentosegiiek az ele-
tiinkben. Ezek az ugynevezett magszerepek identi-
taserzesiink legfontosabb uieghatarozoi. Ide tar-
toznak a foglalkozasi es szakmai, a sziilo es gyer-
mek, valamint a jo barat, szereto stb. szerepek.
Hogy ezek tenylegesen magszerepek-e, az terme-
szetesen az egyentol fiigg.
Ha a nagy fontossagii magszerepeinknek nem
15. Szemelyes konstrukciok • 419
feleliink meg, annak hatranyos kovetkezmenyei le-
hetnek. Kelly szerint buntudathoz vezet, ha a magsze-
repeinket nem sikeriil oly modon megvalositanunk,
ahogyan azt masok megkonstrualtak. A buntudat
tehat aimak tudatositasabol ered, hogy tenyleges cse-
lekedeteink es azok a cselekedetek, amelyeket masok
elvarnak toliink, elternek egymastol. A buntudat
ilyen meghatarozasa bizonyos szempontbol hasonlit
Rogers „ertekfeltetelekrol” szolo elemzesehez (lasd
14. fejezet), mely szerint az emberek kenyehnetlenul
erzik magukat, amikor nem tudnak megfelelni ma-
sok elvarasainak.
Szemelyes konstrukciok
es a viselkedes konzisztenciaja
A 4. fejezetben reszletesen targyaltuk a viselkedes
kovetkezetessegenek vagy konzisztenciajanak a
kerdeset. Kiilonfele kutatasi adatokat mutattimk
be arra, hogy az emberek kevesbe konzisztensek
cselekveseikben, mint ahogyan az a szemelyiseg
korai vonas- es tipuselmeleteibol kovetkezik. Ezek
az adatok vezettek az „interakcionista” szemlelet
kialakulasahoz, mely szerint a szemelyiseg es hely-
zeti erok egyiittesen hatarozzak meg a viselkedest .
A szemelyes konstrukcio nezopontjabol megko-
zelitve e kerdest, mely kisse kiilonbozik attol, amit
a 4. fejezetben bemutattunk, ugyanakkor valame-
lyest hasonlit a szocialis tanulaselmelet felfogasa-
hoz (13. fejezet). Eszerint az adott helyzetben var-
hato viselkedes elorejelzesehez azt kell tudnunk,
hogy a szemely hogyan konstrualja meg a helyzetet.
A szemely viselkedese attol fiiggoen lesz konzisz-
tens a kiilonbozo helyzetekben, hogy mennyire ha-
sonloan konstrualja meg a helyzeteket. Az nem szamit,
hogy ket helyzet a kiilso, „objektiv” megfigyelo
szamara ugyanolyannak latszik-e. Csak az szamit,
hogy az a szemely, akinek a viselkedeset megfigyel-
jiik, a helyzeteket hasonlonak eszleli-e. A helyzetek
hasonlo konstrukeiojanak helyzetek kozotti kon-
zisztenciat kell eredmenyeznie, az eltero konstruk-
cio viszont csokkenti a konzisztenciat. Ez a feltete-
lezes egyenesen kovetkezik Kelly elmeletebol.
Egy nem tul reg vegzett vizsgalat (Lord 1982)
alatamasztja ezt az elkepzelest. A szemelyek hat atla-
gos helyzetet (peldaul jo eloadas kozben jegyzeteket
kesziteni vagy rendet tartani a szekrenyben) irtak le
aszerint, hogy az adott helyzetben milyen jellemzoik
fernek bele a „lelkiismeretesseg” fogalmaba. A leira-
Hasonlo konstrukcio
(a viselkedeses jellemzo
mindegyik helyzetre
relevans)
Kiilonbozo konstrukcio
(a viselkedeses jellemzo
bizonyos helyzetekre
relevans, masokra nem)
Viselkedeses
konzisztencia
Viselkedeses
kiilonbozoseg
15.4. ABRA Amikor az emberek egymastol eltero helyzeteket
hasonlo viselkedeses jellemzok menten konstrualnak meg, akkor
a viselkedesuk konzisztensebb lesz. Ha a helyzeteket kiilonbozo
viselkedeses jellemzok menten konstrualjak, akkor a viselkede-
siik is eltero lesz
sok a 14. fejezetben bemutatott Q-rendezes mod-
szerevel kesziiltek. Az igy kapott profilok azutan
minden szemelynel osszehasonlithatok egymassal.
A szemelyek valodi lelkiismeretesseget azutan
egy megfigyelo itelte meg, aki a szemelyek altal leirt
helyzetekben varatlanul valoban megjelent. Az
dsszehasonlitasok azt mutattak, hogy a lelkiismere-
tesseg azok kozott a szituaciok kozott volt a legkon-
zisztensebb, amelyeket a szemelyek hasonlokep-
pen konstmaltak meg (lasd a 15.4. abrat is). A
viselkedes kevesbe volt kovetkezetes azok kozott a
helyzetek kozott, amelyeket a szemelyek kiilon-
bozo fogaimak menten konstrualtak meg.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
E fejezet kozponti gondolata az volt, hogy a szeme-
lyiseg azon konstrukciok menten hatarozhato meg,
melyek segitsegevel a szemely komyezetet ertelme-
zi. Ebbol a nezopontbol a szemelyiseg merese
ugyancsak a konstrukciok feltarasara helyezi a
hangsiilyt.
Kelly Szerepkonstrukcio-repertoar
Tesztje
Amikor Kelly azt kutatta, hogyan nyerhetne pontos
kepet az emberek konstrukcios rendszereirol, egy
dilemmaval talalta magat szemben. A viselkedes
megfigyelese egyreszt azert nem celravezeto, mert
420 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
ugyanaz a viselkedes szamos konstrukcio hasznala-
ta nyoman eloallhat. Masreszt az sem kielegito, ha
egyszeruen megkerjiik a szemelyeket, hogy irjak le
konstrukcioikat, megpedig tobb okbol nem.
Eloszor, noha a fejezetben neven neveztiik a
konstrukciokat, egyaltalan nem olyan konnyti eze-
ket nyelvi cimkevel ellatni. Sok konstrukcio intuitiv
vagy preverbalis jellegii, ami nem konnyen kife-
jezheto szemelyes nyelven letezik. Masodszor, mivel
konstrukcioinkat rendszerint nem szoktuk sem meg-
nevezni, sem kifejteni, ezert jelentesiik akkor sem
konnyen kozolheto masokkal, ha szavakba foglaljuk
oket. Vegiil pedig azok a szavak, amelyeket a konst-
rukciok leirasara valasztunk, gyakran annyira alta-
lanosak, hogy nehez az ehnondottakbol a konst-
rukciok konkret jelentesere kovetkeztetni.
Ezekkel a problemakkal szembesiilve Kelly
megprobalt strategist kidolgozni a konstrukciok
feltarasara. Nem arra keri a szemelyeket, hogy be-
szeljenek konstrukcioikrol, hanem aktiv konstrua-
lasi tevekenysegre keszteti oket. Az ismetelt konst-
rukcios tevekenyseg soran lassan feltarulnak a sze-
mely konstrukcios rendszerenek a sajatossagai.
Kelly az eljarasat Szerepkonstrukcio-repertoar Teszt-
nek, szokasos roviditessel Rep-tesztnek nevezte.
Ahogy a hosszabb cimbol lathato, ez az eljaras
gyakran (bar nem mindig) azokra a konstrukciok-
ra osszpontosit, melyekkel az embereket es az alta-
luk viselt szerepeket eszleljiik.
A Rep-teszt tulajdonkeppen egy tablazat vagy
„racs” (lasd a 15.5. abrat), amelynek oszlopai ele-
tiink jelentos, de kiilonbozo szerepet jatszo
resztvevoit kepviselik, sorai pedig e szemelyek
osszehasonlitasara, illetve a konstrukciok megjelo-
lesere szolgalnak. A teszt elejen mindegyik szerep-
re egy-egy meghatarozast olvashatunk es eldont-
jiik, hogy a sajat eletiinkben kire illik legjobban. A
szerep kepviselqjenek a nevet a szerepcimke melle
irjuk azzal a megkotessel, hogy ugyanaz a szemely
nem szerepelhet ketszer.
Ezutan fogunk hozza a konstrualas. Minden
egyes sorban az oszlopokban szereplo harom
szemelyrol kell elgondolkodmmk (a szemelyeket a
sorokban korokkel elore kijeloltek). Pontosabban
olyan fontos tulajdonsagot kell talahiunk, amely
mental a harom szemely koziil ketto hasonlit egy-
mashoz, viszont kiilonbozik a harmadiktol. Ha
dontottunk, akkor megjeloljiik, melyik ket szemely
hasonlo, es a „Konstrukcio” oszlopban egy mondat-
tal vagy kifejezessel megjeloljiik, hogy miben ha-
sonlitanak. A „Kontraszt” oszlopba azt irjuk be,
hogy a harmadik szemely miben kiilonbozik az
elozo kettotol. Ezutan a tobbi oszlopban talalhato
szemelyrol (szereprol) dontjiikel, hogy a konstruk-
cio kiemelkedo vagy hallgatolagos (kontraszt) veg-
pontja illik-e rajuk, es ennek megfeleloen jeloljiik
be a tablazat megfelelo rovataba.
Ezutan soronkent megismeteljiik ezt az eljarast.
Ahogy sorrol sorra haladunk, mindig masik harom
szerepcsoporttal kezdve, tulajdonkeppen egy
konstrukciolistat hozunk letre. Ez nyilvan nem me-
rit! ki az osszes letezo konstrukcionkat, am mivel az
Sor- szam 1 2 3 4 5 6 7 8 Konstrukcio Kontraszt
1 о о о
2 о о о
3 о о о
4 о о о
5 о о о
6 о о о
n о о о
15.5. ABRA Pelda a Rep-teszlben hasz-
nalatos tdbldzatra vagy „racsra”. Ki-
indulaskmt az eletiinkben kiilonbozo
szerepeket jatszo szemelyek neveit irjuk
be a dolt rovatokba, az oszlopok tete-
jm. Ezutan egyszerre harom embert.
hasonlitunk ossze, melynek soran azt
dontjuk el, hogy ezek koziil ketto miben
hasonlit egymasra es miben ter el a
harmadiktol. (A reszletesebb leirast
lasd a szovegben. Forras: Kelly 1955.
Gladys Kelly engedelyevel kozdljuk)
15. Szemelyes konstrukciok • 421
oszlopokban eletimk jelentos szemelyisegei szere-
pelnek, a veliik kapcsolatban alkalmazott konstruk-
ciok valoszinuleg a fontosabbak koze tartoznak. A
Rep-tesztben elvegezheto osszehasonlitasok onma-
gukban is nagyon erdekesek. Nezziik meg a 15.5.
abra 3. sorat, ahol omnagunkrol, egy vonzo, vala-
mint egy sajnalatra melto szemelyrol kell elgon-
dolkodnunk. Vajon e ket utobbi koziil melyik
hasonlit inkabb rank es miert? Ennek az osszeha-
sonlitasnak az eredmenye felfed valamennyit az
dnmagunk irant erzett erzehneinkbol es arrol is,
hogy enfink melyik aspektusa jut konnyen
esziinkbe.
A 15.5. abran a teljes Rep-tesztben talalhato
szerepekbol csak nehanyat tiintettimk fel. A teszt
kitoltese soran az emberek nagyszamu konstrukci-
ot hajtanak vegre, s igy ennel sokkal tobb informa-
ciot szolgaltatnak. Ezt a „racsmodszert” masfajta
esemenyekre vonatkozo konstrukciok fehneresere
is alkalmazzak: peldaul tarsadahni kerdesekre
(Epting 1972), foglalkozasokra (Shubsachs 1975)
es helyzetekre (Krieger, Epting es Leitner 1974;
Neimeyer es Neimeyer 1981).
Noha a Rep-teszt ketsegteleniil hasznos es erde-
kes, lenyeges korlatjai is vannak. Ahogyan mar
korabban megjegyeztfik, a konstrukciok nem min-
dig verbalizalhatok. A Rep-teszt lenyegeben meg-
keriili ezt a problemat, amikor aktiv konstmkciora
keri a szemelyt az emberek kozotti hasonlosag vagy
kiilonbseg meghatarozasakor. Ez a strategia azon-
ban csak reszben oldja meg a problemat, mert a
szemelynek cimket kell talalnia minden alkalma-
zott konstrukciora.
A tesztnek ez a jellegzetessege ugyanis ketfele
problemat idezhet eld. Az elso az az ujra es ujra
felbukkand kerdes, hogy a konstrukcio azonosita-
sara hasznalt szo vajon ugyanazt jelenti-e az egyik,
mint a masik szemely szamara. A masodik proble-
ma pedig abbol adodik, hogy a teszt kitoltese soran
folyamatosan cimket kell talahii a konstrukciokra,
s ez nemi torzitashoz vezethet azok alkalmazasa-
kor. A szemely ugyanis hajlamos lesz olyan konstruk-
ciokat alkalmazni, amelyek konnyen verbalizalhatok
olyan esetekben is, amikor pedig nem azok a legfon-
tosabbak (vd. Shubsachs 1975). Ennelfogva a Rep-
teszt sem mentes azoktol a problemaktol, amelyek
abbol adodnak, hogy a szemelyeknek a szokasostol
eltero modon kell bemutatniuk konstrukcios rend-
szeriiket.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
A szemelyes konstrukciok foszerepet jatszanak a
pszichologiai zavarok termeszetenek megertese-
ben es a terapias eljarasok kidolgozasaban is (lasd
meg Neimeyer 1985).
A szemelyes konstrukciok
es pszichologiai distressz
Ne feledjiik, hogy Kelly megkozeliteseben a nor-
malis emberi miikodes az esemenyek - a szemelyes
konstrukcios rendszeren keresztiil torteno - sike-
res elorevetitesen es ertelmezesen mtilik. E felfogas
kozvetlen kiterjesztesebol az kovetkezik, hogy a
viselkedeszavarok tulajdonkeppen az esemenyek
ertehnezesenek es elorejelzesenek problemaival
kapcsolatosak.
Ilyen nehezsegek szamos kiilonbozo okbol me-
riilhetnek fel. Az egyik lehetoseg, hogy olyan ese-
menyekkel talaljuk szembe magunkat, amelyek
drasztikusan kiildnboznek minden korabban ta-
pasztalt esemenytol. Megelozo tapasztalatok hijan
lehet, hogy nem allnak rendelkezesiinkre olyan
konstrukciok, amelyek alkalmasak lehetnek az ese-
meny ertehnezesere, s igy az esemeny meghaladja
megertesi vagy elorejelzesi kepessegiinket. Az is
lehet, hogy olyan konstrukcioval probaljuk meg-
konstrualni az esemenyt, amelynek elorejelzesi ha-
tekonysaga idokozben csokkent. Kelly ugy ervelt,
hogy amikor nem all rendelkezesiinkre megfelelo
konstrukcio, akkor bizonytalannak es tehetetlen-
nek erezziik magukat. Kelly ezt az erzest nevezte
szorongasnak. Ha az esemeny kiviil esik a rendel-
kezesiinkre allo konstrukcios rendszeren, akkor azt
sem tudjuk megragadni, hogy miert eliink at szo-
rongast.
Vajon milyen gyakran eliink at olyan esemenye-
ket, amelyek nagyon kiildnboznek korabbi tapasz-
talatainktol? Valoszinuleg sokkal gyakrabban, mint
ahogyan azt elkepzeljiik. Gondoljunk csak vissza
peldaul elso hetiinkre az egyetemen. Az az idoszak
valoszinuleg tele volt olyan uj tapasztalatokkal, me-
lyek meglehetosen kiilonboztek attol, amiket ko-
rabban ateltiink, ami arra kesztetett benniinket,
hogy elgondolkodjunk azon, hogy mi is tortenik.
422 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva
Talan meg szorongast es aggodalmat is ereztiink.
Ugyanilyen erzes tolti el azt, aki iij allasba lep (Van
Maanen 1973, 1975), korhazba keriil vagy az elso
gyermeket varja (Deutsch es mtsai 1988). Bdnni,
amit eloszor tesziink az eletben, pusztan azert is
nyugtalanito lehet, mert ez az elso alkalom, es nem
tudjuk, mit varjunk tole.
Szelsosegesebb esetkent vegyiik a katasztrofak,
szornyu viharok vagy tuzesetek ateloinek elmenyeit.
Altalaban iigy tartjak, hogy az ilyen tapasztalatok
pontosan azert traumatikusak, mert alapvetoen kii-
lonboznek mindattol, amin a legtobb ember korab-
ban keresztiilment. Kovetkezeskeppen az emberek-
nek nincsenek konstrukcioi az esemenyek ertelme-
zesere vagy kovetkezmenyeinek elorevetitesere. Ha-
sonlo a helyzet azokkal, akik epp most bontjak fel a
hazassagukat, vagy bfincselekmeny aldozatava valtak,
vagy varatlanul hatalmas vagyonra tettek szert. Ezek
az emberek hirtelen tapasztalnak meg olyan dolgo-
kat, melyre eletiik korabbi esemenyei nem keszitet-
tek fel oket. Az esemenyek tiilelesi nehezsege reszben
abbol fakad, hogy nem allnak rendelkezesiikre olyan
konstrukciok, melyekkel az esemenyek kovetkezme-
nyei es velejaroi megerthetok es elovetelezhetoek
lennenek.
Igen kellemetlen erzes, amikor felfedezzfik, hogy
konstrukcioink nem alkalmasak az esemenyek keze-
lesere. Enn el azonban meg rosszabb, ha olyan eseme-
nyekkel szembesiiliink, amelyek azt sejtetik, hogy
jelen konstrukcios rendszeriink fontos osszetevoi
ha.szndlhatatlanok, es nagyobb valtoztatasokra lehet
sziikseg (vo. Leitner es Cado 1982). Minel kozpon-
tibb a megkerdojelezett konstrukcio, annal nagyobb
valtozasokra van sziikseg, es annal nagyobb zavar
keletkezik. Amikor raebrediink, hogy az azonnali,
atfogo valtoztatas elengedhetetlen alapveto konst-
rukcioink rendszereben, akkor fenyegetes! eliink at.
Az ilyen fenyegeteserzet sokban hasonlit a szorongas-
hoz, de annal eroteljesebb. Mindketto a konstrukcios
rendszer elorejelzesi hatekonysaganak csokke-
nesebol ered. A fenyegetes eseteben azonban az
elorejelzes kudarca sokkal sulyosabb es alapvetobb
jelentosegii, mint a szorongas eseteiben.
Kezenfekvonek latszik a nem megfelelo konstruk-
ciokbol eredo szorongas - vagy fenyegetes - enyhite-
se, bar ennek gyakorlati megvalositasa nem biztos,
hogy ugyanolyan konnyu. Elso reakcionk valamilyen
iij konstrukcio letrehozasa lehet. A gyenge elore-
jelzesi hatekonysagra adott ilyenfajta reakcio valoszi-
niileg az iij konstrukciok keletkezesenek egyik leg-
fobb forrasa a szemely eleteben. A nehezsegek
kezelesenek masik utja a mar letezo konstrukcio
olyan iranyii modositasa, hogy a tapasztalat sikeres
konstrukcioja lehetove valjon. Ha az esemeny
konstrukciojanak jo az elorejelzesi hatekonysaga,
akkor a szorongasnak vagy a fenyegetesnek meg
kell szttnnie.
Korabban mar jeleztiik, hogy a konstrukcio az
ervenyessegi tartomanyanak kiteijesztesevel is modo-
sithatd. Ez egyben azt is jelenti, hogy az iij tapasztalat
valojaban nem teljesen uj, hiszen hasonlit valame-
lyest a korabbiakhoz, csak ezeket a hasonlosagokat
azelott nem vettiik eszre. Neha azonban nem jarhato
ez az lit, es a konstrukcio implicit meghatarozasat kell
megvaltoztatnunk, ami aztan tovabbi valtoztatasokat
is igenyelhet. Ennek az az oka, hogy - mint arra
bizonyara emlekszi'mk - konstrukcios rendszeriink
hierarchikus szervezodesu, melyben az alarendelt
konstrukciok a folerendelt konstrukcio meghataro-
zasahoz jarulnak hozza. Amikor megvaltoztatjuk ma-
gunk szamara egy-egy konstrukcio jelenteset, akkor
ohatatlanul ujrarendeztmk jo nehany, olykor ege-
szen szaniottevo mennyisegu kapcsolatot ebben a
hierarchiaban.
Nem csak a szokatlan tapasztalatok csokkentik az
elorejelzesi hatekonysagot s keltenek ezaltal szoron-
gast. Olykor nem az a problema, hogy nines alkalmaz-
hato konstrukeionk, hanem az, hogy idejetmult konst-
rukciokkal probalkozunk. Maskor ugy kezeliink egy-
egy konstrukeiot, mintha annak ervenyessegi tartoma-
nya szelesebb lenne, mint amilyen az valojaban. Az
eredmeny mindegyik esetben az uj esemenyek sikerte-
len elorevetitese. A inegoklast ismet a konstrukcios
rendszer ujraszervezese jelentheti. Az ujraszervezes
ebben esetben azonban csak abbol all, hogy a konst-
rukcio alkaluiazhatosagi tartomanyat a korabbinal
szukebbre vessziik.
A szemelyes konstrukcios elmelet nezopontjabol
az esemenyek gyenge elorejelzesevel es elore-
vetitesevel egyiitt jaro elegedetlenseg az „omnene-
dzselessel” kapcsolatos problemak elsodleges tiinete.
Ez az elegedetlenseg inditja a szemelyt arra, hogy
segitseget keressen. Emlekezziink ra, hogy ebbol a
nezopontbol a szemelyiseg tulajdonkeppen a szeme-
lyes konstrukcios rendszerrel azonosithato. A tera-
pia tulajdonkeppen a konstrukcios rendszer arnya-
lasaval vagy megvaltoztatasaval e rendszer elore-
jelzesi hatekonysagat segiti elo (lasd Epting 1980;
15. Szemelyes konstrukciok • 423
Fransella 1972). A jobb elorejelzes a szorongas, a
kellemetlen kozerzet (distressz) es az elegedetlen-
seg csokkenesehez vezet.
Rogzitettszerep-terapia
Milyenfajta terapias eljarasok segithetnek e cel
ele reseben? Szem elott kell tartanunk, hogy Kelly
nem feltetelezte, hogy letezne valamilyen „tokele-
tes” konstrukcios rendszer, amit csupan el kell
sajatitanunk a valosaghoz valo jobb alkahnazkodas
erdekeben. Mindenki sajat, szemelyes latasmodot
alakit ki a vilagrol, s mindenkinek olyan konstruk-
cios rendszert kell kidolgoznia, amely ebbol a sze-
melyes nezopontbol mukodokepes. A terapias el-
jaras celja, hogy a konstrukcios rendszer fejlodeset
a maga utjan segitse elo (lasd a 15.3. keretes szo-
veget) .
Kelly szerint a konstrukcios rendszer modosulasat
legjobban azzal mozdithatjuk elo, ha arra kesztetjiik
a szemelyt, hogy nyilt viselkedesen valtoztasson. A
szokatlan es ujszeru viselkedes nyoman bekovetkezo
esemenyek csak szokatlan konstrukciok menten
ertelmezhetok. Kelly rogzitettszerep-terapia neven
sajatos eljarast dolgozott ki, melynek soran a klienst
arra keri, hogy egy elkepzelt szemely elore gondosan
megszerkesztett szerepet jatssza el. Ez a rogzitett sze-
repii figura olyan tulajdonsagokkal is rendelkezik,
melyeket a kliens onmagaban hianyol. A figuranak
meg nevet is adnak, hogy a szerep konnyebben le-
gyen azonosithatd.
A terapias folyamat felmeressel kezdodik, melynek
soran a kliens szamos kerdoivet toll ki, es onjellemzest
is keszit. A terapeuta ennek alapjan dolgozza ki az
eljatszando szerepet. A szerepet reszben a kliens pozitiv
tulajdonsagai, reszben pedig olyan jellemzok alapjan
szerkeszti meg, amelyeket a kliens keptelen kifejezni.
Valosziniileg ezek azok a jellemzok, amelyekre a sze-
melynek nincsenek hasznalhato konstrukcioi.
Az ilyen osszetett szerepnek szamos elonye van. Az
ismeros jellemzok konnyebbe teszik a szerep felvetel-
et, mert igy csokken annak idegensege. A meglevo
pozitiv jellemzok beepitese noveli a bizalmat, hog}- a
kliens kepes lesz eljatszani a szerepet, es erositi azokat
a konstrukciokat, amelyek a pozitiv jellenizokhoz
jarulnak hozza.
A rogzitett szerep kidolgozasa utan a kliens meg-
probalkozik a szerep eljatszasaval. Nem arrol van sz6,
hogy a kliens a szerepet szemelyisege reszeve tegye,
hanem csak arrol, hogy bizonyos ideig probalja meg
eljatszani. Az instrukcio egyertelmiive teszi, hogy kicsi
a kockazat, ami valamelyest csokkenti a fesziiltseget.
Ha a jatek soran nem vagyunk elegedettekvalamivel,
akkor azt tovabb csiszolando reszletnek, nem pedig
drasztikus kudarcnakvehetjiik. Gyakran megtortenik
azonban, hogy a kliensek egy ido utan a szerepre mar
nem mint szerepre gondolnak, hanem onmaguk
termeszetes reszekent elik meg azt.
A rogzitett szerep felvetele arra keszteti a klienst,
hogy a korabbiaktol elteroen konstrualja meg az
esemenyeket. Luke peldaul szegyenlosnek, passziv-
nak es interperszonalis kapcsolataiban alkalmatlan-
nak latja magat. Luke-ot arra kerhetjiik, hogy jatssza
el a hallgatag, de nagy tudasu ember rogzitett szere-
pet, akit masok erdekesnek es osztonzonek tartanak,
de 6 azert nem tarja fel allandoan ezeket a tulajdon-
sagait, mert sajat tudasa fitogtatasanal sokkal izgalma-
sabbnak talalja, ha masoktol tanulhat; legyen olyan
ember, aid hatarozottan, de megis kifinomult motion
hat masokra, akik csak joval kesobb veszik eszre ezt a
hatast.
Lathatjuk, hogy ez a szerep (Kelly peldaja 1955,
121. o.) olyan jellemzokbol tevodik ossze, amelyek
egyfelol Luke ёпкёрёпек reszet kepezik, masfelol
pedig olyanokbol, amelyeket Luke onmagabol hi-
anyzonak vel. A szerep magaban foglalja a hallga-
tagsagot (ahogyan Luke viselkedik), de ezt a tulaj-
donsagot a hatekony szemelykozi interakcio kere-
tebe foglalja. A szerep eljatszasahoz Luke-nak oly
motion kell latnia a viselkedeset, amely kiilonbozik
attol, ahogyan korabban latta magat. Amikor hall-
gatagsagat a masoktol valo tanulas pozitiv aktusa,
es nem a passzivitas vagy alkalmatlansag jelekent
konstrualja meg, akkor tulajdonkeppen konstruk-
cios rendszeret szervezi ujja. E rogzitett szerep fel-
vetelevel konstrukcios rendszeret fokozatosan ujra
kell szerveznie: nehany ponton modositani a meg-
levo konstrukcioit, mas pontokon pedig ujakat kitlol-
gozni. Ennek eredmёnyekёnt olyan rendszer alakul-
hat ki, melynek magas fokii az elorejelzesi hatekony-
saga, ami lehetove teszi, hogy a szemely a korabbiak-
nal kielegitobb eletet eljen.
424
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
15.3. Az- elmeletaikoto es az elmelet: George Kelly, az uttdro fogalomalkoto *
Az egyenekhez hasonloan az elmeletal-
kotoknak is hatekony konstrukcios
rendszereketkell kifejlesztennik. Geor-
ge Kelly olyan elmeletalkoto volt, aki
mindig kesznek mutatkozott olyan
iranyban valtoztatni konstrukcios rend-
szeret, amit 6 maga megfelelonek er-
zett, fuggetlentil attol, hogy masok mit
gondoltak rola. Gondolatai kifejezet-
ten olyan utakon haladtak, amelyen ko-
ra szemelyisegpszichologusai meg nem
jartak. Munkassagaban igazi uttoro szellem jutott kife-
jezcsrc, mely szemelyes tortenetet is jellemezte.
Kelly 1905-ben sziiletett egy kansasi farmon. Ami-
kor negyeves volt, a csalad Coloradoba koltozott, hogy
a letelepedoknek ingyen felajanlottfoldon gazdalkod-
hasson (Thompson 1968). A telepesek elete meg a
legjobb koriilmenyek kozott is kockazatos es kalandos
volt, es a Kelly csalad koriilmenyei korantsem voltak a
legjobbak; a nekikjutott teriileten peldaul nem volt viz.
Ezert aztan nem sokkal kesobb visszakoltoztek Kan-
sasba. Nyugatra vandorlasuk azonban jelentos szellemi
fiiggedenseget jelez. Ez a szellem Kelly elmeletalkotoi
munkassagat is jellemzi.
Ugy tunik, ket tovabbi elettapasztalat tiikrozodik
vissza kozvetleniil Kelly elmeleteben.
Az elso azzal kapcsolatos, amikor egy
kozepiskolaban tamtott lowaban. Fel-
adatai koze tartozott egy dramacsoport
korrepetalasa is. Az, hogy Kelly ezt a
feladatot ellatta, ket szempontbol is er-
dekes. Eloszor is lehetseges, hogy ez
hozzajarult ahhoz, hogy erzekenyebbe
valt az objektiv valosag mulekony ter-
meszetere es arra, hogy mennyire fon-
tos az esemenyek szemelyes megertese
az egyeni valosag megalkotasa szempontjabol. Ez a
tema egesz elmeletet athatja. Masodszor, Kelly kesobb
ujfajta terapiat - rogzitettszerep-terapiat- dolgozott ki,
melyben a kliensnek iigy kell megvalositania egy szere-
pet, mintha a szinpadon lenne. Valoszinii, hogy a mod-
szer otlete reszben Kelly szinjatszassal kapcsolatos ta-
pasztalataibol szarmazik.
A masik emlitesre inelto eset akkor tortent, amikor
Kelly a kansasi Fort Hays Allami Egyetemen kidolgozott
egy olyan klinikai programot az allami iskolak tanarai
szamara, hogy segitsen nekik a problematikus gyerme-
kek kezeleseben. Ebben az idoszakban Kelly ket dolgot
figyelt meg, ami jelentosen befolyasolta kesobbi gon-
dolkodasat. Eloszor is azt fedezte fel, hogy ha kliense
OSSZEFOGLALAS__________________________
Kelly iigy velte, hogy minden ember alapveto sziikseg-
lete, hogy varhato tapasztalatait elore jelezze. Ennek
erdekeben mindannyian szemelyes konstrukcios rend-
szert fejlesztiink ki, melynek segitsegevel az uj eseme-
nyeket ertelmezhetjiik vagy megkonstrualhatjuk. A
konstrukciok az egyeni tapasztalatok visszatero
elemeibol szarmaznak, mivel azonban ezeket min-
denki kiilon-kiilon dolgozza ki, konstrukcios rend-
szereink egyediek. A konstruktiv alternativizmus
fogalma fejezi ki azt, hogy minden esemeny minden-
ki szamara tobbfelekeppen ertehnezheto, es minden-
ki maga dont arrol, hogyan konstmalja meg az ese-
menyeket.
Konstrukcioinkat implicit modon folyamatosan
ertekeljiik aszerint, hogy milyen az elorejelzesi hate-
konysaguk es mennyire teszik lehetove a sikeres in-
terakciot a vilaggal. Kelly a konstrukciokat bipola-
risnak es dichotomnak tekintette. A konstrukciok
eppen hasznalt vegpontjat kiemelkedo (emer-
gens) polusnak, a nem hasznalt vegpontjat pedig
hallgatolagos (implicit) polusnak nevezte. Az erve-
nyessegi tartomanyba azok az esemenyek tartoznak,
melyekre a konstrukcio ertelmesen hasznalhato, az
alkalmazhatosag fokuszaba pedig azok, amelyeket a
konstrukcio optimalisan elore jelez.
A konstrukciok finomithatok, ha a megszo-
kott modon aktivan hasznaljuk oket (ez a meg-
hatarozas folyamata), es tovabb bovithetok, ha
nem a megszokott modon hasznaljuk oket (ez a
kiterjesztes folyamata). Valtozas a konstrukcios
rendszerben olyan helyzetek reven is letrehozhato,
melyekben a szemely nem talal megfelelo konst-
15. Szemelyes konstrukciok • 425
problemajara szokatlan magyarazatot adott, akkor az
gyakran vezetett javulashoz. Ugy hint, egyaltalan nem
szamit, mi a magyarazatmindaddig, amig ket szempont
ervenyesiilt: olyan magyarazatot adott, amit a kliens
kepes volt megerteni, illetve a kliens szamara azt sugall-
ta, hogy hasznos, ha a problemakat mas oldalrol tudja
nezni. Ha a kliensek kepesse valtak arra, hogy helyze-
tiiket mas megvilagitasban lassak, allapotukjavult. Ma-
sodszor pedig Kelly azt fedezte fel, hogy azok a proble-
mak, amelyekrol a tanarokbeszamoltak, sokszor tobbet
mondtak a tanarokrol, mint a diakokrol. Azaz az
eloadott problemat inkabb az hatarozta meg, ahogyan
a tanar a gyermek viselkedeset megkonstrualta, es nem
a gyermek tenyleges viselkedese. Mindket megfigyeles
erosen tiikrozodik Kelly elmeleteben.
Vegiil Kelly minden hozzaferheto adat szerint gya-
korlatias ember volt (eredetileg inernoknek kesziilt).
Ha valamit — akar mint klinikus, akar mint elmeletal-
kot6 - mukodokepesnek talalt, akkor azt megtartotta,
s ha valami nem mukodott, akkor azt elvetette. A gya-
korlatias embereknel ez altalanos megoldas. Ez az egy-
szerii gondolat fontos elemeve va.lt Kelly elkepzelesei-
nek az ember mentalis eleterol: ha egy konstrukcio
mukodik - elore jelzi az esemenyeket-, akkor megtart-
juk, ha nem, akkor elvctjiik.
rukciot az esemenyek ertehnezesere. A konstrukci-
ok hierarchikus rendszerben szervezodnek. Ez a
szervezodes azonban nem vegleges, mint ahogy a
konstrukciok maguk sem veglegesek. A konstruk-
cios rendszer barmely elemenekstabilitasa a rend-
szereloreelzesihatekonysagatolfugg.
Kelly ugy kepzelte, hogy a konstrukciok minden
szemelynel annak ellenere egyediek, hogy gyakran
hasonlo szavakkal cimkezett peldak segitsegevel il-
lusztraljuk oket Az a teny, hogy az egyenek konstruk-
cioi ktilonboznek mindenki mas konstrukcioitol, fel-
veti a kerdest, hogyan vagyunk egyaltalan kepesek a
hatekony interakciora. Kelly szerint valakinek a meg-
ismerese voltakeppen konstrukcioink teszteleset je-
lenti a masik konstrukcioi fenyeben. A szemelyek
olyan mertekben hasonlitanak egymasra, amilyen
kozel allnak egymashoz konstrukcios rendszereik. A
szemelykozi interakdo a masik szemelyre vonatkozo
szerep felvetelet jelenti. A szerepfelvetel arra vonat-
kozo konstrukcio, hogy masok hogyan konstrualnak
meg benniinket. A magszerepek kiilonos jelento-
seggel birnak szemelyes identitaserzesiink alakulasa-
ban.
Kelly szerint a szemelyiseg a Rep-teszttel merheto.
Ez az eljaras azokat a konstrukciokat terkepezi fel,
melyekkel szerepviszonylatainkat es tapasztalataink
egyeb vetiile teit ertelmezziik. Kelly az onmenedzseles
zavaraival kapcsolatban azt vetette fel, hogy szoron-
gast akkor eliink at, amikor az esemenyek kiviil esnek
konstrukcios rendszeriink alkalmazhatosagi tarto-
manyan, fenyegetest pedig akkor, amikor gyenge
elorejelzesi hatekonysaga miatt konstrukcios rend-
szeriink atszervezeset latjuk sziiksegesnek. A rog-
zitettszerep-terapia soran Kelly arra keszteti klienseit,
hogy szamukra szokatlan es ujszerii modon viselked-
jenek annak erdekeben, hogy eletiik esemenyeit uj
modon konstrualhassak meg.
KULCSFOGALMAK______________________________
Altalanos masik perspektivaja: Osszesitett elkepze-
les arrol, hogy masok hogyan velekednek rohmk.
Atjarhatosag: A konstrukcio kiterjeszthetosegenek
merteke olyan esemenyekre, amelyekre ko-
rabban meg nem alkalmaztuk.
Buntudat: Eszlelt ellentet sajat akcidink es masok
rank vonatkozo szerepelvarasai kozott.
Elorejelzesi hatekonysag: Azt fejezi ki, hogy milyen
sikeresen alkalmazhato a konstrukcio az ese-
menyekre.
Elsodleges ertekeles: A kornyezeti fenyegetes esz-
lelesenek a folyamata.
Ervenyesseg fokusza: Azok az esemenyek az erve-
nyessegi tartomanyon beliil, amelyekre a
konstrukcio elorejelzo erteke a legnagyobb.
Ervenyessegi tartomany: Azok esemenyek, melyek-
re valamely konstrukcio hasznalhato.
Fenyegetes: Annak erzckelcse, hogy a konstrukcios
rendszer atszervezesre szorul.
Hallgatolagos polus: A konstrukcionak az a veg-
426 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
pontja, amelyet aktualisan nem alkahnazunk
az esemeny megkonstrualasakor.
Kiemelkedo polus: A konstrukcionak az a vegpont-
ja, melyet az esemeny konstrukciojara aktuali-
san alkalmazunk.
Kiterjesztes: A konstrukcio alkalmazasa ismeretlen
esemenyre a konstrukcio ervenyessegi tarto-
manyanak novelese erdekeben.
Konstruktiv alternativizmus: Az az elkepzeles, hogy
minden esemeny sokfelekeppen konstrualha-
t6 meg.
Magszerepek: Az eletiinkben kozponti helyet el-
foglalo szerepek, melyek identitaserzesiink-
hoz jarulnak hozza.
Masodlagos ertekeles: Annak meghatarozasa, ho-
gyan valaszoljunk a kornyezeti fenyegetesre.
Meghatarozas: A konstrukcio szokasos modon raid
alkalmazasa, melynek reven a konstrukcio ar-
nyaltabba valik.
Rep-teszt: A szemely legfontosabb konstrukcioinak
azonositasara szolgalo teszt.
Rogzitettszerep-terapia: Olyan eljaras, amelyben a
kliensek jelenlegi enpercepcioiktol nemileg
kiilonbozo szerepet jatszanak el.
Szemelyes konstrukcio: Az esemenyek ertelmeze-
sere hasznalatos mentalis reprezentacio.
Szerepfelvetel: Masok rolunk szolo konstrukcioi-
nak megkonstrualasa.
Szimbolikus interakcionizmus: Az az elmelet, amely
szerint az en a szocialis interakcidk folyamataban
jon letre.
Szorongas: Arra adott valasz, hogy a tapasztalt ese-
menyre nem tudunk megfelelo' konstrukciot
alkalmazni.
Vedekezd (defenziv) ujraertekeles: A fenyegetes
nem letezokent valo meghatarozasa.
utoszo
A HETEDIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
A fenomenologiai latasmod sokak szerint az intuitivan
leginkabb „megfoghato” szemelyisegmegkozelites. Az intuitiv vonzero reszben
abbol szarmazik, hogy ez a megkozelites elismeri az ember egyedi, szubjektiv
tapasztalatainak ervenyesseget. Mi tobb, ebbol a nezopontbol a szemelyek szubjek-
tiv tapasztalata elsodleges fontossagu. A szemelyes tapasztalat ilyen kiemelese jol
illeszkedik ahhoz, ami sokunknak eloszor jut eszebe akkor, amikor a szemelyisegre,
kivaltkepp ha a sajat szemelyisegiinkre gondolunk. Eppen ezert a fenomenologiai
megkozelitest sokan testkozelinek es termeszetesnek erzik.
A fenomenologiai nezopontnak legalabb meg ket erenye ernhtheto. Eloszor
is, az emberi termeszetet altalaban optimista es pozitiv modon fogja fel. A huma-
nista pszichologus Rogers es Maslow kitartoan ervelt amellett, hogy az emberek
alapvetoen jok - termeszetes modon motivaltak arra, hogy a leheto legjobbak
legyenek. Felfogasuk szerint ez a motivum mindenkinei kifejezodesre jut,
amennyiben mas koriilmenyek nem zavarjak meg tulsagosan. Kelly konstruktiv
alternativizmus elve is ugyanezt a leheto legjobbra valo torekvest fejezi ki: az
esemenyek egyre mukodokepesebb konstrukciojat.
Az ember optimista felfogasa a fenomenologiai megkozelites „gyakorlati”
erenyeiben is tiikrozodik. Ez az orientacio a szubjektiv valosagunk teljes megta*
pasztalasanak es ertekelesenek fontossagat, illetve az erzeseinkkel valo szoros
kapcsolat fenntartasat hangsulyozza. Olyan eletstrategiat kinal, melyet sokan ele-
tiik gazdagitasanak eszkozekent hasznalhatnak. Ajotekony hatasok sokszor azokon
a formalis terapias eljarasokon keresztiil ervenyesiilnek, amelyek ebbol a
szemleletbol erednek. De ne felejtsiik, hogy sok fenomenologus szerint nines
lenyeges kiildnbseg a terapia es a mindennapos „eletvezetes-korrekcio kozott”. Igy
a szemelyes gazdagodas fele iranyulo lepeseiket sokan informalis iiton teszik meg.
Ez tulajdonkeppen nem mas, mint valamifele onvezerelt felderitesi folyamat arra
vonatkozoan, hogyan tehetnenk jobba eletiinket.
Bar a fenomenologiai megkozelites ketsegteleniil jelentos erenyekkel rendel-
kezik, bizonyos problemakkal is meg kell kiizdenie. Az egyik ilyen altalanos
problema a pontossag hianya. Gyakran nem kdnnyii a teorelikusok megallapitasai-
bol tesztelheto kutatasi hipoteziseket alkotni. Vegyuk peldaul az dnmegvalositassal,
428 • Hetedik resz: Fenomenologiai perspektwa
illetve annak felteteleivel kapcsolatos kutatasi lehetosegeket. Az onmegvalositas
tanuhnanyozasahoz ismerniink kell az eletnek azokat a teriileteit, ahol ez a tendencia
minden egyes vizsgalt szemely eseteben relevans. Am arra is emlekezhetiink, hogy az
aktualizacio minden embernel mas es mas. Elmeletben tehat annyifajta viselkedest
kellene tanulmanyozni, ahany embert vizsgalunk. Ez barmely megfigyeles szisztemati-
kus ertekeleset megneheziti.
Ez sulyos gond, amit nem szabad felvallrol venni es konnyeden kezelni. Ugyan-
akkor, ahogyan azt a 14. fejezetben jeleztuk, napjaink szamos teoretikusa es
kutatoja is hasonlo iranyelveket fogad el, mint a korai fenomenologusok. Ezek a
kutatok jol tesztelheto hipoteziseket fogahnaznak meg, ami nyilvanvaloan abbol
adodik, hogy elmeleteik valamivel koriilhataroltabbak, mint Rogers es Maslow
elmeletei. E kutatasok eredmenyei - amelyek peldaul a reaktanciaval vagy az
onmeghatarozassal kapcsolatosak - bizonyos mertekben alatamasztjak a fenome-
nologiai megkozelites feltetelezeseit. Az bizonyara felrohato, hogy ez a fajta
bizonyitek kozvetett, de meg igy is joval jelentosebb, mint ami a fenomenologiai
nezopont tudomanyos hasznossaganak alatamasztasara eleddig rendelkezesre allt.
Aligha lehet ennek az rjjonnan kialaknlo kutatasnak ajelentoseget tulhangsulyozni.
Meg 15 ewel ezelott is rendjen volt azt allitani, hogy a fenomenologiai nezopontnak
keves a tudomanyos hitele, nem tobb, mint intuicio es spekulacio az intelligens es
gondolkodo egyenisegrol, keves tudomanyos adattal alatamasztva. Ez az allitas ma mar
nem igaz. A Rogers, Maslow es Kelly altal targyaltakhoz fogalmilag hasonlo jelensegeket
azota szisztematikus modon, gondosan kutattak, es ez a munka meg ma is folytatodik.
Ez az az eset, amikor a valaha helytallo kritika egyre inkabb veszit ervenyebol. Mindez
komoly jovot josol a szemelyiseg ilyen szempontii megkdzelitese szamara.
A fenomenologiai nezopontot erinto masodik kritikai vonulat azt a jellemzot
erinti, amit eppen az iment emlitettiink e szemlelet erenyekent: az emberi termeszetrol
alkotott optimista, pozitiv felfogast. Ezt a felfogast a biralok onkenyesnek velik. Ugy
tiinik, hogy ennek mas alapja nincsen, mint az, hogy az elmeletalkotok szeretnenek
hinni abban, hogy az emberek beliilrol fakadoanjok. Ugyancsak onkenyesnek tartjak
azt a feltetelezest, hogy letezik dnmegvalositasi hajlam vagy beliilrol fakado kesztetes
az enkep egysegessegenek (koherenciajanak) eleresere. A fenomenologusok altala-
ban keveset tettek annak erdekeben, hogy feltetelezeseiket mas teriiletek tudasanya-
gaval vagy elmeleteivel osszevessek annak erdekeben, hogy szelesebb alapokra helyez-
hessek es elfogadhatobba tegyek oket. Feltetelezeseiket egyszeruen nem tekintettek
vita targyanak. S bar a feltetelezesek jol es megnyugtatoan hangzanak, akadnak
olyanok, akik megsem tartjak oket eletkepesnek.
Onkenyessegiikon tul e feltetelezeseket sokan remenyteleniil naiv, szentimen-
talis es romantikus voltuk miatt biraljak. Ha e feltetelezeseket a vegletekig enged-
nenk ervenyesiilni, akkor lehetove kellene tenniink, sot mindenki t batontanunk
kellene, hogy a leheto' legteljesebb eletet elje, tekintet nelkiil arra, hogy ez milyen
kovetkezmenyekkel jar masokra nezve. Az ilyen korlatok nelkiili onkifejezodes valo-
szinuleg kaoszhoz vezetne. Ez a fajta eletvezetes mindannyiszor sulyos konfliktust
Hetedik resz: Fenomenologiai perspektiva • 429
eredmenyezne, valahanyszor az egyik ember dnmegvalosito viselkedese sertene
valaki mas dnmegvalosito viselkedeset.
Erdemes azt is megemliteni, hogy a fenomenologiai megkozelitest athato opti-
mista felhangok szinte teljesen hianyoznak az ugyancsak ide sorolhato egzisztencialista
szerzok irasaibol. Mig a humanisztikus szerzok, Rogers vagy Maslow azt hangsulyoztak,
hogy azzal, hogy onmagunk iitjat jarjuk a vilagban, kiteljesitjuk onmagunkat, addig az
egzisztencialistak ennek az utnak nehez es neha rendkiviil fajdalmas voltat emelik ki.
A hitelesseg az elet nyers valosagaval es abszurditasaival valo szembesiilest es a rajtuk
valo feliilemelkedest jelenti. Ez a kep nagyon kiilonbozik attol, amit Rogers es Maslow
vazolt fel. Nehez lehet dsszeegyeztetni az egyik megkozelites szivmelengeto es ragyogo
optimizmusat a masik szenvedesevel.
A szemelyiseg e nezopontjaval kapcsolatos kovetkezo vitapont a szabad akarat
kerdeset erinti. A fenomenologusok hajlanak arra a feltetelezesre, hogy az emberek
eletiik barmely pillanataban el tudjak donteni, mit tegyenek. Masok a szabad akarat
ilyen fogalmat olyan kozkeletu fikcionak vagy illuzionak tartjak, mely a legjobb esetben
is felrevezeto. Mint a 14. fejezetben sz6 volt rola, jelentos kutatasi adatok szolnak
amellett, hogy az emberek ugy cselekednek, mintha azt gondolndk, hogy szabad
akarattal rendelkeznek. Am maig nehezen megvalaszolhato kerdes, hogyan lehet a
szabad akarat Ztees/tkimutatni.
A szabad akarat temajahoz kapcsolodik az a kerdes is, hogy a mfiltbeli tapasztalatok
hogyan befolyasoljak jelen eszleleseinket es a jelenre adott valaszainkat. A feno-
menologusok hajlanak arra a feltetelezesre, hogy csak akkor befolyasol benniinket a
miilt, ha engedjiik. Sokkal fontosabb az, hogyan konstnialjuk meg a jelen valosagot,
amit szabadon hatarozunk meg a magunk szamara. Ez az elkepzeles a legtobb ember
szamara vonzo, mert olyan szabadsagot vazol fel, amellyel hitiink szerint mindannyian
rendelkeziink. Ugyanakkor lebecsiili azt a jelentos befolyast, amit a miiltbeli tapaszta-
latok jelenlegi konstrukcioinkra gyakorolnak. Amikor az emberek drasztikusan iijra-
szervezik vilagszemleletiiket, akkor azt valosziniileg nem tul konnyen vagy nem min-
den erofeszites nelkiil teszik. Nyitva marad tehat a kerdes, hogy valojaban mennyire
vagyunk fiiggetlenek a miiltunktol. S ugyanakkor azt is felveti, hogy a fenomenologiai
nezopontnak ez az aspektusa mennyire tartliato.
Milyenek akkor a fenomenologiai nezopont kilatasai? Bar sok kerdes var meg
valaszra, a nezopont jovojet sokkal fenyesebbnek latjuk, mint nehany ewel ezelott.
Remenyre ad okot, hogy az iijabban indult eroteljes es lelkes kutatas eredmenyei
szamos szalon osszefonodnak a fenomenologusok korabban megfogalmazott fel-
tetelezeseivel. E kutatok ertelemszeruen nem azonosak e szemelyisegmegkozelites
klasszikusaival. De a kutatasok tenye maga biztato a fenomenologiai megkozelites
kilatasait illetoen.
A kognitiv
onszabalyozas
perspektivaja
ELOSZO
ANYQftCOftK
Fo temak es alapfeltevesek
£Iz emberi idegrendszer egymassal allando osszekottetes-
ben levo paranyi se jtek rendkiviil kiterjedt es bonyolult halozata. Az idegsejtek az
elet minden pillanataban, ebren vagy alomban, az idegrendszer egyik pontjarol a
inasikra'tovabbitjak az informaciot. E halozatot szamos fizikai rendszerhez hason-
litottak az evtizedek soran: volt mar hidraulikus csorendszer, telefonhalozat, de
eppigy iratok tomkeleget kezelo biirokratikus rendszer is. Az utobbi 15-20 evben
azonban az idegrendszert leggyakrabban mint szamitogepet kepzelik el.
A pszichologia szemelyisegen kivrili teriiletein szinte kozhellye valt a gondolat,
hogy az emberi nuikddes metaforajanak a szamitogepes folyamatokat tekintsek.
Sot, egyes teriilctcken olyannyira megszokotta valt ez az elkepzeles, hogy az
elmeletalkotok magatol ertetodoen a „pszichologiai tajkep” reszekent kezelik.
Kiilondsenз kognitiv pszichologusok koreben nepszeru a szamitogepes metafora,
hiszen a mentalis folyamatok - peldaul a perceptualis elmenyek szervezese es
ertelmes egysegekben valo tarolasa - es a szamitogep bizonyos funkcioi kozott
feltuno a hasonlosag. A szamitogepes hasonlat a mozgasszabalyozast tanulmanyo-
zd.szakemberek szamara is vonzo, mivel bebizonyosodott, hogy egyes szamitogep-
vezerclt robotokkal az emberi mozgas tobb tulajdonsaga utanozhato. Nemregiben
csakugyan felmeriilt, hogy a szamitogepes hasonlatnal alkalmasabb volna a robot
metafora, megpedig azert, mert az ember eletet celorientalt cselekvesek toltik ki
{Batson 1990). Nehany kutato ennelfogva nem tartja furcsanak a kerdest, hogy
Vajon a vilagban jarkalo, eletceljaikert kiizdo emberi lenyek vegso soron nem
valamifele „onvezerlo raketakkent” foghatok-e fel.
Tekintettel a szamitogep es a robot metaforak alkalmazasanak rovid tortene-
terc. nem meglepo, hogy a hozzajuk kapcsolodo elmeletek a regebbi hagyoma-
nyokkal rendelkezo iranyzatok elmeleteinel kevesbe kidolgozottak. Mindazonaltal
iigy tunik, e gondolkodasmod a szemelyiseg elmeleti felfogasara is donto hatast
gyakorol. A 10. es 17. fejezetek celja e hatasok bemutatasa lesz.
A fen Li elkepzclesckkel dolgozo elmeletek megkozeliteseben legalabb harom
alapveto felteves erheto tetten. Az elso es egyben legtagabb feltetelezes szerint az
emberi viselkedes magyarazata annak megerteset jelenti, hogyan dolgozzuk fel,
hogyan kezeljuk a kdnilottiink levo informaciot. Noha az informacio meglehetosen
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja • 433
tisztazatlan fogalom, konnyii raerezni jelentesere. Egy pillanatra hagyjuk abba az
olvasast, es nezzunk koriil a szobaban, ahol eppen tartozkodunk. Vizualis ingerek-
nek, s talan hangingereknek is ki vagyunk teve (foleg ha zenet hallgatunk tanulas
kozben), es talan masok is koriilvesznek benniinket, akik kiilonbozo dolgokat
csinalnak. Minden egyes ilyen inger informaciok forrasa, melyek apro adagok
(bitek) formajaban erik el az idegrendszert. Ugyanakkor megsem bsszefiiggeste-
len szinfoltokat latunk, hanem peldaul egy falfeliiletet. Nem ertelmetlen zajtdre-
dekeket hallunk, hanem egy dalt. Nemcsak elszigetelt dolgokat tudunk adott
szemelyrol, hanem valamilyen benyomast is kialakitunk rola. Az ilyenfajta elme-
nyek a komyezetbol jovo informacioadagok integraciojat es szervezeset igenylik.
Ezt a funkciot irja le az informdciofeldolgozds elnevezes.
Л szemelyiseg e nezopontja mogott meghiizodo masodik felteves szerint az
eletiit dontesek bonyolult szovedeke. Noha bizonyos donteseket tudatosan hozunk
meg, legtobb dontesimk nem tudatos kovetkeztetes eredmenye. A szemelyiseg
reszben az ilyen - mentalis szervezodesbol adodo - donteshozatali folyamatokban
es azok alkalmazasaban fejezodik ki.
Ez a felteves a szamitogep-hasonlattal is osszefiiggesbe hozhato, mar csak azert
is, mert a digitalis komputerek tulajdonkeppen donteshozatali eszkozdk. A szami-
togepek legkisebb elemei apro elektronikus kapcsolok, melyek folyamatosan ket
lehetseges allapot (igen vagy nem, be vagy ki, nyitott vagy zart) egyiket testesitik
meg. Minden ilyen valtas tehat valamilyen dontest kepvisel. Sok teoretikus kepzeli
ugy, hogy voltakeppen az emberi gondolkodas ilyen implicit dontesek folyamatos
aramlasa.
Ez a ket felteves kepezi a 16. fejezetben bemutatott elkepzelesek alapjat. A 16.
fejezet az elme szervezodeserol es a szemelyiseg szerkezeterol alkotott kognitiv elme-
leteket ismerteti. Az itt bemutatott gondolatok azzal foglalkoznak, hogyan kepzodik
le az informacio az emlekezetiinkben, es e reprezentaciok hogyan vezerlik az eseme-
nyekkel kapcsolatos kesobbi tapasztalatainkat. Az absztrakcio szintjetol fuggoen a
reprezentaciok tobb tipusat kulonboztethctjuk meg. Tovabbi kerdest vet fel, hogy az
ilyen bonyolult rendszerek hogyan szervezodnek. A fejezet arra is kiter, hogy milyen
kognitiv folyamatok sziiksegesek a szemelyiseg mukodtetesehez.
A megkozelitesmod harmadik feltevese szerint az emberi viselkedes lenyegileg
celorientalt. Az a gondolat, hogy a viselkedes celra iranyulo, az emberi motivacio
olyan megkozeliteset kepviseli, amely nemileg elter attol, amit a diszpozicionalis
perspektiva targyalasakor megismertiink. A celiranyos viselkedes elve nem annyira
a szamitdgep, mint inkabb a robot metaforajaval irhato le. A robotok tevekenyse-
geben ez az elv sokkal nyilvanvalobb, hiszen a robotot valamilyen elore beprogra-
mozott cel vegrehajtasara tervezik. Ehhez a cel valamilyen reprezentaciojaval kell
rendelkeznie, amit tobb lepesben igyekszik megkozeliteni.
A szemelyiseg ilyen felfogasa azt feltetelezi, hogy az emberek is lenyegeben
ugyanigy viselkednek - celokat tuzilnk magunk ele (amiket vagy keszen kapunk,
vagy magunk hozunk letre), majd erofesziteseket tesziink azok eleresere, s vegiil
434 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivdja
ellenorizziik, hogy a valtozas a kivant iranyban tortent-e. Az onszabalyozas kifejezes
is a viselkedes ilyen jellemzesebol szarmazik. Ebben a megkozelitesben minden
emberi viselkedes valamilyen cel eleresenek a szolgalataban all. Az emberi elet a
tudatos felfogas, az ellenorzes es a kiigazitas - az onmagunk altal meghatarozott,
bonyolult halozatot kepezo celok iranyaba halado, soha veget nem его mozgasfo-
lyam. Ez a gondolat kepezi a 17. fejezet alapjat.
Talan nem art hangsulyozmmk, hogy ez a ket fejezet sokkal szorosabban fiigg
ossze egymassal, mint a tobbi perspektivat taglalo fejezetek, kiveve talan a
pszichoanalizisrol szolo reszeket. Ez azert van igy, mert a 16. fejezetben targyaltak
hatterkent szolgalnak a 17. fejezet gondolataihoz, a ket fejezet nem alternadv
megkozeliteseket, hanem inkabb egymashoz kapcsolodo elkepzeleseket mutat be.
Mindket fogalmi rendszer hasonlo metaforakra es munkahipotezisekre tamaszko-
dik, igy ezek az elkepzelesek ohatadanul egymasbafonodnak. A16. fejezet az egyen
belso, mentalis vilagat helyezi a kozeppontba (ahogy az napjaink kognitiv pszicho-
logiaja szemszbgebol latszik), a 17. fejezet pedig arra osszpontosit, hogy ez a
mentalis vilag hogyan jelenik meg a cselekvesben, ami aztan ismet kblcsonhatasba
keriil a mentalis elettel. A ket fejezet tehat szorosan egymasra epiil.
16.
Jelenkori kognitiv elkepzelesek
A TAPASZTALATOK LEKEPEZESE
A semak es kialakulasuk
A semak megjelenesi formai
Szocialisan jelentos semak
Ensemak
A semak hierarchiaja
Attribuciok ।
Semak es konstrukciok
Szemantikus es epizodikus emlekezet
Forgatokonyvek
Deklarativ es proceduralis tudas
Az emlekek aktivacioja es hasznalata
MEGISMERES ES SZEMELYISEG
Kognitiv szemelyvaltozok
Szocialis intelligencia
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Hangos gondolkodas es gondolatmintak gyujtese
Esemenykovetes
A diagnosztikus kategdriak mint prototipusok
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Az informaciofeldolgozas hianyossagai
Depressziv ensemak
Kognitiv terapiak
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Joe zenere szakosodott es Suzanne is kacerkodik a gondolattal, hogy valamilyen muveszeti
szakot valasszon maganak. Baraljuk, Sammy kicsit bajban volt a szakvdlasziassal, mivel
ot elsosorban az izgatja, hogy milyen sok erdekes novel lehet talalkcrzni az egyetemen. A harom
barat tegnap este egy fogaddson vett reszt a dekdn lakdsdn, s most eppen az ott szerzett
elmenyeiket vetik ossze.
- Eszrevettetek a festmmyeket a nappaliban es a tv-szobaban? - aradozott Suzanne. —
Elkepesztoen gyonybniek voltak.
- Mifele fest тёпу elt ? — kerdi Joe. — En a hijiberendezest Jigyeltem es kozben azon gondolkod-
tam, hogy akinek ennyi Pat Methenyje van, az vajon miert fdrasztja magat azzal a sok
vacakkal, amit meg ez a pasi hallgat.
Sanyi hitetlenkedve Jigyeli oket..
-Festmenyek? Hifitorony? Pat Metheny? Egyaltalan ugyanarrol beszelunk? Hogyan fecse-
relhettetek ilyesmire az idotoket, amikor Sandy Faller is ott volt? Az a notenylegfantasztikus.
Mas meg egy pillantdst sem. erdemelt.
j. ember ugyanazon a tarsasagi eseme-
nyen vett reszt, am a koriilottiik levo dolgokbol
megis harom teljesen kiilonbozo mozzanatra fi-
gyeltek fel. Egesz maskepp emlekeztek vissza a hely-
szinre es magara az esemenyre is. Mintha valami
arra szolitotta volna fel oket, hogy a torteneseknek
csak egy-egy’ reszletere figyeljenek, es a tobbit ne
vegyek tudomasul. Vajon mi ennek az oka?
Sok kutato ervel amellett, hogy a jelenseg a
normalis kognitiv folyamatok egyenes kovetkezme-
nye - e folyamatok (az eltero vegeredmeny ellene-
re) ugyanugy zajlottak le mind a harom szemely-
ben. Ugyanazok a folyamatok kesztettek oket arra,
hogy kiilonbozo dolgokat vegyenek eszre es idezze-
nek fel, valosziniileg azert, mert mar eleve kii-
lonbozo dolgok voltak a fejiikben. Mindharman
rendelkeztek valamilyen gondolkodasi kerettel,
amely menten az esemenyeket ertelmeztek, es
mindharman ugyanugy alkalmaztak a rendelkeze-
siikre allo kereteket. Csak eppen a keretek kiildn-
boztek egymastol.
A tapasztalatok strukturalasa es lekepezese a
kognitiv pszichologia egyik kozponti kerdese. Az
elmiilt ket evtized soran nemcsak kognitivista ber-
kekben, hanem a szemelyisegpszichologusok kore-
ben is robbanasszerii erdeklodes mutatkozott a
kognitiv folyamatok irant (peldaul Cantor es
Kihlstrom 1981, 1987; Fiske es Taylor 1984; Wyer
es Srull 1984). Sz6 szerint tanulmanyok szazaiban
kezdtek vizsgalni, hogyan szervezodik az informa-
cio az emlekezetben, hogyan rendszerezziikavilag-
r61 alkotott tudasunkat. A lassacskan kialakult ossz-
kep nagy hatast gyakorolt arra, ahogyan sok pszi-
chologus ma a szemelyiseg tenneszeterol gondol-
kodik.
A munka soran kialakitott elvek egy resze
megdobbentoen hasonlit George Kelly joval ko-
rabban megfogalmazott - es a 15. fejezetben resz-
letesen bemutatott - gondolataihoz. Amint arra
Walter Mischel (a mai kognitiv tabor kiemelkedo
kutatoja, korabban Kelly tanitvanya) ramutatott,
Kelly elkepzelesei figyelemre melto pontossaggal
jeleztek elore, hogy hiisz ewel kesobb milyen irany-
ba fog elmozdulni a pszichologia (Mischel 1980).
Kelly sohasem tekintette magat kognitiv elmeletal-
kotonak, sot kifejezetten elhatarolta magat ettol a
besorolastol (lasd Neimeyer es Neimeyer 1981). A
kognitiv folyamatokrol irott tijabb munkak nagy
resze furcsa modon egeszen mas gondolatkorbol
ered (peldaul Bruner 1957; Heider 1958; Koffka
1935; Kohler 1947; Lewin 1951a). A kognitiv forra-
dalomnak nevezett valtozasok zome valojaban
anelkiil zajlott le, hogy abban Kelly elmelete kiilo-
nosebb szerepet jatszott volna. Ennek ellenere sok
mai, a szemelyiseg kognitiv felfogasat megalapozo
felteves igencsak emlekeztet Kelly gondolataira.
Napjaink kognitiv kutatoi peldaul, akarcsak
Kelly, hajlanak arra, hogy az embert naiv tudosnak
tekintsek, aki szeretne a vilag esemenyeit elore
jelezni - nemikepp azonban mas okbol. Abbol in-
dulnak ki, hogy mindig tobb informacio vesz koriil
benniinket, mint amennyit fel tudunk hasznalni.
Nem ellenorizhetjiik a hozzaferheto informaciok
minden egyes morzsajat annak eldontesehez, hogy
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 437
16.1. Informacid es informaciofeldolgozas
Ha „informaciofeldolgozasrol” beszeliink, akkor azon-
nal felmeriil a kerdes: mi az informacio? A meghatarozas
neha ugy sz61, hogy banni lehet informacio, ami csokkenti
a bizonytalansagot (Brody 1970). Talan megis konnyebb
lesz megerteni afogalom lenyeget, ha nem a defmiciojaval
probalkozunk, hanem peldakat keresiink ra.
Gyakori pelda, hogy az informacio azaltal tovabbi-
todik, hogy a szamitogep valamely elektronikus kapcso-
lojanak - amely vagy nyitott vagy zart allapotban lehet
- megvaltozik az allapota. A kapcsolo allapota tulajdon-
keppen igent vagy nemet jelent. Az informal 16 atada-
sanak masik peldaja az, amikor az inger eleri es ingerli
a receptorsej te t (peldaul fenysugar vetill a retinara vagy
valamilyen hanghullam eleri a belso' fillet), es ingeriilet
keletkezik (ami aztjelzi, hogy inger erte a szervezetet).
A receptor aktivitasa ismet csak igent vagy nemetjelent
attol fiiggoen, hogyjelen van-e az inger vagy sem.
A szenzoros esemeny osszes informacioja me rhetet-
len mennyisegu ilyen egyseg (bit) formajaban eri el az
erzekelorendszert. A retinan sok receptorsejt van, me-
lyek mindegyike nehany bitnyi fenyre reagal. Amit
azonban nidatosan eszlelilnk, az nem az egyedi bitek
valamely keszlete. A tudatosulas fele halado iizenet
„feldolgozasra” keriil, es szamos modon megvaltozik.
Neha peldaul az idegsejt csak akkor kiild tovabb iize-
netet, ha egy idoben tobb receptortol кар ingerlest. Az
ily modon tovabbitott informacio mar valami sajatosat
hordoz: az inger nagysagmvl is elarul valamit, mig az
elobbi esetben erro'l nines szo.
A receptorsejt es az iizenet celpontja kozott levo
szamos allomas egyre melyebb feldolgozas szamara ad
lehetoseget, s igy a tovabbitott informacio egyre abszt-
raktabba valhat. Masfelo'l viszont az informacio kiilon
csomagban, abban az egyszeru formaban is tovabb-
kiildheto'. ahogyan a kiinduloponton, a receptor szint-
jen megjelent. Az informaciofeldolgozasrol es az em-
beri tapasztalatokrol gondolkodvan tehat nem szabad
elfelejteniink, hogy az informacio igen eltero absztrak-
cios szinteken letezhet az idegrendszerben.
Nezziink meg ket masik peldat. Az elso azt illuszt-
ralja, hogy ugyananol az esemenyrol kiilonbozo szintu
informaciok keletkezhetnek. Kepzeljiik el, hogy a feny
a valaszok mozgo mintazatat hozza letre a retinan. Az
ingerles mintazata azt mutatja, hogy kerek es halvany-
zold targyat latunk. A ketszembol integralt tobbi infor-
macio arra utal, hogy a targy koriilbeliil 9 meterre lehet
toliink, egy teniszlabda, megpedig olyan lomha mozga-
su, amibe igen erosen kell beleiitni, hajatekba akatjuk
hozni. Azt is eszrevessziik, hogy ellenfeliink sokkaljobb
formaban van nalunk. Lathato, hogy ebben az egyetlen
eszlelesben is mennyi es milyen sokfele absztrakeios
szintii informacio rejlik, es hogy az eszleles mennyire
sokfele szinten tortenik az egyszeru „szintol” a mozgas-
arnyalatokig, melyek a „forma” valamilyen erzetet koz-
vetitik.
A masodik pelda azt mutatja, hogy azonos formaju
esemeny kiilonbozo kontextusokban hogyan kozveU't-
het tokeletesen kiilonbozo' mennyisegu informaciot.
Kepzeljiik el, hogy egy repiilo'gep-tarsasag mukodese
veszteseges. A szerzo'desek lejartanak kozeledtevel a
vezetoseg ra akarja venni a szakszervezetet, hogy
fogadja el a fizetescsokkentest. Minden szakszerveze-
ti tagnak szavaznia kell, hogy elfogadja-e (igen) vagy
ehitasitja (nem) a szerzodest. Minden egyes szavazat
tehat egy bitnyi informaciot jelent. Amikor a szak-
szervezeti elnok ezutan elmegy a legitarsasag igazga-
tojahoz, es igent vagy nemet mond neki, akkor az o'
kijelentese joval tobb informaciot kozvetit, es joval
sulyosabbak is a kovetkezmenyei, mint az egyes tagok
valaszainak.
Amikor az informaciofeldolgozas celja az elmeny
ertelmezese vagy az esemeny tarolasa az emlekezetben,
akkor reszben az tortenik, hogy kivalogatjuk az elmeny
kiilonfele jellemzoit. Ezek a jellemzok (az absztrakcio
kiilonfele szintjein) vagy hozzajarulnak az ertelmezes-
hez, vagy pedig az einlekezet reszeve valnak. Ez a folya-
mat resze mindannak, amit az infarmadofeldolgozds fo-
galma takar.
mi az, amit latunk vagy hallunk, vagy hogy mi a
teendonk. Ahelyett, hogy ezzel probalkoznank, bi-
zonyos szervezettseget feltetelezve nehany toredek
alapjan kovetkeztetiink az informacio tobbi reszere
(Anderson 1991; Nisbett es Ross 1980). Igy megki-
meljiik kognitiv eroforrasainkat (Mcrae, Milne es
Bodenhausen 1994). Ez azert is fontos, mert alta-
laban egyszerre tobb dolgot tartunk a fejimkben, s
eroforrasok megorzese csak akkor lehetseges, ha
megfeleloen elore tudjuk jelezni a torteneseket.
438
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
A TAPASZTALATOK LEKEPEZESE
A szemelyiseg kognitiv felfogasa azzal az implicit
hasonlattal el, mely szerint az ember olyan, mint a
szamitogep. A szamitogepek olyan eszkdzdk, me-
lyek felveszik, feldolgozzak, kodoljak, taroljak es
elohivjak az informaciot (lasd a 16.1. mellekletet).
A szamitogep metaforajabol kiindulva a kognitiv
kutatokat tobbek kozott termeszetesen az erdekli,
hogy mi emberek hogyan szervezziik, dolgozztik
fel, taroljuk es hivjuk elo emlekezetiinkbol az ehne-
nyeket.
A semak es kialakulasuk
Hogyan szervezziik es kodoljuk az informaciot az
emlekezetiinkben, es kesobb hogyan hivjuk elo es
hasznaljuk azt fel? A kutatok nagy altalanossagban
egyetertenek peldaul abban, hogy az emberek a
hasonlo minosegu esemenyek ismetelt elofor-
dulasa alapjan rendszert visznek tapasztalataikba.
Ez a „rendszer” a semak, vagyis az infonnacio men-
talis szervezodesenek formajat olti (amit tudasstruk-
turaknak is szoktak nevezni). Kialakulasukat ko-
vetoen e stniktiirak az iij targyak es esemenyek
felismeresere es megertesere szolgalnak.
A semak valosziniileg mind az egyes esetekrol
(ezek a kategoria mintapeldanyai), mind pedig a
kategoriak altalanosabb jelenteserol tartalmaznak
informaciot. Ez tehat azt jelenti, hogy az emlekezet
barmely kategoriaja (peldaul az egyetemi csapat
labdarugoi) eseteben konkret tagokat vagy pelda-
kat is felidezhetiink, de gondolhatunk akar a kate-
goria tenneszetenek altalanosabb jelentesere is
(milyen is a „tipikus” labdariigo).
Sokfele elmeletet dolgoztak ki az emlekezet e
tudasstruktiirainak szerkezetere vonatkozoan (An-
derson 1985; Newell 1990; Suppes, Pavel es Fal-
magne 1994). Egyesek ugy velik, hogy a kategoriak
a kategoria „legjobb tagja” vagy prototipusa koriil
alakulnak ki. Bizonyos elmeletek szerint a prototi-
pus csak olyan tag lehet, amivel eletiink soran
eleddig tenylegesen talalkoztunk. Mas elmeletek-
ben a prototipus a kategoria olyan idealizdlt tagja,
amely a megtapasztalt, valos esetek „atlagolasa”
iitjan jon letre. Masok amellett ervelnek, hogy' a
prototipus mint olyan nines elraktarozva a fejiink-
ben: a kategoria olyan jellegzetessegek gyiijteme-
nye, amelyek azt segitenek meghatarozni, hogy mi
is a kategoria. A kategoria mintapeldanyaiban
gyakran elofordulo jellegzetessegek egyszeruen
„prototipikusnak” tiinuek.
Felvetodott, hogy sok kategorianak nines expli-
cit meghatarozasa. Ebben a felfogasban a kategoria
jegyei (vagyjellegzetessegei) mind hozzajarulnak a
kategoria tenneszetehez, de nem feltetleniil sziikse-
gesek a kategoriatagsaghoz. A legtobb ember ma-
darsemaja peldaul tartalmazza azt a mozzanatot,
hogy a madarak repiilnek. Jo nehany madar (pel-
daul a csirke, a pingvin) azonban egyaltalan nem
repiil, igy a repiilest nem lehet a madarak meghata-
rozo jellegzetessegenek tekinteni. Masfelol persze
az a tudas, hogy egy allat repiil, valoszintibbe teszi,
hogy a szoban forgo allat bele fog illeni a madarse-
maba, tehat a repiiles megiscsak szamit valamit.
Ennek az elrendezesnek a leirasara az eletlen
vagy elmosodo halmaz kifejezest is hasznaljak
(Zadeh 1965; lasd meg Lakoff 1987; Medin 1989).
Egy kriteriumhalmaz akkor hatarozza meg elmoso-
do modon a seniat, ha a kriteriumok ugyan fonto-
sak, de nem feltetleniil sziiksegesek a kategoriatag-
saghoz. Minthogy a mintapeldanyok szamos jelleg-
zetesseggel hozzajarulnak a kategoria implicit
meghatarozasahoz, nagyobb valoszinuseggel ke-
zeljiik oket a kategoria tagjaikent. Mivel azonban
nem beszelhetiink meghatdrozo kriteriumrol, az
egyes tagok igencsak elterhetnek egymastol abban,
hogy milyen jellegzetessegek talalhatok meg ben-
niik, illetve melyek hianyoznak beloliik.
Noha az elmeletek fontos vonasokban kiildn-
boznek egymastol, a sema szerepe tobbe-kevesbe
mindegyikben ugyanaz. Minden esemeny apro tor-
tenesek, emberek, mozdulatok, hasznalatban levo
targyak stb. egyiittesebol all ossze. Hacsak nem
vagyunk teljesen tisztaban azzal, hogy eppen mi
tortenik, vagyis „miroT szol az esemeny, akkor akar
veletlenszeriinek is erzekelhetjiik a mozgasokat,
gesztusokat, targyakat. Jelen vannak, de nines in-
tegral! jelen tesiik. Hasonlokeppen a targy sajatos-
sagai is csak az informacioegysegek (bitek) gyiijte-
menye marad, ha nines atfogo erzesiink arrol, hogy
ini is az a targy. A sema valoj-'ban az a kotoanyag,
amely osszekapcsolja ezeket a tudasdarabkakat.
A mar kialakult semak a tovabbiakban az iij
tapasztalatok, elmenyek felismereset szolgaljak. A
kutatok iigy velik, hogy az iij esemenyeket iigy
azonositjuk, hogy osszevetjiik az emlekezetben ta-
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 439
roltakkal (peldaul Anderson 1976, 1985; Medin
1989; Rosch es Mervis 1975; Smith, Shoben es Rips
1974). Ha az iij inger jellegzetessegei hasonlitanak
egy mar meglevo sema jellegzetessegeihez, akkor
az uj inger azonosithato. Ugy tiinik, ilyen iiton
ismerjiik fel a vilag targyait es esemenyeit, es igy
ertjiik meg azt is, amit masok mondanak nekiink.
Minden egyes eszlelet vagy ertelmezes reszben a
beerkezo, reszben pedig az emlekezetben rendel-
kezesre allo infonnaciora epiil (Jussim 1991).
A semak megjelenesi formai
Honnan tudjuk, hogy leteznek semak? A semak
szamos hatasat ismerjiik. Eloszor is, a semak hasz-
nalata megkonnyiti az iij infonnacio emlekezeti
kodolasat. Mintha a semanak szamos kampoja len-
ne, amin az iij infonnacio konnyen fennakad.
Illusztraciokeppen olvassuk el a kovetkezo be-
kezdest: „Eloszor rendezz mindent kiilonbozo cso-
portokba. Persze egyetlen halom is eleg lehet, attol
fuggoen, hogy mennyi gyi'ilt fel az utobbi idoben...
jobb, ha egyszerre till keves keriil bele, mint ha till
sok. Lehet, ez nem tiinik fontosnak, de konnyen
bonyodalmak adodhatnak. A hibanak aztan nagy
lehet az ara.” Zavaros volt ez a szoveg? Mennyire
konnyii visszaemlekezni ra? Ha tudtuk volna, hogy
a reszlet a nihamosasrol szol, akkor ertelmesebben
hangzott volna es kbnnyebb is lenne felidezni
(Bransford es Johnson 1972; Smith, Adams es
Schorr 1978). A cimke semat aktival. Elszigetelt
szavak kodolasa helyett szervezett struktiiraba il-
lesztjiik az infonnacio egysegeit. Ezzel koherens
ertelmet adimk az infonnacioegysegeknek, es
elosegitjiik az emlekezest. A semak egyik hatasa
tehat az uj anyag konnyebb es jobb kodolasa.
A semak masik hatasa abbol a tenybol szarma-
zik, hogy az esemenyek szinte soha nem tajekoztat-
nak tokeletesen arrol, hogy mi tortenik valojaban.
Ha viszont az infonnacio elegendo a sema
elohivasahoz, akkor az emlekezetbol potoljuk a meg
hianyzo infonnacioreszleteket, feltetelezven, hogy
azok az iij esemenyre nezve is igazak lesznek, hiszen
a miiltban tobbnyire helytallonak bizonyultak. Ha
peldaul egy tortenetet hallunk valakirol, aki nagy-
mosast vegez, akkor azt is feltetelezziik rola, hogy
mososzert tesz a mosogepbe, noha ezt nem emli-
tettek. Sot, kesobb akar meg is lehetiink gyozodve
rola, hogy a mososzerrol is szo esett a tortenetben
(Bransford es Franks 1971; Cantor es Mischel
1977).
Az infonnacio alapertelmezesenek (default)
nevezziik azt az infonnaciot, amit mindaddig igaz-
nak veliink, amig az ellenkezqjerol nem ertesii-
liink. Az alapertelmezes tovabbi illusztracioja a
sztereotipiak korebol szarmazik. Ha a sztereotipia
egyik eleme felidezodik, akkor a tobbi osszetevot is
hajlamosak vagyunk feltetelezni (peldaul Brewer,
Dull es Lui 1981; Deaux es Lewis 1984; D. L.
Hamilton 1979). Ha valakire peldaul iigy hivatkoz-
nak, mint „kedves, nagymamas” tipus, akkor ebbol
valosziniileg azt a kovetkeztetest is levonjuk, hogy
az illeto segitokesz, optimista es regimodi. A sema-
ba illo infonnaciot akkor is automatikusan igaznak
feltetelezziik, ha az infonnacio nem volt a megta-
pasztalt esemeny resze. A semak masodik hatasa
tehat az, hogy a hianyzo reszeket az emlekezetben
tarolt infonnacio alapertehnezeseivel potoljuk.
A semak harmadik hatasa az emlekezet szelektiv
jellegebol fakad. Nem emleksziink mindenre a
megtapasztalt ehnenyeinkbol, de nem is veletlen-
szeriien idezziik fel a torteneseket. Visszaemlekeze-
seinket az adott esemenyhez fuzodo pszichologiai
viszonyulasunk vagy a szemiink elott lebego cel
kepzete hatarozza meg. A viszonyulas sajatos sema
hasznalatat jelenti, amely segit megtalalni, hoi ke-
ressiik az esemenyben az infonnaciot. Vagyis amit
keresiink, az a sema szempontjabol relevans infor-
macio. Ha semat valtunk (megvaltoztatjuk menta-
lis viszonyulasunkat vagy iranyultsagunkat), akkor
a kereses eltero vezerfonalat fogjuk kovetni. Ennek
eredmenyekeppen az eszlelt esemeny mas vetiile-
teit vessziik eszre es kodoljuk.
Ha peldaul a betoro szemszogebol vizsgalunk
egy lakast, akkor az ekszereket, a televiziot, a hifi-
tomyot fogjuk eszrevenni, es ezekre fogunk vissza-
emlekezni. Ha lehetseges vevokent szemleljiik a
lakast, akkor egeszen. mas dolgokat jegyziink meg
(Anderson es Pichert 1978). Gondoljunk vissza a
fejezet elejen szereplo pcklara. Suzanne nappali-
szoba-semaja a miiveszetek iranti erdeklodesebol
kovetkezik, ami arra keszteti ot, hogy az erdekes
festmenyekre figyeljen fel es ezeket kodolja. Joe fo
erdeklodesi teriilete a zene, ezert csupa zencvel
kapcsolatos dolgot vett eszre. Sammy figyehne va-
lahol egeszen mashol jart, alig tiint fel neki, hogy
volt-e egyaltalan hifitorony es kep a lakasban.
Hasonlo szelektiv hatasok ervenyestihiek akkor
440 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivdja
16.2. Tapasztalat, semak es elvarasok
8
Az egyes szemelyek semai, ba r mi r 6'1 is legyen sz6, ket-
segtelentil kiilonboznek egymastol. Ez reszben annak
koszonheto, hogy kiilonfele teriileteken kiilonbozo
mennyisegu tapasztalattal rendelkeziink. Akadnak olyan
emberek, akik kidolgozott mentalis reprezentacioval
rendelkeznek a vilag legkiilonbozobb helyein termelt
borfajtakrol; masok csak annyit tudnak, hogy egyes
borok feherek, masok meg vordsek. A felsobb eves
hallgatok mar vegtelen sok szlengkifejezest tudnak a
kiilonfele diaktipusok jellemzesere, mig az elsoeves
egyetemistak alig ismernek valamit ezekbol, vagy ezek
jelentesarnyalataibol (Friendly es Glucksberg 1970).
Az eltero mentalis szervezodesek masik szemleletes
illusztraciojaLurigioes Carroll (1985) munkaibol szar-
mazik. A kutatassorozat arra kereste a valaszt, hogy a
kiilonfele bunelkovetokrol kialakitott semaik tekinte-
teben mennyire kiilonboznek egymastol az atlagembe-
rek es a feltetelesen szabadlabra helyezettek feliigye-
letet ellato, tapasztalt rendortisztek. Lurigio es Carroll
azt talaltak, hogy a feliigyelotisztek - beleertve a kevesbe
tapasztaltakat is - joval arnyaltabb, reszletesebb semak-
kal rendelkeztek, mint masok.
Ez a kiilonbseg eros osszefiiggesben allt azzal is,
hogy ki mit vart el a biinozo jovobeni viselkedeset
illetoen. Az egyik tanulmanyban a kiserleti szemelyek
vagy sematikus (betord, kabitoszerfiiggo, noket zakla-
to, illetve fehergalleros biinozok), vagy kevert tartalmu
esetekrol olvastak. Maguk a szemelyek vagy tapasztalt
feliigyelotisztek, vagy egyhazi gondozok voltak. A sze-
melyek harom szempont szerint iteltek meg az elolva-
sott eseteket: 1. mennyire iniikodne egyiitt a feliigye-
lotiszttel; 2. milyen gyakran adna jelentest. ha ez volna
a feladata; 3. es milyen valoszinuseggel tdltene le sike-
resen a probaidot.
Az eredmenyek egyertelmiien azt mutatjak, hogy
a sematikusan szervezett tudas jelentos hatast gyako-
rol a masik szemely viselkedesevel kapcsolatos elva-
rasainkra. Amikor az eset egyetlen seinaba sem illett
bele, akkor a feliigyelotisztek es az egyhazi gondozok
kdzti kiilonbseg elhanyagolhato volt. Amikor viszont
az eset megfelelt valamilyen semanak, akkor megbiz-
hat6 kiildnbsegek mutatkoztak. Mig a feliigyelo-
tisztek elesen elkiildnitettek egymastol a negy sema-
tikus esettipust az elvart egyiittmukodes, a jelentes
gyakorisaga, valamint a probaido sikeres letoltese-
nek valosziniisege alapjan (amint azt az abra is mu-
tatja), addig az egyhazi gondozok egyaltalan nem
tettek kiilonbseget az esettipusok kozott. Ezek az
eredmenyek azt mutatjak, hogy a tapasztalat hatasa-
ra sajatos elvarasokat alakitunk ki arrol, milyen visel-
kedesre szamithatunk adott kategdriaba tartozo sze-
mellyel torteno interakcio eseten.
is, amikor az emberek viselkedeset figyeljiik.
Kiilonbozo dolgokat vesziink eszre attol fiiggoen,
hogy milyen modon viszonyulnnk vagy iranyulunk
egymashoz (peldaul Cohen 1981; Rothbart, Evans
es Fnlero 1979). Iranyultsagunk meg az eseme-
nyeknek tulajdonitott jelentest, igy' az emlekezetbe
keriilo anyag tartalmat is kepes befolyasolni. Az
egyik tanulmanyban peldaul feher diakok ero-
szakosabbnak lattak egy ketertelmu mozdulatot -
ami egy masik szemely oldalba lokesenek is latszha-
tott —, amikor azt fekete szinesz jatszotta el, mint
amikor feher (Dtuican 1976). Sot meg arra is van-
nak adatok, hogy' a sema hasznalata fogalmi iranyba
tolja el a latottak kodolasat, ami azzal jarhat, hogy’
kevesebb perceptualis informaciot fogunk kodolni
(von Hippel.Jonides, Hilton es Narayan 1993).
A semak altal facilitalt kodolasi torzitasok on-
fenntartoak is lehetnek. A semak nemcsak azt
mondjak meg, hogy hoi keressttk az informaciot,
hanem azt is, hogy' nagy valoszinuseggel mit fo-
gunk talalni. Ennelfogva inkabb az elvarasainkat
megerosito' informaciot kodoljuk, es nem azt, ami
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 441
azzal clienteles. Az elvarasokkal konzisztens infor-
macio reszrehajlo kodolasa pedig tovabb erositi a
semat, s igy az meg ellenallobb lesz az inkonzisztens
informacioval szemben (Hill, Lewicki, Czyzewska
es Boss 1989).
Szocialisan jelentos semak
Amikor a kognitiv pszichologusok tanulinanyozni
kezdtek a kategoriak kialakulasat es hasznalatat, nem
maradtak messze mdgottftk a szemelyisegpszicholo-
gusok sem. Feltetelezesiik az volt, hogy ha mesterse-
ges ingeranyagra kategoriakat alakitunk ki, akkor
valoszinuleg a szocialis jelentessel biro ingereket, az
embereket, a fizikai es szocialis kornyezetet is katego-
rizaljuk. A szocialis megismeres fogalma ezekre a
folyamatokra utal (peldaul Fiske es Taylor 1984;
Higgins es Bargh 1987; Schneider 1991; Taylor es
Crocker 1981; Wyer es Srull 1984,1986).
Szamos kutatas igazolja, hogy semak menten szer-
vezziik a vilagrol kialakitott reprezentacioinkat. Se-
matikusan kepezziik le embertarsainkat (peldaul
Brewer, Dull es Lui 1981; Dodge 1986; Cantor es
Mischel 1977; D. L. Hamilton 1979), az egyeneket
(Andersen es Cole 1990), valamint a szocialis let
reszet kepezo nemi szerepeket (Bern 1981; Deaux es
Major 1987; Loljel 1994). A szocialis viselkedes
komyezeterol (peldaul Brewer es Treyens 1981;
Tversky es Hemenway 1983), a sztereotipikus szocia-
lis helyzetekrol (peldaul Cantor, Mischel es Schwartz
1982; Schutte, Kenrick es Sadalla 1985), valamint a
tarsas viszonyokrol is vannak semaink (peldaul
Baldwin 1992; Baldwin, Carrell es Lopez 1990; A. P.
Fiske 1992; Haslam 1994)). Szamos egeszen mas
jellegu jelensegre, peldaul a zene strukturajara
(Chew, Larkey, Soli, Blount es Jenkins 1982), es az
erzelmi tapasztalatainkra (Roseman 1991; Shaver,
Schwartz, Kirson es O’Connor 1987) is semakat dol-
gozunk ki. A semak minden bizonnyal mind komp-
lexitasukban, mind gazdagsagukban igen valtozato-
sak (lasd a 16.2. keretes szoveget) es elteresekvannak
abban is, hog}' milyen konnyen alakitjuk ki oket
(Moskowitz 1993; Neuberg es Newsom 1993). Min-
denesetre iigy tunik, hogy az idovel megszerzetttudas
is a szocialis megismeres emlitett valtozatos teriiletein
semak menten szervezodik.
Az is felvetodott, hogy a szocialis eszlelesben hasz-
nalt semak jo resze olyan sajatossaggal rendelkezik,
amely bonyulultabba teszi a kepet. Wright es Mischel
(1988) iigy veli, hogy a szemelyisegvonasokra utalo
kifejezesek (melyek szamos szocialis semaban meg-
jelennek, es amelyek maguk is a goudolkodasi se-
makkcnt foghatok fel) bizonyos ,,ha akkor” vagy
felteteles jelleggel bimak. Ha peldaul agresszivnak
mondanunk valakit, akkor ez valojaban nem azt
jelenti, hog}' a szemely mindig agressziven viselkc-
dik, ehelyett inkabb arra utal, hog}’ a szemely a
tobbieknel nagyobb valosziniiseggel fog bizonyos
helyzetekben agresszioval reagalni.
Tobb forrasbol szarmazo adatok is megerositik
ezt az elkepzelest. Masok spontan jellemzesekor
gyakran hasznahink hatarkijelolo vagy „soveny”
szavakat, vagyis azokra a feltetelekre utalo allitaso-
kat, amelyek menten a szemely a megfigyelt modon
viselkedik(Wright es Mischel 1988). Ez azt sugallja,
hog}' altalaban is felteteles allitasokban gondolko-
dunk. Mas kutatasokban gyermekek viselkedeset
vizsgaltak a ,,ha akkor” jellemzok menten (Shoda,
Mischel es Wright 1994). Ebben a vizsgalatban
nagyfokii stabilitast talaltak (az egyes gyermekek-
nel) a kiilonfele helyzetekre adott valaszprofilok-
ban. Nem a valaszprofilok azonosak: azok a helyze-
tek, amelyek engem ellensegessegre kesztetnek,
nem ugyanazok, mint amelyek masokat kesztetnek
ellensegessegre. Viszont a profil maga konzisztens,
viszonylag allando es kovetkezetes marad az egyes
szemelyek eseteben. Vagyis a ,,ha akkor” viszonyok
egyedi profilja a szemelyiseg egyfajta „viselkedeses
jellemzojenek” tiinik (Shoda es mtsai 1994), sot
Mischel es Shoda (1995) szerint a ,,ha akkor” viszo-
nyok hatarozzak meg magat a szemelyiseget is.
E kutatasi teriilet eredmenyei arra utalnak,
hog}' a semak melysegesen osszefiiggenek egymas-
sal. Mas szoval, az emberek tulajdonsagairol kiala-
kitott semak szorosan kapcsolodnak a szituaciokr 61
kialakitott semakhoz. Noha lehetseges, hog}' adott
pillanatban inkabb az egyik fajta semara osszpon-
tositunk, barmelyik hasznalata implicit modon ma-
gaban foglalja a masik alkalmazasat is (Shoda,
Mischel es Wright 1989).
Ensemak
Kiilonos fontossaggal bir az a sima, amit onma-
gunkrol alkotunk (Greenwald es Pratkanis 1984;
Markus 1977; Markus es Wurf 1987; T. B. Rogers
1981). Az ensema az onmagunkrol sz616 szervezett
tudaskeszlet (Markus 1977). E kifejezes jelentese
442 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
kozel all az enfogalomjelentesehez, a ketto azonban
nem ugyanaz. Az ensema valosziniileg ugyanugy
mukodik, mint a tobbi semank. Tenneszetes mo-
don megkonnyiti a visszaemlekezest a semaba
illeszkedo dolgokra. Az aktualis ensema konzisz-
tens torzitast is eredmenyezhet a szemelyes miilt
felidezese soran (Ross 1989). Az ens eman к alapjan
keresiink uj infonnaciot az uj helyzetekben is. Ren-
geteg olyan alapcrtelmezcst szolgaltat onmagunk-
rol, melyek ervenyesseget egeszen addig feltetelez-
ziik, amig a szituacidban valami ellene nem szol.
Mint barmely mas sema eseteben, az ensema
alapertelmezese is jelentos mertekben kepes befo-
lyasolni tapasztalatainkat. Tegyiik fel peldaul, hogy7
ensemank azt az elkepzelest tartalmazza, hogy7
rendkiviil vonzbak vagyunk a masik nem szamara,
viszont nem vagyunkjo tanuldk. Ha valaki a masik
nem kepviseloi koziil az eloadas utan odajon hoz-
zank es a vizsgan varhato kcrdcsck felol tudakozo-
dik, vajon hogyan ertchnezziik a helyzetet? Tekin-
tettel ensemankra valosziniileg arra fogunk gon-
dolni, hogy7 a kerdezoskodot nem az 6ra anyaga
erdekli, csupan iiriigyet keres a beszelgetesre.
Amennyiben a kerdezot valoban a vizsga erdekli,
akkor ezt valosziniileg lassabban ismemenk fel,
mintha ensemank a ,jdtanuldsagot” tartalmazna.
Mennyiben kiilonbozik az ensema a tobbi sema-
tol? Eloszor is gazdagabbnak es bonyolultabbnak
tunik (Rogers, Kuiper es Kirker 1977). Ez igen
valoszinii, hiszen onmagunk megfigyelesevel nyil-
van barmi masnal tobb idot toltiink. Az ensemat a
mindennapokban is gyakrabban hasznaljuk, mint
a tobbi semankat, igy az tobb emocionalis elemet
tartalmaz (Markus es Sends 1982). Ugy tiinik, hogy
azok a vonascimkek is az ensemahoz kapcsolod-
nak, amelyeket egymas jellemzesere hasznalunk
(Fekken es Holden 1992).
Bar nyilvanvalo kiildnbsegek is vannak az
ensemak es mas semak kozott, tovabbra is kerdes
marad, hogy7 az ensema valoban paratian es egye-
diilallo lenne-e a maga nemeben. Az adatok szerint
az ensema szamos kiemelt jellemzoje megtalalhato
mas, ugyancsak fejlett semakban (Greenwald es
Banaji 1989; Karylowski 1990).
Noha az ensema mas semaknal bonyolultabb-
nak tunik, hatarozott egyeni kiildnbsegek is talal-
hatok e komplexitas mertekeben (Linville 1987).
Az ensema szamos oldalrol jellemezheto. Ha a sze-
mely minden egyes szerepenek, celjanak es teve-
kenysegenek kiilon elete van az enkepen beliil.
Ezekrol az emberekrol azt mondjuk, hogy magas
enkomplexitassal rendelkeznek. Masok envetii-
letei kevesbe kiiloniilnek el egymastol. Ekkor ala-
csonyabb fokii enkomplexitasrol beszeliink.
Az ensemak ilyen kiilonbsegeinek erdekes ko-
vetkezmenyei vannak. Az alacsony enkomplexitasu
szemelyeknel az elet egyik teriileten bekovetkezo
kellemetlen esemenyhez kapcsolodo erzelmek ki-
hatnakaz en mas vetiileteire is (Linville 1987). Ha
peldaul gondjai tamadnak egy tantarggyal, akkor
valosziniileg rossz erzesei tamadnak a tarsas elet
mas vonatkozasaiban is. Ez a hatas a nagyobb
enkomplexitasu szemelyek eseteben ritkabban for-
did eld. Ilyen tiilcsordulast nyilvanvaloan az
envetiiletek egymastol torteno elvalasztasa gatol-
hat meg.
Az sem hagyhato figyelmen kiviil, hogyan szer-
vezziik az onmagunkra vonatkozo infonnaciot.
Ugyanaz az infonnacio valtozatos modon szer-
vezheto. Mint egyetemi hallgato kiilon semaba cso-
portosithatom a pozitiv (kivancsi, motivalt, kreativ,
alapos) tulajdonsagaimat (en mint reneszansz gon-
dolkodo), es kiilon semaba a negatfv (fesziilt, bi-
zonytalan, versengo, erzekeny) tulajdonsagaimat
(en mint vizsgazo). De ugyanezt az infonnaciot
erzelmileg teljesen kevert modon is szervezhetem
- mondjuk a humandrakon megjeleno enkepem-
ben a kreativ, bizonytalan, motivalt es erzekeny
szerepel, mig a termeszettudomanyos orakon az
enkepem inkabb az analitikus, versengo, kivancsi
es fesziilt jelzokkel jellemezheto. Az erzelmi alapon
csoportositott mintazat abban az esetben elonyos,
ha a negativ oldal csak ritkan fordid eld, viszont
elonytelen, ha a negativ oldal a jelentosebb es az
jelentkezik gyakrabban (Showers 1992a, 1992b).
Hogyan tehetiink szert nagyobb komplexitasii
ensemara? Ez reszben attol is fiigghet, hogy7
mennyit goudolkodunk dnmagunkrdl. Nasby
(1985) vizsgalatai azt mutatjak, hogy azok, akik azt
allitjak, hogy7 nagyobb idotartamban gondolkod-
nak onmagukrdl, nagyobb komplexitasii es reszle-
tesebb ensemaval rendelkeznek, mint azok, akik
kevesebbet foglalkoznak magukkal. Nyilvanvaloan
maga az ennel kapcsolatos gondolkodas idezi eld
az ensema folyamatos novekedeset, tagolodasat.
Nemregiben meriilt fel a javaslat, miszerint
egyetlen szemely eseteben is hasznos lenne, ha
nem egyetien ensemat, hanem az ensemak egesz
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 443
csaladjat felteteleznenk (peldaul Cantor es Kihl-
strom 1987; Markus es Nurius 1986). Ez bizonyos
ertelemben azt is jelenti, hogy mas-mas kontextus-
ban mas-mas emberek vagyunk, mas dolgokat fel-
teteleziink onmagunkrol, a koriilottiink levo ese-
menyek kiilonbozo vetiileteire figyelimk fel, es
kiilonbozo jellegu informaciok valnak emlekeze-
tessc szamunkra. Ha peldaul egyetemi csoporttar-
saink utan azokkal a baratainkkal talalkozunk,
akikkel bulizni szoktunk, akkor mintha onmagunk
egy masik semajat oltottiik volna fel.
Az ensemak nemcsak a kiilonfele helyzeteknek
megfeleloen, hanem mas modon is megvaltozhat-
nak. Markus es munkatarsai szerint (peldaul Mar-
kus es Nurius 1986) egyebek mellett enfink olyan
reprezentaciqjatis kialakitjuk, amilyenek lenni sze-
retnenk (Hewitt es Genest 1990), amitol feliink
vagy amit varunk, hogy olyanna valunk. Peldaul az
ensemanak olyan elemei is vannak, amelyekrol iigy
gondoljuk, hogy ilyenne kellene valnunk (Higgins
1987,1990), vagy amelyek egyszeruen nem kivana-
tosak (Ogilvie 1987). E kiilonfele lehetseges selfek
motivacios erot kepviselo semak, hiszen olyan celo-
kat jelentenek, amelyekert dolgozni erdemes, vagy
amiket jobb elkeriilni.
Az ennel kapcsolatos semak kozotti egyeni kii-
lonbsegek masik forrasa abbol fakad, ahogyan sajat
kepessegeinket felfogjuk (Dweck es Leggett 1988;
lasd meg Nicholls 1984). A kepessegek sokak sza-
mara stabil letezok — amibol tobb vagy kevesebb
juthat, de ami alapvetoen keveset valtozik. Masok
iigy velik, hogy a kepessegeketfejleszteni, a tapaszta-
latok reven novelni lehet.
Ezek az emberek tehat kiildnboznek abban,
ahogyan a vilagrol valo tudasukat es szemelyes el-
menyeiket strukturaljak. E kiilonbsegek kovetkez-
menyekkeljarnakmind a viselkedesre, mind pedig
a sajat teljesitmeny ertekelesere vonatkozoan. A
kepessegeket stabil letezo'nek tekinto szemelyek
sajat kepessegeik bizonyitdsat tartjak cselekvesiik
celjanak. Ha nem teljesitenek jol, akkor kellemet-
leniil erzik magukat, es nagyobb valosziniiseggel
mondanak fel peldaul munkahelyiikon. Azok vi-
szont, akik a novekedesi felfogast kepviselik, a cse-
lekvest kepessegeik kiteijesztesenek tekintik. Ha nem
jol teljesitenek, akkor egyszeruen kihivast ereznek
arra, hogy kideritsek a kudarc okait.
A Dweck es Leggett altal targyalt kutatasok
jelento's reszeben gyermekek viselkedeset vizsgal-
Azok, akik iigy tartjak, hogy a kepessegek novdhetok, a kudarc-
ban ajovobelijobb teljesitmenyre valo kihivast latnak
tak es a semak kozott elofordulo termeszetes kii-
lonbsegeket tanulmanyoztak. Wood es Bandura
(1989) kimutatta, hogy felnottek eseteben ugyan-
ilyen iranyultsagbeli kiilonbsegek hozhatok letre
kiserletesen, lenyegeben a fentiekhez hasonlo
eredmenyekkel. Ebben a vizsgalatban a szemelyek
nagy kihivast jelento menedzseri feladatot kaptak,
miutan elozetesen a donteshozatali keszsegek sta-
bilitasara vagy novekedesere vonatkozo felfogast
tettek magukeva. E folyamatok stabil letezokent
valo felfogasa a feladat nehezsegi fokanak noveke-
desevel parhuzamosan a inagabiztossag elvesztese-
hez, az elemzesi strategia hatekonysaganak csokke-
nesehez es vegiil egyre gyengebb teljesitmenyhez
vezetett.
A semak hierarchiaja
A vilagrol szerzett benyomasok szervezesere hasz-
nalt semak osszekapcsolodasanak szamos modja
van. Az emlekezet szervezodesevel foglalkozo ta-
nulmanyok azt hangsiilyozzak, hogy bizonyos kate-
goriak hierarchikus viszonyban vannak egymassal
(peldaul Brown 1958; Rosch, Mervis, Gray,
Johnson es Boyes-Braem 1976).
A biitorok kategoriaja peldaul a szekektol kezdve
a ruhaszekrenyen at az asztalig es a divanyig beza-
444 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
16.1. ABRA A bennefoglalas hierar-
chiai: (A) A termeszeti tajak kategd-
riai valtozo szilessiguek (Tversky is
Hemenuiay 1983), akarcsak (B) a
szemely- (Cantor is Mischel — 1979—
nyoman) is (C) a vondskategdri.dk
(John, Hampson is Goldberg-1991
— nyoman)
rolag kiilonfele targyakat tartalmaz. A butor fole-
rendelt kategoria, ainely szamos sziikebb kategori-
at foglal magaban, peldaul a szekeket es az asztalo-
kat. Az olyan szeles kategoriakat, amilyen a butor
semaja, viszonylag absztrakt tulajdonsagok defini-
aljak. Az alarendeltebb kategoriakat definialo tulaj-
donsagok konkretabbak. Ahogy a targyak semai,
tigy a komyezet reprezentacioi is hierarchiat alkot-
nak (Tversky es Hemenway 1983), amint azt a 16.1.
abra A) resze illusztralja.
Ahogyan a targyak semai bennefoglalasi hierar-
chia szerint epiilnek fel, ugy ez a szemelyek semai-
rol is ehnondhato (Cantor es Mischel 1979). A
tagabb szemelykategoriak (mint peldaul a celtuda-
tossag vagy elhivatottsag) gyakran alarendelt kate-
goriakat tartalmaznak, melyek az alaptema variaci-
oit foglaljak egy-egy csoportba - peldaul a vallasos
fanatikus, a tarsadalmi aktivista, a karrierista [lasd
16.1. abra B) resze]. Az alarendelt kategoriakat
tovabb lehet bontani meg kevesbe atfogo kategori-
akra. A tarsadalmi aktivista peldaul mely erdek-
lodest mutathat a nemzetkozi kerdesek, csakiigy
mint a nuklearis lefegyverzes irant, de olyan sze-
mely is lehet, akit inkabb az otthon koriili proble-
mak foglalkoztatnak, mint peldaul a gyermekban-
talmazas vagy az ittas vezetes megelozese. Ugy tii-
nik, hasonlo elrendezesuek a szemelyek jellemze-
sere szolgalo vonasok is (John, Hampson es
Goldberg 1991). Egyes vonasok egcszen tagak,
mindent feloleloek, mig masok sokkal szukebbek
[lasd 16.1. abraC) resze].
E hierarchiak kiilonfele szintjei elternek abban,
amitKelly az ertelmezes fokuszanaknevezettvolna.
Minden szintuek megvan a maga elonye. A hierar-
chia magasabb szintjein levo kategoriak viszonylag
jol elkiiloniilnek egymastol es keves sajatossagban
osztoznak. A biitorok es a vizvezetek-szerelesi tarto-
zekok peldaul meglehetosen jol elkiilonithetok. A
termeszeti tajak nagyon elteroek a szobabelsoktol,
es az egeszsegiigyben dolgozok is nagyon masok,
mint a torvenyalkotok. Igy ha magas szintu katego-
riaba helyezheto egy eset, akkor az hatarozottan
kiilonbozni fog mas esetosztalyok tagjaitol. Ezen a
szinten azonban keves dolerot tudunk me? a kate-
goria termeszetenek reszleteirol.
A reszletek sokkal nyilvanvalobbak a hierarchia
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 445
alsobb szintjein levo kategoriak eseteben. E kate-
goriak implicit meghatarozasai reszletekben joval
gazdagabbak, mint a felsoszintu kategoriak. Ennek
azonban ara van: az alacsonyabb szintu kategoriak
kevesbe kiiloniilnek el egymastol, szamos sajatos-
sagban osztoznak. Az ebedloszekek es a kerti sze-
kek peldaul tobb dologban hasonlitanak, mint kii-
ldnboznek. Az elegans etterem es a gyorsetkezde
felszolgalonoi tobb tekintetben hasonlitanak egy-
masra, mint amennyiben kiilonboznek. Mivel a
tulajdonsagok nagy resze azonos a ket kategoria-
ban, nem segitik azok elkiiloniteset.
Bizonyithato, hogy az emberek a legtobb kon-
textusban a „kozepszintu” absztrakciot tartjak a
leghasznosabbnak (Cantor es Mischel 1979; Can-
tor es mtsai 1982; Morris es Murphy 1990; Tversky
es Hemenway 1983). A kozcpszint mindket szel-
soseg elonyeibol magaenakmondhat valamit. Meg-
hatarozasukban viszonylag sok reszlet szerepel,
ugyanakkor a kategoriak meglehetosen jol elkii-
lonithetoek maradnak. Ez lehet annak a hattere-
ben is, hogy leginkabb vonasfogalmak scgitscgevel
irjuk le egymast, amelyek az absztrakcio ilyen koze-
pes szintjen allnak. Az esetek tobbsegeben tul resz-
letes es nehezkes a szokasok szintjen jellemezni
masokat. S gyakran nem sokra megyiink, ha na-
gyon magas szintu fogalmakkal irunk le valakit.
Ezert olyan nepszerfiek a kozepszintet kepviselo
vonasjellemzok.
Attribuciok
A megtapasztalt esemenyek eszlelesenek es ertel-
mezesenek fontos mozzanata annak eldontese,
hogy mi okozta magat az esemenyt. Az esemeny
okanak megitelese arrol is mond valamit, milyen
jellegfi (peldaul veletlen vagy’ szandekos) ese-
menyrol van szo. Arra vonatkozoan is tartalmaz
informaciot, hogy az esemeny milyen valoszinuseg-
gel fog ismet bekovetkezni. Az esemenyek okainak
megiteleset attribucionak nevezziik (Heider 1944,
1958). Az attribiicios folyamatokat szcles korben
tanulmanyoztak az elmult ket evtized soran. E vizs-
galatok az atelt vagy tamikent megtapasztalt eseme-
nyek okaira vonatkozo iteletalkotas szamos fontos
elvet feltartak (Anderson es Weiner 1992).
Eloszor is maskepp ertelmezziik azokat az ese-
menyeket, melyekben (cselekvokent) szemelyesen
is jelen voltunk, mint azokat, melyeknek csak
(megfigyelokent) szem- vagy fiiltamii voltunk, vagy’
amirol csak olvastunk. A megfigyelok hajlamosak
masok viselkedeset szandekosnak, belso diszpozici-
okon alapulonak ertelmezni (Jones es Nisbett
1971). Maguk a cselekvok viszont inkabb a hely-
zetbol adodo, kiilso kenyszerito okokra hivatkoz-
nak viselkedesiik ertehnezesekor. (Mindket eset-
ben ugyanarrol a cselekvesrol van szo.)
Ugyanaz a cselekves tehat attol fiiggoen, hogy
honnan nezziik, egeszen mas ertelmezest nyerhet.
Ha peldaul egy' kotetlen megbeszeles soran te ve-
szed kezedbe az iranyitast, ezt iigy ertelmezem,
hogy dominans, ramenos vagy. На ёп teszem
ugyanezt, akkor ez azert van, mert sziikseg volt
valakire, aki kozbelep, kiilonben a megbeszeles
soha nem fejezodott volna be. Ez az attribiicios
kiilonbseg a Kelly-fele konstruktiv alternativizmus
vilagos illusztracioja, ami egyfelol azt jelenti, hogy’
a cselekves tobbfele modon is magyarazhato, mas-
felol pedig arra utal, hogy az emberek szerepeiktol
fiiggoen termeszetes torzitassal elnek magyarazata-
ikban.
Az ilyen tipusii oktulajdonitas nem legiires ter-
ben tortenik, hanem a szocialis helyzetek termesze-
tevel kapcsolatos kiterjedt tudasunkra epiil (Read
1987). Ismet arrol van szo, hogy a semak nyujtotta
alapertelmezesek segitenek levonni a kovetkeztete-
seket, vagyis kovetkezteteseinkben nem csak az ak-
tualisan adott informaciokra tamaszkodunk (Carls-
ton es Skowronski 1994). A kiilonfele semak hasz-
nalata (az esemenyekhez valo kiilonbozo mentalis
viszonyulas) ezuttal is kiilonfele kovetkeztetesek-
hez vezet. Ebben az esetben azonban a kovetkezte-
tesek az esemenyek hattereben levo okokra vonat-
koznak.
Az attribuciok masik fontos vetiilete, hogy mi-
lyen oki magyarazatokat adunk az esemenyek
kedvezo, illetve kedvezotlen kimenetele (tudniillik
siker, illetve kudarc) eseten. A sikernek es a kudarc-
nak szamos oka lehet, de bizonyos okok kiilonleges
figyelmet erdemelnek: a kepessegek, az erofeszites,
a feladat nehezsege, valamint a szerencse vagy ve-
letlen tenyezok szerepe.
Az oki kategoriak hasznalatarol legismertebb
Bernard Weiner (1979, 1986, 1990) elemzese.
Weiner ramutat, hogy ez a negyfele ok ket dimen-
zio menten helyezheto el. Az egyik dimenzio az
oksag helye. a viselkedes oka lehet belso, vagyis a
szemelyiseg resze (kepesseg, erofeszites), vagy
446 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
kiilso, a szemelyisegen kiviil allo (veletlen tenye-
zok, a feladat nehezsege). Az okok tovabba stabili-
tdsuk fokaban is kiilonboznek egymastol. Egyes
okok viszonylag stabilak, tartosak (kepessegek),
mig masok atmenetiek, idorol idore valtoznak
(erofeszites). A sikert altalaban tigy kezeljiik, mint
ami belso es stabil okoknak, vagyis kepessegeink-
nek tulajdonithato (talan azert, mert ezaltal no az
dnbecsiilesiink, amint arra a 14. fejezetben is kiter-
tiink). A kndarcainkat viszont altalaban hajlamo-
sak vagyunk atmeneti okokkal magyarazni - azt
mondjuk, nem volt szerencsenk, vagy eppen nem
fektettiink be kello energiat.
Ezek az altalanos tendenciak valoban kimutat-
hatok, de kiilonboziink egymastol abban, hogy’ vi-
selkedesiink kimenetele eseten milyen magyaraza-
tot szoktunk adni - es ezeknek az egyeni valtoza-
toknak donto kovetkezmenyei vannak. Vegyiik a
kudarc esetet. Amennyiben a kudarcot atmeneti
tenyezoknek tulajdonitjuk, nem kell kiilonoseb-
ben aggodnunkjovonk miatt. Ha ngyanis az oksagi
hatasok valtozoak, akkor legkozelebb nagy valoszi-
nuseggel eltero koriilmenyekkel fogunk talalkoz-
ni. Ha viszont az eszlelt okok stabilak, akkor ege-
szen mas helyzet all eld. Ha azert vallunk kudarcot
valamiben, mert hijaval vagyunk a megfelelo kepes-
Az eros erzelmi toltessel bird esemenyeket gyakran az epizodikus
emlekezetben tdroljuk. Sok amerikai peldaul jol emlekszik arra,
mit csindlt eppen, amikor meghallotta az Obol-hdboril hiret
segeknek vagy mert a vilag allandoan elleniink
fordul, akkor kesobb is ohatatlanul ugyanezzel a
helyzettel kell szembesiilniink.
Ez utobbi esetben a jovobeni esemenyek elo-
vetelezese a folyamatos kudarc elvarasaban olt tes-
tet. Ez az elvaras minden bizonnyal jelentos befo-
lyast gyakorol viselkedesiinkre, gondolatainkra es
erzeseinkre. Jo nehany szerzo allaspontja egybe-
hangzo a tekintetben, hogyha az elet soran elo-
fordulo negativ esemenyek okait stabilnak es valto-
zatlannak eszleljiik, akkor depresszio keletkezhet
(peldaul Abramson, Metalsky es Alloy 1989;
Abramson, Seligman es Teasdale 1978; Weiner es
Litman-Adizes 1980).
Semak es konstrukciok
E fejezet olejon azt mondtuk, hogy' Kelly szamos
olyan kerdest megelolegezett, ami majd kesobb, a
szemelyiseg mai kognitiv megkozeliteseben buk-
kan fel. Alljunk meg itt egy' pillanatra, es nezziik
meg, eddig mifele hasonlosagok mutatkoztak Kelly
elmeletei es a kognitiv nezopont kozott.
Az iment targyalt gondolatok szamos tekintet-
ben osszevethetok Kelly elmeleti megfontolasaival.
A semak ugyan nem azonosak a konstrukciokkal,
de nem kiilonboznek sokban toliik. Csakiigy mint
a konstrukciok, a semak is adott mederbe terelik a
tapasztalatokat, befolyasoljak azt, ahogyan az em-
berek ertelmezik es kodoljak az oket koriilvevo
esemenyeket es targyakat. A sema kifejezes - a konst-
rukcioval szemben - inkabb valamilyen belso struk-
tiirara utal. Amiigy egy sor hasonlosag van a ket
fogalom kozott.
Az a gondolat, hogy a semak hierarchiaba
rendezodnek, szinten Kelly elmeletere rimel, csak-
iigy mint e gondolat kovetkezmenyei. Kelly iigy'
velte, hogy a folerendelt konstrukcio hasznalata
hatarozza meg, hogy’ milyen tovabbi alarendelt
konstrukciokat hozunk letre a kesobbiek soran. Ezt
az elkepzelest a mai kognitiv nezopont is elfogadja.
A magas szintu kategoriacimke hasznalata (pelda-
ul tarsadalmi aktivista) azt eredmenyezi, hogy az
absztrakcio alacsonyabb szintjein is a sztereotipia-
nak megfelelo tulajdonsagokat felteteleziink vagy'
keresiink. A sztereotipia szempontjabol jelen tekte-
len, alacsonyab szintu tulajdonsagokra sokkal ki-
sebb valoszinuseggel figyeliink fel vagy emleke-
ziink vissza.
16. Jelenhori kognitiv elkepzelesek • 447
Szemantikus es epizodikus
emlekezet
Eddig altalanossagban beszeltiink a semakrol,
most rateriink a koztiik levo kiilonbsegek targyala-
sara. A vilagrol szerzett, emlekezetben tarolt infor-
maciok szervezodesenek legalabb ketfele modja
van (Tulving 1972). Az elso, a’szeirnantikus emleke-
zet, a jelentes szerint szervezi az informaciot.
Maskeppen fogalmazva, a szemantikus emleke-
zet a targyak es fogaimak kategoriaibol all. A kate-
goriak perceptualis es nyelvi informaciot, valamint
erzelmeket foglalnak magukban. A legtobb ember-
nek peldaul van semaja a „hajokrol”: ez a sema
egyfelol a hajok kinezetere vonatkozo kepekbol,
masfelol pedig azokbol a szavakbol tevodik ossze,
amelyekkel azok szamara irnank le, milyen is a
hajo, akik mcg soha nem lattak ilyet. A sema gyak-
ran erzelmi minoseget is кар, amikor peldaul a
hajora mint szorakozasi lehetosegre vagy veszelyes
jarmure gondolunk. Az emberekre vonatkozo szte-
reotipiak is a szemantikus emlekezetben tarolod-
nak. Ezek a sztereotipiak altalaban leiro kifejezese-
ket, erzeseket (a kategoria tagjaihoz valo pozitiv
vagy negativ viszonyulast) esvizualis benyomasokat
foglalnak magukban. A tobbi semahoz hasonloan
a szemantikus emlekezet is tartalmaz konkret min-
tapeldanyokat az altalanos eset reprezentacioja
mellett.
A szervezodes masik tipusa, az epizodikus emle-
kezet az esemenyek vagy „epizodok”, vagy - ahogy
Tulving (1993) fogalmaz - sajat, terben es idoben
jatszodo szubjektiv tapasztalataink megorzesere
szolgal. Az epizodikus emlekezetben az atelt ese-
meny reszletei a tortenesnek megfeleloen, ido-
rendi sorrendben vannak felfiizve (az esemenyek
elemzesi modjarol lasd a 16.3. keretes szoveget).
Egyes epizodok hossztiak es jol kidolgozottak -
peldaul a gimnaziumi evek emleke, masok rovidek
- peldaul a giunicsikorgas az littesten, a femfeliile-
tek osszecsapodasa es az iivegcsorompoles. Az egye-
di esemenyek dnmagukban es valamely hosszabb,
kidolgozottabb esemeny reszekent is tarolhatok.
(A karambol peldaul akar gimnaziumi elmenyeink
cicnk epizodja is lehet.)
A legtobb tapasztalat bizonyara mindket emle-
kezetben parhuzamosan kodolodik: egyikiink ba-
ratja valamikor arrol beszelt (epizodikus memoria-
ban tarolt esemeny), mi mindent rejt magaban az
A forgatokonyvek a viselkedes jol kdriilhatdrolt egysegeire utal-
nak. Azt irjak elo, hogyan viselkedjunk es mit varjunk el
bizonyos helyzetekben, peldiiid az etteremben
impresszionista imiveszet (szemantikus memoria-
ban tarolt infonnacio). Hasonlokeppen, a fogalmi
kategoriak (szemantikus) gyakorta rendszeres ta-
pasztalatok ismetelt atelese (epizodikus) reven ala-
kttlnak ki. Ha peldaul a kisgyermek tobbfele allattal
probal jatszani, akkor a valtakozo siker ravezetheti,
hog)’ a kutyak es macskak az allatok ket kiilon
osztalyat kepviselik.
Forgatokonyvek
Amikor egyfajta esemenyrol kell 6 mennyisegu
tapasztalat halmozodik fel, egy altalanos tudas-
struktiira kezd formalodni, mely olyan jelentos,
hogy onallo elnevezest erdemel. A forgatdkdnyv
(Schank es Abelson 1977) kiilonfele esemenykate-
goriak megcrtcscrc szolgalo sztereotipia. Tobbek
kozott olyan hetkoznapi esemenyek cszlelcserc es
ertehnezesere hasznaljuk oket, mint amilyen a be-
vasarlas, fiinyiras, vendegloi vacsora stb. A forgato-
konyvek az idobeliseg elmenyevel es - ami talan
meg ennel is fontosabb - az esemeny aramlasanak
es valtozasanak erzetevel gazdagitjak a percepciot.
A forgatokonyvek mukodesenek jo peldaja az
ettermi szituacio (Schank es Abelson 1977). Az
ettermi helyzet elegge ismert ahhoz, hog)’ amikor
valaki beszel rola, egy sor reszletet magatol
448 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
1ЖЗ* Az esemenyek folyamanak felbontasa: Hogyan elemezziik 7 * I
a mozgassorokat es hogyan emlekezunk rajtik? A
v w •* 1c
Nyilvanvaloan megvan a kepessegiink masok viselkede-
senek megertesere es ertelmezesere. De pontosan ho-
gyan tortenik a folytonos tortenesek reszekre tagolasa,
ami nelkiil elkepzelhetetlen az emlekezeti tarolas?
Darren Newtson es munkatarsainak kutatasai erdek-
feszito bepillantast nyiijtanak e kerdeskorbe (peldaul
Newtson es Engquist 1976; Newtson, Engquist es Bois
1977; Newtson, Rindner, Miller es LaCross 1978).
Newtson kidolgozott egy modszert annak tanulma-
nyozasara, hogyan tagoljak az emberek az eszlelt cse-
lekveseket. Pontosabban, megtalalta annak modjat, ho-
gyan vizsgalhatok a cselekvesdarabkak kozott erzekelt
hatarok. A modszer egyszeru: a szemelyeknek normalis,
hetkoznapi jeleneteket mutatnak filmen, es megkerik
oket arra, bogy amikor iigy crzik, hogy valamilyen
ertelmesen osszetartozo, azonos jelentessel biro cselek-
vesegyseg veget er es egy masik kezdodik, nyomjanak
meg egy gombot (a gombnyomasokat a filmmel ossz-
hangban regisztraljak). Amegjeloltszakaszhatarokata
szerzok tonsponioknak nevezik.
A torespontoknal, ugy tunik, valami nagyon fontos
dolog tortenik. Ha peldaul a korabban megjelolt tores-
pontokat kivagjak a filmbol, akkor a kihagyasok, az
atugrott reszek azonnal feltunnek az iij megfigyelok
szamara is. Sokkal kevesbe veszik eszre viszont a tores-
ponton kiviili filmkivagasokat. Nyilvanvalo, hogy a to-
respontoknal tortenik a vizualis kodolas zome. A tores-
pontok kodolasban jatszott kiemelt szerepe kovetkez-
teben minden varatlan esemenyt, peldaul kihagyast,
rogton eszrevesziink.
Vajon miert eppen ezeken a pontokon ilyen inten-
ziv a kodolas? A valasz - ugy tunik - az, hogy a cselek-
vesreszletek kozotti torespontok kepezik az egyik
felismerhetoallapotbol a masikba torteno elkilldni'dt atme-
netet (Newtson es mtsai 1977). Enn cl a valtasnal szunik
meg az a bizonytalansagunk, hogy vajon inive „valtozik at”
a cselekves. E pontok tehat boseges informaciot kozveti-
tenek, es ez fokozza a behato kodolast (Megjegyzendo,
ez a gondolatmenet osszhangban all a fejezet korabbi
reszeben adott meghatarozassal, miszerint az informa-
ci6 lenyege a bizonytalansag csokkentese.)
Ezt az elvet jol szeinlelteti Newtson es munkatarsa-
inak (1977) peldaja, miszerint a csesze asztalra helye-
zese pontosan ugyanaz a cselekves, mint az asztal cse-
szevel valo megerintese — egeszen addig apontig, amtg
vagy elengedjtik a fiilet, vagy ujra elemeljiik az asztaltol.
A cselekves nem eszlelheto es kodolhato rahelyezes-
kent egeszen az elengedes pillanataig, mint ahogyan
pusztan megerinteskent sem kodolhato, amfg meg
nem kezdodik a visszafele mozgas. Az elengedes vagy a
fclcmcles - mindegy, melyik kovetkezik be - oldja fel a
ketertelmuseget. Nem meglepo tehat, hogy ezt a pon-
tot szakaszhatarnak vagy torespontnak tekintjtik.
A kutatasok masik felfedezese, hogy minel jobban
ismeriink egy cselekvest, annal kevesebb torespontot
jeloliink be (Newtson es mtsai 1978). Ez arra utal, hogy
egy ido utan mar nem figyeltink fel minden egyes
valtozasra, hanem csak azokat a torespontokat jegyez-
ziik, melyek az absztrakcio magasabb fokan szamitanak
valtozasnak. Azaz a tapasztaltabb megfigyelok a cselek-
ves nagyobb reszet eleve adottnak veszik. Ez a felisme-
res egybehangzik Schank es Abelson (1977) gondolat-
menetevel, mely szerint az ismeros esemenyek (forga-
tokonyvek) megertesere kidolgozott semak szamos
alapertelmezest tartalmaznak.
Ha a tapasztalt megfigye lok a latottak konkret resz-
leteinek tobbsegetfigyelmen kiviil hagyjak, akkor mire
figyelnek ehelyett? Az alacsony szintu informacio kove-
tese aioli mentesiiles velhetoen azt teszi lehetove, hogy
az esemenyen keresztiil hozzaferheto absztraktabb in-
formacionak nagyobb figyelmet szenteliink (vo.
Markus, Smith es Moreland 1985). Ezaltal lehetoseg
nyilik a latottak magasabb szintu, absztraktabb es ar-
nyaltabb megertesere.
ertetodonek vegyiink. Valosziniileg nem okozna
gondot peldaul a kovetkezo jelenet megertese:
John tegnap este az uj thai etterembe ment.
Csipos curry szoszos csirket evett. Miutan fizetett,
hazament.”
Mas semakhoz hasonloan a forgatokonyvek is
alapertelmezest tartalmaznak. Bar megertettiik a
fenti leirast, valosziniileg tovabbi reszleteket tet-
tiink hozza magunkban az olvasottakhoz. Feltete-
leztiik, hogyJohn valahogyan eljutottaz etterembe
(elsetalt vagy kocsival, esetleg taxival ment),
mielott elfogyasztotta a csirket, megrendelte azt, es
nem valaki masnak az asztalarol vette el. Azt is
adottnak vessziik, hogy7 a kifizetett szamla az etel
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 449
ara volt, es nem az eltort tanyeroke vagy berende-
zese. Tehat tovabbi informacioval toltjiikki a torte-
net hianyzo elemeit.
Meg egy utolso megjegyzes az imenti ettermi
forgatokonywel kapcsolatban: itt is tag tere van a
valtozatossagnak. John ezerfele modon erkezhe-
tett az etterembe, szamos mas etterembe mehetett
volna, megszamlalhatatlanul sokfele etel koziil va-
laszthatott, rendelhetett hozza italt, esetleg beszel-
gethetett es tobbfelekeppen is fizethetett. A forga-
tokonyvben rejlo lehetosegek vagy' dontesek e
bosege ellenere az esemeny alapstrukturaja ugyan-
az marad. Amikor tehat egy uj valtozattal talalko-
zunk, konnyeden ertelmezziik azt „ettermi szitua-
cionak”. Ugyanez mas forgatokonyvekre is erve-
nyes.
Deklarativ es proceduralis tudas
Az emlekezet tcrmcszelevel kapcsolatban a dekla-
rativ es proceduralis tudasrendszerek kozotti meg-
kiilonboztetest is erdemes szoba hoznunk
(Anderson 1983; Smith 1984; Squire 1986, 1987,
1992).
Deklarativ tudas az, amirol be tudunk szamolni.
Ez a cimke az eddig targyalt mindket tipusu emle-
kezetre, a szemantikusra es az epizodikusra egy-
arant vonatkoztathato (lasd a 16.1. tablazatot).
Amikor epizodot vagy fogaimak, targyak es embe-
rek egy-egy osztalyat idezziik fel, akkor ez az, amit
az emlekezetiinkben talalunk, amit felismerhe-
tiink es amirol beszelni tudunk.
A proceduralis tudast nehezebb meghatarozni.
Ez olyan tudas valahol az emlekezetben, amely azt
tartalmazza, hogyan hajtsunk vegre bizonyos mu-
veleteket a deklarativ tudasanyagon. A proce-
duralis tudas valaminek a megvaltoztatasara vonat-
kozo utasitasok keszlete (16.1. tablazat). A fogal-
mak es epizodok peldaul nem automatikusan ta-
padnak egymashoz a memoriaban; valamifele me-
chanizmusra vagy szabalyra van sziikseg az ossze-
kottetes kialakitasahoz. Az osszekottetesek letreho-
zasanak mechanizmusa a proceduralis tudas egyik
vetiilete. A masik vetiiletet pedig azok a mechaniz-
musokjelentik, amelyekkel kovetkeztetest von unk
le a dolgokrol.
Hogyan mukodik a proceduralis tudas? Ugy’
tiinik, bizonyos feltetelek eseten automatikusan
beindul. Introspekcid iitjan sem azt nem tudjuk
megmondani, melyek ezek a feltetelek, sem pedig
azt, hogy pontosan mi is tortenik, amikor a
proceduralis tudas egy' resze munkaba lendiil. A
feltetelek raadasul hangulatunk fiiggvenyeben is
valtozhatnak (Schwarz 1990). Ez azert van igy', mert
a proceduralis tudas nem hozzaferheto a memori-
aban. Barmikor miikodesbe hozhato, amikor szitk-
segiink van ra, es ilyenkor jol is mukodik, de hoz-
zaferni nem konnyii. Mintha mas-mas adatokkal
iijra es ujra lefuttathato szamitogepes program vol-
na, amit azonban nem nezhetiink meg, hogy' kide-
ritsiik, pontosan hogyan is mukodik.
A proceduralis tudas azert fontos, mert a dekla-
rativ tudas letrehozasaert, modositasaert es haszna-
lataert felelos. Mivel igen nehez kozvetleniil hozza-
16.1. TABLAZAT Az emberi emlekezet vetiiletei
A deklarativ tudas konnyen elerheto informacio epizodokrol es fogalmakrol. A proceduralis tudas a deklarativ tudason
elvegezheto muveletekre vonatkozo, nem egykonnyen liozzaferheto informaciot tartalmazza (Squire - 1987 — nyoman)
Deklarativ tudas epizodikus emlekezet szemantikus emlekezet
Proceduralis tudas kovetkeztetesi szabalyok az asszociaciok letrehozasat meghatarozo szabalyok a semaba tartozo tulajdonsagok felfrissfteset tartalmazo szabalyok uj mintapeldany csatlakozasakor
450 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
16.2. ABRA (A) A „narancs” fogal-
mat koriilvevo szemantikus asszocia-
ciok hdlozalanak egy reszlete. (B) A
„ lemenlem a boltba brokkoliert, eperert
is sorert” esemmyt koriilvevo epizodi-
kus emlekek halozatanak egy reszlete
ferni, a pszichologusok mukodes kozben probaljak
tanulmanyozni. Nehanyan ugy velik, hogy a szeme-
lyisegpszichologusok altal javasolt killonfele szaba-
lyok es elvek mind a proceduralis tudas valamely
aspektusat kepviselik.
Az emlekek aktivacioja es hasznalata
Mindeddig kitiintetett figyelmet szenteltiink a tudas-
stnikturak leirasara, de hogyan kcpzcljuk el a kozot-
tiik levo kolcsonos kapcsolatokat. Sok pszichologus
(peldaul Collins es Loftus 1975) iigy veli, hogy az
emlekek halozatba rendezodnek (16.2. abra). Az
emlekeket osszekoto elemek, mas neven csomopon-
tok arra utalnak, hogy van kommunikacio a tarolas
kiilonfele teriiletei kozott. A csomopontok kozotti
kapcsolatok reszben szemantikusak, mivel az adott
kategoriaba tartozo tulajdonsagokat kotik ossze
[16.2. abra A) resze], reszben pedig epizodikusak,
mivel az epizodokat kepezo esemenyeket kapcsol-
jak egybe [16.2. abra B) resze]. Az emlekezet ilyen
felfogasa szerint a tudas a hatalmas szamil informa-
cios csomopont kozotti kiilonbozo erossegii asszo-
ciaciok bonyolult halozata.
Amikor az emlekezeti csomopont aktivalodik,
tudatossa valik az altala hordozott infonnacio. A
csomopontokat az emlekek kozotti szandekos ke-
reses is aktivalhatja, de mas modon is nu'ikodesbe
lephetnek. Amint egy emleket tartalmazo csomo-
pont aktiv lesz, reszleges aktivacio terjed tovabb a
szomszedos csomopontokra. Minel kozelebbi es
erosebb a ket csomopont kozotti kapcsolat, annal
tobb aktivacio keriil at egyikbol a masikba. A resz-
leges aktivacio kovetkezteben az egymassal ossze-
kottetesben levo teriiletek egyszerre valnak tuda-
tossa, vagyis a mar reszlegesen aktivalodott teri'ilet-
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 451
nek kevesebb tovabbi aktivaciora van szuksege a
teljes aktivalodashoz.
A 16.2. abra peldaira visszaterve, amikor egy
narancsra gondolunk, akkor a naranccsal szoros
kapcsolatban allo tobbi szemantikus csomopont is
aktivalodik reszlegesen. A narancs gondolatara
esziinkbe jut a lias narancs is, meg az is, hogy sok
narancsnak nines magja, a narancs szine es ize, a
naranesfak, es talan meg a Narancs Futball Kupa
is. Minthogy naranesligetek Floridaban is vannak
es a Narancs Futball Kupa dontojet is ott rendezik,
esetleg Florida kepe is feldereng elottiink. Egy
epizodreszlet ugyaiugy reszlegesen aktivalja a hoz-
za kapcsolodo csomopontokat. Az aruhaz parkolo-
jaragondolva esziinkbe juthat az ott latott no, majd
errol az, hogy majdnem elvesztettiik uralmunkat a
korrnany folott es kis hijan felhajtottunk ajardasze-
gelyre.
Az elozo bekezdes peldaiban reszleges aktivacid
szerepel. A „felidezett” emlekkep mas forrasbol
szarmazo serkentes nelkiil nem valhat tudatossa,
ilyen reszleges aktivacio eseten azonban megis
megno tudatba keriilesenek valoszinusege. Idon-
kent valamilyen kornyezeti tenyezo segiti elo a
csomopont aktivaciojat (peldaul megpillantunk va-
lakit, aki kicsit hasonlit a parkoloban latott nore,
vagy meghalljuk azt a zeneszainot a radioban, ami
a parkolas alatt szolt). E kiilon serkentesnek
koszonhetoen a csomopont kelloen aktiwa valik
ahhoz, hogy tartalma (esetiinkben a no alakja)
hirtelen tudatossa valjon. Ha a csomopont nem
aktivalodott volna mar reszlegesen, akkor a tobbi
ingerimpulzus nem lett volna elegendo a hatas
kivaltasahoz.
Az az elkepzeles, hogy a terjedo aktivacio
konnyebben hozzaferhetove teszi a kapcsolodo
emlekeket, az ugynevezett elofeszitesi (priming)
modszerrel ellenorizheto. Az elofeszites soran a
feladat kezdeti szakaszaban az emlekezetben tarolt
informaciok egy reszet aktivaljuk. Az egyik kerdes
az, hogy az amtigy mas jellegu feladatban vajon
konnyebben elohivhatoklesznek-e az ehhez kapcso-
lodo informaciok. A masik kerdes pedig az, hogy
vajon az elofeszites kovetkezteben az adott csoino-
pont konnyebben hozzaferhetove valik-e a ke-
sobbiek soran. Ha egyszer bekovetkezett az elo-
feszites, akkor valosziniileg idobe kerril, mig az
aktivacio eloszlik, azaz a csomopont egy darabig
meg az atlagosnal konnyebben elerheto marad.
Szamos vizsgalat tamasztja ala, hogy a szemanti-
kus kategoria elofeszitese valosziniisiti mind maga-
nak a kategorianak, mind pedig a hozza szorosan
kapcsolodo tobbi kategorianak a kesobbi alkalma-
zasat, amennyiben azok hasznalata valoszeriinek
latszik. Higgins, Rholes es Jones (1977) vizsgalata-
ban peldaul egy sor ertekelo vonast kellett felidez-
niiik a kiserleti szemelyeknek; kesobb az volt a
feladatuk, hogy egy ketertelmuen leirt szemelyt
jellemezzenek. Ezekben a jellemzesekben implicit
modon megjelentek a korabban felidezett ertekelo
szemelyisegvonasok.
Egy masik elofeszitesi feladatban (Srull es Wyer
1979) a szemelyeknek szavakbol mondatokat kel-
lett alkotniuk, ami arra kenyszeritette oket, hogy
ellensegesseggel kapcsolatos szavakat olvassanak.
Kesobb egy ujnak feltiintetett kiserletben ezek a
szemelyek hajlainosabbak voltak a ketertehnuen
leirt celszemely viselkedeset ellensegesebbnek er-
telmezni, mint azok, akik korabban ellenseges ki-
fejezest kevesebbet olvastak (16.3. abra). A kiserleti
csoport mas ertekelo kifejezesek eseteben is nega-
tivabban itelte meg a celszemelyt - ami arra utal,
hogy az aktivacio az emlekezet mas teriileteire is
tovabbterjedt. Mas vizsgalatok viszont azt jelzik,
hogy ilyen hatasok csak akkor fordulnak elo, ha az
elofeszitett infonnacio a kesobbi ingerre is valosze-
riien alkalmazhato (Herr, Sherman es Fazio 1983).
Arra is vannak adatok, hogy az emberek elter-
nek egymastol abban, hogy milyen ertelmezesi ka-
tegoriakat mozgositanak konnyeden (Bargh, Lom-
bardi es Higgins 1988; Higgins, King es Mavin
1982; Lau 1989). A leggyakrabban hasznaltkatego-
riak a leginkabb hozzaferhetoek. A tartos, stabil
elerhetosegbeli kiildnbsegek pedig azt mutatjak, ki
milyen specifikns semakat hasznal szivesebben a
vilag eszlelese soran (Bargh es Pratto 1986).
MEGISMERES ES SZEMELYISEG
A modern kognitiv szcinlclet sarkallta kutatasok
nagy resze a szemelyiseget megalapozo mentalis
folyamatok specifikns kerdeseit vizsgalja, s mint
ilyen, nemikepp korlatozott es egyiranyii. Szamos
szerzo azonban altalanosabb elmeleti megallapita-
sokat is megfogalmazott a megismeres es a szeme-
lyiseg kapcsolatarol. E szerzok celja azoknak a val-
452 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
16.3. ABRA A szemelyek olyan tetelsort
olvastak, melynek 80%-a (illetve
20%-a) ellensegesseggel kapcsolatos
szavakbol alii. Kesobb egy masik kiser-
letnek feltilntetett feladat soran keter-
telmu leirast olvastak egy celszemely-
rol, akit ezutan ket skdlacsoport men-
tenjellemeztek. A skalak. egyik csoport-
ja az ellensegesseggel volt kapcsolat-
ban, mig a skalak masik csoportja
szinten ertekelo volt, de kozvetleniil
nemfilggott ossze az ellensegesseggel.
A nagyobb mennyisegu ellenseges szo
olvasdsa azt eredmenyezte, hogy a
szemelyek ellen segesebbnek es kevesbe
kellemesnek lattak a celszemelyt
(Smiles Wyer 1979, 1. kiserlet, azon-
nali feltetel)
tozoknak a meghatarozasa, amelyeket nem hagy-
hatunk figyelmen kiviil, ha a szemelyiseg atfogo
kognitiv perspektivajat akarjuk felmutatni.
Kognitiv szemelyvaltozok
Erre vonatkozo elmeleti megallapitasokat Walter
Mischel (1973) fogalmazott meg nemregiben. Ta-
lan Mischel gyakorolta a legnagyobb hatast a sze-
melyiseg mai kognitiv nezopontjanak kialakulasa-
ra. Mint tobb mas elmeletalkoto, akik kognitiv
nezopontbol szemleltek a szemelyiseget, kezdet-
ben Mischel is a kognitiv-szocialis tanuldselmeletek
nezopontjaval azonosult. Az 1973-ban megfogal-
mazott elmeleti megallapitasai valojaban atmene-
tet kepeznek Mischel mint tanulasteoretikus es
Mischel mint kognitiv elmeletalkoto kozdtt (lasd
meg a 16.4. keretes szoveget).
Mischel szerint a szemelyiseg megfelelo elmele-
tehez a kognitiv valtozok ot osztalyat kell figyelem-
be venni. E valtozok a szemelyiseg reszet kepezik,
es az egesz elet soran szerzett tapasztalatok (tehat
tanulas) reven alakulnak ki. E kriteriumokat szem
elott tartva hatarozta meg „a szemelyiseg kognitiv-
szocialis tanulasi valtozoit”. Szandekai szerint e val-
tozok vennek at a vonasok helyet az emberi viselke-
des magyarazataban (lasd meg Mischel 1990).
E valtozok egyik csoportjat alkotjak a szemely
kompetenciai. Az emberek eletiik soran informaciot
szereznek a szocialis es fizikai vilagrol. Keszsegeket
es problemamegoldasi strategiakat fejlesztenek ki,
melyek a vilag elemzesenek eszkozeit kepviselik. A
kompetencia nem azonos a dolgokrol valo statikus
tudassal, sokkal inkabb aktiv folyamat, melynek
celja a mindenkori szituacio befolyasolasa. Persze
mindenkinek mas es mas kompetenciai vannak, es
minden egyes teriileten egyeni kiilonbsegek talal-
hatok a meglevo kompetencia fokaban. Ugyancsak
kiilonbsegek vannak abban is, hogy milyen helyze-
tek hivjak elo a kompetenciakat.
Mischel a valtozok masodik osztalyat kodolasi
strategidknak es szemelyes konstnikcidknak nevezte. Ez
a csoport azt foglalja magaban, amire Kelly utalt,
amikor a vilag mindenki altal letrehozott egyedi
ertelmezeserol irt. A semak okozta hatasok is ide
tartoznak. Mindenki az eppen alkalmazott semak
fiiggvenyeben kozeliti meg tapasztalatait, foglalko-
zik veliik, ertelmezi es kategorizalja azokat. A sze-
mely reakciojat nem az objektiv koriilmenyek ha-
tarozzak meg, hanem az, hogy 6 maga hogyan
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek * 453
ertehnezi a helyzetet. Ket ember azert reagal
kulonbozokeppen ugyanarra a helyzetre, mert ket-
fele, egymastol eltero elmenyhatter all mogottiik
(lasd meg a 16.5. keretes szoveget). Az elmtilt 15 ev
soran vegzett kognitiv nezopontu szemelyisegkuta-
tas nagy resze ezzel a valtozoosztallyal kapcsolatos.
A kompetenciak es a kodolasi strategiakjellemzoek
a szemely kepessegeire es vilaglatasara. Ahhoz azon-
ban, hogy bejosoljuk, mit fog tmylegesm tenni ebben a
vilagban, egy sor mas dolgot is ismemiink kell. Eloszor
is ismemiink kell a szemely elvamsait. Ez a Mischel altal
targyalt valtozok harmadik osztalya. Mifele elvarasok-
kal szamol a szemelyiseg kognitiv nezopontja? Mischel
ketfelet emelt ki. Az inger-kovetkezmeny elvaras annak
elovetelezese, hogy valamely esemenyt milyen masik
esemeny fog kovetni. A szirena hangjat tobbnyire a
szirenazo auto latvanya koveti. A kiilonfele dolgok
egymas utani bekovetkezesenek elvarasa biztositja az
ehneny folyamatossagat, es mint ilyen, minden forga-
tokdnyvben donto szerepet jatszik.
A masodik elvarasfajta, amire Mischel figyelmet
fordit, a viselkedes—kdvetkezmeny elvaras — arra vonat-
kozo ismeret, hogy bizonyos viselkedesek jellegze-
tesen milyen eredmennyel jarnak. Ezek a szabalyok
- melyek tehat arra vonatkoznak, hogy a cselekves
milyen hatasokat valt ki a ki'ilvilagban - nagyon
hasonlitanak Bandura szocialis-kognitiv tanulasel-
meletenek kovetkezmeny elvarasaihoz (lasd a 13.
fejezetet). Ha a szemely altal ismert szabalyok jol
illeszkednek a valosaghoz, akkor a szemely cselek-
vesei hatekonyak lesznek. Ha viszont a szemely
olyan viselkedes-kovetkezmeny elvarasokat sajati-
tott el, melyek nem illeszkednek a valosaghoz, ak-
kor a szemely kevesbe lesz hatekony.
A cselekvesek es azok kovetkezmenyeivel kap-
csolatos elvarasok ismerete kozelebb visz annak
megertesehez, hogyan fog viselkedni a szemely. Az
emberek viselkedese nem veletlenszeru: olyan dol-
gokat tesziink, amelyekrol azt gondoljuk, hogy a
kivant eredmenyhez vezetnek. De mifele ered-
menyrol van itt sz6? Olyanrol, amit a szemely akar,
amit kivanatosnak vel. A kirakos jatek negyedik
16.5. A kognitiv strategiak szerepe a vagyak kielegitesenekjseslelteteseben
Szamos korabbi fejezetben targyaltuk a vagykielegites kcs-
leltetesenek emberi kepesseget, vagyis azt, hogy kepesek
vagyunk vami valamire, ami jo nektink. A pszichoanaliti-
kus megkozelites szerint (8. fejezet) ezt a feladatot az en
vegzi: feken tartja az osztonent, amig el nem jon az ido a
vagyak beteljesitesere. Az enpszichologia szerint (10. feje-
zet) az egokontroll es egorugalmassag valtozoi teszik
lehetove az onkorlatozast. A tanulaselmelet nezopontja
(13. fejezet) szerint az, hogy kesleltetiink-e vagy sem, olyan
valtozoktol fiigg, mint a szituacio jutalmazasi strukturaja es
a kiemelkedo modellek viselkedese.
A kognitiv nezopont tovabbi szemponttal janil hozza a
vagykielegites kesleltetesenek megertesehez. Ugy tunik,
hogy a szemely altal alkalmazott mentalis strategiak szinten
donto szerepetjatszanak ebben (Kanfer, Karolyes Newman
1975; Mischel 1974, 1979). Az, hogy mit gondolunk - es
/icgywigondoljukazt-megkonnyithetivagymegnehezithe-
ti a kesleltetes elviseleseL
A korai kutatasok szerint az ovodasok (fzszer olyan
sokaig kepesek vami a vagyott, de nem lathato, mint a
vagyott, de szein elott levo fmomsagra (Mischel es Ebbesen
1970). Masfelol viszont ana is van adat, hogy a kiserleti
szemelyek konnyebbnekitelikakesleltetest akkor, hajelen
van a jutalom kepe (Mischel es Moore 1973). A kesobbi
kutatasok azt mutattak, hogy ezek a hatasok megvaltoz-
tathatok, sot ellentettjiikbe is fordithatok, ha megval-
toztatjuk a gyermekek gondolatait a kivant taigyrol. Az
eteljntalom elfogyasztasanak gondolata peldaul szinte
teljesen lehetedenne teszi a gyerekek szamara a keslel-
tetest (Mischel es Baker 1975). Ha viszont a jutalonmak
azon aspektusairafigyelnek, melyek nincsenek osszefugges-
ben az evessel, akkor a kesleltetes meglehetosen tgyszervive
valik szamukra (lasd meg Kanfer es mtsai 1975; Moore,
Mischel es Zeiss 1976; Toner es Smith 1977).
A kutatasok az onszabalyozo strategiak temieszetes
kialakulasi rendjere utalnak (Mischel 1979). Eloszor a
jutalom legvonzobb tulajdonsagait veszi eszre a gyerek
(peldaul az etel izet) - ez a strategia egyaltalan nem
hatekony (Yates es Mischel 1979). Kesobb kognitiv
strategiakat alakit ki, melyekkel tavol tartja tudatatol a
fogyasztasra vonatkozo gondolatokat. Ennek eredme-
nye a fokozott onmegtartoztatas. Amint arra Mischel ra-
mutat (1990), nem az a fontos, ami a gyerek elott van,
hanem az, ami a fejeben van. Ez a kutatas tehat egyfelol
alatamasztja Mischel egyik fo elmeleti allitasat, masfelol
pedig az egesz fejezet alapgondolatat igazolja: a men-
talis strategiak kiemelt szerepet a viselkedes befolyaso-
lasaban.
454 • Nyol.cad.ik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
16.4. Az elmeletalkoto es az elmelet: Mischel es mesterei
A legnagyobb tanitok gyakran nagyon
szeles ertelemben, de fmoman befolya-
soljak tanitvanyaikaL Legtobbszor alta-
lanos keszsegeket vagy latasmodot ad-
nak at nekik, amit aztan azok kesobb fel
is hasznalnak a sajat maguk valasztotta
kutatasi teriileten. Szinten gyakori,
hogy a tanitvanyok idolegesen atveszik
mestenik fogalomrendszeret, de az sem
ritka, hogy nehany ev miiltan, ijj elkep-
zelesek felbukkanasaval megvaltoztatjak nezeteiket. A
mester hatasa azonban olykor mely nyomot hagy a
tanitvany gondolkodasmodjan, ami aztan hosszii ideig
erzodik is munkassagaban. Ugy tunik, Walter Mischel
palyaja is igy alakult.
Mischel 1930-ban sztiletett Becsben, es nem messze
lakott Sigmund Freud hazatol. Amikor Mischel 9 eves
volt, csaladja a nacizmus elol New Yorkba menekiilt.
Ott is nott fel, majd szocialis munkaskent helyezkedett
el, es kezdetben Freud szemelyisegelineletet tette ma-
gaeva. A pszichoanalizis iranti lelkese-
dese azonban jelentos mertekben
alabbhagyott, amikor megprobalta an-
nak elveit a New York-i Lower East Side
fiatalkoni btinozoivel vegzett munkaja
soran alkalmazni.
Az eloirt feladatkent elvegzett szoci-
alis munka utan Mischel nekifogott ta-
nulmanyai befejezesenek. Az Ohio Alla-
mi Egyetemen ket pszichologus hatott ra
donto mertekben, akiknek a neve ekkor mar ismert
volt a szemelyisegpszichologusok koreben: George
Kelly es Julian Rotter. Kelly (lasd a 15. fejezetet) a
szemelyes konstruktumok szerepet hangsiilyozta a szo-
cialis es fizikai vilag megerteseben. Rotter (lasd a 13.
fejezetet) azzal a kerdessel foglalkozott, hogy mennyi-
ben befolyasoljak a szemely elvarasai viselkedese alaku-
lasat Mind Kelly, mind Rotter szkeptikusak voltak a
szemelyiseg tisztan diszpozicionalis megkozeliteset
illetoen.
darabja Mischel szerint annak ismerete, hogy a
szemely milyen eredmenyt akar elerni, vagyis mi
szamara a szubjektw ertek. Ezek azok az osztonzok
(incentivek), amelyek mozgasba hozzak a sze-
melyt, amelyek arra motivaljak, hogy alkalmazza a
viselkedes kovetkezmenyeirol szolo ismereteit. Ha
az elerheto eredmeny nem erdekes a szamimkra,
akkor ez a tudasunk felhasznalatlanul fog heverni.
A Mischel altal targyalt kognitiv szemclyt altozok
otodik es egyben utolso osztalyat az bnszabalyow rend-
szerek es tervek kepezik. Celokat fogalmazunk meg,
terveket keszitimk, es egy sor olyan dolgot muvelimk,
ami ahhoz sziikseges, hogy terveink cselekveseink
reven megvalosuljanak. A folyamatok e kategoriaja
nagy utat jart be. Attol fogva, hogy Mischel fdvazolt a
a kognitiv szemelyvaltozok ot kategoriajat, ez az utol-
so kategoria mintegy sajat eletet kezdettelni. Reszben
ez az oka annak, hogy az onszabalyozo folyamatok-
rol kiemelten, a 17. fejezetben fogunk beszelni.
Szocialis intelligencia
Nancy Cantor es John Kihlstrom (1987; lasd meg
Cantor 1990) fogalmazta meg azt az ujabb, kognitiv
szemleletfi elmeletet, amely elsosorban a Mischel-fe-
le kognitiv valtozok elso harom osztalyara vonatko-
zik (1973). Cantor es Kihlstrom a szocialis intelli-
gencia kifejezest hasznalja azoknak a kepessegek-
nek, keszsegeknek es ismereteknek a leirasara,
amelyeket a szocialis tapasztalatokra alkalmazunk.
Mischelhez hasonlban Cantor es Kihlstrom is arra
helyezi a hangsiilyt, hogy a kiilonfele szocialis hely-
zetekbe a kompetenciak es konstrukciok egyedi
mintazataval lepiink.
Cantor es Kihlstrom is amellett ervel, hogy az
emberi tapasztalatok nagy resze felfoghato prob-
lemamegoldaskent. Ertelmezniink kell azokat a
helyzeteket, amelyekben reszt vesziink, es strate-
giakkal kell rendelkezniink e helyzetek kezelese-
re. Kepzeljiik el peldaul, hogy valaki az elso vizs-
gajan rossz osztalyzatot кар. Mi ajelentese ennek
az osztalyzatnak? Azt jelenti-e, hogy az illeto buta
vagy nem elegge felkesziilt, esetleg a tanar pikkel
ra? Vajon fenyegeto, vagy csak kellemetlen el-
inenyt jelent-e, avagy kihivaskent kell-e ertelmez-
ni? Mi a teendo? Kemenyebben kell-e tanulni,
vagy talan mas inodszerre kellene atvaltani? Se-
gitseget kellene-e kerni a tanartol vagy valaki
mastol a csoportban? Esetleg jobb lenne elhagy-
ni a kurzust?
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 455
Bar Mischel eletmuve mindharom temakdrt fel-
olelte, mindegyiket sajat kepere formalta. A 4. fejezet-
ben mar emlitettiik peldaul azt az oriasi vitat a szeme-
lyisegpszichologian beliil, amit Mischel (1968) a
kovetkezo kerdes kapcsan robbantott ki: Vajon a visel-
kedes helyzetiol helyzetre mutatott allandosaga eleg
stabil-e ahhoz, hogy a diszpoziciokkal kapcsolatos
velekedes tovabbra is ervenyben maradhasson?
Mischel palyajanak jelentos reszet a kognitiv-szocia-
lis tanulasi perspektiva problemainak szentelte. be-
leertve a kiilonfele elvarasok szerepet is. Az ehniilt
masfel evtized soran felfogasa egyre kozelebb kertih
a kognitiv szemlelethez. Amint azt a fejezet elejen
megjegyezttik, a szemelyiseg mai kognitiv megkozelite-
senek gyokerei Kelly goudolatai mellett szamos egyeb
hatasra vezethetok vissza. Persze a inai kognitiv
nezopont kialakulasanak egyik oka ketsegteleniil az a
hatas, amit Kelly, a mester gyakorolt a fiatal Walter
Mischelre.
Cantor es Kihlstrom szerint egyenileg kimun-
kalt szocialis intelligenciankat hasznaljuk arra,
hogy tuljussunk a problema fenti szakaszain es
megtalaljuk a megoklast. Mindenki kisse eltero
tudasbazist hasznal tapasztalatai ertelmezesere, es
mindenki kisse mas alaprol valaszol rajttk. Cantor
es Kihlstrom azt htizzak ala, hog}’ ket ember visel-
kedese neha azert kiilonbozik olyan radikalisan,
mert az eltero szocialis tudasuk miatt elteroen er-
telmezik a kiilonfele helyzeteket.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A kognitiv nezd'pontu szemelyisegmeres a mentalis
strukturak felmereset jelenti. Kozelebbrol azt a fo-
lyamatot ertjtik ezalatt, melynek soran felterkepez-
zfik, hogyan fogjak fel az emberek dnmagukat es
elettapasztalataikat, es hogyan szervezik meg es
hasznaljak ezt a tudast.
Az utobbi idoben kezdtek probalgatni azokat a
modszereket, melyekkel ezt a valosagrol kialakitott
mentalis kepet vizsgalni lehet (lasd peldaul Merluzzi,
Glass es Genest 1981). Az ugynevezett kognitiv meresi
eljarasok az inter jiitol es onjellemzo skalaktol a hangos
gondolkodas lejegyzeseig terjednek. Ez utobbi soran a
szemely mindent kimond, ami eszebe jut, mikozben
megadott tevekenyseget folytat; mas valtozataiban
„mintakat vesznek” gondolataibol (amely ugyan nem
olyan folytonos, mint a hangos gondolkodasi helyzet,
de hasonlo tipusii adatot nyiijt); vagy retrospektiv gon-
dolatlistat keszitenek (ami szinten hasonlo adatot
eredmenyez, de itt idoben vissza kell gondolni az ese-
menyre, s nem menet kozben kell beszamolni rola).
Neha tisztan emlekezetbol kell rekonstrualni a korabbi
gondolatokat, maskor viszont segitenek ebben a
miiltbeli viselkedes videofelvetelei.
A kognitiv szempontii szemelyisegmzs-
galatban neha azzal segitik elo gondo-
latai felidezeset, hogy a szemely tneg-
nezheti sajat korabbi viselhedesenek vi-
deofelvetelet
456 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
16.2. tAblazat
A mely es kellemes bevonodas pozitiv erzese a legkulimfelebb tevekenysegekhez kbtodhet. A szemelyek ilyen erzelmeket kifejezo
lendsokat kaptak, is meg kellett jelolniilk azt a kcmtextust, amelyben nekik maguknak valaha is az eletUk soran hasonlo
elmenyben volt reszHk (Csikszentmihalyi — 1982 — nyoman)
Megnevezett tevekenyseg
31
22
18
16
13
A megjeldlo
szemelyek %-a
Munkatevekenyseg (clolgozni, kihivast jelento problemakkal foglalkozni a munka soran)
Hobbi es otthoni tevekenyseg (fozes, enekles, fotozas, varras stb.)
Sport es szabadten tevekenysegek (golf, tanc, uszas stb.)
Taisas tevekenysegek (hazastarssal vagy gyerekekkel toltott ido, tarsas osszejovetelek, nyaralas)
Passziv befogado tevekenysegek (zenehallgatas, olvasas, tv-nezes)
Ezeket a modszereket a tapasztalatok es elme-
nyek szeles skalajan alkahnaztak. Kognitiv meresi
eljarasokkal vizsgaljak a szorongas es depresszio
elmenyet, de az indulatkontroll es fajdalomtiires
kognitiv folyamatait is. Olyan cselekvesi tendenci-
ak felmeresere is hasznaljak oket, mint peldanl a
tiilzott taplalkozas vagy dohanyzas, szexualis devi-
anciak vagy akar az elsportolok teljesitmenye
(Merluzzi es mtsai 1981).
Hangos gondolkodas
es gondolatmintak gyujtese
Az, hogy mikor melyik modszert alkalmazzuk, gyak-
ran attol fiigg, milyen tipusii kognitiv esemenyt sze-
retnenk vizsgalni. A hangos gondolkodas! i nodszerek
peldaul elsosorban akkor elonyosek, amikor proble-
mamegoldas kozben vagy mas, valamilyen strategist
mozgosito helyzetben akarjuk vizsgalni a megismero
folyamatokat. A kutatas celja egyfelol a problema-
megoldas egyes szakaszaiban megjeleno gondolatok
tanulmanyozasa, masfelol pedig a kiilonfele strategi-
ak hatekonysagi fokanak megallapitasa.
A gondolatokbol valo mintavetel celja egeszen
mas. Ennek soran arra kerik a szemelyeket, hogy az
idorol idore megszolalo (gyakran csipogo) jelzesre
szamoljanak be arrol, amit eppen csinalnak es ami-
re eppen gondolnak (peldaul Csikszentmihalyi
1978, 1982, 1990; Foulkes es Heisher 1975;
Hormuth 1990; Hurlburt 1979; Klinger 1977). Ez
az eljaras nem egyetlen konkret feladatra koncent-
ral, hanem a termeszetesen elofordulo esemenyek-
bol vesz mintat es rogziti az azokat kisero gondola-
tokat es erzelmeket. Az eredmeny arrol nyiijt vila-
gosabb kepet, hogyan elik at a szemelyek azokat a
torteneseket, amelyeknek reszesei.
Csikszentmihalyi es munkatarsai ezzel a m6d-
szerrel rengeteg ehneny menten vizsgaltak a meg-
ismeres kiilonfele vetiileteit (Csikszentmihalyi es
Csikszentmihalyi 1988). A felszerelt csipogok rend-
szertelen idokozokben szolalnak meg, mire a kiser-
leti szemelyek beszamolnak arrol, hogy mit tesz-
nek, gondolnak es ereznek. Ennek a kutatasi mod-
szernek nem egy erdekes eredmeny koszonheto. A
pozitiv erzelmek altalaban az onkent vallalt es nem
a kotelessegbol vegzett tevekenysegekhez kotodnek.
Az elegedettseg, a szabadsag, az eberseg es a kreati-
vitas pozitiv erzelmei szinten olyan tevekenysegek
kiseroi, melyekben a szemely figyehne kizarolag a
cselekvesre osszpontosul, vagy ahol a figyelem nem
oszlik meg tobb kiilonbozo dolog kozott (Csik-
szentmihalyi 1978). Erdekes, hogy a munkaba merii-
lessel jaro pozitiv erzelmek nemcsak a ra kovetkezo
pihcncskor, hanem nagy valoszinuseggel munka koz-
ben isjelentkeznek (lasd a 16.2. tablazatot).
Esemenykovetes
Egy masik meresi eljaras, az ugynevezett esemeny-
kovetes (self-monitoring) soran nem mindent rog-
zitiink, ami adott idoszakaszban tortenik veliink,
hanem csak az esemenyek egyes tipusainak megfelelo
eseteket (Ewart 1978; Mahoney 1977; Nelson 1977).
Az esemenykovetes valamely konkret viselkedes
vagy erzelem elofordulasanak es az ezekkel egyiitt
jaro tortenesekre vonatkozo informaciok feljegyze-
16. Jelenkon kognitiv elkepzelesek
457
sebol all (peldaul, hany orakor tortent az esemeny,
egyediil voltam-e vagy masokkal, milyen volt a szi-
tnacio, miket gondoltam es hogyan ereztem koz-
ben). Ez hozzajarulhat a problematikus viselkedes
es erzelem kontextusaban talalhato szabalyossag
felismeresehez. Jobban atlathatjuk peldaul, me-
lyek az automatikusan hasznalt semaink.
Ez a modszer annak feltarasahoz is hozzasegit,
hogy niilyen helyzetekben szorongunk, vagyunk
depressziosak, esetleg diihosek. Arra is ravezethet
benniinket, hogy mikor es hoi viselkediink ugy,
hogy abbol kesobb problemank szarmazhat - ilyen
peldaul a tiileves, a dohanyzas, az ivas (peldaul
Marlatt es Gordon 1979). Feltetelezheto, hogy a
cselekveseket es erzehneket gyakran olyan automa-
tikus szituacios tenyezok alakitjak, melyekre a sze-
mely nem kiildnosebben figyel oda. Ha rendszeres
feljegyzes all rendelkezesere, akkor kepes lesz azo-
nositani e jelzeseket. Tovabba egyre konnyebb lesz
ezeknek a jelzeseknek az azonositasa, amint azok
idovel iijra es iijra megjelennek. Ez viszont megkonnyi-
ti a problematikus viselkedes vagy erzelem automa-
tikus megjelenesenek leallftasat. Vagyis ha egyszer
rajoviink, hogy mi az, amit csinalunk, akkor
konnyebben megalljuk, hogy ne csinaljuk tobbe.
A kognitiv meresi eljarasok tehat annak feklerite-
schcz jarulhatnak hozza, hogy mi megy vegbe az
emberek fejeben a kiilonbozo helyzetekben. Persze
ezek sem tokeletesek. Az ilyen modszerekkel kesziilt
beszamolok gyakran toredekesek es nyelvezetiik ne-
ha tulontiil szemelyes jellegu. Ezek a tenyezok meg-
nehezitik az ertelmezest, valamint a kiilonbozo sze-
melyek beszamoloinak osszehasonlitasat.
Ami e megkozelites erosseget jelenti, egyben
korlatozza is alkalmazhatosagi koret. Arrol van sz6,
hogy a beszamolok mindig a szemely egyedi
nezopontjat kepvisclik. Szamos okbol sokszor csak
egy reszet mondjuk el annak, amit gondolunk, igy
egyaltalan nem biztos, hogy a valoban fontos dol-
gokrol szamohink be. Masfelol viszont a beszamo-
lok idonkent olyan osszefiiggesekre is ravilagithat-
nak a valtozok kozott, amelyeket a szemelyek ma-
guk nem emlitenek: Olykor olyan strategist alkal-
mazunk (peldaul elkcriilcst) az esemenyek vala-
mely osztalya eseten (peldaul szemelykozi konflik-
tusokban), aminek nem vagyunk teljesen tudata-
ban. A beszamolokbol viszont annak ellenere ki-
bonthatok ezek a strategiak, hogy azok kozvetleniil
nem szerepelnek a feljegyzesekben.
A diagnosztikus kategoriak mint
prototfpusok
A kognitiv szempontii vizsgalat utolso jellegzetesse-
ge jelentosen elter az eddig mondottaktol. Ez nem
is annyira magara a modszerre vonatkozik, mint
inkabb a meres vegeredmenyere. Konkretan arrol
van sz6, hogy a klinikai pszichologusok hogyan
szervezik a viselkedeszavarokkal kapcsolatos isme-
reteiket.
A pszichologiai problemakkal kiiszkbdo embe-
rek nem alkotnak egyseges csoportot, tiineteik
alapjan kiilonfele diagnosztikus kategoriakba so-
rolhatok. A lelki egeszseggel foglalkozo szakembe-
rek evtizedek ota probalnak elkiildiriteni ilyen le-
iro kategoriakat. Regebben meghatarozd jegyek
alapjan irtak le a kategoriakat. Ha a szemely ren-
delkezett valamely tiinetcsoport minden jegyevel,
akkor az adott diagnosztikus kategoriaba soroltak.
Ha valamelyik tiinet hianyzott, akkor mar nem
tartozhatott oda. Ujabban felvetettek, hogy ez a
strategia fclrcvezcto, es ideje lenne masikkal fel-
valtani.
Az alternativat a kategoriak termeszetenek uj
felfogasa jelenti. E nezopont szerint a kategoriak-
nak nines egyertelmii, explicit meghatarozasa, a
hozzajuk tartozo sajatossagok csoportjai formatian
halmazt alkotnak. E sajatossagok gyakran, de nem
mindig jellemzok a kategoria tagjatra. A diagnosz-
tikus kategoria ugyanigy lehet a sajatossagok olyan
gyujtemenye, melyek gyakran, de nem egyetemes ei-
vennyelfordulnak elo akategoriatagjainal (Cantor,
Smith, French es Mezzich 1980).
E felfogasnak jelentos kovetkezmenyei van-
nak a diagnosztikus besorolast illetoen. A hagyo-
manyos szemleletu pszichologus vonakodik a be-
sorolastol, amikor a paciens altalaban ugyan be-
leillik a kategoriaba, de hianyzik valamelyik
ismertetojegye. Az ujabb strategist alkalmazo
pszichologus azonban ilyen esetekben mar sok-
kal inkabb hajlamos a besorolasra. Az uj strategia
szerint a diagnosztikus osztalyhoz valo illeszke-
dcs fokat a kategoriaba illo jegyek ar any a hataroz-
za meg, ami talan azzal sulyozhato, hogy adott
jegy milyen gyakori vagy altalanos az adott osz-
talyban. Ez a megkozelites azt az elkepzelest kep-
viseli, miszerint a diagnozis inkabb valosziniisegi
alapu, s nem egzakt alapon vegezheto (Cantor es
mtsai 1980).
458 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Akarcsak az egesz fejezetben, a kognitiv struktiirak-
ra helyezetl hangsilly a pszichologiai zavarok ter-
meszetenek ertelmezeseben es terapias kezelesi
lehetosegeinek targyalasakor is erezheto lesz.
Az informaciofeldolgozas
hianyossagai
A kognitiv megkozelitesbol kovetkezik az a
meggyozodes, hogy bizonyos viselkedeszavarok az
alapveto kognitiv vagy emlekezeti funkciok zavara-
ra vezethetok vissza: peldaul a figyelein vagy a ko-
dolando informacio kivalasztasanak problemaira.
Azt talaltak peldaul, hogy skizofren szemelyeknek
tobb idore van sziiksegiik kiilonfele ingerek, pelda-
ul betfik felismeresehez (Miller, Saccuzzo es Braff
1979; Steronko es Woods 1978). Nem vilagos, hogy
ez a feldolgozas melyebb szintjen vagy csak az esz-
leles szintjen jelentkezo zavart jelzi-e. Ez az eszlelesi
zavar azonban mar omnagaban is megmagyaraz-
hatna nehany olyan nehezseget, amivel skizofren
szemelyek a mindennapos elethelyzeteikben szem-
bekeriilnek.
A viselkedeszavarok masik kognitiv ertelmezese
abbol az egyszeru felismeresbol fakad, hogy a fi-
gyelmi kapacitasnak korlatai vannak. Ha tul sok
olyan figyelmi feldolgozast igenylo dologgal foglal-
kozunk, melyek irrelevansak az eppen elvegzendo
feladat szempontjabol, akkor kisebb hatekonysag-
gal tudunk dolgozni. A rendelkezesre allo memo-
ria korlatai szinten lassitjak a tanulast. A szorongas
peldaul azert csokkentheti az informaciofeldolgo-
zas hatekonysagat, mert a figyelmi kapacitas nagy
reszet maga a szorongas koti le (V. Hamilton 1983;
Newman es mtsai 1993; Sorg es Whitney 1992).
Ennelfogva a feladathelyzetben vagy szocialis hely-
zetben szorongasra hajlamos szemelyek altalaban
kevesbe hatekonyak, amikor szorongasuk fokozo-
dik. A depresszidval egyiitt jaro sajatos deficitek
ertelmezesekor szinten a inunkamemoria tiilter-
heltsegere gyanakodnak a kutatok (Conway es
Giannopoulos 1993; Kuhl es Helle 1986).
Ide kapcsolodik az az elkepzeles is, amely sze-
rint az emberek neha nem eleg hatekonyan hasz-
naljak ki figyelmi kapacitasukat. Wine (1982) pel-
daul felvetette, hogy a vizsgahelyzetben szorongo
szemelyek ahelyett, hogy a feladatra koncentralna-
nak, a helyzet lenyegtelen reszleteire osszpontosit-
jak figyelmiiket - peldaul dnmagukkal vannak el-
foglalva. Mivel nem a helyzet megfelelo aspektusa-
ira figyelnek, gyengen teljesitenek.
Az is felmeriilt, hogy bizonyos informaciofel-
dolgozasi stilusok is alkalmazkodasi problemakhoz
vezethetnek szocialis helyzetekben (Crick es Dodge
1994). Erre pelda, hogy a szelsosegesen agressziv
gyerekek mas gyerekekhez kepest kevesbe figyel-
nek a tarsaik szandekaira utalo informaciokra
(Dodge 1986; Dodge es Crick 1990). Ennek az
informacionak a figyelmen kiviil hagyasa ahhoz
vezet, hogy az ilyen gyerekek hibasan kovetkeztet-
nek tarsaik celjaira, es ezert tiil gyakran reagalnak
agresszioval masok megnyilvanulasaira. Valoszinu-
leg ugyanez ervenyes az eroszakos felnottekre is
(Holtzworth-Munroe 1992).
Miert nem hasznaljuk ki eleg hatekonyan emle-
kezeti kapacitasunkat? Talan eppen a semaink mi-
att. Emlekezziink vissza, a semak egyik hatasa, hogy
behataroljak, hoi keressiik az informaciot az uj
esemenyekben. Mivel a keresest a sema vezerli,
ezert teves semak alkalmazasa ohatatlanul teves
informaciohoz, s ennek nyoman teves kovetkezte-
tesekhez es teves valaszokhoz vezet.
Depressziv ensemak
Ez a gondolat a kognitiv felfogas szelesebb korii
felhasznalasi modjat sugallja. Sok viselkedeszavar
szarmazik olyan semak kialakulasabol, amelyek igy
vagy iigy zavarjak a hatekony miikodest.
Tobbfele szemelyisegproblemat, elsosorban a
depressziot probaltak ilyen modon magyarazni.
Szamos kutato iigy veli, hogy az emberek sokszor
hamis vagy torzitott fogalmakat, feltetelezeseket
alakitanak ki a vilagrol. E fogalmak kesobb negativ
kovetkezmenyekkel jarnak a szemelyre nezve (pel-
daul Beck 1972, 1976; Ellis 1962, 1987; Meichen-
baum 1977). Aaron T. Beck (1972, 1976; Beck,
Rush, Shaw es Emery 1979) egyike azoknak a
szerzoknek, akik szerint a depressziot es a tobbi
emocionalis problemat nagyreszt kognitiv torzita-
sok hozzak letre. A depresszios szemelyek tulajdon-
keppen hamis semakban ertelmezik az esemenye-
ket, es tevesen itelik meg azok kovetkezmenyeit.
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 459
Till nagy mertekben tamaszkodnak negativ elo-
iteleteikre (semaikra), es nem vesznek tudomast a
komyezetiikben elerheto egyeb informaciokrol
(bar lasd 16.6. keretes szoveget).
Beck iigy latja, hogy ezek a torz semak mar a
legkisebb kornyezeti kihivasra is akaratlannl inuko-
desbe lepnek es olyan gondolataramlast liivnak
eld, amit 6 automatikus gondolatoknak nevezett el.
Ezek az automatikus gondolatok (peldaul „Nem
vagyok kepes erre”; „Minek gyotorjem magam?”;
„Ugyis minden rosszul siil el! ”) befolyast gyakorol-
nak a bekovetkezo erzelmekre es viselkedesre. E
mintazat tovabb is terjed (talan a tovabbterjedo
aktivacion keresztiil), hiszen a negativ erzelmek
tovabbi negativ semak mozgositasahoz vezetnek,
melyek viszont iijabb negativ erzelmeket keltenek
(vo. Nolen-Hoeksema es mtsai 1993; Wenzlaff,
Wegner es Roper 1988). Van nemi bizonyitek arra
is, hogy a stressz elvarasa valoszfnusiti a stresszreak-
ciok megjeleneset (Kirsch 1990; Kirsch, Mearns es
Catanzaro 1990).
A depressziora vagy szorongasra hajlamos sze-
melyek till nagy mertekben tamaszkodnak az em-
lekezetben tarolt informaciora es alabecsiilik a je-
len helyzet valosagat. A gone! az, hogy az ilyen
embereknek az ensemai is negativabbak, mint a
nem depresszios vagy nem szorongo szemelyeke
(Kuiper es Derry 1981; lasd Segal - 1988 - atfogo
ismerteteset es kritikajat). Amikor az amiigy is
problemakkal ktiszkodo szemelyek mukodesbe
hozzak ezeket a semakat, akkor termeszetes, hogy
kedvezotlen kimenetelre fognak szamitani. Nem
nyitottak a szituacio minden inozzanatara, ehelyett
a tortenesek legrosszabb elemeire hangolodnak ra
es azokat kodoljak (Gotlib 1983).
Beck a kognitiv triasz kifejezest hasznalja az elet
harom fontos teriiletevel, az ennel, a vilaggal es a
jovovel kapcsolatos negativ gondolatok mintazata-
nak leirasara. Ugy veli, hogy a depresszidsok sza-
mos egyeb torzitassal is elnek. A depresszios szeme-
lyek peldaul hajlanak arra, hogy egyetlen
kedvezotlen kimenetelbol kiindulva - tiilzott
generalizacio reven - dnertekelesiik egeszet lassak
negativan (Carver es Ganellen 1983; Carver, La
Voie, Kuhl es Ganellen 1988). Tovabba hajlamosak
onkenyes kovetkeztetesek levonasara is, s ezzel olyan
torteneseket zarnak le negativan, melyek ezt nem
indokolnak (Cook es Peterson 1986). A depresszi-
os es szorongo szemelyek fogekonyak a katasztro-
fakra, es minden problema legrosszabb kimenete-
let varjak el. A negativ kimenetelt allando, tartos
allapotnak ertelmezik (Abramson es mtsai 1978;
Abramson, Metalsky es Alloy 1989). E torzitasok
eredmenye a esokkentertekuseg es a kilatastalan
remenytelenseg erzese (Haaga, Dyck es Ernst
1991).
Kognitiv terapiak
Beck szerint a terapia lenyege a hamis semaktol
valo elszakadas es iij semak kiepitese. Meg kell
tanulni felismerni az automatikus onbecsapasi me-
chanizmusainkat es meg kell tanulni mas modon
„beszelgetni” dnmagunkkal - e folyamatot gyakran
kognitiv keretek atstrukturalasanak vagy atforma-
lasanak nevezziik. Helyesebb, ha inkabb az adott
helyzet altal nyiijtott informaciokra osszpontosi-
tunk, ininthogy sajat prekoncepcidinkra tamasz-
kodjunk az esemenyek elore jelzcscbcn. Maskep-
pen fogalmazva, kontrollaltabbnak es kevesbe auto-
matikusnak kellene lenniink az esemenyek feldol-
gozasaban (vo. Barber es DeRubeis 1989; Kanfer es
Busemeyer 1982).
Tagan ertelmezve azokat az eljarasokat nevez-
ziik kognitiv terapiaknak, melyek soran megvaltoz-
tatjuk a teves semakat es az azokbol adodo kovet-
kezmenyeket (Beck 1976, 1991; Beck es mtsai
1979). A kognitiv terapia szamos kiilonbozo mod-
szert foglal magaban. Az egyikben peldaul arra
biztatjuk a szemelyt, hogy hajtson vegre olyan dol-
gokat, amelyek negativ kimenetelet varja el (indo-
kolatlanul). Ha a viselkedesnek nem lesz negativ
kovetkezmenye, akkor ez arra keszteti a szemelyt,
hogy feliilvizsgalja elvarasait - es talan meg is val-
toztatja azokat.
Altalanosabban fogalmazva arra biztatjak a pa-
cienseket, hogy gondolataikat ellenorzest igenylo
hipoteziseknek es ne bizonyossagoknak tekintsek.
Arra batoritjak oket, hogy ellenorizzek hipotezise-
iket. Ha peldaul meg vagyunk gyozodve arrol, hogy
ha valami kisebb dologban kudarcot vallottunk,
akkor mar semmit sem vagyunk kepesek jol meg-
csinalni, akkor arra biztathatnak benniinket, hogy
kozvetleniil a kudarc utan probaljuk ki dnmagun-
kal valamilyen mas teriileten. Ha attol tartunk,
hogy ha valamit rosszul csinalunk, akkor mindenki
meg fog vetni minket, akkor esetleg azt tana-
csolhatjak nekiink, hogy ezt a feltevesiinket tig}'
460
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
——’----7----------;--------? <
16.6. Elmeleti vita: Valojaban kinek is torz az eszleleSe?
Beck depresszioelmelete azon a feltetelezesen alapul,
hogy a depresszidsok egy sor kiilonfele kognitiv torzf-
tassal elnek. Ugy latja, hogy e torzitasok vezetnek lehan-
goltsaghoz es a depresszio egyeb tiineteihez, peldaul
letargiahoz es csokkent aktivitashoz. Az ujabb kutata-
sok azonban felvetik a kerdest, vajon ki torzit jobban:
a depressziosok vagy az egeszseges szemelyek.
Az ezzel a kerdessel foglalkozo egyik kutatasi prog-
ram kerctcbcn a kiserleti szemelyeknek egy sor felada-
tot adtak (Alloy es Abramson 1979, lasd Alloy es
Abramson - 1988 - bsszefoglalasat). A szemelyek fele-
nel a valaszok es a problema kimenetele osszefiigges-
ben voltak. A szemelyek masik fele nem vagy csak
nagyon keves osszefiiggest tapasztalhatott sajat valasza
es a kimenetel kozott. A merni kivant valtozo a szeme-
lyek becslese volt arrol, hogy valaszaik milyen fokban
befolyasoltak a kimenetelt.
Ezek a vizsgalatok meglepo eredmenyt hoztak. A
kutatok azt talaltak, hogy a depresszios szemelyek
meglehetosen pontosan mertek fel sajat hatasukat, es a
nem depresszios szemelyek voltak a kevesbe pontosak.
Ez utobbiak hajlamosak voltak titlertekelni a kivanatos
kimenetel feletti ellenorzesuk merteket, noha az a
valosagban teljesen veletlenszeruen alakult. Senkit
sem lepett meg, hogy a depresszios csoport eltert a
nem depresszios csoporttol. Inkabb az volt meglepo,
hogy a depressziosok voltak azok, akik lathatoan jobban
merik fel a valosagot.
- if’ 'W X -z ' I
Egy masik hasonlo tipusu vizsgalatban (Lewinsohn,
Mischel, Chaplin es Barton 1980) azt hasonlitottak
ossze, hogyan itelik meg a szemelyek sajat szocialis
kompetenciajukat, illetve masok hogyan itelik meg
oket e tekintetben. A megfigyelok szocialis interakciok
soran figyeltek meg es tobb dimenzio menten ertekel-
tek a szemelyeket, akik onmagukat is ertekeltek. Az
eredmenyek azt mutatjak, hogy a nem depresszios sze-
melyek jobb velemennyel voltak onmagukrol, mint a
depressziosok. A depressziosok tobbe-kevesbe ugyan-
tigy eszleltek onmagukat, mint ahogyan a megfigyelok
lattak oket. Ismet a depresszios csoport bizonyult pon-
tosabb valosagismeronek.
Milyen tanulsagok vonhatok le ezekbol az ered-
menyekbol Beckdepresszioelmelete szempontjabol? A
kerdes megvalaszolasakor nem szabad figyelmen kiviil
hagynunk a tenyt, hogy az elvaras iranyat illetoen min-
den esetben kulimboztek egymastol a depressziosok es a
nem depressziosok. Igy Beck elmelete, miszerint a de-
presszio - a normalpopulaciohaz kepest — torzitassal jar,
tovabbra is ervenyben marad. Megdobbento azonban,
hogy a torzitas nagyobb, es nem kisebb pontossagot
eredmenyez. Ha tehat Beck depresszioelmelete helyt-
allo, akkor azt egy tovabbi feltetelezessel kell kiegeszi-
teniink: megpedig azzal, hogy a nem depresszios sze-
melyek eszleletei irrealisztikusan optimistak. Valoja-
ban jo nehany kutato pontosan erre a megallapitasra
jutott (Taylor es Brown 1988; Weinstein 1989).
ellenorizziik, hogy amikor legkozelebb rosszul csina-
lunk valamit, lehetoleg a baratainkkal vegyiik magun-
kat koriil.
Bizonyitekok tamasztjak ala, hogy mar csekely »va-
losagtesztelesnek” is jelentos a hatasa arra, hogyan
latjak magukat az emberek es hogyan keszitik fel ma-
gukat a soroir kovetkezo esemenyekre. Az egyik vizsga-
latban (Haemmerlie es Montgomery 1984) eros szoci-
alis szorongastol szenvedo szemelyek vettek reszt. A
kezeles abbol allt, hogy beszelgetniiik kellett egy
ellenkezo nemii partnerrel, aki a kovetkezo instrukci-
okat kapta: kezdemenyezzen kiilonfele beszedtema-
kat, hasznalja gyakran a te szemelyes nevmast, es soha
ne legyen visszautasito. Erre a koriilbeltil egyoranyi
„egyoldalii interakciora” ket izben keriilt sor, a ket
alkalom kozott egy het sziinet telt el. Az eredmeny tobb
szorongasos tiinet jelentos merteku csokkenese-
ben volt merheto (16.4. abra).
Akognitiv terapias modszereket neha dnmaguk-
ban, neha pedig egyeb modszerekkel tarsitva alkal-
mazzak (ezt a 13. fejezet targyalja bovebben a kog-
nitiv-viselkedeses terapiak cimszo alatt). A kognitiv
kezelcsi modszerek nem korlatozodnak a depresszi-
ora es szorongasra - olyan problemaknal is haszno-
sak, mint az indulatkontroll (peldaul Deffenbacher
es mtsai 1988), es eltero populaciok eseteben is
alkalmazhatok (Emery, Hollon es Bedrosian 1981;
Turk, Meichenbaiun es Genest 1983). Ezek a mod-
szerek fontos eszkozoket adnak a keziinkbe, ha segite-
ni akarunk az embereknek abban, hogy hatekonyab-
ban ervenyesitsek, „menedzseljek” omnagukat
(Hollon 1984).
16. Jelenkori kognitiv elkepzelesek • 461
16.4. ABRA Szodalisan szorongoferfiak harom kiilonbozo skalan elect pontertekei egy novel eltoltott kellemes, kotetlen. beszelgetes elott
es utan, osszehasonlitva a kontrollcsoport eredmenyeivel, akiknek nem volt riisziik ebben a kellemes elmenyben. A skalak a kbvetkezoket
mertek: (A) altalanos szocialis szorongas az onertekeles alapjan, (B) az aktualis szorongdsos allapot megiteUse (egy vonzo no
jelenleteben), (C) a novel szemben eszlelt tavolsag egy egyuttmukodesifeladat soran, A kellemes tapasztalatok mindharom valtozoban
jobb ertekdest eredmenyezlek (Haemmerlle es Montgomery - 1984 - alapjan)
OSSZEFOGLALAS__________________________
A szemelyiseg kognitiv megkozelitese kapcsolodik:
Kelly elmeletehez a szemelyes konstrukciokrol, a
szemelyiseg szocialis tanulaselmeleti megkozelite-
sehez es a kognitiv pszichologiahoz. A kognitiv
nezopont kozponti kerdese az infonnacio megli-
gyelesere, feldolgozasara, kodolasara, tarolasara es
elohivasara iranyul. A tapasztalatok soran kialaku-
16 semak az infonnacio mentalis szervezodesei,
melyek az esemenyek eszlelesere es kategorizala-
sara szolgalnak. Egyesek szerint a semak a proto-
tipusok (legjobb tagok) koriil szervezodnek, ma-
sok viszont azt hangsiilyozzak, hogy a semak defi-
nicidi ehnosodottak, pontatlanok. A semak el6'-
segitik az uj infonnacio kodolasat, informaciot
nyijjtanak az esemenyek kozotti ur betoltesehez,
valamint uj tapasztalatok fele iranyitanak, amennyi-
ben eligazitast adnak, merre keressiink tovabbi
informaciot.
A szocialis viselkedes szempontjabol relevans
ingerek kognitiv feldolgozasat szocialis megisme-
resnek nevezziik. Sematikus reprezeutaciot alaki-
tunk ki az emberekrol, valamint a fizikai es szocialis
kornyezetrol. Ensemat, onreprezentaciot is letre-
hozunk, amely kidolgozottabbnak tunik mas se-
maknal, ennek ellenere valosziniileg a tobbihez
hasonlo elvek alapjan mukodik. A semak hierarchi-
kusan szervezodnek, egyesek tagabb tartomanyii-
ak, mint masok. A liierarchia kozepes szintjenek
hasznalata a legkedveltebb, nyilvan azert, mert ez
a legrugalmasabb.
A semak vagy fogalmakat, vagy esemenyeket
reprezentalnak (a szemantikus, illetve az epizodi-
kus emlekezetben). Az emlekezet minden formaja
sajatos eseteket es altalanositasokat tartalmaz. A
sztereotipikus esemenykategoriakat forgatokony-
veknek nevezziik. Az emlekezet emlitett formai a
deklarativ tudas korebe tartoznak. Az emlekezet
azonban proceduralis tudast is tartalmaz, amely a
deklarativ tudason elvegezheto muveletek utasitas-
keszletevel azonos. Sok kognitiv pszichologus cso-
mopontok vegtelen tomegekent fogja fel az emle-
kezetet, melyek kozott kiilonfele asszociaciok ala-
kulnak ki. Egy ilyen emlekezeti csomopont aktiva-
cioja kivaltja a hozza kapcsolodo tobbi csomopont
reszleges aktivaciojat, s ezaltal az infonnacio
konnyebben hozzaferhetove valik.
A szemelyiseg kognitiv nezopontjanak atfogo
elmeleti megallapitasai a semak, a kodolasi strate-
giak, a szemelyes kompetenciak, az osszefiiggesek-
re vonatkozo elvarasok, az osztonzo (incentiv) er-
tekek, valamint az onszabalyozo rendszerek donto
szerepet hangsiilyozzak. Az a gondolat is kozponti
jelentosegii, hogy a tarsas let allando problema-
megoldasi folyamatot jelent, melynek soran a ta-
pasztalatok utjan szerzett intelligenciankat (keszse-
geinket es ismereteinket) hasznaljuk fel.
462 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
A meres ebben a megkozelitesben a szemely kog-
nitiv tendenciainak es tudattartalmainak a meghata-
rozasatjelenti. A kognitiv meresi modszerek a hangos
gondolkodas, a gondolat-mintavetel es az adott ese-
menykategoriaba tartozo esetek kovetese vagy moni-
torozasa. Ezek az eljarasok vilagosabba teszik, hogy
kiilonfele - elsosorban problematikus - helyzetek-
ben milyen gondolatok jutnak esziinkbe.
A viselkedes zavarai az informaciofeldolgozas
zavaraibol (peldaul kodolasi nehezsegekbol, vagy
a figyelmi kapacitas nem eleg hatekony elosztasa-
bol) is szarmazhatnak. A negativ ensemak kialaku-
lasa is gondot okozhat. A kognitiv felfogas szerint
a depresszio kiilonfele kognitiv torzitasok eredme-
nye, melyek sotetebbnek es kedvezotlenebb kime-
neteliiiiek lattatjak az esemenyeket, mint amilye-
nek azok a valosagban. A kognitiv terapiak reszben
e kognitiv torzitasok felszamolasara es az atelt el-
menyek valosagkozelibb ertelmezesenek kialakita-
sara iranyulnak.
KULCSFOGALMAK________________________________
Alapertelmezes: Valamit igaznak tartani mindad-
dig, amig ki nem deriil az ellenkezoje.
Attribucio: Valamely esemeny okara vagy okaira
torteno kovetkeztetes.
Automatikus gondolatok: Onmagunkkal kapcsola-
tos belso parbeszed, amely gyakran gatolja a
viselkedest.
Csomopont: Az emlekezeti tar informaciohordozo
teriilete.
Deklarativ tudas: A szemantikus es az epizodikus
memoria.
Elmosodo vagy eletlen halmaz: Olyan tulajdonsa-
gokkal definialt kategoria, mely nem feltetle-
niil sziikseges vagy elengedhetetlen a katego-
riatagsaghoz.
Elofeszites: Az emlekezet valamely elemenek akti-
vacioja a benne tarolt informacion keresztiil.
Enkomplexitas: Az ensema tagoltsaganak es diffe-
rencialtsaganak merteke.
Ensema: Az en sematikus reprezentacioja.
Epizodikus emlekezet: Az esemenyek idorendje
szerint szervezodo emlekezet.
Forgatokonyv: A sztereotipizalt esemenykategoria
lekepezesere szolgalo emlekezeti struktiira.
Informacio: Bizonytalansagot csokkento tenyezo.
Kognitiv atformalas: A szemely sajat tapasztalatai-
nak eltero, pozitivabb megkozelitese.
Kognitiv meres: A kognitiv folyamatok es a tudat
tartahnanak vizsgalati modszerei.
Kognitiv terapia: A kognitiv torzitasok es az azokbol
fakado rossz kozerzet (distressz) csokkentese.
Kognitiv triasz: A selfrol, a vilagrol es a jovorol valo
gondolkodas negativ mintai.
Lehetseges self: Omnagunk - elvart, kivant, rette-
gett stb. - jovokepe.
Mintapeldany: A kategoria valamely konkret pel-
daja.
Proceduralis tudas: A deklarativ tudas alkalmazasa-
ra, felhasznalasara es atalakitasara vonatkozo
tudas.
Prototipus: A kategoria kepviselete (reprezentaci-
oja) a kategoria „legjobb” tagja segitsegevel.
Sema: Az emlekezetben megszervezodo tudas.
Szemantikus emlekezet: A jelentes szerint szerve-
zodo emlekezet.
Szocialis intelligencia: A szocialis elet problemainak
megoldasara szolgalo keszsegek es ismeretek.
Szocialis megismeres: A szocialisan jelentos ingere-
ket feldolgozo kognitiv folyamatok osszessege.
Az onszabalyozas
A MEGISMERESTOL A VISELKEDESIG
Cselekvessemak
Viselkedeses szandekok
Celok
Celvalasztas
AZ ONSZABALYOZAS ES A VISSZACSATOLASON ALAPULO KONTROLL
A visszacsatolason alapulo kontroll
Az onmagunkra iranyulo figyelem es a komparatormukodes
A visszacsatolas hatasa a teljesitmenyre
Elagazo lancolatok
A hierarchikus szervezodes
A hierarchikus szervezodes nyitott kerdesei
A viselkedeshierarchiak kutatasa
A felbeszakitas es az elvarasok hatasa: tovabbi erofeszites vagy a celok feladasa
Az erzelem kerdese
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
Az onszabalyozas jellemzoinek merese
A celok felmerese
A VISELKEDESZAVAROK ERTELMEZESE ES TERAPIAS KEZELESE
Celok konfliktusa es a konkret celok hianya
A celok feladasanak keptelensege
Az onszabalyozas es a terapias folyamat
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Ahogy Laura reggel felebred, rpgtdn eszebe ju t aznap delelott esedekes referatuma. Zuhanyo-
zds es bltozkbdes kozben meg egyszer atismetli mondanivaloja fobb teteleit. Eszreveszi, hogy
tul gyorsan ugrik egyikrol a masikra, ezert magaban megjegyzi, hogy ha nem altar kihagyni
semmit, le kell lassitania a kozepso szakasznal. Mar vagy huszadszor halad vegigmondan-
doja logikai vdzan hibdk utan kutatva. Szeretne, hogy tokeletesre sikeriiljdn a referatum,
meit a javo heten ajanlolevelet szeretne kerni tanaratol a jogi egyetemre. Laura azt is
kitervelte, hogy milyen ruhdt. fogfdvenni a megfelelo benyomas kialakitdsa erdekeben. Az
indulds elott meg utoljdra szemiigyre veszi kulsejet az eloszoba tukreben. Mielott elindul,
kicsit beletdr a hajdba, igazit itt-ott a kulsejen. Mikozben az afoot nyitja, fejeben vegigfut a
lista, hogy mit kell magaval vinnie: elvadasjegyzeteit, penzt, a tarcdjat, leulcsait es —ja, igen
— a fenykepeket, amiket Susannah igert. Felkapja a fenykepeket. Megnezi, bezdrta-e az afoot.
Ellenorzi, van-e eleg benzin a kocsiban. Vegiggimdolfoi, van-e eleg ideje, hogy a szebbik ilton
vezessen az egyetemig. Igen, van, is mar indul is. Jol van, gondolja Laura, eppen ugy
mennek a dolgok, ahogy elkepzeltem, Minden sinen van.
jL JLz emberi viselkedes meglehetosen nyilvanva-
16 tulajdonsaga, hogy mindennapi teendoink ru-
tinjaban kepesek vagyunk a gyors valtasra, azaz
egyik feladatrol hamar a masikra ugrunk, ha a
helyzet ugy kivanja. Ettol meg altalaban folytonos
marad viselkedesi’mk. Napirendiinket, amely egy
sor kiilonfele tevekenyseget foglal magaban, az
alkalmi kitero'ket leszamitva altalaban elore meg-
tervezziik. Hogyan vagyunk kepesek ilyen konnyen
valtani egyik dologrol a masikra, hogyan hajtjuk
vegre mindazt, amit elterveztiink, es hogyan szer-
vezziik mindezt? Ilyen es hasonlo kerdesekkel fog-
lalkozunk ebben a fejezetben.
Az elozo fejezetben bemutatott szemelyiseg-
megkozelites olyan hasonlattal el, ami egyfajta elo
szamitogepkent kepzeli el az emberi lenyeket. Az
itt kovetkezo elkepzelesek reszben epftenek erre a
hasonlatra, reszben azonban kiterjesztik azt. Ahogy
a szamitogepek egyre bonyolultabbak lettek az
evek soran, kialakult e technologia tarstudomanya,
a robotika is. A robotok a szamitogepek es meg
valami kombinacioi: a puszta informaciofeldolgo-
zas es -tarolas mellett celiranyos cselekvest vegez-
nek.
Noha a robotika fiatal tudomanyag, mar eddig
is komoly eredmenyeket erl el. Ipari robotokkal
vegeztetik az uj auto к karosszeriajanak hegeszteset.
Robotkarok kezelik a veszelyes mergeket es vegy-
szereket. Robotok vizsgaljak a vilagur tavolabbi
pontjait es a vulkanok legmelyet. Elmeleti szakem-
berek komolyan vizsgaljak annak lehetoseget is,
hogyan lehetne a szemelyautokat szamitogepek se-
gitsegevel robotta alakitani a nem tul tavoli
jovoben (Krogh es Thorpe 1986). A robotika
fejlodese azt is kezdi megvaltoztatni, ahogyan az
emberi termeszetrol gondolkodunk. Parhuzamo-
san azzal, ahogyan egyre jobban megismerjiik, ho-
gyan lehet bonyolult feladatokat gepekkel elvegez-
tetni, felmeriil a gyanu, hogy az ilyen mernoki
csodak mogott rejlo elvek talan az emberi mukode-
sek megerteseben is hasznalhatoak lehetnek.
Van-e egyaltalan valami kozos a robotokban
es az emberekben? Az analogia talan nem tunik
olyan eroltetettnek, ha arra gondolunk, hogyan
szervezi es tarolja az emlekezet a benyomasokat,
vagy hogyan tortenik az egyszerii izommozgasok
iranyitasa. Ennek ellenere valoban nehez elkep-
zelni, hogyan lenne alkalmazhato a robotanalo-
gia az emberi elet magasabb szintii folyamataira.
Hogyan is lehet az elo es lelegzo emberek torek-
veseit, vagyait, almait a szamitogep miiveleteihez
hasonlitani? Hol lenne hely a szamitogepben az
erzelmek — a remenyek, felelmek, oromok es fajdal-
mak szamara? Hogyan lehetne igy egyaltalan meg-
kozeliteni a szemelyiseget?
Ezek a kerdesek komoly kihivast jelentenek.
Megis, az elmtilt 30 ev soran szamos kutato ervelt
amellett, hogy ennek az analogianak megvannak a
maga elonyei (peldaul D. H. Ford 1987; MacKay
1963, 1966; Miller, Galanter es Pribram 1960;
Powers 1973a, 1973b; Newell es Simon 1972; Si-
mon 1967). E fejezetben arrol szolunk, hogy az
ebbol kibonthato elkepzelesek mikent hasznalha-
tok fel az emberi viselkedes magyarazataban.
17. Az onszabalyozas • 465
A kognitiv onszabdlyozasi elmeletek
egyik alapfeltevese, hogy a robotok es
az emberek hasonlo elvek szerint mii-
kodnek
Talan a leghelyesebb, ha ezeket az elkepzelese-
ket iigy fogjuk fel, mint amelyek a motivaciorol valo
ujfajta gondolkodasmodot kepviselik. Ez a fejezet
nagyreszt olyan kerdesekre osszpontosit, hogy az
emberek hogyan tuzik maguk ele es hogyan erik el
celjaikat, hogyan jelolnek meg prioritasokat a ce-
lok kozott es igy tovabb. Ezek az alapveto funkciok
sok szempontbol megegyeznek azzal, amirol az 5.
fejezetben a szemelyiseg sziikseglet- es motivacio-
szempontii megkozelitese kapcsan mar szoltunk. A
most bemutatott megkozelites azonban elegge el-
ter ettol a korabbitol, ezert iigy gondoljuk, hogy a
leghelyesebb, ha a szemelyiseg kiilon nezopont-
jakent targyaljuk.
A MEGISMERESTOL
A VISELKEDESIG
A szemelyiseg elozo fejezetben targyalt kognitiv
szempontii felfogasa egymassal kapcsolatban al-
lo emlekezeti kategoriak vegtelen halozatat felte-
telezi. Az ott kifejtett gondolatok kepezik az
alabb kovetkezo elkepzelesek alapjat. A tana fel-
dolgozasaban tovabbra is ugyanazokat az altala-
nos emlekezetmodelleket es tudasszervezo sema-
kat feltetelezziik. Most azonban arra a kerdesre
osszpontositunk, hogyan vezet a kognicio cselek-
veshez.
Cselekvessemak
Hogyan megy vegbe a viselkedes? Ezt a kerdest
tobbfelekeppen lehet megkozeliteni. Az egyik
megkozelitesi mod kozvetleniil kapcsolodik az elo-
zo fejezetben targyalt elkepzelesekhez. Ott mar
megjegyeztiik, hogy a tapasztalatok megertesere
hasznalt semak a viselkedesrol is hordoznak infor-
maciot. Peldaul a cselekvessel kapcsolatos informa-
ciot is elemezniink kell ahhoz, hogy fel tudjuk
ismemi, mit is tesznek az emberek, es el tudjuk
magunkban rendezni az esemenyeket.
Noha termeszetesen fontos, hogy masok visel-
kedeset felismerjiik, masfajta, nevezetesen a a csele-
kedetek vegrehajtdsara vonatkozo informaciora is
sziiksegiink van. Maskeppen fogalmazva, ahogyan
a targyak es esemenyek felismerese, ugy a mozgas-
vezerles is semak menten tortenik. Ez utobbiakat
motoros semaknak nevezziik. A motoros semak
teszik lehetove azoknak a mozdulatsoroknak az
elvegzeset, amelyeket oly maguktol ertetodonek
vesziink (vo. Adams 1976; Kelso 1982; Rosenbaum
1987, 1990; Salmoni, Schmidt es Walter 1984;
Schmidt 1976, 1988).
Enn el absztraktabb emlekezeti semak is rendel-
kezesiinkre allnak - ezek azt a dontest segitik elo,
hogy adott helyzetben milyen cselekedeteket hajt-
sunk vegre (Borroughs es Drews 1991; Dodge
1986). Ezek nem azonosak a motoros semakkal,
mert nem magukat az izommozgasokat, hanem a
466 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
17.1. ABRA Az ertelmezesi sema
elofeszitohatasa a semavalkapcsolatos
viselkedesre. (A) Azok a ferfiak, akik
fiuk es lanyok talalkozasdrol szolo tor-
tenetet olvastak, kesobb nagyobb valo-
szinuseggel visdkediek baratsagosan
egy csinos novel (mosolygds, szemkon-
taktus, tdrsalgas), mint azok, alak kb-
zombos tortenetet olvastak. (B) Azok,
akik ellenseges tartalommal talakoztak
egy mondaialJioldsifdadatban, nagyobb
biintetest adtak a kesobbi feladat so-
rdn, mint azok, akik kevesbe ellenseges
tartalommal talalkoztak (az A abra
Wilson es Capitman — 1982 — elso
vizsgalatabdl szannazik, az dttekint-
hetoseg kedveert nemikepp inbdositva;
a В abra Carver es mtsai - 1983 -
masodik vizsgalata alapjan keszult)
cselekves tervet hatarozzak meg (peldanl „leugrom
a zoldsegeshez, veszek valami levesnekvalot”). A
cselekves absztrakt terve a motoro's semak
elohivasa reven a viselkedes kiindulopontjat kepe-
zi. Ennelfogva ez az informacio a viselkedes „para-
metereit” adja meg.
Nem vilagos, mennyi a hasonlosag a cselekvesek
vegrehajtasara, illetve a cselekvesek felismeresere
vonatkozo informacio kozott. Schank es Abelson
(1977) amellett ervelnek, bogy a forgatokonyvek
az esemenyek megertesere es a viselkedes iranyita-
sara egyarant szolgalnak. Az ettenni forgatokonyv
peldaul nemcsak masok etterini vacsoraval eltoltott
estejet teszi erthetove, hanem arra is figyelmeztet,
hogy nekunk magunknak milyen cselekveseket kell
vegrehajtanunk az etteremben - hogy peldaul
elobb rendelniink kell es csak azutan szolgalnak ki,
valamint hogy tavozas elott fizetni szokas. Nem
egyertelmii azonban, vajon ugyanaz a forgato-
konyv' tolt-e be ket funkciot, vagy a forgatokonyv-
nek esetleg ket parhuzamos - egy a inegertesre, egy
pedig a cselekvesre vonatkozo - valtozatavan (Petri
es Mishkin 1994).
A kutatasok alapjan egyelore az sem tisztazott,
hogyan kapcsolodik egymashoz a ketfele informa-
cio. Az mindenkeppen elfogadhato, hogy a sze-
mely sajat cselekveseit specifikalo informacio szo-
rosan osszefiigg a pusztan a megertest szolgalo
informacioval. Legalabbis ez deriilt ki azokbol az
elofeszfteses kiserletekbol, melyekben az egyik
helyzetben mozgositott informacio hatast gyako-
rolt a masik helyzetben mutatott viselkedesre (lasd
meg Dodge 1986; Fazio es Williams 1986).
Az egyik ilyen vizsgalat (Wilson es Capitman
1982) kiindulo feladataban ferfi egyetemistak vagy
olyan tortenetet olvastak, amiben fiuk es lanyok
talalkoznak, vagy pedig olyat, ami valami masrol
szolt. A tortenet olvasasanak folyamata bizonyos
ertelmezesi semakat hivott elo, melyek nelkiil a
tortenet nem lett volna ertheto. Amikor nehany
perccel kesobb egy csinos no lepett a terembe, azok
a ferfiak, akik elozetesen a randevu tortenetet ol-
vastak, inkabb mutattak az ilyen torteneteknek
megfelelo viselkedeses jegyeket, mint a kontroll-
szemelyek (17.1. abra Aresze).
A masik vizsgalatban (Carver, Ganellen,
Froming es Chambers 1983) a szemelyeknek mon-
datokat kellett alkotniuk osszekevert szohalmazok-
bol. Az egyik csoport erosen ellenseges jelentesii
szavakat kapott, mig a masik kevesbe ellenseges
szohalmazokkal talalkozott. Roviddel ezutan min-
den szemelynek az volt a feladata, hogy biintetes-
kent aramiitest adjon egy tanulasi feladatban reszt
vevo szemelynek. A korabban ellenseges tartalmii
anyaggal szembesiilo szemelyek rendre nagyobb
aramiitest adtak, mint azok, akik elozoleg kevesbe
ellenseges tartalommal talalkoztak (17.1. abra В
resze).
E hatasqk elmeletileg ugy ertelmezhetok, hogy
a tortenet megertesehez (vagy a mondatok megal-
kotasahoz) a szemelyeknek az emlekezet bizonyos
informacios csomopontjait kellett mozgositaniuk.
17. Az onszabalyozas • 467
17.2. ABRA A viselkedeses szdvdeko-
kat a tervezett. cselekvessel kapcsola-
tos attitud es szubjektiv norma befo-
lydsotja. Ezek viszont a cselekves ko-
vetkezmenyeire es e kauetkezmenyek
kivanatossagara vonatkozo veleke-
desilnkon alapulnak. A szandek ez-
utdn befolydsolja a viselkedest. A
kontroll eszlelese (milyen kbnnyii
vagy nehez a viselkedes vegrehajtd-
sa) befolyassal van a szdndekra es
(bar kisebb mertekben) az abbol faka-
do viselkedesre is (Ajzen — 1988 -
nyoman).
Az aktivacio tovabbterjedt a viselkedesre vonatkozo
informaciokat tartalmazo kozeli semakra is. Ez az
informacio aztan befolyast gyakorolt a viselkedes-
re, amikor ebbed a szempontbol relevans helyzet
adodott (vo. D. A Norman 1981).
Az az elkepzeles tehat, hogy a viselkedest ineg-
hatarozo informacio az emlekezeten beliil ossze-
kottetesben all az ertelmezesi semakkal, egyszeru
magyarazatot kinal arra, miert aktivalodtak a visel-
kedeses jegyek: az atelt helyzetek es az interakcio-
ban reszt vevo mas szemelyek eszlelese (vagy a rajuk
valo utalas) reszlegesen aktivalja a megfelelo kate-
goriakhoz kapcsolodo viselkedeses jegyeket
(Dodge 1986; Huesmann 1988; Trzebinski, Mc-
Glynn, Gray es Tubbs 1985). Ezutan mar konnyeb-
ben kivaltodhat a viselkedes. Ez az aktivacio vi-
szonylag automatikus, es viselkedesjegyek megjele-
nese feltehetoen semmifele gondolati munkat
nem igenyel. Feltetelezik (Carver es mtsai 1983),
hogy a modellkovetes vagy utanzas folyamatai ino-
gott sokszor a viselkedes ilyen jellegti passziv akti-
vacioja_all (ez az a jelenseg, amit a 13. fejezetben
targyaltunk).
Viselkedeses szandekok
A viselkedesjegyek eszlelessel es gondolatokkal va-
lo osszekottetes reven tortend aktivacioja automa-
tikus es meglehetosen „buta” folyamat. A viselke-
des kivaltasauak nyilvan nem ez az egyetlen iitja. A
masik lehetoseg a szandek kialakitasa. Ezt a folya-
matol leek Ajzen es Martin Fishbein behatoan
elemezte (Ajzen 1985, 1988; Ajzen es Fishbein
1980). A szandek letrehozasa olyan tobb informa-
ciotipust integralo, kifinomult mentalis szamitas-
nak tekintheto, ami a viselkedes vegrehajtasanak
valoszinuseget adja meg. Ha a valoszmuseg-ertek
eleg magas, akkor a szandek viselkedesbe fordid.
Jollehet a szandek letrehozasanak folyamata nem
azonos a cselekves kivalasztasanak a folyamataval
(lasd Golhvitzer 1990), valoszinuleg fontos lepes a
cselekves beindftasaban.
Ajzen es Fishbein szerint szamos kiilonbozo
fajtaju informaciot vesziink figyelembe, amikor egy
adott cselekves vegrehajtasan gondolkodunk (17.2.
abra). Az elso a cselekves kovetkezmenyeire vonat-
kozik. A masodik pedig arra, hogy mi magunk
mennyire akarjuk ezeket a kovetkezmenyeket. E
ket informacioforras egyiittesen hozza letre a visel-
kedesre vonatkozo attitudot. Az attitud a kerdeses
cselekveshez valo szemelyes viszonyulas.
Az informacio harmadik es negyedik fajtaja az
elozoekkel ellentetben a cselekves szocialisjelente-
sere utal. A infonnacio harmadik forrasat alkotja
az a velekedesiink, hogy a szamunkra fontos masok
mennyire szeretnek, hogy vegrehajtsuk a cselek-
vest. A negyedik forras pedig az, hogy mi magunk
mennyire akarjuk (tenylegesen vagy pusztan a jo
benyomaskeltes vegett, vagy barmi mas oknal fog-
va) vegrehajtani azt, amit elvarnak tolunk. E ket
informacioforras egyiittesen hozza letre a cselek-
vesre vonatkozo szubjektiv normat.
Ajzen (1985, 1988) nemregiben egy ujabb, oto-
dik elemmel egeszitette ki az elmeletet. Velemenve
(ъп.д)
( A r. ktvesjjg ley vuricGV ъггс'Ау
es> (rAfcrv-’ > у kb" cio -i>
E ^ovidloWv rnuviUaE «w •sewn аЬгД xuilik ® wicdfcVIcovzte
468 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
szerint szandekaink letrehozasakor azokat a veleke-
deseket is figyelembe vessziik, melyek a cselekves
vegrehiytasanak nehezsegere vonatkoznak. Ajzen
eszlelt viselkedeses kontrollnak nevezi ezt a tenyezot. A
szandek letrehozasanak utolso lepcsoje a (szeme-
lyes) attitiid es a (szocialis) szubjektiv norma fon-
tossaganak felmerese es ezek osszekapcsolasa az
eszlelt viselkedeses kontrollal. E szubjektiv merle-
geles es egybehangolas eredmenye a szandek. Ha
mind az attitiid, mind pedig a szubjektiv norma
pozitiv (es az eszlelt kontroll magas), akkor eros
lesz a szandek a viselkedes vegrehajtasara. Ha
mindketto negativ, akkor valosziniileg hatarozott
szandekunk lesz nem vegrehajtani a cselekvest.
A folyamat bonyolultabb (es erdekesebb), ami-
kor az attitiid konfliktusba keriil a szubjektiv nor-
maval. Kepzeljiik el peldaul azt az esetet, amikor
mi magunk kivanatosnak tartjuk valamely viselke-
desiink kovetkezmenyet, de tudjuk, hogy barataink
(vagy a sziileink) nem nezik jo szemmel, ha igy
cseleksziink (vagy forditva). Ebben a helyzetben
attol fiigg a szandek, hogy melyik a fontosabb —
sajat vagyunk kielegitese vagy a baratoknak, illetve
a sziiloknek valo megfeleles.
Celok
Az eddig targyalt elkepzelesek mind arra utalnak,
hogy az emberi viselkedes celok eleresere iranyul.
A motoros semak celja az egyedi mozgasok letreho-
zasa. A szandek megfogalmazasaval a jovobeni cse-
lekves celjat keszitjiik elo.
Az a gondolat, hogy az emberi tapasztalatok
celok koriil szervezodnek, az elmiilt evekben az
erdeklodes homlokterebe keriilt (peldaul Elliott es
Dweck 1988; Pervm 1983,1989). Noha a kiilonfele
szerzok kiilonbozo fogalmakat hasznalnak a celok-
kal kapcsolatban, alapjaban veve mind ugyanarrol
beszelnek. Lenyegeben a celok energizaljak a visel-
kedest (Pervin 1983), iranyitjak a mozgast, sot a
celok adnak ertelmet az eletnek is (Baumeister
1989). Eszerint az altalanos felfogas szerint az
enfogalom (self) reszben a szemely celjai menten
szervezodik. S arra is van nemi bizonyitek, hogy a
szemelyisegvonasok az oket megalapozo celok altal
nyerik eljelentesiiket (Read, Jones es Miller 1990).
Az emberek tartosabb, hosszabb tavii es korla-
tozottabb, rovidebb tavii celokkal egyarant rendel-
keznek. Az atfogo, folerendelt celokat Cantor es
Kihlstrom (1987) eletfeladatoknak) (life tasks), Em-
mons (1986) pedig szemelyes torekveseknek (personal
strivings) nevezi. Ezek sokszor onallo temakat alkot-
nak a szemelyes elettortenet szerkezeteben, elteroek
lehetnek a kiilonbozo eletszakaszokban, es neha a
szakaszok kozotti atmeneti idoszakokban keriilnek
eloterbe. Az egyetem elkezdesekor peldaul a beillesz-
kedes reszet kepezi az egyetemi kozeg altal sugallt uj
eletfeladatok „kiprobalasa” is (Cantor es Fleeson
1990; Zirkel es Cantor 1990).
A eelokra vonatkozoan meg ket kifejezest kell
szoba hozmink: az aktualis erdeklodest (current
concerns, Klinger 1975, 1977, 1987) es a szemelyes
terveket (personal projects, Little 1983, 1989). Az
aktualis erdeklodes ugyanugy lehet tagabb, mint
sziikebb tartomanyii. A szemelyes tervek korlato-
zottabbak az eletfeladatoknal, bar ettol meg ege-
szen atfogoak is lehetnek. Szemelyes terv lehet
peldaul a vizsgara valo felkesziiles (ugyanakkor
nem valoszinii, hogy ez a szemely eletfeladata vol-
na) , de szinten lehet szemelyes terv a jo baratsagok
kotese es megtartasa (amely hosszabb idoszakon
keresztiil kiserhet benniinket).
Little (1989) ramutat, hogy mindannyian aztsze-
retnenk, hogy terveink ertelmesek es megvalositha-
toak legyenek, am ez a ket jellemzo ellentetes elojelii.
A nagy es hosszu tervek tobbnyire ertelmesek, de
ritkan megvalosithatok. A nagy tervek erdekes mo-
don altalaban kevesebb megelegedest nyiijtanak,
mint a kisebb tavii tervek (Palys es Little 1983). Ez azt
mutatja, hogy az elegedettseg, legalabbis reszben,
valamely terv sikeres teljesitesenek ia eredmenye.
A fenti fogalmakban mind az atfogo, mind pe-
dig a reszcelok megtalalhatok. Az eletfeladatok
szamos kiilonfele modon valosithatok meg, azon-
ban mindenki azt az utat valasztja, amely jelenlegi
elethelyzetenek egyeb szempontjait is kielegfti.
Minden ember strategist dolgoz ki atfogo eletfel-
adataink elvegzesere, es ebben jelentos egyeni el-
tereseket talalhatunk (Langston es Cantor 1989).
A nemi gatlasossaggal jellemezheto ember mas
strategia szerint fog baratsagokat kotni, mint pel-
daul az extravertalt szemely.
Celvalasztas
Az emberi viselkedes alapjaul szolgalo celok tobb-
sege semleges vagy ertekmentes. Bar ohajtott felte-
teleket vagy kivanatos cselekedeteket kepviselnek,
17. Az onszabalyozas * 469
a celokban semmifele normativ kovetelmeny vagy
teljesitmeny nem testesiil meg. Az a cel, hogy
vizisielni menjiink szombat delutan, nem feltetle-
niil tartalmaz kivalosagra valo torekvest. Az a szan-
dek, hogy bevasaroljunk, mielott este lepiheniink,
ohatatlanul viselkedesiranyfto celt teremt, am sok
ertelme nem lenne, ha errol mint kihivast jelento,
elerendo teljesitmenyszintet kepviselo celrol gon-
dolkodnank.
Masfelol viszont nyilvan vannak az eletnek
olyan teriiletei, ahol szamit a teljesitmeny szfnvo-
nala. Sok feladatban, teljesitmenyre iranyulo teve-
kenysegben nem pusztan a teljesites, hanem a jo
teljesitmeny a cel. Az ilyen tevekenysegek kapcsan
felmeriil a kerdes, vajon a kiilonfele teljesitmeny-
celok hogyan befolyasoljak a szemely viselkedeset.
Kerdes, hogy a kiilonbozo szintu celok magunk ele
tuzese befolyasolja-e a tenyleges teljesitmenyt.
Jelentos mennyisegu kutatasi adat alapjan erre
a kerdesre igennel valaszolhatunk (e kutatasok
kimerito osszefoglalasat lasd Locke es Latham
1990). Az eredmenyek konkretan azt mutatjak,
hogy a magasabb szintii celok valasztasa vagy meg-
fogalmazasa jobb teljesitmenyhez vezet. S ez nem-
csak a konnyebb celokkal szemben igaz, hanem a
„mindent bele” vagy a „hozzuk ki magunkbol a
legjobbat” tipusu celokkal szemben is. Mintha a
„mindent bele” instrukciot nem szo szerint, hanem
csupan arra valo felszolitaskent ertelmeznenk,
hogy teljesitsiink elfogadhatoan („le ne egjftnk”).
Minthogy ez nem kepvisel olyan magas celt, mint
amilyennek a megfogalmazasbol („mindentbele”)
elso hallasra tunik, ezert gyengebb teljesitmenyhez
is vezet, mint a specifikus, kihivast jelento celok.
Miert vezetnek jobb teljesitmenyhez a magasabb
szintu celok? Ermek legalabb harom, egymassal
osszefiiggo magyarazata lehet. Eloszor is a magasabb
szintu cel arra osztonzi a szemelyt, hogy nagyobb
erofeszitest tegyen. Peldaul tudjuk, hogy nem vagyunk
kepesek 10 perc alatt 50 feladatot megoldani, hacsak
nem dobjuk be minden eronket. Masodszor kitartob-
bak lesziink. Rajoviink, hogy a rovid hajra nem
elegendo - a feladat teljes idotartamara kell bevetni
minden eronket. Vegiil a magasabb celok nagyobb
koncentracwra kesztetnek, s ezaltal ellenallobba tesz-
nek a figyelemelterelo mozzanatokkal szemben. Az
alacsonyabb szintu celok megfogalmazasa azt ered-
menyezi, hogy mindharom szempontbol kicsit en-
gediink a kovetelmenyekbol.
A kiilonbozo szintu celok hatasa a viselkedes
teljes idotartamara kiterjed. Vagyis aki csupan 30
feladat megoldasat tiizi celul maga ele, nem fogja
ugyaniigy vegighajszolni magat a 30 feladaton (s
aztan ido elott befejezni), mint a mind az 50 felada-
tot maga ele tiizo tarsa, hanem az egeszet kicsit
lazabbra veszi. Ha tudjuk, hogy mil varunk el on-
magunktol es masok mit varnak el toliink, akkor
(tobbe-kevesbe) merlegelni tudjuk, hogy mennyit
kell befektetniink a cel elerese erdekeben, es ho-
gyan kell iitemezniink a feladatmegoldast.
Noha a magasabb szintii celkitiizes pozitiv hata-
sat szamos tanulmany igazolja, az elmeletnek
korlatai is vannak. Ha teljes mertekben irrealis celt
tiiznek elenk, akkor azt nem tessziik magunkeva es
nem kotelezodiink el mellette. Ha viszont nem
tessziik magunkeva a celt, akkor az olyan, mintha
nem is letezne. A kulcstenyezo tehat olyan cel
valasztasa (vagy kijelolese), ami elegge magas szin-
tu a maximalis erofeszites fenntartasahoz, de
annyira megsem, hogy elutasitast valtson ki.
AZ ONSZABALYOZAS
ES A VISSZACSATOLASON
ALAPULO KONTROLL
Az elozo szakaszokban a viselkedesparancsokat
szervezo motoros semakrol, tovabba a szandek kiala-
kitasarol beszeltiink. Tovabba felhivtuk a figyelmet a
celok szerepere a viselkedes iijabb magyarazataiban,
s arra is, hogy a megfelelo szintu cel kitiizese milyen
fontos a teljesitmeny szempontjabol. Most az onsza-
balyozas masik kerdesevel fogunk foglalkozni. A cel
meghatarozasa, a szandek letrehozasa es a motoros
sema aktivalasa utan mi biztositja szamunkra, hogy a
vegrehajtott viselkedes megfelel annak, amit vegre-
hajtani szandekoztunk? Ez a kerdes a visszacsatolason
alapulo kontroll fogalmahoz vezet el (Annett 1969;
Carver es Scheier 1981, 1990b; MacKay 1963, 1966;
Miller es mtsai 1960; Powers 1973a, 1973b; Scheier es
Carver 1988; Wiener 1948).
A visszacsatolason alapulo kontroll
A targyalas alapegysege a negy reszbol allo onsza-
balyozasi rendszer, az ugynevezett visszajelentesi
vagy visszacsatolasi (feedback) hurok (17.3. abra,
470 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
17.3. ABRA Az elterest (diszkrepanci-
dt) csokkento visszajelentesi hurok
sematikus dbrdzolasa a viselkedeses
dnszabalyozast (onkorrekdot) a mes-
terseges es elo rendszerekben. egyarant
megalapozdfelietelezett alapfolyama-
tohat mutatja be
lasd meg a 17.1. keretes szoveget is). Az onszaba-
lyozas kivitelezesehez eloszor is olyan ertekre van
sziikseg - vonatkoztatasi ertekre, celra vagy osszehason-
litasi standardly (ezeket a kifejezeseket felvaltva fog-
juk hasznalni ebben a fejezetben) amit az onsza-
balyozas megceloz. Ezek az ertekek sok helyrol
szarmazhatnak. A szandekok, csakugy mint az em-
lekezetben aktivalodott motoros semak vagy a
jovobeni ent reprezentald „lehetseges enkepek”
(self) (Markus es Nurius 1986) vonatkoztatasi er-
tekkent mukodhetnek.
A visszacsatolasos kontrollhoz sziikseges maso-
dik tenyezo az aktualis viselkedes es hatasainak
eszlelese. Ez egyszeruen annyit jelent, hogy egy
pillanatra odafigyeliink arra, mit csinalunk eppen,
es azzal milyen hatast valtunk ki. Ez lehet valoban
горке tudatos pillanat, de hosszabb folyamat is,
melynek soran vegiggondoljuk, mit csinaltunk az
adott idoszakaszban. Gyakran szo szerint kovetjiik a
tekintetiinkkel, amit csinalunk (peldaul a kondi-
teremben vagy a tancstiidioban). A viselkedes esz-
lelese altalaban persze annyit jelent, hogy halva-
nyan, csupan megkozelitoleg erzekeljiik, amit ep-
pen tesziink.
A viselkedes hatasainak eszlelesen till azonban
valami mas is tortenik. A visszacsatolas kontrolljan
keresztiil megvaldsulo onszabalyozas megkoveteli,
hogy - a komparatornak nevezett mechanizmus
segitsegevel - idorol idore osszehasonh'tsuk ezeket az
dszleleteket a vonatkoztatasi ertekkel. Ha azt teszem,
amit szandekozom, akkor az osszehasonlitas nem
mutat elterest (diszkrepanciat), es valtoztatas nel-
kiil folytathatom tovabb a cselekvest. Ha viszont a
viselkedes elter a szandekolttol, akkor beindul az
utolso folyamat (17.3. abra), amely megvaltoztatja,
kiigazftja a viselkedest, s igy a cselekves osszhangba
keriil a szandekaimmal es celjaimmal.
Amint az a 17.3. abran lathato, nemcsak visel-
kedesiink hatasai jarulnak hozza annak az eszlele-
tehez, hogy eppen mit csinalunk. Szamos kiilso
forrasbol szarmazo hatas — zavar - befolyasolhatja
viselkedesiinket. Ezek akar el is terithetnek a cse-
lekves vegrehajtasatol, de a cselekves fenntartasa
iranyaban is hathatnak.
Az ilyen rendszereket a visszacsatolas fogahnaval
irjak le, mivel a cselekves kiigazitasanak kovetkez-
menye iij eszlelet formajaban „visszakeriil” a rend-
szerbe, majd pedig osszemerodik a vonatkoztatasi
ertekkel. A visszacsatolas! kort azert nevezik olykor
ellenorzo vagy kontrollrendszernek, mert hatasara
az iij eszlelet a kivant cel iranyaba mozdul el. Maga
az ellenotzes vagy kontroll sz6 is arra utal, hogy a
visszacsatolasi kor minden esemenye a korabbi fo-
lyamatok kimeneteletol fiigg. Igy minden korabbi
folyamat „ellenorzese vagy kontrollja alatt tartja” az
utana kovetkezo esemenyeket.
Az onszabalyozas ilyen felfogasabol szamos jel-
legzetesseg kovetkezik. Eloszor is ez a felfogas a
viselkedest lenyegileg tervszeriinek vagy celiranyos-
nak tekinti, ami a korabban targyalt elkepzelesek-
kel alapvetoen osszhangban van. A visszacsatolas
nezopontjabol gyakorlatilag minden viselkedes va-
lamilyen vonatkoztatasi ertekhez valo igazitasi ki-
serletnek foghato fel. Az elet a rovid es a hosszu
17. Az onszabdlyozds • 471
— —— —— —--------------- - ------. -------------—----------------------.......... Д' -
17.1. A visszacsatolas 7.
; "- V L ' f 3 ,•«
К«-л-- Gt’ «-«ж- iJvs # iMSSS-ЙЧ W : -i
A visszacsatoldsi hurok kifejezes nem az agy valamely
reszere vagy a szamitogep valamely alkatreszere, ha-
nem folyamatok sajatos szervezodesere tt tai. A folyama-
tok tobbfele fizikai formaban valosulhatnak meg, bele-
ertve (de nem csupan ezekre korlatozva) az elektroni-
kus kesziilekeket es az elo szervezetet is. A visszacsato-
lasi hurkot alkoto folyamatok teszik lehetove az onsza-
balyozast. Amint azt a fejezet torzsanyagaban emlitet-
tfik, a hurok bemeneti funkcioja az eszleles. A komparator
bizonyos vonatkoztatasi ertak/eeZhasonlitja ossze az eszle-
letet es megallapitja, hogy a ketto azonos-e. Amennyi-
ben eltemek egymastol, kimeneti jel (vagyakimenetijel
megvaltozasa) jon letre. A kimenet celja az eszlelet es
a vonatkoztatasi ertek kozotti elteres csokkentese.
E rendszert azert nevezziik „huroknak” (vagy ,,kor-
nek”), mert a kimenet megvaltozasa ujabb eszlelethez
vezet, amit aztan a rendszer ismet osszehasonlit a vo-
natkoztatasi ertekkel. Az eszleles, a vonatkoztatasi er-
tekhez valo hasonlitas es a kimenet sziikseg szerinti
modositasa sziinet nelkiil folytatodik. A hurok feladata
az eszlelet es a vonatkoztatasi ertek kozotti elteres (vagy
diszkrepancia) csokkentese. Mivel ez a korfolyamat az
erzekelt diszkrepanciat csokkenti vagy sziinteti meg, ezert
formalisan negativ visszacsatolasi huroknak nevezik.
A visszacsatolas elvet kozvetleniil alkalmazzuk a vi-
selkedesre ebben a fejezetben, de talan hasznos lesz,
ha felideziink meg egy tovabbi peldat is. Az onszabalyo-
zo visszacsatolasi rendszer mi'ikodesenek egyszeru il-
hisztracioja (azert egyszeru, mert mindenki ismeri va-
lamennyire) a termosztat mukodese. A termosztat er-
zekeli a szoba homersekletet (eszleles), es ezt osszeveti
a beallitott ertekkel. Ha nines kiildnbseg, semmi nem
tortenik. Ha viszont kiildnbseg van a ket ertek kozott,
akkor „viselkedeses” kimenet lep eletbe, vagyis a leg-
kondicionald vagy a futotest be- vagy kikapcsol.
Mindenfajta onszabalyozo rendszer mukodeset
visszacsatolasi korok szabalyozzak. Mar tobb evtizede
tudjuk. hogy a testmukodes szabalyozasa is joreszt ezen
az elven alapul (Cannon 1932). Ilyen hurkok tartjak
fenn a vercukor, az oxigen stb. kivanatos szintjet es a
megfelelo' testhomersekletet. Visszacsatolasi hurkok
tartjak palyajukon az ligynevezett celkoveto raketakat
akkor, amikor mozgo targyat, peldaul repiilbgepet iil-
doz (ami az litvonal - vagyis a „viselkedes” — sokszoros
modositasat igenyli). Ilyen elven mukodnek a robotok,
hogy valoban vegrehajtsak azt, amire szantak oket.
Amint arra a fejezetben utalunk, az emberi cselekvesek
dnszabalyozasat is ugyanilyen szerkezet lathatja el. Le-
hetseges, hogy a viselkedest megalapozo folyamatok
strukturaja ugyanazt az elrendezest mutatja, mint a
termosztatokba, celkoveto raketakba, robotokba, sza-
initogepekbe es mas kesziilekekbe epitett szerkezetek.
tavii celok es szandekok kialakitasanak folytonos
arama, melynek soran az aktualis cselekvesmintak
a visszacsatolt informacio reven allandoan modo-
sulnak ds ezaltal kozelednek a szandekokhoz (lasd
meg a 17.2. keretes szoveget is).
A visszacsatolas-kon troll logikajabol adodik ma-
sodszor az is, hogy az onszabalyozas megszakftas
nelkiili es soha veget nem его folyamat. A kimeneti
funkeid minden valtozasa modositja az eszlelt ak-
tualis felteteleket, ami a vonatkoztatasi ertekkel
keriil osszevetesre. Tovabba a legtobb viselkedeses
vonatkoztatasi ertek onmagaban is dinamikus,
idoben valtozo - peldaul az a cel is ilyen, hogy
tartosan pozitiv benyomast gyakoroljunk valakire,
jol teljesitsiink az iskolaban vagy nyaralni inenjiink.
Igy allando kolcsonhatas van a cselekvesek kiigazi-
tasa es a folyamatosan alakulo cel fele valo elmoz-
dulas kovetkezo lepese kozott.
A standard kifejezes ebben az dsszefiiggesben
arra az ertekre utal, amit a viselkedes vezerfonala-
kent hasznahink. Ez nem jelent feltetlenul maxima-
lis szinvonalat (noha ez sem kizart). Gondoljunk
arra a diakra, aki annak a celnak az erdekeben
szabalyozza tanulasi viselkedeset, hogy elegsegest
kapjon egy tantargybol: atnezi jegyzeteit a vizsga
elotti ejszaka, de semmi tobbet nem tesz ennel.
Viselkedesenek strukturaja (cel felallitasa, ellen-
orzes es sziikseg szerinti kiigazitas) pontosan meg-
egyezik a masik diak viselkedesevel, aki azonban
otost szeretne elerni es ennek erdekeben szaba-
lyozza viselkedeset. A koztiik levo kiildnbseg csu-
pan annyi, hogy mas-mas osszehasonlitasi erteket
hasznalnak.
Az onmagunkra iranyulo figyelem
es a komparatormukodes
Vajon mi igazolja azt az elkepzelest, hogy a viselke-
deses onszabalyozas a visszacsatolas elve alapjan
mukodik? A bizonyitekok egyik forrasa az опта-
472 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
. «fc
------•- .7- .-—---: r'vL'.'.-_ S11' < ----
17.2. Egyaltalan, mennyire fontosa visszacsatolas?
Hogyanhozhato Jetre visszacsatolasiforras ott, aholilyep nem letezik? I
4 4* '•« Л» к « *** 1L> »’« ’ '» Л* - -- :T~~ J'
E fejezet egyik kozponti kerdese, hogy a visszacsatolasi
folyamatok hogyan alapozzak meg a viselkedes szaba-
lyozasara iranyulo emberi erofesziteseket. E nezo-
pontbol az emberek cselekveseket kezdemenyeznek,
kovetik a cselekvesek hatasait, es folyamatosan
ellenorzik, vajon abba az iranyba haladnak-e, amerre
szandekuk szerint haladniuk kell.
Mennyire alapveto ez az elv? Milyen fontos a vissza-
csatolas? Ujabban szamos egeszsegpszichologiai kuta-
tas is igazolni latszikjelen toseget. A kutatasok szerint a
visszacsatolas fontossagat az jelzi, hogy meg akkor is
felkutatjuk es tamaszkodunk ra, ha a visszacsatolasnak
valojaban nines semmijelentosege. Akkor is epltiink ra, ha
kozlik veliink, hogy semmit sem jelent, sot akkor is, ha
ennek kellemetlen kovetkezmenyei lehetnek.
Az ilyen kiilon 6s eredmenyeket bozo vizsgalatokat
magas vernyomassal (hipertenzioval) kezeltszemelyek-
kel vegeztek (Meyer, Leventhal es Gutmann 1985;
Baumann es Leventhal 1985). A magas vernyomas fur-
csa betegseg, mivel a legtobb esetben nincsenek olyan
tiinetei, melyek megblzhatoan jeleznek jelenletet.
Megis, a legtobb kezelesre jaro, magas vernyomasii
szemely mar igen hamar tigy veli, hogy el tudja kiilonl-
teni a magas vernyomassal tarsulo tiineteit. Minel
hosszabb ideje jarnak kezelesre, annal nagyobb valoszi-
nuseggel gondoljak, hogy kepesek megmondani, mi-
kor szokik fel vernyomasuk. A legalabb harom honapja
kezelt szemelyek tobb mint 90%-a allitja, hogy kepes
erre (Meyer es mtsai 1985).
Vajon valoban kepesek-e a betegek megallapltani,
hogy mikor magas a vernyomasuk? Mindent osszevetve
azt kell mondanunk, hogy nem. Az egyik kiserletben
(Baumann es Leventhal 1985) a szemelyek vernyomas-
emelkedesrol szolo beszamoloi eleg jol korrelaltak a
tarstiinetekkel es (nemileg gyengebben) a jelzett han-
gulattal. Sajnalatos modon azonban a vernyomas
emelkedeserol adott beszamolo szinte egyaltalan nem
korrelalt a valos vernyomas-emelkedessel.
Miert szerencsetlen dolog ez? Nyilvan azert, mert a
magas vernyomasii emberek erosen hajlanak arra,
hogy tiineteiket vernyomasuk emelkedesenek jelzo-
eszkozekent hasznaljak, fuggetlentil attol, hogy a tiine-
tek relevansak-e vagy sem. Marpedig (e hamis) eszlele-
siik alapjan fontos donteseket hoznak. Egesz konkre-
tan a „tiinetek” alapjan azt dontik el, hogy bevegyek-e
a felirt orvossagot vagy ne. Ha ugy velik, hogy vernyo-
masuk nem magas (mert nem tapasztaljak a tiinete-
ket), akkor nem veszik be a gyogyszert. S amikor
hosszabb ideje nem eszlelik a ttineteket, akkor gyakran
az egesz kezelessel felhagynak. Ez pedig sulyos egesz-
segiigyi problemakhoz vezethet - s mindez azert, mert
sajatos feedback-informaciora tamaszkodnak dontese-
ik es cselekveseik iranyitasaban.
Ez a pelda inkabb az emberi elet egyfajta zavarat, s
nem hatekony mukodeset illusztralja, de arra ravilaglt,
hogy a viselkedes iranyitasaban hogyan tamaszkodunk
a visszacsatolasra. A betegek sajat elmeletet dolgoznak
ki arrol, hogyan azonoslthatjak az egeszsegi allapotuk-
ban beallo valtozasokat, majd az elmeletuk alapjan
cselekszenek. Ha elterest eszlelnek aktnalis allapotuk
(a tiinet) es a vonatkoztatasi ertek (tunetmentesseg)
kozott, akkor olyan cselekvest hajtanak vegre (gyogy-
szert vesznek be), amirol ugy velik, hogy csokkenteni
fogja ezt a diszkrepanciat. Visszacsatolasra epltenek,
ahogyan azt a viselkedes onszabalyozasi magyarazata
sugallja. A gondot az okozza, hogy a bemeneti csatorna
hamis adatot kozvetlt.
Az eredmenyek egyik magyarazata, hogy szilksegiink
van a visszacsatolasra: az onszabalyozashoz elengedhe-
tetlen az aktnalis allapotunkkal kapcsolatos informacio
felhasznalasa. Az ilyen informacio felhasznalasara uta-
16 termeszetes hajlamunk nyilvanvaloan olyan ero's,
hogy meg akkor is ragaszkodunk hozza, ha a rendelke-
zesre allo visszacsatolas valojaban nines osszefiiggesben
a szabalyozni kivant valtozoval.
gunkra iranyulo figyelem hatasanak kutatasa
(Carver es Scheier 1981, 1986, 1990b). Az erveles
tigy szol, hogy ha valamely vonatkoztatasi ertek
kiemelkedo jelentosegre tesz szert vagy szembetu-
nove valik adott helyzetben, akkor a figyelem 6n-
magunkra iranyitasa a viselkedest szervezo vissza-
csatolasi kor komparatorat is mtikodesbe hozza.
Az onmagunkra iranyulo figyelem hatasainak
vizsgalataban az ugynevezett enfokusz merteke
ketfelekeppen varialhato. Az egyik esetben a sze-
melyeket olyan ingereknek (peldaul figyelo kd-
zonseg, tv-kamera vagy tiikor) teszik ki, melyek
hatasara mindenki hajlamos dnmagara iranyita-
ni a figyelmet. A masik esetben az Entudatossagi
17. Az onszabalyozas • 473
A visszacsatolasi kontroll mukodtete-
sehez arra van sziikseg, hogy cseleke-
deteinket folyamatosan kovethessiik
Skala (Self-Consciousness Scale, Fenigstein,
Scheier es Buss 1975; Scheier es Carver 1985)
segitsegevel azt merik, hogy a szemelyek mennyi-
re hajlanak onmaguk megfigyelesere.
Ha az onmagunkra iranyitott figyelem kovet-
kezteben a visszacsatolasi rendszer komparatora
bekapcsol, akkor ez ket dolgot von maga utan.
Eloszor is, az onmagunkra iranyultsag felerositi azt
a tendenciat, hogy osszevessiik viselkedesiinket a
kiugro vonatkoztatasi ertekkel. Ezt a feltetelezest
szamos vizsgalat tamasztja ala (Scheier es Carver
1983). Az egyik vizsgalatban a resztvevok peldaul
konkret informaciot szerezhettek arrol, hogy visel-
kedesiik mennyire esik egybe azzal a celjukkal,
hogy „jol szerepeljenek” adott feladatban. A fiiggo
valtozo az volt, hogy mennyit es milyen gyakran
hasznalnak fel ebbol az informaciobol. Az ilyenfaj-
ta informaciokereses a teljesitmeny es a cel abszt-
raktabb osszehasonlitasara utal. A onmagukra fi-
gyelesre fokozottan hajlamos (fokozott enfokusszal
jellemezheto) szemelyek gyakrabban folyamodtak
ehhez az informaciohoz, mint masok.
Amennyiben az onmagunkra iranyulo figyelem
beinditja a komparatormukodest, akkor ebbol az
is kovetkezik, hogy a viselkedes egyre jobban koze-
lit a vonatkoztatasi ertekhez. Ugy tunik, ez valoban
igy van. Illusztraciokeppen lassuk azt a vizsgalatot,
amelyben elozetes felmeresek alapjan szemelyek
ket csoportja vett reszt: az egyik csoport ellenezte,
a masik pedig elonyben reszesitette a biintetes
alkalmazasat mint tanftasi modszert (Carver 1975,
1. kiserlet). Kesobb azt a feladatot kaptak, hogy
adjanak biintetest egy masik szemelynek, ha az
hibazik a tanulas soran. Mindenkinek a sajat bela-
tasara volt bizva, mekkora biintetest ad. A szeme-
lyek felenel - tiikor segitsegevel - fokoztak az on-
magukra iranyulo figyelmet (az enfokuszt). Az
eredmeny az volt, hogy a szemelyek az elozetesen
felmert attitudjeiknek megfeleloen cselekedtek -
de csak akkor, ha fokozottan figyeltek onmagukra
(17.4. abra).
Ezek az eredmenyek osszhangban vannak sok
mas kutatas eredmenyevel a tekintetben, hogy az
о—° Biintetest elonybe reszesitok
Alacsony enfokusz Magas enfokusz
17.4. ABRA A masik szemelynek adott biintetes merteke az enre
iranyitott figyelem es a biintetessel szembeni attitiid fiiggvenye-
ben. A biintetest elonyben reszesitok tobb biintetest alkalmaztak,
mint a biintetest ellenzok — de csak abban az esetben, ha tiikor
segitsegevel fokozott enfokuszt ideztek eld ndluk (Carver - 1975
-1. kiserlet ebol dtveve)
414 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
enre valo figyelem (enfokusz) maga utan vonja a
viselkedes es a cel osszemereset. Sokfele viselkedest
tanulmanyoztak, peldaul az agressziot (Carver
1975; Scheier, Fenigstein es Buss 1974), az egyhazi
eloirasok betartasat (Carver es Scheier 1981;
Wicklund es Duval 1971), az egyenloseg elvenek
alkalmazasat (Greenberg 1980; Kernis es Reis
1984), aprosagok (peldaul kirakott sfttemeny vagy
cukorka) elcseneset (Beaman, Klentz, Diener es
Svanum 1979). Ezekben avizsgalatokban anormak-
vagy standardek a szemelyes attitudoktol es
velekedesektol (Carver 1975; Gibbons 1978), asze-
leskoruen elfogadott szocialis normakon (Diener
es Wallbom 1976; Scheier es mtsai 1974) es explicit
kiserleti instrukciokon (Carver 1974; Wicklund es
Duval 1971) at, a helyes viselkedesre vonatkozo
szocialis szabalyokig (Beaman es mtsai 1979) val-
toztak. Az enre valo figyelem minden esetben az
altalanos normakhoz valo fokozott igazodast idezte
elo.
A visszacsatolas hatasa
a teljesitmenyre
A visszacsatolas elvenek fontossagat azok a kutata-
sok is alatamasztjak, amelyek azt a kerdest vizsgal-
jak, hogy a visszajelzes hogyan befolyasolja a fel-
adatban tamisitott kesobbi erofeszitest. Ezekben a
vizsgalatokban arra osszpontositanak, hogy a ko-
rabbi teljesitmeny eredmenyenek ismerete hogyan hat
a kesobbi teljesitmenyre (lasd meg a 17.3. keretes
szoveget).
.. ..............—«----------=----------------....» . “
) 1 j
17.3. Visszacsatolasiesmegerosites
Az eredmenyek ismeretevel kapcsolatos kutatasokat
elteroen ertelinezik a kiilonbozo szerzok. Mi magunk
jelenleg azon az allasponton vagyunk, hogy az eredme-
nyek ismerete infonnacios visszacsatolaskent foghato
fel, amit az emberek felhasznalhatnak viselkedesiik
modositasara. Azt is felvetettek azonban, hogy az infor-
macios visszacsatolas megerositokmt vagy jutalomkent
mukodik (lasd Kulhavy es Stock 1989). Haiigy tajekoz-
tatjuk a szemelyehet, hogy jol szerepeltek, akkor ezzel
megerositjiik oket; ha viszont azt kdzoljiik veliik, hogy
alacsony szinten teljesitettek, akkor tulajdonkeppen
biintetjiik oket. Ez utobbi ertelmezes radikalisan mas
megvilagitasba helyezi a jelenseget.
Az eredmenyek ismeretenek hatasaval kapcsolat-
ban felmeriilo kerdesek az onszabalyozasban resztvevo
folyamatok joval altalanosabb kerdeset is erintik. Egy-
altalan sziikseg van-e a jutalom es biintetes fogalmaira
a viselkedesmodosulas magyarazatahoz? Vagy talan el-
hagyhatok minden tovabbi nelkiil?
Az ebben a fejezetben targyalt szerzok koziil azon-
ban nem mindenki ert egyet a fenti kerdesekben. Az
onszabalyozas fogalmaval dolgozo szerzok tobbsege az
dnjutalmazast mint az onszabalyozas fontos elemet ha-
tarozza meg. Bandura (1986) peldaul ugy veli, hogy az
onszabalyozasi tevekenyseg ket donto osszetevoje
egyfelol az onjutalinazas vagy ondicseret, amiben a
kivant cel elerese utan reszesitjiik magunkat, masfelol
pedig az onbiintetes vagy dnvadlas, ami kudarc utan
kovetkezik be. Az onszabalyozas-szempontii megkoze-
lites szamos mas kepviselqje is hasonlo allaspon tot fog-
lal el (Kanfer 1977; Pervin 1983).
Mi azonban azt allitjuk (Carver es Scheier 1981,
1990b), hogy nines sziikseg erre a fogalomra. Velemc-
nyiink szerint semmi lenyegeset nem tesz hozza az
elmelethez az a megallapitas, hogy a szemely a cel
elerese utan dicseretben reszesit) onmagat. Noha di-
cserheti valaki onmagat, az csupan valasz egy ennel
joval fontosabb eseinenyre. A donto mozzanat vcleme-
nyiink szerint a cel megvalositasa es annak felismerese,
hogy a cel milyen iiton erheto el.
Nem erdektelen, hogy maguk a tanulaselmelet hi-
vei is jo ideje vitatkoznak a megerosites tanulasban
jatszott szerepen. Tolman (1932) iigy velte, hogy a
jutalom semmit sem ,,ves afejbe” - meg a laboratoriumi
patkany eseteben sem —, csak olyan informaciot nyiijt,
amibol az allat tanulhat (ligynevezett kognitiv terkepet
szolgaltat). Azaltal, hogy az esemenyeket egymas vi-
szonylataban tapasztalja, az allat megtanulja, mi mihez
vezet a komyezeteben. A jutalom es a biintetes nem
sziiksegszeri'i a tanulashoz — allitja Tolman —, csak fel-
hivjak a figyelmet a tanulasi helyzet kiilondsen relevans
elemeire. Azt talaltak (embereknel), hogy a legegysze-
riibb szocialis megerosito - a ,J61 van” - is nagyobb
hatast valt ki, ha a kiserleti szemelyeket elozoleg ugy
informaltak, hogy a masik ritkan szokta ezt mondani
(Babad 1973). Ez az eredmeny egybecseng Tolman
velekedesevel, miszerint lehetseges. hogy a megerosito
informacids ertekea donto, es nem maga a megerosito.
17. Az onszabalyozas • 475
A tanulmanyok zominel azt mutatjak, hogy a
celiranyos viselkedest vegzo szemelyek sokat hasz-
nositanak korabbi teljesitmenyiik ertekelesebol
(Locke es mtsai 1981; Locke es Latham 1990;
Schmidt 1988). Amikor arrol tajekoztatnak ben-
niinket, hogy korabbi erofeszitesiink sajat szin-
tiinknel gyengebb eredmenyre vezetett, akkor a
feladat tovabbi reszeben altalaban jobban neki-
gyiirkoziink. Locke es munkatarsai (1981) arra a
kovetkeztetesre jutottak, hogy az eredmenyek is-
merete sziikseges ahhoz, hogy ervenyestiljon a ma-
gasabb szintii celok teljesitmenyre gyakorolt pozi-
tiv hatasa. Ez a kutatasi teriilet is alatamasztja tehat
az onszabalyozas visszacsatolas-elvu megkozeliteset
(lasd meg Taylor, Fisher es Ilgen 1984). Eszerint a
visszacsatolas teszi lehetove, hogy folyamatosan ha-
ladhassunk celjaink megvalositasa fele.
Elagazo lancolatok
Noha az elozo resze kben korvonalazott kutatasi
anyag visszacsatolasos folyamatok jelenletere utal a
viselkedesben, az eddig leirt jelensegek joval egy-
szerubbek annal, hogy kepesek legyenek szamot
adni az emberi viselkedes bonyohiltsagarol es ru-
galmassagarol. A komplexitas a visszacsatolasi
rendszerek osszkapcsolhatosagaval ertelmezheto.
A kolcsonos kapcsolatokat ketfelekeppen kep-
zelhetjiik el. Talan erthetobb, ha ugy fogjuk fel
oket, mint amelyek elagazo lancolatokat kepeznek.
Ez a megkozelites kiilonosen a problemamegoldas
termeszetenek feltarasaban tiinik gyiimol-
csozonek. Az ilyen tipusii halozatban ugy tekintjiik
a komparatort, mint ami igen vagy nem donteseket
hoz. A kimenet azutan egy masik hurokhoz vezet,
ami ujabb dontest hoz. A hurkok ilyen modon
torteno osszekotesenek eredmenye dontesi fa lesz.
Egyes dontesi fak egyszeruek, masok viszont bonyo-
lultabbak.
Kepzeljiik el azt az egyszerii esetet (17.5. abra),
hogy szobankban felkapcsoljuk az iroasztali lam-
pat, es nem gyullad fel a feny. Ez valosziniileg arra
kesztet benniinket, hogy megnezziik, vajon a lam-
pa zsinorja be van-e dugva a konnektorba (ossze-
hasonlitas es dontes). Ha nines, akkor bedugjuk
(viselkedeses dontes), es iijra megprobaljuk felkap-
csolni. Ha viszont azt latjuk, hogy a lampa zsinorja
be van dugva a konnektorba, akkor esetleg megnez-
ziik, hatha a korte egett ki, s ha kell, kicsereljiik. Ha
17.5. ABRA Az emberi problemamegoldasban is dbntishazatal-
ban szerepet jatszo dontesi fa folyamatabraja. Kepzeljuk el, hogy
az iroasztalunkhaz illiinh dolgazni, is bekapcsoljuk az asztali
lampdt. Ha nem eg, egy sor probat (cselekvist is osszehasonli-
tast) vigezhetunk, amig el nem irjiik a kivant eredmenyt. Ha e
lipesek bdrmelyike eredmenyre vezet, nekildthatunk a munkank-
nak
kigyullad az izz6 (eszleles, osszehasonlitas es don-
tes), akkor megoldottuk a problemat. Ha nem,
akkor a dontesi fa kovetkezo szintjere lepitnk. Ez
azt jelentheti, hogy le kell menni a boltba es venni
egy iij biztositekot (viselkedes). Ha ettol kigyullad
a feny, akkor a problema megoldodott. Ha nem,
446
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
Ajovobeni teljesitmenyunk gyakran javul, ha megtsmerhetjuk,
hogyan teljesitettunk a multban
akkor tovabbi lepeseket kell tenniink - talan elvin-
ni a lampat a szerelohoz, hogy nezze meg az
erintkezoit, vagy nekiink magunknak kell szetsze-
relni.
A dontesek halozatanak ilyen jellegu elagazasai
benne rejlenek egy sor emberi viselkedesben. Na-
gyon sok szocialis viselkedesben is jelen van, bar ez
kevesbe tunik nyilvanvalonak. De idezztik csak fel
a 16. fejezetbol Cantor es Kihlstrom (1987) elkep-
zeleseit: velemenyiik szerint a szocialis viselkedes
elsosorban adaptw problemamegoldds. Amikor varat-
lan (vagy nem kivant) szocialis tapasztalatban van
resziink, tnegprobaljuk azt valahogyan ertelmezni
vagy reagalni ra - olyan utat-modot keresni, mely-
nek segitsegevel visszakeriilhetiink a kivant cel fele
vezetd osvenyre.
Ha peldaul egy vizsgan rossz jegyet kapunk,
akkor kulonfelekeppen reagalhatunk. Megbeszel-
hetjiik a problemat a tan arral vagy a tanarsegeddel,
magantanart fogadhatunk, novelhetjiik a tanulas-
sal eltoltott orak szamat, vagy esetleg valtoztatha-
tunk tanulasi strategiankon. Ugyanigy, ha olyan
tarsas osszejovetelen vesziink reszt, ahol senkit sem
ismeriink, szamtalan modon kezdemenyezhetiink
interakcidt. Mindig ugy csoportositjuk a leheto-
segekel, hogy kiprobalunk (vagy nyiltan, vagy gon-
dolatban) egyet es megnezziik, mukodik-e. Ha
nem, akkor valami mashoz folyamodunk. A viselke-
des minden esetben gyors es apro visszacsatolasi
esemenyekbol felepiilo dontesi fa letezeserol ta-
niiskodik.
A hierarchikus szervezodes
A visszacsatolasi korok osszekapcsolasanak maso-
dik modja nemileg bonyohiltabb az elozonel.
Feltetelezheto ngyanis, hogy a visszacsatolasos rend-
szerek hierarchiaba rendezodnek. William Powers
(1973a, 1973b) amellett ervelt, hogy ilyen tipusu
szervezodes alapozza meg a viselkedest. Mas szerzok
is hasonlokeppen loglalnak allast (peldaul
Broadbent 1977; Dawkins 1976; Gallistel 1980;
Rosenbaum 1987,1990; Vallacher es Wegner 1987).
A visszacsatolas-hierarchia fogalma magas szin-
tu (folerendelt) es alacsony szintu (alarendelt) ce-
lokat egyarant feltetelez. Idezztik fel a 17.3. abran
szereplo visszacsatolasi kort, elsosorban annak vo-
natkoztatasi erteket. Powers iigy veli, hogy a hierar-
chikus rendszeren beliil az alacsony szintii vissza-
csatolasi korok vonatkoztatasi erteke a hierarchia-
ban magasabb szinten allo rendszer viselkedeses ki-
menetevel azonos (17.6. abra). A masik oldalrol is
megkozelithetjiik a kerdest. A magasabb szintii
rendszerek nem „viselkednek” a szo fizikai ertelme-
ben - „viselkedesiik” ehelyett azt jelenti, hogy a
hierarchiaban alattuk levo rendszerek szamara cse-
lekvesi iranymutatot (vonatkoztatasi erteket) te-
remtenek. Fizikai cselekvest kozvetleniil csak a leg-
also korok valositanak meg az izomcsoportok moz-
gasanak ellenorzese reven (Rosenbaum 1987,
1990).
Az ilyen hierarchikusan definialt vonatkoztatasi
ertekek az alacsonyabb szintek fele haladva egyre
konkretabbak es korlatozottabb ervenyiiek lesz-
nek. Minden alacsonyabb szinten megvalosulo
ellenorzes olyan jellemzok szabalyozasabol all, me-
lyek a magasabb szinten ellenorzott jellemzokhoz
jandnak hozza. Minden szint a maga eszkozeivel
dolgozza fel a perceptualis bemenetet, es iigy iga-
zitja kimenetet, hogy az adott szinten minimalis
legyen a diszkrepancia.
17. Az onszabalyozas • 41*7
Powers felvetette, hogy az emberi cselekvesek
szabalyozasa kilenc ellenorzesi vagy kontrollszintet
foglal magaban. Ezek segitsegevel kivanta megma-
gyarazni az absztrakcio legmagasabb szintjetol in-
dulo (peldaul az idealis enkep, tarskapcsolat vagy
csoport), s az absztrakcio legalacsonyabb szintjeig
(a test kiilonbozo reszein vegbemeno izom-ossze-
hiizodasok) terjedo onszabalyozast. A szemelyiseg-
pszichologusok szamara a - 17.6. abran lathato -
harom legfelso szint a legerdekesebb.
A harom szint koziil a legalacsonyabb a
programellenorzes. Amit Powers programnak ne-
vez, nagyon hasonlit ahhoz, amit Schank es
Abelson (1977) forgatokonyvnek hiv. A program
vagy forgatokonyv a cselekves altalanos lefolyasat
tartalmazza, es nagyon sok reszletet kihagy. A resz-
letek azert maradnak ki, mert hogy eppen mit
tesziink egy-egy kiemelt pontnal, attol fiigg, hogy
milyen koriilmenyekkel talalkozunk. A program
vagy forgatokonyv lejatszasahoz arra van sziikseg,
hogy a lehetosegek tagabb korebol valaszthassunk.
A mindennapi elet soran nagyon sok tevekeny-
seg program-vagy forgatokdnyvszerunek tiinik. Ela
belegondolunk, mifele szandekokat fogalmazunk
meg egy atlagos nap alatt, akkor raebredhetiink,
hogy ezek nagy resze programokbol all. Ruhat mos-
ni, lemenni a boltba vasarolni, moziba menni, felke-
sziilni a vizsgara, ebedet fozni, megprobalni felkelte-
ni annak a rokonszenves fiiinak vagy lanynak a figyel-
met, akit a minap az egyik oran lattunk - ezek a
tevekenysegek mind programot felteteleznek. Mind-
egyiknek megvan a maga szokasos lefblyasa, amit az
elorejelezheto cselekvesek es implicit alarendelt ce-
lok alkotnak, de hogy adott alkalommal pontosan mit
csinalunk, az a szituacio fiiggvenyeben valtozik.
A programok mar meglehetosen absztraktak,
de messze nem ezek az emberi viselkedes legabszt-
raktabb megnyilvanulasai. Powers elvi ellenffrzesnek
nevezte a programellenorzes folotti szintet. Az el-
vek a cselekvest altalanosabb iranyelvekkel latjak
el, mint a programok. Az elvek a viselkedes atfo-
gobb, folerendelt jellemzmt hatarozzak meg, s szamos
kiilonfele programban megnyilvanulhatnak. Az el-
vek segitenek abban a dontesben, hogy melyik
programot valassziik, es hogy egy programon beliil
metre haladjunk. Peldaul a becsiiletesseg elve azt
diktalja, hogy noha adott helyzet megengedne a
puskazast, megse tegyiik meg. A mertekletesseg
elvenek ertelmeben inkabb a kevesbe draga etter-
met valasztjuk; ha pedig mar a dragabb etteremben
vagyunk, akkor nem a legdragabb etelt rendeljiik
(lasd a karikatiirat).
17.6. ABRA A hdrmnszintu hierarchiabol allo visszacsatolasi rendszerek sematikus diagramja. Ez a diagram lepcs&etes formaban
abrazolja az ellenorzesi folyamatot, amely aszerlnt vezet a magasabb szintii rendszerektol az alacsonyabb szintu rendszerekig, hogy
a folerendelt hurkok vagy kbroh hogyan aUitjdk be a kozvetleniil alatluk levokorok vonatkoztatasi ertekeit. A kontroll itt bemutatott
szintjei azonosak d Powersfele hierarchia legfelso harom szintjevel (1973a). Ebben a konkret esetben egy fialalember viselkedesenek
keresztmetszetet mutatja a diagram, aki bneszleleset. azaltal igyekszik aktivan kozeliteni idealis enkepehez, hogy betartja a fgyelmesseg
elvet. Ez az elv eziittal abban a programjellegu tevekenysegben nyilvdnul meg, hogy a fuitalember viragot vesz a baratnojmek
478 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozasperspektivaja.
A legtobb mindennapos tevekenyseg- mint peldaula beuasarlas
— program- vagy forgatokbnyvszerii
A 17.6. abra egy olyan ember - nevezziik
Richardnak - viselkedeset abrazolja, aki megpro-
balja viselkedeset a figyelmesseg elvehez igazitani.
Ebben az esetben az elv egy sajatos cselekvesi prog-
ramlioz vezette Richardot: viragot vett baratno-
jenek, Lilinek. A program reszint konkret lepe-
sekbol all: All; meg a viragosnal, valassz valamilyen
viragot, es fizess az eladonak. Ugyanakkor nem
hataroz meg inindent pontosan: Richard azokbol
a viragokbol valaszt, amiket a viragosnal talal, hitel-
kartyaval vagy keszpenzzel fizet, es ha kell, penzt
dob a parkoloautomataba.
Meg ket dolgot erdemes megjegyezni e pelda
kapcsan, melyek abbot a koriilmenybol fakadnak,
hogy Richard szamtalan modon lehet „figyehnes”.
Eloszor is, teljesen kiilonbozo programok koziil va-
laszthat az elvnek megfelelo magatartas megvalosi-
tasara- peldanl fozhet valami finomat Lilinek, vagy
lemoshatja a kocsijat. Barmelyik programot valaszt-
ja, ugyanazt az elvet tartja szem elott. Masodszor, a
figyelmesseg elve nem feltetleniil jelenti valami-
lyen sajatos program kivdlasztdsdt — az elv egy mar
futbprogram smanis belephet, s ezaltal a programon
beliili cselekvesek kozotti valasztast befolyasolja.
Tegyiik fel peldanl, hogy Lili kerte meg Richardot,
hogy mielott feljon, vegyen valami viragot. A figyel-
messeg elve a viragvasarlasi program kozepen is
ervenyesiilhet, es arra vezetheti Richardot, hogy
Lili kedvenc viragat vegye meg, noha az nem abban
az evszakban nyilik, s ezert sokkal dragabb.
Powers a rendszetfogalom-ellenorzes kifejezest
hasznalja elmeletenek legmagasabb szintjere. A
rendszerfogalom olyan absztrakt jellemzokre vo-
natkozik, mint peldanl az altalanos enerzes, amit
Bill Watterson: CALVIN es HOBBES
Noha az elveknek gyakran van ajosagra vagy az erkolcsossegre emlekezteto felhangjuk, ez nem sziiksegszeriien van igy. Az elvek az
ent is szolgdlhatjak. Ehhez az kell, hogy az elv elegelvont legyen ahhoz, hogy egy sor kiilonfele tipusu viselkedesre tehessen alkalmazni.
Calvin es Hobbes copyright Watterson. Az Universal Press Syndicate engedelyevel. Minden jog fenntartva.
17. Az onszabdlyozds • 479
terben es idoben megprobalunk fenntartani. Az
ilyen ertekekkel kapcsolatos onszabalyozas bizo-
nyos fokig emlekeztet az onmegvalositas elmenye-
re (14. fejezet), amennyiben mindketto a szemely
teljesseg- es integritas-erzeset mozditja elo. Az
absztrakcio e szintjen megvalosulo onszabalyozas
olyan jellemzok szerint szabalyoz, mint peldaul az
idealis enkep.
A hierarchikus szervezodes nyitott
kerdesei
A viselkedes hierarchiairol gondolkodvan mar a
kezdet kezdeten szamos kerdes es problema rneriil
fel. Vizsgaljunk meg kozelebbrol nehany ilyen ker-
dest. Az eddig elmondottak alapjan peldaul arra
lehet kovetkeztetni, hogy a hierarchia minden
szintje allandoan mukodesben van. Ez nem feltet-
leniil van igy; Szamtalanszor elofordul, hogy az
onszabalyozast nem az altalanos enerzes, hanem
programszintu vagy meg alacsonyabb szintu erte-
kek vezcrlik. Egyszerubben fogalmazva, az elle-
norzes alacsonyabb szintjei funkcionalis ertelemben
idonkent folerendeltte valhatnak.
Ugy tunik, hogy az elet nagyobb reszet kitevo
rutinszeru „fenntartasi” tenykedeseink - bevasar-
las, mosogatas, iskolaba jaras - soran is ez tortenik.
Ezekben az idoszakokban szem elol teveszthetjiik a
magasabb szintu celokat, hiszen az elottiink allo
konkret feladat kot le benniinket. S valo igaz, hogy
a programok termeszetes reszet kepezo gyakori
donteshozatal kdvetelmenyebol fakadoan ez a
szint a tobbihez kepest gyakrabban valik funkcio-
nalisan folerendeltte az onszabalyozas folyamata-
ban (Carver es Scheier 1981). Erdekes, hogy ami-
kor az emberek spontan modon jellemzik onma-
gukat, inkabb hajlamosak arrol beszelni, amit csi-
nalnak, mint arrol, hogy ok maguk milyenek
(McGuire es McGuire 1986). Ez arra utal, hogy a
viselkedeses ellenorzesnek ez a szintje kiilondsen
akkor kiugro jelentosegu, amikor sajat eletiinkrol
gondolkodunk.
Amikor az alacsony szintu ellenorzes funkcio-
nalisan folerendeltte valik, akkor valoszinuleg
felfiiggesztodik a magasabb szintek ellenorzese. Az
alacsonyabb szintek atmeneti iranyitasa kozben is
tortenhet persze olyasvalaini, ami magasabb szinte-
ken okoz vagy sziintet meg bizonyos iitkozeseket.
Egy cselekvesi program (peldaul cipot venni a ki-
arusitason) meg olyankor is megvalosithat valami-
lyen elvet (takarekossag), ha a programot nem
kifejezetten ebbol a celbol valasztottuk (csupan
meglattuk a cipot es megtetszett nekiink). A prog-
ram ossze-iitkbzesbe is keriilhet az elwel, ha a prog-
ram vegzese (vagy annak egy resze) serti azt. A
szoban forgo programot soha nem valasztottuk
volna, ha szem elott tartjuk ezt az elvet. Azok az
emberek peldaul, akik nemreg kezdtek tudato-
san foglalkozni az egeszsegiikkel, gyakran a „csak
alacsony zsirtartalmii eteleket fogyasztok” elv sze-
rint cselekszenek. De egy nagyobb mulatsag forga-
tagaban elmeriilve (ami a programkontrollt moz-
gositja) peldaul konnyen kaphatjak magukat azon,
hogy nagyobb mennyisegu zsiros etelt fogyasztot-
tak el.
Az onszabalyozas e hierarchikus felfogasaval
kapcsolatban meg nehany megjegyzest kell ten-
niink. Eloszor is, mint mar emlitettiik, a celok
tobbfelekcppen is elerhetok. Ez egeszen magatol
ertetodo a magasabb szinteken, hiszen ott elvon-
tabbak a celok. A legtobb elv szamos viselkedesfor-
maban valosithato meg. A szemclyisegfejlodesi fo-
lyamat az elet nem egy, hanem jo nehany teriileten
zajlik parhuzamosan.
Masodszor, barmilyen konkret cselekves kiilon-
fele celok szolgalataban vegezheto. A 17.5. abran
Richard peldaul nemcsak figyelmessegbol vehet
viragot, hanem azert is, hogy ezzel befolyasoljon
valamit - nevezetesen, hogy megnyerje Lili joindu-
latat. A fizikai mozdulatok mindket esetben pon-
tosan ugyanazok, de azokat megis ket egeszen
kiilonbozo magasabb szintu cel erdekeben hajtot-
ta vegre.
Harmadszor, gyakran szamos kiilonbozo vonat-
koztatasi erteket probaltmk egyszerre osszeilleszte-
ni. Ezalatt nemcsak azt ertjiik, hog)' az alacsony
szintu ertekeket a magasabb szintu ertekekhez iga-
zitjuk, hanem azt is, hogy sokszor a hierarchia
azonos szintjen, azonos idopillanatban lehet tobbfe-
le celunk. Ezek az ertekek bizonyos esetekben ossz-
hangban vannak egymassal (peldaul a mertekletes-
seg es az igenytelenscg). Mas ertekeket viszont
nehezebb osszehangolni (peldaul a mertekletesse-
get a divatos oltdzkodessel; a gyors lefogyast az
egeszsegesseggel; vagy a tanulmanyi eredmenyes-
seget az aktiv tarsas elettel). Az egyik ertek elotcrbe
helyezese ellentetbe keriil mas ertekekkel (vd.
Emmons es King 1988). Az onszabalyozasi nezo-
480 * Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
—”—-—*“-------------’--; - —— -------
17.4. A viselkedest iranyitq ertekels elkiilonitese:
- az enkep nyilvanos es maganjellegu aspektu$ai
« Л-* J*' <«- z“ ^.w"- --VV—W 'i?
S' *
; i
A viselkedes standardjai sok szempontbol kiilon-
boztethetok meg egymastol (Emmons 1986; Higgins es
mtsai 1986). A human celok egyik fajta felosztasa az
enkep (self) nyilvanos (vagy tarsas) es maganjellegu
(vagy szemelyes) aspektusai kozott tesz kiilonbseget
(Fenigstein es mtsai 1975; Carver es Scheier 1985).
Bizonyos celjaink inkabb szemelyesek, egyeni vagyain-
kat es elkepzeleseinket tiikrozik — fiiggetlenek masok
sziiksegleteitol vagy attol, masok hogyan latnak ben-
niinket. Mas celjaink ezzel szemben termeszetiiknel
fogva nyilvanosabbak, szocialisabbak, es arra vonatkoz-
nak, hogyan jelenitjiik meg magunkat masok elott. Ez
utobbiakban masok elvarasai jelentos szerepet jatsza-
nak es az is, hogyan lattiak benniinket.
A Powers altal javasolt hierarchiaban (1973a) ez a
megkiilonboztetes az elvek szintjen ervenyesiil. A sze-
melyes enkep szerinti viselkedesszabalyozas a szemely
sajat itelelcre es velemenyere epiil („Legy hu onmagad-
hoz”). A nyilvanos enkep szerinti szabalyozas annak az
elvnek az elfogadasat jelenti, hogy masok velemenye a
donto': „Ugyelnem kell aj6 hfremre”, ,A legjobb kepet
kell inutatnom magamrol” vagy „Anyam biiszke lesz
ram”.
A hierarchia legalacsonyabb szintjein a nyilva-
nos/maganjellegu megkiilonboztetes ertelmetlen. Pel-
daul mindig ugyanaz az alacsony szintu vonatkoztatasi
ertek ervenyesiil, amikor egy bizonyos iranyba mozgat-
juk a karunkat, fiiggetleniil attol, hogy miert mozgatjuk
arra. Meg a cselekvesi program is ugyanaz, akar szeme-
lyes, akar szocialis okokbol htgtjuk vegre.
Az ellenorzes legmagasabb szintjen is ertelmetlen
a szemelyes, illetve a tarsas self megkiilonboztetese.
Feltetelezheto, hogy az idealis enkep egeszleges, amely
mind a maganjellegu, mind pedig a nyilvanos aspektu-
sokat magaban foglalja (vo. Tesser es Paulhus 1983).
Ezen a szinten az onszabalyozas sikere vagy kudarca
mindig „szemelyes”, fiiggetleniil attol, hogy a kimenet
fokent maganjellegu ccloklioz vagy pedig szocialisan
elvart onmegjeleniteshez kotodik-e.
Ugy tunik tehat, hogy a nyilvanos/maganjellegu
megkiilonboztetes igazan az elvek menten torteno sza-
balyozas szintjen bir jelentosseggel, mivel altalaban
vagy szemelyesen vagy szocialisan viszonyulunk a m;iga-
tartasunkhoz. Mindket viszonyulasi tipus kepes a ma-
gasabb szintu celok kielegitesere is, es vegso soron
mindketto az alacsonyabb szintii, konkret cselekveses
jegyek ellenorzcsct latja el.
Ez a magan/nyilvanos megkiilonboztetes arra kesztet,
hogy bizonyos megszoritast tegyiink a fejezet korabbi re-
szeiben az enmdatossag onszabalyozo hatasairol mondot-
takkal kapcsolatban. Jelentos mennyisegu bizonyitek van
arra vonatkozoan, hogy ha figyelmiinket az enkepiink vala-
mely sajatos vetiiletere osszpontositjuk, akkor ennek kovet-
kezteben az adott enkepvetillethez. tartozo vonatkoztatasi erte-
kek kiemelt szerephez jutnak a viselkedes iranyitasaban. Ha
az enkep tobb oldala azonos idoben keriil eld'terbe, akkor
megno az onszabalyozasi konflikms lehetoscge - ez akkor
fordul elo, ha az enkep ket kiildnbozo' aspektusa kiilon-
bozo cselekvesek kivanatossagat sugallja.
Ha peldaul a szemelyes enkepre koncentralunk,
akkor kevesbe konform modon viszonyulunk a csoport
osztatlanul vallott, de helytelen velemenyehez. Ezzel
szemben a nyilvanos enkepre torteno osszpontositas
fokozza ezt a hajlamunkat es a helytelen csoportvele-
menyt fogjuk kepviselni (Froming esCarver 1981; Santee
es Maslach 1982). A maganjellegu enkepre iranyulo
figyelem kovetkezteben viselkedesiink a szemelyesen
elfogadott ertekeink iranyaba konformizalodik, a nyil-
vanos enkepre valo figyelem kovetkezteben viszont
azoknak az crlckeknek az iranyaba, amelyeket altalano-
san elfogadottnak veliink (Froming, Walker es Lopyan
1982). Nem csak ezek a peldak erzekeltetik a nyilvanos es
maganjellegu enkep megkiilonboztetesenek fontossagat
(lasd Carver es Scheier -1985 — attekinteset). Mindent
egybevetve, sajat viselkedesiink lekepezese nyilvanvalo-
an alapveto'jelentosegii az onszabalyozas szempontja-
bol. Ugyanakkor azonban az is nyilvanvalo, hogy nem
mindegy, az enkep mely aspektusa keriil eloterbe.
pontbol eppen ez defmialja akonfliktust (lasd meg
a 17.4. keretes szoveget).
Vegiil erdemes megjegyezniink, hogy a hierar-
chiktts megkozelites egy nyilvanvalo, de nehezen
ertelmezheto tenyt is konnyen megmagyarazhat;
nevezetesen azt, hogy egeszen koriilhatarolt es
konkret cselekvesaktusok (izomfesziiltseg valtoza-
sok) utjan ervenyesitiink egeszen elvontviselkedes-
jellemzoket (peldaul az udvariassagot a vendegek-
kel, a szabatos beszedstilust, a szeretet kimutata-
sat). Sok elmeleti rendszerben okoz nehezseget e
teny magyarazata, am a hierarchikus megkozelites-
b61 tenneszetes modon adodik.
A viselkedeshierarchiak kutatasa
Vajon hierarchikusan szervezodik-e a viselkedes?
Robin Vallacher, Dan Wegner es munkatarsaik
eredmenyei arra utalnak, hogy erre a kerdesre
igennel valaszolhatunk (Vallacher es Wegner
1985, 1987). A kutatas kiindulopontja az a kerdes,
vajon hogyan gondolkodunk cselekveseinkrol.
Minden egyes viselkedes a cselekvesazonosita-
sok szeles valasztekaval irhato le. Ugyanarra a cse-
lekvesre peldaul a kovetkezo modokon gondolha-
tok; „iilok a teremben, es tollal jeleket irok egy
papirlapra”, „jegyzetelek az 6 ran”, „igyekszem jol
felkesziilni a vizsgara”, „kepezem magam” vagy
akar „igyekszem elobbre lepni a palyainon”. Ezen
kiviil persze meg szamtalan mas modon is azono-
sithatom az adott cselekvessort. Az azonositas hoi
konkretabb, hoi absztraktabb. Az a szint, amelyen
cselekedeteinket azonositjuk, sokat elaml arrol,
hogy milyen celokat alkalmazunk viselkedesiink
vonatkoztatasi pontjaikent.
Vallacher es Wegner iigy velik, hogy amikor a
cselekves alacsonyabb es magasabb szinten is azo-
nosithato, akkor inkabb a magasabbat valasztjuk.
Maskeppen fogalmazva, hajlamosak vagyunk arra,
hogy a leheto legelvontabb modon kdzelitsiik meg
— es szabalyozzuk - viselkedesiinket. Valoszinubb
peldaul, hogy az emlitett hallgatoi tevekenyseget
mint „orara jarast”, „egyetem vegzeset” vagy mint
„eloadas-hallgatasl ” fogjuk azonositani, es nem „a
bement egy epiiletbe, leiilt es odafigyelt valakinek
a mondokajara” leiras menten ertelmezziik.
Az elozo feltetelezest egy tovabbi egesziti ki:
amikor nehezsegiink tamad egy magas szinten azo-
nositott cselekves vegrehajtasaval, akkor hajlamo-
sak vagyunk visszalepni es ugyanazt a cselekvest
alacsonyabb szinten azonositani. A korabban beve-
zetett kifejezesekkel megfogalmazva: az absztrak-
cio magas szintjen tapasztalt nehezseg azt eredme-
nyezi, hogy az alacsonyabb szint funkcionalisan
folerendeltte valik. Az alacsony szintii besorolas
alkalmazasaval a problema konkretabb szinten sza-
molhato feL A problema megoldasaval ismet a
magasabb szintii cselekvesazonositas fele rnozdu-
lunk el.
17. Az dnszabdlyozas • 481
E gondolatinenet ellenorzesere olyan kutataso-
kat vegeztek, amelyben a szemelyek egyik csoport-
jat magas, masik csoportjat pedig alacsony szintii
cselekvesazonositasra kesztettek. Kesobb mindket
csoport olyan jelzest kapott, melyek az elso csoport
altal alkalmazottol eltero, magasabb szintii besoro-
lasra utaltak. A hipotezis ertelmeben a masodik
csoport, ha nem szembesiil nehezsegekkel, folfele
mozdul el, es felhasznalja a kapott jelzeseket. Az
elozoleg alacsony szintii azonositasra „beallitott”
szemelyek valoban a kapott jelzesek szerint kezdtek
ertelmezni cselekveseiket, majd ennek az iij ertel-
mezesnek megfeleloen folytattak viselkedesiiket
(Wegner, Vallacher, Kiersted es Dizadji 1986). Aki-
ket viszont a kiserlet elejm arra instrualtak, hogy
magas szinten ertelmezzek viselkedesiiket, kisebb
mertekben defmialtak at cselekveseiket az iij jelze-
sek szerint. Mivel viselkedesiiket korabban mar ma-
gasabb szinten azonositottak, az iij jelzeseket egy-
szeruen figyehnen kiviil hagytak.
Vajon mifele viselkedeses jegyeket alkalmaztak
a Vallacher- es Wegner-fele tanulmanyokban a cse-
lekves azonositasara? E jegyek a Powers-fele
ellenorzes harom szintje nek feleltethetok meg: az
elveknek, a programoknak es a szekvencia-elle-
norzesnek (ez kozvetleniil a programkontroll alatt
levo szint). Igy Vallacher es Wegner eredmenyei,
mely szerint az emberek tenneszetes modon eze-
ken az absztrakcios szinteken konstrualjak meg
cselekveseiket, Powers elmeletevel osszhangban ta-
masztjak ala e szintek kiilonleges jelentoseget.
A felbeszakitas es az elvarasok
hatasa: tovabbi erofeszites vagy
a celok feladasa
A fejezet korabbi reszeiben vazolt folyamatok ab-
ban az esetben magyarazzak a viselkedest, amikor
nines semmifele kiilonbsebb nehezseg. A helyzet azon-
ban nem mindig ilyen egyszerii. A celok es szande-
kok megvalositasa soran gyakran iitkoziink akada-
lyokba. Mi tortenik ilyenkor?
A viselkedes ilyen altalanos megkozeliteset
kepviselo szerzok nagy tobbsege iigy veli, hogy az
akadalyoztatas az onszabalyozasi folyamat felbesza-
kitasat eredmenyezi (Carver es Scheier 1981,
1990a, 1990b; Mandler es Watson 1966; Simon
1967). A felbeszakitas lehet rovid vagy hosszu, be-
482 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
kovetkezhet a cselekves elott (ha elorevetitjiik a
bajt), vagy kozben (ha a problemak idokozben
meriilnek fel), es egyszer vagy tobbszor is elo-
fordulhat. A megszakitas atmenetileg eltavolit cel-
jainktol es arra kesztet, hogy az adott helyzetnek
megfeleloen ujraertekeljiik a sikeres celmegvalosi-
tas valoszinuseget.
A sikerre vagy sikertelensegre vonatkozo elvaras
mar mas fejezetekben is elokerult. Eloszor a szoci-
alis tanulasehnelet коntextusaban (13. fejezet) be-
szeltiink az elvarasokrol, majd Mischel kognitiv
szemelyisegfelfogasa kapcsan ejtettimk rohik szot
(16. fejezet). Tulajdonkeppen az elvaras fogalma
ver hidat a viselkedes tanulasi modelljei es a kogni-
tiv onszabalyozas modelljei koze.
Az elvarasok lenyegeben ugyaiuigy mukodnek
az onszabalyozasi modellekben, mint a kognitiv
tanulasi elmelejgkben. A problema lekuzdesevel
kapcsolatos J^civezo-elvarasok ismet elohivjak az
onszabalyozasi erofeszitest. A megujult erofeszites
olykor meg is haladja a kezdetit. Kedvezotlen kime-
netel elvarasa eseten a szemely nagy valoszinuseggel
csokkenti a celeleres iranyaba tett erofesziteseit, es
atmenetileg vagy tartosan talan a celt magat is f eladja
(vo. Klinger 1975; Kukla 1972).
Bar az erofeszites merteke a nagyon intenzivtol
az erofeszites teljes hianyaig szeles tartomanyban
valtozhat, hasznos lehet azonban, ha e valtozatokat
durva dichotomiakent kezeljiik: vajon tovabbra is
elkotelezodiink-e a celnak, vagy feladjuk elko-
telezodesiinket. Miert hasznos, ha ilyen fogaimak
menten gondolkodunk? Azert, mert sok esetben va-
loban csak ket lehetoseg all elottiink: vagy folytatjuk,
vagy befejezziik. Ez a felfogas lehetove teszi, hogy
azt vizsgaljuk, vajon hogyan adjuk fel celjainkat es
hogyan fordulunk mas celok fele. A robotika
metaforajat alkalmazva ez a felfogas mutatja
meg, hogy a human robot hogyan jon ki a sarok-
bol, amibe besetalt, es hogyan valaszt maganak
iij celokat.
A kiilonbozo szerzok az elvaras nemileg eltero
jellemzoit hangsulyozzak elmeleteikben. Mi ma-
gunk peldaul a kivant celok eleresevel kapcsolatos
magabiztossagot, illetve ketseget emeltiik ki, de
nem foglalkoztunk ezek okaival. Bandura ezzel
szemben (amint azt a 13. fejezetben leirtuk) amel-
lett ervel, hogy a szemelyes hatekonysag elvarasa a
legfontosabb - az a meggyozodes, hogy megvan a
kepesscgiink a sziikseges lepesek megtetelere. Ez a
felfogas nyiltan osszekoti az elvarast az eszlelt ke-
pessegekkel.
Az elvarasok barmelyik valtozatat reszesitjiik is
elonyben, mindenkeppen szamos adat szol amel-
lett, hogy az elvarasok donto szerepet jatszanak
annak meghatarozasaban, hogy miert dolgozunk
nagyon kemenyen es milyen jol teljesitiink a legkii-
lonfelebb feladatokban. Azok, akik biznak celjuk
elereseben (vagy hatekonynak eszlelik magukat),
kitartobbak es jobban teljesitenek, mint azok, akik
ketelkednek (vagy kisebb hatekonysagot eszlel-
nek).
A magabiztossag viselkedesben jatszott szerepe-
nek fontossagat Ozer es Bandura (1990) vizsgalata
peldazza. A noi kiserleti szemelyek othetes kepzes-
ben vettek reszt, es ez alatt az ido alatt megtanultak,
hogyan vedjek meg magukat a szexualis zaklatasok-
kal szemben. Nemcsak fizikai onvedehni fogasokat
tanultak, melyeket boven volt idejiik gyakorolni,
hanem olyan verbalis modszereket is, melyekkel a
veszelyt jelento helyzetek eldurvulasa megeloz-
heto.
A resztvevo пока vizsgalat tobb pontjan tobbfe-
le ertekelest vegeztek. Osztalyoztak peldaul abbeli
bizonyossagukat, hogy mennyire lennenek kepe-
sek vegrehajtani a tanult onvedelmi fogasokat es a
zaklatassal vagy szocialis fenyegetessel szembeni
verbalis megkiizdesi modszereket. Osztalyoztak azt
is, hogy 1. mennyire magabiztosak a tekintetben,
hogy ki tudjak vemi a fejiikbol a szexualis tamadas
gondolatat es 2. milyen gyakran voltak ilyen gon-
dolataik. A tenyleges viselkedest aszerint ertekel-
tek, hogy milyen gyakran vallaltak otthonuktol ta-
voli tevekenyseget (vagy mennyire keriiltek eze-
ket).
A vizsgalat ugyan osszetett eredmenyeket ho-
zott, de kiolvashato belole egy altalanos tendencia.
A hatekonysag erzete fontos szerepet jatszott a
szemelyek elmenyeiben es a sajat viselkedesiikrol
adott magyarazataikban. A nok abbeli magabiztos-
saga, hogy kepesek lesznek hasznalni a tanult on-
vedehni strategiakat, osszefiiggott tenyleges visel-
kedesiikkel, es azzal is, hogy kevesbe eszleltek ma-
gukat sebezhetonek, es biztosabban el tudtak kiild-
niteni a kockazatos helyzeteket a biztonsagosaktol.
A megkiizdesi modszerek magabiztos hasznalata
osszefiiggott a tamadassal kapcsolatos gondolatok
feletti kontroll erzesevel is: negativ gondolataik
ritkabban fordultak elo, s ez termeszetesen a visel-
17. Az onszabalyozas • 483
kedesiikon is meglatszott. Mindent egybevetve, a
magabiztossag fokozta a nok hatekonysagat a szo-
cialis komyezettel valo megkiizdesben.
A fejezet korabbi reszeiben utaltunk arra, hogy
a celiranyos erofeszites fokozza az onmagunkra
iranyitott figyelmet. Arra is van bizonyitek, hogy
mind a magabiztossag, mind pedig a ketseg
erosodik, ha a figyelem onmagunkra iranyul. Va-
gyis az erofeszites fenntartasa, amely egyiitt jar az
akadalyok lekiizdesebe vetett bizalommal, erosodik
a fokozott enfokusz kovetkezteben. Ugyanez a
helyzet a ketsegeket kisero visszavonulas vagy a
cselekvesrol valo lemondas eseteben is (Burgio,
Merluzzi es Pryor 1986; Carver, Blaney es Scheier
1979a, 1979b).
A cselekvesrol valo lemondas es a celok felada-
sanak targyalasanal szeretnenk ramutatni, hogy a
feladas pozitiv vagy negativ volta kontextusfiiggo.
Gyakran esszerti feladni vagy kesobbre halasztani a
celt, ha olyanok a koriilmenyek, hogy az nem, vagy
csak nagy nehezsegek aran volna elerheto (vo.
Janoff-Bulman es Brickman 1982). Ha peldaul esz-
revessziik, hogy otthon hagytuk a penziinket, akkor
nyilvan nem erdemes folytatni a bevasarlast. Mas
esetekben viszont a cselekvesrol valo lemondas ke-
vesbe szolgalja az alkalmazkodast: az erofeszites
feladasa nem jelent hatekony eszkozt az elet het-
koznapi nehezsegeivel valo megkiizdesben. Ez
utobbi esetben nem volna szabad konnyen lemon-
dani celunk elereserol. Persze olyan esetek is van-
nak, amikor a cel item adhato fel konnyen. Kesobb,
amikor a viselkedes zavaraival foglalkozunk, meg
visszateriink erre a kerdesre.
Az erzelem kerdese
A fejezet elejen szamos kerdest vetettiink fel azzal
az analogiaval kapcsolatosan, amely az emberi le-
nyeket a szamitogepekhez es robotokhoz hasonlit-
ja. Az egyik kerdes az volt, hogy az ilyen - hidegnek
es elemzonek ttino - felfogas hogyan tud szamot
adni az erzelmekrol.
Az egyik korai valasz erre a kerdesre Herbert
Simontol szarmazik (1967). Simon ugy velte - az
elobbi gondolattal gyokeresen ellenkezo modon -,
hogy az erzelmek donto szerepet jatszanak az infor-
maciofeldolgozasban. Simon ramutat, hogy gyak-
ran tobb cel is van a fejiinkben, s ezeket rendszerint
egymas utan valositjuk meg (peldaul elmegyiink
tankolni, ekozben megallunk valahol ebedelni, az-
tan kimegytink a tengerpartra, ahol a kovetkezo
vizsgara tanulunk, kicsit napozunk, majd hazame-
gyiink, es ha van ra idonk, kimossuk a szennyes
ruhainkat). A tevekenysegek egymas utani sor-
rendje reszben az elsobbsegek (prioritasok) meg-
allapitasanak, vagyis annak a kerdese, milyen fon-
tos szamunkra egy-egy cel.
Simon szerint sok erzelem belso felhivast jelent
arra, hogy megvaltoztassuk a celok elsobbsegi erte-
ket. Az atertekelest a fokozodo intenzitasu erzel-
mek azaltal erik el, hogy az eppen vegzett tevekeny-
seg megszakitasara kenyszeritenek. A szorongas
peldaul azt jelzi, hogy nem forditunk eleg figyel-
met sajat szemelyes jolletiinkre (ami pedig fontos
cel lenne), s ideje lenne foglalkoznunk vele. A diih
pedig azt jelzi, hogy szemelyes autondmiankat (egy
masik nagyra ertekelt celt) fenyegeti valami, es
ennek megvedese elsobbseget kell hogy elvezzen
minden massal szemben.
Simon elmeletebol burkoltan az kovetkezik,
hogy a kiilonfele celok fele tett lepeseinket egeszen
addig nem tudatosan kovetjiik (ehelyett valami
masra figyeliink), amig a vonatkoztatasi ertekektol
valo elterese bizonyos hatarokon beliil marad.
Amint azonban az erzelem erossege egy bizonyos
pontot meghalad, akkor felbeszakftja azt, amit ep-
pen csinalunk. A ket bekezdessel ezelott emlitett
celokat felidezve peldaul, ha addig nem tankolunk,
amig mas dolgainkat be nem fejezziik, akkor aggo-
dalmaskodni kezdheti'mk amiatt, hogy iires tank-
kal kinn ragadunk a tengerparton. Ha az aggoda-
lom eleg erosse valik, akkor meggondoljuk magun-
kat, es vegiil megis megallunk a kiitnal.
Simon elmeleti megallapitasa egybehangzik
egyik sajat elkepzelesiinkkel: az erzelmek olyan
mas tipusii onszabalyozasi rendszer termekei
(Carver es Scheier 1990a), amelyek a celok fele
megtett lepeseket kovetik (monitorozzak). Ha jol
haladunk, akkor elegedettnek erezziik magunkat
(vo. Stodand 1969b). Ha az elorehaladas nagyon
felgyorsul, akkor az erzes elobb dromme, majd
akar eksztazissa is fokozodhat. Ha viszont lassan
haladunk, akkor negativ erzelmeket eliink at: szo-
rongast, frusztraciot vagy depressziot. Ha nemcsak
gyengen haladunk, de teljesen el is vesztjiik a talajt
a labunk alol, akkor negativ erzelmeink fel-
erosodnek. Ezekben az esetekben az erzelem (ami
Simon elmelete szerint a szemely tevekenyseget is
484 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
megszakithatja) egyfajta szubjektiv „olvasatat” adja
annak, hogy hoi tartunk a cel elerese fele vezeto' iiton.
Ezt a gondolatmenetet tamasztja ala Hsee es
Abelson (1991) nemrdgiben inegjelentetett tanul-
manya. A szemelyeket (a tanuhnany 2. kiserlete-
ben) megkertek, hogy kepzeljek bele magukat ab-
ba a helyzetbe, hogy fogadast kotnek egy sportese-
meny eredmenyere. A gyozelem fele vezeto utat
kiilonbozo idopontokban szamitogep kepemyo-
jen kovethettek. A szeinelyeknek azt kellett megje-
lolniiik, hogy mennyire elegedettek az eppen be-
mutatott esemenyekkel. Az elorejelzesnek meg-
feleloen nagyobb elegedettsegrol szamoltak be, ha
az esemenyek gyorsabban haladtak a fogadasban
kituzott cel fele. Kiilondsen erdekes volt azoknak
az esemenyeknek az osszevetese, melyeknek a
kezdo- es vegpontja azonos volt, de a valtozasok
idotartama eltert egymastol. A szemelyek a gyor-
sabb valtozassal elegedettebbek voltak.
Erzelmeink altalanos szinezete attol fiigg, hogy
az esemenyekjo vagy rossz iranyban haladnak-e. Az
erzelmek sajatos jellemzoit azonban mas tenyezok
hatarozzak meg - peldaul az az informacio, hogy
miert haladunk jol vagy rosszul (Roseman 1984;
Weiner, Russell es Lennan 1978, 1979; Weiner
1982). Ha ugy gondoljuk, hogy sajat kepessegeink
vagy erd'feszitesi'mk kovetkezteben haladunk jol, az
onbecsiiles vagy biiszkeseg felhangjai is megjelen-
nek az erzelemben. Ha az elorehaladast a kiilso
hatasoknak koszonhetjiik (peldaul befolyasos vagy
segitokesz szeinelyeknek, vagy olyan helyzetnek,
ami veledeniil a mi malmunkra hajtja a vizet),
akkor pozitiv erzelemkent halat erziink. Ha szeme-
lyes alkalmatlansagunk miatt teljesitiink rosszul,
akkor dnbecsiilesiink csokken vagy szegyenerzetiink
tamad. Ha kiilso okok (ellenseges szemelyek vagy
lekiizdhetetlen nehezsegeket jelento helyzet) miatt
gyenge a teljesitmenyiink, akkor erzehneinket nagy
valoszinuseggel a duh es sertettseg jellemzi.
Az erzelmek tehat j6 adag informaciot kozveti-
tenek. Ez az elgondolas mar omnagaban is nemi
haszonnal jar az elmeleti kutatok szamara. A szo-
rongas peldaul - ahogy azt mar az eld'zo' fejezetben
megjegyeztiik -, azaltal gatolja a teljesitmenyt,
hogy helyet foglal el maganak a tudatban. A feldol-
gozas szamara igy kevesebb ter marad, s ezert rom-
lik a teljesitmeny. Mas szerzok, peldaul Bower
(1981), akik szinten az informacio fogalmaiban
elemzik az erzehneket, azt hiizzak ala, hogy az erzel-
mi jellemzoket, csakiigy mint minden mas informa-
cidt, az emlekezetben taroljuk (vo. Schwarz 1990).
Az erzelmi informaciot tarolo csomopont tartahna
akar masfajta szemantikus informacio is lehetne.
Bower es munkatarsai szamos kiserleti eredmenyt
vonultatnak fel feltevesiik alatamasztasara.
Bower gondolatai nyoman es osszhangban az-
zal az elkepzelessel, hogy egy emlekezeti csomd-
pont aktivalasa megkonnyiti a hozza kapcsolodo
informacio aktivaciojat, mara szeleskdriien elfoga-
dotta valt az a felfogas, hogy az erzelmek szisztema-
tikusan kepesek befolyasolni, milyen gondolatot
hivunk eld' az emlekezetbol (lasd peldaul Blaney
1986; Bower 1981; Clark, Milberg es Ross 1983;
Clark es Waddell 1983). Vagyis pozitiv erzelmi alla-
potban konnyebben hivhatdk elo' pozitiv gondola-
tok, es ugyanigy, negativ erzelmi allapotban kony-
nyebben hivhatdk eld a negativ gondolatok.
Ha ez az elkepzeles helytallo, akkor az erzelmi
allapotok valoszinuleg arra is befolyast gyakorol-
nak, hogyan ertelmezziik a ketertehnu esemenye-
ket. Jo hangulatban nagyobb valoszinuseggel fog-
juk kedvezonek tartani az aktualis helyzetet, rossz
hangulatban viszont valoszinuleg kevesbe kedvezo-
en fogjuk megitelni ugyanazt a helyzetet. Igy tehat
informaciofeldolgozasi magyarazattal is megala-
pozhato az, hogy a hangulatok miert onfenntarto-
ak. Masreszt viszont arra is vannak adatok, hogy
azaltal probaljuk javitani rossz hangulatunkat,
hogy a hangulattal clienteles emlekeket hivunk eld
(Parrott es Sabini 1990).
Osszefoglalva tehat hiba volna azt gondolni,
hogy a kognitiv onszabalyozasi perspektivaban
nines helye az erzehneknek. Tenneszetesen egy sor
kerdest meg tisztazni kell. Az a teny azonban, hogy
az ezen a teriileten dolgozo kutatok szamos kiilon-
fele okbol erdeklodnek az erzelmek irant, egyertel-
muen igazolja, hogy az erzelmek fontos szerepet
toltenek be ebben az elmeleti keretben.
SZEMELYISEGMERO ELJARASOK
A szemelyiseg onszabalyozas-szempontii megkdze-
litese meglehetosen uj keletii iranyzat. Elsosorban
elmeleti, s nem gyakorlati kerdeseket targyal. Bizo-
nyos kovetkeztetesek azonban a szemelyiseg mere-
sere vonatkozoan is adodnak belole.
17. Az onszabalyozas • 485
Az onszabalyozas jellemzoinek
merese
A viselkedes e fejezetben targyalt felfogasa kiilon-
fele onszabalyozas! folyamatok letezeset hangsii-
lyozza. Ez a folyamathangsuly abba az iranyba mn-
tat, bogy az egyeni kulonbsegeket inkabb az onszabdlyo-
zasifunkciok, s ne pusztan a szemelyiseg vonasokban
megnyilvanulo tartalma menten mcrjtik (lasd pel-
daul Williams, Moore, Pettibone es Thomas 1992).
AZ Entudatossagi Skalaval (Fenigstein es mtsai
1975) peldaul az onreflektivitas tendenciajat mer-
hetjiik - vagyis azt, hogy mennyire vagyunk hajla-
mosak elgondolkodni sajat erzehneinken, motivu-
mainkon, cselekedeteinken stb. (Az itt hasznalt
entudatos kifejezes nem arra utal, hogy a szemely
zavarban van, hanem arra, hogy onmagarafigyel.)
Amint azt a fejezet korabbi reszeben mar emlitet-
tiik, az adott helyzetben eloidezett enfokusz mukd-
desbe hozza a viselkedest iranyito visszacsatolasi
rendszer komparatorat. Az entudatossag mint sze-
melyisegvonas pontosan ugyanigy mukodik.
Esszerunek tunik tehat az a feltetelezes, hogy az
erosen entudatos szemelyek meglehetosen ,,gon-
dos es alapos” onszabalyozok. Tudjak, hogy viselke-
destik mikor nem felel meg szandekaiknak, es en-
nek megfeleloen azonnal modositjak is. A kevesbe
entudatos szemelyek viselkedese viszont veletlen-
szeriibb, kevesbe celiranyos (lasd meg a 17.5. kere-
tes szoveget). Ennelfogva az Entudatossagi Skala az
... ; h -- Г ’• . .‘si'АЛ:,
T7*,5. Az tie^abab^pzas hianya: az egyettfsegvesztes es az alkojidl h|at^a J
Ebben a fejezetben mar volt sz6 arrol, hogy az onmagunk-
ra iranyitott figyelem hogyan javitja az onszabalyozast az
ennek reven kiugro standardoknak megfeleloen. Ha a
megnovekedett enfokusz azt eredmenyezi, hogy a visel-
kedes szabalyozottabba valik, akkor logikusnak tunik,
hogy az alacsony enfokusz rosszabbulszabalyozotta teszi a
viselkedest. De vajon ez pontosan mit jelent? Azt nyilvan
nem, hogy a szemely teljes mertekben abbahagyja, amit
tesz, csupan azt, hogy a viselkedese ingadozova, veletlen-
szenive es kevesbe megtervezette valik.
Ket kutatasi vonulat vizsgalta a csokkent entuda-
tossag viselkedesre gyakorolt hatasat. Eredetuk kiilon-
bozo, de a feltart hatasok szembeszokoen hasonloak. A
vizsgalatok egyik csoportjaban az egyenisegvesztest, ma-
sikban pedig az alkoholfogyasztas hatasait vizsgaltak.
Egyenisegvesztes, amirol az encounter csoportok-
kal osszefiiggesben mar volt szo (14. fejezet), valami-
lyen csoportba torteno beolvadas soran tapasztalhato.
Az egyeniseg feladasaval gyakran a szemelyes identitas-
erzetis elvesz, aminek kovetkezteben peldaul nagyobb
valoszinuseggel hasznalunk tragar kifejezeseket (Fes-
tinger es mtsai 1952), valunk agressziwe (Mullen 1986;
Prentice-Dunn es Rogers 1980, 1982) es vallalkozunk
olyan gyermekes es gatlastalan tevekenysegekre, mint
peldaul a homokozas vagy a cumisuvegbol valo ivas (Die-
ner 1979).
Az adatok azt bizonyitjak, hogy az egyenisegvesztes az
onmagunkra iranyulo figyelem csokkenesevel jar egyiitt
(Diener 1979; Mullen 1986; Prentice-Dunn es Rogers 1982
1989). Az egyenisegvesztes hatasait konnyen tekinthetjiik
ugy, mint gyenge onszabalyozast a viselkedest normalis
koriilmenyek kozott iranyito programok es elvek szint-
jen. Ennek kovetkezteben a szemely htylamosabb az
impnlziv, a pillanatnyi hatasok alatt torteno cselekves-
re, mint jol megfontolt tervek kcszitcscre. A fejezetben
mar bemutatott hierarcliikus elemzes fogalmaival kife-
jezve a viselkedes kiilonallo szakaszok sorozata, s nem
all magasabb rendu ertekek vezerlete alatt.
Az egyenisegvesztes e hatasai felettebb hasonlita-
nak a tiilzott alkoholfogyasztas umeteire. A gyakori
italozdk indokolatlanul lesznek agresszivak es tulsago-
san a pillanat hatasa ala keriilnek. Az alkoholt altalaban
gatlasoldonak tekintik, es idonkent valoban eppen e
celbol fogyasztjuk. Az alkoholos allapot viselkedeses
jellemzo'i osszessegiikben arra utalnak, hogy hatterbe
szorul a programok es elvek szintjen torteno onszaba-
lyozas. Azegyenisegveszteshez hasonloan, az eredmeny
itt is a gondosan megtervezett tevekenyseg hianyaban
megjeleno, spontan cselekedetek sorozata.
Ugy tunik tovabba, hogy az alkohol es az egyeniseg-
vesztes viselkedeses hatasait reszben ugyanaz kozvetiti:
az alkohol is csokkenti a szemely entudatossagat (Hull
1981; Hull es Rielly 1986). A entudatossag visszaszoru-
lasaval a szemely felhagy ertekei es szandekai kovetese-
vel. Ez pedig a viselkedes szetesesehez, impulzivitashoz
es szervezetlenseghez vezet. Igy tehat a jelensegek ket
eltero formaja - az egyenisegvesztes es az alkoholos
allapot - egyetlen elvsegitsegevel ertelmezheto. Mind-
ketto a viselkedes normalis onszabalyozasat megalapo-
zd folyamatokat gatolja.
486
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
onszabalyozasi folyamatok erzekenysegbeli kii-
lonbsegeit kimutato meroeszkozkent is felfoghato.
Fontos megjegyezni, hogy az enfokusz egyeni kii-
lonbsegei viszonylag fiiggetlenek annak tartalmatol,
vagyis az entudatossag onszabalyozo hatasa elkiilo-
nitheto a viselkedes celjatol. Az igen eros enfokuszt!
sportolo peldaul szinte kenyszeres modon vegzi az
edzeseket. Az entudatos biologia szakos hallgato-
nak biztosnak kell lennie abban, hogy mindig a
legtokeletesebben kesziti el biologiai hazi dolgo-
zatat. Az entudatos zenesz pedig csupan az onma-
ga ele kituzott zenei celok megvalositasara ossz-
pontosit.
Mas onszabalyozo funkciok is merhetok. Hasznos
lehetpeldaul, ha tudjuk, a szemely inkabb magas vagy
inkabb alacsonyabb szintii celokban gondolkodik
viselkedeserol. Vallacher es Wegner (1989) nemregi-
ben kidolgozott egy meroeszkozt, a Viselkedesazono-
sitasi Kerdoivet (Behavior Identification Form),
amely pontosan ezt a jellemzot meri. Velemenyi’ik
szerint ket ember - meg ha szemelyisegvonasaik ha-
sonloak is - jelentosen kiilonbozhet egymastol, ha
kovetkezetesen kiilonbozo absztrakcios szinteken fo-
galmazzak meg celjaikat
Az entudatossag meroeszkozehez hasonloan a
cselekvesazonositasi tendenciak mutatoja is fiigget-
len a viselkedes tartalmatol. Akik viszonylag magas
szinten hajlamosak azonositani cselekveseiket, a tor-
tenesek „tavlati kepet” alkotjak meg magukban fiig-
getleniil attol, hogy viselkedesiik a tarsas eletre, a
tanulasra vagy a zenelesre iranyul-e. Azok viszont,
akik hajlamosak alacsonyabb szinten ertelmezni cse-
lekveseiket, inkabb a tortenesek reszleteire figyelnek
tekintet nelkiil arra, hogy a viselkedes milyen terii-
leterol van szo.
A celok felmerese
Mindket fenti pelda olyan onszabalyozasi jellem-
zok egyeni kiilonbsegeitjarta koriil, melyek fiigget-
lenek a viselkedes tartalmatol. Ezzel nem azt akar-
juk inondani, hogy a viselkedes tartalma nem sza-
mit ebbol a nezopontbol. Eppen ellenkezoleg.
Az onszabalyozasi megkozelites iij gondolko-
dasmodot vezet be a viselkedes tartalmaval kapcso-
latban. Az onszabalyozasi megkozelites, amint azt
korabban emlitettiik, az emberek celjait eletfelada-
tok, szemelyes tervek, szemelyes torekvesek, az ak-
tualis erdeklodes es hasonlok formajaban kepzeli
el. Ebbol a gondolatkorbol kiindulva az emberek
celjait (Emmons 1986; Pervin 1983), es e celok
hierarchikus szervezodeset erdemes felterkepezni.
Azt is erdemes vizsgalni, vajon milyen tipusii „lehet-
seges enkepeket” - mint potencialis celokat - kep-
zel maga ele a szemely (Markus es Nurius 1986). A
szemelyesen kiemelkedo celok ismerete tobb infor-
maciot rejthet magaban, mint minden mas adat a
szemely „jcllemzoirdl”.
Erre pelda Emmons (1986) modszere a szeme-
lyes torekvesek felmeresere. Emmons arra kerte a
vizsgalt szemelyeket, hogy jellemezzek onmagukat
az elet negy teriileten ismetlodoen megjeleno sze-
melyes celjaik segitsegevel. A negy teriilet: mun-
ka/iskola, otthon/csalad, tarsas kapcsolatok, vala-
mint szorakozas/kikapcsolodas. A torekveseiket
felsorolo szemelyeket arra kerte, hogy sajat szande-
kaikra es celjaikra osszpontositsanak, es ne hason-
litsak magukat masokhoz, es ezeket az iranyelveket
szem elott tartva szabadon irjanak le barmilyen
torekvest, ami fontosnak tiinik szamukra. Emmons
szerint az ilyen szabad valaszadasi keretek biztosit-
jak, hogy a leirt celok valoban a szemelyektol szar-
mazzanak, es ne a meroeszkoz sugalmazasara jelen-
jenek meg.
A VISELKEDESZAVAROK
ERTELMEZESE
ES TERAPIAS KEZELESE
Ujdonsagara valo tekintettel talan arra szami-
tunk, hogy az onszabalyozasi megkozelites egyal-
talan nem, vagy csak nagyon kis mertekii hatast
gyakorolt a viselkedes zavaraival vagy a terapias
folyamattal kapcsolatos kutatomunkara. Korant-
sem ez a helyzet (last! Merluzzi, Rudy es Glass
1981; Ingram 1986 atfogobb elemzeset). Az on-
szabalyozasi megkozelites szamos modszert java-
sol az eletvezetessel kapcsolatos problemak meg-
oldasara.
Celok konfliktusa es a konkret
celok hianya
Az onszabalyozas struktiirajanak hierarchikus
modellje az onszabalyozas zavarainak harom
lehetoseget veti fel (Carver es Scheier 1990a).
17. Az onszabdlyozds • 431
К harom koziil a legegyszeriibb abbol a meg-
gondolasbol ered, hogy a celok kozott melyen
gyokerezo ellentetek lehetnek. A konfliktus akkor
all elo, ha a szemely egy idoben ket olyan celnak is
elkotelezi magat, melyek egyike sem valosithato
meg egykonnyen (peldaul sikeres iigyvednek, egy-
ben jo felesegnek es anyanak lenni; kozeli kapcso-
latba keriilni valakivel, es kozben erzehnileg fiig-
getlennek maradni). Ilyen helyzetben valtakozva
hoi az egyik, hoi a masik celt reszesithetjiik elonyben,
am ez a strategia egy ido utan kimeritove valhat.
Jelentos erofeszitest igenyel a konfliktus tyboli es
ujboli felbukkanasanak megakadalyozasa. Egy ma-
sik megoldas az lehet, hogy elddntjiik, melyik cel
szolgalja jobban a magasabb szintu ertekeinket, es
ennek eloterbe helyezesevel szervezziik at hierar-
chiankat.
Ezzel a szemlelettel osszhangban all az a felfo-
gas, mely szerint a konfliktus maladaptiv (alkahnaz-
kodast gatlo). Szamos adat utal arra, hogy a celok
kozotti konfliktus zavarok forrasa lehet. Emmons
es King (1988) arrol kerdeztek szemelyeket, hogy
melyek voltak a leginkabb motivalo szemelyes to-
rekveseik az eletiikben, majd e torekveseket tovab-
bi szempontok menten ertekeltettek. Ertekelni kel-
lett tobbek kozdtt azt is, 1 iogy egy-egy sikeres torek-
vesiik mennyiben okozott problemat mas celjaik
elereseben. A kutatok azt talaltak, hogy a szemelyes
torekvesek kozotti konfliktusokat pszichologiai fe-
sziiltseg (distressz) es testi tiinetek kiserik. A kapott
eredmenyek ellentmondasban vannak azzal a ko-
rabbi megallapitassal, hogy azok, akik elismerik es
fontosnak tartjak sajat erd'fesziteseiket, elegedet-
tebbek eletiikkel (Emmons 1986).
A hierarchikus modellbol szarmazo masik el-
kepzeles szerint sokan ugyan fontosnak tartjak az
absztrakt celokat, de nem tudjak, hogyan valosit-
hatnak meg azokat. Ha a viselkedes hierarchikusan
szervezett, akkor a magasabb szintu ertekek szerint
vegezziik a szabalyozast, vagyis ezek szerint hataroz-
zuk meg az eggyel alacsonyabb szint ertekeit stb.
Ha valamelyik szinten hianyzik a pontos meghata-
rozas, akkor az onszabalyozas leall. Nagyon sok
ember szeretne peldaul „boldog”, „kozkedvelt”, „si-
keres” lenni - ezek koziil soknak konkretabb celjai
is vannak, peldaul „nem veszekszem a felesegem-
mel” vagy „hatarozottabb leszek” -, megsem tud-
jak, hogyan lehet elemi ezeket. Nem kepesek arra,
hogy azonositsak azokat a konkret viselkedesele-
meket, melyek kozelebb vihetnek oket celjaikhoz,
s ezert nem is tudnak elorehaladni, elkeserednek,
es feladjak a kiizdelmet
A celok feladasanak keptelensege
A hierarchikus modell sugallta harmadik zavarfor-
ras abbol adodik, hogy ha negativ kimenetelre
szamitunk, akkor kellemetlen fesziiltseget eliink
at, es felhagyunk az erofeszitessel. Amint azt ko-
rabban inegjegyeztiik, a cselekves megszakitasa
neha esszeru reakcio lehet a nehezsegekre (ami-
kor peldaul eszrevessziik, hogy otthon hagytuk a
penziinket, nem folytatjuk a vasarlast). Neha
azonban ezt nem igazan teheijiik meg. Vannak
olyan celok, melyeket akkor sem adhatunk fel
teljes mertekben, ha nagyon ero'sen ketelkediink
kivitelezhetosegiikben.
Sok magas szintii cel ebbe a kategoriaba tarto-
zik: peldaul jol megfelelni a valasztott munkahe-
lyen, vagy j6 es kielegito kapcsolatot fenntartani
valakivel. Miert olyan nehez feladni ezeket a celo-
kat? A hierarchikus elkepzeles szerint azert, mert
ezeken a celokon keresztiil vezet az lit a meg maga-
sabb szintii celjaink megvalositasa fele. A celok fel-
adasa a magasabb szinten okozna diszkrepanciat.
Maskepp fogalmazva, sokszor azert nem adhatjuk
fel konkret vagyainkat, mert akkor dnmagunk
megvalositasardl mondanank le. Masfajta celoktol
sem szabadulhatunk egykonnyen: peldaul attol,
hogy jol kijdjjiink azokkal, akikkel egyiitt kell dol-
goznunk.
Amikor valakinek komoly ketsegei tamadnak a
hierarchiaba melyen beagyazott celjaik elereset
illeto'en, akkor a bekovetkezo' folyamatok elore ki-
szamithato mintazatot mutatnak. A szemely ido'rol
idd're felhagy azzal a probalkozassal, hogy elerje
ketesnek tartott celjat, de keptelen tartosan meg-
szabadulni to'le. Elete szerkezetebol adodoan uj-
ra es ujra szembe kell neznie a kerdeses cellal.
Peldaul hiaba hatarozzuk el, hogy nem gydtdrjiik
magunkat azzal, hogy kielegito parkapcsolatot
teremtsimk, ha latunk egy parkapcsolatrol szolo
fihnet, ami rogvest eszimkbe juttatja, hogy alap-
jaban veve mindig is erre vagytunk. Vagy elhata-
rozzuk, hogy nem toreksziink tobbe arra, hogy
jol kijdjjiink a kolk'gankkal, megis ugy alakul
hogy egy munkan egyiitt kell dolgoznunk. Vagy
miutan feladtuk, hogy valaha is elsajatitjuk az
488 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
integralszamitast, ra kellett dobbenniink, hogy
enelkiil nem boldognlunk. Ha tiilsagosan ketelke-
diink abban, hogy magasabb celjainkhoz kapcsolo-
do valamely konkretabb celt nem tudunk elerni,
akkor ismetelten beindul a szorvanyos erofeszi-
tesek, a ketsegek, a nyugtalansag, a cel feladasa es
a cellal valo iijboli szembesiiles ciklusa.
A gondolatmenet abbol indul ki, hogy megpro-
balunk elszakadni azoktol a celoktol, melyekrol
iigy gondoljuk, hogy nem vagyunk kepesek elemi
azokat. Ha valamiben kudarcot szenvediink, akkor
nem szivesen veszunk rola tudomast, vagy felresd-
porjiik es tovabbhaladunk. Ezt valoban igazoltak a
kutatasok: mig kudarcot kovetoen keriiljiik az
enfokuszt (vagyis nem szivesen figyeliink dnma-
gunkra), addig siker eseten kifejezetten keressiik
azt (Gibbons es Wickhmd 1976; Greenberg es
Musham 1981). Az erosebb enfokusz valosziniileg
azt jelenti, hogy a sikerre osszpontositunk (vagy
arra a viselkedesformara, melyben sikert ertiink
el). Az enfokusz keriilese pedig azt jelenti, hogy
szabadulni probalunk az elszenvedett kudarc gon-
dolatatol.
Ezzel ellentetes mintazatot talalt Tom Pyszczynski
es Jeff Greenberg (1985, 1987) depresszios szeme-
lyeknel, akik nagyobb valoszinuseggel fokuszalnak
dnmagukra kudarc, mint siker utan. Mirol is van itt
sz6? A depresszios szemelyeknek nyilvanvaloan ne-
hezseget jelent az el nem ert cel feladasa. Megta-
padnak a kudarcon meg akkor is, ha annak nines
till nagy jelentosege. A sikerhez ezzel ellentetesen
viszonyulnak: minden brom nelkiil mennek el mel-
lette.
Termeszetesen nem mindig hatranyos, ha
hosszabban elgondolkodunk a kudarcon. Ez
egyfelol arra motivalhat benniinket, hogy legkoze-
lebb — ha egyaltalan lesz legkozelebb - jobban
helytalljimk, masfelol pedig arra is rajohetiink,
hogy a tovabbiakban mit, hogyan erdemes csinal-
nunk. Pyszczynski es Greenberg (1985, 1987)
ugyanakkor amellett ervel, hogy ez veszelyes lehet
akkor, ha a kudarc (vagy veszteseg) nem kornpen-
zalhato vagy nem lehet meg nem tortentte tenni.
Siilyos problemat (kellemetlen fesziiltseget, di-
stresszt) okozhat, ha megsemmisiil az onertekeles
legfobb forrasa, es a szemely tulsagosan sokaig
probalkozik a visszaszerezhetetlen visszaszerzese-
vel. Ennel talan meg fontosabb, hogy ha az ember
nem hagy fel a probalkozassal, akkor ez a mintazat
rogziil es tartosan fennmarad. A kudarcra valo
osszpontositas es a siker figyelmen kiviil hagyasa
nemcsak a depresszios tiineteket, hanem magat a
gondolkodasi mintazatot is iijratermeli.
Hasonlo allaspontot foglaltak el Susan Nolen-
Hoeksema es munkatarsai. Amellett ervelnek,
hogy a depressziora hajlamos emberek sokkal in-
kabb szomorii erzeseikre forditjak figyelmiiket. Ez
a fajta ragodas (ruminacio) a depresszios allapot
fennmaradasahoz jarul hozza (Nolen-Hoeksema,
Morrow es Frederickson 1993; Nolen-Hoeksema,
Parker es Larson 1994).
Az onszabalyozas es a terapias folyamat
A kontrollfolyamatokkal kapcsolatos elkepzelesek
tobb, a terapia kerdeseivel foglalkozo kutatora is
hatast gyakoroltak. Ezek koziil Fred Kanfer es mun-
katarsainak tevekenysege a legjelentosebb (pelda-
ul Kanfer es Busemeyer 1982; Kanfer es Hagerman
1985; Kanfer es Schefft 1988; lasd meg Semmer es
Frese 1985). Kanfer a terapias folyamatot az ebben a
fejezetben targyalt onszabalyozasi felfogassal (illetve
a 16. fejezetben targyalt kognitiv elvekkel) osszhang-
ban irta le.
A terapiaval kapcsolatban Kanfer es munkatar-
sai eloszor azt hiizzak- ala, hogy a legtobb emberi
viselkedes egyaltalan nem tudatosan ellenorzott
(„monitorozott”), hanem a szituacios ingerek hata-
sara automatikusan megy vegbe. Szamos kognitiv
szemleletuszerzo isezen avelemenyenvan (peldaul
Beck 1972, 1976; Dodge 1986; Semmer es Frese
1985). A terapia reszben a viselkedeses automatiz-
mus megszakitasarairanyul. A szemelyt arra keszte-
tik, hogy „kontrollaltabban", vagyis erosebb moni-
torozas mellett dolgozza fel a helyzetek torteneseit.
Ennek eredmenyekent a kevesbe torzitott ertehne-
zesek kerekedhetnek feliil, es atgondoltabba valhat
a viselkedes.
Mas is kovetkezik abbol az elkepzelesbol, mely
szerint a legtobb viselkedes automatikus. A terapia-
ban reszt vevoktol altalaban nem varjak, hogy csele-
kedeteiket gondosan figyelemmel kovetve (monito-
rozva) toltsekmindennapjaikat (bar mar erre is han-
goztak el javaslatok - lasd Kirschenbaum 1987). Ha
viszont az egesz eletet athato monitorozasra nem
tamaszkodhatunk, akkor a terapiaban modot kell
talalni arra, hogy a problematikus valaszok helyett a
kivant reakeiok valjanak automatikussa.
Hogyan valthato fel az egyik automatikus valasz-
keszlet a masikkal? A meglevo valaszok valosziniileg
azert automatikusak, mert alaposan - nagy redun-
danciaval - vannak kodolva az emlekezetben.
Kanfer es munkatarsai iigy velik, hogy a megfelelo
semak es vonatkoztatasi ertekek hasonlo redundan-
ciaval torteno beepitesevel az emlekezetbe mas va-
laszok is automatikussa tehetok. Ennek kovetkezte-
ben (jjssentjmegno annak a valoszinusege, hogy
kesobb - amikor a szemely viselkedese „automati-
kus vezerlesre lesz allitva” - a regi helyett az uj
infonnacio aktivalodjon. Alahuzzak tovabba, hogy
j6 nehany szeleskoruen elteijedt modszer, mint pel-
daul az imaginacio, a szerepjatek vagy a terapias
valtozasok valos eletben torteno gyakorlasa ponto-
san ezen az elven mukodik.
Kanfer es Busemeyer (1982) masodszor iigy veli,
hogy a hosszu tavii terapias folyamat dinamikus
feedback rendszerkent foghato fel: olyan szakaszok
sorozata, melyben a kliensek mind a terapias iile-
sek alatti, mind pedig a terapian kiviili cselekedetei
soran iijra es iijra hasznositjak a visszajelzeseket, es
a valtozas hosszabb tavii megtervezesen keresztiil
allandoan javitjak „mozdulataikat”. E feedback
rendszerben tobbnyire ugyancsak a celok hierar-
chiajarol beszelhetiink.
Alljunk meg egy kicsit ennel a kerdesnel, es
eloszor nezziik meg, milyen jellegii visszajelzesrol
is van szo. Amikor a kliens a terapia soran dontese-
ket hoz es azok szerint cselekszik, akkor visszajelze-
sekhez jut mind a terapias helyzetben, mind pedig
azon kiviil. Kepzeljiik el peldaul, hogy egyen-
rangiibba szeretnenk tenni parkapcsolatunkat,
hogy jobban erezziik magunkat az eletben. Ugy
dontiink, hogy ennek erdekeben hatarozottabban
fogunk viselkedni. Ez a lepes a terapiaban - a
szemelyes fejlodes jelekent — kedvezo megvilagitas-
ba keriil, viszont partneriink rosszallasat valthatja
ki. A visszajelzesek kiilon-kiilon es egyiittesen is
felhasznalhatok annak eldontesere, merre halad-
junk tovabb. A partner ellenkezese oda vezethet,
hogy feladjuk jelenlegi celunkat (azaz a kapcsolat
egyenranguva tetelet), es egy tagabb kerdest ve-
sziink fontolora - folytassuk-e egyaltalan a kapcso-
latot vagy sem.
Ez a pelda is azt mutatja, hogy a terapia egyalta-
lan nem statikus, hanem ellenkezoleg, kifejezetten
dinamikus folyamat. A viselkedesvaltozast iranyito
celok es kerdesek nem rogzitettek, hanem maguk
17. Az onszabalyozas • 489
is folyton valtoznak. A terapia alatt allandoan
ellenorizniink kell, vajon a konkret, elerendo cel-
jaink tovabbra is osszhangban vannak-e magasabb
szintii celjainkkal. A partnerkapcsolat egyenrangu-
va tetelenek celjat annak az atfogobb celnak a
szolgalataban hataroztuk meg, hogy jobban erez-
ziik magunkat az eletben. Ha ez mar nem tiinik
jarhato iitnak a magasabb cel eleresehez, akkor
elerkezett az ido a konkretabb cel megvaltoztata-
sara.
Kanfer es Busemeyer harmadszor pedig arra
hivja fel a figyelmet, hogy a terapia joreszt arra
iranyul (es arra is kell iranyulnia), hogy a kliens
problemamegoldo keszseget javitsa, hogy kepes le-
gyen megbirkozni a jovoben elofordulo varatlan
problemakkal (lasd meg D’Zurilla es Goldfried
1971; Nezu 1987; Schefft es Lehr 1985). A prob-
lemamegoldas (az alternativ viselkedesformak ki-
dolgozasa) es a donteshozas (az alternativak koziili
valasztas) fontos kepessegek, melyeket a terapia
segitsegevel vagy anelkiil, de mindenkepp fejlesz-
teniink kell.
A fenti megfontolasok alapjan Kanfer es
Busemeyer ugy velik, hogy a terapias folyamatra
haszonnal alkalmazhato az ugynevezett eszkoz-cel
elemzes modszere (Newell es Simon 1972). Az
eszkoz-cel elemzes a jelenlegi allapot es a kivant
allapot kozti kiilonbseg (vagyis a „cel”) meghataro-
zasaval kezdodik. Azutan olyan cselekvest (,,esz-
kozt”) keresiink, amely csokkentheti ezt a kiilonb-
seget. Eloszor altalaban nagyaranyii celokat ma-
gukba foglalo, absztrakt cselekvesi lehetosegek jut-
nak esziinkbe. Ezt kovetoen minden egyes na-
gyobb lepest megvizsgalunk, majd sziikebbre sza-
bott alarendelt eelokra es konkret cselekvesekre
bontjuk oket. Ha sikeriil a magasabb szintii celokat
megfeleloen lebontani, akkor az eszkoz-cel palyak
elegge teljesek es konkretak lesznek ahhoz, hogy
egyenesen elerhessiik celunkat.
Az eszkoz-cel elemzes (az alarendelt celok ki-
dolgozasanak folyamata) osszhangban van a celva-
lasztas kutatasabol szarmazo kovetkeztetesekkel. A
kutatas egyik mondanivaloja, hogy a celok meg-
felelo felbontasa, a konkret es vilagos cehneghata-
rozas jotekony hatasii. Masfelol viszont a tervezes-
sel kapcsolatos ujabb kutatasok (Kirschenbaum
1985) arra is ramutatnak, hogy a celok tiilsagosan
is felaprozhatok. Ha peldaul az alsobb szintii celo-
kon csak tiilsagosan szigoru es merev idobeosz-
490 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja
tassal juthatunk tul, akkor elveszithetjimk motiva-
cionkat. Az emberek akkor teljesitenek a legjob-
ban, ha valamennyi rugahnassagra lehetosegiik
van. Ha megvalaszthatjuk, mikor lepjiink elore,
akkor a varatlau alkalmak kihasznalasara is lehe-
toseg nyilik, s arra is mochmk van, hogy felismeijiik,
bizonyos erofeszitesek nem vezethetnek ered-
menyre es igy tovabb.
Kanfer es Busemeyer vegiil a dontesek vagy cse-
lekvesek kovetkeznienyeivel kapcsolatos pontos
visszajelzesek jelentosegere mutat ra. Ha pontos
visszajelzes all rendelkezesiinkre, akkor nem feltetle-
niil sziikseges, hogy mindig tokeletes dontest hoz-
zunk: avisszacsatolt informacio alapjan folyamatosan
korrigalhatjuk viselkedesiinket, s igy a megfelelo
iranyban haladhatunk. Ez az elv, mely a viselkedes
onszabalyozas-szempontii megkozeliteseben oly alap-
veto jelentosegii, bizonyosfajta cselekvesi szabadsa-
got kinal - attol az erzestol szabadit meg, hogy elsore
mindig tokeletesen kell cselekedmink.
OSSZEFOGLALAS_____________________________
Az onszabalyozasi modellek azt tetelezik fel, hogy
a viselkedes beliilrol iranyitott. A viselkedes moto-
ros semakra, vagyis a cselekvesek kivitelezesere vo-
natkozo informaciokra epiil. A motoros semakat az
ertelmezesi semak is elohivhatjak, ha az ertelmezes
szoros kapcsolatban all a cselekves valamely
jellemzojevel. A cselekvesek vegso soron a szandek
megformalasan imilnak. A szandek egy olyan men-
talis szamitas eredmenye, mely a kivanatos ered-
meny, bizonyos szocialis megfontolasok (es a cse-
lekves nehezsege) merlegelesevel hatarozza meg a
cselekves vegrehajtasanak valoszinuseget.
Az onszabalyozas elmelete kiildnos hangsiilyt
helyez a eelokra. A viselkedest megalapozo celok-
nak szamos cimkeje van, az eletfeladatoktol kezdve
a szemelyes torekveseken at a szemelyes tervekig es
az aktualis erdeklodesig bezarolag. Ebbol a nezo-
pontbol az enkep szerkezete a celok szervezo-
desevel azonos. Mig a celok egy resze semlegesnek
tekintheto, addig masik resziik bizonyos teljesit-
menymercet is magaban foglal. Ez utobbi esetben
a magasabb szintii celok kitiizese nagyobb teljesit-
menyhez vezet. Ez azert van igy, mert a nagyobb
kihivast jelento celoknak valo elkotelezodes kon-
centraltabb erofeszitesre kesztet.
Miutan meghataroztnk a viselkedes celjat, az
onszabalyozas mint visszacsatolasos ellenorzesi
(kontroll)folyamat lep miikodesbe. Az aktualis vi-
selkedest a vonatkoztatasi ertekhez (mint celhoz)
hasonlitjuk. Ha elter attol, akkor korrigaljuk, ami
iij eszleleshez es osszehasonlitashoz vezet. Mivel az
emberi celok legtobbje dinamikus es allando valto-
zasban van, ezert e nezopontbol az onszabalyozas
soha veget nem его folyamat. A visszacsatolasi kor
tiilsagosan egyszeni ahhoz, hogy omnagaban ke-
pes legyen magyarazni az emberi cselekvesek rend-
kiviili valtozatossagat. E komplexitas csak iigy
ertelmezheto, ha feltetelezziik, hogy a visszacsato-
lasi korok kapcsolatot letesitenek egymassal. Ossze-
kapcsolodas ketfelekeppen tortenhet: a dontesi fa
eseteben a dontesek az egyik alarendelt celtol a
masikig vezetnek. A masik pedig olyan hierarchia,
melyben a magasabb rendszerek vonatkoztatasi er-
tekeket teremtenek a kozvetleniil alattuk levo
rendszerek szamara.
Amikor akadalyoztatva vagyunk celjaink elere-
seben, akkor megszakad az onszabalyozas, es mer-
legelniink kell, vajon a siker vagy a kudarc a valo-
szinubb. Ha az elvarasok elegge biztatoak, akkor
tovabb probalkozunk, ha nem, akkor viszont meg-
sziintetjiik az erofeszitest, es feladjuk a celt. Az
erzelmek ebben a fogalmi keretben a viselkedes
megszakitoikent jelennek meg, illetve a celok
elsobbsegi sorrendjenek feliilbiralatat szorgalmaz-
zak. Az erzelmek annak a szubjektiv olvasatai, hogy
milyen mertekben haladunk celjaink fele - ennyi-
ben tehat informaciokozvetitok. Mas informaciok-
hoz hasonloan az erzelmek is az emlekezetben
tarolodnak, s mas emlekekhez hasonloan az erzel-
mi informacio aktivalasa (a j6 vagy rossz hangulat)
is a hozza kapcsolodo tobbi emlek hozzaferheto-
seget fokozza.
A szemelyisegmeres e nezopontbol reszben az
onszabalyozasi folyamatok - peldaul az entuda-
tossag vagy a celkitiizes absztrakeios szintje - egyeni
kiilonbsegeinek a vizsgalatat jelenti. E megkozeli-
tes kepviseloi maguknak a celoknak a felmereset is
javasoljak. Ebbol a nezopontbol elmeletileg a visel-
kedeszavarok is tobbfelekeppen irhatok le. Ezek
egyike az egymassal dsszeegyeztethetetlen celok
17. Az onszabalyozas • 491
kozotti konfliktusra helyezi a hangsiilyt, a masik
pedig a viselkedes szempontjabol donto fontossa-
gii, kozepes szintu vonatkoztatasi ertekek hianyos-
sagait emeli ki. A zavarok tovabbi forrasa, bogy
neha nem vagyunk kepesek felhagyni azokkal a
viselkedesekkel, melyek a magasabb rendu celok
eleresehez sziiksegesek. Bizonyitekok tamasztjak
ala, hogy a depresszios szemelyek szelsoseges mer-
tekben keptelenek erre.
Amikepp a viselkedes, iigy a terapias folyamat
is felfoghato hierarchikus visszacsatolasi rendszer-
kent. A terapia soran a megvalositott dontesekbol
szarmazo visszacsatolasi hasznaljuk fel az iijabb don-
tesekliez. Igy kovethetok a viselkedesvaltozas hata-
sai es megallapithato, hogy a valtozasok a kivant
hatast erik-e el. A terapia egyik hosszii tavii celja a
problemamegoldo kepesseg javitasa. Kiilonfele
modszerek, peldaul az eszkoz—cel elemzes reven
elerheto, hogy az iijonnan keletkezo problemak-
kal mar magunk legyiink kepesek megbirkozni.
KULCSFOGALMAK____....___________
Attitud: Valamely cselekves kivanatossaganak sze-
melyes ertekelese.
Celfeladas: Adott cel erdekeben torteno onszaba-
lyozas megszakitasa es hatterbe szoritasa.
Cselekvesazonositas: Az a mod, ahogyan a szemely
elgondolja vagy cimkezi az eppen vegzett cse-
lekveset.
Dontesi fa: Igen-nem dontesekbol es az egyes don-
teseket koveto cselekedetekbol osszefiizdtt
matrix.
Elleno'rzes: Olyan kapcsolat, melyben az egyik fo-
lyamat egy masik folyamat bekovetkezesetol
fiigg-
Elv: Tag, absztrakt cselekvesjellemzo, mely szamos
programban megjelenhet.
Eszkoz-cel elemzes: Valamely altalanos cel elerese-
re szolgalo terv megalkotasi folyamata, mely-
nek soran az altalanos celt egyinas utan
kovetkezo konkretabb eelokra (eszkdzokre)
bontjuk.
Komparator: Ket erteket egymashoz hasonlito me-
chanizmus.
Konfliktus: Kiserlet az onszabalyozasra ket egyide-
ju, de egymassal nem osszeegyeztetheto cel
eseten.
Motoros sema: A mozgasutasitasokra vonatkozo
informacio mentalis szervezodese.
Program: Valamely esemenykategoriaban a cselek-
vesek szamara szolgalo (aforgatokdnyvhoz ha-
sonlo) iranymutatas.
Szubjektiv norma: A szemely benyomasa arrol,
hogy masok hogyan ertekelik cselekedeteit.
Visszacsatolasi hierarchia: Visszacsatolasi korok
megszervezodese, melyben a folerendelt korok
vonatkoztatasi ertekekkel szolgalnak az alaren-
delt korok szamara.
Visszacsatolasi kon Olyan onszabalyozo rendszer,
amely adott osszehasonlitasi ertek koriili alla-
potot tart fenn.
Vonatkoztatasi ertek: Az osszehasonlitast szolgalo
norma vagy cel.
UTOSZO
A NYOLCADIK
RESZHEZ
Problemdk es tdvlatok
jlLgyes pszichologusok komoly erdeklodest mutatnak a kog-
nifiv onszabalyozasi perspektiva irant, masok viszontjoval kevesbe talalj ak azt izgalmas-
nak. Az optimistak elismerik, hogy mivel meglehetosen ujkeletu megkozelitesrol van
szo, ohatatlannl akad meg nehany megvalaszolatlan kerdes es elvarratlan szal. Az
iranyzat kritikusai ezzel szemben ugy velik, hogy ezekre a kerdesekre nem lesz konnyu
valaszt lalalni, es az egesz iranyzat nem tobb atmeneti divathullamnal.
A nczopontot ert egyik biralat abbol fakad, hogy nehanyan sz6 szerint gondol-
jak^jez&nitogepes hasonlatot. A kritika lenyege a kovetkezo: hiaba tudjuk, hogy
a szainitogep hogyan hajt vegre bizonyos feladatokat, ez nem feltetleniil arulkodik
arrol, hogyan vegzik ugyanazt az emberek. Ezer es egy modja lehet annak, hogy
egy szamitogepet (vagy robotot) ravegyiink valaminek az elvegzesere, de ezek
egyikerol sem tudjuk bebizonyitani, hogy az emberek is ugyanugy hajtjak vegre.
Erdemes azonban azt is megemliteni, hogy nemcsak az embereket hasonlitottak
a gcpekhez, hanem szamitogepeket es robotokat is terveztek arra, hogy reprodu-
kaljak az emberimukodes egyes aspektusait. Igy az analogia forditva, az embertol
a gcpekre is ervenyes.
Erre a biralatra gyakran halljuk azt a valaszt, hogy a szamitogep-metafora meg
akkor is hasznos fogalmi eszkoz, ha sohasem lehetiink biztosak abban, meddig
tenesztheto ki ez az analogia. Ha az analogiat csupan altalanos formajaban es nem
a szemelyiseg pontos masakent fogjuk fel, akkor erdekes gondolatokat sugallhat
mind az emberi mukpdesrol, mind pedig azok zavarairol. Az ilyen felveteseket tobb
izben is alatainasztottak a kesobbi kutatasok. Amig a predikciok megerositest
nyernek, a hasonlat hasznos eszkoz marad.
A megkozelitest ert biralatok masik csoportja azt hozza fel, hogy a szamitoge-
pek es robotok azert nem lehetnek az emberi viselkedes kielegito modelljei, mert
olyan korlataikvannak, amilyenek az embert nem jellemzik. Mig az ember szabad
akarat a alapjan maga hozza meg a donteseit, addig a szamitogepek es robotok a
bclejuk taplalt programok alapjan miikodnek. Ez a sajatos kritika persze arra - a
nem mindenki altal; elfogadott - feltevesre epiil, hogy az embernek van szabad
akarata. Ugyanakkor az „ertelmes” mesterseges rendszerek viselkedese evrol evre
kozelebb keriil ahhoz, amit onrendelkezesnek vagy onmeghatarozasnak neve-
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabdlyozds perspektivaja • 493
ziink. Bizonyara meg nagyon sokaig lesz vita targya, hogy milyen mertekben
hasonlitanak, illetve kiildnboznek az emberek es a robotszeru rendszerek egymas-
161 (lasd peldaul Simons 1986). A szamitogep- es robottechnologia fejlodesevel es
a gepek viselkedesenek egyre emberszenibbe valasaval azonban egyre valoszimibb,
hogy e vita siilypontja nemikepp eltolodik.
Ennel konkretabb biralatokat is megfogalmaztak a kognitiv es onszabalyozasi
megkozelitessel kapcsolatban. A kognitiv megkozelitest peldaul azzal vadoljak,
hogy az valojaban nem mas, mint a kognitiv pszichologia szemelyisegre torteno
alkalmazasa. Mit nyeriink azzal a megallapi tassal, hogy a szemely vilagrol (vagy sajat
magarol) valo tudasa sematikusan szervezodik? Mit arul el a szemelyisegrol, ha
tudjuk, hogy tudasstrukturai bizonyos esemenyek segitsegevel „elofeszithetok”?
Erre a fajta biralatra az egyik elfogadhato valasz az, hogy az elmemukodes
jellegzetessegei mindazon mindennapi viselkedes szempontjabol fontossaggal bir-
nak, amelyekrol altalaban a szemelyiseg osszefuggeseben szoktunk beszehii. Az
emberek a vilagrol valo aktualis tudasukhoz asszimilaljak tapasztalataikat, es nem
haszontalan, ha tudjuk, hogy ez a mar letezo' sema mifele torzitasokkal jar. A
tudatunkban levo celok hatarozzak meg tapasztalataink ertehnezeset. Kiildnosen
fontos, hogy fogalmi konstrukcioink befolyasolhatok az elofesziteses modszerrel,
hiszen ez nemcsak kapcsolodik egy bizonyos freudi gondolathoz, hanem mas
megvilagitasba is helyezi azt: arrol van sz6, hogy az emberek sokszor nincsenek
tudataban annak, mit miert csinalnak. Az elo'feszitesi hatas igazolja a jelenseg
letezeset, de az ok nem biztos, hogy a tudattalanban keresendo. Lehetseges, hogy
ennel sokkal felszinkozelibb (es ezaltal kevesbe sokat sejteto) jelensegrol van sz6.
A kognitiv megkozelitest ert fenti biralatra legaltalanosabban a kovetkezo
valasz adhato: Az emberi viselkedes kognitiv megkdzelitese reszben az emberi elme
alapveto mukodesmodjainak megertesere torekszik. Ezeknek a mukodesi sajatos-
sagoknak a jobb megertese, ha nem is ad kozvetlen segitseget, mindenkeppen
ravilagit az emberi elet fontos aspektusaira, beleertve a szemelyiseget is.
Az onszabalyozassal kapcsolatos elmeletek ellen gyakorta felhozott, immar
konkretabb biralat az, hogy az emberi viselkedes visszacsatolaselvre epiilo modellje
egyszeru homeosztdzismo&eh (a homeosztazis szo szerint „nyugalmi allapotot” je-
lent). A homeosztatikus mechanizmusokrol a testhomerseklet es a verben levo
kiilonfele kemiai vegyiiletek szintje kapcsan szoktunk beszelni. De vajon mennyire
ertelmes ezt a modellt allandoan valtozo jelensegekre alkalmazni? Az emberi
viselkedesre nem igazan jellemzo a nyugalmi allapot. Ez a felfogas burkoltan nem
az ember mozdulatlansagat vallja-e, vagy azt, hogy az ember legszivesebben isme-
telten mindig ugyanazt csinalna?
Vilagos, hogy a human onszabalyozas inogott allo celok tobbsege inkabb
valtozast es nem allandosagot feltetelez. Amint azt a 17. fejezetben jeleztiik,
legtobb celunk dinamikus (peldaul nyaralni menni, zarovizsgat tenni, erdekes
beszelgetest folytatni valakivel). Ez a biralat elfelejti, hogy attol, hogy a cel dinami-
kus jellegu, meg cel marad. Pusztan arrol van sz6, hogy az egesz folyamat, a
494 • Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja
viselkedes es a cel megfeleltetese allando mozgasban van. Tekintettel arra, hogy a
cel inkabb az elmenyek sorozatat, s nem egyetlen allapotot jelent, a monitorozott
viselkedes is dinamikus jellegti. Igy tehat nines ellentmondas akozott, hogy az
emberek viselkedese az egyik dolog felol a masik fele mozdul el, es akozott, hogy
a viselkedes visszacsatolasi rendszeren beliil jon letre.
Nagyobb nehezseget okoz a visszacsatolas-elmeletek szamara, hogy a megko-
zelites nem kepes hatekonyan megbirkozni a „homunculus” problcmaval. A ho-
munculus kifejezest regen az emberi cselekves magyarazatara hasznaltak - egy
hipotetikus kis emberket jelent, aki az emberek fejeben iil, es onnan vezenyli,
mikor es mit csinaljunk. Ez bizonyara megmagyarazza az mforviselkedeset. De mi
magyarazza a fejben iilo kisember viselkedeset? Ki mondja meg neki, hogy mit kell
csinalnia? Visszaterve e megkozelites metaforaihoz, azt kell mondanunk, hogy a
szamitogepek es a robotok meglehetosen butak: csak akkor csinalnak barmit is,
ha erre utasitast kapnak. Ha azonban mi emberek nem vagyunk tobbek, mint
kiilonleges robotok, akkor nekiink ki mondja meg, mit tegyiink? A 17. fejezetben
bemutatott onszabalyozasi hierarchia fogalmainak segitsegevel a problema a
kovetkezokeppen korvonalazhato: Honnan szarmaznak azok a legmagasabb ren-
du celok, melyek az osszes alacsonyabb rendu celt meghatarozzak?
A biralatok e tipusara adott egyik valasz iigy hangzik, hogy a viselkedes informa-
ciofeldolgozasi modelljci valamifele „igazgato” (executive) vagy folerendelt rendszert
felteteleznek, amely osszehangolja a tevekenysegeket, donteseket hoz stb. Ez az
„igazgato” pszichologiai ertelemben a tudatossagban nyilvanul meg. Az „igazgatonak”
valosziniileg jelentos befolyasa van mas rendszerekre, igy a homunculus analogiaja
lehet. Ez az erveles jobban hangzik, bar nem teljesen kielegito.
A masik valasz szerint mindenkinek vannak beepitett, atfogo celjai, mint
peldaul a tuleles vagy a szemelyes egyseg megorzese stb. Ezek a celok nem annyira
elesek, hogy allandoan a tudatba keriiljenek, ugyanakkor befolyast gyakorolnak a
viselkedeses celok megvalasztasara vonatkozo dontesekre. Igy a viselkedest olyan
ertekek vezerlik, melyek ugyan a szervezet lenyegi reszet alkotjak, de nem mindig
nyilvanvaloak a cselekvo szemely szamara. Ez az erveles is jol hangzik, bar korant-
sem meggyozo. A homunculus problema tehat mindmaig megoldatlan maradt, s
ezzel a szemelyiseg kognitiv onszabalyozasi megkozelitesenek is szamolnia kell.
A kognitiv onszabalyozasi perspektivat его utolsonak emlitendo biralat na-
gyon hasonlit ahhoz, amivel a tanulaselmeletetet is illetni szoktak: tulsagosan
mechanisztikus, a kiilso szemlelo szemszogebol irja le a viselkedest, vagyis nem
igazan deriil ki belole, hogy valojaban mit is jelent az, hogy valaki szemelyiseggel
rendelkezik. Lehet, hogy az iranyzat tisztessegesen leirja a „viselkedes onszabalyo-
zasi folyamatait”, de - kerdezhetjiik - vegiil is mi koze mindennek a szemelyiseg-
hez? Ez a megkozelites a szerkezetre es a folyamatra, s nem a tartalomra helyezi a
hangsiilyt. Egyesek szemeben ez az elmelet mintha iires kagylohejjal foglalkozna,
ami kozelebbrol nem meghatarozott, nemikepp onkenyes celok es szandekok
menten be van programozva.
Nyolcadik resz: A kognitiv onszabalyozas perspektivaja • 495
Ebben van nemi igazsag. Azt mondhatjuk, hogy ezek az elmeleti elkepzelesek
eredetileg nem kozvetleniil a szemelyiseg magyarazatara sziilettek. Olyan kerde-
sekkel foglalkoznak, amelyek legfeljebb csak erintolegesen kapcsolodnak a szeme-
lyiseghez. Azok az elkepzelesek, amelyeket ebben a ket fejezetben targyaltunk,
nem alkotnak teljes szemelyisegelmeletet, viszont ablakot nyitnak az emberi tapasz-
talatok es viselkedes megertese fele, aminek termeszetesen fontos kovetkezmenyei
vannak a szemelyisegre nezve is. Vajon mennyire bizonyul informativnak ,,az
ablakban feltarulo latvany”? Vajon kialakul-e ezekbol az elkepzelesekbol egy telje-
sebb szemelyisegkep? Tul korai volna meg ezekre a kerdesekre biztos valaszt adni.
A fenti eszrevetelek ellenere a szemelyiseg kognitiv onszabalyozasi megkdze-
litese mar most is magaenak mondhat bizonyos erdemeket. Mindenkeppen van
nemi heurisztikus erteke, amennyiben a megismeres elott allo nyitott teriiletre
mutat ra. Olyan kutatasi hipotezisek is megfogalmazodnak ebben a szemleleti
keretben, amelyek mas nezopontbol nem volnanak magatol ertetodoek. Ez mar
omnagaban is azt valoszinusiti, hogy sokat fogunk meg hallani errol a kutatasi
iranyzatrol a kozeljovoben. Csak az ido es a tovabbi kutatas dontheti el, vajon e
szemlelet nyoman eletkepes szemelyisegmegkozelites bontakozik-e ki.
A szemelyiseg
tdgabb
perspektivdbol
Atfedo teriiletek
es az integracio lehetosegei
A KULONBOZO MEGKOZELITESEK HASONLO MOZZANATAI
Pszichoanalizis es evolucios pszichologia: a strukturalis modell
Pszichoanalizis es evolucios pszichologia: fixaciok es parvalasztasi mintazatok
Pszichoanalizis es tanulaselmelet
Pszichoanalizis es onszabalyozas: a strukturalis modell
Pszichoanalizis es kognitiv folyamatok
Szocialis tanulas es a kognitiv onszabalyozas
A neoanalitikus elmeletek es a kognitiv onszabalyozas
A Maslow-fele hierarchia es a hierarchikus onszabalyozas
Onmegvalositas es onszabalyozas
A szemelyisegdiszpoziciok megfeleloi mas modellekben
Visszatero temak - mas szemszogbol
A MEGKOZELITESEK OSSZEVONASANAK LEHETOSEGEI
Eklekticizmus
Pelda gyanant: A biologiai folyamatok es a tanulas mint a szemelyiseg egymast kiegeszito for-
maloi
Vegiil is melyik elmelet a legjobb?
OSSZEFOGLALAS • KULCSFOGALMAK
Hat hindusztdni vak ferfi tudomast szerzett egy elefdnt nevii dllatrol es utra kelt, hogy
tanuhndnyozza a tenneszetet. Mikor rdtalaltak, egyikiik az elefdnt oldaldba iltkozbtt es arra
a kbvetkeztetesrejutott, hogy az elefdnt olyan, mint a fal. A masodik ferfi az agyardval akadt
ossze es ugy talalta, hogy az elefdnt olyan, mint a landzsa. A harmadik, aki a kigydzo
ormdnyt fogta meg, azt dllapitotta meg, hogy az elefdnt a kigyohoz hasonlatos. A negyedik,
aki az egyik labal karolta at, iigy gondolta, hogy az elefdnt olyan, mint afatorzs. Az otodik
a lapdtfulek szelet erezte es iigy velte, hogy az elefdnt valami legyezofele lehet. A hatodiknak
az elefdnt farka jutott, igy 6meg volt gyozodve arrol, hogy az elefdnt olyan, mint a hotel.
Mindegyikuk biztos volt benne, hogy vizsgdlodasa az igazsaghoz vezette el, es persze reszben
mindegyileiiknek igaza is volt. Masreszt azonban mindannyian tevedteh is.
Hindu tanmese
elozo fejezetekben szamos oldalrol kozeli-
tettiink a szemelyiseghez. A kiilonbozo nezopontot
magukeva tevo szerzok az emberi termeszetre vo-
natkozoan sajatos feltetelezesekre epitenek. Mind-
egyik iranyzat a maga modjan gondolkodik arrol,
hogyan mukodik az ember, s mindegyik mas irany-
bol kozeliti meg az egyeni kiilonbsegek keletkeze-
senek, jelentesenek es jelentosegc'nek kerdeset is.
S bar kevesbe hangsulyoztuk, de mindegyik meg-
kozelftesnek megvannak a maga gyenge pontjai is,
olyan jelensegek, amelyeket az odatartozo elmele-
tek nem kepesek magyarazni vagy amelyek egysze-
ruen kimaradnak kepvlseloik erdeklodesi korebol.
Amikor a szemelyiseg kiilonbozo megkozelites-
modjairol irtunk, azt igyekeztiink erzekeltetni,
hogy beliilrol hogyan epitkeznek a szoban forgo
elmeletek. E szandekunk megvalositasakor inkabb
azt hangsiilyoztuk, hogy mi teszi e megkozelitese-
ket mindegyik mastol kiilonbozove. A vazolt szeme-
lyisegperspektivak valoban fontos kerdesekben ter-
nek el egymastol, es bizonyos allaspontok szinte
dsszeegyeztethetetlennek latszanak. Peldaul ho-
gyan bekitheto ossze az emberek szabad akaratat
vallo szemlelet (a fenomenologia nezopontja)
azokkal a felfogasokkal, amelyek szerint a viselke-
dest a korabbi viselkedeses tapasztalatok hataroz-
zak meg (a tanulasehnelet nezopontja), vagy azzal
az elkepzelessel, hogy a viselkedest a belso keszte-
tesek alakitjak (a pszichoanalizis nezopontja).
Miutan az elmeletek kozotti kiilonbsegekre he-
lyeztiik a hangsiilyt, konnyen alakulhatott ki az
olvasoban olyan benyomas, hogy ezek az elmeletek
gyokeresen elternek egymastol. E sokfeleseg lattan
talan azon is eltunodiink, vajon az emlitett szerzok
ugyanarrol a lenyrolbeszelnek-e egyaltalan. Ugyan-
ezt erezheti termeszetesen az is, aki a vak ferfiak
elmenybeszamoloit hallgatja az elefanttal valo ta-
lalkozasukrol. A korabbi fejezetekben bemutatott
sokfele elgondolas felvet nehany kerdest. Van-e
egyaltalan valami kozos a kiilonbozo megkozelite-
sekben? Vajon van-e olyan megkozelites, amely az
egyediil jonak mondhato, vagy legalabbis jobbnak,
mint a tobbi? Ha igen, akkor melyik?
Mindegyik kerdes valaszt erdemel. Nezziik oket
soijaban. Van-e valami kozos az elmeletekben? A
kiilonbozosegek ellenere az eddig megismen el-
meletekben joval tobb a kozos elem, mint az az elso
pillantasra latszott. E fejezet hatralevo reszeben
szoba hozunk tobb olyan kozos mozzanatot, ame-
lyet mi magunk erdekesnek tartunk. Talan nehany
mar korabban is feltimhetett, de akadnak olyanok
is, amelyek kevesbe szembeszokoek es joval nehe-
zebben megfoghatok.
A „legjobb” vagy az „igaz” elmeletre vonatkozo
kerdes mar joval kemenyebb dionak bizonyul. Az
egyik valasz az lehet, hogy bar nagy elteresek van-
nak az elmeletek kozott, ebbol meg nem kovetke-
zik sziiksegszerueu, hogy egyik jo, vagy jobb, mint
a masik. Az is gyakran elofordul, hogy bizonyos
kerdes vagy a szemelyiseg valamely vonatkozasa
kiilonos jelentosegii az egyik elmelet nezopontja-
bol, viszont kevesbe jelentos vagy teljesen lenyegte-
len a masik latoszogebol. A peldabeli vak emberek-
hez hasonlo esetben, amit az egyik elmelet alapo-
san koriiljar, azt a masik elmelet meg csak nem is
erinti. Kelly kifejezesevel megfogahnazva: minden
elmeletnek megvan a maga „ertelmezesi fokusza”,
amely elter a tobbietol.
Talan nem jarunk messze a valosagtol, ha azt
mondjuk, hogy a kiilonbozo elmeleti nezopontok-
500 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspektivabol
bol a szemelyiseg - akar egy tobbdimenzios kep -
mas-mas oldalrol vizsgalhato. Ilyen felfogasban a
megkozelitesek inkabb kiegeszito, mint ellent-
mondo jelleguek. Reszleteiben mindegyik elmelet
igaz lehet, de egyik sem hordozza a teljes igazsagot.
Ezt a ket gondolatot - nevezetesen azt, hogy a
megkozelitesek sokkal tobb mozzanatban hasonli-
tanak egymasra, mint ahogy azt gyakran felismerik,
es azt, hogy az egyes nezopontok tagabb szemleleti
keretbe illeszthetok - fogjuk kifejteni bovebben a
fejezet hatralevo reszeben.
AKULONBOZO
MEGKOZELITESEK HASONLO
MOZZANATAI
Mielott a megkozelitesek kozotti hasonlosagokra
ternenk, szot kell ejteniink arrol, hogy mit is ertiink
hasonlosagon. Az elmeletek legalabb ketfelekep-
pen hasonlithatnak egymasra. Az a nyilvanvalobb
eset, amikor az egyik elmelet valamely fogalmi ele-
me lenyegeben megegyezik a masik elmelet egyik
elemevel. Peldaul az elvaras (expektancia) fogalma
tobb szemelyisegelmeletben is felbukkan es nagy-
jabol mindegyikben hasonlo szerepet jatszik (an-
nak ellenere, hogy az elmeletek egyeb vonatkozas-
ban elternek egymastol).
A masodik fajta hasonlosag - az iigynevezett
izomorfizmus- izgalmasabb, bar nehezebben kimu-
tathato. Izomorfizmusrol akkor beszeliink, ha ket
elmeleti megkozelites ugyan a szo szoros ertelme-
ben kiilonbozo nyelven (vagy kiilonbozo metafo-
rak menten) fogalmazodik meg, de a nyelvek oda-
vissza lefordithatok egymasra. Maskeppen kifejez-
ve: a ket megkozelitesben megfogalmazott elkep-
zelesek egy az egyben megfeleltethetok egymas-
nak.
Elofordul, hogy az izomorfia kerdese az abszt-
rakcio kiilonbozo szintjein meriil fel. Peldaul gyak-
ran hangoztatjak, hogy a megismeresi folyamatok
az agytevekenyseg mintazataival izomorfikusak. Ez
a ket jelensegkor az absztrakcio kiilonbozo szintjet
kepviseli. Mas esetekben az elkepzelesek ugyan
azonos absztrakcios szinten mozognak, de mas-mas
metaforara tamaszkodnak. S bar csak elvetve tala-
lunk egyertelmii peldakat a szemelyisegelmeletek
kozotti izomorfiakra. mar az izomorfizmus felvetese
onmagaban is izgalmas kerdes, mert ezaltal olyan
hatarok kcrdojelezhetok meg, amelyek mindeddig
szinte atlephetetlennek bizonyultak.
Elsokent tekintsi'mk at nehany olyan konkret
hasonlosagot, amellyel e kotet korabbi fejezetei-
ben mar foglalkoztunk. Elore is felhivjuk a figyel-
met, hogy nem terhetiink ki minden lehetseges
hasonlosagra. Csupan abbol szeretnenk izelitot ad-
ni, hogy milyenfajta kapcsolodasi pontok kepzelhe-
tok el a kiilonfele megkozelitesek kozott.
Eloszor a pszichoanalizist fogjuk a tobbi nezo-
ponttal osszevetni. A pszichoanalizis mint kezdo-
pont kiemelese termeszetes, hiszen sokan az egyet-
len valoban atfogo szemelyisegelmeletnek tartjak,
raadasul regota elo elmelet. E ket okboljo viszonyi-
tasi alapnak tunik mas elmeletek szamara. Masreszt
azonban a pszichoanalizis kiilonosen szokatlan el-
meletrendszer, ami azt sugallja, hogy nem lesz egy-
konnyii kozos vonasokat talalni kozte es mas meg-
kozelitesek kozott. Mint mar korabban jeleztiik,
sokban meg - a pszichoanalizisbol eredo - neo-
analitikus elmeletek sem osztoznak vele. Szokatlan
jellege ellenere azonban szamos erdekes hasonla-
tossagot mutathatunk ki a pszichoanalitikus es a
tobbi elmelet kozott.
Az osszehasonlitasok attekintesekor ne feled-
jiik, hogy a pszichoanalizis erosen tamaszkodik me-
taforakra. Mivel az elmelet igen regen keletkezett,
nehany metafora idejetmiiltnak tunhet. Az is el-
kcpzclheto, hogy ha Freud ma elne, egeszen mas
metaforakat hasznalna (Erdelyi 1985). Ezert nem
zarhato ki, hogy jo nehany izomorfizmus letezhet
a pszichoanalizis es a masfajta metaforakat haszna-
16 iijabb keletii elmeletek elkepzelesei kozott. A
pszichoanalizis legalabb harom elmeletcsoporttal
allithato parhuzamba: a biologiai, a tanulaselmele-
ti es az onszabalyozo megkozelitessel.
Pszichoanalizis es evolucios
pszichologia: a strukturalis modell
Eloszor azt nezziik meg, hogy a pszichoanalizis
mennyiben kapcsolodik a biologiai megkozelites-
hez. Gyakran nem veszik kellokeppen figyelembe
azt, hogy Darwin evolucios nezetei milyen nagy
hatast gyakoroltak Freudra. Freud pszichoanaliti-
kus elmelete olyan lenyekrol szol, akiket elsosor-
ban biologiai sziiksegleteik - a tiileles es a szaporo-
das - vezerelnek. Ezek a celok biologiai letiink
18. Atfedo terilletek es az integrdcio lehetosegei • 501
szempontjabol alapvetoek. Nines abban tehat sem-
mi meglepo, hogy a szemelyiseg legbelsobb magja
e celok menten szervezodik. Mivel veszelyes vilag-
ban eliink, hosszu tavon az is elengedhetetlen,
hogy a realitas korlatait figyelembe vegyiik. S mivel
csoportokban eliink, meg azt is szem elott kell
tartanunk, hogy masoknak is vannak sziiksegleteik.
Lenyegeben e gondolatmenet menten probalja
meg Leak es Christopher (1982) a Freud-fele sze-
melyisegstruktura harom osszetevojet az evolucios
pszichologia kereten beliil ertelmezni. Arra mutat-
nak ra, hogy az evolucios pszichologia szerint az
emberi viselkedes alapvetoen a szervezet sziikseg-
leteit szolgalja (egy kivetellel, amirol nemsokara
szo lesz). Ez a genetikusan meghatarozott viselke-
desmintakban megnyilvanulo, „onkiszolgalo” jel-
lesrzetessesf hasonlit Freud osztonen fogalmanak
onzo termeszetere. Az oszton-en allatias, primitiv
es „csolato”, amikor vagyai kielegiteserol van szo.
Az oszton-en kepviseli azt az onzo allatot, amellye
genjeink tennenek benniinket, mivel a genetikai
allomany onmaga fenntartasara torekszik.
Sem az oszton-en, sem agenallomanynem ren-
delkezik eszbeli kepessegekkel. Freud a racionali-
tast az oszton-en es a kiilso valosag kozott kozvetito
enhez kapcsolta. Leak es Christopher azt sugallja,
hogy a genetikai allomanynak is sziiksege van eh-
hez hasonlo kozvetitore, hogy a kiilvilag bonyolult
valosagaval boldognlhasson. Ervelesiik szerint az
agvkereg eppen ebbol a celbol alakult ki. A fajok
ilyen iranyu evohicioja parhuzamba allithato az
ego kialakulasaval az egyenben. Mindket szerkezet
— az agykereg es az ego - a tiilelest szolgalo alkal-
mazkodast segiti eld a tervezes es a megalapozott
donteshozatal lehetdsegenek megteremtesevel.
Mit mondhatimk a felettes enrol? Most erkez-
tiink el Leak es Christopher ervelesenek legbonyo-
lultabb pontjahoz. A felettes en evolucios keretben
torteno crtclmczcschcz meg egy gondolatot kell
bevezetniink, nevezetesen azt, hogy az emberi tiil-
eles nem egyszeruen az egyeni erinti. Az ember
nagymertekben tarsas leimye valt a fejlodes soran,
aki csoportban el, es fennmaradasat is a csoport
biztositja. Mivel fajunk lete ilyen mertekben fiigg
tagjai egyiittmukodesetol, hosszu tavon az kifizeto-
dobb szamunkra, ha engedjiik, hogy csoportunk
erdekei feliilkerekedjenek szemelyes celjainkon. A
6. fejezetben mar bemutattuk azt az on e lest, mely
szerint a csoportokban elo emberek olyan mecha-
nizmusokat fejlesztettek ki, melyekkel kivalthatjak,
sot akar ki is eroszakolhatjak a kolcsonos altruiz-
must (Trivers 1971). Evolucios ertelemben kivana-
tos, ha erre a celra genetikusan programozott me-
chanizmus all rendelkezesimkre, mert ez biztositja
a csoport alkalmazkodasi sikeret.
Pszichologiai ertelemben egy ilyen mechaniz-
mus kifejlodese nagyon hasonlit a felettes en kiala-
kulasara. Az a kepesseg, amely a felettes en kiala-
kulasat lehetove teszi, tehat evoliicids elonyt bizto-
sit. Mindazokat, akik magukeva teszik csoportjuk
ertekeit es azok alapjan cselekszenek, biztosabban
fogadja a csoport a tagjai koze. Ennelfogva az is
valoszinubb, hogy elvezni fogjak a csoporttagsag-
bol eredd elonyoket (peldaul mas csoporttagok
apolni fogjak, ha megbetegszik). A csoporttagsag
ilyen jotekony hatasai pedig tulclcsi ertekkel bir-
nak.
Diohejban osszefoglalva tehat Leak es Chris-
topher azt veti fel, hogy az en (a tudatos racionali-
tas) olyan viselkedesiranyito rendszer, amelynek
mukodesehez az oszton-en es a felettes en szolgal-
tatja a motivaciot. Ketfele - egy onzo es egy csoport-
erdeket koveto - motivaciocsoport letezik, s mind-
ketto adaptiv ertekkel bfr. Az oszton-en a nem
tarsas kornyezethez valo alkahnazkodast tiikrozi,
ahol az eroforrasokert valo hare kemeny es indivi-
dualista jellegii. A felettes enhez sorolhato viselke-
destendenciak viszont a szelekcios nyomas hatasa-
ra fejlodtek ki abban az idoszakban, amikor oseink
a csoportos letformara tertek at.
Pszichoanalizis es evolucios
pszichologia: fixaciok es
parvalasztasi mintazatok
Ugy gondoljuk, hogy masfajta hasonlatossag is le-
tezik a pszichoanalitikus es az evoliicids nczopon-
tok kozott, amely elegge elter a Leak es Chris-
topher altal emlitettektol. Idezziik fel az odipalis
korszakrol es az ebben a szakaszban fiiiknal es
lanyoknal kialakulo fixaciokrol korabban mondot-
takat. A fallikus korszakban fixalodo ferfiak az el-
kepzeles szerint azzal demonstraljak, hogy nem
kovekezett be kasztracio, hogy annyi novel letesite-
nek szexualis kapcsolatot, amennyivel csak lehetse-
ges, es hatalmat es statuszt igyekeznek szerezni. Az
ebben a szakaszban fixalodo lanyok viselkedese
502 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspektivabol
kesobb tigy oil csabito jelleget, hogy az nem feltet-
leniil vezet szexualis kapcsolathoz.
Ezek a hatasok, amelyeket Freud szerint az odi-
palis konfliktus fejt ki a szemelyisegre, feltunoen
hasonlitanak azokra a parvalasztasi mintazatokra,
amelyek az evolucios pszichologusok szerint az em-
beri fajra jellemzoek. A 6. fejezetbol emlekezhe-
tiink, hogy a faj tovabbviteleben betoltott kiilonbo-
zo szerepiikbol adodoan a ferfiak es nok az evohi-
cio soran kiilonbozo szaporodasi strategiakat fej-
lesztettek ki (Trivers, 1972). A ferfi parvalasztasi
taktikaja arra iranyul, hogy hatalom es statusz lat-
szatat keltse es annyi partnert szerezzen maganak,
amennyi csak lehetseges. A nok taktikaja viszont
arra iranyul, hogy amennyire csak lehet, kivanato-
sak legyenek a ferfiak szamara, de tenylegesen csak
a leheto „legjobb” ferfival letesitsenek kapcsolatot.
Ezek a taktikak meglehetosen hasonlitanak az
iment leirt fixaciok kovetkezmenyeire. Nem tu-
dunk ellenallni annak a benyomasunknak, hogy
Freud olyan biologiai alapti jelensegre bukkant,
amelynek — hogy ertelmezheto legyen a szamara —
pszichodinamikai jellemzoket tulajdonitott.
Pszichoanalizis es tanulaselmelet
Most vegyiik sorra a pszichoanalizis es a tanulas-
elmeleti megkozelites kapcsolatat. Mar a 12. fe-
jezetben is szoba hoztuk ennek a kapcsolatnak
nehany vonatkozasat, amikor arrol irtunk, ho-
gyan probalta Miller es Dollard (1941) a kondi-
cionalas fogalmai menten a szemelyiseget leirni.
Ehhez mcgkiscrcltck a pszichoanalizis fogalmait
a tanulas nyelvere leforditani, ennelfogva erte-
lemszerii az izomorfizmus Freud elmeletenek bi-
zonyos vonatkozasai, valamint Miller es Dollard
viselkcdcsclcmzcsc kozott.
7 A pszichoanalitikus elmelet ujrafogalmazasara
iranyulo kiserletiikben kiilonos szerepet kapott a
Freud elmeleteben kozponti jelentosegu elfojtas.
Miller es Dollard szerint az elfojtas felteteles hajlam
arra, hogy ne gondolpink olyan dolgokra, amelyek
kellemetlen fesziiltseget (distresszt) okoznanak.
Mivel nem gondolunk rajuk, elkeriiljiik a kinos
erzest. A kin elkeriilese megerositi a ragondolas
elkcriilcscre iranyulo hajlamot, es ezaltal ez a haj-
lam meg jobban megszilardul. Miller es Dollard ily
modon kepes megmagyarazni egy olyan jelenseget,
amely a viselkedes pszichodinamikai ertelmezese-
ben kozponti szerepet jatszik, am a magyarazat
egeszen mas nyelven fogalmazddik meg.
Talan elso pillanatra nem nyilvanvalo, de a ra
nem gondolas kialakulasa egyben a kioltas specialis
esetekent is felfoghato: amikor azt tanuljuk meg,
hogy valamire ne gondoljunk, akkor ezzel a „ragon-
dolas” tendenciaja is gyengiil. Ha megtanuljuk,
hogy ne gondoljunk valamely kellemetlen temara,
akkor fiiggetleniil attol, hogy korabban milyen in-
gene jelent meg a gondolat, erre az ingerre a
kesobbiekben egyre kevesbe fog megjelenni. Igy
tehat a felteteles valasz (a ragondolas) kioltodik.
Innen mar csak egy lepes az az allitas, hog}' izomor-
fizmus letezik a kioltas es az elfojtas vagy az ellen-
megszallas (antikatexis) valamennyi esete kozott.
Az ellenmegszallas energiat hasznal fel arra,
hogy egy kesztetest vagy gondolatot ne engedjen
tudatosulni. Ha ez a korlatozo его nem elegendo,
akkor a valasz kiszivarog es kifejezesre jut. Ebbol a
szempontbol erdekes (mint azt a 12. fejezetben is
jeleztiik), hogy a kioltas utan gyakori a spontan
felujulas, ami azt jelenti, hogy a viselkedestenden-
cia maga jelen van es kesz a megmutatkozasra.
Ebbol viszont az kovetkezik, hogy a kioltas ilyen
vagy olyan szinten aktiv korlatozo folyamat. Mivel
ez a korlatozas a feltetelezes szerint energiafelhasz-
nalassal jar, ugyanaz a folyamat lehet, mint az el-
lenmegszallas.
Ha mar az eZZenmegszallasrol beszeliink, vizsgal-
juk meg magat a megszallasi folyamatot is. A 8.
fejezetben mar jeleztiik, hogy a pszichoanalizis kii-
lonbseget tesz a targymegszallas es az enmegszallas
kozott. A targymegszallas azt jelenti, hogy energiat
kotiink egy-egy olyan tevekenyseghez vagy targy-
hoz, amely valamilyen alapveto sziiksegletiinket ki-
elegiti. Az enmegszallas ezzel szemben nem kozvet-
leniil elegiti ki alapveto sziiksegleteinket, hanem az
energiat olyan targyhoz vagy tevekenyseghez koti,
amely a sziikseglet kielegitesehez tarsul.
E ket elkepzeles es a tanulaselmelet fogalmai
kozott ugyancsak feltiino a hasonlosag. Az elsodle-
ges megerositok (peldaul a taplalek vagy a viz)
kozvetleniil elegitenek ki valamilyen testi sznkseg-
letet. Az elsodleges megerosito megszerzese egyen-
ertekii a targymegszallassal. A masodlagos megero-
sitok olyan ingerek, amelyek az elsodleges megero-
sitokkel tdrsulnak vagy amelyek inegmutatjak a
modjat, hogyan juthatunk hozza az elsodleges
megerositokhoz. A masodlagos megerosites meg-
18. Atfedo terUletek es az integrdcio lehetosegei • 503
szerzese (vagy az a gondolat, hogy ilyenben resze-
stilimk) hasonlonak tunik az enmegszallas kialaki-
tasahoz.
A tanulaselmelet es pszichoanalizis kozotti utol-
so hasonlosag a tudattalan viselkedesmeghatarozo
szerepere vonatkozik. A radikalis behavioristak sze-
rint a viselkedes a korabbi kondicionalas termeke,
es a kondicionalas velhetoen valahol a tudaton
kiviil zajlik. Ezzel gyakorlatilag nem mondanak
mast, mint hogy a viselkedes tudattalan befolyasok
termeke. E sajatos tanulasfelfogas szerint az embe-
rek olyan okokbol cselekszenek, amelyeknek nin-
csenek tudataban. Ez a megallapitas osszecseng
Freudnak az emberi viselkedesrol alkotott egyik
feltevesevel. Az ketsegtelen, hogy Freud a kondici-
onalastol egeszen kiilonbozo dinamikat kepzelt el,
amikor e feltetelezest megfogalmazta, am ez megis
fontos dsszekoto kapocs lehet a ketfajta megkoze-
lites kozott.
Pszichoanalizis es onszabalyozas:
a strukturalis modell
A szemelyiseg pszichoanalitikus megkdzelitese bi-
zonyos fokti hasonlatossagot mutat az onszabalyo-
zas-szempontu megkozelitessel is. Az egyik hason-
losag a viselkedesjellemzok hierarchikus onszaba-
lyozasara vonatkozo elkepzelesbol ered. Ezek a jel-
lemzok az egyes mozdulatoktol, a mozgasszekven-
ciakon at egeszen magas szintu celokig tetjednek.
Mint a 17. fejezetben mar jeleztiik, a magasabb
szintu onszabalyozasrol a figyelem elvonhato. Ilyen
esetekben a viselkedes spontanabha valik, es erze-
kenyebben koveti a pillanatnyi hatasokat. Mintha
az alacsonyabb szintii akciosorozatok - ha mar
egyszer beindultak - maguktol lefutnanak, hacsak
valamilyen magasabb szintii ellenorzo folyamat
foliil nem irja oket. A viselkedes ilyen impulziv
formajaval szemben a magasabb rendu ertekek
(programok vagy elvek) menten szabalyozott cse-
lekves gondosabban iranyitott jelleget olt.
E leiras a nyilvanvalo kiilonbsegek ellenere bi-
zonyos vonatkozasokban a Freud-fele harmas sze-
melyisegszerkezetre emlekeztet. Gondoljunk a vi-
selkedes spontan es helyzetre erzekeny jellegere,
amikor az onszabalyozas soran nem valosul meg a
magasabb szintii ellenorzes. Ezek a jellemzok ha-
sonlitanak az dsztdnen-miikodes bizonyos jellem-
zoire a pszichoanalitikus modellben. A nyilvanvalo
kiildnbseg abbol adodik, hogy Freud szerint az
oszton-en kesztetesei elsodlegesen szexualis vagy
agressziv jellegiiek. Az onszabalyozasi modellnek
ezzel szemben nines semmilyen feltetelezese arrol,
hogy milyen tipusii jellemzok bukkannak fel a ma-
gasabb szintii szabalyozas osszeomlasakor. Ketseg-
telen azonban, hogy az alkoholos befolyasoltsag
vagy a dezindividualizacid allapota - melyek a ma-
gasabb szintii ellenorzes elvesztesevel jarhatnak
egyiitt (17. fejezet) - gyakran vezet szexualis vagy
pusztito jellegii (destruktiv) tevekenyseghez.
Az oszton-en es a szekvenciakontroll folyamatai
- bevallottan - csak vekony szalakon fiizhetok
ossze. Sokkal nagyobb viszont a hasonlosag az on-
szabalyozasi modell programkontrollja es a
pszichodinamikus enmiikodes kozott. A program-
kontrollhoz kapcsolhato tervezes, ddnteshozatal es
a gyakorlatias (nem impulziv vagy idealisztikus)
viselkedes jellemzi az enmukodest is.
A programkontroll feletti szabalyozasi szintek
bizonyos szempontbol egybevethetok a felettes en
miikodesevel. Az elvi kontroll - legalabbis bizonyos
esetekben - az erkolcsi elveknek valo megfeleles-
sel, a meg magasabb szintii szabalyozas pedig az
idealis enkepnek valo megfelelessel allithato par-
huzamba. Ezek az erofeszitesek sok tekintetben
hasonlitanak az enideal elveit koveto' es az ezek
athagasat kisero lelkiismeret-furdalast elkeriilo vi-
selkedeshez.
A modellek ilyen magas szinten valo osszeillesz-
tese bizonyosan nem tokeletes, reszben azert, mert
nem minden elv erkolcsi jellegii. De ez tijabb ker-
dest vet fel: Vajon miert hangsiilyozta Freud az
erkolcsot es miert hagyott figyelmen kiviil sok mas
idealt? Lehet, hogy ennek oka Freud koranak tar-
sadalmaban keresendo? Nos, ha ez igaz, es az is
bebizonyosodik, hogy a felettes en nemcsak erkol-
csi, hanem masfajta idealok menten is befolyasolja
a viselkedest, akkor a modellek kozott is nagyobb
hasonlosagot talalhatunk.
Pszichoanalizis es kognitiv
folyamatok
E ket nezopont kozotti valamivel altalanosabb kap-
csolatra Matthew Erdelyi (1985) mutat ra, aki azt
veti fel, hogy Freud elmelete nagyreszt megismere-
si elmelet. Erdelyi iigy gondolja, hogy Freud valo-
jaban az elme es a szamitogep kozotti analogia
5()4 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tagabb perspektivdbol
kidolgozasara tett erofeszitest, s csak azert nem
juthatott dulore, mert a szamftogepet addig meg
nem talaltak fel. Erdclyi szerint a pszichoanalitikus
elkepzelesek nagy resze egybecseng az informacio-
feldolgozas modern felfogasaval. Erdelyi arra a
nagyszabasii kfserletre vallalkozik, hogy az elkepze-
lesek e ket csoportjat osszehangolja egymassal.
Erdelyi amellett ervel, hogy a kognitiv pszicho-
logusok tulajdonkeppen a pszichodinamikai fogal-
mak egesz sorat talaltak fel iijra, csupan mas elne-
vezesekkel lattak el oket es mas lelki celokat tulaj-
donitottak nekik. A cenzor peldaul, amely Freud
elkepzelesei szerint nem engedi, hogy a fenyegete-
sek bekeriiljenek a tudatba, a kognitiv felfogas
szerint annak az atfogo szurofolyamatnak feleltet-
heto meg, amelynek segitsegevel az idegrendszer
meg a figyelmi folyamatok belepese elott (preat-
tentiv modon) szelektalja az informaciot a hatha-
tosabb feldolgozas erdekeben. Hasonlokeppen
lesz Freud enfogalmabol „vegrehajto kontrollfolya-
mat”. A megszallas (katexis) ereje egyenlo a targy-
nak szentelt„figyelem” mertekevel. A psziches struk-
tiirak a „programokkal”, a lelek topografiaja a
„feldolgozasi szintekkel”, mig az elharitasok a „fel-
dolgozasi zavarokkal” valnak azonossa.
Az elkepzelesek ilyen egybeolvasztasanak
konkret peldajakent lassuk, hogyan velekedik
Erdelyi az elfojtasrol es a tagadasrol (lasd meg
Paulhus es Suedfeld 1988). Az elfojtas es a taga-
das akadalyozza meg, hogy a fajdalmas vagy fe-
nyegeto elkepzelesek, gondolatok vagy erzekle-
tek a tudatba keriiljenek. Ez a vedo manover
megjelenhet a fenyegeto inger megtapasztalasa
elott is (a jelenseget perceptualis dharitasnak neve-
zik), de az is lehet, hogy felejtes formajat olti az
esemeny megtapasztalasa utan.
Erdelyi (1985) iigy ervel, hogy az elfojtas es a
tagadas leirhato olyan informaciofeldolgozasi don-
tessorozatkent, amelyjoreszt meg a figyelem elotti
idoszakban jatszodik le (18.1. abra). Erveleset azzal
kezdi, hogy a beerkezo (vagy az elfojtott emlekezet-
bol reszben aktivalt) infonnacio figyelem elotti
elemzesen megy keresztiil. Ez a feldolgozas egye-
bek mellett arrol ad becslest, hogy milyen merteku
szorongas lepne fel, ha az infonnacio a tudatba
keriilne. Ezt a becslest dontes koveti: ha a becsiilt
szorongas merteke meghaladja az „elviselhetoseg”
szintjet, akkor leall a feldolgozas, es az infonnacio
nem jut tovabb ezen a szinten (vagy az emlekezet
Bemeno
infonnacio
I
18.1. ABRA Az elfojtas es a tagadds az informddofeldolgozds-
szempontu felfogasban. A bemeneti informacio (fenn) — akar az
erzekszervekbol, akar az elfojtott emlekezetbol szarmazik — szo-
rongaserteke mar a figyelmi folyamatok belepese elott feldolgo-
zdsra keriil. Ezt egy sorburkolt dontes koveti. Az elso dontes arra
vonatkozik, hogy az informacio tudatosulasa altal valoszimileg
eloallo szorongdsertek (x) elan vagy meghaladja-e az „elviselhe-
toseg” szigord kriteriumat (и). Ha igen, akkorafeldolgozas leall
ezen a ponton; ha nem, az anyag bejut a tudatelottesnek
megfeleltetheto emlekezeti tarba. A kovetkezo dontes arra vonat-
kozik, hogy a becsiilt szorongdsszint meghaladja-e a kevesbe
szigonl „sulyos kellemetlenseg” knteriumdt (v). Ha igen, akkor
a feldolgozasi folyamat itt dll le, es az informacio az emlekezetben
marad; ha nem, akkor az informacio eleri a tudatot. Itt tortenik
az utolso dontes arrol, hogy nyiltan elfogadhato-e a mar tudatos
informacio, attolfilggoen, hogy az igy heletkezoszorongas szintje
tiillep-e egy utolso hatarerteken (w). Ilyen szekvencia ertelmezheti
azt, hogy bizonyos informaciot miert nein rogzitiink sohasem az
emlekezetimkben, vagy ha rogzitiink, akkor miert nem tudato-
sitjuk, illetve ha tudatositottuk, akkor miert nyomjuk el, illetve
vdllaljuk nyiltan (Erdelyi - 1985 — nyoman)
18. Atfedo teriiletek es az integracio lehetosegei • 505
hozzaferhetetlen zugaba keriil). Ha abecsles ennel
kisebb szorongasra utal, akkor az anyag olyan em-
lekezeti teriiletre keriil, amely a tudatelottes szint-
nek feleltetheto meg.
Ezen a ponton iijabb dontes sziiletik arrol, hogy
a lehetseges szorongas tiillepi-e a „sulyos kellemet-
lenseg” szintjet. Ha igen, akkor leall a feldolgozasi
folyamat, es az informacio a tudatelottesben ma-
rad. Ha a szorongas becsiilt merteke ennel alacso-
nyabb, akkor az informacio eleri a tudatot. Ekkor
meg mindig donthetimk arrol, hogy nyilvanossag-
ra hozzuk-e ezt az informaciot vagy inkabb kiszorit-
juk a tudatbol. Ez a modell az elfojtas, a valaszel-
nyomas es az onbecsapas folyamatat (9. fejezet)
egyseges keretben kezeli, amely az informaciofel-
dolgozas kiilonbozo szintjein bekovetkezo dontes-
sorozatkent irhato le (reszletesebben lasd Erdelyi
1985).
Amint az mar az elozo bekezdesekbol kideriil-
hetett, a szemelyiseg kognitiv magyarazata egyalta-
lan nem idegenkedik attol a gondolattol, hogy az
elmenek tudattalan teriiletei letezhetnek. Sot, a
tudattalan folyamatok vizsgalata — figyelem elotti
(vagy preattentw) folyamatok cimen - a kognitiv pszi-
chologia egyik elenken kutatott temajava valt
(Dixon 1981; lasd meg Kihlstrom 1987). Mint a
kifejezesbol kideriil, a mai kognitiv pszichologusok
a tudatot a figyelemmel azonositjak. Azok az ese-
menyek tudattalanok, amelyek till keves figyelmet
kapnak vagy egyaltalan nem reszesiilnek benne.
Mi az oka annak, hogy egy esemeny till keves
figyelmet кар? Tobb magyarazata is lehetseges. Egy
ilyen okot eppen az iment emlitettiink: az esemeny
olyan cimket кар, hogy elviselhetetlen szorongas-
hoz vezet. Masik ilyen lehetoseg az, hogy az ese-
meny az idegrendszer olyan reszen kovetkezik be,
amelyet a figyclmi folyamatok nem tudnak elerni.
A kognitiv kutatok hajlamosak az idegrendszert
iigy felfogni, hogy az specialis celokkal rendelkezo
osszetevokbol all, melyek koziil csak nehany nyitott
a figyclmi folyamatok elott (Gardner 1985). Ennel-
fogva mar az idegrendszer „huzalozasa” maga is
clcrhctctlcnnc (tudattalanna) tehet bizonyos ta-
pasztalati mozzanatokat. A kognitiv pszichologia
nyelven fogalmazva (Bower 1970) azt mondhatjuk,
hogy az informacio ugyan eterheto (valahol ott van
az idegrendszerben), de nem hivhato elo (a tudat
szamara elerhetetlen).
Valamely esemeny abbol adodoan is tudattalan
lehet, hogy az alacsonyabb szintii viselkedeskont-
roll nagymertekben eloprogramozott. Az alaposan
programozott cselekedetek egyaltalan nem vagy
igen keves figyelmet igenyelnek. Az automatikus
mozgasszekvenciakat olyan ingerjellemzok is bein-
dithatjak, amelyeket az idegrendszer valamilyen
szintje eszlel ugyan, de amelyek soha nem erik el a
tudat szintjet (vo. Norman 1981). Ameglehetosen
bonyolult cselekvesek is joreszt kiesnek a tudatbol,
amint megszokotta valnak (ez minden tapasztalt
autovezetovel elofordul olykor-olykor, amikor ugy
erkezik meg valahova, hogy nem emlekszik, ho-
gyan jutott oda). Az ember tehat anelkiil tesz meg
bizonyos dolgokat, hogy tudatosulna benne, hogy
mit cselekszik, es gyakran meg kozvetleniil a cselek-
ves vegrehajtasa utan sem tud visszaemlekezni cse-
lekedeteire.
Ez a leirasmod nyilvanvaloan fontos mozzana-
tokban ter el attol, ahogyan Freud a tudattalant
elkepzelte. Csak az elso eset — amelyben a szoron-
gasnak a figyelmi folyamatok elotti becsiilt erteke
till magas - utal olyasfajta dinamikara, ami Freud
szerint az informaciot a tudattalanban tartja. Mind-
ezek az elkepzelesek azonban magyarazatot kinal-
nak arra, hogy a viselkedes szempontjabol fontos
infonnaciok miert nem kepesek elerni a tudatot.
Szocialis tanulas es a kognitiv
onszabalyozas
Elmeleteik megfogalmazasakor a szemelyisegpszi-
chologusokra szamos olyan elkepzeles hatott,
amely a pszichologia mas teriileterol szarmazo tt. Ez
a fajta megtennekenyito hatas leginkabb az utobbi
evtizedekben valt gyakoriva, amikor a szemelyiseg-
pszichologusok sokat meritettek a tanulaselmelet
es a kognitiv pszichologia forrasabol. A kettot azert
emlitjiik egyszerre, mert azok a szerzok, akik az
egyik megkozelitest tanulmanyoztak, altalaban a
masikat sem tevesztettek szem elol.
Az elkepzelesek atvetelebol fakad szamos ha-
sonlosag a szemelyiseg szocialis-kognitiv tanulasel-
meleti (13. fejezet) es kognitiv onszabalyozasi
(16-17. fejezet) megkozelitesei kozott, s ezekkel
egy mozzanatban Kelly szemelyeskonstmkcio-el-
melete (15. fejezet) is osztozik. S bar mint szeme-
lyisegpszichologiai iranyzatok ezek a megkozelite-
sek kiilonbozo torteneti hatterrel rendelkeznek,
kozponti fogalmaik nem kis mertekben hasonlita-
506 • Kilencedik resz: A szemelyisdg tdgabb perspektwabol
Az olyan nagymertekben progmnozott cselekvesek, mint ajards,
keves tudatossag mellett is vegezhetok. Ez ujabb taldlkozdsi
pontot sugall a kognitiv onszabalyozasi es a pszichodinaimluis
elkepzelesek kozdtt.
nak egymasra. S talan mar az olvasonak is feltunt,
hogy tobb szerzo munkassaga nemcsak egy, hanem
tobb megkozelfteshez is illeszkedik.
A legfontosabb atfedes abbol adodik, hogy az
emlitett megkozelitesek egyarant nagy hangsiilyt
helyeznek a kognitiv folyamatokra a vilag es onma-
gnnk mentalis lekepezesenek szervezodeseben. A
kiilonbsegek e tekintetben nagyreszt abbol fakad-
nak, hogy az egyes megkozelitesek mas-mas okbol
emelik ki a megismero folyamatokat.
A szocialis tanulaselmelet szemszogebol vizsgal-
va a megismero folyamatok szerepet Mischel
(1973) arra mutat ra, hogy ha meg akarjuk erteni
a tanulas folyamatat, akkor nem magat az ingert,
hanem azt a lekepezodest (reprezentaciot) kell
vizsgalnunk, amely az inger nyoman az ember feje-
ben letrejon. Abbol taiiuhmk, amirol mi magunk
iigy gondoljuk, hogy megtortent, s nem abbol, ami
a kiilso megfigyelo szemeben fontosnak latszik. Az
ingerekre adott valaszt az ingerek szamunkra hor-
dozott - es mentalisan atalakitott - jelentese hata-
rozza meg (lasd meg Bandura 1977a, 1986).
A tanulaselmelet kepviseloi szamara az ilyen
megallapitasok azt sugalljak, hogy az emberi tanu-
las joval bonyolultabb, mint ahogyan az elso latasra
tiinik. Ugyanaz az esemeny nem vezet mindenkinel
automatikusan egyforma kondicionalashoz. Ezek a
megallapitasok voltakeppen a tanulaselmeletek fi-
ll omitasatvagy arnyalasat szorgalmazzak. E gondo-
latok azt tizenik a tanulasteoretikusoknak, hogy a
tanulas elenizesenel a szemelyt es a szemely valosag-
rol formalt eszleleteit tekintetbe kell venni. A kog-
nitiv folyamatok hangsulyozasa tehat ezt jelenti a
tanulaselmelet nezopontjabol.
Kelly szemelyeskonstrukcio-elmeletebe vagy
napjaink kognitiv szemelyisegfelfogasaba agyazot-
tan viszont a kognitiv folyamatok joval atfogobb
szerepet jatszanak. Ezekbol az elmeleti nezopon-
tokbol a szemelyisegrol szinte mindent a kognitiv
folyamatok menten erthetimk meg. A szemelyiseg
kognitiv felfogasat magaeva teve Mischel nem csu-
pan a tanulasi folyamatokra iranyitja a figyelmet,
hanem arra is, hogy az emberek mikent szervezik
meg dnmaguk valosagat. Vegyiik eszre a hangsuly-
beli kiilonbseget: a kognitiv szemleletben az az elv,
hogy az emberek maguk megszervezik tapasztala-
taikat, a szemelyiseg lenyeget kepezi. A tanulasi
folyamatok periferikus jelentosegiiek, amelyek
akar figyelmen kiwi is hagyhatok. A kognitiv folya-
matok ugyancsak kulcsfontossagiiak a szemelyiseg
onszabalyozasi felfogasaban, de megint nemileg
mas hangsiillyal. Az onszabalyozas-szempontii meg-
kozelites elsosorban arra osszpontosit, hogy a kog-
nitiv folyamatok milyen szerepetjatszanak a visel-
kedes, s nem csupan a reprezentaciok letrehoza-
saban.
A szocialis tanulaselmeleti es a kognitiv onsza-
balyozas-szempontii megkozelites kozotti masik
osszekoto kapocs az elvaras (expektancia) fogalma.
(Az elvaras megjelenik a sziikseglet- es motivacio-
elmeletekben es burkoltan akkor is, amikor az
enpszichologia a szemelyes kompetenciaerzesrol
beszel.) Az elvaras fogalma ezekben az elmeletek-
ben annak a magyarazatara szolgal, hogy az embe-
rek milyen erofeszitest fejtenek ki celjaik elerese
erdekeben. Szamos szerzo, tobbek kozott Rotter
(1954, 1966), Bandura (1977a, 1986), Kanfer
(1977), Kirsch (1985, 1990), Mischel (1973,1979),
Carver es Scheier (1981,1990b) is ramutatott, hogy
18. Atfedo terilletek es az integrdcio lehetosegei • 507
18.1. TABLAZAT
Hasonlo fogaimak a szemelyiseg
negy megkozeliteseben
Fogalom Elmeleti megkozelites
Incentiv Szocialis tanulas
Cel, vonatkoztatasi ertek Onszabalyozas
Motivum Sziikseglet es motivum
Entnegszallas Pszichoanalitikus
az emberek elvarasokat alakitanak ki tevekenysegiik
valoszinii kimenetelerol, es arrol is, hogy meg tudjak-
e tenni azt, amit akamak. Ezek az elvarasok befolya-
soljak, mennyi erofeszitest tesznek, es azt is, hogy
mennyit tanulnak tapasztalataikbol.
A szocialis tanulaselmelet es a kognitiv onszaba-
lyozas elmelete hasonlo felfogast vail a viselkedes
feltetelezett strukturajarol is. (Ez csak azert nem
ervenyes Kelly elmeletere, mert d a konstrukcio
folyamataval ellentetben a viselkedessel magaval
nem foglalkozik.) A szocialis tanulaselmelet azt
feltetelezi, hogy az emberek bizonyos cselekvesre
keszteto osztonzokkel (incentivekkel) rendelkez-
nek. Az osztonzo gyakorlatilag megegyezik a cellal,
vagyis azzal a fogalommal, amely alapveto szerepet
jatszik a kognitiv onszabalyozas-szempontu megko-
zelitesben. Ez utobbi szerint az emberek celkepze-
teket hasznalnak cselekveseik utmutatojakent. Igaz
tovabba az is, hogy tobb szemelyisegmegkoze-
litesben bukkanhatimk olyan elmeleti konstruk-
tumra, amely ehhez hasonlo szerepet tolt be a
viselkedes iranyitasaban (lasd 18.1. tablazatot).
Van azonban egy fontos hangsiilybeli elteres a
tanulaselmeleti es az onszabalyozasi megkozelites
kozott. A megerosites fogalmarol, a tanulas egyik
alapelverol van szo, melyet a szocialis tanulaselme-
let felhasznal a viselkedesmagyarazatban. Erdemes
azonban ismet felhivni a figyelmet arra (amint azt
a 13. fejezetben is tettiik), hogy a szocialis tanulas-
elmelet egyik legbefolyasosabb elmeletalkotoja,
Bandura a korabbi tanulaselmeleti kutatoktol ko-
vetkezetesen eltero modon alkalmazza ezt a fogal-
mat. Bandura szerint a megerositok hozzak letre a
jovobeli osztonzok (incentivek) mentalis reprezen-
tacioit. A megerositok nyoman tanuljuk meg azo-
kat az elvarasokat, hogy milyen helyzetekben mit
erdemes csinalnunk. A megerositok szerinte nem
kozvetleniil novelik azt a tendenciat, hogy ismetel-
ten vegrehajtsuk azt a cselekedetet, ami megelozte
oket. Ennelfogva az a kerdes is felmeriil, hogy az a
mod, ahogyan Bandura hasznalja a megerosites
fogalmat, egyaltalan osszeegyeztetheto-e azzal, aho-
gyan mas tanulasteoretikusok hasznaljak ugyanezt
a kifejezest.
Ne feledjiik azonban, hogy Bandura egyik laba-
val a tanulaselmelet, masikkal pedig a kognitiv
onszabalyozasi elmelet talajan all. A megerositesrol
vallott nezetei inkabb az onszabalyozas-teoretikus,
mint a tanulasteoretikus Bandurat tiikrozik. Ebben
a tekintetben nem erdektelen, hogy a megerosites
kerdeseben az onszabalyozas kutatoi megosztot-
tabbak, mint a tanulaskutatok. Egyes szerzok azt
feltetelezik, hogy siker utan az emberek onjutalma-
zast, kudarc utan pedig onbimtetest alkalmaznak
(alapvetoen ezeket a funkeiokat tetelezi fel Bandu-
ra) , masok viszont kevesbe hasznosnak talaljak ezt
a fogalmat.
Talan ez lehet az egyik olyan pont, ahol az
elmeletalkotok szemelyes elettortenete belejatszik
elmeleteik megfogalmazodasaba. Konkretan arrol
van szo, hogy azok az onszabalyozas-teoretikusok,
akik szamolnak az onmegerosites szerepevel, tanu-
laskutatokent kezdtek palyafutasukat, es csak foko-
zatosan azonosultak a kibontakozo onszabalyozas-
kozpontii nezoponttal. Talan valamifele lelki tehe-
tetlenseg miatt nem tudnak szabadulni az onmeg-
erosites fogalmatol, mintha ez a fogalom jelen tene
az osszekozo kapcsot imiltjukkal.
E kerdes taglalasakor talan az sem erdektelen,
hogy ezek a szerzok sokkal szivesebben beszelnek
onmegerositesrol, mint kiilso megerositesrol (pel-
daul Kanfer 1977). Csupan a szemelyes celkepze-
tek szamitanak, es csak maga a szemely dontheti el,
hogy elerte-e celjat. Igy az onmegerosites all az
onszabalyozo folyamatokrol szolo vitak kozeppont-
jaban, s nem a kiilso megerosites.
Mas szerzok szamara azonban ez a fajta erveles
felveti a kerdest, vajon sziikseg van-e egyaltalan az
onmegerosites feltetelezesere. Valamikeppen bi-
zonyara mindannyian kifejezziik onmagunknak az
elismeresiinket, ha sikert eriink el, es hibaztatjuk
magunkat kudarc utan. De mi haszna van annak,
ha ezeket a reakeiokat a tanulasi folyamathoz for-
rasztjuk? Nem lehetseges, hogy ezek csupan erzel-
mi reakeiok bizonyos informaciohordozo eseme-
508 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspektivabol
nyekre, ahol maguk az informaciohordozo eseme-
nyek az igazan fontosak? Ez a kerdes meg nem
tisztazodott az onszabalyozas-elmeleten beliil (s bi-
zonyos fokig a tanulaselmeleten beliil sem - lasd
Timberlake 1993; Viken es McFall 1994).
A neoanalitikus elmeletek
es a kognitiv onszabalyozas
A tanulaselmelet es a kognitiv onszabalyozas-elme-
let az akademikus pszichologia berkeiben sziiletett,
ahol a gondosan ellenorzott kutatas elengedhetet-
len. A korai neoanalitikus pszichologianak azonban
egyaltalan nem ez, hanem elsosorban az elmeletalko-
tok klinikai tapasztalata kepezte a hatteret. E kiilonb-
seg ellenere meglepoen sok hasonlosagot talalunk e
ket iranyzat elkepzelesei kozott (vo. Westen 1991).
Peldaul egy sor erdekes fogalmi hasonlosagra
bukkanhatunk az onszabalyozas szamos mozzanata
es Adler viselkcdcsrol vallott nezetei kozott. Emlekez-
ziink, hogy Adler szerint az embereket kisebbrendu-
segi erzeseik motivaljak, s ezek kesztetik oket a foleny-
re torekvesre. Adler a nagyobb kompetencia erdeke-
ben kifejtett folyamatos allando erofeszitest nagy fel-
hajtoeronek nevezte. Mint mar a 10. fejezetben kifej-
tettiik, Adler ugy kepzelte, hogy kisebbrendusegi er-
zeseik kesztetik az egeszseges embereket arra, hogy
egesz eletiikben teljessegre es tokeletessegre toreked-
nek.
Adler tovabba iigy velte, hogy az emberek hosszii
tavu eletcelokat allitanak maguk ele. Az ugynevezett
fiktw fmalizmus elve arra utal, hogy mindannyiunkat
eletiink vegso eredmenyeire vonatkozo elvarasaink
mozgatnak, s ezek az elvarasaink kitalaltak, vagyis
fiktivek. A jovobeli celok abban az ertelemben fikti-
vek, hogy nem megvalosithatok. Azonban mind-
annyian tigy cseleksziink, mintha e vegcelok fele
torekednenk, es ezeket hasznalnank litmutatoul.
Adler szerint ezek a jovoorientalt celok (melyeket
olykor vezerlo cnidcaloknak nevezett) az emberi vi-
selkedes sokkal fontosabb meghatarozoi, mint a
multbeli tortenesek.
Mindez ket ponton is egybecseng a kognitiv on-
szabalyozas-elmelet gondolataival. Eloszor is Adler
jelentos siilyt helyezett a celfogalmakra, s a cel fogal-
ma a szemelyiseg onszabalyozasi megkozelitesenek is
sarokkove. Az Adler-fele fiktiv eletterv fogalma kiild-
nosen hasonlonak tunik a Markus es kollegai altal
targyalt lehetseges enkep (self) fogalmahoz.
A masik hasonlosag az emberi torekvesek szerke-
zetere vonatkozik Adler magyarazata itt egy szem-
pontbol hasonlit az onszabalyozasi megkozeliteshez,
egy masikbol viszont elter tole. A hasonlosag abban
van, hogy Adler szerint a viselkedes akkor modosul,
ha elteres van akozott, hogyjelenleg hoi tart a szemely
es hova szeretne eljutni. A szemely az atelt kisebbren-
dusegi erzesei (ahogyan Adler nevezte) lekiizdesere
tesz erofesziteseket. Ennek a folyamatnak a szerkeze-
te hasonlit a 17. fejezetben leirt visszacsatolasi hurok-
hoz. A kiilonbseg abban van, hogy mig Adler a szub-
jektiv kisebbrendusegi erzesek szerepet emelte ki,
addig az onszabalyozasi modell nem szamol ilyen
erzelmekkel, csupan annyit feltetelez, hogy a szemely
a kitiizott, de meg el nem ert celjait probalja megva-
lositani.
A Maslow-fele hierarchia
es a hierarchikus onszabalyozas
A fenomenologiai megkozelites es a kognitiv onsza-
balyozas-szempontu megkozelites kozott is talalha-
tunk egybecsengo elemeket Korabban eros temati-
kai hasonlosagot fedeztiink fel a szemelyes fogalmi
konstrukciok Kelly-fele elmelete es napjaink kognitiv
elmeletei kozott. De nemcsak ezt az egyetlen hason-
losagot emlithetjiik. A Maslow altaljavasolt motivum-
hierarchiara (14. fejezet) pillantva legalabb ket olyan
mozzanat tunhet a szemi'mkbe, amely parhuzamba
allithato az onszabalyozas hierarchikus felfogasaval.
Eloszor is Maslow a hierarchia csucsan levo mo-
tivumokat absztraktabbnak, kevesbe eroteljesnek,
ugyanakkor egysegesitobb hatasunak (integrati-
vabbnak) velte, mint az alacsonyabb szintii motivu-
mokat. A kontrollhierarchia magasabb szintjei
ugyanigy jellemezhetok. Masodszor pedig Maslow
szerint az alacsonyabb szintii motivumok siirgetobb
erejiiek, mint a magasabb szintiiek abban az ertelem-
ben, hogy a hierarchia alacsonyabb reszen jelen tkezo
hiany vagy megoldatlan problema magara vonja a
szemelyfigyelmet es arra kenyszeriti ot, hogy foglalkoz-
zon vele. S a megoldas erdekeben ugyanigy magara
vonja a figyelmet a kontrollhierarchia alacsonyabb
szintjen felmeriilo problema is.
Masfelol viszont jelentos elteresek is talalhatok
e ket hierarchikus elkepzeles kozott. A legnagyobb
kiilonbseg a hierarchiak „tartalmabol” adodik.
Maslow kimondottan motammetemzestsegez, melynek
celja a biologiai sziiksegletek es a pszichologiai motf-
18. Atfedo terilletek es az integrdcid lehetosegei • 509
vumok egysegbe foglalasa. Ezzel szemben a kontroll-
hierarchia a cselekves szcrkczctcrc koncentral, es olyan
celokat tetelez fel, amelyek foleg a pszichologiai moti-
vumokkal fiiggenek ossze. Ez a kiildnbseg azt jelenti,
hogy a ket hierarchia jelentosen elter egymastol az
alsobb szinteken. A legalacsonyabb szinten a Maslow-
fele hierarchiaban a tiilelesi sziiksegletek, a masik hie-
rarchiaban pedig az izommozgasok talalhatok.
A magasabb szinteken viszont a ket hierarchia
mar kozelebb all egymashoz. Az onszabalyozasi hie-
rarchiaban a legmagasabb szintii kontroll nagyjabol
megfelel Maslow es Rogers onmegvalositas- (dn-
aktualizacio-) fogalmanak. Megittisszamolnunkkell
azonban egy fontos kiilonbseggel.
Maslow es Rogers idevago szovegeit vegig atszdvi
az a gondolat, hogy az onmegvalositas olyasvalami,
ami megtortemk az emberrel, ha kepes megszabadulni
az alacsonyabb szintu motivumok kenyszerito kove-
teleseitol es at tudja adni magat annak az erzesnek,
amit a teste iizen arrol, hogy mi jo neki s mi nem. Az
onmegvalositas nem igenyel erofeszitest. Sot, ha kife-
jezetten probdlkozunk az omnegvalositassal, akkor ep-
pen az a valoszinii, hogy nem vagyunk onaktualizalok.
A konlrollhierarchian beliil az onszabalyozas ter-
meszete meglehetosen ellentmondasos ebben a te-
kintetben. Egyaltalan nem valoszinii, hogy az ilyen
magas szintii onszabalyozas erofeszitesmentes lenne.
Masreszt a legmagasabb szinten a vonatkoztatasi er-
tek - az eggyel alacsonyabb szinten ervenyben levo
elveken alapulo, illetve azokat meghatarozo enideal
- meglehetosen difftiz jellegii. Ezert nem elkepzelhe-
tetlen, hogy ilyen magas szinten maga az onszabalyo-
zas is diffiiznak erzodik. Ebbol fakadhat, hogy a leg-
magasabb szinteken az onszabalyozas szubjektive ke-
vesbe erofeszitonek is tiinik, mint az alacsonyabb
szinteken.
Onmegvalositas es onszabalyozas
A szoban forgo ket szemelyisegmegkozelites kozotti
kovetkezo harom parhuzam tiilmutat a Maslow-fele
hierarchian. Eloszor is mindket megkozelites hasznal
az idealis es a megtapasztalt enjellemzoknek megfe-
lelo fogalmakat. Rogers fenomenologiai elmelete-
ben kimondottan szerepel a realis enkep es az idealis
raAqbfogalma. Valamifele idealis-s ezzel egyiitt a vele
osszehasonlitasra keriilo, megtapasztalt tenyleges -
ёпкёр burkoltan megjelenik a kontrollhierarchia
legmagasabb szintjen is.
Maga az osszehasonlitasi folyamat is parhuzamba
allithato а ket megkozelhesben. Rogers azt hangsii-
lyozza, hogy az emberek az idealis ёпкёрйкЬог ha-
sonlitjak jelenlegi ёпкёрпке! es szorongast ё1пек at,
ha a ketto kozott ossze nem il lest tapasztalnak. Az
ёггёкек allapot es a standard vagy vonatkoztatasi
ertek kozotti osszehasonlitas az onszabalyozasi meg-
kozelftesnek is szerves reszet kepezi — de nemcsak az
idealis ёпкёр viszonylataban, hanem a viselkedesi
hierarchia minden szintjen.
Vegiil mindket megkozelites a tudatos megta-
pasztalas вгегерё! emeli ki, bar kiilonbozo okbol. A
fenomenologusok szerint a tudatossag az akarat
„kcrcsofcnyc”. Ez az a pont, ahol megeljiik mind-
azokat az esemenyeket, amelyek ёк:й'шк folyama-
tat alkotjak. Az onszabalyozasi teoretikusok azert
hangsiilyozzak a tudat вгегерёк mert vёlemёnyiik
szerint a tudatos ё!тёпу a visehoxtes hattereben
hiizodo szabalyozo mechanizmus fontos aspektusat
tiikrozi. Az akarat kёrdёsёvel a legtobb kognitiv vagy
onszabalyozas-kutato ritkan foglalkozik, de idonkent
a figyelem kapcsan szoba keriil. Norman es Shallice
(1980) peldaul azt allitjak, hogy a figyelem foleg
akkor jatszik szerepet a viselkedesben, amikor valtoz-
tatni kell a viselkedesterven vagy amikor egy dontes
hatasait kell nyomon kovetni. Az igy felfogott figye-
lem nem sokban ter el az akarattol.
A szemelyisegdiszpoziciok megfeleloi
mas modellekben
Az elmeletek kozotti utolsonak targyalt hasonlosag
visszavezet benniinket a szemёlyisёgrбl szolo fejtege-
teseink kiindulopontjahoz, nevezetesen a szemdlyi-
segdiszpoziciok kcrdcschcz. Amint azt az 1. fejezet-
ben jeleztiik, a szemёlyisёgpszichol6gia egyik fo tc-
maja az emberi viselkedes - tartos es nem pillanatrol
pillanati a valtozo - eltereseinek magyarazata. Ez a
tema kepezi a szemelyiseg diszpozicionalis megkoze-
Игёвёпек alapjat. A diszpoziciok valtozatos format
olthetnek, amelyeket hagyomanyosan mas-mas elne-
vczr'sscl illetnek: beszelhetiink рёк!аи1 szemely^g-
vonasokrol, tartos motivumokrol ёв - e megkozeli-
1ёв biologiai kiteijesztesekdnt - oroklott tempera-
mentumokrol.
Ha nem is maga a diszpozicio fogalma, de e
fogalom lenycge legalabb ket tovabbi szemelyi-
sёgmegkбzel^tёsben кар jelentos szerepet. A pszi-
choanalitikus ehndletfehetelezese szerint az embe-
510 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspektivdbol
rek a gyermekkori pszichoszexualis traumak nyo-
man tesznek szert stabil szemelyisegjellemzo'kre. A
neoanalitikus allaspont ugyancsak a korai tapaszta-
latok szemelyisegre gyakorolt hatasat hangsulyoz-
za. Erikson azt feltetelezi, hogy a felnottkori szeme-
lyiseg a gyermekkori pszichoszocialis krizisekbol
szarmazik. A targykapcsolati es a kotodeselmeletek
szerint a szemelyiseg alakulasat a biztonsag es a
masikkal valo osszeolvadas, illetve az individuacio
es az elszigetelodes krizise befolyasolja.
Mindebbol azt lathatjuk, hog}’ ezek az elmele-
tek meglehetosen elteroen kepzelik el a diszpozi-
ciok forrasat, am ket feltevesben megiscsak osztoz-
nak: az elet viszonylag korai szakaszaban valami
bepecsetelodik vagy bevesodik az egyenbe, es ez a
jellemzo (barmi legyen is az) ettol kezdve folyama-
tosan befolyasolja a viselkedest. Fuggetleniil attol,
hogy a diszpoziciot biologiai alapii vermerseklet-
nek, a szexuaHs hajtoerok torzulasanak, a pszicho-
szocialis knzisek kezelesi modjanak, lekepezodese-
nek, tanult motfvumnak vagy meghatarozatlan ere-
detu vonasnak tartjuk, ezek az elmeletek mind iigy
fogjak fel a diszpoziciot, mint ami tartos hatast gyako-
rol a szemely tapasztalataira es viselkedesere. Ez a
gyakran elfeledett hasonlosag a megkozelitesek ko-
zott egyaltalan nem trivialis.
S bar a diszpozicio fogalma az emlitett elmeletek-
ben jatszik kiemelkedo szerepet, mas elkepzelesek-
ben is helyet talal maganak. A tanulaselmelet egyik
valtozata szerint peldaul az emberek jelentosen kii-
lonboznek egymastol az ugynevezett kontrollhely te-
kinteteben, s e kiildnbsegek menten konnyebben
meghatarozhato, hogy ki mit es hogyan tanul. Az
onszabalyozas-szempontu megkozelites pedig egye-
bek mellett azt fetetelezi, hogy az emberek eltemek
az onreflektivitas es az onszabalyozas gondossaga te-
kinteteben. Ezekben es meg sok mas esetben is az
a fcltctclczcs, hogy az emberek kozotti kiildnbse-
gek stabil diszpoziciok, amelyek a szemely ehne-
nyeinek szeles skalajat befolyasoljak.
Visszatero temak - mas szemszogbol
Ebben a fejezetben eddig arra helyeztiik a hang-
siilyt, hogy bizonyos elkepzelesek azonosak vagy
izomorfikusak lehetnek kiilonbozo megkozelite-
sekben. Szeretnenk azonban felhivni a figyelmet
meg egy fajta hasonlosagra a megkozelitesek ko-
zott: a kiilonbozo elmeletek altal targyalt temak
hasonlosagara. Ebben a fejezetben korabban azt
mondottuk, hogy a kiilonbozo elmeletek gyakran
nagyon kiilonbozo kerdesekkel foglalkoznak, ami
sok vonatkozasban igaz is. De van jo nehany olyan
tcma, amely ugyanolyan vagy nemileg modositott
formaban vissza-visszater a legkiilonbozobb meg-
kozelitesekben.
Az egyik ilyen visszatero alaptema a cselekves
(pontosabban impulziv cselekves) es a cselekvestol
valo tartozkodas kozotti kiilonbsegtetel. A kielegii-
les kesleltetesenek kutatasa - amely az azonnal
megszerezheto kisebb es a kesobb megszerezheto
nagyobb jutalom valasztasat foglalja magaba - koz-
vetleniil enol szoL A korabbi fejezetekben a kiele-
giiles kesleltetesenek kerdeset szoba hoztuk a pszi-
choanalizis (az enfolyamatok osztonkesztetes-kor-
latozd szerepe), az enpszichologia (az ego-kontroll
es ego-rugalmassag egyeni kiilonbsegei), a szocialis
tanulaselmelet (a modellkovetes korlatozo hata-
sai) es napjaink kognitiv felfogasa (a kesztetesek
korlatozasat elosegito kognitiv reprezentaciok)
szemszogebol.
Az impulzivitas es visszafogottsag kerdese azon-
ban burkoltan tobb mas szemclyisegmegkozelites-
ben is benne foglaltatik. Felbukkan a vonaselmele-
tekben (ahol alelkiismeretesseg reszben legalabbis
a kisertessel szembeni ellenallast takarja), a tempe-
ramentumelmeletekben (ahol az aktivitas es az
impulzivitas genetikai alapjairol van szo), valamint
a biologiai folyamatmodellekben (ahol az impulzi-
vitas es a viselkedesgatlas az idegrendszeri muko-
des kerdese). Miutan az egyik legalapvetobb ker-
des, hogy az emberek hogyan es miert valasztjak az
azonnali gyors cselekvest, illetve hogyan kepesek
visszafogni magukat, nem csoda, ha sok elmeletal-
koto fejti ki a maga vclcmcnyct ezzel kapcsolatban.
Ugyanilyen alapveto az egyeni es a csoportban
(akar ketszemelyes csoportban) valo letbol fakado,
egymassal versengo sziiksegletekre vonatkozo ker-
des is. A konkret esetekben ez a tema gyakran
osszefonodik a cselekves es gatlas dilemmajaval,
mert sokszor masok sziiksegletei miatt kenyszerii-
liink keszteteseink gatlasara. Elmeletileg azonban ket
kiilon kerdesrol van szo.
Korabban ebben a fejezetben mar megemlitet-
tiik, hogy a pszichoanalitikus elmelet es az evoliicids
pszichologia egyarant szembesiilt e kctfajta rahatas
(vagy nyomas) kozotti kiilonbseggel. A pszichoanali-
zis felfogasaban az en foglalkozik a szocialis es a kiilso
18. Atfedo teriiletek es az integrdcio lehetosegei • 511
vilaggal, es a felettes en is tiikrozi a szocialis vilag
kivanalmainak bizonyos vonatkozasait Az evoluci-
os pszichologia kiilonbseget tesz egyeni sziiksegle-
tek (tiileles, versenges a partnerert) es szocialis
sziiksegleteik (egyiittmiikddes a parral es a nagyobb
csoporttal) kozott.
Mas megkozelitesekben is megtalaljuk az egyeni
es szocialis celok ilyen megkiildnbdzteteset. Felbuk-
kan a vonaselmeletekben (az intro- es extraverzio, a
kellemesseg es talan a szenzoros elmenykereses vo-
nasdimenzioiban), a motivumelmeletekben (a telje-
sitmeny- es a hatalommotivum szemben a kapcsola-
tokra es intimitasra iranyulo motivumokkal), a
pszichoszocialis megkozelitesekben (a szeparacio-
individuacio es a beolvadas kerdeseben), az onmeg-
valositasi megkozelitesben (dnmegvalosito tenden-
cia szemben a pozitiv visszajelzes sziiksegietevel), va-
lamint az onszabalyozas-szempontu megkozelites-
ben (az enkep szemelyes vagy magan-, illetve tarsas
vagy' nyilvanos vonatkozasaira iranyulo figyelemben).
Az egeszen kiilonbozo elmeleti nezopontokbol meg-
jeleno erdeklodes megint csak azt jelzi, hogy ez a
kiilonbsegtetel donto jelentosegu az ember tapaszta-
latainak es viselkedcscnek megerteseben.
A MEGKOZELITESEK
OSSZEVONASANAK LEHETOSEGEI
Amint azt a megelozo szakaszokban kifejtettiik, sza-
mos hasonlosagot talalhatunk az egymastol latszolag
teljesen fiiggetlen szemelyisegelmeletek kozott is.
Idovel ezek a hasonlosagok jeldlik ki az utat a kiilon-
bozo megkozelitesek integracioja elott. Valosziniileg
nem jarunk messze az igazsagtol, ha azt allitjuk, hogy
a legtobb szemelyisegpszichologus ezt igencsak tavoli
celnak tekinti. Ennek az oka nyilvanvaloan a vallalko-
zas nagysagaban es bonyolultsagaban keresendo.
Az elmeletalkotok idonkent megis megprobal-
koznak az elmeleteket elvalaszto hatarok atlepese-
vel. Cattell (1985) peldaul faktoranalitikus keret-
ben probalta meg osszehozni az oszton-en, en es
felettes en pszichoanalitikus jellemzoit a tempera-
mentum fiziologiai jellemzoivel es olyan kognitiv
valtozokkal, mint az expektancia. Nem konnyti
azonban ezeket az elemeket belsoleg konzisztens
es hasznalhato matrixba illeszteni.
Mas kutatok - peldaul Eysenck es Zuckerman -
hasonlo modon probaltak atnyiilni ket-harom meg-
kozelites hatarain. A korabbi fejezetekben Eysenck
elkepzeleseit ket csoportban targyaltuk. Biologiai
elmelete az agymukodes egyeni kiildnbsegeivel (es
kisebb mertekben ezeknek az egyeni kiilonbsegek-
nek az orokolhetosegevel) foglalkozik. Leiro elme-
leteben pedig a cselekvesek, szokasok, vonasok es
az atfogo vonasok (tipusok) ala- es folerendeltsegi
viszonyai hierarchikus mode lie allnak ossze. Mivel
Eysenck elmelete ket csomopont kore szervezodik,
s ezert elkepzeleseit ket kiilonallo elmeleti keret-
ben mutattukbe konyviinkben, Eysenck maga egyse-
ges elmeletkent kezeli gondolatait. Zuckerman
(1991a, 1994) nemregiben hasonlo modon egyetlen
modellben probalta meg osszevonni a szemelyiseg-
vonasokra, az droklodesre es a biologiai folyama-
tokra vonatkozo elkepzeleseit.
Eklekticizmus
Sok pszichologus szivesen kozelit eklektikus mo-
don a szemelyiseghez. Ezek a szerzok tobb elmelet-
bol veszik at azokat az elgondolasokat, amelyeket
hasznosnak talalnak, s nem kotodnek egy vagy ket
megkozeliteshez. Ez lenyegeben azt jelenti, hogy
kiilonbozo eelokra kiilonbozo fajta elkepzelesek
bizonyulhatnak hasznosnak, s nincsen olyan meg-
kozelites, amely minden celra alkalmas lenne. Ha
valamilyen jelenseget meg akarunk erteni, akkor
olyan elmelet szemszogebol kell vizsgalddnunk,
amely erre a jelensegre osszpontosit, s nem mas-
honnan. Ahogy Scarr (1985, 511. o.) fogalmaz:
„Miert vizsgalodnank egyetlen latoszogbol a pszi-
chologiaban, amikor a nczopontok egesz kalei-
doszkopja all rendelkezesiinkre.”
Ez a fajta hozzaallas azt sugallja, hogy a kiilon-
bozo szemelyisegpszichologiai megkozelitesek kol-
csonosen tamogathatjak egymast. Talan meg arra
sines sziikseg, hogy egyetlen fogalmi vagy elvi keret-
be foglaljuk oket. Mint ahogy korabban mondot-
tuk: az egyes elmeletek „testhezallo” temai elternek
a tobbietol. S ha az elmeletet ezekbol az elemekbol
epitjiik fel, akkor talan teljesebb kepet alkothatunk
a szemelyisegrol.
Ma mar a legtobb szemelyisepszichologus elfo-
gadja, hogy a szemelyiseg evolucios hatasok nyo-
man alakult ki. Mindannyian elismerjiik, hogy le-
teznek oroklott temperamentumjellemzok, es hogy
azok a folyamatok, amelyeken keresztiil a szemclyi-
512 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspeklwdbol
Biologiai es tanulaselmeleti elvekre egyarant szuksegvan ahhoz,
hogy megerthessilk az „elokeszitettseg”jelenseget - peldaul azt a
biologiai keszenletet, amely lehetove teszi, hogy a csimpdnzok es
az emberek megtanuljanah eszkozoket hasznalni
seg kifejezodik, biologiai jelleguek. Sok pszicho-
analitikus fogalom is szeles korii elfogadasra talal,
peldaul az az elkepzeles, hogy a viselkedes megha-
tarozoi sokszor kiviil esnek a tudaton, es hogy le-
teznek olyan mechanizmusok, melyek megovnak
benniinket mindattol, amivel nem akarunk foglal-
kozni. Sok szemelyisegpszichologus elfogadja,
hogy a korai tapasztalatok jelentos mertekben
meghatarozzak, hogy milyen lesz a felnott szeme-
lyiseg. (S6't, laboratoriumi adatok is alatamasztjak,
hogy az ingerre eloszor kondicionalt asszociaciok
tartosabban fennmaradnak, mint a kcsdbbick -
Bouton 1994.) Az is nyilvanvalo, hogy a tanulas
hatassal van a szemelyisegre, es mindannyian egye-
ni modon szervezziik elettapasztalatainkat. Megle-
het, hogy valoban mindenkiben megszolal az 6n-
megvalositas „belso hangja”, s viselkedesiink a
visszacsatolasi hurkok mukodeset tiikrozi.
Lehetseges, hogy e gondolatok nem egyforman
igazak es nem egyforman hasznosak. Sok pszicho-
logus a legkiilonfelebb megkozelitesek elemeibol
valaszt s alkalmazza azokat, amikor esszerunek lat-
ja. A rcndclkczcsrc allo elemekbol valo valasztas
teljesen egyeni dontes kerdese.
Az eklektikus megkozelites talan a legegysze-
rubb illusztraciojakent vegyiik azt, hogy a pszicho-
logusok szinte egyetemesen elisinerik a biologiai
folyamatok es a tanulas jelentoseget a szemelyiseg
alakulasaban. Ebben mindenki egyetert - a biolo-
giai oldal kutatoi, a tanulasteoretikusok es azok is,
akik a szemelyiseg valamely mas kerdesevel foglal-
koznak. Az ilyen sajatos eklekticizmus esszerusege-
re tekintsiink nehany peldat a biologiai folyamatok
es a tanulas osszefonodasarol.
Pelda gyanant: A biologiai
folyamatok es a tanulas mint
a szemelyiseg egymast kiegeszito
formaloi
Elso peldank olyan kutatok munkajabol szarmazik,
akiknek erdeklodese elsosorban a temperamentu-
mokra iranyul. BussesPlomin (1975,1984) szerint
a temperamentumok olyan genetikai alapii diszpo-
ziciok, amelyek az elet koiai szakaszaban megjelen-
nek es a legkiilonfelebb viselkedesekre gyakorol-
nak hatast. Befolyasoljak, hogy milyen cselekvest
valasztunk es hogyan, milyen stilusban hajtjuk veg-
re azokat. A temperamentumok befolyasoljak a
vilaggal valo tranzakcioinkat eletimk folyaman.
Bar elsosorban a viselkedeshajlamok ilyen beepi-
tett jcllcgct hangsiilyozzak, Buss es Plomin arra is
ramutatnak, hogy a temperamentumok megnyilva-
nulasa modosithato. Az emberek viselkedese formal-
hato - meg olyan modokon is, amelyek iitkoznek a
temperamentum „termeszetes” kifejezodesevel. Ez
az alapvetoen biologiai elmelet tehat magaban fog-
lalja azt a feltevest, hogy tanulasi folyamatok is jelen-
tosen hozzajarulnak a szemelyiseg alakulasahoz.
Buss es Plomin eleinte a biologiai hajlamok
irant erdeklodtek, es csak kesobb ismertek fel a
tanulas jelentoseget. Mas kutatok erdeklodese kez-
detben a tannlasra iranyult, es kesobb jutottak el a
biologiai hatasok szerepenek elismeresehez. A ko-
rai tanulasteoretikusok altalaban iigy gondoltak,
hogy az emberi elme „tiszta lap”, amelyre barmi-
lyen szemelyiseget „fel lehet vazolni” pusztan az
alapjan, hogy a szemelyt milyen tapasztalatokhoz
juttatjuk. Manapsag egyre vilagosabban latjuk,
hogy nem ilyen egyszeru a helyzet, hiszen a tanu-
lasnak jelentos biologiai jellegii korlatai vannak.
Jo pelda erre, hogy bizonyos asszociaciokat gyor-
sabban tannin nk meg, mint masokat Ezt a jelenseget
18. Atfedo teriiletek es az integTacio lehetoseget • 513
gyakran az elokeszitettseg (preparatedness) kifejezessel
irjak le, amely arra utal, mintha a szervezet valamikcp-
pen biologiailag jobban felkesziilt lenne bizonyoslajta
felteteles kapcsolatok kialakitasara (lasd Seligman es
Hager 1972). Ez a fajta elokeszitettseg nem ,minden
vagy semmi” jellegu, hanem csupan a tanult kapcsola-
tok kiepitesenek kbnnyebb vagy nehezebb voltara utal.
Feltetelezheto, hogy ez a folyamatos valtozo biologiai
megalapozottsagii.
A legegyszeriibb gyomorron tas eseten sok ingerre
alakulhat ki tanult averziv reakcio. Ha a kondiciona-
las pusztan az asszociacion miilna, akkor a kondicio-
nalt averzio a kellemetlen esemeny koriili osszes sem-
leges ingerre kialakulna. A kutatasokbol azonban
nagyon ugy tunik, hogy sokkal nagyobb valoszinuseg-
gel fejlodik ki averzio a rosszulletet kozvetleniil meg-
elozo izre, mint a masfajta ingerekre. Ez valosziniileg
nem gondolkodasi kepesseg kerdese, hiszen a patka-
nyok is konnyebben tarsitjak rosszulletiiket ahhoz,
amit elfogyasztottak, mint ahhoz, amit eppen hallot-
tak vagy lattak (Garcia es Koelling 1966). Mintha az
idegrendszerben bizonyos esemenyek konnyebben
kapcsolodnanak ossze, mint masok.
Ugy tiinik, hogy’ ilyen elokeszitettseg szerepet jat-
szik az instnimentalis tanulasban is: az allatok bizonyos-
fajta cselekveseket konnyebben tanulnak meg, mint
masokat, meg akkor is, ha mindkettotugyanolyan juta-
lom koveti. A patkanyok peldaul konnyebben tanuljak
meg a labukra iranyulo aramiites elkeriileset, ha ehhez
fel kell ugomiuk, mintha egy kart kell lenyomniuk
(Wickelgren 1977). A galambok gyorsan megtanulnak
csipegetni egy korongot ahhoz, hogy taplalekhozjussa-
nak, viszont szinte lehetetlen oket arra megtanitani,
hogy ziecsipegessenek, ha enni akamak.
Ugyancsak biologiai hatast tiikroz az idoben valto-
zo elokeszitettseg a tanulasra. Konkretan arrol van szo,
hogy leteznek bizonyos erzekeny idoszakok vagy kriti-
kus periodusok, amikor bizonyosftyta tanulas kony-
nyebben megy vegbe, mintmaskor (Bomstein 1989).
Ugy tunik peldaul, hogy a beszedhang-kategoriak
elsajatitasaban van ilyen kritikus periodus. Ez alatt az
OSSZEFOGLALAS________________________________
Bar a kiilonbozo szemelyisegehneletek lenyegesen
elteniek egymastol, szamos mozzanatban hasonli-
tanak is egymasra. A hasonlosag olykor kozos fogal-
makat, de legtobbszor inkabb izomorfizmust jelent
ido alatt anyanyelvenek hangjellemzoi a kesobbi fejlo-
do nyelv epitokoveikent kodolodnak a gyermek ideg-
rendszereben (Lenneburg 1967).Azilyenkritikusvagy
szenzitiv periodusok alatt nagyon konnyen megy vegbe
a tanulas (igy peldaul a nyelvi keszsegek nagyon gyor-
san kialakulnak a fejlodes egy bizonyos szakaszaban).
Maskor viszont mar sokkal nehezebb, szinte lehetetlen
e keszsegek elsajatitasa. Ezek a jelensegek mintha a
tanulasra valo biologiai eredetu elokeszitettseg valtoza-
sait tiikroznek.
Elegge megalapozottnak tiinik a biologiai folya-
matok es a tanulas szemelyisegre gyakorolt hatasai-
nak eklektikus szemlelete. Ajovoben talan mas elme-
letek osszekapcsolasa is hasonloan gyiimolcsozo lesz.
Vegiil is melyik elmelet a legjobb?
Mint mar korabban jeleztiik, erre a kerdesre a leggya-
koribb valasz az, hogy egyik elmelet sem tokeletes, s
csak elonyiinkre valhat, ha sok elmelet elemeit vagy
reszleteit hasznositjuk. Ra kell azonban mutatnunk
arra, hogy erre a kerdesre nemikepp mas valasz is
adhato. Ez a valasz visszavezet benniinket a nyito
fejezetben mondottakhoz, s alkalmasnak latszik e
konyv mondandojanak keretbe foglalasara.
William James tobb mint egy evszazada leirta, hogy’
az elmeleteknek esszeriien szamot kell adniuk az em-
berek mindennapos tapasztalatairol, de a sikeres elme-
letnek ennel tobbet kell nyiijtania. Ahogy fogalmazott
(James 1890, 312. o.), az emberekazokban az elmele-
tekben hisznek, amelyek „a legerdekesebbek, amelyek
a legjobban kielegitik esztetikai, erzelmi es tevekenyse-
gi sziiksegleteiket”. Meg egyszeriibben kifejezve: az a
„legjobb” elmelet, amely a legjobban tetszik. Szamunkra
az a jo elmelet, amelyik vonz, szinte lebilincsel benniin-
ket. Edward Tolman (1959,152. o.) is igen egyszeruen
fogalmazott: „Mindig is iigy szerettem a pszichologia-
rol gondolkodni, ahogyan az izlesemnek megfelelt.
Vegiil is az egyetlen fontos kriterium, hogy az ember
oromot leljen abban, amit csinal. Marpedig en oromd-
met leltem a munkamban.”
- amikor ugyanaz a jelenseg mas nyelven fogalma-
zodik meg.
A pszichoanalitikus elmelet legalabb harom al-
temativ megkozelitessel mutat hasonlosagot. Elo-
514 • Kilencedik resz: A szemelyiseg tdgabb perspektivabol
szor is a fajok biologiai evohicioja parhuzamba allitha-
t6 Freud elkepzeleseivel a szemelyisegfejlodesrol.
Mindket esetben valamely primitiv eronek (genallo-
many, illetve oszton-en) tovabbi erore van sziiksege a
vilaghoz valo alkalmazkodas (agykereg, illetve en), va-
lamint a szocialis vilaggal valo kapcsolattartas (oroklott
erzekenyseg a szocialis hatasokra, felettes en) elosegi-
tesere. Masodszor a kondicionalaselmeletek egyik cso-
portja kifejezetten az izomorfizmust kivanta kimutatni
az analitikus fogaimak (peldaul elfojtas) es a tanulasel-
melet nyelvezete kozott S harmadszor a pszichoanali-
tikus szemlelet a kognitiv onszabalyozas-elmelettel ket
szempontbol mutat rokonsagot: egyfelol a pszichoana-
litikus szemelyisegstniktiira harom osszetevoje akont-
rollhierarchiaval, masfelol pedig Freud evekkel korab-
ban feltetelezett fogalmai az iijabb keletu megisme-
reskutatas egyes fogalmaivaL
Jelentos az atfedes a szocialis tanulas es a kognitiv
onszabalyozas szemlelete kozott. Mindketto a vilag
mentalis reprezentaciojara helyezi a hangsiilyt (akar-
csakKeUyszemelyeskonstrukcio-elmeletejJiarakiilon-
bbzo elmeletek mas-mas megfontolasbol. E megkozeli-
tesek hasonlo nezeteket vallanak az emberek elvarasai-
rol es a viselkedes alapveto szcrkezctcrcfl is.
Ugyancsak talalhatok hasonlo gondolatok az onsza-
balyozas elmelete es Adler neoanalitikus elmelete ko-
zott. A viselkedes mindket elmeletszerint a belso ellent-
mondasok (vagy diszkrepanciak) csokkentesere ira-
nyul, es mindketto a hosszu tavii celok fontossagat
hangsulyozza. Az onszabalyozas hierarchikus felfogasa
a kognitiv onszabalyozas-ehnelet es a fenomenologiai
megkozelites - foleg Maslow elkepzelesei - hasonlosa-
gara utal. A Maslow-fele motivumhierarchia tobb olyan
motivumot is tartalmaz, amely nem szerepel a kontroll-
hierarchiaban, de a felsobb szinteken tobb mozzanat is
osszecseng a ketmodellben. Az onmegvalositas elve az
onszabalyozasi modellel az idealis es a realis enkep
fogalmai, illetve ezek kivanatos kozelitese (kongruenci-
aja) menten allithato parhuzamba.
A megkozelitesek egybevethetok a diszpozicio fo-
galma menten is. Ez a fogalom ertelemszeriien a
diszpozicionalis megkozelites kozeppontjaban all, de
fontos a szerepe a pszichoanalitikus es a neoanalitikus
elmeletekben is. Mindezekben az esetekben (es kozve-
tetten masokban is) azt feltetelezik, hogy az emberek-
nek vannak bizonyos idoben allando es koriilmenyek-
tol fiiggetlen tulajdonsagaik, s ezek befolyasoljak visel-
kedesiiket, gondolkodasukat es erzeseiket
Bar az elmeletek mind masra osszpontositanak,
bizonyos temak rendre felbukkannak a kiilonbozo
megkozelitesekben. Ez masfajta hasonlosagot je-
lent az elmeletek kozott. Az egyik ilyen tema, amivel
sok kiilonbozo elmelet szembetalalkozik, a cselek-
ves es viselkedesgatlas kozotti ellentet, de ide sorol-
hato az egyeni es a kozossegi erdekek versengo
hatasainak a kerdese is.
Jo nehany atfedest talalhatunk tehat az elmeletek
kozott, de szamos jelentos elterest is. Vajon melyik
elmelet a helyes? Az egyik lehetseges valasz az, hogy
minden elmelet kinal valamilyen ertekes magyarazatot
Tobb szemelyisegpszichologus fbglal el eklektikus
allaspontot, amennyiben tobb megkozelitesbol vesz
at elemeket es gondolatokat, s nem kotelezodik el
egyetlen elmelet mellett sem. Az persze a legkeve-
sebb, hogy az egyik elmeleti keretben dolgozo ku-
tatoknak szamitasba kell venniiik a tobbi elmeletbol
fakado korlatokat A temperamentumkutatok pel-
daul tigy velik, hogy a szemelyiseg joreszt genetiku-
san meghatarozott, de azt sem zaijak ki, hogy a
temperamentum megnyilvanulasat a tanulas befo-
lyasolja. A tanulaspszichologusok viszont iigy gon-
doljak, hogy a s+zcmclyiscg nagyreszt a korabbi
tanulas torteneti termeke, am az is vilagos, hogy
bizonyosfajta tanulas konnyebben megy vegbe a
fejlodes kritikus (vagy szenzitiv) periodusaiban. A
jovoben talan nagyobb szerepe lesz az ilyenfajta
eklekticizmusnak, az elkepzelesek aramlasanak a
kiilonfele megkozelitesek kozott.
KULCSFOGALMAK ______
Elokeszitettseg: Bizonyosfajta kondicionalas azert
megyvegbe konnyebben, mert a szervezet bio-
logiailag felkesziilt a fogadasara.
Izomorfizmus: Ket metaforikusan kiilonbozo elmelet
pontos megfeleltethetosege.
Kritikus peridodus: Az az idoszak, amelyben a ta-
nulas nagy valoszinuseggel vegbemegy, ha be-
kovetkezik egyaltalan.