G45
0 4-
® Peter Orban

A csaladfelallftas
tankonyve
BIOENERGETIC KIADO
A csaladunk az его egyik helye. Sziileink, testvereink es nagysziileink alkotjak
azokat az erovonalakat, amelyek osszekotnek benniinket, benniink elnek es
amelyeket mi is tovabbadunk. A mult, a jelen es a jovo egy belso eroforrason
keresztiil osszefiigg egymassal. tgy tehat sorsunk osszefonodik kibovitett csa-
ladunk tagjainak sorsaval. Problemaink gyakran sziileink, nagysziileink, koz-
vetlen csaladunk nehez sorsainak tovabbelesebol ered. Ezek tudat alatt
meghatarozzak, hogyan viselkediink, reagalunk a minket его hatasokra -
evtizedeken at. Mintha lenne egy olyan kozos csaladi lelek (morfogenetikus
vagy szellemi energiamezo), amelyben minden benne foglaltatik ami a csa-
ladban tortent, fiiggetleniil attol, tudunk-e a letezeserol, vagy sem.
A csaladfelallitas ennek a mezonek a „megkerdezese”.
A gyogyulas azzal kezdodik, ha a multat - az ismetlodesekkel egyiitt - tisz-
telettel elfogadjuk, meghajlunk oseink sorsa elott es nyitotta valunk a jovo
fele. Amikor az egyen felismeri a valosagot, azt, ami van, es nem annak
biivoleteben el, bogy a valosagnak milyennek kellene lennie, lehetoseget ad a
pozitiv valtozasokra.
Peter Orban konyve igazi tankonyv. A csaladfelallitas temakdreben szerzett
tobbeves tapasztalatat osztja meg elsokent magyarorszagi olvasoival. Reszle-
tesen targyalja a paciens, a resztvevok, a terapeuta feladatat, a felallitashoz
sziikseges alapveto ismereteket. Szamos peldaval, esetismertetessel, roviden,
erthetoen es igazi emberbarati szeretettel kalauzol vegig minket a lelek tuda-
tos es tudattalan fajdalmainak allomasain.

BIOENERGETIC KIADO
www.bioenergetic.hu
Ara: 2800 Ft
Tartalom [ 5
Tartalom
Eloszo	7
I.	A szellemi mezo	11
II.	A megbizas	32
III.	A „lelek haza”	48
IV.	Lelkiismeret es rendek	76
V.	Kit es mit allitunk fel?	119
VI.	A gyakorlati munka
159
Eloszo 17
Eloszo
E konyv szovege egy masfel eves, 2004 oszen kezdodott es 2006 tavaszan lezarult csa-
ladterapeuta-tovabbkepzo csoport munkaanyaganak alapjan irodott. Celja, bogy az
alapveto pontoktol induljon el, es emellett azokat a temakat is feldolgozza, amelyek
mitideti tipusu csaladfelallitas alapjat alkotjak.
A cimben szereplo „tankonyv” szo (a szerzo szamara is) azt a celkituzest jeloli, hogy a le-
heto legrovidebb formaban, erthetoen es konnyen megjegyezhetoen szerepeljen a konyv-
ben minden, ami fontos. Nem tul sokat ds nem till keveset mondani - ez volt a szande-
kom, hogy az olvaso ne vesszen el az informaciok tengereben.
Mielott belekezd a konyv olvasasaba, alaposan gondolja vegig a kovetkezoket: nagyon
keveset tudunk arrol, hogy mi mukodik a csaladfelallitas hattereben. Meg ha a konyv
szovege esetenkent azt a latszatot kelti is, hogy a szerzo tudja, mit mond, es miert, ez a
tudas valojaban nem tobb, mint feltetelezes. Minden hosszabb elmeleti bekezdes elott
ott kellene allnia bevezetesiil: „Feltetelezve, hogy...” A szerzo csak kepeket, elmeleti
alakzatokat, torteneteket es modelleket mutat be, amelyek illusztraljak a szoban forgo
tema tartalmat. Ezek a kepek nem tudnak semmit megmagyarazni, hiszen valamennyi
ugyszolvan „mintha-кёр”; az olvasasuk kozben mindig oda kell kepzelni ezt a monda-
tot is: „Most ugy tesziink, mintha igaz lenne, hogy...” Egyaltalan nem tudjuk, hogy ez
valoban igy van-e, hiszen semmit sem tudunk a hatterben mukodo erokrol. A lelek tu-
domanya az elmult 250 evben egyetlen hiteles es elevulhetetlen torvenyt sem tudott
megfogalmazni, es ezen jottanyit sem valtoztat egy uj modszer megjelenese. A kepek
es a tortenetek sem nem igazak, sem nem hamisak. A cdljuk az, hogy hatasosak legye-
nek, es segitsenek.
„Ami marad”
Amikor Baal-Semnek nehez feladatot kellett elvegeznie, valamifele titkos tevekenyseget az em-
bark javara, akkor elment az erdobe egy bizonyos helyre, tiizet gyujtott, es misztikus medita-
cioba meriilve imadkozott. Ezutan minden ugy tortent, ahogy eltervezte.
Amikor egy generacioval kesobb Dow-Bar rabbinak, a mezritsi Maggidnak ugyanezt kellett
tennie, 6 is elment az erdobe, ugyanarra a helyre, es azt mondta: „Tiizet mar nem gyiijthatunk,
de az imakat elmondhatjuk” - es minden az akarata szerint alakult.
Ismet egy generacioval kesobb a szasszovi Mose Leib rabbinak ugyanezt a tettet kellett vegre-
hajtania. О is elment az erdobe, es azt mondta: „Tiizet mar nem gyiijthatunk, es a titkos medi-
taciokat sem ismerjiik mar, amelyek elettel toltik meg az imat; de a helyet az erdoben meg is-
merjiik, ahova ezek tartoznak, es ennek elegnek kell lennie.”
Es eleg volt.
De amikor ismet egy generacioval kesobb a ruzini Izrael rabbinak kellett vegrehajtania ugyan-
azt a tettet, akkor 6 a kastelyaban leiilt az aranybol kesziilt szekere, es azt mondta: „Tiizet mar
81 Eloszo
nem gyiijthatunk, az imakat sem ismerjiik mar, es a helyet sem tudjuk, de elmondhatjuk a ro-
luk szolo tortenetet.”
De - teszi hozza S. J. Agnon, a meselo - a tortenet magaban is eleg volt arra, hogy vegbevigye
ugyanazt a tettet, amelyet az elozo harom vegrehajtott.
(Dein aschenes Haar Sulamith; Ostjildische Geschichten [A te hamvas hajad, Szulamit; Kelet-
europai zsido tortenetek], Dusseldorf, 1981,214. o.)
A tortenetek es кёрек feladata, hogy osztonzest adjanak. Ha ezt megtettek, akkor
semmi okunk ra, hogy tovabbra is ragaszkodjunk hozzajuk. Ezutan felretehetjiik vagy
eldobhatjuk oket, mint Wittgenstein letrajat.
„Az en kijelenteseim azaltal nyujtanak magyardzatot, hogy aki megert engem, vegillfelismeri, hogy
ertelmetlenek, ha mar -fdlepven rdjuk - tdllepett rajtuk. (Ugyszolvdn el kell hajtiania a letrat, mi-
utan felmaszott rajta.) Meg kell haladni ezeket a teteleket, akkor latja helyesen a vilagot.”
(Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozofiai ertekezes, Markus Gyorgy forditasa)
Peldaul: az els6 fejezetekben idonkent ligy tesziink, mintha az egyes emberek lelke
egy tobbszintes haz lenne. A szerzo gyakran emliti a „lelek hazat” ugy, mintha valo-
ban igy lenne. (A kifejezest Avilai Szent Tereztol kolcsonoztem, aki „a lelek vararol”
irta legszebb konyvet. [A belso varkastely.])
Az ilyen кёрек gyorsan gyokeret vernek, es ezutan ertelmetlenne valnak, mert jobban
hatraltatnak, mint segitenek. Am ha az olvaso tudja, hogy most - ideiglenesen - azt
feltetelezziik, hogy а 1ё1ек egy tobbszintes haz, akkor ez a kep valdban alkalmas a
munkara, sot, nagyon komoly eredmenyt is el lehet vele erni.
Ugyanez ervenyes az egesz konyvre is, amelynek szovege a tovabbkepzes celjat szolgalja:
olyan kepek es olyan tortenetek szerepelnek benne, amelyekkel az olvas6 egy ideig dol-
gozhat, aztan elveszitik a tartalmukat, es iij kepek, iij tortenetek veszik at a helyiiket.
A kepek es tortenetek csupan eszkdzdk, amelyekkel elerhetiink egy bizonyos celt. A ha-
tekonysaguk probaja pedig az, hogy el lehet-e erni veluk valamit (lasd a ruzini Izrael
rabbi tortenetet). Ha ez sikeriil, akkor betoltottek a szerepiiket. De jelenti-e ez egyben
azt is, hogy ezek a kepek igazak? Termeszetesen nem; ezek a kepek es tortenetek jelzo-
tablak a megbekeleshez, zavartalansaghoz, bekehez vezeto liton. Ha tiilsagosan sokaig
ragaszkodunk hozzajuk, vagy eppen igazsagnak tekintjuk oket, akkor konnyen gatakka
valnak, es elalljak a tovabbvezeto utat.
A csaladfelallitas ez idaig meglehetosen rovid tortenete egesz seregnyi kepet tartalmaz,
amelyek egykor litjelzo tablakkent mukodtek, ё8 кёвбЬЬ akadallya valtak. Tiilsagosan
sokaig ragaszkodtunk hozzajuk, ё8 vonakodtunk tudomast venni lijabb кёрекгб!.
Ez a jelensёg minden iij (szellemi) iranyzatra jellemzo. Ha megismerkedtiink a mod-
szerrel, akkor gyorsan elfelejtjuk, hogy a csaladfelallitas valojaban ё1б szervezet, amely
nreg fejfбdёse kezdeti szakaszaban all. A teste alig 20 6ves. M6g ёрреп csak tiiljutott a
serdiilo koron, 6s kivancsian figyelhetjiik, hogy milyen iranyban halad tovabb a mod-
szer differencialodasa.
Apropo, differencialodas: Bert Hellinger munkassaga koriilbeliil n6gy eve gyokeres val-
tozason megy keresztiil. A mintegy tizenot eve alkalmazott, megoldas-kozpontii, alap-
Eloszo | 9
vetoen atfogo, sokszereplos csaladfelallitas helyet fokozatosan atveszi a minimumra (es
mar nem megoldas-kozpontil) munka, a „lelek rezdiilese”. A csaladfelallitas-terapeutak
jelentos reszenek komoly nehezseget okoz megtenni ezt a masodik lepest.
Maga Hellinger mostanra mar csupan egy vagy ket kepviselot allit fel, es vegiil nem
helyez sulyt a megoldashoz vezeto utra, vagy atfogo jellegii megoldasra. Ugy is gon-
dolhatnank, hogy ezzel feladta egesz eddigi munkajat, de ha alaposabban megnezziik,
akkor annyi tortent, hogy a modszeret egyre inkabb a leglenyegesebb pontra foku-
szalja. Val6jaban egyre gazdasagosabban dolgozik, es egyre inkabb rabizza pacienset a
sajat lelkere. A paciens csak egy fontos impulzust кар, es igy sokkal nagyobb szabad-
sagot nyer a sajat megoldasa megtalalasara.
E konyv szovege is illeszkedik a modszernek ehhez a gyokeres valtozasahoz. Az elso
fejezetekben a „klasszikus” csaladfelallitas elmeletevel foglalkozunk, amely 1999 koriil
erte el a csiicspontjat, es innen haladunk tovabb lepesrol lepesre a minimalis osszete-
vokkel dolgozo „lelekrezdiilesekig”, hogy a folyamat vegen a tovabbkepzes resztvevoi
mindket munkamodszerben otthonosan mozogjanak.
Ezt az atmenetet az is megkonnyiti, hogy a folyamatok mogotti elmeleti alakzatok leg-
nagyobb resze mindket munkamodszernel azonos. Ennek megfeleloen csak egyszer
kell megismerkedniink az elmelettel, mig a modszer, azaz a gyakorlati munka, ido-
kozben allandoan valtozik es finomodik.
Koszonom a tovabbkepzes valamennyi resztvevojenek, hogy reszletes, szinte szo sze-
rinti jegyzokonyvet keszitettek a csoport valamennyi csaladfelallitasarol. Igy most egy
egesz „kincsestarra” tekinthettem vissza, es ezek koziil szamos csaladfelallitast ebben
a konyvben is leirhattam.
Nagyon oriilok annak, hogy ez a konyv legeloszor Magyarorszagon jelenik meg. Ko-
szonom ezt kiaddimnak, Schneider Gabornak es Kajtar-Schneider Krisztinanak (akik
sokkal gyorsabbak voltak, mint nemetorszagi kollegaik), es mindenekelott koszonom
magyarorszagi olvasoimnak, hogy tlgy tekintenek ram, mintha egeszen kiilonleges
ember lennek.
Frankfurt, 2007. februar
Peter Orban
A szellemi mezo | Onfeledtseg 111
I. fejezet
A szellemi mezo
Onfeledtseg
Nehany eve egyre inkabb a figyelmiink kozeppontjaba keriil az a teriilet, amelynek a
hatarain beliil lejatszodik a csaladfelallitas voltakeppeni menete.
Mirol is van itt sz6?
Egy eredetileg iires ter (legtobbszor egy epiilet falain beliil) megtelik emberekkel. Ki-
sebb csoportok eseteben teljes kort, nagyobb csoportoknal felkort alkotnak (amely
elott nezok iilnek), es igy a kor vagy felkor belsejeben egy sajatos „teriilet” alakul ki.
1997 ota a csaladfelallitok koreben ennek a teriiletnek neve is van, amely egyre ismer-
tebbe valik. Albert Mahr1 kezdemenyezeset kovetve ezt a teriiletet ma „a mindentudo
mezonek” nevezziik.2
Mahr gondolataibol ket lenyeges pontot szeretnek kiemelni, megpedig azert, mert tel-
jes mertekben egyeznek a tapasztalataimmal:
1. Nem a terapeuta vezeti vagy iranyitja a csoportot (bar kiviilrol nezve igy tunik), hanem
„a szellemi mezo” adja meg az iranyt. „А jo megoldasok”, mondja Mahr, „magaban a csa-
ladfelallitas energiamezejeben rejlenek. Sokkal inkabb a jo megoldasok talalnak meg
benniinket, mintsem hogy mi talalnank meg, vagy talalnank ki ezeket.” (Uo., 30. o.)
Vagyis: nem a csoportvezetd vagy a csoport hasznalja eszkoziil a szellemi mezot egy
megoldas megtalalasara, hanem maga a mezo hasznalja a csoportot es a vezetojet a
sajat - megoldasra iranyulo - celjai eleresere.
2. A szellemi mezo csak akkor hajlando megmutatni egy megoldast, ha a csoportveze-
to a megoldas erdekeben kesz lemondani az egojarol. Hiszen a vezeto alapvetden fel
van fegyverkezve a korabbi tapasztalataival, az elmeleteivel (arrol, hogy hova fog ve-
zetni a csaladfelallitas dinamikaja), es szamtalan terve van azzal kapcsolatban, hogy
hogyan csinalja a dolgot. Mahr szerint azonban csak egyfele modon juthatunk be a
ter kozepen elhelyezkedo energiamezobe: ,,ha annyira lemondunk az onervenyesites-
rol [tehat hogy vezetokent ervenyt szerezziink magunknak, P. O.J, hogy kepesse va-
lunk szolgalni a szellemi mezot, es egy jo megoldas kozvetitojeve valhatunk”. (Uo., 31.
o.) Tehat pusztan kozvetitove!
Nem teremtove vagy alkotova!
1 A. Mahr. Die Weisheit kommt nicht zu den Faulen (A bolcsesseg elkeruli a lustakat), in G. Weber: Praxis des
Familien-Stellers (A csaladfelallito gyakorlati munkaja), Heidelberg, 1998,30.
2 Magyarorszagon a „szellemi mezo" kifejezes honosodott meg, a konyvben a tovabbiakban ezt hasznaljuk
(a fordito).
121 Morfogenetikus mezok | A szellemi mezo
A szellemi mezo kozepen tehat az a legfontosabb, hogy eljussunk az „onfeledtseg” al-
lapotaba (Mahr), azaz a sajat akaratunkat, a sajat cselekvesiinket (a benniink elo cse-
lekvot), roviden, a terapias egot letegyiik a belso kor szelen, es ugyszolvan teljesen
erintetleniil, elkotelezettseg nclkul lepjiink be a korbe.
A szellemi mezoben mindenki ujonc! Minden csaladfelallitas mas es mas. Nem tudha-
tok elore semmit egy uj csaladfelallitasrol! Hiszen meg sohasem tortent meg ezelott,
hogyan tudhatnek hat barmit is rola - de legfokepp, hogyan uralkodhatnek rajta?
Minden csoportvezeto szigonian megkoveteli ugyan a kivalasztott kepviselotol, hogy
„erezd at a teriiletet, es figyeld meg, milyen rezdiilesek jelennek meg a mezoben”, de ez
tavolrol sem jelenti azt, hogy sajat maga is hajlando lenne megtenni ugyanezt.
Ennek a donteshelyzetnek a megoldasaban azonban segitoje is van a vezetonek: maga
a mezo segit!
Onfeledtseg
Nem akarjuk eltitkolni, hogy ez a koveteles
a leheto legnehezebb feladat azok kozott,
amelyek egy csoportvezeto elott allnak.
Hosszu evek (majdnem azt mondtam, evti-
zedek) gyakorlatara van sziikseg ahhoz,
hogy eljussunk erre a pontra. Es komoly
mennyisegu eletev is szuksegeltetik hozza.
De hogyan lehet egyaltalan megtanulni,
hogy a szekiink hatlamlajan hagyjuk az
egonkat (akar egy kabatot), amikor bele-
piink a mezobe? Mindenekelott az az elofel-
tetele, hogy keszek legyiink barmelyik pilla-
natban beismerni a kudarcunkat. A vezeto
nyiltan merje vallalni es kimondani: ,,Fo-
galmam sines, hogyan tovabb!”, vagy „Azt
hiszem, itt felbe kell szakitanom, nem tudok
tovabbjutni”. Ezek a mondatok az elso lepest
jelentik a helyes iranyba vezeto uton.
Morfogenetikus mezok
A mezo abban is segit (probaljuk kepsze-
ruen elkepzelni!), hogy minel inkabb elo-
rehalad a csaladfelallito csoport, annal
inkabb hatterbe szoritsa a vezeto egojat
(mint haszontalan elemet). Nagyon ha-
mar feltunt nekem, hogy a csoportjaim-
ban a felallitas elso napjan meg igyekez-
tem nagyon sokat tenni. A masodik na-
pon azonban mar egyre inkabb meggyo-
zott arrol a mezo, hogy jobb lenne, ha le-
vennem a kezem az esemenyek iranyita-
sarol. (Hiszen a kezem egyebkent sem ert
ehhez, igy nyugodtan kihagyhatom a ja-
tekbol!) Tehat a mezo nemesak vezetett,
hanem voltakeppen 6 tanitott meg a csa-
ladfelallitasra!
„Hogy belepiink egy allitolagos »szellemi mezobe«, valojaban ezoterikus hum-
bug. Nem mas ez, mint egyfajta arnator szinjatek, amelynek soran a kepviselok
projektiv jelleggel vesznek fel tetszolegesen konstrualt szereptartalmakat, es ezt
a terapeuta onkenyesen ertelmezi - mindig a Hellinger-fele rendszerben meg-
adottak ertelmeben.”
Nico Friihwind, pszichologus, a Kritikai Pszichologiai Forum (a Terapias es
Pszichologiai Kultuszok Karosultjainak Tanacsadd Szervezete) elnoke. Forras:
Report Psychologic, 2004/6,405. o.)
A szellemi mezo | A csaladfelallitas elott 113
Az ilyen kijelentesek termeszetesen ertelmetlen halandzsanak tunhetnek: hogyan is
rendelkezhetne egy nem merheto egyseg, mint az (allitolagos) „szellemi mezo”, azzal
a kёpessёggel, hogy elvezesse a csaladfelallito csoportot a megoldashoz, vagy tovabb-
кёрегге a csoportvezetot? Itt mar еНёгпек а уё1етёпуек - ez а kijelent6s sokak sza-
raara tiilsagosan nehezen ertelmezhcto.
Kozben pedig nkg egyaltalan nem is emlitettiik a „szellemi mezo” alapveto anyagat,
azokat az osszetevoket, amelyek a lёnyegёt alkotjak.
Hiszen nem magarol a teremrol van szo vagy a berendezёsёrбl (lehet egy 600 вгетё-
lyes eloaddterem, egy 30 fos osztalyterem vagy akar a nappalim is), ё8 nem a foldrajzi
elhelyezkedёsёrбl. A „mezo” kialakulasaban maguk az emberek jatsszak a legfonto-
sabb szerepet, akik ezt a (fiel)kort alkotjak.
Ezt a mezot emberek alakitjak ki, akikbol kiarad, kiparolog valami!
Goethe ezt irja: „Minden ё1б1ёпу atmoszfierat кёрег maga koriil.” Ezek egy hatalmas
szellemnek a szavai, aki п^ёггей valamit, megtapasztalta ezt az atmoszfierat, es most
koltoi szavakat igyekszik talalni arra, amit megelt.
Senki sem tudja, hogy mi arad ki az emberbol. A (Sheldrake altal megalkotott) ,,mor-
fogenetikus mezo” kifejezds, amely a leginkabb elterjedt, sokak szamara iigy hangzik,
mintha megvilagithatna a legnagyobb mёlysёgeket - pedig пет кёре8 erre. Csak any-
nyit jelent, hogy tetezik egy iridium, egy kozvetito csatorna, amely ismeretlen modon
osszekottetest teremthet ёв tartalmakat kozvetithet ё1б szervezetek kozott (sokszor
sok ezer nrerfoldnyi tavolsagra). Altalanosabban megfogalmazva: az energiak ёs/vagy
informaciok titokzatos vandoriiton jarnak, ёв kolcsonhatasban allnak, kommunikal-
nak egymassal. A „szellemi mezo” tehat nemcsak tarolja a tudast, hanem tovabb is
adja, fs ezert уокакёрреп „Ье8гё1б mezo”.
Hogy megis egyfajta кёр alakuljon ki ben-
mink arrol, hogy hogyan is кёргеШе^йк el
egy ilyen szellemi, Ье8гё1б mezo kialakula-
sat, a kovetkezokben abrak seg^tsёgёvel
bemutatjuk, hogy mi 1бйётк, amikor
(egymas szamara addig ismeretlen) embe-
rek osszegyulnek egy teremben csaladfel-
allitasra. Az 1. кёр a resztvevok gyйlekezё-
вё1 mutatja, ireg mielott egyaltalan elkez-
dodne a csaladfelallitas.
„А morfogenetikus mezok osszefuggenek egy-
massal, es idoben, valamint terben koordinaljak
egy rendszer reszeit. Emlekeket hordoznak ma-
gukban elozo, hasonlo rendszerekrol. Az emberi
es szocialis csoportok, valamint a torzsek es csa-
ladok a morfogenetikus mezoik reven egyfajta
kollektiv emlekezetet orokolnek. Az osok szoka-
sai, hagyomAnyai es szemleletmodja befolyasol-
jak a jelenleg elok viselkedeset, megpedig mind
tudatosan, mind tudattalanul. Valamennyien
dsszekottetesbe keriiliink a kollektiv emlekekkel,
akarcsak - ahogy C. G. Jung, a pszichologus ra-
mutatott - a »kollektiv tudattalannal«.”
(Rupert Sheldrake: Der siebte Sinn der 'Here
[Az allatok hetedik ёггеке], Munchen, 2000,37. o.)
14 | A csaladfelallitas elott | A szellemi mezo
A teremben lathatatlanul mukodo energiak
es informaciok
1. kep
1. jelenet: A vezeto meg nines jelen. A 2.
kepen a teremben tarfozkodo emberek
kapcsolatba lepnek a tobbi, ugyancsak a te-
remben levo emberrel. Ezer kiilonfele iize-
net, informacid, testtartas, mozdulat kava-
rog (hangosan, halkan es hangtalanul) a
helyisegben, amelyeket az emberek tudato-
san vagy tudattalanul eszlelnek, figyelmen
kiviil hagynak, vagy megvalaszolnak.
2. kep
A 3. kepen kiemeltunk egy kis reszletet
ebbol a zsivajbol.
(l=az 1. szamu ferfi, 3=a 3. szamu no
stb.)
3. kep
A ket ferfi, Fl F2-vel beszelget, ket no, N4 pedig N5-tel. Ez a kiviilrol is erzekelheto,
kiilsodleges energiaaramlas. (A „kiilsodleges” szo jelentese ebben az esetben: a kom-
munikacio kiviilrol is drzekelheto, pdldaul a beszed, a gesztusok reven.)
Mindenki lathatja. A belso (es ezert a kiilvilag szamara nehezebben azonosithato)
energiaaramlasnak azonban nemileg mas az iranya: N5 megprobalja a tekintetevel es
finom gesztusokkal felhivni magara Fl figyelmet. A felszinen N4-gyel beszel, de rejtve
ertesere adja Fl-nek, hogy erdeklodik iranta. Mar a testtartasan is latszik, hogy csak a
figyelme egy reszet szenteli N4-gyel folytatott beszelgetesenek. N3, aki egyik beszel-
getesben sem vesz reszt, F2-re iranyitotta az energiai egy reszet, de nem azert, mert
erdekli a ferfi, hanem mert ugy talalja, hogy az lehetetleniil van oltozve, es emellett
meg meglehetosen arrogansnak is tunik. (Tulsagosan sok energiat vonz magahoz.) N4
termeszetesen eszreveszi, hogy F5 nines teljesen jelen a vele folytatott beszelgetesben,
A szellemi mezo | A kezdes 115
es ugyancsak elfordul kisse N5-tol, tehat 6 maga sem veszi komolyan a beszelgetest.
Eszrevette ugyanis, hogy voltakeppen nem is rola van szo, mert N5 Fl-re osszponto-
sit. Es ez csak egy apro reszlet az energiaaramlas szamtalan valtozatabol, amelyek
megjelenhetnek egy csoport ehhez hasonlo, kezdeti szakaszaban.
(Kozben azt sem szabad elhallgatnunk, hogy egy csaladfelallito foglalkozas megkez-
dese elott a resztvevok energiainak nagy reszet rejtve eleve lekoti a sajat felallitasukkal
kapcsolatos zavaruk es felelmuk. Sokak szamara talalo hasonlat erre a helyzetre a fog-
orvosi rendeles.)
A kezdes
Azert elemzek itt ennyire reszletesen egy latszolag jelentektelen osszefuggest, mert
egyertelmuve szeretnem tenni, hogy egy teljesen megszokott csoport-szituacioban az
energiaaramlast eppenseggel nem az „onfeledtseg”, hanem az „onbemutatas” jellemzi.
Ennek az „onbemutatasnak” a kovetkezo kerdesek adjak az alapjat: „Mennyire vagyok
jo?” es „Ki itt a legnagyobb?” Tehat ez egy teljesen szokvanyos ego-helyzet, amelyet
valamennyien jol ismerunk a mindennapokbdl.
Az ilyen energiaaramlas azonban legfeljebb hetkoznapi mezot teremt, de nem „szellemi
mezot”. A resztvevok eleinte sajat magukra bsszpontositjakaz energiaikat, majd azokra ira-
nyitjak, akik felkeltettek az egojuk figyelmet, es akikre (a fent felsorolt kerdesek kapcsan)
hatast prdbalnak gyakorolni. (Termeszetesen senki nem gondolkodik el komolyan azon,
hogy milyen szerepet kezd dsztonosen jatszani egy ilyen helyzetben - de miert is tenne, hi-
szen ez hozzatartozik az elethez. Es ez, ahogy a Ji Kz'ngmondana, „nem szegyenfolt”)
4.	kep
2.	jelenet: Tiz perccel kesobb madartav-
latbol meg egyszer raneziink a csoportra.
A 4. kep azt mutatja, hogy elkezdodott a
foglalkozas, es a csoportvezeto kozepen
allva megtartja a bevezeto eldadast.
A vezeto energiai (csaknem) teljes mertek-
ben a csoportra iranyulnak, a resztvevok
energiai pedig (csaknem) teljes mertekben
a csoportvezetore. Egyik resztvevo sem flor-
tol mar a masikkal, veget ertek az egymas
kozottibeszelgetesek, es a csoport egyik tag-
ja sem sandit eszrevetleniil a masikra.
Kialakult mar a szellemi vagy beszelo mezo?
Termeszetesen nem. Meg mindig az „onbe-
A foglalkozast megnyito vezeto
fele iranyulo energiaaramlas (pirns)
mutatas” buvkoreben allunk, am most egy kisse masfajta darab keriilt szinpadra. A reszt-
vevok annyi erdeklodessel, hozzaertessel vagy varakozassal tekintenek a vezetore, ameny-
16 | A vezeto nyugtalansaga | A szellemi mezo_________________________________________
nyire hibasnak lartjak magukat a sajat enkepiik alapjan. Ezenfeliil lassan felelem is ki-
alakul benniik, hiszen egyre kozelebb keriilnek a „fogorvosi szekhez” (ahogy ezt egy
resztvevo egyszer megfogalmazta), es vegiil talan az deriil ki majd, hogy rajtuk mar
nem lehet segiteni, vagy ilyen problema csak egy teljesen fejletlen embernel meriilhet
fel, akivel kar is veszodni, mert eleve eselytelen probalkozas. (Vagy amilyen mas ego-
sebek ilyenkor felszinre keriilhetnek meg.) „Onfeledtsegrol” nem is lehet beszelni,
sokkal inkabb a „forro kasa keriilgetese” jellemzi a pillanatot.
A csoportvezeto oldalan sem sokkal jobb a helyzet.
A vezeto nyugtalansaga
Miutan ezt a konyvet olyanoknak irtam, akik kezdok a csaladfelallitas teriileten, ezert
abbol indulok ki, hogy a csoportvezeto nem „dreg roka” (azaz meg nem foglalkozik
tiz eve csaladfelallitassal), tehat most ot is a sajat egoja koti le. Mikozben a kiilso szem-
lelo szamara osszefuggoen, professzionalisan mondja el bevezeto gondolatait a reszt-
vevdknek, a csaladfelallitas elso szakaszaban a lelke melyen a kovetkezd monoldgok
hangozhatnak el:
„Remelem, senki sem veszi eszre, hogy izgatott vagyok. Mindig ez a lampaldz!”
,Jaj, csak ne ismetlodjon meg az a katasztrofa, mint legutobb Svdjcban!” (Ott ugyanis az elso
nyolc feldllitas soran egyik kepviselo sem erzett semmit.)
„Akkor azonnal bedobom a tortilkozot, es vegleg peknek dllok!”
„Ezuttaljol megfogomjegyezni a pdciensek nevet, nehogy meg egyszer elbforduljon, hogy Karlat
mondok futta helyett!”
„А harmadik nojobbra, azajto mellett nagyon tetszik. (Sziinet) Ezt mostazonnalfelejsdel!”
„Miert kell mar megint ennyi stresszt vdllalnom?”
„Remelhetoleg eszreveszek tninden csoportdinamikdt, es nem fogok megint iigy botladozni, mint
a multkor Wiesbadenben.”
„Es ha megint nemfogom tudni, hogyan tovdbb, akkor hangosan es erthetden aztfogom monda-
ni: Nem tudom, hogyan tovdbb!” Stb., stb.
Tehat ugyanaz a teljesen szokvanyos helyzet, amikor egy eloado nezok elott nyilvanul
meg. Az alapveto kerdesek mindig ezek: „Eleg j6 vagyok?”, es „Meg tudom nyerni a
hallgatdkat?”
Osszefoglalva: A 4. kepen lathato resztvevdk a vezetore iranyitjak az energiaikat, a ve-
zeto pedig a csoport resztvevdire. Valamennyi jelenlevo meg mindig a sajat egojaval
van elfoglalva. Meg nem meriiltek fel kerdesek, kivansagok, meg nem erzekelheto
semmi, es ezert nines ok arra, hogy a szellemi mezo osszegyuljon, nem is beszelve ar-
rol, vagy megnyilvanuljon. Hiszen meg mindenki a sajat szerepere osszpontosit. Egye-
lore hianyzik a legfontosabb allapot, amelyben egyaltalan erzekelheto a szellemi mezo:
az onfeledtseg.
A szellemi mezo | Az„6sszeszedettseg" 117
3.	jelenet: Ujabb tiz perccel kesobb mas kep alakul ki. A vezeto (rdzsaszin) ismet a he-
lyen iil. Jelentkezett az elso resztvevo, aki az apjahoz fuzbdo rossz viszonyat szeretne
feiallitani (tiz eve egy szot sem valtott vele). A nd (A) kivalasztja az apja (B) es az anyja
(C) kepviseldjet, majd hatarozottan, osszeszedetten a ter kozepere allitja oket (5. kep).
5.	kep
Akarcsak a 4. kepen, a korben iild reszt-
vevok energiai most is a ter kozepen zajlo
tortenesre iranyulnak. Miutan azonban
mind a csaladfelallitd (a paciens), mind a
ket a kepviselo (B es C) nagyon osszesze-
dett, ezert a korben iild megfigyelok is
maskent vesznek reszt az energiaikkal a
jelenetben.
Naluk is erzekelheto egyfajta osszesze-
dettseg, am bizonyos gondolatok meg el-
terelik a figyelmiiket a csaladfelallitasrdl:
„Milyen rettenetes nadrag van rajta!”
„Ёп valaki mast valasztottam volna az apamnak.”
„Sejtettem, hogy elfogja tolni magatol az any jut’’
Stb.
A resztvevo (A) felallftja az apja (B)
& az anyja (C) kepvisclcj£t
Az „dsszeszedettseg”
De ezek a felrevezelo hangok fokozatosan elhalkulnak. Minel jobban beleereznek a kepvi-
selok a szerepiikbe, annal inkabb alabbhagy a megfigyelokben az ego mormolasa.
Amit Bert Hellinger „osszeszedettsegen” ert - mint sok mas fogalom eselen is - valdban
alegrovidebb megfogalmazasa annak a jelensegnek, amikor a resztvevo energiaja a szet-
szdrtsag allapotabol (amikor az energiak tetszolegesen, barmilyen iranyban aramolhat-
nak) visszahuzodik onmagaba. De milyen energiakat von vissza az ember, amikor ,,osz-
szeszedi magat?” llyenkor - akar parhuzamosan is - ketfele folyamat indulhat be.
Az elso: Amikor resztvevokent a korben iilok, es (az osszes tobbi megfigyelovel egyiitt)
rabizom magam a terem kozepen zajlo tortdnesre, nines semmi tennivalom! Senki sem
figyel ram, teljes mertekben elveszitem a jelenldsegemel, es semmi okom arra, hogy
barmilyen szerepet jatsszam. Az ego-energiak visszahiizddnak.
A masodik: Amikor kepviselokent a ter kozepen allok, es tudom, hogy most nem sa-
jat magam vagyok, hanem egy masik ember apja vagy anyja, akkor a sajat egom ener-
giai fokozatosan ugyancsak visszahiizddnak. Hiszen annak, aki azelott voltam, most
nines tennivaldja. Egyaltalan nem fontos. Akar akarom, akar nem, egy masik erd
aramlik belem, es atveszi az iranyitast. Mikozben a sajat energiam osszegyulik, es bn-
magamra iranyul (azaz osszpontosul, tehat mar nem tudok „onbemutato szinjatekot”
181 Az„osszeszedettseg" | A szellemi mezo
jatszani a kiilvilag elott), es igy eljutok az onfeledtseg kezdo allapotaba, fokozatosan
korem szovodik a szellemi mezo.
Ez a ket folyamat egymas mellett, illetve egymasba agyazddva zajlik le. Vegiil nem le-
het kibogozni, hogy melyik folyamat iranyitja a masikat. (Es ez nem is celja ennek a
fejezetnek.)
Osszefoglalva: Mikozben a paciens elrendezi a szcmelyekct a terben, valami uj dolog
kezdodik. A paciens, a kepviselok es a korben ulo megfigyelok megvaltoztatjak a he-
lyiseg lelki atmoszferajat. Az a szemely, aki ёрреп felallit, legtobbszbr leginkabb a sa-
jat izgatottsagaval van elfoglalva, es - szemelykent - 6 a legkevesbe alkalmas arra,
hogy erzekelje a mezot. Mindenesetre 6 adja meg a csaladfelallitas temajat, es tajeko-
zddasi, illetve fokuszpontot jelent mind a kepviselok, mind a megfigyelok szamara.
Tehat 6 hatarozza meg a csaladfelallitas iranyanak a kiindulasi pontjat.
Es mi tortenik a vezetovel? A szellemi mezo megnyilt, es kiterjed. A kepviselok es a
megfigyelok osszeszedettek. A paciens ismet a helyen ill (6. kep).
A resztvevo (A) visszaiil a helyere,
es a szellemi mezo (rozsaszfn) kiterjed
6.	kep
A vezeto is osszeszedett?
Termeszetesen nem!
Akkor legalabbis nem, ha meg - ahogy
azt felteteleztiik - „fiatal roka”.
A szellemi mezo | Onfeledtseq 119
Onfeledtseg
Tehat a terapeuta (azaz a csoportvezeto) a mezo szelen ill, vagy (ha gyorsan erzekel-
te a helyzetet) felemelkedik a szekrol, es belep a mezobe azzal a szandekkal, hogy
„csinaljon valamit”. Termeszetesen evekkel ezelott ez a vezeto is hallott mar arrol,
hogy varnia kell, amig a mezo „megloki” es magaba fogadja. Am ezek a szep elme-
letek es emlekek arrol, hogy hogyan kellene menniuk a dolgoknak, hamarosan a
hatterbe szorulnak, es elhomalyositjak oket a belsd ego mondatai es felelmei (ame-
lyekre mar kitertiink az 16. oldalon). A vezeto ezen az ismeretlen teriileten ёрреп
ezeknek a mondatoknak a segitsegevel probal tajekozodasi pontokat talalni. Kez-
detben tehat az ego mankoival, az „onervenyesitessel” es az „onbemutatassal” lep be
aterbe (7. кёр).
7. кёр
Az dbrankon lathato, hogy a vezeto egyenes
vonalu - a megfigyelokrc irdnyuld - energiai
(piros) ёрреп szemben haladnak a mezo
korkdros (rozsasztnu) energidjdval.
De a vezetonek tudnia kell: a mezo jelen
van! Nem is lehet maskent: amikor a pa-
ciens a kepviseloket a terbe allitotta (es
azota eltelt mar nehany perc), akkor a
megfigyelok segitsegevel kialakul korii-
lottiik a mezo. Maga a vezeto azonban
meg nines bent a mezoben! Ki kell bir-
nia, hogy egeszen addig mozogjon a
mezoben, egeszen addig engedje hatni
magara, amig ot is at nem jarja a mezo
„legkore”. (Idonkent ugy tunik, hogy ez a
folyamat olyan, mint az onindukeios te-
kercs: a vezetonek egeszen addig kell ke-
A terapeuta belep a mezobe, am inkabb megzavarja azt,
mert meg tulsagosan el van foglalva az „onbemutatassal”
reszteznie az ego-energiaival a „szellemi mezo” erovonalait, mig kialakul benne ez a sa-
jatsagos indukeios aramlas - de ez is csak egy кёр!) Egёszen addig, amig elfelejti, hogy 6
maga fontos, ёв fdkent nem 6 jatssza a foszerepet ebben a darabban.
Abban a szindarabban, amely minden csaladfelallitasnal ujrakezdodik, nem a cso-
portvezeto jatssza a foszerepet, nem is a paciens, es nem is a kepviselok vagy a
megfigyelok. A foszerepet a szellemi mezo jatssza!
Minel inkabb кёрев elfogadni a csoportvezeto, hogy ebben a darabban - akarcsak a
tobbiben - csak mellc'kszerepld, annal inkabb megteheti (isnmt csak кёрвгегй hason-
lattal), hogy hatradoljon, ёв engedje, hogy (amikor eljott az ido) a mezo athassa, es el-
fogadja a szolgalatait. El kell viselnie azt is, hogy nem latja at a darabot, а kimenetet
pedig vёgkёpp nem ismeri. Nem varhat semmi tobbet, csak annyit, hogy a mezo „ren-
dezoje” - valamikor - valamifele iranymutatast ad a kovetkezo kp6shez.
201A csoport vezeto felelossege | Д szellemi mezo
Ez rendkiviil frusztralo erzes minden terapeuta egoja szamara. Hiszen mas terapias
formakban a terapeuta azt kepzelheti, hogy 6 a tortenesek szellemi iranyitoja (epp
ezert szeretjiik mi, terapeutak, ennyire ezt a foglalkozastl). A csaladfelallitassal kap-
csolatos munkaban azonban masrol van szd, es aki ilyen beallitottsaggal lep be a me-
zobe, az kudarcol vail!
A csoportvezetd felelossege
Kitero: Onfeledtseg es onervenyesites
Most a kbvetkezb, furcsa jelenseggel szembesiiliink: a vezeto tudja, hogy bele kell illesz-
kednie, bele kell olvadnia a mezobe (azaz el kell ernie az onfeledtseg allapotat). Emellett
azt is tudja, hogy bele kell elnie magat az (uj) csoportba, megpedig ugy, hogy kozben meg-
felelben ervenyesltse onmagat: hogy a csoport elfogadja, hogy ne nevessek ki a hata mb-
gott, hogy ne kerdojelezzek meg a hozzaerteset stb.
Idbnkent attol fel a vezeto, hogy a csoport egyes resztvevbi esetleg gyorsabban erzekelik a
mezo iizenetet, mint 6 maga, vagy hogy egyszeruen elsiklik az uzenetek felett, vagy elfelej-
ti az informacibkat, amelyeket a paciens elmondott neki stb.
Tehat kenyelmetlen donteshelyzet elott all. (Mit tehet egy szinesz, akinek larnpalaza van?
A nezok elott ligy tesz, mint ha nem lenne. De semmikepp sem szabad harcolnia ellene, es leg-
alabb bnmaga elott el kell ismernie. Igen, a lampalaz ott lehet, joga van ott lenni. Odakoszbn
neki, mint egy regi ismerosnek. Mert ekkor, es csak ekkor felejtheti el fokozatosan.)
Tehat mire kell odafigyelnie az elso csaladfelallitas kezdetbn? Termeszetesen nem letezik
olyan kapcsolb, amelyet megnyomva az onervenyesites egyszerre onfeledtsegge valtozik.
Nos, az onervenyesitbs eszkozevel ugy kell tennie, mintha mar elerte volna az onfeledtse-
get. (Tehat az egojaval ugy kell tennie, mintha mar nem lenne egoja!) Voltakeppen szinja-
tekot kell jatszania. Most mondhatnank azt is, hogy ezzel becsapja a csoportot, pedig nem
errol van szb. Ez az egyetlen lehetbsege, hogy fokozatosan elfelejtse az egbjat.
Egy tovabbi szempont szinten nagyon fontos, es meghatarozza az egesz felallitas szel-
lemet: az a terapeuta, aki azt kepzeli, hogy 6 iranyitja a dolgokat, ezzel az elozetes fel-
tetelezessel magara vallalja a felelosseget a paciens elorehaladasaert. Legalabbis ezt hi-
szi! Mintha tdle fiiggne, hogy a paciens vegiil jobban erzi-e magat. Mintha csak akkor
lenne jobb a paciens helyzete, ha a terapeuta jol vegzi a dolgat.
Nos, ez is egy resze annak a kimondatlan nagyzasi hobortnak, amely nemcsak a teljes te-
rapeuta-tarsadalmon uralkodott el, hanem szinte minden terapias folyamatban teret
nyert. A terapeutanak ez az egb-jateka abban all, hogy vonakodik tudomasul venni: eb-
ben a lelki folyamatban vannakbizonyos tenyezok, amelyekre semmifele befolyasa nines.
1.	Az elso ilyen tenyezo maga a paciens lelke. Hajlandb-e a lelek egyaltalan megen-
gedni, hogy megtortenjek a valtozas? Nem tartozik-e eppen azzal a sajat meltosaga-
nak, hogy leegessen egy nagyzasi hobortban szenvedo terapeutat azzal, hogy semmi-
fele olyan iranyu valtozas (vagy javulas) nem kovetkezik be, amit a terapeuta tervbe
vett? Valoban terapias szer az, amit a terapeuta egy csaladfelallitas soran tesz? Vagy
ft szellemi mezo | Felelosseg es sors | 21
eppen a paciens lelke lesz kenytelen - hetekkel vagy honapokkal a csaladfelallitas utan
- uj iranyt venni, es mas leriiletre lepni, talan teljesen ellentetesen mindazzal, amit a
terapeula elerni szandekozott.
2.	A masodik tenyezot a paciens lelkeben elo valosagos alakok jelentik. Peldaul a test-
verei, a sziilei, a nagysziilei stb. Nekik sokkal nagyobb erejiik es hatalmuk van, mint
minden kiviilrol erkezo (majdnem azt mondtam, most szalajtott) terapeutanak. A te-
rapeutanak, aki nem cselekszik osszhangban ezekkel a szemelyekkel, nines eselye,
hogy mozgasba lenditsen barmit is. Az ilyen probalkozas konyorteleniil sikertelen-
segre van itelve. (A terapeutak szivesen kepzelik azt, hogy nagyobbak, mint a sziilok
vagy a nagysziilok, es sokkal jobban teszik a dolgukat, mint ok. Neha ugy is tunhet,
hogy nyertek, am ez csak pirruszi gyozelem, es nem tart sokaig.)
Felelosseg es sors
3.	A harmadik tenyezo a paciens sorsa! Mit tervez a sors a pacienssel? Milyen liton akar-
ja vezetni a sors a pacienst egy felallitas utan? Kepzeljiik el, hogy a paciens a csaladfelal-
litas utan hazafele litkozben meghal egy kozlekedesi balesetben. (Vagy nehany hettel a
csaladfelallitas utan meghal rakban, vagy ongyilkossagot kovet el stb.) Nem ismerek
olyan terapeutat, akinek ilyenkor ne ebredne fel a lelkiismerete: talan valamil rosszul
csinalt a csaladfelallitasnal? Ez nem mas, mint a nagyzasi hobort legmagasabb szintje -
aztkepzelni, hogyjelentos hatassal vagyunk meg a paciens eletutjara es sorsara is. Tehat
a paciens sorsat is jobbra kellene fordita-
ni, es termeszetesen csakis a terapeuta ha-
tarozza meg, hogy mi is lesz jo neki.
Mindez termeszetesen csak nehany kira-
gadott pelda a szamtalan mas jelenseg ko-
ziil, amelyeket a terapeuta nem tud befo-
lyasolni (barmennyire szeretne is...).
Nem, a terapeutat nem terheli felelosseg
sem a csaladfelallitas lefolyasaert, sem az
azt koveto hetekert es honapokert, sem
a paciens sorsaert. Nem formalhat jogot
erre a felelossegre, semmi koze hozza, ezt
nem szabad vallalnia, es bele sem szabad
avatkoznia. (Lasd keretben: Felelosseg.)
Terjiink vissza meg egyszer az onfeledt-
seg temajahoz.
A 7. kepen lattuk, ahogy a terapeuta be-
lepett a mezobe, am meg nem volt benne
a mezoben, mert az onervenyesites egy
korabbi szakaszanal tartott. Minel inkabb
kesz arra, hogy atruhazza a mezore a fe-
Felelosseg
E mondatokat olvasva konnyen az a benyo-
masunk tamadhat, hogy a terapeuta egyal-
talan nem felelos azert, ami a csaladfelalli-
tas soran tortenik. Ez nem igy van! Kesobb
meg tobbszor vissza fogunk term erre, most
csak eimyit mondanek: a terapeuta elsodle-
ges felelossege az adott csaladfelallitasnal
abban all, hogy vedenie kell a mezot. Ovnia
kell minden kiilso beavatkozdstol, legyen az
fecseges (akar a paciens reszerol), mobilte-
lefonok esdrgese, vagy a figyelem barmilyen
mas elterelese. Ezenfeliil meg kell oriznie a
csoport resztvevoinek a komolysagat - es eb-
bol kovetkezoen a resztvevok osszeszedettse-
get. Vegiil, de nem utolsdsorban: felelosse-
get kell vallalnia a sajat osszeszedettsegeert,
hogy elobb vagy utobb nala is kialakulhas-
son az onfeledtseg dllapota.
221 Egyszemelyes terapia | A szellemi mezo
lelosseget a tortenet lefolyasaert, minel inkabb hajlando a mezot tekinteni a csaladfel-
allitas motorjanak (es minel inkabb tiszteli a mezo nagysagat), minel inkabb elfogadja
a sajat jelentektelenseget a tortenesekkel kapcsolatban, minel inkabb elfogadja, hogy
nem versenyezhet a paciens sziileinek es nagysziileinek nagysagaval (es erejevel), annal
inkabb a karjaba emeli a mezo. (Bocsanat, idonkent giccsesek a hasonlataim.)
A terapeuta beolvad a mezobe. Az onervenyesftese hatterbe huzodik,
es magaval ragadj a az onfeledtseg
8.	кёр
A 8. кёр megmutatja, hogyan kepzelhet-
jiik el az onervenyesitesbol az onfeledt-
segbe valo atmenetet (anelkiil, hogy azt
hinnenk, hogy megerthetjiik, ami itt va-
lojaban zajlik).
A mezo rdzsaszin vonalai befogadjak a te-
rapeutat, akibol lenyegesen kevesebb, cse-
lekvo mentalitast sugarzd piros vonal in-
dul ki. Most mar beszelhet hozza a mezo,
es о meg is hallja. (A mezo mar ezelott is
beszelt hozza, am a terapeuta meg tulsa-
gosan el volt foglalva sajat magaval.)
Egyszemelyes terapia
A fent elmondottak alapjan ugy tunhet, mintha a mezo kiterjedesehez mindenkeppen
sziikseg lenne a megfigyelok korere. Ez nem igy van! A mezo a resztvevok lelkebol ki-
indulva alakul ki, es csak nagyon kis szerepet jatszik benne, hogy harminc resztvevo
van-e, vagy csak ketto. A terapeuta gyakran nem tesz mast, mint kozvetleniil a paciens
mellett ill, es (egy ideig) meg sem szdlal. Es a mezo megis kiteljesedhet (9. кёр).
9.	кёр
A terapeuta ebben a helyzetben is vissza-
huzodik a belso vilagaba (ha a paciens
ezzel egyetёrt). Ugyszdlvan transzba siily-
lyed, lemeriil а тё1уЬе. (Ehhez nagymer-
teku onfeledtsegre van sziikseg - kezdok
ne mereszkedjenek le ezekbe a retegek-
be.) Ilyenkor gyakran megtбrtёnik, hogy
ezen a sikon - a mezo felett - osszekotte-
1ёвЬе Uphet a paciens mёlysёgeivel. А кё1
ember itt kapcsolatot teremthet egymas-
A szellemi mezo | Az „atvitel" 123
sal anelkiil, hogy barmit mondananak egymasnak. Ekozben mindkettejiik elott kor-
vonalazodhat az ujabb, kovetkezo lepes.
A korben iilo megfigyelok szinten erzik a mezot, de annyiban hatranyban vannak, hogy
ok nem meriiltek le ilyen melyre, es nem tudjak, hoi tart eppen a paciens es a terapeuta.
Nehany ember szamara ez frusztralo elmeny, es egy ilyen, teljesen a melysegekben lezajld
„csaladfelallitas” utan sokan felteszik a kerdest, hogy voltakeppen mi is tortent.
Egyszemelyes iilesek eseteben is a mezo jatssza a sorsdonto szerepet. A Symbolon-te-
rapeutak sok eve dolgoznak igy egyszemelyes terapiakon (tehat csoport nelkiil).
A paciens fekszik, a terapeuta pedig mellette, vagy mogotte, kisse balra ill (10. kep).
10.	kep
A terapias tiles kezdeten egyfajta transz
allapolot hozunk letre. Ebben az erte-
lemben a transz nem mas, mint a valo-
sagtol vald elszakadasnak egy enyhe for-
maja, azaz osszeszedettseg, es egyfajta
onfeledtseg. A pacienssel egyiitt (mikoz-
ben a terapeuta is transzallapotban van)
lemeriiliink a melysegekbe, es ebben a
melysegben kapcsolatba lepiink egymas-
sal. A terapias files tovabbi resze ugyan-
ugy zajlik, ahogy azt a csoportos felalli-
tasokbol ismerjiik. Az egyetlen kiilonb-
seg: azok az emberek, akik a paciens
szamara fontosak (peldaul hazastars,
sziilo, testver) nem allnak kepviselo altal megszemelyesitve a teremben (hiszen nin-
csenek jelen kepviselok, akiket ki lehetne valasztani erre). Ezeket a szemelyeket a tera-
peuta hivja elo a paciens lelkenek belso kepei alapjan.
Az atvitel
Itt mar ki kell terniink az atvitel temakorere is. Minel inkabb feleldsnek erzi magat a
terapeuta a paciens joleteert es tovabbi sorsaert, minel tobbet akar elerni, sot, meg-
valtoztatni a paciensnel, annal inkabb atveszi a nevelo sziilo szerepet, es a pacienst
belekenyszeriti a nevelendo gyermek szerepebe. A paciensek szeretik az ilyesmit - es
a terapeutak is. Meg akkor is, ha ennek semmi koze a terapiahoz. Termeszetesen az
ilyen atvitel rendszerint eszrevetleniil kovetkezik be, nehany terapiaformaban (mint
peldaul a pszichoanalizisben) raadasul tudatosan torekednek is erre. Automatikusan
megtbrtenik azon a helyen, ahol tulsagosan tag idokeretet adnak a kozos munkahoz.
A paciens es a terapeuta ilyenkor kolcsonos fiiggosegi viszonyba keriil egymassal, es
241 Az „atvitel" | A szellemi mezo__________________________________________________
az energiak aramlasa mar nem a beszeld vagy szellemi mezo kialakulasahoz vezet, ha-
nem egy olyan kotelekhez, amelynek az alapmintaja a sziilo-gyermek kapcsolat. Itt
ezek utan mar csak kolcsonos akaratrdl van szd (amit egymastol akarnak), es ez egy
igen rafinalt egd-szinjatekot eredmenyez. (Kesobb bovebben visszateriink erre.)
A kovetkezokben a kepviseldknek szenteljiik a figyelmiinket, akik a terem kozepen all-
nak, es mas embereket szemelyesitenek meg. Peldankban, a 6. szamil kepen a paciens
ket embert valasztott ki, hogy ok szemelyesitsek meg az apjat es az anyjat.
Mi tortenik a kepviselokkel a mezon beliil? Eloszor is: ott all ket vadidegen ember, es
meglehetosen keves informacioval rendelkeznek arrol, hogy mit kell tenniiik ebben a
helyisegben, es - mindenekelott - kit is kepviselnek.
A kbvetkezdket tudjak:
A)	A koriilbeliil 40 eves ferfi tudja, hogy a paciens (egy koriilbeliil 50 eves no) apjat
kepviseli, ez az apa ma is el, es 10 eve egyaltalan nines kapcsolata a pacienssel. Ha a
terapeuta eleg bator volt, akkor nem tett fel tovabbi kerdeseket, es megelegedett ezek-
kel az informaciokkal. (O ugyanis mar tudja, hogy minel kevesebbel tudnak a kepvi-
selok, annal kevesbe befolyasolja dket a sajat velemenyiik - arrol, hogy milyennek kel-
lene lennie egy apanak es ezert konnyebben engedik, hogy a mezo meselje el nekik
a valddi tortenetet.)
B)	A koriilbeliil 35 eves no tudja, hogy 6 kepviseli a paciens anyjat. Errol az anyardl
nem kapott tobb informaciot, csak ket dolgot tud. Az egyik: az anya ma is el, es a szii-
Idk 30 ewel ezelott elvaltak. (Miutan a paciens koriilbeliil 50 eves, ebbol arra lehet ko-
vetkeztetni, hogy az anya ma olyan 70-80 eves lehet.) Es tudattalanul eljutott hozza
egy tovabbi informacid is: 6 a kepviseloje annak az anyanak, akinek a lanya eppen ot
valasztotta ki. Azaz anyakent maga elott latja a lanyat, es ezzel azt az anyat kepviseli,
aki 50 ewel ezelott vilagra hozta azt a not, aki epp most tilt vissza a helyere. Ez az in-
formacid feltetleniil hozzajarul ahhoz, hogy gazdagodjek a mezo atmoszferaja. (Az apa
kepviseloje termeszetesen pontosan ugyanigy tudja ezt.)
Hogy a kovetkezo gondolatmenetet erthetdve tegyiik az ol-
vasok szamara, nevet adunk a kepviseldknek es a sziilok-
nek. A „Karl” nevii kepviselo az apat, „Ernstet” szemelyesi-
ti meg, es a „Lisa” nevii kepviselo az anyat, „Johannat”.
11. kep
Mi tortenik Karllal es Lisaval, a ket kepviselovel, akik
egymastol elfordulva a terem kozepen allnak (11. kep),
ahol most fokozatosan kibontakozik a szellemi mezo?
A szellemi mezo | A kepviselok | 25
A kepviselok
Ami most bekovetkezik, az elvileg a skizofrenianak, vagy egy tobb reszre szakadt sze-
melyiseg kezdetenek egy enyhe formaja.
Most a mezo gondoskodik arrol, hogy a ket kepviselo (Karl es Lisa) lenye melyen fo-
kozatosan teret nyerjenek egy masik szemelyiseg (Ernst es Johanna) nyomai. Nyo-
mai!
Vagy, mas szoval: hangulatok es fizikai erzesek.
Amikor kis ido mulva megkerdezziik a kepviseloket, hogy erzik magukat, ilyen, vagy
ezekhez hasonld mondatokat hallunk:
„Nem tudok dllni, valami lehiiz afoldre.”
„Reszket a kezem.”
„Nem erzekelem, hogy mi tortenik korillottem. Mintha kodben dllnek.”
„Nem is vagyok jelen.”
„Vecere kell mennem.”
Itt is ugyanaz ervenyes: пнпё! tobb batorsaga van а l^pviselonek eltavolodni a sajat
egojanak a megszokott, belso hangjatol, рёк!аи1:
,yalosziniileg semmit sem erzek”,
„Remelhetoleg mindent jol csinalok”,
„А Idnyom voltakeppen egeszen kedves, miert nem htvomfel idonkent”,
annal nagyobb teret nyerhet benne - а testeben ёв а 1е1кёЬеп -
az, akit kepvisel. А кёру18е1бк tehat atmenetileg idegen ёггёвек-
nek adnak otthont a sajat testiikben.
A mezo ismet csak gondoskodik arrol - ha kesz vagyok ossze-
szedni magam, azaz atmenetileg elfelejteni dnmagam -, hogy
Ье1ёт aramolhassanak az idegen szemelynek a (testi) erzesei.
Meg egyszer: hogy honnan erkeztek ide ezek az ёггёвек, ёв ho-
gyan talaljak meg а kepviselot - senki sem tudja.
Probaljuk meg кёрвгегйеп е1кёргеН ezt a folyamatot.
Kezdjiik a ferfi кёру18е1буе1, „Karllal” (12. кёр).
12.	кёр
Karl egyediil all a teremben (mert eloszor csak vele foglalko-
zunk). Amint Karl kepes lesz erzekelni a mezot, kozeledni kezd
hozza az ismeretlen „Ernst”, es erzehni korvonalakat olt Karlban
(13. кёр).
13.	кёр
Kezdetben enyhen, majd kesobb annyira erosen, hogy mar er-
zekelhetove valik. Ernst a szellemi mezobol kiindulva szo sze-
rint eloterbe keriil Karl lenyeben, es most mar kerdeseket is fel
lehet tenni neki. Karl kolcsonadja neki a testet es a hangjat. Mi-
261 Idegen testben | A szellemi mezo
nel erzekenyebb Karl a mindennapi eletben (a szo latin megfeleloje: szenzibilis, ami-
nek a jelentese: kepes az erzekelesre), annal egyertelmubben nyilvanulnak meg ben-
ne az Ernsttol kolcsonzott erzesek. Azaz Ernst tobb vagy kevesebb egyertelmuseggel
atdereng Karlon. A kerdesekre valaszolva (vagy esetenkent meglehetosen tiirelmetle-
niil, anelkiil, hogy kerdeznek) elarulja, hogy erzi magat. Idonkent erzelmi tularadast
is megfigyelhetiink, ami reszint heves reakciok formajaban tor a felszinre. Ha ez be-
kovetkezik, akkor a terapeutanak meg kell fekeznie ezeket a reakcidkat (peldaul is-
met elohivja Karlt, vagy a mezo szelere allitja a kepviselot), hi-
szen a csaladfelallitasnak a celja nem az erzelmek katartikus
kielese, hanem a csalad rendszerere vonatkozd informaciok
megszerzese.
Terjiink most vissza az esemenyek mukodesi mechanizmusa-
hoz: a mezoben lathatatlanul megj eleno Ernst „megszallja”
Karlt, a kepviselot, ugyhogy Karl testileg jelen van ugyan, de
nem kell tulsagosan sok figyelmet szentelni a hatterbe vonult
szemelyisegenek (14. kep).
14.	kep
Idegen testben
Neha testi ertelemben is szo szerint kell erteni ezt a megszallast. Karl testtartasa meg-
valtozik, okolbe szorul a keze, az arcvonasai is atalakulnak, es az is megtortenhet
(ahogy egyszer velem is), hogy a kepviselo hirtelen annyira rosszul lesz, mint addig
soha a (sajat) eleteben.
(Idonkent olyan tenyek keriilnek napvilagra, amelyek nagyon megdobbentenek min-
den jelenlevot: egy nagybacsi kepviseloje azt allitja, hogy nem tudja mozgatni a jobb
labat, es nehezere esik „egyenesen allni”. Akkor eszebe jut a paciensnek: „Oh igen, el-
felejtettem mondani, hogy a nagybatyam a haboruban elveszi'tette a jobb labat.”)
Milyen azonossag mutatkozhat itt meg egy ma elo ember es egy jelen sem levo (talan
evtizedek ota halott) egykori ember kozott? A valasz ismet csak frusztralo: nem tud-
juk, hogy hogyan es miert illeszti ossze a mezo ezt a ket embert. Am csaladfelallitasok
ezreibol tudjuk, hogy milyen erzes. Legtobbszor lagy atmenet, eszrevetleniil tortenik
meg. Egeszen keves kiveteltol eltekintve nines benne semmi felelmet kelto. Meg ha
most Ernst foglalja is el a szinpadot, Karl szemelyisege (es testisege) a hatterben ser-
tetleniil megmarad. Ernst (altalaban) csak lazan kapcsolodik Karlhoz, am ez megis
nagyon valosagos azonosulas az erzelmek testi sikjan.
Ha veszhelyzet kovetkezne be a csaladfelallitas helyszinen (peldaul eltorne egy viznyo-
mdeso, vagy tuz iitne ki), Karl gyorsan es konnyeden lerazhatna magardl a lazan hozza
kapcsolodo Ernstet, es ismet sajat maga reagalna. A kepviselo szerepvallalasa mind-
azonaltal a ,,switch”-nek egy enyhe formaja (amivel a „tobbelemu szemelyiseg” jelense-
ge kapcsan mar megismerkedtiink, vo. Peter Orban: Der multiple Mensch, 1996).
A szellemi mezo | A kepviselok csereje | 27
(Tegyiik fel, hogy Karl, a csaladfelallitas resztvevoje, a csaladfelallitas kezdeteig fejfa-
jastdl szenvedett, es elkepzelheto, hogy amikor Ernst „elfoglalja”, teljesen megszunik a
felfajasa. De ez termeszetesen forditva is megtortenhet: Karlnak nem faj a feje, de az
altala kepviselt szerepszemelynek viszont igen.)
Itt is az az elsodleges elofeltetel, hogy a kepviselo kesz legyen lemondani az onerve-
nyesitesrol. Karlnak tehat - a csaladfelallitas idejere - Ernst javara le kell mondania
sajat magarol. Emellett - atmenetileg - el kell felejtenie a sajat nevet is, es engednie
kell, hogy belemeriiljon egy idegen szemelyisegbe (lasd keretben: Az idegen nevek).
Ez egyfajta szolgalat, es nem mindenkiben van meg a sziikseges lelki nagysag ehhez a
lemondashoz.
A masik testebe valo belebujast gyakran
megneheziti, hogy a kepviselo egoja elbi-
zonytalanodik.
Belso mondatok fogalmazodnak meg,
amelyekben visszatiikrozodik ez az iden-
titaszavar, es ez lenyegesen lelassithatja a
szerepatvetel folyamatat:
„Most ki is vagyok en?”
„Most mit tegyek?”
„De nem is erzek sernmit!”
,yaloszinulegnem isfogom tudni megcsinalni!”
„Tehat szivtelen apa vagyok. Es hogyan visel-
kednek a szivtelen apdk?"
Ezek a mondatok egyfajta vedopajzsot al-
kotnak a mezovel szemben, es neha hosz-
szii ideig is eltarthat, mig a mezonek sike-
Az idegen nevek
Az Ujtestamentumban van egy mondat, amely
nyugodtan allhatna egy olyan konyvben is,
amely a „kepviselokrol” szol.
Jezus az egyik beszedeben ezt mondja a tanit-
vanyainak: „Mert a hoi ketten vagy harman
egybegyulnek az en nevemben, ott vagyok ko-
zottiik.” (Mt 18,20) Amikor Jezus tehat testileg
nines jelen, megis ott van, ha a tanitvanyok ,,az
6 neveben” gyiilnek ossze. Ekkor atmenetileg
elfelejtik a sajat neviiket. Termeszetesen ez az
egyik oka annak, amiert a guruk szerte a vilag-
ban nevet adnak a tanitvanyaiknak, hogy azok
igy „elfelejtsek onmagukat”.
(Az Ujtestamentumra val6 utalast Konstanze
Streese-nek koszonhetem, P. O.)
rill athatolnia ezen az akadalyon.
(Miutan azonban a kepviselok legtobbszor mar eleg hosszu ideje allnak a terem koze-
pen, amikor elkezdiink kerdeseket feltenni nekik, ezert a mezonek ekkorra mar eleg
nagy a kiterjedese.)
A kepviselok csereje
Tehat ket parhuzamos mezo fut egymas felett, mintha a kepviselo egy folyoban all-
na, amelynek van egy felso aramlata (a bizonytalansag), es egy also (a mezoben je-
len levo szerep). A mezo, amely mar atadta a sajat erzelmi tartalmait es ajandekait,
mar regota jelen van tehat, meg mielott egyaltalan erzekelni lehetne. Az esetek tul-
nyomo tobbsegeben az also aramlat valik jelentosegteljesebbe, es a felso aramlatrol
elterelodik a figyelem. Annal jobban, minel inkabb kepes a csoport vezetoje is sajat
maga belesiillyedni a mezo also aramlasaba (azaz minel inkabb kepes elfelejteni
dnmagat).
281A kepviselok csereje | A szellemi mezo
Termeszetesen vannak olyan kepviselok, akiket nem szabad benne hagyni a szerep-
ben, akiket ki kell cserelni.
Egy csoporton belfil gyorsan meg lehet ismerni oket. Ez a jelenseg ugyan nagyon rit-
ka, de idonkent elofordul.
A sajat (belso) statisztikam alapjan szaz kepviselo kozott korulbeliil ketto akad, akik -
ket, kiilonbozo okbol kifolyolag - alkalmatlanok a kepviselo szerepere. (Ezek objektiv
jelensegek, mint peldaul az, hogy a szinvaksagom eleve lehetetlenne teszi, hogy divat-
tervezo legyek.)
A) Vannak olyan kepviselok, akik egyaltalan nem ereznek semmit. Semmilyen szerep-
ben. Lehet, hogy annyira lefoglalja oket a sajat temajuk, hogy nem marad benniink
szabad ter mas erzesek befogadasara (ebben az esetben csak a sajat felallitasuk utani
napon lehet oket kepviseloiil valasztani), vagy egyaltalan nem kepesek erzekelni a me-
zoben megjeleno erzeseket. Osszehasonlitasul: vannak olyan emberek, akik alapveto-
en nem latnak belso kepeket, vagy akiket nem lehet hipnotizalni. Teljesen felesleges
azon spekulalni, hogy mi lehet az oka e kepesseg hianyanak. Senki sem tudja, hogy
mivel magyarazhato. De, amint mondtuk: gyorsan eszrevessziik, ha errol van szo,
mert nines olyan kepviseloi szerep, amelybol teljes mertekben hianyoznak az erzesek!
(Hiszen az unalom, a kozombosseg, a tavolsagtartas, az erdektelenseg stb. is erzelem-
nyilvanitas.) Az ilyen kepviseloket - ertekitelet alkotasa nelkiil - ki kell emelni a me-
zobol, es massal kell helyettesiteni.
B) A feltetleniil kicserelendo kepviselok masik fajtaja mar nagyobb gondot okoz a cso-
portnak es a vezetonek. Ok a „szineszek”. Barmilyen szerepet kapnak, azonnal elkezde-
nek nyafogni, slrni, vagy mas modon dramatizalni a helyzetet. Ilyen esetekben gyakran
egy furcsa кёр jelenik meg elottem: ugy tunik, mintha a kepviselo sajat szemelyisege es a
csaladfelallitasban jatszott szerepe mellett elolepne egy harmadik szemely is a kepviselo
belso vilagabol, es mint a lisztharmat, belepne a masik ket szemelyiseget. Gyakran on-
nan lehet eszrevenni ezt, hogy (egy csaladrendszer felallitasaban) meg a legkisebb mel-
lekszerepet is ugy jatssza el a kepviselo, mintha az lenne a foszerep. Minden alkalom-
mal, amikor ezt a kepviselot kivalasztjak, eszre lehet venni, hogy egeszen hasonlo gesz-
tusokkal es erzelmi hullamzassal ismet szinre lep ez a „lathatatlan harmadik szemely”.
Tehat ujra es ujra ugyanaz a szemely jelenik meg, es legkesobb a harmadik felallitasnal
mar ismerosnek tunik a csoportnak. (Aki ilyenkor szinre lep, gyakran egy kisgyermek,
megpedig egy nagyon komolyan seriilt kisgyermek.) Ezt a kepviselot is - ertekitelet al-
kotasa nelkiil - ki kell emelni a mezobol.
Engedjenek meg meg egy utolso megjegyzest a „mezovel” kapcsolatban:
Gyakran pontosan az jelenti a botranykovet sok pszicholdgiaban vagy pszichoterapia-
ban jaratos kollega szamara (nem is beszelve az atlagos, laikus kozonsegrol), amit a
kepviselok a „szellemi mezoben” atelnek (es amit errol elmondanak vagy leirnak).
Maga az elkepzeles, hogy egy teljesen idegen ember at tudja venni es kifejezesre tudja
juttatni egy masik (talan mar sok-sok eve halott) ember erzeseit es testi reakeioit, a
legtobb ember szamara tulmutat a valdsag kereten.
A szellemi mezo | Az I. fejezet osszefoglalasa |
к/1, fejezet osszefoglalasa
Valoban, ezt racionalis eszervekkel nem lehet sem felfogni, sem megerteni. Gyorsan el-
uralkodhat rajtunk a felelem, hogy most belekeriilunk egy teljesen irracionalis rend-
szerbe, amely esetleg szetfeszitheti az altalunk oly sok faradozassal felepitett tudoma-
nyos kereteket, es a „kanalhajlftgatok” szintjere juttat benniinket. Attol felunk, hogy
igy esetleg kizarnak benniinket a hagyomanyos akademiai korokbol. Ez termeszetesen
nagyon is ertheto, de az ismert kozmondas szerint „a puding probalja az eves”, tehat
egy ilyen csaladfelallitas mukodesenek es eredmenyessegenek a bizonyitasara csak es
kizarolag egyetlen modon van lehetoseg: az ember maga is elmegy egy csaladfelallitas-
ra! Akar resztvevokent, aki elhozza a sajat problemajat, akar megfigyelokent.
A mezonek ugyanis van meg egy tovabbi funkcioja is: meggyozi a „hitetleneket” is,
vagyis azokat, akik lehetetlennek tartjak az ilyesmit, es semmi ertelmes magyarazatot
nem talalnak a tortentekre.
A mezo tehat csakis annak mutatja meg, hogy mi rejlik benne, aki - lehet akar szkeptikus
is - elegendo batorsagot gyujt ossze ahhoz, hogy kitegye magat a hatasanak. Meg egyetlen
racionalista beallitottsagu emberrel sem talalkoztam, akit ne vett volna le a labarol, es ne
valtoztatott volna Saulusbol Paulussa a mezo. Ez ismet csak a mezo erejerol tanuskodik.
Foglaljuk most ossze az elso fejezet lenyeget:
1.	Nem a terapeuta az, aki vezeti es iranyitja a csoportot, hanem a „szellemi mezo”
adja meg az iranyt.
2.	A szellemi mezo nyelvet csak az ertheti meg, aki (legyen akar terapeuta, csoport
vagy kepviselo) amennyire csak lehetseges, kepes lemondani a sajat onervenyesitese-
rol, vagyis - tobbe-kevesbe - arrol a vagyrol, hogy „meg kell felelnie”.
3.	A mezo ebben a munkaban is segit, es onmagatol hozzajarul ahhoz, hogy vala-
mennyi resztvevoben kialakuljon egyfajta „onfeledtseg”.
4.	Ketkiilonbozo его talalkozik tehat a csaladfelallitas helyszinen: a mezo ereje, es a resztve-
vok egojanak az ereje. Ilyenkor a mezo ereje mindig erosebb, vagyis (mas szavakkal) maga-
sabb rendu, mint a resztvevok ,,kis” egoja. A mezot ugyanis hosszu sorsu generaciok sora
uralja es latja el energiaval, az eg6t pedig mindossze egyetlen, rovid sorsu generacid.
5.	A mezo - a fent felsorolt feltetelekkel - akkor is kialakul, amikor csak ket resztvevo
ill egymassal szemben vagy egymas mellett.
6.	Idonkent akadnak olyan resztvevok (talan csoportvezetok is), akik nem tudjak er-
zekelni a mezo iizenetet. Statisztikailag az ilyen resztvevok szama nagyon alacsony.
Oket, ha kepviselok lesznek, le kell cserelni. Ha maga a csoportvezeto lenne az, aki
csak a sajat egojaval kepes dolgozni, akkor a csoportja magatol fel fog oszlani.
30 | Az ego | A szellemi mezo
7.	A csoportvezeto legfontosabb feladata (a beszelgetesnek ebben a korai stadiuma-
ban) abban all, hogy
a) a legnagyobb tiszteletet tanusitsa a mezo irant, es orizze, dyja a zavard tenyezoktol,
b) gondoskodjek arrol, hogy a resztvevok is tiszteljek a mezot, tehat kapcsoljak ki a
mobiltelefonjukat, ne tegyenek fel (kivancsi) kerdeseket, ne bocsatkozzanak kiilon
beszelgetesekbe, es igy fokozatosan eljussanak az „onfeledtseg” allapotaba. (Ez kony-
nyebben bekovetkezik, ha a terapeuta a belso szeme elott megprobalja elkepzelni az
epp szoban forgo csalad elo es holt tagjait, illetve ha ezenkivul ket belso meghajlassal
kifejezi a tiszteletet a sajat - elo vagy holt - csaladtagjaival szemben is, akik mdgotte
allnak. Minel inkabb hussa-verre valik benne ez, annal gyorsabban kezd el beszelni
hozza a mezo.)
Az ego
Meg egy megjegyzes az egohoz
Mar annyiszor emlegettiik ebben a fejezetben az „ego” sz6t, hogy celszerunek tiinik fel-
hivni az olvasd figyelmet ennek a belso alaknak a feladatara (ahogy en latom). Az ego
uralkodik minden egyes ember lelki tajanak nagy resze felett. Gondoskodik arrdl, hogy
az ember elkotelezve erezze magat az elet eroivel szemben; igen, az eg6 maga az elet ereje.
Az „ego” es az „elet akarasa” egyet jelent. Az elso es legfontosabb tulajdonsaga, hogy osz-
szekot engem az elettel. Ezzel feloldhatatlan, szoros kapcsolatban all a masodik, nagy tu-
lajdonsaga: szeretne naggya tenni! Ebben az ertelemben az eg6 kapcsol ossze a „nagysag”
es a „magassag” tulajdonsagaival - ilyen a hatalom magassaga, a hatalom akarasa. Ebbol
a szemszogbol minden eg6 (anelkiil, hogy ezt elmondana nekem) allandd konkurencia-
harcban all minden mas egoval, es a hare celja ennek a bizonyos nagysagnak, illetve ma-
gassagnak az elerese. „Csak egy maradhat”, mondja a Hegylakd, es ezzel pontosan a lelek-
ben lakd egdt szolitja meg.
Egyediil a cel lehet kulonbozo nalunk, embereknel, hiszen minden eg6 mast ert nagysagon
es magassagon. En mashol szeretnek kiraly lenni, mint te! Те talan a galambtenyeszto
egyesiiletben szeretnel kiraly lenni, en pedig a terapias munkacsoportomban. A hetkozna-
pi egdk a kovetkezo teriileteken szeretnenek kiralyok lenni: karrier, bankszamla, szep au-
tok, alom-ferfi, alom-no stb.
Mas egok (kulonosen a terapia teriileten) arra vagynak, hogy nekik legyenek a legna-
gyobb letszamu csoportjaik, a legerdekesebb pacienseik, a legnagyobb peldanyszamban
megjeleno konyveik, a legjobb konyvbemutatdik stb. Megint mas egok abban talaljak meg
a vagyott magassagot, hogy ok lesznek a szerenyseg, az alazat, az igenytelenseg vilagbaj-
nokai, igen, a lehetb legjobban le akarjak kiizdeni az egot! Es eppen ez az, amit az egom el
akar erni. Miutan azonban mas egok is futnak mellettem a versenypalyan (akik ugyan-
azon a teriileten versengenek egymassal) es ok is mindent beleadnak, ezert altalaban va-
ioszinutlen, hogy eppen en gyoznek. Igy ezen a versenypalyan csaknem minden eg6 vesz-
tesse valik. En is.
Csak egy (gyoztes) maradhat! Ezt gondolom en a sebzett egommal. Am egy vereseg terme-
szetesen nem tart vissza attol, hogy legkozelebb ismet megprdbaljam.
A szellemi mezo | Az ego 131
Az egonak ez a viselkedese, vagyis hogy mindenaron dijat kell nyernie, mindenkeppen
a legjobbnak kell lennie, minden csaladfelallitast at kell latnia, mindig meg kell talal-
nia a leghelyesebb feloldd mondatot, mindenaron nyomara kell akadnia a hianyzo csa-
ladtagnak (hogy a felallitas vegen a csoport tagjai felugorjanak a szekiikrol, es lelkesen
iinnepeljenek), igen, ёрреп ez az, ami tavol tart a mezotol.
32 | A ket megbizas | A megbizas
II. fejezet
A megbizas
A ket megbizas
Az olvaso tuljutott az elso fejezeten, es meg mindig nem tudja, hogy mi a teendoje
egy csaladfelallitasnal. Eddig a pillanatig a resztvevok koziil meg csak ket szemely all a
teremben, Karl es Lisa, akik egy paciens (nevezziik Ruthnak) apjat (Ernstet) es anyjat
(Johannat) kepviselik. A megbizas, amelyet Ruth megfogalmazott a terapeutanak, a
csoportnak (es a mezonek), ugy hangzott, hogy szeretne jobb kapcsolatot kialakitani
az apjaval (mert mar evek ota nem latta).
De a masodik fejezet sem fog kozelebb vinni benniinket ahhoz a dinamikahoz, amely
a felallitasokon beliil mukodik, mert egyelore meg elotte allunk. Azaz a felallitas elotti
szellemi mezoben.
Ez a fejezet egyetlen kerdesrol szol: Milyen korulmenyek kozott allithatunk fel egyal-
talan - leendo csoportvezetokent - egy csaladot?
Amikor a csoportvezeto felteszi a paciensnek a bevezeto kerdest:
„Mi a problemad?”, vagy
„Mit kivansz?”, vagy
„Mit tehetek erted?”, vagy (a legegyszeriibb formaban)
„Mirol van szo?”
akkor ekozben nemcsak arra probal raerezni, hogy elegge komoly-e a paciens celja, vagy
hogy keszen all-e mar arra, hogy vallalja a sziikseges felelosseget ezert a nehez lepesert
A vezeto kerdese emellett egy sokkal melyebb temara is vonatkozik: hogy megbizast
kap-e egyaltalan a paciens lelketol es sorsatol arra, hogy beavatkozhasson?
A terapeutanak megbizasra van sziiksege!
Kicsiben ugyanugy, mint nagyban.
A „kicsiben” annyit jelent, hogy a paciens problemajanak el kell ernie egy bizonyos
szintet, amely jogossa tesz egy uj impulzust, egy uj lepest, amely tobb bekehez, tobb
felelosseghez es tobb kiengesztelodeshez vezet. „Nagyban” pedig a magasabb hatal-
mak beleegyezesere is sziiksege van. Lenyegeben a mezo aldasara.
Az olvaso most azzal ervelhetne, hogy a terapeuta mar azzal megkapta a megbizast,
hogy a paciens - hosszu idon at vivodva onmagaval - jelentkezett a csoportba, es sok
penzt fizetett ki.
Am nem mindig ez a lenyeg!
Vannak lenyegesen erosebb kartyak is, mint a paciens egyszeru dontese.
Aki pusztan a paciens vagyat vagy a terapeuta egyszeru donteset elegendo alapnak
tartja a megbizasra, az nines tisztaban azzal, hogy a paciens csaladjanak a lelkebol
meg nagyon sok mas figuranak is a beleegyezeset kell adnia.
A megbizas | Azego-eredetii problemak 133
Tehat ket megbizas van!
Azt a megbizast, amelyet a paciens ad a mezoben allva, itt most „problemanak” ne-
vezziik.
Azt a megbizast, amelyet a terapeuta a mezotol кар, „engedelynek” fogjuk hivni.
Es ez az engedely egy magasabb helyrol erkezik, voltakeppen a terapeuta „eloljaroja-
tol”, barki legyen is az.
Az ego-eredetu problemak
A terapeuta, aki elhatarozta, hogy megovja es megvedi a csaladfelallitast, ket egyfor-
ma fontossagu kerdest tesz fel tehat (magaban):
Az elso: Osszhangban all-e a paciens altal megfogalmazott problema a mezovel (es a pa-
ciens lelkevel), es (amennyiben igen) komolyan kesz-e a paciens ennek a megoldasara?
A mdsodik: Beavatkozhat-e egyaltalan a terapeuta abba a problemaba, amelyet a paciens
megfogalmaz?
A terapeutanak tehat - mielott egyaltalan elkezdodne a csaladfelallitas - velemenyt
kell alkotnia a problemarol, amelyet a paciens meg akar jeleniteni a csoportban, es ez-
zel a mezoben is.
El kell dontenie, hogy melyik problemanak van siilya (melyik problema fajsulyos) a
paciens testeben es lelkeben, es melyik sulytalan. Mas szoval: melyik problema hor-
doz magaban elegendo erot, es melyik nem? Es ez nemcsak azoktol a szavaktol fiigg,
amelyeket a paciens kiejt, hanem a terapeuta erzekelesetol is. (Hellinger a korai irasai-
ban neha egy paciens lelkenek „nagy es kicsi, kiilonleges sulyarol” beszel, es ezt a szot
a paciens celja eseteben is fel lehet hasznalni. Tehat: milyen „kiilonleges siilya” van a
paciens altal megfogalmazottaknak? A terapeutanak tehat meg kell tanulnia, hogy er-
zekelje ezt a meglevo vagy hianyzd sulyt a mondatok mogott.)
Az olvasoban most termeszetesen felmeriil a kerdes: letezik-e egy kozos nevezo, amely
lehetove teszi, hogy megkiilonbdztessiik egymastol a fajsiilyos es a konnyebb sulyu
celokat?
Szemleljiink meg eloszor is nehanyat a sulytalan kerdesek koziil.
„Meg inkabb dnmagam szeretnek lenni.”
„Szeretnek kapcsolatba lepni a magasabb EnemmeL”
„Szeretnek tobbet megtudni a karmamrol.”
„Nem tudom elerni a bennem eld, belso gyermeket. Szeretnek kapcsolatba lepni vele.”
„Ugy erzem, hogy a parkapcsolatom keretei nagyon sztikek, es tobb szabadsagot szeretnek.”
„Aztkivanom, hogy jobban figyeljen ram a ferjem.”
„Elegedetlen vagyok a munkammal, es szeretnem megtudni, mi a hivatasom.”
Stb.
E mondatok mindegyikenel tulajdonkeppen azt kellene valaszolnia a terapeutanak,
hogy ezek a celok nem hordozzak magukban a megvaldsulas lehetoseget, es ilyen ker-
341A megbizas elutasi'tasa | A megbizas
des alapjan nem lehet felallitani a csaladot. Miutan azonban a terapeuta tudja, hogy e
celok mogott egeszen mas „szandek” rejtozik, ezert - hogy tovabb dolgozhassanak -
eloszor ,,el kell vennie” a masiktol” ezeket a mondatokat.
Talan ezzel a kerdessel: „Valdjaban mirol szol a kerdesed?”
(A terapeuta nem azert teszi fel ezt a kerdest, mert valaszt var ra, hanem hogy eszre-
vetesse a pacienssel, hogy itt egeszen mas szelek fiijnak; most valami nagyon komoly
dologrol van szo, es nem ezoterikus hobortrol.)
A paciensek fent felsorolt, tipikus kerdesenek az a kozos jellemzoje, hogy szellemi ere-
detiiek, es magukban hordozzak az elkepzelest arrol, hogy onmaga szerint milyennek
kellene lennie a paciensnek, milyennek szeretne Idtni dnmagat, azaz milyen elkepzelesei
vannak onmagdrdl es a vildgrdl. Es milyen (jobb) elkepzeleseknek szeretne megfelelni.
Am az elkepzeleseknek (osszessegukben) semmi koziik a paciens valddi eletehez, a
lelkehez pedig kulonosen nem. Mar csak ezert is vissza kell utasitania oket a terapeu-
tanak (lasd a kovetkezo harom bekeretezett szoveget).
A belso elengedes
Hellinger: „Mirol van szo?”
Elias: „A belso elengedesrol.”
Hellinger: „Ez a belso elengedes »pszicho-
zsargon«. Ezt meg sem hallom. Mi tortent a
szarmazasi csaladodban?”
(Johannes Neuhauser [szerk.]: Mitol mukd-
dik a szerelem? Bert Hellinger parterdpidja,
Bioenergetic, 2007,44-45. o.)
Miutan a paciens megfogalmazta a proble-
majat, a terapeuta erzekelese egy egeszen
egyszerii tenyezore iranyul: van-e mindab
ban, amit a paciens elmondott, a) eleg его,
es b) erezheto-e valami egy szemelybol, aki
hidnyzik? Vagy teljesen hetkoznapian: „Ki
hidnyzik?” es „Hova iranyul az его?”
Ezek azok a kerdesek, amelyek a terapeu-
tat foglalkoztatjak.
Es ezeknek a kerdeseknek szamtalan ar
nyalatuk van. Nehanyat most fel is soro-
lunk kozuliik.
A megbizas elutasitasa
A terapeuta megnyerese
Margit: „Izgatott vagyok, es itt is
szeretnek teret kapni.”
Hellinger: „Igen, es?”
Margit: „Nem szeretnek az idovel har-
colni. Mar nem tart sokaig a kurzus.”
Hellinger: „Ezzel most megnyertel
engem?”
Margit: „Nem, de kiadtam magam-
bol a diihom egy reszet.”
Hellinger: „Ezzel most megnyertel
engem?”
Margit: „Nem.”
Hellinger: „Es hogyan lehet meg-
nyerni engem?”
Margit: „Nem tudom pontosan.”
(Johannes Neuhauser [szerk.]: Mitol
miikodik a szerelem? Bert Hellinger
parterdpidja, Bioenergetic, 2007,
89-90. o.)
____________________________________
„Ki hianyzik?” Ez egyreszt jelentheti azt, hogy valakinek meg egyaltalan nines is helye
a paciens lelkeben. Elfelejtettek, megragalmaztak, eliteltek, kitaszitottak, szamuzetes-
be kenyszeritettek a paciens lelkebol.
ft megbizas | A megbizas elutasitasa 135
Ki az tehat, aki nem lehet jelen a sajat szarmazasi rendszereben? Ki kenyszeriilt lelki
diaszporaba? (Lasd keretben: A lelki diaszpora.)
„Ki hianyzik?” Ez masreszt azt is jelentheti, hogy valaki meg nem kapta meg az ot
megilleto helyet a paciens rendszereben. Ez a szemely - a paciens lelkeben - tul kicsi,
till nagy, tiilsagosan segitsegre szorul megvdltoi elvdrdsok tapadnak hozza, vagy a paci-
ens segtto-szindromdja iranyul ra, es sok minden mas is elkepzelheto (amirol meg be-
szelni fogunk).	________________________________________
A terapeutanak az a feladata, hogy a pa-
ciens szavai mogott (az erzelmei segitse-
gevel) megtalalja azt a szemelyt, akinek
Felallitani, vagy nem?
Sabine: „Szivesen tovabbdolgoznek
ma, mert az az erzesem...”
Hellinger: „Nem vagyok biztos ben-
ne, hogy jo lenne.”
Sabine: „Az az erzesem, hogy nem
ertekvalamit.”
Hellinger (egy ido mulva): „Megcsi-
nalok veled egy egeszen egyszeru
tesztet. Kepzeld el a ket helyzetet:
eloszor, hogy tovabbdolgozom veled.
Azutan kepzeld el, hogy nem teszem
meg, rad valo tekintettel. Mikor vagy
erosebb? Ha megteszem, vagy ha
nem?”
Sabine: „Ha megteszed.”
Hellinger: „Nem, akkor, ha nem te-
szem meg. Ez a nagyobb kihivas. Sa-
jat magamnak is felteszem a kerdest,
hogy mikor vagyok erosebb? Nem a
foleny ertehneben, hanem hogy me-
lyik dontessel orzom meg a meltosa-
gomat? Ha megteszem, vagy ha nem
teszem meg? Szamomra teljesen vi-
lagos. Akkor orzom meg a meltosa-
gomat, akkor orzom meg az eromet,
ha nem teszem meg. Kiilonben ha-
gyom, hogy belerangassanak valami-
be, amirol kezdettol fogva tudom,
hogy semmi ertelme.”
(Uo., 81. o.)
A lelki diaszpora
Letezik nagyobb mervu diaszpora is. 2500
eve egy egesz nep kenyszeriil arra, hogy
szamuzetesben eljen. Egy nep, amelynek
nines tobbe hazaja, es amely most koriilbe-
liil 60 eve faradozik azon, hogy egy iij hazat
talaljon, amelynek az eredeti lakosait eluzi.
De ahogy azt a jelenkori vilagtortenelem
megmutatja, itt sem irezhetik otthon ma-
gukat. Nem, ma Izrael senkinek sem a haza-
ja. (Hogyan erezhetne otthon magat valaki
egy kavehazban, ha egy masik ember, aki
szinten otthon erzi maga , barmelyik pilla-
natban kesz arra, hogy a levegobe repitse
magat ebben a kavehazban?) Es a szerzo
szamara idonkent iigy tunik, mintha a zsi-
do nep mar a kezdetektol az egesz tovabbi
emberiseg szamuzott szemelyisegreszeinek
a sorsszeru gyiilekezetet testesitene meg.
Mintha egy nepnek kellene viselnie annak a
kovetkezmenyeit, amit mas nepek nem
akarnak a sajat lelkuk reszekent elfogadni.
De ez termeszetesen csak egy кёр!
vagy egyaltalan nines helye vagy nem kap-
ta meg a megfelelo helyet.
Ez azt feltetelezi, hogy a terapeuta kepes
legyen „elvonatkoztatni” a pacienstol.
Amig a paciens fent felsorolt kerdeseinel
csak a paciensre iranyul a figyelme (es
csaknem minden pszichoterapianal ez a
helyzet), addig beleesik a paciens csapda-
jaba. Mert azoknal a mondatoknal, ame-
lyeket eddig felsoroltunk, a paciens csak
onmaga koriil kering. Ugyszolvan benn-
361 Az egesz rendszer attekintese | A megbizas
reked az egojaban (...meg inkabb bnmagam legyek... eljussak a magasabb finem-
hez... megtalaljam a belso gyermekemet... stb.). A terapeuta, aki beleesik ebbe a
csapdaba, aki segiteni akar a paciensnek „meg inkabb onmaga” lenni, a terapias iile-
sen vagy csaladfelallitaskor ugyancsak onmaga koriil kering, es sehova sem jut el. (A
paciense termeszetesen szereti 6t, es kesz arra, hogy j 61 fizetett terapias iilesek szazai-
val tegyen bizonysagot a szereteterol. Itt ugyanis vegre ugy erzi, hogy megertik.)
Csak ha a terapeuta elegendo batorsaggal rendelkezik ahhoz, hogy „eltekintsen a pa-
cienstol”, azaz „elnezzen a paciens mellett”, akkor fogja meglatni mindazokat, akik
meg nincsenek jelen, vagy nem a megfelelo helyet foglaljak el a paciens lelkenek rend-
szereben. Az ilyen terapeuta a paciens lelkenek valodi „iigyvedje”.
Gondoskodik arrol, hogy az его, amelyet a paciens a terapeutatol kivan megszerezni,
azoktol johessen, akik valdban kepesek hatast gyakorolni a paciens lelkere. Veliik kot
szovetseget. Azert szedi ossze az erejet, hogy visszaszerezze nekik az oket megilleto
helyet, mert tudja, hogy csakis nekik van elegendo erejiik arra, hogy segitsenek a pa-
ciensnek. Idonkent meg arra is, hogy meggyogyitsak. (Bar a paciensek es a terapeutak
nagyon szivesen elhiszik, de a terapeuta sohasem befolyasolhatja a paciens lelket!
О csak kozvetito. Szolgalo, napszamos.)
Az egesz rendszer attekintese
A kovetkezo ket kep meg egyszer kepszeruen abrazolja az alapvetoen kiilonbozo eljaras-
modokat. Az 1. kep a hagyomanyos terapias eljarast mutatja: a paciens a terapeutat nezi,
es igy fogalmazza meg a problemajat: „Segits nekem. Tegyel valamit ertem.” A terapeuta
a pacienst nezi, es (a mindenkori terapias szerszamosladaja segitsegevel) valoban meg-
probal tenni erte valamit.
Kettojiik kozott ide-oda aramlik az energia, es korkoros iranyu pingpongozassa valik
egy asztal koriil.
1.	kep
A 2. kep a fenomenologiai megkozelitest mutatja (kesobb
meg beszeliink arrol, hogy mit jelent ez a szo). A paciens ra-
nez a terapeutara, es ugyancsak azt mondja: „Segits nekem.
Tegyel valamit ertem.” De a terapeuta „eltekint” a paciense-
tol, „elnez mellette”, es azokat figyeli, akik lathatatlanul a hat-
terben allnak, es hozzatartoznak a paciens rendszerehez. Te-
hat csak marginalisan foglalkozik a paciensevel. Sokkal in-
kabb arra iranyul az erdeklodese es az erzekelese, hogy a
hatterben allo szem61yek jol erzik-e magukat. A belole kiin-
dulo energia tehat a csaladtagokra iranyul, mert tudja, hogy
ha a rendszer rendben van, akkor a paciens is jol erzi magat. Tudja, hogy csak a (most
maskepp, szilardabban allo) csaladtagokbol aramlik az energia lefele (sz6 szerint) a
A megbizas | A hianyzo szemely 137
pacienshez. A terapeuta tehat nem a paciensenek iiti vissza a pingponglabdat, hanem
a csaladnak, es ezzel gondoskodik arrol, hogy minden csaladtag az asztal kozelebe
jusson. Ezzel elvegezte a munkajat, es ha eleg okos, akkor a hatterbe huzodik.
2.	kep
Ezt a temakort elore kellett vennunk, hogy az olvaso megert-
se, miert olyan fontos megvizsgalni a paciens problemajat, es
megvizsgalni, hogy maga a paciens kesz-e mozgasteret en-
gedni a csaladrendszerenek. Lehetseges, hogy ehelyettkizaro-
lag a sajat erdeklodese dominal a celjaban: hogy meg fonto-
sabba valjek onmaga szamara, es tovabb fenyezze az egojat.
A peldankban szereplo, kepzeletbeli csaladfelallitasnal
Ruth eseteben valojaban szinten egy masik kerdesrol volt
szo. A problema igy hangzott: Hogyan tudja Ruth helyreal-
litani a megszakadt kapcsolatat az apjaval? Itt egyertelmlien
meg is nevezte az, aki hianyzik. Az apa szamtizetesben van.
Legalabbis Ruth Igy erzi. Es szlvesen kozeledne hozza.
Ennyi a (kimondott) celja!
Ebbol a mondatbol vilagos cselekvesi utmutatas olvashato ki a terapeuta szamara, de
megis ovakodnia kell attol, hogy ezt a mondatot tekintse vegervenyesnek. A terapeuta
azt hihetne, hogy mar megneveztek azt, aki hianyzik. Ebben az esetben neki, mint te-
rapeutanak, mar nem is kellene tovabb keresgelnie, hogy kibetuzze a mondat szavait.
Ez azonban teves kovetkeztetes! Az, aki hianyzik, ugyanis meg nines megnevezve!
A hianyzo szemely
Ezert a terapeuta nemesak a lanyt es az apat allitja fel (Ruth cdljanak az eleresehez eny-
nyi elegendo lenne). Ehelyett felalHtja az apat, es meg valakit, akirol eddig nem volt
szo: az anyat. Felallithatta volna az apat, az anyat, Ruth kepvi-
selojet es Ruth occset is, ahogy ez teljes bizonyossaggal meg-
tortent volna a csaladfelallltasok tortenetenek elso tiz eveben.
(A 3. kepen pdtoltuk ezt, es igy tovabb bovitettiik az elozo fe-
jezet 11. kepet.) Most tehat felallt a hagyomanyos csalad: az
apa, az anya es ket gyerek.
3.	kep
De meg nem jutottunk el odaig, hogy gyakoroljuk a csalad-
felallitast, egyelore csak a megblzasnal tartunk. Es azoknal a
megerzeseknel, amelyek a terapeutat vezetik. Nos, sikeriilt
felallitani es megnevezni azt, aki hianyzik?
A terapeuta (A) energiaja = sotersziirke
A paciens (B) energiaja = fekete
A (lathatatlan) csaladtagok (C)
energiaja = vilagossziirke
381Л hianyzo szemely | A megbizas
Nem, termeszetesen nem!
Ruthra osszpontosit a terapeuta?
Nem, hiszen akkor eltevedne!
A kerdese tovabbra is igy hangzik: Ki hianyzik?
A terapeuta nem tudja. Nem tudja, ki hianyzik. De azt tudja, hogy hoi hianyzik!
Es ezt ismet csak akkor tudhatja, ha „eltekint” Ruthtol. Ruth ebben a rendszerben (es
meg ma is) csak egy gyermek. Es a gyermekek nem a sajat akaratukat kovetik, hanem
a sziiloket. A gyermekek oda akarnak menni, ahol a sziilok vannak. A gyermekek
megprobaljak helyettesiteni a „hianyzot”, vagy jovatenni, vagy kiengesztelni, vagy va-
lamit levenni a sziilok vallarol stb. Mikozben a terapeuta „eltekint” Ruthtol, azonnal
eszleli, hogy az anya tekintete (es energiaja) egy lathatatlan E pontra iranyul, es az apa
tekintete (es energiaja) a lathatatlan F pontra osszpontosul. Tehat a terapeuta is a ket
lathatatlan tenyezore, E-re es F-re iranyitja a figyelmet. Es ezek a tenyezok nem elvont
fogaimak, hanem emberek! Mindig vannak emberek, akik hianyoznak!
Kepzeljiik most bele a terapeutat ebbe a kepbe, es ismeteljiik meg azt, amit ebben a fe-
jezetben a 2. kepen terapias energiaaramlaskent mar megrajzoltunk (4. кёр).
4.	кёр
A terapeuta tehat eloszor is
a) E-re iranyitja az energiajat. Abban remenykedik,
hogy kideriil, kicsoda E: talan az anyanak egy mar
sziiletesekor halott testvere, vagy az anya apjanak
egy homoszexualis nagybacsija, vagy barki mas, es
ha ez megtortenik, akkor ez az iij esemeny
b) olyan hatast gyakorol Ruth anyjara, hogy ekkor
(es csakis ekkor) ismet a csaladjara
c) es ezzel egyiitt Ruthra iranyithatja a tekintetet es
az energiajat.
Ezutan a terapeuta F-re osszpontosit. Abban re-
menykedik, hogy kideriil, kicsoda F: talan az apa korabbi menyasszonya, vagy egy
koran meghalt testver, vagy egy haboruban elesett apa, vagy barki mas, es ha ez meg-
tortenik, akkor ez az uj esemeny
b) olyan hatast gyakorol Ruth apjara, hogy ekkor (es csakis ekkor) ismet a csaladjara
c) es ezzel egyiitt Ruthra iranyithatja a tekintetet es az energiajat. Es ezutan mindket
sziilo a gyermekenek tekintheti a gyermekeit, egymast pedig hazastarsnak.
Terjiink vissza a kiindulasi kerdesiinkhoz.
A terapeutanak tehat - meg mialatt Ruth a problemajarol besze] - velemenyt kell al-
kotnia arrol, hogy lehetseges-e Ruth szamara, feltetelezheto-e, hogy meg tudja tenni
az itt leirt (vagy egeszen mas) lepeseket. Feltette a kerdest: „Mirol van szo?” c\s valami
meg ott lapul a kerck'S hattereben. Most a kovetkezot kell megvizsgalni: szinte vala-
mennyi csaladfelallitas azzal fiigg ossze, hogy annak, aki felallitja a csaladjat, a vёgёn
kisebbe kell valnia. Fel kell adnia a nagysaga jelentos гёвгёк ёв bele kell illeszkednie a
A megbizas | A hianyzd szemely | 39
sorba, es vissza kell lepnie az ot megilleto helyre. A terapeutanak meg kell tanulnia,
hogy mar a felallitas kezdeti szakaszaban eszlelje mind a paciens aranytalan nagysd-
gdt, mind az aranytalan kicsiseget. A paciens nagysagat (altalaban) az ellenveteseiben,
a kritikajaban, az „Igen, de...” mondataiban lehet eszrevenni, amelyekkel a paciens a
terapeuta beavatkozasara reagal. A paciens kicsiseget a lamentalason, a panaszkoda-
son, a bosszankodason (esetenkent a krokodilkonnyeken) lehet eszrevenni, mikozben
a terapeuta tudja, hogy a kicsiseg sem mas, mint a nagysag egy rejtett formaja.
Az aranytalan nagysagot es az aranytalan kicsiseget azonban nem lehet olyan egysze-
riien felallitani!
Tehat a terapeutanak (ilyen esetben) eloszor is ki kell billentenie a helyerol a kerdest.
Szoval vagy felbeszakitja (barmifele ok megjelolese nelkiil), vagy masnapra halasztja a
felallitast (hasonloan, mint a 35. oldalon keretben olvashato parbeszedben: Felallitani,
vagy nem?).
Eddig mindig csak a paciens oldalarol vizsgaltuk a csaladfelallitasra iranyulo vagyat,
azaz a paciens problemajat tartottuk szem elott. Hogy nez ki ez a terapeuta oldalarol?
Mikor mondhat nemet egy csaladfelallitasra? Mikor kell megtagadnia?
Egy fontos okot mar a 35. oldalon leirt Hellinger-idezetben is megtalalunk. Akkor va-
gyok erosebb, mondja,
„...ha nem teszem meg. Ez a nagyobb kihivds. Sajat magamnak isfelteszem a kerdest, hogy mi-
kor vagyok erosebb? Nem a fdleny ertelmeben, hanem hogy melyik dontessel orzom meg a melto-
sdgomat? Ha megteszem, vagy ha nem teszem meg! Szdmomra teljesen vildgos. Akkor orzom
meg a meltdsdgomat, akkor orzom meg az erbmet, ha nem teszem meg. Kiilonben hagyom, hogy
belerdngassanak valamibe, amirol kezdettolfogva tudom, hogy semmi ertelme.”
(Johannes Neuhauser [szerk.]: Mitbl miikodik a szerelem? Bert Hettinger pdrterdpidja, Bioener-
getic, 2007, 81. o.)
Kiilonos szavak ezek egy terapeutatol. Tehat egy csaladfelallitas soran a terapeutanak
onmagaval is kell foglalkoznia? Igen, minden felallitasnal, ujra es ujra. A foglalkozas
teljes idotartama alatt (amely akar tobb napon at is tarthat) sziiksege van az „erejere” es
a „meltosagara”, es nem celszeru mar az elso napon ellonie minden puskaporat. Nem
okos belebocsatkoznia hiabavald kiserletekbe es kilatastalan szerelmi banatokba. Ese-
tenkent ketszereplos hare is kialakulhat a csoportban egy paciens es a terapeuta kozott,
es mar kezdettol vilagos, hogy ki a vesztes: termeszetesen egyikiik sem gyozhet. Azt a
pacienst, aki (a lelke melyen) meg mindig egy regi kapcsolat halojaban vergodik, meg
ha (a felszinen) mast allit is, a vilag egyetlen terapeutaja sem fogja tudni mas litra veze-
relni. Es vannak terapeutak (fokent munkajuk elso eveiben) akik epp az ilyen pacien-
seket tekintik kiilonosen erdekes kihivasnak. Mintha egy kivetelesen hosszu tollat tiiz-
hetnenek a kalapjuk melle, ha ilyen esetekben megis eredmenyesen vegzodik a csalad-
felallitas. (Es ndha a felszinen ugy is nez ki, mintha valoban sikeriilt volna.)
401 A terapeuta mint harcos | A megbizas______________________________________________
A terapeuta mint harcos
Az ilyen „megoldasok” azonban egyreszt sohasem jutnak ]e a melysegekbe, masreszt a
terapeuta mindent elveszit a harcban: az erejet is, es a meltosagat is! Az egoja (eszrevet-
leniil) beleavatkozott a terapeuta igyekezetebe, es most mar csak az ego rendelkezik bi-
zonyos mertekii erovel es meltosaggal. Es ha ezt a keszletet is felhasznalta, akkor nem
marad mas hatra, csak a robotpilota bekapcsolasa (az elore megirt forgatokonyv alap-
jan) - a mezo pedig visszavonul, es eltunik. Minel gyakrabban megtortenik ez, annal
jobban „kieg” a terapeuta. Szo szerint kevesebbe valik, mikozben tiizzel-vassal harcol a
sajat egojaval, es ezt tevesen a paciens „ellenallasaval” szembeni harcnak tartja.
Kossiink ossze ezzel a jelenseggel egy masik, ennel lenyegesen fontosabb temakort: a
terapeutanak is van vilagkepe!
Termeszetesen felallitas-vilagkepe is van arrol,
-	hogy mindenkeppen „jo” megolddsnak kellfelszinre keriilnie;
-	ahogy (legalabbis nagy vonalakban) egy jo megolddsnak ki kellene neznie;
-	es vegso soron: hogy a „jonak” kell gyozedelmeskednie.
Ez a vilagkep egyreszt oda vezet, hogy a terapeuta felosztja a vilagot jora es rosszra,
masreszt pedig a jo ugy harcosanak tekinti magat. A vilagossagert, a megvaltasert, a
gyogyulasert, a megoldasert harcol. Bar egyetlen terapeuta sem vallana be, de Gral-
lovagnak tekinti magat, aki harcol az elnyomassal, a betegseggel es mas szornyetegek-
kel. Ragyogo pancelzatban all ki a vilag minden sotetsege ellen. Es meglehetosen
gyakran „meg is nyeri” ezt a harcot.
Ugy tiinik, mintha Hellinger is egyetertene ezzel a keppel:
„А terapeuta, aki igy dolgozik, alapjdban veve harcos. Castaneda nagyon szepen irja le a kony-
veiben Don Juannal, az indiannal kapcsolatban, hogy milyen egy harcos. A harcos ebben az erte-
lemben nem fel a legkillsobb hatdroktol. A legkillsobb hatdron minden kudarcot vallhat, es min-
den sikeriilhet. De a gyakorlatban megtapasztaltam: ha a terapeuta valoban elmegy eddig a leg-
kiilsobb hatdrig, akkor a dolgok altaldbanjol sikeriilnek.”
(Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Weg zu fragen [A forrdsnak nines sziiksege dtba-
igazitdsra], Heidelberg, 2001, 29. o.)
Letezik-e vajon olyan terapeuta, aki ifjii eveiben annyira vagyott vegigjarni Castaneda
faradsagos utjat, es nem rugna le vegiil oly szivesen az esetlen Birkenstock-papucsot,
hogy helyette belebujjon egy harcos mokaszinjaba?
Am Hellinger termeszetesen (akarcsak Castaneda) nem a joert a gonosz ellen harcolo
viteznek tekinti ezt a harcost, akit harom olyan tulajdonsag jellemez, amelyek gyoke-
res ellentetben allnak a megszokott harcos-ambiciokkal: Ebben a harcosban ugyanis
„nines akarat, nines tudas, es nines felelem”. (Uo., 27. o.)
Most eloszor is az „akaratra” bsszpontositunk. A terapeutanak mint „harcosnak” te-
hat nines akarata.
A megbizas | Ongyilkossag 141
Es nines celja!
„Amikor egy csaladdal dolgozom, dtadom magam neki, iigy, ahogy van, cel nelkiil, es segfto
szdndek nelkiil.” (Uo., 27. o.)
Az ilyen mondat nagyon veszelyes feltetelezesnek tunhet annak szamara, aki alapos
megfontolas utan lepett a terapeuta-palyara. Hiszen lenyegeben felszolftas arra, hogy
mondjunk le a jo es a rossz ket polusara osztott vilagrol, es e polaritason kiviil keres-
silk meg a helyiinket.
Itt allja utunkat a legnagyobb akadaly a lelkek segitojeve valashoz vezeto tanulo-osve-
nyen: hogy tobbe nem szabad allast foglalnunk - sem az egyik, sem a masik oldal
mellett. Hellinger itt az „osszhang” szot hasznalja, ami atvitt ertelemben annyit jelent,
hogy minden csaladnak megvan a sajat szimfoniaja. Ez a zenekar sok zeneszbol all, es
minden zenesz hozzajarul a hangszerevel es a hangszinevel ahhoz, hogy az egesz egy
onallo muve valjek.
Ongyilkossag
Nem a terapeuta feladata, hogy megvaltoztassa vagy kijavftsa az eljatszott darabot. Mind-
ossze atadhatja magat a zenemunek, es segfthet abban, hogy a zenekar minden egyes tag-
ja, tehat a rejtettek is, lathatovavaljanak, es elfoglalhassak a zenekarban az oket megilleto
(mindenki szamara lathato) helyet. Ha mindenki a szinpadon van, konnyen lehet, hogy
maga a mu is vidamabban, tiszteletteljesebben es ahitatosabban cseng majd. Am ez ter-
meszetesen nem mukodik, ha a terapeutanak sajat elkepzelesei vannak a paciens szimfo-
niajarol es annak az eloadasmodjarol (lasd keretben: Az osszhang).
Az, hogy egy terapeutanak ne legyenek elkepzelesei, aligha kivitelezheto a rnegszo-
kott, terapias hetkoznapokban. Hiszen ez egyet jelentene a kezdo ezoteria-tanfolya-
mokon ismetelgetett, kozhelyszeru mantraval: „Minden, ami megtortenik, jo, es min-
den, ami nem tortenik meg, szinten jo.” (Ami azert kozhely, mert aztan meglepoen
gyorsan feledesbe meriil.) A mezoben azonban hosszu idbn at mukodik! Megpedig an-
nal jobban, minel inkabb at tudjuk adni magunkat a mezonek. Tehat minel jobban el-
tavolodunk az egonktol, es megfelelo tavolsagbol tekintiink a polaritas ket nagy ereje-
re, annal inkabb eszrevessziik, hogy ez a ket его osszetartozik. Hogy a jo nem kepes a
rossz nelkiil letezni, es a rossz sem a jo nelkiil. Hogy csak akkor nyerhet teret a beke,
ha elfogadjuk a haboru Jetjogosultsagat is. Hogy csak akkor vehetjiik eszre a baratot,
Az osszhang
„Termeszetesen a terapeutanak vagy segitonek is osszhangban kell allnia a nagyobb rendszer-
rel. Elkepzelesek nelkiil, elmcletek nelkiil, szandekok nelkiil, erzelmek nelkiil, a megszokott er-
telemben vett empatia nelkiil. Akkor megmutatkozik valami. Es osszhangban kell lennie a pa-
ciens sorsaval, es azzal a nagyobb sorssal, amely kezben tart valamennyiiinket - es a halallal,
ahogy az a maga idejen megerkezik. Akkor meg fog tortenni az, ami valdban lenyeges.”
(Hellinger: Die Ordnungen des Helfens [A segites rendjei], 1. kbtet, Heidelberg, 2003,59. o.)
421 Ongyilkossag | A megbizas
ha az ellensegtol sem vitatjuk el a letezes jogat. Hogy egy aldozat csak akkor talalja
meg a bekejet, ha befogadta a lelkebe a tettest, es a tettes csak akkor talalja meg a be-
kejet, ha ranez az aldozatara, es a szivebe fogadja.
A legnagyobb kihivas es a legnehezebb (illetve talan a leghosszabb) tanulasi folyamat,
ami csak egy terapeuta elott allhat, az annak az elerese, hogy - legalabbis atmenetileg
- (a mezoben) kilepjen a polaritas vilagabol.
Es azon a helyen, ahol nem kepes erre (akar csak atmenetileg is - a mezoben), felbe
kell szakitania a felallitast, vagy nemet kell mondania egy konkret felallitasra.
Egypelda a sajat gyakorlatombol jol illusztrdlhatja ezt:
Sok evvel ezelott a harmadik terapias tiles utan egy paciens bevallotta nekem, hogy egyszer any-
nyira dilhos volt a bardtnojere, hogy (a bardtno tdvolleteben) megolte a lany macskdjdt. En hiisz
eve elek egyiltt macskdkkal, es egyszertlen nem voltam kepes folytatni a terapidt. Elkiildtem a
fiut a kovetkezo szavakkal: „Nem tudok tovdbb dolgozni veled. Nem tudom elforditani a tekinte-
tem a halott macskdrol. Fontosabb nekem, mint te. Mindent eltakar a kepe.”
Vannak mas erzekeny pontok is, amelyeket minden terapeuta jol ismer, es amelyek-
nek a legkoreben eveken at nem vagyunk kepesek kilepni a polaritasbol. Az elso ilyen
pont egy paciens esetleges ongyilkossaga (lasd keretben: Ongyilkossag).
Ongyilkossag
Resztvevo: „Ami a leginkabb foglalkoztat, az egy fiu esete, aki 15 eve kabitoszerfuggo.” [...]
Hellinger: „Es mi jelent gondot a szamodra?”
Resztvevd: „Tobbszor megprobalt ongyilkos lenni.”
Hellinger: „Es mi jelent gondot a te szamodra?”
Resztvevo: „Nagyon rossz lenne, ha meg kellene elnem az ongyilkossagat.”
Hellinger a csoporthoz: „Dolgozhat 6 ezzel a fiiival? Szabad vele dolgoznia? Hiszen
mar elvesztette az erejet.”
Resztvevo egyetertoen bolint.
(Hellinger: Die Ordmmgen des Helfens [A segites rendjei], 1. kotet, Heidelberg, 2003,
117.0.)
A megbizas | Szexualis eroszak [ 43
Szexualis eroszak
A terapeuta, aki egy paciens ongyilkossaga ellen dolgozik, tuksagosan is beleavatko-
zott azoknak az eroknek a jatekaba, amelyek lenyegesen magasabb rendiiek, mint 6,
es ebben az ertelemben tulertekeli azt a befolyast, amelyet a paciens lelkere gyakorol-
hat. Nemcsak hogy a sors ellen dolgozik, de tulsagosan melyen bele is helyezkedett a
paciense eletebe, es felelosnek erzi magat egy masik ember eleteert. Tehat mar tulsa-
gosan melyre meruit egy ellentetes atviteli folyamatba, es most fel - felti a pacienset,
es onmagat is. Felti a lelkiismeretet, a hirnevet, a sajat lelki iidvet. Felbe kell szakita-
nia ezt a terapias munkat, Igy nem szabad tovabb folytatnia. Barmit tesz is ezek utan,
hasonlatossa valik egy sziilohoz, aki mindenaron meg akarja akadalyozni, hogy a
gyermeke atkeljen egy forgahnas uton. Ha nem szakitja felbe a terapiat, akkor a jovo-
ben a paciens veszi at az iranyitast, es egyfajta tojastanc kezdodik el a tema koriil.
Ennek pedig mar egyebkent sines semmi koze a terapiahoz.
Egy masik ilyen pont (kiilonosen noi terapeutak eseteben) a „szexualis eroszak”. A tera-
peutanak gyakran mar a szexualis eroszak gyanuja is elegendo ahhoz, hogy allast foglal-
jon, es megbotrankozzek (lasd keretben: Szexualis eroszak I. es IL).
Szexualis eroszak I.
(Egy szupervizids esetfeldllitasa, amelyet
egy terapeuta vezet be a kovetkezo tnon-
dattal: „Egy norol van szo. Megerosza-
kolta az apja, es a het fiutestvere is”)
Hellinger a csoport feldllitasa utan: „Egy
dologra szeretnem felhivni a figyelmet.
Mi tortenik a lelketekben, ha lemondo-
tok az »eroszak« sz6r61? Mennyivel
tobb lehetosegetek lesz ezutan, hogy
valoban v6ghezvigyetek valami jot? He-
lyette egyszeruen el lehet mondani,
hogy mi tortent, minden ertekeles nel-
kiil: ez es ez tortent, ennyi, anelkiil,
hogy barmifele fogalmat hasznalnatok.
Mert aki ezt a szot hasznalja, azonnal a
tobbiek foie emelkedik, es igy keptelen-
ne valik arra, hogy valoban segitsen.”
(Hellinger: Die Ordnungen des Helfens
[A segites rendjei], 1. kotet, Heidel-
berg, 2003., 93. o.)
Szexualis eroszak II.
Resztvevo: „Egy 37 eves norol van szo, akit
fiatal kora ota sok even at megeroszakolt az
apja. Mindez az anya hallgatdlagos bele-
egyezesevel tortent, aki nem tett semmit,
hogy ezt megakadalyozza.”
Hellinger: „Rendben, gyere ide.”
A csoporthoz: „Segithet 6 ennek a nonek? -
Nem, nem segithet neki.”
A resztvevohdz: „Azt is tudod, hogy miert?”
Resztvevo: „Nem.”
Hellinger: „Mert meg vagy botrankozva.
Erzed ezt?”
Resztvevo: „Igen.”
(Vo., 93. o.)
Barmikor legyen is szo a „szexualis ero-
szakrol”, aligha lehet elkeriilni, hogy fel-
emelt mutatoujjal rabokjiink a biinosre.
Gyakran mar a puszta pletyka vagy hi-
reszteles is elegendo. Maga a fogalom a
mindenkori terapias iranytol fiiggoen
fantaziakepek hatalmas palettajat fedi le. Attol kezdve, hogy az apa ket masodperc-
cel hosszabb ideig allt a veletlenill nyitva felejtett fiirdoszobaajto elott, amikor a la-
441 Szexualis eroszak | A meg bizas
nya zuhanyozott, egeszen addig, hogy a sziilok eladtak egy satanista szektanak az
oteves gyermekiiket. Eltekintve attol, hogy a terapia nehany iranyzata nem nyugszik
addig, amig a terapeutanak nem sikeriilt kikenyszeritenie ilyesfele torteneteket a
paciens tudatalattijabol (mintha ilyenkor jelentos sikert konyvelhetne el), a (vald-
han letezo) tettes demonizalasaval lenyegeben lehetetlen beket teremteni a paciens
lelkeben. Egyes terapeutak meg batoritjak a pacienst, es arra sarkalljak, hogy iildoz-
ze a gytiloletevel (vagy a torveny eszkozeivel) a tettest, am ezzel (anelkiil, hogy sej-
tenek) masodszor is aldozatta teszik. Leginkabb azert, mert egyaltalan nem foglal-
koztatja oket, hogy felismerjek, milyen iranyban halad elore valojaban a paciens lel-
kenek a mozgasa. (Lasd keretben: A titkos szeretet.)
A titkos szeretet
Paciens: „Egy szemelyes problemarol van
szo. Szexualis eroszak kovetkezmenyeirol.”
Hellinger: „Egy ferfival?”
Paciens: „Igen, en...”
Hellinger felbeszakitja: „Nem akarok tobbet
tudni.”
(Miutan felallitotta a pacienst [tehat sajat
magat] es a ferfit, es a ket ember rovid ideig
nagyon szeretetteljesen bant egymassal, ve-
giil kezen fogjak egymast, es aztan eltavo-
lodnak egymastol. Most a nd bekesen elfor-
dul tole, es elmegy. A ferfi ulananez.)
Hellinger: „Rendben, ennyi volt.
A pacienshez: Most mar megszuntek a ko-
vetkezmenyek. Tudod miert? Mert megmu-
tatkozhatott a titkos szeretet.
A csoporthoz: A mi tdrsadalmunkban tilos
kimutatni ezt. Aki megmutathatja, szabad.
A pacienshez: Rendben. Most jobban nezel ki.”
(Uo., 178. skk.)
tanak. Ismet csak eroszakrol van szo:
Termeszetesen nem arrol van szo, hogy
ezzel jovahagynank a szexualitasnak ezt
a formajat (csak kiilonosen makacs kri-
tikusok lovalhatjak bele magukat ilyes-
mibe): a tettes tettes marad, es viselnie
kell, azaz a sajatjanak kell elfogadnia
tette kovetkezmenyeit. A tettesnek lat-
nia kell a gyermeket, a fiatalt, a felnot-
tet, aki az aldozata volt - akit azonban
meg is kell vedeni a tettestol. Am ha ez
a tett mar megtortent, es most a megol-
dason dolgozunk, akkor nem miikod-
nek a demonizalas es a karhoztatas ha-
gyomanyos eszkbzei. (Soha nem is mii-
kodtek.) Itt a csaladfelallitas iij eszkoz-
tarat kinal, de csak akkor, ha a terapeu-
ta az osztonos megbotrankozas, a duh
es a bossziivagy helyett osszhangra es
egyetertesre torekszik.
Egeszen a vegletekig fokozzuk ezt a tema-
kort, hogybemutassuk, milyen teljesitmenyt
kell nyiijtania (elobb vagy utobb) a terapeu-
Resztvevo: „Egy pdciensrol van szo, egy 23 eves norol, aki el akar koltozni a csalddjdtol, mert to-
vdbb akar tanulni. Az apja mar gyermekkora ota rendszeresen megeroszakolja. Azt mondja,
hogy a lany csak abban a vdrosban tanulhat, mdshovd nem mehet el.”
Hellinger a csoporthoz: „Kinek van helye a szivembenf Es kinek nines helye az о sztvehen?"
Resztvevo melyet sohajt: „Talan az apdnak.”
Hellinger: „Segiteni csak akkor tudsz, ha helyet кар a szivedben. Es ki maradt ki? Kit nem emlitettel?”
Resztvevo: „Az anydt.”
Hellinger: „Pontosan.”
A megbizas | Bunhodes 145
A csoporthoz: Nezz&ek megfigyelmesen. Kivel kell kezdenem? Eddig is ezt lathattatok kicsiben kezd-
jilk. Ha a megfelelo szemelyekkel kezdjiik, akkor lepesrol lepesre magatol bontakozik ki a munka. [...]
A resztvevohoz: Nos, hoi a problema? Melyik szemelyeket kellfelallitani? Van rola keped?”
Resztvevo: „Ugy gondolom, az any at es az apdt.”
Hellinger: „Pontosan, kettojiiket. Es a lany marts tehermentesitve van.”
(Uo., 206. o.)
A bemutatott peldakbol egyёгtelmйvё valhatott, hogy a csaladfelallitasra kapott enge-
ddly egyik legnagyobb akadalya a terapeuta sajat iteletalkotdsaban es elkepzeleseiben
keresendo. A masik akadaly, hogy nem tart elegendo tavolsagot a pacienssel szemben,
es tulsagosan belebonyolodik a paciens elozetes drtdkeldsdnek es megitdldsdnek a ha-
lojaba. А pdldankban (Ruth esetdben) a folyamat dinamikajanak megdrtdse пё1кй1 is
lathatjuk, hogy Ruth vdlemdnye arrol, ami hianyzik (az apahoz fuzodo kapcsolat) nem
esik egybe 1е1кёпек a kozvetlen motivacidjaval. A bevezeto кёрЬеп (2. fejezet, 3. кёр)
egyёrtelmйen lathatova valik, hogy egёszen masrdl van szo. Ruth kdpviseloje az anyjat
ndzi, ds az ismeretlen E-t. Itt van a Idnyeg. Ha most a terapeuta kizardlag azt tekinti a
munka celjanak, amire Ruth vagyik (vagyis az apat), ds makacsul ragaszkodik is eh-
hez, akkor a mezo visszahiizodik elole.
Hellinger a mtiveiben szamos helyen hangsulyozza ezt a jelensёget:
„Ezt azonban meg meg kell eloznie valaminek. Ugyanis nem lehet felallitani minden csaladot.
Tehat nem szabad kovetni azt, amit a paciens problemakent megfogalmaz, es megoldasnak java-
sol. Itt kezdodik ugyanis az, hogy a terapeuta nem hagyatkozik a paciens kijelenteseire, hanem
valami mdsra figyel, ami lehetbve teszi szamara, hogy eldontse, helyes-e felallitani ezt a csaladot,
vagy nem.”
(Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Weg zu fragen [A forrdsnak nines szilksege utba-
igazitdsra], Heidelberg, 2001, 268. o.)
Erre nagyon egyszeru szabaly van: a terapeuta (bizonyos ideig) tiirelmesen hallgat-
ja, hogy mi a paciens probldmaja, baratsagosan bdlogat, csak a tenyeknek hisz (te-
hat annak, ami az esemenyek szintjen valoban megtortent), majd kiszuri belole
mindazt, ami minddssze a paciens szanddka, vdlemdnye, drtdkitdlete ds akarasa. Az-
tan megvizsgalja, hogy szabad-e felallitania ezt, ds vёgйl az egyediil jarhato uton in-
dul el. Ennek az utnak semmi koze ahhoz, amit a paciens hisz, semmi koze ahhoz,
amit a terapeuta hisz, mert ezt az utat csak ds kizardlag a mezo nyithatja meg. A te-
rapeuta nyugodtan elfelejthet minden mas osvdnyt - kiilonosen a szellemieket
(mert ezek Idnyegtelenek).
Bunhodes
Itt mindenkdppen meg kell emlitenunk mdg valamit: ha a pacienst tulsagosan siilyos
szemelyes bun terheli, akkor - sok esetben - ezt sem szabad felallitani. (Lasd keretben:
Bunhddds a szemdlyes bundrt.)
46 | Bunhodes | A megbizas
Bunhodes a szemelyes bimert
Hellinger egy felallitas utan a csoporthoz: „А moz-
gatoero tekinteteben itt szemelyes bunrol van
szo. Mas dolgoktol nem kell ennyire elhataro-
lodnunk [ahogy ezt a paciens tette a felallitas
soran, P. O.J. Talan erre valasz ez a betegseg.
Meg nem tudjuk. Ha elfogadja a betegseget,
akkor megorzi a meltdsagat. Szamomra telje-
sen vilAgos volt a helyzet: itt bunhodesrol van
sz6 egy bvinert. Es ilyenkor nem szabad be-
avatkozni.”
(Hellinger: Die Ordnungen des Helfens [A segi-
tes rendjei], 1. kotet, Heidelberg, 2003,117. o.)
Az emogott allo erok tulsagosan hatal-
masak. A terapeuta pedig, ha beavatko-
zik, nagyon veszelyes vizekre evez. Ne-
hany ilyen kiserlet ismet csak azzal fiigg
ossze, hogy a terapeuta azt kepzeli: a se-
gitsegevel, mint eszkozzel, elet es halal
urava valik. Ugyanerre lehet jo pelda,
amikor a borton-terapeutak megprobal-
jak „lijraszocializalni” a gyilkosokat, a
visszaeso eroszaktevoket vagy a megrog-
zott gyermekmegrontdkat, mert ugy hi
szik, hogy „bizonyosan lehet minden
embernek segiteni!”. Ilyenkor a terapeu-
ta nemritkan olyan energiacsapdaba ke-
riil, amelybol alig van menekiiles.
Egy szupervizios csoportban a csoportvezeto egy kollegaval dolgozott egyiitt, akit egy 24 eves
paciens fenyeget (egy terapias lakokozossegben). Ez a fiatalember 16 eves koraban meggyil-
kolta a sajat apjat. A felallitas azonnal - mindenfele keriilo nelkiil - megmutatta a gyilkos
energidkat, amelyeket a paciens most a terapeutdra irdnyitott. (Most szabadult ki, miutan
hdrom evet toltott a fiatalkoru biinozok intezeteben.) A terapeuta azt mondta a kolleganak:
„Azonnal abba kell hagynod a munkat. Kbzvetlen eletveszelyben vagy. Ha nem hagyod
abba, akkor bantani fog. Kenytelen megtenni, valosziniileg azert, hogy vegre valoban bun-
hodhessen.”
Es egy masik pelda, ugyan nem ilyen nagysagrendii:
Resztvevo: „Egy fatal, egyedilldllo norol van szo. Teherbe esett negy killonbozo afrikai ferfitol.
Ket terhessegdt megszakittatta, ketgyermekerollemondott. Es mostelmebaja van”
Hellinger: „Nem tudsz neki segiteni. Itt nem lehet. Engedd at a sorsanak. Akkor visszanyeri a
meltosdgdt. Rendben?”
A resztvevo bolint.
Hellinger a csoporthoz: „Van egy szeles kdrben elterjedt elkepzeles. Ha valaki pszichoterapeuta,
szocidlis segito vagy tandr lesz, akkor ugy drzi, hogy ez a hivatds feljogositja arra (ds bizonyosan
kepes is arra), hogy beavatkozzdk mdsok sorsdba, es megvdltoztassa a vildg menetet. Megpedig a
sajat elkdpzeldsei szerint.
A resztvevohdz: Ha valaki lemond errol az elkdpzelesrol, akkor nagyon kellemesen dlhet.
A csoport hangosan nevet es tapsol.
(Hellinger: Die Ordnungen des Helfens [A segitds rendjei], 1. kotet, Heidelberg, 2003,105. o.)
Az olvaso ebben a fejezetben kepet kaphatott arrol, hogy mit kell megfontolnia a te-
rapeutanak a csaladfelallitas elott, es a paciens problemajdnak a tisztdzdsa kozben.
Ezeken az oldalakon termeszetesen nem fogalmaztunk meg kesz recepteket az olva-
so szamara arrol, hogy mikor szabad felallitani, es mikor nem - ilyen receptek nin-
A megbizas | Biinhodes 147
csenek, es nem is lehetnek. Errol csak a terapeuta sajat (egyre jobban kifejlodo) ke
pessegei tudnak donteni, mikozben 6 maga fokozatosan megtanul „a sorok kozott”
erzekelni. Ezt az erzekelest csak munka kozben, azaz a csaladfelallitasok soran lehet
megtanulni. Es csak akkor tanulunk, ha hibazunk. Ha elkdvetjiik a sajat hibainkat,
mikozben egyre inkabb megtanulunk megbizni a mezo szellemeben. Hiszen 6 a ta-
nitomester. Senki mas. Senki sem tudja nalanal jobban.
48 | A gyermek a sajat sziiloje | A „lelek haza"
III. fejezet
A „lelek haza"
A gyermek a sajat sziiloje
Folyamatosan kozelediink a fo temahoz, amely vegso soron minden csaladfelallitas le-
nyege: a lelekhez.
Mar rogton az elejen szeretnem leszogezni, hogy itt nem a te lelkedre vagy az en lelkemre
gondolok, ezert ennek a fejezetnek egy „magasabb szintu” cimet adtam: A „lelek haza”.
Termeszetesen ismet egy keprol van szo, de ez a kep elso pillantasra talan megdob-
benti az olvasot. Az eddigi pszicholdgia, pszichoterapia es filozofia abbol indult ki,
hogy minden ember rendelkezik egy lelekkel. Te is rendelkezel vele, en is, es neha (ha
figyelembe vessziik a tudattalan tenyezoket) a lelek is rendelkezik veled vagy velem,
de mindenfelekeppen egyes szamban uralkodik. Egy lelek van benned, es egy masik
bennem. A pszichoanalizis, amelyet a mult szazadban a lelektan legkiemelkedobb
modszerenek tekintettek, meg reszekre bontotta a pszichet (igy nevezi a lelket), es ha-
rom reszre osztotta: 6, en esfelettes en. Ezenkiviil kiilonbozo minosegeket is rendelt
ezekhez a reszekhez, de a pszichoanalizisben vitan feliil allt, hogy ez a psziche hozzad
tartozik, mint a bal karod. Mindenkinek van lelke.
Bert Hellinger drasztikusan megvaltoztatta ezt az egydimenzios szemleletmodot, es
ezt - mar megbocsassanak, de ez igy van - a csaladfelallitassal foglalkozo terapeutak
koreben meg mindig nem meltatjak a teljes sulyanak megfeleloen. Hellinger tobb
mint 20 eves tartozkodasa a lelek teriileten es a csaladfelallitas mezojeben messzeme-
noen letisztitotta azt az egocentrikus, es ugyanakkor kisse gyerekes allaspontot, mi-
szerint minden az „enyem” (az en jatekom, az en autom, az en testem, es ezert - ter-
meszetesen szinten - az en lelkem). Az egyes szamii birtoklastol eljutunk a tobbes
szamu letezesig. Ez a muveit olvasok szamara meglehetosen drasztikusnak tunhet:
„Nemregiben egy nagyon mely felismeresre jutottam, mondhatnam szakadek melysegii felistne-
resre. Igy hangziH-Egy gyermek maga a szillei.”_
(Johannes Neuhauser [szerk.]: Mitbl milkodik a szerelem? Bert Hellinger pdrterapidja, Bioener-
getic, 2007, 48. o.)
Tehat nem arrol van szo, hogy sziilokkel rendelkezel, mintha a birtokodban lennenek
(akar az epitokockak, amelyekkel tetszesed szerint banhatsz), hanem te magad vagy a
sajat sziilod. (Es emogott mar ott all a kovetkezo mondat is: „Es nem tobb!”) Ez min-
den ember szamara siilyos feltetelezes, beleertve minden terapeutat is (az emberiseg-
nek azt a fajtajat, amelynek a nagyzasi hobortjat aligha lehet tulszarnyalni).
De ez meg messze nem minden. A tortenet csak most kezdodik: nincsen lelked, ha-
nem te vagy egy leleknek egy resze! Ahogy Mefiszto mondja Goethe muveben:
,,en reszbol resz vagyok, mely egy volt valaha...”
A „lelek haza" | Minden csaladtag odatartozik 149
A lelek
Resztvevo: „Meg szeretnem kerdezni, hogy te milyen fogalmat alkotsz a lelekroL Az volt
a benyomasom, hogy a lelket szembehelyezed az emberrel. Eddig mindig iigy ertettem,
hogy ezek inkabb egyseget alkotnak.”
Hellinger: „Mit jelenthet itt egy fogalom - mintha megerthetnenk a lelket. A hatasokat
latjuk. Peldaul a csaladnak vagy nemzetsegnek van egy kozos lelke, tehat egy kozos cent-
ruma, amely az egesz csoportot iranyitja, nemcsak az egyent. Az egyen ugyszolvan a le-
lekhez tartozik, a lelek resze. [...] Furcsa elkepzeles, hogy van lelkiink. Olyan, mintha a
letezes teljesseget ugyszolvan dnmagunkba szivnank, es ezutan fogva tartanank a tes-
tiinkben, mint egy zarkaban. Mintha a lelek odabent volna, es minden, amink van, ettol
a lelektol fuggene. Ez nagyon nagy siillyal nehezedik az emberre. Ha valaki peldaul be-
teg, a lelekre bizza a feladatot, hogy gyogyitsa meg. Ilyenkor aztan alig valami mozdul
meg, az ember kozben teljesen passziv marad. Itt az segit, ha elkepzeljiik: mi tarja ki a
lelket, es mi szukiti be. Mindennek, ami kitarja a lelket, jotevo a hatasa. Az is ilyen irany-
ban hat, ha engedjiik arra koszalni, amerre akar, peldaul a csaladjahoz. Minel inkabb
kepes az egyen az elengedesre, annal messzebbre juthat a lelek. [...]
A lelek egyesito es iranyito szerepet tolt be a testben, szamunkra messzemenoen tu-
dattalanul, de a lelek maga nagyon sokat tud, es messze tiilnyulik a test hatdrain. Hi-
szen kolcsonhatasban all a kornyezetevel, kiilonben nem lenne peldaul anyagcsere
vagy szaporodas.
De a lelek nemcsak ebben az ertelemben magasodik folenk, hanem a csaladba is at-
nyulik, es osszekot benniinket a csaladtagjainkkal, a nemzetsegiinkkel. Ahogy a lelek
egyesiti a testet annak a hatarain beliil, ugy egyesiti es iranyitja a lelek a csaladot is bi-
zonyos hatarokon beliil.
A csaladnak vannak hatarai. Eszre lehet venni, hogy befogad-e a lelek valakit ebbe a
korbe, es dsszekapcsolja-e a tobbi csaladtaggal, vagy nem tekinti a csalad reszenek.”
(Helliger: Die Quelle braucht nicht nach dem Wegzufragen [A forrasnak nines sziiksege
utbaigazitasra], Heidelberg, 2001,49. skk.)
Hellinger a kovetkezokeppen ertelmezi a lelket:
Minden csaladtag odatartozik
A harmadik fejezetben mindenesetre a kovetkezo kerdesre adott valasz a legfonto-
sabb: Ki tartozik ide ennek a leleknek a hatarain beliil?
A legegyszerubb valasz, amelyet Hellinger ad, egyben rendkiviil pontos is:
„Ezert csak bizonyos szemelyek tartoznak a csalddhoz, konkretan a testverek, a sziilok, a sziilok
testverei, es azok, akik helyet adtak a csalad egyik tagja szamara, peldaul a sziilok es nagysziilok
kordbbi partnerei. A csalad lelke azonban gyakran tobb generdciora is visszanyidik, kiilonosen,
50 | A taj csi, a lelek jelkepe | A „lelek haza"
ha nehez sorsok voltak a csalddban. Ilyenkor meg a negyedik, otodik vagy hatodik generacio is
hatast gyakorol a csalad lelkere. Ёрреп ezert teljesen vildgos, hogy a csalddban az elok es a ha-
lottak egyseget alkotnak. Valamennyien osszekotteteshen allnak egymdssal.”
(Uo„ 53. o.)
Ezzel a mondattal nem akar belebujni Mefiszto szerepebe, es demonizalni sem akarja
a lelket: mindez teljesen valosagos. Те vagy valamennyi! Es valamennyien egyesiilnek
benned. Nem, nem minden, akit es amit nagyzasi hobortot tiikrozo vagy ezoterikus
ertelemben idonkent egysegnek tekintenek („Mindannyian egyek vagyunk: te es a
Fold es a vilagegyetem”). Nem, te mindaz vagy, ami hozzad tartozik. Csak ok adhat-
nak neked tartast, csak ok huzhatjak meg a hatarokat. Es ezeket a hatarokat meg kell
orizni, ellenkezo esetben nem letezik csaladrendszer, hanem csak esetlegessёg. Ez az
egesz fejezet a hatarokrol szol!
Gyujtsiik most ossze az eddigi eredmenyeinket:
A lelek egy nagyobb alakzat; magaban foglalja a csaladtagok bizonyos (neha magas,
neha alacsony) szamat, mintha - lathatatlanul a csaladi kotelek felett lebegve - ossze-
tartana, orizne es vedene azt.
Mellekesen: mar csak ebbol a szemleletmodbol is levezethetok az alabbi kovetkeztetesek:
1.	Senki sem torhet ki sajat akaratabol vagy egyeni kesztetesetol hajtva ebbol a csaladi
kotelekbol (amelynek a neve lelek), es nem hagyhatja el azt.
2.	A rendszer egyik tagja sem lehet egyediil lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer
egesze lehet, akkor is, ha ez a betegseg bizonyos csaladtagokat kiragad, es rajtuk ke-
resztiil mutatkozik meg.
3.	Senki sem tudja meggyogyitani az egyes csaladtagokat, kiveve, ha a munkaja soran
az egesz rendszert tekintetbe veszi. A terapeuta munkaja tehat minden esetben csa-
ladterapia, egy nagy egeszen beliil, amelynek a neve „lelek”.
Es hogy ezzel a nagy egesszel dolgozhassunk, egyertelmuen meg kell tudnunk vala-
szolni a - mindent eldonto - kerdest, amely igy hangzik: Ki tartozik oda?
Hogy kozelebb jussunk ehhez a kerdeshez, kivalasztunk egy kepet, amely hatalmas
erot hordoz magaban, es ezert sok oldalon keresztiil elkiserhet benniinket. Ez a kep a
taj csi, amelyet jin-jang-szimbolumnak is neveznek. A taj csi a kinai taoizmus osregi
jelkepe. (Lasd keretben: A taj csi.)
A taj csi, a lelek jelkepe
1.	kep
Campbell ezt irja errol a szimbolumrol:
„А vildg teremtese es megformalasa mind a mttoszokban, mind a valo-
sdgban mindig egyet jelent az ellentetek dualitasra osztdsdval. [...] Csak
akkor kovetkezhet be evolucio, ha jelen van mindket ellentetes elem. A te-
remtes osparja egyreszt a kozmikus ellenteteket jelkepezi, masreszt a vildg
ft „lelek haza" | A taj csi, a lelek jelkepe 151
szellemre es anyagra vald osztdsdt is. Az osi ellentetek vdltozo polaritdsa-
nak a kozmikus jelkepe Kindban a jin-jang-szimbolum, a noi (jin) es a ferfi
(jang) его kozotti vdltakozdst jelkepezo nyolc trigrammaval. A jin, a fold es
az anyai principiutn jelkepe fekete, a jang, az eg es a ferfi principiutn jelke-
pe feher. Mindket polusban megtaldlhato az clienteles его pontja is, amely
a valtozas csiraja.” (Lasd az l.es a 2. kepet)
Eliot (szerk.): Mythen der Welt [A vilag mitoszai], Luzern es Frankfurt,
1976, 64. o.)
2.	kep
A taj csi
„Е kijelentesben a valtozas gondolata fogalmazodott meg. Annak tekintete, aki a val-
tozast felismerte, tobbe mar nem a mulando atmeneti dolgokra iranyul, hanem a meg-
valtoztathatatlan orok torvenyre, amely minden valtozasban megnyilvanul. Ez a tor-
veny Lao-ce Tao-ja, a dolgok menete, az, ami a sokfeleben egy. Hogy megvaldsulhas-
son, ahhoz egy dontesre, egy alaptetelezesre van sziikseg. Ez az alaptetelezes jelenti a
nagy oskezdetet mindennek, ami letezik: ez a taj-csi, szo szerinti jelenteseben »a ge-
rincgerenda«. A kesobbi filozofusok sokat foglalkoztak ezzel az oskezdettel. A vu-csit,
a meg korabbi oskezdetet egy korrel jeloltek, es ennek alapjan a taj-csi abrazolasa egy
vilagos es sotet, vagyis jin es jang terfelre osztott kor lett: Ф Ez a szimbolum Indiaban
es Europaban is szerephez jutott. [...] E vonal reven, mely dnmagaban veve egy, ket-
tosseg lep be a vilagba, megjelenesevel egyidejuleg ugyanis a fent es lent, jobb es bal,
elol es hatul, egyszdval az ellentetek egesz vilaga tetelezodik.”
(Richard Wilhelm: Ji King - A Valtozas Konyve. [Pressing Lajos forditasa] Orient Press,
Budapest, 1992. 22-23. o.)
Most megprobaljuk kapcsolatba hozni a taj csi kepet (kepzeletbeli) paciensimkkel,
Ruthtai, aki szeretne ismet kapcsolatba lepni az apjaval. Elkepzeljiik tehat, hogy ez a
kep: © Ruth lelkenek a szimboluma, es miutan
emleksziink Hellinger kijelentesere: „Egy gyer-
mek maga a sziilei”, igy ebben taj csi-ben elo-
szor is Ruth sziileit talaljuk meg: Johannat es
Ernstet (3. кёр).
3.	kep
Ebben a jelkepben az a csodalatos, hogy a ket
reszre osztassal meg messze nem jutottunk a ve-
gere. Ha most kiemeliink egy cseppet ebbol a taj
csi-bol, es felnagyitjuk, akkor (akarcsak a holog-
ramnal, vagy egy Mandelbrod-fa fraktaljainal) uj
szerkezetet kapunk (4. kep).
Ruth lelke
521 Aki az apahoz tartozik | A „lelek haza"
A = az apa apja (Ruth nagyapja)
В = az apa any] a (Ruth nagyanyja)
C = a nagyapa testverei
D = a nagyanya testverei
E = a nagyapa korabbi baratnoje
F = (kezdetben meg) ismeretlen
G = a nagyanya korabbi volegenye
H = az apa fia (Ruth testvere)
J = az apa testverei
(Ruth nagybatyjai es nagynenjei)
К = az apa korabbi partnere
4.	кёр
Az altalunk kivalasztott apai csepp belsejeben legfontosabb tenyezokent (a gyermek a
sajat sziiloje) azonnal lathatova valnak az apa sziilei. Az apja, Josef, es az anyja, Maria,
akik egyben Ruth (apai) nagysziilei. De ez meg nem minden. Ok mindossze az apa
szamara legfontosabb szemelyek a lanya lelkeben. Hellinger gondolatat meg tovabb kell
bovfteniink. Nemcsak „a gyermek a sajat sziiloje”, hanem „a gyermek a sajat sziiloje, es
egy mindazokkal is, akik a sziilei szamara fontosak, vagy fontosak voltak”.
Aki az apahoz tartozik
Mikozben felnagyltjuk a cseppet, tovabbi szemelyek jelennek meg az apa eletebol,
akik Ruth eleteben is fontos szerepet jatszanak, es ezert odatartoznak.
Peldaul megjelennek a nagyapa testverei (C), azaz Ruth masodfokii nagybatyjai es
nagynenjei. A nagyanya testverei (D), szinten Ruth masodfokii nagybatyjai es nagy-
nenjei. Megtalaljuk meg a nagyapa korabbi baratnojet (E) es a nagyanya korabbi vd-
legenyet (G). Magatdl ertetodoen megjelenik Hans (H) is, az apa fia (es Ruth testvere).
Ugy tunik, mintha Hans letezesenek az egyik fele a semmibe logna, de a masik resze
magatol ertetodoen az anya cseppjenek a belsejeben lenne, amit most az erthetoseg es
atlathatdsag kedveert figyelmen kfviil hagytunk. Itt vegre megtalaljuk azt az ismeret-
lent (F) - lasd 2. fejezet 3. es 4. кёр -, aki olyan nagy vonzerot gyakorolt Ruth apjanak
a kepviselojere a kezdeti csaladfelallitasban, hogy a ferfi nem is tudta elforditani rola a
tekintetet, es akire Hans, Ruth testvere is lijra es ujra ranezett. Nehany tovabbi kerdes
utan kideriil, hogy ezen az iires helyen egy 18 eves katona all, aki egyiitt harcolt Ruth
apjaval a haboriiban. Ёрреп amikor a ket ferfi baratsagot kotott, ez a fiatal katona fej-
lovesben meghalt, megpedig kozvetleniil az apa mellett. A golyo athatolt a barat ro-
hamsisakjan, majd a koponyajan, es meg a sisak masik oldalat is behorpasztotta. Ha
nem allt volna Ernst mellett ez a barat (es nem fogta volna fel a golyot), akkor az apa
lett volna az aldozat. (Ruth fiatalkoraban egyszer hallotta ezt a tortenetet, amikor az
apa elmeselte a felesegenek.)
A „lelek haza" | Aki azapahoz tartozik 153
Ezenfeliil a kovetkezo szemelyek valnak meg lathatova: az apa testverei (J), tehat Ruth
nagynenjei es nagybatyjai, es vegiil az apa korabbi partnerei (K) (meg mielott talalko-
zott volna a felesёgёvel, azaz Ruth anyjaval).
Mindezek a szemelyek - ezt nreg egyszer hangsulyoznunk kell - Ruth apjanak a lelkeben
elnek, es ezert (hiszen „egy gyermek maga a sziilei”) egyben Ruth lelkenek apai reszeben is!
Most az olvaso kozbevetheti: igen, de Ruth azok kozii], aki a sajat (apai es anyai) lelki
reszeiben tartozkodnak, nagyon sok szemelyt nem is ismert. Meg joval Ruth sziiletese
elott meghaltak, vagy тавкёрр siillyedtek el a feledёs homalyaban, es jo nehanyukrol
soha egyetlen szo sem esett. Hogyan gyakorolhatnanak hatast Ruth 1е1кёге ezek az is-
meretlenek?
E kerdes elott is tokeletes ёгtetlensёggel allunk. Senki sem tudja, hogyan lehetsёges ez.
Senki sem tudja, hogyan hathatnak ok а кёвбЬЫ generaciok lelke тё1уёп.
Egyet azonban tudunk: Ruth apja ismeri a bajtarsat. Tudja, hogy a baratjanak ko-
szonheti az ё!е1ёП Es ez elegendo! Ez a katona ternmszetesen akkor is hatast gya-
korolna, ha Ruth (fiatalkoraban) eppen nem hallotta volna a tortenetet, es ha Ruth
meg sohasem gondolkodott volna el azon, hogy 6 is ennek a 18 eves, elesett kato-
nanak koszonheti az ё1е!ёЕ (Ha nem allt volna a „megfelelo” helyen, akkor helyette
az apjat lottek volna le, ёв Ruth sohasem sziilethetett volna meg.) (Lasd keretben:
A rohamsisak.)
A rohamsisak
Az eletmento rohamsisak tortenete egyaltalan nem csak kitalacid: egy 50 eves
paciens anamnezisenel ugyancsak fejlovesrol volt szo. A ferfi apja az orosz had-
szinteren kozelharcban elveszitette a rohamsisakjat. Nem sokkal kesobb haslo-
vesben meghalt mellette egy bajtarsa. A ferfi a kovetkezo tamadasnal magahoz
vette a mellette fekvo halott rohamsisakjat, es roviddel ezutan fejlovest kapott.
Amikor ismet magahoz tert, mindossze egy kis sebtol verzett a feje, de ez is
csak a sisak utesetol keletkezett, a golyo nem hatolt at a sisakon. Ez a halott baj-
tars a kovetkezo terapias iilesen a legfontosabb „csaladtagok” egyikёvё valt.
Osszefoglalva: Nem tudjuk, miert gyakorolnak ezek az ismeretlen, vagy sohasem em-
litett, vagy regota elfeledett szemelyek ennyire eros hatast a kesobb sziiletettek 1е1кёге.
Azt azonban (csaladfelallitasok ezreibol) tudjuk, hogy rendelkeznek ezzel a hatassal.
Aki az anyahoz tartozik
Figyeljuk most meg Ruth lelkenek az anyai reszet, azaz a fekete cseppet Ruth lelkenek
a taj csi-szimbolumaban (5. кёр).
541 Aki az anyahoz tartozik | A „lelek haza"
Mindazok, akik Ruth lelkenek
anyai reszehez tartoznak
A = az anya apja (Ruth nagyapja)
B - az anya anyja (Ruth nagyanyja)
C = a nagyapa testverei
D - a nagyanya testverei
E - (kezdetben meg) ismeretlen
F = a nagyapa korabbi menyasszonya
G - a nagyanya korabbi baratja
H = az anya ha (Ruth testvere)
J - az anya testverei (Ruth nagybatyjai es nagynenjei)
К = az anya korabbi partnerei
L - az anya elvetetett (K^gyel kozos) gyermeke
5.	kep
Az anyai csepp belsejeben legfontosabb tenyezokent („a gyermek a sajat sziiloje”)
azonnal lathatova valnak az anya sziilei (A es B). Az apja, Herbert, £s az anyja, Julia,
akik egyben Ruth (anyai) nagysziilei. Ok az anya szamara legfontosabb szemelyek a la-
nya lelkeben. Hellinger gondolatat meg tovabb kell boviteniink. Nemcsak „a gyermek
a sajat sziiloje”, hanem „a gyermek a sajat sziiloje, es egy mindazokkal is, akik a sziilei
szamara fontosak, vagy fontosak voltak”.
Miutan felnagyitottuk a cseppet, tovabbi szemelyek jelennek meg az anya eletebol,
akik Ruth szamara is fontos szerepet jatszanak, es ezert odatartoznak.
Megjelennek peldaul a nagyapa testverei (C), azaz Ruth masodfoku nagybatyjai es nagy-
nenjei. A nagyanya testverei (D), szinten Ruth masodfoku nagybatyjai es nagynenjei.
Megtalaljuk meg a nagyapa korabbi menyasszonyat (F) es a nagyanya fiatalkori szerel-
met (G). Magatdl ertetodoen megjelenik Hans (H) is, az anya fia (es Ruth testvere). (Ugy
tunik, mintha Hans letezesenek az egyik fele a semmibe logna, de a masik resze - amint
mar tudjuk - az apa cseppjenek a belsejeben lenne, amirol mar szo volt.) Es itt vegre
megtalaljuk azt az ismeretlent (E) - lasd 2. fejezet 3. es 4. kep -, aki akkora vonzerot
gyakorolt Ruth anyjanak a kepviselojere a kezdeti csaladfelallitasban, hogy a no nem is
tudta eltbrditani rola a tekintetet, es akire Ruth kepviseloje is iljra es ujra ranezett Ne-
hany tovabbi kerdes utan kideriil, hogy ezen az tires helyen a nagyanya egyik testvere all
{(tehat Ruth masodfoku nagynenje). Ez a testver hosszu evekig depresszios volt, es a naci
idokben a tisztogatasok soran idegbetegnek diagnosztizaltak, es megoltek. Ha alaposab-
ban megvizsgaljuk E-t, akkor megallapitjuk, hogy E, a nagyanya ismeretlen testvere,
szinten ket reszbol all. Tehat nem elegendo ot magat felszinre hozni, es a csalad emleke-
zetebe idezni. A masik oldalat is meg kell latni, es a masik oldala egy orvos, vagy egy
apolo, vagy az a szemely, aki a gyilkosa volt.
Ezenfeliil a kovetkezo szemelyek valnak meg lathatova: az anya testverei (J), tehat
Ruth nagynenjei es nagybatyjai, es vegiil az anya korabbi partnerei (K) (meg mielott
talalkozott volna a ferjevel, azaz Ruth apjaval).
Mindezek a szemelyek - ezt meg egyszer hangsulyoznunk kell - Ruth anyjanak a lel-
keben elnek, es ezert (hiszen „egy gyermek maga a sziilei”) egyben Ruth lelkenek
anyai reszeben is!
A „lelek haza" | Л generaciok ] 55
A generaciok
Most mar (szinte) attekinthetetlen szamu szemely all elottiink, akik nemcsak Ruth lel-
ki szerkezetenek a reszei, de ok maguk alkotjak ez a lelket! Meg egyszer: nem Ruth lel-
ke az, amirol beszeliink, hanem az a lelki egysёg, amelynek Ruth is a resze.
De meg most sem erkeztiink el az elemzes vegere: ha meg egyszer kiemeljiik az anyai
cseppet, es mindig csak az aktualis sziilokre figyeliink, akkor nagyon hamar egymasra
rakodd retegek vegelathatatlan soraval talalkozunk.
A 6. кёр Ruth anyjanak a szuleit, azaz Ruth nagysziileit mutatja.
6. кёр
Ha felnagyitjuk ezt а кёре! (7. кёр), akkor latjuk Ruth
dedszuleit (tehat Ruth anyja anyjanak a szuleit).
7. кёр
I'gy haladhatunk to-
vabb, Ruth iikszii-
leihez (8. кёр) es
szёpszйleihez (9.
кёр). Es ok n^g
csak a foszereplok!
9. кёр
8. кёр
A hiiszas ёуек vёgёn egy folyoirat egyszer trefabol vёgigkбvette csak a kozvetlen szii-
lok, nagysziilok, dedsziilok stb. sorat az ёvszazadokon keresztiil (azzal а feltetelezessel,
561A generadok | A „lelek haza'
hogy a sziilok nem allnak egymassal sogorsagban), es hi-
hetetlen szamot kapott vegeredmenyul. Ha csak 25 evet
szamolunk egy generaciora (azaz egy hazasparra), akkor
(Kr. u.) 1500 ota tobb mint egymillio sziilopar all a ha-
tam mogott. (UHU folyoirat, 5. evf. 1. fiizet, 1928. okto-
ber, 29. o.)
Tudod a dedsziileid nevet?
Egy fejezet csaladkutatas
10. kep
Kennst Du
die Namen
Deiner
UrgroBeltern?
Ein IVaprtel -AJknejdwnclc
I' ntz ZielesJi
A 2 KItern	19. Jabdtund. । i 4 GrotMtern L >1 8 UrgroCelfrrn Жж"/ 16 Ur-1 .'rgroOdlern 32 Almen	W. лЛгсЬшмС 64 128 256			 512	17- Jahrbund. 1021 2 048 		4 096	 8 192	16. Jahrbund. 16 384 32 768 	65 536 131 072	15. Jabrbuad. 262 144 524 288 		 J- 048 576			(eine Million) 2 097152 "	~ 14. Jabhmid. 4194301 8388 608 	 16 777216 33 554 432	13. Jahrbund. 67 108 864 134 217 728 268 435 456	 536 870 912	12, Jahrbund. 1 073 741 824 2 145 483 648 4 294967 296		 8 589 934 592	Ц. Jahrhund. 17 179 869 184 34 359 738 368 	 68 71» 476 736	 137 138 953 472	10. Jahrhund. 274 877 906 911 549 755 813 888 	 1 099 511 627 776	(tine Billion) 2 199 023 2.55 552	9- Jahrhimd. 4 398 046 511 104 8 796 093 022 208 	17 S92186 044 416	 35184 372 088 832	8. Jahrhund. 1 70 368 744 177 664 140 737 488 355 328 281474976 710 656	 562 949 953 421 312	7. Jahrbund 1 025 899 906 842 624 2 051 799 813 685 248 4 103 599 627 370 496 8 207 199 254 740 992	6. Jahrbund. 16 414 398 509 481 984 32 828 797 018 963 968 65 657 S94 037 927 936 131 315 188 075 855 872	5. Jahrbund- 262 630 376 151 711 744 525 260 752 303 423 488	(emo Trillion 1 050 521 504 606 846 976	Ahtam)
2 sziilo
4 nagysziilo
8 dedsziilo
16 uksziilo
32 os
XIX. szazad
XVIII. szazad
XVII. szazad
XVI. szazad
XV. szazad
(egymillio)
XIV. szazad
XIII. szazad
XII. szazad
XI. szazad
X. szazad
(egybillid)
IX. szazad
___________________________________________________________ A „lelek haza" Ki tartozik oda? | 57
Hogy ez a piramis mennyivel tobb, mint intellektualis jatszadozas, az nagyon gyorsan
megmutatkozik azon, hogy a csaladfelallitasoknal mar mintegy harom eve letezik egy
nagyon hatekony eszkoz: az iin. „osok sora”. Itt legfeljebb tiz kiilonbozo generaciot al-
litanak fel egy-egy kepviselovel, es ezek a generaciok idonkent dobbenetes hatast gya
korolnak a ma elokre. (Kesobb bovebben beszeliink errol.)
(A kordbban elt osok hatdsdnak egy tovabbi „bizonyitekdt” (?) taldljuk mega „kastely kisertetenek”
a mitoszdban. A legtobb regi kastelyban vannak kisdrtetek! Es ha a kastely idos lakdit tnegkerdez-
ziik, hogy ki ez, vdlaszt is kapunk. A kastelynak az a lakoja, akit - gyakran tobb szdz evvel ezelott
- komoly serelem ert. Mindig valatni nagyon stilyos btinrol - legtobbszor gyilkossdgrol - van szo.)
Ki tartozik oda?
Terjiink vissza azokhoz, akik odatartoznak.
Lattuk, hogy a sziilok, nagysziilok, dedsziilok stb. alkotjak a taj csi messze legnagyobb
reszet. Ok foglaljak el a legnagyobb helyet. De a mondatunkat: „egy gyermek maga a
sziilei”, megis ki kellett boviteniink: „a gyermek a sajat sziiloje, es egy mindazokkal is,
akik a sziilei szamara fontosak, vagy fontosak voltak”. Ezzel elottiink all minden sze-
mely, akik egy ember lelkenek az alapjat alkotjak.
Minden mas csak diszites, stukko egy haz kiilso falan. Szemre szep, de nem sziikse-
ges. Mas szavakkal: semmi mas nem tudja elharitani a bajt.
A 4. es 5. kepbe belerajzolt szemelyek alkotjak igy minden csaladfelallitas alapjat es
gyujtomedencejet.
Vizsgaljuk meg meg egyszer ezt az alapot (es ezt a gyujtomedencet) a kepek nelkiil,
hogy a bal agyfeltekenk is megkapja, ami megilleti. A kerdesek igy hangzanak: Ki fe-
lelds Ruth lelki iidveert, illetve a ^dert es az enyemert is?
Maskepp fogalmazva: Mely szemelyeket kell figyelembe vennie a terapeutanak, ami-
kor egy felallitas soran a megoldast keresi, vagy amikor egy paciensnel egy uj impul-
zus iranyaban akar dolgozni? (Lasd keretben: A legegyszeriibb szabaly.)
A legegyszeriibb szabaly
„Ezert csak bizonyos szemelyek tartoznak a csaladhoz, konkretan a testverek, a sziilok,
a sziilok testverei, es azok, akit atadtak a helyiiket a csalad egyik tagjanak, peldaul a
sziilok es nagysziilok korabbi partnerei. A csalad lelke azonban gyakran tobb generaci-
ora is visszanyiilik, kiilonosen, ha nehez sorsok voltak a csaladban. Ilyenkor meg a ne-
gyedik, otodik vagy hatodik generacio is hatast gyakorol a csalad lelkere. Epp ezert tel-
jesen vilagos, hogy a csaladban az elok es a halottak egyseget alkotnak. Valamennyien
osszekottetesben allnak egymassal.”
(Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Weg zu fragen [A forrasnak nines sziikse-
ge utbaigazitasra], Heidelberg, 2001, 53. o.)
581 Ki tartozik oda? | A „lelek haza"
Odatartoznak tehat:
SZ1. A testvereid
Ok a) a ver szerinti sziileid kozos gyermekei, illetve b) az egyik sziilo gyermekei, akik-
nek a masik sziiloje valaki mas. Tehat azok, akiket „feltestvernek” neveziink. A lelek-
ben termeszetesen ugyaniigy mukodnek, mint a testverek (hiszen a te ereidben is az 6
veriik folyik). Teljesen mindegy, hogy elnek-e meg, vagy mar nem, mar a sziiletesiik-
kor meghaltak-e, vagy meg korabban, a terhesseg hatodik honapjaban. Neha meg a
magzatkent elvetetett testverek is idetartoznak.
SZ2. A sziileid
Es ez mindig aver szerinti sziileidet jelenti! Lehet, hogy „apunak” vagy „anyunak” ne-
vezted (vagy nevezed meg ma is) a neveloapadat vagy neveloanyadat. A lelkedben
nem kapjak meg ezt a statuszt. Lehetseges, hogy sohasem ismerted a ver szerinti szii-
leidet, mert nevelosziiloknel nottel fel. Megis a sziileid hajtottak vegre a legnagyobb
teljesftmenyt, ami csak szamit az eletedben: ok nemzettek teged, es ok hoztak a vilag-
ra. Es ez biztositja szamukra a legnagyobb helyet az eletedben. Nelkiiliik nem leteznel!
Az 6 veriik folyik az ereidben, es te egy vagy velilk. A nevelosziiloknek vagy mostoha-
sziiloknek ketsegteleniil nagy erdemeik vannak az eletedben (ezert gyakran oket is
bevonjak a csaladfelallitasba), es ezert kiilon, mely hala illeti meg oket. De a legna-
gyobb erdemiik (abban, hogy letezel) a ver szerinti sziileidnek van.
SZ3. A sziilok testverei
Tehat a nagynenjeid es nagybatyaid. Ami a feltestvereidre igaz, az a sziilok feltestverei-
re is vonatkozik. Ok is odatartoznak.
SZ4. A nagysziilok
Minden embernek negy ver szerinti nagysziiloje van. Nem tobb. A nagyapad vagy
nagyanyad kesobb (azaz az apad vagy anyad megsziiletese utan) erkezett partnerei es
hazastarsai a legritkabb esetben tartoznak oda. (Meg sohasem tapasztaltam, hogy a
mostoha- vagy nevelosziilok nagysziilei szerepet jatszottak volna egy felallitasban.
Nem ritka eset azonban, hogy a nagysziilok testverei (kiilonosen, ha siilyos eseme-
nyek tortentek veliik) idetartoznak.
SZ5. A dedsziileid
(Neha az iiksziilok is.) Nyolc dedsziilonk es tizenhat iiksziilonk van. Amint mar tud-
juk: magatol ertetodoen ok is odatartoznak, es az oket megelozo generacio is. A mai
fill vagy a mai lany altalaban alig tud mar valamit ezekrol az osokrol. Amikor azt
mondom, hogy odatartoznak, ez termeszetesen nem azt jelenti, hogy fel is kell allitani
oket (kivetel, ha az osok sorat allitjuk fel). Ha azonban valaki koziiluk siilyos esemeny
aldozatava valt, vagy 6 maga kovetett el valami siilyosat (es ez a tett ismert), akkor fel-
tetleniil sziikseges, hogy a csaladfelallitasnal (kezdettdl fogva) figyelembe vegyiik eze-
ket az osoket is. Enelkiil nem keriilhet sor a kovetkezo lepesre.
A „lelek haza" | Az adottsagok | 59
SZ6. Mindenki, aki atadta a helyet
Legtobbszor a sziilok vagy nagyszulok (ritkabban: a dedsziilok) korabbi partnereirol
van szo. Ezeknek a szemelyeknek a spektruma legtobbszor a szerelmekre, szeretokre
terjed ki. Nagyon ritkan idetartozhatnak iizlettarsak is (leginkabb akkor, ha halal, de-
portalas vagy mas tragikus esemeny miatt ennek az iizlettarsnak a vagyona, ingatlana
vagy iizlete varatlanul vagy jogszerutleniil az egyik csaladtagra szallt).
SZ7. Minden tettes es aldozat, aki a rendszerhez tartozik
Ezek azok a szemelyek, akiknek valamelyik csaladtag artott (tehat aldozatok), es
mindazok, akik az egyik csaladtagnak artottak (tehat tettesek). Meg egyszer: ha egy
csaladtag egy cselekmenyben tettes volt, akkor az aldozatai is a rendszerhez tartoz-
nak. Es ha egy csaladtag egy cselekmeny aldozata volt, akkor a tettes is a csalad rend-
szerehez tartozik. Ez vonatkozik mind az akaratlan tettekre (peldaul kozlekedesi bal-
eset), mind az elmulasztott tettekre (ehnulasztott cselekves veszhelyzetben, peldaul
valaki megfullad, mert nem avatkoztam be), mind a szdndekos tettekre (csalas, ero-
szak, gyilkossag stb.).
SZ8. A sors
Itt elhagyjuk a szemelyes eletteriiletet, es ezzel a (hianyzo) szemelyek teriiletet is.
A sors igazan hatalmas ugyan, megis megjelenitheto kepviselovel egy csaladfelallitasban.
Egy ember sorsahoz hozzatartoz/zat testi fogyatekossag (nyulszaj, Contergan-karoso-
das, torpenoves stb.), szellemi fogyatekossag (Down-kor, a vizfejiiseg bizonyos for-
mal), halalos betegseg stb.
Egy ember sorsahoz minden esetben hozzatartozik: a szemelyes vallasa (ugyszolvan az
oseibe vetett hit, legyenek zsidok, muszlimok, keresztenyek vagy antropozofusok
stb.), a hazaja, az anyanyelve es a sziilofoldje. Igy idonkent celszeru lehet felallitani a
(kereszteny, mohamedan, zsido stb.) Tstent, a sziilofoldet, a fogyatekossagot vagy ep-
pen a halalt.
Az adottsagok
Tehat ezek az SZl-tol SZ7-ig terjedo embercsoportok, akik teljes mertekben meghata-
rozzak a szarmazas lelki tajait (ezert all SZ betu a szamok elott) egy most sziiletett
embemeL Mindezeknek a szemelyeknek a letezese (es az SZ8 csoportba tartozo sors?
esemenyek) dontik el, hogy milyen adottsagokat kaptal: a kepessegeidet, az erenyei-
det, a gyengeidet, az intelligenciadat, a betegsegeidet, roviden, mindazt, ami te vagy.
A potencialodat!
Az ilyen modon magaddal hozott potencialra - barmennyire nehez is elfogadni
- annyira kevesse gyakorolhatsz hatast, mint a testmagassagodra, vagy az orrod
formajara.
601 Az adottsagok | A „lelek haza"
Az orr formaja
Termeszetesen valamennyien tudjuk, hogy
sok ember nem hajlandd elfogadni az orrat.
Azt hiszik, hogy (plasztikai) sebeszeti be-
avatkozassal meg lehet valtoztatni a nem
tetszo orrformat, es ezutan minden megja-
vul. Ez azonban teves kovetkeztetes! A lel-
kiikben tovabbra is megtartjak a regi orru-
kat, am a szepseghiba (mert azelott annak
tartottak az orrukat) most megkettozodik.
Hiszen most meg egy (valds) fizikai serii-
lest is kaptak hozzA: az operacids hegeket,
azoknak minden mellekkovetkezmenyevel.
A plasztikai sebeszeti beavatkozasok mind-
ossze prdbalkozAsok arra, hogy Belzebub-
bal uzessek ki az ordogot.
Termeszetesen a helyzet nem annyira ki-
latastalan, mint amilyennek pusztan e
mondat alapjan tunik. A magaddal ho-
zott potencialon valoban nem valtoztat-
hatsz, de termeszetesen teljes mertekben
toled fiigg, hogy valami kiilonlegeset
alakits ki abbol, amit magaddal hoztal!
Goethe elott senki sem fogalmazta meg
szebben: „Szerezd meg, amit ap idtol
orokoltel, hogy birtokolhasd.” Ez a mon-
dat teljes mertekben arra utal, hogy az
oseid ajandekot nyujtottak at neked. De
nem nyugodhatsz ezeken a baberokon,
hanem neked is tenned kell a sajat ele-
tedben, cselekedned kell („szerezd
meg”), es akkor - idovel - valoban a sa-
jatodda valnak.
Mert mindaz, amit az eleted soran teszel, amilyen donto utakon elindulsz, nyomot hagy
a lelek egeszeben is, es ott egy masodik rendszert alkot, amely konnyeden rahelyezke-
dik az eredeti rendszerre (a szarmazasi rendszerre). Ezt a masodik rendszert a csalad-
felallitasok kezdete ota „a jelenlegi rendszernek” nevezik. Ezt a rendszert is kizarolag
szemelyek alkotjak Azok az (eleinte) idegen szemelyek, akik nem tartoznak a csala-
dodhoz, akik tehat a vilagbol lepnek eled. Ezek a szemelyek a kovetkezo kerdes alap-
jan nyernek felvetelt az iij rendszeredbe: Mit okoztakjieked, es mit okoztal te nekik?
Vagy: mit tettek veled, es mit tettel te veliik? Vagy: miert buvoltek el teged, es miert
buvolted te el oket? Es termeszetesen ideertjuk mind a jot, mind a rosszat.
Ez a jelenlegi rendszer (J) messze nem rendelkezik akkora erovel es jelentoseggel mint
I a szarmazasi rendszer (SZ), es a masodik rendszert alkoto szemelyeknek sines meg a ke-
pessegiik arra, hogy jo vagy rossz iranyban gyokeresen atalakitsak az eletedet, megis
eleg erejuk yanjhhoz, hogy betegge tegyenek, vagy meggyogyitsanak.
A karrierje kezdeten allo hollywoodi szinesz szavai a kedvesehez: „Miattad szeretnekjobb ember-
re vdlni", talan csoddsan cseng minden szereto ember szamara - mint minden, ami az Angyalok
Vdrosdbol szdrmazik de alapjdban vdve pusztan felszines csillogas. A szeretojeert ugyan levdg-
hatja a fillet, de a szomoru (vagy szorakoztato) igazsdg igy hangzik: a kisztetes mogott, hogy le-
vdgjam afillem, egeszen mas erok dllnak. (Ha tudndm, hogy kiert akarom levagni valdjdban, ak-
kor talan nem is tennem meg - vagy a masik fiilemet is oda kellene tartanom.)
Eleget fecsegtiink.
Hogyan kepzeljuk el a masodik rendszert, a jelenlegi rendszert? fgy hangzik az elso
kerdes, a masodik pedig: Ki tartozik oda?
A „lelek haza" | A jelenlegi rendszer helye 161
A jelenlegi rendszer helye
Miutan Ruthtai mar megismerkedtiink, maradjunk egyszeruen az 6 taj csi-jeneL
A ket cseppet, amelyet az ertelmezes celjabol szetvalasztottunk, most ismet egysegben
nezziik, es engedjiik, hogy a szarmazasi rendszerhez tartozd szemelyek kisse hatterbe
hiizodjanak. (Miutan Ruth resze a csalad lelkeben sokkal nagyobb, mint azt az abra-
ink megmutatni kepesek, ezert az elozo szemelyeket kisse osszeszorithatjuk, hogy igy
helyet nyerjiink a masodik rendszer szamara.) (11. kep)
11.	kep
Ruth jelenlegi rendszere akkor kezdi el
kifejteni a teljes erejet, illetve akkor bon-
takozik ki a teljes vonzereje, amikor Ruth
epp a pubertas tetopontjan vagy vegenel
tart, es akkor cseng le, amikor Ruth meg-
tapasztalja a szerelem elso idoszakat. Uj
emberek jelennek meg az eleteben, es fo-
kozatosan mind nagyobb teret foglalnak
el Ruth lelki tajain: talan felsejlik az elso
szerelem kezdete, es napjainkban gyor-
san sor keriil az elso szexualis aktusra.
E szexualis aktus reven ezek a szemelyek lathatatlan tintaval feliratkoznak Ruth lelke-
ben az elet-tablara. Es a neviik ott marad Ruth egesz eleteben. Kepzeljiik el hat, hogy
Ruth 17 evesen megelte az elso fiatalkori szerelmet - az elso szexualis kozeledessel
(Helmuth volt a neve) es igy Helmuth, az elso szerelmi partner bebocsatast nyer
Ruth taj csi-jaba - azaz a jelenlegi rendszerebe. (Arra is van lehetoseg, hogy valaki
vagy.valami meg a pubertas elott bekeriilhessen a jelenlegi rendszerbe. Lasd keretben:
Fontos szemelyek a pubertas elott.)
Fontos szemelyek a pubertas elott
A jelenre vonatkozd csaladfelallitasoknal a legnagyobb figyelmet ketscgteleniil a mindenkori
partnereknek es a veliik nemzett gyermekeknek kell szentelni, legyen szo akar halott, akar elo,
akar magzatkoraban elvetetett gyermekekrol.
Harom kivetel van, amelyek mar joval a pubertas elott eros hatast gyakorolhatnak a lelekre,
meg ha meglehetosen ritkan fordulnak is elo.
Az elso kivetelt bizonyos allatok kepezik, amelyek egy gyermek szivehez nottek. Nem, nem
tengerimalacrdl vagy kanarimadarrol van szo, amelyek egy napon halottan hevertek a ket-
reeben vagy kalitkaban, hanem nagyobb allatokrol: macskakrol, kutyakrol, lovakrol (hogy
csak egy parat emlitsunk). Ezek olyan allatok, amelyek lelekben kozel kerulhetnek az ember-
hez, es amelyeknek az eltuneset vagy elpusztulasat (gyakran halilos baleset miatt) a gyermek
lelke nem tudja feldolgozni. Esetenkent egy ilyen gyermekkori allatnak a megjelenitese a
csaladfelallitasban csodas eredmenyeket hozott. Valosagos balzsam a fajo leleknek, hogy itt
62 | A jelenlegi rendszer helye A „lelek haza"
vigre elbucsuzhat, es kifejezheti a szomorusagat. (Nem, nem a megsebzett leleknek, hanem a
meg mindig/yo leleknek.)
A masik kivetelt a fontos, gyermekkori baratok vagy baratnok jelentik, akikkel eros gyermeki
Erosz kotott ossze benniinket Azt gyanitom, hogy ez a jelenseg, azaz ez a fajta baratsag napjaink-
ban ritkabba valt. De 50 ewel ezelott, amikor meg nem allt a gyermekek rendelkezesere a media,
es meg sajat magunk elhettuk (vagy voltunk kenytelenek elni) a gyermeki eletiinket, a barat vagy
baratno - a szexualitason tul - meg nagyon fontos szovetseges volt.
Ha ez a barat varatlanul meghalt, vagy a jelenletemben sulyos balesetet szenvedett, vagy - mint
egy masik, fontos lehetoseg - sulyosan elarult engem, akkor 6 is fontos szereplojcve valhat a je-
lenlegi rendszeremnek, illetve egy 50 ewel kesobbi felallitasnak.
Meg egyszer: ezek a kivetelek (gyermekkori allatok es baratok) rendkiviil ritkak.
A harmadik fontos kivetel: a gyermekek megtapasztaljak az eroszakot - legtobbszor aldozat-
kent, de idonkent tetteskent is. Meg ha idegenkediink is ettol, mind a tettesek, mind az aldoza-
tok hozzatartoznak a sajat rendszeriinkhdz. El kell fogadni, hogy nemcsak a sorsunknak, ha-
nem a csaladrendszeriinknek is a reszesei. Addig termeszetesen nem, amig gyermekek va-
gyunk, hiszen ez megsertene minden gyermekkori hatart, de kesobb az 50 eves Ruth mar kepes
lenne erre a teljesitmenyre.
Ezakivetelislenyegesen ritkabb,mintbizonyos terapias tapasztalatokezt sejteni engedik. (Az
utobbi 15 evben ugyanis az a benyomasunk tamadhatott, hogy ha a terapeutanak sem sikeriilt
kivarazsolnia a padensbol valamifele eroszakot, akkor nem is volt elegedett a terapiaval. De ez
csak mellekes megjegyzes.)
Kiterd
Nem teljesen jelentektelen kerdes, hogy Ruth (termeszetesen andlkiil, hogy tudna rdla) a lelke
ferfi vagy noi tdjaira invitdlja-e be az elso szeretojet (nem gybnyorii szo?), Helmuthot. Ez a vd-
lasztas automatikusan tortenik, es befolydsolja, hogy milyen szerepet fog betolteni ez a partner
Ruth szdmdra, illetve hogy milyen viselkedesmintdkat fog alkalmazni Ruth Helmuthtal szem-
ben. Kesobb meg reszletesebben is beszelni fogunk errol a kiilonbsegrol, ezert most csak az elso
lepest tessziik meg:
Ha ugyanis Helmuth a noi oldal kepviselojekent кар helyet Ruth taj csi-jeben, akkor Ruthnak
nem marad mas vdlasztdsa, mint hogy a ferfias jang-oldaldval viszonyuljon hozzd. Ebbol elo-
szor is az kbvetkezik, hogy Ruth fokozatosan igyekszik megszerezni felette a hatalmat. Ruth a
ferfi oldaldt megelve harcol most egyferfival (Helmuthtal) azert, hogy ki lesz a vezeto a kap-
csolatban. Ez egy szerelem elso honapjaiban nem jelent probldmdt (hiszen akkor meg mindket
fel igyekszik elrejteni az ilyen irdnyu torekveseit), de ha a kapcsolat hosszabb ideig tart, akkor
konnyen a kapcsolat meghatdrozo szerepeert folytatott birkozdssd vdltozhat. Ruth ezutdn mar
nem tekinti Helmuthot olyan ferfinak, akitbl kaphat, hanem gyorsan kideriil, hogy azt hiszi,
к mindig neki kell adnia. (Ruth a belso vildgdban ezutdn egyre inkabb ugy kezeli Helmuthot,
mint egy kovetelozo gyermeket.)
ft „lelek haza" | A jeienlegi rendszer helye 163
Ha Helmuth a ferfi oldal kepviselbjekent кар helyet Ruth taj csi jeben, akkor Ruthnak nem ma-
rad mas vdlasztdsa, mint hogy a nbies jin-oldaldval viszonyuljon hozza. Ebbol elbszor is az ko-
vetkezik, hogy Ruth noies-gyerekes modon, gydmoltalanul dtadja magat neki, es egyre inkabb a
kisebb, tehetetlenebb szerepet veszifel vele szemben. Megpectig teljes mertekben. Helmuthnak kell
cselekednie, dontenie, d jatssza a meghatdrozb szerepet a kapcsolatban. Ez egy szerelem elso hb-
napjaiban nemjelent problemdt (hiszen akkor meg mindketfel igyekszik elrejteni az ilyen irdnyd
torekveseit), de ha a kapcsolat hosszabb ideig tart, akkor Helmuth szamara konnyen tulterheles- ц
se vdlhat. Hiszen b egy nbre vdgyik, es nem egy gyermekre. Ruth ezutan mar nem tekinti Hel-
muthot olyan ferfinak, akitol kaphat, hanem apanak vagy anyanak, akivel szemben kbvetelbz-
het, es akire panaszkodhat. (Helmuth a belso vildgdban ezutan egyre inkabb ugy kezeli Ruthot,
mint egy elkenyeztetett es dacos gyermeket.)
Az, hogy Ruth melyik oldalon fogadja be Helmuthot a belso vildgdba, ismet csak attbl fiigg, hogy
Helmuth a lelke mely tdjaival kozeledik Ruth fele. Miutdn ezt nem tudjuk, ezert Helmuthot
mindkel lehetsbges oldalon berajzoljuk Ruth taj csi-jebe (12. кёр).
Vege a kiterbnek.
12.	кёр
Ha abbol indulunk ki, hogy Ruth kap-
csolatainak tortenete hasonldan alakult,
mint sok mai 50 eves noe, akkor Ruth
eleteben a kovetkezo ferfiak jatszottak
szerepet:
JI Helmuth
(az elso szerelem, 8 honapig tart -17
evesen)
J2 Walter
(az elso hosszabb kapcsolat, 3 evig tart - 19-22 evesen)
J3 Werner
(az elso hazassag, ket gyerek, Karla es Heinz, 14 evig tart - 24-38 evesen)
J4 Jochen
(parkapcsolat, egy terhessegmegszakitas, 4 evig tart - 39-43 evesen)
J5 Otto
(a masodik hazassag, 4 evig tart - 44-48 evesen. Most mindketten egyediil elnek.)
641A teljes jelenlegi rendszer | A „lelek haza"
A teljes jelenlegi rendszer
Ruth lelkeben a jelenlegi rendszer tehat 8 szemelybol all: ot felnott, ket gyerek (GY1
es GY2), es egy elvetetett gyerek (E). Ezek a szemelyek tartoznak oda, es mindig is
Ruth lelki tajainak lakoi maradnak - az elete legvegeig (13. kep).
13.	kep
Termeszetesen elkepzelheto, hogy a jelenlegi rendszerben
szereplo szemelyek ugyancsak csoportokra oszlanak: ne-
hanyan a jang-reszben helyezkednek el (mint a 13. ke-
pen), masok pedig a jin-reszben. Kepiinkon az egyszeru-
seg kedveert csak Ruth lelkenek apai reszet abrazoltuk.
Amint mar mondtuk, ez lehet maskent is, es elsosorban
mindig a mindenkoxi partner termeszetetol es lelki beal-
litodasatol fugg, hogy az apai vagy anyai oldalra nyer-e
bebocsattatast, es hoi talalja meg a helyet Ruth lelkeben.
Most vegre elottiink all a teljes kep Ruthnak a csaladi le-
I lekben betoltott reszerol. All. kep a szarmazasi rendszer t
mutatja, a 13. kep pedig a jelenlegi rendszert. Mindket
rendszert megvizsgalhatjuk es felallithatjuk - akar egy-
mastol fuggetlenul is - mindig a kerdesfeltevesnek meg-
feleloen, amely megfogalmazodott Ruth lelkeben.
Latjuk, hogy a lelek apai reszen (4. kep) koriilbeliil 16 szemely gyult ossze, es a lelek
anyai teriileten mintegy 18 szemely (5. kep). Vegiil a jelenlegi rendszer 7 szemelybol
all. Ezzel Ruth lelki tajait mar 41 szemely nepesiti be (nem szamitva a dedsziiloket,
iiksziiloket, es mindazokat, akik mar leereszkedtek az idok sotetjebe, 9. kep). Ha vala-
mennyi szemelyt fel akarnank allitani, akkor gyorsan beleiitkoznenk a hagyomanyos
csaladfelallito csoportok korlataiba - de ezt miert is akarnank?
Hiszen a csaladfelallitas donto kerdese nem ez: ki tartozik oda egyaltalan? Ez mindossze
egy pszichoterapiai konyvelo kerdese lenne. Az igazan donto kerdesek igy hangzanak:
Ki hianyzik?
Ki nem talalta meg meg az ot megilleto helyet? A sajat helyet?
De meg egyszer megismeteljuk: ahhoz, hogy ezt a ket kerdest megvalaszolhassuk, elo-
szor tudnunk kell, hogy ki tartozik oda egyaltalan. Mely szemelyeknek van - alapve-
toen - joguk arra, hogy Ruth lelki tajain tartozkodjanak? Es azt is tudnunk kell, hogy
mely szemelyeket kell a fent feltett ket kerdes kapcsan hianyzonak tekinteni. Ha ezt
nem tudjuk, a kereses termeszetszeruen eredmenytelen maradhat.
Ezert most roviden meg egyszer osszefoglalom a szemelyeknek azokat a csoportjait,
akiknek a koreben meg kell keresni a hianyzokat, a kikozositetteket, az eszre-nem-
vetteket, a nem meltatottakat. Eziittal a nbvekvd sorrendet valasztjuk, tehat a legutol-
jara megjeleno szemelyt emlitjiik eloszor, es a legeloszor ott levot utoljara.
A „lelek haza" | Kivulrol beliilre 165
Ismet csak Ruth peldajaval dolgozunk, de az olvaso szamara nem okozhat nehezseget,
hogy ezt a sorrendet a sajat eletere is alkalmazza.
Kivulrol beliilre
A jelenlegi rendszer
JI partner - Otto
J2 az elvetetett gyermek (az apa: Jochen)
J3 partner - Jochen
J4 fiiigyermek - Heinz (apa: Werner)
J5 lanygyermek - Karla (apa: Werner)
J6 partner - Werner
J7 partner - Walter
J8 partner - Helmuth
J9 (esetleg) tettes Ruth gyermekkorabol
J10 (esetleg) aldozat Ruth gyermekkorabol
JI 1 (esetleg) allat Ruth gyermekkorabol
J12 (esetleg) jatszotars Ruth gyermekkorabol
A szarmazasi rendszer
SZ1 Ruth testvere - Hans
SZ2 Ruth feltestvcrei
SZ3 az anya korabbi partnerei
SZ4 az apa korabbi partnerei
SZ5 a sziilok testverei (Ruth nagynenjei es nagybatyjai)
SZ6 a sziilok feltestverei
SZ7 Ruth anyja
SZ8 Ruth apja
SZ9 (esetleg) tettesek Ruth apjanak vagy anyjanak gyermekkorabol
SZ10 (esetleg) aldozatok Ruth apjanak vagy anyjanak gyermekkorabol
SZ11 szemelyek, akiknek a halala vagy elmenetele reven Ruth apja vagy anyja
elonyre tett szert (peldaul az egyik nagysziilo korabbi partnere, vagy a katona, aki
felfogta a golyot)
SZ12 tettesek a sziilok vagy nagysziilok eleteben
SZ13 aldozatok a sziilok vagy nagysziilok eleteben
SZ14 Ruth nagysziilei
SZ15 a nagysziilok testverei (ha kiilonosen siilyos esemeny tortent veliik)
SZ16 gyilkossag az osok eleteben
SZ17 a sors
661 Az „erzelmi doppelganger" | A „lelek haza"
Kint es bent
Vegig kell vezetniink meg egy gondolatmenetet: hogyan zajlik le az atmenet kivulrol
beliilre? Peldaul Ruth elso partnere (Helmuth) eseteben, kiviilrol (egy a huszas evei
elejen allo, jokepii fiatalember) Ruth lelkebe? Hogyan lehetne ezt elkepzelni? Mar tud-
juk, hogy milyen koriilmenyek kozott keriilhet sor erre az atmenetre: annak, hogy
bekovetkezhessen, az alapveto feltetele a szexualis kapcsolat. (Mellekesen: mindegy,
hogy onkent vagy nem onkent keriilt sor erre a kapcsolatra.) De hogyan kepzelhetjiik
el ezt az atmenetet?
A pszichoanalizis mar sok ewel ezelott bevezette a „targy-reprezentacio” fogalmat.
Ezzel ezt akartak mondani: egy kiilsodleges targyat (azaz barmit, ami nem en vagyok)
energiaval valo feltoltes segitsegevel beemeliink a lelkiinkbe, es az ott meg egyszer
korvonalat olt. Most ez a targy ketszer letezik: egyszer a kiilvilagban, mint a valddi
Helmuth (elo testben), masodszor Ruth lelkeben (csak a szamara), mint valosagos
emleknyom. Azaz egyfajta „lenyomat” Ruth mentalis rendszereben. Olyan, mint egy
labnyom a homokban. Olyan, mint az elso (meg nem szexualis) talalkozas: megismer-
kediink valakivel, es meg napokkal, hetekkel kesobb is emleksziink ra.
A lenyomata meg ott van.
A pszichoanalizis mindig is az energiaval valo ellatasra helyezte a hangsulyt. Legfonto-
sabbnak a lelki energiakat tekintette (amelyeket libidonak nevezett), amelyeknek a se-
gitsegevel a kiilvilag targyai (emberek is lehetnek kiilso targyak!) - lenyegeben a libi-
doval atitatva - ott hagyjak a lenyomatukat a lelekben. A libido szo emellett mennyise-
gi es minosegi kiilonbsegre is utalt, tehat egyes targyakat csak kevesebb libido itatott at,
masokat viszont nagyon sok, es ezert ezek sokkal eroteljesebben kesztetnek (a tulajdo-
nos lelkeben) valamilyen cselekvesre, aktivitasra. Miutan a libido es a libidoval valo at-
itatottsag egyidejuleg nagyon szoros osszefuggesben allt a szexualitassal is, ezert a
nagymerteku atitatottsag egyet jelentett a szexualis aktusra valo torekvessel, ezzel osz-
szefiiggesben pedig a szexualis energiak levezetesere iranyulo vaggyal. Ruthban is ez a
torekves mukodik, akar a valosagos Helmuth iranyaban, akar (a tavolleteben) kepzelet-
ben, Helmuth belso targy-reprezentacioja iranyaban.
De nem akarjuk tovabb elemezgetni ezt a kepet, hiszen valami mashoz szeretnenk eljutni.
Az „erzelmi doppelganger”
Napjainkban kiilonbozo okokbol tulsagosan elvontnak tunik szamunkra a targy-rep-
rezentacio fogalma (amely egyarant ervenyes emberekre, allatokra vagy dolgokra),
ezert ugyanennek az osszefuggesnek a megnevezesere (tehat amikor egy valosagos
ember a kiilvilagbol belepett a belso vilagomba, es most otthonra talal a lelkemben)
az „erzelmi doppelganger” szot javaslom. Es ez mar csak emberekre ervenyes! (Vesd
ossze: Peter Orban: A szeretetbolfakado его, Bioenergetic, 2003,13. skk.)
A kovetkezo ket lepesben azt fogjuk megfigyelni, hogy mikent alakul ki ez az erzelmi
doppelganger.
A „lelek haza" | Az „erzelmi doppelganger" ] 67
Az elso lepes az elso talalkozast mutatja, es minden mas esemenyt, amelyek ugyan-
csak a „nyitanyhoz” tartoznak, amig meg nem kezdddik az „elso felvonas”.
15. kep
14. kep
16. kep
A 14., 15. es 16. kepen az olvaso rajzos
formaban latja a kovetkezd esemenyeket:
a kiilsd Helmuth olyan csatornakon ke-
resztiil, amelyeket nem ertiink, felkelti
Ruth figyelmet. Egyszer talalkoznak, es
Helmuth elnyeri Ruth szimpatiajat. Ruth-
ban kialakul egy emlekkep, es meg akkor
is, ha Helmuth eltunik es visszater a sajat
eletebe, a kepe egy iddre, akar a labnyom a
homokban, megmarad Ruth lelkeben.
Ruth most (ennek a kepnek a segitsegevel) almodozhatna rola, es mar el is kepzelheti,
milyen apja lenne Helmuth a gyermekeinek - vagy amit epp almodozik. Az ilyen
targy-reprezentaciokkal „kepzeletben” nagyon sok mindent meg lehet tenni (lasd ke-
retben: Brad Pitt).
Brad Pitt
Hiszen meg valdsagos talalkozasra sines sziikseg. A media koraban a szerelem
gyakran celluloidszalagra vagy papirlapra helyezodik at. Konnyen elkepzelhet-
juk, hany nd el manapsag intim parkapcsolatban Brad Pitt-tel, anelkiil, hogy
valaha is talalkoztak volna vele szemelyesen. Es hany ferfi el meg szerelmi ka-
landot Claudia Schifferrel, anelkiil, hogy valaha is a szemebe neztek volna az
igazi Claudianak. Igy alakulhatnak ki olyan jelensegek, mint peldaul a „stal-
ker”, aki elo ember, es allandoan koveti az altala rajongva tisztelt sztart, mert
meg van gyozodve arrol, hogy Claudia nem elhet nelkule. Ha en is ilyen va-
681 Az „erzelmi doppelganger" el! | A „lelek haza"
gyok, hozzatartozik Claudia a rendszeremhez? Valoszimileg inkabb nem. Vala-
ki mas azonban odatartozik - akit meg nem vettiink eszre. Helyette sokkal egy-
szerubb Claudiat kovetni. A kerdes tehat igy hangzik: „Kit kovetek valojaban
»stalkerkent« ? ”
Maskepp fogalmazva: targy-reprezentaciora nagyon konnyu szert tenni, es konnyu
szeretni is. Teljesen egyediil elintezhetem, nem kell hozza mas, csak en es a lelkem.
De a ket ember meg csak az ismerkedes fazisaig jutott el, es a nyomot, amelyet Hel-
muth hatrahagyott, meg konnyen elmoshatja a viz. Ha ezutan nem tortenik semmi, a
nyomot gyorsan szetfujja a szel.
Folytassuk tovabb kepzeletbeli peldankat: a masodik lepesben Ruth es Helmuth ko-
zott szexualis kapcsolat alakul ki (Hellinger ezt szivesen nevezi „foganatositasnak”).
Most mar sokkal tobbrol van szo, mint egy labnyomrol a homokban (amelyet egy ido
mulva a szel es a hullamok nyomtalanul eltiintethetnek). Ez mar olyan, mint egy co-
lop, amely melyen beagyazodik a lelek homokjaba (nem, itt most nem a coloppel kap-
csolatos, lehetseges szexualis asszociaciokra gondolok), es ezt mar nem lehet egysze-
ruen eltorolni. Itt mar egy „erzelmi doppelganger” korvonalazodott, amely hozzatar-
tozik Ruth lelkehez. Ez az alak a tovabbiakban ott marad Ruth lelki tdjain, es a sajat
eletet eli (16. кёр). (Ruth termeszetesen erzelmi doppelgangerkent ugyancsak a sajat
eletet eli Helmuth lelki rendszereben.)
Az „erzelmi doppelganger” el!
Nyolc honappal kesobb (igy folytatodik kepzeletbeli tortenetiink) Ruth es Helmuth
fiatalkori szerelme veget er. Ket lehetoseg adodik: 1. Helmuth megy el, es Ruth szeret-
ne folytatni a kapcsolatot, vagy 2. Ruth megy el, es Helmuth szeretne folytatni a kap-
csolatot. Adott esetben egy harmadik lehetoseg is elkepzelheto: Ruth es Helmuth kol-
csonos egyetertesben szakit, mert mindketten rajottek, hogy nem egymasnak terem-
tettek oket. Amikor az elso szakitasrol hallok (az elettortenet felterkepezese kozben),
a velem szemben iilo no vagy ferfi az esetek 25%-aban azt mondja, hogy ez tortent
(ami annyit jelent: Nem haragudtunk egymasra!). Amikor azonban utanajarok a lelek
melyeben, akkor kideriil, hogy ez az allitas a legritkabb esetben igaz. Ma ugy latom,
hogy a valoban mindket fel altal helyeselt, baratsagos szakitasok aranya koriilbeliil 3%
koriil mozoghat. Szazbol minddssze harom par szakit ugy egymassal, hogy egyikiik-
ben sem marad semmifele keserii emlek.
Кёр alakjaban: ha mondjuk Helmuth szakitott, tehat 6 hagyta el Ruthot, akkor Ruth
haragot (szomorusagot, fajdalmat, diihot stb.) ёгег а 1е1кёЬеп - nreg akkor is, ha
egyёbkёnt 6 sem akarta volna folytatni a kapcsolatot, ёв Helmuthnak rossz a lelkiisme-
rete. Ha Ruth szakitott, tehat 6 hagyta el Helmuthot, akkor Helmuth ёгег haragot
(szomorusagot, fajdalmat, diihot stb.) а 1е1кёЬеп - nmg akkor is, ha egyёbkёnt 6 sem
akarta volna folytatni a kapcsolatot, es Ruthnak rossz a lelkiismerete. Most (a tett: a
A „lelek haza" | Д kepviselok kivalasztasa esfelallitasa 169
szakitas reven) mindketten vallaltak valamit - es ez megmarad. Megmarad, es az er-
zelmi doppelganger alakjaban tovabb el. Termeszetesen egyikiik sem szeretne azzal a
tudattal leelni az elete hatralevo reszet, hogy el benne egy masik belso szemely (Hel-
muth Ruthban es Ruth Helmuthban), aki nem erzi tulsagosan jol magat, es ezert a jo-
voben mindketten egymastol fiiggetleniil nagy ivben kikeriilik ezt a foldbe szurt ru-
dat. Egyszeruen elkeriilik a lelkuknek ezt a tajat - nem mennek arra. Es ha megis a
rud kozelebe keriilnek, akkor azonnal elkapjak a tekintetiiket.
De az „erzelmi doppelgangerek” eletben maradnak, es - konnyen elkepzelhetjiik -
nem erzik tulsagosan jol magukat a masik lelkeben. Az egyik (doppelganger) szomo
ru (vagy dtihos stb.), a masik doppelganger buntudatot erez. Mindkettonek jo oka van
erre. Hiszen mindket ember hozzatett valamit a masik lelkehez, kiegeszitette (megpe-
dig onmagaval), es igy ez a lelek gazdagabba valt. Am a lelek tulajdonosa meg nem
vette eszre, meg nem ertekelte megfeleloen ezt a gazdagsagot, es csak a negativ erze-
sek, a diih, a kinzo lelkiismeret keriiltek felszinre. Es ez till keves!
Miert szenteliink itt ennyi figyelmet az „erzelmi doppelgangernek”?
Miert fontosak ennyire ezek a belso szemelyek - akik az emlekeinket es az erzeseinket
orzik?
Nos, azert, mert segithetnek megerteni a titkot, amely korulleng minden csaladfelallitast.
Ez a titok igy fogalmazhato meg: Hogyan lehetseges, hogy egy vadidegen ember, aki
sem Ruthot, sem a tortenetet nem ismeri, es egy felallitasban az elso baratot, Helmut-
hot kepviseli, egyszerre csak aterzi Helmuth szomonisagat, diihet vagy lelkiismeret-
furdalasat? Hogyan lehetseges, hogy egy ferfi (harminc ewel ezelotti) erzesei attevod-
nek egy masik, mai emberre?
Kisse kozelebb jutunk a valaszhoz, ha a kovetkezoket feltetelezziik: Helmuth „erzelmi
doppelgangere”, aki harminc ewel ezelott lakhelyre lelt Ruth lelkeben, atugrik Ruth
lelkebol abba a fiatal ferfiba, aki a teremben all, akit kivalasztottak es az 6 neven ne-
veztek. „Те leszel a kepviseloje Ruth elso baratjanak, akinek a neve Helmuth.” Elkez-
dodik a kaland: az „erzelmi doppelganger” a felallitas rovid idejere elfoglal egy masik
embert. Ugyszolvan lazan ratelepedik a masikra. Es harminc eve most eloszor van le-
hetosege arra, hogy a felszinre hozza, es Ruth elott is kifejezesre juttathassa mindazo-
kat a rejtett es elfojtott erzelmeket, amelyeket Ruth mar harminc eve a lelke melyen
hordoz. Hiszen Ruthnak nines mas feladata, mint hogy odafigyeljen!
A kepviselok kivalasztasa es felallitasa
Ezt pontosan ilyen kemenyen, egyertelmuen kell megfogalmazni. Ez a megszallasnak,
a inasikba vald belepesnek egy formaja. Egy lathatatlan leny elszakad a gazdajatol
(Ruthtol), es a csoport egyik resztvevoje, aki Helmuth kepviseloje lesz, erzelmi alakot
es hangot kolcsonoz neki.
Ekozben fel lehetne tenni azt a kerdest is, hogy ki valasztja ki valojdban a kepviselot? Vajon
maga Ruth, vagy eppen az „erzelmi doppelganger” erzi megafriss tavaszi szellot, azaz a kedvezd
701 A kepviselok kivalasztasa es felallitasa | A „lelek haza"
alkalmat arra, hogy vegre megszabaduljon a terhetol, es atmeneti lakhelyet taldljon egy nidsik
emberben, hogy veghezvihesse a kibekites aktusat? (Ezeket a kerdeseket termeszetesen nem tud-
juk tnegvdlaszolni, de azert feltenni szabad oket.)
Vizsgaljuk meg meg egyszer ezt a jelenseget az „erzelmi doppelganger” szemszogebol.
Kepzeljuk bele magunkat a helyzetebe: egy belso szemely a lelek melyen, akit harom
evtizeden at nagy ivben kikeriiltek, akivel nem akartak foglalkozni, most erzi, hogy
veg re lehetosege van eszrevetetni magat. Talan nem kell tovabb varakoznia maganyo-
san, egyediil egy koriilhatarolt, homokos partszakaszon, es vegre odafigyelnek az er-
zeseire. Ezt ertem „friss tavaszi szellon”.
Kepi formaban kifejezve: Ruth kivalaszt egy kepviselot, akinek a neve a valosagos elet-
ben Franz. Ot allitja a mezobe, es 6 kepviseli „Helmuthot” (17. kep).
Franz testet es lelket. (Emlekezziink visz-
sza: minel jobban kepes ekozben Franz elfeledkezni onmagarol - azaz minel inkabb
el tud szakadni az egojatol, es vissza tudja szoritani az onkifejezeset -, annal tobb he-
lyet tud biztositani Helmuth „erzelmi doppelgangerenek”, mikozben sajat maga ugy-
szolvan kilep onmaga melle.) Igy valik Franz kepesse arra, hogy kifejezze „Helmuth”
erzc'seit, mintha egy idore sajat maga valna Helmuthta. Es bizonyos ertelemben valo-
ban azza valik!
Nehany csaladfelallitas utan csalhatatlan jelek mutatjak, hogy ezeknek a folyamatok-
nak valoban igy kell lejatszodniuk. Ilyenkor egyes kepviselok arra panaszkodnak,
hogy „nem tudnak kilepni a szerepbol”. Ezt maskepp is meg lehet fogalmazni: meg
nem engedte el oket az „erzelmi doppelganger”, meg nem huzodott vissza, es nem
tert vissza Ruthhoz. Meg „odatapad”, talan egy darabig meg ott marad, ahol vegre
eszrevettek. Termeszetesen nem gondolom, hogy valaha is elhagyta Ruthot, es most
azon gondolkodik, hogy Franzban fog attelelni. Valoszinuleg csak a lenye egy resze
A „lelek haza" | A „lelek hazanak " elso szintje ] 71
indult litnak, es ez a resz marad ott meg egy ideig. (A kesobbiekben meg fogunk hal-
lani azokrol a „modszerekrol”, amelyekkel ra lehet venni ezt a reszt, hogy ismet el-
hagyja Franzot.)
Miutan Ruth bnmaga szamara is kivalasztott egy kepviselot (nevezziik ot Erikanak),
itt is ugyanigy lejatszodik az „atugras” folyamata. Ruthnak is van „erzelmi doppelgan-
gere” aki kilep beldle, am most nem a mai Ruth кар teret Erika lelkeben! A harminc
ewel ezelotti Ruth fogja ma Erika testen keresztiil kifejezni az erzeseit.
Egyetlen kerdes maradt meg megvalaszolatlan. Ruth csaladfelallitasaban (lasd 2. feje-
zet) nem a jelenlegi rendszererol volt szo, tehat nem azokrol az emberekrol, akiket
szemelyesen ismert, es akikkel (szinten szemelyesen) „erzelmi doppelgangereket” tu
dott volna kialakitani. Ruth ugyanis a szarmazasi rendszerel allitotta fel, es itt olyan
emberek jelentek meg (peldaul a meggyilkolt anyai nagyneni, vagy az apa habonis
bajtarsa), akik joval Ruth sziiletese elott meghaltak. Tehat abbol kell kiindulnunk,
hogy azok az „erzelmi doppelgangerek”, akik az apak, anyak es nagysziilok lelkeben
laktak es laknak, a generaciok soran tovabboroklodnek. A generaciok tovabbadjak
oket, egeszen a ma eloknek. A felallitasok csakis errol tamiskodnak.
Meg egyszer szeretnek utalni arra, hogy a kepviselok fent leirt „megszallasa” nem
mas, mint az „erzelmi doppelganger” ketsegbeesett kiserlete arra, hogy egy vaknak el-
magyarazza, milyen a lila szin. Hogy milyen ez a szin valojaban, titok marad, amit a
doppelganger megoriz (az olyan kotnyeles emberek elol, mint en vagyok).
Az „erzelmi doppelganger” egy festmeny. Senki sem tudja, hogy valoban letezik-e az
alak, amelyet a kepen latunk. De ha ebbol a szemszogbol nezziik ezt a jelenseget, ak-
kor, mint keppel, j61 dolgozhatunk vele. Es most errol van szo!
A „lelek hazanak” elso szintje
Most egy vegso kepben osszefoglaljuk mindazt, amit ebben a fejezetben elmondtunk.
Egy olyan kepben, amely vegre kozelebb visz a fejezet cimehez: A „lelek haza”, es meg-
mutatja, miert ezt a cimet valasztottam.
Miutan nemcsak klasszikus formajii (huh!), csoportos csaladfelallitasokat tartok, ha-
nem az „egyszemelyes csaladfelallitas” is hozzatartozik a mindennapi munkamhoz
(ami lenyegeben pszichoanalitikus terapias tiles, azaz a paciens fekszik, a terapeuta
pedig oldalt, mogotte iil), ezert az evek soran korvonalazddott bennem egy кёр, amely
bevezeto lehet a „lelek hazaba”. Mintha egy tortenetet meselnek el, az elso files elott a
(mar a heveron fekvo) paciensnek felvazolok egy abrat, amely nagyjabol a kovetkezo
keppen nez ki:
A munkankhoz ilgy kepzelem el a lelket, mintha egy haz lenne. De nem olyan haz,
amely odakint, a kiilvildgban felfele - az egfele - magasodik; ez a haz lefele, illetve
721 A „lelek hazanak " 2. es3. szintje | А „1ё1ек haza"
befele epiilt. A haz emeletei tehat nem felfele vezetnek, hanem lefele. Es ahogy min-
den hdzba, ebbe is a foldszinten lepiink be. Ekkor egy lepcsohoz eriink, amely lefele
vezet. Le a melybe. A lelek szintjeihez. Es mint minden hagyomdnyos hazban, ebben
is vannak lepcsofordulok, ahonnan ajtok nytlnak az adott szinten levo lakds(ok)ba.
Ezeken a szinteken emberek elnek. Emberek, akik fontos szerepet jdtszanak, vagy
jatszottak valamikor az eletedben (19. kep).
19.	kep
(Az elozoekben elmondottak ertelmeben tehat itt tar-
tozkodnak a mar leirt „erzelmi doppelgangerek”)
A lelked melyen az elso szinten elnek mindazok,
akik a barataid es az isnierdseidf vagy egykor
azok voltak. Az iskolatdrsaid, a munkatdrsaid,
igen, talan a sarki tejesember is. Mindazok az
emberek az eletedbol, akikkel egykor osszekotott,
vagy tovabbra is osszekiit valatni. Az ezen a szin-
ten lako valamennyi emberre igaz: tbbbe-kevesbe kozel dlltak_vagy allnak hozzdd,
de nem volt veliik szexualis tapasztalatod vagy kapcsolatod. Azok, akikkel szexualis
kapcsolatban dlltal, az eggyel alatta levo szinten elnek.
A „lelek hazanak” 2. es 3. szintje
(A baratok szintjere meglehetosen ritkan latogatok el a pdcienseimmel. Vannak
azonban olyan esetek - peldaul a bardtokkal kapcsolatos, kiilonosen fdjdalmas ta-
pasztalatok, mint az druids amikor mindenkeppen el kell tolteni bizonyos idot
ezen a szinten.) Ha keresztiilvagunk az elso szint lepcsofordulojan, es elindulunk le-
fele a lepcson, akkor egy ido rnulva ujabb lepcsoforduldhoz erkeziink (20. kep):
20.	kep
Ez а Шек nagy hazanak a mdsodik szintje. Itt elnek
mindazok, akikkel az eletem sordn pdrkapcsolatban dll-
tam. Mindenki, akit szexualis ertelemben is behivtam is
beengedtem a lelkern melyere. A lepcsofordulorol bejdrati
ajtd nytlik, amely egy hosszufolyosdra vezet, is afolyoso-
rol ajtok nyilnak. Minden ajto mogott lakik egy ember,
akivel egykor intim kapcsolatom volt. Mindegy, hogy egy
ejszakdt jelentett, vagy 45, hazassdgban eltoltott evet.
Azdltal, hogy szexudlisan beengedtiik egymast (en ot, is d engem), mdrjogot szerzett arra, hogy
a lelkern mdsodik szintjen ilhessen. Nehdny helyisegaz ajtok mogottpersze nagyon kicsi - talan
nem volt olyan mely a kapcsolat de mas helyisigek egeszen nagyok is lehetnek. Az azonban,
aki itt il, mindig is itt fog ilni - egeszen az eletem vegiig.
A „lelek haza" | A „lelek hazanak " 4. szintje | 73
Nehany ember lelkeben errol a hosszufolyosorol nem nyilik ajtd; ok megsoha senkit
sem engedtek be. Mdsoknal csak egy ajtd van: negyven even at ugyanazzal az em-
berrel eltek hazassagban. Mdsoknal itt btven, vagy meg tobb ajtd is talalhato. Te tu-
dod, es te lathatod, hogy hany ajtd nyilik a te lelkedben a pdrkapcsolatok szintjenek
a folyosojdrol. Es e helyisegek kdziil nehanyba - kozbsen - be kell majd lepniink.
De nemcsak az dieted valamennyi partnere el ezen a szinten, ezekben a helyisegek-
ben. (Meg akkor is, ha a kiilvildgban mar regota elvesztetted veliik a kapcsolatot, es
azt sem tudod, hogy elnek-e meg egydltalan.) Itt el valamennyi gyermeked is, akiket
ezekkel a partnerekkel nemzettel. Itt lakik a lelkedben, itt el minden elo es halott
gyermek. A kiilvildgban talan mar halottak, talan meg a sziiletesiikkor meghaltak,
de a lelkedben tovabb elnek. Igen, a tnagzatkorukban elvetetett gyermekek annak a
partnernek a szobdjdban elnek, akivel egyiitt nemzetted dket (bar talan elrejtoznek,
a sarokba huzodnak).
Ez a jelenlegi rendszer szintje, ahova gyakran tobb alkalommal is ellatogatunk, min-
dig az adott problema sulyanak megfeleloen. Ha eleg alaposan vegigjartuk a paciens-
sel ezt a szintet annak valamennyi helyisegevel, es - amennyiben ez (egyelore csak)
ezen a szinten lehetseges - megfelelo allapotba hoztuk a parkapcsolatokat, akkor is-
met elhagyjuk ezt a szintet, es meg lejjebb ereszkediink, a lelek nagy hazanak a har-
madik szintjere (21. kep).
21.	kep
Lepcsofordulo, bejarati ajto, akdrcsak eggyelfeljebb, es
megerkeziink a testverek szintjere. Ezekben a helyise-
gekben elnek mindazok a testverek, akiknek az ereiben
az en veremfolyik - es teljesen mellekes, hogy mindket
sziilonk kozos-e, vagy feltestverek. Ez a kiilonbseg
egyebkent is csak odafent, a kiilvildgban, azaz a lelken
ktviil letezik. Itt elnek a lelkiinkben a testverek; idelent
nem szdmit, hogy mas volt az apjuk vagy az anyjuk. Itt el valamennyi, did es halott testver, meg
azok is, akik halva szillettek. Es ritka kivetelkent nehdnyan azok kdziil a testvereim koziil is, aki-
ket tnagzatkorukban elvetettek.
A „lelek hazanak” 4. szintje
Ha eleg alaposan vegigjartuk a pacienssel ezt a szintet annak valamennyi helyisegevel,
es - amennyiben ez (egyelore csak) ezen a szinten lehetseges - megfelelo allapotba
hoztuk a testverekhez fuzodo kapcsolatot, akkor
ismet elhagyjuk ezt a szintet, es meg lejjebb ereszkediink, a lelek nagy hazanak a ne-
gyedik szintjere (22. kep).
741A „lelek hazanak " 4. szintje | А „1ё1ек haza"
22.	кёр
h .
Ez a sziilok szintje. Itt is van egy lepcsofordulo, de
az elozo szinttel ellentetben ezen a szinten nines
olyan bejarati ajto, amely egy folyosora vezetne,
ahonnan tobb ajto nyilik. Itt - akarcsak sok mas,
tobbszintes hazban - ket ajto nyilik a lepcsofordu-
lorol, egy balra, es egy jobbra. Az egyik ajto az apa
szobaiba vezet, a masik az anyaeba. Es mikozben
itt allsz, a negyedik szint lepcsofordulojan, pontosan tudod - anelkiil, hogy gondol-
kodnod kellene rajta hogy melyik ajto vezet az apa oldalara, es melyik az anyaera.
Ha a terapias tiles kezdeten azt hataroztuk el, hogy az anya oldalara latogatunk el, ak-
kor most kinyitjuk az ajtot, es belepiink az anya helyisegeibe. Itt ugyancsak szamta-
lan szoba van, atnelyekben az anya kiilonbozo eletkoraban el. Nehdny helyisegben
olyan idopontban el, atnikor en meg meg sem sziilettem - talan meg az elso ferjevel,
aki annak idejen meghalt a habordban. A folyoso legvegen, a bejarattal szemkdzti
szobaban - azaz nem jobbra vagy balra - van az a szoba, ahol meghalt, termeszete-
sen csak akkor, ha a terapias files idopontjaban mar halott, es a paciens szemrehanyast
tesz maganak, hogy nem buesuzott el tole megfeleloen, vagy egyediil hagyta a halala
pillanataban.
Ugyancsak a sziilok szintjen elnek a testvereik (azaz a nagyneneim es a nagybdtya-
im), a sziileik es a nagysziileik (azaz a nagysziileim es a dedszilleim), es minden
olyan ferfi es nd, akikkel a sziileimnek a megsziiletesem elott kapcsolata volt.
Ennek a lelek-kepnek a harmadik es negyedik szintje termeszetesen a szarmazasi
rendszert jelenti, amelynek a felfedezesere szinten tobb terapias iilest kell szannunk, a
mindenkori ргоЫёта sulyanak megfeleloen.
Szamomra nem olyan fontos, hogy a leleknek valoban negy szintje van-e (vagy van-e
esetleg otodik es hatodik szintje, ahol a „haza”, a „halal” vagy a „sors” lakik), vagy meg
het tovabbi szintje, amelyekrol ma meg fogalmat sem alkothatunk (23. кёр). Az en
szememben abban mutatkozik meg egy elmeleti rendszernek a felhasznalhatosaga,
hogy segit-e nekem es a pacienseimnek megtudni, hogy hoi dolgozunk ёрреп, ёв mi a
teendo az adott helyen.
A „lelek haza" | Osszefoglalas | 75
Osszefoglalas
A harmadik fejezetben sokat megtudtunk arrol, hogy milyen emberek tartoznak a
csaladi rendszeriinkhoz, es milyen emberek johetnek egyaltalan szoba egy csaladfel-
allitas kapcsan.
Es mar ismerjiik a ket legfontosabb kerdest is, amelyeknek meg kell elozniiik minden
felallitast:
1. Ki hianyzik?
2. Ki nem kapta meg meg az ot megilleto helyet, azaz ki nem talalta meg a helyet?
Ezzel a tudassal felfegyverkezve belekezdhetiink a kovetkezo fejezetbe, amely (sajnos,
meg mindig elmeleti szinten) a kovetkezo kerdesekkel foglalkozik:
Milyen rend mtikodik a lelek belsejeben?
Milyen torvenyek ervenyesiilnek?
Milyen jellegu, milyen iranyii mozgasok mukodnek?
761A lelekben: a lelkiismeret | Lelkiismeret es rendek
IV. fejezet
Lelkiismeret es rendek
A lelekben: a lelkiismeret
Tisztaban vagyok azzal, hogy az ilyen fejezetcimek nehezen emeszthetok. Az emberek
egyik csoportjanal - a lelki jobboldaliaknal - heves vagyakat ebreszthetnek, a masiknal
- a lelki baloldaliaknal - ellenszenvet valtanak ki (lasd keretben: A pap). De egyik cso-
port sem fogja megtalalni a szamitasat. Ebben a fejezetben ugyanis nem arrol lesz szo,
hogy „Kinek mit kellene tennie?”, vagy „Mit nem tehetilnk meg?”. Ehelyett a lelek me-
lyen lejatszddo folyamatok mukodesi mechanizmusarol lesz sz6, tehat azt a kerdest jar-
juk koriil, hogy mi az, ami sziiksegszeruen bekovetkezik.
A pap
Bert Hellinger ellenfeleinek egyik legfobb erve az, hogy Hellinger egykor pap volt, es
most ujabb „kegyelemtant” hirdet. (A Der Wille zum Schicksal [A sors akarasa] cimu
g’yujtemenyes kiadvany - kiadd: Colin Goldner, Wien, 2003 - alcime igy hangzik: „Die
Heilslehre von Bert Hellinger” [Bert Hellinger kegyelemtana]. A hatso borito szovege:
„ A katolikus szerzetes-pap a pszichologiai korok guruja lesz - Bert Hellinger.”) A papi
hivatas pedig a legtobb ember fejehen osszekapcsolodik olyan jelzokkel, mint „reakcios”
es „dogmatikus”, aki mindig is „a mult oldalan” harcol (uo., 222. o.).
Be kell vallanom, hogy a „miilttal” kapcsolatos megjegyzessel en is egyetertek: ha Bert
nem lett volna pap, akkor valoszinuleg nem is talalhatta volna meg a lelki rendszer
legfontosabb epitokockait. Mi, a tobbiek, akik olyannyira eltavolodtunk a „multtol”,
mar nem rendelkeziink olyan erzekszervekkel, amelyek megmutathattak volna, ho-
gyan lephetiink ra a visszavezeto utra. Bert Hellinger meg mindig pap - a szo legme-
lyebb ertelmeben. Lelkigondozassal foglalkozik, es szakteriilete a „religio” (= a kap-
csolat helyreallftasa). Es a kapcsolata Istennel megmaradt, amit legutobbi rendezve-
nyenek a meghivoszovege is tanusit: „Az isteni szeretettel valo haladas”. Termeszete-
sen egyhaztol es vallastol fiiggetlen pap, nem kotelezte el magat egy bizonyos isten
mellett, csak es kizardlag a „lelki bekere” osszpontosit.
Az a gyanum, hogy csak azert talalhatta meg azokat a torvenyeket, szabalyokat es ren-
deket, amelyekkel ebben a fejezetben foglalkozunk, mert elozoleg a hagyomanyos (or-
todox) vallasi uton jart - amelyet aztan elhagyott. Elotte egyetlen pszichologus sem
mereszkedett ennyire melyre a hit senkifoldjen, es senki sem hozott magaval a vissza-
uton ilyen sok tajekozodasi pontot a lelki beke megtalalasahoz.
Lelkiismeret es rendek | A lelekben: a lelkiismeret ] 77
Mig a harmadik fejezetben lenyegeben tenyszeruen leirtuk azokat a tajakat vagy haza-
kat (a lakoikkal egyiitt), amelyek az emberi lelket alkotjak, most, a negyedik fejezet-
ben megprobalunk kepet alkotni arrol, hogy mi hat ebben a belso vilagban az erintett
szemelyekre, azaz mi jatszodik le.
A harmadik fejezetben a lelek helyrajzdrol volt szo - osszhangban Freud leirasaval az
emberi lelek felepiteserol - es megismerkedtiink ennek helyisegeivel, kiemelkedeseivel,
volgyeivel es folyoival. A negyedik fejezet temaja ezzel szemben a dinamika, es igy le-
nyegeben ez a kerdes: Milyen szabalyrendszer szerint kapcsolodnak egymashoz a rend-
szer egyes elemei? Es: Vannak-e egyaltalan szabalyok, torvenyek es rendek?
Probaljunk ugy kozeledni ehhez a szabalyrendszerhez, hogy kozvetleniil a gyakorlati
munkankhoz nyujtson utmutatast. Ehhez azt feltetelezziik, hogy az emberi let melyen
van egy szerv, amely kiilonbozo sikokon mukodik. A test sikjan nagyon jol ismerjiik ezt
a szervet: ez nem mas, mint az egyensulyi szerviink, az ugynevezett vesztibularis keszii-
lek, amely a belso fill resze. Ez a szerv pontosan erzekeli, hogy mikor vesztette el a test
az egyensulyat, es ellenkezo iranyu mozgasra keszteti a mozgasszerveket, hogy visszaal-
litsa az egyensulyt. A test sikjan tehat kiegyensulyozdsrol van szq.
„Ez hasonld az egyensulyerzekhez: amint kibilleniink az egyensulybol, szediilni kezdiink, es a
szedilles arra kesztet benniinket, hogy azonnal korrigaljuk a testtartdsunkat, ismdt egyensulyba
kerilljilnk, hogy biztosan megdllhassunk.” (Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Weg zu
fragen [A forrdsnak nines sziiksege utbaigazitdsra], Heidelberg, 2001, 71. o.)
Nos, Hellinger azt allitja, hogy eza szerv hasonlo formaban a lelek sikjan is letezik, te-
hat a lelekben is mukodik egy egyensulyi szerv (barhol helyezkedjen is el), amely arra
torekszik, hogy ellenkezo iranyu mozgassal helyreallitsa a lelki egyensulyt.
Hellinger ezt a szervet a lelkiismeretnek nevezi.
A lelkiismeret
Pszichologiai tanulmanyai soran Hellinger termeszetesen megismerkedett Freud
e temaval kapcsolatos kijelenteseivel is. Freud a lelkiismeretet athelyezte az
ugynevezett felettes ёп 1егй1е1ёге.
„Mar sejtik, hogy a felettes en hordozza azt a jelenseget is, amelyet lelkiisme-
retnek neveziink.” (Freud Gesammelte Werke [Osszegyujtott muvei], XIV. ko-
tet, 254. o.)
Freud a felettes ent egyfajta „feliigyeleti szervnek” latja, es iranyito, feliigyelo
szerepet tulajdonit neki. Freud szerint a felettes en kozvetit az oszton-en tudat-
talan hajlamaibol adodo igenyek es az en realitasra iranyuld impulzusai kozott.
„Valahol az enje melyen [az ember, P. O.] teremtett maganak egy feliigyeleti
szervet, amely ellenorzi az egyen rezdiileseit es cselekedeteit, hogy osszhang-
ban allnak-e ezek az altala tamasztott kovetelmenyekkel. Ha ez nines igy, akkor
a felettes en kerlelhetetleniil gatolja es visszavonja ezeket.”
(Freud Gesammelte Werke [Osszegyujtott muvei], XII. kbtet, 8. o.)
78 | A lelkiismeret melyen: az odatartozas feletti aggodalom | Lelkiismeret es rendek___
A lelkiismeret melyen: az odatartozas feletti aggodalom
Ez az elnevezes (lasd keretben: A lelkiismeret) voltakeppen nem uj keletu. Hellinger azon-
ban sokkal melyebbre meriil az elemzesevel annal, amit Freud felfedezett Felteszi a kerdest:
ha a fizikai egyensiilyi szerv gondoskodik arrol, hogy az ember szo szerint ne botoljon meg
es ne essek el, akkor vajon mirol gondoskodik a lelki egyensiilyi szerv? Mi a feladata a lelki-
ismeretnek? (Termeszetesen az ember lelkileg is elveszitheti az egyensiilyat - emlekezziink
vissza, korabban is voltak emberek, akik „megbotlottak”, vagy eppen „megesett lanyok”).
Milyen sziiksegleteket igyekszik tehat kielegiteni a lelkiismeret? Azaz mi felett orkd-
dik az emberi let melyen?
Hellinger a gyakorlati munka szempontjabol a lelkiismeret harom nagy teyekenysegi
teriiletet kiilonbozteti meg.
Elsokent megallapitja, hogy a lelkiismeret csak akkor nyilvanul meg a leghevesebb
formajaban, amikor kapcsolatokrol van szo.
„Vetkesnek akkor erzem magam, amikor olyat teszek, ami art a tndsokhoz fuzodo kapcsolatom-
nak, es akkor erzem magam artatlannak, ha olyan teszek, ami haszndl a mdsokhoz fuzodo kap-
csolatomnak.” £s ebbol erre kbvetkeztet: „А lelkiismeret kapcsol ossze benniinket a t tittles szem-
pontjabol legfontosabb csoporttal, barmilyenek legyenek is afeltdtelek, amelyeket velilnk szemben
tdmaszt. A lelkiismeret nem uralkodik e csoportfelett, sem a hitilk vagy a babonajuk felett. A szol-
gdlatukban dll.” (G. Weber: Zweierlei Gliick [Ketfele boldogsdg], Heidelberg, 1993, 36. o.)
Masodszorra megnevezi azokat a tevekenysegi koroket, amelyeket betolt es amelye-
ken beliil aktiwa valik a lelkiismeret:
„А lelkiismeret orkodik harom dologfelett, amelyek fontosak egy kapcsolatban. Ezek a kotodes,
az adas es elfogadas egyensdlya, valamint a rend. Egy kapcsolat csak akkor lehet sikeres, ha ez a
harom feltetel egyszerre teljesill.” (Uo.; kiemeles: P. O.)
Egy kilenc ewel kesobbi szovegben kisse elteroen fogalmazza meg az elso feltetelt:
„Ha megfigyeljiik a szemelyes, tudatos lelkiismeretet, akkor az harom sziiksegletet igyekszik ki-
elegiteni. Voltakeppen azonos is ezekkel a szilksegletekkel. Az elso az odatartozas szukseglete...”
(Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Weg zufragen [A forrdsnak nines sziiksege dtba-
igazitdsraj, Heidelberg, 2001, 72. o.)
A „kotodes” helyett tehat „odatartozas”.
(Apro, de fontos kiilonbseg.)
A temahoz:
Odatartozas
Vizsgaljuk meg meg alaposabban a lelkiismeret feladatahoz kapcsolodo magyarazatot:
„А lelkiismeret orkodik az odatartozas felett. Ha olyat teszek, ami veszelyezteti az odatartozdst,
akkor rossz lesz a lelkiismeretem, es arra kesztet, hogy vdltoztassak a viselkedesemen, hogy ismet
odatartozzam. Az artatlansdg erzese itt nem jelent mast, mint: biztos vagyok abban, hogy oda-
tartozhatok. Es a biintudat erzese itt nem jelent mast, mint: Attol felek, hogy kockdra tettem az
odatartozdsorncit. Ezaz dsskomoly szilkseglet.” (Uo.)
Lelkiismeret es rendek | A lelkiismeret tortenetehez 179
Ez a meglehetosen egyszeru sziikseglet nekiink, modern felnotteknek nem tunik kiilo-
nosen jelentosnek, es talan vannak olyanok is, akik ugy velik, hogy ok voltakepp egy6b-
kent sem tartoznak oda igazan, akkor pedig mi lehet ennyire fontos ebben? Termesze-
tesen itt nem szabad osszeteveszteniink a kovetkezmenyeket az okokkal.
Ezert sokat segithet, ha egy rovid kitero erejeig visszaemleksziink az emberi lelek
gyermekkorara. Ezt ketfelekeppen tesszilk meg most: egyszer az emberiseg tortenel-
menek, majd az egyenek tortenetenek a szempontjabol.
Kitero
Jeltetelezheto, hogy az emberiseg tortenetenek kezdeten az egyen tenylegesen csak ak-
kor volt kepes a tulelesre, ha csaladokba es csoportokban tomorult: ha kozosen vedhet-
tek meg mas csoportokkal szemben a barlangot, amely biztositotta a tel atveszeleset, ha
kozosen mentek vadaszni, egyiitt oriztek a tiizet stb. Ha valakit kitaszitottak egy ilyen
csoportbol, akkor ez a biztos halalt jelentette szamara. Egyediil senkinek sem volt eselye
a tiilelesre a vadonban. Ebben a tekintetben valoban eletfontossagu volt, hogy az ember
ne tegyen semmit, ami veszelyeztethetne ezt az odatartozast, es konnyen lehetseges,
hogy ez a sziikseglet az evezredek soran melyen gyokeret vert a lelekben.
A lelkiismeret tortenetehez
Ennek a regi sziiksegletnek egyfajta visszhangja meg egy olyan, magas szintu civiliza-
ciot elert orszagban is megfigyelheto, mint az okori Gorogorszagban. A gordgoknel
ket drakoi biintetesvolt: az elso - igen siilyos - a halalbiintetes, a masodik pedig -
amelyet a gorogok egy resze meg siilyosabbnak tekintett - a kitaszitas a sziilofbldrol,
azaz a szamuzetes. Ez azt jelentette, hogy az erintettet kizarta a kozosseg, el kellett
hagynia a sziilofoldjet, es sohasem terhetett vissza. Tehat kiviilre keriilt. A gorogok
szamara ez a szamuzetes rendkiviil veszelyes volt. Hogy jobban megertsilk: a gorogok
lakohelyen es kozdssegeiben alltak a templomok, es az isteneik is ezekben a templo-
mokban laktak. A gorogok pedig az isteneknek a hatokdren beliil ereztek magukat biz-
tonsagban. A bekeritett lakoteriileten kiviil szantofoldek, szolok vagy olajfaligetek te-
riiltek el, es itt is biztonsagban volt mindenki, aki mezogazdasaggal foglalkozott, hi-
szen ez volt a felsegteriilete a befolyasos Demeter istennonek. Ez az istenno oltalmazott
mindenkit, akinek az 6 teriileten kellett tartozkodnia. Ezen kiviil nem volt mas, mint a
kiviilallas teriilete. Itt mar csak a pasztorok tartozkodhattak, mert ezt a kiilso teriiletet a
kecskelabii Pan, a pasztorok istene orizte. Pan felelmet keltett mindenkiben (az 6 neve-
bol szarmazik a pdnik szo is), aki nem volt pasztor. A pasztorok azonban egy kozdsseg
tagjaikent ugyancsak kapcsolatban alltak a szokasos kozdssegi istenek korevel. (Terme-
szetesen akkoriban is eltek kereskedok, akik varosrol varosra jartak, de lehetoseg szerint
ok is a kijelolt utakon haladtak. Ugyanis mind a kereskedok, mind Gorogorszag litjai a
kozponti istenek - legtobbszor Hermesz-Merkur - vedelme alatt alltak.)
De egyetlen gorognek sem jutott volna eszebe a kozosseg hatarain kiviil - ejszaka pedig
foleg nem - az orszag belsejeben, es igy Pan birodalmaban tartozkodni. A szamuzetes a
sziilofoldrol igy a gorogok szamara egyet jelentett a lelki haldllal.
80 | Az adases az elfogadaskozotti egyensulyi Lelkiismeret es rendek
Es ez a halal sokkal siilyosabb volt, mint a halalbiintetessel jaro testi halal.
Az egyenek tortenetenek a sikjan, a mai emberek eleteben ugyancsak megjelenik ez a
tapasztalat, megpedig abban, hogy ma sem elhet tovabb az a gyermek, akit kitaszitot-
tak. Csak akkor elheti tiil elete elso eveit, ha odatartozik. Sziiksege van tehat a cso-
porthoz, a csaladhoz, es kiilonosen az anyahoz fuzodo kapcsolatra. Amint azt egy sor
pszichologiai kutatas is bizonyitja, egy gyermekben csak akkor fejlodhet ki az identi-
tas (tehat az erzes, hogy 6 valaki vagy valami), ha elete legelso szakaszaban nem kell
elszakadnia az anyjatol. Ha megszakitjak ezt a szimbiozist, azaz az anyaval valo egyse-
get (ha az anya meghal, vagy elhagyja a gyermeket), annak az a kovetkezmenye, hogy
a gyermek identitasa is meghal, vagy ki sem alakul. Lelekben tehat a gyermek is meg-
hal az anyaval egyiitt. Testi ertelemben termeszetesen tovabb elhet, de az elmulas fo-
lyamatanak ez az elso elmenye vegigkiseri a gyermek egesz eletet. Egy mostohaanya
vagy neveloanya mellett felepithet ugyan egy (nagyon torekeny) iij identitast, de ez
sohasem potolhatja teljes mertekben az egykori veszteseget. Ha a pacienssel vissza-
megyiink az elso halalnak ehhez a korai idoszakahoz, akkor meg egyszer ateli ennek a
korai, lelki „halalbiintetesnek” a teljes tragikumat.
Errol a terapeutak (kiilonosen a primer-terapeutak) drakig meselhetnenek. Ha egy
paciens elete elso heteit inkubatorban toltotte, a terapeuta altalaban nala is megtalalja
ezt a halal-zonat, es sok paciens allapota lenyegesen javul, miutan ismetelten vegigha-
ladt az elmiilasnak ezen a folyamatan.
Vege a kiteronek.
Az adas es az elfogadas kozotti egyensiily
Terjiink vissza a lelkiismerethez.
A lelkiismeret tehat az odatartozasert felelos. Egyreszt drzi a sajat odatartozasomat, es
mindent megtesz azert, hogy tovabbra is odatartozhassam, masreszt azonban arrol is
gondoskodik, hogy azok, akik a lelkemhez tartoznak (lasd 3. fejezet), ugyancsak oda-
tartozhassanak. Emellett - sokszor evtizedeken at - azon dolgozik, hogy valakit, aki
voltakeppen odatartozik, es azutan kitaszitottak, ismet visszafogadjon a lelki rendszer.
(Lasd keretben: A nover.)
A lelkiismeret tehat nyomaszt. Sullyal nehezedik rank.
Ha hianyzik valaki, ha valaki elveszitette az odatartozasat, akkor ez siilyos kokent ne-
hezedik minden erintett lelkere, egeszen addig, amig helyre nem all az egyensiily.
A nover
Egy no a kovetkezo keressel jott el a tanacsadasra: „Mar tobb mint 25 eve semmifele
kapcsolatom sines a noveremmel. Annak idejen vitank tamadt egy orokseggel kapcso-
latban, es a noverem ugy erezte, hogy megroviditettek. Elkeseredettsegeben es csalo-
dottsagaban hamarosan elkoltozott Nemetorszagbol, es most Ausztraliaban el. Azota
nagyon szenvedek attol, hogy meg a leveleimre sem valaszol.” A terapeuta transzalla-
______________________________Lelkiismeret es rendek | Az adas es az elfogadas kozotti egyensuly 181
potba hozza, es kialakittatja vele a novere (belso) kepet. Sikerul a paciens lelke melyen
kibekitenie egymassal a ket testvert. A no kommentarja a transzallapot v£gen: „Е1 sem
hiszi, mekkora ko esett most le a szivemrol.”
Harom nappal kesobb a no felhivja a terapeutat: „Kepzelje el, mi tortent! A noverem
telefonalt!”
Most feltehetjiik a kerdest: akkora kiterjedese van a mindentudo szellemi mezonek,
hogy Nemetorszagtol eler egeszen Ausztraliaig? Es a valasz ismet csak nagyon egysze-
ru: nem tudjuk!
A lelkiismeretet vezerlo elso sziiksegszeruseg szabalyai igy hangzanak:
1. Mindent meg kell tennem, hogy ne keriiljon veszelybe a sajat odatartozasom. Es:
h. Mindent meg kell tennem, hogy az, aki a lelkemhez tartozik, valoban odatartozhasson.
Ha van tehat olyan szemely a rendszeremben, akirol tudom, hogy szamuzetesbe
kenyszeriilt, akkor jol teszem, ha elkezdek gondolkodni rajta, hogy mikent tudnam
enyhiteni a lelkiismeret siilyos nyomasat, amely a lelkemre nehezedik. Ez pedig csak-
is akkor sikeriilhet, ha megsziintetem az erintett szamuzeteset. Megpedig kizarolag
onmagam szamara! Az utolso mondattal azt szeretnem hangsulyozni, hogy ezt a mun-
kat senki masert nem vegezhetem el. (Tehat nem tehetek semmit azert, hogy a mar
halott apam kibekiiljon az - ugyancsak halott - testverevel. Ugyanis ehhez nekem
semmi kozom! De a sajat lelkemben megadhatom ennek a nagybatyamnak az ot
megilleto helyet.)
A temahoz:
Az adas es az elfogadas egyensiilya
A Hellinger altal megfogalmazott masodik pont kozvetlen folytatasa az elsonek. Min-
dig, amikor sor keriil egy ilyen, reszletes vagy teljes kirekesztesre, azzal valakit vala-
milyen hatas er. (Azaz кар valamit, ami azelott nem volt az ove.) Ez leggyakrabban
serelem. Valaki peldaul eltulajdonit vagy elvesz valaki mastol valamit, ami nem az ove,
es amiert a masik nem кар cserebe semmit. Vagy valaki testi vagy lelki karosodast
szenved, anelkul, hogy a tettes elnyerte volna a bunteteset. Roviden: felborult az
egyensuly. A lelkiismeret azonban (mindket oldalon) gondoskodik arrol, hogy meg-
szunjon„az egyensulytalansag, azaz helyrealljon az egyensuly. Tehat ki kell egyenlitod-__~
nie az adasnak es az elfogaddsnak, egyszerubben nem lehet helyreallitani ezt az egyen-
siilyt. Itt is ugyanugy mukddngk a dolgok, mint az iizleti eletben. Az egyensulyhiany
azt jelenti, hogy valaki kolcsont vett fel, es ezert egy masik embernek kovetelese van
vele szemben.
A lelkiismeret orzi ezt az egyensulyt.
Ahhoz, hogy kozelebbrol megvizsgalhassuk azt a folyamatot, amely itt mukodik, ugy
tesziink, mintha nagyitouveg mogul figyelnenk az adas es az elfogadas most kialakulo
temakdret. Eloszor a felnottek es a gyermekek kapcsolatara osszpontositunk, aztan a
felndttek egymas kozotti kapcsolatara.
82 | Adas es elfogadas felnottek es gyermekek kozott | Lelkiismeret es rendek
Adas es elfogadas felnottek es gyermekek kozott
l./Adas es elfogadas felnottek es gyermekek kozott
A szabalyrendszer felepitese:
A: Odatartozas
Egy felnott es egy gyermek kozott a kovetkezo tenyezok hatasara alakul ki odatartozas
(es ezzel egyiitt egy kapcsolat):
Al: A felnott ennek a gyermeknek a szuloje. (Ez az odatartozas sohasem bonthato fel!)
A2: A felnott drokbe fogadja ezt a gyermeket (vagy vallalja, hogy gondoskodik rdla),
es igy a felnott hosszii idon at felelosseget vallal a gyermek felnovekedeseert es bizton
sagaert.
A3 (rendkiviili eset): A felnott szexualisan kozeledett a gyermekhez. (Meg ha nem
halljuk is szivesen: itt is kialakul egy kotodes, amely - gyakran egesz eleten at - hatast
gyakorol. Es ha [a kesobbiekben] felismerjiik ezt a kotodest, akkor az aldozat - tehat a
kesobbi felnott - megtanulhat egyiitt elni vele.)
1. kep
B: Adas es elfogadas
Az adas es elfogadas felnottek es gyermekek kozott (lasd
1. kep) feliilrol lefele halad, tehat ajelnottol a gyermek
fele, vagy az idosebb gyermektol a fiatalabb gyermek fele.
Az adas es elfogadas szabalyai:
Bl:	Akik adnak (sziilok, nevelosziilok vagy idosebb test-
verek) eloszor sajat maguk is osszegyiijtottek bizonyos
(lelki) toket, amit annak idejen ok kaptak a sziileiktol.
B2:	Most ezt a toket adjak tovabb a gyermekeiknek (foga-
dott gyermekeiknek vagy testvereiknek). Nagyon fontos: a sziilok mindig mindent
odaadnak. Mindent, amijiik van, mindent, amit magukbol adni tudnak. Tehat nem
tarthatnak vissza semmit, nem tehetnek hozza semmit, es (sajat kesztetesre) semmit
sem valtoztathatnak meg a tetszesiik szerint.
B3:	A gyermek mindig mindent elfogad, amit кар. Nem valogathat. (Tehat nem mondhat-
ja, hogy ezt kerem, azt pedig nem.) Meg egyszer: a gyermek mindig mindent elfogad!
B4:	A gyermek tehat nem kepes arra, hogy visszautasitson valamit. A kovetkezoket teheti:
B4a: elfogadhatja, amit кар (mint az egyediili dolgot, amit kapott), tisztelheti es fel-
hasznalhatja, vagy
B4b: elfogadhatja,_es belsoleg elutasithatja, amit кар. Ekkor a gyermek (es a kesobbi
felnott) ugy erzi, mintha nemfogadott volna el valamit. (Harmadszor is megismetlem:
a gyermek keptelen nem elfogadni! Tehat itt is elfogad mindent.)
B5	(rendkiviili eset): Ha egy felnott (aki nem tartozik a rendszerhez) szexualisan kozele-
dett egy gyermekhez, akkor a gyermek ezt is megkapja - annak minden tragikumaval
egyiitt. Itt is lehetosege van ugyan arra, hogy elutasitsa es elitelje azt, amit kapott, de
Lelkiismeret es rendek | Adas es elfogadas felnottek es gyermekek kozott 183
megis ott van. A gyermeknek tehat (kesobb) hozza kell kezdenie ennek a temanak a lel-
dolgozasahoz, hiszen megkapta, es tapasztalatot szerzett vele kapcsolatban. Meg kell er-
tenie azt is, hogy a tortentekert a vetkes felnottet terheli a felelosseg. Ha a paciens ezt a
tapasztalatot elutasitja, akkor ezzel egyben dnmaga egy darabjat is elutasltja. (Errol a te-
marol sokkal reszletesebben kell beszelni, a kovetkezokben meg visszateriink ra.)
Jelmagyarazat a kovetkezo kepekhez
A = a kitoltommta jelentese; egyensulyhtany valakincl,
/ aki adott: az ebbol keletkezo feszultseg jellege: igeny
= a kitoltomtnta jelentese: egyensulyhtany valakinel, aki kapott:
az ebbol keletkezo feszultseg jellege: elkotelezettseg
*• = valaki a nyii trSnyaban ad
= valaki, aki jobbra all, кар attol, aki balra all
(2^ Adas es elfogadas felnottek kozott
A szabalyrendszer felepitese:
A: Odatartozas
Felnottek kozott a kovetkezo tenyezok ha-
tasara alakul ki odatartozas (es ezzel egy
kapcsolat):
Al: Az egyik nagyon sokat kapott a ma-
siktol - mind jot, mind rosszat es az
egyensiily nem allt helyre.
A2: A felnottek kozott szexualis kapcsolat-
ra keriilt sor (Hellinger ezt „foganatosftasnak” nevezi).
A3: A ket ember gyermeket nemzett (meg akkor is, ha a terhesseget megszakitottak).
A4 (rendkiviili eset): Az egyik felnott a masik aldozatava valt, vagy 6 kovetett el tetteskent
valamit a masik ellen.
2. кёр
В: Adas es elfogadas
Az adas es az elfogadas felnottek kozott (lasd 2. кёр) egyen-
jogiian, azonos szinten, szemmagassagban zajlik. Itt nines
fent es lent, egyik felnek sincsenek regebbi vagy ujabb keletu
jogai. A kolcsonhatas a kovetkezokeppen jellemezheto:
Bl: Elso lepes: Normalis esetben ket felnott ember talalkozik
egymassal, es egyensulyi helyzetet alkotnak. Egyiknek sines
tartozasa a masikkal szemben, es egyik sem kovetel semmit
a masiktoL A ket ember egymas szamara „feher lap”.
B2: Masodik lepes: A ad valamit B-nek, es В elfogad vala-
mit A-tdl (peldaul egy viragesokrot, vagy egy vacsora-
meghivast, vagy egy elso, szeretetteljes szot). Ezaltal meg-
billen az egyensiily. В kapott valamit, es most kotelezettse-
get erez A-val szemben, mig A a lelke melyen (tudattala-
nul) az erzesek szintjen igenyt tamaszt B-vel szemben.
(Itt meg egyszer szeretnem megjegyezni, hogy a kotelezettseg es az igeny nyomasat
nagyon ritkan lehet a tudat szintjen erzekelni. Ez az erzes eloszor a hozzatartozo tar-
talmak nelkiil jelenik meg. Az ember erzi, hogy van ott valami, de hosszii idon at nem
tudja, hogy mi is az!)
84 | Az adas es az elfogadas formal | Lelkiismeret es rendek
B3: Harmadik lepes: B-nek a benne megjelent kotelezettsegerzes reven igenye tamad
az egyensuly helyreallitasara. В tehat visszaad valamit A-nak. (Az, ami itt kenyszerito
erok altal kivaltott folyamatnak tunik, termeszetesen elvezetet is jelenthet!) De eziittal
a biztonsag kedveert valamivel tobbet ad (mint amennyit A-tol kapott), es A elfogad-
ja, amit B-tol кар. A tobblet reven ismet felborul az egyensuly, eziittal A erez kotele-
zettseget B-vel szemben, es В igenyt A-val szemben (tehat eppen forditva, mint a 2.
lep£sben).
B4: Negyedik lepes: A ismet ad - valamivel tobbet -, es В elfogadja. fgy minden alka
lommal lijabb egyensiilytalansag alakul ki, amely megvaltoztatja a regi helyzetet, es
[_mozgdsban tartja a kapcsolatot.
Hellinger: „А boldogsag itt az adas es az elfogadas folytonosan aramid mennyisegetolfilgg.”
Amit az elobbiekben felvazoltam, lenyegeben az idealis helyzet. Ket (viszonylag keves-
se terhelt) felnott talalkozik, es kapcsolatba lepnek egymassal, akar az iizleti eletben,
akar egy parkapcsolat soran - vagy csak egyszeruen a villamoson. Minden ilyen kap-
csolatfelvetel azzal kezdodik, hogy valaki ad, vagy valaki кар, tehat az elso lepes min-
dig fizikai vagy lelki ajandekok csereje. (Egy „mosoly” is lehet ajandek, amit atadhatok
a masiknak! Egy iilohely a villamoson is lehet egyfajta „targy”, amit elvehetek valaki
mastol, meg ha az erintett nem drill is neki tulsagosan.)
Meg kell vizsgalnunk tehat nehany olyan esetet is, amikor nem kielegitoen zajlik az
adas es elfogadas kolcsonhatasa, es ezert nem is eredmenyezhet boldogsagot vagy jo
kozerzetet. Sajnos szazfele peldat hozhatunk fel olyan folyamatokra, amikor fennma-
rad az egyensiilytalansag, ezert most csak a legjellemzobbeket fogjuk felsorolni.
Az adas es az elfogadas formal
C: Adas elfogadas nelkiil (3. kep)
Cl: 1. lepes: A ad B-nek, es В elfogad A-tol.
C2: 2. lepes: В visszaad A-nak (hogy helyreallitsa az egyensiilyt), de A visszautasitja,
amit кар. Tehat A fenntartja az igenyet, es В tovabbra is kotelezettseget erez.
C3: 3. lepes: A ismet ad B-nek, es В ismet elfogadja. Ezaltal A igenye meg nagyobb
lesz, es В kotelezettsege szinten novekszik. Tehat B-re egyre nagyobb nyomas neheze-
dik. A harmadik lepes utan A jelentos folenybe keriil B-vel szemben, mintha A azt
mondana: „Inkabb te erezz kdtelezettseget, mint en.”
C4: 4. lepes: B, aki nem tudja helyreallitani az egyensiilyt, diihdt es haragot erez A val
szemben, es hamarosan nem marad mas lehetosege, mint hogy elmenjen.
Ilyen helyzetekkel kiilonosen gyakran talalkozunk egyenlotlen parok eseteben. Az
egyik szegeny, a masik gazdag, az egyiknek sok van, a masiknak keves. Ha az, akinek
sok van, a masiknak is sokat ad, es az, akinek keves van, nem tudja viszonozni a sokat,
amit kapott, akkor az, aki sokat kapott, sziiksegszertien diihos lesz, es a legtobbszor el-
Lelkiismeret es rendek | Az adas as az elfogadas formal 185
megy. Ez a kiilso szemlelo szamara ugy tunik, mintha az, aki so-
kat kapott, halattan lenne; mintha csak kihasznalta volna azt, aki
sokat adott. Valdjaban azonban az elfogado fel lelkeben olyany-
nyira megnott a az egyensulyhianybol adodo nyomas, hogy nem
lat mas kiutat.
Azzal, hogy az egyik fel elmegy, a kapcsolatnak ugyan vege, de a kd-
telek megmarad, megpedig mjndket felnel. A lelkiismeretukon ke-
resztiil tovabbra is kapcsolatban allnak egymassal, es fennmarad a
lelkiismeret nyomasa (amely az egyensuly helyreallitasara torek-
szikj. Neha kesobb egy teljesen kiviilallo harmadik fel (peldaul egy
gyermek) szukseget erzi, hogy visszaallitsa az egyensulyt, es a hely-
zet ekkor teljesen atlathatatlanna valik.
3.	kep
D: Az elfogadas megtagadasa (4. kep)
DI: 1. lepes: Ket ember talalkozik, es mindketten egyensulyban
vannak egymassal.
D2: 2. lepes: A ad B-nek, de В vonakodik elfogadni. Ezaltal A-ban
ugyancsak egyensiilyhiany alakul ki, mert (annak ellenere, hogy В
nem fogadta el, amit A adott) A megis igenyt tamaszt B-vel szemben.
4.	kep
В tehat nem akarja elkotelezni magat, es ezzel meg akarja orizni
az artatlansagat. (Nem akarja, hogy a lelkiismerete adossagba
keveredjen.) Ez esetenkent sziiksegszeru, mert A neha csak azert ad, hogy ezaltal el-
kotelezze (es fuggo helyzetbe hozza) B-t. Neha azonban mindossze arrol van szo, hogy
В nem akarja elvesziteni a „kiilso szemlelo artatlansagat”. Arra van igenye, hogy ezal-
tal 6 keriiljon folenybe, es jobb legyen a masiknal. В tehat inkabb takareklangon el.
Az elfogadas megtagadasa gyakran eloszor a sziilokkel szemben alakul ki, es azutan
athelyezodik a vilaghoz fuzodo kapcsolatokra is.
861 „Szegyenfolt" a felnotteknel | Lelkiismeret es rendek
„Szegyenfolt” a felnotteknel
5.	кёр
E: A szegyenfolt (5. кёр)
Egy szegyenfolt allhat abbol, hogy Jg-nek, A partnerenek mar van
egy gyermeke egy korabbi kapcsolatbol, akit magaval hoz az uj
kapcsolatba. Vagy lenyegesen szegenyebb, mint A, vagy lenyegesen
fiatalabb vagy idosebb, vagy valamilyen testi (vagy lelki) fogyate-
kossaga van, vagy tenylegesen szegyenfoltot hozott a multjabol.
A szegyenfoltnak nagyon sok fajtajat ismerjiik, es nem konnyu az
olvaso szamara ertekitelet alkotasa nelkiil nezni egy ilyen szora.
(Szinte tigy tunik, mintha maganak a szonak is szegyenfoltja len-
ne.) A johiszemu ember az esetek jelentosxeszeben szembenez a
szegyenfolttal, es azt mondja: „Ez szampinra semmit sem jelent!”
A lelek szamara azonban termeszetesen nagyon sokat jelent.
A folyamat dinamikaja a kovetkezo:
El: 1. lepes: Ket ember talalkozik, es az egyiknek (B) van egy szegyenfoltja (Bl).
E2: 2. lepes: A ad B-nek (es Bl-nek). В (es Bl) elfogad A-tol. Ezaltal B-ben es Bl-ben
kotelezettsegerzes alakul ki, А-ban pedig igeny.
E3: 3. lepes: В visszaad A-nak, es A elfogad B-tol. Bl semmit sem tud adni A-nak, eb-
ben az ertelemben A tobbet adott. А-ban tehat, miutan elfogadott B-tol, meg megma-
rad az igeny, es В is kotelezettseget erez, azaz nem all helyre az egyensiily.
E4: 4. lepes: Esetenkent В tudattalanul is meg tobbet akar adni A-nak. Ha Bl peldaul
egy leanygyermek, es A ferfi, akkor В (tudattalanul, hogy helyreallitsa az egyensulyt)
odaadja A-nak a lanyat. Ilyen esetekben gyakran szexualis visszaeles tortenik.
Neha, ha nines lehetoseg a kiegyenlitesre, В feldiihodik, es elmegy. A kapcsolatnak
ilyenkor is vege, de a kotelek megmarad.
A fogyatekos partner
Hellinger egy ferfihoz, aki felesegiil vett egy fogyatekos not, aki ёрреп most akarja el-
hagyni ot: „Miert vetted felesegiil?”
Bernd: „Mert egeszen elbuvolt a lenye, es ez igy van most is.”
Hellinger: „Megkoszonte neked, hogy a fogyatekossaga ellenere felesegiil vetted?”
Bernd hallgat.
Hellinger Karinhoz: „Megkoszonted neki?”
Karin: „Nem.”
Hellinger: „Pontosan, ezert akarod most elhagyni. Letagadod, hogy kiilonleges ajan-
dek volt tole, hogy felesegiil vett teged, es jatszod a nagyot ahelyett, hogy meltanyol-
nad, hogy osszekototte veled az eletet es szeret. Lehet ez a hatterben?”
Karin: „Nehez elfogadni.”
Lelkiismeret es rendek | Л felnottek es a gyermekek kozotti helyzetkiilonbseg 187
Hellinger: „Pontosan.”
Hellinger Berndnek: „Szamodra van ennek ertelme?”
Bernd. „Igen.”
Hellinger: „Ennyiben hagyom. Rendben?”
A csoporthoz: „Ezzel kapcsolatban szeretnek meg valamit mondani. Ha egy ferfi fele-
segiil vesz egy fogyatekos not, vagy egy nd ferjhez megy egy fogyatekos ferfihoz, akkor
a fogyatekos partner az, aki tobbet кар. Es ezt ki kell egyenliteni, kiilonben el fog men-
ni a fogyatekos partner. Ebbol a helyzetbol csak egyetlen knit van, megp dig az, hogy
a fogyatekos partner elismeri, hogy a masik valami kiilonlegeset ajandekoz neki. Ez a
szeretetteljes meltanyolas a kiegyenlites. A pdrhoz: Azutan elhettek boldogan. De az a
koszdnet alazatos, ezert olyan nehez.”
(Johannes Neuhauser [szerk.]: Mitol miikodik a szerelem? Bert Hellinger parterdpiaja,
Bioenergetic, 2007, 223-224. o.)
F: Ahol nines lehetoseg kiegyenlitesre
Adas es elfogadas nemesak egyenranguak kozott folyhat. A gyermekek nem tudjak azonos
mertekben viszonozni, amit a szuleiktol kaptak, barmennyire akarjak is sokszor (6. kep).
Megoldas: A gyermekek kesobb a sajat gyermekeiknek (vagy masoknak) adjak vissza,
amit egykor a szuleiktol kaptak.
A felnbttek es a gyermekek kozotti helyzetkiilonbseg
6.	kep
A sziilok es a gyermekek kozott kiegyenlithetetlen hely-
zetkiilonbseg van. (Akarcsak a tanar es a diak, a profesz-
szor es az egyetemista, vagy a terapeuta es a paciens ko-
zott.) A sziilokkel es tanarokkal szemben a gyermekek
orokke adosak maradnak, es azert nem tudnak elszakad-
jli, mert tulsagosan eros a kotelek.
De ha az ember nem tud kiegyenliteni valamit, akkor ugy erzi, hogy el kell mennie -
es a gyermekek igy konnyebben mehetnek el (meg ha a kotelek megmarad is).
I
i Koszonet
A kiegyenlites utolso lehetosege a koszonet. A koszonet azt jelenti, hogy orommel es
szeretettel fogadom el, amit kapok, es igyekszem jora forditani.
A koszonet:
„Valaki belemeriil egyfolyoba, es afolyo atviszi a tulso partra. Akkor az ember kilep a vizbol, es
meghajol afolyo elott. Pedigafolyonak mindegy. Ez a koszonet.” (Hellinger)
881 A negativ kiegyenlitodes | Lelkiismeret es rendek
G: A negativ kiegyenlitodes
Szogezziik le meg egyszer:
A vetek elkotelezettseg. Az artatlansag igeny vagy mentseg. Mind a kotelezettseg, mind az
igeny a lelkiismeret mozgasa, amely az egyensuly helyreallitasara torekszik, es ezzel az
emberek egymas kozotti kapcsolatat szolgalja. Biztositja az odatartozast. A lelkiismeret-
nek a nyomasa nelkiil a kapcsolatok barmelyik pillanatban megszakadhatnanak.
A lelkiismeret egyensiilyra torekvese azonban nemcsak pozitiv ertelemben mukodik,
hanem a negativ kiegyenlitodesben is nagyon fontos szerepet jatszik.
Ez egeszen pontosan annyit jelent, hogy ha valaki tesz valamit, ami nekem karokat,
fajdahnat vagy problemat okoz, akkor ennek is kiegyenlitodesre val6 torekves lesz az
eredmenye. Megpedig mindket felnel.
Az egyikben (az aldozatban) ennek alapjan igeny alakul ki, es a masikban (a tettesben) ko-
telezettseg. Termeszetesen ezuttal a karok kiegyenliteserol van szo, azaz negativ iranyrol.
Annak, aki eddig artatlan volt, es valami fajdalmas dolgot kovettek el ellene, most ugyan-
csak fajdahnat kell okoznia a masiknak, megpedig ugyanolyan mertekii fajdahnat.
(A regi kereszteny tortenet, miszerint ha megutik az egyik orcadat, akkor tartsd oda a
masikat is, ennek a lelki alapelvnek a szempontjabol csak ront a helyzeten - megpedig
mindket fel eseteben.)
„Csak ha mindketten, a tettes es az dldozata is egyformdn rosszak voltak - es ugyanannyit szen-
vedtek vagy veszitettek -, akkor vdlnak ismet egyenranguvd. Csak ekkor van lehetoseg bekekotes-
re es kiengesztelbdesre. Kdr eseten tehat a masik kdrnak, amelyet (kiegyenltteskeppen) a mdsiktol
kovetelnek, hasonlo nagysdgdnak kell lennie!” (G. Weber: Zweierlei Glilck [Ketfele boldogsag],
Heidelberg, 1995, 28. o.)
Itt is ugyanaz ervenyes, mint a pozitiv kiegyenlitodesnel: Ha valaki okoz nekem
valamit, es en is ugyanolyan mertekben okozok neki valamit, akkor vege a
kapcsolatnak. De ha valamivel kevesebb rosszat okozok neki, akkor eleget tettem
a kiegyenlitodes szabalyainak, ds egyben a szeretet parancsanak is. Neha az egyik
felnek magara kell vallalnia a rossz szerepet, hogy megmentse a kapcsolatot.
Ilyenkor 6 pusztan szeretetbol lesz rossz, mert fontos neki a kapcsolat. Aki azon-
ban gyuloletbol lesz gonosz, az feljogositja a masikat is arra, hogy fokozza a go-
noszsagat. Amikor negativ kiegyenlitodesrol van szo, akkor az artatlansagot jog-
alapnak tekintjiik a bosszura, es a masik ellen elkovetett vetek a bosszutdl val6
felelem forrasa lesz.
A negativ kiegyenlitddes
Figyelem: A kiegyenlitodesnek ez a formaja nem miikodhet gyermekek es sziilok kap-
csolataban. Ha tehat a sziilo tesz valami rosszat a gyermekevel, akkor a gyermek nem
tehet kiegyenliteskent szinten valami rosszat a sziilovel. A gyermeknek (vagy akar a ke-
sobbi felnottnek) a sziileivel szemben nines joga erre, ehhez tulsagosan nagy a kozot-
Lelkiismeret es rendek | Л negativ kiegyenlitodes 189
tiik levo helyzetkiilonbseg. Az a gyermek (vagy kesobbi felnott), aki ilyesmivel meg-
probalkozik, legtobbszor sajat magaval tesz meg rosszabbat!
Figyeljiik meg ennek a folyamatnak az abrajat is:
G: Negativ kiegyenlitodes (7. кёр)
7.	кёр
Gl: 1. lepes: Ket ember talalkozik, es mindketten
egyensulyban vannak egymassal.
G2: 2. lepes: A valami rosszat tesz, vagy igazsagtalan-
sagot kovet el B-vel szemben. В elfogadja A-tol a rosz-
szat. Ezaltal felborul az egyensuly, es kialakul az igeny
a rossz viszonzasara.
G3: 3. lepes: B, akiben felebredt a rossz viszonzasanak
az igenye, most kenytelen sajat maga is rosszat tenni.
Valamivel kevesebb rosszat tesz A-val (mint amennyit
6 maga kapott es elfogadott), es ezt A elfogadja B-tol^
Ennek eredmenyekeppen beke es egyensiily alakul ki.
Ez termeszetesen csak akkor mukodhet, ha В kesz a
cselekvesre, azaz kesz arra, hogy rosszat tegyen!
G4: Valtozat: В nem hajlando rosszat tenni, vagy mas
okbol vonakodik cselekedni. Neha szivesebben marad-
na artatlan, vagy a „rossz A-ra” panaszkodva tovabb
szenved. Ezzel nem all helyre az egyensuly; В tovabbra
is szenved, es A tovabbra is vetkes marad.
G5: G4 kovetkezteben esetenkent elofordul, hogy C,
egy artatlan (alacsonyabb rangu) harmadik fel -
gyakran egy gyermek - vallalja magara, hogy В he-
lyett yiszonozza A-nak a rosszat. Miutan azonban C
nem az onmaga eTien elkovetett rosszert fizet meg B-nek, ezert az egyensulytalansag
tovabbra is fennmarad mindharom szereplonel. Azaz most mindenki elkovetett va-
lami rosszat, de a helyzet nem oldodott meg.
Osszefoglalasul: Minden aldozatnak joga es kotelessege elegtetelt es jovatetelt kovetel-
ni a tettestol, hogy ezzel helyrealljon a vetkes altal megzavart egyensuly. De ehhez az
aldozatnak kell cselekednie! Ha 6 maga vonakodik megtenni ezt, akkor gyakran ma-
sok vallaljak magukra helyette a cselekvest, de azon az aron, hogy az a rossz, amit a
harmadik (C) fizet vissza A-nak В neveben, sokkal nagyobb lesz, mintha В elt volna a
jogaval, es sajat maga gondoskodott volna a rajta esett serelem viszonzasarol.
„Ahol az drtatlanok inkabb szenvednek, mint cselekszenek, hamarosan sokkal tobb lesz
a rossz es az dldozat, mint azelott” (Hellinger)
901 Lemondas a boldogsagrdl es az elegtetelrol | Lelkiismeret es rendek
Az ilyen helyettesito bosszuallas valdban az egymasnak torteno karokozas kiapad-
hatatlan forrasava valhat. C szamara peldaul azert lehet elonyos, mert veszelyteleniil
A-ra ziidithatja a sajat haragjat (amelyet talan egy negyedikkel, D-vel szemben erez),
hiszen A egeszen nyilvanvaloan artott valakinek, megpedig B-nek. Ezzel C D-tol is
megtagadja az egyensuly helyreallitasat (amire D-nek igenye van), es a tortenet ha-
marosan ordogi korre valtozik.
Lemondas a boldogsagrdl es az elegtetelrol
A kiegyenlites megkiserlese megelolegezett szenvedessel
Ehhez hasonlo sikon helyezkedik el egy masik jelenseg is. Egyesek mar azelott meg-
probaljak visszaallitani az egyensiilyt, hogy barmifele kar keletkezett volna. Ez lenye-
geben egyfajta „megelolegezett szenvedes”{Tegyiik fel, hogy el akarom hagyni a fele-
segemet, de nines hozza batorsagom, mert nem akarok neki fajdalmat okozni. Tehat
nem vagyok hajlando felelosseget vallalni a sajat tettemert. Most addig szenvedek tole
(magamban, neman), amlg ligy erzem, hogy a szenvedesem merteke elerte azt a faj-
dalmat, amit a felesegemnek fogok majd okozni. Termeszetesen ez a szenvedes sem
j^allitja helyre az egyensiilyt.
A kiegyenlites megkiserlese a boldogsagrdl valo lemondassal
Ha valakit a sors megajandekoz valamivel, a masiktol pedig elvesz valamit, akkor ez a
lelekben ugyancsak egyensiilyvesztest okoz. Ilyenkora szerencses gyakran nem meri
elfogadni az ajandekot. Ha valaki peldaul egeszsegesen ter vissza a haboriibol, mig a
bajtarsai elestek, akkor 6 sem fog mar annyit elfogadni az elettol. Nagyon gyakran ta-
lalkozunk ezzel a jelenseggel azoknal a zsidoknal, akik megmenekiiltek a koncentracios
taborbol. („Miert eppen en eltem tiil?”) Vagy ha fogyatekos gyermek sziiletik egy csa-
ladban, gyakran a tobbi testver sem meri teljesen elfogadni a boldogsagot es az egesz-
seget. Ugy kepzelik, hogy ok a beteg gyermek karara vagy rovasara kaptak a boldog-
sagot es az egeszseget, es megprobaljak kiegyenllteni a helyzetet azzal, hogy ok maguk
is megbetegszenek, vagy depressziossa valnak. Megoldast itt csak egy masik sikon le-
het talalni: elfogadni a boldogsagot mint ajandekot, amiert nem kell fizetni - ez alaza-
tot kovetelo helyzet!
Egy masik pelda: Ket fiatalnak ossze kell hazasodnia, mert mar megfogant a gyerme-
kiik. A hazassag azonban boldogtalan. Most a fiii vallalja magara a vetket, es kiegyenli-
teskent 6 maga szenved a sziilei boldogtalansaga miatt. Itt az lenne a megoldas, ha a fiii
elfogadna az eletet, es koszonetet mondana erte. Ha elfogadna az ajandekot (az eletet),
amiert nem kellfizetnie, akkor ezzel helyrebillenne az egyensuly.
Lelkiismeret es rendek | A biintudat mint vak kiegyenlites - Peldak a „jo lelkiismeretre" 191
A buntudat mint vak kiegyenlites
A kiegyenlitesnek ezt a modjat legtobbszor olyan embereknel figyelhetjiik meg, akiknek
az edesanyja a sziiletesiikkor meghalt (vagy sulyos karosodast szenvedett). Itt a kovetke-
zo gyermeki lelki logika mukodik: ha valaki meghal vagy megserul, akkor kiegyenlitesiil
egy masik embernek is meg kell halnia, vagy meg kell seriilnie. Ekozben azonban elvesz
a masik tisztelete. A masik (az utod) ilyenkor gyakran lemond a parkapcsolatrol, pap
lesz, vagy olyan not vesz felesegiil, akinek nem lehet gyermeke.
Megoldas: az anya (vagy akirol szo van) megkapja az ot megilleto helyet a rendszerben, a
gyermek pedig azt mondja az anyjanak: Ha mar felaldoztad az eletedet a sziiletesemkor,
akkor ennek nem szabad hiabavalonak lennie. Eppen azert, mert neked ilyen sokba ke-
riilt, most megmutatom, hogy megerte. Elfogadom az eletet azon az aron, amennyibe ne-
ked keriilt, es amennyibe nekem keriil, es ertelmesen fogom leelni.”
„А biintudat mint vak kiegyenlites megsemmisiti a tiszteletet, es a tisztelet felesle-
gesse teszi a biintudatot!”
A temahoz:
A rend
A lelkiismeret vegso soron olyan „intezmeny”, amely gondoskodik a szabalyoknak es
a rendnek a betartasarol. Ahogy mar az elozoekben leirtuk, a lelkiismeret felelos elo-
szor is azert, hogy az ember a vilagaban elo tobbi emberhez tartozonak erezze magat.
Masodszor: amennyiben ez az odatartozas veszelybe keriil, akkor a lelkiismeret gon-
doskodik arrol, hogy egyenstllyba keriiljon az adas es az elfogadas, es igy visszatalal-
hassak oda, ahova tartozom. Harmadszor pedig felelos azert, hogy az ember a sajat
elete rangsoran es szabalyrendszeren beliil maradjon. Ha az ember elter ettol a rend-
tol, akkor a lelkiismeret ezt vetekkent kezeli, ha pedig betartja ezt a rendet, vagy visz-
szater hozza, ezt a lelkiismeret artatlansagkent ertekeli.
Peldak a ,,jo lelkiismeretre”
Itt eloszor is ezeket a kerdeseket kell feltenni:
Milyen rendrol van itt szo? Es:
Altalanos ervenyti ez a rend?
Probaljuk meg eloszor a masodik kerdesre megtalalni a valaszt: Milyen ervenyesse-
gi teriilete van egy rendnek? Vegyiink peldakent egy egyszeru szabalyt, amely a leg-
tobb kulturaban kotelezo ervenyti. „Ne lopj”, es „Ne okozz masoknak semmifele
anyagi kart.”
Nos, bizonyos kulturakban vannak olyan embercsoportok, akik lopasbol elnek. Ha
egy ilyen csoportban novok fel, akkor a lopas, megpedig a ravaszul, mesterien kivite-
lezett lopas eredmenyekeppen kiilondsen megbecsiilt helyet erdemlek ki a kozosseg-
ben, es ezzel fokozottan biztositotta valik az odatartozasom. Az angol folklornak fon-
921 Peldaka ,,jd lelkiismeretre" | Lelkiismeret £s rendek
tos eleme peldaul Robin Hood tortenete, aki a sherwoodi erdoben elt tarsaival, es a
szegenyeknek adtak azt, amit a gazdagoktol elraboltak. (Lasd keretben: A madridi
zsebtolvajok.)
A madridi zsebtolvajok
Jo nchany evvel ezelott ot baratommal egy hetet toltottem Madridban. Harom nap le-
forgasa alatt a nyilt utcan hdrom baratom is aldozata lett a nagyon iigyes zsebtolvajok-
nak. (Ezek nem tamadasok voltak, azaz a barataim csak akkor vettek eszre a lopast,
amikor legkozelebb vasarolni akartak valamit.)
Mar az utazas elott figyelmeztettek benniinket, es valamennyiiink megtette az elovi-
gyazatossagi intezkedeseket, megis megtortent. En peldaul a penztarcamat - ame-
lyet egyebkent a hatso nadragzsebemben hordok - a szuk farmerem elso zsebebe
tettem, ugy, hogy mindig erezzem. Am az utolso elotti napon nalam is megprobal-
koztak. Megpedig a kovetkezo modon: harom, koriilbeliil 12-13 eves fill odalepett
hozzam es a kiseroinhoz, es izgatottan elkezdtek spanyolul beszelni hozzank. (Egy
szot sem ertettiink belole.) Aztan az egyik fiti diihosen az orrom ele tartotta a karja-
nak a csonkjat, mintha azt akarta volna mondani: „Nezd csak meg, milyen rettene-
tes!” A jobb kezet leamputaltak. A hianyzo kez termeszetesen annyira meglepett
benniinket, hogy szo nelkiil a csonkra meredtiink. De aztan hirtelen megereztem
(fizikai, nem szellemi ertelernben), hogy a flu a bal kezevel az elso nadragzsebemben
kutat. Nem koldusok voltak, akik a reszvetiinkre hatva alamizsnat akartak, hanem
zsebtolvajok, es nem is rosszak. Kirantottam a kezet a nadragzsebembol, es fenyege-
to mozdulatot tettem. Vegso soron a farmerem eleg szuk volt ahhoz, hogy ne tudja
kiemelni a penztarcamat. A fiii azonban nem ugy reagalt, hogy elszaladt volna, vagy
latszott volna rajta a rossz lelkiismeret. A harom kolyok szinten fenyegeto mozdu-
lattal valaszolt, es diihosen neztek rank. Az arcukrol ezt lehetett leolvasni: mit kep-
zelnek magukrol egyaltalan ezek a turistak, hogy megzavarnak benniinket a foglal-
kozasunk gyakorlasa kozben! Az utca tele volt emberekkel, es a harom fill ezutan si-
etseg nelkiil elsetalt. Nem elsosorban azon csodalkoztam, hogy meg akartak lopni,
hanem hogy a tolvajoknak egyaltalan nem volt rossz a lelkiismeretuk. Amikor ke-
sobb egy masik rablas miatt (egy baratom minden iratat elloptak) jegyzokonyvet
vettek fel a rendorsegen, eszrevettiik, hogy a spanyol rendorok szimpatizalnak a he-
lyi zsebtolvajokkal. Felvettek ugyan a jegyzokonyvet, de pusztan a forma kedveert,
es (szinte biiszken) meseltek, hogy csak ebben a korzetben naponta negyven ilyen
biincselekmenyt jelentenek be.
A lelkiismeret tehat nem egyfajta egyetemes rend felett orkodik, hanem mindig egy
konkret rend felett, amely egy adott csoporton beliil mukodik. Bar az egesz kereszteny
vilagban (es mas vallas teriileteken is) ervenyesek a Tizparancsolat mondatai, es a
nyolcadik paraiicsolat igy hangzik; ,,Ne lopj!”, am mind Robin Hood, mind a spanyol
fiuk jo lelkiismerettel vethettek e szabaly ellen, mert a mindenkori csoportban, amely-
hez tartoztak, ezzel a lopassal nemhogy nem tettek kockara, hanem meg meg is erosi-
tettek az odatartozasukat.
Lelkiismeret es rendek 11. szabaly: A sziilo ad, a gyermek elfogad 193
Gondoljunk vegig egy masik, napjainkban kulonosen aktualis ternat. Minden kicsit is
kepzett ember tudja, hogy az iszlam nagyon tolerans, elfogado vallas, es a Koran
egyetlen sora sem emliti, hogy a hitetleneket meg kell gyilkolni. Napjainkban azert ta
pasztaljuk, hogy vilagszerte novekedett az iszlam vallasuak altal - Allah neveben - el-
kovetett gyilkossagok szama, mert egyes csoportokban, amelyeknek a tagjai feleskiid-
tek ezekre a gyilkossagokra (mintha Allah akaratabol tennek), fokozodott a „csoport-
lelkiismeret” nyomasa, es nemcsak hogy jo lelkiismerettel kovetik el ezeket a gyilkos-
sagokat, de szilardan hisznek is benne, hogy a martirok koronaja lesz a jutalmuk. Na-
gyon fontos tisztan latnunk, hogy mind a tetteseknek, az ilgynevezett „terroristaknak”,
mind az oket iildozoknek, akik meg akarjak olni a tetteseket, siker eseten pontosan
ugyanolyan jo a lelkiismeretiik.
Ha az egyes csoportokon beliil fennallo rendrol beszeliink, akkor latnunk kell, hogy
az egyen lelkiismerete elfogad bizonyos eltereseket is attol a rendtol, amely az adott
kultura vagy tarsadalom egeszeben miikodik. Amerikaban a mormonok nagy kozos-
segcben peldaul teljesen elfogadott a tobbnejuseg, ezt nem tekintik hazassagtoresnek
(lasd a hetedik parancsolatot), es szinten jo lelkiismerettel gyakoroljak. Miutan azon-
ban az amerikai torvenyek tiltjak es biintetik a bigamiat, ezert a mormonok titokban
- de lelkiismeret-furdalas nclkiil - tobbnejuek.
Az elozo kiterokben bemutatott peldak elegendoek arra, hogy bizonyi'tsak, milyen sok
tarsadalmi, kulturalis es vallasi kivetelt engedelyeznek a mindenkor fennallo rend (es
a felette orkodo lelkiismeret). A lelkiismeret tehat nemcsak az altalanos ertelemben
vett joert es rosszert felelos, hanem a mindenkori csoporton beliili, egyeni szinezetu
joert es rosszert is.
A hatodik parancsolatot - „Ne olj!” - habonis helyzetben onkenyesen szinten hata-
lyon kivul helyezik minden kulturaban. Ilyenkor nem jatszik szerepet a szemelyes lel-
kiismeret. (Kesobb latni fogjuk, hogy letezik meg egy masfajta lelkiismeret is, amely
ilyen helyzetekben sem nernul el.)
1. szabaly: A sziilo ad, a gyermek elfogad
Vegyiik szemiigyre most a rend elso tartalmi egyseget, vagyis azokat az alakzatokat,
amelyeket Hellinger „a szeretet rendjenek” nevez. Ha terapeutakent dolgozunk, akkor
nagyon jol meg kell erteniink, es meg kell tanulnunk pontosan felismerni ezt a rendet.
Itt nem eleg „a hasunkra csapva” dolgozni, itt mar elozetesen tudnunk kell, mire kell
odafigyelniink, hogy tehermentesitsiik a lelkiismeretet. Tudnunk kell, hogy hogyan
allithatjuk helyre az adas es az elfogadas kozotti egyensiilyt - hogy ezaltal a paciens
visszakeriilhessen a sajat rendjebe.
A kovetkezokben megfogahnazott rangsor elvek egyiittal a legkisebb kozos nevezok
is, amelyek minden mas rendnek az alapjat kepezik. Ezek a szabalyok nagyon egysze-
9412. szabaly: Aki ad, azttisztelni kell | Lelkiismeret es rendek
riiek, tehat nem kell sokat tanulnunk. Nem is alkotnak hierarchiat, egyik sem fonto-
sabb vagy jelentektelenebb a masiknal, meg ha itt szamozva vannak is. Mindegyik.1 -
magaban ervenyes.
8.	kep
1.	A sziilo ad. A gyermek elfogad. (8. kep)
Az elso es legfontosabb dolog, amit a sziilo a gyermeknek
ad, az elet. Az eletnel nines nagyobb! Ez az adomany, ez
az ajandek kezdettol ott van, es miutan te, a gyermek,
megszulettel es eletben maradtal, elfogadtad ezt az ajan-
dekot. Nem is lehet maskent.
Az elettel egyiitt, amelyet a sziileid neked adtak, egyben
pnmagukat is neked adtak. Neked adnak mindent, amijiik van, mindent, amik ok ma-
guk. Odaadtak neked egyiittal a borsziniiket, a kulturajukat, a vallasukat is (es ha to-
vabb akarjuk fokozni: az evszazadukat, a tarsadalmukat annak minden anyagi, kultu-
ralis es technikai eredmenyevel), a gazdagsagukat, a szegenysegiiket, neha egy testi
fogyatekossagot vagy egy oroklott betegseget, neha az AIDS-virust vagy a Contergan-
karosodast, maskor pedig kiemelkedoen magas IQ-t stb.
Mindent neked adnak, mert ez az, amijiik van, es amik ok. Tobbet, mint amijiik van es
amilyenek, nem tudnak adni. Nem kepesek arra, hogy visszatartsanak vagy kihagyja-
nak valamit, es nem is tehetik hozza, amivel nem rendelkeznek.
Tehat mindig mindent odaadnak! Mindent, amit a sziilok az 6 sziileiktol (azaz a te
nagysziileidtol) kaptak, es ezenfeliil mindazt, amit az eletiik soran ok maguk hoztak
letre abbol, amitkaptak (a otis, esa.rosszat is).
Ebben az ertelemben a sziilok mindig mindent helyesen tesznek! Tovabbadtak azt,
amit ok is kaptak, mert semmi massal nem rendelkeztek.
Mar csak az elet ajandeka is - amit neked adtak - es mindaz, ami hozzatartozik^olyan
nagy szintkiildnbseget, olyan egyertelmu rangsort eredmenyez (feliilrol, a sziiloktol, le-
fele a gyermekekig), hogy az lehetetlenne teszi a gyermeknek, hogy valaha is kiegyen-
lithesse ezt az ajandekot. A gyermeknek tehat nem marad mas valasztasa, mint hogy
elfogadjon a sziiloktol.
2.	szabaly: Aki ad, azt tisztelni kell
Es a. gyermekek mindig mindent elfogadnak! Nines mas valasztasuk. Ebbol a szem-
szogbol ertheto meg teljes egeszeben Hellinger mondata (amelyet eleinte sokan csak
feltetelezesnek tartanak):
Egy gyermek maga a sziilei!
Nem tobb, es nem kevesebb!
Lelkiismeret es rendek | 2. szabaly; Aki ad, azt tisztelni kell 195
2.	Aki ad, azt tisztelni kell (9. кёр)
9. кёр
A szeretet rendjenek kovetkezo pontja, hogy az, aki кар,
tiszteli azt, amit kapott es elfogadott, es azt is, akitol kap-
ta. Meg akkor is, ha ugy tunik, mintha Hellinger ismet
elovett volna egy mondatot, amelyet az elso hivatasara
valo felkesziiles soran hallott (amikor papnak tanult), es
most egy rendszert epitett volna ra. Tortenhetett volna
egeszen maskent is: talan a munkaja soran felismerte, hogy csak az kepes onmagat is
tisztelni, aki tiszteli a szuleit is. Csak az a no kepes tisztelni a ferjet, aki az anyjat is
tiszteli. Csak az a ferfi tiszteli a feleseget, aki az apjat is tiszteli. Hellinger megertette -
es nekiink is megtanitotta -, hogy az egyikfajta tisztelet adja a masik alapjat. Es ez tel-
jesen mas, mintha kivennenk egy mondatot a Bibliabol, es egy teljesen mas helyen
hasznalnank pillerkent!
Figyeljiik meg ezt a - rend alapjat alkotb - mondatot eloszor is a sziilok es a gyerme-
kek vonatkozasaban.
Egy gyermek sohasem tudja viszonozni azt, amit kapott. Nem tudja visszaadni!
Hogy is tehetne? Hogyan tudhatnank vataha is viszonozni, hogy az anyank ket even
at szoptatott benniinket es cserelgette a pelenkankat? (Legfeljebb 50 ewel kesobb,
amikor a sziilok nem tudjak mar elhagyni az agyat, vagy szenilisse valnak.)
Egy gyermek (es a kesobbi felnott) csak ketfele modon tud reagalni arra, amit кар.
Az elso lehetoseg: elfogadja, amit кар, es kiilonleges ajandekkent tiszteli es ertekeli. A szii-
lok szempontjabol ez igy nez ki: amikor eldontottek, hogy gyermeket vallalnak, egyideju-
leg vallaltak a pelenkacseret es a szoptatast is, es ezzel a gyermek, mint a tiilelesehez sziik-
seges dolgokra, voltakeppen igenyt is formal ezekre az ajandekokra. Am ez a vagy nem
mindig teljesedik be - ahogy ezt kiilonbozo rendorsegi kozlemenyekbol megtudhatjuk.
A gyermek szempontjabol pedig mindig ervenyes: a sziiloknek jogos igenyiik van arra,
hogy a gyermek tisztelje, ertekelje es meltassa azt, amit a sziilok adnak neki. Miutan azon-
ban a gyermeknek a felnovekves es felnotte valas soran epp eleg mas, bonyolult dologra is
oda kell figyelnie, ezert ezt tole aligha lehet elvarni. Kesobb azonban - felnottkent - el kell
jonnie az idonek, amikor kepes lesz eszrevenni mindezt.
Ebben az ertelemben a sziilok (minden egyes sziilo-par!) egyreszt az elet ajandeka re-
ven, amelyet a gyermekiiknek adtak, masreszt a tovabbi gondoskodas, adas es odafi-
gyeles reven megerdemlik a tiszteletet.
A gyerekeknek van egy masik lehetosegiik is. Amint kepesse valnak az osszehasonlitasra,
fel tudjak'merni azt, amit kaptak es elfogadlak, esnegativan iiertekelhetik mindezt, peldaul
a kovetkezo jelzokkel: till keves volt, tul nehez, nem a megfelelo volt stb. Tehat - egy bizo-
nyos eletkortol kezdve - reklamdlhatnak is amiatt, amit kaptak es elfogadtak.
Ezt nyugodtan szo szerint erthetjiiETvlikozben az ajandek miatt reklamalok, egyben a
sziileimre is panaszkodom (hiszen rosszul tettek ezt vagy azt), es ezzel dnmagamra is
panaszkodom. Az eletem nehezebbe valik!
961 Tisztelet vagy vadolas? | Lelkiismeret es rendek
A XXL szazadi elet sajatossagai koze tartozik, hogy senki sem tanitja meg nekiink: a
sziileimre valo panaszkodas egyben onmagam ellen is szol, es a sajat eletemet teszi
nehezebbe. Pont. De minel tobb tiszteletet es megbecsiilest vagyok kepes erezni iran-
tuk, annal konnyebbe valok, es annal konnyebb lesz az eletem is. Aki vadolja vagy el-
iteli a sziileit, egesz eleten at nem tud kimaszni a godorbol. (Nyugodtan kepzeljiink el
egy valodi, mely godrot.)
Ezen a ket modon viszonyulhatnak tehat a gyermekek (a kesobbi felnottek) a sziileik-
hez: tisztelhetik vagy vadolhatjak oket.
Es mindket modnak megvan az ara.
Tisztelet vagy vadolas?
A rend alapjat alkoto mondat („Aki ad, azt tisztelni kell”) a felnottek egymas kozotti
kapcsolataban is ervenyes; iizlettarsakra, szerelmi partnerekre, azaz minden kapcso-
latra. A feleseg, aki nem tiszteli es nem becsiili meg a ferjet, a ferj, aki nem tiszteli es
nem becsiili meg a feleseget, a munkatars, aki nem tisztel es nem becsiil meg engem,
en, aki nem tisztelem a munkatarsamat, mind megtapasztaljuk, milyen, amikor fella-
zad a lelkiismeret. A lelkiismeretet ilyenkor merteken till foglalkoztatja a kerdes, es ez
energiakat von el tolem, amelyek mar nem allnak a rendelkezesemre mas eletfelada
tok megoldasahoz. A lelkiismeret tehat egyre inkabb ram telepedik, nyomaszt, es arra
kesztet, hogy vegre helyreallitsam az egyensiilyt: vagy visszatalaljak a regi rendbe,
vagy (illo tisztelettel) lezarjam a regi kapcsolatot - hogy uj rend alakulhasson ki. Ad-
dig nem hagy nyugton!
A kulcsmondatot: „Aki ad, azt tisztelni kell” a parkapcsolatokban rendszerint ligy er
telmezik felre, hogy mindig csak a j6 tekinteteben kell odafigyelni az egyenstilyra. Am
a jo a felnottek kapcsolatanak csak egy kisebb reszet alkotja. Az elet megsebez, es az
emberek megsebzik egymast. A parkapcsolatokban legtobbszor azert lazadozik a lel-
kiismeret, mert a) igazsagtalan voltam a parommal, es fajdalmat okoztam neki, vagy
b) igazsagtalan volt velem a parom, es fajdalmat okozott nekem. Az elso esetben ne-
kem lesz kotelezettsegem, es a masik tamaszthat igenyt arra, hogy kiegyenlitse a rosz
szat, amit kapott tolem (azaz - cselekedve - szinten igazsagtalan legyen velem, es faj-
dalmat okozzon nekem), a masik esetben neki lesz kotelezettsege, es en tamaszthatok
igenyt arra, hogy kiegyenlitsem a rosszat, amit kaptam tole (azaz - cselekedve - szin-
ten igazsagtalan legyek vele, es fajdalmat okozzak neki). Tehat mindket esetben cse-
lekvesrol van szo. Tennem kell valamit!
Magyaran szolva: ha valaki megdob sarral, akkor neki kotelezettsege van, nekem pe-
dig jogom arra, hogy visszadobjam. Es forditva. De mindket esetben valamivel keve-
sebb sarat is vissza lehet dobni! Es akkor helyreallhat a rend. (Vegul pedig a ket ember
kozott sokkal erosebb lehet a baratsag, mint azelott volt.)
A mindennapi eletben azonban leggyakrabban az tortenik, hogy az egyik fel (en, vagy
a masik) vonakodik cselekedni. Ilyenkor hazamegyek a felesegemhez, es elmeselem
neki, hogy mennyire diihos vagyok peldaul a kollegarnra, es mit tennek vele legszive-
Lelkiismeret es rendek | A rangsor 197
sebben. Ez azonban nem allitja helyre az egyensiilyt, hiszen vegso soron nem mas,
mint panasz, reklamalas vagy egyszeruen nyavalygas. A nem-cselekves valdjdban a ki-
egyenlites megtagadasa.
Barmennyire ellentmondasosan hangzik is elso pillanatban: mikozben cselekszem,
mikozben visszaadom a rosszat, amit kaptam, egyben tisztelem is azt, aki rosszat tett
velem. Tisztelem, es egyenrangunak tekintem. Vallalom, hogy magam is vetkesse va-
lok, es most mindketten vetkesek vagyunk. Ez pedig osszekot benniinket. Ha azonban
- anelkiil, hogy cselekednek - elhagyom a csatamezot (es talan otthon panaszkodom,
amivel a felesegem eletet is megnehezitem), akkor felette allonak tekintem magam.
Ugy erzem, hogy tobb es jobb vagyok, mint 6.
Ilyen jelenseg altalaban olyan pontokon figyelheto meg (es itt keresendd a kesobbi
problemak oka is), ahol nem tiszteltem es nem becsiiltem meg elegge a sziileimet.
Meg most is rajuk panaszkodom, es ezzel jogot formalok arra, hogy a sziileim foie he-
lyezzem magam.
A kesobbiekben meg nagyon sok peldat fogunk latni erre a hianyzo egyensulyra, most
azonban ismerkedjiink meg a rend kovetkezo szabalyaval.
A rangsor
3.	Letezik egy rangsor
Rangsor a parkapcsolatban
Ezen a ponton szinten elternek egymastol a velemenyek. Idokozben a Hellinger altal
felallitott rangsort ugy is magyarazzak, hogy a ferfi, illetve az apa all az elso helyen, az
ismert (de legtobbszor felreertett) mondatnak megfeleloen, miszerint „А no koveti a
ferfit”. Ezt a mondatot a kritikusok ugy kezelik, mintha kozvetleniil az Otestamen
tumbol emeltek volna at a Hellinger-fele rendszerbe. Tudnunk kell azonban, hogy ez
a mondat nem altalanos ervenyii szabaly vagy felszolitas, hanem mindossze megfi
gyeleseken alapulo teny (amelyet csaladfelallitasok ezrei bizonyitanak): egy par bol-
dogabb, ha tiszteletben tartjak a hagyomanyos rendet.
Am ez a szabaly (mint minden szabaly!) termeszetesen nem mindig ervenyes!
A rangsor ugyanis mindig az idobeli, kordbbi vagy kesobbi odatartozason alapul (erre
mindjart visszateriink). Ket felnott eseteben azonban, akik talalkoznak (legyen szo
hazasparrol, szerelmesparrol vagy kollegakrol), mindig azonos az idobeli odatartozas,
tehat nines elobb vagy kesobb. Ebben az ertelemben ket felnbtt, amikor talalkozik
egymassal, a rangsor tekinteteben mindig egyenrangu, tehat egyenerteku. Igen, ez az
egyenjogusag pontosan az elofeltetele egy jol sikeriilt kapcsolatnak.
Ennek az egyenjogiisagnak az elismerese tekinteteben azonban megis kiilonbseg van
A es В kozott. Az egyikiik ugyanis vezet (es szolgal), a masik pedig koveti. Ez mindossze
annyit jelent, hogy az egyik ember inkabb felelos a rendszer stabilitasaert, mint a masik.
Ez lehet a ferfi^es lehet a no is. Barki jatssza is ezt a szerepet, a masik koveti! Sokevi tera-
pias munka utan azonban levonhato a tapasztalat, hogy a rendszer akkor mukodik a
legjobban, ha ez a „vezer” (szandekosan hasznalom ezt a szot) a ferfi.
981A sziilo-gyermek-helyzetkiilonbseg | Lelkiismeret es rendek
Csak igy ertheto meg a maga melysegeben a mondat: „А no koveti a ferfit”. (Miutan
ezt a mondatot oly sokszor felreertik, Hellinger kacsintva hozzateszi meg: „Es a ferfi
szolgalja a ndt’j am ezt a mondatot legtobbszor elhagyjak.)
Rangsor a csaladban
A szeretet rendjeben tobb szabaly mukodik, amelyeknek a figyelmen klvul hagyasa
nyugtalansaghoz vezet a csaladtagok lelkeben. Az egyik ilyen szabaly a csaladon beliili
rangsorra vonatkozik. Akarcsak az adas es az elfogadas eseteben, amely feliilrol lefele
mukodik, a csaladon beluh rangsor is a korabbitpj a kesdbbi.fele halad. Aki hamarabb
volt ott, regebbi es erosebb jogokkal rendelkezik, mint az, aki kesobb jott. Ebben az eric
lemberta szulokjnagasabb ranguak, mint a gyermekek, es az idosebb testverek ugyan-
csak magasabb ranguak, mint a fiatalabbak. Annak a testvernek tehat, aki hamarabb
volt ott, adnia kell a fiatalabb testvernek, es aki kesobb jott, annak el kell fogadnia azt,
amit a regebb ota ott levotol кар (lasd keretben: Vizsgadrukk, es 10. kep).
Csak az adhat, aki korabban kapott, es annak, aki most кар, kesdbb adnia is kell.
„Ezert ad az elso gyermek a masodiknak es a harmadiknak, a masodik gyermek кар
az elsotol es ad a harmadiknak, es a harmadik кар az elsotol es a masodiktol. A leg-
idosebb tobbet ad, es a legfiatalabb tobbet кар. Ezert apolja leggyakrabban a legfiata-
labb gyermek az idos sziiloket [mert 6 kapta a legtobbet, P O.]. Az adas es az elfoga-
das feliilrol lefele aramlasat, es az ido korabbrol kesobbre haladasat nem lehet megal-
Iftani, nem lehet semmisse tenni, nem lehet megvaltoztatni az iranyat, sem alulrol fel-
fele, sem kesobbrol korabbra. Ezert a gyermekek mindig a sziildk alatt allnak, es a ke-
sobb jovo mindig a regebb ota itt levo utan kovetkezik. Az adas es az elfogadas, akar-
csak az ido, folyamatosan halad elore, es sohasem visszafele. (G. Weber: Zweierlei
Gliick [Ketfele boldogsag], Heidelberg, 1995, 54. o.)
A sziilo-gyermek-helyzetkiilonbseg
10.	kep
A 10. kepen a kovetkezok lathatok:
1.	A sziilok adnak egymasnak es elfogadnak egy-
mastol, mert ok a rangsor tekinteteben egyenran-
guak.
2.	Az apa es az anya ad a gyermekeknek (1., 2. es 3.).
3.	Az 1. gyermek кар a sziiloktol es ad a 2. es 3. gyer-
meknek.
4.	A 2. gyermek кар az apatol, az anyatol es az 1. gyermektol, es ad a 3. gyermeknek.
5.	A 3. gyermek кар az apatol, az anyatol, valamint az 1. es 2. gyermektol.
Ebben a rendben (miutan sikeriilt kikiiszobolni minden mas jellegu zavart) minden
erintett jol erzi magat. Mindenkinek megvan a maga helye, es mindenkinek van egy
helye. Senkinek sem kell koveteloznie, es senki sem erzi hatterbe szoritva magat.
Lelkiismeret es rendek | A sziilo-gyermek-helyzetkiilonbseg 199
Mielott tovabbhaladnank, alljunk meg egy pilla-
natra. Hogyan foglalhatnank ossze a 4. fejezetben
eddig olvasottakat?
A beszelgetes a lelkiismeret temakorevel kezdo-
dott. A lelkiismeret a lelki egyensuly szerve, es a
szerepet - Bert Hellinger megfogalmazasat kovetve
- ugy hataroztuk meg, hogy a kovetkezo feladato-
kat latja el, illetve a kovetkezo teriiletekert felelos:
Az elso (es legfontosabb): Az odatartozas, amire egy
rendszer minden tagjdnak elvitathatatlan joga van.
A masodik: Az adds es elfogadas egyensulya, ami fe-
lett a lelkiismeret gondos konyvelo modjdra orkodik.
A harmadik: A szeretet rendje, amely nelkiil a lel-
kiismeret tdjekozoddsi problemdkkal kiizdene.
A harmadik pontot tovabb bontottuk harom alcso-
portra, amelyek nagyon fontos szerepet jatszanak:
Az elso: A sziild ad, a gyermek elfogad.
A masodik: Aki ad, azt tisztelni kell.
A harmadik: Letezik egy rangsor.
fgy a lelkiismeret minden emberben gondoskodik
arrol, hogytovabbra is odatartozhassunk, hogy ne le-
gyenek* tulsagosah nagy elkotelezettsegekbdl eredd
adossagaink (amelyeket mar nem tudunk visszafizet-
ni), es hogy tovabbra is fennmaradjon a rend. Hellin-
ger legszebb mondata, amely nagyon kepszefuen fe-
jezi ki a lelkiismeret szerepet, igy hangzik:
„А lelkiismeret tart bent benniinket a csoportban,
akarcsak a pasztorkutya a baranyt a nyajban.”
Csaladfelallitasok
Miutan az emberi elet kapcsolatokon beliil jatszo-
dik le („egyetlen ember sem sziget”), es e kapcso-
latok felett mindig es mindenkor a lelkiismeret or-
kodik, mint ahogy az egyensulyi szerv a test fizikai
elhelyezkedese felett, ezert egy jol sikeriilt kapcso-
latot onnan lehet felismerni, hogy egyidejuleg tel-
jesiil benne a harom, fent megfogalmazott feltetel.
A csaladfelallifasokban tehat csakis arrol van szo,
hogy a) felismerjiik a felresikeriilt kapcsolatokat
(ez lesz a kiindulasi pent), es b) ismet jo kapcsolatokat hozzunk letre.
Azaz a kapcsolatok zavarairol es a kapcsolatok helyreallitasarol van szo.
Vizsgadrukk
Egy nd azert jott el a tanacsadasra,
mert nagyon felt a vizsgaktol. Egy
ewel ezelott az orvosi tanulma-
nyait lezaro allamvizsgara el sem
ment a felelme miatt, pedig megta-
nulta az anyagot. Es a felelme egy-
re fokozodott. Az elotortenet fel-
terkepezese soran vilagossa valt,
hogy megvetoen lenezi a noveret,
aki csak fodrasz, es „nem vitte sem-
mire” (ellentetben sajat magaval,
aki leerettsegizett, es elvegezte az
orvosi egyetemet - bar meg nem
vegezte el teljesen!). Amikor transz-
allapotban ellatogatott a novere-
hez, sikeriilt megtalalni a megol-
dast. Miutan (belsoleg) kibekiilt a
noverevel, nyugodt sziwel ezt tud-
ta mondani neki: „Те vagy a nove-
rem, idosebb vagy, es en vagyok a
fiatalabb. Most en is elfogadok to-
led.” Vegiil meg valamit javasoltam
neki: „Amikor majd elmesz vizs-
gazni, kepzeld el, hogy a novered is
elkiser. Ott all (lathatatlanul) szo-
rosan melletted, a jobb oldaladon.
Es amint eszreveszed, hogy felelem
tolt el, es idegesse valsz, hajolj ege-
szen kozel hozza, es hajtsd a fejed a
vallara.” Amikor fel ewel kesobb
ismet talalkoztunk, oromtol suga-
rozva meselte: „А javaslat a nove-
remmel ragyogoan mukodott. Va-
loszinuleg csodalkoztak a profesz-
szorok, hogy miert dontottem kis-
se jobbra a fejemet vegig az egesz
vizsga alatt.”
1001 Asziiloesagyermekekkozotti rendzavarai | Lelkiismeret es rendek
A sziilok es a gyermekek kozotti rend zavarai
Ahhoz, hogy valoban meg tudjuk oldani ezt a feladatot, eloszor meg kell vizsgalnunk
nehany jellemzo kapcsolat-problemat, hogy kepet nyerjiink arrol, hogyan is alakul-
nak ki ezek, es milyen lepesekre van sziikseg a zavar kikiiszobolesehez.
Magatol ertetodoen itt nem elemezhetjiik a kapcsolatok zavarainak minden lehetse-
ges formajat, hiszen ezeknek szamtalan valtozatuk van. Igy peldakeppen nehany jel-
lemzo es lenyeges temat fogunk kivalasztani, abban a remenyben, hogy az olvaso eb-
bol olyan tapasztalatokat szur le, amelyek a tobbi mellektema megoldasaban is segit-
segere lesznek.
Zavarok a sziilok es gyermekek kapcsolataban
A parentifikacio (11. kep)
A fiu ad az anyanak,
az anya elfogad a ftutol
3. Sziilove valt fill,
ha az anya gyenge
11.	kep
A sziilok es gyermekek kozotti kapcsolat elso es
legfontosabb problemaja akkor alakul ki, amikor
az adas es elfogadas rendje felborul (ami vegso
soron egyet jelent a rangsor megzavarasaval).
A rend azon alapul, hogy a sziilo ad, es a gyermek
elfogad. Ha azonban egy gyermek (aki tehat ke-
sobb erkezett) tigy gondolja, hogy 6 is adhat az
egyik sziilonek, vagy egy sziilo gondolja ugy?
hogy kaphat valamif a gyermeketol, akkor a gyer-
mek akardgyadnyminf egysziiloTes a sziilo akar
ugy kapni, mint egy gyermek. Ezt a folyamatot
,,pareiitifikacidfiak“ ~nevezzuk, es annyit jelent,
hogy a sziilo es a gyermek viszonya megfordult.
Az adas folyamata mar nem feliilrol lefele muko-
dik, hanem megforditva. A gyermek megprobal
segiteni a sziilonek, es a sziilo azt varja el a gyer-
mektol, amit csak a jajat_szuleitol kaphat meg.
Ezzel a gyermekek (a rangsorban) a sziilok foie
keriilnek, es a sziilok a gyermekek ala. Ez a folya-
mat eszrevetleniil zajlik le (gyakran mar akkor,
amikor a gyermek meg valoban gyermek), es
ezert nem is tud ellene vedekezni. Sot, a gyermek
ekozben fontosnak es jonak erzi magat, es - ami
a legfontosabb - nagynak is!
Mindazonaltal a gyermek igy a sziilo foie keriil,
es jogtalan igenyt tamaszt, amelyert kesobb sajat
magat fogja biintetni.
Lelkiismeret es rendek | Pelda: A fiu felkiizdi magat az anya melle 1101
Az egyik ilyen biintetes abban all, hogy kesobb a (felnott) tarsa foie helyezi magat, es
azt hiszi, hogy s.egithet neki. Ezzel azonban megserti ^parkapcsolat egyenjogusaga-
nak az alapelvet, es a tarsat a gyermeke helyere allitja. Az ilyen kapcsolat elobb vagy
utobb kudarcot vail.
Az ilyen forditott iranyil folyamat hattereben rendszerint az all, hogy az erintett sziilo
(aki a sajat gyermeke ala keriilt) hianyokkal kuzd, mert annak idejen nem kapott vagy
nem fogadott el eleget a sajat sziileitol. A csaladfelallitas soran az ilyen, parentifikalo-
dott gyermeket megszemelyesito kepviselo egeszen addig nem nyugszik meg, amig fel
nem veszik a csaladfelallitasba a nagysziileit (azaz a gyenge sziilo sajat sziileit). Meg-
oldasra tehat csak akkor keriilhet sor, ha a terapeuta gondoskodik arrol, hogy a gyen-
ge sziilo kaphasson a sziileitol (azaz a paciens nagysziileit61). A gyermek ezutan alta-
laban visszaterhet az ot megilleto helyre.
Pelda: A fiii felkiizdi magat az anya melle
Az egyik sziilo elutasitasa, vagy A szakitas kovetkezmenyei (12. kep)
12.	kep
Amikor egy szuld-jpar elvalik, gyakran elofordul, hogy a
gyermek felkiizdi magat az egyik sziilo melle. A gyermek
ilyenkor sokszor megprobalja atvenni, azaz hordozni az
egyik partner negativ erzeseit, amelyek a masik partnerre
iranyulnak. Ez kiilonosen akkor jellemzo, ha az egyik
sziilo egeszen nyilvanvaloan „vetkezett” (megcsalta a ma-
sikat, aranytalanul jol jart a valasnal stb.), vagy legalabbis
ezt feltetelezik rola. Ilyenkor a gyermek atveszi az aldozat diihet es gyuloletet.
Pelda: A sziilok 15 ewel ezelott (amikor a fiugyermek 12 eves volt) elvaltak, es a fiu
az anyjanal maradt. A fill tudja, hogy az apja megcsalta az anyjat, es emellett az iizlet
tarsat is becsapta, mert penzt vett ki a kozos cegbol, es ezert a ceg csodbe ment. A ma
27 eves fill gyuloli az apjat, nem is akar kapcsolatba lepni vele, es szilardan az anyja
oldalan all. Az anya keri a csaladfelallitast, mert a fiiinak allandoan egyszerre tobb
baratnoje van (azaz mindegyiket megcsalja), es emellett fel is jelentettek mar inter-
netes csalasert. Az anya fel, hogy a fia rossz uton jar.
A kepviselok a kovetkezot mutatjak: a fiu az anya gyuloletet hordozza, nem a sajatjat. Se-
giteni akar az anyjanak azzal, hogy megprobal levenni valamit a yallarol (hogy konnyebb
legyen az anyanak). Most mar ket ember gyuloli az apat! Am ez csak az erem egyik olda-
la. „Egy gyermek maga a sziilei”, allitja Hellinger. Megpedig mindket sziilo! A fiut az any-
javal nyilvanvaloan az erzelem, azaz az apa iranti gyulolet koti ossze, de mi koti ossze az
apjaval a felszin alatt? („Tudat alatt”, mondana a pszichoanalitikus.) A viselkedeseben az
apjat masolja: megcsalja a baratnoit, es az iizleti eletben is csal - akarcsak az apja. Vagy
legaEibbisaszerint viselkedik, amilyemiek az anyja az apjat latja.
1031 Gyermekek, akiket az egyik sziild a bizalmaba fogadott | Lelkiismeret es rendek
Van egy szabaly, amelynek a mukodese iljra es ujra bebizonyosodik a csaladfelallitasoknal:
Ha az anya negativ kepetfest az apdrol (vagy az apa az anyarol), akkor kesobb afiu-
nak (lanynak) ugyanazt a viselkedest kell felvennie, mint ami a negativan megitelt
szidot jellemzi.
4- Ha nem Ьёкёз
a szakitas, a fiu olyanna
valik. mint az apja
2. A fiti Stveszi
az anya gyuloletet
Eredmeny:
A fiu gyuloli az apat,
de megis ugyanolyanna
v3lik, mint 6
13.	кёр
A gyermeknek tehat ugyanolyanna kell valnia, mint az a
sziild, akit gyulol (13. кёр). Mas szoval: a gyermek tuda-
tosan a serelmet szenvedett sziildt koveti, am tudat alatt
azt a sziilot, aki megsertette a masikat. Ez azt jelenti, hogy
a gyermek mindig mindket sziiloje!
A csaladfelallitasban a terapeuta ezt mondatja a fiu kep-
viselojevel az anyanak: „Az apa elleni gyuloletben mellet-
ted allok.” Ezzel napfenyre keriil mind a gyermek jogtalan
igenye (hiszen hogyan tudna valaki - aki raadasul meg
gyermek - erzelmi terhet levenni a masik vallarol), mind
a sajat nagysagarol alkotott teves elkepzelese is. Ha gyulolom az apamat, akkor (a lel-
kem melyen) foleje emelkedem, tehat nagyobb leszek, mint 6.
Az anya, aki a csaladfelallitast kezdemenyezte (a fiu nines jelen), azzal oldhatja meg
vegleg a helyzetet, hogy ezt mondja a fianak: „Azert mentem felesegiil az apadhoz,
mert szerettem, es ha te olyan leszel, mint 6, en elfogadom.”
Az anya egyetertesevel a fiu most eloszor donthet szabadon arrol, hogy tovabbra is az
apat koveti-e, vagy valami egeszen mast tesz.
Gyermekek, akiket az egyik sziild a bizalmaba fogadott
Meg ha rettenetes dolgokat kovetett is el az apa, meg ha naci habonis biinokben vett
is reszt vagy meggyilkolt valakit, a gyermeknek akkor sines oka ra, hogy gytilolje vagy
elutasitsa.
A gyermek nem tehet errol. A gyermeknek ehhez semmi koze.
A problema lenyege abban all, hogy a gyiilolet kotottseget teremt, es ezaltal megfoszt
a szabadsagtol. A gyiilolet elpocsekolja az energiat. Ha a gyermek gyuloli az egyik
sziilojet, akkor nem jarhatja a sajat utjat. Emellett a gyiilolet szinte magnetikus hatast
gyakorol arra, akit gyulolnek. A gyiilolet vonzza azt, akit gyulolnek.
A gyermek tehat azt mondhatja az apanak vagy az anyanak: „Helytelen volt, amit rett-
el. De en errol nem tehetek, nekem ehhez semmi kozbm. Te ennek ellenere az apam
(az anyam) maradsz, es en apamkent (anyamkent) tisztellek.”
Ezutan a gyermek tovabbmehet a sajat utjan.
Lelkiismeret es rendek | Verfertozes 1103
/4. kep
Gyermekek, akiket az egyik sziilo a bizalmaba
fogadott (14. kep)
p Gyakran megtortenik, hogy az egyik sziilo a bizal-
maba fogadja a gyermeket. Olyan torteneteket, sot,
sokszor intim reszleteket mesel el a gyermeknek a
masik sziilorol (vagy egy nagynenirol, nagybacsirol, nagysziilorol stb.), aminek a sziilok
kozott kellett volna maradnia. Ez a sziilo most ugy kezeli ezt a gyermeket, mintha vele
egyenrangu lenne, es ekozben a gyermek a szovelsegeseve is valik a masik sziilovel szem-
ben. A gyermek lelke azonban ekozben hatalmas karokat szenved (nem is beszelve arrol,
hogy ez felboritja a helyes rangsort), es adott esetben kesobb a gyermek sajat magat biin-
teti meg erte. Ezeket az informaciokat a kesobbi felnottnek (tehat az egykori gyermek-
nek) el kell felejtenie, es kesobb sem szabad tovabbmeselnie. Meg a terapeutanak sem
beszelhet rola, es ha megis megprobalna, a terapeutanak az elso mondat utan le kell alli-
tania. Ellenkezo esetben tovabbra is fennmarad a felborult rangsor.
a sziilo egy gyermeket fogad
a bizalm£ba
0 informac.6k
az арйгб! X J T
a gyermek olyan	U-	helvzetbilimbseg
informaciokat кар, S'	(
amelyekcsak a sziiloi /gyermeki____________L_
rendszerbe tartoznak \	7 a gyermek nem fogadhatja el
---- ezeket az informaciokat
Ugyancsak a rangsor megserteset jelenti, ha egy ilj partnernek intim reszleteket mese-
lek egy elozo partneremrol. Es ha en vagyok valakinek az uj partnere, akkor nem sza-
bad hagynom, hogy ilyen informaciokat meseljen nekem a masik a korabbi partnere-
rol. Ha en vagyok C, akkor ezt kellene mondanom: „Errol nem szeretnek tudni, ez a
te B-hez fuzodo kapcsolatodhoz tartozik. Nekem semmi kozom hozza. Ha elmondod,
azzal nemcsak B-vel teszel rosszat, hanem velem is.”
Amint mar emlitettem, egy terapeutanak is vissza kell utasitania az ilyen informacio-
kat. Ha a paciens ilyen kozlesekbe akarna bocsatkozni, akkor a terapeutanak ezt kell
mondania: „Nem akarok intim reszletekrol tudni. Ez csak rad es a partneredre tarto-
zik, nekem semmi kozom hozza. Nem akarok hallani rola.”
(Az ilyen jellegu informaciokkal a paciens a maga oldalara akarja allitani a terapeutat.
A terapeutanak azonban nem a paciens oldalan kell allnia, hanem a rendszer egesze-
: nek az oldalan. Elsosorban pedig annak az oldalan, akit eppen szidalmaznak. Erre a
kesobbiekben meg visszateriink!)
Verfertozes
A verfertozes azt jelenti, hogy az apa vagy az anya a szexualitas teriileten .кар valamit
a gyermeketol. A verfertozes egyik fo temaja a kovetkezo dinamika szerint alakul (azt
a peldat veve alapul, hogy az apa кар a lanyatol vagy a mostohalanyatol):
1. Az apa es az anya kozott nines egyensiilyban az adas es az elfogadas. Az anya - bar-
milyen okbol is - tulsagosan keveset ad vissza, es az apa barmilyen okbol is - tillsago-
san sokat ad, amit az anya nem tud viszonozni. Az apaban tehat igeny alakul ki, az
anyaban pedig elkotelezettseg.
1041 Verfertozes [ Lelkiismeret es rendek
Verfertozes (15. kep)
2. Ha tulsagosan megno az igeny es az elkotelezettseg (annyira, amennyit mar hagyo-
manyos eszkozokkel nem lehet kiegyenhteni), akkor az kovetkezik, hogy a lany is be-
lep a kepbe, es megprobalkozik a kiegyenlitessel. Vagy az anya igyekszik - termesze-
tesen tudattalanul - azzal kiegyenhteni a helyzetet, hogy odaadja a lanyat az apanak.
Verfertozes
Az apa es az anya kozott nines
egyensulyban az adas es az elfogad ds
7m
Az apa elfogad a Idnytol,
a lany ad az apdnak.
Ezert a lany ugy ad,
mintha sziilo lenne.
Az anya (ontudatlanul)
hely red 11£tj a az egyensulyt
azzal, hogy odaadja a Idnyt
az apdnak.
A verfertozes feloldasa
A lany azt mondja az anyanak:
A lany azt mondja az apanak:	«Anya, erted szivesen megteszem!”
„Apa, anydert szivesen megteszem!”
15. kep
3. Az apa (szexualis ertelemben) кар a la-
nyatol vagy mostohalanyatol, es a lany ad
az apanak (vagy mostohaapanak). Ezaltal
a gyermek ilgy ad, mintha sziilo lenne,
tehat mint az anya. Ezaltal sajat maga is
nagyobba es fontosabba valik!
4. Az egyik oldalon ugy tunik, mintha
most helyreallt volna az egyensuly, am a
masik oldalon az erintettek eroteljesen
megsertettek a rendet, miszerint „a sziilo
ad, es a gyermek кар”.
A verfertozes megoldasa:
1. A lany az mondja az apanak: „Apa, anyaert szivesen megteszem.”
2. A lany az mondja az anyanak: „Anya, erted szivesen megteszem.”
Ezzel napvilagra keriil a verfertozes rejtett hattere (lasd keretben: A verfertozes hattere).
• Ezek a mondatok tehermentesitik a lanyt, es gondoskodnak arrol, hogy a lany a lelke
melyen megertse: 6 egy nagyobb, nalanal magasabb szintu jatekba keveredett. Ez a
। felnottek jateka volt. Egyben azt is latja, hogy a sziilok iranti szeretetbol tette, amit
J tett, es kozben onmaga artatlan maradt. Hiszen mindig ez a verfertozes egyik fo te-
' maja: a gyermek azt hiszi, hogy 6 maga tartozik annak, aki mindezt elkoveti ellene.
A lelke melyen ugy erzi, hogy sajat magat terheli a felelosseg. Am verfertozes eseten
sohasem a gyermek hibas. Mindig artatlan marad.
A verfertozes hattere
Az itt leirt, oldast hozo mondatokat idonkent ugy ertelmezik, mintha a csaladfelallitas
elbagatellizalna a verfertozes temajat. Mintha a verfertozes valamifele oromteli ese-
meny lenne („...szivesen megszem”). Am ez nem igy van. Ezek a mondatok magatol
ertetodoen nem ervenyesek a gyerekekre. Egy (ma) felnott no mondja ki oket, hogy
megtisztithassa a rendszeret a gyuloletetol.
Hogyan segithetne egy olyan mondat, amely sok ember szamara (ma) sokkal ideil-
lobbnek tunhet, peldaul: „Bortonbe zaratlak azert, amit tettel!” (Ami ma jo nehany
Lelkiismeret es rendek | A terapeuta feladata verfertozes eseten 1105
szervezetben napirenden van.) Ez a mondat nem allitja helyre a rendet es a lelek beke-
jet. Emellett pedig elhallgatja, hogy az akkori esemeny a gyermek szamara kiserlet volt
az egyensuly helyreallitasara, hogy segithessen (mindket) sziilonek.
Az itt felsorolt mondatok (1+2) azonban esetenkent nem elegsegesek az oldashoz. Meg
tul sok duh el a gyermekben. Eloszor tehat lehetoseget kell kapnia a diih kifejezesere,
de ugy, hogy kozben a szeretet megmaradjon.
Peldaul ilyen mondatokkal:
„Nagyon rossz volt nekeml”, vagy
„Ezt nem lett volna szabad megtennedl”, vagy
„Tul kicsi voltam az ilyesmihez!”, es
„Naiad hagyom a vetkedet!”
(„Naiad hagyom azt, amit tettel!”)
Es vegiil: „De megis az apam maradsz!”
Ezekkel a mondatokkal a terapeuta mindket tenyezot megfeleloen meltatja: hogy rossz
volt a gyermeknek, es hogy a gyermek szereti az apjat es az anyjat.
Meg ha nehez is megerteni: az apa nem - vagy csak nagyon ritkan - valik egyediili
tettesse. A verfertozes szinte mindig haromszereplostortenet. Az apa (a tettes) aktlv
resztvevo, a gyermek az aldozat, es az anya passziv szereplo. Az anya (tudat alatti, vagy
passziv, vagy hallgatolagos) egyiittmukodeset is figyelembe kell venni, ellenkezo eset-
ben nem lehet megtalalni a megoldast.
Ebben az ertelemben a (mara mar felnott) lanynak ezt kell mondania az apjanak es az
anyjanak: „Itt en gyermek vagyok! Ti vagytok a sziileim. Barmi tortent is velem, nala-
tok hagyom. Ti vagytok a nagyok, nektek kell hordozni. Szamomra mar vege, en most
visszaterek a sajat eletembe.” (16. кёр)
A terapeuta feladata verfertozes eseten
Meg egyszer szeretnem hangsiilyozni: a korabbi tett stllyanak aranyaban termeszetesen
semmi sem szol az ellen, hogy az apat (akar ma is) feldossegre vonjak, es ellteljek. Ha
azonban a terapeuta azon dolgozik, hogy a lany juttassa bortonbe az apjat, akkor a tera-
peuta olyannyira beleavatkozik az esemenyekbe, annyira a reszeseve valik a tortenetnek
(azaz annyira belesiillyed az ellentetes atvitelbe), hogy tobbet art, mint amennyit hasz-
nal. A lanynak legalabbis nem tesz szlvesseget vele. Meg ha ugy tunik is, hogy a lany at-
menetileg megkonnyebbiil, a terapeuta csak annyit er el, hogy a lany - mivel 6 maga is
szereti az apjat - vegiil sajat magat biinteti meg azert, hogy feljelentette az apjat.
1061A terapeuta feladata verfertozes eseten | Lelkiismeret es rendek
A terapeuta feladata
mindig a kicaszitottal kot szovetseget
gondoskodik arrol, hogy megoldodjek
a problema, es mindenki visszatalaljon
a helyere (a rendszerben)
16. kep
A terapeuta feladata verfertozes eseten
A terapeutanak ebben az esetben sokkal nehezebb
a feladata. Csak akkor tud megfeleloen dolgozni,
ha onmagabol kiindulva egyetlen szemelyt sem
kozosit ki, aki a rendszerhez tartozik. Ez kiilono-
sen verfertozes eseten jelent szinte megoldhatat-
lan feladatot, mert ekkor szovetseget kell kotni a
tettessel (azaz az apaval). Hiszen eppen a tettes az,
akit a no (az egykori gyermek) es a feleseg (a gyermek anyja) gyakran vegervenyesen
szamuz a rendszerbol. Amig az apat kikozositik, addig nem lehet megoldani ezt a prob-
lemat. A terapeutanak tehat helyet kell adnia a sziveben az (egykori) tettesnek. Tudnia
kell, hogy legtobbszor az apa is belegabalyodott a megzavart rendszerbe, es ez legtobb-
szor meg a tett elott megtortent. (Lasd keretben: A terapeuta szovetsegesse valik)
A terapeuta szovetsegesse valik
Amikor a verfertozes targykorevel kapcsolatban kimondom ezt a mondatot: „А tera-
peuta szovetsegesse valik”, akkor a terapeutaknak - foleg a noknek - gyorsan meg-
emelkedik a vernyomasuk. Elolvasnak egy ilyen mondatot (amelyet raadasul ferfi te-
rapeuta irt), es maris vilagos minden. Sajnos, ez a reakcio elhamarkodott. A diihuk
osszesurusodott energiajat eloszor az apara (a tettesre) irdnyitjak, aztan ennek a
konyvnek a szerzojere (a terapeutara), mintha ezekkel a szavakkal 6 is buntarssa valt
volna. Kozben nem veszik eszre, hogy eppen ez a duh teszi lenyegeben lehetetlenne a
munkat a verfertozes idokozben felnott aldozataival.
Ha az aldozat meg mindig gyermek lenne, akkor a terapeutanak termeszetszeruleg
gondoskodnia kellene arrol, hogy az aldozatot eltavolitsak a veszelyzonabol, es fele-
16ss6gre vonjak a tettest. (Itt - atmenetileg - jogos lenne a diih.)
A mai terapeutak legnagyobb resze azonban olyan aldozatokkal dolgozik, akik mar
regen felnottek, es olyan tettesekkel, akik vagy mar meghaltak, vagy tobbe nines lehe-
tosegiik a tettiik elkovetesere. A terapeutanak tehat ma arrol kell gondoskodnia, hogy
mindket impulzus napvilagra keriiljon, es mindkettot megfeleloen meltassak.
Az elso ilyen impulzus, hogy az aldozat ellen elkovettek valamit, es ez a seriiles egyer-
telmuen jelen van A masodik, hogy az aldozat (a gyermek, a testver, az unokahiig stb.)
- a lelke melyen - megiscsak szerette a tettest.
Diihvel itt nem jutunk elobbre. A diih (mindig) csak az egyik oldalt latja. Az aldozat-
nak tessek gyulolni a tettest! (A terapeuta uzenete: Annyira el kell utasitanod a tettese-
det, amennyire en elutasitom!) De mit tegyen a paciens a szeretetevel?
Csak ha a terapeuta osszekottetest teremt es szovetseget kot a tettessel (a kitaszitottal),
akkor keriilhet ismet napfenyre a gyermek eltitkolt szeretete, es a felnott no eltitkolt
szeretete.
Es akkor vege is lehet.
Lelkiismeret es rendek | Bucsu a sziildktol 1107
Bucsu a szuloktol
Biicsii a sziiloktol
Minden gyermek (es kesobbi felnott) eletenek a legnehezebb temai koze tartozik a
szuloktol valo elszakadas. Mindenki nagyon sokat kapott a sziileitol, es ezert - a lel-
kiik melyen - ugy erzik, hogy olyan hatalmas mennyisegu halaval tartoznak a sziileik-
nek, hogy szinte lehetetlennek tunik elszakadni toliik. Valoban nem egyszeru feladat
tehat felnotte valni, es ennek az elofeltetele az elbiicsiizas. Felnotte nem azert valik az
ember, mert ugy dont, vagy meghazasodik (es gyermekei sziiletnek), vagy messze el-
tavolodik a sziiloi haztol (es a sziilohazatol), vagy meghalnak a sziilei. Ezek mind kiil-
sodleges koriilmenyek, amelyek ebbol a szempontbol semmit sem jelentenek. Felnotte
akkor valik az ember, amikor biicsut vesz. Es mint minden bucsu, ez is nagyon szo-
morii, es egyben nagyon oromteli esemeny. Miutan azonban kezdetben a szomonisag
van tiilsiilyban, ritkan jutunk el eddig a biicsiiig. Termeszetesen felmeriilhetnek olyan
okok is, amelyek gatoljak, vagy (hosszii idon at) lehetetlenne teszik a biicsut. Ismer
kedjiink meg nehany ilyen okkal:
1.	Az elfogadas megtagadasa kotottseget okoz. Az elfogadas felold.
Ha egy gyermek (a mai felnott) meg ma is a sziileire panaszkodik:
„Tiil keveset adtatok nekem! A testverem sokkal tobbet kapott!”
„Nem volt jo, amit nekem adtatok.”
„Meg tartoztok nekem valamivel!” stb.,
akkor ez annak a kifejezodese, hogy a gyermek megtagadta az elfogadast. Az ilyen
gyermek (aki ma felnott) nem tud elmenni. Nem tud elszakadni a sziileitol, mert a vad
kotpttseget ieremt. A gyermeknek az a velemenye, hogy meg vannak igenyei a sziileivel
szemben, es a sziiloknek meg kbtelezettsegiik van az iranyaban. Ezen a modon a gyer-
mek tovabbra is kotve marad, de ligy, hogy nem okoznak neki dromet a sziilei, es a
gyermek sem okoz ordmet a sziileinek- Ez a rend megsertese („Aki ad, azt tisztelni
kell”). Az ilyen gyermek elhagyhatja ugyan a szuleit, de a szemrehanyas annal szoro-
sabban koti (negativ modon) a sziilokhoz. Nem keriilhet sor biicsiira, ehelyett diih,
konfliktusok es panaszkodas kbtik le az energiakat. Ezaltal meg szorosabba valik a lat-
hatatlan kiitelek. A gyermek tovabbra is diihot es fajdalmat erez, es ragaszkodik az
alaptalan igenyehez - am igy gyermek marad. Igy nem is nohet fel soha.
2.	A sziilok iigyeibe valo beleavatkozas kotottseget okoz.
A tema egy masik formaja akkor jelenik meg, amikor a gyermek segiteni akar, es ezert
nem tud biicsut venni. A gyermek beleavatkozik a sziilok dolgaba, azaz a nagyobbak
iigyeibe. Ezt ket okbol teheti, es a ket ok szoros kapcsolatban all egymassal. Az elso: a
gyermek szereti a szuleit, es nem birja nezni, hogy az egyik vagy a masik sziild rosszul
erzi magat. Ez mindig az elsbdleges ok, es ezert a terapeuta szamara nagyon nehez fel-
adatot jelent felvenni a harcot a kotottseget teremtd beleavatkozassal, mert a paciens
az errol valo lemondast a sziilei elarulasanak tekinti (lasd keretben: A dohanyos).
108 Bucsu a sziiloktol Lelkiismeret es rendek
A dohanyos
Egy ferfi mar tobb mint negyven eve dohanyzik. Az edesanyja ugyancsak egesz elete-
ben dohanyzott, es a paciens nagyon szorosan kotodik az anyjahoz. Amikor egeszseg-
iigyi okokbol abba akarja hagyni a dohanyzast, eszreveszi, hogy hatalmas felelem tolti
el. A csaladfelallitas soran kideriil, hogy a felelme hdttereben az all, hogy ezzel a tettel
(a dohanyzasrol valo leszokassal) egyben egyedul hagyja az anyjat is. Lenyegeben el-
hagyja. A kepviseloje szo szerint erzi ezt az arulast. Ugy erzi, mintha ezzel egyedul
hagyna, cserbenhagyna az anyjat. Csak dohanyoskent all szorosan mellette, a kozvet-
len kozeleben - legalabbis igy gondolja. Es ekozben nem lenyeges, hogy a valodi anyja
mar tobb mint husz eve halott. A terapeuta ezt mondatja vele: „Mama, cigarettaval a
kezemben szorosan melletted allok.”
„Es nem hagylak egyedul.”
A terapeuta arra keri, hogy mondja a kovetkezoket a cigarettanak, amely egy noi kep-
viselo szemelyeben ugyancsak szerepel a felallitasban:
„Mindig mellettem voltal!”
„Negyven even at hfisegesen kisertel.”
„Mindig szamithattam rad.”
„Sohasem voltam egyedul, te mindig velem voltal.”
„Mindig osszekotottel engem a mamaval.”
Ezzel napfenyre keriilt a cigaretta legfontosabb szerepe. Az anya is megkapta a melta-
tast, es a cigaretta is. Es a paciens szeretete is lathatova valt.
Ezutan a terapeuta a cigaretta kepviselojet az anya bal oldalara allitja, es az apa kepvi-
selojet (aki ugyancsak vilageleteben dohanyzott) az anya jobb oldalara. A pacienst -
mint gyermeket - a sziilei (es a cigaretta) ele allitja, es ezt mondatja vele:
„Kedves mama, kedves papa, a ti gyermeketek vagyok.”
„Es meg tulsagosan kicsi vagyok a dohanyzashoz.”
„De szivesen tettem.”
„Kiilonosen erted, mama.”
„De most visszavonulok.”
„ A dohanyzas tulsagosan nagy, es tulsagosan nehez teher a szamomra.”
„Hiszen itt en csak gyerek vagyok.”
„Most nalatok hagyom a cigarettat.”
„Mert az evek soran mindig is hozzatok tartozott.”
„Csak ertetek gyujtottam ra.”
„ A ti gyereketek vagyok.”
„Es ti vagytok a szuleim.”
A cigarettdhoz: „Kerlek, legy kedves hozzam, amikor most elmegyek.”
„Hfisegesen kisertel, es ezert most niello helyet kapsz tolem a szivemben.”
„ Az oseim es a csaladom kepei kozott neked is helyed van a kandalloparkanyon.”
„Es most elmegyek a sajat eletembe!”
Lelkiismeretes rendek | Amita gyermekek atvesznek 1109
A masodik ok (azaz a masodik, betegseget okozo tenyezo) abban all, hogy a gyer-
mek, aki szeretetbdl beavatkozik, ez iltal nagyobb lesz. Nagyobb, mint a szulei! Mint-
ha kozben ezt gondolna: ha en vagyok itt az egyetlen, aki segiteni tud a mamanak,
akkor nemcsak hogy nagyobb (es fontosabb) vagyok, mint a papa, de a mamanal is
nagyobb vagyok.
Am a szabalyok itt is konyorteleniil mukodnek: a na jys ig kotottseget teremt, es meg-
akadalyozza a bucsut. Ahhoz, hogy elbiicsuzhassak a sziileimtol, eloszor a sajat felte-
telezett (tehat alaptalan) nagysagomtol kell bucsut vennem, es ismet gyermekke kell
valnom. Tehat peldaul ma, talan harminc ewel az apam halala utan, gyermekkent
(hiszen a sziileinkkel szemben mindig gyerekek maradunk!) oda kell allnom az apam
ele, es azt kell mondanom neki:
„Foled helyeztem magam.”
„Megprobaltam jobban csinalni a dolgokat, mint te.”
„De most mar latom: kudarcot vallottam!”
„Nem tudtam neked segiteni.”
„Most mar latom, hogy itt en vagyok a gyermek.”
„Es most abbahagyom ezt az ostobasagot.”
„Most mar csak a te gyereked (a ti gyereketek) vagyok.”
Gyakran segit (leginkabb kiilonosen makacs helyzetekben), ha leterdelek az apam (anyam)
ele, hogy igy a kisebbik perspektivajabol lathassam es erzekelhessem a helyzetet.
„Itt en vagyok a kicsi, es te vagy a nagy.”
Amit a gyermekek atvesznek
A sziilok iigyeibe valo beleavatkozasnal megjelenik egy masik tenyezo is, amely lenye-
geben lehetetlenne teszi a sziiloktol valo elbiicsuzast: amikor a gyermek atvallalta az
apa vagy az anya egyik csaladtagjanak (vagy egy korabban elhunyt, sajat testverenek) a
szerepet, es most ezt a szemelyt kepviseli az apa vagy az anya elott. Az ilyen folyamatok
egeszen kiilonleges mddon mukodnek,'mert a gyermek sokszor nem is ismeri azt a
szemelyt, akit kepvisel, es itt gyakran semmifele szerepet sem tolt be a szemelyes lelki-
ismeret. Az ilyen gyermekek csak akkor tudnak bucsut venni a sziiloktol, ha (terapia
vagy csaladfelallitas soran) szembeneztek a kikozositett szemellyel.
(A szemelyek feletti lelkiismeret kerdesere meg visszateriink.)
3.	A vetek es a buntudat atvetele.
Esetenkent a gyermekek atvallalnak egy vetket a sziiloktol, vagy olyan biintudatot
vesznek at toliik, amely teljesen helyenvalo lenne a sziilo eseteben, am a gyermeknek
semmi koze hozza. A gyermek ilyenkor valaki mas helyett viseli a terhet, mintha ezt
mondana:
„Kedves apu, inkabb en cipelem az egesz nehez terhet, mint te.” Vagy:
„Inkabb majd en bunhodom helyetted.”
„Hogy te megkonnyebbiilhess, en szivesen atvallalom a vetket (es a vezeklest).”
110 I Gyermekek, akik hordoznak valamit | Lelkiismeret es rendek
Neha a gyermek egy masik csaladtag helyett akar elmenni (azaz meghalni), vagy sii-
Jyosan megbetegedni - ugyanebbol az okbol.
Ez az atvetel, a masik vetkeinek az atvallalasa termeszetesen olyan hatalmas mennyisegu
energiat emeszt fel, hogy mar fel sem merulhet a felnotte valas vagy a szuloktol valo elbu-
csiizas kerdese. Az ilyen gyermek elete olyan szorosan ossze van kotve a rendszer dinami-
kajaval, hogy itt mar semmi mas nem szamit (lasd keretben: A hordozas).
Gyermekek, akik hordoznak valamit
A hordozas
Egy no jelentkezik csaladfelallitasra, mert mar nem birja ki tovabb a hazassagaban.
Szereti ugyan a ferjet, de segitseget szeretne kapni a donteshez, hogy elmenjen-e, vagy
maradjon. Ez a ferj mar jo ideje egyfajta depresszioval kiizd, evtizedek ota tarto fejfa-
jassal sulyosbitva, es a nd nem kepes tovabb hordozni vele ezt a problemat. (A feleseg
kozben a gyermekeire is gondol, akiknek az apja ez a ferfi.) A ferfi nezokent jelen van
a felallitasnal, es a feltett kerdesre azt valaszolja, hogy elegge jol van, mert gyogysze-
rekkel „jol be van allitva”. Amikor a no kivalaszt egy-egy kepviselot onmaga es a ferje
szamara, a ferfi kepviseloje azonnal osszeomlik. A szo szoros ertelmeben a foldre zu-
han. Amikor a terapeuta megkerdezi a ferfit, hogy milyen siilyos tortenetek adodtak a
csaladjaban, a ferfi elmeseli, hogy az apja egy kozlekedesi balesetben meghalt az autd-
jaban, amikor 6 17 eves volt. A balesetben az apan kiviil negy masik no is meghalt,
akik a masik autoban iiltek. Tehat ot halott tartozik a ferfi rendszerehez, es a baleset
okoz6ja az apja volt. A fiii nem tudta, hogy mi vezetett a balesethez, azaz ki volt jogi
ertelemben a vetkes. (Ez a kerdes termeszetesen csak a biztositdtarsasag szamara fon-
tos, a resztvevok lelke szempontjabol nines jelentosege.) Az a donto, hogy az apa tette
kovetkezteben ot ember meghalt.
A csaladfelallitas soran kideriilt, hogy a ferfi hordozza ezt az ot halottat, es vezekel er-
tiik. Es termeszetesen az apja helyett, mert az apja ezt mar nem tudja megtenni.
Kesobb megmutatjuk, hogy erre a helyzetre is van megoldas.
Nagyon sok mod es lehetoseg nyilik egy ember eleteben arra, hogy megakadalyozhas
sa a sajat onallosodasat es felnotte valasat. Es nagyon sok mddja van (a felnott embe-
rek eleteben) annak, hogy elegedetlenkedjenek, vagy olyasmit hordozzanak, ami nem
oket illeti, vagy beleavatkozzanak masok iigyeibe. De nekem iigy tunik, hogy az ilyen
jelenlegi kesztetes hattereben mindig az all, hogy annak idejen a sajat helyzetiikkel
voltak elegedetlenek, es megprdbaltak beleavatkozni a sajat sziileik dolgaiba. Ezert
.„eddig a pillanatig nem tudtak biicsut venni toliik.
(A fentiek alapjan meg lehetne fogalmazni egy ilyen szalloiget: „Minel tobbet es minel
hevesebben reklamal es panaszkodik valaki, annal kevesbe felnott, es annal kevesbe
all meg a sajat labdn.” De ez minddssze munkahipotezis, csak iigy megemlitettem...)
Lelkiismeret es rendek Rendszer es nemzetseg | 111
A szemelyek feletti lelkiismeret
(A nemzetsegi lelkiismeret)
Mar ketszer emlitettiik a lelkiismeretnek egy olyan formajat, amelynek a jelentosege
tulmutat a szemelyes lelkiismereten. Ezt a szerkezetet Hellinger egyszer nemzetsegi
lelkiismeretnek, masszor „kollektiv lelkiismeretnek” nevezi, es roviden osszefoglalva
nagyjabol a kovetkezokeppen hatarozhato meg: miutan I lellinger meg egyszer jellem
zi a szemelyes lelkiismeretet (odatartozas, az adas es az elfogadas egyenstilya, es a rend
feliigyelete), igy folytatja:
„Aki koveti ezeket (a jdtekszabdlyokal), lelkiismeretesnek erzi magat, es aki nem koveti oket, ugy
erzi, hogy ennek meg kellfizetnie az drat, peldaul biintetest кар. Ezek lennenek tehat a szemelyes,
tudatos lelkiismeret alapveto sztiksegletei. Ugyanezek a sziikscgletek tiralkodnak a kollektiv, tu-
dattalan lelkiismeretben is, de teljesen mas modon: itt nem a szemely a fontos, hanem a kiizds
seg. A kollektiv lelkiismeretnek az a sziikseglete, hogy a csoport minden tagja odatartozzek. Te-
hdt nem egyes embereknek a szilkseglete ez, hanem a kozossege. Ez azl jelenti, hogy ha egy tagot
kikozositenek, akkor ez a lelkiismeret oly modon kiserli meg helyreallitani az elveszett egyseget,
hogy a csoport egy masik tagjaval kepviselteli a kirekesztettszemelyt [...].” (Hellinger: Die Quelle
braucht nicht nach dem Weg zufragen [A forrdsnak nines sziiksege dtbaigazitdsra], Heidelberg,
2001, 29. o.)
Tehat hasonldkeppen mukodik, mint a szemelyes lelkiismeret, amely orkodik afelett,
hogy ne tegyem konnyelmuen kockara a helyemet a rendszerben, es vigyaz arra is,
hogy en se kozositsek ki senkit, aki odatartozik. A nemzetsegi lelkiismeretnek azonban
magasabb szintu kiildetese van: nem velem foglalkozik, azaz nem a most elo egyenek-
kel torodik, hanem osszessegeben a nemzetseg sertetlensegeertfelel.
Kitero: Rendszer es nemzetseg
A nemzetseg tehat magasabb szintu osszefugges, es a nemzetseg nagyobb, mint egy
rendszer. Egy rendszer szinte minden uj (es tartos) kapcsolat kialakulasaval ujraren-
dezodik, egy nemzetseg azonban sokkal messzebbrol jon.
Meg egyszer, hogy jobban megjegyezhessiik: Mi a kiilonbseg a rendszer es a nemzet-
seg kozott?
Rendszer es nemzetseg
Eloszor is: Mit jelent a rendszer?
Amikor apam es anyam osszehazasodtak (vagy akar eskiivo nelkiil „osszejottek”), a ket
ember kozott kialakult egy kapcsolat, es hamarosan egyfajta kotelek is. Egy adott pilla
nattol kezdve (ebben szerepet jatszott a szexualitas, a kapcsolat idotartama, valamint
egymas vallalasa is) a ket ember kapcsolatabol es kotelekebol kifejlodott egy rendszer.
Ez a rendszer a ket ember lelkenek a metszespontjan alakult ki. Hasonlokeppen a hal-
mazelmelethez: az egyik ember (A) szarmazasi rendszerenek es a masik ember (B)
szarmazasi rendszerenek a metszete alkotja C-t, ami egy uj rendszer lesz (17. kep).
1121 Rendszer es nemzetseg | Lelkiismeret es rendek
17. kep
Ez a rendszer meg inkabb megszilardul, amikor a
no teherbe esik, es a kapcsolatbol gyermek fog
sziiletni. Meg ha a gyermek koran meghal is, vagy
megszakittatjak a terhesseget, vagy a magzat me-
hen beliil elpusztul, vagy a sziiletesekor ha] meg,
ennek a haromszereplos koteleknek - apa-anya-
gyermek - a jellege megmarad a sziilok lelkeben.
(Ha a ket felnott ezutan szaldt is, az elozoleg ki-
alakult rendszer jellege tovabbra is megmarad.)
Ebben a haromszereplos rendszerben korldtlanul
mukodik a szemelyes lelkiismeret fennhatosaga, amelyet mindket felnott a sajat sziilei-
tol kapott es vett at, es ez a lelkiismeret megmozdul minden egyes emberben, amikor
nincsenek figyelemmel a sziiksegleteire es felteteleire.
Mi a nemzetseg?
A nemzetseg rendszerek csoportja, tehat egyeni rendszerek halmaza, amely lenyulik az
ido melysegeibe, es a verrokonsag reven szetvalaszthatatlanul osszekoti ezeket az egyeni
rendszereket. Az eddigiek soran mar tobbszor lattuk, hogy egy ember sajat rendszere mas
rendszerekbe agyazodott bele, tehat alapvetoen mar foglalkoztunk a nemzetseg temakore-
vel. A nemzetsegi lelkiismeret szempontjabol azonban nagyon fontos szerepet jatszik a
rendszer es a nemzetseg egyertelmu megkiilonboztetese. Mig a szemelyes lelkiismeret egy
pasztorkutyahoz hasonloan mindenkit bent tart a nyajban, aki ismeri vagy ismerte egy-
mast, vagy akirol valaki mastol hallottak (aki szemelyesen ismerte), addiga kollektjy lelki-
jsmeret azokat is magaban hordozza, akik mar sok generacio 6ta benepesitik a nemzetseg
nagy, osi temetojet. Elsosorban termeszetesen azokra iigyel, akiket kirekesztettek a ma
el6k tudatabol, es akiknek a nevet kitoroltek a nagy, nemzetsegi temeto fejfairol. Akar ha-
borus vetkek miatt, akar tettes-energiak akar aldozat-energiak miatt (igen, az aldozatok-
nak is van energiajuk, olyannyira, hogy sok evtizeden keresztiil kepesek athatni az egesz
nemzetseget), vagy mert valami mas miatt veszitettek el a helyiiket a nemzetsegben.
A nemzetseg a szarmazasunk alapja, es annyira melyen gyokerezik az idoben, az el-
mult generaciok soraiban, hogy sohasem ismer-
hetjiik meg minden tagjat, es nem lephetiink ve-
liik kozvetlen kapcsolatba. A 95-96. oldalon mar
foglalkoztunk azzal, hogy ki tartozik bele ebbe a
nemzetsegbe, am azt meg nem tudjuk, hogy le-
teznek-e olyan torvenyek es rendek, amelyek a
nemzetsegre vonatkoznak, es amelyekkel meg
nem ismerkedtiink meg. Ezzel egyben azt a ker-
dest is feltessziik, hogy milyen szabalyrendszer
szerint mukodik a kollektiv lelkiismeret.
18. kep
Lelkiismeret es rendek | Rend es torvenyek a nemzetsegben 1113
Mig a szemelyes kapcsolatok (es a szemelyes lelkiismeret) tekinteteben harom felte-
telrol beszeltiink, amelyek sziiksegesek ahhoz, hogy jol sikeriiljon a kapcsolat (oda-
tartozas, az adas es elfogadas egyenstilya es a rend), addig a nemzetsegben ezenfeliil
mas rendezoelvek vagy torvenyek is mukodnek. Az elso es legfontosabb torveny igy
hangzik:
Rend es torvenyek a nemzetsegben
1.	Ugyanolyan jog az odatartozasra
Ez azt jelenti, hogy anemzetseg minden egyes tagjanakjogavanodatartozni, fiigget-
leniil attol, hogy mit tett, mit nem tett, es mit szenvedett el. Ezt a jogot senkitol sem~
lehet elvitatni, es elvesziteni sem lehet. Ha a nemzetseg egy tagja ugy tesz, mintha
neki tobb joga lenne, mint a nemzetseg egy masik tagjanak, ezzel megserti a rendszer
tqryenyet. Idonkent elfelejtenek egy koran meghalt testvert, vagy egy iij hazastars
foszt meg a helyetol egy koran elhunyt hazastarsat (mikozben a masodik gyakran ele-
ve abbol indul ki, hogy neki tobb joga van az odatartozasra, mint az elsonek),. vagy a
most 40 eves testver ligy gondolja, hogy tobb joga van, mint a 3 eves koraban meghalt
novereiiek. A rend ilyen jellegu megsertese gyakran azt eredmenyezi, hogy valaki egy
kesobbi generaciobol - anelkiil, hogy tudna vagy eszrevenne - utanozza annak a sze-
melynek a sorsat, akinek elvitattak a jogait.
A kesobb erkezett egyszerre csak belebonyofodik egy nala sokkal korabban elt ember
sorsaba, anelkiil hogy a sajat lelkiismerete jelezte volna ezt, vagy hogy valaha is hallott
volna errol az idosebb csaladtagrol.
Igen, a szemelyes rendszerek (tehat a nemzetseg egyes elemei) biintudatot ereznek, ha
valakit kirekesztettek.
De ha ez a kikozosites nagyon hosszu idon at tart, akkor megmozdul a nemzetseg lel-
kiismerete is, es a nemzetsegnek tennie kell valamit!
2.	A kozosseg egeszenek a torvenye
A masodik torveny, amely egy nemzetsegben mukodik, a szemelyes sik masodik sza-
balyanak felel meg („Aki ad, azt tisztelni kell”). A nemzetseg szemszogebdl ez a ko-
vetkezot jelenti: minden ma elo egyen a vilagegyetem kozeppontjanak tekinti magat,
es lenyegeben mar csak a sajat elorejutasaval, a sajat boldogsagaval torodik. (Ha most
eltekintiink a szeplelkuek ertekiteletetol, akkor nines is ebben semmi kivetnivalo.)
Am a nemzetseget es a nemzetsegi lelkiismeretet egyaltalan nem erdekli a helyzeted a
vilagegyetem kozeppontjaban, vagy a joleted. A nemzetsegnek nines kifogasa ellene?
de nem is foglalkoztatja. Csak egy dolog lenyeges szamara: mindazoknak, akik oda-
tartoznak, meg kell kapniuk az oket megilleto helyet es a megfelelo meltatast. Minden
csaladtag sziveben megfelelo helyet kell kapnia mindenkinek!
Aki tehat csak a sajat boldogulasat tartja szem elott, es csak a sajat erdekeivel foglalko-
zik, az - minel tobb energiat fektet ebbe - annal nagyobb iiresseget es tokeletlenseget
fog erezni onmagaban.
1141Д torzs lelkiismeretenek miikodese | Lelkiismeret es rendek
3.	A kor szerinti rangsor torvenye
A nemzetseg minden tagjanak a helyzete idorendben van „rangsorolva”. Az ido hata-
rpzza meg az elfogla't helyet! Akarcsak a szinhaz penztaranal: aki elobb er oda, koze-
lebb кар helyet a szinpadhoz, aki kesobb erkezik, messzebb keriil. Ettol meg senki
sem lesz rosszabb ember, es nem lesz kevesebb joga. Regebben az idosebbeknek vagy
a terhes noknek (akik csak nehezen tudtak allni) joguk volt egy iilohelyre. A fiatalab-
bak el is fogadtak ezt a jogot, mert felalltak, es atadtak a helyiiket. Ma meg mindig
megvan ez a joga az idoseknek es a terhes noknek...
A torzs lelkiismeretenek miikodese
Azt, aki elobb volt jelen a rendszerben, elsobbseg illeti meg azzal szemben, aki kesobb
erkezett. Aki elobb jott, magasabb helyre keriil, aki kesobb jott, alacsonyabbra. Ez az
eredet rendje! Ha egy kesobb erkezett (igy alacsonyabb helyzetu) csaladtag beleavat-
kozik a regebben ott levok (magasabb helyzetuek) iigyeibe, ha peldaul az elobb leirt
csaladban a fiu megprobal vezekelni az apja biineert, vagy megprobal jobb ferje lenni
az anyanak (tehat az autobalesetben elhunyt apa ozvegyenek), akkor olyan igenyeket
tamaszt, amelyek jog szerint nem illetik meg, es az ilyen - bar jo szandekii - kovete-
lesre a fiu tudatalattija iigy reagal, hogy eleve kudarcra iteli a fiiit.
Gyakran csak egy szinte visszafordithatatlan vegponton (ongyilkossag, siilyos betegseg,
elmebetegseg) ismerjiik fel, hogy itt az erintett megprobaltbeleavatkozni a korabban er-
kezettek iigyeibe, es erre a nemzetsegi lelJaiimcret YalasziiIt ilyeri sajatos modon.
A nemzetsegi lelkiismeret a) alapvetoen teljesen maskent mukodik, mint a szemelyes
lelkiismeret. Mi'g az utobbi pozitfv es negativ erzesekkel (odatartozas, illetve az oda-
tartozas elveszitese feletti felelem) reagal, addig a kollektiv lelkiismeret, amely feldleli es
feliigyeli az egesz nemzetseget, nem kelt erzeseket!
Az erzesek tehat itt mar nem segitenek. Nem erziink rossz lelkiismeretet, es ezert ele-
inte nines is lehetosegiink a megbanasra, vagy jora forditani a dolgokat. Itt, igy mond
ja Hellinger, csak „a ralatas hatasara bekovetkezo felismeres” segit.
A nemzetsegi lelkiismeret b) a jo es a rossz hatarain kiviil helyezkedik el. Fiiggetleniil
attol, hogy mit tett vagy mit nem tett egy tagja, 6 is odatartozik. Igy azonban a ketfele
lelkiismeret konnyen ellentmondasba keriil egymassal:
„Ha tehat a szemelyes lelkiismeret hatasara, amely a vilagra hozta a jo es a rossz kozotti megkil-
Ibnboztetest, valakit kikozositenek a csaladbol, vagy kizdrnak es elfelejtenek, akkor ennek a koi
lektiv lelkiismeretnek a hatasara egy masik csaladtag fogja helyettesiteni a kirekesztettet, ugy-
szolvan jovatetelkent. [...] Eza kollektiv lelkiismeret konyortelen. Kudarccal, bukdssal biinteti a
jogtalan igenyeket. A gyermek szeretetbol teszi ugyan mindezt, es a szemelyes lelkiismeret szem-
j szogebol artatlan, dm a kollektiv lelkiismeret szempontjabol ez siilyos vetek, es ennek megfelelo
lesz a bilntetes is. Minden tragedia es csaladi drama oka e ketfele lelkiismeret kozotti ellentmon-
o — —	-
ddsban keresendo. A tragedia hose jo lelkiismerettel tesz valamit, amivel vet a kollektiv lelkiisme-
ret ellen, es elbukik. Ezert nemcsak a szemelyes lelkiismerettol kell tudni elszakadni, hanem a
Lelkiismeret es rendek | A szamuzottnek vissza kail adni a helyet 1115
kollektiv lelkiismerettol is, mikozben egyreszt tiszteletben tartjuk, masreszt eltdvolodunk tole. Ezt
csak akkor tehetjiik meg, ha olyan erokkel dllunk kapcsolatban, amelyek a lelek legmelyen gyoke-
reznek. A lelek legmelyere kell lemeriilni, tdvol minden megkiildnbdztetestol, ahol az ember erot
merithet afelolddst hozd cselekveshez.” (Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach dem Wegzufra-
gen [Aforrasnak nines sziiksege utbaigazitdsra], Heidelberg 2001, 89. sk.)
19.	kep
Nezziink meg ket peldat a nemzetsegi lel-
kiismeretre. A 19. kep az apanak egy test-
veret mutatja, aki onfelaldozo modon
apolja beteg sziileit. A sajat fivere (az apa)
es a sziilok testverei a hata mogott kineve-
tik ezt a lanyt, aki a sziilok apolasa miatt
az eletenek egy reszerol is lemondott.
Aggszuznek tekintik, es mulatnak rajta,
mert nem akart vagy nem tudott ferjet ta-
lalni, es nem sziilettek gyerekei.
Egy generacioval kesobb az egyik unoka-
hug (a lany batyjanak a lanya) ugyancsak
lemond a hazassagrol, a gyerekekrol es a
boldog csaladi eletrol, es inkabb szocialis
feladatoknak, vagy idos emberek apola-
sanak szenteli az eletet.
A szamuzottnek vissza kell adni a helyet
20.	kep
A masodik pelda egy fiurol szol, aki-
nek az apja (5 masik emberrel egyiitt)
eletet vesztette egy autobalesetben
(lasd 110. o.)
Itt is megfigyelhetjiik a nemzetsegi lelki-
ismeret mukodeset, amely gondoskodik
arrol, hogy eszrevegyenek mindenkit, aki
a nemzetseghez tartozik. Akar azon az
aron is, hogy valakinek, akinek semmi
koze sem volt a tortentekhez, nagyon so-
kat kell szenvednie miatta. (Mint itt a fiu-
nak, aki mely depressziotol es hatalmas
nyomastol szenved.)
1161A szamiizottnak vissza kell adni a helyet | Lelkiismeret es rendek
Mit tehet tehat a terapeuta, ha ugy erzi, hogy - ennel a paciensnel - olyan esemenyrol
lehet szo, amely a messzi multban tortent? A folyamat kezdete nem a szemelyes sikon
keresendo (tehat nines rossz lelkiismeret!), es nem is a meglehetosen rovid nemzetse-
gi tortenetben, mert senki sem tud rola semmit.
Mit kovetel tehat a nemzetsegi lelkiismeret?
Azt akarja, hogy egy kikozositett, kitaszitott, elfelejtett csaladtag visszakapja az ot
megilleto jogokat. Es ezek kozul a legelso az odatartozas joga! Mar tudjuk: ha egy ki-
kozositett nem kapja vissza a jogait, akkor a nemzetsegi lelkiismeret kivalaszt egy ke-
sobb sziiletett, artatlan csaladtagot, es arra kenyszeriti, hogy lenyegeben azonosuljon
a kitaszitottal, es elje meg ugyanazt a sorsot. Ez a masik (mai ember) nem vallalta ezt
onkent, nem is veszi eszre, es ezert nem is tud ellene vedekezni. О is vegigeli tehat
ugyanazt a nehez sorsot, ami az egykori csaladtagnak jutott osztalyresziil - minden-
nel egyiitt, ami hozzatartozik.
(Ez meg ertheto es elviselheto is lenne bizonyos mertekben, ha most fel lehetne oldani
az ismetles reven ujra felszinre kerulo tortenetet. Ha tehat az elso kikozositett a maso-
dik kikozositett reven egyfajta jovatetelben vagy megvaltasban reszesiilne. De errol
nines szo!
1 Egy kikozositett helyett most mar ketto van! Egy halott helyett ketto. Egy aggszuz he-
lyett ketto stb. Tehat az idegen, mastol atvett sors nem hordoz magaban semmifele
Lenergiat!)
Tegyiik fel meg egyszer a kerdest: Mit kell tehat tenni?
Azt, akit annak idejen kikozositettek, kirekesztettek, kizartak, elfe ejtettek, tehat azt,
akivel igazsagtalansag tortent, ismet meg kelljelemteni a csalad erotereben, es eszre kell
venni!~Ez minden! Es azt is eszre kell venni, tudatositani kell, ami velFtortent, barmi
legyen is az. A mai embernek pedig, aki figyeli mindezt, ki kell birnia, mert mindaz,
amit lat, a multhoz tartozik, es ez a mult ugyanugy az ove is. Az ove maradhat, es az
ove kell maradjon. A mai embernek azt is eszre kell vennie, hogy a beleavatkozas ne-
gativ kovetkezmenyekkel jar. Senki masnak nines joga hozza, es senki masnak nem a
kotelessege. A nemzetsegi lelkiismeret ugyanis nem akarja, hogy beleavatkozzunk;
mindossze azt akarja, hogy azt, akit eddig nem vettiink eszre, most eszrevegyiik -
semmit tobbet. Es ezert sok mindent megtesz. Ezert reszvetleniil aldozatot kovetel -
sot, ha nem megy maskent - halalt is.
A masik ember megpillantasat, eszrevetelet szoban is kifejezesre kell juttatni:
„Latlak teged!”
„Olyan regota nem lathattalak!”
„De most mar latlak, es latom, hogy mi tortent veled.”
„Most mar latlak, es azt is, amit tettel!”
„Most mar latlak teged is, es a sorsodat is!”
„Es mindezt naiad hagyom!”
„Szamomra most mar csak a nagynenem (nagybatyam stb.) maradsz.”
„Most meghajolok elotted, es a sorsod elott!”
Lelkiismeret es rendek | A „kettos eltolodas" 1117
A „kettos eltolodas”
Ebben a fejezetben meg meg kell emlitenunk egy utolso format, egy utolso mukodesi
mechanizmust, amely ugyancsak nagyon gyakran megjelenik a nemzetsegi lelkiisme-
retben. Ezt a format „helyettes-cselekvesnek” nevezhetjiik, vagy - ahogy Hellinger ne-
vezi - „kettos eltolodasnak”.
Ilyenkor nem arrol van szo, hogy atveszem egy korabban kikozositett sorsat, es ugy-
szolvan vele azonosulva meg egyszer eljatszom a szerepet, hanem - szinten anelkiil,
hogy tudatabanlennekvagy eszrevennem- egykorabbanelt szemelykifejezesre nem
juttatott erzeseit veszem at, es beemelem ezeket a sajat eletembe!
Ez a jelenseg sokkal gyakoribb, mint gondolnank.
Nezziink meg egy peldat: Egy no elmegy egy terapeutahoz, mert rendszeres idoko-
zonkent fellepo panikrohamokkal kiizd. Meglehetosen sajatsagos felelemerzet ez,
amely a ferjere iranyul, akivel 33 eve el egyiitt. Az anamnezis soran kideriil, hogy a
paciens apja meghalt, amikor a no egyeves volt. Az ezt koveto terapias iilesen a fele-
lem oka is egyertelmuve valik: a paciens apja egy even at siilyos beteg volt, es minden-
ki tudta, hogy meg fog halni. Igy itt voltakeppen az anyafelelmerol van szo, amelyet az
apa elvesztese miatt erzett, de ezt a felelmet nem volt szabad kimutatnia, titkolnia kel-
lett - hiszen az elet megy tovabb, es a kozos gyermekiik meg nagyon kicsi. A veszte-
seg feletti, elfojtott erzelmek (felelem, szomorusag, diih) az anyarol a lanyra tolodtak
at! A lany pedig atvette ezeket az (anyahoz tartozo) regi erzeseket.
Az erzelmek tehat attolodtak az anyarol a lanyra. Hellinger ezt alanyi eltolodasnak ne-
vezi. Az erzelmek az anyarol mint alanyrol athelyezodtek a lanyra mint alanyra (a pa-
ciensre). Jegyezzuk meg: a paciens mindig alany!
A paciens (szeretetbol) atvesz valamit, ami nem az ove, ami nem hozza tartozik, es ez-
zel bizonyos mertekben elidegenedik onmagatol. Nem talalja meg onmagat ebben az
erzesben, amelyet (teljes joggal) zavaronak talal, es ezt a megbizast adja a terapeutak
vilaganak: „Szabadits meg a felelemtol!” Masreszt azonban ezzel az erzessel az anya,
illetve az apa iranti hйsёgёrбl tesz bizonysagot, es minden terapeuta, aki szo szerint
ёгб ezt a megbizast, azonnal beleszalad a csapdaba.
Ennek a helyettes-cselekvesnek a masodik resze meg inkabb sziiksёgessё teszi a ket-
tos eltolodas megszilnteteset. Ha tovabbra is ugy ё1ет az eletemet, hogy az anyam-
nak az (apam halala feletti) felelmeit hordozom, akkor ez a felelem keres maganak
egy targyat (jobban mondva en magam keresem meg a felelem targyat), azaz egy сёк,
amire ez a felelem iranyulhat. Peldaul ugy tekintek a ferjemre (az anyam felelmevel),
mintha hamarosan meghalna. Ez a „targyi eltolodas”: az aparol - akinek az eseteben
jogos volt az anya felelme - a ferjre, akinel ennek a felelemnek nines alapja. Most
ugyanis nemcsak onmagatol tavolodott el a paciens, azaz nemcsak idegen erzesek
uralkodtak el rajta, hanem a fe^re is iigy tekint, mintha az mas ember lenne. Mint-
ha mar ЬаШгайёН lenne.
Ez nagyon siirget6ve teszi a regi 6rz6sektol valo megszabadulast. Hiszen nemcsak ёп
magam szenvedek ettol a felelemtol, hanem - ezt nagyon gyorsan eszre lehet venni - a
ferjem es a gyermekeim is, akik szinten belekeverednek, ёв ok maguk is szenvednek
ezektol a sajatsagos erzesektol.
1181 „Idegen" erzesekatvetele| Lelkiismeret es rendek
Itt tehat nemcsak magat a szerepet kell visszaadni, hanem egy erzestol is bucsut kell
venni, amely nem az enyem. Egy olyan erzestol, amely elidegenit - nemcsak onma-
gamtol, hanem mindenki mastol is.
„Idegen” erzesek atvatele
Egy Hellinger-terapia masik peldaja meg inkabb megvilagitja a helyzetet:
21.	kep
Egy no nagyon ingeriilten viselkedik a ferjevel
(aki ugyancsak reszt vesz a csaladfelallitasban), a
csoport mas resztvevoivel szemben azonban na-
gyon nyitott es empatikus. A ferjevel szembeni
viselkedese tehat nem illik hozza, es a csoport
egyetlen tagja sem erti, hiszen a ferj nagyon meg-
erto es fegyelmezett.
A csaladfelallitas soran a kovetkezo kep alakul ki: a
no apjanak (amikor a paciens meg kisgyermek
volt) szeretoje volt, akit gyakran magaval vitt a csa-
ladi nyaralasra is (a csalad videki hazaba). A fele-
seg szeretettel fogadta a ferjet es a szeretojet, es
magatol ertetoen kiszolgalta oket. Ahelyett, hogy
tiltakozott volna, tiszta es artatlan maradt. (Hellin-
ger megjegyzese: „Oh, mennyire gonosz ez az ar-
tatlansag!”)
„А hatasa ugyanis rettenetes. Az anya tul jonak tartotta magat ahhoz, hogy rossz legyen.
Ha rossz left volna aferjehez, akkor bekovetkezhetett volna egyfeloldds: kibdkiiles, vagy sza-
kitds. Igy azonban aztjdtszotta, hogy a masik kettofelett dll, dm a megfelelo erzelem (amely
megmentette volna a helyzetet) a ferj irdnti diih es a negativ hozzddllds lett volna. Joga lett
volna rd. Miutan azonban nem tett semmit, es elfojtotta az drzelmeit, ezert most a rendsze
ren beliil eltolodtak ezek az erzesek, megpedig az anydrol a lanyra. Az ilyen erzesek mindig
a leggyengebbnel jelennek meg. A lany dtveszi az anya elfojtott diihet: ez az alanyi eltolodas.
Emellett kialakul a tdrgyi eltolodas is: a lany nem az apja ellen eli ki ezt a diihot, ahol ez
helyenvalo lenne, hanem a ferje ellen, aki alkalmas is erre, mert nem tud vedekezni, mert
szereti afeleseget. Ez az ugynevezett olcso tnegoldds. Az igazi megoldds az lenne, ha a no
meghajolna a sziilei elott, es azt mondand: »Elfogadom, ahogy ezt a helyzetet kezelitek.«”
(G. Weber: Zweierlei Gliick [Ketfele boldogsag], Heidelberg, 1995,155. o.)
Kites mitallitunkfel? | Kivel kellkezdenie a terapeutanak?1119
V. fejezet
Kit es mit alh'tunkfel?
Kivel kell kezdenie a terapeutanak?
Kezdjiik a kepviselokre vonatkozo kerdessel: mi alapjan valaszt a terapeuta (vagy segi-
to)? Milyen szemelyeket kell felallitani a paciens rendszerebol, es kiket nem? En ugyan
nem gondolom, hogy „veszelyes” lenne, ha rosszul kivalasztott szemelyek kepviseloi-
vel kezdenenk a felallitast (lasd keretben: Kivel kell kezdeni?), am ebbol aligha fog er-
telmes eredmeny kialakulni.
Kivel kell kezdeni?
Resztvevo: „Egy paciensrol van szo, egy 23 eves norol, aki el akar koltozni otthon-
rol, mert tovabb akar tanulni. Az apja azt mondja, hogy nem mehet el, ott kell ma-
radnia, es csak abban a varosban tanulhat. Az apja mar gyermekkora ota rendszere-
sen megeroszakolja a lanyt.”
Hellinger a hallgatosaghoz: „Kinek van helye a szivemben? Es kinek nines helye az 6
sziveben?”
Resztvevo: „Talan az apanak.”
Hellinger: „Segiteni csak akkor tudsz, ha helyet кар a szivedben. A hallgatosaghoz:
Amikor a no a »megeroszakolta« szot hasznalta, szinte elvezettel elmosolyodott.
Csak nagyon roviden. Es ki maradt ki? Kit nem emlitettel?”
Resztvevo: „Az anyat.”
Hellinger: „Most pedig megvizsgaljuk: kivel kell kezdenem, ha most belekezdek? Ed-
dig is ezt lathattatok: kicsiben kezdjiik. Ha a megfelelo szemelyekkel kezdjiik, akkor
lepesrol lepesre magatol bontakozik ki a munka. Ha azonban a rossz szemelyekkel
kezdiink, akkor veszelyesse valik a dolog. Nos, hoi a problema? Kiket kell felallitani?
Az anyat es az apat. Csak oket, kettojiiket, es a lany maris tehermentesitve van.”
(Bert Hellinger egy csaladfelallitasnal Bad Neuheimben, jegyzokonyv, 2004.)
A csaladfelallitas kezdeti idoszakaban gyakran nyolc vagy meg tobb szemellyel kezdo-
dott a felallitas. Hogy el tudjuk kepzelni, hogy is nezett ez ki, kovetkezzek most egy
koriilbelul 13 ewel ezelotti csaladfelallitas bevezetoje. Egy ferfi parkapcsolati proble-
makkal kiizd, es ezert szeretne felallitani a rendszeret. Ugy erzi, hogy tulsagosan befe-
le fordult, szinte remeteeletet el. Ket hazassagbol harom gyermeke szuletett, de mar
het eve elvalt, es egyedul el. Miutan feltett nehany kerdest, Bert Hellinger nyolc kep-
viselo mellett dont:
1201A kepviselok felalh'tasanak elso modja | Kit es mit alh'tunk fel?
Hellinger: „Most eloszor az apat, az anydt, a testvereket, az apa masodik feleseget, afeltestvert es
az anya bardtnojet fogjuk felallitani. Vdlassz ki mindenkihez egy szemelyt a csoportbol, aki kep-
viselni fogja: ferfiakat aferfiakhoz vagyfiukhoz, es noket a nokhoz vagy lanyokhoz. Aztdn dlla-
pitsd meg, hogy ki hoi fog dllni. Ekbzben teljesen a pillanatnyi erzeseid alapjdn dontsd el, hogy
milyen messze dll az anya az apdtol, es milyen irdnyba neznek. Allfts mindenkit a helyere, anel-
kiil, hogy egy szot is szolndl, vagy bdrmilyen magyardzatot fiiznel hozza. Osszeszedetten, komo-
lyan tedd mindezt, kiilonben nem mukodik.”
(Hartmut feldllitja a csalddjdt.)
Hellinger: „Mostjard korbe meg egyszer kiviilrol, es korrigdld, ha sziiksegesnek tartod. Aztdn ulj
le ugy, hogy jol lathass mindent.” (Hellinger: Die Ordnungen der Liebe [A szeretet rendjei], Hei-
delberg, 1994, 32. o.)
Mai szemmel nezve: miert valasztott ki Hellinger ilyen sok szemelyt? (1. кёр)
A kepviselok felallitasanak elso modja
1. кёр
Termeszetesen azert, hogy olyan sok informaciot
kapjon, amennyit csak lehetseges. Hiszen minden
kepviselo a maga szemszogebol mesel el egy-egy
jelenetet Hartmut lelkenek a tortenetebol!
Mas szoval: akkoriban azert allitottak fel olyan
sok kepviselot, mert a reakcioikbol probaltak meg
raismerni a paciens lelki rendszerenek minel tobb
rezdiilesere, es ezzel akartak egyre kozelebb jutni
a feloldast jelento, teljes kephez. Tehat a szandek
csakis arra iranyult, hogy elerjek a feloldast. En-
nek a celnak az eleresehez a kepviselok egeszen addig valtoztattak a helyiiket a terem-
ben (mikozben „feloldo mondatokat” mondtak ki), amig lehetoseg szerint a rendszer
minden tagja megbekelt, vagy legalabbis enyhiilt benne a feszultseg. Minel tobb pozi-
tiv erzessel toltottek fel a kepviselok (es a paciens) az uj rendszert, annal inkabb abban
a bizonyossagban ringathatta magat a terapeuta, hogy jo munkat vegzett.
Ezek az idok elmultak. Megpedig vegervenyesen.
(Ezen az sem valtoztat, hogy meg ma is akadnak olyan csaladfelallitasok, amelyekben
-fokozatosan - 8,10,15 vagy tobb kepviselo is szerepet кар.)
Mig korabban a feloldo mozzanat allt a figyelem kozeppontjaban, amelynek lenyege-
ben egy bezart kor, vagy valamifele zart alakzat formajaban kellett megjelennie, addig
ma ket masik kerdesfelteves all a gyakorlati munka kozeppontjaban, es ezekhez igazo-
dik a kepviselok kivalasztasa is. Ezek a kerdesek igy hangzanak:
1. Hol keriil sor a kovetkezo (fontos es uj) lepesre?
2. Hol van az его?
Kit es mit allitunk fel? | A kepviselok felallitasanak elso modja 1121
Visszaterve a kiindulasi kerdeshez: Hol
kezd a segito (azaz a terapeuta)?
Milyen kepviseloket vagy kepviselot va-
laszt ki elso lepesben - es miert?
Sajnos, az ilyen egyszeru kerdesekre nines
ugyanilyen egyszeru valasz. Valojaban egy-
altalan nines valasz. Hiszen a kepviselok
kivalasztasaban termeszetesen a legfonto-
sabb a) az a problema, amelyet a paciens
megfogalmazott, es b) azok az erzesek,
amelyek a paciens elbeszelese soran kiala-
kulnak (ugyszolvan felvillannak), testet
oltenek, es amelyeket a terapeuta aztan
A valoban fontos kerdesek
Itt nyomatekosan szeretnek utalni arra,
hogy az eddig emlltett (felismeresekhez ve-
zeto) kerdesek, amelyek minden csaladfel-
allitas alapjaul szolgalnak, az iij megkozeli-
tesi mod hatasara nem valtoznak meg. To-
vabbra is megmasithatatlanul ervenyben
maradnak:
„Kinek nines meg helye a rendszeremben?”
„Ki nem kapta meg meg az ot megilleto he-
lyet a rendszerben?” (Lasd 34. oldaltol)
Ez a ket kerdes jelenti tovabbra is minden
csaladfelallitas arkhimedeszi pontjat, ezek-
bol kiindulva kell elkezdeni a felallitast.
A paciens problemaja es - meg inkabb - a
kialakuld erzesek hatast gyakorolnak a terapeutara (vagy eppen „oldalba bokik”), es eb-
bol a hatasbol kiindulva dont a terapeuta arrol, hogy milyen kepviselokkel kezd.
Vagy nem.
De forditsuk komolyra a szot: a kepviselok kivalasztasara a kovetkezo gondolatmene-
tek alapjan keriilhet sor:
A kepviselok felallitasanak elso modja
A csaladfelallitas elso modja, hogy nem allitunkfel.
Miutan a paciens vazolta a problemajat, es a terapeuta megfigyelte a kialakulo erzeseket, a
lelke mclyen nem jelenik meg semmi. A paciensbol tehat nem pattan ki az a bizonyos „iste-
ni szikra”, es a terapeuta „nem fertozodik meg”, azaz „nem kapja el” a problemakort.
(Az olvaso bizonyara eszreveszi, hogy a szerzo itt a fertozo betegsegek szokincset
hasznalja. Ez nem veletlen, hiszen valoban ugy erzem, hogy ilyenkor atmenetileg el-
kapok egy betegseget, es ez a „fertozes” lehetove teszi, hogy egy kevesse hasonlova
valjak a pacienshez.) Ilyenkor azt mondom neki:
„Semmit sem erzek!”
„Meg nem jutott el hozzam semmi.”
„Ram meg semmi sem gyakorolt hatast.”
„Tudod, sziiksegem van valamire, amiben megkapaszkodhatom.”
„Valahogy se fiile, se farka.”
„Hianyzik a lenyeg, semmit sem tehetek.”
Neha nagyon szarazon, egyszeruen, kozombosen ezt mondom:
„Barmit meseltel is most el, egyetlen mondatodban sem ereztem semmifele erot.”
„Ha ez az его nines meg, akkor nem tudok dolgozni (... nem tehetek semmit).” (Lasd
2. fejezet, 32. oldaltol)
Vegiil a terapeuta kiilonosebb magyarazat nelkiil lezarja a csalad felallitast. De akar ezt
is mondhatna:
„Nem tudok tovabbmenni, ezert most pontot teszek a vegere. Ulj vissza a helyedre.”
Konnyek
Ekozben a vezetonek meg kell tanulnia pon-
tosan megkiilonboztetni, hogy a lelek mely
„rezdulese” az, amely sajat kesztetesre - te-
hat meg a csaladfelallitas elott - a felszinre
akar tomi, azaz energiat kepes adni, es a le-
lek melyik rezdulese gyengiti a pacienst es a
csoportvezetot. Az utobbi kategdriaba tar-
tozik a lelek meghatodasa, ami abban mu-
tatkozik meg, hogy a paciens sirni es jajgat-
ni kezd, vagy heves panaszaradatba kezd az
eletenek egy szereplojevel kapcsolatban. Az
ilyen rohamokat a vezetonek meg kell sza-
kitania, mert nem vezetnek sehova. Meg ha
nagyon konyorteleniil hangzik is: vannak
olyan konnyek, amelyek semmit sem emek!
Peldaul a sajat magamert hullajtott kony-
nyek, amelyek tovabbra is benn tartanak a
„szerencsetlen flotas” szerepeben. Az ilyen
konnyaradatot azonnal felbe kell szakitani.
122 | A felallitas masodik modja | Kit es mit allitunk fel?
A felallitas masodik modja
Az olvaso az elso pillanatban hajlamos ugy gondolni, hogy a csaladfelallitas megtaga-
dasa mindket oldalon csak frusztraciot okoz, es semmifele segito hatasa sines, am ez
tevedes. Gyakran kideriil, hogy az ilyen „megszakitott” vagy ,,el sem kezdett” csalad-
felallitasok nagyon hosszu idotartamii hatast gyakorolnak, es nagyon melyrehato fo-
lyamatokat inditanak be.
A kepviselok felallitasanak masodik modja
Neha a csoportvezeto eszreveszi, hogy a paciensben magatol lejatszodik valami, ami-
kor eldontotte, hogy most akarja felallitani a csaladjat. Miutan tehat a paciens leiilt a
helyere (a terapeuta melle), es meg mielott megfogalmazta volna a problemajat, egy
lelki folyamat kezd lejatszodni benne, es a terapeutanak egyertelmuen az az erzese,
hogy most nem szabad kerdesek feltevesevel (peldaul hogy mi a paciens problemaja)
megzavarnia azt, ami itt tortenni akar.
Tehat egyszeruen ovnia es kisernie kell azt, ami most meg akar jelenni a felszinen.
(Nem, nem a paciensre kell vigyaznia!) Ezert a terapeuta talan csak a kezet teszi ra a
paciens kezere (amivel azt akarja mondani: „Elkiserlek”). Vagy rateszi a karjat a mel-
lette iilo paciens vallara (amivel azt akarja mondani: „Melletted vagyok es megtarta-
lak, barmi tortenjek is”).
Ez termeszetesen a szo szoros ertelmeben nem „csaladfelallitas”, hiszen nem valasztanak
ki senkit senki kepviselojeiil, es nem allitjak fel a csaladot. De ezt csak a mezdvel ossze-
fiiggesben lehet megerteni, mindazzal
egyiitt, ami elozoleg a mezoben tortent
(tehat az elozo felallitasok soran). Valami
megmozdul a lelekben. Barmi legyen is
az. (Lasd keretben: Konnyek.)
A lelek rezdill esei termeszetesen mindig
nehez feladat ele allitjak a terapeutat.
Hogy miert? Mert nem tudja, hogy mi-
rol van szo. Csak annyit tud, hogy vala-
mi a felszinre szeretne torni, es ennek a
valaminek vedett keretekre van sziikse-
ge. Ezeket a kereteket kell tehat biztosi-
tania a segitonek, meg akkor is, ha (a tu-
dat szintjen) nem tudja es nem erti, hogy
mi is tortenik most. Es ezt termeszetesen
nehez elfogadi. Am a „lelek rezdiilesei” a
csaladfelallitas helyszinen - akar all a
paciens, akar ill - mindig pontosan tud-
jak, hogy mi a sorrend, es ezt kovetik. Es
ha elerkeztek egy ideiglenes vegponthoz,
akkor maguktol abbamaradnak.
Kit es mit allitunkfel? ] Munka a lelek melyen 1123
A terapeutanak termeszetesen meg kell tanulnia, hogy ilyen esetben kitartson, es ne akarja
tudni, hogy hoi all ёрреп. Meg kell tanulnia, hogy ilyenkor semmit sem tehet. Mindenek-
elott tehat a terapeutanak kell megtanulnia, hogy most teljesen tehetetlen es eszkdztelen.
Meg utolag sem szabad megprobalkoznia azzal, hogy megtudja, mi is tortent. Tehat
nem szabad feltennie ilyen kerdeseket: „Mi jatszodott le benned az elobb?”, es gon-
doskodnia kell arrol, hogy a csoport tobbi resztvevoje se tegyen fel ilyen jellegu kerde-
seket, azaz hogy ok is dvjak ezt a csaladfelallitast.
Munka a lelek melyen
De mi tortenik az ilyen, szo nelkiili felallitas soran?
Vegyiink egy (bevallom, kiilonosen kielezett) peldat:
Hellinger: „Van meg olyan par, akivel egyiitt kell dolgoznom?”
Egy par jelentkezik, akik elvetettek az ikreiket. „Veletek? Rendben van.”
Hellinger hosszu ideig nezi a ket embert, anelkiil, hogy egy szot is szolna. A par nem nez
rd. A nd arckifejezese egyre elgondolkodobb lesz.
Hellinger a nohoz: „Istenhez menekiilok.”
Hellinger behunyja a szemet, es lehajtja a fejet. Hosszu ideig igy marad.
Hellinger egy ido mulva a nbhdz: „Az ikrekkel dolgoztam. Ott volt a szivem.”
Egy ido mulva: „Ott is hagyom.”
No: „Koszonom.” (Bert Hellinger: Liebe und Schicksal [Szeretet es sors], Miinchen,
2003,98. o.)
Elemezziik ki reszletesen, hogy mi tortenik itt: a terapeuta egy par mellett ill, akik el-
vetettek a gyermekeiket. Amikor eszreveszi, hogy a ket ember nem reagal, szembesfti
a not azzal, hogy mit tesz azert, hogy ne kelljen raneznie a gyerekekre. (A nonek azt
kellene mondania hangosan: „Istenhez menekiilok.”) Miutan vilagossa valik szamara,
hogy a ket ember nem kepes elmenni az elvetetett gyerekekhez, 6 maga megy el hoz-
zajuk. („Az ikrekkel dolgoztam. Ott volt a szivem.”)
Az ilyen eljaras mar nem hozhato osszefiiggesbe egyetlen ismert pszichoterapias mod-
szerrel sem. A tortentek leginkabb ahhoz allnak a legkozelebb, amit samanista szertar-
tasnak nevezhetnenk. De elmondhato meg egyaltalan errol, hogy ez csaladfelallitas?
Hellinger igy valaszolja meg ezt a kerdest:
„Egy Washington! tanfolyamon egyszer azt nwndtam: Ez a lelek тё1уёп lejdtszodo csaladfelallitas.
Ez is csaladfelallitas. Ez is az volt, csak a lelek melyen jatszodott le. Nem jelenik meg a kiilvildg-
ban. Ebben az ertelemben az itt lejdtszodo folyamat dinamikdja hasonlo ahhoz, ami a kiilvildg-
ban zajlik le, itt azonban nem volt sziikseges, hogy afelszinen is megjelenitsiik afolyamatot. Ez
sohasem egyszemelyes munka. Nemcsak a pdcienssel dolgoztam, hanem a csalddjdval is, az egesz
kornyezetevel. Ezt is szem elott tartottam. Mindig mas mezoriil van szo. Nagyon sok hasonlosagot
mutat a csalddfeldllitdssal, mindossze a lelek melyen jdtszddik le.”
(Hellinger: Der Austausch [A csere], Heidelberg, 2002, 204. o.)
1241„А lelek gyokereit egymashoz kotni" |Kitesmitallitunkfel?___________________________________
Egy masik helyen a kovetkezo szavakkal irja le ezt a leereszkedest a lelek melyere:
„Szeretnek meg mondani valamit az alapveto hozzddllasrol. Amikor kapcsolatba lepiink egypd-
cienssel, nagyon gyorsan elkezdiink azon gondolkodni: Mirol lehet itt szo? Amint elkezdiink ezen
gondolkodni, belepilnk egy bizonyos mezobe. Itt azonban egeszen mas modszerrel is elhetilnk. En
nagyon gyakran megteszem ezt, bar itt csak ritkdn mutatom be. Odaiilok a paciens melle, es nem
kerdezek semmit. Vdrok. Nem is gondolkodom, csak az osszeszedettsegre osszpontositok. Ezzel
egy masik mezobe lepek be, ugyszolvdn belemeriilok ebbe a masik mezobe. Ekkor megerzem a
kapcsolatot apacienssel. Most neki is osszeszedettnek kell lennie, mert mellettem ill, es nem tehet
mast. Hirtelen sok minden levdlik rola, amit eddig elkepzelt, es d is eleri ezt a masik sikot. Ez a
kitart lelek stkja, vagy a nagy lelek stkja - en igy szoktam nevezni. De ez csak egy jeloloszo, hi-
szen nem tudjuk pontosan, hogy mi ez. Ezen a sikonjon letre a kapcsolat. Ezen a stkon erzem ot,
es egyben erzem a sziileit vagy a sorsdt is. Es tisztelem ezt. Aztdn erzem, hogy osszhangba keriil-e
velem, es er osszhangban lehetek-e vele. Amint osszhangban vagyok vele, tudom, hogy mit kell
tennem. Neha csak annyit, hogy megkerem, hunyja be a szemet. Mikozben ilyen osszeszedetten
allok mellette, elkezdodik benne egy folyamat, mert egyszerre csak belemeriil a lelek rezdillesei-
be. Neha minden teljesen magdtol jdtszddik le, es egyszerre csak azt erezziik: Most vege. Akkor
megkerdezem: »Rendben van?« Es d azt mondja: »Igen«, es elmegy. Nem tudom, hogy mi tortent,
es nem is kell tudnom. Ёгег1ет, hogy itt valami mozgdsba lendiilt, es ennyi eleg”
(Hellinger: Die Ordnungen des Helfens [A segites rendjei], 1. kotet, Heidelberg 2003, 258. o.)
„ A lelek gyokereit egymashoz kotni”
Ugy hallottam, hogy a samanista modszerek egeszen hasonloan mukodnek: a saman
szinten egy melyebb sikon dolgozik a segitseget kero lelkeben. Nehany zsido-haszid
rabbi egeszen hasonlo modon tudott dolgozni, ahogy ezt Martin Buber elmeseli (lasd
keretben: A lelek gyokereit egymashoz kotni).
A lelek gyokereit egymashoz kotni
A kozos vezekles
Egy eloimadkozd meselte: „Amikor hallottam, hogy hogyan segit Zusia abbe az em-
bereknek veghezvinni az iranyvaltast, elhataroztam, hogy elutazom hozza. Alig erkez-
tem meg Hanipolba, maris elmentem hozza, beleptem a konyhaba, letettem a botomat
es ; tarisznyamat, es a rabbi felol erdeklodtem. A felesege a tanulohazba kuldott. Ami-
kor az ajtohoz leptem, azonnal megpillantottam a rabbit. Tallitot viselt, eppen felvette
a tefillint, es a zsoltart mondta: „Ha hivlak, valaszolj nekem!” Olyan melyen es erosen
zokogott, amihez hasonlot meg sohasem lattam vagy hallottam. Akkor eszrevettem,
hogy kozvetleniil a szent szekreny elott egy embe fekszik a foldon, es sdhajtozik ma-
gaban. Egyszerre csak felkialtott: „Bunos vagyok!” Csak kesobb ertettem meg, hogy
mi volt az, ami ott tortent, es kesobb az egesz osszefiiggest is megtudtam. A ferfit, aki
iskolaszolga volt, a varoskaja lakoi kenyszeritettek arra, hogy elmenjen a rabbihoz, es
vezekeljen elotte. Amikor a rabbi elott allt, nem akarta bevallani a buneit. Azt, ami
Kit es mit allitunk fel? | „А lelek gyokereit egymashoz kotni" 1125
most tortent, maga a rabbi meselte el, amikor beszelgettem vele, es elmondtam neki a
sajat dolgaimat. „Mit tett Zusia?”, mondta. „Lementem a lepcson, egeszen melyre,
kozvetleniil mellette alltam, es a lelkern gyokereit az 6 lelke gyokereihez kotottem.
Most mar, velem egyiitt, kenytelen volt vezekelni.” Es valoban, nagy es termekeny ve-
zekles volt. De amikor a ferfi abbahagyta a kiabalast es a sohajtozast, lattam, hogy a
rabbi odalep hozza. Lehajolt hozza, megragadta a hajanal fogva a halantekanal, es
gyengeden megmozgatta a fejet, majd mindket kezzel felemelte, es talpra allitotta.
„ A bunod megbocsattatott”, mondta, „megbunhodtel a vetkedert”. „En magam pedig”,
fuzte hozza a meselo, „kesobb eloimadkozo lettem Zusia abbe imahazaban”.
(Martin Buber: Die Erzahhmgen des Chassidim [Haszid tortenetek], Zurich, 1949,382. sk.)
Meg ha halljuk is a szavakat, akkor sem tudjuk, hogy mi zajlik le valdjaban a lelek me-
lyen. Leiilni a paciens melle, es vele egyiitt - szavak nelkiil - lemeriilni a lelek melye
re, majd ott lelki munkat folytatni, ez sok segito szamara kfviil esik a terapias munka
hatarain, es lenyegeben (ahogy ezt Buber is megmutatja) a vallas teriiletere valo bele
pesnek tunik. Sok kollega ezert nem tudott tovabb haladni Hellingerrel ezen az uton,
es - reszben emiatt is - elfordultak tole. A mi konyviink is magara hagyja itt az olva
sot. Nem azert, mintha a szerzo nem akarna tovabbmenni veliik, hanem mert itt mar
nem lehet mondani semmit. Neha, amikor egy csoportfelallitas soran egy paciens
mellett iilok, sejtem, hogy - akkor eppen - mirol van szo. De az a gyanum, hogy itt
nem akarhatok megtudni semmit...
A kepviselok felallitasanak masodik modja
Ez az elso olyan mod, amikor valoban kivalasztunk egy kepviselot, es felallitjuk a csa-
ladot. Egy kepviselot! De mi ertelme lehet annak, hogy egyetlen embert allitok a te-
rem kozepere? Mit lathatunk meg ennek segitsdgevel?
Nezziink egy peldat: Egy no ill a terapeuta mellett, es elmondja: mar ketszer elofordult
az eleteben, hogy panikroham uralkodott el rajta, amit csak halalfelelemnek tudna ne
vezni. Miutan a masodik alkalom ota nem telt el sok ido, es a no egyebkent nagyon
eletvidamnak tunik, a segito azt gyanitja, hogy a jelenseg valojaban egy idegen felelem
atvetele a no szarmazasi rendszerebol. Kerdeseket tesz fel a paciensnek, am ezek nem
vezetnek eredmenyre: tudomasa szerint a csaladjaban senki sem elt meg halalkozeli el- \
menyt, amely pani felelemmel jart volna egyiitt. (A panik mindig halalfelelem.)
A terapeuta kivalaszt egy not kepviseloiil, es kozvetleniil a mellette iilo paciens ele al-
litja: „О most annak a kepviseloje, akihez ez a pani felelem tartozik. Talan te magad
vagy, talan valaki mas. A kepviselo lelkenek rezdiilesei meg fogjak mutatni.”
Rovid ido rniilva a kepviselo area fajdalmasan eltorzul. Labujjhegyre all, a nyakat a
magasba nyiijtja, majd hatraesik a padlora. Amikor rakerdeznek, igy valaszol: „Halott
vagyok. Ugy tunik, mintha a nyakamnal fogva lognek. Abban sem vagyok biztos,
hogy no vagyok-e.”
Majd folytatja: „Nem sajat magam tettem. Tehat nem ongyilkossag. De nem is gyil-
kossag. Jogosan tortent.”
1261 Egy szemely felallitasa | Kit es mit allitunk fel?
A terapeuta odaallit egy ferfit is a halott melle:
„О a tettes. Vagy egy hoher, vagy egy katona, vagy masfele tettes.”
Az iilo paciens hatalmasra nyilt szemmel nezi az elesett not es a tettest, majd sirni
kezd. Most latja pani felelme eredetet. Azt is latja, hogy ez a felelem nem tartozik hoz-
za, hanem egy masik szemelye a multjabol. Igy - kis ido mulva - a terapeuta utasita-
sara ezekkel a szavakkal fordul a fekvo es az allo kepviselohoz:
„Latlak benneteket!”
„Most latlak benneteket!”
Es: „Szamomra ti is odatartoztok!”
„А lelkemben.”
„Barkik legyetek is.”
„De a felelmet afelett, ami veletek tortent, azt nalatok hagyom.”
„Nekem semmi kozom hozza.”
„Ez a felelem a tietek.”
Egy szemely felallitasa
Latjuk, hogy sok esetben mar egyetlen kepviselovel is hosszu utat lehet megtenni.
Egy masik lehetoseg az egyszereplos felallitasra akkor adodik, amikor a vezeto ellen-
orizni szeretne, hogy hoi all valojaban az a szemely, akirol a paciens ёрреп beszelt
(apa, anya, ferj, feleseg, gyermek stb.). A terapeuta termeszetesen nem mondja ki,
hogy ez a szandeka, hanem egyszeruen felallitja azt a szemelyt, akirol sz6 van (Mar
csak azert is, hogy onmaganak is meglepetest okozzon! Meg sohasem vezettem olyan
csaladfelallitast, ahol nem sejtettem volna elore, merre haladnak a dolgok, majd ne
csalodtam volna az elozetes elkepzelesemet illetoen. Ugyanis mindig mas lett az ered-
meny!)
Pelda egyetlen kepviselo felallitasara:
Amikor azt hallom, hogy az apa (vagy a nagyapa) hosszu eveken at harcolt a masodik
vilaghaboruban, aztan a haboru es a hadifogsag utan vegiil hazatert, пёЬа azt mon
dom a paciensnek:
„Most valami szokatlant fogok kerdezni toled: valoban Ьага!ёг1 az apad a haboru
utan?”
A velem szemben iilo ilyenkor legtobbszor elgondolkodik. A feje egyёrtelmйen igen-
nel valaszolna meg а кёМё8к de a lelke elbizonytalanodik. Azonnal megerti, hogy
mire сё1гок. Es lehetsёges, hogy ezutan csak az apat allitom fel. Neha azonnal a padlot
kezdi пёгт, vagy lassan leterdel, vagy eldol, mint egy tuskd. Mindezek a jelek arra
mutatnak, hogy valojaban nem erkezett haza, ds a lelke (vagy a lelke egy resze) meg
ma is Sztalingradban (vagy egy masik hadszinteren) bolyong.
Ha azonnal felallitottam volna a felesёgёt es a gyermekeit is, akkor talan sokkal кё-
sobb mutatkozott volna meg ez a jelenseg, mivel az apa kdpviseloje kezdetben azon
igyekezett volna, hogy kapcsolatot teremtsen a felesёgёvel es a gyermekeivel.
Am ez termdszetesen csak egy pdlda ezer mas, lehetsёges helyzet koziil, amikor valo-
ban ёЫетев egyetlen szemeHyel kezdeni (vagy az egёsz felallitast egyetlen szemellyel
Kit es mit allitunk fel? | Ket szemelyfelallitasa 1127
vinni vegig). Peldaul szupervizios felallitasoknal egyetlen kepviselo kivalasztasa sokat
segit abban, hogy gyorsabban megfogalmazodjon a kovetkezo lepes, mintha az egesz
rendszert felallitanank.
Am az olvasonak tudnia kell: az elozoekben bemutatott felallitas-valtozatok nem a legjel-
lemzobbek; a csaladfelallitas mai gyakorlataban meglehetosen ritkan alkalmazzuk ezeket.
Meg ha Bert Hellinger szivesen bemutatja is szeminariumain ezeket a megkozeliteseket,
a kollegak (kozottiik en is) aranylag ritkan hasznaljuk. Ez elsosorban a csoportvezeto elo-
zetes tapasztalatain (es batorsagan) mulik: van-e mersze ahhoz, hogy a paciens mellett
iilve beleugorjon a kozos lelekmetszetek ismeretlen vizeibe.
Ket szemely feldllitasa
Ez nem olyan valtozata a csaladfelallitasnak, amelyet feltetleniil meg kellene, vagy meg le-
hetne tanulni. Ha akaratlagosan probalnank elsajatitani ezt a modszert, nem alakulna ki
megoldas, vagy nem jelenne meg a (kovetkezo) uj lepes. (Lasd keretben: A Joistenke.)
A Joistenke
Az egyik baratom, mielott elmegy a jatekterembe, mindig a szemelyes „Joistenkejehez”
fohaszkodik („Joistenkem, add meg nekem, ...” stb.). Miutan ez a baratom ateista, es
nem is veszi tulsagosan komolyan az imait, ezert nines is benne semmi kivetnivalo.
Neha azonban hajlamos vagyok elhinni, hogy letezik egy „csaladfelallitas-isten” is, aki
kiilonosen joindulatiian banik a csaladfelallitas teriileten kezdo terapeutakkal. Ok
ugyanis (a kiilso szemlelo szamara) gyakran nagyon egyszeru eszkozokkel megoldhato,
szep es sikeres felallitasokat kapnak, es ezekkel kezdik a hivatasukat. Amikor azutan
mar hosszabb ideje dolgoznak ezen a teriileten, akkor a csaladfelallitasok is nehezebbe,
es legtobbszor bonyolultabba valnak. Mintha a csaladfelallitas-isten - akarcsak az egy-
kori matematikatanarom - azt akarna mondani: „Nos, Peter most mar kepes megolda-
ni az egyszeru feladatokat, tehat elerkezett az ido az infinitezimalis szamitasra!”
Zarojelben: nehany ilyen bekeretezett szovegnek olvasas utan el kellene halvanyodnia,
es vegkepp el kellene tunnie. Ellenkezd esetben tulsagosan melyen megragad az agy-
ban! Zarojel bezarva.
Az egyszemelyes felallitas lenyegeben a minimalista munka legujabb valtozata: nagyon
keves eszkozzel nagyon nagy hatast lehet vele elerni. E konyv olvasojanak mindossze
annyit kell tudnia, hogy ez is lehetseges, es sok esetben leroviditi a munkat.
Ezt a valtozatot nem is lehet begyakorolni vagy megtanulni, am egy napon el lehet
emi ezt a pontot, es akkor - anelkiil, hogy elore megterveztiik volna - magatol beko-
vetkezik. Aki sajat kesztetesre akarja megprobalni, mert ugy gondolja, hogy mar eleg-
ge erett erre, teviiton jar.
1281 Ket szemely felallitasa | Kit es mit allitunk fel?______________________________
Ket szemely felallitasa
A csaladfelallitasnak ez a harmadik modja teljesen egyertehnuen kovetkezik a ket, fel-
ismeresekhez vezeto kerdesbol:
„Kinek nines meg helye a rendszerben?” es „Ki nem kapta meg meg az ot megilleto
helyet a rendszerben?” A terapeuta megprobal kozeledni e ket kerdeshez, es ket sze-
mellyel kezdi a felallitast. E megkozelites_alapjat az adja, hogy minden paciens rend-
gzere ket alapveto energiaforrassaTrendelkezik: az apai es az anyai fonrassal. Ennek
megfeleioen minden paciensben „ket folyo vize” keveredik ossze. A ket forras vize
egyesiil a gyermekben (es igy egyben a kesobbi felnottben is), es aztan ez a folyam to-
vabbfolyik a gyermek eleten keresztiil, tehat a te eleteden, es az en eletemen at is. Ami-
kor (mint paciens) kivalasztok es felallitok ket kepviselot, vagy (mint terapeuta) kiva-
lasztok ket kepviselot a paciensnek, akkor ok ezt a ket eroforrast jelkepezik. Korabban
az volt az altalanos velemeny, hogy a paciensnek sajat maganak kell kivalasztania es
felallitania a kepviseloket; ma mar tudjuk, hogy teljesen mindegy. Amikor azt mond-
juk: „Те leszel az apa”, es „Те leszel az anya”, akkor a mezo kepletesen „randul egyet”, es
megtortenik! (Lasd keretben: A kepviselo.)
A kepviselo
Az elso evekben a csaladfelallitasok vezetoi valoban szilardan meg voltak gyozodve
arrol, hogy a paciensnek, tehat annak, aki megfogalmazta a problemajat, sajat maga-
nak is „bele kell nyiilnia” a felallitasba, azaz neki kell kivalasztania a kepviseloket,
majd a vallukon (vagy barhol mashol) megerintve addig kell mozgatnia oket a terem-
ben, mig a paciens lelke melyen valami bolint, es azt mondja, hogy ez a legmegfele-
lobb hely.
Visszaemleksziink Bert Hellinger szavaira: „Meg nem allitottad fel az apadat!”
Resztvevo: „Magatol is a legjobb helyre allt!”
Hellinger: „Nem, nem. Meg kell erintened, es neked kell vezetned, kiilonben nem mu-
kodik!”
Ezt annak idejen mi is teljesen esszerunek talaltuk, es ugy ertelmeztiik, hogy annak,
akirol a felallitas szol, energetikailag is hatast kell gyakorolnia a kepviselore. Tehat a
paciens ligyszolvan a sajat kezevel, szemelyesen adja at a kepviselonek a temat.
Am nagyjabol 2001 ota a terapeuta egyre inkabb sajat maga valasztja ki a kepviselo-
ket: „Те leszel az apa (es ramutat egy resztvevore), az anyat kepviseld te, kerlek (es ra-
mutat egy masik resztvevore). Az apa alljon ide (a terapeuta ramutat a terem egy pont-
jara), es az anya alljon ide, vele szemben (es ramutat egy pontra, koriilbeliil 5 meterre
az apatol). Igy. Most fordulj kicsit jobban a ferjed fele. Es most probaljatok beleelni
magatokat...”
(Lasd a kepet a kovetkezo oldalon.)
Emiatt ma szinte kellemes meglepetes a szamunkra, amikor a terapeuta (talan, mert
nosztalgikus hangulatba keriil) azt mondja a paciensnek: „Na, valassz ki valakit. Az
apa es az anya kepviseloit. Es aztan dontsd el, hogy hova alljanak.” (Mintha onmaga-
nak es a jelenlevoknek is be akarna bizonyitani, hogy maskepp is lehet csinalni.)
Kit es mit allitunk fel? | A terapeuta ket szemelyt allit fel 1129
Ket szemely felallitasa napjainkban (ahogy a sakkjatekban mondjak) a „szokasos nyi-
tas”, amikor a szarmazasi rendszerrol van szo.
Hogy miert?
Mert ebben az esetben nagyon rovid ido alatt (es mas befolyasolo erok zavaro hatasa
nelkiil) megmutatkozik, hogy hoi akad el, vagy hoi torik meg egyik vagy masik sziilo
energiaaramlasa. Hiszen ezek az energiak egyesiilnek a gyermekben (azaz a jelenlegi
paciensben), es ezeknek a zavarat kell a felszinre hozni a felallitas soran.
A terapeuta ket szemelyt allit fel
Ha csak a ket sziilo all kozepen, akkor a
gyermeknek (azaz az iilo paciensnek)
nines lehetosege arra, hogy a sajat elkep-
zelesei szerint befolyasolja a felallitas me-
netet. A sziilok altalaban az eredeti for-
maban jelenitik meg ezeket az energia-
aramlasokat - legtobbszor abban a for-
maban, amikor a gyermek meg meg sem
sziiletett. Tehat akkor, amikor a gyermek
meg nem avatkozott bele - segito szan-
dekkal - a sziilok energiarendszerebe.
| Egy gyermek energiainak a gyengesege
I ugyanis sokszor azzal magyarazhato,
I hogy a gyermek tiilsagosan nagy befolyasra tett szert a gyengebb sziilovel szemben (es
u a sajat energiajaval akarta feltolteni ot stb.).
Ami itt - ennek fenyeben - megmutatkozik, ami itt egy ido mulva napfenyre keriil,
nem mas, mint a zavar eredetenek a kepe. Ket kepviselo all a terem kozepen, es eze-
ken a szemelyeken, illetve a helyzetiikon keresztiil kibontakoznak a paciens taj csi-
jenek az anyai es apai cseppjei, ahogy ezt a 50. es az azt koveto oldalakon leirtuk. A taj
csi mindket cseppje sajat eletre kel a kepviselok lelke melyen, akik pontosan erzeke-
lik, hogy hogy erzi magat az a szemely, akit ok jelkepeznek.
Az erzeseket, amelyek kialakultak a kepviselokben, termeszetesen a kiilvilagban is meg
kell jeleniteni. Ahogy a kepviselok felallitasanak is ketfele modja van (1. a paciens valasztja
ki, allitja fel, es erinti meg oket, vagy 2. a terapeuta valasztja ki oket, es csak utal a megfele-
16 helyre a teremben), iigy annak is ketfele modja van, ahogy a kepviselok erzeseit minden
jelenlevo szamara megtapasztalhatova lehet tenni. A mai csaladfelallitasokban mindket
valtozatot alkalmazzak, bar fokozatosan egyre inkabb a masodik megkozelites nyer teret.
Ismerkedjiink meg eloszor az elso es regebbi valtozattal:
1. Ennek a munkamodszernek a soran a kcpviselonck azt az utasitast adjak, hogy egy-
szeruen probalja erzekelni, mi tortenik azon a helyen (ahova a paciens allitotta), es mi
zajlik le a lelke melyen a tobbi felallitott kepviselovel kapcsolatban. Milyen erzesek
alakulnak ki benne, mit erzekel? A csoport vezetoje tehat figyeli a kepviseloket, es -
130 | A lelek „rezdiilesei" | Kit es mit allitunk fel?
egy ido mulva - kerdeseket tesz fel, es a kepviselok ennek alapjan beszamolnak az er-
zeseikrol es a tapasztalataikrol.
„Hogy erzed magad?”
„Hogy erzed magad a helyeden?” vagy egyszenien csak:
„Szeretnel valamit mondani?”
A terapeuta arra iranyitja a figyelmet, ami a lelke melyen foglalkoztatja a kepviselot. Le-
het, hogy behunyja a szemet, vagy bizonytalanna valik a tartasa, vagy a teste es az arc-
vonasai duhrol, szomonisagrol, elveszettsegrol, iiressegrol, reviiletrol vagymasfajta koz-
erzetrol taniiskodnak. A vezeto gyakran azt is eszreveszi, hogy ha most nem kerdez meg
egy kepviselot, akkor azt szinte szetfeszitik az erzesek. Esetenkent a kepviselo egyszeru-
en csak osszeomlik, es (szo szerint) a padlora zuhan. Terapeutakent mindig szamita-
nunk kell arra, hogy egy kepviselo a foldre zuhanhat, es megseriil. Miutan az ilyen hely-
zetek legtobbszor (mar a felallitas legkorebol) elore erezhetok, es a terapeuta nem tud
egyszerre minden kepviselore odafigyelni (hiszen a tobbieket is meg kell kerdezni), ezert
az egyik iilo megfigyelot kerjiik meg, hogy adott esetben kapja el a zuhano kepviselot,
hogy igy megakadalyozza, vagy legalabbis fekezze a zuhanast.
A lelek „rezdulesei”
Miutan a csoportvezeto minden kepviselot megkerdezett, hogy hogy erzi magat azon
a helyen, ahol all, akkor megvizsgalja a sajat erzeseit: mi lehetne a kovetkezo lepes?
Ekozben megprobal belsoleg megnyilni a kovetkezo lepes elott. Neha varni kell erre a
pillanatra, es akkor tetlensegre van itelve. Donto fontossagil, hogy a terapeutanak nem
szabad tuleroltetni a helyzetet, vagy raeroszakolni a sajat elvarasait. A terapeuta arra
szamit, hogy a folyamat dinamikajanak magatol, itt es most, jol lathatoan kell felemel-
kednie, ahogy a fonixmadar is eletre kel a hamvaibol. Am szinte sohasem ez a helyzet.
Hiszen ebben az elvarasban mar benne van az elbizakodottsag, hogy a terapeuta
„majd megold mindent”, es egy csapasra megsziinteti a paciens zavarait es problemait.
Ez azonban nem feladata a terapeutanak. Az 6 feladata mindossze annyi, hogy segit-
sen lathatova tenni az ujabb, kovetkezo lepest, amit a paciens nem lat, mert a sajat
rendszere alagiitjaban szuk a perspektivaja (lasd keretben: Az alagut).
Az alagut
Minden ember, es igy minden paciens meglehetosen korlatozott crzekelesre kepes a
sajat rendszere vonatkozasaban. Ezt ugy lehet elkepzelni, mintha egy alagutban allna,
es minel tovabb marad ebben az alagiitban, annal stabilabbak lesznek a falak. A sajat
alagiitjaban minden ember pontosan tudja (sok mas dolog mellett), hogy kit okolhat a
tiineteiert es a szerencsetlensegeert, es kinek kellene vallalnia a felelosseget a mai tar-
sadalom rettenetes allapotaert. Es igy tovabb...
Az alagiitbol csak a valosag egy nagyon kis szeletet latjuk, es ha nagyobb perspektivat
akarunk, akkor nem marad mas vilasztasunk, mint hogy kello rokonszenwel egysze-
ruen szetverjiik az alagutat.
Kit es mit allitunk fel? A lelek „rezdiilesei" 1131
Nezziink erre egy peldat: Nehany hettel ezelott Bert Hellinger egy novel kezdett dol-
gozni. Egymas mellett iiltek, es a no egesz ido alatt egy masod Iagos erzesbe meruit
(erre kesobb meg visszateriink), azaz folyamatosan sirt.
Egy ido mulva Bert ranezett a resztvevokre, es (nagyon baratsagosan) ezt mondta:
„Latjatok, milyen rossz ez a no? Es azert sir, hogy senki se vegye eszre.” Ezzel szetverte
az alagutat. (Nem, nines minden paciensnek sziiksege ekkora erejii iitesre! Nem, nem
minden terapeutanak szabad ekkorat iitnie!)
Ha a terapeuta nem avatkozik bele a helyzetbe, nem alkot elozetes ertekiteletet, es erzel-
mileg nem keriil tulsagosan kozel a pacienshez, akkor sokkal konnyebben felismerheti a
kovetkezo lepest, es erezheti, hogy mely lepes megtetelet varhatja el a pacienstol.
Osszefoglalva: Az elso modja annak, hogy a paciens elott lathatova tegyiik a rendszeret,
es masok szamara is megtapasztalhatdan, a felszinen is megjelenitsuk a kepviselok koz-
erzetet, abban all, hogy a paciens allitja fel a kepviseloket, akiket aztan kikerdeziink
2. A masodik munkamodszer lenyegesen nagyobb kockazatot jelent a terapeuta sza
mara (amit mar maga is sejt, vagy gyanakszik ra). Ilyenkor ugyanis a terapeuta nem
tesz semmit! Miutan - mindig ugyanezen a modon - felallitotta a kepviseloket a te-
remben, azt mondja nekik:
„Erezzetek bele magatokat annak a szerepebe, akit kepviseltek. Lehet, hogy egy ido
mulva kesztetest ereztek arra, hogy megvaltoztassatok a helyeteket. Ilyenkor varjatok
egy pillanatot, es ha meg kezzelfoghatobba valik az erzes, akkor kovessetek ezt a belso
hangot - barhova vezessen is benneteket. Ilyenkor szo nelkiil egyszeriien megvaltoz-
tatjatok a helyeteket a terben.”
Ezutan a terapeuta a hatterbe huzodik, ismet leiil, es csak figyeli, hogy mi tortenik.
Am az erzesei (es esetenkent a felelme) azt mondjak neki: ez egy zatony, amelyen el-
siillyedhet a hajom.
Ha most nem kell tennem semmi mast, akkor valamikepp tehetetlennek erzem magam.
Ha nem teszek semmit, tehetetlen vagyok.
Mi lesz, ha semmi sem tortenik?
Mi lesz, ha senki sem erez semmit?
A csaladfelallitasnak ezt a mddjat nehany eve „a lelek rezdillesenek” nevezzuk. Korab-
ban a paciens „a terapeuta rezdiileseit” kovette („Most ideallitalak. Figyeld meg, hogy
erzed magad. Jobban, vagy rosszabbul?”), most azonban csak es kizardlag a mezo im-
pulzusainak engedelmeskedik - amelybe termeszetesen belejatszanak azok a mozza-
natok is, amelyeket a mezo a kepviselok lelkeben kivalt, es amelyek erzesek formaja-
ban jelennek meg benniik. A kepviselo szo szerint „megtestesiti” ezeket az erzeseket,
mert a teste pontosan ezeknek megfeleloen viselkedik: jobbra lep, balra lep, az ajtdhoz
vagy az ablakhoz lep, a foldre zuhan, egy foltot bamul a padlon, tepkedi a hajat, a ke-
zere mered, forog a sajat tengelye koriil stb.
1321A kepviselo teste beszedes | Kit es mit allitunk fel?___________________________
A kepviselo teste beszedes
Mintha a test beszelne, es egy egeszen kiildnleges tortenetet meselne el. Es valoban er-
rol van szo. Kozben folyamatosan tisztaban kell lenniink azzal, hogy mi is zajlik le itt:
egy 30 eves ferfit, aki veletleniil itt ill ebben a korben, a terapeuta egy talan mar hiisz
eve halott apa kepviselojeiil valaszt ki, es ez a kepviselo az erzeseivel es a teste segitse-
gevel elmeseli ennek az apanak a tortenetet es a sorsat.
Ki csodalkozna hat azon, hogy a terapeuta kockazatosnak tartja, ha hosszabb idon at
nem tesz semmit?
Hiszen egyelore csak addig a pontig jutottunk, hogy a paciens eletenek ket szereploje
all a teremben: az apa es az anya. Tegyiik fel, hogy kisse megvaltoztatjak a helyiiket a
terben, de a tortenet nem akar korvonalazodni. Az elso kerdes igy hangzott: Kettojiik
koziik kinek van energiahianya? Vagy: Melyik rendszer gyenge, es melyik gyengiti ez-
zel a paciens. lelket is?
A felallitas azonban egyertelmuen megmutatja: egyikiik sem igazan eros, es egyikiik
sem igazan gyenge. Nines tortenet! Egy ido mulva a terapeutanak ujra kell probalkoz-
nia. Megkerdezi a tovabbra is mellette iilo pacienset, hogy tortent-e valami siilyos ese-
meny az apa vagy az anya eleteben, vagy valamelyikuk csaladjaban, vagy az egyik szu-
16 egy korabbi partnerenek, vagy egyik gyermekenek az eleteben. A paciens talan igy
valaszol: „Az apam batyja vadaszrepiilo-pilota volt a haboniban, es meghalt, amikor
lelottek a repiilogepet. Apam akkor 14 eves volt.” Ez fontos nyom a terapeuta szamara,
amelyen el is indul. Anelkiil, hogy kikerdezne az eddigi ket kepviselot, felallit egy har-
madikat, iigy, hogy mindenki (az iilo paciens is) jol lathassa. Kozben mindossze eny-
nyit mond: „Ez az apa batyja, akinek a repiilogepet lelottek a haboniban.” Majd ranez
a paciensre: „А te nagybatyad!”
Majd ismetelten megkeri a kepviseloket, hogy kovessek a megerzeseiket, most, ami-
kor a lelek tajainak harom szereploje van jelen.
Meg mindig ervenyes, hogy a vezeto nem kerdezi ki a kepviseloket! Megpedig azert
nem, mert nem akarja szavakkal felbeszakitani a tortenetet, amely korvonalazodni
akar a teremben. (Mielott bevezetne valami lijat a mezobe, mindig elegendo idot en-
ged arra, hogy a regi helyzet kiteljesedhessen.)
Most mar harom szemely all a teremben, es a tortenet a kibontakozasa soran meg sza-
mos tovabbi szereplot kovetelhet: peldaul a vadaszrepiilo-pilota aldozatat, az aldoza-
tul esett civileket es katonakat, es azt a tettest is, aki lelotte a paciens nagybatyjat.
A paciensrol sem szabad elfeledkezni: adott ynllanatban 6. is belephet a tortenetbe.
Lehet, hogy ot magat kerik meg a reszvetelre, lehet, hogy kepvise о vakisztanak a
szamara, es vele dolgoznak. 6 is szerepelhet a felallitasban - de nem sziiksegszeriien!
Mindig a terapeutanak kell eldontenie, hogy a kovetkezo lepeshez sziikseges-e a pa-
ciens szemelyes jelenlete a mezoben, vagy egy kepviseloje jelenlete, vagy a paciens
„tevoleges” jelenlete nelkiil is bekovetkezhet-e a kovetkezo lepes. (Egy bizonytalan
terapeuta valosziniileg fel fogja allitani a pacienst, es az a terapeuta, aki mar jobban
megbizik a mezoben, talan nem tartja sziiksegesnek a paciens szemelyes jelenletet.)
Kit es mit allitunk fel? | Mas szemelyek vagy fogaimak felallitasa 1133
Mas szemelyek vagy fogaimak felallitasa
Kit vagy mit allithatunk meg fel?
Idonkent nagyon furcsa torteneteket hallunk, es csak csodalkozunk azon, hogy mi-
lyen furcsa fogalmakat vagy jelensegeket szerepeltettek mar felallitasokban. Az ember
belsoleg mar tiltakozna, am akkor esziinkbe juthat egy helyzet, amikor valoban cel-
szeru lehet felallitani az amerikai elnokot (vagy a papat). Am a kerdest, hogy kit vagy
mit allitunk megjfel, alapvetoen igy valaszolhatjuk meg:
„Azt, amitol vagy akitol nagyon felsz” vagy
„Azt, ami vagy aki elol a legmesszebbre akarsz menekulni”, vagy
„Azt, ami vagy aki ellen a lejginkabb harcolsz.”
Tehat elsosorban az emberi elet legnagyobb alakzatai es jelensegei tartoznak ide, peldaul:
Isten. A halal. A sors. A haboni. Halalos betegsegek, peldaul az AIDS es a rak. Masod-
sorban idetartoznak azok a jelensegek, amelyek osszefiiggenek az elso csoporttal, pel-
daul: a kabitoszer-fiiggoseg, az alkoholizmus, a depresszio, a legveszelyesebb extrem
sportagak, valamint (az enyhebb vagy komolyabb) hajlam az ongyilkossagra.
A harmadik csoportot azok a jelensegek alkotjak, amelyek ellen az ember ugyancsak
kiizd (meg ha nem is eletre-halalra), es ezert ezek is szerepelhetnek egy felallitasban: a
magany, a sulyfelesleg, a fiiggosegek enyhdbb formai, peldaul a dohanyzas, a jatek-
szenvedely, a munkamania, a fobiak (peldaul a pokfobia), vagy mas kronikus betegse
gek, peldaul a prosztatamegnagyobbodas. Ezek nagy fajdahnat vagy sulyos terhet je-
lentenek ugyan, de csak ritkan hozzak kozelebb a halal pillanatat.
Termeszetesen kbzben nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy azok a jelensegek,
amelyeknek a szerepelteteset terapeutakent javaslom, valoban ahhoz a szemelyhez
tartozzanak, aki felallit (azaz a pacienshez). Semmi ertelme felallitani az iszlam dzsi-
hadot vagy Bin Ladent vagy a vilag mas „gonosztevoit”, ha maga a paciens nem vesz
reszt a dzsihadban, vagy nem Bin Laden csoportjanak a tagja. Epp emiatt nem celsze-
rii szerepeltetni a felallitasban a vilagtortenelem szamos tetteset vagy aldozatat (bar itt
talan kivetelt jelenthetnek a masodik vilaghaboni esemenyei, vagy a nemzetiszocialis-
tak tortenete).
Ezeknel a felallitasoknal egy masik tenyezo is hatalmas jelentosegu - es ezert all az
utolso helyen a felsorolasunkban. Ezt a legnehezebb kezelni! Itt ugyanis nemcsak a
paciens iitkozik a sajat hataraiba, hanem a terapeuta is. Az esetek legnagyobb resze-
ben ugyanis a terapeuta az egyetertese reven tamogatnia kell a pacienst a megadott te-
maval kapcsolatban. De mi tortenik, ha a terapeuta nem tud egyeterteni az adott te-
maval? Mi tortenik, ha a terapeutaban belso ellenerzessel tekint az alkoholizmusra, a
cigarettara, a megnagyobbodott prosztatira vagy a kabitoszerre? Ha a terapeuta elko-
telezett ellensege ennek a temanak? Hogyan tud akkor dolgozni?
Sehogy!
Hogyan szemelyesittethetnem meg az alkoholt szemelykent a teremben, ha minden je-
lenlevo - maga az alkohol is - azonnal eszreveszi, hogy az alkohol a terapeuta szemelyes
ellensege? Hiszen akkor csakis ellene foglalhatok allast. (Lasd keretben: A partok.) Es ha
valaki vagy valami ellen allast foglalok, akkor ezzel ki is rekesztem.
1341A szellemmel valo haladas | Kit es mit allitunk fel?
A partok
Elmehet-e egy terapeuta szavazni? Elmehet-e a parlamenti es a helyhatosagi valaszta-
sokra? Szabad-e a politikai partok koziil, a feketek, pirosak, sargak, zoldek vagy eppen a
barnak koziil egyet kivalasztania? Nos, a maganeleteben magatol ertetodoen. A magan-
eleteben szimpatizalhat a belyeggyujtessel, es elutasithatja az eremgyiijtest. Mar csak
nosztalgikus okokbol is elmehet valasztani: talan, mert a nagyapja szocialista volt, es a
nagyanyja naci. Barhogy legyen is, valaszthat - de nem szavazhat egy masik part ellen.
Nem szabad azert valasztania a zoldeket, mert ugy gondolja, hogy meg mindig jobbak,
mint a feketek. Egyetlen part sem jobb, mint a masik. Es egyetlen part sem rosszabb,
mint a masik. Egyszeruen csak partok, es azt teszik, amit egy part altalaban tesz. Ha ezt
az ember atlatta a maga teljes, kegyetlen valdsagaban, akkor barmelyik partot valaszt-
hatja. Vagy egyiket sem. fgy vagy ugy, teljesen mindegy. Egyre megy.
Gyogyulas es novekedes azonban sohasem kovetkezhet be kirekesztes reven! Sohasem!
Idonkent csodalatos szinjatekokat lathatunk a beszelgetos tevemusorokban: ha azert
, hivtak meg valakit, mert rakja volt, azonnal erezheto, hogy ez az ember fejlodott-e a
betegsege reven, vagy a legszivesebben agyoniitne-e a rakot, mint egy riihes kutyat.
Vannak, akikrol erezhetoen sugarzik, hogy melyen tisztelik a betegseget, es sohasem
ejtenenek rola egy rossz szot sem. Masok ugy tekintenek a pillanatnyi tiinetmentesse-
giikre, mintha ez egy szornyeteg ellen vivott, elkeseredett hare eredmenye lenne. Mint-
ha a rak egy olimpiai versenyszam lenne, ahol az a feladat, hogy legyozzem az akadalyt.
Termeszetesen nagyon nagy nyereseget jelenthet, ha az ember szembenez egy eletve-
szelyes betegseggel - am ez nem azonos azzal, hogy le akarja gyozni!
A szellemmel valo haladas
Ezen a ponton most eljutottunk egy fogalomhoz, amely uj fejezetet fog nyitni a csa-
ladfelallitasi terapia teriileten. Mar tobbszor utaltunk ra, es tobb bevezeto mondat is
elhangzott, melyek segithetnek a megerteseben. Hellinger ezt az uj szintet igy nevezi:
„egyiitt haladni a szellemmel”. Miutan itt nagyon sok lehetoseg nyilik a felreertesre,
szeretnek egy hosszabb szakaszt idezni Hellinger egyik legutobbi eloadasabol, amely-
ben nagyon reszletesen elmagyarazza ezt a lepest, es megmutatja, mikent all ez ossze-
fiiggesben az eddigi munkajaval:
A szellemmel valo haladas
„А csaladfelallitas kezdetben alapjaban veve a pszichoterapia egy formaja volt, vagyis
pszichoterapiakent javasoltuk olyan embereknek is, akik ilyen modszert kerestek. Sok
paciens testi vagy lelki betegsegben szenvedett, es a csaladfelallitas segitett nekik. A pszi-
choterapiai kepzettsegiinkkel magunkkal hoztunk egyfajta hozzaallast is, amit az addigi
gyakorlatunk soran megszereztiink, amit szem elott tartottunk. Ez kezdetben nagyon
ranyomta a belyeget a csaladfelallitasra is.
Kit es mit allitunk fel? | A szellemmel valo haladas 1135
Mi is volt ez tulajdonkeppen? Az volt az alapelkepzeles, hogy itt all egy paciens, aki-
nek problemaja van, es itt all egy terapeuta, akit bizonyos modszerekre kepeztek ki.
A terapeuta mar megismerkedett a csaladfelallitassal, es most pszichoterapiakent al-
kalmazza ezt a modszert. Megpedig nem egyszemelyes terapia formajaban, mert ezen
mar tul voltak azok, akik csaladfelallitassal kezdtek foglalkozni. A csaladterapia adta
meg a keretet a csaladfelallitas kibontakozasahoz. Kozben iigy tettiink, iigy dolgoz-
tunk, ahogy azt az eddigi gyakorlatunkbol megtanultuk. [...]
A csaladokat is igy allitottuk fel. A pacienssel valasztattuk ki a kepviseloket, es a paciens
hatarozta meg a kepviselok helyet is.
Aztan beleavatkoztunk a sajat elkepzeleseink szerint, reszben mindannak alapjan, amit
megtanultunk a kapcsolatok rendjerol, majd keresni kezdtuk a megoldast. Tehat eloszor
a problemat kerestiik, aztan a megoldast. Ezzel nagyon sok szep sikert ertiink el.
Ezutan nyilvanvalova valt, hogy a kepviselok sokkal fontosabbak, mint ahogy azt kez-
detben gondoltuk. A kepviselok kozvetlen kapcsolatba keriiltek egy mezovel, es mi-
kozben atadtak magukat a mezo rezdiileseinek, amely oket is rezgesbe hozta, egysze-
ruen a felszinre hoztak valamit, ami tulmutatott azon, amit kezdetben megtanultunk
a szeretet rendjerol. Egyszerre egeszen mas helyzettel alltunk szemben, egeszen mas
rezdiilesekkel, es egyre inkabb rabiztuk magunkat ezekre a rezdiilesekre, amelyek na-
gyon gyakran ellentetben alltak az elkepzeleseinkkel. Ezutan nehdnyan kisertesbe es-
tek, hogy felbeszakitsak, es ahelyett, hogy varnanak arra, ami majd megmutatkozik,
megiscsak beavatkozzanak. Bizonyos idore volt sziikseg, amig eszrevettem - most ma-
gamrol beszelek -, hogy ha kibirom, elegendo idot adok, es szembenezek azzal, ami
megmutatkozik, akkor olyan melysegekbe jutunk, amelyek messze tiilmutatnak a
psziclioterapian. Itt egyszerre csak olyan sorshatalmakkal keriiliink kapcsolatba es
erintkezesbe, amelyek elott elakadunk. Egyszerre csak eszrevessziik peldaul, hogy va-
laki feltartoztathatatlanul halad a halal fele. Mit csinalunk ilyenkor? Vagy valaki bunt
kovetett el, es iigy erzi, hogy adosa a halalnak. Tanultunk-e olyan modszereket a pszi-
dioterapiaban, amelyeket itt alkahnazhatunk? Tehetiink-e valamit egyaltalan? Vagy
olyan iranyt vesz itt a segitseg, hogy az elengedes valik fontossa? Ahol csak akkor kez-
dodik el a valodi segitseg, amikor lemondunk a cselekvesrol. De nem azert, mert nem
teszek semmit, hanem mert egy masik его vette at a vezetest, en pedig atadom magam
neki, es egyszerre tudom, hogy tennem kell-e valamit, tudom, hogy mit kell tennem.
Meg ha neha abszurdnak tunik is kezdetben, en kovetem az impulzust, es aztan torte-
nik valami, amit semmikeppen sem lehetett elore latni. Tehat ez most tiilmutat a csa-
ladterapia, es altalanossagban a pszichoterapia keretein is. Az tehat, ami a csaladtera-
piaval kezdodott, most »egyiitt-haladassa valik a lelekkel«.”
Milyen lelekkel?
„Nem a sajat lelkiinkkel, nem a paciensevel, meg csak nem is a k6pviseloevel, hanem
egy olyan lelekkel, amely mindenkiben egyforman hat. Ha most sikerul osszhangba
keriilniink ezzel a lelekkel, akkor nyugalom tolt el benniinket. Megalltunk a megfog-
hatatlan elott, ami egyszerre csak megfoghatova valik az eredmenyben.
De ahogy az az eletben lenni szokott, semmi sem all meg.
En pedig iigy gondoltam, hogy igen, ez az, pedig nem ez az.
1361 A szellemmel valo haladas | Kit es mit allitunk fel?______________________
Egyszerre eszrevettem, hogy a tapasztalatok, amelyeket a csaladfelallitasok es a lelek
rezdiilesei kapcsan szereztiink, olyan felismeresekhez vezetnek, amelyek nagyon mesz-
szire nytilnak, es ezek a felismeresek olyan cselekvest kovetelnek, amely messze tiilmu-
tat azon, amit addig helyesnek es jonak gondoltam.
Mi a helyzet most?
A csaladfelallitas es a »lelekkel valo haladas« utan most a szellemmel haladok. A munka
egyszerre csak alkalmazott filozofiava valik, es ahelyett, hogy az erzesekre figyelnenk, il-
letve arra, amit - ligyszolvan - az erzesekbol dszleliink vagy intuitivan erzekeliink, most
a szellem jut ervenyre, es teljesen masfajta cselekvest kovetel, mint a lelekkel valo hala-
das. Mutatok ra egy peldat is: Egy paciens a sziileire panaszkodik, es elmeseli, hogy
mennyi rossz elmenye volt gyermekkoraban. Korabban reszvet ebredt volna benniink,
es ugy gondoltuk volna, hogy segiteniink kell neki. Ha most filozofikusan gondolko-
dom, azaz a szellembol kiindulva, akkor nines itt semmi rossz, es nem is lehet! Ha min-
den mogott a teremto его mukodik, akkor nines semmi, ami szembeszallhatna vele.
Tehat most filozofikus szemszogbol tekintek az egeszre, es azt kovetelem a pacienstol,
hogy d is filozofikus modon gondolkodjon, es ezt mondja: Barmi volt is az, koszonom!
Elfogadom mint erot. Elfogadom ezeket a sziiloket, mint azokat a kiilonleges embereket,
akik ezt a kiilonleges erot adjak nekem, ami fontos az eletem szeinpontjabol. Egyszerre
csak atszellemiil mindaz, ami tortent: minden ertekesse valik. Es kozben hogyan viselke-
dik a terapeuta - illetve mar nem is terapeuta, hanem filozdfus? Nem sajnalkozik, ellen-
kezoleg, 6 is egyetert. Itt olyan erok szabadulnak fel, amelyek messze tulmutatnak a
pszichoterapian. Vagy vegyiik a sziiloket. Filozofiai szemszogbol minden sziilo tokeletes.
Ugyanezt mutatja a hagyomanyos szemleletmod is. A sziilok azt tokeletesitettek, ami szii-
lokke tette oket, minden kitero nelkiil. Azert tehat, mert ezen a modon az eletet szolgal-
tak, a legmelyebb tiszteletet erdemlik. Tehat filozofiai szemszogbol, mint filozdfus, ugy
fogadom a szivembe ezeket a sziiloket, mint az isteneket, mindenfele megkiilonboztetes
nelkiil. Egyszerre csak egy teljesen mas sikon vagyok, es nem iitkozom bele a vegpontba.
Tehat amikor itt dolgozom (itt, Garmischban), akkor - leginkabb - a szellemmel fogok halad-
ni. A szamotokra ez lehetoseg arra, hogy magatokba fogadjatok mindezt, es lassatok, hogy
mennyire vagytok ra keszek es kepesek. De semmi sem tokeletes. Minden, ami resze ennek az
utnak: a csaladfelallitas, tigy, ahogy volt, es a lelek rezdiilesei, minden ugyanannyira ertekes, es
minden hozzatartozik ugyanehhez az iranyzathoz. Aki egyszer valoban magaba fogadja, es
igy kinyitja a szivet, az tudja es erzi: novekednie kell. E munka reven arra kenyszeriiliink, hogy
ligyszolvan belsoleg novekedjiink. Ezzel vilagossa valik, hogy itt nem gyogyitasrol van szo,
vagy problemak megoldasardl. Vegso soron az eletrol van szo, a maga teljessegeben. Amit itt
tesziink, egyszeruen az eletet szolgalja, mert az elet onmagabol kiindulva egyszeruen meg in-
kabb ki akar teljesedni.” (2004. februar, Garmisch-Partenkirchen, hangfelvetel. Reszletek egy
eloadasbol, amelyet meg nem tettek kozze, es igy Hellinger sem javitotta.)
Ez a „szellemmel valo haladas” tehat nem elsosorban azt koveteli a csoportvezetotol,
hogy tegyen valamit, vagy ne tegyen meg valamit (mintha egy uj modszerrol lenne
szo), hanem a vilag letenek egy metyebb megerteset, illetve az ember legbelsobb le-
nyenek a felismereset varja el tole.
_____________________________________________Kit es mit allitunk fel? | A dohanyzas szele 1137
Ennek a munkanak az elofeltetele, ugyszolvan az alapja, hogy elfogadjuk: „А szellem
oda megy, ahova akar!”. Arra ereszkedik le, akire akar, es amikor akar (es nem csak
husvetkor, galamb alakjaban). Senkinek (meg a terapeutanak) sines joga a sajat izlese
szerint beavatkozni, vagy a sajat elkepzelese szerint itelni arrol, hogy mi megfelelo,
vagy mi nem megfelelo. Ha Isten engedi, hogy a nap egyforman siisson a jokra es a
rosszakra, hogyan lephetne be a csoportvezetd ugy a terapias terembe, hogy sajat el-
kepzelesei vannak arrol, hogy mennyi napfeny illet meg egy rossz embert?
A dohanyzas szele
Vizsgaljuk meg meg egyszer ezt a temat egy kepzeletbeli probleman keresztiil.
A paciens ezt mondja a felallitas elott:
„Nagyon szivesen abbahagyndm a dohanyzast. Mar regota zavar, a szervezetemnek
sem tesz jot, es amikor fel kell mennem a lepcson... erted, mire gondolok. Mostana-
ban a kornyezetemben elok is tigy neznek ram, mintha szemelyesen elleniik tennek
valamit, amikor ragyujtok egy cigarettara.”
Egy hagyomanyos terapeuta ketfele modon reagalhat erre a temara.
Az elso valtozat: О maga is dohanyzik, tehat (tudatosan vagy tudattalanul) a benne eld,
illetve a dohanyosban elo (belso) dohanyos mellett foglal allast. Azaz a dohanyossal mu-
kodik egyiitt, akar tudja, akar nem. Tehat a cigaretta erdekeben dolgozik!
A masodik lehetoseg: A terapeuta sohasem dohanyzott, es nagyon valdszinu, hogy el-
utasitja, vagy legalabbis zavardnak tartja a dohanyzast. Tehat sajatjanak erzi a proble-
mat, nagyon intenziven fog rajta dolgozni, azaz a cigaretta ellen dolgozik. (Termeszete-
sen elkepzelheto olyan megkozelites is, amely e ketto kevereke: peldaul a terapeuta har-
minc even at dohanyzott, aztan nagy erofeszitessel letette a cigarettat, es idokozben na-
gyon heves ellenerzes alakult ki benne a dohanyzassal szemben stb.)
Eppen ezert valasztottam ki ezt a peldat, mert alig vannak olyanok (akar terapeutak, akar
hetkoznapi emberek), akik ezzel a temaval osszefuggesben teljesen szabadok lennenek!
Akik itt azt tudjak mondani: a cigaretta szelleme tegye azt, amit akar. A paciensnel marad-
hat, es ott is hagyhatja a pacienst, nekem mindegy! En a cigaretta szellemevel dolgozom,
es arra megyek, amerre 6 menni akar. Nem avatkozom bele ebbe a (szellemi) titba, es nem
kepzelem azt, hogy tudhatom, mit kell tenni a dohanyzassal kapcsolatban. Egyszeriien
figyelem a szellem szelet, amely arra szall, amerre akar, es en egyetertek az eredmennyel.
Igen, vetheti most kozbe az olvasd, de mi lesz a paciens problemajaval? Hiszen abba
akarja hagyni a dohanyzast. Nem lenne kotelessegem, hogy segitsem ennek az elere-
seben? Termeszetesen nem. Es termeszetesen igen! A terapeuta szamara a paciens
problemaja jelzotabla, amely megmutatja a mogotte feltaruld utat. Ezen az litjelzo tab-
lan ez all: „Dohanyzas.” (Es nem „А dohanyzasrol valo leszokas”. A tema „a dohany-
zas” Ha a fo tema „a leszoK^S* lenne, akkor a paciens egyszeriien megtenne. Nem, az
a legfontosabb, hogy odafigyeljek. Hova sodor engem a dohanyzas'szele?) '
Ettol az litjelzo tablatol indul el a paciens es a terapeuta. Egyikuk sem tudja, hogy hoi
lesz az (atmeneti) celallomas ezen az liton. A paciens azt hiszi ugyan, hogy tudja, hogy
1381 „Itelet" es „eloitelet" | Kit es mit allitunk fel?
fog kinezni ez az allomas (a dohanyzasrol valo leszokas), de hogy ez valoban a vegso
cel-e, vagy talan csak egy koztes allomas, ahova a szellem elsodorja a pacienst - ki tud-
ja? A terapeuta, aki szemelyes eloiteletbol vagy elozetes dontesbol kiindulva a leszokas
erdekeben dolgozik, annyira belesiillyedt az clienteles atvitelbe, hogy aligha tehet vala-
mit. A „szellemmel valo haladasra” mar bizonyosan nem kepes.
Latjuk, hogy ez a megkozelftes oriasi teljesitmenyt kovetel a terapeutatol. Olyan hoz-
zaallasra van sziikseg, amely egeszen kiilonleges dolgot kovetel meg tole: megpedig
azt, hogy ne avatkozzon bele, ne foglaljon allast, es egyforman fontosnak es helyesnek
tekintse az emberi lelek minden utjat es celjat. Meg akkor is, illetve pontosan akkor,
ha a paciensnek ezek az litjai es celjai egyaltalan nem egyeztethetok bssze a terapeuta
elkepzeleseivel.
De legyiink oszintek: Erre a szintre egyetlen terapeuta sem ert el. Barmennyire igyeksziink
is, az ilyen jellegu „elengedest” gyorsan be lehet gyakorolni a dohanyzassal kapcsolatban,
de minden iij temakornel, amelyet egy paciens erint, ujra es ujra visszaesiink a regi, terapi-
as, illetve altalanos emberi eloiteleteinkbe (lasd keretben: Itelet es eloitelet).
„Itelet” es „eloitelet”
Itelet es eloitelet
Korunkban, a XXL szazad felvilagosult vilagaban nagyon egyertelmii kiilonbseg van az
„itelet” es az „eloitelet” kozott. Ennek megfeleloen az „itelet” alapja a targyilagossag,
mig az eloitelet irracionalis alapokon nyugszik, es ebben az ertelemben csak „el-itelni”
(azaz tevesen itelni) lehet. Ugy tiinhet, mintha egy iteletbol egyfajta bolcsesseg (azaz
valami jo) sarjadna, egy eloiteletbol pedig karhozat (azaz valami rossz). A terapeuta
szamara a munka elmeleti vonatkozasaban e megkulonboztetes legenyhebb formaja-
nak nines jelentosege, am a mindennapi munka szempontjabol a legtobbszor karos.
Az iteletnek (akarcsak az eloiteletnek) ugyanis az adott idoszak izlese es erkolcse adja
az alapjat, ami valoban hasznos lehet az emberek mindennapjaiban, azaz a vendeglo
torzsasztalanal. A terapia helyszinen azonban besziikiti a lelket, es adott esetben oda
vezet, hogy tiilsagosan nagy kort trunk le a szoban forgo temak koriil - mintha a ,,for-
ro kasat” keriilgetnenk.
Mit tehetiink hat?
Van-e olyan, a gyakorlatban jarhato lit, amellyel elkeriilhetjiik, vagy legalabbis meg-
konnyithetjiik a fent leirt dilemmat?
Ahhoz, hogy megtehessiik az elso lepeseket a megoldas fele vezeto liton (a terapeuta
lelke melyen), nagy segitseget jelent, ha eloszor megismerkedimk a terapias kapcsola-
tok egy masik, nagy temakdrevel. Ez pedig az atvite] es az ellenkezo iranyu atvitel lat-
hatatlan kisertete.
Kites mitallitunkfel? | Az atvitel | 139
Az atvitel es az ellenatvitel
A pszichoanalizis kezdeti idoszaka 6ta ismert, hogy a paciens es a terapeuta kozott ki-
|ilakul egy lathatatlan „szalag”. Ezt a szalagot ugy kell elkepzelni, mintha egy lit lenne,
es ezen az liton nagyon suru a forgalom. Energiak es informaciok, elkepzelesek es fan-
taziak aramlanak rajta innen oda (es onnan ide), es a legtobb tenyezonek, amely ezen
[az liton mozog, sem a paciens, sem a terapeuta nines a tudataban!
Azokat az energiakat es tartalmakat, amelyeket a paciens ligyszolvan attol a terapeu-
tara, atvitelnek nevezziik, es azokat, amelyeket a terapeuta tol at a paciensre, ellenatvi-
telnek
Mind az „atvitel”, mind az clienteles atvitel a projekcio egy kiilonleges forma)a: „Rate-
szek valamit a masik vallara, ami az enyem!” Kivetitek ra valamit, ami valojaban nem
is az ove!
Kialakitok egy elkepzelest, es a masiknak meg kell felelnie ennek.
Mig a mindennapi eletben a legtobb projekcio pozitiv es negativ elojelek tarka kevere-
ke, amelyek minden magassagot es melyseget elerhetnek (kezdve azzal, hogy „Те vagy
a legkedvesebb!”, egeszen addig, hogy „Те gatlastalan diszno!”), a terapia soran ezek a
kivetitesek legtobbszbr nagyon pozitiv szinezetuek, es sok terapias modszerben (kiilo-
nosen a pszichoanalizisben) szandekosan torekednek is rajuk.
Tehat meg egyszer: a legtobb ilyen elkepzeles tudattalan, tehat nem akarom tudni,
hogy ezt teszem, es azt sem, hogy itt kivetitesrol van szo.	___.
Az alapveto kivetites lenyege mindig abban all, hogy a paciens es a terapeuta kozott
egy energiaaramlas indul be, amely ugy nez ki, mintha a szerelem finomabb formaja
lenne. Ez a szerelem nemcsak hogy nem artalmas, hanem voltakeppen a sikeres tera-
pias munka elofeltetelet jelenti. Ha nines meg ez a - szerelemhez hasonlo - energia-
aramlas, akkor sem a paciens, sem a terapeuta nem merul bele kellokeppen a kozos
munkaba.
A munkank soran ebben az osszefiiggesben a „szerelem” szo helyett szivesebben hasz-
naljuk a „terapias Erosz” fogalmat. Ez a Erosz osszehasonlithato azzal, amit gyermek-
korunkban (az iskolaban) bizonyos tanarokkal szemben ereztiink, mert - optimalis
esetben - a tanar es a diak viszonyat is ez a kapcsolat jellemzi. Itt a „pedagogiai Erosz”
lenne a megfelelo elnevezes. Ahol a tanar es a diak kozott ez az Erosz mukodik, ott a
diak szinte magatol tanul. Ahol pedig nines jelen (es legtobbszor ez a helyzet!), a ta-
nulas terhes es gyakran kedvetleniil vegzett kotelessegge valik
Az atvitel
A „terapias Erosz” tehat egyike azoknak a motoroknak, amelyek mozgasban tartjak a
terapia folyamatat. Amikor Szokrateszt megkerdeztek, hogy miert kiildte el az egyik
tanitvanyat, aki nagyon lehetseges volt, Szokratesz igy valaszolt: „Mert nem szeretett
engem!”
Ami azonban az egyik oldalon a sikeres terapia sziikseges mozgatorugojat jelenti, a
masik oldalon csapdanak bizonyulhat. Olyan bonyodalomma valhat, amelybe mind-
ket fel teljes mertekben belegabalyodhat.
1401 Azellenatvitel | Kites mitallitunkfel?
A paciens, aki nines tisztaban ezzel a termeszetszeruleg lezajlo atviteli folyamattal,
egyszerre olyan kepet epit fel a terapeutarol, amely megegyezik a vagyott partner ke-
pevel, es a „terapias Erosz” „szexualis Erossza” alakul a kepzeleteben. A paciens a sze-
xualis partnert latja a terapeutaban, aki vegre er tel met adhat az eletenek. A szerelem
enyhebb formaja nagyon eros erzelemme alakul, es ezt a paciens gyakran tevesen „a
nagy szerelemnek” tartja. Azaz a projekcio elszakad a terapia folyamatatol, es athelye-
zodik a minden napokra. A terapeuta egyfajta celtablava valik, es a paciens kivetitheti
ra minden, addig be nem teljesiilt vagyat es remenyet. Ez a jelenseg egyarant bekovet-
kezhet ferfi es noi terapeutak eseten, bar ferfi terapeutaknal lenyegesen gyakoribb.
A paciens szempontjabol az atvitel lenyegi pontja.az„hogy rakenyszeriti a terapeutara
a sziilo szerepet. Megpedig az elkepzelheto legjobb apa es anya szerepet. A „nagy sze-
relem” tehat nem mas, mint a gyermek szeretete a sziilo irant. LeglobbsZOr (mind fer-
fi, mind noi paciensek eseten) a gyermek szeretete „a legjobb anya” irant. A paciens
termeszetesen semmit sem tud errol! Es a helyzet akkor valik problemassa, ha a tera-
peuta sem tud rola! A paciens ugyanis „ravetiti” a legjobb apuka, a legjobb anyuka
vagy a megerto partner utani vagyat, es sajat magara is „ravetiti” a „gyermek” szere-
pet, aki (talan eleteben eloszor) rigy erzi, hogy elfogadjak, es nem alkotnak rola ertek-
iteletet. A paciens azonban hajlamos felreertelnlezni, es szeretne ket felnott egyenran-
gri kapcsolatanak tekinteni ezt a kapcsolatot.
Ez azonban - mindenesetre az atvitel tekinteteben - sohasem lesz ilyen kapcsolat!
Elsosorban azert, mert minden atvitelnek egy egyenlotlen kapcsolat adja az alapjat.
Az a fiiggoseg, ahogy a gyermek fiigg a sziilotol. A paciensnek tudnia kell ezt - es a
terapeutanak is tudnia kell! Itt minden esetben olyan folyamat zajlik, amely nem felel
meg a valdsagnak. (Kiilonosen noi paciensekre ervenyes: csaknem minden paciens,
aki hall az atvitel jelensegerol, igy reagal: Tudom, hogy van ilyen, hogy a paciensek
sokszor beleszeretnek a terapeutaba, es azt is tudom, hogy mi az atvitel. Masok esete-
ben ez talan valoban igy van, de nalam nem atvitelrol van szo, en valoban szerelmes
vagyok bele! [Sohaj] Es en valoban boldogga tudnam tenni!)
Az ellenatvitel
Hivatasa elso (tizegynehany) eveben minden terapeuta folyamatosan atlepi a sajat ha-
tarait, de nem tudja, hogy ezt teszi. Miutan mar nagyon sokat hallott az atvitelrol es az
ellenatvitelrol (es meg is tapasztalta), hamarosan ugy gondolja, hogy mar megfeleloen
fel van vёrtezve ellene. De ez soha nines igy - (legtobbszor) minddssze arrol van szo,
hogy egyre kifinomultabban alkalmazza az ellentetes atvitelt!
Tudatalattija teljes egeszeben arra osszpontosit, hogy felepitse, majd tartosan fenn-
tartsa a kovetkezo, kotest teremto elkepzeleseket:
a)	En tevedhetetlen vagyok, es neked csak hozzam kell fordulnod bizalommal, mert
en valojaban mindenhato vagyok (a mindenhato anyu, a mindenhato apu), aki meg
tudja oldani a problemaidat.
b)	Csak en segithetek neked. Mas terapeutak is letettek egyet-mast az asztalra, de csa-
kis en tudok neked valoban segiteni. (Ne imadj rajtam kiviil mas istent.)
Kites mitallitunkfel? | Az ellenatvitel 1141
c)	Nemcsak a mindenhato apu vagyok, hanem a nagybetus ferfi is. Semmi sem ide-
gen tolem, aminek koze van a szexualitashoz, es mindenkinel jobban kiismerem ma-
gam ezen a teriileten. Engedd hat, hogy vezesselek.
d)	En vagyok az alom-ferfi, az alom-no (az alom-apuka, az alom anyuka).
e)	Egyszeruen mindent tudok. Szellemileg sem erhet senki a nyomomba.
Mindezek a tudattalan tartaimak - es meg nagyon sok ilyen van - arra szolgalnak,
hogy letrehozzak azt a bizonyos szalagot, amellyel a paciens - az atvitel litjan keresz-
tiil - a terapeutahoz kotodik. Ez pedig magikus kotes. Es nines is benne kivetnivalo,
ha a terapeuta tud errol!
Vagy, jobban mondva, ha a terapeuta mindent megtesz azert, hogy felismerje, mely
formajat alkalmazza 6 maga ennek a magikus kotesteremtesnek. A kezdo terapeuta
(es sok even at azok maradhatunk) jellemzoje, hogy azt hiszi: 6 nem teremt koteleket!
A profi terapeuta jellemzoje pedig az, hogy az evek soran felismerte, hogy koteleket
teremt, es most igyekszik felfedezni a modot, ahogy teszi.
Osszefoglalva: Az atvitel a paciens (jogszerti, ellogadhato) probalkozasa, hogy a min-
dennapi eletben, azaz a terapias helyiseg falan kiviil is beleavatkozzon a terapeuta elete-
be. Az ellenatvitel ugyanilyen (azonban termeszetesen elfogadhatatlan) probalkozas,
hogy - ugyancsak a terapias helyisёg falan kiviil - beleavatkozzek a paciens rendszere-
be. Erre nem kapott megbizast, es meg ha nemely paciens szivesen meg is bizna ezzel,
akkor sem szabad elfogadnia. Azert hangsiilyozom itt a megbizast, mert a terapeuta
penz кар a pacienstol azert, hogy segitsen neki. Ebben az ertelemben a terapeuta (aki
ellenatvitel-neurozissal kiizd) hasonlatos ahhoz az iigyvedhez, aki egy vagyoni perben
segit ugyan az iigyfelenek, de a vagyon legnagyobb reszet a sajat zsebebe iigyeskedi.
Hol a kiut?
Hellinger egy olyan megdobbentoen egyszeru megoldast kinal, hogy - mint sok mas
felvetese eseten is - csak csodalkozunk, hogy ez eddig meg senkinek sem jutott eszebe:
„А csoporthoz: A kiivetkezetes munka a sajat lelkiinkben kezdodik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak
a paciensre figyelek, hanem mindig a csalddra is. Ha ez a csalad melto helyre keriil a lelkemben,
akkor teljesen osszhangban vagyok, es elegendb erbvel rendelkezem, hogy megtegyem azt, amit
sziikseges. Ilyenkor nines atvitel. Ёрреп ezert forradalmian uj ez a megkozelitdsi mod.” (Hellin-
ger: Ordnungen des Helfens [A segites rendjei], 1. kotet, Heidelberg 2003, 46. o.)
Es:
„Amikor a hagyomdnyos pszichoterdpiaban valaki elmegy egy terapeutahoz, es segitsegre szorulo-
nak mutatkozik, mi tortenik ebben a pillanatban? A pdciensben atvitel alakul ki a gyermekrol a
szillbre, es a terapeutdban clienteles atvitel alakul ki a paciens iranyaban, mint apdrol vagy anyd-
rol a gyermekre. Ez egy hosszu terapias folyamatot indit el, amelynek kudarcot kell vallania, kive-
ve, ha a paciens vegrefeldiihodik, es abbahagyja a terdpidt. De erre csak kevesen kepesek. ,!_
A siker titka - es ёрреп ebben dll a muveszet -, hogy a terapeuta mar kezdetben kikenyszeriti ezt
a gyogytto diihot azzal, hogy megtagadja az ellenatvitel alkalmazdsdt. Peldaul arra keri a paci-
enst: »Meseld el, hogy mi tortent a csalddodban.« Ezzel azonnal eltolja afdkuszpontot a pdciens-
rol valami mdsra. Miutan a paciens elmeselte, hogy mi tortent a csalddjdban, dltaldban rogton
lehet is tudni, hogy mit kell tenni. Megtudjuk peldaul, hogy kit rekesztettek ki, es kit kell felvenni
142 | Az ellenkezo iranyu atvitel kepekben | Kit es mit allitunk fel?
a rendszerbe. Amint azonban a paciens a sajat erzeseirol kezd beszelni, peldaul igy: »Olyan nyo-
tnorultul erzem magam«, azonnal elkezdodik »a vegtelen analtzis«.”
(Uo., 47. o.)
Az ellenkezo iranyu atvitel kepekben
Probaljukmeg grafikus formaban is abrazolni ezt az alapelvet, hogy jobban megerthes-
siik. Kepzeljiik el, hogy a paciens (L=lany) szeretne rendezni a kapcsolatat az anyjaval
(A=anya), es arra keri a terapeutat (T=terapeuta), hogy segitsen neki a csaladfelallitas
modszerevel. A paciens felallitja az elso kepet, amelyen az anya es a lanya nem egymast
nezik, hanem egy „lathatatlan harmadik szemelyt” (=Lh). (1. kep)
Egy masik (masodik) elmozdulasi irany
is elkepzelheto. A terapeuta nem a lany-
ra, hanem az anyara osszpontosit. Neki
szeretne segiteni, hogy ismet kozeledhes-
sen a lanyahoz. Ismet kialakulnak a lat-
hatatlan erovonalak (3. kep), de nem az
anyahoz fuzik a terapeutat, aki most az
anya oldalan all, hanem ismet csak a
lanyhoz. A paciens most ugy erzi, hogy a
terapeuta elhagyta - mintha elarulta vol-
na az anyja kedveert. Egyfajta negativ el-
lenatvitel-kotelek alakul ki, mert a tera-
peuta az anyanak akar segiteni.
1. kep
A hagyomanyos terapias megkozelites-
ben a terapeuta azonnal a lany oldalara
all, mintha tamogatni akarna. Ekozben
azonban mindenkeppen az atvitelek or-
venyebe sodrodik. Lathatatlan erovona-
lak szovodnek korulottiik. Az clienteles
atvitel azaltal alakul ki, hogy a terapeuta
segiteni akar a lanynak. (2. kep)
Kit es mit allitunk fel? | Az ellenatvitel megsziintetese 1143
4. kep
Most pedig kivarja, hogy mi tortenik.
Miutan egyelore senki sem tudja, hogy ki
rejtozik itt a lathatatlan dimenzioban, es
senki nem tudja, hogy mi fog tortenni,
ha megjelenik az illeto, ezert az clienteles
atvitel energiaja nem talal kotopontot,
mert nines jelen mas, konkret szemely.
Az energia nem talal senkit, akihez ko-
todhetne, es akinek az eletebe beleavat-
kozhatna. Amikor aztan lathatova valik
az alak (mert elhangzott egy informacio,
es felallitottak egy kepviselot), akkor kd-
vetkezhetne a masodik lepes. Am a tera-
peuta hatterbe huzodik - es szabad mara
tydreszve odebbalk
Mit tegyiink azonban olyan ellenatviteleknel, amelyek hosszu evek munkaja soran mar
kialakultak? (Lasd keretben: Hogyan vessiink veget egy mar kifejlett ellenatvitelnek?)
3. kep
Mindket, fent leirt valtozatban kialakul az
atvitel es clienteles atvitel okozta nyomas.
A jatekot csak a harmadikfele megkozeli-
tessel lehet abbahagyni: a terapeuta most
amoge all, aki valoban hianyzik. Es ez „a
lathatatlan harmadik”. (4. kep)
. Egyfajta titkos elegedettseg tolti el, es fii
Az ellenatvitel megsziintetese
Rendkivul izgalmas latni, hogy amikor veget vetiink az clienteles atvitelnek, akkor ez
titokzatos modon egyiitt jar „a szellemmel valo haladassal” is. Minel inkabb latom,
hogy az anya es a I anya kozotti viszaly nem kettojiik kozott alakult ki, hanem vala-
honnan messzebbrol jon a kozottiik fennallo zavar, annal inkabb athelyezodik ez a
tudas a vilag mas reszeire is.
1441 Az ellenatvitel megsziintetese | Kit es mit allitunk fel?
Hogyan vessiink veget egy mar kifejlett ellenatvitelnek?
Mi tehetiink, ha az clienteles atvitel mar teljes egeszeben kifejlodott?
„Washingtonban tartottam egy szupervizios szeminariumot, ahol az egyik resztvevo,
egy pszichoterapeuta, egy pacienserol akart beszcini, akinek a csaladjaban nagyon sok
az eroszak, es a paciens tele van agresszioval. Megkerdeztem: »Miert ment el hozzad a
pdciens?« A no igy valaszolt: »Mert fajt a karja.« Visszakerdeztem: «Tudtal neki segi-
teni?« Igy valaszolt: »Igen, a fajdalom hamarosan elmult.« »Es miert jar meg mindig
hozzad?«, kerdeztem. »Mert meg mas dolgok is kideriiltek a csaladjaban«, jott a va-
lasz. Ezutan megkerdeztem: »Miota a paciensed?« »Mar tizenharom eve«, valaszolta.
Erre en azt mondtam neki: »A paciens teljes mertekben atvette az iranyitast.« Igy tor-
tenik ez az ilyen jellegu atvitelnel es clienteles Atvitelnel, ha a paciens gyengenek es te-
hetetlennek mutatja magat. Ilyenkor a terapeuta altalaban fel attol, hogy olyan visel-
kedesmodot mutasson, aminek a hatasara a szerencsetlen paciens esetleg visszanyeri
az onallosagat. Gyakorlati javaslatot tettem ennek a resztvevonek arra, hogy hogyan
szerezheti vissza az iranyitast. A paciens, aki magahoz ragadta az iranyitast a terapeu-
ta felett, egy konkret erzest valt ki a terapeutaban, es ez nem mas, mint a harag. A meg-
oldas es a valodi mtiveszet az lenne, ha a terapeuta iigy viselkedne, hogy a paciens is
erezze a terapeuta diihet. Ahol ez sikeriil, ott a terapeuta visszaszerzi az iranyitast, es
a ket ember, a terapeuta es a paciens, ЬёкёЬеп elszakad egymastol. Megkёrdeztem a
resztvevot: »Megbesze№l mar vele lijabb idopontot?« »Igen«, valaszolta, »a jovo Ьё1-
re.« „Hivd fel egy nappal elotte, mondd azt, hogy megbetegedtёl, ёв egyeztess vele egy
masik idopontot. Am aznap ne menj be a rendelobe, ёв neki ne szolj elore. Ha szemre-
hanyast tesz, кёг) е1пёгё81, ёв beszAlj meg vele egy ujabb idopontot. De valami oknal
fogva az sem fog osszejonni. Es igy tovabb, amig magatol elszakad toled. Ezzel ismet a
kezedbe vetted az iranyitast, es jonak, szabadnak ёrzed magad. Ot pedig visszaenged-
ted az onalldsagba, As kigyogyitottad az atvitelbol.” (Bert Hellinger: Ordnungen des
Helfens [A segi^s rendjei], 48. o.)
Mas szoval: a „szellemmel valo haladas” As az „ellentAtes atvitel” kozvetlen kapcsolat-
ban all egymassal. Magyaran szolva: ahol lecsokken az egyik, ott novekszik a masik.
Ahol a szellem szabadon szarnyalhat, ott hattArbe hiizodik az ellenatvitel, es ahol el-
fojtjak a szellemet (mert a terapeuta ugy veli, hogy „6 jobban tudja”), ott fokozodik az
clienteles atvitel.
NAzziink meg egy masik peldat:
Egy szupervizios szemindriumon az egyik resztvevo, egy terapeuta, elmondja, hogy egy no a
munkacsoportjdbol a tanfolyam harmadik hdtvdgdje utan abba szeretnc hagyni, mert mar nem
tud egyetdrteni a csalddfeldllitds tobb elemdvel. A nd ezenfelul egy szekta tagja (mar a sziilei is
sok-sok eve tagok), ds a terapeuta attol tart, hogy a nd most ismet „a szekta karjabafut”. A tera-
peuta problemdja a kovetkezo: vissza akarja ugyan fizetni a ndnek a tanfolyam aranyos reszet,
de ugy erzi, hogy kotelessege meg egy terapias didst tartani vele. Hiszen hogyan engedhetne (te-
rdpias utmutatds ds felvilagositds nelkul) visszaesni a szekta karmai koze! (Annyira jol hangzik,
Kit es mit allitunk fel? | Hogyan lehet minimelisra csokkenteni az ellenatvitelt?1145
hogy azonnal gyanussd valik: a terapeuta tehat csak akkor engedi szabadon a not, ha elotte reszt
vesz egy iilesen, amelynek a temaja az о „rabsdga a szektaban’!) De a no ezt nem akarja.
A terapeuta a kovetkezo problemdt fogalmazza meg a szupervizids iilesen: mit tehet, vagy mit
nem vesz eszre?
A szupervizor ezt mondja neki: „Vissza kell hiizodnod. Nagyon rnelyre meriiltdl az clienteles atvi-
telben, es igy kicsuszott a kezedbol az iranyitas dnmagad es a helyzet felett. Csak akkor tud csok-
kenni az clienteles atvitel, ha visszahitzodsz."
„Igen, de a szekta...”
„Ha a paciens vissza akar menni a szektdhoz, akkor bele kell egyezned. Emellett szamara a szek-
ta egyben a sziilei irdnti hiiseg bizonyiteka is. Te pedig nem allhatsz ellen, mintha mindent job-
ban tudndl a szektak kdros hatdsarol. Te nem tudhatod! A szektdknak letjogosultsdguk van a
tarsadalomban, akdrcsak a kozerteknek. A katolikus es az evangelikus egyhdz is szekta, bar nem
szivesen halljdk ezt.”
Hogyan lehet minimalisra csokkenteni az ellenatvitelt?
Hat igy van ez. A terapeutaknak van velemenyiik, es hogy ez a velemeny osszhangban
all-e az altalanos korszellemmel (a szektak rosszak) vagy clienteles vele (az en kozos-
segem, Babajibaba inester csoportja termeszetesen nem szekta), ez izles dolga, hiszen
ennek a „korszellemnek” sajnos semmi koze a „szellemmel valo haladas” temakdre-
hez. A szellem aramlasanak leginkabb az „elengedes” felel meg; a velemenyek „elen-
gedese”, annak az elkepzelesnek az elengedese, hogy mindenkeppen jonak kell len-
nem, es vegso soron lemondas arrol, hogy barmifele hatast gyakoroljak a paciens lel-
kere. Ketsegkivul az lenne a legjobb terapeuta, aki kepes arra, hogy ugy haladjon ve-
gig a vilagon (es a paciens vilagan), hogy nem akar ra semmifele benyomast gyakorol-
ni. De ne nehezitsiik meg tulsagosan a dolgunkat: erre a pontra meg nem jutottunk el,
tehat egyelore mindossze tudomasul vessziik.
Amikor tehat - csoportvezetokent - egy csaladfelallitas elott allunk, akkor a kovetke-
zokeppen hangozhatna a kerdes, amely osszekoti az clienteles atvitelt a „szellemmel
valo haladas” temakorevel: hova kell allnom mint terapeutanak (akar csak belsoleg),
hogy minel kevesbe avatkozzam bele a paciens eletebe, es minel kevesbe avatkozzon bele
о az en eletembe?
Az 5. fejezetben - az olvaso bizonyara sejti mar - veget ernek az elokeszito (elmeleti)
„bolcsessegek”, es vegre a gyakorlati munka, tehat a csaladfelallitas keriil eloterbe.
Azonban vegig kell meg gondolnunk egy temat, amely a csaladfelallitas gyakorlati es
elmeleti alapjanak nagyon fontos reszet alkotja, es a csoportvezetdnek tisztaban kell
lennie vele, hogy ne jusson tul gyakran tevutra.
Az erzesek vilagarol van szo.
Benniinket azonban nem elsosorban az a kerdes erdekel, hogy milyen erzesek letez-
nek egyaltalan.
Itt bizonyara fel lehetne allitani egy egesz, kategoriakba sorolt rendszert, es ossze lehetne
gyujteni az egymastol pontosan megkiilonboztetett, tiszta vagy kevesbe tiszta lelki rezdu-
1461 Hogyen lehet minimalisre csokkenteni az elienatvitelt? | Kit es mit allitunk fel?
lesek szeles palettajat. De kinek hasznalna barmit is, ha megertene, hogy ez az erzes a
„szegyen”, az az erzes a „buntudaf’, es a harmadik pedig a „rossz lelkiismeret”?
Nos, itt nem az erzesek valtozatossagarol van szo, hanem az erzelmek minosegerol,
megpedig csak es kizarolag a csaladfelallitas gyakorlata szempontjabol. Tehat az er-
zesek erzekeleserol, es arrol, hogy mikent reagalunk csoportvezetokent ezekre az
erzesekre.
Hellinger rendkivul egyszeru (elmeleti) rendszert alkotott a negyfele erzes-tipus meg-
kiilonboztetesere es a veliik valo munka jellemzesere, amelynek a tiszta logikajat alig-
ha lehet feliilmulni:
Az erzesek megkiilonboztetese
Az erzelmeknek negyfele fonnajat kiilbnboztetem meg. Az elso az elsodleges erzelem,
ami olyan erzest jelent, amely kozvetleniil egy helyzetbol kovetkezik, es megfelel ennek
a helyzetnek. Amikor az anya meghal, es a gyermeken eluralkodik a fajdalom, es sir es
zokog, akkor ez elsodleges erzes. Az elsodleges erzesek gyakran nagyon hevesek, de
csak rovid ideig tartanak. Ha az ember teljesen atadja magat nekik, akkor hamarosan
elmiilnak. Az elsodleges erzesek eberek, es a kiilvilagra iranyulnak. A gyermek peldaul
ennel a gyasznal nyitott szemmel sir. Nezi a halott anyjat, es nyitott szemmel zokog.
A masodlagos erzes
Ha valaki behunyja a szemet, akkor ez altalaban masfajta erzes. Ez mar masodlagos er-
zes. A masodlagos erzes karpotlas az elsodleges erzesek hevessegeert. A masodlagos er-
zeseket az ember elvezi. Azert ragaszkodik hozzajuk, mert a cselekves elleni vedekezest
szolgaljak- Ezert egy terapeutanak sohasem szabad belebocsatkoznia masodlagos~erze-
sekbe. Amint ezt megteszi, azonnal bebizonyitja neki a paciens, hogy a terapeuta nem
tud segiteni neki, hiszen a masodlagos erzes a cselekvest akarja meggdtolni. Csak akkor
dolgoznek vele, ha a masodlagos erzesek teriileten kezdodne ugyan, de aztan athelye-
zodne az elsodleges erzesek teriiletere. Az elsodleges erzesek belsd iranyitasnak engedel-
meskednek. Aki egy elsodleges erzest el meg, az sohasem szegyeniil meg miatta. Az el-
sodleges erzeseknel a tobbi ember is egyiitt erez. Ez az egyiitterzes rendkiviil erosse tesz
benniinket. Bar az egyiitterzes a masikra iranyul, megsem veszitjiik kozben el onma-
gunkat. Masodlagos erzesekkel szemben tehetetlenekyagyunk, es fel is diihbdiink. Ugy
erezziik, hogykihaszndlnakEenhuhket. A masodlagos erzesek arra szolgSnak,"hogy va-
laki magara iranyitsa veliik a figyelmet. Elsodleges erzessel senki sem aTigyelmet akarja
magara iranyitani. Befemeruliink a masikkal a helyzetbe, es egyiitt erziink vele, de koz-
ben nem veszitjiik el omnagunkat. A masodlagos erzeseknel eppen forditva van. Ezert
masodlagos erzeseknel az alapszabaly: nem avatkozunk bele. Elsosorban onnan ismer-
jiik fel, hogy masodlagos crzesekrdl van szo, hogy a szem csukva marad.
A masodlagos erzes egy belso kepnek felel meg, es nem a valosagnak. Miutan egy bel-
so kepbol kapja az erot, ezert az embernek be kell hunynia a szemet. Ha segiteni aka-
runk valaki nek megszabadulni a masodlagos erzestol, akkor meg kell kerni, hogy
nyissa ki a szemet. Peldaul azt mondjuk neki: Nezz ram. Egyszerre csak eszrevessziik,
hogy a masik mintegy kitisztul, es visszater az elsodleges erzeshez. Ez teljesen mas,
Kit es mit allitunk fel? | Az erzesek me kiiionboztetese 1147
mint a masodlagos erzes. Ilyenkor gyakran nevet, ahelyett, hogy sirna, vagy mig az
elobb diihos volt, most szomoru lesz.
Az atvett erzesek
A harmadik csoportot az atvett erzesek alkotjak. Ezek idegen erzesek, amelyeket peldaul
valaki massal valo azonosulas soran vettiink at. A csaladfelallitasokndl nagyon gyakran
talalkozunk ilyen erzesekkel. Ezektol akkor lehet megszabadulni, ha vilagosan latjuk,
hogy kitol vettiik at oket. Az atvett erzesek hatteret rendszerint az elsodleges szeretet je-
lenti. Ehhez azonban csak akkor lehet eljutni, ha sikeriil megsziintetni az azonosulast.
Az azonosulas megakadalyozza, hogy lassam azt a szemelyt, akivel azonosulok. Nem te-
kinthetem rajtamTdviil allo szemelynek, mert az azonosulas reven egy vagyok vele. Ha
peldaul az apam egyik fiutestverevel azonosulnek, akkor iigy ereznek, mint 6, de nem
lathatnam, mert az azonosulas miatt eggye valtam vele. Amint azonban elem lep, akkor
lathatom, tisztelhetem es szerethetem. Ezzel veget vethetek az azonosulasnak.
A meta-erzesek
Az erzesek negyedik csoportjat meta-erzeseknek, vagy allapot erzeseknek nevezein.
Ezek is atvett erzesek. Valojaban erzelmek nelkiili erzesek, es hajtoerdt jelentenek a
cselekveshez. Ha valaki egy megindito helyzettel szembesiil, akkor erre a meta-sikra
lep at. Ilyenkor az ember erzelemmentesnek tunik ugyan, de kozben nagyon osszesze-
dett. Itt olyan melyre nyiilo sors-vonulatokat eliink meg, amelyek minden szempont-
bol magukkal sodornak benniinket mint egyiitterzes, vagy mint emlek. Ez valojaban
teljesen magatol ertetodd. Ez emberi, alazatos es jo. De a terapeutanak a hatterbe kell
hiizddnia, ezert egy magasabb sikra emelkedik. Lenyegeben kilep a helyzetbol, es
iigyel arra, hogy rendben menjenek a dolgok. Ёрреп ezert neki is osszeszedettnek kell
maradnia, nem szabad atadnia magat az erzesnek. Nagyon fontos, hogy az erzes felett
maradjon. Ha azonban ilyen helyzetben kicsordul a konnye, ez nem szegyen. A „meta”
elotag jelentese: folerendelt. Azt sugallja, hogy itt „magasabbra” emelkediink, egy
szinttel feljebb. A kovetkezo kepi hasonlat illik hozza: az ember fent all egy hegy tete-
jen, ahelyett, hogy „lent”, az erzesek kavalkadjaban maradna. A hegyrol mindenre ra-
lat - de kozben maganyos is. Belsoleg nines senkivel kapcsolatban. Ez az egyik кёр,
amellyel dolgozhatunk. A hires Milton Erickson munkaja soran gyakran elkepzelte,
hogy a teto magassagaban lebeg, es onnan nez le a paciensre. Igy rdlatasa nyilt a hely-
zetre, es ezt vegig meg is tartotta. Ez is egy lehetoseg arra, hogy egy meta-sikra emel-
kedjiink. Van azonban egy teljesen mas lehetoseg is. Visszahuzodunk az iires kozep-
pontba, ahol teljesen osszeszedettek lehetiink. Az iires kozeppontban allunk a legszo-
rosabb kapcsolatban az eroterrel, es hatast gyakorolhatunk anelkiil, hogy cseleked-
nenk. Ez a masik кёр. De nem szabad а кёрекЬег ragaszkodnunk. Az adott кёр hata-
san ёгеггйк, hogy melyik az, amelyik a legtobbet segit, ёв a leginkabb jot tesz.
lUsztvevo: Csaladfelallitasok soran rijra ёв ujra lattam a kiilo^^get az elsodleges ёв a
masodlagos ёггёвек kozott. De szeretnem jobban п^ёйет, amit a metaerzesekrol
mondtdl. Ugy ёггет, hogy ezzel fiigg ossze az a mod, ahogy dolgozni tudsz.
1481 Az erzesek meqkuionboztetese | Kit es mit allitunk fel?
Hellinger: Gyakran vilagossa valt, hogy akkor volt az erzes a legerosebb, amikor vala-
ki normalis hangon beszelt. A beszedben tehat a teljesen megszokott ontudat-szinten
mutatkozik meg a legerosebb erzes. A tapasztalt terapeuta ellenall az erzelemkitore-
seknek, es vegiil visszavezeti a pacienst arra a pontra, ahol ismet normdlis hangon tud
beszelni. Nagyon heves erzehneknel gyakran mondom, hogy a paciensnek szavak es
hang nelkiil kellene atelnie ezeket, csak melyen lelegezve. Ilyenkor az erzes sokkal me-
lyebbre megy, mint amikor valaki ordit. Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor
az erzes elsodleges os-kialtas form dj aba n nagyon eroteljesen nyilvanul meg. Ez megint
csak mas. Az ilyen kialtas melyen behatol az ember lelkebe.
Vannak olyan erzesek, amelyekre teljesen rabizhatjuk magunkat. Azoknak az erzesek
nek, amelyekre rabizhatjuk magunkat, egeszen kiilonleges tulajdonsagaik vannak. Valo-
jaban erzelem nelkiili erzesek, es teljesen tisztak. Ezeket az erzeseket meta-erzeseknek
nevezem. Kozejiik tartozik a batorsag, es az alazat is. A bolcsesseg is meta-erzes. A bol-
csesseg azt jelenti, hogy meg tudom allapitani, hogy valami lehetseges-e, vagy nem.
Azert vagyunk kepesek megallapitani a kiilonbseget, mert osszhangban allunk valami
magasabb erovel. Ezt az osszhangot ugy kepzelhetjiik el, mintha egy nyugodt folyoban
tisznank. Azonnal eszleljiik a legkisebb aramlast is. Vagy amikor vitorlazunk, es kifeszit-
jiik a vitorlat. Ilyenkor is eszleljiik meg a legkisebb szelldkest is. A meta-erzesek ossz-
hangban levo erzesek, es a terapeuta ezekkel az erzesekkel dolgozik. Nagyon sok dolog
akaddlyozza azt, hogy eszleljiik, mi lehetseges es mi nem, peldaul ha valaki olyasmit
akar, ami nines benne ebben az osszhangban. A masik, ha valaki egyaltalan nem kepes
erre az erzekelesre, mert idegen erzesek uralkodtak el rajta, olyan erzesek, amelyek nem
hozza tartoznak, hanem peldaul a szarmazasi csaladjabol erednek. A meta-erzesek alta-
lanos jellemzoje a konnyedseg.
Nines benniik semmi nehez, semmi dramai. Teljesen egyszeriiek. Erre a szintre ugy
jutunk el, hogy kiszabadulunk a sajat rendszeriink bonyodalmaibdl es zavaraibol. A csa-
ladfelallitasok soran megtapasztaljuk, hogy mikent lehet ezektol megszabadulni. Sok
erzes a lelkiismeretbol indul ki. A lelkiismeret azt jelenti, hogy ahhoz igazodom, ami
biztositja szamomra a csaladomhoz valo tartozast. A jo lelkiismeret tehat azt jelenti,
hogy osszhangban vagyok mindazzal, ami a csaladomban mukodik, es ezert odatar-
tozhatom. A rossz lelkiismeret azt jelenti, hogy felek, mert elveszithetem a csaladhoz
tartozasomat. Aki ilyen felelmet erez, az nem kepes erzekelni a meta-erzesek finom
rezdiileseit. Egy gyermek peldaul keptelen erre, mert meg teljes mertekben mas erze-
sektol fiigg.
Duh, ketsegbeeses, szeretet
Heves erzesek, peldaul duh, azon a ponton alakulnak ki, ahol felbeszakadt egy ko-
rabbi mozgas valaminek az iranyaban, ahol a gyermek nem tudott tovabbmenni. Ez
a diih vedi meg a gyermeket a szeretet fajdalmatol. A duh itt mindossze a szeretet
masik oldala. Ha tehat a terapia keretein beliil engedem megnyilvanulni a diihot, az-
zal megisinetlem, ami akkoriban tortent, mert ez a mozgas annak idejen felbesza-
kadt, es ugy is maradt. A tapasztalat megismetlodik ugyan, de megoldas nem kor-
vonalazodik.
Kit es mit allitunk fel? | Az erzesek megkiiionboztetese 1149
Ennek a diihnek a reven az ember latszolag a sziilei foie emelkedik. N£hanyan ilyen er-
zelemkitoreseknel azt mondjak az apanak vagy az anyanak: Megollek. Ilyenkor tigy gon-
doljak, hogy ezzel egyreszt megoldanak a helyzetet, masreszt elernenek valamit, pedig
semmit sem ernek el, es gyakran sajat magukat fogjak biintetni erte. Ha valaki terapia
soran ilyen modon akar feldiihodni, akkor leallitom. A diih ugyanis itt vedekezo erzes.
Ha ezutan mar nem tudja kifejezesre juttatni a diihot, akkor kapcsolatba keriil a mogot-
te rejlo erzesekkel, vagyis a szeretettel es a fajdalommal. Ez a ket erzes osszetartozik. Ez
a szeretet sokkal fajdalmasabb, mint a duh. Valojaban ez a legfajdalmasabb erzes, mert
kozben a teljes tehetetlenseg allapotat eljiik meg. Ha kifejezesre juttatom a diihot, akkor
letagadom a tehetetlensegemet. Akkor mar nem vagyok kenytelen erezni. Ezen a ponton
a donto szo, amit az erintett kimond: „Kerlek”. Erzitek az erot ebben a szoban, ellentet-
ben a diihvel? „Apa, kerlek.” „Anya, kerlek.” Mekkora его van benne, es mekkora fajda-
lom! Bizonyos helyzetekben a gyermek elhagyottnak erezte magat, talan mert veletleniil
ottfelejtettek valahol. A gyermek az ilyen helyzetekben ketsegbeesest erez. Ha terapeuta-
kent lehetoseget adok a paciensnek, hogy kifejezesre juttassa ezt a ketsegbeesest, akkor
ennek pozitiv hatasa lesz, hiszen nem a megelt elveszettseg-erzes elleni vedekezesrol van
szo, hanem az erzelem pontosan megfelel a hdyzetnek. Es a terapeuta ilyenkor segit.
A gyiilolet
A gyiilolet odabilincsel a tetteshez. Az aldozat akkor szabadul meg a tettestol, ha visszahuzo- j
dik. A visszahiizodas reven magara hagyja a tettest a lelkevel es a sajat sorsaval. Ez a tisztelet
egy formaja, es ezen a modon az aldozat szabadda valik. Ha visszahuzodik a tettestol es an-
nak tettetol az iires kozeppontba - en ezt igy nevezem - akkor erot кар, es az aldozat cselek- •
vove valik. Azok azonban, akik megbotrankoznak, es iildozik a tettest, az erkolcsbirok es az
artatlanok, a lelkiik melyen valojdban tettestarsak. Az eroszakkal kapcsolatos fantaziakepeik
gyakran rosszabbak, mint amit a tettes elkovetett.” (Hellinger: Die Quelle braucht nicht nach
dem Wegzufragen [A forrasnak nines sziiksege utbaigazitasra], Heidelberg, 2001,29. o.)
Probaljuk meg meg egyszer szetvalogatni az erzesek egyes fajtait, es megtalalni ezek
legmegfelelobb jellemzoit. Hellinger tehat az erzesek megjelenesenek es kifejezesre
juttatasanak negyfele modjat kiilonbozteti meg:
1.	Elsodleges erzesek
2.	Masodlagos erzesek
3.	Atvett erzesek
4.	Meta erzesek
Vizsgaljuk meg egyenkent oket:
1.	Az elsodleges erzes
Ez valojaban az erzes a maga osi allapotaban. Egy kiilso esemeny valtja ki, es ebben az er-
telemben egy 13 honapos csecsemo fajdalma fogzaskor, vagy a vakbelgyulladas fajdalma
ugyancsak kiilso koriilmenykent ertekelheto. A test es a lelek kozvetlen impulzusokkal
1501 Meg egyszer: az eisodleges erzes | Kites mitallitunkfel?
reagal erre a kiilso esemenyre, es megprobal megfelelo valaszt adni azokra az energiakra,
amelyek a kiilvilagbol a testet vagy a lelket elertek. Ez a reakcio egeszen addig folytatodik,
mig a testi vagy lelki esemeny okozta kiilso inger benne marad a rendszerben, es nem si-
keriil kimosni a testbol egy felszabadito erzelmi dlenreakcioval. Az elsodleges erzes tehat
a mozgasok es valaszmozgasok egyszeru, inger-valaszreakdo-mintajat kovetik. Az em-
ber (vagy eloleny) az erzekelt (legtobbszor fajdalmas) energiakat valaszreakcioval akarja
eltavolitani a testbol, hogy ezaltal visszaterhessen az azelotti egyensiily allapotahoz. (Ha
peldaul egy macska megegette az orrat egy gyertya langjaval, egy ideig nagyon erosen
razza a fejet, mert szo szerint ki akarja razni a testebe keriilt fajdalom-energiakat.)
Meg egyszer: az elsodleges erzes
A pszichoterapiaban es a csaladfelallitasoknal azonban legtobbszor nem az eredeti
esemeny energiaival talalkozunk, hiszen ezek mar megszuntek. Ez az esemeny annak
idejen tamadast gyakorolt a testre es a lelekre, ahol ezek az energiak osszegyultek es
megrekedtek. (Peter A. Levine nagyon izgalmas trauma-elmeletet es -terapiat fejlesz-
tett ki ezekbol a megrekedt energiakbol. Lasd Levine/Frederick: Traiima-Heilung
[Trauma-gyogyitas], Essen, 1998.)
Munkank soran meglehetosen gyakran tapasztaljuk, hogy ez a korabban felbeszakadt
reakcio-folyamat egyfajta erzelemloketkent ismet feliiti a fejet, es most (talan a kelet
kezese utan negyven ewel) az eredeti alakjaban akar megnyilvanulni a kiilvilagban,
hogy igy kimosodhasson a testbol es a lelekbol. (Mintha a macska csak tiz ewel ke
sobb fejezne be a fejrazast!) Ennek eredmenyekeppen a terapias helyisegben egy el-
sodleges erzessel talalkozunk. Az elsodleges erzest a kovetkezo kiilso megnyilvanulasi
formakrol lehet felismerni:
a)	Egy eroteljes (es sokszor nagyon heves) erzes tori at a gatat, ami gyakran annak a
kovetkezmenye, hogy a paciens talan eleteben eloszor lat meg egy regen elveszett em-
bert (a kepviseloje alakjaban). Az akkori veszteseg felett erzett fajdalom es szomoru-
sag most egy pillanatra mindent elont.
b)	Ezek az erzesek nagyon hevesek ugyan, de altalaban viszonylag rovid ideig tarta
nak. Idonkent a csoportvezetonek nagyon oda kell figyelnie, hogy nem akarja-e a pa-
ciens kicselezni az elsodleges erzest, azaz nem akar-e kiterni dole. Ezt azonnal felis-
merhetjiik arrol, hogy a paciens ilyenkor hajlamos behunyni az addig nyitott szemet.
Ez annak a jele, hogy ismet vissza akar esni egy masodlagos erzesbe, hogy igy ne kell-
jen vegigelnie az elsodleges erzest (ami, ugy veli, fajdalommal jarna egyiitt). A vezeto
elsosorban a nyitott vagy lehunyt szem alapjan tajekozodik, es az is fontos jel lehet,
hogy a paciens nem kepes ranezni az elete egyik elobbi szakaszabol feltunt emberre,
 hanem ehelyett a padlora vagy a mennyezetre mered.
c)	A csoportvezetonek meg egy tajekozodasi pent all rendelkezesere az elsodleges er-
zes felismeresere: a sajat erzesei, es - ha koriilnez - a tobbi, korben iilo resztvevo erze-
Kit es mit allitunk fel? | Masodlagos erzesek 1151
sei. Az elsodleges erzes egyiitterzest valt ki mind a vezetoben, mind a csoport tobbi
tagjaban, es ez az egyiitterzes (sajatsagos modon) felerosit es (barmennyire furcsan
hangozzek is) jokedvre derit minden jelenlevot. Olyan ez, mintha mindenki, aki jelen
van ennel a gyogyulasi folyamatnal, egy kicsit maga is meggyogyulna.
d)	Ha valaki elsodleges erzest el meg, akkor, meg ha patakokban folyik is a konnye, so-
hasem vesziti el a meltosagat, es a jelenlevok tiszteletet. Epp ellenkezoleg: vallalni ezt az
erzest, kiallni mellette (amig el nem mtllik), anelkiil, hogy visszariadnank, ez a tisztelet
es a megbecsiiles uj formajat ebreszti fel a jelenlevokben az erintettel szemben. (Ilyen-
kor egy kesobbi idopontban, egy nyugodt pillanatban sokszor mondjak azt a resztve-
vok, hogy most valamikepp sokkal nagyobb erdeklodessel fordulnak az erintett fele.)
e)	Ebbol altalaban az kovetkezik, hogy az elsodleges erzesek kozvetlen kapcsolatot te-
remtenek a terapeuta es a paciens kozott is, es a kozelsegnek egy uj formaja alakul ki,
amelynek semmi koze az atvitel-jellegu kapcsolatokhoz.
f)	Vegiil: Az elsodleges erzesek eberre teszik a szervezetet, egy ido mtilva visszaadjak az
elevensegct, es ezzel lehetoseget teremtenek arra, hogy cselekvesre keriilhessen sor. Az
elsodleges erzesek kifele iranyulnak, nem kapaszkodnak meg semmiben, nem indul-
nak el visszafele, es mar nem kotnek kompromisszumot. Kozvetlenebbiil cselekszenek.
Terapeutakent elsodleges erzesek eseten alapjaban veve nines tennivalonk. Ha megje-
lennek a felszinen (peldaul mert a paciens biztonsagban erzi magat a csoportban), es
nem meriil fel semmifele akadalyozo tenyezo, akkor egyszeruen lecsengenek. Senki-
nek sem kell tennie semmit. Az elsodleges erzes ilyenkor hatterbe szorit minden mas
felelmet es fenntartast (... „mit fognak most gondolni rolam a tobbiek...” stb.), es egy
termeszeti его energiajaval rendelkezik. A foldrenges szamara is teljesen mindegy,
hogy mit okoz a kiilvilagban, es mit gondolnak rola masok.
Masodlagos erzesek
2.	A masodlagos erzes
A masodlagos erzes potlolagos, azaz a „mintha” erzese. Meg ha nem is mindig helyt-
allo: a masodlagos erzes gyakran szineszkedesnek tunik. Nyomatekosan hangsulyozni
szeretnem, hogy nem „szinhaz”, de iigy tunik, mintha valamikepp nagyon kozel lenne
a szinpadhoz. Elvileg megelozo erzes: hogy ne kelljen vegigszenvednem az elsodleges
erzes teljes erejet, ezert - mintha megszokasbol tennem - atadom magam a masodla-
gos erzesnek. Sohasem szabad azonban elfelejteniink, hogy a masodlagos erzes hatte-
reben mindig ott rejtozik egy elsodleges erzes, es ebben az ertelemben a masodlagos
erzes megjelenese alapjaban veve ertekes. Csoportvezetokent azonban tudnunk kell,
hogy mirol ismerhetjiik fel, es hogyan kell bannunk vele.
1521A masikat nem latjuk - csak onmagunkat latjuk | Kit es mit allitunk fel?
a)	A masodlagos erzes nem a kiilvilagot figyeli, hogy lassa, mirol is van szo. Mindig
befele fordul, es a vilagrol alkotott belso kepre, jobban mondva a vilagrol alkotott el-
kepzelesre osszpontosit. Ugyanis mar regota tudja, hogy mirol van szo! Amig behuny-
va marad a szemem, addig meg tudok kapaszkodni a belso elkepzelesemben, es nem
erhet a meglepetes erejevel, hogy a fajdalmam mogott adott esetben valami teljesen
mas rejtozik. A konnyeim, a ketsegbeesesem, a szomonisagom amiatt, amit lehunyt
szemmel latok, nem lep at bizonyos hatarokat, es ezert nem is vezet oda, hogy egy
adott tema veglegesen lezarulhasson.
Olyan, mintha minden heten egyszer vegigneznem ugyanazt a szomoni filmet (a Casab-
lancdt, vagy az Elfujta a szelef), es a vegen minden alkalommal sirdogalnek egy kicsit.
b)	Mindig, amikor ujbol megnezem ezt a regi filmet, belsoleg - bar sohasem vallanam
be - jol erzem magam. Visszaemlekszem Bert Hellinger egy szeminariumara, amikor
Hellinger igy szolt egy nohoz, aki elvezettel sirdogalt, es konnyes szemmel lamentalt:
„Nem tudok mit csinalni veled. Most abbahagyjuk. Aki jajong, az jol erzi magat.”
(Mellekesen: hosszu ideig nagyon diihos voltam!) A „rossz no” esete (lasd 130-131.
oldal) ugyancsak egy masodlagos erzest ir le, es a terapeuta drasztikus szavai pusztan
azt a celt szolgaljak, hogy visszahozzak az erintettet a masodlagos erzesek teriileterdl.
Miutan a paciens azonban egyben elvezi is ezt az erzest, ezert, ha lemond rola, elveszit
valamit, ami kellemes a szamara. Terapeutakent tehat tudnom kell, hogy ezzel meg is
fosztom attol az elmenytol, hogy minden heten megnezzen egy szep, szomorii filmet.
c)	A masodlagos erzes olyan, mint egy hibas hanglemez, amely mindig ugyanazon a
ponton akad el. Vegigjatssza a zenet egy darabig, ott elakad, es ujrakezdodik. Egyszer
egy szupervizios csoportban lehetosegem nyilt egymas utan negyszer vegigelni ezt az
„elakadt lemez jelenseget”. Minden egyes esetben ot percig tartott. Senki sem avatko-
zott kozbe, mert a terapeuta kollegano, aki a felallitast vezette, egyfajta traumaterapiat
akart bemutatni. Kiserteties mozieloadasra emlekeztetett, amikor a filmnek mindig
ugyanazt az ot percet vetitik le.
Akkor mar csak diihot ereztem. A korulottem iilo kollegak ugyancsak duhosen figyel-
tek, vagy a mennyezetre meredtek.
Bar a paciens azt allitja, hogy dolgozni akar a probleman, a masodlagos erzes alapveto
celja, hogy megakadalyozzon egy cselekvest - ami egyben kiutat jelentene az ordogi
korbol. Ha most a csoportvezeto valamifele megjegyzest tesz, peldaul hogy „krokodil-
konnyekkel nem lehet dolgozni”, akkor a paciens a regi, elakado lemez („annyira me-
lyen erint”) helyett azonnal feltesz egy masikat: „melyen csalodtam a terapeutaban”, es
feldiihodik (de egyben eberre is valik!). Ez termeszetesen jo kiindulasi alap a tovabbi
munkahoz - ket vagy harom nappal kesobb.
A masikat nem latjuk - csak onmagunkat latjuk
d)	Egy masik fontos megkiilonbozteto jegy: a panaszaradat es a konnyek masik olda-
lan maga a paciens all. Tehat onmagert sir es panaszkodik: hogy mennyire rosszul erzi
Kit es mit alKtunk fel?|ft felallitas felbeszakitasa 1153
magat, mennyire nehez az elete, es mennyire rosszul banik vele a vilag. Mindig csak
rola van szo. Mas embert nem is vesz eszre!
A csaladfelallitas egy norol szolt, aki ketgyermeket vetette el ket kiilonbozo ferfitol, es most prob
lemdi voltak a kovetkezo pdrkapcsolatdval. A terapeuta megkerdezte, hogy ldtta-e mar a gyerme-
keket, es a nd azt valaszolta, hogy ez volt az elozo csalddfeldllitdsanak a temdja. A csoportvezeto a
biztonsdg kedveert a gyermekeket is felallitotta a megfelelo ferfiak melle. Hamarosan kideriilt,
hogy a gyermekek nagyon diihosen voltak, a kepviseloik legaldbbis alig tudtdk tiirtdztetni magu-
kat. Ugy ereztek, hogy meg nem lattdk meg oket. Most a nd is feldiihodott. Igenis, mar latta oket,
zokogta a gyerekek elott (mar csak az hidnyzott, hogy toporzekoljon is hozza!). Ekkor valt lathato-
vd a tortenet valddi tragikuma. Amikor a gyermekeket nezte (mind az elozo, mind a jelenlegi fel
dllitdsban), akkor nem is a gyermekeket latta, hanem a sajat nehez sorsdt. Mintha azt akarta vol
na mondani: „Egy ilyen abortusz azert nem habostorta! Hat senki sem erez egyiitt velem?” Ami-
kor a terapeuta felbeszakitotta a feldlUtdst, a nd ket napon at haragudott rd. De ott maradt... es a
hetvegi terapia utolso feldrdjdban kapott egy masodik lehetoseget.
Am ebben az esetben a no valoban nem tudta, hogy mirol van szo, es mit akar elerni
valojaban a terapeuta. Teljesen bizonyos volt benne, hogy mar mindent megtett a
gyermekeiert. A legtobb ember ugyanis soha nem кар lehetoseget arra, hogy megis-
merkedjen a ketfele, egymastol gyokeresen eltero konnyfajtaval:
Az egyik a „megvalto konny” amely „erzekeli” azt az embert, akirol szo van, es kisse
fel is sebzi az erintett lelket - de vegiil valoban elapad.
A masik a „mindig visszatero konnyek” csoportja. Ez a siras minden alkalommal uj-
rakezdodik, egyfajta titkos elvezettel, majd eljut egy pontig, es ott abbamarad (vagy
mas iranyt vesz), es visszater a kiindulasi helyere. Adott pillanatban azonban (peldaul
megfelelo kivalto inger hatasara) ismet felebred, es ujbol elkezdodik a konnyaradat.
Akik parkapcsolatban elnek, hosszu torteneteket tudndnak meselni tdrsuk masodlagos erzeseirol.
Azonnal eszreveszik, mar a sajat erzeseiken keresztiil is: fokozatosan egyre diihbsebbe valnak, es
azt mondjdk magukban: „Na, megint kezdbdik ugyanaz elolrdl!” Tehat a masik megint a regi le-
mezt teszi fel, es bkpontosan tudjak, mi fog tortenni.
Ugyanugy az is megtortenhet - mdrsokszor tapasztaltuk -, hogy (csoportban) a kepviselok egy idegen
csalad feldllitasakor visszaesnek a sajat, masodlagos erzeseikbe. A csoportvezeto ezt legkesbbb a mdso-
dik alkalommal eszre kell vegye, megpedig onnan, hogy mar ismeri afilmet, ami lejdtszddik. Ez a kep-
viselb tehat nem annak a szerepet jatssza, akit kepvisel, hanem a sajdtjdl, amely vakon - es tudattala-
nul - most is afelszinre tor. Mar tudjuk, hogy a csoportvezetonek az ilyen kepviselot le kdl cserelnie.
A felallitas felbeszakitasa
Most a diih erzese is iij fenyben tunik fel. A csoportvezetonek, ha haragot erzekel egy
csoportban, eloszor is azt a kerdest kell feltennie, hogy ebben a pillanatban masodla-
gos erzes van-e jelen a csoportban (akar a paciens, akar az egyik kepviselo reszerol),
es hogyan kell neki, mint csoportvezetonek, erre az erzesre reagalnia.
1541 Atvetterzesek | Kites mitallitunkfel?
e)	Ha a paciens meg egy masodlagos erzesnel tart, azaz legtobbszor behunyja a szemet,
es egy belso kepre osszpontosit, tehat pillanatnyilag csakis erre a kepre tud reagalni (es
nem az uj kepre, ami lejatszodik a szeme elott), akkor a terapeuta nem tud vele dolgoz-
ni. (Ha kepviselorol van szo, akkor a terapeuta nem bizhat meg a kijelenteseiben, es
mindenkeppen le kell cserelnie.) Ilyenkor ugyanis nines kapcsolat a paciens es a terape-
uta kozott. A paciens belesiillyedt a masodlagos erzeseibe (mintha elrejtozne benne,
mert ott biztonsagban erzi magat), es a csoportvezetonek most a keresesere kell indul-
nia. Ekozben termeszetesen kiesuszik a kezebol az iranyitas, es a paciens lesz az eseme-
nyek meghatarozoja, aki ezzel tulsagosan nagy befolyasra tesz szert.
A csoportvezetonek meg egyszer vagy ketszer meg kellene probalnia egy eroteljes 16-
kessel kibillenteni a pacienst a maga szotte selyemgubobol:
„Nezz ram: melyik szemem van iivegbol?”
„Van olyan konnyesepp, ami csak homok a szemben.”
„Nezd meg, melyik laban van fabol?”
Ha ez nem sikerul, akkor a terapeuta felbeszakitja a csaladfelallitast. Megpedig keme-
nyen, de ertekeles nelkiil:
„Latom, ahogy egyre fokozodik es surusodik a diihom. Tudom, hogy ezzel a duhvel
nem tudok megfeleloen dolgozni. Ezt senkitol sem varhatom el, ezert most abbahagy-
juk. Uljetek vissza a helyetekre.”
Az ilyen felbeszakitasnal donto fontossagu, hogy a terapeuta mindig dnmagat es az
erzeseit emelje ki, es lehetoleg ne haritsa at a felelosseget a paciensre. Ne ezt mondja
tehat: „Hol vagy? ... „Nem talallak...”, hanem ezt:
„Elveszitettem veled a kapcsolatot. Ezert most abba kell hagynunk. Uljetek vissza a
helyetekre.”
Az atvett erzesek
Kovetkezzek most az erzesek harmadik csoportja:
Barmi jellemezze is meg ezt az erzes-tipust, legeloszor azt kell megerteniink, hogy azok
az erzelmi hullamzasok, amelyeket onmagunkban talalunk, nem hozzank tartoznak.
Mi is erezzuk ugyan, es tovabb is engedjiik a kiilvilag fele (peldaul harag vagy agresz-
szio formajaban), de valojaban atvett, feltetelezett erzesekrol van szo. Ez az erzes - le-
gyen duh, gyulolet, szomorusag, eletuntsag - eredetileg egy masik elethez tartozott,
de ez a masik ember a) vagy nem tudta megfeleloen kifejezesre juttatni, b) vagy ezzel
az emberrel egyiitt a feledes homalyaba meruit. Ahogyan az a 147. oldalon olvashato
idezetben nagyon vilagosan megfogalmazodik, csak akkor alakulhat ki bennem „at-
vett erzes”, ha titokban - azaz anelkiil, hogy tudnek rola - belebiijok egy masik ember
borebe. Ha a lelkem melyen kapcsolatot letesitek vele, akkor ezutan mar csak az 6 er-
zeseit tudom erezni. Az ilyen kapcsolatot „azonosulasnak” nevezik, es altalaban csak
olyan emberekkel kapcsolatban alakul ki, akik a sajat rendszeriinkhoz tartoznak.
Kites mitallitunkfel? | Atvetterzesek 1155
Kepzeljfik el, hogy van egy batyam, akit oteves koraban, ket ewel a sziiletesem elott el-
fitott egy auto. A fiu sulyosan megsebesiilt, es ketheti szenvedes utan meghalt. Megtor-
tenhet, hogy ezert en az egesz eletemben mely, remenytelen szomorusaggal telve elem
a napjaimat, es nem engedem meg magamnak, hogy jol erezzem magam. Ezt az fires
segerzest nem hozom kapcsolatba a batyammal, mert altalaban (hiszen csak akkor
azonosulok vele) a csaladban nem is beszelnek rola. (Csak anyarn kfizd minden evben
a batyam szfiletese es a halala napjan depresszios rohamokkal, de 6 sem tudja, mi az
oka.) Barkivel is azonosulok, ugyanugy erzek, mint 6, mert ugyszolvan magikusan
benne elek. Gyakran meg a szfileim is elosegltik ezt a folyamatot, mert a batyam nevet
kapom elso vagy masodik keresztnevkent fitravaloul. Mintha en lennek a jovatetel.
(Csak hogy a sziilok is jol erezzek magukat! Igy volt ez Vincent van Gogh eseteben is.
Lasd Peter Orban: A szeretetbolfakadd его, Bioenergetic, 2003., 195-196. o.)
A helyzet ordogi kornek tunik, hiszen pontosan azert nem latom a batyamat, mert
obenne elek. Itt tehat egyfajta logikai -
vagy filozofiai - dilemmarol van szo:
amig benne elek, semmi sem hianyzik -
rajta kiviil! Es amig benne elek, mindent
latok - rajta kivfil!
Mit kell tehat tenni a csaladfelallitas soran?
Azt, akivel esetleg azonosulhattam (pel-
dankban tehat az idosebb testvert) egy
kepviselo segltsegevel meg kell jelenlteni
(1. kep, jobb oldali alak).
1 kep
Nekem (vagy a kepviselomnek, bal oldali
alak) oda kell allnom melleje, megpedig
olyan kozel, hogy lathassuk: En 6 vagyok
- vagy 6 en - azaz mi ketten osszetarto-
zunk (2. kep).
1561 Felbeszakitas | Kit es mit allitunk fel?
2.	кёр
A kepviselok altalaban nagyon pontosan
meg tudjak mutatni ezt. Ha egyertelmuve
valt, akkor a csoportvezeto egeszen kozel
allitja egymashoz a ket kepviselot, vagy ha
a paciens is reszt vesz a felallftasban, ak-
kor a pacienst es az idosebb testver kepvi-
selojet. Annyira kozel, mintha most a te-
remben meg egyszer lejatszodna az egyko-
ri eggye valas es osszeolvadas. (Igen, el-
lentmondasosan hangzik - mintha ezzel
csak felerbsitenenk az azonosulast. Sok
terapeuta vissza is riad ettol: mintha most
ezzel egy eletre rbgzltenenk a koteleket.
Pedig csak akkor kovetkezhet be elszaka-
das, ha elotte fokozott erosseggel erzekel-
juk a koteleket.)
A vezeto peldaul ezt mondja:
„Azt szeretnem, ha most valoban eggye valnatok. Karoljatok at egymast, es kozben
talan ugy crzitek, hogy egymasba olvadtok. Mintha mar nem lehetne szetvalasztani
benneteket. Nehany lelegzetvetellel eggye valtok. Mar egy gombostut sem lehetne ko-
zetek ejteni.” (3. кёр)
3.	кёр
Felbeszakitas
Majd egy ido mulva:
„Es most eljott az elszakadas pillanata.
A bticsu perce. Oleljetek meg egymast
meg egyszer, jo szorosan, es hadd legyen
ez az oleles a bucsu. Nagyon lassan elen-
geditek egymast. Magatok is erzitek, hogy
mikor jott el a pillanat. Ekkor (a vezeto
most mar csak a pacienshez beszel) rane-
zel a batyadra. Ez az elso alkalom, amikor
teljesen tudatosan, teljes valojaban latod.
Ekkor azt mondod neki:
Latlak! Most latlak!
Te a batyam vagy.
Te te vagy.
Es en en vagyok.
Kit es mit allitunk fel? | Felbeszakitas 1157
Te vagy a nagyobb.
Es en vagyok a kisebb.
Te halott vagy.
En meg elek egy kicsit.
Es jol fogom eltolteni az eletemet.
Reszben a te emlekezetedre is.
Es most visszamegyek a sajat eletembe.”
Stb. (4. kep)
4.	kep
Amikor tehat a paciens egy azonosulas so-
ran idegen, azaz atvett erzeseket el meg,
mindig az elszakadason kell dolgozni.
Mint azoknal a bonyolult muteteknel,
amikor sziami ikreket operalnak szet. El
kell valasztani oket egymastol, de ehhez
eloszor egyertelmuen eloterbe kell allitani
az azonosulas tenyet, es ezutan meglehe-
tosen egyszeru lesz az elszakadas.
Engedjenek meg meg egy rovid kiterot. Eppen
az a teny teszi lehetovd a csaladfelallitas mod-
szerenek az alkalmazdsat, hogy letezik azono-
sulas, es ezzel egyiitt atvett erzesek is vannak.
Hiszen ellenkezo esetben nem lenne mas a csa-
ladfelallitas, mint hogy tetszolegesen kivdlasz-
tott kepviselok atmenetileg idegen erzeseket vesznek at. A hangsdly itt termeszetesen az „dtmeneti-
leg” szora keriil. Vadidegen emberek - mikozben tudatosan vdllalnak egy szerepet - belemeriilnek
szinten idegen emberek erzesvildgdba, es bizonyos ideig erzik es erzekelik ezeknek az embereknek a
lelki hogyletet. Es meselni tudnak rola. Igy a kepviselok erzelmi „rddidaddsok” vevdkesztilekeve val-
nak, az „adds"pedig valosztnuleg a paciensbol indul ki, amelyet aztan „a suttogo mezo” - mintha
egyfajta erositokent mukodne - magasabb frekvencidvd alakit.
Figyeljuk meg most az erzesek negyedik csoportjat:
4. A metaerzes
Neha ugy erzem, mintha a meta erzes voltakeppen egy felnotte valt elsodleges erzes len-
ne. Megpedig olyan elsodleges erzes, amely azert lephette till az erzelmi tiilaradas szint-
jet, mert mar elegge kisirta, vagy eppen kinevette magat. Nem maradt mas vissza, mint
a vilagos, tiszta его. Egy его, amely halk ugyan, megis hatalmas. Ha valaki egy meta-er-
zesbol kiindulva mond valamit, akkor mindenki odafigyel (es senkinek sem jutna esze-
be erdektelennek tartani, amit ez az ember mond). Ez a tiszta hegyi levego ereje. Mar
semmi sem zavar; felszallt a kbd, elszakadtak a rejtett, gatlo kbtelekek. Az, aki meta-er-
158 | Felbeszakitas | Kit es mit allitunk fel?__________________________________________________
zest erez, tudja, hogy az, amit mondani akar, komoly tartalmat rejt, es el is talalja a celt
anelkiil, hogy celozgatna. De a meta-erzesre nem lehet torekedni vagy tudatosan elerni:
egyetlen terapeuta sem tud celzottan dolgozni az eleresen. Idonkent meglepodhet, ami-
kor egy pacienseben kialakul ez az erzes, es neha dnmaganal is eszreveszi. Ilyenkor fris-
sesseggel es orommel tolti el a tulajdon tisztasaga.
Az egyik elso csalddfeldllitdsi tanfolyamomon az egyik paciensemet nagyon melyen megaintette a
felallitas, es mega vegen is sirt. A sziinetben ket masik no odaszaladt hozza; atoleltek, es megakar-
tdk vigasztalni. Nem tudtam, mi tortenhetett velem, de egyszerre csak hallottam onmagamat,
ahogy ezeket a szavakat kidltom: „Aki vigasztal, az egyben elvesz!” Fogalmam sem volt, honnan
jonnek ezek az ismeretlen szavak, rdaddsul dltaldban nem is szoktam kiabdlni.
A gyakorlati munka | A parkapcsolat-minta 1159
VI. fejezet
A gyakorlati munka
A parkapcsolat-minta
Most vegre megkezdodhet a gyakorlati munka. A 6. fejezetben olvashato peldak egy
ausztriai csoportvezeto-tovabbkepzesen kesziilt jegyzokdnyvbol szarmaznak. Minden
resztvevonek az volt a feladata, hogy a leheto legreszletesebben lejegyzeteljen egy-egy
csaladfelallitast, amelyet elvegeztek a csoportban, majd sokszorositsa es a csoport
minden tagjanak szetossza a jegyzetet. A resztvevok nevet (valamint a szemelyek azo-
nositasara alkalmas jellemzoket) megvaltoztattam.
A jegyzokonyvek melletti keretben megjegyzesek olvashatok, amelyek fontosak lehet-
nek az adott tanulasi folyamat megertesehez.
1.	pelda: A minta
Egy koriilbeliil 40 eves no jelentkezik, aki szeretne felallitani a csaladjat.
Terapeuta: Mirol van szo?
Brigitte: Nemregiben mar felallitottam a szarmazasi csalddomat, es a hazassdgomat is az
elvdlt ferjemmel. Idokozben azonban eszrevettem, hogy a parkapcsolataimat ugyanaz a
minta jellemzi, es szeretnem ezt kozelebbrol Idtni. Keptelen vagyok rdldtni a kapcsolataim-
ra, es szeretnem, hafelnyilna vegre a szemem.
Terapeuta: Mit tennel, ha megldtndd a mintdt?
Brigitte: Azt hiszem, azutdn mar nem kellene belebocsdtkoznom ilyen kapcsolatokba, es
megkimelnem magam afdjdalomtol.
Terapeuta: Nem vagyok biztos benne, hogy ezzel kaptam-e egyaltalan megbizast. Sok ember
szamara a pdrkapcsolat olyan, mint egy viruses fertozes. Elfogadjuk, hogy egy-ket napig
magas a lazunk, de ket het utdn mar elvdrjuk, hogy megint egeszsegesek legyiink. Nem tu-
dom, hogy tehetek-e itt valamit. De a mintdt meg tudom mutatni neked.
A megbizas
A paciens olyan szavakkal fogalmazta meg a problemtijat, amelyekbol nem olvashato
ki konkret megbizas. Szeretne latni a benne eld „mintakat”, szeretne, ha „felnyilna a
szeme”, es ugy „gondolja”, hogy ezutan mar nem kell belebocsatkoznia ilyen parkap-
csolatokba. Mindezek a szavak passzivitasra utalnak, es a problema felvetesenek egyet-
160 | A parkapcsolat-minta | A gyakorlati munka___________________________________
len pontjan sem erezheto a paciens elhatarozasa, hogy sajat maga is aktiwa valik, es
tesz valamit, tehat nemcsak megnyilik egy masik parkapcsolat elott, hanem aktivan
hozza is tesz valamit.
Emellett azt is vegig kell gondolnunk, hogy minden parkapcsolatnak megvan a maga
mely ertelme. Egyik sem rossz, hiszen minden „minta” a szeretetnek es a husegnek egy
koteleke, amelyet - barmennyire szeretnenk is - nem lehet olyan egyszeruen eltiintetn
A terapeuta kivalasztja Brigitte kepviselojet, majd megkeri Brigittet, hogy 6 maga va-
lassza ki annak a harom ferfinak a kepviselojet, akik a legfontosabb szerepet jatszottak
az eleteben. Ezutan a terapeuta felallitja a kepviseloket (kezdetben a ket gyermeket
nem allitja fel). (1. кёр)
BK = Brigitte kepviseloje
1 = az elso ferfi Brigitte eleteben; a
„nagy szerelem”, Brigitte 16 eves volt
2 = a masodik ferfi Brigitte elete-
ben; elvaltak, ket gyermek (egy 26
eves fiu, es egy 25 eves lany)
3 = a harmadik ferfi Brigitte ё!е1ё-
ben; a legutobbi barat, a kapcsolat
egy evig tartott
1.	кёр
Brigitte mar nines egyiitt a harmadik partnerevel.
A fёrfi meglepoen gyorsan felesёgйl vett egy ma-
sik not. Egy napon megj elent Brigitte elott, ёв azt
mondta: „Valaki mast veszek felesёgйl.”
А кёру]8е1бк а коте1кегбкёрреп mozdulnak el:
2.	ferfi egy ido mulva kilep kozeprol, es a csoport
szelere all: Most elhagyom a helyem. Brigitte ugyis
csak atMz rajtam. (2. кёр)
Terapeuta: Ez a minta! Most mindenki lathatja.
2.	кёр
A terapeuta megkerdezi a masik ket ferfit: Eszre-
vett egyszer is benneteket ez a no?
А кё1 fёrfi: Nem.
(A vezeto minden ferfit kikiild a mezobol. Isnret leiil-
teti oket a helyiikre, de megkёri oket, hogy tovabbra is
figyeljenek, ёз ne essenekki teljesen a szerepiikbol.)
A gyakorlati munka | Halott katonakatengeralattjaroban 1161
Halott katonak a tengeralattjardban
Brigitte kepviseloje most egyediil all a mezoben, es a tavolba nez, mintha egy sir lenne
ott. (3. kep)
Terapeuta (megkerdezi az iilo Brigittet): Ki van ott el-
temetve?
Brigitte: Volt egy hugom, aki nem sokkal a sziiletese
utan meghalt.
Terapeuta: Neve is volt?
Brigitte: Igen, Regina.
Terapeuta: Van sirja?
Brigitte: Nem, sohasem temettek el. De egy feldllitas-
ban mar rdneztem.
Terapeuta: En megiscsak odatemetem. Korasziiles
volt, tehat elve sziiletett? Mi tortent?
Brigitte: Csak egy kilo volt a sdlya, eletkeptelen volt.
Egy masik Regina a pszichidtridn van.
3.	kep
A regi minta
Ezen a helyen egyertelmuen kide-
riil, hogy Brigitte mintaja regebbi,
mint az elso partnere. Elmdetileg
elkepzelheto lenne, hogy a 2. es 3.
partner kozott (ahova Brigitte nez)
meg egy masik partner is all, aki
magara vonzza Brigitte tekintetet.
De minden terapeuta megtanul kii-
lonbseget tenni akozott, hogy vala-
ki egy partnerre nez-e, vagy az ido
melyeben meriil el a tekintete.
Terapeuta (az allo kepviselonek): Kire iranyul a te-
kinteted? Az aprd gyermekre, vagy a masik testverre, aki a pszichidtridn van?
Brigitte: Nem, пет 6 az.
Terapeuta (megkerdezi az iilo Brigittet): Van meg egy kordbbi sir is?
Brigitte: Az anyai nagymamamnak tobb testvere volt. Hdromfiu [tehat Brigitte masodfoku
nagybdtyjai] tengeralattjdroban haltak meg. [Hdrom kiilonbozo tengeralattjaroban! Es ezt
meg sohasem dllitottdk fel.] Az egyik lanytestvere, Paula, hdromeves kordban lazgorcsben
halt meg. Es volt meg egy masik lanytestvere is, aki ongyilkossagot kovetett el.
Kepviselok
Megkerdezhetjiik-e a mai ferfiak kepviseloit (1., 2. es 3. partner), hogy a paciens tekin-
tete a sajat testverei, vagy a sokkal korabban elt tengeralattjaro-legenyseg fele fordul-e?
162 | Halott katonak a tengeralattjardban | A gyakorlati munka
Ezen a csaladfelallitason jol latszik, hogy feltehetjiik ezt a kerdest. Ennek termeszete-
sen az az elofeltetele, hogy a partnerek kepviseloi tovabbra is osszeszedettek maradja-
nak - azaz ne essenek ki teljesen a szerepukbol.
(A terapeuta megkerdezi az iilo ferfiak kepviseloit, hogy mit ereznek azutan, hogy Bri-
gitte elmeselte mindezt, es van-e valaminek kiilonos jelentosege a szamukra. A kepvise-
lok egyhangiian azt mondjak: a tengeralattjardban meghalt ferfiakrol van szo, a lanyok
nak nines ekkora erejiik. A terapeuta most kiva-
laszt harom ferfit, akik a tengeralattjardban meg-
halt katonakat fogjak megszemelyesiteni, es felal-
litja oket. (4. кёр)
4.	кёр
(Aztan megkeri a harom fiver kepviseloit, hogy
nagyon lassan, egymas utan sorban fekiidjenek le
a foldre. 5. кёр)
BK = Brigitte kdpviseldje, a harom
testver masodfokii unokahiiga
1	= Brigitte nagyanyjanak elso test-
vdre; a legidosebb a harom fiver
koziil, akik meghaltak a tenger-
alattjardban
2	= Brigitte nagyanyjanak masodik
testvere; a kozepso a hdrom fivdr
koziH, akik meghaltak a tenger-
alattjardban
3	= Brigitte nagyanyjanak harma-
dik testvdre; a legfiatalabb a harom
fiver koziil, akik meghaltak a ten-
geralattjardban
5.	кёр
Terapeuta: A ferfiak tudtak, hogy mi vdr rdjuk. 100
tengeralattjdron szolgdlo katondbol jo, ha harminc
eletben maradt. Legaldbbis ezt mondja a statisztika.
Ez volt a legveszelyesebb feladat a nemet hadsereg-
ben. [Kesobb utdnaolvastam: kdriilbeliil 40 000 kato-
ndbol 30 000 meghalt.] Brigitte kepviselojenek: Foglal-
koztatnak teged ezek a ferfiak?
A gyakorlati munka | Tisztelges a katonak elott 1163
Brigitte: Igen.
Terapeuta (Brigitte kepviselojenek): Most menj vegig na-
gyon lassan a kepviselok feje mellett. Valoban nagyon
lassan, osszeszedetten. Talan ugy tunik majd, hogy kii-
lonosen eras vonzalmat erzel az egyik ottfekvo katona
irant. Brigitte az egyik testvernel (T3) hangosanfelzokog.
Menj megkozelebb hozza, esfekiidj melle.
Brigitte kepviseloje odasimul a nagybdtyjahoz (T3),
dtoleli, es hevesen zokog.
6.	kep
Tisztelges a katonak elott
Terapeuta: Lelegezz melyeket, es sirj - egeszen addig, amig haza nem erkezel. (A korben iilo
tnegfigyelokhoz): Szinte ugy tunik, mintha a menyasszonya lenne a katondnak, hatvan evvel
ezelottrol. Mintha annak idejen elvesztette volna azt, akit a legjobban szeretett. Ezzel a ha-
talmas szeretetettel es huseggel fekszik a nagybdtyja mellett, akit sohasem ismert.
Terapeuta (Brigitte kepviselojenek, aki egy ido mulva abbahagyja a sirast): Hogy erzed most
magad?
Brigitte: Belsoleg teljesen megnyugodtam.
(Brigitte kepviseloje most teljesen megnyugodva fekszik a nagybdtyja mellett.)
(Az iild) Brigitte: A tengeralattjdrdn uralkodd koriilmenyek, es ahogy meghaltak - lehetse-
ges, hogy ezzel magyardzhato, hogyfesziilt helyzetekben legszomjjal kiizdok?
(A terapeuta most leiilteti Brigitte kepviselojet, es magat a pdcienst allitja a tnezobe. Ezutan ezt
mondja Brigittenek): Terdelj melle (T3), es nezz rd. Itt olyan szeretetrol van szo, amelynek
egyetlen ma elo ferfi sem tud megfelelni. Am nem szexualis ertelemben; ez a hatalmas csa-
Iddi szeretet. Fekiidj oda melle, es tedd ugyanazt, mint a kepviseldd. Lelegezz melyen. Igen,
remekiil csindlod. (Brigitte most lefekszik, akdrcsak az elobb a kepviseloje.)
Terapeuta: Meg valamit tudnunk kell. Ezek aferfiak legtobbszor nem kaptak meg a nekik jdrd
tiszteletet. Hiszen ok voltak a rosszak, a ndci gyilkosok. Valojaban azonban mindossze ijedt,
17 evesfiukrol volt szo. Es a tengeralattjard kapitdnya ritkdn volt idosebb 25 evesnel.
(A terapeuta kivdlasztja afidk anyjanak (A), Brigitte dedanyjdnak a kepviselojet. 7. kep)
1641 Tisztelges a katonak elott | A gyakorlati munka
BK = Brigitte kepviseloje, a harom
testver masodfoku unokahuga
1 = Brigitte nagyanyjanak elso testve-
re; a legidosebb a harom fiver koziil,
akik meghaltak a tengeralattjaroban
2 = Brigitte nagyanyjanak masodik
testvere; a kozepso a harom fiver
koziil, akik meghaltak a tenger-
alattjaroban
3 = Brigitte nagyanyjanak harma-
dik testvere; a legfiatalabb a harom
fiver koziil, akik meghaltak a ten-
geralattjaroban
A = a harom fiu anyja, Brigitte ded-
anyja
7.	kep
Terapeuta: A anya felel a gyermekekert. Hiszen a leg-
tobben meg gyermekek voltak, 17 es 18 evesen haltak
meg a tengeralattjaroban.
(Az anya odabiijik Brigitte es a legfiatalabb fill когё.)
Terapeuta (az anydnak): Nezz rd Brigittere, es mondd
azt neki: Most latlak. Nagyon jol csindltad. De a fid
nines elfelejtve. Es mondd neki meg azt is: Nekem kell
siratnom ot, es nekem kell lezdrni a szemet.
(Brigitte lassanfeliil es kisse oldalra esuszik - eltavolodik
a halottaktol.)
Terapeuta (a megfigyeloknek): Most Brigitte lassan esz-
reveszi, hogy munkanelkiilive vdlt...
(Brigitte meg inkabb elhuzodik, es bizonyos tdvolsdgbol
figyeli, ahogy az anya lezarja agyermeke (T3) szemet.)
A terapeuta kivdlasztja a kapitanyok kepviselojet is, es
odaallit egyet-egyet minden fiver melle (hiszen mindhdr-
man killonbozo tengeralattjdron haltak meg). (8. kep)
8.	kep
A halott kapitanyok nezik az alarendeltjiiket. Egy
ido mulva a harom fiver egeszen lassan katonai
iidvozlesre, tisztelgesre emeli a kezet. Brigitte sir.
Terapeuta (Brigittenek): Most visszakaptak a tisztesse-
giiket. Te most feldllsz, es lassan visszahuzodsz. Most
mar szabad vagy, es mdskeppen viszonyulhatsz a fer-
fiakhoz. Egy kicsit persze gyakorolnod kell, mert most
mar lathatod magukat a ferfiakat is. Ez bizonyara
egeszen sajdtsdgos erzes lesz...
___________________________________________A gyakorlati munka | Vegkovetkeztetesek |165
Vegkovetkeztetesek
Milyen kovetkezteteseket szurhetiink le egy ilyen peldabol?
Eloszor is: ra kell biznunk magunkat a mezore es а кёру18е1бкге. Meg fogjak mutatni
az utat. Ha a terapeuta elёggё osszeszedett, ёв а kdpviselok is osszeszedettek, akkor a
mezo impulzusokat fog adni (amelyeket legtobbszor а кёру18е1бк fogalmaznak meg),
ёв a terapeutanak - egy idore - ra lehet, illetve ra is kell biznia magat ezekre az utala-
sokra.
A leirt felallitasban nagyon вгёреп megfigyelhettuk ezt. Az elso impulzus vilagos ёв
egyёrtelmй volt. A masodik partner kifopett a ferfiak sorabol, mikozben ezt mond-
ta: Most elhagyom a helyem. Brigitte ugyis csak аСпёг rajtam. (1. ёв 2. кёр) Ezzel
mar a felallitas elso mondataban lathatova valik az a minta, amire a paciens kivan-
csi volt. A vezeto a biztonsag kedvёёrt megkerdezi a masik кё1 ferfit is, hogy oket
ё5ггеуеВе-е Brigitte. Mindketten nemmel valaszolnak.	,
A helyzet kulonlegessёge, hogy Brigitte mar а ргоЫёта &1уе1ё8ёпек elso mondataval
ёппй a „latas” 1ётакбгё1: („Кёр1е1еп vagyok ralatni a kapcsolataimra, ёв szerelem,
ha felnyilna vegre a szemem.”)	~
О maga ternfoszetesen azt кёргеИ - mint mi is valamennyien -, hogy а ргоЫёта a
masik oldalon, azaz a ferfiaknal keresendo („Azt hiszem, azutan mar nem kellene be-
lebocsatkoznom ilyen kapcsolatokba, ёв megkinfohfom magam a fajdalomtol”), ёв ha
vёgre ralat a mintajara, akkor meg fogja talalni az igazi tarsat.
Brigitte tehat eloszor azt ismeri fel, hogy 6 maga volt rossz partnere a ferfiaknak,
mert о volt az, aki nem vette eszre a masikat. A ferfiak hiaba tettek meg mindent,
amit csak tudtak, Brigitte nem latta oket!
Ez a minta!
A csoportvezeto itt akar be is fejezhetifo a felallitast, mert felszinre kerult a paciens
ргоЫёта)а („szeretndm kozelebbrol latni [a mintat]”), ёв ezzel a terapeuta teljesitette
a paciens megbizasat.
Azonban egy terapeuta- СоуаЬЬкёргб csoportrol van szo, ёв mar drezhetoen a terem-
ben lebeg a kovetkezo кёМё5: ha nem a ferfiakat ndzi Brigitte, akkor mire figyel va-
lojaban?
Igy most elkezdodik egy masodik felallitas. Екбкёп! ternfoszetesen itt is кёМёвек fogal-
mazodnak meg! Olyan kdrddsek, amelyeket eleinte csak Brigitte tud megvalaszolni.
A vezeto ugy erezte, hogy Brigitte кёрИ8е1б)ёпек a tekintete egy sirra iranyul, valahol
az idok тё1уёп. (Ekkor a terapeuta nfog nem tudott semmit „a tenger тё1уёгбГ!) Egy
halottat latott, aki valoszinuleg nfog Brigitte megsziiletdse elott meghalt. Altalanossag-
ban tette fel a sirra vonatkozd кёМёв! (ёв elovigyazatossagbol nem emlitette a halal
idopontjat). Brigitte кё1 tes^rrol beszdll, egy gyermekkoraban elhunyt kislanyrol, ёв
egy masik lanytes^rrol, aki a pszichiatrian van. A vezeto megkerdezte а kdpviselol,
hogy ezeket a lanyokat nezi-e, es а кёру18е1б nemleges valaszt adott.
A kovetkezo кёМёвге, hogy vannak-e regebbi sirok, Brigitte elmondja a harom ha-
lott katona ёв а кё1 masik lanytestrer to^netdt (a lanyok egyike gyermekkoraban
meghalt, a masik ongyilkossagot kovetett el). ЕПепбггёвкёрр a vezeto megkerdezi
Brigitte harom korabbi partneret, hogy kulonosen fontosnak tunik-e nekik valaki.
1661 Vegkovetkeztetesek | A gyakorlati munka_______________________________________
A ferfiak (akiknek bizonyara semmi kozuk a tengeralattjaron meghalt katonakhoz)
habozas nelkiil valaszolnak: a ferfiakrol van szo. A terapeuta barmelyik mas jelenle-
vot is megkerdezhette volna helyettiik: a halott katonak hatalmas ereje az egesz ter-
met betoltotte.
Kitero: A tengeralattjarok legenysege
Csoportvezetokent tudnunk kell, hogy a tengeralattjarok legenysegenek - mdg ha-
laluk utan is - egeszen kiilonleges sorsuk volt. A katonasag elitjehez tartoztak, az
ujsagokban es a mozik heti hirosszefoglaloiban elokelo helyen szerepeltek, es a la-
kossag is hoskent tisztelte oket. Bizonyos ertelemben Davidhoz voltak hasonlftha-
tok, aki kicsi volt ugyan, de megtamadta Gdliatot: a viz alatt eszrevetlenul a (naluk
altalaban nagyobb es veszelyesebb) ellenseg kozelebe lopoztak, vesztesegeket okoz-
tak neki (ami legtobbszor halalos volt), majd hangtalanul ismet eltuntek. Ha nem
voltak elegge ovatosak, peldaul tulsagosan hangosak voltak, akkor az ellenseg viz
alatti bombai miatt oket is a halal fenyegette. A tengeralattjarokat sohasem harci
eelokra epitettek, tehat nem azert, hogy ket tengeralattjaro harcoljon egymassal - a
tengeralattjard mindig lesben allt. A katonak honapokon at nem lattak az eget, az
elelem megromlott, es az egesz hajo olajtol es iiriilektol buzlott. Amikor aztan ho-
napokkal kesobb partot ertek es kikotottek, a katonak sapadt, borotvalatlan kiser-
tetek tuntek. A csaladfelallitasokban a halaluk mindig komoly problemat jelent.
Tudjuk, hogy a tengeralattjarokon szolgalo katonak haromnegyede meghalt, am az,
ami ma is megterhel egy rendszert, csak ezutan kovetkezik: amikor egy tengeralatt-
jaro elsullyedt, muszaki hiba miatt (leallt a motor, vagy nem mukodott a hidrauli-
ka), vagy vizi bombak, esetleg vadaszrepiilok lovedekei talaltak el, akkor a hajo az
esetek 99 szazalekaban annyira gyorsan elsiillyedt, hogy nem volt ido iizenetet kiil-
deni. A tengeralattjaro tehat elsullyedt, es senki sem tudott rola. 30-50 ferfi nyom-
talanul eltunt. Egy ido miilva eszrevettek ugyan a hajo hianyat, de a csaladtagokat
nem ertesitettek. Igy a hozzatartozok ugy hittek, hogy a fiu vagy az apa meg eletben
van, es termeszetesen nem gyaszoltak. A csaladok, akik pedig meg egy ev miiltan
sem kaptak hirt a katonarol, azzal a gondolattal vigasztalodtak, hogy bizonyara ha-
difogsagba esett. Ezert lenyegeben sohasem buesuztak el a tengeralattjaroban meg-
halt ferfitol vagy fiutol.
Egy kerdes azonban meg megvalaszolatlanul lebeg a teremben: Brigitte kepviseloje a
legfiatalabb fivernel zokogott fel, majd lefekiidt melle, es atolelte. Valoban kapcsolata
lenne Brigittenek a fiver menyasszonyaval, es azert fekiidt arra a helyre, ahova egyeb-
kent a szomoru, gyaszold menyasszony fekiidt volna, mert vegre meg kellett latni ezt
a fivert? (Maga Brigitte semmit sem tudott ennek a 17 eves fiunak a fiatalkori szerel-
merol.) Vagy azert fekiidt oda, mert valaki masnak kellett volna odafekiidnie es gya-
szolnia? Peldaul az anyanak, akitol a tenger elragadta a harmadik fiat? Erre a kerdesre
nem tudunk valaszolni. A katona menyasszonya is csak egy lehetseges elkepzeles, am
a felallitas vegeredmenyen ezek a tenyezok alig valtoztattak volna. Brigitte vegre meg-
latta a harom fivert - elsosorban termeszetesen a legfiatalabbat es a katonak vissza-
kaptak a tisztessegiiket. A dedanya gyasza is megnyilvanulhatott a felszinen. Vegered-
A gyakorlati munka | Uj pelda: A teher 1167
menyben pedig Brigittenek tobbe nem kell a messzesegbe merednie, es a kozeleben
allokra iranyulhat a figyelme. A kornyezetet figyelheti, hiszen ott jatszodik le - vala-
mennyiiink eseteben - a sajat, valodi elete.
Am ezt kezdetben valoban gyakorolni kell.
Uj pelda: A teher
Nezziink meg egy masik peldat:
A teher
Gabriele, a korulbelul 55 eves no, ugy erzi, hogy elviselhetetleniil sok teher nehezedik
ra. Szivesen ralatna a terheire, es szeretne megszabadulni toliik. A jelenlegi rendszeret
a kovetkezokeppen irhatjuk le:
Az elso, 20 evig tarto hazassaga Gabriele kivansagara valassal vegzodott. Tulsagosan
„gyengenek” talalta a ferfit. Egy ha szuletett a ferfitol, es ket masik terhesseget meg-
szakittatta.
A masodik hazassaga mar 12 eve tart. A ferje az elso 4 evben egeszseges volt, aztan
szivinfarktust kapott, es attol kezdve allando apolasra szorul. („Szellemileg nines iga-
zan itt.”) A ferfi ma egy otthonban el, es Gabriele hetente haromszor meglatogatja.
A csoportvezeto eloszor Gabriele (G) kepviselojet allitja fel, majd a ket ferjet (F) egy-
massal szemben. A kepviselok a kovetkezot erzik: F2 nagyon elgyengiil, es bizonytala-
nul all. Fl mosolyogva Gabriele-re tekint, es a ket ember nezi egymast. Nem foglal-
koznak F2 gyengesegevel. F2 ezutan a foldre rogy, G es Fl pedig meg mindig egymast
nezi. Aztan G - melyet sohajtva - vegre ranez F2-re, de Fl fele indul. Tekintete valta-
kozva hoi Fl-re, hoi F2-re iranyul, es egyre nehezebben lelegzik. F2 most osszegor-
nyedve terdel a padion.
1.	kep
Terapeuta (a csoportnak): Most az valik lathatovd,
ami a harom ember lelkeben lejdtszddik, es nem fel-
tetleniil az, ami valoban megtortenik.
(Gabriele-nek): Mondd az elso ferjednek: Elrontot-
tam, es elveszitettelek!
Gabriele: Elrontottam, es elveszitettelek!
Terapeuta: Igy van?
Gabriele (konnyes szemmel): Igen.
I Megjelenik a fiu A akorlati munka
Az elso ferj: Nagyon sok minden mas is van itt. (Sziinet) De tisztdn latszik, hogy tul keso.
Gabriele: Igy igaz.
Terapeuta (Gabriele-nek): Mondd meg neki.
Gabriele: Elrontottam, es elveszitettelek! Mostfizetnem kell erte, es ovele (Fl-re niutat) bun-
hodom ezert.
Terapeuta: Igy van?
Gabriele: Igen. Nagy silly nehezedik a vallamra.
Terapeuta (az elsbferjnek): Hogy er zed magad?
Elso ferj: Rettenetesen.
Terapeuta (Gabriele-nek): Hol van afiad? Elhoztad afiadat?
Gabriele: Ёрреп most koltozott el a bardtnojehez. Mar nines kapcsolata az apjaval. Keriilik
egymast.
2.	кёр
A terapeuta most felallftja Gabriele fiat is (2. кёр).
A fiu ranez mindket sziilojere, az anyjara es az
apjara is. A ket sziilo egyre nehezebben lelegzik.
A masodik ferj is. A fiu odamegy az anyjahoz,
moge all, es tamaszt nyiijt neki. Gabriele sir.
Terapeuta: Ilyenek afiiik. Megprobdljak levenni a ter-
het az anyjuk vallarol. Am ez termeszetesen nem sike-
riilhet. Ldtjuk (rdmutat afiiira), hogy a fiu nem szabad.
A lelke melyen az anyja mellett dll. De nem ott a helye.
Terapeuta (a masodik ferjnek): Erzel valamit?
Masodik ferj: Nem!
Terapeuta (a masodik ferjnek): Halott vagy?
Masodik ferj: Igen!
A gyakorlati munka | Megis az elso ferj volt az igazi | 169
Terapeuta: Ez nagyon jellemzb azokra, akiknek infarktusuk volt. Valojaban halottak, de a
testiik valamikepp tovdbb el. (Hatara fekteti a masodik ferjet, es az mondja neki): Kulcsold
ossze a kezed a mellkasodon, mintha imadkozndl. Igen, most mindenkinek ide kell neznie.
(Gabriele-nek): Most latod ot?
Gabriele: Igen. (A terapeuta odavezeti Gabriele-t a mdsodik ferjhez.) Ez kellemetlen erzes.
Terapeuta: Ulj le. (Gabriele leguggol a foldonfekvo mdsodik ferje melle. A terapeuta a gyerme-
ket (GY) egeszen kozel allitja az apjdhoz (Fl). (3. kep)
3.	kep
A fiu elfordul, es behunyt szemmel apadlot nezi.
Terapeuta (Gabriele-nek, mikbzben a mdsodik ferjre
mutat): Hol van?
Gabriele: Csak nehany evet elt az anyjaval, az apja
hamarosan magdhoz vette. Kesobb meghalt az any-
ja, de о akkor mar felnott volt. Az anyjanak volt
meg egyfia, tehat a mdsodik ferj emnek volt egy testvere, de ongyilkos left. Aferjem ma tobb
mint 70 eves. Mindig ugy tett, mintha minden rendben lenne. Azt hiszem, most az anyjdnal
van.
Terapeuta: Az edesanyddnal vagy?
Mdsodik ferj: Nem tudom.
A terapeuta kivalasztja a masodik ferj anyjanak (AnyF2) a kepviselojet, es a fia (F2)
melle fekteti. A fekvo F2 az anyja fele fordul. A fiu egyre inkabb elfordul az apjatol
(Fl). Nagyon zavartnak latszik. (4. kep)
Megis az elso ferj volt az igazi
4.	kep
F2 meg kozelebb megy az anyjdhoz.
Terapeuta: Igen, de az anyja nem akarja. Ugy tunik,
mintha a fia csalodast okozott volna neki.
(Az anya elfordul. Arcdn iszonyat latszik, es a kezet a
szdja ele emeli.)
1701 Megis az elso ferj volt az igazi | A gyakorlati munka________________________________
Gabriele (meg mindig a masodik ferj elott iil): De nekem semmi kozom ehhez az egeszhez!
Terapeuta: Megkonnyebbiiles ez a szdmodra?
Gabriele: Igen, sokkal kbnnyebbnek erzem a vallam.
Terapeuta (AF2-nek, a masodik ferj anyjanak): Hogy erzed magad? Nehez ranezni a fiadra,
nem igaz?
A masodik ferj anyja: Hideg. feghideg.
Terapeuta (megkerdezi Gabriele-t): A masodik ferjed hdzassagon kiviil sziiletett?
Gabriele: Igen.
Terapeuta (felallitja F2 apjat (ApF2) F2 anyja melle): Kettojilknek viszonyuk volt. (F2 apjd-
nak): Menj kozelebb a gyermeked anyjdhoz.
A mdsodikferj anyja: Most valoban nagyon kozel dll. (5. kep)
5.	kep
Terapeuta (a masodik ferj anyjanak): О az igazi. De
neha nagyon fdj, ha be kell latnunk.
Terapeuta (Gabriele-nek): Naiad is az elso ferj volt az
igazi. De neha nagyon fdj, ha be kell latnunk. Hogy
miert tettem mindezt? Azert, hogy vegre eszrevedd:
mindannak, ami masodik ferjeddel tortent, semmi
koze hozzdd. Nem tehetsz semmit. (A terapeuta leiilteti
Gabriele kepviselojet, es az igazi Gabriele-t allitja a he-
lyere, akit szinten leiiltetF2 sziilei ele): Van meg valakije
a masodik ferjednek, aki hozza tartozik?
Gabriele: Ket lanya, de ok nemigen foglalkoznak vele.
Terapeuta (megkerdezi a masodik ferjet): Hogy erzed magad?
(A mdsodikferj vallat von.)
Terapeuta: A masodik ferjed lelki ertelemben halott. Ez annyit jelent, hogy a lelke mar mashol
van. Ha valaki lelkileg mar halott, es ujraelesztik, akkor a lelke legnagyobb resze a halottak bi-
rodalmdban marad. Valdsziniileg a csalddtagjaindl. Az agyhalott lelkileg mar nem el. Es meg
valamit latnia kell Gabriele-nek: Ez a halott a sajat csalddjdhoz tartozik. Gabriele azert hor-
dozza, mert rossz a lelkiismerete, es mert bilntudatot erez az elso ferjevel szemben.
A gyakorlati munka | Megjelenikafw 1171
El kell engednie a masodik ferjet. Ha valaki negy even at egyiitt el a tdrsdval, aki aztdn lel-
kileg meghal, es a masik nyolc even at apolja, majd hetente hdromszor elmegy hozza a klini-
kdra, akkor iigy tesz, mintha annyira kozel dllna a beteghez, mint a testvere, az anyja, az
apja vagy a gyermeke. Pedig csak hazastdrs. Nines sziikseg arra, hogy nyolc even at dpol-
junk valakit, ha csak negy evig eltilnk vele. A lanyai, igen, ok tehetnenek valamit erte. (Meg-
jegyzes: F2 elsofelesege meghalt.) (Gabriele-nek): Nezd meg, hogy el tudsz-e bdcsdzni a mdso-
dikjerjedtol.
Gabriele: Mar csak egy kis nyomdst erzek a mellkasomban, es az eddigi orvenyszerti erzes
megsziint.
Terapeuta (Gabriele-nek): Allj oda ele. Hajolj meg elottc, es a sorsa elott.
Masodik ferj: Felgyorsult a szivveresem.
Terapeuta (a masodik ferjnek): Szeretnel tenni valamit? Fordulj meg, es nezz rd a masodik fe-
lesegedre. Mit mondandl neki, ha kepes lennel beszelni?
Masodik ferj (Gabriele-nek): Hozzajuk tartozom (es a halott sziileire mutat).
Terapeuta: Mondd neki: Zavarsz engem.
Masodik ferj: Zavarsz engem.
Terapeuta: Milyen erzes, amikor ezt mondod?
Masodik ferj: El akarok menni tole. (Gabriele-nek, meg egyszer) Zavarsz engem! (Gabriele tesz
nehdny lepest hdtrafele.) Jol erzem magam. Ott vagyok, ahol mindig is lenni akartam. (Ismet
visszafordul az anyja fele.)
Terapeuta: Lehetseges, hogy a ferfi a testveret, azaz az anyja elso gyermeket hordozza a lel-
kiismereteben (aki ongyilkossdgot kovetett el). Ezsem konnyu feladat.
Megjelenik a fiu
Terapeuta (Gabriele-nek): Ez a ferfi csak rovid vendegjdtek volt az eletedben. Hajolj meg meg
egyszer elotte es a sorsa elott.
(A terapeuta most odavezeti Gabriele-t az elso ferjehez, es a ket ember egymdsra nez.)
Fiu: Durcds vagyok. Ott akartam dllni az anydm mellett, eros akartam lenni a kedveert, es
most odaterdel, es mar nines sziiksege ram. Ezutan a sajat utamat akarom jarni.
172 | Megjelenika fiii | A gyakorlati munka_______________________________________________
Terapeuta: A halottak most feldllnak. Valami nagy, sorsszerii esemeny tortent a mdsodik ferj
anyjdndl, de ezzel most nem foglalkozunk. (Gabriele-nek) Allj annyira kozel az elsoferjed-
hez, amennyire csak tudsz. Annyira, hogy ne kelljen semmit neked magadnak hordoznod.
Gabriele: Meg kozelebb is dllhatnek.
Elso ferj: En azonban rettenetesen dtihos vagyok. Ne gyere kozelebb. Teged teszlek felclosse
azert, mert afiam es enkozottem megsztint a kapcsolat.
Terapeuta: Az anydk neha ugy bdnnak afiukkal, mint a rabid a kincsevcl.
Terapeuta (ramutat a mdsodik ferjre): О a halottak birodalmdbol nez afelesegere. (A szilloket
kozvetleniil a mdsodik ferj moge allitja. Aztdn Gabriele-nek): Minel tobbetfoglalkozol a mdso-
dik ferjeddel, annal jobban zavarod. Vele probdlsz meg jovdtenni valamit, amit az elsofer-
jednel elrontottdl. Ez a vezekles senkinek sem hasznal. Azt hordozod, ami nem a tied. In-
kabb azt hordozd, amit nala elveszttettel (ramutat az elso ferjre). (A terapeuta tdvolabb dllftja
a fiut az elso ferjtol, es odavezeti Gabriele-t az elso ferjehez): Nezz rd, es mondd azt neki: El-
rontottam - minden teriileten. Most mar latom, hogy till keso.
Elso ferj: Igy most mar jobb. De az irdnta valo erdeklodescm nem lettsokkal nagyobb.
(A fiu tovabbra is durcdsan nez.)
Gabriele: Az en erdeklodescm fokozodott.
Terapeuta: Akarsz mondani neki valamit?
Gabriele: Nagyon sajnalok mindent.
Terapeuta: Az elso ferjed szemszogebol meg nem vettel tole bucsut. Amikor bucsut vesziink,
akkor egy pillanatra ugy kell tenni, mint egy konyvelo: mit adtam, es mit kaptam? Mindket-
tot latni es ertekelni kell. Aztdn nemi fdjdalommal raneziink arra is, amit nem kaptunk
meg, es arra, amit nem adtunk oda. Ez jelenti a bucsilt.
Ertekelted-e valaha a legszebb ajandekot, amit tole kaptdl: afiadat?
Elso ferj: Nem, sohasem ertekelte!
Terapeuta: Igen, az anydk gyakran ugy latjdk: minden az enyem. Az a benyomdsom, hogy
tartozol neki meg valamivel.
A gyakorlati munka | A ferfiak szaga 1173
A ferfiak szaga
Gabriele: Szeretnek neked koszonetet mondani afiamert... (Kijavitja magat) ...afiunkert.
Terapeuta: Igen, ismet megjelent a rabid a zsdkmdnydval. Mondd neki: Most szeretnek elbu-
csuzni. Mondd neki: Szeretnelek bucsuzoul meg egyszer megolelni. (Sziinet) Ha szabad.
Elso ferj: Szabad!
(Oleles)...
Terapeuta: Engedjetek, hogy most ismet megjelenjen kozottetek a hazassagotok, mindennel
egyiitt, ami odatartozott. Ёs erezzetek, hogy most mar veget erhet ez a hazassag.
(A fiu hatulrol kisse durcasan az apjdra tamaszkodik.)
Terapeuta (afiuhoz): Oleld at mindkettojilket. Most mar az apadat is atolelheted. (A fiu meg
szorosabban az apjahoz simuL) Igen, figyeld meg, milyen szaga van az apddnak. Ilyen a ferfi-
ak szaga...
Terapeuta: Akkor most befejeztiik.
A felallitas vege: most mar minden magatol megy. Afiii dtoleli az apjat. Miutan az anyja is tisz-
teli az apjat, most mar a fiu is megteheti.
Hdzassdgkotes utan az egyik hdzastdrs gyakran azt hiszi, hogy ha valami tortenik a mdsikkal,
akkor neki kotelessege egesz eleteben felelosseget vdllalni a mdsikert, peldaul kotelessege egesz
eleten at etetni. Neha a betegpartner is ezt sugallja: Most kotelesseged itt lenni mellettem.
Am ezzel felborul a rend, mert itt valojaban a beteg nemzetsegenek kell felelosseget vallalnia. Te-
hdt a gyermekeinek, az anyjanak, az apjdnak, a csaladjdnak, a nagynenjenek, a nagybdtyjd-
nak... De nem a hdzastdrsnak, akivel talan csak harom vagy negy evigelt egyiitt. Hdszevi hazas-
sag es harom kozos gyermek utan termeszetesen mas a helyzet. Ilyenkor a hdzastdrs felelos, de
csak valamivel nagyobb mertekben, mint az elozo esetben, sohasem teljes mertekben.
Mit tart a lelkem helyesnek? Ez a kerdes. A mdsikert vallalt felelosseggel azonban gyakran vala-
mi mdsert akarunk vezekelni, dm ez a vezekles sajnos ertelmetlen. Ott kell ledolgoznunk az ados-
sagunkat, ahol az keletkezett.
Most ismet feltessziik a kerdest: Mit tanultunk ebbol а рёк!аЬ61? Mirol szol ez a felallitas?
Egy no eleteben ket ferfi jatszott fontos szerepet. Az elsot husz evi hazassag utan hagyja
el, a masodik negyevi hazassag utan hagyja el ot, amikor allando apolasra szorul. Most
a no magara vallalja a masodik ferj betegsёgёnek а terlret, ёв sajat maga hordozza. Ezek
„a kiilso Сёпуек”. Ezzel a probkmaval jon el a csaladfelallitasra, ёв ezt mondja:
„Nem akarom tovabb cipelni ezt a sulyos terhet!”
A „belso 1ёпуек” azonban maskepp пёгпек ki. Mar a felallitas ^е1е]ёп kideriil, hogy
nteg nagyon sok szallal kotodik az elso ferjehez. Ее1ё huz a szive, ёв nagyon sok ener-
174 | A ferfiak szaga | A gyakorlati munka
giat iranyit az elso ferje fele. Gabriele es az elso ferje meg nem szakadtak el egymastol!
A nonek „rossz a lelkiismerete”, ugy erzi, hogy meg nem sikeriilt helyreallitania az
egyensulyt az elso ferjevel. Szembesiil azzal, hogy az elso ferje nem erzi jo magat, mert
Gabriele meg tartozik neki valamivel. Tehat az elso ferjevel szemben van adossaga, itt
nem vallalta azt a felelosseget, ami az ove lett volna. Ez az adossag a kovetkezokbol all:
a) konnyelmiien elhagyta a ferjet, b) visszatartotta tole a fiat, c) elvetette a ferfi ket
gyermeket - mindez egyiitt egy meglehetosen siilyos csomagot alkot.
Ezt a terhet hordozza. Am az, hogy mindossze hordozza, nem eleg - le is kell dolgozni.
Az evek soran egy masik ferfi jelenik meg az eleteben, Gabriele felesegiil megy hozza,
es a ferfi rovid ido nnilva allando apolasra szorul. Gabriele most megprobalja a maso-
dik ferjen ledolgozni azt, amivel valojaban az elso ferjnek tartozik, tehat nagyon sok
jot tesz a masodik ferjevel. Am ez a jo valojaban az elso ferjet illetne, mert iigy allhat-
na helyre az egyensiily, es akkor erezhetne magat jol az elso ferj.
Mondhatnank most azt is, hogy vegeredmenyben mindegy, hogy A helyett B-vel te-
szek jot. De vajon profital-e belole valamit B? Nagyon izgalmas kerdes: elfogadja-e
egyaltalan B, amit кар? Egy biztos: nekem nem segit! Ha A-nak tartozom 300 euroval,
es nem B-nek, es ezek utan - hogy jovategyek valamit - B-nek adok 300 eurot, akkor
most ket ember lesz ados: en, aki 300 euroval tartozom A-nak, es B, aki 300 euroval
tartozik nekem. Most mar ket embernek kell kiegyenlitenie valamit, a lelekben a ket
dolog ugyanis nem egyenliti ki egymast.
Szenlapatolas
A Ruhr-videken nottem fel, es a „hordozasnak” ez a kiilonos modja nagyon emlekeztet a „szen-
lapatolasra”. A tortenet igy szol: Amikor 13 eves voltam, megkerdezte az egyik szomszedasszony,
hogy belap&tolnam-e 3 markaert a szenet a pincejebe. Egy banyasz ozvegye volt, es elete vegeig
minden evben ketszer kapott ingyen egy tonna szenet a banyasz-szakszervezettol, amit egysze-
riien a tobblakasos tarsashaz ele boritottak. Valakinek be kellett hat lapatolnia a szenet a pince-
ablakon at a pincebe. Harom markaert termeszetesen szivesen megtettem. Koriilbeliil harom
oraig tartott, aztan befejeztem az izzaszto munkat, es gazdag voltam. Minden rendben volt.
Hogy mi koze ennek a tortenetnek a peldankhoz?
Masnap, amikor veget ert az iskola, a szomszedasszony ismet ott allt az ajtonk elott. Elozo nap
ugyanis rossz ablakba lapatoltam a szenet, mert az a hazmester pinceje volt. Igy aztan most ket
embernek voltam az adosa: egyreszt az ozvegye, masreszt a hazmestere. A szenet a pinceben
vbdorbe kellett lapatolnom, majd atvinni a masik pincebe. Haromszor annyi munka volt.
Agyakorlati munka | Elet a kolostorban 1175
Elet a kolostorban
Nezziink most meg egy harmadik peldat. Itt is egyfajta teher hordozasarol van szo, es
itt is megfigyelheto egy keriilo lit, ami miatt rossz iranyban halad a teher viselese, es
emiatt sokkal tobb gond es nyomas nehezedik az erintett egesz eletere:
A kolostorban
Egy koriilbeliil negyveneves no elmondja, hogy mar nem is tudja, mit jelent nonek
lenni, es mi is az a noiesseg. Valami egesz eleteben megakadalyozta, hogy valoban
no legyen. A kapcsolatai is problemasak voltak, valami sohasem stimmelt: vagy a
partner, vagy az idopont, vagy a helyszin. De mindig elt benne egy nagyon eros va-
gy akozas.
Terapeuta: Hogy erzi magat az edesanydd?
Magdalena: Reszben jol, reszben rosszul. Kezdetben sokat harcoltam vele, de most mar ren-
dezodott a helyzet.
Terapeuta: Es hogy erzi magat az apadfA sziileidnek ot gyermekilk szilletett, es valamennyi el meg.
Magdalena: Az apdmnak, mielott megismerkedett anydmmal, volt egy fiatalkori szerelme.
Ez a no aztdn kolostorba vonult.
Terapeuta: Amikor ezt a not emlitetted, egy sugar suhant vegig az arcodon. Edes vdgyako-
zds, es egyfajta szegyen. (A megfigyeldknek): Ti is eszrevettetek?
(A terapeuta kivdlasztja es feldllitja a kepviseloket: az apdt (Ap), az anyat (Any), es az apa elso
szerelmet. 1. kep)
1.	kep
Terapeuta: Ugy tilnik, az apanak nagy faradsdgdba
kerill, hogy ne nezzen az elso szerelmere.
Apa: Igen, kettbnk kozott van valami.
(Az anya most odaall az apa melle, hogy annak ne
kelljen latnia az elso szerelmet.)
Elso szerelem: Ez nem jo nekem.
Apa: Mindkettohoz jo szeretnek lenni. A mdsodik novel szeretnek lenni, de az elso is ott van,
lathatatlanul. Ez reszben szep, reszben kellemetlen! Nem tudok teljesen a mdsodikkal lenni,
amig az elso is ott van.
1761 Visszaiit a kolostorbol [ A gyakorlati munka
(A terapeuta kivalasztja Magdalena kepviselojet is, es beallitja a mezobe. 2. kep)
2.	kep
(Az anya kinyujtja a karjat Magdalena fele, mint-
ha meg akarna vedeni a lanyat. Most, hogy Mag-
dalena is belepett a mezobe, az elso szerelem tel-
jes figyelme rairanyul. Magdalena ugyancsak ra
osszpontosit. A ket no nagy szeretettel nezi egy-
mast. Elindulnak egymas fele, egyre kozelebb,
mig vegiil kezen fogjak egymast.
Visszaiit a kolostorbol
Magdalena: En is kolostorba vonulok.
Terapeuta (Magdalendnak): Fordulj meg! Te is kolostorba vonultdl.
(A ket no most szorosan egymas mellett all. Magdalena hataval az apa elso szerelmere
tamaszkodik. 3. kep)
3.	kep
Terapeuta: Magdalena azonosult az apja elso szerel-
mdvel, es az elso szerelem dltal hozott aldozattal.
Amint mar sokszor megfigyelhettilk: az elso ledny-
gyermek, aki egy kesobbi kapcsolatbol sziiletik, ossze-
kottetesben all az apa elso szerelmevel.
Terapeuta (Magdalendnak): Szdmodra az a fontos,
hogy lasd: meg mindig a kolostorban elsz az apad elso
szerelmevel. Nagyon szereted ezt a not, es az apddat
is. Es ki huzza kozben a rbvidebbet? Aferjed!
(A terapeuta leiilteli Magdalena kepviselojet, es az igazi Magdalena! allitja a helye-
re a mezobe. Azt rnondja neki:)
Probald beleelni magad, es erezd az edes vdgyakozast a mellkasodban. Nagyon sok szeretet
van ott belill, nagyon sok melyseg, de ostoba modon semmi ndiesseg. Aferfiaknak 17 ora
utan el kell hagyniuk a kolostort, ds a cellaba egyebkent sem mehetnek be; kiveve termesze-
tesen Jezus Krisztust. Ostoba helyzet. (Kis ido mulva) Fordulj meg, es mondd azt apad elso
szerelmenek: „Mindjdrt visszajovok.”
A gyakorlati munka | Vlsszaut a kolostorbol 1177
Aztdn menj oda a sziileidhez, nezz rajuk, es mondd ezt: „Mama, most mar tudom, hoi elek
ekkora vdgyakozassal. Csak azt nem tudom, hogy ottfogok-e maradni.” Es:
„Papa, erted tettem mindent!”
(A no mindezt elmondja.)
Apa: A szamomra rosszabb nem is tortenhetne.
Terapeuta: Lehet, de teged nem kerdezett.
Terapeuta (Magdalenanak): Nezz rd az apddra, es mondd azt neki: Erted szivesen megtettem. Ot
(rdmutat az elso nore) nem szabad elfelejteni. Tulfontos volt. Szivesen elmentem a kolostorba.
Magdalena: Apa, annyira szerettelek, de nem segitett. Kozben maganyossa valtam. Ezert
most szivesen abbahagyndm, apa.
Apa: En is nagyon maganyos vagyok. Szivesen lennek afelesegemmel, de en sem tehetem.
Terapeuta: Az apdnak meg egy kis segitsegre van sziiksege, killonben nem fog sikerillni.
(A terapeuta feldllitja az apa apjat es anyjat is. 4. кёр)
4.	кёр
Terapeuta (Magdalenanak): Az edesanydd a Kis Bol-
dogsag az apdd szamara, es az elso szerelme a Nagy
Boldogsdg. Ebbol a boldogsagbol egy ferfi egesz eleten
at erot merithet, es dlmodozhat rota. Es az apaca egesz
eleten д/ dlmodozhat Jezus Krisztusrdl es az apddrol.
Magdalena: Apa, eljottem, hogy biicsut vegyek. Na-
gyon sokdig gondoskodtam rdlad. Kerlek, olelj meg
meg egyszer bucsdzdul: mint a kislanyodat. Mint a
kisgyermekedet. (Az apa atoldi Magdalendt, es szoro-
san tartja. Magdalena szipog es sir. A nydla is folyik.)
Terapeuta: Jo, eleg. Ez mar valoban bucsu. Pontosan. A bucsii fdjdalmas. Lelegezz melyeket.
Meg egy kicsit osszenyalazhatod az apdd puldveret. Elfogja viselni.
Most pedig meghajolsz Antschi testvdr elott [igy hivtak az elso szerelmet]. Mondd neki: Most el-
indulok a sajat utarnon. Legy kedves hozzam, ha most dhagyom a cdlddat. Szivesen voltam itt.
178 | Menj Isten hirevel... | A gyakorlati munka
Menj Isten hirevel...
Terapeuta: Ugy, es most terdelj le az edesanydd elott, es mondd azt neki: Mama,
kerlek, segits! (A no elkezd kuncogni, grimaszol, es erthetetlen szavakat mormol.)
Hagyd abba a nyavalygdst. Kuncoghatsz, de nem nyavalyoghatsz. Lelegezz melyen!
Mama, nem tudom, hogyan kell попек lenni. Eddig a kolostorban eltem. Ugye, se-
gitesz, mama, hogy nove valhassak? Majd ugy teszek, mint te. Bar nem tudom, hogy
az ot gyerek meg sikeriil-e...
Terapeuta: Most az edesanydd felemel magdhoz, es te azt mondod neki - nagyon
halkan, nem kell masnak hallania: „Mama, most en is megkeresem a Kis Boldogsd-
got” (A no elmondja.)
Terapeuta (a megfigyeloknek): A Nagy Boldogsdggal az a problema, hogy mar nem
lehet nagyobb, nem nbhet tovdbb.
Csak a Kis Boldogsdgfokozodhat.
(Magdalendnak): Most az edesanydd eltol teged magatol, es ezt mondja neked:
Anya: Drdga gyermekem, menj - ne Istenhez, de Isten hirevel; menj!
Ha meg egyszer vegiggondoljuk a harom, elobb leirt csaladfelallitast, milyen kozos
elemet talalunk benniik?
Mindharom felallitas alaptemaja igy hangzik: A multra rdtelepszik valami a tegnapbol.
Miutan mindharom felallitas a) egy-egy norol szol, es b) kozponti kerdese a parkap-
csolat, ezert egyertelmubben is megfogalmazhatjuk: ezeknek a noknek a jelenlegi kap-
csolataira, tehat a ma elo emberekhez fuzodo kapcsolataira hatast gyakorolnak mas,
regebbi kapcsolatok.
Megpedig
-	Gabriele eseteben: a masodik ferjhez fuzodo kapcsolatra ratelepszik az elso ferjehez
fuzodo kapcsolata;
-	Magdelana eseteben: a mai kapcsolataira ratelepszik egy regebbi kapcsolat, megpe-
dig az apja elso szerelme;
-	Brigitte eseteben: a mai kapcsolataira ratelepszik egy nagyon regi tortenet a maso-
dik vilaghaborubol (a tengeralattjaroban megfulladt, masodfoku unokabatyjai).
Az utdbbi ket esetben raadasul olyan esemenyekrol van szo, amelyek joval a paciens
sziiletese elott tortentek, es nem alltak kozvetlen kapcsolatban a sajat eletevel.
Vilagosan kell latnunk, hogy ezek az osszefiiggesek altalanos ervenyuek: mindig olyan
szemelyek okoznak zavarokat es bonyodalmakat a parkapcsolatokban (es masfele
kapcsolatokban), akikkel tor lent valami. Ezert minden csaladfelallitas alapvetd kerde-
se: Kivel mi tortent?
Meg egyszer: barmi legyen is a problema, amelyet a paciens meg akar oldani a felalli-
tassal, mindig ez az elso kerdes: Kivel tortent valami, illetve mi tortent vele?
Azoknak a kore, akikkel valami tortenhetett, alapvetoen jol behatarolt. Csak olyan
szemelyekrol lehet szo, akik beletartoznak az egyik rendszerembe (lasd 65. o.). Ebben
A gyakorlati munka ] Megrendezett felejtes 1179
az ertelemben a terapeutanak ezt a ket embercsoportot kell szem elott tartania, ra kell
k£rdeznie, hogy jelen vannak-e (azaz odatartoznak-e), es a valaszok alapjan el kell
dontenie, hogy az oket megilleto helyen allnak e.
Sokkal nehezebb kerdes, es hosszabb keresest jelenthet, hogy „Mi tortent ezekkel az
emberekkel?”
A valasz egyszeru: mindig olyanokrol van szo, akiket valamilyen okbol nem latnak,
vagy nem lathatnak. Ugy tiinik, mintha nem is leteztek volna. Egyfajta „megrendezett
felejtesrol” van szo, ami aztan valosagga valik.
Megrendezett felejtes
Hogy miert? Mert a kirekesztett szemely allando jelenlete vagy nagy fajdahnat okoz
(tehat tulsagosan nagy lenne a gyasz es a fajdalom), vagy tulsagosan szegyellem ma-
gam miatta, vagy buntudatot erzek vele szemben. Ezek a fo okok, amiert egy szemely
eltunhet a lelkembol.
Hogyan kepzelhetjiik el ezt? Tegyiik fel, hogy valaki megolt egy masik embert. A gyil
kosban sok esetben egy nagyon kiilonos folyamat jatszodik le: a tettes lelkeben egyre
inkabb elhalvanyul az aldozat emleke, mig vegiil - ha a tettes szempontjabol jol ala-
kulnak a dolgok - teljesen eltunik a feledes homalyaban (a tudat felszinen). Termesze-
tesen ez mindossze probalkozas arra, hogy meg nem tortentte tegye a gyilkossagot -
ami magatol ertetodoen benne marad a rendszerben.
A kovetkezo csaladfelallitas megmutatja,
hogyan is nez ki, es milyen kovetkezme-
nyekkel jar, amikor teljes mertekben ki-
torlik a rendszer tudatos sikjarol a tettes
es az aldozat emkket.
Alatas
Ruth, egy 45 eves no, ismet vissza szeret-
ne nyerni az egyensiilyat, es mindenek-
elott szeretne megint jol latni. Tobb mint
egy eve komoly lataszavarokkal kiizd, tes-
tileg kimeriiltnek erzi magat, es gyakran
rosszul lesz. Minden hagyomanyos orvosi
vizsgalatot elvcgeztetett, de hiaba, es al-
ternativ orvoslasi modszerekkel is mind-
ossze enyhiteni tudtak a panaszait. Az
egeszsegiigyi problemak megjelenesekor
semmi kiilonos esemeny nem tortent
Az emlekek nelkiili gyilkos
Mikozben ezt a fejezetet irom, a televizio
eppen Sabine H.-rol tudosit, akirol kideriilt,
hogy kilenc gyermeket rogton a megsziile-
tesiik utan megolte. A no azonban nem tu-
dott visszaemlckezni mindenre: „Orizetbe
vctelekor Sabine H. elmondta, hogy a ker-
deses kilenc sziiles kdziil az elso kettore
pontosan visszaemlckszik. [...] Akovetkezo
hetre, allitotta Sabine H., alig emlekszik
vissza. Valahanyszor megkezdodtek a sziile-
si fajdalmak, alkohollal kabitotta el magat.
Amikor magahoz tert a kabulatbol, valami-
be bebugyolalta a gyermek holttestet, es ve-
giil az erkelyen a viragoslddaban temette el
oket.” (Spiegel online, 2005. augusztus 4.)
(peldaul halaleset, valas vagy lakascsere). Ruth allast valtoztatott ugyan, de tovabbra
is ugyanazon a tevekenysegi teriileten dolgozott, es elegedett volt az uj munkajaval.
Emlekei szerint semmi kiilonos esemenynek nem volt evforduloja.
1801 Az aldozat keresi a tetteset... | A gyakorlati munka
Ruth ferjezett, 17 eve el egyiitt a ferjevel, es ket gyermeke van (egy fiu es egy lany).
A terapeuta a szarmazasi csaladjarol kerdezi, es arrol, hogy miert egyetlen gyermek.
Ruth elmondja, hogy az edesanyja valoszinuleg azert nem akart meg egy gyermeket,
mert a ferje manias depresszios volt. Ruth kilenceves koraban tudta meg, hogy beteg
az apja. 1990-ben az apja ongyilkossagot kovetett el, kiugrott a nyolcadik emeletrol.
Az apa edesanyjanak az egyik gyermeke halva sziiletett, es a csaladi pletykak szerint
ennek a nagymamanak a csaladja pszichesen terhelt.
A terapeuta kivalasztja Ruth (R) es az apja (Ap) kepviseloit, es egymassal szemben al-
litja fel oket.
R meginog es reszket. Remegve odamegy az apjdhoz, ele all, nekitamaszkodik, a padlot nezi, es
nehezen lelegzik.
Terapeuta: Mondd azt az apddnak: „Most megnezem!”
Ruth kiabdlni kezd. Az apja megtartja.
Terapeuta: Mit latsz? Most lathatod!
Ruth: Mintha bunteny lenne. Rettenetes, Valami oriilt
dolog.
Az apa elengedi a lanyat. (1. кёр) Ruth meg job-
ban reszket.
1.	кёр
Az aldozat keresi a tetteset...
Ruth elobbre megy, meg mindig reszket: Mindeniltt ott
van! Aztdn bsszeesik. (2. кёр)
2.	кёр
Terapeuta (az iilo pacienshez, mikozben a kepviselore mu-
lct): Nem a tied, megis te hordozod. Ott elol van vala-
mi. Mi tortent az apdd csalddjaban a haboru alatt?
Ruth elmeseli, hogy a nagyapja nem vett reszt a hdborii-
ban, mert az anyja elrejtette a behivot, amely a haboru
A gyakorlati munka I Az aldozat keresi a tetteset... 1181
utolso honapjaiban erkezett. A nagyapa egy pdlyaudvaron dolgozott, es akkoriban nem tortent
semmi kiilonds esemeny.
Terapeuta: Egyertelmiien lathato, hogy egy hatalmas adossdgrol van szo. Ezt hordozza az
apa, es Ruth is.
Az apa egy ideig kinez az ablakon, aztdn megfordul, es rdnez a (foldonfekvo) lanydra.
A terapeuta kivdlasztja Ruth anyjanak a kepviselojet. Ruth most feliil, es az apjdra tdmasz-
kodik.
Terapeuta: Igen, kapaszkodj az apddba. Itt egy sbtet titok lappang. Azt hiszetn, az edesanydd
is tud rola.
A jeleseg a ferje ele dll.
(Az iild) Ruth: Fdj a torkom es afejem.
Terapeuta: Mutasd mega fdjdalmadat az apddnak, es mondd neki: „Itt, itt!”
Ruth: Itt, itt!
Terapeuta: Sokkal inkdhb az apddhoz vonzddsz, mint az anyddhoz. (3. kep)
3.	kep
Anya: Itt semmit sem tehetek.
Apa: Szilksegem van a valddi dldozatra!
Terapeuta (a korben iilokre mutat): Valaszd ki.
Az apa kivdlasztja az aldozat kepviselojet, esfeldllitja
magaval szemben.
Terapeuta: Mondd neki: „Rolad van szo!”
Apa: Rolad van szo!
Apa: Meg tobb is van!
A teremben tdntorog. Az aldozat jobbra-balra dillongel. (4. kep)
1821A „titokzatos" tettes | A gyakorlati munka
4.	кёр
Terapeuta: Az aldozat is afbldre zuhan. Fontos, hogy most
neakarjuk tiilsagosan gyorsan megtudni, mi tortent.
Nem tudjuk! A tettes nem az apa, о csak hordozza, es
Ruth is hordozza vele. 6 sem tehet semmit.
Aldozat: Mintha szet akarna robbanni afejem.
Apa: Olyan, mintha egy hoher energiaja lenne.
A „titokzatos” tettes
Terapeuta: Nem kell feltetleniil megtudnunk, hogy mi torldnt!
A terapeuta feldllit meg harom dldozatot (noket), es az elso aldozat mellefekteti oket.
Terapeuta: Nem tudom, hogy csak nok voltake.
A terapeuta kivdlaszt meg egy kepviselot (egy ferfit), es azt tnondja neki: Nem tudom, ki vagy.
A szdmunkra most te vagy a titok, es a csalddhoz lartozol. A ferfit az dldozatokkal szemben
dllitjafel.
Az apa tdvolabb huzza Ruthot az dldozatoktol.
Terapeuta (a titoknak): Mondd minden aldozatnak: „En tettem!”
Titok: En tettem!
Terapeuta: „fis most latlak!”
Titok: Es most latlak! Verszomjas lettem, iigy erzem, mintha olni vdgynek.
Terapeuta (megkerdezi az iilo Ruthot, hogy honnan szdr-
mazik eredetileg a csalad, Vdlasz: Magyarorszagrol va^v
Csehorszdgbol.
Az apa es Ruth kepviseloje kozelebb mennek az dldoza-
tokhoz. A titok meg mindig szorosan az aldozatok mellett
dll. (5. кёр)
5. кёр
Л g> akorlati munka I Visszateres azeletbe 1183
Terapeuta (a titoknak): Mondd azt mindenkinek: „Latlak!” Kiilonben tovabb folytatodik.
Tobbet is segithetsz onmagadnak, es tudod is, hogyan. Csak egyetlen hely van, ahol segite-
nek neked.
Az aldozat lefekszik az aldozatok labafole.
Az apa most meg messzebb vezeti Ruthot.
A terapeuta leillteti Ruth kepviselbjet, es az igazi Ruthot allitja a helyere.
Ruth az apja kepviselbjere tamaszkodik, es sir. (6. kep)
6. kep
Terapeuta (az apanak, az ongyilkossdgra gondolva):
Mondd ezt a lanyodnak: „El kellett mennem. Ezt nem
tudtam tovabb hordozni. El kellett mennem hozzdjuk.”
Apa: El kellett mennem. Ezt nem tudtam tovabb
hordozni. El kellett mennem hozzdjuk.
Terapeuta (az apanak): Menj oda a lanyoddal az dl-
dozatokhoz. Menjetek el lassan mellettiik, es mondd
azt a lanyodnak: „Nem szabad elfelejteni oket!"
Apa: Nem szabad elfelejteni oket!
Egyertelmiien latszik, hogy az apa kozeledni szeretne az dldozatokhoz.
Terapeuta (az apanak): Vdrj meg egy pillanatot. Vidd oda elobb a lanyodat az anyjdhoz.
(Majd Ruthnak): Vegyel bucsut az apddtol. Oleld at, tartsd nagyon szorosan, es - ha dgy er-
zed - kidltsd ezt: „Nem, nem mehetsz el!”
Ruth (kidltva): Nem, nem mehetsz el!
Az apa rdmosolyog afelesegere.
Visszateres az eletbe
Terapeuta (az apanak): Az apa most ezt mondja afdesegenek: „Most mar minden rendben lesz.
Tudod, hogy minden rendben lesz. Vigyazz a gyermekiinkre. Valakinek itt kell maradnia, vala-
kinek d kell meselnie, es vissza kell emlekeznie erre a hatalmas es sidyos tortenetre.”
Apa: Most mdr minden rendben lesz. Tudod, hogy minden rendben lesz. Vigyazz a gyerme-
kiinkre. Valakinek itt kell maradnia, valakinek el kell meselnie, es vissza kell emlekeznie erre
a hatalmas es sulyos tortenetre.
1841 Visszateres az eletbe | A gyakorlati mun ka
Terapeuta (Ruthnak): „Viszlat, apa!”
Ruth: Viszlat, apa!
Terapeuta (Ruthnak): „Legsztvesebben meg sem latnek semmit.” (A lany egesz eletben hordo-
zott terhere es a lataszavarara celoz.) Nem sikeriilt. Az eg sir (odakint eppen elered az eso) es en
is sirok.
Egy dolgot megigerek, apa! En maradok! (Akdrcsak a valodi eletben.) Es barmit teszel, en
maradok. De mar tudom, hogy hoi a helyed, es hova vdgytal. Elfogadom, beleegyezem. Min-
dig az apam maradsz, es en mindig a lanyod maradok. Viszlat, apa, es most visszamegyek a
csalddomhoz.
A lany megismetli a mondatokat, es kbzben sugarzik.
Az apa es az anya dtolelik egymast.
Az apa most lefekszik az dldozatok melle. (7. kep)
8. Az apa lefekszik az aldozatok es a „titok” melle
Ap = apa
R = Ruth
Any = anya
A = aldozat
T = „titok”
9- Anya es lanya (Ruth) a hatterbe huzodik
7. kep
Ruth az anyja mellett marad, es a ket no lassan hat-
rabb huzodik, mikozben a tobbi szereplot nezik.
A terapeuta lezarja a csaladfelallitast.
Milyen folyamatok indulnak be ebben a felalll-
tasban?
Most fordul elo elso alkalommal, hogy olyan
energiakkal talalkozunk, amelyekrol egyik reszt-
vevo sem tud.
Nem tudunk semmit az aldozatokrol vagy a tettesekrol. A hatterben azonban lepesrol
lepesre megis kialakul egy ilyen tortenet (tettessel es aldozatokkal).
Prdbaljuk meg ertelmezni az egyes lepeseket, hogy felismerhessiik a mogottiik muko-
do dinamikat.
1.	lepes: Tema es problema: Ruth szeretne megszabadulni az egeszsegugyi problema i-
tol, a kimeriiltsegtol, a lataszavartol es a rosszullettol.
2.	lepes: Miutan kideriil, hogy nem egy jelenlegi esemenyrol van szo, megvizsgaljuk,
hogy a szarmazasi csaladbdl jon-e a tema. Felmeriil a gyanii, hogy talan az apa csalad-
jabol ered a problema, miutan az apa hosszu idon at manias depresszios volt, majd ero-
szakkal sajat maga vetett veget az ё1е1ёпек (kiugrott a nyolcadik emeletrol).
A gyakorlati munka Az ismeretlen dinamikaja 1185
Az emlekek nelkiili gyilkos
Mikozben ezt a fjejezetet from, a televizio ёрреп Sabine H.-rdl tuddsit, akirol kideriilt,
hogy kilenc gyermeket rogton a megszuletesiik utan megolte. A no azonban nem tu-
dott visszaemlekezni mindenre: „Orizetbe vetelekor Sabine H. elmondta, hogy a ker-
deses kilenc sziiles koziil az elso kettore pontosan visszaemlekszik. [...] A kovetkezo
hetre, allitotta Sabine H„ alig emlekszik vissza. Valahanyszor megkezdodtek a sziilesi
fajdalmak, alkohollal kabitotta el magat. Amikor magahoz tert a kabulatbol, valamibe
bebugyolalta a gyermek holttestet, es vegiil az erkelyen a viragosladaban temette el
oket.” (Spiegel online, 2005. augusztus 4.)
3.	lepes: Miutan a terapeuta felallitotta az apat es a lanyt, a kepviselok azonnal meg-
mutatjak, hogy valoban az apa oldalarol szarmazik az a bonyodalom (a tema), ami
annyira nehez terhet jelent a lanynak. Az is egyertelmuve valik, hogy Ruth megprobal
megoldani valamit az apja helyett, vagy legalabbis tenni akar erte valamit. Roviddel
ezutan Ruth meginog, es a foldre zuhan.
Az ismeretlen dinamikaja
4.	lepes: A folyamat dinamikajahoz hozzatartozik, hogy valami nagyon komoly es sii-
lyos esemenynek kellett tortennie. Feltetelezheto, hogy sok ver is folyt („Mintha bun-
teny lenne... Rettenetes... Mindeniitt ott van...”) De nem rendelkeziink semmi konk-
ret informacioval! Most jott el a pillanat, amikor meg kell vizsgalni, hogy mi a helyzet
az anya oldalan. О is reszese ennek a fontos esemenynek? Vagy nem erinti? Esetleg 6
is hozott magaval egy masik siilyos tortenetet a csaladba? Tamaszra talalhat Ruth az
anyjanal? (Az anya egyertelmuen kimondja: „Itt semmit sem tehetek.”)
5.	lepes: Miutan mind az apa, mind a lanya tekintete a foldre iranyul, ebbol arra ko-
vetkeztethetiink, hogy aldozatokrol van szo (talan tbbbrol is - „Mindeniitt ott
van...”). Az apa mondata: „Sziiksegem van a valddi aldozatra!” szinten ugyanezt ta-
masztja ala. A terapeuta odafektet egy szemelyt. Miutan nem tudja (bar talan sejti),
hogy norol vagy ferfirol van-e szo, ezert - ebben az esetben - az apa kepviselojet keri
meg a valasztasra. Az apa egy not valaszt ki, aki hamarosan testi erzetekrol szamol
be („Mintha szet akarna robbanni a fejem”), es az apa is iigy erzi, hogy itt egy hoher-
rol van sz6. A terapeuta meg harom aldozatot allit az elso aldozat melle, es hozzateszi
(ami nagyon fontos): „Nem kell feltetleniil megtudnunk, hogy mi tortent!”
Hiszen az, amit eddig elmondtunk, csak feltetelezes, es csupan elozetes kenyszerkep-
zeteket alakitana ki a terapeutaban, ami kesobb teviitra vezethetne. Nem tudom eleg-
ge hangsiilyozni, hogy itt csak sejtiink valamit, es ezt (a kepviselok kijelentesein ala-
puld) sejtest kbvetjiik a felallitas kozben. A „negy aldozat” tehat csak „feltetelezett al-
dozat”, azaz „felallitott sejtes”. Ha azonban vannak aldozatok, akkor lennie kell valaki
masnak is, aki felelos az aldozatokert. Valaki, aki aldozatta tette az aldozatokat. Tehat
van tettes (vagy akar tobb is), ezert most a „tettest” is fel kell allitani.
1861 Hely az eletben | A gyakorlati munka______________________________________________
6.	lepes: A „tettesrol” sem tudunk semmit, nincsenek rola informacidink. A tettes
csak az elozoekbol, tehat az aldozatok jelenletebol levont kovetkeztetes, es szinte sem-
mit sem tudunk rola. Lehet, hogy egy gyilkosrol van szo, de akar hoher is lehet (az
egyik kepviselo ezt mondta, ezert a „gyilkos” szo erosen megkerdojelezheto). Az is el-
kepzelheto (hogy a vegsokig kielezziik a helyzetet), hogy egy szekta kovetett el cso-
portos ongyilkossagot.
Nem tudjuk!
Miutan nem tudunk semmit, ezert olyan format valasztunk, amely semmit sem hata-
roz meg elore, es nem ad alapot eloiteletre. Felallitunk egy kepviselot, akit „titoknak”
neveziink. Igy nem dontiink el elore semmit Ruth helyett, es nem terheljiik az eletet
alaptalan feltetelezesekkel.
7.	lepes: Az aldozatoknak es a titoknak a megjelenesevel felszinre keriil es lathatova
valik az, ami „hianyzik”. Ezzel parhuzamosan az is kideriil, hogy az apa nagyon von-
zddik ezekhez az „ismeretlen” emberekhez, es az ongyilkossagot is azert kovette el,
hogy a sajat magan elkbvetett eroszak reven eljusson oda, ahova az aldozatokat is ero-
szakkal juttattak el.
Ruth most elbiicsuzhat az apjatol, es anelkiil, hogy 6 maga belekeveredne az apja tor-
tenetebe, elengedheti az apjat az ismeretlenekhez. („De mar tudom, hogy hoi a he-
lyed, es hova vagytal. Elfogadom, beleegyezem”)
Hely az eletben
Haza
Mar utaltunk arra, hogy a sziilohazam, tehat az az orszag, ahonnan szarmazom -
mintha fontos szemely lenne - szinten hatrahagyhatja a nyomat a lelkemben. A ko-
vetkezo csaladfelallitas egy konkret eset kapcsan bemutatja, hogy milyen modon gya-
korolhat hatast a lelekre a haza.
Lisa ugy erzi, hogy meg nem talalta meg a helyet az eletben. Allanddan keres valamit, es
amikor ugy erzi, hogy ratalalt valamire, a semmibe markol. A parkapcsolata stabil, de a
munkaja teriileten meg bizonytalan, es itt sem talalta meg a valodi hivatasat
Szeretne felallitani a szarmazasi csaladjat.
Az apa es az anya egymassal szemben all, es egymdsra ncznek. Az apa grimaszol, az anya gyen-
ge, es bizonytalanul all.
Terapeuta: Az apa grimaszol, ami ennyit jelent: Fogalmam sines, de egy kicsitfelek.
Az anya osszeesik, es str. Az anya apja hidnyzik. Az anya 14 eves volt, amikor meghalt az apja. Ugy
tilnik, mintha az anya az apja sirjdn guggolna. Ki isprobdljdk a felallitasban.
A gyakorlati munka ] Hely az eletben 1187
Anya: Nem, ez nem az apam sirja. Van meg egy masik halott is.
Lisa nem tudja, ki lehet az. A terapeuta odaallit egy masik szemelyt is az anya melle
(aki lehet nd, ferfi, vagy akar gyermek). De ez sem az. A no tovabb sir.
Lisa elmesel meg valamit: az anya csaladja Romaniabol szarmazik, es az anya apja ott
is van eltemetve. Az anyanak fiatal lany koraban az edesanyjaval el kellett menekiilnie
Romaniabol.
A terapeuta odafektet meg nehany szemelyt a halott apa moge. Ok az anya halott csa-
ladtagjait kepviselik, akik ugyancsak Romaniaban vannak eltemetve. Ok most atvitt
ertelemben az anya sziilohazajat, Romania! jelkepezik.
Az anya csak most tud felegyenesedni. Az anya apja lefekszik a halott romanok koze.
Az anya meginog, es a halottakra nez. (Nem tudjuk, hogy miert halt meg az apa, a 14
eves lany mindenesetre jelen volt a halalanal.)
Terapeuta (az anyanak): Nezd meg, hogy hovd dllndl legszivesebben.
Az anya egeszen kozel ill a halottakhoz. A halottakat es a sziilohazajat nezi, es sokkal jobban erzi
magat. De tovabbra is sir, es kimondhatatlanul szomoru.
A terapeuta most kivalasztja Lisa kepviselojet, es felallitja. Lisa azonnal odamegy a
halottakhoz es a sziilohazajahoz. Az anya rafekszik az egyik halottra, korulbelul mas-
fel meterre az apjatol. Lisa lassan jarkal a halottak elott.
Lisa (az apjdnak): Nem tudom pontosan, hova tartozom. Ide vagy oda. (Es ramutat az anyja-
ra, majd a - mar nem grimaszolo - apjara).
Apa: Hozzdm tartozol.
Lisa: Az apam csak egyfajta biztonsdgerzetet ad, de nem jelenti a hazdmat. Az anydmat na-
gyon sajndlom, de nines vele szoros kapcsolatom.
Terapeuta: Ket szek kozott dllsz. Az apdd szivesen adna neked hazdt is, de nem tudom, hogy
kepes-e erre.
Apa: Meg akarlak vedeni.
Lisa meg mindig fel-ala jarkal.
188 [ Ketorszag dinamikaja | A gyakorlati munka
Ket orszag dinamikaja
Terapeuta: Egy vdndor, akit eliiztek a sziilofoldjerol, ket szek kozott.
Az anya a halottak kozott lassan feleszmel. Lisa kozelebb megy a nagyapjahoz (az
anya apjahoz).
Lisa: Nagyon ismerosnek tunik.
Terapeuta: De b sem segithet neked. Mindketten nagy erovel vonzanak, de sehol sem tudsz
ott maradni.
Lisa: Megprdbdlhatom, hogy en is odafekszem.
Odafekszik a nagyapa es a halott romdnok koze, es odabiijik az egyik nbhoz (talan az anya any-
jdhoz?): Itt a legnyugodtabb.
Anya: En sem erzem itt jol magam!
Terapeuta: Neked sines hazdd!
A terapeuta most egy vonalba allitja a romanokat, egymas moge, egymast kisse takarva.
Az elso az anya, mogotte all a halott apja, mogottuk pedig a halott romanok. Ezutan felal-
litja Lisa apjanak osztrak oseit, szinten ferde vonalban, legelbl az apa all. (1. кёр)
1. кёр
Lisa a ket vonal elott all, es nezi a kepviseloket.
Lisa: Ez tul sok nekem. A legsztvesebben elmennek. Fo-
galrnatn sines, hogy mit tegyek most.
A terapeuta leiilteti Lisa kepviselojet, es a valodi
Lisat allitja a helyere.
Terapeuta: Most latod mindket oldalt. Elbttiik dllsz, es
nem tudsz donteni.
Lisa: Az apam oldalara akarok dllni.
Terapeuta: Mar regota az о oldaldn elsz. Az apdd rendszere vendegkent befogadott teged, es ezzel
Ausztria magdbafogadta Romania egy reszet. Ausztria valojaban nagyon jol bdnt veled.
Lisa: Apa, mindig hozzdd vonzodtam jobban. Sokkal jobban, mint az anydmhoz. Itt akarok
maradni melletted.
A gyakorlati munka | Egy orszag „neme" 1189
Terapeuta: Es ott van hazdd? Nem. Ott is csak a tdvolsdgot erzed.
Lisa: Ide akarok bedllni, az osztrdkok sordba. Ez a hazdm. (Sziinet) Nem, nem igy van.
Anya: Ugy erzem, hogy csak elrejtozik ott.
Lisa (az apjdnak): Apa, en roman vagyok. Anya, en osztrdk vagyok. Ket reszbol allok. Egy
roman nd lanya, es egy osztrdk ferfi Idnya. Nem tudom, hovd tartozom.
Terapeuta (beallitja Lisdt a ket vonal metszespontjdba, hdttal a kepviseldknek): Mindket nep
drill, hogy van egy osszekoto kapocs. Te lenyegeben Romania kbvete vagy Ausztridban.
Ausztria befogadott, es lehetove tette, hogy itt elhess. Munkat adott neked.
Lisa: De ezt a reszt visszautasitom.
Terapeuta: Ez a problema. Ezert vagy hontalan.
Lisa (ranez az anyjara es a romanokra): Nem tudok segiteni az anydmnak. Szomordan nez
ram, de nekem semmi kozom ehhez.
Egy orszag „neme”
Anya: Roman vagy, akar tetszik, akar nem. Nyugodtan tovabb elhetsz hontalanul, amig csak
akarsz, en nem avatkozom bele. Nekem van hazdm. Elfogadhatsz bennilnket, es vissza is uta-
sithatsz. Tulsagosan nagy vagy mar. Folenk nottel. Jo szorakozast. Ha legkozelebb megint erre
jdrsz, akkor ugygyere vissza, mint a gyermekem. Ellenkezo esetben latni sem akarlak.
Terapeuta (Lisanak): Most vdlaszthatsz.
Lisa: A fenebe! (Feldll, es nezi a ket vonalat.)
Terapeuta: Rendben, ennyi volt. Leillhettek.
Mirol szolt ez a felallitas?
Valoban a ket kulonbozo orszagrol?
Nem, termeszetesen nem.
Elsosorban arrol van szo, hogy Lisa kiilonbozokeppen viszonyul a sziileihez. Az egyik szii
loje irant vonzalmat erez, a masikat elutasitja. Az osztrak apatol tamogatast es biztonsagot
var, a roman anyatol pedig csak annyit, hogy terjen ki az titjabol. Elsosorban tehat a sztilei-
vel kapcsolatos a problemaja. A sziilok mogott azonban (nagyobb alakzatkent) ott allnak az
orszagok is, ezert a kerdest nem szabad csak a sziilokie lesziikiteni. Esetenkent onallo sze-
melykent kell felallitani az orszagokat is. („Те leszel Romania kepviseloje.”) Fontosnak er-
zem, hogy elobb kerjiik meg a pacienst, hogy hunyja be a szemet, es kerdezziik meg:
1901 Orszagok a felalh'tasban | A gyakorlati munka
„А belso keped tekinteteben Olaszorszag inkabb himnemu, vagy inkabb nonemu?”
Ezutan a paciens altal megnevezett nemu kepviselot allitunk fel. (Lasd keretben: Az
orszagok neme.) Ebben az esetben lenyegeben az adott orszag „lelkenek a rezdiile-
Az orszagok neme
Egy orszagnak magatdl ertetodoen nines
neme. Aki ilyesmit allft (nehany asztroldgus
erre vetemedik), az bizalmatlansagot erde-
mel a paciens reszerdl. A paciens kijelentese
ugyanis mindig csak a sajat lelkere vonatko-
zik. Az erintett lelkeben Olaszorszag talan
nonemii. Egyszer egy paciensem azt mond-
ta: „Olaszorszag? Termeszetesen nonemu,
»Bella Italia«, mar a szo vegzodese is mutat-
ja.” A masik paciens azonban talan eppen
himnemunek tekinti Olaszorszagot.
Magatol ertetodik: ez a szemleletmod csak
feltetelezeseken alapul, es meg sokszoros el-
lendrzesre van szukseg ahhoz, hogy valoban
dinamikava valtozzek!
set” kovetjiik.
A haza es a sziilofold egy masik tekintet-
ben is nagyon fontos szerepet jatszik. Ez az
a hely, ahol minden osom es csaladtagom
el van temetve. Itt van az a fold, amelyet at-
hat es feltolt az oseim рога, es a lelek sza-
mara ez a fold, amelyben az oseim szamta-
lan generacioja nyugszik, megszentelt fold.
Ezt mindig figyelembe kell venniink a
felallitasoknal, mert sok esetben enelkiil
nem juthatunk el a kovetkezd lepeshez.
Orszagok a felallitasban
Nagyon jol megfigyelheto ez a kovetkezo
ket peldan keresztiil:
1. Egy no, aki koriilbeliil 30 ewel ezelott veszedelmes koriilmenyek kozott menekiilt
el az anyjaval egyiitt Jugoszlaviabol, nem talalja a helyet Ausztriaban, es nem tud gyo-
keret ereszteni. Egy elozo csaladfelallitas mar megmutatta, hogy az apa es az anya ko-
zott rendben van az egyensuly, de a pacienst meg mindig kinozza valami. Amikor a
terapeuta felallitotta a ket orszagot is, „Szerbiat” es „Ausztriat”, akkor kideriilt, hogy
ki a kinzo, es ki a szenvedo. Szerbia nagyon diihos es sertett volt, ilyen elviselhetetlen
orszagot a jelenlevok egyike sem latott meg. A paciens megprobalta kibekiteni Szerbi-
at, es koszonetet mondott neki, de a feloldasnak meg csak nyoma sem mutatkozott.
Szerbia (nagyjabol) ezt adta a paciens tudtara: „Те hozzam tartozol, es amig idegen-
ben elsz, fiityiilok rad.” A paciens termeszetesen nem akart visszamenni Szerbiaba,
hiszen mar felepitett egy eletet Ausztriaban. Tehat a vegleges beket nem sikeriilt meg-
talalni, am a felallitas vegen elhangzott egy mondat, amelynek hatasara Szerbia area
felderiilt, es elmosolyodott. A mondat igy hangzott: „Tovabbra is Ausztriaban mara-
dok, de ha meghalok, gondoskodni fogok rola, hogy a csontjaimat visszavigyek hoz-
zad, es a te foldedben temessek el.”
2. Egy kollegakbol allo, terapias tapasztalatcserere osszegyiilt csoportban egy tapasz-
talt terapeuta a kovetkezo problemat vetette fel sajat magaval kapcsolatban: „Az el-
miilt tizenot evben kilencszer csereltem lakast. Most megint nyugtalanna valtam, es
ismet iij hazat keresek. Lassan egyre kellemetlenebbe valik, hogy sehol sem talalok
otthonra. Szeretnem ezt felallitani.”
A gyakorlati munka | A halottak 1191
A problemat egy masik, ugyancsak tapasztalt kollega allitja fel. A paciens mar nagyon
sokszor felallitotta a csaladjat, es most is gyorsan kideriil, hogy nines senki, akit kire-
kesztettek volna, vagy nem kapta volna meg a melto helyet a paciens rendszereben.
Azaz senki sem illett bele ebbe a temaba. A paciensnek volt ugyan egy testvere, aki
negyeves koraban meghalt (amikor a paciens hateves volt), de ot mar ketszer felalli-
tottak. „О jol erzi magat!”
Csak hosszas keresgeles utan deriil ki, hogy ki hianyzik. A paciens csaladja az NDK-
ban elt, es a fal lebontasa elott egy ewel az egesz csalad az NSZK-ba menekiilt. Sziilo,
nagysziilo, gyermek - senki sem maradt az NDK-ban!
Senki - csak a halott gyermek!
Ez a gyermek harminc eve maganyosan fekszik egy idegen orszag foldjeben. Senki sem la-
togatja meg, senki sem visz neki viragot, senki sem szol nehany baratsagos szot a sirjanal.
A paciensben megfogalmazodtak a szavak: „Kedves testverem, idegen orszagban fek-
szel. Ezert en is egesz eletemben idegennek fogom erezni magam. A te tiszteletedre.”
Termeszetesen itt nem a valodi testverrol volt szo, es nem is az 6 erzeseirol. Hiszen a
teste mar regen elporladt, elfujta a szel, es most ott idozik, ahova egy napon valameny-
nyien eljutunk, ha elenyeszik a testiink. (Azt, hogy hova tavozik a lelkiink es a szelle-
miink - remelhetoleg - sohasem fogjuk megtudni.) Am az elo fiver (aki ёрреп heteves
volt, amikor a csalad Nyugatra menekiilt, ez tehat egy ewel a fiatalabb fiu temetese
utan tortent) a lelkeben hatalmas kiizdelmet vivott azzal az erzessel, hogy a testvere
most teljesen egyediil fekszik odakint, ugyszolvan egy ellenseges orszag foldjeben.
A halottak
Most lassan eljutunk arra a pontra, ahol elkezdhetiink beszelni a halottakrol.
Bert Hellingernek van egy mondata, amelyben elkepzelhetetlen melysegek rejlenek,
es a helyessege ujra es ujra bebizonyosodik a csaladfelallitasokban. Igy hangzik:
„А terapeuta a halottak segitsegevel tartja eletben az eloket.”
Mielott reszletesen kielemeznenk ezt a mondatot, nezziink meg egy kovetkezo csalad-
felallitast.
A halottak nevetnek
Josephine (korulbeliil 40 eves): Rolam van szo, valamint a ferjemrol, es elsosorban afiamrol.
A fiamnak nagyon siilyos belbetegsege van. Tobbszor megoperdltdk, es mindig iljabb szo-
vodmenyek lepnekfel.
A pontosito kerdesekre adott valaszaibol kideriil, hogy mind neki, mind a ferjenek
volt mar korabbi kapcsolata, de egyikbol sem sziiletett (es nem is fogant meg) gyer-
mek. A ferj marokkoi, es Omarnak hivjak.
A terapeuta felallitja a hazaspar kepviseloit, a ket kepviselo egymassal szemben all.
Ezutan a ferj kozelebb megy a felesegehez, es mereven nezi. Josephine balra kiter, es
folyamatosan az ablakot nezi. Aztan elmosolyodik, legyeskedik egy kicsit a ferje kb-
192 | ft halottak | A gyakorlati munka
rill, majd az ajtdhoz megy, es leterdel eldtte. Amiota Josephine kikeriilte a ferjet, a fer-
fi megallt, de meg mindig nagy crdeklodessel figyeli Josephine-1. Miutan egy ideig
nem tortenik semmi, a terapeuta a beteg fiut is felallitja.
Terapeuta: Most ketszeresen is meg vagy kotve.
Josephine: Kellemetleniil erint mindkettojiik tekintete.
Terapeuta: Hogy erzi magat ajiad? Mit szeretnel most tenni?
A fiu odamegy Josephine-hez.
Terapeuta: A fid erzi, hogy az anydbol hidnyzik valami. Josephine lefelefigyel. Ott vannak a
halottak. (Az iilo Josephine-nek): Ki fekszik ott?
Josephine: A nagymamdm rdkban halt meg. A nagyapdm a masodik vildghdboruban egy
munkatdbor parancsnoka volt Ebensee-ben.
Josephine kepviseloje: Nekem ehhez semmi kozom!
A fiu visszater a helyere.
A terapeuta a mezobe allitja a munkatabort is, tobb halottal. Odaallitja az apat es a
nagyapat (a taborparancsnokot) is. (1. kep)
A valodi Josephine hevesen tiltakozik: A munkatdbor semmi esetre sem azonos a koncentrdci-
ds tdborral!
N = Josephine nagyapja (taborparancsnok)
Ap = Josephine apja
J = Josephine
H = halottak a taborban
О = Omar, ferj
F = Omar es Josephine beteg fia
Amikor a halottak lefekszenek a foldre, a terapeuta ezt
mondja: Igen, a munka szabadda tesz - es aztdn ez
lesz a vege.
A fiiinak, a marokkoi ferjnek es az apanak nyil-
vanvaloan semmi koze a halottakhoz.
Josephine: Engem nem zavarnak a halottak, hiszen csak
alszanak. Nem is neznek ram.
Terapeuta: De igen, teged neznek. Nezz csak oda, es te is
latni fogod. A nagyapdd, az apad es te, egyikotok sem
erzi, hogy felelos lenne, ezert a legkisebbnek kell tennie
valamit, es haldlos beteg lesz.
1. kep
A gyakorlati munka | Д halottak benned elnek 1193
Nagyapa (lassan odamegy a halottakhoz, es ott leill egy szekre): A halottak hangyak, el kell ta
posni valamennyit. De meg ez sem segitene.
Terapeuta: Igy van ez ennel az ideologidndl. Ok alarendeltek, es te vagy az uralkodd faj.
Fiu: Ha most nem fogna szorosan Omar, az apam, akkor en is odafekiidnek.
Nagyapa: A lanyom segithetne. 6 eleg eros. (Josephine most lassan lefekszik a halottak koze.)
Ot szeretem a legjobban! (A nagyapa ramutat egy halottra.) 6fel a legjobban tolem. Ezt meg
kellett tenni, es valakinek el kellett vegeznie. Hat en tettem meg. En is csak ember vagyok.
Ok is olyanok, mint en. (O is leterdel kozejiik.) Nem gyillolnek. Pedig valojaban gyulolniiik
kellene. Annyira gyengenek erzem magam, mert nem gyillolnek.
(A halottak nevetnek. De nem baratsagosan.)
Terapeuta: Mert szeretnek teged.
Josephine (a nagyapja helyett) ismet oda akar fekiidni a halottak koze. De a nagyapja
eltolja, es 6 maga fekszik oda.
Terapeuta: Sokszor elofordul, hogy valaki felszakit egy regi (operdcios?) sebet.
A halottak benned elnek
A halottak odabujnak a nagyapahoz.
Terapeuta: Lehetseges, hogy a halottak most kesztetest ereznek arra, hogy behunyjdk a sze-
miiket.
A valddi Josephine is bedll a kepbe. Meghajol az egyik halott elott, akinek meg nyitva van a sze-
me, es azt mondja neki: Olyan vagyok, mint te!
Majd kezen fogja a ferjet es a fiat, odaallnak a halottak ele, es mindharman meghajolnak.
Ezutan lassan eltavolodnak.
Terapeuta: Hogy van a fiu?
Fiu: Most lattam meg eloszor az anydmat - most, hogy beke van.
Vege a felallitasnak.
Meg egyszer megismeteljiik, mert mind az esetleges felreertesek, mind a terapeuta
nagyzasi hobortja konnyen oda vezethetnek, hogy ezen a veszelyes zatonyon leket кар
a hajonk: itt termeszetesen nem a valodi halottakrol beszeliink. Hiszen roluk nemcsak
1941 Tettes es aldozat | A gyakorlati munka
mi nem tudunk semmit, de senki sem tudhat roluk barmit is! Nehany perccel ezelott
azt mondtam: remelhetoleg sohasem fogjuk megtudni. Miert?
Egyreszt, mert valoban semmi informacioval nem rendelkeziink roluk, hiszen aki egy-
szer eljutott oda, meg sohasem jott vissza, hogy elmeselhette volna, mit tapasztalt. Mas-
reszt valoban rettenetes lenne, ha az elet nagy vandorutjanak minden elagazasanal, ahol
oly sok bizonytalansag es oly sok meglepetes var rank, azt kepzelnenk, hogy van egy to-
keletes terkep, amely vegigvezet benniinket az egyediil helyes uton. Aki azt hiszi, hogy
barmit is tud errol, sot, meg fennhangon hirdeti is, az mindossze feltunoskodni akar, es
semmi sines mogotte. Nem, errol nem tudhatunk semmit. Mindegy, hogy hany halal-
kozeli elmenyt elt meg az ember, a halalkozeli allapot nem a halal. Termeszetesen nem
ketelkediink a halalkozeli elmenyekrol szolo tudositasokban, az edesen csabito hangok-
ban vagy az aranyhidban, de senki sem tudhatja pontosan, hogy a ragyogo feny-kapu es
a szferak zeneje a halalkozeli elmenyhez tartozik-e, vagy a halalhoz. Ёрреп ezert ebben
a konyvben nem is foglalkozunk ezzel a kerdessel.
Akkor miert fontosak a halottak?
Nos, elsosorban a sajat lelkiink szempontjabol. A lelkiinknek arrol a teriileterol van
szo, amely melyebben fekszik, mint a kepzeletbeli „lelek hazanak” a negyedik pince-
szintje (lasd 73. oldaltol). Itt talalkozunk a halottakkal, akik benniink elnek, akik a
lelkiink reszet alkotjak, es akik azert nem veszitettek el a parbeszedhez es a cselekves-
hez sziikseges erot, mert toliink magunktol kapjak ezt az energiat.
Mielott reszletesebben megindokolnank ezt a feltetelezest, nezziink meg peldakent
meg egy csaladfelallitast.
Tettes es aldozat
Ankenak az a problemaja, hogy ugy erzi, valojaban nem szabadna itt lennie. Mar ha-
romszor kiserelt meg ongyilkossagot, es harminc eve koros eveszavarral kiizd (buli-
mias). Ugy erzi, mintha egy fal allna elotte. Nagyon regota pszichiatriai kezeles alatt
all, es van egy 15 eves fia.
A terapeuta egymastol iigy ketmeternyi tavolsagra allitja fel Anke apjat es anyjat. Az
anya zokogni kezd, es felo, hogy mindjart a foldre zuhan. A resztvevok megfogjak.
Nagyon heves erzelmek tornek ki belole, fel es reszket.
Terapeuta: Itt valami nagyon siilyos dolog tortent. Az anya sokkos allapotban van.
Anke teljesen egyertelmuen elutasitja az anyjat. Az anya hontalan, most Amerikaban
el. Anke a sziilok valasa utan az anyaval volt kenytelen maradni, bar inkabb az apjat
valasztotta volna.
Az anyanak volt egy fiatalon elhunyt fivere, ot most az anya melle fektetik. A jelenlete
csak keveset valtoztat az anya kozerzeten. Ankenak, akinek a kepviselojet a terapeuta
ugyancsak beallitotta a mezobe, szinten nem jelent semmit. (1. кёр)
A gyakorlati munka ] Tettes es aldozat 1195
1.	kep
Terapeuta: Hogy erzi magat az apa?
Apa: Nem tudok megmozdulni. Meg vagyok kotve.
Terapeuta: Mas is van itt meg. Nem csak a fiver.
Ahogy az anya reagdl - igy egy gyilkossdgra reagdl
az ember! (Ankenak): Mi tortent? Nezz a foldre, hunyd be a szemed, es lelegezz. Ki fekszik
ott, ahovd egesz ido alatt nezel: egy nd, egy ferfi vagy egy gyermek?
Anke ugy erzi, hogy egy ferfi.
Terapeuta (leiilteti a halott fivert, es a helyere fektet egy ferfit. Ugyanakkor egy masik ferfil is
odadllit afekvo melle):
Nem tudom, hogy ki az elso ferfi. О az aldozat. A masik a tettes.
Mi tortenik most az anydndl?
Anya: Ldttam! Nagyon felek. Azonnal menjen el!
A gyilkos leterdel az aldozata elott. Kozelebb megy hozza, es megfogja a kezet.
Az anya eszrevehetoen nyugodtabba valik, mert valami napfenyre keriilt.
Tettes: Latlak. Mindent latok. (Az dldozatnak): Most hozzdd tartozom.
О is sir, es lefekszik az aldozat melle. (2. kep)
2.	kep
Az anya megtalalta a belso bekejet. Anke figyeli
az esemenyeket. Valami az apjahoz vonzza, oda-
megy hozza.
A tettes es az aldozat felall.
Az anya lassan megfordul, odamegy a tetteshez es
az aldozathoz, es a ket ferfi vallara hajtja a fcjct.
(3. kep)
1961A kettosseg es a polaritas | A gyakorlati munka
Any = Anke anyja
A = ismeretlen aldozat
T = ismeretlen tettes
Ap = Anke apja
A = Anke
3.	kep
Anke hosszan nezi az apjat. Aztan azt mondja: Apa
(es a harom szemelybol allo csoportra mutat), ott van
a hazam. Remeltem, hogy naiad van a hazam, remel-
tem, hogy eljdssz ertem. Ugy gondoltam, hogy naiad
minden egyszerubb lenne. Most maskepp latom.
(Rovid sziinet utan): Most szeretnek elbucsuzni
toled. Szeretnek meg egyszer nagyon kozel lenni
hozzad, ha megengeded. Bucsuzoul. Kerlek, olelj
meg szorosan, ahogy egy apa megoleli a lanyat.
Az apa megoleli, majd ismet elengedi a lanyat.
Az anya mcgfordul, es most hattal all a tettesnek es az aldozatnak. Anke nagy erdek-
lodessel figyeli a harom embert.
Terapeuta: Ugy, es most menj oda nagyon lassan az anyddhoz. Ez nagyon hosszt'i tit. Az is
lehet, hogy most fog eleteben eloszor valoban megldtni az edesanyad. Megpedig szeretettel.
Menj oda hozza, nagyon lassan, es nezz rd az anyddra.
Anke: Anya, olyan sokdig elutasitottalak. Meg csak tudni sem akartam rolad. Nagyon bol-
dog voltam, amikor leleptel. A lelkem azonban sirt. Most nagyon szeretnek odamenni hoz-
zad, de nem tudom, hogyan.
Anya: Drdga gyermekem, sohasem Idttalak valojdban! Csak ezt a ket embert laltam a hd-
tam mogott. Mindig rdjuk irdnyult a tekintetem. Kozben pedig nagyon feltem.
Most mar nemfelek. Nezd, ott dll mogottem a gyilkos es az dldozata. 6k ketten ossze tartoznak.
Sohasem engedtem mega tettesnek, hogyfeljojjbn a felszinre.
(Kis sziinet elteltevel): Ldtod, az egyik az ennivalo (az aldozat) es a masik a kikopese (a buli-
mia tilneteire utal). Kisldnyom, dllj oda a ketto koze. (Helyet ad a lanydnak.)
Anke a ket ferfi vdlldra hajtja a fejet. Vildgosan lathato, mennyire jol erzi ott magat. Egyfajta
beke tolti be a teret. Mindketten ott lehetnek, es szeretet koti ossze oket. Anke ezt mondja:
A lelkemben most hazamehetek.
Vege a felallitasnak.
A kettosseg es a polaritas
A kettosseg
A fenti csaladfelallftas-pelda atvezet benniinket a lelek melyenek egy masik nagy te-
makorehez, amelyet mar gyakran emlitettiink ugyan, de megsem szenteltiink elegen-
do figyelmet a benne lejatszodo dinamikanak es a terapiaban betoltott szerepenek.
Most „А kettosseg” cimszo alatt ezzel a temakorrel fogunk megismerkedni.
A gyakorlati munka | A kettosseg mindket oldalat elfogadni... 1197
Kettossegen a kovetkezo osszefuggest ertem: egy szemelyben gyakran ket (vagy akar
tobb) egymasnak ellentmondo его viv heves harcot. Pontosan ugy, mintha mindket
его egyertelmu es kizarolagos uralmat akarna gyakorolni az erintett lelke felett. Az a
szemely, akiben ez a hare lezajlik, ugyancsak egyertelmu megoldasra vagyik. Emle-
kezziink vissza Lisa csaladfelallitasara, kiilonos tekintettel a 188. oldalon lathato kep-
re. Lisa itt ket nagy eroterrel all szemben: az egyik az apja erotere (es mogotte Auszt-
ria), a masik pedig az anyjae (es mogotte Romania). Lisa mar joval ezelott egyertelmu
dontest hozott: „Az apam oldalara akarok allni” (es egyben Ausztria oldalara, mondja
ki hatarozottan) (uo.).
Ezzel azonban elhatarolja magat a masik nagy eroforrastol (az anyai, roman oldaltol).
Nem, nem apasztotta el a forrast, hiszen abbol tovabbra is folyik az „elet vize”, amig
csak Lisa el. Viszont a hozzaallasa oda vezetett, hogy az „elet vize” a fold alatt folyik
tovabb.
En pontosan ugy kepzelem ezt el, mintha az apam es az anyam (mielott megismer-
kedtek volna) ket nagy folyo lett volna, es mindketto a maga utjan haladna. Aztan
egyszer egyesiil a ket folyo, es egy meg nagyobb folyot alkotnak. Ez az uj folyo, amely
ket hatalmas viztomeget egyesit magaban, keresztiilfolyik a lelkemen (miutan en is
belole sziilettem meg), es a szivemen is. Orokke.
A szellem sikjan elkepzelheto, hogy az egyik folyot nagyon felertekelem, a masikat
pedig ugyanannyira leertekelem. Akkor oda jutunk, mint Anke, aki ez mondta a leg-
utobbi peldankban: „Anya, olyan sokaig elutasitottalak. Meg csak tudni sem akartam
rolad. Nagyon boldog voltam, amikor leleptel.” (196. o.)
A sziilok ket ellentetes polusra szakitasa vegso soron egyet jelent a vilag polarizalasa-
val (,,ez jo, es az rossz”). A ketteosztasnak ezzel a mddszercvel egeszen jol elboldogul-
tunk gyermekkorunkban, fiatalkorunkban es a felnottkorunk elso eveiben, hiszen
vegso soron mindenki mas is ezt csinalja: ket reszre osztja a vilagot. Akkor tehat bizo-
nyara igy helyes. Ez az a hatalmas kapu, amelyen minden civilizacionak at kell lepnie,
es aki itt atlepett, valoban azt hiszi, hogy tudja, ki a jo, es ki a rossz.
A kettosseg mindket oldalat elfogadni...
A valoban fontos kerdes azonban igy hangzik: Mire jo nekiink ez a tudas? Mire jo, ha
tovabbra is ragaszkodunk ehhez a kettosseghez?
Anke ezt igy fogalmazza meg: „Meg csak tudni sem akartam rolad. Nagyon boldog
voltam, amikor leleptel. A lelkern azonban sirt.”
Es: „Most nagyon szeretnek odamenni hozzad, de nem tudom, hogyan.” (Uo.)
Persze, aki kepes kimondani ilyen mondatokat, az mar felismerte, es lecsillapitotta a
lelkeben a kettossegbol fakado harcot.
Mit tegyen azonban a terapeuta azokkal a paciensekkel, akik meg nagyon messze all-
nak ettol, es kitartoan ragaszkodnak ahhoz, hogy elutasitsak, kirekesszek az egyik
reszt? Akik ezzel valojaban az elet egyik folyojat is kizarjak onmagukbol?
A valasz erre a kerdesre meglehetosen egyszeru: ha a ket polus egyertelmuen korvona-
lazodva van jelen, es az egyik a szeretet polusa, a masik a gyulolete, akkor a megolddst
1981A ket sik | A gyakorlati munka
az jelenti, hogy egyszerre kell dolgoznunk mindket polussal. Az egyik polusnak megfe-
leloen cseleksziink, de a masikat sem tevesztjiik szem elol. Vagyis, mindket polust ki kell
elegiteniink, megpedig egyszerre (vagy legalabbis csak masodpercnyi kiilonbseggel).
Ehhez azonban (terapeutakent) ismerniink kell, es ketkedes nelkiil helytalldnak kell
elfogadnunk a lelek egyik alaptorvenyet: Ha ket nagy impulzus all egymassal szemben
a terben (peldaul apa es anya, tettes es aldozat stb.), es a paciens az egyik polust (pel-
daul az anyat) egyertelmuen elutasitja, akkor ez az elutasitas jelenik meg a felszinen,
es az ellentete a fold alatti hatterben marad. Mas szavakkal: Ha a paciens a felszinen
hevesen harcol az anyja ellen („Boldog voltam, amikor leleptel.”), akkor a terapeuta-
nak tudnia kell, hogy ez a paciens a fold alatti hatterben szereti az anyjat!
Meg egyszer: a terapeutanak tudnia kell! Nem csak sejtenie, felteteleznie vagy kovet-
keztetnie ra! A teljes tovabbi munkaja ezen a tudason alapul!
Ami az apa es az anya nagy polaritasat illeti, itt meg konnyu elkepzelni, hogy minden
gyermek (valamikepp) szereti mindket sziilojet. A tettes es az aldozat polaritasanal a
terapeuta termeszetesen jo ideig szkeptikusan es ketkedoen all a csaladfelallitas hely-
szinen, es bizonyara ujra es ujra felteszi magaban a kerdest: Vajon itt is sor keriilhet az
ellentetek kemiai menycgzojere?
A kovetkezokben egy talalo peldan keresztiil figyelhetjiik meg az ekkor jelentkezo ket-
kedest:
Az egyertelmu elutasitas
A koriilbelul otveneves Nora csaladfelallitasa kozben kideriil, hogy az apja balesetben
halt meg (amikor Nora 18 eves volt). Kismotorral ment, amikor egy taxis meglokte.
Az apa szerencsetleniil esett el, es razuhant a motor, a tankbol pedig rafolyt a benzin.
A ruhaja tiizet fogott, es olyan siilyos egesi scrillcscket szenvedett, hogy meg aznap
meghalt a korhazban.
Amikor a taxisofor kepviselojet kozel allitottak Nora csaladjahoz, Nora kepviseloje
hangosan kiabalni kezdett, nem is lehetett megnyugtatni. Amikor leiiltettek, es az iga-
zi Nora allt a helyere (mert a terapeuta attol tartott, hogy a kepviselo a sajat erzeseit
engedi a felszinre), akkor Nora is ugyanolyan heves elutasitast mutatott, mikozben a
kovetkezo mondatokat kialtotta:
„Ez a ferfi szerencsetlensegbe sodorta az egesz csaladunkat!”
(Rikacsolva) „Azonnal menjen el!”
„Semmi keresnivaloja itt!”
„Nem tartozik ide!”
A ket sik
Hosszu iddn at nem is lehetett tovabb dolgozni vele, annyira feldiihodott, es annyira
felbosszantotta a feltetelezes, hogy ez a taxisofor is odatartozhat a csaladjahoz.
A terapeuta hosszu iddn at bizonytalansaggal kiizdott; nem tudta, van-e olyan lit,
amelyen tovabbmehetnenek.
A gyakorlati munka | A ket sib 1199
Amikor Nora latta, hogy a (halott) apja atkarolja a taxisofort, elnemult a csodalkozas-
tol es a dobbenettol. A terapeuta csak ezutan tudta ravenni arra a ketiranyu (es egy-
idejii) mozdulatsorra, amelyrol ez a bekezdes szol.
Mit kellett tennie a terapeutanak?
Egyreszt szembe kellett neznie Nora negativ erteseivel, a diihvel es a felhaborodassal
(A), masreszt gondoskodnia kellett arrol, hogy a taxisofor odatartozasa (B) is egyer-
telmtien megjelenhessen.
A terapeuta megkerte Norat, hogy mondja ki meg egyszer azokat a mondatokat, ame-
lyeket egyszer mar kimondott. Tehat ezt mondta Noranak:
„Mondd neki: »Szerencsetlens£gbe sodortad az egesz csalddunkat!«” (A)
„Mondd neki: »Azonnal menj el!«” (A)
„Semmi keresnivalod itt!” (A)
„Nem tartozol ide!” (A)
„Sohasem!” (A)
„De mikozben ezt mondod, menj lassan kozelebb hozza!” (B)
„Es most egyszeruen csak annyit mondasz meg: NEM!” (B)
(Sziinet)
„Es minden egyes NEM-mel egy kis lepessel kozelebb mesz ehhez a ferfihoz” (B)
Latjuk, hogy mirol van szo. Mindket impulzust ki kell elegiteni, es tisztelni is kell: a
nem is ott maradhat, es az igen is.
Kozben termeszetesen szem elott kell tartani a mindenkori helyzet sajatossagait.
Hallottam mar ilyen mondatokat is:
„Egeszen addig iitnelek... (sziinet)... amigel nem neveted magad.”
„Megtudnalakolni... (sziinet)... ha nem szeretnelek annyira.”
„Nezd csak, ez azoklom... (sziinet)... es hafelemelem a ket ujjam, nyuszi lesz belole.”
Mindez azt jelenti, hogy meg kell felelnem az egyiknek, es a masikat sem szabad fi-
gyelmen kiviil hagynom.
A legsikeresebb az a modszer lehet, hogy ket kiilonbozo sikon dolgozunk. A beszed
sikjan kifejezesre juttatjuk az elutasitast (A), es a cselekves sikjan (mikozben a paciens
kozeledik a masikhoz) megjelenitjiik az odatartozast (B).
Ahhoz, hogy vegre meggyogyulhassunk, tehat hogy valoban megelhessiik ezt az alap-
elvet, azaz egyszerre tegyiink eleget a benniink elo szeretetnek es gyuloletnek, es elve-
gezhessuk azt a hatalmas muvet, amelyet regen ,,az ellentetek cgycsitcscnek” vagy
„kcmiai menyegzonek” neveztek, termeszetesen ra vagyunk utalva a - lelkiink melyen
elo - halottak segitsegere.
Elgondolkodhatunk azon is, hogy akkor is jol vcgzodotl volna-e Nora tortenete, ha a
(halott) apja nem karolta volna at a (valosziniileg meg elo) taxisofort. Vagy azon, hogy
Josephine eseteben (191. oldaltol) valoban eppen az vezetett-e pozitiv vegkifejlethez,
hogy a halottak (a munkataborban) befogadtak a halott nagyapat. Ugyanigy Anke is
csak azutan tudott bckct kotni az anyjaval, miutan az anyja lelkeben kapcsolatba lep-
hetett egymassal a (halott) aldozat es a (halott) tettes (194. oldaltol)
2001A dlsszociacio | A gyakorlati munka
Ekozben gyakran az a legfontosabb, hogy a paciens (a gyermek) vilagosan lassa: az
anya azert nem lathatta a gyermeket, mert 6 maga meg egy egeszen mas esemeny fog-
lya volt, egy annyira fontos escmenyc, amelyen kivtil semmi mas nem szamitott: „Dra-
ga gyermekem, sohasem lattalak valojaban! Csak ezt a ket embert lattam a hatam mo-
gott. Mindig rajuk iranyult a tekintetem. Kozben pedig nagyon feltem.
Most mar nem felek. Nezd, ott all mogottem a gyilkos es az aldozata. Ok ketten ossze-
tartoznak. Sohasem engedtem meg a tettesnek, hogy feljojjdn a felszinre.”
A disszociacid
Ekozben a paciens azt is megerti:
Ehhez neki semmi koze sem volt!
Ez nem neki szolt!
Itt valami sokkal nagyobbrol volt szo.
Nagyobb dologrol, mint az anyanak es a gyermekenek a kapcsolata.
A disszociacid
A fent leirt kcrdcskor a ket (felszini, illetve fold alatti) sikkal kapcsolatban meg sokkal
melyebbre nyulik, mint a mar ismeros, egyszeru polaritasok, mint peldaul „gyuldlet
es szeretet”, „nem es igen”, vagy „elutasitas es egyetertes”.
Ennek a teniakornek van ugyanis egy elagazasa, amely lenyulik egeszen az „elet es ha
lai” teriiletere, es ez az elkepzelheto leghatalmasabb polaritas. Itt is ugyanaz ervenyes:
meg kell felelnem az egyiknek, es a masikat sem szabad figyelmen kiviil hagynom.
Ugyanis sokkal tobb gyermek halt meg, mint gondolnank.
Ugy tunik, a gondolataim nagyon gyorsan szaguldanak elore, en magam is alig tudom
kovetni. Hogy ertheto legyen, mire gondolok, eloszor is bemutatok egy peldat:
A halott gyermek
Manuela szeretne tudni, hogy hoi a helye a csaladjaban. Ugy erzi, hogy valojaban nem
tartozik oda.
39 eves, nines ferje, es gyermekei sincsenek. Az utolsd kapcsolata, amely ot ewel ez-
elott veget ert, nagyon rovid ideig tartott. Apolonokent dolgozik egy korhaz koraszii-
lott-osztalyan, ahol a gyermekek legtobbszor inkubatorban fekszenek. Szereti a hiva-
tasat, de egyre inkabb ugy erzi, hogy ezzel a munkaval kompenzal minden mast, ami
hianyzik belole.
Terapeuta: Valahogy igy kepzelem el: van munkad, ami oromet okoz, de este teljesen egyedul
vagy otthon - tars nelkiil. Ferj nelkiil, ez meg elmegy, de ha noi szemmel probdlok gondol-
kozni, akkor gyerek nclkiil eleg szomorunak tunik. Sohasem akartal gyerekel? Es keresel
egyaltalan tarsat? (Lasd keretben: Ferj es gyermekek.)
A gyakorlati munka | Egy „halott" gyermek 1201
Manuela: Ugy erzem, hogy a munkamon
kiviil valamikepp nines letjogosultsagom.
Terapeuta: El kell mennem veled egy hatd-
rig. Lehet, hogy fdjni fog.
(A terapeuta kivdlasztja a gyermek kepvise-
lojet, es bizonyos tdvolsdgra kozvetleniil Ma-
nuela ele iilteti a foldre.):
6 az a gyermek, aki a tied lehetett volna.
Ez a gyermek most nem sziiletett meg. Meg
ma is legfeljebb vdgykepkent el a lelkedben.
Manuela (felall, es nagyon lassan elindul a
gyermek fele): Hihetetlen banatot erzek. Es
buntudatot is.
Ferj es gyermekek
E kerdesek utan felmeriilhet a gyami, hogy
ezek lennenek azok a szokvanyos kerdesek,
amelyeket fel kell tenni egy egyediilallo, 39
eves nonek? („Nem akarsz gyereket, nem
akarsz ferjet?”) Ez termeszete en ostobasag
lenne, nem leteznek altalanos ervenyu ker-
desek. Csak egy paciens van, es egy terapeu-
ta, es egy mezo, es minden mas nyitott. Itt -
ebben a konkret esetben - a terapeuta iigy
erezte, hogy egy gyermekrol van szo, ezert
kerdezett ra. Kesobb latni fogjuk, hogy tel-
jesen igaza volt, es ugyanakkor teljesen mel-
lelott. A ketto ugyanis egyszerre is megtor-
tenhet: a felszinen elvetjiik a celt, am a mely-
ben pontosan ratapintunk a temara.
Terapeuta: Most belekepzelheted magad a
gyermek helyebe. Hiszen egyebkent is a lel-
kedben el. Lehet, hogy szemrehdnyast tesz neked. Akar meg is kerdezheted.
Manuela leterdel, es aztan lassan kozeledik a gyermekhez.
Gyermek: Alig tudok nyelni. Felgyorsult a szivveresem. Nem ugy tunik, mintha gyermek len-
nek. Sokkal nagyobb vagyok, mint 6.
Terapeuta (ezt a mondatot javasolja Manueldnak): Most latlak!
Egy „halott” gyermek
Manuela (kimondja a mondatot, majd): Ugy erzem, nem vagyok eleg ertekes ahhoz, hogy
megkaphassam ezt a gyermeket.
Terapeuta (a kovetkezo mondatokat javasolja): Nem erdemellek meg teged. Tulsagosan nagy
vagy a szdmomra. Ez tul sok lenne.
Manuela megismetli a mondatokat, de kozben sirni kezd. Terdre ereszkedik, es meg
kozelebb megy a gyermekhez.
Terapeuta (felszolitja, hogy mondja a kovetkezoket): Nem erdemlem meg es ezert le kell mon-
danom rola.
Manuela elmondja, sir, ёв meg kozelebb megy.
2021 Egy „halott" gyermek | A gyakorlati munka
A terapeuta felszolftja, hogy engedje felszlnen maradni az egesz fajdalmat, es lelegez-
zen melyen.
Terapeuta: Ekkora ajandekot nem fogadhatok el - nem szolgdltam rd.
(Manuela elmondja.)
Terapeuta: Most sok not dllitok a hdtad moge. Ezek a nok a nemzetsegedhez tartoznak.
A vdlladra teszik a keziiket, es hdtulrol megtdmasztanak. Figyeld meg, hogy megvdltozik-e
valami... Nagyon sok getterdcio dll ott, es mindegyik tulsagosan kicsinek erezte magat - de
valamennyinek szuletett gyermeke. Senki sem tanulta meg elore, hogyan kell, es megis min-
denki megoldotta...
Gyermek: Ott van egy fal, amelyet majdnem meg tudok erinteni. Ugy erzem, hogy valami
mast fogadott el helyettem.
Terapeuta (ugy erzi, hogy elakadt - figyel, majd elgondolkodva igy szol): A koraszillott-osztd-
lyon dolgozol. Talan az inkubdtorfala az. De azon is vannak nytlasok, es kesztyuk.
Ket nyflasa van. Most benydlsz. A gyermek a kiilvildgban talan meg nem tudna lelegezni. Ez a
gyermek TE vagy. Most sajat magadat latod, amint ott fekszel az inkubdtorban. Azt hiszem,
hogy meg nem jottel ki beldle, a lelked egy resze meg mindig odabent el. Ez a reszed meg min-
dig bent van. Most ket kezzel megfogod ezt a kisgyermeket. Osszeszeded magad, es megfor-
dulsz, hogy vegre egyszer a karodban tarthasd ezt a gyermeket, dnmagad egy reszet.
Manuela megteszi. Szorosan magahoz szoritja a gyermeket.
Terapeuta: Ez a kis Manuela. A korasziilott. A lelked egy resze, amely meg ma is ebben az in-
kubdtorban el. Es mellette ill a mai, felnott Manuela - mintha most az ikertestvereddel ta-
Idlkozndl. Lehet, hogy ez az ikertestver mar elegge diihos, hiszen 39 eve iil az inkubdtorban,
es rad vdr. (A gyermekhez) Hunyd be a szemed, es engedd, hogy egyre melyebbre siillyedj,
amig csak lehetseges.
Manuela a karjaban tartja a gyermeket, nehezen lelegzik, es sir.
Terapeuta (Manueldnak): Simogasd meg a gyermek hajdt. Van meg egy gyaniim, elmondom
neked, hogy vegiggondolhasd.
Azt hiszem, hogy ez a gyermek halott.
A gyermek egy resze meghalt.
A gyermek behunyt szemmel bolint.
Terapeuta (a megfigyeloknek): A gyermek egy reszet mar kivettek az inkubdtorbol, de a masik
resze meg mindig bent van. (Manueldnak) Mondd ennek a halott resznek: „Drdga gyerme-
kem” (Manuela elmondja.) Nezz rd a halottra, nezz a szemebe, es mondd neki: Egesz eletem-
ben, a munkdm minden pillanaldban teged kereslelek az inkubdtorban. De mindig csak mas
A gyakorlati munka | A hianyzd gyermekek visszahozasa | 203
gyermekek vannak ott. Most vegre szomorkodhatok miattad. Most latlak teged, es latom on-
magamat, es latom a hazdm egy reszet.
A hianyzd gyermekek visszahozasa
Terapeuta: Most fektesd a gyermeket a fbldre. Mondd neki: „Most mar meghalhatsz.” Ne
hagyd, hogy megzavarjanak a szavaim. Itt, az inkubdtorban minden mas.
Manuela: Most mar meghalhatsz.
Terapeuta (a megfigyeloknek): Ez a resze ugyanis meg sem sziiletett. Ez a resze meg mindig az
anyjaval vagy az anyjdban maradt. Ezert most meg kell halnia, megpedig az anyjdndl. (Ma-
nueldnak) Ulj le ugy, hogy a kicsi rahajthassa afejet a terdedre. A gyermekpedig behunyja a
szemet, es meghal az anyja testeben. Talan kiveszed az inkubdtorbol, es akkor ez olyan,
mintha az anyjabol emelned ki. (A gyertnekhez) Ha a gyermek kiabdlni akar, akkor megte-
heti. De nem kell tulzdsba vinni.
(Manueldnak) Siigd a gyermeked fiilebe: „Most pedig hazaviszlek. Es nagyon jol fogjuk erez-
ni magunkat.”
Terapeuta (megkeri a gyermeket, hogy mondja ezt afelnott Manueldnak): Legfobb ideje! Mar
nagyon untam a vdrakozdst - de azt nem, hogy kinozzalak teged. (Manueldnak): Most a ka-
rodba veszed a kicsit, es belelegzed a szivedbe - mint a lenyed egy reszet, amely hosszu ideje
hianyzik beloled.
(Kis ido elteltevel a csoportnak): Alice Miller, a svdjci pszichoanalitikus elmeselt egy tortene-
tet. Egy napon egy koriilbeliil 50 eves pdcienssel dolgozott, es kideritettek, hogy a paciens
egy resze negyeves kordban ott maradt egyfagylaltozd elott. (Ez a gyermek akkor hidba ker-
te az anyjat, hogy vegyen neki fagylaltot.) A gyermek meg 45 ev elteltevel sem ment haza.
Ezutan Alice Miller azt mondta a paciensnek: „Holnap elmarad a terapias foglalkozds. Hol-
nap elutazol Ziirichbe, es elhozod a gyermekedet afagylaltozo elol.”
Neha ugy tunik, hogy a lelek egyes reszei mar sziileteskor meghalnak. A test termeszetesen
tovdbb el (killonben nem dllithatnd fel 45 evvel kesobb ezt a tortenetet), es ezeket a lelki re-
szeket vissza lehet hozni.
Terapeuta (Manueldnak): Hogy van Manuela?
Manuela: Jobban.
Terapeuta: Ёs hogy van a gyermek?
Gyermek: Oriildk, hogy Manuela jobban van.
Terapeuta: Koszonom, ennyi volt.
2041 Ket kepviselo egy szemelyhez | A gyakorlati munka_____________________________
Vcge a felallitasnak.
A disszociacio latin szo, es a jelentese: „elszakadas”, „levalas”, vagy „egy kapcsolat
megsziintetese”. Vagy ahogy Goethe irja a Faustban: „ёп reszbol resz vagyok, mely egy
volt valaha..
Valami levalik valamirol.
De miert nem hasznaljuk ennek a folyamatnak a megnevezesere a pszichoterapiaban
mar bevalt „elfojtas” szot? Miert nem elegsziink meg azzal a keppel, hogy a Manuela-
ban elo kisgyermek a „tudatalatti” teriileten tartozkodik, es most fel kell hozni a ,,tu-
dat” felszinere, azaz „tudatositani” kell?
A valasz (a csaladfelallitast vezeto terapeuta szemszogebol) rendkiviil egyszeru: ha vala-
mi a tudatalatti teriileten rejtdzik, azaz eddig elfojtottuk, majd egeszen addig beszelunk
rola, mig ez a valami a beszed reven teljes egeszeben fel nem emelkedik a tudat sikjara,
akkor ezzel egyaltalan nem valtoztattuk meg azt az erzelmi toltest, amellyel ez a - kez-
detben tudattalan, majd tudatos - resz hatast gyakorolt az eletemre.
Ket kepviselo egy szemelyhez
Ha azonban ezt a reszemet, ahelyett hogy a tudatalatti reszekent kezelnem, egy kepvi-
selo altal megszemelyesitem, akkor konkret szemelyt formalok „a meg mindig az in-
kubatorban fekvo kisgyermekembdr. Ahelyett, hogy csak beszelnek rola, ra is tudok
nezni, es kozben cselekedni is tudok! Cselekedni, tehat tenni valamit! Es meg a gyer-
meket is bevonhatom a cselekvesbe! „Ezutan Alice Miller azt mondta a paciensnek:
»Holnap elmarad a terapias foglalkozas. Holnap elutazol Ziirichbe, es elhozod a gyer-
mekedet a fagylaltozo elol.«
Azert ideztem itt az Alice Miller altal felhozott peldat, mert olyat tett, amit egyebkent
a kollegai - jo okkal - egyhangiilag elutasitanak: arra osztonozte a pacienset, hogy
cselekedjen, azaz valjon aktiwa. (Lasd keretben: A ,,jd” cselekves.)
A „jo” cselekves
A hagyomanyos terapias gyakorlatban gyakran eredmenytelen marad a terapeutanak
az igyekezete, hogy - ugyszolvan hazi feladatkent - valamifele cselekvesre kesztesse a
pacienst. Peldaul, hogy vasaroljon vegre egy uj bliizt (hogy ezzel lendiiletet vigyen a
parkapcsolataba), vagy kozolje a fonokevel egyertelmuen a velemenyet (hogy vegre fi-
zetesemelest kapjon), vagy barmi mas, ami a terapeuta szemeben valojaban konnyu-
nek tunik, am a paciensnek komoly problemat okoz.
A terapeuta altalaban nagyon alaposan vegiggondolja, ugyszolvan kiterveli ezeket a
mondatokat, amelyek azonban legtobbszor celt tevesztenek, es minden terapeuta hosz-
szu torteneteket tudna meselni az ilyen jo szandekii, am eredmenytelen kiserletekrol.
Nehany ev elteltevel pedig a legtobb terapeuta fel is hagy az ilyen jo szandekii tana-
csokkal.
Es ez igy van jol.
A gyakorlati munka | Ket kepviselo egy szemelyhez 1205
Miutan azonban a terapeuta ezen a szakaszon is tulhaladt, arra szeretnem kerni, bogy pro-
baljon ki a pacienseivel nehany uj tipusu tanacsot vagy javaslatot. Ezek olyan viselkedes-
formakra iranyulnak, amelyeket a hagyomanyos latasmoddal rendelkezo paciens elso la-
tasra csak „orultsegnek” nevezhet. Ilyen ellentmondasos javaslatok lehetnek peldaul:
„Mutasd meg a 18 honapos koraban meghalt testverednek a te vilagodat.”
Vagy: „Menj el az elvetetett gyermekeddel egy bizonyos templomba, ahol megtalalha-
td Abraham kepe vagy szobra, es fektesd az olebe a gyermekedet.”
Vagy: „Alice Miller tanacsanak megfeleloen menj vissza most az ovodadba, mint an-
nak idejen, az elso napon, es hozd vegre el a kis Petert, aki ott maradt.”
Foglaljuk ossze meg egyszer ezt a temakort: Amikor a terapeuta egy paciensnel vala-
mi nagy, traumaszeru alakzattal talalkozik, akkor a terapeuta egy szemelybol kettot
csinal, es ezt a ket szemelyt egy-egy kepviselovel jeleniti meg. Az egyik kepviselo jel-
kepezi a mai paciens szemelyet, es a masik azt a reszet, amelyikkel tortent valami. Pel-
daul megtagadta, hogy tovabbmenjen (lasd Alice Miller), vagy ugy erezte, hogy mar
meghalt. Disszociacid eseten sokat segithet, ha mindket reszt megjelenitjuk a felalli-
tasban.
Emlekezziink vissza a kepek segitsegevel meg egyszer Manuela csaladfelallitasara.
A terapeuta eloszor kivalasztotta a gyermek kepviselojet (azet, aki Manuela gyermeke
lehetett volna), majd bizonyos tavolsagra tole leiiltette Manuelat. (1. kep)
1.	kep
Eddig a pontig nines szo disszociaciorol, mert a
felallitasban ket szemely szerepel: a) a mai Manu-
ela, es b) az a gyermek, akit megsziilhetett volna
(azaz egy felteteles modu gyermek).
Eddig a terapeuta bizonytalan volt, mert erezte,
hogy valami nines rendben. Most azonban uj im-
pulzus erkezik a mezobol: a gyermek maga Ma-
nuela! (2. kep)
2.	kep
Tehat mar nem egy felteteles modu gyermek, ha-
nem ,,az egeszen kicsi Manuela”. Termeszetesen
itt kivalaszthatott volna a terapeuta egy harmadik
noi kepviselot is, ala a mai Manuelat szemelyesi-
tette volna meg, de maskent dontott. Ezt azert te-
hette meg, mert Manuela mar tobbszor felallitotta
a csaladjat, es igy a terapeuta kezdettol fogva fel-
tetelezte, hogy Manuela kepes lesz erre a lepesre.
Al = Manuela ma
A2 = Manuela egykori
kisgyermekkent
206 | Disszociacio | A gyakorlati munka
Disszociacio
Ennek a felallitasnak tehat nem volt celja a disszociacio, hanem ugyszolvan a batter
ben alakult ki.
Am ezzel meg nines vege a felallitasnak!
Egy nappal kesobb Manuela ugy erezte, mintha „tfikbn iilne”.
Manuela: Ha rosszul erzem magam, olyan, mintha mindenki elhagyott volna, es ha jol er-
zem magam, akkor egyszerre mindenki megtaldl, es mindenki akar valamit tolem.
a az elbzo napi zarokepet. Leiilteti Manuelat (tehat
a tegnapi felallitas „kisgyermeket” az blebe fekteti.
A terapeuta meg egyszer felallitj
nem a kepviselojet) a fbldre, es
(3. kep)
A2 = Az egykori kisgyermek
Manuela kepviseloje
3.	kep
Terapeuta (Manueldnak): Tartsd a karodban a „kisgyer-
meket”, es lelegezzetek egeszen lassan.
Manuela a karjaban tartja a „lelke halott reszet”.
Most mindketten disszocialtak, es egyre rosszab-
bul erzik magukat.
Terapeuta: A gyermeknek van egy sajat vilaga: az anyja tes-
te, az anya vilaga. Es van egy masik vildg is, odakint, ami
ettol teljesen elter. Egyesek elhagyjak az anya vilagat, de nem erkeznek meg a masik vilagba. Feldton
megrekednek, olyan, mintha szamiiztek volna oket. Talan ugy erzik magukat, mint a gyermek Mazes
a gyekenykosarban. Nines senki meHettiik. Akdrcsak Alice Miller peldajdban afagylaltozdval, a gyer-
mek egy resze az inkubatorban marad, es sohasem jon ki отит. Legalabbis ugy tunik.
A terapeuta kivalaszt egy erbteljes not, es azt mondja: „0 lesz Manuela anyja.”
Ugy allitja be a not, hogy terpeszben eppen Manuela es a gyermek foie alljon. Manue-
la a hataval nekitamaszkodik a nbnek. (4. kep)
4.	kep
Terapeuta: Hogy erzitek magatokat?
Manuela: Hihetetlen siilyt erzek.
Terapeuta: Engedd at magad teljesen azoknak afolya-
matoknak, amelyek lejdtszddnak benned.
A gyakorlati munka | Szexualis visszaeles 1207
Manuela eldol, hangosan sir es nehezen lelegzik. firezni lehet a kimondhatatlan faj-
dalmat.
Terapeuta: Lehetseges, hogy mostfel akarsz kialtani. Ha igy van, ne tartsd vissza magad. Le-
legezz melyen. Az anyad mogotted til. Hosszu idore volt sziiksege. Tart, szorosan tart.
Az is elkepzelheto, hogy most meg kell halnod. Ez is lehetseges, megpedig azert, hogy ismet
egyesiilhess ezzel a masik reszeddel. (Manuela elkeseredetten harcol.)
Igen, most megvtvod a harcodat. Es egyszer majd abbahagyod.
Manuela es a gyermek egy ido mulva elkezd megnyugodni. Az anya tovabbra is tartja
6ket, teljesen nyugodtan, erzelemmentesen.
Aztan Manuela es a gyermek megnyugszik.
Terapeuta: Most meghaltal, de az edesanyad meg mindig szorosan tart. Ahogy csak bir. Igy
meg soha senki sem tartott teged. Mintha visszahozna az eletbe, mintha visszamasszirozna
az eletbe. Akkoriban ez nem tortenhetett meg, de most mar igen. Most megszorlt.
Anya: Nem, nem, itt maradsz! Visszajossz. Nem szereznek meg teged. Nem engedlek el, itt
maradsz.
Terapeuta: Lelegezz, lelegezz! Itt maradsz! Lelegezz. (Szunet)
Lelegezz melyen. Gyere!
Es most ugyanazt teszed, amit minden gyerek, amikor megszilletik. Kidlts!
Manuela felkialt.
Anya: A gyermek ismet megsziiletett!
Vege a felallitasnak.
Megismetlem: az elozo peldaban a disszociacio - anelkiil, hogy elozoleg „bejelentke-
zett volna” a terapeutanal - ugyszolvan magatol, az eset termeszetebol adodoan jelent
meg a teremben. Senki sem tudta elore, hogy ez be fog kovetkezni.
Sok esetben azonban kimondottan celszeru es hasznos lehet, ha a terapeuta kepvise-
lok segitsegevel sajat maga hozza letre ezt az elszakadast, azaz a disszociaciot.
Ilyen esetben a cel erdekeben, mintegy kiserleti jelleggel, atmenetileg sajat maga te-
remti meg az elszakadast. Nezziik meg a kovetkezo csaladfelallitas peldajan, hogy ho-
gyan tortenhet ez:
Szexualis visszaeles
Klara, egy 22 eves fiatal lany (azert from, hogy „lany”, mert valojaban iigy nez ki,
mintha 14 eves lenne - a kesobbiekben latni fogjuk, hogy mi az oka ennek) elmondja,
208 | A ket zatony... | A gyakorlati munka
hogy az apja 14 es 17 eves kora kozott szexualisan zaklatta. Arra a kerdesre, hogy mit
akar elerni a csaladfelallitassal, azt valaszolja, hogy tijra es lijra felmeriilnek benne
ezek a regi kepek, amelyek felelemmel toltik el, es szeretne megszabadulni toliik.
Emellett alig tudja elhinni, hogy valoszinuleg az anyja is tudott az egeszrol.
Arra a kerdesre, hogy feljelentette-e az apjat, azt valaszolja, hogy nem, mert az anyja
lebeszelte rola.
A terapeuta kivalasztja az apa es a „lany” kepviselojet, es egymassal szemben, koriil-
beliil negymeternyi tavolsagban allitja fel oket. Nagyon rbvid ido elteltevel a lany kep-
viseloje gyors lepesekkel, celtudatosan az apahoz megy, odabiijik hozza, es balrol at-
karolja. Az apa is atkarolja a lanyat, erre a lany behunyja a szemet. Olyan ember be-
nyomasat kelti, aki boldog, es nagyon raely kapcsolat fuzi az apjahoz. A terapeuta
megkerdezi, hogy erzik magukat. Mindketten nagyon jol vannak, es nines benniik
sem buntudat, sem megbanas.
Ezutan a terapeuta kivalasztja az anya kepviselojet, es odaallitja, ahol az elobb a lany
allt. Amikor megkerdezik, hogy erzi magat, igy valaszol: „Igen, igy van.”
Es: „Igen, tudtam rola.”
Tehat az anyan sem erzodik buntudat vagy rossz lelkiismeret.
A paciens azonban, aki kozben a helyen ill, hevesen zokog, amiota a kepviseloje olyan
szorosan odabiljt az apjahoz.
Egy olyan ember zokogasa, aki egyszeruen keptelen felfogni valamit, azaz semmi aron
sem akarja elfogadni, amit lat.
A terapeuta, aki kezdetben azon gondolkodott, hogy megprobalja megtalalni az apa
egyik korabbi baratnojet (talan ovele azonosul a lany), vagy egy korabban meghalt
csaladtagot (lanytestvert, anyat, nagynenit stb.), most eszreveszi, hogy itt valami ege-
szen masrol van szo.
Egy ido miilva, amikor elakad a folyamat, a terapeuta felreallitja az anyat, es az eddig
iilo, valodi Klarat allitja oda, ahol eddig az anyja allt.
A ket zatony...
Odaallitja az osszeolelkezd parocska ele.
A terapeuta azt mondja neki: „Те az vagy, aki ma is vagy: a felnott Klara, a most 22
eves no. Az apad karjaban a 14 eves Klarat latod. Tehat ligyszolvan ketszer vagy jelen:
egyszer felnottkent, es egyszer gyermekkent.”
A paciens zokog, de kozben lassan a masik ket ember fele indul. (Ez az elsodleges er-
zes kivaltotta, mely zokogas.)
Egyszeruen keptelen megerteni, hogy a kislany ennyire j6 erzi magat, es behunyt
szemmel ennyire boldognak latszik. Masfel meterrel a parocska elott megall, nem tud
tovabbmenni.
Amikor lassan elapad a konnye, nem marad mas vissza, mint a felhaborodottsag es a
szomoriisag kevereke. A szomoriisag gyoz.
A gyakorlati munka ] A ket zatony... 1209
A terapeuta ugy latja, hogy itt ket ellentetes его erezheto:
Egyreszt a kislany ereje, aki szereti az apjat, mindent megtenne erte (es bizonyara mindent
meg is tett), es most - a felnott erkolcsi elvei nelkiil - onfeledten all az apja mellett.
A masik pedig a felnott no ereje, aki felhaborodottsagaban kenytelen vegignezni, hogy
mennyire szereti a kislany (azaz 6 maga) az apjat, bar az apa olyat tett, amit nem lett
volna szabad megtennie, es amiert akar bortonbe is zarhatnak.
A terapeuta erzi, hogy a mai paciens mindenkeppen ki akarja szabaditani az apja kar-
jabol, es ismet sajat magaba akarja integralni a 14 eves kislanyt (akarcsak Alice Miller
paciense is vissza akarja hozni a gyermekkori egojat a fagylaltozo elol... es ez igy van
jol!). Ez azonban csak akkor sikeriilhet, ha a felnott Klara haragja elparolog. A tera-
peutanak tehat egyszerre kell dolgoznia a ket impulzussal, azaz a ket ellentetes erzes
sei. Ezert megkeri a felnott Klarat, hogy mondja ezt az apjanak:
Meg till kicsi voltam az ilyesmihez!
Hiszen a lanyod vagyok!
Es te az apam vagy!
Nem volt helyes, amit tettel!
Ezt nem lett volna szabad megtenned!
De en mindezt ndlad hagyom.
A 14 eves lelki reszenek pedig ezt mondja a (mai) felnott:
Barmi tortent is ott, te artatlan vagy benne!
A gyermekek tisztdk maradnak, bdrmit tesznek is, es barmit tesznek is veliik masok.
1. kep
A terapeuta ezeket a szavakat nem elso-
sorban a 14 eves kislanynak szanja, sok-
kal inkabb a mai felnottnek akar segiteni
vele, hogy megszabadulhasson az eloite-
leteitol.
Mikozben a felnott kimondja ezeket a
szavakat, a 14 eves kislany lassan kibon-
takozik az apja karjabol, es - mintha al-
vajaro lenne - odamegy a felnotthoz
(majdnem azt mondtam, a noverehez).
Szkiilla es Khariibdisz
Egyertelmuen lathato, hogy a terapeutanak
ovatos koteltancot kell jarnia, hiszen most
az a feladata, hogy ket veszelyes zatony ko-
zott navigaljon. Harom szemely all egymas-
sal szemben:
A:	az apa,
B:	a 14 eves lany, es
C:	a 22 eves felnott.
FK = a felnott Klara
14 eves К = a 14 eves Klara
Ap = az egykori es mai apa
210 | A valtd atallftasa trauma eseten | A gyakorlati munka
Mindig a mai felnottnek kell csele-
kednie!
Kifejezesre kell juttatnia az apjaval
szemben erzett felhaborodasat es
haragjat, de tigy kell mindezt meg-
tennie, hogy kozben ne sebezze
meg, es ezert ne veszitse el a 14
eves lelki reszet (aki feltetel nelkiil
szereti az apat). Ha terapeutakent
leket kapunk az egyik zatonyon,
akkor nines megoldas. Ha az er-
kolcs orekent lepiink fel, akkor
egeszen biztosan kudarcot vallunk,
ugyanis biintetni akarunk, es koz-
ben elfelejtjiik, hogy ezzel a lanyt is
megbiintetjuk - tehat elveszitjiik!
Ismet ugyanaz ervenyes: meg kell
felelnem az egyiknek, es a masikat
sem szabad figyelmen kiviil hagy-
nom. Kifejezesre kell juttatni mind
a felnott Klara elutasitasat, mind a
14 eves kislany szeretetet.
A valtd atallftasa trauma eseten
Hamarosan egymast atolelve allnak. A vegelatha-
tatlan konnyaradatban kozelebb keriil egymashoz
a lelkiik, es a felnott Klara most hazaviheti a 14
eves Klarat. A mai Klara magaba fogadhatja a gyer-
meket, es a gyermek megertheti a mai felnott faj-
dalmat es ketsegbeeseset. Lathatja, hogy a „na-
gyobb” aggodott erte (a kisebbert).
Es mi tortenik az apaval?
Mi tortenik az anyaval?
A ket gyermek (bocsanat!) most mar elengedheti
a sziileit. Veget ert a tortenet, minden napvilagra
keriilt. („Ezt nem lett volna szabad megtenned!”,
es: „Hiszen a lanyod vagyok!” stb.) Am ok azok
maradnak, akik mindig is voltak.
A sziilok.
Azok az emberek, akik a vilagra hoztak Klarat.
Csak ez szamit, es ez mindenek felett all!
Miutan az elobbiekben mar tobbszor emlitettiik
Alice Miller peldajat, mert annyira kepszeruen
mutatta be a temat, amellyel eddig foglalkoztunk
(a disszociaciot), kovetkezzek most egy hasonlo,
bar lenyegesen drasztikusabb pelda.
Vigyazni egy gyermekre
A koriilbeliil 45 eves Helga csaladfelallitasa kozben kideriil, hogy nagyon eltavolodott
az edesanyjatol. Helga kepviseloje azonban valamikepp megis az anyjahoz vonzodik.
Az anya jellemzo kepet mutat: iigy tunik, mintha egy sirt nezne, megpedig egy nagyon
regi sirt. Az anya sziilei, tehat Helga nagysziilei azonban jol erzik magukat. A pontosito
kerdesekre, hogy mi tortenhetett meg az anya eleteben (regebbi kapcsolat, testverek
stb.), Helga nem tud erdemleges valaszt adni, pedig eleg jol ismeri a sziilei eletet. Ellen-
orzeskepp felallftanak meg egy-ket szemelyt, de ez sem vezet eredmenyre. Ugy tunik,
nines senki az anya rendszereben, aki tiilsagosan koran elment volna, vagy akivel bar-
mi olyasmi tortent volna, ami miatt kirekesztettek. A terapeuta mar ёрреп be akarja
fejezni a felallitast („Innen nem tudok tovabbmenni”), am a paciensnek megiscsak
eszebe jut valami a „Mi tortent?” kerdeshez.
Megiscsak emlekszik valamire. Az anyja ot- vagy hat eves lehetett, amikor vigyaznia
kellett egy haromeves, szomszed kisfiiira. A kisfni azonban beleesett egy toba, es mi-
vel az edesanya (az akkori kislany) nem tudott liszni, ezert a fiu megfulladt.
Ma mar minden terapeuta tudja, hogy most a haromeves kisfiiit (az aldozatot) is fel kell alli-
tani. Neha azonban - es most is ez volt a helyzet - oda kell allitani a hateves kislanyt is, akinek
vigyaznia kellett volna ra. Hiszen lehet, hogy ez a kislany meg ma is a to partjan iil, es arra var,
hogy egy napon talan tovabbmegy az elet. Amikor ez megtortenik, beke lesz - Helga szama-
A gyakorlati munka | Disszociacio felnotteknel 1211
ra is! A csaladfelallitas gyakorlataban mar jol ismerjiik azt a jelenseget, amikor a kicsi gyer-
mek (vagy az anyja) hosszabb korhazi tartozkodasra kenyszeriil, es beindul egy folyamat,
amelyet Bert Hellinger „felbeszakitott kozeledesnek” nevez. Ha alaposabban megvizsgaljuk
ennek a folyamatnak a dinamikajat, akkor megallapithatjuk, hogy ezen a helyen lenyegeben
„atallitottak a valtot” (1. kep), es ezen a ponton ket agra szakad az eletilt.
1. kep
A lenyem egyik resze tovabbmegy az
eletben, de a masik resze (az atallitott
valto miatt) holtvaganyra erkezik. Ott
marad - es egyszeruen csak varakozik!
Disszociacio felnotteknel
Az ilyen, felbeszakitott kbzeledesnel altala-
ban az a konkret cselekves jelentheti a felol-
dast, hogy „megtartjuk” a gyermeket. A Ji-
rina Prekop altal kifejlesztett ,,megtartas-te-
rapiabol” ismert modszemek az a lenyege, hogy a csoport egyik resztvevoje (legtobbszor egy
anyara emlekeztetO no), vagy eppen tobb resztvevo egeszen addig lartjak a pacienst, amig az
(miutan vegigkiizdotte magat minden fajdalmon) vegiil „visszajon”. Ezt a modszert gyakran
alkalmazzak, amikor a trauma a sziiletes elso honapjaiban kovetkezett be.
A csoport vezetoje azonban (foleg, ha nem vett reszt ilyen „megtartas-tanfolyamokon”) sok
esetben nem tud megbirkozni a paciensbol feltdro erokkel. Ezert azt javaslom, hogy min-
denkeppen tanulja meg a disszociacio, azaz a tudatos elvalasztas modszeret.
Ennek a lenyege tehat az, hogy kivalaszt ket kepviselot (egy pacienshez), igy ket reszre
osztja 6t, es gondoskodik arrol, hogy a ket szetvalasztott resz ismet egyesiilhessen.
Ennek a modszernek van meg egy elonye: nemcsak a kora gyermekkori temaknal al-
kalmazhato, hanem felnottek eseteben is megmutatja, hogy milyen ellentetek (es disz-
szociaciok) nyerhetnek teret egy ember eleteben.
Ilyenkor lenyegeben benzinnel oltjuk a tiizet, avagy egy mar meglevo disszociaciot
egy masodik (mestersegesen letrehozott) disszociacioval sziintetiink meg. Errol szol
az utolso peldank.
A nocsabasz
Terapeuta: Mirol van szo?
Harald (koriilbeliil 40 eves ferfi): A.z a kerdesem, hogy szexmanids vagyok-e. Nagyon erosen
vagyom a testi kozelsegre, es tudatosult bennem, hogy kozben feladom dnmagamat. Mindig
is igy volt. Nem vagyok szabad.
212 | A nocsabasz | A gyakoriati munka
Terapeuta: En sem. (A resztvevokhoz): Emeljekfel a keziiket azok aferfiak, akik ebben az er-
telemben szabadok.
(A koriilbeliil lO ferfi koziil egy etnelifel a kezet.)
Egyvalaki emeltefel a kezet. Te tehat - elnezest a kijejezesert - nem a farkad utan mesz?
Persze vannak ferfiak, akik tiilzdsba viszik, mint masok a nassolast. Ismertem valakit, aki
naponta kilencszer is akarta, es kepes is volt rd, lehetoleg mindig mas novel. Harald, fogal-
mazd meg meg egyszer, hogy mire iranyul a vagyad.
Harald: Vagyom az erintesre.
Terapeuta: Ehhez hozzdtennek valamit az egyszemelyes terapias tapasztalatombol. Ahogy
ezt elmondod, a te szdmomra teljesen normalisnak tiinik. Csak az szamodra nem tiinik an-
nak. Aferfiak afarkuk utan mennek, akar tetszik, akar nem. Meg azok is, akik nem is kepe-
sek rd, mert impotensek - ok is afarkuk utan mennek.
Ez a tema dltalaban nem fogalmazodik meg a csaladfeldllttdson, hanem inkabb tantrikus
szex-tanfolyamokon kerill elo. Nagyon bator dolognak tartom, hogy ezt csalddfeldllitdssal
akarod megjeleniteni.
Harald: Az erintes utani vagy azt jelenti, hogy szeretnem, ha megerintenenek. Csak akkor
erzem, hogy elek, ha megerintenek. Ez identitds-problema. Ha nem erintenek meg, akkor
nem letezem. Am ezaltal fiiggove vdlok, es ez sem jo. Ugy tiinik, mintha ez egy „double bind”
lenne. Talan az apamhoz van koze?
Terapeuta: Apddnak semmi koze hozza. Ez mindbssze egy ilgyes elterito manover. A double
bind, azaz a kettos kotes azt jelenti, hogy ketfele ilzenetet kapok a kulvildgbdl: Az egyik:
Edgy jo, es lovagias a nokkel szemben. A masik: Legy mocskos diszno. Vagy ilyesmi. Egy ki-
mondott, es egy kimondatlan iizenet. Ezutan aztan egy bizonyos szintu oriiletben taldlom
megakiutat. Ekkor marpersze nem cselekedhetek helyesen.
A nocsabasz
Harald: Igen, az erintest keresem, esfelolddst keresek.
Terapeuta: Ez nem kettos kotes! Nem ertem, amit mondasz! Csak annyit ertek, hogy az erin-
tesrol van szo. A tobbit nem ertem.
Harald: Sokszor gondolok arra, hogy kiizben elveszitem bnmagamat.
Terapeuta: Erzed, hogy kiizben ott van-e a bardtnod, vagy nines ott. Meg mindig nem ertem.
Ferfikent manipuldlhato vagyok, a vagyam vezet pordzon. Problema lenne, ha fiiggove vd-
lok a baratnomtol? Hogy hivjak? Adj neki egy nevet.
Harald: Cornelia. Ferjnel van.
A gyakorlati munka | A nocsabasz | 213
Terapeuta: Cornelia. Hetente ketszer.
(A terapeuta egy elozetes beszelgetesre celoz, amikor kideriilt, hogy Harald csak hetente ket-
szer taldlkozhat a bardtnojevel - a ferje miatt.)
Harald: Az iranta valo erzeseim sokkal erosebbek lettek, es ez problemdt jelent nekem. Szin-
te mar csak a pentekre figyelek. (Akkor szoktak titokban taldlkozni - mint az bsszeeskiivbk.)
Az egesz testem egyetlen erogen zona. Ez marfiiggoseget jelent!
Terapeuta: Igen, az его, amely benniinket, ferfiakat a nbkhbz vonz, valoban kenyszerltb.
Fiiggosegben vagyunk. Mind ugyanolyanok vagyunk, mi, ferfiak.
Harald: Rendben, ha ezt mondod, akkor nem vagyok szenvedelybeteg. Akkor ninesproblemdm.
Terapeuta: Van itt meg valami, amit szeretnek elmondani. A ferfiak, ha ezt bevalljak, leg-
tbbbszbr szegyenkeznek. Peldaul, ha azonnal megmondjdk, hogy mit szeretnenek. Sok ferfi
van, aki nem akar mocskos disznd lenni. En nem vagyok elvhajhdsz! Sok ferfi nem akar az
lenni. Mi jobbak vagyunk - mondjak maguknak.
Most eztfogjukfeldllitani!
Harald sirni kezd.
Terapeuta: Harom kepviselot fogok feldllitani: Haraldet, a baratnojeet, Cornelidet, es egy
harmadikat, a „nocsabasz” kepviselojet. (Kivdlasztja a ket ferfi kepviselot, majd megkeri
Haraldot, hogy vdlassza ki Cornelia kepviselojet. Eeldllttja a harom kepviselot, 1. кёр).
1.	кёр
Terapeuta: Most eljetek bele magatokat a szerepbe.
A nemes lovag egyre inkabb hatterbe vonul, es elb-
terbe lep a masik oldala.
(Harald kepviseloje behunyja a szemet. Aztdn felte-
kint, es felvdltva nezi Cornalidt es a nbcsabdszt.
Osszegbrnyed, es megint kiegyenesedik. A harom
ember alkotta hdromszog egyre kisebb lesz. A nbesd-
bdsz nyugtalannd valik, feszeng. Cornelia a ket ferfi
eld dll, a harom ember egymast nezi. 2. kep)
2.	kep
Terapeuta: Harald figyeli Corneliat, nehogy tul ko-
zel menjen a nocsabdszhoz.
2141 A nocsabaszkodasban van valami jo is | A gyakorlati munka
Cornelia: Haralddal szemben melegseget es kivdncsisdgot erzek - a nocsdbasszal szemben
pedigfelelmet es vonzdhnat.
Harald: Nagyon vdgyotn rd. Es mindent elveszithetek. Gyengenek erzem magam, mindenek-
elott vele szemben (a nocsdbdszra mutat).
A nocsabaszkodasban van valami jo is
Terapeuta: Most kiprobdlok valamit. Azt szeretnem, ha Cornelia eldontene, ki melle akar allni.
Harald melle, vagy a nocsabasz melle? Hovd akarsz allni? Ne afejeddel donts. (3. kep)
3.	kep
Cornelia: Nem szeretnek donteni.
Terapeuta: Engedd, hogy a mezo dontson. A mezo pon-
tosan tudja, hovd akarsz allni.
Cornelia: Ez csak akkor megy, ha behunyom a szemem.
Terapeuta: Rendben. Akkor mdskent fogjuk csindlni. Azt szeretnem, ha megfordulndl, es
hattal dllndl a ferfiak fele.
(Cornelia megfordul, 4. kep.)
4.	kep
(Cornelia a nocsabasz ele all.)
Terapeuta: Amit Cornelia tesz, nagyon veszelyes - a pdr-
kapcsolat szempontjdbol. Itt minden попек nagyon ova-
tosnak kell lennie. Ezt nem engedheti meg magdnak.
(Tulsagosan gyorsan megerkezne a szemrehdnyds a ferfi
oldaldrol, hogy о csak egy ribanc...)
Terapeuta: Menj meg kozelebb. Hogy erzi magat most Harald? Igazad volt, afelelmed beiga-
zolddott. Es hogy drzi magat a nocsabasz?
Nocsabasz: Remekiil.
Terapeuta (Cornelidnak): Lepj most ki a buvkorebol.
Cornelia: Na, en megyek. Oldjdtok meg ti ketten!
A gyakorlati munka | A nocsabasz 1215
Terapeuta: Igen, ez egy dtkozott jdtek. Itt csak vesziteni lehet. A netnes lovag es a nocsabasz.
Harald kepviseloje: Nem tudok megbirkozni a gondolattal, hogy о is en vagyok (a nocsdbdsz-
ra celoz).
Terapeuta: Menj kozelebb a nocsdbdszhoz. (A nocsdbdszhoz): Mondd ezt Haraldnak: Teged is
meg tudlak tanitani rd. Ha akarod, behunyt szemmel is megteheted. De nem sokat er.
(A nocsabasz elmondja ezt Harald kepviselojenek.)
Terapeuta (kivdlasztja Harald apjdnak a kepviselojet, es a „ket” ferfi moge allitja, 5. kep): Uj
helyzet. Megjelenik Harald apja.
5.	kep
Az apa hatulrol karon fogja a ket ferfit.
Terapeuta (az apdnak): Mondd ezt a bal oldaladon
allo fiadnak (azaz Haraldnak): „Ham, az en ele-
temben is voltak idok, amikor nocsabasz voltam. Es
a nocsdbdszkoddsban van valami jo is, ugyanis te is
igy sziilettel. Es voltak idok, amikor netnes lovag
voltam. Az is jo erzes volt.” (A ferfi elmondja.)
Terapeuta: Most mar nem annyira nagy a veszely, amiota az apa is itt van. Most napvildgra
keriilt.
(I eiilteti Harald kepviselojet, es az igazi Haraldot allitja a helyere.)
Terapeuta: Hat igen, apam, a nocsabasz. Nemkivdnatos szemely volt. Engedett az osztoneinek, es
ezert kirekesztettek.
Harald: Eliteltek ezert.
(Harald atoleli az apjat, es aztan a nocsabaszt is.)
Terapeuta: Mondd ezt: „Sohasem tudtam volna elkepzelni, hogy bennem is el egy kozonseges
nocsabasz. Mindig jobbnak tartottam magam.” (Harald elmondja.)
A nocsabasz
Terapeuta: Hogy erzi magat a nocsabasz?
Nocsabasz: Remekitl.
2161A nocsabasz | A akorlati munka
Terapeuta: Igy beszelnek a nocsabdszok. Nines tiilsagosan nagy szokincsiik. (Haraldnak):
Oleld at hatulrol a nocsdbdszt.
(Harald megteszi.)
Terapeuta: Lelegezd bele magad lassan, es olvadj ossze vele. A nocsabaszsdgdval. Nyomd neki
nagyon szorosan az altestedet. Ott tudsz osszekapcsolddni vele. A nocsabasz eltilnt benned. A no-
csdbdsz kepviseloje most visszaiil a helyere. Es te, Harald, ezt mondod az apddnak: „Ёп is noesd-
bdsz vagyok! Es en is nemes lovag vagyok. Mindig a maga idejen?
(Harald kimondja.) Es aztdn mondd Comelidnak:
„Elfeledkezhetek onmagamrol.”
Harald: Elfeledkezhetek onmagamrol.
Cornelia: Ennek igazan orillok.
Terapeuta (kuncog): Nem erdekes, amit tnond?
Akkor ennyiben maradunk.
Vege a felallitasnak.